1

PÉNZÜGYI JOG Pénzügyjog fogalma A pénzügyi jog alapvető feladata a közpénzügyi rendszer működtetése, annak kialakítása; klasszikus római jogi megközelítés, a közjog részét képezi a pénzügyi jog, nagyon sokáig a közigazgatási jog részeként tekintenek rá. Pénzügyi jog lényege, tartalmi eleme: Az állam pénz és vagyongazdálkodásának szabályozórendszere. Miért van szükség pénzügyi jogra? Azért, mert létezik az állam, tehát az állam immanens belső, tőle el nem különíthető feltétele, működési rendszere, valamifajta pénzügyjog, valamilyen pénzügyi rendszer működtetése. Azt is mondhatnánk, hogy a szervezett emberi társadalmak működésének egyik feltétele. A pénzügyi jog nagyon összetett jogterület, amelynek számos más jogággal, jogterülettel szoros kapcsolódásai pontja, átfedése van. Pl: büntetőjog Hol a határa a köz és a magán pénz viszonyoknak? Közpénz az, amit az állam a maga redisztribúciós rendszerében állami közpénz elvonási rendszernek tekint. Ahol viszont különböző természetes, vagy jogi személyek civiljogi, vagy egyéb magánérdek melletti pénztranszferei fogalmazhatók meg, az már nem pénzügyi kérdés alapvetően, nem közpénzügyi kérdés, például nem foglalkozunk azokkal a kérdésekkel, ami a polgárjog határterületéhez tartozik (váltó, értékpapírjog, lízing) ezek független személyek közötti jogviszonynak az eredményei, illetve feltételei. Más megközelítésben a közpénzügyi jognak a közpénzügyi rendszernek mindig van egy olyan szereplője, aki hatalmi viszonyban áll a másikkal, tehát kicsit a másik felett áll ebben a jogviszonyban, van benne hatalmi jelleg. Egy lízingben, egy polgárjogi szerződésben nincs hatalmi jelleg. Egy bűnügyben és visszatérve a Ptk-ra adócsalás - az egy pénzügyjogi kérdés, hogy mikor van adócsalás, a Ptk. megfogalmazza az adó fogalma, az adócsalás stb, hogy ezeknek mi a törvényi tényállása. Ezekhez kapcsolódik egy adójogi norma. Viszont az, hogy valaki pénzt lop el, vagy uzsorakölcsönöket ad, az nem közpénzügyi kérdés, ez két magánszemély, vagy két természetes, vagy jogi személy közötti jogviszony, ez a közpénzügybe nem tartozik bele. Tehát a mi elhatárolási pontunk az, amikor az állam ezekbe a viszonyokba belenyúl, tehát valamilyen módon, valamilyen hatalmi elem jelleg ezekben megjelenik. A jogászok azt szokták mondani, ebben az összefüggésben, hogy van-e kógencia, van-e diszpozivitás az adott területen. A kógens azt jelenti, hogy kötelező, tehát jogilag azonos módon lehet kezelni és eljárni, diszpozitív pedig választást biztosít. Nem szűkítsék le ezt a kérdést arra, hogy csak az a pénzügyjog, ami kógens, és amikor már diszpozitív az már nem tartozik oda, van diszpozivitás, tehát választhatóság a pénzügyjogban is. Más megközelítésben a pénzügyi jog: Azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a közjogi szervezetek anyagi eszközeinek meghatározása, megszerzése és felhasználása felől rendelkeznek, másképp megfogalmazva a közpénzügyi kötelezettség meghatározására, beszedésére és felhasználására vonatkozó jogi normák összessége. Ez egy meglehetősen pozitivista megközelítés és tartalmazza a lényeget, ez arra ad választ, hogy mi a pénzügyi jog a jogi normák tükrében, de valójában nem azonos a pénzügyi jog egészével, a pénzügyjognak ugyanis számos más eleme van, pl. pénzügyi jogtudomány pl: elvek, alkotmányos elvek, amelyek szabályozzák a pénzügyi jogot. Megint más megközelítésben a pénzügyi jog a pénzügyi politika segítségével szabályozza a társadalmi össztermék újraelosztását, centralizálását. A GDP(egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék) -nek az újraelosztásához kapcsolódó jogi normák összességét is pénzügyjogi rendszernek nevezhetjük. Egy adott jogterület nem a normák összessége, hanem az ehhez kapcsolódó tudás, elvek, normáknak is szerepelnie kell, gondolatoknak is szerepelnie kellene egy normális jogrendszerben. Pénzügyjoggal alkotott elméletek rövid ismertetése 1. Kontinentális elmélet A német, francia, olasz jogtudósok között divatos. Ők azt mondják, főképp a németeknél, hogy a pénzügy és adójog a közigazgatási jog része. Ebben némi igazság van, egyrészt a magyar jogtudósok (Mariska Vilmos, Exner Kornél) nagyon sokáig képviselték azt az álláspontot, hogy a pénzügyjog valóban a közigazgatás része, ugyanolyan elvek szerint kell beszedni az adókat, mint amilyen elvek szerint ki kell adni mondjuk egy építési engedélyt. Sokan azt mondják, hogy itt azért másról van szó, de alapvetően az az álláspont is védhető, példa, érv emellett: az adózás rendjéről szóló törvény (Art) szabályozza az adózásnak a tényleges rendjét, tehát, hogy mit kell csinálni, viszont benne van az Art-ben, hogy az a kérdés, ami nincs szabályozva ebben a törvényben, azt egy mögöttes jogszabály például a közigazgatás általános eljárási rendjéről szóló törvény szabályai szerint kell

2
eljárni. Tehát ott van a mögöttes jogként a közigazgatási jog, tehát a kettő között szoros átfedés van, tehát valóban vannak nagyon szoros kapcsolatok a közigazgatási jog és a pénzügyi jog között, de ma már azért a pénzügyi jog önálló jogterület, tehát valóban onnan szakadt ki, de ma már azért vannak olyan önálló különleges tulajdonságai, ami miatt az mondható, hogy nem oda tartozik. A németek, franciák, olaszok szerint a pénzügyi jog és az adójog elkülöníthető és ezekben az államokban a pénzügy és adójognak kevés általános része van, mert azt mondják, hogy a közigazgatási jog része, tehát minden általános elméleti, fogalmi meghatározás a közigazgatási jog keretén belül értelmezhető. Ők azt mondják, hogy kevés az általános része a pénzügy és adójognak és ennek az az oka, hogy a definíciók, a fogalmak, amik az általános részhez kapcsolódnának (büntetőjog általános része), azok alapvetően a közigazgatás terminológiáját használják, tehát nincs elkülönített pénzügyi és adójogi általános rész, ez abból fakad, mert ők ezt a közigazgatás részének fogják fel. 2. Angolszász megközelítés Ők azt mondják (UK, Ausztrália, Új Zéland, Amerika, Kanada), hogy a költségvetési jog az alkotmányjoghoz tartozik, tehát a költségvetési jog helye az alkotmányjogon belül van, ez is védhető bizonyos szempontból és érthető ez az álláspont, azért, mert az állam működésének az egyik legfontosabb jogi normája, alapja a költségvetési törvény. Nagyon sok államban például a költségvetési jog a költségvetési törvény el nem fogadása, tehát bukása a parlamentben azonnal magával hozza a kormány bukását bizalmatlansági indítványként értelmezhető. A magyar rendszer nem ilyen, tehát itt, ha egy kormány nem tudja átvinni a költségvetési törvény, akkor nem kell automatikusan lemondania, de az angolszász országokban ez bizalmatlansági indítványként is felfogható. Tehát ezért gondolják ők, hogy a költségvetési jog az alkotmányjoggal szorosan összefügg. A pénzügyi jog egyéb részeit pedig ők is a közigazgatási jogon belülre sorolják. 3. Magyar álláspont A magyar álláspont az, hogy a pénzügyjog önálló jogtudomány, önálló jogterület, a közigazgatástól elkülönített, mert olyan sajátosságai vannak (pl. a szankciórendszere, vagy az ellenőrzési rendszere), amelyben lényegesen különbözik a közigazgatási jog többi részétől. A magyar pénzügyi jog nem tesz lényeges különbséget az alkotmányjog, a pénzügyi alkotmányosság, az adózás és az egyéb részek között, egységesen közelítik ezt meg. Nincs is igazából magyar pénzügyi alkotmányosság, Földes Gábor az egyik legnagyobb magyar pénzügyi jogtudós Magyarországon háttérbe szorított területnek nevezte a pénzügyi alkotmányosságot. Ez így is van; ha belegondolnak abba, hogy nincsenek arra kimunkált alkotmányos alapelvek, hogy hogy lehet adóztatni Magyarországon, hogyan kell a vagyont adóztatni, lehet-e a létminimum adómentes, hogyan kell kezelni egyáltalán az adóalanyokat, mit tehet egy adóalany és mit nem, ezek vagy vannak szabályozva, vagy nincsenek, de kiemelt alkotmányos magas szintre emelt normák ezzel kapcsolatban a magyar rendszerben nincsenek. A pénzügyi rendszer fogalma (a magyar pénzügyi rendszer) A pénzügyi rendszer az állam közpénzügyi tevékenységének a színtere. Más megközelítésben, pénzügyi alapok összefüggő rendszere. Milyen pénzügyi alapok vannak? A vállalkozások, lakosság, bankrendszer és maga az államháztartás, főleg költségvetés, ezek pénzügyi alapként is felfoghatóak és a pénzügyi rendszer nem más, mint ezeknek az együttes működése, egymáshoz való kapcsolata, ezeknek a szabályozása. A magyar adórendszer és a magyar pénzügyi rendszer azon az alapon áll, amin a világ minden fejlett állama áll, hogy azért tud működni az állam, mert adót kell fizetni. Ha adót kell fizetni, ezt valamilyen módon be kell szedni és ennek a beszedésnek a feltételrendszerét, meg kell teremteni. Alapelv, el kell venni a pénzt azoktól, akiknél van és az állam felhasználja a saját igényei szerint ezeket, az államnak ugyanis önmagának kevés pénze van. A pénzügyi politika és a gazdaságpolitika összefüggései A pénzügypolitika az egyik legtágabb fogalom, amivel dolgozhatunk, ezen belül különböztethető meg a gazdaságpolitika. Gazdaságpolitika: A politikának a gazdaságra való ráhatásának az eszköz és célrendszere. Mire terjed ez ki? Mindenre, amely a gazdaság működését érintheti és az a jó kérdés, hogy akkor az leszűkíthető a kormányzati tevékenységre és ha nem, akkor mi a szerepe a helyi önkormányzatoknak és az egyéb regionális és egyéb költségvetési szerveknek, szervrendszereknek. A kormányzati szint dominálja a gazdaságpolitikát. Alapvető kérdés mire irányul? Makrogazdasági döntésekre, tehát a középpontban a makrogazdasági döntések állnak, a költségvetés kialakítása, monetárispolitika, bankrendszer kialakítása. Mit nevezünk makrogazdasági döntésnek, ami a gazdaság egészére vonatkozó alapvető meghatározó döntés - a makroszint a közgazdaságtanban az állam egészének a nemzetgazdaságnak a működése, a mikroszint pedig a vállalkozások szintjét értelmezhető. A makrogazdasági szinten ennek a gazdaságpolitikának részpolitikája a monetáris politika, erre példa, hogy milyen hatása van a kormányzatnak, milyen hatása lehet - a jegybank törvény 2001-ben született, amely

3
kimondja azt, hogy együttműködési kötelezettsége van a Magyar Nemzeti Banknak a kormányzattal. A kormányzatnak van egy makrogazdasági víziója, működteti a gazdaságpolitikát, döntéseket hoz, ebben számít arra, hogy az MNB-vel együttműködik. Ahhoz, hogy együttműködjön, ahhoz mindig két személy kell, Magyarországon alapvető kérdés mindig az, hogy a kormány és az adott MNB elnöke hogy tud együttműködni, leggyakrabban hogy leváltják az MNB elnökét, és jön egy olyan ember, aki egy bordába szőtték az éppen hatalmon levőkkel és akkor kevesebb a konfliktus. Jogállamban leváltani egy MNB elnököt minden ok nélkül nehéz dolog, akkor milyen lehetőségei vannak a kormányzatnak. Ha van 2/3-a akkor módosítjuk a jegybanktörvényt és megtehetjük azt, hogy azt mondjuk, hogy nem 6 év lesz ezentúl a jegybank elnök hatályban lévő munkájának az időtartama, hanem csak mondjuk 3, vagy beletesszük azt, hogy minden jegybank elnöknél, hogy ha választások vannak az új kormányzat eldöntheti, hogy megtartja-e vagy sem, ezt megtehetjük, mert 2/3al bármit lehet. Visszaható hatály az a jogban nincs. Tehát bármilyen jogszabályt is alkothatunk 2/3-al a már hatályban levő elnököt nem tudjuk elmozdítani, akkor nem marad más, mint olyan makropolitikai döntések meghozatala, amikor nem közvetlenül, de közvetve visszacsatol erre a célra és akkor konkrét példa a fizetések kapcsán - azt nem mondhatom, hogy menjen el az MNB elnök, de azt mondhatom, hogy a havi 8 milliós fizetését csökkentsük le 2-re, mert akkor lehet, hogy magától elmegy, tehát a makropolitikai döntéseknél nem biztos, hogy az eszközök közvetlenül érvényesülnek, lehet, hogy ez egy indirekt módon érvényesülő eszközök, éppúgy része a gazdaságpolitikának egy-egy ilyen indirekt ráhatás, mint mondjuk az adórendszernek az átalakítása. Még egy példa a makrogazdaság szabályozására, a minimálbér kérdése. Ha makrogazdasági szinten bele akarok nyúlni a gazdaságba, jogalkotóként megtehetem, módosítom, bevezetem, felemelem a minimálbért és azt mondom, hogy ami 67.000,- forint volt, az legyen innentől kezdve 82.500,- innentől kezdve a makrogazdasági folyamatokba belenyúltunk. Kormányzati szinten nyúltunk bele, a gazdaságpolitika eszközeként nyúltunk bele, az, hogy milyen egyeztetéssel azt talán most hagyjuk. A gazdaságpolitikán belül megkülönböztetünk egyéb részpolitikákat, az első és legfontosabb, hogyan csoportosítjuk, van a fiskális és monetáris politika ezen belül, tehát gazdaságpolitika, fiskális és monetáris politika. A fiskális politika, fiskusz a kincstár szóból ered, tehát a központi költségvetési kincstár ügyek kicsit átvitt értelemben használva, tehát mint a kincstárhoz, költségvetéshez kapcsolódik, tehát a fiskális politika célja a költségvetési cél és eszközrendszer összehangolása. Irányít - Elméletileg a pénzügyminiszter, valójában a kormányzat, valójában a miniszterelnök. Milyen részpolitikái vannak? A fiskális politikának az egyik részpolitikája maga a költségvetési politika, tehát, hogy milyen legyen a költségvetés egyensúlya növekedjen, csökkenjen, mennyi legyen az államháztartási hiány. A fiskális politikát már nem csak a kormányzat irányítja, hanem most már az Európai Unió is beleszól, vagy az ÁMF, vagy a világbank és még hosszan lehetne sorolni, hogy ki mindenki szólhat bele abba, hogy a költségvetés helyzete milyen. Monetáris politika: A másik nagy területe a pénzügyi gazdaságpolitikának, szemben azzal, hogy a fiskális politikát a kormány és a pénzügyminiszter irányítja, ezt az MNB irányítja, tehát a monetáris politika, mint a neve is mutatja, hogy a moneta pénz, római gyökerekből származik, ennek a középpontjában áll a Magyar Nemzeti Bank, amely a kétszintű magyar bankrendszer irányító szerepét tölti be. A MNB-nak kialakult eszközrendszere van a monetáris politika irányítására (kötelező tartalék ráta, nyílt piaci műveletek, diszkontpolitika) és hát alapvető kérdés a forint, a devizapolitika és hogy hogyan alakul ki a forint árfolyam stabilitása. A magyar pénzügyi politika helyzete és forrásai 1848. után alakult ki az a modern pénzügyi rendszer Magyarországon, 1848. évi II-III-IV. törvények azok, amelyek már mai értelemben véve pénzügyjogi rendszert teremtettek. 1830-ban megszületett az első európai modern alkotmány, a belga alkotmány, amely kimondta azokat az elveket, amelyek egy modern államháztartás és adórendszerrel szemben megfogalmazhatóak, elvárásokat fogalmazott meg. Például az országgyűlés köteles elfogadni minden évben a költségvetést és addig nem oszlatható fel, amíg a költségvetési törvényt meg nem alkotta. Vagy az ellenőrizhetőség kérdése, tehát az, hogy hogyan lehet ellenőrizni a közpénzeket. Hogy alakult és mikor alakult ki a modern értelemben vett közpénzügyi és adórendszer. Ennek vannak feltétele: 1.) piac, fejlett piac, tehát olyan piac, ahol árucsere van, ahol van felesleg, ahol értékesíteni lehet a jószágokat, javakat, szolgáltatásokat. 2.) készpénz, tehát az, hogy a készpénz szerepe a gazdaság és a piac életében meghatározó legyen. Azokon a piacokon, ahol cserekereskedelem működött, ott nem beszélhetünk modern értelemben vett pénzügyi rendszerről. 3.) személyében szabad polgár, rabszolgák között nincs pénzügyi rendszer, tehát személyében szabad polgárok kellenek, akinek jogaik, kötelezettségeik lehetnek, akik cselekvő és jogképesek. 4.) közigazgatás, tehát olyan szakemberek létezése, működése, olyan rendszereknek, amelyek értik, tudják és teszik a dolgukat, felkészültek és jogszabályok alapján járnak el.

Például 48-49. vagy 48-as hozzáállás még ma is érződik. 1925-től kezdődött ez a folyamat. több éven keresztül készítették elő) 1946. amióta állam működik és ezt is szokták mondani. gazdasági. a legtöbb ember meg van arról győződve. tehát a magyar hozzájárulás folyamatosan nőtt. vagy valamilyen szervezet. vámmentessé tették ezeknek a behozatalát Magyarországra.osztrák és a magyar rész finanszírozási tárgyalása eredményeképpen létrejött megállapodás. A franciáknál 1793-ban megjelenik az igény az uralkodó ellenőrzésére és kialakul a modern adórendszer. létrejön a kvóta . de ezek alapján alkották meg a jogszabályokat. 1919-1918. tehát olyan szinten létezett a magyar pénzügyi kultúra. tehát nem írott kartális alkotmányunk volt. hogy egyrészt beszedjék az adót. másrészt pedig akik lelakták az adót.) adózás. akkor az adócsalás megengedhető és ezeknek nem szívesen fizetnek. hanem előtte törzsi vagy egyéb társadalmak voltak. volt pénz és megjelent az ellenőrzés igénye. arany és értékcentrikus. után jött az osztrák abszolutista korszak. osztrák-magyar pénzügyjogi rendszert. megpróbálnak mindent megtenni azért. ha következetesen lett volna rá idő és lehetőségük. bevezették volna. az osztrák mintát kényszerítik és bevezetik. aki ellenőrzi a közpénz felhasználását. lőszer kivitelét. tehát ezek ott nem tudtak kifejezettem megjeleni. senki nem fizet adót és amikor azon gondolkodunk.) közpénzek feletti ellenőrzés: Az uralkodó. az angolok és másolták a magyar. 1870-ben megszületik a Legfőbb Állami Számvevőszék. megjelenik a földnyilvántartás. Ezt fogalmazta meg. hogy csökkenték az adókötelezettségét. olyan aranykoronákat vertek. Tehát van állam adó nélkül és van adó állam nélkül. ha olyan kormány van. augusztus 1-én megszületik a forint Jogszabályok a szocialista rendszerből: . Megszületik a pénzügyi kiegyezés és elkezdődik az osztrák-magyar monarchia az az aranykorszak. között osztrák jognak a recepciója. amikor átvettük a magyarokénál ténylegesen fejlettebb osztrák illeték és adójog számos elemét. tehát amikor nem volt feudális állam. hogy az állam és az adó egymással szorosan összefügg. után nem fizettek a magyarok. Lehet adózni állam nélküli is. jövedéki. akkor is volt adófizetés és lehet államot működtetni adó nélkül. amikor Magyarország a világvezető osztrák-magyar birodalom részeként a világ egyik vezető pénzügyi. Stabil fizetőeszköz volt. Tehát 48-tól beszélhetünk Magyarországon. hogy Magyarország hány százalékát finanszírozza a közös birodalomnak. volt piac. ezeket az alapelveket fogalmazta meg a tervalkotmány. illetve a 2. ami nem tetszik. (első világháború után) jött az önálló magyar vámrendszer 1921. az oktrojált alkotmány időszaka. ami nem a számvitelről szólt szó szerint. vagy valamilyen személy. ezüst kivitelét az országból. hogy miért van az. 48-49. hogy Magyarországon magas az adócsalóknak az aránya és az adócsalásnak a társadalmi elfogadottsága. államháztartásról szólt. amikor illő és jó cselekedetnek tűnt egy hazafinak adót nem fizetnie. nem volt még magyar alkotmány. átvétele. kiegyezés. 1919-1921.4 5. volt apparátus. a pengő felváltja a koronát. 1867. hogy annyira nem fizettek adót Magyarországon. vagy inkább kényszerítése. ez az arány 40 % körül volt kezdetben és az első világháború közepére. vagy pénzügyi politikának a középpontjában nagyon egyszerű dolgok álltak. Ami a magyar pénzügyjog fejlődését illeti. vámterületek. a Kossuth-i gazdaság vagy gazdaságpolitika. törvény (azért csonka mert egyikkel sem tudták végrehajtani). de a világban a 18. 6. megszűnőnek tűnik a rendi társadalom. Tehát 49-67. nem függ össze szorosan a kettő. az amerikaiak.koronarendszer. megtiltották a fegyver. hogy sevérteseket kellett kivezényelni Magyarországra. átfogó adóreform. Ide jöttek az ausztrálok. amióta állam. 1897-ben megszületett az állami számvitelről szóló törvény. alapvetően a belső piac védelmére koncentráló protekcionista gazdaságpolitika képe alakult volna ki. mert a magyar társadalom nem akart fizetni. Ez a kurucz hozzáállás. végére bőven 50 % fölé ment. hanem megjelenik mögötte a kontroll. mert tradicionális alkotmányunk volt. megszületik a Magyar Nemzeti Bank 1927. egy parlament. de ez nem így van. hogy az adó azóta működik. illetve törekedtek rá. első magyar vámtörvény 1950. első önálló magyar vámtörvény 1924. megtiltották az aranykivitelét. ami a világon bárhol elfogadott fizetőeszköz volt. Magyarország ebben az időszakban a passzív egzisztencia állapotában van. hogy bevezessék a személyi jellegű adózást és megalkották a költségvetési törvényeket. hogy azóta van adórendszer. évi első és második csonka költségvetési törvény. s ezek szivárogtak át a magyar 48-as törvényekbe. hogy a világ egyik vezető hatalma voltunk ilyen szempontból. valutareform (pengő . politikai hatalma volt. sokan azt hiszik. század végétől beszélhetünk modern értelemben vett adórendszerekről. illeték. például azért mert a magyar történelemben számos olyan pont volt. kvótabizottság. tehát őket kellett eltartani adó fejében. egyeduralkodó nem költheti el a beszedett pénzeket csak úgy. és 4. sehol nem fizettek és 52-ben volt az. hogy ellenőrizzék a közpénzeket. hanem költségvetésről. 48-49. sokan úgy gondolják.

Igazából nyugodtan mondhatjuk. végén. azt nézték meg. a politika működésében. tehát túl sokat von el. de nincs adózás rendjéről szóló törvény 1990. hogy milyen feltételek mellett csak minél több adó jöjjön be. Politikafüggő: Kevés olyan ország van. de hogy kik lesznek a győztesek és a vesztesek ezt előre mindenki tudja. hogy milyennek kellene lennie. ami azt figyeli. mert gondoskodó. hanem az a célja. . közpénzügyi tervet fogalmaznak meg.5          1966. hanem minél több bevételt és azonnal. túlosztó. államháztartásról szóló törvény 1993. aki azt mondta 1848. mert nagy magas a korrupció Magyarországon. Például: vagyonadóztatás kérdése. Miért von el túl sokat a magyar adórendszer és pénzügyi rendszer? Azért. évi CXXIX. Túlzottan redisztributív. kellene meghatározni. mint Magyarországon. ezért a legfontosabb tudományterület. Ennek az a következménye. hogy ez a világ legszörnyűbb adó és közpénzügyi rendszere. az első jövedéki törvény 1997. pénzügyi rendszer kialakítása. elemzi a jogalkotás és a jogalkalmazás problémáit. a davorsi világgazdasági fórumnak egy vizsgálata. hogy milyen adórendszerrel. (Art. hogy nem jó adórendszert akarok. mai hatályos vámtörvény 2003. különbségeket alkot. évi C. mert nagyon nagy veszteségekkel működik. 133 ország adó és közpénzügyi rendszerét. tv. első magyar közbeszerzési törvény (Kbt. a pénzügyjog és a politika együtt hatását vizsgálják. Főbb irányzatok: 1. Mozaikrendszerű . elemez. A magyar pénzügyi rendszer egyik alapvető tulajdonsága: 1. hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit érintő feltételeket csak törvényben lehet meghatározni. amely a pénzügyi joggal. Pozitivista: Több száz éve működik a pozitivista irányzat. mindegy.) adózás rendjéről szóló törvény 1992. amit lehet mellőzni. hogy milyennek kellene lennie a rendszernek. ami ugye normatív megközelítésben egy szabályozórendszer volt. a politika. tehát azt is megfogalmazzák. ahol a pénzügy rendszer kialakításában és átalakításában a politikának ekkora szerepe lenne. hogy nagyon jó tanulmányokat írjunk.2002-ben Franciaországban találták ki és vezették be. azt harmonizáció és átalakítás nélkül bevezetik. a konkrét jogintézményeket vizsgálják. hogy szenvedjük. évi CXVII. évi CXXVI. ők a jog szerepét vizsgálják az államban. 3. de a pénzügy jog be fogja bizonyítani már nagyon rövid távon. A pénzügyminisztériumban működött egy olyan szerv. 2. Normativista: azzal foglalkoznak.  Magyar pénzügyjog forrásai: Alkotmány A magyar alkotmány kimondja. hogy mennyire bonyolult. Például regisztrációs adó . 133 országot vizsgáltak. egykulcsos adó kérdése. Gyakorlatilag semmit nem változott Szemere Bertalan (első magyar független kormány belügyminisztere volt) óta. hogy a pénzügyjog olyan tudományterület.) 1995.amit a világban valahol kitalálnak. rendszerekben gondolkodik és feladata a működőrendszerek kritikája és jobban működő adórendszer. Ez a hozzáállás érzékelhető az elmúlt 120-160 évben is Magyarországon. tehát ők már egy kicsit elméletibb síkon közelítenek. mennyire stabil és kiderült. 2. mindegy. vámjogról 1987-88. tv. megszületik az első magyar Szja törvény. megszületik az áfa. hogy tavaly decemberben látott napvilágot. aminek a részét mi képezzük és el kell. hogy a magyar a világon a 133-ik lett. ismerteti a jogi normákat. ami azt jelenti. évi I. nagy magyar adóreform. A pénzügy jogtudomány A pénzügy jogtudomány. hogy melyik országban és nálunk ezt azonnal bevezettetik. tehát az adózással kapcsolatos feltételeket kizárólag törvényben lehetne. évi XXXVIII. ehhez képest a jogtudomány definíciókat alkot. A magyar pénzügyjogi normák száma meglehetősen magas (a különböző adó és adó jellegű kötelezettségek száma pár évvel ezelőtt 68). Az adózás alapvető törvényi kötelezettségünk. államilag fölülről rákényszerítve gondoskodik a polgárairól. tv. hogy a világon milyen új elvonási. mai hatályos Kbt. mindegy. hogy ennek milyen negatív következményei lesznek. A pénzügyjog. megszületik a társasági adó. Szja törvény 2003. évi LXXXXI. vagy túl elosztó. Nem az a célja manierista módon a pénzügy jogtudománynak. nem egészen két év múlva Magyarországon már volt regisztrációs adó. tv. tv. mennyire érthető. hogy jobbá tegyük az állam működését. tvr. hogy a pályázati rendszerben vannak győztesek és vannak vesztesek. aminek a véleményét meg kell hallgatni és egy amerikai tudós fogalmazta meg. a helyi adókról szóló törvény 1990. a gyakorlat céljára rendszerezi.

A közvetlen adóalanyok azok. ő maga személyesen nem jár el. ki az adóalany. helyi önkormányzat jegyzője. de megfogalmazták az akkori kor színvonalát. Exner Kornél. Pénzügyi statisztika Pénzügytan: Alapvetően a közgazdaságtanhoz állna közelebb. SZJA-ban a munkavállaló. adóhivatalok. elemzi. akik az adózással kapcsolatos teendőiket az adóügyi pénzügyi jogviszonyban saját maguk látják el. Attól lesz egy társadalmi viszony jogviszony.) A pénzügyi jogviszony elemei. tehát ezekkel a tételekkel foglalkozik a pénzügytan. Tőzsdeműködése. Merkantilizmus (Colbert) A földre. ezeket a feltéteket. mint a középkori német államokban. hanem némileg az alá – fölé rendeltségi viszony figyelhető meg. tehát azokat elemzi. tároló. iparpártolás. Magyar jogtudósok . tartalma A pénzügy jogviszony szereplői: Minden jogviszonynak van alanya. az aranyra az igazi mindenkor értékesnek minősülő vagyon és értéktárgyakra helyezi a hangsúlyt a Colbert féle gazdaságpolitika. Adam Smith. Sonnenfeld Kameralizmus (Sekckendorf és Sonnenfeld) Nagyon fontos irányzat a kameralizmus a pénzügyjog kialakulásában. Pénzügytörténet és jogtörténet: Az egyes államok pénzügytörténetének és jogintézményeinek történetét mutatja be. de a tárgya a pénzügyjogi jogintézmények hatása. aki közvetett módon jelenik meg. tehát a pénzügy jogtudomány képviselőiként ők intézték a kincstár működését. . • • • • • A pénzügy jogtudomány társtudományai (segédtudományai) A pénzügyi szociológia és jogszociológia: a pénzügyek hatásait vizsgálja a társadalom egyes csoportjainak rétegeire vonatkoztatva. aki arra kíváncsi. jelenleg még három: vám és pénzügyőrség. A kameralisták nem voltak mások. Seckendorf. tehát meglehetősen racionálisan. és nem adófizetőket mondunk. Először is például a munkáltató: nagyon sok esetben az SZJA-ban nagyon gyakran a munkáltató végzi az adójogviszonynak a folyamatos érvényességét.Mariska Vilmos. Ez azt jelenti. tehát ki azok a szereplők. Földes Gábor. Pénzügyi jogviszony: A jogviszonyoknak azon csoportja. Stein . illetve annak egyes szerveit. hogy milyen lehetőségei vannak az adóalanynak. adóalany fogalma. Kampler Béla Nemzetközi pénzügyi jog fejlődése: Colbert. miért csalunk adó. a helyi közpénzügyek tekintetében. Megpróbálják ezeket összpontosítani egy adott területen belül. a. a pénzügyjog intézői. Kmetty Károly. gondolkodó jogtudós megközelítése. hatásmechanizmusát vizsgálja. a középkori német kisállamokban ők voltak a kincstár. és kidolgozták a kameralizmusnak az elvét. van tárgya és van tartalma. azt vizsgáljuk meg. tehát magát a pénzügyjogot. tehát bárki lehet adóalany ilyen szempontból. illetve megtiltják a hazai értékek és szolgáltatások kivitelét. A homo oeconomicus megközelítése. hogy ki a mögöttes adóalanyok. mindig képviseli valaki . a gazdaságilag érzékeny ember. egyéni vállalkozók esetén maga a vállalkozó. jogkövetést. Simon István. Behívják a külföldi szakembereket. szereplői.6 3. pragmatikusan. A pénzügyi jogviszony Jogviszony fogalma: Jogilag szabályozott társadalmi viszony. ő vonja le az adóelőleget. (A legfontosabb pénzügyi jogviszony az adójogviszony. Magyarországon több szerv foglalkozik az adóztatással. A pénzügyi pszichológia: adópszichológia vizsgálja az adócsalást. arra koncentrálva. hogy az alanyok között a jogok és kötelezettségek egyensúlya nem áll fenn a pénzügyi jogviszonyban. Ennek egyébként azóta is számos követője van. David Ricardo. kammer a kincstár. hogy a pénzügyi jogviszonyban nem az egymás mellérendeltség a jellemző. intézményeit mutatja be. Takács György. fogalmakat elemzi. betelepítik őket. hogy a jog kiterjeszti rá a szabályozó hatáskörét. amelyek a pénzügyi jogi rendszer működéshez kapcsolódnak. Musgrave. Adóalanyokat mondunk. tehát ennek a szerepét. működése. Vannak közvetlen és közvetett adóalanyok. Wagner. A pénzügyi jogviszony alanyai között az egyik szerelő az állam. Amerikából indult és manapság ez a legdivatosabb irányzat. a jogtudósnak a pénzügyjoggal szemben.adóhivatal. de az sokkal izgalmasabb. rájuk vonatkozik a kötelezettség. a pénzügyjogi intézményeket. tehát ezek azért érvényesülnek jelenleg is. Közgazdasági irányzat. Állami Számvevőszék működése. Leroy Bülero.) a pénzügyi jogviszony alanyai: Alapvetően megállapítható. adókat határoztak meg stb. miért nem csalunk adót. akik még ebbe a jogviszonyba beékelődhetnek. társasági adóban maga a jogi személy.

elméleti absztrakt jogviszony relatív jogviszonnyá válik. amit az adó alapjaként. törvény hozott létre és azóta is ugyanolyan struktúrában működik. Általában ez a végcél. Tételhez! Hogy jön létre a jogviszony? A jogviszony központi eleme a jogi norma. vagy munkába állok. hiszen nincs olyan jövedelmem. de ő is beléphet ebbe a jogviszonyba és onnantól kezdve együttműködő partner lesz. ha teszünk egy olyat. hogy egy elméleti jogviszony. eszembe jut. Az államháztartást további négy alrendszerre osztjuk: a legfontosabb a magyar államháztartás szíve. Az adótárgy az a jogosultság. nagyságrendben haladva a második helyen áll a helyi önkormányzatok rendszere. ha valamilyen cselekményt megkezdek. amelynek középpontjában a Magyar Nemzeti Bank áll. megajándékozott. Tehát az a közpénzügyi magatartás. az örökhagyás egyik fontos hatósági lépése. mert ahhoz. . amelyek befolyásolják. ebbe akkor válok én relatív alannyá. megszüntetik ezeket a jogviszonyokat. létrehozzák. A haláleset. hogy megnézzék. amikor az adóhivatal megvizsgálja az örökhagyónak a vagyoni helyzetét. kifizették-e stb. a harmadik a társadalombiztosítás (nyugdíj és egészségbiztosítás alrendszerrel). Tehát van egy absztrakt jogi norma. b. megkezdünk egy olyan tevékenységet. Az absztrakt jogviszony azt jelenti. hogy az adónak vannak egyéb célja is. motorja. regionális politika segítője. egy jogi helyzet. Az öröklés. Része a pénzügyi rendszernek. A bankrendszer érinti és együttműködök a kormányzattal és a központi költségvetéssel. vagy sűrű kapcsolatai közül a jogviszonyt. SZJA esetén maga a jövedelem. tehát akkor már ismét vonatkoznak majd az SZJA törvény szabályai. c. gépjármű esetén maga a gépjármű. például nyugdíjas vagyok és semmit nem csinálok csak várom a postást. ingatlan. Azért nem. ami miatt én ebbe a jogviszonyba belépnék. Jogi tény sok minden. ingó. és a legkisebb alrendszer az elkülönített állami pénzalapok alrendszere (Eáp). amit az 1992. hogy adóhiány. Absztrakt jogviszony akkor válik relatívvá. de ezt nem nélküle teszi. akkor azt sajnos az örökhagyó halála után az örökösöknek ki kell fizetniük az örökség mértékéig. ebbe ki–be lépünk. Ez a jogi norma emeli ki a társadalmi viszonyok. Hogy születik meg egy jogi norma? Elfogadja a hivatalos szerv. mert mindig alá kell írni. bevétel. ami ennek az alanyává avat minket. amit teljesíteni lehet. adóhátralékot hagy maga után. dolog. ez teszi jogviszonnyá. fel kell kérni nyilatkozatot aláírva. amit az adójogviszony megalkotásával a jogalkotó elérni kívánt. például az SZJA törvénynek – ahhoz nekem rendelkeznem kell jövedelemmel vagy bevétellel. akkor már nem egyszerű nyugdíjas lesz. a központi költségvetés. Azt szokták mondani. akkor hibába van SZJA törvény. ha valaki úgy hal meg. Vagy a mögöttes kötelezettségvállaló örökös. kihirdeti. A jogi tények. évi XXXVIII. hogy én egy jogviszonynak az alanya legyek. ami a jogviszony egyik tagjává engem beavat. tehát ismét létrejön számára a jogviszony. jövedelem. A jogi norma absztrakt jogviszonyt hoz létre. nincs olyan kötelezettségem. tehát azon túl nyilvánvalóan nem mehetünk. Nem feltétlenül azt akarják. például foglalkoztatás. az adóalannyal. átalakulnak. megkülönböztetjük a vállalkozások pénzügyi alrendszerét és a nagy közös halmaz a pénzügyi rendszer. hatályba lép. társadalmi szociális helyzet javítása. A központi eleme ennek a rendszernek az államháztartás (Áht). Ami ezeket a jogviszonyokat befolyásolja ezeket jogi tényeknek nevezzük. de nem része az államháztartásnak. maga a gazdasági tevékenység megkezdése. Milyen jogai vannak az adózónak? Például betekinthetünk az eljárás irataiba. hogy kellene dolgozni nyugdíj mellett (például rendőrök) – ha újra dolgozik. Például egy ingatlanadó esetén az adótárgya maga az ingatlan.) a pénzügyi jogviszony tartalma: Jogok és kötelezettségek halmaza. Nemzetgazdasági vázlat a nagyobb pénzügyi alapokhoz Nemzetgazdaságon belül több önálló pénzügyi alap különböztethető meg. Ezek a jogviszonyok tehát folyamatosan átalakulnak.) a pénzügyi jogviszony tárgya: Alapvetően két tárgya van a pénzügyi jogviszonynak vagy adójogviszonynak: az adótárgy és az adónak a tárgya Az adónak a tárgya az a közpénzügyi magatartás. hogy mi fizessünk több adót. méltányos eljáráshoz. jogunk van az igazságos. van-e adótartozása. a jogi tényekkel módosulnak és így működik a jogviszony a gyakorlati életben. Ha nincs bevételem. mégpedig az MNB szintjén. hiába jelenik meg az SZJA norma. a monetáris szféra. tehát a MNB és az egész pénzügyi szektorunk nem része az államháztartásnak. de ezáltal még alanyi jogon senki nem válik e jogviszony alanyává.7 ő fizeti be. ő készíti el nagyon gyakran az adóbevallását. hanem újra munkavállaló lesz. foglalkoztatás élénkítés. attól én nem válok az SZJA alanyává. de azért vannak más célok is. amire az adót kivetik. önmagától ezt nem tehet meg. amit el akar velünk kapcsolatban érni a jogalkotó. de az MNB nem része az államháztartásnak. hanem azért. Ehhez képest megkülönböztetjük a lakosság pénzügyi alapját. mint jogi tény megszünteti a jogviszonyt. hogy világos jogi rendszer és jogi helyzet jöjjön létre. a haláleset. Ők ezt nem azért csinálják. egy elméleti lehetőség az adófizetésre. az emberek laza. hogy nem maradt-e esetleg valami fizetési kötelezettség. Tehát mihelyst megkezdtem a gazdasági vállalkozói tevékenységemet. de addig igen. az idő múlása.

Ide sorolható az állami vagyon értékesítése. jó döntéseket tudnak hozni pénzügyileg nem kell tőlük elvenni a pénzt. hogy nagyon magas az elvonási szint az adórendszerben. nem tudnak megalapozott pénzügyi döntéseket hozni. igazságszolgáltatás – nincs magánbíróság. szolgálgatási színvonal társul. amelyeknek a finanszírozása az állami részvétel meg sem kérdőjelezhető. az átlag általános iskola alacsony színvonalú. az újraelosztás aránya 50 % és 60 % körül van.a GDP-hez viszonyítva adnak meg egy számot. tehát ezektől és odaadja azoknak. Nagyon kevés olyan terület van. amit az emberek egyedileg nem. hogy a központi költségvetés a nemzetgazdaságba megtermelt össztermék egy főre vetített részének hány százalékát osztja újra) eléri a 60 %-ot. vagy az állam működéshez használja fel. Az angolszász rendszerben a szolgáltatás színvonala rettentően alacsony.nincs magánrendőrség. gyakorlatilag vállalkozóként is felfoghatók. azt most kizárjuk. de nagyon kis számban. Azt látjuk. Az egyik attitűd a skandináv. aki megkereste maradjon ott nála. ez bizonyos szempontból átfedést mutat a vállalkozókkal. ott a redisztribúció aránya (mi a redisztribúció . hiszen a bankok maguk is cég formában működve. akkor valószínűleg a vállalati szektorban jelentkeznek. amik nem ebből a háromból jönnek. hogy fő célpont a lakosság. Tehát a redisztribúció nagyrészt ezt a szektort hidegen hagyta. Pl: rendvédelem .8 Ebből a modellből hiányzik a nemzetközi kapcsolatok rendszere (multik stb. A világban két nagy redisztribúcióval kapcsolatos hozzáállás attitűd különbözethető meg. hogy jó vagy rossz.ezen lehet vitatkozni.). Az angol rendszernek is rengeteg hátránya van. főleg a svédek. aztán ha majd szüksége lesz egészségügyi beavatkozásra. hogy lépjen az állam. de adjunk nekik érezhető állami szolgáltatást ezzel az élet minősége jobb lesz. Ennél egy kicsit racionálisabb megközelítésben mondta azt László Csaba (volt pénzügyminiszter). A tradicionális feladatok egy részéből az állam megpróbál kivonulni és megjelenik a magántőke. azért az egy jelentős tétel. A második attitűd az angolszász modell itt az újraelosztás aránya 30 %-ot közelít meg. de nem ábrázoljuk a nemzetközi kapcsolatokból keletkező folyamatokat. mint a megtermelt jövedelmeknek az újraelosztása. másodsorban a vállalkozók és ugye a bankadó megjelenésével. 2. hiszen ha bejönnek. az energia működésnek az egyéb infrastruktúrális költségei és az élő munkaerő költsége + nálunk figyelembe kell venni az adósságtörlesztést. tehát a jó kérdés. vagy csak nagyon nagy költség ráfordítással lennének képesek megtenni. amire az állam pénzt ad. Azt mondják a svédek. Magyar: Mi a két rendszernek a legrosszabb tulajdonságait vegyítettük. Az állam feladata: 1. Redisztribúció egy-két érdekessége. ez azt jelezi. A kiindulási pontunk a következő: Az államnak nincs pénze. tehát az államok nagy része tradicionálisan ezeket finanszírozza. akiknél az megtermelődik.000 milliárd. de az átlagegyetem. hogy azt kell megtenni az államnak az emberek helyett. a külföldi hitelfelvétel. akiknek valamilyen oknál fogva ezt fontosnak tartja. rendvédelem kellenek. Mi az állami feladat? Ábrahám Lincoln azt mondta. kiszámíthatóbb lesz az élet és mindent jobban tervezhet. hogy az állami feladat. Tehát sok pénzt vesznek el.újraelosztást jelent . Mennyi a magyar államháztartás központi költségvetésének az éves bevétele? kb.) kötelező vagy tradicionális feladatok 2. ezért helyettük be kell.ig meglehetősen kevéssel járult hozzá a közpénzek bevonási rendszeréhez. kevés ilyen van. tehát a svéd GDP 60 %-át újraosztja. Miből áll össze az állam működése? Az infrastruktúrális fenntartás. tehát olyan elemek. hogy az emberek nem képzettek. Nálunk egy svéd típusú elvonási szinthez egy angolszász típusú ellátási. ahol a tradicionális finanszírozás még megmarad. mint elveszi a pénzt azoktól. vannak ilyenek is. hiszen legálisan jönnek be. Ő arra gondolt. a szolgáltatás színvonala viszont . hogy a honvédelem. szabadon választható feladatok . az állam nem csinál mást a pénzügyi rendszer működtetésén keresztül. Az első kérdés. ami körülbelül olyan 200 milliárdos tételt jelent a költségvetésben.tehát nem más. hogy működik a redisztribúció . kötelező feladatok Ide számítjuk azokat a feladatokat. hogy az angolok azt mondják hogy az emberek okosak. mert nagyon kevés olyan állami eszköz. a monetáris szféra. Ez azt jelenti. amelyek olyan pénzügyi források.) szabadon választható feladatok 1. Mi a megoldás. de nagyon magas Svédországban a szolgáltatások színvonala is. amelyeket az államok nagy része régóta kötelező módon és folyamatosan ellát. igazságszolgáltatás. vonjunk el keveset. ezért vegyünk el tőlük sok pénzt. amit ettől a két vagy három másik függetlenül működő alrendszertől be tudna szedni és ezen kívül lenne valami. De önmagában a bankrendszer egészen 2010. 15. tehát vannak persze elit iskolák. hogy az állam mely szereplőktől vonja el leginkább a szükséges működéséhez szükséges forrásokat. Azért nincs pénze az államnak. tehát ezt az egyén nem tudja megoldani. finanszíroz. olyan forrás van. majd akkor megfizeti magának a megtakarításaiból.

Ez a jogszabály egyébként talán megérett már egy átfogó reformra. Az éves gazdálkodással kapcsolatban. évi XXXVIII. 2000. Ha megnézzük azt. Pl. de nem csak. hogy egy viszonylag jól sikerült törvényről van szó és kódex jellegével ez volt az első. körül addigra már a feszültségek kialakultak – Torgyán akkor mondta azt. § Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő. hogy ne vezessék be azt a törvényt. óta a lényeges változtatás 1998-ban hajtották végre rajta és kisebb kozmetikázások mellett vagy ellenére a szöveg nagy része megmaradt. helyi önkormányzati rendszer. tehát olyan nagyon sok hatással azért ez nem lehetett a joganyagra. hogy a kisgazdapárt nem biztos. hogy valószínűleg a politikusok sírva könyörögnének. hogy megszavazza a költségvetést. ez azt jelenti. Ez nem mindenhol van így. 1992. míg a helyi önkormányzatokat a helyi szintnek nevezzük. hanem minden évben kell. Még egy kísérlet történt arra. milyen kapcsolat van a központi és kötelező nyugdíjrendszer és önkéntes nyugdíjpénztár között.” . hogy számukra az fontos. akkor két jogszabály emelendő ki. . japánban szintén. amely az összes államháztartási bevételnek kb. tehát költségvetést készíteni. hogy a vidék felemeléséhez pontosan 320 milliárd forint kell. tehát amikor központi költségvetésről beszélünk. kockázatviselés. törvény elemzése Az egyik legfontosabb jellegzetessége. A 1992-es törvény azt a régi osztható rendszert – központi költségvetés. kinek a szolidaritás és az egyéb kérdések. hogy kell. az 1897. törvénycikk. Ez azt jelenti. „6. Amikor vele nem lehetett megegyezni akkor jutott valakinek eszébe. vagy állami feladatokról. biztosítás. az állami bevételek 18-20 %-át centralizálja 3. hogy akár szó szerint ma nyugodtan közzé lehetne tenni. hatályba lehetne léptetni. ez pedig az 1987-89. évi XX.hozta létre és ezzel kapcsolatban megfogalmazza ezeknek a pontos nevét is. Azt mondhatják. ugyanis az sokkal szigorúbban bánt a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Államháztartásról szóló 1992. mint manapság. gyerekvállalás kérdése . másrészt meg kinek a kockázat. Nem két éves költségvetést fogadtak el. egy oka van annak. kit biztosít és mennyire biztosít. hiszen 90 szakaszba ezeket nem lehet szabályozni. akik 2 %-os arányban vesznek részt az állam működésében Az állami feladatot ezek az alrendszerek látják el. például az angolszász országoknál március. tehát volt egy időszak. TB 20 % körül van 4. ez az egyik alapelve a költségvetésnek. vonjuk össze a kettőt. elkülönített állami pénzalapok rendszere és a helyi önkormányzatok rendszerét . Ezt ebből a szakaszból elég nehéz lenne kitalálni. Az első kérdés. hogy ezeket hogyan kell elképzelnünk. hogy milyen kísérletek történtek erre a kódex jellegű szabályozásra ezt megelőzően. hogy ezt nem teszik. nagyjából ezek azonosak. hogy a költségvetési év megegyezik a naptári évvel. de ebből nem derül ki egyrészt. Miért tette ezt? Ennek politikai oka van. kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. 2000-ben egyszerre két költségvetési évet fogadott el az országgyűlés. hogy viszonylagos stabilitást mutat a magyar jogszabályok tömegében. hogy egyszerre szavaztak a kettőről. hogy átfogóan szabályozzák a központi és egyáltalában az államháztartás működését. az 55-60 %-át centralizálja 2. akkor gyakorlatilag a többi államháztartási alrendszer jellegzetességeit is elemzem. hogy nem érdemes minden évben vitatkozni politikailag egyeztetni az éves költségvetésről. amely az állami számvitelről szól és amely olyan modern törvény volt. tehát a vidékfejlesztési tételekből ennyi jött össze.9 A politikusok. akkor valamelyik alrendszernél ennek meg kell jelennie. a bankrendszertől kezdve a tanácsokig mindenről beszélt. amely átfogóan szabályozta a magyar államháztartás rendszerét. a kormányzatok mindenkor. A központi költségvetést.adókedvezményen keresztül támogatott gyermekvállalás Államháztartás négy alrendszere 1. elkülönített állami pénzalapok rendszere. mert az nálunk nem lehetséges. mégpedig a naptári évvel egyezik meg a magyar költségvetési rendszerben. szolidaritás minden van ebben. a TB-t és az elkülönített pénzalapokat az államháztartás központi szintjének hívjuk. Éppen tavaly értük el ezt a 320 milliárdot. hanem kétszer egy éveset. nem mindig volt éves költségvetése az országnak.áprilisban van a fordulópont. államháztartásnak és amikor központi költségvetést elemzem. az állami pénzügyekről szóló törvény volt a pontos neve. hogy Magyarországon minden költségvetési szervnek és minden alrendszernek egyrészt költségvetéssel kell rendelkeznie. amely törvény körülbelül 90 szakaszban átfogóan szabályozta a teljes magyar pénzügyi rendszert. Az már lehet. minden évben szabadon felvállalhatnak feladatokat. A költségvetés megegyezik a naptári évvel. hogy mi a társadalombiztosítás. ami alapelvi szinten megfogalmazódik. központi költségvetés. tökéletesen működnek. évi II. törvény.Tehát kötelező. ugyanis a kisgazdapárt és a Fidesz koalíciós kormányzásáról volt szó és az MDF is ott volt még a kormányon és kiderült számukra. TB. mint mindennek Magyarországon.

Tehát ugyanannak a halmaznak a részei. megjelennek ezek az alapelvek. vagy adózási alapelvek modern alapelvek ok (pl: a létminimum adómentessége) klasszikus alapelvek (igazságosság. amikor az alapvető költségvetés pénzügy államháztartási számokat egy átlagember megismerheti. hanem kifejezetten benne vannak a törvény szövegében is. hogy ezt hogyan teszi lehetővé a rendszer ezt a megismerhetőséget. hogy legalább akik a döntéseket hozzák (országgyűlési képviselők. az adóigazgatási eljárás alapelvei. az államháztartással. hogy ugyanolyan technológiát.ellenőrizhetőség. a preambulumban. stb. törekednünk kell az ellenőrizhetőség szintjének növekedésére. tehát megjelenik a jogszabály felépítésében. átláthatóság elve. éves költségvetés készítési elve. határoz meg !!! Vannak az adókötelezettségek is. hogy érdekli-e az embereket. hogy nem érvényesül a közbeszerzési kötelezettség elve. fogalmilag sem képzelhető el olyan. A megyei és egyetemi könyvtáraknak az országgyűlés jegyzőkönyvét leküldik. hogy érvényesül a nyilvánosság elve. A nyilvánosság szintjét. De a jogalkotó az 1992. szó szerinti jegyzőkönyv van. Nyilvánosság elve Magyarországon a nyilvánosság elvének két szintjét különböztetjük meg: • A társadalmi nyilvánosság. amit megalkotnak. hanem expresis verbis. § . De nem csak ennyi történik. Adóztatási alapelvek. tehát a költségvetés vitáját. a jogszabály szövegében. kormánytagok) tudják pontosan. részben pénzügyi megközelítésből alakultak ezek ki. Tehát elméletileg megismerhetnénk azokat a számokat.bruttó elszámolás elve. Az a kérdés. Az alapelvek egyrészt irányító szerepet töltenek be az államháztartási jogalkotásban – elméleti szerep. pl. A jogalkotó az elmúlt 10 évben bővítette is ezeket. Nincs olyan. • A politikai nyilvánosság azt jelenti. globális fedezet elve. közbeszerzési kötelezettség elve. Az alapelvek szerepe Az alapelvek úgy is megfogalmazhatóak. hogy születik és mi születik a kezeik között. vagy sem. három helyen találjuk őket.§ -ig találhatók a kifejezetten megfogalmazott alapelvek. technikai vagy eljárási jellegű alapelvek . mint a modern államháztartási rendszerrel szembeni elvárások. pontosan benne van. de nem érvényesül az ellenőrizhetőség elve. 17. a 12. nyilvánosság. 16. Az alapelveket két nagy csoportba oszthatjuk: 1. Ez azt jelenti. vagy. de minden más alapelv érvényesül. Az első kérdés. 8/C. sosem tudjuk ezeket tökéletesen megvalósítani. amik alapján született a költségvetés. Ezeknek az alapelveknek együttesen kell érvényesülniük.10 • • • • • • Államháztartási alapelvek Áht. de azok nem alapelvek – az adókötelezettség ezektől teljesen elkülönül. 2. amit az Art. hogy könnyen összehasonlíthatóak legyenek a költségvetési adatok. következetesség. § -tól. Nem a magyar. alapelvei nyilvánosság elve közbeszerzési kötelezettség elve éves költségvetés készítés elve bruttó elszámolás elve stb. ugyanolyan rendszereket kell használni. hogy az elszámolási módok tekintetében állandóságot és összehasonlíthatóságot kell biztosítani. követi őket a jogalkotó. Ellenőrizhetőség .ban és a 16. fel vannak sorolva. a 8. egyszerűség) Az adóigazgatás alapelvei. stb. következetesség. 15. mi az. § (2) bekezdés a. hogy ki mit mond. Ezek szorosan összefüggnek.) pontja a következetesség elve – ez azt jelenti. ez a három alapelvi csoport különböztethető meg. 8/C. jogi . részben alkotmányjogi megközelítésben. hanem a nemzetközi jogtudomány. nem lehet belőlük válogatni. az ellenőrizhetőség szintjét meg kell emelnünk. ha valakinek olyanja volt leült és nézhette. § az alapelveknek adja egy szűk felsorolását Az alapelveket a jogtudomány dolgozta ki. A modern államháztartási működéssel vagy rendszerrel szembeni elvárások. a jogszabály céljaiban. hogy ki mit mondott. Tehát kizárólag együttesen érvényesülhetnek. költségvetéssel foglalkozó jogtudomány érlelte ki ezeket. törvénybe ezek nagy részét beletette. 14. Régen közvetítette az MTV 2 az országgyűlés üléseit. A rádió is közvetítette egy ideig.

hogy a költségvetés mit jelent.) Legtágabb értelemben egy jogilag. Anglia) A tervezés középpontjában a feladat áll. Nulla bázisú tervezési költségvetési rendszer – ZDPS Azt jelenti. hogy a kormány mit vállal be. vagy ellátásának a pénzügyi fedezetét részben vagy egészben. a projektet addig viszik. A forrásokat céltudatosan használják fel. tehát a bázis évhez képest tervezik meg a következő évet.: EU csatlakozás az egyes európai országokban. tehát bürokratikus. másrészt egy leköszönő kormány tagja a következő kormányra nem illik hárítani azért ilyen kötelezettségeket. hogyan kell végrehajtani és hogyan ellenőrizzük. nehéz kivenni pénzeket. Projekt típusú (USA. egyrészt nem vállalhat kötelezettséget ilyen nagyságrendre egy pénzügyminiszter most sem. több évre előre tervez. Azért jogilag meghatározott. amelyben bevállalja – utolsó munkanapján. A középpontjában a tervezésnek egy minisztérium áll. hogy ez érvényesül tökéletesen megsértik. Pl. hogy működjön egy adott állami feladat.: közbiztonság. végén. Tehát minden egyes alapelvet maga a törvény. mármint a következő kormány a négyes metró építkezését. APEH. mert az államháztartási törvény valamint különböző jogszabályok. hogy a minisztériumokhoz rendelik hozzá a feladatokat. amíg meg nem valósítják. márciusban az Orbán kormány már megnyerte a választásokat. de elemeiben mindenhol alkalmazzák például nálunk is. hogy neked ez és ez lesz a feladatod és amire nem akad minisztérium azt elküldik az önkormányzatokhoz. Ami viszont hosszabb távú kötelezettségvállalást jelent.11 Azt jelenti. éveken keresztül húzódik a dolog és nagyon céltudatos a felhasználása a pénzeknek. Önkormányzat Ellenőrző Bizottság. Ez is bürokratikus. azt meg kell mutatni az országnak. hanem ellenőrizhetünk is és a Magyar Államnak is számos szerve jött létre az ellenőrzésre. politikailag és gazdaságilag meghatározott pénzügyi alap. közvetlenül vagy közvetve biztosítja. Közbeszerzési kötelezettség 2003-ban született egy kitűnő közbeszerzési új törvény. hogy nulláról felépítve határozzák meg. Jegyző. Jogilag nonszensz több okból is. A tervezés középpontjában a bázis év áll és ahhoz képest határozzák meg az elmozdulást a következő évre. Nagyon fontos feltétele. nem csak megismerhetünk valamit. tehát a feladathoz rendelik hozzá a különböző minisztériumokat. tisztán már sehol nem alkalmazzák. Rendőrség. tehát ez Magyarország jellegzetessége. hogy menni fog .” Kötelező hosszú távú feladatvállalás Alapvetően az éves költségvetés készítés azt jelenti. Túl bürokratizált. 1998. ez régen úgy volt a 90-es évek közepén. § (1) „Az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el. Önmagának ennek a törvénynek a léte és működése is a nyilvánosság ellenőrizhetősége és az összes többi alapelv megsértése. Szerencsére ez már változott. Központi költségvetés fogalmának elemzése (van ilyen tétel!) A központi költségvetés hármas megközelítésben vizsgálva: 1. Tehát van egy minisztérium és megmondják. Ellenőrző szervek: Állami Számvevőszék. Országgyűlés Bizottságai. A miniszteriális rendszerben a tervezés úgy működik. Újzéland. hogy a nyilvánosságnak egy magasabb szintje valósul meg. kormányrendeletek és egyéb normák. Kanada. Kormányzati Ellenőrzési Iroda. Ügyészség. tehát a költségvetés egyetlen egy költségvetési évre koncentrál. Túl bürokratizált és mivel mindig változik a politika a ZDPS a 70-es évek közepére összeomlott. hogy majd öt év múlva támogatni fogja mondjuk a négyes metró megépítését. 9. Pl. Meggyesi Péter a pénzügyminiszter. Vám és Pénzügyőrség. Pl. akkor már tudta. egy olyan támogatási szerződést. stb. tételeket.hogy két éven keresztül 250 milliárd forinttal fogja támogatni a kormány. ahogy ezzel bánnak. jellegzetessége: Éves tervezés van. harmincadszor ismét átfogóan. Utolsó munkanapja a minisztériumban. Japán. amit éppen szeptember 15-én módosítottak idén kb. Hosszabb távon tervez. nincs ellenőrzési közbeszerzés. hogy a kormány egy évre vállal kötelezettséget. hogy kell elfogadni. Itt a szabadon választható feladatokról van szó. akkor sem lehetett. Tehát nincs időkorlát. hogy a politika nagyon súlyosan beleszól. jogi normák pontosan megmondják. nehezen változik. hogy mi kell ahhoz. országgyűlési határozatok. a Horn kormány éppen akkor távozik. hogy jött a kormány és bevállalta. nehéz egy költségvetési szervet megszüntetni. Központi költségvetési rendszerek elemzése Nemzetközileg három költségvetési rendszert tudunk elkülöníteni: miniszteriális típusú (magyar) Lényege. tehát jogilag szabályozott. Mit csinál? Aláír Budapest főváros polgármesterével egy olyan nyilatkozatot. Mindig az előző évhez képest. Sajnos a • • • .

nem lehet átvinni a következő évre • nincs szankciója Költségvetési Tanács 2008-ban jött létre a 2008. állami vállalatok utáni osztalék. hogy mennyire felelős egy kormányzat a költségvetés végrehajtásáért. évi LXXV. Ha bővül a GDP több pénzt fog elosztani a kormányzat. Szerbina. de ha eltérnek tőle. ide jönnek az állami vagyonügynökség bevételei. jogász). tehát december 31-én megszűnik. Mai magyar rendszerben gyakorlatilag semennyire és éppen azért nem felelős. ha a bevételi oldalon kiesik egy ekkora tétel. törvénnyel és 2009. A lényeg. tehát az idő hatálya korlátozott. január 01-el kezdte meg működését. Azt vizsgáljuk meg. jelenlegi vezetője Kopits György (közgazdász. tehát van számos országban működik Költségvetési Tanács. koncessziós bevételek autópályák. mivel tudjuk pótolni a kiadási oldalon. hogy a politikusokat felmenti már az államháztartási törvény. nincs szankció a költségvetési vagy államháztartási törvényben. a vámbevételek lecsökkentek és ami még kívülről bejön Ukrajna. illetékek. ha csökken a GDP. amelynek a különlegességei a következőkben ragadhatók meg: • egy évre szól. a magyar alkotmányban ilyenről nincs szó. valahol a 15 % körül van. Azért mert a költségvetés nem más. ami folyamatosan emelkedik. SZJA. A második helyen áll ma már a jövedéki adó. adományok. hogy ezeket a terveket próbálja megvalósítani. Gyurcsány miniszterelnök úr javaslatára jött létre. hatályát veszti. társasági adó szintén 15 % körül van folyamatosan nő az EVA bevétel 15-18 % körül van bankadó Nagyon érdekes kérdés a vámok kérdése. A Költségvetési Tanács gondolata külföldről származik. akkor a kiadási oldalon is a tételeknek csökkeniük kell. A kiadási oldalon tehát hogy ha ez csökken nominálisan ez az összeg. illetve nem a közalkalmazotti béremelkedésnek a következménye a nagy államháztartási hiány. Ez magyarázza jelentős mértékben az államháztartási egyensúlytalanságot. nincs vámbevétel. Bevételek és kiadások rendszere Bevételek: A bevételek nagy része közhatalmi bevétel. A csatlakozás után viszont megszűntek nagyrészt a vámok. akkor nem tudnak mást csinálni. A legnagyobb bevételi fajta az áfa. A Költségvetési Tanács tagjait 9 évre nevezik ki. Nagyok sok országban külön fejezet van a központi költségvetésről. tehát az volt az egyik legfontosabb tételünk. vagy új bevételfajtákra próbálnak szert tenni. járulék formájában a közterheket. A központban áll az állami feladat fogalma. Nem az SZJA-nak. A vámbevételek az UNIO csatlakozások után radikálisa lecsökkentek. akkor vagy a kiadást faragják le. Gazdaságilag meghatározott. hogy ez egy pénzügyi terv. hogy mit jelent a pénzügyi terv jellegzetesség. Kiadási oldal: . 3. Ide jönnek még a privatizációs bevételek. hanem a vámbevételek kiesésének. egy bizonytalan jövőre utaló gondolat és számsor. Politikailag meghatározott azért. amely az állami feladatok végrehajtásához szükséges és az országgyűlés által jóváhagyott kiadásokat és bevételeket tartalmazza. háromtagú tanács. Azt jelenti. Miután egységes vámterület van. tehát ott valamivel ezt kompenzálni kell. Ehhez jön az állam tulajdonosi jogaként megszerzett jövedelme.) Szűkebb értelemben olyan pénzügyi terv. kevesebbet tudunk költeni. Tehát a vámbevétel radikálisan lecsökkent. hogy az állam. A vámok adták a bevételeknek a körülbelül 20-25 %-át. 2. Az jó kérdés. egyéb helyeken annak viszont a 25 %a marad csak nálunk. tehát három főből áll. ezt nehéz meghatározni. hiszen az éves GDP alapvetően meghatározza a mozgásteret. amely a teljes bevétel 30 %-át adja. mint adóztató közhatalom az adóztatási felségterületén beszedi adók. mert a külkereskedelmünk döntő többsége az Unión belül zajlott. a politika. az azt jelenti.) Legszűkebb értelemben a központi költségvetés egy különleges törvény. hitelfelvétel. mert csak terveket fogalmaznak meg és nem történik más mint az országgyűlés felhatalmazza a kormányt. bányák egyebek után. radikálisan visszaesett és az jó kérdés. ami nem biztos. mint egy pénzügyi terv. • • • • • • Adók bevételi oldalról legfontosabb tételek. EU támogatás. mert elméletileg a választásokon győztes párt vagy pártok gazdaságpolitikai programjának az éves leképeződése. hogy a vámbevételek így alakulnak. mert nem lesz számon kérhető.12 magyar alkotmány erről nem igen beszél. külföldi segélyek. a vám lecsökkent olyan 5 % körül van most. mert visszaosztják az önkormányzatoknak az egy részét. privatizációs bevétel (összbevételt nézve ez 2 %) és a harmadik nagy csoport az egyéb bevételek. hogy megvalósul.

A következő lépés. tehát nincs két időrend. Rendvédelemre körülbelül 3-4 %. Nálunk ez a szám 15 %. a kormány elfogadja a tervezetet és szep. vagy bevétel csökkentő javaslatokat lehet tenni. vagy az adott szervnek az elnöke. A kiadás és a bevétel főösszeget elfogadja az országgyűlés. A költségvetési törvényjavaslat hogyan kerül vitára. Ezen belül vannak címek és alcímek és azon belül előirányzat csoportok. hiszen áprilisban vannak a választások Magyarországon. Tehát azért kapják meg. vezérigazgatója áll. kormányalakítás és már ott vagyunk május környékén. ez a legkisebb tervezési. az oka annak. hogy minimum 60 órát kell vitatkozni a költségvetésről. ezzel indul a tervezés. hogy ha országgyűlési képviselő módosító indítványt tesz közzé. Az Unióban ez a szám 5 %. bürokrácia működtetése. az óév utolsó napjáig el kell fogadni a költségvetési törvényt. Amikor május . hogy azt finanszírozni tudják. tehát csak kiadás növelő. tehát ott már együtt mennek. hogy újat tervezzenek és ezért a választások évében kitolják a határidőket. hogy honnan kell pénzt elvenni azért. amit neki közvetlenül finanszíroznia kell (nincs hadsereg. a második év végrehajtás és a harmadik év az ellenőrzés.8 % körüli összeget költünk. Van egy általános vita és van egy részletes vita és november 30-ig le kell folytatni az általános vitát. Állami Számvevőszék. tehát a részletes kifejtése a költségvetés számainak. felsőoktatás) Honvédelemre 1.júliusban visszajönnek. December 31-én megvan a költségvetési törvény. 31-ig. részletező táblák. A költségvetés szerkezete alapvetően költségvetési fejezetekből áll.5 kg szokott lenni és a táskára rátesznek egy arany lapocskát. államhatalmi szervek. a kormány elé terjesztésnek a dátuma. akkor már törvény. Tudományos Akadémia. Központi költségvetés elfogadásának rendje . választásoknál november 15. A költségvetési irányelveket a kormány elé kell terjeszteni. akkor meg kell mondania. Ezek a szervezetek. Ezt a pénzügyminiszter megfogja és mivel közel van a parlament.5. mint egy nemzetállamnak. Az irányelveknek megfelelően az adott költségvetési fejezetek vezetői elkezdik kidolgozni a saját tervezeteiket. Az országgyűlés működéséről szóló országgyűlési határozatban leírták azt. minisztériumok. erre költünk rettentően sokat. azért. Ezek élén általában a miniszter. az Állami Számvevőszéknek. A pénzügyminiszter beterjeszti a kormány elé április 15-ig. ennek az oka. utána pedig elmennek pihenni.. Költségvetési ciklus alakulása Három évet fog át. Magyar Televízió. mert a választások évében a normális menetrend nem lenne tartható. nem tervezet és elindul a végrehajtása magának a költségvetési évnek. hanem november 30án elindul. azt mondja ki. 1. normális menetrend szerint október 15. ki és mit szól hozzá. mert egyre több az idős és beteg ember. hogy ez a Magyar Köztársaság 2010. átsétál és átadja az országgyűlés elnökének és azonnal postázza a Költségvetési Bizottságnak. A következő szeptember 30. A költségvetésnek két vitája van. ezek mind önálló fejezetet alkotnak a magyar költségvetési rendszerben. Létrejön a költségvetési fejeztek tervezete. 30-ig. helyett pedig október 15. ezeket a pénzügyminiszter összegyúrja és augusztus 31-ig beterjeszti a kormány elé. előkészítés Ennek a szakasznak és az egész költségvetési ciklusnak a felelőse a pénzügyminiszter. aki jogász volt. szervek. előkészítés. augusztus 31. nincs hadügyminisztérium). akkor már nincs idő arra. mennyiből működik az állam. hogy kevesebb olyan funkciója van. aztán egyeztetnek a pénzügyminiszterrel. A bürokrácia ott sokkal olcsóbb. tehát kitolódik június 30-ra. Költségvetési Tanácsnak. Beterjesztés . Beraktak egy szabályt az államháztartási törvénybe ehhez kapcsolódóan a török alkotmányból vettük át. Oktatási célra költjük körülbelül a 12 %-át a kiadásoknak (közoktatás. választások évében okt. a költségvetési irányelvek beterjesztése június 30. Augusztus 31.Két idősík van. hogy mondják el róla a véleményüket. November 30-ig tehát meg kell ejteni a költésvetési vitát. intézmények kötelesek és jogosultak részben véleményezni a költségvetés tervezetét. szervezési egység. országgyűlés elé bemegy. Az első év tervezés.A pénzügyminiszter beteszi egy vizibivaly bőréből készített táskába a költségvetést. évi költségvetése. ugyanis augusztus 31-re az új kormány a választások évében sose volt képest beterjeszteni a saját tervezetét. December 31-ig. leméri. köztestületek. hogy van egy másik idősor. az MNB-nek és még egy sereg szervezetnek. kinek kell véleményezni? . Alapvető probléma. A legelső magyar pénzügyminiszter Kossuth Lajos volt. olyan 4. vagy egy normál menetrend és van a választások évére vonatkozó menetrend. hogy meg legyen a főösszeg.június . április első-második forduló. November 30-ig összeér a két idősor.) Tervezetés.13 • • • • • A kiadási oldalon az egyik legnagyobb tétel a nyugdíj és egészségbiztosítás. hogy egyre többet kell költeni.

indemnitás . tehát augusztus végéig be kell terjeszteni a zárszámadási törvényjavaslatot. tehát az idei év 2011. átcsoportosítás . címei és alcímei között az eredetileg elfogadott költségvetési számokat átírják. hogy van egy költségvetési szerv. csak nem jut. appropriáció . Európai Unió költségvetése Kiindulási pont. pótköltségvetés: az a jogi helyzet. hogy az országgyűlés felhatalmazza. de maximum 2% -a. Az Állami Számvevőszék mind a költségvetési törvény tervezetét. • különbség . Végrehajtás Ehhez kapcsolódó jogi fogalmak (tétel lesz!): 1. és majd amikor összeül az őszi ülésszak elfogadják a zárszámadási törvényt. törlés: eltörlik a fejezetnek járó pénzeket és azt mondják. hogy kötelező pótköltségvetést készíteni. és zárolják a decemberi pénzeket. a költségvetési kannibalizmus.törvényen kívüli. hogy az adott évi pénzből 60-70%-ot mire kell elkölteni. tehát a parlament nem fogad el semmit. 2. hatályon kívül helyezik és egy új törvényt fogadnak el. melyet kötelező létrehozni az országgyűlésben. . meghatározza a micro éves költségvetés tervezésének a lehetőségeit. tehát tizenegy havi juttatásból kell kigazdálkodnia tizenkét havi kifizetéseket. Ugyanolyan törvény. nem adják oda. ilyenkor jön az. hogy hogyan hajtották végre. Appropriációs törvénynek hívjuk a költségvetési törvényt. hogy jövőre visszaadják. lekötik a költségvetés 60-70%-át. működést.az EU költségvetése mind a kiadási. zárolás: azt jelenti. EU nincs hadsereg. 4. Előveszik a tavalyit és az alapján kerül végrehajtásra a költségvetés. hogy a költségvetés fejezetében. Ilyenkor jönnek az elbocsátások. • EU költségvetése 110 milliárd euró ez az összes tagállam GDP 1.5. amikor az elfogadott költségvetési törvényt félreteszik.2 %. Vita van a zárszámadásról is.alapelvek (szinte mindegyik megjelenik az uniós alapelvek között is. másként alakul az egyensúly elve és a bruttó fedezeti elv: EU költségvetéseben nem lehet hiánnyal tervezni. Ő véleményez. A költségvetési bizottság elnöke elmondja a véleményét és utána bezárul a vita. mind a bevételi oldalon sokkal kevesebb tételből áll. EÜ. explex állapot . rendőrség. van egy költségvetési előirányzata. megbeszélik és azáltal. Azt jelenti. hogy az országgyűlés elfogadta a zárszámadást lezárult a költségvetési ciklus. 5.2006-2013). Ellenőrzés Az ellenőrzés szakasza az. nyarán zárul le. 2. hogy az előző évi költségvetés számait hajtják végre.14 Van egy Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság. indemnitási időszak. tükörtörvénye a költségvetési törvénynek. tartalékképzés: A magyar költségvetés rendszerében kötelező tartalékokat kell képezni.virement : ez azt jelenti. hogy ha nem fogadják el normális appropriáció sorban. Az államháztartásnak van egy nagy általános tartaléka. AGENDA 2000 (2000-2007.). Két költségvetési rendszer működik az EU-ban: makro költségvetés . ez azt jelenti. sima törvény. Az államháztartási törvény kimondja. közbeszerzés alapelve EU nem alapelv. tehát tartanak vitát róla. 3. 2. ennek az összege a kiadási főösszeg minimum 0. mind a zárszámadást minősíti. még indemnitási törvény sincs. A kormány dönti el. A pótköltségvetés feltétele a gazdasági szükséghelyzet kialakulása és annak a veszélye. tehát beterjesztik augusztusban. Azt jelenti a magyar költségvetésben.éves költségvetés. a kormány végrehajtja az elfogadott törvényt. 3. meghatározzák. ha a kiadások vagy a bevételek 5 %-kal eltérnek negatív irányba a tervezettől.felhatalmazást jelent. önkormányzati támogatás. Akkor úgy szól a jogszabály. hogy konszenzus. Ki terjeszti be? A kormány terjeszti be. vagy törvény nélküli állapot. sőt formailag minden egyes elemére a költségvetési törvénynek perfektálnia kell.átmenetiség. A zárolás egyik fontos eleme lenne. • mikro költségvetés . 3. A szeptemberi ülésszakban. tehát minden egyes elemnek ott van. összegyűjti a többi bizottság véleményét és a költségvetés tervezéséhez kapcsolódóan van három jogi fogalom amit meg kell ismerni: 1. hogy nem kap egy adott előirányzatból. A zárszámadási törvény nem kétharmados törvény. tehát a zárolás ideiglenes befagyasztása a kereteknek. ami alatt megalkotják a végleges költségvetést és erre a három hónapra egy ideiglenes átmeneti költségvetést fogadnak el. hogy van-e gazdasági szükséghelyzet. amivel lezárul a költségvetési ciklus. hogy a költségvetési évet követő 8 hónapon belül. tehát járni jár neki. tartalmilag megegyezik egymással. Tehát e mögött is van politikai konszenzus. mondjuk december hónapra. akkor jön egy három hónapos átmeneti időszak. tehát amikor megalkotják december 31-ig. Tehát formailag. egy nemzeti költségvetéshez képest egy Uniós költségvetés mennyiben tér el.7 évre előre a költségvetés főszámait meghatározzák. • azonosságok . A 2010-es év. mint a költségvetési törvény. VPOP.

elemzéseket készít. kihirdetik. köztestületek). Kincstári rendszer Költségvetési szerv fogalma (Áht. állami adósság kezelését végzik. néhány szakkérdésről. információ szolgáltató szervezete. Alapító okirat tartalma: neve. Fő feladata a kincstári kör finanszírozása. Feladata . Bevétel . 7§) . eladását. hitelnyújtásról.az államháztatás részét képező jogi személy. Ász. hitelfelvétel. Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetnek: műsorszolgáltatók. Ogy. székhely. ettől kezdve folyamatosan átalakult. szavazati jogok stb. ha megszületik a költségvetés végrehajtják.15 Kiadás . szakértői véleményeket ad minden rá vonatkozó törvényhez. 2009 kezdte meg működését. nem a parlamenthez nyújtják be hanem a tanácshoz. minden fajta szankció és vétó jog nélkül. Költségvetési Tanács: 2008 jött létre a tv. halászat 10-12%. felügyelő. Egyéni támogatás nem adható uniós pénzből! Költségvetés elfogadása: Bizottság készíti elő. (ÁKK) 2001-ben jött léte Pénzügyminiszter alapította. Jelenlegi elnöke Kopics Gyögy. egyszemélyes állami tulajdonban lévő részvénytársaság. pénzügyi becsléseket. tanácsadó. de nem ez a fő célja. ellenőrző. Pénzügyminisztérium alá tartozik. Ezek valósítják meg az állam működését. hozza létre). kötelező módon és ingyenesen a pénzek mozgatását. közzéteszik. Területi szervei vannak. Államadósság Kezelő Központ Zrt. országos rádiók. Költségvetési szerv vállalkozhat. bizottság játssza a kormány szerepét. Feladata: macrogazdasági előjelzések. mezőgazdaság 30%. jelenleg 3 tagú. törvény. kiadások nagy részét. Magyar Államkincstár (MÁK) 1995-ben jött létre. vagy egy működő költségvetési szerv alapító okirattal hozza létre. 1996-ban elkezdte a működését. GMB (tisztított GDP) 1%. A tanács együttdöntési eljárás keretében fogadja a parlamenttel együtt a költségvetést. alapító. költségvetés készítését.központi költségvetési rendszer elemeinek a pénzügyi lebonyolító.5% adminisztráció. itt is van zárszámadás.(7 szerv hozhat ilyet létre Ogy. Együttdöntési eljárás lényege: Háromszor dobhatja vissza a parlament a tanács javaslatát. egy évre szól (micro). Költségvetési előirányzatok teljesítését figyeli. helyett Európai Számvevőszék ellenőrző szerv. vagyonáról. Kiforratlan jogintézmény jelentős szerepe nincs. irányítja: állampapírok vételét. a központi költségvetés rendszerén belül irányítja. tevékenységéről. és amely a társadalmi közös igények kielégítését segíti. jogi személy. MÁK-nak van egy KESZ (Költségvetési Egységes Számla) számlája. Kor. Önk. tagállami befizetések. elnökét a pénzügyminiszter (irányítja) nevezi ki és államtitkári beosztásban van. képviselő. amiért az MNB kamatot fizet. gondoskodik az állami kezesség vállalásról. tájékoztatja az Ogy. vámok 75% (megszűnt a vám lefölözés). időben nagyjából megegyezik a magyarral. kiadásokat teljesít. Pénzügyminiszter felügyelete alatt működik. utána összevonták a TÁKISZ-okkal és integrálták a Pénzügyminisztérium alá. ahol a vitás kérdéseket eldöntik. Egy az államháztartási folyamatokat. adó és járulék elemet levonják. a költségvetési szervek számára engedélyezi vagy megtiltja a kifizetéseket. egy-egy tagját a MNB és Magyar Számvevőszék jelöli. Kor. egyszerű szavazás. A Pénzügyminisztérium által vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel keletkezik. véleményező testület. egyeztető bizottságokat jelölnek ki. felesleges pénzét MNB elhelyezheti. Kisebbségi Önk.vagy törvénnyel (Ogy. kultúra 4%. nyilvántartja a kincstári kört. Nettó módon finanszíroz. Államháztartás ellenőrzési rendszere Két nagy rendszerét különböztetünk meg . módosításával. 4 évig működött. Létrejötte . megszüntetés: innen való törléssel történik. Elnököt KE nevezi ki. felzárkóztatás. ügyvezetéséről. hitelkezelést. az Áht. erre futnak be és erről fizetik ki az állami bevételeket. kohéziós alapok.összes ÁFA 1%.

pontosan tudjuk milyen pénz folyik be.. Az Ász. kutatási. azoknál a nem mikró vállalkozásoknál vagy létre kellett hozni egy innovációs kutatási. fejlesztési osztályt vagy ilyen típus fejlesztésre meg kellett venni a szolgáltatást oly módon. ennek az élére irányító. a költségvetését saját maga határozza meg. ellenőrző szerve. Ez a bizottság minden évben minősíti a költségvetést. hozza létre. feladata állami feladat ellátása. Költségvetés és zárszámadás ciklikus ellenőrzési aktus.és belvíz védelmi alap . 1949-ben megszüntették. nemzeti kulturális alap . akkor úgy lesz mintha biztosítva lennének. Az alapokba befolyó pénz nem megy be a központi költségvetésbe. bizottságai saját területükön végeznek ellenőrzéséket. Az alap nem vállalkozhat. 40 ezer költségvetési szerv). jogkörük alig van. 604 dolgozó. de ha valaki mégis épít.Kormányzati Ellenőrző Hivatal (KEHI) . mivel nem jogszerű az építkezés nem köthetnek rá biztosítást.TB önálló alrendszerré vált. Kor.1998 Orbán Kor. választja. tárolása.). hogy más típusú nyugdíj rendszer létre jöjjön. 1995 államtitkár volt a Horn kormányban és elkezdte megszüntetni ezeket az alapokat. Társadalom Biztosítás A magyar államháztartás egyik leggyengébb pontja. gazdasági. járulékok egy része. kutatási tanácsokat adni. (1870). ellenőrző szerve. egyik ilyen az útalap (benzin. az áram árában benne van. innovációs alap árbevétele helyi adók 2%-a körüli összeget rá kellet költenie fejlesztésre (kellet keresnie egy olyan partner céget.nyugdíj és eü. visszafizetését. miniszter. központi nukleáris alap . célja az átképzés. Céladó jelleggel működnek.vagy fennmaradási engedélyt adnak azoknak akik itt építkeznek. kezdeményezheti a költségvetési szerv állami támogatásának a megszüntetését. a foglalkoztatás növelése. 2% teszik ki az összes állami pénznek. alap kialakulása. az Ogy. szennyezett hulladékának a kezelése. viszont a Kor.Kulturális min. technológiai és innovációs alap . az önk. pénzügyi és számvevőszéki ellenőrző bizottságot.) az alapok megsértik az államháztartási alapelveket (nyilvánossági. bárkit behívhatnak. bizottságok osszák el. de nem kötelező megjelennni. Ogy. törvényességi és hatékonysági szempontok alapján. tervezetét (zárszámadás nem Ász. bárkit beidézhet. amelyek ezt a kiemelt kezelést indokolják. szülőföld alap .legfontosabb ellenőrző szerv Ász. alatt jött létre. KEHI. miniszter felügyeli a munkáját. szociális. Alapok: munkaerő piaci alap . (APEH 14600 dolgozó. aki tud innovatív fejlesztési. Pénzügyminisztérium ill. hanem Kor. demográfiai problémák miatt jelentős költségvetési forrásokat köt le és a jogi szabályozás is jelentős változáson ment át az elmúlt 20 évben. Nem büntet az Ász. munkáltató és munkavállaló oldalról. első elnöke Hagelmeier István. További ellenőrző szervek: adóhatóságok. Ász.ártérre építeni tilos. 1992 . oktatásának a megőrzése. ez azt jelentette. Elkülönített állami pénzalap Legkisebb alrendszere az Államháztartásnak. lecsökkentette a számukat 12-re. • Kormány ellenőrzési rendszere . az Ogy.2003. vagy építés. tehát nem volt esély arra.. vezető szervként 60-60 tagú közvetetten választott önkormányzat állt. működési tervet kell benyújtania. 1990-ben kezdett ismét működni. Ogy. hogy a kutatás. 2003 miniszter lett 2-re csökkentette az alapok számát. akkor ha elviszi őket az ár. 32 alap volt a rendszerváltás időszakában. elvileg bármit megvizsgálhat célszerűségi.1998 . mint ami azóta is működik. ellenőrzési rendszere .1996-tól működnek. cél a nemzeti értékek megőrzése. kulturális alap. szankciójuk nincs. feladata a TB és a nyugdíjrendszer irányítása. speciális jogállású. első elnöke Sebsei Tamás. mire használhatják és a céladóban befolyt összeg kizárólag arra a célra fordítható. eljáró hatósághoz fordulhat. évente köteles beszámolni.1996.2005 jött létre. mégpedig olyan fontos állami feladatokat látnak el. László Csaba (volt Pénzügymin. cél a a hátáron túli magyarok kultúrájának. Történelmileg nézve ezek a pénz alapok a szocializmus rendszerébe nyúlik vissza.). identitásának. 1989 . 12 évre az Ogy. Mostani elnök Domonkos László (Adó hivatalt ellenőrizheti: Ász. ő készíti el a költségvetést. ugyan annyi állami pénzt tesznek hozzá amennyi a magánforrásból (piac) bekerült.) ezért meg kell őket szüntetni. ö ezt kiszámlázhatta. cél a paksi atomerőmű felújítása. senki nem köteles válaszolni. alelnököket is 12 évre választják. ellenőrizhetőség stb. Minősíti a költségvetési tv.-el. hosszútávon veszteségesen az alapok nem működhetnek. által ne utasítható. Wesselényi Miklós ár. hogy az addigi nyugdíjjáruléki befizetések is eltűntek. • • • • • • . Ad hoc bizottságok eseti vizsgáló bizottságok. kötelező létrehozni: költségvetései. kb. TB két fő része a nyugdíjbiztosítás és egészségügyi biztosítás. nem részvénytársaság. ezért ha ők befizetnek havi szinten X összeget. csak a központi kormányzatot vizsgálhatja és nincs világos hatásköri megoszlása a az Ász. ha nem tette az állam adóként beszedte). a nyugdíjbiztosítási alap kasszája üres volt. 1989 tv. Évente felül vizsgálják őket. de nem volt elnöke és nem működött. Minden alapot besorolnak egy minisztérium alá. hanem közvetlenül ezekbe az alapokba folynak be.16 • Ogy. hivatalosan volt.gázolaj árába volt beépítve). Nem költségvetési szerv.

felhasználásáról. 1990 . betársulhat vállalkozásba: konyha.) együtt határozza meg a TB működésének feltételeit. megszűnt az önálló költségvetési státusz és kineveztek egy egyszemélyi felelős vezetőt (Frajna Imre). hogy a központi költségvetésnek előre nehezen tervezhetően jelentős tömegű pénzt kellett átadnia. hogy ez a helyzet nem volt már fenntartható. akkor a jogalkotó az egyiket vagy másikat kell hogy válassza.. gyereke utáni kedvezmények (GYES.). forgalomképességről bizonyos szempontból a tv. adótárgy fogalmát különböző módon értelmezi. de nem keverheti őket. minden évben belép egy új munkaképes generáció és kilép egy generáció aki nyugdíjas korú lett. Kevés gyerek születik. forgalomképtelen (nem adható el. Kedvezmények . 1998 . önk. Ratkó korszak gyermekei most kezdenek kilépni (-150 ezer). Központi költségvetés fejezeti része ként működik. Az önk. megszűnt az önállósága. csökkenti a nyugdíjakat. megnézték az önk. bizonyos szempontból az önk. közút. a tanácsoknál piramis rendszer. keretein belül az önk. amely kimondja. Helyi adók A helyei adókról szóló tv. vagyon jellemzői: Önk. a kivetett és az elméletben kivethető közötti összeget levonják az állami támogatásból. szolgáltatások körét. keret jsz. kötelező biztosítási rendszer (kötelező szolidaritás). nem vehet részt olyan vállalkozásban ahol felelőssége korlátlan. Önálló gazdálkodás azt jelenti.inaktív arány Mo. 1998 . hogy az önk. focicsapat. A népesség csökkenése miatt csökkennek az adóbevételek. ami azt jelenti. hogy melyiket és hogyan vezeti be. A magyar nők kevesebbet dolgoznak. amelyből finanszírozni tuják a TB működését. GYED). építmény adó nm max. Autonómia . hamar elmennek nyugdíjba. gépjármű adó több mint fele szintén Budapest. hogy a parlament által elfogadott tv. számára (bérbe adhat buszvonalakat. hogy milyen helyi adókat alkalmaznak. Óriási veszteséggel működött. de újakat adhat. de a jsz. plusz bevételeket biztosít önk. Ennek következménye. Ha a tv lehetőséget ad kétféle adó számítási módra (adóalap. az önkormányzatok normatív hozzájárulása is csökken. 100 emberből 54 dolgozik ez az aktív arány. építményadó). híd. Szja. Adóalap csökkenés. tv. hogy bele tudják tervezni a finanszírozási szükségletet. között jelentős különbségek vannak. dolgozók importálása. képviselő testület dönt. többet tanulnak később lesznek járulék fizetők. hanem azokkal rendelkezhet és dönthet azok felhasználásáról is. közművek). kirovó. szálloda. hogy előbb kellett benyújtani a TB költségvetést. nyugdíjrendszer összedőlés. • vállalkozói vagyon . Alkotmány módosítása. Nincs pénz arra. önk. és illetékes miniszterekkel (EÜ min. mint hogy a központi költségvetést elfogadták. nem veszélyeztetheti közfeladatok ellátását. 6 adó fajta közül eldöntheti. a férfiak korábban halnak.helyi önk. 300 milliárdot adtak át.forgalomképes vagyon. 2001 . a kedvezményeket nem szűkítheti. ha kivetnék őket ebből mekkora bevétel származna.17 Működési problémák miatt vagyontömeget adtak át. 900. rendszer óriási különbséget jelentett. megnézték. független költségvetést készítettek.biztosítja az önk. a kiadásokat és bevételeket a pénzügyminiszter direkt módon ellenőrzi.a helyzet annyira megromlott. nem csak jogosultak bevételek megszerzésére. középületek. évi C. ft ez alatt az állapít meg amit akar). hogy autonóm és pénzügyileg önálló önkormányzatok létrehozását.. szabadon dönthet a helyi adók kivetéséről. hogy egy másik nyugdíjrendszerre átáljunk. hogy finanszírozza a hiányt. Önálló. felosztó rendszer (kiróják azokra akik aktívak (dolgoznak) és szétosszák azok között akik inaktívak) Aktív . aki az egész TB irányításáért felelős volt. Rokkant nyugdíjasok magas száma. • • • TB jellemzői (mindkét alrendszer): közös társadalmi kockázat viselés és szolidaritás elvén alapszik. felülről osztották el a pénzt.alapfeltétele a pénzügyi önállóság megteremtése. épületét) és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (iskolák. Önk. évente 50 ezerrel kevesebb aktív dolgozó. belép ebbe a rendszerbe +100 ezere. amelynek következménye.TB integrálták a központi költségvetésbe. fölső korlátokat szab meg (pl.adóerő számítás.létrejönnek a helyi önk. Helyi önkormányzatok (3175) Helyi adókról szóló 1990. Állam megoldása: meghosszabbítja a munkaerőpiacon eltöltött időszakot. A tanácsi rendszerhez képest a létrejövő önk. vagyon két csoportja: • törzsvagyon . fele Budapest. .

a gyógy. Évközi változtatás . de a szállóvendégtől beszedi. Idegenforgalmi adó: Közvetett adó: az adó megfizetője és befizetője („beszedésre kötelezett”) elkülönül: a szállásadó fizeti be. idegenforgalmi adó. mérték alapú adóztatás. jogi személy. életévét be nem töltött magánszemély. csökkentés). bárki lehet. 3. a közép. Főszabály március és szeptember Helyi adók típusai: 1. Mentes az adó alól: a szükséglakás. gazdasági társaság. munkaerő foglalkoztatása. MNB. ill. üvegház. Nemzeti Vagyonkezelő.lehet változtatni.önk. a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napja. vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj. aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre. magtár. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. gazdálkodási következményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan. nem állandó lakosként való tartózkodás. a szolgálati kötelezettség teljesítése.18 Adómegállapítás jog . a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély. Az adókötelezettség keletkezése: a használatbavételi. Az adó alanya az. az egyház tulajdonában álló építmény.és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján. aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa (több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában).vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2. ha azt rendeltetésszerűen e célra használják. a költségvetési szerv. Helyi iparűzési adó Építményadó: Közvetlen adó. gazdasági tevékenység gyakorlása. • • • • • . Adó tárgy . aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője. korrigált forgalmi érték szerinti adóalap számítás esetén: a korrigált forgalmi érték 3%-a.ingatlan. NATO stb. az adó megfizetője és befizetője egybeesik. képviselő-testülete rendelettel az illetékességi területén vezeti be. illetve az építmény hasznos alapterülete. tulajdonjog. engedély hiányában a tényleges használatbavételt követő év első napja. egészségügyi és gyermekvédelmi. tv-ben meghatározott felső határokra figyelemmel állapítja meg. Az adó évi mértékének felső határa: m2 szerinti adóalap-számítás esetén: 900 Ft/m2. döntése alapján) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. amely nem minősül lakásnak. vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. • • • • Az adó alapja (az önk. jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület. pihenésre alkalmas épületnek tulajdonosa. Az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz. társadalmi szervezetek. Haszonélvezeti jog tulajdonosa (használó). Kommunális jellegű adók: magánszemélyek kommunális adója. illetőleg ezek hozzátartozója. biztosító pénztárak. épületrész. műtrágyatároló). Adómentesség: a 18. istálló. az adónak alanya lehet magánszemély. valamint a hozzá tartozó földrészlet. a szociális.egyház. Lakhatási engedély megszerzésétől. terménytároló. Vagyoni típusú adók: építményadó telekadó 2. továbbá. Adó mentesség . vagy a településen székhellyel/telephellyel rendelkező vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély. az önk. ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog. magánnyugdíj pénztárak. illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség. Az adó alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma. az ingatlan-nyilvántartás szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület (pl. vállalkozók kommunális adója. bejegyzett vagyoni értékű jog esetén az annak gyakorlására jogosult. de csak enyhítés irányába (megszüntetés.

Magyarország az adóverseny vesztese. hogy az önk. Adórendszer alatt értjük. különböző jsz-ban lévő kedvezmények). amilyet megérdemel. átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része. § (1) Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze. megajándékozottakon behajtják.a különböző jövedelem típusok után hol és hogyan kell adót fizetni. sávosan progresszív . amelyet (akit) a személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség terhel.-nak visszaosszák az Szja. kivétel: ha megszerzik az adóilletőséget (illetékesség: melyik szerv jár el) az adott polgár az adott jogrendszer alá tartozik e. egy adott társadalomban. arányosság elve .mindenkire vonatkozik aki jövedelmet szerez. Méltányosság: személyi körülmények figyelembe vétele jsz. rendelkezéseitől viszonosság (2 állam által valamely adóügyben azonosan alkalmazott gyakorlat) alapján is lehetőség van eltérésre. 2400000/20(adókulcs)= 480000/12=40000 (havi fizetendő adó).-ban meghatározott keretek között. örökösökön. a magyar állampolgárok világjövedelmére vonatkozik az Szja. minden jövedelem adóköteles (világjövedelem). 1996 jan. hoz egy igazolást. befizeti kint az adót erről. abban az estbe ha valaki nem ott szerez jövedelmet ahol él és ahol az állampolgársága fenn áll. 1-jén lépett hatályba. ha egyénileg végzi a tevékenységét). minden magyar állampolgár világon bárhol megszerezett jövedelme adóköteles. Szja) Az adózás. az adóalap 4%-a. kiterjed e rá bizonyos szempontból adott államnak jogrendszere. gazdasági szempontok szerint alakul ki. hanem minden olyan adózó alkalmazni köteles. különböző kedvezmények vannak (adómentes bevétele. aminek a lényege. A törvény alapelveit nemcsak magánszemély. Adóelőleg Havi jövedelem bruttó 200e.kedvezményeket nem egy tömbben adja. minden hagyatéki eljárás részét képzi egy vagyon leltár. épület után évente 900 Ft/m2.. melyek adónemeiben csökkenés figyelhető. be kell vallani az adóbevallásnál és a kint befizetett adó és a magyar adó közötti különbözetet be kell fizetni. Magyarországon minden jövedelem adóköteles. Megszűnése . Nem önálló tevékenységből származó. rendszeres jövedelem. igazolás nélkül elismert. egykulcsos lesz. hogy mennyi adót kell fizetni mg kell kapni az adó alapot. nem terjeszkedhet túl a kérelmen). A jövedelemadó tekintetében is érvényesül a nemzetközi szerződések elsőbbségének elve. rendeli el a befizetését és APEH szedi be) . Szja. vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt. Törvény alapelvei: (miért fizetünk adót) közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettség. de 1997 óta működik az a visszaosztási rendszer. Személyi jövedelem adó szóló 1995. több csatornán kedvezményez . kivéve amiről a tv megmondja.minden jövedelem megszerzése után adót kell fizetni. Szja kötelezettség keletkezés. Egyes szerzők azt állítják. elméletileg a központi költségvetésbe folyik be. Személyi jövedelem adó (1995.19 Az adó mértékének felső határa: személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. gazdaságában működő adók összessége. jan. az adórendszerek kulturális. évi CXVII tv. folyamatos adószolgáltatási kötelezettség . szociális. az általános szabálytól való eltérés engedélyezése (mindig kérelemre indul. Adóilletőség megszerzése estén külföldön fizet adót. mindig egy dolgot kérni (elengedés ha az nem akkor részletfizetést). A tv. de ezzel párhuzamosan az anyagi megterhelés is nő (kedvezmények csökkennek). rendszer 1987-88 során jött létre.-ból befolyt összegek 40%-át » megosztott adó. köztartozás esetén. általános . 200000 X 12(hó)= 2400000 millió (adóalap). évi CXVII. tv. Jellemzői: személyi jellegű (természetes személyekre vonatkozik. hogy miden országnak olyan adórendszere. olyan bevételek amik nem számítanak bevételnek. 6 hónapon belül viszont.2010. ahhoz hogy megtudjuk. akkor keletkezik. Kettős adóztatást kizáró egyezmények . 1. Szja 4§ 4. hogy nem.tv: arányos és méltányos adórendszert kell működtetni. amikor a munkaviszony létrejön. lemaradt közép-európai szomszédaitól. 200000-40000= 160000 nettó. • • • • • • • • • • • .nem szűnik meg az adóalany halálával. Magyar adórendszer: Központi adó (központi jsz. egyéni vállalkozók. vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. Magyarországon az adókulcsok nőnek.

Számlával igazoltnak kell lennie.20 1. • a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozás stb. abban az adóévben kell megvalósulnia a jogügyletnek. bevétel 90 %-a után kell adót fizetni. hitel) . 10% lesz a költséghányad. 2. amiről az adóbevallás szól. befolyással üzérkedés. a tevékenység folytatása érdekében kifizetett ráfordítás. Bevétel meghatározott hányada = jövedelem (ingatlan értékesítés) Költség .egyéb 2 m . • a visszatérített adó. köztisztviselő). kapott kölcsön. Adóalapba nem tartozó tételek A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: • adómentes bevételek. Jövedelem = bevétel egésze . nem tud költségeket leírni. ha azt ténylegesen elvonták. amely a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben kielégítő termék vagy szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel. kizárólag a bevétel megszerzése. magán és üzleti célú ráfordítások elkülönítése.minden bevétel jövedelemnek minősül (közalkalmazott. Költségnek nem minősülő tételek . . amely a Btk-ban meghatározott vesztegetés.bevételt szerző tevékenységgel összefügg.alvállakozó 1m számlával igazolt költsége 6m» 10m-6m=4m Költségek csökkentik az adóalapot 4millió 20%= 800e az adó 2 millió forint adó • költség átalány (diktált költség hányad) . adóelőleg. • Visszaszolgáltatandó vagyoni érték ( (pl.Azon kiadás. • a jogerős bírói ítélettel megállapított bűncselekmény révén szerzett vagyoni értéket. Jövedelem = bevétel-(mínusz)költség (vállalkozók) Költség: • tételes költség elszámolás (számlagyűjtögetés) jogász 10 millió 20% adókulcs semmilyen költsége nincs kőműves 10 millió. 20% le kell vonni azokat a költségeket amiket igazolni tud: . a költség nem más mint ráfordítás. Az a kiadás.10%.ingatlan 2m . nem kell gyűjteni a számlákat. olyan kiadása a természetes személynek ami kapcsolódik az üzleti tevékenységhez. nem kell a költségekkel foglalkozni.emberek 1m . vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel. 3.

de vannak speciális mentességek: egyéni személyszállító kisiparosok. ha tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként. az értékpapír. ill. Illetékesség . ha nincs állandó lakóhelye. az anyasági támogatás és nevelési ellátás. ingatlanértékesítés. őstermelő stb. tv nevesít néhány külön adózó jövedelem fajtát pl. amiből adóelőleget vontak le. működési modelljük leginkább az önálló tevékenységhez hasonlít. végrehajtói iroda tagjaként. • más forrásból ne származzon jövedelem. Bevételnek minősül különösen: a készpénz. az ingatlan. nem feltétel a külföldön megszerezett jövedelem adóztatásának. 15-ig. Önadózás helyett: kivetéses adóztatás (az adóhivatal számolná ki a benyújtott adatok alapján a fizetendő adót Hollandia). Egyéni vállalkozók . visszatérített adó. hogy önadózás rendszere van Magyarországon. Az ő adózási rendszerűk Szja-ban történik. Vagyoni érték ami növeli az azt megszerző vagyonát. magánszemély részére másik fél által juttatott ajándék.viszonosság alapján két állam egyezményben szabályozza. vagy a visszafizetett kölcsön.az adóévet követő év féléven belül történik. feltételi: (legyen munkáltató (egyéni vállalkozó nem). • kizárólag olyan jövedelmet szerzett. állatorvos. eljárási feltételt. a jóváírás. személyes. a kifizető által a magánszemély helyett kifizetett kiadás. • az adóév utolsó munkanapján álljon fenn a munkaviszonya. Viszonosság . Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel Az adóévet követő feb. nem kell engedéllyel rendelkezni (prostituált). vállalja el.adóalany illetékességét az állandó lakóhelye jelöli ki. vissza nem térítendő támogatás létfenntartásukban hiányt szenvedők részére. évi CXV. Időszaka .21 Bevétel . magánszemélynél a kapott kölcsön. tv határozza meg az egyéni vállalkozók nyilvántartását és működési feltételit. vagy azt nem vállalta. hogy adóhatóság felé akarja ezt megtenni. levont. ügyvéd közjegyző stb. hogy haza utalják. akkor az ideiglenes. a szolgáltatás.2009. amit a másik állam is megad. Nem egyéni vállalkozó. az adóalany saját maga készíti el az adóbevallását és nyújtja be az adóhatóságnak. ha ez sincs akkor létérdek központja (ahova a gazdasági.öröklés. szállást biztosító magánszemély. ha nincs vagy több van neki. Szja szerint egyéni vállalkozónak számít: mezőgazdasági őstermelő. illetve közjegyzői iroda tagjaként folytatja! Adó megfizetésének körülményei Szja-ban is benne van. és adóelőleg. adós. de megtagadhatja. az adóság a következő feltételek megléte esetén elvégzi az adóbevallást: • munkáltatói adómegállapítást nem kér. az elengedett vagy átvállalt tartozás. de ki nem fizetett adókedvezményeket a munkáltató nem fizeti be a költségvetésebe a munkavállalótól ez nem követelhető). Bevételnek nem számítót tételek . kell nyilatkozni. hogy megad egymásnak minden olyan kedvezményt. arról. valamint az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott szociális támogatás és lakér-hozzájárulás. stb. falusi vendéglátó. ha ez sincs akkor állampolgárság (minden államban ki van jelölve egy adóhivatal aki ezekben az ügyekben eljár). karitatív. az ingó vagyontárgy. . Adókötelezettség keletkezése Bevételszerű tevékenység megkezdésekor keletkezik. vagyoni értékű jog. Mikor készítheti el a munkáltató a munkavállaló helyett a bevallást.a munkáltató bizonyos szempontból átveszi a felelősséget (pl. Felelős .) • nyilatkozat alapján. ill. benyújtja az igazolásokat (lehet elektronikusan). vagy a jogviszony létrejöttekor. nem társasági adót fizetnek. családi kapcsolati kötik). akkor a szokásos tartózkodási helye (ahol 183 napnál többet tölt).a magánszemély által az adóévben mástól megszerzett vagyoni érték. Adóhatóság adócsomagot küld el mindenkinek.

hálapénz. amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut.minden olyan bevétel. Külön adózó: Ingatlan értékesítés: adó kulcs 25%. 4 mil. vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Eu Parlament Képviselő»költsége elszámolás miatt]) • nem önálló jövedelem . forrásadós jövedelmek (kamat. eladó adót) . 2009 lakás vétel 5 millió. akkor földhivatal. de nem korlátlanul. hogy 0 kulcsos adósávot alkalmazott volna.22 • nem volt egyéni vállalkozó. Aki e fölötti jövedelemmel rendelkezik. leírhat az adójából. gyes. lesz a bevétel. e mellett önálló tevékenységként órát ad havi 50e. és amely nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.ingatlan/ingo értékesítése. rendszer lényege. az adóalap 54%.(munkabér. mezőgazdasági őstermelő. 5m) 1982 előtt vásárolt és 15 év birtoklás után adómentesség. e fölött való résznek 32% Adójóváírás nincs 0 kulcsos adósáv (minden jövedelem adóköteles). tiszteletdíj. csak itt van egy értékhatár 50e forintos adótartalomig nem kell megfizetni. havi 150e bruttó. hogy milyen természetbeni juttatásokra jogosult az adóalany. • értéknövelő ráfordítás (számla) . ajándék éves 50e. a jogalkotó szerette volna az alacsonyabb jövedelmű természetes személyeket kedvezményben részesíteni. alkalmazotti kör ) • egyéb (nyugdíj. felett 4%. . Az adóévben megszerzett bér 17%-a. Jövedelem típusok A magyar Szja. Ebből vonhatunk le különböző tételeket: • vételár (amennyiért vettük a lakást. borravaló) Nem összevonandó jövedelem . működik. Adóköteles természetbeni juttatás adója. Természetbeni juttatások. • ügyvédi költség. amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben. anélkül.lakóingatlanoknál 4 millióig 2%. kiszámítja havi adóelőleget. tehát csak 3 millió után kell adózni. jutalom. [Ogy-i.(egyéni vállalkozó. • hirdetés. 2. • illeték (szerző illetéket fizet. ha itt sincs nincs meg a bejegyzés akkor 75% számít vételárnak.minden olyan tevékenység. rendszeres nem önálló tevékenységgel. ha munkáltató plusz juttatásként adja és meghaladja azt az összeghatárt amit a jogalkotó meghatároz. Összevonandó jövedelme: • önálló jövedelem . ezt az adásvételi szerződésből ismert. hogy különböző jövedelem típusokat határoz meg és ezeknek eltérő az adójogi kezelése. ami után adózni kell.ami az ingatlan forgalmi értékének 5%-át meghaladó módon jelentősen javítja az ingatlan forgalmi értékét. a jsz pontosan megmondja. Számított adó 5 millióig 17 %. Ebben az esetben 7 millió forintba kerültek a ráfordítások.4 millió. az az adójóváírást nem veheti figyelembe. rendszeres jövedelmet szerez. 5 év után évente 10% csökken. ösztöndíj. Ingóknál is így. 2010 eladás 10 millió 10 millió Ft. hanem 3 188 000 ft határig. A rendszeres jövedelmek után adóelőleget kell fizetni. Példa: nyelvtanár. árfolyam nyereség). ha nincs meg az adásvételi szerződés. de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15100 ft. • APEH is köteles adókedvezményeket figyelembe venni és rendelkezhet az adóalany 1%.

hogy a jegyzőkönyv tartalmát valamilyen módon megismertesse. ha ezzel magát vagy hozzátartozóját vádolná meg.az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül. biztosít vagy amennyit az adózó kér. tv. § (1) E törvény célja az adózás rendjének. az adótartozást mérsékli. 1. tv.”) Jegyzőkönyhöz kapcsolódó tájákoztatási kötelezettség. A szerződéseket a valós tartalom és nem az elnevezés szerint kell elbírálni: mindegy mit mond az adózó. 1990. vagy zárótárgyalás keretében.Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni. KET (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) kell alkalmazni. Két oldalról korlátozott: törvény által..Az adóhatóság a törvény szerint köteles tájékoztatni az adózókat.23 Teljesen adómentes természetbeni juttatás: internet használat. évi LIII. Az adóhatóságnak joga van felülbírálni a vállalkozási szerződést. hogy az átlagosnál kisebb terhet rójunk ki. Semmis szerződés esetén az adóhatóság dolga könnyű. adózás rendjéről.50 szer módosították. ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. más jogágtól eltérően nem tagadhatja meg nyilatkozattételi kötelezettségét. Szerződések tartalom szerinti elbírálásának elve . vannak joghézagok. Negatív mérlegelés: a törvény az adózó javára megengedi. Adóigazgatási eljárásról szóló tv (Art) évi XCI. Érvénytelenséget csak bíróság állapíthat meg. mert megállapíthatja. akkor lehet gyakorolni. Az adózó az adóhatósághoz fordulhat jogszabály értelmezésért. a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni.-ig. Mérlegelés elve . Jóhiszemű joggyakorlás elve is: Adózó köteles az adóhatóság munkáját jóhiszeműségével elősegíteni. hogy a méltányos elbánás eredményhez vezethez. Ide tartozik a kitaníttatási kötelezettség is. amelyek alátámasszák a részletfizetés indokoltságát. Azonban a tv nem terjed ki mindenre. ill. Hamis vagy érvénytelen szerződést is figyelembe kell venni. a lényeg. tv. Tájékoztatási kötelezettség elve . garanciát jelentenek arra. az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása. amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. de ezzel egyidejüleg kötelezi a tv. ha gazdasági hatásuk van. Megkülönböztetés nélküli elbánás elve . Végrehajtásokat az 1994. leggyakrabban 2004. ( bírósági végrehajtásról) szerint kell végrehajtani. Jogvesztése: addig van kedvezmény amíg betartja az adóhatóság határozatában foglaltakat. 2003. Kapcsolódik a mérlegelés elvéhez. Adóhatóságok határozatainak rendelkezéseinek utolsó bekezdése tájékoztatási kötelezettségnek felel meg (“Felhívom adózó figyelmét.-ben foglaltak szerint kötelesek eljárni.. A méltányossági határozat nem adhat nagyobb kedvezményt. hogy kedvezményeket adjon. évi XCII.az adózók és az adóhatóságok az eljárásuk során e tv. Pozitív mérlegelés: a kedvezmények biztosítását a törvény nem engedi. ha törvény vagy anyagi jogszabály lehetőséget teremt arra. munkába járáshoz kapcsolódó bérlet. mire 2003-ban újat alkottak. KIVÉVE. évi CXL. meleg étkezési 18000 Ft. amikor az adóhatóság elkészíti a jegyzőkönyvet. A méltányossági kérelemhez csatolni kell mindazokat az okmányokat.A szerződést.Minden ügyet egyedenként kell elbírálni. illetve fizetési könnyítést engedélyez. Alapelvek: Legalitás (prioritás) elve . Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége. és ha a törvényekben. beadvány által. kedvezményes 25% kulcs üdülési csek. illetve e törvényben meghatározott feltételek fennállnak. hogy a szerződés mögött milyen gazdasági háttér húzódik meg. . Nemzetközi jogi normát adott esetben enyhítő körülményként kell figyelembe venni.. a jegyzőkönyvet át kell adnia az adó alanynak. ilyen esetekben a mögöttes szabályozást kell alkalmazni. Méltányos eljárás elve . az adózó javára és terhére fennálló körülményeket figyelembe kell venni. adózás rendjéről . mint amit a tv. vagy záradék.

Adózók . hanem. 5. mintha egy engedéllyel nem rendelkező személy követte volna el a jogsértést. Pl. ha van kezese. ne legyen senkinek sem előnye. természetes személyek. ha közös képviselőnek üres a kasszája és nem tud fizetni. erre a vevő nem gondol.két csoportba sorolhatjuk I. A kezességvállaláshoz az adóhatósáh határozattal járul hozzá. II. akkor azzal megnöveli az adóalapot. sem hátránya a másikkal szemben. Törvény hatálya: Személyi hatály . az adózók joggal tartanak igényt arra. Piaci ár: a piacon két egymástól független személy ugyanazért mennyit adna? Az adókötelezettséget nem befolyásolja az. ilyenkor ha a jogutód törvényes. Nemszankcionálja őket.APEH. színlelt szerződések semmisek. Adózók jogutódai: pl. Nem alkalmazható e rendelkezés. ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. Helytállásra kötelezettek . Valós adóalany esetében úgy kell eljárni.és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal). Kezességvállalás: meghatározott mennyiségű adótartozás esetében nem lehet fülföldre utazni. akkor az adóhatóság kimegy a helyszínre. Rendeletetés szerű joggyakorlásnak az elve . 8. mivel. Adótartozás átvállalása: az átvállaláshoz az adóhatóság hozzájárulása kell. Ide tartoznak: 1. és az anyavállalat adótartozást halmoz fel. .24 Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó eljárás elve . ha az ajándékozás akkor keletkezett mikor az adótartozás keletkezett. van két leányvállalat. társasház. Egy tulajdonosnak két vagy több vállalkozása van. Adókötelezettség Egy gyűjtőfogalom ami 10 elemet foglal magába. Összes körülmény figyelembe vétele . következetes.Vám. Adóhatóságok . számon kérő. hogy a számlán mennyi van.ha nem sikerül az adózóval szemben eljárni. Gazdasági tartozások esetén a tagok kötelesek azt megtéríteni. jegyző. nem jogi személyek.törvénybe foglaltakat kötelesek betartani az adóhatóságok. Közös vagyontárgy esetén egyetemleges helytállási szabályok szerint őt kötelezik. 4.APEH (Adó. csak részben. kivéve. 6. kivéve. hogy a tényleges piaci ár mennyi. 1.A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. a helytállásra kötelezettekkel szemben nem érvényesíti az adóhatóság azokat jogosítványokat amiket az adózókkal szemben érvényesít. adókötelezettséget állapít meg. akkor az anyavállalat tartozását lehet rajtuk érvényesíteni. 2. hogy azonos gyakorlat mellett azonos jogértelmezéssel járjanak el.és Pénzügyőrség (2010 január megszűnik). ha attól önhibáján kívül elesett. mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik. nyaraló adóalany lesz. Passzív személyek 1. egyik cégéből az eredményt vagy eszközöket átadja a másiknak alacsonyabban értékesítve. Önk. VPOP. megkérdezi. 2. Megajándékozott személy: az ajándék erejéig köteles helytállni.Önk. Örökösöknél az adótartozáson túl nincs más szankció.A helytállási kötelezettség az élve született méhmagzatnál kezdődik. Aktív személyek . feltéve. jegyző. vagy sérti a jó erkölcsöt. jogi személyek. vagyonnal és bevétellel rendelkezők. 7. nincs adózó. Adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetésekor az elkövetőnek kell megtérítenie a hátralékot. amennyi ezeknek az eredményeként megtérül. nem az a lényeg.Fontos rendező elve. csak fizetniük kell. Örökösök: megöröklik az aktívákat és passzívákat is. hogy a magatartás (cselekmény.Igényt fejez ki. akkor neki kell. Bejelentési kötelezettség . Ha a közös képviselőnél van pénz. államigazgatási. bírósági eljárásban résztvevők (10 féle kötelezettség!) 3. ha több örökös van osztoznak a terheken. A törvényesség és az eredményesség együttes érvényesítésének elve Csak annyira legyen az Adóhatóság szigorú. Adóztatás egységességének az elve .ill. Közös tulajdontárgyak adóztatása: pl. ha piaci ár alatt adja el. és annak kell fizetnie. Ezt a kiskaput akarja bezárni az alapelv. .adózó az akire nézve a tv. Ilyenkor az utazáshoz az adóhatóság hozzájárulása kell. hogy ki a leggazdagabb. 3. törvény vagy jogszabály rendelkezéseinek megfelelően lehet alkalmazni.

beküldöm az adóhatósághoz. Változások bejelentésére 15 nap áll rendelkezésre. revizor is értelmezi a jsz.a munkáltató kifizetéskor a különböző adókat járulékokat levonja. ezt az adóhatóság kérésére köteles vagyok az adóhatósággal megosztani („hivatalból spicli”). feltéve. a különböző adó nemekre vonatkozó általam kiszámított fizetési kötelezettséget be kell nyújtani az adóhatósághoz meghatározott időben. éves szinten. akkor ezt a tévedését saját maga kijavíthatja. Nyilatkozattételi kötelezettség A saját adózásommal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget. Három időpont jöhet számításba: 1. akkor egész évben hitelből kéne a költségvetésnek gazdálkodnia. többszöri módosítás esetében a késedelmi pótlék 75%-a. előre az éves adó meghatározott részét be kell fizetni 3. addig kérhető amíg nincs jogerős adóhatósági megállapító határozat. ha egy másik adózóra vonatkozóan. előír. az adóhatóság illeték főosztálya az illetéket ki szabja.) be van vezetve az önellenőrzés. . az adóalany hibásan nyújtja be. nyilvántartási vezetési. ki akar telepedni az országból. Mulasztási bírság! Adóelőleg-fizetési kötelezettség Ha nem lenne. kivéve. önellenőrzési pótlék változó mértékű a késedelmi pótléknak a fele első esetben. ezután szabják ki az adóbírságot. vagy beakar jönni az országba. 2. megindul az adóigazgatási eljárás. Vizsgálat megkezdése levél általi értesítés (kézhezvételtől vizsgálat megkezdésének napjáig mondhatom hogy tévedtem). Csak a főtevékenységet kell bejelenteni.Munkáltató által történő levonás . Ha az adóhatóság által összeállított egyszerűsített adóbevallás hibás. megőrzési. vállalkozási formától függően okmányirodában. az adóhatóság határozattal fogja kötelezni a kijavításra az ügyfelet. Önellenőrzés: ha az adózó az önadózás keretében. negyedévi. 4. mulasztási bírságnak (elnyeli a szankciókat. az ügyfél ezt követően az adóhatóság álláspontja szerint köteles eljárni. 5. székhely. ezt elkerülendő. havonta. akkor felelősség a természetes személyt terheli. Ez attól függ.Kivetés.nyilvántartásba be kell vezetni. A regisztráció mellett a bejelentési kötelezettség a legfontosabb feladata. . kitöltöm. tulajdonos neve. kell alkalmazni. és ha különbség van akkor adóhiány. késedelmi pótléknak. Ezért az eljárásért a megbízónak fizetnie kell és a tv. hogy ha a bevallás hibás. azt a jsz. a helyi adókat kiveti. jsz. éves szinten mennyit kéne bevallanom. Feltételei: vizsgálat még nem kezdődött meg.Önadózás . Ha adózó nem ért egyet. A munkáltató nem köteles eleget tenni a munkavállaló helyett az adat szolgáltatási kötelezettségének . annak alapján eleget tenni bizonylat kiállítási. hogy a vizsgálat (ellenőrzés) még nem kezdődött meg.magam mint adóalany vagyok köteles jsz. 2. ügyvezető neve stb. jegyzőjéhez kapcsolódik. fő.25 Magyarországon átvitt értelemben egyablakos bejelentési kötelezettség van. bevallási. kivéve ha többet utalt mint amennyit bevallott akkor adó különbözet keletkezik. a hiba feltárásától számított 15 napon belül. cégbíróságon regisztrálni. váratlanul ért vizsgálat.Előzetes adó megállapítás . adóelőleg. ha adózó saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná illetve ha orvosi felmentéssel rendelkezik. Önellenőrzési pótlék esetében nincs helye adóbírságnak. adófizetési kötelezettségemnek és minden olyan kötelezettségnek amit a jsz. ponttal függ össze) abban különbözik az adóhatóság általi megállapítástól. Név. negyed évente. cégnév. 3. akkor kérheti annak a tevékenységnek a várható adófizetési kötelezettségének az előzetes megállapítását.Különböző módjai vannak: . minden bejelentésnél a székhely.önk. elolvasása után értelmezem. adóhiány esetében megállapítom az önellenőrzési pótlékot. Az egyszerűsített bevallásnál. Főszabályként nem tagadható meg. . hogy az anyagi jsz. . ezek növelik a társasági adó alapját).(8. vagy egy önálló nyomtatványon (bevallás).Egyszerűsített bevallással történő megállapítás . A jsz. a természetes személy nem fog büntetést fizetni. vagy egy összevont nyomtatványon. kiszabással történő megállapítás . alapján megállapítom az adóhiány vagy adótöbbletet. Az önellenőrzési pótlék nem növeli a társasági adó alapját (egyéb ráfordításként lehet elszámolni). Bevallási kötelezettség Minden adónemre vonatkozóan. a természetes személynek kötelessége az ellenőrzés. az ő adózásával összefüggésben bármilyen információval rendelkezem. az adatszolgáltatót fogja szankcionálni. Adóhatóság ellenőrzés során. hogy KSH számhoz jussunk. adószám és elérhetőségének szerepelnie kell. ha valaki egy új tevékenységet kezd el. hogy nekem havi. nyilvántartásba (adóalany készíti. amelyik évet javítom. az adóhiányt és az önellenőrzési pótlékot együtt lerendezem. ügyvezető. Adómegállapítási kötelezettség . figyelembe veszi a különböző adóalapot csökkentő tételeket(Szja). megismerni. ha helyes akkor aláírva visszaküldeni.-ben vannak különböző korlátok. Le kell tölteni az önellenőrzési nyomtatványt. de az adóhatósághoz minden tevékenységet be kell jelenteni. ill.Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozik (az eddigiek mind adóhatósági hatáskör). hogyan rendelkezik.

ki kell számolni a várható társasági adót és az utolsó részletet már ezzel ki kell egészíteni. Szja. hogy az APEH állítsa össze az egyszerűsített bevallásukat. nem elegendő az utolsó nap átutalni. elég egy lapra felírni. ennek alapján meg kell nézni.szesz és jövedéki adók. . tv. • Tényszámok alapján történő befizetés . kivétel egyéni vállalkozók közül akik Áfa könyvvel nem érintettek (alanyi mentesség). előre kérhető. nem elegendő az utolsó nap átutalni. szállítók listája. Adatszolgáltatási kötelezettség Adózás rendjéről szóló tv. de valamilyen tevékenységből rendszeresen bevételere tesznek szert. itt is van feltöltési kötelezettség. tb. hogy ne bázis alapon keljen előleget fizetni. (Áfa. az adózók adóelőleget kell fizet. hogy melyik nap mennyi volta bevételük és a kiadásuk. az APEH ennek eleget tudjon tenni. ÁFA. A központilag kezelt adók. áru stb. tárgyi eszközök listája. megőrzési kötelezettség Két tv. csőd.bizonyos nagyságrend fölött. környezetgazdálkodással kapcsolatos kisebb adók tartoznak hatáskörébe. akkor jan.-ben fel vannak sorolva azok a cégek és intézmények akik kötelesek január végéig adatot szolgáltatni az előző évi kifizetésekkel kapcsolatosan. Végrehajtás miatt kell. Bankszámlanyitási kötelezettség Minden vállalkozásnak. Adófizetési kötelezettség . Mulasztási bírság! Nyilvántartás vezetési kötelezettség Fő nyilvántartás .Bizonylat megőrzési kötelezettsége főszabály a bevallás benyújtásához viszonyított 5 év.ezek összevont adatokat tartalmaznak Bevételi kiadási bizonylat .pl. Hatáskör és illetékesség Hatáskör Azt fejezi ki. Ha mindenki eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek. 20) feltöltési kötelezettség. Vám. illeték hivatal beolvasztását követően illeték ügyek. 8. felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. amely alaki és tartalmi követelményeknek megfelel. • Speciális szabály a munkabérekre vonatkozóan . Ez az adatbázis alkalmas arra. Bizonylati elv . társasági adó stb.természetes személyek akik nem rendelkeznek adószámmal.) és a központilag kezelt támogatások. attól függően. hogy az egyes adózásokkal összefüggő feladatokat melyik adóhatóság köteles illetve jogosult ellátni. 7. állami garancia vállalással kapcsolatos ügyek intézése.Az átutalási megbízás meg kell érkezzen az utolsó nap az összeg. Központi adóhatóság – APEH. jogviták (munkáltató székhelye szerinti hatóság jár el). régiókban szervezett igazgatóságok). Bizonylatot idő álló módon ki kell állítani.átutalási megbízás meg kell érkezzen az utolsó nap az összeg. önálló fejezet a költségvetésben. adófizetési kötelezettség .(mentő kérdés) feltételezésből indul ki a jogalkotó.és Pénzügyőrség .26 • Bázis alapon történő befizetés . Adófizetés történhet bankszámláról való átutalással. évenként) megállapítom és a negyedévet követően befizetem.a fő nyilvántartás bizonyos adatai bontja meg és tartja részletesen nyilván. kedvezménye stb. • • • • 9.könyvelni csak bizonylat alapján lehet. bankszámla nyitási és vezetési kötelezettsége van.. Olyan a adatok kell szolgáltatni. hogy hatálya alá tartozik a könyvvezetési kötelezettség. 31-vel minden magyar állampolgárnak az adó azonosító számán megjelenik az összes előző évre vonatkozó bevétele. EVA. akik APEH-tól kérik. amelyet személyi jövedelem adó bevallásánál figyelembe kell venni.és felszámolási eljárás alá tartozó ügyek. vámmal kapcsolatos ügyek. csekken történő befizetéssel. 10. olyan bizonylat alapján. Szja. vevők. hanem tényleges várható nyereség figyelembe vételével. ha te januárban X kerestél akkor egész évben 12 szer X. visszamenőleg nem kérhető. Pénztárkönyv (egyéni vállalkozók) Naplófőkönyv (társas vállalkozások) Kettős könyvvitel Analitikus nyilvántartás . előző évi társasági adóhoz viszonyít. készpénzzel történő befizetéssel. külföldről behozott gépjárművek regisztrációs adó. vezetőjét határozatlan időre a Pénzügyminiszter nevezi ki. nagyobb nyereség esetén (dec. hogy mennyi lesz az adó. EVA a korrigált bevételt negyed évenként (havonta. hogy azok a dolgozók. évi C. Két lépcsős szervezet (központi hivatal. Bizonylat kiállítási. munkavállalással kapcsolatos szerződések. el kell osztani 12-vel figyelembe kell venni a különböző kedvezményeket.és nyugdíjjárulék. Számviteli 2004. 6. értékpapír. ár.

akkor elvégzi az egyszerűsített ellenőrzést. elnöke (korábban a pénzügymin. nem lehet a teljes vizsgálati kapacitás előre beprogramozni. Magán személyek esetében ez az idő kötött. Természetes személy esetén állandó lakhely szerinti adóhatóság. A vizsgálat maximum 30 napig tarthat. saját és megosztott bevételek kezelése. Kizárólagos illetékesség . székhely hiányában telephely.adókötelezettségek 10 fajtája közül bármelyiket lehet ellenőrizni. Amikor ezek a vizsgálati irányelvek összeálltak. – helyi adók ügyében. fegyveres erők tagjai. amelyek adó módjára kezelendők. VPOP . akkor ezek figyelembevételével készíti el az APEH a vizsgálati ütemtervét. de a tv lehetőséget teremt arra. Nem jogi személyek esetén a rendező elv ugyanaz. a mérlegét. azért kell a tartalék idő. hogy a tv. több telephely esetén az első helyen bejegyzett telephely fekvése szerinti hatóság illetékes eljárni. Munkáltató és munkavállaló jogvitája esetén a munkáltató székhelye. Jogi személyek esetében az illetékességet főszabályként a székhely fekvése dönti el. APEH munkatársai. Ellenőrzés Az ellenőrzés mindig jsz-ban írtakat hasonlítja ahhoz ami a valóságban van.1990. A helyszíni vizsgálat reggel 8-20-ig tarthat. A pénzügyi államtitkár (régen pénzügymin. nyaraló). 5. • váratlan.-i előírásokat ne lehessen kijátszani. Ezek tartalmazzák. tv. hogy az adózó bevallása megegyezik a kontroll adatokkal. 15. 4. mindig valamelyik fővárosi igazgatósághoz kapcsolódik. 1. Ha az egyszerűsített ellenőrzés azt mutatja. ahol vám eljárásra bemutatták a külföldről behozott terméket. kiveszi az előző kőrből és náluk kizárólagos illetékességet állapított meg. Az ellenőrzési naptár összeállításakor tartalék időt kell szabadon hagyni. amikor benyújtotta a felszámolásra kerülő cég a bevallását ill. az APEH elnöke még ezt is meghosszabbíthatja. Felszámolási eljárást követően. és ennek alapján egy számítógépes program segítségével az adóhatóság könnyen összeállítja az ő bevallását. A vizsgálat kétféle képen indulhat: • előre kiértesíti az adóhatóság az adózót. Ha ezt a bevallást összehasonlítja az adózó által benyújtott bevallással. tartalmazza.-ig vizsgálati irányelveket dolgozzon ki. hogy ha az Ász. Illetékesség A hatáskörrel rendelkező adóhatóság melyik szervezeti egysége jogosult illetve köteles az adott ügyben eljárni.testület kezdeményezi egy vizsgálat lefolytatását. 3.külföldi diplomáciai testületek tagjai.) kötelezi az APEH elnökét. Az adóhatóság vezetője (megyei igazgató) egyszer meghosszabbíthatja ezt a határidőt. rajtaütés szerű ellenőrzés. ha az az adózással összefüggésben áll. hogy minden év feb. ha mindenki eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek akkor minden magyar állampolgárnak az adóazonosító számán megjelenik az összes jövedelme. azt követően soron kívüli eljárásban kell a céget megvizsgálni. és ezeket hozza nyilvánosságra.ide értjük az egyszerűsített ellenőrzést is.27 Önkormányzati jegyző . ennek hiányában a szokásos tartózkodási hely mérvadó. Illeték kötelezettség teljesülésének érvényesülése Ellenőrzéssel lezárt időszak ismételt vizsgálata Adatgyűjtés ellenőrzési célra 2. . ezért erről az ellenőrzésről az adózót ki kell értesíteni. akkor ez egy ellenőrzéssel lezárt időszak. A vizsgálati ütemterv (vizsgálati napló) összeállításakor 6 ellenőrzési fajtával kell számolni: Bevallások alapuló utólagos ellenőrzés . de bizonyos adózói körben (kiemelt adózók) 120 nap. Építőközösség esetén az épület fekvése dönti el (pl. Állami garanciavállalás teljesülésének vizsgálata Egyes adókötelezettségek teljesülésére irányuló vizsgálat . 6. ill. ennek hiányában ideiglenes lakóhely fekvése. olyan ellenőrzési rendszert kíván működtetni a Kor. pl. Ide tartoznak olyan köztartozások. milyen témákat kíván leellenőrizni.) vagy az önk. ha az adózó eltérő munkaidőbeosztásban dolgozik. mert az ellenőrzéssel lezárt időszakhoz csak rendkívüli indokolt estben lehet hozzá nyúlni. hogy a központi adóhatóság elsődlegesen milyen körben. mivel a tv.az a szervezeti egység fog eljárni. évi XCII. Az adóhatóság az feladata. 6 adó beszedése. szerzői jogdíj.. adók módjára vonatkozó tartozások beszedése. akkor ahhoz igazodjon a vizsgálat ideje. akkor azt soron kívül meg kell vizsgálni. amely az önkéntes jogkövetésre ösztönzi az ellenőrzötteket. lakásban való tartózkodást csak akkor engedi meg a tv. hogy a feladatokat.

Az észrevételt szóban vagy írásban lehet megtenni. mellékletek). többletet állapított meg. 2. érintett ügyfél tájékoztatása. . 7. milyen észrevétel érkezett be. amelyikhez csatolni kell azokat a bizonyítási eszközöket eredetben (másolat visszahagyása mellett). hogy ezeket hibákat.). határozat száma. jegyzőkönyv. leltározás.az adózó vagy tudomáson veszi és 15 napon belül fizet vagy fellebbezést terjeszt elő. szankcionálásnál észrevett enyhítő és súlyosbító körülményeket. milyen nagyságrendű adóhiányt ill. A vizsgálat 3 eredményt hozhat: • az adózó jogszerűen járt el. 2. akkor jegyzőkönyvi záradékkal kell ellátni a jegyzőkönyvet.. ezt követően elkészül a vizsgálati jegyzőkönyv. Az adóhatósági határozat 4 fő részből áll: 1. ezek a megállapítások kér irányúak lehetnek 1. aláírása.a tv tartalmazza az eljáró személyek jogait és kötelezettségeit (jog: beléphet minden helységbe. Fellebbezés . amelyek adóigazgatási jogkörben rendezhetők. Vizsgálat kiegészítése. előzmény száma. kapcsolódó vizsgálat kezdeményezésére tehet szert stb. az adóhatóság jogosult a feljegyzését átadni az adózónak és őt felhatalmaznia arra. •érdemben saját hatáskörben módosítja. 6. a szóbeli észrevételt az APEH ügyfélszolgálati irodájánál lehet megtenni. vizsgálati programtól eltérő területnek a vizsgálatát látja indokoltnak. milyen megállapításokat tartalmaz a jegyzőkönyv. Kiadmányozási rész (dátum. 5. Rendelkező rész (melyik adóhatóság. határozat hozó ügyintéző neve.záró tárgyalás keretében. beosztása. szemle. adózó minden ügyfeléhez szóban vagy írásban kérdést tehet föl. köt: mindent a valóságnak megfelelően kell rögzítenie. ebben az esetben az eljáró hatóság két jegyzőkönyvet köteles felvenni. megbízó levél száma. csak olyan hibákat és hiányosságokat tár fel a vizsgálat. hogy az észrevételbe foglaltak helytállóak vagy nem. . az adózót felszólíthatja. 3. milyen bankszámlára kell rendezni. • jelentős megállapításokat tesz az adóhatóság. kijavít. A jegyzőkönyvet meg kell ismertetni az adózóval: . mely adónemek vonatkoztatásában. nincs hiány. megszakíthatja a vizsgálatot. hiányosságokat az önellenőrzés szabályai szerint javítsa ki. az adózótól bevonhat eredeti okiratot másolat visszahagyása mellett. valamint az adózók jogait (hol tart. mely időszakra. kitaníttatási bekezdés) 3. Az eljáró hatóság legfontosabb feladata. címe. Az adóigazgatási eljárás lépcsőfokai Elkészül a jegyzőkönyv.az adóhatóság kötelessége kivizsgálni. az tényállás tisztázása során a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök felhasználásával az adózó terhére és javára mindet állapítson meg. érdemben nem nyúl bele. Az észrevétel kivizsgálása . A tényállás tisztázásával lezárul a vizsgálat. Indokolás (melyik adóhatóság folytatta le a vizsgálatot. határozatot kiadó személy neve. az észrevétellel kapcsolatos adóhatósági álláspont.adózó nem tart igényt a záró tárgyalásra. A jegyzőkönyv felvételnek napjával az adóigazgatási eljárás kezdetét veszi. 8. 4. fénykép. címzett neve. az adóhatósági határozat nem lehet egyszerűsített. amiben az adóhatóság felhívja az adózó figyelmét arra. másolat. a megállapítások egy része adóigazgatási úton rendezhető. pecsétje. Bizonyítási eszközök: eredeti okirat. próbavásárlás. hogy az első fokú adóhatósági határozatot kiadja. hogy a tényállást tisztázza. 1. egyik amelyik alapján ő fog intézkedni és fel vesz egy külön jegyzőkönyvet. A fellebbezés elbírálása (elsőfokú adóhatósági szervezeten belül): • a fellebbezésben foglaltakat az adóhatóság magáévá teszi és ezért a határozatot kijavítja (pl. elgépelt számost helyesbíti). tv megjelölését. kapcsolódó vizsgálat kezdeményezése. • a cég nagyságához viszonyítottan jelentéktelen hibák. mikor vette fel a jegyzőkönyvet. kivonat. hogy a hiányosságokat pótolja. felvétel. Első fokú adóhatósági határozatot kiadása . székhelye) . milyen jogcímen és mekkora büntetést szabott ki.Ha nincs kiegészítő vizsgálat 30 nap áll az adóhatóság rendelkezésére. 4. Fejrész (adóhatóság neve. 2. eddig mit tapasztal.ha az adózó észrevételt tesz. hiányokat tárt fel a vizsgálat.28 Jogosítványok és kötelezettségek . ebben az esetben egy jegyzőkönyv kerül felvételre. Tv annyit mond. határozat tárgya. indokolják e a vizsgálat kiegészítését. próbagyártás. másik része bűnüldöző szervek megkeresését indokolja (feljelentés). szakértői jelentés. hogy az adóhatósági határozatot a KET szabályai szerint kell kiadni. akkor kezdeményezze a vizsgálati program módosítását stb. ez esetben az adóhatóság köteles az észrevételt írásba foglalni. milyen megbízó levél alapján. amit további 30 nappal az adózó értesítése mellett meghosszabbítható. amelyre hatáskört és illetékességet alapította). hogy terhére és javára minden bekerüljön a jegyzőkönyvbe) és kötelezettségeit (eltűrni mindent amihez a vizsgálónak joga van) is. amelyek megalapozzák a bűnüldöző szervek megkeresését. joga van kérni. Észrevétel megtétele . hogy a jegyzőkönyvere záros határidőn belül (15) észrevételt tehet. nincs többlet.

a késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat kétszerese. 36 hónapra az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel. 2. ill. társasági adónál feltöltési kötelezettségének nem tesz eleget. akkor a másodfokú határozatot az APEH hivatala hozza meg. ha az üzletben lévő árú eredetét hitelt érdemlően (okmánnyal) nem tudja bizonyítani. ebben az esetben a címzett Pénzügyminiszter (pénzügyi államtitkár). Adóalanyiság feltételei: . bírósághoz még nem fordult. kivéve ha az adóhiányt szándékos magatartással idézték elő ekkor 75%. hogy a jogerős. az előzményekkel együtt. II. erdőbirtokossági társulat. gépjárművön lévő árú ellenőrzése. 10. személyenként 500e ft. Ebben az esetben a felülvizsgálati kérelmet az APEH elnökének kell címezni. Kft.központi költségvetést biztosító adónem. hogy természetes. szövetkezet. adóbírság szab ki az adóhatóság. Szándékos cselekmény esetében a mérséklésre nincs lehetőség. attól függően. megsemmisítése. értékesítése. közkereseti társaság. akkor álligazgatási eljárás keretében felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő. közjegyző. Bt.késedelembe esés napjától max. akkor mulasztási bírsággal sújtható. 10 kötelezettség elmulasztása. végrehajtó iroda. A címzett a lényeg. nyugtaadási kötelezettségének nem tett eleget. kényszerintézkedés alkalmazása. bankszámla nyitás bejelentését elmulasztja. 11. Jogkövetkezmények Két csoport: I. 9. hatósági tanúk igénybevétele. bázis alapon fizetendő társasági adóelőleg módosítását indokolatlanul kéri. igazoltatása. annyiszor és emelkedő mértékeben szabják amíg aza adózó a hiányosságokat nem számolja fel. A felemelt szankció 75% nem mérsékeltető. Adóalany lehet: egyéni vállalkozó. személy szerint szankcionálható a cég vezetője. • mulasztási bírság . •elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi. amely megfelel az EVA-ról szóló tv feltételeinek. Az elkövetés napjától kell végezni a számítást. ha az adózó megélhetését veszélyezteti vagy más tényezők indokolják. Másodfokú adóhatósági határozat kiadása: • elsőfokú határozatot változatlanul hatályában fenntartja. számlaadási ill. • késedelmi pótlék . Általános rendelkezések . áruk elkobzása. véleményes javaslattal fölterjeszti a másodfokú adóhatóságnak. terhére 1 év. hibásan nyújtja be. bejelentetlen foglalkoztatott estében. másodfokú. •elsőfokú határozatot hatályon kívül helyez. pénzbüntetések • önellenőrzési pótlék (önellenőrzésnél elmondottak) • adóbírság . mulasztási bírság szabható ki. a másodfokú kiadására az APEH elnöke a jogosult. melynek mértéke. rendőr jelenlétének alkalmazása. •másodfokú határozatot részben hatályában fenntartja. eljáró képviselő kötelezettség szegést követett el. javára az elévülési idő végéig(5 év).) A mulasztási bírság államigazgatási kikényszerítő bírságként viselkedik. érdemi. Ha a másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot hatályában változatlanul fenntartja. hogy bejelentse az alkalmazottat és maga az alkalmazott is 3. összejátszott az adóhatóság emberével. és az APEH-nál bejelenti. hogy adó kötelezettségét e tv szerint kívánja teljesíteni. szerint.vagy jogi személy az elkövető 200-500e ft. ha az ellenőrzés időpontjában az olyan személy tartózkodik akivel a vállalkozás nincs munkaviszonyban vagy egyéb igazolható jogviszonyban. Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) Az egyszerűsített vállalkozói adóról 2002. Módosításnál 3 tényezőt kell figyelembe venni: megtévesztette az adóhatóságot.az a személy. Abban az esetben ha elsőfokú határozatot a megyei vagy regionális igazgatóság adja ki.ha tvben meghatározott cselekmény követi el az adózó. melynek felső határa 50%. kivéve ha adókülönbözet jelentkezik. Az adózói kör e tv és az Ar. ki a felülvizsgálati kérelem címzettje. akinek munkaköri kötelezettsége. részben megváltoztatja. Az 50% bírság mérsékelhető vagy teljes egészében elengedhető. Ha az elsőfokú határozatot a hivatal adta ki.feltárt adóhiány esetében. de elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítja. •elsőfokú határozatot módosítja. évi XLIII tv. hatáskörrel az APEH rendelkezik. Ha az adózó nem akar bírói utat választani. intézkedések . bankszámla nyitási kötelezettség elmulasztása.29 •az elsőfokú adóhatóság a fellebbezésben foglaltakat tényszerűség tekintetében vitatja ezért egy kísérő levéllel. ügyvédi iroda. üzlet bezárása és egyidejűleg mulasztási bírság kiszabása (3 esetben lehet: 1. Mulasztási bírságot megalapozó cselekmények pl. szabadalmi ügyvédi iroda. hatályban maradt anyagi jsz-ok figyelembevételével köteles eljárni. Jogerős adóhatósági határozatot lehet módosítani.adózó képviseletében eljáró személy ellenőrzése. A késedelmi pótlék abban az esetben ha az adóbírság mérsékelhető részben vagy teljes összegben elengedhető. a rendelkező részben felhívja az adózó figyelmét. Adóalany . bevallását késedelmesen.

tv. • jogi személy és a jogi személy nélküli társulás. ha megelőző két évben bevételere tett szert. a kettős könyvvitelt vezetők pedig 150 napon belül bevallást kötelesek benyújtani. újra szabályozta a számvitelt 1991. Az EVA kiváltotta: társasági adót. Kereskedelmi könyvvitel fejlődése. 31-ig. közhasznú szervek stb. bármely formában megszerzett vagyoni érték (beleértve az áthárított Áfát is) veendő figyelembe. fogyasztási adóról vagy a vám tvben meghatározott közvetett képviselői tevékenységről vagy a Pszaf-ről szóló tv hatálya alá tartozik (szerencsejáték-felügyelet. • ha a bevétele az elmúlt 2 évben éves szinten nem haladta meg a 25 millió ft. Vállalkozási formától függően szakképzési hozzájárulás fizetésére is kötelezett (alkalmi munkavállalónál ez a kötelezettség nem áll fenn). Bizonyos adónemek fizetési kötelezettsége továbbra is fenn áll: helyi iparűzési adó megfizetésére kötelezett (vagy az egyszerűsített adó alap figyelembe vételével vagy általános szabályok szerint). tv. 20-ig feltöltési kötelezettség jelentkezik. ill. évi 18. elengedett kötelezettség. évi 2 tv. Kidolgozva a kettős könyvvitel. lottó árus) Az adó alanyiság megszűnik. éves bevallás benyújtására kötelezett a következő év feb. Megszűnést követően az egyszeres könyvvitelt vezető korábban 45. átvállalt tartozás stb. Bevétel: számviteli tv hatálya alá nem tartozó adóalany esetében. Számviteli törvény Számviteli törvény fejlődése: társadalmi. már angolszász mintára épül. Ezt szolgálja a bizonylat megőrzési kötelezettség kiteljesítése. 20. • az ÁFÁ-t nem a tvben felsorolt különleges szabályok szerint fizette. ÁFÁ. Az adót az önadózás szabályai szerint kell megállapítani. a vagyonelszámolás. évi C. Adó mértéke 2009. 1920 üzemi könyvvitel dinamikus fejlődése 1947 forint-fillér mérleg 1949 Gazdasági Főtanács 1968 évi 33 tv. • nem folytat olyan tevékenységet. ma hatályos tv. költségvetési szerv. ha az előbb felsorolt feltétele bármelyike megszűnik vagy nem érvényesül. cégautó adót. Vagyoni érték: pénz. A társas vállalkozások cégautó adó fizetésére kötelezettek. osztalék után fizetendő Szja-át. ma 30 napon belül. már az ókori népeknél írásos feljegyzések voltak. vagyoni értékű jog. bármely jogcímen. A megszűnést követően 4 éven belül az EVA alanyiság ismét nem választható. dec. amelyik a jövedéki adóról. dolog. 2010. ha az APEH ismételt számlaadási kötelezettség megszegése miatt mulasztási bírságot szabott ki vagy jogosulatlan választás kerül megállapításra. Abban az esetben. kötelező és egységes számvitel 1979. • az APAH ismételt számla vagy nyugta adási kötelezettség elmulasztása miatt 2 éven belül nem szabott ki mulasztási bírságot. gazdasági viszonyokkal együtt fejlődött. de nem mindenben követi 2000. • nem áll végelszámolási vagy jogerős felszámolási eljárás hatálya alatt.30 • a magánszemély egyéni vállalkozóként a megelőző két évben tevékenységet végzett. értékpapír. Az adóalap az adó évben szerzett összes korrigált bevétel.-ig. középkorban a kereskedelmi és bankszféra területén jelentkezik a legnagyobb fejlődés. a bevallást az APEH becsléssel fogja megállapítani. kötelesek betartani Számviteli rendszert befolyásolja: • • • • • • • • • • • .. dec. egyéni vállalkozók nem. TB járulék fizetési kötelezettsége a társas vállalkozások esetében a személyes közreműködés után fennáll. század 1494 Lucius Paccido olasz matematikus könyvében önálló fejezet a számvitelnek. a ténybevételek alapján 1/4 évenkénti bevallási. egyéni vállalkozó által fizetendő vállalkozói Szja-át. biztosítok. nem alakult át és új tag nem szerzett 50%-nál nagyobb szavazati jogot biztosító részesedést. és e tevékenységből bevételét számolt el. jan. Számviteli tv hatálya alá tartozó adóalany esetében bevételnek a számviteli tv rendelkezései szerint elszámolt árbevétel kell tekinteni (pénzügyi műveletek és a rendkívüli tevékenység bevételei nem veendők figyelembe). 2004-ben ezen enyhítettek pl.25% volt. német terület 13. melyet több mint 20 kormányrendelet egészít ki. a leltározás rendje. ÁPV. 1-től 30%. Nemzeti Bank. hitelintézetek. adóelőleg fizetési kötelezettség áll fenn.

MNB. A beszámolókban a gazdasági eseményeket a tényleges közgazdasági tartalmuknak megfelelően kell szerepeltetni. árbevétel felett kötelező) Alapelvek Általános érvényű vállalkozási magatartási szabályok. hanem bruttó módon kell • tartalom elsődlegessége a formával szemben. ami nem más mint egy testreszabott.000. hogy melyiknek biztosít prioritást: • valódiság elve: a könyvekben. • költség-hozam összevetésének az elve: beszámolóban nyilvánosságra hozott információ hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségével .. Számviteli politika Számviteli törvény keretein belül a gazdálkodó sajátos helyzetére vonatkozó belső szabályzat. gyakori a választási lehetőség. ügyvédi iroda • nem terjed ki a hatálya egyéni vállalkozókra. az adott időszak bevételei és költségei között időarányosan kell elosztani • bruttó elszámolás elve: kötelezettségeket és a követeléseket. a felhasználók döntését. szabályai diszpozitív jellegű. ha a mérlegfőösszeg 2%-t vagy az 500. optimista képet festenie (céltartalék képzés.. külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi képviseletére Tárgyi hatály: • könyvvezetési kötelezettség • beszámolási kötelezettség • nyilvánosságra hozatali kötelezettség • könyvvizsgálati kötelezettség Számviteli tv. melynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait. szövetkezet stb. polgári jogi társaság. azoktól több esetben el lehet térni.-Ft-t meghaladja • alapelvek • beszámoló készítés időpontja • nyilvánosságra hozatal rendje • választott eredmény-kimutatás Számviteli politika részét képezi: • leltárkészítési és leltározási szabályzat • értékelési szabályzat • pénzkezelési szabályzat • önköltség számítási szabályzat (biz. államháztartási szerv. melyek között szoros összefüggés figyelhető meg és esetenként összeütközésbe kerülhetnek egymással.). Rögzíteni kell a szabályzatban: • választási lehetőségek esetén melyeket választotta és milyen indokkal • lényeges és nem lényeges hibák határai (saját tőke 20%-t meghaladó hiba a lényeges) • jelentős és nem jelentős hiba határai (jelentős. • egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket külön-külön egyedileg kell rögzíteni és értékelni • lényegesség elve: lényeges a beszámoló szempontjából minden olyan információ. Emiatt a számviteli politikában előre rögzíteni kell.31 • EU Számviteli irányelvek • Nemzetközi Számviteli Standardok • USA-ban alkalmazott számviteli standardok (USA tőzsdén jegyzett társaság esetén) Személyi hatály: • Gazdálkodókra terjed ki. • teljesség elve: minden gazdasági eseményt szerepeltetni kell a nyilvántartásban és a beszámolóban ami hatással bír a pénzügyi. függetlenül a pénzügyi teljesítéstől • időbeli elhatárolás elve: olyan gazdasági események hatásai amely 2 vagy több üzleti évet is érint. ugyanúgy a bevételeket és a kiadásokat nem lehet összevontan egyenlegükben elszámolni. Vállalkozókra (rt. a beszámolókban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak kell lenniük. lakásszövetkezet. építő közösségre. értékvesztés elszámolása) • összemérés elve: adott időszak eredményének a meghatározásához a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk amikor azok gazdaságilag felmerültek. 90 napos határidő a politika összeállítására. kft. egyszerűsített számviteli tv. vagyoni és jövedelmi viszonyokra is. Kötelezettségek. • óvatosság elve: a beszámolónak nem szabad alaptalanul bizakodó. társasházak.

• éves beszámolót.2.32 • következetesség elve: a beszámoló tartalma. közbelső évközi beszámoló. A beszámoló célja a gazdálkodás működéséről az érdekeltek és az érdeklődők részére megbízható és valós tájékoztatást adjon. • világosság elve: a könyvelést és a beszámolót áttekinthető.3. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától. naprakész. Jegyzett tőke 4.5. aktív időbeli elhatárolás Források 4. céltartalék 6. egy meghatározott időpontra vonatkozóan. A számviteli törvény megkülönböztet: • egyszerűsített beszámolót. aki éves beszámoló készítésére kötelezett éves jelentést köteles készíteni. Eredmény kimutatás szerkezete ld. mely összhangban áll a beszámolóval. terjedelmes és lezárt nyilvántartások alapján készül a beszámoló.6. befektetett eszköz 2. • egyszerűsített éves beszámolót. formája. Statikus jellegű. és a számviteli tv-ben rendezett formában kell elkészíteni • folytonosság elve: az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyeznie az előző évi záró adatokkal • vállalkozás folytatásának az elve: a beszámoló készítésekor abból kell kiindulni. hiteles. 3 értékből 2-nek meg kell haladni a tv-ben meghatározott értékeket. • speciális beszámoló pl. de a gazdálkodó. értékelési tartalék 4. Mérleg A mérleg olyan kimutatás. • eredmény-kimutatásból. Jellemző az éves beszámol. valós. eredménytartalék 4. Dinamikus jellegű. mert ellenkező esetben másfajta számbavétel szükséges Beszámolási kötelezettség A megbízható. amely egy adott időpontra vonatkozóan pénzértéken tartalmazza a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javakat (eszközök) összetételét és eredetét (források). valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében biztosítani kell az állandóságot és az összehasonlíthatóságot. december 31-vel. passzív időbeli elhatárolás Eredmény kimutatás Olyan összevont kimutatás (elszámolás) mely egy adott időszakra mutatja meg a hozamok (bevételek) és a ráfordítások összegét valamint ezek különbözetét. kötelezettségek 7. • összevont (konszolidált) beszámolót. hogy a gazdálkodó tovább folytatja a gazdálkodását. Mérleg tagolása Eszközök 1. mérleg szerinti eredmény 5. a tárasági adónál Kiegészítő melléklet A mérlegben és az eredmény kimutatásban összevontan jelentkező információkat tartalmazza részletesen. vagy szervezeti változás miatti Beszámoló tartalma szerint áll: • mérlegből. Saját tőke 4. értékelhető. A mérlegnek két oldala van: • eszközök (aktívák) • források (passzívák) Az eszközök és a források összege mindig egyeznek.1.4. A beszámoló egy összefoglaló kimutatás a gazdálkodó pénzügyi. tőketartalék 4. az időszak eredményét ami lehet nyereség vagy vesztesség. Be kell mutatni a: . jövedelmi és vagyoni viszonyairól. forgó eszköz 3. lekötött tartalék 4. a vállalkozás vagyonának a nagyságától és a foglalkoztatottak létszámától függ. • kiegészítő mellékletből Nem része a beszámolónak.

Könyvelés alapja a bizonylat. Bizonylat minden olyan a gazdálkodó által beszerzett okmány. Tartalma: • vállalkozás várható fejlődése • mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események. A beszámolóval együtt kell elfogadni és leadni. adóalapot nővelő és csökkentő tételeket egyéb bevételek és ráfordítások részletezése jogcímek szerint statisztikai létszám alakulása menedzserek és tisztségviselők járandósága leányvállalattal kapcsolatos adatok Üzleti jelentés Szöveges jelentés. Záradék lehet: • tiszta záradék • korlátozott záradék • elutasító záradék • A könyvvizsgáló a záradékot a beszámolóval együtt kell a közgyűlés elé terjeszteni. hogy a könyvviteli nyilvántartásokba adatokat bejegyezni csak bizonylat alapján lehet. • visszavásárolt saját üzletrészek • saját részvény mennyisége és nyilvántartási értéke • kutatás és kísérlettel kapcsolatos adatok • környezetvédelmi adatok Könyvvezetési kötelezettség A gazdálkodó tevékenysége során előforduló vagyoni. Társasági adó Alapelvek: • jövedelem és vagyonszerzésre irányuló tevékenység után kell fizetni • versenysemleges • közvetlen adó • egyfajta előnnyel csak egyszer lehet élni • nemzetközi szerződések prioritást élveznek. Könyvvizsgálói tevékenység A könyvvizsgáló a gazdasági társaság törvényes működésének közérdek védelmi biztosítéka. Nem szavaznak róla. Adókötelezettség lehet: • korlátlan (teljeskörű) hazai vállalkozásoknak . de csak akkor ha a jogalkotó céljával egybeesnek • számviteli törvényből adódó valós költség elszámolás sem előnyt. A bizonylati elv azt fejezi ki. Nem nyilvános. aki regisztrált mérlegképes könyvelő. amely kiegészíti a mérleg és az eredmény kimutatást. sem hátrányt nem eredményezhet az adókötelezettség megállapításánál. de a beszámolóval együtt kell letétbe helyezni • • • • Nyilvánosságra hozatal formái: vállalkozás székhelyén letétbe helyezés közzététel – cégközlönyben speciális szabályokkal Számviteli szolgáltatás Megbízás alapján végzett könyvviteli tevékenység 5 M Ft feletti árbevétel esetén olyan személy végezheti.33 • • • • • • • • • számviteli politika mérlegkészítési nap alkalmazott értékelési eljárásokat écs. • adóelőny alkalmazható. amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljából készítettek. pénzügyi és jövedelmi helyzetre kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végén lezárja. elszámolási eljárásokat. megfelel az alaki és tartalmi kellékeknek.

bt. Adókötelezettség elemei megegyeznek az Art.01-től belépett az elvárt adó.01.34 • korlátozott külföldiek esetén Az adókötelezettség a jövedelem és vagyonszerzésre irányuló tevékenység után áll fenn.. Nem alany: MNB. MR. Alanya Korlátlan adókötelezettség: belföldi székhelyű rt. kft. egyesület. Adókötelezettség kezdő napja az első kötelezettségvállalási nap. de 2007. Pártok stb. Korlátozott adóalany a külföldi személy aki belföldi telephellyel rendelkezik. közhasznú társaság. MTI. vizitársulat. vége a jogutód nélküli megszűnés vagy átalakulás napja. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. elemeivel. végrehajtó iroda. TV-k. . Vannak adókedvezmények: • külföldi gyárak • hátrányos helyzetű térségek stb.. ügyvédi iroda.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful