Varga Géza

:

Nemzeti jelképeink és a rovásírás
Világunk tele van vallásos jellegű szimbólumokkal és hie-roglifákkal írt üzenetekkel, amelyeket a kőkorszak óta őriznek az egymást váltó nemzedékek. Egy ősi preírás? mutatványai ezek, amelyeket már alig értünk. Abból a korból, amikor az is-tenek még közöttünk jártak, s arra tanították az eszmélő embe-riséget, hogyan lehet sorsának urává. Isteni üzenetet hordoznak a magyarság jelképei is, amelyek a székely rovásjelek segítségével megérthetők vagy éppen el-olvashatók. Jelképeink kitűzése ma is az emberfölötti példaképek köve-tésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés foly-tatására, hogy újra szentté váljon talpunk alatt a föld s igazzá a rajta élő ember.

A címer
Magyarország, ma köztársaság, ősi elemek egyesítésével létrehozott címerének históriája több államformát is átível. Kezdetei az írott történelem előtti idők homályába vesznek, előzményei és párhuzamai az antik magaskultúrák és a lovas-nomád katonai demokráciák világában találhatók meg. Üzene-tet hordoz és a címerelemek első grafikai megfogalmazása az emberiség eszmélésével egyidős. A Magyar Királyságban vált a klasszikus címertan szabályai szerinti címerré. Ősisége és a benne foglalt gondolati tartalom miatt az állami szimbólumok között páratlanul áll. Elemei székely rovásjelekkel vethetők össze. A folyókat szimbolizáló árpádsávok az „aK„ (pataK), vagy az „ü„ (Ügy), a hármas halom az „m„ (Magas), a kettős kereszt pedig a „gy„ (Egy) rovásjellel rokonítható. Az „m„ és a „gy„ a magyar népnév tövét vagy a véle rokon megye szavunkat rejtik. A magyarság mitikus ősére, a világ közepén álló (a megszemélyesített világoszloppal azonos) Magor-ra emlékeztetnek.

Az árpádsávok
A hullám alakú „ak„ és „ü„ jelek eredetileg az Ószövetség-ben is szereplő, de annál jóval korábbi hagyományban is sze-replő négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) szimbólumai voltak. Ezek a folyónevek a Magyarok Istenének négy jelzőjéből (Élő, Úr, Egy, Jó) alakultak ki. Az árpádsávok ma a Tisza, a Duna, a Dráva és a Száva jelképei, az új haza szent folyóira emlékeztetnek. Az árpádsáv az Árpádház isteni eredetére és küldetésére u-taló, vizet ábrázoló jel. A sumér és a kínai „víz„ és „folyó„ je-lek párhuzama. A víz jelkép vallásos értelme a magyarság és más népek ős-hagyományából tisztázható. A vízből születő, életüket népük-nek szentelő, királyságra jutó, majd a halhatatlanok közé e-melkedő hősök sorsára utal.

A kettős kereszt

Rank megjegyzi. s a hasonló ázsiai hiedelmeknek se szeri. A magyar népmesék kiskanásza a király kertjében nőtt. de vallá-sos jelentőségű vagy preheraldikus ábrázolásokon jóval ko-rábban is felbukkan. A címer kialakulásakor az egyes összete-vők ábrázolása nem volt egységes és grafikailag kiforrott. egyház szavunkban pedig szent jelenté-sű. a Mátrával és a Fátrával) azonosítja.Az általában halmokon álló kettős kereszt mintegy hétszáz éve közismert szereplője a magyar címertörténetnek. Függőleges szára a Tejút. az emberiség egyik leg-régibb szimbóluma. A toronytemplomot (zikkuratot) a babilóniaiak úgy tekin-tették. lépcsős hullámtaraj (Varga/2000/58. a világ közepének ábrázolása (Berze/1961/59). A sumér „herceg„ és a kínai „király„ írásjellel genetikus kapcsolatban lévő magyar kettős keresztet a hagyomány és a kutatás egyaránt a királyi hatalom jelképének tekinti. Egy szavunk ma is Istenünk jelzője. A napfordulókkor ugya-nis a Nap éppen a Tejútba kél. mert az uralkodó is az eget és a földet ösz-szekötő kapocs „ akár a világfa. A sámán kozmológiában a . A hármas halom A hármas halom a magyar államcímer önálló jelentést hor-dozó alkotóeleme. ábra). E lépcsős hullámtaraj a Tejútra és a rajta menekülő égi csillagszarvas hullám (W) alakú szarvára utal. s emeleteit megmászva. A kettős kereszt az égig érő „ az eget tar-tó istennel azonosított „ világfa jele. Ezzel függ össze esztendő szavunk „Isten idő„ értelme. dárda. önkívületben elját-szott utazása során. Amint azt G. a király vagy a pap képletesen feljuthat az égbe. kötél vagy nyílvesszők láncolata segítségével valamikor a maguk testi valóságában ténylegesen fölmentek az égbe (Eliade/1994/I/50). mesebeli királyok. se száma. hogy jelentés nélküli elemnek tekintse. amelyet szabályosan egy-nek kell olvasni (például az énlakai rovásfeliratban). hogy alapja a Föld köldökén. amely éppen a Sarkcsillaghoz. csúcsa pedig az égben van. A hármas halom keletkezéséről és értelméről ezért „ valamint a jelentés tisztázására irányuló kutatások elhanyagolása miatt „ született az idők során több. Azért lett a királyok jele. Ezért jelöli a kettős kereszt a szé-kely rovásírásban a „gy„ hangot. ábra). táltosok) egy fa. A kutatók akadémikus vonulata hajlik ar-ra. égig érő fa törzsébe vágott lépcsőfokokon jut a felső világba. a két keresztszár pedig a nappá-lya két állapota a napfordulók idején. héroszok. A világoszlopot jelképező valóságos sátorrúdon vagy rovát-kolt fatörzsön jut fel az „égbe„ a sámán is. Vélük szemben a hagyomány és az alternatív kutatás az antik mitológiák szim-bolikájának megfelelő magyarázatot ad: a címer halmait az ország három hegyével (a Tátrával. egymásnak gyökeresen ellent-mondó magyarázat. Az archaikus hagyomány szerint egyes ki-váltságos lények (ősök. Szimbolikus ábrázolásokból is sejthetően a hármas halom (lépcsős hegy) és a zikkurat egyaránt az ég és a Föld találko-zásának helye. Azaz a kettős kereszt a Napis-ten egy éves életútjára emlékeztet. a sztyeppi és arktikus népek „világfa„ vagy „világoszlop„ képzete kétségtelenül az ősi elő-ázsiai elkép-zelésekre vezethető vissza (Götz/1994/835). az égbolt zárókövéhez vezet (Varga/2000/168. Képírásszerűen erősíti meg a toronytemplom égbe vezető voltát egy totonac (azték) piramis lépcsőin kőbe vésett égig csapó.

sumér típusú zikkuratok segítségé-vel. ahol egy egyedülálló temetkezési és áldozóhely-komp-lexumot tártak fel. s a megindult népvándorlások-nak köszönhető az andronovói kultúra közel egykorú megje-lenése. s e szó megfelelője a magyar vár. meg népi ábrázolásainkon is (Varga/1993/114. legkésőbben a korai szarmata korban épülhetett. és az emberek többé nem értették meg egymást. Mint azt Makkay János meggyőzően kifejti. a Föld köldökén emel-kedik a világoszlop (hegy. e. Ekkor összezavarta nyelvüket. 1000 táján). e. fa. Ezek megmutatják e koz-mogóniai képzetek és toronytemplomábrázolások útját a sztyeppre (a mongol lépcsős áldozóhelyről Berze/1961/61 tájékoztat). amelynek felső része kilenc koncentri-kus falból állt. középső és alsó világra oszlik. Megemlékezik az égi kapcsolatkereső törekvésekről és a zikkuratokról a Biblia is. Jordanes szerint a vár szó a hunok nyelvében is megta-lálható volt. Csakhogy az irániak a sumér bar „földhányás„ szó változatát használták a sumér zikkuratok mintájára készült földpiramis megnevezésére. s a szent térség egyik rendeltetése a halott-kultuszhoz kapcsolódó emlékező áldozat. hogy véghezvigyenek mindent. felbukkan jüe-csi (kusán) aranylemezen. a bécsi magyar szablyán át Japánig ma is kimutatható. Az egyiptomi hükszosz főváros: Avarisz nevét leszámítva. Jól példázza ezt a vara szó esete is. az égig érő világ-oszlop része ez. A délturkesztáni települések Kr. hogy lássa a várost és a tornyot„. Segítségükkel a lépcső-motívum és a hármas halom eredeti jelentése is meg-érthető: ég és Föld kapcsolódásának helye.? A legfelső térséget gerendasor fedte. . Az emberek által lakott középső világban. hogy „tor-nyot építenek. ame-lyet a szerző e szentélykör korabeli megnevezésének és „ mi-vel az óiráni rituális törvények gyűjteményében. Makkay János szerint óirániakról van szó. város. a Vivedatban előfordul „ iráninak tart. A tholosz fölé épített áldozóhely legkorábban a kései bronzkorban (itt kb. E hatalmas erejű kultúrhatás következményeként a lépcsős piramis és a hármas halom szintén megjelenik a Kárpát-me-dence bronzkori világmodelljein. Makkay János említi (Makkay /1995/84) a Cseljabinszk-i területhez tartozó Szintastánál végzett nagyszabású ásatáso-kat. E szerint az emberek egy szép napon elhatározták. és megértette. Isten azonban „leszálla. évezred végéről Altin Tepe és Turang Tepe ásatásaiból ismerünk. amit elgondolnak maguk-ban. 1500 között elnéptelenedtek. A Genezis megfogalmazója az átvett archaikus anyagot csak félreértve és eltorzítva őrizte meg. e. csak a magyarok (vagy a magyarok környezetében élő népek) nevezik legfontosabb településeiket városnak. hogy „ például a kardkultusz terén „ a Brit-szigetektől. E templom szerkezete egyszerű: összesen kilenc lépcsőből álló piramis. de ez a feltétele-zése nem igazolható.világegyetem hármas tagolódású: felső. A Vivedat szerint Jima „ az első ki-rály „ építette a varát. amelyeket a Kr. A Biblia előtti kort és a honfoglalást megelőző sztyeppi i-dőszakot ma már össze lehet kapcsolni a dél-turkesztáni és é-szak-iráni monumentális. a magyar címer kettős keresztje alatt. Kr. esetleg folyam) s e „ Sarkcsillag alatti „ függőleges tengely (az égi sátor tartórúdja) köti össze a világokat. 2500 és Kr. e kultúrkör hatása olyan erős volt. ahonnan később a Kárpát-medencébe és északabbra is eljutottak. amelynek teteje az eget érje„. 121). Az SZB jelű hatalmas tholosz (temetkezési épület) sírja a középső bronzkori andronovói kultúrába? tarto-zik. előtti III. hogy ettől kezdve semmi sem gátolja meg az embereket ab-ban.

vízből születő hősök példájára emlékeztetnek. s a fejlett bronzkori mitológiák az isteni származású királyt tekintik a világmin-denség közepének. ahol a világ keletkezett. Ugyanez a két jel olvasható jó Föld-ként is. . folyó) ro-vásjel megfelelői. Megmutatja a szent helyet. vagy műhelymunka. Az Isten által teremtett szent földre. Az uralkodói hatalom a fejlett bronzkori mitológiák szerint isteni eredetű. arányérzékének és gondolatgaz-dagságának. 190. az Éden térképével. s amely azonos a székely „f„ (Föld) rovásjellel. a káoszból rend teremtését. akiben elválaszthatat-lanul ötvöződnek a kozmikus és a társadalmi princípiumok (Mitológiai/1988/I/146). A Szent Korona az egyik legrégibb. az első királyságra. az ég és az alvilág érintkezik egymással. A Szent Korona nem csupán az égi ere-detű hatalommal ruházza fel az uralkodót. sokkal inkább alko-tói mesterségbeli tudásának. Hasonló kacskaringók horezmi. 41). Elolvasható-ak. az önmagukat a közösség érdeké-ben feláldozó. A Szent Korona jelképesen istenné is avatja az uralkodót azáltal. javainak és alkotmányának tárgyiasult megjele-nítése. a legkorábbi magyar őshazára em-lékeztet (Varga/2000/32. A keresztpánt kacskaringós filigránjai a „j„ (jó. amelyet az ég felé mutat. ahol a föld. és 195. amelyek a koronaeszme alapgondolatait s a terem-tett világ középpontját idézik fel. meg a tanító isteneket idéző hul-lámtarajt (a „j„ rovásjellel rokon kacskaringót). mert e korona az ország tulajdonosa. a benne rejlő történelemnek. s ahonnan az isteni rend a négy világ-táj felé kiterjedt. Páratlan szépségét nem drága ékköveknek köszönheti „ hiszen legszebb díszei a zománcképek „. egy évezredek alatt tökéletessé vált antik eszmerendszer terméke és képviselője. A világmindenség középpontját jelöli. inkább egy ősi hagyományaira büszke világ. türk és avar koronákon láthatók (Varga/2000/161. Szent Koronánk egyik jellemző nézete a körbe zárt kereszt. E kettős értel-mezési lehetőség a megszemélyesített világoszlop. A koronaeszme szerint a Szent Koronából származik az u-ralkodói hatalom. a nem-zet tagjainak. s a jó király feladataira. Aranyba álmodott isteni jel. Bár egy kíváló mű-hely tehetséges művészei készítették. az eget tartó világoszloppal azonosítja őt. ábra). A Szent Korona jelképrendszere történelem előtti hierogli-fákra épül. számára cselekvési programot adó nemzeti ereklye. Két lineárissá egyszerűsödött képjelet ismertünk fel: a te-remtett világközép térképét. hogy a világ közepével. a magyarságot megtartó. legszebb uralkodói jel-vény. a világ tengelyének. az Ararát körüli négy szent folyó által öntözött Éden képzetére megy vissza..A Szent Korona Koronánk a több ezer éves magyar államiság és történelem legbecsesebb emléktárgya. a műveletlen területekből vi-rágzó ország. függetlenségünk és kultúránk jel-képe. hanem előírja szá-mára a befejezetlen isteni mű folytatását: a gyámoltalan em-bertömegből szervezett nemzet. mégsem egyéni alkotás. amely áttöri a profán tér egyneműségét. amely az organikus államelképzelés és a koronaeszme végső forrása. A korona világmodell volta és szent jelzője (egyetlen más országban sem tartották szentnek az uralkodói koronát) az Árpádház égi eredetébe vetett hittel függ össze.

A négy kardvágás a magyar királyi ordóban ennek kései pár-huzama. E nézet lineáris jelváltozata a „g„ (ég) rovásjel. A pontos megfelelés korántsem a vé-letlennek. A korona keresztboltozata az eget. Arra az eurá-zsiai teremtésmítoszra utal. Az értelmezést a korona életfás Krisz-tusképei („fa„ és „isten„) éppen ezen a keresztpánt-szakaszon. Törté-nelem előtti idők kötetlenebb jelhasználata tükröződik ben-nük. amit a földi halandók felé forduló koronás főn mutat. Egyiptomban és Indiában is a királyi házassági rítus része-ként kilőttek egy-egy nyílvesszőt a négy égtáj és a zenit felé. az Isten által teremtett szent földdel azonosítja. a törzsi rendszer diagramját alkotják. meg a Szent Koronán is egyaránt előfordul. amelynek fő aktusa a föld és az ég szétválasztása. Egy váro-sokat építő. istennek „ aki ti. hanem az államalkotás hagyományainak közös gyökerére utal.A hasonló képjeleket a valódi írások kialakulását megelőző korokban bővebb magyarázattal ellátva „olvasták„ „ így a „jó király: jó Föld„ értelmezésük is megengedhető. falu„ hieroglifa alakjával. az „égboltot tartó oszlop„ végpontjain illusztrálják. Amiből a koronaeszme lényege és az . első em-bernek. amelynek eszmeköre az első városi kultúrák világában gyökerezik. E táborhelyek az Édent modellezik. s ahol a kínai városalaprajz analógiája alapján a napoltárt és az uralkodói rezidenciát kereshetjük.és negyedkörökre oszlik. Annál inkább emlékeztetnek a szimbólu-mok nyelvén megszólaló hatti és szkíta szarvasok kifejezésmódjára. „negyedelve„ a várost (Jankovics/1987/65. amelynek középső „ eredetileg függőleges „ vonala a székely „sz„ (szár. Például a városrészeket ma is negyedeknek hívjuk. az indián táborok. hogy a körbe zárt kereszt és a víz szimbólum a conques-i avar koronán is. középen a napoltárral és a császári rezidenciával. Az egyezések a király városokat teremtő és fenntartó sze-repkörére és a királyi hatalom központjára utalnak. mint a ma-gyar alkotmányosság legtömörebb összefoglalásának. Két hieroglifánkat aligha tekinthetjük másnak. valóban található is egy körbe írt nyolcsugarú napábrázolás a trónoló Krisztus mellett.). A jelentésnek ezzel is csupán a felszínét érintettük „ mélyebb rétegeihez a hozzájuk tartozó mítoszok vezetnek el. ahonnét a négy égtáj felé futottak a fő utak. A korona felülnézete megegyezik az egyiptomi niut „város. ezért nehéz őket a mai alkotmányszövegek jogi formaliz-musával összevetni. szál) betű. o. Kört mutatnak. mert a körbe írt kereszt egy ideális település-alaprajz is. Ahol a keresztpánt „útjai„ a Szent Korona boltozatának te-tőpontján összefutnak. teremtő nép uralkodójának koronája ez. mely fél. A Szent Korona szerkezete Magyarországot a megszemé-lyesített világoszloppal. az égboltozatot a világ teremtésekor felemelte és alátámasztotta) pedig a homlok fölötti kereszt-pánt-szakasz felel meg. s az isteni teremtésre emlékeztetnek. Korántsem véletlen. hanem a nyelvünkben is nyomot hagyó vallási-kul-turális kapcsolatoknak köszönhető. abroncsa a földet jelké-pezi. az ausztrálokéhoz hasonló-an. Mint írja. a hun nagyszíjvégek nyelvezetére. George Thomson számos indián. Az eget alátámasztó szálfának (világoszlopnak. egyip-tomi és kínai példát ismertet „Első filozófusok„ című művé-ben. Az akkád Naram-Szin magát a Nap földi másaként a négy negyed királyának nevezte. s bennük a nemzetségek égtájak szerint helyezkednek el. A Szent Korona másik jellemző nézete az elölnézet. és 97. s a kínai főváros is a biroda-lom eszmei középpontjában épült fel. amelyet az ember minden település létrehozásával megismétel.

A napvörös kövek a keresztpántokon. a perzsa. Visszatekintve az elmondottakra. tulajdonosi szerepe és őseink akarata miatt (Kocsis/1995). hogy a mai magyar törvényhozó és végrehajtó hatalom nem igényli a Szent Korona és a koronaeszme segít-ségét. vagy a közlekedési táblák.és Holdábrázolása s égig csapó hul-lámtarajt utánzó filigránja (Varga/2000/125. Aligha véletlen. Az andronovói emberta-ni jelleg ma is felismerhető a magyarság egy részénél. Ezzel szemben az abroncson lévő párta halmai (a sumér kur/hur „or-szág. „ A felső rész „ olyan uralkodónak készült. éppen kiemelkedő jelentősége. kb. Ennek a „világrend„ elképzelésnek megfelelően került az Atya képe a kupola tetejére. meg a kínai írásjelek egyezései. P. 1700-tól 1300-ig virágzó andronovói kultúra népessége teljes egészében europid. . sohasem vonták vissza a korona-eszmét. Hasonló jelentésűek a korona kövei és igazgyöngyei is. hiszen egy olyan királyság szimbóluma. a világmodellek. „ A keresztpánt úgy borul az ab-roncs és a király feje fölé. aki egyenesen az égből kapta hatalmát. Az eget idézi a keresztpánt Nap. ábra). ame-lyiknek egyaránt adót fizetett a kínai. A király. A királyi ékszer jelképrendszere e ködbe foszlott pusztai királyság büszke öntudatát őrzi napjainkig. gazdasági-kulturális jelentősége. a bizánci és a római császár is. Fo-dor István és mások feltételezése szerint legalább részben ugor (értsd: magyar. Csomor Lajos is az ég és a Föld megjelenítését látja a koro-na keresztpántjaiban és abroncsában: „A képek tanúsága sze-rint a földi hatalom jelképe az abroncs.„ (Csomor/1987/88). mert a magyar történelem során mindvégig a nemzet és a történelmi alkotmány legfontosabb kifejezője ma-radt. A magyarság testi felépítésén túl a mitológiai rendszerét is . az Sz. a zöldellő réteket és a kék-lő hegyeket idéző kövek meg az abroncson vannak. az uralmi szimbólumok csoportja.A preírás összetartozó szimbólumok csoportja. mert a magyar nemzet törvényes képviselői sohasem ta-gadták meg a Szent Koronát. A Szent Korona ennek ellenére sem tekinthető pusztán mú-zeumi tárgynak. vagy magyarral rokon) lehetett. a vallások jelrendszere. E véleményt alátámasztják a székely rovásírás. A vízből származó igazgyöngyök az abroncson az Ókeánoszra utalnak. felülnézete pedig egy „Föld„ hieroglifa szerkezete. a címerek.organikus államszemlélet megérthető. Jegyzetek . Élő személyiség voltát nem kérdőjelezheti meg az a saj-nálatos tény. természetes a Szent Koro-na iránt a magyarok körében a kezdetektől megnyilvánuló fo-kozott tisztelet. e. akik felett még állott más föl-di hatalom. a korona meg a vele jel-képezett ország és állam egyetlen élő rendszer. Koronánk szembőlnézete egy „ég„ (Varga/2000/188. mint az égbolt a föld fölé.A nagyjából az Aral-tó és Kína között. Ezt nem is tehették. területe és lakosainak életereje csak a korona közjogi szerepének csökkentésével párhuzamosan lett egyre kisebb. Tolsztov által közölt horezmi sziklajelek. a Tejutat jelzik. Kr. mert koronánk felette áll a földi törvényhozásnak. a fazekasok. Ezen látható a földie-ken uralkodó Fiú Isten képe. mint például a fej-fák. hogy Magyarország becsülete. Ezért nem járt bolto-zott korona olyan uralkodóknak. ábra). A keresztpántok kacskaringós alakú filigránjai és gyöngyei az égi (égből eredő) folyót. hegy„ képjel rokonai) a Földre utalnak.

TIT... Püski. Püski. Csomor Lajos: Szent István koronája nyomában. Pécs. 1987. Jankovics Marcell: Csillagok közt fényességes csillag. 1988. jövője. Irodalom Berze Nagy János: Égig érő fa (magyar mitológiai tanulmányok). 1995.. Osiris-Századvég. s ezért jelöli az „m„ hangot hegyek rajza a székely rovásírásban. 2000. Ez az „m„ betű a ma-gas/mágus szó jeléből alakult ki. Bp. .. 1994. Panoráma. . Szeged.. Gondolat. 1995.Megemlítendő. múltja. hogy a nagyszéksósi hun szíjvég kettős keresztje alatt lévő kilences halom értelme is ezzel függ össze: az eget kilenc rétegűnek képzelték el.. Képzőművészeti Kiadó. Bp. Árpád kardja.jórészt e körből hozhat-ta magával. Bp. Bp.. 1987. Makkay János: Attila kardja. Csongrád M-i Múzeu-mok Ig. Írástörténeti Kutató Intézet. Götz László: Keleten kél a nap. Bp. Bp. Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története. 1961. Varga Géza: A magyarság jelképei. Az égi magasságokat hegyekkel jelképezték „ ezért hasonlít egymásra ég és hegy szavunk. jelene.. 1993.. Bp. Kocsis István: A Szent Korona tana. 1994. Mitológiai Enciklopédia. Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség. Írástörténeti Kutató Intézet. Bp. Eliade.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful