A TUDAT FORRADALMA

1

A TUDATI FORRADALOM

2

2

ELŐSZÓ

László Ervin
szerkesztésében

A TUDAT FORRADALMA

Két nap beszélgetés Stanislav Grof, László Ervin és Peter Russell között

ÚJ PARADIGMA
3

3

A TUDATI FORRADALOM

A mű eredeti címe: The Consciousness Revolution Copyright © László Ervin Minden jog fenntartva! Először kiadta: Új Paradigma Kiadó, 1999 Angolul kiadja: Element Books Ltd, 1999

A kiadvány sem részben, sem egészében nem másolható, sokszorosítható, semmilyen információhordozón – beleértve a számítógépes memóriát és adathordozókat is – a kiadó írásos engedélye nélkül. Ez alól kivételt jelent, ha a műből részleteket sugároz a rádió, a televízió, vagy újság közöl abból a célból, hogy a művet ismertesse, és egyúttal közli a szerző és a kiadó nevét.

Fordította: Révész Ágota Lektorálta: Maróti Zsolt Szerkesztette: Timaffy Tünde A borítót tervezte: Szalai Tamás

Hungarian translation: © Új Paradigma Kiadó 1999

ISBN 963-85824-8-0

Felelős kiadó: Berezvai Ildikó Kiadja az Új Paradigma Kiadó Szentendre 1999 4

4

paradigmaváltás a tudományban A spiritualitás szerepe Első nap este A FELISMERÉSTŐL A CSELEKVÉSIG Hogyan gyógyítsuk magunkat – hogyan gyógyítsuk a világot? Szinkronicitások és különös kapcsolatok 5 19 19 33 45 53 53 64 81 81 87 5 .ELŐSZÓ Tartalom Előszó – Ken Wilber Előszó a magyar kiadáshoz Bevezető Első nap délelőtt 7 11 15 AZ ÁTALAKULÓ VILÁG Helyzetfelismerés: az átalakulás esélyei Halál és újjászületés – kihalás és megújulás A tudat forradalma? Első nap délután AZ ÁTALAKULÁS DIMENZIÓI Tudati váltás a társadalomban.

A TUDATI FORRADALOM

Második nap reggel

AMI MINDANNYIUNKRA VONATKOZIK
Az értékváltás Az életcélokról Az ítéletnap-forgatókönyv – és ami utána van Második nap délután A VILÁG ÉS AZ EGYÉN Születés és fejlődés – avagy hogyan növünk bele az új világba A valóság új térképe…? A művészet lehetőségei és a művészek felelőssége Értékeink és etikánk – új tükörben Második nap este KULCSKÉRDÉSEK, ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK A karma A tudat Utószó – Yehudi Menuhin A szerzők művei

93 93 104 115 129 129 140 154 166 177 177 187 201 215

6

6

ELŐSZÓ

Előszó

A tudat forradalma nagyszerű beszélgetés korunk három nagy gondolkodója között. Tiszta szellemiséggel, együtt érző lélekkel és kristálytiszta hangon szól hozzánk – tudatosságunkat és lelkiismeretünket ébreszti fel. Stanislav Grof korunk, sőt minden korok egyik legnagyobb pszichológusa, nagyságát bizonyára elismeri majd a történelem. Könyvei máris legendássá váltak – gondoljunk csak Az emberi tudattalan birodalma, Az agy határain túl vagy A kozmikus játék című kötetekre. Barátai és kollégái nemcsak tisztelettel adóznak neki, de mély szeretettel is veszik körül. Ő lett az úttörője annak a nemrég megkezdett felfedezőútnak, amely a tudatalatti óriási, láthatólag határtalan birodalmába indult. Térképei korunkban páratlan pontossággal és odaadással mutatják be ezt a lenyűgöző tájat. Peter Russell ragyogó teoretikus, aki bámulatos kreativitással tárgyal minden őt foglalkoztató témát. A Föld ébredése, A globális agy, A fehér lyuk az időben című könyveiben Russell újra és újra arra keresi a választ, vajon mi lesz a jövendő évezred kulcskérdése: hogyan befolyásolhatják a tudati változások a nagyvilágban zajló változásokat? Mik azok a változások, amelyeknek bennünk – benned, bennem, valamennyiünkben – kell megtörténniük ahhoz, hogy egy szebb holnapba léphessünk be? Milyen dolgokban kell most azonnal változnunk, ha
7

7

A TUDATI FORRADALOM

örömtelibb jövőt akarunk? Vagy már túl késő? És akkor mit tehetünk? Ezeket a súlyos témákat Russell metsző elmeéllel, ugyanakkor mélyen érző szívvel közelíti meg – ez árad minden mondatából. László Ervin a rendszerelméleti gondolkodás zsenije. Könyveinek listáját hosszú lenne felsorolni – az én kedvenceim A világ rendszerszemlélete, Evolúció: a nagy szintézis, A választás, A suttogó tó és A harmadik évezred. Ezekben a könyvekben László Ervin talán mindenki másnál pontosabban fejti ki azt a döbbenetes, mégis oly sokszor figyelmen kívül hagyott tényt, hogy egy reménytelenül összekapcsolt világban élünk, ahol minden egyes aprócska dolog szinte varázslatos módon kapcsolódik minden máshoz. Idestova négy évtizedes munkássága egyértelmű és következetes felszólítás arra, hogy észrevegyük végre: világunk, életünk, reményeink és álmaink egyetlen, sűrű szövetet alkotnak. László Ervin átfogó képet adott az egészről, és ezzel rengeteg embernek segített abban, hogy megszabaduljon azoktól a szűkös korlátoktól és nyomasztó részletektől, amelyeken a modern világ legalább három évszázada képtelen túljutni. Ugyancsak ő volt az, aki – Uwe Morawetznek, a berlini Nemzetközi Békeegyetem munkatársának a javaslatára – összeállította azt a könyvet, amelyet Ön most a kezében tart. Három ember találkozott – mondja Ervin, és két teljes napon át beszélgetett, hogy átgondolja: „Mekkora esély van arra, hogy béke legyen a Földön. Ám alig kezdtünk el beszélgetni, máris felmerült számos más téma: világválság, átalakulás, célok és értékek, világnézetek, magunk és mások megértése, művészet, tudomány, vallás és spiritualitás. Legeslegtöbbet pedig a tudatról beszéltünk. Hamar rádöbbentünk, hogy tudatunk állapota a kulcskérdés, ez húzódik meg minden más mögött.”

8

8

ELŐSZÓ

Elindult hát egy beszélgetés. Az Olvasó pedig végigkövetheti a könyv lapjain, ahogy ez a magával ragadó gondolatcsere kibontakozik, ahogy a beszélgetők témáról témára lépdelnek. Mert kétségtelenül a tudati átalakulás a legfontosabb, de ez számos más területre is kihatással van: a gyermekneveléstől a gazdaságpolitikán át a politikai intézményekig. És mi az, amit végkövetkeztetésként elmondhatunk? Talán Peter Russell fogalmazta meg legjobban: „Valamennyien azon igyekszünk, hogy összeszedegessük azokat a mozzanatokat, amelyekből bizonyságot kapunk, hogy van értelme az életünknek, és boldogabban, egészségesebben és nagyobb gondoskodással élhetünk tovább. Minden apró részlet számít. És néha megtörténik, hogy az újonnan megtalált kicsi darabka lesz éppen az, amelyik egyszer csak maga köré rendezi a többit, és elvezet az áttöréshez, vagyis a spirituális felébredéshez. Ha azt gondoljuk, hogy nekünk kell megváltoztatnunk másokat, a lényeget tévesztjük szem elől. Úgy érezhetjük, hogy kivételesek vagyunk, hogy mi vagyunk vezető helyzetben, és nekünk kell irányítanunk a történéseket. Pedig egy kezdődő mozgalom egyenértékű tagjai vagyunk. A legfontosabb tehát, hogy megkérdezzük magunktól: hogyan hozhatom az életemet leginkább összhangba ezzel az induló mozgalommal? Hogyan érhetem el, hogy az én kis százezred résznyi hozzájárulásom továbblendítse a változást? Meggyőződésem, hogy Stanislav Grof, Peter Russell és László Ervin ebben a kötetben – ahogy eddigi könyveikben is – több életnyi munkával járultak hozzá ahhoz, hogy ez a rendkívüli változás minél előbb bekövetkezzen. Ken Wilber

9

9

10 10 . Ökológia.A TUDATI FORRADALOM Ken Wilber eddig tizenöt könyvet írt a tudat. Spiritualitás és az Egyetlen ízlés című köteteket. a kultúra és az evolúció témakörében. köztük a Szex.

ELŐSZÓ 11 11 .

hogy születőben van egy „új. Már A harmadik évezredben olvashatunk Duane Elgin szociológiai vizsgálati eredményeiről – globális felméréseinek analizálása során arra a következtetésre jutott. ökológiai. A tudat forradalma abból a szempontból vizsgálja meg életben maradásunk kritikus kérdéseit. globális környezetvédelmi tudatossággal. hogyan juthat el tudatosságának fejlődése által saját maga belső és társadalmi életének igazi jobbrafordulásához. hogy mit tehet az egyes ember. fejlődő értékekkel. a „Gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan” elve alapján.A TUDATI FORRADALOM Előszó a magyar kiadáshoz Korunk három kiváló tudósának izgalmas beszélgetése szervesen illeszkedik László Ervin: Döntés előtt és A harmadik évezred című műveihez – mintha egy trilógia harmadik kötetét olvasnánk… A Döntés előtt című kötetben azokat a gazdasági. társadalmi tényeket elemzi. integrált kultúra és tudatosság. egymás iránti jobb megértéssel”. az új típusú gondolkodásra és cselekvési stratégiára ad programot. globális. 12 12 . A harmadik évezred című művét a Budapest Klub elnökeként a Klub első jelentésének szánta. amelyek megkérdőjelezik bolygónkon a túlélést. amelyben a humánus emberi értékek dominanciája figyelhető meg.

A könyv szerkesztésében előtűnik László Ervin művészi vénája is. A spiritualitás ugyanis ma – éppúgy. amely képes meghaladni napjaink versenyen és individualizmuson alapuló életvitelét. Szóba kerül a művészi alkotás felelőssége. a nevelés fontossága. József Attila és Bartók művészetén felnevelkedve bennünk él a közösségért való munkálkodás gyönyörűsége. hogy minél teljesebben kirajzolódjék előttünk az a belső folyamat. és ennek eredményeképpen az emberiség tudatosságában ma végbemegy. Jung kollektív tudattalan fogalmához és a szinkronicitás témaköréhez. aki negyven éve kutatja az emberi tudatot. G. mind az egyes emberben. mind kívül. A kétnapos beszélgetés alatt szó esik a vallás és a spiritualitás különbözőségéről. hiszen Ady. S. Személyes példákat látunk az értékváltozásra. szemléltetést C. Mindez azért. amely sok-sok ember tudatosságában. Grof. és amely változás tudatos felvállalása valamennyiünk részéről: az egyetlen esélyünk a túlélésre. A magyar olvasó számára ismerősek ezek a gondolatok.ELŐSZÓ A tudat forradalmában ennek az új kultúrának megszületéséről tudósít a három kiváló gondolkodó. mint a hagyományos kultúrákban – csökkenti az ego én-határait. Russell szerint a baj jelenlegi kultúránk anyagelvű tudatosságából származik – ez az oka a globális válságnak. hisz a trialógus szereplőit klasszikus szonáta formába rendezi: az egyes témákon belül és a nagy egészen belül is. a különleges tudatállapotok oldaláról azt tapasztalja. 13 13 . megnyitja az egyénben a közösségi törődés és együttérzés csatornáit. az egyéni tudatváltásról és a paradigmaváltásról a tudományok területén. hogy az ipari civilizáció zsákutcájából kiutat talál az egyén. sőt a halálközeli élmények tudatformáló ereje is. ha elindul a spirituális fejlődés vándorútján.

” Sági Mária 14 14 . amelyek ebben a sorsdöntő és mégis nagyszerű korban előtte állnak. a tudat. azt a jelenséget. gondolkodásában. képezik a tézis–antitézis–szintézist. és a kettő szintéziséből adódó tudati és társadalmi forradalom. A kidolgozásban újra és újra visszatérnek az alapkérdések. Ezért izgalmas olvasmány. világnézetében – egyáltalán: tudatunkban. vagyis egyéni és transzperszonális formái. hogy az emberiség. korunk biztató jelzése – jel arra. A visszatérésben újra megismétlődik a fő téma. de spirális építkezésben. Ezt neveztük el ‘tudati forradalomnak’.A TUDATI FORRADALOM A tudat külső. mely Peter Russell – Stanislav Grof – László Ervin szekvenciában valósul meg. amely most már az összes eddigi ismeret birtokában vezet bennünket ahhoz a biztató felismeréshez. ez a kulturális és biológiai faj. válaszol azokra a veszélyekre és kihívásokra. amelyről határozottan merjük állítani. mindig egyre magasabb és magasabb szinten. vagyis társadalmi megjelenési formái a tudat belső. vagyis szonáta expozíciójának fő témáját–melléktémáját–zárótémáját. hogy: „Látjuk a hajnalpír derengését a horizonton: az egyre-másra bekövetkező változásokat az emberek értékrendjében.

átalakulás. és felmérjük.Bevezető 1996 nyarán Stanislav Grof. hogy gondoljuk át: mekkora esély van arra. aki felkért bennünket. Peter Russell és jómagam két intenzív napot töltöttünk együtt. Kitettünk magunk elé egy magnót és azoknak a kérdéseknek a jegyzékét. ez húzódik meg minden más mögött. Beszélgetéseink színhelye először a kaliforniai Mill Valley erdejében megbúvó ház. vallás és spiritualitás. Sausalito kikötőjébe. művészet. hogy tudatunk állapota a kulcskérdés. mi az. Meg tudjuk-e változtatni tudatunkat. Ám alig kezdtünk el beszélgetni. Legeslegtöbbet pedig a tudatról beszéltünk. a berlini Nemzetközi Békeegyetem munkatársának ötlete volt. célok és értékek. amit jelenleg tudunk 15 15 . később átköltöztünk Peter lakóhajójára. Stan házának terasza volt. válságérzékeny világot és a „benti”. hogy béke legyen a Földön. elménket gyötrő válságokat? Mihelyt így merült fel a kérdés. el tudunk-e jutni odáig. világnézetek. A találkozó eredetileg Uwe Morawetznek. hogy beletekintsünk elménk és a világ természetébe. hogy túlhaladjuk a „kinti”. Ez pedig odáig vezetett bennünket. hogyan kapcsolódik egymáshoz a „kint” és a „bent”. Hamar rádöbbentünk. máris felmerült számos más téma: világválság. tudomány. meg kellett vizsgálnunk. magunk és mások megértése. amelyeket tisztázni akartunk magunk és egymás előtt.

A témától való elkalandozásnál sokkal nagyobb gondot jelentett az. és a világbékével kapcsolatos kérdésekre próbáljon választ keresni. Csak ezután tértünk vissza a körülöttünk lévő világhoz. hogy a legfontosabb kérdéseket különböző szempontokból tudtuk megvilágítani. hogy megkérdezzük: miként tudnánk hatékonyan gyakorlati hasznát venni mindannak. Alig hangzottak el az első mondatok. amit mi megtettünk beszélgetéseink során ez alatt a két sűrű. Pedig egy vita attól vita. és ezzel egymást is segítettük abban. hozzáteszi saját meglátásait. ha az Olvasó végigjárja azt a szellemi utat. hogy egymással szembenálló nézeteket ütköztet. hanem a függőleges tengelyen. hogy – az elhangzottak hatására – az Olvasó folytatja ezt a beszélgetést. Szerencsére megtaláltuk az ütközőpontokat is. személyes felismerésekhez érkezik majd el. Reméljük. bár nem a vízszintes tengelyen. amelyek egy-egy témában elindíthatják a vitát. hogy beszélgetésünk tartsa a kijelölt irányt. a beszélgetés ment magától. Eredeti szándékom az volt. új térképének neveztünk el. amit mi magunk is. vagyis nem ellentétes eszmék és nézetek formájában. hogy létrejött ez a beszélgetés. emlékezetes kaliforniai nap alatt. ám csakhamar rájöttem. valamint a szintén berlini 16 16 . Végezetül hadd mondjak köszönetet Uwe Morawetznek és a berlini Nemzetközi Békeegyetemen dolgozó munkatársainak azért. Találkozónk alatt kettős szerep jutott nekem: egyszerre voltam vitázó és vitavezető.A TUDATI FORRADALOM róluk. és új. ami annyit tesz. a saját hevétől lobbanva újra és újra lángra. vagyis nekem kellett ügyelnem arra. hogy ez a külső lökés szükségtelen. amit mi magunk között a valóság most születő. átéli majd ugyanazt az izgalmat és szenvedélyt. hogy olyan kérdéseket tegyek fel. Ugyanígy reméljük. hogy egyre mélyebbre hatoljunk le a problémák kiváltó okait keresve. hogy túlságosan sok mindenben egyetértettünk.

1997–98 telén László Ervin 17 17 . amiért olyan vendégszeretően fogadott bennünket otthonukban.BEVEZETŐ Koesel Kiadónak az anyagi támogatásért. és ha itt megszületett gondolataink értékesnek bizonyulnak. A két nap a lehető legtökéletesebb körülmények között telt el. az nem utolsósorban beszélgetésünk ideális környezetének is köszönhető. Nagyon hálásak vagyunk Christina Grofnak.

mi forog itt kockán. mintha a fenntarthatóság annyit jelentene. hogy mennyire gyorsan és milyen hatékonyan tudunk megváltozni. Ez a növekvő aggodalom jut kifejezésre a „fenntarthatóság” szó mind gyakoribb használatában. amennyire én látom. Így hát ahelyett. hogy életünkön változtatnunk kell. hogy azokon a megszokott dol18 18 . Mindenki a „fenntarthatóság”-ról beszél. a problémák gyökerei helyett azok felszíni megjelenését látják. és veszélyeztetnénk a békét. hogy sikerült oly módon élnünk. Az emberek az okok helyett sajnos csak a tüneteket veszik észre. mely nem folytatható tovább. hogy itt-ott változtatunk egy kicsit a gazdaságpolitikán. Ebből magától értetődően következne. Legtöbben úgy beszélnek róla. bár sokan nem is tudják. hogy hajlandóak vagyunk-e a változásra vagy sem. vagy valamely vegyszer.: Szembe kell néznünk egy lényegi kérdéssel: tudunk-e az eddigi gyakorlat szerint élni napjaink világában anélkül. átigazítjuk egy kicsit a fogyasztás rendszerét. Ráadásul a kérdés szerintem nem is úgy merül fel. üzemanyag vagy textília helyett egy másikat használunk. hogy csődöt és válságot idéznénk elő. akkor az emberi faj történetében először fordul elő. Pedig. hogy jelenlegi világunk nem fenntartható.A TUDATI FORRADALOM Első nap délelőtt AZ ÁTALAKULÓ VILÁG Helyzetfelismerés: az átalakulás esélyei LÁSZLÓ E. ezek a gyökerek nagyon mélyre nyúlnak. hanem úgy. Mert ha valóban igaz az.

Hadd kezdjem tehát a vitát a következő javaslattal: ha az emberiség életben akar maradni és tovább akar fejlődni – bár mostanra már jó. amely elsöpörte a dinoszauruszokat és az akkor élt fajok nyolcvanöt százalékát. valamint a haladás és fejlődés eszméjéről alkotott elképzeléseinket sürgősen felül kell vizsgálnunk. hogy mennyi fát vágjunk ki vagy ne vágjunk ki. korszakos változás mélyén rejlő tényezők némelyikét. de valójában mi az. hogy a lehető legjobb esélyekkel nézzünk szembe vele. amit kipusztulás fenyeget? Nem hinném. mik vagyunk. Ahhoz. ha a kihalás elkerülésében bizakodhatunk –. RUSSELL: Kipusztulásról beszélsz. Meglátásom szerint a legsürgetőbb kérdések így hangzanak: hol vagyunk. akkor a világegyetemről. hogy boly19 19 . hogy történelmünk legnagyobb vízválasztójához érkeztünk. Az élet erősebb annál. ha hatvanöt millió évvel ezelőtt nem történt volna meg az a katasztrófa. Most először át kell gondolnunk. és hogyan látjuk a világot és magunkat.BEVEZETŐ gokon rágódnánk. hogy az emberi faj előidéz egy újabb nagyarányú pusztulást. Ma már veszélyes lenne ezt a gyakorlatot alkalmazni. Lehet. mit hozhat számunkra a jövő. hogy megfeleljünk ennek az óriási kihívásnak. Sőt. majd tudatosan tennünk azért. mindenekelőtt láthatóvá kell tennünk a most zajló. amikről a szaktudósok nyilatkoznak. de az élet mindig magára talált. Az persze elképzelhető. nyíltan szembe kellene végre néznünk az alapproblémával. és csak azután elemeztük. Többször megtörtént már. ez lesz az első eset. az emberről. Ha ez megtörténik. hogy megsemmisíthetjük az életet a Földön. Mostanáig a vízválasztókat először átléptük. hogy egyszerre rengeteg faj kipusztult. hogy az emberi faj létre sem jött volna. például. vagy más hasonló stratégiai kérdéseket és következményeiket mérlegelnénk. lehet.

És ha majd az ózonpajzs helyreáll. az emberi faj nyilvánvalóan vele pusztul. mivel annyi fegyvert. Lehet. az nem szükségszerűen jelenti az emberek pusztulását. Az ultraibolya sugárzás ugyanolyan veszélyes a rovarokra. hogy amit elmondtam. Sokkal valószínűbb az.: A fajok kipusztulása – ez a veszély sajnos – igenis fennáll. Lehet. hogy magával sodorta volna az összes ott élő embert. Ha ez bekövetkezik. mint az emberre. a szárazföldön lehetetlenné válik az élet. A tengerben azonban folytatódni fog az élet. Ez azonban még nem jelenti az emberiség végét. akkora 20 20 . pedig én még mindig optimistán ítélem meg az emberiséget és azt. LÁSZLÓ E. hogy fontos változások küszöbére érkeztünk a tudat birodalmában. De szerintem nem ez fog történni. mint a miénk… Sőt. de a legtöbben túlélték. ami történhet. Ha a nyugati civilizációt súlyos sokk éri. magával ránthatja az egész élővilágot. Ha egy ilyen mértékű pusztulás bekövetkezik. a virágos növényekre és a mikroorganizmusokra. A legrosszabb. Ilyen értelemben kivételes eset lesz.A TUDATI FORRADALOM gónk élővilágának egyik saját faja okozza más fajok tömeges kihalását. az élet ismét birtokba veheti a szárazföldet. túl pesszimista jóslatnak hangzik. primitív népcsoport valószínűleg fennmarad majd. hogy az egyes emberek mennyi mindent tudnak elérni a sok viszontagság között. Láttuk. hogyan omlott össze a kommunista rendszer anélkül. Rengeteg változást és sok szenvedést hozott magával. de maga az élet semmiképpen. hogy az anyagi világot tekintve nehéz időknek nézünk elébe. az az. ha a nyugati civilizáció pusztul is. hogy tönkretesszük az ózonpajzsot. hiszen már évmilliárdokkal az ózonréteg kialakulása előtt is létezett. akik új civilizációkat hoznak létre – remélhetőleg bölcsebbeket. de hiszem azt. Néhány eldugott. de az élet akkor is folytatódni fog. és ez a nyugati civilizáció bukásához vezet. hogy nagyarányú gazdasági és környezeti katasztrófák egész sora következik.

amely ekkora élelmiszertöbblettel rendelkezik. ha nem évmilliók kellenének. és másképp kell viszonyulnunk egymáshoz és a 21 21 . De nézzünk csak egy konkrét esetet. nagymértékű elvándorlás kezdődhet. ahol ismételten megtapasztaltam. Természetesen az élet így is folytatódik majd a Földön.BEVEZETŐ pusztító erőt halmoztunk fel. Nemrég érkeztem vissza Ázsiából. ha a „fölösleges” emberek egyszer csak a létminimum alá szorulnak? Heves konfliktusok robbanhatnak ki. Szinte a semmiből élnek. évezredek. magasabb rendű formáit mind kipusztítanánk. hiszen – hacsak nem történik valamilyen kozmikus katasztrófa – bolygónk még évmilliárdokig létezni fog. Csak így jutunk el a dolgok lényegéhez. Ha a szegény országokban tönkremegy a termés. Ahhoz pedig. ezért minden oldalon új taktikát kell alkalmaznunk – ami annyit tesz. hogy változtassanak az életükön. ez pedig folyamatosan rombolja az életfenntartó rendszereket. hogy huzamosabb ideig táplálja Afrikát vagy Ázsiát. egy nagy-nagy sokk előtt. de minden bizonnyal komoly veszély előtt állunk. hogy változtatnunk kell az uralkodó tudatosságon. nem lesz pénzük a szükséges élelmiszerek importjára. hogy változtatnunk kell a nyugati civilizáció látásmódján. Az Egyesült Államoknak körülbelül negyven napra elegendő élelmiszertöbblete van. Ez a többletmennyiség nem is lenne elegendő arra. hogy ezek újra létrejöjjenek. Nem akarom a falra festeni az ördögöt. milyen kevés esélyük van ott a szegényeknek arra. És ez az egyetlen nagyobb ország. Minden oldalról gondok fenyegetnek. ha bekövetkezne egy nagyobb válság. ha a Föld teherbíró képessége hatmilliárdról egyszer csak öt. másképp kell éreznünk. Az emberiség nagy része a létminimum határán tengődik. Mi történik akkor? Mi történik. hogy ha az életet magát nem is. Ebből pedig az következik.vagy négymilliárdra csökken? Mi történik. Másképp kell gondolkoznunk. Ez az egész rendszert megingathatja. járványok terjedhetnek.

milyen mélyreható változások történhetnek az emberekben. hogy minél többet kell birtokolnunk mindenből. hogy tudatosságunkban komoly fordulat történjen? GROF: Több mint negyven éve foglalkozom a különleges tudatállapotokkal. ugyanakkor csökken bennük az a kielégíthetetlen késztetés. és érzékelik azt is. vagy spontán módon jönnek létre. amelyek bűvkörükben tartják a nyugati ipari civilizáció. hogy az emberiség képes lesz arra. hogy megváltozzon? Van reális esélye annak. hogy már a közeljövőben érzékelhető legyen a hatá22 22 . a természethez és az egész világegyetemhez. Ennek az átalakulásnak a másik fontos jellemzője az. Most tehát mindannyian ugyanabban a csónakban evezünk. hogy csökken az agresszív hajlam. Tisztán látják az egész teremtett világ egységét. hogy az emberi tudat képes a mélyreható változásra. és ha ez kellően széles körben valósul meg. milyen szoros kapcsolat fűzi őket a többi emberhez. hogy a korlátlan növekedés. azzal jelentősen növekszik esélyünk az életben maradásra. Ez alatt az idő alatt számtalanszor voltam tanúja. a mi egész társadalmunk lakosságát. mindenféle vallástól és politikától mentes spiritualitás alakul ki.A TUDATI FORRADALOM természethez. hogy az emberekben egy egyetemes. A vizsgált személyek egyre jobban tudják élvezni az életet. Természetesen nyitott kérdés. és olyan rövid idő alatt. Gondoljátok. Az egyik legjellemzőbb változás az. Ezért nincs kétségem afelől. hogy egy ilyen tudati változás végbemehet-e a lakosság akkora részében. és növekszik az együttérzés és a tolerancia képessége. melyek pszichedelikus úton vagy a pszichoterápia hatékony kísérleti módszereivel idézhetők elő. hogy közvetlen célokat valósítsanak meg – azokra a célokra gondolok itt. a nemzeti össztermék megkétszerezése vagy megháromszorozása boldoggá tehet bennünket. a többi fajhoz. A vizsgált személyek kezdenek kételkedni abban. Különben óriási veszéllyel kerülünk szembe.

ahogy van. vagy ez a kettő egymástól független. nem fenntartható. és egy ilyen megoldás milyen problémákat vethet fel. a tudatosság. Ez a fajta tudatosság az. Ti hogyan látjátok ezt? A gondolkodásbeli változásnak van köze ahhoz. a politika. Ez az eredendő oka a globális válságnak. és ne törődjünk azzal. Civilizációnk. minél többfélét cselekszünk. Ugyanakkor nem hinném. minél jobban uralmunk alá hajtjuk a Természetet. annál boldogabbak leszünk. és ez nem más. elegendő ruhát és élelmet vásároljon.BEVEZETŐ sa. Ma csak az emberiség tíz százaléka számít tehetősnek – azaz csak ennyi ember engedheti meg magának. hogy az ember személyiségében igenis léteznek azok a mechanizmusok. sőt. milyen eszközökkel. Ez a hit hajt bennünket afelé. ami többé nem fenntartható. hogy fel lehet-e gyorsítani ezt a folyamatot.: Tanúi vagyunk annak. amit lehet. hogy minél több dolgot szerzünk meg. és az egybeesés véletlenszerű? RUSSELL: Azt gondolom. hogy van kapcsolat. Ezek pusztán a mélyebben rejlő gond felszíni tünetei. hogy változik az emberek gondolkodása. hogy fedél legyen a feje fölött. LÁSZLÓ E. De annyi bizonyos. hogy felemésszünk mindent. Abban a hitben nőttünk fel. amelyek közvetíthetnék ezt a mélyreható és kívánatos átalakulást. A gyakorlati kérdés tehát az. hogy bolygónk többi élőlénye. amellyel a világhoz viszonyulunk. hiszen mindkettő ugyanabból a közegből táplálkozik: kultúránk anyagelvű tudatosságából. a tudatosságnak egy nem fenntartható formáját képviseli. mint a tudati forradalom előszele. hogy fenyegetve érezzük magunkat. ha igen. hogy maga a fenyegetettség okozza az átalakulást. vagy saját fajunk többi tagja hogyan él. mivel értékrendszerünk. bizto23 23 . nem pedig az üzleti etika. nem is egyéni életvitelünk. hogy csak saját hasznunkat tartsuk szem előtt.

ahol igencsak luxuskörülmények között élünk. Rengeteg család él bőségben: ott a nagy ház. és ezen túl még különféle luxuscikkekre is maradjon pénze. ha a népesség ilyen mértékben növekszik. Rendszerünk nagyszerűen működik. a megelégedettség és a boldogság világa. Egyre nyilvánvalóbb. hogy a világon bárhová utazhatnak nyaralni. az önmagában és önmagától alapvetően meg tudja változtatni életünk minőségét.A TUDATI FORRADALOM sítsa a létfenntartásához szükséges egyéb dolgokat. Itt Nyugaton. hogy ez az állapot nem fenntartható – elképzelhetetlen. bizonytalannak és elhagyatottnak érzik magukat. A jó hír az. és megvan a lehetőségük. Hosszú ideig abban az illúzióban. hogy egy másik tendencia is megfigyelhető: egyre többen alapjaiban kérdőjelezik meg az anyagi kultúrát és az azt mozgató anyagelvű tudatosságot. És ez a tíz százalék jelenleg bolygónk erőforrásainak több mint háromnegyedét felhasználja. hogy ez nem működik: nem segít el bennünket azokhoz a dolgokhoz. A nyugati ipari országok mára óriási vagyont halmoztak fel. ahová akarunk. három vagy négy autó a garázsban. mutatós házakban lakunk. abban a hazug reményben ringattuk magunkat. amikor fizikai szükségleteink kielégítéséről van szó. két hűtőszekrény tele élelemmel. az alapvető anyagi javakkal való telítettség és túltelítettség állapota az. GROF: Bizonyos értelemben éppen ez az állapot. lelki szükségleteinket. amelyek igazán fontosak. belső. hogy a Föld minden lakója így éljen. és elérkezik a gazdagság. különösen társadalmuk bizonyos rétegeiben. De ez nem elégíti ki mélyebb. főként akkor. mint azelőtt. ami létrehozta ezt a jelentésválságot a társadalomban és a spirituális szükségletek felé fordította a figyelmet. hogy ha anyagi jólétünk növekszik. Élelmünket beszerezhetjük a szupermarketben. Mindezen anyagi lehetőségek ellenére az emberek mégis ugyanolyan depressziósnak. És 24 24 . egyre többen döbbennek rá arra. Oda utazunk. divatosan öltözködünk.

és elindul egy spirituális vándorúton.: Úgy tűnik. Látta a szenvedést a családjában és a hercegi udvarban. Most ott tartunk. a természet idegen. De rádöbbent arra. táncosnők. és látta odakint a városban. minden. amit csak kívánhatott. ezeknek a dolgoknak egyike sem hozta meg a kellő elégedettséget. hogy próbáljunk változtatni. hogy ez a gazdagság még nem szünteti meg a szenvedést. A dolgok jelentésüket és értelmüket vesztik. hogy megértsenek valami fontosat.és alkoholfogyasztás. Ami a kényelmi berendezkedést illeti. Mi is hasonló folyamatot élünk át napjainkban. Ezért céljául tűzte. RUSSELL: Hasonló tapasztalat ez ahhoz. és kielégítsék spirituális éhségüket. 25 25 . a drog. amit Buddha is végigélt megvilágosodása előtt. a bűnözés. ékszerek. Kik vagyunk? Miért vagyunk itt? Mit is akarunk valójában? Már nem csak egy-két ember. ami most vészjeleket küld. akinek minden megadatott – csodás ételek. És – hozzá hasonlóan – mi is kezdünk ráébredni arra. hogy mennyire hibás ez a most uralkodó világszemlélet. az keresni kezdi a megoldást. Kezd társadalmi szinten is megfogalmazódni az a súlyos kérdés. és arra ösztönöz bennünket.BEVEZETŐ mégis. és egyre többen fordulnak az önpusztítás felé. Herceg volt. hogy mi az élet célja. a terrorizmus és a családon belüli erőszak. hogy megtalálja a szenvedés megszüntetésének módját. Dúsgazdag családban született. Aki eljutott idáig. Ám ha valaki rájön. sokunk lényegesen jobban él. mindenféle luxuscikk. mint Buddha herceg korában. LÁSZLÓ E. megtalálják a belső békét. hanem emberek milliói próbálnak az anyagi kultúra mögé látni. mintha lenne valami az emberiség kollektív pszichéjében. hogy ez nem vet véget a szenvedésnek. a jövő kilátástalannak tűnik. sőt némelykor csak fokozza azt. már a puszta felismerés gyakran megcsillantja egy másik élet lehetőségét. hogy nő a pszichiátriai esetek száma.

És amikor ez végre sikerült. mint az egyes emberekre – kergetjük a boldogság délibábját. Máshogy akarunk kinézni. függetlenül attól. A dolgok sosem jók úgy. nagyobb hírnevet vagy másik társat. akik már elérték azt. ami mégis meghatározza az életünket. több hatalmat. hogy létráját nem annak a falnak támasztotta. GROF: Többször dolgoztam már olyan emberrel. nem az volt. és még ha látjuk is. hogy a mi esetünkben ez másképp lenne. és azzal egyenes arányban növekszik – vagyis minél többet kell birtokolnia mindenből –. akkor van remény arra. súlyos depresszióba esett. hogy mit sikerült eddig elérnünk. hogy változtassunk valamin. mert az. Howard Hughes és sokan mások – . Sosem élünk teljesen a jelennek. hogy nem lettek boldogok. vannak reményt keltő jelek. ami szerintünk a boldogsághoz vezet – Arisztotélisz Onassis. ahová fel akart jutni”. A nyugati társadalom egészére éppúgy igaz ez. kielégíthetetlen képzet. Makacsul hiszünk abban. amit valójában várt. Pedig ez pusztán üres. több pénzt szeretnénk. hogy elérje kitűzött célját. állandósult ideiglenes állapot a jobb jövő felé vezető úton. Joseph Campbell egy metaforával írja le ezt a helyzetet: „az ember felér a létra tetejére és észreveszi. 26 26 . akkor nem csillanna fény az alagút végén. amit mindig a jövő rejt előlünk. De ha tényleges változás történik az emberek gondolkodásmódjában. aki évtizedekig küzdött keményen és kitartóan azért. Életünk folytonos előkészület.: Igen. hogy boldogsága a pillanatnyi anyagi helyzetétől függ. amit a cél elérése adott neki. hogy létrejön egy megfelelőbb kultúra. akkor sem tanulunk a példájukból. magasabb állást. ahogy éppen vannak – mindig szükségét érezzük. A legtöbben ennek az egyenes vonalú haladás-képzetnek a megszállottai.A TUDATI FORRADALOM LÁSZLÓ E. Ha mindenki azt hinné. a legkülönbözőbb területeken. Olyan embereket tartunk példaképnek.

hogy kitörjön a szülőcsatorna fogságából. hiszen a végeredmény sohasem az. Pedig ebből a hajszából csak vesztesként kerülhet ki. ugyanúgy nem tudjuk mi sem élvezettel elfogadni a jelenünket. vagy legalábbis csökkentsék a hatását saját életükben. illetve a kiteljesedésre irányul. mint egy ablak rácsozata. akik felismerték a lelki gyökereit ennek a viselkedésmintának. Az egzisztencialisták autoprojekciónak hívják ezt a mechanizmust – az ember elképzeli. félkész lenyomatot komoly kísérletező munkával kiegészítjük: a születés folyamatát a lelki újjászületéssel tesszük teljessé. és innentől kezdve ezt az álmot kergeti. hogy kikerültünk a szülőcsatorna szorításából. amelyen keresztül előrajzolt formában látjuk a világot és a világon belül saját szerepünket. amit várt. mennyivel boldogabb lesz majd a jövőben. Ahogy a magzat küszködik azért. Tudatalattink mélyén frissen él az emlék. ami nem is adhat igazi elégedettséget – mindennapi szóhasználatunkban ez a fajta létezés kapta a „mókuskerék” vagy a „taposómalom” neveket. És ennek a hatásnak a lenyomata mindvégig úgy működik. és képesek voltak arra. 27 27 . Az egyetlen megoldás az. Mindig a jövőben látjuk a megoldást – ott van előttünk egy karnyújtásnyira. akár eléri a célját. Fizikai értelemben világra jöttünk. de sosem tudjuk feldolgozni és magunkba építeni azt a tényt. A teljes elégedettség végső soron csakis a létezés és saját isteni lényegünk spirituális dimenzióinak megtapasztalá* ________ Gestalt pszichológia – az embernek azt a képességét vizsgálja és fejleszti terápiásan.BEVEZETŐ Ugyanakkor láttam már embereket. amely a dolgok egész voltát érzékeli. akár nem. hogy az élet ilyetén szemlélete szorosan összefügg azzal a ténnyel. ha befelé tekintünk. és ezt a meglévő. Általában felismerték azt is. Az egészből egy valótlan élet kerekedik ki. hogy elszakadjanak tőle. hogy tudat alatt magunkban hordozzuk a biológiai születés traumájának befejezetlen Gestalt*-ját.

óhatatlanul magukba kell tekinteniük. hogy a jelenleg pszichiátriai kezelés alatt állók közül sokan valójában igen komoly pszicho-spirituális átalakuláson mennek keresztül. és szupresszív gyógyszerezés*-nek vetnek alá. fontosabb vagy kevésbé fontos anyagi célokat hajszolunk. belső világuk legmélyére. hogy egyre többen ébrednek rá erre? GROF: Úgy látom. hogy valójában mik a lelki és szellemi gyökerei ennek a kielégíthetetlen mohóságnak.: És azt mondod. hogy a globális léptékű korlátlan fejlődés elmélete csődöt mondott. Szembesülnek ugyanis azzal. Feleségem: Christina és jómagam meg vagyunk győződve arról. A folyamatot valószínűleg az is elősegíti. hogy egyre többen ismerik fel: az autoprojekció csődöt jelent. Ha valaki rájön. Ez * ________ Szupresszív gyógyszerezés – nem az okokra ható. LÁSZLÓ E. nem azzal. vagy pedig megoldhatatlan problémákba ütköznek külső céljaik hajszolása során. hogy anyagi sikerük nem feltétlenül ad elégedettséget. igen. amit mi „spirituális vészhelyzetnek” hívunk. olyasvalamin. Sajnálatos tény. és vállalnia kell a nagyfokú belső átalakulást. RUSSELL: Bizonyos értelemben egész kultúránk ilyen spirituális vészhelyzetben van. Ennek jó része a hatvanas évek vége felé lezajlott nagy változásokhoz vezethető vissza. Bármelyiket tapasztalják is meg. sokakat elmebetegnek diagnosztizálnak a pszichiáterek. Szerintem azzal lehet ez összefüggésben. hogy ilyen vagy olyan. akik éppen ezt a radikális belső átalakulást élik meg. hogy a válaszokat magában kell keresnie. hogy azok közül. hanem a tüneteket elnyomó. és elindítaniuk a belső átalakulás folyamatát.A TUDATI FORRADALOM sával érhető el. akkor rájön arra is. 28 28 . amely általában mélyebbre nyomja a betegséget. elhallgattató kezelés.

ha valaki ilyen kezelés alatt állt. Ma már meglehetősen sokan gyakorolják valamelyik formáját – akad olyan nagyvállalat. hogy valakinek a segítségével megfejtsék. hogy a társadalom egy jelentős szegmense egyszer csak kezdte megkérdőjelezni az uralkodó gondolkodásmódot. az akkori dolgok nagy része már naivnak tűnhet számunkra. hogy komoly lelki problémái vannak – gyakorlatilag betegnek számított. hogy nem tudják kiaknázni saját lehetőségeiket. ha valaki nem jár pszichológushoz. Manapság Kaliforniában az a kirívó eset. amelyik a tudatosság és a metafizikai gondolatok irodalmára szakosodott. az ottani vezető könyvesbolt. Harminc évvel ezelőtt alig beszélt valaki az önfejlesztésről. de gyakran fél tucat olyan könyvesbolt. és máris erőteljesen átalakították kultúránkat. Még azok az emberek is. A hatvanas években még avantgarde ötletnek számított – ma emberek milliói gyakorolják. Régebben. Rájöttek. másképpen viszonyulni a többi emberhez és a világhoz – úgy. akik lélekben egészségesnek mondhatók. Amikor én a hatvanas években Cambridge-ben tanultam. 29 29 . Vagy nézzük a pszichológiai kezelést. hogy lehet másképpen is működni. milyen viselkedésmódok és gondolkodási minták tartják őket vissza a kiteljesedéstől. gyakran érzik úgy. Most akármelyik városban akad legalább egy. ahol meditálni tanítják az alkalmazottakat. hogy nem kötődünk többé az elavult anyagelvű szemlélethez. A meditáció tehát elismert tevékenységgé vált. az azt jelentette. Ma mást sem hallani.BEVEZETŐ volt az első alkalom. Akárcsak a jóga. Akkoriban a meditációt ostoba különcködésnek tartották. Ám a legfontosabb gondolatok azóta is változatlanok. és igényük támad arra. Anglia egyik legnagyobb könyvesboltja csak egyetlen polcnyi ezoterikus és spirituális tartalmú tanító könyvet tartott. Visszatekintve.

Számolnunk kell azzal is. ami eljut az agyba. Széles hullám ez. Már jó pár éve a legkelendőbb könyvek körülbelül fele. mint a mostani. vészjeleket küld. mint a nooszféra.A TUDATI FORRADALOM A bestseller könyvek listája tökéletesen jelzi. különálló egyének nem saját koponyánk börtönébe és bőrünk kényszerzubbonyába zárva létezünk. és amely most kezd felszínre kerülni az egyes ember tudatában. hogy létezik valamiféle összemberi értelem. amely egyre jobban erőre kap. 30 30 . amelyek az ismert gazdasági. mennyire megnőtt az ilyen irányú érdeklődés. de néha még nagyobb hányada az önfejlesztés. politikai és társadalmi erők felett működnek. hogy mi. a folyóiratokban. hanem szoros szálakkal kapcsolódunk egymáshoz. hogy jókora időeltolódások épültek be világunk működési dinamikájába. megadja a kezdő lökést. Talán nem túlzás azt állítani. mely már régóta foglalkoztat és egyre növekvő ámulattal tölt el: arra a lehetőségre gondolok. amikor valós veszélybe sodorhatja magát az emberiség.: Ez felvet egy kérdést. ösztökél a változásra. hogy a Föld összes élőlényéhez. LÁSZLÓ E. akkor már reményt keltőbb a helyzet. a spiritualitás vagy a tudatosság témakörébe tartozik. sőt még az Interneten is. valami olyasmi. hogy elháríthassuk a holnapi válságot. Ezt olvassák az emberek. sőt lehetséges. az emberiség sosem változna meg. a helyzet gyakorlatilag reménytelennek tűnne – ha csak ezek lennének. egy kollektív tudatalatti. Már tegnap meg kellett volna változnunk ahhoz. ami be tud hatolni az egyes emberek tudatába. De ha van valami az emberiség kollektív tudatalattijában. amely bennünk és körülöttünk működik. a tévében. Rendkívül fontos ez túlélésünk szempontjából: ha csak az ismert tényezőket vehetnénk számításba. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk a film világában. Ha tehát előáll egy ilyen helyzet. Talán léteznek olyan erők a világban. mégis van valami – bár ennek a legtöbben nincsenek tudatában –. ez érdekli őket.

és elveszti szuperhatalmi pozícióját. hiszen ismerjük. Ugyanilyen valószínűtlennek tűnt. hogy valamiféle radikális változást hoznak magukkal.BEVEZETŐ GROF: Tökéletesen egyetértek. milyen fordulópontokkal működnek a komplex rendszerek. hát legyen. mi mindketten Kelet-Európából származunk. Csehország. és ha Magyarország. nem érdeklik többé a szatellit-országok. hanem ugrásszerűen mennek végbe. azzal nevettük volna ki. akkor is. egyetértesz velem abban. Ezeket az eseményeket nem lehetett volna előre látni vagy kikövetkeztetni csupán a múlt történései alapján. hogyan. hogy ha nekünk valaki egy héttel korábban megjósolja. Azt pedig végképp senki sem gondolta. hogy tudatunk éppen átalakul. Ervin. egyenes vonalú fejlődési vonalat követnek. hogy szinte egyik napról a másikra a Szovjetunió egyszerűen szétesik. hogy leomlik a Berlini Fal. De vajon ez a forradalmi erejű változás vonatkozik-e az elménket uraló folyamatokra is? Lehet. hogy egy nagyarányú tudati forradalom küszöbén állunk? 31 31 . hogy buta képzelgés az egész. ha egyelőre csak halvány jelei láthatók? Lehet. hogy ilyen események nem egyenes vonalú fejlődés végkifejleteként. Azt gondolom. Más tényezőknek is szerepet kellett itt játszaniuk.: Annyit azért tudhattunk volna. és ez az átalakulás olyan erőteljes lesz. hogy az elkövetkezendő néhány évben már éreztetni fogja hatását. Világunk történései nem mindig logikus. és az utóbbi években nagy érdeklődéssel követtük az ott zajló politikai eseményeket. LÁSZLÓ E. Lengyelország és a többiek szabadságot akarnak. hogy a Szovjetunió negyven évnyi totalitárius diktatúrája és despotikus politikai uralma után Gorbacsov egyszer csak úgy dönt. A legfontosabb átalakulások részleteit sosem lehet megjósolni – mindössze annyit tudhatunk előre.

LÁSZLÓ E. Ha ez így történik. Épp most beszéltünk arról. A változások olyan gyorsan történnek. Ahogy tehát a folyamat kiszélesedik. Egy dolog biztos: sok váratlan változást fogunk megélni. amely hatványozottan felgyorsítja a belső felébredés folyamatát. hogy meg tudnánk jósolni. Senki sem jósolhatta meg. hogy gyakorlatilag bármi bekövetkezhet. és minél többet megtudunk arról. Inkább fel kell készülnünk a teljesen váratlan dolgokra. RUSSELL: Valami biztosan történni fog. a társadalmi közeg annál ösztönzőbben hat az irányban. Lesznek természeti katasztrófák. hogy még többen és még gyorsabban eszméljenek fel. pontosan mi fog történni. Az lenne a rosszabb. kollektív tudati fordulat. milyen lesz bolygónk tíz év múlva. lesznek jelentős politikai fordulatok. arra. Ha az önfejlesztés iránti érdeklődés ilyen ütemben növekszik. hogy mi segíthet ebben a folyamatban. és lesznek nagymértékű tudati változások is. az emberek egyre könnyebben indulnak majd el a tudati átalakulás útján. milyen kiszámíthatatlan időket élünk. hogy KeletEurópa 1989-ben gyökeresen átalakul. méghozzá ilyen sebességgel.A TUDATI FORRADALOM RUSSELL: Bizony lehetséges. és ez az érdeklődés valós tudati változásba fordul át. Halál és újjászületés – kihalás és megújulás RUSSELL: A tudat forradalma valós lehetőség. De nem hinném. Minél több ember eszmél fel. az egyes esetek nyomán létrejöhet a nagy. 32 32 . vagy akár csak öt év múlva. és a világ annyira összetett. de több más forgatókönyv is létezik. akkor elindul egy pozitív visszacsatolási folyamat.: Vagy semmi. hogy senki nem láthatja előre. és hogyan.

civilizációnk halálától. ami kikerülhetetlen – mégis legtöbben úgy éljük az életünket. hogy az ugyancsak elkerülhetetlen. hogy mi ezt már nem fogjuk látni. mintha azt hinnénk. hogy ugyanezt kellene elérni kollektív szinten is – elfogadni. hogy velünk nem történhet meg. Nem akarjuk. hogy nem. a történelem egyetlen civilizációja sem maradt fenn örökké. hogy sokkal gazdagabb. Tagadjuk mindezt. 33 33 . Általában az ellenkezőjét tesszük. Ezzel a tudással fizetünk azért. sőt magunkba építeni. ami pedig teljesen bizonyos. Igyekszünk nem gondolni rá. És ez nagyon is valós félelem. hogy az általunk ismert világ élettartama véges. lehet. mert nem akarjuk feladni azt a kényelmes életmódot. Végül is. magunkba építjük saját halandóságunkat. Méghozzá olyan. Pedig valószínűleg eljön az az idő.BEVEZETŐ LÁSZLÓ E. amikor el kell majd fogadnunk. sőt. RUSSELL: Mi lehet.: Úgy értem. Miért éppen a miénk lenne kivétel? A terapeuták és a spirituális tanítók azt mondják. hogy megtörténjen – talán azért. mert közvetlen kapcsolatban áll a halálfélelemmel. Ugyanez kollektív szinten is igaz. azzal a lehető legegészségesebb és legfelszabadítóbb lépést tesszük meg. amelyhez már annyira hozzászoktunk. Félünk a világvégétől. hogy ha elfogadjuk. Lehet. De ez új lehetőségeket is nyithat előttünk: arra indíthat bennünket. hogy tudatában lehetünk saját individuális létünknek és képesek vagyunk előretekinteni a jövőbe. Pedig lehet. amelynek bekövetkeztében életünk folyamán biztosak lehetünk. amit érdemes közelebbről megvizsgálnunk. A halál az egyetlen. spirituálisabb szinten lássuk az életet. Folyamatos tagadásban élünk – annak az egyetlen dolognak a tagadásában. igyekszünk küzdeni ellene. Saját halálunk az egyetlen dolog.

amelyek tágabb összefüggésekben. Az a legveszélyesebb. kifutottunk az időből. * ________ ego – latinul „én”. nem olyasvalami. hogy lassan kifutunk az időből. Nagy kezdőbetűvel: Ego – a „lélek”. misztikus élményhez vezet. a természettel. lehet. Ha a belső önfelfedezés során az ember szimbolikusan találkozik a halállal. nem a biológiai megsemmisülést tapasztaljuk meg. Személyiségünk óriási mértékben kitágul: kezdjük egynek érezni magunkat más emberekkel.: Bennem is egyre erősebb ez az érzés. RUSSELL: Elméletileg igen. hogy valójában nem testiego vagyunk. sőt az egész világegyetemmel. amit Allan Watts „bőrbe zárt ego”-nak nevez. ez spirituális kinyíláshoz. Itt: a „személyiség”. Amikor belülről szembesülünk a halállal. 34 34 . haldoklók és halottak közelében. Ha valaki a tényleges biológiai halállal kerül szembe. Más szóval.: Én mégis hiszem. Valóban. ha elfojtjuk. Ezt a spirituális gyakorlat fontos részének tekintik. RUSSELL: Nyitva kell hagynunk ezt a lehetőséget is. állatokkal. De szerintem azzal a lehetőséggel is számolni kell.A TUDATI FORRADALOM LÁSZLÓ E. Rá kell jönnünk. LÁSZLÓ E. hogy átalakítsa és megújítsa önmagát. az ugyanilyen hatást válthat ki. Tibetben és Indiában például a tantra hagyományai szerint az embernek bizonyos időt halottasházakban és temetőkben kell töltenie. hogy már túl késő. Különleges tudatállapotokban a halállal való lelki szembesülés kulcsfontosságú a pszichospirituális átalakulás szempontjából. ami az ego* halálának nevezhető. hanem azt. GROF: Én a munkám során olyan tapasztalatokra és megfigyelésekre tettem szert. spirituális síkon láttatják velem a halált. hogy az emberi fajban benne van a képesség.

valláshoz tartozó vagy más politikai gondolkodásmódot képviselő emberekkel. Ha a halál előtti utolsó pillanatból tekintünk vissza az életünkre. Ez automatikusan megnöveli a toleranciát: megértőbbek leszünk a más fajhoz. hogy a lány rákos. Tudtam. de ahogy beengedtem magamba. vagyis személyiségen túli én. ________ Halálközeli élmény – angolul: Near-Death Experience. Egyszer csak látni kezdik az élet értékét. és fokozott felelősség alakul ki bennünk a környezet iránt. pszichedelikus gyakorlatok vagy holotropikus légzés segítségével. * 35 35 . sőt előidézhetik spontán pszicho-spirituális krízishelyzetek is. hogy nekem is meg kell halnom. Amikor meghalt. Először nem tudtam mit kezdeni ezzel az érzéssel. első reakcióm az volt. Visszatekintve mindig elvesztegetettnek tűnik az az idő. és többé egyetlen pillanatát sem akarják elveszíteni. RUSSELL: Éppen most kellett megélnem egy nagyon fájdalmas dolgot: néhány hete meghalt egy közeli barátom. Történhet ez úgy. és azt is. amikor teljesen a jelenben éltünk. csak az az idő bizonyul hasznosnak. hogy több mint egy éve felkészült a halálra.BEVEZETŐ létrejön bennünk egy spirituális. Valami hasonló történik azokkal az emberekkel. Ezt a nagy leckét tanulják meg azok. amelyek óriási szerephez juthatnak a jelenlegi globális válság megoldásában. akiknek volt már halálközeli élményük*. ráébredtem. de szimbolikusan is meg lehet élni ezt az élményt meditáció. új értékrendet és új életcélokat kezd követni. Ezek pedig olyan változások. az itt-és-mostban. ezért a szakirodalomban gyakran NDE rövidítéssel utalnak rá. akik szembesülnek a halállal. hogy valaki valóban a biológiai halál szélére kerül. amit a jövőbeli beteljesülés délibábjának hajszolásával töltöttünk. Nem pazarolják többé auto-projekcióra az időt: teljesen a jelenben élnek. Legtöbbjük alapvetően átalakul. kultúrához.

LÁSZLÓ E. Létezik valamiféle folytonosság. és teljesen biztosan éreztem. Így azonban máig velem van ennek az élménynek a hatása. hogy anyám meghalt. hogy ő is hasonlóképpen. hogy nem végleges: nem megszűnés. Az elhunyt lelke ezen a napon indul el. hogy átlépjen egyik állapotból a másikba. és ha nem Indiában vagyok. amit egy erős transzformatív élmény adhat. Dharsalába. de érzem. csak átalakulás. hogy kedvese halálával saját énjének egyik része meghalt. megrázó élmény volt ez. csak még sokkal mélyebben élte meg ezt az élményt.A TUDATI FORRADALOM hogy azt jelenti: meg kell halnom az ego szintjén azért. és ennek a tudata olyan erővel hatott rá. biztosan teljesen másképpen éltem volna meg. Nem fogok elszalasztani egyetlen olyan alkalmat sem. mely a tibetiek szerint kulcsfontosságú. aki elmesélte. Néhány hét múlva találkoztam a kedvesével. a másik része pedig kinyílt egy teljesebb élet számára. ő is vele halt. a Dalai Lámához. Így fogalmazott: „Hátralévő életem egyetlen pillanatát sem fogom elvesztegetni. hanem itthon. Indiában voltam. és erre az időszakra esett a halál utáni negyedik nap. hogy a halál nem lehet a vég. Nagyon mélyreható élmény volt ez.: Az én életemben is hasonlóan súlyos dolog történt nemrég. GROF: Amit mondasz. Ott voltam a tibeti lámák között. Másnap reggel kaptam a hírt. ahhoz a tudáshoz hasonlít. Egyik éjszaka végig álmatlanul forgolódtam. hogy a halál elkerülhetetlen. A rákövetkező napon felmentem északra. Auroville-ben. Fáj a veszteség. de nyugtalanságomnak nem leltem az okát. akik átél- 36 36 . Iszonyú erejű. a nyugati kultúrában. Három napot töltöttem ott. hogy amikor a lány meghalt. amikor igazán élhetek.” Az történhetett. hogy teljesebb életet élhessek. Azok az emberek. hogy új emberként lépett vissza az életbe. Rá kellett ébrednie arra. Azt mondta.

sőt évezredekkel ezelőtt is rengeteget tudtak ezekről a dolgokról. LÁSZLÓ E. hogy szó sincs vadonatúj térképről: amit felfedeztem. most kezdjük újra felfedezni ezeket a tanokat. A kép kezdett kirajzolódni. akivel dolgoztam. Egy sor olyan élményt éltek át. abban a hitben. mennyire szűkösen és felületesen modellezi a pszichét. Az általam leírt tapasztalatok legtöbbjét ismertette már a sámánizmust – a legősibb gyógyító művészetet és a legősibb összemberi vallást – kutató antropológiai irodalom. az valójában csak az ősrégi ismeretek újrafogalmazása. a pszichedelikus foglalkozásokon szerzett összes fontosabb tapasztalatom – és csak ekkor döbbentem rá. kiindulópontom a freudi pszichoanalízis volt – amelyről hamar kiderült. Három teljes évig gyűjtögettem türelmesen ezeket a tapasztalatokat. rajta volt az összes ismeretem.: Keleten évezredek óta generációk örökítik át egymásnak a tudást életről. Amikor úgy negyven éve megkezdtem a pszichedelikus kutatásaimat. a világ más tájain már évszázadokkal. mert a születés utáni életesemények és az egyéni tudattalan működéseinek ismerete kevésnek bizonyultak a teljes megértéshez.BEVEZETŐ tek már ilyet. előbb vagy utóbb túllépett a freudi pszichológia keretein. Mi itt. Hasonló élmények kapcsolódtak az „átlépési rítusokhoz” is. hogy az emberi psziché vadonatúj térképét rajzolom meg. pusztán átmenet egy másik létformába. végleges lezárása. azt vallják. azokhoz a fontos rítusokhoz. amelye37 37 . A pszichedelikus szerek hatása alatt lebonyolított foglalkozások során mindenki. Nyugaton. amelyek a freudi pszichoanalízis és a nyugati pszichiátria számára ismeretlenek. mind a gyógyító sámánszertartások alatt. A sámánizmusban a különleges tudatállapotok meghatározó szerepet kapnak mind a beavatási időszak válsága során – a legtöbb kezdő sámán átesik ezen pályafutása elején –. hogy a halál nem a létezés teljes. halálról és újjászületésről. GROF: Igen.

E rítusok során a különböző törzsi kultúrák tagjai csaknem ugyanazon eszközök („szakrális technológiák”) révén érik el a különleges tudatállapotokat. Az átlépési szertartásokon a fontosabb biológiai vagy társadalmi változások idején kerül sor a törzsi kultúrákban. a klimax. a házasság. Ízisz és Ozirisz. testi fájdalom vagy pszichedelikus növények használata. Albert Hoffmann és Carl Ruck kimutatták. Dionüszosz. tánc. Ezek a misztériumok ismertek és elterjedtek voltak az egész ősi világban. amelyek következtében megélték a halált és az újjászületést. böjtölés. az öregedés. ami a halál és újjászületés ősi misztériumairól szóló irodalomban szintén említést kap. kántálás. amely istenek. a Földközi-tengertől egészen Közép-Amerikáig. nemalvás. mint a sámánok. kereplés. A misztériumok során a beavatandókat különböző tudatmódosító eljárásoknak vetették alá. Ilyen eszközök a dobolás. a pubertáskor. Adonisz. a haldoklás. A beavatottak legtöbbször megtapasztalják a pszicho-spirituális halál és újjászületés megrázó élményét. Kiindulópontként mindenütt olyan mítosz szerepel. amelyben a szerzők. Gordon Wasson (a mexikói varázserejű gombák Európába hozója). amelyeket csaknem kétezer éven keresztül ismételtek minden ötödik évben az Athén melletti Eleusziszban. Ide tartozik a gyermekszületés. Attisz. félistenek vagy legendás hősök halálát és újjászületését meséli el – ilyenek Inanna és Tammúz. Ami38 38 . a körülmetélés. amely egy növényből készített tudattágító szer lehetett.A TUDATI FORRADALOM ket először Arnold van Gennep holland antropológus írt le könyvében. elzárás az emberektől és az érzékelhető világtól. Kecalkoatl vagy a maják hősi ikerpárjának történetei. Ezen rítusok közül az eleusziszi misztériumok voltak a leghíresebbek. hogy a eleusziszi misztériumok történéseinek mozgatója a kükeon nevű szent ital volt. Olvastam egy tanulmányt. Az emberi psziché kibővített térképére sok olyan tapasztalatot is feljegyeztem.

hiteink. De az a sokféle mód. Ezért lehetnek most is annyira jelentésteliek Platón írásai vagy az Upanishadok. és rajta keresztül az egész európai kultúrára is. hogy mai fogalmainkra fordítottuk a meglévő ismereteket. Az elme legalapvetőbb dinamizmusai ma is ugyanolyanok. ahogy elfog bennünket a félelem. valamint Ciceró. ahogy kötődéseink rabjává válunk. mint Platón. a római államférfi. Csupán tudatosságunk mértéke változott: tudásunk. Pusztán annyit tettünk hozzá. ahogy az emberi elme csapdába esik.BEVEZETŐ kor feleségemmel ellátogattunk Eleusziszba. értékeink. azt a bölcsességet találjuk meg újra. Olyan neveket olvashatunk. rá kellett jönnöm. Euripidész és Aiszkhülosz drámaírók. egy egész „Ki kicsoda az ókori világban” kötet kerekedik ki. ahogy vakon hajszoljuk vágyainkat. Ezek tényleg nagyot változhattak. hogy az eleusziszi főcsarnokban (Telesztérion) minden öt évben több mint háromezer ember esett át a beavatási szertartáson. mint kétezer-ötszáz évvel ezelőtt. A történészek mégsem ismerték ezt fel soha. Ha listát állítunk össze a görög misztériumok beavatottjaiból. Arisztotelész és Epiktétosz. Pindarosz. Az emberi történelem során mindig akadtak olyan emberek. RUSSELL: Igen. milyen hatalmas kihasználatlan lehetőségek rejlenek az emberi tudatosságban. a költő. hogy felfedezéseink a különleges tudatállapotok terén aligha úttörők: valójában csak az ősi tudást és bölcsességet találtuk meg újra. Közülük sokan felfedezték azt 39 39 . a hadvezér Alkibiadész. Az emberi elme természetét próbáljuk megismerni – az emberi elme alapvető természete pedig nem változott jelentősen az emberiség történelme folyamán. akik rájöttek. alig változott valamit. több kultúra ugyancsak újra felfedezett magának. Átgondolva ezeket a tényeket. megtudtuk. Ez mindenképpen óriási hatással volt az ókori görög kultúrára. világértésünk. filozófusok. amit előttünk már többször.

Sokuk vállalta a feladatot. és megváltoztatnák azt is. azt a tudatállapotot. az énközpontú tudatosság meghaladásához. LÁSZLÓ E. és ne legyünk félelmek és önös gondolkodási minták rabjai. és ehhez olyan technikákat és gyakorlatokat is kifejlesztett. Valamilyen úton-módon mindegyikük azt kereste. Kétségtelen. hogy gazdagabb. Van azonban ennek a különbségnek egy másik aspektusa is. Ez a különbség részint az anyagi világról felhalmozott tudásunk mélységéből és minőségéből ered. Ez azonban teljesen természetes. hogy milyen szempontok szerint éljük mindennapjainkat. amely hozzásegít egyrészt a belső békéhez. hogy erősen befolyásolnák világlátásunkat. Ez nem más. bölcsek és sámánok. hogyan lehet elérni a tudatosság másfajta minőségét. hogy a nyugati tudomány rengeteg dolgot felfedezett az asztrofizika világától egészen a kvantummechanika világáig – számtalan olyan fogalmat. Ha összehasonlítjuk a nyugati ipari civilizáció világképét az ősi és a törzsi kultúrák gondolkodásmódjával. hogy segítsen másoknak is ráébredni a tudatosságnak erre a szabadabb fokára. komoly hatással lehetnek-e vajon cselekedeteinkre? Arra. Minden kultúrának voltak ilyen emberei: szentek.: Ha ezek a felismerések és technikák elterjednek a nyugati világban. amelyről az ősi vagy a törzsi kultúrák semmit sem tudtak. miként segíthetné hozzá az embereket. semmi különleges nincs benne. mint a világegyetem spirituális dimenziójának létezését illető 40 40 . milyen kapcsolatot alakítunk ki egymással – milyen kapcsolatot alakítunk ki a természettel? GROF: Egészen biztos vagyok benne. A tudás felhalmozódása idő és haladás függvénye. ami már annál inkább különleges és meglepő. másrészt ahhoz. amelyek az elme megszabadítását célozzák számos csökevényes tulajdonságától.A TUDATI FORRADALOM is. harmonikusabb kapcsolatot alakítsunk ki a környező világgal. akkor óriási különbséget találunk.

A két világlátás közötti különbséget általában úgy olvassák. és ezért számos. erősítették az intuíció és az érzéken túli érzékelés képességét. Ez a rendszer a természeti törvények ismeretében tökéletesen megérthető – legalábbis elméletileg. Sok időt fordítottak arra. RUSSELL: Említettem korábban. földi szem számára láthatatlan tartománya van. a másik gondolkodásmód számukra babona. hogy a világegyetem lélektől átjárt. Negyven éve kutatom az emberi tudatot. amely önmagát hozta létre. A spirituális dimenzió ebben a rendszerben a valóság egyik lényeges aspektusa. Ezek az állapotok sokféle célt szolgálhattak: a közösség rituális vagy spirituális életének alapvető eszközei voltak. vágyálom. hogy olyan biztonságos és hatékony módszereket találjanak. a gyermeki képzetek kivetítése az égre vagy éppen súlyos pszichopatológia. hogy ez a mostani érdeklődés az emberi tudat iránt valamikor a hatvanas években kez41 41 . primitív mágikus hit. De ha közelebbről is szemügyre vesszük a kérdést.BEVEZETŐ alapvető nézetkülönbség. A nyugati tudomány azt állítja. rájövünk. de segítségükkel diagnosztizálták és gyógyították a betegségeket. Ezzel szemben az ősi és a bennszülött kultúrák úgy tartják. és mély meggyőződésem. a tudat és az intelligencia nem más. sőt sokszor ebből nyerték a művészi inspirációt is. Szerintük az élet. amikkel előidézhetik ezeket. mint az anyag többékevésbé véletlenül létrejött mellékterméke. hogy ennek a különbségnek az oka mélyebben rejtőzik. hogy a világegyetem alapvetően anyagi rendszer. hogy ennek a különbségnek a valós oka nem más. Valamennyi ősi és bennszülött kultúra igen nagyra tartotta a különleges tudatállapotokat. mint a nyugati ipari civilizáció naivitása és tudatlansága a különleges tudatállapotokat illetően. hogy a nyugati tudomány magasabb rendű a primitív babonáknál. A materialista tudósok a spiritualitásra való minden hivatkozást tudatlanságként értékelnek.

hogy felfedezzék ezt a területet. Néhányuk számára az újonnan szerzett befolyás alkalmat ad arra. És valóban. de a legtöbben beleolvadtak a társadalomba. és így igen sok ember élhette át azokat az állapotokat. Az élmény a legtöbb embert mélyen átformálta. Napjainkban ezek az emberek negyvenes éveik vége felé vagy az ötvenes éveikben járnak. és megállapodtak egy polgári pályán. a fizikai világ tökéletesen működik anélkül. hogy elmentek magot érlelni. még csak meg sem lehet igazán határozni a mibenlétét. Azt válaszolta. Az én ismeretségi körömben is vannak. A múltban a tudomány félretolta a tudat kutatását. gyermekeik születtek. hogy egyre több ember tapasztalhatott meg különleges tudatállapotot. Emlékszem. Ma azonban másképp állnak a dolgok. Az elmúlt évek másik érdekes fejleménye az. a kormányzat vagy az egészségügy terén kerültek magas pozícióba. hogy a tudományos érdeklődés is megnőtt az emberi tudat iránt. Igen kicsi volt tehát a késztetés. Úgy tűnik. a tudat megfoghatatlan. azt az értékszemléletet. Sokuk mára a társadalom elismert. Néhányan kisodródtak ugyan. Óriási hatása volt ennek. pontosan ez történt. hová tűntek a virággyermekek. Történelmünk során először váltak könnyen hozzáférhetővé különféle pszichedelikus szerek. Érdekes módon ez a változás jórészt annak köszönhető.A TUDATI FORRADALOM dődött. mások az oktatás. És ez a változás egyszer s mindenkorra szólt. Közülük legtöbben ma is őrzik azt a látásmódot. hogy ebből a felismerésből belecsempésszen egy keveset a mai világba. megnősültek. hogy bármiféle szüksége lenne a tudatra. akik nagyvállalatok igazgatói lettek vagy a szórakoztatóipar vezető személyiségei. Meg is volt az oka rá: a tudat mérésére nem használhatóak a szokásos eszközök. befolyásos tagja. amelyekről most beszélünk. Ez részben annak köszön42 42 . egyszer a nyolcvanas évek elején megkérdezték Timothy Learytől. amit a hatvanas években magukévá tettek.

A régi. és mi pedig fokozatosan összeállítjuk az új valóság mozaikképét.BEVEZETŐ hető. Azt gondolom. vagy hoz létre valami újat – valamilyen külső hatás eredményeképpen. Kb. LÁSZLÓ E. az ember nem élhet meg egy ilyen élményt anélkül. Elmesélek erről valamit. hogy forradalom zajlik: valóságról alkotott képzeteink mély és szerteágazó forradalma. hát az az. hogy egy hónappal korábban meghalt a külföldön élő édesapja. hogy forradalmasítják a tudathoz való hozzáállásunkat. Én úgy látom. hogy nagyon sok ember tapasztalta meg a különleges tudatállapotokat. Ám a tudat felfedezése iránti nyitottság csak részben köszönhető a tudomány fejlődésének. Ahogy te mondtad. amikor kapott egy hírt. Ha valami haszna van ezeknek az élményeknek. Stan. rengeteget köszönhetünk annak is. tíz évvel ezelőtt történt.: Ez a változás ráadásul úgy történik. hogy egyre többet tudunk az agyműködésről. mint a valóság alapvető megjelenési formája. hogy egy közeli barátomnak heteken át különleges tudatállapotokban volt része. hogy ne ébredne rá: az elméről és a valóságról alkotott modelljeinkből valami nagyon lényeges dolog hiányzik. hogy az élvonalbeli tudósok nem is tudnak róla. Előfordul. hogy az új modellnek része lesz az elme és a tudat. A haladás iránya azt sejteti. és egy új tudományos folyóirat is indult The Journal of Consciousness Studies (Tudatkutatási Folyóirat) címmel. Az ő 43 43 . hogy az ember észrevétlenül változik. ez pedig egyre inkább középpontba állítja a tudat kérdését. A tudósok és a filozófusok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: Mi a tudat? Hogyan kapcsolódik az agyműködéshez? Miképpen fejlődik? És egyáltalán: honnan ered? Az utóbbi néhány évben nemzetközi tudományos konferenciák egész sorozatát szervezték ebben a témában. anyagelvű modellek lassan erejüket vesztik. amit sehogyan sem tudott megmagyarázni.

ami óriási hatással volt rám és a munkámra. Bár a téma továbbra is foglalkoztatott. frissen megjelent írásomról. foglalkoznom kell ezzel a különös jelenséggel. hogy tényleg lehet valami. átalakító időszakát éljük. hogy ez úgymond az idők szava. Ez megerősített abban. Leginkább azokról a dolgok44 44 . annál inkább úgy találom. Az Egyesült Államokban voltam előadókörúton. Lehet. Ebből született a Pszi-mező hipotézise című munkám. Azóta is munkál bennem a gondolat… sőt. ami megfelel egy pszichikus mezőnek: egy finom. úgy éreztem. hogy a változások után a világ jobbra fordul? A tudat forradalma? RUSSELL: Hadd meséljek el egy négy évvel ezelőtti történetet. amit akkor csak olaszul jelentettem meg. mintha emberek azt a sugallatot kapnák. hogy elég gyorsak-e ezek a változások. egy ideje teljesen fogva tart. hogy a mai világban egyre gyakrabban fordulnak elő ilyen dolgok. A kérdés csak az.A TUDATI FORRADALOM élményei annyira megrázóak voltak. hogy engem is megérintettek. The White Hole in Time (A fehér lyuk az időben) című könyvről tartottam előadásokat. A könyv megjelenése után hosszú évekig kaptam a telefonhívásokat: egyre többen hivatkoztak rá és kezdtek kutatásokba az írásom alapján. Olyasmi ez. Meghozzák-e a kívánt eredményt? Természetesen nem lehet őket maradéktalanul kiszámítani. mégis meglepett e munka tudományos és népszerű visszhangja. Úgy látom. hogy történelmünk különösen bizonytalan. hogy igenis vállalkozzanak bizonyos dolgok felkutatására. és minél jobban belemélyülök. De vajon reménykedhetünk-e abban. hogy mégiscsak több van a dolog mögött. Most is ezen dolgozom. annak a következménye. kapcsolatteremtő információs mezőnek.

amiket már mi is többször említettünk mai beszélgetésünk során. ami ezeket a problémákat előidézi. amiben hittem egykor. Azt mondtam. hogy a globális válság. Még csak arra sem mutatkoztak hajlandónak. mint baloldali konspiráció. és rá kellett jönnöm. és ha valóban meg akarjuk menteni a világot. hogy megváltoztassák életvitelüket. A döntő pillanat Dallasban érkezett el. akkor nem lesz elég az. és feltehették kérdéseiket vagy elmondhatták véleményüket. ami őket érintené. ahová a hallgatók betelefonálhattak. Meg voltak győződve arról.BEVEZETŐ ról beszéltem. hogyan beszélek és hogyan gondolkozom. A múltamból beszéltem. csökkentjük a szénmonoxidkibocsátást és megállítjuk az ózonréteg pusztulását. hogy a telefonálók jó része tagadta. amiben tényleg hittem. Döbbentem tapasztaltam. hogy természeti környezetünk bármiféle válságban lenne – legalábbis olyanban nem. amellyel most szembe kell néznünk. hogy már nem teljesen ugyanúgy gondolkozom. és érzem. hogy 45 45 . hogy figyelem. nem magát az igazi okot – csak a felszínt foltozzuk be a mélyebben rejlő gondok felett. hogy valami nincs rendben. Nem azt mondtam. alapvetőn tudati válság. Éppen egy rádióműsorban szerepeltem. Ha léteznek is környezeti gondok. ettől éreztem kényelmetlenül magam. és őket. de idővel nézeteim lassan megváltoztak. Egyszer csak azon kaptam magam. ha megmentjük az esőerdőket. vagy amiért ők lennének felelősek. ha sikerül megszabadulnunk attól az egoista. Csak az vezethet eredményhez. a lakosokat bizony semmi sem vehetné rá. semmiképpen sem az Egyesült Államokban. anyagelvű tudati formától. Azt próbáltam megfogalmazni. visszafogjuk a környezetszennyezést. hogy az üvegházhatás vagy az ózonréteg elvékonyodása nem más. E nélkül csak a bajok tüneteit kezelhetjük. Disszonanciát fedeztem fel aközött amit mondok és amit valójában gondolok.

ahogy én. hogy mintapolgár lennék. amiket a lelke mélyén maga is tud. az idő nagy részében még mindig ego-elmém irányít. Ebben a zárt körben maradva azonban sosem fogok hatni azokra a tömegekre. Ennyi év eltelt. Igaz. 46 46 . mégis távol vagyok attól. hogy időről időre emlékeztessék azokra a dolgokra. hogy valami varázslat folytán egyik pillanatról a másikra mindenkiben világosság gyúlna – az vajon véget vetne a gondjainknak? Tegyük fel. hogy az a rengeteg ember – aki még csak nem is igyekszik tudatosan a cél felé – egyszer majd eljut idáig? Van-e bármi remény arra. hogy az emberiség még időben felébred? Aztán arra gondoltam: tegyük fel. de ráébresztett számos olyan dologra is. aki jó harminc éve gyakorlom a meditációt és különböző módokon kutatom az emberi tudatot. hogy elérném a megvilágosodást. Ekkor jöttem rá. Ez a felismerés először reménytelenséggel és kétségbeeséssel töltött el. Itt vagyok én. aki megkérdőjelezi az amerikai életformát. A megtérteknek prédikáltam. akik a jelen pillanatban hallani sem akarnak arról. Nyilván hasznomra vált. hogy elgondolkodjon ezen a dolgon. Végiggondoltam: tegyük fel. mi reményünk lehet arra. és igencsak távol vagyok attól. hogy megváltoztassák a tudatukat. amivel addig soha nem foglalkoztam. sok szempontból meg is változtatott ez a tapasztalat. és rájöjjön: érdekelt benne. sőt. és még most is mekkora út áll előttem – pedig én tudatosan dolgoztam saját belső fejlődésemen. Ha ez a folyamat ennyire lassú. Sok esetben még mindig régi gondolkodási szokásaim rabja vagyok. akik már maguk is úgy gondolkoznak. hogy mindaddig jószerivel csak olyan emberekkel folytattam érdemi párbeszédet. hogy sikerül rávennünk az emberek többségét arra. az sem értelmetlen – mindannyiunknak szüksége van inspirációra és arra.A TUDATI FORRADALOM meghallgassanak bárkit. Milyen gyorsan jöhet vajon létre a tudatbeli változás? Magamba néztem.

Aztán eszembe jutott egy munka. Ha az merül fel például. és mindenki egy csapásra megváltozna. Nem az a céljuk. A Shell alkalmaz jövőkutatókat. hogy a lehető legkörültekintőbben biztosítsa magát. ez a döntés nyilvánvalóan igen hosszú távra szól. hogy ettől csak még inkább elcsüggedtem. milyen alternatívák vannak. politikai. Nevezzük ezt „A” forgatókönyvnek. Rá kellett jönnöm. és csodás erejükkel megváltoztatnák a tudatunkat. amiket már elindítottunk: a környezet pusztulása. hogy építsenek-e új olajfinomítót Venezuelában. az esőerdők tizedelése vagy az üvegházhatás – ezeket még így is meglehetősen hosszú időbe telne megfordítani. sár került a ventilátorba. ha megváltoztatjuk a tudatunkat” forgatókönyv járt a fejemben. akiknek az a dolguk. nem tudjuk visszafordítani. hogy megjósolják a jövőt – hiszen tudják. hogy ez lehetetlen –. A válsághelyzet akkor sem szűnne meg. hogy a legkülönbözőbb feltételezhető gazdasági. Nem mondanám. és a vállalat vezetése tudni szeretné. Azok a káros folyamatok. nyilván leginkább ezért nem voltam hajlandó tudato47 47 . hogy kellemes gondolat. és a fontosabb döntések meghozatalánál figyelembe vegyék ezeket.BEVEZETŐ hogy ma éjjel földönkívüliek érkeznek a Földre. hogy végiggondolják. hogy addig a pillanatig kizárólag a „megmenthetjük a világot. és ami történik. Gondolhatjátok. hogy harminc évre előre próbálják feltérképezni az események öszszes lehetséges forgatókönyvét. hanem az. a népességrobbanás. mint az egyetlen lehetséges variáció. hogy már túl késő cselekedni. társadalmi vagy környezeti változások milyen kihatással lehetnek egy ilyen beruházásra. amelyben részt vettem a Shell olajtársaságnál. A vállalat jövőjéről kellett képet készíteni. vagy egy új Buddha jelenne meg a televízióban. Teljesen elfojtottam magamban a „B” forgatókönyv esélyét – azt. ha reggelre a Föld valamennyi lakója megvilágosodva ébredne. A vezetésnek az az érdeke.

A TUDATI FORRADALOM

sítani magamban. De bármilyen kényelmetlen, szembe kell néznünk azzal, hogy ez a forgatókönyv is éppoly valószínű – és mint ilyen, teljes figyelmet követel. Ezért úgy döntöttem: rendben, nézzünk hát bele ebbe is. Mi történhet a világgal, ha a „B” forgatókönyv lép életbe? Számos különböző változat létezik, de egy dolog közös bennük: kemény gondokra és szenvedésre számíthatunk. És mindennek tetejében a lelki kín: az emberek nem élhetik tovább megszokott életüket, mostani, megkérdőjelezhetetlen kényelmünk elérhetetlenné válik, és a mindennapi élet nehézségek sorozata lesz. A testi fájdalom és szenvedés is része lehet ennek a képnek. Ki tudja, mi történik, ha az élelmiszerkészletek fogyni kezdenek, amire, mint te is mondtad, Ervin, megvan a lehetőség? Ezért megkérdeztem magamtól: ilyen körülmények között mire lesz vajon szükség? Mi lesz az, ami segítséget jelenthet? Egyértelműen láttam, hogy ami a legtöbbet számít ilyenkor, az a törődés, az együttérzés, a közösséghez tartozás tudata. Eszembe jutott horvát barátom, egy hölgy, aki Zágrábban élte végig a háborút, a bombázások okozta pusztulást és társadalmi káoszt. Amikor megkérdeztem, miként sikerült átvészelnie ezt az időszakot, azt mondta, hogy az egyetlen dolog, ami elviselhetővé tette az egészet, az volt, hogy időnként mégiscsak össze tudtak ülni a barátok, ittak egy csésze teát és érezhették az összetartozást, a törődést egymás iránt. Hogyan fejleszthető az emberben a törődés és az együttérzés? Ez a kérdés egészen a buddhizmus gyökereiig vezetett vissza engem. Hogyan szabadulhatunk meg kötődéseinktől, vágyainktól, félelmeinktől és mindazoktól a dolgoktól, amik saját szűkös világunkba zárnak bennünket, és kizárólag saját jólétünkre engednek kilátást? Ekkor ért a hirtelen felismerés és vele a megkönnyebbülés öröme: rájöttem, hogy ez az út egy és ugyanaz, mint amiről mindig is beszéltem – az „A” forgató48

48

BEVEZETŐ

könyv alapján. Ha az a szándékunk, hogy tudati átalakulás révén meggyógyítsuk ezt a bolygót és megmentsük magunkat, akkor is az énközpontúságtól, a külsődleges dolgokhoz való kötődésektől kell megszabadulnunk. A „B” forgatókönyv ugyanezt az irányt jelöli ki. Ahhoz, hogy túléljük ezeket a nehéz időket, magunk mögött kell hagynunk kötődéseinket és egocentrizmusunkat, és szeretettelibb, törődésre képesebb lényekké kell válnunk. Az út mindkét esetben azonos – mindkét esetben belső felébredéshez kell elérkeznünk. Ezt látva felszabadultam. Ha feladatunk mindkét forgatókönyv esetén ugyanaz, akkor már kevésbé sorsdöntő, hogy közülük melyik valósul meg. Ma már nem az lebeg a szemem előtt, hogy azért kell kiterjeszteni a tudatosságot, mert csak így menthető meg a világ, vagy éppen azért, mert csak így lehet elviselhetővé tenni a hanyatlófélben lévő világot. Mindkét szempont ugyanazt feltételezi: a tudatosság kiterjesztését. Mindkét szempont ugyanazt a belső munkát követeli. Arra jutottam tehát, hogy nyugodtan járhatom tovább a megkezdett utat – nem kell állandóan arra gondolnom, hogy milyen kézzelfogható célom van ezzel. Óriási előrelépés volt ez számomra. LÁSZLÓ E.: A legrosszabb eset, ami bekövetkezhet, valóban az, hogy nagyarányú tudati átalakulás és rengeteg együttérzés kell majd pusztán ahhoz is, hogy életben maradjunk. Gondoljátok, hogy a „tudat forradalma” magától is megtörténik a világban? RUSSELL: A valódi együttérzés elérése nagy belső munkát követel. Néha a nehézségek maguk is előhívják az együttérzést, de nem mindig. Attól függ ez, hogy valaki mennyire nyitott és kész a dologra. Ezért most még a belső munkára kell koncentrálnunk, arra, hogy elménket megszabadítsuk a félelemtől, a maradi hitrendszerektől, az ego-elme fojtó irányításától. Most még az a cél, hogy nagyobb belső stabilitást építsünk
49

49

A TUDATI FORRADALOM

ki, és megszabaduljunk anyagi kötődéseinktől. Minél keményebben dolgozunk ezen, annál nagyobb az esélye, hogy rugalmasan és együttérzően tudunk majd cselekedni, ha eljön az ideje. Számomra a fordulópontot az jelentette, hogy ráébredtem: bármi történjék is, a belső munka ugyanaz, és az életemet mindenképpen eszerint kell berendeznem. A tudati átalakulás már önmagában érték. Lehet, hogy hatására a világ valóban arrafelé változik, hogy bizonyos katasztrófákat el tudunk majd kerülni. Az is lehet, hogy nem. De akárhogy is legyen, maga a tudati átalakulás elengedhetetlen. GROF: Az ősi és hagyományos kultúrák emberei különféle társadalmilag szentesített rítusok segítségével rendszeresen megtapasztalhatták a megváltozott, különleges tudatállapotokat. Tapasztalhatták az azonosulást és a mély kapcsolatot más emberekkel, az állatokkal, a természettel, sőt az egész világegyetemmel. Találkozhattak archetipikus lényekkel, és ellátogattak különféle mitikus birodalmakba. Logikus tehát, hogy ezeket az élményeket és tapasztalatokat beépítették a világképükbe. A hagyományos kultúrák világképe valójában szintézise annak, amit az emberek a mindennapi életben érzékeikkel tapasztalhattak és annak, amit látomásos állapotban megéltek. a dolog történik a mi kultúránkLényegében ugyanez ban azokkal az emberekkel, akiknek megadatik a lehetőség, hogy megtapasztalják a különleges tudatállapotokat. Még nem találkoztam olyan emberrel – iskolázottságtól, intelligenciától és szakképzettségtől függetlenül –, aki erős transzperszonális* élmények átélése után továbbra is magáénak vallotta volna a nyugati kultúra anyagelvű monizmusát. A Nemzetközi Transzperszonális Társaság (International Transper*

________ Transzperszonális – személyiséget meghaladó, azon túlmutató, énünknek lényegi részével kapcsolatos.

50

50

BEVEZETŐ

sonal Association, ITA) alapító elnöke vagyok. Tizenöt konferenciát szerveztünk eddig, ahol előadók százai léptek fel, sokuk széles körben elismert szaktekintély. Közülük azok, akik maguk megtapasztaltak valamilyen különleges tudatállapotot, illetve más személyeken is kutatták, mind úgy találták, hogy a newtonikarteziánus világkép meglehetősen hiányos. Előbb vagy utóbb mindegyikük továbblépett: kialakított egy sokkal tágabb, rugalmasabb képet a világegyetemről. Ebbe a képbe már a modern tudomány azon felfedezései is beletartoznak, amelyek rokoníthatók a misztikus hagyományok, keleti spirituális filozófiák vagy a bennszülött kultúrák tanításaival. Ezek a tudósok olyan világképet tettek magukévá, amely egy lélektől átjárt világegyetemet feltételez, egy olyan világot, ahol mindent áthat az Abszolút Tudat és a Legfelsőbb Kozmikus Intelligencia. Meg vagyok győződve, hogy a mi egész kultúránk is hasonló átalakulás elé néz, ha a különleges tudatállapotok megtapasztalása széles körben hozzáférhető lesz.

51

51

Az első időtlen idők óta az emberi természet része. a másik a modern kor hozadéka. a mindig többet akarás kényszere. Az uralkodó tudományos világkép bizonyos értelemben alátámasztja és igazolja a 52 52 . politikai vagy vallási intolerancia háborúkba és vérengző forradalmakba torkollott. paradigmaváltás a tudományban LÁSZLÓ E. ami radikális tudati változást igényel. kulturális. Ha végignézünk a történelem korszakain. leigázása. De nézzük meg most tüzetesebben a változás mibenlétét. hogy a faji. hogy az emberiségnek alapvető tudati változásra van szüksége. valamint a telhetetlen mohóság és nyereségvágy. Azonnal felmerül a kérdés: mi a legfőbb különbség a kívánatosnak tartott és a ma még érvényben lévő tudati forma között? GROF: A jelenlegi válságból két olyan tényezőt emelnék ki. Az emberi történelmet mindig is a zabolátlan erőszak irányította – az. népek megszállása. szolgasorban tartása járt a nyomában. Napjainkban ezt a látásmódot a materialista tudomány is támogatja. amit Erich Fromm „rosszindulatú agressziónak” hív –. sőt ideológiát is nyújt hozzá.A TUDATI FORRADALOM Első nap délután AZ ÁTALAKULÁS DIMENZIÓI Tudati váltás a társadalomban.: A délelőtt folyamán elhangzottakból tehát világosan kiderül: mindhárman egyetértünk abban. azt láthatjuk. és ennek a változásnak már láthatók bizonyos jelei.

és összhangban áll „a legerősebb marad fenn” darwini elvével. legitim és érthető.BEVEZETŐ versenyen és individualizmuson alapuló életvitelt az együttműködés és közösségi lét gondolatával szemben. hogy az új tudományok által megalapozott. hanem ideje alaposan átgondolnunk egész értékrendszerünket és tudományos világképünket. sőt bizonyos tekintetben túlzó és irreális tisztelettel viseltetik a tudomány iránt. Jelentős ökológiai következményei is vannak annak az ősrégi paradigmának. baconi és newtoni világkép hatalmát említetted. és szennyezzük az egész bolygót. GROF: Igen. A legelőször Francis Bacon által megfogalmazott gondolkodásmód oda vezet. A darwini és freudi gondolkodást véve alapul teljesen természetes.: Arról beszélsz. De példaként a karteziánus. kifosztjuk a nem-megújuló erőforrásokat. LÁSZLÓ E. hogy esztelenül kizsákmányoljuk a természetet. nem lehet alábecsülni egy ilyen paradigmaváltás fontosságát. Stan.: Az új tudatforma kialakításának és elterjesztésének egyik akadályozója az. Nekem úgy tűnik ebből. egoista célokat. amelyet primitív ösztönök hajtanak. hiszen az intézményesített tudományos és technikai világ is ezt az utóbbit 53 53 . Kultúránkban. hogy milyen nagy a respektusa ma a tudománynak. hogyan alakítsuk át az ember destruktív hajlamait – többek között a rosszindulatú agressziót és a telhetetlen mohóságot –. amely hatalmas. mintha a tudomány iránti nagy-nagy tiszteletünk valójában egy teljességgel idejétmúlt tudománynak szólna. ha valaki mások kárára hajszol önző. LÁSZLÓ E. amelyről Peter beszélt. kialakulófélben lévő világkép óriási távolságra van a jelenleg uralkodó gondolkodásmódtól. valóban itt a gond. Ezért nemcsak új stratégiákat kell kidolgoznunk arra. Ez tükrözi igaz természetünket.

LÁSZLÓ E.: Általában azt hisszük. hol is tart most a tudomány. Szükség van tehát arra. Rupert Sheldrake vagy Ilja Prigozsin elméleti megközelítéseire –. ahol a tudomány ekkora tiszteletnek és tekintélynek örvend. hogy a tudomány és a spiritualitás közötti szakadék áthidalhatóvá váljon. nem helyes. hanem arra is törekszel. hogy a tudomány nyitott terület. mint a tágabb értelemben vett tudományos világ összes képviselője. és alkalmasint új perspektívákat nyit meg. és igenis tárják a nyilvánosság elé azt a tudást. GROF: Pontosan ezt akartam mondani. hogy felfrissítsük ismereteinket arról. hiszen ezzel igencsak visszafogja az emberek érdeklődését a spirituális útkeresés iránt. Ez a gondolkodásmód pedig végzetes kihatással lehet ránk nézve. A természettudományok konzervatív hagyományai szerint a matematikán és a mérőműszerek adatain kívül minden ostobaság. A tudós csak azzal törő54 54 . Ezért vagyok biztos benne. Ezért tehát nem akármilyen kihívás azt kérni a tudósoktól. de a legtöbb ember még mindig a monisztikus materializmus elvén alapuló newtoni-karteziánus paradigmát érti tudományon. hogy mély belső átalakulásunkkal egy időben radikálisan újraértékeljük az elavult tudományos világképet. ha üzenete élesen antisprituális. A tudománynak óriási presztízse van. mihelyt új tények kerülnek napvilágra. Éppen ezért lenne kívánatos. Ervin.A TUDATI FORRADALOM propagálja. hogy vállalják a felelősséget. ami az emberek számára is sokatmondó. amely képes az azonnali változásra. A szélesebb társadalom ugyanis évekkel van lemaradva a tudomány élvonalától. hogy a munkád felbecsülhetetlen érték a jövőnk szempontjából. Egy olyan kultúrában. egyénileg és kollektíve egyaránt. Hiszen te nemcsak a létező általános elméletek ragyogó szintézisét hozod létre – gondolok itt David Bohm. Sok tudós mégis erősen konzervatív – tulajdonképpen ugyanolyan konzervatív.

az új világnézetekre. 55 55 . látták. Az intézményesített tudományos világ mégsem hajlandó tudomást venni erről az óriási tényanyagról. a tanatológia* és számos más terület. Mára viszont ez a hozzáállás veszélyesen elavult. sőt ebben a testetlen állapotban különböző távoli helyekre is ellátogattak. hogy halálközeli helyzetekben az ember gyakran érzékszervei közvetítése nélkül is képes érzékelni a környezetét. Milyen kevés erőfeszítésébe került az akkori fizikusoknak. még az új spiritualitásra is. A nagyközönség is ismeri ezt * ________ Tanatológia – a haldoklás folyamatával foglalkozó tudomány. az lényegtelen. Szerencsére ez a konzervativizmus nem fertőzte meg a tudomány kreatív és innovatív úttörőit. a számok egyezzenek a megfigyelésekkel és az adatokkal – hogy mindez mit jelent. a parapszichológia. ha összehasonlítjuk a mai pszichológia és pszichiátria eredményeit azzal.BEVEZETŐ dik. A tanatológia megfigyelései nyújtják a legtisztább példát erre. akik a legnagyobb áttöréseket érik el ismereteink világában. hogy végrehajtsák a radikális fordulatot: a newtoni fizikától Einstein relativitáselméletein át eljussanak a kvantumelmélethez! Összehasonlításképpen elmondhatjuk: számtalan rendelkezésünkre álló adat bizonyítja. hogy kijöjjön az egyenlet. a kísérleti pszichiátria. az antropológia. hogy a tudatról és az emberi elméről alkotott jelenlegi tudományos kép elégtelen és tarthatatlan. Ezek az úgynevezett „igazolt testen kívüli élmények”. Sokan elmesélték. GROF: Lenyűgöző. hogy a mennyezet magasságából nézték. mi történik a kórházépület többi szobájában. ami a fizika élvonalában történt a század első évtizedeiben. Ők nyitottak az új gondolatokra. a kísérleti pszichoterápia. hogyan próbálják az orvosok újjáéleszteni a testüket. Bizonyítékot szolgáltat erre az összehasonlító valláskutatás. Számos adat áll a rendelkezésünkre arról.

Egy nemrég megjelent tanulmányában Ken Ring kimutatta. Vessünk egy pillantást a kopernikuszi forradalom klasszikus esetére: ott a rendhagyó tény az volt. ha egyszer körpályán keringenek a Föld körül. Aztán. ahogy az anomáliák mellett egyre gyűlnek bizonyítékok. és többé már nem lehet egykönnyen figyelmen kívül hagyni őket. Ez a megfigyelés már önmagában is elég lenne ahhoz. hogy a kezdeti lépéseket már meg is tettük. a tévé showműsoraiból vagy a hollywoodi filmekből. mely szerint a tudat az agyban lezajló neurofiziológiás folyamatok terméke. hogy megcáfoljuk azt a mítoszt. Mivel ekkor még senki sem kérdőjelezi meg magát az érvényes modellt. és elképzelhető. vagy éppen tagadják. ott is még tucatnyi ehhez hasonló megfigyelést találunk. amelyek sehogy sem illenek a valóság éppen érvényben lévő modelljébe. akik születésüktől fogva vakok. pedig úgy kellene mozogniuk. kimutatta azt is. Lehet. és alaposan újragondoljuk a jelenleg érvényben lévő paradigmát. hogy ezeket az élményeket olyan emberek is átélhetik. Thomas Kuhn.A TUDATI FORRADALOM a jelenséget a sikerkönyvekből. De ha a transzperszonális pszichológia vagy a modern tudatkutatás területét vesszük. Az első lépcsőben olyan rendhagyó adatok kerülnek napvilágra. A középkori csillagászok megpróbálták beleilleszteni a rendszerbe ezt az anomáliát: epiciklusokkal egészítették ki a körpályákat – mintha a bolygók haladásuk közben még 56 56 . hogy a váltások több lépcsőben történnek. hogy ez lesz a nyugati gondolkodás történetének legjelentősebb váltása. hátha valahogy beleférnek a rendhagyó adatok is. az emberek igyekeznek a létező modellt módosítani. RUSSELL: Ahogy majd ezeket a megfigyeléseket egyre komolyabban veszik. hogy a bolygók nem szabályos körpályán mozognak. előbb-utóbb alapvető paradigmaváltás fog bekövetkezni a tudományban. aki harminc évvel ezelőtt bevezette a paradigma-elvet. az anomáliákat rendszerint elfelejtik.

gondolkodom. És amikor még ezek sem bizonyultak elégségesnek ahhoz. hiszen a tudósok az anyagi világot tanulmányozták. de van egyetlen dolog. és ezzel létrejött egy bonyolult és nehézkes modell. nem az elmét. A nyugati tudomány számára a tudat maga óriási anomália. Az a tény. amiben nem kételkedhetem: abban. kételkedhetem gondolataimban. és ez már a paradigmaváltás második lépcsőfoka. hogy tovább már nem tudja kívül rekeszteni a tudat témáját. hogy az emberi lény tudattal rendelkezzen. Pedig a tudat az egyetlen dolog. a mellékkörökhöz is mellékköröket illesztettek – körök körül forgó körök körül forgó köröket –. érzek – vagyis tudatos lény vagyok. De eddig még senki nem jutott messze ezeken a területeken. Vannak. hogy érzékelek. Az uralkodó világképet azonban még ekkor sem kérdőjelezte meg senki. kételkedhetem érzelmeimben. Ezért vannak ma olyan különös helyzetben a tudósok: állandóan szembesülnek azzal a ténnyel. hogy van tudatuk. ami megmagyarázná ezt a jelenséget. mások az információelmélettel vagy a neuropszichológiával. Ennek pedig az az oka. és ugyanígy semmi sincs. hogy a megfigyelések magyarázatot kapjanak. mégsem tudják sehogy sem megmagyarázni. Erről beszélt Descartes is a híres „cogito ergo sum” mondattal: kételkedhetem érzékszerveimben. A valóság tudományos modelljében semmi sincs. Nem tűnt úgy. amelynek létezésében teljesen biztosak lehetünk. hogy a tudatot mindannyian a létező tér–idő–anyag paradigmán belül próbálják megmagyarázni. hogy eddig semmi felmutatha57 57 . amíg valahogy csak beleerőltethető ez az anomália. akik a kvantumfizikával próbálkoznak. A tudati jelenségek értelmezése most tart hasonló fázisban. A tudósok megpróbálják addig húzni-nyúzni a jelenlegi világmodellt. Mára ráébredt a tudomány. A múltban a tudomány egyszerűen figyelmen kívül hagyta a tudatot. hogy szükséges lenne bevonni a kutatás körébe.BEVEZETŐ kicsi „hurkokat” is leírnának. ami feltételezné.

A TUDATI FORRADALOM tó eredményt nem produkáltak. hogy a régi paradigma nem működik. hogy a tudat a valóság alapvető tényezője. LÁSZLÓ E. mintha az lenne maga a valóság. Ez még várat magára. GROF: Gregory Bateson írt és beszélt a térkép és a terület összetévesztéséről. hogy valamennyien rossz nyomon járnak. amelyet háromszáz évig valóságnak hittek. Ám a jelen pillanatban a tudomány még foggal-körömmel ragaszkodik a régi modellhez. olyan ez. RUSSELL: Igen. Teljesen új valóságmodellre van most szükségünk. akik a tudományt az igazság forrásának tekintik – azt hiszi. arra enged következtetni. lehet. amikor 58 58 . mintha az ember bemenne egy étterembe. De azt már látjuk. Az emberek azt hiszik. amelyek jelentős és általában előre nem látott következményekkel járnak. Még az a térkép is haszontalannak bizonyulhat. nem pusztán egy modell. Ez a harmadik lépcső a Kuhn által leírt folyamatban: egy radikálisan új modell létrehozása. olyanra. hogy a paradigma szó szerint igaz. Mindig ez történik a paradigmákkal. Azt mondta. hogy létrejöjjön egy új modell. az idő és az anyag – sőt. LÁSZLÓ E. Viszont nagyon kevesen vannak. hogy a modell maga az igazság. hogy gondolataikkal túllépjenek a tér– idő–anyag modellen. Ez történt századunk első évtizedében is. ami érdemi magyarázatot ad a rendhagyó jelenségekre. és az étel helyett az étlapot enné meg. akik odáig merészkednek. Mindenki – a legtöbb tudós és azok az emberek. Látjuk a csorbulásait és a repedéseit. ugyanolyan alapvető tényező. ami azt mondja. mint a tér. hogy rangsorban ezek előtt áll. Márpedig erre van szükség ahhoz.: Szerencsére még a tudomány magasztos világában is vannak apró változások.: Úgy kötődünk az elavult paradigmához. és valóságukra csak a modellen belülről van rálátásuk.

Itt az elmélet matematikai alapjainak egyszerűségéről és eleganciájáról beszélhetünk. Tételezzük fel. A fény így görbe pályát ír le. LÁSZLÓ E. már nem kellett ad hoc feltételezéseket és el59 59 .: Végeredményben valami olyasmiről lehetett szó. De hogyan is történhetett ez? Hiszen a fizikusoknak mindig teljesen különböző elméleteik voltak ugyanannak a jelenségnek a magyarázatára. GROF: Valóban.: Az ember tulajdonképpen ugyanezeket az értékeket jósolhatta volna meg a newtoni fizika alapján is. és ez a végeredmény ugyanaz. Mindig mindent többféleképpen is meg lehet magyarázni. ami már-már esztétikai tényező a tudományban: egyszerűség és elegancia. Amikor a század elején a fizikusok szembenéztek a frissen felfedezett különös jelenségekkel – ilyen volt többek között a feketetest-sugárzás –. csak közelebb állt a ténylegesen mért értékekhez. és a fotonokat a gravitáció a Nap és más égitestek tömege felé vonzza. mint ha azt tételezzük fel. Nem is volt igazán pontos jóslat. hogy a fény – amely fotonok áramlása – tömeggel rendelkezik. Az először Einstein által megfogalmazott relativitáselméletben a mozgásra vonatkozó egyenletek változatlanok maradnak akkor is. nem pedig Newtonét? LÁSZLÓ E. GROF: Akkor miért Einstein elméletét fogadták el.BEVEZETŐ Einstein relativitáselmélete megdöntötte Newton klasszikus mechanika-tanát. miért fogadták el Einstein magyarázatát a Merkúr bolygó perihélium-vándorlásáról (a Merkúr elliptikus pályáját zavarja a Nap és a többi bolygó gravitációja). azonos értékkel jönnek ki. mint a gravitáció newtoni elmélete alapján végzett számítások eredménye. hogy a tér – vagy téridő – görbült. ha elfogadja a fény ballisztikus elméletét. amikor a mozgás gyorsuló. A híres „relativitási állandóknak” köszönhetően az egyenletek elegánsan.

hogy van-e isten. De még ennél is figyelemre méltóbb. egyáltalán kapcsolatban áll a fizikai valósággal. de a hatása óriási. GROF: Az ember azt gondolná. a hullámegyenletre. hogy a csillagászok életben tudják tartani a régi földközpontú felfogást. döntő érvként szolgálhat a karteziánus világnézet ellen.A TUDATI FORRADALOM méletmentő ötleteket gyártani annak érdekében. hogy elméletük érvényességét fenntartsák. A legdöbbenetesebb az volt. az atomok dinamikája. mint egy reveláció. Kopernikusz biztos volt abban. vagyis a tudat és az anyag egymástól elkülönül. a bolygók mozgása mind ezt a törvényt követi. Valamilyen formában minden visszavezethető Euler egyenletére. amelyek csak arra voltak jók. hogy a matematika. Nagyon egyszerű formula – eiπ = –1 –. RUSSELL: Mindig is lenyűgözött a világegyetem egyszerű és változatlan mivolta. amely szerint a res cogitans és a res extensa. amely az emberi elme terméke. A modern tudomány is fő szempontnak tartja ezt az új elméletek elfogadásánál. azt mondtam volna. a fény terjedése. hogy a matematika azon képessége. illetve elvetésénél. Az inga lengése. annyira vonzott a számok egyszerűsége és szépsége. Megszabadult az epiciklusok epiciklusaitól. hogy a természet az egyszerűséget szereti. hogy van: a matematikában. hogy modellezze az anyagi világ jelenségeit. hogy az egész anyagi világ mechanikájának lényegét le lehet írni egyetlen egyenlettel. A tudósok persze szeretik az egyszerűséget elméleteikben. amikor kidolgozta napközpontú elméletét. Annyira egyszerű és annyira szép. Matematikusként kezdtem pályafutásomat. vagy ahogy a laikusok hívják. amikor rájöttem. melyek már amúgy is eléggé összetettek. Évszázadokkal korábban Kopernikusz is hasonló fegyvertényt hajtott végre. És valóban: hogyan tudhatja a psziché létre60 60 . Ha akkor megkérdeztétek volna tőlem. Úgy ért.

akkor ismét változni fog a magyarázatok rendszere. amely az élővilág és a fizikai világegyetem mellett magában foglalja az emberi tudatot is.BEVEZETŐ hozta rendszer megbízhatóan megjósolni egy teljesen más jellegű rendszer jelenségeit? LÁSZLÓ E. Már csak arra van szükség. amely a valóság nagyobb szeletét képes átfogni – azt a szeletet. Jelenleg az az általános vélekedés. hogy a tudat a világegyetem önálló. Talán nincs is már távol. és beszámítjuk a tapasztalás ezoterikusabb formáit – például azokat a transzperszonális és halálközeli tapasztalatokat. hogy valaki teljesen új rendszer szerint rakja össze a darabokat. Ha összekötjük a fizikai és a biológiai világot.: A tudósok hajlamosak arra. mint ha külön-külön tekintjük őket. hogy az anyag világa mellett a szellem világára is magyarázatot adjon. és néhány éve már saját munkám döntő része is erről szól. nem pusztán az anyagi működés eredménye. hogy efelé tartunk – ez az új paradigma nemsokára megszülethet. ami az emberi idegrendszer fizikai működése során jön létre. Ekkora terület átlátásához még átfogóbb fogalmakat kell találnunk. RUSSELL: Igen. hogy elkülönítsék a jelenségek bizonyos együttesét. De a matematika szépsége és egyszerűsége aszerint változik. amelyekről nemrég beszéltünk –. Azt hiszem. hogy a jelenségek mely tartományával foglalkozik éppen valaki. hogy ráleljünk arra az alapvető. másféle alapelvek érvényesek. alapvető része. De napjaink gondolkodása a homlokegyenest ellenkező nézet felé tart. hogy a tudat a tér. olyasvalami. és ezt a legegyszerűbb és legszebb matematikával próbálják megmagyarázni. és létrehozzon egy elméleti modellt. én is azt gondolom. előbb vagy utóbb el kell majd fogadnunk. az idő és az anyag terméke. szép matematikára. Roppant izgalmasnak találom ezt a dolgot. amely képes arra. Ha ehhez még hozzávesszük az emberi psziché világát is. 61 61 .

Aldous Huxley úgy hívta: „örökéletű filozófia”*. Nem hinném. más társadalmi környezetben. Egyszerre van benne az a gondolat. Hiszen a legtöbb hagyományos. és másképpen látjuk a világegyetemet is. nem visszafejlődésről van szó. és része lesz az ősi bölcseletek sokasága is.A TUDATI FORRADALOM Valójában nem is annyira új felfedezés ez. és az. hogy ehhez társul valami új. a kettő pedig békésen megfér majd egymás mellett egy új rendszerben. hogy egy olyan spirál mentén haladunk előre. LÁSZLÓ E. ellenkezőleg: új szintézis jön majd létre. hogy egyszerűen visszalépünk majd az ősi tradíciókhoz. amely különböző korokban és különböző kultúrákban újra és újra visszatér. amely nagyrészt azon a feltevésen alapszik. ősi bölcselet is így látta a világot. hogy a tudat a világ alapvető része. Ezért ki kell alakítanunk a mai kornak megfelelő mai bölcsességet. Az üzenet lényege persze változatlan. A jelenlegi tudomány elveti ezeket a gondolatokat. 62 62 . Most arra van szükség. Ez jó esetben nem a múlt felélesztését vagy megismétlését jelenti. ahol a régi gondolatok magasabb szinten jelennek meg újra. de ma már más világban élünk. RUSSELL: Tetszik nekem ez a spirál-elképzelés. Így jöhet létre az ősi bölcsesség és a modern tudomány kreatív szintézise. ahol egyszer már voltunk. úgy. hogy az * ________ A Britannica Hungarica „maradandó filozófia”-ként említi.: Egy új kultúra felé haladunk. A maguk idejében helyénvalóak voltak. amelynek része lesz a tudomány. GROF: Valóban. hogy mai fogalmaink szerint szövegezzük meg ezt a filozófiát. hogy van bennük valami. hogy visszatérünk oda. de végül valószínűleg el kell majd ismernie. Ott van például az indiai filozófia. Az az alapvető bölcsesség. csak éppen a megfogalmazása változik jelentősen. hanem arról. nem a régi eszmékhez való visszatérésről.

és a mai élethez kapcsolódjon. hogy a tudomány a maga materialista monizmusával megdöntött. leginkább erről szól a tudati forradalom. hogy amíg ezek a kérdések tisztázatlanok. ami spirituális vagy vallási. Akadémiai körökben az az általános nézet. hogy alapjaiban félreértettük a tudomány mibenlétét és szerepét. az egyéni spirituá63 63 . mint a vallás? GROF: A spiritualitás az egyén és a világegyetem kapcsolatát tükröző személyes ügy. Ideális esetben a vallásnak tudnia kell.BEVEZETŐ átlagemberek számára is érthető legyen. LÁSZLÓ E. hogy összekeverjük a spiritualitást és a vallást. milyen eszközöket és milyen segítséget adjon tagjainak a spirituális gyakorlatok végzéséhez. ahol a tudomány és az értelem az egyeduralkodó. és érvényt szerzünk számára abban a világban. A spiritualitás szerepe GROF: Hadd térjek vissza ahhoz a kihíváshoz. hogy mégsem így történik! Sőt.: Akkor hogy határoznád meg a spiritualitást? Mennyiben más. Modern fogalmainkkal újra felfedezzük magunknak az örök bölcsességet. és azt gondolom. És hányszor látjuk. Szerintem ez egyrészt azt mutatja. és egyszer s mindenkorra érvénytelenített mindent. addig a tudományt és a spiritualitást nem is tudjuk összebékíteni egymással. az egyszerű néphitektől kezdve egészen a nagy misztikus tradíciókig. amelyről az előbb beszéltünk: a misztikus és a tudományos világkép szintéziséhez. A vallás ezzel szemben szervezett tevékenység. másrészt azt. meghatározott helyet és hierarchiába szervezett. A magam részéről ezt igen komoly problémának látom. Azt gondolom. kijelölt közvetítőket kíván. és mint ilyen.

közvetlen transzperszonális élmény már jobbára csak misztikus ágaiban vagy a szerzetesrendekben fordul elő. hogy az ember közvetlenül tapasztalhatja. hiszen a spiritualitás azon alapul. mert általuk a vallás tagjai függetlenednek a szervezettől és a hitrendszertől. amihez a különleges tudatállapotok segítségével juthatunk el. ahol még végeznek tényleges spirituális gyakorlatokat: meditálnak.A TUDATI FORRADALOM lis gyakorlatok gyakran veszélyesnek tűnnek a szervezett vallás számára. a csoda. Amikor azonban egy vallás szerveződni kezd. mennyire másképp is értelmezhető a közmegegyezésen alapuló valóság. Ilyen volt Buddha megvilágosodása a fügefa alatt. Nincs többé közvetlen út az istenihez. Ez mind olyan tapasztalat. 64 64 . A Biblia tele van ilyen tapasztalatok leírásával – Ezékiel látta az égő szekeret. Minden nagy vallás bölcsőjénél ott voltak a látomásos állapotok. és az eredményeket hozzá kell majd tennünk a jövőben kialakuló átfogó. egyenes kapcsolatban állnak az istenivel. hogy legyen. Ha ma egy templomban valaki valódi misztikus élményt élne át. A misztikusoknak nincs szükségük közvetítőkre. Komoly kutatást igényel a jelenségeknek ez a birodalma. és hányféle olyan dimenziója is nyílhat a valóságnak. és legtöbbször nem is kívánatos. Szent János Patmosz-szigeti barlangjában látni vélte az apokalipszist. a vallásalapítók transzperszonális tapasztalatai. ami rendszerint rejtve marad előlünk. vagy szent könyvekben olvasnak róluk. a hívők már csak prédikációkban hallják ezeket a történeteket. A transzperszonális pszichológia azért jött létre. Pál fény formájában látta Jézust a Damaszkusz felé vezető úton. mikor megjelent előtte Jehova égő csipkebokor alakjában. Ahogy egy vallás szervezetté válik. Jézust megkísértette a Sátán. a legtöbb pap azonnal pszichiáterhez küldené. böjtölnek és imádkoznak. ami a barlangban történt Mohameddel vagy Mózes látomása. tudományos világképhez. hogy ezeket a tapasztalatokat kutassa.

Ekkor jönnek a követők. 65 65 . hogy időről időre jön egy nagy elme. kreatív gondolatot hoz a köztudatba. A misztikus számára viszont a természet és saját teste szolgál templomként. amely létrehozta ezeket a rendszereket. és a folyamat elölről kezdődik. hogy csak akkor alakítanak ki jó viszonyt az istenivel. Így az sterillé. hogy a tudományt is és a kultúrát is az viszi előre. és ekkor jön egy új egységesítő. akik az alapelképzelésből kiszűrik az ellentmondásokat. de közben szem elől tévesztik az eredeti meglátást. A szervezett vallásoknak meg kell győzniük az embereket arról. Ez a körforgás igaz a vallásokra is. és alávetik magukat a rendszernek. Az igazi spirituális rendszerek a psziché több évszázados szisztematikus kutatásán alapulnak. akik maguk át sem éltek hasonló élményeket. és ahol olyan tanítókkal van körülvéve. puszta dogmává válik. ha időről időre megjelennek egy bizonyos helyen. LÁSZLÓ E. és nem többek kijelölt hivatalnokoknál. A dogma idővel szükségképpen megdől. Az a folyamat tehát. sokban hasonlít a tudomány módszereihez. aki ismét egy átfogó. ahol hozzá hasonlók keresik az utat. Gondolatai helytállóak a nagy egész tekintetében. ahogy spiritualitás is létezhet vallás nélkül. Vallás létezhet spiritualitás nélkül. akik már előbbre tartanak azon az úton.: Alfred North Whitehead filozófustól származik egy gyönyörű gondolat. amely kutatást pontosan kidolgozott tudatállapot-módosító technológiák is segítették.BEVEZETŐ A vallás és a miszticizmus között alapvető különbség van. legkevésbé azokra. amin maga is jár. aki új. de a részletekre vonatkoztatva nem következetesek. A misztikus csak olyan segítő közegben tud előrehaladni. tehát nincs szüksége közvetítőkre. Ő közvetlen kapcsolatban van az istenivel. Azt mondta. egységes és átfogó fényt vet a tapasztalatok és kérdések egy adott területére.

amelyben körben ülnek az emberek. esetleg egyének csoportjaitól. személyes élményét. és nyilvánvaló. hogy félúton valami elvész. Amíg a tanító jelen van. Ez az oka annak is. A mi teendőnk most az. akik megélték a felszabadulás mély. Az üzenetet nemcsak az egyes ember adja át egy másik embernek. hogy köze sincs már eredeti tartalmához. és arra törekedtek. Ahogy mondtad. amit én néha úgy hívok: „elkopik az igazság”. hogy annyira eltérőnek tűnnek a legnagyobb spirituális hagyományok. míg végül a hozzánk elérkező változat esetleg alig hasonlít már az eredetire. megpróbálhatja kijavítani a tévedéseket. a tanokat kézről kézre adják. De mihelyt a tanító meghal. A tanító megvilágosodott nézőpontból beszél. hanem egyik generáció is a másiknak. mint a kínai suttogós játék. Eredetileg minden tanítás innen indult. a tanítvány viszont kevésbé megvilágosodott tudattal próbálja megérteni a dolgokat. és az körbejár. így mikorra az visszaérkezik kiindulási helyére. ami elvész és van. Valamilyen módon ráébredtek az igazságra. hogy a különbségek miatt aggódnánk. Minden ember óhatatlanul módosít egy kicsit az üzeneten.A TUDATI FORRADALOM RUSSELL: Óhatatlanul ez történik mindig. Pedig mindegyik igen hasonló tapasztalatokból nőtt ki. Minden ilyen alkalommal van. hogy tanítványa helyesen értelmezi-e az átadott dolgokat. A spirituális tanításokkal is ugyanez történik. hogy újra megtaláljuk a közös gyökereket. mint a tanítás átadója. sőt gyakran más nyelvre is lefordítják. lehet. és ellenőrizni tudja. valaki elindít egy üzenetet. vagy félreértődik. minden vallás egyénektől indult. Ez az. és mindahányszor elvész valami. vagy éppen feldúsul valami olyannal. Csak sajnos a tanítás befogadója szinte soha nincs ugyanabban a tudatállapotban. Olyasmi ez. ami sosem volt benne. csak sokkal nagyobb léptékben. ami hozzáadódik. egyik kultúra a másiknak. 66 66 . hogy ezt a felismerést másoknak is átadhassák. ahelyett.

az a szomorú. és ezt az élményt életünk szerves részévé tegyük. hogy ami ránk hagyományozódott. az csak száraz csont. bár felfedezéseiket nem hétköznapi nyelven fogalmazták. mi a hibás a társadalomban. szószólói vagy védelmezői rendszerint csak annyira megvilágosodottak. hogy legtöbbször rajtuk lehet látni. hogy a szervezett vallás nem egy megvilágosodott tudatállapot megnyilvánulása. hogy a megoldáshoz vezetnének. mint bárki közülünk. már a preszokratikusok is. RUSSELL: Ne felejtsük el. Ami mégis köznapi megfogalmazást nyert. hiszen csak így tarthatjuk 67 67 . Sőt. Nem meglepő tehát. Pedig a mi feladatunk most az. hisz nem is szánták a nagyközönségnek. hogy visszataláljunk a forráshoz. A szervezett vallások jelen formájukban csak a gondot növelik. Fizikai fennmaradásunkhoz szükség van erre az alapszintű énközpontúságra. hogy ne a korábbi spirituális hagyományokat élesszük újra. Bármilyen dicséretes célokat hirdessen is. az már kompromisszum eredménye volt. társadalmi fogyasztásra szánták. ahhoz az eleven forráshoz. és elkerüljük a veszélyeket. A tanítások lényegéről senki sem hallhatott vagy olvashatott: azt csak megélni lehetett. LÁSZLÓ E. hanem személyes élményen alapul. hiszen így kell viselkednünk. ahelyett. GROF: Mai világunknak nem több vallásra. Mindez az énközpontúságra vezethető vissza. hogy táplálékhoz jussunk. Biológiai értelemben helyénvaló az énközpontúság. hanem több spiritualitásra van szüksége. amely nem doktrínán vagy dogmán.BEVEZETŐ Ezért van akkora jelentősége annak. ha azt akarjuk. semmi köze az élő szellemhez.: Már a görög iskolák ismerték a misztikus tradíciókat. Elkerülhetetlenül csak az eredeti tanítás valamely roncsolt változatát élesztenénk fel. A világ sok táján éppen a vallási konfliktusok az erőszak fő forrásai.

Társadalmunk viszont azt mondja. Ha így működik. Ma ott vannak a nemzeti és területi közösségek. hogy mit vehetnénk még el. Mit gondolnak rólunk mások. hogy egy közösség. mi is valódi önérdekünk. hogy ez vagy az a hit vagy tanítás majd megment bennünket. miben lenne a legjobb hinnünk? Anyagelvűségünk jórészt az effajta keresésre vezethető vissza. hogy felszabadítsák az embert az énközpontúság alól. ahol már semmi alapja sincs. Ami ironikus. Elhisszük. a közösségi hovatartozás kérdése. hogy milyen könnyen foglyul esünk a vallásoknak. mivel foglalkozol vagy mit tapasztalsz meg a külső világban. Úgy akarjuk érezni. mint arra.: Igen. hogy egyensúlyban vagyunk belül önmagunkban. mint például a középkorban. és készek vagyunk. és máris minden rendben lesz. legalábbis Európában. Úgy is mondhatnánk: elfelejtettük. Hiszen végeredményben mindenki azt akarja. Aztán egyre erősebben kötődünk a saját hitünkhöz. egy társadalmi vagy kulturális csoport. Ez azonban mindent átható énközpontúsághoz vezet. hogy békében élhessen. LÁSZLÓ E. Valamennyiünknek szüksége van arra. mit birtokolsz. hogy bármi áron megvédjük és támogassuk az általunk választott utat. alapvető közösség. hogy rendben vagyunk. mint ahogy az is. Másra sem tudunk gondolni. hogy ez a belső élmény attól függ. vagy vallási gyülekezet részének tudja magát. amikor a vallási gyülekezet volt az egyén hovatartozását meghatározó. elég rálépnünk az ösvényre. hiszen a vallások éppen azt tűzik célul. de a vallás társadalmi jelenség is. hogy boldogok legyünk. és ezeken 68 68 . Ám ugyanezt a magunkra irányuló gondolkodást az élet azon területein is alkalmazzuk.A TUDATI FORRADALOM fizikailag életben magunkat. mit tehetnénk még azért. a vallás is pillanatok alatt énközpontúvá válhat. Ezt a szükségletet ma más módon elégítjük ki.

Megmutatják azt az egységet. A szervezett vallások szektás sovinizmusát meghaladva egyetemes.BEVEZETŐ belül még számtalan különböző szint. Így kerültek szembe a keresztények a zsidókkal. hogy bizonyos archetipikus szereplők és témák köré szervezik a tanításokat. és erősítik a globális válságot. hogy híveit saját körén belül. mindent átfogó és egységben értelmező képet adnak arról. saját kebelén belül egyesítse. a teremtés isteni természetét és saját isteni mivoltunkat. mi is a valóság és mi az emberiség. akik másképpen jelenítik meg maguknak az istenit. A szervezett vallások jelenlegi formájukban gyakran éppen a széthúzásnak adnak táptalajt. Ezzel szemben a spirituális élmények közvetlenül elérhetővé teszik a létezés szent dimenzióit. a szikhek a hindukkal. 69 69 . ahol a katolikusok és a protestánsok között a középkor óta dúl a sok vérontást és szenvedést okozó viszály. GROF: A szervezett vallások úgy egyesítenek embercsoportokat. Valamely vallási csoport vagy gyülekezet ma már csak az emberek kis hányadának adja meg a hovatartozás érzését. ami a látszólag darabokra szabdalt világ mélyén rejtőzik. és másképpen viszonyulnak hozzá. és keveseknek jelent valamilyen végső igazsághoz való eljutást. Sok esetben az ott elhangzó doktrínák csak arra jók. Néha a szervezett vallás még abban is csődöt mondott. Ez rendszerint oda vezet. hogy határt húzzanak „mi” és „a többiek” – a „hívők” és a „pogányok” között. hogy a csoport tagjai kiváltságosak. Ennek legszemléletesebb példája a kereszténység. Egy valódi misztikus látásmódra épülő vallás azonban teljesen meg tudná változtatni a világot. és kijelentik. hogy a csoport konfliktusba kerül a többi csoporttal. a hinduk a muszlimokkal. egészen az egyes lakóterületek etnikai csoportjaiig. és így tovább.

hogy tanításait vallássá szervezzék. egy kísérleti spirituális közösségben az alapítók elhatározták. hogy sohasem szabad téríteni. sok spirituális vezető mondta már ezt. mert tőle hallották. Csak akkor fogadják el. Azt mondta. néhány helyen ezt a meglátást a gyakorlatban is alkalmazzák. ami a vallás alapja: a szeretet. 70 70 . mondta Sri Aurobindo. Vagy vegyünk egy példát a XX. Ugyanis nem ez a cél – a cél az a szellemiség. hogy ő maga sem próbál soha senkit megtéríteni a tibeti buddhista hitre. századból: Rudolf Steiner mondta azt. Néhány esetben. minden tanító sajátos megfogalmazási módja lassan doktrínák és dogmák egyedi rendszerét alakítja ki. hogy ha te kétszáz vagy háromszáz év múlva visszatérnél Auroville-be. amit a Nemzetközi Békeegyetem szervezett. A spirituális bölcsesség egyetemes bölcsesség – de ahogy emberről emberre száll. és óvott attól. Biztos vagyok benne. Ott mondta nekem a Dalai Láma. hogy semmilyen vallást nem követnek. hogy ha száz év múlva visszatérne. Csak a mindennapi élet mély spiritualitásának hagynak helyet. ne higgyenek el semmit csak azért. nem az. bármilyen vallásról is legyen szó. ha saját tapasztalataik is igazolják. Azt tanácsolta. az onnantól fogva inkább szétválaszt. Buddha figyelmeztette tanítványait. RUSSELL: Igen. Például az indiai Auroville-ben. valószínűleg elszörnyedve látná. hogy mit mond a doktrína.A TUDATI FORRADALOM LÁSZLÓ E. soha ne egyetlen vallásban keressek választ minden kérdésre. mi lett a tanításaiból. mint összeköt. a közösségvállalás. Ervin. Amikor a vallást intézményesítik. és így egészen különböző vallásokat hoz létre. az együttérzés. azt találnád.: Nemrég voltam Berlinben egy konferencián. amit egyéni és kollektív meditációval erősítenek. hogy az eltelt idő alatt egy egészen új vallás jött ott létre. A vallás szellemisége számít. Kizárnak az életükből mindenféle vallási doktrínát és vallási rítust.

a huszadik század végén eleven és vibráló. Sokan kezdik újra felfedezni az emberi tudat örök bölcsességét. ami Buddhával történt. (Ez az 71 71 . annál közelebb kerülünk ugyanahhoz az igazsághoz. hogy később ez a megújulás is ugyanolyan megkövesedett vallássá válik. Bizonyos mértékig hasonlít ez ahhoz. kipróbált különféle gyakorlatokat és technikákat. hogy nagyon izgalmas korszakban élünk. Mi pszichedelikus szerekkel is dolgoztunk. hanem embermilliókról. és ezt hallom azoktól. amely az Aldous Huxley-féle örökéletű filozófia nyomdokaiban jár. és saját életükön belül igyekeznek is érvényre juttatni. de a korábbiaktól eltérően ennek most nincs vezetője. nincs még kialakult formája sem. akik különféle fórumokon felszólalnak – ahogy halad az idő.BEVEZETŐ Napjainkban egy új spiritualitás születését láthatjuk. és útközben egymás tapasztalataiból tanulunk. rólunk. Egyre mélyül tudásunk a spirituális fejlődésről. hogyan lehet megszabadítani az elmét a szenvedésektől. GROF: Itt szeretnék megemlíteni valamit. mint a többi. hogy végiglátogatta a legkülönbözőbb tanítókat. amikor a belső szabadságot kereste. Neve még nincs. egyre gyakrabban beszélünk ugyanarról. És minél többet tanulunk. Mégis kialakulófélben van ez az új látásmód. és holotropikus légzőgyakorlatokat is végeztettünk. hogy most nem egy emberről van szó. és hat évet töltött azzal. amely minden vallás mélyén rejlik. A különbség annyi. A különleges tudatállapotok tanulmányozása közben nagyon érdekes megfigyelésre jutottam. Kiment az erdőbe. Mi is hasonló folyamatot élünk napjainkban. Ezt olvasom a könyvekben. és vezetői sincsenek. míg végül ráébredt az igazságra. Lehet. de most. Spirituális reneszánsz közepén vagyunk. Ezért érzem én úgy. akik mind együtt járjuk ezt az utat. azt az egyetemes igazságot igyekszik feltárni. a történelem folyamán először kollektíven fedezzük fel mindezt.

Jung évtizedekkel ezelőtti megfigyeléseit. Észak. Amikor Európában.vagy Dél-Amerikában vagy éppen Ausztráliában végeztünk vizsgálatokat. tibeti vagy egyiptomi mitológiához kapcsolódtak. keresztény. amelyek nem a saját faji. A Tibeti Halottaskönyvben pél72 72 . hogy különleges tudatállapotban a megfigyelt személy a világ mitológiájának egészét bejárja. közép-amerikai. Ez alapvetően megerősíti C.) Számtalanszor tapasztaltuk. muszlim. közöttük azokat. buddhista vagy shinto mitológián nőttek fel. Az évek során én magam is sokféle látomást láttam: a hindu. kínai. Úgy tűnik. kulturális. dél-amerikai és ausztrál bennszülött alaptémákat. shinto és zoroaszteri vallási szimbolizmus történeteit. az ülések során tisztán azonosítható keresztény helyzeteket éltek meg. hogy a gyakorlatot végző a normálisnál gyorsabb ritmusban veszi a levegőt. Olyan élményekről is beszámol. amelyek alapján kidolgozta a kollektív tudatalatti fogalmát. és eljut a legkülönbözőbb kultúrák birodalmába. amelyek az indiai. Mégis.A TUDATI FORRADALOM utóbbi azt jelenti. nem számít az sem. buddhista. különféle légzőgyakorlatokat. zenét. és afrikai. japán. mintha ők sokkal specifikusabban és korlátozottabban férhettek volna a kollektív tudatalattihoz. amelyeket mi magunk is használtunk: pszichedelikus szereket. azok a emberek. G. Valószínű. a megfigyelt személyek gyakran olyan élményekről is beszámoltak. élményeik csak saját kultúrájuk archetípusaira korlátozódtak. földrajzi vagy történelmi hátteréhez tartoznak. találkozik archetipikus személyekkel. akik hindu. Nem hihetetlen ez az egész? Hány embercsoport alkalmazott a múltban is hatékony tudatmódosító eszközöket. hogy az illetőnek előzőleg volt-e bármilyen tárgyi ismerete ezekről a mitológiákról. miközben evokatív zenét hallgat. hogy a mai ember szabadon el tud jutni a kollektív tudatalatti bármely területére. És fordítva: amikor Indiában vagy Japánban dolgoztunk.

század közepéig Tibetnek alig volt bármiféle kapcsolata a külvilággal.BEVEZETŐ dául nem olvasunk a Szarvasszellemről. századig senkinek fogalma sem volt az Újvilág létezéséről. Ugyanígy. sőt a Mormon Könyve sem. Ennek a folyamatnak fontos része az. A múltban az emberiség sokkal inkább különálló csoportokra oszlott. Úgy tűnik tehát. a telefon és az Internet bolygónk legtávolabbi pontjai között is összeköttetést teremt. A Biblia sem említi a Dhjáni-Buddhákat. hogy a kollektív tudatalattinak ez az átjárhatósága olyan új fejlemény. Ha az előző korokban is ennyire hozzáférhető lett volna a kollektív tudatalatti. melyik archetipikus rendszert 73 73 . és ezek minden érintkezés nélkül. hogy előidézhessünk ilyen élményeket. A megosztott és részekre szabdalt világból óriási sebességgel haladunk az egységes. aki a mexikói huichol indiánok mitológiájának és vallásának főszereplője. hogy előírja. Azt gondolom. a XX. világfalu kialakulása felé. A múltban minden bizonnyal meglehetősen kultúrspecifikus volt. hogy immár korlátlan hozzáférésünk van a kollektív tudatalatti archetipikus birodalmához. Nem lesz viszont szempontja. hogy ez a vallás létrehozza majd a spirituális élmények tágabb összefüggésrendszerét. Európában például a XV. a műholdas televíziós csatornák. akkor a mitológiák nem különültek volna el ennyire egyes embercsoportok és vallások szerint. Mintha ez a folyamat rímelne a külső világ történéseire. És ami még ennél is fontosabb: a rövidhullámú rádióadások. hogy az egyén mely archetípusokhoz juthatott el élményi úton. Remélem és hiszem. és eszközöket – „szakrális technológiákat” – nyújt ahhoz. hogy ez alapul szolgálhat a jövő egyetemes vallásához. könyvek és filmek cseréje. a távoli területek között is létrejött az áruk. Ma néhány óra alatt eljuthatunk a világ bármely részére repülőgéppel. amely csak napjainkra jellemző. sem érdeke. egymástól elzárva éltek.

RUSSELL: Igen. Egy istenség csak akkor hasznos a valódi spirituális keresés szempontjából. „a fentieket” egyre inkább saját pszichénk különböző megnyilvánulásainak tekintjük. Ő maga még nem a Legfelsőbb Létező. és elfogadják. hogy mindegyik egyaránt relatív. hogyan szabadíthatnánk fel elménket a berögződött rutinok alól. csak kapu.A TUDATI FORRADALOM válasszuk ahhoz. az bálványimádáshoz vezet. ahol minden vallás toleranciával viseltetik a többi rendszer iránt. Hogyan 74 74 . amely minden formán felül áll. Ez hozhat létre egy olyan légkört. Ha valamely adott archetípus elhomályosul és átjárhatatlanná válik. Szerencsére kezdjük felismerni: a belső felébredés nem arról szól. Neki csak közvetítenie szabad az Abszolút felé. hogy azok másféle szimbolikus formáját választották az isteni tiszteletének. ha áttetsző a transzcendens felé. a szervezett vallások csak akkor kaphatnak szerepet és válhatnak globális jövőnk hajtóerejévé. mert csak egy az oda vezető utak közül – magában vagy magának nem szabad imádat tárgyává válnia. Joseph Campbell gyakran idézte Graf Durkheim mondását az egyes archetipikus formák vagy „istenségek” funkciójáról. és az Abszolút Létezőt tisztelné. Így minden vallás a misztikus gyökerekhez kötődhet. hogy egy másik lénynek mutatunk be szertartást. Azt hiszem. ami félrevezető. hanem arról. ez is egyik megközelítése a most zajló változásnak. amely ahhoz elvezet. hogy saját elménket dolgoztatjuk meg. Annak a folyamatnak. veszélyes és romboló hatású erő a világban. és elfogadja. ha átjárhatóvá teszik saját archetípusaikat. Egyre gyakrabban kérdezzük magunktól. hogy beléphessünk a transzcendentális isteni birodalmába. azt az isteni minőséget. a közös névadóhoz. melynek során a korábban magunktól különállónak tartott istenségeket és isteneket.

Ez a tanítás a pszichológiáról szól majd. kulturális. A konferenciával egyidőben komoly konfiktushelyzet 75 75 .BEVEZETŐ nyithatnánk meg magunkat azok felé az élmények felé. hogy megszüntesse a faji. hogy mindegyikőjük az egyetemes misztérium óriás szőttesének egy darabját deríti fel. és azon dolgozzon. amelynek tagjai egymást segítik a spirituális keresésben. a buddhizmus. hanem olyan közösséget hoz létre. és hogyan tudjuk felszabadítani elménket mindettől a sok kényszertől. és elfogadja majd. igen erős az az érzésem. hogy miként fejlődik az ego. A spirituális keresést részesíti előnyben. tudva azt. De ez mai tanítás lesz. RUSSELL: Igen. GROF: 1985-ben Kyotóban a Nemzetközi Transzperszonális Társaság konferenciáján nagyon érdekes dolog történt. honnan ered identitásérzésünk. hogy minden létező egy egységbe tartozik. a természethez és a világegyetemhez – ez lesz a legfőbb jellemzője ennek a hitvallásnak. amit az előbb elmondtam a kollektív tudatalatti megnyílásáról. minden bizonnyal saját pszichénkről szólnak majd – akárcsak. politikai és vallási határokat a világon. Az a tudat. Ez a vallás remélhetőleg nem válik merev dogmákat és a vallási imádat tárgyait népszerűsítő szervezetté. GROF: Annak alapján. hogyan hozunk létre magunkban szükségtelen félelmet. amelyekről most beszélünk. hogy mindenki a saját módján folytassa ezt a keresést. hogy megpróbálja egységbe fogni a spiritualitást és a tudományt. lényegét tekintve. és olyan dolgokra keres majd magyarázatot. És azok a tanítások. hogy a jövő vallása tapasztalati lesz. nem pedig istenségekről vagy más hasonló lényekről. amelyek összefügghetnek ezzel az új spiritualitással. hogyan értelmezzük vagy értelmezzük félre tapasztalatainkat. hogy szoros kapcsolat köt bennünket a többi emberhez. Az ITA arra szerveződött.

magyarázza ezt meg bővebben. hogy üres a közepe. mivel annyira eltérő a látásmódjuk. valóban meg is értik egymást. ahol legfelül áll az ember. japán jungiánus pszichológus is. aki megteremtette a világegyetemet. mert ott van közöttük a tolmács. aki több évet töltött már Zürichben. mint a teremtés koronája.A TUDATI FORRADALOM alakult ki az amerikai és a japán üzleti világ között. majd az arkangyalok és utánuk az egyszerű angyalok. csakúgy.” Kértük. Pedig erről szó sincs. Olyan ez. A ti archetipikus világotok egymás alá-fölé rendezi a mennyei lényeket – a legmagasabb szinten állnak a szeráfok és kerubok. és ebből a központi erőműből egy hierarchikus rendszer indul ki. hogy az alapvető metafizikai látásmódnak ez a különbsége minden kimondott szót átszínez kelet és nyugat párbeszédében. „Eltérő archetipikus rendszerekből jönnek – mondta –. amelyben minél távolabb van valami a központtól. és jól ismeri a nyugati észjárást. Azt mondta: „Azt hiszik. A világegyetem közepén a hatalom és az erő forrása van. és erre egy jungi elmélettel válaszolt. valóban kommunikálnak.” Hayao Kawai elmagyarázta. és nevetett. A természetben is alacsonyabb és magasabb rendű szervezeteket különböztettek meg. Nézte az üzleti tárgyalásokat a tévén. A teremtés a Semmiből keletkezett. mintha newtoni és einsteini fizikusok beszélgetését hallgatnánk. amelyben minden mindennel összefügg. A konferencia résztvevői között volt Hayao Kawai. Ugyanazokat a 76 76 . azért. mindennek megvan a maga helye. trónusok és erények. mint a japánt. és végső soron egyformán fontos része az egésznek. azután jönnek az angyali fejedelemségek. Ez Isten. mint egy teljes Gestalt. és folytak a tárgyalások. hatalmasságok. a Főnök. Ti nyugaton teljesen más kozmogenetikus modellt képzeltetek el. Keleten a világegyetemet úgy képzelték el. Svájcban. és nagyon eltérő metafizikai előfeltevéseik vannak. annál kevésbé fontos.

ahogy egy teljesen új perspektíva kerekedett ki ebből a beszélgetésből. energia. aki Szíriában született. Úgy éreztük. és egyre több információt hozunk létre. Karan Singh indiai tudós. Kasmír és Jammu hajdani kormányzója.BEVEZETŐ szavakat használnák – anyag. Egyszerre nyilvánvalóvá lett. hogy ezek milyen önkényesek és milyen viszonylagosak. ám ezek a szavak a két fogalmi rendszerben más és mást jelentenének. melyet ő arra vezetett vissza.: Teilhard de Chardin írt a progresszív intenzifikáció vagy konkretizáció folyamatáról. csupa olyan dolognak. a zulu antropológus és gyógyító varázsló az afrikai és az angolszász látásmódot hasonlította össze. és hatására a konferencia más résztvevői is hozzátették saját kulturális párhuzamaikat. amelyek mindannyiunkban közösek. az indiai és a nyugati gondolkodás eltéréseit ragadta meg. hogy összeköt bennünket emberi mivoltunk. Nagyon izgalmas volt látni. Nagyon érdekesnek találtuk ezt a gondolatot. amelyekben társak vagyunk. Elképzelhető. attól az önámítástól. ami tanít és gazdagít bennünket. idő. hogy kizárólag a mi valóságról alkotott képünk és a mi cselekedeteink jók és helyesek. kulturális és vallási különbségek csupán ugyanannak az alapvető emberi létezésnek a változatai: mind a kozmikus teremtő intelligencia óriási teremtő erejét tükrözik. azok a dolgok. Kezdtük tisztán látni. André Patsalides belga pszichológus. differenciálatlan alapból kiárad. hogy a faji. 77 77 . LÁSZLÓ E. Így meg tudtunk szabadulni a belénk programozódott kulturális sajátosságoktól. amely a minden mögött meghúzódó. az arab és a nyugati gondolkodásmód különbségeiről beszélt. Ugyanakkor ezek a különbségek rendkívül izgalmasnak és érdekesnek is tűntek. hogy ez a csaknem hatmilliárd ember. hogy bolygónkon egyre több ember él. tér –. Credo Mutwa.

már globális aggyá szerveződik. hogy tudatosan nem is észleljük. amely módosult tudatállapotban el is érhető – abban az állapotban. és amelynek lehetőségeiről mostanáig beszéltünk. Azt gondolom. amelyet Stan kutat. amely úgy köt össze bennünket. Peter. Ott van viszont. 78 78 . és a mélyebb szinteken gyakran igenis hozzákapcsolódhatunk. hogy a felszín alatt a kollektív tudatalatti mindent felerősítő birodalma rejtőzik.A TUDATI FORRADALOM ahogy te is mondtad. hogy ennek az agynak van mélydimenziója is. Lehet.

LÁSZLÓ E.BEVEZETŐ Első nap este A FELISMERÉSTŐL A CSELEKVÉSIG Hogyan gyógyítsuk magunkat – hogyan gyógyítsuk a világot? LÁSZLÓ E. Lehetséges. hogy az emberek békében megférjenek egymás mellett? Sőt. A transzperszonális tapasztalatok. nem pusztán 79 79 . hogy az új spiritualitás maga is elősegíti a kultúrák közötti megértést? Elérheti-e azt is a spiritualitás. Azt is jelenti ez vajon. ha megértés jön létre az emberek és a kultúrák között. hogy bármi is megváltozhasson. hogy ha ez az új tudatosság tömegesen terjed.: Délutáni beszélgetésünkből leszűrhetjük. még ennél is többet tegyenek: begyógyítsák a társadalom és a világ sebeit? GROF: A lehetőség kétségkívül ott adott. növelik a tolerancia készségét.: Az indiai Auroville-ben. amelyek során azonosulunk másokkal. ebben a spiritualitásra épülő kísérleti közösségben mindenki meg van győződve arról. hogy békés és együttműködésre épülő világ csak úgy születhet meg. vajon elég sokakkal és még kellő időben megtörténik-e ahhoz. hogy ha a társadalom valamely csoportja következetesen egy bizonyos tudatosság szerint éli az életét. Számtalanszor láttam már ezt. hogy a transzperszonális tudatosság szétterjedése valós és ígéretes dolog? Lehetséges. akkor ez hatással lesz a többi emberre is. A kérdés csak az.

Sajnos a „századik majom”* teóriája. amikor napvilágra került. mert igen különös jelenségre hívja fel a figyelmet. csak az eredmények nem voltak annyira látványosak. száz majom tanulta a banánmosást az első szigetcsoporton. Olyan ez. 80 80 . akkor napjaink világa igen jelentős változás elé néz? Mit gondoltok erről? GROF: Szerintem nagyon is elképzelhető! Indiában úgy tartják. RUSSELL: Azért nem teljesen az ő kitalációja volt. De ebben a „századik majom”-történetben az volt a legsokatmondóbb számomra. hogy evés előtt mossák meg a banánt a tengervízben. ami már csak azért is meglepő. A kísérlet végzői azt állították. hogy az egészet ő maga találta ki. hogy milyen mohón ráharapott mindenki. A modern korban pedig itt van Sheldrake elmélete a morfikus rezonanciáról. hogy miután kb. hogy szinte senki sem kérdőjelezte meg a hitelességét vagy ellenőrizte az eredeti kutatásokat. A kísérleteket elvégezték. mint Sheldrake elmélete. tudományos tény helyett nagyrészt kitalációnak bizonyult. embertől emberig. hogy a tanulás „fertőző”. ami igen inspiráló és bizonyító erejű foglalatát adta ennek a mechanizmusnak. Megtanították nekik. Óriási szenzációt keltett. de Lyall Watson később beismerte. egyszer csak a másik szigetcsoport majmai is átvették ezt a viselkedést. Az emberek el akarták hinni. Közben egy több ezer km-re lévő másik szigetcsoporton is figyelték a majmok viselkedését. hogy azok a jógik. mint amit ő kihozott belőlük – sokkal jelentéktelenebb volt az egész. akik a Himalája barlangjaiban meditálnak. méghozzá annyira. pozitív hatással lehetnek az egész világhelyzetre. amely hasonló témát feszeget. közzé is tették őket japán tudományos folyóiratokban. holott őket nem tanította erre senki.A TUDATI FORRADALOM egyenként. Ő is azt állítja. és minél többen tanulják * ________ Állatviselkedéstan-kutatók kísérleteket végeztek egy csendes-óceáni szigetcsoporton élő majmokkal. ahogy Watson állította.

hogy az emberek kérdezés nélkül elfogadják ezt az elméletet. Gyakran megtörténik. GROF: Hadd meséljek itt el egy megfigyelést. hanem az egész emberi faj tudatmezőjét is. pontosan hogyan – befolyással lehet a többi ember tudati állapotára. Azok az emberek. hasonlóan meglepő gondolatot nem fogadnának el ilyen könnyen. Más. forradalmakat. akik egyéni terápia szándékával indultak el. hogyan lehet megoldani egy adott feladatot. megnyílik előtte a kollektív tudatalatti. Ez is igencsak merész állítás. ha azonban az egyes ember tudatában mindez visszaidéződik és fel81 81 . hogy az ember tudati állapota valahogyan – nem tudjuk. hogy valójában nem csak magukat gyógyítják. hogy a tudat transzperszonális szinten terjed. amit akár közvetett bizonyítéknak is tekinthetünk. Érzékeljük a létezését annak.BEVEZETŐ meg. ezen a ponton gyakran azt érzik. Miért van ez így? – kérdeztem magamtól. ha a bolygó túlsó oldalán élnek. az inkvizíció kínzókamráit és a koncentrációs táborokat. Ha az önfelfedezés elér erre a szintre. még akkor is. mintha kollektív tudatalattinkban mindenféle szennyeződés lenne. amelyek rettenetes erőszakról. és ha valaki egyszer csak azzal áll elő. úgy érezzük. lényük legmélyén az emberek érzik. kegyetlenségről és vérontásról beszélnek. amit mindig is akartunk. vagy kísérleti eredményekkel igazolni tudja ennek a valószínűségét. és olyan képeket és eseményeket lát. Mélyen belül tudják. az előző korokban felhalmozódott sok megemésztetlen salak. Ezek az emberek a sok évszázados történelem minden rémtettét megtapasztalják: háborúkat. illetve él át. Azt hiszem. hogy valóban valami ilyesmi történik: intuitíve érzik. a tanulás annál könnyebb lesz a többieknek. hogy ha valaki újra átéli a biológiai születést. hogy kezünkben végre a bizonyíték. hogy kidolgozott egy elméletet. az élmény transzperszonálissá válik: az egyes ember története összefonódik az egész emberi faj történelmével. de úgy látom. Olyan ez.

hogy eggyé válnak a szenvedő emberiséggel. amely elvezet bennünket a mély pszichospirituális átalakuláshoz. hogy egy dolog segíthet leginkább a világ helyzetén: a rendszeres belső munka. Ram Dass akkor már egy ideje rendszeres spirituális gyakorlatokat végzett. Ezeknek a tapasztalatoknak a mélysége és intenzitása messze túllép azokon a határokon. aki feladta saját személyes szabadságát. ATP) éves konferenciáján Ram Dass és Daniel Ellsberg lenyűgözően érdekes vitát folytatott erről a témáról. Beszélgetésük elején azt hangoztatta. Néhány évvel ezelőtt Asilomarban. Néhányuk a spirituális irodalom megfelelő archetípusaival is közösséget érez: Jézussal. az aktivista és pacifista. amelyek az úgynevezett személyes vagy individuális világot fogják körül. a Transzperszonális Pszichológiai Társaság (Association of Transpersonal Psychology. ez része a kollektív tisztulás és gyógyulás folyamatának. Kaliforniában. Felmerül tehát a kérdés: mi a kapcsolat a belső munka és a külvilágban zajló összpontosított aktivitás között? Mi a legjobb stratégia arra.A TUDATI FORRADALOM dolgozódik. Daniel Ellsberg. Az emberek úgy érzik. megváltozna a világ. Arra a következtetésre jutott. aki annak idején a Pentagon dokumentumainak nyilvánosságra hozatalával felfedte az amerikai katonai körök titkos terveit. és voltak mélyreható transzperszonális élményei. vagy a bódhiszattvával. a barlangot. aki az egész emberiség bűneiért szenvedett. Ha mindenki ezt tenné. más véleményen volt. amelyek csak rontanak a helyzeten. hogy az egyetlen 82 82 . és helyette azt vállalta magára. hogy megszabadítja az összes szenvedő élőlényt. hogy előidézzük a külső helyzet hatékony változását? Említettem már a jógikat. akik állítólag anélkül is tudnak segíteni a világproblémák megoldásában. Még azokat a félresikerült cselekedeteket is el lehetne így kerülni. hogy elhagynák közvetlen környezetüket.

Úgy érezte. és kiderítették. hogy a meditálók feltehetőleg közvetlenül hatnak egymásra. A különbség egyértelműen érzékelhető. aki dolgozik magán. Arra is van bizonyíték. fokozatosan nyitni kezdtek egymás álláspontja felé. valami történik: meditációm minősége mélyebb és tisztább lesz. a leghatékonyabb forradalmi tett volt. majd az újságok címlapjára. hogy az ilyen meditáció messze a termen túl is hat. börtönbe került. Mára ő maga is hű elkötelezettje a társadalom szolgálatának. csak így találja meg hozzájuk a megfelelő eszközt. és lehet biztos abban. hogy az az ember. az az eltökélt külső cselekvés: politikai tiltakozás. mégsem tudom semmi mással magyarázni. és a világ elé tárjuk felismeréseinket. közvetlen hatással van a többi ember tudatára. Több kutató foglalkozott a transzcendentális meditáció hatásaival. hogy saját megoldatlan tudatalatti motivációi nem vetülnek rá cselekedeteire. bojkott és hasonló stratégiák. ami változtathat a világon. tüntetések. hogy miután végeztünk személyes elfogultságaink felszámolásával. kívánatos az is. mint azzal. Ram Dass elismerte. RUSSELL: Határozottan lehetséges. az a tény. A két ember homlokegyenest ellentétes nézőpontból kezdte tehát a vitát. hogy tüntetéseken vett részt. és ideje és energiája jó részét környezetvédelmi és egyéb projekteknek szenteli. és kemény belső munka során tisztáztuk saját helyünket. amivel ő a maga részéről lendíteni tudta a világot a változás felé. hiszen akciói csak így lesznek teljesen tudatosak és helyesen összpontosítottak. de ahogy egyre jobban elmélyültek a témákban. hogy rendszeres belső munkát végezzen. Saját tapasztalatomból tudom. hogy ha sokan meditál83 83 . hogy elinduljunk. hogy amikor többen meditálunk együtt ugyanabban a teremben. fontos. Daniel Ellsberg ezzel szemben felismerte: ha valaki aktivistaként hatékony akar lenni.BEVEZETŐ dolog.

hogy eléggé hihetetlenül hangzik. Olaszországban. és kiderült. hogy tizenkét gyakorlott meditáló öt-hat percnyi közös meditáció után 98 százalékos szinkronizációt ért el. Én is tanúja voltam ilyen irányú kísérleteknek Milánóban.A TUDATI FORRADALOM nak együtt. hogy csökkent a bűnesetek. Szerintem ez egészen lenyűgöző. ez egyértelmű hatással van a környékbeli emberekre. Tudom. LÁSZLÓ E. hogy követni tudják az agyműködésüket. De nem hinném. az az. Kiderült. összesen ötezer embert vittek el egy városba. Később a kísérletet ellenőrző kritikusok rámutattak. Akkor az összes vagy legalábbis csaknem az összes résztvevő agyhullámai szinkronba kerülnek. hogy amikor ezek az emberek meditatív állapotba kerültek. Ezért a transzcendentális meditáció kutatói megismételték a kísérletet. hogy meditáljanak együtt néhány hétig. és arra kérték őket. hogy csak úgy kitalálták volna az adatokat. Ami még ennél is érdekesebb. ha a csoport tagjai nincsenek érzékelési kapcsolatban egymással. 84 84 . hogy hasonló hatás jön létre akkor is. Ezután megnéztek mindenféle társadalmi statisztikát. hogy a kutatók bizonyos paramétereket nem ellenőriztek kellőképpen.: Nagyon reményt keltő lehetőség a külső és a belső világ kapcsolata. Meditáló csoportokat. amikor több ember meditál együtt. Az egész csoport csaknem teljesen azonos agyhullám-görbét mutat. Ott elektródákat helyeztek az önkéntes kísérleti személyek fejére. a balesetek és a kórházba felvett emberek száma. A leadott hullámok harmonikussá váltak. még akkor is. agyuk két féltekéje szinkronba került egymással. immár szigorúbb ellenőrzés mellett – és ismét ugyanarra az eredményre jutottak. Láttam olyan esetet. ami a kísérlet ideje alatt készült a városról.

RUSSELL: Nem hinném. Ezzel szemben viszont ha stresszes vagyok és fáradt. hogy ilyen szinkronicitások gyakrabban fordulnak elő. hogy ezek a szinkronicitások a véletlen művei lennének. 85 85 . hogy a kísérleti személyek szerepelnek egymás élményeiben. ha tiszta. Olyan. nem pedig a szinkronizáció területén.BEVEZETŐ Szinkronicitások és különös kapcsolatok GROF: Engem az ejt igazán ámulatba. mi minden történik a tiszta pszichológia birodalmában – a szinkronicitások. tehát nyilvánvalóan a mostani paradigmával van valami baj.: El kellene végre fogadnunk. Ebből pedig az az érdekes dolog következik. mint ahogy valaha is terveztem vagy gondoltam volna. A mostani paradigmán belül nem könnyű megérteni ezeket a kapcsolatokat. hogy egyrészt ezek a szinkronikus hatások és élmények valóban léteznek. Ha például éppen meditációs elvonulásról érkezem vissza. Magamon is észleltem. ha igyekszem megőrizni saját belső harmóniámat. LÁSZLÓ E. mintha az egész világegyetem mellettem állna. hogy valamennyire irányítani tudom a szinkronicitások gyakoriságát azzal. Mindazonáltal elegendő tapasztalat áll már rendelkezésemre ahhoz. hogy az emberek ugyanazt az élményt élik át. Az ilyen kapcsolat tehát bizonyos mértékig saját tudatállapotom függvénye. Légzőgyakorlatok során gyakran megtörténik. és az ülés végeztével gyakorlatilag azonos mandalát rajzolnak. minden tökéletesen működik – sokkal jobban. állandóan ilyen szinkronicitások történnek velem. Sokszor előfordul. alig adódik szinkronicitás az életemben. hogy biztos legyek benne: ez a jelenség valóban létezik. összpontosított tudatállapotban vagyok. vagy élményeik tökéletesen kiegészítik egymást. még akkor is. ha elmém feszült vagy kimerült. ha a hagyományos kommunikációs csatornák útján semmi kapcsolatuk nincs egymással.

Az. hogy nem találjuk. milyen szinkronicitások és kapcsolódási pontok – vagy egybeesések – kerülnek itt szóba: olyanok. Valójában ez a nagy egész alakul most át. Lehet. mi is történik – mi történik vele. akit Arthur Koestler is szerepeltet The Case of the Midwife Toad című könyvében. Kammerert lenyűgözte a szinkronicitás jelensége. talán csak azért van. mert a régi paradigma keretein belül keressük. Az első pusztán az események nagyon valószínűtlen torlódását vagy kombinációját jelenti. amelyben él. A puding éve86 86 . és emellett leírt egy még döbbenetesebb történetet – egy bizonyos Monsieur Deschamps és egy ritka szilvapuding történetét. Monsieur de Fontgibu-től. hogy az igazi magyarázat a teljesség szintjén jelenik meg. Ezt a típust először Kammerer osztrák tudós írta le. az egyén csak próbálgatja megérteni. hogy függetlenek a hagyományos értelemben vett ok–okozati viszonyoktól. amelyek különböző emberek elméjét érintik. C. közösségével és azzal a kultúrával. csak ezekhez a paradox és látszólag ezoterikus felfedezésekhez juthatunk. Monsieur Deschamps születésnapjára kapott először ilyen pudingot barátjától. valóban nincs-e valamiféle kapcsolat. De fontos tisztáznunk azt is. Amíg az egyén elméjében keressük a magyarázatot. Jung is idézte Kammerer megfigyeléseit A szinkronicitás mint nem kauzális összekötő elv című cikkében. Mégis elgondolkozom néha. hogy az egyes embert inkább egy nagy egész részének kellene tekintenünk. G. vagy az elmét és az anyagot is? GROF: Engem a szokatlan egybeesések két típusa érdekel. Ráadásul ugyanezen a napon Kammerer elkért egy telefonszámot egy ismerősétől. és az is megegyezett a másik kettővel. Egyik nap például ugyanaz a sorszám volt a villamosjegyén és az aznap esti színházi előadásra szóló jegyén. Pedig lehetséges.A TUDATI FORRADALOM másrészt.

Joseph Campbell is leír egy hasonló esetet. Nehezen tudom elhinni. Erről szól Jung híres példája: egy rózsabogár épp akkor repült neki dolgozószobája ablakának. mígnem egyszer egy párizsi étteremben Monsieur Deschamps meglátta az étlapon.BEVEZETŐ kig feledésbe merült. ahol a történetek egyik legfőbb hőse az imádkozó sáska. benne egy egyiptomi szkarabeusszal. Ekkor megszólalt a csengő. és „véletlenül” ugyanabba az étterembe ült be vacsorázni. hogy az utolsó adagot percekkel azelőtt rendelte meg Monsieur Fontgibu. de rossz címet adtak meg neki. Campbell szinte soha nem nyitotta ki a Sixth Avenue-ra néző ablakokat. hogy a véletlen egybeeséseknek ez az elképesztő sorozata pusztán a vakszerencse műve lett volna – ez teljességgel kizárt. hogy a képből már csak barátja. Monsieur de Fontgibu-t egy tévedés vezette erre a harmadik találkozóra a pudinggal. és az ajtóban ott állt nagy kínban és zavarban a barátja. a másik pedig a konszenzusra épülő valóság. Néhány évvel később Monsieur Deschamps harmadjára is találkozott ezzel a különleges pudinggal. De még ennél is figyelemreméltóbb az egybeesések második típusa. egy felhőkarcoló tizennegyedik emeletén. ugyanis máshová készült. Akkor történt. Átfutott az agyán. ahol az egyik történés intrapszichikus tapasztalat. az anyagi világ valamely eseménye. de kiderült. Rendelt belőle. Manhattanben élt akkoriban. Ő is éppen Párizsban járt. Dolgozószobájából kilátás nyílt a Sixth Avenue-ra és a Hudson folyóra is. méghozzá egy vendégségben. Az íróasztal tele volt 87 87 . Monsieur de Fontgibu hiányzik. amikor ő egyik betegének álmát elemezte. Inkább hajlok arra. aki a valóság forgatókönyvét írja. mert unalmasnak találta azt a látványt. Egyik nap az afrikai Kalahári-sivatagbeli bushmanok mitológiájáról szóló fejezetet írta éppen. hogy ez az egész annak a kozmikus tréfacsinálónak a műve. amikor a The Way of the Animal Powers (Az állati erők megnyilvánulásai) című könyvén dolgozott.

mint valamiféle harcművészet. vagyis cselekvés a létezés által. intenzívebben és nagyobb örömmel tud a jelenben élni. csak lovagol a hullámokon. és a közösségben szolgálatra. Ez az élmény legtöbbször alapjaiban megváltoztatja az ember értékrendszerét és általános életstratégiáját. hogy kinyissa azon ablakok egyikét. hogy hol futnak az energiák. hanem azt érzékelik. Az az érzésünk. inkább olyan lesz. A szinkronicitások is ekkor lépnek be az életünkbe. Ráadásul amit teszünk. Aki ezt átélte. együttműködésre és közös cselekvésre van 88 88 . termékenyebb és gyümölcsözőbb lesz. Ezek az emberek is ilyenekké válnak: többé nem gőzhajóként haladnak valami jövendőbeli cél felé. és egyszer csak segíteni és könnyíteni kezdik minden lépésünket. és ők maguk hogyan tudnak a legjobban haladni velük. Csak az áramlatot követik.vagy bokszmeccsre hasonlít. Vagy még jobb metafora erre a szörfölés. akik mély pszichospirituális átalakuláson mentek át – akik megélték az ego halálát és újjászületését. Az élet így egyre kevesebb erőfeszítést kíván. mint a taoista wu wei gondolata: teremtő nyugalom.A TUDATI FORRADALOM az imádkozó sáskával kapcsolatos cikkekkel és képekkel. ott mászott felfelé a falon egy imádkozó sáska. ahol szintén nincs az embernek határozott útiránya. hanem hasznát látja a nagyobb közösség is. Élete többé nem birkózó. Olyan ez. hogy szoros kötelék fűz bennünket másokhoz. Kevésbé törődik azzal. hogy szemellenzős módon hajszoljon egy kitűzött célt. amelyeket rendszerint csukva tartott. nemcsak egyéni érdekeinket szolgálja. különös módon mégis alkotóbb. nem harcolnak ellenséggel és törnek át akadályokon. Munkája kellős közepén Campbell egyszer csak késztetést érzett. hogy szinkronicitások gyakrabban történnek olyan emberekkel. És a manhattani felhőkarcoló tizennegyedik emeletén. hogy egy ilyen dolog véletlenül történjen? Azt figyeltem meg. Mekkora lehet a valószínűsége annak.

vagy akár ismerőseink elméjében látszólag különböző események találkoznak. teljesen más jelenséggel állunk szemben. a fizikai világban történik. és érezzük. Ha viszont az elme működése egyszer csak szinkronba kerül egy olyan eseménnyel. LÁSZLÓ E. hogy kiderítsük: mekkora hatóköre és ereje van elménknek és tudatunknak.: Amikor elménkben. És nyilvánvaló. Ugyanakkor erősödik bennünk az ökológiai tudatosság és érzékenység is. 89 89 . kézenfekvő. a természethez és a világegyetemhez. amely a koponyán kívül. hogy a magyarázatok teljesen más rendszerét kell kidolgoznunk. Itt válik igazán izgalmassá az a feladat. hogy emlékekkel vagy asszociációkkal próbálunk rá magyarázatot találni. hogy az emberi családhoz tartozunk.BEVEZETŐ szükség. Értékelni tudjuk a különbségeket. növekszik a toleranciánk.

Vannak azonban jelek arra. hogy a bennünket körülvevő világ valószínűleg válsághelyzet küszöbén áll. Sok átalakulás zajlik a körülöttünk lévő „objektív” világban és a bennünk lévő „szubjektív” világban egyaránt. Az „érték” általában azt jelenti. ezekre építjük értékrendszerünket. és ezek határozzák meg viselkedésünket.: Tegnap azt mondtuk. és mint ilyen. És ebben az utóbbiban főszerepet játszanak az értékek. hogy tudatunk átalakulhat. De mi is a természete és iránya ennek az értékváltásnak. egyénenként és közösségi szinten is. A nyugati társadalomban a legtöbb érték mögött ott rejlik valamiféle énközpontúság és önösség. RUSSELL: A jelenlegi értékváltást én úgy jellemezném. amely most bontakozik ki a társadalomban? Megítélésem szerint ez most az alapkérdés. mire helyezzük a súlyt az életünkben. hogy talán átvészeljük a válságot. Mit gondolnak rólam mások? Megkapom-e azt. amely az emberekben zajló mély spirituális átalakulás eredménye 90 90 .A TUDATI FORRADALOM Második nap reggel AMI MINDANNYIUNKRA VONATKOZIK Az értékváltás LÁSZLÓ E. és ez azzal biztat. mit tartunk értékesnek. hogy lazulnak kötöttségeink az egóhoz. amire szükségem van? Mennyire vagyok magabiztos? Kellően irányításom alatt tartom-e a körülöttem lévő világot? Ezeket a dolgokat tartjuk ma fontosnak. hogy mit tartunk fontosnak. mindannyiunkat érint. Ám ha az énközpontúság veszíteni kezd az erejéből.

Vannak viszont olyan szakmák. más hangsúlyokkal. ügyvéd vagy tanár. GROF: Az évek alatt számtalanszor voltam tanúja annak. 91 91 .: Az a nagy kérdés: vajon az egyénekben végbemenő értékváltás elég erős-e ahhoz. olyan. és új felismerésekre jut. akkor az általunk legfontosabbnak ítélt dologban is létrejöhet a váltás: az értékek területén.BEVEZETŐ lesz. hogy a társadalmi értékek terén mindenre kiterjedő váltás történik. csak új tudattal. hogy valakivel drámai erejű változás történt. ami nemcsak belül formálta át. Ha majd egyre többen kerülnek közelebbi kapcsolatba énük mélyebb rétegeivel. Vagy ezek után visszamegy. hanem nagyarányú változásokat hozott mindennapi életében is. amelyről Stan beszélt tegnap. mint azelőtt? Kétségeim vannak afelől. Ezek az emberek legtöbbször megmaradtak eredeti szakmájukban vagy élethelyzetükben. és vállalja ugyanazt a szerepet és folytatja ugyanazt a viselkedést. hogy törődjünk másokkal. törődjünk a többi élőlénynyel és egész környezetünkkel. ezért folytatásuk lehetetlen. amelyek nyilvánvalóan összeegyeztethetetlenek a valóság újfajta felfogásával. a mély spirituális átalakulás. másképpen. amelyek identitásérzésünk révén kevésbé kötődnek a dologi világhoz. akkor gond nélkül folytathatja addigi munkáját. és abban úgy viselkedik. vagy ha érettebbek és bölcsebbek leszünk. hogy intézményeinket és viselkedésmintáinkat is megváltoztassa. LÁSZLÓ E. Hiszen mindenki vállal valamilyen társadalmi vagy szakmai szerepet. Ha az illető orvos. hogy – talán váratlanul – valaki átformáló erejű tapasztalatot él át. Saját tudatában megtörténik a forradalom. akkor várható. ahogy ottani környezete elvárja tőle. hogy az emberek többsége valóban megváltozik-e és valóban másképpen cselekszik-e. Már most is spontán növekszik azon képességünk. azzal. Tegyük fel.

LÁSZLÓ E. ahol különféle felvágottakat gyártottak. és a Pentagon állást ajánlott neki. Szerződést kötött velük. gyermekekről. hogy kétszázhatvan négyzetkilométeres körzeten belül minden elpusztuljon.: Én is tudok olyan esetekről. A dolgozatot titkosították. és létrehozott egy alapítványt az ökológiai felelősség elmélyítésé92 92 . hogy egyik nap azon a feladaton dolgozott kollégáival. szinte transzban. családokról. és kapcsolatba került az amerikai katonai parancsnoksággal a megszállt Németországban. Jelenleg gyógyítással foglalkozik. és élénken érdeklődik a spiritualitás iránt. Elmesélte. aki doktori disszertációjában azt vizsgálta. hogy miként lehet úgy elhelyezni a többfejű rakéták alkotóelemeit. eladta minden vállalatát. anyákról.A TUDATI FORRADALOM Jó példa erre egy fizikus barátom. hogy a geomágneses mező milyen hatást gyakorol a rakéták röppályájára. Ahogy a matematikai megoldáson törték a fejüket. Ők nem pusztán kétszázhatvan négyzetkilométerről beszélnek. Fiatal korában mészáros volt. és kiment a teremből. mint a beduinok. hogy az életét csak elfecsérli. hanem emberi életekről. neki nem az állatok lemészárlásával kellene foglalkoznia. hogy virslit szállít a csapatok kantinjaiba. iskolákról. kórházakról… És lelki szemei előtt megjelent a kép. hová vezethet saját tevékenysége. egyszer csak beléhasított a felismerés: ez egyáltalán nem elméleti kérdés. Rádöbbent. és több ezer ember munkaadója. Egy szép napon elutazott a Szaharába. amit az állatokkal tesz. és két hétig élt a sivatagban úgy. milyen borzalmas is az. hatalmas vágóhidak tulajdonosa. Nemrég találkoztam egy Németország-szerte jól ismert emberrel. Hazament. Felállt. Gazdag ember lett. és ráadásul az embereknek is árt vele. A rákövetkező években épített egy nagy húsfeldolgozó üzemet. Soha többé nem tért vissza. Ott villámcsapásként beléhasított a felismerés. hogy egy revelatív élmény megváltoztatta valaki életét. és ebből csakhamar meggazdagodott.

és sokan különcködésnek tartották. az UFO-k általi elrablás eseteit és a spontán pszicho-spirituális válságokat. Ken „omega-élményekről” beszél. A sivatagban valószínűleg módosult tudatállapotba került. hogy ezt elősegítsük? GROF: Rengeteg módszer van a birtokunkban. A nagyközönség is egyre jobban érdeklődik ez iránt az út iránt. mely szerint az emberiség az evolúció omega pontja felé tart. A halálközeli élményen kívül Ken az omega-élmények közé sorolja a spontán misztikus állapotokat. RUSSELL: Azt. „megvilágosodása” tehát részben ennek köszönhető. Nyilván számos ilyen. Ken Ring írt le egy esetet. aki egészségügyi okokból mond le a húsról. és a legtöbb étterem külön részt szentel az étlapján a vegetáriánusoknak. Ma már teljesen elfogadott dolog. amikor ez az átalakulás magától létrejön. A vegetarianizmus akár csak húsz évvel ezelőtt is szokatlannak számított. El lehet-e valahogy érni olyan tömeges tapasztalást. jól példázza ezt a húsevési szokások változása kultúránkban. hogy az egész társadalom megváltozzon. amelynek hatására emberek sokasága alakítja át az életét? Lehetséges ez? Valószínű? És tudunk-e bármit is tenni annak érdekében. egy-egy embert érintő történet létezik. Ám ahhoz. más néven „spirituális vészhelyzeteket”. van. hogy ilyen átalakulások tömegesen is végbemehetnek. amellyel Teilhard de Chardin elméletére utal vissza – arra az elméletre. És emellett persze számos olyan alkalom van. Van. Több tényező is segítette ezt az átalakulást. a pszichedelikus élményeket. amikor a maffia egyik tagját egy halálközeli élmény (NDE) teljesen átalakította.BEVEZETŐ re. régiek és újak egyaránt. aki a hústermelés környezeti hatásai miatt aggódik. nagyon sok embernek kell hasonló dolgot megélnie. mint például a Kundalini felébredését. mások az állattenyésztés körülményeitől bor93 93 . amelyek elő tudnak idézni ilyen átalakulást.

megint mások úgy érzik. Ezek mindegyike mélyrehatóan megváltoztatja a személyiség szerkezetét. az értékhierarchiát és az életstratégiát. ott vannak a Ken Ring-féle omegaélmények. LÁSZLÓ E. de mindenképpen kiegyensúlyozottabb táplálkozást jelent. vagy az emberi94 94 . amely felváltja majd az uralkodó vallások szektásságát és intoleranciáját. és egy egyetemes. mindent átfogó spiritualitáshoz tartozunk.A TUDATI FORRADALOM zadnak el. Az omega-élmények természetes következménye tehát az az érzés. ha nem változtatunk időben a helyzeten. hogy az élmények során szembesülünk azzal a pusztító és önpusztító iránnyal.: De hadd térjek vissza egy kérdésre. hogy a médián keresztül elérhetővé tegyük a tömegek számára a „szakrális technológiákat”. amelyen haladunk. GROF: Azt kérdezted. azok részére pedig. nem ehetnek meg olyasmit. hogy az átalakulás tömegméretű legyen. akiknek spontán transzformatív élményeik vannak. amelyek a tudat átalakulását és evolúcióját segítik elő. hogy embereknek tényleges látomásaik vannak azokról a társadalmi és természeti csapásokról és katasztrófákról. szervezett támogatást biztosítsunk. Azt gondolom. hogy az emberek egyre kevesebb húst esznek – ami nem teljes vegetarianizmust. Talán mindez onnan ered. hogy egyazon bolygó polgárai vagyunk. A végeredmény mindenesetre az. jövőnk szempontjából nagyon fontos. Előfordul. és mélyebben is gondolkozik róla. és módozatai egészen sokfélék. ami nem hagy nyugodni: honnan erednek ezek a különös élmények? Vajon az egyén belső világára korlátozódnak. Vannak olyan élménytípusok. a világnézetet. mert a legtöbb ember kezdi jobban érteni a világot. hogyan tudjuk elérni. Ez az értékváltás azért jöhetett létre. amelyek óhatatlanul bekövetkeznek. felelősek vagyunk az ökoszféra állapotáért. Ervin. Amint már mondtam. Tulajdonképpen máris ez történik. amit maguk sosem ölnének meg.

a Tao. Időnként archetipikus lény alakját ölti magára.BEVEZETŐ ségnek mint osztatlan egésznek a belső világára. hogy az élmény maga értékes legyen. és mi az. Tulajdonképpen lehetséges. hogy ez az egész „ott kint” és „itt bent” megkülönböztetés csak illúzió. a világegyetem más tájáról érkezett lények. a földönkívüli élmények pedig feltehetően a kollektív tudatalatti termékei. hogy ez a Kozmikus Tudat. hogy mi az. Az UFO-élményekben a forrás szerepét a földönkívüli intelligencia tölti be. máskor minden formán túllép. A spirituális élmények szinte mindig erőteljes és megindító tapasztalatok. ami valóban kintről jön. hogy ezeknek az élményeknek a forrása túl van azon. az egyénit meghaladó forrással kerültünk kapcsolatba – egy magasabb erővel vagy magasabb intelligenciával. hogy egy. A kérdés persze mindig fennáll. de adhatunk bármi más nevet is ennek a nem-megkülönböztetett isteni létezőnek. úgy érezzük. Szélesebb transzperszonális szemszögből nézve. valójában saját énünk magasabb megjelenése. az Egyetemes Elme. ami még az emberiségen is túl van? GROF: A spirituális élmények során általában úgy érezzük. Az az igazán fontos. RUSSELL: Néha elgondolkozom. amit mi isteninek fogunk fel. vajon tényleg annyit számít-e az. GROF: Annyit biztonsággal állíthatunk. és legtöbb esetben jobbá is alakítják az emberek életét. hogy mi származik saját magunkból és mi származik „onnan kintről”. Ha az utóbbi történik. Amit a hindu elmélet is elmond az átman-brahma kapcsán: az egyéni psziché kiterjedése végső soron a nagy egésszel lehet azonos. amit az emberek a tapasztalatot megelőzően személyes identitásuknak tartottak – túl 95 95 . esetleg a tapasztalatoknak ezt a mostani hullámát valami olyasmi idézi elő. ami intrapszichikus.

Ezek a modellek. radikálisan eltérnek attól a merev és szigorú dichotómiától. Mint kint. Mint fent. mint a közösségre orientált ember. inkább része egy nagyobb. az egyént és a világegyetemet. úgy lent. GROF: Igen. része annak is. ezt találjuk a Hua Yen-ben vagy avatamszaka buddhizmusban.: Az én – nem én szembeállítás talán nem túl szerencsés módja a kérdésfeltevésnek. hogy az egyedi individuum a fejlődés magasabb fokán áll. Az én nézetem szerint az ember nem különálló lény. LÁSZLÓ E. ami rajtunk kívül van. hogy ami bennünk van. amely elválasztja a belsőt és a külsőt. Másrészről ezek az élmények vannak olyan erősek és nagyok. Ez az alapgondolata az ősi dzsainista elméletnek a dzsívákról. Ez a felismerés természetesen felébreszti azt a 96 96 . Lehet.: Így van. Ez a gondolat nyugaton új. hogy radikálisan ki tudják terjeszteni az ember korlátozott én-fogalmát messze a szokásos határokon túlra. Ervin. Napjaink kultúrája is úgy vélekedik. Az egyéniség értékét a reneszánsz fedezte fel Európában. mindentől és mindenkitől különböző dolognak tekintették. átfogóbb egységnek: környezete közösségének és ökoszférájának. szintén hasonló felfogást tükröz. hogy az individuum nem választható teljesen külön. A modern korban Leibniz monadológiája. ez a legtöbb ezoterikus rendszer alaptétele: az emberi lény mikrokozmosz. a régiek és az újak egyaránt. Whitehead folyamatelmélete és persze a Te fogalmi rendszered. amely tükrözi a makrokozmoszt. LÁSZLÓ E. a kabalában és a hermetikus hagyományban is. Az ember egyéniségét kivételes. és amely egyúttal információhoz is juthat a nagy egészről. Mostanában azonban kezdünk újra rájönni. úgy bent. a tantrában. a világegyetem holografikus modellje. hanem a környező világ integráns része.A TUDATI FORRADALOM van a „bőrbe zárt egón”.

ha csak úgy tűnik. hogy mit birtoklunk vagy mivel foglalkozunk. RUSSELL: A növekvő individualitás azért nem feltétlenül rossz dolog. Csak így érhetünk el erősebb együttműködést és összefogást: ha egy szélesebb. gyakran inkább egy magunkról mesterségesen kialakított képnek igyekszünk meg97 97 . hogy egy nagyobb egész részei vagyunk. identitásunk máris veszélybe kerül. mit gondolnak róla mások. ami abból ered. aki valójában vagyunk. Ha az én-tudatunkat meghatározó dolgok megváltoznak. Ez paradox módon éppen oda vezethet. Ahelyett. miben hisz. nem pedig ha megnyirbáljuk azt. hogy megfeleljünk a társadalmi normáknak. mi a foglalkozása. És pillanatokon belül ott tartunk. sőt az is. hogy milyen autója van. A kultúránkban érvényes én-tudat sok szempontból nagyon korlátozott módja az én-tudatnak. Sok ember számára az jelenti az identitástudatot. hogy meg fognak változni. de szükségünk van rájuk én-tudatunk megerősítése végett. de még akkor is. Ahelyett tehát. hogy hűek lennénk saját énünkhöz. mi a társadalmi rangja. ahogy fejlődött. azért. hogy elfojtjuk igazi identitásunkat. és megkapjuk azt a helyeslést és elismerést. Most inkább arra kell törekednünk. ami a mai napig evolúciónk egyik legnagyobb vívmánya. inkább teljessé növekedését kell elősegítenünk. amik nem feltétlenül helyesek. hogy mije van. Az az identitástudat ugyanis.BEVEZETŐ félelmet. Elfojtjuk azt. neuron egy globális agyban. hogy visszafognánk az individualitást. hogy olyan dolgokat teszünk vagy mondunk. állandó veszélynek van kitéve. hogy ezt az individualitástudatot ellensúlyozzuk: kiegészítsük azzal a tudással. amitől jól érezzük magunkat. átfogóbb tudatosság felé indulunk. Evolúciós fejlődésünk nagyon fontos része: nélküle kultúránk nem fejlődhetett volna úgy. hogy az individuum csak a gépezet egy fogaskereke. milyen szerepei vannak az életében. Ebből viszont sok hátrány származik.

akkor máris boldogok leszünk. hogy ha győztesként kerülünk ki a pénz. Márpedig ez vesztes játszma. 98 98 . mire van szükségük másoknak. Aki ezt a stratégiát követi. és életükkel is kifejezésre juttassák ezt. GROF: A nyugati ipari civilizáció uralkodó világnézete nincs hasznára sem a közösségnek. Azt hiteti el velünk. ahogy beszélgetésünk során már beláttuk. ez a vak individualitás a probléma. RUSSELL: Igen. javak. hanem az elszigetelt individualitás – ahol az egyén elkülönül. amit teszünk. Hitvallása alapvető tévedés. hogy át sem gondoljuk. sem az egyénnek. romboló erejű. társadalmi pozíció. Sőt. ami végső soron eredménytelen. LÁSZLÓ E. A nyugati civilizáció tehát egy téveszme foglya.: Tökéletesen egyetértek. hogy magukért gondolkozzanak. délibábot kerget. akkor túllép azon a sok önös gondolaton is. Meg kell találnunk a módját. hogy megnyirbáljuk magát az individualitást. hogy eljussanak ahhoz a mély bölcsességhez. Önmagában és önmagától ez a stratégia sosem adhat elégedettséget és beteljesülést. helyes-e vagy helytelen. és nem ad elégedettséget. ez messze nem igaz. amely bennük lakozik. Szerintem is inkább egy átfogó individualitástudatot kell kialakítanunk ahelyett. éppen erősíti az együttműködést.A TUDATI FORRADALOM felelni. hogy valaki a társadalom aktív tagja. hogy lássa és érezze. hogy felszabaduljanak magukban. Ha az ember túl tud lépni a mesterségesen létrehozott én-tudaton. Az individualitásnak ez a fejlettebb változata nincs ellentétben azzal. sőt elzáródik a társadalomtól és a természettől. akár elérjük a magunknak kitűzött célt. hatalom és hírnév megszerzéséért folytatott versenyből. Olyan létezést és olyan életstratégiát hirdet ugyanis. Nyitottabb lesz arra. Pedig. A gond nem maga az individualitás. és ennek következtében sokszor cselekszünk úgy. miként segíthetnénk az embereknek. ami az igazi együttérzés útjában áll. akár nem.

akinek páratlan világi teljesítményeihez foghatót aligha találunk. ennek a kapcsolatnak a tudata mégsem vész el teljesen. Az némán bólintott. amíg abban hiszünk. amikor már leigázott minden területet szülőföldje. többek között látta a jövőt. Amikor megérkezett a jógi barlangjához. Ő kétségtelenül olyan egyéniség volt. végeredményben tehát azonosak vagyunk a kozmikus teremtő princípiummal. valóban látja-e a jövőt. azt ő mind megkapta. A történet pedig így szól: harci győzelmek soha nem látott sorozata után. Macedónia és India között. minden létezőt birtokolnunk kell. amely szerint valódi természetünk isteni. Gyakran úgy is hívták: Isteni Sándor. Nagy Sándor türelmetlenül félbeszakította a meditációt.: Kifejtenéd ezt bővebben. és kikérdezi saját sorsa felől. Ami az anyagi világon belül az isteni rang felé vezető úton ember által elérhető. ami jól illusztrálja ezt. Stan…? GROF: Van egy Nagy Sándorról szóló történet.BEVEZETŐ Ken Wilber érdekes gondolatot fejt ki a The Atman Project (Az átman-projekt) című könyvében. Hírét vette egy jóginak. A teremtés folyamata ugyan elszakít és elidegenít bennünket isteni identitásunktól. hogy visszatérhessen. Az örökéletű filozófia azon alapvető tételének specifikus következményeit kutatta és írta le. hogy elmegy a jógihoz. Az emberi pszichének fejlődésünk bármely fokán az a legmélyebb motiváló ereje. Nagy Sándor úgy döntött. a bölcs éppen szokásos spirituális gyakorlatát végezte. és 99 99 . Ahhoz. Ez a feladat persze teljesíthetetlen addig. aki állítólag különös képességek vagyis sziddhik birtokában volt. hogy visszatérhessünk. és minden létezővel eggyé kell válnunk. Nagy Sándor elérkezett Indiába. és újra megtapasztalhassa isteni létünket. LÁSZLÓ E. hogy pusztán testiegóként működünk a pusztán anyagi világban. és megkérdezte a jógitól.

a hírnév. és igyekszünk egónkba kapaszkodni. A telhetetlen mohóság kielégítésének végső 100 100 . hogy újból félbeszakította: „Mondd meg nekem. A magzat és az újszülött számára az átman-szurrogátum a jó anyaméh vagy a jó anyai emlő adta kellemes élmény. Mivel félünk a megsemmisüléstől. hogy meghal az az egyéniségünk. majd lassan kinyitotta a szemét. sosem érjük el általa az elégedettséget. ha kielégítik alapvető fiziológiai szükségleteit. hogy bármilyen mértékű és kiterjedésű szurrogátumot találjunk is. a külső megjelenés. A gyermek számára az. a tudás és számtalan egyéb dolog is beletartozik. Életünk előrehaladtával ezek folyamatosan változnak. ami isteni lényünk képességeinek egész tárházát megnyitja előttünk. sikerül-e meghódítanom Indiát?” A jógi meditált egy kicsit. Nagy Sándort annyira hajtotta a mohóság. hogy lényegünk szerint valójában a teremtő princípiummal és a teremtés egészével vagyunk azonosak.” Nem is találhatnánk beszédesebb példát erre az emberi dilemmára: kétségbeesetten igyekszünk. és minden stádiumnak megvan a maga jellemző szurrogátuma. amelyeket magunk köré állítunk. Az átman-szurrogátumok már olyan széles skálán mozognak. ami a „bőrbe zárt ego”. Hosszan. amikor testiegónkkal azonosítjuk magunkat. szelíden nézte Nagy Sándort. Ezért van az.A TUDATI FORRADALOM folytatta a meditációt. melybe az ételen és a szexen kívül már a pénz. és biztonságban érezheti magát. átmanpótlékokhoz vagy szurrogátumokhoz fordulunk. hogy különálló énjeink meghalnak és önmagukon felülemelkednek. Mikorra elérjük a felnőttkort. Ugyanakkor érezzük. A belső tapasztalat az egyetlen. Ez viszont azt feltételezi. majd együttérzően annyit mondott: „Végül te is megelégszel majd hat lábnyi földdel. a hatalom. hogy valóra válthassuk isteni mivoltunkat – anyagi eszközökkel és azok között a korlátok között. az átman-projekt hihetetlen összetettséget ér el.

BEVEZETŐ

megoldása belső világunkban rejlik, nem a földi célok hajszolásában, bármiről legyen is szó. Legmélyebb szükségleteink csak akkor teljesülhetnek, ha különleges tudatállapotban megtapasztaljuk saját isteni létünket.

Az életcélokról
LÁSZLÓ E.: Térjünk most át egy prózaibb, de nem kevésbé fontos témára. Napjaink világában általános jelentésvesztést figyelhetünk meg. A legtöbb ember nem tudja, mi is igazán fontos az életében. Talán erre is deríthetnénk némi fényt. Legelőször hadd kérdezzem meg, mi a fontos abban, amit most teszünk: a párbeszédben. Szerintem minden beszélgetés alapvető eleme az, hogy biztosak vagyunk benne: a résztvevők tudják, miről beszélnek a többiek – függetlenül attól, hogy milyen technikával érik el az elme kellő készültségi fokát. Tudniuk kell, hogy amiről beszélnek, azt fontos megvitatni – hogy van valami, amit még nem értenek, de szeretnének megérteni. Rá kell jönniük, hogy fontosabb megismerni a többiek álláspontját, mint védeni a sajátjukat. Csak ehhez túl kell lépnünk azon, hogy saját egónkat dédelgessük. Fel kell fognunk, hogy van valami, amit csak párbeszéddel tudunk elérni, és akkor minden résztvevő megnyílik és hajlandó lesz arra, hogy félrerakja a „ki mondja és miért mondja” kicsinyes szempontját. Hiszen az a cél, hogy a beszédtémára figyeljünk. RUSSELL: Ezt az elvet saját életünkre is alkalmazhatjuk. Mi az, ami igazán fontos az életemben? Ha csak annyit kérdezek magamtól: mit is akarok igazán? – már nagyon tanulságos dolgokhoz juthatok. A legelső válaszok legtöbbször tapasztalatainkból és társadalmi kondicionáltságunkból következnek, vagy az határozza meg őket, hogy mi magunk mit tartunk le101

101

A TUDATI FORRADALOM

hetségesnek. De tegyük csak fel magunknak újra és újra a kérdést, úgy, hogy minden alkalommal egy kicsit mélyebbre hatolunk, és hozzátesszük azt is: Miért akarom ezt a dolgot? – és feltehetően hasonló következtetésre jutunk majd, mint anynyian mások. Hiszen végeredményben valamennyien azt szeretnénk, hogy jobban érezzük magunkat belül, hogy békében éljünk, hogy elkerüljük a szenvedést. Azt hisszük, hogy a külsődleges dolgok – pénz, karrier, nyaralás, egy jobb kapcsolat – majd boldoggá tesznek bennünket, pedig éppen ellentétes célt szolgálnak. Hiszen végeredményben mindannyian tudatállapotunkat szeretnénk javítani. Ez persze nem azt jelenti, hogy hagyjuk ott a munkát, és csak belső békénkkel törődjünk. De fontos, hogy állandóan tudatában legyünk: a munka vagy a pénz nem önmagában való érték, csak eszköz arra, hogy elérhessünk egy mélyebb, spirituális célt. LÁSZLÓ E.: Óriási különbségek vannak abban, hogy menynyire tartalmas dologgal foglalkozunk. A legalsó szint az, amikor valaki csak azért dolgozik, hogy megkapja érte a fizetségét – hogy ezért mit kell tenni, nem számít. Nyilvánvalóan létezik számos olyan munka, amit el kell végezni akkor is, ha nincs benne különösebb belső tartalom. Akinek nincs állása, az hajlandó ilyet is elvállalni, de talán eljön majd az idő, amikor a tartalmatlan munkák egy részét gépek veszik át, és az emberek értelmesebb dolgokkal foglalkozhatnak. A második szint az, amikor olyan dologgal foglalkozunk, ami valóban érdekel bennünket, szívesen tesszük, sőt, olyan, mintha a hobbink lenne. Szerencsés eset, ha valaki a hobbijával pénzt is tud keresni. Ez már ideális állapotnak tűnhet, pedig még nem ez a legmagasabb szint, hiszen az ilyen típusú munka pusztán szórakoztató időtöltés is lehet. A következő szint az, amikor megkérdezzük magunktól: Valóban van értelme annak, amivel foglalkozom? Van valami
102

102

BEVEZETŐ

célja? Személyem kiteljesedését szolgálja? Ha tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy ha meg tudjuk találni azt a tevékenységet, ami szórakoztató és ezzel együtt valami kiteljesedést hozó cél felé vezet, akkor igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Néha persze nem könnyű elérni a magasabb célokat. Néha áldozatot követelnek. Gondoljunk csak a mártírokra: nem hinném, hogy jószántukból feláldozták volna magukat, ha nem lettek volna meggyőződve arról, hogy fontos az a cél, amit el akarnak érni. Vagy gondoljunk a nagy művészekre, akik padlásszobákban élnek, és mindennapi jólétüket áldozzák fel azért, hogy művészetükben kiteljesedhessenek. Az, hogy valaki milyen szintet ér el, függ attól is, hogy menynyire ambiciózus. De, hacsak nincs óriási létbizonytalanságban, az első szinten mindenképpen túl kell lépnie. Aki csak pénzkereseti céllal dolgozik, az ahogy elvégezte a munkáját, azonnal el is feledkezik róla. Becsukja maga mögött a hivatal vagy az üzlet ajtaját, és azon kezd gondolkodni, hogyan költse el azt a pénzt, amit megkeresett. Én úgy látom, az a legjobb megoldás, ha valaki a magánéletét egyeztetni tudja közösségi tevékenységével, méghozzá úgy, hogy szórakoztató is legyen és tartalmas is. Ekkor tud valaki kiteljesedni testben és lélekben egyaránt. Ehhez azonban mernünk kell követni késztetéseinket, és követni a megérzést, amely elvezet az életben általunk elérni kívánt dolgokhoz. Itt is van persze egy csapda, egy olyan csapda, amely ha nem is mindenkinél, de nagyon sokak életében jelen van, főleg a nyugati világban: az a megcsontosodott szkepticizmus, hogy kell-e, lehet-e hasznára lenni a társadalomnak és harmóniában élni a természettel. Arról a gondolkodásról beszélek, amely szerint önáltatás célokról és tartalomról beszélni – úgyis mindenki csak azért dolgozik, hogy pénze legyen. A kifutófiútól és a segédmunkástól kezdve a cégvezetőig és az államelnökig mindenki úgyis csak a megélhetéséért robotol – és próbál
103

103

A TUDATI FORRADALOM

meggazdagodni, ha tud. Aki így gondolkodik, az nem törődik az értelmes munkával vagy a teljesítménnyel, csak az érdekli, hogy mennyi van a bankszámláján. RUSSELL: Ez felvet egy másik nagy kérdéskört: miért kötődnek az emberek annyira a pénzhez? A pénz önmagában nem tesz bennünket boldoggá. Zöld papírfecnik, aranyszínű fémdarabkák vagy számok egy banki számlaegyenlegen még nem belépőjegyek a boldogsághoz. A pénz értéke abban van, amit vehetünk rajta. Elkölthetjük arra a sok mindenféle dologra, amitől a boldogságunkat, biztonságunkat vagy belső békénket várjuk. Ennek mélyén pedig ott a hit, hogy belső jóérzésünk külső birtoktárgyaink és lehetőségeink függvénye. Mindennapi tapasztalataink is ezt a hitet támasztják alá. Minél több pénzünk van, annál boldogabbak vagyunk. Legalábbis ezt gondoljuk. Pedig valójában igen kevés az összefüggés a jómód és a boldogság között. Hány olyan gazdag embert ismerek, aki szomorú, bizonytalan és gyötrődő lélek – és hány olyan barátom van, aki a nyugati normák szerint szegénynek számít, épp csak megél mindenféle alkalmi munkából, mégis olyan boldog, kedves és melegszívű, hogy az ritkaság. LÁSZLÓ E.: Nekik sikerült elkerülniük a fogyasztói társadalmat. Az összes pénzcsináló csapda és propaganda azt sulykolja az emberbe, hogy ha pénze van, megvehet mindent, ami biztosítja a kényelmét, sőt a státuszát és a presztízsét is. Annál jobb ember vagy, minél több dolgot birtokolsz. Nemrég Indiában láttam egy hirdetést, ha jól emlékszem valamilyen hűtőgépet reklámozott. Annyi volt a szöveg: „Családunk büszkesége, szomszédunk irigysége.” Aki megveszi ezt a hűtőt, büszke lesz rá, a szomszédját pedig megeszi a sárga irigység. Ezt szánták a készülék megvásárlása mellett szóló érvnek. Megpróbálják elhitetni a vásárlókkal, hogy az a jobb ember, aki megengedheti magának, hogy a drágább dolgokat
104

104

akik ismerik a freudi pszichoanalízist. Ez a hit tart fogva bennünket. amid van vagy amit megtehetsz. és felismerni az igazságot – azt az igazságot. csillagos égbolt. RUSSELL: Az imént emlegetett tudati forradalomban az a fontos. pávatoll. és mindjárt jobban érzed magad. drágakövek. Ebben a gondolatban az a tetszetős. hogy eladják a termékeiket. hogy a nyugati ipari civilizáció számára az anyagi javak hajszolása és a piac bőségszaruja csak szurrogátumai az elveszett spiritualitásnak. és akik nemcsak azt veszik észre. és a reklámok minden erejükkel azon igyekeznek. hogy a reklámipar egyre nagyobb mértékben használ spirituális szimbolikát is a vásárlók csalogatására. égbe nyúló hegycsúcsok és más hasonlók. RUSSELL: Nézz körül a hirdetések között. ami bennünk mélyen azt mondja: 105 105 . hanem megfejtik a finomabb. és látni fogod.BEVEZETŐ vegye meg. szivárvány. sőt még a szexualitást is. legalábbis a műveltebb és kifinomultabb vásárlók számára. hogy elhiteti. GROF: Én mindig a reklámok pszichológiáján képedek el. mint például arany. hogy bármilyen terméket vagy szolgáltatást reklámoznak. a mohóságot. mennyire gyakran kihasználják a reklámszakemberek a büszkeséget. Christinának jókora gyűjteménye van olyasféle reklámokból. Akkor büszke lehet magára. Az utóbbi teljesen átlátszó és nyilvánvaló. a szomszédja meg irigykedjen csak. saját belső békéd attól függ. ha a szexuális tartalmat nyíltan reklámcélokra használják. hogy benne is maradjunk a csapdájában. ahol a terméket különböző spirituális hagyományok gyakori szimbólumaihoz kapcsolják. Ez tisztán jelzi. mindegyiknek az az alapvető üzenete: vedd meg ezt. Azt viszont csak nagyon kevesen tudják. hogy az emberek kezdenek felébredni. Mindannyian tudjuk. isteni fény. bujtatott szex-szimbolikát is.

attól még semmivel sem lesznek boldogabbak. vagy vesz valami hasonlót. hogy az ember szórná a pénzt. Hiszen az egész egy önbeteljesítő mechanizmus. mire megdicsérik. akik transzformatív tapasztalataik által egyre közelebb kerülnek önmagukhoz és az egész világhoz. De ugyanebben a nyugati világban. ha az emberek rájönnek. És minél többen cselekszünk így. A legtöbb embernek azonban nem volt még része ilyen élményben. Arról. Anélkül is lehet magas minőségben létezni. ezért újra vesz belőle. LÁSZLÓ E. amilyeneket az előbb emlegettünk. hogy mit választ. és ugyanígy barátainkat is.A TUDATI FORRADALOM „Nincs ez így jól. A felébredés voltaképpen erről szól. pazarló és kérkedő életet. egy ördögi kör. egy előőrs. Ennek a körnek csak akkor törik meg az ereje. A nyugati világban agresszív és versenyszellemű kultúrában élünk. vagy legalábbis nem lenne ennyire sok belőlük. igenis jogom van a saját érzéseimhez. nagyot téved. akár nem. Az ember élhet egyszerű és minőségi életet. Viszonylag alacsony anyagi színvonalon is csodálatos életminőséget lehet elérni. hogy el kell szakadnunk az anyagi világhoz fűződő kötöttségeinktől. van egy haladó réteg. Rajta áll. bezárva a 106 106 . Miért legyek a külső körülmények áldozata?” Egyre több ember szedi hát össze a bátorságát és áll ki a belső igazság védelmében. annál jobban felbátorodnak mások is. Ők csak élik sivár életüket. hogy milyen ügyesen cselekedett. hogy ha valós szükségleteiken túl vásárolnak. Az embernek szüksége van valamire.: Ha sokan ráébrednének erre. Aki az élet anyagi színvonalát azonosítja az élet minőségével. akár kell neki. vagy élhet hivalkodó. megveszi a terméket vagy a szolgáltatást. Rengeteg életmód közül választhatunk: megválaszthatjuk szakmánkat. és pazarolná az energiát és a természeti erőforrásokat. amit helyesnek tudnak vagy éreznek. akkor olyan reklámok sem lennének többé. bútorainkat. hogy kiálljanak azért. amint már említettük is.

Még meg is erősödhetnek abban a hitben.BEVEZETŐ fojtogató rendszerek ringjébe. hogy azt az utat válaszsza. Akárhányan megváltozhatnak Kaliforniában – ha Kína lakosai nem lépnek az átalakulás útjára. Hiszen a legsürgetőbb dolog láthatólag az. magunknak is le kell mondanunk a borról. ha az új tudatosság nem terjed el a tömegek között. hogy technológiát és fogyasztói termékeket exportálnak. Csehország elnöke nagyon érdekes beszédet tartott a Stanford Egyetemen. hogy Földünk jelenlegi hatmilliárd lakosából alig pár millió kész arra. bizony bajban leszünk. Nem könnyű e fölé a szint fölé emelkedniük. Ez pedig azt jelenti. Ralston-díjat. hogy a demokrácia eredetileg mély spirituális elvekből nőtt ki. hogy ezt kell tenniük. ahol versenyben állnak a többiekkel: meg kell tartaniuk munkájukat és meg kell őrizniük testi és lelki épségüket. Beszédében kritikával szólt arról. amit a nyugati minta alapján fejlettségnek tartanak. ha a nyugati társadalmakban nem megy végbe tömeges tudati átalakulás. GROF: Néhány évvel ezelőtt Václav Havel. A legtöbb ember még mindig a másik zászló alatt masírozik. hiszen benne élnek. A hagyományos társadalmak lakói általában többet érzékelnek a valóságból. Információval főként a média. De sokan még ott is azt szeretnék elérni. de mára valamiféle fogyasztói stratégiává degradálódott. akkor csak az általuk nyugatinak hitt értékekben próbálják majd felvenni velünk a versenyt. Márpedig. Azt hangsúlyozta. amikor átvette a Jackson H. hogy a tudat az egész világon fejlődhessen. mivé fejlődött a nyugati demokrácia az utóbbi néhány évtizedben. amely transzformatív tapasztalatokhoz vezethet. a reklámok és a nyilvános oktatási rendszer látja el őket. és megismétlik az összes hibánkat. A nyugati világ hatása a fejlődő országokra kimerül annyiban. Mindez ráadásul gyakran 107 107 . Nem elég vizet prédikálnunk.

Szerintem tehát a legfőbb kérdés most nem az. Ott van a sok. hogyan kell jól élni – és legtöbbször rossz példát látnak. hogy demokratikus országok erkölcstelen és antidemokratikus eszközökkel igyekeztek érdekeiket érvényesíteni. GROF: A modern technológia gyakran nagyon vonzó a hagyományos kultúrájú népek számára. így napjaink gondokkal terhes világa nem talál benne kapaszkodót. Nyugaton ezt a tudatosságbeli változást.A TUDATI FORRADALOM annak az árán történik. majd materializmussal és ateizmussal váltják fel. hogy miként tudjuk elérni itt. Itt van rá a legnagyobb szükség. hogy ellessék. megsemmisítik. hogy a „demokráciának” ez a formája híján van a magas spirituális elveknek. A országokba bekerülő modern technológia rombolja a hagyományos értékeket. hanem az. Számtalan példa van rá.: A kevésbé iparosodott világ lakosai bennünket figyelnek. mindenfelé reklámozott termék. LÁSZLÓ E. RUSSELL: A legveszélyesebb mégis az. a rituális és spirituális életet. ott van a média – főleg a televízió –. Hi- 108 108 . Havel úgy összegezte mondanivalóját. hogy átvegyék a mi énközpontú. anyagelvű gondolkodásunkat. hogy értékrendünket is exportáljuk. hogy miként tudjuk rávenni a világ többi részét tudatosságuk megváltoztatására. ami mind arra ösztönzi a fejlődő országok lakosait. A forgalomba kerülő rengeteg szerkentyű és mindenféle bűvös kis játék könnyebb és kényelmesebb életet ígér – legalábbis a felszínen. mi a kívánatos életforma. Ez a fajta tudatosság rejlik kollektív őrültségünk mélyén. De az úgynevezett „fejlődő” országok kulturális életére végzetes hatással lehet. hogy az adott országok eredeti rituális és spirituális életét elfojtják. valamint a kézművességben és művészetekben megnyilvánuló kreatív kifejezőkészséget.

A felelősség minden emberből szétsugárzik abba a körbe. hogy másoknak kellene megváltozniuk: változzanak meg a politikusok. Indiában. hogy őket tanítanánk meg a mi gondolkodásunkra. hogy „nekik” változniuk kell – csak ne felejtsük el. LÁSZLÓ E. Sok ember jön azzal. az üzleti élet vezetői vagy éppen az utca embere. figyelmen kívül hagyjuk magunkat. Könnyen mondjuk azt. hogy nem. Ezért az első kérdés szerintem az: hogyan fejlődhetek gyorsabban? Mit tehetek még azért. Gondoljunk csak bele. hogy tudatomat megváltoztassam? Ezzel nem azt akarom mondani. akik már új tudattal látják a világot. Ha továbbra is jelenlegi értékrendszerünket és jelenlegi életstílusunkat exportáljuk a fejlődő országoknak. GROF: Teljesen egyetértek.BEVEZETŐ szen rajtunk múlik. Ide tartoznak 109 109 . Az tehát a kérdés.: A tudati forradalom elkezdődött nálunk. hogy a mi társadalmunk változzon. Ráadásul az egész Földön csak egyetlen emberért vállalhatok teljes felelősséget: magamért. de azt igen. hogy felelősségem csak önmagamig terjed. A több milliárd emberből mindenkinek egyformán emelnie kell tudati szintjét. milyen példát mutatunk a világ többi részének. azzal a Föld halálos ítéletét írjuk alá. mivel tudnánk felgyorsítani ezt a változást. hogy mi is „közéjük” tartozunk. inkább azon kellene lennünk. De ha másokra hárítjuk a változás felelősségét. hogy a munkát magammal kell kezdenem. Senki más nem fog helyettem megváltozni. De még mindig motoszkál bennem a kétség: valóban elég gyors-e ez a folyamat? RUSSELL: Én azt gondolom. Afrikában és Dél-Amerikában! Ahelyett. hány ember él Kínában. ez tehát rám is vonatkozik. amit én személyes hatókörnek hívok. és többségbe kerüljenek azok.

hallgatnak bennünket rádión vagy televízión. De ott van az a kérdés is. ami Ervint annyira foglalkoztatja: mit tehetünk azért. Ide tartozik például a Kundalini-felébredés. a múltbeli élményekkel folytatott küzdelem és számos hasonló 110 110 . hogy magunkkal kezdjük a változást. milyen fontos. akikkel valamilyen módon kapcsolatba kerülünk. akik írók és nyilvános fórumokon szereplő emberek vagyunk. hogy egyre jobb eszközöket találjunk a már folyamatban lévő változások segítésére. és változzon csak a világ. azt hiszem. a meghalás–újjászületés folyamata. munkatársaink. valamint ismertté és elérhetővé tegyük az átalakulás létező módszereit. a hatókör kiterjed azokra is. ugyanennyire fontos az a feladat is. hogy újraértékeljük a nyugati ipari civilizáció világképének lényegi vonásait. De ez természetesen nem jelenti Földünk teljes lakosságát. Hármunk esetében. a korlátok időleges megszűnése és a kozmikus egység érzékelése. szomszédaink és mindenki. hogy Christinával mindkettőnket nagyon érdekel a különleges tudatállapotok spontán létrejötte – a misztikus állapotok és a pszichospirituális válsághelyzetek. Mivel tudjuk segíteni ezeket az embereket belső útjukon? GROF: Valóban az a lényeg. milyen fontos. járnak az előadásainkra és workshopjainkra. akik a mi hatókörünkbe tartoznak. akivel érintkezünk. a drámai pszichikus kinyílások. Családunk.A TUDATI FORRADALOM mindazok. Könnyű abban az illúzióban élni. akik olvassák a könyveinket. elsősorban azokra kell gondolnunk. hogy mi már beérkeztünk. A nagy multinacionális vállalatok vezetői például nem tartoznak az én hatókörömbe – hacsak valami véletlen folytán el nem olvassák valamelyik könyvemet. Ezért amikor felteszszük a kérdést: hogyan tudunk segíteni másoknak a változásban. hogy megváltozzon a paradigma. hogy az átalakulást környezetünkben előmozdítsuk? Beszéltünk már arról. Említettem már. De azt hiszem.

Helyes felismerés és kezelés esetén ezek gyógyító. sőt evolúciós erejű változási folyamatok lehetnek. Jung elmélete szerint az alkohol iránti vágy mélyebb szinten a transzcendencia iránti vágyat jelenti. Napjaink pszichiátriája ezeket az eseteket rutinszerű antidepresszáns-kezelésnek veti alá. és átélt egy transzformatív erejű élményt. G. elképzelhető. milyen hihetetlen gyorsan terjed ez a gond. Írásában beszámol Jung egyik betegéről. az elmebaj megnyilvánulásainak tekinti őket. transzformatív. aki időleges javulás után visszaesett. amelyek a spirituális látásmódot is tartalmazzák. Bizonyos kapcsolat fedezhető fel Bill Wilson. Ti is tudjátok. Ha ezt a szempontot sikerül általánossá tenni. Azt mondta neki. hogy az alkoholizmus 111 111 . Az ő példája ihlette Bill Wilsont arra. hogy ezekben az esetekben valójában a beteljesületlen spirituális vágyakozás és a transzcendencia félreértett és félreirányított keresése jut kifejezésre. A beteg csatlakozott is az Oxford Csoporthoz. az Anonim Alkoholisták (Alcoholics Anonymus) nevű szervezet társalapítója és C. A gyógyítás jelszava tehát ez lett: „spiritus contra spiritum” – az alkohol pusztítását a spirituális keresés váltsa fel. és pszichotikus kisiklásoknak. Bill Wilson Jungot tekintette a Tizenkét Lépcsős Program atyjának. de nem találják a hozzá vezető utat. vagy középkori szóhasználattal élve: az Isten iránti sóvárgást. Jung között. Egy másik nagyon érdekes határmezsgye az alkoholizmus és az egyéb függőségek. hogy az egyetlen lehetősége a gyógyulásra az. és reménykedik a spirituális élményben. hogy csak azok az életprogramok lehetnek sikeresek. hogy elindítsa az Anonim Alkoholisták nevű szervezetet. ha belép egy spirituális közösségbe. haszontalan szurrogátumként valamilyen függőséget választanak. de Jung nem vállalta a további kezelést. Tudjuk.BEVEZETŐ jelenség. Akiknek szükségük lenne a spiritualitásra. A transzperszonalitást kutatók egyre inkább sejtik. Szerintünk ezek valójában az átalakulást jelző válsághelyzetek.

jobban kiteljesedik az életük. Az ítéletnap-forgatókönyv – és ami utána van LÁSZLÓ E. és ugyanúgy függőségükbe kerül. Ha valaki belső megkönnyebbülést vár a drogtól. hogy végül is miért élnek olyan sokan a lehetőséggel. De mivel társadalmunk nem nyújt eszközöket ahhoz. mint a nyugati átlagpolgár szélsőséges változatát.: Ami itt eddig elhangzott. másoknak az autós száguldás vagy a fényűző életforma.: Van. Túl egyszerű a drogok elérhetőségére fogni a dolgot. Mivel jelenlegi társadalmunk értékeinek és eszközeinek legtöbbje nem nyújt elégedettséget. annak nagy része meglehetősen sötét képet fest az életről és a jobb élet lehetősé112 112 . GROF: Az alkoholistát vagy a kábítószerest tekinthetjük úgy is. hogy élete nem adja meg a vágyott elégedettséget. LÁSZLÓ E. hogy miért fordul valaki ilyen vagy olyan droghoz. hiszen ez még nem magyarázza meg. RUSSELL: Először is azt a kérdést kell feltenni. Mohón keres valamit. az emberek kénytelenek találni valamit. heroinhoz vagy valami hasonlóhoz fordul. karikatúráját. van. hogy ez a kívánság valóra válhasson.A TUDATI FORRADALOM és az egyéb függőségek helyes gyógyítása az egész emberiség pszichospirituális átalakulásához is hozzájárulhat. nyilvánvaló. akinek az alkohol jelenti ezt. sok ember alkoholhoz. beteljesedést. belső békét. amitől úgy érzik. aki a transzcendencia keresése helyett a legkülönbözőbb anyagi szurrogátumokkal kábítja magát. akinek a szex. szabadulást a szorongástól. valami mélyebb jelentést. hogy társadalmunkból valami lényeges hiányzik. A drogfogyasztás annak a tünete. mert ezzel időlegesen elcsitíthatja a benne tomboló vágyat.

A többi ember következő lépésként rendszerint az anyagi jólét magasabb szintjét tűzi célul. rendelkezésükre áll az összes fontosabb fogyasztási cikk. akik még nem teremtették meg biztos anyagi jólétüket. inkább annak az elérését hajszolják – nem adják meg maguknak a transzformatív élmények lehetőségét. hogyan szerzik meg a napi betevő falatot. Ám ha ez így marad. Ők gyakran alkoholba vagy kábítószer-fogyasztásba menekülnek. az emberiség nagy része csakhamar szinte reménytelen helyzetben találja magát. legjobb esetben viszont – ha elég bölcsek – a tudati átalakulás. következő lépésként más élményekre vágynak: legrosszabb esetben ez az alkohol és a kábítószer. A keresés néha elvezeti őket az ezotériához is. Azok viszont. médiumoktól vagy testetlen szellemektől kérnek spirituális útmutatást. RUSSELL: Talán nekünk kellene átsegítenünk őket ezen a szakaszon. amit az iparosodott világ lakosai már elértek. nem kell azon aggódniuk. hogy mindenki elérje azt az anyagi színvonalat. ha csak a jólétben élő társadalmak fejlesztik tudatosságukat: a világ többi részének is így kell tennie. Lehet. sőt az utóbbi időben a virtuális valóság is lehetséges szökési útvonallá vált. Ha csak azon igyekeznek. Napjaink gazdasági és technológiai környezetében nincs elegendő tartalék arra. sokan közülük valami másra vágynak. sem azt. amelyeket megszereztek. hogy elérjék az iparosodott világ lakosainak életszínvonalát. amelyen minden társadalomnak át kell 113 113 . Egyrészt a nyugati és az elnyugatiasodott társadalmak módosabb lakosai egyre jobban eltelnek. hogy az anyagelvűség és a pénz imádata olyan fejlődési fok. Nincs már igazán szükségük azokra az anyagi javakra. akkor mindannyian bajban leszünk. De a megoldáshoz nem elég. ahol guruktól. Akik már elérkeztek az anyagi jólét magasabb szintjére. hogy magasabb tudati formát alakítsanak ki.BEVEZETŐ géről a mai társadalmakban. Mégis.

Mi mostanra jutottunk el odáig. ezek az országok már csak átveszik az általunk létrehozott technológiákat és gyakorlatokat. Kína pedig az agrártársadalomból egy ugrással egyenesen az információs társadalom korába jutott. hogy bolygónk máris környezeti és erőforrásbeli nehézségekkel küzd. LÁSZLÓ E. ezzel én is tisztában vagyok. Míg a Nyugatnak mindent a semmiből kellett kikísérleteznie. akkor talán abban is segítünk nekik. és pontosan emiatt mondom azt. LÁSZLÓ E. ahogy mi tettük.A TUDATI FORRADALOM mennie.: Az a gond.: Sőt. A haladás felgyorsulása már jól látható a fejlődő országokban. Hátha nem kellenek ide évszázadok: talán néhány évtized alatt túljutnak ezen az anyagelvű szakaszon. nem kell tehát továbbra is ezt az utat járnunk. Indiában mintegy húsz év alatt lezajlott az ipari forradalom. ez egyenlő lenne az öngyilkossággal. könnyelmű életmód és termelési módszerek szaka114 114 . és ők átvehetik a tapasztalatainkat. hogy segítsünk a fejlődő országoknak minél előbb túljutni a fejlődésnek ezen a szakaszán. A nyugati országokban az ipari forradalom indította ezt el. Nagy veszélyt jelentene. ha belekerülnének az energiapazarló. mint az anyagi jólét hajszolása. Nincs idő arra. hogy segítnünk kell nekik a minél gyorsabb fejlődésben. hogy gyorsabban átjussanak a fejlődésnek ezen a szakaszán. a repülőgépet vagy a számítógépet – mi már megtettük. hogy mindenki és minden társadalom ugyanúgy végigjárja ezeket a szakaszokat. úgy kétszáz évvel ezelőtt. Ha arra is rá tudjuk ébreszteni őket. RUSSELL: Igen. Sőt. Nem kell feltalálniuk a gőzmozdonyt. Következő feladatunk talán éppen az. hogy átugorják egy részét ennek a szakasznak. hogy belássák: az élet és a fejlődés többről szól. hogy ráébredünk: már csaknem mindenünk megvan.

Kipufogócsövéből finom pára szállt fel. hogy az alternatív energiaforrások terén folyó fejlesztéseket az olajtársaságok hátráltatják. LÁSZLÓ E. pedig a bajok jó része elkerülhető lett volna. úgyszintén szigetelt tartállyal. Ha szép nyugalmasan araszolnak át ezen a szakaszon.BEVEZETŐ szába. ha ezalatt egyúttal a következő szakasz struktúráit és infrastruktúráit is beépítik a rendszerbe. egy BMW-t. azzal a különbséggel. amit mi most élünk itt. hogy akkorra túlzottan elszennyeződik a levegő. ha át tudnánk állni más energiahordozókra. GROF: Hallottam olyan pletykát. és tiszta vízként csapódott le. Kilátásaink gyökeresen megváltoznának. és visszafordíthatatlan környezetszennyezést okoznak – még akkor is. ami teljesen olyan volt és úgy is működött. például a napenergiára. hogy motorját szigetelt üzemanyag-vezetékek kötötték össze a hátuljára szerelt jókora. abba a szakaszba. hogy akkorra talán már túl késő lesz világviszonylatban beindítani ezt az új technológiát – lehet. hogy ugyanúgy lehessen folyékony hidrogént tankolni az út mentén. ami a nagyközönség számára is elérhetővé teszi ezt az autót – ennyi idő kell ahhoz. és mé115 115 . sőt repülőgép is. De ennek a prototípusnak a fejlesztői szerint ötven év kell még ahhoz. Úgy tűnik. Megvásárolták a legígéretesebb szabadalmakat. hogy létrehozzák azt a technológiát. nyugaton. ha időben átállunk a megújítható és tiszta energiafelhasználásra. mint egy szokásos autó.: Bizony vezethetnénk már folyékony hidrogén hajtotta autót – magam is láttam ilyet nemrég. GROF: De mi most mai technológiáink ismeretében ítéljük meg a jövő trendjeit. van már hidrogén-meghajtású autó. nem látják. mint ma benzint. és válságtól válságig sodródunk. Amennyire én tudom. könnyen kimeríthetik bolygónk erőforrásait.

Ha más lenne az értékrendszerünk és másképp súlyoznánk a dolgokat. van-e reális esély rá. csak éppen az akarat hiányzik – a használathoz és a fejlesztéshez egyaránt. és biztonságosan tudjuk tárolni ezeket az üzemanyagokat. akkor nem így állnánk. és szennyező anyagként bocsátjuk vissza a természetbe. mint most. És csak tovább nehezít a helyzeten a globális méretű. hogy elterjedjen az a tudatosság. hogy meg tudjuk-e reformálni társadalmunkat? 116 116 . hogy napenergia segítségével hidrogénné és oxigénné bontsuk a vizet. hogy kezünkben van rengeteg praktikus megoldás. a politikai és a társadalmi mintákat? RUSSELL: Azt kérdezed. LÁSZLÓ E. hogy megváltoztassa a világ uralkodó fejlődésmintáit – a gazdasági. mi történne. Nem lehet annyira nehéz működő megoldásokat kifejleszteni arra.A TUDATI FORRADALOM lyen elzárták a páncélszekrénybe. Bolygónk és a Nap élelmiszer-termelő kapacitása óriási: learathatnánk például a Sargasso-tenger hínármezejét. Ha például ciklikus stratégiát követnénk. és mindenféle élelmiszert készíthetnénk belőle. meg az. Elterjedhet-e annyira. ahogy a természet teszi. hogy lineáris stratégiákban gondolkozunk – kifosztjuk a nem megújuló energiaforrásokat. őrült fegyverkezési versenyből fakadó hihetetlen pazarlás. amelyre szükségünk lenne az ilyen dolgok véghezviteléhez.: Nyilvánvaló.: Engem az aggaszt. és kis erőfeszítéssel még jóval többet is kifejleszthetnénk. LÁSZLÓ E. ha ezek a projektek elsőbbséget és teljes körű támogatást kapnának. Földünk még több embert tudna eltartani könnyebben. GROF: Pontosan ezt akartam mondani. Felmérhetetlen.

talán a csótányok és a patkányok kivételével. LÁSZLÓ E. hogy jótékony hatással vagyunk a bioszférára. hanem valami mássá kell alakulniuk? RUSSELL: Igen.BEVEZETŐ LÁSZLÓ E. és ezzel a ténnyel egyre inkább szembe kell néznünk. fennmaradjon-e a nyugati civilizáció vagy sem. ellenünk szavazna. cselekedhetnek.: A nyugati civilizációból. akik most a nyugati civilizáció tagjai. hogy személyünkben kell meghalnunk. A szavazati arány 99. hogy létezésünk jelenlegi formájának kell meghalnia. LÁSZLÓ E. hogy hosszú távon nem tudja fenntartani magát. vagy helyette? RUSSELL: A bukásból majd feltámad valami új… 117 117 . Nem arra gondolok. hogy azok az emberek. tartok tőle. hogy létrejöjjön egy új kultúra. hogy a reform lehetősége már elmúlt.: Azt érted halálon. többé nem gondolkodhatnak. hogy szinte minden faj.: Vagy társadalmunk meg tudja-e reformálni önmagát… RUSSELL: Én nem vagyok biztos benne. hogy a nyugati civilizáció bukását éljük éppen át. Itt az ideje. Ha összbolygói szavazást tartanánk erről a kérdésről. érezhetnek és élhetnek úgy. Egy civilizáció sem maradt fenn örökké. azaz. hanem arra. Bolygónk szemszögéből tekintve a miénk meglehetősen őrült és nagyon kizsákmányoló civilizáció.9 százalékos „nem” lenne: a nyugati civilizáció nincs hasznára a Föld nevű bolygónak. Lehet. ha minden faj szavazhatna arról. Aligha lenne védhető az az álláspont. ahogy eddig. Bebizonyosodott róla. Meg kell halnia. Miért éppen a miénk lenne a kivétel? Ellenkezőleg: minden okunk megvan rá. Ahogy az előbb is mondtam: félek. hogy számoljunk a bukásával.

hogy életünk sok vonatkozásban teljesen a vegyiparra épül. hogy megbontjuk az egész bioszféra kémiai egyensúlyát.: Ez a probléma egész fajunkat érinti annyiban. mindjárt karambolozok! Valamit tennem kéne. Az autó épp most ment neki a falnak. túlságosan késő. A vegyipar aggasztotta. és ő valószínűtlennek tartotta. mert látta. RUSSELL: Igen. Kiugorjak? Vagy kapcsoljak hátramenetbe?” De mindehhez már rég késő van. a talajt és a levegőt. ez a ragyogó tudós tizennyolc évet töltött Szibériában. hogy már túl késő. Csak az a kérdés. és leszerelik nukleáris fegyvereiket. Nem a nukleáris kérdés izgatta elsősorban. Azt mondta.A TUDATI FORRADALOM GROF: Mint a főnix. Már semmi értelme változtatni rajta. GROF: Évekkel ezelőtt Moszkvában egy barátommal. hogy teljesen ki tudnánk szűrni azt a rengeteg mérgező szennyeződést. Nem hinném. ami minden bizonnyal az emberi történelem leggyászosabb időszaka lesz. hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió valószínűleg békemegállapodást köt majd. a tengereket. és a baba odabent megszólal: „Te jó Isten. Vaszilij Nalimov professzorral beszélgettünk az ökológiáról. Attól félt. Nalimov professzor. hogy el tudjuk kerülni a katasztrófa valamilyen formáját. Sokévi helytelen gondolkodás gyümölcsét aratjuk le most. Túlságosan meszsze mentünk. hogy el tudjuk kerülni. Olyanok vagyunk. ami visszafordíthatatlanul tönkreteszi a folyókat. LÁSZLÓ E. mint az ütközésteszteknél használt próbababák. Nézzük lassított felvételen: az autó eleje kezd lassan felgyűrődni. miként tudunk valahogy ép bőrrel kievickélni abból. Már túl késő. Nehéz időknek nézünk elébe. De nem hinném. és a reformhoz hosszú idő kell. Nagyon. 118 118 . egy sztálini lágerben. nagyon fájdalmas időknek. Nagyon élveztem a beszélgetésünket.

hogy a legveszélyesebb a vegyi szennyeződés. amivel megállíthatnánk őket. környezetünk vegyi anyagokkal szennyezett – ezek és még sok egyéb tényező alaposan legyengítette az immunrendszerünket. Mi lenne. Nalimov mégis azt mondta. RUSSELL: A másik ítéletnapi változat szerint nem ökológiai katasztrófa történik. Pontosan ezt az üzenetet hordozta: ha komoly sérülést okozunk a környezetben. amely csaknem az összes ismert antibiotikumra rezisztens. ha hirtelen valami új járvány törne ki Sao Paulóban? Még aznap éjjel eljutna repülőn New Yorkba. Mi pedig az evolúció sereghajtói leszünk. LÁSZLÓ E.BEVEZETŐ GROF: És tesszük ezt a legkülönfélébb módokon. Napjainkban jókora esélye van egy nagy járványnak. és pár napon 119 119 . A baktériumok viszont éppen megnövelték ellenálló képességüket azokkal a gyógyszerekkel szemben. Már több olyan baktérium van. amelyeknek rövidebb a reprodukciós ciklusuk. Betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességünk meggyengült. létrejönnek majd új mutációk és új fajok. Gyorsételeket eszünk. nyakra-főre esszük az antibiotikumokat. és így nálunk gyorsabban mutálódnak. Méghozzá olyan fajok. Az volt a címe: The Halstedt Chronicles (A Halstedt Krónika). az élet folytatódni fog.: De ahogy már mondtuk. a rövid reprodukciós ciklusú és nagy alkalmazkodó képességű rovarok válnak a Föld uraivá. És gyorsabban fejlődik ki az ellenállásuk. drogokat fogyasztunk. hanem járvány tör ki. mert óriási mértékű és alig visszafordítható. vagyis jobban alkalmazkodnak a körülményekhez. GROF: Sok évvel ezelőtt láttam egy nagyszerű filmet. és ha fegyvertárunk kimerült. nem lesz semmi a kezünkben. amiket ellenük fejlesztettünk ki. mint ahogy mi új antibiotikumokat fedezhetnénk fel. Ráadásul meg is könnyítjük a betegségek terjedését.

Hadd idézzem fel ismét. amelyek felélik a szennyeződést. de végig a folyamatok mostani irányát vettük alapul.A TUDATI FORRADALOM belül a világ összes nagyvárosába. amikor ideje rendszabályozni egy önkontrollját vesztett fajt. váratlanul és megjósolhatatlanul. amit most még nem láthatunk – olyan baktériumtörzsek. felül a vonatra vagy a repülőre. amire nincs gyógymód. LÁSZLÓ E. hogy adódik valamilyen sci-fibe illő megoldás. akkor pillanatokon belül átsöpörne az egész emberiségen. mi történt a berlini fallal és a Szovjetunióval. és ezzel visszaál120 120 . Ha egy faj maga válik járvánnyá vagy rákos daganattá. hogy mi a legrosszabb. Lehet. előbbutóbb elér egy kritikus küszöböt. Az emberi faj viszont annyi rövid távú korrekciós intézkedést dolgozott ki. a természet így oldja meg a gondokat. amelyek felfalják az olajfoltokat. Átbeszéltük. Ha ez olyan betegség. szemüveget hord. és azt hisszük. míg rövid távon ideiglenes gondenyhítő intézkedésekbe kapaszkodunk. de legalábbis megtizedelődne – ami bolygónk egésze szempontjából akár hasznos is lehet. GROF: Valóban nincs sok okunk az optimizmusra. olyan növények. hogy ezek a természetes alkalmazkodási reflexek már nem működnek. hogy nagy ökológiai katasztrófát hozunk a nyakunkba. Jó dolgok történtek ott. hogy nem pusztulna el az egész emberiség. amelyek műanyagot esznek. amire számíthatunk. amely megakadályozza reprodukcióját. ahogy a lemmingeket is. vagy tömeges öngyilkosságba hajtja.: Igen. Hosszú távon az a valószínű. és így tovább. Aki rövidlátó. A természet gyakran akkor idéz elő járványt. Lehet. amelyek más irányba mutatnak. hogy ezzel megoldottuk a problémát. de azért a dolgok váratlan fordulatot is vehetnek. Például már léteznek olyan baktériumok. és ráadásul gyorsan terjed. akinek lassú a gyalogséta. Lehet. beül az autóba. hogy vannak olyan tényezők és erők is a színfalak mögött.

De ha nem biológiai. Ha valaki maga próbálja feldolgozni ezt a tapasztalatot. erkölcseink és viselkedésünk evolúcióját is. A belső átalakulás folyamatában ezek a képek később eltűnnek. A biológusok a megmondhatói. Ha van realitása annak. merre fejlődik az emberiség. féktelen szexuális szélsőségeket – köztük mindenféle deviáns és perverz dolgot –. az csak azért lesz. amely szerte a világon elkezdődött. hanem valami más vezérli a biológiai fajok evolúcióját. amelyek felgyorsíthatják tudatunk evolúcióját. lehet. Ezért kell segítségül hívnunk a hatékony transzformatív élményeket.: Hát. megvan a veszé121 121 . Az élmények során az illető gyakran képeket lát: borzalmas kegyetlenségeket. olyan genetikai mutációk.BEVEZETŐ lítják a természet egyensúlyát. sátánista jeleneteket vagy messianisztikus történeteket. hanem kulturális evolúciónk alapját tekintjük. Hatását már érzékelhetjük a tudati forradalomban és abban az értékváltásban. és rendszerint megnyitják az utat a mélyreható spirituális kinyílás és átalakulás felé. hogy ha pusztán a vakszerencsén múlna. akkor elég rossz esélyekkel vágnánk a jövőnek. meghatározott fázisokon mennek keresztül. amelyek mindegyike valamilyen jellegzetes témához kapcsolódik. LÁSZLÓ E. mert a mélyben nem véletlenszerű találatok és tévedések szisztémája. és így tovább. Akik különleges tudatállapotban átélik a pszichospirituális halál és újjászületés folyamatát. hogy talpon maradunk. hogy ezek a folyamatok önmaguktól túl lassan bontakoznak ki önmagukban. GROF: Hadd meséljek el egy megfigyelést. azt azért már említettük korábban. hogy véletlenszerű mutációk esetén általában nem a nyertes kombináció jön létre. hogy ott is valami hasonló tényező játszik szerepet. és rajta keresztül értékeink. amit nagyon érdekesnek és ide tartozónak érzek. Ám lehet. amelyek toleranciára és együttműködésre sarkallnak.

Akik előtt leperegnek ezek a képek. ami ma a világban történik – terjed a bűnözés. Először is terjesztenünk kell azokat a technikákat és technológiákat. majd az újjászületést. képtelenek leszünk olyan döntéseket hozni. de az is csak hazugság marad. semmi értelme azon igyekezni. LÁSZLÓ E. növekszik az érdeklődés a sátánista praktikák iránt. a terrorizmus. az erőszak. dühösek vagy egyszerűen csak holtfáradtak vagyunk. amelyek segítenek abban. gyakran beszélnek arról. és pusztító vagy önpusztító módon éli végig. amelyekkel magunknak és kör122 122 . hogy eljussunk a tudatosság magasabb fokára. hanem belül tartanánk. A szexuális szabadság nemcsak pozitív.: Ez már reményt keltő lehetőség. hogy csak egóját gyilkolná meg – és átélné az ego halálát.A TUDATI FORRADALOM lye. Az összes spirituális hagyomány vezérgondolata az. Ha ezt a folyamatot nem pusztító és önpusztító cselekedetekben élnénk ki. hogy talán az egész emberiség hasonló átalakulási folyamaton megy keresztül. hogy ez így történjen? RUSSELL: Két dolgot érzek itt fontosnak. hogy békét teremtsünk a világban. Ha feszültek. Amíg magunkkal harcban állunk. és terjednek a messianisztikus kultuszok. hogy meg kell találnunk a belső békét. Hízeleghetünk neki. hogy nagyobb békében élhessünk önmagunkkal. ahogy mind mélyebbre hatolunk a gyorsuló világba. segítene abban. mennyire hasonlítanak a látottak ahhoz. Ha félelem és gyűlölet tölt el bennünket. hanem aberrált formákat is létrehozott. ahelyett. hogy tényleges öngyilkosságot követ el. Mindebből arra következtethetünk. a világban sem tudunk békésen élni. De hogyan tudjuk növelni annak az esélyét. ahol mind több döntést kell hoznunk. hogy tárgyiasítja a folyamatot. és pontosan ez lesz egyre fontosabb most. Ilyen körülmények között odáig is eljuthat valaki a legszélsőségesebb esetben. Sajnos ennek nagy része kívülre kerül és tárgyiasul.

hogy egészségesek maradunk. a leggyakoribb reakció az. melyek a legmegfelelőbbek és leghatékonyabbak a mai világban. ha a másik személy ismeri ezeket a dinamikákat. amit nem nagyon tanítanak iskolában vagy egyetemen. valószínűleg hasonló módon fog reagálni. miközben a mélyben zajlik a harc. hogy a nulláról kellene elindulnunk. A mögöttes szándék mindenesetre az. amire vágyott. ami két ember kapcsolatát vezérli. Az egyik sarkalatos pont tehát az. hogy mindketten várják a szeretetet. A második kulcskérdés az emberi kapcsolatok területe. Ha egyikőjük azt érzi. De bekerülnek egy ördögi körbe. Nem azt mondom. Ez viszont valami olyasmi. És íme. és hozzáférhetővé tegyük őket. létre is jött az ördögi kör. és nem hagyja belerángatni magát a játékba. és gyakran túl késő már. milyen az. A jó kapcsolat lényege a tiszta. amelyek a támadottság érzését erősítik benne. amelyek segítségével az emberek nagyobb békében élhetnek magukkal. Nekünk csak annyi a teendőnk. hogy a másik megsértette vagy kritizálta. véleményezik vagy támadják. Nagy szerencse. Lehet ez nagyon finom. Mindketten a szeretetet és a békét 123 123 . Ha viszont nem így van.BEVEZETŐ nyezetünknek is használunk. Saját próbálkozásainkból és hibáinkból kell tanulnunk. hogy a másik rosszul érezze magát – hogy tudja. figyelmes kommunikáció. A világ legkülönbözőbb spirituális hagyományai rengeteg ilyen technikát ismernek. hogy megvizsgáljuk. egy aprócska hangsúlyváltozás. akár otthon. és egyikőjük sem azt kapja. Mi az. hogy olyan utakat találjunk meg. akár a munkahelyen? Az. de persze megjelenhet erősebb formában is. Az sem valószínű. és olyan üzeneteket küld a társának. A felszínen két könnyed és mosolygós embert látunk. egy mozdulat vagy egy szó. és békében szeretnének élni. ha megsértik. mire vizsgaérettek leszünk. hogy támadással védekezik.

hogy saját érzéseinket írjuk le általuk. mint a tudattérképezés. a kaliforniai Big Sur-ben éltünk. amely segíthet elkerülni ezeket a fájdalmas ördögi köröket az interakcióban. Tanulj meg úgy beszélni. RUSSELL: Igen. Ezért annyira fontos. a holisztikus gyógyszerek és gyógyítás. Társunkat így folyamatosan tájékoztatjuk saját belső folyamatainkról és a különböző helyzetek kiváltotta reakcióinkról anélkül. A program egyhónapos turnusok sorozatából állt. ezt valóban nagyon fontos megtanulnunk. mégis arra törekszenek. Főként olyan témákat választottunk. a buddhizmus. és az eredmény meseszép volt. hogy közlendőnk vádaskodássá fajulna. GROF: Családterapeuták kifejlesztették a kommunikáció egy érdekes módját. amit Buddha helyes beszédnek hívott. illetve hogyan törhetnek ki belőle. ha már létrejött. Minden jó kommunikáció alapelve. hogy megtanítsuk az embereknek. Kísérleti oktatóprogramot szerveztünk. Magam is kipróbáltam ezt a saját kapcsolataimban. összesen harmincból. amelyek bennünket is érdekeltek. Minden turnusra meg124 124 . hogy megnyilvánulásainkkal a másik embert megerősítsük abban: szeretet és béke veszi körül. GROF: Amikor Esalenben. évente kétszer. A módszer szerint szóbeli megnyilvánulásainkat következetesen úgy kell megfogalmaznunk. ítélkezés vagy vádaskodás helyett. amelyben jókora részt tett ki a gyakorlati munka. Christinával végeztünk egy nagyon érdekes kísérletet. hogyan kerülhetik el a kommunikáció során az ördögi kört. hogy bűntudatot és keserűséget ébresszenek a másikban. A legfontosabb az. de emellett még rengeteg egyéb dologgal is segíthetjük a folyamatot. a nyugati pszichológia. hogy ne okozz vele kárt és szenvedést másoknak. a függőségek és a misztikus keresés kapcsolata és hasonlók.A TUDATI FORRADALOM keresik.

jógatanárok. például Fritjof Capra. hogy tudassák velünk: az Esalenben töltött hónap fordulópontot jelentett az életükben. de jártak nálunk mexikói és észak-amerikai sámánok. egy hasonló intézmény felállítása nagyon hasznos lehetne. Úgy tűnik. csoportdinamikai gyakorlat. valamint tibeti. utazások a vadonba. jóga. Azt gondolom. és gyakran sikerül lényegében érintetlenül kikerülnünk az egészből. Rupert Sheldrake.BEVEZETŐ hívtuk az adott téma több ismert előadóját. LÁSZLÓ E. hogy ha huzamosabb ideig egy adott tematikájú workshop munkájában veszünk részt. spiritiszták. ha transzformatív élmények segsítségével továbbfejlesztjük tudatunkat. médiumok. meditációk. a témához kapcsolódó filmek és videók megtekintése. jungi homokjáték. Rájöttünk.: Ezzel vissza is tértünk vezérmotívumunkhoz: a tudati forradalomhoz. hogy az ítéletnapi változatot csak úgy haladhatjuk meg. akik azért írtak. Meghívott vendégeink között a lehető legkülönbözőbb szakemberek voltak. Ha azonban különböző irányokból és különböző szintekről folyamatosan bombáznak bennünket új. szúfík. Az évek során rengeteg levelet kaptunk a workshopok részvevőitől. szertartások. Volt például rendszeres holotropikus légzőgyakorlat. Eljöttek az új paradigma szerinti gondolkodás úttörői. meglepő információkkal és kísérleti módszerekkel. felépítjük lelki védelmi rendszerünket. zen és vipasszana buddhisták. Karl Pribram és Joseph Campbell. de rengeteg egyéb dolog kipróbálására is lehetőséget adtunk. és megváltoztatjuk az egymáshoz és a 125 125 . Gestalt-gyakorlat. masszázs. érzelemkifejező tánc. akkor pillanatok alatt megtanuljuk a játékszabályokat. és gazdag kombinációjuk rendkívül transzformatívnak bizonyult. hiszen segítségével emberek tömegei juthatnának el az átalakuláshoz. keresztény szerzetesek. akkor ennek katalizáló hatása lehet. Véletlenszerűen váltották egymást a különböző intellektuális és tapasztalati hatások.

Ennek a lehetőségnek azonban számos velejárója és vetülete van. Talán délután sikerül végiggondolnunk néhányat ezek közül.A TUDATI FORRADALOM természethez fűződő viszonyunkat. 126 126 .

melyekkel ezt az evolúciót uralni.: Századunk elején H. szinte lehetetlen megmozdítani. Az utóbbi néhány évtized klinikai tudatkutatása kimutatta. hogy jövőnk a tanulás és a katasztrófa közötti verseny kimenetelétől függ majd. G. hogy megismertessük az átalakulást elősegítő módszereket. és igyekezzünk felgyorsítani a paradigmaváltást. hogy kritikus fordulóponthoz. Wells azt mondta.BEVEZETŐ Második nap délután A VILÁG ÉS AZ EGYÉN Születés és fejlődés – avagy hogyan növünk bele az új világba LÁSZLÓ E. hogy közben lépést tartsunk a világgal. érzelmi élet és viselkedés már életünk legkorábbi szakaszában beprogramozódik – nemcsak a freudi pszichoanalitikusok által annyira sokszor emlegetett csecsemő. Ennek azonban komoly pedagógiai vonzatai is vannak. Hogyan tudjuk a gyermeket születésétől fogva úgy nevelni. GROF: Kétségtelenül fontos. amelyben élünk? Rá tudjuk-e ébreszteni az oktatási rendszert arra. kollektív evolúciónk határküszöbéhez érkeztünk? Rá tudjuk-e ébreszteni arra. Mára csaknem analóg helyzet állt elő: az új tudat és a katasztrófa verseng egymással.és 127 127 . De emellett még rengeteg dolgot el lehet érni a gyermeknevelés és oktatás terén. hogy az emberi gondolkodás. hogy birtokunkban vannak azok a képességek. vagy legalábbis irányítani lehet? A világ legtöbb részén igencsak konzervatív az oktatási rendszer.

amely ugyanilyen fontos evolúciónk szempontjából. Jó okunk van feltételezni. amely beindítja az anyai viselkedést állatnál és embernél egyaránt. hiszen a szülő anyának már nem kell külső veszedelemtől tartania. hogy a születés környéki bevésődések könnyen a szeretet vagy a gyűlölet útjára terelhetik későbbi érzelmi életünket. és mindkettőt meghatározott hormonok közvetítik. és megváltoztatnánk a születés utáni körülményeket. amelyben kifejti. egészséges kapcsolatokat kiépíteni képes. küzdjön vagy meneküljön. vagy ellenkezőleg. hiszen ezek a hormonok váltották ki az anya agresszív és védelmező ösztöneit azokban az időkben. hanem már születésünk. ha valamilyen támadás miatt erre van szükség. Az anya szülés alatti feszült lélekállapota elsősorban az adrenalinszinttel függ össze. mennyire erős ez a hatás. Ebben a folyamatban két anyag jut fontos szerephez: az oxitocin nevű hormon. Mindkettő egyformán fontos túlélésünk szempontjából. amikor a szülés még nyílt természeti környezetben zajlott. Az emberiség fejlődésére óriási hatással lenne. Fajunk történelmén keresztül mutatja be. sőt méhen belüli életünk időszakában is. A szüléssel kapcsolatos másik feladat. hogy a születés körülményei hatalmas szerepet játszanak abban. vajon a világra jövő ember erőszakos és önpusztító hajlamokkal éli-e majd az életét. Michel Odent francia szülész épp most dolgozik egy könyvön. Az adrenalin és a noradrenalin működése fajunk evolúciójában is fontos szerepet játszott. hogy szükség esetén az anya abbahagyja a szülést. Ezek tették lehetővé. ha jobban odafigyelnénk a fizikai és lelki higiéniára a terhesség időszakában. szeretetkész felnőtté válik. A biológiai születéskor ugyanis két párhuzamos folyamat zajlik. Ez a mechanizmus azonban szükségtelenné vált.A TUDATI FORRADALOM gyermekkorban. A két hormon működése tehát evolúciós anakronizmus. valamint az 128 128 . az anya és az újszülött közötti kapcsolat megteremtése.

Az újszülöttben hajlamot teremt a bizalomra. hogy a korai gyermekkornak óriási a jelentősége a későbbi személyiségfejlődés szempontjából – sok pszichoterápiás módszer is ebből indul ki. és meg tudjanak szabadulni a nem kívánt hatások egy részétől. Természetesen minden lehető módon segítenünk kell a pácienseknek. hogy gyermeknevelési szokásainkat megváltoztassuk. zajos. egyedüllétet nyújtó környezet megteremti a nyugalom légkörét. vészhelyzettel kapcsolatos asszociációk ébrednek. biztonságos. a tejelválasztást elősegítő hormonnak is. a kedvességre. Stan. hogy felismerjék. Hasonló a hatása a prolaktinnak. De talán ennél is fontosabb. Hadd legyenek gyermekeink egészségesebb lelkületű felnőttek. milyen fontosak a bennünket a korai gyermekkorban érő hatások. amely az élet alapjait fenyegeti bolygónkon. hogy a világban bármerről veszély leselkedhet.BEVEZETŐ endorfinok. 129 129 . Ezzel szemben a szülés alatti csendes. Számos kórháznak viszont olyan forgalmas. Ez is olyan terület. és így a szeretetteli kapcsolati mintákat kezdi működtetni. Mint a dzsungelbeli körülmények az ősidőkben: az ilyen kórházi légkör is agresszív reakciókat vált ki. RUSSELL: Említetted. amelyek a függőség és a kötődés érzését erősítik. Már jó száz éve köztudott. halállal. Azt az üzenetet vési az újszülöttbe. ahol az egész emberiséget érintő alapvető változásokat lehetne elindítani. hogy az anyában fenyegetettséggel. Ez nyugtalanságot gerjeszt. az együttműködésre és a szinergiára. kaotikus a légköre. A szülési körülmények radikális javítása tehát igen messze ható pozitív hatással lenne az emberi faj érzelmi és fizikai jólétére. Az átalakulás tehát kezdődhetne a szülőszobában. és hátráltatja a kötődés kialakulását. és csillapítaná azt az őrült viselkedést. vagyis feleslegesen beindítja az adrenalintermelést. jelenlegi életüket mennyiben befolyásolja az a korszak.

LÁSZLÓ E. amit akarunk. figyelmes. Sőt.: Igen. A tanárok azt tanítják. Vannak barátaim.A TUDATI FORRADALOM A természetes szülés elterjedéséhez hasonlóan. hiszen általában jobban tudatában vannak ezeknek a dolgoknak. és többnyire rosszul működő szülőkké válnak. és példájuk az egész társadalomra óriási. itt is kibontakozóban van már egy mozgalom. a hetvenes évek elején született gyermekeiket már megváltozott világlátással nevelték fel. Már saját családjuk van. hogy a gyermek érzelmileg közelebb kerülhessen a szülőkhöz. hogy elérjük. Ha viszont meg tudjuk tanítani az embereket. nem megbüntették. akkor az ördögi kör megtörik. hogy nem játékbabaként kezelték a gyereket. hogyan neveljék nagyobb odafigyeléssel a gyermeküket. hogy ha a gyerek hibázott. amit maguk diákként tanultak. GROF: De az oktatás csak része a problémának. Azok a gyerekek. mint a szüleik voltak. hogy látjuk a célt. hanem próbálták megértetni vele. Ez pedig a szülők mély érzelmi átformálását jelenti. hogy talán ez a legfontosabb dolog. jómagam néha azt gondolom. valóban mindenütt ott az ördögi kör. mit tett rosszul. kedves. Öröm nézni ezeket a nagyszerű. kiegyensúlyozott felnőttekké váltak. Igyekeztek úgy kialakítani az otthoni környezetet. hosszú távú kihatással lehet. Az ördögi kör kezd tehát berepedezni. főleg az intézményesített oktatásban. és meg is elégszenek ennyivel. Ezek a gyermekek szellemileg egészséges. tudatos gyerekeket. mint arról. okos. Képesnek kell lennünk arra. amit a társadalomért tehetünk. Többről van itt szó. hanem fiatal emberi lényként. Arra gondolok például. akik a hatvanas évek végén. De a legfontosabb az volt. és ők is hasonlóképpen nevelik a gyerekeiket – sőt olykor még jobban. akik rosszul működő családokban nőnek fel. rosszul működő modellt tanulnak meg. Nagyon nehéz radikálisan új tudást csempészni az oktatási rend130 130 .

Hányszor előfordul a történelemórákon Dzsingisz kán. Hiszen nemcsak a materialista tudósok viseltetnének iránta ellenszenvvel. és ki veszít. hogy összehívtak bennünket. Tíz. GROF: Ha valami transzperszonálisat.BEVEZETŐ szerbe. Vagy próbálnánk csak órát tartani a különleges tudatállapotokról – valószínűleg jókora ellenállásba ütköznénk. Az oktatási rendszert a mostaninál sokkal rugalmasabbá kellene tenni. valami igazán spirituálisat akarnánk tanítani. a vetélkedésen van – ki nyer. Ezzel pedig csak állandósítják és megerősítik a jelenlegi világhelyzetet. Nézzük például a történelmet. a harcon. és idejétmúlt világnézetet tanítanak. és beszélgetésünket kiadják. LÁSZLÓ E. hogy összefoglalják és továbbadják a gondolataikat. hogy van érdeklődés ezek iránt a témák iránt. függetlenül attól. Az újító ötletek megalkotói általában nem jók abban. azt jelzi. nyitottabbá az új és időszerű gondolatokra. Napóleon. GROF: Bizony. azzal lenne csak igazán gondunk. RUSSELL: A mostanáig emlegetett dolgok nagy része el sem hangozhatna a jelenlegi oktatási rendszeren belül. oktatási intézményeink rossz irányba tekintenek. A misztikus élményeket például nem eviláginak tartják. vagy talán csak öt évvel ezelőtt még aligha adatott volna meg nekünk ez a lehetőség. de ritkán kerülnek olyan pozícióba. A hangsúly a szembenálláson. Buddhát viszont alig emlegetik. azoknak is kellene bevinniük. A negatív szereplők pedig általában a kelleténél sokkal nagyobb figyelmet vonzanak és kapnak. transzperszonális értékeket senki nem méltányolja. hanem a szervezett vallások is. A spirituális. Akik létrehozzák az új tudást.: Márpedig maga a tény. honnan származnak. 131 131 . hogy valóban befolyásos tanárokká válhatnának. Hitler és Sztálin neve.

: Én is azt gondolom. Úgy érzem. hogy a színfalak mögött esetleg olyan jelentős tényezők is működnek. David Bohm holografikus világegyetem132 132 . hogy bíznunk kell ebben. LÁSZLÓ E. és jórészt a média formálja a közvéleményt is. ami erőszakról vagy katasztrófáról tudósít. akkor egyre inkább meg is mutatkoznak majd. De az azonnali. és elmondhatjuk. Érzékelhetően nő az emberek tudatossága. fejlesztési és hasonló problémákról. legsürgősebb kérdés az. egyszerűen el sem jutnak a nagyközönség tudatáig – nem számítanak hírértékűnek. GROF: Kultúránkban a média hatáskörébe tartozik az információterjesztés. amelyek a mélyben zajlanak. legalábbis mérsékelten optimista. ha figyelembe veszem azt is. legfőképpen a sajtóba és az elektronikus médiába. hogy hamar létrejöhessen egy erős mozgalom. Az számít „valódi” hírnek. és formálják a világot. ami a „New Age”-hez tartozhat – azaz tulajdonképpen mindent. Vannak persze pozitív fejlemények is. Régebben az volt a határozott tendencia. hanem az egész nyilvános információs rendszerbe. különösen. Pillanatnyilag a rendszer főleg szenzációt hajhász. népesedési. Azok a folyamatok. hogyan tudnánk betörni nemcsak az oktatási rendszerbe. hogy alig néhány éve nem volt még ennyi tévéműsor és riport a környezeti. amelyek a legszélesebb körben eladhatók. erőforrásbeli. hogy ebben a tekintetben csakhamar kritikus fordulóponthoz érkezünk. Ha léteznek ilyen tényezők. amelyeket még nem látunk tisztán. olyan híreket. ami valóban hatékony változást indíthat el.A TUDATI FORRADALOM GROF: Én optimista vagyok. vagy a világ egy-két főbb közismert személyiségének valamely nyilatkozatát vagy cselekedetét meséli el. ami megkérdőjelezte a szokásos gondolkodási és cselekvési sémákat. hogy a média válogatás nélkül kétségbe von és kinevet mindent. mégis túl lassan ahhoz.

hogy ezek a témák erősen foglalkoztatják az embereket. hogy érzéseik szerint éljenek. hogy ez valami olyasmi. A kiadók lassan rájönnek. hamar felgyorsulhatnak a események. Ezek az emberek már érintettek a világ dolgaiban. hogy ez a folyamat mihamarabb. hogy emberek tízés százezreiben. Mindegyikük csak egyetlen homokszem a sivatagban. mint például Bill Moyer beszélgetései Joseph Campbell-el. és én is. hogy valami nagyszerű stratégia alapján sikerült volna megváltoztatni a közvéleményt és befolyásolni a médiát. LÁSZLÓ E. És mindenkinek más a helyes. és egyre több transzperszonalitással foglalkozó film lesz kasszasiker. Te is Ervin. Pedig szó sincs arról. Úgy érzed.: De hogyan tudjuk elérni. tehát jó pénzért eladhatók. és teljes erővel munkálkodsz. akik 133 133 . mint valami hippi bolondériát. milyen magas nézettséget érnek el a transzperszonális műsorok. Az utóbbi időben viszont megváltozott az attitűd. Egyre gyakrabban kerülnek transzperszonális témájú könyvek a bestsellerlisták élére. A média vezetői pedig ámulnak. RUSSELL: Emberek ezrei és milliói teszik azt. Te Stan. és óriási az igény a természetes módon előállított élelmiszerekre. de együtt már nagy erőt jelenthetnek. amit helyesnek gondolnak. Gyakorlatilag a figyelem középpontjába került a környezetvédelem. ami valóban érdekli az embereket. Mindannyian tudásunk legjavát adjuk. holott régebben mindkettőt kinevették. és megtesznek minden tőlük telhetőt. még időben kiteljesedjen? GROF: Máris óriási változások történtek.BEVEZETŐ modelljétől kezdve a nudista maratonokon és a kristálygömbből való jövendölésen keresztül a piramis-erőig. mint bennünk is. teszed a dolgod. és válaszolnak is rá. Márpedig a nézettségi mutató nyelvét értik a média vezetői. Mihelyt rájönnek. A folyamatot az indította el. hogy ez a helyes. valamilyen úton-módon lezajlott a változás. és emberek százezreit tudhatjuk magunk mellett.

amelyik egyszer csak maga köré rendezi a többit. ami mély nyomot hagyott bennük – mintha az élet kirakós játékának egy darabja a helyére került volna. Valamennyien azon igyekszünk. akkor elindulhat egy hatékony folyamat. Úgy érezhetjük. Abban. És minél hatékonyabbak ők. annál erősebb hatással lehetnek rám. 134 134 . ha találkozom emberekkel. Ha azt gondoljuk. egészségesebben és figyelmesebben élhetünk tovább. annál inkább elő tudom idézni a változást másokban. méghozzá jól. az okozza számomra az egyik legnagyobb örömet. hogy mi vagyunk vezető helyzetben. hogy Te is ezt az örömöt érzed. hogy nekünk kell megváltoztatnunk másokat. a lényeget tévesztjük szem elől. amelyekből bizonyosságot kapunk. Peter. hogy ha valamennyien tesszük a dolgunk. ahogy helyesnek érzik. Hiszen minél hatékonyabb vagyok a saját szakterületemen. Pedig egy kezdődő mozgalom egyenértékű tagjai vagyunk. vagyis a spirituális felébredéshez. és elvezet az áttöréshez. hogy van értelme az életünknek. és nekünk kell irányítanunk a történéseket. hogy megkérdezzük magunktól: hogyan hozhatom az életemet leginkább összhangba ezzel az induló mozgalommal? Hogyan érhetem el. még nagyobb eredménnyel a munkánkat. és boldogabban. Stan. Minden apró részlet számít.: Azt mondod. hogy az újonnan megtalált kicsi darabka lesz éppen az. hogyan végezhetnénk mindannyian még hatékonyabban. hogy kivételesek vagyunk. A kulcskérdés az. akik elmondják. hogy összeszedegessük azokat a mozzanatokat. hogy az én kis százezredrésznyi hozzájárulásom továbblendítse a változást? LÁSZLÓ E. hogy valamelyik könyvemben olvastak valamit. amikor visszajelzést kapsz a légzőgyakorlat-workshopok részvevőitől. hogy író vagyok.A TUDATI FORRADALOM ugyancsak teszik a dolguk – úgy járulnak hozzá az egészhez. És néha megtörténik. A legfontosabb tehát. És biztos vagyok benne.

és így jobb eséllyel pályázhatnának kinti sikerekre. hatással van a „külső” dolgokra. nagyobb felelősséget éreznének a belső munka iránt. Jung is hangsúlyozta. Azt is mondtuk. hogy segítségükkel könnyebben rátalálunk a világ számunkra járható útjaira. Ugyanez igaz kollektív szinten is. Olyan mély információt és erőt kapunk ebben a folyamatban. de hozzá kell tennem. Többek között C. csak azt tudjuk megtanulni. annál nagyobb esélyt adunk a 135 135 . nem elég csak a kifelé irányuló cselekvésekre összpontosítani.: Tegnap már volt szó arról. hogy ha az emberek tisztában lennének a „bent” és a „kint” kapcsolatával. LÁSZLÓ E.BEVEZETŐ GROF: Én egyetértek ezzel. és akkor hozzáférhetünk ahhoz a bölcsességhez. Annyit viszont tehetek. hogy kapcsolatban kell állnunk lényünk magasabb aspektusával. hogy bármit teszünk a világban. azt rendszeres önfelfedező munkával és pszichénk tudatalatti részének folyamatos vizsgálatával kell kiegészítenünk. hogy ezt leginkább a helyes belső állapot. a helyes tudatállapot kifejlesztésével érhetjük el. Úgy tűnik. Arról beszélt. hogyan segítsük elő a létrejöttüket. RUSSELL: Mindhárman hiszünk abban. azok természetüknél fogva véletlenszerűek. amely elősegíti ezeknek a jelenségeknek a létrejöttét. A párhuzamos belső munkára is szükség van. hogy tapasztalataim szerint erős összefüggés van belső állapotom és a környezetemben történő szinkronicitások között. Nem én idézem elő a szinkronicitásokat. az Énnel. és elmondtam. kívül vannak a hatáskörömön. hogy amit „belül” teszünk. hogy nem elég megfigyelni a kinti helyzetet. hogy olyan tudatállapotba hozom magam. G. Nemrég említettük a szinkronicitásokat. De a csodákat nem mi idézzük elő. hogy léteznek csodák. amit a kollektív tudatalatti és a spirituális források nyújthatnak számunkra. Minél magasabbra emelkedik tudatunk kollektív szintje.

A TUDATI FORRADALOM váratlan csodáknak. az egész előadás magától egységes mintába rendeződik. mikor és hogyan. Amikor az ember játszik – nem kell ennek nyilvános előadásnak lennie. valahogy belekapcsolódott. ha magunknak játszunk –. elég. de azzal. ahogy tudatosan működtetni akarjuk. hogy belevessük magunkat az áradatba. hogy fogalmunk sincs arról. Lehet. sosem fog ilyen történni vele. Valamikor régen esett meg velem. megnövelhetjük a valószínűségét annak. Ilyen félelmek tartanak vissza bennünket attól. És talán tényleg létezik ilyen erő. mint saját ellenkezésem. amely a félelmeimben gyökerezik. nem pedig úgy. Aligha támadnak meg bennünket vadállatok. hogy valami történjen. amelyek neveltetésünkből és gyermekkori tapasztalatainkból származnak. a kontrollvesztéstől. 136 136 . de napjaink nyugati társadalmában a legtöbb fizikai veszélyt már felszámoltuk. amelyekkel felkészülhetünk rá. mit gondolnak rólunk mások. LÁSZLÓ E. nemigen van szükség arra. mintha „egy erő vinne magával”.: Amit mondasz. hogy odafigyelünk belső jólétünkre. hogy része lett egy nagyobb történésnek. félünk a bizonytalanságtól. Saját tapasztalatomból tudom. A félelem nagyon hasznos folyamat. hogy fussunk az életünkért. és minden jól alakul. de vannak dolgok. a zene kapcsán. merevségem. Az embert elfogja az az érzés. az olyan. Nagyszerű érzés! És nem lehet szándékosan előidézni. csak meg kell tanulnunk. hogyan menjünk vele. hogy teljes életet éljünk. Amikor viszont megtörténik. úgy. Vajon meg lehet erre tanítani az embereket is? RUSSELL: Szerintem igen. Félünk attól. hogy mi fog történni. hogy ami visszatart attól. és így tovább. Leginkább pszichoszociális félelmeket élünk át. Ha az ember nincs kellően felkészülve. amennyiben biológiai veszély fenyeget bennünket. ahogy kell. az nem más. hogy egy hullámhosszra kerüljek az erővel vagy nevezzük bárhogy. eszembe juttatott egy élményt.

LÁSZLÓ E. akinek volt transzperszonális élménye. Minél inkább megszabadulok a félelmeimtől. annál kevésbé gátolják a kapcsolataimat. De persze nem ez az általános. mennyire nincs mögöttük valós tartalom. hogy felszínre hozzuk ezeket a félelmeket. Láttam olyat. a kommunikációmat és azt. mennyire alaptalan a legtöbb félelmem. szisztematikus. mik is valójában. Én magam a klinikai munka során fedeztem fel a transzperszonalitás világát. hónapig. A pozitív átalakulás valószínűsége akkor nő meg jelentősen. egy világtól elzáró reichi páncélt. LÁSZLÓ E. a természet és a világegyetem felé.BEVEZETŐ Lelkünk mélyén állandóan résen vagyunk. hogy valaki élete teljesen megváltozott egyetlen mélyreható pszichedelikus vagy holotropikus légzőgyakorlat után. az az. Az egyik legfontosabb dolog. hogy a legtöbb embernek transzperszonális élmények egész sorát kellene átélnie. és megtanulunk nélkülük élni. ha az illető az állandó. De van azért mód arra. hogy szétfeszítsük ezt a páncélt. amit magunkért tehetünk.: Úgy találod tehát. ami több hétig. még nem feltétlenül. jobb tagja lesz a közösségnek? GROF: Ha csak egyszer történik meg vele. Többször tapasztaltam. ahogy a többi embernek válaszolok. amelyek érzelmi és fizikai gátakat hoznak létre benne. hogy benne éljek a „áradatban”. személyes keresés útját járja. Minél inkább látom. hogy élete során az ember traumatikus élmények sokaságát éli át. hogy 137 137 . hogy kiszabadítsuk magunkat ezeknek a traumatikus bevésődéseknek a fogságából. megnézzük. annál inkább képes vagyok rá. nehogy pszichológiai jólétünk valamiféle veszélybe kerüljön. sőt akár évig eltarthat? GROF: Bizony. bár arra is volt már példa. GROF: Ennek a nyitottságnak a legnagyobb akadálya az.: Az. és nyitottabbá váljunk az emberek.

Mindebből adódik egy kérdés. a többi embert. mint az. a természetet és egyáltalán: az életet. milyen a világról alkotott képünk.és társadalomtudományok gondolatrendszerébe. olyan időket. Ervin. hogy szükség lenne egy átfogó paradigmára. és ezt a tudást bele kell építenie a humán. az ember és a világ… GROF: Arra célzol.A TUDATI FORRADALOM valaki terápiás céllal indult el ezen az úton. és megtalálja a mélyebb értelmet. amelyek na138 138 . ugyanis különösen érdekes és fontos. és attól kezdve elsődleges célja már nem a terápia volt. amelyet mindkettőtöktől meg szeretnék kérdezni. Milyen paradigmának a létrejöttét várjuk? Milyen paradigmára van most igazán szükségünk? Nyilvánvaló. Mérföldkő lenne egy ilyen paradigmaváltás. hogy végigjárja a filozófiai és spirituális keresés útját. hiszen bizonytalan időket élünk. és egy rendszerbe fogná össze azokat. Ez pedig nem más. töredezett térképet. Egybe kell fognia a természettudományok minden frissen felfedezett ismeretét. hogy az új paradigmának egységbe kell rendeznie a valóságról alkotott mostani. amely egyesítené a sok különvált látásmódot. új felismerések születnek. hanem az. Néhány foglalkozás után viszont rádöbbent. már teljesen másképp látta önmagát. csupa repedés – különhasadt egymástól az elme és a test. LÁSZLÓ E. de most ideje továbblépnünk.: Beszéltünk már a tudományon belüli paradigmaváltásról. mert érzelmi és pszichoszomatikus gondjai voltak. Jelen korunkban ez a kép erősen töredezett. A valóság új térképe…? LÁSZLÓ E. legfőképpen az új fizikáét. Aki ezen az úton elindult. a belső és a külső.: Változik a tudat. milyen sokféle dimenziója létezik a pszichéjének.

ahogy a mindennapok embere érzékeli a világot. még akkor is.és relativitásfizikához. ha ezek önmagukban aprónak és látszólag jelentéktelennek tűnnek. minden új gondolatra. amit mondani akarsz. az új paradigma erejét és terjedését illetően. Ezzel szemben a feltételezhető új paradigma megértése több tudományágban való alapos jártasságot kívánna – érteni kellene például a magas szintű matematikához. hétköznapi bölcsességként hangzanak. sőt az egész világra. hiszen megfelelnek annak. ha ez a gondolat korunk legkínzóbb hiányaira kínál megoldást. és sokkal könnyebben felfoghatók. Nem hinném. Ráadásul legfőbb tételei nem közelíthetők meg intuícióval. LÁSZLÓ E. én nálad optimistább vagyok. a kvantum. és úgy mutassuk be. és mekkora ereje van annak is. amelyek pozitív hatással lehetnek az emberiségre. ha támogatunk egy gondolatot. Gondolj csak a saját munkádra.: Stan.BEVEZETŐ gyon érzékenyen reagálnak minden „ingadozásra”. hogy abból az átlagember is erőt merítsen. Az átlagolvasónak viszont igencsak nehéz a szükséges háttértudás nélkül megértenie. A newtoni mechanika alapelveit igazán nem nehéz megérteni. legalábbis nem köznapi tudatállapotban. 139 139 . Ervin. de akár egy új Messiás is. hogy ezeket a gondolatokat köznapi nyelvezetre lefordítsuk. mint a régi: alapjait tekintve nagyon is egyszerű. hogy a legkülönbözőbb tudományágak adatait egészen újszerű módon társítsd egymáshoz. GROF: Az egyik gond szerintem az. főleg. mekkora ereje van a gondolatoknak. Vagyis azokat a paradigmákat kell népszerűsítenünk. fogalmi építőkövei nagyon logikusnak és nyilvánvalónak tűnnek. és képes vagy arra. hogy összetettebb lenne. hogy a régi paradigma alapelemei. világnézetre és értékre. A kisujjadban vannak a természettudományok. Ilyen körülmények között egy új Hitler is felbukkanhat. Az a feladat tehát. Tudatában kell lennünk.

Az organicista hipotézis nagyon új gondolatnak tűnik. hogy az egyik problémát éppen az jelenti. Pepper. aki a nyugati vagy elnyugatiasodott világban nőtt fel. vagyis olyan gondolkodási mód. GROF: Gyakran láttam. Az egyik ilyen. Ez az. az úgynevezett organicista hipotézis. amely koherens egységben látja az embert és a világot. aki maga is nagy filozófus lett. GROF: Nem gondoljátok. Gyakran tapasztalom. amely összeköt”. Csak arról van szó. csak nézőpontot kell váltanom. Na már most.A TUDATI FORRADALOM Említettük már Alfred North Whitehead nevét. Csak most új köntösben tért vissza: az új tudományok konkrétabbá és megbízhatóbbá tették. egész könyvet szentelt a „világhipotéziseknek”. sőt maga a világegyetem is. hogy ha hiába keresem valami új eredménynek az értelmét. máshonnan kell átgondolnom. Ha az ember eszerint kezd gondolkodni. Kimutatta. ami most van feljövőben. De egyáltalán nem nehéz megérteni. hogy a newtoni világkép sok tekintetben egy és ugyanaz. Nagyon természetes látásmód ez. LÁSZLÓ E. Stephen C. Whitehead egyik tanítványa. amit Gregory Bateson úgy hívott: „a minta. mint a valóság hétköznapi felfogása? Hiszen olyan nyilvánvaló és logikus módon szemléli a világot. hogy misztikus állapotban az emberek számára megnyílik a világ másféle érzékelésének és értésének közvetlen tapasztalati útja. Annak az egésznek. és egyszer csak részévé válik egy nagyobb mintának.: Ez csak annak tűnik így. pedig valójában egyike a legrégebbieknek. mert helyét sokáig elfoglalta a newtoni. hogy „kinevelődtünk” belőle. mechanisztikus világhipotézis. A transzperszonális ta140 140 . a dolgok egyszeriben helyükre kerülnek. E szerint a nézet szerint a világ egy organizmushoz hasonlít – nemcsak az emberi lény. hogy csupán fél tucat alapvető világhipotézis létezik. hanem az egész bioszféra.

A letűnt korok kultúráinak tanulmányozása során kimutatta. mint a mi kultúránkban. ami érvényes a nyugati kultúrára. hogy gyújtószikraként. organikus modelljét olyanoknak. Redukcionista modelljeink és a „józan észre” épülő köznapi gondolkodás az ellenkező irányba mutatnak: elválasztanak bennünket az egésztől. hogy az élő világegyetem részei vagyunk. Joseph Campbell is leginkább ezt a témát kutatta. Abban viszont már nem vagyok biztos. Azt érezteti velünk. vajon egy adott kultúra jelenében azonosítható-e az uralkodó mítosz.BEVEZETŐ pasztalat van olyan erős. misztériumaik és spirituális gyakorlataik során elő tudtak idézni közvetlen transzperszonális élményeket. Főleg. akiknek még soha nem volt ilyen irányú közvetlen élményük. ha mostanáig az ellenkező gondolkodást sulykolták beléjük. hogy valamennyi mögött ott állt egy erős mitológiai világ. kötődnek mindenhez és részét képezik mindennek. Összehasonlíthatatlanul könnyebb volt náluk megtapasztalni ezeket az élményeket. Nevezetesen az. ihletőként használjuk tudatosan? RUSSELL: A mechanisztikusan nevelt nyugati elmének más gondja is van az organikus modellel. hogy pusztán intellektuális eszközökkel meggyőzően át lehet-e adni a világegyetem új. hogy fel tud ébreszteni bennünket abból. amit William Blake némiképp igazságtalanul „Newton álmának” hívott. 141 141 . ha az új gondolkodásmódhoz hozzá lehetne rendelni valami olyan mitológiai képzetet. Campbell azt próbálta megállapítani. Mindenképpen segítség lenne. hogy ez a modell részvételt követel. rálátással tudjuk meghatározni. GROF: Pedig sok kultúrában lehetséges volt ez: az emberek a világegyetem részeként éltek. amely fenntartotta és előrevitte az adott kultúrát. Viszont az erre képes kultúrák beavatási rítusaik. vagy csak később. és úgy érezték. Ilyen kérdéseket tett fel: Milyen mitológiában élünk most? Tudjuk-e azonosítani? Felszínre tudjuk-e hozni valamiképp.

rá nem vesszük magunkat olyasmire. hogy mi is egységes. holisztikus. a legtöbb ember inkább nem is gondolja át. A bennünket fenyegető válság egyúttal az önmagunk és a világ megtapasztalására kidolgozott nyugati módszer kollektív kudarca is lesz. Szívinfarktus.: Csak ezt a valóságban nem olyan egyszerű előidézni. RUSSELL: Igen. Érvényre juttat majd egy másik világlátást. Amíg kényelmesen élhetünk. hogy nemsokára itt a válság: akkora válság. akkor hisszük el. hogy abba kellene hagyni a dohányzást. De hogy ezt az organicista látásmódot hogyan lehet még idejekorán eljuttatni a közönséghez. azért. hogy minden összefügg mindennel. hogy akkor már késő lesz. Nem teszik lehetővé.: Egymástól elkülönült intézményeink és életmódjaink csak bajt okoznak. vagy valami más betegség. hogy tényleg változtatni kell valamin. 142 142 . amíg rá nem kényszerülnek – csak lehet. Hasonló dolog történik egyéni szinten is. hogy ne kínok árán kelljen megtanulnunk – ez bizony fogas kérdés. és egyúttal minden függ is mindentől. és hasonlók. ami miatt mégis oda kell figyelni arra. hogy bármi gond lenne. Éli valaki a maga egészségtelen életét. többet kellene mozogni. amit már tíz éve mondogatnak neki. rák.A TUDATI FORRADALOM LÁSZLÓ E. LÁSZLÓ E. Miért is változna. meg kellene változtatni az étkezési szokásokat. ha nincs szükség rá? Aztán egyszer csak megtörténik a baj. részvételre épülő élményekhez jussunk. De aki semmi jelét nem látja annak. Nem hajlandóak megválni kedvenc hiteiktől és viselkedésmintáiktól. könnyen figyelmen kívül hagyja a jó tanácsot. Csak ha bajba kerülünk. Felmutatja majd. de nem pusztít el bennünket. ami vesződséggel jár. az orvos meg szónokol. Ezért legjobb lesz abban reménykednünk. amely felébreszt. mi a baj a mostani modellel.

ha csak akkor térünk észre. amikor már bekövetkezett a baj. önmagunk és a világ megismeréséhez – új térképet kell alkotnunk a valóságról. vannak meglepő oldalai. GROF: A pszichének ez az új. és még azelőtt változtat az életén. majd analizáltuk és szintetizáltuk a szerzett információt – most úgy is lehet tudást szerezni. Igaz. A világ alkotóelemeit nem tárgyakként tapasztaljuk meg.: Egyetértek. amilyennek a mindennapi életből ismerjük – csak gyökeresen más szemszögből közelítjük meg. Nekünk is ezt kellene propagálnunk globális szinten. hogy ezekké a tárgyakká válunk. nem patológiai torzulásnak számít. 143 143 . hogy a világegyetemre is új kartográfia érvényes? Hiszen ha az elmének. Arról beszélek.BEVEZETŐ RUSSELL: Nem is azt mondom. hogy minél hamarabb új látásmódra van szükség. hanem a létezés valódi aspektusait és birodalmait jelöli. LÁSZLÓ E. hanem mi magunk válunk azokká. nem mindenki várja meg. akkor a világegyetemben is lenniük kell szokatlan dolgoknak. mielőtt elérné a betegség. aki hallgat a jó tanácsra. Ezáltal. mivel az élmények két új kategóriája. Ez nem jelentheti egyben azt. amely kapcsolatban áll a világegyetemmel. amelyről már régóta írok és beszélek. amellyel a hagyományos kartográfia kiegészül. De ez annál inkább megerősíti azt a feltevést. Az első kategóriába tartozó élmények esetében a világ olyan. Stan. teljesen új információkat kapunk róluk. Akkor nyilván másféle térkép érvényes. Te a könyveidben az elme új kartográfiájáról beszélsz. hogy nekünk kell előidéznünk. egyúttal a valóság új térképe is. mi van. jelentős mértékben kiterjesztett térképe. A világegyetem megismerésének ez tehát alapvetően más útja: eddig azt tettük. hogy vizsgálatunk tárgyának különböző vonásait érzékszerveinkkel igyekeztünk megragadni. nem a most elfogadott. hogy beteg legyen: van. meglepő módon.

A különleges tudatállapotok tanulmányozásából származó megfigyelések ezt a harmadik verziót támasztják alá. mint az anyagi világban szerzett mindennapi élményeink. olyan ismeretet. és eredendően része az agy „hardverjének”.A TUDATI FORRADALOM A második kategóriába tartozó élmények még meglepőbb felfedezést mutatnak. ami annyit tesz. G. amely minden egyes anyában sajátos kifejezést nyer. sőt még valóságosabbak. A valóság olyan dimenzióiról adnak hírt. hogy ez velünk született. Kezdetben úgy tartotta. Áthatja és alakítja az anyagi világ dinamikáit. ugyanolyan valóságosak. azokról az archetipikus lényekről és birodalmakról. mint egy egyetemes minta. Máskor viszont az emberiség kulturális örökségének részeként emlegette. hogy az archetípusok köre a konszenzusos valóság és a kozmikus teremtő erő nem differenciált tudata között helyezkedik el. amelyeknek a nyugati ipari civilizáció a létét is tagadja. A létezés mitológiai dimenzióiról beszélek. Arra utalnak. kozmikus mintákat látott az archetípusokban. amely a nominalisták és a realisták között folyt a platóni ideák kap144 144 . Jung kollektív tudatalattijáról beszélünk. Most tulajdonképpen C. Arra a hosszas filozófiai vitára gondolok itt. És mégis. vagy legalábbis annak egyik fontos részéről. Másik fontos része a történelem köre. GROF: Bizony. Ezektől is új és pontos információt kapunk. Még később a konszenzusos valóság fölé rendelt ősi. ha megtapasztaljuk őket. ami még nem volt a birtokunkban.: Tehát ezek az élmények elvezethetnek bennünket a valóság teljesen új térképéhez. hogy a kollektív tudatalatti az emberiség egész történelmének emlékezetét tartalmazza. LÁSZLÓ E. Jung nem mindig világos az archetípusos tartományt illetően. A Nagy Istenanya archetípusa például olyan. némiképp hasonlóan az ösztönös viselkedésre való hajlamhoz. amelyeket az ősi és a törzsi kultúrák isteniként tiszteltek.

ahol Iaszón és csapata mindenféle kalandba keveredett. szerelmek és sok minden más. míg a realisták azt tartották.BEVEZETŐ csán. hogy magasabb rendbe tartoznak. Egyik szinten volt az anyagi világ. Ellátogathatunk a legkülönfélébb archetipikus birodalmakba. amely ugyancsak mozgalmas dramaturgiával bonyolódott – viszályok. Ezért tartották őket isteneknek az ősi és a törzsi kultúrák. de a mi szintünk történéseit is befolyásolhatják. Semmi kétség. 145 145 . ahol a platóni ideák önálló módon léteznek. A nominalisták úgy látták. vadállatokkal és egyéb nehézségekkel kellett szembenézniük – vagy éppen ellenkezőleg. sorsuk szerencsés fordulatot vett. hogy ténylegesen van egy olyan birodalom. állatok és növények. Ami az istenek világában történt. feszültségek. Úgy tűnik viszont. LÁSZLÓ E. A két szint egyértelműen összekapcsolódott. voltak kedvenceik és ellenségeik az emberek között. és a természetfelettiség jól érzékelhető aurája veszi körül őket. Az istenségeknek megvolt a saját hatáskörük a Földön.: Tudnál mondani néhány közelmúltbeli példát is. És ez a hozzáállás teljesen érthető. azonnal megjelent az anyagi világ eseményeként: az emberhősöknek viharral. Nyilvánvalónak tűnik. ahogy az anyagi világot az emberek. A cselekmény két szinten zajlott. a másik szinten pedig az olümposzi istenek és istennők világa. amint az aranygyapjút keresik. hogy ezekben az állapotokban az archetípusok világa nagyon meggyőzően tapasztalható. hogy az archetipikus lények sokkal magasabb energiaszinteken léteznek. és csupán az alapul szolgáló konkrét dolgok létezőek. Stan? GROF: Évekkel ezelőtt volt egy érdekes film: Iaszón és az argonauták története. A különleges tudatállapotok egyértelműen a realisták feltételezését támasztják alá. hogy az ideák absztrakciók. amelyeket ugyanúgy benépesítik a mitológiai lények.

Eszerint a tudat és az anyag – a psyche és a physis – birodalma ugyanannak a transzcendentális valóságnak. amelyek különböző megjelenései egyaránt jellemzik a mentális és a fizikai folyamatokat. úgy tűnik. Nem csoda hát. hogy nem két vagy több tényező áll a jelenségek hátterében.A TUDATI FORRADALOM A színvonalas asztrológia mélyén is hasonló elgondolás rejlik. hanem csak egy. amely dinamikák viszont a bolygók mozgásának és helyzetének feleltethetők meg. milyen energiaminőségeket várhatunk az anyagi világban. amely ebbe az irányba mutat. Jung arra a következtetésre jutott. Megdöbbentette az a tény. semmi köze sincs az oksági viszonyhoz. amelyekre. Ott az a lényeg. hogy ha már két vagy több ábrázolhatatlan dolog léte feltételezhető. a fizika birodalmában az anyag és az energia szerkezeteit és átalakulá146 146 . mi történik az archetípusok világában. hogy az emberi intrapszichikus történések és a külvilág eseményei egyaránt archetipikus dinamikákat fejeznek ki. Ez szinkronisztikus kapcsolat. nincs kielégítő leírás. hogy a materialista tudósok. hogy mialatt az ő kutatása az emberi psziché területén olyan „ábrázolhatatlan” dolgokhoz vezetett el. mint az archetípusok. akik szigorúan ok–okozati rendszerekben gondolkoznak. Az archetípusok olyan alapvető dinamikai minták. amely a fizika és a pszichológia világát a mélyben összeköti. hogy az egyetlen közös tényező. hogy Jung az archetípus fogalmát Wolfgang Paulival közösen dolgozta ki. A mentális jelenségek birodalmában képeket és gondolatokat szerveznek. annyira tiltakoznak az ellen. a kvantumfizika kutatásai ugyanígy „ábrázolhatatlan” dolgokat mutattak ki: a fizikai világegyetem mikrorészecskéit. indirekten tehát arra is. Jól tudjuk. belőlük következtethetünk arra. hogy talán mégis van valami az asztrológiában. az egységes unus mundusnak egymást kiegészítő aspektusai.: Jung elméletének is van egy vonala. olyan létezőket. Mivel a bolygók láthatóak. az az „unus mundus”. LÁSZLÓ E. Úgy vélte. akkor valószínű.

mint Newton. Egyébként azt is kimutatja. ahol minden összetartozik. Ismeritek Rick Tarnas legutóbbi könyvét. RUSSELL: Ez a megfelelés azt is jelenti. GROF: Hasonló elméletet találhatunk Whitehead folyamatfilozófiájában is. minden létrejövő eseményben. de konkrét jóslatokat nem várhatunk tőle. amit ő az „örök tárgyak” birodalmának hív. Az Uránusz például mindig kapcsolatban állt a nagy felfedezésekkel. hogy az európai történelem folyama szisztematikus megfeleléseket mutat a bolygók helyzetével. A világegyetem egész múltja ott van minden egyes új pillanatban. olvastam. Whitehead Istent is beleszámítja ebbe. platóni vagy magasabb valóság. Az alapvető valóság mégis az unus mundus. amely „kibontakozik” az időben és a térben. hogy az asztrológia megjósolhatja.BEVEZETŐ sait szervezik. amelyek az érintett energiák minőségére következtetnek. Jung vagy Darwin. mint az okozati hatás része. mikor történik egy újabb nagy felfedezés? GROF: Lehetővé tesz archetipikus jóslatokat.: Igen. Tarnas felvázolja az európai gondolkodás történetét. Bizonyos mértékű kreativitás és 147 147 . se nem pszichikai: fölötte. tapasztalati világ és az archetipikus. hogy mi a megnyilvánult renddel állunk kapcsolatban. Csak az választja szét őket. Itt persze eszünkbe jut David Bohm nemrégiben született elmélete a benne rejlő rendről. vagy inkább mögötte áll ennek a két birodalomnak. Descartes. és azt a területet is. azzal a renddel. ez pedig önmagában se nem fizikai. mi a kapcsolat a valóság két szintje között: hogyan kötődik egymáshoz az ismerős. és kimutatja. a nagy prométheuszi figurákkal. hogy a vita végig azon folyt. Freud. Ez is azt az időn és téren túli transzcendens birodalmat jelöli. a The Passion of the Western Mind (A nyugati elme szenvedélye)? LÁSZLÓ E.

Kelet-Európa felszabadítása. Jósolhatnánk tehát azt például. A Neptunusz a határok megszűnését és a misztikus tudatosság erősödését jelzi. Most például hamarosan hármas együttállás várható: az érintett bolygók az Uránusz. amelyek szintén három bolygó együttállásakor történtek. Később Einstein a Szaturnusz hatása alá került. és 148 148 . Ebben a füzetben leírja például. Hadd tegyem hozzá. dinamikus erőket mozgósít. milyen szerepet játszik az Uránusz a tudományos. a szex. Teljesen eltér ez az 1960-as évek forradalmaitól. és vad összecsapásokhoz vezetett a rendőrséggel és a többi hatósággal. a Neptunusz és a Jupiter. és ennek következtében egyetlen év leforgása alatt három olyan dolgozatot is publikált. amivel csak kapcsolatba kerül. Következésképpen a forradalmi lendület is másféle minőséget kapott. ekkor bonyolódott elméleti vitákba Niels Bohrral. míg az archetípusok hűek maradnak sajátos természetükhöz. amelyek forradalmasították a fizikát. Az a címe: Prometheus the Awakener (Prométheusz. hogy Rick Tarnas írt egy külön kis füzetecskét is arról.A TUDATI FORRADALOM játékosság is szerepet játszik tehát. de akkor a Neptunusz helyett a Plútó volt a harmadik. hogy az asztrológiai archetipikus energiáknak ez a kombinációja hatalmas. a halál és az újjászületés kapcsolódnak hozzá. Németország egyesítése. művészi és társadalmi forradalmakban. A Jupiter viszont gyakorta megnövel és felerősít mindent. a szovjet szuperhatalom felbomlása voltak az első jelei ennek az archetipikus hatásnak. Az asztrológia fogalmai szerint az Uránusz többek között a prométheuszi természetű nagy felfedezésekkel és forradalmi változásokkal áll kapcsolatban. óceáni természetű spirituális forradalomként jelenik majd meg. és különféle határok megszüntetését és átlépését is magával hozza. hogy Einstein az Uránusz hatása alatt állt a századelőn. az ébresztő). A berlini fal leomlása. A Plútó a dionüszoszi energiát képviseli. és erős.

mint az évezredekkel előttünk élt emberek. Voltam olyan szerencsés. amelyekről egyelőre semmi tapasztalati ismeretünk sincs. mint mi most. mit olvastak ki a régiek az égből. a Beagle elérte a Galápagos-szigeteket. Ha lement a Nap. mélyben rejlő alaprajz felszíni megjelenése. azzal a különbséggel. nem volt más fény. se 149 149 .BEVEZETŐ fejtett ki erősen konzervatív nézeteket a kvantumfizikával kapcsolatban. amikor hajója. Darwinnak is volt hasonló Uránusz-időszaka. hanem inkább szinkronisztikus elrendezésben látja. magasan kifinomult erők és energiák is működnének. Nézelődéseim nyomán már el tudom különíteni a bolygók mozgását a háttérben lévő csillagokhoz képest. bár úgy tűnik. Ma is ugyanúgy látjuk az eget. de érdekel. LÁSZLÓ E. Az embereknek több okuk volt jól megszemlélni őket. hogy évekig Anglia olyan területén éltem. hogy szimbolikus szinten tudunk róluk. ahová szinte egyáltalán nem szűrődött be fény a környező utakról és városokból. amely valójában egy felsőbbrendű intelligencia által tervezett. a csillagok tehát sokkal fényesebben ragyogtak.: Valóban vannak olyan megfelelések a természeti világban. és érdekelnek az asztrológia gyökerei is. GROF: Az asztrológiai világnézet maga nem utal specifikusan ilyen vagy olyan erőre – a valóságot nem ok–okozati viszonyokban. tisztább volt a levegő is. és ő hirtelen revelációval egységes elméletet fedezett fel: a fajok evolúcióját. teljesen tisztán lehetett tehát látni az éjszakai eget. hogy ők sokkal sötétebb vásznat néztek. amelyek zavarba hozzák az elmét. A kozmoszról alkotott átfogó képe egységes. RUSSELL: Nem nagyon ismerem az asztrológia mai gyakorlatát. Mintha a természetben olyan. Nem volt se tévé. szorosan összekapcsolt rendszert mutat. csak az éjszakai égbolt.

Ahogy figyeltem a bolygók mozgását. A kreativitás történetében 150 150 . valamint a bolygók állása és a történelmi események. hogy elkezdték felvázolni a mintákat. észrevettem. hátha segítségükkel megjósolhatják.A TUDATI FORRADALOM mozi. ugyanolyan távolságban az éppen együtt álló Mars és Vénusz. hogyan rendeződnek a bolygók az égen időről időre újabb érdekes konfigurációkba. illetve emberi tapasztalatok közti kapcsolatok feltérképezésére irányuló erőfeszítésekből? Sokkal inkább azt gyanítom. Létrehozható-e egy ilyen rendszer egyedi csillagászati megfigyelésekből. Az idő felében csak az éjszakai ég borult föléjük – ez a ragyogó és lebilincselő kép. amikor a Hold egyik oldalán ott volt a Jupiter. teljes felfedezésről van szó. hogy egyszeri. vagyis nem okozati. magasabb rendű látomásról. valamint belső és külső eseményekhez kapcsolja. de mégis jelentésteli összefüggés lehet ez. keleten pedig megjelent a Szaturnusz. se számítógép. hogy az asztrológia adatok fokozatos gyűjtögetéséből fejlődött volna ki. ami elvonhatta volna a figyelmüket. másik oldalán. Nem tudom megmondani. GROF: Valószínűtlennek tartom. természetesnek tűnik. amely a bolygók mozgását archetípusokhoz. Elgondolkozom ilyenkor: innen ered az asztrológia? A régiek biztos figyelték. Egy nemrég történt fontos esemény például ahhoz kapcsolódott. és nem is igen tudom elhinni. milyen párhuzamok és összefüggések várhatók majd a jövő történéseivel. hogy életem jelentősebb eseményei mintha összefüggésben lennének az ég különös konfigurációival. Vajon ők is észrevették. még könyv sem. Talán inkább szinkronicitásról van szó. valóban ok– okozati viszony van-e az ég mintázata és életem történései között. hogy ezek a minták és életük eseményei megfeleltethetők egymással? Ha igen. egy mindent megvilágító.

Nem volt túl látványos. Amikor egyszer csak bekövetkezik a teljes napfogyatkozás. De amikor elkezdődött a napfogyatkozás. Általában azt mondják. hogy léteznek ilyen revelatív meglátások. mit történik. Néztem a napot a kormozott műanyag. A teljes napfogyatkozás viszont nem csupán fokozati különbséget jelent a részleges napfogyatkozások skáláján. mintha csak leharapták volna. Ez teszi lehetővé azt a csodálatos. mert ami előtted van. Lehetetlen egyszerű természeti jelenségnek látni. és mindenféle bárgyú szórakozásba merültek a fedélzeten. felejthetetlen látványt. és eléd tárul az. mikor és hogyan. az maga a csoda. egy szempillantás alatt teljesen más valóságban találod magad. alaposan felké151 151 .BEVEZETŐ számos példa bizonyítja. Mi viszont pontosan tudtuk. mintha körülbelül egyforma nagyok lennének. észrevettétek-e valaha is a különös egybeesést: a Nap és a Hold átmérője a Földtől mért távolságukkal együtt azt a hatást kelti. Döbbenetes élmény volt. hogy egy darabja hiányzik. hogy az ősi és a törzsi kultúrákra azért volt olyan különösen erős hatással a napfogyatkozás. mert nem értették. Több száz emberrel voltunk egy hajón. mi következik majd. hogy mi vár rá. Még egy nyolcvan százalékos napfogyatkozásból sem következtethet arra az ember. Láttátok már valaha? Hatvanadik születésnapomra Christina egy Hawaii-szigeteki úttal lepett meg. amit teljes napfogyatkozásnak hívunk. amit „gyémánt gyűrűnek” hívnak.vagy üveglapon keresztül. Azelőtt is láttam már néhány részleges napfogyatkozást. amit kifejezetten a teljes napfogyatkozás megfigyelésére szerveztek. és láttam. Annyira más. sokan közülük már reggel hétkor Bloody Mary-t ittak. Indulás előtt végighallgattuk egy tekintélyes csillagász előadásait. a látvány rájuk is óriási hatással volt. De ha már a mennyboltról és az égitestekről beszélünk. hogy önálló kategóriát alkot.

Blake. amelyeket általában művészeknél vagy más. Igaz. hogy az emberek sokszor az egészen gyakori természeti jelenségeket sem méltatják figyelemre. amit „utánizzásnak” hívunk. Ez alatt az idő alatt érzékelésünk teljesen megváltozik – a környezet szebbnek tűnik. holotropikus légzőgyakorlatok után most is sokszor észleljük azt a jelenséget. Ha így fogjuk fel a dolgot. hogyan képesek emberek mindennapi teendőikbe merülni. És még így is félelmetes és megrázó volt! LÁSZLÓ E. eltölt bennünket a csodálat. Pedig gondoljunk csak bele: ülünk a bolygónkon. a szaglás és az ízlelés nagyon kifinomul. Nem is értem. persze. az ember jobban megtalálja az örömöt az életben. hogy Napunk lebukik a horizont mögött. másképp hallatszik a zene. a művészek észreveszik. és jobban esik a szeretkezés. Órákig.A TUDATI FORRADALOM szülve vártuk hát az eseményt. napokig. sőt hetekig is eltarthat. és a legtöbb ember elmegy mellette.: Olyan képességek kerültek most szóba. Gondolok itt a bíborszínű naplementékre vagy a Hold különös arcaira.: Számomra az a döbbenetes. De rajtuk kívül alig valaki. és egyszer csak azt látjuk. csoportos. Ott van az égen ez a szépség. A művészet lehetőségei és a művészek felelőssége LÁSZLÓ E. a színek gazdagabbak és ragyogóbbak. majd később Aldous Huxley is úgy hívta ezt a jelenséget: „megtisztulnak az érzékelés kapui”. hasonlóan érzékeny 152 152 . és nagy hatású. Az érintés. amikor ilyen gyönyörű látványt kínál nap mint nap a természet. a Nap is teszi a maga megszokott dolgát”. GROF: Korábbi pszichedelikus munkánk során gyakran tapasztaltuk. és nem csak legyintünk: „Ja.

RUSSELL: Társadalmunk nem tanít meg arra. ami az ő számára óriási jelentőségű. Azt pedig csiszolni kell. mi mégsem 153 153 . festő vagy zenész – hozzá tud-e járulni ahhoz. ezt áldozzák fel először. hogy szükség van a közösség egy bizonyos körére is. A probléma persze nem új. és miért fontos a munkája. Egyrészről ott van a l’art pour l’art. akkor ez azt jelenti. Elénk tesznek egy művet. Ideje lenne áthelyeznünk oktatási rendszerünk súlypontját arra. Felmerül tehát a kérdés: vajon a művész – legyen az költő. amely elfogadja a művész alkotásait. sőt akár az egész emberiségért is. az önmagáért való művészet. hogy a művészet tehet valamit az egyénért. ami pedig segíthetne abban. mennyire kevéssé értékelik a humán tudományokat. és vagy szeretjük. hogy ösztönözzük és támogassuk az egyéni kreativitást.BEVEZETŐ és kreatív embereknél láthatunk. valamint nagyra tartja és támogatja az általában vett művészi tevékenységet. hogy felneveljük ezt az érzékeny közönséget. mit csinál a művész. de nem szabad elfelejtenünk azt sem. hogyan hallgassunk például zenét. hogy megnyíljanak az érzékenység napjainkban annyira szükséges csatornái. másrészről viszont ott van az a nézet. hogy lássuk. legalábbis az én olvasatomban. hogy a művész szívét-lelkét beleadta valamibe. Kétségbeejtőnek találom. Lehet. különösen a művészetet ebben az országban. hogy a műalkotások létrehozása társadalmi és emberi felelősséggel jár. GROF: Ez az utóbbi mindenképpen feltételezi a művészek felelősségét. Mihelyt elfogy a pénz. vagy nem. Maga a művész csak az egyenlet egyik oldala: a másik oldalon ott van a közönség érzékenysége és befogadó készsége. és ezáltal felgyorsuljon az emberek tudati evolúciója? Ha a válasz igen. Nem tartanak részletes kurzusokat a műalkotások befogadásából. hogyan élvezzük a művészetet.

LÁSZLÓ E.: Igen. könyvedben (A kreatív kozmosz/The Creative Cosmos) Schönberget idézed. amit csinálnak.: Nem úgy értettem. nem is lehet művészi értékű. Különben miért választaná olyan sokuk a közismerten csekély anyagi elismerés mellett is ezt az életet? LÁSZLÓ E. GROF: Ervin. bizonyos értelemben maga is művész. Csupán a beavatottak szűk köre férhet hozzá. LÁSZLÓ E. hogy a művészetet és a művészet egész világát elzárják a nagyközönségtől. még akkor is. és csak önmaga felé kell teljesítenie.: De vajon elég komolyan veszik-e? RUSSELL: Szerintem a legtöbb művész igen komolyan végzi a dolgát. és így része lehet a kultúra átalakulásának is. aki érzékelése útján „újrateremti” a műalkotást. hanem. aki szerint az igazi műalkotás nem szólhat mindenkinek. A befogadó. mindig ott van a küldő és a befogadó. hogy komolyan veszik-e. Szerintük a művészet saját törvényei alapján működik. hogy komolyan veszik-e a szerepüket azzal a hatalmas kihívással szemben. amit mondani akar. amelyek befelé fordulnak. LÁSZLÓ E.A TUDATI FORRADALOM vagyunk képesek megérteni vagy értékelni azt. A mai világban viszont az a tendencia.: Hát igen. Schönberg és még sok más művész a l’art pour l’art elvét vallják. amelyről már egy ideje 154 154 . Én azt gondolom. és csakis saját területük felé éreznek elkötelezettséget. de vannak iskolák. Pedig a művészet része az emberi kultúrának. Természetesen nem mindenki. amely mindenkinek szól. hogy a művészek közösségének szerepet kell vállalnia ebben. és az a mű. ahogy szerepet vállal a tudósok és az oktatók közössége is. ha a tényleges találkozáskor a kettő összeolvad. RUSSELL: A művészek szerepe máris ki van osztva.

: A nagy művészet elvileg és szinte lényegénél fogva valami mély felismerést ragad meg és tolmácsol a közönségnek – nem feltétlenül racionális felismerést. azt látjuk. Nemcsak a művészetre és a vallásra igaz ez. amelyen a körülöttük lévőkkel osztoznak. lelkületét és alapvető törekvéseit – vagy éppen az ezektől erősen eltérő tendenciákat. hanem kommunikálnak is. Hála ennek a képességnek. LÁSZLÓ E. amely a művészi érzékenységükre hat. hogy a legtöbb művész komoly elkötelezettséggel végzi a munkáját. hogy azt csinálják. hogy munkájuk majd globális szinten megváltoztatja a tudatot. vagy sem. és fogják annak hangulatát. hogy lehetőségük van meggyorsítani a kultúra evolúcióját? RUSSELL: Biztos vagyok benne. arra a magasan fejlett érzékenységükre. és sorra veszszük legjelentősebb megnyilvánulásait. hogy a kultúra átalakításának szándékával születik-e valami. Mindenesetre hiszem azt.BEVEZETŐ beszélgetünk. ami mélyen vonzza őket. A lényeg. és kiterjed a szélesebb világra. amelyben a művész megfogalmazta saját tapasztalatát a korról. va155 155 . hiszen bármely emberi lénynek hasznára válhat az az esztétikai látomás. Ahogy abban is biztos vagyok. GROF: Ha áttekintjük a kreativitás történetét. mint a tudomány. hanem a természettudományokra is. Felmérik-e. De a művészek nemcsak tapasztalnak. Szerintem ez a fontos. Közönségükbe tartozhat tehát potenciálisan bárki. amellyel ezek az emberek próbálják megérteni a világot. Szerepük és felelősségük tehát túlmutat saját belső világuk határain. hogy sokan nem azzal a tudattal alkotnak. Akkor a maga módján mindegyikük hozzájárul a tudatosság előrelendítéséhez. hanem olyat. a művészek „antennájukkal” ráhangolódnak a környező világra. aki önálló emberi lény. hogy néhányuk igen. hogy óriási szerepet kapnak a látomásos állapotok. nem az.

A TUDATI FORRADALOM gyis a kémiára. ugyanúgy. Willis Harmannak van egy ragyogó könyve. akkor emberségükből. És ezért a művészek olyan hidat építhetnek művészetükkel. Számos példát hoz ennek az illusztrálására. és rájönnének. Az igazi művészet nem köznapi értelemben vett. hogy a művészet a tudat transzcendentális szintjéből származik? GROF: Igen. hogy felgyorsítsa a most olyannyira szükséges folyamatot: a tudatosság elmélyülését és fejlődését. amelyen a többiek eljuthatnak a transzcendentális világ felé. Alkotásuk viszont éppen ezért el tudja juttatni a közönséget is ebbe az állapotba. LÁSZLÓ E. hogy ez az erő benne rejlik a művészetükben. RUSSELL: Azt mondod. milyen kritikus helyzetben vannak ők is és minden most élő ember. „emberkéz alkotta” mű.: Én nem egészen ezekben a fogalmakban gondolkozom. az a címe: Higher Creativity (Magasabb kreativitás). 156 156 . számít-e az. Hogy kóant vagy mandalát alkosson. hanem mélyebb spirituális forrásokból ered. úgy is a lelkét fogja kifejezni. LÁSZLÓ E. sőt még a matematikára is. amely már az egyéni és kollektív jólét és fejlődés irányába tekint. hogy tudatában van-e a hatásnak vagy sem? Így is. hogy művészetüknek van ereje arra.: Szerintem a művészeknek igenis rá kellene ébredniük. szolidaritásukból és elkötelezettségükből eredően létrejöhetne az a művészet. RUSSELL: Miért? Mit csinálnának akkor másképp? Ha egy művész a lelkét fejezi ki. fizikára. Ha a művészek rájönnének. Legalábbis a legjobb művészet. a tanítónak speciális tudatállapotban kell lennie. A mechanizmus hasonlít a zen kóan vagy a tibeti mandalák létrejöttéhez.

Olyan művészek is felmutatták már ezt az erényt. folyamatosan járják a belső fejlődés útját. és ennek az emberi közösségnek új tudat kell. mindig megosztják másokkal azt. Dürenmatt. A változás leggyakrabban személyes élmény eredménye. amelyen egyre közelebb kerülnek az érettséghez és a bölcsességhez. ami a művészekben magukban születik meg. mit értünk azon. Ugyanúgy igaz ez a művészre is. Ők is. Szerintem bíznunk kell abban. mint mindenki. az. amit a leghelyesebbnek tartanak. és nem megy ezen túl. A művészek többsége csak saját művészete iránt elkötelezett. Nem olyan művészetet sürgetek. ez pedig lehet valamilyen különleges tudatállapot. És ahogy haladnak előre ezen az úton. mint Balzac. Ezért a művészetre napjaink tudatosságának fejlődése tekintetében is szüksége van a társadalomnak. ahogy történt ez a szocialista realizmussal vagy a propagandaművészettel. hogy bizonyosak lehessünk abban. hogy „nagy”.: Attól függ. hogy járják az útjukat. Ahogy az imént mondtuk. Hiszen az igazi kihívás saját belső munkánk. amit „felülről” irányítanak. Ma viszont ez már nem elég. mi az. LÁSZLÓ E. Picasso és még sokan mások. ahol éppen tartanak. amiben mások többet tehetnének – de nem szabad elfelejtenünk. mint bárki másra. hanem olyan elkötelezettségre gondolok. a művészet a kultúra része. 157 157 . hogy mi magunk is „mások” vagyunk a többiek szemében. hogy a lehető legjobban cselekszünk.BEVEZETŐ RUSSELL: Én kicsit kétlem. lehet valós életben átélt élmény vagy valami egyéb történés. Ionesco. RUSSELL: Ez visszavezet beszélgetésünk egyik alaptémájához. könnyű rámutatni. hogy ez nagy művészetet hozna létre. a kultúra pedig az emberi közösség része. Ahogy már mondtam is korábban. és azt teszik.

amelyeket mindig a világ más-más részén tartanak. vitákat. közgazdászok.: Ez a művészetre is igaz: kommunikáció nem történhet felszólításra. ahol az ember egyaránt gazdagodik információval és tapasztalattal. tanárok. hogy kivételes érzékenységét beleviszi ebbe a tapasztalásba. mert jó példái azoknak a helyzeteknek. tapasztalati workshopokat. sem irányítani senkit – a konferenciák nem rábeszélés. hogy mivel a művész különös érzékenységű ember. hogyan használja az érzékenységét. hanem érdeklődés alapján szerveződnek. Rengeteg művész jelenik meg ezeken a találkozókon. amely a művész esztétikai élményéből megszületik. természettudósok. a legkülönbözőbb tudományágak képviselőit gyűjtik össze. pszichológusok. akik mind a transzperszonalitással foglalkoznak. táncot és kulturális programokat foglal magába. vagy legalábbis érdeklődnek a dolog iránt. GROF: A művészet nem hordoz direkt és egyértelmű üzenetet. Most a Csillagok háborúja-sorozat eget rengető sikerére 158 158 . Mégis hangsúlyozni szeretném azt. Ez szükségképpen tükröződik abban a művészetben. felelős is azért. Az ötnapos program előadásokat. spirituális tanítók. Nem lehet csupán saját üdvözülése. és ihletet meríthetnek belőlük. akik így ki vannak téve különféle transzperszonális gondolatoknak. szertartásokat. LÁSZLÓ E. sőt még politikusok is. egyéni egója kiteljesítése a cél – gondolnia kell a többi ember jólétére és a társadalom fejlődésére is. azzal együtt.A TUDATI FORRADALOM GROF: Ebben a vonatkozásban hadd említsem meg a Nemzetközi Transzperszonális Társaság találkozóit. de az a ritka lehetőség is megadatik nekik. egyházi emberek. Ezek a konferenciák. A szervezők nem próbálnak sem meggyőzni. aki a maga módján tapasztalja az életet. Jönnek tehát pszichiáterek. hogy erőteljes transzperszonális élményeket éljenek át. Hiszen végső soron a művész is csak ember.

: Erre rengeteg példa van. de nem mondanám. volt egyszer egy távoli galaxis…” – mégsem volt nehéz megfeleléseket találni közte és jelenkorunk között. Érdekes volt látni a közönség reakcióját ezekre a filmekre. miért olyan sikeresek ezek a filmek: a lélek mélyén rejlő tudást mozdítják meg. A film készítői jól érzékelhetővé tudták tenni ezt az összemberi érzést. mint amelyek előttünk állnak. pedig ezek a filmek nem korunk legégetőbb témáit feszegették. A majmok bolygója is egész sorozatot indított el. technokrata társadalomban. 159 159 . spirituális értékek egy ember nélküli. amelyek ugyanúgy érvényesek és értékesek számunkra. RUSSELL: A Csillagok háborúja-szerű filmek tényleges története ugyan más problémákról szól. A legtöbb sikeres sci-fiben fellelhetőek ezek a mély értelmű üzenetek. Sci-fi-nek készültek.BEVEZETŐ gondolok. akik szabadságukat védik a gonosz birodalom ellen. Hiszen a bolygóközi kalandoknál annyi sürgetőbb téma akad. és még csak azt sem mondhatjuk. Talán ez is az egyik oka annak. mint a kitalált közegben játszódó film szereplői számára. mély archetipikus motívumokra építve: a jó és a gonosz harca. hirtelen mindenki ugyanabban a cipőben jár. hogy ezek kevésbé jók vagy kevésbé érdekesek. de a mélyükön rejlő üzenet igenis releváns. az Erő hatalma… A mese így kezdődött: „Egyszer volt. és az emberek saját ostobaságuknak köszönhetően rabszolgákká lesznek. ahol az egész emberi nem sodródik veszélybe. egyetemes értékű üzenet: például „a harag rossz tanácsadó” vagy „győzd le félelmeidet”. Egyszer csak egész fajunkat leigázza egy másik faj. magas eszmeiségű emberek kis csoportja. „Az erő veled van” mellett ott volt még számos fontos. hogy közvetlenül érinti a Föld jelenlegi problémáit. hol nem volt. LÁSZLÓ E. Szóval kétségtelenül izgalmas a sci-fi műfaja.

a közönség elfordul tőle. Nagyon óvatosnak kell lenni ezzel a kommunikációval. 160 160 . kinyújtsák antennáikat. mintha azt feltételeznénk. RUSSELL: Nekem ez bizony úgy hangzik. Én azt válaszolnám erre. és tudatosan. és ez bizony komoly szakértelmet követel. hogy a művészek többet tehetnének. Ha az ember túl didaktikus. hogy felfedezésüket meg akarják osztani a világgal. hogy mi többet tudunk. LÁSZLÓ E. hogy senki sem cselekszik így – biztos vannak olyanok. hogy most nem így cselekszenek. LÁSZLÓ E. aki máris a mi ügyünk elkötelezettje. RUSSELL: Ez a kérdés azt feltételezi róluk. mint ők. hogyan győzzük meg a művészeket. Ha rájönnek az élet valamelyik bölcsességére. A filmeket emberi lények írják és készítik.: Nem mondom én azt. azt a formát. hogy mi jobbak vagyunk náluk. hogy rengeteg művész van. akik maguk is önfelfedezésük egyéni útjának valamelyik állomásán járnak. Azt kérdezik maguktól. mint most. Az üzenetet éppen a kellő formában kell megfogalmazni. De Te azt kérdezted. hogy kiélezzék érzékenységüket. hogyan tudnánk rávenni a művészeket arra. Ervin. hogy miért kerülnek bele a filmekbe ezek a gondolatok. De arról meg vagyok győződve. felelősen szóljanak korunkról – korunknak. amelynek segítségével a lehető legszélesebb közönséghez el tudják juttatni az üzenetet. természetes. és hogy közülük jóval többen elindulhatnának ezen az úton.: Az én kérdésem az volt. hogyan tudnák megtalálni a legjobb formát ezekhez a gondolatokhoz. akik már ezt teszik.A TUDATI FORRADALOM Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

: Talán létezik olyan. politikusok és persze művészek – mit tehetnének. amit már David Bohm is java161 161 . szisztematikus gondolatrendszer. mennyivel többet segíthetne az embereknek abban. Én azt hiszem.: Pedig nem törvényszerűen következik belőle. mit produkál mostanában a művészet. ezeket a szétszórt mozaikdarabkákat egységes képpé rendezné össze. LÁSZLÓ E. Bernard Shaw mondta egyszer: ahhoz. Nézzük csak meg. amivel művész vagy bárki más valaha is szembetalálta magát. és bátorítjuk a nyílt párbeszédet ezeken a csoportokon belül. és reagáljanak rájuk! Jócskán van még itt mit tenni. hogy felismerjék ezeket a gondokat és kihívásokat. hogy a helyén születhessen valami új. GROF: Most nem beszélünk másról. közgazdászok. Miért ne jöhetnének egyszer össze a művészek. hogy képes lennél magad létrehozni. ha lehetővé tesszük az információcserét. ha ebből a kreativitásból több irányulna az előttünk sorakozó gondokra. hanem maga tanul. illetve közöttük. amely a sokféle új felfedezést és felismerést. mi a szerepük a nyugati civilizáció hanyatló szakaszában – hogy a ti szavaitokkal éljek – és abban. Egy műalkotást meg tudsz ítélni anélkül is. A másik dolog pedig. sok mindent elérhetünk pusztán azzal. mint hogy a különböző csoportok – tudósok. a legnagyobb kihívás. hogy megbeszéljék a művészet szerepét a kultúrában és a civilizációban – hogy megbeszéljék.BEVEZETŐ LÁSZLÓ E. hogy autodidakta tanulás – amikor az ember nem tanártól. amire hihetetlenül nagy szükség lenne. és máris felkiáltunk: te jó ég. nem kell tudnod tojást tojni. hogy véleményt mondj egy rántottáról. Óriási kihívás ez. és hogyan lehetne elindítani őket a kívánt irányba. egy olyan szintetizáló. hogy sok mindent el tudnánk érni egy olyasféle párbeszéddel. GROF: Én tényleg hiszem azt.

A pszichedelikus szerek használata az ember azon mechanizmusait teszi tönkre. ki hogyan látja a jelen helyzetet. hadd vehessen részt a pszichedelikus foglalkozásokon. és megkeresett bennünket. ha valaki felelősségteljesen dolgozik magában a különleges tudatállapotokkal. és azt. pusztán tudatossága fejlődésének eredményeképpen. bizonyos típusú zenék. hogyan tudják ezt művészetükben is kifejezni. 162 162 . különböző meditációs technikák. hogy megnézzek néhány kiállítást. kulcsfontosságú gondolathoz érkeztünk. Amikor ennyi év után végre visszatérhettem. jobban látnák az emberiséget fenyegető gondokat. olyan művészekét. hogy e szerek használata nélkül is. mert amerikai tartózkodásomat illegálisnak tekintették a cseh hatóságok. használhatunk-e pszichedelikus szereket a kutatáshoz*. nem voltak szigorú korlátok abban. kialakíthatnák saját viszonyukat hozzájuk. Hogyan tudjuk inspirálni egymást? Hogyan tudjuk elindítani egymást valamilyen irányba? GROF: Tapasztalataim szerint nagyon erős katalizátor lehet az. tánc. milyen hatással vannak a tudatmódosító szerek a művészi kifejezésre.A TUDATI FORRADALOM solt. Festményeiket kro* ________ A pszichedelikus szerekkel végzett kutatásokat 1968-ban betiltotta a WHO. RUSSELL: Azt hiszem. Azóta számtalan egyéb olyan technika vált ismertté. Művészek legkülönfélébb csoportjai találkoznának. Amikor még Csehszlovákiában foglalkoztam pszichedelikus kutatással. alkalmam nyílt. az említett szerek használata nélkül. amelyek éppen arra tennék alkalmassá. elérje ezeket a különleges tudatállapotokat. fény–hang stimuláció. hiszen rendkívül érdekes kérdés. A művészek tudatosabbá válnának. Sok prágai művész hallott vagy olvasott a munkánkról. amely segíti ezeknek az állapotoknak a létrejöttét. húsz évig nem mehettem vissza szülőhazámba. Pl. Szívesen fogadtuk őket. és megosztanák egymással. Miután emigráltam az Egyesült Államokba. akik annak idején részt vettek pszichedelikus foglalkozásainkon.

Már több száz ilyen képet gyűjtöttünk össze. és spontán érdeklődést mutattak. amit rajzoltak. Margaret Smithwhite. és utána kiállítottuk a gyerekek rajzait.BEVEZETŐ nologikus sorrendben állították ki. Dolgozott Margaret ausztrál bennszülött gyerekekkel. Már néhány éve gyermekekkel dolgozik. Hófehér haja van és gyönyörű kék szeme. majd rajzoljanak. ahol maguk is élni szeretnének. a csernobili katasztrófa túlélőivel. aztán megkéri őket. 163 163 . És bár mindegyik gyereknek és mindegyik kultúrának megvolt a maga látomása. Egyik alkotó tagunk egy angol hölgy. meditálni tanítja őket. és első látásra nyilvánvaló volt. hogy meditáljanak. A szülők szóhoz sem jutottak a döbbenettől. Ráadásul a sorozatos meditáció hatására óriásit változott az is. Az utóbbi húsz évben rendszeresen kiadja ugyanazt feladatot a diákjainak: hozzák magukat enyhén meditatív állapotba. ahol a gyerekek és az összes ember boldogan él együtt – azt a világot. A Budapest Klub másik tagja. Pedig mi nem próbáltuk megváltoztatni a művészetüket – ők csak lelkesedtek azért. Először megmutatja nekik. LÁSZLÓ E. a római Képzőművészeti Főiskolán tanít. újra és újra megkéri őket arra. mégis valamennyiőjüknél előfordultak közös archetipikus elemek. A kapott élményt pedig mindegyikük a saját módján használta fel. legkülönbözőbb kultúráihoz tartozó gyermekek rajzoltak. A hét végére óriási különbséget lehet látni a rajzok között. Minőségi ugrás következett be művészetükben. amelyeket a világ legkülönbözőbb tájain élő. Meditáltak és rajzoltak. mikor érte őket a hatás. hogyan kerüljenek meditatív állapotba. Meghívtuk egy hétre egy budapesti iskolába is. amit mi csináltunk. majd firkálgassanak szabadon. rajzolják le azt a békés világot. és mindenféle gyerekkel közel-távol a világon. Nato Frascŕ festő. pre-kolumbiánus indiánokkal Amerikában.: Nekünk is hasonló élményünk volt a Budapest Klubban. Körülbelül egy hétig dolgozik velük.

mi is az értékek valós természete. Frascŕ úgy találja. Frascŕ gyakran felkeresi az adott diák édesanyját. Hiszen ez a kérdés mégiscsak központi jelentőségű életünk és jövőnk szempontjából. amelyek megfelelnek a terhesség adott időszakainak. ez a félelem végig ott gyökerezik az ember tudatalattija mélyén egész életében. hogy ellenőrizze. GROF: Azokra az értékekre gondolsz most. hogy kezük szabadon fusson a papíron. hogy az anyaméhben vannak. Kidolgozott egy rendszert. Mi következik ebből? Mi lesz 164 164 . De nézzük meg először azt.A TUDATI FORRADALOM Azt képzeljék el. mint kilencven százalékában következtetései helyesnek bizonyultak. hogy édesanyja eltaszítja. vagy általában vett értékekről beszélsz? LÁSZLÓ E. és folyamatosan elemzi őket. hogy a firkákon ezt az erős függőleges vonalak fejezik ki. A rajzokon ezek olyan helyekre kerülnek. Stan. amellyel értelmezhetőek a hurkok és vonalak.: Mindkettőre gondolok. (Hozzá kell tennem. ha az a veszély fenyegeti.) Ahogy Te is mondtad. és hagyják. Mára több ezer ilyen firkát gyűjtött össze. A firkákból kimutatható. Értékeink és etikánk – új tükörben LÁSZLÓ E.: Térjünk most vissza az értékek témaköréhez. amelyeket a különleges tudatállapotbeli élmények hívnak elő. hogy a magzat számára az számít traumatikus eseménynek. Az értékeket hagyományosan – legalábbis a nyugati filozófiai iskolákban – kizárólag szubjektív jelenségnek tekintik. Miután elemzi a firkát. jók-e a következtetései: valóban átélt-e az anya valami szokatlan vagy traumatikus dolgot terhességének szóban forgó időszakában? Az eredmény: az esetek több. mikor történt traumatikus esemény a méhen belüli fejlődés időszakában.

vagy bármely más tényezőt. Maslow „metaértékeknek” hívja ezeket az értékeket. mint az egészséget vagy a betegséget. mintha kiismerhetetlen személyiségi tényezők hoznák létre.: Amikor transzperszonális értékekről beszélsz. milyen kultúrához tartozik. akkor komolyan kell venni őket. Olyan etikai rendszer ez. hogyan viszonyul a közösség a környezetéhez. amiről beszélek. akinek volt ilyen élménye. Pedig ennél azért mégiscsak többet jelent. mintha szubjektív hóbortok lennének. Objektív módon lépnek be a világba: az emberi viselkedést irányítják. Szerepet játszanak az emberek közötti interakciókban is. amikor a hatásukra cselekszünk. hatással vannak a közösség fejlődésére és arra. „csúcsélményük”. függetlenül attól. Talán az „egyetemes” vagy „transzkulturális” mégis jobb szó arra. és „metamotivációknak” azokat a késztetéseket. de egyúttal kultúrspecifikusak is. ugyanolyan komolyan. az ő szóhasználatával. akiknek volt spontán misztikus élményük – vagy. hogy az élet 165 165 . amikor olyan emberekről ír. LÁSZLÓ E. hogy ezek az értékek eltérnek egyetemes vagy transzkulturális értékeinktől? GROF: Ez jó kérdés! Elképzelhető. Az értékek egyszerre egyéni és társadalmi jelenségek. az alapvető értékeknek egy olyan csoportja. ami életünket és jólétünket befolyásolja. és Abraham Maslow humanisztikus pszichológus is említi megfigyelései között. elfogad. amely erős misztikus élmények hatására spontán módon is létrejön. Ha pedig az értékek az objektív világ részei. Én azt gondolom. Olyan dolgokra vonatkozik például. amely transzperszonális. amelyeket mindenki. hogy bizonyos értékek transzperszonálisak. úgy érted. GROF: Ez kétségtelenül igaz. létezik egy rendszer. Magában foglalja mindazon értékeket.BEVEZETŐ a státusza az értékeknek? Úgy tűnik. vagyis túlmutat a létező kultúrák értékein. Munkánk során számtalanszor találkoztam már ezzel a jelenséggel.

hogyan szabaduljon meg egocentrikus létformájától. hogy minden élőlénynek van ilyen belső dimenziója. amit Stan most említett. teljesen önkényes – és túlságosan behatárol bennünket. Csak embertársainkkal szemben vagyunk felelősek a cselekedeteinkért. ami a legtöbb ember agyában folyamatosan ott van? RUSSELL: Szerintem az. hogy emberölést propagál. Jó okunk van feltételezni. és így tovább. mivel az embernek van „belső dimenziója”. hogy csak a többi emberre szűkül morális felelősségünk. ha bántás éri.: Mi lehet például olyan transzperszonális érték. hogy ölni helytelen. Az alapelv: „Ne tegyél olyat másoknak. az a gondolkodásmód. Ha valaki megtanulja. amelyben még az ego-központú tudat uralkodik. ha azt szorgalmazná. hogy ölni helytelen. hogy joga van kioltani egy másik lény életét. 166 166 . valószínűleg abból a nem megvilágosodott állapotból beszélnek. Azok. LÁSZLÓ E. hogy viselnünk kell a felelősséget embertársaink iránt.” Ha bárki úgy találja. jó példa erre: az az érzés. ez szinte mindig valamilyen önös értékrendszert feltételez a háttérben. Egy szentről például senki sem tudja elképzelni. és azt is meglepőnek tartanánk. Az ilyen embernek nincs szüksége semmiféle magyarázatra ahhoz. és ezért tisztelni kell. Ezzel az elvvel indokolják azt a filozófusok.: A filozófia vezető irányzatai szerint morális felelősségünk csak a többi emberre terjed ki. akik az ölést helyénvalónak érzik. Mi ezt az értéket már egy magasabb tudatállapothoz kötjük. hogy ne öljön – ő egyszerűen érzi. LÁSZLÓ E. és szenved.A TUDATI FORRADALOM szent. hogy tudnunk kell együtt érezni a többi érző lénnyel. amit nevezhetnénk akár érzékenységnek vagy szubjektivitásnak is. mely szerint: „Az én igényem a legfőbb szempont. amit magadnak nem kívánsz”. Pedig az a gondolat. hogy öljünk minél több állatot az élelemért. azonnal nagyobb tisztelettel fordul az élet felé. hogy az ölés helytelen. És mihelyt ezt elhisszük.

ne lopjon és ne kövessen el erőszakot. hogy senki ne öljön. egocentrikus tudatformák. mélyen rejlő értékeikhez. A legtöbb társadalomban léteznek morális parancsok arra. és ezek egyre természetesebb módon épülnek bele az 167 167 . és segít abban. Mindenki „értékel” valamit. Azért van tehát szükségünk az erkölcsre. Ezeknek az erkölcsi elveknek nagy része igyekszik ugyan visszaszorítani énközpontúságunkat. Az én olvasatomban például különbség van „érték” és „erkölcs” között. egyre kevésbé lesz szükség morálra. amelyeket a társadalom alakított ki az emberi viselkedés szabályozására. hogy ezek mindenki által fontosnak tartott. Ebben persze óriási különbség lehet ember és ember között. Az erkölcs viszont az én szememben azokat a törvényeket jelenti. és őket már kevésbé kötik a régi. hogy a társadalom ezeket az elveket akarja betartatni. Egyre több ember tapasztalja meg azokat az élményeket. hogy a társadalom rákényszerítse tagjaira saját értékrendszerét. és gondoljuk csak át. mélyen rejlő értékek. pusztán annyit jelent. hogy a közösség tagjai kijöjjenek egymással. Olyan szabályrendszer ez. Ám ahogy az emberek tudatossága nő. amely összetartja a közösséget. de – amint már említettük – a tudati forma változásával az egyéni értékrendszer is nagyot változhat. Mindenki bizonyos értékek szerint él. RUSSELL: Ugorjunk vissza egy pillanatra. fontosnak tart dolgokat az életében. hogy az énközpontú emberek közössége valahogy mégis működőképes maradhasson. egyre kevésbé lesz szükség arra.BEVEZETŐ morális felelősségünket a bioszféra minden élőlényére ki kell terjesztenünk. amelyekről Stan beszél. Egyre közelebb kerülnek saját. milyen fogalmakat használunk. De ez nem feltételezi azt. de az elvek maguk nem magasabb tudatállapotból származnak.

azt találjuk. a másik figyelmen kívül hagyja.A TUDATI FORRADALOM életükbe. és attól függ. Holott lehet. transzkulturális szempontból néz körül. lehet. ellentmondóak. politikai hovatartozás sok mindent meghatároz. egyetemes értékekhez. LÁSZLÓ E. természetszerűen úgy fognak cselekedni. Sőt. 168 168 . LÁSZLÓ E. azt a másik teljesen elfogadhatónak és normálisnak tartja. hogy az erkölcs relatív. vallási. az a másiknak még belefér a morális kategóriába. Nézzük például a szexualitást. Ha valaki képes kiszakítani magát saját kulturális kötöttségeinek kényszerzubbonyából. Ami egy embercsoporton belül immorálisnak számít. és minden társadalomban különböző. hogy néhány társadalom erkölcsrendszere szerint viselkedésük immorálisnak számít. Amit az egyik társadalom abszolút. Ráadásul ez ugyanannak a kultúrának a különböző rétegeire is igaz lehet: a társadalmi. mennyire relatív és önkényes értékítéletünk ezen a területen. és egyetemes. hogy cselekedeteiket egyik létező erkölcsi kódex sem minősítené morálisnak. akik közelebb kerülnek önmagukhoz és ezekhez a mélyebb. GROF: Amíg külön-külön tekintjük a különböző kultúrákat. RUSSELL: Nem tudom. nem egy társadalmi szabályrendszer kényszereként.: Tehát azt mondod. Az erkölcs nagyon relatív. szélsőségesek. RUSSELL: Igen.: Valamilyen erkölcsi érzékre akkor is szükség lesz. megkérdőjelezhetetlen kötelességként megkövetel. lehet-e egyetemes érvényű határt húzni. hogy az etikai értékek rendkívül eltérőek. hogy ne ártsanak másoknak. Hiszen belülről jönnek. rájön. Amit az egyik embercsoport mélységesen elítél. Mégiscsak tudnunk kell különbséget tenni morális és immorális cselekedetek között. hogy egy adott kultúra mit fogad el. Azok viszont.

Ennek az ellentéte működött viszont az ősi Egyiptom és Peru arisztokrata köreiben. Máshol viszont normális és elfogadott. hogy pácienseidnek azok a rendkívüli élményei. következésképpen az összes nyugati erkölcstannak. amit az ember legbelül. Olyasmi. LÁSZLÓ E. 169 169 . aminek az alapja valami transzperszonális természetű. kényszerítő erejű. De a buddhista értékrendszer túlmegy ezen. megsértették a vérfertőzés tabuját. amikor élettelen dolgokkal. ha fiú és lány született együtt. mint a heteroszexualitás. Hozzászoktunk. halált érdemlő bűnnek. De létezik olyan poszt-konvencionális moralitás is. morális elfajulásnak vagy betegségnek. Olyan dolog. ahol a homoszexualitás istenkáromlásnak minősül. egy másik. személyes élmény. hogy azt mondjuk: „Nem akarom. Stan. sőt akár magasabb rendűnek is számít. ahol a testvérházasság szent kötelességnek számított.BEVEZETŐ Volt egy törzs Új-Kaledóniában. Bizonyos kultúrák halállal büntették a házasságtörést. más kultúrákban a nőknek be kell fedniük egész testüket. amely túllép a kultúránk által ránk testált parancsokon és tiltásokon. A poligámiát vagy a poliandriát (többférjűség) bizonyos kultúrák természetesnek és logikusnak tartják. Vannak olyan társadalmak.: Nekem úgy tűnik. hogy a házigazda jó vendéglátóként felajánlotta feleségét férfivendégének. mert azzal. csaknem a sejtek szintjén érez. tehát én sem bántok senkit. vagy éppen az egész bolygóval vagy az egész kozmosszal azonosulnak. ahol megölték az újszülött ikerpár egyik tagját. különleges értékrendszert feltételeznek. Vannak olyan kultúrák.” Bizonyos mértékig még a keresztény erkölcsnek is ez az alapja. míg az eszkimóknál az volt a szokás. még arcuk nagy részét is. hogy egy anyaméhben növekedtek. és senki sem csinál belőle ügyet. ahol a meztelenség mindkét nem esetében természetes. hogy bántsanak. A klasszikus értékrendszerek nagyon egoisták. Ez ugyanis valami teljesen más.

Aki eléri a legmagasabb erkölcsiséget. ahogyan egyre előrébb jutunk saját magunk. hogy elkapják és megbüntetik. amelyek általában az erkölcshöz társulnak. az tapasztalati úton felismerte. úgy érzi. mert aki megéli ezeket az élményeket.A TUDATI FORRADALOM hiszen figyelme minden teremtett lényre kiterjed. és a világ is része neki. hogy a világ valamiképp az ő folytatása: ő része a világnak. Ezért transztársadalmi. amely mély személyes élménnyel jár. Na már most az általad leírt élményekben az emberek túllépnek az önző önérdeken. hogy ezeknek az élményeknek a során tágul. valamint a világban betöltött helyünk és szerepünk megértésében. aki megfi170 170 . A következő szinten valakinek a cselekedeteit olyan parancsolatok vagy előírások rendszere szabályozza. amint valaki szakaszosan. Talán azért lehet ez így. amit Freud felettes énnek hív. Kezdetben az ember azért nem tesz meg bizonyos dolgokat. a világ. hogy bizonyos cselekedettípusok adott következményekkel járnak. A pszichospirituális evolúciónak ebben a folyamatában erkölcsiségünk változásai azokat a változásokat tükrözik. amelyek már beépültek és szervesültek abba. hogy a teremtésben minden egy. LÁSZLÓ E. Stan. és tudatában van saját isteni létének. teljesen igazad van! Ez tisztán kiderül a szisztematikus spirituális gyakorlat során.: Azt tapasztaltad. mert ott van benne a primitív félelem. A következő lépés a karma törvényének felfedezése – az ember rájön. sőt transzemberi értékek felé mozdul el. GROF: Igen. mélyül és fejlődik az emberek értékhorizontja? GROF: Így van. és az egész világot értékelik úgy. Még az empátia bizonyos formáiban is jelen van az elkülönültség: a különbségtevés köztem. Az ember gyakran látja. hogy azonos az összes többi érző lénnyel. de egyre előrébb jut az etikai fejlődés és evolúció útján. messze túl azokon az értékeken. ahogy van. érzékeli.

ahogy magaddal is törődsz. Elképesztő volt! 171 171 . Érzem. állattal. érzem. növénnyel. hogyan áradnak rostjaimban a nedvek. Nem valami általános példát említek most. alapvetően azonos velük. Testképzetem a mamutfenyő alakját ölti fel. ami része a létnek: emberrel. amit általában tárgyként érzékelünk.BEVEZETŐ gyelő vagyok és a szenvedő másik között. Ez spontán módon létrejön benned. ahogy járják a tudati fejlődés útját. és legtöbben spontán módon is errefelé haladnak. archetipikus lényekkel. ágaim vannak. és kezdesz mélyebb empátiát érezni a többiek iránt. nem is azt adom tovább. RUSSELL: Teljesen egyetértek. amit valamelyik páciensem mesélt. hogy tudatosan azonosulhat bármivel.: És ez az érzés valószínűleg mélyebb is. Vegyük például azt. hogy nem akarsz szenvedni. hogy az ember egy a többiekkel. hogyan szívják magukba gyökereim az ásványi anyagokat és a vizet. és nem akarsz másoknak sem szenvedést okozni. tartozik egy neki megfelelő szubjektív tapasztalat. Minden olyan dologhoz. amikor kiűzöd elmédből a sok különbségtevő vélekedést és viszonyulást. Úgy tűnik. még a fotoszintézist is érzem tűleveleimben. hogy mamutfenyő vagyok. mint a racionális megértés. Különbség van az egyszerű sajnálat és a valódi együttérzés között. hogy ne okozzunk szenvedést másoknak. Tudod. Az együttérzés részben erről is szól: ugyanazt érezni mások iránt. amit magad iránt. LÁSZLÓ E. hogy az emberi kapcsolatok valamiféle intuitív érzékeléséről van szó. hiszen az utóbbi azon az érzésen alapul. GROF: Különleges tudatállapotban az ember azt tapasztalja. Érezhetem azt. gyökereim. például. Az ártalmatlanság gondolatát a legtöbb spirituális hagyományban megtalálhatjuk. és ugyanúgy törődni velük. Én magam éltem meg ezt az élményt. törzsem.

vagy bármi más érzése. ez nem hoz-e létre valami sajátos minőségű érzetet a növényben? RUSSELL: Tényleg nem tudom.: Hol húzod meg a határt aközött. mint az állatoknak. Hajlok arra a gondolatra. Nem szívesen tépném ki egy pók lábait. nincs idegrendszerük. vagy más teremtmények – állatok és növények – esetében is beszélhetünk erről? Vagy akár az egész bioszféra érző lény…? RUSSELL: A növényekről nincs ilyen irányú ismeretem. Sőt. Soha nem tépném le egy pók lábait. hogy amikor a hidrogénatomot sugárral bombázzák.A TUDATI FORRADALOM LÁSZLÓ E. hogy csak a lehetőség van meg benne. ágai és törzse között nem feltételezi-e azt.: Kíváncsi lennék. ha leszakítunk egy levelet vagy ágat. Vagyis mintha szellemi határvonalat húznék magamban valahol a pók és a fa között. hogy az összes gerinces érezhet szenvedést. hogy idegrendszer nélkül biztos nem éreznek-e fájdalmat. még az is „érez” valami minőségbeli változást.: Én a magam részéről nem tenném. mert úgy képzelem. ami valahol már egyenlő a fájdalom legalapvetőbb formáival. hogy szenvedjen. LÁSZLÓ E. De abban már biztos vagyok. továbbmegyek. hogy valaki tényleges szenvedést vagy örömet él át. érzelme legyen? Vajon az érzelmek és az érzések lehetősége csak az emberre korlátozódik. LÁSZLÓ E. és aközött. Azt nem tudom. hogy a szenvedés az idegrendszer lététől függ-e. szerintem még a rovarok is. örüljön. és azt sem tudom. 172 172 . hogy valamiféle fájdalomérzet lehetséges? Vajon. vajon a kapcsolat egy fa levelei. viszont különösebb lelkifurdalás nélkül leszakítok egy falevelet. Csak a saját tapasztalatomból beszélek. hogy a pók is érzi a fájdalmat. úgy tűnik.

hogy minden tényleges létező magában hordozza a világegyetem addig a pillanatig lezajlott egész történelmét. le egészen az anyag legkisebb részecskéjéig. LÁSZLÓ E. vagy – Whitehead terminusával élve – „örök tárgyak” is. A módosult tudatállapot alatti azonosulás tehát erős szocializációs tényezővé lehet a világon. hogy mi minden alkotja a jelen pillanatot. és ezek a létezés legkülönbözőbb szintjein zajló folyamatokhoz kötődhetnek. méghozzá részint azért nem. amit az ember transzperszonális állapotban tapasztal.BEVEZETŐ GROF: Úgy tűnik. 173 173 . élettelen tárgyak. hogy a tudat az összenövés folyamatának legutolsó fázisa. Neki szerintem nem sikerült teljességgel beszámolnia arról. Általában nem vagyunk tudatában annak. LÁSZLÓ E. és teljesen tudatossá válnak. GROF: És azt is írta. Whitehead hitt abban.: Az ő nézete szerint „tényleges létezők közösségei” vannak. értékrendszerünk nyilvánvalóan kevésbé énközpontúvá. Megjelenhetnek emberek. Beszéltünk az előbb Whiteheadről. mert úgy tartotta. de azt azért tudnunk kell. kevésbé korlátozottá lesz. még a molekulákat is beleértve. annak. Használható is lenne a modellje. de valamiféle belső világ –.: Ha ilyen széles sávban tudunk azonosulni. amelyeknek mind. hogy különleges tudatállapotban ennek a történelemnek bizonyos kiemelt részei egyszer csak felkerülnek elménk felszínére. hogy van egy belső mag – nem feltétlenül az általunk tudatnak ismert dolog. hogy végtelen sok formája lehet a rossz érzésnek. amely végigvonul az egész evolúciós láncon. sőt archetípusok. növények. állatok. RUSSELL: Ez igaz. hogy mi minden sűrűsödött bele ez idáig. de ha jól emlékszem. megvan a saját belső magvuk.

174 174 . ez így van.A TUDATI FORRADALOM GROF: Bizony.

tolerancia és együttérzés alakul ki. Tekintsünk most át újra néhányat ezek közül. Mit tudhatunk meg belőlük? Gondoljuk csak át például azt. hogy túllendüljenek a halálfélelmen. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK A karma LÁSZLÓ E. Az ego halálának élménye sokkal tágabb identitás érzetéhez vezet. és teljesen megváltoztatták hozzáállásukat. akiknek szembe kellett nézniük a közelgő halállal. méghozzá a különleges tudatállapotok segítségével. Szerveztünk egy pszichedelikus terápiaprogramot betegségük végső stádiumában lévő rákos betegeknek. és a többi élőlényt is magába foglalja. 175 175 . A transzperszonális élmények hatására értékrendszere automatikusan megváltozik – az ilyen emberben mély ökológiai tudatosság. A pszichospirituális halál és újjászületés élménye is hasonló hatást ér el: az ember identitásérzete kiszélesedik. Ennek a folyamatnak igen fontos gyakorlati következményei is vannak. sőt talán kulcsfontosságú kérdést. attól kezdve szükségtelen ökológiát vagy etikát tanítani neki. hátralévő napjaik minőségét és a haldoklás élményét. A fent említett élmények hozzásegítették őket.: Érintettünk már néhány alapvető. GROF: Ha valaki elindul az önfelfedezés útján. milyen óriási erő és milyen hihetetlen képességek kerülnek felszínre módosult tudatállapotban.BEVEZETŐ Második nap este KULCSKÉRDÉSEK.

Egy álló évig teljes erejéből küzdött ellene. nem a tényleges halál élményén. Persze. században tömören így fogalmazott: „Aki meghal.: A halállal és az újjászületéssel kapcsolatos megérzések némelyike több ezer éves. LÁSZLÓ E. mielőtt meghal. hányszor mondta: „Nem vagyok még kész rá. többé nem önmaga megszűnésének látja a halált. Emlékszem.” Ha az ember megéli ezt az élményt. milyen mélységekig jut el. Annyira. hanem a halálfélelemtől való megszabaduláson. Néha azt gondolom. hogy átformálja az ember életét. Ágoston-rendi német szerzetes a XVII. mázsás súlyt.A TUDATI FORRADALOM RUSSELL: Említettem már azt a barátomat. a lényeg mindenesetre az. Ideális esetben ez oktatásunk része lenne: az iskola adna segítséget mindenkinek ahhoz. hogy túllépjen ezen a félelmen. nem akarok még elmenni. Hihetetlen volt. hogy mindenkinek még idejekorán át kellene mennie ezen. de annyira más világban élnénk! GROF: A halál és újjászületés ősi misztériumai vagy a törzsi kultúrák átmeneti rítusai hozzásegítették az embereket.” Aztán egy vagy két héttel halála előtt azt mondta: „Mit gondolsz. A Tibeti Halottaskönyvben például az a 176 176 . hogy ne kelljen magával cipelnie ezt a láthatatlan. a Santa Clara-kolostorbeli. nem hal meg. hogy elmenjek. hanem izgalmas utazásnak. és felnőtt életének további részét úgy élje le. mégis páratlan. nem készültem még fel rá. aki nemrég halt meg. És legyen ez akár a legmélyebb kozmikus igazság. Ábrahám. mintha minden félelme megszűnt volna. ideje mennem? Vagy időzzek még itt egy kicsit?” Teljesen nyugodtan mondta. átmenetnek a létezés másik minőségébe vagy szintjére. hogy még haláluk előtt átélhessenek valamiféle halál-élményt. Utolsó napjaiban nagyon érdekes dolog történt vele: megbékélt a halálával. amikor meghal. vagy kegyes öncsalás – ahogy a transzperszonális pszichológia materialista kritikusai állítják –.

Megoldásul csak az kínálkozott. ahonnan meg kellene születnie. Kétségtelen. Ennek alapján nagyon nehéz meghatározni. ha kioltják magukból „a hús és vér szomjúságát”. Erről a témáról írtam legutóbbi könyvemben. hogy a jelen világon belül is elérhetjük a nirvánát. hogy ne kelljen újjászületnie. Holott a mi mai értékrendszerünk szerint legjobb lenne újjászületnünk. és szó szerint annyit jelent: „elenyészés”. hogy az első. Ennek a harcnak legutolsó fázisában a lélek még azzal is megpróbálkozik. mi is a spirituális cél. De a későbbi mahájána buddhizmus már azt tanította. hogy elzárja az anyaméh bejáratát. a szenvedés birodalma. A „nirvána” kifejezés ugyanabból a szótőből származik. a vágyat és az agressziót. Azok. akik átélték már az egyesülést az istenivel. hogy ez a princípium nemcsak spirituális keresésünk célja és végállomása. tudják. amely a különleges tudatállapotokból nyert filozófiai és metafizikai felismerésekről szól. és elérik a nirvánát. hogy útmutatást ad a szellemnek vagy léleknek a halál utánra. a The Cosmic Game (A kozmikus játék)-ban. amelyek az Istennel. mint a „szél” (vatah). A halott lelke a legutolsó pillanatig küzd a szabadságért. hanem egyúttal a teremtés forrása is. vagyis minél inkább elszakadnak a testi léttől. hogy az újjászületés nem szabadon választható. GROF: A különböző spirituális rendszereken és magán a buddhizmuson belül is eltérnek erről a vélemények. méghozzá jó körülmények között: egészségesen és gazdagon. az osztatlan istenivel való egyesülésben látják a célt. Amit viszont nagyon nehéz elfogadni ettől az útmutatótól. Vannak olyan spirituális rendszerek. hínajána buddhisták nem tartották értékesnek a testet öltött létet.BEVEZETŐ legszebb. az az. ha kizárjuk az életünkből a három „mérget”: a tudatlanságot. Ha ez az állapot 177 177 . hanem valamiféle kötelesség. a bejutásért a nirvánába. Számukra az anyagi világ a halál és az újjászületés csapdája volt.

amelyben élünk. a mindennapi élet sokkal könnyebbé és gyümölcsözőbbé válik. azok a tudatdarabkák pedig. Csak fizikai formában és csak anyagi síkon tudunk szerelembe esni.A TUDATI FORRADALOM valóban a beteljesülést jelentené. osztatlan formájában. soha nem fogjuk teljességében élvezni részvételünket a teremtésben. élvezni a szex eksztázisát. Ám ha tökéletesen azonosulunk testi-egónkkal. valami fontosat kínál fel nekünk. Az általunk ismert anyagi világegyetem nagyszerű tudati kalandozások számtalan lehetőségét kínálja. Úgy tűnik. Kísérteni fog bennünket saját jelentéktelenségünk tudata. hogy egyik oldalon sincs megoldás vagy kielégítő válasz. amelyek szét vannak szórva a pluralitás világában. vagy Rembrandt képeiben gyönyörködni. hogyan? Az nyilvánvalóan nem lehet megoldás. A jelenségek részekre szabdalt világainak megteremtése tehát Isten szükséges aspektusa. és igyekszünk megszabadulni tőle. befelé kell fordulnunk. hogy alsóbbrendűnek és értéktelennek minősítjük testi létünket. a teremtés meg sem történt volna. A belső keresés útján előrehaladva előbb-utóbb rájövünk. Felmerül hát a kérdés: lehetséges-e intelligensen alkalmazkodni a kozmikus rendszernek ehhez a dinamikus feszültségéhez. Mihelyt elegendő tapasztalati tudást szerzünk a lét transzperszonális oldalairól. Az osztatlan isteninek teremtenie kell. Csakis a Földön hallhatjuk a csalogány énekét. és egyetlen valóságként az anyagi világban hiszünk. hogy lényegében minden 178 178 . gyermeket szülni. és tökéletes lenne eredeti. Ha meg akarjuk oldani ezt a dilemmát. vagy ehetünk homárt vajas pirítóssal. Beethovent hallgatni. Kielégítő megoldást csak az jelenthet. ha sikerül egybefogni a földi és a transzcendens dimenziót. és ha igen. beleértve saját valódi egyéniségünket és helyünket a kozmoszban. igyekszenek visszakerülni az eredeti egységbe. minden létező dolog múlékonysága és a halál elkerülhetetlensége. a forma és a formátlanság világát. és a világ.

majd a halálban és a halálon túl is tart. Charles Tart a parapszichológiai kutatások erre vonatkozó anyagát vizsgálta meg. Rupert Sheldrake arról beszélt. és szisztematikus kutatásnak vessük alá. akik emlékeznek előző inkarnációikra. azt alátámasztandó.: A karma egész elmélete tartalmas és lebilincselő – az a gondolat. amíg el nem érünk egy magasabb dimenziót. hogy énjeink különállóságában hinni – melyekből egy a sajátunk – végeredményben illúzió. hogy a tudat továbbélése igenis lehetséges. Szaktekintélyek vonultak fel a legmagasabb tudományos körökből. jómagam tudatkutatási megfigyeléseinkről számoltam be. Ennek a sokféle előadásnak az eredményeképpen meggyőződhettünk róla: elegendő bizonyíték áll rendelkezésünkre ahhoz. amelyek arról szólnak. Szögjal Rinpocse tibeti láma és John Sponge érsek saját vallási nézőpontjukból járultak hozzá a vitához. Igen sokatmondóak például Ian Stevenson gondos kutatásai azon gyerekek körében. LÁSZLÓ E.BEVEZETŐ forma mögött üresség van. könnyebben megszabadulhatunk szenvedéseinktől. tudományos szigorúsággal közelítettük meg a témát. Ez nagyon tartalmas kép az életről – és a halálról. hogy emlékezetünk túlélheti a halált. Erről szólnak a buddhista tanítások is: ha megismerjük a jelenségek világának virtuális természetét és ürességét. Minden egyes életben javíthatunk a helyzetünkön. Ahogy idetartozik az a felismerés is. A konferencia témája az volt. hogy komolyan vegyük a kérdést. GROF: Sok-sok évvel ezelőtt meghívtak Washingtonba egy konferenciára. amelyet Claiborne Pell amerikai szenátor hívott össze. Úgyszintén lenyűgözőek azok a tibeti anekdotaszerű beszámolók. tovább élhet-e a tudat a halál után. hogy a növekedés és fejlődés folyamata egész életünkön keresztül. milyen 179 179 . A legkomolyabban. valamint néhány elismert spirituális tanító.

180 180 . rendkívül erős hatással van viselkedésünkre. akkor a továbbiakban semmiféle felelősséggel nem tartozunk értük. mert az élet csak erről szól. nem szabad úgy értelmezni. Az ember igyekszik a legtöbbet kisajtolni az életből. mintha a saját – meglehetősen különös – emlékünk lenne. mint paranormális úton szerzett transzperszonális információt. ha sikerül elkerülnünk. igazolt testenkívüli élmények is. Súlyos gyakorlati következményei vannak. GROF: A tudat továbbélésének és a reinkarnációnak a problémája mindenesetre nem pusztán elméleti kérdés. Ahogy a népszerű sörreklám is mondta: „egyszer élünk”. hogyan lehet értelmezni a reinkarnáció jelenségét. szerintük egyetlen élet adhat. amiket a mostani. hogy a következő láma inkarnációi. Szerintem azt a jelenséget. Hiszen a válasz. LÁSZLÓ E. És a bizonyítékok közé tartoznak a halálközeli helyzetekben átélt. Ez pedig egyáltalán nem mindegy az előttünk álló globális válság szempontjából.: Nagyon érdekes beszélgetést folytattam Ian Stevensonnal arról. és csak úgy tűnik. mint egyértelmű bizonyítékot a lélek reinkarnációjára. hogy a világi igazságszolgáltatás megtorolja bűneinket és hibáinkat. A tudat továbbélését és a reinkarnációt tagadó szemlélet szerint abban az esetben. LÁSZLÓ E. amely más emberek elméjéből és tapasztalatából származik. hogy valaki mintha vissza tudna idézni előző életeiből származó emlékeket. amit erre a kérdésre adunk magunknak. Hiszen a látszólag előző életekből származó képeket úgy is értelmezhetjük. azaz olyan információt.A TUDATI FORRADALOM próbáknak vetik alá a gyerekeket.: Mindenki azokért az előjogokért és élvezetekért harcol. akikről feltételezhető. Ez a fogyasztói társadalom és a hedonizmus szlogenje.

ha nem tartod be a szabályainkat. hogy irányítsák és manipulálják az embereket. azzal „a gonoszt jutalmazzuk”. ahogy mi helyesnek gondoljuk. RUSSELL: A karma eszméje mai felfogásunk szerint lehet. GROF: De a karma eszméje nem jelent megtorlást vagy büntetést. mint eredetileg. megérthetjük. RUSSELL: Azok a társadalmak viszont. hogy csak arra az egyszerű. mélyre süppedünk az anyag. A szanszkrit „karma” szó pontos fordításban „cselekvést” jelent. Nem üres térben cselekszünk – cselekedeteink elkerülhetetlenül változásokat okoznak környezetünkben. és úgy kezelünk másokat.BEVEZETŐ GROF: A reinkarnációt igenlő vagy tagadó hit komoly erkölcsi következményekkel is jár. illúzió és szenvedés világába. ami – mint annyi más spirituális eszme – módosult és gazdagodott. Minél inkább úgy kezeljük őket. hogy nincs semmi a halál után. Ahogy Platón mondta: ha elfogadjuk. vagy hogy a kezünkben tartott tárgy leesik. és tudásunkat vezérelvként használhatjuk viselkedésünkben. Ahogy tudjuk azt is. és eredetileg lehet. hogy a tűz természete szerint éget. arra is használhatják ezt a hitet. ha elengedjük. Kezdetben valószínűleg csak egy nagyon egyszerű felismerésről volt szó. amelyek hisznek a továbbélés valamely formájában. akkor halálod után büntetés vár rád. ha nem úgy élsz. Ezt a törvényt megismerhetjük. ha túl közel megyünk. Olyan kozmikus törvény ez. ahogy generáció adta generációnak. de igen fontos felismerésre vonatkozott. annál közelebb jutunk az egység és a szellem világához. Ha nem viseled jól magad. hogy cselekedeteink és azok következményei befolyásolják életünket. hogy mást jelent. mintha egyek lennének velünk. Amikor tudatlanul cselekszünk. és ezeknek a 181 181 . amely cselekedeteink automatikus következményeit írja le. mintha alapvetően különbözőek és tőlünk különállók lennének.

hogy létezik valami kozmikus elszámolási rendszer. Számára teljesen nyilvánvalónak tűnik. amit hozzátettél. LÁSZLÓ E. déjŕ vecu). mert létezésed tovább folytatódik. mégis teljesen hitelesen fel tudja idézni az ottani eseményeket (déjŕ vu. Azt gondolja. úgy aratsz. csak része a létednek. hogy élettartamunk a fogantatástól a biológiai halálig terjedő időszakra korlátozódik. Egyenlők vagyunk a testünkkel. hogy általában drámaian megváltoztatják ezt a gondolkodást. beleértve a tudatunkat is. mint bárki más.: Az eredeti gondolatnak része volt a reinkarnációs ciklus. amely pontosan azt adja vissza. Csupán azt az általános elvet jelenti. Az átlagos nyugati ember az „egyszer élünk” szemlélettel érkezik hozzánk. Ebben a folyamatban nemcsak megértjük.” Ez nem azt jelenti. Vagyis bármit teszel mostani életedben.A TUDATI FORRADALOM változásoknak a hatásaiból mi éppannyira részesülünk. mikorra az élménynek vége. hogy a következményeket nem kerülhetjük el. az a teljes és visszafordíthatatlan vége annak. amik vagyunk. A keresztény megfogalmazás szerint: „Amint vetsz. és tudatunk pusztán agyunk terméke. hanem meg is tudunk szabadulni ezektől. milyen érzelmi és pszichoszomatikus problémánk öröklődhetett át valamely múltbeli helyzetből. A korábbi életeikből felidéződő emlékek azonban annyira meggyőzőek és ellenállhatatlanok. hogy a reinkarnáció elmélete ostobaság. hogy a mi kultúránkhoz tartozó emberek egyre nyitottabbak lettek a reinkarnáció iránt. Az ember egyszer csak egy másik században és/vagy másik országban találja magát. Amikor fizikai testünk elenyészik. Ezek az élmények ráadásul lenyűgöző új adatokkal is szolgálhatnak más történelmi korokról és kultúrákról. GROF: A különleges tudatállapotokra vonatkozó munkám során gyakran megfigyeltem. 182 182 .

hogy bizonyos élmények meggyőzhetik arról. De egyszer csak előkerül egy olyan traumatikus minta. hogy a csecsemő. az élmény megélésekor átlépi a lineáris idő korlátait. amelyek meggyőzik arról. Van. hogy a reinkarnációt érdemes komolyan venni. hogy voltak előző életei. egyiket a másik után. a tények ismeretében már joggal érzi úgy. amelynek hatására ezen a fázison is túllép. hogy a karma a legfontosabb dolog. Ekkor elveti a karmába vetett hitet. másféle élményeket is átélhet. Elkülönült szereplők nélkül nincs karma. És létezik olyan tapasztalat. amikor a reinkarnáció gondolata abszurdnak tűnik. Ezek az élmények meggyőzik arról. hogy térben el van határolva a többiektől. amely mintha nemcsak egy életet roncsolna. mert látja. akit annyira elkezd foglalkoztatni ez a dolog. hogy fontosabbá válik számára. Ha valaki rájön erre. A kar183 183 . amely mindent és mindenkit magába foglal. könnyen „karmavadász” válik belőle. mint jelenlegi életének eseményei. Ebben a hitben viszont csak akkor maradhat meg. és hogy nagyon valószínűen a jövőben is újra reinkarnálódik majd. Hiszen már tudja.és gyermekkorban bennünket ért traumatikus élmények erősen torzíthatják és károsíthatják későbbi életünket – erről szól a hagyományos pszichoterápia nagy része. hanem egymást követő inkarnációk egész sorát. a kozmikus illúziónak a termékei. aki megéli ezeket a transzperszonális élményeket. Tudjuk. De ez az új kétség a karmával kapcsolatban már jelentősen eltér a kezdeti szkepszistől. hogy ő is része a kozmikus tudat egységes mezőjének. Ahogy keres tovább. hogy még a karmikus történetek is csak májának. ha továbbra is meg van győződve arról.BEVEZETŐ Az a személy. Rájön. hogy az ember lehet olyan tudatállapotban. Mi is történik itt? Aki eddig időben és térben korlátozott „egyszeri testi-énként” látta magát. hogy elkülönült identitásérzete csak illúzió.

a történelem összes emberi élete egyszerre a mi életünk is. amit nem hangsúlyoztam eléggé. Mindennapi életünkben mégis valami sajátos birtoklási érzettel viszonyulunk egyéni életünkhöz. LÁSZLÓ E. Mindig attól függ. hogy az ember a tudat melyik fejlődési fokán áll éppen. mikor. mialatt átmentek a három bardón – azon a köztes állapoton. hová és milyen alakban inkarnálódjanak következő életükben. és a világegyetem szubatomi folyamatok szorosra szőtt hálója. hová születünk következő életünkben. amikor a reinkarnációról beszélgettünk. A modern fizika kimutatta. annak megfelelően. ami az emberi történelem más időszakában és más helyén játszódik. Emlékszem. amely a halál és a következő inkarnáció között van.: Úgy tűnik. Ám amikor az önfelfedezés folyamata eléri a kollektív tudatalattit. Mások állítólag arra is képesek. Ez pusztán ablak a jungi kollektív tudatalattira. római katona vagy részeg mexikói nő – mégsem kell. az a 184 184 . hogy inka pap. GROF: A tibeti vadzsrajána azt írja le a legnagyobb lámákról. hogy az ember milyen szintet ért el életében. Bizonyos értelemben tehát befolyásolni is tudjuk azt. hogy magasabb fázisban több különféle karma lehetséges. testünkhöz és egónkhoz.” Az élmények másik csoportja szintén más korokba és más helyekre visz el bennünket. sőt meghatározzák. Amint már említettem.A TUDATI FORRADALOM ma kérdésére nincs egyetlen egyértelmű válasz. hogy az embernek valódi emlék-érzete támad: „Ez a dolog nem először történik velem. ám mégsem kötődnek hozzá személyes emlékek. hogy megjósolják. hogy személyes kötődést érezzen ehhez az élményhez. hogy a világban nincsenek egymástól különálló dolgok. hogy egyszer tényleg az a másik ember voltam. Az ember megélheti például azt. Az előző életbeli élmény alapvető ismérve. hogy meg tudták tartani teljes tudatosságukat. Itt is átélünk valamit. Hadd említsek meg itt valamit.

addig a kozmikus illúzió. Kísérlet arra. 185 185 . ahogy érzékelhetjük egyszerre a világ összes édesanyját.: Tehát ezeket az élményeket egyértelmű bizonyítékoknak látod arra. több egymást követő életben. De az a hit. és a „mi korábbi életeinkként” tapasztaljuk őket. A létezés egységes mező. hogy a sok rendkívüli élmény és megfigyelés fogalmi keretet kapjon. és ez Brahma. valójában relatív és átléphető. amit ezen belül tapasztalunk. Tao vagy hívhatjuk bármi egyébnek. Például a hinduk számára a reinkarnáció doktrínája nem hagyományos értelemben vett hit – nem indokolatlan és megalapozatlan feltételezés –. hogy létezik egy olyan egységes tudatcsomag. ez pedig az Abszolút Tudat. Érzékelhetjük magunkat különálló testi-egóként. De sajátos birtoklási érzéssel kötődünk néhányhoz ezek közül az életek közül. és minden határ. kapaszkodunk elkülönült egyéniségünk maradékába. Nem eresztjük el egónkat. A kifinomultabb hindu tanítás szerint csak egy lény inkarnálódik ténylegesen. nem feltétlenül. LÁSZLÓ E. és reinkarnálódik? GROF: Nem. hanem a legmesszebbmenőkig gyakorlati dolog. amely túléli a fizikai halált. az egész emberiséget vagy a teljes bioszférát. De végső értelemben ezek a határok is önkényesek és átjárhatók. Brahma. még a hindu hagyományon belül is a tények alacsony szintű. amikor az összes élet egyetlen szereplővé egyesül. hogy ugyanaz a különálló tudategység folytatódik több egymás utáni inkarnációban.BEVEZETŐ legvégső állapot. Amíg az ember ennél az egyetlen szereplőnél többet lát a történetben. primitív interpretációjának számít. a mája fogja.

A kutya láthatólag érzi a fájdalmat – ha nem gondolnánk. hogy kik vagyunk. mint emberi lényről – rengeteget változott még a huszadik századon belül is. mint az állítani. hogy a szemben lakó szomszédomnak nincs tudata. A régi modell szerint az emberi lény valamiképp eltér a többi teremtménytől – különleges. Mi. hogyan viselkedünk konkrét körülmények között. Ez viszont számos súlyos kérdést vet fel. hanem abban. hogy a kutya álmodik is alvás közben. hogy fájdalmat érez. Azt állítani. felismeri az embereket és a helyeket. hogy a kutya nem tudatos lény. és ezen belül mi az általános felfogás tudata természetét illetően? A válaszok meghatározóak lehetnek arra nézve.: Az. Az emberi lényről ma élő közfelfogás mégsincs ott. ami a többi lénynek nincs. Mi is a mai kép az emberi lényről. ha meg akarna felelni annak az életformának. értjük a világot. érvelünk. amit ez a kicsi és szorosan egybehálózott bolygó megkíván. 186 186 . nem altatás közben végeznénk rajta a műtétet. Úgy tűnik. Mi teszi az embert tudatos lénynyé? Hogyan keletkezik a tudat az élettelen anyagból? Az egyre nagyobb teret hódító új nézet szerint nem a tudat mint olyan különböztet meg bennünket a többi élőlénytől. és képes céltudatosan cselekedni.A TUDATI FORRADALOM A tudat LÁSZLÓ E. de a klasszikus kereszténység egy része is ezt a nézetet vallja. A kutyától tehát nem a tudat létében különbözünk. már változik. hogy a modern társadalom embere milyennek érzékeli magát – milyen fogalmat alkot magáról. hanem a tudat fokozataiban van eltérés. RUSSELL: Az a kép. hogy nincs belső tapasztalati világa. Nézzük például a kutyát. ahol lehetne. Nemcsak a tudományos élet fősodra. éppolyan nevetséges. hogy mi zajlik a tudatunkban. mert tudata van. emberek szavakban gondolkozunk.

A kérdés tehát nem az. Ez persze nem új gondolat: a keleti és a nyugati filozófia történetében egyaránt megtalálható. de miért ne lehetnének tudatosak. hogy ez tulajdonképpen semmi ahhoz a tapasztalati gazdagsághoz képest. hogy tudattal rendelkezünk. LÁSZLÓ E. amit ismerünk.: Pontosan erre gondoltam. a kígyókra. csak felerősíti a tudatot. hogy nálunk fejlődött ki maga a tudat. Erős a gyanúm. 187 187 . van agyuk. Én nem szívesen húznám meg a határt sehol. Gerinces állatok. amelyek alapvető felépítésükben hasonlóak a miénkhez. a lóra. hanem az. gondolunk a jövőre és döntéseket hozunk. Ami igaz a kutyára. hogy a sejtek semmiféle tapasztalatot nem érzékelnek? Ebből a szempontból nézve nem mondhatjuk. És szerintem ugyanez vonatkozik a madarakra. de akkor is: ki állíthatná azt bizonyossággal. valamint tudatában vagyunk saját lényünknek és annak a ténynek. amikor a fájdalom és az öröm érzéséről beszéltünk az etika és az erkölcs kapcsán. milyen messze terjed ki a tudat az evolúciós láncban. hogy még a molekuláknak és az atomoknak is van valamilyen belső világuk.BEVEZETŐ amelyben élünk. valami olyasmi. a delfinre – mindegyiküknek van belső tapasztalata a világról. Mondhatjuk. ami hasonlít a szubjektív érzékeléshez. Annyi történt. hiszen a tudatra való képesség része az életnek. a békákra és a halakra. még ha ez a tudat csak elenyésző töredéke is a miénknek? És lehet. hogy miért tudatos az ember. gerincvelejük és érzékszerveik. igaz a többi emlősre is: a macskára. A rovaroknak nagyon egyszerű az idegrendszerük. hogy minden egyes sejtnek van valami kezdetleges tudatformája. mint már mondtam. hogy az idegrendszer nem létrehozza. hogy az élet evolúciójával párhuzamosan különböző tudati fokozatok jöttek létre. Lehet.

Ki tudnád ezt bővebben fejteni? RUSSELL: Ha el akarjuk képzelni a tudat egyetemes természetét. A legegyszerűbb élőlények észlelésében a valóság legegyszerűbb képei jelennek meg. gondoljunk példaképpen egy festményre. Vászon nélkül nem lenne festmény. A kutya elsősorban saját tapasztalata alapján tanulja meg a világot. Erre szolgál az oktatás: ismereteinket át akarjuk adni másoknak. 188 188 . hogy hasznukra legyen az. annál mélyrehatóbban dolgozza fel az érzékelt adatokat. mint az állatoké. és ennek fő oka abban rejlik. mint amit bárki egymaga valaha elérhet. a vászon ugyanúgy ott van. A készítendő festmény attól függ. vagyis olyan szimbólumokban. és a nulláról indulva kell felépítenie tudását. amelyek lényegében tapasztalásunk különböző oldalait írják le. Csak a tudatunkban megjelenő képek lesznek mások. vagy mekkora ihlete van a festőnek – de legyen akármilyen. majd tudatukban egy hasonlóan gazdag képet festenek a világról. hogy tapasztalatainkat megosszuk egymással. Minél fejlettebb az idegrendszer.A TUDATI FORRADALOM Azt mondtad. hanem másokéból is. Ennek eredményeképpen az emberiség olyan kollektív tudáshalmazt hozott létre. A tudat jelenléte ugyanilyen szükséges előfeltétele minden tapasztalásnak. milyen színek állnak a festő rendelkezésére. milyen az ecsetek minősége. hogy nálunk kialakult a beszéd képessége. egyszerű vagy bonyolult a készülő kép. Az ember nemcsak saját tapasztalatából tanul. hogy az egyetemes tudat az evolúció folyamatában mindenhol más-más mértékben válik kifejezetté. nélkülözhetetlenül. amely jóval nagyobb. A fejlettebb érzékszervekkel rendelkező élőlények már részletesebben tapasztalják a környező világot. amit mi már megtanultunk. Az ember tudata sokkal gazdagabb. és annál összetettebb képet alkot a valóságról. Ez lehetővé teszi. Tudunk szavakban kommunikálni.

minden létezés forrásával és legmélyebb valójával. hanem belső világunk is. hiszen magunkban is szavakkal gondolkozunk. azonos brahmannal. vagyis az. Ám ahogy a tudomány egyre komolyabban veszi a tudat témáját. És a 189 189 . az idő és az anyag az elsődleges valóság. és a tudat valahogy belőlük keletkezik. És ebből még számos más képesség származik: tudunk vitatkozni. A keresztény hagyományokban is megjelenni látszik ez a felismerés az „Isten én vagyok” kijelentésben – bár emiatt számos misztikusnak meggyűlt már a baja az egyházzal. Minden érző lényről elmondható. mely szerint a tér. hiszen egy ilyen kijelentés eretnekségnek számít. átgondolni tapasztalatainkat. az idő vagy az anyag. hogy van tudatunk. Még mindig a régi modell foglya. mint a tér. elképzelni a jövőt. ami tudatunk legmélyebb valója. kénytelen lesz kialakítani egy új paradigmát. Nemcsak egymással folytatott kommunikációnk épül szavakra. Tudatában vagyunk tudatosságunknak. A történelem legkülönbözőbb korszakainak és legkülönbözőbb kultúráinak misztikusai egyöntetűen azt állították. hogy tudjuk. a múltra gondolni. A hindu filozófia erre vonatkozó gondolata szerint átman. döntéseket hozni. és ez már közel áll az Istenről alkotott misztikus fogalmakhoz. hogy tudatában vagyunk tudatosságunknak – a tapasztalatok teljesen új dimenzióját nyitja meg előttünk. az. Úgyszintén ebből származik az én-tudat.: A „reflexív tudatosság”. hogy ilyen vagy olyan érzés megjelenik benne.BEVEZETŐ De a nyelv kialakulásának talán legfontosabb hozadéka gondolkodási képességünk. amely rendszerében a tudat ugyanolyan elsődleges. RUSSELL: Tudatunk önreflexiós természete megnyit bennünket az isteni felé. A tudomány jelenleg nem sok figyelmet szentel a tudat ezen egyetemes természetének. LÁSZLÓ E. hogy az ember énje és Isten személyükben azonosak.

amit mondasz. Egyesek teljes komolysággal az állították. Mégis. amelynek semmi szubjektív tudata nincs. hogy az ember tudati azonosulást él meg az élet egyéb formáival. különleges tudatállapotban nagyon gyakori. hogy már afelé haladunk. miután Norbert Wiener kidolgozta a kibernetika alapelveit. amit mondasz. hogy rengeteg tapasztalati bizonyítékkal alá tudjuk támasztani az állításainkat. sőt az egész teremtésben jelen van. arra a tudásra. sőt a kozmosz különféle szervetlen részeivel is. hogy bármiféle szubjektív fogalmuk lenne a létezéséről. hogy a tudat képessége minden élőlényben. hogy ez még nem közvetlen bizonyíték arra. de úgy érzem. hanem egy olyan istenfogalmat. Nem az „ősz öregember ül a felhőn” típusú Istent fedezi majd fel. micsoda extrém kijelentések hangzottak el. Amint már mondtam korábban. Peter. Még nem tartunk ott. Lehet persze azt mondani. hogy teljesen új tudásra nyitott ajtót. nem csupán halvány metafizikai feltételezés vagy álfilozofikus spekuláció.A TUDATI FORRADALOM tudomány egyszer csak rá fog döbbenni. amely tökéletes összhangban áll a tudományos világképpel. GROF: A materialista tudomány derékhadának konzervatív képviselői hevesen tiltakoznának sok minden ellen. Lehetővé vált például az. akár vírusokkal vagy növényekkel. mindössze ingerek és válaszok komplex sorozata működteti. hiszen annak létezését valamennyien tapasztaljuk. Ekkor indul majd el az igazán érdekes változás. De a transzperszonális tapasz190 190 . hogy minden állat ilyen – puszta mechanikus rendszer. amelyről a vallások már évezredek óta beszélnek. A materialista kritikusok elfelejtik figyelembe venni azt a tényt. Az ellen például. hogy körülöttünk minden tudattal bír. és hogy legmélyebb valónk valójában isteni. hogy mechanikus rókákat hozzanak létre. Az emberi tudat létét tagadni persze már nehezebb volt. amelyek anélkül üldözik a nyulat. Emlékszem.

amely távolról emlékeztet a modern fizika hullámrészecske paradoxonára. A transzperszonális tapasztalatok azonban egyértelműen jelzik. Ervin. akinek két. az mindig attól függ. A hagyományos akadémikus tudomány magasan fejlett állatnak és biológiai gondolkodógépnek tartja az embert. hogy newtoni tárgyak vagyunk. A korábbi irodalom jó része a „tu191 191 . mint paradox lényt. hogy tapasztalni tudjuk egységünket az istenivel – a modern tudatkutatás ezt több ízben megerősítette.BEVEZETŐ talatok legalábbis azt sejtetik. amit az élő szervezetekhez kötünk. LÁSZLÓ E. A legfőbb kérdés tehát az. El sem tudok képzelni olyan meggyőző elméletet. Ugyancsak tagadhatatlan tény. alkotórészeink atomok. egymást kiegészítő oldala van: felmutatja a newtoni tárgy tulajdonságait és a végtelen tudatmezőhöz tartozó tulajdonságokat is. molekulák. hogy ez a lehetőség fennáll. hogy komolyan kell venni ezeket a lenyűgöző jelenségeket. milyen tudatállapotban történik a megfigyelés. A mindennapi tudatállapotban történt élmények és megfigyelések valóban arra utalnak. Hogy melyik leírás helytálló. vagy pusztán fantazmagóriák és hallucinációk? Negyven évi kutatásom után meggyőződésem. természetének és tartalmának. sejtek. A teljesen új formula. az elmúlt két nap alatt: az élmények eredete és valóság-státusza.: Furcsa. amelyek a teret. Vajon valami alapigazságot fogalmaznak meg a valóság természetéről. amit többször is feltettél. hogy az utóbbi néhány évben a „tudat” fogalmát elkezdték az „elme” helyett használni. időt és oksági viszonyokat átlépő végtelen tudatmezőhöz tartoznak. szintén úgy írja majd le az embert. amely józan materialista magyarázatát adná ezen tapasztalatok létének. szövetek és szervek. vagyis csak arra az érzékenységre és szubjektivitásra alkalmazni. hogy mindegyikünk felmutat olyan tulajdonságokat.

Ebben az összefüggésben valóban olyasmiről beszélünk. a neocortex pedig kizárólag az emberi fajnál alakult ki kellő mértékben – bár úgy tűnik. hogy az egérnek is van. hogy a fejlettebb főemlősök is arrafelé tartanak az evolúció útján.A TUDATI FORRADALOM dat” fogalmát csak akkor használta. én tehát azt gondolom. csupán az érzékelés képessége. Mintha olyan monitort használnánk. mondván eddig terjed a szubjektivitás a természetben. hogy agyunk és testünk a természetben mindenütt jelenlévő tudatmagvacskákból létrehozza az önreflexió képességét. molekulákra és atomokra? A tudat magjai bizonyosan jelen vannak az egész világegyetemben – ott kell lenniük mindenütt. Fajunk óriási teljesítménye. mint az anyag. ha az én-tudat kizárólagosan emberi képességéről volt szó. Ahogy Peter az előbb kifejtette. hogy ez minden olyan rendszerre vonatkozhat. * 192 192 . hogy kutyánknak van szubjektivitása. a tér és az idő – teljesen alapvető. A tudatos annyit jelentett. hogy tudatában vagyunk saját gondolatainknak és érzékleteinknek. a makromolekulákra. és így tovább lefelé. hiszen az ön-reflexív tudat központja feltehetően a neocortex*-ben van. A szubjektivitás viszont. LÁSZLÓ E. ami nem tévesztendő össze a reflexív tudattal. amely a természetben létezik és fejlődik. akkor azt kell mondanunk. a tudat ugyanolyan alapvető része a világegyetemnek. A legegyszerűbb élő szervezeteket is úgy kell tekintenünk. ami specifikusan emberi. nincs értelme határvonalat húzni. RUSSELL: Igen. Ha azt mondjuk.: A tudat egyre specifikusabbá válik az idő és az evolúció folyamatában. mint amelyeknek van szubjektivitásuk – de akkor ez miért ne lenne ugyanígy igaz alkotóelemeikre is. amely nem a testünkön túli világ ________ Neocortex – az emberi agykéreg fejlődéstanilag legfiatalabb része.

RUSSELL: Ez teszi az embert annyira különlegessé: az a tény. tekinthetünk úgy. az élet iránti új attitűdnek az az alapvető jellemzője. hogy önreflexív tudattal rendelkezik. el tudjuk helyezni magunkat a világban. Az persze elképzelhető. vagy nem lenne hozzá közünk.: Egyetértek. Ezért is lehet nekünk személyes identitásunk. amelyek nem gondolkoznak magukban. ami „nem-én”. ami az „én”. de jelenleg nagyon kevés az információnk arról. Mindent. amely körülzár. Azt mondjuk: végeredményben ismerhetünk-e bármi mást. akik spontán élnek át hasonló. amely belőle származik. mint saját elménket és tudatunkat? És egónk ezzel teljesen elválik a világtól. hogy az ember úgy érzi. mély kapcsolat fűzi a többi emberhez. Ami azon túl van. hanem a világ feltérképezésének a feltérképezésére. Aztán persze belegabalyodunk az énközpontú gondolkodásba és az összes korlátba és megszorításba. mintha szembenállnánk a világgal. és úgy látjuk. és ez a bőröm. akik elindulnak a szisztematikus. LÁSZLÓ E. Ugyanez igaz azokra. erős tapasztalatot – spirituális vészhelyzetet vagy halálközeli élményt. a többi fajhoz és a ter193 193 . a kísérleti pszichoterápia vagy a pszichedelikus szerek felelősségteli alkalmazása nyújtotta lehetőségeket – tiszta és egységes kép vagy látomás alakul ki önmagukról és a valóságról. mintha gyökeresen eltérne attól. Hiszen ha van én-tudatunk. mi zajlik a tudatukban. Mondhatjuk azt: ez vagyok én. Legalábbis olyan élőlényeknél. hogy képes erre. A delfin és a bálna lehet.BEVEZETŐ feltérképezésére van beállítva. mély önfelfedezés útján a különleges tudatállapotok segítségével – felhasználva a meditáció. mint a kutya vagy a macska. hogy hibázunk. Ennek. az nem én vagyok. mint mi. Ez a tulajdonság szerintem más élőlénynél nem fordul elő. GROF: De azokban az emberekben.

és felismerhessük. hogyan látnak bennünket mások. Fontos szempont még az is. hogy az ilyen ember inkább a megújuló energiaforrásokhoz fordul. Ennek pedig megvannak a hátulütői. mennyi mindenünk van. Ahogy már említettük. hogy tisztán tartsa a környezetet. GROF: Amit mondasz. félig van tudatában annak. Csak akkor ismerhetjük meg az igazi szabadságot. egy sok-sok évvel ezelőtti beszélgetést idéz fel bennem. kik is vagyunk. Beszélgetőtársam éppen egy pszichedelikus foglalkozásról jött. hogy mivel foglalkozunk. felelősséget érez bolygónk jövőjéért. Ha ezt a külső tényezőkből származtatott egyéniség-tudatot megpróbáljuk fenntartani vagy tovább erősíteni. és mi a szerepünk a világban. Más szóval. Az élmény során rájött. szükségét érzi annak. annak nagy része hamis és őt sem elégíti ki – nincs 194 194 . mindent átfogó spiritualitás. hajlamosak vagyunk rá. és szívesen visszatér a természetes ciklusokhoz. és betölti az egyetemes. és örökösen ki van szolgáltatva a körülményeknek. és fel kell fedeznünk. hogy amit életével tesz.A TUDATI FORRADALOM mészethez. amelyek kulcsfontosságúak jövendő világunk fenntarthatósága szempontjából. olyan tevékenységek felé fordul. ahol mélyen szembesülnie kellett élete értelmével. hogy figyelmeztetnek bennünket: rá kell ébrednünk énünk mélyebb tudatára. hogy identitástudatunkat abból vezessük le. RUSSELL: A nyelv és a gondolkodás lehet. hogy megadta nekünk az én tudatát. Ebből a szempontból úgy is tekinthetjük a spirituális gyakorlatot. kik is vagyunk valójában. hogy túllépjük a nyelv bizonyos korlátait. Peter. mint eszközt arra. Ez az identitás azonban rendkívül törékeny. legtöbbünk azonban csak félig ébred rá. A világ spirituális hagyományai egységesek abban. érző lényként mik a valódi lehetőségeink. óhatatlanul mindenféle helytelen és káros viselkedésformát veszünk fel.

az esővel. és nem reflektál rájuk. hogy mi ez. és viselkedését mennyire a társadalmi nyomás és a külső körülmények határozzák meg. Ennek viszont súlyos következményei vannak. Az ilyen „igazítás” 195 195 . „Igaz. Cselekedeteinek jelentős hányadát szüleinek be nem teljesült álmai és elvárásai vezérlik. Ha rájövünk. Ha például a nyulak a kígyókat botnak néznék. akkor a hibát hamar kiigazítjuk. kasza alá kerül. hogy megleljük saját margaréta-tudatunkat”. Ha egy állat hibázik.BEVEZETŐ igazán benne a lelke. a természetes kiválasztódás igazítja helyre a hibát.” Aztán elmondta azt is. személyre szabott kozmikus út valamennyiünknek. hogy bizonyítson nekik és magának. LÁSZLÓ E. életünk kreatív. A margaréta nem akar rózsa lenni. Kértem. csak tapasztal: tapasztalata maga a jelentés. hiszen akkor találta ki. – Lehet bármilyen más virág vagy növény. Természetesen fogalmam sem volt róla. életkörülményeink ugyan sok hamis programot erőltetnek ránk. elégedettséget hozó és könnyű lesz. szerintem az életünk legfontosabb feladata. de ezek mögött ott van egy külön. a Nappal. és elfogadjuk vezérelvnek. hogy margaréta legyen – mondta. hogy úgy érzi. Joseph Campbell úgy hívta ezt: „keresd az üdvösséged”. megeszi egy nyúl vagy rálép egy tehén. Az az élőlény. milyen erős programokat nevelt belé a kultúrája. Ezt nevezte ő margaréta-tudatnak. Hajlok arra. magyarázza el. De nézze csak meg őket! Közvetlen kapcsolatban vannak a Földdel. amelynek nincs ilyen tudata. Nem érdekli. és egyszer csak azt mondta: „Tudja. és az a szándék. emberek hibázunk sorozatosan magunk és környezetünk megítélésében. mit jelent ez a kifejezés. hogy a kutya vagy a többi állat közvetlenül érzékeli a dolgokat. vajon esküvői csokorban végzi-e. De ha mi. igen hamar kihalnának. Arra is rájött. nem kell. Beszélgettünk. és csak teszik a dolgukat. hogy megtaláljuk élményeink jelentését.: Reflexív-tudatunkkal képesek vagyunk arra.

A TUDATI FORRADALOM viszont ahelyett. Az ember sorsa viszont az. az eredeti valósághoz nem. A gyakorlati hasznosságon túl természetesen ott van az a filozófiai vagy metafizikai kérdés is. A világbéke esélyeit érintő kérdésektől indultunk el. hogy végső soron mi az igazság. csak megnehezíti a hiba felismerését. hanem igazabbnak is tűnnek azoknál. Láttuk a hajnalpír derengését a horizonton: az egyre-másra bekövetkező változásokat az emberek értékrendjében. amelyeket előbb vagy utóbb valamennyien felteszünk. Következésképpen rengeteg különféle világnézet létezhet. hogy bizonyos világnézetek és elképzelések nemcsak. Ám ezzel együtt az is nyilvánvaló. hogy tudatunk evolúciója a megoldás – ez a világbéke kulcsa. izgalmas napot töltöttünk együtt. mint mások. és komoly kihívást jelentenek. gon196 196 . Saját érdekünk. teljes bizonyossággal megválaszolni nem. fontos témák egész sorát beszéltük át. hogy ezt a kérdést csak feltenni tudja. mégsem adtuk át magunkat a tétlen pesszimizmusnak. hogy ezek felé a „jobb” világlátások felé induljunk el. Két gondolatteli. Hiszen a világot csak saját érzékleteink és értelmezéseink útján látjuk – csak saját térképeinkhez férhetünk hozzá. s egyben személyes és kollektív túlélésünk és fejlődésünk feltétele is. Eljött az ideje. Ezek adják a legösszefoglalóbb és legmélyebbre ható válaszokat azokra a végső kérdésekre. amelyek éppen jól vagy kevésbé jól működnek túlélésünk szempontjából. hogy befejezzük ezt a beszélgetést és búcsút vegyünk egymástól. személyes fejlődésünktől kezdve az egész emberiség evolúciójáig. A megemlített gondok nagyok. hogy jobban segítik túlélésünket és fejlődésünket. Késő van. hogy helyes változattal cserélné fel a helytelen gondolatot. és számtalanszor visszatértünk ahhoz a gondolathoz.

világnézetében – egyáltalán: tudatukban. hogy korunk biztató jelzése – jel arra. ez a kulturális és biológiai faj. hogy az emberiség. válaszol azokra a veszélyekre és kihívásokra. Ezt neveztük el a „tudat forradalmának”. azt a jelenséget. amelyről határozottan merjük állítani. amelyek ebben a sorsdöntő és mégis nagyszerű korban előtte állnak. 197 197 .BEVEZETŐ dolkodásában.

mit jelent az Ön életében ez a változás. hogy mindannyiunknak szerepe van közös sorsunk jobbra fordulásában. Írjon arról is. ragadjon tollat.A TUDATI FORRADALOM Kedves Olvasó! Szívből reméljük. és hogy mennyire tud hinni abban. akárcsak minket. és – amíg az élmény friss – ossza meg velünk a könyv nyomán ébredt gondolatait és felelevenedett tapasztalatait. hogy e beszélgetés Önt is mélyen megindította. Ön és olvasótársai visszajelzéseiből akár egy következő könyv is készülhet. Arra szeretnénk kérni. Írjunk együtt! Berezvai Ildikó és Timaffy Tünde a Kiadó 198 198 .

BEVEZETŐ 199 199 .

hadd csapódjanak hát le rajtam a könyv súlyos érvei.A TUDATI FORRADALOM Utószó László Ervintől azt a szíves felkérést kaptam. A témák lassacskán formát öltöttek. amely San Francisco Market Street-i révháza és Sausalito között közlekedett. Valójában arról van szó. Olvastam ezeket az oldalakat. és ebben a könyvben ismét meg is szólaltak. Azokban a viszonylag ártatlan időkben ugyanis San Franciscó-iak tízezrei kerekedtek fel ilyenkor hátizsákos túrára a Muir Woods vagy a Mount Tamalpais erdeibe. hogy személyes hozzáfűznivalóimat. mondtam magamnak. Ezek az emlékek újra felelevenítették bennem azokat a témákat. Lejtőn lefelé a szerelvény szabadon gurulhatott. és egyre csak a gyerekkorom járt az eszemben. a könyv ébresztette gondolataimat vetem papírra. Volt egy kompjárat. Függőleges dugattyús. Ám legyen. amely működésbe hozza 200 200 . hogy utószóval járuljak hozzá ehhez az izgalmas hármas párbeszédhez. de azon kaptam magam. hogy feljussunk a kompra. Nekiláttam. bohókás mozdony húzta a nyitott kocsis kis vonatot. hogy vissza kell térnünk. vissza kell találnunk egy olyan állapotba. amelyek egész életemben foglalkoztattak. a Sausalitóban és a San Franciscó-i öbölben álló lakóhajón lezajlott beszélgetések dokumentumát. Hétvégenként kilométeres sorok kígyóztak ott. órákig kellett várnunk.

amelyek ennyi embert nem tudnak többé fenntartani az eddigi szinten. miként kell megváltoznunk. az érzékek művészi kifejezésformáit. erkölcs és vallás hatalmas humanitárius tartaléka. Igaz ugyan. iskolázatlanok (vagyis kiszolgáltatottak). jobb képviseletű szintjét. majd ezeken túl miként tanítsuk az éneket. születésünktől magunkkal hozott adottságok felszabadítását – a fajemlékezetet. amit „érzésnek” hívunk. elnyomottak. Ez közvetlenül ahhoz a kérdéshez tartozik. olyannyira. ahol már az intellektuálisan megszerezhető tudás és képességek uralkodnak. mohó szenvedélylyel. vagy alaposabban. hogy megelőzzük az élet kollektív öngyilkosságát: miként tanítsuk meg az embereknek a bennünk eredendően lakozó. akkor sem tudjuk megakadályozni. hogy itt van az együttérzés.BEVEZETŐ eleve létező vonzódásunkat az egészhez. Még ha el is érjük a demokrácia magasabb. földet. Óriási haladást értünk el az orvostudomány. A televízió. a beszédet. a jobban. Ezeket a területeket is meg kell hódítanunk. kötelességérzet. amennyi gépei bekapcsolásához szükséges. az örökkévalóság egyetemes tudatát. megnyilatkozáshoz szükséges tér. kommunikációhoz. oxigént és erőforrásokat. gyengék. hogy az erősek és kegyetlenek magukhoz ragadják a még megmaradt élelmet. Mégis nyilvánvaló. sőt a természet bennünket fenntartó állat. Ekkor.és növényfajai is pusztulni kezdenek. de sosem feledve azt. az önmagunkra figyelés adottságát –. vagy másképpen iskolázott csoportok képviseletét. bűntudat. a génemlékezetet. Olyan mérté201 201 . a pszichológia vagy a mesterséges élelmiszergyártás terén. hogy egész fajunk megtizedelődik. betegek. rádió és számítógép hatására leszűkült a mozgáshoz. hogy hamarosan mind tanúi leszünk (az áldozatokat kivéve) annak. hogy az embernek már csak annyi területre van igénye. csak ekkor következhetnek azok a területek. vagyis megoldjuk a kizsákmányoltak. amelynek részei vagyunk – amelyhez tartozunk. a végtelenség.

hogy az esztétikum súgja 202 202 . miképpen legyünk részesei ennek. amit az embernek meg kell tanulnia. megbocsátóak és eltökéltek. sem természeti katasztrófa. megfogható. hogy a művészi kifejezésforma. vagy a történelem többi nagy járványa. A végtelenség minden sejtünk és atomunk mélyén ott rejtőzik. amellyel bármit megszerezhetünk vagy uralmunk alá hajthatunk. az a mértékletesség. hogy oktatási rendszerünk magától értetődően azt célozza meg. egylényegű végtelenséget akarjuk felépíteni. mindenhatónak és mindentudónak képzelhetjük magunkat. ahol végre megtanuljuk a mindeddig elmaradt leckét? Át tudjuk-e úgy alakítani a világot. A kérdés az. hogy irányíthassuk a világot. de mi ebből örökösen csak a lehetetlen. művészi kifejezéssel mutatható fel megalkuvás nélkül. azt.A TUDATI FORRADALOM kű lesz ez a pusztulás. bizakodóak. Ha az nincs. hatalmat akarunk és palotákat. és vele együtt az arányérzék és a határok tudata. a bennünk rejlő végtelenség nem kap más kifejezési lehetőséget. hogy jó szándékúak és bátrak legyünk. sem vérbosszú. A legnehezebb dolog. és egyidejűleg számtalan oka és előidézője lehet. hogy – Woodrow Wilson szavait parafrazálva – „biztonságban legyen benne a jóság” és „biztonságban a demokrácia”. Ki tudjuk-e választani a leghumánusabb utat. Elérjük-e valaha. mint a pestis a középkorban. hogy végtelen hatalomra próbálunk szert tenni. amelyiket nem követ sem sugárfertőzés. miképpen tudunk beavatkozni. Elérjük-e valaha. Pedig a bennünk rejlő végtelenség és örökkévalóság csak a kreatív. Tulajdonképpen már el is kezdődött. mégis realisták. és csakis a folytonos kreativitás válthat meg bennünket a nyerseségtől és otrombaságtól. sem lelki sérülés – azt az utat. ha nincs művészet és alázat. bölcsek és nagylelkűek – nem pedig csupán okosak és önzőek. amelyik a legkevesebb negatív következménnyel jár. mint azt. a kiművelt kifejezésforma vezérelje mindennapi cselekedeteinket? Elérjük-e valaha. Egy műalkotás lehet végtelenül szép.

ha nincs más választása. és kivel osztjuk meg. hogy kiről van szó: kitől veszünk el. Ma ezt még mindig attól tesszük függővé. hogy filmjeink. hanem saját áldozatainkat is védenünk kell – az itt és most helyett új dimenziók nyíltak meg: a „mi valamennyien” és a „holnap” dimenziói.BEVEZETŐ jük-e valaha. mint végigcsinálni. Az édesanya. akkor a lelkiismeretével is egyedül kell szembenéznie. Kétségtelen. De elérhető-e összemberi mércével is az. hogy a tudományos kutatások és módszerek hangsúlya mára áthelyeződött: az érdeklődés a megfogható területéről a megfoghatatlanéra került. És kétségtelen. amink van. a mechanika jelenségeiről az elektronika jelenségeire. ha erőnket a bűnmegelőzésre fordítjuk. médiánk. hogy gyermekeink félelmet és előítéletet tanuljanak? Meg tudjuk-e akadályozni. hogy az együttérzés útját állja a mohóságnak? Hogy ne még többet vegyünk el. Életeket csak akkor menthetünk. amely igazol bennünket. amely áldását adja legferdébb szándékainkra is. A mind magasabb tudatosság ma már nem a fizika kényszerítő törvényeinek függvénye. csak akkor javíthatjuk kultúráink és civilizációink túlélési esélyeit. hanem megosszuk másokkal azt. De létrehozhatunk akármilyen bíróságot. gondolataink és szándékaink mind durvaságot és erőszakot sugározzanak? Vagy éppen ezzel próbálunk felkészülni az előttünk álló rettenetes katasztrófákra? A nehézség abban rejlik. De ha az ember egyszer csak segítség nélkül marad. vagy jó esetben mindkét szülő így gondolkozik a gyermekéről. hogy az esztétikum súgja meg. amit elkezdett. a szén fűtőerejéről az atomba zárt fűtőerőre. akadhat olyan eszme. könyveink. hogy az azonnali idő és a közvetlen tér kitágult: nem zsákmányunkat vadásszuk többé. hogy akadhat olyan elmélet. hol az erkölcs a tetteinkben és a viselkedésünkben? Meg tudjuk-e még idejekorán akadályozni. büntetni csakis a bűntett után lehet. hanem a pszicho203 203 . Nürnberg óta többször is felmerült már egy új Világbíróság felállításának gondolata.

ezért a kommunikáció.A TUDATI FORRADALOM lógiai meghatározottságé. életek és halálok. annak kémiai folyamataival és elektronikájával. természetszerűleg megszületik. pontosodik. Az orvostudomány ott tart. talán még jobb is így. csak a választás mostanában kaotikusan és vaktában történik. és az emberiség egyszer csak eljut odáig. kifinomul – és teljes valójában meglátja az isteni lényeget. Mert napjaink Istene Mammon: a pénz. a kereskedés istene. Még ma is nőket és gyermekeket áldozunk leginkább. hogy egy véget nem érő folyamat részesei vagyunk: születünk és meghalunk. hogy védje meg a szent szimbólumokat és szent elveket – hiszen ezeknek isteni jelentőségük van. ezért van a szüntelenül fejlődő tudat. nemzedékek váltják egymást. hogy hány embert érint ez a dolog. 204 204 . hogy áldozza fel magát a zászlóért. Mi is arra születünk. hogy az élet bizonyos ideális feltételek teljesültekor mindenképpen. A nemzetelvűség azt követeli a hazafitól. ha lehetséges. hogy tudása összeadódik. Az áldozat globális méreteket ölt. nem formalizált. Hiszen egyre inkább rájövünk. rendületlenül létezni akar. vagy. és ezért az a felismerés. sőt egyre inkább magyarázható az élő sejttel. hogy reakcióink és gondolataink létrejöttét ugyanúgy képes vizsgálni. Egyre tisztábban látjuk. sőt meg akarja ismeri magát. Most jön majd el az átfogó. A mai társadalom sem különbözik alapvetően a korábbi. És leszámítva azt. mint agyunk legkülönfélébb betegségeit. hogy az élet állhatatosan. primitív társadalmaktól. rituális keretek között. mindent egyesítő eszmék kora. hogy feláldozzuk magunkat. papok és potentátok segítségével megmeneküljünk – akkor azonban fiainkat és lányainkat áldozzuk fel Istenünknek. Kezd kirajzolódni előttünk az élet egészének szerveződése és célja.

ha a legszörnyűbb célokra.BEVEZETŐ Vannak olyan államok. együtt kell működnünk velük. gonosz. nagyobb dimenzióit. kimondhatjuk. a mi világunkhoz: szót kérnek. Létezik-e vajon olyan szintje. Ehhez viszont óriási lépést kell megtennie az afrikai átlagembernek. ahol már nem földi valónk öröme és fájdalma az úr? Létezik-e „tudata” a halhatatlanságnak? Én hiszem. akkor is. a rovar tudata: a genetikailag meghatározott élet. hatalmon lévők végtelen tartományai vannak. ami hozzánk tartozik. megalázott. amikor a tömegmentalitás egyszer csak beszivárog a A tudatnak köreibe. hogy kénytelen elfogadni az együttérzés. önfeláldozás. faj. hogy – akár a teremtésben. elnyomott és mindebben megkeseredett ember. a közösségi érzés új. ami egy szebb világhoz kell: az isteni szózat. adnunk kell a véleményükre. Nehéz a ma emberének azzal szembesülnie. alárendelt. kultúra követeli ezt ki magának – vagyis rengeteg lenézett. ahol tudatára ébredünk a bennünk is létező univerzális egységnek – még perverzióink is csak azt mutatják fel. Nehéz helyzet az. Ez a sok „ellenség” most már hozzánk tartozik. ha buta. Mégis mindez szándékosan úgy szerveződik. nagy eszmék. Ezek a gyerekek azután – önszántukból vagy sem – ezrével rohannak a halálba. engedelmesség. ártó vagy öngyilkos szándékkal használjuk. megbízható gyilkosok. ahol a mohamedán kisgyerekeket abban a hitben nevelik. Egyszerre számos társadalmi osztály. az ember tudata: a sok tekintetben maga az én által 205 205 . hogy az önfeláldozás legszebb jutalma a halál. Pedig tudnunk kellene. és meg kell hallgatnunk őket. hogy a „büszke” gyarmatosítónak vagy a „büszke” fasisztának is. a „büszke” fehérnek vagy a „büszke” feketének egyaránt – sőt. hogy igen: a tudatnak számtalan foka és szintje van. akikről azt tartottuk. ami már bennünk van. Mindenütt szívesen képeznek ki gyerekeket: ők a tökéletes. vallás. Holott megvan mindenünk. hogy egy tudatos és álszent Ördögöt szolgáljon. hogy szokásaink és anyagi jólétünk ellenségei. Az atom tudata: a magba zárt energia.

a bankszakmát. a művészeteket és minden mást. a kereskedelmet. a nagyot a kicsi határozza meg? A fájdalomérzet viszont az egyénre korlátozza a tudatot – vagy talán ezen is túl lehet jutni? A legszigorúbb. hogy bemocskoljuk. az ember tudata: a sok tekintetben maga az én által meghatározott létezés. azonnal áldozatul esik különféle mesterséges ingereknek. a filozófiát. mekkora tehetségünk van arra. Én mégis hiszek egy egyetemes vallásban. Az egyház sok „közkatonája” és számos laikus is elfogadja már ezt a semmiképpen sem új látásmódot. hogy elpusztíthassuk. egy igaz. amire most szükségünk van. és szervezeteket építenek rájuk. elegáns és mai vallásban. kéjnek vagy erőszaknak. A világ ezerféle jelensége transzperszonális szinten szerteárad. hogy minden kommunikációt művészi szinten tudjunk művelni. hogy bármit megtehessünk vele. de ugyanígy a természettudományokat. a hírvivőt és a címzettet egyaránt. evolúciós fejlődésünk 206 206 . ahogy a többi élet sem. Talán ez minden. legnemesebb alkotások és eszmék is azonnal megosztják az embereket. úgy. Mégis. hogy a tudat csak viszonylatokban működik? A rövidet a hosszú. minden cselekedetünket és az összes tudományágat – az orvostudományt. a többi ember és állat élete sem arra való. mihelyt terjeszteni kezdik őket. Vagy lehetséges. félelemnek. Pedig az erő arra kellene.A TUDATI FORRADALOM zott élet. a pszichológiát. egyszerű. hogy belekomponáljuk az összes fontos tényezőt: az üzenet idejét és helyét. Mert a mi „egy” életünk nem arra való. ha úgy tetszik. fertőznek és roncsolnak. megszentségtelenítsük az életet! Dicső elménk ha egy percre felügyelet nélkül marad. és időleges szükségletet hoz létre. mihelyt „hasznossá” tesszük őket – mihelyt parancsokká és előírásokká válnak. Az egyetemesen elfogadható hit jelentősége abban rejlik. A fenti oldalakat már e felfogás jegyében írtam. hogy át tudná hatni egész gondolkodásunkat.

egy tanítvány – szeretete és hálája tegyen bennünket elégedetté. és mihelyt a teremtés folyamata lezárul. vagy ha éppen nem is boldogok. hogy megértettünk valamit. Mindannyian odatartozunk ugyanis az összemberi szándékok. de mi is állandóan kapunk. hogy szépséget tudunk teremteni magunk körül. A közös céloknak. hogy eszmék és találmányok egyszerre jöttek létre. hogy egészségesek vagyunk. elégedettek. hogy egy másik ember – egy gyermek. ha ezeket csak tudat alatt érzékeljük. azt akarjuk. ahol egy kölcsönös felelősségi rendszer működik. és meg is kell ugyan felelnünk. Hányszor voltunk már tanúi annak. És ott van persze az a tény. vagy éppen olyan közösségbe tartozunk. mihelyt a dolog bekerül a világ vérkeringésébe. vagy adakozni tudunk. De a túlzás. a közös örömnek vannak „szinkronicitásai”. és boldogok vagyunk ettől. az összemberi gondok és gondolatok valamelyik fő áramához. de bizakodóak és barátiak. eredetisége azonnal fel is hígul. egy-egy új zenei vagy irodalmi stílust a Teremtő és az Ő világa – a mi világunk – termeli ki magából. a fegyelmezetlenség és az öröm ugyanúgy elengedhetetlen alkotóelemei a civilizált létezésnek. hogy a jó (vagy a rossz) konstellációk mennyire vonzzák egymást. boldogok akarunk lenni. Igazi megelégedettséget azonban akkor 207 207 . hogy egyesült erővel érhessenek el közös eredményt. mert még egy ilyen helyzetben sem lehetünk feltétlenül boldogok. a haladás bizonyos lépcsőfokaira egy időben léptek fel emberek egymástól távol eső helyeken. teljesek. hogy az életnek célja van: tanulni és adni akarunk. még akkor is. tudni akarunk és a tudást megosztani másokkal. mint a humor. vagy akár csak az.BEVEZETŐ egy pillanatnyi szükségletét. és azon. Mindig is elámultam a „megtalálja zsák a foltját” szólás igazságán. Minden teremtett dolog már eredetekor része lesz adott helyzeteknek és körülményeknek.

ha az eredendő feladat úgy szól: az ellenséges mentalitást kell átformálni. amit embernek nevezünk. Végül elérkezhetünk a teljes önállóságig. egy hirtelen jött. azaz bizonyos mértékig minden tudattal bír – márpedig nem hitethetjük el magunkkal azt. követői vagy ügyfelei. nem befolyásolhatják. hogy Omnia Animat. külső tényező. hogy egója fogságában az ember sehogy sem tudja enyhíteni ezt a mohó. hogy az egyes ember nem több. De az is elég. és van egy olyan. majd az élővilágban és az élet magasabb szerveződéseiben –. amit mi most szellemnek hívunk? Hiszek a „belső” és a „külső” egységében. a nagy német filozófusnak igaza van abban. hogy folytonosan áthat bennünket a „tudat”. olthatatlan vágyat: korlátlan hatalom kell neki. idegen tudatforma jelenik meg („manifesztálódik”. hogy van olyan sugárzás. hogy újra megtapasztalhassuk az „istenséget” – ezért van az. valamennyien az után sóvárgunk. és ha tudjuk. ha a szellemen. ha annál sűrűbb anyagon hatol át? Vagy talán éppen az a tudat. és igaz az omnia animat. sem riválisai. nem ítélkezhetnek róla sem az utcán. mint valami vibráló neutron? Változik-e a tömege akkor.A TUDATI FORRADALOM hoz egy ilyen teljesítmény. Van némi önállósága. sem máshol. Ezt az ént már nem érzékelhetik mások. ha gondolkodásunkat azokra sikerül átvinni. Lehet. mint „csavar a gépezetben” – de akkor is „tudatos csavar”. ahol teljes tudásban létrejön a misztikus egyesülés a Mindenséggel. amelyben „hiszünk”. növekvő önállósága is. amely képes áthatolni egy fényévnyi vastag ólomfalon. a világ 208 208 . tetszőleges pillanatban egy új. és akkor. amely minden élő sejt titka. amely összhangban áll a sejtekkel is és azzal a több milliárd sejtből álló nagyobb egységgel. ahogy a teológusok mondják) anyagi formában. Igen. hogy egy adott. akik ennek a mentalitásnak a következményeit szenvedik. és lassan ez az új gondolkodásmód válik meghatározóvá az egész társadalomban. sem alárendeltjei. akkor nem éppígy lehetséges-e az is. az a végső cél. szóval ha tényleg úgy van. Ha Constantin Brunnernek. ahogy én hiszem.

hallani akarunk. elnagyolt gondolat. nappali rémálmok rabolják el. magunk hasznossá tételének köre és lehetőségei végtelenek. a segítésnek. hogy neki mire van szüksége – és ez elengedhetetlen. ha nem ismerjük a belső egyensúlyt és békét.BEVEZETŐ tatlan vágyat: korlátlan hatalom kell neki. A megértés. És tudnunk kell. hogy segítsek és vezessek embereket. Csak így vagyok képes arra. akkor szabad gondolatainkat pusztító tervek. durva. épületeket alkotunk. festményeket. izmaink mozgásra vágynak. rajongó lelkű em209 209 . aki erősen motivált. amely így magasabb szinten térhet vissza. önzetlen mártír. Nekem arra van szükségem. De ha bebörtönözzük magunkat egy szektába vagy egy fundamentalista csoportba. érzékeink minden álma isteni rendbe szervezve jelenik meg: látni akarunk. tiszta. és – ha képes erre – minden szögből átláthatja saját helyzetét. minden fantáziakép. amely ezek nélkül nem ismerne semmiféle határt. a világ legnagyobb palotája és ezer feleség. és ebből létrejön az atlétika és a gimnasztika. és csak egy nővel hálhat. A művészet és a minőség tehát korlátot szab az egónak. hogy szeretet és bizalom vegyen körül. a gondolkozást. holott maga fölött sincs hatalma vagy uralma. Hiszen csak ebből kiindulva tudja megfogalmazni. hogy mások segítsenek és vezessenek engem. az alkotó ötleteket. az imát – mindazt. és ezért szobrokat. amellyel a megfogható. Tisztelnünk kell az élet legszentebb részeit: az álmodozást. Képzeljünk csak magunk elé egy terroristát. birtoklott dolgok a művészet megfoghatatlan világába átkerülnek. hogy a tanulásnak. egyszerre úgyis csak egy szobában alhat. újra felidézett élmény. Ez a gondolatsor viszont mind ez idáig figyelmen kívül hagyta az átalakulást – azt a metamorfózist. Ott minden csúnya. amit szabad időnkben teszünk. újraélt. a meditációt. és ezért megszületik a zene. a gondoskodás szintén behatárolja az egót. ahogy csak ekkor hagyom azt is.

mint teljesíthetetlen ígéretekből. bombákat gyárt. hogy hozzájuk forduljunk. a politikai propaganda és a különféle vallások meggyőző erői és módszerei nagyon hasonlóak. függetlenül attól. színvonalasan élő társadalmat. és meg kellene akadályoznia. ha cselekedeteinek indítéka a bosszú. hogy milyen színű és milyen szándékú kézben van. Mégis. építi a kapitalista kizsákmányolás rendszerét. vagyis létrehozni egy egyszerű. Mégis. ahol a különféle cselekvő. és kitör a háború. a pénz felhalmozása odáig jutott. rettenetes visszaélések történnek a tőkévé vált pénzzel. És sok hiányzik-e még ahhoz. Hiszen másból sem áll mindegyik. olyan nyitott és szabad területeket. „a kicsi a szép” kigondolója elképzelte? Mi lehet az a legkisebb katasztrófa. hogy a teljesíthetetlen ígéretek egymással szemben álló rendszerei egyszer csak háborúzni kezdjenek? Sok hiányzik-e még ahhoz. amely új értékrendet tenne szükségessé az Egyesült Államok210 210 . közvetlen kapcsolatok a pénz kizárásával zajlanak. hogy már egész nemzeteket lehet adni-venni – mindez tehát szükségessé teszi azt. ahogy azt Schumacher. hogy a kínai városok és az amerikai városok egyaránt elpusztuljanak? Jelen pillanatban mindkét országot azonos célok működtetik: hatalmat akar. „köztes” technológiát. Képesek leszünk-e irányt változtatni? Teljesen új irányba indulni: a komposzt hőjét. összetartó. előbb-utóbb. hiszen egy dollár egy dollár marad.A TUDATI FORRADALOM ber – mégis. Hazugságaikat oktatási rendszerünknek kellene felfednie. akkor semmit nem tud adni sem magának. A pénz valójában demokratikus hatalom. sem az emberiségnek. A reklámok. hogy pénzmentes területeket hozzunk létre. kihasználja a természeti és emberi erőforrásokat. hogy ellássuk vele magunkat és még inkább a harmadik világot. a kényszerítő körülmények hatására kiformálódik majd a két ellentábor. a napenergiát vagy a Föld belső energiáját felhasználni. és közben igyekszik létrehozni egy egészséges.

a csendes kitartást – amelyek úgy sugároznak végtelen bizalmat. vagy pusztán gazdag. nagyon szánandó emberek.vagy alkoholfüggőséget. Margaret Patterson fejlesztette ki néhány évvel ezelőtt. A büntetés visszafelé működik. ahogy haszontalan a paragrafusbújó jogászok óriási serege is. hogy közben csak elenyésző csorbulást 211 211 .BEVEZETŐ ban? Pénzügyi csőd. Azok a törvények. a tanulást. mert így tudnak megfelelni a mi civilizációnknak. Rendkívül hatékony: a kezelt személy egyetlen hét alatt klinikailag megszabadul a függőségétől. munkanélküliség. hogy az ügyekről érdemi ítéleteket hozzanak. Nem is harcolhatunk velük szemtől szemben – az egyetlen megoldás az oktatás. és megjavítaná és visszavezetné a társadalomba a vétkeseket. éhínség. és haszontalan a bíróság. ugyanazokhoz a szokásokhoz. Kíváncsi vagyok. Ezt a módszert. ugyanúgy a függőségükben élnek-e. gyártják és forgalmazzák ezeket a termékeket. hogy azok az emberek. szorgalmazzák a megértést. hogy nehogy visszatérjen ugyanabba a környezetbe. járvány. amelyek a lehető legtöbb emberre képesek pozitívan hatni: bátorítják őket. csak az esemény utánról szól: nem teszi lehetővé a megelőzést. Pedig ez így helytelen. hogy ezeket elkerülhessük. a türelmet. Ahogy arra is megvan a biztos módszer. társadalmi káosz? Pedig mindenünk megvan. akik termesztik. akik maguk sem méltók arra. ahelyett. fegyverrel és mindenféle luxussal veszik körül magukat. frusztrált maffiózók? Szánandó. nikotin. Igazságügyi rendszerünk a büntetésre épül. mint áldozataik milliói. jórészt haszontalanok. amelyek a büntetésben önkényesen különböző fokokat állapítanak meg. ahol olyan emberek ülnek. bár utókezelés szükséges ahhoz. a neuro-elektromos terápiát dr. a fejlődést. hogy védené az áldozatokat. akik óriási autókkal. Azok a jó értékek. hogyan gyógyítsuk a kábítószer-.

Ők gyúrják bele a társadalomba az életadó kovászt. hogy egyedül ezen a módon lehet leküzdeni az előítéletet és az erőszakot. álmodozókra. és nem is hozná a kívánt eredményt). sikeresen be tudta bizonyítani meggyőződésem helyességét. hogy merre kell tartanunk. hogy a nők manapság nem a bátorság és a férfiasság alapján választanak. hogy ki milyen gazdag – bár szerencsére akadnak még kivételek. amelyben nincs egyetlen súrlódó vagy mozgó rész sem. úgy harminc évvel ezelőtt. hogy felhagyjunk végre a letargiával. Eric Laithwaite találmányát. kell egy nagy adag ihletettség. Tisztán látható. De ma a biztonság kizárólag anyagi biztonságot jelent. amelytől megdagad az ezrek táplálékát adó tészta. hanem azt nézik. és kell az. A saját MUS-E projektem. amely az európai iskolákban folyó zenei és művészeti oktatással foglalkozik. amit tudni kell. Ahogy feljebb már írtam. és fontos feladatunk. megvan a jó szándék tettben.) A társadalomnak óriási szüksége van feltalálókra. művészekre. a művészetek érzékeinkre támaszkodnak – melyek közül is a hallás a legelső –. Minden eszközünk meg is van ehhez. Akkor hát mi hiányzik? Az.A TUDATI FORRADALOM vagy károsodást okoznak. azt az élesztőt. amely könnyűvé teszi utunkat a halálba. amely fellelkesíti a gyermeket és megbékíti a felnőttet. vagy születés után minél hamarabb eljuttassuk a gyermekhez. a rossz szokásokkal. És kell még valami kényszerítő erő (de egy katasztrófa túl drasztikus lenne. hogy ezeket a művészeteket lehetőleg már terhesség alatt. tudjuk. Akár a lineáris motor. a létező legjobb világban is lesz elegendő alkalom a harcra és a versengésre. azt. (Magam is láttam ilyet. Minden faj hímjei versengenek a nőstényekért – hajdan ezt szolgálták nálunk a párviadalok és a lovagi tornák. hogy minél gyorsabban 212 212 . lélekben egyaránt. gondolatban. hagyjuk el a bűnbak-mentalitást és az előítéleteket. Elég nagy kár is. Mindig is.

BEVEZETŐ felismerjük. ha leküzdjük a félelmeinket. másokért és az egész emberiség boldogságáért. hogy látjuk. Yehudi Menuhin 213 213 . micsoda gyönyörünk származik abból. mennyi mindent tehetünk mi magunk is önmagunkért. a tanulás és az abból fakadó büszkeség. ha boldog gyermekeket látunk magunk körül. ha a világon szerteszét segítőkész barátaink vannak. hogy micsoda páratlan örömöt kínál az alkotó élet.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful