1

Sokaság
Definiálása:
 tételes felsorolás vagy
 összes közös tulajdonságainak megadásával

Fajtái:
 Diszkrét
 Folytonos
 Álló (stock
 Mozgó (flow
 Véges számosságú
 Végtelen számosságú
Ismérvek
olyan vizsgálati szempontok, amelyek alapján egy sokaságot egymást át nem fedhető részekre
bonthatjuk
Alternatív ismérv: az ismérv csak két változattal rendelkezik
Azok az ismérvek, amelyek szerint
 a sokaság egységei egyformák :közös ismérvek
 a sokaság egységei különböznek egymástól: megkülönböztető ismérvek

Fajtái:
 Időbeli(évszám)
 Területi(lakhely)
 Minőségi (nem)
 Mennyiségi (életkor)



2




Mérési skálák:
 névleges (nominális) skála (lakhely)(nem)
 sorrendi (ordinális) skála
 különbségi (intervallum) skála (évszám)
 arány skála (arány)

Adatszerzési módok
Teljeskörű felvétel
Részleges felvétel
 Monográfia
 Reprezentatív megfigyelések
 Egyéb részleges adatfelvétel

Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa
 Megoszlási viszonyszám: rész és egész egymáshoz viszonyított arányát fejezi ki
 Dinamikus viszonyszám: idősor adataiból számított hányados
 Intenzitási viszonyszám: különböző fajta, különböző mértékegységű- de egymással
kapcsolatban lévő- sokaság adataiból számított viszonyszám
Bázis viszonyszám:

Láncviszonyszám:

 diszkrét ismérv:
egymástól csak jól elkülönülő értékeket vehet fel
 Folytonos ismérv:
egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet
b
i
i
y
y
b =
1 ÷
=
i
i
i
y
y
l
3


 Diszkrét ismérv esetén a koordináta-rendszerben a gyakorisági sorokat az ismérvértékek
függvényében vonalszakaszokkal vagy elkülönült oszlopokkal ábrázoljuk


 Folytonos ismérv esetén:
o Hisztogram: Gyakorisági sor oszlopdiagramon való ábrázolása
o Gyakorisági poligon: a gyakorisági sor vonaldiagrammal való ábrázolása
o Ogiva: a kumulált gyakorisági sor vonaldiagramja

Középérték:

1. közepes helyet foglaljon el az értékek között
2. tipikus érték legyen: álljon közel az előforduló értékek zöméhez
3. legyen pontosan definiálva
4. könnyen értelmezhető legyen
5. számítása egyszerűen elvégezhető legyen

Számított középértékek vagy átlagok
 számtani
 harmonikus
 mértani
 négyzetes

Helyzeti középértékek:
 módusz
 medián


Harmónikus Mértani Számtani Négyzetes


Súlyozatlan Súlyozott
Számtani

Harmonikus

Mértani

Négyzetes

n
x
x
i ¿
=
n
x f
x
i i ¿
=
i
n
x
1
x
=
¿
i
i
i
f
x
f
x
=
¿
¿
n
i
x x [ = n
f
i
i
x x [ =
n
x
x
i ¿
=
2
¿
¿
=
i
i i
f
x f
x
2
h
g q
min max
x x x x x x s s s s s
4



Medián
az az ismérvérték, amelyiknél az összes előforduló ismérvérték fele kisebb, fele nagyobb.

Módusz
 diszkrét ismérv esetén:
a leggyakrabban előforduló érték
 folytonos ismérv esetén:
a gyakorisági görbe maximumához tartozó érték



 a kiugró, extrém értékekre érzéketlen
 nem mindig létezik (például, ha minden érték egyforma valószínűséggel fordul elő)

 Terjedelem:
annak az intervallumnak a hossza, amelyen belül az ismérvértékek elhelyezkednek
Interkvartilis terjedelem:
annak az intervallumnak a hosszát fejez ki, amelyben az ismérvértékek középső 50%-át
találjuk.

1 2 +
÷ =
mo mo
f f k
1 1 ÷
÷ =
mo mo
f f k
5

3) Szórás: az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga
Azt mutatja, hogy az ismérvértékek átlagosan mennyivel térnek el a számtani átlagtól.
Mértékegysége megegyezik az alapadatok mértékegységével.
szórás négyzete= variancia:


 A szórás akkor és csak akkor nulla, ha minden ismérvérték egyenlő.

Relatív szórás: különböző alapadatok vagy ismérvértékek szóródásának összehasonlítására szolgál.
Mértékegység nélküli szám, általában százalékos formában adják meg.

Alakmutató, A és F mutató
arra szolgálnak, hogy tömör számszerű formában jellemezzék, hogy milyen tekintetben és milyen
mértékben tér el az adott eloszlás a normális eloszlás gyakorisági görbéjéből.
Mértékegység nélküli mutatók.


-1≤ F ≤1
Ha
- +, bal oldali aszimmetria
- -, jobb oldali aszimmetria
- 0 , szimmetrikus az eloszlás

Indexszámítás:
Az indexszámok valamilyen szempontból összetartozó, de különnemű, közvetlenül nem
összesíthető javak összességére vonatkozóan a mennyiségek, az árak időbeli vagy térbeli
összehasonlítására szolgálnak.

A fogyasztói árindex (CPI)
2 2 2
x x
q
÷ = o
o
Mo x
A
÷
=
) ( ) (
) ( ) (
1 3
1 3
25 , 0
Q Me Me Q
Q Me Me Q
F
÷ + ÷
÷ ÷ ÷
=
6

 A fogyasztói árszínvonal változását méri.
 Azt mutatja meg, hogy a lakosság által fogyasztási célra vásárolt termékek és szolgáltatások
árai átlagosan hogyan változtak az egyik időszakról a másikra.
 Az infláció mérőeszközeként is használják, de ez nem jelent fogalmi azonosítást.



A hazai fogyasztói árindex-számítás fő jellemzői
 a teljes lakosságra vonatkozik
 a vásárolt fogyasztás árváltozását tükrözi
 mintavételes módszerrel készül
 kínálati árakra épül
 havonta készül
 Laspeyres-típusú
 a globális árindex mellett különböző termék-
csoportokra és lakossági rétegekre is készül index
 a közzététel meghatározott szabályozás szerint történik.

Harmonizálás:
A harmonizálás célja:
 Az egyes országok fogyasztói árindexeinek összehasonlítása
 A térségekre, országcsoportokra számított globális indexhez olyan alapadatok biztosítása,
melyek egységesen kezelhetők
 Az egyes országok fogyasztói árindex-számításának módszertani javítása
 A CPI gyakorlatias és alacsony költségigényű meghatározása
HICP:Harmonizált Fogyasztói Árindex

Árolló:
7

azt mutatja meg, hogy valamilyen bevételt biztosító termékek bázisidőszakival azonos volumenéért a
tárgyidőszakban mennyivel nagyobb vagy kisebb volumenű másféle termék kapható cserébe
Agrárolló:
a mezőgazdasági termékek értékesítési árindexének és a mezőgazdaságban felhasznált iparcikkek
beszerzési árindexének hányadosa



Cserearány-mutatók:
A gazdálkodó szervezetek által eladott termékek árindexét viszonyítjuk a vásárolt termékek
árindexéhez.
Cserearány-index (terms of trade):
Az adott ország által exportált és az általa importált termékek árindexeinek a hányadosa
Területi árindex
Azonos valutájú országok esetén a területi árindex árszínvonal összehasonlítást jelent.
Eltérő valutájú országok esetén a területi árindex a vásárlóerő paritást fejezi ki.
Vásárlóerő paritás (PPP): azt mutatja meg, hogy egy adott ország egységnyi valutája a másik ország
hány valutájával egyenértékű a vizsgált termékek körében.
Eltérő valutájú országok árszínvonalának összehasonlítása a valutaárfolyamon keresztül.
BUX index
A Tőzsde hivatalos részvényindexe a BUX index, mely valós időben, 5 másodpercenként kerül
kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb
tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok
legfontosabb mutatószáma.






8

Mintavétel és becslés
A statisztikai következtetés logikai menete:

KÖVETKEZTETÉS
A megismerendő sokaság <- Minta
|mintavétel|

Két alapkérdés:
1. hogyan vegyük a mintát a sokaságból?
2. hogyan következtessünk vissza a mintából a sokaságra?


Mintavétel véges (N) sokaságból
Véletlen
1. egyszerű véletlen
2. visszatevéses
3. visszatevés nélküli
4. rétegezett
5. csoportos
6. két- és többlépcsős
7. szisztematikus

Nem véletlen
1. kvóta
2. önkényes
3. koncentrált
A következtetés pontossága függ:

- a minta nagyságától
- az eredeti sokaság heterogenitásától
- a mintavétel módjától




9

Becslés: a sokaság ismeretlen paraméterének
mintából történő közelítése
Becslési kritériumok
- Torzítatlanság
Ponthoz tart
- Hatásosság
Minél kisébb a szórás, annál hatásosabb/pontosabb a becslőföggvény
- Konzisztencia
Nagyobb mintából pontosabb becslés.

Becslések:
- Pontbecslés:
egyetlen pontot határoz meg

- Intervallum becslés
olyan intervallumokat ad meg, melyek
nagy valószínűséggel
közrefogják az isme-
retlen paramétert

KÖZPONTI HATÁRELOSZLÁS TÉTELE

Normális eloszlású sokaságból származó véletlen minták átlaga is normális eloszlást követ,
tekintet nélkül a mintanagyságra.
Nagy mintából számított átlag eloszlása akkor is normális, ha a sokaság nem normális
eloszlású.
10

A MINTAÁTLAG ELOSZLÁSÁNAK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA

x
x
z
o
µ ÷
=


- a várható érték, a standard hiba ismeretében megadható annak valószínűsége,
hogy a mintaátlag egy előre rögzített intervallumba esik

Megjegyzés:

Kis minta: - szimmetrikus eloszlás:
n s 30

Nagy minta: - szimmetrikus (vagy közel szim-
metrikus) eloszlásnál:

n > 30

- egyébként: százas, több százas
elemszám






11

Válaszadások feladatoknál :
Átlag: átlagos xy ennyi volt.
Medián: Felének kevesebb felének több
Kvartilisek: első kvartilis: 1/4 kevesebb x-nél, 3/4 több
harmadik kvartilis: 3/4 kevesebb, 1/4-e több x-nél.
Szórás: az átlagtól átlagosan x-el tért el.
Relatív szórás: u.a. mint a szórás csak százalékban.
F- mutató: szimmetria
Terjedelem: egy x -es intervallumon belül szóródik.
Interkvartilis terjedelem: középső 50% x-es intervallumban helyezkedik el
Együttes értékindex: forgalom 20xx-ről 20xy-re x%-al növekedett.
Laspeyres árindex: Ha 20xx-ben (05)ugyan olyan mennyiségű lett volna az értékesítés, mint 20xy-
(04)ben, akkor csak az árváltozások miatt a cég 20xx-es bevétele 20xy-hoz képest x-al lett volna
több/kevesebb.
Paasche-árindex: Ha az értékesítés 20xx (04)-ben ugyan olyan szerkezetű és nagyságú lett volna
mint 20xy(05)-ban, akkor x%-al több bevételre számíthatott volna a cég 20xy-ban.
Laspeyres-volumenindex: (bázis) Ha a 200x(4)-es árakat tekintjük összehasonlító árnak, akkor x-al
növekedett volna az értékesítés mennyisége.
Paasche_volumenindex(tárgyi): Ha a 200x(5)-ös árakat vesszük alapul, akkor az értékesítés
mennyisége x-kal növekedett volna.
Forgalommutató: Kv- a forgbalom x-ről y-ra ennyivel növekedett.
Kq, a cég forgalam ennyivel növekedett volna, ha csak a mennyiség változott volna
12

Kp a cég forgalma ennyivel növekedett volna ,ha csak az árak változtak volna.

Sima indexek:
Egyedi volumen:
mennyiség ennyivel csökkent nőtt volna I,II,III... termék esetében xy- évről xx évre.
Árindex: ár ennyivel nőtt vagy csökken a termékek esetében xy évről xx évre.
Értékindex:
Termékek forgalma x-ről y-ra ennyivel nőtt vagy csökkent:

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful