You are on page 1of 477

DR.

G.

TóTH

MAGDOLNA

GYUMOLCSESZET

~

K 599.440

A könyv

szerzői:

DR.

DÉNES

FERENC

GöNDÖR JóZSEFNÉ DR.

88354.8

G99

DR.

G.

TóTH

KovÁcs

MAGDOLNA

SziLVIA

DR.

SZABÓ ZOLTÁN

vARGA LÁSZLÓ

DR.

VÉGVÁRI

GYÖRGY

Lektorok:

DR.

BRóZIK SÁNDOR

HARSÁNYI

JóZSEF

egyes fejezetek lektorai:

Dr. Pedryc Andrzej

(nemesítési részek)

Dávid Miklós

(növekedési sajátosságok)

A tervezte:

fedőlapot

JóZSA SÁNDOR

A rajzokat készítette:

Kis LÁSZLó

©Dr.

G.

Tóth Magdolna,

1997

ISBN: 963 04 9111 7

Kiadó:

PRIMOM Sz-Sz-B. Megyei Vállalkozói Központ

Vállalkozásélénkítő

Felelős

kiadó:

Kovács István

Alapítvány,

Készült:

Nyomdaipari Szolgáltató KKT,

Debrecen

Felelős vezető:

Balázs Jánosné

A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Karán előírttankönyv,

az agráregyetemeken és

főiskolákon

ajánlott tankönyv

Előszó

írni merész vállalkozás. E sorok íróját az bátorítja

fel erre, hogy több mint fél tucat

évben, és lévén a könyveknek is "gyermekei"

is lehet -

a

megközelítése,

fajták ismerete nélkülözhetetlen, mert minden kivágott fa helyére már más fajtát

az újabb

Mások könyvéhez

előszót

rokon témájú könyv

volt az elmúlt 35

szerzője

(sőtunokái) így egy újszülött könyvet

nagyapai szívvel szeretni és ajánlani.

tudjuk,

hogy

fajtaközpontos

egykor utaltam erre -

már pólyázatlanul megismerve -

címét

Már

olvasva: "Gyümölcsészet",

és

ez

alapvető

is,

mert -

ahogy

vagy a régi javított változatát kell eltelepítenünk. Így

is

a holnap

tudományának

tekinthető.

és sokminden más. A pomológia régebben-

a fajtaismeretet,

ampelológia a

hanem a gyümölcstermesztés

szőlőtermesztés

a fajtaismeret tegnap is, ma

Korunkban a termesztési ismeretanyag is

csak fajtaspecifikus lehet, mert fajták (fajtatípusok) szerint változik a fitotechnika

és idegen nyelveken ma is- nemcsak

az

tudományát jelentette,

ahogy

egészét jelenti, a leíró ampelográfiával szemben.

"Gyümölcsészeti vázlatok" volt Bereczki Máté nagy

művének

címe

120 évvel

ezzel nemcsak

egészének volt tudományos

aki

ezelőtt,

a fajtaismeretnek,

a gyümölcstermesztés

megalapozója hazánkban. Halálának centenáriumi

hanem

megemlékezésén

tartott

előadásomban

kísérletet

tettem a pomológia

- amit

hagyományos szaknyelvünk szerint

változatlanulgyümölcsfajta-ismeretnek

tekintek

-négy korszakának

korunk egzaktan

mérő

elnevezésére. Ezek: az egykori fajtaleíró

pomometriája

és gazdasági-piaci

jellemző

pornográfia,

pomonómiája,

és számító

és a

fajtákat tudatosan

beillő

új

biotechnológiát hasznosító

ki

két

jövő

Nem

hanem jelentésük értelmezése a

évtizeddel ami a termesztés

vizuális felismerésének

a fajták

pomozofiája.

tervező,

szájátéknak

e

lényeges.

Az

fajtakísérletező

elnevezések használata,

megsejtve

igényeket

dolgoztuk

ezelőtt

munkatársaimmal "gyakorlati pomológiánkat",

bővebben

tárgyalta

és

és piac vonatkozásait

megkönnyítése helyett, inkább azok

adatszerű

megismertetését kívánta szolgálni.

G.

Tóth Magdolna és

szerzőtársaiennél

tovább léptek: a fajokjellemzését eddig

nem

található

mélységben

adják,

a

korszeru

adatbázissal

számszerűsített

fajtaleírásokok,

génforrásokról és a

a

fajtatársítás

biológiai és

szervezési

a

szólva, már a pomológia- elóob

szempontjai

mellett

fajtaelőállítás módszereirőlis

jellemzett negyedik legnagyobb pomológusa lektari véleményében úgy

sok részlete

- korszakának kapuján kopogtatnak. Századunk

Brózik Sándor

a

Tudományos Pomológia határát, és a "Gyümölcsfajtáink"

gyakorlati pomológiánk,

Valóban

gyakorlati. Talán azért is találja hasonlónak Brózik e két könyvet, mert egyik sem

közöl valamennyi fajtáról színes képet. Reméljük, hogy a gyümölcsfajtákat tárgyaló

szakirodalom polcán még könyv is.

kevésbé

eljövendő

és legsikeresebb

értékeli, hogy

jelentősen

több új

tudományosabb

gyümölcsnemesHője

e könyv

súralja

egy

"új

fogalom"

említett-

című-előbb

ismeretanyagot tartalmazó változata.

de reméljük

azért

nem

annál,

el fog férni egy

színes gyümölcsfajtaképes-

népszerű

Számomra e könyv legnagyobb értéke az eredeti kutatáson, illetve

forrásokon alapuló sok hazai adat, a jól rendezett szakismeretek

fakadó

visszaadását bizonyítja számomra, a fajtakísérletezés és minősítésjelenlegi

Harsányi József értekezésének is

gazdag fajtakísérleti információanyagát is hasznosította e könyvben.

megbízható

és az

ezekből

bősége

szemlélet.

A leírtak szakmai helyességét és a finom részletek

beillő

vezetője,

kritikus lektari véleménye, ami az OMMI

korszerű

Az új könyv kéziratát lapozgatva magam is sok új at tanultam, és elkápráztatott,

hogy mennyit

fejlődött

l 0-15 év alatt ismeretanyagunk Ezért nemcsak azt kívánom,

hogy

a

jövő

szakembereinek

sikeres tankönyve

legyen,

hanem

a

tapasztalt

gyümölcskertészeknek is sok nélkülözhetetlen információt adjon az új

"Gyümöl-

csészet".

Budapest,

1997.

almaszüret idején

Prof Dr.

Dr.h.c. Tomcsányi Pál akadémikus

Tartalomjegyzék

A gyümölcsészet alapjai (Dr.

G.

Tóth Magdolna)

9

A

gyümölcsészet történeti értékei

ll

A pomológia és a gyümölcsészet fogalma

ll

A hazai gyümölcstermesztés története

A gyümölcsészet nagy személyiségei

12

13

A gyümölcsészet

jelentősége

és tárgya

18

Gyümölcsészeti leírások és rendszerezésük

19

A

gyümölcsészet

legfontosabb alapfogalmai

20

Fajtaismereti alapfogalmak

21

Biológiai alapfogalmak

22

Technológiai alapfogalmak

24

A gyümölcsészet morfológiai alapjai

Almagyümölcsűek

Alma (Dr.

G.

Tóth Magdolna)

Jelentősebb

államilag elismert és perspektivikus fajták

Kisebb

jelentőségű

államilag

minősített

fajták

25

29

31

50

68

Próbatermesztésre ajánlott fajták

70

Történelmi almafajták

79

Varasodás rezisztens almafajták

88

Államilag elismert és próbatermesztésre ajánlott fajták

96

Fajtaújdonságok Körte (Göndör Józsefné dr.) körtefajták

Jelentősebb

fajtaértékelőknek

és faiskoláknak

Próbatermesztésre ajánlott ígéretes fajták Piros héjú fajták Erwinia rezisztens körtefajták Történelmi fajták

99

lll

123

131

131

134

136

Japán körte-nasi

(Göndör Józsefné dr.)

141

 

A

fajták ismertetése

146

Birs

(Göndör Józsefné

dr.)

149

Államilag elismert fajták Egyéb fajták

Naspolya (Göndör Józsefné dr.)

A fajták ismertetése

Csonthéjasok

Őszibarack(Dr.

Szabó Zoltán)

Sárgahúsú molyhos

őszibarack

fajták

Hazai termesztésre javasolható fajták Próbatermesztésre ajánlott fajták

Fehérhúsú molyhos

őszibarack

fajták

Hazai termesztésre javasolható fajták Próbatermesztésre ajánlott fajták

152

155

157

158

161

163

!75

175

179

180

180

!82

Nektarinak

183

Hazai termesztésre javasolható fajták

183

Próbatermesztésre ajánlott fajták

Ipari

őszibarack

188

fajták

190

Történelmi fajták

192

Sárgahúsúak

192

Fehérhúsúak

193

Kajszi (Dr.

Szabó Zoltán)

195

Hazai termesztésre javasolható fajták

 

203

Próbatermesztésre ajánlott fajták

207

Szilva (Dr.

Szabó Zoltán)

211

Európai szilvafajták

220

Japán típusú szilvák

227

Hazai termesztésre javasolt fajták

230

Fajtaújdonságok próbatermesztésre és fajtaértékelésre

232

Magyarországon tesztelt, fajták

fajtaként telepítésre nem javasolt

234

Cseresznyeszilva

236

Cseresznye (Dr. G. Tóth Magdolna)

237

Államilag

minősítettfajták

248

Próbatermesztésre ajánlott fajták

 

254

Történelmi fajták

255

Meggy (Dr.

G. Tóth Magdolna)

257

Állarnilag elismert fajták

264

A hazai meggynemesítés újabb eredményei

270

Bogyósgyümölcsűek

273

Szamóca (Dr.

Dénes Ferenc)

275

Állarnilag elismert fajták

 

281

Próbatermesztésre ajánlott fajták

289

Történelmi fajták

293

Dénes Ferenc)

295

Málna, szeder, szedermálna (Dr. Nyári málna

304

Hazai termesztésre javasolható fajták

304

Próbatermesztésre javasolt fajták

307

Őszimálna

309

Hazai termesztésre javasolható fajták

309

Próbatermesztésre ajánlott fajták

311

Szedermálna

311

Szeder

312

Hazai termesztésre javasolható fajták

312

Próbatermesztésre ajánlott fajták

314

Történelmi faj ták

315

Ribiszke és riszméte (Dr. Dénes Ferenc)

317

Piros ribiszke fajták

326

Állarnilag elismert fajták

326

Próbatermesztésre ajánlott fajták

330

Történelmi fajták

337

Fekete ribiszke fajták

332

Hazai termesztésre javasolható fajták

 

332

Próbatermesztésre ajánlott fajták

336

Történelmi fajták

337

Riszméte fajták

338

Köszméte (Dr.

Dénes Ferenc)

 

341

Államilag

minősített

fajták

347

Próbatermesztésre ajánlott fajták

 

349

Áfonya (Dr.

Végvári György)

 

351

Héjastermésűek

(Dr.

G.

Tóth Magdolna)

 

355

Dió (Dr.

G. Tóth Magdolna)

 

357

Államilag elismert

árufajták

 

366

Próbatermesztésre alkalmas fajták

369

Történelmi fajták

370

Mandula (Dr.

G.

Tóth Magdolna)

 

371

Keményhéjú fajták

 

377

Félpapírhéjú fajták

378

Papírhéjú fajták

379

Mogyoró (Dr.

G.

Tóth Magdolna és Varga László)

 

381

Állarnilag elismert

árufajták

 

386

Próbatermesztésre ajánlott fajták

387

Gesztenye (Varga László)

389

A

Nyugat-dunántúli

termesztőtáj

fajtái

 

392

Dél-dunántúli

termesztőtáj

fajtái

392

A

Dunazug és Börzsöny hegységi

termesztőtájba

ajánlott fajták

393

Kultúrába vonható vad gyümölcsök

 

395

Fekete bodza (Dr.

G.

Tóth Magdolna és Kovács Szilvia)

 

397

Fajtaajánlat termesztoknek

 

400

Hazai fajtajelöltek

40 l

Új

Külföldi fajták

401

Csipkerózsa (Kovács Szilvia)

 

403

Termesztett fajták

408

Fekete berkenye (Varga László)

409

Házi berkenye (Végvári György)

411

Homoktövis

(Varga László)

 

413

árufajták

 

414

Telepítésre javasolható Húsos som (Kovács Szilvia)

 

415

Irodalomjegyzék

419

Fajtanévmutató

439

A GYÜMÖLCSÉSZET ALAPJAI

o

A GYÜMÖLCSÉSZET

TÖRTÉNETI

ÉRTÉKEI

A pomológia és a gyümölcsészet fogalma

a görög

logos = tan, ismeret szavakból alakult ki. A tudomány eredete már a római, görög

és egyiptomi irodalomban

gyümölcsök

században kezd elválni az egyéb kerté-

szeti

Fogalmát az idó'k folyamán többféleképpen értelmezték. Waugh a pomalógiát

a gyümölcsök tudományának tartotta.

A pomológia a latin pornum =alma (átvitt értelemben

fellelhető.

Kezdetben

A XIV-XVI.

főlega

gyümölcs)

termő

és

vadon

jellemzésével foglalkozott.

ismeretekrőL

A XVII-XIX. századra önálló alkalmazott tudomány lett.

Wekerle

1887-ben a pomológia szót gyü-

mölcsismerésnek fordította, s a kertészet egyik ágához sorolta. Angyal

Dezső

l

926-

Mohácsy Mátyás

sze-

ban szintén gyümölcsismeretként értelmezi a pomológiát. rint a pomológia a gyümölcsök tanulmányozását jelenti, a

gyümölcstermő

növé-

nyek és azok gyümölcseinek változatos testalakulásával foglalkozik (20).

Brózik

Sándor meghatározásában

a pomológia gyümölcsfajta-ismeretet illetve ismerte-

a gyümölcsfajta-ismeretet nélkülözhetetlen gazda-

sági információnak tartotta, s a gyümölcsfajtákról készített kézikönyvübek a gaz-

(1968) Ákos szerint a

dasági pomológia alcímet adták. A Kertészeti Lexikonban

pomológia = gyümölcsfajta-rendszertan, a gyümölcsfajták rendszerezésével fog-

tést jelent (3). Tomcsányi Pál

lalkozó kertészeti tudomány.

A gyümölcsészet

1882 és

szóval Bereczki Máté tanulmányaiban

találkozhatunk leg-

tanulmányá-

1887 között írott "Gyümölcsészeti vázlatok"

először.

című

ból idézek:

"A gyümölcsészet, melynek a nevét az evangélista idejében tán nem is

ismerték, ma már az emberi nemnek egyik áldást hozó tudományává

nőtte

ki ma-

gát." A gyümölcsészet szót késóob többek között

előszeretettelhasználta

Angyal

Dezső

és Mohácsy Mátyás is

(l,

20, 21, 22). Rapaics Raymund Bereczki Mátét és

korának fajtaleíróit gyümölcsészeknek nevezte

(24).

Késóob

e szép szó

- mint

annyi szakmai történelmi érték-szinte kihullott a magyar szakirodalomból,

s

csu-

pán Bereczki Máté halálának l 00.

évfordulóján

az Országos

Mezőgazdasági

és

Minősítő

Intézet

által rendezett emlékülésen (1995. január) lopakodott vissza két

napra a szakmai szóhasználatba.

Gyümölcstermesztésünk

sokszínűsödéséhez

is-

ll

mét szükség van egy

e szép szó használatára.

körszerű

szemléletűgyümölcsészel

művelésére,

s vele együtt

A gyümölcsészel fogalmat

elődeink

és kortársaink is többféleképpen értelme-

zik. Esetenként a gyümölcsészetet a pomológia szó magyar

nálják, de találkozhatunk az

mesztést illetik e szóval.

megfelelőjekénthasz-

véglettel is,

amikor magát a gyümölcster-

ellenkező

a klasszikus

pomológiánál többet jelent, de nem helyettesítheti a gyümölcstermesztés szavun-

A jelenleg helyesnek tartható értelmezés szerint a gyümölcsészel

kat.

A gyümölcsészel

a gyümölcsfajok és fajtáik megismerését

illetőleg

megis-

mertetését szolgáló tudományrész, amely a gyümölcsfajták rendszerezése

és azo-

nosítása érdekében a fajtaleírásokkal együtt a fajok minden lényeges tulajdonsá-

gait közli, s ismeretköre kiterjed a fajták tos tudnivalókra is.

keletkezésével kapcsola-

előállításávalés

A hazai gyümölcstermesztés története

A hazai gyümölcstermesztés

fejlődése

több

korszakra szakaszolható

(7,

24,

25). A

gették össze a táplálékforrásuk lényegi részét alkotó gyümölcsszükségletüket. A

századig tartott. Ez

gyűjtögetéskorszaka

i. e.

II. évszázadig tart.

az i.u. I.

Őseink gyűjtögetésseiszede-

kezdeti gyümölcstermesztés korszaka

századtól az V.

a magyarság

de hazánk

a rómaiak már elkezdték a rendszeres gyümölcstermesztést. A

Magyarország akkori föld-

míg

népek nemcsak

még a

korszakában éltek,

időszakban

ősei

gyűjtögetés

akkori területén

természetes gyümölcsösök kihasználásának korszakában

je az V.

vadon

magyar gyümölcstermesztés korszaka

századtól a XI. századig a népvándorlás állandó hullámzásában volt,

termő

élő

a magyarok birtokába nem került. A korszakban területünkön

a

mölcsösök kertszerű

a XV.

gyümölcsfák termését szüretelték, hanem elkezdték az erdei gyü-

használatát is,

de fákat még nem telepítettek.

A

kezdetleges

a XI.

századtól

századig tartott. E

korszakra a századtól napjainkig

deink négy szakaszra osztották (22, 24, 25).

telepítés mellett a fajták kis száma volt

A XV.

elő­

tervszerűtlen

jellemző.

rendszeres gyümölcstermesztés korszakát

terjedő

nagy

A kezdetleges gyümölcsfajták használatának idejében

még mindig kevés

a

fajta létezett, de lényeges haladást je-

(XV.

század

végétől

XVI. század közepéig)

lentett a gyümölcsösök szabályos telepítése. A

balkáni gyümölcsfajták meghono-

sadása idején

a balkáni úton tömegesen

beérkező

fajták termesztésével a magyar

gyümölcs európai

ma (almából pl.

nyékkel és korai körtékkel

vált. Megnövekedett a termesztett gyümölcsfajták szá-

A magyar gyümölcskivitel többek között cseresz-

hírűvé

15

fajta volt).

A rendszeres gyümölcstermesztés elsővirág-

kezdődött.

zásának

időszaka

a XVII. század második felében

kezdődött,

és

átnyúlt a XVIII.

századba.

E korszakban

az uradalmi gyümölcsösökben termesztett fajták száma

!2

mintegy l 00-ra emelkedett. A negyedik szakaszban, a

kereskedelmi gyümölcster-

mesztés

elején, a XVIII.

század végén és a XIX. század elsőfelében,

a gyümölcs-

fajták száma mérhetetlenül feldagadt. Ezt az

tése jellemezte.

gyümölcsészetet az tek" ápolását ismertette.

XIX. század második felére

időszakota

fajták szenvedelmes

gyűj­

Entz Ferenc orvos

első

a tudományos

"Kertészeti füze-

és

A tudományosan megalapozott gyümölcsészet felvirágzása a

és gyümölcsész alapozta meg

kiadásával. A

magyar pomológiai

gyümölcsfajok morfológiai és biológiai

tehető.Entz

című művében

egyes

jellemzőit

Ferenc halála után többek között Bereczki

Máté és Angyal

Dezső

munkássága gazdagította a magyar gyümölcsészet történe-

ti értékeit.

Az elsővilágháború után

a fejlődés

a tradicionális iránytól a racionalitás felé

mozdult el. A gyümölcstelepítések céltudatosan a legjobb termesztési adottságok

szere-

és értékesítési

pet kaptak

ápolás, a gondos válogatás és csomagolás nagymértékben javította gyümölcseink

piacosságát Az

kulása. (22).

alapján létesültek. Az ültetvények

került

a

tervszerű

lehetőségek

művelésében

a gépek, s

időszak

növényvédelem. A

előtérbe

szakszerű

nagy eredménye a gyümölcstermesztési körzetek kiala-

A

szacialista

nagyüzemi gyümölcstermesztés idején

nagyméretű

a minél jobban

a

legteljesebben

homogenizált fitotechnikai

gyümölcsösök létesültek. A termesztett fajták száma

egyoldalúvá

30) a fajtát a termék

lehető

gépesített agrotechnikai munkák és

ápolás jegyében

lecsökkent, s egyes gyümölcsfajok esetében

termelőeszköznek

jelentősen

alapvető

előnytelenül

13,

vált a fajták termesztésben való használata.

biológiai típusát és termesztésének módját.

igazgatás) jelentek meg, amelyek a fajtaválaszték

Ebben az

retek mellett.

A szakirodalmak (12,

tekintették,

amely meghatározza

Új fogalmak (fajtahasználat, fajtapolitika, fajta-

felülrőlvaló

irányítását jelezték.

a fajtaismeret oktatása háttérbe szorult a technológiai isme-

időszakban

A gyümölcsészet nagy személyiségei

A gyümölcsészet történeti értékeihez és szakmánk gazdagításához nagyon sok

elődünk

és kortársunk hozzájárult. A tudományterület

művelői

közül-saját isme-

reteim és a rendelkezésre álló szakirodalom (10,

31) alapján -

14,

19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 29,

az alábbiakban azon gyümölcsészek tevékenységét értékelem, akik

tevékenységükkel

elsősorban

a gyümölcsészet tudományrész hazai értékeit gaz-

dagították.

Lippai János

(1606-1666)

A pozsonyi Prímás-kert gondozója, a kert

szerzője.

ko-

Tapasztalatait a "Calendarium oeconomicum per-

(1661) és a "Posoni kert" három kötetében foglalja össze (1664-1667).

szakembere és

fejlesztő

jelentős

rabeli szakirodalmak

petuum"

növé-

nyek -

"Posoni kert"

irodalmilag is kiváló alkotás. Harmadik kötete, a "Gyümölcsöskert"

gyümölcsfajták leírását is tartalmazza. Lippai Jánost az utókor- méltán- a kerté-

szet atyjának tekinti.

A kalendáriumban az egyes kertészeti növények- köztük a

termesztésének

naptári sorrendben

esedékes

a hazai koltúrtörténet és

gyümölcstermő

munkáit foglalta

össze. A

emléke, szakmailag és

többek között

kerlészettörténet

Entz Ferene

(1805-1877)

Orvosi végzettsége ellenére nagyon sokat tett a gyümölcstermesztés

fellendíté-

gyümölcsfajta

1853-ban magániskoiát nyitott,

Kertészképezdét, amelynek igazga-

Hang-

súlyozta:

vagyonos, józan és erkölcsös." A korábbinál kevesebb, de értékesebb gyümölcs-

fajták termesztésére buzdított. Több magyar gyümölcsfajtát csa' írt le.

tója is volt 1876-ig. Bemutatta a gyümölcstermesztés és fogyasztás

a gyümölcsöt, egyszersmind

kutató, az MTA

sért A hazai kertészeti szakoktatás

levelezőtagja.

kiváló

szőlő-és

megszervezője,

Pesti kertészetében

1860-ban alapította meg a Budai Vincellér- és

előnyeit

"Az a nép, amely nagy mértékben tenyészti

(pl. 'Téli piros pogá-

Bereczki Máté

(1824-1895)

Neves pomológus és fajtakutató. Pestenjogot és nyelveket tanult.

Elsősorban

a

gyümölcsfajták iránt

vel, kísérleti értékelésével és leírásával rendet teremtett a fajták rengetegében,

termesztési ajánlásokat is készített. Munkásságát belga,

Külföldi és magyar gyümölcsfajták

érdeklődött.

begyűjtésé­

és

német és francia pomoló-

Négy kötetben

a "Gyümölcsészeti vázlatok"-at. Ezekben a gyümölcstermesz-

írt le a lehe-

giai társaságok is elismerték azzal, hogy tagjaik közé választották.

írta meg

tés általános és termesztési tudnivalóin kívül többszáz gyümölcsfajtát

főművét,

legalaposabban.

"A gyümölcsök magyaros elnevezése" címmel cikket írt, s szor-

galmazta a gyümölcsfajták magyar elnevezését.

Budai József

(1851-1939)

aki

Bereczki Máté tanítványának vallotta magát. Számos gyümölcsfajtát ismertetett a szaklapokban, fajtaleírásait a tökéletesség igényével készítette. Alma-, körte-, barack fajták nemesítésével beírta nevét a szakmatörténetbe. Gyümölcsfajtáinak számamintegy 35-re tehető.Nemesítési céljai közé tartozott a betegségekkel szem-

ezen kívül

fajták

telen fajtákkaL Fajtáinak egy részét

Kiváló

természettudós, botanikus, pomológus és

volt,

gyümölcsnemesítő

őszi­

ben ellenálló fajták

de

a hazai

alkalmas

előállítása,

termesztőtájakra

előállításaérdekében

minőségűkülföldi fajtákat keresztezett hazai igény-

számára kedves

emberekről

nevű,

nevezte el. Így az angol nem-

állította előpéldául a 'Budai Domokos' és a 'Bereczki Máté'

zeti

máig fenntartott almafajtákat.

fajtagyűjteményben

Angyal

Dezső

(1852-1936)

A

Kertészeti

és

Élelmiszeripari Egyetem

jogelődje,

a

vincellérképző

tanára-

ként és igazgatóhelyetteseként majd igazgatójaként óriási érdeme volt a kertészeti

átszervezéssel létrehozott intézménnyé fej-

Kertészeti Tanintézetet nemzetközileg

lesztette. 1898-ban az gyümölcsöst, amely a

kísérletek és a

nológiáját számos területen fejlesztette, de egész életében legfó'képpen a gyümölcs-

fajták kérdéseivel foglalkozott. Bereczki

pomológusa volt. Új külföldi gyümölcsfajták meghonosításával, hazai és helyi fajták felfedezésével és leírásával a gyümölcsészet gyakorlati és történeti értékeit is gaz-

dagította. Elkészítette a tömeges termesztésre alkalmas gyümölcsfajták jegyzékét

A gyümölcsészet témakörében maradandó történelmi és szakmai értéket képvisel

a Mohácsy Mátyás által sajtó alá rendezett "Gyümölcsismeret"

megalapozásában.

A

felsőoktatás

vincellérképzóből

is

elismert

felsőoktatási

ő irányításával hozták létre a Budaörs Kamaraerdei törzs-

későbbiekben

nemcsak a gyakorlati oktatás, hanem a fajta-

biztosította. A gyümölcstermesztés tech-

Máté után az

ország

legjelentősebb

fajtaelőállítás lehetőségétis

szakkönyve.

című

Mohácsy Mátyás

(1881-1970)

Eredeti neve: Machács Mátyás. Neves, több nyelven

beszélő,

világotjárt szak-

író, tanár és

Az akadémia

Kezdemé-

gyümölcster-

mesztési körzetet. Létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, amelynek

elnöke lett. Rendkívül gazdag szakirodalmi munkásságát kiváló szak- és tanköny-

amelyek nemcsak történelmi értékek, hanem még ma is hasznos

információkat tartalmaznak. A gyümölcstermesztési kutatás megalapozásával, gyü-

mölcstermesztési szakkönyveivel és monográfiáival, új

sával, több üzemi ültetvény telepítésével a magyar gyümölcstermesztés nemzet- közi hímevét is megalapozta.

A Kertészeti Tanintézet egykori igazgatójaként el-

is volt.

65

első

termelésfejlesztő.

érte azt, hogy 1939-ben a tanintézet Kertészeti Akadémiává alakult.

elsőigazgatója és a Gyümölcstermesztési Tanszékének

vezetője

nyezésére 1923-ban

az

ország területén

először

alakítottak ki

vek fémjelzik,

gyümölcsfajták honosítá-

Magyar Gyula

(1884-1945)

Több kertészeti szakterületet

haláláig a Kertészeti Tanintézet

tanulmányútja

művelt. 1924-től

majd Kertészeti

után a hazai gyümölcstermesztés és kertészeti nemesítés fellendítésén fáradozott.

A gyümölcstermesztésen belül

Akadémia oktatója majd kutatója

elsősorban

volt.

Külföldi

a fajták és

a nemesítés

iránt

érdeklő­

dött. Nemesített gyümölcsfajtái közül említést érdemel a

'Késői

bronzos Elberta'

őszibarack

és a

'Diósdi félpapírhéjú' mandula. A

"Kertészeti

növénynemesítés

munkaterve"

a 'Besztercei' szilva és a 'Jonathan'

alma szelekcióját szorgalmazta. Az Országos Pomológiai Bizottságban a fajtakör-

zetek kialakításán fáradozott. dalmat.

szakiro-

tanulmányában aktuális feladatokat fogalmazott meg. Többek

című

között öntermékenyülő

meggyfajták

előállítását,

Többszáz

szakcikkel gazdagította a hazai

Korpanay Gyula

és miniszteri biztos-

ként a köszméte fajtakérdés és növényvédelem megoldásán fáradozott. Az Orszá-

gos

elszaporításában volt vezetőrésze. A Növényvédelmi Szakszolgálat egyik

(1888-1974)

és

nemesítő.

Neves fajtakutató

Az FM

szakelőadójaként

Pomológiai Bizottság

tagjaként

a legjobb gyümölcsfajták

és

begyűjtésében

vezető­

jeként az új

gyümölcstelepítéseket

ellenőrizte.

Ezen kívül a

Gyümölcstermesztők

Országos Egyesületének

ben a törzsfák kijelölésében hasznosította végtelen fajtaismeretét az 'Arabitka G.' körte és a 'Szomolyai fekete' cseresznyefajta

Szakirodalmi munkássága inkább csak az aktuális szakmai cikkekre terjedt ki.

vezetőjevolt.

Nyugdíjasként a Kertészeti Kutató Intézet-

Többek között

társnemesHője

volt.

Porpáczy Aladár

igazgatójaként gyümölcsne-

A gyümölcs-

dió fajtaku-

tatásában és nemesítésében ért el kiváló eredményeket. A KÉE Gyümölcstermesz-

tési Tanszékének tanára és egykori

dései"

gyümölcsfajok

1' fekete

írott szakkönyvei mindmáig olva-

maradandó értékűalaptudományi könyve, valamint a héjas és bogyós

gyümölcstermesztés elméleti kér-

fajok közül a körte, a szamóca, a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a

mesítéssei és a gyümölcstermesztés

(1903-1965)

A

Fertődi

Gyümölcskutató Vállalat

jogelődjének

foglalkozott.

korszerűsítésével

vezetője."A

című

és

nemesítéséről

termesztéséről

sottak Számos ma is termesztett bogyós

fajtán (pl.

gyümölcsű

'Fertődi

ribiszke) kívül nevéhez

diófaj ta, és a jelenlegi

ta nemesítése és néhány külföldi gyümölcsfajta honosítása.

a korábbi évtizedekben termesztett

között

E.1'

almafaj-

fűződik

'Fertődi

választékbővítőfajták

szereplő 'Fertőditéli'

Maliga Pál

(1913

- 1970)

Híres és igen eredményes meggy- és

virágzásbiológiai kutató,

és mun-

kajszinemesítő,

szakíró és tanár. A Kertészeti Akadémián Magyar Gyula egyik tanítványa

katársa volt. Hazánkban elsóK:ént dolgozta ki a meggy hibridizáció

céljait,

mód-

szereit és tudományos

alapjait.

Hibridizáció útján

előállított

korai

érésű

meggy-

fajtáinak (pl.:

'Meteor korai',

'Érdi

bőtermő') előállításávalforradalmi

változást

ért el a hazai meggytermesztés fajtaösszetételében. Egykori nemesítőmunkájának

és

kajszifajtákat ('Maliga emléke'

még nemrégiben is

állami elismerésben részesítettek meggy-

'Pannónia' kajszifajta).

eredményeiből

meggyfajta és

Tomcsányi Pál

Még ma is aktívan dolgozó és több tudományteriiletet

Osztály

munkatársai

akadémikus. A

bí-

Irányításával és szerkesztésé-

művelő

gyümölcsészeti tudományt többek között a klónszelekció és az organoleptikus

rálatok módszereinek kidolgozásával gazdagította.

vel a Gyümölcs Fajtakísérleti

által írott "Gyümölcsfajták"

című

gazdasági pomológia az utóbbi évtizedek

legalaposabb fajtaismereli

műve

volt.

s monográfiák és marketing szakkönyvek szágokban is ismertté tette magát. Hazánkban

mint tudomány történeti feldolgozására illetve korszakolására.

Kidolgozta a fajták értékelésére szolgáló szintetikus ökonómiai értékszámot,

szerzőjeként

először

hazánkban és külföldi or- tett kísérletet a pomológia

Brózik Sándor

Még ma is aktív

és szakírói tevékenységet folytató igen eredményes

nemesítői

gyümölcsészünk Évszázadunk legnagyobb magyar pomológusa, aki a pomológia alapismereteinek megfogalmazásán túl a pomológiai rendszerek kidolgozásával, a

fajták számkulcsos rendszerűleírásával, alma, cseresznye, meggy, körte, birs, szil-

va és kajszi fajok fajtáiról készített

maradandót alkotott. A fenológia és virágzásbiológia tudományteriilet egyik

módszereinek kidolgozója. Nemesítési eredményeit

hazai tudományos

részletes pomológiai leírásaival hosszú

cseresznye-

és

meggyfajták

időre

első

művelőjeés

és

számos cseresznye-

mandulafajta,

klónjai,

öntermékenyülő

cseresznye fajtajelöltek reprezentálják.

Az említett személyeken túl

az

között feltétlenül

elődök

még

tartanak nyil-

megemlítendő

Bodor Pál

(1773-1828), akit a régi gyümölcsfajták

megmentőjeként

ván.

(1809-1879).

400 alma-

történelembe.

Kiváló gyakorlati pomológusként és faiskolásként ismerték

és

Tamássy Károly

(1806-1885)

"nemes passziója"

körtefajta - közöttük 60

magyar fajta -

A kassai

majd keszthelyi

Gazdasági

Glocker Károlyt

révén több

Villási

mint

leírásával írta be nevét a

tanintézet tanára volt

Pál

(1820-1888), aki elsősorbanszakirodalmi munkásságával (pl. "Gyümölcsészeti

és Konyhakertészeti Füzetek"

Iap, "A gyümölcstenyésztés tana"

című

könyv)

című

alkotott maradandó értéket. Az eredményes

gyümölcsnemesító'k között

említhető

Hankovszky Zsigmond

(1864-1949), aki alma-, körte és kajszifajtákat

s tőle

származik a "rózsabarack" elnevezés is.

állított

elő,

A nagy

elődökközül

nem a gyümölcsészet vagy a pomológia értékeit gazdagítot-

személyek:

ta, hanem a termesztés fejlesztésében alkottak maradandót a

Rudinai Molnár István

(1851-1920),

Unghváry László

következő

id.

(1856-1919),

Velich Ist-

ván

(1870-1960),

Szakátsy Gyula

(1897-1958),

SzőtsSándor

(1900-1958),

Okályi

Iván

(1900-1968),

Nagy Sándor

(1905-1970) és

Fejes Sándor

(1907-1977).

Mindezeken túl a gyümölcsészet hazai gyakorlati értékeit új fajták nemesítésé-

vel Kovács Sándor

(alma és meggy),

Nyújtó Ferenc

(kajszi),

Tamássy István

(kaj-

szi és mandula),

Pejovics Bogdán

(mandula),

Szentiványi Péter

(dió és gesztenye),

!7

ifj. Porpáczy Aladár (ribiszke, bodza), Szilágyi Kálmán (szamóca), Kollányi Lász- ló (málnafélék), Harmat László (köszméte) is gyarapította.

A hazai gyümölcsészel szakmai értékeihez a nagy pomológusokon kívül mo- nográfiák szerkesztésével hozzájárultak: PethőFerenc (alma), Gyúró Ferenc (kör- te), Timon Béla (őszibarack), Nyújtó Ferenc (kajszi), Tóth Elek és Surányi Dezső (szilva), Pór József és Faluba Zoltán (cseresznye, meggy), Szentiványi Péter (hé- jasok), fff Porpáczy Aladár (ribiszkék és vad fajok), Kollányi László (málnák), Szilágyi Kálmán (szamóca) Harmat László (köszméte), Papp János (bogyósok).

A gyümölcsfajok és fajták virágzás- és termékenyülésbiológiai sajátosságairól

készített összefoglaló kézikönyv szerkesztéséért Nyéki József, több gyümölcster- mesztési tankönyv írásáért és szerkesztésért Gyúró Ferenc érdemel említést.

A gyümölcsészet jelentősége és tárgya

Mindenekelőtt sorra kell vennünk, hogy miért és kiknek van szüksége a pomo- lógiai ismeretekre? E kérdés megválaszolása érdekében a nagy elődökhöz fordu- lok, hiszen még ma is megszívlelendők hosszú ideje írott gondolataik. A miért kérdésre Bereczki Máté válaszol: "Tanuljuk meg ennek a tudománynak legalább

az ABC-jét és nemcsak egy-ketten, hanem minél többen, és azonnal rájövendünk

az orvosságra, mellyel silány gyümölcsöt termő fáinkon segíthetünk." Angyal Dezső szerint szinte senki nem nélkülözheti a gyümölcsészeli ismere- teket, de fó'ként a következó'knek van szükségük erre az ismeretre. Apomológusnak, legyen hivatása avagy csak hobbija a fajták gyűjtése és megismerése. A haszon

gyümölcstermesztőnek, hogy tudja, mi hová ültethető, hogyan termeszthető, s hogy

új fajtákkal kísérletezgessen. Ajaiskolai tulajdonosnak, hogy jó fajtákat szaporít-

son, s megbízható szaporítással a "tucat faiskolások fölé emelkedhessék". A ke- reskedőnek, s kicsit a vásárlónak is, hogy ne legyenek a piac balekjai. A konzerv- gyárosnak, hogy jó árujához alkalmas fajtákat vásároljon. A vendég/ősnek, hogy kiváló fajtáink hírét messzi földekre vitesse. S végezetül szüksége van pomológi-

ára az egyéb botcsinálta kertészeknek, mindennemű kerti munkásnak, a szépen felszaporodott tolvajvilágnak, hogy körmüket augusztusban ne vájkálják még a

kőkemény 'Hardenpont téli vajkörte'

Angyal Dezső követőiként és stílusában a sorhoz hozzáteszem, hogy gyü-

mölcsészeli ismeretre szüksége van még a kertészeti marketing szakembereknek, hogy mosószerek és dezodorok helyett kiváló új gyümölcsfajtáinkat szakszerűen

és eredménnyel reklámozzák. A növényvédelmi szakmérnöknek, hogy növényor-

voslás céljából csupán a célnak és a fajta igényenek megfelelő mennyiségű és erősségű "méreggel" szennyezzék gyümölcseinket A biotechnológusnak, hogy

jövőbe tekintő kísérleteikhez a

gazdasági célokat is ismerjék. A környezet- és ter-

mészetvédőnek, a tájépítőnek, hogy a gyümölcsnemesítés csodáinak tekinthető

ellenálló fajtákkal s egyéb tájba illő gyümölcsfákkal gazdagítsák kis térségünk

gyümölcseibe. (l)

!8

növényflóráját. A

hobbikertek tulajdonosainak s közöttük az ökológiai gazdálko-

dónak,

hogy biokertjeik

termésébőlnem

csupán az

hanem az emberek is élvezettel fogyasszanak.

élővilágalacsonyabbrendűtagjai,

A gyümölcsészet tárgya a

gyümölcstermő

növény- a faj, fajta vagy klón. Fel-

jellemzése és értékelése, il-

adata ezek tanulmányozása, tulajdonságainak leírása,

letve rendszerezése és meghatározása. További feladata szempontokat adni a leg-

alkalmasabb termónelyek kiválasztásához, a fajok használáshoz. (3, 7)

gyümölcstermesztés

nö-

érdekében a gyümölcsészet keretében tanulmányozni

vény minden tulajdonságát. Ismerni kell a fajok termónelyi igényét, növekedési

fajtáinak termesztéséhez és fel-

gazdaságos

kell

a

gyümölcstermő

A jelenben és a

közeljövőben

a

minőségi

és

sajátosságait, fenológiai és termékenyülésbiológiai

ismérveit, a termés (gyümölcs)

főbb jellemzőit,

és táplálkozásbiológiai értékét

előtt

A ter-

 

alkalmassági

értékmérőit

mesztés

tárgya a gyümölcsfajta (klón),

ezért még a fajták kiválasztása

 

meg

kell ismerni azok morfológiai és biológiai tulajdonságát, termesztési igényeit,

lamint

taxonómiai és nemesítési alapjaival együtt teszik

tóit arra,

értelmiségi szinten szolgálják.

va-

mennyiségi teljesítóK:épességét. Mindezen ismeretek a fajok

és

minőségi

hogy

alkalmassá a tudomány elsajátí-

műveljék

és

fejlesztését

a gyümölcstermesztést mérnöki szinten

Gyümölcsészeli leírások és rendszerezésük

A pomológiai leírások a

növények alaktani és biológiai tulaj- tulajdonságokat Brózik három cso-

generatív szervek tulajdonságai és bioló-

- a hazánkban

kidolgozta a fajták számkulcsos leírására

donságait ismertetik.

portba (vegetatív szervek tulajdonságai,

az egyes

giai

gyümölcstermő

szereplő

A leírásokban

tulajdonságok) sorolta,

s

gyümölcsfajok esetében

tényleges adatok alapján-

előforduló

szolgáló módszert,

amely a fajták objektív összehasonlítására is

lehetőséget

ad.

A

vegetatív

szervek tulajdonságai

közé tartozik a

gyümölcstermő

növények

növekedési erélye, a korona (bokor) habitusa,

nek helye, a

sűrűsége,

a termőrészek képződésé­

és hajtás tulajdonságai. A

reproduktív szervek tulajdonságai

vessző

közüla gyümölcs (termés) nagysága, alakja, egyéb

hosszúság),

színeződése

nos részek aránya)

és

belsőjellemzői

(pl.

(pl. kocsány- íz, beltartalom, hasz-

de indokolt esetben fajtabé-

egyéb gyü-

A biológiai tulaj-

az eltarthatóságot, a ter-

külsőjellemzői

húsminőség,

szinte mindig leírásra kerülnek,

lyegként a virág vagy virágzat tulajdonságai vagy

mölcsjellemzők

donságok

(pl.

a fajoktól

függően

maghoz kötöttség) is jellemzést nyernek.

időt,

közülleggyakrabban a virágzási és érési

mékenyülési viszonyokat,

a biotikus és klimatikus ellenállóságot és

tűrőképessé­

get taglalják a leírások. (6,

7)

Negyedik tulajdonságcsoportként

megemlíthetők

még az ún.

titotechnikai igény).

alkalmassági értékméró'k

(pl. alanyokkal való kompatibilitás,

agro- és

Lényegében az új fajták és fajtajelöltek egyfajta számkulcsos leírását teszik lehetővé az UPOV (Nemzetközi Fajtaohalmi Szervezet) irányelvekben fajonként a fajtatulajdonságokra kidolgozott táblázatok. Ezen táblázatok alapján végzik el a fajtajelöltek értékelését arra vonatkozóan, hogy megfelelnek-e a megkülönböztet- hetőség és a kiegyenlítettség követelményeinek (DUS vizsgálatok). Ez esetben ugyancsak a vegetatív, generatív szervek tulajdonságait értékelik teljes aprólékos- sággal, s a tulajdonságok kifejeződésének számszerű értékeléséhez ismert fajta- példákat közölnek.

A pomológiákfelosztása

A pomológiákat Brózik a megismertetés célja, mélysége és történelmi fejlődé­

seszerint három csoportba csoportosította (6, 7). Az ún. részleges leíráson ala- puló pomológiák a vegetatív és generatív szervek tulajdonságainak és a biológiai tulajdonságok leírására vállalkoznak. Ezt a leírási módot többek között a pomoló- giai zsebkönyvek vagy atlaszok, a faiskolai fajtaleírások és egyéb gyümölcsfajta ismertetők esetében alkalmazzák Az ennél teljesebb, részletes leíráson alapuló pomológiák az elóbbinél részletezett teljes alaktani és biológiai tulajdonságokon túlmenően a tulajdonságok csoportosítására is vállalkoznak. Ilyenek a fajtaösszehasonlító vagy fajtameghatározó pomológiai könyvek. A legrészletesebb leírásra törekvő managrafikus pomológiák az előbbi csoportban említett részletes leíráson túl a fajok származásával, elterjedésével, a fajták tulajdonságaik szerinti csoportosításával és gazdasági jelentőségével is foglalkoznak. Ide tartoznak az általános pomológiai művek, a gyümölcsfajonkénti termesztési szakkönyvek és a

gyümölcsészeti monográfiák. Egy másik kérdés a pomológiák korszerusége, amelyet nem a fenti rendszerbe való tartozás határoz meg. Korszeru leírásnak nevezzük azt, amelyik új fajták aján- lásamellett a már ismert fajtákról újabb eredményeket és tapasztalatokat közöl, s annak megválaszolására is vállalkozik, hogy a fajták mennyire felelnek meg a korsze1űtermesztés követelményeinek. Korszeru leírás lehet tehát akár egy szóró- lap vagy faiskolai fajtaajánlás éppúgy, mint egy teljes tudományos feldolgozással készült monográfia.

A GYÜMÖLCSÉSZET

LEGFONTOSABB ALAPFOGALMAI

A faj- és fajtaleírásokban nagyon gyakran emlegetett fogalmak meghatározá-

sához és rövid magyarázatának elkészítéséhez a vonatkozó törvényeken, rendele- teken és UPOV ajánlásokon kívül a gyümölcsészet korábbi művelőinekkéziköny- veit(3,5,6,7,8,9, ll, 12, 15, 16, 17, 18,20,21,22,23,27,28,30)vettemalapul.

Fajtaismereti alapfogalmak

Fajta.

Azonos rendszertani egységhez tartozó, egy genotípus vagy genatípusok

más populáció- állandósult növények

kombinációja által meghatározott tulajdonságokkal

tól

összessége. Keletkezésük szerint a gyümölcsfajták

jellemezhető,

és tulajdonságaiban

megkülönböztethető, egynemű,

lehetnek hibridek, rügymutációk, fajták és transzgénikus fajták.

szelek-

táJt klónfajták, tájfajták, ismeretlen

eredetű

Klón.

Egyetlen

összessége.

egyedből

ivartalan úton szaporított és továbbszármazó

növények

A gyümölcsfajták általában klónfajták. Klónfajta keletkezhet

a) generatív úton keletkezett egyed vegetatív elszaporításával,

b) valamely növényrészen bekövetkezett

örökletes megváltozás

(szoma-

tikus mutáció) izolálásával és elszaporításával,

c) klónszelekció útján kiválogatott egyed vegetatív elszaporításával (gazda-

a morfológiai eltérés).

ságilag vagy biológiailag

eltérőaz

egyed, nem

szükségszerű

Gyökérnemesfajta.

Angolul "scion cultivar" kifejezéssel

illetett olyan gyümölcs-

termesztés helyett-

módszerrel való szaporítás után - s megfelelnek a fajtákkal szemben

faj ták, amelyek a szokásos alany-nemes kombinációban való

a hagyományos vegetatív vagy biotechnológiai

saját gyökéren gazdaságosan

támasztott DUS követelményeknek.

termeszthetó'k,

Transzgénikus fajta.

előállított

fajta,

Biotechnológiai

amely

az

módszerrel növénytranszformáció útján

tulaj-

olyan

donság(ok)ban különbözik.

tákat külön jegyzékekben számon tartják, hogy

vagy a termés fogyasztóit tájékoztathassák. Az ilyen szervezetek vizsgálata

eredeti fajtától

a

génátvitellel

bevitt

új

A vonatkozó rendeletek alapján az így

előállításukról

faj-

előállított

a fajta használóit

csak a

készülő

külön törvényben foglalt

előírások

teljesítését

követően kezdhető

meg.

Fajtaleromlás.

előidéző

A vegetatív szaporítás során a fajták gazdasági értékének csökke-

ame-

nését

lyek a vegetatív szaporítású, genetikailag

tulajdonságváltozás.

A leromlás okai lehetnek:

l.

betegségek,

fellépő

homogén állományban

új kóroko-

zó rasszak megjelenése után tömegesen terjednek,

2. "negatív" mutációk.

Fajtafenntartó nemesítés.

Szabványban meghatározott

minősítéskor meglevő

tevékenység,

tulajdonságai értékcsökke-

nemesítői

amelynek célja az, hogy a fajta

nés nélkül fennmaradjanak.

Fajtaválaszték.

Az adott területen,

meghatározott

alatt

fajták

és üzemi

idő

termeszthető

köre.

fajtaválasztékot (mikroszortiment).

Megkülönböztetünk országos fajtaválasztékot (makroszortiment)

Fajtaváltás.

Új fajtára való áttérés. Tomcsányi

szerint

megkülönböztethetőbio-

lógiai, ökonómiai vagy piaci és technológiai

tén a fajta termékjellege (típusa) nem változik meg,

fajtaváltás.

Biológiai fajtaváltás ese-

javul

legfeljebb

minőségben

vagy nagyobb teljesítményű illetőleg egészségesebb lesz. Piaci fajtaváltás esetén az új fajta megjelenése egyben új terméktípust is magával hoz. A fajtaváltásnak számos indítéka lehet. Fajtaváltásra lehetszükség például a termesztés jövedelme- zőségének fenntartásához vagy növeléséhez, új termesztési módszerekre való át- térés esetén, a megváltozott gazdasági feltételek miatt, vagy ha a piaci verseny ezt indokolja. Országos Mezőgazdasági MinősítőIntézet (OMMI). A növénytermesztés terü- letén a fajták (közöttük a gyümölcsfajták) állami elismerésének eló'készítése céljá- ból az állami elismerésre bejelentett fajták vizsgálatával és a szaporítások engedé- lyezésével megbízott intézmény illetve hatóság. További feladata a nemzeti fajta- jegyzék közzététele. A gyümölcsfajtákban a Szőlő-és Gyümölcsfajtakísérleti Osz- tály az illetékes. UPO V. Új Növényfajták Nemzetközi Fajtaoltalmi Szervezete. Előírásainakbe- tartását a tagországok saját jogalkotásokkal érvényesítik. Magyarország 1983-ban csatlakozott a szervezethez. Államilag elismert gyümölcsfajta. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács ajánlására a Földművelésügyi Minisztérium által elfogadott fajta, amely a Szőlő- és Gyümölcsfajtakísérleti Osztály döntése alapján árufajtaként vagy vá- lasztékbővítő fajtaként az elfogadott néven forgalomba hozható. Fajtajelölt. Állami elismerésre bejelentett, minősítési (DUS és teljesítményi) vizsgálat alatt álló gyümölcsfajta. Nemzetifajtajegyzék. Az állami elismerésben részesített gyümölcsfajták lénye- ges adatait tartalmazó közhitelű nyilvántartás, amely közli a hazánkban külön en- gedély nélkül szaporítható (államilag elismert és szaporításra ideiglenesen enge- délyezett) gyümölcsfajták évenként aktuális listáját. Gyümölcsfajták védjegye. A gyümölcsfajták neveihez egyre gyakrabban oltal- mazott védjegyet is kapcsolnak a (fó'ként külföldi) nemesítő vagy forgalmazó in- tézmények. Ezeket a védjegyeket csak azok használhatják, akik a védjegyjogo- sulttól erre engedélyt kaptak. (A nemzetközi előírások ellenére ezen névjegyeket nagyon gyakran fajtanévként is használják.)

Biológiai alapfogalmak

Fenológiaifolyamat. A tenyészidőszakalatt (a rügypattanás kezdetétőla lomb- hullás végéig) fenológiailag megfigyelhetőjelenségek összessége. Fenológiai menet. A fenológiai folyamatnak az a része, amely idő alatt lezajlik egy-egy azonos növényi rész kialakulása és fejlődése. A gyümölcsfajok esetében Brózik a kihajtás, virágzás, érés és lombhullás meneteket különít el. Fenológiaifázis. A fenológiai meneteken belül egymástól jól elkülöníthetőki- sebb szakaszokat jelöl. A vegetatív rügyek esetében Brózik a rügypattanás, rügy-

a generatív rügyek esetében a rügy-

pattanás, rügyfakadás, szétválás, kiterülés, virágbimbó pattanás, virágbimbó faka-

dás, sziromlevelek szétválása, kiterülése és sziromhullás fenofázisokat különít el.

szaka-

szok (pl. a virágzás fenofázison belül a bibe fényes, termékenyülésre alkalmas és a bibe elbamult, termékenyülésre alkalmatlan szakasza).

fakadás, szétválás,

Fenológiai stádium.

kiterülés és lombosodás,

A fenológiai

fázisokon

belül

megkülönböztethető

Rügydifferenciálódás

(virágrügyképződés).

A rügyek

vegetatív

tenyészőkúp­

jának átalakulása virág- vagy virágzatkezdeménnyé. Ez hosszú,

akár8-10 hóna-

pig

is tartó

szövet-

és

szervképző

folyamat, amely

a vegetációs

időszak

végéig

gyors

ütemű,

a téli

időszakban

lassan folytatódik,

s tavasszal ismét gyors tovább-

fejlődésseifejeződikbe.

A különbözőgyümölcsfajok

időpontjának

adott

folyamatokon keresztül valósul meg. A rügy- megadásánál a rügydifferenci-

virágrügyképződéseaz

gyümölcsfajrajellemzőszervképzési

differenciálódás naptári vagy relatív

álódás kezdetétjelöljük meg, amely alatt az éppen induló szövettani és morfológi-

ai átalakulás szakaszát értjük.

növényen a virágbimbók 1-5%-a ki-

nyílt.

Amikor a virágok legnagyobb aránya (százaléka)

van kinyílt, funkcióképes állapotban. Ez általában akkor következik be, amikor az

összes virágbimbó 50-80%-a már kinyílott.

Virágzáskezdet.

Teljes virágzás

Amikor a

(fővirágzás).

gyümölcstermő

Virágzás vége.

Virágzástartam (a virágzási időhossza).

Amikor a virágbimbók 95-1 00%-a már kinyílott.

A virágzás

kezdetétől

a virágzás végé-

ig

terjedő időszak.

Megporzás.

A virágpor valamilyen közvetítéssel (legtöbbször szél vagy rovar)

a bibefejre kerül és ott megtapad.

embrió-

zsákig való behatolásához szükséges időkülönbsége.

a gyakorlatban abban nyilvá-

nul meg, hogy a bibe funkcióképessé válása és a portok kinyílása nem esik egybe.

Ha a pollen érik korábban, akkor

"érik be"

Hatékony megporzási

Dichagárnia

A petesejt élettartama és a

eltérése,

időszak.

pollentömlő

Az ivari tájak

fejlődésének

akkor

(proterandria), ha a bibe

nőelőzésről

(proterogínia) beszélünk.

előbb,

hímelőzésről

Kleisztogámia ( zárvavirágzás

J. A virágban bimbó állapotban (a virág kinyílása

előtt)

következik be az obligát önmegporzás.

Kompatibilitás

Amikor két fajta

termékeny

az ivarsejtek egyesülése zavartalanul életképes utód

Amikor az ivarsejtek egyesülését vala-

gátlás

(Az oltási inkompatibilitás szó a

(egyed)

között

(összeférhetőség).

lehetősége

ivari kapcsolat

végbemegy, és a termékenyült

áll fenn, vagyis

petesejtből

tényező

fejlődik.

Inkompatibilitás (összeférhetetlenség).

milyen

genetikailag meghatározott

jelentkezhet a bibén,

gátolja.

Az inkompatibilitási

a hibében és a petesejtben.

faiskolai gyakorlatban az alany- és nemes fajta összeférhetetlenségét fejezi ki.)

Az

a jelenség, amikor

a virágzás után

Gyümölcskötődés.

képződött

a megtermékenyült

és gyümölcsként

virágból

a fán maradnak. Öntermékenyülés (autofertilitás, autokompatibilitás).

gyümölcskezdemények

fejlődésnekindulnak

Gyakorlati szempontból

akkor beszélünk, ha a gyümölcsfajta (klón) önmagában tele-

a gazdaságos termesz-

termést hoz, s a gyümölcsökben csíraképes magvak

öntermékenyülésről

pítve, a saját virágporával való megporzás eredményeként

téshez megfelelő mennyiségű

képződnek.

Önmeddőség(idegentermékenyülés, autosterilitás, autoinkompatibilitás). Gya-

korlati szempontból

(klón) önmagában telepítve nem hoz

vakkal

dályozott. Természetes parthenokarpia.

akkor beszélünk, ha

a gyümölcsfajta

és csíraképes mag-

aka-

öntermékenyülésről

megfelelő mennyiségű

termést, vagy ha dicbogárnia miatt az öntermékenyülés

Szabályos megtermékenyülés

rendelkező

nélküli terméskép-

hatás következté-

A gyümölcsökben nincsenek mag-

a magház rendszerint valamilyen rendellenes stimuláló

fejlődik.

fejlődikcsíra.

ződés,

ben növekedésnek indul és terméssé vak vagy a létrejött magvakból nem

Apomixis.

lett magvak vannak. A keletkezett magvak genetikailag

Metaxénia és xénia.

gen

való megmutatkozása.

Természetes

Megtermékenyülés nélküli

virágpor hatásának-

a

külső

gyümölcshullás.

a gyümölcsökben jól fej- kiegyenlítettek

A megtermékenyített fajta gyümölcsén (termésén) az ide-

magképződés,

(apai)

és

jellemzó'k megváltozásában -

belső

többnyire hormonális hatásokra növények többségénél három el.

A megtermékenyülés után a gyümölcs három egymásba át-

A gyümölcsök

gyümölcstermő

hullási periódusai. A

bekövetkező

hullási periódus (virágzás utáni, júniusi és érés

Gyümölcsfejlődés.

előtti) különíthető

folyó szakaszon (növekedés, érés és öregedés) való átmenete.

Technológiai alapfogalmak

Alternancia (szakaszos terméshozás

j. A kevés termést hozó (kihagyó) évek és

a

lajdonsága, de kiváltásában szerepe lehet még az

nak (pl. fagykár) vagy a

nagy

(spontán

évek váltakozása. Többnyire a fajták öröklött tu-

környezeti hatások-

gyümölcsrit-

termésű

termő)

előnytelen

termesztési gyakorlatnak (pl. évben) is.

szakszerűtlen

termő

kítás elhanyagolása a spontán

Apadási veszteség. kenés. Romlási veszteség.

A tárolás során a gyümölcs tömegében bekövetkezett

A gyümölcsök romlásából

csök-

adódó tárolási veszteség, amely-

nek oka élettani változásokban vagy gombás betegségekben

keresendő.

Egyszerűtároló. A tároló belső légterének hőmérséklete és páratartalma csak a

nyílászárók célszerűcsukásával vagy nyitásával korlátozott mértékben szabályoz- ható.

Változatlan légterűtároló (VL).

Olyan gyümölcstároló, amelyben a hőmérsék­

let és a relatív páratartalom szabályozható, s szükség szerint a termen belüli lég- csere is kívánság szerint megoldható. A hűtés módja szerint megkülönböztetünk közvetlen hűtésű, közvetett hűtésű és köpenyhűtésű tárolókat

Szabályozott légterűtároló (SZL). A tárolóban levő gyümölcs légzésének lassí- tása érdekében a tárolónak nemcsak a hőmérsékletét és páratartalmát, hanem a betárolt gyümölcsök igényének megfelelőell a légtér co 2 és 02 tartalmát is szabá- lyozzák. Sass két klasszikus változatát kölönbözteti meg: a) egyoldalú szabályo-

a co2 tartalmat szabályozzuk), b) kétoldalú szabályozott 02 tartalmat is szabályozzák).

ULO tárolás (alacsony oxigéntartalmú légtérben tárolás). A szabályozott lég- terű tárolásnak egy speciális típusa, amikor a tároló oxigéntartalmát nagyon ala- csonyan (kb. l%) tartják s rendszerint a C0 2 tartalmat is erősen lecsökkentik. Az arra alkalmas fajták esetében nagyon meghosszabbíthatja a tárolási időt, de nem minden fajta gyümölcse bírja ezt a tárolási módot.

zott légterű tárolás (csak légterű tárolás (a co2 és

Á

GYÜMÖLCSÉSZET MORFOLÓGIAI ALAPJAI

A gyümölcstermő növények testalakulása fajonként és sokszor fajtánként is nagyon eltérő. A fajokra jellemző legáltalánosabb jellemzők alapján termesztett gyümölcstermő növényeink Gyúró nyomán az l. táblázatban bemutatott csopor- tokba sorolhatók (ll, 14).

l. táblázat:

Gyümölcstermő növények csoportosítása hajtásrendszerök alapján (Gyúró nyomán)

Gyümölcsfák

Csejék

Félcserjék

Éveló'k

 

kisebb fák

alma

birs

piros ribiszke

málna

szamóca

körte

naspolya

fekete ribiszke

szeder

nasi

mandula

köszméte

szedermálna

cseresznye

mogyoró

riszméte

meggy

csipkebogyó

homoktövis

kajszi

bodza

szilva

áfonya

dió

fekete berkenye

gesztenye

húsos som

házi berkenye

japánbirs

az, hogy a föld feletti hajtásrendsze-

a

rük két

legalsó korona-elágazás közötti rész, amely a föld alatti gyökérrendszert és a koronát

a törzs felett elágazott ágrendszer. Gyúró

megkülönböztet természetes, mesterséges és alakított koronákat. A korona

A

nagyon

ritka koronájú fák vázágai alig ágazódnak el, és az oldal-

ágak között sok az üres tér. (13). A fák csoportjába tartozó gyümölcsfajták fajtáinak

esetek

is vannak, amelyekre a fajok ismertetésénél kitérünk. Az egyes gyümölcsfajok fajtá-

ira jellemzőtermészetes koronaalakokat és a növekedési erély szerinti csoportokat a fajok növekedési sajátosságainál mutatjuk be.

A cserjék esetében a föld feletti hajtásrendszer közvetlenül a föld felett elága-

A

kapcsolja össze. A gyümölcsfa koronája

A fák és a

kisebb a törzsre és

fákjellemzője

bokorszerű

részre -

a koronára - tagolódik.

A törzs

a

gyökérnyak és

sűrűsége

szerint nagyon

sűrű

másik végletnek

többségére

közepesen

és ritka koronákat különböztet meg.

ki.

sűrű

sűrű, sűrű,

korona esetében a korona egész térfogatát hajtásképletek töltik

tekinthető

az akrotóniás (csúcsi) elágazási rendszer, de

ettől eltérő

jellemző

zódik. szer) s a

rendszere fajtánként eltérőlehet, ezért bemutatásukra a faj- és fajtaleírásoknál

rül sor.

fajonként

A fajok fajtáinak többségére

cserjetörzsből

a bazitóniás

(alapi elágazási rend-

részük két évig

él,

jellemző

való megújulási képesség.

alakulatok,

hiszen

A bokor babitusa és elágazási

ke-

s

rü-

lom-

A félcserjék sajátos módon a

eltérő

történik.

föld feletti

alatt

megújulás

a földfelszín

képződött különböző

fejlődésének,

A szamóca

gyümölcsfajunk,

évelő tőrózsás

gyekből

bozatának sajátosságait és a növények részeit a faj jellemzésénél mutatjuk be.

Az év

a koronában a

gallyak

(2-5

koronarészek találha- (egy éves lombtalan éves lombleveles szár-

különböző időszakaiban

ágak

(5

évnél

hajtások

idősebb),

következő

vesszők

tók meg:

szárképlet),

képlet), rügyek, lomblevelek, virágok és gyümölcsök.

éves),

a fán

levő első

(tenyészidőszakban

A gyümölcstermő

12, 13,

alvórügyek

alapján csoportosíthatjuk

18). Kihajtás szerint megkülönböztetünk alvórügyeket és hajtórügyeket

közé tartoznak azok a hajtásrügyek, amelyek egy vagy több évig

kialakulásuk után rögtön kihajtanak

Fejlettség

növények rügyeit több szempont

(ll,

Az

nyugalmi állapotban maradnak. A és azokból valamilyen hajtásképlet

hajtárügyek

fejlődik.

szerintfejlett és fejletlen rü-

gyek

különíthetóK: el. Fejletlen rügyek általában a vesszóK: alapi részén vagy a rövi-

szerint megkülön-

debb vesszóK: oldalán

Helyzetük, elhelyezkedésük

képződnek.

böztethető

magános,

csoportos,

csúcsrügy,

végálló

rügy,

oldalrügy

és

rejtett rügy.

Gyümölcstermő

növények esetében egyrészt a vesszóK: visszametszése után a leg-

felsőrügyet nevezzük végálló rügynek, de egyes gyümölcsfajok esetében (pl. mo-

gyoró) gyakran a hajtások végén végálló rügy

A

rügy ek

minőségük

18). A

hajtásrügyek

vagy

a csúcsrügy helyett. csoportba sorolhatók (ll,

s kihajtás esetén virágot fej-

generatív hajtásképletek szerint speciális nevek-

képződik

tartalmuk szerint két

keskenyek, megnyúltak, hosszúkásak,

fejlődik.

A nagyobb és duzzadtabb

belő­

lük kizárólag csak hajtás

lesztőrügyek

a

kinézetű,

belőlük képződő

akkor beszélhetünk, ha a

kel illethet61c

termés) fejl6dik.

Amennyiben a rügyb61 a virágon (virágzaton) kívül még levelek is fejl6dnek, ak-

kor

rügyb61

A

szó

pontos értelmében

szerv (virág

virágrügyr61

csak

reproduktív

vagy virágzat majd

vegyesrügyr61

kell beszélnünk.

Egyivarú virágokat fejleszt6 gyümölcsterm6

a

növényeinknél a n6virágrügy kezdeményét tartalmazó rügyet

termősrügynek,

porzós virágzat kifejl6dését biztosítót

barkarügynek

nevezzük.

A

vesszők

keletkezési idejeszerint ismerünk

első-

és másodrendűhajtásképle-

teket.

Az

els6rendű

vesszó'k a vegetáció megindulásakor közvetlenül a hajtás, il-

letve vegyesrügyb61 képz6dtek. A

hajtás

leveleinek hónaljában lev6 rügyb61 fejl6dnek a vegetáció meghatározott id6sza-

kában.

gyenge a csúcsi elágazódási hajlam. Er6s apikális (csúcsi) elágazódási hajlam ese-

de az 6szibar::tck eseté-

tén nem vagy csak ritkán fejl6dnek

gyakoriak, amelyeknél

vessz6k pedig az

a fajtákon

vessz6k,

els6rendű

másodrendű

azokon

vesszó'k általában

Másodrendű

másodrendű

ben akár termó'korú fákon is el6fordulhatnak. Rendeltetésük vagy funkciójuk alapján megkülönböztetünk

növekedési

és

ter-

mővesszó'ket.

Van

olyan eset, amikor nincs

éles elkülönülés

(pl. 6szibarack).

A

növekedési

vesszők

beérett, többnyire csak hajtásrügyet tartalmazó hajtásképletek.

A gyümölcsterm6 növényen elfoglalt helyzetük szerint léteznek:

vezérvesszők:

csúcs

ill.

végálló rügyekb61 fej16dnek,

hosszanti növekedését biztosítják;

olda/vesszők:

oldalrügyekb61

képz6dnek,

többnyire

s a vázágak és a sudár

a term6részek alapját

képezik;

fattyúvesszők(vízhajtások):

tővesszők:

id6sebb részekb61, rejtett rügyekb61 törnek el6;

(pl. t6sarjak a cserjéknél

félcser-

a gyökérnyakból törnek el6

ill.

jéknél, fák esetében az alanyokból el6tör6 vesszó'k);

gyökérsarjak:

a gyökéren képz6dött járulékos rügyekb61 képz6dnek

(pl.:

málna, meggy, szilva).

A termővesszó'krefajonként

vagy fajcsoportonként eltér6 hoszzúság illetve rügy-

alakulás jellemz6,

ezért azokat

a fajok

növekedési sajátosságainál jellemezzük

részletesen.

A gyümölcsterm6 növények reproduktív szervei a

virágok

és a

termések.

Ezen

szervek felépítését és f6bb jellemz6it az egyes gyümölcsfajoknál jellemezzük

ALMAGYÜMÖLCSŰEK

Táplálkozásbiológiai érték

Alma

"szeretnék

almából várost,

egész köztársaságot

"