Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

..6. éghajlati tényezők .... A tápanyagszükséglet meghatározása ..................4.1...2........... A zöldségnövények csoportosításának szempontjai .....9.............................1.......... Hőmérsékleti igény ...............................................TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ......... A gyümölcstermő növények szervei ......1.............1........................................... 35 2.. 25 1...............................................3... termesztő létesítmények .................1.......................................... 12 1...................... A termesztő létesítmények ...................................................................Gyümölcsszüret ........................... A zöldségfélék környezeti igénye .........................................4................................................................ 10 1............................... 5 1....3........ 5 1...............................5.....3................................................................9....................................... 27 1..... 37 2............2....2..... 21 1................................................. 31 2.............. A talajigény .................... Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre ................................................ Talajtani tényezők ....................................................... A fényigény ........ 8 1.....................1...10.................1...........1............2.................................................. A vízigény ............................................................................................. 14 1......................................8............................................ 23 1........................1..............................1........................ A vetés ............ Gyümölcstermő növények terület.............................................. A fa és cserje testalakulása ....................... Metszést kiegészítő eljárások .. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ........... A gyümölcstermő növények szaporításának módjai ...........................................9.................................. 6 1..... 31 2...................... 17 1........6.......10.................10........ 8 1................5................... kezelése. Éghajlat...................................................................................... 36 2.........3. Tápanyag-gazdálkodás ......................8.......2. 31 2.. 24 1................................................... Ültetvények területmegválasztása .... A makro.........8..............................3...................2..........................................................1...........2............................. környezeti igénye . Gyümölcstermő növények ökológiai igénye .....................................................................2..................... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben........ 15 1................................................ 7 1...................................... 28 FELHASZNÁLT IRODALOM ..........1................ 11 1............... A zöldségfélék csoportosítása................................................2.........................................A termőfelület alakítása és fenntartása .................................... A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása .... Egyéb ápolási eljárások ......2...... tárolása .2...................................5........................ 31 2.......................................................1.................. 17 1.....................................................1...........................5................ GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ...........3..........3........................... A gyökérrendszer ............... 26 1.................3................................. 25 1............................. Gyümölcsültetvények létesítése .........................................2..............10..........................1................2....... 33 2..............3................................6............ A szervestrágyázás .......................... Domborzati tényezők ................................................................................................. 35 2.....2............................................. A palántanevelés ... 36 2.................................1....... A telepítési terv .......... 18 1................ A zöldségfélék szaporítási módjai.......... A zöldségfélék termesztési módjai ............2..és a talaj előkészítése................... 6 1.... 21 1.... 6 1............................ Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ...............2......7. 10 1.. 6 1. 4 1......... Gyümölcstárolás ...........6........................ 30 2............................4.............. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS .1......................... 12 1..... 12 1.........................3................................... 5 1........... A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból .3...................................1....... csomagolása. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai...... 37 4 ........9...........................10....és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben ........................ A gyümölcs betakarítása.. 11 1..... 5 1....................................................................................... A zöldségfélék termesztési módjai............................................................................. 9 1..........2.....1..

................. 48 3.. A talaj-előkészítés................................................................................................................................................. A fiziografikus tényezők ............................................................................ Talajművelés ............ 39 2....................4...........5......2.........3................... 60 3....... 45 3.4. Zöldmunkák .............................3.......................................................................................................... Rügydugványok ................................................... 49 3.................... 46 3.......... A szőlő betakarítása ...............1.... tápanyag-gazdálkodás. 46 3............3..... 45 3...1.....2.................... 50 3............... 43 3.......................... A hajtás és oldalszervei ....................................................................................... Zöldségnövények betakarítása................. Ápolási munkák.. 63 3........ A virágzat és a fürt ..................................6........ SZŐLŐTERMESZTÉS ..............3........................................................6....................3...................................................................................................... 47 3.................................................. egyszerűbb tartósítási eljárások .......2.............................................................................................5...................................... 64 3................. 56 3.............................1......2.. A szőlő telepítése ...............................1..........................................................................4. A szőlő szaporítási módjai ....... Az edafikus tényezők .......... A gyökérzet ............................................... 43 3............................................................. 66 5 ...5.....................................................................................................................3......................... 50 3....... Magról történő szaporítás ............2.............. Öntözés .............2............. áru-előkészítése..5. 49 3........................................................................ 64 FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................. Gyökeres dugvány előállítás ..................................2.............. A szárrendszer .........................4................. 49 3......... Tápanyagpótlás..........1......6.......... 64 3.................................................................. 40 FELHASZNÁLT IRODALOM ...2....................1..................... 53 3......................................................2................................3.......3........... 46 3.........................................................4........................................................................ kezelése..........6......... 59 3..................1................... A szőlő növényvédelme .......... 58 3...........................................5........................... Szőlőoltványok előállítása ............ 44 3.............................................. A biotikus tényezők ....................... vetés ............................... A klimatikus tényezők ...... 62 3..... 38 2........................................2.............................3........................... 58 3................2........ tárolása......................................................3................................................. Csemegeszőlő betakarítása ....................4..1........ Ivartalan szaporítás..........................5............................................5....................................5.....1................ 43 3....... Termőkorú szőlő ápolási munkái ...............................5........... 42 3............ 61 3.1...................................................... A fiatal és termő ültetvények gondozása..............5...................................6.. Borszőlő betakarítása ....................... A szőlőnövény részei (morfológia) ........................... A szőlő környezeti igénye ..............................

Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. annak főbb feltételrendszereivel. 2011. kereskedelmi viszonyokat. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. Nyíregyháza. melynek növénytani.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. – a zöldségtermesztést. -irányítást) és értékesítést igényel. sohasem feledve a környezeti. és a termesztéstechnológiával. kielégítése. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt.és fitotechnikai tényezőkre. A globalizált világ jóléti termelésirányításában. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. amely eltér a ma megszokottól. megegyezik a kertészeti tudományokéval. év végén a szerkesztő 7 . különös tekintettel az öko. Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. a piac. – a szőlőtermesztést. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. így: – a gyümölcstermesztést. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában. az általános. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek.

szilva. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor.1. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. málna. a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése. birs. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. piros és fekete ribiszke. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. A dió egyes. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja.2. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. A gesztenye mérsékelt égövi növény. tudnunk kell. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. köszméte. ill. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre.1. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma. meggy. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. b. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. Nálunk későn virágzik. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. A fényigény a. 1. dió és gesztenye. kajszi és a mandula. inkább a nyári forróság az. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. amely lombhullást. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. c. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. hideghatás is. a Budai hegység.1. szamóca és a szeder. a Mátrai hegyvidék. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún.1. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. 8 . d. cseresznye.1. a bogyók perzselését és hullását okozza. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre.

a szamóca. talajtani és domborzati tényezők). bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. Közepes vízigényűek: A cseresznye. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól. a szeder és a feketeribiszke. – a talajvíz mélysége. a dió. 1. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása.2. cseresznye. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. c.4. a szilva. 1. a kajszi. szilva. a mandula.3. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. a birs. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. cseresznye. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. b. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. amelyek termőrétege mély. az őszibarack. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. meggy és a kajszi – előnytelen. A vízigény a. ribiszke és a köszméte 100 cm. – a kötöttsége. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. az őszibarack. Az alma. őszibarack.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. – a talaj szerkezete. dió és a gesztenye esetén 150 cm. részletes megismerésének. cseresznye. a birs alanyon nevelt körte.1. míg a málna. – a tápanyagtartalma. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. a piros ribiszke és a köszméte. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. A körte. Éghajlat. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. – mint a magonc alanyon nevelt körte. a cseresznye és a málna.1. b. meggy és a dió. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak. birs. 1. a málna. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. a körte. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. d. mogyoró. 9 .2.1. a szamóca és a köszméte. 1. a mandula. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. szilva. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma. – a levegőzöttsége.

az ún. fény és a levegő mozgása tölti be. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. a törzs és vázágak. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. ezt követik a hajtásrügyek. Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. csapadék. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. 6°C. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet.2. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. télen a -25– -30 °C-os hideg. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. Az egyik maximum június-július hónapra esik. víz. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. fajták és alanyok talajigénye eltérő. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. Az egyes gyümölcsfajok. majd a vesszők. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják. ez azonban tájanként változó mértékű. biológiai nullpont. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm.2. mogyoró. s bekövetkezhet a hő halál. 1. valamint más életfolyamatnak. A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. gesztenye) megtermékenyülését segítik. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük. A téli alma biológiai nullpontja pl. virágok és a terméskezdemény.5°C. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz. 10 . A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. az őszibaracké 9. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni. a Dunántúlon 600-700 mm. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken.

szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. a málna. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. ez a következő évben termést hoz. a szilva és az őszibarack. 11 .3. főtengelyük a fatörzs. Félcserjék. a körte. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. a szilvát. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. a körtét. évelő növények. Almagyümölcsűek. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. Ilyen alakulású a birs. A törzs és a korona alakulása külön. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. melyek a koronát képezik. a szeder és a szamóca. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. de szemben a cserjékkel. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. melyek alsó része fásodik. Ezek fokozatosan elhalnak. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő. Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. de föld feletti részük levélzet. Csonthéjas gyümölcsűek. hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. lédúsak.A talaj az a tényező. Nincs főtengelyük. a málna). a mandula. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. a diót és a gesztenyét. A termésük hasonló. a meggyet. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. majd ezt követően elpusztul (pl. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. ez a termésük. 1. délkeleti és délnyugati lejtők. a mandulát. a mogyoró. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. Ezen helyezkednek el az ágak. főtengelyük szintén nincs. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. a birs és a naspolya. a felső része lágy szárú. Cserjék. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. a kajszibarack. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. Ide tartozik az alma. a cseresznyét. 1. Bogyós gyümölcsűek. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. fatermetű gyümölcstermő növények. gömbölyű alakúak. a naspolya. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. Héjas gyümölcsűek. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. az őszibarackot.3. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. bár arra is akad példa. a ribiszke és a köszméte. A dió. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye.2. a kajszit. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. a köszméte. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. Csoportosítás a testalakulás. Dudvaszárúak. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. Ide soroljuk az almát. a meggy. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni.

a talajforgatással egy időben a talajba keverhető. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása. Talajfertőtlenítés 12 . eltávolítása. azok környezetének rendezésére.4.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). elektromos hálózat kiépítése. Gyümölcstermő növények terület. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. 1. vagy egyéb zöldtrágyanövény. amely mennyiség a kijuttatást követően . ami lehet több éves pillangós. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése. a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. feltöltő szerves. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást. ill. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. stb. – vízelvezető csatornák. kémiai és biológiai talajjavítással. – kerítések. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. utak. A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük.és műtrágya-dózisokat. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. ősz elején elvégezni. A kialakított. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. esetleg víztározók építése. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. mint a nitrogént.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. Talajforgatás Célszerű nyár végén. – szélvédő fasorok létesítése. A forgatással egy időben. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. idegen anyagoknak. ügyelve arra. E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. A talaj-előkészítés legfontosabb. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. épületek törmelékeinek. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre.

Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. kora ősszel kezdődik és késő őszig.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. A gyümölcstermő növények. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet.5. s legvitatottabb területe. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. fonálférgek. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. 1. késleltetése. mennyiségileg is jelentős. Szabályozza a plazmakolloidok működését. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. A makro. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból. Az első. vonják ki. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák. mint pl. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. a cserebogárpajorok. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. stb.1. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. Foszfor: A foszfor a növények energia. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. Ezért nagy jelentőségű.5. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése. eszközének meghatározása. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. 1. meghatározója. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén. Ahhoz.és szénhidrát-gazdálkodásának. kiterjedése. oxidációs-redukciós folyamataiban. 13 . enzimek. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. A gyümölcstermő ültetvények évelők. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. tél elejéig tart.

Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. kétévenként. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni. – az összes sótartalom. stb. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha). illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. különben idő előtt elbomlik. Kötött talajokon ritkábban. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől.5. – a CaCO3 -tartalom. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna.3. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. Ezek testükbe építik a nitrogént. – a talaj kémhatása. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha). 1. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. július második fele és augusztus első fele közötti időszak. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. Cink: A cink számos enzim alkotórésze. amely egyébként gyorsan lemosódna. így növekedési rendellenességet okoz. 14 . Stimulálja a generatív folyamatokat. A talajvizsgálat. négy-öt évenként. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás. – a talajvízszint-mélység.2. A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. – a humusztartalom. – a talaj kötöttsége. – a leiszapolható rész. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik.5. 1. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg.

– magas törzs: 150 cm felett. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. gyökerek ágaznak el. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. A törzs keresztmetszete rendszerint kör. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. a vadalma. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el. Az osztódó szövet. 1. mégpedig a földben található gyökér. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek.6. befelé faszövetet hoz létre. a gyökerezés mélysége. másodrendű stb. de erősebben elágazódik. rossz vízgazdálkodású talajban. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. vadkörte.és/vagy járulékos gyökérrendszer. A gyümölcstermő növények szervei 1. Feladata. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába. mint a vad alanyon lévő növények. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. kötöttebb.és a föld feletti hajtásrendszerből. és évente kifelé háncsot. – alacsony törzs: 60-80 cm.1.2. pl. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. vadcseresznye. elágazott ágrendszer.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel. – közepes törzs: 90-120 cm. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. A törzs feladata a korona tartása. Ha a talaj levegőtlenebb. vagy kissé elliptikus. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik. vagy raktározása. Ezek a szövetek raktároznak is. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. hogy az asszimilációt. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. 15 . Jobb tápanyag. mint laza talajon. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő.1. mint a tápanyagban szegény. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti.6. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. amelyből az első-.6.

mindig növekedési hajtások. s rendszerint virágrügyben végződnek. termőrügyes. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. A hajtás lehet csúcs. vezérhajtásnak nevezzük. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. a dárdával. A víz. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. ők pedig a fás részeken találhatók. Rövid termővesszők: A dárda. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. amely a dárdából alakul oly módon. nyugalmi állapotban levő. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). hogy kihajtanának. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. 3-5 cm hosszú. A sima termőnyárs. Kor szerint beszélünk szemről. vessző. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. gyakran a sérülések helyén is. egyéves szárrészek. alma. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek.és oldalrügyek. körte.és oldalhajtás. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. hajtás. attól függően. amelyekben nemcsak virág.vagy virágrügyben végződik. A gyűrűs termőnyárs. oldalvezérnek nevezzük. hanem hajtáskezdemény is van. meggyre. mandulára. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. hogy milyen rügyből ered.A gyümölcsfák metszés. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. és azokból hajtás. A virágrügyek zömökebbek. A vezérvesszők (hajtások). A csúcsrügyeknek a hosszanti. vaskosabbak. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. A termővesszők beérett. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. amely rövid termővessző. s csúcsi részén három. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. vesszők. birs). A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. gyűrűszerűen alakul. vegyes rügyeknek nevezzük (pl. Cseresznyére. hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként.és termővesszőket. Az olyan rügyeket. Rendszerint karcsúak. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. vagy annál több virágrügy. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. megnyúltak és egyesével állnak. Középhosszú termővesszők: 16 . amíg a fák metszés alatt állnak. húsos állományú lesz. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. A nyárson oldalrügyek is vannak. és rügyről. gömbölyűbbek. Ha a függőleges növekedést szolgálják. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. beérett hajtást. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. A korona részei: rügy. mint a hajtásrügyek. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. ill. Azt a csúcshajtást. virág vagy virágzat képződik. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. középhosszú és hosszú termővesszők. ezek a hajtáson. Megkülönböztetünk növekedési. koronaalakítás nélkül a fajokra. hajtás. Természetesen a korona vázágát képező vesszők.

rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. ritkán virágrügyek. ideje. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. A teljes termővessző általában hármas. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. citokininek stb. a gyümölcsös helye és az alany. a méhek jelenléte stb. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta.6. amelyek az almán és a körtén hajtás-. míg a szélporozta növények a dió. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. Többek között. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. a termesztéstechnikától (metszés módja. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző.és virágrügyek. ritkítás). napfénytartam. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. vegyes rügycsoportokkal berakódott. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. Részben a tartást megalapozó vázágakat. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. 1. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. a mogyoró és a gesztenye. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz.). Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú). hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. a fák termésmennyiségétől. csapadék) is. – a fajták virágzási ideje stabil legyen. a koronában elfoglalt helyzetüktől. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. a metszés ideje és mértéke. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. míg a csonthéjasokon hajtás. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . gibberellinek. fagyhatás stb. A koronában található két. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző. mint 50%-ban fedje egymást. A jó megporzás előfeltétele. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. a művelésmódtól. A virágrügyek képződése. öntözés. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. vízvagy tápanyaghiány.3.

Fajtaazonosság. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. – Az ún.termékenyül. így egy táblába több fajta is telepítendő. sejtmegnyúlás). hogy a faiskolákból kártevőktől. az alma és a körte. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. félkész oltvány). Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. vagy szaporítóanyag (oltóvessző. ha az anyanövényen érnek be. klónt kapunk. élvezhetők. Ezért porzó fajta szükséges. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. Az önmeddőség azt jelenti. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. az így előállított szaporulat minden esetben klón. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. Jellemző rájuk. több hónapig eltarthatók.7. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. színében mutatkozik meg. Egészségi állapot. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. – érés-utóérés. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. 1. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. – öregedés. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. alakjában. hűtéssel) lassítjuk. Ezek pl. kórokozóktól 18 . Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. Tehát alapvető követelmény. – elhalás. hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány.

évi CXXXI. megsemmisítteti. elágazásmentes gyökérnyakú. a certifikáltat kék. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában. indanövény). Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras.C. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. az alkalmatlan terméket kizárja. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. technológiájuk van. jobb a vitalitásuk. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. forgalmazni. törvény szabályozza.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. A közbeoltott. termékeket narancsszínű címkével látja el. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak. fajták minősített vetőmagját. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. sarj. gyökér) használjuk. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. 19 . A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. Előírja. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. A koronába oltásnál. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. a C. vagy kínai bujtással. majd azt koronamagasságban oltani. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. egyéves csemeték előállítása. vagy szemezni. kondíciójuk. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. egyenes. szaporítóanyagát. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. mint a fertőzött.A. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. vagy ideiglenesen szaporításra. hajtás. szemzés). A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. dugványozás.

a környék gazdasági. a csapadék mennyisége és eloszlása stb. ill. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik.+2 oCon tárolhatók eredményesen. közlekedési-. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt. A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből. A szállítási távolság. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú. Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. szélerősség. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . ill. pontos munkát igényel. specializáció. termesztési hagyomány. őszibarack).és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. az uralkodó szélirány. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat.nagyon magas. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez. konkurencia. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete. hírközlő rendszer. Gyümölcsültetvények létesítése 1. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. szabvány határozza meg. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai.és feldolgozó kapacitás közelsége. kiemelkedések. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. gépellátottság. ill. ill. Lényeges a piac.8.35 körzetre osztja.8.1. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. amely az országot . A mélyedésekben belvíz. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg. Az oltványok tárolása ideiglenes és téli. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. 1. A hely kiválasztása több évtizedre. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. talajadottságainak ismerete. fagyzug. domborzati. útviszonyok. vízforrás. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. szabadföldi vermeléssel történhet. E faiskolai termékek 0 . Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati. üzemi talajtérképek. területi koncentráció. meglévő építmények. tárolókapacitás. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. energia beszerzési. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. támogatási preferencia. ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága.

stb. alak. tápanyagtartalmára. – nagyság. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. koronába oltásnál). b. a magbél jellemzői. íz. Ritkább a törzsképző alanyok használata. Termesztési és áruérték. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. konzisztenciája. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni. – beltartalmi érték.természetes és mesterséges növénytakarójának. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet.a számbavételétől sem. – a hús színe. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek .és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany. így a – héj színe és egyéb sajátosságai. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. – szállíthatóság. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket. – alany. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. gépi betakaríthatóság. – kocsány és elválása.). – a telepítés technológiai kivitelezését. A telepítési terv A terület. parásodás. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . – ültetési rendszert. – fajtatársítást. termőhelyi igény. illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. – tárolhatóság. illat. A 3000 m2. felület. –termésbiztonság. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. állománya.8. vízvezető képességére. mésztartalmára.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. kémhatására.és fajtamegválasztást. 21 . – kitárolás utáni állékonyság. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. 1. tárolási és utóérlelési igény. Alany. – repedés. c. zamat. gépi osztályozhatóság. betegségekkel szembeni rezisztencia.2. –a magtartalom.

körte. hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. azt szabályos telepítésnek nevezzük. mint a nagy fájú. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. Így. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. A sor. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. A sor. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. azaz önmagukban is telepíthetjük. sterilitás) kell figyelembe venni. hagyományos ültetvényekben. akkor nemcsak fölösleges. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét. fajtáról-fajtára. A gépi műveléshez átlagosan 2. jó kötődési hajlam. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. az 22 . Ez utóbbin belül a téglalap alakú.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. hogy legyen. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. Fontos szempont.0-2.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. egyenlő szárú. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes. alma. A biztonságos.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája. őszibarack). változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. hármas kötésű. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. a termékenyülő és a termékenyítő képességet. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. egyenlő oldalú háromszög.

Gépi betakarításhoz például a sor. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. – Az ültetési anyag előkészítése. – a V és Y alakú sövények. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. Így: – az orsó koronaforma. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. azok környezetének rendezésére is. – a nyitott koronák. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. – a szuper orsó V-alak. koronaformák a. ill. a koronaformának olyannak kell lenni. – a katlan korona. – a sudaras szórt állású korona. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel.és tőtávolságnak. a célnak megfelelően módosítható. – a sudaras ágcsoportos korona. így: – a ferdekarú sövény. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. – a termőkaros orsó. 23 . Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. b. ill. – A sorirány kijelölése. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük. valamint a katlan koronák. – a karcsú orsó. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. Olyan ültetési forma. – a gyümölcssövények. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel.területpazarlásnak tekinthető. – a kombinált korona. – Az ültetés időpontjának meghatározása. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. Így: – a természetes gömbkorona. – a szuper orsó. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett. – A sorhosszúság meghatározása. – Az utak kijelölése. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése.

A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. termőrész-képződését és gyümölcshozását. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át.9. ifjítása szerint csoportosítható. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. A metszés szerepe Az árutermelő. termőrészek képződnek. 24 . egy hosszabb távon megteremtett előny. a sudár helyzetét. A minőség javítása. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. Minden rügy kihajt.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. az erősebb növekedés mérséklése.9. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki.1. hosszú. jelentősége igen nagy volt. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. középhosszú. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. a térkitöltő elágazásokat. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. közepes törzsű. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1.1. koronaformát alakítottak ki. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő. elősegítjük a korona jó megvilágítását. sudaras koronaformák metszésének szerepe. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. magasságát határozzuk meg. a vázágak. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. a törzsmagasságot. vagyis alkalmazott élettan. Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). szögállását. a korona szélességét. vázkarok számát. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. nem más. A gyümölcstermesztés. stabil vázág-rendszerű faalakot. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. a termőrész berakódás azonban elmarad. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. távolságát.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. – enzimaktivitás. – elektromos ellenálló képesség. – savtartalom. a gyümölcs szedése. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre.2. Legelterjedtebb a meggy. 28 . – aromaanyagok. – cukor/sav arány. – magok színe. 1.1. ezért terjedt el széles körben. – etilénképződés. 3. lehet egy vagy többmenetes. A munka három fázisra oszlik. – gyümölcshús színe. – fényelnyelő képesség. – hőmérsékletösszeg-számítás. – nitrogéntartalom. – gyümölcslé-viszkozitás. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. – légzésintenzitás.és szilva betakarításnál. – keményítőtartalom.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. – szín (alap és fedő). illetve válogatva szedés. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. – oldható pektin. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. Szedési módok: – Kézi szedés.10. – gyümölcsfelszín. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. Fizikai változások alapján: – keménység. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – cukortartalom. 2. – ionkiáramlási sebesség. – gyümölcsalak. illetve a tárolóba. – klorofill-tartalom. A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. – sejtmembrán-áteresztő képesség. – gyümölcsnagyság. tartályláda kihelyezése. az áru behordása. – lenticella-parásodás.

ha folyamatosan szedjük. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. ügyelve arra. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. „keményen érett” állapotban kell leszedni. Málna: Gyorsan érik. befőzési és konyhai célokra félig. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. Konzerv. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. Érése hetekig is eltart. Ma már bizonyított. hanem előbb kell szedni. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. Kajszibarack: Fokozatosan érik. vagy teljesen zöld köszméte kell. leszedve gyorsan túlérhet. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe. kosarakba vagy zsákokba szedjük. vagy rázva. a köszméte 4-6 hétig is tárolható.Körte: Nem szabad megvárni. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. és hamarosan fonnyadni kezd. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. A csonthéjasok 2-4 hétig. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének.és zamatanyagok. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. mert sokáig a bokron maradnak. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. Akkor járunk el leghelyesebben. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. és így is forgalmazzák. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. de nyugodtan várhatunk szedésével.ne legyen egy göngyölegben. hogy 5-6 kg-nál több szilva . Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre. Lapos rekeszekbe szedjük. 1. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. 30-50 kg/fő. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. 5 cm-es rekeszekbe. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. A ribiszke 2-3 hétig. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk. ne dörzsöljük le. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap.10. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk. Dzsemnek akkor szedjük. Nem utóérő gyümölcs. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. A lehullott diót kasokba. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. 29 .ömlesztve .3. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. Szilva: Kocsánnyal szedjük. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. Ilyenkor az alapszíne megváltozik. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. Túl korán sem szabad leszedni. Konzerv célra kocsány nélkül. Kocsányostól szedjük.

– A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. ammónia. különféle módszerekkel állapítható meg.és vízellátás. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. a lehűtési gyorsaságot. vermek. a tárolási hőmérsékletet. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. az előosztályozást. ill. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. Gloeosporium. propángáz stb. a szállítás.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja.és O2-tartalmat. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. Az optimális szüretidő. a változatlan légterű (VL). a relatív páratartalmat. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. Ezt az értéket %-ban fejezzük ki. Ide tartoznak a pincék. 30 . a CO2 . alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. illetve a vegyszeres kezeléseket. ULO tárolás. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ. Monilia stb. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. a szüret. illetve az olyan épületek.és körtefajtáknak. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. – Az egyszerű. a termesztéstechnológia (talajművelés. fényesítő viaszolás). Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos.és vízellátás. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező. de az ültetvény környezeti feltételei. a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés. Alternaria. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. és pl. vagy száraz tárolás. amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. etilén). A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún. tápanyag. A legismertebbek az egyszerű. növényvédelem).1%) értéken tartják.) betegségek csökkentése. a tápanyag. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. a viaszolást. héjbarnulások. a növényvédelem stb.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. idegen szagok (motorolaj. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. 0. vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). a termen belüli légcserét. a padlások. A tárolhatóságra hatása közvetett.

méreten aluli gyümölcs kiemelése. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. csomagoló gépekre.10. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. beltartalmi értékeinek (cukor-. az őszibarack. hanem az exponenciális görbét követik. szárazanyag-tartalom. az acetaldehid stb. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. mennyiségét. informatikai eszközökre. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. másrészt a nagyobb. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. mint az exportáru esetében.) alakulását.és dél-európai. betegségre hajlamos.és fajtamegválasztással. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni. szükség van megfelelő osztályozó. 1. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. a cukor-sav arány stb.– Előosztályozás: Célja a hibás. Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre. apadási és romlási veszteség. mielőtt az a tárolóba jutna. az etilén. tehát csomagolni. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához. Természetesen ehhez az igényesebb. szupermarketek. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. az illóanyagok. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő.4.és alapszín). így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. sav-. egységesen csomagolt nyugat. fedő. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. 31 . ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. a megfelelő hőmérséklettel. korszerű szállító. erősen érzékeny viszont az alma. a szamóca. sőt hírközlő. hogy a veszteségek nem lineárisak. de ízléses kiszerelésű. hűtőberendezésekre. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok.

DE Agrár. (szerk.) (1990): Gyümölcstermesztés. T. Kutatási és Fejlesztési Intézet. A kertészeti marketing alapjai. (szerk. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Gyúró F. Soltész M. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány.) (2007): Gyümölcstermesztés. Tóth M. Debrecen. Budapest. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet. Sass P. Papp J. Mezőgazdasági Kiadó. Nyíregyháza. Mezőgazda Kiadó.és Műszaki Tudományok Centruma. Debrecen. Debrecen. (szerk.. Budapest. Nagy P.) (1997): Gyümölcsészet.FELHASZNÁLT IRODALOM G. 32 . (1973): Piacos kertészet. Gonda I. Gonda I. Tomcsányi P. Vaszily B.) (1997): Integrált gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. (szerk. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok). (szerk.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1. Budapest. (1986): Gyümölcstárolás. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése.

10. Szaporítási mód szerinti csoportosítás. Fényigény szerinti csoportosítás. Növényrendszertani csoportosítás. 3. patissoniana). így: – az uborka (Cucumis sativus). oblonga).1. Származás szerinti csoportosítás. – a tojásgyümölcs (Solanum melongena). Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás. így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). 12.1. – a pézsmatök (Cucurbita moschata). 4. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. Hőigény szerinti csoportosítás. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy.1. nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. – a sárgadinnye (Cucumis melo). 8. longum). A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. – a cukkini (Cucurbita pepo convar. környezeti igénye 2. – a görögdinnye (Citrullus lanatus). Élettartam szerinti csoportosítás. – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. – az étkezési. 11. Az öntözési igény szerint. – a patisszon (Cucurbita pepo convar. pepo provar. 2. hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába.2. A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). 9. – a bokor. Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). 33 . Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). 7.2. A zöldségfélék csoportosítása. Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. Vízigény szerinti csoportosítás. 2. vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). 5. giromontiina). 6.1.és karósbab (zöldbab. – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). – a szivacstök (Luffa aegyptica). – a sütőtök (Cucurbita maxima).

– a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). amelyeket elsősorban föld alatti részükért. hortensis). – a rutabaga (Brassica campestris var. – a kerti laboda (Atriplex hortensis). A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). rapifera). A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. – a petrezselyem (Petroselinum crispum). Egyéves és évelő növényfajok. – a turnip (Brassica napus var. – a zeller (Apium graveolens). A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). esculenta var. – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). – a fokhagyma (Allium sativum). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. secalina). A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). foliosum). – az endíviasaláta (Cichorium endivia). gyökgumójukért termesztjük. A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. longifolia). – a kárdi (Cynara cardunculus). gyökerükért. – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. – a póréhagyma (Allium porum). Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var. – az étkezési lóbab (Vicia faba). – a mezei saláta (Valerianella locusta). rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. – a földimogyoró (Arachis hypogaea). A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. répatestükért. Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum).vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – a sóska (Rumex acetosa var. – a keszegsaláta (Lactuca serriola). rapifera). sativum convar. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). sativus). rubra). – a pasztinák (Pastinaca sativa). capitata). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. – a torma (Armoracia lapathifolia). 34 . – a mángold (Beta vulgaris).– a tűzbab (Phaseolus coccineus). – a saláta.

rubra). sóska. capitata) conc. A zöldségfélék környezeti igénye 1. A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis). gemmifera). csoport: 13 oC Káposztafélék. spárgatök. Megállapították azt is. capitata provar. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. rebarbara. kötözősaláta. s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. – a leveleskel (Brassica oleracea convar. csoport: 19 oC Cékla. optimum. fokhagyma. a. – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar. – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. spárga. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. vöröshagyma. uborka. botrytis). A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . microsperma). – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar. – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar.35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. italica). torma. petrezselyem. – a kínai kel ((Brassica pekinensis). kukorica.. zeller. bab. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik. A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. bullata). Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. – a karfiol (Brassica cretica convar. – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. capitata). – a karalábé (Brassica rupestris convar. csoport: 22 oC Paradicsom. IV.A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea). saccharata).és görögdinnye. cikória. csoport: 16 oC Sárgarépa. pasztinák. gongyloides). Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb.1.) acephala). 2. – a brokkoli (Brassica oleracea var. (ssp.3. II. paprika. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak. capitata provar. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. borsó. 35 . Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. III. V. burgonya. sütőtök. retek. spenót.7 oCban állapították meg. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . fejessaláta. tojásgyümölcs. – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). maximum). csoport: 25 oC Sárga.

A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. stb. 4. a cékla. fénykedvelők. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között. Az öntözésnek számos módja ismeretes. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. paradicsomot és a dinnyét. A zárt rendszerű 36 . A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. mivel azon a termesztő alig változtathat. A hőszabályozásnak több módja. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. amely a növényfajok. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. a sárgarépa és a rebarbara.– A szár. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. sugarak. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. Közepes fényigényű a fejes káposzta. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. kelkáposzta. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. karalábé.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. a természetes napfény. a vörös. fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk. A másik. vízszállításra és a vízkibocsátásra. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. 3. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. a borsó és az uborka. hő-. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). továbbá a 800 nm feletti infravörös. 2. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. röntgen-. módszere ismert. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. a bab. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. különböző kvantumokban energiát szállít. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. A növények vízfelhasználása során három. stb. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják.és fokhagyma. Ezután naplementéig csökken. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. sugarak láthatatlanok.

A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. stb. Si. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. Ge. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. korom. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. Mn. Sn. termesztő létesítmények 2.1. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. A 2-2. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. Ag. 10-4 % = Cu. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. Ebből mintegy 4-5. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. Br. H. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. Zn. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. növekedését sokoldalúan befolyásolja. mikroelemeknek. por. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. 0. míg azokat. 0. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat.50 % = O.2. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. Mikro. 5. Ti. N. az oxigén és a szén-dioxid. ionok formájában veszik fel. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. Al. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok.01 % = S.). A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. 10-5 % = F. Rb. Hg. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. A növények fejlődését. Azokat az elemeket. illetve ultramikroelemeknek nevezzük. 10-6 % = As. Pb. Au. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek. I.10-3 % = Fe. ez 80-120 ezer hektár területet igényel. Mg.2. a kén-dioxid. Sr. Ni. Ra. Ca.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 . Mo. 37 . Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 . K.5 ezer hektár átmenetileg takart terület. C. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. Na.1 % = P. A zöldségfélék termesztési módjai. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. de lényegesen kevesebb kell belőlük. fóliával borított termesztő berendezésekben. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. Co. Ba. B.Cl. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket. 2. Fontos alkotórész még az ammónia.

fólia ágyak). műanyag borítású blokkházak). b. 38 . Csoportosításuk: a. A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. különleges szerkezetek). rebarbara. Hazánkban főként a paradicsomot. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk. 2. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. gumók. amelyre jellemző. milyen az automatizáltság mértéke. hagymák. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak.3. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. sóska. egyes hagymaféléket (sarjadék-. hogy pl. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. 2. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. váz nélküli fóliaágyas. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. a szabadföldi. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. nagy légterű fólia sátrak. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. c. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket.2. vízfüggönyös fólia sátrak.A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. Különleges szaporítási módja van a spárgának. termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként.és salottahagyma). ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. fóliaházak). fok. fólia alagutak. káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. egyszerű blokkszerkezetek. üvegházak) és fóliával takartak (pl. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). attól függően. Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó). A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag.2. stb. javított váz nélküli fóliaágyas. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket. paprikát. stb. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása.

– a magvak felragasztása hártyapapírra. – osztályozottság. – a hőkezelés. – biokémiai életképesség. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. uborka. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége.és fajtaazonosság. A használati érték kiszámításának képlete: H. cékla. dinnye). A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. amikor a földre rá lehet menni (pl. – faj. – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. – A talaj 5 . A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. – az előcsíráztatás.3. 39 . – csíraszám. burgonya egyes káposztafélék).1. az áttelelő spenót).2. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. vagy fóliára.és munkaköltség-megtakarítás. a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük.8 oC-ra felmelegedett (pl. – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. – az apró magvak drazsírozása. – Nyár. 2. gyökérzöldségek). A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész. – a magvak nagyság szerinti osztályozása. – egészségi állapot. bab. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. amely önállóan képes új generáció létrehozására. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 .é. – sűrűség. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás.2 havi időmegtakarítás. – nedvességtartalom. – a besugárzás. pl.2. – csírázóképesség és csírázási erély. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz. – a jarovizálás. – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl.3. – ezermagtömeg.

4. tömörítés. termesztő közegek készítése. kapálás. Az ültetés módja lehet kézi és gépi. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti.és ágyáskészítés. – a vetés módja (kézi vagy gépi). – a vetés helye (termesztő létesítmény.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek.ősszel (pl. szaporító tálca. kabakosok. huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. levegő. – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. A tőszám. ásó. a paradicsom). – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. káposzta. – porhanyítás lehet: tárcsázás. deszka. – május elején. – tálcás palántanevelés. – a palánták ápolása. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. – felszínalakítás lehet: bakhát. talajmaró. boronálás. – földlabdás palántanevelés. cserép). kukorica). eszköze a henger. tápkocka. gerenda. mélyforgatás. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. talajfelszín alakítás. speciális palántanevelő tálca. dózer. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. melynek célja a talaj víz-. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. káposzta. – nyáron (pl. lazítás. kézi és küllős kapa. 2. – az ápolási munkák. egyengetés. paprika. – május vége (pl. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti. altalaj tömörítés. A talaj-előkészítés. fejes saláta). és a gyomnövények irtása. altalajlazítás. káposztafélék. Ez lehet fordítás. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. barázdabehúzó. ágyás előhúzó és készítő. . kézi és gépi ásás. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. vagy állománysűrűség. talajmarás. – tömörítés lehet: hengerezés. borona. ásógép.és salátafélék). a zeller). – a magvetés időzítése. alakítását értjük. – a kiültetés. porhanyítás. – a palántaneveléshez használt földkeverékek. rigoleke. kultivátorozás. A talajművelési rendszer egy területen. altalaj lazító. Meghatározzuk a tenyészterületet. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. közepén (pl. – április végétől (pl. talajgyaluzás. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja.és tápanyag-forgalmának. tápanyag-gazdálkodás. eszköze a kultivátor. keverés. altalaj-tömörítő. eszköze a simító.és salátafélék). szkréper. – egyengetés lehet: simítózás. eszköze az eke. – a vetés sűrűsége. -gazdálkodásának alakítása. barázda-behúzás. 40 . tárgyalja. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke.

A jó vetőágy sima felületű. ökotechnikai eljárások: az éghajlat . – az üzem technikai színvonala. – pótmegvilágítás. olykor tömörítése. – a trágyaanyagok elosztásának. – fagyvédelem. – árnyékolás. – a trágyaellátás lehetőségei. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. – a takarékos anyagfelhasználást. valamint a gyommentesítés. aprómorzsás szerkezetű. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. – az üzem növénytermesztési struktúrája. fejezetben!).és műtrágyák. illetve a szedési idény meghosszabbítása. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. – fűtés. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. kellően ülepedett. eszköze a kombinátor. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése.– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. és a talaj termékenységének növelését segítik elő. így: – a trágyaanyagok megválasztása. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. amelyek közvetlenül. s gyommentes. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. A trágyaanyagok lehetnek szerves. a zöldségnövény levelére. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk. E munkafolyamatot akkor végezzük. 41 . – a trágyázás időpontja. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c. rendszere. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást. – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. 2. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. Az ápolási munkák csoportosítása a.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése.5. kijuttatásának módja. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. – a gazdaságosság javítását. – a termesztett zöldségnövények igényei. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük.

betakarítása A zöldségnövények szedésénél. kártevők elleni védekezés. áru-előkészítése. – töltögetés. – indarögzítés. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. – érés gyorsítása. – hajtásválogatás. – lelevelezés. a halványítás. hajtáscsúcs visszacsípés. értékesítés és a tárolás. – metszés. kezelése. – idegenelés. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. a növényvédelem. kötés elősegítése. – tápanyagellátás. 2. – kötözés. b. – nem érnek egyszerre. azonnal felhasználásra kerülnek. A zöldségnövények szedése. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés.– szél elleni védelem. szedésük ismétlődik. – talajtakarás. 42 . – fattyazás. vagy folyamatos. – növényápoló talajművelés. Zöldségnövények betakarítása. betakarítás. csökken beltartalmi értékük. – oldalgyökerezés. tárolása. időben történő ellátása.6. – öntözés. a rögzítés. – kacsozás. – termékenyülés. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. – kórokozók. – gyomirtás. – roncsolás. – bördők kitörése. – aránylag gyorsan romlanak. – tetejezés. a növényi részek eltávolítása. a talajjal összefüggő munkák. a.

hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. c. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. helye. s a szállítási távolság. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni. nagy pontosságot igényel. – korszerű tárolókban. – szedésük többségükben kézzel történik. – a leszedett. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. – osztályozás. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. az érettség és napszak függvényében.– sérülékenyek. A tárolással az a célunk. A tárolásra kerülő terményt tisztítani. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. – szállítás. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. s továbbszaporításra alkalmas. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. – az időjárás. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . méret. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. – a termés érettségi állapota. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. így: – időleges. d. vagy felhasználási érettség azt jelenti. – csomagolás. – a termés felhasználási célja. feldolgozó ipar igényel.. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. amelyet a fogyasztó. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. vagy átmeneti tárolás. – tartós tárolás. válogatni. – a betakarítás módja. A betakarított. b. stb. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. – egyszerű létesítményekben. A technológiai (gazdasági). Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. A biológiai érettség azt jelenti.

Budapest. (2002): Zöldségtermesztés I. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. A szőlő növényt életfunkciói. (szerk. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S.15 %-a mondható elfogadhatónak. Budapest.. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben.. – szabályozott légterű tárolók. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók. Tomcsányi P. Mezőgazdasági Kiadó. Turi I.1. Nyíregyháza. Nyíregyházi Főiskola. Mezőgazda Kiadó. (1983): Zöldségtermesztés. Mezőgazda Kiadó. Mezőgazda Kiadó.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. – gúlás. (1980): Zöldséghajtatás. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. Somos A. Budapest. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 .– árkos. Hodossi S. – hűtőtárolók. Géczi L. szalmabálás tárolás. – raktárakban. 3. Mezőgazdasági Kiadó. Kovács A. – padlásokon.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. Budapest. Koródi L. Mészöly Gy.. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Hodossi S.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. Fehér B. MMK. Somos A.) (1966): Zöldségtermesztés homokon. (1973): Piacos kertészet. A kertészeti marketing alapjai. – kishalmos tárolás. – boksz-palettás tárolás. Budapest. (szerk. – tartályládában tárolás. – önszellőztetéses tárolás. barázdás tárolás. – pincékben. Budapest. (szerk. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló.. – nagyhalmos tárolás. Mezőgazdasági Kiadó. Kovács A.. Budapest.. Terbe I. – prizmás tárolás. Terbe I. Mezőgazda Kiadó.

A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. a légmozgást. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. azok változása. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. Az éghajlati tulajdonságok döntik el.7 o C. – biotikus tényezők. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés. a környezet jelenségeinek. ami 10 oC körüli. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. kerete. az ottani időjárások rendszere. mint az élet primer energiaforrását.1-22.1. A környezeti tényezők. a virágzás 12-14. továbbá a napfény energiáját. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. elemeinek. minősége. hőmérsékletét. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el.környezetéhez. időjárásnál elvontabb. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. s az idő folyamatos változása az időjárás. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell. ekkor jó évjáratról beszélünk. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. Amennyiben az éghajlat kedvező. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. mint az árnyékban fejlődötteké. Fényben a bogyók jobban színeződnek. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. anyagainak mennyisége. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota.1. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. Héjuk vastagabb lesz. bonyolultabb fogalom. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb. Asszimilációja élénk. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. – edafikus tényezők. b. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. – fiziografikus tényezők. több színanyagot termelnek. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait. 3. A 45 . A rügyfakadás 10-13. a. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. A júliusi középhőmérséklet 20. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. a levegő nedvességét. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. Az éghajlat (klíma) az időnél. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem.

Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti. a déli 20-40.45-0. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. Csapadékos. fény. A tengerszint feletti magasság a hő-.5-5 l vizet képes elpárologtatni. -6 oC-on károsodnak. Hazánk a 45. A szélviharok tördelik a hajtásokat. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni.1. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. c. -3 oC-on. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5. vagy kedvezőtlenebbé tehetik. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. a zsendülő bogyók -2. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. Hatása lehet előnyös és előnytelen. A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0. utána csökken. a nagy szélviharok.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. Előnyös. aromaanyagai csökkennek. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. Az állományklíma alakulását. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze. északi szélességi fok között fekszik. míg az amerikai fajták csak -9.50 oC-on szenvednek hőkárosodást.62 oC. mint a makroklímában. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. színanyag. 46 . száraz időben ez az érték 1. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva.és csapadékviszonyokat determinálja. A bogyók 40 . A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek. az európai fajták -5. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik. szélességi fokon történhet gazdaságosan. míg a mediterránban 250-260 nap. a terméshozam. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. Kedvezőtlenek a forró. tépik a leveleket. szélességi fokig emelkedik. 3. savtartalma. minimális aktív hőösszeg 850 oC. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. A csapadék A víz a csapadékból származik. s mozgatják a laza szerkezetű homokot. e.5-1 mustfokkal csökken.5 liter. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g.. Az őszi levelek -2 oC-on. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. A cukor felhalmozódása dél felé.5-48. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0. kb. a 40.2. változását sok más tényező is befolyásolhatja. száraz és hideg szelek. -10 oC-on. felhős. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. mint a szárazságot nehezen viselők. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik.és extrakttartalma nő.5. d. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50. A szőlőtermesztésnek vertikális. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen.5-3. homokverést okozva.5. a bogyók cukor-. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200.

A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. extraktban szegény. humusz. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. gyorsan öregedő. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita. mechanikai összetételét.1. a gyomnövények. 3.1. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. a szomszédos erdők. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények. fakultatív parazita élő szervezetek. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. mélységét. A talaj fontos. vagy savas. alkoholban gazdag. stb.1. illatos. – kémiai üledékek. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. A homoktalajok bora inkább lágy.2.3. testes. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. többségében savas. vízáteresztő és megtartó képességét. zamatos borokat kapunk. így: 1. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. 3.2. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. kiváló minőségű. gombák és állati kártevők.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja.és tápanyag-tartalmát. – fizikai üledékes kőzetek. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. szaprofita baktériumok és gombák. színét. mint a mészben szegényebb talajokon. 3. közepes. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. típusát. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. 2. tüzes. baktériumok. mint a vírusok. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. mésztartalmát. átalakult (metamorf) kőzetek.4. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. köztesen termesztett növényfajok. közepes extrakttartalmú. tagolódás 47 . különleges zamatú. rétegezettségét. üledékes (szediment) kőzetek. A gyökerek képződése. Lösztalajon színben gazdag. – szerves üledékek. 3. kötöttségét. Hazánkban a déli. kémiai sajátosságait. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van.

48 . Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. tőgyökérnek hívjuk. téli rügy. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. a levéllel szembeni oldalon virágzatot. párás környezet. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. vízzel együtt. Ez azt jelenti. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. differenciálatlan sejttömeget képez. A dugványt. Ezek csak néhány napig élnek. A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják.30 mm) teljes hosszában. amely a holtkérget is áttöri. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. 3. A gyökérelágazásokat. vagy virágzat található. levelek hónaljában egy ún. míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. amelyből járulékos gyökerek törnek elő. A szár szárcsomóin levelek vannak. kedvező hőmérséklet.2. ionos formában. Kacs Alulról a 3-5. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. újra képződnek. A fiatal.2. A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. sajátosan. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. láthatóvá válik. A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. szárcsomón (nóduszon).10. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. leváló pararéteget képez. barna színű. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk.) az fejlődésnek indul. az ebből elágazó a másodrendű. kacsokkal kapaszkodó. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. s a gyökér növekedésének megfelelően. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. Az első elágazás az elsőrendű. ízköz magasságában alakulnak ki. Az alsó. egységesen létezhet. A járulékos gyökér az elsőrendű. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. kúszó cserje. a felszívó öv (20 . A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. ízközben van a kacs). A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . s azon áttörve. stb. s a felszínre burjánzik. a talajoldatból veszi fel. két sorban váltakozva helyezkednek el. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. A gyökér a tápanyagokat oldott. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. melyek egy síkban.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves.

„íz” látható. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva.3. A levél fonákon légző nyílások találhatók. – csúcskaréj. így sok alapi rügy képződik. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. – alsó oldalöböl. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. – középső karéj. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. – felső oldalöböl. – levélszél. vagy szőrözött lehet. illetve lazaságát. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. a porzók nem. – levéllemez. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. ahol a magház fejlett. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. ezeket követik a többiek.és mellékrügyeket is tartalmaz. pásztorbot-szerűen meggörbül. A párta. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. – levélnyél. egyes fajtáknál 7. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. s fürt letörhetőségét elősegíti. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. Lehet sima. A bogyók mérete. vagy zsíros tapintású. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága. A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt. – vállöböl. A magháza felsőállású. A bogyó részei: 49 . A kocsány folytatása a fürttengely. mert fő. 3. redukált a magház. – levélváll. A porzók száma 5. alakja. – nővirág. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. ún. köröm nagyságú. ahol fejlettek a porzók. – hímvirág. de mivel vegyes rügy. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. amely az intenzív növekedés időszakában mutál.2. – alsó karéj. ezek: – hímnős virág. s rajta a legnagyobb levél kb. ahol a porzó és a termő is fejlett. A levél fonák csupasz (sima). A vitorla néhány cm hosszúságú. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. A levél részei: – levélalap.

– 12. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű.5 mm-ig „könnyű”. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db. de általában ennél kevesebb. – mag háti oldal. – ugarcsap. – mag. Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. – gyökérnyak – tőkenyak. – termőcsap. A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. – 17.2. s ezeket telepítik. alakja igen változatos. A bogyó tömege. A bogyóhús színanyagokat (is) termel. a választott művelésmód szerint.5 mm-ig közép nagy. – törzs. – magtörzs. –5 g-ig nagy. – 22. 3.5 mm felett igen nagy. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere. – termőalapok. – gyökértörzs. – csercsap.4. – harmatgyökér. – magcsőr. – bogyóhús. A vessző belső morfológiája 50 . s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg. – oldalgyökér.– bogyókocsány. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. – edénynyalábok (ecset).5 mm-ig nagy. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük. – 3 g-ig közép nagy. – bogyóhéj. – kordonkar. – kocsánykorona. – 22. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik.

3. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van.2. – oltvány. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . – fatest. A nemesítők célja betegség ellenálló. Az induló alapanyag (alany. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. A szülő párokat úgy kell megválasztani. – főrügy.3. a fás. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek. Ezek: – gyökeres dugvány.1. – mellékrügyek. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. 3. 3. – bél.3. 3. gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. – ízválasztó. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. – bujtvány. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől.és lágyháncs rétegek. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. – élőkéreg. – elhalt kéreg. annyira sokszínű annak belső szerkezete.

és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. beáztatjuk. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. 0. szikkasztjuk. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni.3. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. Ezt az indokolja. A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. páratartalma pedig 85-90 %-os.rendelkezők – részére kötelező. Ennek alapján beszélhetünk pl. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. A mélyedésekben. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. szikkasztjuk. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre.és hajtásképződésre serkentjük. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. hogy bizonyos elnevezésű. a pára. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. Az előkészítés „talpalásból” áll. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. „teknőkben” „megül” a harmat. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér.3. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk. 8-12 mm átmérőjű. majd kötegeljük.4. vagy két rügyet tartalmaz. 52 . Egészséges. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. A dugványiskola helyének megválasztása. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. az éretlen pedig hajlítható. Hűtőházban is. amely egy. A vesszőket csávázzuk. rügydugványokról. nagyobb odafigyelést kíván. 50 cm-es darabokra metsszük. amely azon vesszőből állítható elő. 3. 3. előkészítése: 7-7. még az előző év szeptemberében végezzük el. nádszárakhoz) kötözzük. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket. majd egyenként méretre vágjuk. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. amely az alsó rügy alatti rész rövidre.5 cm-esre történő metszését jelenti. A legalább 50 cm mélységű forgatást.3. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni. Az érett vessző szálkásan törik. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. A terület nyílt fekvésű legyen. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk). Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával.

Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. ekével). mint az esőszerű. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. barázdás és csepegtető is. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. amelybe behelyezzük a dugványokat. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. majd beiszapoljuk. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. mert itt a harmatgyökerezést. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. Ügyelni kell arra. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. s ebben géppel rést nyitunk. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. A pajorkár jelentős lehet. közepén. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. 30 cm-es magas bakhátat. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. A dugványvesszők egymástól való távolsága. mint más iskolázási módnál. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. – csonkázás. – hajtásválogatás. Géppel elkészítjük a kb. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. később a lisztharmat fertőzésére. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. 53 . s géppel két oldalról tömörítjük. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük. gyökeres anyag kiszedésére november elején. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. és fekete fóliával letakarhatjuk. majd beöntözzük. A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. Az öntözés lehet esőszerű.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. május közepétől a peronoszpóra. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. míg a kész. betapossuk.

A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. körkörös elhelyezkedéssel. a fába-fás. a zöldoltás. majd fedett színbe szállítjuk. és a tőkenyakba oltás. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. A hegy. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. – 3 helyen átkötve. a függőleges helyzetet biztosítja.3. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. A perlitet először vízzel. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. vastag fa. kategóriája. amelyek hatására a levélhullás megindul. címe. A kb. majd később tápoldattal öntözzük be. – 3 db.és dombvidéki telepítéseket érinti. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. de az alföldi területeken is alkalmazzuk.5. a zöldbe fás.és háncsréteg) olyan. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe. Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. a középső kötésre kerüljön a címke. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni. Nyár végén végezzük a csonkázást. Inkább várjuk meg az október végi. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg.12 mm vastag vesszőket. Alanyvesszők termelése: 54 . kötegekbe. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. az egyik rész a nemes. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. amely stabilitást. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. homok). s ezt követően kézzel szedjük ki. ügyelve arra. az alany és nemes vessző fajtája. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . november elejei fagyokat. és db-száma. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. jól fejlett gyökér. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. kötegeljük és címkézzük.

nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. talpaljuk. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. kezdetben. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. alacsony hőmérsékleten tárolják. talpalásból és vakításból áll. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. 30-32 oC-ot kell biztosítani. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. áztatásból. A vesszőket (alany. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. áztatjuk. és nyalábosan ehhez kötözzük. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. Itt is az áztatásról. A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. ahol méretre vágjuk. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. 55 . az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. szikkasztásból. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. páradús körülmények között. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. Az ültetvény kb. végéig tart. vesszők kárt szenvedhetnek. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. mert erős fagy esetén a rügyek. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. Jó minőségű metszőollók. vakítjuk (rügyek eltávolítása). míg az előhajtatóban. illetve vesszőt. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. mint az alanyt. Ezek: – a vesszőtároló. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. amellyel szemben kacs van. – a jól megvilágított oltóhelyiség. Ma már oltógépekkel oltanak. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. s e csapokat nylon zsákokban. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. csávázzuk.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban.

illetve a talp kerüljön a láda aljára. fa a fával érintkezik. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. ügyelve arra. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés.Az alanyvesszőn kb.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). kambium a kambiummal. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. Rétegezve. majd bakháttal fedték. A nyelveket egymásba illesztjük. majd az oltványokat e résbe helyezzük. földbehúzás után. kissé hátradöntve. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. taposással rögzítették az oltványokat. A bakhátak porhanyítása. A megtelt ládát talpára állítjuk. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. a harmatgyökerezés. akkor a háncs a hánccsal. s ezt követően beöntözték. majd a föld 56 . majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. A gyors kallusz-képződés a cél. Az előhajtatás ideje kb. hogy az ún. Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. s erre helyezik rá az oltványokat. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. Ha a két komponens vastagsága azonos. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. vagy perlittel takarjuk. fűrészpor) és tüllel fedjük. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. 1 hónap. 1. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. kibontása. gyommentesen tartása. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. oly módon. Szokásos a résbe történő iskolázás is. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. azért is. suhintó próbát is kibírják. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk.

Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. a legfejlettebbet. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak.5 m magas lehet. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. az első fagyos éjszakákat követően. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. Ha az ősz nagyon száraz. A csepegtető öntözés kedvező. ráfordítás. csonkázzuk vissza azokat. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. célszerű a kiszedés előtti öntözés. szakszerű és sok munkát jelent. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. mint a termő szőlőben. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. a talajművelést akadályozzuk. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. Itt zsúfoltan. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. Ismeretes a zöldre fás oltás is. zöldoltások között a legbiztonságosabb.visszahúzása az etiolált hajtásokra. Az öntözések száma 4-6 közötti. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran. új fajták elszaporítása. talaj közelében helyezkednek el a növények. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. az időjárástól függően. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. A prizma maximum 1. s oltványok közé is homokot szórunk. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. csak a vesszők felső része legyen látható. hogy az ún. fajtaváltás. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . Az alsókat távolítsuk el. annak ellenére. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. megakadályozva a rügyek kihajtását. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés.

Előnye továbbá a zöldoltással szemben.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. pl. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. Az árkot betemetjük.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. Az ültető huzalon pl. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk. 3. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. A tőtávolságot 1-1. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél. hogy az oltáshoz vékony. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. A sor. 58 . Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani.2 méterben határozták meg. hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. Ennek alapján alakult ki a 3-3. Az oltványokat. április). Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. porbujtást is. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. Ismerünk ún. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. vagy fűzvesszővel jelöljük. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni.4. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. a hajtások beérése miatt. az árokba érett istállótrágyát. 100-120 cm-re egymástól. melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. Immunis homoktalajokon folytatható.2 m-es sortávolság. Nyugalmi időszakban végezhető.

amely művelésnél karó nincs. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen.6 m. míg a belsőké 2-2. a tőkeművelés mód. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni.és hajtástartó huzalokat. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani.2-2.1. A végoszlopok hossza 3-3. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés. Ilyenek a sor. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni.5 mm legyen. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4.4 m. változtatható elemei. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. de számítani kell a műanyagburok töredezésére. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. mint a tőketerhelés. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk. a táblaméret és az utak. 3. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne. 59 .és a tőtávolság. a támaszrendszer.5. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően. a tápanyagpótlás. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. Karós támrendszer. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák. a fajta. a növényvédelem vegyszerei.5. és ezáltal a hajtások egymást tartják. néhány év után „roggyant” tőkéket. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el. egymástól 25-30 cm-re. Műanyaggal bevont huzal is használható. Vannak rugalmas. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk.

ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. és generatív produkciói (a terméshozam). Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. További cél pedig az. Értéke széles skálán változik 0. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. A rügyterhelést a rügy/tőke. a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket.3 között. Értéke minden esetben nagyobb egynél. 60 .2-1. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. még télen fagymentes napokon is végezhető. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. A művelet lombhullástól rügyfakadásig. hosszúcsap 3-5 rügyes. X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük. Utóbbi gyakoribb. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2.szervezése. Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg. félszálvessző 6-8 rügyes. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). P = fürt átlagtömeg (kg). X1 = alva maradt rügyek száma. szálvessző 9 rügy felett. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. vagy rügy/m2 alapján tőkére. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. ahol X = rügyterhelés. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét. a fürtnélküli fattyúhajtások miatt.

melynek ideje március és április eleje.5. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. ilyen munka a: – pótbeporzás. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. A kétéves részen metszett csap a csercsap. teljesítményét. – a csonkázás. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja. függőleges irányba rendezése. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. – a hajtások fésülése. – bogyóritkítás. azaz szétszedve. – fürtritkítás. – a lelevelezés. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak.3. Metszés előtt. – a törzstisztítás. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. – a termőhajtások bekurtítása. mert igazítani. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell.Sima csapot az idősebb fásrészekből. – a fürt harmadolása. pl. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját.2.5. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. E munkáknak az elvégzése folyamatos. kar. 61 . 3. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. – a gyűrűzés. 3. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. Biztosítócsap az idősebb fásrészek. minden esetben rövidcsap. defóliálás. pl.

mint a gyümölcsösöké. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. Szüret előtt érés alá kapálnak. vagy kézi kapával végzik. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. hogy megőrizzük. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. hogy tartósan. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. a csipkéslevelű tárcsák. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. N. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. a késes és lúdtalpas mélylazítók. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. Ca. További kísérletek azonban azt bizonyították. 62 . mint a termesztett növények többsége. a tápanyag pótlás azt is célozza.5. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. Mn.4. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. életünk fenntartója. K. a sorok pedig tűzdeltebbek. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. Zn) is szükségesek. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. Cu. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. amelyeket makroelemekként ismerünk. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. 3. kerülni kell a talajforgatást. A kapcsolt műveletek előnyösek. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. A sorközök azonban keskenyebbek. esetleg kombinátorral kapcsolva. P.

a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre. azaz kalibrált. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb. A gyökér szállító része. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. 63 . ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. hogy időszakonként. 30 %-al meghaladja. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. fehér része. csak elvi ajánlások. A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. tehát folyadék fázisból veszi fel. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún. A levélanalízis adatainak értékelése standard. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. Ennek a gyakorlata igen változatos.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. mint vizsgálati módszer. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. A foszfor. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. adatsorokat közölnek az adottságokról. a jó indítást. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. ismert értékekhez való viszonyítással történik. sok részletből álló bonyolult folyamat. A talajvizsgálatok. ennek is a végelágazásai. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. egységes eljárások nincsenek. különösen akkor. hogy jól oldódó. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. A permettrágyázás lényege. A levelek felveszik az anyagokat.

A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. a kornak megfelelően fejlődtek.5.3. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. alakultak. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. vagy árkos öntözést alkalmaznak. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. Ez nem abszolút érték. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. Kisebb területek barázdás. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. mert a szórófejek vándoroltathatóak. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. A módszer azért is jó. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található.5. a zöldbogyó növekedési időszakában van. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. akkor részleges levélhullás következik be. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. Ez olcsó és egyszerű megoldás. 64 . de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás.

– a szőlő-gubacsatka. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről.6. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. tisztogatás és a csomagolás során.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. – a cserebogarak. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. – a szőlőmolyok. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő. amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. – a szőlőilonca. vagy metsző ollóval vágják le. 3. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt.5. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. mivel lehet.6. zamatanyagok megfelelő kialakulása.6.1. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. A szőlő betakarítása 3. mivel nem adható egységes technológia. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. hanem a sav cukor aránya. – a szőlőgyökértetű. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. 3. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. az íz-. egyik legmunkaigényesebb művelete. 65 . miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is.

akkor kezdhető el a szüret.Az étkezési szőlőt válogatva. 3. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró. vagy tárolásra történő csomagolással. vagy cizellálás. Ez a művelet a fürttisztogatás. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik. penészes vagy rothadó bogyókat. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat. nap. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. 66 . Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. Általánosságban azonban elmondható. minőségi vagy különleges minőségi stb. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. Amennyiben szedés. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. hogy több menetben történjen a betakarítás. A minőségi borok esetén legalább 15.és permetlé perzseléses. A próbaszüret során a szőlő cukor. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. Ha szőlő eléri a technológia érettséget. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést.6. homokveréses. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. de nem biztos. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. romló bogyókat.2. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró. cukor. zöld és madárkás bogyókat. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. inkább 10-14 órát várni kell. magvatlan. Számos esetben előfordul. színelve szedjük. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak.és savtartalmával szemben. hogy elpárologjon a felületéről a víz. repedezett. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. amelyek rontják a fürt szépségét.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. mely legalább 19 mustfokos. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. a különleges minőségű bor pedig túlérett. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető.

– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. és a feldolgozóba szállítják. és nagyon ügyelnek arra. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve. Csepregi P. Nagy L. (1993): A szőlő és termesztése I.. Athenaeum R.II. hogy a termés sérülésmentesen. Technikailag előnyös az a megoldás.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák.. Budapest. (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette.Lőrincz A. Mezőgazdasági Kiadó.Sz. Mezőgazda Kiadó. 67 . Budapest. és ez kihatással van a következő évi termésre. Budapest. Akadémiai Kiadó. (1986): A szőlő és a bor. (1999): Szőlőtermesztés. Budapest. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. mint a kézzel szedettek. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel. Budapest. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik. Géczi L. Mezőgazda Kiadó. – a szőlőtőkék sérülnek. Kozma P. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. A kézi szedés nem változott az évszázadok során. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. Ezt tehergépkocsira emelik. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. Budapest. . A gazdákat az foglalkoztatja. Mezőgazdasági Kiadó. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama. Molnár I. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. Kaiser G. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő. Nyíregyháza. Társulat. Nyíregyházi Főiskola MMFK. Prohászka F..

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful