Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke - tőkedefiníció = anyagi vagy elsajátított formában felhalmozott munka

– felhalmozáshoz időre van szükség - a világ szabályszerűségének alapvető elve → megakadályozza a véletlent (l. rulett): cselekvő számára nem lehet minden egyből lehetséges/lehetetlen - fennmaradási tendencia: a tőke termelhet profitot, de újratermelheti saját magát is - eloszlási struktúrája a társadalom belső struktúrájának felel meg - társadalmi csereviszonyok nem merülnek ki az árucserében → a gyakorlat általános közgazdaságtanának nem elég a gazdasági tőkével számolnia, mivel a látszólag megvásárolhatatlan dolgoknak is megvan a maguk ára – azért nehéz pénzre váltani őket, mert éppen a gazdasági jelleg szándékának tagadásával jöttek létre → a tőkének különböző fajtái léteznek: előfordulásuk a felhasználhatóságuk területétől, illetve a transzformációs költségek mértékétől függ - tőkefajták: o gazdasági tőke – közvetlenül pénzzé konvertálható – tulajdonjogban intézményesedik o kulturális tőke – gazdasági tőkévé konvertálható – iskolai titulusokban intézményesedik o társadalmi tőke – gazdasági tőkévé konvertálható – nemesi címekben intézményesedik - kulturális tőke - „forrás”: iskolai siker nem a veleszületett természetes képességekre vezethető vissza, hanem a különböző osztályok által birtokolt kulturális tőkére – ez határozza meg, hogy a gyerekek milyen speciális profitot érhetnek el az iskolai piacon - emberi tőke közgazdászai: - csak a pénzben kifejezhető/közvetlenül azzá konvertálható beruházásokra koncentrálnak - nem tárják fel, hogy ennek milyen jelentőségek tulajdonítanak az egyes rétegek - nem hozzák kapcsolatba az emberi tőkét a nevelési/reprodukciós stratégiákkal o kulturális tőke transzmissziója a családban → a tehetség is kulturális tőkeberuházás eredmények o iskolai titulusok hozadéka is attól függ, hogy mennyi öröklött kulturális tőkével támasztják alá 1. inkorporált kulturális tőke - belsővé tételt feltételez – elsajátítási folyamat hosszú időt igényel – személyes beruházást (lemondás, áldozatok) - családi nevelést is számításba kell venni: oktatási piac igényeihez képest ez jelenthet megtakarított/elvesztegetett időt - a személy tulajdonságává válik → nem elvehető, de nem is adható át gyorsan (↔ más tőkék) - az elsajátítás módja (öntudatlanul/tudatosan) rajta hagyja a nyomát, meghatározza az értékét - társadalmi átörökítés révén adható tovább, DE ez rejtetten történik – emiatt szimbolikusnak tekintik (ami csak a piac azon területein jövedelmező, ahol a gazdasági tőke nem mozgósítható) - nagy a különlegességi értéke → anyagi/szimbolikus profitok kiindulási alapjává válik - a különlegességi érték tulajdonképpen abból adódik, hogy nem mindenki képes gyermekeit a minimumszint fölött is taníttatni → kulturális tőke egyenlőtlen eloszlása → profitot lehet általa elsajátítani/létre lehet hozni olyan mechanizmusokat, amelyek újratermelik a tőkét/egyenlőtlenséget - szimbolikus hatékonysága átadásának logikájából ered: felhalmozása csak ott megy végbe időveszteség nélkül, ahol a család elég kulturális tőkével rendelkezik (→ legleplezettebb tőkeátörökítési forma, ami akkor is működik, ha az egyéb átörökítést szankcionálják) - a gazdasági és kulturális tőke közti kapcsolat = az idő, amit a család gazdasági kényszerektől mentesen tud biztosítani az elsajátításhoz 2. objektivált kulturális tőke - anyagi hordozók révén adható át, de használatához inkorporált kulturális tőkére van szükség - kulturális javak feltételezik az anyagi elsajátításhoz szükséges gazdasági tőkét és a szimbolikus elsajátításhoz szükséges kulturális tőkét is → káder munkaerők speciális státusa: anyagi szempontból nem tulajdonosok, de egy speciális tőkeforma birtoklásából húznak profitot

amelyek a kölcsönös ismertség/elismertség viszonyainak tartós birtoklásából adódnak → csoporthoz való tartozás fontossága . nyelv) 3.viselői összehasonlíthatók/felcserélhetők .egyúttal az is a feladata. hogy megvédje a csoport tagjait .egyes tagok által birtokolt tőke valamennyiük számára hitelforrás .→ kulturális tőke tulajdonosainak kollektív hatalma növekszik – konkurens helyzetben vannak a gazdasági tőke tulajdonosaival . minél nagyobb a tőke maga – l.oktatás expanziója → diplomák inflációja – gazdasági és kulturális tőke közötti váltóárfolyam megváltozott .objektivált kuturális tőke autonóm és koherens – nem korlátozódik a használók inkorporált kulturális tőkéjére.társadalmi tőke = aktuális/potenciális erőforrások. amelyek fenntartásához hozzájárulnak – ezek társadalmilag is intézményesülhetnek: közös név felvétele. hogy ki lehet jogosult a képviseletre. más intézményesülési aktusok → anyagi és szimbolikus szempontok összekapcsolódása a csereviszonyokban . exkluzív klubok) – kapcsolatháló létezése soha nem természetes/végleges → folyamatos intézményesítő tevékenység: .tőkeátalakulások .képviseleti logika: a csoportot a képviselővel azonosítják .beavatottság légkörét állandó cserék termelik újjá o ezek kölcsönös ismertséget/elismerést feltételeznek és eredményeznek o egyúttal a újratermelik csoportot és annak határait is: minden új tag veszélyezteti a csoporthatárokat.szabályozni kell.a társadalmi tőke újratermeléséhez elengedhetetlen a folyamatos kapcsolattartás .inkorporált kulturális tőke biológiai korlátait hivatott kiküszöbölni objektiválás révén → iskolai titulusok a hordozó személyétől függetlenül garantálják a különbségek az autodidakta/jogilag elismert kulturális tőke között .csoporthoz való tartozásból származó profit lehet az ezt megteremtő szolidaritás alapja – pl.egyéni társadalmi tőke függ – a kapcsolatháló kiterjedtségétől – a kapcsolatok által birtokolt tőkétől (nem függetleníthető a tagok gazdasági/kulturális tőkéjétől. mesalliance) o léteznek a legitim kapcsolatokat lehetővé tevő/illegitimeket kizáró intézmények → látszólag véletlenül alkalmat/helyet/gyakorlatokat teremtenek a homogenitás megőrzésére .elfogadtat/elismertet valamit – intézményes elismerést kölcsönöz az egyén által birtokolt kulturális tőkének (teremtő mágia) . sztárok) . intézményesült kulturális tőke .társas kapcsolatok olyan csereviszonyok alapján léteznek.titulus = kulturális kompetencia bizonyítéka. ismertség szerepe (pl. concours – az utolsó sikeres vizsgázó és az első elutasított közötti minimális eltérést lényegi különbségként rögzíti .időbe és pénzbe kerül (gazdasági tőkét feltételez) .gazdasági tőke és kulturális tőke váltóárfolyama: a végzettség megszerzéséhez szükséges pénzbeli érték. ezért a csoport feladata ellenőrizni a kapcsolatokat (l. amíg elsajátítják és eszközként használják (pl. a cím viselőinek kulturális értéke ahhoz a pénzbeli értékhez kapcsolódik.intézményesítési rítusok o tartós/hasznos kapcsolatok létrehozása/újratermelése miatt szükséges o lehet tudatos/öntudatlan o alapulhat szubjektív érzésen/intézményes garanciákon (beavatottság) .független a hordozó személyétől és attól a tőkétől is. amivel ténylegesen rendelkezik o pl.delegáció – a képviselő kezében összpontosul a csoport teljes társadalmi tőkéje → olyan hatalmat biztosít neki. ellenkező esetben a csoport legitim képviseletéért folyó harc gátolhatja a csoport tőkéjét + meg kell akadályozni a társadalmi tőke céltól való elidegenítését is . de nem is redukálható le erre) . de csak addig működik. aminek semmi köze nincsen az illető személyes súlyához . amit a munkaerőpiacon kapnak (függ a különlegességi értéktől) . tartós/jogilag garantált konvencionális érték .szükséges hozzá bizonyos kompetencia is (felismerni/kihasználni a hasznos kapcsolatokat) → a társadalmi tőke felhalmozására felhasznált munka annál jövedelmezőbb.

mintha öncélú lenne . hogy milyen az apadási arány/elrejthetőség .tőkeátadás: – reprodukciós stratégia – legitimációs stratégia . kötelezettség csak akkor vehető igénybe. gazdasági szempontból ez pazarlás. de azok nem vezethetők rá vissza teljes egészében – sajátos hatásuk ugyanis csak akkor elérhető.tőkerekonverzió a tőke újratermelésének stratégiai alapja – annak függvényében használható. ha elleplezik gazdasági alapjukat (leküzdendő az ökonomizmus – minden redukálható a gazdaságra – és a szemiologizmus – gazdasági alapokról való elfeledkezés – is) . főleg a generációk közötti tőkeújratermelésben . de az átalakítás minden esetben költséges – pl.gazdasági tőke a többi tőkefajta alapja.tőkefajták átváltásának általános értékalapja a munkaidő = tőke formájában felhalmozott munka + átalakításhoz szükséges munka o gazdasági tőke → társadalmi tőke: cserekapcsolat elveszti monetáris jellegét és megváltozik a csereviszony értelme is.a leplezés növeli az apadási arányt.. hogy a család tegye lehetővé a munkaerőpiacra való későbbi kilépést.tőkefajták látszólagos összeegyeztethetetlensége bizonytalanságot visz a tranzakciókba o társadalmi tőke: fennáll a kötelezettségmegtagadás esélye o kulturális tőke: átadásának nagy a kockázata + igényli az oktatási rendszer támogatását (iskolai titulussá alakulás) → oktatási rendszer elvonhatja a családoktól a hatalom/privilégiumok átadásának monopóliumát .a kulturális és társadalmi tőke gazdasági tőke révén érhető el.minél inkább akadályozott a gazdasági tőke átadása. hozadéka hosszú távú és nem garantált . mivel a befektetés csak idővel térül meg és nem is biztosan o gazdasági tőke → kulturális tőke: felhalmozáshoz idő kell és az. annál jellemzőbb a kulturális tőke formájában való rejtett körforgalom – az oktatási rendszenek különleges szerepe van ebben miközben a kívánatos pozíciók elérésére jogosító címek piaca egységesedik . ha a kapcsolat hosszabb ideje áll fen úgy.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful