Szabó Magda: A MACSKÁK SZERDÁJA (SZENT BERTALAN NAPPALA) Történelmi játék két részben

SZEREPLŐK A FIÚ FŐKURÁTOR ÚR DOMOKOS PROFESSZOR ÚR SZILÁGYI UDVAROS, Domokos házicselédje VÁMIGAZGATÓ ÚR MÜLLER FŐTANÁCSOS ÚR VON WALDBOTT SZÉNIOR ÚR LENGYEL ÁGNES, fogadósné UDVARI ÁGENS ÚR NAGY SÁMUEL BÁLINTFFY PÜSPÖK ÚR HUNYADI PROFESSZOR ÚR BUDAI REKTORPROFESSZOR ÚR KOTSI SEBESTYÉN KIRÁLYNÉ, egy diák anyja PEIDL, titkosrendőr

1

ELSŐ RÉSZ 1. kép Időpont: 1794. november utóján. Délelőtt tizenegy és tizenkettő között vagyunk, a helyszín Bécs, a rendőrminisztérium, Theobald von Waldbott főtanácsos szobája Waldbott Müller Waldbott Müller Csak ezt a kettőt. A többit holnap. Több nem is fér a napba, főtanácsos úr. Háromnegyed tizenkettőre rendeltem a kocsit. A rendőrminiszter úr tudni fogja, ha késem, a birodalom érdekében késem. Ez nem egyszerű kihallgatás, egyszerű ügyfelekkel. Parancsolja, hogy a két berendeltet elküldjük? A nem katolikus elemek megszokták, hogy a kihallgatás olykor bizonytalan időre elmarad. Waldbott És az ügy, ami miatt iderendeltem őket? És az idő, amely halad? Müller, vigyázzon az arányérzékére! A rendőrminisztériumban az idő nem filozófiai tényező, hanem politikai kategória. Müller Waldbott Müller Ostoba voltam. Szégyellem. Ön még nagyon fiatal, ennek ellenére szinte sose hibázik. A tökéletes munkához kell olykor-olykor egy aritmiás mozdulat. Polgár vagyok, főtanácsos úr, annyit hoztam magammal, amennyit egy polgár hozhat: szorgalmat, megbízhatóságot és hűséget. Azzal a többlettel, amivel a nemzedékek óta politikával foglalkozó, történelmi nevű családok fiai az életbe indulnak, természetesen nem rendelkezem. Waldbott Müller Mindent tudok a famíliájáról. Sose próbálta meg megkeresni a saját adatait ? Nem lehet kartonom, főtanácsos úr, ha volna, nem állhatnék a rendőrminisztérium szolgálatában.
2

Waldbott Müller Waldbott

Bizonyos ön abban, hogy csak a gyanús elemeket tartjuk számon? Ó, dehogy. Minden állampolgárnak kell legyen megfigyelési lapja, ha nem itt, az illetékessége szerinti helyen. Jó a válasz, Müller. A pálya, amelyet jóváhagyásunkkal választott nagy múltú és időtlen, nemzetközi és nem nélkülözhető. Adjon utasítást az őrségnek, hogy a berendeltek más és más folyosóról közelítsék meg az irodámat. Azt akarom, hogy az épületen belül ne találkozzanak.

Müller Waldbott Müller Waldbott Müller Waldbott Müller Waldbott

Az intézkedést engedelmével utasítás nélkül is megtettem. Helyes. Ne adjunk alkalmat a protestánsok ügyvédjének arra, hogy találkozzék a mi emberünkkel. Akkor elsőnek... Ahogy mondtam. Pénzt készítsek? Bukott próbálkozásért? Parancsol? Kap egy azonnal megoldandó szorgalmi feladatot. Tanulmányozza a Constitutio Criminalis Theresianát. Az érdekel, történt-e változás a tizenkettő per három tárgyában. A Martinovics-ügy rövidesen publikussá hatályos. válik, sok menekülővel, több határsértővel számolhatunk. Ha lehet, poroljuk le azt a rendeletet, remélem, még Müller!

Müller Waldbott Müller Nagy

A Theresiana tizenkettő per három Őfelségének a csavargókról hozott rendelete. Kikeresem. Ha az első nem katolikus elem már itt van, beküldheti. Udvari ágens úr Nagy Sámuel, a nem katolikus alattvalók ügyvédje az Udvarnál és a Királyi Kancellárián. Hívatni méltóztatott.

3

Waldbott

Őfelsége döntött a debreceni főbíró ügyében, akit öt évvel ezelőtt állásából felfüggeszteni méltóztatott. Kissé soká tartott a vizsgálat, de annyi volt a vád, hogy sok mindennek kellett utánanézetnie.

Nagy Waldbott Nagy Waldbott

A vádak koholtak voltak, főtanácsos úr. Szerveink eredményes munkáját dicséri, hogy ez a nyomozás folyamán kiderült. Ezek szerint... Ön útra kelhet, s közölheti Domokos Lajos úrral, hogy bizonyíték híján őfelsége rendőrminisztériuma nem foglalkozik többé az ügyével. Itt a határozat.

Nagy Waldbott Nagy Waldbott Nagy Waldbott Nagy Waldbott

Szabad a végzést még egyszer hallanom? Ott tartja a kezében. Ez a végzés negatív. Csak nem? Sajnos igen. Ez a végzés pozitív. Domokos főbíró urat, mihelyt az ellene irányuló vád... Engedelmével: rágalom. ...ideért, felfüggesztettük állásából, s ellene a vizsgálat megindult. Most befejeződött, méghozzá úgy, hogy önök, ha kedvük tartja, újra visszaültethetik a főbírói székbe. Az isten szerelmére, mi ebben a kedvezőtlen?

Nagy Waldbott Nagy Waldbott

Kimondja a végzés, hogy Domokos Lajos ártatlan? A végzés azt mondja ki, nem találtak bizonyítékot arra, hogy bűnös. Van különbség? Jogot hallgattunk mind a ketten. Engedelmével: van. Ön ritka értelmes ember, ne okozzon csalódást nekem. Köszönje meg szép levélben őfelsége páratlan jóindulatát, és hagyjon békén időre. egy

4

Nagy Waldbott

József

király

türelmi

rendelete

életlehetőséget

biztosított

vallásfelekezetemnek, bár a megtűrt alattvaló... Ne jöjjön nekem ismét a nem katolikusok vérző sebeivel! Nincs a birodalomban olyan barokk mártírábrázolás, amelyen a szent annyi sebből vérezne, ahány szúrást önök számon tartanak. Hát még mindig nem érti ön sem, aki európai elme, hogy az önök esetében nem liturgiáról vagy dogmatikáról van szó? Csak nem képzeli, hogy érdekel, mit hisz a maguk meszelt falu templomában Domokos főbíró, míg nem sérti vele a birodalom érdekeit? Csakhogy önök Kálvin úr hittételei védelmének érdekében hol a törököt próbálják aktivizálni, hol a poroszt, hol a franciákat, hol meg Angliát. Ha egy katolikusról jelentik azt, amit Domokos főbíróról jelentettek, ugyanúgy megindul ellene a vizsgálat. Remélem, elhiszi. Nagy Waldbott A főbíró nem mozgósított se belföldön, se külföldön senkit senki ellen. Egy anonim röpirat vádolta meg ezzel, meg egy... Kémjelentés. Mondja ki bátran. Magukra vessenek, ha elzárt világukról csak kémek igénybevételével szerezhetünk hír. A vádak nem bizonyultak igaznak, írásba adtuk: nem bizonyítható, hogy a főbíró haddal készülne Bécs ellen, vagy ellenséges hatalmakkal konspirálna. Mit akar még tőlem? Nagy Waldbott Főtanácsos úr, szegezze le az ítélet, hogy a főbíró ártatlan. A Domokos-ügyet befejeztük. Egy több részből álló birodalom összetartása bizonyos védekezési rendszabályok igénybevételétől nem tekinthet el. Debrecen veszedelmes góc, mindenre, amit Debrecenről jelentenek, figyelnünk kell. Nagy Debrecen nem veszedelmes góc, főtanácsos úr, csak egy nagy kálvinista városállam volt, míg Mária Terézia őfelsége úgy nem találta helyesnek, hogy monolitikus egységét fellazítsa. Nem lehet panaszuk, a vallási arány a vezetőségben kielégítő. Debrecen

5

kétszáznyolcvan városi alkalmazottja közül kétszázharminc a katolikus. Waldbott Udvari ágens úr, mindketten tudjuk, Debrecenben az történik, amit az az ötven nem katolikus polgár elhatároz, de hogy hol, azt csak önök sejtik, és a mindent látó Isten, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a valódi döntések nem a városházán, hanem valahol máshol születnek. Talán Domokos főbíró tudja, merre. Nincsenek illúzióim, önök, ha tehetnék, valami hajdúfejedelmet választanának királyul, és tűzbe és vérbe borítanának mindent innen és túl a Lajtán. Nagy Waldbott Nagy Waldbott Hogy menjek haza olyan végzéssel, amelyből nem az derül ki, hogy Domokos Lajos ártatlan? Gyorskocsin. Ez a válasz méltatlan önhöz. Domokos Lajos, született Debrecenben, a református Kollégium növendéke. Egyetem: Halle, Utrecht, közpálya: aljegyző, főjegyző, fürmender, árvaatya, főbíró. Országgyűlési követ, a protestáns tanügyi reform megalkotója. Özvegy. Főbíróságának szüneteltetése óta egyházkerületi főgondnok, a Kollégium világi feje. Kimaradt valami? Nagy Waldbott Nem. Durva, gátlástalan, veszedelmes. A Város és a Kollégium jövedelmi forrásaival nem hajlandó elszámolni. A királyi leiratokat nem foganatosítja, hivatali esküjét nem az államvallás, hanem saját szektája templomában tette le – folytassa, kérem. Nagy Őfelségeik oktatási rendeleteit, mint felekezetére nem alkalmazhatóakat, elvetette, a közpénzzel szabadon gazdálkodik, gyanú szerint fegyveres felkeléssel kívánja megdönteni az Uralkodóházat. Összeesküvés vádjával főbírói állásából

6

felfüggesztettük. Záradék: bizonyíték híján ellene az eljárás megszűnt. Waldbott Nagy Waldbott Tessék. Ezt az embert mi most visszahelyezzük állásába. Nem érzi, hogy túlzás, ha elégedetlen? Legalább az legyen benne a végzésben, hogy a közpénzt nem a maga javára fordította. Ez a vád megalázó. Debrecen titokzatos módon akkor is fizetni tudta a tisztviselőit és professzorait, amikor állandó engedetlenségük büntetéséül az Udvar befagyasztotta a városi kasszát. A város a maga pénztárából valóban nem folyósított fizetést többé, a tisztviselők és a Kollégium alkalmazottai mégis minden hónapban megkapták, ami nekik jár. Honnan? Miből? ágens úr... Nagy Waldbott Főtanácsos úr! Még egy pillanat. Beszélje rá, térjen vissza szépen főbírói székébe. Egy ilyen Európa-ismerő, nyugaton tanult férfi ne egyházpolitikai játékokkal aprózza el az erejét, inkább a városa civilizálásával foglalkozzék. Debrecenben nincs se tisztességes járda, se csatornázás, se közvilágítás, hogy volna, ha minden pénzüket felfalja a Kollégium. Mondja, minek táplálják azt a Molochot? Mi ez a mánia? Nagy Waldbott A Kollégium Debrecen szíve, kegyelmes úr. Debrecen meg az országé. Az országnak rengeteg szíve van, udvari ágens úr, el sem képzeli, mennyi, legyenek egy kissé szerényebbek. Domokos főbíró, ha egyszer Bécsben jár, keressen fel, szívesen megismerném. Az Udvar kéme szörnyetegnek ábrázolta, de a megfigyelők többnyire túloznak. Látni szeretném, mielőtt az új kémünk félreinformál. Szeretném, ha egy percet még várna
7

Váljunk el békességben és elégedetten, egy

örömhírt tartalmazó, nagyon-nagyon pozitív végzéssel. Udvari

Waldbott Müller Waldbott

Talált valamit? Engedelmével igen. Az ügyvéd úr a legilletékesebb arra, hogy közölje a nem katolikus elemekkel, hogy mikor a francia forradalom iszonyatának kortársai vagyunk, s felszentelt papok is, mint Martinovics apát – hallott már az ügyéről?

Nagy Waldbott

Nem, főtanácsos úr. Tájékozódjék, nem lesz haszontalan. Szóval manapság, mikor felszentelt egyházi személyek is képtelennél képtelenebb helyzetekbe kerülnek, nem kedveljük a gondolatot, hogy ifjú papjelöltek szertekóboroljanak országon belül, országon kívül. Ez nem okos, nem is veszélytelen. A Constitutio Criminalis tizenkettő per háromjának újraértelmezését a rendőrminiszter úr igen szorgalmazza.

Nagy Waldbott Müller

A

tizenkettő

per

három

semmiképp

sem

vonatkozik

a

hitembéliekre. Szívből remélem én is. De azért kérdezzük meg a titkár urat. Mit talált, Müller? A rendelkezés eredetileg a cigányok távol tartására szolgált, de tágan is értelmezhető, a királynő utasítása ugyanis az úgynevezett vagabundusokra, vulgo a csavargókra vonatkozik. A különleges kommandók letartóztatják azokat, akik nem tudják kenyérkeresetük módját és személyüket kellőképen igazolni, s a nemkívánatos egyének rövidesen eltűnnek. Nagy Waldbott Szabadna tudnom, hogyan tűnnek el? Véglegesen. cigány Nagy Tessék?
8

Miután

a

vagabundus tanácsos

fogalom megadni

alá az

minden őrjáratok

nemkívánatos elem odatartozik, az eredeti rendelet viszont csak a népre vonatkozott, vezetőjének azt a jogot, hogy személyesen döntse el, ki a cigány.

Müller

De hiszen ez logikus. Ha valaki úton van, de magát kellőleg igazolni képtelen, az csavargó, illetve vagabundus, illetve akkor cigány.

Nagy Waldbott

És a legátusaink? Tartsák szépen otthon őket. Amúgy se szerencsés, hogy önök a jövendő vezető embereiket ellenséges egyetemeken képeztetik. Azokon a külföldi protestáns főiskolákon, ahol az ifjak a Dávid zsoltáraira a marsiliai dalt fújják és kokárdát viselnek, csak azt tanulják meg, hogy milyen a forradalom. Isten vele, udvari ágens úr. Köszöntse nevemben Domokos főbírót, s mondja meg neki, nem volt öröm a számomra a gondolat, hogy zaklatták. Müller, ez az ötlet a cigánytalanítás új módszerével biztosította az ön számára az előléptetést. Csak így tovább! Ön azzal a felfedezésével, hogy az ember nem az, ami, hanem aminek egy adott szituációban a körülményei minősítik, iskolát fog alapítani. a mi emberünk. Jöhet

Müller távozik. Bálintffy be. Waldbott Bálintffy úr, az ön alkalmazása a mai nappal megszűnik. A rendőrminiszter úr szerint ön annyit ártott a birodalomnak, hogy felségsértésért és hazaárulásért le kellene tartóztatnunk . Bálintffy Waldbott Ha én valamit elárultam, az a saját hazám volt, ha valamit megsértettem az a nemzetem. Magamnak teszek szemrehányást, mert amikor önt a rendőrminiszter úr kiválasztotta erre a feladatra, észre kellett volna vennem, hogy önnek, sajnos, sem intelligenciát nem adott a sors, sem fantáziát.

9

Bálintffy

Mutasson egyetlen személyt, aki annyi értékes információval szolgált ezekben az években, mint én. Mutasson bárkit, akinek sikerült kimozdítania a helyéről Debrecen tartóoszlopát.

Waldbott

Beépülése olyan sikeres volt, hogy villámgyorsan leleplezték, Debrecen városa feljelentette önt kémkedésért, betörését, hivatali titokkal való visszaélésért – na, nem folytatom. Ön olyan ostoba, hogy nem találok rá hasonlatot. Ami Debrecen tartóoszlopát illeti, azt éppen most állítják vissza a helyére.

Bálintffy Waldbott

Önök visszaengedik Domokost? Visszarendeljük, s abból, hogy ilyen értetlenül néz rám, látni, mennyire fogalma sincs arról, mi lett volna a dolga. Megmondtuk önnek, nekünk a Domokos totális megsemmisülése kell, mert az ő kezében van az a kard, amely egyszer holtbiztos lecsap . Debrecent meg kell törni, utána porig rombolni, mert ez a város potenciális tűzfészek, tengerszint alatti vulkán. Hát mit derített ki, míg ott dolgozott? Semmit.

Bálintffy

Én jelentettem, hogy negyvenezer ember harcra készen és uniformisban várja parancsát, mikor induljon, és a csapatok úti célja Bécs.

Waldbott

Nem ismeri a mértékek lélektanát? Ha azt írja, hogy negyven férfi konspirál, felrendelik önt Bécsbe beszámolni, ha azt írja, hogy négy, kiszáll Debrecenbe egy bizottság. De negyvenezer harcos, egyenruhában? Honnan álmodta rájuk, és ki csináltatta nekik az uniformist? Ki az a Domokos Lajos? Alexandriai Nagy Sándor?

Bálintffy Waldbott

Ne tessék, kérem, gúnyolódni, én láttam ilyen egyenruhát. Mikor a koronájukat visszasírták, bandériumot küldött minden vármegye a kegytárgy köszöntésére, és hogy méltóképp közelíthessék meg az ereklyét, külön díszruhát készíttetett magának minden nemes, az is, aki egyébként ciberén él otthon. A koronaköszöntő díszruhájukat nézte maga uniformisnak. Gratulálok.
10

Bálintffy Waldbott

Én megtettem mindent. Veszélyes dolgokat. Irattári tisztviselő létemre a házába is betörtem. Ellopta abból a kerti házból, amit olyan büszkén emleget, a Domokos gyerekek első rajzait és Fenelon költeményének első harminc, franciából fordított sorát. Mi nem arra voltunk kíváncsiak, mire vitte Domokos az irodalom területén, hanem hogy minek az alapján tudjuk kitörni a nyakát.

Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott

Én kitettem a lelkemet. Ez volt a baj. A mi mesterségünknek nincs köze a lélekhez, illetőleg egészen másképp, mint ön hiszi. Ön használhatatlan. Hát ha az vagyok, szervezzék meg Domokos eltüntetését a klasszikus megoldással. Mért nem ölik vagy öletik meg? (most már ő is dühös) Kivel beszél maga? Mit mer maga? Hogyan képzeli maga? Ha már nem tudta a hazaárulást rábizonyítani, legalább a helyzetét ne erősítette volna meg. Domokos biztonságával a Kollégiumé is nőtt. Onnan tudósok és költők kerülnek ki, egyre több. Mint hallom, kiváló személyiségek.

Bálintffy Waldbott

Ugyan már! Mocskos beszédű diákok, akik azt hiszik magukról, alkotók. Ezt sem érti, ugye? Hogy a szemtelen, de szuggesztív személyiség, amely a debreceni Füvészkertben nőtt, izgalmas lehetőséget kínáló virág.

Bálintffy Waldbott

Nem tudom követni szárnyaló stílusát. Mit tud maga? Kitalálni egy nemlétező légiót. Ha a főgondnok a nyakát töri, veszélybe jut a Kollégium, ha a Kollégium bizonyul bezárandó intézménynek, belebukik a főgondnok. Engem az izgat, milyen francia forradalmi sajtótermék van odabenn a Kollégiumban, hány Rousseau, Voltaire, röpirat, jakobinus sapka, vagy ültetett-e valaki szabadságfát? Végeztünk, Bálintffy úr. Még egyszer nem dolgozom fedhetetlen előéletű magyar nemessel.
11

Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott Bálintffy Waldbott

Debrecenben elcsaptak a városházán betöltött állásomból. Azt várta, hogy előléptetik? Most hova menjek, főtanácsos úr? Haza, ha ismer ilyen fogalmat. Úgy értem, miből éljek meg? Tudomásunk szerint egy molnár özvegye a szeretője. Menjen el molnárnak. Nekem nincs megtakarított pénzem. Van az özvegynek. A protestánsok kiközösítenek. A katolikusok sem állnak velem szóba. Érzelmeket nem tudok megakadályozni. Ha vernék, a hatóság megvédi. S ha újra megpróbálnám? Itt, nálunk soha. Mi az invalidus katonákat le szoktuk telepíteni a magyar városokban, de rokkant kémeket nem De nekem pártom van Debrecenben. Igazi debreceni polgárok! Még hasznosíthatom őket. Listája van a megbízható debreceni polgárokról? Diktálja a neveket! Igenis. Polgár Meyerhofer. Polgár Pauer. Polgár Brunner. Polgár Pressmann. Polgár Korb. Polgár Peidl... Na, takarodjék! Főtanácsos úr... Ha meghalt volna, tisztességgel eltemettetem. De él. Na, menjen innen. A mi pályánkon tilos a kudarc.

Bálintffy el. Müller be. Waldbott Mondja, mennyire tud ön magyarul?
12

Müller Waldbott Müller

Hibátlanul. Magyar anyám volt. Nem vágyik elmenni Bécsből? Vágyjék, mert utazik Debrecenbe. Ha ez parancs, természetesen indulok, mihelyt utasít. Nem vonzó helyre küld. A jelentésekben az áll, Debrecen önmagába szerelmes, senki idegenben nem bízó, pimaszul önhitt faluváros. Van a lakosokban valami elsődlegesen nem európai, valami barbár. Mi a feladatom?

Waldbott Müller Waldbott

Megkeresni Debrecenben a Bálintffy utódját. Felhajt egy értelmes embert, aki megvehető. Nem lesz könnyű. A jelentések szerint ez a város úgy tud hallgatni, ahogy mások ordítanak. Ezért küldöm éppen önt, aki képességeit ismerem. Rendelje vissza a vámigazgatót. Kéri a tiszántúli gyanús személyek listáját.

Müller

Engedelmével, nekem nem kell gyanús ember. Én olyannal dolgoznék, akinek baja, bánata, van, vagy dühös a városra valami miatt.

Waldbott Müller

Ön nagy ígéret, Müller, s nagy ígéretnek másik nagy ígéret jár. Ha célt ér, az a kéz, melynek hatalmát védi, a nemesek rendjébe emeli. Én ennek a Bálintffynak a jelentéséből csak egyetlen mondatot vettem komolyan. A főbírónak nincs függöny az ablakán. Azt az embert kell elejteni, aki úgy szerez vagyonokat az egyháznak, tárgyal külföldi ügynökökkel, bonyolít egy hatalmas nemzetközi apparátust, hogy nincsenek függönyei. Ha nincsenek, akkor az otthona nem is igényli. De akkor kell lennie egy olyan helyiségnek, ami igen.

Waldbott

Keresse meg, abban a tudatban, hogy Domokos Lajos számunkra csóva, örök veszély, és ha bukásával sikerül a Kollégium tartóköteleit is átmetszenie, nincs többé azonos rangú szellemi

13

utánpótlásra lehetőség túl a Tiszán. Megértett, Müller? Persze hogy meg. Akkor indulok, kérem a köpenyemet Müller Waldbott Alázatosan arra kérem, ha legközelebb tárgyalni kegyeskedik az udvari ágens úrral, utaljon rá a főtanácsos úr, hogy elbocsátottak. Több mint jó. Remek. Mi miatt dobjam ki, Müller, válasszon. Belekeveredett Müller a Martinovics-históriába? Nem, mert akkor rövidesen el kellene fogatnom. Ha szabadna javasolnom: mint tudni tetszik, magyar anyám volt. Én katolikusnak születtem, ő kálvinistának. Nem jó ajánlólevél egy rendőrnél. Waldbott Müller Waldbott Helyes. Úgy fog megérkezni, mint az én áldozatom. Csak fogja meg és dobja le a macskát. A micsodát, kegyelmes úr? Nem ismeri ezt az ősi francia szokást? A forradalom nyilván már ezt is elsodorta. Francia földön a középkor óta minden esztendő egy bizonyos napján a pap felment az egyházmegyéje legmagasabb tornyú katedrálisába, és a nép bűneinek engeszteléséül ledobott egy macskát. Az elpusztult a dómtéren a köveken, és vérével tisztára mosta mindenki szennyesét. Kapaszkodjék fel a debreceni katedrálisba, és dobja le a macskát, Müller. Müller Waldbott A pummerin. Tizenkettő van. Elkésik, főtanácsos úr. Megyek már. Volt valami neve annak az engesztelő ünnepnek, csak már elfelejtettem. A Macskák Szerdája. Így hívták ezt a napot.

14

2. kép Debrecenben. 1794 decemberében. A szín: Domokos Lajos egyházkerületi főgondnok otthona Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Hát nem tudsz kopogni? Jelzett a Jánitor. A Jánitor akkor is üvölt, ha idegent lát, akkor is, ha ismerőst, akkor is, ha senkit. A Jánitor őrült. Akkor minek tartjuk? Mert szeretem. Tud is maga szeretni! Akarsz valamit? Én nem. A vendég. Tudod, hogy más nem jöhet be, csak akit várok. A havat sepertem az utcán, a kapu nyitva volt, besétált. Menj vissza, mondd meg neki, sétáljon ki. Nem illik. Királyné. Király Andrásné, Nyíresről. Dobd ki. Nem lehet. Rí. Krisztus meg összeszedi a könnyeket, amelyeket nem törültünk le itt a földön, folyékony ólommá változtatja, aztán meghaltunk, ledűti a torkunkon az úrvacsorakehelyből. Domokos Udvaros Domokos Udvaros Krisztus nem gyűjt semmit, és nem varázsol. Hát a kánai mennyegzőn a bor? Az majdnem ezernyolcszáz esztendővel ezelőtt történt. Ne fecsegj babonás dolgokat, mert téged is elkergetlek egyszer. Akkor kire ordít? Nincs senkije. A fiai sátoros ünnepen ha meglátogatják, az is a maga vére valahány, az se bír egyebet, csak dolgozni. Meg aztán csorbulna a dicsősége, hisz hárman vagyunk látnivalók ebben a városban, amióta a nagyokos Hatvanit elvitte a
15

ha

sátán, maga, mert maga a város esze, a kölyök, mert az úgy versel, ahogy a madár fújja, meg én. Ha nagyvásárkor kimegyek a fonatossorra, engem ingyen tartanak jól a kofák. domokos Elég orcátlanság, hogy elfogadod. Mióta kalodát ültél három napon át, te vagy a város kedvence. Udvaros Domokos Udvaros Ült vóna maga ott. Asziszi, jól mulattam? Nem jutalomnak szántam. Ismeri is maga azt a szót. Megbüntetett, előre láttam, hogy megteszi, tudom, mi a törvény, majd éppen ebben a házban nem tanultam vóna meg. A szökött szerzetest át kell adni a hatóságnak. Csakhogy az a szegény akkor már két év óta a mi hitünkre tért, férj lett, meg apa, a felesége ott virnyikolt. Nem akadt senki, aki farba rúgta volna a királyné zsandárját, mikor elhurcolták a nyomorultat, gondoltam, akadjon. Domokos Udvaros Rám persze nem gondoltál. Hát nincs elég bajom? Örül maga a bajnak. Ha minden jól megy, unatkozik. Mér nem nősül meg újra?Jól van, jól van. Jobb is, ha nem tesz boldogtalanná senkit. Életemben annyit nem ettem, mint azon a három kalodás napon. Az egész város hordta a húst. A legjobb az a liba volt, amit maga hozott ki éjjel. Melyik menye sütötte? Sára? Domokos Udvaros Semelyik. Én. Udvaros, kergesd el azt az asszonyt. Ha én megyek ki, megjárjátok mind a ketten. Hát hogy én kibírom magával, azért nekem dupla üdvösség jár. A tekintetes asszony szerintem nem kórságba halt meg, hanem magába. Domokos Udvaros Domokos Az üdvösség nem jár senkinek, az üdvösség kegyelem. Nem értesz te semmit a mi vallásunkból. Örüljön, hogy egyáltalán tartom, mer hogy nemigen népszerű Bécsben. Meddig várjon még az a Királyné? Ha nem zavarja, hogy veri a hó, holtáig.
16

Udvaros Domokos

Szép válasz, mondhatom. Még szerencse, hogy a Jézus nem gyűjt semmit, mert innen ugyan igencsak üresen vinné el a kosárkáját. Ostoba. Mi lenne abból, ha mindenki idejárna? A millió diák, a tanárok, a szülők, a városiak? Hát nem nyúznak eléggé? Hát van egy szabad percem?

Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros

Ugyan mit kezdene vele, ha vóna? Ki a jófenét vár annyira, hogy nem lehet megállani maga előtt? Hozzák a végzést, Udvaros. Az ítéletet. Nem mondta, hogy ilyen fontos a látogató. Fázik az az asszony. Fúvogasd a kezit. A lakásomon akkor se tárgyalok, ha nem jön az ágens. Az Ágnest hívta meg? Ágens Á-gens. Aszittem, az Ágnest. Jó lány az Ágnes. Szép is. Igazán meghívhatná egyszer nappal is. Testvériség, egyenlőség, szabadság! Fogd be a szád! Aszittem, most őt veszi munkába. Maga ért hozzá. Nem szoktam munkába venni senkit. Vigyázz a szádra. Hogy szokott volna? Csak éppen Sinai főtiszteletű urat csinálta ki a püspöki székiből, meg a professzor urak nagy része lett maga miatt idegbeteg.

Domokos

Neked kicsinálás az új oktatási törvény vagy az egyházalkotmány? Hisz fulladtunk már a Kollégiumban, olyan poshadt volt a levegő. Én csak kitártam az ablakot.

Udvaros Domokos Udvaros

Kitárta? Kitörte. Mire ítélik, mongya? Tudom is én. Majd elmondja az ügyvéd. Maga újabban nem vall ki nekem semmit. Nem mondom, ideje, hogy döntsenek, mert ha jól számítom, hatodik éve húzzák a pörit. Egyébként ha esetleg magán hagynák, hogy tolvaj, az ne izgassa,

17

mer azt el nem hiszi senki, azon még a dögbőrpucolók is csak röhögnek, pedig azoktúl nincs lejjebb. Ki az az ágens? Rendőr? Domokos Udvaros Ügyvéd. Ő védett Bécsben. Udvari ágens úr Nagy Sámuel. Hát arra még jól emlékszek diákkorábul. Akkor még egy Maris nevű illető volt az Ágnes a Csicsogón, aztat maga lecsapta a úgy verekedtek miatta, hogy magának beszakadt a füle. ágens lett belüle? Nahát! Igen rossz tanuló vót. Mikor tülle a Marist, aszittem, kiirtják egymást. Domokos Udvaros Domokos Udvaros Tizenhét éveket számoltunk. Ilyenkor bolond a férfiember. Az asszonynép meg fázós. Vigyázz, rád uszítom a kutyát. Hát azt megnézem. Tán ha én harapom meg elsőnek, ű sem vonakodik. (Csend) Na, tegyik mán jót, hogy magával is azt tegyenek Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Már mondtad. Akkor kérlelje magát tovább a kórság, kurgassa el mindet, aki itt lesi. Mért, többen várnak? Hát. Itt az az úr, tudja, melyik, aki a fiatalokat képviseli a kollégiumi önkormányzatban. Lengyel. Az, az. Meg professzor úr Szilágyi. Csak most szólsz róluk? Gondoltam, várjanak. Professzor úr olyan gőgös, hogy mindig elfelejt visszaköszönni, Lengyel urat meg ki nem állhatom. Istentiszteleten mindig olyan képet vág, mintha feszítenék. Domokos Udvaros Udvaros Professzor úr Szilágyit nem lett volna szabad megvárakoztatni. Utálják egymást, nem titok. De ebbül én hogy tudjam, hogy éppen ezért őtet mindenkor beeresszem? domokos Legalább leültetted? Van néki lába, álljon. Mit rágja magát, megold az idő mindent. Na látja. Itt az ágens úr. Most aztán jöhet egyszerre mindenki.
18

kezirül, Szóval elszerette

Domokos Udvaros

Udvaros, téged kifelejtettek az egyiptomi csapások közül. Magát is. Hozom a búzáját, szemelje ki az ocsút.

Udvaros ki. Királyné, Szilágyi, Lengyel és Nagy lépnek be . Nagy Domokos Nagy Dilectissime! Udvari ágens úr Nagy az egyházkerület örömére érkezett. Isten hozta minálunk. Főgondnok úr Domokos, boldog vagyok, hogy azt a kezet, amely egyházunkat védelmezi, megszorítani alkalmam lehet, s egyben tolmácsolhatom rendőrminisztériumi főtanácsos von Waldbott úr jókívánságát abból az alkalomból, hogy őfelsége Ferenc császár és király főgondnok úrnak teljes igazságot szolgáltatott. A megindított vizsgálat a vádakat megcáfolta, s főgondnok úrnak a királyi végzés főbírói székét újra elfoglalni javasolja. Domokos Nagy Szilágyi Áldassék az Úristen. És őfelsége bölcsessége. Főgondnok úr Domokos, ki hitte volna, hogy ilyen örömre virradunk ezen a zavaros napon. Elégtétel a megtaposottnak, mi jelezné jobban az erény diadalát az álságon. S az evangéliumot éppen hittestvéreinek gyámola, az udvari ágens úr hozza! Emlékszik még rám, ugye? Szilágyi vagyok, a hittudomány Bemutatom kontraszkriba úr Lengyelt... Domokos Professzor úr két év óta magyarázza nekem, hogy ezt a Király Andrást mindenki félreismeri, nyilván ugyanezért fáradt el most hozzám, mint az anyja, aki utoljára egy pénzeszacskót hagyott az asztalomon, szép piros rózsák voltak ráhímezve és tele volt arannyal. Úgy vágtam ki az ablakon, hogy majdnem agyonütöttem vele a férjét, aki kinn leste, milyen eredménnyel jár. Szilágyi Nekem ugyan változatlan a véleményem a fiúról, de nem Király András miatt zavarom. Én azért vagyok itt, mert bár előre megüzente,
19

professzora.

hogy késni fog, esetleg el sem jön, elképzelhetetlennek tartottam, hogy mikor egy kollégiumi nevelőtanár, egy preceptor sorsáról döntünk, ilyen határig negligáljon bennünket. Nem gondolhatta komolyan, hogy bármilyen fontos egyéb elfoglaltság miatt nem vesz részt a tárgyaláson. A fegyelmi szék várja főgondok úr megjelenését. Domokos Udvari ágens úr Nagy mára jelezte érkezését, meg kellett várnom, mint az egyházkerület főgondnokának, ám az említett ügyben levélben intézkedtem. Megvan a határozat? Nem szeretném újra leírni. Szilágyi Domokos Végzésnek szánta ezt a cédulát? Világos fogalmazás, ennél maradjanak. Egyébként szóban hozzáteszek még valamit. Nyomatékosan figyelmeztetek mindenkit, hagyják békén, ne ingereljék örökké. Csokonai beteg ember, érzékeny ember, árt ez az örökös hajsza testének-lelkének. Szilágyi, Domokos Tessék? Kérjenek orvosi igazolást tőle, hogy azért nem énekel a templomban, mert rossz a tüdeje, figyelmeztessék, ne gyerekeskedjék, mert nem illik az irodalmi rangjához. Aztán mentsék fel. Szilágyi Nagy Ez önkényesség. Injuria! Udvari ágens úr, ezt nem lehet tudomásul venni. Én Bécsben élek, az előzményeket sem ismerem, de Csokonai nevét már hallottam. Benn állt a Magyar Híradó-ban, hogy önálló magyar színdarabokat kínál a pesti Színjátszóknak. Kincs egy ilyen tanuló a mi iskolánkban. Lengyel Domokos Szilágyi, De udvari ágens úr, kérem, a kollégiumi önkormányzat előírja... Ne adjon leckét az ágens úrnak a Kollégium alkotmányából. Ismeri. Na de hát mégis lehetetlen, hogy a főgondok úr még a tárgyalás lefolytatása előtt, pusztán a vádirat ismeretében egyszerűen elrendelje, milyen döntést hozzon a fegyelmi szék. Domokos Hány jeles tehetséget gyilkoltak ki már, megszámolták egyszer? Torkig vagyok a módszereikkel. Leszögezem, Csokonaihoz nem
20

nyúlhat senki. Öt év múlva ő lesz a református Kisfaludy Sándor, és szívből remélem, ő lesz akkorra Kazinczy is, és végre nem szörnyszülött szavakkal gazdagodik a nyelv, hanem a mi tájszavainkkal, mert a fiú bűvöletesen tud magyarul. A fegyelmit befejeztük. Szilágyi A beszéd, amit hallottunk, cicerói, csakhogy most nem retorikaórán vagyunk az intézetben. A Kollégium fegyelmi széke az ősi alkotmány szerint összeült, és preceptor Csokonai ügyében döntésre vár, nem ultimátumra. Az anyaszentegyháznak, s hitünk tanár- és lelkészképző intézményének nem zseniális művészekre van szüksége, hanem istenfélő, szorgalmas, alázatos és engedelmes fiatalokra. A Kollégium nem poétagyártó internátus, és vagy az önkormányzat törvényei szerint működik, vagy sehogy. Az ön útja és rendelkezései anarchiához vezetnek. Ha tiszteli az iskola alkotmányát, Csokonai éppúgy távozik, mint Király András. Domokos Király szadista barom, Csokonai olyan fényes tehetség, amilyen egy században egyszer születik. Professzor úr Szilágyi, az ön édesapja volt a legelbűvölőbb, legműveltebb, legvilágibb és legzseniálisabb püspök, akit valaha a föld a hátán hordott. Halléban a természet csodájának nevezték őt a német tudósok. A saját fejével kompenzálja, hogy nem tudott hozzá felnőni, ne máséval. (Nagy egy gesztusával már a Szilágyi Sámuelre tett célzások elején meg akarná állítani, de nem tudja, így a sértés elhangzik. Domokos is észreveszi, de akkor már késő) Ez vastag volt. Megkövetem érte. Szilágyi Debrecen a Kollégiummal, a Kollégium az egyháztanáccsal, az egyháztanács, úgy látszik, kizárólag a főgondnok úrral azonos. Krisztus Urunkat le is köpték, engem csak megaláztak. Domokos Mondja, miért csinál mindenből kázust? Mért háborodik fel mindig mindenen?

21

Szilágyi

Udvari ágens úr, ez a preceptor kérvényt adott be, hogy mentsük fel őt bizonyos tantárgy tanulásának kényszere alól, mert zavarosnak és bonyolultnak találja. Ez is elnézhető?

Nagy Szilágyi Nagy Domokos

Minden tantárgyat tanulni kell. Persze én se kedveltem a matematikát. Csakhogy a költő nem matematikát nem óhajt tanulni. Vallástant. Illetlen ötlet a református Kollégiumban. Professzor úr , ez olyan ostoba kérés, hogy észre se kellett volna venni. Hülye kölyök. Mindegy, mit locsog, ne figyeljenek rá. Az számít, amit ír.

Szilágyi

Főgondnok úr Domokos, mi jövendő papokat és akadémiai végzettségű világi férfiakat kell adjunk a hazának, nem őrült versfaragókat.

Domokos Nagy Lengyel Domokos Lengyel

Professzor úr, nem bizonyos, hogy ami ma nekünk őrület, az nem a jövő hangja-e, amihez nekünk még nincsen fülünk. Mi bűne még? Éjjelente kakukkol. És hogyan csinálja? Mint a madár, kérem. Éjszaka úgy kettő tájt elkezd sétálni, mert addig ír, olvas, pipázik meg beszélget azokkal, akiket magához rendel. Aztán elkezd repesni a karjával, és minden hálószobába bekiált: kakukk. Ka-kukk.

Szilágyi Domokos

Csak azt tudnám, mi olyan szórakoztató. De hát nem látja ennek az egésznek a báját? Nem érti? Semmit nem ért? Ennyire vak a világosság e századában, amelyben... (Nagy ránéz) ...annyi új születik? A fiú egyszer a Kollégium büszkesége lesz, mert többet fog tudni, mint a legjobb nyugati szerzők.

Szilágyi Szilágyi

Főgondnok úr Domokos, lehet, hogy az ön Csokonaija lángelme, de akkor tűz fog az elméje nyomán fakadni Udvari ágens úr, fenntartom a tiltakozásomat. Csokonai jelenlététől elzüllik az intézmény, s vét a főgondnok úr is, de ön is, mert a
22

Kollégium megóvására mindketten hitet tettek a Zsinat előtt. Ha ön, ügyvéd úr, nem fogja le főkurátor úr Domokos kezét, Csokonai a jövőben is azt teszi majd, amit játékos és züllött elméje diktál, s pár hónap múlva ismeretlen fogalom lesz a falaink közt az a szó: fegyelem. Ha nem segít, el kell fogadnunk, hogy a saját főgondnokunk ellen nincs védelem. Nagy Főgondnok úr Domokost az egyház világi fejének önök választották, s máig minden olyan ügyben, mikor csapást kellett kivédeni, úgy tartották maguk előtt, mint egy pajzsot. Nem befolyásolhatom az elhatározását, nem vagyok a felettese. Attól egyébként nem züllik el egy intézmény, ha valamelyik diákja éjjel kettőkor kakukkol. Szilágyi Attól nem, csak a madártól, mert azt ön nem ismeri. Csokonai a sátán, az antikrisztus, a rombolás, a bomlasztó erő. Templomba nem jár, fegyelmet nem tűr, éjjel nem alszik, jelmezt ölt, színházat játszik a tanulókkal, nappal meg magához csábítja a poétikaórára azt is, aki nem az ő hallgatója. Domokos Becsábítja? Mennek maguktól, mert úgy ad elő, mint egy varázsló. Akármilyen féltékenyek is a pedagógiai sikereire, bírják még ki vele ezt az utolsó két esztendőt, aztán úgyis elmegy, és nem lesz vetélytársa senkinek a testületben. Szilágyi Lengyel Domokos Vetélytársa! Mert a kölykök szeretik, mert azt hiszi magáról, hogy poéta? Mert ír róla a Bécsi Magyar Híradó, mert a pártfogója Kazinczy Ferenc? Mint látja, udvari ágens úr, Csokonait kettős prés szorítja. Vádolják a professzorkollégái, de vádolják tanulótársai is, akik nevében épp most tört ki . Maga reménytelenül szerelmes, fiam, de ne Csokonait gyűlölje emiatt. Lengyel Én nem vagyok szerelmes, kérem.

23

Domokos

Maga is verselget, ügyesen és unalmasan, és szerelmes is, méghozzá a Csokonai szeretőjébe, egy tünékeny, karcsú lányba, akit úgy hívnak: Múzsa. Hiába üldözi. Köszönöm a látogatást, az urak távozhatnak. Udvari ágens úr Nagyot megebédeltetem, hagyom lepihenni, aztán bemegyek a Kollégiumba, és elmondom még egyszer ugyanezt. Ezen nem múlik semmi.

Szilágyi

Ne fárassza magát a bejövetellel.Tudomásul vesszük, hogy megint puccsot hajtott végre. Bonam diem precor. Cura valeat, illustrissime domine Domokos, perillustrissime domine Nagy. (És mindketten elmennek, a két barát végre egyedül marad)

Domokos Nagy Domokos Nagy Domokos Nagy

(nagyon melegen, össze is ölelkeznek) Nincs egy természetes gesztusom ez előtt a szenteskedő barom előtt. Szalve, te lator! Szalve, Domokos, Debrecen ostora! Ahogy a feljelentőd írta: zsarnok, erőszakos, goromba. Ha nem ölsz, téged ölnek. Ez a Tiszántúl. No, a kivégzés a Habsburgok jóvoltából már réges-rég nem hajdú monopólium. Sejtem, hogy nem csak áldást hoztál Bécsből. Híreket is. Von Waldbott szépen megkért, ülj vissza a főbírói székbe, ahonnan mindig ellenük dolgoztál, ne aprózd el az idődet a főgondnoksággal, szenteld magad egészen a város ügyeinek.

Domokos Nagy Domokos Nagy Domokos

Nem akármilyen elme. Egyébként látni szeretne. Kérte, keresd fel. Kevés az adata? Azt nem mondhatnám. Rémületes listát láttam rólad. Ha legközelebb találkoztok, mondd meg neki, csak egy munkakör betöltésére futja az erőmből, s a főgondnokságot választottam. Elmélyült a vallásosságom a halál közeledtére.

Nagy

Én hivatalból akármekkorát tudok hazudni, de ez meghaladja a képességeimet.
24

Domokos Nagy

Ha kezemben a Zsoltár, jobban ordíthatok a város érdekében. Hát ordítani tudsz, azt tapasztaltam. Ne szaporítsd az ellenségeket! Bálintffyt most kivédtük, de friss kém várható. Gyűlölik a várost, és Debrecen évtizedek óta te vagy.

Domokos Nagy Domokos

Debrecen nem én vagyok, Debrecen a Kollégium. (Csend) Szép város ez. Már régen nem láttad. Néha olyan honvágyam van, hogy azt hiszem, megfulladok. Szeretnék otthagyni mindent. Ágensséget, Ausztriát. Légy vándorénekes, az egészen szabad. A Kollégiumban te voltál az énekkar lelke. De sok disznóságot énekeltél azon a nemes, zsoltárokon képzett hangodon. Értették volna a lányok, nem tömnek ánizsos süteménnyel.

Nagy Domokos Nagy Nagy

Nem értették. Latinul énekeltem. Volt neked magyar dalod is. Volt, te írtad a szövegét. Emlékszel még? Nyájam legel zöld lomb alatt, én dombról nézdelem, míg bárányán bojtár örül, Mariskám kémlelem. Oly fürge mint az ürge ő, nem színjátszó, hamis, az én bárányaim között legbárányabb Maris.

Domokos Nagy Domokos Nagy

Maris, Kapros Maris. A haja veres, a szeme mint a mogyoró az erdőn... Olyan szerelmes voltam bele, hogy sírtam, ha eszembe jutott. Pedig nevethettél volna. Te kellettél neki. Apám kitoloncoltatta, mert azt a mocsok dalt fújták a kocsmájában, aminek a szövegét te írtad. Hogyhogy nem mentetted?

25

Domokos

Gondolod, az apám előre értesített? Mire megtudtam, üres volt a kocsma, s ki tudja, merre zsuppolták. Fiatal volt, szép, jókedvű, egészséges, mindig szeretkezni akart, felhívni magára a figyelmet. Sikerült. Apám volt a főbíró, elfújta, mint a pelyhet. (Csend)

Nagy Domokos Nagy

A rendőrminiszter felújította a királynő rendeletét a vagabundusokról. Netán nem is utazhatom megyegyűlésre Nagyváradra? Dehogynem. Útlevéllel. A rendelet a cigányoktól és a haramiáktól akarja megtisztítani az országot. A határszéleken kommandók cirkálnak, a vezetőjük a helyszínen minősít.

Domokos Nagy

Akkor is cigánynak minősíthet valakit, ha nem az? Akkor főleg. Aki zsidó, az nyilvánvaló, hogy cigány, az iratok nélküli protestáns is az, idegen állampolgár meg kétségtelenül. Nagyon felszereljétek igazoló írásokkal az ünnepekre induló legátusokat, mert ha különlegesen ostoba vagy különlegesen gonosz az őrmester, még azt se tudod meg, hol ették meg a farkasok.

Domokos Nagy

Meg is ölik? Cigánytalanítják. A kommandókat két állandó személy kíséri, egy gyóntatópap és egy hóhér. Hát azért ne kínáld nekem a vándorénekes posztját, mert inkább mosom a szennyeseteket, ha csípi is a kezemet a bécsi lúg. Aki nem kém, az gyanúsított. Ennyire egyszerű. Martinovics apátot már letartóztatták. Hallottál róla?

Domokos Nagy Udvaros Domokos Udvaros

Még nem. Az apát titkos társasága köztársaságot tervezett, fegyveres felkelést, mindent, amivel téged hiába vádoltak. Nagyon vigyázz! Tálaltassak, vagy óhajt a vendég mosakodni? Mi a vendég véleménye? Csak illedelemből kérdeztem; ki mosdik decemberben, ha nem muszáj. A pálinkával vigyázzanak, mert szilvát.
26

Udvaros belép, tálcát hoz, pálinkát

nem főzök akármilyen

Nagy Udvaros Nagy Udvaros Udvaros Nagy Domokos Nagy Domokos

Udvaros, te nem változtál. Az úrfi annál inkább. Úrfi... Nekem az marad. Hogy híjják Bécsben az ottani Csicsogót? Ha van esze. Mondtam mán magának, az Ágnes-félék sokat tudnak. Ki az az Ágnes? Senki. Annyira valaki, hogy senki? A jelenlegi Maris. Szerintem az Udvaros szeretője. Tudod, itt mindenki azt fújja, Debrecennek én dirigálok, de hogy engem ki ugráltat, nem kérdezik.

Domonkos Gondolod, hogy ott védi az ügyfeleit?

Udvaros

Lehet is magának dirigálni, hiszen maga nem ember. Ugyi, hogy nem ember, úrfi? Ha ű egyszer igazán éhes lenne, aztán nem volna mit ennie, úgy tenne, mint a róka a vasban, leenné a bal keziről az ujjait, és elélne rajtuk, míg történnék valami. Ez kivárná. Hozom a levesüket.

Nagy Domokos

Nem tudom, mit mondjak köszöntőnek. Isten mindenesetre éltessen, de hogy aztán felhőtlenül örülj-e a döntésnek, azt nem merem állítani. Csaknem hat éven át a gyanúsított hazaáruló bélyegével éltem, s most megint én vagyok Debrecen első embere. Ha az állatkertben egyszer csak elhúzzák a rácsot az oroszlánketrecen, az oroszlán kétszer is meggondolja, kilépjen-e a biztos nyomorúságból, merthogy azt már megtanulta, a magafajta nem sétálgathat a szabadban. Ha mégis, valahol ott a vadász.

Nagy Domokos Nagy Domokos Nagy

Én is azt érzem, akarnak valamit. Engem. Nagyon félnek tőled, az bizonyos. Hízelgő. Egy szál ember vagyok egy szál karddal, nem is fiatal. Én borítom fel a császár trónusát? Bécsben mindenki fél.
27

Domokos Nagy

A debreceni főbírótól? A debreceni főiskolától, amely a jövendő vezetőit képzi, a valamikori ellenzéket. Emlékszel, még apádtól hallottuk legelőször, hogy mi a Kollégium.

Domokos Nagy Domokos Nagy Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Nagy Domokos Udvaros Nagy Domokos Udvaros Nagy Udvaros, A fiú

Számunkra Magyarország. És ki őrzi? Az egyházkerület. Te őrzöd. Aki a Kollégiumba be akar hatolni, annak először téged kell elintéznie. Hát azért nem tudom, végül is jó hírt hoztam-e. Ma nincsen nyugovás. Megin jön valaki. Elmegy, mert elküldöd. Hideg van. Én nem fázom. Vikony a köpenyege. Vegyen másikat. Hozott virágot. Decemberben? Én is csodálkoztam. Na, menj innen. Éhes vagyok. A maga barátja van itt. A kölyök. Asziszem, a kutya megveszett. Még sose hallottam csaholni. Ki jött ide? A fiú. Azt hívja kölyöknek. Csokonai. Az úrfit is keresi. Engem? Hát mi az én házam? Fogadó? Köhög. Én szeretném megismerni. Na lássák. Montam neki odakinn, hogy mingyár gyühet. Plútó hiába haragos,
28

amíg él Domokos Lajos megdől a hádeszi gazság és győz az édes igazság mert pallos az éles esze, dicséri hű énekese. Plútón professzor Szilágyit értem, mert ő a pokol fejedelme. Domokos A fiú Hallgat el azonnal? Hát nincs magában tisztelettudás? Hogyne volna. Főkurátor urat annyira tisztelem, hogy láttára úgy tesz a szívem, mint az ugrókút, már amilyennek rajzolva láttam, mert szemben nem álltam még eggyel is. Úgy tör ki énbelőlem a hála meg a tisztelet, mint a medencében a Triton kürtjéből a vízsugár, mert énvélem ma akkora jót tett, hogy ma én vagyok az Elízium lakója. Domokos A fiú Domokos A fiú Legalább keresztyén üdvösséget találjon ki magának. Különben se tett jót magával senki. Hát a döntés? Az még nem lehet meg. Bizony, hogy megvan. Le sem ültek. Rektorprofesszor a vállát húzta, mosolygott, professzor úr Szilágyi valami papírt vágott az asztalra, azt studírozták, Budai professzor úr meg, aki frissen érkezett külországból, csak rebegett, hogy nem ismeri az előzményeket. Aztán meg mindenféle büntetést kaptam, de nincs kiutasítás, csak mindenkit meg kell kérlelni. Halleluja! Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos Köszönje meg professzor úr Szilágyinak, és hagyjon minket ebédelni. Annak köszönöm meg, aki csinálta. Hoztam virágot. Látom. Lengyel úr féltve nevelgetett karácsonyi kaktuszát. Volt képe letörni? Nem akadt más virág. És akkor lopni kell? Magának minden szabad? Olyan szép piros. Hol a kilépője?
29

A fiú Domokos A fiú

Elmellőztem kikérni. Legszívesebben visszacsináltatnám a felmentését. Csak párban járhatnak a városban, tudja jól. Hol a társa? Lengyel úrnak nincs érkezése, mert most éppen a főgondnok urat rágalmazza odabenn, mást meg szántam magammal hívni. Nagy a hideg. Különben se tartozik idegenre, csak kettőnkre. Engem ebben a városban nem ért meg más, csak a főkurátor úr, de azt hiszem, a főkurátor urat sem érti senki úgy, mint én.

A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Nagy A fiú A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú

Örülök, hogy az utókor megőrzi majd a nevét az enyémmel együtt. Igazán boldogító gondolat. Mit képzel, mi maga, ki maga? Voltaire? Én több vagyok, mint Voltaire. Én vagyok Csokonai. Itt az udvari ágens úr, neki köszönje, ha nem mondom meg, mi maga. Na, takarodjék. Csak még a halat... A micsodát? De ezt ne tessék ám eldobni, mert megfúl. A fulladás fáj. Én tudom. Ez az egyik tűzoltóvödör. Igen. De csak a legkisebb. Tessék nézni, udvari ágens úr, aranyhal. Igen kedves. Át kell tenni valami üvegfélébe. Mért tetszik megölni? Hogy tanuljon, fiam. Hogy megtanulja, a lopás, az lopás. Meg hogy a halnak is fájjon, amit amúgy is utálok, és fájjon magának is. A hal az enyém volt. Szerettem. A kaktuszt... majd pótolom. És ha akármiben a főgondnok úr szolgálatára lehetnék... Ki is óhajt fizetni? Ugyan már! Csak, mondjuk, megszorul könyv tekintetében, a főgondnok úr itten kívülem az egyik legfőbb francia elme. Hozzam le a Rousseau-t? Vagy megvette már?

Domokos

Megbolondult? Bécsben indexre tették?
30

A fiú Domokos

Nekem van. Szívesen elhozom. Vagy akarna inkább Moniteur-t? Maga félrebeszél. Ha van tilalmas könyve, holnap belerakja a ládába, amelybe az effajta nyomtatvány név megadása nélkül elhelyezhető, s ahonnan aztán elszállítjuk a kijelölt helyre. Vigye a vödrét, menjen már.

A fiú Domokos A fiú

Magamat jóindulatába ajánlom a főkurátor úrnak. Sose érje csapás. Semmiféle. Menjen szépen. Csak még az udvari ágens úrhoz... Ma hír jött Érsemlyénből, hogy Kazinczy urat letartóztatták. Én azzal dicsekedhetem, hogy baráti körébe számítok. Nem lenne a segítségemre? Jelentkezném tanúnak. Én megvédem.

Domokos

Ha két percen belül még a házamban van, bottal verem ki, ha pedig láz gyötri a hektikától, hát ne nálam fecsegjen önkívületében, hanem menjen lefeküdni. Nincs magának semmi köze Kazinczy Ferenchez.

A fiú

De van. Hogyne volna. A hozzám írt leveleit mind megmutattam, hát nem emlékszik? Udvari ágens úr, kérem intézze el, hogy kiállhassak mellette. Én elmegyek Bécsbe, ha kell.

Nagy

Humanissime, nekem e percig fogalmam se volt arról, hogy bárki írót letartóztattak, Kazinczy urat személyesen ismerni nincs szerencsém, közbelépésre ügyében nem kértek, pöre, ha lesz, őszintén szólva nem is érdekel. Nyilván van családja, s az gondoskodik neki ügyvédről.

A fiú Domokos

Nem hiszem el, hogy Kazinczy Ferenc sorsa ne érdekelje. Ha az írókat becsukják, nem az irodalom bénul meg. A szellem. Állambölcseleti koncepcióját filozófiaórán szíveskedjék csillogtatni. Menjen innen. Míg csak bolondozott, eltűrtem, meg is védtem. De a tébolyba veszélyes.

A fiú Domokos

Főkurátor úr, Kazinczy fontosabb, mint Fénelon, akinek művét franciából lefordította. Nem hallotta, hogy magának semmi köze Kazinczy Ferenchez?
31

A fiú Domokos Nagy A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos Udvaros Nagy Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Nagy Udvaros Domokos Udvaros

Kérem, nekünk Kazinczy minden reménységünk. Takarodjék. Menjen, humanissime! Nem kell a dolgokat bonyolítani, így is eléggé bonyolultak. Tegye, amit parancsoltak. Menjen szépen. Udvari ágens úr, aki sorsára hagyja Kazinczy Ferencet, az... Ha ki meri mondani, megütöm. Így nem tudok elmenni. Majd Udvaros kisegíti. Ugye, melléállnak? Nem. Szóval igen. És meg is bocsátott. Ugye, megbocsátott? Nem bocsátottam meg. Induljon már! Megmarad a nevünk. A Kazinczyé, a főkurátor úré, és az enyém is. Hülye. Mér nem fogta itt ebédre, mint máskor? Megváltó Krisztusom, Megkezdődött... Mi kezdődött meg? Eriggy ki innen. Magyarázza meg! Semmi közöd hozzá. Nekem mindenhez közöm van. Na, menjünk a szobádba. Ha rájön, akkor elviselhetetlen. Az a Kazinczy, az a baj? Azt is hamisan vádolták? Az úrfi majd kihozza őtet is. Ki. A hátán. Puttonyban. Hoztam a levest. Ki bír ilyenkor enni? Mire mondták, hogy megkezdődött? Az ádventre. Mégy már végre! Az ádvent november utóján kezdődik. Mit hazudnak itten?
32

Nagy Domokos

Te, az a hal még él. Az istenit annak a rohadt halnak!

33

MÁSODIK RÉSZ 1. kép Domokos, Szilágyi, Budai, Kotsi Sebestyén Budai Budai Szilágyi Az Atya, fiú, szentlélek, teljes szentháromság, egy élő örök igaz Isten Alázatosan köszönöm a bizalmat. Nagy a feladat, amivel megtisztelnek. Krisztus urunkat hívja segítségül. Kezdhetjük, főkurátor úr Domokos? Domokos Szilágyi Budai Professzor úr Budai. Arra feleljen, hol van most? Hát hol volna? A tiszántúli református egyházkerület egy háztanácsa hivatali helyiségében, ahol Kotsi Sebestyén rektorprofesszor úr, nagytiszteletű professzor úr Szilágyi és világi fejünk, főgondnok úr Domokos jelenlétében engem professzori állásomba beiktatni szíveskedtek. Domokos Budai, Domokos Téved. A főhadiszálláson van, e perctől fogva katona, tehát úgy viselkedjék. Tessék? Azzal, hogy a Kollégium oktatója lett, az ön életének középpontja ezentúl az intézet. Ha elárulná, ami itt rejtegetnivaló, tapasztalni fogja, hogy az élet tele van váratlan, olykor meglepően tragikus fordulatokkal. Budai Budai Főgondnok úr engem megfenyegetett. Hol? Kotsi Sebestyén A jóembereink eltűnnek. Börtönben vagy a levegőben. Kotsi Sebestyén Nem lesz semmi baj, fiam. Induljon bátran, de alázattal.

Kotsi Sebestyén Professzor úr Budai, az lesz a helye, foglalja el.

34

Domokos

A levegőben. Ha akad egy jóakarónk az Udvarnál vagy Budán, mint volt az ifjú nádor, elpusztul. Elhamvad. A tűzijáték rakétái az ágya alá kerülnek, aztán már tárgyalhat is közvetítés nélkül az Úristennel, mert a légbe száll a nyoszolyája. Valamilyen módon mindenki felrobban mostanában, aki az ország javára élne, vagy testében semmisül meg, vagy egzisztenciájában. Nem akármilyen állás betöltésére kapott megbízást, ezt a főhadiszállást, ahol most van, Európa egyik legrangosabb apparátusa keresi. Ön itt nem pusztán nevelő, hanem tábornok. Az eligazítás megtörtént, mi van napirenden?

Szilágyi

A Béllyei ügye, a nyomda, a tankönyvek és a visszatartott kiadványok, meg az ifjúsági titkár jelentése. Béllyei prédikátor ügyét én referálom. Nem kívánatos, hogy Debrecent tovább szolgálja, prédikációi zavart eredményeznek.

Kotsi Domokos Budai Kotsi

Béllyei szobatudós, írjon vitacikket arról, ami izgatja, de ne feszegesse szószékről. Ne írjon azt se, amiatt is feljelenthetnek bennünket. Így is tudom, mivel felel Bécs, ha eljut odáig a problémája a megváltó neméről. Attól félek, nem jól értettem. Jól értette. Béllyeit az foglalkoztatja, hogy mivel az Édenkertben az almát nő tépte le, mért nem nő halt meg a bűn miatt a kereszten, és Szűzmáriának mért nem lánya született, mért fia.

Budai Domokos Budai

Ez istenkáromlás. Rosszabb. Próbálják megszerezni tőle a kézirat minden példányát, aztán veszítsék el. Nagy a nyomda, könnyen elkallódik valami. Átfutottam a nagykönyvtár katalógusát. Mióta visszakaptuk a hitéletre vonatkozó írások cenzúrázási jogát, nem jelent meg új mű nálunk, csak csupa utánnyomás. Nincs papír, vagy nincs író?

Domokos

Van mind a kettő. De miután közülünk a legbölcsebb se tudja kiszámítani, mi az egy könyvben, ami sérti az uralkodó vallási meggyőződését, nem szoktunk új művel kísérletezni.
35

Budai

De hát ez a szellem zsugorodása! viszont még a jezsuiták hagyták jóvá, és nem lehet belőle sem elkobzás, se vizsgálat.

Kotsi Sebestyén Így igazamit kiadunk, csupa tizenhetedik századi vallásos könyv,

Budai Domokos

A nyomda a világosság eszköze. Ha beletapadunk a megelőző század kiadványaiba... Elkerüljük a huzavonát. Mióta csak tizenhetedik századi szerzőkkel dolgozunk, simán mennek a dolgok. Erről jut eszembe, professzor úr Szilágyi, az újranyomásnál dobassa ki a legkisebbek olvasókönyvéből a Mózesről szóló verses részt.

Szilágyi

Melyiket? nem jut kezére, ugyan kinek jöve eszébe, hogy még lehet ő is a népnek vezére.

Kotsi Sebestyén Midőn Mózes tétetik a Nílus vizére, kivált, hogy fáraó leányának

Szilágyi Domokos Budai Domokos

De hiszen ezt a katolikusok is így tanítják. Hát aztán? Ki kell hagyni. Értem. József király rendelkezése miatt az írás-olvasás világi példatörténetekkel oktatandó. Dehogy érti. Mikor dolgoztunk mi világi példákkal az iskolában? Csakhogy mindmáig nem volt Martinovics-pör. Boldogabb időben Mózes majd visszatér.

Kotsi Sebestyén Mit kell kivenni még? Domokos Szilágyi A szegény gyermekeket. A mi szegény gyermekeink között is lehetnek, oskola porában sokan heverhetnek, akik időjártán még nagyra mehetnek, ki tudja, Istentől felemeltettetnek. Domokos Látja, professzor úr Budai? Igaz, aktuális, mégis taníthatatlan, mert nem tanácsos a szegények figyelmét arra felhívni, hogy válhatnék belőlük is a nép vezetője. Tanulja meg, a csonka vagy avas szöveg
36

élőszóval kiegyensúlyozható, de ha a nyomdát elveszik tőlünk, végünk. Tovább! Kotsi Sebestyén Szénior Lengyel jelenti alázatos igényét a genevai ösztöndíjra, és a költő óhajt Kijevbe utazni, mihez is kegyes támogatást kérne. Szilágyi Budai Szilágyi Budai Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Már meg Kijevbe vágyik a géniusz? Meg szabad kérdeznem, miféle géniusz? Míg külhonban járt, Csokonai úr képességei kibontakoztak. Emlékszem rá. Én nem kedveltem. Túl hangos, és nem szerény. Végre valaki kimondta. A magyarok eredetét kutatná, eposzt írna róla. Nem megy Kijevbe, Genfbe küldöm, kiválóan tud franciául. Neki adja a genevai ösztöndíjat? Neki. De Lengyel jobban megérdemli. A genevai ösztöndíjról nem a Kollégium, hanem személyesen Debrecen városa dönt. Jó, eressze ki. Úgysem érkezik meg, mert útközben agyonverik egy bordélyházban, vagy visszazsuppolják a határról, mert elitta az útiköltségét. Kotsi Sebestyén Az új kiadásra ajánlott latin nyelvtant ismét visszadobta az állami cenzor. Domokos Hunyadi Szilágyi Ezúttal mivel? A Habsburg-házat a latin nyelvtan? Mivel van bajuk? certabat pro patria. Szilágyi De hát ez így van. Rákóczi György sokat küzdött a hazáért.
37

Kotsi Sebestyén De mit akarhat Kijevvel?

Kotsi Sebestyén Sérti az uralkodóházat. Kotsi Sebestyén Azt. Kotsi Sebestyén Az áll a példamondatok szövegében: Georgius Rákóczi multum

Kotsi Sebestyén A cenzor nem fogadta el. Azt se, hogy vulnera Hungarica. Budai Szilágyi Domokos Domokos Domokos Szilágyi Budai Domokos Egy magyar tankönyvben csak kaphat egy magyar sebet? Nem kaphat. Hallja. Emiatt áll a kiadás? Írják át. Nem kedvelik Mátyás királyt. Pótolják mással. Hát ha nem preferálják, rektorprofesszor úr írja a példamondatokba azt, hogy Leopoldus. Hogy Lipót küzdött értünk? Főgondnok úr, ez abszurdum. Az hát. Tudni fogják ők is, csak éppen nem mernek majd vitatkozni, mert azonnal feljelentem őket, hogy nem tisztelik a saját királyukat, és nem tudják róla, hogy kezét-lábát majd’ eltörte, annyit harcolt Magyarországért. Ami a sebeket illeti... Szilágyi Domokos Budai Domokos Vulnera Hungarica. Majd osztrák sebek fognak vérezni. Vulnera Austriaca. Nem mindegy? Hogy volna mindegy? Abszurd korokban abszurdul védekezünk. A mondat így kivédhetetlen, a könyv visszautasíthatatlan, és a diákok tudni fogják az igazat. A termek harsogni fognak a röhögéstől. Szilágyi Domokos Nekem nem tetszik ez a megoldás. Frivol. Egy nemzettől elvenni a szabadságát nem frivol? visszaadni? Vagy a Bibliát? Átírjuk azt is? Domokos Professzor úr Szilágyi tárgyaljon újra a cenzorral. Még valami? Kotsi Sebestyén Csokonainak van még egy beadványa. Kotsi Sebestyén Elő akarja adni a varázsfurulyát. Szilágyi Micsoda értelmetlenség ez megint?
38

Kotsi Sebestyén Már megpróbáltuk. Írtunk Rákóczi helyett Corvinust, visszajött. Kotsi Sebestyén Ajánlattuk Zrínyit. Nem preferálták.

Kotsi Sebestyén És hogy oldja meg a heidelbergi kátét, amit nem akarnak

Kotsi Sebestyén Valami színdarabot fordított, amit Bécsben előadtak. Mozart csinálta a muzsikáját. Szilágyi Budai Domokos Elég volt az idétlen darabjaiból. Ha a furulya azonos egy dalművel, akkor én azt láttam Bécsben. A meséje ostoba, de a muzsikája tetszetős. Nincs flóta. Az udvar a kőművesek meg a francia forradalom himnuszát látja a fuvolában. Szerintük a mély hangú pap a konvent, a madárember meg Lajos király. Budai Domokos Szilágyi Budai Lengyel Honnan tud ilyen soha nem hallott dolgokat, főgondnok úr? Kalmárváros főbírája vagyok, adok híreket, veszek híreket. Mi van még hátra? A szénior. Sicus iussum. Salvete, patres optimi! nyelvtankönyv mondatait a helytartótanács kívánsága szerint módosítani kívánjuk, és a kifogásolt részekben Rákóczi neve helyett Leopoldust, Hungarica helyett Austriacát javasolunk. Lengyel Igenis, kérem. tanácsot adni a káténk és a Biblia ügyében a cenzori hivatal. Lengyel Megemlítem, rektorprofesszor úr, de attól tartok, ez az út járhatatlan. Meg kellene kísérelni a vámosnál. Én szoktam hozzá menni a külföldről érkezett küldeményekért, én őt igen udvariasnak tapasztaltam. Szilágyi Lengyel Domokos Milyen ember a vámigazgató, fiam? Nagytiszteletű professzor úr, én még osztrákban ilyen emberségessel nem találkoztam. Lenyomoztattam. Menesztették a bécsi munkahelyről, most itt duzzog és szomorú.
39

Kotsi Sebestyén. Humanissime, jelentse az állami cenzoroknak, hogy a

Kotsi Sebestyén Kérdezné meg, domine, nem tudna-e valami okos és elfogadható

Domokos

Szénior úr Lengyel, tapogatózzék kissé ennél a bánatos osztráknál, nem tudna-e segítségünkre lenni a heidelbergi káté és a visszatartott Biblia ügyében. A vámigazgató meg a cenzor hivatalból összetartoznak.

Lengyel Kotsi Lengyel

Iparkodni fogok, főgondnok úr. Egyéb jelentenivaló? Csokonai úr változatlanul távol van még.

Domokos és Szilágyi összepillant. Mindkettő tudja, hogy a másik is tisztában van vele, Szilágyi a fiút leseti Lengyellel Domokos Szilágyi Lengyel Budai Lengyel Domokos Lengyel Szilágyi Lengyel Lengyel Kotsi Lengyel Budai Lengyel Csokonai beteg. Majd megjön, ha az egészsége helyreáll. Várjuk. A kecskeméti eklézsia az idén igen bőkezű volt. domokos Na és? Egészséget egyik sem adhatott neki. Tetszettek engedélyezni a fuvoláját? Nincs furulya. És a kijevi út? Nem megy Kijevbe. Genfbe megy. Ő kapja a genevai ösztöndíjat? Ő. Értem. Megtanulta, rektorprofesszor úr, de nem bírok velük. Hogyhogy nem bír? Kérem, mindent másképpen énekelnek. De hát hogy lehet egy himnuszt másképpen énekelni? Hetes, nyolcas, kilences, tízes, alsó, felső, király, ász. (A Gotterhalte dallamára)

Kotsi Sebestyén Várjon. Megtanulta az ifjúság a Gotterhaltét?

40

Domokos

Marhák! Précesz előtt hirdesse ki, távozik az intézetből, aki veszélyezteti. Itt nem lehet hősködni, itt, aki kockáztat, az nem a maga bőrét viszi vásárra, hanem a Kollégiumét. Mire vár?

Lengyel Domokos Lengyel el. Domokos Budai Domokos Szilágyi Domokos Budai Domokos

Főgondnok úr Domokos, nekem professzor úr Szilágyi biztosra ígérte a genevai ösztöndíjat. Ezúttal tévedett. Elmehet. Hogyhogy nem jelentettek fel bennünket amiatt, hogy a gyerekek a Gotterhaltét másképpen dalolják? Nyilván nem vette észre senki. Évekig élt német földön, nem tájékozott az itthoni viszonyokban. A diákok közt ott van Bécs embere, erre mérget vehet. Önnek üldözési mániája van. Ön beszél, aki Lengyelt a Csicsogóra küldi leskelődni, hátha rajtakaphat valakit valamin? Professzor úr Szilágyi, ha szólnom szabad, a neveléstudomány bizonyos minimális bizalom feltételezését is megkívánja. Előbb melegedjék meg nálunk egy kicsit, aztán ossza a tanácsokat. Egyébként ne higgye, hogy akár a saját személyemmel kapcsolatban is lennének illúzióim. Mind eltorzultunk ebben az évtizedben, egyikünk sem normális.

Kotsi Sebestyén Azért ez túlzás. Domokos A kor, amelyben élünk, elüt a megszokottól, miért lennének a reakcióink szabályszerűek. Itt ülünk a század kútjának fenekén, köröttünk lángol a világ, az egyháztanács meg szavakon lovagol, és titkokban azon mereng, megöleli-e kémkedés közben szénior Lengyel a Kocsmárosnét. Szilágyi Domokos Vonja vissza azonnal! Mégiscsak boldog ember ön. Nyulat akar puskázni, s nem veszi észre, hogy a mezőt körbefogták a farkasok. A csontom, a bőröm, minden
41

hajam szála veszedelmet jelez, professzor úr meg azon vekeng, nem hiányzik-e valamelyik diákunknál egy peták. Gondolja, hogy az a kölyök a kulcsfigurája mindannak, ami most az országban történik! Imádkozzék, hogy sose legyen nagyobb problémája, mint a kecskeméti gyülekezet pénze meg a genevai ösztöndíj. 2 kép A vámhivatalban. Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Megvárakoztattam, viszont örömmel közlöm, nem látom okát, hogy az érkezett küldeményt visszatartsam. Professzor úr Budai hálás lesz. Az ő göttingai könyveit tetszett átnézni. A kontroll sajnos elkerülhetetlen, gonosz kezek bármikor a lapok közé csempészhetnek olyan írásokat, amelyek ellenérzést kelthetnek az állam és a nagy múltú főiskola között. Rossz a világ. Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel És hálátlan. A múltkor derültebb volt. Csak nem beteg? Egészséges vagyok, köszönöm. Értékes könyvek, a tulajdonosa büszke lehet rájuk. Bizonyára az. Mi baja van, uram? Semmi, tekintetes úr. Csak nem érte gyász? Nem. Isten ments, hogy titkait fürkészném, de szánnám, ha bú kínozná. Engem? Nekem mindenki csak örömet szerez, vámigazgató úr. Önnek rosszul áll az irónia. Nem állhatok rendelkezésére valamiben? Nem tud segíteni. Köszönöm a jóakaratát.
42

Müller

Attól, hogy én közvetlenül őfelségét szolgálom, szénior úr meg a Kollégiumot, még szövődhet közöttünk emberi kapcsolat. Bizonyos benne, hogy nem lehetnék hasznára?

Lengyel

Tekintetes úr, ha van szava a cenzúrán, örök hálára kötelezne, ha hozzásegítené a professzor urakat ahhoz, hogy megtudhassák, milyen módon válthatnák ki a karanténból az évtizedek óta zárolt Bibliákat és a hitünk elveit tartalmazó heidelbergi katekizmust.

Müller (Pici Lengyel Müller

Hát ez bizony nagy feladat, de megpróbálom. Ismerem a cenzort. csend) Valahogy azt érzem, valójában nem a zárolt könyvek sorsa búsította el. Még egyszer megkérdezem, nem állhatok rendelkezésére? Ön őfelsége Ferenc király nevében és megbízásából… Teszi nehezebbé az életünket, nem a saját öröme miatt. Mondja ki bátran, itt nincs, mint a rendőrségen, ahol szolgáltam, lehallgatólyuk a könyvek mögött.

Lengyel Müller

Vámigazgató úrnak rendőrnek tetszett lenni? A rendőrminisztériumban dolgoztam. Dolgoztam? Kitettem a lelkemet. Elnézést, órákig untathatnám azzal, mi terhem volt és hogyan hálálták meg, de ilyen fontos intézmény széniora nem prédálhatja az idejét velem és gondjaimmal.

Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel

Vámigazgató úr csak megtisztel, ha beszélget velem. Engem nem szoktak megtisztelni. De hiszen ön az ifjúsági vezető. Minálunk ez nem számít. Az számít, ami feltűnő, mint a rajnai kristály. Én csak dolgozom. Ha nem méltányolták volna a képességeit, nem teszik széniorrá. Uram, a lónak, az ökörnek is van becsülete. Azt észreveszik, hogy nincs olyan munka, amit el ne végeznék, hát elismerésképpen új és új tennivalóval jutalmaznak. A dicsőség, a különleges juttatás másnak jár.

Müller

Furcsa, hogy az emberi sérülések ennyire azonosak minden országban.
43

Lengyel Müller

A rokonszerv, melyet azonnal érezni kezdtem, mihelyt megismertem, mentse illetlen érdeklődéseimet. Önt mivel bántották meg? A rendőrminisztériumban nem maradhat a pályán az, akinek nemkívánatos atyafiasága van. Én apám után katolikusnak születtem, de anyám magyar református, mint önök. Holtom napjáig nem leszek annyira megbízható, mint az a valaki, akinek nincs folt a származásán.

Lengyel Müller Lengyel

Tekintetes úr, kérem, engem senki nem tisztelt meg még annyira, hogy ilyen határig megossza velem a szenvednivalóját. Ez azért van, mert ön személyiség. Kivételes elme. Én aztán igen. Akik között rendet tartanék, azért néznek le, mert a szemükben én vagyok a poroszló, akik pedig megkívánják tőlem, hogy az legyek, természetesnek találják, ha éjjel-nappal dolgozom, de ha fakadna valami örömforrás, mást ültetnek a fejéhez. Azé lesz minden jutalom, aki nem ismer sem istent, sem embert, csak a saját rögeszméit.

Müller Lengyel

Igazságtalanok voltak önhöz? Minálunk a legjobbak ösztöndíjban részesülnek, hogy tanulmányaikat külföldi egyetemeken folytathassák. A nékem ígért utat más kapja meg.

Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel

Ez nem hangzik igazságosnak. Nem is az. Csakhogy arra, aki kapta, nem vonatkozik igazság, törvény vagy szabály. Annak mindent szabad. De hát jobb önnél? Szorgalmasabb? Nem. Akkor könnyebb volna elviselni. Hogyan tévedhet ekkorát a Kollégium? A Kollégium főgondnok úr Domokos parancsa szerint lép, aki szemében én a pornál is semmibb vagyok. Főgondnok úr szerint egy embernek van csak becsülete, őt jutalmazzuk, őt kíméljük, ha jár a templomba, megköszönjük, ha nem jár, az se baj. Most már hónapok óta csavarog, holott rég itthon van valamennyi legációra küldött
44

papjelölt, pedig okosan tenné, ha jönne, mert várja már a genevai ösztöndíj. Azt az embert rég el kellett volna már távolítani innen, de mindig megmentik, merthogy az géniusz. Nem jó egy zseni iskolatársa lenni, vámigazgató úr. Müller Lengyel Ez igen szomorú történet, szénior úr. Nem a genevai ösztöndíj az én fő bánatom, hanem az a tény, hogy van, akinek szabad éjjel duhajkodni, erkölcstelen nótákat énekelni, nem tisztelni sem Istent, sem embert, csak bújni a zárolt... (Most eszmél fel, el is hallgat. Müller teljes rutinjával azon iparkodik, gyanút ne keltsen.) Feleslegesen terheltem a tekintetes urat csip-csup dolgokkal. Müller Szénior úr, aki egyáltalán tud olvasni, az egész birodalomban elsősorban zárolt könyveket olvas. Nem érdemlem meg a bizalmatlanságát. Megbántott. Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Vámigazgató úr jó hozzám. Nyilván, ha kérem, amit hallott, elfelejti. Nem mindent. A visszatartott káték és Bibliák ügyét nem. Jöjjön el pár nap múlva ismét. Én ide csak úgy jöhetek, ha küldenek. Akkor várunk valami alkalomra. Esetleg... Ezen a héten ügyeletes vagyok a Csicsogón. Furcsa kis kocsma ez, nem való papjelölteknek. A Csicsogó szűrő, kérem, azt azért nem csukatja be a főbíró úr, mert ott mindig fennakad valaki. Ha én ügyelek, unalmamban a verseimet csiszolgatom. Müller Lengyel Ön poéta? Világéletemben kedveltem a költészetet. Nálunk mindenki versel, minálunk a poézisnek osztálya van. Minden diáknak tudni kell megadott témáról verset írni. Az én életemhez hozzátartozik a szépliteratúra, én akkor is írok, ha nem feladat. Müller Ha nemcsak kötelességből, de a saját örömére is versel, akkor ön igazi költő, s ön az iskola büszkesége.
45

Lengyel

Tévedni tetszik, az iskola büszkesége ugyanaz, akinek a díjat adták. Az a költő. Ha kíván a tekintetes úr mejjekről, combokról és egyéb odalenn való illetlen dolgokról olvasni, csak nézze át, mit ír.

Müller Lengyel Müller Lengyel Müller

Szénior úr, lehetetlen, hogy ilyen finom lélekkel, mint az öné, ne az úr poémái lennének szebbek. Nekem már megtörték az önbizalmamat, én már ott tartok, hogy amit létrehozok, össze akarom szaggatni. Össze ne tépje, amit alkot, mutassa meg nekem. Elvállal bírájául? Tekintetes úr, újjászülettem a szavaitól. Ha annak a zabolátlan vetélytársának megvolnának a combokról, mejjekről írt sorai, azokat is mutassa meg, ízekre elemzem az esztétika érveivel. Ígérem, nem lesz kisebbségi érzése utána. Zabolátlan költő nem lehet tehetséges, megmondta Goethe.

Lengyel Müller Lengyel

Már nem is tudom, mivel búcsúzzam. Önnel igen lelketlenül bánhatnak, hogy egy csekélyke gesztus is ilyen hálássá teszi. Isten megáldja. A Budai úr könyvei. Alázatosan köszönök mindent. Jó napot kívánok.

Lengyel ki. Belép Peidl. Peidl Müller Peidl Müller Peidl Müller Peidl Müller Peidl Parancs! Van emberünk a Csicsogón? Mikor ott jártam, nem láttam senkit. Volt. Agyonverték. Keressen másikat. Nem könnyű. A kocsmárosné okos asszony. Vegye meg az eszét. Ez a város nem Bécs, itt semmit se lehet kiszámítani, az árulót sem, az áldozatot sem. Itt Domokos Lajos az úr, nem a császár. Csak nem képzeli, hogy egy túlméretezett falu főbírája megingathat egy világbirodalmi koncepciót? Mit számít az? Ha jól tudom, Názáret sem volt világváros.
46

3. kép A Csicsogón. Ágnes, Udvaros, Lengyel. Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros Még csak maga hiányzott. Mér nem örülsz a vendégnek? Nem vagyunk elegen? Vagy azt meri hazudni, nem tudja, mi járja itt? Adjál a veresből. Maga is őtet várja? Azt mondtam, a veresből adj. Ölt ez a fiú, hogy kivezényelték az őrséget is? Hát nem ismered a kölyköt? Ha rí a mézbe hullott légy, kihalássza, és megmossa a kútnál. Lengyel már haza se megy, az őrséget meg a kocsma mögé dugták be a sufniba. Hol van az ügyeletes mocsok? A padlást motozza. Zörgött a macska, felfutott, azt hitte, dugdosok valakit. Te Ágnes, ha a fiú megjön, szólj vele külön, mielőtt Lengyel lecsapna rá. Nem mondaná meg, hogyan? Megoldottál te már különbet is. Az az üzenet, hogy se haza ne menjen, se a Kollégiumba, hanem rohanvást őhozzá. Domokoshoz? Hozzá. Lengyel figyeli, mit beszélek. Nem féltelek, Ágnes.

47

Ágnes

Ezt szeretem a legjobban magukban, ezt a nagy szívüket. Ha meghalok, el ne mulasszák megírni a sírfeliratomat. Latinul, úgy finom. Itt nyugszik Fáji Ágnes. Sose féltette senki.

Udvaros Ágnes Udvaros Ágnes Lengyel Udvaros Lengyel Udvaros Lengyel Udvaros Lengyel Ágnes Lengyel Udvaros Lengyel Udvaros Lengyel Udvaros Ágnes Lengyel

Olyan vagy te, mint a gazdám. Elpusztultok, ha nincs veszedelem. Na jó. Ha a fiú megjött, elmondom, mit üzentek. Aztán? Kiszökteted a kocsmából. Nincs maga eszén. (lelépeget a padlásról a belső falépcsőn) Hát kend? Benéztem, instálom, mer szomjazok. Főbíró úr tudja? Mér tudná? Nem kell nékem az iváshoz engedelem. Ha inni akar, miért ide jár? Ide tisztességes ember be se teszi a lábát. A szénior úr is itt van. Én hivatalból tartózkodom itt. Tudja, hogy ez a kocsma a kollégiumbelieknek tilos terület. Ez rossz hírű hely. Hát ha rossz hírű, kotródjék innen az úr, és vigye a pecérjeit is. Nem kötelező senkinek a Csicsogóra járni. Nem kértem tanácsot. Hozd a kalamárist. Szénior úr itten dolgozik? Nehezen telik az idő. Mért nem tetszik társalogni az Ágnessel? Igen kiművelte az ifjúság. Tud az mindent, kérem. A kocsmárosné nem társaság, még kendnek sem, nemhogy nekem. Ha beszélgetni nem alkalmas, akkor a szénior úrnak mire alkalmas az Ágnes? Csapták mostanában szájon, vén lator? Hát kéne nekem ez az úr, mongya? Előbb hálok a kolerával, mint evvel. Udvaros, jelenteni fogom, hogy a Csicsogóra jársz dorbézolni.

48

Udvaros

Kinek, instálom? Vélem a rektorprofesszor úr nem illetékes, csak a gazdám, ameg nem bánja, hun iszok. Az jobban érdekelné, minek vedel szolgálat közben a szénior úr.

Lengyel Udvaros Lengyel Ágnes Udvaros Ágnes Udvaros

Főgondnok úr tudja, miért rendeltek ide, arra nincs magyarázat, kend mit keres itt? Férfiember vagyok, nékem nem derogál, kérem, az Ágnessel beszélgetni. Nékem teccik. Nem szégyelli magát? Mér szégyellné, édes úr? Csak látszatra vén. Az úrhoz képest olyan délceg, mint Attila király. Ne bosszantsd, megüti a guta. Mit számítol a borér, később, mikor ráérősebb a világ, visszajönnék. Magának semmit. Na, elmentem. Aztán tessék jól végezni azt a hivatalos dolgot. Ha eccer meghal az úr, úgyis csuda esik nálunk kálvinistáknál, mer az úr érckakassá változik hóttában, és éjjel-nappal ott éberkedik a torony tetején. Csak nehogy kukorékoljon is. Isten megálgyon, Ágnes!

Ágnes

Isten megáldja! Visszajöjjön!

Udvaros elmegy Lengyel Ágnes Lengyel Ágnes Lengyel Ez neked tinta? Mi ez egyáltalán? Bodzalé. Kiszáradt. Köpjön bele. Vagy hozasson igazi tintát a komájával, bár annak örülnék, ha elkapatná innen. Szégyellem én, hogy osztrák jár ide. Te senki, te rongy, te cafka, hát ismered te azt a szót, hogy szégyen? Müller vámigazgató úr olyan finom jelenség, hogy imádkoznod kellene a megtiszteltetéstől, amikor beteszi ide a lábát.

49

Ágnes

Jó. Ha egyszer beszakítják fokossal azt a finom fejit, ne engem okoljon. Ha meg még egyszer azt mondja nekem az úr, hogy cafka, vagyok, legközelebb nadragulyát teszek a borába. Tessék, megint ideette a fene. Elmaradnak maguk miatt a vendégeim.

Müller belép Lengyel Müller Ágnes Müller Ágnes Lengyel Müller Alázatos szolgája az úrnak. Örömmel látom, szívbéli örömmel. Hasonlóképpen, hasonlóképpen. Borral szolgálhatna a leányasszony? Veres kell vagy fehér? Fehér, mint a keze. Vak maga? Veres a kezem a sok mosogatástól. Ostoba, aki érzéketlen a nemes szív indulatára. Míg bevezet a Múzsák rejtekébe, elfeledteti velem a hosszú, poros utat a városon át. Ez itt a Parnassz, uram, maga Árkádia. Hozott valami versezetet? Mert ha igen, jó hírt kap cserébe. Lengyel Müller Csak nem könyvek ügyében? Amennyiben a holland nyomdákban kiszedett bibliák helyesírási hibáit valami módon kijavítják, és a kátékból kihagyják a Mária Terézia őfelsége által kijelölt részeket, vihetik a visszatartott szállítmányt. Lengyel Müller Lengyel Ágnes Lengyel Müller Lengyel Kérem, nekem a meghatottságtól nincsenek szavaim. Ezek a könyvek csaknem negyven éve zár alatt voltak. Többé nincsenek. Kapok költeményt? Hogyne kapna! Micsoda megtiszteltetés! (Ágneshez) Állj az ajtóhoz, ha valaki közeledik, szólj. Szóljon a halál, nem vagyok én silbak. Ha be akarna jönni valaki, majd észreveszi. Régi verset mutassak? Újat? Talán valami kedves zsengét. Igenis, zsengét. Egyszer megpróbáltam felvázolni a kikeletet.
50

Ágnes Lengyel Ágnes Müller Lengyel Ágnes Lengyel Ágnes Lengyel Müller Lengyel Ágnes Müller Lengyel

Nem járt maga a Nagyerdőn életében. Várj csak, várj. Nem lesz örökké főbíró a főbíró. Látom én még a hajdút, ahogy végigseprűz az utcán. Neigen reménykedjék. Ide jár a hajdú is. Ne hagyja, hogy indulatba hozzák. A tavaszról. Elmúltak a hideg havat szóró telek, nemsoká zöldülnek... A döglött egerek. ...fákon a levelek. Ütögeti fejét a gyenge ibolya, mivel bő nedvesség gyökerére folya. Hangicsálnak vígan a fákon a... (unottan) Tehenek. (crescendo) ...verebek. Tekintetes úr, engem a tébolyba űz ez a nő! Érdekes, ismeri a rímet. A diákok mindenre megtanítják, ez meg issza a szót, a dajna. Elég mocskot szórt rám, most már hagyja el, mert fejbe vágom. Olvasson tovább, szénior úr. (szaval, tetszik önmagának) Hangicsálnak vígan fákon a verebek, űzik a vadakat önként futó ebek mesterséges fészkét készíti a fecske, mássza a zöld ágért fűzfákat a kecske, egyszóval mindenek tavaszra készülnek, készülvén vigadnak, izgulnak, örülnek.

Müller Lengyel Ágnes Müller Ágnes Müller Ágnes

Szénior úr, ez remekmű! Csekélyke becs. Még jó, hogy elismeri. A leányasszony nem jól értékeli, ez igen szép költemény. Mély, mint az idő. Az idő nem mély. Az idő gyors. Még filozóf is. Lássuk újra. Ütögeti fejét a gyenge ibolya. Mivel? Kalapáccsal?
51

Müller Ágnes

Hogy lehet ennyire érzéketlen egy ilyen ifjú teremtés? Hát sose járt ibolyát keresni az erdőn? Egyszer. Voltam vagy nyolcesztendős. Ledöngöltünk valami virágot, lehet, hogy ibolya volt, nemigen figyeltem. Nehéz volt az osztrák katona.

Müller Lengyel Müller Ágnes Lengyel Ágnes Müller

(megérti) Jézus Mária! Na tessék. Hát hogyan támadjon így valakinek emelkedett ideája? A verse olyan hatású, hogy ereje lebírja a naturalista mellékkörülményeket. Ez a szó is, hogy hangicsa. Milyen zenei. Hangicsa. Vadkacsa. Ez az asszony süket a szépre. Alighanem. Engedné a leányasszony, hogy nyugton beszélgessünk? (Ágnes elhúzódik, kifelé figyel. Müller Lengyelhez fordul) Szépen kell az ilyen útszéli virágokkal szólni.

Lengyel Ágnes

(szemérmesen) Andalgás. Andalgás, bakkhajtás. Azt ne higgye már, hogy csak a szénior úr tud verselni. Nem nagy mesterség az, tudok én is. Megnézem mire végzi a szó, aztán arra végzem. Kalap, alak, falak, falat, flóta, nóta, róka, mióta. Így tanították a diákok.

Müller Lengyel Ágnes Müller Ágnes Lengyel Ágnes

Ez a nő nem akárki. Ne zavarj minket, Ágnes. Magának én nem vagyok Ágnes. Inkább figyelje a rímeket. Szél, kél, utak, kutak, okos. Fokos, robotos, Domokos. Gratulálok. (már készíti Csokonai menekítési tervét) Ha akarom, én is szerzek költeményt. Hát azt megnézném. Most írom a fejemben. (Kicsit tűnődik) Ne menj, rózsám, sem ide, sem oda, minden hely csak kaloda, kaloda.
52

Müller Ágnes Lengyel Ágnes Lengyel

Nem ritmustalan. Nem vállalja, ki okos robotos, Gáspár, Menyhárt, Boldizsár, Domokos. Na. Elég volt az idétlenkedésből. Andalgás. Ilyen szó nincs is. Erdőt, rétet, vad pusztákat gyönyörrel felkeresem, megállok a kősziklákon, jegyesemet úgy lesem, míg csak lélegzettel bírok, zokogva utána sírok, mert tán, ó, kegyetlen szív, gondolatban nem vagy hív.

Ágnes Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Müller

Ezt hozzám írta? Zenére kívánkozik. Nagyszerű alkotás. Mi ihlette? A kőszikla miatt kérdezem, mert az erre nincs. Jegyesem sincs, kérem. Kitaláltam. Ezek olyan nagyszabású költemények, hogy ki kellene adni őket. Idehaza ilyesmire nemigen van lehetőség. Nálunk nem egyszerű a könyvkiadás. S ha volna az úrnak mecénása? Csak nem fordult meg a fejében, hogy mecénásom legyen? Elképzelhető. Már látom a könyv címét valami szép metszet mellett: Lengyel József érzelmes költeményei.

Most érkezik meg Csokonai, aki az utolsó szavakat már hallja. Elképedve bámulja a beszélgetőket. Ágnes riadtan jelez neki, de a füle a fiúnak csak az elhangzottakra van. A fiú Lengyel Az úr hajlandó volna versek kiadására? Nem lenne inkább az én pártfogóm? Kimondhatatlanul imádnám érte! (megfagy) Elnézést kérek, hív a kötelesség, el kell búcsúznom a tekintetes úrtól. Csokonai úr, professzor úr Szilágyi kéri, itt és azonnal

53

számoljon el nekem a kecskeméti anyaszentegyház pénzbeli küldeményével. A fiú Lengyel A fiú Lengyel A fiú Lengyel A fiú Ne most, József. Ne itt. Azonnal és itten. Fáradt vagyok, éhes vagyok. Várj holnapig. Nem várok. Zsebedbe nyúlsz, leszámolod, s már mehetsz is haza. (Nagy csend) Persze elköltötted. Holnapra együtt lesz, anyám visszafizeti. De professzor úr Szilágyi azonnal akarja. Professzor úr Szilágyi nem a pénzt akarja, hanem engem megszégyeníteni. Én láttam fejeket legördülni, láttam halottas szekereket, hallottam zúgni Budát egy vérpad körül, hát kinek számított az osztrák gyilkosok tavaszán, mennyit papoltunk össze Kecskeméten? Lengyel A fiú Lengyel A fiú A pénzt. Holnap. Azonnal, vagy vállalnia kell a következményeket. Ez sikkasztás. Ez kölcsön, amit igénybe vettem, amit holnapra megadok. Az úrról nem tudom, kicsoda, de hallottam, hogy mecénásnak ajánlkozott az imént. Van eladó, kinyomtatható versem tucatjával, odaadom az összeset hetvenkét forintokért. Lengyel A fiú Tekintetes úr, kérem, el ne ragadja a szíve. Nem segíthet ezen az úron, nem teheti. József, kérlek, hagyd, hogy beleolvasson a verseimbe, hátha megszereti. Ha megveszi, tüstént a kezedbe számolom, amivel tartozom. Müller Lengyel Valóban, szénior úr, nem esik ki a világ feneke, ha kivételesen behunyja a szemét. Ha eltűröm a csalást, vétek a széniori esküm ellen.

54

A fiú

Fütyülsz te arra az esküre. Máskülönben hogy kerülnél leselkedni egy ilyen helyre, mint a Csicsogó, te szentfazék. Aljas vagy, , te is meg a gazdád is.

Lengyel Müller Lengyel A fiú

Ezt a hangot professzor úr Szilágyi nevében is visszautasítom. Egy pillanat! Én kíváncsi vagyok ennek a szenvedélyes úrnak a verseire. Hadd nézzek beléjük! Tekintetes úr, ne tegye! Félsz, ugye, hogy meglátja a különbséget kettőnk között? Olvassa csak az úr, akár fennszóval is. Én olyan élményt rögzítettem, ami egyszer esik meg egy században. Én láttam, hogyan taposnak bele egy forradalomba.

Lengyel Müller A fiú

Tiltakozom. Szénior úr, ne legyen ennyire merev! (szétteregeti a verseit, mint kártyás a lapokat) Ide nézzen, van tán ötven darab is, én hetvenkét pénzzel tartozom az iskolámnak, annyiért megkapja mindet. Ingyen jut hozzá, egy darab belőlük is megéri, mert örökre meg fognak maradni.

Lengyel Müller

(látva, hogy Müller valóban érdeklődik) Tekintetes úr, ön most valami olyat tesz, amivel mindenkinek árt. Hogyan árthatnék egy verssel bárkinek? Lássuk csak. (Kiemel egy költeményt) Már a kezdet is megkapó. Ó szegény országunk, ó szegény hazám, eltűnt szabadságunk, nyakunkon a hám. Hova legyünk szégyenünkben, jaj, mit is tegyünk, hol nincs zsarnok, oly országba el mért nem megyünk, oly tájra cseréljünk bércet, völgyet, mely hírből sem ismer álnok németet.

Lengyel Müller

(kezdi sejteni, micsoda, az eredetinél lényegesen nagyobb botrány hőse lett) Az úr áruló. Mondd, ki mért nem állasz, fakasztani vért,
55

bosszút mért nem állasz, szittya, magadért. Ha van szíve a magyarnak, ha van benne ész, a bugyogós hóhérdkardnak áldozatja lész, Árpád örökébe a főnix elég, a sólymok fészkébe henceg a veréb. Ágnes Müller Lengyel Ágnes Veréb. Ebéd, Cseléd. Elég. Én is tudok rímelni. Ne menj rózsám sem ide, sem oda. Megveszem Dehogy veszi, nem veheti meg. Csokonai úr, készüljön, hívom az őrséget, hazavezetjük a Kollégiumba. Minden hajlék kaloda, kaloda, a kaloda dohos és homokos, majd felsöpri az okos Domokos. A fiú és az asszony egyetlen pillantást váltanak. A fiú megérti az utasítást Lengyel, Ágnes Lengyel Ágnes Lengyel Ágnes Tessék visszaadni neki a versét. Fájna, ha emiatt megvonná tőlem a rokonszenvét, de nekem valóban teljesítenem kell a kötelességemet. (mintha igaz volna, teljes elhihető erővel, az ablaknál) Nini, professzor úr Szilágyi! (elképed) Professzor úr Szilágyi? Nem is a főbíró. Hol? Ejnye, hát nincs szeme?

Mozgás a színpadon, úgy közelítenek egymáshoz, hogy Ágnes ki tudja lódítani a végre mindent megértő fiút az ajtón. Mikor Lengyel utánarohanna, elállja az útját, csak kurta tusakodás következik, aztán Lengyel abba is hagyja a kísérletezést; már nyilvánvaló, utol nem éri a másikat. Induláshoz készül, szedelőzködik. Müller kezében csak az olvasott vers marad, a többit elvitte Csokonai

56

Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel Müller Lengyel

Elnézést az úrtól, indulnom kell. Ki sem tudtam fizetni a költeményét. Volna szíves átadni nekem? Szenvedélyes vers. Nekem tetszik. Lehet, hogy most én kockáztatom ezzel az ön rokonszenvét, de nem adom vissza. Mit tesz az úr azzal a költeménnyel? Ez a vers félreérthető. Tudja, hogy kedvelem a lírát. Beteszem a gyűjteményembe. (kinn ütemes dübörgés, az őrök unják, hogy nem tudnak semmit, amellett hallották a futó lépteket) Ezt az embert szinte azonnal figyelmeztették, ahogy belépett.

Ágnes

Mit mocskol megint? Menjen innen az úr, mert megdühödöm. (A dübörgés erősödik) A tombolást meg hagyassa abba a kopóival, mert elkergeti a vendégeimet.

Müller Lengyel Müller Lengyel Ágnes Müller Ágnes Lengyel Müller Lengyel

Mi ez a zaj? Az őrök. De miért dübörögnek, mért nem jönnek ki? Bezárta őket valaki. Hol a sufni kulcsa? Hol volna? Kívül a zárban. Érzésem szerint már nem lesz ott. Verje le a lakatot. Kér baltát? Egyszer megjárod. Ágnes (Müllerhez) Tekintetes úr, még egyszer kérem: adja vissza a verset. Megsért a bizalmatlansága. Ilyen csekélyre becsül? Egyszer azt mondta nekem, magyar édesanyja volt. Úgy tartsa magánál a költeményt, hogy gondoljon az édesanyjára. Szolgálja maradok az úrnak.

Müller utánanéz. Lengyel versei az asztalon maradnak, Ágnes észreveszi. Kinn megszűnik a dübörgés, most baltacsapás hallatszik. Lengyel munkába fogott

57

Ágnes Müller Ágnes Müller Ágnes Müller Ágnes

Befűthetek ezekkel a remekművekkel? Felőlem. Nem csak a kocsmárosné tud hazudni. Én ugyan nem hazudom. És mindenkinek szemibe mondok mindent. Mit vigyorog? Nagy alakítás volt, pedig én a Burgszínházat is ismerem. Mit zagyvál itt az úr? Micsoda esze van, leányasszony, micsoda fényes elméje! Ne fecsegjen ostobaságokat az úr, inkább az érdekelje, hogy itt senki se fizetett, és ahogy a helyzetet megítélem, nem is fog. Fizesse csak ki szépen a szénior számláját, aztán menjen innen. A Csicsogó nem szálloda.

Müller Ágnes Müller Ágnes

Hogy hangzott az a dalocska? Asziszi, mindent fejbe tartok? Hol a pénz? Ebből kifutja? (hangváltás, új ötlete támad, a vers még mindig Müllernél van) Ha nekem adja a verset, fizetnie se kell. Sőt. Ráadást kap a borra. Ért engem? Olyan ráadást, amilyet akar. Nem kínálok keveset. (Az ajánlkozás félreérthetetlen, Müller meg is érti)

Müller Ágnes Müller Ágnes Müller

Remek. Még erre is van esze. Na, mi lesz? Adja? Adjam? Nem adhatom. Mondtam már: emlék. Lepréseli? Hát persze. (Kis csend, nézik egymást, Müller feláll) Sajnos anélkül kell elmennem, hogy megöleljem, pedig szívesen megtenném, elhiheti, csak hát sürget az idő.

Ágnes

Aztán megjegyezze a napot, mert engem el még nem utasított senki, csak maga. És ne legyen büszke, mert még nincs a végin. Fogad velem?

Müller

Eszembe sincs. Úgyis te nyernél.

58

Ágnes

Akkor megmondom fogadás nélkül. Még csak engem ismer, de a várost maga még nem tanulta ki, hát várjon a diadalával. Várja ki szépen az úr, míg úgy igazán megismeri Debrecent.

4. kép Időben a most bevégződött események után vagyunk, Domokos lakásán. Domokos olvas, aztán berobban az ajtón a fiú, aki majdnem összeesik: az meg nem állt a Csicsogótól idáig. Udvaros a nyomában, elkapja, leülteti. A fiú majd’ megfullad, úgy köhög Domokos Udvaros Vizet! Erőt adjon neki, hiszen itt hal meg a karomban.

Domokos szalad a borral. Megitatják. A fiú csúnyán, fuldokolva köhög még egy ideig Domokos Udvaros A fiú Udvaros (ideges szeretettel) Na, fiam. Na. Na! Nyilván a Csicsogótól idáig futott, aztán kiszakad a rossz tüdeje. (alig tud beszélni) Meg kellett előznöm a széniort. Ágnes visszafogta aztat, arra mérget vehet, a vigilek meg aligha kergethették azonnal, merhogy rájuk csuktam a sufni ajtaját. Ihol a kulcsa. Domokos Udvaros Domokos A fiú Domokos Elmehetsz, Udvaros. De hálás természetje van. Beszédem van véle, de kettesben. Menj ki. Nincs nekem titkom. Nekem igen. Udvaros, menj.

59

Udvaros

Mit képzel, nem tudom, mi történt? Szilágyi kitette reggel a hirdetőtáblára a kecskemétiek levelét. Ezt a kölyköt lopással gyanúsítják.

Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros

Te egész délelőtt kukoricát morzsoltál a konyhán. Én, kukoricát? Hallottad. Előttem is letagadja, hogy a Csicsogóra parancsolt? Aki azt állítja, hazudik. De hiszen Lengyel kivallja. Voltak kívüled a kocsmában? Mikor én ott jártam, csak Ágnes. Na látod. Hát akkor hogyan járhattál volna akárhol is? Való igaz. Most jut eszembe, hogy telemorzsoltam három szakajtót is kukoricával.

És kimegy. Domokos a magához térő fiúhoz lép, két oldalról is megüti az arcát. Nem szelíd, igazi ütést kap a fiú, aki döbbenten néz a főgondnokra A fiú Domokos A fiú Domokos Tekintetes úr, engem még boldogult apám sem ütött meg soha. Rosszul tette, fiam, mert ha verik otthon, esetleg észben tartja, mi áll Mózes kőtábláin. Én nem loptam, tekintetes úr. Kellett a pénz, kikölcsönöztem. Milyen jól tudja, melyik parancsolatra gondoltam. Szerencséje van, nincs idő, hogy kifejtsem magáról a véleményemet. Mennyit sikkasztott? A fiú Kölcsönvettem a nálam lévő legációs pénzt, mert az enyém elfogyott, és kellett orvosra, patikára...És persze vennem kellett pár fontos könyvet is, mert múlhatatlan szükségem volt rájuk, és színházba is mentem, és laktam életemben először igazi szállodában. Domokos mereven nézi
60

Én azt hittem, megveszik minden versemet, találok kiadót, még a hercegprímásnál is próbálkoztam, de nem fogadott. Domokos A fiú Megtudhatnám végre, mennyi pénzzel indította útnak Kecskemét? Hetvenkét pénzekkel.

Domokos kiszámolja a fiókjából a pénzt, zacskóban adja át Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Tessék. Befizeti a Kollégiumban, és hazamegy. Az összeggel nekem tartozik az édesanyja. De Lengyel tudja, hogy pénz nélkül érkeztem. Maga nem találkozott Lengyellel, és ha a szénior azt állítja, akkor hazudik. És ha a fegyelmi szék összeül? Akkor a tárgyaláson újra letagad mindent. És ha megidézik Ágnest? Nem jogi személy. Ne vitatkozzék már, fiam. Ha Lengyel maga előtt ér be a Kollégiumba, megbuktunk mind a ketten. De nekem volna még valami mondanivalóm. Volt ott egy... Máskor. Tekintetes úr... érdemlem én ezt? Nem érdemli. Akkor mért nem csap el magától? Induljon, én magát nem láttam, és a jövőben nem is óhajtom látni. Én amíg élek... A hálája éppúgy nem érdekel, mint a bűne. Azért se jöhetek el ide, hogy elmondjam, mit láttam Budán? A bárdot, ahogy villan? Martinovicsot, aki sírt? Hányszor mondjam, hogy nem járt Pesten. A Vérmezőn a kivégzés alatt cukrot árultak meg perecet.

61

Domokos

Nem érdekel. Mint főgondnok, esküt tettem a Zsinatnak, hogy a Kollégiumot fenntartom, vagyonát, kincsét megőrzöm. Isten tréfája, hogy ebben a pillanatban maga ennek az intézetnek a legnagyobb és legidőállóbbnak ígérkező ritkasága.

A fiú Domokos

Tekintetes úr, én fogadom... Úgyse tartja meg. Menjen innen végre, mert kihajítom.

A fiú el,Udvaros visszatér Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Töltsek? Nem. Pedig nem ártana. De ha nem, nem. (Csend) Mongya, ki vót az a Minosz? Király. Rácoké vagy zsidóké? Görögöké, de sohasem élt. Mesebeli király volt, mesebeli bíró, lelkeknek ura. Nagyúr? Félig isten. Akkor ok nélkül csaptam meg azt a kölyköt, aki a minap a kerítésünkre pingálta: Itt él a város Minosza. Nem bóknak szánta. Minosz csak holta után lett bíró, életében tirannus volt Kréta szigetén. Rideg, megközelíthetetlen zsarnok. Mér? Maga nem az? Én nem fogom vissza az alkotót, Udvaros, mint az a Minósz Daedalos mestert. Én segítem a művészt, láthattad. Hát ezt a városbéliek nem hiszik. Istent higgyék. Az én igazam nem fontos. Ezt olyannak mongya, aki nem ismeri úgy, mint én. Magának bizony fontos vóna, hogy elhiggyék az igazát, de hát nem hiszi senki. Azért áll úgy, mint az ujjam.
62

Domokos

A Kollégiumban régiek az ablakok, van, amelyik nem is nyílik. Ha mégis kifeszítik, az ember megsebzi vele a kezét. Nem mindegy? Fő, hogy kitárul, és beárad a friss levegő.

Udvaros Domokos

Mámmeg az épülettel van baja? Az épület szép és nemes. De oktassanak benne franciát, mert a francia irodalom felséges, és folyjék benne a századhoz méltó oktatás, mert művelt emberek nélkül nem védhetem ki az osztrák veszedelmet. Mária Terézia nem tartotta kívánatosnak a magadfajta gyermekeinek oktatását, én iskolába csalom a parasztgyerekeket, mert művelt aggyal a föld is jobban művelhető. És jöjjenek az ifjú, karrierista, új eszméken felnőtt merész professzorok. És főleg és elsősorban tanítsunk végre magyarul.

Udvaros Domokos Udvaros Domokos

Magának ma elmentek hazulról. (Ugatás) Hozzánk viszont jöttek. Van vagy nincs bejövetel? Van.

Udvaros kimegy. Kis csend, aztán Ágnessel tér vissza Domokos Udvaros Domokos Udvaros Ágnes Domokos Ágnes Domokos Ágnes (azonnal megérzi a veszedelmet) Ez mi? Ez Ágnes. Megháborodtál? Fényes nappal? Ha jött, okkal jöhetett, életemben én nappal még nem láttam őtet a főutcán. Féltem, esetleg későn tudja meg, és már nem lesz idő intézkedni. A német elvitte a verset. Tessék? Mikor a fiú megjött, és Lengyel úr valami pénzt keresett rajta... Nem tudott fizetni, és eladta a versét az idegennek. De hamarabb megszöktettem, semmint a német fizetett volna. Pénz nélkül futott el, de a verse ott maradt.
63

Domokos Ágnes Domokos Ágnes Domokos Ágnes Domokos

Miről szólt az a vers? Hogy a magyar rabságban él, a német hóhérbárddal végez vele, minek tűrjük. Ügyes. (Szárazon) Ki ment el elsőnek? A fiú. Van még kérdése? A hátsó kijáraton menj ki. Ha kérdeznének... Tudom. Én nem ismerek senkit, a német úr ott se volt, mert maga engem szed elő, ha agyonverik. Vigyázz magadra, Ágnes! (Ágnes elmegy) Most kezdődik meg igazán Csokonai Vitéz Mihály iskolai pere, szénior Lengyel és professzor úr Szilágyi legnagyobb kétségbeesésére. Rendeld őket a konzisztoriális házba, a fegyelmi szék a kollégiumi kistanácsteremben várakozzék teljes készenlétben. Trombitáljanak össze minden tagot, Lengyel tudja a listát. Induljon már!

Udvaros Domokos 5. kép

Hát ha én magát megértem! Elég, ha én értem magamat.

És elindul ő is Udvaros után, átlépeget a színen. A következő jelenetben már a konzisztoriális ház már ismert szobájában, az asztalnál várja azokat, akiket iderendelt. Szilágyi lép be, merev, udvarias Szilágyi Főgondnok úr rendelkezésére szénior úr Lengyel a fegyelmi szék tagjait összehívta, bár fel nem foghatom, hogy miért, hiszen nincs tárgyalnivalónk semmi. Meg kell követnem gondolatban Csokonai urat, akit azzal vádoltam magamban, hűtlenül bánt az anyaszentegyház javaival, de Isten megszégyenített, mert elszámolt tisztességgel. Domokos Gábor!
64

Szilágyi rábámul. Nem szoktak ők ilyen hangon tárgyalni egymással Valamikor, mielőtt megkeseredtél, barátok voltunk mi ketten. Emlékszel még? Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Mit óhajt tőlem, főgondnok úr? Ifjú barátjának nem lesz bántódása, felesleges nyájas szavakra kényszerítenie magát. Aztán jött az életedben az az ostoba epizód, ami a feje tetejére állított körötted mindent. Muszáj a múltról beszélni? Megejtetted azt a cselédlányt, emberi dolog. Vártuk, mit teszel. Ön visszaél állása adta helyzetével. Bizalmaskodáshoz és sértegetéshez még a főgondnoknak sincs joga. Nem bántani akarlak, csak emlékezem. Te megtetted az egyedül tisztességes cselekedetet, feleségül vetted az a lányt, maga a püspök adott össze vele. Szilágyi Domokos Ezért hívattál? Nem szégyenültem meg még eléggé? Nem csúfolt énekkel a te Csokonaid a Nagyerdőn? Ha egyáltalán imponáltál neki valaha, éppen amiatt, hogy el merted venni az Erzsit. Ami körötted zajlott, nem a fiú kavarta, kezdettől te okoztad. Ez a város többet megért és elfogad, mint más közösség, ez parasztváros, itt nem bíbor lepedőn szülnek az anyák. Mikor megnősültél, nem hoztad el egyikünk házába sem az asszonyt. Szégyellted a feleségedet. Szilágyi Domokos Ha nem hagyja abba, én feljelentem önt a Zsinatnál. Irtózatosan nagy szükségünk lett volna ebben a forradalomtól vemhes korban, hogy ne csak a szószékről hirdessük az egyenlőséget, hanem a gyakorlatban is megélje a szegény nép. Nagytiszteletű asszonnyá emeltél egy cselédlányt, de háremhölgyet csináltál belőle, hogy ne lássuk.
65

Szilágyi Domokos

Remélem, befejezted. Még nem. Te sosem értetted meg, voltaképpen miért neheztelünk, s olyan tüskés sövénnyel vetted körül magad, hogy életveszélyes volt a közeledbe jönni. Ezt már régen meg akartam mondani neked, de sose volt rá ilyen alkalom.

Szilágyi

Ha csakugyan olyan rendkívüli nap ez a mai, hadd közöljek én is kivételesen valami egészen személyes dolgot, ami köztudomású, hogy nem szokásom. Én ugyanis szeretem a feleségemet, főgondnok úr, és nem azért vettem el, mert az egyháztanács kényszerített, hanem mert kívántam magam mellett tartani a sírig, ő az egyetlen lény, akinek jó vagyok úgy, ahogy vagyok, és egyszer sem hasonlított össze Szilágyi Sámuellel, mint a főgondnok úr, akitől egyebet se hallottam, mint azt, milyen méltatlan fia vagyok az én remek apámnak. Egyébként ne higgye, hogy semmit se tanultam Szilágyi Sámueltől – felfogni azt a várospolitikát, amelyet önök csinálnak, például igen.

Domokos Szilágyi

Debrecen őrtorony. Bástya. Rettegnek tőle. Lehet, hogy egyszer ez a város lesz a forradalom anyja, de akkor azt nem a szenátorok csinálják. Debrecen demokráciája a kiherélt kiadványokkal és a féken tartott városszéllel olyan, mintha színházban játszanák, Debrecen demokratizmusa réges-régen nincs.

Domokos

Adjon az úr nemzeti királyt, aki tiszteli a törvényeinket, szeret minket, és én elkeverem a városi tanács tagjait a nincstelenekkel. Míg támaszra szorul a város, védelemre az ország a saját uralkodója ellen, csak azokkal dolgozhatom, akik anyagi képessége megengedi, hogy vállalják az irányító szerepet.

Szilágyi Domokos

Ezt ki hiszi el? Gábor, elég!

66

Szilágyi Domokos

Nem én kezdtem. Azt hittem, hivatalos ügyben hivat, s nem a szennyesemet vágja az arcomba. Azt hittem, ezen a nehéz órán át tudok hidalni valamit kettőnk között, de élesebb foggal harap, mint bármikor. Nincsen szüksége professzor úrnak az én kezemre, mikor a sors szekere átgázol mindkettőnkön. Ön döntött, legyen választása szerint. Együtt a szédesz?

Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos

Igen, csak éppen feleslegesen rendeltük be. Csokonai ártatlan. Csokonai bűnös. El fogjuk távolítani. Most a Csokonai-féle darabok egyikét gyakoroljuk? Mert amit mond, az teátrum. Lehetséges. De akkor zsigereket tépő, az eget kettéhasító, gyalázatos és kivédhetetlen tragikomédia, amelyben szerepünk lesz mindannyiunknak, neked is. Csokonai züllött, aljas, parázna, munkakerülő, hitvány, rendbontó, gátlástalan és tolvaj.

Szilágyi

Mit akar ezzel a képtelen vádlistával?

Domokos nem válaszol. Szilágyi kiint a kinn várakozó Lengyelért. Lengyel beóvatoskodik. Nagyon fél Domokostól, sejti, talán mégsem sikerült kivédeni a bajt Lengyel Domokos Servus humillimus, domine curator. Lengyel, ha hazudik, megütöm. Ha rossz helyen találom el, esetleg belenyomorodik. Ezt tudva feleljen. Mikor számolt el Csokonai a legációs pénzzel? Lengyel Domokos Lengyel Nem tudom, tekintetes úr. A helyettesemmel intézte el, én nem is találkoztam Csokonai úrral. Nem látta Csokonait hazajönni? Hogy láttam volna.

Domokos úgy megüti, hogy elterül

67

Szilágyi Domokos Lengyel Domokos Lengyel Domokos Lengyel

Főgondnok úr! Nem illik, ugye? Ne álljon fel, Lengyel, mert mindjárt visszafekszik. Professzor úr, fáj! Üssem újra, vagy hajlandó végre elmondani, mi történt? Nem mertem szólni, kérem. A vers miatt. Na, álljon fel, és mondja a professzor úr szemébe, hogy hazudott neki. Nem mondtam el a teljes igazat. Én mindmáig úgy tudtam, hogy Csokonait szeretni kell, mert főgondnok úr úgy kívánja, és amit mondhattam volna róla, az olyan volt, hogy csak bajt hoz rá.

Domokos Szilágyi Lengyel Domokos Lengyel Domokos Lengyel Szilágyi Lengyel Domokos Lengyel Szilágyi Domokos

Áldott ifjú, aki csupa jóságból hallgatott, hogy kímélhesse a professzor urat és nekem is örömet szerezzen. Hogy tartott volna? Mi történt, József? Csokonai megjött, a Csicsogón bukkant fel, ahogy jósolni tetszett. Ahogy jósolni tetszettél. Felszólítottam, számoljon el, közölte, nincs pénze, csak akkor fizet, ha már találkozott az édesanyjával. Egy momentum kimaradt. Igen. Ott volt a vámigazgató úr is. Igen művelt férfi. Kérte, mikor nála jártam, mutassam meg a verseimet. Hogy juthatott eszébe, hogy verseket mutogasson egy ismeretlen osztrák tisztviselőnek? A tavaszról szóló zsengéimet mutattam meg az osztrák úrnak, és az Andalgás című költeményt, amit ki is lett volna hajlandó adni. Kiadni. Isten állatja! De Csokonai megjött, és tüstént odatolakodott, és odacsapta elibe a verset, ami olyan volt, hogy a haja felállt tőle az embernek. Csak nem a politikai... Hát mit képzelsz, ellen tud állni olyan valaminek, aminek Pesten a tanúja volt?

68

Lengyel

Arról nem tehetek, hogy a vámigazgató úr megtartotta a költeményét, és hogy az a cafka... (Szilágyi ránéz) ...kocsmárosné megszöktette Csokonait. Nekem aztán dolgom volt, a vigileket is ki kellett engednem, nem értem rá azonnal üldözni őtet.

Szilágyi Lengyel

De maga azzal jött hozzám, minden rendben, Csokonai megérkezett, és maga nem látta Csicsogón. Mert rettegtem, kérem, azt hittem, mindennek oka van, annak is, hogy elszámolt. Gondoltam, hallgatni okosabb, ki tudja, kire hozok bajt a jelentésemmel.

Domokos Lengyel Szilágyi

Én adtam neki pénzt. Most takarodjék innen, tartsa a száját, és várjon további parancsra. Professzor úr, én azt cselekedtem, amit a professzor úr parancsolt. Nekem elégtétel jár azért, hogy emiatt megvertek. Én még most is ütném. Mit bámul? Kifelé, és hallgatás, megértette? Azt hiszem, életemben legelőször értelek.

Lengyel kimegy, nagy csend Domokos Késő. A sorsüldözte vámigazgató magához vett egy lázító költeményt, és most azon tűnődik kis otthonában, elég-e, ha futárral küldeti Bécsbe, vagy vigye fel a rendőrminiszternek személyesen. Nem láttam azt a verset, de ismerem a fiú képességeit. Szilágyi Domokos Azon kívül, amit tenni akarsz, tehetek valamit? Intézkedj, hogy a poétikai osztály minden növendéke helyzetdalt írjon még ma, amelyben feltűnően sok vér folyjék, és ott legyen benne ez a szó, hogy bakó. A vers címe: Ocskai brigadéros kivégzése. Szilágyi Domokos Szilágyi Először látom át a stratégiádat. Előadás lesz, nagyszabású. A szereposztás szerint te leszel az ördög ügyvédje. Ez a büntetésem. Én küldtem ki Lengyelt a Csicsogóra. Ha nem kapja ezt a parancsot, talán sose kerül a Csokonai-vers avatatlan kézbe.

69

Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos

Az én büntetésem, a hübriszé. Azt hittem, az intézetet is meg tudom tartani, a kincset is. Isten csak az egyiket hagyta jóvá. Kicsapjuk? Nem is akárhogy. Bizonyítvány nélkül. A mi játékunkban a Jehova ószövetségi önmagához fog hasonlítani. Ezt nem teheted. Legalább a bizonyítványt adjuk ki neki. Nem. A Kollégium e pillanatban épp összeomlóban van, aláállunk, és mi leszünk a Biblia Sámson ellenképe. Mi majd megtartjuk a vállunkon

Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi

Irtózatos. Te leszel a fővádló. Mivel vádolom? Mindennel, amit felsoroltam. Előzőleg a szédesz tagjainak elmondod az igazságot, megesketed őket, hogy örökké hallgatni fognak róla. Értem. Az esküdtdiákoknak azt üzenem, személyes parancsom, hogy Csokonait ne tűrjék meg a Kollégiumban. Az én szerepem szégyenletes. Jön Szent Bertalan nappala. A Kollégiumot kell megmenteni. Mi gyilkosok leszünk, Lajos. Ó, hogyne. És amellett teszünk még valami mást is. Létrehozunk egy legendát. Megteremtjük Debrecen szabad királyi város imágóját. Mi leszünk azok, akik nem ismerték fel a nemzet kincsét és elprédálták a magyar örökkévalóság egy darabját. Ha kiharangoztátok, ki is kell tiltani Debrecenből. Megesküszöl a szentháromság úristenre, hogy nem tudsz más kiutat? A szentháromság úristenre, aki megkívánta Ábrahámtól, hogy áldozza fel neki a fiát. De ide nem jön angyal, és nem lesz Izsák helyett más megölnivaló.

70

Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos Szilágyi Domokos

Nem. Itt Jehova el fogja fogadni az áldozatot. Az áldozatok sorát, hisz mi is azok vagyunk valamennyien. Leköp az utókor. Le. Az utókor, az irodalomtörténet, az esztéták. Engem is. Eddig mi voltunk a példa. Az emberséges szigor és a reformok. Épp a te jóvoltodból. A debreceni református egyháztanács legendásan vak volt a fény századában. A város főnixmadara elszállt szégyenében. A fiú belehal. A fiú halhatatlan, a mi emlékünk hal bele. Szilágyi már az ajtóban van, mikor utánaszól Gábor!

Szilágyi megáll Mostanában, ha te osztottad az úrvacsorát, sosem néztem a szemedbe bűnbocsánatkor. Bocsáss meg. Szilágyi Nem lesz nekem jogom úrvacsorát osztani, nem lesz neked jogod úrvacsorát venni ezután. 6. kép Ismét Domokos házában, nem sokkal az elhangzottak után. A főbíró az ablaknál áll. Udvaros a jelenet indulásakor lép be. Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Szóljon neki maga. Én nem bírok vele. Ha nem takarodik, hívj hajdút, dobasd ki. Hívjon hajdút maga. (most fordul vissza) Udvaros, kivel beszélsz? Ezt én is szeretném tudni, mert nem magával. Mennyire tévedsz. Hát megveszett, hogy mindennek az ellenkezőjét csinálja, amit olyan gondosan kifőzött?
71

Domokos Udvaros Domokos

Honnan tudod, mit akarok? Mér dobta oda a fiút a gazoknak, mikor lett puszipajtás azzal a szemét Szilágyival? Ki tudja ezt ésszel követni? Szilágyi nem szemét, csak szerencsétlen. A fiút szánom, de nem menthetem meg. Azt hittem, tehetek érte valamit, de nem áll hatalmamban.

Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros

Nem is. Csak az egyháztanács van a zsebibe, meg a Kollégium, meg Debrecen városa. Hagyj békén. Fáradt vagyok. Maga atta fel, asziszi. Merthogy csak maga tutta az igazat a pénzről. Ha ezt hiszi, akkor be is engedheted. (csend) Maga atta fel csakugyan?

Domokos nem válaszol Jézus Krisztus! Mér? Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Hogy rend legyen, Udvaros. Akárhogy vót, csinájja vissza, mert e világgá megy. Az a jó. És hun a Minósz király nagy igazsága? Minósz zsarnok is volt, nem csak a halottak bírája. A hóttaké? Akkor hamar illetékes lesz a kölyöknél, mert ha azt kikergetik a nagyvilágba, elpusztíttya a nyomor meg a szárazbetegség. Mindig hálás közönsége voltam, most fárasztasz. Nincsenek könnyű napjaim. Ne is legyenek soha többé. Szeretem a hűséges szolgákat. A szolgaság nem születés, a szolgaság vállalás kérdése, uram. Éljen Robespierre!

72

Udvaros Domokos Udvaros

Szolgája sose vótam, de szerettem magát. Most már nem szeretem. Maga Júdás. És a kölyök a Krisztus? Szegény Isten. Ide figyeljen. Én nem tudom, itt mi folyik, de valami irtózatos nagy gyalázat, az szent, és megmondhattya az Istennek, ha hamarabb találkozik vele, mint én, hogy lehet, hogy a kölyök elköltötte a szent adományt, meg mindenkivel cicázott, aki hagyta, de büszke lehetne rá, ha az ő fia vóna.

Domokos Domokos Udvaros Domokos

Egy szónok veszett el benned. Ez olyan korszak, amelyben még karriert is csinálhatsz. Na, végezzünk. Küldd be! (könyörög, meg is érinti) Mentse meg, gazdám. Nincs gazdád. A szolgaság vállalás kérdése, te mondtad. Ha így döntöttél, légy következetes. Nem tudok segíteni a fiún, fogd fel végre.

Udvaros kimegy, Csokonai – nem kollégiumi viseletben – belép. Megviselt, sápadt Mért jár civilben? Még nem csapták ki. A fiú Domokos A fiú De ki fognak. Lengyel megmondta. Szénior Lengyel olyat közölt, amit nem tudhat Engem valami titokzatos okból egyik pillanatról a másikra halálra szántak. Maga áll minden mögött, mert ha nem így volna, megmentene. Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos Tudom, hogy nem hiszi, de nem tudok magáért tenni semmit. Nem segítséget kérni jöttem, csak tudni akarom az okot. Nincs kommentár. Mi az, amiért egy élettel fizetnek? Maga lopott. A FIú Mit számít, amit teszek, a mellett, ami vagyok?

73

Domokos

Mondtam már: nincs kommentár, azon kívül, hogy felfogtam, ártok magának, ha kiszabadítom. A végén haramia lesz magából, vagy csavargó. Tanuljon végre fegyelmet.

A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos

Csak annyit kértem, mondja meg végre az igazat. Menjen haza szépen, és viselje férfilélekkel, ami következik, hordozza méltósággal. Ugye, mondtam, hogy tudja az ítéletet. Nem tudom. De hát van olyan ügy, ami megéri, hogy kivégezzenek miatta egy ártatlant? Először is nem ártatlan, másodszor pedig tanult vallástant. Krisztusnak nem voltak kérdései. Miféle istennek áldoznak fel maguk? Mert amit a vádiratban most összehordtak, azt eddig is tudták. Nem a tárgyaláson kell a vádakra reagálnia. Elköszönni a rendtartás szerint mindenkinek joga van, másutt búcsúzzék el a tanulóktól. Hányszor mondjam, hogy végre megértse?

A fiú Domokos A fiú Domokos A fiú Domokos

A fegyelmi széken? Holnapután? Előbb, és nem ott. Még tárgyalás előtt? Holnap? Ma. Az esti áhítaton. (Csend) Azt akarja, menjek el? Azt, fiam. Először innen, aztán a városból, és nem is lassan, mert futnak az órák. Azt a pénzt meg ne adja. Magának szüksége lehet rá, nekem nincs.

A fiú

Mintha éjszaka volna, pedig süt a nap. Nem értek semmit. Mikor iderohantam, meg tudtam volna ölni, magát, mert úgy éreztem, elárult és becsapott. Elmúlt az indulat.

Domokos

Minden elmúlik, fiam. Indulat, ember, hatalom. A vers, az nem múlik el. Írjon verseket. Menjen.
74

A fiú Domokos A fiú Domokos

Hová? Ha illenének hozzám a fellengzős szavak, azt mondanám: a halhatatlanságba. Menjen, ahová tud. Ahol befogadják. Hisz abban, hogy a nevem megmarad? Így is elég önhitt. Nem szeretem a könnyes búcsúzást. Most jött el az irónia ideje. Nekem fújja az arcomba a Jutka Perzsi nótáját meg a pipafüstöt.

A fiú Domokos

Én gyilkosa gömböcnek, a szép Jutka Perzsinek... (Elakad a szava) (a tehetetlenség majd megfojtja) Menjen. Menjen már.

A fiú kimegy. A kutya nyüszít, csend. Udvaros visszatér Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Udvaros Domokos Rí a kutya. (háttal a közönségnek) Hallom. Végeztek? Igen. Engem megcsókolt. Ne mosdjál egy hétig. (Csend) Ha kérdezek valamit, megesküszik, hogy igazat felel rá? Nem. Mit akarsz tudni? Meg mer esküdni az üdvösségire, hogy abban, amit kifőzött, a legfontosabb csakugyan a fiú? Nem. Hát ki? Én. Elég gonosz természete van, nem kell tódítani. Évekig meghurcoltak, főbíró sem akarok már lenni. Hagyjanak engem békén. Nem kezdek új harcot. Elfáradtam. Ezt idáig még nem hazudta. Na látod.
75

Udvaros Domokos Udvaros

Hát aki ezt elhiszi! Mindenki el fogja hinni. Fogadsz velem? Hogy maga a vén oroszlán, aki fog híján elvacakolódik a barlangjában? Hisz döglődve is csak marcangolni tud!

7. kép Domokos írások közt keresgél. Rutinból dolgozik, kedvetlen, komor. Időben harmadnap vagyunk. Csokonait most csapták ki, most hagyja el a várost, az ő távozását kíséri a rituális harangszó, amelynek erőssége a szöveg érthetőségének kívánalma szerint változik. A Kollégium egyik szobájában vagyunk, ez hivatali helyiség, nem a konzisztoriális ház. Lengyel lép be, zavart, ideges Lengyel Domokos Lengyel Domokos Lengyel Domokos Lengyel Domokos Főgondnok úr kérem, keresik. Nincs fogadónapom. Intézze el. A vámigazgató. Müller. Ahá. (Csend) Logikus. Csomaggal jött. Nem nagy csomag, de csomag. Ha hölgy volnék, hozott volna bukétát. Mondtam, hogy nincs fogadási napja, de azt felelte, hogy ő úgy érzi, véle kivételt tesz a főgondnok úr. Kérje meg, fáradjon be.

Lengyel távozik, Müller belép. Ezúttal teljes bécsi pompájában, erőt, biztonságot, egy csepp nyájas leereszkedést és hatalmat sugároz

76

Müller

Jó napot kívánok a tekintetes úrnak. A nevem Müller. Örülök, hogy szemtől szemben láthatom. Meg kell vallanom, régtől vágytam rá, hogy Debrecen leghatalmasabb emberét megismerjem.

Domokos

Amennyiben ön a hozzánk rendkívüli mértékben szívélyes vámigazgató, meg kell mondanom, az érdeklődés kölcsönös. Önt megelőzte a híre.

Müller Domokos Müller Domokos

Önt is, főgondok úr. Megtudhatom, minek köszönhetem a megtiszteltetést? Attól tartok, ha az ellenkezőjét kívánná is informálnom kellene. Ez titokzatosan hangzik, de nyilván tévedek, mert ez épület falai között aligha lehetnek titkok. Szegény emberek vallása a mienk, nem telik nekünk titkokra. (Csend) Hallgatom.

Müller Domokos Müller

Én most olyan vagyok, mint poétikus népmeséik egyik hőse. Fél kezemmel adok, másikkal veszek. Érdeklődéssel várom. Kezdjük talán a kellemesével. Tessék. Ezek csak mintapéldányok jóindulatunk és együttműködési szándékunk jeleképpen. A heidelbergi hittételek és a jezsuiták által visszatartott hollandföldi Biblia, a korrigálási ajánlatokkal.

Domokos

Szép és biztató ajándék, vámigazgató úr. Van abban valami visszás, hogy a saját tulajdonunkat úgy kell megköszönnöm, mint kegyes adományt, de az ember nem válogatós. Igazán örülök, hogy lehetővé teszi intézetünkben a korszerű oktatást. Ezek szerint szénior úr Lengyel nem folyamodott önhöz hiába.

Müller Domokos

Szénior úr Lengyel szép adottságú, tisztelettudó ember. Mindig örülök, ha méltányolják hibátlan jellemét. Nemsokára sajnos elveszítjük őt, Genevába küldöm, ott fejezi be tanulmányaitAdni már adott. Vinni mit óhajt tőlünk? Állhat talán híres Nagykönyvtárunk a rendelkezésére?

Müller

Én nem könyvet vinnék, főgondnok úr, hanem kihallgatásra egy diákot.
77

Domokos Müller Domokos

Mikor úgy döntött, hogy megtisztel a látogatásával, méltatta arra intézetünket, hogy tanulmányozza az alkotmányát? Nem értem önt. Diákot a Kollégium előzetes ítélete nélkül nemhogy a vámhatóságnak, de a városnak sincs joga kihallgatásra rendelni. A Kollégium autonóm terület, külön közigazgatással és bírósággal, Debrecen nagytanácsa sem rendelkezhetik a diákjaival az anyaiskola döntése nélkül.

Müller Domokos

Felségsértés, lázítás és hazaárulás bűnének elkövetése esetén viszont a rendőrminisztérium igen. Kérem elnézését, ezt a nem jelentéktelen momentumot, hogy a vámhatóság a rendőrminisztériummal egyesült, elmulasztotta megemlíteni.

Müller Domokos Müller Domokos Müller Domokos Müller

Ön nagyon jól tudja már, hogy egy rendőrrel beszél. Akarja látni a dekrétet, amely a nyomozásra feljogosít? Uram, nekem az ön szava elég. Szabadna tudnom, kit vádolnak ilyen gaztettel? Ilyesmire nálunk eddig példa nem volt. Példa éppen akadna sok mindenre, főgondnok úr. Hírek szerint volt idő, mikor önök a királyhimnuszt is sajátságos szöveggel énekelték. Van rá tanúja? Erre nincs, de a lázításra, felségsértésre igen, mert azt a verset, amely tartalmazta, saját szememmel olvastam. (kinyújtja a kezét a vers után, amit Müller felmutat) Belenézhetek? (Elolvassa) Hát ez egy kicsit erős. Nyilván tudja, milyen következménnyel jár, ha a Kollégium egy növendéke forradalmi sajtóterméknek minősülő kézirattal veszélyezteti a birodalmat.

Domokos

Hát hogyne. Kellemetlen. Több annál. Kínos. Még akkor is az, ha ez a vers Ocskai brigadéros kivégzéséről szól, amelyet megírt leckeként az egész poétikai osztály. Azonnal kiadom az utasítást a fegyelmi szék

78

összehívására, és ideparancsolom a növendéket, hogy magam is beszéljek vele. Hogy hívják az illetőt? Müller Domokos Müller Domokos Csokonai. Vámigazgató úr Müller, nekünk ilyen nevű diákunk, hogy Csokonai, nincs. Tessék? Intézetünket a tizenhatodik század első évtizedeiben Méliusz püspök szigorú elgondolása szerint alapították. Csak nem képzeli, hogy e puritán falak között nem vesszük észre a tekergő kígyót, a bomlasztó elemeket, biblikus gonoszt? Müller Domokos Hol a diák? Úgy találtuk, iszik, fegyelmezetlen, nem tiszteli a professzor urakat, nem jár istentiszteletre, éjjelente dorbézol, nappal alszik, nem illik a növendékeink közé. Ahogy a szentírás parancsolja, miután az ág megfonnyadt, hogy meg ne rontsa a fát, lemetszettük az intézet testéről. Müller Ha nincs diák, nincs bűn a Kollégiumban Meg kell vallanom, voltak percek, mikor túlzásnak éreztem az Udvar önnel kapcsolatos állandó nyugtalanságát. Most már nem. Bécs nem tévedett. Domokos Rám pirít, uram, nem vagyok én csak egy maradi porfészek főbírája. Régimódiak vagyunk, lassúk, nehéz eszűek. Egyszerű hajdúsági porfészek ez a hely. Vidék. Müller Gondolja? Homokon építették, ez való, de akkor meg is maradnak majd rajta, mint a szfinx Afrikában, mert konzerválja önöket a por. A sivatag. (Csend) Önt nem idegesíti ez a kongatás? Domokos Müller Domokos Müller Nem. Nekem széthasad a fejem. (Csend) Érdekes, mikor útnak indultam, akkor is harang szólt. A Szent István harangja, úgy hívják, Pummerin. Hallottam zengeni. Itt is szokás nevet adni a harangnak?
79

Domokos Müller Domokos

Hogyne. Ez, amit hall, a Rákóczi-harang. Elhangzik messze vidékig. Nem érces a hangja. Olyan, mintha repedt volna. Ép az, uram, csak gyászra kongatják. Temetéskor, amikor nagy halottat kísér a város, így szoktak minálunk harangozni.

80