You are on page 1of 9

Kisantal Tibor

:

Hogyan változtatta meg a számítógép a nyomdai előkészítés gyakorlatát?

1

hamar felismerve. a betűmetszés. -öntés. A kézi sajtók alól pedig ugyanúgy kerültek ki katolikus búcsúcédulák mint Luther tanait Európában szertevivő röplapok. melyek termelékenységüket növelve versenyképesebbekké tették azokat. században a hagyományos. Saját közelebbi történelmünkből csak két momentumot említsünk: A pesti ifjak Landerer nyomdáját foglalták le. Száz évvel később. zárt szakma volt. melyek a kor képi sokszorosító eljárásainak ötletét felhasználva új lendületet adtak az iparágnak. hogy a néphez eljusson felhívásuk – cenzori ellenőrzés nélkül. A nyomdák gazdasági érdeke volt olyan technológiák fejlesztése. Mondván. A kiadó. Habár a korábbi manuális technológiákhoz képest sokszorosa volt a kézisajtó termelékenysége. A XIX. befektetése miatt csak a megfelelő színvonalú művek jutottak el a megjelenésig. A Linotype szedőrendszer 1886-ban még csak a New York Tribune nyomdájában működött. egy kezelő által működtetett sorszedőgépet. amelyek a szaporátlan. újságot. A hatalom a kezdetektől ellenőrzése alá próbálta vonni a nyomtatványok kiadását. szedés és nyomás technológiája nem volt olcsó mulatság a kezdeteknél sem. Ez persze egyfajta gazdasági szűrőként is funkcionált. A mélynyomás. hogy a véleményformálásban nagy szerepe lehet. és a gyakran hozzá kapcsolódó nyomda. plakátot – előállítani csak nagy anyagi ráfordítással lehetett. A kor kézi másoló műhelyei Gutenberget és követőit államhatalmi befolyással igyekeztek korlátozni.huszadik század utolsó negyedéig a nyomdászat nagy beruházást igénylő. Nyomdai terméket – könyvet. a szocialista érában pedig egy stencilgép engedély nélküli birtoklása is rendszerellenes tevékenységnek minősült. sok hibával járó kézi szedés helyébe lépve felgyorsíthatják a nyomdai folyamat előkészítő lépéseit. hogy silány másolataikat a kódexek utánzataiként értékesítve jelentős bevételtől szabadítják meg a tisztes egyházi alkalmazottakat. hat év múlva már 700 példány volt belőle szerte az Egyesült Ál- 2 . később pedig az ofszetnyomás megjelenésével komoly igény támadt szedőrendszerek kifejlesztésére. A nyomdagépek fejlesztése volt ennek egyik aspektusa. magasnyomásos technológiáknak olyan alternatívái jelentek meg. 1 . ábra: Lynotype szedőrendszer A szedés forradalma • Otto Mergenthaler alkotta meg az első.

Amennyiben a nyomóforma henger alakú. amit egy öntőmű azonnal ki is öntött. olyan síknyomási eljárás. A fényszedés elvét már 1893-ban felvetette a magyar Porzsolt és az amerikai Perugson – egymástól függetlenül –. Ezek a drága. Zártságuk. integrált rendszerek a maguk idejének technikai csúcsai voltak. Még volt alkalmam ilyen gépet látni a székesfehérvári helyőrség nyomdájában a XX. alakították ki a mintázatot. Ofszetnyomtatás • A másik technológia. rotációs ofszetnyomtatásról beszélünk.lamokban. Amennyiben hiba csúszott a sor szedésébe. melyek alapjaiban változtatták meg az ember-gép kommunikáció eddigi paradigmáit. robusztusságuk miatt. nem tudtak lépést tartani egy feltörekvő új gépnemzedékkel. majd levilágítási folyamatokba. hogy a lomha Xerox ötletei. ahol fejlesztések során a számítógép beépült a szedési. ábra: A fényszedés elve Az asztali hobbigépek hamar kinőttek a technikai érdekesség kategóriájából. A fényszedés volt az első nyomdászati eljárás. század végén. Erre fényérzékeny réteg került. melyek az irodai munkában nagy hatású átalakulásokat eredményeztek. Fényszedés • Később rájöttek. a szedő egyszerűen visszadobta a forró ólomba az elrontott sort. Az akkoriban kis garázscégekből induló. 2. újabban lézerrel. Gyorsasága miatt ez a technológia a máig a legelterjedtebb nyomdászati eljárás. Egy írógép előtt ülve a szedő egyszerre egy sort tudott kiszedni vele. Grafikus számítógépek • 1973-ban a Xerox bemutatta az „Alto” majd „Star” gépeket. később iparágvezetővé váló számítástechnikai cégek vezetői rádöbbentek. Egeret. a szövegszerkesztő Wordperfect. majd újragépelte. grafikus képernyőt. Erős UV-fénnyel. az ofszetnyomtatás. melyeket ellenőrzés után egymás alá fényképezve soronként vittek fel a nyomóformára. 1930-ban a MAN gépgyárban épített gépe egész sorokat világított le egy perforált filmre. A legfeljebb fél milliméter vastag alumíniumlemez egyik oldalán elektrolízissel kopásálló oxidréteget alakítottak ki. hogy nem csak korábbi nyomat lefényképezésével lehet a nyomóformát létrehozni. amely továbbadja azt a vele érintkezésbe kerülő papírnak. Olyan programok jelentek meg rajtuk. de megvalósítása a szintén magyar feltaláló és filmes. mint a táblázatkezelő Visicalc. a dinoszauruszok párhuzamával élve. hogy a jövőt látják megvalósulni a Palo Alto-i cég laboratóriumának fejlesztéseiben. mennyire versenyképessé tehetik új gépeiket a felhasználó-centrikus személyi 3 . Az Apple érzett rá először. az asztali számítógépekkel. ahol egy nyomóformáról a festék egy gumihengerre kerül. Uher Ödön nevéhez fűződik. A nyomóforma egy magasnyomással kiszedett kefelenyomatról fotózási eljárással készült. ablakozó operációs rendszert használtak.

Olyan beépített. 3. hogy intuitív. mely egészen korunkig dominánsan meghatározza a személyi számítógépek fejlődését. meghasonulva Xerox céggel. New Century Schoolbook. ami felkeltette a nyomdászok figyelmét. Warnock. de jó néhány olyan tulajdonsága volt. ábra: Az Apple LaserWriter és a Macintosh 4 . Itt próbálták népszerűsíteni oldalleíró nyelvüket programozási leírásokkal. Bookman. az ikon. de az alkotó munka közege is lehet a jövőben. De a PostScript nem a mindennapi felhasználó vizuális eszköze volt. A PostScript nyelvet John Warnock és csapata a Xerox PARC laboratóriumában fejlesztette ki. az Adobe Systems-hez igazolt át. Palatino.számítógépek piacán. jó minőségű fontokat tartalmazott mint az AvantGarde. Az új lézernyomtató 300 DPI-s felbontása még nem közelítette meg a professzionális nyomdai levilágító berendezésekét. Az Apple Lisa után az 1984-es Macintosh hatalmas sikere olyan visszajelzés volt az iparágnak. Emellett az Adobe által kifejlesztett oldalleíró nyelvet használta. demóanyagokkal. melyek Macintosh-on való bevezetése forradalmi lehetőségeket hozott a betűk szabad méretezhetősége tekintetében. A négy metafora – az asztal. Zapf Dingbats és az Zapf Chancery. kutatás vagy a játék. a menü és az ablak – eltalálta az egyszerű felhasználó azon igényét. Egy évvel később az Apple cég témánk szempontjából fontos lépése volt az Apple LaserWriter lézernyomtató bejelentése. a PostScript-et. Helvetica. így a grafikai tervezésben csak az Illustrator program széleskörű elterjedésével honosodott meg. A PostScript volt az alapja a Type1 betűkészleteknek is. a valós világ tapasztalataira épülő számítógépes környezet nem csak a tanulás.

grafikai tervezőknek. sikeréhez és üzleti világban való elterjedéséhez a Visicalc számolótábla-alkalmazás erőteljesen hozzájárult. ami miatt megkülönböztetett figyelemben és profitban részesülhet. a felhasználói tábor egy olyan szegmensében. s bár nem az Apple berkein belülről.4. A montírozóasztal. de megérkezett a program. ami képes „hobbinyomdává” átalakítani az íróasztalunkat: grafikus felületű számítógép + minőségi lézernyomtató. amely forradalmi változást hozott a nyomdaiparban. az Apple Macintosh-nak hiányzott az igazi „nagy dobás”. Mindez együtt közel 9000 $-ért. milliméter-beosztású hálót rögzítenek. az Aldus Pagemakert. Az átvilágítható mattüveg felületre poliészterfóliára nyomtatott. ahol az ofszetnyomáshoz használt film szerelését végzik. ami az akkori felhasználó számára sem volt éppen könnyen elérhető. ami túl van a hétköznapi igényeken. alulról átvilágítható asztal. A program. Aldus Manutius-ról elnevezett oldalterv-készítő program a szövegszerkesztők kötött világa után a monitor mint nyomdai montírozóasztal szabadságát adta a tipográfusoknak. DTP: Desktop Publishing • 1985-ben Paul Brainerd az Aldus Corporation programozója megalkotta az első grafikus kiadványszerkesztő programot. A velencei nyomdászról. A 5 . Míg az Apple II. a szöveghasábok és a képek elhelyezését. amely megkönnyíti a szerelőmunkát. ábra: Az Aldus Pagemaker felhasználói felülete – elveiben a montírozóasztal metaforájára épül Eleddig ugyanis külön kellett generálni a betűk egyes fokozatait. A grafikusok és grafikus szemléletű programozók figyelmét felkeltette a LaserWriterMacintost párosban rejlő potenciál. Adott tehát egy rendszer. Ez egy üveg borítású.

hogy a számítógépes kiadványtervezés bevonult a nyomdákba. stb. lézernyomtatás fóliára.precíziós szerelőasztalon található. képeket más programokból importálhatjuk. 5. A DTP (Desktop Publishing – asztali kiadványszerkesztés) műfaját a három „A”. De mi az a törés. ábra: Szövegdobozok között átfolyó szöveg Termelékeny eszközök könnyítik meg a munkát: Mesteroldalakat használva egységes arculatot adhatunk a kiadványnak az ismétlődő oldalelemekkel. számítógépes betűtervezés. az Aldus–Apple–Adobe mesterhármasa teremtette meg. szövegdobozokban jelenítjük meg. E versenyképesség azt eredményezte. pontosan vezethető vonalzó. ugyanakkor megfelelő pontosságú és minőségű rendszer ilyen módon általános használatúvá vált. hogy egy olcsóbb. A képfeldolgozásban megjelent a Photoshop. A Pagemaker az akkor gyakori EPS (beágyazott vektorgrafika) vagy TIF (szkennelt bitkép) formátumokat részesítette előnyben. díszítő elemek. az átvilágító fehér felülete. stb. vektorgrafikában az Illustrator majd a Freehand és a CorelDraw. oldalszámozás. pontos munkát. Nem egy zseniális új technológia megjelenését. csak az utolsó száz év nyomdai előkészítő gyakorlatának adaptálását látjuk a Pagemaker kiadványszerkesztőben. (Élőfej. arról a gyorsan fejlődő technika gondoskodott. A monolitikus felépítésű fényszedő rendszerek ára nagyságrendekkel volt nagyobb mint a Macintosh-ra épülő grafikus számítógépeké. Ezek a vonalzók. helyben a megfelelő méretet. megváltoztatva sok szakember életét. A 6 . Az Aldus Pagemaker programra épülve külön „segédiparágak” jelentek meg: képbeviteli technológiák és képgyűjtemények. Ennél a pontnál jön a számítógépes tördelés többlete: E dobozokat egymáshoz csatolva átfolyik a szöveg – ezzel megkönnyítve újságszerű ki- adványok vagy hosszabb dokumentumok szerkesztését. rajta mozgatható lovas biztosítja a minden igényt kielégítő. melyeket tetszőleges helyre tehetjük az oldalakon. nyomdai szolgáltatások. képkivágást kialakítva. amit a nyomdászatban a DTP okozott? Hiszen mindenki örülhetett volna annak. Az előkészítés kivonul a nyomdából • A válság belül is és kívül is jelentkezett. A grafikus elemeket.) A fényszedéshez hasonlóan a szövegeket hasábfoltokként. S hogy nem maradt hobbiműfaj. élőláb. az asztal középén megjelenő nyomtatási terület mind megjelentek a Pagemaker munkaterületén. A szövegszerkesztők piacán pedig a WordPerfect és a Word versengett. a montírozást segítő hálók. hogy a megfelelő minőségű szöveget könnyen át tudják adni a tördelőnek.

Ugyanakkor a tipográfusnak megköti a kezét sablonossága. A szerző a tartalomra irányíthatja figyelmét. A régi „szaki”. A magas-. hogy a külsős tervezők programjuk saját formátumában hozzák levilágításra az anyagot. Sajnos legtöbbször csak programok használatát. esztétika és kultúra. Nem lehet persze túlmisztifikálni a nyomda szerepét sem a korábbi folyamatokban. olyan új eszközök megjelenése miatt mint a szkenner. A DTP programok kis fájlmérete 7 . Volt bizony. levilágító. hagyományok. Miután a tervezést és előkészítést leválasztották a nyomdai folyamatokról. amikor a megrendelő volt elégedetlen a nyomda „zárt és misztikus” világával. de a hibák felelőssége a külső anyagok behozatalával beazonosíthatatlanná válik. A DTP megjelenése helyzetet teremtett: az előkészítő és a kivitelező nyomdai munkák szétválását. mely eredetileg a matematikai képletek kiszedését segítette volna. munkalehetőséget veszített. Előzménye pedig az volt. A hagyományos ipari és művészeti zártságán esett csorbát viszont még ma is nehezen tudja kiheverni a nyomdászat. ahol az új technológiákra való gyors ráhangolódás hatalmas piacot tudott nyerni induló cégeknek. Ez legtöbbször láthatatlan volt az egyszeri felhasználó számára: a színkezelés.nyomdászaton belül sorra alakultak át szakmák. kiadványszerkesztő rendszerek. de legfőképpen a műkedvelők. Mert jó pénzért ízléstelen. hogy a szerzőnek nem tetszett könyve második kiadásának igénytelen szedése. mély. Nagy hozzáértést igénylő részműveleteik külön szakmákat hoztak létre a nyomdászaton belül. A grafikai vagy kiadványszerkesztő program pedig nem pótolja az évszázadok alatt áthagyományozott művészi és technikai tudást. melyeknek mind informatikai kötődése volt. Ezeknek a fejlődése viszonylag lassú és követhető volt. A nyomdászat utóbbi harminc évében viszont expresszvonat sebességével rohant végig a nyomdákon a számítógép fejlődésével együtt fejlődő DTP. Szabálykövető szedési filozófiája esztétikailag korrekt. dilettánsok. Eddig a nyomdában folyt minden – az előkészítéstől a nyomtatásig. korlátok valamint a tipográfiai és grafikai elvek. de később Knuth programozói stílusában egész kiadványleíró nyelvvé. Most megjelentek a külsősök: cégek. butuska terveket is ki lehet nyomtatni. a rendszer a formát biztosítja. a nyomdai előkészítés. magániparosok. Nem engedték. Ennék érdekes példájaként említhetjük a Donald E. akik a számítógép mellett könyvekből vagy autodidakta módszereikkel tanulták meg a szakmát. Amikor nem olyan minőségben készültek el a nyomdai termékek. mint azt a szerző várta volna. szedőrendszerré alakult. Ha megtanulták. A nyomda kerülte volna ezeket a vitákat. a nyomdák védtelen helyzetbe kerültek. a különféle technológiákból eredő lehetőségek.és ofszetnyomás hagyományos technológiái közül a legfiatalabb is több mint száz éves. Knuth programozó által kifejlesztet TEX rendszert. Egyrészt esélyt adva kisebb vállalkozásoknak. Az egyetemi publikációk világában ma is kvázi szabványnak számít rendszere. aki ebben nem tudott lépést tartani.

Ha hibásnak találta. Ennek fogadó állománya egy másik Adobe-szabvány. kiadta a 6. Fontos itt isa szakmai kompetencia. igényeit. mint a képszerkesztők szabványának számító Photoshop és a Mac-es világban egyeduralkodó vektorgrafikus Illustrator. a PDF (Portable Document Format). hogy melyik alszabvány szerinti PDF-et fogad a CTP-rendszer. Versenytársak • Szoftveres fronton az utóbbi harminc év sok változást hozott. köszönhetően az Adobe nagy grafikai programcsaládjába való integrálódásának. mint a Logitech által fejlesztett olcsóbb Finesse is. 1994-ben az Adobe felvásárolta a Pagemakert. Felmérték a QuarkXpess legendásan érzéketlenül kezelt felhasználói táborának hiányait. Az InDesign kiadványszerkesztőt 1999-ben vezették be a piacra. milyen színrendszerben adhatja le az anyagot. változatot. A tervező csak PostScript fájlt adhaott le. és 7. melyek nagyon kis példányszám esetén is gazdaságosan dolgoznak. Bár Magyarországon a CorelDRAW program volt „a” vektorgrafikus program. hogy a tervező legyen tisztában. mikor 1986-ban útjára bocsátotta a Ventura Publisher programmot. A nyomda leellenőrizte. kihagyva a filmkészítés fázisát. hogy nem ágyazták be a képeket. A Venturát legfeljebb hosszabb dokumentumokhoz ajánlották. A Pagemaker fejlesztéseinek tapasztalatait felhasználva úgy döntöttek. Az SZKI viszonylag hamar elvégezte a Ventura magyarítását. Magyarországon a rendszerváltás után először a Ventura Publisher program terjedt el. betűket a dokumentumba. A Xerox cég a PC-s tábort igyekezett meghódítani. akik inkább PCn kezdték a kiadványszerkesztést. még inkább fellazulni látszik a tervezés szabványkényszere. a képzésben. A megoldást a szabványosított a PostScript nyelv hozta. aminek szintén volt magyar verziója. rögtön az ofszet nyomólemezre viszik rá a számítógép által generált oldaltervet. DTP Magyarországon • Néhány szó végezetül hazai történetünkről. Akár egy szövegszerkesztőből generált PDF-et is küldhetünk feldolgozásra. A Creative Suite olyan programokat tartalmazott. A csomagon a masni pedig a PDF előállításának nagymestere. hiszen erre nagyon erős eszköztárrat biztosított. Gyakori volt. új kiadványszerkesztő program írásába fognak. ezért azt eladta a CorelDraw vektorgrafikus program mellé kiadványszerkesztőt kereső Corel cégnek. A Windows megjelenésével a Xerox nem vállalta a Ventura portolását az új rendszerre. GEM operációs rendszer alatt működött. majd egyfajta kvázi ipari szabvánnyá vált a DTP-piacon. Először a színbontás lehetőségével csábított át sok felhasználót. A gyorsnyomdák új technológiáinak megjelenésével. Manapság a CTP (Computer To Plate) rendszerek. a Ventura Windows-os debütálásának idején már a QuarkXpress terjedt el hazánkban. hogy lemaradt egy-egy betűtípus. A Macintosh túl drága alternatívát jelentettek a magyar cégeknek és kisvállalkozóknak. az Acrobat volt. Az utóbbi évtizedben az InDesign erősödött meg a Mac OS X és PC-s platformokon egyaránt.ugyanis abból adódott. illusztráció. Az Aldus Pagemaker kemény ellenfélre talált az 1987-ben debütáló QuarkXpess programban. visszadobta. Az utóbbi évtized hazánkban is az InDesign 8 .

köszönhetően az Adobe Creative Suite. Manapság már megengedhetjük ezt a minőséget itthon. megfelelő minőségben. tehát webes orientáltságú grafikák létrehozására szánták. Jópár grafikus szerkesztő felület van hozzá. egyre nagyobb tudású kiadványszerkesztő program.. valamely szövegszerkesztő programot használnak. Mégis. ilyen példának okáért a LYX. A műkedvelő felhasználó pedig. Legyen szó egyesületről. ebben az iparágban. képletek és tökéletes tipográfiájú. Nem terjedelmi okokból. a QuarkXpress és az InDesign nyomdokain fejlesztett. • Az Inkscape talán a CorelDRAW-hoz hasonlítható illusztrációs program. Sokat fejlődött kezelhetőségében is. Az OpenSource világ az utóbbi évtizedben ki- fejlesztett öt olyan programot. 9 . DTP nyílt forráskódú alapon • Több százezer forintért kisközösségek nem szerezhetnek be kiadványszerkesztő programot. mint integrált programcsomag szolgáltatásainak. inkább szövegszerkesztésre ajánlanám. Közösségi igény a publicitás. mellyel jelen írásom szedését végeztem. kiadványok szerkesztéséhez. amivel elbűvölhetik. hírleveleket. De az a rugalmasság. Ha megtennék is. Manapság komoly cégek használják webgrafikára. gyakran a szakértelem hiányzik hozzá. képeket is szúrhatunk be. Nyomdai kimentet lehet vele produkálni. fejlett tipográfiai képességekkel. Igazi matematikus megközelítésű leíró nyelvvel. de mégis professzionális szemlélettel – az asztali kiadványszerkesztés munkafolyamatát: • A LibreOffice Writer-e kiváló szövegszerkesztő. pontosság és nyomdai korrektség nem várható el tőle. megtanulva mindazt kicsiben. melyekkel le lehet fedni – bizonyos kompromisszumokkal. a Worddel játszaná a Für Elise-t is. Egy lehetséges alternatíva nyílt forráskódú programok alkalmazása – amenynyiben találunk ilyet.megerősödését eredményezte. kisebb grafikus igényű cikkek. A Macintosh platform egyértelműen erősödött a kiadványszerkesztői fronton. amire manapság szükség lehet a kiadványszerkesztés szakmai gyakorlatában. hiszen a szemlélete kötöttebb. de illetőségi köre egy szakdolgozat előkészítésében kimerül. • A TEX. A DTP. Bár a Microsoft Word is tud hasábokra tördelni. Nyilvánvalóan a szövegszerkesztők fejlesztői igyekeznek minden olyan funkciót bezsúfolni. önkormányzatról vagy műkedvelő irodalmi körről – kisebb közösségek előszeretettel jelentetnek meg kiadványokat: újságokat. ilyen esetben. Másrészt drága mulatság. az asztali kiadványszerkesztés igazi esztétikai kihívás. mint a kiadványszerkesztő programoktól. Sokan.. hiszen akár könyvet is írhatunk rajta. nagy tudású Photoshop-alternatíva. LATEX rendszer a tudományos publikációk szabványává vált szedőrendszer. • A Gimp képszerkesztő program igazi. SVG. • A Scribus pedig. ugyanakkor magukhoz láncolhatják a felhasználót. ha lenne benne zongora. de kitűnő PDF-ek is generálhatók a segítségével.