Nagy Gusztáv

Linux ismeretek

0.1. verzió 2009. február

2. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Jogi nyilatkozat

Nevezd meg! - Ne add el! 2.5 Magyarország

A következőket teheted a művel:
szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a mű­ vet

származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre

Az alábbi feltételekkel:
Nevezd meg!. A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző ne­ vét vagy álnevét, a Mű címét). Ne add el! Ezt a művet nem használhatod fel kereskedelmi célokra. Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit. A szerzői jogok tulajdonosának írásos engedélyével bármelyik fenti feltételtől el­ térhetsz.

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Ez a kivonat a http://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/hu/ oldalon is olvasha­ tó. A teljes licensz a http://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/hu/legalcode olda­ lon érhető el. E jegyzet hivatalos honlapjáról (http://nagygusztav.hu) tölthető le a mindenkori legfris­ sebb verzió.

3. oldal

Tartalomjegyzék
Előszó....................................................................................................................................6 1. Bevezetés............................................................................................................................7 1.1. Szabad szoftver............................................................................................................7 1.2. Nyílt forrás..................................................................................................................8 2. VirtualBox........................................................................................................................10 2.1. Virtuális számítógép.................................................................................................10 2.1.1 Rendszerigény......................................................................................................11 2.1.2 Letöltés.................................................................................................................11 2.1.3 Telepítés...............................................................................................................12 2.2. Vendég gép létrehozása............................................................................................12 2.3. A vendég gép finomhangolása..................................................................................16 2.4. Üzemeltetés...............................................................................................................17 2.4.1 Billentyűzet-kezelés.............................................................................................19 2.4.2 Egér-kezelés........................................................................................................19 2.4.3 Teljes képernyős mód.........................................................................................20 2.4.4 A vendég gép költöztetése másik gazda számítógépre......................................20 2.5. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................20 3. Linux alapok....................................................................................................................21 3.1. A kernel......................................................................................................................21 3.2. A disztribúciók..........................................................................................................21 3.3. A grafikus felület......................................................................................................22 3.3.1 Grafikus szerver és ablakkezelő..........................................................................22 3.3.2 Főbb ablakkezelők..............................................................................................23 3.4. A könyvtárszerkezet.................................................................................................24 3.5. Jogosultságkezelés Linux alatt.................................................................................27 3.6. Csoportok Linux alatt...............................................................................................27 3.7. Hardverek Linux alatt..............................................................................................29 3.7.1 Eszközök meghajtói: a modulok.........................................................................29 3.7.2 Belső eszközök....................................................................................................30 3.7.3 Külső eszközök....................................................................................................30 3.8. A terminálok.............................................................................................................31 3.9. A GRUB.....................................................................................................................32 3.9.1 A rendszerbetöltési folyamat..............................................................................32 3.9.2 Használata..........................................................................................................33 3.10. Ellenőrző kérdések/feladatok................................................................................33 4. Ubuntu alapok.................................................................................................................34 4.1. Telepítés VirtualBox alatt.........................................................................................34 4.1.1 A telepítés megkezdése........................................................................................34 4.1.2 Particionálás.......................................................................................................38 4.1.3 Rendszergazda felhasználó létrehozása.............................................................38 4.1.4 Haladó beállítások..............................................................................................39 4.1.5 A telepítés folyamata...........................................................................................39 4.1.6 Az első indulás....................................................................................................40 4.1.7 Nyelvi támogatás.................................................................................................41 4.2. Telepítés Wubi-val...................................................................................................44 4.2.1 A Telepítés...........................................................................................................44

4. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

4.3. Teljes telepítés..........................................................................................................46 4.3.1 Particionálás........................................................................................................47 4.4. Alapvető kezelői ismeretek.......................................................................................47 4.4.1 Bejelentkezés előtt..............................................................................................47 4.4.2 A képernyő..........................................................................................................48 4.4.3 Alkalmazások indítása........................................................................................49 4.4.4 Állományok és mappák kezelése.......................................................................50 4.4.5 Az operációs rendszer finomhangolása.............................................................50 4.4.6 Ikonok és kisalkalmazások.................................................................................52 4.4.7 Felhasználóváltás vagy leállítás..........................................................................53 4.4.8 Virtuális asztalok / munkaterületek..................................................................53 4.4.9 Fájlok kezelése....................................................................................................55 4.5. Felhasználókezelés...................................................................................................56 4.5.1 Rendszergazda felhasználó.................................................................................56 4.5.2 Felhasználók és csoportok..................................................................................56 4.6. Programok telepítése, frissítése...............................................................................58 4.6.1 Csomagok frissítése............................................................................................58 4.6.2 Programok telepítése.........................................................................................60 4.7. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................63 5. Webes alkalmazások.......................................................................................................65 5.1. Firefox böngésző.......................................................................................................65 5.1.1 Felhasználói felület..............................................................................................65 5.1.2 Testreszabás........................................................................................................66 5.1.3 A Firefox kezelői felülete.....................................................................................67 5.1.4 Kedvenc oldalak megjelölése Firefoxban, a könyvjelzők...................................69 5.1.5 Adatok letöltése a Firefox segítségével...............................................................70 5.2. Thunderbird levelező és hírolvasó ...........................................................................71 5.2.1 A Thunderbird beállítása.....................................................................................71 5.2.2 Levelek olvasása és a címjegyzék használata.....................................................73 5.2.3 Címjegyzék..........................................................................................................74 5.2.4 Levélküldés.........................................................................................................76 5.3. FileZilla FTP kliens...................................................................................................77 5.3.1 Csatlakozás..........................................................................................................77 5.3.2 Másolás a szerverre............................................................................................78 5.3.3 Törlés a szerverről..............................................................................................78 5.3.4 Új alkönyvtár létrehozása...................................................................................79 5.4. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................79 6. Grafikus alkalmazások....................................................................................................80 6.1. GIMP.........................................................................................................................80 6.1.1 Jellemzői és lehetőségei......................................................................................80 6.1.2 Első indítás..........................................................................................................81 6.1.3 Új kép létrehozása...............................................................................................82 6.1.4 Képek megnyitása...............................................................................................83 6.1.5 Képek mentése....................................................................................................83 6.1.6 Képek nyomtatása..............................................................................................84 6.1.7 Vonalzók, segédvonal, rács.................................................................................84 6.1.8 Kijelölés...............................................................................................................85 6.1.9 Rétegek................................................................................................................87 6.1.10 Szerkesztés és transzformáció..........................................................................89

5. oldal 6.1.11 Felirat.................................................................................................................90 6.1.12 Rajzeszközök......................................................................................................91 6.2. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................93 7. Multimédia......................................................................................................................94 7.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...................................................................................94 8. Szerver alkalmazások......................................................................................................95 8.1. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................95 9. Parancssori felület...........................................................................................................96 9.1. Ellenőrző kérdések/feladatok..................................................................................96 10. OpenOffice.org alapok...................................................................................................97 10.1. Komponensek.........................................................................................................98 10.2. Miért olyan jó az OpenOffice.org?.........................................................................99 10.3. Ellenőrző kérdések/feladatok................................................................................99 11. Szövegszerkesztés........................................................................................................100 11.1. A Writer elindítása.................................................................................................100 11.2. Az első dokumentum létrehozása.........................................................................102 11.3. Szövegszerkesztési alapfogások............................................................................102 11.4. Nyomtatás..............................................................................................................103 11.5. Dokumentum tárolása...........................................................................................103 11.6. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................103 12. Prezentáció készítés.....................................................................................................105 12.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................105 13. Táblázatkezelés............................................................................................................106 13.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................106 14. Adatbázis-kezelés.........................................................................................................107 14.1. Ellenőrző kérdések/feladatok...............................................................................107 15. Felhasznált és ajánlott irodalom.................................................................................108

6. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Előszó
„A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek (FLOSS) szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes programok. Ilyen például a Linux operációs rendszer, a Mozilla Firefox böngésző vagy az OpenOffice.org irodai csomag.”1 Ezzel a jegyzettel arra vállalkozok, hogy a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán tanuló hall­ gatók „kezébe” olyan írásos anyagot adjak, amely az előadások és gyakorlatok mellett to­ vábbi segítséget ad a Linux operációs rendszer és néhány fontosabb irodai szoftver alapvető megismeréséhez. Természetesen célom az is, hogy a tárgy hallgatóin kívül más érdeklődők számára is használható jegyzet készülhessen. Nem utolsó sorban az in­ formatika érettségire, vagy az ECDL vizsgákra készülők is haszonnal forgathat­ ják, hiszen az ott számon kért kompetenciák és a jegyzet ellenőrző kérdései/feladatai nagy átfedésben vannak. A jelen jegyzet feltételezi a Microsoft Windows operációs rendszer és a Microsoft Office, valamint egy egyszerű képszerkesztő program (pl. MS Paint) alapszintű ismeretét. (Ezek hiányában az anyag elsajátítására több időt kell fordítani.) A jegyzet célja tehát, hogy alternatívát mutasson azok számára, akik (még) csak a Microsoft szoftvereivel tudják elképzelni a számítógépük használatát. Azt is érdemes tisztázni, mi nem a jegyzet célja:

nem tud hiányzó számítógép-kezelői (operációs rendszer és irodai alkalmazás) alapismereteket pótolni2 nem tud általános, történeti és alaposabb háttérismeretet adni3 nem tud Linux rendszergazdává sem tenni.

 

A tervek szerint e jegyzet jelenlegi verziója a félév folyamán, és a további oktatott fél­ évek4 során is bővülni fog. (A szerző álma, hogy egy szép napon e jegyzet – a korábbi jegyzetei mellett – nyomtatott formában is megjelenjen.) Kecskemét, 2009. február a szerző

1 2

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_szoftver

Erre nagyszerűen alkalmas pl. a Szabad Szoftver Intézet http://www.szszi.hu/ecdl/AlapOldal, vagy a Neumann Gép http://neumann-gep.sourceforge.net/ oldala. (Forrásként sokat használja e jegyzet is.)
3

Erre nagyszerűen alkalmas pl. Torma László: Az Ubuntu világa című könyve (http://mek.oszk.hu/05900/05913/) ami ajánlott olvasmánynak tekinthető.
4

A Kecskeméti Főiskola jelenlegi oktatási rendszere alapján erre a tavaszi félévekben van elsősorban lehe­ tőség.

1.Bevezetés

7. oldal

1. Bevezetés
Mielőtt fejest ugrunk a tananyagba, nézzük át a témánk történeti-jogi-filozófiai hátterét.

1.1.

Szabad szoftver

Szabad szoftver alatt értünk minden számítógépes programot és do­ kumentációt, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
 

A szoftver bármilyen célra felhasználható. Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozá­ sára és módosítására. Szabadon terjeszthető, továbbadható. Lehetőség van a szoftver továbbfejlesztésére és a fejlesztés közreadására.

 

A szoftver tanulmányozásának, módosításának, illetve továbbfejlesztésének előfeltétele a forráskód elérhetősége.
Megjegyzés A szabad szoftver nem keverendő össze a freeware, shareware vagy public domain szoftverekkel. Sajnos a sajtóban nem mindig tesznek határozottan különbséget ezek között a fogalmak között, sokszor nevezik a szabad szoftvereket freeware-nek vagy ingyenes szoftvernek. A freeware olyan, általában zárt forrású szoftver, amelyet ingyen adnak. Az ingyenes szoftver ennek a szi­ nonimája. Hiba a szabad szoftvert ingyenesnek nevezni. Ez a hiba onnan eredhet, hogy az angol "free" szó (free soft­ ware = szabad szoftver) kettős jelentésű: szabad illetve ingyenes. A szabad szoftver fogalmának semelyik meghatározása nem köti ki az ingyenességet. Ez szándékosan van így. Bár a legtöbb esetben a szabad szoftvereket „ingyen” letölthetjük az internetről, vagy egy számítástechnikai magazin CD-mellékletén „in­ gyen” jutunk hozzá, a szabad szoftver előállításáért vagy terjesztéséért lehet pénzt kérni, és nem csak jel­ képes összeget vagy költségtérítést, hanem bármennyit.

A szabadságnak és az ingyenességnek semmi köze nincs egymáshoz. A szabad szoftver olyan szoftver, amelyet a felhasználók szabadon terjeszthetnek és módosíthatnak. Bizo­ nyos felhasználók ingyen jutnak hozzá, mások fizetnek érte – és ha a pénzt a fejlesztésre fordítják, az a legjobb. A lényeges dolog az, hogy bárki, aki rendelkezik a szoftver egy példányával, szabadon együttműködhet másokkal, és odaadhatja nekik.

Szabad szoftver vagy nyílt forrású szoftver?
A szabad szoftver mozgalom a szabadságot helyezi működése középpontjába. Létezik egy másik csoport is, a nyílt forrás mozgalom, akik főként a nyílt forrású szoftverfejlesz­ tés technológiai előnyei mellett érvelnek. A végeredmény szempontjából nincs jelentős különbség: a legtöbb nyílt forrású szoftver egyben szabad szoftver is, az elvi hozzáállás viszont eltérő.5

5

Forrás: http://www.fsf.hu/index.php/Whatis_fs

8. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

1.2. Nyílt forrás
A nyílt forrás nem csak a forráskódhoz való hozzáférést jelenti. A nyílt forrású szoftver terjesztési feltételeinek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: 1. Szabad terjeszthetőség A licenc nem korlátozhatja a szoftver értékesítését vagy továbbadását több, különböző forrásból származó programot tartalmazó gyűjtemény elemeként. A li­ cenc nem követelhet meg ilyen jellegű terjesztés vagy eladás után fizetendő jogdíjat, egyéb díjat vagy illetéket. 2. A forráskód elérhetősége A programnak tartalmaznia kell a forráskódot is, valamint engednie kell a forráskód és a lefordított, futtatható kód terjesztését is. Ha a terméket a forráskód nélkül terjesztik, ak­ kor a forráskódnak méltányos áron elérhetőnek kell lennie (az ár nem lehet magasabb, mint a másolás indokolt költsége). Ajánlott megoldás, hogy a forráskódot az Interneten külön díj nélkül letölthetően közzétegyék. A forráskód formája olyan legyen, ahogyan azt egy programozó írná. Szándékosan összekuszált forráskód nem engedélyezett. A forrás­ kód továbbá nem lehet semmiféle köztes formátum, például előfeldolgozó (preproceszszor) vagy kódátalakító (transzlátor) kimenete. 3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése A licencnek lehetővé kell tennie a módosításokat és a származtatott művek előállítását, valamint ezek terjesztését az eredeti program licencével megegyező feltételek mellett. 4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása A licenc csak abban az esetben korlátozhatja a módosított forráskód terjesztését, ha megengedi, hogy a forráskódot a fordításkori változtatásokat szolgáló módosító ,,patch''állományokkal együtt terjesszék. A licenc megkövetelheti, hogy a származtatott művek­ nek más nevet vagy verziószámot adjanak. 5. Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma A licenc nem tehet megkülönböztetést személyek vagy személyek csoportjai tekinteté­ ben. 6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma A licenc nem korlátozhatja a program használatának területét vagy szándékát. Például nem korlátozható az üzleti célok megvalósítására, vagy genetikai kutatás céljára történő felhasználás. 7. A licenc terjeszthetősége A program felhasználását illető jogoknak bármiféle külön engedélyezési eljárás nélkül kell vonatkozniuk minden felhasználóra.

1.Bevezetés 8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre

9. oldal

A programhoz fűződő jogok nem függhetnek attól, hogy a program része-e egy adott programcsomagnak. Ha az eredeti programcsomag részét képező programot külön ter­ jesztik, akkor az eredeti programcsomagot használókra érvényes jogoknak kell vonat­ koznia azokra is, akik a programhoz külön jutottak hozzá. 9. A licenc nem korlátozhat más szoftvert A licenc nem tartalmazhat olyan korlátozásokat, amelyek a programmal együtt terjesz­ tett más programokra vonatkoznak. Például a licenc nem írhatja elő, hogy az azonos adathordozón található többi program is nyílt forrású legyen.6

6

Forrás: http://www.free-soft.org/mirrors/www.opensource.org/docs/osd-hungarian.php

10. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

2. VirtualBox
Egy új operációs rendszerrel való egyszerű ismerkedéshez a Live CD 7 használata mellett a virtualizációs szoftverek nyújtanak kényelmes le­ hetőséget. Ebben a fejezetben a Sun Microsystems, Inc. VirtualBox nevű szoftve­ rét fogjuk megismerni.

2.1. Virtuális számítógép
A virtuális számítógép egy szimulált számítógépet jelent. A virtuális számítógép fizikailag nem létezik: a felépítése csupán egy szimuláció, egy olyan számítógépes program, ami egy létező fizikai számítógépet, vagy egy fizikailag nem felépített számítógép működését szimulálja. Ez valójában egy „teljes számítógép egy másik számítógépen belül”.8 A számítógépünkön közvetlenül futó operációs rendszert gazda operációs rendszernek (vagy gazda gépnek), míg a virtuális számítógépben futó operációs rendszert vendég operációs rendszernek (vagy vendég rendszernek, vendég gépnek) nevezzük.

Mire tudjuk használni a VirtualBox-ot?
A VirtualBox segítségével úgy tudunk kipróbálni egy operációs rendszert (és persze az arra telepített programokat), hogy nem kell a számítógépünk merevlemezét particionál­ nunk, sőt újraindítanunk sem: elindítjuk a VirtualBox-ot, és egy ablakban fut egy komp­ lett operációs rendszer. (1. ábra9) Miért jó ez?
 

Ha valamit ki szeretnénk próbálni, nem a gazda rendszerünket kell kockáztatni A vendég rendszer hordozható (bármikor bárhol beüzemelhető, csak egy állo­ mányt kell hordoznunk) Az operációs környezetek közötti váltás ideje lerövidül (hiszen a váltás alig több egy ablakváltásnál) ISO fájlból telepíthetünk, vagyis képfájlból kipróbálhatunk egy betölthető rend­ szert (még CD-re sem kell írnunk) A pillanatnyi állapot menthető (hasonlóan a hibernáláshoz) A hardver konfiguráció eltérhet (a vendég szimulált hardvere nem egyezik meg a gazda gép hardverével) A vendég rendszer összeomlása a gazda operációs rendszert nem érinti

 

7

A Live CD olyan speciális lemez, amelyről (a merevlemezünk tartalmától függetlenül) elindíthatjuk, be­ tölthetjük a rajta található operációs rendszert. Sok Linux disztribúcióhoz készül hasonló.
8 9

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Virtuális_számítógép Forrás: http://venkat.techprotocol.in/tech/wp-content/uploads/2008/04/virtualbox.png

2.VirtualBox

11. oldal

A rendszerek között megoszthatunk adatokat (pl. megosztott mappák formájá­ ban, vagy közös vágólapon keresztül)

1. ábra: Suse Linuxon futó Ulteo, Mandriva, Slackware, Solaris és Windows XP

A gazda operációs rendszer Windows, Linux, Solaris vagy Apple Mac OS X lehet. Vendég operációs rendszerként még ennél is szélesebb a választék, bár a támogatottságban le­ hetnek eltérések.

2.1.1

Rendszerigény

A virtuális gépek működtetése igen erőforrás igényes, hiszen a gazda gép merevlemezét, memóriáját, processzoridejét használja a gazda operációs rendszerrel egy időben. Általában előnyös, ha több magos processzort használunk.

2.1.2

Letöltés

A VirtualBox szoftver legfrissebb verzióját a http://www.virtualbox.org/wiki/Downlo­ ads oldalról tölthetjük le. Válasszuk ki a gazda operációs rendszerünknek megfelelő ver­ ziót!

12. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

2.1.3

Telepítés

A VirtualBox szoftver telepítése a szokásos módon történik. Ha szeretnénk a vendég gép alatt az USB perifériákat vagy a hálózatot használni, akkor az ezekhez szükséges szoft­ verkomponenseket is telepítenünk kell. Teszteljük az alkalmazásunkat:

2. ábra: A VirtualBox első futtatása

A bal oldali (most még üres) panelen fogjuk a telepített vendég gépeink listáját látni.

2.2. Vendég gép létrehozása
A nyomjuk meg az Új virtuális gép létrehozása gombot a varázsló elindításához!

3. ábra: Az Új virtuális gép varázsló

A Tovább gombra kattintva elnevezhetjük a virtuális gépünket, és megadhatjuk a telepí­ teni szándékozott operációs rendszer verzióját (4. ábra).
Megjegyzés: Természetesen a tényleges telepítéshez az adott operációs rendszer telepítőkészletére is szükség lesz. Ebben a beállításnak az a jelentősége, hogy a VirtualBox az adott operációs rendszer számára kezelhető virtuális hardvert tudjon szimulálni.

2.VirtualBox

13. oldal

4. ábra: Név és verzió megadása

Ha kiválasztottuk a telepíteni kívánt rendszert, akkor a következő ablakban a memória használatát állíthatjuk be. Értelemszerűen azért hagyjunk a gazdagépnek is erőforrást. Esetünkben az Ubuntu használatához legalább 512 MB (de célszerűen több) memóriát engedélyezzünk (5. ábra).

5. ábra: Memória beállítása

Hacsak nem akarunk önálló partíciót adni a vendégünknek, hozunk létre új virtuális me­ revlemezt (6. ábra).

14. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

6. ábra: Virtuális merevlemez létrehozása, kiválasztása

A következő panelon választhatunk dinamikus vagy statikus lemezkép-fájl között (7. áb­ ra). Ha dinamikust választunk akkor növekedhet a képfájlunk, ha fix méretűt, akkor a mérete állandó lesz. (Ekkor előre lefoglalásra kerül a teljes lemezterület a gazda gépün­ kön.)

7. ábra: Dinamikus vagy fix méretű lemezkép használata

A Tovább gombra kattintva beállíthatjuk a képfájl fizikai helyét a merevlemezünkön és megadhatjuk a kezdő méretét.

2.VirtualBox

15. oldal

A telepítéskor a saját felhasználónk gyökérkönyvtárában jött létre egy .VirtualBox nevű könyvtár, HardDisks és Machines alkönyvtárakkal. A jelenleg futó varázsló az előbbi helyre hozza létre a lemezkép-fájlt, az utóbbiba pedig a vendég gépünk beállításai kerül­ nek. Végül egy összegző oldalon tudjuk a beállításainkat ellenőrizni (8. ábra).

8. ábra: Összegzés a virtuális lemez tényleges létrehozása előtt

Ha minden rendben van, Befejezés! Ezzel a virtuális lemezkép-fájlunk létrejött.
Megjegyzés: Virtuális lemezkép-fájlt nem csak e varázsló részeként, hanem önállóan is létrehozhattunk volna a Fájl/Virtual Media Manager... menün keresztül. Így a 6. ábra helyett a 8. ábra szerint haladtunk volna. Elvileg egy géphez több lemezképet is használhatnánk (mintha több merevlemezünk lenne), de jelen eset­ ben az ismerkedéshez nincs erre szükség.

Az így létrejött lemezkép-fájl már kiválaszthatjuk (9. ábra).

9. ábra: Virtuális lemez kiválasztása

16. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A következő lépésként az egész vendég rendszerünket hozhatjuk létre (10. ábra).

10. ábra: Összegzés

2.3. A vendég gép finomhangolása
További finomhangolással tudjuk a szükséges hardver elemeket beállítani. Például:
 

Újabb merevlemezeket (vagyis lemezképeket) tudunk felvenni Beállíthatjuk a fizikai CD/DVD meghajtókat, vagy akár ISO lemezképet is csatol­ hatunk USB eszközöket, floppy meghajtót, hangkártyát engedélyezhetünk Hálózati eszközöket vehetünk használatba, konfigurálhatunk Megosztott mappákat definiálhatunk, amit a gazda és vendég rendszerünk is lát Távoli képernyő elérést engedélyezhetünk

   

Ezek közül csak a következőkre van feltétlenül szükségünk. Először is csatoljuk CD meghajtóként az Ubuntu letöltött10 telepítőlemezét (11. ábra).

10

Letölthető a http://releases.ubuntu.com/8.10/ címről PC (Intel x86) desktop CD néven

2.VirtualBox

17. oldal

11. ábra: CD képfájl csatolása

Engedélyezzük a hálózati adaptert (12. ábra). (Ha csak nincs külön oka, hagyjuk meg az alapbeállításokat.)

12. ábra: Hálózat beállítása

Ezzel készen állunk arra, hogy kipróbáljuk az Ubuntut a virtuális gépünkön.11

2.4. Üzemeltetés
Virtuális gépek indítása (Start, 13. ábra), megállítása (14. ábra) egyszerűen megoldható.

11

Forrás: http://www.opendir.hu/?freedom=/tartalom/virtualizacio/virutalbox alapján

18. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

13. ábra: Virtuális gép kikapcsolva

14. ábra: Virtuális gép megállítása a helyi menüből

A gép ablakának bezárásával (15. ábra) háromféle leállítást is választhatunk:

A gép állapotának elmentése a hibernáláshoz hasonlítható: a következő indítás­ kor rendszerbetöltés nélkül folytathatjuk a munkát. A gép leállítása általában az ajánlott kikapcsolási mód, hiszen ekkor az operációs rendszer korrekten befejezi a nyitott folyamatait, és adatvesztés nélkül leáll. Kikapcsolás esetén a virtuális gép memóriájában szereplő adatok elvesznek.

15. ábra: Virtuális gép bezárása

2.VirtualBox

19. oldal

2.4.1

Billentyűzet-kezelés

Ha a virtuális gép főablaka aktívvá válik, már használhatjuk is a billentyűzetünket a ve­ zérlésére (pl. a felhasználónév, jelszó begépelésére). Ekkor azonban meglepő lehet, hogy a gazda rendszerünket nem tudjuk már a billentyű­ zetünkkel vezérelni, hiszen azt a vendég rendszer „vette birtokba”. Ilyenkor egyszerűen elhagyhatjuk a vendég rendszert, ha az ablakát inaktívvá tesszük (pl. a tálcára küldéssel, vagy másik ablakra kattintással).

2.4.2

Egér-kezelés

Alapbeállítások szerint az ablak belső területére kell kattintanunk, ha az egerünket „át akarjuk adni” a vendég rendszernek. Ekkor még meglepőbb lehet, hogy se az egérrel, se a billentyűzettel nem tudunk „kijutni a gazda gépünkre”. Ekkor a jobb oldali Ctrl billentyűt kell használnunk, hogy az egeret ismét visszakaphassa a gazda rendszer. Erre a tényre a belépéskor is figyelmeztetett a VirtualBox (16. ábra), és az ablak jobb alsó részén is folyamatosan emlékeztet.

16. ábra: Egérkurzor átadása a vendégnek, a visszavétel tehetőségére figyelmeztet

20. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

2.4.3

Teljes képernyős mód

Ha a vendég rendszerünkkel a teljes képernyőn szeretnénk dolgozni, akkor a (jobb) Ctrl+F billentyűkombinációval tudunk a teljes képernyő és az ablakos megjelenítés kö­ zött váltani.

2.4.4

A vendég gép költöztetése másik gazda számítógépre

Ha a VirtualBox éppen nem fut, akkor a fenti két könyvtárban található fájlok másik (ugyanolyan verziójú VirtualBox szoftverrel rendelkező) gazdagépre átmásolva átköltöz­ tethetők.

2.5. Ellenőrző kérdések/feladatok
1. Töltse le és telepítse tanuló (pl. otthoni) gépére a Sun VirtualBox legfrissebb ver­ zióját! 2. VirtualBox alatt hozzon létre egy új virtuális lemezkép-fájlt, amelyik alkalmas lesz Ubuntu rendszer telepítésére! 3. Töltse le az Ubuntu 8.10 telepítő CD image állományát! 4. Hozzon létre egy új virtuális gépet általános beállításokkal, amihez csatolja az elő­ zőleg létrehozott merevlemez és CD képet! 5. Konfigurálja a virtuális gépet egy asztali gép általános igényeinek megfelelően!

3.Linux alapok

21. oldal

3. Linux alapok
Bevezetőként nézzünk meg néhány alapfogalmat elsősorban a Wikipédia oldalai alapján. A Linux egy operációs rendszer, a szabad szoftverek és a nyílt forráskódú programok egyik legismertebb példája. A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux kernelt (rendszermag) jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux rendszermagra, és az 1983-ban, Richard M. Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alap­ programokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux. A „Linux” kifejezést használják Linux disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor álta­ lában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre sza­ bott programokat tartalmaz. A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszön­ hetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai be­ rendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmegha­ tározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót.12

3.1. A kernel
A Linux kernel a Linux operációs rendszer magja. Feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a számítógépen futó programok és a hardver között. Felelős a megfelelő memória keze­ lésért, a processzor ütemezésért (kiosztja és elveszi a futás jogát a processzektől).13

3.2. A disztribúciók
A Linux-disztribúció (röviden: distro vagy disztró) olyan összeállítás, mely egy felhasz­ nálásra kész GNU/Linux alapú operációs rendszert, és ahhoz tartozó, válogatott progra­ mokat tartalmaz. A disztribúciók gyakori eltérései:

célközönség (és alkalmazások): a legtöbb disztribúció adott közönséget céloz meg: profi vagy kezdő felhasználókat, adminisztrátorokat, „buherátorokat”, kevés memóriával rendelkező vagy csak CD-t tartalmazó gépeket stb. Néhány disztribú­ ció a grafikus környezetet, míg mások inkább a karakteres konzolt támogatják

12 13

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux Forrás: http://nullextra.org/wiki/Linux

22. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

csomagkezelés: a disztribúciók egyik fő jellemzője az egyes programcsomagok installálásának, eltávolításának és frissítésének megkönnyítése és támogatása biztonsági és egyéb frissítések: a disztribúciók nagy részének készítői komolyan veszik a biztonsági problémákat, és az ismert hibák javításait rövid időn belül el­ érhetővé teszik disztribúciójuk csomagfrissítési módszerének segítségével kiadások: nagy eltérések vannak a disztribúciók kiadásai között eltelt időnek; egyes disztribúciók fix ciklust alkalmaznak (például 6 hónaponként egy új kiadás), más disztribúcióknál nincs kötött kiadási ciklus fájlrendszer felépítése: a disztribúciók gyakran egymástól némileg eltérő könyv­ társtruktúrával rendelkeznek kernel: nem mindegyik disztribúció ugyanazt a kernel verziót használja, továbbá sok disztribúció saját igényeinek megfelelően módosítja a hivatalosan kiadott kernelt

A Linux disztribúciók népszerűsége az elmúlt évtizedben rohamosan növekedett.14 A HUP Olvasók Választása Díj 2008 szerint a látogatók kedvenc disztribúciói15:
  

Ubuntu: 43% Debian: 23% Gentoo: 9%

3.3. A grafikus felület
Sokféle legenda, tévhit terjeng a Linuxról: egyesek DOS-nak tekintik, mivel amit láttak azon épp nem futott grafikus felület, mások szerint olyan, mint egy régi Windows. A grafikus felület (X Window System, röviden X) is csak egy program, mely hiányában is teljes és használható rendszer van kezünk alatt - persze ilyenkor a használata több szak­ értelmet kíván. Számos olyan helyzet van, amikor egy gépen nincs szükség grafikus felü­ letre (pl. szerver környezet), ezért több Linux disztribúció alaptelepítésében nem is kerül fel a gépre. Természetesen ez nem igaz a mostani, felhasználóbarát disztribúciókra.

3.3.1

Grafikus szerver és ablakkezelő

Linux alatt a grafikus felület „előállítását” is szerver-kliens megoldással implementálták. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy gépünkön általában automatikusan indul egy grafi­ kus szerver (ezt hívják X-nek), amihez mi kliens módban kapcsolódunk, létrejön egy grafikus környezetünk, és azon indíthatunk egy nekünk szimpatikus ablakkezelőt. Feladatuk felhasználó felől is látható része az egér- és billentyűzet kezelése az ablakkeze­ lők alatt például. Az ablakkezelő a tulajdonképp használt programkörnyezet: az ikonok, menük, tehát Windowsos terminológiával élve az „asztal”, és az egyes ablakok kerete mind-mind az ablakkezelőnknek köszönhető. (Amely ugye az X szervert használva fut.)
14 15

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Linux_disztribúció Forrás: http://hup.hu/szavazasok/20081130/hovd_2008_kedvenc_linux_disztro

3.Linux alapok

23. oldal

Természetesen nem lenne Linux, ha nem létezne hozzá számos ablakkezelő (ez kissé fur­ csán hathat annak, aki eddig csak Windows-zal dolgozott, hisz ott csak egy ablakkezelőt látott). Vannak disztribúciók, melyeknek alapértelmezésben feltelepítenek 3-4 ablakkezelőt és a felhasználók kiválaszthatják, melyik felel meg legjobban ízlésüknek, míg más disztribú­ ciók csak egyet telepítenek (természetesen utólag feltehetünk többet/mást) - esetleg te­ lepítés alatt rákérdeznek, hogy melyiket szeretnénk használni.

3.3.2
KDE

Főbb ablakkezelők

A KDE az egyik "nagy" ablakkezelő rendszer. A betűszó annyit jelent, hogy K Desktop Enviorment (Azért K, mert az van az L előtt a billen­ tyűzeten...). Szerves részét képezi a qt függvénytár, ami rengeteg be­ épített program meglétét tesz lehetővé viszonylag kis helyfoglalással (mivel ugyanazokat a függvényeket használják). Mondhatni az egyik legelterjedtebb asztali környezet: tartalmaz saját böngészőt (konque­ ror), irodai programokat (koffice), médialejátszót, vezérlőpultot, ter­ minál-emulátort. Szinte minden feladatra létezik program. Az asztal a végletekig testre szabható, rengeteg téma található hozzá, érdemes keresgélni. Jó néhány disztribúcióban ez az alapértelmezett környezet. Sokak szerint a KDE áll a legközelebb a Windows alatt megszokott dolgokhoz - rosszabb indulatú megjegyzések szerint fagyásban és instabili­ tásban is.

Gnome
A KDE-hez hasonlóan rendelkezik egy saját függvénytárral (gtk), me­ lyen alapulnak a beépített alkalmazások. Kicsit más filozófiát vall, in­ kább az egyszerű dolgok és beállítások híve, mint a többszintes elbo­ nyolított részletekbe menő társai. Első ránézésre szintén otthonos az asztal elrendezése és az ikonok je­ lenléte. Emellett saját beállítóközpontja és alkalmazásai is egyszerűek és átláthatóak.

Xfce
Kicsi, gyors, szép és megbízható. Már kisebb dologról van szó, na­ gyobb testvéreihez képest, ebből fakadóan rendkívül gyors, és kisebb teljesítményű gépeken is tökéletesen használható. Rendelkezik saját menüvel, fájlkezelővel, beállítóközponttal, folyamat-kezelővel, nyom­ tató-kezelővel, valamint szépen bővíthető az eszközökkel. Egyik érde­ kes tulajdonsága, hogy az asztalra nem helyezhetünk ikonokat, csak a panelre (illetve panelen szerkeszthetünk saját menüket), de számos lehetőség kínálkozik ennek pótlására. Letisztult és egyszerű eszköz, amivel élmény dol­ gozni - de ízlések és pofonok különböznek.16
16

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/100

24. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

3.4. A könyvtárszerkezet
Amint az látható, a Linux alapfelépítésében jelentősen eltér a Windows-tól. Ez elsőre ál­ talában furcsának tűnik, de miután megszoktuk, már lényegesen könnyebben eltájéko­ zódunk benne. Fussunk át az alapvető könyvtárszerkezeten először, ez később sokat segíthet a tájékozó­ dásban. Az egyes könyvtárakról csak nagy általánosságban beszélünk, ugyanis a pontos leírás valószínűleg értelmetlenül hosszú lenne, és egyelőre teljesen felesleges mélység­ ben kellene hozzá áttekinteni a rendszert. Linux alatt egy fa struktúrába van szervezve a teljes könyvtárszerkezet. Nézzük mit je­ lent ez:

/
Mindennek az alapja a "/" jellel jelölt gyökérkönyvtár, más néven root. Ez minden Linux alapja, ebből származik a teljes szerkezet. Az alábbi könyvtárak tárulnak elénk:
                  

bin boot cdrom dev etc home lib lost+found media mnt opt proc root sbin sys tmp usr var vmlinuz

Ezek a főkönytárak majdnem minden Linuxban változatlanul megvannak, leszámítva ta­ lán a /cdrom-ot és /media-t. A /media egy új keletű könyvtár, ide kerülnek a cserélhető médiák. Nézzük, melyikben mi található:

3.Linux alapok

25. oldal

bin, sbin
A bin könyvtárakban - nem meglepő módon - futtatható bináris állományok találhatók itt. Több bin könyvtár is található ezen kívül, például a /usr/bin és a /usr/sbin. Bár ez nem törvényszerű, de általában a bin könyvtárakban a minden felhasználó által elérhető állományok kerülnek, az sbin könyvtárakba pedig olyan rendszereszközök, melyeket pél­ dául csak rendszergazdák használnak. A /bin és /sbin az alaprendszerhez szükséges programokat tartalmazza, a felhasználó által telepített programok a /usr/bin /usr/sbin alá kerülnek.

boot
A boot könyvtárban találhatók a bootnál fontos fájlok: általában a rendszermag (kernel), illetve Grub rendszerbetöltő esetén annak konfigurációs állománya is. A gyökérben ta­ lálható még egy vmlinuz fájl is (esetenként bzImage), mely egy un. szimbolikus link a /boot/vmlinuz-ra azaz a rendszermagra. A szimbolikus link egy hasznos megoldás Linux alatt: ha egy fájlra több helyen is szükségünk van, elég ehgy helyen tárolni azt, és a töb­ binél csak egy mutatót létrehozni az adott fájlra, így onnan is ugyanúgy elérhető, de nem foglal kétszer helyet a merevlemezen.

cdrom
Szintén egy szimbolikus link, általában a /media/cdrom könyvtárra. Ez utóbbi alá csato­ lódik be a CD meghajtó egység.

dev
Linux alatt fájlokon keresztül érünk el mindent a CD-vel kezdve, a hangon át, az egérig. ezek a speciális eszközfájlok találhatók ebben a mappában.

etc
Az etc könyvtár a gyűjtőhelye a különböző programok globális konfigurációs fájljainak. Ellentétben a Windowsos registry megoldással Linux alatt minden konfigurációs állo­ mány egyszerű szövegfájlba van mentve, aminek nagy előnye, hogy az állományok akkor is egyszerűen elérhetők, ha a rendszer egyébként használhatatlan. Természetesen emellett az egyes programok felhasználó specifikus beállításokkal is ren­ delkeznek, ezeket a home könyvtárakban tárolja a rendszer, rejtett mappákban.

home
Ezalatt a könyvtár alatt találhatók a felhasználói könyvtárak, az adott könyvtár alatt a felhasználónak teljes dúlási joga van, ezen az egy könyvtáron kívül azonban leginkább csak olvasási joga.

lib
A lib könyvtár alatt már a rendszer részei lapulnak: library fájlok, kernel modulok, stb.

26. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

lost+found
Ez a könyvtár nem is a Linux, mint inkább a fájlrendszer része. Minden egyes ext partí­ ción van egy lost+found könyvtár.

media
Rendszerfüggő, általában a /media könyvtár alá kerülnek befűzésre a CD/DVD eszkö­ zök, pendirve illetve a floppy. Röviden: a cserélhető médiák.

mnt
A másik csatolós könyvtár. Ez alá a könyvtár alá kerülnek (általában) befűzésre a fix par­ tíciók. Mivel ebben a könyvtárstruktúrában nincs kiemelt "volume" egy egy meghajtónak, mint Windows alatt a C:, D:, stb., így egy-egy eszközt tetszőleges helyre befűzhetünk a fájl­ rendszerbe. Különösen praktikus ez például home könyvtár estén: ha kinőjük az e célra fenntartott partíciót, és veszünk egy új merevlemezt, egyszerűen csak rámásoljuk anya­ gainkat, letöröljük az eredeti példányt, majd befűzzük a /home könyvtár alá az új adat­ hordozót.

proc
Itt találhatóak az éppen futó műveletek -fájlként leképezve, sorszámozva, illetve infor­ mációk a rendszerről: processzorról, memóriáról, stb.

root
A rendszergazda (root) felhasználói könyvtára.

sys
A 2.6-os kernellel együtt jelent meg ez az újfajta eszközkezelési metódus, ebben a könyv­ tárban található meg a sysfs számára egy komplett fa. Egy átlag felhasználó ritkán hasz­ nálja.

tmp
Az egyes programoknak szükségük van/lehet átmeneti fájlokra. Ezek kerülnek ide. Ez a másik olyan könyvtár, amely alapértelmezettben írható minden felhasználó számára.

usr
Ez alatt a könyvtár alatt található minden. Persze ez így kicsit túlzónak hat, de majdnem igaz: az usr könyvtár alatt található a telepített programok nagy része, hagyományból ide szoktunk forrásokat pakolni (/usr/src), és azt lefordítani. Itt találhatók a dokumentáci­ ók, itt találhatók az ikonok nagy része, stb.

3.Linux alapok

27. oldal

var
Szintén számos szolgáltatás gyűjtőkönyvtára. Itt találhatók a naplófájlok, egyes progra­ mok hosszabb ideig tárolt, mégis átmeneti fájljai, alapértelmezettben a felhasználói le­ vélboxok, stb. Ez persze csak a legszűkebb leírás ezeről a könyvtárakról. Mindegyikről órákat lehetne beszélni, illetve írni, azonban elsőre talán elég ennyi: a lényeg, hogy nagyjából tudjuk, ha valamit keresünk, mégis merre található. Az egyes Linux rendszerek között számos elté­ rés van.17

3.5. Jogosultságkezelés Linux alatt
Mint minden korrekt, modern operációs rendszer (ideértve a Windows XP-t NTFS partí­ cióval), a Linux/Unix rendszerek is rendelkeznek jogosultságkezelő rendszerrel. Ez egy igen kényes és érdekes határmezsgyéje minden operációs rendszernek, hiszen alapvető biztonsági funkcióról van szó, mely hivatott a rendszer védelmére, és a felhasználók szu­ verenitásának megőrzésére, azonban óhatatlanul biztonsági kérdések is előtérbe kerül­ nek. Alapvetően Linux alatt három különböző dolgot végezhetünk egy fájllal, és mivel Linux alatt minden fájl, ez a három dolog elvileg hiánytalanul lefedi az összes, háttértáron ta­ lálható adat kezelését:
  

egy fájlt olvashatunk (read) egy fájlt írhatunk (write) egy fájlt futtathatunk (execute)

Amint látható, ez így viszonylag egyszerű is. Természetesen már rögtön felmerül több probléma, hiszen "valódi" fájl esetén még viszonylag közérthető dolog, hogy mit jelent a futtatás, de például könyvtárnál (mappánál) már kicsit furcsának tűnhet elsőre: könyv­ tár esetében a futtatási jog belépést jelent a könyvtárba. Persze ez így önmagában még kevés volna, hiszen egy – korrekt és modern – rendsze­ ren szükség van arra is, hogy az egyes felhasználók eltérő jogosultságokat kapjanak egyegy fájlra, könyvtárra, és parancsra. Linux alatt ez is három szint segítségével van megoldva:
  

egy fájlnak van tulajdonosa egy fájlnak van csoportja és van mindenki más.

Erre a három kategóriára külön-külön állíthatjuk a fentebb ismertetett olvasási, írási, futtatási jogot.

3.6. Csoportok Linux alatt
Linux alatt minden felhasználó csoportok tagja is egyben. Ennek értelme például az erő­ forrás-megosztásban keresendő.
17

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/143

28. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Miért is jó ez az egész?
Alapértelmezett felhasználónk, amennyiben nem rendszergazda (root) számos dologra jogosult a gépen, és számos dologra nem. A legfontosabb, hogy írási joga gyakorlatilag csak a saját (home) könyvtárában van, ami alapból a /home/felhasználónév alatt található. Ami ezen kívül esik, az már tiltott terület, vagyis semmilyen rendszerfájlt nem írhat át véletlenül csak úgy, és ez igaz például az általa indított programokra is. (Ez az egyik oka, hogy a számítógépet soha sem szabadna rendszergazdai jogosultsággal használnunk.) Természetesen hátulütői is vannak a rendszernek, ugyanis így az egyszerű felhasználó nem tud új programot telepíteni, frissíteni, esetleg a CD lemez csatolásához sincs joga. Talán innen már látszik: egy jól és biztonságosan beállított rendszer, amely még kényel­ mes is, ha nulláról akarnánk beállítani, bizony sok munkánkba kerülne. Természetesen ezen dolgok nagy részét már a disztribúciók készítői elvégzik helyettünk.

A könyvtár
Könyvtár esetében kicsit máshogy működik a dolog. A futtatási jog könyvtár esetén belé­ pési engedélyt takar, azaz hogy beleléphetünk a könyvtárba. Azonban ez még nem jelenti azt, hogy ott bármit is csinálhatunk, például a könyvtár tartalmának lekérdezéséhez már olvasási jog kell, az írásról nem is beszélve. Előállhat például az a furcsa helyzet, hogy a könyvtárba beleléphetünk, de nem nézhet­ jük meg a tartalmát, de a fordítottja is: a könyvtár tartalma látható számunkra, mégsem léphetünk bele.

A linkek
Linux/Unix rendszerek esetében ha egy fájlt több helyen is használni akarunk, lehetősé­ günk van linkek létrehozására, melyek az adott fájlra mutatnak. Kétféle linket különböz­ tetünk meg: szimbolikus linket (a továbbiakban symlink) és un. hard linket. A kettő közt igen lényeges különbségek vannak. A symlink Az egyszerűbb és könnyebben használható link típus. Ez tulajdonképp egy fájl, aminek tartalma meghatározza, hogy melyik fájlra mutat. Tehát jól megkülönböztethető az ere­ deti fájl, és a rámutató link. Amennyiben a fájlt, amire a link mutat töröljük, megmarad a link, csak épp érvénytelen helyre mutat. A hard link Lényegesen korlátozottabban használható link típus, kizárólag partíción belül lehet hard linket létrehozni. A leglényegesebb különbség, hogy ebben az esetben nincs eredeti fájl és link. Magát a linket is mélyebben kell keresni: Linuxos fájlrendszerekben található egy tábla (inode tábla), amelyben a fájlok neveit rendelik hozzá az adatterületen található tényle­ ges adathoz. Hard link esetében két bejegyzés is mutat ugyanarra a területre. Amennyi­ ben az egyiket töröljük, az eltűnik, de a másik megmarad. Csak az inode táblabeli be­ jegyzés tűnt el.

3.Linux alapok

29. oldal

A hard link előnye, hogy az elérés sokkal gyorsabb, mint symlink esetén, ami egyes mű­ veleteknél fontos lehet, hátrányát fentebb említettük: csak partíción belül értelmes (mi­ vel a másik partíció egy másik inode táblát is jelent.)18

3.7. Hardverek Linux alatt
A Microsoft termékek világában kezd megszokottá válni, hogy az operációs rendszer rendre felismeri és kezeli a újonnan beüzemelt hardvereinket, legyen szó belső, vagy kül­ ső eszközről. Persze ez nem volt mindig így, de egy dolog biztos volt régen és ma is: a megvásárolt eszközhöz biztosan kapunk valamilyen adathordozót, ahol meghajtó prog­ ram(ok), használati útmutató, segédprogramok és egyebek kapnak helyet. Viszont ezek a meghajtók általában Microsoft rendszerekhez vannak készítve, illetve helyenként Mac változat is lapul a dobozban. Általánosan: az eszközökhöz kell valamiféle vezérlő, amivel meghajtjuk. Linux alatt sincs ez másként, de mint Windows alatt is: érhetik az embert meglepetések.

3.7.1

Eszközök meghajtói: a modulok

Linux alatt az eszközök un. kernelmodulokon keresztül kommunikálnak a rendszerrel. Ezek a rendszermag részei. (Windows esetében általában az eszközhöz adott lemezen ta­ lálhatók meg, Linux esetében optimális esetben már maga a rendszermag tartalmazza azt.) Ha nincs benne, akkor három esetet különböztethetünk meg használhatóság szempont­ jából:

Jó esetben a gyártó elkészíti a drivert (és publikusan elérhetővé teszi), vagy kiadja az adott eszköz technikai adatait és lelkes programozók írják meg hozzá a meg­ hajtót, valamint teszik elérhetővé. Közepes esetben a gyártó készít meghajtót, de ellenérték hiányában csak csökken­ tett funkciókészletet használhatunk (modemekre jellemző sajnos: hiába 56Kbpss, ha az ingyenes meghajtót használjuk, csak 12-18 Kbps jön át rajta). Végül a legrosszabb esetben a termék gyártója közömbös ebben az irányban, így nem készül meghajtó az adott termékhez, vagyis Linux rendszer alatt nem hasz­ nálható.

Elsősorban arra érdemes odafigyelni, hogy ha tartósan Linuxot tervezünk használni, ak­ kor mindennemű hardvervásárlás előtt informálódjunk, hogy mire számíthatunk (pél­ dául gyártó honlapja vagy keresőbe a gyártó neve és a Linux kifejezések), mert kellemet­ len, amikor hazacipeljük a legújabb multifunkciós készülékünket és használatához állan­ dóan Windows-t kell indítani. Ez a legkényelmesebb megoldás, hiszen egy eszköz megvásárlása előtt amúgy is utána­ nézünk mi található a piacon, és az interneten számos helyen leírják az egyes eszközök­ ről, hogy mire számíthatunk vele kapcsolatban Linux alatt.

18

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/155

30. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

3.7.2

Belső eszközök

Hangkártyák Elég jól támogatva vannak a kernelben, bár nem típus, hanem lapkakészlet alapján. Ám előfordul, hogy egy újonnan piacra dobott kártya meghajtója még nem készült el, vagy már elkészült, de a rendszermagunk régi hozzá. Videokártyák Itt már egy fokkal érdekesebb a helyzet. Ugyanis a legtöbb típus kernel szinten támogat­ va van, de licencpolitikai okok miatt a 3D gyorsítást végző meghajtó nincs benne. Azt külön kell letölteni a gyártó oldaláról és telepíteni. Sokáig az ATi közömbös volt a Linux rendszerek felé, szerencsére ez változott, de sajnos még gyermekcipőben jár - bár a meg­ hajtó végzi a feladatát, ha sikerül feltelepíteni. Így ha videokártya vásárlás előtt állunk, még mindig érdemesebb Linux alá nVIDIÁT választani. Mindemellett mindkét kártyatípus esetén az azokat tényleg kihasználni képes rendszer­ modul zárt forrású, és a gyártó honlapján található meg, mint Windows esetében is. Modem Bár egyre kevesebben használják, még előfordulhat, hogy kell, olyankor jól jön, ha mű­ ködik a modem is. Alapvetően kétféle modemtípust különböztetünk Linux alatt: jól mű­ ködő modemek (70%) és Winmodemek. Ez utóbbi a problémásabb, ezek olyan csökken­ tett hardveres modemek, melyeknél a hardver feladatainak egy részét rátestálták a szoft­ verre. Azonban sajnos ezeknél a modemnél a legtöbbször nem mellékelnek specifikációt a termékhez, és az kizárólag Windowsos meghajtóval működik. Léteznek ugyan hozzá Linuxos meghajtók is, de azok vagy ingyenesek, de nem lehet velük elérni a teljes sebes­ séget, vagy fizetősek. Nagyon sok laptopban ilyen modemek találhatók. Hálózati kártya Hálókártyákkal nem szokott probléma előfordulni, kernel szinten támogatva vannak. Egyes gyártók pl. nVIDIA (nFORCE lapkák) kiadnak a saját hálózati kártyájukhoz meg­ hajtót, de a legtöbbször teljesen jól mennek a kernelben gyárilag bent lévő modulokkal is.

3.7.3

Külső eszközök

Nyomtató Az egyik leggyakrabban használt külső periféria a nyomtató. Ennek köszönhetően már hatalmas szervezet áll a téma mögött. Linux rendszereken a nyomtatókezelésért a leg­ többször a CUPS-nak (Common Unix Printing System) nevezett programhalmaz a fele­ lős - ha nyomtatni szeretnénk, ezt mindenképpen érdemes feltelepíteni. Kezelése egy­ szerű, letisztult: nyomtatókat adhatunk hozzá, állíthatunk be, megnézhetjük az éppen futó munkákat, minőségi és színbeállításokat... különbség csupán annyi, hogy nem egy külön programon keresztül kezeljük, hanem böngészőablakot kell nyitni és az url mező­ ben megadni a http://localhost:631 címet. Konfigurálásához root jogok szükségesek, vagy a felhasználót hozzá kell adni a printer csoporthoz. Ettől függetlenül (természete­ sen) a saját munkáit minden felhasználó felügyelheti.

3.Linux alapok

31. oldal

Ha nyomtató vásárlás elött állunk (vagy már meglévő nyomtatóhoz keresünk meghajtót), akkor legelőször a linuxprinting.org címre látogassunk el. Ez az eddigi leg­ nagyobb adatbázis támogatottságról, gyártókról/típusokról és meghajtókról. Minden­ képpen innen érdemes elindulni. Aminek a legjobb a támogatottsága az a HP, az ellen­ pólusa pedig sajnos a Canon. DSL Modem A DSL modem általában végzi a feladatát tőlünk függetlenül, nekünk csak annyi dolgunk van, hogy hálózati kapcsolatot kell létrehozni az eszközzel (mintha csak egy másik gép­ hez kapcsolódnánk). Annyit azért megemlítenénk, hogy lehetőleg UTP kábellel csatla­ kozzunk hálókártyához, mert az USB-s változatok még problémásak lehetnek. Lapolvasó Szintén gyártófüggő a dolog. Célszerű utána keresni a neten, itt is érvényes, hogy ha már a meghajtó megvan, akkor csak egy progi kell, amivel a képeket be tudjuk olvasni (gimp, kooka, ...) Digitális kamera, USB/Flash memóriák Az USB-s adathordozókhoz kernelszintű támogatás szükségeltetik - ez rend szerint bele is van fordítva a rendszermagba. Általában a legtöbb USB eszköz (pendrive, kamera, mp3 lejátszó) amin adatot tárolunk, gond nélkül befűzhető külső meghajtóként és egy­ szerűen lemásolhatók/letölthetők róluk az adatok. De előfordulhat itt is némi probléma (például rosszul partícionált pendrive, ami kézzel megkerülhető, de kényelmetlen lehet). Ha fényképeinket a megszokott módon szeretnénk kezelni és letölteni, de a kernel nem tudja a gépet "pendrive-ként" befűzni, akkor célszerű kipróbálni a Gphoto2 nevű progra­ mot.19

3.8. A terminálok
A parancssorban dolgozni nem olyan ijesztő feladat, mint azt elsőre gondolnánk. Hasz­ nálata semmilyen különleges szakértelmet nem igényel, ez egy ugyanolyan egyszerű program, mint bármely másik. Linux alatt a legtöbb feladatot elvégezhetjük a parancs­ sor használatával. Noha grafikus felület a legtöbb programhoz elérhető, ezek esetenként kevésnek bizonyulhatnak. Ilyen esetekben a parancssor nagy hasznunkra lehet. A terminált gyakran parancssornak vagy shell-nek is hívják. A régi időkben ez volt a szá­ mítógép kezelésének egyetlen felülete, és mivel a régi Linux felhasználók szerint a shell sokkal hatékonyabban használható, mint a grafikus felületek, ezért napjainkban is nagy becsben tartják. A terminál eredeti rendeltetése a fájlkezelés volt, és ma is jól hasznosítható ez a funkció­ ja, főleg abban az esetben, ha a grafikus felület meghibásodik. Ilyenkor a terminál segít­ ségével lehet navigálni a fájlok között, és így vissza lehet vonni a meghibásodást okozó változtatásokat.

19

Forrás: http://www.itport.hu/cikk/149

32. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Általános parancsok

Könyvtárak tartalmának megtekintése: - ls Az ls (LiSt) alkalmazás fájltípusokra jellemző színekben listázza a fájlokat. Könyvtárak létrehozása: - mkdir (könyvtárnév) Az mkdir (MaKeDIRectory) parancs új könyvtárat hoz létre. Könyvtárváltás: - cd (/könyvtár/alkönyvtár) A cd (ChangeDirectory) parancs a jelenlegi könyvtárat a megadottra változtatja. Fájlok/könyvtárak másolása: - cp (a forrásfájl vagy könyvtár neve) (a célfájl vagy könyvtár neve) A cp (CoPy) parancs a megadott fájlok másolását végzi. A cp -r parancs a meg­ adott könyvtárak másolását végzi. Fájlok/könyvtárak törlése: - rm (a fájl vagy könyvtár neve) Az rm (ReMove) parancs törli a megadott fájlokat. Az rm -rf parancs törli a meg­ adott könyvtárakat. Fájlok/könyvtárak átnevezése: - mv (a fájl vagy könyvtár neve) Az mv (MoVe) parancs átnevezi/mozgatja a megadott fájlt/könyvtárat. Fájlok/könyvtárak keresése: locate (fájl vagy könyvtár neve) A locate parancs megkeresi a megadott nevű fájlt a számítógépen. A gyors műkö­ déshez jegyzéket készít a fájlokról, a jegyzék frissítéséhez az updatedb parancsot adjuk ki. Ha a gép be van kapcsolva, akkor ez a parancs minden nap automatiku­ san lefut. Kézi futtatásához rendszergazdai jog szükséges (lásd: „Root és Sudo”).

Lehetőség van helyettesítő karakterek használatára több fájl kereséséhez, például: "*" (minden fájl) vagy "?" (egyetlen karakter).20

3.9. A GRUB
A GNU GRUB (vagy röviden GRUB) egy rendszerbetöltő (boot loader) szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó több operációs rendszert tároljon a számítógépén, s a gép indításakor válasszon, hogy éppen melyik rendszert akarja indítani. A GRUB szó a Grand Unified Boot Loader szavak rövidítése.

3.9.1

A rendszerbetöltési folyamat

A számítógép bekapcsolásakor a BIOS a beállításai alapján meghatározza a bootoló esz­ közt, ami jellemzően egy merevlemez, de lehet például CD, DVD vagy pendrive is. Ha ez megtörtént, akkor a BIOS átadja a vezérlést a Master Boot Record-nak, ami az adott esz­ köz első 512 byte-ját jelenti. A Master Boot Record tartalmazza a GRUB első szintjét, de mivel az 512 byte egy elég kis tárterület, ezért az ott tárolt kód szinte csak annyit csinál, hogy továbbadja a vezérlést a GRUB következő szintjének, ami már a meghajtó egy má­ sik részén helyezkedik el. Amikor a második szint megkapja a vezérlést, akkor megjelenít egy felhasználói felüle­ tet, amelyen választani lehet a bootolható operációs rendszerek közül és paraméterezni
20

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~kg0021/ubu/ubuntu/desktopguide/hu/linux-basics.html

3.Linux alapok

33. oldal

is lehet őket. A GRUB beállítható úgy is, hogy ha eltelik egy megadott idő anélkül, hogy a felhasználó választana, akkor automatikusan indítsa valamelyik rendszert. A GRUB végül indítja a kiválasztott rendszert, azaz átadja a vezérlést a kiválaszott rend­ szermagnak.21

3.9.2

Használata

Linux operációs rendszerek telepítésekor a GRUB többnyire automatikusan telepítésre kerül. Ha a GRUB telepítés után nem megfelelően működne, akkor egy Linux Boot CDről érdemes indítani a gépet, és parancssori eszközökkel helyreállítani a GRUB-ot. Működő Linux esetén akár grafikus alkalmazást is telepíthetünk a GRUB kezelésére. Ha a gépünkre úgy telepítünk Windowst, hogy azon már van Linux, akkor a Windows előszeretettel törli le a GRUB-ot, és állítva be a saját céljainak megfelelő MBR-t.

3.10. Ellenőrző kérdések/feladatok
(Talán a következő verzióban :-)

21

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/GNU_GRUB

34. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

4. Ubuntu alapok
Az Ubuntu egy ősi afrikai kifejezés, azt jelenti, hogy emberség másokkal szemben. Az Ubuntu Linux az Ubuntu szellemiségét kívánja elvinni a szoftverek világába. Az Ubuntu ingyenes és mindig az is marad. Szabadon letöltheti, használhatja és meg­ oszthatja barátaival, ismerőseivel. A telepítéshez mindössze egyetlen CD-re van szüksége. Ha esetleg olyan alkalmazást szeretne használni, amit nem talál meg az alaprendszerben, néhány kattintással telepít­ heti. Nem kell az interneten vadásszon telepítőkészletek után, nem kell drága szoftvere­ ket vennie a boltból, és megfeledkezhet az elkallódott telepítő CD-kről is: Ubuntunál egy központi alkalmazásból, a csomagkezelőből végezheti el a programok telepítését. Szinte minden feladatra megtalálhatja az ingyenes megoldást. Az Ubuntu Linux félévente új kiadással jelentkezik, ezeket pedig legalább 18 hónapig el­ látja biztonsági frissítésekkel. Egyes kiadásokhoz még hosszabb ideig biztosít támoga­ tást. Ezeket LTS kiadásnak nevezik, melyekhez asztali felhasználóknak 3 évig, míg ki­ szolgálókon 5 évig biztosítunk támogatást. Az új kiadásokra is ingyenesen frissíthet. A frissítésnél megmaradnak a beállításai, ada­ tai, csak a rendszer és az alkalmazások lesznek újabbak. A frissítéshez mindössze né­ hány kattintásra van szükség, az Ubuntu automatikusan elvégzi a szükséges csomagok letöltését és telepítését.22 A következőkben háromféle telepítési eljárást ismerhetünk meg.

4.1. Telepítés VirtualBox alatt
Ha a VirtualBox alkalmazást a korábban olvasottaknak (2. fejezet) megfelelően telepítet­ tük, létrehoztuk a virtuális gépünket a megfelelő virtuális lemezzel, letöltöttük és csatol­ tuk a telepítő ISO lemezkép-fájlt, akkor nekikezdhetünk az Ubuntu telepítésének.
Megjegyzés: Hagyományos (nem virtuális gépen történő) telepítés esetén a hivatalos telepítési oldalt23 is vegyük figyelembe.

4.1.1

A telepítés megkezdése

A VirtualBox indítása után rövidesen megjelenik a nyelvválasztó menü. Itt válassza a magyar nyelvet, amennyiben magyarul szeretné telepíteni az Ubuntut (17. ábra). Itt még karakteres üzemmódban, billentyűzet segítségével kell választanunk.

22 23

Forrás: http://ubuntu.hu/konyvlap/az-ubuntu-bemutatasa http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/ubuntu-telepitese

4.Ubuntu alapok

35. oldal

17. ábra: A telepítő nyelvének választása

Ekkor megjelenik egy fekete képernyő, rajta nagy Ubuntu logóval, és néhány opcióval. Ha telepítés előtt szeretné kipróbálni az Ubuntut, válassza az alapértelmezett, Az Ubun­ tu kipróbálása a számítógép módosítása nélkül lehetőséget, így hamarosan elindul az Ubuntu. (Ezt a lehetőséget VirtualBox nélkül lenne érdemes kipróbálni, most ne ezt vá­ lasszuk.) VirtualBox használata esetén válassza a második, Ubuntu telepítése opciót. Legyen tü­ relmes, hiszen első alkalommal az indulás jelentősen hosszabb ideig tart a folyamat, mint a telepítés után.

18. ábra: Telepítési mód választása

Az Ubuntu telepítése esetén is elindul a teljes Ubuntu rendszer, de egyből a telepítés is.

36. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

19. ábra: Az Ubuntu indulása telepítés közben

Rövid idő után az Ubuntu elindul, folytathatjuk a telepítést. A megjelenő ablakban (20. ábra) válasszuk ki a telepítés nyelvét. (Ha később magyarul szeretnénk használni a rendszert, érdemes már itt rögtön kiválasztani a magyar nyelvet.)

20. ábra: Alapértelmezett nyelv megadása

Ezután válasszuk ki a tartózkodási helyet. Ennek kizárólag az időzóna miatt van jelentő­ sége, így ha Magyarországon tartózkodunk, nyugodtan megjelölhetjük a "Budapest" op­ ciót.

4.Ubuntu alapok

37. oldal

21. ábra: Időzóna beállítás

Ezt követően kiválaszthatjuk, a gépünk billentyűzetkiosztását. A legtöbb esetben az alap­ értelmezett megfelelőnek bizonyul. Az alsó sávban rögtön ki is próbálhatjuk a kiosztást (22. ábra).

22. ábra: Billentyűzetkiosztás beállítása

38. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

4.1.2

Particionálás

Elérkeztünk a legkritikusabb részhez, a particionáláshoz. Ha VirtualBox alatt telepítünk, elég egyszerű dolgunk lesz, hiszen az egész (virtuális) le­ mezkép-fájlunkat erre használhatjuk (23. ábra).

23. ábra: A teljes lemez felhasználása az Ubuntu számára

4.1.3

Rendszergazda felhasználó létrehozása

Ezután adjuk meg a felhasználói adatainkat (24. ábra). Az itt létrehozott felhasználó a későbbiekben - jelszavát megadva - rendszergazdai jogosultságokat szerezhet, így ha több felhasználója is lesz a gépnek, itt mindenképpen annak az adatait adjuk meg, aki később a rendszer konfigurálását, karbantartását végzi majd.

24. ábra: Felhasználó létrehozása

4.Ubuntu alapok

39. oldal

4.1.4

Haladó beállítások

Elérkeztünk a beállítások utolsó oldalához. Itt még egyszer, összegyűjtve láthatjuk a leg­ fontosabb adatokat. Nézzük át, hogy mindent jól adtunk-e meg. Vessünk még egy pillantást a Haladó beállításokra is. Ha proxy-n keresztül érjük el az internetet, akkor már most érdemes azt megadni (25. ábra).

25. ábra: Haladó beállítások

4.1.5

A telepítés folyamata

Ekkor megkezdődik a telepítés. Ennek ideje több tényezőtől is függ, mint például a szá­ mítógép, az optikai meghajtó, a merevlemez vagy az internet kapcsolat sebessége.

26. ábra: A rendszer telepítése folyamatban van

Ha a telepítő végzett, felszólít a gép újraindítására. A leállítás folyamatának végén, az új­ raindítás előtt viszont a telepítő lemezt is el kell távolítanunk (27. ábra).

40. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

27. ábra: Távolítsuk el a telepítőlemezt

VirtualBox alatt itt kissé gondban leszünk, ugyanis működés közben nem tudjuk „kiven­ ni”, vagyis lecsatolni az ISO lemez-képünket. Ezért itt inkább 1. zárjuk be az ablakot (ezzel mintegy áramtalanítva a gépet, 15. ábra), 2. kapcsoljuk ki a CD meghajtót, vagy csatoljuk inkább a fizikai meghajtót (11. ábra) és 3. indítsuk újra a virtuális gépünket (13. ábra). Ha nem VirtualBox-ot használunk, akkor egyszerűen vegyük ki a lemezt, majd nyomjuk le az Enter billentyűt. Így hamarosan újra elindul az Ubuntu, ezúttal azonban már a me­ revlemezről. Ezzel a telepítés végére értünk, a működő rendszerrel dolgozhatunk tovább.24

4.1.6

Az első indulás

Az Ubuntu első indítása alkalmával már be kell jelentkeznünk egy felhasználóként, hogy a gépünket használhassuk. Jelenleg az egyetlen lehetőségünk a korábban (24. ábra) megadott felhasználónév (28. ábra) és jelszó (29. ábra) használata.

24

Forrás: http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/ubuntu-telepitese alapján

4.Ubuntu alapok

41. oldal

28. ábra: Felhasználó név megadása a bejelentkezéshez

29. ábra: Jelszó megadása a bejelentkezéshez

Ezután a gépünk működésre kész, az alapszolgáltatásai kipróbálhatók.

4.1.7

Nyelvi támogatás

Az első indítás alkalmával előfordulhat, hogy a következő hibaüzenetet kapjuk:

42. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

30. ábra: Hiányos nyelvi támogatás

Már az Ubuntu telepítésekor jó néhány nyelv közül választhattunk (17. ábra), de ez a nyelvi támogatás nem teljes. Működő internetkapcsolat esetén már most lehetőségünk van a magyar nyelvű feliratok arányát növelni. Ehhez – ha használunk proxy-t, – adjuk meg a kapcsolódás adatait (31. ábra).

31. ábra: Proxy beállítások

Ezután a gépet újra kell indítanunk (32. ábra), hogy a hálózati beállítások érvényesül­ hessenek.

4.Ubuntu alapok

43. oldal

32. ábra: A gép újraindítása

Újraindítás után folytathatjuk a nyelvi támogatás frissítését. Alapértelmezettként a ma­ gyar nyelvet adjuk meg (33. ábra).

33. ábra: A magyar nyelv megadása

Ekkor indulhat a nyelvi fájlok letöltése (34. ábra).

34. ábra: A nyelvi fájlok letöltése

44. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

A csomagok letöltése után ismét újraindíthatjuk a gépünket, hogy a letöltött fájlok kerül­ jenek betöltésre.

4.2. Telepítés Wubi-val
A Wubival25 úgy telepíthetünk Ubuntut, mint egy bármilyen más programot Windowsra. Az Ubuntu Linux bekerül a Windows indító menüjébe és egy képfájl formájában felíró­ dik a Windows meghajtónkra, ami később bármikor eltávolítható. Ezzel a módszerrel nagyon sok időt spórolhatunk meg, és csökkenthetjük az esetleges szakszerűtlen telepí­ tésből fakadó adatvesztést. Fontos eltérés a VirtualBox alkalmazásához képest, hogy itt nem Windows-on belül, ha­ nem önállóan fog futni az Ubuntu, csak a telepítés lesz kicsit egyszerűbb. A Wubi telepítőt az Ubuntu 8.10 Desktop CD már tartalmazza, ezért semmi másra nincs szükségünk, csak beszerezni egyet belőle. A legegyszerűbb és leggyorsabb, ha letöltjük 26 az internetről a képfájlt, és kiírjuk CD-re.

4.2.1

A Telepítés

Természetesen itt is érdemes minden fontos adatunkról biztonsági mentést készíteni. Helyezzük az Ubuntu CD-t a meghajtóba, mikor a Windows rendszer működésre kész. Ezek után a telepítő automatikusan elindul, amennyiben az automatikus lejátszás enge­ délyezve van. Ha nem indult el, akkor a saját gépen belül a CD/DVD eszközmeghatót ke­ ressük meg, és jobb klikkel válasszuk az automatikus lejátszás opciót.

35. ábra: Ubuntu telepítő menü Windows alatt
25 26

http://wubi-installer.org/ http://releases.ubuntu.com/8.10/

4.Ubuntu alapok Válasszuk a Telepítés a Windows-on belül opciót. Itt adjuk meg a következőket:

45. oldal

Installation Drive(X GB Free): A telepítés helyét itt kell kiválasztanunk, illetve mellette láthatjuk a jelenlegi szabad helyet. Installation Size: A telepítésre szánt „partíció” méretét adjuk meg, minimálisan 4 GB-ot. Desktop Environment: A gyári Ubuntu Desktop CD esetén csak az Ubuntu vá­ lasztható. Language: A Nyelvet állítsuk át Magyarra. Username: Itt adjuk meg a leendő felhasználó nevét Password: Itt adjuk meg a felhasználó jelszavát

  

36. ábra: A telepítés beállításai

Kattintsunk az Install gombra. A telepítő létre hozza a képfájlt a számítógépen. Ez több percig is eltarthat. Mikor a képfájl elkészült, a következő opciók közül választhatunk:

Reboot Now: Számítógép újraindítása. Amikor a számítógépet újraindítjuk, meg­ kezdhetjük a telepítést. I want to manually to reboot later: Számítógép újraindítása később.

Indítsuk újra a számítógépet a Finish gombra kattintva.

46. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

Amint a számítógépet újraindítottuk, már választhatóvá válik az Ubuntu. A billentyűzet kurzor gombjaival navigáljunk az Ubuntu-ra, és üssünk Entert!

37. ábra: Windows indító menü a Wubi használata után

A rendszer felkészül a telepítésre. Innentől kezdve a telepítés hasonló a korábban megis­ mertekhez.27

4.3. Teljes telepítés
Ha összeszedtük minden bátorságunkat, és biztonsági másolatot készítettünk minden fontos adatunkról (esetleg a merevlemezünket kicseréltük egy fontos adatokat nem tar­ talmazó másikra), akkor készen állunk arra, hogy a telepítést éles rendszeren is elvégez­ zük. Az Ubuntu telepítéséhez először is szüksége lesz az Ubuntu desktop CD-re. A legegysze­ rűbb és leggyorsabb, ha letöltjük28 az internetről a képfájlt, és kiírjuk egy CD-re. A következő lépés, hogy újraindítjuk a számítógépet a CD-ről. Előfordulhat, hogy ehhez bizonyos BIOS beállításokat (betöltés CD-ről) módosítani kell. A számítógép újraindítása után, ha a BIOS beállítások megfelelőek, rövidesen megjele­ nik a nyelvválasztó menü. Ha a szokásos módon (pl. Windows-sal) indul a gépünk, ak­ kor a BIOS beállításai mégse voltak sikeresek.
27

Forrás: http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/wubi További információk: http://www.mya5.­ hu/?ingyenes-szoftverek=/tartalom/ubuntu/wubi_ubuntu_8.10_telepitese_windowsra_wubival
28

http://releases.ubuntu.com/8.10/

4.Ubuntu alapok

47. oldal

Innentől kezdve a telepítés a korábban megismertekhez hasonlóan történik, a particio­ nálást kivéve.

4.3.1

Particionálás

Amennyiben már van a számítógépünkön egy másik operációs rendszer (például Micro­ soft Windows), és azt szeretnénk megtartani, válasszuk az első, Irányított (...) partíció átméretezése és a felszabadított hely használata opciót. Az opció alatt lévő csúszkával tudjuk átméretezni partíciót, és így helyet felszabadítani az Ubuntu számára. Amennyi­ ben egy NTFS partíciót szeretnénk átméretezni a telepítés során, érdemes azt törede­ zettség-mentesíteni a telepítés megkezdése előtt. Bár a Windowsos partíciókat elérhetjük Ubuntu alól is, a gyakran módosuló dokumen­ tumokat, és a frissen elkészített, letöltött állományokat érdemes az Ubuntu alatt létreho­ zott saját könyvtárunkban tárolni. Előfordulhat, hogy már korábban felkészítettük a gépünket az Ubuntu fogadására, és a merevlemez egy részét üresen hagytuk. Ha erre szeretnénk telepíteni, válasszuk az Irá­ nyított - a legnagyobb összefüggő szabad helyre opciót. Végül, ha a teljes particionálást szeretnénk kézben tartani, válasszuk a Kézi opciót. Ez a lehetőség haladó felhasználók számára a lehető legnagyobb szabadságot és rugalmassá­ got kínálja, de pillanatok alatt törölhetjük a fontos adatainkat is!29 A további lépések lényegében megegyeznek a VirtualBox-ra telepítésnél leírtakkal.

4.4. Alapvető kezelői ismeretek
Ez a fejezet bemutatja az asztali környezet néhány alapelemét, így foglalkozik az abla­ kok, a munkaterületek és az alkalmazások kezelésével.

4.4.1

Bejelentkezés előtt

Korábban, a telepítés során már láttuk, hogy a munka megkezdése előtt be kell jelent­ keznünk (28. ábra) a felhasználónevünk és jelszavunk megadásával. Ha jobban megfigyeljük a bejelentkező képernyőnket, akkor további lehetőségeket (Be­ állítások) is láthatunk a képernyő sarkában (38. ábra).

29

Forrás: http://ubuntu.hu/dokumentacio/elso-lepesek/ubuntu-telepitese

48. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

38. ábra: Speciális beállítások

Az alsó négy lehetőség ismerős lehet a Windows alapján:
   

az Újraindítással a bejelentkezés helyett a gépünket újraindíthatjuk a Leállítással szabályosan bezárhatjuk az Ubuntut, és kikapcsolhatjuk a gépünket a Felfüggesztés segítségével alvó állapotba küldhetjük gépünket a Hibernálás segítségével pedig a memória teljes tartalmát kimenthetjük a kikap­ csolás előtt, hogy később ugyanott tudjuk folytatni a munkánkat

Meglepőbb lehetőségeket tartogat a további három menüpont. A telepítéskor is láttuk (17. ábra), hogy az Ubuntu igen sok nyelven elérhető, akár sok nyelvű felületet is könnyedén kialakíthatunk. Ilyen esetben lehet annak jelentősége, hogy tudunk választani (Nyelv kiválasztása...) az Ubuntu felület telepített nyelvei kö­ zött. A választható környezetek (Környezet kiválasztása...) lehetőséget adnak pl. csökkentett módú, vagy grafikus felület nélküli indításra is. Ha a Gnome mellett más ablakkezelőt is telepítünk, akkor itt választhatjuk ki, melyiket szeretnénk használni. Végül jól látszik, hogy Ubuntu alatt is van lehetőségünk a grafikus felületet szolgáltató X ablakkezelő kliens-szerver modelljének kihasználására.30

4.4.2

A képernyő

Ahogy már a telepítés során is láthattuk, az Ubuntu képernyője hasonlóan néz ki (39. ábra), mint ahogy azt Windows alatt megszokhattuk.

30

Ezzel a módszerrel Macedónia iskoláiban a diákok egyetlen modern PC-hez nyolc elavultabb PC-ről csatlakoznak, jelentősen takarékoskodva a hardverek vásárlására szánt forrásokkal. További információk: http://hup.hu/node/47343

4.Ubuntu alapok

49. oldal

39. ábra: Az Ubuntu asztal kinézete

A képernyő tetejét a panel foglalja el. Itt találhatók a legfontosabb menük (pl. Alkalmazások), néhány programindító ikon (pl. Firefox), és néhány információs mező (pl. a dátum). A képernyő középső részén az asztal látható, itt ikonok, illetve a megnyitott abla­ kaink szerepelnek. Az alul elhelyezkedő tálca a megnyitott ablakaink kezelését segíti különböző esz­ közökkel.

4.4.3

Alkalmazások indítása

Felhasználói programok indítása Ubuntu alatt az Alkalmazások menüvel oldható meg. Már a telepítés után is jó néhány felhasználói program érhető el a menüből, ráadásul eleve téma szerint kategorizálva. Keressük meg például az Alkalmazások / Internet / Fi­ refox webböngésző-t (40. ábra)!

50. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

40. ábra: Alkalmazás indítása menüből

Hamarosan látni fogjuk, hogy újabb felhasználói programot legegyszerűbben az Alkal­ mazások / Hozzáadás/eltávolítás... menüvel lehet telepíteni vagy eltávolítani.

4.4.4

Állományok és mappák kezelése

A Helyek menü fontosabb szolgáltatásait nézzük meg röviden:

A Saját mappa az a hely, ahova minden olyan adat tárolódik, ami az éppen aktu­ ális felhasználóhoz kapcsolódik. Fizikailag a fájlrendszer /home/ alkönyvtárában található, neve pedig a felhasználónevünk. Tehát esetünkben /home/hallgato. A következő néhány mappa igazából a Saját mappában található. Ha megnyitjuk a Saját mappát, érdemes azt a Helyek menü felső részével összehasonlítanunk. A Számítógép az összes háttértárunkat fogja egy egységgé, alatta a cserélhető mé­ dia külön is fel vannak sorolva. A Hálózat csoportban a hálózatot tudjuk tallózni, vagy akár távoli kiszolgálóhoz (pl. FTP szerver, vagy egy Windows tartomány) csatlakozni. Végül az állományainkkal végzett munkát segítik az utolsó menüpontok.

4.4.5

Az operációs rendszer finomhangolása

A Rendszer menü első két szolgáltatása segítségével az Ubuntu működését állíthatjuk be.

Beállítások
Hétköznapibb, elsősorban a felhasználó saját beállításaira szolgáló, rendszergazda jelszó nélkül is elvégezhető beállítások (41. ábra).

4.Ubuntu alapok

51. oldal

41. ábra: A Rendszer / Beállítások menü

Adminisztráció
A rendszer egészére hatással levő, rendszergazdai jelszóval elérhető beállítások (42. áb­ ra).

52. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

42. ábra: A Rendszer / Adminisztráció menü

A beállítási lehetőségekről többet olvashatunk31 a GNOME felhasználói kézikönyvben, vagy az egyes ablakok súgójában.

4.4.6

Ikonok és kisalkalmazások

A menük mellett alapból található néhány indítóikon. (A 40. ábrán a Firefox, az Evoluti­ on és a Súgó látható.) Ide szoktuk a leggyakrabban használt programok ikonjait elhe­ lyezni. Új ikont többféleképpen is felvehetünk ide. Például
 

átvonszolhatjuk az Alkalmazások menüből, vagy az üres területen jobb egérgombbal kattintva, a helyi menüben található Hozzá­ adás a panelhez... menüponttal.

Az utóbbi esetben megjelenő ablakban az ikonokon kívül igen sok kisalkalmazás közül is választhatunk (43. ábra).

31

http://library.gnome.org/users/user-guide/stable/prefs.html.hu

4.Ubuntu alapok

53. oldal

43. ábra: Hozzáadás a panelhez - ikon vagy kisalkalmazás

Ikont vagy kisalkalmazást eltávolítani, illetve egyéb panel szolgáltatásokat a helyi me­ nükből tudunk elérni.

4.4.7

Felhasználóváltás vagy leállítás

Első ránézésre ismerős menüpontokat kapunk, ha a felhasználónevünkre kattintunk. A Vendég munkamenet segítségével a gépünk elé engedhetjük ismerőseinket annak koc­ kázata nélkül, hogy hozzáférnének személyes adatainkhoz. Ekkor a korlátozottabb jo­ gokkal rendelkező Vendég felhasználó nevében használhatják a gépünket. Mivel ezt a menüt is egy kisalkalmazás szolgálja ki, érdemes még a helyi menüre is pil­ lantanunk (44. ábra).

54. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

44. ábra: Felhasználóváltás és leállítás kisalkalmazás helyi menüje

4.4.8

Virtuális asztalok / munkaterületek

Megjegyzés: A magyar nyelvben mindkét kifejezés használatos, és többnyire ugyanazt értjük alatta.

Igen hasznos szolgáltatást érhetünk el a tálcán található asztal-ikonok segítségével (45. ábra). Ha sok ablakunk van, akkor valamilyen logika szerint szétoszthatjuk azokat a vir­ tuális asztalaink között.

45. ábra: Virtuális asztalok kezelése

Váltani egyszerű kattintással tudunk az asztalok között, míg ablakot áthelyezni az ablak rendszermenüjéből (46. ábra).

4.Ubuntu alapok

55. oldal

46. ábra: Ablak áthelyezése másik (virtuális) asztalra

4.4.9

Fájlok kezelése

A Nautilus fájlkezelő egyszerű és integrált lehetőséget ad a fájlok és alkalmazások keze­ lésére. A fájlkezelő az alábbiakra használható:
       

Dokumentumok és mappák létrehozása Fájlok és mappák megjelenítése Fájlok keresése és kezelése Parancsfájlok és alkalmazások futtatása A fájlok és mappák megjelenésének testreszabása A számítógép speciális helyeinek megnyitása Adatok írása CD-re vagy DVD-re Betűkészletek telepítése és eltávolítása

A Nautilus mindig fut a GNOME használata során. Egy új Nautilus ablak indításához kattintsunk duplán az asztal egy megfelelő ikonjára, ilyen például a Saját mappa vagy a Számítógép, vagy válasszunk egy elemet a Helyek menüből a felső panelen. A Nautilusban két megjelenési mód közül választhatunk: böngésző mód és térbeli mód. Az alapértelmezett böngésző módban a fájlkezelő ablaka egy böngésző, amely bármilyen helyet meg tud jeleníteni (47. ábra). Egy mappa megnyitása ezt az ablakot frissíti és itt jeleníti meg az új mappa tartalmát.

56. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

47. ábra: A Nautilus fájlböngésző ablaka

A mappa tartalmán kívül a böngésző ablak tartalmaz egy eszköztárat a gyakori helyekkel és utasításokkal, egy sort amely a jelenlegi helyet mutatja a mappák hierarchiájában és egy oldalsávot, amely különböző információkat tud megjeleníteni.

4.5. Felhasználókezelés
A Linux egy valódi több felhasználós rendszer. Ez azt jelenti, hogy egyszerre több fel­ használó kezelésére is alkalmas. Mivel több felhasználó is használhatja egyszerre a rendszert, annak el kell tudni dönte­ nie, hogy ki milyen jogosultságokat kaphat. Ezért a felhasználóknak azonosítaniuk kell magukat a rendszer számára. Tehát minden felhasználó egyedi azonosítóval rendelkezik (UID - felhasználói azonosító), és egy vagy több csoportba tartozik (GID – csoportazo­ nosító).32

4.5.1

Rendszergazda felhasználó

Linux alatt a root felhasználó az a személy, aki rendszergazdai jogokkal rendelkezik. A többi felhasználó biztonsági okokból nem rendelkezik ilyen jogokkal. Azonban az Ubun­ tu nem rendelkezik ilyen felhasználóval. Ehelyett a rendszergazdai jogokat egyes fel­ használónak adja, akik a sudo alkalmazás segítségével végezhetnek el különleges jogo­ sultságokat igénylő feladatokat. A telepítéskor, alapértelmezésben az elsőként létreho­ zott (24. ábra) felhasználó kapja meg a sudo használatának jogát.
32

Forrás: https://www.szszi.hu/wiki/UHU-Kódex-haladó_6.3.

4.Ubuntu alapok

57. oldal

Ha egy alkalmazást root jogokkal futtatunk, akkor a sudo megkér bennünket, hogy írjuk be a jelszavunkat. Ezzel megakadályozza, hogy egy kártékony program kárt tegyen a rendszerünkben, és emlékeztet, hogy rendszergazdai feladatokat fogunk végrehajtani, ami kiemelt figyelmet és óvatosságot igényel! A sudo használatához parancssori környezetben írju be a használni kívánt parancs elé a sudo parancsot is. A sudo be fogja kérni a jelszavunkat. Az Ubuntu összes alapértelmezett grafikus beállítóprogramja sudot használ, tehát szük­ ség esetén kérni fogja a jelszavunkat.33

4.5.2

Felhasználók és csoportok

Felhasználók vagy csoportok hozzáadásához a rendszerhez, a Felhasználók és csoportok alkalmazás használható, amely a Rendszer->Adminisztráció->Felhasználók és csopor­ tok menüpontból indítható.

48. ábra: Felhasználók és csoportok kezelése

Az egyes funkciók szürke színén jól látszik, hogy a tényleges munkához már root jogok­ kal kell az alkalmazást használnunk. Ehhez kattintsunk a Feloldás gombra, és adjuk meg a jelszavunkat.

33

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~kg0021/ubu/ubuntu/desktopguide/hu/linux-basics.html

58. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

49. ábra: root jelszó megadása egy rendszergazdai feladat engedélyezéséhez

Új felhasználó hozzáadásához kattintsunk a Felhasználó hozzáadása gombra, töltsük ki az adatmezőket, majd kattintsunk az OK gombra. Az egyes felhasználók tulajdonságai­ nak szerkesztéséhez kattintsunk a Tulajdonságok gombra a Felhasználók ablakban. Új csoport hozzáadásához válasszuk ki a Csoportok lapot és kattintsunk a Csoport hoz­ záadása gombra. Válasszuk ki az új csoport nevét és igény szerint módosítsuk az alapér­ telmezett Csoportazonosítót. Az újonnan létrehozott csoporthoz felhasználókat a bal oldali menüből kiválasztva és a Hozzáadás gombra kattintva adhatunk hozzá. Egy felhasználó eltávolítása ugyanolyan egyszerű, mint a hozzáadása: válasszuk ki a felhasználót a jobb oldali menüből és kat­ tintsunk az Eltávolítás gombra. Ha elkészültünk, akkor kattintsunk az OK gombra és az új csoport létrejön a felhasználóival. Egy csoport tulajdonságainak szerkesztéséhez a Csoportok ablakból válasszuk ki a cso­ port nevét és kattintsunk a Tulajdonságok gombra. Egy felhasználó vagy csoport eltávolításához a rendszerből válasszuk ki a törölni kívánt felhasználót vagy csoportot és kattintsunk a Törlés gombra.34

4.6. Programok telepítése, frissítése
Az alkalmazások telepítésének, frissítésének logikája Ubuntu alatt nagymértékben eltér a Windows alatt elterjedt megoldástól. Míg Windowsnál a programokat letöltés vagy a CD behelyezése után, a saját telepítőjének elindításával lehet feltelepíteni, addig Ubun­ tunál a programok telepítése, frissítése elsődlegesen a csomagkezelőn keresztül lehetsé­ ges.
34

Forrás: http://delfin.unideb.hu/~kg0021/ubu/ubuntu/desktopguide/hu/linux-basics.html

4.Ubuntu alapok

59. oldal

Ubuntu alatt az operációs rendszer egyes részei (pl. egy nyomtató driver), felhasználói alkalmazások (pl. Openoffice.org) és ezek használatához szükséges un. függvénytárak (pl. OpenGL) csomagokba szervezve használhatók. Ha szükségünk van egy program­ ra, akkor a telepítés során egy vagy több csomagot fogunk letölteni, és telepíteni. De ugyanígy, a biztonsági frissítések is az adott csomag újabb verziójának letöltését fogják jelenteni.

4.6.1

Csomagok frissítése

Ha van internetkapcsolatunk, akkor az Ubuntu rövid időn belül utánanéz: van-e frissí­ tendő csomag az Ubuntu központi szerverein. Ha talál elérhető frissítéseket, jelzi szá­ munkra (50. ábra).

50. ábra: Elérhető frissítések

A megnyíló ablakban (51. ábra) láthatjuk az elérhető biztonsági frissítéseket, elolvashat­ juk a leírásukat, a Telepítés gombra kattintva pedig rögtön telepíthetjük azokat.

51. ábra: Frissítések listája

A telepítést csak root jogosultsággal tudjuk elvégezni. Ezért a felugró ablakban (52. áb­ ra) adjuk meg a telepítéskor megadott jelszavunkat.

60. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

52. ábra: Jelszó megadása frissítéshez

A letöltést és a telepítést a program már elvégzi automatikusan.

53. ábra: Csomagok letöltése

A folyamat végére a gépünk minden szükséges frissítést megvalósít, csak egy újraindtás szükséges.

4.6.2

Programok telepítése

Ha telepíteni szeretnénk Ubuntura egy programot, nincs más dolgunk, mint elindítani valamelyik csomagkezelőt, rákeresni a szükséges alkalmazásra, és kijelölni telepítésre. Egyszerre akár több programot is tudunk telepíteni, ami például lehetővé teszi, hogy egy frissen telepített rendszert rendkívül gyorsan és kényelmesen testre szabjunk, és minden olyan alkalmazás rendelkezésünkre álljon, amit használni szeretnénk.

4.Ubuntu alapok

61. oldal

Alkalmazások hozzáadása/eltávolítása
Az Alkalmazások menüben található Hozzáadás/eltávolítás alkalmazás segítségével egyszerűen telepíthetünk vagy távolíthatunk el programokat (54. ábra). Használatához adminisztrátori jogosultság szükséges.

54. ábra: Alkalmazások hozzáadása/eltávolítása

A Keresés mezőbe beírva gyorsan rákereshetünk a telepíteni vagy eltávolítani kívánt al­ kalmazásra. Ha nem tudjuk a nevét, a bal oldalon található kategóriák segítségével könnyedén tallózhatunk a programok között. Ha az alkalmazás már telepítve van, a kis négyzet be van jelölve mellette. Ha el szeretné távolítani, egy kattintással vegye ki a kis pipát mellőle. Az Alkalmaz vagy az OK gomb megnyomását követően a csomagkezelő letölti az alkal­ mazásokat az internetről, és elvégzi a kijelölt változtatásokat.

Tárolók
Több ezer program telepíthető Ubuntura. Ezek szoftverarchívumokban (tárolókban) vannak elhelyezve, és szabadon telepíthetők az interneten keresztül. Ez nagyon egysze­ rűvé teszi az új programok telepítését Linuxra, valamint nagyon biztonságos is, mivel minden egyes telepíthető programcsomag az Ubuntuhoz készült és telepítés előtt ellen­ őrzésre került. A szoftverek rendezése érdekében az Ubuntu tárolók négy csoportba van­ nak csoportosítva: Main, Restricted, Universe és Multiverse. A szoftverek kategorizálásánál két tényező játszott szerepet:
 

A szoftverfejlesztő csapatok által a programhoz biztosított támogatás szintje. A program megfelelőségének szintje a Szabad szoftver filozófiának.

A szabvány Ubuntu telepítő CD a Main és Restricted kategóriákból tartalmaz szoftvere­ ket. Miután a rendszer tudomást szerzett ezen tárolók internet-alapú helyéről, számos más program is telepíthetővé válik. A rendszerre telepített szoftverkezelő alkalmazások segítségével anélkül kereshetünk szoftvereket az interneten, hogy szüksége lenne a CDre. Bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy az alapértelmezett tárolókon kívül mást is megadjunk forrásként. (Ezen jegyzet írásakor az Openoffice.org 3-as verziója már meg­

62. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

jelent Linux alá, de az Ubuntu utolsó, 8.10-es verziója, és a tárolók sem tartalmazzák ezt a verziót. Az Ubuntu alapú KiwiLinux35 tárolója viszont már tartalmazza, így e tároló fel­ vételével elérhetővé válik a hőn áhított szoftververzió.) A Rendszer/Adminisztráció/Szoftverforrások menüpontot válasszuk ki, majd a Har­ madik fél fülön adjunk hozzá két tárolót (55. ábra):
deb http://ppa.launchpad.net/kiwilinux-members/ubuntu intrepid main deb-src http://ppa.launchpad.net/kiwilinux-members/ubuntu intrepid main

55. ábra: Tárolók hozzáadása

Ha a tárolókat jól adtuk meg, akkor a további frissítések innen is figyelembe lesznek vé­ ve. Ha most végrehajtunk egy frissítést (Rendszer/Adminisztráció/Frissítéskezelő), ak­ kor többek között az OpenOffice.org 3-as verziója is települni fog.

Synaptic csomagkezelő
A Synaptic egy összetettebb, több lehetőséget kínáló csomagkezelő alkalmazás, amely rendkívül nagy szabadságot biztosít a felhasználók számára. Segítségével bármelyik, a tárolókból elérhető csomagot telepíthetjük, vagy eltávolíthatjuk. A grafikus kezelőfelüle­ te áttekinthető, ugyanakkor minden fontos információt megjelenít, így igazán hatékony eszköz lehet a felhasználók kezében. A Synaptic indításához válasszuk a Rendszer/Adminisztráció/Synaptic csomagkezelő menüpontot (56. ábra).

35

http://kiwilinux.org/

4.Ubuntu alapok

63. oldal

56. ábra: A Synaptic csomagkezelő első indítása

Ha tudjuk a telepítendő vagy eltávolítandó csomag nevét, kattintsunk a Keresés gombra, és gépeljük be a csomag nevét, vagy egy rövid keresési kulcsszót. Nem csak a csomag ne­ vére kereshetünk, hanem a leírásukban szereplő kifejezésekre is. (Példaként keressük meg és telepítsük a msttcorefonts nevű csomagot. Ezután a Win­ dows alatt megszokott alap betűtípusainkat is tökéletesen használhatjuk.) A bal oldalon lévő kategóriák közül választva tematikusan is szűrhetjük a csomagokat. A keresés befejezése után a Csoportok gombra kattintva térhetünk vissza a kategórialistá­ hoz. Csomag telepítéséhez kattintsunk az előtte lévő dobozra, és válasszuk a Kijelölés telepí­ tésre opciót. Ha később meg szeretnénk változtatni a döntésünket, a Kijelölés megszün­ tetése pontot választva tehetjük meg. Ha egy már telepített csomagot szeretnénk eltávolítani, használjuk a Kijelölés eltávolí­ tásra pontot.

4.7. Ellenőrző kérdések/feladatok
1. Jelentkezzen be hallgató felhasználónévvel és 12345 jelszóval! 2. Indítsa el a Számológép alkalmazást!

64. oldal

Linux ismeretek (0.1. verzió)

3. Helyezzen át egy tetszőleges ablakot egy másik asztalra! 4. Nyissa meg a Saját mappát! Zárja be! 5. A hallgató/Examples mappában keressen egy OOo dokumentumot, és nyissa meg! 6. Hozzon létre egy mappát (könyvtárat) az asztalom! Mi a mappa fizikai helye a fájlrendszerben? 7. Hozzon létre egy szöveges (.txt) állományt a Dokumentumok mappában! Nevezze át valami másra! 8. Hozzon létre egy szöveges (.txt) állományt a Nyilvános mappában! Helyezze át a Dokumentumok mappába! 9. Hozzon létre egy szöveges (.txt) állományt! Írja bele a nevét, és mentse el! Nyissa meg ismét az állományt! 10. Vegyen fel a panelre egy tetszőleges programikont és két kisalkalmazást!

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful