André János

Barcsák Zoltán
Buza Lajos
Elek Gyula
Emanuel, Clemens
Farkas Miklós
ő Júlia
ő Sándor
Jolánkai Márton
Józsa Béla
"
Irta:
Kecskeméti Kovács Sándor
Kolláth Péter
ő Tibor
Márai Géza
Mezei Ottóné
Mikulás József
Neuerburg, Wolfgang
Polhammer ő
Rantzau, Rudolf
Roszik Péter
Sárközy Péter
Schrade, Hansjörg
Simonné Kis Ibolya
Surányi ő
Szabó Endre
Szántasi Antalné
l Tóthpál László l
Vallbracht, Anne
A ő munkatársa: ő Sándor
Az eredeti német fejezeteket fordította: Gábriel András, Öcsényi Andrásné
Lektorálta: Böngyik Árpád, Halász Péterné, Mihályffy József, Vígh László
A felvételeket készítette: Albert László, Barcsák Zoltán, ő Sándor, Farkas
Miklós, Mezei Mihály, Seléndy Szabolcs, Szabó Endre, Tóthpál László
A rajzokat készítette: Pávai Sándor, Szabó Endre, Székely Judit
, , .. , ,
SZANTOFOLDI ES KERTESZETI
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Szerkesztette:
Sárközy Péter és Seléndy Szabolcs
ACmAn:runm•::;\ NYI EGYETEM
1
c.üyvlf2r §ebrgcr
Raktári jel: •.... :t .... ~ ................. ..
Biokultúra Egyesület
Stiftung Leben und U mwelt
Ez a könyv a Leben und Umwelt és a Buntstift e. V.
alapítványok támogatásával készült
A BLV (München) kiadó engedélyezte a Wolfgang Neuerburg Suzanne Padel:
Organisch-biologischer Landbau in der Praxis c. eredeti német kiadású ű részbeni
(a tartalomjegyzékben a részleteiben használt eredeti fejezeteknél
a német ő feltüntetve).
©Biokultúra Egyesület, 1994
© Stiftung Leben und Umwelt, 1994
ETO 631.147
ISBN 963 8160 17 9 Ö
ISBN 963 04 3863 l Il. K
ő kiadó: Biokultúra Egyesület, Ács ő ő
ő ő Seléndy Szabolcs
Szedés, tördelés: CoGraf Bt., Rencsényi Tibor
Borító: B&B Kft
Nyomás: 93-1809 Pécsi Nyomda Rt.
ő ő dr. Farkas Gábor vezérigazgató
Tartalom
ő a magyar kiadáshoz ............... .
Tisztelt Olvasó! ................................... .
I. Gyakorlati alapokról
gazdáknak
Talajhasználat és tápanyag-gazdál-
kodás (Clemens Emanuel, Wolfgang
Neuerburg, Sárközy Péter) ................. .
Ismerkedés a talajjal ...................... .
Ásópróba ............................................... .
ű ................................... .
A ű ő .............................. .
ő rétegek ................................... .
Szerves maradványok bemunká/ása ..... .
ű ő esztözök ............................ .
Humuszháztartás ............................ .
Trágyázás ........................................ .
Tápanyagnwzgósítás ............................. .
A gyökérváladékok és szerepük ........... ..
Üzemen belüli ·
és teljes tápanyagköJforgalom .............. .
A trágyázás gyakorlata ........................ ..
Szerves ő trágyák .................... .
Ásványi ő trágyák .................... .
Pillangósok és a nilrátkimosódás ........ ..
Istállótrágya .......................................... .
A trágya kihordása ............................... ..
Trágyalé és hígtrágya .......................... ..
Mindewwpi növényvédelem
(Roszik Péter) ...................................... .
Általános ismeretek ...................... ..
Az egészség ő ......................... ..
Védekezés a károsítók ellen ................. ..
Biológiai védekezés ............................... .
Segítség a hasvws ő ........... .
Biológiai védekezés hasznos
szervezetekkel ................................ .
9
10
ll
ll
ll
12
15
16
16
17
17
18
19
20
21
21
23
25
25
28
28
29
29
29
29
30
30
30
30
32
Fizikai növényvédelem ................. .
Os ű .......................................... .
Összecsalogatás .................................... .
Riasztás ................................................. .
ő ................................................ .
A közeg megváltoztatása ...................... ..
Takarások .............................................. .
Kémiai anyagok ............................. .
Hagyományosan is hasVLálatos szerek..
ő rek .......................... .......... .
ő ...................................... .
A szelíd növényvédelem anyagai
és készítményei ............................. ..
Néhány házi ű szer ........... .
A vetésforgó tervezése (Wolfgang
Neuerburg, Kolláth Péter) .................. .
Gyomszabályozás ű
33
33
35
36
36
36
36
36
36
37
38
38
39
41
(Wolfgang Neuerburg, Sárközy Péter) 44
Vetésforgó........................................ 44
Ami általános ű .. ................. 45
ű 45
Gyomelnyomó állományok............ 45
Közvetlen gyomszabályozás.......... 46
Perzselés................................................. 4 7
ő szaporodók .. :......................... 47
Védekezés az acat ellen.......................... 49
A tarackbúza e/leJt................................. 49
Az átállás fe/tételei, tervezése
(Rudolf Rantzau, Kolláth Péter)......... 50
Biogazdálkodáshozjavasolt anya-
gok, termékek ő Tibor).............. 52
Ajánlott tápanyagok......................... 53
Ajánlott ő szerek .......... 54
6
II. Szántóföldi tanácsadó 55
Gabonajé/ék ( Jolánkai Márton és
munkatársai, Kolláth Péter, Polham-
mer ő Sárközy Péter, Simonné
Kis Ibolya)............................................ 56
Vetés........................................................ 56
Gyomszabályozás ...... ....... ...................... 57
Trágyázás............................................... 57
Búza................................................. 57
Néhány hazai termesztési tapasztalat.... 58
ő és az agrotechnika................... 62
Rozs.................................................. 65
Zab.................................................... 65
Árpa.................................................. 65
Tönköly............................................ 66
Aszalt tönköly készítése.......................... 66
Tritikále............................................ 67
A gabona tárolása........................... 67
Rizs ................................................. 69
Kukorica.. ... .. .. . . .. . . .. . . .. .. ............ ... . .... 72
Hajdina (pohánka) .......................... 73
Köles................................................ 74
Cirok ............................................... 75
Biogazdálkodásban hasz11os, egyéb
növények ( Kollát h Péter, Roszik Pé-
ter) ........................................................ 76
Katáng (cikória) ............................. 76
Facélia.............................................. 78
Gyökér- és gumós növények
(Józsa Béla, Kolláth Péter)................. 79
Cukorrépa, takarmányrépa............. 79
Burgonya.......................................... 80
Csicsóka .. .... . .. .. ... .. .. .. .. .. .. ... .. .. .. .. .. .. . 84
Hüvelyesek ( Kollát h Péter) ................ 86
Lóbab............................................... 86
Csillagfürt........................................ 87
Szója................................................. 88
Borsó (száraz)................................. 89
Lencse.............................................. 90
Csicseriborsó................................... 91
BIOGAZDA 2.
Olajllövéuyek (Buza Lajos, Kollát h
Péter, Roszik Péter, Szanfusi Antalné) 92
Napraforgó....................................... 92
Repce .............................................. 94
Mustár ............................................. 97
Olajtök ............................................ 98
Rost- és olajnövéuyek
(Kolláth Péter). ..................................... 100
Kender .............................................. 100
Len ................................................... 101
Zöldtrágyauövéuyek (Roszik Péter) . 102
Pillangós virágúak .... .... ... .. .. .......... l 03
Csillagfürt ............................................. 103
Borsó ..................................................... 104
Bükkönyfélék .... .. .. .... .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..... ... .. . l 04
Egyéb pillangósok.................................. 105
Más zöldtrágyanövények .............. 105
Tömegtakarmáuy-termesztés
(Márai Géza) ........................................ 107
Pillangósok és füves keverékeik:
luce ma (közönséges vagy kék luce ma),
vörös here, fehér here, korcshere,fehér
somkóró, baltacim, nyúlszapuka, szar-
vaskerep, tarka koronafürt, pimpó ő
ő pimpinella) ............ ......................... l 08
Másféléves termesztés:
bíborhere .............................................. 119
Egyéves termesztés:
alexandriai here, szeradella, homoki
bab, silókukorica, siló- ill. cukorcirok,
ű csalamádék, tarlórépa, ta-
kamzányrépa, tavaszi lakannányrepce,
réparepce, különleges leveles zö/dta-
kannányok, t aka nnánykríposz/ák, facé-
lia, takamzánytök,felténnustár, csibe-
húr, takannrínymályva, cickafark ......... 120
ő és egynyári keverékek:
tavaszi keverékek, ű takar-
mányok, ő ........ 129
Különleges tömegtakarmányok ..... 133
Tömegtakarmány-termesztés
tervezési el vei.................................. !34
Gyepgazdálkodás ( Barcsák Zoltán).... 134
A ű ő ...... 134
Gyeptelepítés ......................................... 135
A. gyep_ek tápanyag gaz;iálkodása ......... 136
Ontozes .... ............ .............. .................... 137
A ő ápolása .................................... 137
Legeltetés............................................... 137
Kaszálás ...... .......................................... 138
A gyeptemzesztés gazdaságassága ....... 138
III. Kertészeti tanácsadó 139
Egészséges kerti termékek
ő Sándor) ................................... 139
Zöldségtermesztés ő Sándor) .. 141
Káposztafélék: fejeskáposzta, ke/ká-
poszta, bimbóskel, karfiol, brokkoli, ka-
ralábé, kínai kel.. .................................... 142
Gyökérzöldségek: cékla, pasztinák,
petr;ezselyem, sárgarépa, zeller, torma .. 149
Csucsor-félék: burgonya (korai), pa-
radicsom, ű 157
Kabakosok: görögdinnye, sárgadin-
nye, uborka, ő ő sü-
ő ........................................................ 163
Hüvelyesek: bab, karósbab, borsó...... 172
Hagymafél ék: vöröshagyma, fokhagy-
ma, póréhagyma..................................... 177
Kukoricafélék: csemegekukorica,
pattogató kukorica ................................. 183
Levélzöldségek: spenót, manga/d, ci-
kória saláta, endivia saldta, fejes és
jégsaláta ................................................. 185
ő zöldségfélék: sóska, spárga,
rebarbara................................................ 188
Gyógy- és fííszemövények
termesztése, gylíjtése ( Szabó Endre).. 194
Gombatermesztés ő Júlia) ....... 209
Termesztett esi perkegomba .... .... .... 209
Kórokozó/ és ő ............................ 211
Laskagombák ................................. 212
Shii take .......................................... 214
7
Gyümölcstermesztés (Kecskeméti
Kovács Sándor, Surányi ő ......... 214
Biogyümölcs ő ................ 214
A fajta szerepe ............................... 215
Telepítési munkák ......................... 216
Metszési alapelvek ........................ 217
A ű ő .......................... 217
A növényvédelem megalapozása . 218
Betakarítástól fogyasztóig ............ 218
Almatermés ű alma, körte, birs. 219
Csonthéjasok cseresznye és meg-
gy, kajszi, oszibarack, szilva : ........ 221
Bogyósok: köszméte, málna, szamá-
ca, ribiszkefélék, szeder, homoktövisJe-
kele bodza ............................................... 223
Héjasok: dió, mandula, mogyoró,
gesztenye ................................................ 226
Különleges, termesztett gyü-
mölcsök: naspolya, házi berkenyeJe-
kele b>erkenye, eperfa, áfonya, csipke-
bogyó ...................................................... 228
Hazai déligyümölcsök: kivi,füge,
gránátalma ............................................. 230
Vadon ő ű gyü-
mölcsök: galagonya, kökény, húsos
som, boróka, sulyom .... .... .... .... .... .......... 231
ő ő (André János, Elek
Gyula, Mikulás József, Tóthpál
László) . . .. . .... . .. . . .. . ... .. .. .. .. .. .. .. .. . . .. . . .. . .. .. . 23 5
Környezeti igénye és a termóbely 235
Az ültetvény átállítása .................... 235
Fajtaválasztás ................................. 236
Telepítés, nevelés, metszés- és
ű .. .... .... ............ .... ..... 241
ő és tápanyaggazdálkodás 244
Talajápolás, zöldmunkák .............. 247
Növényvédelem ............................. 249
A termés betakarítása .. ...... .. .. .. .. .... 252
8
IV A biodinamikus
gazdálkodás gyakorlata 253
Termesztési fogások, összefüggések
(Mezei Ottóné) ..................................... 253
A ő preparátumokról ...... 253
Kapcsolat az állattartással .... ......... 255
Tájalakítás .. .. .. .. .. .... .... .... .. .. .. .. .. .. .... 256
A gyomszabályozás
biodinamikus módszerei .. ........ ..... 257
Néhány termesztett növény biodi-
namikus kezelése .. .. .... ........ ...... .. ... 258
Nagyüzemi tapasztalatok
(Farkas Miklós) .................................... 259
Termelés szervezés,
szaktanácsadás .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 259
Értékesítés, biztos piac .. ........ .... .... 259
ő üzemek kiválasztása ....... 259
A termelés üzemen belüli
szervezése .. .. .. . . .. . . .. .. .. .. .. .. .. . .. .. ... . .... 260
Biodinamikus
preparátumok készítése .. .. .. .. .. .. .. .. . 260
Preparátumok nagyüzemekben .... . 261
ő ő ..................... 263
Terméshozamok, gazdaságosság ... 264
Következtetések .. .. .. ............ ...... .. ... 264
V. Ü zemgazdaság
és értékesítés
Ökonómiai rendszer kicsiben
266
(Sárközy Péter) ..................................... 266
Ágazatok.......................................... 266
BIOGAZDA 2.
Változó, állandó
és elszámolási költségek................ 266
ő ................................... 268
Az állandó költségek kezelése ...... 269
Általában................................................ 269
Értékleírás .............................................. 269
Kamatteher............................................. 269
Fenntartási költség ................................. 269
A változó költségek kezelése ...... .. 270
' Termelési érték (összes kibocsátás) 270
Fedezet............................................. 271
Következtetések .. .. ...... .. ...... ............ 272
Mi a ő .............................. :............ 273
A gazdasági bevétel mérése ........... 274
ő ......................................... 274

Pénzforgalom .................................. 274
Piaoi árak ......................................... 275
Kereslet (vásárlói magatartds j .............. 275
Kínálat ő nwgatartás) ............... 275
Tanulságok ............................................. 276
Piac és piaclátás, Közös Piac (Hans-
jörg Schrade, Anne Vallbracht, Kol-
láth Péter)............................................. 277
A ő megváltozott helyzete .. 277
ű piaci kölcsönhatások...... 277
Gazdaságpolitikai hatások.................... 277
A Közös Piac vámrendszere
és rendelkezései .. .. .. ....... .... .... .... .... . 278
Felhasznált és ajánlott
irodalom
Név- és tárgymutató
281
287
ő a magyar kiadáshoz
Örülünk, hogy a Biogazda sorozat 2. kötete
is napvilágot láthatott. A Biokultúra Egye-
sülettel karöltve együtt adtuk ki a müncheni
BLV kiadó egyik kiváló szakkönyve alapján.
A Leben und Umwelt alapítvány 1990
óta együtt munkálkodik az ökológiai gazdál-
kodás témakörében Magyarország, Len-
gyelország, Csehország és Oroszország
nemprofit szakegyesületeiveU Nem szerel-
nénk kritika nélkül, mechanikusan átvenni a
Nyugat-Európára ő fejlesztési elkép-
zeléseket. Sokkal inkább olyan módszereket
dolgozunk ki amelyek ezeket a nemzeteket
ő jelenlegi, átalakuló ál-
lapotában a környeze/megóvás, a fenntart-
hatóság útjára vezérlik. Az országokat átfo-
gó projektek- ilyen e sorozat közös kiadása
is -alkalmat adnak többoldalú tapasztalat-
cserére, ami, úgy találtuk, igen ő
hatású. Mindezjól ő a könyvsoro-
zat tartalmi összeállftásában, ajánlásaiban.
A biogazdálkodás ő egyre ő a
világban. Ezt illusztrálja a biogazdáikadók
nemzetközi szervezetének, az IFOAM-nak
látványos ő 1972-ben alakult és 15
évvel ő 25 országban l 00 szervezete
ű Az elmúlt 5 évben az /FOAM-há-
lózat 80 ország 450 szervezetében ű
Közép- és Kelet-Európa országaiban egy
évtizede ő a biogazdálkodás és
csakhamar ő indult. Jelenleg e tér-
ségben mindenhol megtorpant a privatizá-
ció bizonytalanságai miatt.
E gazdálkodást a politikusok, a tudósok
egyaránt környezetbarátnak és jó szociális
hatásúnak tartják. Az efajta ő
nem statikus rendszer, eredményeit sem kon-
zerválja. Sokkal inkább dinamikus koncep-
ció, amely állandó ő képes. Mind-
erne gondolatoknak jó fórurna ez a könyvso-
rozat, amely egyszerre jelenik meg Magyar-
országon, Lengyelországban, Csehország-
ban és Oroszországban.
Jutta Borchert, Michael Kaestner,
Leben und Umwelt alapítvány, Hude
Tisztelt Olvasó!
Amióta a BIOGAZDA sorozat ő kötete
megjelent, számos ő és - mi tagadás
--néhány elmarasztaló észrevételt kaptunk.
Ezek ő megszívlelésével, mérlege-
lésével igyekeztünk eredeti tervünket teljesí-
teni, a környezettel összehangolt gazdálko-
dás gyakorlati tudnivalóinak részletes leírá-
sával.
ő szembekerülnénk a magunk elé
ű céllal és önnön elveinkkel, ha vala-
miféle "technológiai receptkönyv" összeállí-
tásával hozakodnánk most ő Sokkal in-
kább arra törekszünk, hogy irányzatunk kör-
vonalazásával, az eddigi tapasztalatok köz-
readásával segítsük ő helyi gazdasági
döntések önálló kialakítását. Olyan döntése-
két, amelyek szarosan kapcsolódnak az
adott term6terület, a rajta tenyésztett állat
vagy termesztett növény sajátos igényeihez,
s végül - áe igazán nem utolsósorban! -a
föld ű ő a jószág gondozójához.
Korántsem ű feladatra vállalkozott
ezúttal sem a népes ő munkaközösség.
Hiszen a természetnek az ember által befo-
lyásolt ő ő törvényei szeríni is
változtatja arculatát. ű rajta
folytatott tevékenység kölcsönhatások egész
sorát váltja ki; ezzel tisztában kell lennünk.
A biogazda éppen azzal végez szellemi töbh-
letmunkát, hogy felismeri ezeket az ösz-
szefüggheket, s igyekszik 6ket a saját javára
hasznosítani. Nem elég csupán a termelésre
szorítkoznia; gazdálkoduia kell, hogy tudá-
sát a természeti ő párhuzamba állít-
hassa.
Ehhez szereltünk volna újabb segítséget
nyújtani, elméleti és gyakorlati ismeretek
közreadásával.
Az igazi tudomány egyik alaptulajdonsá-
ga, hogy nemfogad el végleges, lezárt hatá-
rokat. ű tudománynak tekintjük a
biogazdálkodást is.
Legjobb szándékunk szerint ű
össze mindazokat az eljárásokat, amelyek
külföldön és itthon egyaránt beváltak. Alkcll-
mazásuk, s6t továbbfejlesztésük azonban
Olvasóinkra vár, hogy leleményesenfolytas-
sák a természeti környezetbe illeszked{f,
egyúttal hasznot hajtó ű
Abban a reményben bocsátjuk útjára má-
sodik kötetünket, hogy hozzájárulhatunk e
fáradságos munka sikeréhez.
A ő
I. Gyakorlati alapokról
gazdáknak
Talajhasználat és táp-
anyag-gazdálkodás
Ismerkedés a talajjal
Mint Dr. H. P. Rusch írja: Semmilyen tenné-
szetellenes kezelés sem marad következmény
nélkül. Semmilyen tennészeli elv sem sérthe-
ő meg büntetlenül, a természet rendje sem
kaprsolható ki magunkra nézve veszé/v nél-
kül. Az ember beilleszkedése a ter;mtés
rendjébe elengedhetetlen feltétele életének.
A biogazdálkodásban a talaj áll a közép-
pontban, minden termesztési eljárásnak a ta-
lajtermékenység fenntartására és fokozására
kell irányulnia. A termékenység a talaj ere-
ő meghatározó tulajdonsága. A hasz-
nálat folyamán megcsappanhat Ezért egyút-
tal pótlásra, trágyázásra szarul.
Ahol a talaj ő ahol a szcrkezet
nincs rendben, ahol hanyatlik a termékeny-
ség, ott a növények gyengék, betegek lesz-
nek és könnyen áldozatul esnek a ő
nek.
A trágyázás hatása nem ű
Több kísérlet igazolta, hogy pl. a gyep növény-
állományának elszegényedése a ű
túlzott használatának volt a következmé-
nye. Néhány ű tengett túl, mert a leg-
jobban értékesítik a nitrogén!, az ű ő alj-
füvek rovására. A here- és ű
jok ő visszaszorultak, azután ű
A látszólag dús, magas <illomány lekaszálá-
sa után egyre több, tenyérnyi hiányfoltot le-
hetett a talajon látni. Holott- egy ő parasz-
ti mondás szerint- a rétnek "tarkának" kell
lennie, a gyepnek pedig oly ű ű "mint
a ő a macskán".
A szóban forgó ő takarmányozott
szarvasmarha-állomány egészsége egyre
gyengült. Anyagcsere-betegségek (tejláz,
acetonérnia, tetánia), csülök- és ő
dás okozott gondot és apadt a tejtermelés.
Háziállatok takarmányozásával végzett
újabb kísérletek szintén mutatják, hogy a
ő származó takarmány ő
nyösebb a szokványosnál.
U gy an csak szám os utalás van arra, hogy
szaros az összefüggés a ő ter-
melés módja és az ember egészsége között.
Mivel az "egészséges talaj -egészséges
növények -egészséges állatok -egészséges
emberek" hatáslánc kiindulópontja a talaj,
és a biogazdálkodás célja az, hogy egészsé-
ges növényeket és takarmányt, valamint
nagy ű élelmiszert termeljen, minden
megfontolást és intézkedést a talajnál kell
kezdeni. A biogazdálkodás ő célja,
hogy a talajt egészségesen tartsuk, termé-
kenységél ápoljuk és fokozzuk.
Érdemes megfontolni a ő
gazdaként tulajdonképpen termeló'k va-
gyunk, még ha vállalkozói módon kell is
gondolkodnunk. Azokat a termékeket, ame-
lyeket eladunk, nem igazán termeljük (nem
úgy állítjuk ó'ket össze, mint pl. egy autót),
hanem megteremtjük a helyes feltételeket,
hogy létrejöhessenek. Magot vetünk a talaj-
12
ba, és az "magától" ő novennyé,
amelyet eladunk, vagy megetetünk az álla-
tokkal, s azok szintén "maguktól" ő
úgy, ahogy természetüknek megfelel.
Természetesen sok emberi segítségre van
szükség, hogy a növekedési folyamatok szá-
mukra hasznosan folyjanak le. De a rend, a
ű amelyek szerint a növe-
kedés lefolyik, adottak - nem tudjuk ó"ket
megváltoztatni.
Aki biogazdálkodással akar foglalkozni,
ő arra kell felkészülnie, hogy
megismerje a talaj, a növények és az állatok
életének törvényeit. Készen kell lennie,
hogy ezeket tisztelje és ezek szerint csele-
kedjék; csak segítségnyújtással tud beavat-
kozni, hogy a természetes folyamatok a le-
ő leghatékonyabban alakuljanak.
A talaj a természet fajokban leggazda-
gabb környezeti rendszere (ökoszisztémá-
ja). Egy jó marék földben annyi ő van,
ahány ember él az egész világon.
A gombák és algák, a baktériumok és su-
gárgombák a legfontosabb, de emberi szem-
me! nem látható részei a talajéletnek. A na-
gyobb ő mint pl. az ugróvillá-
sok, atkák, bogarak és a ű ő
bek, a földigiliszták azok, amelyek finoman
összehangolt tevékenységükkel tápanyagat
szállítanak a növények gyökereinek.
Ahhoz, hogy feladatukat elvégezhessék,
a ő haszonállatainkhoz ha-
sonlóan - etetnünk kell. Szerves trágyával,
tarlómaradványokkal és zöldtrágyával ener-
giában gazdag tápanyagat adunk a talajba.
ő az ő növények adnak gyö-
kerükkel folyamatosan fontos szerves ve-
gyületeket a talajnak.
Legfontosabb a növekedési folyamatok
körforgalmában a Nap energiájának szélosz-
tása a talajban, a gyökereken keresztül. Ha a
ő szervesanyag-ellátásában za-
var keletkezik, lanyhul a talajélet. A fajok
egyensúlya megbomlik, betegségek lépnek
fel, ill. már nem nyomhaták el -a talaj ter-
méketlen lesz.
Az "egészséges talaj" eleven közeg. Az
élet gondoskodik arról, hogy a talaj érett
BIOGAZDA 2.
morzsás szerkezetében a növények növe-
kedhessenek, hogy a ő és a nedvesség
tárolódjék és hogy a ő id6ben ren-
delkezésre álljon.
Az egészséges talajt nündig arról lehet
megismerni, hogy a gyökérzet egyenletesen
és mélyen szövi át.
Minden eljárás, amely a talajt terméke-
nyen tartja, a növények és állatok egészség ét
és végül saját egészségünket szolgálja.
Ásópróba
A húszas években fejlesztette ki a német
Görbing az ásópróbát, azt az ű mód-
szert, amellyel mindenki ő tala-
ját.
A ő eszközökre van szükség:
• l lapos ásó, kb. 20 cm széles és 30 cm
hosszú, rozsdamentes acélból,
• l jó kertészásó,
• 2 támaszbot, hogy a talajszelvényt asz-
talmagasságra helyezhessük,
• l kis gyomirtókapircs,
• l 20x25 cm-es deszka,
• l írásalátét,
• l füzet (esetleg ő
Az ásópróba elvégzéséhez olyan helyet
keresünk a táblán, amely erre a részre jel-
ő látszik és ő be van ő
növényekkeL A növény gyökereinek visel-
kedése adja ugyanis a legtöbb felvilágosítást
a talajróL
A lapos ásót a növény közelében ő
legesen a talajba szúrjuk és teljes mélységre
a talajba nyomjuk. Az ásót csak oldalra sza-
bad mozgatni, ő nem, hogy a talaj-
szerkezetet ne romboljuk. Abból, hogy
mennyire nehezen, vagy könnyen nyomódik
be a lapos ásó a talajba, kapjuk az ő uta-
lást a talaj szilárdságára. Nagyon kemény ta-
laj ba az ásót néha akár kalapáccsal kell be-
verni.
Ezután az ásónak a növényt{)! elfordított
oldalán a kertészásóval gödröt ásunk. A gö-
dörnek a lapos ásó el6tt olyan szélesnek és
Talajhasználat és tápanyag-gazdálkodás
lapos
ásó
30 cm
Az ásódiagnózishoz szükséges felszerelés
kerti
ásó
95 cm
támaszok
jegyzettömb,
mérószalag,
fényképezogép
kaparó
lapos
5 cm-es rovátkolással 7 7
115cm
ű támasz
Az ásópróba vázlatos képe
{Neuerburg - Padel 23 sz. ábra alapján)
13
14
olyan mélynek kell lenni e, amilyen az ásó
maga. Ezután a ő jobbra és balra két
bevágást te. zünk, ásómozgatás al, a lapos
ásó ra kere ztben. A lapos ásót óvatosan eltá-
volítj uk és a vele védett talajfelszínt ki .
de zkával támasztjuk meg. A ki választott
növénye oport szemben ő oldalán a ta-
laj tömb ki szaldtásához a lapo ásót (!) egé-
szen benyomjuk, majd az ásónyél óvat os
hátranyomásával Ievála ztjuk a talaj tömböt
az altalajról. Ezután ki emelj ük a talaj töm-
böt Az á ót a rajta ő talaj szel vénnyel a
kényelmesebb vizsgálathoz óvatosan a két
támasztóbotra tesszük.
a mód z res eljárá -a szerkeze-
tet 's átgyökerezést núndig ő lefelé
viz gáljuk, hogy ne veszít ük el az átt kin-
tési é ő mégis sokat olvass unk ki .
A talaj ha ábon látszik a talaj pillallatllyi
érettsége és szerkezeti állapota . Látj uk az
e etl eg ő ekctalpréteget és . zalmaré-
tegeket, vagy az ő el nem korhasz-
tott , durván be zánt ott zöldtrágyamaradvá-
nyokat
Ezut án a kapircc al ő lefelé, el-
kezdj ük a hasábot óvatosan végigtapogatni.
A gyomJ álókapircs a talaj óvatos feJszagga-
tására zolgál, hogy lássuk a talaj rét gek
ténylege. fekvését.
Világo an feli smerj ük:
• meddi g ér azérell ég a talajban,
• mil yen ű rétegek vannak benne,
• a mely részek lazák és melyek
keményebbek,
• hol ő a talaj,
• a talaj morzsák ő szerkezetél é ·
a nagyobb talajrögöket.
A valódi élett el teli talaj morzsák ki csik
é ok kidudorodás é bemélyedés van raj-
tuk, laza kötésben fek ·zenek a talajban, szi-
vacsos zerkezetet képeznek. A ő
élett elen talaj részeknek éles ű sima fel-
színük van, egymáshoz tükörkép ű il -
Ie zkednek.
Az il yen talajrészeken a gyökerek em
akarnak ő - ha ő is, nem ágaznak
el, és a talajélettel sem kerülnek kapcsolat-
BIOGAZDA 2.
A ő tiz cm-es laza talaj jól átgyökerezett,
alatta viszont tömörödött (Neuerburg-Padel
21. sz. ábra nyomán)
ba. A talaj zelvény "érell " helyein a talaj-
morzsák ő en ö sze vannak ragadva a gyö-
kerekkel, a gyökerek gazdagon szélágaznak
é sok a felül et a talaj ő való
érintkezéséhcz.
Világosan ő a ji 11om
részecskék11ek a ő talajszel-
vénybe való bemosódásai is. A talaj határo-
zottan vil ágo abb részei a legfi nomabbak,
ezeket a íz a nagyobb hézagokba mosta le
ő erózió). Ha eldugulnak, a talaj roml á-
sát jelzik é. egyre ő ebb ő ég t
okoznak. Továbbá a valami kori zárószinteket
lehet megkülönböztetni , a gyökerek itt vagy
vízszi nt es irányba haj lanak el és nem lefelé
ő tovább, vagy a talaj ned es ége vált o-
zi k. A nedvességeloszlás megvizsgálá ához
kevé. talajt kell ujj aink közölt eldön sölni ,
hogy érezhessük a rét g nyirkos ágát.
A zerkezet mell ett font os mut atói a tala-
jok áll apotának a gyökerek . Minél inkább
elágaznak, minél több hajszálgyökeret és
ő képeznek, b minél mélycbb n
és ű járják át a talajt , annál egé zsé-
gesebb a talaj. zerkez t é a talajélet. Kevés
gyökér, elágazások nélkül , arra ut al, hogy a
talajélet a ő talaj l ő miatt
csak gyengén f ő ki .
A talaj ő ő ére kül önösen jól
utalnak a pillangósok gyökerei. 11 , ahol
elég ő van a talajban, ki alakulnak a i-
lágosan C ő ő A pil-
Talajhasználat és tápanyag-gazdálkodás
15

langósok ezekben a ő a talajleve-
ő a baktériumok segítségével nitrogén!
kötnek meg.
ő hogy az ásópróba során legfonto-
sabb, ő megítélési eszközein-
ket - mégpedig szemünket, kezünket és or-
runkat- használjuk. Az így kapott eredmény
nem egy vagy több, szabatos számból áll,
hanem a talaj termékenységi állapotának
együttes leírásából és ő
Az ásópróba tehát olyan eszköz, amely-
lyel nagyon közel jutunk a szerves egészet
alkotó talaj vizsgálatához. Rusch szerint "a
termékenység metmyiségileg ő
ki; az egyetfell ő nagyság maga a
biológiai eredmélly."
A szokványos módszerek csupán néhány
ő adattal (pl. N-, P-, K-tartalom) jel-
lemzik a talaj nagyon bonyolult életfolya-
matát és a talajtermékenységet, és ő
akarják levezetni a szükséges eljárásokat.
Legyenek akár kémiai, akár mikrobiológiai
talajvizsgálatok, nem pótolhatják a gazdának
az ásópróbával szerzett megfigyelései t, hanem
azt esetleg kiegészítik és alátámasztják.
ű és
A talaj termékenységének fenntartására és
javítására irányuló cselekedeteinket is össze-
függésükben kell vizsgálnunk. A legfonto-
sabbak: ·
• a gondos, kíméletes beavatkozás,
• a ű vetésforgó,
• a rendszeres trágyázás.
A talajmt1velésse/ elég nagy gyökérteret
kell a növények rendelkezésére bocsátani, és
a ő tevékenységél a lebontási
folyamatok felé kell irányítani.
Egyes esetekben célirányos ű
si eljárásokkal kell
• a talajszerkezetet javítani,
• a ő megszüntetni,
• a tarlómaradványokat és szervestrágyát
bedolgozni,
• a gyomokat szabályozni, és végül
• a ő eló'készíteni.
A ű eredményeképpen ala-
kuljon ki a tartós szerkezet, az érettség, a
ő ellenálló képesség
• ő csapadék (pl. ő
• gépek talajnyomása,
• finom talaj részecskék, tápanyagok kimo-
sódása, valamint
• beiszapolódás és kérgesedés esetén.
A ű céljai egységesek, a cé-
lok eléréséhez ő utak azonban nem.
Rusch (1968) ő könyvében a ta-
ű ő alapelveit fektette le:
• Talajunkat a ő legkevesebbet boly-
gassuk.
• A ű ne zavarja meg a talaj réteg-
zettségét, azaz nem szabad olyan eszkö-
zöket használnia, amelyek a feltalajt Je-
fordítják, a ő réteget alulra viszik.
Preuschen ( 1991) is hangsúlyozza, hogy
a mikrobacsoportok összetétele a talaj mély-
sége szerint ő Az életfeltételek
nlinden változtatása, netán a talaj fordítása
is, a talajélet tevékenységél súlyosan káro-
síthatja. Mivel a feltalaj ő szintjét a
gyomszabályozás és a ő vé-
gett mégis forgatni kell, a gyakorlatba beve-
zették a "sekélyen forgatni, mélyen lazíta-
ni" formulát.
ő az (inkább elméleti) fejtegeté-
ő kiindulva sok gyakorlati gazda meg-
kísérli, hogy
• teljesen lemondjon az ő ill.
• sekélyebben szántson és mélyebben la-
zítson.
Eszközként rétegkultivátort, átalakított
nehéz szárnyas kultivátort, túróekét, ásógé-
pet, hántóekét, vagy két rétegben ű ő
ekét használnak.
Érdekes, hogy sok gazda, néhány évi ta-
pasztalat után (legalább a ő alá
végzett ű visszatér az igazán
"szokványos" ű eljárásokhoz.
Az a követelmény tehát, hogy a talajt
egyáltalán ne forgassuk, ill. sekélyen forgas-
sunk és mélyen lazítsunk, nem ment át a
gyakorlatba. A szántásnak, néhány hátránya
16
ellenére, túlsúlyban vannak ő különö-
sen a gyomszabályozásnál és a talajélet
élénkítésében.
Rusch és Preuschen véleményével szem-
ben mások arra hivatkoznak, hogy a talaj for-
gatása és átrétegzése (és ezzel járó lazítása)
éppen a talajélet élénkítését segíti ő (Klapp,
1967; Sattler, Wistinghausen, 1985).
Meg kell jegyezni: az ún. minimális,
· vagy takarékos míivelés eljárásai a biogaz-
dálkodásban nem jönnek számításba. Ezek
tartósan csak fokozott nitrogéntrágyázással
és sokféle gyomirtószer használatával érvé-
nyesülhetnek
Arra, hogy az elónántós eke, amelyet egy
német gépesítési ő a biogaz-
dálkodásban (1991) kompromisszumként
javasol, helyrehozza-e a szántás hátrányait,
ma még kevés a tapasztalat.
Tudnu/lk kell, hogy a ű
nilleSeilek általállosa/l érvényes szabályok.
Egyes tapasztalatok általánosítása megen-
gedhetetlen, zavart is okoz. Csak a helyi
vizsgálatok, megfigyelések alakíthatják ki
cselekvésünk irányát.
A ű ő
Alkalmas az ő ha a talaj nem túl ned-
ves és nem is túl száraz. Nedves állapotban
ő a talaj és emiatt ű ő
dik. Túl száraz állapotban viszont olyan ke-
mények a hantok, hogy nem törnek szét.
Ezért a helyes ő "ujjpróbával" kell
megállapítani. Egy talajdarabot veszünk hü-
velyk-, mutató- és ő ujjunk közé és
ő összenyomjuk Ha darabokra törik, a
talajállapot ő a lazításra. Ha a talaj
csak szétnyomódik, túl nedves; ha alakokat
lehet ő gyúrni, a talaj túl vizes.
Az a talaj, amelyet nehéz gépek és eszkö-
zök nem tesznek tömörödötté, nem is kíván
ő lazítást.
ő rétegek
Ezeket a rétegeket ismét fel kell törni és a ta-
lajszerkezetet a növény gyökereinek segítsé-
gével tartósanjavítani szükséges. A ő
a biogazdálkodásban ű
-i'IOGAZDA 2.
A SZÁNTÁS Ő ÉS HÁTRÁNYAI
Jobb ő
segíti a mikrobiális
tevékenységet.
A legfinomabb talaj-
részecskék, táp-
nyagok nem
vesznek el.
Hatékony védeke-
zés a gyomok, külö-
nösen a ő
szaporodók ellen.
A másodnövények
és tarlómaradvá-
nyok tiszta bedolgo-
zása.
A talaj korábbi ű
ő
Nagyobb gyökértér.
A talaj egyenletes
dúsulása humusz-
szal, mésszel és
tápanyagokkaL
Nagy munkaráfordí-
tás és energiafel-
használás.
Esetleg ő
humuszrombolás.
Szervestrágyák be-
temetése (sza
1
ma-
réteg).
Talajlakó állatok
károsítása (pl. ugró-
villások, atkák bete-
ő földigi-
liszták száma csök-
ken).
Gyommagvak "el-
ásása"; a ő
növények alá, a
szántással felke-
rülnek és csiráznak.
Nagyobb beiszapo-
lódási és kérgese-
dési veszély.
Eketalp-réteg ő
dése, ő
átmenet a feltalaj
alsó és ő rétege
között.
híján) súlyosabban károsít, mint a szokvá-
nyos gazdálkodásban.
A ő rétegek mélységét ásópróbá-
val állapítjuk meg és ő
(pl. túróeke, altalajlazító, szárnyas kultivá-
tor, ő ű ő eke, eke) "alájuk"
ű Ezután mélyen ő ő
vagy másodnövényeket kell a területen ter-
meszteni. Csak a növények és a földigilisz-
ták munkája hoz létre biogén pórusokat,
amelyek jóval tovább élnek, mint a mcster-
ségesen létrehozottak.
A ű növények jöhetnek szó-
ba, mint a csillagfürt. lóbab, vöröshere, lu-
cerna, valamint másodnövényként az olajre-
Talajhasználat és tápanyag-gazdálkodás
17
tek, olajtök, réparepce és repce. ő
rétegek fellazítására ajánlható az olyan éve-
ő füveshere vagy füves lucerna; amely ka-
ű növények alatt alávetésként ő
Szerves maradványok bemunká/ása
A ő viszonyoknak ő
dolgozzuk be ő Minél könnyebb és la-
zább valamely talaj, annál mélyebben sza-
bad a másodnövényeket, szervestrágyát és
tarlómaradványokat bcdolgozni. Minél kö-
töttebb és nedvesebb a talaj, annál sekélyeb-
ben munkáljuk be.
A vita az ő pillangósnövény tarló-
jának feltörése utáni ő
kétségtelenül oda vezetett, hogy egyes gaz-
dák még kötött talajokon is mélyen alászán-
tották a "gyógyító" füvesherét, hogy lassít-
sák a bomlás sebességét. Ez az eljárás
sem bizonyult eredményesnek. _,,•·'._,,,, ·· ,
P!

ű ő eszközök
4I
)>-."'·

Egyetlen ű ő eszköz sem felel me
minden célnak. Kétségkívül az eke egyesíti
magában a legtöbb hasznos tulajdonságot.
Lazító, forgató és gyomirtó hatásában felül-
múlhatatlan. Ezzelleginkább eleget tesz an-
nak a követelménynek, hogy jól átjárható ta-
laj teret hozzon létre, aktiválja a ő
nyeket és irtsa a ő ő gyomo-
kat.
A szervestrágyák, zöldtrágyanövények
és tarlómarádványok bemunkálhatók hántó-
ekével, nehézkultivátorral, tárcsásboroná-
val vagy ásóborotlával, aszerint, hogy in-
A Ő Ő ESZKÖZÖK HATÁSA
Altalajlazító
+++ +++
l Nehéz kultivátor
+ ++ ++ + + ++ ++
ű kultivátor
++ + ++ + ++ ++ ++
Fogasborona
++ + ++
++ ++ +
Tárcsás borona
++ + + + ++ ++ +
ő kapa
+++ + ++
+ ++ +
--·- - - ---- -
ő
+++ ++ ++
++ +++ +
(kultivátor)
Talajmaró
+++ + +++
++ +++
(+)
Henger
++ ++
ő
+++ ++
Simí tó
+++ +
Kapálóeszközök
++ +
+++ ++
ő eszközök +
+++ ++ +
+++
jó }
++ közepes teljesítmény az adott ű cél szerint
+
csekély
18
BIOGAZDA 2.
Hasznos segítség a rugós kultivátor a gyomosodó csicseriborsó táblában
kább ő vagy vágó hat ást kívánunk. A
hántóeke különösen a ő zaporodó
gyomok (tarackbúza) céliránya szabályo-
zására zolgál, hátránya viszont a ki s terület-
telj ítmény. A talajmarók ugyan jobban
kevernek, de zerkezetrombolás (poro ítás)
ve zélyével járnak humuszban szegény tala-
jokon. Ezért ő humuszban gaz-
dag talajon haszmí lhatók.
ő kész(tésre a porhanyító, egyen-
ő es Il eg ő és sekélyen dolgozó
e zközök alkalmasak, mint a ű kulti-
vátor, a fogasborona, a ő a hen-
ger és a ő A ű ő talaj é
a talajállapot szerint válasszunk. Tava szal,
kötött talajokon simftózással egyengetj ük
el a durva barázdákat , ő a gyor-
abb felszáradá t és felmelegedé t, a követ-
ő boronálás után pedig ő
csökken á gyomosság.
Humuszháztartás
A ű céljai nemritkán iitközttek.
(gy a ű a talajszerkezet lazí-
tá. ával é javításával a ő növényál-
lomány gyökereinek ő feltételeket
kell teremteni e. A talaj ő át ő é-
vel ű ő egíti a humuszbomlást
é ezzel rontja a talaj víz- és tápanyagtartó
képes égét. A kapás növények rendszere
kapálása é a gabona\ rme zté zintén ő
egí ti a humu zboml á t, ami a növények
jobb növekedésén é a gabonák sötétzölddé
ő látható. Miv l a sz rv s anyag
a növények táplál á át is szolgálja, lebomlása
részben kívánatos.
Nem lehet (és nem is cél. ű a telj es
humu ztebomlást eik rülni, ezértfigyelem-
mel ke/lletmi a Jrumuszképziidésre. Mioél
több kapá növény van a vetésforgóbao, an-
nál inkább figyelni kell rá. A humuszlebom-
Talajhasználat és tápanyag-gazdálkodás
19
------------------------------------------
Jás a táblákon a kérgesedés és beiszapolódás
és az eróziós jelenségek fokozódásáról (a ta-
lajon belül és a talaj felszínén) ő észre.
Humuszgyarapodás ő el a talaj pihente-
tésével ő füveshere!), zöldugarral, szer-
vestrágyázással és másodnövényekkeL
Hazai viszonyaink között - különösen az
utóbbi aszályos évek során- szintén az a vé-
lemény alakult ki, hogy a ű
az eke nem ő ő Ahol ő nem
szántottak, a csak részben elfagyott gyomok
magvai edísen ő a talajt, s a tavaszi
ű javában kikeltek.
Az ő szántás ellen szálhat a tavaszi
"böjti szclek".károsítása, a feltalaj elhordá-
sávaL Mellette szól viszont, hogy az amúgy
is gyér nedvesség télen át bejuthat a baráz-
dák alá, és leszivároghat.
A tavaszi forgatás gyakran csak "keni" a
talajt, s így kárt okoz. Ilyenkor még a kor-
mánylemez leszerelése enyhítheti a hajt.
Nagyon ajánlható a tarló feltörése, gon-
dos ápolása és az (akár 35-45 cm) mélyen
járatott laz{tó eszköz. A tárcsás sekély ű
velés helyett a talpat nem ő kultiváto-
ros, lazítás eljárások mutatják a legkedve-
zó'bh hatást. Mindez természetesen függ a
talaj ő ő pillanatnyi
állapotától is. A jó gazda nem otthon, az iro-
dában dönti el, hogy milyen ű módot
és eszközt fog használni, hanem a helyszí-
nen, a látottak, észleltek alapján.
Trágyázás
ő Rudolf Steiner beszélt a biodinami-
kus gazdálkodási mód megalapítását szolgá-
ló ő tanfolyamán (1924) arról,
hogy a trágyázás legfontosabb célja a talaj
elevenné tétele. Ezt a gondolatot ragadták
meg ismét a biogazdálkodás hívei.
A biomassza körforgása
A biomassza körforgása
20
BIOGAZDA 2.
---·------
Dr. Hans Peter Rusch arra a felismerésre
jutott, hogy az ember gyomorflórájának
baktériumaijelen vannak a táplálékul szol-
gáló növényekben, ő akkor, ha a nö-
vényeket "hajtató" ű nélkül ter-
mesztjük és a talajt ő ellátjuk szer-
vesanyaggaL Váltig állította, hogy egészsé-
ges növénytenyészethez ő anyag körfor-
galom" szükséges. Eszerint az üzemi kör-
forgalomban ő anyagok, mint gaz-
dasági trágyák, növény- és gyökérmaradvá-
nyok nem ásványosodnak el teljesen, hanem
a növény makromolekuláris sejttöredéke-
ként közvetlenül ő
Belátható, hogy a növények tápanyagel-
látásában ezeknek a maradványoknak csak
akkor lehet ő ha van elég köny-
nyen lebontható szerves anyag. A szerves
anyag növények által ő bomláster-
mékei Rusch szelint ő az úgy-
nevezett plazmaérettség bomlási szakaszá-
ban jelennek meg. Szerkezetének új felépí-
téséhez a növény energiát igényel, amelyet
szénhidrátok alakjában a fotoszintézissei
termel. De ha energiát takaríthat meg, akkor
kevesebb ráfordítással ugyanazt a növeke-
dési erélyt fejtheti ki. A növény a talajbanjó-
val kisebb tápanyag ráfordítással tenyész-
het, mint pl. a vízkultúrában, ahol csak ásvá-
nyi ion oldatból táplálkozik.
ő a részben kissé elméleti ismere-
ő levonható gyakorlati következtetés: a
növények az egészséges tenyészethez a táp-
lálékionokon és ásványi anyagokon kívül
szerves anyagot is igényelnek.
Tápanyag mozgósítás
Minden biogazdaság bizonyos ű
természetes állapotú ásványi anyagot kivon
a ő azáltal, hogy a termést eladja
a fogyasztónak. Hogy átlagosan mekkora az
ő kivont szerves anyagok mennyisé-
ge, arra a ő táblázat utal.
A makro- .és nukrotápanyagok széles kö-
ré ő itt csak a foszfor és kálium szerepel,
mert ezek az ásványi anyagok tömegükben a
ő
K20 és P20s NETTÓ ELVONÁSA
Ő TÍPUSÚ GAZDASÁGOKBAN
ő utalt tehenészet
+l-O +l-O
takarmánygabona vásárlással
Árunövényt és takarmányt ter-
20 20
ő üzem
Külterjes, árunövényt ő
25 20
üzem állatok nélkül
Belterjes árunövényt ő
üzem, 30% burgonyával és 30 60
szántóföldi zöldséggel
Szükséges-e ezeket az ásványi anyago-
kat ű alakjában és bányászat út-
ján) pótolni, hogy földjeink tápanyagkészle-
tét fenntartsuk, vagy más megoldás is lehet-
, '?
seges.
Minden talajunk és az alatta ő ő
több-kevesebb, a növények számára felve-
hetetlen tápanyagat tartalmaz. A ő
táblázat ezeknek az ingadozását mutatja %-
ban és mennyiségüket kg/ha-ban, 20 cm fel-
talajra vonatkoztatva.
A TALAJ
FOSZFOR- ÉS KÁLIUMKÉSZLElE
Tömeg-%
kg/ha 20 cm
mély feltalajban
0,02-0,15 0,2-4,8
1400-10400 6000-173000
Ha átlagosan l O OOO kg/ha foszfor- és
100 OOO kg/ha káliumtartalmat szánútunk
(ami szántóföldjeink túlnyomó részére jel-
ő nyilvánvaló, hogy ő a készle-
ő évtizedeken, s6t évszázadokon át le-
hetne meríteni.
Ehhez a 20 cm feltalajmélységet nem
szabad merev rendszernek tekintetni, amely
ő kimerül, hanem meg kell gondolni,
hogy a feltalaj lefelé az anyaközetbc folyta-
Talajhasználat és tápanyag-gazdálkodás
tódik, amely azonos ű illetve
több ilyen elemet tartalékol.
Minden agyagtartalmú talaj az agyagás-
ványok káliumtartalma alapján. nagyobb
káliumszolgáltató helyzetben van. Ezért
nem csoda, hogy Németországban homokos
vályogon, vályogon és agyagon végzett 250
kísérletben a gabona káliumtrágyázása min-
dig gazdaságtalan lett; a ráfordítás nagyobb
volt, mint a terméstöbblet
A foszforral kissé más a helyzet, mert
ő nagyon ő befolyásolja a
kötés és a talajállapot. Jónéhány foszfortrá-
gyázási kísérletben nem értek el említésre
méltó terméstöbbletet több trágyával. Éppen
a foszfornál gyakori, hogy a talajéletjavulá-
sa feltárja a vegyületeket és fokozza a talaj-
ban a ő
A gyökérváladékok és szerepük
• Különleges anyagok kiválasztása nyom-
elemek felvehetövé és komplexszé téte-
Iéhez.
• Szerves savak kiválasztása: ásványi
anyag oldása és kálium szabaddá tétele
csillámokban és földpátokban.
• Enzimek kiválasztása szervetlen ésszer-
ves foszfátokhoz.
ScheBer (1991) ezzel kapcsolatban hang-
súlyozza, hogy az ismert ő a GLO-
BAL 2000 szerint kalciumból 83-430 évre,
foszforból 88-1659 évre ő a hasz-
nálat ő mértéke szerint.
Ha a Föld núnden táján ugyanannyi len-
ne a tápanyagigény, nlint az ipari országok-
ban, akkor a tartalékok ű alig 80
évre lennének ő Ezért kell a bio-
gazdálkodás jegyében készlettakarékosan
dolgozni, hogy a talaj-növény-"rendszer"
aktív tápanyaggazdáikadását segítsük.
A ő ő és gazdasá-
gi típusoktól ő esetleg szükséges le-
het az ásványi trágyázás (az IFOAM ő
sainak keretei között).
• Agyagtartalmú nehéz talajokon a nö-
vények tápanyaghiányban szenvedhet-
nek, mert a talajélet nem ő vagy
21
a növény gyökerei nem kapnak ő
Ekkor ő a talajszerkezetet kell
megjavítani a növényeknél mutatkozó
hiányhelyzet elkerülésére. A kötött tala-
jokat elég mésszel kell.ellátni, hogy a talaj
szerkezetének szilárdsága fokozódjék.
• A ű homoktalajok nagyon kevés
káliumot és foszfort tartalmaznak, tehát
üzemi trágyamérleg kiegészítésére fosz-
for- és káliumigényes növények táp-
anyagpótlása meghatározott esetekben
szükségeslehet.
Üzemen belüli
és teljes tápanyagkörforgalom
Ahhoz, hogy a talajban mindig elég könnyen
bomló szervesanyag álljon rendelkezésre, az
üzemell belüli tápauyagkörforgalmat tart-
suk annyira zártnak, amennyire csak lehet.
Ez minden tápanyagra vonatkozik, mind az
ásványiakra, amelyek közül a foszfor, káli-
um és magnézium tömeg szerint a legjelen-
ő mind a nem ásványiakra, núnt a szén
és nitrogén.
Az ásványi tápanyagok a talajéiet segít-
ségével válnak a növények számára fel vehe-
tökké. A ő növény részben az álla-
tokon keresztül értékesül, részben árunö-
vényként kikerül az üzemi körfogalomból.
A ő növények többi része tarlóma-
radvány és gyökértömeg alakjában ismét a ta-
lajéletbe olvad. Az állatok által a növényekkel
felvett tápanyagok részben trágyaként
visszakerülnek a talajba, részben veszteség-
ként is elhagyhatják az üzemet, mégpedig
ellégzési veszteségként a takarmánykészí-
téskor és gázalakú vagy folyékony veszte-
ségként
Azok a tápanyagok, amelyek núnt vesz-
teség, árunövény vagy nemesített termék el-
hagyják az üzemi körforgalmat, bekerülhet-
nek egy úgynevezett teljes (globális) táp-
anyagkörforgalomba.
• Például az üzemi trágya gáz alakú vesz-
ő a nitrogén visszakerülhet a
föld légkörébe és ezután megkötik a pil-
langósok, amivel viszakerül az üzembe.
22
Ugyanez történhet a zénnel, amely
2-ként a légzéssei hagyja cl az üzemet
és a foto zintézis során i mét ő
dik. Ez a tápanyagmozgá mindig encr-
giaráford(tá al jár, és c ak a gáz alakú
tápanyagoknál, mint az N és lehetsége
minden további nélkül.
• Az üzemi körforgalomból kivitt ásványi
tápanyagok a legtöbb esetben vi szabozba-
tatlanul elv znek. A személlerakó helyekre
kerülnek, vagy a folyóba jutnak és onnan a
BIOGAZDA 2.
tengerbe, ahol• a tápanyagtúli ngés i -
mert környezeli problémáját okozzák.
A zárt körforgalom az állattartá é nö-
vénytermeszté ö . zekap . olásával az aktív
tápanyaggazdálkodá tudatos ő
vel gazda ágilag és a környezet szempontjá-
ból egyaránt ű
Éppen Justus von Liebig, akit z(ve en
neveznek "a ű atyjának" , sok
gondolatot fejtett ki arról, hogy hogyan Ic-
23
ő léckomposztáló
hetnc egy olyan városnak, mint London csak
a zennyvizével elfolyó tápanyagokat a me-
ő ágban i mét hasznosítani . Teljes
c odáiattai nyil atkozott a kínai ő
ágról, am lyb n a f káli a vi szapótl ása
évezr d k óta biztosftj a a talaj tartós termé-
kenységéL ·
A nagy káros anyagtart alom miatt ma
saj nos nem lehetséges élclmi sz rt rmelésre
ű hasznosft ani a szcmétkornposz-
tot és zennyvízi. zapot. ' ak a zöld zcmét
vagy a sz rve háziszemét elkülönített ű
tésé 61 kel t kezhet olyan trágyaszer, amely a
hagyományos trágyázás Ici gé ő lehet.
Pár lépés mindenc etre tört ént a helye
irányba, hogy következ t s vi szaforgatá -
. al elkerüljük a tápanyaghi ány-helyz tet.
A biogazdálkodásbau a szeuuyvfziszap
és szemétkomposzt használata tilos. Elkül ö-
nít ve ű komposztot káro. anyagokra
és nehézfémekre való ő viz gálat
ut án, valami nt megáll apodás alapján szabad
használni .
A trágyázás gyakorlata
Ahhoz, hogy a talaj termék nységet fenntart-
uk, a talaj szerkcz tét és érett égi áll apotát
áll andóan javft ani kell. A szerkezet "átgyö-
kerezett ségi áll apot" viz gálalának j ó esz-
köze a korábban i m ri ctett ásópróba. z a
Iciindul ása a talaj áll apot javft ására szolgáló
célirányos elj árásoknak.
Emellett ajánl atos rend zeres izsgálato-
kat végezni, hogy
• ő a pH-ért ékeket,
• megi merjük a változá okat a humusz-
tart alomban,
• kövessük a tápanyagtart alom évenkénti
ő tehát Iül vizsgáljuk az aktív
tápanyagmozgósítás szercpét.
24
pH-érték - A kis pH-érték és savanyú
kémhatás oka a bázisszegény ő fo-
kozódó környezeti hatások (savas ő és a
pufferoló kationokban (Ca-Mg) beálló vesz-
teség lehet. Biotermesztéssei (mélyen gyö-
ő pillangósok, szervestrágyázás, javí-
tott talajszerkezet) korlátozni lehet az elsa-
vanyodást, de nem minden esetben lehet
megakadályozni.
BIOGAZDA 2.
• gátolja a talajéletet,
• fékezi a gümóbaktériumok N-kötését,
• rombolja a talajszerkezetet,
• rontja a tápanyagok ő
A pH-érték szabályozására változtatás
nélkül alkalmazhatók a talajvizsgálat ajánlá-
sai, csak a pH-érték nagyobb eltéréseinél a
mésztrágyázást több évre el kell osztani,
hogy ne kelljen évente 1-1,5 t/ha-nál na-
gyobb mennyiséget adni. A savanyúság fo-
ka szerint ő vagy mésztrágyák ki-
Fontos követelmény, hogy legyenek is-
mereteink a ő és a ő
és használatnak ő szabályozásróL A
túl savanyú kémhatás
. alkalmasak. '
AJÁNLOTTTRÁGYASZEREK
szénsavas mész
Finom ő ő
50-55% CaO
MgO ő írva, különösen
mennyiségben alkalmas ű
talajokra
(magnéziumos mésztrágya) 42-53% CaO agyagásványok
Fosztátos konvertermész
42% CaO
4% P20s
nyomtápelemek
Thomaszmész
42% CaO
6,5-8,5% P20s
nyomtápelemek
Algamész
nyomtápelemek gyors hatás
ő
pl. Eifelgold
16% CaO
85% MgO
nyomtápelemek
pl. Pholin
14% CaO
min. 20% MgO
nyomtápelemek
Thomaszfoszfát
45% CaO
14% P20s 2% MgO
nyomtápelemek
Hyperphos
22-31% P20s 33% CaO nyersfoszfát,
ő szerint) nyomtápelemek savanyú talajokra
Patentkáli (magnéziumkáli) 30% K20 10% MgO
Káliumszulfát
50% K20
Talajhasználat és tápanyag-gazdálkodás
Humusztartalom - A talajvizsgálatnak
ki kell terjednie a humuszvizsgálatra, mert
ez szaros kapcsolatban van a talajtemlékeny-
ség változásával. Ha a területen a beiszapoló-
dás és kérgesedés fokozódását, valamint a
szerkezet ő szétesését figyeljük meg
és ű éveken át csökken a humusz-
tartalom, akkor ez ő jellehet
Fosifor, kálium és magnézium -Fontos,
hogy a tápanyagok vízben oldható részének
szintjét a biogazdálkodás éveinek folyamán
figyelemmel kísérjük.
Ahhoz, hogy az adott talajtípus táp-
anyagszolgáltató képességét a legjobb bio-
lógiai aktivitásnál jobban megítélhessük,
ű lenne ezenfelül meghatározni a fel-
talaj összes tápanyagtartalmát. Ezzel job-
ban meg lehet ítélni, hogy a vízben oldható
tápanyagszintnek az elóbb megnevezett ha-
tárértékekhez való közeledésénél szüksé-
ges-e külön is trágyázni.
Ezek alkalmazása a szegényebb homok-
talajokon kívánatos lehet, de kötöttebb tafa-
jokon, amelyek rendszerint ő el vannak
látva foszforral és káliummal, csak nem ki-
ő biológiai aktivitás esetén.
Figyelem! A Magyarországolt eltgedé-
lyezett ő kö11yvünk l. köteté-
ben részletesen (rtunk. Ezúttal ismét hang-
súlyozzuk: az ő származó szerves-
altyag képezi a trágyázás alapját. Saját üze-
mi trágyák kiegészítésére és az üzemi kör-
forgalomból ő tápanyagveszte-
ségek miatt- az ő betartásával- más
gazdasági szerves és ásványi trágyák alkal-
mazhatók. A megállapításnál figyelembe
kell venni a talajban ő készletet.
A biogazdaságokban engedélyezett fóbb
ő trágyák:
• marhatrágya
• sertéstrágya
• juh- és kecsketrágya
• lótrágya.
A szokvá11yos állattartásból származó
higtrágya és baromfitrágya hasz11álata ti-
los. Az idegen gazdaságból való szervestrá-
gyát gondosan komposztáini kell. Csak ak-
kor lehet felhasználni, ha jelentéktelen a ma-
radványtartalom.
25
Az összes szervestrágya-mennyiség (a
N-tartalomra vonatkoztatva) nem lehet több,
mint amennyi megfelel l ha ő
terület l ,3 trágyaegységnyi (TE)(= 2,0 szá-
mosállat) állatállománynak. ő legfel-
jebb 0,5 TE származhat idegen ő
Szerves ő trágyák
Ide tartoznak a feldolgozási termékek (pl.
szaru-, vér-, csontliszt, ricinusolaj-pogácsa).
A szerves ő trágyák csak annyi-
ban engedélyezettek, amennyiben jelenték-
telen a maradványtartalmuk. Csak kémiai
adalékanyagok nélküli szervesanyagok en-
gedélyezettek.
Alkalmazásuk a ő üzem-
ben nem ű mert l kg N költsége igen
magas. Használatuk ezért csak kertészeti
üzemekbelt jöhet szóba, ahol a szervestrá-
gya-ellátás súlypontjának komposztokon és
zöldtrágyanövényeken kell lennie, hogy a
talaj szervesanyag-ellátása ő ne kerül-
jön veszélybe.
Ásványi ő trágyák
Ezeket a ő trágyákat azoknak a nö-
vény eknek érdemes adni, amelyek különö-
sen hálásak az adott tápanyagra.
ő faszfort pillangósoknak vagy
kukoricának adjunk, kálium-kiegészítés a
burgonyának vagy a répának hasznos. A kö-
ő táblázat német viszonyoknak meg-
ő készült. A Magyarországon besze-
ő trágyák könyvünk l. kötetében meg-
találhatók.
Nitrogé1tellátás -A ő llitrogén-
trágyázás a vetésforgó keretében történjék.
A vetésforgóban pillangós növényeket ter-
mesztünk, amelyek biztosítják a maguk és a
többi növény nitrogénellátását is. A biogaz-
daság ezzel olyan helyzetbe kerül, hogy a
ű segítsége nélkül biztosítja nö-
vényei nitrogénellátását A pillangósoknak
az a képessége, hogy a ő nitragént
köthetnek meg, lényegesen megkülönbözte-
ti ő minden más ő ame-
lyek ő ő nitrogénre, azaz trágyá-
zásra vannak utalva. A légköri nitragént
26
BIOGAZDA 2.
--- -------------------------- ··------· -----·---
baktériumok (Rhizobium ssp.) kötik meg. A
ő települt baktériumok a
növények rendelkezésére bocsátják a meg-
kötött légköri nitrogént, és ellentételezésül
asszimilátákat kapnak. A gümó'k puszta
szemmel felismerhetó'k a gyökereken.
A pillangósok N-kötési esélye sok ténye-
ő ő függ:
• A baktériumok munkájuk során különö-
scn faszforra és káliumra vannak utalva.
A pillarigósok ű ő ásványianyag-elsa-
játító képességük ellenére, növekedésük-
kor ő foszfor és kálium ellátásra
szorulnak.
• ő ő ő rendszerint
6,0 pH feletti érték szükséges, homokta-
lajon elég 5,5 pH-érték.
• Minden pillangós fajnak fajlagos (speci-
fikus) gümóbaktériuma van. A Rhizobiu-
mok befolyása a ő képességére
igen nagynak ű Ezért ő ajánl-
ható, hogy hosszabb termesztési szünet
után oltsuk be a ő a ő
baktériumtörzzsel. Egyes kísérletekben
még az állandó oltást is javasolják, mert
a természetes infekció! nehéz meg-
becsülni. A gyakorlat eddig azonban nem
igazolta az oltás szükségességét (kivéve
a szója ő termcsztését).
Az alábbi táblázat a ő pillangó-
sok ő mutatja.
Ő PILLANGÓS FAJOK ÉS KEVERÉKEK TELJES NITROGÉNTARTALMA
80-100 kb. 45
·---·----
160-340 55-150
.. ----
fehérhere
160-240 100
kb. 28
-------
j lóbab
150-390 60-80 kb. 8
l borsó, bükköny
65-95 2-5
fehérhere
60-150 75-130
lóbab
80-140 25-30
·-------·--··--j------- ·- .. ----·-·
borsó, bükköny 50-140
25-30

csillagfürt
40-160
rozsos bükköny 25-40 30-35
landsbergi keverék
fehérhere
75-135
Talajhasználat é tápanyag-gazdálkodás
A számok persze sak ő ér-
tékek, amelyek az ös zcs növény, a tarlóma-
radványok s a gyökerek nitrogéntartalmát
mutatják. A forrá adatok alapján különbö-
ő a m ghatározá. ok. A nagy ingadozá-
sok a fel zfni és fel zín alatti nitrogéntartal-
mak közölti vi zonyt mutatják és megma-
gyarázzák a takarmánypillangó ok jobb ő
vetemény- rtékét a hüvelye ekhez kép t.
Köpke ( 1989) sz ri nt szaros összefüggé
an a hüvelyes k sz mtermé. e é a szimbió-
zisban megkötött nitrogén között.
Kahnt (1986) rámutat arra, hogy ki k ll
választani a ő ő pillan-
gó fajokat é a termesztési formákat, hogy
ő nagy m nnyiségu N-t kapjunk.
záraz fckvé. ben tava zi bükköny tarlóve-
tés egy gabonatermés után még 120-140 kg
N/ha-t köth t meg. A lóbab azonos i za-
nyak közölt legfclj bb 0-60 kg N/ha-t
ű
Ennek a növénye oportnak a netto hoz-
zájárul ása gy vetésforgó nitrogénellátá á-
hoz nagyon tág határok közölt ingadozhat.
27
Valamely lóbabáiJomány, amelynek zem-
termése árunövényként elhagyja az üzemet,
gyakran alig ad többet 30-50 kg/ha N-nál,
másrészt egy füve herevetés ő felté-
tclek közölt évente több mint 400 kg/ha N-t
adhat. Tehát mindig figy lembe kell venni,
hogy az egész vetés vagy c ak egy bizonyos
része marad-e az üzemben. Továbbá annak
is jel ő ége van, hogy a növényállomány
egy része az üz mbcn takarmányként érté-
kesül-e, é ezzel a megkötött nitrogén egy
ré ze tápanyagtartalékká válik saját üzemi
trágya alakjában, vagy mint pl. gy füve he-
r -zöldugarnál az egé z m gkötölt nitrogén
a termeszté területén marad.
Nitrogéuegyenlegek lállítása a biogaz-
daság felülvizsgálatára a bizonytalansági té-
ő miatt kevésbé ű Nemc ak
ő en eltér egymástól a ő pillan-
gósok ű hanem a vesztes gek is (pl.
a zerve trágyák tárolásánál vagy a pillan-
gósok feltöré e után) alig megbízhatóak a
. zám zeru íté hez.
A fehérhere 240 kg összes N-t adhat hektáronként a talajnak
28
Évekkel ő például negatív N-
egyenlegekkel "bizonyították", hogy a bio-
gazdálkodásban sikertelenek a tipikus vetés-
forgók, holott azok a gyakorlatban jól bev ál-
tak. Ma már pozitív egyenlegeket számíta-
nak ki ezekre a vetésforgókra.
Pillangósok és a nitrátkimosódás
ő vizsgálatok bizonyítják, hogy a
biogazdálkodás jóval kevésbé terheli nitrát-
tal a talajvizet, mint más ő for-
mák.
Magyar talajokon, enyhe éghajlat alatt
még füveshere vagy (füves) lucerna feltöré-
se, valamint hüvelyes növények termesztése
után is lehet nitrogénveszteség, különösen
akkor, ha a feltörés több lépésben történt, és
ha késik a tábla bevetése nitrogénfogyasztó
növényekkeL A veszteség az altalajba való
nitrátkimosódás alakjában lép fel.
ő a nitrátveszteség csökken-
tésére:
• takarmánypillangósok és hüvelyesek ter-
mesztése füves keverékekben,
• hüvelyes növények alávetése,
• a feltörés ő eltolása ő ő
re vagy télre,
• olyan utónövények, másodnövények ter-
mesztése, amelyek a tél ő sok nitra-
gént vonnak ki,
• a feltörés ű intenzitásának csök-
kentése.
De nem ritka, hogy a gyakorlatban ellen-
tétesek a célok, eltérnek az eljárások. A fel-
törés ő pl. a ő
hogy mennyire kell a talaj "jellegét" figye-
lembe venni. Kötött talajokon a száraz, be-
érettséget ő ő ű szükséges,
hogy tavasszal optimális talajaktivitást és
ásványosodást lehessen várni. Laza talajo-
kon az ő ásványosodás ő a ké-
só'bbi szántással, mert ezek a talajok nedve-
sebb állapotban inkább ű a ő be-
avatkozást. A vályog- és homokos vályogta-
lajok közöttük foglalnak helyet, ezeken a
"nem túl korán, nem túl nedvesen" jelszó
szerint kell eljárni.
BIOGAZDA 2.
Istállótrágya
A biogazdálkodás ő mindig friss
trágya ű vékony ű terítését
követelték a ő ő növényállományra. Ha
a finom elosztás tényleg jól sikerül és a
terület nagyobb nyomáskárok nélkül járha-
tó, akkor ez az eljárás sikeres, mert a nö-
vényállomány árnyékáhan az aktív talajélet
gyorsan és egyúttal veszteségek nélkül fel-
dolgozhatja a tápanyagokat. De nem rnindig
lehet a trágyát a táblára vinni. Úgy, hogy
szükség van bizonyos tárolási ő
A trágya tárolása azonban mindig vesz-
teséggel jár (C02 kilégzése útján és ammo-
niákként gázalakú nitrogénveszteséggel). A
tárolásnál ő légzési veszteség kétféle-
képpen akadályozható meg:
• Érleléssel, alacsony, hosszú kazlakban,
ez megakadályozza a légzési folyamat
keltette túl ő bemelegedést, rnivel a
ő meleg gyorsabban eltávozhat.
ő a biodinamikus üzemek-
ben kísérlik meg, hogy komposztkészít-
mények beoltásával csökkentsék a N- és
C- veszteséget Más biogazdaságokban is
ajánlják a trágya komposztálását.
• Oxigénbejutás akadályozásával, amihez
a trágyakazlat nedvesen és tömören tart-
juk.
Ha a két módszert nem viszik következe-
tesen végig, úgy a szilárd trágyánál 40%-ig
ő légzési szénveszteséggel kell szá-
molni.
Az ammouiák alakú N-veszteség csök-
kentésére ő lehet olyan adalékanya-
gokat bekeverni, amelyek nagy ő
felületükkel megkötik a nitrogént. Erre a
célra a leggyakrabban ő származá-
sú ő használllak. Ezzel a nitrogénkö-
tés mellett nyomelemek is kerülnek a trá-
gyába. A kó1iszt említésre méltó mennyiség-
ben tartalmaz foszfort, káliumot és meszet.
Fontosabb a nagyon finom szemcseméret,
mert ezzel ő a hatékony felszín. Legjobb a
ő már az istállóban használni, ami
azonban néhány istállópadozaton ő nö-
veli a csúszási veszélyt. (A hazai ő
lásd az l. kötetben.)
Mindennapi növényvédelem 29
-- ... -----
Az . alomszalmának szintén van táp-
ő hatása mind cellulózszerke-
zetével, mind széntartalmával, amely kiegé-
szíti a bélsár-vizelet keverék túl szúK: C:N
arányát. Itt is érvényes: minél nagyobb a fel-
szín, annál jobb a hatás. Ezért a szecskavá-
góval felaprított szalmát ő szalmá-
ban szegény üzemeknek kell ajánlani.
A csapadék általi tápanyagkimosódás el-
kerülésére a ű ő el nem látott trá-
gyakazlakat, szarvasokatfeltétlenül takami
kell. Ez csak nagyon csapadékszegény idóK:-
ben és kb. 550 nun/év alatti csapadékú terüle-
teken nem szükséges. Antint agiessen-i egye-
temen végzett kísérletek mutatták, a trágya-
kazlakból kifolyó trágyalé nitráttartalma mi-
nimális. Sokkal ő a káliumveszte-
ség, amely 50%-nál is több lehet.
A trágya kihordása
• Az istállótrágyát a ő évszakban
kell kihordani (tél végén vagy kora ta-
vasszal; nyáron csak ő fogyasztó
másodnövények alá).
• A kihordandó mennyiséget pontosan ál-
lapítsuk meg és annyit is vigyünk ki.
• A trágyaszórót egyenletesen rakjuk meg
(a szórás legyen egyenletes).
• A fejtrágyaadagokat ű vé-
kony rétegben, ű idóben terítsük ki
(a gáz alakú veszteséget kerüljük, feltétel
a jól ő állomány).
• A trágyát azonnal dolgozzuk be (nem túl
sokkal a vetés ő a kimosódási veszte-
ség elkerülésére).
• A trágyát csak olyan mélyre dolgozzuk
be, hogy a bomláshoz ő ő
bejuthasson.
Trágyalé és hígtrágya
Ajánlatos a trágyalevet és hfgtrágyát 50%-
ig vfzzel felhfgftani.
Az aulendorfi (Baden- Württemberg) és
kiev ei (Észak- Rajna-Vesztfália) kutatóállo-
mások egzakt kísérletekben bebizonyítot-
ták, hogy a N-értékesülés a ő és
hígtrágyából víz hozzáadásával ő
javítható. Ugyanis tudományosan nincs egy-
ű igazolva, hogy az ő szel-
ő ő vagy komp-
resszorral javítja-e a hígtrágyát. A ő
tetés minden esetben akkor ű ha
szénben gazdag úszótakaróval kombinált,
hogy azzal amindenkori ő fel-
ő ammoniákgáz ő legyen.
A ő és a hatékony úszótakaró
kombinálásával csökkenteni lehet a hígtrá-
gyában az ammoniáktartalmat és ezzel csök-
kenteni lehet a kihordáskor ő vesz-
teséget ő a baktériumok lé-
legzése folytán felmelegszik a hígtrágya,
ahogy ez az istállótrágya erjedésekor is ő
fordul. Itt is kerülni kell a 20-30 °C-nál me-
legebb ő az ammoniumvesz-
teségek csökkentése érdekében. Ezt a hígtrá-
gyakezelésnél az oxigénbejuttatással és a
keverési ő hosszúságával kell szabá-
lyozni. Ezért a hígtrágya szén (C02-leadás)
ellégzési vesztesége kevesebb lehet, mint a
szilárd trágyáé. Az erjedéskor ő me-
leg gazdaságilag alig hasznosítható.
Nagyon ű hogy a gazdasági
helyzet javulásával a beruházásigényes, de
rendkívül ígéretes biogáztelepek létesítésére
egyre több esetben kerülhet sor. Ezek kínál-
ják a hígtrágyák legjobb hasznosítási ő
ségét.
Mindennapi
növényvédelem
A Biogazda-sorozat l. kötete összefoglalja a
növényvédelem elméleti alapjait és áttekinti
az alkalmazható eljárásokat a biogazdálko-
dás körülményei között. Ezt egészítjük ki a
gyakorlati tudnivalókkaL
Általános ismeretek
A természetes növénytársulásokban is jelent-
kezhetnek kultúrnövényeink ő és/vagy vad
változatain ő szervezetek. Az ű
vizsgálatok kimutatják, hogy általában a
gyenge, sérült, rendellenesen ő ő nö-
30
BIOGAZDA 2.
--- ·-·-····------
vények ő érintettek ( ő
és a károsodás is súlyosabb), mint az élet-
ő jól fejlett egyedek. A természetes kivá-
lasztódás! (szelekció) ő ő -így hasz-
nos - szervezetek, a fajban szegény társulá-
sokban (amilyen a termesztett növények ál-
lománya) a hozamot ő károsí-
tákként szerepelnek. Ez ő a gazdanö-
vény tömeges jelenlétével és a természetes
életközösségek egyensúlyát helyreállító
szervezetek (a növényi kórokozók Iliperpa-
razita és az állati kártcvó'k ragadozó és ő
ő szervezetei, genetikai változatosság,
anyagcsere- és bomlástermékek, antibioti-
kumok, fitoneidok stb.) hiányával magya-
rázható.
A felsoroltak alapján levonható a követ-
keztetés, hogy a biológiai módon termesz-
tett növény ő kétféleképpen véd-
ő meg: egyrészt környezeti igényeinek
(fény, ő víz, tápanyag stb.) kielégítésével
támogatjuk a kiegyenlített, jól fejlett, ő
növényállományt, másrészt megpróbáljuk
pótolni a természetes szabályozókat
A két módszer együttes és harmonikus
alkalmazása, illetve sok más eljárás egyide-
ű igénybevétele jellemzi a színvonalas bio-
gazdálkodást.
Az egészség ő
A biogazdálkodásban a növényvédelem nem
azt jelenti, hogy aszintetikus szereket biolo-
gikus szerekre cseréljük. Tevékenységünket
nem a károsító ellen, hanem a növényegészsé-
gért folytatj uk.
A növényegészség-fenntartás záloga a
ő eszköze a helyes termesztési el-
járásuk megválasztása és a higiéniás ő
sok betartása.
Védekezés a károsítók ellen
A biotermesztés növényvédelmében nem
cél a károsítótól teljesen mentes állomány
kialakítása, hanem csak a gazdálkodás sike-
rességél ő ő megaka-
dályozása. A ő szinte soha nem pó-
tolható az utólagos védekezéssel, hiszen az
igénybe ő eszközök általában kisebb
hatásfokúak, mint a szokványos gazdálko-
dásban. Gyakran több eszköz (pl. jó ő
hely választása, helyes vetésforgó, biológiai
védekezés) együttes alkalmazásával lehet
csak a kívánt célt elérni.
Esetenként az ismert eljárások együttes
alkalmazása ellenére is súlyosak a károk. Az
okok feltárása a ő egyik biztosítéka. A
gondok megoldására az engedélyezett nö-
ő anyagokat is igénybe vehetjük.
Ilyenkor ,kezeletlen parcellát is hagyjunk,
hogy ő tudjuk beavatkozásunk
eredményességét!
Biológiai védekezés
Ezek az eljárások két nagy csoportra osztha-
tók: A területünkön ő hasznos
szervezetek ű segítése; illetve
tudatos betelepítésük. A két módszcr átfedi
egymást, hiszen a betelepített szervezetek
késó'bbi hatékonyságát szintén fokozhatjuk,
másrészt a hasznos szervezetck betelepedé-
séf segíthetjük ő a részükre ő felté-
tclek megteremtéséveL
A következó'kbcn ezt a csoportosítást kö-
vetjük.
Segítség a hasznos ő
• Növényeink egyes károsítóit (vírusok,
baktériumok, rickettsiák*, gombák, virá-
gos növények) a növényvilágba tartozó
más szcrvezetck korlátozhatják. A korlá-
tozás ő (hipcrparazitizmus) és
antagonizmus formájában jelentkezhet.
Ezek a sokszor rejtett biológiai kapcsola-
tok nagy ő ű a biotermesztés-
bcn. Szcrepct játszanak a betegségek el-
hatalmasodásának és a megbetegedés
esélyének csökkentésében. A termesztési
eljárásokkal elért pozitív hatások egy ré-
sze szintén biológiai összefüggésekkel
magyarázható (pl. a talajban a burgonyát
* A rickettsiák a vírusok és baktériumok kö-
zött álló szervezetek, fénymikroszkóppal
még láthatók (0,25-0,50 m).
Mindennapi növényvédelem
Hasznos rovarok mesterséges élöhel yel
és ok más növényt ő ő Rhizoctonia
olani gombát pu ztító Trichaderma fa-
jok a zöldtrágyázott tal aj ban gyorsan fel-
zaporodnak; pl. a gabonafélék azért is jó
ő a babnak, mert a tarlóma-
radványokat feldolgozó mikroorganiz-
mu ok a Fu arium ő éhez szüksé-
ge N-t a talajból elvonják stb.).
• A ő vagyi a termesztett növénye-
inket az állat v i lágból támadó szervezetek
tevékenységél a növényvilágból é az ál-
latvil ágból ő zámos hasznos
szervezet korlátozza. A víru ok, baktéri -
umok, gombák okozta j árványok, követ-
keztéb n omlik ö sze gyakran - lát zó-
lag kevé é ő módon - egy-egy
ő népe ég.
A haszno " zabályozó" szervezetek j e-
lenlétét az elpusztultakon túl , a ő a
szokásostól ő elhelyezkedé c és visel-
kedé e i j elzi. fgy a beteg rovarok gyakran
.az ágvégekre, l véle úcsokra, növénycsú-
csokra húzódnak ki, vagy a máskor rej tett
31
életmódot folytatók ű ő válnak
(pl. mezei pocok ő ő megbetegedé e).
A hasznos szervezetek ű ét egí-
ő a károsítást gátló beavatkozá ok ha zná-
lata a növényvédelem hatékonyságát fokoz-
za. A ő é páratartalom növeke-
dése általában a mikroorgani zmusok terj e-
désének kedvez.
A vírusok, baktériumok, gombák terj e-
dé ét a ha zno madarak is ő
mivel a ő ő képletek egy ré ze az emész-
ő i életképes marad.
A ő növényvédelmi elj árá ok
ő a károsítók népes égének
összeomlását. llyenek a fizikai módszerek
(lásd Biogazda f. ) és a szelfd uövéuyvéde-
lem kész{tméltyei (növényi kivonatok, ő
ő növényi ázatok stb); mások
késleltethetik, vagy meg i akadályozhatják
elszaporodásukat. Így az · ngedélyezett bak-
térium és gomba clleni szerek, a basznos
baktériumok (Bacillus thuringiensi , B. po-
pilliae, B. lentimorbus, B. cer us stb.) és a
gombák (Entomophthora, A pergillu , Beau-
veria, ordycep fajok stb. ) tevékeny égét
gátolj ák. Ezért alkalmazá ukat ilyenkor
különö en kerülni kell.
A károsftókat állati szervezetek i korl á-
tozzák. A hasznos véglények, fonálférgek
tevékenysége ok szempontból a növényi
szabályozó szervezetekéhez ha onló, ezért
az ott közölt ek lehetnek irányadók tevé-
kenységük megítélésében.
Egyes ízeltlábúak szerepe pl. a ő
gyéríté ében közi mert (lá d Biogazda 1.).
Tevékenységük segítéséhez létfonto á-
gú felismerésük é életmódjuk i merete. A
kifej lett egyedekre és a !árvákra ez egyfor-
mán érvényes.
I-la zno forrá munka ebben a probléma-
körben a hazai és külföldi zakirodalom.
(Ilyen a ő Kiadó által 1989-
ben kiadott Biológiai védekezés természetes
ellenségekkel ű Baláz Klára é Mészá-
ro Zoltán által zerkesztett könyve, amely
ok ábrával és Je(rással egftheti a bi ogazdái-
kadót a szük éges ismeret k megszerz sé-
ben.)
32
A hasznos állati szervezetek ő a
táplálék és a búvóhely biztosításán keresztül
(tájalakítás, növénytársítás, természetes nö-
vénytársulások részeinek meghagyása, spe-
ciális virágzó növényi kevert állományok lé-
tesítése).
A madárodúk, a T-fák, ő ilyen cé-
lokat szolgálnak. A legismertebb ű
pusztítók közé tartozó fátyolkák írnágói egy
része, az érési táplálkozást folytató hár-
tyásszárnyúak (fürkészdarazsak) és kétszár-
nyúak (fürkészlegyek és ő vagy lebe-
ő ő virágzó növények
nektárával és virágporával táplálkoznak, ő
leg az ő és a fészkes virágzatúakévaL
Ezek termesztett, vagy a természetes társu-
láshoz tartozó növények egyaránt lehetnek.
A gyümölcsösben, ő ő a szán-
tóföldön is köztesként vagy aljnövényzet-
ként vetett kapor virágzala sok parazita és
ragadozó számára táplálékot ad. Az enyhe
gyomosodás ű virágos foltok, sávok,
ő telepítése, búvóhelyek, fészke-
ő odúk és ő helyek létesítése
mind segít a hasznos szervezetek megmara-
dásában.
A biotermesztéshez engedélyezett nö-
ő szerekkel is nagyon óvatosan
kell bánni, hiszen egy részük a hasznos ál-
latokat is pusztítja. Például a kénkészítmé-.
nyek a ragadozó atkákat, a poloskákat és a
fürkészdarazsakat, a ő szerek pedig
a hasznos rovarok együttesét általánosság-
ban gyérítik.
Biológiai védekezés
hasznos szervezetekkel
Kórokozók elleni védekezés. Elég kevés
ilyen készítményt használnak a világban,
Magyarországon még engedélyezett eljárás
vagy készítmény sincs forgalomban.
Nyugat-Európában és Észak-Amerkában
magcsávázásra használhatják a Qua11tum
4000-t, amely a talajból ő ő gombákat
támadó baktériumok tenyészete. A kutatás
jelenlegi irányából ő hogy a
BIOGAZDA 2.
---------------
talajból ő ő gombák ellenlábasainak fel-
használásával a ő további ké-
szítmények jelennek meg, ű Ma-
gyarországo n is.
ő elleni védekezés. A vfruskészft-
méllyeket elterjedten használják Észak-Ame-
rikában és Nyugat-Európában növények ál-
lati ő ellen. Magyarországon sajnos
egyetlen ilyen készítményt sem "forgalmaz-
nak. A készítményeket és a eélszervezeteket
az alábbi táblázat tartalmazza.
ISMERTEBB Ő
VÍRUSKÉSZÍTMÉNYEK
H eliathis
poliéder vírus
ő
poliéder vírus
Almarnoly gra-
nulózis vírus
Gyapjaspille
poliéder vírus
Biotrol VHZ H
E Iear
Polyviraeide
bagolylepke
ő darázs
Decyde almarnoly
Granupom
Madex 2 gyapjaspille
Gipsy Moth Vírus
A baktériumok közül 2 faj néhány válto-
zata segítségével állítanak ő hatékony ro-
ő szert. A ő a Bacillus
thuringiensis változatok. Jól hasznosul a B.
papillae is a pajorok ellen (lásd táblázat).
Magyarországon négy készítmény for-
galmazható, azonban engedélyokirataik sze-
rint-noha egyéb ő gyérítésére is al-
kalmasak -jelenleg csak az erdészeti kultú-
rán, a kukoricán és a burgonyán használható
fel. A B. papillae készítmények Magyaror-
szágon jelenleg nem engedélyezettek
Véglé11yeket tartalmazó készítmény ná-
lunk nincs forgalomban. A nagyobb biogaz-
dálkodási múlttal ő országokban
az egyenesszárnyúak (sáskák, szöcskék,
imádkozó sáskák) ellen forgalmaznak ilyen
készítményeket.
A jollá/férgek közül a Heterorhabditis
fajok alkalmazásával ormányosbogarak el-
leni készítmények forgalmazása várható.
Mindennapi növényvédelem
33
Ő BAKTÉRIUM KÉSZÍTMÉNYEK
Bacillus thuringiensis Certan
viaszmoly
var. aizawi
B. T. var. israelensis Skeetal, Vectobac, szúnyogok,
Teknar, Bactimos, legyek,
Bactimos WP.
burgonyabogár
B. T. var. kurstaki Agritol, Bactur, SOK-Bt, a legtöbb károsí- gyapjas pille, ame-
Tribactur, Baktha ne, tó hernyó (a lu- rikai fehér ő
Biotrol K, Biotrol BTV, cernásban, ő lepke ( erdészetben)
Biotrol 16K, Bio-Guard, ben, gyümölcsös- kukoricamoly ellen
Bug Time, Cekubacilina, ben, ő ő
Larvatrol, Lepticide, dísznövényen,
Leptox, Novabac, díszfákon, szántó-
Bactospein WP és FC, földi és zöldség-
Dípel HG, Fory 48, Foray növényeken)
64 B, Thuricide 32B, 48
LV és 64 LV, Rísectícíd,
Thurícíde HP
B. T. var. tenebrionis Novodor FC bogarak burgonyabogár ellen
Bacillus popilliae Milky Disease Spores, Lemezescsápú
Grub Attack, Milky Spóre bogarak pajorjai
Powder
A hasznos fzeltlábríak felsorolását a táb-
lázat tartalmazza. Hazánkban jelenleg az
Encarsia lap, melyet a Csongrád megyei Nö-
ő Allomás készít és az En-strip kap-
haták. Ezek az üvegh.ázi ű ellen
használhaták fel, ő üveg, fólia alat-
ti termesztésben.
A takácsatkák a Csongrád megyei Nö-
ő Állomáson felszaporított és for-
galmazott Phytoseiulus persimilis atkák se-
gítségéve! pusztíthatók. Az alkalmazási ő
írásokat és a veszélyeztetésük nélkül fel-
használható ő szereket a haszná-
lati utasítás tartalmazza.
Házilagosan is telepíthetünk be hasznos
ízeltlábúakat területünkre, így levágott
ágakkal, növényi részekkel együtt, behozha-
ták az ő és a ragadozók is.
Mint már említettük, a biotermesztésben
engedélyezett ő szerek egy része
szintén ártalmas lehet a hasznos ízeltlábúak-
ra, ezért legyünk nagyon óvatosak.
Fizikai növényvédelem
A ő kórokozók elleni védekezés leg-
ő és ű eljárásait is tartalma-
zó módszerek tartoznak ide. A közvetlen vé-
delmen túl az ő is részben alkal-
masak.
ű
A tömegesen ő kártevó'ket, képle-
teiket vagy a ő növényi részeket a
ő kórokozókkal együtt össze-
ű és azokat megsemmisítik (elégetés,
forrázás, ő komposztálás). E
módszerrel a nagyobb kártétel kialakulása
gyakran ő ő Ilyen módon gyérít-
hetó'k többek közt a cserebogarak (lerázással
és ű az eszelények stb. (ko-
pogtatásssal), az amerikai fehér ő
kék, pókhálós molyok szövedékei, ű ű
pille ű ű stb. (a ő szárrésszel
34
BIOGAZDA 2.
FORGALMAZOTT HASZNOS ÁLLATOK ÉS CÉLSZERVEZETEK
Heterorhabditis fajok
Steinerneme bibionis
Neoaplectana fajok
Fülbemászók
Katicabogarak
Cryptolaemus montrouzieri
Chrysopa carnea
Aphidoletes aphidimyza
Fonálféreg
Fonálféreg
Fonálféreg
Fülbemászók
Bödefélék
Bödefél ék
Fátyolkafélék
Gubacsszúnyog
ormányosbogarak, lepkék
ormányosbogarak
hernyók, legyek, bogarak
hernyók, ű levéltetvek
levéltetvek, atkák
hernyók, ű levéltetvek
atkák, egyéb lárvák, levéltetvek
levéltetvek
Aphidius matricariae ű fürkészdarázs levéltetvek
Diglyphus isaea Fürkészdarázs
Encarsia formcsa Fürkészdarázs
Trichogramma evanescens Fürkészdarázs
Dacnusa sibiriaca Fürkészdarázs
Opius bruneipes Fürkészdarázs
Amblysei cucumeris Ragadozó atka
Neosciulus barkeri Ragadozó atka
Phytoseiulus persimilis Ragadozó atka
együtt levágva), a károsító imágók, lárvák,
tojáscsomók egyenkénti összeszedéssei
vagy szétroppantással (csak kiskcrtben), a
ő hullott gyümölcs ű
vagy közvetlen talajba dolgozásával stb.
A megsemmisítés során a hasznos szer-
vezeteket kímélni kell. A kórokozók fellépé-
sét is hátráltathatjuk a ő növényi ré-
szek ű és megsemmisítéséveL
A moníliával ő gyümölcsök, a va-
ras (fuzikládiumos) almafa lehullott lombjá-
nak, a vírussal ő növények, a palán-
tanevelésben a ő ő foltok növényeinek
(és talajának), a baktériummal ő ter-
mékek (paprika, paradicsom stb.) gombával
ő részeinek (komlóperonoszpóra
stb.) ű és megsemmisítésé-
vel védekezhetünk. A gyümölcsfák és a ő
ő metszésc fizikai védelmct is jelent.
aknázólegyek
lisztesk e
lepkék
aknázólegyek
aknázólegyek

tripszek
tripszek
atkák
Az almafalisztharmat ellen hatásos a
Nagy Sándor-féle metszés, ahol az ő
ges ő ő fiatal hajtásokat távolítjuk el.
Nagy ő ű a ő ű
ő amelyek a rovarok viselkedéséhez,
elhelyezkedéséhez igazodva gyérítik ó'ket.
A kemizálást ő ő ő is-
mert eszközök (bogárkasza, kézi bogárfogó,
repcebogárfogó, bolhataliga, bolhafogó
zászló, bogárháló, Manninger-féle rovarfo-
gó, sáskairtó gépek stb.) modern változatai
szintén felhasználhatók.
A ű ő gépnek ő
mozgással ű ő és ventilátorral kiegészí-
tett változatai is ismertetesek. Ismételt hasz-
nálatával a burgonyabogár kártétele nagy-
mértékben ő Üjra ő
a régi bogárfogó árok használata - kombi-
nálva perzseléssei vagy a biotermesztésben
engedélyezett szerekkel (vincellérbogarak,
barkók stb. ellen).
Mindennapi növényvédelem

Összecsalogatás
Az állati kártevó'k gyérítésére és ő
sérc alkalmas módszer, melybcn a károsító-
kat valamely részére vonzó illatanyag, vagy
kedvezó' élettani körülmények teremtésével
összecsalogatjuk. Az így ű kár-
tevó'k könnyebben megsenm1isíthetó'k.
Csalogatni lehet a búvóhellyel, táplálék-
kal, ivari csalogató val, illattal és néhány fizi-
kai hatással ő fény).
A búvóhelyek, a hernyófogó övek -ame-
lyek hullámpapírból vagy szalmából készül-
nek - a lombszinten károsító, de a fák repe-
déseiben bábozódó kártevó'k ellen alkalmaz-
hatók ( almamo ly, amerikai fehér ő
stb.). Sok hasznos rovar és parazitált báb,
lárva lehet bennük, tehát kíméljük meg azo-
kat a megsemmisítés során. Ilyen például a
Nagy Barnabás-féle parazitamentés, ahol a
ű anyagot olyan ő ű hálóval
fedett tárolókba tesszük, ahonnan a parazita
ki tud repülni, a károsító viszont nem. Az
ű különösen akkor hatékony, ha
a természetes búvóhelyeket megritkították
(kéregkaparás). Nem búvóhely megteremté-
sével, hanem ragadó anyagával ű össze
a fatörzsön mozgó, repülni képtelen kárte-
ő a hernyóenyves öv (kis téli araszoló,
nagy téli araszoló stb.) ellen. Ilyen lassan
száradó anyagok a gyanta, olaj, zsír, kátrány
keverékeibó'l készíthetó'k, amelyek a fatör-
zset szorosan körbekötött vízhatlan anyagra
ő A csalogató illatanyagokkal ű
ő csapdázási eljárások a legismertebbek,
a gyakorlatban ű alkalmazottak
az ivari (szex) csapdák.
A rendkívül fajspecifikus; csak egyetlen
károsító faj ellen alkalmazható szexferomon
csapdák - használati utasítással együtt -
Magyarországon is beszerezhetó'k. Ezek a
ő károsítók csapdázására ő
zésére) használhatók: almamo ly, keleti
gyümölcsmoly, szilvamoly, barackmoly, al-
mailonca, almalevélmoly, ő ő
moly, gyapjaslepke, kéregmoly, ő ő
káposztamoly, lombosfa fehérmoly, tarka
ő ő A felsoroltakon túl külföldön
még számos szexferomon csapda megvásá-
rolható.
35
·------
Nem csalogató, de a szexferomon illa-
tokra ő új védekezési eljárás terjed
Nyugat-Európában a biogazdaságokban. Az
eló'írás szerint kihelyezett szexferomon illat-
anyagokat tartalmazó tokokkal olyan állandó
illatfelhó'ket gerjesztenek, amelyek a hímek
tájékozódását, így a ő megtalálását
lehetetlenné teszik.
Táplálkozási csalogatók. Általában ke-
vésbé fajspecifikusok, alkotórészük gyakran
a korpa, a melasz, a cukor, az alkohol, ezeket
esetenként méreggel kombinálva használják
ű bagolylepke hernyók, meztelen csi-
gák, mezei pocok stb. ellen). Néha a ű
edény kiképzése akadályozza meg az
ű kártevó'k szétszéledését, vagy meg-
fulladnak a csalogató folyadékban (bagoly-
lepkék, molyok, pillék imágói).
Csalogató vetés. A szegélyre a termesz-
tett növénynél jobban kedvelt, a vándorlás
irányához kqzelebb ő vagy korábban ke-
ló' növényeket ültetünk, amelyen az össze-
ű kártevó'k az engedélyezett szerekkel
elpusztíthatók, vagy ű Így
védekezhetünk a barkók, csipkézó'bogarak,
vincellérbogár, meztelen csiga stb. ellen.
A fejessaláta és a talajba dugott burgo-
nyaszeletek összecsalogatják a drótférgeket
és pajorokat Hasonló a gyümölcsösökben a
szúbogarak ű meghagyott
vagy kihelyezett fogófák szerepe.
Szfncsapdák. A különbözó' kártevó' rova-
rokra az ő hullámhosszúságú fény von-
zólag hathat gyümölcsösben és a szántóföl-
dön. A meghatározott ű nem száradó ra-
gasztó kkal bekent lemezek eredményesen
alkalmazhatók a cseresznyelégy, tripszek,
levéltetvek stb. ellen. Külföldön számos ro-
vart ű be ilyen módon és a hazai for-
galomba is került már néhány ún. "színes
lap".
Féllycsapdák. Fó'ként eló'rejelzésre java-
solhatók, mivel a vizsgálatok szerint a be-
ű anyagokban a hasznos szervezetek
aránya igen magas.
36
Riasztás
A_ védekezés kívánatosabb fonnája lenne,
hiszen vele a ő elpusztítása nélkül
kártételüket megakadályozhatnánk. Riaszt-
hatunk illatanyagokkal, fény- és hanghatá-
sokkal egyaránt.
A természetes illatanyagok széles körét
ismerjük, amelyek hatékony riasztók, de .
sokoldalúan felhasználható forgalmazott ké-
szítmény alig van (a növénytársítások egyes
tagjainak illatanyagai riaszthatják a másik
növény ő
Néhány országban forgalmazzák a csont-
hamu-olajat vadkárok és madárkárok mege-
ő Magyarországon ő a
hazai ű alarm-feromon tartalmú
Zöldharmat készítmény, ezenkívül a "szelíd
növényvédelem" anyagai, az engedélyezett
ő (pirétrum, derris, nikotin stb.) ri-
asztó mellékhatásúak.
A fényhatásqk is riasztók lehetnek. A
ő a madarakat, a ő fóliacsí-
kok, villogó lapok a rovaroktól az ő
sok ő távol tarthatnak termesztett nö-
ő
Hanghatások. ő és a betakarítás ő
növények védelmében alkalmazhatók hang-
ő eszközök (karbidágyú, ő stb.)
ő közlés
ő környezetbarát védekezési eljárás.
Hatása a szaporítóanyag és a benne, rajta ő
kórokozó, ő ő ő ű alapul.
A növénykórtan irodalmából ismert a bú-
za, árpa porüszögje, a ű
baktérium elleni melegvizes csávázás (a kór-
okozó 52°C-on elpusztul, de a mag csírázó-
képessége még nem csökken) és megvan az
elvi ő a vegetatív szaporítóképle-
tek (gumó, hagyma) hó'k:ezelésének a víru-
sok ellen. A tárolt tennények ű melegí-
tése hatékony a rajtuk, bennük ő raktározási
kártevó'k (zsizsikek, molyok, atkák stb.) ellen
(60- 62°C ő elégséges).
A közeg megváltoztatása
A ő és tároló berendezések állati kár-
ő eiJen eredményesen alkalmazható az
oxigén elvonása. Bevált a C02 és a N-gázok
felhasználása.
BIOGAZDA 2.
A raktári ő ellen használatosak a
mechanikai sérüléseket okozó (kvarc és a
kovaföld) és a szárító (talkum, krétapor, ő
ő hatású adalékok. Ezeket a
termény be keverik, majd utólag eltávolítják.
Takarások
A ű ő a szabadföldi
kertészetben a növények ő kielé-
gítésére síkfóliákat és fátyolfóliákat hasz-
nálnak. A növényállomány takarása a káro-
sítók betelepedése ellen is védelmet nyújt. A
káposztafél ék és egyéb zöldségfélék Jegyei,
a lepkék, bogarak és más állati kártevó'k tá-
voltartására alkalmas. Elterjedését drágasá-
ga akadályozza.
Kémiai anyagok
A biotermesztésben az egyéb védekezési el-
járások eredménytelensége esetén ill. a vé-
dekezés, a hatékonyságának növelésére állo-
ő anyagok korlátozott alkalmazá-
sára is nyílik ő A biológiai védeke-
zésben leírt eljárások egy része (mikrobiális
anyagok) egyúttal ő szerek.
ő ezúttal - az ő el-
kerülése végett- eltekintünk.) Az alkalma-
zás feltételrendszerét a Biogazda I. mellék-
lete tartalmazza.
Hagyományosan is használatos szerek
A ő ismertetett ő
anyagok közt egyaránt találhatók ő
szerek és ő szerek.
A fd.;orolt készítmények felhasználható-
ságáról alapinformációkat közölnek a kö-
ő jelzések:
• A felhasználás korlátozott /FK/ ( ő
egyesületi engedély kell).
• A mcnnyiség korlátozott /MK/ (éves
mennyiség maximált).
• A nemzetközi szervezettel nem egyezte-
tett /NE/.
• A hazai növényvédelembenjelenleg nem
engedélyezett anyag/!!/.
Mindennapi növényvédelem
ő szerek
Az FK és MK ű anyagok ű fel-
használása a ő nem akadályozza,
de csak a hazai engedélyokiratokban rögzí-
tett anyagokat szabad felhasználni. Ezek
szabályait az oleiratok rögzítik.
Csávázók. Magyarországon a gabonafé-
lék ő csávázása ő A bio-
lógiai növénytermesztés szellemével ösz-
ő csávázók a ő
'J Rézhidroxid-rézkarbonát komplex /NE,
! !/: gabonafélék és cirok ő 2,3
g/kg dózis han' porcsávázókén t.
0 Rézoxidok /NE, ! !/: hüvelyesek porcsá-
vázására, a magra tapadó mennyiséggel.
O Kénsavas csávázás: 1,80-1,84 ű ű ű
kénsavban 30 percig áztatás, ő
mosás, szárítás (cukorrépa ő
van adat).
O Mészkénleves csávázás: gabonamagvak-
ra 0,5 Baumé-fokon mészkénlével, 10-
12 1/100 kg dózisban.
O Nátriumhidroxid: l - 1,5%-os oldatban
áztatás 10 percig, ő mosás, szárítás
(paprika, paradicsom stb.), a magfelszí-
nen ő képletek ellen.
O Káliumpermanganát ugyanúgy, mint
NaOH esetében.
O Rézszulfát /NE/: l ,5 dkg-ot l liter vízben
feloldani és ebben l órát áztatni a zöld-
ségmagvakat (paradicsom, paprika stb.),
majd szárítás következik.
O Cinkoxid /NE, ! !/: 19 dkg/l 00 kg dózis-
ban saláta, petrezselyem, cikória stb.
Téli lemosók:
0 Káliumpermanganát /! !/: téli hígítású
anyaggal 95 l víz, 3 kg égetett mész +5 l
vízben feloldott 300 - 500 g KMn04.
O Konyhasó /NE, ! !/: a köszméte liszthar-
mat ellen 4%-os oldatban.
O Nevikén (poliszulfid kén+ vazelin olaj),
engedélyokirat szerint.
O Kénmáj: téli hígítású oldat /NE, ! !/.
Ugyanúgy alkalmazható,mint a mész-
kénlé, nem ő kéntartalmú sze-
rekkel és pirethrummal.
37
O Mészkénlé: téli hígítású oldat, beszerez-
ő szilárd és stabilizált folyadék for-
májában is.
O Timsó IMK, NE, ! !/: a bordóilé elkészítése
szerint kell eljárni, de a rézgálic fele timsó-
val ő (ez a Martini-lé).
O Gyümölcsfaolajok: hazai engedélyokira-
tok szerint (csak szintetikus adalék
nélküliek).
O Szappanok, káliszappan: engedélyokirat
szerint.
ő
O Elemi ként tartalmazó szerek (MK, FK,
engedélyoleiratok szerint), max. 07%-os
töménység ben, l OOO l/ha vízben, legfel-
jebb évi 4-5 alkalom.
O Mészkénlé (nyári hígítású) IMK/
O Szója-lecitin
O Elemi ként + (szervetlen ű rezet
tartalmazó kombinációk (MK, FK, enge-
délyokirat szerint).
O Káliumpermanganát (nyári hígítású)
IFK, ! !/: mint a téli, csak l 00 g a 300-500
helyett.
0 Szádabikarbonát /MK, ! !/: lisztharmat
ellen maximum 2%-os töménységben.
O Propolisz (gombák és vírusok ellen)
O K varcliszt
O Szappanok (nyári töménység)
O Vízüveg !MK, ! !/ max. 2%-os tömény-
ségben
O Réztartalmú és rézpótló szerek (maxi-
mum 5 kg!ha/év fémréz juttatható ki fo-
lyamatos talajvizsgálat mellett).
O Réz (szervetlen kötésben) bordói lé IMK,
EK/ engedélyokirat szerint, burgundi lé
IMK, FK/ engedélyokirat szerint.
o Martini-lé IMK, ! !, NE/
O Rézhidroxidok !MK, NE/: engedély-
okirat szerint.
O Rézoxikloridok !MK/: engedélyokirat
szerint.
O Réz-elemi kén kombinációk IMK/: enge-
délyokirat szerint.
O Cinkgálic /NE/: ugyanúgy semlegesítve,
mint a rézgálic és okirat szerint.
38
ü Horganyszürkc (ZnO) /NE, ! !/: palánta-
ő területek kezelésére 150 g/m
2
dó-
zisban.
ü Timsó /MK, NE, ! !/
ő szerek
ü Nikotin/!!, FK/
O Anabazin /! !, FK, NE/
O Ryania készítmények (Ryanex, Ryania)
/!!, FK/
O Neem kivonatok/!!/
ü Bio-Scet (alifás zsírsav) okirat szerint.
ü Paraffinolajok, növényolajok /MK/ en-
gedélyokirat szerint.
ü Pirétrum (csak természetes) /FK/, csak
természetes szinergistával (szezámolaj,
sassafraso la j)
O Kvasszia kivonat/!!/
ü Sabadilla /!!,NE/
O Fito-insect (növényi kivonatok) okirat
szerint.
Csigák ellen a metaldehid, de csak riasz-
tóanyagokkal kombinálva és csapdában (ok-
irat szerint ).
A szelíd növényvédelem
anyagai és készítrnényei
Ezek a ő ápoló vagy ő ő szerek
többnyire növényi vagy ásványi ű
Házilag is ő vagy megvásárolha-
ták egy vagy több hatóanyagú kész kereske-
delmi készítményként.
A legfontosabb növényi ű táb-
lázat tartalmazza.
Minden felsorolt szerre érvényes, hogy
gyakran kell ő kipermetezni a hatás elé-
réséhez és az ő utáni ismétlés igen fontos.
Sok ilyen típusú szerrel ő a ta-
pasztalatok, dc kevés a bizonyított kísérleti
eredmény. Egyetemes, minden betegség el-
len alkalmas és mellékhatás nélküli "cso-
daszcrt" még nem találtak fel.
BIOGAZDA 2.
Szerek gombabetegségek ellen
• Algalisztek
• ő
e Növényi készítmények (zsurló, hagyma,
torma és hasonlók)
• Tej- és savótcrmékek
Algalisztek (poroz va, de jobb permetez-
ni). ő az ellenállóképességet a gom-
babetegségekkel szemben, más szerekkel
kombinálhatók.
ő Gombabetegségek ő
zésére használhatók. Hatásuk lényegében
véve a levélfelszín pH-értékének megvál-
toztatásán alapul.
Komposztkivonatokat ő gom-
babetegségek ellen próbáltak ki váltakozó
sikerrel. Ehhez l rész érett komposztot l
rész vízzel összerázunk és 12 hét múlva le-
ű Ezt az oldatot betegségek ő
zésre permetezzük ki. A komposzttal jó
eredményeket értek el talajlakó kártevó'k el-
len is.
Aromás növényápolás. Az illóolajokat a
ő ő és levelek ő
tésére permetezik ki.
Növényi készítmények. Csalánból, zsur-
lóból, tormából, vöröshagymából, fokhagy-
mából, ű ő gombaelnyomó és
ő ő hatásuk van.
Kombilláll ő ő szerek gombabe-
tegségek el/ell: gyógynövények algamész-
szel és ő egyesítve.
Tej- és savó,termékek. Gombabetegségek
és vírusbetegségek ellen használatosak le-
ű ő mellékhatással.
.')zerek állati ő ellell
• Emulziók paraffinból vagy növényola-
jokból (pl. len- és szójaolajból)
• Denaturált szesz
• ő
Növényolaj emulziók. Gyümölcsbeteg-
ségek és kártevó'k, ő levéltetvek ellen
hatnak. Szélroncsolják a rovar kutikuláját
ő réteget és eltömik a ő
Szappanalapti szerek. Levéltetvek és
· hernyák ellen hatékonyak. Valódi káliszap-
Mindennapi növényvédelem
39
panokat, azaz folyékony ő
kell használni, mégpedig 1-3%-os oldatban.
Gyakran ajánlják ezeket denaturált
szcsszel kombinálva.
N é hány házi ű szer
Mészké11lé. 10 liter törzsoldat készítéséhez
1,1 kg meszct 3,3 l vízzel megoltunk, majd
vízzel 10 l-re kiegészítjük. A folyadék szint-
jét megjelöljük az edényen, vagy a ő
fán és folyamatos keverés közben felforral-
juk. Eközben részletekben 2 kg finom kén-
port öntünk hozzá. 40-55 percnyi ő
szükséges, mely alatt az elpárolgott vizet fo-
lyamatosan, meleg vízzel pótoljuk. Amikor
a kén teljesen feloldódott és a habzás meg-
ű a ő abbahagyjuk. ű után a
sötétbarna folyadékot az ő leöntjük
és felhasználhatjuk. ő vas- vagy zo-
máncozott edényt használjunk, a rézedény
A SZELÍD NÖVÉNYVÉDELEM HÁZI Ű ANYAGAl
Macskagyökér
Csalán
Fekete ő
Édeskömény
Kamilla
préselt lé
erjesztett trágyalé, ő
erjesztett lé, trágyalé
trágyalé
préselt lé, forrázat

Fejeskáposzta trágyalé
ő fokozása, ű
csávázás, fiatalkori betegségek ellen
klorózis, levéltetvek, komposzt gazdagítása
N-táplálás, talaj kondícionálás
trágyázás

_J
trágyázás
------· ---·------·
ű trágyalé, forrázat
--- .
Körömvirág ázat, hidegvizes kivonat
Hagyma {vörös-, fok-, ő trágyalé
Zsurló
forrázat
Orvosi zsálya ázat
Torma ő
Rebarbara ázat
Keverékek
termés ő

ő ő

baktériumos és gombás betegségek ellen,
nyúlriasztás
lisztharmat ellen
állománykezelés káposztalegyek ellen
monília ellen állománykezelés
levéltetvek ellen
a kombináció elemei szerint
Erjesztett trágyalé: 1 kg friss vagy 10-20 dkg szárított, aprított növényre 10 l ő öntünk
fa- vagy zománcozott edénybe. Ezt 10-14 napig erjedni hagyjuk, addig, amikor már nem habzik.
ő ő tehetünk hozzá, amelyek megkötik a kellemetlen szagot. 1:20 arányban to-
vább higítjuk a kierjedt trágyalevet ő és a talajt beöntözzük. Lombtrágyaként az 1 :50
arányú keverék használható.
ő A felaprított növényi részeket 1 napig hideg vízben áztatjuk, ezután zománcozott
edényben 20-30 percig ő ű után felhasználható a ő de ő ha az erjedés
megindul már csak trágyaléhez hasonló módon használhatjuk.
Forrázatok: A felaprított növényt leforrázzuk, ű és ű
Hideg vizes kivonatok: A felaprított növényt hideg ő áztatjuk 1 napon át, maJd ű
rés után felhasználjuk. Kevésbé kell ő hígítani.
Préselt lé: A fel aprított, ledarál!, friss ő ki préselt lé alkalmazható. 1 dl/1 00 l víz dózisban
permetezhetjük a növényre.
40
é. ő p nem alkalmazható a mész-
kénlé készítése és felhasználá a során.
A ő után az úgynevezett törzsoldat l
napig ha ználható fel. Zárt edényben é olajat
rétegezve föléje ő elzárás) néhány
napig is eltarthatóvá tehetjük ő
A törzsoldatot hígítá nélkül nem szabad
felha ználni , töménységét ő
v l meg kell állapítani . A ő táblázat
zcrint híg(tva használjuk fel:
18- 20 24 2,5
21 -25 20 2,0
26- 30 15 1,5
31 -35
10 1 ,O
Nikotiu. Hazai felhasználását évekkel
ő b tiltott ák, mivel az emberekre is v -
zélyes. Emiatt a biogazdálkodá ban . em
aján lato felha ználni, bár a ő t elvi-
leg nem zárja ki.
I It hon és kü l földön ú j gyártási elj árá o-
kat dolgoznak ki, am lyek a véletlen mérge-
zést kizárják ő zappanba keverés gyári-
lag, mikrokap zulázá stb.). Átfogó viz gá-
tatok szerint a hasznos zervezeteket -ha a
permetlé közvetl enül nem éri azokat - ke-
vésbé ve zélyeztett mint a többi ő é
gyakorlatilag l O nappal a p rmetezé után
már maradvány m mut atható ki .
A szárított dohány nikotintartalma ő
sen változó leh t, keve ebb, mint 0,59! -tól
3,59! -ig változhat. A kapadohány ( icoti a-
na rustica) nikotintartalma a legmaga abb. /\
felaprftott, zárftott dohánylevélre - úlyá-
nak 5-7- zcre ű forrá ban ő
vizet kell önt eni . ű é ű ut án hC-
gítá nélkül felha ználható az oldat, amely-
nek ő alkotója a nikotin. A tapadá t é a ro-
ő hatá t kiegé zítheti 19! -nyi káli zap-
BIOGAZDA 2.
pan hozzátétclc, úgy mint a kvas zia és pi-
rétrum ké zítményeknél. Lágy víz szük é-
ge ké. zíté. éhez. Keverhet ő bordói l hez, d
ilyenkor a zappant nem szabad a p rmetlé-
bctenni.
Kvasszia. A p rm tlé alapanyaga a dél -
amerikai és keletindiai Picrasma excelsa és
a Qua ia amara fák forgá a. Ké zíté a
ő 1- 1,5 kg kvas ziaforgácsot 10 l
vízben egy zer felforralunk a ő t l na-
pig állni hagyj uk. zután a forgác ról a ő
zetet leöntjük és azt az l kg káli zappanból
é. l O Liter langyo ő készült oldattal
ös z keverjük, majd l 00 l-re kiegészítjük.
zoká o elj árás a forgá s újbóli ő
J O l vízben és a két ő le ű 20 l-j é-
hez, 20 liter víz és 2 kg káliszappanból álló
keverék adása, majd 200 I-rc hígítása is . fgy
dupla ű ki s é c ökkent hatékony-
ágú szert nycrhetünk.
A:z. ő és az erjesztett trágyalének
nagy ő van a fóliasátorban
A vetésforgó tervezése
Az így nyert permetszer felhasználható
levéltetvek, poloskaszagú darazsak, legyek
és ő hernyók ellen. Katicabogarak-
ra, méhekre is veszélyes, de kevésbé, mint a
piretrum vagy a nikotin. Emberre és meleg-
ű állatokra nagyobb mennyiségben ártal-
mas lehet, de az ő ű alkalmazás ve-
szélytelen. Lágy víz szükséges készítéséhez.
Pirétrum. A Magyarországon is ter-
ő dalmát rovarporvirág vagy píret-
rum (Chrysanthemum cinerariaefolium)
igen alkalmas növényvédelmi célú felhasz-
nálásra.
A leszedett, szárított virágból ő
kell készíteni, ill. a kereskedelemben kapha-
tó ő lehet felhasználni
ő háziállatok kezelésére kaphatók ké-
szitmények). Az eljárás a ő
l kg ő kevés -
lágy -vízzel pépesre keverjük, majd a vizet
l O l-nyire egészítjük ki, 3-4 óra hosszat állni
hagyjuk. Közben l kg káliszappant 10 !lan-
gyos vízben feloldunk. A két oldatot lassú
keverés közben kb. 80 l vízbe töltjük. A ka-
pott permetlevet néhány órán belül fel kell
használni, mivel a ő hatóanyag a
gyengén lúgos közegben is gyorsan lebom-
lik. A rovarirtó hatás meghosszabbítására
szezámolaj ő a permetlébe. Mcszet
tartalmazó szerekkel nem ő Szer-
ves oldószeres (alkoholos, petróleumos,
acetonos stb.) kivonatai forgalomban kapha-
tók, házi ki vonás ilyen módon nem javasol-
ható. A piretrin ű gyakorlati-
lag nem ő
A vetésforgó
tervezése
A Biogazda I. kötetében már esett szó a ve-
tésforgó fontosságáról. Bátran állíthatjuk,
hogy a helyesen kialakított forgó a gyakor-
latban a sikeres gazdálkodás meghatározó
ő lehet, ezért nem ű haszontalan-
nak e kérdést a tervezés és megvalósítás szem-
pontjából kissé részletesebben tárgyalni.
41
Bár az egyes gazdaságok általában egy-
mástól ő körülmények között gazdál-
kodnak, a vetésforgó feladatai mindenütt
azonosak vagy legalábbis nagyon hasonló-
ak, mint pl.
• a talajtermékenység fenntartása,
• az állatállomány maradéktalan ellátása
takarmánnyal,
• gazdaságos termésszint elérése ű
és ő felhasználása nélkül,
• a gyomok elnyomása vagy visszaszorítása,
• egészséges növények termelése.
E feladatok betöltése érdekében a vetés-
forgó tervezése és megvalósítása során min-
den olyan ismeret együttes alkalmazása
szükséges, amely a növények tápanyagigé-
nyével, talajra és más növényekre gyakorolt
hatásával, valamint a tervezett, ún. céliizem
szerkezetével és gazdaságos mú'ködtetésé-
vel kapcsolatos. A fejezetben tárgyalt terve-
zési foly.amat abból az ő indul
ki, hogy az üzem állattartással is foglalko-
zik. Itt érdemes megjegyezni, hogy a bioter-
mesztés elvi kérdései között súlyponti he-
lyet foglal el az állattartás, amely az üzemen
belül lezárja a termelési ciklust. De súlyos
tévedés lenne a "zárt" szócska ortodox ér-
telmezése, mert a perpetuum mobile fizikai-
lag lehetetlen. Nem is ő van szó, hanem
a rendszer egy olyan sajátos ő és
ű ő ahol az input és output (ma-
gyarul: ráfordítás és haszon) aránya a vesz-
teségek tudatos, ő tervezett csökkentésé-
vel, valamint egyes inputok szándékos fel
nem használásával illetve helyettesítésével
éri el a kívánt hatásfokot.
A tervezés javasolt lépései a következó'k:
ő lépés: ű úgy összeállítani a
szakaszokat, hogy a vetésforgó minden
egyes tagjára ő terület jusson. Ha az
üzemen belül nagyon ő a talaj vi-
szonyok, akkor a területet két vagy több ve-
tésforgóra érdemes felosztani.
Második lépés: az állatállomány (terve-
zett vagy ő ismeretében a takar-
ő területek méretezése. Ennek
mértéke szarosan összefügg a gyepterület-
teL Minél nagyobb a gyepterület, annál in-
42
BIOGAZDA 2.

Ő CÉLÜZEM FORMÁK VETÉSSZERKEZETE
TERÜLETI SZÁZALÉKBAN (Freyer, 1991)
ő gazdaság 30-50
Árunövény-termelés,
25-40
vegyes állattartás
Árunövény-termelés,
20-35
sertéstartás
Árunövény-termelés,
25-30
állattartás nélkül
kább csökkenteni lehet a szántóterületeken a
pillangósok termesztését is, mert így is kie-
ő lehet a nitrogén- és humuszellátás a
teljes terület átlagában.
Harmadik lépés: kivesszük a forgóból
azokat a növényeket, amelyek biotermék-
ként nem értékesíthetóK:. Ez persze egyben
gazdasági megfontolás kérdése is. Ha e nö-
vények (pl. cukorrépa, repce) nyereséget
hoznak és a piacon értékesülnek, kiegyensú-
lyozó szerepük lehet a gazdaság egészének
gazdaságosságában és nem kell feltétlenül
ű ő a termékskálából. Gyakran új
növényekjelennek meg az átállás során a ve-
tésforgóban, rendszerint valamÜyen szük-
ű következményeként; pl. füves-
here, lucerna és más pillangós keverékek a
nitrogén- és takarmányegyensúly javítására,
rozs a gyomelnyomás igénye végett vagy a
burgonya és szántóföldi zöldségfélék az ár-
bevétel és nyereség növelése érdekében.
Negyedik lépésben kialakíthatjuk a vég-
leges vetésszerkezetet, amely minden tekin-
tetben megfelel a vetésforgó szakmai igé-
nyeinek és megmutatja az egyes növénycso-
portok arányát, úgymint pillangósok, gabo-
nafélék, kapásnövények és ű nö-
vények. Bár ez utóbbi növénycsoport egye-
denként besorolható az ő ő három csoport
valamelyikébe, külön említésük azért indo-
kolt, mivel termesztésük vagylagos és szük-
ségüket üzemenként, vetésforgó típuson-
ként más és más indokolja (például zöldtrá-
gya, takarmány vagy csupán talajtakarás a
tápanyagveszteség és az erózió ő
formái ellen).
30-50
5-15 20-50
40-60 10-20 20-50
50-60
15-25 40-60
40-60 20-30 40-60
Az egyes növénycsoportok arányát, leg-
nagyobb területét sokféle ok befolyásolhat-
ja. Pl. a fonálféreg-veszélyeztetettség miatt
rövidke, négyéves forgób<UI egy burgonya-
ő üzemben nem lehet több, mint 25%
a burgonya aránya. Ugyanígy egyes nagy
ű kultúrák sem ő
aránytalanul, ő munkaszervezési
okokból. Hazánkban a szárazabb klimatikus
viszonyok szabhatnak gátat a másodnövé-
nyek nagyobb arányú termesztésének.
Egy fontos fogalom rövid magyarázata
illetve említése még feltétlenül szükséges. A
növényi sorrend- és ezáltal a teljes vetésfor-
gó - kialakításának egyik kulcskérdése az
egyes tennesztett növények ő
ke. Ez a növény több tulajdonságának
összessége, amely együttesen jelenti a nö-
vény tápanyagigényét, vízigényét, gyomel-
nyomó képességét, a gyökérrendszer és a ta-
laj kölcsönhatását, a tarló- és gyökérnlarad-
ványok tápanyagértékét Az ő
gondos mérlegelésc ő a legked-
vezóbb vetésforgó kialakítását.
A leírtak alapján kialakulhat a jó vetés-
forgó, amely természetesen üzemtípuson-
ként ő képet nmtathat. Néhány példa:
ő üzem (6 szakaszos vetésforgó)
l. füveshere
2. füveshere
3. ő búza (fehérhere alávctéssel)
4. zab/hüvelyes (kcverék másodvetésscl)
5. burgonya/takarmányrépa
6. rozs (füveshere alávetésscl)
A vetésforgó tervezése
ő iizem (6 szakaszos vetésforgó)
l. lucerna (-füves)
2. lucerna(- füves)
3. burgonya/silókukorica
4. tavaszi kalászos (fehérhere, perje aláve-
téssel)
5. hüvelyes/takarmánykeverék (másodve-
tés: olajretek, mustár, facélia, bükköny)
6. zab/sörárpa (esetleg lucerna alávetés)
Sertéshizlaló iizem (5 szakaszos vetésforgó)
l. füveshere/zöldugar
2. ő búza (fehérhere alávetés)
3. zabos borsó
4. hüvelyesek (lóbab, borsó, csillagfürt alá-
vetés)
5. ő árpa/tritikálc
Üzem állattartás uélkiil
(3 szakaszos vetésforgó)
l. zöldugar (lóbab, alexandriai here, per-
zsahere, perje)
2. ő búza (esetleg fehérhere alávetés)
3. rozs/zab/burgonya
Mivel hazai példát még nem tudunk leír-
ni egy teljesen átállt magángazdaság vetés-
forgójáról és annak tapasztalatairól, így áll-
jon itt egy német magángazda üzemének a
lehet6ségekhez képest pontos leírása.
Üzemi adatok:

ő
=-==--=-==.-,;o----------"'"-"=-'---
összesen 133 ha
--
gyep 4 ha
szántóföldi ta- 11 ha
karmány
l
burgonya 1 ha

gabona 17 ha
···--·
l
y
tehén 26 db
r----
Állatállomán
növendékmarha 15 db
tenyészbika 1 db
homokkövön kialakult ho-
mokos vályog
·-
érséklet 8,5 ·c
-
pa dék 600 mm
-·-··----
43
Az átállás el6tt a ő állomány létszá-
ma 13 tehén volt, a növénytermesztés! a ré-
pa- búza- árpa -forgó határozta meg. A pil-
langósok területe 1,5 ha volt csupán.
Az átállás során kialakult a ő
hatszakaszos vetésforgó:
l. lucerna
2. lucerna
3. búza (másodnövény)
4. rozs és kapásnövény
5. kapásnövény és zab
6. búza (alávetés)
A lucerna mindig a búza alávetéseként
kerül telepítésre. A második évben a harma-
dik kaszálás után (általában szeptemberben)
talajmaróval fel törik, amit tíz nappal ő
egy 15 - 18 cm mély szántás követ. Ezután a
ő leghamarabb sor kerül a búzavetésre,
amellyel abetakarításig semmilyen tenniva-
ló nincs. A ő szakasz megoszlik
több növényre. A rozsot eke nélküli (forgó
és ő boronás) ű után még
szeptemberben elvetik. A kapások alá bur-
gonya esetében landsbergi keverék, takar-
mányrépa esetében ű hüvelyes
kerül. Az utóbbit még az ő folyamán ta-
karmánynak levágják. A landsbergi keverék
az állatok tavaszi takarmányozását segíti és
a burgonyaültetés is ő május ő
napjaiban. A ő szakaszban a kapá-
sok után zab következik, míg a kapások
ő az említett másodnövényeket vetik
rozs után.
A hatodik szakasz gabona, lucerna aláve-
téssel.
Szerves trágyát, esetenként trágyalével
kiegészítve búza és a kapások alá adnak.
E ű ő forgó azonban túl hosszú és túl
munkaigényes. Így további módosítások és
változatlan állatlétszám mellett rövidebb
forgó kialakítása látszik ű
l. landsbergi keverék, utána ű
hüvelyes
2. búza (alávetés)
3. zab (alávetés)
Évi átlagcsa
Fekvés: 170 220 - m ts zf.
4. rozs, utána landsbergi keverék
44
Általában fehérhere és komJóslucerna az
alávetés, melyek a ő nitrogénellá-
tását hivatottak segíteni.
Hasonló vetésforgók kialakítására a ma-
gyar viszonyok, a hazánkban ő
növények ugyancsak kiváló ő
nyújtanak. Újonnan induló magángazdasá-
gaink ő élnek majd ezzel a lehe-
ő mivel a sz{nes, kiegyensúlyozott
vetésforgó a magyar ő szak-
mai hagyományainak is értékes részét ké-
pezi. Nem nosztalgia tehát, ha a termelés és
technika mai szintjén ezekhez a bevált esz-
közökhöz nyúlunk a ű és vegy-
szeresdoboz helyett.
Gyomszabályozás
ű
Ha az állományban nagyobb számban jelen-
nek meg bizonyos gyomok, akkor ez rend-
szerint hibás termesztési módszer következ-
ménye. Szükséges, hogy ennek az okait
megismerjük, és ha lehet, megszüntessük.
(A sorozat l. kötetében- Az ő bio-
gazdálkodás alapjai -a Növényápolás feje-
zetben a gyomszabályozásról ugyancsak szó
esik.)
A biogazdálkodásban nem törekszünk
teljesen gyommentes steril vetésekre. A sza-
bályozás célja az, hogy a gyomokat ő
zés alatt tartsuk, s mint a természetes kör-
nyezet ő kezeljük. Ezért beszélünk
gyomszabályozásról gyomirtás helyett. A
gyomok nem csupán "ellenségeink", akad-
nak jó tulajdonságaik is.
Így többek között:
• a hasznos rovaroknak életteret és táplálé-
kot nyújtanak,
• akadályozzák az eróziót,
• javítják a talajszerkezetet,
• tápanyagokat tárnak fel,
• elpusztulásuk után a mikroorganizmu-
soknak táplálékul szolgálnak,
• a ő rétegeket lazítják,
• megkötik a tápanyagfeleslegeket,
• a talajtulajdonságok ő
BIOGAZDA 2.
Egyes gyomok tömeges megjelenésének
okai nagyon sokfélék. Az okokból következ-
tethetünk a hatékony ő ő és közvetlen
szabályozó eljárásokra.
Vetésforgó
A ő ő gyomszabályozás legfontosabb
eszköze az ű vetésforgó. A gyomok
kelésük idejében, ő ritmusában és
szaporodásukban bizonyos kultúrnövények-
hez alkalmazkodtak.
Így ő gabanákban gyakran ő a
széltippan, az ecsetpázsit, a búzavirág, a pi-
pacs; a tavaszi gabonákban repcsényretek,
vadrepce, hélazab, kapásnövényekben pedig
a ű fenyércirok, laboda, libatop,
ű ű Gyakran gyomositanak az ő ő
évi árvakelések. A leghatásosabb ő ő
szabályozási eljárás a sokoldalú, jól átgon-
dolt vetésforgó betartása. (Ennek ő irányel-
veit már tárgyaltuk.)
A gyomok alkalmazkodása a
piros
tyúkhúr
nyöri perje

porlegi
mgadós galaj
hélazab
vadrepce
sóska-keserúfú
fehér libatop
fekete csucsor
fenyércirok
kokoslöbfO
kultúrnövényekhez
,.,.,_,...",,.,.,,35 sz. ábra nyomán)
Gyomszabályozás túzzel-v assal
Ami általános ű
A takarmánytcrmesztés, a kapások és gabo-
nák váltása, a tavaszi és ő gabonák közöt-
ti, a korábbi és késó'bbi érés ű ga bo nák közöt-
ti váltás akadályozza egyes alkalmazkodó
gyomfajok tömeges megjelenését.
A monokultúrák ő az egyoldalú
gyomösszetételt; a vegyes vetésforgókban
sokféle gyom fordul ő Az ilyen gyomosa-
dást könnyebb mechanikai úton gyéríteni.
Különösen jó hatású a takarmányos for-
gó, vörösherével vagy lucernávaL A hatás
nyitja a beárnyékolás és többbszöri kaszálás,
amely elnyomja a gyomokat.
N em feltétlenül a termesztés tartama
(egyéves, évesnél hosszabb kétéves, három-
éves) szabja meg a gyomelnyomást, hanem
a növekedési erély és az állomáuyslirííség.
A hiányfoltos füvesherében pl. a tarackbúza
elszaporodhat. Az egyéves állomány inkább
a magról szaporodó gyomokat gyéríti, a két-
éves- ő viszonyok között- az acatot,
vagy a gyermekláncfüvet Az állományok a
harmadik évben olyan hiányfoltosak lehet-
nek, hogy a gyomok ő kapnak.
Egyéves termesztésben ő a gyorsan
ő pillangós keverékek váltak be (pl. a
bükkönyös rozs).
A másodnövény-termesztés ő a szük-
séges ű és ő ő
viszonyoknál a beárnyékolás és kaszálás ré-
vén járul a gyomok visszaszorításáhaz. Az
aratvacsépléskor elszórt magvakat csírázás-
ra serkenti, de a ő gyomok a gyorsan
ő másodnövényekkel nem képesek ver-
senyezni. Kiilönösen bevállak az ő vetésli
másodnövények, mint a landsbergi keverék
vagy a rozsosbükköny, esetleg gyorsan ő
nyári pillangós másodnövénnyel vegyítve. A
kétszeri ű lényegesen hozzájá-
rulhat a ő szaporodó gyomok gyérí-
téséhez.
Az alávetések a legritkább esetben alkal-
masak a gyomok elnyomására. A ű ű gabo-
na hátráltatja az alávetések ő és hi-
ányfoltokat képez, amelyekben a tarackbúza
jól terjedhet. Ha az alávetett növényt a gabo-
45
naaratás után meghagyjuk, elmarad a tarló-
ű amely ő a ő szaporodó
gyomok ellen véd.
ű
A talajban a szerkezeti hibák és ő
gyengítik a kultúrnövényeket és ő
egyes, ehhez alkalmazkodott gyomok (pl.
acat, tarackbúza, széltippan stb.) terjedését.
Az elég humuszt tartalmazó, morzsalékos,
érett talajban a kultúrnövények gyorsabban
ő elnyomják a gyomokat. A talaj-
szerkezet javulása közvetve hozzájárul a
gyomosodás csökkentéséhez.
A ű ő eljárásai vál-
tak be a gyakorlatban:
• A ű lényegesen megritkítja a
ő szaporodó gyomokat.
• A tarló ű utánazelpergetett
magvak kicsíráznak
• A forgatásról a gyomszabályozásra való
tekintettel rendszerint nem lehet lemon-
dani. A ű mélységét a ő
gyomok (tarackbúza tarackja, ő
rétegek) és a talajnem szerint kell megál-
lapítani.
• Az ő szántásnak az az ő hogy a
gyomok a tél beállta ő kikelnek és el-
fagynak; a tarackokat az eke kiforgatja és
azok télen elhalnak. Hátránya, hogy a ta-
laj fedetlen marad, laza talajon a táp-
anyagok kimosódhatnak.
• A tavaszi vetés ő a felszíni ű
(borona, simító) a gyomok ő nemze-
dékét csírázásra serkenti, így könnyeb
lesz ellenük védekezni.
Gyomelnyomó állományok
Törekednünk kell a kultúrnövények ver-
senyképességének ő és a gyomo-
sodás Iefékezésére. Evégbó1:
• A vetési ő és módot úgy kell megvá-
lasztani, hogy az állományok gyorsan
keljenek és hamar beálljanak.
46
• A ő ű ű ő
ű sortávolsággal és a sorokban tág
növénytávolsággal érjük el.
• A kukoricát és a répát inkább valamivel
ő mintsem túl korán vessük.
• A burgonyát a ő ő
let elérése után kell ültetni.
• A fejtrágyázás hígtrágyával vagy trágya-
Lével ő hogy akultúrnövények
a gyomokat ő
• A gabanák közüla hosszú szalmájúakat
ű ő részesíteni.
• A hiányos füveshere-állományokat fel
kell törni.
Az okszeríí vetésforgóu belül kiilöu fi-
gyelmet érdemeluek az
• idó'ben végzett ű munkák,
• a gyorsan ő és gyomelnyomó állomá-
nyok beiktatása,
• a legjobbkor végzett szabályozási eljárá-
sok.
A termesztett növények közül a már em-
lített takarmánykeverékeken kívül jó gyom-
elnyomó hatás ú a kender, a gondosan ápolt
napraforgó, a csalamádé; néhány zöldtrá-
gyaként alászántott állomány (facélia, olaj-
retek és különösen a pohánka), általában a
nagy ő ű és ő árnyékoló
növények.
Közvetlen gyomszabályozás
A kultúrnövények elvetése után a gyomokat
mechanikai és termikus ő alapuló
szabályozási eljárásokkallehet visszaszorí-
tani, ha a ő vetések veszélybe kerülnek. A
gabonában ő ű nagy sortá-
volságú vetésekben kapálást és kefélést, las-
sú kezdeti ő ű zöldségesekben és ku-
koricában ő eszközöket használunk.
Az eljárások összehangolására is nyílik
ő (pl.kapálás és ű boronálás ga-
bonában, perzselés és kapálás kukoricában,
perzselés és kefélés sárgarépában). A kapa
és ű kombinálása bevált pl. az
agyagos, kötött talajokon, ahol a ű
na nem mú'ködik ő vagy ha egy-
BIOGAZDA 2.
magában nem ő Az állatok nélkül
vagy kevés állattal gazdálkodó üzemekben
nagyon gyakran lesz szükség erre a kombi-
nált gyomszabályozásra, mivel ott hiányzik
a takarmánytermesztés ő ha-
tása.
Ajánlatos ő beszerezni a szük-
séges eszközöket. A gyomok gyakran gyor-
sabban ő rnint várjuk, és gyorsan elmú-
lik az eszközök ő alkalmazásának
ideje. Majdnem minden gyomszabályozási
eljárásra érvényes, hogy a gyomok legjob-
han csíra- vagy ő állapothan gyéríthe-
ő Magyarországon a ő alkalmas
eszközök szerezhetó'k be:
A ű haszuálatára érvényes a
régi alapelv: akkor a gyomo.t, amikor
még nem látod. Minél korábban ű
lunk, annál jobb a hatás!
• A gyomot olyan szakaszban kell "elkap-
ni'', amikor még betemethet6.
• Az aprómagvú gyomokat (tyúkhúr, vero-
nika) jól; a nagymagvú mélyen csírázó
gyomokat (ragadós galaj, szulák)
rosszabbul, h ő szaporodókat
egyáltalán nem gyéríti a ű
• Az ő árpa, a rozs és a korán vetett ő
búza még ő ű
• A rozsot, mint sekélyen ő csak
óvatosan ű
• A felfagyott vetést tavasszal hengerezni
kell, kérgesedéskor is javítja a hengere-
zés a ű hatását.
• ű és érett talaj jobban ű
nálható, mint a tömött, kérges és beisza-
polódott.
• A helyes eszközt ő a talajnem és talaj-
állapot szerint választjuk ki.
• A nagyobb menetsebesség javítja az esz-
közök hatását.
• A fajlagos nyomást a növények érzé-
kenysége és ő szakaszai, valamint
a talajnem szerint kell beállítani.
• A ű mellett kötött talajo-
kon könny ű fogasboromík is alkalmazha-
tók, [{)Jeg a ő eló'készítésre. Hátrá-
nyuk a kisebb munkaszélesség és kisebb
területteljesítés.
Gyomszabályozás ű
47
----------------- ---------------------------·-
Ha kapát haszuáluuk, az irányel v ek a kö-
vetkez6k:
• Minél korábban ű annál jobb a
hatás.
• A kifejlett gyonmövényeket elvágja, a
zsengéket eltemeti. Az ismételt kelés el-
kerülésére ajánlatos a kapát ű
val kombinálni.
• A munkamélységct és késformát a nö-
vényfaj szerint kell kiválasztani (pontos
mélységszaMlyozás, rugós fogak, korai
szakaszban szögben álló kések, ő
lúdtalpas kések).
• Gabonát nagyon kötött talajon, ő
gabonás vetésforgóban érdemes kapálni,
továbbá akkor, ha a ű ű
gyomok burjánzanak el.
• A ő szaporodó gyomokat kapá-
val nehéz sikeresen irtani. Az acat pl. két-
szeri kapálás után ugyan nem hoz virá-
got, de tarackjai tovább terjednek.
A. kefekapa is haszllos eszköz. El6nyei:
• A gyomok növekedési szakásaitól függet-
len, ugyanis a nagyobbakat is kihúzza.
• A kefekapa minden talajon alkalmazható.
• A kultúrnövényhez nagyon közel is jár-
hat; a sárgarépa sorától pl. (6 cm-es vé-
ő 3 cm-ig lehet kefézni.
• A kefe kihúzza a gyomot a talajból, a rá-
tapadó földet lerázza a ő és a ki-
kefézett növénykéket a sorokban lerakja.
• Kis menetsebességet, kis fordulati sebes-
séget és 1,5 cm mú'ködési mélységet kell
tartani. A kikefézett növénykéket nem
szahad földdel betakarni.
Perzselés
• Minél fiatalabb a gyom, annál hatéko-
nyabb a perzselés.
• ű ellen csekély a hatás; a ő
szaporodó gyomoknak csak átmenetileg
árt.
• A gyomoknak szárazaknak kell lenniük
( energiamegtakarítás ).
• A kultúrnövények elvetése után lehet6-
leg addig kell várni, míg a gyomok ki
nem kelnek.
• Rendszerint kelés el6tt ű perzsel-
ni. Az a ő perzselési ő ami-
kor a talajba bekaparva vagy gyapjúszö-
vettel eltakart kis területen korai kelést
észlelünk.
• Közvetlen perzselést a kukorica és vö-
röshagyma visel el.
• A perzselési hatás ő gyomo-
kat nyomunk össze a hüvelyk és mutató-
ujjunk között. Ha a növény megsötéte-
dik, az eljárás sikeres volt.
• A talaj lehet6Ieg aprómorzsás legyen. A
leperzselés után ne mozgassuk, hogy
megakadályozzuk a gyomok újbóli kelé-
sének veszélyét.
ő szaporodók
A biogazdálkodás néhány éve után sok
üzemben elszaporodnak a ő szapo-
rodó gyomok. Ezek ű kapá-
val, lepcrzseléssel nem szabályozhatók ha-
tékonyan. Ahhoz, hogy a ő szaporo-
Kefekapa
Mechanikai és termikus gyomszabályozás
Eljárás Terület Eszköz Munka- Menet- Munkamód Növény ő
szélesség sebesség
ű egész borona, 5m·ig kb. 6 km/h rázó, porha· gabona ű behatárolt
boronálás területen lóncborona, nyíló, szakítá kukorica ő hatékony,
(boronálás) ű hatás; ő me- lóbab nagy ő ő kell;
ű 3-24m kb. 12km/h netben beteme- borsó gabonánál vak-
borona ( ő ti a gyomokat, burgonya boronálás szög·
ő csak a máso- egyes állapotban, 2·3
dikban szakítja zöldségfélék leveles kortól
ki kifésülés
Kapálás sor ok lemezkapa, rendszerint .4-5 km/h kapóló, vágó nagy sortávú további alkalma-
(talaj· közölt ő 2-3m 8-12 km/h ( ő növények; zós, mint a ű
marózós) sormaró (nagyobb is 4-5 km/h hatás; eserleg kukorica boronónól; mi-
lehetséges) rózóhatás burgonya helyt a növények
ő !tel, répa álljók a kapa ol-
a meghajtott lóbab dalnyomósót (vé-
eszköz szakítá borsó delem betemelés
és porhanyító zöldség ellen tárcsóvall
hatása eserlE.-g sarok zárásáig ill.
gabona szabad talaj·
felüleiig
Kefézés sor ok sorkefekapa 1.5-3.5 m 3·5 km/h kiszakító és ő ő mint ka-
közölt ő hatás; zöldségfélék; pólós; mihelyt a
gyomgyökerek kukorica sorok láthatók,
kikefélése répa amíg szabad a
talaj
leperzsel és a sorban ő egyes sarok ő és gyomok kóro· ő kelerlen zöldség
(egész eszköz 4.5m·ig technikától sítósa ő zöldségfélék; sorokban; kukori·
felületen) ő kb. (50·70 °C) kukorica ca; csúcsleperzse·
2-.4 km/h növénysejt re· répa lés (gyufaszólsza·.
ped, sejtfehérje kasz) levelek
kifolyik alóperzselés (kb.
20 cm): répa
kelés ő
---------
Mellélchatásolc Munkaidó-
igény
serkenti a gabona gabona:
bokrosodósót, 0,5-0,7
ő a mó/ha
talaj ő és érzékeny
melegedését, ezzel · növényeknél
a kultúrnövények több
gyors fej ő ő
nem porhanyít oly növény és
ő mint a fé- érzékenység
ű de jobb szerint 2-6
a ő ő mó/ha
és növekedés·
ő hatás;
meghajtatt eszkö-
zök nagyon parha·
nyítanak,
beiszapolódósi
veszély
talajt nagyon fino- munkaszéles·
man ség és nö-
eserleg beiszapoló- vény szerint
dósi veszély kb. 2-6
mó/ha
mikroorganizmusok ű ő
életét nem a közzel
( többsoros l
l ,5-2 inó/ha
kézieszközzel
kb. 9 mó/ha
"'"
=
=
o
Cl
;1>-
N
o
»
!'l
Gyomszabályozás ű
dó gyomokat ő mértékben gyé-
rítsük, ismernünk kell biológiájukat, amely-
bó1 a szabályozási eljárások együttese adódik.
Így pl. az egyik veszélyes gyom, az acat
(Cirsium arvense) ő ritmusa:
• Szántóföldön ő gyökértarackokkal
terjed.
• A szaporodásnak ez a módja különösen
akkor ő ha nincs módja virág-
képzésre (tehát a magról való szaporo-
dásra, pl. ha tavasszal acatolóval vagy
kapálással irtjuk).
• A gyökértarnek annál ő lesz, rninél
korábban zavarjuk meg az acatot a tenyész-
idóben (mert ezután nem használ fel tar-
talékot a virágzáshoz) és minél késóbb és
kevésbé zavarjuk az év második felében
(mert ekkor ő ű tartalékot a kö-
ő évre).
Védekezés az acat ellen
Tavasszal kapálással megtörjük az acat ge-
neratív ő Emiatt tarackokat nevel,
nem indul virágzásnak, és ezzel tartalékot
ű illetve takarít meg. Ha ezután nyáron
vagy ő az alávetés zöldtrágyaként lábon
marad, az acatot már nem zavarja ű
lés, továbbá - az alávetés beárnyékolóképes-
sége szerint - gyorsan ű tartalékanyagot.
Ez aztjelenti, hogy gabonatermesztés, kapá-
lással és alávetéssci kombinálva, ő az
acat ő
Ennek elkerülésére a jelszó a ő
legyen: az év ő felében olyan ő és
olyan kevéssé zavarjuk, amennyire csak le-
het (a ő ő igényel), az év má-
sodik felében zavarjuk és nyomjuk el a nö-
vények megújulását
Tavasszal a magról ő gyomokat csak
boronálással és ű irtsuk. A
közvetlen acutirtás ezután legkorábban a ga-
bona szárbaindulásakor következik kiszú-
rással. Még jobban bevált a kihúzás a bim-
ő ő kezdve. Ha ez nem végezhe-
ő el, akkor legalább a magelszóródást kell
megakadályozni. Ehhez a virágokat legké-
sóbb tíz nappal a nyílás után el kell távolítani.
Nyáron, illetve ő az aratás után
azonnal ű végzünk hántóeké-
veL ő még egy "gyomkúrát" kell
49
adni a terület további ű ha
az ismét kihaj tó acat kb. 5 - l O cm magas.
Esetleg ű ű árnyékoló tarlónövényt lehet
vetni.
Acattal vagy ő szaporodó gyo-
mokkal ő ő táblákon a gyakor-
latban beváltak a ő módszerek:
NÉHÁNY HATÉKONY
VÉDEKEZÉSI Ő
1. félév 2. félév
Füveshere 2. éves, Júliusban ű ű má-
ő ő vagy ko- sedvetés
rai második kaszá-
lás után feltörve
ő takarmány- Feltörés, ű ű má-
termesztés (lands- sedvetés (olajre-
bergi keverék) tek/tavaszi bükköny)
aránylag ő ka-
szál va
Gyorsan ő zöld- Feltörés, ű ű má-
ugar (lóbab, tavaszi Jadvetés
mezei
só) korai vetése
A tarackbúza (Agropyron repens) ellen
A terjedés ő
• A föld alatti szártarackkal (rizóma),
amelynek csomóin gyökerek ő és
aránylag sekélyen (10-15 cm mélyen) fut
a talajban. A tarackbúza rövid ő alatt
nagy területre terjedhet szét (évente né-
hány méter taracknövekedés; l 00 m-nél
hosszabb tarackontöbb száz szár).
• Tisztítatlan ő (pl. angol perje
ő valamint istállótrágyával és
komposzttal is.
• Tarackok hurcolásával (amelyek a talaj-
ű ő eszközön függve maradnak)
egyik tábláról a másikra.
• Feldarabolt szártarackokkal, amelyek
rendkívül életképesek. Tárcsásboronával
vagy talajmaróval feldarabolt tarackok,
ha csak l cm hosszúak és egyetlen csomó
van rajtuk, kihajtanak és újra növényt ne-
velnek.
• Maggal (csak új telepítésnél).
50 BIOGAZDA 2.
A tarackbúza felszíni része ő több-
nyire elhal, a szártarack legnagyobb része
áttelel. Tavasszal a zöld hajtások a tarackok-
ban tárolt tápanyagok segítségével hajtanak
ki. A szártarackokban a tartaléktápanyag 3-4
leveles korban a legkevesebb, ő kezdve a
levelek ő fölöslegbe ő
cukor rakódik be' ismét. Ennek a ő
ritmusnak az ismerete fontos a védekezési
eljárásban.
A felszíni (zöld) részek a négyleveles
szakasz ő ismételt megsemmisítésével
egy év folyamán ő a tarack.
De fontos, hogy ne várjunk túl sokáig, mert
a növények 3 leveles kortól nagyon gyorsan
ő kapnak.
A ű való védekezésénél
ügyelni kell arra, hogy száraz ő ese-
tén ő sok tarackot hozzunk a felszín-
re, hogy elszáradjon, vagy ő kicsire
aprítsuk fel, és minél mélyebbre vigyük a ta-
laj ba. Ekkor ugyanis a tarackdarabkákból
kihajtó száraknak nem lesz elég erejük ah-
hoz, hogy kijussanak a fényre, illetve hogy
ő a szárak ő hajtsanak ki és így a
gabona "lélegzethez jut".
Egy gyakorlati példa:
A föld letakarítása után tarlóbántást vég-
zünk és elmunkáljuk. A hántóeketestnek ek-
kor, ő kötött talajon szélesebben kell
vágnia, mint amilyen a barázda. Semmi
esetre sem maradjanak az ekevasak között
vakbarázdák. Most addig várunk, amíg a ta-
rackbúza kezd kihajtani, illetve ismét ki-
zöldül. Ezután másodszor bántunk, valami-
vel mélyebben, mert különben az eke tol és
nem vág.
Ezt is alapos elmunkálás követi. Ha a ta-
rackbúza egy ő múlva újból kihajtana, ő
hántás ekével és jól fordító kormánylemez-
zel szántsunk.
Az eljárás lényege a növekedés három-
szori alapos megszakítása, de az ő
nek olyan hosszúaknak kell lenniök, hogy a
tarackbúza hajtani kezdjen.
Az amerikai szakirodalom egyik javasla-
ta a hajdinára alapozódik.
A ő területet tavasszal el-
vetjük hajdinával, majd az állományt- teljes
virágzásban- aláforgatjuk. A zöldtrágya el-
korhadása (3 - 5 hét) után újra vetjük a haj-
dínát, s ő amikor jól ő a felületet,
ismét, ezúttal mélyen alászántjuk. Az így ke-
zelt táblára ő tavaszi vetésben a tarack
már alig jelenik meg.
Az átállás feltételei,
tervezése
A vetésforgóhoz hasonlóan az átállásról is
esett szó már az ő ő kötetben. De mint a
vetésforgó esetében, itt is érdemes a kérdést
más ő megvilágítani, egyrész a
gazdálkodó ember szempontjából, másrészt
a gyakorlati ő megkönnyítése
érdekében.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden
olyan tevékenység esetén, ahol az ember tu-
dásával, munkájával, tulajdonával és anyagi
eszközeivel aktív részesévé válik a folya-
matnak, az ember a rendszer meghatározó
elemévé válik. Fokozottan igaz ez az állítás
a biológiai gazdálkodásra való átállásra,
ahol a ő reudszer szabályozásának
és ezáltal az egész rendszer mliködésének
megváltoztatásáról van szó. Ez a valójában
a ő mai gyakorlatának sok
esetben gyökeres megváltoztatását jelenti,
amely közvetlenül visszahat az emberre
(munka, életmód, gondolkodásmód) és köz-
vetve (környezeti hatások) is.
Az emberi tulajdonságok közill feltétlenül
meg kell említeni néhányat, amelynek az átál-
lás sikeres megvalósításában része lehet.
• Szakmai felkészültség, amely a tapaszta-
latok szerint legalább annyira nehezíti,
mint könnyíti a folyamatot. A szakmájá-
ban ű embert ő gátolják,
ugyanakkor az alapos és ű tu-
dás segíti a biológiai módszerek alkal-
mazásában.
Az átállás feltételei, tervezése
• (J j í tás i készség, amely azért szükséges,
hogy a tapasztalatok és ismeretek alapján
az adott szakmai kérdésekre adható leg-
jobb válasz azonnal megjelenjen a gya-
korlati munkában.
• A problémamegoldó képesség, amely bi-
zonyos kitartást és állhatatosságat is fel-
tételez az átmeneti és olykor nem is cse-
kély nehézségek leküzdésére.
• Kockázatvállalási készség, mert az átál-
lás kockázatait vállalni kell. Az átállási
ő a termésbiztonság, a növény-
védelem és az anyagi biztonság kockáza-
ta nagyobb, nu nt a hagyományos, bejára-
tott módszercket ű alkalmazó
ő
• Megfigyelólcépcsség, mert sokszor kizá-
rólag ez segít a gondok ő felisme-
résében.
• Munkabíróképcsség, mert az átállás az
esetek többségében nagyobb munkater-
heléssel is jár.
Mindezen felsorolt és együttesen meglé-
ő tulajdonságok azonban csak szükséges,
dc nem elégséges feltételei a sikeres átállás-
nak. Sajnos egyáltalán nem elhanyagolható
kérdés a termelés anyagi és tárgyifeltétele-
inek (alkalmas földbirtok, gépek, eszközök,
forgótólcc vagy ő feltételekkel felve-
ő hitel) megléte vagy hiánya.
Így az sem mindegy, hogy egy ű ő
üzem átállásáról van-e szó, vagy egy ismét
(vagy újonnan) tulajdonossá vált gazda
kezd kacérkodni a biológiai termelésre való
átállás gondolatával.
E kis eszmefuttatás befejezéseként sza-
bad legyen megemlíteni, hogy nem feled-
kezhetünk meg a biotermelés, a biogazda
emberi ő a társadalmi megíté-
ő scm. Fel kell készülni arra, hogy az
ű "biós" ő kívül még számos
ő megjegyzést kap a gazda, ame-
lyet a sikeres, anyagiakban is ő ő
munka láttán lassan a csodálkozó, majd
ő pillantások, esetleg ő ő
kérdések sora vált majd fel. S talán nem utó-
pia megjósolni az ő kései, de nem
megkésett örömét a követálc és tanítványok
eredményei láttán.
51
A sikeres átállás feltétele, hogy a gazda
pontosan felmérje, hogy hogyan, rnit, rnikor
és milyen mértékben kell megváltoztatnia a
gazdálkodásban és ennek nulyen várható ha-
tásai lesznek a termelés egészére és termé-
szetesen saját illetve szúlcebb környezete
életére.
E felmérés eszköze az üzemtükör, a kiin-
dulási helyzet felmérése. Ennek legfóbb ele-
mei (Neuburger nyomán):
• Családi helyzet, munkaeró1Ielyzet
• Jelenlegi munkaterhelés
• Ü zem mérete, szerkezete
• Talaj, csapadék és környezeti viszonyok
• Trágyamérleg
• Növényegészségügy és gyomosodás
helyzete
• Állattartás helyzete
• Takarmánymécleg
• 4Épületek, gépek, berendezések
• Értékesítés, piaci helyzet
• Pénzügyi helyzet
• Várható problémák.
E listát feltétlenül ki kell egészíteni egy
másik kérdés sorozattal, amely a gazda (és
családja) személyes célkittízéseit fogalmaz-
za meg, sokszor ű de nagyon igaz
válaszokat adva a kérdésekre, rnint:
• ne legyen több munka, mert most is sok,
• jobb jövedelmet várok, mert a jelenlegi
kevés,
• az istálló nem állhat üresen,
• a földek nem gyomosodhatnak el,
• ne legyen kockázat,
• ne legyenek nagyobb beruházások,
• független akarok lenni,
• nem szeretem az állatokat, inkább a
gyümölcstermesztést kedvelem stb.
A sor tetszés szerint folytatható, a lényeg
az, hogy a kérdéseket és célokat meg kell fo-
galmazni. Az üzem ű felmérésével
és a célok megfogalmazásával gyakorlati-
lag megtettük az ő lépést a sikeres átál-
lás felé.
52
Kételyek, megválaszolatlan kérdések
esetében ű megkérdezni olyan gazdá-
kat, akik túl vannak az átállás nehézségein,
vagy szaktanácsadóhoz fordulni.
A tervezés lépései (Padel, 1988)
l. A kiindulási helyzet leírása
2. Célok megfogalmazása
3. Célzott üzem megtervezése
- alaptakarmánymérleg,
- vetésforgó tervezése,
- ő és idényterhelés,
-beruházási terv,
- üzemgazdasági mérleg.
4. Az átállási ő tervezése
- takarmányméd eg az átállás éveire,
- vetésforgó átállása
5. A tervezés ő
Fontos megjegyezni, hogy a terv bizo-
nyos rugalmasságot kell, hogy tartahAaz-
zon. Nem szabad viszont tévedni
• a becsült munkaigény, és ű
tekintetében, mert ennek beláthatatlan
következményei (megkésett, rosszul
végzett, elsietett munka, többletkiadás)
lehetnek és az egész vállalkozást kudarc-
ra ítélik;
• az anyagi ő tekintetében, mert
a pénzhiány vagy a túlzott ű beru-
házás gazdasági ellehetetlenüléshez ve-
zet;
• a saját, személyes, vagy családi ű
zések tekintetében, mert a kudarc vagy
kedvtelenség ő konfliktusokhoz ve-
zet, amelyek ő az egész tervet
dugába döntik.
Több országban a legkülönfélébb mó-
don támogatják a gazdákat Így Németor-
szágban az állam által indított külterjesítési
program anyagi segítséget nyújt az átállás
ő és hasonló a helyzet Csehország
és Szlovákia, valamint Dánia nevesített bio-
ő programjaiban is. Kevés a
tapasztalat arra nézve, hogy mi történik az
üzemekkel az átállás befejeztével, a támoga-
tás ű után. Így a kérdés csupán el-
BIOGAZDA 2.
méleti: vajon feltétlenül szükséges támogat-
ni egy olyan ő rendszert a szo-
kásos és elvárható agrártámogatáson felül,
ő azt állítjuk, hogy gyakorlatilag ön-
fenntartó?
Az ő vagy tagadó választ csak az
átállás évei után a gyakorló biogazdák egyre
népesebb tábora adhatja meg.
Biogazdálkodáshoz
javasolt anyagok,
termékek
A biogazdálkodás a természetes, vagy in-
kább megújítható ő igénybevéte-
lén alapul. Akkor tudjuk leginkább megkö-
zelíteni ezt az elvet a gyakorlatban, ha a ter-
melési rendszert minél zártabb körfolyamat-
tá tesszük. Ebben az esetben a ő legki-
sebbre csökkentjük a rendszerbe ő
ő anyag- és energiaigényt
ű tehát a termelésbe olyan anya-
gokat vonni, amelyek helyben elérhetó'k,
vagy megtermelhetó'k, és amelyek ő
hatást gyakorolnak a környezetre.
ő az elgondolásból indult ki az
IFOAM Szakmai Bizottsága 1975-ben, ami-
kor kidolgozta az ő közös irányelveket a
biogazdálkodásban felhasználható anyagok
és energiaforrások körének meghatározásá-
ra. Jóval késó'bb 1992-ben az Európában ma
már az ő biogazdálkodás minimá-
lis feltételrendszerét ő közös piaci jog-
szabály (No: 2092/91. II melléklete A,B,C
részek) részletes listát ad meg róluk. Ehhez
csatlakozik ma már világszerte minden fel-
ügyeleti hatóság, akár az amerikai USDA,
akár a Codex Alimentarius.
Ugyanakkor a rendelet tekintettel van ar-
ra, hogy ma már a tudomány számos olyan
természetbarát eszközt és anyagot bocsájt a
gazdáikadók rendelkezésére, amellyel fo-
kozható a termelés hatékonysága és bizton-
Biogazdálkodáshoz javasolt anyagok, termékek
sága. Ilyenek a ő tevékenység
melléktermékei, az ipari szerves ő és mel-
léktermékek, a természetben ő ás-
ványi ű vagy szerves anyagok, vala-
mint egyes készítmények.
A nemzetközi gyakorlatnak ő
a biogazdálkodás ő ő szerv
egyben hivatott a használható, vagy tiltott
anyagok listájának összeállítására. Ezt a te-
vékenységet Magyarországon a Biokultúra
Egyesület végzi 1991. október 29-e óta.
A ő természetesen összhangban
áll az FM Agrárkörnyezetgazdálkodási és
N ö vényvédelmi ő által évente kia-
dott engedélyezett ő és
ű listájávaL
A Biokultúra Egyesület célja e ő
téssel az, hogy minél szélesebb körben ter-
jessze a környezetünk és egészségünk szem-
pontjából valóban kívánatos anyagok hasz-
nálatát.
Az így ő nyert anyagok és ter-
mékek ő jelölést kapnak,
amely a biogazdálkodásban való használatu-
kat segíti ő
Az egyesület ő ő ter-
mékek ő a Szakmai Bizottság
végzi. A gyártó vagy megbízó irásban kéri a
ő és bemutatja vagy elvégezteti a
kijelölt ő ő által kért vizsgálato-
kat.
A Szakmai Bizottság a szakvélemény
alapján dönt. Az ő ő abi-
zottság ítéli meg a "Biogazdálkodáshoz
ajánlott termék" ő valamint a Bio-
kultúra Egyesület védjegyének használatát
Az operatív és adminisztratív ő a
Termelést ő ő Bizottsághoz kerül,
ahol az elfogadás feltételeit ő A
ő jelzés használata egy évre
szól, majd a vizsgálatok megismétlésével,
vagy automatikusan az ő meg-
hosszabbítható.
A biogazdálkodáshoz javasolt anyagok
és termékek körét a fent említett közös piaci
rendelet mellékletéhez hasonlóan 3 ő cso-
portba soroljuk: tápanyaggazdálkodáshoz,
53
növény védelemre, feldolgozás ( csomago-
lás)-hoz felhasználható segédanyagok, és
termékek.
Ajánlott tápanyagok
Alginit
Magas humusz-, mész-, makro- és mikro-
elem-tartalmú, komplex hatású talajjavító,
talajkondicionáló anyag. Használata ő
formában kiszárva történik, de forgalmaz-
zák oldatként is. Összetétele:
Humusz 15%
Nitrogén 0,4%
Foszfor 0,3%
Kálium 0,7%
Ca 6,5%
Mg 2,5%
Javasolt használati mennyiség zöldségfé-
lékben2-5 kg/m
2
.
ő a Kinizsi Unimax ő és
az Alginit ő Az elóobi a pulai, míg az
utóbbi a gércei hányából származik.
Biovin
ő ő komposztálásával készült,
100 %-ban természetes, biológilag aktív trá-
gya, nagytartós humusz- és huminsav-tarta-
lornrnal.
Humusztartalom
Nitrogén
Foszfor
Kálium
70%
3-4%
1.2- 1.5%
2-3%
Forgalmazója Biovin kft.
Biomit-C
Dolomit alapú lombtrágya.Tartalmazza a
növények számára szükséges mikroeleme-
ket.
Karbonáttartal om: l 07 rn/m% Ca CC)J-
ban kifejezve
54
Biofert
Japán licenc alapján ő lizingyártás so-
rán baktériumos fermentációval keletkezett
tápoldat, 38 -42% szárazanyag tartalmú fo-
lyadék. A vizsgálatok alapján bebizonyoso-
dott, hogy genetikailag manipulált kultúrát
nem használnak. (Ez egyébként az IFOAM
által tiltott, Közös Piac ő be-
avatkozás.) Hasznosanyag tartalma:
Nitrogén
Foszfor
Kálium
6%
0,5%
1,5%
A termék forgalmazója az Agroferm RT.
Kunwurm
Tápfolyadék, gilisztahumusz-oldat, mikro-
organizmusokat, enzimeket, hormonokat, a
növények számára hasznos elemeket tartal-
maz. Összetétele:
Nitrogén
Foszfor
Kálium
Szárazanyag-tartalom
1,0%
0,7%
0,8%
45%.
Forgalmazza: Kun-wurm kft.
Zobio
Vágóhidakon ő hulladékanyagok-
ból ő kórokozómentes, környezet-
barát hasznosítható növényi tápanyagforrás.
Számos formában használható: baktérium-,
valamint mikroelem-, aminosav-tartalmú
termékek. Hasznosanyag tartalma:
Ca (mg/kg) 880
Mg (mg/kg) 139
szervesanyag tart: (%) 12-25
Forgalmazza: Biogazda Kft.
BIOGAZDA 2.
Philuzonit-M
Baktériumtrágya. Fermentációs úton ő
tott, mikroorganizmusokból álló folyékony
formájú tápanyag. Talajoltásra alkalmas. A
törzset nitrogénkötésre szelektálták, génma-
nipulációnak nem volt kitéve.
Forgalmazza: Phylaxia Oltóanyagterme-
ő Vállalat.
Ajánlott ő szerek
Bio-Kondi
Növényi és ásványi ű természetes nö-
vény- és talajkondicionáló szerek. A termék-
család ő a finom ( 5-8 mikron )
szemcseméret, melynek segítségével a ható-
anyagok hasznosulása javul.
Míg a ő ő ő
mények a növények ő segítik, addig
az ásványi ű anyagok a tápelemek
utánpótlására alkalmasak. (Eddig megjelent
termékek: csalán, zsurló, ű
cickafark, ő dolomit, zeolit, bazalt
készítmény ek.)
Forgalomba hozza: Mikloid kft. (Tata-
bánya, Ságvári E. u. 9.)
Fito-Insect
A készítmény olyan növények egysze-
ű etilalkoholos kivanatát tartalmazza ha-
tóanyagként, amelyeket gyógynövényként,
ill. ű régóta ismerünk és
használunk. Kertészeti kultúrákban, zöld-
ségtermesztésben szívókártevó'k (tripszek,
levéltetvek, molytetvek, atkák, pajzstetvek,
levélbolhák) ellen bizonyult hatásosnak.
Gyártó és forgalmazó: Probitas Kft.
(6500 Baja, Liget u. 2.)
Il. Szántóföldi tanácsadó
Ebben a fejezetben a fó'bb növényekkel kap-
csolatos ismereteket a biotermesztés oldalá-
ról ismertetjük. Nem lehetett a célunk, hogy
részletes agrotechnikai tájékoztatást adjunk.
Ehelyett arra törekedtünk, hogy azt emeljük
ki, amiben el kell térnünk a szokványos,
vegyszerközpontú eljárásoktól.
Részint külföldi, részint hazai tapasztala-
tokra támaszkodva tárgyaltuk a legfonto-
sabb gabonaféléket Mivel (a rizs kivételé-
vel) legtöbbjük a lníza (Triticum) nemzetség
tagjaihoz hasonló bánásmódot igényel, ve-
lük foglalkoztunk ő Annál is in-
kább, mert a legtöbb megbízható kísérleti
adat róluk áll rendelkezésre. Ezen belül
részletesebben írtuk le - német adatok
alapján- a tönköly betakarításának, illetve
aszalásának módját. Várhatóan Magyaror-
szágon is ő az ő a ter-
ő és fogyaszták körében.
A búza nemzetség fajgazdagságát a kö-
ő táblázat mutatja be.
A BÚZA (TRITICUM) NEMZETSÉG FAJCSOPORTJAl
T. dicoccum Tönke
du rum T. durum Desf. Durumbúza
turgidum T. polenicum L. Hasas v. ágas búza
polo ni cum T. carthlicum Nevski Lengyel búza
carthlicum T. persicum Vav. Perzsa búza
T. timopheevii Zhuk
T. zhukovskyi Men. Er.
T. speita L. + T. macha Speita
Dek. Men.
vavilovi aestivum T. vavilovi Jakubz.T. Közönséges búza
aestivum L.(T. vulgare
Host,T. sativum Lam.)
compactum T. compactum Host ű búza
sphaerococcum T. sphaerococcum Perc.
* Termesztett fajtáit még nem csoportosították.
56
Az alakor újabban szintén ő ke-
rült. Az eddigi tapasztalatok azonban nem
nyújtanak elég támpontot ahhoz, hogy ter-
mesztését ajánlhassuk
Gabonafélék
A biotermesztésben két legfontosabb gabo-
naféle a búza és a rozs, de egyre nagyobb
szerephez jut a pehely készítésére alkalmas
zab és biosör ő szolgáló árpa.
A gabonát ő módon lehet érté-
kesíteni: malmokkal kötött ő alap-
ján, tisztítva, pékségek vagy a gazdaságtól
közvetlenül vásárlók számára ő eladás
útján, valamint feldolgozott formában, saját
ű kenyérként is.
SzántóteriiletünkiJn a gabona aránya
ő ne haladja meg az 50%-ot. Ezáltal
a ő növényvédelem és a gyom-
szabályozás sikeres lehet.
Vetés
ő Ha az IFOAM-irányelvek szerinti
biotermesztéssei ő ő fajtá-
jú, ő ő (vagy szaporító-
anyag) rendelkezésre áll, akkor azt kell fel-
használni. Ennek híján a hagyományos mó-
don ő feltétlenül egészséges ő
mag is használható.
A ő ő többek kö-
zött a ő ismérvek szerint választha-
ták termesztésre:
• Vegyük figyelembe a sütési ő
kapcsolatos kívánalmakat. Ha a gabonát
teljes ő ű liszt ő vagy tel-
jes ő ű kenyér, illetve péksütemény
ipari ő akarják felhasználni,
akkor a legjobb (A) ő csoportba
tartozó fajták jönnek számításba.
• A finom korpás kenyér gyártásához, il-
letve kisüzemi, vagy otthoni korpás ke-
nyér készítéséhez a ő ő A és
B ű fajták is megfelelnek.
• A helyi kísérleteket, ő a
biogazdaságok eredményeit figyelembe
kell venni!
BIOGAZDA 2.
Általában ő az átlagosnál hasz-
szabb szalmájú és nagy ű
faj ták.
A kimondottan nagy ű ű
ő fajtákat ő mivel könnyeb-
ben esnek betegségek áldozatává.
Vegyük figyelembe a jó ellenállási tulaj-
donságokat aszerint, hogy a termesztési kör-
zetben milyen betegségek fordulnak ő leg-
gyakrabban. Számos ő az a követ-
keztetés vonható le, hogy a korszeríi fajták
termése nagyobb, mint a régebbi fajtáké.
(lsmertetésükre még visszatérünk.)
ő A szükséges ő
ruennyiség gyakran ő fajták és vidékek
szerint.
A biotermesztés nem kíván "különle-
ges" ő Tájékozódás
céljából ajánlatos a körzetben bevált mennyi-
ségeket figyelembe venni. O gy eljünk a pótlá-
sokra a ő ű ő búzánál és az ő
rozsnáL Ha tavasszal foltosak az állomá-
nyok, ez majdnem mindig hiányos nitrogén-
ellátásra utal, sokkal ritkábbarr a ritka vetés-
re. ő függetlenül nlinden esetben vizs-
gáljuk meg a mag csírázóképességéL
ő A biotermesztésben az ő gabo-
nafélék vetési ő gyakran eltér a
szokványos termesztésben ismeretes ő
ponttóL Újabban sokan az ő gabonafélék
minél korábbi elvetésére törekszenek (az
ő búzát és az ő rozsot már szeptember-
ő vetik), holott a biotermesztésben inkább
a ő vetési ő részes{tjiik
ő Ugyanis addigra csaknem minden
ő csökken a gyomosodás, bele-
értve a ű gyomokat is.
Vályagos és agyagos talajon, ahol az
ő gabonafélék ő zöldtrágyát szántot-
tak be, a késóbbi vetés fékezi a nitrogén he-
ves és nemkívánatos ő ásványosodását.
Laza, homokos talajon azonban csak ad-
dig halasztható a vetés, amíg a ő rá
lehet menni. Ha ugyanis a földje ő
sáros, azt a termés megsínyli.
A tavaszi gabonaféléket a szokásos vetési
ő ő kell vetni. Tehát
nem érvényes a régi mondás, hogy ő
porba, tavasszal sárba érdemes vetni".
Gabonafélék 57
Ő GABONAFÉLÉK ADATAl
Búza, ő
Búza, tavaszi 25-54 70-80 11-111.
Árpa, ő 22-55 75-84 IX.
Árpa, tavaszi 28-45 50-70 lll.
Rozs 25-40 66-80 IX.
Zab 22-35 38-60 lll.
Tönköly 18-20 48-55 lll.
Tritikálé 35-45 65-70 IX-X.
Gyomszabályozás
Legfontosabb eszköze a ű Kelés
ő a gabona sorolásáig, vagy a 3 leveles ál-
lapot után alkalmazható. Az 1-3 leveles álla-
pot között a gabonafélék igen érzékenyek a
betemetésre. Egyúttallazul a talajfelszín, és
a talaj jobban ő Kötött, kérgesedés-
re hajlamos talajokon a ű mcllett
még ő esetleg gabonakapálógé-
pet is ű használni. A kapálógép mun-
kaszélessége a ő azonos legyen.
A kapálógép kése és a sor között rnindig ma-
radjon legalább 4 cm távolság, hogy a gyö-
kerek ne károsadjanak túlságosan.
A ű végzett, kelés ő
gyomszabályozásnak a tavaszi gabanáknál
nagyobb a ő mint az ő
Trágyázás
A biogazdaságokban ő trágya a táp-
anyagpótláshoz rendszerint nem ő
Gyakran az egyetlen trágyázást az ő
mény és a vetésforgó hatása jelenti. Ezért
játszik ilyen nagyszerepeta pillangósok ter-
mesztése a vetésforgóban. Az utónövény a
tápanyagban gazdag maradványok talajban
ő lebomlása útján jut trágyához.
Higtrágyát vagy trágyalét 10-20 m
3
/ha
mennyiségben- az ő ő
en - lehet kijuttatni a gabonafélékre a bok-
10-13 3-4 600-650
10-12 3-6 380-420 4-5
10-12 3-6 450-500 3-4
10-12 2-3 500-510 1,9-2,2
10-12 4-6 300-350 2-3
10-12 3-5 280-320 1-2
10-12 4-5 490-510 2-2,3
rosodás ő és ezáltal a nyersrost-
tartalom javítására. Az istállótrágya alkal-
mazása a tapasztalatok szerint rnindenek-
ő a tavaszi gabonafélék termését növeli.
A teljesen érett trágyát ilyen esetben ta-
vasszal, a szántás ő kell kiszórni.
Búza
Az ő búzát ő kenyérgabonaként
értékesítjük A búza jó ő igé-
nyel. A vetésforgóban ezért rendszerint fü-
ves here, zöldugar vagy hüvelyes ő
mény után következik. Az ő búzát csak jó
búzatalajokon termesszük. A soványabb, la-
zább talajokra inkább tavaszi gabona való. A
búza egyetlen ő a zab Ie-
het. A gabonafélék közül az ő búza viseli
el leginkább a ű Ezért az ő búza
tavasszal megjáratható a ű
A búza tavaszi ápolásafelfagyás esetén a
hengerezés is lehet.
ő géppel a teljes érés elején
(VI-VII. hó), -15-20% nedvességtartalom-
mal takarítjuk be. Tárolás ő gyakran szá-
ritaní kell. 14% víztartalommal biztonság-
gal raktározható. Hozama változik a fajta és
a bánásmód jellege szerint, 3-5-l O t/ha kö-
zött. A búza hl-tömege 75-84 kg. A szemter-
més 1-1 ,5-szerese a szalma, a pelyva és a tö-
rek együttes mennyisége.
58
A búza ő ő reológiai
(az alak és az ő függvényében változó) tu-
lajdonságai határozzák meg. Az étkezési bú-
za lisztje "kiváló", ha afarilwgráfos ő
sítés A vagy B osztályzatú.
A lisztbe a ő foka szerint több-ke-
vesebb korpa kerül. Újabban figyeltek fel
ű ő étrendi hatására, továbbá arra, hogy
számos fontos anyagot (fehérje, nyersrost,
foszfor, lecitin, B- és E-vitamin stb.) tartal-
maz. A búzaszalma ű ő alomanyag, egy-
szersmind -a pelyvával együtt ő
takarmány, ő eló'készítés (szecskázás,
füllesztés stb.) után.
A tavaszi búzát ő ott termesztik, ahol
az ő búza számára nem ő az ég-
hajlati viszonyok. Ez valamivel kevesebbet
terem.
Terjed ellenben -a szintén többnyire ta-
vaszi -du rum htiza termesztése. Kezdetben
vízigényes, késóob jól ű a szárazságot.
Hosszúkás, többnyire csupasz szemtermése
vékony héjú, üveges ű Fehérje-tartal-
ma nagy, de ő gyenge. Lisztjé-
ő ű ő tészták ő stb.) készül-
nek, tojás hozzáadása nélkül is.
A lmrizs búzából ő malomipari
élelnúszertermék. A kemény ő acé-
los) búzaszem termésfalát, maghéját és csí-
ráját koptatással eltávolítják. A hosszúkás
tojásdad alakú ő (olykor talkum-
mal) fényezik. Az így eló'készített búzát a
rizshez hasonló módon használják fel és fo-
gyasztják (innen az elnevezés). Tápértékük
szintén majdnem azonos. A biobúzából ké-
szített burizs keresett termék.
Néhány hazai
termesztési tapasztalat
BIOGAZDA 2.
Az organikus búzatermesztés kezdetei Ma-
gyarországon egy évtizedre nyúlnak vissza.
A nyolcV'anas évek végén, lényegében nyu-
gat-európai kereskedelmi körök igényei hív-
ták életre.
A Magyar Tudományos Akadémia Mar-
tonvásári ő Kutatóintézete
nem kívánta, és ma sem kívánja felvállalni
az organikus termesztés területét (sajnos! a
szerk.). Ugyanakkor nem maradhat közöm-
bös sem, hiszen mint a hazai agrárkutatás je-
ő intézménye, mely számos környezet-
védelmi célú biológiai, nemesítési és ter-
mesztési kutatás letéteményese, ha másként
nem is -technikai feladatként foglalkozik
e terület problémáival.
Az organikus búzatermesztés ugyanis
számos megoldatlan, vagy nehezen megold-
ható feladat elé állítja az arra vállalkozót.
Ezek közül a legfontosabbak: a tápanyagei-
Játás, a gyomosodás, valamint a kórtaní
problémák. A ő kezében pedig lé-
nyegében csak két eszköz van:
• az agronómiai módszcrek, és
• a rezisztencia-nemesítés eredményei.
A tápanyagellátásról. Az organikus ter-
mesztési rendszerek elvetik a ű
nálatot. Ilyen módon három ő kí-
nálkozik a tápanyagellátási gondok enyhíté-
sére:
• az ű szervcstrágyázás alkalmazása,
• a ő vetésváltási szcrkezet, és a
• jó tápanyaghasznosítású fajták használata.
BÚZANÖVÉNY ÖSSZETÉTELE ÁTLAGOSAN, %-BAN:
Külön érték, hogy a N-tartalmú anyag- ő fehérje- tetemes hányada (olykor 90%-a) sikér.
Gabonafélék
Az ő két ő szarosan összefügg,
hiszen rendszerint nem a búza alá kerül a
szervestrágya, hanem valamelyik ő
ménye alá. Maga az ő is igen
jo11tos. Organikus termesztésnél a legjobb
talán a lucernatörés, vagy más, pillangóst is
tartalmazó többéves zöldtakarmány. A borsó
például, mely N-forrásként a legjobb lenne,
ez esetben kevésbé ő mert egyúttal
gyomforrás is lehet. Termesztési tapasztala-
taink szerint a legrosszabb ő a
kukorica, a napraforgó, valamint a rét-, vagy
gyeptörés volt. Fontos eleme lehet egy orga-
nikus vetésforgónak az ugar.
Igen lényeges a megfelel 6 tápanyaghasz-
nosítású fajta kiválasztása. Téves, és való-
ű csak egyfajta nosztalgikus szemlé-
let eredménye az a nézet, miszerint az orga-
nikus termesztéshez az ún. extenzív, régebbi
típusú fajták lennének csak alkalmasak. Az
extenzív körülményekhez való alkalmazko-
dóképesség kétségkívül erény, de ez nem je-
lenti egyszersmind a jó tápanyaghasznosító
képességet, vagy a ő ű rezisztenciát.
Eddigi termesztési tapasztalataink szerint
igen jól szerepelt az Mv 14-85, az Mv M és
az Mv 15. Agronómiai tulajdonságaik alap-
ján ű ő jó lehet az Mv 21, 23,
a Fatima 2, továbbá a GK Zombor alkalma-
zása is.
Egy dolgot azonban meg kell jegyez-
nünk. Bármilyen jó fajtákkal, akármennyire
ű vetésforgóban és a ő legjobb
szervestrágyázással termeltünk is, termés-
eredményeink ha meg is közelítették, egye-
ő nem érték el azt a szintet, melyet ames-
terséges tápanyagpótlás ígér.
A gyomosodásról. Az organikus ter-
mesztés legnagyobb veszedelme a gyomo-
sodás. Felmerül a kérdés, vajon eleink ho-
gyan termeltek, hiszen Magyarországon a
XIX. század 70-es éveiig ismeretlen volt a
vegyszeres gyomirtás, ő azt ő is
csaknem fél évszázadon át használata csak
esetleges volt. A búza alapjában véve nem
ő kultúra. ű ű állománya "el-
nyomja" a gyomokat. A veszély nem is ő
59
az oldalról éri. A probléma ott van, hogy a
vetésszerkezetben ő gyomirtása
ma nem megoldott. Régen a kukoricát, a
burgonyát, a napraforgót, egyebet kapálták,
állományát tisztán tartották. Ehhez volt kb.
60-70% agrárnépességünk. Ma ez nincsen.
Ennek ellenére vannak agronómiai módsze-
rek a gyomok visszaszorítására, a kultúrálla-
pot fenntartására.
Legfontosabb tényez{) az optimális ve-
tésszerkezet. Figyelembe kell venni, hogy az
organikus termesztésnél ő tápanyagforrás a
szervestrágya, és ez a legtöbb esetben gyom-
forrás is lehet. A vetésforgót ezért oly mó-
don szükséges megtervezni, hogy abban a
kapás növények és a kaszált zöldtakarmá-
nyok aránya, valamint üteme biztosíthassa a
gyompopulációk visszaszorítását. U gy an-
csak ű vetésforgó komponens lehet a
fekete ugar is.
A második elem a ű E könyv
más részei ő b6vebben szólnak. Szüksé-
ges azonban megemlíteni a nyári ő
ő módszerét, mely már Cserháti
óta ismert, azonban ő a zárt ter-
ű Mv M révén ismerte meg újra az
ország. Lényege a korai ő le-
kerülését ő folyamatos ű
ő fontos elem lenne a búzafaj-
ták fajtaspecifikus gyomelnyomó képessége
is, ő azonban nem rendelkezünk jelenleg
ű ismeretekkel.
Kórtaní problémák. Számos gombás, ő
manapság vírusos megbetegedés is van,
mely veszélyezteti búzatermesztésünk sike-
rét. A lisztharmat, mint az egyik leggyako-
ribb betegség szinte mindenütt jelen van, és
a fajták rezisztenciája sajnos a gyakori
rasszváltozások miatt eléggé mulandó. Sok
gondot okoz a levélrozsda, és még többet a
ő A kártétel mértékét ő
en azonban két igen ő ő cél-
ű szólni: a levélrozsdáról és a ő ő
A búza betegségei közül a szárrozsda
(Puccinia graminis) ugyan nem tartozik a
leggyakoribbak közé, hiszen ű
fordul ő csak 5-l O évenként, kártételének
mértéke szerint viszont a ő
60
kórokozó közé sorolhatjuk. Az elmúlt évszá-
zadban több alkalommal okozott éhínséget
és nyomort, de még századunkban is súlyos
gazdasági károkat idézett ő Az utóbbi
években a tudatos ő munka követ-
keztében ugyanjavult búzafajtáink szárrozs-
da-ellenállósága, de a kórokozó megjelené-
sének és kártételének feltételei ma is meg-
vannak.
Intézetünkben hároméves kísérletsoro-
zatban tanulmányoztuk tíz ő
területen köztermesztésben ő búzafajta
lehetséges termésveszteségén.ek mértékét,
valamint a védekezés hatékonyságát provo-
katív (mesterséges) és természetes ő
ségi körülmények között. Vizsgálatainkat
1990-ben, 1991-ben és 1992-ben végeztük.
A három vizsgálati év kórtani szempontból
ő különbözött: az ő évben gyen-
ge, 1991-ben ő majd az utolsó évben kö-
zepes ő alakult ki. A korábbi tapaszta-
latoktól ő a ő ő és a kétszeres
ő ő és gyógyító védekezési módok
között szignifikáns hatásbeli eltérést nem ta-
pasztaltunk. Megállapítottuk, hogy a vizs-
gált búzafajták ő reagáltak
a ő A mesterséges és a természetes
ő terméseredményekre gyakorolt ha-
tását táblázat szemlélteti. Megállapítható,
hogy hároméves átlagban az Mv 17 és a GK
Zombor gyakorlatilag nem ő ő A
legnagyobb kárt a Jubilejllaja 50 szenvedte
el (23, l%), ő nem sokkal maradt el a GK
Öthalom (19, l%). A többi fajta e két ő
érték között helyezkedett el. A martonvásári
14, 15 és 16 fajták termésvesztesége csak
igen ű volt. A ő táblázat
tartalmazza az ő ő ű 1991. év ada
4
tait. Érdemes megfigyelni a ő és a vé-
dekezés okozta terméskülönbségeket. A
ő értékek fogékony fajták esetében
meghaladták a 70%-ot.
A ő (Tilletia tritici) a múltban ha-
zánkban is a búza egyik fontos, ha nem leg-
fontosabb betegsége volt. ő adódóan ki-
ű ő tudósok kutatták e betegség rejtelmei t.
A ő ő védekezés ő
vázás) hatására napjainkban már e kórokozó
a búzatáblákon csak elvélve található meg.
BIOGAZDA 2.
A SZÁRROZSDA FERTÖZÉS (PUCCINIA
GRAMINIS) ÉS AZ ELLENE VALÓ
VÉDEKEZÉS HATÁSA Ő Ő
ÉVJÁRATBAN (MARTONVÁSÁR, 1991.)
Jubilejnaja 50 2,20 4,67 5,67 7,00
GK Öthalom 2,38 5,57 7,42 8,02
GK István 3,02 5,10 5,23 6,03
Bucsányi 20 3,93 6,38 6,63 7,58
Korona 6,25 5,93 7,33 8,10
Martonvásári 16 6,48 6,27 6,90 7,65
Martonvásári 15 6,53 6,35 7,38 7,63
6,80 6,97 7,62 8,10
Martonvásári 14 6,93 6,32 6,92 7,40
GK Zombor 7,13 7,47 8,25 8,67
Átlag 5,17 6,10 6,93 7,62
A SZÁRROZSDA FERTÖZÉS
(PUCCINIA GRAMINIS) HATÁSA
BÚZAFAJTÁK TERMÉSÉRE
(MARTONVÁSÁR, 1990-92.)
Jubilejnaja 50 5,45 6,71
GK Öthalom 5,44 6,51
GK István 5,24 5,93
Korona 6,35 7,14
Bucsányi 20 6,44 7,08
Martonvásári 14 6,51 6,77
Martonvásári 15 6,87 7,06
Martonvásári 16 6,57 6, 74
GK Zombor 7,10 6,81
Martonvásári 17 7,14 7,13
Gabonafélék
BÚZAFAJTÁK KÖÜSZÖG
(TILLETIA TRITICI} Ő
(MARTONVÁSÁR, 1990·92.}
f•••••·•<t .•.••••·•••••••••· >•••·•····•··· n••••••••• ••••• • • •
Martonvásár 17 1,91
Fatima 2 7,68
Korona 14,30
Martonvásári 23 15,83
Kompolti 3 17,71
Adria na 18,54
Jubilejnaja 50 22,29
Martonvásári 18 23,40
Martonvásári 24 23,47
Alföld 25,15
Martonvásári 19 27,40
Martonvásári 15 28,07
GK ő 28,40
Martonvásári 20 29,43
Martonvásári 16 30,40
Bucsányi 20 31,44
GK Bokros 33,55
GK Barna 36,30
Martonvásári 9 40,48
Martonvásári 14 43,50
Martonvásári 12 44,30
Vitka 44,90
Martonvásári 21 46,31
GK ő 48,49
GK Öthalom 57,31
GK ű 57,53
GK Zombor 62,05
Martonvásári 22 64,17
GK Kata 67,48
Ezzel is magyarázható, hogy amíg az utóbbi
évtizedekben is a ő
számos új, nagyhatású csávázászert fejlesz-
tettek ki az üszöggombák leküzdésére, a bú-
61
zafajták e kórokozóval szembeni ellenálló-
ságát nem vizsgálták Magyarországon.
Ismerve a kórokozó biológiáját, az újra-
alakuló családi gazdaságokban, valamint a
magukra hagyott nagyüzemekben, továbbá
a vegyszeres csávázás! nem ő or-
ganikus rendszerekben az üszög a búzában
ő károkat okozhat. Miért? Rész-
ben figyelmetlenség, esetleg szakmai isme-
retek hiánya, még inkább pénzügyi nehézsé-
gek hatására a ő nem vásárolják meg
a ő kikészített ő a ő
ő gazdaságoktóL Rosszul értel-
mezett "takarékosság" címén saját termesz-
ű búzájukat használják fel ő
és a ő ő
árak hatására "megfeledkeznek" annak csá-
vázásárá l, illetve a biotermesztésben el kell
tekinteniük attól.
Sajnos a ő elleni védekezésnek
csak egy alternatívája van az organikus ter-
mesztésben.Vagy csávázunk (ez gyakorlati-
lag vegyszeres beavatkozást, vagy a törté-
nelmi kategóriájú ún. "melegvizes csává-
zást" jelenti), vagy ellenálló fajtát ter-
mesztünk A régebbi szakirodalom kétféle
megoldást javasol: a ő áztatását négy
órán keresztül 25-30°C-os vízben, vagy l O
percig 50-52°C-os vízben.
Az elmúlt években mesterséges ő
kísérletekben számos fajta ellenálláságát ér-
tékeltük. A ő fajták közül csak a
Martonvásári 17 rezisztens (lásd táblázat).
A többi fajta kisebb, illetve nagyobb mécték-
ben fogékony. Ha valamilyen okból elmarad
a csávázás, a búzatáblák többségél néhány
év elteltével ellepné az üszög, és ő
termésveszteség keletkezne. A termésvesz-
teség mértéke (amennyiben eltekintenénk az
ún. rejtett kár nagyságától) megegyezik a
ő mértékével, mivel a búzaszemek
helyett megjelent puffancsok teljes ű
veszteséget okoznak.
A szemmellátható (puffancsok) és a rej-
tett kár (csökken a télállóság, a szem- és
szalmatermés stb.) mellett romlik a liszt és a
korpa ő ha üszöggel ő búzát
ő A ő a ő
ő kizáró ok. A felsoroltak-
62
ból látható; hogy az egészséges ő
használata nem hanyagolható el, mert ennek
beláthatatlan következményei lennének, mi-
vel a termesztett fajták ő hányada haj-
lamos a ő ő ő Figyelmezte-
tól<. Nagyváthy 1791-ben írt szavai: "amely
búza bokor megüszögösödött, ha azt el-
vetjük, minden idén többre szaporodik".
ő és az agrotechnika
Nyugat-Európában, a búzatermesztés új jel-
szava, a termelés "külterjesítése" (extenzi-
válása), azaz a ráfordítások csökkentése, ő
leg az ásványi anyagok, ű és nö-
ő adagolásának mérséklésé-
vel.
Az extenzív termesztés sikere több felté-
ő függ. ő a környezetkímé-
ő és ő ő intézkedé-
sek betartásáról van szó.
Irodalmi adatok szerint, amikor a vegy-
szerek és a ű használata korláto-
zott, a búza ő romlásával is szá-
molni kell. (Vizsgálataink ezt az állítást el-
ő Mi más eredményre jutottunk.)
Steinberger szerint nem is mindegyik
Inizajajta felel meg az extenz{v termesztés-
Itek. Adatai szerint az extenzív termelési vi-
szonyok között is megmarad a szántóföldi
rezisztenica, a termóK.épesség és a legtöbb
ő bélyeg.
Az intenzív agrotechnika bevezetése lát-
ványos termésnövekedést eredményezett
hazánkban. Ugyanakkor kevesen tudják,
hogy a búza ő nem minden eset-
ben hozott ő eredményeket.
A nagyadagú ű a sok vegy-
szer ki juttatása, a túl ű ű vagy túl ő ve-
tés több esetben ő hatott a búza
ő Összességében kialakult a túl-
adagolás DISTRESSZ hatása. ő az el-
múlt években több alkalommal is beszámol-
tunk.
Bebizonyosodott, hogy a lakosság ked-
veli, szereti és keresi a jó ő ű vegy-
szermcntes alapanyagokból készült friss ke-
nyeret és más ő termékeket. Keresni
BIOGAZDA 2.
kezdtük a biotermesztésre legalkalmasabb
fajtákat és a kívánatos termesztési eljáráso-
kat. Hazánkban, nagyüzemi biotermesztés-
ő származó búzafajták "KOMPLEX MI-
Ő Ő még nem számoltak be.
Ezúttal részben ezt a hiányt kívánjuk pótol-
ni, másrészt a huminsavnak és a fulvósavnak
a búza ő módosító hatásait szerel-
nénk ismertetni. A ő az Ásvány-
rárólll991-92-ben beálUtott uagyiizemi kl-
sérlet eredményeit közö/jiik.
Auyag és módszer. Az Ásványrárón be-
állított nagyüzemi kíséflet ő célja az volt,
hogy megállapítsuk a biotermesztés ő
get módosító hatásait, különféle kezelések-
ben, és ő ő búzafajtákkal.
Agronómiai adatok. ő cu-
korrépa. ő tápanyagellátása: N =
79; P= 93; K =213 kg/ha. Az ő
ezen kívül 28 tonna szervestrágyát kapott
hektáronként. ő 1991. október 19-
20. A ő alatt lehullott csapadék
mennyisége: 385 mm. A fajták átlagos ve-
" o
tésterülete 3000 volt.
Fajták. A kísérletben a ő 15 ő
búza, 2 ő durum és egy ő Triticale faj-
tát vetettük el: Jubilejnaja 50, Martonvásári
15, Bucsányi 20, GK Barna, Martonvásári
19, Pannondur, GK István, GK Bokros, GK
ő GK ő GK Bence, GK Örsze,
GK Kata, GK Zombor, Triticale, GK Basa,
Martonvásári 17, GK ű
Kezelések. "A" hagyományos kezelés, I.
Kontroll, Il. fulvósav, III. IIuminsav, IV.
Szelén + fulvósav. "B" bio-kezelés: I. Kont-
roll, IV. Szelén + Fulvósav. A huminsavat,
fulvósavat és a szelénnel való kombinációját
a búza virágzásakor, májusban permeteztük
a növényekre, .János útmutatása
szerint. Mind a huminsav, mind a fulvósav,
mikroelemekben gazdag, ő ő
állított természetes ű bioaktív anya-
gokat tartalmaz.
A búzafajták és kezelések ő az
általunk kidolgozott, KOMPLEX Ő
GI ÉRTÉKSZÁMMAL (KMÉ) értékeltük
l O ő paraméter adatai alapján. Ezen-
kívül mértük a búzafajták hektoliter- és
Gabonafél ék
l OOO-szem tömeg ét, valamint keménységét.
Külön vizsgáltuk a kezelések hatását, a faj-
ták kemencenyeredékére. E kísérletben a
fajták ő és teljes ő ő is sü-
töttünk kísérleti kenyereket, és figyelemmel
kísértük a tészták ő is.
A kísérletben ő fajták átlagos szem-
termése, 6,7 t/ha volt. A biokezelések nem
okoztak terméscsökkenése
Eredmények. Üzemi kísérletben 18 ő
búzafajta ő állapítottuk meg hat ke-
zelésben, komplex min6sítési módszerrel.
Ennek ő a ő KMÉ-mal
jellemeztük. A vizsgálatok eredményei a kö-
vetkczó'képpen alakultak:
63
A fajták átlagos hektolitertömege 81,49
kg volt, és llem volt külöllhség a hagyomá-
nyos és a biokezelés között. Ez azt is jelenti,
hogy mindkét esetben ő volt a nö-
vények tápanyagellátási A hagyományos
kontroll százalékában megállapított változá-
sok is jelentéktelenek.
A fajták ezerszemtömege már Lényege-
sen ő értékíí volt. A kezelések át-
lagában mért legkisebb érték 37,3 g volt
(GK ő a legnagyobb pedig 55,7 g
(GK Basa).
A búzafajták keménységi értéke (MQ ér-
ték) a kezelések átlagában, ő (Bucsá-
nyi 20) 677 MQ-értékig (Pannondur) terjed.
KMÉ
ő búzafajták agrotechnikai krsérlete
{Ásványráró 1992.)
180
170 f'
160
150
140
130
120
11 o
100
Átla a
1"2 --
r r &---------------
r=-=-: -- ................ ·_::·.:::::::::: :::·.::::::::·.-.:.:::·.:··-····--
l 124.2 l
--

- - -
- - -
-
-
-
-
90
80
70
60
ll i1

- 168 162 149 145 141 140 134 133 119 117 113 113 109 1 09 1 08 1 07 104 76
D 179 169 123 135 143 119 112 135 12s 113 122 n 104 11 o 75 120 119 57
o Ll)
Ll) -
tiS >
·ar ::::!:
c:

:o
::l
J
Jelmagyarázat:
...
:J
-g
o
c:
c:
tiS
a..
_g
E
o
N

(!:l
Q)

·c:
1-
- vegyszeres agrotechnika D biotermesztés
Ő búzafajták agrotechnikai kísérlete
......
>
::::!:
rJl
•O
...
•:J
rJl
ü

(!:l
64
A fajták átlagos esési száma, 270 ű
volt, ami a nagy szárazság ellenére nagyon
ő eltzimaktivitástjelez.
A fajtákat és a ő kezeléseket mi-
ő értékszámmal (KMt) jellemeztük
Az ábrán a fajták sorrendjét a hagyományos
kezelés, KME-érték nagyságaszerint állapí-
tottuk meg. Az ábránjóllátható a fajták nagy
ő Legnagyobb KMt-faj-
ta a Jubilejnaja 50-es volt, 163 értékkel. A
legkisebb ű pedig a GK ű fajta
volt, 76 KMt-val. Az ábrán jól látható a
biotermesztés ő módosító hatása is.
Az adatok szerint a hagyományos ugrotech-
nikai kezelés és a biotermesztés kontroll ér-
tékének át/agai közölt nincsen lényeges mi-
ő különbség (125,1; 124,2 KMt). Ha
a fajtákat egyenként vizsgáljuk, akkor 9
esetbell a biotermesztés ő hatású
volt a fajták KMt-re a szokványos termesz-
téshez viszonyítva.
A vizsgálati eredmények szerint a fulvó-
sav és a huminsav ő módos{tó ha-
tása fajtánként ő ű volt. A
vizsgált fajták átlagában a fulvósav ő
sen befolyásolta a búza ő azaz nö-
velte a KMt-t a kontrollhoz viszonyítva. A
huminsav, a fajták átlagában kisebb KMt-t
eredményezett.Tekintettel a sok fajtára és
kezelésre, nincs ő a fajták egyen-
kénti bemutatására. Azonban lényegesnek
tartjuk a legjobb ő ű fajta, azaz aJubi-
lejna 50 ismertetését a l O ő paramé-
terrel együtt. Az adatok szerint, hagyomá-
nyos termesztési viszonyok me ll ett mind a 3
kezelés ő hatásúnak bizonyult a fajta
ő
A legkisebb ű fajta a GK ű
rös volt.
Az adatok szerint a fulvósav nagyon ked-
ő ő hatásúnak bizonyult.
· A búzafajták ő különbsége,
valójában a kenyér ő azaz a tér-
fogatával is jól ő a megállapított
KMt-kek alapján. A nagy KMÉ-számúfaj-
tából, mi1tde11 kezelésben átlagosan nagy
térfogatri kisérleti ke11yereket süthettil nk, a
kemencenyeredék vizsgálatát mutató ábra
szerint. Az egészségesebb táplálkozást fi-
BIOGAZDA 2.
Jubilejnaja 50 ő búzafajta lisztjének
kemencenyeredék vizsgálata
BIV
B l
AlV
Al
ml
320
300
280
260
240
220
200
180
160
140
120
100
80
B IV: 85 150 210 320
81 :90 125 190 215
A IV: 80 100 155 190
A l :90 130 180 240
Jelmagyarázat: l, ll, lll -tészta fejlódése;
IV- sülés utáni térfogat
gyelembe véve, a fajta teljes ő ő
is sütöttünk kenyeret. Az ábra adatai szerint,
a korpa lényegesen csökkentette a kenyerek
térfogatát. Ellenben, ha kis KMt-számú faj-
tából ű sütjük a kenyeret, mind liszt-
ő mind pedig a teljes ő ő lénye-
gesen kisebb térfogatú lesz a kenyér, mint a
jó ő ű búzafajtákból. Mindez a tészta
ő ő (1., Il., III. kezelés), valamint a
termék térfogatából (IV. kezelés) jól leolvas-
ható. Ha figyelembe vesszük a jó ő ű
fajták gazdaságosabb feldolgozhatóságát, a
kenyér kiváló ő mellett, akkor egy-
ű válik, hogy a búzafajták ő
megválasztása rendkívül fontos feladat.
Kísérleti adatainkból megállapítható,
hogy az ő jó tápanyagellátásával
biztosítani lehet a jó ő biotermesz-
tésben is. Amennyiben virágzáskor fulvó-
savval is permetezünk, úgy tovább javíthat-
juk a fajták ő Ellentétheu egyes
irodalmi adatokkal, ű JtélkiU is le-
Gabonaiélék 65
---------
.
Jubilejnaja 50 ő búzafajta teljes
ő kemencenyeredék
BIV
81
AlV
Al
vizsgálata m l
320
300
280
260
240
220

180
160
140
120
100
80
BIV:100 150 210 245
B l : 90 125 175 160
A IV: 90 100 160 180
A l : 90 125 185 200
Jelmagyarázat: l, ll, lll- tészta ő
IV -sülés utáni térfogat
het ő brízát tenneszteni, ha megfe-
ő golldoskodhwk az ő ő
tápallyagellátásról és örökletesell jó ő
ségt1 fajtát választottunk.
Rozs
Szerényebb ű gabonafaj, és egyben a
ű az összes gabonaféle közül. A
gyomokkal szemben is a rozs a legverseny-
képesebb gabonaféle. (Ezért is rendkívül al-
kalmas ő ő vagy gyümölcsös sorközeiben
gyomelnyomó takarónövénynek.) A ő rozs-
ő a ű laza talajok. Kötöt-
tebb talajokon csak akkor hoz jó termést, ha
a tábla nem nedvesedik túlságosan át a tél
folyamán. A "lábvízre" a rozs lényegesen
érzékenyebb, rnint a búza.
A gabonafélék közül a rozsot kell a legse-
kélyebbre vetni (''A rozs az égre akar tekinte-
ni"). Érdemes betartani a 2-3 cm közötti ve-
tésmélységet. Mivel a bokrosadási csomó ala-
csonyan van, ű csak óvatosan lehet
tisztogatni, de ha a ő nem
teszi okvetlenül szük'iégessé, jobb, ha egyál-
talán nem használjuk a ű
Zab
A biotermesztésben azabot pehelykészítés-
re szolgáló hántolt zabként és takarmánynak
termesztik. Zabpehely készítésre a feldolgo-
zó fajtával szemben támasztott követelmé-
nyeket okvetlenül figyelembe kell vennünk.
Legalább 54 kg hektolitertömeg sziikséges
az átvételhez.
ű laza talajokon a ő meny-
nyisége - a ő ő -
120-150 kglha legyen (kb. 300-350
" mivel a ritkább állományt köny-
nyebb tápanyaggal ellátni és ezáltal ő a
hektolitcrtömege. Jobb ő ű termó11e-
lyeken a szokásos ő 140
kglha.
A zab a gabonajé/ék "gyógy{tó" nö-
vénye, nem viszi át sem a szártörést, sem a
fekete ő Bükkönnyel társítva ki-
ű ő keveréket ad.
Árpa
Az árpát többféle értékesítési célra ter-
mesztjük: takarmányként, étkezési- és sörár-
pakén t. Ő árpát és biogazdaságban rit-
kán vetiillk, mivel a sziikséges korai vetési
ő ő gyomosodással jár egyiitt.
Esetenként ő szálkátlan (tar)
árpa is, mint étkezési, amelyet feldolgozás
ő (árpagyöngy, árpanyálka, árpavíz, da-
ranyálka stb.) nem kell hántolni. A sörárpát
rendszerint csak valamelyik sörgyárral kö-
tött ő alapján termesztjük. A gyár
írja ő a fajtákat is. A sörárpánál bizonyos
meghatározott ő követelményeknek
eleget kell tennünk (csekély fehérjetartal om,
nagy telt szem stb.). Mindezek ő a
termónely jó vízháztartása, valarnint a
visszafogott nitrogénellátás. Az árpa, és
különösen a tavaszi árpa csak csekély ver-
sengésre képes a gyomnövényekkel szem-
ben; még érzékenyebb a szálkátlan (tar) ár-
pa. Ezért a kelés ő gyomfésülés nagyon
lényeges. Az ő az árpa nem
különösebben igényes.
66
Tönköly
A tönköly a búzanemzetség egyik kultúrfor-
mája. Ellentétben a többi szálkátlan (tar) bú-
zával, a tönköly cséplés után pelyvában ma-
rad, és a betakarítás után kerül sor a pelyva
lehántolására, az ún. koptatásra. Ha a tön-
kölyt tejes érésben aratjuk, akkor egy továb-
bi, különleges szárítási eljárással, az asza-
lással ún. aszalt tönkölyt állíthatunk ő A
tönköly olya11 (túl nedves, túl hideg) föld-
belt is megterem, amelybelt a búza ő
dik. Egyúttal csekélyebb igényeket támaszt
az ő szemben. Nem szabad
túl sok trágyát adnunk alá, mert könnyen
ő ő lehet gabona köztes-
növénnyel, alávetéssel, zöldparlaggaL A ve-
ő 280-320 csíra/m
2
, kb.
l 00-140 kg/ha. A ritkább állományban na-
gyobb lesz a hektolitertömege a termésnek.
ő március folyamán vessük el, jó
vízgazdálkodású talajba.
Ápolása: vetés után hengerezés, kelés
ő gyomfésU!és, óvatos gyomfésülés a 4
leveles stádiumtól kezdve.
Aszalt tönköly készítése
Július végén, augusztus elején eltérnek egy-
mástól az érésig megtartott és az aszalék ké-
szítésére szánt tönköly ű A viasz-
érés elejétó1 közepéig ő ő ki-
keressük azokat a parcellákat, melyek állo-
mánya ű érik és ő nagy-
ságú szemeket hoz. Így a legjobb feltételeket
mutatja az aszalt tönköly készítéséhez. A
zölden learatandó tönköly akkor éri el a ked-
ő ő amikor a nyomáspró-
ba során az egyes pelyvákból hüvelyk- és
mutatóujjunk között már nem folyik ki tej,
de a mélyen ő viaszos halmazállapotú mag
még könnyen kinyornható. A tönkölyszem-
Itek ez az állapota az ő viszollyoktól
ő csak igen rövid ideig tart. Ez beha-
tárolja az aszalt tönköly betakarítási ő
pontját és hozamát Csak annyi zöld tönkölyt
szabad kicsépelni, amennyit a cséplés után
rögtön meg tudunk aszalni. A 40%-ig terje-
ő nedvességtartalmú, learatott szemek tar-
BIOGAZDA 2.
------------------------------
tós tárolása (6-12 óra után) barnás ő
dés!, megsavanyodást, erjedés!, ő penésze-
dés! okoz. Csépléskor ügyelembe kell ven-
ni, hogy a puha szemeket sem megsérteni,
scm szétnyomni nem szabad.
Német szakemberek 1983/84-ben létesí-
tették aszalójukat Hosszas gondolkodás és
különféle aszalórendszerek (kézi aszaló,
Riedberg-féle átáramlásos szárító, vályús
szárító sth.) többszöri megtekintése után ha-
tározták el saját berendezésük megépítését
Mivel a kézi aszaló nagyon munkaigényes
és az olajtüzelés nem jöhetett szóba, úgy
döntöttek, hogy egy kiszolgált ő
fognak erre a célra átépíteni, sannak közép-
pontjába egy: fuvóka segítségével ű
zön ő be. A ő
egyenletesen és folyamatosan mozgatja az
aszalási folyamat során a zöld tönkölyt.
Ezáltal javul a szárítási teljesítmény. Egyéb-
ként, mozgatás nélkül a zöld tönköly a ma-
gas ő meg is égne. A cséplés
után a ő azonnal megtöltik a futósza-
lagról zöld tönköllyel. A hetöltött mennyi-
ség 3,5-4 m
3
körüli, ami az évjárat és az ő
járás szerint mintegy O, 75 ha terület tenné-
sének felel meg.
A szárítás hatására a térfogat az eredeti
nedvességtartalomtól függetlenül, 30-35%-
kal összezsugorodik, így a ő és a
szem11agyság szerilll 390-460 kgfm· térfo-
gattömeg feltéte/ezhetli.
Az aszalási folyamatot nlÍntegy négy
szakaszra lehet felosztani:
• Kezdetben a zöld tönköly lassan meleg-
szik. Az 50-70 °C-ra túl gyorsan emelke-
ő ő a nem kívánt barna elszí-
ő idézné ő
e Körülbelül egy óra elteltével !30 °C-ra
emelik a ő és 2-3 órán ke-
resztül ezen a szinten tartják, ami kizáró-
lag csak bükkfatüzeléssel is nagy tapasz-
talatot és fokozott figyelmet igényel.
• Ezután kb. egy órára 60-40 °C-ra csök-
kentik a ő 40 °C-os szem-
ő és kb. ll% (max. 13%) ned-
vességtartalom elérésekor pedig kiürítik
az aszalót.
Gabonafélék 67
• A ő és egyben utolsó szakasz a
ű Ilyenkor ő kell a zöld
tönkölyszemek ő nehogy a
szemek a pelyván keresztül utólag fel-
melegedjenek, amit többszöri mozgatás-
sal kell elkerülni. A túl ő felmelegedés
még itt is barnulás! okozhat. A ű
után a zöld szemeket még hónapokon ke-
resztül lehet pelyvában tárolni, amíg a
malomban a bántoJásra sor nem kerül.
Tároláskor lényegében arra kell ügyelni,
hogy esetleges ő az ala-
csony, 12-13%-os szemnedvességet meg
tudják tartani és megakadályozzák, hogy
a nyirkos ő ő újra nedvesítse a
szemeket. Mivcl a zöld szem ő
hoz csak korlátozott ő áll rendelkezés-
re (a tésztás viaszérés ő a köze-
péig), és mivcl aszóban forgó aszalót két
üzem is használja, gyakran éjjel-nappal
mú"ködtctik.
• Azokon a parcellákon, me ly eknél a meg-
ő ő túllépték, beérlelik a
tönkölyt. Csépléskor a törékeny kalász-
orsára kell ügyelni. Ezért a motolla for-
dulatszámát csökkentik a veszteségek el-
kerülése végett. Azt megakadályozandó,
hogy a szemek a pelyvából ő
és ezáltal károsodjanak, a kosarat széle-
sebbre kell nyitni.
A nagy ű szalma néhány ara-
ő gépnél gondot okozhat, mindenek-
ő ha azt fel kell szeeskázni. Ezért több-
nyirc ű a szalmát biztonságos he-
lyen tárolni és mélyalmos kifutókban fel-
használni.
Miután a munkacsúcsok lefutottak, elvi-
szik az érett és az aszalt tönkölyt a malomba,
ahol speciális hántolási eljárással megszaba-
dítják a pelyvátóL A tönkölyt két ő
közölt - melyek egymástól való távolságát
pontosan be kell állítani -olyan sokáig dör-
zsölik, amíg a pelyvából kiválik anélkül,
hogy közben megsérülne. Végül a tisztítás
során hámlik le a pelyva a ő illetve
az aszalékróL A pelyva aránya kb. 30%, ez
kedvelt szarvasmarha-takarmány.
Magnézium-, foszfor-, vas- és fehérje-
tartalma miatt az érett tönköly, illetve az
aszalt tönköly rendkiviif értékes élelmiszer,
és szinte minden étreud gazdagfiására al-
kalmas.
ő bonyolult munkafolyama-
tai, a nagy ő és ő és
táplálkozás élettani értékei miatt igen magas
áron kel el ő nyugati piacokon.
Tritikále
A búza és a rozs ő származó
növény. Takarmány- és kenyérgabonának
egyaránt ő ő
hasonló a rozséhoz, tápanyagellátás tekinte-
tében inkább búzaként kell kezelni. ő
sége- rozsdaérzékenysége miatt- az utóbbi
idóben csökkent.
A gabona tárolása
Rendes, körülmények között a termésnek
csak egy kis részét lehet közvetlenül a beta-
karítás után a ő vagy péksé-
geknek eladni. Ezért már idejében gondos-
kodnunk kell a ő szárítási és tárolá-
si ő ő Ha más gazdaságok is
használják a raktárakat, biztosítanunk kell,
hogy a szokváuyosan termesztett gahouá-
val való keveredés ő kizárt legyen.
Aratás és ő A veszteségmentes
vagy Jegalábbis csekély veszteséggel járó tá-
rolás feltétele a tiszta cséplés (az arató-csép-
ő gép helyes beállítása) és a gabona ő
títása, a szennyezó"k (gyommagvak, zöld nö-
vényi részek és törött szemek) arányának le-
ő legnagyobb ű csökkentéséveL
Ezek az idegen anyagok (rendszerint még a
szárítás után is) nagyobb nedvességtartal-
múak, mint a gabona. Emiatt a kártevó'k, pe-
nészgombák és baktériumok ő körül-
ményeket találnak szaporodás ukhoz, és akár
úgynevezett ő is ő
hat. A ő azért különösen ve-
szélyes, mivel a gócok a gabona rossz ő
zetó"képessége miatt térbelileg szú"ken beha-
tárolódnak és alig vehetó"k észre, azonban
68
eló'bb-utóbb az egész tétel gyors megromlá-
sát siettetik.
Szárltás. A tisztított gabona hosszabb
ideig csak akkor tárolható, ha nedvességtar-
talma 15% vagy ennél kevesebb, az ő
títás nélküli gabonát pedig 13,5-14% ned-
vességtartalomig kell szárítani. (Energiata-
karékossági megfontolások rniatt és ő
gi veszteségek elkerülésére a "túlszárítás-
tó l" szintén óvakodni kell!) Ügyelni kell ar-
ra is, hogy a gabonát több menetben szánt-
suk, különben lebülésekor víz csapódik ki.
A 20%-nál nagyobb nedvességtartalmú
gabonát szárítási folyamatonként csak 2-
3%-kal, a 20%-nál kisebb nedvességtartal-
mú gabonát pedig szárítási folyamatonként
legföljebb 2%-kal szabad továbbszárítani. A
biogabona szemtermésének szárftási ő
mérsékletét minden esetben be kell tartani.
Sok vásárló a gabonahajtásokat vagy csfrá-
kat kívánja fogyasztani, tehát a csfrázóké-
pességet szükséges ő
ő Arra kell ügyeln ünk, hogy a
ő az egész gabonarakáson áthatoljon,
különben víz csapódik ki a rakás közepében.
Minél nagyobb a tárolt gabona víztartal-
ma és minél magasabb a ő an-
nál ő a gabona légzése. Közben
pedig fehérje és ő bomlik el. Ezen-
kívül víz válik szabaddá és a gabona ő
séklete emelkedik. Ezáltal kedvezó'bbek a
mindenkor ő penészgombák és
baktériumok életfeltételei, amit a dohos, sa-
vanyú szag is jelez.
Bizonyos penészgombák ezenfelül mér-
ő anyagokat (mikotoxinokat) is termel-
nek, amelyek súlyosan károsíthatják az
egészséget. Penészes gabonát még takar-
mányozási célokra sem szabad Jelhasznál-
llL Ezért rendszeresen ő kell a ő
mérsékletet, a nedvességtartalmat, a szagot,
a kártevó'k ő és szükség esetén
ő kell a gabonát.
A ő ő rninden
gazdaságban legyen kéznél a ő ő
ő
BIOGAZDA 2.
A gabona szempontjából az 5-10 oc kö-
zötti tárolási ő a ő a
20°C-t nem szabad túllépni.
ő a gabona ő
·a ő ő és a ő relatív
páratartalmát kell figyelembe venni. A ga-
bona higroszkópos, azaz víztartalmát a kör-
ő ő relatív páratartalmához igazít-
ja. Ha ő a ő melegebb,
rnint a gabona, akkor a ő a gabonán ű
le, így relatív páratartalma emelkedik. ő
ű a ő a "harmatpont"
alá süllyedhet úgy, hogy a gabonából szár-
mazó nedvesség kicsapódik és a víztartalom
növekszik.
A harmatpont alá süllyedés elkerülése
végett általában az 5 oc szabályt tartsuk
szem ő a gabonát csak akkor szabad
ő ha a ő legalább 5 °C-kal
hidegebb, mint a gabona. Fontos adatok az
egyéb szakkönyvekben megtalálható szel-
ő táblázatokban olvashatók.
Egyetlen gazdának sem érdeke, hogy
gabonatárolójába zsizsik, gabonarnoly vagy
gabonaatka fészkeljebe magát. Ezért is fon-
tos, hogy a magtárak, silók tisztítására fi-
gyelmet fordítsanak. Bár igen ű
hangzik, mégis igaz, hogy egy szemétiapáttal
és egy ű a legtöbb esetben ő ő
a kártevó'k betelepedése.
Tárolás ő a magtárt teljesen ki kell
üríteni és rninden gabonamaradványt el kell
távolítani.
Ezután következik az alapos takarítás.
Különösen a szállítóberendezések ő
gép-lábazatok, kapcsolódobozok, 45°-nál
kisebb ű vezetékek) ő támasztó-
szerkezetek, boltívek, repedések és hasadé-
kok megtisztítására ajánlatos nagy figyelmet
fordítani. Minden olyan üzemben, ahol ga-
bonát tárolnak, ű egy ipari porszívót
tartani. Hosszú szívócsövei segítségével a
nehezen ő helyek is megtisztít-
hatók.
Takarítás után legalább egy hónapig le-
gyen üres a magtár, ő az új gabonát be-
tároljuk.
Gabonaiélék
A siló építésének módja megkönnyítheti
a higiénikus tárolást. A silán ne legyenek re-
pedések és hézagok, vagy pedig gondoskod-
junk ő Ezért magtárak, hombá-
rok, silók építésére göbös vagy szálkás desz-
kák nem alkalmasak. A már göcsörtös
felületeket be kell borítani vékony lemezek-
kel.
A magtár semmi esetre se kerüljön az is-
tállók kitrágyázási körzetébe, mert ott a ő
mérséklet és a páratartalom, valamint a szag
is hátrányosan befolyásolja a tárolást. Ezért
arra is kell ügyelnünk, hogy az épület teteje
szarosan illeszkedjék. Ha ez nincs így, akkor
a terményt be kell takarni. A fóliát azonban
nem szabad közvetlenül a gabonára fektetni,
mert ezáltal "izzadási réteg" alakulhat ki.
Raktári kártevó'k fellépése esetén a rovarir-
tás - az irányelveknek ő - csak
valamilyen természetes pyrethritmel végez-
ő el. A természetes pyrethrin valamennyi
ű idegméregként hat, pl. bogarak-
ra és molyokra, és hatástartama igen rövid
(5-6 óra). Ezért a kezelést rendszerint meg
kell ismételni.
Rizs
A rizs (Oryza sati va L.) szintén a ű
lék családjába tartozik. A közvetlen emberi
táplálkozásra termelt gabonafélék között a
búza mellett a rizsnek van a legnagyobb je-
ő A világ azon részein, ahol inkább
kenyérgabonát termesztenek és fogyaszta-
nak, így Európában is, a ő rendszerint
csak 2-1 O kg az átlagos fejenkénti felhaszná-
lás egy évben.
A rizs fehérjetartalma ugyan kisebb a bú-
záénál, de esszenciáiaminosav-összetétele
miatt biológiai értéke megközeUti a teljes
értékl1 állatifehérjéket. A búzánál nagyobb
ű több szénhidrátot stb. tartal-
maz (lásd táblázat). ő könnyen
ő ezért diétás élelemként is fo-
gyasztható. A vitaminok közül az E- és B-vi-
tamin tartalma ő
A RIZS- ÉS BÚZASZEM
ÁTLAGOS ÖSSZETÉTELE
Nedvesség, % 12,0 12,5
Energia, kJ/1 00 g 1512,0 1386,0
Fehérje,% 7,5 12,3
Zsír,% 1,9 1,8
N-mentes kivonat- 77,4 71,7
anyag, %
Hamu,% 1,2 1,7
Tiamin, mg/100 g 0,34 0,52
Riboflavin, mg/100 g 0,05 0,12
Niacin, mg/100 g 4,7 4,3
69
A rizs tudomá11yosall megalapozott ho-
nos{úísa Magyarországon e század harmin-
cas éveiben ő A termesztési kísér-
letek célja a mást alig ő macsaras szi-
kes földterületek jövedelmezó'bb hasznosí-
tása volt. Késó'bb, a termesztés terjedésével
fontos ű vált a hazai szükséglet
meghatározott arányú, biztonságos ő
sa. A külföldi behozatal esetenként korláto-
zott és drága volt, vagy nem felelt meg a ha-
zai fogyasztói igényeknek.
A növény nagy ő és vízigénye, vala-
mint az a körülmény, hogy a ő leg-
nagyobb részében a rizstalajt vízréteggel
kell borítani, kizárja azt, hogy a rizs Ma-
gyarország bármely területén ő
legyen. Hazánk a rizstermesztési zó11a észa-
ki határáll fekszik s így itt- más mérsékelt
égövi országokhoz hasonlóan- a ő
leti viszonyok alakulása ő megha-
tározza a termesztés eredményességét. Ha-
zánkban Jász-Nagykun-Szolnok, Békés,
Csongrád és Hajdú-Bihar megyében biztosí-
tottak a legkedvezó'bb éghajlati (napfény- és
ő és öntözési feltételek a rizster-
mesztéshez.
A talaj rizstermesztésre való alkalmas-
ságát a rizstelepek tervezése ő állapítják
meg, melynek kritériumai között a megfele-
ő felületkialakítás, a ő mélysége,
70
BIOGAZDA 2.

a talaj víztartó képessége és sótartalma a leg-
fontosabbak. A ő je-
lenléte a hatékony vízgazdálkodás alapfelté-
tele. A rizstermesztésre berendezett terüle-
tek legnagyobb része ő kötött talajokon
van (szikes talajok, szolonyeces réti talajok,
kötött réti talajok).
A hazai rizstermesztés ő nö-
veli az a tény, hogy olyan talajtípusokon ter-
ő eredményesen, amelyek egyéb
szántóföldi növényekkel nem, vagy csak na-
gyon korlátozott mértékben hasznosíthatók.
A ő nagyobb részében állandó víz-
borítás! ő rizs termesztésének alapfel-
tétele a speciális ű berendezésekkel
ellátott rizstelep. Az öntözési létesítmények,
ő a gátak, csatornák és ű
ű színvonala ő hatással van a
termesztés eredményességére.
A rizs biológiai sajátosságai bizonyos
feltételek mellett lehetövé teszik monokul-
túrás termesztés mellett is a nagy termésát-
lagokat, de a hazai rizstermesztés korábbi
ő kutatási és gyakorlati tapaszta-
latai azt bizonyítják, hogy a rizs molwkultlÍ-
rás termesztése, különösen a gyenge ő
ű talajokon a hozamok csökkené-
séveljár. Vetésváltás alkalmazása során a te-
rület ő való kikapcsolása (uga-
rolás), vagy talajtípusoktól ő ő
pillangósokkal és egyes egynyári növények-
kel való hasznosítása is lehetséges. A rizste-
lepek telepített gyeppel és ű
sei is hasznosíthatók.
A rizs l 00 kg szemterméssel és a hozzá
tartozó szalmával 2,0-2,4 kg N, 0,8-1,3 kg
P205 és 2.2-3.5 kg K20 tápanyagat vesz ki
a talajból. A tápanyagellátás során ő
ban e három makroelem (N, P, K) rendszeres
pótlására kell figyelmet fordítani. A rizstala-
jok a szükséges mikroelemekkel általában
jól ellátottak._ Mikroelemek hiányával kap-
csolatos tüneteket hazánkban igen ritkán fi-
gyeltek meg.
A talajmrívelés ő alkalmazásá-
nak a rizstermesztésben igen nagy ő
ge van. A hosszabb ű vízborítás ő
dötté, ő teszi a talajt, és ilyen
körülmények között káros hatású redukciós
termékek halmozódhatnak fel a talajban. A
vízborítás ő feltételeket teremt a ma-
csári gyomok felszaporodásához is. A talaj-
ű ő célja tehát a talaj ő
az oxidációs folyamatok ő érdeké-
ben, az ő mocsári gyomok gyérítése, va-
lamint a kisebb ű terepegyenetlenségek
helyreállítása és a ő magágykészí-
tés.
A szántás mélysége (az ő ő
és a talaj sófelhalmozódási ő is füg-
ő általában 20-30 cm közötti. Ha a talaj
nedvességállapota ezt lehetövé teszi, ő
szántást kell végezni. Ha az ő
rizs volt, az érés ő tökéletes lecsapolás-
sal, a szalma felaprításával és egyenletes
szélterítésével hozzájárulhatunk a szántás
ő javításához. Az ő szántást
nem kell lezárni, de úgy kell kivitelezni,
hogy a téli és tavaszi csapadékból származó
felszíni vizek a kalitkákról ő le-
gyenek. Ha jó ő ű szántás ő nem
ő akkor azt tavaszra kell halaszta-
ni. A szántás nyomán a felszínre vagy a fel-
színhez közeli talajrétegekbe került gyomok
gyökereinek, rizómáinak, ő szervei-
nek ő része elpusztul. A kikapcsolás
évében, a vízszintes talajfelszín lézervezér-
ű vagy más mikroplanírozó munkagépek-
kel való helyreállítása után, az ő szántás
ő ő beiktatni egy középmély (30-
35 cm) talajlazítást.
A jó magágykészítési szolgáló tavaszi ta-
lajmunkák a szántás ő és ő ő
is ő változhatnak. A tavaszi ű
tek ő célja az egyenletes talajfelszín kiala-
kítása, a ű fenntartása, valamint a ve-
tési módtól ő a rizs igényeinek meg-
ő gyommentes magágy kialakítása. A
ű ő megválasztását és a szük-
séges ű számát mindig az adott
helyzet határozza meg. Csapadékos tavasz
csetén a szántás ű nem csak szá-
raz, hanem árasztott talajon is történhet. Az
5-l O centiméter mély vízréteggel elárasztott
területen speciális ű ő
kel és a vízben ű kialakított mun-
kagépekkel is ő ő a talaj a vetés-
hez.
Gabonafél ék
A rizs vetése általában ő soro-
san (gabonasortávra) talajba, illetve sorosan
vagy szórva a talaj felszínére történik.
ő vagy traktorra szerelt szórva
ő géppel a rizs vízbe is ő Gyomir-
tószerek használatának kiküszöbölésére a
felületi vetések javasolhatók. A száraz talaj-
ra való felületi vetésnél sima hengerrel jól
tömörített felületre van szükség. Vetés után,
az árasztóvíz sodró hatása ellen, ű ű
ger alkalmazása is szükség"es. Vízbe vetés
esetén, ha a talajt szárazon készítjük ő ve-
tésre, az utolsó ű javasolt eszkö-
ze a ű ű Vetéskor a ű ű
barázdáiba hullott magvakra vékony iszap-
réteg rakódik, s ez megakadályozza, hogy a
hullámzó víz a fiatal rizsnövényeket elso-
dorja. A kalitkákban kialakított barázdahá-
lózat ő a terület gyors elárasztását, és
a víz tökéletes levezetését. A víz- és ő
mérséklet általában április végén, vagy má-
jus elején nyújt ő körülményeket a
felületi vetéshez. Talajállapottól és fajtától
ő 4-6 millió csírázóképes mag vethe-
ő hektáronként. A hazai rizsfajták ezer-
szemtömege rendszerint 26-33 g közötti.
Talajba vetés eselén -a felületi vetések-
kel ellentétben -a terület nem kaphat azon-
nal vízborítást, mcrt a talajban 2-5 centimé-
ter mélyen ő magvak, illetve a csíra-
növények befulladhatnak. A száraz talajfel-
színre való vetést ő azonnal el kell
árasztani a területet. A ő folyamán,
a rizs ő fázisától és egyes környezeti
ő ő is ő változó (5-40 cm)
magasságú, folyamatos vízborítás kell.
ő Jelsz{ni v{zrétegtartással
megakadályozható a legveszélyesebb gyo-
mok- {gy a ű - elszaporodá-
sa is. Ha nem sikerül teljesen sík, egyenletes
talajfelszínt kialakítani, akkor a késóbbiek
folyamán nem oldható meg, hogy egy adott
ő az egyes kalitkák egész területén
azonos ű vízréteget tartsunk. A vál-
tozó vízmélység nem kedvez az állomány
egyenletes ő Ott, ahol a rizst a
kelleténél nagyobb víz borítja, állományrit-
kulás léphet fel, míg a sekély vízborítású,
vagy vízborítás nélküli területek elgyomo-
71
sodhatnak. A rizsföldi halneveléssel ered-
ményesen védekezhetünk az algásodás, és
egyes állati ő (pl. szúnyoglárvák) el-
len is. A rizstermesztésben az árasztóvíznek
nemcsak az élettani és agrotechnikai, hanem
a mikroklíma-befolyásoló szerepe is jelen-
ő A hektáronkénti ő
a talaj víztartó ő és a telep ű
szaki állapotától ő általában l O 000-
18 OOO m közötti. Egyes rizsfajták vízréteg-
tartás, illetve árasztás nélkül is eredménye-
sen ő ha a vízellátást futó-
árasztásokra vagy ő ő öntözésre ala-
pozzuk. Az ő ez eset-
ben 4-6 ezer m
3
-re is leszorítható, de a vegy-
szermentes gyomirtás ilyen öntözés mellett
még nem megoldott.
A biotermesztés soráll megkiilöllböztetett
figyelmet kell ford{tani a fajtamegválasztás-
ra. Az alacsony ő stresszeket is jól
ű ő jó ő ű és ő vegeta-
tív ő képes fajták termesztését kell
ő részesíteni, melyek jól ű a
tenyészidóben nehezen irtható mocsári gyo-
mokat, ő a zsiókát és a piriculari-
ózissal Uárványos barnulást ő ő gom-
babetegség) szemben is ellenállóak.
Szarvasun az Öntözési Kutatóintézetben
olyan jó tápanyaghasznosítású rizsfajtákat
állítottak ő (Ringola, Karmina, Auguszta,
Dáma, Sandóra), melyek a korábbi fajtáknál
kevesebb, 80-120 kg/ha nitrogénnel is képe-
sek 3,5-5 t/ha szemtermést adni, s az ennél
ő tápanyagellátottság sem
csökkenti lényegesen az ő termést.
A szokványos rizstermesztési technoló-
giákban a tápanyagpótlás ő a ű
trágyákra alapozódik, ahol a tápanyagok na-
gyobb részét alaptrágyaként, míg a nitrogén
hatóanyag kisebb részét egy vagy több fej-
trágyázással juttatják ki. A biotermesztés-
ben ő a szervestrágyázás, és egyes
zöldtrágyallövények (pl. bükköny) ő
ség szerinti alkalmazása biztos{thatja a táp-
allyagpótlást. Vannak ő hazai tapasz-
talatok a biotermesztésben engedélyezett,
tápanyagpótlást szolgáló más ű anya-
gok alkalmazásával is.
72
A rizstermesztó'k aratás után a szalmát és
a tarlót sok esetben felégetik. Ha egyes gom-
babetegségek elleni védelem nem teszi ezt
feltétlenül szükségessé, a felaprított szalma
és a tarló alászántása a biotermesztésben
mindenképpen javasolható.
Trópusi körülmények között elterjedt
módszer a légköri nitragént ő Azolia
( vízipáfrány és kék-zöld algák szimbiózisa)
vízfelszínen való szaporítása, melynek ré-
vén 40-70 kglha N hatóanyaggal is gyarapít-
ható a talaj tápanyagkészlete. A mérsékelt
égövön az Azolia kisebb biomasszaproduk-
cióra képes, de egyes típusok hazánkban is
felhasználhatók kisebb ű nitrogén-
ű és a ő algásodási folya-
matok megakadályozására.
A rizs vetésváltására az ő pillangó-
sok közül ő a vöröshere és a lucer-
na javasolható. Ha egy területen három-
négy évig folyamatosan rizst termesztenek,
akkor a macsári gyomok nagy mértékben
felszaporodhatnak. Ilyen területeken az éve-
ő pillangósok tavaszi telepítésének sikere
kétséges és kockázatos. Ez esetben a nyár
végi telepítés jöhet számításba. A pillangós
telepítéséig az ugart gyommentesen kell tar-
tani. Az ugar szakaszban a mechanikai
gyomirtás mellett ő van a rizstelep
felújítására, karbantartására is.
A vetésforgó vagy a vetésváltási rend-
szer kialakítását nemcsak a rizsen kívüli
szántóföldi növények talajtermékenység-
fenntartó szerepe, hanem a takarmányellá-
tás, vagy más közvetlen emberi fogyasztás-
ra, vagy ipari feldolgozásra alkalmas nö-
vények termesztésének szükségessége is in-
dokolttá teheti.
A vízpótlást rendszerint a tejes érés ide-
jén lehet megszüntetni, majd a viaszérés
kezdetén ő a lecsapolás, az
árasztóvíznek a kalitkákról ő elvezeté-
se. A rizs betakarításának ideje évenként
változó lehet. Az érést az állomány átlagát
ő bugamintákból, a pelyvátlanított
szemek ezüsthártya-színének (fehér és zöld)
vizsgálatával állapíthatjuk meg. Ha a fehér
ezüsthártyájú szemek aránya 85-90% között
van, és a szemek nedvességtartalma 20-24%
BIOGAZDA 2.
közötti, az aratás ő ő
idóben végzett vetés és ő nyári ő
rás esetén, az aratás szeptcmber ő
ő A kombájnokat a rizs aratása
ő speciális szeges dobbal és féllánctalpas
járószerkezettellátják el.
A tisztított és szárított termést a hántoló-
malmok veszik át. A szemtermés elónánto-
lása során ő a pelyvákat távolítják el.
A pelyvátlan (elónántolt) rizst kargóllak
vagy hama rizsitek nevezik. A fehérjékben
gazdag aleuron-réteg nagyobb hányada a
hántolóipari kikészítés ő fázisa, a
csiszolás során, leválasztódik a ő
Kukorica
A kukorica (Zea mays) az amerikai konti-
nens ő növénye. Hazánkban a XVII. szá-
zad eleje óta termesztik, ma a búza után má-
sodik legfontosabb növényünk. Biotermesz-
tésbeállítását az állattenyésztéssei való nyil-
vánvaló kapcsolatán kívül az egyre széle-
sebb ű humán célú felhasználás is indo-
kolja. Így ű a kukoricaliszt, a patto-
gatott kukorica, a ű és dobozolt
csemegekukorica és a hidegen préselt kuko-
ricacsíra-olaj.
Környezeti igé11ye. A kukorica kifejezet-
ten melegigényes noveny, amelyikhez
ugyancsak ő vízigény is társul. Mivel
hazánk a klasszikus kukorica ő
ő néhány fokkal északabbra fekszik,
igazán biztonságosan a rövid és közép-
hosszú ű fajták ő szá-
mukra a ő még ű nyarakon
is ő Talajviszonyok szempontjából
szintén az egész ország területén ő
de igazán jó termést csak a ű hu-
muszban és tápanyagban gazdag,.jó vízgaz-
dálkodású talajokon remélhetünk.
Termesztése. Ha tehetjük, adjunk leg-
alább 30 tonna szervestrágyát hektáronként,
amit elóbb az ő tarlójába tárcsá-
zunk, majd egy igazán mély (35 cm) ő
szántással leforgatunk. A kukorica nem ké-
nyes a nyersföldre, ezért ekkor érdemes a
Gabonafélék
ő szántást elvégezni. Tavasszal több
menetben április végéig kell a magágyat el-
készíteni. Vetési mélység 6-9 cm, ajánlott
sortávolság 70-80 cm között, amelyet a be-
takarítógép adottságaihoz kell igazítani. A
ő precíziós ő pontosan
szahályozhatjuk, átlagosan 5-6 csíra folyó-
méterenként adja a hektáronkénti 60-80 ez-
res ő Öntözött viszonyok között
a rövid ű (70-100 nap) csemege-
kukorica fajták folyamatosan vethetó'k júni-
us végéig. Ha feldolgozásra ű ő kon-
zervipar) termelünk csemegekukoricát, fo-
gadjuk el az üzem fajta és ő ajánlatát,
mcrt ez lehet a garancia a biztos értékesítés-
re, valamint a gyártól kapott betakarítógép
használatára.
ő elemmel fel-
szereJt sorközkultivátorral 2-3 alkalommal
dolgozzunk, jó kultúrállapotú talajokon a
sorok kézi ű ő ő
ő és kórokozói közül a kukorica-
moly (Ostrinia nubilalis) és a ő töve-
ken nagyohh gyakorisággal ő fuzárió-
Pattogatni való kukorica Kunhegyesröl
73
zis (Fusarium sp) és golyvásüszög (Ustilago
maydis) érdemel említést. A kukoricamoly
ellen hatásos a Baci Ilus thuringiensis tartal-
mú biopreparátum, így a gombák másodia-
gos ő esélye minimálisra csök-
ken. Ugyanilyen megfontoláshól kerülni
kell a túl ű ű állomány kialakítását is.
Betakarüási tech11ológiája igen változa-
tos. Kisebb területek kézi ő
ismét használatba kerültek a vontatott ő
ő gépek. A csöves kukorica górékban szá-
rítva és tárolva igen költségtakarékos meg-
oldás, a frissen morzsolt szemeskukorica ta-
karmányértéke jobb, mint a kombájnnal be-
takarított termésé, mivel a csíra kisebb há-
nyada törik ki, illetve sérül meg. A kombáj-
nolt kukorica csak akkor tárolható szárítás
nélkül, ha a mag nedvességtartalma keve-
sebb, mint 14%.
Ennél magasabb víztartalom esetén a ter-
ményt kíméletesen szántani kell. A cseme-
gekukoricát zsenge állapotban a feldolgo-
zóüzem gépével takarítsuk be.
Helye a vetésforgóban elvileg bárhol le-
het, mivel ő nem válogat.
Gyakorlatilag minden célra ő a fajta-
kínálat, így ő van a termesztési cél-
nak és a helyi sajátosságoknak legjobban
ő változat kiválasztására. Kisebb,
kézi ű alapozott területen bab és ta-
karmánytök köztes vetése ű
- Várható termés szemeskukoricából 5-7
t/ha, csöves zsenge csemegekukoricáhól l O
t/ha körül.
Hajdina (pohánka)
A hajdínát (Fagopyrum esculentum) lisztes
magja miatt gabonafélének tekintjük, bár e
ű növény a keseríifíifélék családjába
tartozik. Elsó'sorban az ország déli, délnyu-
gati részén alakultak ki termesztésének ha-
gyományai, ahol a hántolt magból készült
hajdinakása ű táplálék volt. Ma is-
mét ű a biotermeló'k körében, mivel
igénytelen, sokoldalúan alkalmazható, ter-
mése keresett árucikk, könnyen értékesíthe-
ő Jó ő zöldtakarmánynak, zöldirá-
gyának is alkalmas.
74
BIOGAZDA 2.
Kömyezeti igénye. Melegigényes, gyors
ő ű rövid (10-12 hét) ű nö-
vény. Talajban, ő nem válo-
gatós. Nitrogéndús (pl. ő talajon
rosszul köt magot. Fagyra érzékeny, így leg-
ő vetésidejét a ő sajátossá-
gainak ő a legkorábbi ő fa-
gyokhoz kell igazítani. Sekély gyökérrend-
szere rniatt a szárazságot nem ű Gyomel-
nyomó képessége jó.
Termesztése. A másodvetéshez ő
a gyökérzet sajátosságainak ő se-
kély és gyors tarlómunka, ill. magágykészí-
tés. ő a talajmunkája megegyezik
a tavaszi gabonafélékéveL ő gabona-
sortávra és dupla gabonasortávra egyaránt,
40, illetve 60 magot számítva fm-enként; ez
70, illetve 50 kg/ha-nak felel meg átlagosan
20-22 g ű ő A ve-
tésmélység 2-3 cm; utána magtakarás boro-
nával és hengerezés szükséges.
Hazánkban nincs elismert fajta, a ter-
mesztésben ő ű hazai és im-
port ő továbbtermesztése folyik.
ő ő érdemes tájékozódni
a mag hántolási tulajdonságairól. A túl puha,
lisztes mag csak nagy veszteséggel hántol-
ható, s az ilyen áru nehezen, vagy egyáltalán
nem ő Ha egyszer sikerül jó ma-
got beszerezni, az üzem sokáig maga termel-
heti meg ő
Más növénnyel nem társítható. Forgóha
illesztése a köleshez hasonló. Alkalmas ki-
pusztult, károsadott állományok pótlására,
korai gabanák után másodvetésre. Utána
gyakorlatilag núnden növény ő
Jó kultúrállapotú talajon növényápolásra
nincs szükség. Gyomosadásra hajlamos
területen l 0-15%-kal több magot kell vetni
és egyszer fogasolni, amikor a növények
már kissé ő Elhúzódó virágzá-
sa rniatt az aratás legkedvezó'bb idejét elég-
gé nehéz meghatározni. Általában akkor kell
kezdeni a munkát, amikor az ő virágokból
származó magok már jól beérettek és a má-
sodik-harmadik kötés magjai is éredésben
vannak. Gyakran ő hogy a másod-
vetéseket az ő kora ő fagy teszi azon-
nali betakarításra alkalmassá.
A rendre vágott és néhány napig szik-
kasztott hajdínát ő ellátott
kombájnnal csépclhetjük. Itt is javasolható a
csökkentett fordulatszám és a gumi ő
alkalmazása, mert a félig érett magok köny-
nyen sérülnek, ő
A magot azonnal, kíméletesen, hideg
vagy legföljebb30°C-os ő szárítani
kell, mert nagyon gyorsan befülledhet. A
13% víztartalom alá szárított mag jól tárol-
ható. (Lásd még: a Takarmánynövények c.
fejezetben.)
Köles
A köles (Panicum miliaceum) az emberiség
egyik legrégebben termesztett kultúrnövé-
nye. A reformtáplálkozás ű
vel egyre inkább helyet kap a biotemlesztés-
ben is. Rövid tenyészideje és sokoldalú hasz-
nálhatósága növeli értéké!. ő és másodve-
tésben, kipusztult, károsadott vetések pótlá-
sára egyaránt ő Szalmája juhta-
karmány lehet.
Körttyezeti igénye. Melegigényes nö-
vény. A szárazságot jól ű egységnyi szá-
razanyag ő kevesebb vizet igé-
nyel, mint más gabonafélék. Talajban nem
válogatós, de leginkább a tevékeny, jó ő
ben ő lazább talajokat kedveli. A nyirkos
magágy vagy 15-20 mm csapadék a csírázás
során már fél siker a termesztéshez. Gyom-
elnyomó képessége mérsékelt, a kelés utáni
2-3 hét kifejezetten kritikus lehet, mert a nö-
vény ő ekkor megáll. ő
re nem igényes, utána viszont feltétlenül ta-
vaszi növényt vessünk.
Termesztése. ő alá ő bedolgo-
zott 30-40 t/ha érett szervestrágyát a köles
ő terméssel hálálja meg. Az ő szántást
tavasszal sekély porhanyító eszközökkel
több alkalommal kell ű Fó cél a
teljesen gyommentes, ő tömörödött
magágy ő A vetéssei nem érde-
mes sietni, május ő kezdjünk hozzá,
ha a talaj ő gyommcntes.
Gabonaiélék
75
Másodvetésként ő árpa, korai búza,
esetleg bíborhere után érdemes vetni úgy,
hogy a mag Jegkésó'bb július második de-
kádjában a földbe kerüljön. Ekkor ő
fontosságú a gyors munka, a ő tar-
Jóját azonnal hántani és hengerezni kell a ta-
Jaj nedvességtartalmának ő érde-
kében és azonnal elvégezni a vetést.
A vetés mélysége 1-2 cm, csak laza tala-
jon vessünk ennél mé1yebbre. A köles ezer-
magtömege 4,5-6 g, gabona sortávra vetve
30-35 kg/ha ad ő növényállományt (fm-
enként 60 növény). Szárazabb ő gya-
kori az egyenetlen vagy ő kelés. Ha a
kelés ű késik, ismét henge-
rezzünk.
A biopiac ő hántolt kölest igé-
nyel, ezért Jegelterjedtebbek a sárga vagy fe-
hér faj ták. Különösen javasolt a hazai neme-
'
ű Tápió alba fajta. A hántolás során a
magok kis hányada hántolatlan marad, a fe-
hér maghéj beleolvad környezetébe, nem
rontja nagy mértékben az áru ő
Társliása más növényekkel nem ajánla-
tos, a betakarítást ő két-három évig a
kipergett magok kelése pl. ciroktermesztés-
nél zavaró lehet. (Azt viszont tapasztalataim
alapján tanácsolhatom, hogy az esetleges
hótalan télen kiritkult ő keverékre ta-
vasszal kölest vessünk. A vegyes állomány
ugyanis zöldtakarmányként, netán silózásra
jóval nagyobb tömeget ad.)
Növényápolása Jegfeljebb egy boroná-
lásból áll, ha a vetés már ő ő
södött és a gyomosodás mértéke ezt indo-
kolja.
A köles vetés után, fajtától és ő
ő 70-11 O nappal zöld szalmával,
gyakran ő érik. Magja könnyen
pereg, ezért az aratást meg kell kezdeni, ha a
buga tetején-közepén a szem viaszérésben
van, színesedik.
Betakadtása két menetben ű né-
hány napi renden száradás után ő
ces betakarítógéppel ő Száraz
ő után ő a közvetlen
kombájnolás.
A betakarított termés két-három átforga-
tás után ő száraz, víztartalma 12%-nál
kevesebb, így garmadában biztonsággal tá-
rolható. ő 2,5-3 t/ha, másodvetés-
ben 1-1,5 t/ha termés várható.
Cirok
A cirok nemzetség (Sorghum) tagja (szudá-
ni ű takarmánycirok stb.) ő takar-
mányként termesztett növények, ezért velük
abban a fejezetben foglalkozunk behatób-
ban. Külön ismertetjük röviden a cukor-, a
szemes- és a ű termesztését.
Mindhárom növény ő az utób-
bi aszólyra hajló ő során ő Kö-
zös ő ugyanis, hogy jobban ű a
szárazságot, rnint a hozzájuk sok tekintetben
hasonló hasznosítású kukorica. A kukorica
ugyanis a tartós szárazságot rendszerint ő
sen megsínyli, növekedése megáll, s az el-
szenvedett veszteséget már alig képes pótol-
. ni. Az edzettebb cirkok viszont a száraz ő
szak után ő ő hatására foly-
tatják ő s így elterjesztés ük indo-
koltnak Játszik, különösen a csapadékban
szegény tájakon.
Környezeti igény. Közös ő
hogy -lévén meleg égövi növények -meg-
ő a ő A vetés mélységében
Jegalább 14 oc szükséges ahhoz, hogy a mag
ő csírázásnak induljon. Kikelésük
után a bokrosodáshoz mintegy 16, a bugá-
záshoz pedig 22-23 oc igényelnek. A rossz
vízgazdálkodású, sivár homoktalajra, a se-
kély ű kavicsos talajra nem érdemes
cirkot vetni. Legalább l %-os humusztartal-
mú, általában a kukoricának is ő
termékeny talajon díszlenek jól. Önmaga
után a cirkot szintén nem tanácsos vetni. Jó
ő az ő gabona, amelynek tar-
Jóját gondosan ápolták. Utána - ő
pillangós -takarmány következhet.
ű a ciroknak szánt táblát ő is-
tállótrágyázás után nyomban szántani, szük-
ség esetén mélylazítással egybekötve. A tava-
szi talajeló'készítés a sirnítózás, kötöttebb tala-
jon tárcsázás vagy kultivátorozás lehet.
76
Cukorcirok (Sorghum dochna)
Édesciroknak is hívják, mivel ő cu-
kor ő A szerves trágyát mindig
meghálálja. Jól elmunkált talajba május fo-
lyamán ő 4-6 cm mélyre. A szükséges
mennyiség l 0-15 szem folyóméterenként,
50-70 cm-es sortávolságra. A ha-onkénti kí-
vánatos ő 200-300 ezer. Mind a vetés
ő mind a vetés után gépi gyomirtást
ajánlatos végezni.
Többnyire silázással hasznosítják; ebben
az esetben a szem viaszérésekor az egész nö-
vényt aprítják fel. Magtermesztéskor be kell
várni a teljes érést. ő géppel 5-7
t/ha szemtermés takarítható be. Ha a szár
még el nem vénült, más takarmányokkal ke-
verve szilázsnak is alkalmas.
Szemes cirok (Sorghum bicolor)
Igényei és munkái megegyeznek az édesci-
rokévaL Eltérés a sortávolságban van: ez ál-
talában 24-36, a nagyobb ű fajtáknál 50
cm. A szükséges mennyiség 12-14 kg, a csí-
raszám-a fajtától ő -250-600 ezer.
Aratni akkor kell, amikor a szem nedves-
ségtartalma 20-25%. A termést szárítani
szükséges, mert könnyen befülled. Szárát
szintén silózzák; néhol a tarlót legeltetik.
ű (Sorghum vulgare var.
technikum)
Nálunk pár ezer ha-on termesztik. A buga
szakállából ű készítenek. Egy-egy
szakállszálon 50-100 bugaszálat (szakállt)
nevel. Egy-egy szakállszáJon két-három vi-
rág ő A kettesével álló virágok egyi-
ke a termést hozó ő a másik hím virág.
A hármasával üló'k közül ő porzós hím-
virág.
Szemtermését nem teljesen borítja a
pelyva, amely a szárítás, tisztítás során Ie is
válik.
A ű azt várja a ő
hogy legalább 50-80 cm-es szívós, rugalmas
bugája legyen, s az ne konyuljon le (ne le-
gyen "pipás").
BIOGAZDA 2.
ű ügyelni kell arra, hogy ez a
legmelegigétlyesebb a 11álu11k hottos cirkok
közül. 40-50 cm-es sortávolságra, 15 °C-ra
fölmelegedett, ő gyommentes talaj-
ba kell vetni, fm-enként 40-50 szemct (l 5-
20 kg/ha). Kapálni akkor a legcélszerú'bb,
amikor 12-14 cm-es az állomány.
Aratni viaszérett állapotban szokás, ami-
kor a buga egyenletesen sárga. Még ma is
gyakran kézzel vágják a kórót, hogy a szem
ne peregjen. Utána a szakállt metszik le, 15-
20 cm-es szárcsankkal és 20-30 cm-es átmé-
ő ű kévékbe kötik. A kévéket a kóróköteg-
ő készített "sátor" alatt szárítják.
A szemet ő géppel csépelik
ki, majd a magot is, a szakállt is (mestersé-
gesen) szárítják. A szakállt szárításkor ké-
nezni is szokták, hogy szépen ő és
a ő se szenvedjen kárt.
A várható termés 1-2 t szakáll, 1,5-2,5 t
szem és 3-3,5 t/ha kóró.
Biogazdálkodásban
hasznos, egyéb
növények
Katáng (cikória)
Tudományos néven Cichorium intybus var.
sativum a fészkesvirágúak közé tartozó 2
éves termesztett növényünk. ő évben a
gyökerét fejleszti, a második évben a virág-
zatát és termését.
ő A gyökeréért termesztett ci-
kória a magyar flórában gyomként is ő
duló katángból származik. Az ókorban ő
lék- és gyógynövényként ismerték és a kö-
zépkorban már a kert növényei közé tarto-
zott. Ez a termesztés be vonás vezetett a gyö-
kér megvastagodásához. Ma ő - gyö-
kere pörkölésével készített - pótkávéként
és gyógyszeripari alapanyagként haszno-
sítják.
Biogazdálkodásban hasznos, egyéb növények
Biotermesztésben külön ő az
adja, hogy a cukorrépás vetésforgóba- an-
nak gépi rendszerét kihasználva- illeszthe-
ő ill. a növényvédelnú vagy egyéb okokból
azt helyettesítheti.
A répafonálféreggel ő területeken
is ő ő azt gyérítve a répauntság
megszüntetését is szolgálja és a cukorrépát
ő ő "rhizománia" vírusra sem fogé-
kony. Magyarországon kizárólag Jánosso-
morján dolgozzák fel, de gyökere exportjára
is van nénú kereslet az utóbbi években.
Éghajlat. A mérsékelt égövben minden-
hol sikeresen ő így Magyaror-
szág éghajlata is ő a cikória számá-
ra. Termesztési hagyományai -a feldolgozó
gyár közel.'iége núatt is - a csapadékosabb
ő és Vas megyékben ala-
kultak ki.
Talaj. A semleges körüli kémhatású,
mély ű humuszban gazdag, ő
talajok a legalkalmasabbak termesztésre, de
más, jó tápanyag- és vízgazdálkodású tala-
jok is alkalmasak számára. A ű ho-
mok-, láp- és agyagtalajok valamint a szer-
kezet nélküli vagy szétromholt ű
talajok ű alkalmatlanok a cikó-
ria termesztésére.
Növényi sorrend és vetésforgó. A vetés-
forgó kialakításánál figyelembe ő
hogy biotermesztésben önmaga uián 5 évig
ne tegyük, továbbá a fejessaláta (fó'ként
magfogás) és a napraforgó utáni 2-3 éves ki-
hagyás ajánlott.
Legjobb ő a szervestrágyá-
zott gabonafélék és az egyéves pillangósok.
A cikória általában közvetlen ül kapja a szer-
vestrágyát, amely a gyakorlatban 30-40 t/ha
istállótrágyát jelent. Igen jó ő a
- ő tavaszi - kalászosoknak. Tartósít-
hatóságáról nem rendelkezünk adatokkal.
ő A gyökér- és gumós nö-
vények általános ő és tavaszi talajeló'ké-
szítési eljárásain túl külön gondot kell arra
fordítani, hogy magágy iránt rendkívül igé-
nyes.
77
--- .. -----
A különben ő növény a kelés alatt
nagyon kiszolgáltatott. Ez még a szokvá-
nyos termesztésben használatos, a tápanyag-
ban és ő gazdag drazsíro-
zott ő is fennáll, biotermesztés
során fokozottan.
Cél a gyorsan ő de mégsem
kiszáradt, a vetésmélység felett laza, dc alul
a vetésmélységben (1-2 cm) ülepedett és
ő ő magágy a "kemény
ágy, puha takaró". A kívánt cél több módon
ő a talaj egyengetése sinútózással,
majd a talaj felmelegedésének és felszíné-
nek gyorsabb pirulása okán a fogasolás. E
munkákat tavasszal núeló'bb - de a talaj
szerkezetének rongálását feltétlenül kerülve
-el kell végezni.
Vetés ő a kapilláris víz felhozása ér-
dekében esetleg a ű ű használják,
amit az l-2 cm ű -fogassal, nem ru-
gós fogú boronával szereJt eszközzel -egy-
kétszeri kombinátorozás követ.
ő és vetés. Biotermesztésben
csak az osztályozott, ki váló csírázóképessé-
ű nagy kelési ű csupasz vagy vegy-
szer nélkül drazsírozott ő szabad
felhasználni. A fiatalkori megbetegedések
elkerülésére a ő csávázzuk cink-
oxid 2g/kg oldatávaL
Korábban a Horpácsi fajta termesztése
volt a kizárólagos, ma inkább az import ve-
ő szerezhetó'k be. Legismertebb faj-
tája a Fredonia, ezt követi a Fruitoza. A be-
takarító géprendszerhez igazodva vessünk,
ezért leggyakoribb a 45 cm-es sortávú vetés.
A betakarításkori kívánatos ő 7-8
db/fm körül alakul, ennek eléréséhez lega-
lább 7-8-szor annyi magot kell elvetni. Ezer-
magtömege l, 0-1 ,2 g közötti.
A vetésmélység kötöttebb területeken l
cm, a lazábbakon legfeljebQ 2 cm legyen. A
vetést akkor kell kezdeni, mikor a ő
séklet 8 oc körüli a vetés mélységében. Túl
korai vetés ő a gyakori felmagzás
és az elhúzódó kelés miatt, a túl ő pedig
a terméseredményt csökkenti.
A biotermesztésben a csekély ő
védelem miatt inkább a kissé ő vetést
78
javasoljuk, ez a gyakorlatban április közepe
körüli ő jelent. Precíziós aprómag-
ő vetjük.
Növényápolás. A gyámoltalan csíranö-
vényke miatt igen gyakran szükség lehet ke-
lést ő ő beavatkozásokra. Az elhúzódó
kelés alatt gyakran ő hogy csapó
ő után a talaj cserepesedik. Ennek meg-
szüntetésére legjobban alkalmazható a tüs-
kés henger, amely házilagosan is ő
A vetés utáni hengerezés! a cserepese-
désre hajlamos helyeken el kell hagyni, ő a
ő sortakarójának beállításával kifeje-
zetten apróbarázdás felszínt kell létrehozni.
Hasonlóan ő ű seprú'boro-
nával, hogy a cserepesedés sima hengerrel is
ő legyen. E célra megfelel
még a ő kapa és a ű is, ezek
azonban a ő ő növényekben már
nagyobb kárt tesznek.
A kelést ő ő gyomperzselés, majd
a gépi vagy kézi ű és kapálás
ugyanúgy ő mint a cukorrépánál.
A mieló'bbi kultivátorozást segítheti a beke-
vert salátamaggal ő ő vetés.
A cikóriatermesztés legmunkaigénye-
sebb ápolási munkája az egyelés. Ezt a nö-
vénykék 4-5 leveles állapotában, a teljes ke-
lés ismeretében úgy kell elvégezni, hogy a
meghagyott növénykék gyökérzete ne sérül-
jön. A kívánatos ő 170 ezer db/ha kö-
rül alakul.
A már ő ő növényállo-
mány ő beállított ű megjá-
ratható, ha a gyomosodás ezt szükségessé te-
szi. A beállt, ű ű borult növényállomány a
gyomokat ő mar elnyomja.
Öntözés. A cikória vízigénye viszonylag
nagy. l kg szárazanyag ő 300 l
vízre van szüksége, amelynek túlnyomó ré-
szét az intenzív ő ő július-
ban és ő augusztusban használja fel.
Ebhen az ő az öntözés kívánatos
lehet, amely a Biogazda l. könyvben leírtak
figyelembevételével ő Esetenként
ő öntözésre is szükség lehet.
Növényvédelem. Az ismertetett csávázá-
san túl más növényvédelmet ritkán kíván.
BIOGAZDA 2.
Leggyakoribb károkozói a ő túl, a
pleosporás szár- és levélfoltosság (Pleospo-
ra albicans), a ő végén ritkán a
lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) és a
rozsda (Uromyces cichorii). Általában nem
szükséges ellenük védekezni.
Állati ő a polifág talajlakók, ame-
lyek az ű vetésváltással gyéríthetöle
Keléskor a barkók károsítják.
Ritkán a gyö}ceren ő ű
(Pemphigus bursarius) és a lomhozaton a
barna ű (Nasanovia ribisnigri) okoz-
hat kisebb kárt, ellenlik azonban nem érde-
mes védekezni. Használható növényvédel-
mi eljárások az l. kötetben és a gyakorlati
növényvédelmi fejezetben mcgtalálhatók.
Betakarltás, úÍrolás. A cukorrépa beta-
karításánál ismert módszerek itt is beváltak.
A ő felhasználás ő igényei miatt a
túl mély fejelés nem kívánatos, továbbá a
gépi szedéskor a kisebb ő ű gyökerek
is hasznosulnak, ha a felhordó láncokat be-
ű
Várható termésátlag a 20-25 t/ha. Tárolá-
sa, prizmázása a cukor- és takarmányrépáé-
hoz hasonlóan történik.
Facélia
Másik neve közönséges ű (Phace-
lia sp). Az utóbbi évtizedek egyik kedvelt
növénye. Ki váló ő hektáronként
300 kg méz hozama várható. Semmilyen
kórokozója és ő nem ismert idáig,
{gy ideális 1lÖVé1tye a biotermesztésilek Vi-
rágzásig takarmánynövénynek is hasznosít-
ható. Rendkívül sokoldalú használhatóságá-
nak bizonyítéka, hogy mind ő mind ta-
vasszal, valamint másodnövénynek is vethe-
ő (Lásd még a Takarmánytermesztés és
Zöldtrágyanövények fejezeteknéL)
Környezeti igénye. Fagyzugos, hideg
ű helyek kivételével mindenütt ter-
ő kedveli a humuszban gazdag, jó
vízháztartású középkötött talajokat.
Termesztése. TalajelóK:észítésre nem igé-
nyes, a tarló elmunkálása után tömörödött
magágyba ő Március közcpét{íJ szep-
Gyökér- és gumós növények 79
------------ ,, ______ , __
tember végéig a termesztési célnak megfele-
ő bármikor ő A tavaszi vetések
magtermelés, a késó'bbiek ő takar-
mány vagy zöldtrágya ő célját szol-
gálják, az ő vetés legfó'bb haszna a téli ta-
lajtakarás és a ő mézelés májusban.
Ezermagtömege l ,4-1 ,8 g. Egyszeres, dupla
vagy négyszeres gabonasortávra egyaránt
ő a kívánatos ű ű 450-
550 növény/m. Vetéséhez aprómagvakhoz
használható ő válasszunk. A csírá-
zást ő 2-3 hétben ő lassú, így
gyomosodás esetén a sortávolság függvé-
nyében fogassal vagy kultivátorral a gyomo-
kat ritkítani kell. Várható termése 300-500
kg mag, zölden levágva l 0-25 t/ha zöldtö-
megre szánúthatunk.
Társitani nem szokták. Helye a vetésfor-
góban igen rugalmas. Rostnövények és búza
után igen jól érzi magát, a pillangós ő
mény! kerülni kell. Utána leginkább ő ka-
lászos következzék, de zöldtrágyaként lefor-
gatva jó ő a burgonyának, para-
dicsomnak és répaféléknek is.
Gyökér- és gumós
növények
Cukorrépa, takarmányrépa
E két növény, a cukorrépa (Beta vulgaris) és
a takarmányrépa (Beta vulgaris con var. cras-
sa) együttes bemutatását az indokolja, hogy
környezeti igényük és helyük a vetésforgó-
ban szinte teljesen azonos. A takarmányrépa
kiváló és hagyományos növénye az állattar-
tó gazdaságoknak. A cukorrépa fontos ipari
növényünk, amelynek eló'bb-utóbb szerepe
lehet a biotermékek piacán is. Bár jelenleg
egyéb ő ű
méz, juharszirup) használatosak a biotermé-
kek feldolgozása során, úgy ű a feldol-
gozóipar nem nélkülözheti sokáig ezt a lé-
nyegesen olcsóbb és semleges ű alapanya-
got
Környezeti igényük. Mindkét répa a
mérsékelt klímát kedveli, sok napfény és ki-
egyenlített csapadék szükséges a ő termés-
hez. Ugyanakkor viszonylag jól ű a szá-
razságot is, mivel mélyre hatoló gyökér-
zetük lehetövé teszi a talaj mélyebb rétegei-
ben ő víz hasznosítását. Leginkább
a mély ű morzsalékos · ű kö-
zépkötött agyag- és vályogtalajokon érzik
jól magukat. Tápanyagigényük nagy, meg-
hálálják a szervestrágyát. Kevés kivétellel az
ország egész területén ő mindkét
növény, bár a cukorrépa termesztési körzete-
inek kialakulását a cukorgyárak elhelyezke-
dése és a szállítási távolság nagyban befo-
lyásolja. A takarmányrépa termesztését rész-
ben kiszorította a si lókukorica-termelés.
Termesztésük. A répákat hagyományo-
san a forgó legjobb helyére tervezzük. En-
nek ő ő mélyszántással 40-50
t/ha érett szervestrágyát kell a talajba juttat-
ni. A mély talajmunka nagyon fontos, mert
sekélyen ű rosszul ő talaj-
ban a répák elágazódnak. Tavasszal, ami-
lyen korán csak lehet, porhanyító eszközök-
kel és simítóval tömörített magágyat kell ké-
szíteni. A vetés mélysége 2-3 cm, a sortávol-
ság 45 cm. A ő úgy
kell meghatározni, hogy az vegetációban
l 00 ezer növénynek feleljen meg hektá-
ronként, ez vetéskor 14-16 cm ő
got jelent. Feltétlenül precíziós ő
használjunk.
Ma már szinte kizárólag monogerm
( egymagvú gomoly) vagy monokflrp (kopta-
tással ő egymagvú gomoly) ő
mag van forgalomban. Cukorrépamagot ál-
talában a cukorgyárak adnak a ő
gyakran drazsírozott formában, ahol a dra-
zsírozó anyag vegyszert is tartalmaz. Így a
qiotermelés során ezzel a ténnyel számolni
kell, mivel más mag nem ő be és a
ő saját ő nem javasolható. A
szükséges ő menny1sege 10-15
kg/ha. A vetés idejének meghatározásánál
ő szempont a ő
amelynek optimuma 8-l O oc. Korábban
nem érdemes vetni, mert az elhúzódó kelés
80
kedvez a betegségek és kórokozók megjele-
nésének. A fajtaválaszték mindkét növény-
ő ő a cukorrépafajtát általában a
cukorgyár határozza meg ő
A vetésforgó legalább négyéves legyen
és igyekezzünk térbeli szigetelés kialakítá-
sára, a répabarkó várható hírtétele miatt. Jó
ő a kalászosok, az olaj- és
rostlen, valamint a korai (szeptember eleje)
betakarítású silókukorica és burgonya. Utá-
nuk gyakorlatilag bármilyen tavaszi növény
ő a sörárpa kiváló ő ad.
A növényápolás 2-3 gépi ű
ő és 1-2 kézi kapálásból áll. Ahol mód
van öntözésre, ott augusztus végéig - külö-
nösen a cukorrépa igényli- !50-200 mm vi-
zet érdemes ki juttatni.
A répafélék uövéuyvédelmi goudjait a jó
vetésforgó nagyrészt megoldja. Számítani
kell viszont néhány kellemetlen ő meg-
jelenésére. A fekete ű (Aphis fa-
hae) ő a ő terjesztésé-
vel okozhat súlyos mennyiségi és ő
kárt. Tömeges megjelenésük cs etén -ez má-
jus második ő várható - érdemes egy
kvasszia-ki vonatos pcrmetezést végezni. A
lisztes répabarkó (Cleonus punctiventris)
vándorlási szokásait kihasználva a táblát
körbekeríthetjük vékony ragadós csíkkal,
amelyet a tábla körül szántott barázdába he-
lyezünk. A répabolha (Chactocnema tibia-
lis) csak száraz tavaszokon veszélyes iga-
zán, legjobb megoldásnak az öntözés bizo-
nyul.
Betakarftásuk ma már szinte mindenütt
géppel történik. Csak egészen kis területe-
ken találunk példát a kézi betakarításra. A
cukorrépát fejeini kell, az így nyert répafej
értékes takarmány lehet. A répatestet mie-
lóob szállítsuk a cukorgyárba.
A takarmányrépát csak levelezni kell, a
· levél csekély ű így ű a táblán
hagyni. A répatestet azonnal prizmázni és
takarni kell, mert a fonnyadt répa hamar ál-
dozatául esik a ő gombás betegsé-
geknek. A betakarítás optimális ideje októ-
ber, ő a fagyok ő
BIOGAZDA 2.
Cukorrépából 40-60 tonna répatestre és
20-30 tonna leveles répafejre számíthatunk
hektáronként. A takarmányrépa hozama
hektáronként jó termés csetén elérheti a 80
tonnál is.
Burgonya
A burgonyát (Solanum tuberosum) legin-
kább étkezési és takarmány célra termesztjük,
ipari alapanyagnak való termesztése nem bi-
zonyult ő ő Sokáig biotermelését
nagyobb felületen igen kockázatosnak tar-
tották, ő a burgonyabogár kártétele
miatt. A ű fejlesztés azonban erre a
problémára napjainkban kiváló megoldáso-
kat kínál.
Környezeti igéuye. Termesztésére ha-
zánk egész területén az éghajlati és a talajvi-
szonyok ő A ő talajvi-
szonyok és a ő csapadékeloszlás
ő a szárazság- kockáztatja a ter-
mesztés sikerét. A burgonya laza homokta-
lajon is jól terem, különösen ha az öntözhe-
ő Igazán jó ű és kiegyenlített
ű termést azonban csak a táp-
anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású tala-
jokon és az ország mérsékeltcn meleg vidé-
kein várhatunk. E ő együttes hatásá-
nak eredménye, hogy hagyományos burgo-
ő körzeteink az ország észak-kele-
ti (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és dél-nyugati
(Somogy) területein alakultak ki.
Termesztése. ő tápanyagigényét
ő mélyszántással beforgatott 40-50 t/ha
szervcstrágyával elégíthetjük ki. Laza ho-
moktalajokon rendkívül jó hatású a zöldtrá-
gya alkalmazása. A szántás lehet ő
szántás, mivel a burgonya nem érzékeny a
vadföldre. Tavasszal, simítázás után beéri a
15 cm ű porhanyós ő Na-
gyon fontos, hogy csak ő megszikkadt
talajra menjünk rá, mert ő esetben a
ő talajtömörödés megnehezíti a
bakhátkészítést és késóob a töltögetés! is.
Gyökér- és gumós növények
Ültetéséf akkor kell kezdeni, amikor a ta-
laj ő eléri a 8-10 °C-t (március
vége- április közepe). Az ültetés mélysége
lazább homoktalajokon 8-l O cm, kötöttebb
talajon 5-6 cm. A szokásos sortávolság 70
cm, de ez kismértékben változhat a rendel-
kezésünkre álló gépi eszközök adottságai
szerint. Az ültetést ő azonnal kiala-
kíthatjuk a végleges bak hátat, amelynek ma-
gassága 26-30 cm. A munkát több menetben
is elvégezhetjük, a virágzás kezdetéig 2-3
alkalommal töltögetve folyamatosan érjük
el a kívánt bakhát magasságot. E módszer
egyben a bakhátak közötti gyomtalanításra
is megoldást kínál. Eszközei a rugós kultivá-
tor, ő eke és ő rotációs el-
ven ő ő gépek.
A burgonya esetében fokozottan igaz,
hogy a szaporftóauyag ő ő le-
het a termesztés sikerére. Túl a burgonya ve-
ő gumó általános ő követelményein
(fejlett, zömök fény hajtás, egészségi állapot,
stb.) a biotermesztésben néhány elvnek fel-
tétlenül érvényesülnie kell. Az egyik kriti-
kus kérdés az egyébként a biogazdálkodás-
ban kívánatos saját szaporítóanyag ő
tás. A vegetáció során a növény fokozottan
ki van téve a levéltetvek károsításának. A
kár ő a vírus ő a levélsodró és
Y-vírus) ő adódik, amelyet a ve-
ő gumóval vihetünk tovább egyik ő a
másikra. Kiivetkezmény a leromlott állo-
mány, gyenge termés és fokozódó növény-
védelmi problémák. Mivel a gumó vírusfer-
ő csak laboratári um ban állapítható
meg, ű legalább núnden második év-
ben ő ő vírusra tesztelt
szaporítóanyagut venni. Saját ő
ő csetén javasolt a biodinanúkus
módszer alkalmazása.
A másik kritikus kérdés a ő mé-
rete és osztályozottsága. Míg az osztályo-
zottság a mai napig vitatha-
tatlan, addig a gumóméret megítélése kissé
megváltozott A hagyományosan ő
ő legígéretesebb mérete a lúdtojás
nagyság (4-7 cm, ő 50-80 g tömeg).
ő a hektáronkénti igény 40-50 OOO-es
(25-35 cm ő állomány csetén
81
2500-3000 kg. A mikroszaporítással ő
lított, ún. minigumók sok esetben verseny-
képesek a hagyományosakkal, bár egyedi
tömegük alig éri el a l O g-ot, méretük mo-
gyoró-cseresznye nagyságú csupán. ő
nyük a vírusmentesség és a mérsékelt ő
gumó igény.
Általában a fogyaszták által kedvelt, pi-
ros héjú, jó ő tulajdonságú hazai vagy
külföldi fajtákat érdemes termeszteni. Az el-
terjedt holland Desiree fajta mellett lassan
megjelennek a hazai ű fitoftórá-
val szemben ellenálló új fajták is. Hazai ter-
mesztó'k tapasztalata szerint a Boro és Kleo-
pátra fajtákat a burgonyabogár nem károsítja.
Vetésforgóba illesztése. Leggyakrabban
két kalászos közé helyezzük. A ;mrgonya
nagyon meghálálja a kalászosok tarlójába
vetett zöldtrágyát, így különösen a fehér
csillagfürt, fehér mustár, facélia, vagy a
nematicid ( fonálféreg ő hatású olajre-
tek ajánlható. Kiváló el6veteménye minden
mélyen gyökerez{) ő pillangós, a borsó,
valamint a kalászosok alá vetett hcrefélék is.
Utána gyakorlati lag mindent termelhet ünk,
kivéve a napraforgót, cukorrépát és paradi-
csomo!. Legalább 4 éves forgó kialakítása
már ő biztonságot nyújt. ő kertészeti
gazdaságok ő termesztéssei ötvözhetik
a korai burgonyatermesztést. A korán felsze-
dett burgonya után cékla, bab, spenót, ubor-
ka, ő retek ő
Növéuyápolása a töltögetésen kívül a
bakhátak kiigazításával együtt végzett
gyomlálás 1-2 alkalommal. Ahol van ő
ség öntözésre, ott a ő alatt fo-
lyamatosan 30 mm-es vízadagokkal 150-
200 mm vízpótlást a burgonya b{) terméssel
hálálja meg. A ű szórófejek haszná-
latával a talaj optimális hé5mérsékletre ű
A kórokozókközüla burgonyavész (Phy-
tophthora infestans) érdemel külön említést.
Mivel érdemi kezelése csak a biotermesztés-
ben nem engedélyezett kemikáliákkal lehet-
séges, gondos megel6zésre van szüksége.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem mindegy,
mikor ő ő meg a növény. Ha a gumó-
kötés elé5tt vagy annak kezdetén lép fel a fer-
82
ő tot áli s kárra számfthalunk. Ha a gu-
mókötés ut án észleljük az alsó leveleken a
ő kezd tét, a termés mennyi sége már
ő változik. a legeélsz ·-
ű a lomb elpusztítá a (pl. gyomperz ő
berendezéssel). Köt ött talajon sekély ű
lés el a talajrep déseket tünt essük el (pl.
gyomkefe, ű rugós borona), mert ez-
zel elejét vehetjük a gumók ő ének.
A közölt eljárás mi att korábban betakarnott
termést ű még az ő folyamán ért é-
k síteni .
Mivel a betegség ki alaku lá ára ő csa-
padékos, mel g júliusban lehet számít ani ,
bi otermelésb n egyré zt a korai fajták t r-
meszté. ével, má ré zt a virágzá. ő m g-
kezdett é tíznaponként ismételt rez s per-
metezés. el védekezhetünk. A réz használa-
Lának három pozitív m ll ékhatásával i szá-
molhatunk: ő hatá. , amelynek ered-
ménye akár l O!Jf t rmé többlet i · lehet ;
visszaszorul a kül önösen száraz ő
ő altemári ás lombbeteg ég (Alt er-
nan a solani ); a rendszere en " kékre festett "
burgonyatöveket a burgonyabogár nem,
vagy sokkal ki ebb mértékben káro ítja.
A ő közül a fonálférgek ell n ál-
talában el ő védettséget ny@ a jó v ő
gumó é a vetés forgó. A burgonyabogár
(Leptinotarsa dccemlineata) ell en i számo.
védek zé i mód közül választhatunk. Mi vel
a ő m l gigényes töm ges el zaporo-
dására melegebb tavasz- nyáresetén zámít-
hatunk. ront os tudni , hogy a kifej lett boga-
rak telelnek át a talaj ban és vándorl ásuk mi -
att a táblától ok zor m ő távol ágban is
megtalálhatók. fgy a térbeli szigetelés és ve-
tés forgó nem nyújt ő védelmet. Ta-
vasszal i vándorl á sal kezdik életüket a t -
l ő ő ó bogarak. Ennek ő
pontja március ő folyamatos, legna-
gyobb ű május hó folyamán. A ván-
dorlás addig tart , míg a tápnövényt meg nem
tal álj a a bogár. ·z a burgonyán kívül lehet a
padlizsán, paradi c. om és az orvosi csucsor
( ' olanum lacini atum). A tápnövényen át la-
gosan l O napi tápl álkozás ut án kezdi a tojás-
rakást és újabb 2 hét múlva már számítha-
tunk a lárvák káro ítására.
BIOGAZDA 2.
ő kellett volna megvédeni a burgo-
nyát a burgonyabogár ellen
A nemzedék telj s ő 7-8 hét
alatt megy végb , így júniu. ban ő
hogy az ő nemzedék Icifej l ll bogarai é
az ő bogarak együtte. en táplálkoznak
a növény n. A ő látható, hogy a
burgonyabogár folyamatosan é ő
ő . tácl iumban van j elen a növényen
és ez a tény ő nm gnehezíti a biogaz-
da dolgát. Ezért nagyon fontos, hogy a kö-
ő eljárá ok közül va lamelyikkel élve
a védelmi munkálatok azonnal ő
nek az ő burgonyabogár megjelenése
ő vagy azzal egy ő n.
Fizikai eljárások:
• A tábla b kerítés 10-15 cm maga ű
anyag vagy vékony alumínium zalag-
gaL A t rül et t napont a körb jár a sep-
ő a szalag ő a ő b tolako-
dó gyedek jel ő rész ű
ő ' ak kis terül etekr javasolható.
• A bogarak b ű kézzel, folyamato-
an, júniu · vég ig. ·. ak ki t ·rül ct kr
java olható.
Gyökér- és gumós növények
• A bogarak ű géppel, folyama-
tosan, június végéig. Nagyobb területek
hatékony, de drága beruházást ő
eljárása. A gép traktorral ő
l, 2 és 3 soros kivitelben kapható. A lom-
bot kíméletcsen mozgató rázóelem és
szívó légáram a bogarakat egy tartályba
ű a tartály tartalmát könnyen meg
lehet semmisíteni.
• Csapadékos ő a lárvák termé-
szetes halandósága magas. Így csapadék
híján öntözéssel érhetünk el hasonló ha-
tást.
Készitmények, ő
• Az ű burgonyabogarakat
péppé zúzva azonos ű vízzel
érjesztjük, az így nyert oldatot ű
10-20 rész vízzel higítva a burgonyatáb-
lára pcrmetczzük. A készítmény hatására
újabb bogarak nem szívcscn látogatják
növényeinkeL
• K vardisztes porozás, amely ő a
iíatal lárvák ellen hatásos. A kvarcliszt
"roszogóssá" teszi a lárva számára a le-
veleket, így táplálkozása Ichetetlenné vá-
lik, a !<'írva elpusztul. Porozni a reggeli
harmattal ű ügyelve arra, hogy a
por a levelek fonákját is takarja.
• A Bacillus thuringiensis újabban szapo-
rított törzse, a tcnebroides szintén fel-
használható, mcrt megbctcgíti a bogarat
ő ő
A számos természc-
tes ellensége van. Igy a petecsomókat a kati-
cabogár és fátyolka, a !árvákat és bogarakat
a ragadozó poloskák, futóbogarak, ásóbé-
kák, a fácán és a fogoly sikerescn.
Mint látható, a fenti clján'ísok egyike sem
nyújt teljes biztonságot, így ű azokat
kombinálni. Megjegyzésre érdemes, hogy a
burgonya kb. 10% levélfelület elvesztését
tudja ellensúlyozni, így a kártcvó'k. és kór-
okozók clleni küzdelemre fordított energia
csak akkor térül meg, ha ennél nagyobb mé-
ű pusztulás várható.
83
Betukuritásának ő a termesztés
célja határozza meg. Így a foszlás héjú új-
burgonyát akkor szedjük, amikor az már
eladható ű (legalább diónyi) és a ter-
mesztés gazdaságilag eredményes. A táro-
lásra szánt burgonya csak éretten ő
Ez akkor következik be, ha a levelek már el-
száradtak, de a szár még zöld, azt kihúzva a
gumók a földben maradnak. Ekkor ne vár-
junk tovább, mert a burgonyát jobb koráb-
ban, mint esetleg túléretten betakarítani. Be-
takarítása kisebb területen ásóval, kapával
és kézi felszedéssei lehetséges. Kifordíthat-
juk a gumókat a ő ekével vagy egysze-
ű egysoros rázóvillás géppel. A rendre ra-
kott gumókat ebben az esetben is kézzel sze-
dik fel. Nagyobb gazdaságok jó bemházása
lehet egy burgonyabetakarító gép, amely a
burgonyát a láncrosta segítségéve!, ő
megtisztítva rögtön a pátkocsira rakja. Gépi
felszedés ő tanácsos a szár eltávolítása a
ő Ez szárzúzó gépekkel lehetséges.
A betakat·ítást ő száraz idóben vé-
gezzük, különösen kötött talajon. Ter-
mésünk átlagos körülményck között 30-50
t/ha lehet.
Tárolása. Betakarítás után l 0-15 oc ő
mérséklet segíti a sérülések gyógyulását. A
prizmába rakott burgonyát csak· szalmával
takarjuk a gumók ő ű szikkadása
érdekében. A prizmát csak a ő
csökkenésével, de még a fagyos ő he-
állta ő fokozatosan földeljük, egyre vas-
tagabb rétegben. Ha a szalmaréteg nedves,
azt a földelés el6tt feltétlenül ki kell cserélni
szárazra. A tárolás optimális ő
4 ac. A prizma ű méretc: l ,2 m
szélesség, 0,6 m magasság. Túl hosszú priz-
mákat nem érdemes építeni. Egy folyóméter
prizn1ában kb. 200 kg burgonya helyezhet()
el. A 35-40 cm vastag szalma és 20-25 cm
földtakaró általában ő védettséget nyújt.
A prizma Mmérsékletét és a gumók állapo-
tát a tárolás során vizsgálni kell. Ha romlást
észlelünk, a burgonyát fagymentes idóben át
kell válogatni.
A prizmában tárolt burgonya légzésének
következményeképpen l% veszteséggel kell
számolni havonta.
84
Csicsóka
A már csak szórványosan található, feledés-
bement növényünk a ű osztályába,
a fészkesek családjába, a Heliantbus nem-
zetségébe tartozik. A napraforgó rokona.
Tudományos neve Heliantbus tuberosus.
ő helyein ő né-
ven említik, pl: pityóka, csicsókrumpli, földi
alma, csókarépa, stb.
Külföldön többnyire topinambur néven
ismerik. Magasra ő dudvásszárú nö-
vény, amely hasonlít a napraforgóhoz, azzal
a különbséggel, hogy a csicsóka a földben
gumókat fejleszt, amelyek a földben áttele-
nek, emiatt ő növénynek is tartjuk. A gu-
mók föld alatti oldalhajtásokon, sztólókon
ő ki. Általában ő szeptember-
ben virágzik, virágzata fészekvirágzat Ter-
mése kaszattermés és alig érlel magot.
Éghajlat. Nagyon jól alkalmazkodik áz
éghajlati ő Fagyállásága ter-
mesztett növényeink sorában szinte
egyedülálló. Gumói a hazai -15- -20°C-os
teleket még hótakaró nélkül is kibírják. Jól
ű a szárazságot. Száraz évszakokbau is
képes nagy termést hozni akkor, ha a talajá-
ban ő a tápanyag. A ő tavaszi fa-
gyok sem tesznek kárt a zöld növényben, a
fagy okozta kisebb perzseléseket hamar ki-
heveri.
A csapadékot nagyon meghálálja és nagy
termésekkel fizet érte. ő növény,
az árnyékhatást nem ű ezért csak napsu-
gárzásnak kitett helyekre ültessük.
Talaj. Minden talajtípuson megterem, de
a legjobb terméseket a humuszban gazdag,
középkötött talajokon adja. ő kötött
földeken a gumó alaktalan, a termés pedig
kevés lesz. Kiváló növény hazai homoktala-
jaink hasznosítására. A homokon termett gu-
mó hosszabb sztólókon ő ugyan, de
alakja szabályosabb, rnint a kötött talajon
termetté. A szabályos alakú gumó gépi sze-
dése könnyebb, kevesebb földdel kerül ki,
ami a feldolgozáskor nagy ő A csicsóka
közömbös a talaj pH-ja iránt, a savanyú tala-
jokat is jól ű
BIOGAZDA 2.
Termesztési módjai, elhelyezése a vetés-
forgó/Jan. Külterjes és beltcrjes termelési
módokat különböztetünk meg. Ma a külter-
jes, az úgyszólván sorsára hagyott csicsóka-
termesztésnek kevés a létjogosultsága. Ez
régebben volt szokásos, amikor sertésekkel
való túratás vagy vadak táplálása végett ve-
tettek el kisebb, alaktalan földdarabokat,
forgón kívül, több évre.
Ha azt szerctnénk, hogy az állomány 8-
1 O évig fönnmaradjon, telepítés ő adjunk
ő szervestrágyát, végezzük cl az
ő mélyszántást. Az ő évi termés Icisze-
dése után a visszamaradt gumókból a csicsó-
ka felújul, dc a sok új növény a sorközöket is
benövi, ezért a terület nagyságától ő
kézi kapával, lókapával vagy traktoros kulti-
vátorral a sorközöket ű kell, a sorokat
újból ki kell alakítani.
A belterjes termelés egy, ő esetleg
többéves kultúrában, vetésforgóba illesztve
történik. Bármely ő tervezzük is a
csicsóka telepítését, lássuk el ő
ű tápanyaggal, ő szer-
vestrágyávaL Á hazai termelési tapasztala-
tok, ő az irodalmi adatok nem bizouyftják
a mtítrágyák termésfokozó hatását. A soro-
kat ő évre fel kell újítani, a már ismerte-
tett módon. A ű ajánlatos
mindaddig megismételni, amíg a növény
magassága azt ő vé teszi. A 80-100 cm
magasságot meghaladva a csicsóka ű ő
árnyékolja mind a gyomokat, mind a saját
gyenge hajtásait.
Jól beérett földet hagy maga után, de
gyomosító hatásával számolni kell, ezért az
utána ő növény ű ű állományú,
ő árnyékoló legyen.
ő A már említett nyár vé-
gi vagy ő mélyszántás, majd annak felszí-
ni elmunkálása aszerint, hogy ő vagy
tavasszal telepítünk.
Az ültetés ideje. Ő többnyire októ-
ber hónap, mivel a gumók elóbb nem érnek
be. Az ő ültetés hátránya az is, hogy ilyen-
kor nagy a gazdaságokhan a munkatorlódás.
Több okból is ű a tavaszi ültetést
Gyökér- és gumós növények
választani, ami május els(:í napjaiig is elhú-
zódhat, attól szánútva, amikor a talaj fizikai
állapota már ő a gumó leválása pe-
dig sokkal jobb mint ő
Akár ő akár tavasszal ültetünk, na-
gyon össze kell hangolni a szedés és az ülte-
tés munkáit, ügyelve arra, hogy a gumó a
ő a földbe kerüljön.
Az ültetés módja. Kis területen kézi ka-
pával, nagyobb területen ló vagy traktorvon-
tatta ő barázdáiba, esetleg két-
vasú eke után barázdába, a barázda oldalába
rakjuk a gumót. Nagyüzemben jól bevált
egyik-másik ő munkája.
Bármelyik ültetési módot választjuk is, a gu-
mó fölött képezzünk bakhátakat, mivel a
bakhátban nevelt gumótermés több, a szedé-
si munka pedig jóval könnyebb.
A ő mérete, így a területegység-
re számított mennyisége is ő Vetés
céljára 30-60 g-os gumót válasszúnk. Az ap-
ró gumó után nyert termés kevesebb, mint a
ő tartott 50 g ű gumó
termése. A gumó ő függ az l ha-ra
szükséges ő mennyisége, ami 1,2-2
t/ha.
Tenyészteriilet. A sortávolságot 65-70
cm, a ő 40-55 cm-nél tarjuk leg-
kedvezó'bbnek. Gépi ültetésnél egyébként a
sortávolságot a gép berendezése határozza
meg.
Ápolás. A csicsókaállomány sorolása
után azonnal ápoljuk a sorközöket mindad-
dig, anúg a növény magassága ezt ő
teszi. Sorközi gyomirtó ű nélkül a
csicsóka kezdeti lassú ő miatt a gyo-
mok felülkerckednek. Egyéb ápolási mun-
kát nem igényel, csupán az esetleg fehérpe-
nész (Sclerotinia sclerotiorum) megtámadta
töveket kell kivágni és megsemmisíteni.
Termésbetakarftás. Ő és tavasszal
is végezhetjük. Mivel a gumók ő ő
ő így csak ő ő betakarításról
beszélhetünk, amikor viszont a talaj felázása
miatt mind a kézi, mind a gépi munka felté-
telei megnehezednek. Ő még a gumó is
nehezen válik le a sztólóról, szinte csak a ké-
85
zi leválasztás lehetséges, a gépi munka pe-
dig nagy veszteséggel jár. Ajánlani lehet in-
kább a tavaszi szedést, a földek ő szikka-
dása után, anlikor a gumók leválása is össze-
hasonlíthatatlanabbul könnyebb. Megjegy-
ő hogy a tavasszal szedett gumó beltar-
taluli értéke 20-30%-kal kevesebb, de ezért
kárpótol a kisebb betakarítási veszteség.
A szedés kézi kapával, fogatos vagy trak-
torekével való kiszántással, utána kézi fel-
szedéssel, nagyobb területen és ő bakhá-
las ű ő géppel 'tör-
ténhet. Laza ű vagy homoktalajon ta-
vasszal elfogadható veszteséggel dolgozik
némelyik burgonyakombájn.
A már említett ő mcllett ű
azért is a tavaszi szedés me ll ett dönteni, mert
ilyenkor szinte még aznap elültethetjük az
egyébként nehezen tárolható gumót.
Akár ő akár tavaszal szedjük ki a
gumót, a csicsóka szárát el kell távolítani,
amire a kukoricaszár- vagy gallyzúzó gépek
megfelelnek. Tavasszal a szármaradvány a
táblán ő s így a megtisztított felszí-
nen könnyebb lesz a gépi szedés.
A kiszedett gumót ű osztályozni
ipari célra, ő méretre és takarmá-
nyozásra.
Termés. Mint minden más növényné!, a
esicsókánál is nagyon ő eredmények
várhatók a termónely, ő a talaj, az elülte-
tett fajta, a kiszedés ő és a betakarí-
tási veszteség szerint. Tájékoztató félüzemi
kísérletek és az üzemi táblák eredményei
alapján mondhatjuk, hogy a kizárólag gu-
mótermesztésre vetett csicsóka 8-45 t/ha ter-
mést hozhat.
Tárolás. Nagyon nehéz és ez az egyik ő
akadálya a csicsókatermesztés terjedésének.
A gumó héja vékony, a ő sok vizet ve-
szít, fonnyad, kiszedéskor a nagy köldökseb
tág kaput nyit a ő Az ő sze-
dett gumó kis tételben nedves homok vagy
föld közé rétegezve pár hónapon át hideg
pincékben eltartható. Az ipari feldolgozásra
szánt ű gumó tárolása már
nem ilyen ű Erre a célra az alacsony,
86
keskeny és földdel takart prizmák felelnek
meg (mint már említettük, a gumónak a hi-
deg, ő a nagyobb fagy sem árt). A tavasszal
szedett gumó már l O ° C körüli ő
ten is rohamosan fonnyad, majd rothadni
kezd, ezért mindig csak annyit szabad a föld-
ő kiszedni, amit gyorsan felhasználunk,
vagy ipari feldolgozásra viszünk.
A csicsóka ő hasznositása is emlí-
tést érdemel, amikor a gumótermelés me ll ett
a zöld lombot takarmányként hasznosítjuk.
A még el nem vénült és idejében levágott
szár ő még elég magasra ő Termé-
szetesen a ő haszonvétel esetén szeré-
nyebb gumóterméssel kell megelégednünk.
A csicsókaszár mint takarmány nem lehet
versenytársa a legtöbb termesztett takar-
mánynövényünknck.
A csicsóka kiirtása a növény termesztési
technológiájának egyik legnehezebb fejeze-
te. A nagy ű növény földben maradt
apró gumóiból és a sztólódarabokból ő ő
hajtásai az utántermesztett növényt ő
gyomosítják. Emiatt a már említett ű ű és
ő árnyékoló növényt (pl. rozsot) taná-
csos vetni utána.
A termés hasznos{tása. Mind az emberi
táplálkozáshoz, mind az állatok takarmá-
nyozásában ő felkeltette a ügyelmct ez
élettanilag kiváló hatású növény.
Á liatokkal frissen szedett állapotban
nyersen etették a gumót. Emberi fogyasztás-
ra nyersen, dc többnyire párolva, sütve, ké-
szítményekbe dolgozva, köretek formájában
ajánlatos felhasználni.
Évtizedek óta folyik a próbálkozás a gu-
mó inulinjáhól ő gyümölcscukor-tar-
talmú ű ő Hogy ez abi-
zonyítottan jó, diétás hatású ő anyag
mégsem terjedhetett cl, annak oka a vi-
szonylag magas ő és forgalmazási
költség, nemkülönben az érdektelenség.
Eredményesek a ű
használási kísérletek diabetikus tápszerek-
ben, a ő és édesiparban, a szörpök és
ő készítésében. Biztaták az
ő kísérletek is a csicsó-
kagumóból.
BIOGAZDA 2.
Az elmúlt évek hazai kísérletei és félüze-
mi termesztési eredményei a csicsóka ő
beni nagyobb megbecsülésére hívják fel a fi-
gyelmet.
Hüvelyesek
Lóbab
A lóbab (Vicia faba) ő kiváló ta-
karmánynövény, de nagymagvú változatát
emberi fogyasztásra is tcrmelhetjük. Vi-
szonylagos igénytelenségemiatt helye van a
biotermelésben is.
Kömyezeti igénye. Hasonló a borsóéhoz,
de ő gyökere mélycbbre hatol és hosz-
szahb tenyészideje miatt általában mcgsínyli
a szárazságot. A búzatalajokon jól érzi ma-
gát, ő iránt nem igényes. Ne
vessük viszont napraforgó, szántóföldi zöld-
ségek és pillangósok után.
Termesztése. Talajcló1cészítése és trágyá-
zása megegyezik a borsóévaL Javasolt sortá-
volsága 36-40 cm, a vetés mélységc 6-8 cm.
Folyóméterenként 12-14 dh-ot vetve 170
kg/ha-ra számolhatunk az átlagosan 500 g
ű ő l. i\ tavaszi kalá-
szosokkal egy idéilien, lehct{)Jeg korán ves-
sük.
i\ ő során általában 2-3
kultivátorozással a sorok között tisztán tart-
hatjuk az állományt.
Száraz, mcleg idó'ben szánútani lehet a
fekete ű megjelenésére, ilyenkor sú-
lyos ő eselén az engedélyezett készít-
mények valamelyikével védekezhetünk. A
beavatkozás költségeit feltétlenül gondosan
számoljuk ki, mert esetleg & termesztés gaz-
daságosságát ez az egy többlet gépimunka
ráfizetéssé teheti.
Magja könnyen pereg és sérülékeny,
ezért a hetakarltást akkor kell megkezdeni,
ha az alsó hüvelyek már fcketednck, de az
ő érés általában megnehezíti a be-
takarítás ő meg választását. Egy-
Hüvelyesek
menetes betakarítás lehetséges, a magot, ha
nedvesebb, víztartalom alá kell kíméle-
tesen (max. 50°C) szárítani.
Fajtaválasztékunk ő hazai faj-
tánk a Lippói lóbab. ő esetben ter-
més<ltlagunk meghaladhatja a 2 t/ha-t. Ro-
busztus szalmája almozásra használható,
nitrogén utóhatása gyengébb, mint a borsóé.
Csillagfürt
A csillagfürt (Lupinus) egyéves, ő és
ő fajai ismeretesek. Az egyéves fajok-
nak, úgymint
• a sárga csillagfürtnek (Lupinus luteus),
• a fehér esi Ilagfürtnek (Lupinus al bus),
• a kék csillagfürtnek(Lupinus angustifolius)
ű és édes változatai ismertek. A ke-
ű változat csak zöldtrágyának, az édes
változat takarmányozásra alkalmas.
Az ő (cruci) csillagfürt - Lupinus
polyphyllus -jó takarmánynövény, évi két-
három kaszálást au. Nálunk nem terjedt el.
Az egyéves fehér csillagfürt inkább ab-
raktermesztésre javasolt, mivel szára korán
elfásodik. (Lásd még a Takarmánytermesz-
tési és Zöldtrágyanövények fejezetet.)
Kömyezeti igéuye. Talajokban nem válo-
gatós, jól ű a laza homokot is. Tápanyag-
igénye közepes. ű ő növény. A
sárga esi Ilagfürt nem ű a meszet, csak sa-
87
vanyú talajokon ő Melegigé-
nyes, csapadékot ő mindhárom faj.
Termesztése. Talajeló'"készítése ő szán-
tásból és tavaszi ő áll.
Másodvetés esetén a tarlót sekélyen szánt-
suk és ű ű tömörítsük. ő
mag vásárláskor ő hogy édes,
vagy ű változatot kapunk-e, mivel en-
nek [eltüntetése a címkén ő A vetés
fó'bb adatait a táblázat tartalmazza.
A ő érdemes saját Rhizobiumá-
val beoltani (oltás: lásd szója). A vetés után
magtakaró boronát és hengert járassunk.
Más ápolást vetés után rendszerint nem igé-
nyel. Ha a gyomosodás ő fogasolhatunk,
arnikor a csillagfürt már legalább l O cm ma-
gas.
Zöldtakarmállyozús céljából a virágzás
elején kezdjük a kaszálás!. Szénának is ez a
legjobb ő A szénát renden száríthat-
juk. A felesleges mennyiséget silózni lehet.
Magnak ő akkor aratni, ha a
h ü vel y ek többsége megbarnult, bennük a
magvak kemények. Rendrevágás és rövid
száradás után ő felszereJt
kombájn használható a csépléshez. A magot
azonnal rostával tisztítani és vékony réteg-
ben többször forgatva szántani kell. A 12%
víztartalmú mag jól tárolható.
Vetésforgóba illesztése ű mivel
ő nem válogatós, kivéve a
burgonyát. (A burgonyának viszont a csil-
lagfürt jó ő Korai betakarítás ú
CSILLAGFÜRT-FAJOK ÉS VETÉSÜK
88
gabanák után másodvetésben is megterem.
I I a magnak termesztjük, ügyeljünk arra,
hogy az üzemben vagy csak édes, vagy csak
ű változatot termesszünk, mivel a ke-
ő folytán az édes csillagfürt ter-
mése is megkeseredik Négy évnél hama-
rabb ne ő egy táblán, mert árvake-
lése két-három évig ő A bioterme-
lésilek kiváló, a talaj termékeuységétjeleu-
ő javftó növé11ye. 40-50 kg/ha N-t hagy
maga után a talajban. Termésátlaga 0,5-1,5
t/ha mag vagy 7-8 t/ha széna, illetve ezzel
ű zöldtömeg.
Szója
A szója (Glycine soja) kiváló takarmánynö-
vény. Hazánk területén csak e század ő
ő termesztik. A biogazdálkodásban
egyre nagyobb ő tesz szert, mivel
élelmezési felhasználása lassan, dc biztosan
növekszik. Széles ű elterjedését az aka-
dályozza, hogy az ország szántóterületének
csak nüntegy l 0%-án (600 OOO ha) termel-
ő biztonsággal. Ennek ő ő
3 tájkörzetben érdemes foglakozni:
Baranya, Tolna 4? részben Somogy illetve
Fejér megye területén, Békés, Hajdú-Bihar
és Szolnok megyében valamint a Kisalföld
egyes területein.
Kömyezeti igéuye. ő és vízigénye igen
nagy. A ő 300-350 mm
csapadékot és lega:Iább 2200°C ő
igényel. A termesztés eredményesség e ő
a virágzás és hüvelykötés idején hulló csa-
padéktól függ. Ott számíthatunk igazán jó
termésre, ahol június ő augusztus kö-
zepéig a csapadék összege meghaladja a 160
mm-t. A szója igényli a páradús ő is,
így a légköri aszályra hajlamos területeket
kerüljük. Kedveli az üde, mély ű jó víz-
háztartású talajokat. Leginkább csernozjom
ű semleges, középkötött, humuszban
gazdag vályogtalajokon díszlik.
Termesztése. Közvetlen trágyázás! nem
kíván, viszont jól hasznosítja az ő
mény alá juttatott tápanyagokat. Nitrogén-
ű ő növény, 4-6 leveles korától részben
BIOGAZDA 2.
önellátónak mondható. Olyan területeken,
ahol még soha nem termeltek szóját, érde-
mes a Rhizobium japonicum baktériumot
oltással a talajba vinni. Erre a Nitrofix és
Nitragin ű oltóanyag egyaránt alkalmas,
ezeket nedvesítvc közvetlenül a vetés ő
kell a magra juttatni.
ő megegyezik a kukori-
cáéval, az ő mélyszántást meghálálja. Ta-
vasszal a magágyeló'készítés két okhól is
igen gondos munkát kíván. Egyrészt a telje-
sen sima felület nagyban megkönnyíti a be-
takarítás! és csökkenti az aratási veszteség et,
másrészt a gyommentesség érdekében érde-
mes inkább eggyel több kombinátorozást
végezni, mint a kukorica alá. ő és
gyors keléshez legalább 10 °C ő
séklet szükséges, ezért inkább egy kicsit ké-
sóbb, mint korábban vessük. A szokásos ve-
tési ideje általában április utolsó, május ő
dekádja. A szója ezermagtömege fajtától és
évjárattól ő igen változó, átlagosan
2.00 g. Így a szükséges magmennyiség 100-
130 kg/ha.
Ez 45-50 cm-es sortávolság esetén fm-
enként 2.1-33 db magnak, ha-onként 400-
600 OOO növénynek felel meg.
ő Jajtakfuálatból választhatjuk ki
a termó'helynek és célnak legmegfeJelóbb
fajtát. A szájatej és tofu ő in-
kább a fehér ű fajtákat keresik. Így a
ő fajták közül a McCall, Ewans és
S 1346 fajták ajánlhatók. Mindhárom fajta
korai illetve középkorai ű
Vetésforgóba illesztése során arra ügyel-
jünk, hogy négy évnél hamarabb a szója ne
kerüljön ugyanabba a táblába. Jó ő
nye a búza, ő árpa, cukorrépa, silókukon-
ca és korai kukorica. Ez utóbbi termelése
esetén a szármaradványokat feltétlenül ap-
rítva dolgozzuk a talajba. Utána pillangósok
kivételével bármit vethetünk, ami jól hasz-
nosítja a szója által hátrahagyott nitrogént.
Ápolása jól ő de nem nélkü-
ő a kézi kapálás sem. A sorokban erre
1-2. alkalommallehet szükség. Gépi kapálá-
sa ő alkalommal a lomblevelek megjele-
nése után ő ű Ekkor 6-8 cm mélyen já-
Hüvelyesek
ratott lúdtalpkapával dolgozva a kívánt
gyomirtó hatáson kívül a talaj ő
fokozott, élénkíti a ű ő baktériu-
mok tevékenységéL A második-harmadik
gépi kapálást már sekélyebben, 3-4 cm mé-'
lyen járatott L kapával végezzük. A gépre
mindig szereljük fel a ő tárcsákat. A
sarok teljes összeborulása után nem ű
kapálni, mert a virágok és fiatal hüvelyek le-
törése több kárt okozhat, mint a gyomoso-
dás. ő szabályként arra törekedjünk, hogy a
szója jó kultúrállapotú, gyommentes táblába
kerüljön.
Betegségei és kártevöi közül a szájape-
ronoszpóra (Peronospora manshurica) és a
közönséges takácsatka (Tctranychus urti-
eae) megemlítése szükségcs. A peronoszpó-
ra csapadékos, ű nyarakon jelentkezhet.
ő egészséges ő a nö-
vény kezelése 10 naponként ismételt rezes
(rézoxiklorid) permetezéssel lehetséges. A
réz durvábbá teszi a levelek ő így
némi védelmct nyújt az atkák ellen is. Csak
a nyár második felében, száraz idó'bcn je-
ő ű ő jelent iga-
zán komoly veszélyt. Ekkor valamilyen
emulzió! ő anyaggal (pl. kazein) véde-
kezhetünk. Biztató kilátások vannak a Phy-
toseiulus persimilis ű ragadozó atka
használatára is.
Betakarftását akkor ű megkezde-
ni, amikor a csúcson ő fürt hüvelyeiben a
mag teljesen kifejlett, a maghéj fajtára jel-
ő ű a levelek pedig már leszárad-
tak. Ekkor a mag víztartalma 17-18%. A be-
takarítás! lassú ű jól beállított géppel
végezzük. A vágóasztalt a ő legköze-
lebb járassuk a talajhoz, így ő a
nagyobb betakarítási veszteség. A magokat
kíméletesen, tálcás szárítón l0-12% víztar-
talomra kell szárítani és kerülni kell az
anyag felesleges mozgatását, mert a mag
könnyen törik. A ő egyik fontos
szempontja a tört magvak aránya, ezért érde-
mes rögtön a szárítás után a végleges tisztí-
tást is elvégezni és a tárolást zsákokban, rak-
lapon szervezni. A termésátlag kb. 2 t/ha
tisztított mag.
89
Borsó (száraz)
A borsó (Pisum sativum) hagyományos ele-
me táplálkozási szokásainknak, száraz mag-
ja hántolva, lisztnek feldolgozva fontos sze-
repet játszik a rcformkonyhában. Fontos ta-
karmány növény, magja vagy keverékekben
zölden egyaránt kiváló fehérjeforrás. Nitro-
génban dús tarlót hagy maga után, árvakelé-
se olcsó zöldtrágya lehet. A biotermelésben
feltétlenül az egyik legfontosabb egyéves
hüvelyes növény. (Lásd még a Kertészeti bio-
tanácsadó fejezetben.)
Kömyezeti igéuye. A borsó igen haszno-
san ötvözi az alacsony ő szem-
beni ellenállóképességet és a ő
szak során kapott ő nagy hatás-
fokú hasznosulását. Így magja már 3-4 °C-
on csírázni kezd, a fejlett növény kisebb fa-
gyokat is kibír (-2, -3°C). Növekedése 4,4 oc
felett folyamatos, így tenyészidejének
hosszúságát a ő alatti ő
határozza meg. Fényigénye nagy. Talajban
nem válogatós, igen gyenge homok, vala-
nlint ő talajok kivételével az or-
szág egész területén sikerrel ő A
tavaszi szárazságot jól ű korai fajtái a
nagy nyári melegek ő beérnek.
Termesztése. Nagyon meghálálja a szer-
vestrágyázást, ezért nitrogénben szegény ta-
lajon kisebb adag érett trágyát (20 t/ha) köz-
vetlenül is adhatunk alája. Nitrogénben gaz-
dag, tevékeny talajon inkább a 2-3 évvel ko-
rábbi trágyázás utáhatását ·szereti mivel a
túl nagy ő buja
vekedéshez és gyenge magkötéshez vezet.
Feltétlenül javasolt az ő mélyszántás
vagy az azzal ű ő ő
szítés, mivel tavasszal, ahogyan a talajra rá
lehet menni, azonnalmagágyat kell készíte-
ni és vetni.
Vetése gabonasortávra vagy - gyomoso-
dásra hajlamos talajon - dupla gabonasor-
távra ű ő ezermagtö-
ő ő ( 180-250 g) 170-240 kg/ha.
Ez folyóméterenként 15-20, hektáronként
0,8-1,3 millió csírának felel meg. A vetés
mélysége 7-l O cm, erre a csírázáshoz szük-
90
séges nedvesség és a madarak kártételének
megakadályozása nilatt van szükség. Kelés
után, 2-3 lombleveles korban a dupla ga-
bonasortávra vetett borsót keskeny ű
ő megjárathatjuk a gyomok ellen,
de általában a gyorsan ő ő növények ha-
mar teljes !akarást adnak és a gyomokat si-
kerrel elnyomják. Az csetek többségében
vetés után aratásig nincs szükség növény-
ápolásra.
Betegségeinek és ő megjele-
nése nagymértékben függ a szomszédos táb- '
lákon termesztett ő és a forgóban
elfoglalt ő Ezért négy évnél koráb-
ban ne vessük ugyanabba a táblába és ne le-
gyen a szomszédban luccrnaföld. Legjobb
helye két kalászos közölt van, dc ő
nyél korán, ő szeptember ő be
kell takarítani. Mindenképpen csak egészsé-
ges, zsizsikmentes ő vessünk.
Párás, csapadékos ő számítha-
tunk a levél-, szár- és hüvelyfoltosság (As-
chohyta pisi, Aschohyta pinodella, Myco-
sphaerella pinodes) megjelenésére. N agy-
ű fert6zés esetén bordói lével perme-
tezhetünk. Gyomos tábláhan e16fordulhat az
akácmoly (Etiella zinckcnella) és száraz me-
leg tavaszon a ő (Sitona sp)
mérsékelt kártételc. Legnagyobb gondot a
borsózsizsik (Bruchus pisorum) okozhatja,
mi vel az er6sen fert6zött mag emberi fo-
gyasztásra alkalmatlan. A már említett zsi-
zsikmentes ő kívül számíthatunk a
természetes ellenségekre (pete és lárvapara-
zi ták), amelyek a populáció 25-35%-át is
képesek elpusztítani. Fontos tudni, hogy a
borsómag zsizsiktclenítése ő A be-
avatkozás csak a biogazdálkodásban nem
megengedett gázosító anyagokkal végezhe-
t{) el, ezért a legkisebb gyanú eselén számol-
ni kell azzal, hogy termékünk biotermék-
ként nem ő Mivcl a kifejlett
zsizsik -31 °C hideget is kibír, csak a lár-
vák, bábok ellen hatásos (és költséges) a
külföldön alkalmazott 21 napos, közvet-
lenül a betakarítás után alkalmazott -24
°C-os tárolás.
BIOGAZDA 2.
Fajtaválasztékunk b{}séges, biotermelés-
hez a testes, magas szárú és síma maghéjú
fajták ajánlhatók.
Betakarftását akkor kell megkezdeni, ha
az alsó hüvelyele már megsárgultak, a mag-
vak ő és kelléSen kemények. To-
vább nem érdemes várni, mert a pergési
veszteség igen nagy lesz. A más növények-
nél már említett egy- vagy kétmenetes beta-
karítás egyaránt alkalmazható. A 14% víz-
tartalom alatti mag már jól tárolható.
Átlagos viszonyok közölt 3-4 t/ha szem-
termésre számíthatunk.
Lencse
A lencse (Lens culinaris) régi kultúrnövé-
nyünk, már a ő is jelen volt Kö-
zép-Európában. A bioboltok kedvelt árucik-
ke csíráztatásra és f{ízeléknek. (Jjabban hán-
tolt és felezett színes magvú- pl. piros -len-
cse is forgalomba került. Viszonylagos igény-
telensége mellett termesztése nagy szakér-
telmet igényel, termesztési kockázata ő
évre változik.
Környezeti igénye. Mérsékclten meleg-
igényes növény, ezért a kifejezetten mclcg,
száraz területeken az apró magvú változa-
tokkal érdemes csak foglalkozni. Kései fa-
gyokra nem érzékeny. Legjobban a közepes
ellátottságú, laza talajokon díszlik, nitrogén-
túlsúlyra igen érzékeny. Ekkor buján ő és
magkötése gyenge lesz. Kerüljük a ő
ges- túllaza vagy túl kötött- talajokon való
termesztés!.
Termesztése. ő a borsóé-
val megegyezik. Vetése március ő felében
esedékes, dupla gabonasortávra. Gyommen-
tcs, jó kultúrállapotú talajokon vethetjük si-
ma gabonasortávra is. Ha árpával együtt vet-
jük, 4 kg lenesére l kg árpát számí t va a ma-
gokat jól össze kell keverni. A mag nagysá-
gától ő ezermagtömege 25-GO g kö-
zött lehet. Vetéskor folyóméterenként 48 db
magot számítva 3-5 cm mélyrc vessünk.
Hüvelyesek
91
.. ------
Ápolása a sorközök gépi kapálásán kívül
-a gabonasortávra vetett állományt szükség
esetén fogasolhatjuk-két nagyon veszélyes
növény eltávolításából áll.
A csattanó maszlag (Datura stramonium)
jelenléte a táblában nagyon veszélyes, mert
magtisztításkor szintc lehetetlen eltávolítani
az idegen magot a ő A mérgc-
ő cladhatatlanná teszi az árut.
Egyetlen ő a terület rendszeres bejá-
rása és a növények eltávolítása a táblából. A
maszlag jellegzetes levele megkönnyíti a
felismerést. ő a maszlag virágzása
ő húzzuk ki a növényeket, mcrt virágzás
után a zöld magtok a feltépett növény szárá-
ból táplálkozva képes beérni és csírázóképes
magokat nevelni. Sajnos a maszlag folyama-
tosan kel, így e ű a lencse ő
ő ő a betakarításig folyamatosan,
legalább kéthetes gyakorisággal el kell vé-
gezni. A tábla szélére kihordott növényeket
rövid szikkadás után égessük el.
Hasonló veszélyeket rejt a lencsebük-
köny (Vicia sati va) is. Leggyakrabban a ve-
ő kerül az állományba, magja szin-
tc e !távolíthatatlan a ő ő
kemény marad, íze ű és a fogyaszták-
nak komoly gondot okozhat. Szelektálása
viszonylag ű A teljes virágzásban
ő táblát soronként átjárva az ő virág-
ű és nyurgább egyedeket ki kell tépni
vagy kapálni. A lencse virága fehér, a len-
csebükköny virága pedig lilás piros. A
Jet tisztántartása egyébként is igen fontos,
mert a gyomok nehezítik a betakarítást.
Károkozók és ő komoly gondot
okozó ű ő a jó vetésfor-
góba illesztés esctén nem kell tartanunk.
Rendszerint a búza után érik, betakarftá-
sa két menetben történik. A rendrevágást ak-
kor kell megkezdeni, ha az alsó hüvelyek
színe már sárgás barna, bennük a magvak ke-
mények. Ne ő meg, ha a magok
nagysága nem kiegyenlített, mivel az alsó
hüvelyekben mindig nagyobbak a magvak.
Azonos fajta magmérete is változó lehet az
évjárat hatására.
Legyakoribb társítása a vetésnél már em-
lített árpa-lencse kombináció. A kicsépelt
magkeverék rostával és ő ű
szétválasztható.
Helye a vetésforgában általában a szer-
vestrágyázás utáni harmadik év, ő
két kalászos között. Négy évnél hamarabb
ne kerüljön ugyanabba a táblába. Leggyak-
rabban a búza ő
Fajtaválasztékunk megfelel a bioter-
mesztés igényeinek, de a piac ismerete fel-
tétlenül szükséges. A leginkább kedvelt vál-
tozatok a nagymagvú (tányér-) illetve a kis-
magvú ún. francia lencsék.
Átlagos évjárathan 0,6-0,7 t/ha termésre
számíthatunk, de ő esetekre szá-
mítanunk kell. A "szinte ő az 1
tonna feletti rekordtermésig nünden ő
dulhat, ez jelenti a legnagyobb kockázatot.
Szalmája nagy fehérjetartalmú (14% ), szé-
nával azonos ű takarmány, nagyobb
felületen érdemes bálázni is.
Csicseriborsó
A csicseriborsó (Cicer arietinum) rendkívül
ű a biotermékek piacán. Sajnos az
mutatós, ű többnyire
Azsiából származó fajták nálunk nem, vagy
nagyon rossz eredménnyel ő A
hazai fajták közül a Kompolton nemesített
Pax fajta használható.
Néhány kisebb különbség kivételével
kömyezeti igénye és termesztése megegye-
zik a zöldborsóéval. A esicseriborsó nagyon
jól bírja a szárazságot és sovány talajon is
közepes termést ad. Ezért ő ott ajánlha-
tó, ahol sovány talajviszonyok mellett rend-
szeresen szárazságra kell számítani, pl. az
Alföld csapadékban szegény területei.
Biotermesztésben tanácsos kihasználni a
növény nagy fényigényét, ezért szokásos
sortávolsága 30-36 c'rll és a vetés mélysége
4-5 cm. A ritkább állomány miatt általában
2 kultivátorozás és esetenként egy kézi
gyomlálás is szükséges. Termésátlaga is ál-
talában l-1 ,5 t/ha.
92
BIOGAZDA 2.
---------------
Olajnövények
Napraforgó
Tudományos neve Heliantbus annuus. Ha-
zánkban nagy olajtartalmú, kisebb olajtar-
talmú, vegyes hasznú napraforgót egyaránt
termesztünk
Kör11yezeti 1ge11ye. Magyarországon
majdnem mindenliol ő A kuko-
ő terület azon része a legmegfele-
lóbb, ahol a 400-as FAO szám ú kukorica tel-
jes biztonsággal beérik. A ő alatt
2900 - 3000 oc ő van szüksége.
(Azoknak a napi ő az
összege, amelyek középértéke elérte vagy
meghaladta a +l O °C-ot. Szerk.)
Fé11y. A napraforgó ő növény.
A ő alatt 1100 - 1400 napfényes
óra kielégíti igényét.
Vfz. Vízszükséglete a ő ő
felében nagyobb. Ha a ő ő felé-
ben és a virágzást közvetlenül ő ő
idóben ő volt a csapadék, a tenyész-
ő többi részén jól ű a szárazságot. A te-
ő alatt 200-300 mm csapadékkal be-
éri.
Talaj. Nagy olajtartalmú napraforgók a
középkötött talajon adják a legjobb termést.
A kötöttebb és lazább talaj is ő ha
jó a kultúrállapota, és jó a ő és vízgazdál-
kodása. Nagy olajtartalmú napraforgót gaz-
daságosan termeszteni nem lehet gyengén
humuszos, laza és homoktala jon, futóhomo-
kon, mély ű kötött hideg talajon, se-
kély ő ű erodált talajon. A kisebb
olajtartalmú, vegyes hasznosítású naprafor-
gók a rosszabb talajviszonyokat is elviselik.
Mélyebbre hatoló gyökereik révén alkal-
mazkodó képességük jobb, mint a nagy olaj-
tartalmú napraforgóké.
ő Napraforgót önmaga után
legalább 6 évig ne vessünk. Kivétel lehet a
kis olajtartalmú, vegyes hasznú napraforgó
homokon. A kihagyás ott is legalább 4 év le-
gyen.
A NAPRAFORGÓ VETÉSI ADATAl
Vetési ő IV 10-30. IV 10-25.
ő 9-11 ·c 10-11 ·c

Sortávolság 76 cm
Vetésmélység 5-7 cm
ő növény 45-50 ezer
42-45 ezer
76 cm
5-7 cm
48-50 ezer
45-50 ezer
IV 1-15.
9-1o ·c
76 cm
6-8 cm
. Vetés mélységben

--------
Jó talajon
Kötött talajon
i 35-40 ezer Homokos és sekély
1 ő ű talaJon
---------j--- ----·--!-------·-------·+- -----------·- ---+---
ő csíra + 25% + 30% j + 20%
--+----- -----------------1-·--
Ezerkaszat-tömeg
1
65-85 g 55-75 g · 100-200 g
Csírázóképesség
l. O.
ll. O.
Tisztaság
l. O.
ll O.
92%
85%
99,5%
99,0%
--···------ ------ ----
Olajnövények
Jó ő elemény az ő és tavaszi kalá-
zo és a len. Két év el vetése ő ne ve -
sünk a t rül tr . zánt 6földi zöld éget é. pil -
langó növényt. Ahol napra forgót kívánunk
t rme zt ni , abba a táblába egyált alán n
ve ünk dohányt burgonyát és paradi so-
mot. A szürkep né. zr érzékeny növények
zint én ro. sz ő
ő talaj kultúráll apota
iránt igény s növények közé tartozik.
4
zért
a ő zft é t már az ő beta-
karftása ut án m g k ll kezdeni .
Túpauyagel/útús. A szervestrágya (istál-
lótrágya, baromfitrágya stb.) a napra for-
gótermeszté ben j ól ha zno ítható. A zer-
ve. trágyát ő l, a mélyszánt ás ő jut-
tass uk ki . A szervestrágyát a ki zórás ut án.
rövid ő b Iül k v rj ük a talaj ba, hogy ne-
hogy az ért ékes tápanyagok kárba ves ze-
nek. A j avasolt mennyi ség napra forgó alá
93
20-30 t/ha. A· bi onapraforgót l het ő eg akkor
vessük el, amikor a talaj ő eléri
a vetés mélységébcn a 9- l O
0
-ot. A kései
veté. sei természetes körülmények közölt
már a telj érést nem tudjuk elérni.
A ha-onkénti növényszám 28 - 60 ezer
között vá lt ozik az ökol ógiai ő
ő
Vetése. A napraforgót a leg gyenl eteseb-
ben pneumatiku , zemenként , ő
tudjuk elvetni . A vetés megkezdése ő ő
ször a ő kell b állflani , hogy a kí-
vánt mag. zárnot tudjuk ki vetni .
Fajtapo/itika. A bi onapra forgó termesz-
té során a faj ta ki vála ztására nagy fi gyel-
mct kell fordít ani . lyan fajtát kell ki vála z-
taní , amely a ő beteg gekkel
szemben rezisztens vagy legalább toleráns.
Ma már a közterme. zté ben egyre több az
ilyen faj ta. A másik nagyon lényeges . zem-
Betakarításra érett bio napraforgó
94
pont a ő hossza. A rövidebb tc-
ű fajtákat kell ő helyezni.
Ezeknél ui. elmaradhat a betakarítás ő
"lábon" szárítás ( desszikálás ).
Vetésforgóba illesztés, társftás. A napra-
forgót rendszerint gabona-vetésforgóban
termesztik, ahol a búza és a kukorica területi
részesedése túlnyomó. A nagy és állandó
termések elérése érdekében olyan vetésfor-
gót kell összeállítani, amelyben a naprafor-
gó aránya ne haladja meg a 17%-ot.
Növényápolás. ő célja a gyomok irtása,
még mielé5tt azok a napraforgó veszedelmes
vetélytársaivá válnának. A zsenge növény-
kék a gyomosodással szemben nagyon érzé-
kenyek, különösen a tenyészid{} kezdetén.
Emiatt már 1-3 pár valódi leveles állapothan
kezdjük cl végezni, míg a napraforgó a 40-
50 cm-cs magasságot el nem éri. A sorköz-
ű kultivátorozás els{} alkalommal 6-8
cm, második alkalommal 8-10 cm, a harma-
dik alkalonm1al6-8 cm mély legyen. Az els{í
kézi kapálást az ő kultivátorozás után kell
. elvégezni. Ekkor a gyomok kivágása mellctt
a ő is be kell állítani, ahol net<ín a ve-
t{) gép ű vetett. A ő 20-25
cm legyen. A kapálást és a kultivátorozást lO
cm-nél mélyebben ne végezzük, mert a gyö-
kereket megsértjük. Ügyeljünk arra, hogy a
gyenge napraforgó szárát se sértsük meg,
mert az megtelepedési helye lesz a különbö-
z{} betegségeknek.
Betakarftás, tárolás. Akkor aratjuk, ami-
kor a tányér rozsdabarna ű kissé ke-
mény, hajlik; a fészek szélén a pikkelyek
eré5sen törcdeznek. A tányér víztartalma kb.
40%, a kaszaloké kb. 18%. A növény beéré-
sét teljes mértékben nem lehet megvárni,
mcrt nagy lesz a madárkár. Ha túl késé5rc
nyúlna a napraforgó beérése, akkor ezt meg
kell gyorsítani. A napraforgó levélzetét
evégb{)) lánggal kell megperzselni, vagy me-
chanikailag Ieszedni. A napraforgó betakarí-
tásakor a gabonakombájnt át kell alakítani
(gumírozott ő és kosár) és a dob
fordulatát csökkenteni, mert a kaszattermés
könnyen megsérül, és így nehezen tárolható.
Speciális napraforgó adapter! kell a kom-
hájura szerelni! Aratás után azonnal rostál-
BIOGAZDA 2.
juk át a magot, mert a tányértörmelékt{)) a
mag megpenészedhet Utána száraz, ő
helyen, legfeljebb arasznyi vastagságban
szélterítjük és naponta kétszer átforgatjuk.
Ezt addig folytatjuk, míg a napraforgó
"csörg{}s" nem lesz. Ilyenkor a kaszal víz-
tartalma már l O% alatti. Jobb eredményt
érünk el a mestcrséges szárítássaL lia erre
nincs lehcté5ségünk - 2,5-3,5 m gannada
magasságban -, ő ventilálással
is jól utánszáríthatják a napraforgót. Táro-
lásra akkor alkalmas, ha a víztartalma l O%
alatt van. Az ilyen napraforgó száraz, ő
épületben garn1adában tárolható.
Repce
A káposztarepce (Brassica napus ssp. oleife-
ra), a keresztesvirágúak közé tartozó nö-
vényünk. Általánosságban é5szi formáját a
H. n. ssp. o. forma hicnnis-t termelj ük, tic is-
mert a tavaszi változat is.
Több mint 4000 év óta ismert és felhasz-
nált növény. A középkorban vi lágítóolaj-
ként, késé5bb szappankészítési alapanyag-
ként is, ma f{}ként étolajkén t, kisebb részben
ipari alap- és segédanyagként használják.
ő Télen a talajt takarja és
ő talajviszonyok közölt is számí-
tásba ő a vetésforgó összeállításakor.
A termesztéshez felhasznált és az általa
felhalmozott energia aránya igen kedvez{(
Olaja energiaforrásként a biotermesztésheu
kívánatos ő felhasználás arányát növel-
heti (egy átlagos gazdaság teljes folyékony
üzemanyagigényét - repcemct i lésztcr for-
májában- a terület IY.if,-áróllchctne fedez-
ni.) A melléktcrmék a nagy fehérjetartalmú
repcepogácsa vagy dara saját állatállo-
mánnyal ő
Keveréktakarmányok alkotójaként és
zöldtrágyanövényként is ő A pillan-
gósokat ő hatású ő
az ő húzának. Jól ő növény, így hio-
méz ű is alkalmas.
Éghajlati igénye. A mérsékelt égöv- így
Magyarország éghajlata -alkalmas_ a repce
termesztésére. A száraz és hideg tel ű régiók-
Olajnövények
ban a tavaszi, csapadékosabb és enyhébb te-
ű vidékeken az ő változatát termesztik.
Nálunk csak az 6szi változatnak vannak
hagyományai és ott terjedt el, ahol az átlagos
évi csapadék 600 mm körüli. ő és fényigé-
nye alapján az országban mindenhol ter-
ő dc a zord, különösen hideg ű
vidékeken és felfagyásni hajlamos területe-
ken ne vessük.
Talaj. Szinte bármely talajon termeszt-
ő dc ő termésre a mély ő
ű jó tápanyag-szolgáltató és jó vízgaz-
dálkodású, felfagyásra nem hajlamos, köze-
pesen kötött területeken számíthatunk.
A termesztésrc kifejezetten alkalmatla-
nok a sekély ő ű 5,5 pH alatti sava-
nyú, túl kötött és nagy téli mozgású talajok.
Növéuyi sorreud, vetésforgó. A repce az
ő szemben nem túl igényes,
ő hogy a vetést ő ő elég id{) álljon
rendelkezésre az érett ő kialakítására.
Legjobb ő a borsó, a bíborhere,
az ő és tavaszi takarmánykeverékek, meg-
ő az ő és tavaszi kalászosok, a ko-
rán feltört pillangósok, rosszak a ő le-
ő növények, az egyéb keresztesvirágú
növények és a zab.
Önmaga után a vetésforgóban ő
legalább négy év után vessük. A pillangó-
sokkal közel ű igen jó ő
ménye az ő és tavaszi kalászosoknak, de
nagyon rossz a cukor- és takarmányrépának,
mivd a gyomosításon túl a répafonálféreg
(Heterodera schachtii) kártétele is fokozód-
hat ebben a növényi sorrendben. 25-30 t/ha
a repce teljes tápanyagigényét
fedezi. Az egyik legjobb trágyahasznosító
növényünk.
ő A repcetcm1esztés alap-
ja a ő kiváló ű mag-
ággyal; amely a gyors kelést és ezzel a tél
ő ő szolgálja.
Nyáron, szárazságban a nedvcsséget meg
kell ő ezért csak szükséges számú,
ű azonnali lezárással kombinált ta-
lajmunkákat szahad végezni.
A helyi viszonyok ismeretében, de nun-
den körülmények közölt figyelembe kell
venni a ő
95
• Vetést ő ő legalább 5 héttel ko-
rábban kell a szántást elvégezni, azonnal
elmunkálni és lezárni.
• Ezt ő csak felületi talajmunkát
végezzünk (kultivátorral, fogassal, kom-
binátorral, ű tárcsával stb).
• Minden ű után zárjuk a talajt, le-
ő ű ű
• Vetés ő közvetlen ül csak a vetésmély-
ségig mozgassuk talajunkat, lehet6leg
fogas kombinátorraL
ő és vetés. Biotermesztésre a ha-
zai ű télálló, pergésre nem hajla-
mos, nagy olajtartalmú fajták közül a követ-
ő ő GK ERIK, az erukasav-
szegény és kis glükozinolát tartalmúak kö-
zül: OK Savaria, IR-l, IR-022, OKT 7033,
OK-Rita, OKT-7036.
Csak kiváló ű és csírázá-
si ű nagy ű ő 5
g fölötti) ő használható. ű
elmunkált ő fajtától függ6en au-
gusztus vége és szeptember közepe között
elvetett állománytól várhatjuk a legjobb ter-
mést. A 8-l O leveles növény a leginkább tél-
álló, a vetés id6pontját ehhez kell visszaszá-
molni.
Dupla gabonasortávra (24 cm) vessük,
csak gyengébb termól1elyen, rossz magágy,
ő fekvés esetén ajánlható a gabonasor-
"
táv ( 12 cm). Tavaszra 60-80 növény a kí-
vánatos t6szám, ehhez legalább 130 csírát
kell m
2
-enként ő elvetni. A nagy ezer-
magtömeg esctén ez 6 kg fölötti vet6mag
igényt jelent ha-onként (24 cm-cs sortáv, 3-
3,5 cm-cs ő
Ni}v. . .élty_ápolás. Vetésig tisztán, gyom-
méiltésen fa"rfsuK. hasonló és
a ű ű növényállományban is ő gyo-
mokkal ő területcken kerülni kell a
repcetermesztést. Ilyenek a tyúkhúr, a ka-
nulla fajok, a pipitér, a ragadós galaj, a par-
lagi ecsetpázsit, a nagy széltippan és néhány
ő gyomfaj, mint a szulák és a tarackbú-
za. A kelés ő gyomperzselés, a ő
megyökeresedett állomány ű já-
ratása, a gondos ű és az acatolóval
végzett gyomirtás megvéd a ű
gyomosodás ellen.
·\',.
;_/
'.
'1,;
t
96
BIOGAZDA 2.
TRA 3401 rendrearató
ő Termesztését jó néhány állati
ő ve zélyezteti. A talajlakó ő
.,
veszélycsségi kü. zöbértékc 6-8 db/m- felett
van. A védekezési eljárásokat az általános
növényvédelmi r z köz li .
A repcegyökér-gubacsormányos ( eu-
lorrhynchus pleurostigma) ő ének nö-
vekedésévcl a növény téláll6sága romlik, el-
lene a ké ő vetéssei (sz ptember) é a ke-
lés gyorsításával védekezhetünk.
A repcebolha (Psylli odes chry ocepbala)
a kelés ő okozhat érzékeny vesz-
teséget A gyors kezd ti ő ű növény
ő a foga alól. A piretrin permctezése ha-
tékony, de kerüljük ki zórá át, mert széles
ható. pektruma miatt a hasznos rovarokat is
pu. ztítj a.
A repcedarázs (A thali a ro ae) álhernyója
zöld, ő fekete. A harmadik nemzedéke
érzékeny károkat okozhat ő fó'ként 6
leveles korig. Ritkán a tarra rágással a növény-
áll ományt i. kipusztíthatja. Védekeznünk
kell, ham
2
-cnként 4-6 álhernyót találunk. A
korai vetéseket jobban károsítja. A piretrint
itt ismértékkel ha. ználjuk.
A rcp efé.nybogár (Meli get hes aeneu )
lárvái és imágói a virágrész k káro ításával
okoznak kárt. Biot rm . ztésb n vegyi ké-
szítményekkel virágzá idején n m véde-
kezhetünk ell enük, ezért a ő a fela-
dat. Tör kedjünk az együttvirágzásra gy-
önt ű kelés el és r ő l, egyenletes te-
nyészterül It l, egy ég fajtávaL
Kárt okozhatnak még a repceb ő
nyos ( ·cutorrhynchu as imilis) s a ká-
ű (Br vicoryne brassicae),
amelyek ell en a biol rme. zté b n is engedé-
lyezett insz kti idekk l édekezh tünk, ha a
meg ő sik riclennek bizonyult (lásd ál-
talános növényvéd Imi ré z).
Kórokozók. A zokványo rep term z-
tésben i ritkán kell ell enük védekezni . A
ok gazdanövény f hér- é szürkepenész
( elerolinia clerotiorum és Botryti cin -
Olajnövények
rea) ellen csak az általános részben ismerte-
tett higiéniás és preventív módszereket al-
kalmazhatjuk, míg az esetlegesen ő
peronoszpóra (Peronospora brassicae) és fe-
hérsömör (Aibugo candida) ellen réztartal-
mú szerekkel is permetezhetünk. A fiatalko-
ri betegségek ellen (Pythium de baryanum)
a réztartalmú szerrel ő csávázás némi
védelmet ad (lásd általános növényvédelmi
fejezet).
Betakarftás, tárolás. A nem ő fajták
esetén is nagy gondot okoz az, hogy a repce
folyamatosan ő egymenetes beta-
karítása szinte megoldhatatlan. Az engedé-
lyezett deszikkáló készítmények hiányában
a rendrevágás, majd az utáérést ő csép-
lés ajánlható.
Géppel betakarítható, külön figyelemre
érdemes a Téti ő által gyártott
3401 típusú ponyvás rendrearatógép, amely
más ő növények betakarításában
is felhasználható. A rendrevágás kezdése az
ő becó'k éréséhez igazítható, az utóérés
végeztével ő jól tömített kom-
bájnokkallehet a cséplést elvégezni.
Csak vonódott állapotban, hajnalban, ko-
ra reggel lehet elfogadható veszteséggel el-
végezni ez utóbbi munkát. A várható ter-
mésátlag l ,5 és 3 t/ha között alakulhat. A kí-
méletesen betakarított, ll% alatti víztartal-
mú és tiszta repcemag hosszú ő keresztül
biztonságosan tárolható gabonatárolásra is
alkalmas létesítményekben.
Mustár
Ma hazánkhan a fehérmustárt (Sinapis alba)
és a- feketemustár (Brassica nigra) és a B.
rapa ssp. campestris ő ő lét-
rejött - barnamustárt (B. juncea) termesz-
tik.
Az ókorban is már ismert ű
Sokoldalúan használható fel, hiszen gyógy-
növényként, zöldtrágyaként és zöldtakar-
mányként is alkalmazható. Jó ő
méztermése elérheti a 40 kg-ot is hektáron-
ként.
97
ő Igénytelen növényként az
ország majdnem minden részén beiktatható
a gabonás vetésforgókba. ő bioter-
mékként keresik a világpiacon. Rövid te-
nyészideje okán az utánövények talajmun-
káit optimális idóben lehet elvégezni.
A fehér mustár a triazin maradványokra
igen érzékeny, ezért átálláskor, de egyéb hely-
zetekben is azok kimutatására tesztnövény-
ként alkalmazható. Tiszta állománya a vetés-
forgóba illesztve- irodalmi adatok szerint- a
talajlakó kártevó'ket ő gyéríti.
Éghajlati igéilye alapján mindkét mus-
tárfaj az ország teljes területén ő
a fény-, ő és csapadékviszonyok ő
ek számukra. Keléskor és a magok ő
idején vízigényes.
A talajokra igénytelen, jóformán minden
talajtípuson ő de nagy termése-
ket csak a jó táperóben ő meszes terüle-
teken várhatunk ő Könnyebb talajokra
inkább barnamustár, kötöttebbekre pedig fe-
hér mustár való.
sorrelld, vetésforgó. Legjobb
ő az istállótrágyázott kapások,
de jók a kalászosok és a pillangósvirágúak
is. Az ő kapcsolatban nem
igényes, de a több kórokozó és ő azo-
nosságamiatt kerülni kell a keresztesvirágú-
ak közelség ét. Itt legalább 4 év kihagyása in-
dokolt.
Igen jó ő sok növényünk-
nek, de á repeénél ismertetett szempontok fi-
gyelembevétele itt is indokolt. Zöldtrágyá- ·
nak és zöldtakarmányként termesztve is a
felsorolt szempontokat figyelembe kell ven-
ni a vetésforgó kialakításánál. A talajlakó
ő gyéríti, ezért a vetésforgóba il-
lesztve a biogazdálkodás átállásának egyik
legnagyobb növényvédelmi gondját enyhíti.
ő és vetés. Az ő
ményhez igazodó ő ű után, a
téli nedvesség ő mellett, a ő
készítést ő meg kell kezdeni ta-
vasszal, ő számú simítázással és fo-
gas-kombínátorral. Amint a talaj megbírja a
ű ő eszközöket, vetni lehet. Elterjedt a
márciusi vetés. A fehérmustárt 24-36 cm-es,
98
a barnamustárt 40-45 cm-cs sortávra kell
vetni, a vetésmélység 1-2 cm. A folyóméte-
renként ő magszám a fehérmustár
eset én 80-100, a barnamustár ese té n pedig
100-120 között kívánatos (fehérmustárból
18-20 kg, barnamustárból 8-l O kg/ha mag).
A fehérmustár ezermagtömege 4-7 g, a
barrráé pedig 2,5-2,8 g közölt változik.
Fehérmustár: Budakalászi, Buda-
kalászi sárga, Kirby, Gisilba. Barnamustár:
Budakalászi fekete, Negro caballo, Secus,
Albatros.
Növényápolás. A gyomszabályozást a
biotermesztésben alkalmazott általános
módszerek szerint kell elvégezni (lásd
Gyomszabályozás ű c. fejezet-
ben).
Kórokozói, állati ő közel azonosak
a repeénél ismertetettekkel, ezért az ott leírtak
tekinthetó'k iránymutatóknak (lásd ott).
Betakarftás és tárolás. Ugyanaz, mint a
repeénél (lásd ott).
Olajtök
A közönséges tök, a Cucurbita pepo változa-
tai: a Cucurbita pepo var. styriaca és a Cu-
curbita pepo var. oleifera ismertek olajtök
néven.
Jellemzésük. Mindkét változat legfonto-
sabb ő jegye a "puha" vagy
"maghéj nélküli" nagy olaj- és nyersfehérje
tartalommal bíró magtermés. A styriaca vál-
tozatot elágazó, 3-6m hosszú, míg az oleife-
rát a bokor, vagy ő is neve-
zett hajtásrendszer jellemzi.
]elentlíségiik. A magtermés olaj- és
nyersfehérje tartalma több, nyersrosttartal-
ma kevesebb, mint a keményhéjú formáké,
ezért olaj- és takarmánynövényként egya-
ránt ő részesítik.
A tökmagolaj a legértékesebb étolajok
közé tartozik, zsírsavösszetétele táplálko-
zás-fiziológiai szempontból nagyon kedve-
ő A héjnélküliség technikai ő jelent
az olajnyerésnél, mert nincs szükség a héj el-
BIOGAZDA 2.
--- ------------·----------
távolítására. A ő préselési marad-
vány értékes takarmány, tápértéke mintegy
25%-kal meghaladja a szájapogácsa tápérté-
két Az utóbbi idó'ben a mag a gyógyszer-
gyártás fontos alapanyaga.
ő Az olajtök, mint általában a tökfé-
lék, melegigényes növény. Optimális ő
nye 25+-7 °C. A magvak csírázásához lega-
lább 12 oc szükséges. Hideg, nedves talaj-
ban a mag elpusztul. A szikleveles korú nö-
vény ő 17-19 oc. A vegetatív növe-
kedés 22-25°C-on a legintenzívebb, a virág-
zás, ő ő 25 oc.
Hidegre - mind a tavaszi kései, mind az
ő korai fagyokra- érzékeny. A levelek -
0,5 °C-on, a hajtások és termések -1-1,5 ° C-
on elpusztulnak.
Fény. A hosszú nappatos növények közé
tartozik, fényigénye nagy.
Vlz. Vízigénye nagy, mégis a szárazság-
ű ő növények között tartják számon, mert
ő nagy ű gyökérrendszerével
a talaj vízkészletét jól hasznosítja. Sok vizet
kíván a csírázáshoz is, a legtöbbet a virágzás
után a ő ő
Talaj. Kiegyenlített, nagy terméseket a jó
víz- és tápanyaggazdálkodású, középkötött
ő talajokon ad. A széls<íséges tala-
jok kivételével (szík, csekély szervesanyag-
tartalmú homok, ő kötött réti agyag)
mindcnütt elfogadható eredménnyel ter-
ő
Tápanyag. A makroelemek közül a káli-
umigénye a legnagyobb, 12 kg K20s/t. Kal-
ciumból 8 kg-ot, ő kg-ot, fosz-
forból 3 kg-ot kíván l tonna terméshez. Je-
ő a magnézium igénye, 0,8 kg/t. Mind-
ezekért meghálálja a szcrves trágyázást. A
biotermelésben a ő komposztált,
ló-, sertés-, juh-, ő a baromfitrágya is jól
hasznosítható az olajtök alá.
Növényi sorrend. A kabakosok önma-
guk után 4-5 évig nem ő Jó
ő a kalászosok, az egyéves pil-
langósok, az istállótrágyázott kapások.
Hosszú tenyészideje miatt csak ű nö-
vény ként ő Jó ő a
kapásoknak, vagy a tavaszi gabonáknak.
Olajnövények
ő A ő fela-
data a talaj víz-, ő ő és tápanyagfor-
galmának, a tök biológiai igényeinek legin-
kább ő alakítása. Tekintettel a
növény ő tavaszi vetésidejére, a gazdá-
nak ő van a szükséges munkákat
optimális ő elvégezni. TalajelóK:észíté-
se nem különbözik a szokványos termesz-
tésnél használatos eljárásoktól.
Vetés. Akkor végezzük, ha a talaj ő
séklete tartósan 12 oc fölé emelkedik, ez ál-
talában április utolsó, május ő dekádja.
Kívánatos ő ő l 0-12 OOO ő
ő 5-6 kg!ha.
Vetésmélység: kötött talajon 3-4 cm, laza
talajon 4-6 cm. Szokásos sor- és ő
140 cm x 30-40 cm. Biotermesztés esetén a
korábbi talajborítás elérése végett a sortá-
volság felére, a ő duplájára módo-
sítható. A szél károsító hatásának csökkenté-
sére és a rnikroklíma javítása céljából aján-
latos kukoricával társítani. A héjnélküli olaj-
tökmag fajtákból három ő hazai faj-
ta áll a termelóK: rendelkezésére: a styriaca
csoportba tartozó hosszú indás Kákai és
Szentesi futó, valanúnt az oleifera tipusú
Szentesi Oli va. A fajták termóK:épessége, te-
nyészideje és egyéb fontosabb gazdasági ér-
ő közel azonosak.
Növényápolás - növényvédelem. Kelés
után, amikor a sorok már láthatók, azonnal
kezdjük. meg a ű és szükség
szerint végezzük, amíg az állomány a talajt
nem borítja.
Eszközei: gyomkefe, kultivátor. A ő
mot általában a kézi sorkapálás idején állít-
ják be, anúkor az állomány 2-3 lombleveles.
Az olajtök bár ű ő aszályos ő
ben az öntözést meghálálja. Ha szükséges,
június végén, júliusban 60-80 nm1 vízzel ön-
tözzük. ő termésnövekedésre számít-
hatunk, ha a beporzást ő a virágzás
kezdetén háziméhcsaládokat telepítünk a
tábla közelébe.
Kórokozók - ő A kabakosok kö-
zül a töknek van a legkevesebb kórokozója
és ő A biotermesztésben a ő
99
Érett olajtök belseje
zésnek nagy a ő amelynek alapja
az ű növényi sorrend betartása és az
egészséges, jó ő ű ő használa-
ta. Leggyakrabban ő kórokozói
száraz idóben a lisztharmat, csapadékos ő
járás esetén a peronoszpóra és a botritisz.
Védekezés: az organikus termesztésben
engedélyezett kén és réz használatávaL Ví-
rus ő ellen,. ő a vírusvektor
levéltetvek távoltartásával védekezhetünk,
az organikus termesztésben más kultúráknál
is szokásos módon.
Betakarftás -tárolás. Az érést a levelek,
a szár száradása, a kabaktermés színének
ő világos, majd narancssárga színre
való váltása jelzi. Az érett kabak héja ke-
mény, körömmel nem vágható be, a mag telt,
kemény tapintású. A betakarítás ideje szep-
tember ő ő Kézi magvazás
esetén a magot mosás nélkül száríthatjuk.
Gépi betakarításnál általában szükséges a
mosás.
Várható termés a ő adottságok-
tól ő 30-60 t kabaktermés, 0,3-0,6 t
magtermés. A kimagvazott kabaktermés
frissen kiváló takarmány sertések, szarvas-
marhák, juhok részére. Kukoricaszárral
együtt silázva jó ő ű téli takarmány
ő ő ő ő állatok számára.
A 9-l O% nedvességtartalomra szárított, ép,
egészséges, sérülésmentes mag zsákokban a
bioáruk részére elkülönített ű ő
raktárban hónapokig tárolható ő
lás nélkül.
100
Rost- és olajnövények
Kender
A kender (Cannabis sativa) hazánk régóta
termesztett többhasznú kultúrnövénye.
Rostja értékes textil alapanyag, olajtartalmú
magja étkezési és i pari olaj ő
egyaránt alkalmas. Újabban madáreleség-
nek keverve is ő Mégis ő
rostjáért termesztik, mivel magtermése más
olajnövényekhez képest viszonylag szerény
(0,6-1 ,2 t/ha). Termesztési hagyományát ű
ő ő az ország déli, délkeleti
területein (kenderföldek, kenderes, kender-
áztató stb.).
Környezeti igénye. Mclegigényes nö-
vény. Magyarországon a mediterrán ű
típusok terjedtek cl. ő és fényigénye ma-
gyarázato! ad a termesztés körzeteinek ki-
alakulására, de gyakorlatilag az Órszág
egész területén megél. Kifejezetten kedveli
a mély ű humuszban gazdag, jó táp-
anyag-ellátottságú talajokat. Vízigénye nagy,
ő meghálálja a viszonylag
magas, 70-80 cm ű talajvízszintet
Az ennél magasabb vízszint vagy pangó víz
viszont a rost ő ő be-
folyásolja, bár ő jó magtermést
eredményezhet. Ki váló gyomelnyomó ké-
pessége m.iatt tiszta tcrületet hagy maga
után, ő nem válogatós.
Termesztése. Az ő ő so-
rán 30-40 t/ha istállótrágya bedolgozása a
talajba megalapozza a termesztés sikerét. A
tavaszi magágyel6készítést porhanyító esz-
közökkel- pl. komhínátor-kell elvégezni a
lehet{) legjobb ő mivel a magot
sekélyen, 2-3 cm-re kell vetni. Az ennél mé-
Iyebbre vagy sekélyebbre vetett mag rosszul
kel. Hengerezés után a kelés egyenletes és
gyors lesz.
Csak az ő ő évben termelt vet6magot
érdemes használni, mert a kendermag gyor-
san elveszíti csírázóképességéL A kender
kétlaki növény. Az újabban ő uni-
szexuális változat 90%-ban ő és egylaki,
vagyis magot hozó ő áll. Ilyen a
legelterjedtebb UNIKO B fajta, Fl hibridje
BIOGAZDA 2.
magtermesztésre, F2 hibridje rosttermesz-
tésre alkalmas. Jó ő a kétlaki Kom-
poiti kender.
A ő 70-80 kglha, így átlagos
20 g ezermagtömeg mellett és gabonasortá-
volságra elvetve 200-250 16 kelhet m
2
-en-
ként.
A vetés szok<isos ideje április eleje-köze-
pe, amikor már ő talajmenti fagyokra
nem kell számítani. A gyorsan és jól ő ő
kender 4-6 hét alatt teljes !akarást ad. ű ű
állománya még az ő gyomokat (tarack,
acat) is elnyomja. Semmilyen más nö-
vénnyel nem társítható, ugyanakkor a forgó-
ba bárhová ő Legjobban vöröshere
és lucerna után díszlik, de a biogazdálkodás
során ő gabona után és tavaszi gabona
ő szakták termeszteni. Kivételes esetben
két évig egymás után is ajánlható, ő gyo-
mokkal súlyosan ő területek meg-
tisztítására.
A vetést ő betakarításig ápolási
és növényvédelmi munkája nincs, ezért ide-
ális növény a biotermesztés számára.
Betakar{tás. Idejét a rostkender ún. tech-
nikai érettsége határozza meg. Ennek ő
pontja általában augusztus ő harmada, de
helyesebb, ha a hímegyedek virágzását fi-
gyeljük. A legjobb ő ű rost akkor
ő ha a betakarítás! a hímkender vi-
rágzásának egyharmadánál megkezdjük és a
munkát l 0-12 nap alatt-befejezzük. A géppel
vagy kézzel alacsony tarlóra vágott kórót te-
reget ve, vagy 20 cm ő ű marokba
szedvc kis keresztekben száríthatjuk. A tcrc-
getett kórót hosszú botokkal ű forgat-
ni az egyenletes száradás és ő ér-
dekében. A keresztekben szárított kóró
lombja jobban szárad, de a ő gyen-
gébb, ő szempontjából a terege-
tés a jobb megoldás. A megszáradt kórót
szaros kévékbe kötve kúpokba állogatjuk. A
teljcsen megszáradt kévéket száraz, napos
idóben lehet lelombozni a tarlóvégen szaro-
san megkötözött kéve ő földhöz
csapkodásávaL A lombtalanított kévét a fel-
ő harmadában is szorosan meg kell kötni. A
kévéket kazlakba rakva lehet tárolni elszál-
lításig, illetve további feldolgozásig. A vár-
ható termés 6 t/ha légszáraz kóró.
Rost- és olajnövények
Magtermesztése meróben ő módszc-
rcket kíván. Gyomelnyomó hatása nincs, ő
ő kézimunkát igényel a sorközök tisz-
tántartása, így a biotermesztésben a magter-
mesztés nemjavasolt.
Ha a rostra termesztett kender levágásá-
val elkéstünk, akkor a gyenge ő ű rost
helyett megkísérelhetjük a mag betakarítá-
sát. Az aratást akkor kell megkezdeni, ha a
magok héja kemény és a magot takaró lepel-
levél sárgás ű A ő harmattal vá-
gott kórót azonnal kévébe kell kötni és l 0-
14 napig kúpba rakva szárítani. Csökkentett
(400 n/min) dobfordulattal ő kí-
méletesen a kombájnba adagolva. A mag
legföljebb 12t!f, víztartalommal tárolható ká-
>rosodás nélkül.
Len
A len (Linum usitatissimum) hagyományos
alapanyaga textíliáinknak. A házilag készí-
tett finom lenvászon anyagok ő
szorosan kapcsolódott még a közelmúltban
is a parasztgazdaságokhoz és a falusi házi-
ipar tcvékenységéhez. A termesztés ő
se során ma már teljesen elkülönültek a
magjukért és rostjukért termelt kultúrlen faj-
ták. Rosttermelés céljából a nyurga, csúcs-
ban elágazó változatokat termesztik. Bár a
len nem tartozik a legkönnyebben termeszt-
ő növények közé, egyre nagyobb igény
mutatkozik a természetes textíliák iránt,
amelyek gyakran már ő szár-
mazó alapanyagból készülnek.
A lenmag ű és fontos árucikke a
reform bo Itoknak.
Kömyezeti igénye. Az olajlennel ellen-
tétben a rostlen mérsékelten melegigényes,
kedveli a kiegyenlített klímát és az egyenle-
tes csapadékeloszlási a ő fo-
lyamán. Így leginkább a Nyugat-Dunántúl
és az ország északi peremvidéke felel meg a
rostlentermesztés céljaira. Kerülni kell a
ő talájokat. Legjobb ő
get a középkötött vályogtalajokon jó táp-
anyagellátás mellett érhetünk el. Gyomel-
nyomó képessége közepes, így fokozottan
ügyelni kell a növényi sorrend kialakítására.
101
Termesztése. Feltétlenül ő mélyszán-
tást igényel, de kerülni kell a ő szán-
tást, mert a len a nyers talajt nem bírja. A ta-
vaszi ő komhínátor és
sinútó használatos. A len vetésére általában
a tavaszi kalászosok után kerül sor. A túl ko-
rai vetést a még ő fagyok hátráltat-
ják a ő míg a kései vetéseket a
lenbolha károsíthatja nagyobb mértékben. A
rostlen ű ű állományát vagy speciális, kes-
keny soro (7-9 cm) vagy sávos vetésre alkal-
mas, szárnyas csoroszlyával ellátott ő
géppel érhetjük el, de ű megol-
dás a gabonasortávval végzett, keresztezett
sorú vetés. Az 5-6 g ű magból
folyóméterenként 300-450 magot kell vetni,
ez átlagosan 140-170 kg magot jelent hektá-
ronként. A sekély (2-3 cm) vetést ű
boronával takarjuk és hengerezzük. Az így
m
2
-enként ő 2300-2600 növény elegen-
ő védett a gyomosodás ellen. Legismer-
tebb és hazánkban is termesztett fajták: H-1,
Fibra, Wiera, Nataszja és a Regina.
Vetésforgóba illesztési ő a len-
untság határozza meg, így ű legalább
6 éves forgó kialakítása. Legjobb trágyázott
kapás vagy gabona után termeszteni. Kerül-
ni kell a napraforgó ő A közvet-
len istállótrágyázás a gyomosodás mellctt az
állomány ő ő és meg-
d{)léséhez vezet, a rost durva lesz. A keli<Sen
tiszta talajba vetett állomány ápolást a beta-
karításig nem igényel. Hirtelen meleg és
száraz tavaszokon számítani kell a lenbolha
(Aphtona euphorbiae) fokozott megjelené-
sére, amelynek eredménye ő ő
lás lehet. A védekezés ő igen korlá-
tozott, ű idóben a növény ő a
bolha foga alól. Mivel a len érése után a ki-
fejlett imágó a kutyatejfélékre vonul, e nö-
vények eltávolításával csökkenthetjük az át-
ő egyedek számát. Bokros, ő gye-
pes területek közelsége fokozza a kártétel
veszélyét, mivel az imágó e területekre vo-
nul telelni.
Betakadtása hagyományosan a ű
munkája. A növényeket gyökerest{)] géppel
vagy kézzel ű a ő és renden
szárítjuk. A munka optimális ideje a korai
sárga érés. Ekkor a szár alsó ő a leve-
1 02 BIOGAZDA 2.
lek már leperegtek, a magtok éle sárgul, a
magok világosak. ű és jó gép a von-
tatható TLN-1,5 típusú ű ő gép. A ren-
den száradt kórót kévékbe kötve kúpba rak-
va tárolhatjuk az értékesítésig vagy feldol-
gozásig. Nagyobb terület esetén ű a
HESSTON 5700 típusú hengerbálázó alkal-
mazása. Átlagos ű között 5-6
t/ha légszáraz, gubós kóró termésre lehet
számítani.
Ha kifejezetten magot kfvánunk termel-
ni, ű már a fajta kiválasztásánál tájé-
kozódni a piac igénye ő Általában a sö-
tétbarna vagy sárga, nagymagvú fajták kere-
settek
Vetéskor a csíraszám 1300 db/m, amely
normál vagy dupla gabonasortávval egya-
ránt ő A ritkább állomány gyomel-
nyomó képessége gyengébb, mint a rostle-
né, ezért fokozottan igaz a jó kultúrállapotú,
gyommentes talaj iránti igény.
Mivel nincs ő a mcsterséges lá-
bon szárításra, javasolt a kétmenetes betaka-
rítás, ezt sárgaérésben kell megkezdeni. A
néhány napig renden száradt gubós kórót
ő adapterrel felszereJt kombájn
kíméletes lassú járatásával csépelhetjük A
magot általában szárítani kell, ennek ő
séklete ne legyen magasabb, mint 50 oc.
A várható termés ő ő
en 1-2 t/ha között változik. A kóró pozdorja-
lemez gyártásra felhasználható.
Zöldtrágyanövények
A Biogazda sorozat ő kötetében részlete-
sen kifejtettük a zöldtrágyázás elméleti sze-
repél és ő Ezúttal e növények ve-
tésforgóra gyakorolt hatásával foglalko-
zunk.
A biogazdálkodás szakirodalmában elfo-
gadott, hogy a zöldtrágyázást a takarmány-
termesztéshez kapcsolva tárgyalják, mivel
az e célra termesztett növények jórészt a ta-
karmánynövények közül kerülnek ki, továb-
bá az esetek egy részében ő hogy
a takarmány mellett a zöldtrágyát is ugyanaz
a növényállomány szolgáltatja (pl. az ő ka-
szálás takarmány; a második kaszálás zöldtrá-
gya, vagy takam1ány, a sarjú zöldtrágya stb.).
Az állattartással és így takarmányter-
mesztéssei nem foglalkozó biogazdaságok-
nak is kell ű ő pillangósvirágú nö-
vények termesztésével foglalkozniuk.
Zöldtrágyázásott csak a kifejezetten e
célra vetett és felhasznált növények talajba
vagy talajfelszínre juttatását értjük. Értelem-
ű a zöldtrágyázáshoz hasonló hatást
fejtenek ki termesztett növényeink szár-, tar-
ló és gyökérmaradványai is; ezek a vetésfor-
gó tápanyagmérlegének kiszámításakor fi-
gyelembe ő
A talaj tápanyag- és humusztartalmának
növelésén túl a vetésforgó fellazítását is
elérhetjük zöldtrágyázássaL Ilyenkor a ve-
tésforgóba olyan növényeket iktatunk, ame-
lyek abban rendszerint nem fordulnak ő
Így kerülhet a facélia, a bársonyvirág, a
rozs, a zab a zöldséges vetésforgóba.
A talajokban ő ő tápanyago-
kat, fó'ként az N-t kimosódás veszélyezteti.
A zöldtrágyanövények alkalmasak arra,
hogy e tápanyagokat testükbe építve meg-
ő Erre leginkább az ő fajok ké-
pesek. Az így megóvott N mennyisége a 100
kg-ot, a P20s-é a 35 kg-ot és a K20-é a 100
kg-ot is elérheti hektáronként. A bedolgozás
utáni feltáródás a talajtól és a ő ő
ő változik; nyáron 12 hét körüli.
A zöldtrágyanövényeket a ű ő pil-
langós virágú és az egyéb növények csoport-
jára osztjuk.
A leggyakoribb felhasználási mód a fel-
aprított növény talaj ba dolgozása, ezért a ké-
só'bbiekben csak az ő ő alkalmazási
ő említjük meg.
A zöldtrágyanövények esetén is a vetés-
forgóban szükségcs távolságokat figyelem-
be venni, így a lóbab, csillagfürt, bab, szója,
bükköny, rozs, kukorica, kötes, repce eseté-
ben elég 2-3 év, a napraforgónál ugyanez 7
év, a herefajoknál, borsónál, lucernánál 6 év,
zabnál, árpánál, búzánál, takarmányborsó-
nál 4 év. A társított növényállományoknál ez
Zöldtrágyanövények
az ő J/3-dal ő Társításkor a
ő tulajdonságok szélesítésére töre-
kedjünk (így egy mélyen, de ritkán gyökere-
ő növényt egy sekélycn, de ű ű gyökere-
ő növénnyel társítsunk; egy ő N-
ű ő növényt támasztó ű stb.).
Pillangós virágúak
ő hogy ő ű N-t
kötnek meg a velük szimbiózisban ő Rhizo-
bium baktériumok segítségéveL Közülük több
növény, takam1ány- vagy élelmiszernövény-
ként szerepel a termesztésben és attól csak a
felhasználás módszeréhen tér el.
Termesztésüket a biotanácsadó fejeze-
tekben ismertetjük (lásd ott), ezért itt csak a
zöldtrágya sajátosságokat és az ott ő
növényeket részletezzük.
A ű kevert állományok, ill. a szal-
matrágyával kiegészítettpillangósok teremt-
hetik meg a talajnak ő C:N arányt
(10-20: 1).
Az egyes pillangósvirágúak más-más
Rhizobium fajokkal élnek szimbiózishan.
Talajainkhan ő ökológiai feltételek
között rendszerint megvannak a fajlagos
Rhizobium-törzsek (kivéve a szója ő ter-
mcsztésekor). A N-kötés hatékonyságát
mégis javíthatjuk a ő Rhizobium-
készítményes kezelésével.
A leggyakoribb pillangós-Rhizobium
kapcsolatokat a táblázat tartalmazza.
PILLANGÓSOK ÉS RHIZOBIUMOK
• • • • • ő
, R.meliloti lucerna, somkóró
herefélék
103
Lucema. Kizárólag zöldtrágyaként nem
termesztjük, de évenkénti egy kaszálást,
amelyet hosszabb élettartama érdekében a
java virágzásig érdemes meghagyni, a terü-
let takarására is fellehet használni. A luccr-
na feltörésekor a gyökerekben és a tarlóban
felhalmozott N-mennyiséget, amely 120
kg/ha-nál több is lehet, további 30-40
kg/ha-ral növeli az utolsó növedék zöldtrá-
ű felhasználása.
Vöröshere, korcshere,Jehérhere. A bio-
gazdálkodásban ritkán termesztik tisztán
ó'ket, inkább füveshere-keverékhen. A lucer-
nánál ismertetett hasznosítási változatok
szintén alkalmazhatók. Zöldtrágyaként 80-
120 kg/ha körüli N-t szolgáltatnak.
Bfborhere. Az évelé) hereféléknél gyak-
rabban használják kizárólag zöldtrágyázás-
ra. Alászántására a virágzás körüli ő
(május eleje) a legmegfelelóbb. N-kötése az
egyéves pillangósokéhoz hasonló, 60-80
kg/ha. Használata ott javasolható, ahol a N
ű és a talaj téli takarásátkell egyide-
ű megoldani. Rozzsal együtt vetve és a
Legány-féle keverék alkotójaként is hasz-
nálható zöldtrágyanövénynek.
Somkóró. Majdnem nünden talajtípu-
son, az enyhén savanyú talajoktól kezdve a
semlegesen keresztül a nagy mésztartalmú
talajokig sikeresen ő Mélyre ha-
toló gyökérzete a talaj ő vas-
tagadását is ő Téli takarónövény-
ként a defláció- és ő hatása is
közismert. Gyakorlati alkalmazásában leg-
gyakrabban az ő kalászosok állományába
(búza és rozs) ő vagy a tavaszi kalászos
kikeit állományába tavasszal vetik bele. A
megkötött N mennyisége maghaladhatja a
100 kg-ot ha-onként.
Csillagfürt
A köztermesztésben 3 faj terjedt el, ezek a:
• fehérvirágú csillagfürt (Lupinus albus),
• a sárgavirágú csillagfürt (L. luteus),
• a kékvirágú csillagfürt (L. angustifolius).
ű ő növényként olyan területeken
is felhasználhatók, amelyek egyéb pillan-
gósvirágúak részére kevésbé alkalmasak.
104
Homoktalajokon a kékvirágú és a sárga-
virágú csillagfürt, a savanyútól az enyhén
meszes homoktalajokig a fehérvirágú csil-
lagfürt alkalmazása javasolható. A talajban
ő tápanyagokat mindhárom faj igen jól
tárja fel, a ő megkötött N mennyisé-
ge pedig 150 kg/ha körül alakul. Zöldtakar-
mányozásra, abrakként, ő emberi élelme-
zésre is felhasználhatóak az édes változatok.
Termesztésükkel a talaj szerkezete javítható,
alkalmasak a zöldséges és gabona vetésforgó
fellazítására, ű használatuk pedig ked-
ő növényvédelmi hatású a vetésforgóra.
Éghajlati A fehér- és sárgavirágú
csillagfürtök -6 -8°C-os, a kékvirágú -9°C-
nál hidegebb ő tavasszal meg-
fagynak. A ű hidegérzékeny-
sége ő ugyanebben a sorrendben alakul.
A vetési ő megválasztásával alkal-
mazkodjunk a növény ő
hez.
Termesztésükhöz a szükséges fény-
meunyiség mindenhol rendelkezésre áll ha-
zánkban. Vízigényük nagy, noha futóhomo-
kon is sikerrel ő Ennek magya-
rázatát a nagy mélységbe hatoló, az altalaj-
ból is vizet hasznosító gyökérzetük adja. A
sárgavirágú csillagfürt a leginkább ű
ő A csírázás-kelés idején viszont igényli a
ned vesség et.
sorrend. Kialakításánál, a ve-
tésforgóba illesztésénél figyelembe ő
hogy három évenként követheti önmagát.
Burgonya után növényvédelmi okokból
nem ajánlatos csillagfürtöt termeszteni, de a
burgonya a csillagfürt után kiválóan díszlik.
Az ő gyomosodott területen ne ter-
messzünk csillagfürtöt, mivel alig nyomja el
a gyomokat.
J ó ő a kalászosok és a kuko-
rica, maga pedig kiváló ő az
ő és tavaszi kalászosoknak.
ő Az egyéves tavaszi veté-
ű hüvelyesekhez hasonlóan ű víz-
ő és magágykészílés a feladatunk. Az
ő pillangósokhoz és az egyéves hüvelye-
sekhez hasonló legyen a talajeló"készítés.
BIOGAZDA 2.
Vetés, ő Tavasszal, mieló'bb kezd-
jük meg a vetést. Mélysége 2-3 cm, a kék és
sárga virágú csillagfürtök sorláva l 0,5-12
cm, a fehérvirágúé 12-36 cm legyen. A ve-
ő magszám kék és sárga virágúból 800-
900 ezer db/ha, fehér virágúból 450-500
ezer db/ha (130-160 kg/ha). Másodvetés-
ként július elejéig vethetó"k. Zöldtrágyának,
de takarmányként termesztvc is ajánlatos
zabbal keverni. Ilyenkor 100 kg/ha zab és
l 00 kg/ha csillagfürt a kívánatos inennyiség.
Betakarftás. A felaprított és elterített
zöld növényi anyag ot forgatjuk he. A zöldtö-
meg mennyisége meghaladhatja a 35 t/ha-t.
Borsó
Kora tavasztól nyár végéig ő zöldtrá-
gyának. A talajban Jév{) tápanyagfeltáró ké-
pessége közepes, az általa megkötött N
mennyisége 50-80 kg/ha. A más célra fel
nem használható ő még így haszno-
sítható, ő a betakarításkor vagy az addig el-
pergett szemek talajba dolgozva kikeleszt-
het6k. Kalászos növényekkel együtt is ter-
ő
Bükkönyjé/ék
Napjainkban 3 faj hasznosításával foglal-
koznak. Ezek a következ6ek:
• közönséges bükköny (Vicia sativa),
• szöszös bükköny (V. villosa),
• pannonbükköny (V. pannonica).
A vetés ő szerint ő és tavaszi
bükkönyöket ismerünk. Termesztési eljárá-
sa olyan, mint a takarmány céljára termesz-
tetteké.
A gabonafélékkel igen jól t<írsuló takar-
mány- és zöldtrágyanövények. F6ként a csa-
padékosabb tájakon termeszthetök sikere-
sen. Az alkalmas talajokon (homoktól az
agyagtalajokig, 6 pH feletti tartományban) a
legtöbb vetésforgóba beilleszthetó"k. Az ál-
taluk megkötött N mennyisége az 50-80
kg/ha-os mennyiséget is meghaladhatja.
A talajban Jév{) tápanyagokat közepes
mértékben képesek feltárni.
Zöldtrágyanövények
Leszántásukra a teljes virágzás a legjobb
ő de mindenképpen a csírázóképes
mag kialakulása ő kell az állományt be-
dolgozni a talajba.
Egyéb pillangósok
A takarmány és élelem céljára termesztett
egyéb pillangós virágú növények általános-
ságban alkalmasak ő vagy ű
zöldtrágyanövénynek. A termesztési sajá-
tosságokat a biotanácsadó rész tartalmazza.
Ilyen módon a bab, a tarka koronafürt, a
lóbab, a komlóslucerna, a szója, a görögszé-
na, a lencse, a bársonykerep, a homoki bab,
a csicseri borsó, a szeradella, a baltacim, a
nyúlszapuka, a szarvaskerep, a szegictes
lednek is felhasználható.
A vetésforgó részére átadott N mennyi-
sége 50-80 kg/ha (közülük aszójáé általában
a legkevesebb).
A tiszta vetéseken túl takaró és támasztó
növényekkel keverten is alkalmazhatók. A
növényi részek felaprítását (szecskázását)
követi a talajba bedolgozás, ritkábban a ta-
lajfelszínre terítés. Néha szálasan, aprítás
nélkül is hasznosíthatók.
Más zöld trágyanövények
A nem pillangós virágú zöldtrágyanövények
N felhalmozására nem képesek, de ő
talajbiológiai, talajfizikai és növényvédelmi
hatásokat fejthetnek ki. Tápanyagok, fó'ként
a N talajból való kimosódása ő
alkalmazásukkal, ugyanis beépülnek a nö-
vényi testbe. Ilyen szempontból a ű ő
vagy áttelel ő zöldtrágyanövények kiemelke-
ő ő ű fó'ként a homo.ktalajokon.
ő pillangósokkal kombinálva alkal-
mazzuk ő
Azoknál a növényeknél, amelyek a rész-
letes biotanácsadó részben is szerepeinek
vagy kisebb ő ű a biotermesztés-
ben, a termesztés részletes ő el-
tekintünk.
105
Napraforgó. Mélyre hatoló, gyors ő
ű gyökérzetével a ő mélyítését,
a talaj tápanyagtartalmának ő és
mélyebb ő ő felemelését se-
gíti ő A talajtípusok majdnem mindegyi-
kén megfelel, a talaj kémhatásának széles
tartományában.
A napraforgás vetésforgóban a 7 éves ki-
hagyás szükségessége núatt alig jöhet szóba.
ő az üzemi tapasztalatok az
árutermelés évében meghagyott ű
napraforgó zöldtrágyakénti alkalmazásáról.
Mellette szól a csekély (10-20 kg/ha) ve-
ő a termesztés biztonsága ellené-
re szól viszont, hogy az árunapraforgó-ter-
melést akadályozza, az ő magvak
gyomosítanak és hogy a fehér- és szürkepe-
nészre érzékeny kultúrnövények több (4-5)
éven belül nem ő utána. A be-
dolgozandó anyag a 40-50 t/ha mennyiséget
is meghaladhatja. Egyéves pillangósokkal
kombinálva is eredményes.
Mustár és repce. A tápanyagfeltáró ké-
pességük nem túl jó, gyökérzetük közepesen
mélyre hatol. Kezdeti lassú ő után
igen gyorsan ő rövid ő alattjelen-
ő ű növényi anyagot képeznek
és ő talajviszonyokra megfelel-
nek.
A cukorrépás forgóban a répafonálféreg
felszaporodásának veszélye miatt egyik scm
javasolható, csak ha a ő érzékeny fej-
ő szakaszában dolgozzuk be a zöldtrá-
gyát. Ezzel a nagy szakmai ismeretcket
ő módszerrel a várható kártétel még
ő is. Az áttelel ő káposztarepce a
talaj téli takarásával és a tápanyagok kimo-
sódásának csökkentésével különleges helyet
tölt be. Termesztésük olcsó és biztonságos.
Féí- és másodvetésre, tisztán és keverékben
egyaránt megfelelnek. Jó ő
Facélia vagy mézontófíí. Hazánkban a
hagyományos növénytermesztésben a méz-
ű ő széles kör-
ben foglalkoznak. A ő keresett ex-
porteikk, éppen azért, mert Nyugat-Európá-
ban zöldtrágya és ő gyanánt elter-
jedten hasznosítják.
106
BIOGAZDA 2.
ő elleni védelem a szántóföldi termesztésben




,l(l
->c


;:::




:.;


,l(l ,a
1
:s :.;
il
g
§ ,§

-s




..\'!
.Q


• Q)
!l .Q



'<,

Q)





'!11 as
.Q

as E
'0
"" "
'0 -ll!
t!


<:
Uj L)
a:m <:
),:::
o
Gabonafélék:
Pattanóbagarak
x XX
jeserebogarak
x XX x x
IGabonafutrinka x x
Legyek
XX
l x
Bagolypillék
XX x x
Levéltetvek
x XX x x XX x x x x
IV etésfehérítók
l
x x x x x x
Mezei pocak
x x x x
ő
x x x x
Rizs:
Nyári pajzsosrák
x XX
x
Kukorlca:
!Pattanó bogarak, cserebogarak, bagolypillék, mezei pocok, raktári ő (lásd gabonafélék)
Kukorica·, hegyesfarkú- és fekete répabarkó x x x x
Kukoricamoly
x x x ·. x x x
Levéltetvek
x x x x x x x x x x x
akácsatkák
x x x x x x x x
Burgonya:
Pattanóbogarak, cserebogarak, levéltetvek (lásd gabonafélék)
Gyökér fonáfféreg
x x x x x
Gumórontó fonáfféreg
x
x x x
Burgonyabogár
x x x x x x x
Cukorrépa:
Pattanóbogarak, cserebogarak, levéltetvek (lásd gabonafélék), barkék (lásd kukorica)
Répabolha
x x x x x
x
FonMéreg
x
l
x x x x
Napraforgó:
Pattanóbogarak, cserebogarak, bagolypillék (lásd gabonafélék),
Levéltetvek, barkék (lásd kukorica)
Mezei polcskák
x x x
Napraforgémely
x
Repce és mustár:
Pattanóbogarak, cserebogarak (lásd gabonafélék)
Repcebolha
x x
x x x
x
Repcedarázs, mustárdarázs
.
x x x x
Repcefénybogár
x x x
Szója:
Pattanóbogarak, cserebogarak, bagolypillék, levéltetvek (lásd gabonafélék),
Barkók, takácsatkák (lásd kukorica)

x x x x
Rágcsálók
x x x x x
Madarak
x x x x x
Lucerna, vé!róshere, fehérhere, stb.
Pattanóbogarak, cserebogarak, bagolypillék, levéltetvek (lásd gabonafélék)
IIJincellérbogár
x XX x x
jesipkézóbogarak
x x x
Mezei pocok (+egyéb rágcsálók)
x x x
Sáskák
x x x
Szárfonálféreg
IX IX IX
Zöldtrágyanövények
107
Kórokozók elleni védelem a szántófö.ldi termesztésben
Gabonafélék:
Szártóbetegségek (a zab általában mentes ő
Rozsdák
Virusok
Lisztharmat
Levélfoltosság
Uszögbetegségek
Fuzárium
Rizs:
Pirikuláriás barnulás
Kukorica:
Uszög betegségek
Virusok
Helmintosporiumos levélfoltosság
Burgonya:
Rizoktóniás csíra- és hajtásrothadás
Burgonyavész
V í ru sok
Cukorrépa, takarmányrépa, cékla:
Gyökérfekély
Cerkaspórás levélfoltosság
Napraforgó:
Fehér· és szürkepenészes szár- és tányérrothadás
Napraforgó peronoszpóra
Sz á dor
Repce és mustár:
Fehérpenész
Feketeerúség (bakteriózis)
'
Fehérsömör
Szója:
Virusok
Baktériumok
A vetésforgóban fellazító növényként
ritkán ő gyakrabban másodvetésként al-
kalmazzák. Erre különösen azért felel meg,
mert rokonságába (méhvirágfélék családja)
más termesztett növény nem is tartozik.
Termesztését a Biogazdálkodásban hasz-
nos, egyéb növények c. fejezetben ismertettük.
Gabonafélék. ő a pillangós virágú
növények támasztó és takarónövényeiként
ő Az áttelel ő fajok a talaj
téli védelmét is szolgálják. A tiszta vetés rit-


os

:ál
.>c
'Cl>
ol!;


o
:l

"'
"'
.>c
.>c "t:

.'!
os

e





8.
e
Cl>
:s

<ll
..9! .>c
"'
.>c
.Q

;Q
g



}

e
'Ol

.o


<::



.9 'Cl>

..9!
•os '<ll

<::
"'
]
.>c
i;;
•o
QJ
<3
'0 '0
Jl'
:c: liJ
a: :c: :c:
::::> ca lll
'.·.
x
x x
_,_._
x
x
x x x
·. x x
x
l''
x l
x x x
x x ... x
x x
x
x x
x
x
x
x x
x
x x x
x x x
x x
x
x x x
x
x x x x x x x
x x x
x x x
x x x
x x x
x x
x x
x x
x x x
x x x
x
x x
x
x x
x x x
x x x x x
x
x x
x x x
x x x
x x x x x x x
ka, de gyakori a meghagyott árvakelés zöld-
ű beforgatása. Búza, árpa, rozs és
zab egyaránt alkalmas. A rozsot allelopátiás
tulajdonságai miatt gyomirtó gyanánt,
egyúttal jó takarónövényként újabban mind
gyakrabban vetik ilyen célra.
Pázsitfüvek. Az ő füveket hasonlóan
az ő pillangósokhoz ritkán hasznosítjuk
zöldtrágyának. A takarmánynak vetett füvek
és füves keverékek (lásd ott) egyéves teljes ter-
mését ő az átállás ő (zöld-
1 08
BIOGAZDA 2.
ugar) vagy egy-egy kaszálását alkalmazhat-
juk zöldtrágyaként. Minden talajtípusra és
talajkémhatás-tartományra rendelkezünk
ő fajokkal, amint azt a gyepgazdál-
kodási rész tartalmazza.
Egy-két éves ű tiszta, vagy
pillangós virágú növényekkel kevert vetését
gyakran használják a biotermesztésben
zöldtrágyázás céljára. A leggyakrabban al-
kalmazott faj az olaszperje (Lolium mul-
tiflorum ssp. westerwaldicum és ssp. itali-
cum), amelyet általában a lódiherével, ale-
xandriai herével társítva termesztenek. Mint
az átállás gyakori indító növényállománya
ő ő ű Alkotója a lands-
bcrgi keveréknek, amely zöldtrágyaként is
igen jól megállja a helyét.
Külföldi és hazai adatok szerint alkalmas
zöldtrágyanövények még: a csibehúr, a kl-
nai kel, a leveles olajretek, a pohánka (haj-
dina), a réparepce, a tavaszi káposztarepce,
tyukhtír, az egyéves perje, a kukorica, a kö-
les, a muhar, a szudánifíi és a ő
pázsitftlfélék.
Mint már utaltunk rá, ő nö-
vényeink árvakelései is felhasználhatók
zöldtrágyakén t.
A ő területek gyomosadása
is ő növényi anyagot szolgáltathat a
vetésforgóban. ű kevéssé számít-
hatunk, dc egyéb zöldtrágyázási ő
hatása a gyomtársulás növényállományának
is lehet.
Csökken a ő ha a magok
biológiai érése ő alászántjuk a gyomokat.
Ez egyébként is•fontos.
Tömegtakarmány-
termesztés
A tömegtakarmány-termesztés ő és
középponti helyet foglal el a biogazdálko-
dásban. Egyrészt összekapcsolja a növény-
tennesztési és az állattartást, segítfenntar-
tani a talajtennékenységet, másrészt a leg-
természetesebb tápanyaggal látja el a gaz-
dasági állatokat. Az ide tartozó célokat a kö-
vctkczó'kbcn lehet összefoglalni.
• A tömegtakarmány-termesztés a biogaz-
dálkodás egyik alapját ő ű és
kiegyenlített vetésforgó ő összete-
ő Ebben a vonatkozásban az ő és
éves pillangósok, valarnint az egynyári
pillangós-gabona keverékek igen nagy je-
ő ű a nitrogén megkötése miatt.
• Minden - állattartást is folytató -gazda-
ság helyesen arra törekszik, hogy elegen-
ő ű és ő ű saját ter-
ű tömegtakannányt állítson ő
hiszen csak ezen a réven lehet gazdasá-
gos és ő hozamokat elérni az ál-
lattartásban.
A biogazdálkodás szemléletében a "tö-
megtakarmány-tennesztés -- talajtennéken y-
ség -állati egészség és tennelés" öszefüg-
gésrendszer különösen jól kialakítható. A
kutatás és a gyakorlat bebizonyította, hogy
jobb az állatok egészsége és termelése, ha a
takarmánytermesztés biológiai körülmé-
nyck között és ő folyik. Másrészt
ilyen módon a ő terület gaz-
daságosan biztosítani tudja a károsítás nélkü-
li állateltartóképességet a környezethez iga-
zódó ű ű ill. állatkoncentrációt.
A tömegtakarmány-termesztésben fel-
ő legfontosabb új fogalmak a követ-
ő
• a tömegtakarmányok lehetnek zöld, szá-
las, silózott takarmányok, széna- és szal-
mafélék, gyökér és gumós takarmányok;
• az állateltartó képesség az egy állat eltar-
tásához szükséges ő terü-
leten eltartható állatok számával fejezhe-
ő ki. Ezzel utalni lehet a gazdálkodás
belterjességére (intenzitására) is;
• hasonló fogalom az ű ű mint
pl. a terület és az állatlétszám viszonya,
az egy állatra vetített terület nagysága
stb. A kiszánútásához általában szá-
mosállatra (szá. = 500 kg ő
ű haszonállat) átsZánútott
adatokat használjuk.
A fenti fogalmakon alapuló és az arányo-
kat jól ő ő és mutatószámok
gyakorlati megítélése a ő szerint
ajánlható:
Tömegtakarmány-termesztés
• ű betartani a biogazdálkodás ta-
és állat-
tartásában a kiegyensúlyozott állateltartó
képességet mutató mintegy l szálha érté-
ket ő határértékek = max. 1,3
szálha, ill. min. 0,7 ha/sz.).
• Az intenziv takarmánynövény-termesz-
tést és állattartást jellemzi a max. 2,0
szálha, ill. min. 0,5 ha/szá. érték.
• Az extenz{v, ő állapotot jellemzi a min.
0,7 szálha, ill. max. 1,5 ha/szá érték.
A tömegtakarmány-termesztés igen sok
makró- és mikrohatású ökológiai ő je-
lent a biogazdáikadók részére, különösen,
ha a "pillangós-gahonaféle" növénytársí-
tást vesszük példaként.
Pillangósok és füves
keverékeik
(többéves ültetvényben)
A biotermesztésben a pillangósokat egyre
inkább a kiválóan ő ő fu ves keveré-
keikben alkalmazzuk -az ismert ő és
ő kihasznál<í.sa érdekében, de ter-
mészetesen hazánkban még mindig a ő veté-
s ű pillangósok termesztése a ő
Az egyes növények ő részletezésé-
nek ő váza és a közölt táblázatok Antal Jó-
zsef publikációi ( 1987., 1992.) nyomán
készültek. A pillangós takarmányok ő
ségél külön kiemeli, hogy magjuk keresett
termék a világpiacon. ő ki-
látásait núndenkép pen javíthatja, ha a- régeb-
ben általános- gazdasági aprómagtennesztést
ismét felkaroljuk. Kiváltképpen érvényes ez a
biogazdálkodásra, ahol a ő
núndez ő szerepet tölthet be.
Lucerna (közönséges vagy kék
lucerna)
(Medicago sativa; valamint tarkavirágú lu-
cerna, Medicago falcata L.)
Általános jellemzés: Tem1esztésének, terü-
leti ki teljesztésének legfóbh indoka, hogy kivá-
ló ő ű takam1ány, amely Magyarorszá-
gon területegységre vetítve a ő legtöbb
(mintegy 2 t/ha) fehérje tennelésére képes.
109
Pillangós noyények hatása
Gyomok elleni
védekezés
örnyékolössol
és kaszölössal
Talajszerkezet
javítösa
örnyékolössal és
gyökérszövedékkel
Védelem a
szél· és a
vízerózió
ellen
Humuszgyarapítös
a levél· és gyökér·
tömeggel
a
mélygyökerek hotösöra
termesz·
tésG tomeg-
takaimöny
biztosftösa
Rejtlizködési
ő o
hasznos
rovarok
szömöra és
méhlegelli
Nitrogén megkötése
ő
a töp·
anyagok kimosódösöt
A szerves és ösvönyi töp·
anyagok felvehet6ségének
jovulösa
Töpanyagfeltönls
az oltolajból
Gazdasági ő a jövóben is a ta-
kannányozásban és a ő
betöltött fontossága, valamint talajvédelmi,
talajgyógyító képessége adja. Ennek alapján
ő a piaci igények függvényében
elérheti a szántóterület 8-9%-át is (nagy állat-
létszám esetén l 0-15%-át). Kiváló nemesített
fajtáinkon kívül a biogazdálkodásban érdemes
a régi magyar tájfajtákat figyelembe venni,
mint pl. a "nagyszénási" (vékonyszárú, na-
gyon leveles); a "szarvasi" (vastagabb szárú),
a" bánkúti" (dúsan bokrosodó) lucemát
Talajigény: A meszes, mély ő ű
és jó kultúrállapotú, középkötött talajokon
díszlik a legjobban. Megterem minden jó
kultúrállapotú, vízrendezctt, jól ű ő
réti talajon, az öntéstalajok nagy részén és a
humuszos homokon is. A tartósan magas ta-
laj vízállást (ún. "lábvizet") nem ű
Éghajlatigénye: ő ő
leteket is kibír. Hó alatt elviseli a -40°C-ot
is. Össze! és télen 15-20 cm-cs növedékkel a
fagyot jobban ű Tavasszal -5°C-on az új
hajtás elfagy, de újra hajt. Fény- és vízigé-
nyes növény.
11 o
BIOGAZDA 2.
TAKARMÁNYLUCERNA· TELEPÍTÉS
Csíraszám:
Gabonasoros
1200 db/m
2
vetés
Szórt vetés 6-700 db/m
2
Takarónövény:
tavaszi árpa
300 db/m
2
borsó
6-700 db/m
2
ű
5-600 db/m
2
ő Az ő
igényes, jó ő i a kalászosok. Ta-
vaszi ű lucernának bármely kalá-
szos lehet az ő az augusztusi
ű ő árpa vagy korai ő búza,
de lehet repce vagy len is.
Burgonya, cukorrépa, kukorica, naprafor-
gó, egyéb pillangós vagy hüvelyes szántóföldi
zöldségféle ne legyen az ő
ő A lucerna jó alapozó
ű és igen jó magágyat kíván.
Ha tavasszal telepítjük, az alapozó talaj-
e Zifkészítés gabanák és egyéb nyáron betaka-
rított növények után jó ő ű tarlóbukta-
tás ból, ő nyári talajmunkából és el-
munkált ő mélyszántásból álljon. Az ő
szántással ő talajokat ő si-
mítózzuk, és ezt ő kombinátorral
úgy aprítsuk, hogy 2 cm alatt minél jobban
tömörített, szerkezetes magágyat kapjunk.
A nyári telepítés alá a talajelóK.észítést
már az ő ő
kell elkezdeni. Középkötött és kötött tala-
jon, ha ő gabona az ő kívána-
tos, hogy azoknak is korán lekerült ő
ménye legyen (pl. ő
Tápanyagellátása: A lucerna tápanyag-
igényes növény. Az istállótrágyát és mész-
trágyát jól hasznosítja, s ő a kötöttebb és
a laza humuszban szegényebb talajokon kí-
1300 db/m
2
aug-ban ő
öntözés 10-15%-kal
ő
7-800 db/m
2
--------- --------------
4-600 db/m
2
! aug-ban önt. laza talajon
vanJa meg lllindenkm alaptrágyaként A
szántóföldi ő szerint a tápanyag-
szükséglet lOO kg lucerna szénára számítva
2,7 kg N; 0,7 kg P20s; 1,5 kg K20; 4,8-5-6
kg Ca O. E bból a N-t részben a gyökérgümóK.-
kel ű éspedig az öntözetlen lucerna mint-
egy 2/3-át, az öntözött lf2-ét vagy l/3-át.
ő csapadékos idóben kevesebb, szá-
razabb ő több N-t ű A lucernaállo-
mány tápanyag-pótlására jól felhasználható
-az istálló- és a hígtrágyán kívül -a min(5-
sített "Biofert" trágyalé, ő kora ta-
vasszal, vagy kaszálás után l 000-1500 l/ha
javasolható. A mésztrágya-szükségletet a te-
lepítés ő talajvizsgálattól ő kell
megállapítani. Az átlagos adag 2,5-4,0 t/ha
égetett ő ő Álló lucernára -
mészhiány esetén - télen 0,3-0,5 t/ha ő
ő vagy péti mcszet szórhatunk ki.
Te lepitése és fajtái: Kék és tarka virágú faj-
tákat termesztünk A telepítés adatait a követke-
ő táblázat tartalmazza. Kötöttebb és középkö-
tött talajokon gyakoribb a tavaszi telepítés, va-
lamint a lazább talajokon, homokon, valamint
az öntözésre berendezett talajokon rendszerint
az augusztusi telepítés az ő
Az utóbbi idóben újból ő került -
különösen a biogazdálkodásban -a lucerna
ű társítás kérdése. Ez több gazdálkodási
szempontból ő
Tömegtakarmány-termesztés
• a társítás nagyobb szárazanyagtermést
ad, mint a tiszta lucerna- vagy ű
• könnyebb szénát készíteni, mint a tiszta
ő s ő a levél veszteség;
• könnyebben silózható, mert a füveknek
tágabb a C: N aránya;
• a társítás jobhan ű ri a lcgeltetést, kisebb
az állatok felfúvódásának veszélye;
• ő is ő hatású.
A társításokban, az ökológiai viszonyok-
tól függ6en, a csomós ebír (Dactylis glome-
rata), a ű csenkesz (Festuca arundina-
cea), a réti csenkesz (Festuca pratensis) ját-
szik fontos szerepet. Kiváló társnövény Ie-
het még a magyar rozsnok (Bromus iner-
riüs). A magyar rozsnok a Róna kúszólucer-
na-fajtával a legutóbbi kísérletekben a leg-
jobb legeltetési eredményt adta.
Ápolása: Kora tavasszal, ő a gyö-
kértörzs (rizóma) hajtani kezd, a gyökér-
nyak körüli tömött talajt fogassal lazítsuk,
hogy légjárhatóbb legyen.
Gyomgyérítést vetés cl6tt, vetés után, me-
chanikai úton (lehetó1eg este, éjszaka), majd a
kelés után, a nyugalmi id6szakban pedig ka-
szálással és a helyes telepítéssci végezhetjük.
Az ő megcl{ízése végett már
vetés után, de még kelés cl6tt védekezzünk.
Álló lucernában az arankás foltokat lombper-
ő irtsuk. A takam1ányluccrnát a rovar-
kártevffk ellen a ő biomódszcrckkel
védhetjük meg: vincellérbogár és ormányo-
sok ellen speciális árkolással, valamint ta-
vasszal pulyka, gyöngyös jártatásával; a lu-
cemabogár és Iucernaböde ellen az áprilisi
hálózás a déli órákban, valamint a lárvák
pusztítására a kaszálás utáni tövisboronálás
hajnali vagy kés6 esti órákban. Minden kár-
tev{) ellen védekezhetünk a Biokultúra
Egyesület feltételeiben ő javasolt és
megengedett ű és hatóanyagú keze-
lésekkel (lásd a Biogazda l. és a jelen kötet
ő fejezeteit). ű szolgálatot te-
het még az ún. Manninger-féle rovarfogó is.
Betegségei: Baktériumos betegségei a
baktériumos hervadás, a baktériumos szár-
foltosság és a baktériumos levélsárgulás. EI-
Ienszerük az ellenálló fajta. Vírusos beteg-
ség a lucernamozaikvírus. Betegségei ellen
szintén a Biogazda l. (23. old.-tól) és ezen
111
könyv növényvédelmi fejezetei szerint vé-
dekezhetünk.
Öntözéssel meggyorsítható a növedékek
fcjl6dése, ő a kaszálások száma és a
hozam is. Sok év átlagában 25-30% többlet-
termeléssei számolhatunk. Az öntözés az el-
s() évben a leghatékonyabb. A talaj típusától
és a talajvíz mélységét61 ő a szüksé-
ges vízadag 50-90 mm.
Magfogás tnkarmánylucemáról. Az új
ű lucerna els() növedéke tavasszal
meghagyva nemcsak a növény legyökeresc-
dését javítja, hanem alkalmas arra is, hogy
magot fogjunk róla. Ilyen lucernában - jó
kultúrállapotú talajon- még kevés a kártev6.
A feltörés évében a takarmánylucerna
akkor hagyható meg magnak, ha gyommen-
tes, ha nem túl buja, s az oldalsarjak nem nö-
vik túl a virágzatokat Az öreg lucemát is
szakaszosan virágoztassuk!
A magtermés betakarítása. Amikor a csi-
gák 75-80%-a feketésbarna, a mag sárga és
kemény. A maglucerna betakarítható 2 me-
netben. A renden száradás veszteséggel is
járhat, ezért a rendeket egy idó'ben több spe-
ciális, vagy célgéppel úgy csépeljük, hogy
1-1 szakaszt 2-3 nap alatt elcsépelünk. A
magtermést az ő után forgatással
szárítani kell. Betonozott téren, l 0-20 cm-es
vastagságban elterítve, forgatva szárítsuk. A
káros gyommagvak mágneses tisztítóval és
szeparátorral távolíthaták el. Káros gyo-
mok: aranka, szádor, vándorvirág, lándzsás
ű útszéli zsázsa és vadsóska-fajok.
Betakarftás. A lucemát általában 4-6
cm-es tarlóra kell vágni és az ő kaszálás-
kor nem szabad mindig bevárni a zöldbim-
bós állapoto!. Kedvez() tavaszokon a ű ű
állományban az alsó levelek már zöldbim-
bós állapot el{ítt lesárgulnak, sok esetben Ie-
hullanak. Mihelyt a legalsó levelek sárgulni
kezdenek, a betakarítást meg kell kezdeni.
A második kaszáláskor is e16fordulhat a
zöldbimbós állapot e16tti levélsárgulás. Az
esetek többségében azonban már a második
kaszáláskor annyira csökken a hajtások szá-
ma, hogy a ritkább lucernaállvány nem tudja
beárnyékolni az alsó leveleket, így a lucerna
zöldbimbós fejlettségi állapota megvárható.
A ő kaszáláskor az állomány rendsze-
rint még tovább ritkul, így nincs gond a leg-
112
ő fejlettségi állapot meg várá. ára.
Általános kl a zi kus szabály, hogy a lucerna
gyökértörzsének ő íté e, tápl átá a, záraz-
anyagának gazdagftása célj ából évente egy-
szer a lucernát teljes virágzásában takarft uk
be. Erre a célra több szempontból i. a l g-
jobb a lucerna ut olsó kaszá lását vála. ztani ,
ami után 10- 15 cm-es sarjút hagyva menj n
a télbe a növény.
A ő vizsgálatok azt mu-
tatj ák, hogy a fehérjék mennyi sége és ő
·ég (aminosav-tart alom, biológiai ért ék) a
zöldbimbós állapotban a legkedvezó'bb, a
ő fázisban romlik.
A LUCERNA BELTARTALMÁNAK VÁLTO-
ZÁSA A BETAKARiTÁS Ő
FÜGGÖEN (SCHMIDT, 1973)
F•jtettaegi Nyersfe-
· •. Nyers-
Ő hárfe, "/o rosi, o;. zsír,%
·-
-
Zöldbimbós
23,37 27,9 1,8
10 %-os virágzás ' 17,94 34,0 1.5
Teljes virágzás 15,86 35,4 1,4
A jókor betakarított lucerna több f hérjét
szolgáltat, mint egyéb (pl. hüvelyes) nö-
vények. A lucerna kaszálására az alt ernáló,
n m zúzott vágá. felület t okozó, ő
vel felszereli kaszák a legalkalma abbak.
Felhaszuáltísi és tartós ftúsi mótfok:
• zöldetetés,
• szénaként felhasználás,
• rjeszté. ·. tartósft á. ,
• ű feldolgozás.
Lucemaszéua készftése
A lucernaf )használás ő módja. A
szárft ás ő részben az ő i i-
szonyoktól, részben p di g att ól fü gg, hogy
mi lyen mód zert választunk.
A régi ki para zti gazdaságokban ki ala-
kult alapeljárások (kaszálás, renden szárí-
tás, petreneézés, kazalozá ) a jeleni gi ki -
üzemekben továbbra is alkalmazhatók. Ná-
lunk kevésbé, külföldön - fó1eg c apadékos
vidéken - ma is használatos elj árás az ún.
nyársas szárftás. Érdeme lenne ezt a mód-
. z rt pl. dunántúli ki üz mekben fellend(teni.
BI OGAZDA 2.
Szénabálázás
A gépesttett szénakész{t és ő változata
a KUND-féle h ng r s mód z r volt . A . ő
nyegr nd ka zálá és fonnyasztás ut án a
sillagkerekes rerulsodr6kkal hengeres n n-
deket alakít ott ak ki . A hengerekben általá-
ban ő körülmény k között, d el ggé
ki egyenlít tl enül 20%-o n dv égiarialo-
mig ki szárad a lucerna és az gyéb szála ta-
karmány. A zénát ő kocsi kkal
gyífjtött ék össze.
A f ejlett ebb bálázásos betakarítás al a
renden szárított lucernaszénál vagy kisbálá-
z6val, vagy 6riásbá/áz6val tömörítik ö sz
és kazlakba rakj ák. Munka zer ezési zem-
pontból ez a módszer már haladás, de a zá-
rítás ő bi zonyt alansága é ő
miatt a tápanyag e ·zt · ég a hagyományo
zárít á. éval ő Az óri ásbálázók
200-300 kg-o bálákat ké zíten k. henger
vagy tégla alakú óri ás bálák zervezé i
szempontból nagy ő jel ni enek és
gyor an el zá ll í t va az újrasarjad zá t nem
akadályozzák, de a betakarfi á i ve zteség
vál tozatl anul nem csökken.
Tömegtakarmány-termesztés
-----
A ő szénakész{tés alapelve az,
hogy a lekaszált anyagot 40-45%-os nedves-
ségtartalomig szántják, majd vagy szálas,
vagy bálázott formában kazlazzák. A légdu-
gós kazlakat rakják a ventilátorral egybekötött
prizmarácsra. A kazlakat általában 20m h osz-
szúra és 12-14 m magasra kell tervezni. Ezt a
magasságot legalább 3-4 napon át naponkénti
rétegezéssei kell kialakítani úgy, hogy a dugó-
kat naponként húzzák nundig feljebb. Hason-
ló kazlat lehet építeni kisbálákból is.
A ő szárítás általában környe-
zeti ő történik, de. vannak próbálkozá-
sok elffmelegített ő is. Környezeti
szempontból ő ő ő
használni. A szénakészítés ú jabb módszere az
ún. szekrényes vagy pajtás ő eljá-
rás, pl. napkollek1orral kombinálva.
A lucema erjesztéses tartósftúsa
Az erjesztéses tartósítás ő
• kisebb a tartósítási veszteség, nunt szé-
nakészítéskor;
• kevésbé van az ő alakulásához kötve;
• több karotint tudunk megmenteni, nunt
szárításkor;
• az állat elé juttatás jól ő
A lucerna a nehezen ő takarmá-
nyok csoportjába tartozik és ezért erjeszté-
ses tartósításakor különlcges gondosságot
kíván, ugyanisjavftani kell a természetes er-
ő Ezt különféle módon ér-
hetjük cl:
• fonnyasztással és kétmenetes betakarí-
tással,
• adalékanyagokkal,
• fonnyasztás és az adalékanyagok kombi-
nációjával,
• helyes, 1-3 cm-es szecskaméret beállí-
tásával,
• állandó, ő tömörítés, majd a fóliás le-
zárás révén a ő kiszorításával és az
anaerob erjedés biztosításával.·
Fonnyasztás: Hatására ő az ozmózisos
nyomás, és ezt a ő baktériumok
jobban elviselik, mint a vajsavtermeló'k. Így
ő d takarmány tejsavtart alma, anu tartósít-
hatja az erjesztett anyagot és csökken a ká-
ros vajsav- és ecetsavtartalom. A fonnyasz-
tás hatására bizonyos mértékig ő a sejt-
113
nedvben a cukortartalom is, ami ugyancsak
segíti az erjedést.
Az ő arra ügyeljünk,
hogy 40%-nál nagyobb szárazanyag-tarta-
lom esetén már a tejsavbaktériumok mú'kö-
dése ő csökken. A 20-30% szárazanya-
got tartalmazó erjesztett szálastakarmányt
szilázsnak, a 30%-os szárazanyag-tartalmat
meghaladót pedig szenázsnak nevezzük. Az
erjesztett takarmányok készítésénél fontos
feladat a lucernafonnyasztás módja és a lu-
cerna-víztartalom csökkentési ütemének is-
merete. Az ő napsütéses ő
ban 24 órásfonnyasztás után ő
kezelésnél már ő a szenázskészítésre
alkalmas szárazanyag-tartalom.
Az erjedést ő anyagok közül a
nagy szénhidráttartalmú anyagok jöhetnek
ő szóba. Ilyenek a cukor, a me/asz,
az édes és ű savó és az abraktakar-
mányok. Az ő során nagyobb mértékben
az abrakos lucemaszilázs készítése terjedt
el. Ekkor annyi szárazabrak-keveréket ada-
golunk, hogy az összekevert anyag száraz-
anyag-tartalma 30% fölött legyen. Ez a
mintegy 18% szárazanyagtartalmú lucerna
esetében 15%-os ű szárazkeveré-
ketjelent, amelynek 60%-a abrak, 40%-a pe-
dig egyéb, az erjedést és az állat emésztését
károsan nem befolyásoló (kukoricacsutka, da-
ra, szalmaliszt stb.) anyag. Újabban próbál-
koznak a maláta bekeverésével az abrakba.
A biológiai tartósítószerek az erjedést
ő anyagok, pl. a különféle tejsavter-
ő baktériumok, és az ő készült ké-
szítmények (pl. a Probios és Lactiferm ké-
szítmény-családok). Az olyan nehezen er-
ő takarmányhoz, mint a lucerna,
ő vízoldható szénhidrátra is szük-
ség van, ezt ű melasz, vagy gabona
+ ő enzim (pl. maláta) adago-
lásával érik el. A besilózott takarmány pH-
értékét savadalékokkal úgy állítják be, hogy
csak a ő baktériumok tudjanak
tevékenykedni. Ehhez régebben szervetlen
savakat, az utóbbi idóoen pedig szerves sa-
vakat használnak. Ezek közül is kiterjedten
alkalmazzák a hangyasavai és a propionsavat.
A fonnyasztás és az adalékanyagok
együttes használatán alapszik a kétmenetes
erjesztéses eljárás. Ebben az esetben a bizo-
114
BIOGAZDA 2.
Rotációs fOkasza munkában
nyo kockázatot ő fonnya ztást kap-
csolják ös ze az adalékanyagok c ökkentett
mennyi égével.
Legáltaláno. abban a fonnyasztás + han-
gyasav vagy . ói alkalmazása terjedt el. Az
erje. ztéscs tartósítás valamennyi változatá-
nál nagyon fontos a beterrneh anyag szecs-
kázása, tömörftése ésf6/iávaltakarása, a le-
ő kiszorítása, akár kétfal ú, ún. áthajtó . i-
lótérben, vagy egyéb zárt silóban. Újabban
nagyüzemben szögletes nagybálázóval (Vi-
con) és sav-adagolással bálasúlázsi is ké-
sz(tenek. A kisgazdaságokban ő , ha
az ilyen bálákat, 2-3 heti . zükséglelet ő
adagokban, szorosan egymá mellé rakják
és fóli ával lezárják. Ezekben a gazdaságok-
ban is általában ő ny(Jik falsilók
építésére, vagy néhány m
3
-es fó li azsákos
si lókészftésre.
Vöröshere
(Trifolitun praleuse)
Talajigéuye: A Dunántúl és É zak-Magyar-
ország barna ő a ő ekély
t ő ű erodált talajoknak a növénye.
Általában nem igényli a mély ő
vi zont vízigénye ő , ezért ha a ta-
laj sekélyebb ő ű vízháztart á a le-
gyen ő
A ernleges körüli é 4,5 pl l-ig esetleg
savanyú talajokon i term ő de 6 pH
alatt mésztrágyázá a már indokolt. Me ze
c. ernozjomon vagy réti talajon is megterem,
ha az ő zako szárazságokat öntözés el
mér ék ljük.
Igényes a talaj kultúrállapotára. Fonto-
sabb és alkalma vöröshere fajták: ő
M., Táplánszentkereszti, Hungaropoly, Tá-
pió tetrapolid KT, Junior diploid.
Éghajlatigéuye: A párá. abb, csapadéko-
sabb és mérsékelten meleg ő a ő
nyösebb. Kelé éhez, kezdeti ő c ő
kíván. A teletjól bCrja, -20° -ig még a hómen-
tes fagyokra em ritkul meg. Az Alföld zára-
zabb, ő ő át mérsékeltebb Il o-
zamával ő a második nö edék jelzi.
ő A vörö h rét a kla zi-
kus cukorrépa-, burgonyatalajokról az ut ób-
bi évti z db n ki zorftotta a luc rna. A gyen-
gébb ő többnyire kalászo az
ő Utána, ha van ő jó ta-
Tömegtakarmány-termesztés
-----
VÖRÖSHERE VETÉSE
Vetési ő lll. 1.--IV. 15. 2-3·c-on csírázik
VIli. 1-20.
Sortávolság 12 cm
h. --
vet elo a meg-
osztott sorokban:
2 sor vöröshere,
'--
2 sor füfaj
Vetésmélység 1-2 cm
--
Vetési csíraszám:
tisztán

tav. árpa-
--
+ tav. árpa, 250
takarónövénnyel cs/m
2
+ réti komó-
csin, 1500 cs/m
2
vagy olasz perje
i
100 cs/m
2
Ezermagtömeg
vöröshere 1,4-1,9 g
2,5-2,8 g
tavaszi árpa 35-42 g
--
réti komócsin 0,45 g
olasz perje 2,10 g
Beálló növényszám:
1. év 400 növtm
2
12.év200
átl. tiszta vetésben
növ/m
2
--
A vöröshere csírázóképessége:
l. o. = 85%; ll. o. = 80%
lajmunkára, ő búza következhet, a tava-
sziak közül pedig a pillangósok kivételével
bármely szántóföldi növény. Önmaga után 4
éven belül ne következzék.
ő A tarlóhántással és a
hántott tarló ápolása után a 20-25 cm-es ő
szántással az ű igényét kielégít-
hetjük. ő lekerült ő után az
. ő szántást a gyökér- és szármaradványt
aprító tárcsázás ő meg. Sík területen az
ő szántást munkáljuk el, ő területen
csak akkor, ha a Iejtéssei párhuzamosan
szántottunk.
Jó ő ű magágyat kíván, ezért ta-
vasszal a simítózás után vagy kombinátor-
ral, vagy forgóboronával és ű ű henger-
rel készítsünk ő tömött, de szerkeze-
tes, jól elmunkált magágy at.
Tápa11yagellátása: l 00 kg széna 2,3 kg
N-t, 0,5 kg P20s-ot és 2,0 kg K20-ot von ki
a talajból.
Telepftése. Vetési adatait a táblázat tartal-
mazza. A tavaszi árpa nem a Iegmegfelelóbb
ő mert az árpa kombájnolása, a
115
termény lehordása, a szalma lehúzása stb. ta-
lajtiprással jár, ami a vörösherét is ő
sen megritkítja, de mégis ez a legelterjed-
tebb. A tapasztalat szerint, az elvetett mag
50%-a kel ki, és a kikeit növényeknek is az
önritkulás miatt csak 50%-a marad meg a
második évre.
Augusztusi vetése ott indokolt, ahol júli-
us 20-ra a kalászost betakarítják és utána az
ő függetlenül is jó magágyat lehet
készíteni, továbbá, ha az elvetett vöröshere
augusztus végéig kikel. A ő évben
kétszer kaszálható, sa ő évben is
teljes ű a vöröshere, ha a növény ápolá-
sát nem hanyagoljuk el.
Ápolása: Mechanikai ápolása az áttele-
lés utáni ű fogasolásból áll, ami tö-
möttebb talaj esetén jelent ő
Ha tavasszal felfagyást észlelünk, hen-
gerrel j árassuk meg!
Betegségek: A herefélék herefoltosságát,
valamint rozsdáját korai kaszálással meg-
ő A gyökérvész ellen hatásos a ta-
laj légjárhatóságának növelése fogasolással
és mésztrágyázással. A lisztharmat ellen a
kéntartalmú szerek a hatásosak. Gyakori a
fuzáriózis, vírusbetegsége a virágzöldülés.
ő ő lucernabö-
de, vincellérbogár, somkóró-bagolypille.
(Gyomgyérítést és a ő elleni biové-
dekezést lásd a lucernánál.)
Öntözés: A takarmány-vörösherét az el-
ő növedék levágása után, amikor a gyökér-
törzsön az ő hajtás megjelent, ő ű
öntözéssel 50-60 mm vízadagig öntöz-
hetjük. Ez a takarmányhozamot ő
növeli, esetenként meg is duplázza.
Betakarftása: Évente kétszer kaszálható.
Az ő kaszálásra bimbózáskor, a második-
ra a virágzás elején kerüljön sor. Kétéves
növény, de ő körülmények közölt a
harmadik évben is jó termést adhat. A 8-9
t/ha-os zöldtömeget meghaladó termésének
rendben szárítása külön felkészülést kíván.
Fehérhere
(Trifolium repeus)
A fehérherék közül a közönséges és a nagy
ű vagy lódihere a ő
116
Alacsony ű minden ő
hez jól alkalmazkodó faj. ő indáinak
ő tiprásálló, és nagyfokú újraki-
hajtási képességgel az állomány gyorsan zá-
ródik a kopár részek felett.
Talajigé11ye: A középkötött és a kötött
talajok növénye. Ne vessük gyengén humu-
szos és futóhomok, továbbá szerkezet nélkü-
liszikes talajokba! Magtermesztésre csak jó
kultúrállapotú talajok felelnek meg.
Éghajlatigé11ye: Évi csapadékigénye
600 mm. Ennél szárazabb körülmények kö-
zött öntözést kíván. A Nyugat-Dunántúl és
Észak-Magyarország szántóföldi növénye
ő
Elóveteméllyei: A kalászos ő
nye. Feltörése után tavaszi kapás következ-
zék. Nem következhet utána pillangós virá-
gú növény. Önmaga után 3-4 évre ő
ő Alapozó ő
tése tarlóhántásból és tarlóápolásból álljon.
Az októberi ő szántást munkáljuk el.
Magágyát kora tavasszal sekély lazítással és
tömörítéssei készítsük ő
Tápa11yagellátás és vetés: A vetési ő
III. 10-20., sortávolság 24 cm, a többi adat
ő megegyezik a vörösherénél leír-
takkaL Öntözött körülmények között a Jódi
herét magfogásra telepíthetjük szálfüvekkel
is. Az ő két évben takarmányként majd a
harmadik és negyedik évben magfogásra
hasznosítjuk
Ápolása: Gyomgyérítés és kártevó'k elle-
ni ő a lucerna-ápolásnál leírtak
szellemében és módszereivel.
Öntözés: ő öntözésre alföldi vi-
szonyok között van szükség. Lódi herét a te-
lepítés évében 2-3 alkalommal 30-30 mm
vízzel, ő években pedig az ő nö-
vedék levágása után öntözzük
Betakarftás: A-telepítés évében a fehér
heréket takarmányként hasznosítjuk A lódi-
here többször vágható, rnint a közönséges
fehér here. A második ő a közönséges fe-
hér here ő növedékét, a nagy ű fehér
here második növedékét hagyjuk meg mag-
nak. A fehér here magját betakarítani megle-
ő nehéz. A nagyobb pergési veszteség
elkerülése végett hajnalban, vonódott álla-
potban kell a beérett virágzalot "l ef és ülni",
a második menetben csépelni.
Korcshere
(Trifolium hybridum)
BIOGAZDA 2.
Mind a vörös, mind a fehér heréhez hasonlít,
hosszú ű ő körülmények között
4-5 évig is kitart.
Öntözött körülményekben, ill. füveshere
keverékekben van ő ugyanis
a nyirkosságot és a magas talajvizet jobban
elviseli, rnint a vöröshere.
Ta/ojigé11ye: A talajra nem igényes, ha az
nem túl sovány és ő nedvességet tar-
talmaz, sikeresen ő Leginkább a
kotus talajokra való.
Éghajlatigé11ye, ő ő
készftése, tápollyogellátása, vetése és ápo-
lása: hasonló a vörösherénél elmondottak-
kal. Kevert állományból (vörös vagy fehér he-
réve!, ill. réti komócsinnal) szénát elég ű
készíteni, de tudni kell, hogy az állatok egyma-
gában nem szívesen fogyasztják
Fehér somkóró
(Meliloúts a/bus)
ő meszes homokta-
lajokon (Duna-Tisza köze), továbbá karbo-
ná tos, humuszban szegény, sekély ő
ű talajokon van. A rozsot ő meszes
talajok növénye.
Éghajlatigé11ye: Keléséhez és gyökere-
sedését ő ő kezdeti ő csa-
padékot kíván. A telet jól bírja.
ő Az ő
igénytelen. Termesztésének csak ott van je-
ő ahol a növények választéka korlá-
tozott, és a somkóró beiktatásával, a vissza-
maradó tarló- és gyökérmaradványokkal a
gyenge ő ű talaj szervesanyag-
és nitrogéntartalma ő Zöldtrágya-
ként is számításba jön.
Két kalászos közé ő növény, de
utána, ha az egyéb feltételek is kedveznek,
következhet burgonya, cirok, ű
vagy szántóföldi zöldség. Kemény héjú, el-
ő magjai az utána ő kultúrákat
szennyezhetik.
ő vetés: Általában hason-
ló a vörösheréhez. Rozsra, esetleg búzára ta-
vasszal akkor vessük rá, ha növényszámuk
Tömegtakarmány-termesztés
"
nem haladja meg a 200 ő -t. A ő
vénynek vetett rozsot október 5-15. között
vessük, hogy ő ne bokrosodjék meg,
különben szárazabb április esetén a somkóró
nem tud ő
Ápolása: Mechanikai ápolást nem kíván.
A ű ű beállt somkóróban az ő beár-
nyékolás rniatt nincs ő gyomosodás.
Betakar{tás: Kétéves, ill. ő vetéssei
másfél éves növény. Takarmánynak közvet-
lenül a virágzás ő kell vágni. Szára fáso-
dik. Ha takarónövénnyel vetjük, az ő év-
ben augusztus végén, szeptember elején
egyszer, tiszta vetés esetén kétszer kaszálha-
tó. A második évben kétszer kaszálható. Ter-
mése 6-12 t/ha széna. Mi ndenkor l 0-12 cm-
es tarlóra kell kaszálni, különben rosszul
sarjad. Kumarintartalma miatt nem rninden
állat fogyasztja szívesen és ezért zsengén
(kb. l m-nél alacsonyabb állapotban) ne is
vágjuk.
Baltacim
(Ouobrychis viciaefolia)
Talajigéuye: A sekély ő ű erodált
és ő gyenge ő ű talajok ta-
ő ő takarmánynövénye. Meszes
altalajt kíván. ő barna ő
jokon is. Ismert fajtái: Kompolti, Mátrai.
BALTACIM VETÉSE
Vetési ő
1111. 15-20.
(lll. 1-15.) Hámozatlan
-i 2 cm
(berés)
Vetésmélység 2-3 cm
'

Csíraszám 800 db/m
2
20%-os önritkulás,
gyengébb talajba
1 OOO csírát vetni.
Ezermagtömeg:
hámozatlan 18-21 g
+
hámozott 12-114 g
l
csírázóképesség: l. o. = 82%; ll. o. = 78%;
hámozott: l. o. = 90%; ll. o. = 80%
117
Éghajlatigé11ye: Keléséhez, gyökerese-
déséhez csapadékot kíván, termésnagyságát
a májusi és augusztusi esó'k határozzák meg.
Nyáron melegigényes, a teletjól bírja.
ő Kalászosok legyenek az
ő Nyáron feltörve következhet
utána ő kalászos, ő feltörve pedig ta-
vaszi növény. Önmaga után3-4évre vessük.
ő Hasonló a vöröshere
tavaszi telepítéséhez.
Tápa11yagellátásbaft foszfor- és kálium-
igényes, nitrogénre érzékeny.
Vetése: Az adatokat a táblázat tartalmazza.
Ápolása: Gyomirtásra mechanikailag a
vetés ő és a kelés utá,n van szükség. Min-
den, a lucernánál felsorolt gyomnövény ter-
ő ízrontó. (Védekezés a lu-
cernáéhoz hasonló!)
Betakarltás: A Dunántúlon a jobb ter-
ő ű barna ő a máso-
dik évben 3-szor is kaszálható. Hasznosítási
módja ott az ő évben ő kaszálás; a
harmadik évben az ő növedék lekaszálása
a másodikról magfogás.
A gyengébb ű észak-ma-
gyarországi ő talajokon rendszerint két-
szer, júniusban és augusztus végén kaszál-
ják, 4-6 évig terem. Második növedékét
szokták legeltetni is. A virágzás kezdetén
kaszál va szénahozama évente 6-8 t/ha.
Nyúlszapuka
(A11thyllis vulueraria)
Talajigéuye: A gyengén humuszos, rosz-
szabb vízgazdálkodású homoktalajok, to-
vábbá a sekély ő ű kavicsos talajok
növénye. Mérsékelten mészigényes.
Éghajlatigéuye: A szárazságot jól ű
de gyökere találjon az altalajban vizet. A
Dunántúl és Észak-Magyarország a ő
ő ai.
ő ő kétéves növény.
Takarónövénnyel vessük. A második évben
ad takarmányt. Kalászos után ő és is-
mét kalászos, esetleg tavaszi ű növény
követheti.
118
ő vetés: Hasonló a balta-
cimhoz.
Tápanyagellátása: A takarónövény táp-
anyagszükségletén felül foszfort és káliu-
mot igényel.
Ápolása: Takarónövényének betakarítá-
sa után is lassan ő Ha szeptemberre
kialakult ő állapota, október elején
legeltethetjük Áttelelés után ne fogasoljuk!
Mechanikai gyomirtására tavasszal, áttele-
lés után van szükség.
Betakarltása: Június elején, a virágzás
kezdetén, a ő kialakulása ő
kell lekaszálni és szénává szárítani, tömege
4,0-6,0 t/ha széna. Utána sarjúja még legel-
ő vagy alászántva javítja a gyenge ta-
laj termó'képességét.
Szarvaskerep
(Lotus comiculatus)
Talajigénye: A savanyú kémhatású barna er-
ő az öntéstalajok és a sekély ő
ű ő vagy erodált talajon, valarnint
a savanyú homokon is megterem.
Éghajlatigénye: Csapadékigényes. Az
évi 600-700 mm-es csapadékú Dunántúlon
az alpesi nyúlványokon, a dombvidéken,
ZaJában, ő és a Tisza-Sza-
mos szögben, az észak-keleti országrészben
öntözés nélkül, másutt öntözve ő
gazdaságosan.
ő Igénytelen, bármely nö-
vény után következhet, és 3-4 évig terem.
Legcélszerú'bb nyáron feltörni, és utána ő
búzát vetni. Önmaga után 4 évre ő
ő A gyökérágyra igény-
telen, a magágyra igényes. Az ő szántás
mélysége az ő tarló- és gyökér-
maradványaitól függ. Tömött, aprómorzsás
magágyat kíván.
Tápanyagellátásban foszfort és káliu-
mot igényel.
Vetése: A vetési adatai hasonlók a balta-
cimhoz, azzal a különbséggel, }Jogy a márci-
usi vetés mellett aug. 15-25. között is vethe-
ő és núndenkor + 50%-kal több ő
mennyiséggel.
BIOGAZDA 2.
Ápolása: Talaját, ha tömött, az áttelelés
után, de a sarjadás ő fogasolni kell. Öntö-
zése a ő kívüli területeken pl. az
Alföldön indokolt.
Betakarltása: Az ő évben szeptem-
berben virágzáskor, a második ő a virág-
zás kezdetén, május végén, június elején
egyszer kaszálható. ő vágva szénája ke-
ű Szénatermése 2,0-3,0 t/ha. Sarjúját
ő legeltetni.
Tarka koronafürt
(Corollilla varia)
Talajigénye: Az igénytelenebb ő nö-
vények közé tartozik, s így a lucerna ter-
mesztésére kevésbé alkalmas, gyengén hu-
muszos homokon, sckély ő ű ero-
dált talajokon ő Szikeseken is
megél, pH igénye 5,5-7,5 közötti. Nem ű
a magas talajvizet, a pangó vizet és a belvi-
zet
ű ő de kelé-
séhez nedvességet, gyakori kisebb esó'ket kí-
ván, hogy rnieló'bb kifejlessze gyökérzetét
Lassú ő a telepítés évében nem függ
össze az ő
ő ő Hason-
Jó a baltacimhoz.
Tápanyagellátása: Jó tápanyagfeltáró
növény. Viszonylag sok foszfort igényel.
Vetése: Az adatokat a táblázat tartalmaz-
za. Csak tisztán ő Takarást, ő
vényt nem ű
TARKA KORONAFÜRT VETÉSE
----------- --- -- - ---------t--·-- -----
Telepítés ideje tiV. 25-__v 10.
Sortávolság , 36 cm A so

rközt
ovi

Vetésmélység
Csíraszám
Ezermagtömeg
l
ben
..
---------·---f----

1-2 cm
330db/Jr
120 db/fm JÚ é
mag
ráz o
m1t
- l -
-------
mény hé-
s duzzadt
vakból csi-
ttnak szá-
60 %.
5-6 g
Csírázóképesség: l. o.= 85%; ll. o. =

80%: JI
-
· Tömegtakarmány-termesztés 119
·---------------------------
Ápolása: Lassan indul, kezdeti ő
elhúzódó és - különösen a vetés évében - a
gyomosadásra is érzékeny. Kelés ő és
után mechanikusan gyomirtsuk! Betegségei
és ő ez ideig nem ismertek.
Pimpó ő ő pimpinella)
(Pimpinella saxifraga)
ő igénytelen növény, sovány, száraz ta-
lajon lehet takarmánytermesztés céljából je-
ő A gyökere akár 2 rn hosszúra is
rnegnó11et, szára 30-60 ern magas. Miközben
száraz ő esetén az igényesebb nö-
vények elszáradnak, addig a pimpinella zöld
marad, levelei télen át sem halnak el és ezért
még ő ő is vágható, ill. ő
Trágyázást nem igényel, de meghálálja.
ő helyén van a sülevényes, fó'kép-
pen hornoktalajokon.
Mélyreható gyökereivel az altalajt feltár-
ja és gyökérmaradványaival hurnuszban
gazdagítja, tehát javítja a talajt, ami az utá-
veteményének ő válik. Miután ő
növény, vetésforgón kívül termesztjük Kora
tavasszal is ő de száraz ű vi-
déken és talajon célszerú'bb ő augusz-
tus végén, vagy szeptember elején vetni,
mert a fagy iránt nem érzékeny és ilyenkor
vetve, a talaj téli nedvesség ét jobban kihasz-
nálva, vetése jobban sikerül. Az ő vetés
azért is ő rnert a magja apró, tehát
csak sekélyen szabad alátakarni, rniután pe-
dig a tavaszi vetés idején a talaj ő rétege
gyakran száraz, a felületére vetett mag las-
san, vagy egyáltalán nem kel ki. ő
vénnyel vagy tisztán is ő ő
vényül ő vetés esetén rozsot, ha pedig az
említett hátrányok ellenére mégis tavasszal
vetjük, zabot használhatunk. Legcélszerú'bb
szórva vetni és tövisboronával alátakarni,
úgy hogy a mag ne kerüljön rnélyen a talaj-
ba. A 64% használati ű magból 35
kg/ha mag szükséges.
A pimpinella kezdetben lassan ő
és ő korában . is csak júliusban ő
annyira, hogy kaszálható, de ő ő
elején még egy termést ad, mely rendesen
jobb, mint az ő és azután még legeltcthe-
ő Kaszálóhasználat esetén gyenge termést
ad, mert sovány talajon nem ő nagyra és
azért ilyen viszonyok között inkább legeltet-
ni kell. ű ű takarmányt szolgáltat,
de zölden a juhok nagyon szeretik és még a
kórós szárait is megeszik, a szarvasmarha is
szívesen eszi. Egészséges takannány és a
tejelválasztásra is ő hat. Számsze-
ű adatok a ő nem állnak rendelke-
zésünkre, de azt tudjuk, hogy nem ad nagy
termést, viszont silány homokon -ahol nyá-
ron át és ő zöldtakarmány vagy ő
alig van- mégis megbecsülésre érdemes nö-
vény, mert az ilyen területek hasznosítására
nem sok termény között válogathatunk.
Másfél éves tennesztés
ő vetés)
Bíborhere
(Trifolium illcamatum)
Talajigéllye: A semleges körüli, gyenge ter-
ő ű talajokon is megél, pl. a keme-
ncsaljai Cser vidékein vagy kavicsos ő
laj on. Jobb körülményeket meghálálja, a
lábvizet nem bírja. Hideg, kötött talajba ne
vessük.
Éghajlatigénye: Melegigényes növény.
A tartós hideget, a hó nélküli -8°C alatti ő
mérsékletet ritkán vészeli át.
ő i: A gyenge termó'képessé-
ű talajokon rozzsal, burgonyával váltva ő

jobb ű növény. Az utóbbi eset-
ben kalászos után augusztusban vetjük, és
nu után júniusban lekerült, utána silókukori-
cát, 200-as FAO kukoricát, nyári burgonyát,
repcét, kölest, mohart, mustárt, olajrelket
vethetünk. Önmaga után 3-4 évre következ-
het. Takarmánykeverékben is ő
ő Nyári vetéséhez kalá-
szos után a tarló egymást ő 15 cm
mély, többszöri aprító megmunkálása és tö-
mörítése szükséges. Tavaszi vetéshez ő
szántsunk, és tavasszal hengerrel tömörítve
készítsük el a magágyaL
120
Vetése: A vetési adatokat a táblázat tar-
talmazza.
Ápolása: ő hogy felfagyás
esetén, kizöldülés ő hengerezzük.
Betakar{tása: Virágzás ő 2 hétig zöl-
den takannányozható. Hozama 8-10 t/ha.
Szénának nem való. Szára fásodik, molyhos,
rosszul szárítható. Az augusztusi ű áp-
rilis végén, májusban kaszálható, a tavaszi
ű júniusban.
BÍBORHERE VETÉSE
Terméshozó
növény
Ezermagtömeg 3,4-4 g 3,4-4 g
Egyéves termesztés
(tavaszi vetés)
Alexandriai here
(Trifoliwn alexandrimun)
5%
Nem télálló herefaj, a meleg és a nedvesség
iránt igényes, a szára könnyen fásodik, ezért
fontos, hogy ő idó'ben kerüljön felhasz-
nálásra. Egyszer és többször kaszálható faj-
ták vannak forgalomban. Igényelt ő
mennyiség: tiszta kora tavaszi vetés esetén
25-35 kg/ha, keverékben 15-25 kglha. A ter-
mesztés többi ő hasonló a bíborhe-
rééhez.
Szeradella
(Omithopus sativus)
BIOGAZDA 2 ..
A szeradelia egyéves pillangós virágú takar-
mány növény. A nemzetség több faja is is-
mert, de nálunk a közönséges szeradellafaj
termesztésével érdemes csak foglalkozni.
Zöldtermése fehérjében gazdag, nagyon
lassan ő {zletes takarmány, amelyet
a ő a felfúvódás veszélye nélkül szí-
vesen fogyasztanak. ő egyszer ka-
szálható, azt ő jól sarjad és még egy
ő legeltetéssei hasznosítható sar-
jút is ad. A biogazdálkodás ő kerülé-
sével ismét szóba jöhet termesztése nálunk.
Ökológiai igénye. A szeradelia a csapa-
dékos, mésztelen humuszos homoktalajok
takarmánynövénye. Fényigénye nem túlzot-
tan nagy, ezért ű a takarónövényt is. Hi-
ű ő képessége kiváló. A szárazságot vi-
szont még rövid ideig sem képes elviselni.
Külföldi kutatási eredmények alapján ter-
mesztésével telkesített láptalajokon is érde-
mes foglalkozni.
Vetésváltás: Az ő iránt nem
igényes. ő tisztán és tavaszi árpá-
val ő takarónövényes vetésben egya-
ránt próbálkozhatunk termesztéséveL Má-
sodnövényként csak öntözött viszonyok kö-
zött jöhet szóba annak figyelembevételével,
hogy ll 0-120 nap alatt ad betakarítható tö-
meget. A talajtermékenységre kifejtett,
összetett, 'jó hatását vetésváltással ű
hasznosítani.
Kiváló ő a burgonyának.
ő Laza homoktalajokon
kell kora tavasszal aprómorzsás ő
készíteni. Takarónövényes vetésnél is az ap-
ró magvú szeradelia ő szembeni
igényét tartsuk szem ő
Vetés: Tiszta vetésben 280-300 csírát
"
vessünk m- -enként gabona sortávolságra és
2-3 cm mélyre. Vetés után magtakaró fogas-
sal, ű ű zárjuk a talajt. A taka-
rónövények közül a tavaszi árpát válasszuk
300 csíra1m
2
értékkel és a tavaszi árpa veté-
sét kövesse arra keresztben a szeradelia
Tömegtakarmány-termesztés
121

300-330 csíra1m
2
vetési normávaL Eseten- Zöldugar, takarónövény lehet a:
ként sikerülhet kiritkult rozsra ő ráve-
tése is.
Tápanyagellátás: Trágyázásnál ű
ő képességél és homoktalajok tápanyag-
helyzetét tekintsük irányadónak. ő
sen a K- és Mg-igényét kell ki elégíteni.
Takarmánytermesztés: Június végére
várhatjuk a kaszálásra érdemes tömeget,
amikor az állomány java virágzásában van.
Betakarítható szakaszosan is, mert egyik ér-
tékes tulajdonsága, hogy lassan vénül el.
Zölden vagy erjesztve takarmányozható.
Szénát nehéz készíteni ő Várható hoza-
ma 8-l O t/ha zöldanyag.
Takarmányborsó (Pisum sativum)
és szója (Glycine soya)
(Részletes tárgyalása korábbi - növényter-
mesztési -fejezetekben!)
Homoki bab
(Vigna sinensis)
Talajigé nye: i\ homoktalajok közüla humu-
szos, gyengén humuszos és a csernozjom tí-
pusú homokok növénye. Hazai ő
te 50-100 ha. A 6,5-8 közötti talaj-pH az op-
timális. Megterem középkötött talajon is, de
hideg, mély ű talajba ne vessük. Ter-
mesztése nagyjából a babéval egyezik (lásd
ott!)
6szi keverék után ő öntözés szá-
raz homokon indokolt lehet.
Betakarftás: Magja pereg. 8-10 napig el-
húzódva érik szeptember elején. Kétmenete-
sen arassuk. A vonódott állapotban rendre
vágott homoki babot 5-6 nap elteltével a
ő csépelj ük. Lassított dobfordulat ese-
tén is törött lesz a mag l 0-15%-a. Termése
1,2-2,5 t/ha. Szalmája, ha nem rozsdás, juh-
takarmány. Beszántva növeli a homok ter-
ő Zöldhüvelyesen augusztus
második feléhen vágva 12-22 t/ha tömeget
takarmánynak ad. Kukoricával, szudáni ű
vel jól si/ózható.
Csillagfurt, sárga (Lupinus luteus)
és fehér (Lupinus albus)
(Lásd a növénytermesztési fejezetben!)
Silókukorica
Talajigénye: Nagy zöldtömeget csak jó ku-
koricatalajokon hoz. A talajjal szemben tá-
masztott igények:
• hajszálcsövesség;
• a talajvíz segítse a kukorica fejlödését, de
ne legyen közel a felszínhez;
• legyen minél egyöntetúbb a tábla, hogy a
kukorica azonos ő hozza legjobb mi-
ő
Egyéb, jó kultúrállapotú talajokon is ter-
ő de ő ő és vízgazdál-
kodású talajba ne vessük!
Éghajlatigénye, ő és talaj-
ő tápanyagellátása: Azonos a
szemes kukoricáéval.
Vetése: Vetésére ő zöld száron
ő hibrideket vagy vegetatív típusúakat vá-
lasszunk. A ő fajták számát a betaka-
rító kapacitás szabja meg és azt kell figye-
lembe venni, hogy a viaszérett, zöld leveles
kukoricának egy-egy ő 6-8 napig
tart az optimális betakarítás ideje.
A fajták éréscsoportjától függetlenül
szakaszosan is ő így a betakarítás
széthúzható. Társítható esetleg szájával.
SILÓKUKORICA VETÉSE
Vetési ő IV. 15-V. 15.
--
Sortávolság 70 cm
--
Vetésmélység 5-8 cm
FAO 200-300 80.000-100 .OOO db/ha
FAO 400-500 55.000-90.000 db/ha
··-
Ezermagtömeg 100-400 g
Csírázóképesség: l. o. =96-90%; ll. o. = 90-85%
122
BIOGAZDA 2.
--------- --------
SZÓJÁS SILÓKUKORICA-TERMESZTÉS
Sz ó ja 25 17 150
összesen 35 24
Vetési ő IV 20-V 10.
Sortávolság 70 cm
Vetésmélység -5-6 cm
Betakarítás VIli. 20.-IX. 15.
Zöldtömeg
1
30-40 t/ha
Ápolása: Gyomirtása megegyezik a sze-
mcs kukoricáéval. Betegségei és ő is
azonosak.
A silókukorica öntözött körülmények kö-
zött 13-45%-kal is növelheti a vegetatív tö-
megét. Címerhányásig az ő ő
en 30-40 nun csapadéknak ő víz-
adaggal öntözzük, ha szükséges, többször is.
Címerhányástól kezdve 9-15 napos fordu-
lókkal augusztus közepéig öntözzük:
• kötött talajon 30-40 mm-es
• középkötött talajon 40-55 mm-es
• laza talajon 50-65 nun-es vízadagokkaL
Betakarítása: Viaszérett állapotban taka-
rítjuk be. Folyamatosan szeeskázva vágjuk,
a szállítást és a silókészítést hangoljuk
össze. (A silózás egymenetes leírását lásd a
"Lucerna" fejezetben!)
Siló- ill. cukorcirok
(.Sorghum dochna)
Talajigénye és éghajlatigénye megegyezik
a szemcs cirokévaL ő a kukoricához
képest, hogy a szárazságot jobban ű Ha
ugyanis egy aszályos ő után kiadós
ő kap, újból ő indul.
ő Kukorica kivételével
bármely ő után következhet, és
99
betakarítási optimum a szója
zöldhüvelyes állapotában van Szójából
középkései fajtát válasszunk.
önmaga után vetésváltás nélkül 3-4 évig is
ő A silócirok után ő tavaszi
ű növény következzék, de kukorica ki-
vételével.
ő ápolás és tápanyagel-
látása szintén megegyezik a szemcs ciroké-
vaL
Vetése: A vetési adatokat táblázat tartal-
mazza.
SILÓCIROK VETÉSE
A cirok sortávolsága fajták szerint válto-
zik. Ennek ő alakul a hektáron-
kénti ő is.
Vetéskor a talaj ő legyen a
mérvadó. Homoktalajon május 5.-e ő ne
vessük, mert a laza talaj ő képessége
ekkor még nem felel meg a ciroknak.
Betakadtás: A silócirkot viaszérett cHia-
potban vágjuk. A szemcs cirok szára is al-
kalmas silózásra. Alászántás esetén viszont
ő gondosan aprítsuk a szárat.
Tömegtakarmány-te{me z1és
123
Füves here szenázs készítése melasz adalékkal Svédországban

(Sorglmm sudauettse)
A cirokfélék közölt a legigény-
telenebb. A mély ű kötött, vizes s hi-
deg tala jok, a zél ő ége zi kc ek é a futó-
homok talajok lávételévcl, tápanyaggalleg-
alább közepesen ell átott, gyommente tala-
jon terme ő
Éghajlata: ő növény, különö-
en cs(rázáshoz, kezdeti ő éhez kíván
12-15 ° ő ennél ki é mel gcbb lég-
hórnér ékletet és nyirko talajt. Kiváló
ű ő dc nagy zöldt ömeg t csak
rendszere öntözés el ad.
ő Az ő igény-
telen. Utána tavaszi ű növény következ-
zék, ő kukorica, napraforgó, si lóku-
korica. Ne kövesse kalászos és aprómagvú
növény.
ő Megegyezik a tömött
magágykészít é. korábbi leírásai val.
Tápanyagellátása: A ű l 00 kg-
ja a talajból 0,46 kg N-t, 0,2 kg P20s-ot é.
0,35 kg K2 -ot von lá. Az istállótrágyát ön-
tözött körülmények közölt meghálálja.
Vetése: Termesztünk hibrid szudánifüvet
is. Vetési adatait a táblázatban foglaljuk
össze. Az áll omány beállá a a gyor kelésen
é a kezdeti ő is múlik.
Ápolása: Mechanikai gyomírtá a kezde-
ti las ú ő indokolt. Amint szár-
ba szölák vagy áll ománya zár, beárnyékol é
elnyomja a gyomokat.
Öntözés: záraz ű ell enére nagy
zöldtömeget csak átl ago eloszlású ő
ut án fej le zt. Sarjadását azzal eg(tjük é.
évenként több növcdékr akkor számítha-
tunk, ha a kaszálások ut án 40-60 mm vízzel
megöntözzük.
Betakarftása: Bugahányás ő vagy
közvetlenül a kezdetén 90-120 cm-cs nö-
vénymagasságnál ka zálj uk 15-18 cm tarlót
hagyva, ami biztosítja jó sarjadá át.
Eteth ő zölden és szénának is szár{that6.
Legeltet vc (az es tleg ciánmérgezést
ő 45 cm-t meghaladó magas ·ág-
. gal ha znosrt ható ő g j uhokka·l, l O-l O na-
124
ponként újabb szakaszt nyitva. Legeltetés
után az egyenletesebb sarjadás végett fú'ka-
szával vágjuk azonos nagyságú tarlóra.
SZUDÁNIFÜ VETÉSE
Vetési ő IV. 25-VII. 10.
Sortávolság 12 cm, ő ill.
ill. 24 cm zöldtak.-nak
2x12+48 ikersoros
cm silótak.-nak
Vetésmélység 2-4 cm
Csíraszám:
- 1 2 cm sortáv 200 db/m
2
30 ő
db/fm
-24 cm sortáv 100 db/m
2
36 zöld- v.
db/fm silótakarm.-nak
Ezermagtömeg 20-22 g
Csírázóképesség: l. o. = 80,0%; ll. o. = 70,0%.
Csalamádék
A szálas egynyári zöldtakarmányok közül a
ű ű vetés ű és csak a tevél-szár tömegért ter-
mesztett kukoricát, cukorcirkot, szudánifü-
vet és napraforgót vagy az ezekkel társítot-
tan vetett hüvelyeseket és keveréktakarmá-
nyokat csalamádénak nevezzük. A csaiamá-
dék termesztésével a nyári folyamatos takar-
mányellátás ő biztonságossá és gazda-
ságossá, mert tavasztól nyár közepéig igény
szerint szakaszosan vethetó'k, ha ő
vízháztartású talajunk van.
BIOGAZDA 2.
Termesztésük feltételei a következó'kben
foglalhatók össze, figyelembe véve a kuko-
rica, a 'r:ukorcirok, a napraforgó, a borsó, a
lóbab és a ű növények már ismerte-
tett termesztési módszerét.
ő ő bár-
mely ő ő évi szántóföldi növény után vet-
ő Ő keverékek után májusban csak
akkor sikerül a vetés, ha az ő átlago-
san csapadékos. A júniusban vagy július ele-
jén betakarított borsó, repce és kalászosok
után a ű csalamádék termésbiz-
tonságához szinte elengedhetetlen a kelesz-
ő és egy ő öntözés. Az alföldi tanyavi-
lágban a tanyás gazdáikadók a nyári zöldta-
karmány ellátásra ott vetnek csalamádékat,
ahol ő víznyeréssei ő öntözés-
re van ő
ő A szakaszosan vetett
csalamádék tavaszi talajmunkáihoz a talaj-
ned vességet ő ő gondos hengerezés
szükséges. A ű csalamádé jól tö-
mörített ő igényel.
Tápauyagigé11yiik: A csalamádék, ha-
sonlóan az egynyári szálas takarmányokhoz,
tonnánként átlag 2,5 kg N-t, l ,2 kg P 20 s-ot,
3,5 kg K20-ot, l, l, kg Ca O-ot és 0,6 kg
MgO-ot vesznek fel a talajból. Az istállótrá-
gya -a tápanyagigény kielégítése mellett -
egyrészt a takarmány ő javítja, más-
részt a csalamádé után ő növény szá-
mára növeli a talaj ő ő
temény-értékét
CSALAMÁDÉKTERMESZTÉSE
Sortávolság
Csíraszám
Vetésmélység 5-8 cm
Betakarítás foly. (címerhányás)
36 cm
100 d ; 35 db/fm
(B= 60; 21
K =40; 14)
6 cm
l. 1-20.
24 cm
50 dbtm
2
;- 20 db/fm
(Nf. =20; 9
c = 30; 11)
4-6
VI. 10-30.
Tömegtakarmány-termesztés
Vetésiik: A csalamádéknak termesztett
kukorica, napraforgó, valamint keverékeik
vetési adatait a ő táblázat tartal-
mazza. A vetést szakaszosan kell végezni
minden dalamádé esetén az el vénülés meg-
ő végett és a takarmányozási igények-
nek ő
Növéllyápolásuk: A csatamárlék kedve-
ő feltételek között növényvédelmet nem
igényelnek.
Betakarftásuk: Akukorica-vagy kukori-
cás csalamádé szakaszok rendszerint a cí-
merhányás ő l 2-15 napig kaszálha-
tók. A cukorcirok-csalamádét a bugahányás
ő kaszálhatjuk, mintegy 20-30 na-
pon át. A napraforgó ű ű vetésben érzékeny
az ő szárazságra, de egyébként is
gyorsan elfásodik a szára. Ezért a tányérkez-
demény ő 8-1 O napnál tovább
ne kaszáljuk csalamádénak. Ezt ő
vagy bcsilózzuk, vagy (gondosan aláforgat-
va) zöldtrágyának szántsuk alá a talajba.
Csak takarmányínség idején etessünk el-
vénült csalamádét!
Tarlórépa
(Brassica rapa var. rapifera)
A középkötött csernozjom ta-
lajok, barna ő és öntéstalajok növénye,
ott, ahol a nyár második felében az altalaj
nem szárad ki.
Éghajlatigéllye: Termesztésére ő
ban a Dunántúl csapadékosabb vidékei fe-
lelnek meg. Ös szel a ű ő képessége jó.
ő ű növény.
ő termesztése gazdaságtalan. A
maghozó tarlórépa ő ű és helyre vetett
ű lehet. Kalászos után következ-
zék, utána pedig tavaszi árpa és kukorica jö-
het. Tarlórépa ugyanazon a helyen 4 éven-
ként ő
ő Mély tarlószántással
vagy szántótárcsázással aprítva és tömörítve
készítünk magágyat
ápolása: Azonos a
többi répafélééveL
125
Vetése.; Az adatokat táblázat tartalmazza.
Betakarltása: Október, novemher elején
takarítsuk be! Levelei is takarmányozhatók.
Termése 30-40 t/ha.
TARLÓRÉPA VETÉSE
Vetési ő VII. 1-20. ő
1--
---
tás túlvetés
Sortávolság 36-40 cm
esetén szüksé-
--
Vetésmélység 2-3 cm
ges, 1 fm-re
1 00%-os hasz-
c,;""ám 1'50 OOO db/ha "álab értékO
Emmagtömog 2,5 g fag boi ..
36
cm sortavra
5,4 db
__ -----.
Csírázóképesség: l. o. = 94%; ll. o. = 86%.

Takarmány-sárgarépa vagy murokrépa
(Daucus carota)
l
Sok karotint tartalmazó takarmány, ő
sége ő a lovak takarmányozásánál
van, de valamennyi növendék, tenyész- és
minden beteg állatnak ő
ként fontos vitaminforrás.
A ű levél (mint takar-
mány) bio-teavajak ő is fel-
használható. A répatest a közepesen tárolha-
tó lédús takarmányok közé tartozik. Szele-
telve jól szárítható és a szárított cukorrépa-
szelethez hasonlóan tárolható.
Termesztése azonos az étkezési sárgaré-
páévaL
Tavaszi takarmányrepce
(Brassica napus var. aliegisa)
Talajigénye: Valamennyi szántóföldi ő
helyen ő Második növedéket csak jó
kultúrállapotú középkötött talajokon öntöz-
ve ad.
Éghajlatigénye: Hazai viszonyaink ál-
talában ő de nagy zöldtömeget
csak a Dunántúlon és Észak-Magyarorszá-
gon ad. A talajmenti fagyokat max. -3°C-
on viseli el.
126
ő Gabonafélék, naprafor-
gó, burgonya, maghozó füvek és gyógynö-
vények ő Betegségre való fogé-
konyságamiatt ne vessük cukorrépa, pillan-
gósok, repcefélék és zöldnövények után.
Utána tavaszi t vessünk, önmaga után 3-4 év-
re következhet.
Tápanyagellátása: Hasonló az egynyári
takarmánynövényekéhcz.
Vetése: Adatok a táblázatban, a keverék-
takarmánykénti vetési adatai az egyéb szá-
las- és keveréktakarmányok fejezetben talál-
hatók.
Ápolása: Gyomosadásra érzékeny nö-
vény. Másodvetésben, jó kultúrállapotú tala-
jon rendszerint szükségtelen vegyszerezni.
Második növedéket biztonsággal csak
öntözve ad. Másodvetés esetén középkötött
vagy kötött talajokon ő öntözése, és l
vagy 2 ő öntözése elengedhetetlen.
Betakar{tása: Zöldhozama 30-50 t/ha.
Legeltctve, silázva hasznosítható. Egyes faj-
tái áttelelnek, és kora tavasszal egyszer ka-
szálhatók.
TAVASZITAKARMÁNYREPCE
VETÉSE
Ő " lill. 1 O--IV. 15. -
1
1 A ű
l
l Ő ű lehet ő kev.
, tak. után is
i:l
Vetésmélység11-2 Laza talajon 3
ő

még
...... . ..
jó ű lehet
Csírázóképesség: l. o. = 94%; ll. o. = 86%.
Réparepce
(Brassica rapa var. oleifera)
Talajigénye: A jó víztartó és jó kapilláris
ő ű talajok növénye. Az
ú jabb fajták alkalmazkodóképessége számos
talajon ő teszi termesztését. Szerke-
zet nélkül és sekély ő ű talajokba
ne vessük.
BIOGAZDA 2.

Éghajlatigénye: Vízigényes. Nagy ter-
mést és többszöri növedéket rendszerint
csak öntözve ad. Hideg- és ű ő képes-
sége közepes.
Elfiveteményei: Az ő nem
igényes és cukorrépát kivéve jó ő
nye a tavaszi növényeknek. A maghozó ré-
parepce az ő kalászosok jó ő
ő Jó talajon az alapozó
ő nem igényes, rosszahh
vízháztartású talajon az altalajt lazíthatjuk.
Jó ő ű szerkezetes, tömött magágyat
kell készíteni.
Tápanyagellátása, vetése: Tápanyagigé- ·
nye megegyezik az egynyári takarmánynö-
vényekéveL A vetési adatokat a táblázat tar-
talmazza. N e istállótrágyázzuk.
RÉPAREPCE VETÉSE
ő -
Sortávolság 24 cm

Vetésmélység 2 cm l
Cs í 100 db/m
2
; 24 db/fm l
... .............. --1
, ő 1
1
50-60 db/m
2
l
J
Másodvetésben kapjon ő öntö-
zést! ő öntözésre l 0-12 naponként, 40-
70 mm-cs adaggal van szükség.
Betakarftás: Növedékenként 60-70 nap
alatt ő ki. ő kaszál va zöld-
takarmány, ő alászántva zöldtrágya.
Különleges, hibrid
zöldtakarmányok
(Emerald, Tyfon, leveles olajretek)
Emerald. Angol repcefajták keresztezésével
állították ő ő és másodvetésben egya-
ránt ő jól alkalmazható a szára-
zabb viszonyokhan is.
Tömegtakarmány-termesztés
Tyfon. A tarlórépa, valamint a kínai kel
(Brassica pekinensis) különleges kereszte-
zéseután Hollandiában el{íállított nemzetség
(!)hibrid. Párás viszonyokat kíván, ezért ha-
zánkban csak öntözéssel termeszthet<í.
Perko. Ugyancsak spcciális keresztezés-
sei ő nemzetség hibrid, mégpedig a
kínai káposzta (Brassica chinensis) és az
ő repcsényretek (Brassica campestris) ke-
resztezéséb{íl származik. Ezt a leveles zöld
takarmányt is csak öntözött körülmények
között termeszthetjük biztonsággal.
Leveles o/ajretek. (Raphanus sativus var.
olciferus) az olajretek ki nemesített, nagy le-
ű fajtája. Igen jó alkalmazkodó képessé-
ű és így öntözés nélküli viszonyok között
is sikt;rrel ő
Külön ő ad ennek a növény-
nek a biogazdálkodásban a speciális talaj-
ő ő hatása, amely a gyökerek által
kibocsájtott nematicid-hatóanyagnak kö-
szönhet{í.
Általánosságban ezek a leveles zöldta-
karmány-hibridek igen gyors ű
és nagy (50-90 t/ha) ű Etetésüket a
kelés után 60-70 nappal megkezdhetjük,
emellett jó ű ezért két-
szer is kaszálhatók. ő is termeszt-
hetóK:, de inkább másodvetésbe kerülnek,
mert így jelent<ísen (1-1 ,5 hónappal) meg-
hosszabbítható velük a zöldtakarmányozás
id{íszaka. Továbbá igen fontos, hogy a zöld-
re kaszálás mellett legeltetéssei és szilázs-
ként is hasznosíthatók.
ő Hasonló a repcéknélle-
írtakhoz.
Tápanyagellátás: Az igen nagy zöldtö-
meg megtermeléséhez sok tápanyag- és ami
különösen a biogazdálkodás nagy gondja -
nagy ű nitrogén szükséges. En-
nek híján a növények nem növekednének
kell{í eréllyel, a levélzet rövid, antoeiános
ű lesz. A Ty fon gyökérzete nitrogén-
szegény talajon rendkívül és károsan meg-
ő és a cukorrépához hasonló nagyságú ré-
patestet fejleszt, optimális viszonyok között
viszont nem nagyobb egy lúdtojásnáL Ezért
127
nálunk els<ísorban a N-ben természett{íl fog-
va gazdag t{ízeges-lápos ű talajon
vagy pillangósokkal ű vetésforgóhan
terem jól.
Vetés: Az elóK:észületeket úgy kell vé-
gezni, hogy a vetés április eleje és augusztus
dereka között megtörténjen. Az ajánlott ve-
tésmélység kötött talajon 3 cm, míg a sortá-
volság 12-18-24 cm között változhat a talaj
tápereje és az öntözhet{íség függvényében.
A ő mennyiség: Tyfon, Emera/d 5-8
kglha; Perko, olajretek 12-14 kglha.
Öntözés: A Tyfon és a Perko feltétlenül
igényli a keleszt(í és állományöntözés, vala-
nunt kaszálás, ill. legeltetés utáni öntözést.
Betakaritás: A nagy nedvességtartalmuk
(90-92%) miatt a kétmenetes betakqrftás ja-
vasolható, anúkor a rendre vágott takar-
mányt egy-két napos fonnyasztás után lehet
szeeskázva pátkocsira aprítani és így vagy
közvetlenül ajászolba kerülhet, vagy silózá-
sos tartósftásra (de ekkor mindig keverve
60-70% kukoricaszárral.)!
Takarmánykáposzta és takarmány-
kelkáposzta ( Brassica oleracea con-
var. acephala, ill. bulata)
Talaj-
1
éghajlat- és ő Hasonló a
repcefél ékhez.
ő Alapozó talajelóK:észí-
tést csak ő esetén kíván meg. Jó ő
ű 15-20 cm mélyen elmunkált magágyat
készítsünk. ·
Tápanyagel/átása: Az istállótrágyát
megháláló növény. Az istállótrágya a ter-
mést 40-70%-kal is növelheti.
Vetése: A vetési adatok a táblázatban ta-
lálhatók.
Ápolása: A gyomokra a ő szánút-
va egy hónapig érzékeny. Ha jó a talaj kul-
túrállapota, gyommentesen tartása egysze-
ű Másodvetésben 20-35 mm-es vízadagú
ő öntözéssel, majd 2-3 alkalommal
30-40 mm-es vízadagú ő öntözéssel a
termés ő ő
128
TAKARMÁNYKÁPOSZTÁK VETÉSE
Vetési ő IV. 15-30. · ő ű
VII. 1-15. másodvetés ű
70 cm Sortávolság
Vetésmélység
1-1, ,-;,;, W"'mh•"""'
= 4-5 leveles
l
korban 40-50
cm-re
Csíraszám 50 db/m
2
;
50 db/fm
Ezermagtömeg 2-4 g 35 OOO
növény/ha
1---

Csírázóképesség: l. o. = 90%; ll. o. = 75%.
Betakarltás: Október ő kezdhe-
ő ő - kisüzemi körülmények között -
szeptember ő az alsó leveleit letördel-
ve már takarmányozni lehet. A -13 °C-os fa-
gyot bírja, de O oc alatti ő ű ne
et essünk. Szalmávalletakarva januári g eláll,
vagy kukoricaszárral szilázst is készíthetünk
ő Termése 40-80 t/ha, de elérheti a l 00
t/ha-t is.
Facélia, közönséges ű
(Phacelia tanacetifolia)
A Biogazdálkodásban hasznos, egyéb nö-
vények c. fejezetben ismertettük.
Takarmánytök
(Cucurbita maxima)
Talajigéllye: ő valamennyi szán-
tóföldi termónelyen. A középkötöttnél la-
zább szántóföldi termónelyeken, azt ő
en pedig a laza talajokon ad legnagyobb ter-
mést. Kötött, hideg vagy szikes talajokon
mérsékeltebb a termése, termesztése nagyjá-
ból megegyezik a többi tökféléveL
A vetés adatait a táblázat tartalmazza.
Fészekbe 3-4 mag kerüljön, 40 cm ő
ságra.
BIOGAZDA 2.
TAKARMÁNYTÖK VETÉSE
,ol. • i c•• v
Vetési ő IV.25-V.1 O. Csírázóképesség:
ő , 14oC - l. o. =
94
%;
mérséklet i ll. o. =
88
%
______ .. -1--------------.. -
Vetés- 4-5 cm Tisztaság:
mélység l. o. = 99%;

Sortávolság 120-140 cm

ő 40 cm Nedvességtart: 12%

Vetéskor
12-15 db/fm Ezermagtömeg: ..•. _J l
300-500 g

Ápolása: A sarok záródásáig mechanikai
gyomirtást kíván. A ő hek-
táronként 2-2 méhcsaládot telepítsünk a vi-
rágzás kezdete ő a takarmánytök táblába.
Öntözése 2-3 ízben.
Betakar{tása: Érése augusztus ő
ő Azok a termések tárolhatók, ame-
lyeknek héja kemény, nem sérült és a beta-
karításkor 6-l O cm-es kocsánya volt.
Fehémzustár
(.Silwpis alba)
A fehénnustár aránylag nem nagy ű
takarmányt terem. Felkarolásra azonban ér-
demes, mert egyik legrövidebb ű
növény és termesztésével a zöldtakannány-
etetés ő meg. ő
ő amikor nincs már más zölden etethe-
ő takarmányunk, még közepes ű
kaszálástad.A talaj iránt nem igényes. Szél-
ő rossz talajok kivételével min-
denütt ő Hosszú nappalas nö-
vény. Takarmányként csak nyár végén, ő
elején érdemes vetni, mégpedig 25-35 kg/ha
magot vetünk gabona sortávolságra, 1-1,5
cm mélyen, fm-enként mintegy 100 magot.
Apró magja számára a magágyat gondosan
aprómorzsásra készítjük ő Vetés ő és
után hengerezzük.
Tömegtakarmány-termesztés
129

Kaszálását gyakran a vetés után 6 héttel
megkezdhetjük, és java virágzásáig folya-
matosan etethetjük. A ő kima-
radt fehérmustárt besilózhatjuk, vagy zöld-
trágyának szántjuk alá.
Csibehúr
(Spergula arveusis)
Rövid (70-90 nap) ű takarmány-
növény. Csapadékosabb tájaink homoktala-
jain termesztik másodterményként A fehér-
mustárhoz hasonlóan ő ő zöldtakar-
mányt ad, amelyet a lovak kivételével vala-
mennyi állatszívesen fogyaszt. Leginkább a
közönséges csibehúrt érdemes termeszteni,
mert az a rövidebb ideig tartó szárazságot és
a sovány talajt is elég jól ű Az óriás csi-
behúr igényesebb, hosszabb ű
ő ezermagtömege kb. l g, a ke-
reskedelmi ő tisztasága 97-98%, csí-
rázóképessége 88-90%. Magtermése 0,5-0,7
t/ha. Másodterményként ő minden
olyan növény után, amelynek földje júliusig
szabadul. Közvetlen ül alá nem szaktunk trá-
gyázni.
Apró magja ülepedett, gondosan elóK:é-
szített magágyat kíván. Folyóméterenként
300 magot, vagyis a közönséges csibehúr
magjából bekhíronként 24-31 kg-ot, az óriás
csibehúr magjából31-43 kg-ot számítunk. A
ő l-l ,5 cm mélyen takarjuk. Vetés
után hengerezéssei segíthetjük ő a kclést.
Rendszerint semmiféle ápolási munká-
ban scm részesül. Ha keléséig a talaj meg-
cserepesedik, könny ű hengert járatunk.
Zöldtakarmánynak már 8-l O héttel a ve-
tés után, a virágzás kezdetén vágható. Ka-
szálásával nem kell nagyon sietni, mert -
különösen ő - szénát nem készítünk be-
ló1e, hanem zölden takarmányozzuk fel.
Takarmánymályva
(Ma/va verticillata és M. crispa)
Szálastakarmányként ajánlották termcszté-
sét, mivel a nem pillangós növények közölt
ű nagy fehérjetartalmával. Az állatok
azonban nem eszik szívesen. Egyébként
azért sem ajánlható feltétlenül a termeszté-
se, mert igen jó eró'ben ő és üde fekvés ű
talajt kíván, ahol egyéb növények nagyobb
és értékesebb termést adnak. Áprilisban
40-50 cm sortávolságra 2-4 kg/ha-t vetnek
ő Zöldtakarmányozásra virágzás ő
kaszált mályva csapadékos ő né-
mi sarjútermést is ad.
Közönséges cickafark
(Achillea millefolium)
ű kissé kesernyés íze van, de zsenge
korában a szarvasmarha és juh szívesen
legeli és nemcsak tápláló, hanem az állatok
egészségére is ő enyhén hashajtó ha-
tása van. A tapasztalatok szerint etetése te-
henekkel a vajnak kellemes mellékízt ad.
Sertésekkel túratható. Egymagában magter-
mesztés céljából sem vetjük, mert a magját a
vadon ő cickafarkról ű A keve-
rékvetéshez szükséges ő mennyisé-
gének kiszámításánál alapul az szolgálhat,
hogy ti sz ta vetés cs etén l ha-ra, az 50%
használati ű magból, 12-14 kg ő
A keverékvetésben sovány talajon létesí-
ő szarvasmarha vagy ő vetjük,
1-2, legfeljebb 5% mcnnyiségben.
Különleges ő pillangós virágú takar-
mánynövény lehetne még a silány homokta-
lajokon a tövis-zanót, vagy villongó sülbige
(Ulex ropeus), de nem terjedt el hazánkban.
ő és egynyári
keverékek
Tavaszi keveréktakarmányok
Tavaszi vetéshez -az ő ő kívül -zab,
takarmányborsó és tavaszi bükköny növények-
ból állítható össze keveréktakarmányt adó
magkevcrék.
Talajigéuyiik: A tavaszi ű egynyári
tömegtakarmányok ő a jó termáne-
lyeken termeszthetóK:. Az áprilisi ű
130

humuszos homokon, javított szikesen vagy
sekély ő ű talajon is ő
ő Valainennyi nem gyo-
mosító ő után következhetnek. A
ő tavaszi ű keverékeket-hasonlóan
a kukorica- és napraforgó-csalamádéhoz -
vethetjük ő kevcrékek, zöldtakarmány-
nak termesztett rozs vagy ő árpa után is.
Jó kultúrállapotú talajokon jó ő
nyei az ő kalászosoknak, de következhet
utánuk tavaszi növény is.
ő Hasonló a többi ta-
vaszi ű takarmánynövény hez.
Vetésiik: A tavaszi ű keveréktakar-
mányok adatait és hozamait táblázat mutatja
be. A keverékeket és az egyes növényeket
szakaszosan is vethetjük. Ez teszi ő
az ún. zöld futószalag kialakítását.
l
TAVASZI KEVERÉKTAKARMÁNYOK
VETÉSE
Csíraszám
1430 ' 54
l
db/fm
(Z. = 250; 30
iBü. =200; 24)
14 cm
ű takarmányok
Nyáron ű kevcréktakarmánya-
ink a horsós napraforgócsalamádé, a horsós
kukoricacsalamádé, a repcés borsó, és aszu-
dánifüves kukoricacsalamádé. Ezek mellett
vetünk napraforgót, kukoricát egymagában
is csalamádénak, továbbá olajretket, fehér-
mustárt, facéliát, édes csillagfürtöt, lóherét,
szeradellát is ű tömegtakar-
mánynak. A ű ő termesztés
sikere üzemi viszonyok közölt több ő
ő is függ.
BIOGAZDA 2.
Vetésiik: Amennyiségi adatokat a koráb-
bi - ide vonatkozó - táblázatok tartalmaz-
zák.
Az öntözés. A másodnövény-termesztési
az ő ő bízni kockázatos,
mert l O év ő legjobb esetben 6 évben lesz
elfogadható a kelés és a beállottság, s né-
hány vízigénycsebb növénynél legfeljebb
minden negyedik évben lesz akkora a termés
és gazdaságos a hozam, mint ami attól a nö-
ő elvárható.
Ezért ő ott jo?,lalkozzunk má-
sodnövény-tennesztéssel, ahol a ő ön-
tözés feltételei meg vannak, sa termést öntö-
zéssel is növeini tudjuk. A rendelkezésre ál-
ló 75-85 napot július ő szeptember
második feléig - tömegtakarmány-növény
esetében - csak akkor tudja a legtöbb nö-
vényünk kihasználni, ha öntözzük.
Ő keveréktakarmányok
Talajigé11yiik: A mély ű ő
talajain kívül valamennyi talaj alkalmas ter-
mesztésükre. Az ő keverékvetésck a talaj-
védelem szerepe miatt is fontosak.
ő A kevcréktakarmá-
nyoknak jó gyökér- és magágyra egyaránt
szükségük van. A tarlóhántás és a tarlóápo-
lás .után szeptember ő felében készítsünk
8-1 O cm mély magágy at.
Augusztusban lekerült ő után
a tarló- és szármaradványokat tárcsázzuk
c16hh a talajha és ezt kövesse a magágyké-
szítés. Szeptemheri betakarítású növények
után a szár- és tarlómaradvány aprításával
kezdjük a munkát. Ha nyirkos a talaj, szánt-
sunk és nyomában haladva készítsük a mag-
ágyat; száraz, középkötött és kötött talajon
tárcsázzunk, majd ű ű henger és nehéz-
fogas kombinálásával készüljön a magágy.
Vetésiik: Az adatokat a táblázat tartal-
mazza. A bükkönyös keverékeket lehetmeg
a korai hb ő vessük. Ez esetben van
meg a feltétele annak, hogy a támasznö-
Tömegtakarmány-termesztés

Ő TERMESZTÉSE
Betakarítás V. 5-15. X. 10-20.
500 db/m
2
;.
60 db/fm
(B. =300; 36
Bü. = 100; 24)
V. 5-30.
900 db/m
2
;
108 db/fm
(B. v. R.= 150;18
Bü. = 250; 30
Bí. h. = 500; 60)
IV. 20--V. 20.
. ! 10 70 db/m
2
;
128 db/fm
131
(O. p. = 500; 60
Bü. = 70; 8
Bí. h. = 500; 60)
IV.
vénnyel együtt a bükkönyök is ő
nek.
Betakarltásuk: A kalászos kcverékek a
kalászolást ő 5-8 napig szánútanak
zsenge zöldtakarmánynak. Ezután szecskáz-
va még pár napig ő A megmaradó
takarmányt ne szárítsuk, hanem silózzuk be.
Betakarítás után azonnal ű meg és
hengerrel zárjuk talajunkat Csak így hasz-
nálhatjuk ki a beárnyékolási érettségb61
adódó nyirkos (nedves) talajállapotot a
ő növény számára.
Megjegyzés a ő
l. ő vagy csernozjom középkötött talajok
ll. Középkötött barna ő
lll. Kötött réti és agyagtalajok
IV. Laza és homoktalajok
11 ő és javított szikestalajok
ő ű ő heterogén, erodált

)>'

(j)
c: ::;:: tD tD
;:
'<
"' o
lll lll
'<:

O o N N

lll' ll)
ji>- 7'
:r

:l
:l

(1)-
lll 7'
g :!t
g
<
3 :;:,
c· c·

(D,
3 3
A ll)
7'
"'
lll ,
o o
o, ""
o, N - <:
"' "' "'
, ll)
o

o ..
"' :r
6 [ 6
N CD
CD-
<
N ;:)
N
5-
"''<:
o, ' !ll

iS:
(D, a.
o
"' !ll'
ro ro iil-
- "' CD
::!. ::!.
a:
<
< <
c;, CD'
(D, ("D,
lll
8'
a. a.
...
8'
CD CD
O:
ro ro

"' 3 3
"'
lll'
i)
<C

i

:1\--
)(
><
)(
><
)(
><
><
)( )( )( )( )( )(
)( )(
><
)( )( )(
)( )( )( )( )( )( )(
)( )( )(
)(
)( )(
)(
)(
)(
)( )( )( )( )(
)( )(

ji)

o-
lll
i)

t
:1\""
Vetésforgó
Növény-társítás
Ellenálló fajta
Eltávolítás ő kaszálás)
Csávázás
Asványi anyagok
Réz
Kén
Növényi levek
Fogasolás
Hasznos baktériumok és gombák
Hasonló a szemeshez ill. nem igényel
"'
o,
...
o

o
N
o,


iD
2.
<
CD'
Q.
CD
iD
3

l '<: ::r <C <C -5" n n n 3 ji)

o llho <ll Nm lll ro,'< IQ
"':!t"' • o,:;o.crcra-o
:>lll::> <D-7'<11 cro:o
0
"'
Oo "" Oo lll 0 a. <C <0 CT -
•<111<
111

,,'lil!!l
':2 :J Dl 3
[
roOm-. '<:

3 3Q. "
c;,
lll
Ö:
3

iir

3 '
l
>< >< >< Vetésforgó
>< >< >< >< >< >< >< >< >< Növény-társítás
>< >< Eltávolítás (maradványok)
>< >< >< >< >< >< Csapdázás (rovarfogók is)
>< >< >< >< >< Védés (árkolás)
>< >< >< >< >< >< Riasztás
>< ·.• >< >< >< >< >< Biológiai védekezés
Növényi kivonatok
>< Kózetporok
Olajemulziók
>< >< >< >< >< >< >< Hasznos állat-készítmények
>< >< >< >< >< Baromfi járatás -pulyka, gyöngyös
Tövisborona, fogas
Komposzt kivonat
>< >< >< >< >< >< Bacillus th.
>< Hasonló a szemeshez
>< Nem igényel növényvédelmet
"'
Dl'

Ol


iD
2.
<
CD'
a.
CD
iD
3
....
w
N
l=
ö
o
)>o
N
o
)>o

Tömegtakarmány-termesztés
133
------ ---- ---
Különleges
tö1negtakarmányok
Takarmány-gyomnövények
Moharfélék (Setaria)
A termesztett fajok és változatok hazánkban
a következ61c
• közönséges vagy sárga magvú mohar;
• piros magvú óriás mohar;
• csumiz vagy szálkátlan óriás mohar.
Takarmány-gyógynövények
ű csalán, lepkeszeg, réti lóhere,
tyúkhúr)
A teljes ű biogazdálkodást folytató üze-
mek, parasztgazdaságok ű a
gyógynövénytennesztés ma már nemcsak a
drogtermel és, a helyi és gyógyászati tovább-
feldolgozás stb. érdekében folyik, hanem
egyre inkáb számításba kell venni a takar-
mdnyozási célokat is. Talán leszögezhetó" az
is, hogy az eredményes, biológiai ő ű
állattartás a ő nem valósftható meg a
takarmány-gyógynövény Iennesztés és fel-
használás nélkül.
ű orvosi angyélika
(Ange/ica archanlica)
Betakarftás, használat: A levelek mintegy
O, 1-1% illóolajat, ű csere-
anyagokat stb. tartalmaznak. Fiatalabb leve-
leit salátának és fó"zeléknek elkészítve is fo-
gyaszthatjuk, húsos levélnyelét pedig cukro-
zott csemegeként. Minden levélzet-tömegét
zöldtakannányozhatjuk, elsó"sorban általáno-
s(tó ő ő és tejszaporftó hatása miatt.
Csalán; ő nagy, kétlaki csó-
lyány (Urtica dioica)
Az általában gyomnak, újabban gyógynö-
vénynek tartott csalán takannányként is szó-
ba jöhet. Külföldi kísérletek szerint növeli
az állatok ellenállóképességét, több baromfi
faj (liba, kacsa) és a sertés különösen szereti.
Termeszthetó" helybevetéssei (20 cm-cs sor-
távolságra), és palántázással (30x20 cm-es
fészekbe). Az utóbbi eljárás kedvezó"bb, a
várható nyers termés 17-21 t/ha. Finnor-
szágban kipróbálták a 80 cm-es távolságra
készített, 20-25 cm magas bakhátakba ve-
tést, fm-enként 15 maggal. A kb. l g ezer-
ű vetó"mag csírázóképessége 82-
96%-os, ehhez mérten szabható meg a szük-
séges mennyiség.
Az áprilistól június elejéig ültethetó" állo-
mányt általában két-háromszor lehet vágni.
A bakhátas termesztés eló"nye, hogy a gyo-
mok ellen könnyebb a védekezés.
Görögszéna vagy lepkeszeg
(Tri gonel/a Joenum graecum)
A hüvelyesek családjába tartozó, takarmá-
nyozásra is termesztett, ánizsra emlékeztetó",
kumarin illatú, egyéves növény. Bár takar-
mányozási tápértéke kicsiny, de az eró"s ku-
marinillat miatt nagyon alkalmas rossz ű
szálastakarmányok (pl. néhány leveles zöld-
takarmány) ún. ű vagyis kevert
vetésre, kb. 5-10%-ban. Ezen hatásamellett
a görögszénaliszt általános légzó"szervtisztí-
tó és gyulladáscsökkentó". Termesztése ha-
sonló az aprómagvas hüvelyesekéhez.
Réti lóhere, vörös vagy fehér
(Trifolium pratense L.)
A korábban részletesen ismertetett pillangós
szálastakarmányok eló"nyös termesztési és
tápláló hatásán túlmenó"leg általános robo-
ráló hatóanyagokkal rendelkeznek (pl. máj,
epe, légzó"szervek eló"nyös mú'ködése ).
Tyúkhúr, tikhúr, tyúkbegy
(Stellaria media)
Korábban csibehúr megnevezéssel ismer-
tetett zöldnövény, pl. a baromfiak kedvelt
csemegéje, sok szaponint és illóolajat tartal-
maz, így ű takarmányozásával általá-
nos ellenállóképesség-növeló", valamint ve-
se- és epemú'ködést serkentó".
134
A töinegtakannány-ter-
mesztés tervezési elvei
A tömegtakarmány-termesztés tervezésekor
-akár üzemi, akár kisgazdasági szinten- a
ő kell figyelemmel lenni az ál-
talános és speciá/is biogazdálkodási ű
mények között:
• Termésmennyiségi adatok (lásd a koráb-
bi részletezést.
• Takarmányfelhasználási adatok (l. ké-
ő a III. kötetben).
• Füveshere-keverékek összeállításának
tervezése.
• A szervestrágya-alkalmazás ő
az ő növények alá.
• A zöldtakarmányozás növényi sorrendje
("zöldfutószalag") (1. késó'bb, a III. kö-
tetben).
• Költségek és költségtényezó'k.
Gytpgazdálkodás
A ő és a rétek adják a ő ő állatok
legtermészetesebb és bizonyítottan a legol-
csóbb takarmányát. ő a vegetációs
idó'ben, a legeltetési idényben ű ő
szükséges a ő ő állatok tömegtakarmá-
nyát minél nagyobb mértékben gyepre ala-
pozni. Ezen túl a ő képest a té-
li félév tömegtakarmányának egy részét is
ű jó ő ű természetes vagy tele-
pített gyepeken megtermelni. Számos legel-
ő gazda bizonyította és bizonyítja, hogy
Szt. György llaptól (április 24.) Szt. Mihály
napig (szeptember 29.), vagyis a kihajtástól
a behajtásig, ő ő esetén Ilosz-
szabb ideig a ő ő lehet fedezni a szar-
vasmarhák és a juhok napi takarmányigé-
nyéL Magyarországon sok évszázados ha-
gyományai vannak a legeltetésnek és a kü-
ő formájú ő A
ő tartotta el a község vagy a legeltetési
társulás állatállományának nagy részét, me-
lyeket gulya vagy csorda formában legeltet-
BIOGAZDA 2.
tek a gazdák. Hazánkban ő l ,3
millió ha gyep található, ő mintegy
900 ezer ha ő és 420 ezer ha körüli a rét.
A ő típusú gyepek l ,4 t/ha, a rétitípus ú
gyepek 1,7 t/ha, vagyis átlagosan 1,58 t/ha
szénaértéket teremnek. Ezek a területek
mintegy 90%-ban ő és mindössze
10% az a terület, melyet új gyeptelepítéssei
alakítottak ki. A hazai
a gyepek 30%-kal részesednek, ami ű
gyephasználattal, ű és ű
tápanyag-gazdálkodással ő 50-
100%-kal is ő
A ű
ő
A ő a ő alapozott állattartás igen
nagy százalékban biofüvet és a ű ő termelt
termék mindenképpen kemikáliamentes ter-
méket állít ő A ő volt az a terület,
amelyet nem, vagy csak kis mértékben ű
trágyáztak, illetve végeztek rajta vegyszeres
gyomirtást. A ő ő biztató,
rnivel ű tápanyag-gazdálkodással és
ű ő növeini lehet a gye-
pek termését, szélesíteni a ű ő
A gyep, a ő és a ű ág
beleillik-e a biogazdálkodás keretei közé? A
válasz ű igen.
• A gyep az elmúlt évtizedek sonín a nagy
adagú ű idején is csak igen
kis mértékben részesült ű
Átlagosan 30 kg/ha vegyes ű ha-
tóanyag került kiszórásra.
• Vegyszeres gyomirtást kevés helyen, a
nagyon gyomos, nagy ű tövises ig-
licével és mezei iringóval borított terüle-
tcken végeztek.
• A telepített és öntözött gyepek azok,
amelyeket nagy adagú ű ke-
zeitek és így kizárá okokat találhatunk.
• A gyepek, ő a természetes lege-
ő ún. feltétlen gyeptalajokon alakultak
ki és maradtak meg, amelyek szántóföldi
ű neu), vagy csak nagy anyagi
ráfordítással alkalmasak.
Gyepgazdálkodás
-
• A természetes gyepeken ő nö-
vénytársulások (asszociációk) 30-40 nö-
vényfajból állnak, amelyek mind takar-
mányérték, mind pedig ásványi anyag,
ízanyag (alkaloidák, glikozidák) szem-
pontjából igen gazdagok és kiválóan al-
kalmasak ű ő
• A ő ű agrotechni-
kai eljárásokkal a gyepek mind termés-
mennyiség, mind pedig ő
szempontjából alakíthatók, ő
felülvetéssel, ő is javít-
ható.
• A hazai gyepek ő és rétek -bio-
ű ő esetén ha-onként 0,3-1 ,O
számosállat eltartására képesek a legelte-
tési idényben úgy, hogy a májusi ű
més egy részét kaszálással kell betakarí-
tani.
A gyepre alapozott takarmányellátás és
folyamatos ű néhány fontos
problémája a ő
• A nyári csapadékhiány következtében a
természetes gyepek ki sülnek, tehát 30-40
napos ő ő takarmány-
ról, ő ő kell gondoskodni.
• A legeltetésre ő a juhok, a hús-
haszn ú szarvasmarhák és a ő állatál-
lomány, ill. annak növendéke ő
megbízhatóan.
• A gyepek hozadéka -jelenlegi állapo-
tukban - nem ő a téli takarmá-
nyozásra, azt ő kell kiegészí-
teni, ill. ott megtermelni.
Gyeptelepítés
A természetes ő nagyon sok értékes
és értéktelen növényfaj található. Tulajdon-
képpen az állatok szabják meg, hogy melyik
növény alkalmas legeltetésre. Telepítés re és
felülvetésre a legjobb ő ű a kereske-
dclemben is kapható gyepnövényeket ajánl-
juk. Ezeket táblázatban foglaltuk össze. A
táblázatban+ jellel jelöltük az értékesebb fa-
135
GYEPNÖVÉNYEK TELEPÍTÉSHEZ,
FELÜLVETÉSHEZ
Angol perje (Lolium perenne) +++
Sziki mázpázsit
(Puccinellia distans)
Taréjos ű
(Agropyron pectinatum) +
Csomós ebír (Dactylís glomerata) +++
Francia perje (Arrhenatherum elatius)

ű csenkesz
(Festuca arundínacea) +++
Olasz perje (Lolium multiflorum) +
Réti csenkesz
(Festuca pratensis) +++
Réti komócsin (Phleum pratense) ++
Sudár rozsnok (Bromus erectus)
Magyar (árva) rozsnok
(Bromus inermis) +++
Réti ecsetpázsit
(Aiopecurus pratensis)
Zöld ű
(Phalaris arundinacea) ++
Szarvaskerep
(Lotus corniculatus) ++
35
35
36
29
43
40
36
45
16
78
48
43
22
jokat. Azokat, amelyek felülvetésre, telepí-
tésre használhaták vagy az ő na-
gyobb ő bírnak, több+ jellel je-
löltük. Jó vízgazdálkodású, iide fekvésiÍ
teriileire pl. a ő keverék összeállí-
tását javasoljuk
136
BIOGAZDA 2.
Az ösgyepben nagy jelentöségO a laza bokrú szálfüvekhez tartozó csomós eblr
Angol perje (Lolium perennej
4 kg/ha
Réti perje (Poa pratensis)
10 kglha
Réti csenkesz (Festuca pratensis)
8 kg/ha
Magyar rozsnok (Bromus inermis)
5 kg/ha
Szarvaskerep (Lotus corniculatus)
2 kg/ha
Fehérhere (Trifolium repens)
2 kglha
Összesen
31 kg/ha
ekély ő ű száraz ű vagy
ülevényes terül tre, vagy n dve , mély fek-
vé ű területekr célirányosan más-más ke-
veréket kel l összeállít ani és felhasználni.
Jó vízell átású területen, üde fekvé ű le-
geló'k verékbe 30-40 kg/ha, záraz ű
sekély ő ű területen 40 kg/ha, de pl.
öntözött terü leten 25-30 kg/ha ő -
veréket kell felha ználni. A mag mennyisé-
gc termé zetcs n attól i függ, hogy apró-
magvú (rét i p rj , tarackos tippan stb.) vagy
nagy magvú (pl. magyar rozsnok) gyepfajo-
kat használunk-c fel a t lepíté. re. A tele-
pftés nagyon drága, pénzigényes ű
velet, ezért jól meg k ll gondolni hogy mi-
lyen módon telepít. ünk.
A legalkalmasabb ·. telepftési ő
szeptemberhe11 va11 . Természete. en l ő
ég nyflik arra i. , hogy korán tavasszal már-
ciu ban ve . ük el a ő dc
ilyenkor a telepítés évében nagy termé re
nem . zámíthatunk. A gondosan k.iala\dtott,
aprómorzsás magágyba TAV-3-as aprómag-
ő vethetünk. A l gfontosabb ű
ő a henger, agyi. a tömörített ta-
lajból fog jól kic. (rázni a gyepnövény.
A gyepek tápanyag-gazdálkodása
A ő vagy rét pihenteti a föld t. A gyep-
törés ut án a zánt6földi növények több évig
biztonságos termést adnak. A gy p ő 5-
1 O cm-e rétegében az ő é! el halt gyökér-
z ő álló, igen nagy zerv sanyag-tartal-
mú fe ltalaj ő Ez mutatja, hogy a
gyeptalaj évente ig n ő ű
szervesanyagot, a növény számára zük é-
ges táplálóanyagot halmoz fel.
Gyepgazdálkodás
Sokéves kisérleti adatok szerint a hazai
természetes gyepek termó'képességc 5-l O
t/ha ű körül alakul, ami a gyepek sok év
alatt kialakult tennészetes termó'képessége.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a természetes
tápanyag-feltáródás következtében növé-
nyeink mindenképpen biofüvet, bioterméket
szolgáltatnak. Az 5-10 t/ha ű
célirányos tápanyag-gazdálkodással ő
sen- minden l kg N után 100 kg ű
ő
A szervestrágyák közül a komposzt és a
karámtrágya a gyepeken is megfelel. Az is-
tállótrágya tulajdonképpen a szántóföld trá-
gyája, de a túlérett istállótrágyát 30-40 t/ha
mennyiségbenjó eredménnyel hasznosíthat-
ja a gyep. A vízzel hígított hígtrágya és a trá-
gyalé szintén jó szalgálatot tesz. Az a ő
hogy l m
3
hígtrágyában- vízzel való hígítás
után is - 1-2 kg N legyen. Így 10-20 t/ha
többlet gyeptermés eléréséhez ha-onként
100-200 m
3
kiszárása szükséges. A fekteté-
ses trágyázás - az állatok ő
rendszeres változtatása - ugyancsak hasz-
nos. A szervestrágyák kiszórási ideje az ő
amikor a téli csapadék a talajba massa a táp-
anyagokat. A hígtrágyát több alkalommal,
3-4 részletben, elosztva kell kiszórni.
Öntözés
A ő nagyobb része száraz területen ta-
lálható, ezért a természetes csapadék meny-
nyiségét figyelembe véve - ahol ő
van rá ű öntözni. Öntözéshez 200-
300 mm/év (2 OOO - 3 OOO m
3
/ha) víz-
mennyiséget kell a területre kiöntözni. Az
öntözés drága ű de a nyári ő
ban is biztonságos ű ígér. A leg-
ű módszerrel, ő árasztó,
ő formában öntözzünk. Az ő
ű öntözési módszerek nagyon hatásosak,
egyenletes vizet adnak, de sajnos drágák.
A ő ápolása
A ő azért is kell ápolni, hogy állapota
ne romoljon, s a célnak ő hasz-
nálhassuk. A természetes gyepekben sok
növényfaj tenyészik. A helyes értékelés so-
rán ügyelembe kell venni, hogy a gyepnövé-
137
nyek között találhatók azok a fajok, amelyek
igen ő ízjavító, illetve gyógyhatá-
súak. Egyes ő ű nyom-
elemet és ásványi anyagat is tartalmaznak.
ő a fajokból az állat csak keveset le-
gel, de a harmonikus takarmányozáshoz és
termeléshez szüksége van rájuk. Ilyen szem-
pontból kell a ő ő takar-
mányértéket adó növényeken kívül bírálni
az ő egyéb növényeket.
A ő gyomirtása tulajdonképpen az
ún. tisztogató kaszálásból álljon, melyet
évente legalább 2 alkalommal el kell végez-
ni. Az ő gyomirtó kaszálást május végén-
június elején, a másodikat pedig szeptember
végén végezzük el.
A ő területe az egész évi legeltetés,
taposás következtében ő ő
Ezért korán tavasszal a területet fogasolni
kell. ű a gyep "bundáját" kifésülni, a
ő talajrészeket ő a vakondtú-
rásokat, a korábban elhullajtott trágyalepé-
nyeket elmunkálni, a felszínt egyenletessé
tenni. Fogasolásra legjobban a láncborona
vagy rétborona felel meg, amely egyúttal a
talajfelszínt is egyengeti. Az ún. tüskeboro-
nál a legeltetések után a szakaszokon elhul-
lajtott trágyalepények ű közé, ill. talajba
dolgozásához használjuk.
A ő vagy rét gyepjét hcngerezni is
ű különösen olyankor, amikor hó
nélküli hidegben a talaj felfagyott Lehet
még ő skarifikátort (réthasogatót)
vagy altalajlazítót is használni. Elóob erre
nézve kérjük ki szakemberek véleményét,
mert használatuk nagyon drága és nem min-
dig hatékony.
A megritkuló gyepek felülvetése célsze-
ű amikor alapos fogasolás, tárcsázás, "fe-
ketére ű után, gyorsan csírázó ő
magvakat - angol perje, szarvaskerep, ma-
gyar rozsnok- vetünk, l 0-20 kg/ha mennyi-
ségben, az ő legeltetés befejezése után.
Legeltetés
Nagyon régen ismert, hogy a leggazdaságo-
sabb fúoetakarítás a legeltetés. A legeltetett
állatok szabad ő tartózkodnak és a
legeléssei járó mozgás ő a szilárd
138
szervezet kialakulását, az egészség fenntar-

A legeltetés formái a ő
• Szabad legeltetés: azt jelenti, hogy a le-
ő területét rendszertelenül használják,
naponta bejárják az állatok. A gyepre ká-
ros, mivel az értékes növényeket tönkre-
teszik.
• A szabad láb alóli legeltetés során a le-
ő pásztor kutyájával és a bojtárral
együtt folyamatosan
• "adagolja" a gyepet az állatok számára.
Ez már ő legeltetési eljárás.
• Szakaszos legeltetéskor a ő lega-
lább 4 szakaszra osztva hasznosítjuk,
hogy a gyepnek legyen ő újra
hajtani. 1-1 szakaszon általában 10-10
napig tartózkodjanak az állatok.
A szakaszos legeltetést ő a teje-
ő állatállomány legeltetésénél kell szor-
galmazni, de így a növendék állatok,
vagy a szárazon állók is legeltethetó'k. A
legeltetéshez villanykarámot vagy állan-
dó kerítést használhatunk.
• Egyéni vagy pányvás legeltetés. Nem
községi ő hanem kis ű le-
ő szokásos. A legegyszerú'bb mód-
szer, ha az állatot hosszabb kötéllel ki-
kötjük legeltetni.
Egy kifejlett szarvasmarha átlagosan na-
pi 50 kg zöldfüvet igényel, ami 10 liter
tej termeléséhez és életfenntartására ele-
ő A legeltetést optimálisan 20 cm-
cs fú'ben végezzük. Az ennél magasabb
ű legeltetéskor nagy lesz a taposási
veszteség, míg alacsonyabb fú'ben gyak-
ran kell áttelepíteni az állatokat és nem is
laknak jól. Egy kifejlett juhra napi 7 kg
zöldfüvet számolhatunk.
Kaszálás
A ű kaszálásával rendszerint szénát készí-
tünk, de ha nagy ű a ű szenázst vagy
szilázst állíthatunk ő
A szénakészítéshez a vezérnövény virág-
zásakor vágjuk le az állományt. Ilyenkor a
legkedvezó'bb a termés tömege és a takar-
BIOGAZDA 2.
mány beltartalma. Az öregebb ű kaszálása-
kor a tömeg nagyobb lesz, de a beltartalom
romlik, míg a korai kaszálás ki váló tápanya-
gú, de kevés szénát ad. A legelterjedtebb
módszer a rendre kaszálás útján ömlesztett
vagy bálázott széna ő Napfényes
idó'ben 2-3 nap alatti szárítás után a széna
betakarítható. A parasztgazdaságokban kia-
lakult rendszer, hogy a lekaszált füvet a
területen fonnyasztják, szárítják, majd villa-
hegyekbe ű és rudasokl;>a rakják. Ezu-
tán szekéren vagy vontatón behordják a gaz-
dasági udvarba, ahol szénakazlat raknak.
ő gépesítés esetén ezeket a munka-
ű - kaszálás, forgatás, ű -
már gépesítvelehet elvégezni.
Néhány évtizeddel ő dombvidéki
ő a finn-nyársas vagy svéd-állvá-
nyos szénakészítési módszert jó ő ű
széna készítésére használták.
Szenázs vagy szilázs készítésére a ű
lék is alkalmasak. Szenázskészítés során
fonnyasztják a füvet (40% szárazanyagig),
majd fél-egy nap után szecskázzák és siló-
ban tömörítik.
A gyeptermesztés gazdaságossága
A megújuló ő a gyepgaz-
dálkodás, a legcltetéses gyephasznosítás,
ű ő is új viszonyok között szer-
ő A ő ő és fontossá-
gát bizonyítja, hogy nagyon sok gazdálkodó
egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy
nünél kisebb ráfordítással ű a terüle-
tét. A ő területe, a legeltetési társulatok
létrejöttével ő ő fog, mert az ál-
latlétszámnak ő ő kell kialakí-
tani. Általánosságban elfogadható, hogy egy
számosállat gyepre alapozásához, nyári tö-
megtakarmány ellátásához, jó gyepen, meg-
ő l ha gyepterület szükséges. Szá-
raz ű természetes ő l állat
számára 2-3 ha terület kell.
A ő telepítésével vagy valamilyen
tartós beruházással (útépítés, itatóhely kia-
Gyepgazdálkodás 139
Veget ációs ő legj obb takarmányozás a legeltet és
lalátása, vízrendezé ) áll andó költséget tet-
tünk a ő A minden évb n ráfordítan-
dó költség a változó költséget adj a.
A gyepjavítás, a legeltetési társulat ok
gondo munkája abban is megmutatkozi k,
hogy a nagyobb ffftermés köv tkeztében,
nagyobb állatl étszám ő egységnyi
területen. Ez a gyepj avítás közvetl en hatá a.
A gyepfej lesztés közvetett hatá a abban mu-
tatkozik meg, hogy a tömegtakarmányokat
nem kell zánt óföldön m gtermeloi , hanem
a ő gyepekjavításávall ehet ilyen for-
mában, közvetett úton záot6földi terül etet
ment esíteni.
A gyepgazdálkodásban, a ű ő
tás munkájában mindi g figyelembe kell ven-
ni , hogy a ő érdemes gondot fordíta-
ni , mert a ráfordft ás rövid ő belül , néhány
hónap múl va tej ben, húsban te tesül meg é
fgy megtérüL A ő szinte minden köz-
ségben megalapozhatja a ő
tási.
Ill. Kertészeti tanácsadó
Egészséges kerti
termékek
Táplálkozásunkban a kertészeti termékekje-
ő az egészségünk érdekében meg-
ő Az egészséges táplálkozás szerkezetét
felvázoló piramis 6-ll rész gabona alapon
3-5 rész zöldség, 2.-4 rész gyümölcs szere-
pel, míg a tejtermék 2.-3, a hús szintén 2.-3
részaránnyal következik. A csúcson érzékel-
tetett cukor és zsír a többi élelmiszerben
elosztva is jelentkezik.
Szervezetünk méregtelenítése érdekében
a gyümölcs - ő ő zöldségfélék, gomba, a
gyógyító növények vegyszermentes ő
ségét a biogazdálkodás keretén belüllehet és
szükséges is biztosítani.
A zöldségfogyasztás fejenként és éven-
te 80-85 kg-ra, a gyümölcsfogyasztás 72-
75 kg-ra ő A zöldségféléknek több
mint 50%-a, a gyümölcsfogyasztás több
mint 60%-a házikertek ő
származik, így minden ő sa-
ját jól felfogott érdeke, hogy át álljon a bio-
termelésre.
útmutató "piramis" a napi étkezés tervezéséhez
Zsfrok, qlajok és édességek
TAKAREKOSAN
Tej-, joghurt-
és sajt-
téleségek
2-3 ADAG
Zöldség-
félék
3-5 ADAG
D zsfr (szabad
és kötött
ő ban)
[i cukor (kötött)
Hús, csirke, hal,
száraz bab,
tojás és dió
2-3 ADAG
Gyümölcs-
télék
2-4 ADAG
Kenyér,
cereáliák,
rizs és
tészta
6-11
ADAG
Zöldségtermesztés
Biogazdálkodó
Az ő piaci ő is széle-
sebbre tárul, ha termékeiket ő
kínálják. Az ehhez szükséges ismereteket a
nemzetközi igények és ő figyelem-
bevételével, a már e téren végzett kutatások,
írásbeli közlések, ű ő gazdaságok ta-
pasztalatai alapján állítottuk össze.
A kertészeti termelés a föld ő
nek fenntartása, ű érdekében kap-
csolódik a ő egészéhez, a vetés-
forgón, az állattartás szerves irágyáján ke-
resztül. A ő termónely kiválasztása
- különösen az álló kultúráknál- gyümölcs,
ő ő ő növények telepítésénél nem
ű
Az elszigetelt biotermeló'k helyett a bio-
gazdálkodó települések.,. kialakítása feladat,
különösen a természetvédelmi területek kö-
zelében.
A 2092/91 (VI. 24.) EGK Tanácsi Sza-
bályzat a ő termékek bioter-
ő valamint a ő termé-
kekre és élelmiszerekre vonatkozó jclölé-
141
ő ő közzététellel rendelkezett. A
Biokultúra Egyesület a biotermelési mód-
szerekre vonatkozó minimum ő -
melyeket a ő be kell tartania, an-
nak érdekében, hogy termékeit ilyen jelzés-
sel forgalmazhassa - közzé tette a ő
és vásárlók érdekében. "Biotermékek ter-
mesztési és ő feltételei" címen az
1993-ban megjelent Biogazda-sorozat l. kö-
tetében a 225-242. oldalon találjuk.
Zöldségtermesztés
Összehasonlítva a nagyüzemi, ű ter-
meléssel, a biotermesztésben általában
20-30%-kal magasabb ő
tással, kevesebb anyag-ráfordítással és núnt-
egy 15-25%-kal alacsonyabb, de jobb ő
séget adó terméssel számolhatunk.
A helyes vetésforgó kialakításával, a ta-
laj harmonikus tápanyagellátásával, ő
142
tételével, a természetes ő ő
kórokozókat vi zaszorít ók el zaporodá á-
val a kezdeti , átállási nehéz égek oldódnak.
A táj ba ő faj és ell enálló faj ta fokozza a
termelésbi ztonságot.
A ő a bi oterm -
lés már az energiaforrásnál ő A ter-
mészetes energia: ő ű , bio-
gáz, . zél, víz jöhet ő en számJtásba.
A ő anyagának - gon-
dolva az elha. znált fóliák környezet-
z nnyezé ére - megvála ztá ával folyt ató-
dik. A szcrkezetnél a klímaszabályozás, ami
ő re, ű re, önt özésre és azok
ös zell angolt ű táma zkodik, ké-
pezi a biológiai növényvédelem alapj át.
A bioterm lésre olyan zöldségfél ét állft-
unk be, aminek az ő ter-
mesztési feltételei -vetés forgó, öntözés, pa-
lántanevelé - bi zto íthatók. Áttekintésiif 50
ő táblázat, a ő uövéuy-
ő részletesebb Ielrás ad tájékoztatást.
Káposztafélék
Tudományos családnevük Bras. icaceae. Az
igen vá ltozatos alakulá ú, termcszté. ű és
felha ználá ú káposztafé l k közül a kert é-
szeti ű lésben ő fajokat is az ő i alak-
ból ő l veles káposztából zá rmaztat -
juk. A fodros ű (Brassica oleracea pro-
var. abelli ca) fodros kel é a leveles kel
(Bras i a ol racea convar. acephala provar.
acephal a) -ami t leveles takarmány-marha-
káposztának i neveznek - hatalmas töme-
g vel és téláll óságával díszíti a téli k rtcket,
zá ntóföldc ket. Folyamatosan ő
gyszeri betakarítás! ő változataiból a
betakarított levelek ő szárítva, vegyes
zö ld. égporok, krémek alapanyagáu l zol-
gálnak. Faj tái : Árpád F-1, Ar. i F-1. Tenyé-
szidejük 65-75-90- 130 nap, fajták szerint;
másodv tésben 50-80 cm sortávol ságra vet-
ve 0,8-3,3 kg maggal/ha, 16-67 ezer ő
ra/30-80 cm ő ág beállítva, gyeléss l.
A virágzat fokozódó d formálódása ré-
vén a "spárga káposztából" ő ki a
BIOGAZDA 2.
A sarjhajtások hegyének fokozódó átal a-
kulása következtében a " laza f ű káposztá-
ból " a f j káposzta, örö káposzta, oldal-
ágán a kelkápo zta, k r ő a zöld-
káposzta jött létr és a nem sft ó'k a kínai
kelt, a bordás kelt is ő az ágból eredv
állították ő
A mell ékhaj tá. ok átalakul ásáva l az
"ezerf ű kápo. ztából a bimbó. kel gazda-
gítja a vála ztékot.
A torz a fokozódó d formálódása a , vas-
tag torLSáj ú" (Pompeji) a kara-
lábél er dmény zte.
Átmenetet kép z a m ő ter-·
mcsztés felé a tarl6répa- f hérrépa-kerek-
répa (Brassica rapa convar. rapa), amit má-
. od ctésh ·n 30-50-70 m . 4-
brokkoli és a karfiol. Érdekes változat a leveles- vagy fodros kel
Zöldségtermesztés
12 kg/ha ő helyre, "tarlóba" ve-
tünk.
ő ű különleges "tollas" ű
és színes káposztaféléket is nemesítettek
(B. o. eonv. accphala prov. nana).
Fejeskáposzta
(Brassica oleracea convar. capitata)
Vöröskáposzta (Brassica oleracea convar.
capitata forma rubra), német: Weisskohl,
Rotkohl, angol: Cabagge, Cabagge Red.
A Földközi-tenger ő származik.
ő a hazai fogyasztás jelzi, a 12
ő ő núntegy 9 kg a fejes-
káposzta-fogyasztás, beleértve a savanyítot-
tat is. Hajtatásból, tárolásból szinte egész
éven át frissen fogyasztható.
Jellemzhe: a káposztafélék változatos-
ságával növénytani és fogyasztási szem-
pontból újra és újra találkozunk. A legrég eh-
143
bi fejeskáposzta és kelkáposzta keresztezé-
ő a "zöldkáposzta" hibrid újdonságként
jelentkezik ő növekedésével, ellenál-
lóságával, ű frissfogyasztási
és savanyítási ő jó értékesítéssel
bíztatva. A fejeskáposzta kétéves, ő
idegenbeporzó növény, a fajták nagy része
hibrid, F-1.
Hasznosítás. Biotermesztésben a fejes-
káposztát palántáz va érdemes termeszteni.
Öntözési ő biztosítva a váz nélküli
ő májusban piacra kerül()
koraitól a szeptemberi betakarításból táro-
lásra szánt fajtákig, egész évben ellátható
friss terménnyel a piac. Savanyít va egész év-
ben jó.
Talajigény: jó vízgazdálkodású, táper6-
ben gazdag 6-7 pH. Korai, nyári termesztés-
re a ű jobban meleged6, laza tala jok,
rníg téli tárolásra a kötöttebb vályogtalajok
alkalmasak.
A fejeskáposzta fajtáinál ő ő szedésig napokban; a fej alakja G: kerek, ű O: ovális,
L: lapos; szine: kZ =kékeszöld, vZ =világoszöld, Z= középzöld, fZ = zöldesfehér, sZ =sötétzöld, mV = mély-
vörös, sl = sötétlila; l = termesztési mód, felhasználás: H = hajtatásra, P = friss fogyasztásra, piacra, S = sa-
vanyításra, tartósításra, T= tárolásra.
144
Vetésforgó: 3-5 éves forgó frissen trágyá-
zott szakaszában. Jó ő kalá-
szosok, borsó, bab, hagyma, mustár, kaba-
kosok, burgonya, paprika. Rossz ő
nyei: kukorica, kender, cukorrépa, lucerna
(nyers gyökértömeg, kártevó'k, vírus), zeller.
Jól társítható: spenóttal, salátával, borsóval,
fokhagymával, paradicsommal, burgonyá-
val, zellerreL ő közül a bár-
sonyvirág (Tagetes) illatával riasztja a ká-
posztalepkét, tetveket gyökérzónában a fo-
nalférgek kártételét akadályozza.
Tápanyagigfnye magas, 40-60 t/ha istál-
lótrágya N:P:K = 1,7:1:2,4 folyamatos táp-
anyagellátást igényel, felületi komposzt-ta-
karással biztosítható. l 00 kg terméshez 0,35
kg nitrogén t, O, 13 kg foszfort, és 0, 43 kg ká-
lium hatóanyagat használ fel.
Öntözés: kiegyenlített vízellátást igé-
nyel, hosszú ten y ű fajtáknál 4-7 alka-
lommal 30-50 nun vízadaggal számolha-
tunk. Fejképzés idején rendkívül fontos az
egyenletes vízellátás.
A káposztafélék közül a fejeskáposzta
ápolása a pal án ták kiültetése után az öntözé-
l
FEJLODESMENETE
BIOGAZDA 2.
sek utáni lazító és gyomtalanító sekély 4-8
cm mély kapálásból áll, amíg a fejek be nem
borítják a talajt.
Vetése:
·
Fralánta- korai t ___ __ __
neveléshez 1.5.-11.5. 11.25-IV.25. , VI. 1-1 O.
kiültelés 111.1-30. IV1--V31. VIL1-15
·----
szedés V.1-30. VL20-VIL30. X. 1-20.
- ...
te ny ész-
50 x 30 70 x 35 70x40 cm
terület
--
termés t/ha 30-45 50-75 45-80

A kiültetett palánták köré agyagból, fi-
nom ő készített pépet kenve, a ká-
posztalégy károsításától óvja a palántákat.
ő 0,4-0,6 kg/ha.
Betakarftás kézzel, késsel, válogatva a
ő ő csak a szállításhoz,
tároláshoz szükségeseket meghagyva. Lehe-
ő abba a ládába, konténerbe szedjük,
amiben a szállítás-tárolás történik, hogy ne
törjük feleslegesen. (Termésátlag: 1922-42
közt 16 t/hall0-23).
Zöldségtermesztés
Kelkáposzta
(Brassica oleracea convar. sabauda), német:
Wirsing, angol: Savoy Cabbage.
A Földközi-tenger ő származik.
ő egész évben ő
jól hajtatható, kiváló ű fogva
októberben kipalántázva kora tavasszal sza-
ő ő
Talajban a jó vízgazdálkodású, középkö-
tött vályog, homokos vályog, kotú talajokat,
tápanyagban gazdagon, ő igényeli;
pH: 6,5-7,5; 30-50 t/ha "szervestrágya.
N:P:K arány 2:1:3. Jó ő hüve-
lyesek, kabakosok, burgonya, paprika. A
sárgamustár zöldtrágya ő a
gyökérgolyva ő csökkenti. Köztes-
ként paradicsom, zeller jöhet szánútásba.
Vetési ő palántaneveléshez január vé-
gc-február eleje, március, április, május. A
palántanevelés ideje 42-50 nap korai-, 28-35
nap k. korai, ő termesztéshez. ő
magszükséglet: 0,3-0,67 kg/ha. 40-lll OOO
KELKÁPOSZTA
Ő
Vetés
Palántázás
Öntözés
Ka álás
Betakarítás
Növén védelem mint a fe'eská osztánál.
145
ő Várható termés: 1922-42:10 t/ha/7-17,
rövid t. i.: 12-35, hosszú: 16-48 t/ha.
Bimbóskel
(Brassica olcracea convar. gcmmifcra), né-
mct: Rosenkohl, angol: Broussels Sprouts.
A Földközi-tenger ő származik.
ő a téli friss fogyasztás és
ű állapotban való tartósításban rej-
lik. Hazánkban mintegy l 00 h területen, 6-
l O tonnás termésátlaggal termelik. Csak ke-
seredésmentes Jajták hozhatók forgalomba
és azok is ő talajban adják a kívánt
ő
Talaja 7 pH, ő tegyen, közvetlen
szerves trágya laza bimbót eredményez,
N:P:K arány 3,4: 1:3,7, öntözést kíván 6-9 x
20-40 mm.
Ápolása a gyommcntesen tartáson, kapá-
Jáson kívül a bimbók beérésének gyorsításá-
ra a tetejezés, amikor a hajtáscsúcsot szét-

o
.
-
'
·-
-
..
146
roncsolva a növekedés helyett a bimbók ki-
fejlesztésére használja erejét. 6-8 héttel a
szedés ő késsel vagy bottal tetejezünk.
Vetés: palántaneveléshez a
ő 5 héttel, ápr. 1-3 g/m ő
5-700 palántát nevelhetünk. Egy ha-ra 16-40
ezer szál palánta szükséges. Betakarítás:
aug.-febr.-ig fajták szerint, várható termés
10-20 t/ha, a kívánt ő 2,5-3,5
cm. Csak a zárt tömött bimbók értékesíthe-
tó'k, az "A" ő (l ,5-3,0 cm), ami pára-
dús környezetben alakul ki. Mulcsozott, la-
za, de nedves területet biztosítsunk.
ő közül a ű földibolhák,
káposztalégy, bagolylepkék, kórokozók kö-
zül a ő peronoszpóra és a Xan-
thomonas okoz gondot.
Karfiol
(Brassica oleracea convar. botrytis provar.
botrytis), német: Blumenkohl, angol: Cau-
litlover.
A Földközi-tenger ő származik.
Jellegzetessége: egyéves növény, igé-
nyes, hideget kevésbé ű ő finom, jól hajtat-
ható káposztaféle, ő friss fogyasztásra.
H=hajtatási T=tavaszi Ny=nyári ő termesztésre
BIOGAZDA 2.
Könnyen ő laza, tápanyagban
gazdag 7-7,5 pH talajt kíván. 80-100 Uha
szerves trágya, N:P:K arány: 3:1:3,3. Ha a
talaj mésztartalma l% alatti, meszezni kell,
5% mésztartalom felett mikro- és félmikro-
elemeket is (bór, mangán, vas, cink) pótolni
szükséges. A gyökér- és gombabetegségek
fellépésének veszélye a savanyú talajokon
nagyobb. Köztesként a zeller, póréhagyma a
káposztalepkére riasztó hatású.
A karfiol ő szakaszai szerint
különbözó'képpen igényeli a h6mérsékletet:
csíra és fiatal növény állapotában: vetést(}!
kelésig 20°C, 8-12 nappal, éjjel 5°C. 2. sza-
kasz a vegetatív ő idején: 20-22 °C,
éjjel 13-15 oc. 3. vernalizációs, rózsa kiala-
kulás idején: 7-14 °C, 4. fejnövekedés sza-
kaszában ismét 20-22 oc ő vízel-
látottsággaL
Palántaneveléshez a magot koraiaknál 6-
7, késeinél4-5 héttel a ki ültetés ő vetjük,
kelésre 4-7 napot szánva. ő
let: 0,3-0,5 kg/ha, 10m
2
-re 0,5 g, palánta-
,.,
neve!ó11ely 60-200 m- -35 x 35 és 70 x 60
cm térállás szerint.
Zöldségtermesztés
147
---------------- -----------------------
A karfiol ápolási munkáinál - rnint sajá-
tos tennivalót- a rózsák védelmére a ő
borító levelek ű rátöltését em-
lítjük, bár a ő ő borítólevél el-
helyezkedése az újabb fajtáknál már védi a
barnulástól a rózsát. A túlságos felmelege-
dés ellen az ő végzett öntözéssel segít-
hetjük ő a ő rózsaképzést Az öntö-
ő ő - mivel a karfiol sóérzé-
keny -figyelni kell, a 2,0 EC-nél magasabb
ű vizek öntözésre alkalmatlanok.
Károsítói, ő a káposztafélékhez
hasonlóak. Az igen kényes rózsák kívánt fe-
hér színének elváltozása, vagy állagában be-
ő változás gyakran tápanyag -bór,
molibdén- hiányára, esetleg túladagolásra-
nitrogén ő vissza.
Betakarítása a reggeli órákban, várható
termés: 20-40 t/ha.
Brokkoli (spárga){el)
(Brassica oleracea convar. botrytis provar.
italica) (var. cymosa), német: Brokkoli, an-
gol: Broccoli.
BROKKOLI, KARFIOL
FEJLÖDÉSMENETE

A Földközi-tenger mellékéró1 származik.
A karfiolnál igénytelenebb, a zöld külön-
ő árnyalataiban ő 0,5-1 kg ő
kivágása után még 8-1 O oldalrózsa is ő
het a ű ő Másodvetésben ter-
ő
Talajigénye hasonló a karfiolhoz de több
tápanyagot kíván, 30-50 t/ha, N:P:K arány
3:1:3.
A brokkoli vízigényes dc jó vízgazdálko-
dású, csapadékos körülmények között öntö-
zés nélkül is ő Helyre is ő
(2,5-7 kg/ha), de a drága ő rniatt pa-
lántanevelése indokolt, így 0,3-0,4 kg/ha a
ő 100 m
2
-re 3-5 g-ot vetünk
palánta neveléshez. Június végén-július ele-
jén ültetjük ki a május végén vetett magból
a palántát 60 x 40 cm távolságra. ő
végzett kapálás felér egy öntözéssel. Össze-
borulás után már fedi a talajt, ő talajta-
karással (komposzt, gilisztatrágya) biztosít-
ja a rózsaképzésnél magasabb tápanyag-
igényt.


148
A középrózsákat Icinyílásuk ő reggel
takarítjuk be, és ű ő visszük, hogy
ő ő A fajtától ő a
ő éles késsel való eltávolítása után az
oldalhajtásokon kisebb, de használható fe-
jek ő amiket fagyokig szed-
hetünk A ő 12-17 cm ő ű
25-70 dkg ű 2-3°C-on 1-2 hétig el-
tarthatók. 14-26 t/ha termés várható.
D A káposztaféléknél a 3-5 éves vetésforgó
betartása a ő elkerülése érdeké-
ben elengedhetetlen.
D A bimbóskelnél az alsólevelek megsár-
gulnak, ezeket távalltsuk el, hogy a kór-
okozók elterjedését meggátoljuk.
Karalábé
(Brassica oleracea convar. gongyloides), né-
met: Kohlrabi, angol: Kohlrabi.
KARALÁBÉ
ő

BIOGAZDA 2.
Európában ő
ő rövid ű palán-
tázástól 4-12 hét-, köztesként ő utóter-
ményként, másodvetésben ő jól
hajtatható, ő fajták tavaszig eltarthatók.
Egész évben frisst?n fogyasztható, "beteg-
ő ő gyógyszer". Megvastagodott
szárát, gumóját fogyasztjuk, zsengén a leve-
lét is. Egyéves, hideget ű ő növény.
Könnyen ő laza vagy középkö-
tött vályog, homokos vályogtalaj, pH 6,5-
7,5. N:P:K arány 1,7: 1:2,4. Jól társul: saláta,
zöldhagyma, póréhagyma, sárgarépa, feke-
tegyökér, feketeretek, zeller kultúrákkal, te-
nyészidejükhöz igazodva. Hajtatásnál, köz-
tes termesztésnél a palántáról, önálló kultú-
rában szabadföldön magvetéssel. 0,5-1,5 kg
mag/ha, palánta nevelésnél 0,4-1, l kg/ha.
Várható tennés: rövid ű
20-50 t/ha, hosszú ű 40-60
t/ha.
Zöldségtermesztés
Kínai kel
(Brassica pekinensis), német: China Kohl,
angol: Cabbage Chinese.
Kínából származik.
Egyéves, ű ő különlegesen hosz-
szúkás, hengeres káposzta féle. Helyrevetés-
sei jobb a gyökeresedése. Rövid nappalos
növény, ezért nálunk kora tavaszi, fóliás haj-
tatásra és másodvetésben szabadföldi ter-
mesztésre alkalmas. A nyári hosszú nappa-
Jok hatására magszárat fejleszt, nem fejese-
dik. Termése fogyasztás szempontjából a sa-
láta és kelkáposzta között képez átmenetel,
de puffasztó hatása nincs.
Jó víztartó, tápanyagban gazdag talaj, pH
6,5-7,5, NPK arány: 2,9: 1,0:3,6. A talaj ma-
gas sótartalmára érzékeny. Sekélyen gyöke-
ő vízigényes, 4-6 x 20-40 mm egycn-
letes vízellátást kíván. ő szükséglet
0,2-0,5 kg/ha. Tenyészterület 30 x 30 hajta-
tásnál, szántóföldi 40 x 40, 70 x 30 cm. Fé-
szekbe 2-3 szem magot vetve. Várható ter-
més 30-70 t/ha.
149
Gyökérzöldségek
Cékla
(Beta vulgaris ss. esculenta var.rubra Che-
nopodiaceae), németül: Rübe (Rot Rübe),
angolul: Red Bet.
Földközi-tenger ő származik.
ő egész évben fogyasztható.
B- és C-vitaminban gazdag, daganatos be-
tegségek ő gyógyítására aján-
lott, másodvetésben ő növény.
Jellemzése: kétéves, közepesen ő
nyes, lombja takarmánynak, répatestét sava-
nyúságnak feldolgozva értékesíthetjük.
Hasznos{tása: másodvetésben, lombját
is felhasználva, újabban a konzervipari fel-
dolgozás mellett friss fogyasztásra. Tárolás-
ból egész évben folyamatosan, egészség-
megóvási szempontból csak biotermesztés-
ő származó ő
Talajigény: mély ű humuszban
gazdag, meleg ű



K(NAI KEL
-.:

If "
Ő



ri'
l.
ll_ lll. l IV_
·v_
VI. l VII.
VIli_
JX.
l
_x.
Vetés
--- - -,------1
T@_kockába

-
=±==
Szabadföldbe 1-
l
-
Palántázás

..
--
Öntözés
-

-
..
i
kapálás-
Betakarítás
-
- -
..
ő mint a káposztaféléknél
meztelencsiga

150
l[
l CÉKLA
Ő
Vetésforgó: 4-5 éves, trágyázás után má-
sodik évben, kapás trágyázott zöldségfélék
után. Másodvctésben: borsó, saláta, hagy-
ma, spenót után. Póré, karalábé me11ett jól
ő
Tápanyag: komposztálásra a felületre te-
rített fú'kaszálék, borsószár, talajtakaróként
ő
Ápolás: egyelés l 0-12 cm, gyomszabá-
lyozás, lazítás.
Öntözés: csak aszályos ő indokolt.
ő cserebogár, fonálféreg, drótfé-
reg, mocskospajor, ű répabarkó, répa-
légy, répaaknázómoly.
Kórokozók: vírus, cerko-spórás levélfol-
tosság, peronoszpóra, lisztharmat.
A cékla 8 oc felett csírázik, áprilistól
kezdve vethetjük, 30-40 sortávolságra, 12-
16 kg/ha ő 2-3 cm mélyre. A 2-4
cm ő ű céklát 5 cm sávba, 45 cm sor-
távval vetjük, ő 60 nap ele-
ő ezeknél a ő 5 cm-re míg a
tárolásra szántnál l 0-12 cm-re állítjuk be.
BIOGAZDA 2.
Egész évben fogyasztható a cékla
Zöldségtermesztés
1 51
Betakarítás: felhasználási célnak megfe-
ő "bébi" cékla méretben 60 nap után,
teljes ő 100-120 nappal a vetés-
ő számítva.
Várható tennés: 1970-82 közötti átlag
16,8 t/ha (11-24)
rl A cékla friss présleve hatásos ő
és vértisztító, amit csak vegyszermentes
ő gyógyszerként fogyasz-
tani.
D A cékla napközömbös növény, bár egyes
fajtái 12-16 órás megvilágítást igényel-
nek.
D Hazánkban a cékla piros-sötétvörös,
ű ű nélküli gumószíne a kedvelt, de
van fehér, sárga ű változat is, ami
gyógyászati célokra, vagy fajtaválasz-
tékként jöhet számításba.
Pasztinák - Paszternák
(Pastinaca sativa convar. sativa Apiaceae),
németül: Pastinake, angolul:Parsnip.
Nálunk is ő
ő a ű betegségre -
fonálfércgre - ellenálló volta a petrezse-
lyemgyökér pótlására alkalmassá teszi.
Jellemzése: Kétéves, lombja nem csak a
meztelencsigákat tartja távol, de az érzékeny
ő ű is ajánlható, hogy ű kézzel
bánjanak vele. Az árnyékot ű
Két engedél)'ezett fajtája: ő fél-
hosszú és a Guernsey.
Hasznosítása: gyökérzöldségnek, önálló
ételként, tárolásból egész évben.

l
PASZTINÁK
Ő
Talajigénye: Lazább ű talaja le-
gyen, a nyirkos talajon is megél, de a pangó
vizet nem kedveli.
Vetésforgó: 3-4 éves, jó ő a
hüvelyesek: bab, borsó. Tápanyagban gaz-
dag, gyengén savanyú humuszos vályogtala-
jon terem jól, 3-4 kg/m
2
komposzt trágyával
· gazdagíthatjuk a soványabb talajokat. Öntö-
zést is csak aszály és száraz talajok esetéhen
igényel.
Ápolás: 4-5 leveles korban egyelés, ka-
pálás, amíg nem fedi a talajt.
ő ű poloskák.
Kórokozók: lisztharmat, ű
Vetés: 30-40 cm sortáv: 1-2 cm mélyen.
3-5 kglha a 20 db/m
2
. Kora tavasztól vagy
októberben. Vontatottan kel- 30-40 napra is
elhúzódhat, a jó ű magot ned-
ves, jól tömörített talaj ba vessük.
Betakarítás: lombja zöldtrágyának hasz-
nálható, gyökere elviseli a fagyot, kint is tá-
rolható, egérkár várható.
Várható termés: 25-30 t/ha.
Petrezselyem
(Petroselinum cripsum) Apidaceae, né-
metül: Petersilie, angolul: Parsley.
Földközi-tenger ő származik.
ő gyökere és magas C-vita-
min tartalmú lombja ( 140-150 mg) nélkülöz-
ű a magyar konyhának.
Jellemzése: Kété_ves, gyökere a ő
folyamán azonos állagú, levele ő évben
ragyogó zöld, második- maghozó -évében
színre, formára változik (heterophyl).
... .. ·----l
l
152
ő fél-
hosszú
PETREZSELYEM
180-200
FEJLÖDÉSMENETE
A
J. ll. lll.
Vetés

..
Ápolás
Betakarítás
_j_
Ő
talailakók
levéltetvek
• KÓROKOZÓK
lisztharmat
hegyes
1

IV_ v_
•• ••
Hasznosítás: egész évben frissen szedhe-
ő fogyasztható.
Talajigény: üde, ű vályogtalaj.
5,5-6,8 pH kémhatású.
Vetésforgó: 5-7 év után kerülhet önmaga
után, ő ő évben trágyázott növény után -
uborka, dinnye, káposzta félék -, másodve-
tésnél spenót, borsó, hagyma, retek után. A
szamóca szomszédságában jól ő
Nem kedveli a saláta közelség ét. Köztesként
mák ő
Tápanyag: N:P:K Ö, 8: l ,O: l ,O.
Öntözés: ő ő
us 20-20 mm.
Ápolás: egyelés, gyomgyérítés, lomb-
szedés.
BIOGAZDA 2.
20-25
nagylombú tárolás
'

VI VII VIli ll(
x XI XII
••

1 .......

-
-f------------
---
f----- --
ő ű atka.
Kórokozók: fuzikládium, szeptória, liszt-
harmat.
A petrezselyem ű ő korán vet-
hetjük, de a télalá vetés -ami a természetes
szaporodása- korábbi betakarítást eredmé-
nyez. A kelés 20-24 napot vesz igénybe. 24-
32 cm sortávolságra, 2-3 cm mélyre vetjük,
1,8-2,5 kg/ha maggal. 90-120 egyed/m
2
.
Betakarftás: felhasználási módjának
ő folyamatosan, ő be-
fejeztével kézzel, géppel szedjük. Mivel a
lomb is felhasználásra kerül - szárítmány-
ként feldolgozzák -, kétmenetes betakarítás
ű
Zöldségtermesztés
Várható tennés: 1922-42 évek közölt
tb,l t/ha (4,5-21,5) volt az átlag. 1960-82
között: 9,76 t/ha (6,6-12,4).
D A petrezselyem és a pasztinák is nehezen
csfrázik. Nedves közegben, 20-25 °C-on
öt-hat nap múlva megindul a cs{rázás,
ezt az ő magot vessük el kel-
ő nedvesség ű ő és a száraz
takaróföldet tömörftsük.
D A ő növényeket elnyomhatja a gyor-
sabban ő gyomndvényzet, kelés ő a
ő való gyomgyérftéssel mint biomód-
szerrel megoldható a tiszta állomány.
D A petrezselyemgyökerek téli tárolását -
verem, ablakkal fedve --a lomb hajtatá-
sával "petruska" ő
vé tehetjük.
Sárgarépa
(Daucus caro ta con var. sati vus) Apiaceae,
németül: Möhren, angolul: Carrot
A vadmurok nálunk is ő
ő egész évben nyersen is fo-
gyasztható, vitaminokban, ásványi sókban
gazdag, feldolgozásra is keresett növény.
Magtermesztésével is érdemes foglalkozni.
Jellemzése: kétéves, árnyékot is ő
hajtatható, széles választékot kínáló fajta-
sorral.
Hasznosítása a hajtatástól, a tavaszi ko-
rai, nyári friss fogyasztásig, ő -tárolási -
ipari, átteleltetett téli friss fogyasztási mód-
SÁRGARÉPA
Ő
153
szerekkel, fajtákkal egész évben ű
en adott.
Talajigénye: középkötött és ű hu-
muszos homok vagy homokos vályog. 5,3-
8,2 pH. Bakhátas ű
Vetésforgó: 3 éves forgóban, kapás, trá-
gyázott, dinnye, uborka, paradicsom vagy
bab, borsó után.
A hagymával való társításnál a hagyma-
légy a sátgarépa, a sárgarépalégy a hagyma
illatától riadva nem rakja le a tojásait. Ked-
ő a kaporral való társítása is. Mustárral a
ű talajokat takarhatjuk.
Tápanyag: N:P:K 2,6: 1,0:3,6, ő a
tápanyagigénye de jól hasznosítja az ő ő
évi trágyázással feltöltött területeket
Öntözése: 2-3 alkalommal (csírázás, ré-
ő 40-50 mn1 vízadaggaL
Ápolcís: egyelés, gyomtalanítás, bakhát-
igazítás, talajtakarás.
ő talajlakók, sárgarépalégy, pat-
tanóbogarak, levéltetvek, sárgarépa-gu-
bacsszúnyog.
Kórokozók: alternária, lisztharmat, rot-
hadásos·betegségek, rizoktónia.
Vetés: 2-3 cm mélyre, 30-40 cm sortáv,
1-1,5 millió növény/ha precíziós vetésnél,
sávosan vetve egyelés nélkül, 3-3,5 kg
mag/ha. Soros vetésnél 1,8-2,0 kg/ha dör-
zsölt mag. Korai termesztésnél 150 db/m
2
,
hosszú ű 100-120 növény/m
2
.
Vetési ő március, április, május, júni-
us, július a fajták tenyészideje és felhaszná-
lásuk szerint.

l
154
Betakarítás: fentiek szerint, kézzel vagy
géppel. A nitráttartalom csökkentése végett
a gyökerek megemelésével a tápanyagfelvé-
telt megállítva, az éjszaka ű nitrá-
tot a lomb asszimilációja feldolgozza, így
több rnint felére csökken ( ő 74 mglkg).
Várható termés: 1922-42-ig: 12,6 t/ha
(5,9-23,9), 1960-82: 12,6 t/ha (10,9-19,7).
D A sárgarépa növényvédelmét, ő
zéssel, a vetésforgó betartásával, folya-
matos ő biztosító tápanyag- és
BIOGAZDA 2.
---- -------------------
v(zellátással, bakhátas ű nö-
vénytársftással biztosíthatjuk.
D A sárgarépa nitráttartalmát a bPtakarf-
tásnál a gyökerek ő megszakításá-
val a lombak meghagyása me/lett az
asszimilációval csökkPnthetjük.
D A sárgarépa téli friss fogyasztása, a nyá-
ron vetett, fagyok ő szalmával takart
ő igény szerintifagymentes napo-
kon ő felszedéssei megoldható.
Sárgarépa alak-fonna osztályok

i
1;;
e e
i
.a 15
1
1 ]
!!i
ő j
E

.>l
j ]
-e.

_g
1!
....
ő di! :i .5!
l
l l

'
'
c
D B F
Zöldségtermesztés
Zeller
(Apium graveolens) Apidaceae. Kerti gu-
mós zeller, németül: Knollensellerie, ango-
lul: Celeriac.
Kaukázus és a Földközi-tenger sós iszap-
ján ő
ő lombja, gumója ű ő
hatású, ásványianyag és vitamin tartalma je-
ő 3 formája ismert: a gumós zeller, a
halványftó zeller és a ő zeller.
Jellemzése: kétéves, fény-, tápanyag- és
vízigényes, ő Lassan ő
nálunk palántáról ő sikeresen.
A fajták gumójának gyökérzete finom,
vékony, oldalgyökereket nem vagy keveset
fejleszt. Húsuk hófehér, tömött, üregedésrc
nem hajlamos, ő feketedésre nem
hajlamosak.
Hasznosítása: a friss fogyasztáson kívül,
lombját szárítmánynak, gumóját szárít-
mánynak és konzervnek dolgozzák fel.
Talajigénye: mélyebb ű öntés és
láptalaj. 6,5-7,5 pH.
MV=mozaikvirus
GUMÓS ZELLER
FEJLÖDÉSMENETE
'
-
155
Vetésforgó: 5-7 év után kerüljön maga
után, a frissen trágyázott szakaszba, a hüve-
lyesek jó ő Bakháton póré, a
barázdába zellertársítás mindkét növénynek
ő
Tápanyagigényes, 50 t szervestrágya/ha,
N:P:K arány 1:2:4.
Öntözés: palánták beiszapolása, vízigé-
nyes, 3 x 30-40 mm öntözést kíván.
Ápolás: a laza talaj és gyommentesség
érdekében kapáljunk.
A régi fajták oldalgyökerének ledörzsö-
lésévellehetett szép gumó t nevelni, a jelen-
legi fajtáknál követelmény az oldalgyökér-
mentesség.
ő talajlakók, ű takácsat-
ka, zellerlégy.
Kórokozók: szeptória, gumóvarrasodás,
vírusok.
Vetés: palántaneveléshez, febr. márc., 8-
10 dkg/ha magot számítva 100m
2
palánta-
ő felületre hektáronként. Kiültetés 3-4
lombleveles korban ápr. ő jún. elejéig,
50 x 20 cm l 00 ezer ő
156
Betakarítás: augusztus ő friss fo-
gyasztásra, kézzel, teljes betakarítás okt.
nov. géppel. Várható termés: 1960-82 9,2
t/ha (5,8-11,1).
D A gumós zeller melleti a halványító zeller
- összekötözött zsenge leveleit fogyaszt-
hatjuk -- házikertekben termelt fogyasz-
tásra javasolt salátanövén y.
O A me té ő zeller, a levélszárítmány céljára
termelt, jelentéktelen gumójú, típusfajtái
AF/NA, AMSZTERDAM nagy területe-
ken, többszöri kaszálással- gyommentes
állományt feltételezve ő ő
Torma
(Armoracia lapathifolia) Brassicaceae, né-
metül: Meerrettich, angolul: Horse radish.
DK-Európában ő Vad alakjai ha-
zánkban ő ő de árutermesz-
tésben egyéves-bakhátas ű ter-
mesztik a bihari homokterületen.
ő ű nyersen,
feldolgozva keresett.
Jellemzése: Nálunk magot nem érlel,
ő szaporítják, rnint tájfajta a
DEBRECENI ÉDESNEMES ismert, de
minden ő maga szedi meg a 20-30 cm
BIOGAZDA 2.
talpgyökereket dugványnak, hegyesre vágva
az alsó részt, a derekárólledörzsöl ve a rejtett
rügy eket.
Oltetik: ő vagy tavasszal 80 cm sor-
távolságú bakhátakra (41 OOO d/ha) 30-40
cm ő úgy hogy a dugványok te-
tejét 4-5 cm föld fedje.
Betakarítás: okt. nov. 4-7 t/ha várható
termése.
D A torma ő betakarításkor megsze-
dett 20-30 cm ceruza vastagságú dugvá-
nyait úgy vágjuk, hogy a ő része simá-
ra, alsó része hegyes re formálódjon, me rt
az egyenletes vastagságú talpgyökereket
így tudjuk helyes irányba duggatni.
D Az összekötözött dugványokat nedves ho-
mokban tároljuk a tavaszi kiültetésig,
ami a hakhátkialakítás és gyomtalan in-
dítás miatt johh, mint az ő kiültet és.
D A dugványokról még ültetés ő a de-
ő durva zsákvászonnal ledör-
zsöljük a rejtett rügyeket, hajó ő ű
gyökeret kívánunk ő júliushan
a bakhátakat a reggeli órákhan kibontva
és az oldalgyökerek ledörzsölése után
azonnal visszahúzva sima gyökereket ne-
velünk.
-


TORMA
... ,
FEJ Ő
ij
--

l
-
l. ll.
lll_ IV_
v_
VI. VII_ VIli_ IX_
x:--

Ültetés
-

.. __
c- -
Aoolás
.. .. .. ..

Öntözés
-- -
r-
Betakarítás
l

..
-r-
1
Ő
torma levél-
l

boqár
l i
tormalevélbolha l
_L__l _ __l_
--
KÓROKOZÓK
.
fehérsömör

-


cerkospárás
-t - -- -
levélfoltossá q
- ----f-
1
lisztharmal
l

.. l
··-·
Zöldségtermesztés
Csucsorfélék
Burgonya (korai)
(Solanum t\,\berosum) Solanaceae.
A burgonya a szántóföldi növények között
szerepel (lásd ott), de a korai hajtatott burgo-
nya a kertészeti növények közé kívánkozik.
Az egyik módja a nyári -jún. végi -júl.
eleji ű ún. fojtott burgonyatermesztés,
mert az ő be nem érett, foszlós héjú bur-
gonya tavasszal ő
A korai burgonyatermesztésnél a Iciülte-
tés ő 3-5 héttel a gumókat elónajtatni
szükséges, hogy azokon zömök, 1-2 cm-nél
nem hosszabb, egészséges fényhajtások fej-
ő
A hajtató helyiségben 10 °C ő
tet, páratartalmat szórt fényt,
ő ő szükséges biztosítani.
Korábban istállók, ma fótiasátrak jöhetnek
számításba. A helyiségct, az 50 x 40 x 8-10
cm, magas lábbal ellátott ládákat használat-
ba vétel ő ő kell. Egy ládába
8-l O kg gumó fér, így l ha beültetéséhez
250-350 ládára van szükség. A gondosan át-
válogatott burgonyát két sorban helyez-
hetjük át a ládákba, majd a ládákat egymás
fölé rakjuk, ügyelve, hogy a gumók a szük-
séges fényt, világosságot megkapják. A köz-
vetlen napfény káros a gumókra. A páratar-
talmat az utak - sohasem a burgonya - lo-
csolásával emeljük, de ez 85% fölé ne emel-
kedjen, ez ő megoldható. A ő
mérséklet 15-18 oc közölt a legkedvezóbb.
ő esetén a 4-7 °C-ra való ű
tarthatjuk kiültetésig a burgonyagumókat
károsodás nélkül.
A 4-6 oc talajban a hajtatott gumó hajtá-
sa tovább növekszik, a ő is
megindul, így az ő burgonyát már
márciusban kiültethetjük.
Paradicsom
(Lycopersicon esculentum subs. cultum) So-
lanaceae, németül: Tomate, angolul: Tomato.
Dél-Amerikából származik.
ő A hazánk ökológiai viszo-
nyaihoz rendkívül jól alkalmazkodó paradi-
157
csom friss fogyasztásra és konzervipari fel-
dolgozásra szabadföldön és termesztóberen-
dezésekben termelve nélkülözhetetlen az
élelmiszer ellátásunkban. Friss fogyasztásra
külföldi piaconjúniustól-októberig lehetünk
versenyképesek. Szabadföldi karós-tám-
rendszeres termesztéssei a bio-feltételek is
jobban teljesíthetó1c A korai fagyok ellen ta-
karással védve, ő idóben jelentkez-
hetünk a piacon ő áruval.
Jellemzése: Lágyszárú, mérsékelt égöv-
ben nagymértékben önbeporzó. Idegenbe-
porzást a rovarok közül csak a poszméhek
végzik, ez a hajtatáskor bír. ő
Szabadban az alacsonyabb ő gá-
tolja a virágpor ő ( 15 ° C), a magas
(30 oc feletti) ő sem ő
Száznál több engedélyezett fajta közül válo-
gathatunk.
Hasznosítás: a friss fogyasztásra termelt
paradicsom értékét a ő emeli, és
küls{) piacokon a jún.-okt. közti idóben je-
lentkezve hasznosítható. A feldolgozás kor-
ű ű a bioparadicsom-
termékekkel ő a bébiételek érté-
ke emelhet{).
Talajigénye: Laza ű középkö-
tött vályogtala jok, pH 6,8-7 ,2. Egyenletes
talajfelszín, gyommentesen alkalmas.
Összes porozitás: 65-75%, vízkapaci tás: 45-
50%, levegó"kapacitás 20-25 térf.%.
Vetésforgó: 3-4 évvel önmaga után, jó
ő dinnye, uborka, bab, borsó,
korai káposztafélék, lucerna, lóhere, gabo-
nafélék (kivéve az árpát), mustár. Kerülni
kell a burgonyaféléket, kés{)n ő nö-
vényeket ő
Társftható: korai káposztafélék (karalá-
bé, fejeskáposzta, karfiol) közé ki ültetve, fo-
lyamatosan betakarítva a káposztaféléket a
növekedés értelmében a paradicsom borítja
a területet.
Véd{)növényként a hajtatásban pitypang
-saláta, szabadföldben körömvirág -java-
solható. Homoktalajokon a rozs talajtaka-
rásként
lapanyagigényét szervestrágyával, kom-
poszttal a talaj szerkezetének ű javí-
158
tásával végezzük, 10-20 t/ha mennyiséggel.
Palántázáskor az ő magas foszfor-
tartalmú galambpadlás trágyalével dúsítva,
közvetlen ül a gyökerek alá juttassuk ki áta-
lakított ő palántázógéppeL
N:P:K arány 1:,5:1,0:1,5 amit a szerves
alaptrágyázáskor és a fejtrágyázáskor ve-
gyünk figyelembe.
a = fajta neve;
BIOGAZDA 2.
Vízigénye: közepes, általában öntözés nél-
kül termesztik. Kritikus ő (jún. 20-
júl. 31.) 2-3 x 10-40 mm öntözést meghálálja.
Apolás: a talaj szerkezetét és gyomsza-
bályozását biztosító kapálás kultivátorral,
kézi - toli kapával. A ő paradi-
csomnál a zsinórra, karóra való futtatás, az
oldalhajtások és levelek eltávolítása (zöld
munkák).
b = a szár növekedési típusa szerint, bokor, törpe ű determinált = D, ötödik, hatodik fürtnél záró-
dó ű féldeterminált =fO, folyamatos ű = F;
c = tenyészideje sze ri nt R = rövid (1 05-11 O nap) ű korai, K = közepes ű (11 0-125)
KK= ő (125-130) H= hosszú ű ő fajták;
d = növekedési erély szerint, E ő K = közepes, GY= gyenge ű
e= bogyóalakjaszerint G= gömb (index: 1,0) LG= lapított gömb (L. 15) MG =megnyúlt gömb (0,75),
SZ = szögletes, MSZ = megnyúlt szögletes;
t= a bogyó tömege grammban (40-250);
g = a bogyó rekeszeinek száma;
h = a bogyó sz í ne ő érik F = ő Z = ő VZ =világos ő ZT = zöldtalpas (nem egy
ő ő
i = felhasználás, termesztési mód, H = SZ = szabadföldi, kSZ = karós szabadföldi, P = friss fo-
gyasztásra, piacra, K =feldolgozásra;
j = ellenállóság, Tm = dohánymozaik vírus, V = verticíliumos hervadás, F = fuzáriumos hervadás, C = kla-
dospóriumos foltosság, N = gyökérgubacs fonálféreg, W= ű P = gyökérparásodás.
Zöldségtermesztés
159


l FEJLÖDESMENETE ó i
l PARADICSOM

1
'
..
Ő KÓROKOZÓK
Talajlakó

r-
ő

--
Buraonvabom!L_
Levéltetvek,
üvegházi
ű
--j----- .
Takácsatkák
ő
Baktériumos
beteaséqek
Paradicsomvész
Altemáriás
levél és

Szeptóriás
levélfoltossá q
Termésfolt-

Vetés: helyrevetésnél ápr. 10-25. között,
0,5-1,5 kg mag/ha 80 000-100 OOO ő
Palánta neveléssel szabadföldbe ápr. 25-
máj. 20. kiültetésscl, termcsztóbcrendezés-
ben vetve febr. 25-márc. 25-ig,. 3,5-4,0 g
mag1m
2
200-700 db palánta/m-. Hajtatás-
hoz tápkockába nevelt palánták vetési ideje
nov. 05-25. febr. 1-15. közti kiültetéshez.
Március 1-15. közötti hajtatáshoz dec. 10-
27. között vetjük a magot. Január végi vetés,
február eleji ű ő április elejére ne-
velhetünk ki ő palántát fólia alá. dszi
auguszus eleji kiültetéshez június közepén
vetett magot július elején palántázzuk táp-
kockába.
A paradicsom tenyészterülete helyreve-
tett determinált fajtáknál: 117 + 35 ikersor,
15-30 cm ő 8,8-6,5 db/m
2
, palántázott-
nál: 125 +35 x 20-25 cm, 5,0-6,2 db/m
2
.l).o-
rai: 90 +40 x 30 cm. 5, 1-5,2/m
2
. Hajtatás-
nál, váz nélküli fólia 30 x 30 - 40 cm, 7-8
db/m
2
. Fólia sátorban 80 + 40 x 30, 5-7


1-

l

=+=

")
a folytonnövó'k 110 + 40 x 20, 4-5
db/m
2
.
Betakarítás: szabadföldró1 jún.-szept.-ig,
hajtatásból ápr.-nov. Várható termés: 1922-
42 között: 8 t/ha (6-13) 1945-81 között:
15 t/ha (5-28), ű termesztés, helyre-
vetett 50-55 t/ha, palántázott: 37-40 t/ha ter-
méssel számol. Hajtatásnál, fóliából máj-
aug. 9 kg, üvegháznál ápr.-júl.-ig 9 kg
(l ,3-4,2) várható.
Kórokozók: ő baktérium'os,
alternáriás, szeptóriás betegségek, paradi-
csomvész, vírusok, botritisz, kladosporium,
kolletotrichum.
Kártevó'k: fonálféreg, üvegházi molyte-
ű takácsatka, talajlakók.
D Fagyok ő a karózott töveket lefektetve'
a földre és letakarva fótiával a még zöld
bogyók utáérve ő
D A megnyúlt palántákat árokba fektetve
me rt a száron is fejleszt járu-
lékos gyökereket.
160
Paprika
(Capsicum annuum, convar. annuum Solan-
aceae, németül: paprika (Spanischer roter
Pfeffer), angolul: Pepper, Sweet.
Dél-Amerikából származó, de nálunk
annyira meghonosodott, hogy német nyelv-
területen, Hollandiában a magyar nevén
paprikának ismerik.
ő a széles ű fajtacsoport és
termesztésmód szinte egész évben adja a pi-
acra friss fogyasztásra a magas C-vitamin
tartalmú változatos bogyótermést. A feldol-
gozó iparnak is ő mennyiségi és mi-
ő ő ő ő rejlik a
paprikában.
BIOGAZDA 2.
Jellemzése: tápanyag, víz és melegigé-
nyes egynyári, kétivarú virágú, idegen be-
porzásra is hajlamos igen változatos formá-
ban, ő és ő ízzel is ren-
ő növény.
Fajtái: 48 étkezési, engedélyezett, fajta-
csoportokra bontva. Csak a biotermesztés
szempontjából kiemcit ellenálló fajtákat te-
kintjük át.
Tennesztési mód: tcrmesztó'bcrendezé-
sekbcn (üvegház, fólia) - szabadföldi (pa-
lántázott-helyrcvetett) - külön a pritamin
paprika és a ű
Hajtatásra - üvegház - fólia alatti ter-
mesztésre a ő jobb ki-
pr=pritamin; NÖVEKEDÉS: d=determinált, ő IZ: é=édes; SZIN: fe=fehér,
z=zold; CSUCS HELYZETE: A=felálló, ő hegyes, ő tompa, ű
Zöldségtermesztés
161
l PAPRIKA
.

--. '_·

'"'i --_
FEJ LÖDÉSMENETE
í\
l. l ll. lll. IV. l V.
VETÉS
Palántához
Szabadföldbe

...
Ültetés
Palántázás
Ápolás
Öntözés
Betakarítás
KÁRTEV ÖK
Talailakók

...
Levéltetvek
Takácsatkák
---
Triosz ek
-
Üvegházi
l
ű
KÓROKOZÓK
ő
baktériumos
láqyrothadás
Altemáriás
levél- és
boqyófoltossáq
--
Lisztharmat
Szürkepenész
Fehérpenészes
rothadás
használása érdekében ő fajtákjö-
hetnek szánútásba.
A hajtatási zöldpaprikát frissen fogyaszt-
juk, ezért a biopaprika piacát jól meg kell
szervezni.
Talaja hajtatásnál a termesztóberendezé-
sekben, morzsalékos ű tápanyag-
gal ellátott és ő ő mentes legyen. Fa-
kéreg komposzttal, gilisztatrágyával alakít-
ható ki.
Vetésforgó: a termesztóberendezésekben
is indokolt, a ő és a talajuntság
ő érdekében, pl. uborkával váltva
a paprikát.
Tápanyag: N:P:K arány 2:1:3, felületi
komposzttal takart talaj ő Öntözés
csepegtetve 500 ő
Ápolása takart talajnál gyomlálás, tárn-
rendszerre való futtatás, metszés.
VI. VII. VIli. IX. x. l XI. l XII.
-
----
--
...
--
--
...
ő talajlakók, fonálférgek, levél-
tetvek, atkák, tripszek, üvegházi ű va-
kondtücsök, meztelencsiga.
Kórokozók: palántadó1és, baktériumos
betegségek, altemáriás levél- és termésfol-
tosság, lisztharmat, vírusok.
Élettani: tápanyaghiány, -túladagolás,
napégés, füstmérgezés.
A biológiai védekezésnél eredményesen
használhaták a növényi levek (bodza, csa-
lán, cickafark, ű fokhagyma, körömvi-
rág, ű bársonyvirág, pásztortáska, pet-
rezselyem, pitypang), ő a talaj takará-
sára is használatos köztesként a bársonyvi-
rág (Tagetes). Jó hatású a ű ragado-
zóinak - katicabogár, fátyolka, fülbemászó
- betelepítése és szaporítása a termesztóbe-
rendezésekben. A beporzásra telepített posz-
méhek, kiegészítve a további- atka, tripsz-
162
BIOGAZDA 2.
A PAPRIKA Ő ÉRTÉKELÉSE
ő ő
szempontok
Közös ő
kórokozók
szomszéd növény 1 3 1 1 1 3 3 3 3 5 5 5 5 3 1 3 1 1 5 1 3 5
ő 3 5 3 3 3 5 5 5 5 5 5 5 5 5 1 5 3 1 5
zomszéd növény T 1- -3 3 1 1 3- 3 3 3 5 5 5 5 3 "1-3 -1T1 5 1 3 5
---=rr -iH : + rf-f frr- 1
--+--'-+-+=---t---t-1----'---+--'-+-+-+-t---'-t---'--+-'-+-- - -c- - i--
ű veszélye 3 3 3 3 5 5 3 5 5 5 3 1 1 3 3 3 3 5 1
Sófelhalmozás (öntözve) veszélye 1 1 1 3 1 3 3 3 1 3 3 3 5 1 1 3 1 3 3
------------'-------+-- -- - --t--t--
Sófelhalmozás (öntözetlen) veszélye 3 3 3 3 3 5 5 5 3 3 5 5 5 3 3 5 3 5 5


Gyomirtószer maradvány veszélye
5 5 5 5 5 5 3 5 5 3 1 1 1 3_+--5-+--5---+-5+------+--+----+-1 +-1-11
Talajszerkezet-rombolás veszélye
Ő talajmunkák ő
1 3 3 3 3 5 3 3 3 3 5 5 5 3 5 5 3 5 5
1 3 3 5 5 5 1 5 1 5 5 1 5 1 5 3 3 5 5
tápanyag-utánpótiás ő __ 1 3 3 5 5 5 1 5 1 5 5 1 5 1 5 3 3 5 5
ő ha_tá_s _v_e_s_zé_,_ly_e -----t-1-l--3'--+-'-3---1-5-+--5---+_5---1-3-+_-'-5 +-1---1-3-l--5---+_5---1-5-l--3-+_5---1-5-l---1 +--- l--1---+-3+-5---ll
Gyommagtartalom _____ 3 3 3 3 3 5 5 5 5 3 5 5 5 5
Összesített ő 2,3 3,2 3,0 3,7 4,0 4,8 3,2 4,5 2,8 3,7 4,0 3,3 4,3 2,5 3,7 4,2 2,8 3,7 3,5
1
értékelés
1 3 2 1 1
1
3 3 3 5 5 5 5 3 1 3 1 __ 1 5 1 3 5
1
Jelmagyarázat: 1 = ő 3 = közepes ő 5 =jó ő
(Dr Zatykó Lajos Paprika c. ő 1993)
ragadozóival, a biotermesztés esélyeit növe-
li a paprika hajtatásakor.
Vetés: palántanevcléshez, szaporítóládá-
ba -tálcára, ő idóben, négyzetmé-
terenként 8-1 O g- ll 00-1550 szernmel. Ko-
rai hajtatáshoz nov., dec. magvetés, közép-
korai hajtatáshoz januári; hideghajtatáshoz
és hosszú tartamú termesztéshez februári
magvetéssei neveljük a palántát, nov., dec.
középkorainál márc. , hideg és hosszú tar-
tamú termesztéshez áprilisi kiültetéssel.
Hasznosítása: friss fogyasztáson kívül,
fcldolgozóipari, - konzerv - ű -
szárítás.
Talajigénye: aprómorzsás, középkötött,
30 cm ű talajréteg, 7-6,5 pH alacsony
sókoncentráció (5% szervesanyag-tartalom-
nál 0,13%).
Vetésforgó: ő és társíthatóság
értékelésére szolgál a bemutatott táblázat
Ezek szerint a kalászosok, kukorica, hagy-
ma a jó ő a paprikának.
Tápanyagigényét szcrves trágyával,
komposzttal biztosítani azért indokolt, mert
a paprika csak ő humusztartalmú
(2-3,5%) talajon képes jó termést adni.
Víz/génye 600/mm ő alatt,
júniusól 4-8 alkalommal kijuttatva a termé-
szetes csapadék kiegészítésére.
Ápolás: gyomgyérítés, talajlazítással
anúg a növényzet nem fedi a talajt
ő fonalféreg, levéltetvek, pajorok,
bagolylcpke, kukoricamoly, dohánytripsz.
Kórokozók: vírusok, ő ő
ő hervadás, fuzárium.
Élettani: napégés, tápanyaghiány, túl-
adagolás.
Vetés: palántaneveléshez UL 10-20. Iciül-
tetés V. 10-15. helyre vetés: III. 25-IV. 10.
3,5-4 kg mag/ha, l ,5-2,5 cm mélyre, 50-60 cm
vagy 50+ 20,60 +20 cm sortávolságra.
ű ű palántás termesztés-
ben, fenti sortávolságokra: közepes növeke-
ű ő Cecei típusú: 90-120
Zöldségtermesztés
OOO/ha; ő ű fo ő paradi-
csompaprikák: 50-90 OOO ő
Betakarítás: gazdasági érettség -ami a
virágzástól 35 napra -, biológiai érettség,
teljes bepirosodás - ami újabb 35 nap -
szedjük felhasználási célnak ő a
paprikátjúlius ő fagyokig. A gyakrab-
ban szedett paprika többet terem és a szedés-
nél a csökött, ő nem képes bogyókat
is el kell távolítani, a kéthetenkénti-tízna-
ponkénti szedéskor.
Termésátlagok: 1926-42 között 3,9 t/ha
3, 7 -l 0,9 t között változott. 1938-ban a 4 ton-
na átlag felett Komárom megye 7,56, Bor-
sod 7,43, Bács 6,97, ő 6,93, Pest 6,15
t/ha terméssel szerepelt. 1934 és 1975 kö-
zötti közlések átlaga 20 t/ha 4-55 között. A
paprikatermesztésre szakosodott gazdasá-
gok az új fajták (Fehérözön típus) megjele-
nése ő maximálisan 36 tonnát takarítot-
tak be, az új fajták megjelenése után 20-50
tonnaközött alakult a termés.
D A paprika talaját ő istállótrá-
gyával, komposzttal kiegészítve tápláljuk
a humusztartalom növelése céljából.
D A ő a folyton-
ő paprikafajfákat egyszálasra nevef-
ve 20 rrn-néf nem kisebb ő ül-
tetjük.
ű
(Capsicum annuum convar. longum Solana-
ceae), németül: Gewürze Paprika, angolul:
Hot pepper, Hungarian red pepper.
ő az angol elnevezés, a
gyógyszerkönyvbe való felvétele jelzi. A
biotermékek között is keresett.
163
Jellemzése: estpos és édes változatai
végtermékét az ő színanya-
ga jellemzi, a világpiacon állandó a vetélke-
dés, Kalocsa és Szeged l O ezer t exportjával
30%-át jelenti az exportpiacnak, hazai fel-
használás 4 ezer tonna.
Hasznosítás: a magyar ű mi-
ő 10-20%-kal magasabb árban isme-
rik el, ezt a ő fokozni lehet.
Talajigény: a kialakult termesztési kör-
zetek szerint.
Vetésforgó: jó ő gabona, bor-
só, zöldbab; nem jó: ű burgo-
nya, lucerna, cukorrépa, kukorica, uborka,
napraforgó, paradicsom.
Tápanyag: N:P:K arány 150:200:250, l O
t/ha ő istállótrágya, egyenletes tápanyag-
ellátást kíván, káliumra érzékeny.
Öntözés: Kalocsa környékén 80%, sze-
gedi körzetben 20% öntözött. Ápolás, véde-
lem a paprikáéval azonos.
Vetés: KaJaesán 70, Szegeden 50%-ban
helyrevetve 500-550 ezer szem/ha a többi
területen palántázva 250 OOO növ/ha ápr. vé-
gén május elején indítják.
Betakarítás: augusztustól fokozatosan,
októberre érik utó, alakul ki a festék. Várha-
tó termés: 1922-42-ig 6,5 t/3,8-11, 711951-
65 között 4,5 (0,9-6,3) t/ha. Jelenleg 8,5 t/ha
az átlag, de 14-16 t is ő
Ka bakosok
Görögdinnye
(Citrullus lanatus) Cucurbiaceae, németül:
Wassermelone, angolul: Watermelon.
164
C = mézgás varrasodás, F = fuzárium, ES = lisztharmat
Afrika, Ecuador, India az ő
ő magas cukor-, ásványisó-tar-
talma, lédús nyári táplálék, frissen fagyasztva.
Jellemzése: mélyen ő a vizet
megkeresi, hazánkban a dinnyések dinasztiái
ű tem1elik hagyományosan.
Talajigény: a ű (varjúmák) Hibis-
cus tri on um jelzi a ő gyorsan me-
ő szélvédett területen jó 6,7-7,5 pH-s
talaj.
Vetésforgó: maga után 4-5 év, gyeptörés,
búza, kukorica, hüvelyesek jó ő
nyei. Szomszédnak is a fentiek jók, de kerül-
BIOGAZDA 2.
jük a borsó, paradicsom szomszédságát a te-
ű ő ő Tápanyagat istál-
lótrágyával, fészekbe, komposzttal N:P:K
l: 1:2,75 arányban igényel. Öntözetlen
körülmények közt termesztik.
Károsftók: levéltetvek, takácsatkák,
meztelencsigák, nyulak, ő fuzá-
rium, fenésedés, pszeudoperonoszpóra.
Vetés: melegágyba III. 25-IV. 15. kiülte-
tés V. 10-15. 100 x 150cm távra. Betakarítás
kezdete VII. 20-25. Termésátlag 1923-42-ig
14,7 (7,4-15,6) 1960-70 között 10 /ha (8-
16).

..
- --- ..

t

u
GÖRÖGDINNYE

:--.;:
.
FEJ Ő


_ __[
ll. lll. IV v
VI. VII.
1-x.-
--
XI.
XL x
Vetés
·- --
gyep-
--
táokockába

!
-
KiüHetés
-
Ápolás
- -
--
Öntözés
-
1--·
Betakarítás l
..
Ő
takácsatkák
l

-=+ ti==
meztelencsiqák
KÓROKOZÓK
ő
-
1-
-
--,--- --.. -.... -,---
---·
fuzáriumos
ő
fenésedés
"
Zöldségtermesztés
D A virág ő ő 30-35. napra
ő görögdinnyél késsel szedjük, amikor
a héja sötétebb, fényes, hasi részén sár-
gu!, a tennés melletti kacs elszárad, ko-
pogtatásra mélyebb, kongó hangot ad.
D A görögdinnye hajtásainak 60-90 cm
hosszúságánál a kis termés utáni részre
kapával annyi földet teszünk, hogy a szél
ne mozdftsa el.
Sárgadinnye
(cukordinnye) Cucumis melo (Cucurbitace-
ae), németül: Melone, Zuckermelone; ango-
lul: Muskmelon.
Indiából származik.
ő változataival -fólia alól jú-
nius ő folyamatosan decemberig a tá-
rolt Hógolyóval egészítve ki - fogyasztha-
tunk a magas cukortartalmú ő
Hasznosítása: hazai fényviszonyaink
mármárcius ban lehetövé teszik a ő
berendezésekben a sárgadinnye hajtatását
tárnrendszer mellett 2 db/m
2
-4-5 db/m
2
, be-
porzó méhek segítségével június elején 80-
90% érettségi foknál szed ve: l O kg/m
2
körü-
li hozammaL
A sárgadinnye fajták közüla zöldhúsúak
betegségekkel szembeni ellenállóképessé-
gének hiánya, és a szállíthatóság nehézségei
miatt nem jöhetnek számításba a bioter-
mesztésnél, így csak a sárgahúsúak szere-
pelnek
Hasznosítás: fajták szerint.
Talajigény: szélvédett, jó tápanyagellá-
tású, laza talajok, homokon is.
Vetésforgó: jó ő kalászosok,
káposztafélék, hüvelyesek, gyep.
165
Tápanyag: N:P:K 1:1:2,75, szervestrá-
gya, komposzt 10-15 kg/m
2
, ő fész-
kenként 2-3 kg tavasszal.
Ápolás: görögdinnyével ő
ő mocskospajor, ű ta-
kácsatka, nyúl, hörcsög.
Kórokozók: lisztharmat, vírus, fuzárium,
pszeudoperonoszpóra, fenésedés.
Vetés: gyep vagy tápkockába/0, 7-1 kg
mag/ha, helyrevetve 1,5-3,5 kg/ha. l g mag-
ból20-25 db palánta ő 5-6 hét alatt.
A ő visszaszámolva március vé-
gén, április elején (az év 100 napján) vetjük
tápkockába a magot. Szabadföldbe április
10-20. között géppel sorba, kézzel 0,8 x 1,0
m fészekbe.
Betakarítás: júniustól fagyokig. 80-90%
érettségnél a sárgadinnye utóérik, rníg a gö-
rög nem.
Várható termés: 1922-42 közöt 7,94 t/ha
átlag (5,0-11,9) volt, 1961-70 között 7 t/ha
átlag 5-1 O t/há között.
Uborka
(Cucurbitaceae) Berakó, csemege, konzerv,
félhosszú vagy méretes uborka a 3-9 cm
hosszúságig, azon felül saJátás uborka. Né-
metül Gurke, angolul: Cucumber, Pickling.
Indiából származik.
ő Alacsony ű jó ét-
rendi hatású uborka salátaként, kovászolni-
való, ecetes vagy sós-vizes uborkaként tar-
tósítva, vagy ű egész éven át fo-
gyasztható. A szedés kézimunka igénye mi-
att a kiskertek jellegzetes, a piac igényeit ki-
ő ő növénye. Közel száz
engedélyezett fajta közül az ellenálló hibri-
166
deket (F-l) típusonkén t, érési sorrendben te-
kintjük át. Az alak: U= tompa ű V = csú-
csosodó ű Ellenálló képesség: C = méz-
gásvarrasodás, CMV = uborkamozaik vírus,
S =lisztharmat, IP/ál peronoszpóra l =jól, 2
= ellenálló, 3 = gyengén ellenálló.
Hasznosítás: ő átgondolt és jól szer-
vezett termesztés számíthat biztos piacra.
Jelenleg az egészen apró 2-5 cm méret iránt
ő A ő iránti ő
dés nem csak a friss fogyasztású uborkánál
jelentkezik.
Talajigén y: lazább ű jó víztartó
ű humuszban gazdag talajon dísz-
lik jól.
Vetésforgó: 4 éves vetésforgóban, ő
vagy tavaszi gabona után, trágyázott kapás-
ként jó ő a gabonának. Gyeptö-
résben is jól díszlik, a vöröshagyma, paradi-
csom, paprika, gyökérzöldség, káposztafé-
BIOGAZDA 2.
Jék is elfogadhatók ő Kerül-
jük a kabakos növényeket, burgonyát. Házi-
kertben, különösen a támberendezések miatt
több éven át ugyanott termelik monokultú-
rában az uborkát. Nagy adagú szervestrá-
gyával, talajtakarással ideig-óráig nem mu-
tatkozik visszaesés, de a túlzott vegyszere-
zés, annvel ezeket a területeket fent lehet
tartani, elóbb-utóbb megbosszúlja magát. A
vetésváltást részben korán ő tenné-
sekkel: spenót, saláta, retek, hagyma, vagy
ő vetett zöldtrágyával, zabosbükköny,
somkóró, csillagfürt- vetés ő bemunkál-
va- próbáljuk pótolni.
Társítható: ű kukoricával,
bimbóskellcl, karfiollal, tavasszal: retekkel,
karalábéval, borsóval a sorok között. Tárnos
uborka, karósbabbal társítható. ő
vényként a sarkantyúka, és a borágó említ-
ő
Zöldségtermesztés 167
--- -------- ---- -

UBORKA
Ő
l:íi
o

l.
u UL
IV.
Y...
Vetés
-
Ápolás
Öntözés i------ _
--C--
Betakarítás_j ___ ___j _
--
Ő
levéltetvek l
takácsatkák l l
KÓROKOZÓK
lisztharmat
baktériumos
levélfoltosság
ál peronoszpóra
Tápanyag: semleges (6,7-7,5 pH) tala-
jon, 1-5% mésztartalom mellett, hiány ese-
tén 5-l O dkg1m
2
ő pótolva 5-l O
kg/m
2
szervestrágyát kíván ő és táp-
anyag utánpótlást komposzt takarással a tc-
-

-

.


....


.. c·

\t"'
i
l
'IS
• ..
/ /
.
i .

_lll, _yJt.=::_-=:-vlll. IX. x.

-

...
·- ---·-
ő alatt. N:P:K arány 1:0,7:2,0.
Az uborka öntözése az uborka sekélyen
ő (20-30 cm) rniatt indokolt. A
talaj ő 18 co való emelkedé-
se után ő folyamatosan, támrend-
lámrendszeres uborka
168
szeres területen ő berendezéssel
végezzük. ű 20-25 mm-es
adaggal hetenként - ő a talajra jut-
tatva a vizet - öntözzünk. A hajnali és éjsza-
kai öntözés ő A talajtakarás ő
a ő nedves, de nem tömör talajszerke-
zetet.
Ápolás: a lámrendszeres uborkánál a
támra való futtatás, esetleg az alsó két-há-
rom oldalhajtás eltávolításával. Gyommen-
teseó tartás, mulcsozott talajon kaszálássaL
ő talajlakók, lucernapoloska, le-
véltetvek, takácsatka, tripsz.
Kórokozók: ő vírus, baktéri-
urnos szögletes levélfoltosság, kladospori-
um, lisztharmat, álperonoszpóra.
Vetés: helyrevetés: május 10-20. másod-
vetés: július 15-ig. 3-4 cm mélyre, sortávol-
ság: támrendszernél: 120-160; ű
ben: 140-200 cm. ő 20-30 cm.
2,5-3 ő

Magszükséglet: 1,5 dkg/100
m
2
, sorosvetésnél: 3-4 dkg/100m
2
.
Betakarítás: Az igénynek ő mé-
retben hetenként 2-3-szor, száraz lombozatú
ő késsel leválasztva, kesztyúben -
ami a kezünket és a termést is kíméli- szed-
BIOGAZDA 2.
jük az uborkát eltávolítva a csökött termése-
ket. Szedés után osztályozzuk kézzel vagy
géppel a ő méretekre.
Várható termés: a ő ő függ.
Statisztikai adatok alapján 1922-42 között
7 t/ha (3-l O t/ha). A túlnyomórészt ő virágú
fajtákkal 1986-ban mért termésátlagok sík-
ű 34,2 t/ha, tárnos ű
76,7 t/ha (56,6-99,5).
O Az uborka jó víztartó ű talajon
terem jól, ezt szerves trágyával, ő
hozzáadással, mulcsozással biztosítjuk.
O A talaj kémhatása 5,5-6,0 pH ő
ha ennél alacsonyabb, meszezéssel, lehe-
ő magnéziumot is tartalmazó mész-
ő porral javítjuk.
Kígyóuborka
(Trichosantes anguina/Cucumis sativus/Cu-
curbittaceae), németül: Gurke, angolul: Cu-
cumber, Slicing.
A kígyóuborkánál a hajtatással, az ubor-
ka üvegházi-fóliás termesztésével foglalko-
zunk, megemlítve az erre a célra használt
többi fajtát is.
HAJTATÁS! UBORKAFAJTÁK
Betegségellenállóság C = mézgás varrasadás (Ciadosporium); Co= Corynespora; S =Lisztharmat (Sphare-
otheca); CMV= uborka mozaikvírus (Cucumber M. V.); P= álperonoszpóra (Pseudoperonospora)
Zöldségtermesztés
169
Térnrendszerre futtatott uborka metszése
·l
június közepe július közepe augusztus eleje
ő a friss uborkafogyasztási
idény megnyújtása, termesztóberendezések ve-
tésforgójának, növényváltásának ő
Jellemzése: A 35-40 cm hosszú termé-
sek, zsinóron, ő metszéssel,
tápanyag, víz, ő biztosításával az ültetés
után 4. héten ő 0,5-l, 2,0-2,5 kg/m
2
termés hetenként.
Hasznosftás: Friss fogyasztás, gyors fel-
dolgozás - ű A "pultontarthatósá-
guk" a kígyó és mini kígyóuborkának gyenge,
ű ő keresztül ő sikeresen.
Talajigény: A termesztóberendezések-
ben legyen laza és tápdús talaj. A gyökérbe-
tegségek ő valamint a talaj ű
tését is ő ő - szalmabálán, istál-
lótrágyával dúsítva helyezhetjük el az ubor-
katöveket a szalmástrágyát ő ő
tett laza földbe.
Növényváltás: a ő berendezé-
sekben is indokolt. 3-4 év után kerüljön ma-
ga után az uborka. Társítható sarkantyúvi-
rággal, lámrendszert kihasználva karósbab-
bal. N em jó a p aradi csom vagy a retek közel-
sége.
A hajtatott uborka tápanyagellátása az
ű termesztésben recept szerint ada-
golt. A biotermesztésben alkalmazható szer-
ves anyagokból, természetes adalékokból is
összeállítható a tápanyag. Jó ű tala-
jon, jó ő ű ő ő
ő ő gondoskodva még télen sem
fordul ő zavar a tápanyagellátásban. Öntö-
zésre a ő megoldás ajánlható.
Ápolás: az uborka igényét a ő
berendezésekben a tápanyag, ő fény, leve-
ő adagolásán kívül a növény metszésével
segítjük kielégíteni. A ő met-
szés lényege: a ő rninden hajtást eltá-
volítunk. A hajtást a ő átbuktatjuk,
az ezután kialakuló oldalhajtásokon ő
sen ő termés.
ő üvegházi ű levéltet·
vek, tripszek, takácsatkák, gyökérgubacs,
fonálférgek.
170
Hajtatott kígyóuborka metazéae
ő mód)
Kórokozók: mézgás varrasodás, vírusok,
lisztharmat, szegictes levélfoltosság, ál pero-
noszpóra, fuzárium.
Vetési ő a hajtatás ő száoútott
4-8. hét. Nov.-dec. kiültetéshez: szept.-okt.-
július közepéig betakarítva január végi, feb-
ruár eleji kiültetéshez. Nov.-dec. vetés- júli-
us végéig betakarítva. Augusztus végi kiülte-
tés júl. végi vetés -dec. végi ő
Betakarítás: Január-februári ű
állomány 90-100 nap után májusban kezd
teremni. Várható termés 18-20 kg/m
2
. Októ-
beri-novemberi ő júniusig 20-25
kg/m
2
terméssel számolhatunk. Az augusz-
tusi ő december végéig 8- I O kg/m
2
termést szedhetünk
O A hajtatott uborkánál fontos a talaj állan-
dó vízkészletének és a magas (85-90%) le-
ő páratartalmának a biztosítása.
O Az öntözésnél a talaj ő a
páratartalomnál a ő re különös
gondot kell fordítani, me rt az uborkának
a ő szüksége van.
BIOGAZDA 2.
ő ő
A ő ő ű ő nem botanikai csopor-
tosítás. Azokat a Cucurbitaceae családba tar-
tozó fajokat és fa}tákat értjük az elnevezés
alatt, amelyeket fó'ként ő fogyasztunk.
Ide sorolhatók:
• Spárgatök (Cucurbita pepo con var. pepo
provar. oblonga), németül: Kürbis, ango-
lul: Summer Squash, Pumkins.
• Cukkini (Cucurbita pepo Convar. giro-
montiina), németül: Zucchini, angolul:
Zucchini.
• Csillagtök vagy patisszon (Cucurbita
pepo convar. patissonina), németül: Kai-
sermützer, angolul: Patisson.
• Laskatök vagy istengyaluita tök (Cucur-
bita ficifolia), németül: Feigenblattkür-
bis, angolul: Figleaf gourd.
Észak-Amerikából, Mexikóból származ-
nak.
ő ő alacsony ener-
giatartalmuk, kiváló étrendi hatásuk miatt
kedvelt zöldségfélék. A biogazdálkodásban
a vetésforgó "kapás" szakaszában betöltött
gyomelnyomó, gyomszabályozó, talajár-
nyékoló szerepüket szükséges kiemelni.
Jellemzésük: nagy gyökértömeget, rövid
0,5-1,5 m, félhosszú l ,5-3 m, vagy hosszú
3-6 m hajtásrendszert fejlesztenek, virágaik
nagyobbak az uborka, dinnye virágainál, la-
kiságuk, mint a dinnyéé, a tisztán ő
virágok fó'ként a cukkininál gyakoriak. A 60
g ( csillagtök) és a 200 g (spárgatök) között
változó ű magjuk 6-8 évig
csíraképes. Fény- és ő megegyezik
az olajtökével (lásd Szántóföldi biotanács-
adó), legkevésbé ő közülük a laska-
tök. Vízigényük ő sorrendben: csil-
lagtök, spárgatök, cukkini és a laskatök, az
utóbbi öntözés nélkül is ő
Tápanyag, talajigényük megegyezik az
olajtöknélleírtakkal.
Szaporítás: állandó helyre vetés, IV. l 0-
20., ő állandó helyre vetés, V. 10-30.
Váz nélküli fóliatakarással termesztve, a pa-
Zöldségtermesztés
lánta kiültetés ideje IV. 15-30. Korai sza-
badföldi termesztésnél a palánta kiültetés
IV. hó vége, V. hó eleje. A palántanevelés
ideje 30-40 nap.
ő függ a fajok -ezer-
ő és a tenyészterület ő
a szaporítás módjától. Állandó helyre vetés-
nél soros elrendezésben 5-7 kg!ha, fészkes
vetésnél 3-5 kg/ha, palántanevelésnél l ,5-3
kg/ha.
Tenyészterület: bokor típusú fajtáknál
l 00 x l 00 cm, vagy 150 + 50 x l 00 cm, vagy
200+ 50 x 80 cm ikersor. Folytonos növeke-
ű fajtáknál 150 x 150 cm, vagy 200 x 150
cm, vagy 200 x 200 cm.
Ápolás: megegyezik az olajtöknél leírot-
takkaL
Betakarftás: termésüket gazdaságilag
érett állapotban, a ő virág megtermé-
ő a biológiai érettség kezdetéig
tartó fejlettségi állapotban, az istengyaluita
171
tököt teljes biológiai érettségben. Az elérhe-
ő termés a fajtától, a termés szedéskori fej-
ő ő 30-150 t/ha.
ő
Nem botanikai csoportosítás - ő a
Cucurbita maxima convar. maxima, németül:
Riesenkürbis, angolul: Winter Squash és a
Cucurbita moshata, németül: Moschuskür-
bis, Speisekürbis, angolul: Winer Squash,
termesztik Magyarországon.
Dél-Amerikából, Közép-Amerikából
származik.
ő biotermesztésben való je-
ő azonos az olaj- és ő ő
írottakkaL Táplálkozási ő nagy
karotin, C-vitamin, k_alcium és foszfortartal-
ma adja. Sütve, ivóléként fogyasztjuk, de
fontos alapanyaga a bébiételgyártásnak és
cukrászipari felhasználása is ismert.
172
Jellemzésük: igénycik megegyeznek a
ő ő és olajtöknél írottakkaL
Mind a négy állarrúlag ő magyar
fajta hosszú indás növekedési típusú. Állan-
dó helyre vetve 150 x 150, 150 x 200, 200 x
200 cm-es tenyészterületen termesztik,
gyakran kukoricával, köztes vetésként. Ve-
ő 2-3 kg/ha. Biotermesztés-
re ő az Orange fajta javasolható,
mert lisztharmatra és Botritisre nem fogé-
kony. Termesztésük egyebekben megegye-
zik az olajtökkeL
Betakar(tás: teljesen érett állapotban,
kocsánnyal, ő ő arrúkor a dér meg-
csípte. Hektáronként 20-40 termésátlag is
ő Fagymentcs helyen, kora tavaszig
tárolható.
BIOGAZDA 2.
Hüvelyesek
Bab
-Bokorbab-Zöldbab (Phaseolus vulgaris
convar nanus) Fabaceae. Németül: Busch-
bohne. Angolul: Bean. Közép és Dél-Ameri-
kából származik.
A biogazdálkodásban rrúnt hüvelyes, nit-
ű ő növényként ajánlott. Rövid te-
nyészidejénél fogva ő és másodvete-
ménynek jó. A kapás kukoricásokban köz-
tesként termesztik, szárazbabként betakarít-
va. Az ország egész területén, a feldolgozó-
ipar körzetében nagyobb területeken is ter-
mesztik. Önbcporzó, egyéves lágyszárú,
melegigényes növény. 60 zöldbab, 4 ő
A babfajták betegségellenállósága: C=kollettotrichum, M=mozaikvírus, P=baktériumos betegség.
Zöldségtermesztés
173
----------- ---------------
l BOKORBAB,
ZÖLDBAB
Ő

bab, 20 étkezési szárazbab engedélyezett
fajtáiból válogathatunk.
A bokorbab-zöldbab fajták közüla hazai
fogyasztás a sárga ű míg a fel-
dolgozóipar a zöld ű 10 mm ő
meg nem haladó "ceruzababot" keresi. A
ő habok közül a 350 g ezermagtömeg
feletti ű fajták mellett a fürjtípusú,
tarka és újabban a kisebb 250 g ezertömeg
alatti ún. flageolet típusúak keresettek. A
szárazhabok közül bokor és futó tipusúak
szín szerint és szemnagyság szerint kínálják
a választékot. A 200 g ezertömeg alatti
gyöngyhabok közüla fehér, a közepes mére-
ű fürj, pinto tipusúak ő és szárazbab-
ként használhatók.
A nyugati vevó'k a ő ér-
dekében ő a ő területek
elhatárolását a nagyforgalmú autóutaktól
legalább 2-300 méteres ő A
termesztéssei a gazdaságok jobb ő
kínálhatnak az igényes felvásárlóknak.
l
A bab laza ű könnyen melege-
ő 7-8 pH-jú talajt kedvel. Vetésforgóhan
4-5 évvel maga után, ő trá-
gyázott kapás vagy gabona után következ-
het. Jó ő paprika, paradicsom,
kabakosok. Nem jó ő ká-
posztafélék, spenót. Jol társítható kukoricá-
val, céklával, retekkel, ű u borkávaL
Nemjól társul: borsóval, hagymával.
Tápanyagra virágzásnál, terméskötésnél
igényes, N:P:K arány: 1:0,4:0,8. Csírázás-
kor és ő ő alatt, virágzáskor 30
mm adagban öntözzük. A sekélyen gyökere-
ő bab ápolásánál a csillagkapa, gyomkcfc,
ű alkalmazása ő
A vetés ő a bab ő csirá-
záshoz minimum 16 co és a 25 co feletti ő
mérsékletnél gátolt ő határoz-
za meg. A bab rövid 56-77 napos tenyészide-
je szakaszos másodvetésre alkalmassá teszi,
174
de a fenti ő feltételek korlátoz-
zák. Április 20- május 30-ig, másodvetés-
ben június 20- július 10-ig ő általá-
ban a ő
Tenyészterület: A zöldbab tenyészterület
igénye 200-280 cm
2
, a sortávolság 24-40-50
cm. 3-7 cm ő a ő
mennyisége: 80-180 kg/ha, 500 ezer csíra,
450 ezer növény/ha. Vetésmélység talajtí-
pustól ő 3-6 cm.
Betakarítása: a hüvelyek hosszanti növe-
kedésének befejezésekor, amikor a hüvely-
ben a magok még fejletlenek, egészen zsen-
gék és pattan va törik a hüvely. ő babot
akkor kezdjük, amikor a magvak ő
tek, de még zsengék, a hüvely már veszített
a víztartalmábó l. A szárazbabot teljes érésé-
ben, de még a hüvely kinyílása ő takarít-
suk be.
Várható tennés: zöldbab 1935-42 közöt-
ti országos termésátlag: 2,2 5,5 t/ha. Jelene
leg a szakosodott gazdaságok 6-8 t/ha ter-
mése a ő években 3-5 t/ha-ra
csökkent. l O t/ha is ő ő körül-
mények között.
Szárazbabból 1-1,4 t/ha termés várható.
Karósbab-Futóbab
(Phaseolus vulgaris convar. vulgaris). Né-
metül: Stangenbohnen. Angolul: Runner
beans, Stick bean.
A hagyományos futóhabok me ll é a 40-65
cm hüvelyhosszúságú sárga vagy öleshabok
is felzárkóznak (Vigna uniquiculata subs.
sesquippedalis vagy Phaseolus vulgaris var.
compressus). A babfajtáknál felsorolt ű
bab (phaseolus coccineus) is akaró mellett
termesztett babok közé tartozik. ő
hogy sziklevele a földben marad.
A biogazdaságokban a jobb térkihaszná-
lás mellett a tárorendszeres babtermesztés a
növényvédelem jobb ő is kínálja.
A bab kórokozói: vírusok, baktériumok,
gombák. Ellenük a rezisztens fajták, vetés-
forgó, ő szaporítóanyag jelent
védelmet. ő a levéltetvek, paszuly-
légy. Takácsatka ellen részben a hagymával
való társítás, predator rovarok elszaporításá-
val lehet védekezni.
BIOGAZDA 2.
---····---·----··--·
Borsó
Zöldborsó, ő (Pisum sativum subs.
hortense conv. sativum); zöldborsó, ő
(P.s. ssp. hort. con v. medullarc ); cukorbor-
só (P.s. ssp. hort. conv. axiphium) Németül:
Erbse. Angolul:Pea.
Nyugat-Közép-Ázsiából származik.
A vetésforgóban mint az ő gabona-bú-
za ő szercpel. Hüvelyesként a
ő fenntartását, Rhizobium-gumóival a
ő nitrogénjét képes növény-
ként a biogazdaságok ő növénye.
A zöldborsó fogyaszthatóságát a zsenge-
sége határozza meg. A velóborsók tovább
maradnak zsengék, így a ő na-
gyobb. A ő borsók kevésbé lisztesek,
édesebbnek ű ezért helytelenül cukor-
borsónak is nevezik. Holott a cukorborsók a
babhoz hasonlóan ő zsengén fo-
gyaszthatók. A száznál több nálunk forga-
lomban ő fajta köz ül a jellemzó'k a táblá-
zatban.
Talajigénye: a jó tápanyag-szolgáltató
humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású
csernoszjom. Jól díszlik a mészben gazdag
6-8 pH-homokon, a középkötött vályogtala-
jon. Nem alkalmasak a sovány homok, az
ő kötött agyag és általában az 5,5 pH-
nál savanyúbb talajok és mély ű vize-
ő táblák sem.
Vetésforgó: 3-4 év után kerülhet maga
után, trágyázott kapás vagy gabona után
ő búza vagy tavaszi árpa). Kerülni kell a
kukorica és egyéb ő betakarításra kerü-
ő ő tarlómaradványt hátrahagyó nö-
vényt és a hüvelyeseket
Társítható: sárgarépával, ami a zöldbor-
só betakarítása után helyén marad.
Tápanyagigényénél a N:P:K arány:
N 1,0 : P 0,39 : K 0.52. A talaj magas pH
értéke és kötöttsége a ő nitrogén
mennyiségét ő csökkenti, pedig a
ő kezdeti szakaszában a borsó megkí-
vánja a nitrogént.
Vízigénye közepes, virágzáskor, hüvely-
ő azonban ő Hazánkhan
öntözés nélkül termesztik.
Ápolása: a kelés után ű fogassal a
sorokra kereszt irányáhan meghúzat va a
Zöldségtermesztés 175
Jelmagyarázat: A1: igen korai ű A2: korai, 81: korai, középkorai, 82: középkorai, C1: középkései, C2:
ő igen ő F: fuzáriumnak ellenálló
-- - -··- -
--
l

l
l zÖLDBORSÓ
../



l FEJLÖDÉSMENETE
G
l. ll. lll. IV. V. VI. VII. vm. IX. X. XI. XII.
Vetési
..
-
--l •
..
ő
ÁDolás
---t----
-
...

...
-
Öntözés
-
...
Betakarítás ...
KÁRTEVÖK __ ,--
ő
--,---
levéltetvek
baaolypillék
---- ---
r--

-
...
akácmaly

-
...
---
borsózsizsik
---
r--
1---

-
...
tripsz ek
-
...
KÓROKOZÓK
peronoszpóra

lisztharmat
borsóraava
r-----
f--
i
-- --
baktériumos
..
l
1l zsírfoltossáa l
l l
176
BIOGAZDA 2.
-----------
gyomgyérítést és a talaj lazítását egyaránt
szolgáljuk.
Kórokozói: fuzáriumos borsóhervadás,
aszkohitás szár-, levél- és hüvelyfoltosság,
levélperonoszpóra, lisztharmat, fuzáriumos
gyökér- és szárrothadás, baktériumos zsír-
foltosság, vírusok.
ő borsótripsz, zöldborsó-levél-
ű sároshátú bogár, pattanóbogarak, bor-
sózsizsik, csipkézó'bogarak, borsóormá-
nyos, borsómoly, akácmoly, bagolypillék
hernyói (mocskospajorok).
Élettana: a nitrogénhiány az alsó levelek
sárgulását okozza.
Vetés: ő a betakarítás folyama-
tosságát biztosító ő határozza meg,
március ő április közepéig.
Vethetünk zöldborsót másodvetésként jú-
nius végén, télálló borsókat kö-
ő október elejéig. Déli fekvés ű talajo-
Feldolgozóipari zöldborsótermesztés
feldolgMú
t
Végtermék
Höegység C
0
-ban:
A 1 = 590-640 legkorábbi 81 =720-760 már középérésa C1 =840- 880 már ő
középkorai
A2 = 640-680 korai 82= 760-800 középérésa C2 =880- 920 ő
A3 = 680-720 még korai 83= 800-840 ő C3 = 920-1020 ő
még középérésa
(Hóegység: a szakaszos vetés és a betakarítás idépontjának meghatározásához szükséges
irányszám)
Zöldségtermesztés
kon december-február hónapban, ha az ő
járás engedi.
Tenyészterület: 128-164 cm
2
, sortávol-
ság: 12-24-40, ő cm. Vetés-
mélység: 5-8 cm. Csíraszám: 1-1,3 millió
csíra/ha, 140-270 kg/ha.
Betakarftás: zsengén 35-45 °f (finomé-
ter-fok) között, ő igényének megfe-
ő szakaszosan június-július hónapok-
ban. ő jú li us ő
ő ő május végén. Gépi betaka-
rítás kétmenetesen, rendre vágva, majd
kombájnnal kicsépel vc, egymenetesen kom-
bájnnal vágva-kicsépelve történhet.
Tennés: 1930-42-ig hüvelyes ő
30,5 t/ha (21,8-40,7) volt az átlag. 1975-
1981 ő 3,4 t/ha ő az
átlag (2, 17 és 4,25), rníg 1985-ben a jól szer-
vezett Békés megyei üzemek termésátlaga
5,8 t/ha, (4,6-6,7). ű arány: 2,5-
5 t ő 2 t szem, 9,5 t hüvely-
ő 2,5 t szem fajtától ő
ő
O A zöldborsó letakadtása után 120-135
kg tiszta nitrogénnal ű nitro-
gén! hagy vissza a talajban gyökerén
megtelepült ű ő Rhizobiu-
mok révén.
O A vetésforgóban két gabona közölt helyez-
kedhet el, öntözésesen kívüli területen.
Hagymafél ék
Vöröshagyma
(Allium cepa) Alliaceae. Németül: Zwiebel.
Angolul: Onion.
Ő Perzsia, Afganisztán, Turkesz-
tán. Az északi félöv mérsékelt területein ter-
jedt el. ·
ő Egész évben folyamatosan
használt ű 8 ő az évi fo-
gyasztás, exportra mintegy 3000 t kerül.
Konzervgyári feldolgozáson kívül szárít-
mányt is készítenek.
177
Jellemzése: Kétéves növény, másodév-
ben hozza a virágszáron ő esetleg vi-
ő virágai t. A porzók elóob érnek
egy virágon belül, ő a bibék fogé-
konnyá válnak, így egy másik virág porától
virágzaton belül is termékenyül rovarok
közvetítéséveL A makói termesztésmód
"hároméves" - mert ő évben ű ű ve-
tett (90-136 kg/ha) magból dughagymát állí-
tanak ő tárolás, osztályozás, hó'kezelés
után a második évben ültetik ki. Ekkor ő
dik étkezési Gól tárolható) hagymává, ami-
ő az anyahagymákat kiválogat va a harma-
dik évben ültetik ki maghozónak
Az egyéves termesztésnél a feketemagot
vetik (6-7 ,5 kg/ha) kora tavasszal vagy
ő el, és ő ő ki az étkezési, ko-
rai fogyasztásra csomózottan kínált hagyma,
ő az anyahagymákat kiválogatva má-
sodik évben hozza a szaporításra használha-
tó magot.
A vöröshagyma hasznosüása a biogaz-
dálkodásban már a sárgarépa társításánál
ő (mint ő A jelenlegi
hazai fajták nem ellenállóak, így a termesz-
tés során a töretlen ő biztosítására,
gyornrnentesen tartásra, az engedélyezett
szerek idóoeni alkalmazására fokozott gon-
dot kell fordítani. Az idóoen betakarított
hagyma átválogatása után a feldolgozásról
és ű tárolásáról gondoskodva a leg-
ő ő tudunk értékesíteni.
Talajigény: ű hurnuszban gaz-
dag ő és réti agyagtala jok, vályogta-
lajok, pH 7-8, jó vízgazdálkodású, tavasszal
korán megmunkálható talajok alkalmasak.
ű víznyomásnak kitett, cserepe-
désre hajlamos és savanyú talajok nem meg-
ő
Vetésforgó: 4-5 éves forgó makói 6 éve-
sen két gabona ő búza) között, ő ő év-
ben trágyázott kapás után. Nem jó ő
mény: árpa, burgonya, káposzta, gyökér és
hagymafélék. Jól társul a sárgarépán kívül
szomszédként céklával, kabakosokkal, ka-
porral, paradicsommal, pasztinákkaL Nem
jól társul: bokorbabbal, káposztafélékkel,
re barbarávaL
178 BIOGAZDA 2.
JELMAGYARÁZAT: Term. mód: D=dughagymás, E=egyéves, magról vetett, ő ő R= rövid,
NR= nagyon rövid, K=közepes, H=hosszú; Alak: G=gömb, V=vállas, L=lapított, LG=Iapított-gömb; Héjszín:
BB= bronzbarna, B=barna, L=lila, F=fehér, SB=sárgásbarna
Tápanyag: N:P:K arány 1,5:0,5:2,5. A te-
ő utolsó másfél-két hónapjában
felületre szórt komposzttal pótoljuk a táp-
anyagot.
Öntözés nélkül az egyéves, magról vetett
hagymát nem tudjuk eredményesen ter-
meszteni. A ő ő
2-4 alkalommal 20-30 mm vízadaggal ön-
tözhetünk.
Ápolás: a hagyma magról vetve a kezdeti
lassú ő miatt elgyomosodhat, de ka-
pálással a gyenge gyökereket sérthetjük,
ezért a kelés ő hó'kezeléssel ő
gyomtalanítás szükséges. Az esetleg ő
Dughagyma hókezelése
l. osztály 20-22
ll.osztály 17-19
lll. osztály 14-16
IV. osztály 11-13
Zsika 5-10
3.1-3.8 280-300
lfiiiJI" 2.7-2.9 400-430
, 1.5-1.7 500-600
" 1.2-1.4 850-870
35-38
oc
Zöldségtermesztés 179
i V

VÖRÖSHAGYMA

l
.
FEJ Ő

st
'
'.
.
'
l. ll. lll. IV.
v_
VI. VII. vm_ lJ(
x XI XII
le_tés

-
lltetés
-
l.polás
lntözés
R .. +:.lc:trítás
talaitakó
,7.'
1ánvos
.....
l trioszek

l ő
fuzáriu
_hervadás
hagymák sem szenvcdnek kárt a hól1at<ís kö-
vetkeztében. Amíg a növények nem fedik a
talajt, kívánatos a ű nem mélycn
végzett gyomtalanítás. Összeborulás ő az
utolsó talajmunkánál ő a talaj kom-
poszttaL A vöröshagyma termesztésmódtól
ő kora tavasszal, vagy ő
ő augusztus végén, szeptember elején
ő A hagyma szereti a kemény de-
rékaljat és a "puha paplan t", ezért ülepedett
földbe, 2-3 cm mélyre vetjük folyóméteren-
ként tavasszal 50, ő 70 ő
Magról vetett vöröshagyma betakarítása:
kiemelés géppel
ű magot. A sortávolság 30-50 cm, gépi
ű sávos, ikersoros megoldással, a
ő egysorosnál 3 cm, ha 5 cm sávba
szórjuk a magot, úgy egyenletesebben oszlik
el a mag. A hagymák növekedés közben he-
lyet csinálnak maguknak és folyóméteren-
ként 25 db betakarított áruhagymára szárnít-
hatunk. ő a február-márci-
usi vetéskor 6-6,2 kg/ha 90-86% csíraképes-
ű magból.
Betakarítás: Az érés kezdetét a nyaki
rész puhulása jelzi. Az egyéves hagyma 50-
Vöröshagyma átmeneti tárolása, ládában,
melegágyi ablakból készült ő
180
70o/t. -os lomblehaj láskor betakarfthat ó.
Rendre rakva 7-10 napig utóérlelve, nedve -
ő v szít, lombja leszáradva tárolás
ő eltávolítható. Júliustól zeptemberig
terme ztési mód é. faj tától ő kerül
sor a betakarfiá ra. Várha/ 6 tennés: 15-50
t/ha. 1922-42 közölt 9,7 (6- 12).
D A magról vetett hagyma a szik/evél Leszá-
radásakor-amikor ,.kaszahányás" os-
lor stádiumban van - igen érzékeny, de
nem beteg, a cs{ralevél elszáradása után
kapálhatjuk.
Fokhagyma
(Allium sati vum) All iaceae. Ném tül : Knob-
laueh. Angolul : Garli c. Ázsiából, Kirgíziá-
ból származik.
ő Nélkülözhet tlen ű
ő hatásánál fogva gyógy zer, a
biogazdálkodásban ő és zer.
Jellemzése: 1-2. éve illetve ő nö-
vény. A termesztett fokhagyma (var. sati -
vum) ő és tavaszi ülteté ű változata nem
hoz mag zárat. A magszáron sarjhagymát
ő változat (var. ophioscorodon) elva-
dult változataival is tal álkozhatunk hazánk-
ban .
Engedélyezett fajtái : MAKÓ! Ő ' Zl. Kö-
zépzöld lombozatú, 40-60 cm magas. Hagy-
mája 4-6 ő áll , szürké. fehér borít6-
levelei ű jól záródnak. Közép-
hosszú ű Tavaszi (márciusi ülte-
FOKHAGYMA
FEJLÖDÉSMENETE
BIOGAZDA 2.
F.okhagyma - sarjhagymát ő változat
(Ophloscorodon)
ű vált ozatamintegy 2 hétt el ő ta-
karítható be, ez jobban tárolható.
Az ő 8-15 bulbiliket, sarjhagymákat
ő változat, mag zára 90-120 cm ma-
gas, a hagymák ő 4-8 cm. Sarjhagy-
máról is szaporítható. Februári g jól tárolha-
tó. Kunkorinak vagy ,. rocambol"-nak i ne-
vezi k. Haszno ítá a: egész évben fri ssen fo-
gyasztható tárolásb61, feldolgozhat ó fokhagy-
makrémnek üvegben, tubusban ki zcr l ve.
Talajigénye: napo. fekvé ű középkötött,
humuszban gazdag réti agyag- folyómenti
önt éstal aj ok 5,5-8,5 pl l ű
Vetésforgó: 4-5 éves, ő ő vagy két év-
vel ő trágyázott tcrületr . ő
Zöldségterme zté
ként korán ő kalá zos zab ő
de a fu ziárum, nernatoda ő el-
kerül ése végett az árpa, gyökgumósok é
hagymafélék ő nem jöhet-
nek szánútá. ba. llüvclyesek, bab-borsó is jó
ő Házi kertben a szamóca
ő növényként szerepcl.
Tápanyagarány: N:P: K=4: 1:2. A talaj
kompo zttaltakarható.
Öntözés: ág c etén a hagymakép-
ő ő 30-40 mm vízadago öntö-
zé. t meghálálj a, de a betakarít ás ő 3 hét-
tel már káros az öntözés.
A fokhagyma ápolása gyomtalanításból
áll , amit kulti vátorral, kézikapával ekélyen,
2-3 alkalommal végzünk. A ő való gyom-
gyérítés lehetséges, gyomkefét i használha-
tunk.
ő szárfonál-féreg, vírus, gyökér-
atka, fokhagymal pke.
Kórokozók: fuzárium, peni illium faj ok.
Szapor(tás: közvetl enül a Iciülteté ő
zélbontott f ő ki szedett , sért etl en bur-
kú, j ól fej l ll g r zd ő 800-3500 kg fok-
hagymából tudunk hektáronként optimáli.
450 ezer darabot ki ült etni , 25-40 cm sor, 5-
l O cm sortávolságra 2-6 cm mélyre.
ds. zel okt ó b r közepén, tavas zal márci-
usban ült etj ük a fokhagymát.
B takarftás: a lombozat leszáradása, a
burokl evél elvékonyodásakor az ő zi ülteté-
ű júniu. végén, a tava zit júliu közepén.
Várható termés: 19 0-42 között: 4,2 t/ha
( , 1-5,6), 1970-82 közölt 4,5 t/ha (3,6-5,4).
181
1\ kézi eszközzel vagy gépi segftséggel ki-
szedett fokhagymát kiemelve 7-10 napig
renden szár(tjuk, utána ládába vagy ritka
ű zsákba s-edve f edett helyen tá-
roljuk.
Póréhagyma
(Ailium porrum) Alli aceae (Párhagyma) .
émetül : Porree. Angolul : Leck.
A Földközi-tenger ő zármazik.
ő egész évben fri s en fogya. zi-
hat ó, magas B-vitamin- és vastartalmú saláta
és önáll ó ételként is elké ő növény.
Attelelö póréhagyma
Ő
Tipus
,;
. Fehér ré .z hóaaz.a,
·.)·. .<·. ·."':.· }'>:::· }''''··
·
. Filia neve
....
< · Télállóeág·
cm .. ..... .. cm
Ca rentan Ö. T. 10-12 közepes jó 40-50
Elefant T. 10-12 közepes jó 40-50
Herwin a ö. 10-12 jó közepes 40-50
Kamus Ny. 15-20 jó nem télálló 80-100
Platina T. Ö. 19 közepes igen jó 80-100
Longina ö. 27 jó nem télálló 80-100
Tétényi ő T. 13-15 jó jó 60-70
JELMAGYARÁZAT: Típus: Ö=öszi, T=téli , Ny=nyári
182
PÓRÉHAGYMA
FEJ LÖDÉSMENETE
Vetés
alántázáshoz
Vetés
szabadba
Ültetés
Ápolás
Öntözés
Betakarítás __

-
Jellemzése: ő magszárat-ami díszí-
ő ű is -második évben hozó, a vörös-
hagymánál diszkrétebb illatú, fejet nem ké-
ő hagymaféle. A telet is ű ő fajtái hó alól
szedhetó'k.
Hasznosítás: friss fogyasztáson kívül
szárítmánynak feldolgozva, ahol a zöld le-
ő készült szárítmány is keresett.
Talajigény: 6,3-7,7 pH-jú lösz-vályog-vá-
lyogos homok, homokos vályog, agyagos
ű homoktalajokon egyaránt termeszt-
ő
Vetésforgó: 3-4 éves. Magas tápanyag-
igénye miatt helye a trágyázott szakaszban
van egyedül a hagymafélék közül. A póré-
hagyma a bab, borsó, a cékla és a zeller kö-
zelségét nem szereti.
BIOGAZDA 2.
-
Társítható bakhátas ű igényének
is ő fekete gyökérrel (Scorsonera
hispanica) a barázdában zellcrrel.
Tápanyagigénye: 30-35 t/ha szervestrá-
gya + fejtrágya. N:P:K arány: 4: l :5.
A póréhagyma vízigényes, az ő
ő négyszer-hatszor 30 nun-es víz-
adaggal öntözünk. Nyár végén ő a víz-
igénye, de szeptemberben már az öntözés a
télállóságot gyöngíti. ő vagy ba-
rázdás öntözés a gazdaságos.
Apolása, hogy a fehér rész hosszabb le-
gyen, a gyomtalanításon kíViil a töltögetés-
ő áll.
ő póréhagymafej aknázólégy,
hagymalégy, hagymaormányos
tripsz, hagymamoly, vírus.
Póréhagyma töltögetése
77l Wocm 77I\ {777
· rp
március közepe április vége májusvége július vége
Zöldségtermesztés
Kórokozói: peronoszpóra, lisztharmat,
szürkepenész.
Hiánybetegségek: N,P,K hiánya esetén
ő pusztulás.
Vetés: Helyrevetés március l-15, április
eleje, május eleje, vége; 2-3 cm mélyre. Pa-
lántaneveléshez: január 1- febr. l O. Palántá-
zás március-áprilisban. 4-5 mm ő ű
palántával: március 1-20; palántázás: május
15-június 15. Ő vetés: márc. 15-ápr. 15.,
palántázás: jún. l 5. téli vetés ápr. l 5-máj. l 5.,
palántázás júl.l-aug.l. Tenyészterület 40-50
x 10-15 cm. Helyrevetéshez 2,8-3,0 kg
mag/ha, 200-250 ezer növény. Palántaneve-
léshez mag1m
2
500 növény/m
2
, l ha-
hoz 500 m- felület. Betakarítás folyamato-
san: febr.-ápr., jún.-júl., szept.-nov. Tervez-
ő termés 14-45 t/ha.
D A póréhagymát bár ő egyéves kultú-
rában tennesztjük, mint a formát, a ren-
delkezésre álló fajtákkal szakaszosan
vetve, ültetveszinte egész éven át friss fo-
gyasztásra.
D Az ő ő ő betakarftásból szárft-
mánynak, ű kerül a tennés zö-
me.
Kukorica - Csemege kukorica
(Zea mays con var. saccharata) Poaceae. Szu-
perédes fajták: conv. dentaforrnis forma SH-2.
Németül: Zuckerrriais. Angolul: Sweet Com.
Közép-és Dél-Amerikából származik.
CSEMEGE KUKORICA
Ő
183
ő a biogazdálkodásban mint a
zöldbab, uborka ő társítású növénye,
étkezési szempontból a legújabb fajták ma-
gas cukortartalma és kedvezó'bb ű
rése teszi figyelemre méltóvá.
Jellemzése: Idegenbeporzó, ami a
desszert típusú fajtáknál ő
jár, ha nem saját virágporától termékenyül.
A termesztés során- hasonlóan a zöldborsó-
nál - figyelembe kell venni a ő
Letört állapotban a cukortartalom ő
mérsékleten kétóránként harmadolódik.
Hasznos{tás: a közvetlen friss fogyasz-
tást a cukortartalom lebomlása korlátozza,
ezért a gyors feldolgozás, tartósítás a leg-
jobb megoldás.
Talajigény: középkötött, laza, humusz-
ban gazdag, tápdús talajon díszlik jól.
Vetésforgó: pillangósok után, két-három
évvel maga után, jó ő a cukorré-
pának.
Társftása: a zöldbabbal, kabakos nö-
vényekkel ő Nem jól társul a zeller-
rel, káposztafélékkel, salátával.
Tápanyagigénye a ő számítva a
65-85. napokon a legmagasabb, N.P.K arány
N 2,5: P 1,0: K 2,0.
Az öntözést kétszeres terméssel hálálja
meg. Öntözés esetén a fattyakat sem kell el-
távolítani, míg öntözés nélkül a fattyazás
termésfokozó hatású.
184
Ápolása: a kezdeti ő a gyom-
mentesen tartás érdekében a ő való (ter-
mikus) gyomszabályozás is lehetséges. A to-
vábbiakban talajlazítással egybekötött kulti-
vátorozás, kapálás szükséges.
ő Pattanóbogarak, drótférgek,
cserebogárlárva és -pajor, kukoricabarkó,
ormányosbogár.
Kórokozói: Fuzárium, kukoricarozsda,
golyvás üszöggomba, rostos üszög, baktéri-
urnos levélcsíkosság.
BIOGAZDA 2.
Vetési ő 9-ll °C ő ápri-
lis-június végéig, 2-3 cm mélyen, homoko-
sabb talajon 3-4 cm mélyen, 4-5 db/m
2
.
70x24 cm, 60 ezer ő
Betakarftás: ő a bibehányás 50-
70-80%-os állapotában, a szemek 72%-os
nedvességtartalmánál, a fajtára ő ő
összeg átlagában 500 oc elérésekor.
Várható szabványos termés 9-14 t/ha,
összes termés 11-18 t/ha.
Zöldségtermesztés
O A csemegekukorica jól társítható a zöld-
babbal, uhorkával.
O Az SC kukoricáknál háromszor édesebb
"desszert" kukoricákat más fajtáktól el-
szigetelten min. 50 m távolságra vessük.
Kukorica - Pattogatni való kukorica
(Zea mays conv. microsperma) Poaceae. Né-
metül: Gerösteter Mais. Angolul: Popping-
Corn.
Közép-és Dél-Amerikából származik.
ő a szárazon betakarított, jól
tárolható, kisüzemben is fogyasztásra kész
állapotba hozható növény a csemegekukori-
cával azonos ő a növénytársítás-
ban.
Jellemzése: ő termesztésénél fo-
kozott figyelmet kell fordítani az izolációra.
Hasznosítása: ő termelve,
pattogalva forgalmazva. A továbbiakban is-
mertetése a csemege kukoricával megegye-
ő Betakarítás 30% nedvesség tartalommal.
Várható termés: 2,5-4,3 t/ha.
ő a pattogás utáni térfogatnöve-
kedés jelzi: 25-40-szeres gyarapodást a 13-
13,5% nedvességtartalmú kukorica, 230 oc
ő tizedrésznyi olajjal keverve
(2 dl szemhez 0,2 dl) 3-4 perc alatt éri el.
O A pattagaini való kukoricát ő
nedvességtartalomra ( 14%) állítva lég-
mentesen kell tárolni.
O A csöves patfogaini való kukoricát táro-
lása során a zsizsik és maly ellen védeni
szükséges.
185
Spenót - Paraj
(Spinacea oleraceae) Chenopodiaceae. Né-
metül: Spinat. Angolul: Spinach.
Dél- Kaukázusból származik.
ő Fontos ásványi sókat tartal-
mazó növény tavaszi, ő vetéssei ő vagy
utáterményként szerepel. A biokertekben
ő ő zöldtrágya, talajtaka-
ró növényként is hasznos.
Jellemzése: egyéves, lágy szárú, ő ő
gyökeret ő levélzöldség. Virágai na-
gyobbrészt kétlakiak, a hímegyedek el virág-
zás után elszáradnak, a tisztán ő
tartalmazó állományok értékesebbek. Fel-
magzási hajlandósága függ a nap hosszátóL
A termesztett fajták értékét a termó'képessé-
gen kívül a ő hossza, a növekedési
típus, a télállóság és betegségellenállóság
határozza meg.
A spenótfogyasztás hátrányaként a vi-
szonylag magas oxálsav és nitrit tartalmát
említik. Az oxálsav nem ő a nitrátot
a túlzott N -trágya, fényhiány, magas szár
rész arány változtatja káros nitritté.
Hasznos{tás: A friss fogyasztáson kívül a
ű ő feldolgozása ő ahol ő ő
zéssei a nitrit-tartalom ő
A spenótnak talajigénye különösen nincs,
könnyebb humuszos talajokon azonban job-
ban ő A 6,5- 7,5 pH-jú talajok meg-
felelnek.
Vetésforgó: jó ő a borsó, bab,
korai burgonya, korai káposzta, kora tavaszi
vetésben az ő ő évi paradicsom, dinnye, tök.
A bab szomszédsága segíti a gyors növeke-
dést.
Tápanyag: N:P:K arány 2:1:3, ő ő év-
ben trágyázott növények után.

• • • • • • • • • • • • • • • • • • ·•••• • • • • • • •• • • • • • • • • • • • • • ·············-··- • • • • • • • • • • • • • • • • • • .-
16 jó , __ l . ű szem
K. SC ő ő 165 19-20
K. SC gyöngy 155 18-19
---
16

166 19
Purden 165 20
- --
p 613
150 20-22
16 közepes_f-------- ű szem
jó vékonyhéjú szem 18
16-18 kiváló biotermesztésre
186 BIOGAZDA 2.
BETEGSÉGELLENÁLLÓSÁG: UMV =uborka mozaik vírus, Per. ABC= Peronoszpora ABC törzse
ALAKJA: B=nagy, kör C= nagy, lándzsa E= apró, háromszög, F= apró, négyzetes
SPENÓT
FEJ LÖDÉSMENETE
Öntözés: 20-40 mm adaggal 300 m
3
víz/ha.
Ápolás: fogasolás, talajtakarás.
ő levéltetvek, spenótlégy. Kór-
okozók: peronoszpóra, lisztharmat.
Vetés: 12 x 4-5 cm 2-4 cm mélyre (160
db növ/m
2
) 20-30 kg mag/ha.
Betakarítás: 5-6 lombleveles korban,
kézzel, gyommentes állománynál géppel,
növekedés szerint ismételve 2-3 alkalom-
mal.
Várható tennés: 1935-38 közötti átlag-
termés 2,8 t/ha (2,3 - 4,3), ő öntö-
zetlen területen 5-12, öntözötten 7-20 t/ha.
D A spenót hosszú nappa/os növény, 15
órás megvilág{tásnál 15-20 °C-on indul
magszárba.
Mángold (fehérrépa)
Beta vulgaris subs. cicla Chenopodiaceae.
Németül: Mangold. Angolul: Swiss chard.A
Földközi-tenger ő származik.
ő a ő ű
étel ő a bordás spárga pótló. Szá-
razságot ő növények, fagyot is ű
Jellemzése: A levél színe a ő a fehé-
res-ezüstös, sárgászöldön át a liiáig terjed. A
répából nemesítették, végálló virágzata két-
ivarú, sugaras részarányos, illatozó.
A különleges zöldségfélék között tartják
számon hazánkban. Fajtái közül az EZÜST-
BORDÁJÚ és LUCULLUS ő hasznosí-
tású.
Talajigény: középkötött, mélyen ű
ő 6-6,8 pH talajt igényel.
Vetésforgó: káposzta, paprika, paradi-
csom után vetve jól hasznosítja az ő ő év
Zöldségtermesztés
MÁNGOLD
Ő
Vetés
Betakarítás
tápanyagmaradványát Zöldborsó, saláta,
korai spenót után másodvetésben termeszt-
ő
Tápanyag: N:P:K arány 1:1:5, ő ő év-
ben trágyázott talajt kíván.
Öntözés: ű talajokon a nagy lomb-
felület miatt öntözni kell.
Ápolás: fogasolás, gereblyézés, hamar
borítja a talajt.
ő fonalféreg, drótféreg, mocs-
kospajor, répabarkó, levéltetvek, répalégy,
répaaknázómoly.
Kórokozók: peronoszpóra, lisztharmat.
Mángold
187
Vetés: 25-50 cm sortáv 2-3 cm mélyre
vetett mag, kikelés után levél mángoldnál
20, bordásnál 40 cm-re egyelve. ő
felmelegedésekor ápr. hónapban, másodve-
tésben júniusban. 12-16 kg mag/ha.
Betakarftás: ő 3 hónapra, késsel
szed ve.
Várható termés: l 0-50 t/ha.
Cikória saláta
(Cichorium intibus var. foliosum) Astarace-
ae. Németül: Zichoriensalat Angolul: Chi-
chory Witloof.
A nálunk ő katángkóró egyik ne-
mesített változata a gyökeréért termesztett
cikória (lásd szántóföldi biotanácsadó feje-
zetben), ő a pótkávé alapanyagát pör-
kölik. A másik nemesítési irány a kétéves
növény ő sötétben ő salátának
használt ő irányul. A ,gyökerek
ő megegyezik a gyökér-cikóri-
áévaL
A felszedett, mintegy 200 ezer db/ha, 3-7
cm ő ű gyökereket októberben ver-
meljük (O- +2 oc ő ű ő
lóban tartjuk hajtatásig.Három hét alatt, 15-
18 oc ő sötétben, tápoldatban
vagy jó víztartó ű komposztföldben
alakulnak ki a fogyasztható levélrozetták.
Négyzetméterenként 3-400 dh gyökér he-
ő el. 20-40 kg/m
2
termés várható.
Endívia saláta
(Cichorium endívia) Astaraceae. Németül:
Winterendivien. Angolul: Endivie Scaro)e.
Európai származású.
188
BIOGAZDA 2.
Cikória hajtatott levélrózsája salátának
Hajtatásra, korai szabadföldi , nyári é ő zi
termeszté. r kül önl eges fajtái vannak. Hi -
ű ő má od vet é ben 75-90 na pos te-
ő halvá nyft va ő ő szel sz d-
ő
Fejes é jégsaláta
(Lactuca ati va conv. capit ata) . Németül :
Kopf alat. Angolul : Lettuce.
Jégsaláta
Dél-Európából származi k.
ű miatt áttelel e i terme. zt-
hetj ük. zánt óföldi korai veté kor v ő
magszükséglet 0,5 - 2,5 kg/ha, 80- 120 ezer
ő Ezermagtömcg: 0,8 - r,2 g. · Hajtató
fajták: Deci-minor. Fanfar. ezek perono z-
pórának A zabadföldi fajták
közül a Ravel, Mariska r ziszt n a pero-
no zpóra ő törzseir . A jég aláták
közül a Saladin és Paul ett e rendelkezik pe-
ronoszpóra ell enáll ó ággal. A alona a alá-
tamozaikvírusra tolerán .
ő zöldségfélék
Sóska
(Rumcx rugo us aceto a) Polygonaceae.
Magyarul : kerti óska. Ném Lül : aueramp-
fer. Angolul : orrel.
. Vadalakj a nálunk is ő hono .
ő magas A-B- -vitamin- é
vastartalmú levélzöldség. ő így ő ő
nyár elejéig szolgál fri en fogya ztható vi-
taminfo rrá sal a ő
Zöldségtermesztés
SÓSKA
FEJ Ő
l

Ápolás,
öntözés
Betakarítás
KÓROKOZÓ
... ___ T___ l l
_..
Jellemzése: ő lágyszárú levélzöld-
ség. Ugyanazon a növényen kétivarú és
egyivarú porzósvirágok találhatók, felemás-
virágú idegenbeporzó növény. A hideget ű
ri, -10 C
0
-0t is elvisel károsodás nélkül.
Fajtája a Paliagi ű sima levél-
ű vállas-lándzsás alakú, ellenálló,
friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra
egyaránt alkalmas.
Elvétvc találhatunk francia sáskát (R.
scutatus): levelei kisebbek, savanyúbbak. Az
angol sóska (R. paticntia) nem savanyú,
egész télen át ő
Hasznosítani a friss fogyasztáson kívül
feldolgozva ő ű lehet.
Talajigénye: ő növényként a forgón
kívüli területen, tápanyaggal jól feltöltve
(40-50 t/ha), mélycn lazított talajba kerül,
ahol 6-8 évig marad. Öntözni 3-4 alkalom-
mal 40 mm vízadaggal sU:ásos. Tápanyag-
igényét a komposzttal ő talajtakarással
189
folyamatosan biztosítjuk Ápolása a gyom-
meutcsen tartás mellett a magszárak eltávo-
lításából áll. ő károsítója a liszt-
harmat.
Vetése: 30 cm sortávolságra, 2-3 cm mé-
lyen március-áprilisban vagy augusztus-
szeptemberben 2 kg/ha ő
Betakarítás: hajtatásból februártól, sza-
badból az áttelelés szerint egész évben. Vár-
ható termés: 9,3 t/ha (5-12).
Spárga
(Asparagus officinalis) Asparagaceae. N é-
metül: Spargel. Angolul: Asparagus.
Európában, Ázsiában ő
ő igen ízletes, vitaminokban
gazdag, szántóföldi méretekben tavasszal a
legkorábban betakarítható zöldségnövé-
nyünk.
190
SPÁRGA
FEJLÖDÉSMENETE

Jellemzése: ő kétlaki, ritkán hím-
ő virágú növény. A hímegyedek több, de
vékonyabb, a ő kevesebb és vasta-
gabb sípokat fejlesztenek. A csak hímegye-
ő álló ültetvény 25-50%-al többet te-
rem, mint a vegyesvirágú ültetvény. A fiatal
zsenge hajtások, a "sípok", a halványított
spárgánál a bakhát alatt ő hogy ne ke-
seredjenek meg és kibontva szedik. A fényre
nem ő zöldspárgát nem kell bakhát
alatt termelni. A nemesítés célja: a ő
hasznosítású, ellenálló hibridek, 100% hím-
ő
Honosítás: a fogyasztási idényt friss áru-
val ő lehet, fóliatakarással és üveg-
házban, ő berendezésben tövek
konténeres, vízkeringetétes hajtatásávaL
A szabadföldön termesztett konzervipari
feldolgozásra kerül. A halványított fehér
spárgát hámozva, míg a zöldspárgát hámo-
zás nélkül fogyasztjuk A zöldspárga ezért is
keresettebb.
A spárga talajigénye a ű módja sze-
rint változik. A halványított spárgának a laza,
humuszban gazdag homok, homokos vályog
6,6-7,5 pH ű talajok felelnek meg.
A zöldspárga a jó ű könnyen
ő vályogtalajokon érzi jól ma-
gát.
BIOGAZDA 2.
A magoncnevelésre a ő
távoli, meleg ű laza ű táp-
anyagban gazdagtalajok a ő
Vetésforgó: mivel általában 8-10 évig
marad a telepítés egy helyen, a telepítésre
szánt tábla ő ő ne spárga ő ű
legyen, és a spárga ő kórokozó, gaz-
danövényei (fuzárium-árpa) sem megfele-
ő Zöldtrágyával javíthatjuk a talajt. Az el-
ő nem ő évben társíthatók: karósbab,
saláta, póréhagyma, gumóskömény, káposz-
tafélék a sorok közé. A társításnál a spárga
igényeit vettük ő számításba.
Tápanyagellátás: a területet már az ő
vetemény (zöldtrágya növény) alá adott
szervestrágyával.llteg lehet kezdeni. A ma-
goncok nevelésére kijelöt terület is 40-50
t/ha szervestrágyát kíván. Ha az alacso-
nyabb volna, a talaj pH-ját 6-7-re emeljük,
meszezéssel javítjuk az ő alá
adagolva. N:P:K arány l : 0,3 : 1,9. A táp-
anyagat évenként a leszedett termés mérté-
kében pótolni kell, a sorok közé bedolgozott
komposzttrágyá val.
A spárga ű ő növény, ne tele-
pítsük olyan helyre, ahol a talajvíz l m-nél
magasabban fekszik, de nagy szárazságban
4-600 mn1 csapadék kijuttatása szükséges a
ő alatt.
Zöldségtermesztés
191
ő elleni védelem
--,;;.
l
t;
$;!

c::





,,
l

-.Ic




,B
,B :.-


..... .s;
t
-......:
e




'


-9:
.,..
6

.!;!

!

"1i c
JJ


l



&
i-l
N

-;Q

l

."....
"'



.....
\§ .J!

·ar



<
I.Q (J $ Cl:)
<

a vs vs

I.Q
Káposztafélék:
/ .
/
1·''.,
Talajlakók
1··.··
x x x x x x
Földi-bolhák x x x l
1·,,:,
x
Csigák
x x x x x
...
'
x
Káposzta lepke
.. x x x x x x
Levéltetvek x
,.:
x x x x x x x x
Gyökérfélék:
1,: l
Sárgarépalégy
.x x x x 1.··.
x
Répaaknázó moly
:
x x
l
l
x
Tripsz ek x
..
x
x
Poloskák x x x x
·.·.·' x x
Torma levélbogár
x x .
x
Rágcsálók x x x x x x x x x
Paradicsom, Paprika:
'
Üvegházi molytetú
..
x x
Burgonyabogár x x x x x x x x x
,,
x x
T akácsatkák x x x
x x
Kabakosok:
... ·

..
Lucernapoloska x x .. x x x x
Hüvelyesek:
Paszulylégy x x x x ·' x
ő bogarak x x x
x
Aknázó-moly
x x l
x x
Borsó ormányos
x x
x
Zsizsikek ·X
·.
x x
.,
l
:
x
192
BIOGAZDA 2.
Kórokozók elleni védelem
.le
(l)

ti
'(l)
(/)
E


1i
.le ,_
.l!!
e
"'
'0
f!
:if

::.
o
(/)

(/)

'<ll Cl)
e>
Cl)
as
o_
.le 'Q)

'0
'!IS
'111

Q;






'<ll
c:
::.
'111 '<ll '<ll
-E

::.
Cll

'111 ::.

c:
::. ::.


•o
Qj
ü
•o •o
<:: m ct <:: <:: l:
Káposztafé/ék:
>
l <
.
ő
x
'
x x

x x x
Peronoszpóra
x x x x x x x x x x
Alternária
x
x x x x x x
Lisztharmat
x x
x x x x
Fuzárium
x x
Xantomonas
x:o
x x x
Gyökérfélék:
·.o
Vírus
x x x x
Cerkaspórás levélfoltosság x .x
x x x x
Szeptóriás levélfoltosság
x x x x x x x
Fuzikládium
x
x x
·'··
x
Rothadásos betegségek x x

x
x x x
Rizoktóniás betegségek
x .·.·. x .· x x
Zeller fómás gumóvarasadása x x x
Fehér sömör
x x x x x
Paradicsom, Paprika:
. ·. · .
Baktériumos hervadás
x x x x x x .x x
Paradicsomvész
x x x x x x x x x
Botritisz
x x x x x x x x x
Kladospórium
x x x x x x x x x
Kolletotrichum
x x x x, x x x x x
Kabakosok:
. '
U barkaperonoszpóra
x x x x x x x x
x
Szögletes levélfoltosság
x x x x x x x x x
Fenésedés
x x x x x x x x x
Hüvelyesek:
Borsóragya (Ascohita)
x
x x x x x
Borsórozsda, babrozsda x
x x ·,
x x x
Paszulyvész
x x x x x x x x
Baktériumos zsírfoltosság :,x
x x x x x x x x
Hagymafélék:
Száraz rothadás (tárolási)
x x x
x
Szürkepenész
x x x
x
Kukorica:
l''o.,
K ukoricarozsda
x x
Rostos üszög
x x x x x x x
Golyvás üszöggomba
x x x x x x x
ő levélzöldségek
Spárgarozsda
x x x
Gyökérpenészek
x x x x
Zöldségtermesztés
Ápolás: a halványított párgánál a bakhá-
tak karbantart ása a gyommente cn tart ás
mellelt feladatként j lentkczik. A ki e. ő tö-
ek pótl ása mindkét termesztésmódnál az
igény szerint szük éges. 6 zel a lomb elt á-
volftá:a növényvéu Imi okokból i. zük é-
ges.
ő spárgalégy, . párgabogarak,
párgalcvélt ű spárgamoly. Kórokozói:
párgaroz. da, fu zárium, gyökérpené. zek,
párgarothadás, vírusok.
Szaporftása: magvetés szabadföldi ma-
gon n v ő t lepc11 40 cm sort ávra, ta-
vasszal4-5 cm, ő szel 2-3 cm mélyre, 12-25
kg mag/ha. Vetési ő február 15.- áprili s
15., vagy szept mb r. ·
Kont énerben (szaporft óláda, c. erép) is
n velhetünk magon ot áprili s 10-20. közölt
vetve 10 g magot szap. ládánként tü zd lvc
máj. 20-30. közölt 12 cm ő ű c erépbe
vagy ű kont énerbe. Kiülteté , ű
lés után 8-9 hét múl a Uúl. -aug.). A kont é-
ncrc nevelés. cl a pótl á j ól m goldható.
Tel pftés: ort ávol ág 140- 150 cm or
25-30 m ő ágra 15- 18 cm mélyen ba-
rázdába helyezzük egyenl etc mély égre és
egyenes orokba. E Ih lyezés után iszapolj uk
be, maj d fokozatosan töltsük fö l a O c,m
mély barázdál.
Várható hozam: 1976-81 közölt 1,8 t/ha
( l 56-2,01).
Amikor már a föld fagyott, a spárga
lombjának e/t ávo/{tása ű cél-
ű mert {gy az eset/ g ő gyö-
kérnyaki részt is e/t ávo/{tjuk.
REBARBARA
Ő
Vetés ültetés
Betakarítás
193
A rebarbara levélnyele fogyasztható
Rebarbara
(Rheum rhabarbarum) Pol ygonacea . Né-
metül : Rhabarber. Angolul : Rhabarb.
Déi-Szibériából zármazik.
ő 'ge: levélnyel ő leg-
korábban szedh ő vér- é veseti . ztító hatá-
sú, ű gyógynövény. Levéli e-
mezét a bi okert ekben növényvédelemr
használj ák.
194
Jellemzése: ével 6, lágyszárú l-l ,5 m ma-
gas, ő ű magszárait, ha levélnyél-
re termesztjük, idejében ki törjük. Bejegyzett
fajtája nincs. A levélnyél színe szerinti zöld,
piros és vörös árnyalatúakat magról, ő
tással szaporítják.
Hasznosítás: a levélnyél kompótnak, lek-
várnak fogyasztható, leve ő Levélle-
ő fél ki lót 3 liter vízzelleforrázva állni
hagyunk. Így a fekete levéltetvek ellen hasz-
nált ő kapunk.
Talajigénye: tápdús, jó víztartó kerti
föld. ő a szükséges tápanyagokat 30
t/ha szervestrágyával, évenkénti komposzt-
takarással pótoljuk.
BIOGAZDA 2.
tétben több száz éven keresztül bizonyítot-
ták jótékony hatásukat. Ha hozzávesszük,
hogy egy-egy gyógyszer kikísérletczése,
amíg eljut a gyógyszcrtárakha, több tízmil-
lió márkába kerül, nem csoda, hogy ismét
felfedezték a természet" laboratári umában"
készült hatóanyagokaL Ám a nagyüzemi és
kisüzemi hagyományos termesztésnél is
használnak vegyszereket a növényvédelcm-
re és a gyomirtásra, így felmerül a kérdés:
többet ártunk, mint használunk"' Néha igen.
Ezért sem furcsa, hogy a biogazJaságban
megtermelt gyógy- és ű iránt
nagyobb a kereslct, f6ként a nyugati orszá-
gokban (a 1izct6képesség miatt).
Öntözés: csak folyamatos szedés estén Ám nem csak ezért érdemes a biogazdá-
szükséges. nak ezeket a növényeket tcrmesztcni:
Ápolás: amíg nem fedi a területet gyom- ,
talanítás, magszárak kicsavarása.
Védelem: ő nincsen lényeges ká-
rosítója.
Szaporítás: 80 x 100 cm-re magról 8-10
szemct egy fészekbe áprilisban, 1-2 cm mé-
lycn vetünk. Két-három szálat hagyunk egy
fészekben. Sorba 50 dh/fm magot teszünk. A
kifejlett palántákat ő ültetjük végleges
helyükre; tövekr61 leválasztott sarjakkal
szintén ő tclcpítünk.
Betakarítás: második éves korától ápri-
lis-nuíjushan a levelek kitépésével, bokron-
ként, négyzetméterenként 4-5 kg-mal szá-
molva.
Gyógy- és ű
vények termesztése,
ű j tése
Az elmúlt néhány évtizedben a gyógynö-
vények ő része kiszorult a humán
gyógyászathól, bár a gyógyszerekkel ellen-
• a zöldséges vetésforgóha jól beilleszthe-
ő
• a ő és kórokozók kevésbé támad-
ják 6ket, nlint más kertészeti kultúníkat,
• néhányakból más kultúrákhoz készíthe-
tünk növény véd{) permctlcvct,
• társnövényként is szerepelhetnek.
A gyógy- és ű termeszté-
sére Magyarország igen jó adottságokkal
rendelkezik, a speciális igényeket minden
hemutatott növénynélleírtuk.
Azt, hogy melyiket érdemes tcrmeszteni,
azt legtöbbször az adott év dönti cl. A "fel-
kapott" gyógy- és ű kife-
jezettebben jelentkezik az ún. árhullámzás,
vagyis ami az egyik évben drága, sokat ter-
mcsztenek ő így a túlkínálat miatt le-
esik az ára, ekkor viszont nem fogj<ík annyian
termeszteni, tehát relatív hiány lesz ő a
piacon, ő ő ismét emelkedni
fog az ára, mígnem id6vd beáll a tényleges
értékre.
A vadon ű ő gyógynövényeknél az
adott ő viszonyok és ha szükséges,
laboratári umi vizsgálatok alapján kell cl-
dönteni. hogy bionak tekinthet{-ík vagy scm.
Gyógy- és ű termesztése, ű 195
----
Bazsalikom
A bazsalikom az ajakosok családjába tartozó
egyéves növény. Hazánkban a Perzsiában és
Indiában ő bazsatikomol termesztjük,
sok változata ismert; nagy és kis ű
ű zöld és piros ű stb.
Gyökere ű mélyre hatoló, elága-
zó. Szára fdálló, 40-60 cm magas, aljától elá-
gazó. Apró levelei tojásdadok, fényes ű
ek. Virágzala végálló, kicsi virágai fehérek
vagy világos ű s alulról fölfelé
nyílnak a virágzatban. Termése fekete mak-
kocska.
A magvak 2-3 hét alatt kelnek ki, a virágzás
június végén. július elején ő és folya-
malosan eltart egy hónapig ls, ezért jó méhle-
ő is számításba jöhet. Ha a virágzás
kezdetén vágjuk le a növényeket, szeptember-
ben az új hajtások ismét virágoznak. Au-
gusztus második ő folyamatosan érnek a
termések, melyek ő peregnek. A magho-
zó ő egész évben ne vágjuk le a hajtáso-
kat.
Ültessük uborkaágyások szélére, kert-
ben az uborkasort egy bazsalikomsor kövesse.
Nemcsak annak megtermékenyülését segíti ő s
így bövebben terem, hanem hosszú ideig vé-
dettséget nyújt a lisztharmat ellen is.
neve Q."'sil1cum __ _ _____ -- ________ -
__ --- - ------------ - - ----- - -
• gyógyászatban köhögéscslllapító, étvágy1avító, VIzelet- és szélhajtó teakeverékekben, ő borogatásra, torok·
gyulladás esetén ő
• konyhában ű li
az __ _ _ __ _____ __ _ _ -1
_ -----1 0.5·1_,_5._%j!JQ_gJajc_fu ·vitamin (0.1-0.2 mg), karotin_ (1.2·2.8 rnglkes§ríLa_oy.M'QL _________
Környezeti igények ! l,
• ő meleg1gényes, a magvak optimális csírázási ő 18·20 °C
• lény ő
• víz a ő 550·600 mm csapadékot igényel
• talaj gyorsan ő jó vízgazdálkodású, tápanyaggal ellátott középkötött vályog· és barna homok·
Ir----------- t!llajokat kíván, a Duna-menti öntéstalmk a legiobbak _______
11
Termesztési eljárások
• ő a jó ő (teljesen síma, aprómorzsás) az állandó helyre vetés alapfeltétele
• tápanyagellátás a szerves trágya utáhatását jól hasznosítja
• ő csírázóképességél 4·5 évig tartja meg
• ezermagtömeg 1.2-1.8 g
• szaporítás módja l régebben palántaneveléses, ma már szinte csak helybevetés es
• szaporítás ideje április vége, május eleje
'• sor- és ő lsortáv: 36·48 cm, vetés mélysége: 0.5·1.0 cm, 80-100 db/fm
nM!,;;,,, .it"'"
l
• ő l vírusérzékenységemiatt ne vessük a burgonyafélék családjába tartozó növények után
• utávetemény jól illeszkedik az öntözött zöldse_· ges vetésforgóba, önmaga után. 3· 4 év elteltével ő
szomszédként és köztesként c_ukkini, édeskömény, uborka ____________ _
Növényápolás vetés után hengerezés
• öntözés a sarok záródásáig rendszeres, ő a talajnedvesség szerinti öntözés szükséges
• gyomszabályozás sor· és sorközkapálás a sarok záródásáig
• __ __________________________ _
Betakarítás
• ideje ő vágás: az ő virágok megjelenésekor, többnyire július közepén; második vágás: legké·
ő a korai' fagyokig (+1°C·on megbarnulnak a levelek), az új hajtások virágzásakor

módja sarlóval, kaszakéssel, vagy kaszálvarakadó géppel az ő elágazás felett kell levágni
• !eás.!llaegld---olg--o-z-a;-s-- L!i·2.0 t/ha marzsolt drog ------------------------------------
levágás után azonnal száritaní kell (száraz, ő helyen kiterítve, padláson, meleg ő
szárítóban (TSz P); a levelek és virágzat i részek lemorzsolása speci ál is morzsológéppel, amely
leválasztia a levelet a szártól utána tisztítás rostálás következik
196
BIOGAZDA 2.
ű ű csombor)
Az ajakosok családjába tartozó egyéves, lágy-
szárú növény. A nemzetségbe tartozó ő
borsfüvet (Satureja montana) is termesztik
Ny-Európában.
A biogazdálkodásban babsarok közé (köz-
tesnek) társnövénynek ved ve megvédi azt a fe-
kete ű károsltásától. Ágyások szélén
szegélynövénynek is ő
Gyökere ő elágazó. Szára felálló, tö-
ő dúsan elágazó, 30-60 cm magas. Levelei
szálas-lándzsásak, keresztben átellenesek. Ap-
ró virágai lilás ű vagy fehérek.
Gömbölyded alakú kicsi termése feketésbarna
ű
A magok 2-3 hét alatt, ő körül-
mények között 4 hét alatt kelnek ki. A kelés
után a kezdeti ő növekedés gyors. A vi-
rágzás a kelés után 75-80 nappal, július végén
ő s közel egy hónapig tart. Termése is
fokozatosan érik, pergésre hajlamos.
Tudománvos neve Satureja hortensis
1
II-F'""e""lh"'a!.!Js"'zn"á"lh"'a'-'t"'ó""'re"'· ha'tás ·-
- l
ban szélhajtó, köhögéscsillapító és ő teakeverékek
• konyhában borspótlóként diétikus ű
l
• illóolaját a konzerv- és ő hasznosítja
ll-'•'-'b..,io._,t".,er""m"'e"'le",· s"_n."é,_l ő avio""·k""e",re"-i"' __
Hatóanvaaalil illóolai 11·2 %), vasvegyületek. cseranyagok. cukor
1
1-'K-"o"'· r"'ny"'e"'z-"e"'u"'ig"e-. .........
• ő
• fény
• viz
• talaj
Termesztési eljárások
ő magja 14·16 °C-on csírázik
fényigényes
öntözés nélkül is eredményesen ő
gyorsan ő humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött talajon ő a legjob·
ban de az orszáa eaész területén ő
• ő apró magja miatt a jól ő aprómorzsás magágy elengedhetetlen
• tápanyagellátás a szerves trágya utóhatását jól hasznosítja, a talaj káliumszintje magas legyen
• ő 1·2 évig csírázóképes
• ezermagtömeg 0.5-0.6 g
• szaporítás módja szabadföldi helybevetés
• szaporítás ideje március vége, április eleje
• sor- és ő sortáv 25-30 cm, gépi ű eselén 45-50 cm, vetési mélység: 0.5·1.5 cm
• ő -+"_4-_"_B_,.k.,.al/"'ha"_"" "-50'--d"-'b"-'if .... m'.J_) .. -·--------
ő ___ ő
Vetésforgó:
• ő ő nem igényes, a trágyázott kapások, zöldségfélék a legjobbak
• utávetemény zöldséges vetésforgóba jól ő önmaga után legalább 2·3 év után lehet vetni
Jól társitható bokor- és karósbabbal
Növényápolás az egyenletes kelés feltétele a vetés ő és utáni hengerezés
• öntözés nem szükséges
• gyomszabályozás kézi sorkapálás és gépi ű
• növénvvédelem __ -+'-'-nl""·n""cs'-"'kó"-r·-'e"'· ___________________ _
Betakarítás
• ideje l virágzás kezdetén (július végén), ő viszonyok eselén másodszor: október elején
• módja a legalsó elágazások felett sarlóval, kaszakéssei vagy kaszálvarakadó géppel ""'=
1
• termésátla a 1-1 .5 tfha morzsolt drqg_
ő feldolgozás a vágást azonnali szárítás (meleg ő TSzP vagy padlás) követi; szárítás után morzsolás
r----·----- rostálás ·--- __
zsákokban _ .. _j
Gyógy- és ű termesztése, ű 197
--------
Cickafark
a cickafark beltartalmi értékénél fogva - érté-
kes juh-, ő szarvasmarha-takarmány.
A fészkesek családjába tartozó cickafark utak
mentén, nyirkos és száraz ő hazánk-
ban is gyakran ő ő növény. Gyö-
kerei ű kúsznak és több, 150-170
cm magas szárat fejlesztenek. Levelei szórt ál-
lásúak, virágzata összetett sátorozó buga. Pár-
tájuk fehér, ritkán rózsaszín. Júniustól ő
ő virágzik. Kaszaltermése összenyomott,
bóbita nélküli.
A cickafark jól túri a taposást, ezért gya-
logutakra, ágyásközökbe is érdemes vetni. Le-
ő szívesen társul a kurta perjével, de an-
nak fehérjetartalmát csökkenti, rosttartalmát
viszont növeli. A két ő álló keverék-
' Tudománvos neve Achillea millefolium
Felhasználható része viráaza t
Felhasználása
• gyógyászatban ő ő hámositó, antibiotikus hatása miatt teája étvágyfokozó.
emésztést ő ő vastagbél· és gyomornyálkahártya gyulladást ő ő szemgyulla·
dásra ő borogatószarként használható
• konyhában teaként
• illóolaja kozmetikaiparban használják
• biotermelésnél az 502·es biodinamikus preparátum alapanvaaa
Hatóanvaaatil illóola' ő ő a kamazulén\. alkaloidok liavonaidok cseranvacok stb.
Környezeti igények
• ő ő
• fény fényigényes
• VÍZ ű ő
• talai l iól ő homok és erodált talaion de szikeseken is meaterem
Termesztési eljárások
• ő jól ő asztallap simaságú és ű magágyat igényel
• tápanyagellátás közepes
• ő 2·3 évig csírázóképes
• ezermagtömeg 0.13 g
• szaporltás módja helybe vetéses vagy palántanevelésas
• szaporttás ideje állandó helyre augusztus végén, szeptember elején
• sor· és ő sortáv: 40·50 cm, vetésmélység: 0.5 cm
• ő 2.5·3 ka/ha
Vetésforgó
• ő nem igényes
• utóvetemény zöldségféléknek jó
Jól társitható szegélynövényként a legtöbb zöldségféle ő ő a közelében ő növények aromá·
'át ő
Növényápolás vetés ő és utáni hengerezés
• öntözés nem szükséges
• gyomszabályozás az állomány záródásáig mechanikai gyomirtás
• növényvédelem nincs ő kór· és ő
Betakarltás
• ideje l teljes virágzáskor, június·júliusban
• módja ű herba ő a hajtások ő 30·40 cm·es, míg virágnyerésre legfeljebb 5·6 cm·
es szárral kell vágni
Termesztésben herba ő kaszálvarakadó géppel, olajnyerésre járvaszecskázéval
• termésátlaa 1 .0·1.4 t/ha herba, 3·5 kg/ha illóolaj
ő feldolgozás ő árnyékos helyen vagy ű 40·60 °C·on; baszáradási arány: 3,5·4:1; illóolaj ő
állitásnál ő
Tárolás zsákokban száraz helven
198
BIOGAZDA 2.
Fehér 1nályva (Orvosi ziliz)
A mályvafélék családjába tartozó ő dud-
vás szárú növény. Nyirkos réteken, folyóvizek,
tavak, árkok mentén vadon is ő
lombleveles kortól a ő gyorsul. Virág-
zása június második ő szeptemberig fo-
lyamatosan tart. Termése augusztusban érik.
Fontos a termesztési hely kiválasztásakor a
jó talaj: a ő talajok elfojtják a ke:és-
kor a magvakat, míg a kötött talajokon a nö-
vény gyökérzete elágazó, vékony marad.
Gyökérzete mélyre hatol, ű vagy
elágazó, belül fehér ű Szára 60-150 cm
magas, hengeres. Levelei rendszerint 3-5 karé-
j úak, tojásdadok, szürkészöldek, molyhosan
ő Virágai fehérek, halvány rózsa-
ű Termése ű mely cikke-
lyekre hasad, magja sötétbarna.
A feldolgozás gondos munkát kíván: a leg-
értékesebb drog 5 mm é/hosszúságú korkából
áll, melyet a legalább 8 mm ő ű gyökér-
ő kaphatunk. Az ennél vékonyabbak rúdárú-
nak alkalmasak.
A mag 20°C-on is lassan csírázik. A kelési
ideje hosszú: 3-4 hét, ezért mindig ő nö-
vénnyel vessük. Lassú növekedés után, 5-6
Tudománvos neve
Felhasználható ré11ze
Felhasználása

gyógyászatban

biotermelésnél
Hatóarwaga(i):
--
Környezeti igények
.
ő
• fény

viz

talaj
Termesztési eljárások
• ő
• tápanyagellátás
• ő

ezermagtömeg

szaporítás módja

sza porítás ideje
. sor- és ő
• ő
Vetésforgó

ő
. utóvetemény
Növényápolás
.
öntözés

gyomszabályozás

növényvédelem
CSetakarítás

ideje

módja

ő feldolgozás
--------
Másodlagos feldolgozás
---··------
Tárolás
Althaea officinalis
··-·---
l av öké r levél szárított virág, virágo
hurutoldó, köhögéscsillapító, léguta k heveny gyulladása ellen ő gyomornyálkahártya
teaként (a teát 1/2 óra áztatással készítsük, ne forrázzuk)
gyulladása, vastagbélhurut esetén
komgosztálásra

(8·12%)
---
me legkedvelé
napos területen érzi jól magát
igénye keléskor, a szárba indulásk or és júliusban a gyökérnövekedés megindulásakor nagy
mélyebb ű de nem vízállása s, jó ű mély ű laza szerkezetú, humuszban gaz-
daa talajllíván
sima, tömör ő kíván, ezért az ő mélyszántás és annak azonnali elmunkálása igen fontos
n közvetlen szarvestrágyát nem kívá
az érésJévében nehezen csírázik, 2-3 éves mag jó a vetésre
helybevetéses, az egyéves termes ztésmód terjedt el
11.4·2.5 g
tél alá ő ésszel (november elej·

en), vagy márciusban ő növénnyel
ítás után 20-25 cm ő
l fuzáriumfogékony és azzal fertózöt t növény után ne vessük; a gyökér kései kiszedése miatt
csak ő tavaszi növény követheti
általában ió elóveteménv. önmaaa
után 3-4 év elteltével ő __________________ _
vetés ő és után sima hengerez· es, 4-6 leveles állapotban ritkítás
nem szükséges
rendszeres sor· és ű
fuzáriumos hervadás (Fusarium ox ysporum f. vasinfectum) ·
rn_@'_varozsda (Puccinia m<!L.,.acear um), ________ _
a leveleket folyamatosan; a gyökerek et október végén, november elején, a nyugalmi ő kezdetén
adáról szedjük; a gyökér felszedése ő a növények szárát 20
drevágóval vagy szárvágóval, majd a ő lehordani; a ki-
a leveleket a növény alsó egyharm
cm-es tarlóra kell vágni sarlóval, ren
szedés ásóval, kormánylemez nélkül i ekével vagy ő (30·40 cm-es) történhet.
levél: 4-500 kg/ha, ( szárított, 1-1.2 t/ha
a leveleket szárítókereten, árnyéko
tóban 40 •c-on) kell eredeti fehér
s, ő helyen; a gyökeret ő meleg helyen (múszárí-
színé.ben megszárítani .. ___ _
még szárítás ő tisztítás és hám ozás után 6x6-os pálcikákra vágjuk a gyökereket párórás
szikkasztás után a kockázás követ
kezik, mjljd -kiterítve szárítják .. ---------------1
erl}lelik és télen folyamatosan dolgozzák fel _
a "'
Gyógy- és ű termesztése, ű
Fehér mustár
A fehér vagy angol mustár a keresztesek csa-
ládjába tartozik. Gyökere vékony, ű
szára hengeres, 50-80 cm magas. Levelei szórt
állás úak, virágzala sátorozó fürt, virága arany-
sárga. Termése duzzadt, 3-4 mm vastag ő
mely ő 20-40 mm hosszú, lapos, kard
alakú ő ő 3-6 mag található,
melyek ő 2-3 mm.
Rövid ű ( 110-150 napos) növény.
Magja gyorsan, 4-6 nap alatt kicsírázik. Március
eleji ő márjúnius elején virág7ik. A virág-
zás folyamatos, a termések sem egyszerre nyíl-
nak, beérve felnyílnak, a mag pergésre hajlamos.

Felhasználható rés_l:e
Felhasználása
199
A biogazdálkodásban jól használható a sza-
mócatövek közti csupasz talajfelületek be-
vetésére, mivel elriasztja a fonál férgeket. Cél-
ű a szamóca érésének végén - a sarok
tisztítása, gyomlálása, a fölösleges sarjak Ie-
választása és a talaj fellazítása után -elvetni.
A gyorsan ő kis növények védik a sza-
mócát. ő árnyékolásra, víztá-
rolásra. a talaj ő és gyökerekkel
való átszövetésérc igen jó már csak azért is,
mcrt a ő nem túl drága, a maradvá-
nyokkal nincs gond, s csak arra kell ügyelni,
hogy a növényt még puha állapotban lesara-
boljuk. A repeével együtt alkalmas savanyú
talajok javítására is.
• gyógyászatban emésztési zavarok és gyomorpanaszok ellen a magot egészben lenyelve hatásos; ő pé-
pes borogatásként ő idézve ő izületi fájdalmakat enyhít
• konyhában érett magja ű
• illóolaja kozmetikai és gyógyászati alapanyag (reumatikus és neuralgikás fájdalmak esetén)
• biotermelésnél a_ talajban ő szer111aradványok kimutatására; illóolaja jó ő (40 is lehet méztermése.l __ _
Hatóanyaga(i) mustárglikozidok, a magban illóolaj (0.2-1.0 %), zsíros olaj (20-40 %), nyálkaanyagok, mirozin
enzim
-
Környezeti igények
• ő magja már 4-5 'C-on jól csírázik, a fiatal növények a -5 'C-ot is birják
• lény nem különösebben fényigényes
• víz közepes
• talaj ő tápanyagtartalom mellett a szikes és futóhomok, valamint a sekély ő ű talajo·
__ u ____ talajokat jól bírják (5.5 pH-ig} __
Termesztési eljárások l
• ő ő szántott és ő talajba kell vetni
• tápanyagellátás nem különösebben tápanyagigényes, a túlzott N-ellátás ő elhúzódó magérést okoz
• ő 3-4 évig csírázóképes
• ezermagtömeg 4-8 g (Budakalászi sárga: 6.8-7.4 g)
• szaparltás módja szabadföldi helybevetés
\• szaporítás ideje amilyen korán csak lehet, ő március végéig
i • sor- és ő sortáv: 24-30 cm, homokon 12 cm, vetés mélysége: 1-1.5 cm
k- ő 12-15 k /hg,_r_osszabb ő eset én + 15-20 %
Fajták Budakalászi sárga: 80-120 cm magas, tanyészideje 105-115 nap, nagy magvú; ő
______________ 0.6-1.2 t/ha mggja közepesel}_jlj1lfjQ;_Kirby Gisilba: terméshozamuk: 1.5-2.0 til]_<!_ __
Vetésforgó
• ő
• utávetemény
Jól
Növényápolás
nem jó ő a burgonya, paprika, káposztafélék, pillangósok, repce
önmaga után 4, homoktalajon 3 évre következhet; kiváló ő az ő kalászosoknak

• öntözés . nem szükséges
• gyomszabályozás l gyommentes talajon lehet csak termeszteni a kis sortáv miatt
• növényvédelem károsítók: keresztesek földiboihái -többnyire a mustár szikleveles állapotában. repce-fénybogár,
__________ re cedarázs -virágzás ő és virágzásban
Betakaritás
,
1
• ideje július második fele, augusztus eleje ő búza aratása után), amikor a ő nagy része és a Vlrág-
"1 zat alatti szárrész sárga, de a ő még zöld; ő órákban kisebb a pergési veszteség
• módja egy menetben, gabonakombájnnal (csökkentett, 8·900-as fordulattal), adobon gumi ő
kel, növelt dobkosárhézaggal és a mag méretének ő rostával
soac:;;;-
rolás n -- "- ő helyen "" " --- ---- - -- ----
200
BIOGAZDA 2.
Kapor
Az ő családjának egyéves, lágy szárú
növénye. Gyökere ű vékony, 5-20 cm
hosszú. Szára felálló, 40-150 cm magasra ő
lomblevele háromszorosan szárnyatlan össze-
tett. Virágzatának ő 15-20 cm, az apró
virágok élénksárgák. Termése ikerkaszat, sö-
tétbarna, tojásdad, hossza 5-6 mm.
magvak 10-17 nap alatt kelnek ki. A szárba in-
dulás 35-40, míg a teljes virágzás 50-70 nappal
ő ő A ő ő ő termé-
sek éréséhez még 40-45 napra van szükség.
Termései egyenetlenül érnek, ő pereg-
nek.
Gazdaságosan csak 50-l 00 ha-os területen
érdemes termeszteni a gépesített technológia
kihasználása miatt.
A kapor rövid ű 100-120 nap
telik el ő a te!mésérésig. Az elvetett
Tudománvos neve Anethum
____ " _____________
Felhasználható része ő frissen és szárítva, termése egészben ő
··-------------------
Felhasználása

gyógyászatban ő bántalmak eselén

konyhában ű

illóolaját antiszeptikus hatású, melyet az élelmiszer· és az illatszeripar is használ

biotermelésnél _ ő jó ő rovarcsalogató
------
illóolaj (a magban 2·4. %)
--------
Környezeti igények
.
ő hidegre nem érzékeny, csírázáskor 8·1 O °C az optimális, a tavaszi fagyokat elviseli
• fény közepes ű
• vfz ő ő az intenzív növekedési szakaszban sok vizet igényel, csapadékos ő
viszont a virágzás elhúzódik, s a ő gyenge lesz

tal !lj
. ..
ő kivételével a legtöbb talajon jóll!!jLQQils__ ----·m _________
Termesztési eljárások
• ő ő szántott talajba érdemes vetni, a tavaszi simítázás és porhanyítás elengedhetetlen, a
magágyat ű hengerrel tömörítsük
• tápanyagellátás nitrogénigényes, ő ő évben trágyázott területet kíván
• ő a jól beérett és tárolt mag 2·3 évig csírázik
.
ezermagtömeg 1·2 g

szaporítás módja szabadföldi magvetés
.
szaporttás ideje
Ó·
mag· és olajnyerésre ő március elején; ű március ő május k"
zepéig, illetve július második ő augusztus közepéig (utóvetemény)

sor· és ő olaj· és magtermesztés eset én: sortáv 24 cm, ű r: 12 cm, vetésmélység :1.5·2 cm
• ő 12·14 ka/ha és 18-20 kg/ha (100·150 db/fm)
Vetésforgó

ő gabonaiélék után

utóvetemény ű termesztve ő vagy utónövény is lehet
Jól társitható olajnyerésre muskotályzsályával, kétéves konyhaköménnyel társítható; szomszéd növénynek el Ő
nyös a sárgarépa és a káposzta, jó a fejes saláta, ő vöröshagyma, cékla, borsó,
uborka és soáraa
-- ----·--
Növényápolás
.
öntözés nem szükséges

gyomszabályozás gyomos területek nem alkalmasak a biotermesztésre, mert mechanikai úton a gyomok nem táv O·
líthatók el a 12·14 cm-es ő

növényvédelem leggyakoribb betegsége a fuzikládiumos varasodás (Passalora depressa); a levéltetvek gyakori
kártevéi
---·· ---------·· ------------ ---
Betakaritás a természtési cél és a hasznosítási médtól ő változik

ideje ű ő a szárba indulás kezdetén (25·40 cm magasak a növények); olajnyerés
re: tejes viaszéréskor (amikor a ő a zöld termések kialakultak): magtermesztés: amik or
a ő termései barnultak, nem kenódnek, a száriavelek sárgák

módja ű kaszálvarakodóval; olajnyerésre: 20· 25 cm-es tarlóval, kaszálvar akodéval; magter·
mesztés: egyrnanetes ő gépes vagy kétmenetes (tarlóra vágják, egy hétig utóérik)

termésátlag ű 4·6 t/ha nyers alapanyag, 0.3·0.6 t/ha tisztított, marzsolt drog; olajnyerésre: 12·15
C=--::-::--
t/ha zöldtömea. 30-70 kg/ha magterrnesztés: 0.6·1.5 !lb<LDli!Q.__ ____
ő feldolgozás ű levágás után azonnal ű 40·50 °C·on; szárítás után aszárrészek eltáv

·-··-·
litása · maotermesztés: a kombájnból kikerülö magot tisztítanUul:@kran száritaní kell
·-···--
zsákokban száraz helven
=-==·=..:::.:o-=...c-==-
Gyógy- és ű termesztése, ű
201
------
Körömvirág
A fészkesek családjába tartozó egyéves, lágy-
szárú növény. A Földközi-tenger mellékén ő
honos, nemesített fajtáit dísznövényként hasz-
nosítják.
ű gyökerei mélyrc hatolnak, szára
40-70 cm magas, aljától elágazó. Szórt állású
levelei hosszúkásak, halványzöldek és maly-
hosan ő Virágzala 6-'8 cm ő ű
végálló fészek. A virágzat élénk narancssárga, a
termése barna, görbült kaszat, felülete tüskés.
A növény hosszú tenyészidcjj:i (200-21 O
nap), az ő fagyokig kitart.
Magja gyorsan, már 8-10 °C-on 4-5 nap
alatt csírázik, s 40-50 nap múlva- június ele-
ő - már virágzik is. A virágzatokat folya-
matosan szedjük, így állandóan újabbak kép-
ő és egészen a fagyokig virágozni fog.
Ha a virágok július végére egyre kisebbek
lesznek (melynek oka a ő ő
hajtásnövekedést ő hatása), érdemes
augusztus elejéig 10-15 cm-es magasságban
levágni. 3-4 hét elteltével ismét virágoznak a
növények. A levágott részeket terítsük takaró-
ként a paradicsom alá. A körömvirág a biokert-
ben mindenütt értékes a talaj és a szomszédos
növények szempontjából.
l Tudománvos neve Calendula officinalis ----
Felhasználható tnz.e viráazata nvelves virágai
---
Felhasználása

gyógyászatban teakeverékekben, tinktúraként epekiválasztás fokozására, gyomor- és bélfekélye
kivonatát ő sebkezelésre, festékanyagait színezésre,
• konyhában l színezésre
. ... ,;.,.- t''''"'""";'""'"'''"'''"·"''"'"';"""'" ,, -------
flavonoidok, festékanyagok (3 %), (2-3 %), ű anyagok, illóol
Környezeti igények
• ő melegigényes, júliusban 17-18 °C, júliusban 19-20 °C a legjobb számára; hidegi
jó, a kisebb fagyokat elviseli
k gyógyítására,
i
l
l'

ajo_ls_[Q.1·0.4 %) __
ű ő képessége
• fény ő
• VÍZ
szárazságtúró
• talaj
szárazabb talajon is megél, de a jó vízgazdálkodású, könnyen ő barna homok·, vagy kö-

zépkötött mez(íségi talajokat hálálja
------··--
Termesztési eljárások
• talajelökészités a korai vetés miatt még ő ő kell készíteni a talajt
• tápanyagellátás közepes igény
• ő
5-6 évig is megtartja csírázóképességél
• ezermagtömeg 8-12 g

szaporítás módja állandó helyre vetéses

szaporítás ideje kora márciusban
• sor- és ő sortáv: 40-50 cm, mélység 2·3 cm, 10-t5 db/fm
• vetömaaszükséglet 6·7 ka/ha
Fajták drognyerésre a sugárvirágot több sorban tartalmazó virágzatú fajták alkalmasak, ezek színe sö·
tét narancsszínú
--
Vetésforgó
• ő az ő iránt nem igényes, zöldséges vetésforgóba ő

utávetemény önmaga után két évnéltovább ne termesszük
Jól társitható érdemes a ő veszélyeztetett szamóca közé vetni, mivel nagy gyöké rzete magához
--
vonzza ezeket a ő jó hatású a paradicsom közölt is
Növényápolás kelés után 3· 5 leveles állapotban 7·1 O cm-re kell ritkítani az állományt
• öntözés l nem szükséges

gyomszabályozás l rendszeres sorkapálás ra és ű van szükség

növényvédelem a lisztharmat (Sphaerotheca fuliginea) ő a jó ő megválasztásáva
mély ű párás területeke!), és a ő növelésével gyéríthetjük; ha m

--l kéntartfilm ú sz erekkel védekezhetünk a feltételrendszerben megadott töménysé
Betakarítás

ideje május ő június ő a a virágzás ütemében, 2·3 naponta
. módja a teljesen kinyílt virágokat kell szedni
• termésá!!!g_ száraz 650-750 kg/ha, száraz szirom: 300·400 kg/ha,
---- a leszedett virágzatok élénk színüket és jó ő csak azonnali és gyors
1-=----:--c-- -
________ _j_Qs árnyékos helyen, vagy múszárítóban 35-40 °C-on) ő meg
Tárolás _ száraz drog ő nedvszívó, ezért fóliazsákban bélelt
202
BIOGAZDA 2.
Levendula
Az ajakosok családjába tartozó ő félcserje,
me ly a Földközi-tenger mellékén, Dél Európá-
ban ő A valódi, vagy angol levendula
felhatol 1700 m magasságig is, míg a hibrid,
vagy francia levendula 700-1 OOO m magasság-
ban gyakori. Gyökérzetük fás ő
szer, alján ű ű elágazó. Vízszívó gyökereik
3-4 méterre is lehatolnak. Száruk zömök, tövé-
ő dúsan, bokrosan elágazó, félgömb alakú. A
valódi levendula magassága 40-60 cm, míg a
hibrid é 80-l 00 cm. A valódi levendula virágzó
hajtásai 20-40 cm hosszúak, egyszálasak, le-
velei 3-5 cm hosszúak, 0,2-0,5 cm szélesek,
szürkészöldek, nemezcsen ő A hib-
rid levendulánál a hajtások 60-90 cm nagyok
is lehetnek és többnyire elágazóak, a levelek
pedig 5-7 cm hosszúak, l cm szélesek, gyéreb-
ben ő és élénkebb zöldek.
A valódi levendula termése 2 mm hosszú
makkocska, ő barnásfckete. A lúbrid
ő csíraképes magot nem érlel.
A többéves növények március végén hajta-
nak ki. A valódi levendula virágzásajúnius köze-
pén ő és július második feléig tart. A luh-
ri d csak július ő felében kezd cl virágozni, és
július 20-25. közölt éri cl a teljes virágzást.
--
Tudománvos neve
Felhasználható rlliL__
Felhasználása

gyógyászatban

kertben

illóolaját

_______
vjJ§.gszár. virM______ _________
sebek borogatására kiváló, s régóta fontos alkotórésze a növényi fürdéknek; szárított virágzatából ő
nság, alvászavar esetén; görcsoldó, szélhajtó hatású
zött tea enyhe nyugtató idegesség, nyugtala
kedvelt dísznövény
illatszer- és kozmetikaipar illatosításra has ználja
szárított virágzala rovar-, ő ű ő hatás_(!__ ________ _
r!--- biotermelésnél
Hatóanru!ill; ___ illóolai (valódi 0.5-1.5 %, hibr ig _ _ _______ _
Környezeti igények

ő

fény

viz
• talaj
-----
Termesztési el járások

ő

tápanyagellátás
• ő
• ezerm!lgtömeg

szaporítás módja
l. szaporítás ideje
és ő
Fajok
----------
Vetésforgó
• ő
.
utávetemény

Növényápolás

gyomszabályozás
.
melegigényes növény, déli, ő meleg te rületen érzi jól magát, mély ű fagyzugos helye-
n a 15-20 °C-os fagyokat is ű de a kihajtás! ő
ával járhatnak
l ken fagykárt szenved; nyugalmi ő
tavaszi fagyok a zöld részek visszafagyás
kifejezetten fényigényes, kevés fény hatás ára az illóolaj mennyisége és ő csökken
ű ő
sekély ő köves kopárosok hasz nosítására kiválóan alkalmas, a rétegvonal mentén ül-
eróziógátló
---- --------------11
szükség szerint terepegyengetés; tavasztó l nyárig zöldtrágyanövény-termesztés és -bedolgozás;
és (tárcsa, fogas, esetleg henger)
rögmentes, sima ű "ültetóágy"-készít
assal kijuttatv'a
szerves trágya 35-50 t/ha, ő mélyszánt ·
csírázóképesség 3-4 évig marad meg
valódi levendula: 0.9-1.1 g, a hibrid levend ula ő csíraképes magot nem érlel
gyökeres dugvánnyal,' feltöltéses bujtással (t avasztél ő tartó gyökereztetés); valódi levendulát
nianeveléssel (a magvetés ideje ő ő november.)
ő október 15-ig tart
magról is lehet szaporítani szabadágyi palá
a telepítés ő ő szeptember
1J!h ő 0.5 m, hi b_riQJ. sq_rtáv_:_j_._Z:_L§_m,J9@v_:_0.4-0.6 m
Valódi levendula (L. angustifolia)
Hibrid levendula (L. intermedia_J__ ___
vetésforgén kívüli, 12-15 ő évre telepí tik
rossz ő mert ő gyomokkal ő talajt hagy maga után
rózsa- és__gy_ümölcsöskertben
_____________ _
ő ültetvényben a kihajtás, meggyö
felett 8-10 cm magasan vissza kell vágni,
keresedés után - május végén, július elején - a talaj
hogy dús bokrok ő második évben ta-
1
vasszal a ő megindulása elót! 15-18 cm magasan ismét vissza kell vágni a !öveket.
évben, 4-6 évente sorközi altalajlazítás
'sorkapálás és gépi ű egész

--
kórokozója nincs
Betakarítás

ideje

módja
.
termésátlag
-------··-··-------
ő feldolgozás,
tárolás
illóolajnyerésre teljes virágzásban (mivel e
a levendulavirágot szárával együtt, a virág
szakéssel vagy betakarítógéppel
valódi levendula: a negyedik ő éri el a
z csak 1 hétig tart, korábban kezdik) l
zal alatti ő levélpárral kell vágni sarlóval vagy ka- l
levendula: 5 t/ha virágzat, 50 kg/ha illóol<l-
3.5 t/ha virágzat, 20 kg/ha illóola __ i _mennyisége-t; hibrid ji
1: száraz mor_zsolt virággrog: 0.4: QJ___!Lb_g___ ______ _
, ő helyen, vagy ű 40-45 °C-on szá- jlj
!
virágdrogkészítésnél a virágzatokat száraz
l rít@_k, a lemorzsolják a szárról,
Gyógy- és ű termesztése, ű
Macskagyökér
A macskagyökérfélék családjába tartozó ő
növény, amely hazánkban vadon is megtalál-
ható nedves réteken, ő és magas-
kórás társulásokban.
Gyökértörzse rövid, hengeres alak-ú, amely-
ő számos ű húsos, 15-20 cm hosszú,
2-5 mm vastag, kívül világosbarnás, belül fehér
rostos gyökér ered. Szára felálló, 140-220 cm
magas, ő részén elágazó. Levelei páratlanul
szárnyaltak. Virágzala végálló, elágazó ő
Az apró virágok többnyire fehérek, kellemes il-
latúak. Virágzási ő május közepe -június
eleje. Termése 2-5 mm hosszú, melynek csú-
csán 10-15 sugarú pelyhes bóbita van.
203
A magvak 1-2 héten belül kicsíráznak, de
rossz körülményck esetén 3-4 hétig is elhúzód-
hat a kelés. A kezdeti növekedése lassú, az ő
évben ő telel át. A további évek-
ben a hó elolvadásakor már kihajt. Szaporító
szerveket csak a második ő hoz. Termései
július közepén érnek, pergésre hajlamosak.
OffiCinalis _- ___ -_ -_ _
1
1
Felhasználása
1• gyógyászatban nyugtató teakeverékek alkotórésze (galagonyával együtt) 1deges szívpanaszok és alvászavarok-

ra jó, enyhén görcsoldó, a koncentráló· és ő fokozza,
biotermelésnél segít a foszforvegyületek feltárásában, hasznos szegélynövény, a giliszlákat vonzza, komposzt
_______ _ _ ____________ . _
, Hatóa11J'ru!!{il ___ u vall1R9lriátolsjU'foj,_iiiQQ!alJQ.5_:_12_'/o), borneol kariofillén stb, -·· ___ _
igények
• ő a magvak optimális csírázási ő 18·20 °C
• fény fényigényes
o víz vízigényes: évi 6-700 mm csapadék kell az eredményes termesztéshez
• tala· .rn_fu._réteg_Q_, jó tápanyagokkal ű talajokat kíván_
Termesztési eljárások
• ő
• tápanyagellátás
• ő
• ezermagtömeg
1 • szaporítás módja
• szaporítás-ideje
• sor- és ő
• ő
Vetésforgó
sima ű tömörített magágyat, jól ő ültetési területet igényel
15·20 t/ha szerves trágya kijuttatása ajánlott
virágzás után 1 0·20 nappal eléri teljes csírázóképességét, utána 2-4 °C-on lehet még eltartani 2 évig
0.5·0.6 g
nyár végi szabadágyi palántanevelés, ő ő kiültelés ő évi ő betakarítással vagy
tavasszal ű fólia alatti palántanevelés, április végi kiültelés
magvetés augusztusban; kiültelés október ő felében (15-17 cm-es palántamagasság)
sorba (15-20 cm) vagy szórva, vetés mélysége 0.5·1 cm; kiülteléskor sortáv: 40·50. ő 20-25 cm
Jglm.
2
Ll-900 m
2
keJLj_M_beültetéséhez _
l
• ő trágyázott kapások, ő gabonafélék, zöldséges vetésforgóba ő fontos, hogy az ő
ültetésre ő ő legyen a terület
ll[ m l ő -állo_m_a_'
tavasszal hengerezni kell; az esetleg ő ő magszárakat ő ő el kell távolítani,

mert azok ő csökkentik a gyökérhozamal és a hatóanyagat
• öntözés kelésig naponta többször kis vízadaggal, kelés után állandó talajnedvesség biztosítása
• gyomszabályozás kelés után mechanikai gyomirtás; tavasztól rendszeres kézi sorkapálás és gépi ű
• __ !1..9.Yíi1J'Védelem __ __ ő védekezni kell ------------·-
Betakaritás
o ideje a vegetáció ő október második fele
ll• módja l a föld feletti részek levágása után ásóval, vagy kormánylemez nélküli ekével emelik ki a gyöke·
'i ret, majd összeszedik és megtisztítják a föld feletti ő
l
.

majd
Ilyen kiterítve vagy ű (40-50°C-on) lehet szárítani; a gyökér ő kellemetlen szaga l
miatt más d któl elkülönítve kell szárítani
i --------- száraz, jól szellázó h;lyiségekben, zsákba kellemetlen elkülönlN;,-- -
L _ _ .. férhessenek hozzá
204 BIOGAZDA 2.
Máriatövis
A fészkesek családjába tartozó ő egyé-
ves növény. Hazánkban vadon nem fordul ő
a mediterrán vidékek napos, sziklás sztyeppéi-
nek növénye. Karógyökere van, szára felálló,
elágazó 2,0-2,5 m magas. Nagy merev ő
rózsája szarosan fekszik a talajon, így elnyom-
ja a gyomokat. Fényeszöld levelei fehérfolto-
sak az ereknéL Fészekvirágzatai 5-8 cm átmé-
ő ű tojásdadok, ő fészekpikkelyei
ő kemény tövisekben ő a virágok
bíbor, ritkán fehér ű ű bóbitá-
jú kaszattermései görbülten hosszúkás to-
jásdadok, 8x4 mm nagyságúak, színük barna
világos foltokkal, csúcsukon sárga ű ű
A máriatövis tenyészideje 110-140 nap. A
magvak csírázás a már 8-l O °C-on megindul s
8-l O nap alatt kikeln ek. Az ő virágok a kelés
után 80-90 nappal Gúni us végén, július elején)
jelennek meg.
- -
_ludományos neve Silvbum maJi{lnum
cf_E!Ihasználható része __

-
----
-----------------
ő régen leveleit és termését használták lép-, máj- és epebetegségek eset én; ma a gyógyászat ter-
hasznosítása
Hatóanvaaalil
----
-----· --
Környezeti igények
.
ő
.
fény

víz
.
tala i
Termesztési eljárások

ő
.
tápanyagellátás

ő

ezermagtömeg

szaperltás módja
.
szaporítás ideje

sor- és ő

ő
Vetésforgó
• ő
r-!---l!tóvetemény
NövényApol ás

gyomszabályozás

növényvédelem
Betakarítás

ideje
méséból kivont hatóanvaaaiból májvédQ készít
---- --·----
JlaiLQnoid ( termésfalban 2-5 o/oj, (termésben 20-25 o/o)._Keser.il a o
ő csírázási ő 18-20 'C
napos helyet kedvel
nem vízigényes
nem túl homoktalajok kivételével szinte mindenhol
megfelelóen ő ő
túlzott nitrogénellátás hatására ő
magja 2·3 évig csíraképes
22-31 g
szabadföldi magvetés
március végén, április ő hetében, ő vetve nem hoz virágszárat
sortáv: 40-50 eni, mélység: 3-5 cm
8-12 ka/ha 10-12 db/fm
---- -----
jól ő zöldséges vetésforgóba
önmaaa után 3 év elteltével ő elszáródott magja gyomosít
a sarok záródásáig egy-két sorközmúvelés szükséges
hecvesfarkú répabarkó és lisztharmat fordulhat ő
amikor az ő ű oldalhajtások fészekvirágzatainak zömén a buroklevelek meg
fészekvirágzatok közepe fehéredik, s a fényes bóbita már látható. A magvak ekko
kemények, jól ő
száradtak, a
r már barnák,

módja egy menetber4lJabonakombájnnal, magasra emelt vágóasztallal, legnagyobbra nyi tott dobhézag-
gal
• termésátlaa 1.0-1.2 t/ha
ő j a kombájntiszta ű kiterítve sz_árltsyls.;J>zárítás után ell
Tárolás l zsákokban, száraz

--
- . ----- -----
Gyógy- és ű termesztése, gyíijtése 205
Orvosi zsálya
Termése makkocska, 2-3 mm hosszú, vöröses-
barna.
Az ajakosok családjába tartozó orvosi zsálya
50-80 cm magas ő félcserje, a Földközi-
tenger mellékén ő
A magvak csírázása 12-15 °C-on indul
meg, s a növények az ő évben igen lassan
ő A második ő virágzik. Virágzá-
sa május ő július elejéig tart. Termése
augusztus ő érik, pergésre hajlamos.
Gyökere mélyre hatol és ő elágazik.
Szára ő korban elágazó, fiatal hajtása
ezüstös ő ű ű borított. Levelei
hosszúkásak, lándzsa alakúak, színükön és fo-
nákukon molyhosan ő Virágzata álfü-
zér, a párta ibolyáskék, ű vagy fehér.
A zsálya és a rozmaring kölcsönösen ser-
kentik egymás ő A káposzta zsenge
marad, ha zsályát vetünk közé, ami még a ká-
posztalegyet is távol tartja.
Tudománvos neve ______ Salvia officinalis
Felhasználható rég!l_ __ ei-E1Vél és hajtás. illóolaj
Felhasználása
• gyógyászatban torok- és ő teák alkotórésze, forrázala ő ő és összehúzó hatás ú; a népgyó-
gyászatban izzadás ellen, vérzéscsillapítóként és vizelethajtóként bizonyult jónak
• konyhában ű
• illóolaját ű illatosításra és gyógyításra is használják
lakásban ____________ vizes kivanatát eredmén_QW_b.§..§ználhatjuk a legyek ű
• biotermelés. nél és a ő készített permetlevek. ő illetve repellens hatá. súak
Hatóanvaaatfl ______ lllQQI_&(Ievélben 1.0-2.5 %), ű anyagok, glikezidok
Környezeti igények !
• ő 1 melegigényes, az ő teleken a fagykár károsíthatja; ő a déli, védett ő ő
l eredményesen
• fény fényigényes
• viz ű de a magról kelt fiatal növények vízigényesek
• talaj gyorsan ő jó ő ű meszes, középkötött talajokat kedveli; általában a gyen-
ő szárazabb területek hasznosíthat ék ____________________ _
Termesztési eljárások
• ő
• tápanyagellátás
palántaneveléshez jól elékészített magágyat és telepítési területet kíván
talajzsaroló, jól hasznosítja a szerves trágyát (20-30 t/ha); a ő években gondoskodjunk táp·
ő
• ő 3-4 évig tartja meg csírázóképességél
• ezermagtömeg 7.6-7.8 g
• szaporítás módja szabadágyi palántanevelés (a helybe vetés lassú kezdeti növekedése miatl ritka)
• szaporitás ideje magvetés: április-májusban; telepítés: szeptember vége, ő október 15.
l• sor- és ő magvetéskor sortáv: 20-25 cm, vetés mélysége 3-4 cm; telepítéskor sortáv: 60-70 cm. ő
l
l 130-40 cm
! • ő

3-400 m
2
_k!lll L ha telepítéséhez

,
1
l vetésforgén ktvül, ő gyomoktól mentes ttszta területre kerüljön
l • utóvetemény 5-6 évtg marad egy helyen
• Jól társitható ____ . _
Növényápolás az ültetés! ő évben 15-20 cm hajtásnagyságnál az ő elágazódás és ő
• öntözés
• gyomszabályozás
dés ő ajánlatos8-1 O cm-re visszavágni a töveket
magvetés után a ő vízellátásról gondoskodni kell
a palántanevelés alatt rendszeres kézi kapálással kell tisztán tartani a területet; az ültetvényben
rendszeres kézi sorkapálás és gépi ű szükséges
• növényvédelem károkozója nincs, lisztharmat ő jelentkezése esetén az engedélyezett kéntartalmú szerek-
védekezhetünk
Betakaritás
• ideje
• módja
• termésátlaa
Száritás
ő feldolgQlls
Tárolás
herba ő az ültetési ő évben egyszer (a virágok megjelenése ő a további
években kétszer (az új hajtások teljes ő virágzás ő és július végén) illóolajnye-
résre teljes virágzáskor, napfényes, déli órákban (hatóanyagmaximum)
a fásadott szárrészek fölötti hajtásokat kell betakarítani sarlóval, kaszálvarakodóval
1-1.6 t/ha herba, 0.8-1.0 t/ha levél, 8-10 kg/ha illóo[<!j ________ __
a levá ott növén i rés?t azonnal szárítani kell, 40 °C·on
ha csak levélre van szükség, szárítás utáll szártala,._,n_",ít",a,_"ni_,k".e"_ll ___
helyen
206
Rovarporvirág
A fészkesek családjába tartozó rovarporvirág
vagy piretrum ő lágyszárú növény, mely
az Adriai-tenger partjainál, sziklás, meleg
hegyoldalakon él.
Gyökértörzse ujjnyi vastag, rövid és több-
ű ő 30-50 cm magas barázdált, szür-
kén ő virágszárakat fejleszt. Levelei
szórtak és 2-3-szor szcldeltek. Fészekvirágza-
lai (melycknck száma 100-200 lehet nö-
vényenként) magánosan állnak, ő
2.5-5 cm. Sugárvirágai fehérek, míg korongvi-
rágai sárga ű Kaszaltermése sárgásbar-
BIOGAZDA 2.
na, 3-4 mm hosszú, 1-1.5 mm vastag, hosszá-
ban .barázdált.
A magvak lassan, 2-3 hét alatt csíráznak ki,
majd 2.5-3 hónap kell a 8-l O cm magasság elé-
réséhez. Virágszárat a kelést ő évben hoz.
Teljes virágzása május végén, június elején
van. Gyér virágzása nyár végéig is eltart. Ter-
mése június második felében, viszonylag egy-
szerre érik.
A virág, annak pora vagy kivonata a bio-
gazdálkodásban a ő rovarirtó.
l latása nem szelektív, mindcn ű álla-
tot elpusztít, ezért csak legvégséí escthen ves-
sük he.
Tudományos _
_ virágzat 2·4.5 _· _%)
Felhasználása
L!__bio!ermelésnél rovarii1§,L __ ___________ __ i!
l ő _
'ii<örnyezeti igények 1:
• ő melegigényes, bár a téli fagyokat is elviseli 1'1
• fény kifejezellen fényigényes !
• víz a kifejlett növény jóltúri a szárazságot ,,
lf-·-1-al_a_j _____ ··-

és __ 1
Termesztési eljárások
• ő jól ő sima magágy
• tápanyagellátás nem igényel közvetlen trágyázás! i'l'
• ő 3·4 évig csírázóképes
• ezermagtömeg 11.0·1.5 g
• szaporítás módja szabadágyl palántanevelés, ő •l
• szaporítás ideje magvetés szabadágyba márc1us-ápnlisban, vagy ő ő (novemberben), palántakiültelés au· i
gusztus ő október elejéig
• sor- és ő sortáv: 20·25 cm, mélység: 0.5·1 cm, ő növény vetése feltétlen szükséges; kiültetéskor:
' sortáv: 60 cm, ő 20·30 cm, a palánták ne kerüljenek mélyre. mert betuliadhatnak !i
ő _ . -i!
!,
l
l
trágyázott kapások ll
Vetésforgó
• ő
• utóveteménv
Növényápolás
ő 4·5 éy _rgM Y§léstorgón ő ---1.1
vetés ő után hengerezés
• öntözés palántanevelés idején rendszeresen és telepítés után
• gyomszabályozás sorközök gépi és sorok kézi ű ·
1
!1-'•.__..n.,.ö-...ve..,· nC!Jw,_,.,v..,éd,..e"'l..,em"-'---- kór és károkozója nincs _________ __ _ _ _ __ _ _ l
Betakarítás már az ő évben is szedik, de csak a második ő ad teljes termést ·--
1
• ideje amikor a nyelves virágok vízszintesen állnak, s a csöves virágok háromnegyed része már kinyílt
(mivel ez csak 2·3 napig tart, a csöves virágok kinyílásakor már megkezdik a betakarítás!: 8·10 i
nap) i
• módja rendrearató, kaszálvarakadó géppel vagy.gabo·n· akom. bájnnal feleme. it. kaszával . . i'
.!_ termésátlag ő évben: Q,J-0.2 t/ha, ő O.ZJ szár:g__cj_rQg__ __ __ ___ _ -----1
ő feldolgozás száradás után a, virágzatokat lecsépelik, majd rostálással kell elválasztani a fölös szár· és levél· :!
?_z.!r_ít_á_s_ ____ szénaszárítókon·,· n (50. ·60ó_C_·on) - -----
·- száraz _
Gyógy- és ű termesztése, ű
Sáfrányos szeklice
A fészkesek családjába tartozó egyéves nö-
vény ű gyökere 20-30 cm hosszú, elá-
gazó, fehéres. Szára felálló, ő részében elá-
gazó, 60-170 cm magas. Levelei szórt állású-
ak, 5-l O cm hosszúak, tojásdadok, kemények
és fényeszöldek. Fészekvirágzata gömböly-
ded, 2-4 cm vastag, melyet kemény, szúrós
pikkelylevelek vesznek körül. ő csöves
virágai narancssárgák, ő lángvörösek.
207
Termése 5-8 mm hosszú, fehér, a napraforgóé-
hoz hasonló alakú.
Tenyészideje 140-160 nap. Kezdeti növe-
kedése gyors, július ő már virágzik, és
35-40 napon keresztül folyamatosan nyílnak
virágai. Termései ő ő túlérés ese-
tén szétszóródnak. Meleg ű védett
területen spontán kelés is lehetséges.
A sáfrányos szeklice hazai biotermesztése
megindult, az eredmények biztatóak.
----
Qguthamus
Felhasználható része _ yirágszirom . termés
----- -
__ _

Felhasználása:

gyógyászatban

konyhában
a népgyóg yászatban nyálkaoldóként használták; magjából ő zsíros olaja hasznos az
edés ő
érelmeszes
szinezéshe z, ízesítésre
. biotermelésnél

ás ra
Hatóanyaga(i) festékanya
%)
Környezeti igények .
• ő l me legigény
enyhébb fa
gok a virágban: szaflórsárga (24-30%), kartamin (0.3-0.6 %); termésben: zsíros olaj
(20·25 %) -----j
gyekat (-2 'C-on károsodik levele)
1
• fény j igényli a n
es, optimális csírázási ő 18-20 'C; szikleveles állapotban jól ű az l
apfényt
1
árazságot
li
• viz
• talaj

'Termesztési eljárások
i•
ő
• tápanyagellátás
• ő
• ezermagtömeg

szaporttás módja

szaporítás ideje

sor- és ő
• vetómaaszükséalet
Fajták

jól túri a sz
ésú, jó vízgazdálkodású, mély ű talajokon jól ő de a szélsós-éges ta-
El.kintve mindenhol megél _
meleg fekv
lajoktól elL
ő szá ntott, tavasszzal ő magágyat kíván
nyagait jól hasznosítja
a talaj tápa
4-5 évig is ő csírázóképességél
35-45 g
helybevet és
április elej e (túl korán vetve egyenlótlenül, elhúzódva kel)
virágterme sztésre 50-60 cm sortávra, 10-12 db/fm; magnyerésre 30-40 cm távra, 18-20 db/fm,
ég 3-5 cm vetésmélys
virágterme
Pannónia:
sztésnél 18-20 kg/ha, magnyerésnél 25-30 _kgfua __ __
sárgásvörös virágú, fészkei sima szélúek, tüske nélküliek, ezért szirmai könnyebben
Q_ k világossárga, zsírosolaj-tartalma 35-10 1L_
Vetésforgó
j gyomment l• ő
• utóveteménv
----
_ (in maga_!,!]_
l esen hagyott területet igényel (kalászosok. pillangósok után)
án legalább_ 2 év múlva _____ _
-l
Növényápol ás:

öntözés

gyomszabályozás
• növényvédelem

Betakaritás
• ideje

módja
• termésátlaa
ő
Szárítás:
jvetés után könnyú hengert vagy magtakaró boronál járassunk
nem szüks éges
kisgazdasá gban két-háromszori sor· és sorközkapálás ő nagyobb területnél kézi sorka-
épí ű szükséges pálás és g
gyakoribb ő a ű a ű ű ő állományqkban felléphet néhány kórokozó
Psey_d_QIDonas syringae, VerticHlium dahliae) aria
virágterme sztésnél teljes nyílás után, amikor a virágszirmok élénkvörös ű magnyerésre a
jes beérésekor magvak tel
virágait fol
nyerésnél
yamatosan, 3-4 naponként kézzel szedik, a virágszirmokat kicsípik a fészekból; mag-
ő géppel egy menetben
6-800 ka/h ilo friss, 120-200 kg szárított virágdrog, 1.5-2.5 t/ha mag,_
y ő anyo.goktól mEigtisztítani ra-sze® e
a leszedett virágot ű ő napon, vagy ő fedett helyen vékony rétegben kiterítve; magvak
'
utána tisztítás ____ --1
lTárolás --:- --
mok papírral bélelt ládába
Növénynév Elet-
tartam
Fehér üröm ő
(Artemisia
absinthium)
Hárs fa
(Tilia cordata,
T. platyphyllos)
Mezei zsurló ő
(Equisetum
arvense)
Nagy csalán ő
(Urtica dioica)
Orvosi ű ő
(Matricaria egyéves
chamomilla)
Pongyola ő
pitypang
(Taraxacum
officinale)
Varádics ő
(Tanacetum
vulgare)
Néhány vadon ő gyógynövényünk
ő ű ő ű Száradási ő
része ideje arány hatóanyagok,
tápanyagok
bokros, száraz levél V-VII. 5-6:1 illóolaj,
helyeken herba VII-VIli. 2-3:1 ű g,
proazulén
hegyvidéki virág V-Vl. 4:1 illóolaj,
ő flavonglikozid,
északi szaponin
hegyoldalakon
nyirkos réteken, herba VI-VIli. 3-4:1 flavonoidok,
szántóföldeken kovasav,
szaponinak
az egész levél VI-IX. 5:1 hangyasav, C-
ország területén gyökér ő vagy 3-4:1 vitamin,
tavasz hisztamin,
ásványianyagok
szántókon, virág IV-VI. 5:1 illóolaj, ű
ő anyag,
szikes glikezidok
területeken
nyirkos, füves herba IV-VII. 6:1 terpén, triterpén,
helyeken, gyökér ő vagy 3-4:1 ű anyag
ő tavasz
réteken
árkok, vizek virág VI-VII. 5:1 thujon, illóolaj,
mentén, ű anyag
ű
területeken
Felhasználás
varádicsporral gumók,
rizómák, gábonamagvak
tárolás ő beporozásához
gyógyteák, édesipar, ő
gombabetegségek
ő ő
érés gyorsítására
teája vízhajtó, "vér- és
vesetisztító", vérzéscsillapító,
gyomorfekély ő ő .
erjesztett leve ő ő ű i
riasztó, biodinamikus
preparátum alapanyag
teája ő
görcsoldó, antiszeptikus
hatású, borsó, bab, retek
magjának csávázásához
használható, biodinamikus
preparátum alapanyag
biodinamikus preparátum alap-
anyag, fiatallevele salátába jó
lásd fehér üröm,
teája téli lemosó
perrmetezéshez

l=
=
i5
C'l

N
o

!'J
Gomi.Jatermesztés
Gombatermesztés
Vi lágszert igen sokfél gombát termeszte-
nek. A megtermelt mennyi égeket figyel m-
bc véve ő helyen a termesztett csiperke-
gomba (Agaricus bi poru ) áll , ezt követi a
shii-take (Lcntinus edod s) maj d a laska-
gombafajok (Picurotu p.) következn k. A
gombate rmesztés tud ni valóit ő
zakkönyv kben ré. zlet sen megtaláljuk,
ezért ebben a fejez tb n el ő azokra a
ő szerelnénk lhfvni a fi gyel-
met, amelyek a vegyszerment e termesztési
ő egíti k, ill etve lehelóvé tc. zik. Az igaz-
ághoz tartozik, hogy a gombaterme ztés-
ben eddi g i , mind mennyi égben, mind vá-
la ztékban okkal keve ebb vegy zert ha. z-
n állak f l , mint más kultúrákban. Ennek
többféle oka van. Leglényeg sebb, hogy a
termesztés egé z folyamatában igen korl áto-
zott a ő rek alkalmazá ának le-
ő Amikor a károsít ás t észreveszi a
term ő akkor hatékony kész(tményt egy-
209
részt a ki j uttatás nehézsége, má részt a kul -
túrgomba rendlúvüli érzékeny. ége . nem
ut olsó orban igen gyors növekedése miatt
nem lehet használni . Má ik ő hogy
igen nehéz volt napjainkban i. vált ozatl a-
nul az, olyan ő r-hatóanyagot
találni , am ly a leginkább ő mikrosz-
kopikus gombákat sik , resen elpu ztftja,
ugyanakkor a terme ztett gombánkat em-
mi lyen formában n m fgy a gom-
bat ermeszté ben mindenhol a vil ágon és
mi ndi g i ő helyen állt a hi giéni a, gondo
és zak ű ápolással ki egészít v .
A ő felsorolt 3 gombafaj bio-
termesztése alapjaiban nem tér el a " hagyo-
mányo " ő ugyanakkor az alap-
anyag mil yenségében, ös zetét léb n, ő
lításának tcchnológiájában és a term szt tt
gomba kezelésében már lényege eltérések
i vannak.
Termesztett csiperkegomba
A legrégebben termesztett gombafaj (Agari -
cus bi sporu. ). Mivel jelen legi terme. ztés-
A 280-as jelíl csiperkegomba fajta
21 O
BIOGAZDA 2.
technológiája hosszú ő át alakult ki, így
ő mcssze a legtöbbet tudjuk ter-
mesztett gombáink közül. A csiperkegomba
biotermesztése a "hagyományos" termesz-
téshez hasonlóan 2 ő technológiai fázisra
osztható, úgymint a komposzt ő és
a becsírázott komposzt letermesztése.
Biokomposzt ő Alkotórészei a
ő lótrágya, gabonafélék szalmá-
ja, baromfitrágya, víz és gipsz (CaS04 x
H 20).
• Lótrágya, ő zabbal etetett lovak
alomjábóL
• Gabonafélék szalmája. Hazánkban ő
sorban búzaszalma jön számításba. Táv-
cél, hogy ő származó
szalmát használjunk fel. Aratás után mi-
nimum 3-4 hónapig, még jobb, ha
hosszabb ideig (l 0-12 hónap) ű
pihentetni a szalmát. Bálákban, fedett
színben vagy jól összerakva, fóliával le-
takart kazlakban tároljuk. Csak egészsé-
ges (penészmentes ), száraz szalmát hasz-
náljunk fel!
• Baromfitrágya nitrogénforrásként (A bio-
temlesztésben korlátozott mennyiségben,
max. 10%-ban ő be.)
A "hagyományos" komposztkészítésnél
ő ű (pétisó, karbamid
stb.) használnak. Ezeket az anyagokat a bio-
komposztha szigorúan ti Ios bekeverni!
A komposztálás és komposzt hó'kezelése
megegyezik az ismert gyakorlattal, azzal a
kivétellel, hogy komposztáláskor az üzem
területén bármilyen ő (pl.
Bazudin 5 G) használata kizárt. A rovarkár-
tevó'k ő a ő gombale-
gyek) ellen ragadós sárga lapok, fénycsap-
dák kihelyezésével és a ő legnagyobb
tisztasággal védekezhetünk.
A ő volt az, amely forradalmasí-
tótta a csiperkegomba termesztést. Ezt an-
nak idején ő jelenleg sem) nem nevezték
ugyan bio-módszernek, pedig lényegét te-
kintve az, mivel ő hatására a komposztban
ő ő kórokozók és ő el-
pusztulnak. Ugyanebben a folyamatban a
- ---·
csiperkegomba számára fontos tápanyagok
további feltáródása, valamint hasznos mik-
roszervezetek szaporodása is végbemegy. A
· ő ő és ő végzett
hó'kezelés tehát a károsítók teljes elpusztítá-
sát eredményezi. A ő komposztot be-
csírázzák, fóliazsákba rakják (l zsák =20-
25 kg) és a termesztó11elyre szállítják.
A csfrázógépet és ha lehet, magát a csírá-
zóteret is ő ő
vegyszerek használata itt sem engedélye-
zett. A becsírázott komposztot ponyvával fe-
dett autón szállítsuk, hogy elkerüljük egy-
részt az anyag esetleges megázását, más-
részt, hogy a ő minél kevesebb
por s ezáltal valamilyen ő érje az
anyagot. A bio csiperkegomba termesztés-
nek új távlatot nyit az ún. préselt blokkos
módszer. Lényege, hogy a becsírázott kom-
posztot egy célgép téglalap alakú blokká
préseli. A blokkhoz szorosan hozzátapad
egy zsugorfólia és a téglalapnak csak a két
vége nem fóliázott. Ezeket a blokkokat pol-
cokon egymás mellé helyezik, úgy hogy a
blokkok egyik nyitott oldala a másik nyitott
részhez közvetlenül illeszkedik. A termesz-
tés akár 3 szintben is történhet, így a helyi-
ség kihasználása többszöröse az 1-szintes
zsákos termesztésnek.
A préselt blokkos módszer biotermesz-
tésben való ő nagyobb térhódításá-
nak oka a ő Az alapanyag csaknem
teljes felülete fóliával van borítva, így szál-
lításnál sem ő Ennél is fontosabb,
hogy a ő gombalegyek támadása
ő éppen a frissen becsírázott kom-
posztot éri. Mivel a polcokon elhelyezett
blokkoknak csak az egyik vége nyitott (az is
kis felületen), így a légykártev6k gyakorlati-
lag nem tudják tojásaikat hová rakni. A fó-
liaborítás ugyanakkor az átszövés idejét is
csökkenti, ami szintén a biológiai védekezés
módja, mivel a legtöbb gombalégy (sajnos
nem mind!) az egyenletesen ő kom-
posztha nem rakja le tojásait.
Becs{rázott komposzt letermesztése.
Csiperkegombát bármilyen helyiségben ter-
meszthetünk, ha optimális ő a
szükséges ő páratartalmat és
Gombatermesztés
ő biztosítani tudjuk. Ter-
ő sem természetes, sem
mesterséges fényt nem igényel. A ő
tek ő azonban nélkülönözhetet-
len az ő komposztot takaróa11yaggal
befedni. A takaróanyag ő és ő
ő arányú keveréke (rninden ter-
ő a saját receptjére esküszik), vannak
akik szerkezetjavítónak gipszet is adnak
hozzá. Biotermesztésben a takaróauyagfer-
ő formalin!, hypót vagy bármi-
lyen gomba- vagy ő használni ti-
los! Javasolt a ő ő arni-
kor az egész takaróanyagat 60°C-ra ű fel
és ezen a ő tartják rninimum 30 per-
cig. Fontos, hogy az anyag rnindenhol,
egyenletesen elérje a kívánt ő
ő a frissen becsírázott komposztot
a termesztól1elyiséghe vinnénk, ő alapo-
san ki kell takarítanunk. ő sem
formalin, hypo vagy bármilyen növényvé-
ő nemjöhet szánútásba. A helyiségfer-
ő a biotermesztésben a ő
vával tijrténik, amely a disznóperzselésuél
használt eszköz. Igen durva, de hatékony
módszer. Csak üres ő hasz-
náljuk és ott is csak akkor, ha valamilyen
ű ő volt az ő ő telepí-
tésnéL ő meszezéssel is. A
mésztejhez 5% mennyiségben rézszulfátot
adhatunk. A helyiség ő fi-
gyeljünk az egyenletes borítoltságra és a pa-
dozatot, valamint a ő eszközöket
(polcok, ő állványok stb.) is ke-
zeljük.
Kórokozók és ő
A komposzthan és/vagy a takaróanyagban
ő ő és antagonista penész-
gombák a komposzt alapanyagainak gyenge
ő vagy a komposztálás és ő
lés hiányosságát jelzik. Védekezési ő
ség ellenük nem ismert, még kémiai sem!
A ő ő betegségek
jelenhetnek meg. Legismertebb és a legna-
gyobb kárt okozza a száraz mólé betegség
(Yerticillium fungicola), hozzá képest rit-
kábbarr jelentkezik, de szintén tetemes ho-
211
zamveszteséget okoz a uedves mólé beteg-
ség (Mycogone perniciosa) is. ő meleg
ő többnyire a ő ő második
felében jelenik meg a pókhálós penész be-
tegség (Cladobotryum dendroides), de a
ű kezelt kultúrákban már a
ő ő kezdetén is találkozhatunk vele. A
két mólé betegségre ő hogy a kór-
okozók csak a takaróanyagban élnek meg,
ott ő a csiperkegomba micéliumát,
ő ő torz ő ke-
letkeznek. A pókhálós penész kórokozója
nem hatol be a takaróanyag ba, annak feJszí-
nén terjed. Az útjába ő kisebb-nagyobb
ő ű szövedékével
bevonja, amelyek késó'bb elrothadnak.
Mindhárom kórokozónál ő véde-
kezési mód a ő A takaróanyag fer-
ő ő már volt szó. Figyelni kell a ta-
karóanyag szállítására (bekötött zsákokban)
és tárolására. ő ő termesztési ciklusból
származó és a helyiségben bennmaradt taka-
róanyagot ő nélkül soha ne hasz-
náljuk fel! A beteg ő csak kony-
hasóval szabad beszórni.
Elszórt mólé ő a betegség loka-
lizálására jó szolgáltot tesz ha a beteg ő
testeket ű pohárkával beborítjuk, de
úgy, hogy a poharat egészen a komposzt
felületéig lenyomjuk a takaróanyagban.
Ezen ő ő betegségek el-
len ő a maximális higiéniával vé-
dekezhetünk. A beteg ő korai fel-
ismerése és azonnali eltávolítása is igen fon-
tos. A munkálatok optimális szervezését is
meg kell oldani. Ezért mindig a "legfiata-
labb" telepítéshez menjünk be ő majd
a régebbibe.
A ő közülleginkább a ő
gombalegyek (Sciarid-, Phorid- és Cecid le-
gyek) Járváinak kártételével találkozunk. A
legyek nemcsak a lárvák károsítása rniatt ve-
szélyesek, hanem azért is, mert a helyiségbe
ő vagy magán a helyiségen belül
egyik ő a másikra szélhurcolják nem-
csak a kórokozókat, hanem más állati kárte-
ő (atkák, fonálférgek stb.), így ezek el-
terjesztésében is aktívan közremú'ködnek.
212
ő feladat megakadályozni a legyek
helyiségbe jutá át ő mechanikai
e zközökkel (hálók), vagy az ablak és ajtó-
keretek t ő ragacsos anyaggal (pl.
pitypangmézzel) bckenni. A helyi ségen be-
lül árga lapok, légyfogók, fénye apdák ki-
helyezé e célszeríf. Biotermesztésben nö-
ő (még preventíven a komposzt
vagy takaróanyag felületére sem) nem lehet
alkalmazni, így ő ő a ő
zerek használata i tilos. gyedül Piretrin
porozó zert . zórhatunk ki közvetlen ül be-
hordás után a komposzt felületére. ő
ő zakban a piretrumport csak a padazatra
szórl1atjuk ki . A pincékben ő mez-
tel n csigák ellen zórj unk ki mé zport,
vagy ört tartalmazó kis pohárkákba csalo-
ga suk be ő Formalint és hypót csak kéz-
mo ásra és az ajtók ő ő szabad
használni.
A vegyszermentes csiperkegomba-ter-
mesztés sarkalatos pontja a Jajtakérdés. Je-
l nlcg l galkalmasahhak a harna kalapú tör-
BIOGAZDA 2.
zsek ( omycel 856, ylvan 600), mivel be-
tegségellenállá uk lényege n jobb, mint a
fehér kalapú törzseké. Külön ki kell emelni
a baktériumfoltossággal zembeni rezi z-
tenciájukat. Az m elhanyagolható, hogy az
e etleg ő komposztpenészeket is jól
tolerálják. A fehér kalapú törzsek közül is
minden bizonnyal ő beteg-
ségellenálló fajták, de jelenleg ilyen kí érle-
teket nem végeznek az országban.
Laskagombák
Több laskagombafajt (Pieurot_u p.), azok
fajtáit, valamint ő hibrideket ter-
me ztenek. Magyaror zágon közülük i leg-
ő a ő la ka gomba fajtái nak, i I-
letve a Pleurotus florida-val való kere ztezé-
ő származó hibridjeinek t rmeszté e.
A ő laskagomba (Pieurotu o treta-
tu ) és hibridjeinek terme zté i módjai a
zakirodalomban megtalálhatók. A bio-las-
kagomba terme zté. k tféle mód zerr l
történhet :
Zsákos laskagomba termesztés
Gombatermesztés
• Extenzív módon (farönkön) a szabadban.
• Intenzív módon ő ő
sági és ipari ű hulladékanyagokból
és ő nedves hó"keze-
léssel ő alapanyagokból) zárt
ő
Exte11zlv módszer: ő fafajok
rönkjei képezik a termesztési alapanyagot. A
letermesztés azonos az ún. hagyományos
termesztéssel. ő szempont azonban,
hogy csak az olyan ő származó
laskagomba ő lehet biogombá-
nak elfogadni, ahol a termesztónelyen a ta-
lajt már 5 éve semmilY,en vegyszerrel nem
kezelték. További szempont, hogy a ter-
mesztési ő (amely ebben az eset-
ben igen hosszú, 3-4 év lehet), sem kerülhet
sor az adott területen (permetezés vagy po-
rozás formájában) kemikáliák kijuttatására.
llltellziv módszer: Termesztési alap-
anyagok: ő gabonafélék szalmája,
pillangósvirágúak szalmája (dúsításra), ku-
koricacsutka és -szár, ű és faforgács.
A szalmaféléknél azonos feltételek érvé-
nyesek, mint a csiperkegombánáL Pillan-
gósvirágúak szalmája (azonos a szalmafé-
lékkel), kukoricacsutka és -szár: betakarítás
után ezeket az anyagokat is ajánlatos pihen-
tetni, mivel azonnali felhasználásuk sok nö-
vényvédelmi ő ő gon-
dot okozhat. A ő körülmények kö-
zött (száraz, fedett hely) kb. l évig tárolt
anyag már biztonsággal felhasználható.
ű és faforgács: ő egyne-
ű fából (bükk, csertölgy, ű gyertyán,
hárs, nyár stb.) származzon. Fontos, hogy
száraz és friss legyen! A legtöbbször megá-
zott ű vagy forgács a kórokozók és
kártevó"k kedvelt helye! A faipari ő
származó anyagnak mindenféle vegyszeres
ő mentesnek kelllenni e.
Bio laskagomba alapa11yagának ő
tása: Jelenleg csak a nedves ő
ő alapanyagon termesztett laska-
gomba fogadható el biotermékként.
Az alapanyag ő azonos az is-
mert eljárással, különbség a hó"kezelés mód-
jában van. Lényege a ő A nedves
alapanyagat ő kamrába hordjuk,
ahol csökkentett ő l-1,5 órán belül 70-
213
80°C-ra ű fel. Ezt a ű ő követi
mintegy 2 órán keresztül a ő majd
12-14 órán át hideg ő fújunk be, amíg
az alapanyag 25-26 °C-ra ű Fontos,
hogy a ű egyenletesen történjen. A ő
kezelt alapanyagat ezután becsírázzák, 3-
3,5%-ban. l zsákba 14-15 kg alapanyag ke-
rül.
A laskagombafajták és hibridek ő
fény-, ő víz- és páratartalom igénye
megegyezik a hagyományos módon ter-
mesztett törzsekkeL A biotermesztés sikere
miatt igen fontos a kiválasztott fajta mellett
a cs{rázási ará11y is. Minél nagyobb a csírá-
zási arány (5-6% is lehet), annál rövidebb
ő alatt ő át az alapanyag s így az át-
ő ő penészgombák is ő
teljesen visszaszorulnak. Az ű át-
ő alapanyagon pedig már ritkán teleped-
nek meg ezek a penészek, hacsak a termesz-
ő a tisztaságra nem vigyáz.
Magas csírázási aránynál viszont foko-
zottan fennáll a túlmelegedés veszélye, ami-
kor a csíra könnyen elpusztulhat. Ezért a be-
hordás után állandóan ő kell a
ő A zsákokat nem szabad
egymás mellé szorosan rakni. A bio laska-
gomba termesztésénél a ő
nltése azonos a csiperkegombánál már leírt
módszerekkel. Ami tilos a csiperkegomba
termesztésben, az tilos a laskagomba ter-
mesztésében is.
Kórokozók és ő Az alapanyag-
ban ő ő és antagonista pe-
nészek (Trichoderma sp., Penicillium sp.
stb.) fordulhatnak ő A csiperkegomba pe-
nészeihez hasonlóan ekkor már ellenük vé-
dekezni nem tudunk. ő ő védekez-
hetünk a csírázási százalék emelésével és az
átszövés optimális környezeti paraméterei-
nek biztosításával.
Az alapanyagon, de a ő is
sok gondot okozhat a baktériumos betegség
(Pseudomonas tolaasi). Fellépésének okai-
ról, a betegség lefolyásáról jelenleg még
igen keveset tudunk s ezek is ellentmondá-
sosak. Egyetlen lehetséges védekezési mód
a páratartalom csökkentése a helyiségben. A
ő gombalegyek elleni védekezés
azonos a csiperkegombáévaL
214 BIOGAZDA 2.
A Shii take gomba Japánból került termesztésre hazánkba
Shii take·
A shii take (Lentinus edodes) termesztése
hazánkban még nem általános. Termesztési
alapanyagai gyakorlati lag azonosak a laska-
gombáéval és a letermesztés is igen hasonló.
Alapanyagát zintén a nedves ő el-
já rással kell ő ha biotermesz-
tési akarunk. Az ő ő két gombafajnál leírt
ajánl á ok és korlátozások erre a gombafajra
is érvényesek.
Gyümölcstermesztés
Biogyümölcs ő
Honfitársaink nagy része a gyümölcsökre ·
olyan élvezeli és luxus cikként tekint , ame-
lyet a társadalom viszonyl ag zéles rétegei
eng dbetn k meg maguknak. Valódi táplál-
kozásélettani ő sokáig még a
zakemb rek em ismert ék fel. ·chérj ékben
zegények, alacsony a kal óri a értékük, ér-
demük c upán természetes - itamin tart al-
muk. A táplálkozási r form zükségességét
ő orvosok, biol ógusok és " laikusok"
azt hangoztatj ák azonban, hogy a gyümöl-
csöknek ő is helye van asztalu n-
kon. A vitaminok m ll ett egé. zségünk meg-
ő szolgálják a pektinek, rostanyagok,
szerve savak, ásványi ók, a gyümölcsök
élettanilag jól ha. zno. u ló ti zta víztartalma,
a könnyen f l ő gyümölc cukrok é más
szénhidrátok. Egyes gyümölcsök gyógyhatá-
sú anyagokat is tart almaznak.
Elgondolkodtató a gyümölcsfogyasztás
éves ritmusúnak nyomon követése. Mindi g
szerepeltethetünk étrendünkben olyan gyü-
mölcsöket, melyek szcrvez tünk bet g ég-
ell enáll ó kép égét növelik. A legkorábban
ő fajok (szamóca, cseresznye, köszrnéte) a
testünk átmo ását, téli alakanyagoktól való
megtisztulását segítik ő A kora nyári
gyümölcsök (meggy, köszmét , fek te é pi-
Gyümölcstermesztés
ros ribiszke) ő savaikkal a melegre for-
duló ő való alkalmazkodásunkat
segítik. A nyári forróságban ő kajszi, ő
barack, szilva lédús, cukros, kaláriadús ele-
delként kizárólagos táplálékul is szolgálhat,
amikor a nagy meleg rniatt "komolyabb"
ételt enni nem is kívánnánk. A ű váltó
ő ő készíti fel szervezetünket a
körte, szilva és alma. A mandula, mogyoró
és dió kalóriadús, de ű csemegék,
érelmeszesedés elleni anyagat is tartalmaz-
nak. A birs, gesztenye és a rendszeresen
módjával fogyasztott aszalt gyümölcsök
szintén nagyon egészségesek. Testi-lelki
egészségünk ő különösen az élet-
módbetegségek ő során egyedül-
álló szövetségeseink az étrendünkbe tudato-
san beillesztett gyümölcsök. Ha rnindannyi-
an eképpen tekintenénk rájuk, akkor a bio-
termesztés a jelenleginél több megbecsülést
kaphatna a fogyasztóktól.
A gyümölcskereskedelem XVIII-XIX.
századi fellendülése vált mozgatórugójává
az árugyümölcsök ő Hazánk-
han inkább a kiegyezés t ( 1868), vagy inkább
a filoxéravészt (1875) ő jelentek
meg. Nagyobb mértékben a húszas ő
kezdtek terjedni, sa szacialista nagyüzemek
ő váltak szinte egyeduralkodóvá.
Attól kezdve azonban, hogy kialakultak a
monokultúra ű ő gyümölcsö-
sök, azonnal járvá11yszerií llÖVé11yvédelmi
problémák jelentkeztek. A károsítók túlzott
ű felszaporodásának kedvez az ültet-
vények hosszú élettartama is. ű
en értelmezett gazdasági ő vezé-
reltelve rnindent elkövetünk, hogy a fák ere-
jüket maghaladó termést produkáljanak.
Nemritkán túlzott ű metszéssel érjük
el, hogy a fák kezelhetó'bbek, a gyümölcsök
méretesehbek legyenek. Az ő
meggyengített, vegetatív túlsúlyra hajló, se-
bekkel borított növényeket azután olyan be-
tegségek (gyengültségi és sebparaziták) is
megtámadják, nemritkán el is pusztítják, ame-
lyek ellen sikeresen tudtak volna védekezni.
Egyetlen kertészeti kultúra sem vet fel
számunkra oly sok problémát, rnint a bio-
gyümölcs-termesztés. Vegyes kertben, ma-
215
gánosan álló gyümölcsfák esetéhen megte-
hetjük, hogy ű a ő ke-
mikáliákat. A nagy ű ültetvényekben
mindez túl kockázatosnak ű A helyes
biogyümölcs-termesztésre vonatkozó isme-
reteink állandóan ő ugyan, mégis hi-
ányosak. Kész technológiák közlésére ezért
sem vállalkozhatunk. Csupán a legfonto-
sabbnak ű ő összefüggésekre hívjuk fel a
figyelmet. A bio gyümölcsös megvalósítása
házikertben a legkockázatmentesebb. A már
ő árugyümölcsösök átállítását általá-
ban hosszabb ő alatt, fokozatosan cél-
ű elvégezni. Üj ültetvények létesítése-
kor, néhány gyümölcsfaj (meggy, bogyósok,
héjasok, birs) esetében már a siker reményé-
ben foghatunk munkához.
Hazánk ökológiai adottságai egyedülál-
lóan ő a gyümölcsök sajátosan fi-
nom íz, zamat, aroma anyagainak ő
se szempontjábóL A ő ő
tekben más-más gyümölcsfajok gazdaságos
termesztésére nyílik ő A tájter-
mesztés kialakulása hosszabb ő alatt
ment végbe. Nemcsak a legellenállóbb faj-
ták kiválasztódását eredményezte, de az em-
ber is alkalmazkodott. ő
zedékre hagyományozta a növények szere-
tetét, szakismereteket, még az építkezési
szokásokat és a termelési eszközöket is. Né-
mely növény sajátos hangulatot adhat az
egész tájnak. A bio gyümölcsösök létesítése
során a tájtermesztés tapasztalatait is fel-
használhatjuk.
A fajta szerepe
Ha nem fajtiszta ültetvényt létesítünk, ha-
nem tudatosan válogatjuk össze kertünk
gyümölcsfajtái t, a fák egymást többféle mó-
don segítve, a bio gyümölcsös terméke-
nyebb, egészségesebb lesz. Az ön termékeny
fajták termésbiztonsága is ő porzó-
fajták segítségéve!. Egy-egy fajtából keve-
sebb egyed lévén, a termést gondos munká-
val, optimális szüreti ő takaríthat-
juk be. Toleráns, rezisztens fajtákkal vegye-
sen ültetve a fogékony fajtákat, a károsító
216
BIOGAZDA 2.
MEGGY
CSERESZNYE
;=l B=IR=S
l :
mikrokörzetben
ő
GESZTENYE
Ő
szervezetck nem tudnak túlzott mértékben
felszaporodni. A ő adottságaihoz
jól alkalmazkodó, ökológiai szempontból
toleráns fajtákban a gyengültségi és sebpa-
raziták, de más veszélyes károsító sem tud
elviselhetetlenül nagy károkat okozni. Nem
feltétele tehát a biotermes;.tésnek, hogy a
fajta rezisztens legyen. Sokkal fontosabb
annak általános életrevalósága. Emellett a jó
áruérték is alapkövetelmény, hisz ez a porté-
ka is a piacon mérettetik meg.
mozgó (fél)árnyékot ő
Telepítési Inunkák
ő vírusmentes alany és nemes fajtá-
kat szerezzünk be. Gyors kezdeti ő
érhetünk el helyben szemzés, vagy kanténe-
res szaporítóanyag, illetve faiskolában két
évig nevelt csemeték telepítéséveL Ha sza-
bad ű oltványt tudunk vásárolni, ve-
gyük figyelembe, hogy legéletképesebbek a
tavaszi ű fák, különösen az érzé-
keny kajszi és ő esetében. Az ülte-
Gyümölcstermesztés
tésig óvjuk a szaporítóanyag víztartalmát
Telepítés ő 12-24 órán keresztül állítsuk
vízbe (szívassuk). A gyökerek kiszáradását
megakadályozhatjuk pépezéssel is. ű ű
agyagpép használata, könnyen kiszáradó, la-
za talajon ő mert az agyagpáncél
alól a gyökerek nehezen tudnak ő Az
eredés a/fája és omegája a vfz. Telepítést
ő ne maradjon el az alapos beöntö-
zés és a felkupacolás, talajárnyékolás. Má-
justól ő végéig még 5-8-szori ön-
tözésre lehet szükség. A víz elfolyását tá-
nyér készítésével akadályozzuk meg. Na-
gyobb vadak ellen a kerítés, nyulak ellen
ő háló, pocok ellen a ragadozó ma-
darak számára kihelyezett T fák nyújtanak
védelmet. Csonthéjasok esetében téli ő
gadozásoktól, fagylécek kialakulásától védi
a törzset és az ágtorkot a meszelés és az ok-
tóber-november fordulóján végzett újbóli
felkupacolás. A kis fák ő szükség
szerint karózással akadályozzuk meg. Ho-
mokverés és erózió ellen rozsvetéssei véde-
kezhetünk. A gyökeresedés javítását szol-
gálja az ő gabonamag és a
koronába metszés ő minél ké-
sóbbre való kitolása (rügypattanás után).
Metszési alapelvek
Ne legyen fölöslegesen hosszú a koronaala-
kítás ő Semmit ne távolítsunk el in-
dokolatlanul, inkább siettessük a korai ter-
ő Ne magunk akarjuk megha-
tároz";, hogy mely ő ő legyenek a
ő vázágak. A fák önmaguktól szabá-
lyosabb, körkörös koronát nevelnek, ezért
tekintsük vázágaknak a növény által "kivá-
lasztott", élettanilag valóban alkalmas koro-
na ő Amennyiben ő túl sok vol-
na, a ő kiritkíthatjuk ő A
vázágakat neveljük tovább ő
hogy teherbírók, egészségesek legyenek. A
ő áglehasadás ő ha a vázá-
gak ű elágazásából indulnak. Eh-
hez az ő évben ő növekedésre van
szükség. A vázágszögállás megváltoztatásá-
ra is szükség lehet. Ekkor ő a kikö-
ő metszés, inkább folyamodjunk a
217
hajlítás, lekötözés, szektoriális ő met-
szés, nyári metszések módszereihez. Általá-
hall ő a fölösleges sebzés, a sérül t,
megtört vonalú tápanyagtorlódást ő ő
szállítópályák kialakítása.
Termó'korban sem ő túl ő
metszést alkalmazni. Igyekezzünk inkább
észrevenni és a ő ő a
természetes folyamatokat. Ha valamilyen
oknál fogva mégis ő metszést kell vé-
gezni, inkább több részletben (rügypattanás
és virágzás között, májusban, kora nyáron és
nyár végén) végre a beavatkozást. A
metszés mértékét a fák "jelzései" szerint ál-
lapítsuk meg, de általában mérsékeltek le-
gyünk metszésben. Magyarországon gyako-
ri hiba a gyümölcsök túlmetszése. Az élet-
kor, ő állapot és a ő
szerint ő arányú ritkító és ifjító metszés-
re egyaránt szükség van. Legáltalánosabb
szabály, hogy el kell távolítani a fény beha-
tolását akadályozó, ű ő száraz, beteg, fer-
ő egymással konkuráló, keresztbe ő
képleteket. A vezér ű domináló ré-
szek meghagyásával, ő kihangsúlyozásá-
val a koronarészek egymás közötti versen-
gésének káros folyamata ő ő meg.
A metszési ő megválasztásakor a
növény-egészségügyi szempontokon kívül
vegyük figyelembe a fák ő állapo-
tát is. Mindig fordítsunk gondot a sebkeze-
lésre. Elevenítsük fel a régebbi könyvekben
még ő metszést ő eljáráso-
kat is, mert a biokertben nem alkalmazható
vegyszeres növekedésszabályozás szerepét
vehetik át (vissza!). Ilyenek: köpülyözés,
ő ő csapok alkalmazása, rügy alatti
és rügy fölötti bemetszések, pincirozás, ál-
sudaras metszés, rügyledörzsölés, hajtás-
csavarás, megtörés, le- és felkötözések, kitá-
rnasztás stb.
A ű ő
A számtalan ő magában fogla-
ló talaj, ő csak ő víz, oxi-
gén és szerves anyag jelenléte eset én adja át
a gyümölcsfának. Mindehhez emberi mun-
kára is szükség van. A Biogazda l. köteté-
ben részletes leírások találhatók a helyes ta-
218
ű ő Itt csak a gyümölcsö-
sök specialitásait közöljük.
Zöld sorköz. Legegyszerú'bb változata,
amikor telepítést ő zöldtrágya nö-
vényt vetünk, legtöbbször a defláció, vagy
erózió ő Természetes gyomfló-
ra segítségével ő "füvesítést" ő
öntözetlen kertekben láthatunk. A rendsze-
res kaszálás nyomán az adott területen leg-
megfeleló'bb fú'keverék alakul ki. Mestersé-
ges sorközfüvesítés ő öntözött
gyümölcsösökben valósítható meg. Célsze-
ű itt is ű ő ű telepíteni. A ű
vízfogyasztása a kaszálás gyakoriságával
befolyásolható.
Gyommentes, takartfacsfk. Mechanikus
gyomirtást kapával, rotátorral végezhetünk.
A talajt érett istállótrágyával, komposzttal,
szalmával, kaszált ű faforgáccsal takar-
juk. Polietilén fólia is megfelel, de késó'bb
gondoskodni kell a ő ő elszál-
lításról, ő
Mikorizza kapcsolatok. A gyökérrel
szimbiózisban ő gombák a gyümölcsfák
harmonikus tápanyag és vízfelvételét segí-
tik. A gesztenye esetében tudunk ilyen kap-
csolatról, de ismeretes a kajszival szimbió-
zisban ő tövisalja gomba gutaütést mér-
ő szerepe is.
Újratelepüési betegségek ő A
talajban gyümölcsfákat károsító ő
is jelen vannak. Ezek közül némelyek képe-
sek megakadályozni, hogy az elöregedett ül-
tetvények helyébe újat telepítsünk. Vizsgál-
tassuk meg a talajt, s ha a terület ő
mérlegeljük, hogy van-e mód alanyváltással
védekezni, vagy más növény termesztésére
kell áttérnünk. ő talajon is
igyekezzünk minél jobban eltávolítani a
gyökérmaradványokat és szervestrágyázás
után minél gyorsabban elvégezni az újrate-
lepítést.
A növényvédelem
megalapozása
A növényvédelem akkor hatékony, olcsó és
környezetbarát, ha a ő fektetjük a
hangsúlyt. Biztosítani kell a gyümölcsfák
egészséges ő akadályozni a káros
BIOGAZDA 2.
ő felszaporodását. Óvjuk a hasznos
szervezeteket! Egyetlen kis madár évente
többmillió rovart pusztít cl. Gondoskodjunk
számukra ő és téli ő Fészke-
lési ő biztosítására telepítsünk
cserjeszinttel is ő ő ő ő
sávokat. Legyen bennük minél több fa- és
cserjefaj, hogy mindig legyen virágzó, a
hasznos rovarokat nektárral ellátó növény. A
cinegék, légykapók, búbosbanka, harkály
stb. felszaporodását mesterséges oduk kihe-
lyezésével is segíthetjük. A baromfiak közül
a pulyka, a gyöngyös és a tyúk pusztít sok
ő Hasznos ő a denevérek, a
vakond, a sün, cickány, de még a gyíkok, bé-
kák is. A rovarok közül többek között a lebe-
ő légy, a bábrabló, a fátyolka, a fürkészda-
razsak és a katicák. A beteg növények, vagy
növényi részek elkülönítése és megsemmisí-
tése is a ő szolgálja. Ne ültessük
el, de meg se vásároljuk a gyökérgolyvás
oltványokat! A ő fákat vágjuk
ki. ű metsszük le a ő ágat,
gallyat, ő ő véget. A "férges"
gyümölcsöket rázzuk le és semmisítsük
meg, ő a ő elszaporodhatna.
Fordítsunk figyelmet a ő mechanikai
ű elpusztítására (fáról való
lerázással, hernyófogó övekkel, cefrecsap-
dázással). A biotermesztésben is engedélye-
zett vegyszeres növényvédelem anyagaihoz
is csak ő nyúljunk.
Betakarítástól fogyasztóig
A nem ő érettségi állapotban sze-
dett gyümölcs veszít a ő ő (hajla-
mossá válik az apadásra, ráncosodásra, táro-
lási betegségekre, dohosodásra, penészedés-
re, romlásra) és nem ő Szállítási
távolság és felhasználási mód szerint diffe-
renciált mértékben, de a fogyasztásra érett-
ség ő szedjük az ő gyümölcsöket. A
"tárolásra éretten" szedett alma, körte, birs,
a legkisebb veszteség mellett, a legtovább
tárolható. Szájéretten takarítjuk be a helyi
piacra, vagy a család asztalára szánt gyü-
mölcsöt és a lekvár, lé alapanyagot. A durva
Gyümölcstermesztés
válogatást már a szedéssei egy idó'ben meg-
ejthetjük, ő még korábban, amikor a beteg
gyümölcsöket lerázzuk, eltávolítjuk a fáról.
A végleges válogatás ra szedés után a leg-
rövidebb ő belül sort kell keríteni, hogy a
romlóhibás gyümölcsök (beteg, rovarrágott,
szúrt, törött, zúzott, sérült héjú) ne ő
az egészségeseket. Érettség, esetleg színe-
zettség szerinti válogatásra is szükség lehet,
a piac igénye szerint. Osztályozásról akkor
beszélünk, ha valamilyen ő tulajdon-
ság, pl. méret, súly, színborítottság szerint
csoportosítjuk a termést. Szabványok, piaci
szokások és kereskedelmi megállapodások
alapján végezzük az osztályozást.
A biogyümölcsök értékesítése során,
kömyezetbarát csomagolásukról is gondos-
kodni kell. A csomagolóanyag ő
felhasználása és forgalomból való kivonása
során nem lehet ő Anya-
gai és ő nem lehetnek az
egészségre ártalmasak. Saját célú alkalma-
zás (szedés, tárolás) során legtermészete-
sebb és legesztétikusabb a fonott kosár és a
faláda. ő festéssel még hangulato-
sabbá és ő tehetök. A fagöngyöle-
gek korábban általánosan elterjedtek voltak.
· ű ő s jól ű a kerti
viszonyokat. Azonban nem állandó tárasú-
lyuk, gombásodásra, penészedésre való haj-
lamuk nehézkessé teszi kereskedelmi fel-
használásukat. Évi 15-25% selejtezéssel
számolhatunk. A ő mozgal-
mak ő kifogásolják, hogy ő
érdekében évente sok százezer köbméter er-
ő kell kivágni.
A belkereskedelemben bcváltak a fény-
stabilizált polietilén rekeszek. Tartós teher-
bíró képességük kiváló, elcsúszásmentesen
rakatolhatók, jól szállíthatók, könnyen tisz-
títhatók. N agyo bb ű gyümölcsöknél,
vagy hosszabb szállítási távolság esetében
mutatkoznak meg a pap fr ő Rövid ő
alatt legyárthatók, üresen kiterített formá-
ban gazdaságosan szállíthatók, s megtöltve
ismintegy 25%-kaljobb a helykihasználtsá-
guk, rnint a ű vagy fa göngyölege-
ké. Kiváló esztétikai és reklámhordozó tu-
lajdonságukat a biotermesztálc is kihasznál-
219
hatják, hisz ma már környezetbarát, vízfes-
tékalapú nyomdai kivitelezésre is van lehe-
ő Környezetbarátnak ő a pa-
pírcsomagolás, ha újrahasznosított papírból
készül és az üres dobozok ű is
ő
Almatenn és ű
Alma
Az alma (Maius pumi la) biotermesztése kü-
lönösen kívánatos volna, hisz a leghosszabb
ő keresztül, legnagyobb tömegben
vásárolt, de sajnos a legtöbb kórokozóval és
ő ő gyümölcs ünk. Csapa-
dékos, párás körülmények között a varaso-
dás okoz gondot. Melegebb, napsütötte tája-
kon inkább a lisztharmat kártételére lehet
számítani. Kevésbé fogékony, vagy ellenálló
fajtákat ű telepíteni. A varasodás kez-
deti ő ő a lehullott lomb
ő beásózásával, vagy tavaszi ű
sével, megsemmisítéséveL A lisztharmat
terjedését a ő hajtásvégek nyári, vagy
ő tavaszi lemetszésével lassíthat-
juk. Mindkét betegség ő akadá-
lyozza a ő koronaszerkezet, a megfele-
ő ő ő tartott
iiltetvéuy. Az IFOAM és a Biokultúra Egye-
sület által engedélyezett anyagokkal ő
permetezés is nélkülönözhetetlcn. A perme-
ő helyes beállításával a munka haté-
konysága ő Egyes megfigyelések
szerint a Dolomit C lombtrágya ellenállóbbá
teszi az epidermiszt, s a gombabetegségek
által okozott kár mérséklése mellett a gyü-
mölcs tárolhatóságát is javítja. Az alma
egyéb betegségei, ő ellen rninden is-
mert módszert be kell vetni.
A fajta növekedési sajátosságainak isme-
retében kell megválasztani az alanyt, koro-
naformát és térállást Ha az alma nem kap
elég fényt, túl ő metszésre kény-
szerülünk, a fák alsó része mégis felkopa-
szodik és szárad. Felül pedig túl ő növe-
kedés és vegetatív túlsúly tapasztalható.
ő a paraziták fokozott kártétele kö-
220
BIOGAZDA 2.
ALMAFAJTÁK BETEGSÉGRE VALÓ FOGÉKONYSÁGA
Varasodás Gloster, Golden deliciaus és változatai,
Husvéti rozmaring, Jonagold, Jonathán és
változatai, Kanadai renet, London pepin,
Mutsu, Starking és változatai, Staymared,
Téli arany pármen, Téli fehér kálvil, Téli
piros pogácsa.
Asztraháni piros, Ceglédi piros, Champion,
Charden, Éva, Entz rozmaring, ő téli,
ldared, Nyári fontos, Nyári zamatos, Prima,
Stark earlyest, Kovaguszt.
Lisztharmat Ananász renet, ldared, Jonagold,
Jonathán és változatai.
vetkezik. A kézi munkák megkönnyítése ér-
dekében törekedjünk az adott viszonyok kö-
zött még biztonságosan kialakítható legin-
tenzívebb koronaformák közül választani.
Ilyen például M4 alanyon, 7x4m termó'karos
orsó, M4, vagy MM106 alanyon 5x3m ferde
karú sövény, vagy szabad orsó, M9, M26
alanyon (vagy MM106 alanyon, M9 köz-
benoltássaO 4xl-2m karcsú orsó, M9, M26
alanyon, magasan szemezve, 2-3 ezer fa/ha
ű ű ültetvény.
Körte
Tudományos neve Pyrus sati va. A nyári kör-
ték hazánk éghajlati adottságaihoz viszony-
lag jól alkalmazkodtak, núg a téli körték zö-
me az ország dél-nyugati, nyugati csapadé-
kos, párás vidékein, vagy öntözés mellett
termeszthetó'k biztonsággal. Varasodásra ér-
zékeny fajtákat biokertbe ő ne ül-
tessünk (Arabitka, Avra11chesi jó Lujza,
Die l, Erdei vajkörte, GifJard vajkörte, Har-
dellpont, Napóleon, Nyári Kálmán, Téli es-
peres). Betegségekre nem fogékony, de csak
a körte számára igazán ő ő
való a Conference, Guyot Gyula, Hardy,
Pacham's Triumph, Serres Olivér és a Tár-
sulati esperes. Varasadásra kevésbé érzé-
keny, igénytelen, edzett fájú az Árpával ő
Bosc, Favrené asszony, Ilonka, Kieffer, Pap
Asztraháni piros, Batul, Ceglédi piros,
Champion, Charden, Éva, Gloster, Golden
deliciaus és változatai, Husvéti rozmaring,
Jonager, Kanadai renet, Kecskeméti vajalma,
Kovelit, Kovaguszt, Nyári pogácsa, Nyári
zamatos, Nemes sóvári, Red Rom Van Wel,
Simonffy piros, Starking és változatai,
Staymared, Summerred, Téli arany pármen,
Téli piros pogácsa.
körte és a Vilmos. A fák optimális ültetési tá-
volsága ő orsó, vagy kombinált
korona esetében 7x4m. A körte általában
jól alakltható, túri a metszést. Sövénynek
nevelve 4-5 x 3-4 m-ig lehet szú'kíteni a sor-
és ő Karcsúorsónak nevelve 4 x
1,5-2 m-re ő Birsalanyou gyen-
gébb növekedést kapunk, de nem minden
fajtával ő Ekkor közbenoltást al-
kalmazhatunk. A nyári fajták szotyósodásra
hajlamosak, többrneuetes szedést igényel-
nek, rövid ideig tárolhatók. A téli körték op-
timális szedési ő megválasztása
nagy gyakorlatot kíván, ne siessük el a kez-
dést. Tárolásuk végén utóérlelésre van szük-
ség, hogy a fogyasztók élvezhessék a kiváló
körtezamato t.
Birs
A birs (Cydonia oblonga) ő
fényigényes növény, bár elviseli az átmeneti
száraz periódusokat, mégis vlzigényes11ek
mondható. Kiváló ipari felhasználhatóságá-
nál fogva, az utóbbi idó'ben terjed. Kevesebb
a károsítója, nlint az almának vagy a körté-
nek, ezért biotermesztése könnyebben meg-
oldható. Legtöbb gondotamonilia jelent.
Birsültevény létesítéséhez 2-4 fajtát ű
választani. Részesítsük ő a rendsze-
resen ő ő Bereczki, Dunabogdányi,
Gyümölcstermesztés
ő fajtákat. AzA11gersi birs a jobb ta-
lajokra való, de szintén ő ő fajta. 5-6 x
3-4m térállásra telepítve 40-60 cm törzsma-
gasság mellett, laza ű temészetes
koronává alakítható.
Metszése során ő távolítsuk el a
gyökér- és ő és a fattyúvesszó'ket.
Ezután az általános szempontokat figyelem-
be véve gallyritkítást kell végezni. A ő
vesszó'k végét nem ű visszavágni,
mert a vegyes rügy ek ő ott helyez-
kednek el. A birs sekélyen ő
gyökérzete különösen meghálálja a talajta-
karást. A szedési ő helyes megválasz-
tásától függ, hogy mennyi ideig és milyen
veszteség mellett tárolható a birs. Túl ő
szedve húsbarnulásra, penészedésre hajla-
mossá válik már rövid ő belül. A héjszín
sárgára váltásakor érdemes szüretelni. Töre-
kedjünk azért minél gyorsabb értékesítésre,
feldolgozásra.
Csonthéjasok
Cseresznye és meggy
A cseresznye (Prunus avium) termesztésére
fagyvédett, tavasszal gyorsan ő
nem ködjárta területek a legalkalmasabbak.
A korai és közép ű fajtákat a cseresznye-
légy nem károsítja. Talajtakarással késleltet-
hetjük a bábok kikelését. Biotermesztésre
azok a fajták legalkalmasabbak, amelyek a
gyümöcsmonilia ő sem fogékonyak
(Bigarreau Burlat, Valerij Cska/ov, Gyöll-
gyösi Jállos cseresznye). 4-
5 fajta együttes termesztésével biztonságos
termékenyülésre számíthatunk A vegetatív
túlsúlyra hajló fák jobban ki vannak téve a
ű ő A cseresznye szedés,
szállítás során, ő nagyobb szállítási tá-
volságok esetében sérülékeny (különösen a
Vega fajta).
A meggy (P. cerasus) az öntermékeny
fajták bevezetése óta ő termésbiz-
tonságú, hisz a téli fagyokra nem érzékeny,
sa tavaszi ak is alig károsítják. Komoly vesz-
teségeket okozhat ellenben (különösen csa-
221
padékos, ködös tavaszon) a monilia. Kárté-
tele a vesszó'kre is átterjedhet. Felszaporodá-
sát az emberi hanyagság is ő A
ő ő lemetszése hiányában és
ha sok leszedetlen meggy marad a fán, vagy
lehullva a földön, a ő év tavaszán
ő kártétellel számolhatunk.
A biotermesztést jó fajtaválasztással ala-
pozhatjuk meg. Manilia rezisztens a Csen-
ő és Akasztói, de a ő korai sem ér-
zékeny. A ő azon felül még ellenálló
a blumeriellás levélfoltossággal szemben, s
a levéltetvek sem kedvelik. ő ű ki-
váló ipari fajta. Közepes mérete frisspiaci
értékesítését nem minden évben teszi Iehe-
ő Telepítés re alkalmas lehet még a Me te-
or korai ű vel szemben ellenálló), az
Érdi Jubileum, Cigánymeggy, Paraszt-
meggy, valamint a ő csapadékellá-
tottságú területen az Újfehértói fiirtös. A
meggy 7-8 x 5 m térállásra telepítve, kombi-
nált, vagy váza koronává alakítható. Utóbbi
esetben a sudarat csak a 3-4. évben ű
eltávolítani. ő a meggyfa hajla-
mos az "ostor" -képzésre, felkopaszodásra.
Az ű ű árnyékoltság elkerülése ér-
dekében tavaszi, majd szüret után végzett
ág- és gallyritkító, valamint ő ifjító
metszésre egyaránt szükség van. A meggy
betakarítása sok kézi munkát kíván. Egy
ő napi 50-80 kg-nál többet nem köny-
nyen takarít be.
Kajszi
A kajszi (Prunus armeniaca) telepítéskor
kerülendó'k a lefolyástalan, fagyzugos, köd-
járta helyek, ahol a moniliás virág- és hajtás-
hervadás veszélye is nagyobb. Alkalmasak a
ő 10-30 m-rel ő
dombvonulatok, valamint a magasabb dom-
bok, hegyek északias ű oldalai, ahol
késó'bbi a kitavaszodás. Több fajta társításá-
val tovább ő a fagykockázat. A
kajszi elégjól viseli az átmeneti szárazságot,
de ahol a talaj nem tartalmaz ő ré-
teget vagy sok kolloidot, ott öntözés nélkül
nem érdemes termeszteni. Viszonylag fagy-
ű ő fajtáink rendszerint kis, közepes gyü-
222
mölcsmérettel rendelkeznek (Rózsa barac-
kok, Ceglédi hajnalp{r, Rakovszki, Berge-
ron), ritkán méretesebbek (Pannónia).
A kajszi optimális tenyészterület-igénye
30-50 m
2
(7-8 x 5-6 m). ű ű ültetve
ű felkopaszodás, gallyszáradás
és gutaütéses fapusztulás tapasztalható.
Fagyvédett helyen fényigényét a váza koro-
na jól kielégíti, másutt inkább kombinált ko-
roná vá alakítsuk. Az alakítás során kerüljük
a ű villás elágazádások keletkezését,
amelyek ő ő a ő váz-
ág lehasadásakért A koronavesszó'k lehajlí-
tásával védekezhetünk ellene. Mérsékelt, de
rendszeres, évente két alkalommal végzett
metszéssel tarthaták ő a
fák. ő körülmények között a kajszi
hajlamos erején felüli ő
Ekkor a metszés mellett gyümölcsritlátást
kell végezni (kézzel, vagy bottal, melynek
végére ő ő Az
ízletes, zamatos gyümölcs a tartósítóipar
kedvelt nyersanyaga. A biogyümölcsöt jobb
íze, magasabb szárazanyag-tartalma miatt
szívesebben fogadják. ő (40-50
mm) ő esetében friss export-
ra is kiváló.
Ő
Forró nyarú ő igen ő lenne
a fény- és ő ő (Prunus per-
sica) számára, ha nem társuina szárazsággal.
Öntözési ő érdemes telepíteni.
Legjobban a gyorsan ő ű ő hatású
ő védett, déi-nyugati lejtó'k közepén
díszlik. Télen a hirtelen ő nagy
hidegek virágrügy pergést, ő
okozhatnak. Szárazabb, meszes talajon ki-
váló alanya a ű magas talaj-
vízállás esetében a ő ő
ő ű az újratelepítési betegségekkel
szemben ellenálló GF 677 mandulabarack.
Viszonylag ű ő edzett fájú fajtákat te-
lepítsünk.
A jól szállítható sárga húsú fajták hátrá-
nya, hogy általában érzékenyebbek a tafri-
nás levélsodrásra. Biokertbe az Early Red-
haven, Redhaven, Cresthaven, Suncrest,
BIOGAZDA 2.
Sunbeam és Jerseyland javasolható. A fehér
húsúkat a feldolgozó ipar nem keresi. Friss
piaci ő is csak az összforgalom l 0-
15%-áig van irántuk. A Redhaven ő ő
Hegyi korai, Mariska, Piroska, Nektár H ke-
vésbé eladható, mint a Ford, Incrocio Pieri,
vagy Champion. Nem annyira érzékenyek a
tafrinára, de fogékonyabbak lisztharmatra és
a ű ő A nektarinak a legke-
resettebbek, de a legkényesebbek is. Igé-
nyességüket szem ő tartva, biokertbe is
javasolható a Red june, Flavortop, Harkó
és a Stark Red Gold. Gumibarackok közül
telepíthetjük a Babygold 6-ot. Az ő
kot több pontból indított váza, esetleg tányér
koronaformára nevelve, fényigényemiatt 6-
7 x 4-5 m-re ültessük. Karcsúorsó esetében
4 x 2-3 m az optimális térállás. A ő
ő és a ő érdekében
évente 2-4 alkalommal szükséges metszeni.
A kézi gyümölcsritkítás ideje akkor érkezett
el, amikor a kései fagyok már nem veszé-
lyeztetik a 15-25 nm1 ő ű gyümölcs-
kezdeményeket A betakarítást több menet-
ben, a szállítási távolságtól ő érettségi
állapotban végezzük.
A biotermesztésben nem zárható ki an-
nak ő hogy az ő barackot, a szil-
vához, kajszihoz hasonlóan ·ne a hosszú
vesszó'kön, hanem nyársakon termeljük
meg. Kevesebb metszési beavatkozásra vol-
na ez esetben szükség. A gyümölcsritkítás
viszont nagyobb szerepht;zjutna. Az ő
rack fólia alatti hajtatása pedig egyenesen
kínálkozik a biotermesztés számára. Tapasz-
talc:taim szerint a fólia alatti me! eg mikroklí-
mán a tafrina egyáltalán nem ő A nyílá-
sok tüllhálóval elzárhaták a ő ő
Védekezni csupán a lisztharmat ellen szük-
séges.
Szilva
ű ő (Prunus domestica) ugyanis a
magyar köznyelvben ide tartozik a kökény-
szilva (P. insitiata), az említett háziszilva (P.
domestica), a dobzó szilvu (P. x italica)
(ringló, datolya, tojás stb.) és a mirabella (P.
x syriaca). Továbbá ajapán (P. salicina), sa
Gyümölcstermesztés
----
legkülönbözóbb amerikai (P. nigra, P. ame-
ricana, P. munsoniana stb.) fajok számos faj-
tája az elóbbiekkel együtt olyan alakgazdag-
ságot, változatosságot rejtenek, amelyek al-
kalmassá teszik azokat arra, hogy a reform-
táplálkozás részei lehessenek.
Akadnak a felsorolt fajok, a fajtáik kö-
zött igényesebb, igénytelenebb változatok,
így a fagyérzékcnység, a magas vízigény a
biogazdálkodásban nem lehet ő saját-
sága egy fajtának. Igen súlyos problémakör
a sharka-vírus iránti ellenállóképesség kér-
dése. A betegség tünetei a levélen, a
gyümölcsön és a ő nem önmagában
érdekesek, hanem hogy lerontják a kérdéses
fajták és fák ő Számos or-
szág kutatói jelzik, hogy me ly fajták tolcrán-
sak, netán rezisztensek a sharkával szemben.
Mégis termesztésük során kiderül róluk,
hogy létezik a vírusnak egy igen agresszív
magyar törzse, amely azonban a toleranciát
is ő
A vírus terjedésének biztos módját sem
ismerjük, a sejtnedvek elmaszatolása, a szí-
vogató rovarok (levéltetvek, kabócák) szere-
pe, a pollen vektor szerepe bizonyosan nlind
szerepet játszhatnak. A szilvafajták közül a
levéltetvek legkevésbé a japánszil vákat ked-
velik, így körükben a sharka is lassabban
terjed. A cseresznyeszilva, azaz myrobalán
alany növeli a veszélyt, ezért a sarjak korai
eltávolítása a fák tövénél, preventív védeke-
zésnek ő A hímsteril szilvafajták
termesztése is némi reménnyel kecsegtet. A
szilvamoly és a poloskaszagú szilvadarázs
szintén gondot okoz, így a szelfd növényvé-
delemmel mindenképpen számolni kell,
különben nincs ő ő áru ő
állítására.
Igen sokféle az egyes fajták felhasználá-
si, feldolgozási köre: frissen vagy aszalva
magas ű csemege, a szilvagyümöl-
csöt részben ő lekvárnak, dzsem-
nek, íznek, ivólének, továbbá ű
félkészételekben, illetve ű használ-
ják fel. A ő szilvából nemcsak
termék, hanem ű szerint is ű
A legfontosabb népi gyümölcsünk a szilva,
mégha az üzemi ültetvényekben csak a má-
sodik helyen áll.
223
A biológiai ű termesztési ő
sorban a hazaifajtákra, a régóta termesztett
Jajfákra ű kiterjeszteni, s az új jöve-
vények közül olyanokat érdemes ő
részesíteni, amelyek különleges használati
értékkel, ő íz- és zamatbeli tulajdon-
sággal, betegség-, ő és ű
réssel ű ki. A koraiság, a nagyon kései
érés, a fán aszalódó (Plovdivi csemege) sajá-
tosság ugyancsak ő lehet. A kevésbé
mézgásodó fák faanyaga felhasználható.
Bogyósok
Köszméte
Hazánkban ez a növény (Ribes uva crispa)
sokat szenved a nyári száraz forróság nyo-
mán pusztító amerikai /isztharmattól. Bio-
termesztésének alapjait 1920 (!)körül, a
debreceni gazdák vetették meg azzal, hogy a
köszmétét l 00 cm magasságú aranyribiszke
törzsre oltották. Az így kialakított fácska
ő koronájában a kórokozó nem tud
olyan háborítatlanul ő mint a dunsz-
tos mikroklímájú bokorban. Rezisztens faj-
ták (lnvicta, Rokula, Rolanda, Reflamba)
még nem ő be. Addig is része-
sítsük ő a kevésbé érzékeny Zöld
ő Zöld gyöngy fajtákat. Legelterjed-
tebb fajtánk, a Paliagi óriás, fogékonysága
közepes. Érzékeny a Gyöngyösi piros, Rote
Triumph, igen érzékeny a Grüne Kugel és az
Achilles. A lisztharmat a ő fordulás
ő álló, vagy vegetatív túlsúlyba került
fácskák zsenge hajtásvégeit tudja leg-
könnyebben megtámadni. A ő része-
ket azonnal, még zölden lemetszve, hatéko-
nyan csökkenthetjük a kórokozó terjedését.
A ő fenntartását segíthetjük
ő 1-2 porzófajta csekély arányú alkalma-
zásával.
Mozgó árnyékot adó fasorok (meggy)
közé telepítve, a köszméte számára ő
mikroklímában jobban ellenáll a betegség- ·
nek. Az utóbbi években a törzses ültetvénye-
ket a vizkórság ű betegség veszélyezteti.
Kórokozója, a botritisz-sebparazita. Terje-
224
dését a nem helyes ő végzett, túl-
zott ű metszés, a sebkezelés elhanya-
golása, a nem ő támrendszer, nem
kíméletes szedés, a szitkár ő de leg-
inkább a ű gyakori ő
okozza. A ő ő legjobb ellensze-
re, az aranyribiszke vakított dugvánnyal tör-
ő szaporítása volna. Amíg ezekhez nem
juthatunk hozzá, a ő ne kapával,
vagy ő végezzük, hanem a leg-
nagyobb nyári meleg ő kacorral
az eredés ő vágjuk le a sarjat.
Málna
Legigényesebb gyümölcseink egyike a mál-
na (Rubus idaeaus). ő
gyökérrendszere a savanyú, mészmentes,
vagy csekély mésztartalmú, nedves szerves
anyagokban ő ő talajokat kedveli.
Megkívánja a csapadék ő egyenletes
eloszlását, a ő magas páratartalmát.
Szélérzéken y, de nem ő ő ő
dunsztos mikroklímán, lombja és ő
ő ő szenved-
nek. A szalmás talajtakarást (l kg/m
2
) meg-
hálálja. Tavasszal, majd betakarítás után vé-
ő a mulcsozás. Egészséges, vírusmen-
tes gyökérsarjakat telepítsünk. Rendel-
hetünk mikroszaporított anyagot is, általá-
ban érzékenyebbek ű lisztharmat-
ra és a ő károsító gombabetegségekre
(Botrytis, Didymella, Elsinoe, Leptosphae-
ria, Fussarium). Biokertbe a ű
szemben ellenálló fajták közül válasszunk.
Ilyenek a Ca11by (fagyérzékenysége miatt vé-
dett helyre való), Rucami, Rumifa (ezek ízle-
tesek) és a botritiszre se fogékony Skee11a.
A tövek térigénye 1m
2
. Leggyakrabban
sövénynek telepítjük, 150-200 x 40-70 cm-
re ültetve. A sorok vastagságát 20-40 cm-re
korlátozzuk, különben a kórokozók túlzot-
tan felszaporodhatnak. A korai sarjakat el
kell távolítani. A ő évi ő
vesszó'ket a második ő kivá-
logatott ő neveljük fel (8-10
db/fm). Betakarítás után azonnal távolítsuk
el a lemetszett vesszó'ket. A ő
l 00-150 cm-re ő visszametszését ta-
BIOGAZDA 2.
---------
vasszal hajtsuk végre. A málna szedése na-
gyon munkaigényes, egy ő óránként 2-5
kg-ot tud betakarítani. Ugyanazon a terüle-
ten 6-8 évnél tovább, a "leromlás" miatt
málnát termeszteni nem tudunk.
Szamóca
A gyümölcsösök ő nevezett
szamóca (Fragaria) szélvédett, napos, meleg
fekvésben, laza humuszos talajon érzi jól
magát. Nagyon sekélyen ő gyö-
keremiatt a talaj ő 20 cm-es zónája soha
ne száradjon ki. ő azonban még
hajtatásban is ő kell, hogy legyen,
különben a szürkepenész kiváltképp károsít-
ja. Az optimális (4-7 ő

ű ű
gel ugyancsak az egészséges állomány kia-
lakulását segíthetjük ő Jó ő
gabonafélék, pillangósok. Telepíteni csak
ő gyomoktól mentes, jól eló'készített, el-
munkált talajba tanácsos.
A cserebogárpajorokat köztes vetemé-
nyekkel riaszthatjuk (fokhagyma), vagy más
növényre csalogathatjuk (saláta), majd
ű elpusztíthatjuk. Büdöske sze-
géllyel más rovarok is távol tarthatóak.
Egészséges, atkától, gyökérkárosító gom-
báktól mentes palántát vásároljunk. Része-
sítsük ő az igénytelenebb, ő ő
fajtákat: Kortes, Korona, ő 5, Poca-
hotttas, Cambridge Rival. ő a bot-
ritiszre fogékony Senga Sengana. Ellenálló
viszont a ő korai.
Ültetéskor a tartaléktápanyagokat tartal-
mazó gyökereket ne vágjuk vissza és fi-
gyeljünk a helyes ültetési mélység megtartá-
sára. A beiszapoló öntözés után, a szamóca
rendszeres ő is gondoskodjunk.
Talajtakarás nélkül se termesszük A virág-
zás kezdetén kijuttatott mulcs egyúttal a bot-
ritisz kártételét is mérsékeli. Ameddig a tö-
vek meg nem ő ne engedjük túlzot-
tan teremni. Amellékvirágok ritkításával és
az indák rendszeres eltávolításával javítható
a tövek ő állapota. A lombbetegségek
felszaporodásának megakadályozását szol-
gálja a tavaszi lombösszeszedés, megsem-
misítés, vagy a szürct utáni lombeltávolítás
Gyümölcstermesztés
(ügyelve a mcgtdc}(í tarlómagasságra, hogy
a szívlcvclck meg ne sérüljenek). 1\ szamó-
cát folyamatosan minél többször kell szedni.
Szedési teljesítmény napi 30-80 kg lehet.
Ribiszkejé/ék
1\ piros ribiszke kedveli a szcrvcs anyaghan
gazdag, kisebb mésztartalmú, enyhén sava-
nyú talajokat, Je alkalmazkodóképessége
folytán hazánk egész területén mcgtcrem. A
feketeribiszke azonhan csapadék- és pára-
igényes, ő északi ű Je
nem fagyzugos helyekre való. Másutt a moz-
gó árnyékot meghálálja. 1\ ribiszkebokrok
egészségi állapota, felújuló képessége attól
függ, hogy a cserjetörzs igénycit ki tudjuk-e
elégíteni. Ehhez gyommcntcs, komposzttal,
szalmával, lomhfölddel takart talaj felszínre
van szükség. 1\ ő rendszeres
megfiatalítása végett távolítsuk el a 4-5
évesnél ő ő
A piros ribiszke térigénye 1,8-3 m
2
, a fe-
kete rihiszkéé 3-4,5 m
2
. Dugványozással,
hujtással jól szaporíthatók. ő ő er6s
hokrú piros ribiszke fajtákat (Fertlidi
1/einemanns rote Spiitlese,
Jonker van Te ts, jobb tcrm6hclyckcn a Ron-
dom), fekete rihiszkék közül az öntcrmé-
kcny, lcvélhctcgségckkel szemben clcnnálló
(llidasi blitermli, Fl 4, Fl l, Titánia, Triton,
Ote/ltJ) fajtákat ültcssük. Szedése szaporál-
lan munka. Piros ő 50-150 kg, fe-
kete ő 40-70 kg a naponkénti sze-
désci teljesítmény.
A jostát a fekete ribiszke és a köszmélc
keresztezésével állílották cl6. Környezeti
igényei a szüléíkéhcz hasonló. 1\ szárazságot
jobhan elviselni látszik, Je fagyérzékenysé-
ge miall ű területre nem való.
Kusza koronája, mcrev ágrendszere szélér-
zékeny. Növekedési erélye és fagyérzé-
kenysége némiként mérsékclhetéí, alanyri-
biszkére oltva. Mcgfclcltí ő
kell azonhan gondoskodni, mcrt a nemes rá-
vastagodva az alanyra, arról könnyen letö-
rik. Tcnyésztcrület igénye bokor esetében 3-
'i
2
t'' 'l ' l (í ') ") .
_ m , ana csupan , >--,5 m-. A Josta nem
lisztharmat érzékeny, Je a botritisz, akár-
225
csak a köszmétét, tizcocli. Sok kárt okoz az
üvegszárnyú ribiszkelepke és a nem kcll6cn
terhelt, 2,5-3 kg-nál kcvcschhct tcnn(í tövek
esetéhen a ű is. A Bfbor ű hazai
fajta ő hogy vékonyabb vcssz(íi job-
han kczclhct6 koronát eredményeznek. 1\
josta szedési teljesítménye napi 40-60 ő
Szeder
l Iamvas szeder (Ruhus caesius) és hegyi
szeder (R. fructicosus)
Vadon igen sok fajta él hazánkban, a fajok
zöme a termékenyülés elmaradásával (apo-
mixisscl) jött létre. 1\ neolitikumtól ismertek
szedermagvak a régészeti leletek melléklc-
teként. Síkvidéki, ártéri tcrületeken a ham-
vas szeJer kúszó tömegével találkozhatunk,
a középhcgységnyi részeken pedig a hegyi
szederreL ő ű Je utóbbinak
nagyobb az értéke, mert elég jól bírja a szál-
lítást, vagyis piacra vihet6; a hamvas szeder
csak házi-konyhai felhasználásra való.
Az európai és amerikai szedrck szelekci-
ója során tüskés változatokat választottak ki,
majd az egyik nyugat-európai a tüs-
kétlen szedrel állítottá el6. Ma a kúszó és
felálló, tüskés és tüskétlen, fekete, piros és
világos ű fajtákat termesztik. Ta-
pasztalataink szerint a málm1hoz képest ke-
vésbé igényes, jobban bírja a ő vi-
szonyokat, bár beltartalmi értékei elmaraJ-
nak a málnáé mögölt. Priss fogyasztásra, va-
lamint ű konzervnek és Iének
egyaránt való, ő bort is készítenek hcl6lc.
A szeder t(ísarjakat képez, ezek a nyár
derekán ű hajtásokat fejleszte-
nek, ezek igen könnyen lcgyökcrcznek, illct-
vc mcggyökcrcztcthet6k. A tcrm6vcssz6k
oldalrügyeih{íl törnek el(í a tcrm<íhajtások.
1\ különhöz(í fajták általábanjúniushan virá-
goznak, sa vad fajok is. Tövenként 4-6 els6-
ű ő ű hagyni, lomh-
hullás után vágják Ic azokat.
Több betegsége (szeptoeitás vcssz(ífol-
tosság) és ő (szeder gubacsdarázs,
levéltetvek sth.) ismert, ellenük igen nehéz
226
védekezni. A vírusbetegsége ugyancsak
nagy gond, amely a vadfajokat szintén le-
rontja.
Homoktövis
Eurázsia folyómenti árterületein honos, ná-
lunk igen ritka és védett gyümölcsfaj (Hip-
pophae rhamnoides), amelynek termesztése
igenis indokolt. A homoktövis karrierjét a
magas C-vitamin tartalmának köszönheti
(150 mg/100 g), de újabban kiderült, hogy a
magbelének olaja az ő ő agykárosodá-
sokat lassítja.
Szélporozta kétlaki és kisebb ű fa,
de termesztett fajtái között egylaki formák is
vannak. Bogyói az egyéves ő
ő ki, s még télen is nehezen hullnak
le. 8 ő egyedhez l porzós példányt cél-
ű ültetni. ű fának, többágú bo-
kornak nevelik; az ő gallyait rendsze-
resen levágják, ifjítják. Betegségei közül a
verticilium károsít hazánkban. Ivólének,
lekvárnak, dzsenmek való, friss gyümölcs-
ként nenúgen ő aromáját a ő
ipar igényli.
Fekete bodza
A boszorkányok lakhelyének vélt fekete
ő bodza (Sambucus nigra) közönséges
volta ellenére csak újabban lett termesztett
gyümölcs. ő törnlelékes ta-
lajokon is jól ő gyomcserjének szá-
mít számos ő együttesben. Virágzatai az
ágvégeken, az éves hajtásokon jelennek
meg. Poliene allergiát okoz, noha virágzatát
teának, szárítmánynak, ő virágszörpnek és
ivólének is használják.
Számos ökotípusa ismert, de ezek pomo-
lógiai értéke ő Az éretlen ő
bogyókés a gyalogbodza (amelyet olykor a
fajjal összekevernek) tennései ő A
festóoodza bogyók ő és C-vita-
min tartalma magas. A gyümölcshús bármi-
lyen formában feldolgozva, ő oldó. (A
gyalogbodzának csak a gyökere ő
drognak.) Több. klónját szelektálták már
ő a legkiválóbbak egyetlen fürtjé-
ben 200-nál több bogyó ő Fásdugvá-
BIOGAZDA 2.
nyozással szaporítják, leginkább többágú
fácskának nevelik, de ő években karózni
szokás. ő lé, lekvár, íz, dzsem,
bor, ő pálinka is ő Teljes érésben
szabad tehát szedni, de a nagyobb távolságra
való szállítást nem ű
Héjasok
Dió
A lassú növekedés ű terebélyes (80-150m
2
)
koronát ő diót (yuglans regia) ajánlatos
védett fekvés be, jó vízellátottság ú talajra te-
lepíteni. ő fordulásig bogyósok, ő
barack, ő vagy zöldségfélék köztester-
mesztésével lehet hasznosítani a területet.
Különleges megoldás, amikor a köztes is
dió. Ezáltal inár a 7-8. ő ő ho-
zamot kaphatunk. A fát 13-20 éves korában
ritkítják ki, amikor a szomszédos fák koro-
nája záródott. Az átlós sorokat egy, vagy két
ütemben kivágják. Az induló 7 x 7, vagy 8 x
8 m térállás l O x l O, vagy ll ,3 x ll ,3-ra vál-
tozik ezáltal. A dió szabályos természetes
gömbkoronát nevel. Rendszeres mérsékelt
felügyeleti metszéssel ő ki a fény-
igénye. ő visszametszésre csak közvet-
lenül ültetés után lehet szükség.
A fajta megválasztásakor fokozott víz-
igényessége ellenére is részesítsük ő
az egészséges, edzett fát ő Tiszacsécsei
10 és Tiszacsécsei 83 fajtákat. Amennyiben
a ű fontosabb szempon t, az Al-
sószentiváni fajták javasolhatók. A legjobb
ő ű gyümölcsöt a Milotai 10 hozza.
Igényessége miatt csak valóban optimális
körülmények közé való. A zölddió kandíro-
zásra, ő való elkészítésére is van le-
ő ő mégis héjasan, mégin-
kább pucolt dióként ő A dió le-
rázását hagyományosan horgos ű rudak,
ő fák segítségével végezték. A rudak-
kal azonban nem leverni kellett a termést,
hanem a horgot beleakasztva az ágakba, va-
lóban lerázták az érett gyümölcsöt. Füllesz-
tés, tisztítás, majd szárítás után a törésig, ér-
tékesítésig hosszú ő keresztül tárolható.
Gyümölcstermesztés 227
-----·--------------- --- ------------------------- ----
Mandula
Nem fagyzugos, nem ködös, szubmediter-
rán klímájú mikrokörzetekben ő
a mandula (Prunus amygdalus) eredménye-
sen. Részesítsük ő a kemény és fél-
papírhéjú, edzett fájú, kései virágzású, vagy
elhúzódó virágzási ű viszonylag tél- és
ű ő fajtákat: Szigetcsépi 58, Szi-
getcsépi 92, Tétényi keményhéjli, Tétényi
ő ő Diósdi Jélpapfrhéjli. Az ő
mandula idegen, pollen szükségletét 3-5 faj-
ta társításával elégíthetjük ki. Fagyérzé-
kenységére és fényigényére való tekintettel
ű 7-8 x 6-7 m térállásra telepítve, rit-
ka vázágú kombinált koronává alakítani.
Különösen az ű ű hajlamos fajták
(Szigetcsépi 92) igénylik a rendszeres met-
szést. A július-augusztusban végzett ritkító
metszés ő a virágrügyek ő a
ő télre való felkészülését, a ő
napos korona kialakulását.
Nem eléggé közismert a mandula vízigé-
nye. A talaj túlzott ű kiszáradása kö-
vetkeztében, különösen kötöttebb talajokon,
káliumhiány léphet fel. Következtében ő a
ő fagyérzékenysége és csökken a vi-
rágok ő képessége. A héjas
mandula szedési ő l 0-15 napon ke-
resztül tart. Akkor ő amikor a
gyümölcsök többségénél megreped a zöld
burok. Szedés után a burok eltávolításának
megkönnyítése érdekében 12-24 órán ke-
resztül füllesztjük, majd kézzel megtisztít-
juk. A héjas mandula hosszabb ideig 10-
11% nedvességtartalomra szárítva tárolható,
szagtalan, ő száraz, ű helyen.
Kandírozott mandula-, vagy ő
szítésre alkalmasak a nagy ű fél-
papírhéjú fajták (Budatétényi l, Tétényi ő
ő Virágzás után 55-60 nappal, május
vége-június közepén szedjük, amikor a
ő 20-25 mrn körüli és ű
még ű átszúrni. A mandula kora tava-
szi virágpompájával, levélzetével a fa alak-
jával sajátos hangulatot ő tájesztéti-
kai szempontból is értékes növény.
Mogyoró
Fény-, víz- és páraigényes növény a mogyo-
ró (Corylus aellana). Jól alkalmazkodik a
szárazsághoz, de meleg, nedves klímán érzi
igazánjól magát. Mégis kevés fagyérzékeny
fajtát ismerünk (pl. Fehér Lambert), mert ha
a ő virágok tollas hibéje visszafagy, képes a
bibeszáron keresztül is termékenyülni. A ha-
zánkban vadon gyakran ő növény
sekélyen ő kedveli a humuszos,
nedves talajokat. Száraz, délies lejtó'k:re nem
való. A Cosford és a Boiwilieri csoda külö-
nösen vízigényesek. Sarjakkal is terjed, de
termést csak olyan helyeken hoz, ahol a fény-
igénye is kielégítettik. Szélporozta, termé-
kenyüléséhez légmozgásra van szükség.
Éréskor azonban szélérzékennyé válik. Ré-
szesítsük ő az edzett fájú, ő bok-
rot ő fajtákat: Római mogyoró, Boiwil-
Ieri csoda, Barcelona. ő bokor, ala-
csony fa, vagy Coryilus colurna alany on ma-
gas ű fa formában.
A szélporzás és a fényigény kielégítése
miatt 600-650 falha-nál ű ű ne tele-
pítsük. Balatonbogiáron 40-50 cm törzsma-
gasság mellett, 6-8 vázágú kehely koronát
alakítottak ki ő Rendszeres mérsékelt
ritkító metszésben kell részesíteni. Ifjító
metszést csak szükség esetén, a hímbarkák
elvirágzása után végezzünk, hogy a pollen-
kínálatot ne csökkentsük. A mogyoró elva-
dulásának megakadályozása végett a sarja-
kat irtani szükséges. A betakarítást 2-3 me-
netben végezhetjük. Akkor kell kezdeni,
amikor a gyümölcshéj barna, a kupacstól
könnyen el válik és rázás hatására könnyen
kihull a gyümölcs. Túl korai szedéskor a bél
töppedtté válik és íztelen lesz. Kései betaka-
rítás következtében pedig ízvesztés, esetleg
avasodás, csapadékos ő még penésze-
dés is felléphet
Gesztenye
Hazánkban a gesztenye ( Castanea sati va) in-
kább ő faj, bár egy idó'ben kor-
mányprogram is segíteni próbálta, hogy
gyümölcsészeti kultúrává "léphessen ő
Telepített gesztenyéseink zöme azonban
vadkár, kifagyás és az endótiás kéregelhalás
áldozatául esett. Kerti viszonyainkat leg-
többször még a ő fordulás ő
228
sem viselték el. Ezzel szemben vadon ő
gesztenyéseinkben találhatók Magyaror-
szág legkorosabb, nemritkán többszáz esz-
ő fái. Alkalmas termó'helyen, öreg szó'-
ló'k közteseként, parkokban, családi házak
kertjében, szaliterként ugyancsak életképes-
nek ű
A telepítésre alkalmas helyek felismer-
hetó"k a ő ő perjeszittyó, csa-
rab, sasharaszt, csoda bo gy ó, sepró'szanót,
jerikói lonc, gumós ő ő ű és a zöld hu-
nyor. Savas talajt ő ő nö-
vény, mely kedveli a meleg szubmediterrán
mikroklímát, a sok csapadékot. A Dunaka-
nyarba a Nagymarosi fajták valók, Zalába és
Dél-Dunántúlra az Iharosberéuyi csoport.
ő megyében a ő
szerdahelyi, Meszesvölgyi és Perenyei faj-
ták ültethetó"k a siker reményében. A geszte-
nye szaporítása is sok nehézséggel jár. Az
átültetést megsínyli. Legjobb alanya a Cas-
tanea crenata, mely rezisztens az Endotia
parazitica-val szemben. ű fájá-
nak tenyészterület igénye 200-400m
2
. Ilyen
ritka állományban a telepítést ő évek-
ben szél és fagyérzékenyek.
Különleges, termesztett
gyürnölcsök
Egyéb ű
Naspolya
Kelet-mediterrán faj, nálunk házikertben rit-
kán ugyan, de termesztett gyümölcs a naspo-
lya (Mespilus germanica). Valamikor ter-
mesztésével nagyobb mértékben is foglal-
koztak Közép-Európában; elvadulhat (utak
mellett, felhagyott szórványokban, erdó'szé-
leken, régi parkokban). Tövises alfaja még
található déleurópai erdó"kben.
4-5 m magas fácskát, vagy bokrot nevel.
Május második felében virágzik, a legtöbb
fajtája ő Termése a korai
körték méretét eléri; alak szerint körte vagy
ő lapított körte formájú. Párás helyell
kiilö1töse1tjól dfszlik, a félárnyékot ű így
BIOGAZDA 2.
köztesnek is való. A magas mésztartalmú,
szikes talajokat nem kedveli; a kései fagyok-
tól nemigen szenved, ha mégis, abban az
esetben a fák birsalanyou állnak.
Alanyai; ritkán saját magoncára szeme-
zik, inkább azonban berkenye magoncokat,
birset vagy vadkörtét használnak. 3-5 éves.
korban a fák termó're fordulnak, csak koro-
naalakító metszést szükséges végezni, mert
a ő végén, magányosan jelen-
nek meg a virágai. Levelei nagyok és muta-
tósak, gyümölcsei utáérve (szotyósodva)
sok és ő szénhidrátot, rostot és C-vi-
tamint tartalmaznak, de számottevó' a pek-
tintartalmuk is. Ritkán, de a fán is utóérhet,
inkább keményen szedik le, majd kamrában,
pincében, ű szobában és ű táro-
lóban utóérlelik.
Üjabban keresett gyümölcs, mert a ko-
szorúserekre igen ő hatása van, így
lekvárja, s a vegyes ízekben keverten gyó-
gyító szerepe is akad. Gyümölcse a nehezen
tisztuló borok derítésére alkalmas. Szinte
csak Csongrád megyére szorult vissza ter-
mesztése, de a reformtáplálkozás térhódítá-
sával megmaradása biztosnak látszik. Az
egybibés galagonyával könnyen keresztezó'-
dik, ő a további nemesítésrc.
Házi berkenye
Atlanti-szubmediterrán, a Kárpát-medencé-
ben elvadultan is megtalálható a házi berke-
nye ( Sorbus domestica). Inkább mészkedve-
ő ű ő gyümölcsfaj. Termeszté-
sével a II. világháború ő foglalkoztak,
néhány ű maradványai is-
mertek. A vadfajok nemigen térnek cl virág-
zási ő (barkóca, madárberkenye,
lisztes berkenye stb.), de csak a barkóca és
madárberkenye gyümölcsének ű
foglakoznak itthon és külföldön.
Évszázados példányai fordulnak ő te-
hát nemcsak a vadfajok sajátja, hanem a házi
berkenyéé is. Többnyire saját magoncaira
vagy erdei rokonaira oltják. ő ő
elszórtan ültettek egykor háziberkenyét, né-
hány tanufája ma is megtalálható. A Balaton
déli partjainál, a Svábhegy en nlind az alma-,
mind a körte alakú háziberkenyét termesz-
Gyümölcstermesztés
tették. 2-4 cm ő ű gyümölcsei csoport-
ban ő az ő ű deres ő siet-
teti az utóérésüket.
Friss fogyasztásra, hasonlóan a csemege-
ő ő rudakra kötve utóérlelik ennyi-
ben ő ő a régi római módszer. Cél-
ű lenne elterjeszteni a legjobb dél-euró-
pai fajtákat annak ellenére is, hogy a fekete
berkenye (arónia) jelenleg ű
ű
A vad berkenyefajok gyümölcsét régen
lekvárnak, bornak és pálinkának ű
ennek szokása ő északabbi és nyuga-
tabbra ő vidékeken megmaradt.
Fekete berkenye
Észak-amerikai ű ő cserje a feke-
te berkenye (Aronia melanocarpa), amely
igen sok sarjat nevel. Vegyes virágrügyei a
ő alakulnak ki; magas antaci-
án és ideális cukor-sav aránya miatt egyre
ű Nagy a fényigénye, vagyis köz-
tesnek nem való. A C-vitamin felhalmozása
igen nagy, de más vitaminok is megtalálha-
tók a gyümölcs húsában.
Nem kedveli a meszes talajokat, így a
nyírségi homokon, valamint más, laza sava-
nyú talajokon díszlik. Fás dugványozással
és feltöltéses bujtatással szaporítható.
Egyetlen ő 6-7m
2
a területigénye, vagy-
is a házi berkenye termesztési módszerei fe-
kete berkenyénél nem alkalmasak. Gyümöl-
csei júliusban érnek, a ű ő nagyon ke-
resi. ő és kórokozói ezideig nincse-
nek hazánkban. Néhány fajtáját már szapo-
rítják ő
ű
Eperfa
Az eperfa (Morus nigra) termesztése valaha
ő voll Magyarországon, ő a
lendületes selyemhernyó-tenyésztés takar-
mányát adó fehér eperfa, M. alba telepítési
programja segítette a savanyú, étkezési eper-
fa meghonosodását. A fekete eper gyümöl-
cse 15% körüli szárazanyagot, l 0-12% in-
vert cukrot és 40-50 mg/100 g C-vitamint
229
tartalmaz. Lekvárnak, dzsemnek, ő
Iének, ő bornak és pálinkának való. Vi-
szont egyre több epergyümölcs megy ve-
ő Faanyaga keresett, ő hordó-
nak és (gyökérnyaki részét) nyeregnek hasz-
nálják.
ő ő mezsgyéjén, utak mellett
ültették, s nádszöveten ű össze a le-
hullott gyümölcsöt. A fehér epret külön ker-
tekben nevelték, s innen szedték a selyem-
hernyóknak a levelet és a fiatal hajtást. ő
utóbbiak fiatal oltványai fagyérzékenyck,
késó'bb azonban csak egy-egy kései fagy te-
het kárt benne a termést elrúgja. Az ameri-
kai ő nagy akadMya az újbóli ter-
mesztésének, bár a biológiai fegyver, egy
baktériumfaj teljes védelmet nyújt ellene.
Áfonya
Több áfonyafajt (Vaccinum sp.) is ű
nck, ő ő északabbi és nyugatabbi
területeken, hegyvidéki részeken. Nálunk a
fekete áfonya, Vaccinum myrtillus a gyako-
ribb, de a vörös áfonya, V. vitis-idaea védett
és ritka fajként él fl óránk ban. A fürtös áfo-
nya, V. corymbosum az utóbbi évtizedekben
nagy karriert futott be, s igazi kultúrnö-
vénnyé vált Észak-Amerikában most Eu-
rópában. ·
A fürtös áfonya 2-3m magas, felfelé ő
vagy ő koronájú bokrot nevel, a gyö-
kérrendszere hiányos, csak mikorrhizában
képes élni. 4 éves korban ő fordul, az
egyéves vesszó'kön hozza virágai t. Öntermé-
ő mint a többi faj, de azok lényege-
sen kisebb, 20-40 cm magasak. Áprilisi vi-
rágzásuk miatt, a kései fagyoktól szenved-
nek. Savanyú, laza ű jó vízellátott-
ságú helyen díszlik, nálunk a nyári hónapok-
ban feltétlenül öntözni kell.
Fás- és zölddugvánnyal szaporítják, leg-
inkább konténerben nevelik. A godróniás
ő bordói lével ő a
madarak ellen a ő jelentenek biz-
tonságos védelmet. Igazi "reform" gyü-
mölcs, ugyanis kevés szacharózt tartalmaz,
szemben a fruktózzaL Mindegyik áfonyafaj
gyümölcse lekvárnak, dzsemnek, ő
ő ő és borfélék alapanyagának is
ű ő
230
Csipkebogyó
A csipkebogyó (Rosa canina, R. rugisa, R. vil-
losa stb.) a kantillamellett talán a legismertebb
gyógynövény, mégis gyümölcsként foglalko-
zunk vele; ilyen értelemben viszont új faj, lti-
szen eddig mint dísznövény, olajforrás, s
gyógynövény élt a köztudatban. Igen sok vad-
rózsa faj honos hazánkban, így szinte min-
denütt ő különösen a sekély ter-
ő ű kopárosok eróziójának akadályozá-
sát is szalgálhatják a rózsaültetvények.
Legtöbb termesztett változatasa vadfajok
gyümölcse júniustól érik, a ő de fél-
érett áltermésnek nevezett csipkebogyó drog-
nak való, ő kettéhasítva a kellemet-
len ő ugyanis allergiát okoznak. A vadró-
zsa- és rózsamagot pedig a faiskolák keresik.
Több betegsége van, így a lisztharmat, a fabre-
ás levélfoltosság, a rozsdabetegség és' a levél-
tetvek, illetve a gubacsdarázs komoly gondot
a biotcrmesztó1cnek. A permetlevek
olyan csoportjai azonban rendelkezésre áll-
nak, amelyeket nyugodtan használhatunk
(bordói lé, csalánlé, kénpor, kvasszia lé stb.).
Igen magas C-vitantin tartalmamiatt ki-
ő ő ű gyümölcs, egyes fa-
jokból ő klónok 2-3%-nyi mennyi-
ségben tartalmazzák.
· Hazai déligyümölcsök
A nálunk ő gyümölcsfajok köre
örvendetesen ő Részben a termesztési
kultúrát fejlesztik, részben hozzájárulnak az
étkezési szakásaink gazdagításához.
Kiv i
Inkább me lege bb, csapadékosabbvidékeken
terjedt cl a kivi (Actinidia chineusis és A. ar-
guta), hazánkban is próbálkoznak termesz-
tésével (Siklós). Házikertekben pedig már
elterjedt. Nagyon kedvelik a gyümölcsét, ta-
lán nyersen kevésbé, inkább különleges íze
miatt a ű "sikeres" gyü-
mölcs. Fagyérzékeny, nagy ű
ű mövény, amelyhez lámrendszert
szükséges építeni.
Kétlaki, újabban azonban már egylaki
fajtákat is termesztenek. Általában tíz ter-
BIOGAZDA 2.
ő egyedre egyetlen megporzó fajtát szá-
mítanak; jól terem, de a gyümölcsméret
nagyban függvénye a vízellátottságnak.
Egyéves hajtásain jelennek meg a virágai,
így rendszeres metszést kíván, ő a tárn-
rendszerhez alakításra figyelenunc l kell len-
ni. A 3. évben kezd teremni, ő ű
tárolóban hónapokig eltartható. Csak a ter-
més ő készítenek dzsemet, in-
kább levek, gyümölcssaJáták kedvenc alko-
tója; a kivi ízét ő szintén kedvelik.
Füge
Évezredes hagyománya van a hazai fügeter-
mesztésnek (Ficus carica), a rómaiak siker-
rel nevelték a bokor habitusú gyümölcsfajt,
anti a mcditerrán éghajlat alatt törzses fa. A
termésképzése igen bonyolult, különleges a
serlegalakú virágzata is, ő ő
a mézédes, különféle ű és ű fügegyü-
mölcs. Megporzással és anélkül is létrejöhet
termés, utóbbinak ő nálunk van ő
sége, mert a megporzásnak munkásai, a
fügedarazsak nem élnek Magyarországon.
Dugványozással, oltással szaporítják. 3-
5. éves korban kezd teremni, a házikertek-
ben szerte az országban elterjedt. A fagytól
védeni sz o kás, így l 00-150 kg termésre is
képes egyetlen bokra. Frissen fagyasztva a
gyümölcs enyhén hashajtó hatású, aszal-
ványként energiadús (téli) csemege. A hazai
fügegyümölcs csak kristálycukorba ágyazva
aszalható; ennél azonban fontosabb dzsem-
nek, bornak való felhasználása. Dunántúlon
borsadóhoz használják az édes s ő borát.
A füge kellemetlen kelevények kezelésére is
való, már a Biblia ismerte e gyógymódot.
Gránátalma
Ő gyümölcsfaj a gránátalma (Punica
granatum), amelyet ő ő ő próbáltak
nálunk is termeszteni melegebb periódu-
sokban. A teltvirágú és a mini gránátalma
jobban bírja a téli hideget, mint a gyümölcs-
ő cserje. Védett helyeken azonban meg-
érik a fügéhez hasonlóan; ő
ten is jól eltartható. Többnyire dugványo-
zással szaporítják. Európában fó'ként Murcia
környékén nagyobb ültetvényekben ter-
mesztik.
Gyümölcstermesztés
Kiváló ivólé (scrbet), ízes bor tartozéka
lehet a ő préselt nedve. A magját
a Közel-Keleten süteményekhez adagolják,
a vastag, színes héját cserzésre használják,
akárcsak az ő részek kérgét. A ő
gránátalma virága kárminpiros, vagy világo-
sabb ű Európában június folyamán vi-
rágzik, szeptember végén ű a gyümöl-
csét. Dél-Európában kivaduihat
Vadon ő
ű gyümölcsök
Galagonya
A hazai fontosabb galagonyafajok (Cratae-
gus azarolus) (csere, egybibés) gyümölcsét
ő ő ő ű mert ő ő
könnyen Ic tudták a ű fákról a cso-
portos termésfürtöket szedni, ő
utóérlclve lekvárt, dzscmet, szószt, ő pá-
linkát ő A virágzó hajtásos részeknek
nagyobb ő van, mert bennük a
koszorúér-elmeszesedését gátló anyagok
halmozódnak fel. Az egy bibés- és cseregala-
gonya gyümölcsét szedéséretten szárítják is,
ugyanúgy, mint a csipkebogyót. A-vitamin
kivételével a galagonya ő mennyisé-
ű vitamint tartalmaz; drognyerésre célsze-
ű lenne telepíteni.
Nálunk jelenleg nincs ő szere-
pe a galagonya termesztésének, de a nemes
faj, az azaroló alkalmas lenne a kopár lan-
kák, hegyoldalak megkötésében, az erózió
mérsékelésére. Olaszországban fó'ként a sár-
ga és piros ű körte és alma alakú
típusokat kedvelik. ő lekvár, íz, bor és
pálinka ő beló1e. Fásdugványozással
de lehetséges saját magoncára is
oltani. A friss gyümölcs fogyasztási idénye
ő voltamiatt megnyújtható. A ű
ő lombrágó kártevó'k egyes évek-
ben súlyos kárt tesznek az azaroló fákban.
Kökény
Természetes ő telepített er-
dó'k, útmenti területek és sövényesek cserjé-
je a kökény (Prunus spinosa); koratavasszal
virágzásával hívja fel magára a figyelmet,
amelyet ritkán, dc a szilvafajták alanyának
231
használnak. Gyakoribb, hogy virágos gallyait
ű mcgszárítva vér- és vesetisztító teát
ő ő Zöld termését szárításra, érett
gyümölcsét ritkábbanaszal ványnak, de fó'ként
lekvámak, s pálinkának való cefréhez szedik.
Valaha nagyban foglakoztak a ű
vel, az ő fagyok a gyümölcshús utáérését
siettetik. Újabban szörpnek és ivólének vá-
sárolják a kökény gyümölcsöt.
V adszi/va
Nálunk csak elvadultan fordul ő a vadszil-
va (myrobalan, P. cerasifera), ő kul-
túralakjait használják alanynak szilva és
kajszibarack fajták számára. Lényegesen ki-
sebb a szárazanyag- és szénhidrát tartalma,
mint a kökénynek, így ő leginkább
a komisága ("ringló"), leves volta és a fais-
kolák nagy magigénye következtében léte-
zik. Folyóink árterein, illetve elhagyott
gyümölcsösök ű ű ő példányaival
is találkozhatunk. A myrobalán az emésztést
ő ő gyümölcs, huzamos fo-
gyasztásra inkább a szilvafajták gyümölcsei
valók. ő esetleg pálinkának hasz-
nálják gyümölcsét, a magját pedig alanynak
nevelik fel.
Húsos som
Hazánkban honos gyümölcs a húsos som
(Cornus mas), meszes talajokon is jól dísz-
lik, eleinte hagyásfaként, majd vadaskertek-
be ültetve ű Emberi tápláléknak
ő ő óta ű Gyümölcse ő
ű glükózt és fruktózt halmoz fel,
s akár 100 mg/100 g körüli mennyiségben is
tartalmazhat C-vitamint. Diétás táplálkozás-
hoz, gyümölcskocsonyák készítésére na-
gyon alkalmas.
Fáját magról vagy vegetatív úton oltással
és dugványozással szaporítják. ő ő
en virágzik, ige1tjól termékenyül, bár ez ár-
nyékos helyeken kevésbé ő rá.
Gyümölcsét dércsípetten frissen is fogyaszt-
ják, illetve a túlérett somot csalinak használ-
ják a horgászok. Lekvár, dzsem, ő szá-
rítmány, íz, szörp, lé, bor és ritkán párlat is
készülhet ő Külföldön azért is termelik
és ű mert a magbelét kisajtolják, s hi-
degen nyert olaját étkezési célra használják.
232
Húsos som
Faanyaga igen rugalmas és mcgts sztvos,
szcrszámfának való. J teapótlónak va-
lók, nu nt a szederfajoké (Herba tea), az ő
részek kérgét Mrescrzésrc ű Seké-
lyen gyökerezik, tiszta állományát az erdé-
szek nem kedvelik, mert a konkurrens, ide-
gen fajokat kiszorítják. Ezért gyümölcstcr-
m6 ültetvénybe való, mint például aszadai
uagygyiimiilcsíi som, vagy azok az új faj ták,
amelyeket Fert6dön nevelnek.
Bo ráka
Kétlaki, örökzöld fafaj, ű A boró-
ka (.Juniperus communis) a Duna-Tisza kö-
zén a fehér nyárfával a homokkötés fontos
növénye, dc hegycinken is megél. Termése
tobozhogyó, els{í évben csak zöld bogyó fcj-
16dik, amelyet ha ekkor ű s mcg-
szárítanak drognak, esetleg ű
használnak. J\ második évben kellemcsen
édes ű kissé terpentin szagú és illatos kék
bogyó fcjl<ídik a ő példányokon.
Mi vel kényelmetlen a szúrós hajtások
között az apró tobozbogyókat ű in-
kább hottal ütögeti k a hajtásokat, vászon-
anyagon, fólián fogják fel a boróka gyümöl-
csét. Ritkán hort, dc gyakrabhan égetett italt
BIOGAZDA 2.
Közönséges boróka
készítenek ő (borovicska, gin). Lekvárt
csak elvétvc ő tohozhogyójáhól, a lia-
tal tennései is enyhén vizeletilajtók és vér-
. ő hatásúak; csökkenti a ko-
lcszterin-szintet.
Héjas ű
Sulyom
Egyre ritkuló példányban, lassú vizekben,
morotvákhan, ártéri mélycdékckhcn, tavak-
han él a sulyom errapa natans), vagy vízi
gesztenye. J\ levelei rózsát alkotnak, a víz-
alattiak pedig sallangosak; a levélnyél fel-
fújt, ezzel st ahi li zá lj a magát a növény. J\ kcl-
lcmctlcnül tövises áltermés az iszapba kö-
tött, felszedése csak posztó guhával lehetsé-
ges, többnyire csónakból. J\ Duna, a Tisza, a
Dráva, s{ít a Körösök mcntén és más folyó-
ink pangó vizeiben fordult elö, ma már csak
Mohács környékén foglalkoznak a sulyom
ű amelyet megf6zvc télen a pia-
con értékcsítcnck.
Igen magas a magbél kalóriaértékc, fon-
tos telítetlen olajok és zstradékok, szénhid-
rátok találhatók benne. Az íz választékot h6-
víti.

Gyümölcstermesztés 233
Gyümölcsösök ő elleni védelme
Alma
aknázómaly x x x x x x x
atkák x x x x
ű x x x x x x x x x
ű x x x x
Körte
levélbolha x x x x
poloskaszagú darázs x x x x
Cseresznye
légy x x x x x
Meggy
levéltetvek x x x x x
aszibarack
moly x x x x x x
keleti gyümölcsmoly J( x
x x x x
Szilva
poloskaszagú darázs x x x x x x x x x
Köszméte
araszoló x x x x
levélpirosító x x x x x x x
Málna
ő x x x x x x
bogár x x x x x
Ribiszke
üvegszárnyúlepke x x x x x
Szamóca
vincellér x x x x x x x
bimbólikasztó x x x x x x
eszelény x x x x x x x
Dió
gubacsatka x x
Mandula
akác ű x x x x x x
Mogyoró
ormányos x x x x x x
Gesztenye
tölgymakkmaly x x x x x x x x
Eperfa
amerikai ő x x x
234 BIOGAZDA 2.
Gyümölcsösök kórokozók elleni védelme
Alma
varasodás x x x x x
lisztharmat x x x x x
Birs
monília x x x
Cseresznye, meggy
.,,
levéllikasztó
·' x
x x x x x
Kajszi
gnomóniás levélfoltosság x x .. x x x x x x
ágelhalás
·.
x x x x
Ő
tafrina x x x x x
Szilva
levél vörösfoltosság x x x x x x
Málna
szürkerothadás x x x x x x
ő x x x
Homoktövis
verticill ium x x
Dió
grTomóniás levélfoltosság x x x x x x
baktériumos levél- és gyümölcsfoltosság x x x x
Mogyoró
szürkepenész x x x
Gesztenye
1·.,·
endotiás kéregrák x x x x
ő ő
ő ő
Környezeti igénye
és a ő
Eredményes ő ő minimálisan
150méter tengerszint feletti magasságban
lehetséges. A ő talajélette l, víztartó
képességgel, tápanyaggazdálkodással ren-
ő ő alkalmasak ő ő
termelésre. Fontos a ő a napsu-
gárzás és a csapadék szcrcpe.
A rügy fakadáshoz minimálisan l 0-12 °C,
a virágzáshoz 12-14 ° C, az éréshez 16-18 oc
napi ő szükséges. Az ún.
aktív ő igénye (a naponta mért ő
mérsékletek + l O oc feletti értékeinek
összege) 900-1000 °C (korai fajtáknál) és
1400-1500 oc ő fajtáknál) között válta-
kozik. Télen, a mélynyugalmi ő
(december ő január végéig) a -16 °C-
1lál nagyobb fagy már kárt okoz. A Ichülés
mértékét61 ő a rügyek, majd a vesszólc,
végül a ő és a törzs is károsodik.
Ezen ő ő és után már a -16 °C-
nál kisebb lehülés'is sérülést okozhat. ő
tavasszal és kora ő pedig a talajszinten
mért -2 °C árt a fakadó rügyeknek, illetve
szüret végén a ő
A meleg is hátrányos lehet. A ő
kon, 30 oc felett a növény asszimilációja ő
sen lecsökken. A napsugárzás energiaforrást
jelent a vegetáció núnden szakaszában.
A ő (áprilistól októbe-
rig) minimálisan 1200-1500 napfényes óra
kell a ő ő ő
A v{zel/átottság akkor ő ha
évente a csapadék 600-650 mm és ennek 50-
60 %-a a tenyészidóben esik. Hazánk ő ő
ő területeinek besorolása a környezeti
adottságok alapján megtörtént borvidékek-
re, jó ő helyekre és ő helyek-
re. Ez a származás- és eredetvédelmet bizto-
sítja. Fontosságát azonban az is indokolja,
hogy Magyarország a ő ő észa-
ki határán fekszik. A tájkörzeti meteorológi-
235
ai ismeretek és talajgenetikai adatok fel-
használásával a kecskeméti Kutató Intézet
munkatársai ő ő ő katasztert ké-
szítettek. A kataszterhen megjelölt kiváláall
alkalmas és alkalmas tcrületeken javasol-
juk, afe/tételesen alkalmas és alkalmatlan
területeken nem tartjuk indokoltnak ő
ő termelését. Utóbbiakon az ökológiai koc-
kázat nagy és nagyon gyakran nem engedé-
lyezett technológiai beavatkozásokra is
szükség lehet.
A termó11ely és évjárat szerepét értékelve
megállapítható, hogy a biztonságos bioter-
meléshez az adottságok Tokaj-Hegyalján,
Mátra és Gyöngyös térségében, a Balaton
környékén, valamint a Dunántúl és az Alföld
déli vidékein vannak meg. Az Alföld egyéb
területein ű nagy tólceszánm1al
a téli takarással alkalmazható, de nem java-
solt ez a termesztési módszer.
Az ültetvény átállítása
A ő ő ő növény, ezért a termelésével
ő döntéseink következményei év-
tizedeken keresztül befolyásolják az ered-
ményességet
Kétfélemódon alakíthatunk ki ő ő
ő ültetvény átálUtásával, vagy új
kultrirák létes{tésével. Szakmailag igényes
feladat az átállítás. Hazánk jelenlegi ő ő
táblái nagyon változatosak. Sok ültetvény-
mérettel, sokféle talaj- és éghajlati adottság ú
parcellákkaL
Kockázatos ű vonni azokat a
fajtákat, amelyek ő érzékenyek
a peronoszpórára (Kocsis Irma, Oportó), a
lisztharmatra ű a rothadásra
(Ezerjó) és egyéb betegségekre. A téli ű
lést kevésbé ő (Kadarka), továbbá a
nagy lombtömeget ő fajtákat (Sau-
vignon) is ő Olyan ültetvényt je-
JöJjünk ki, amely jó kondícióban van, bcál-
lottsága ő egészséges a ő
mánya, táblamérete hatékony ű tesz
lehetövé és l O évnél fiatalabb. Ozenu és pri-
vatizált ültetvényekben ő azokon a
táblarészeken kezdjünk biotermelést, ame-
lyeknek szomszédságában gondozatlan, fer-
236
ő parcellák nincsenek. A ő ő ter-
ő ő 30 év körül gazdaságos progra-
mozni. ő az, ha a közelben vegyszer-
rel nem kezelt a környezet és ő van.
Ez ő a hasznos ő (madarak,
rovarok) szaporodását, a sz()Jó'kultúra ter-
mészetes védelmét ő a lefolyásos,
légmozgásos terület.
Az átállítást és telepítést is részletes ta-
ltulmálly elkészftésével kell kezdeni. Ebben,
egyebek közölt le kell írni a kijelölt táblák
ő az ökológiai körülményeket Meg
kell határozni a ő ő termelésének sajá-
tos technológiai elemeit, különös tekintetteL
a várható növényvédelmi problémákra. Az
átállítást ű 5 évre programozni. Az
ütemtervhez mellékeljünk térképet az üzem-
ő és a táblákról is. A ő kö-
ő táblatörzskönyvet vezetni.
Összefoglalásként hangsúlyozzuk, hogy
átállás és új telepítés eldöntése ő és a tcr-
melés id6szakában az üzem teljes gazdáiko-
ctását és a ű területeken elemezni kdl.
Nagyfokú elkötelezettség és ő ő
ő az átállítás ő
Az átállftásuá/ ő az ríj telepftés.
Ebben az esetben nem kell alkalmazkod-
nunk a már ő állókultúra nehezen meg-
változtatható adottságaihoz.
Az új telepítés alapokmányában meg kell
határozni a fajtakiválasztás, a telepítés, a ő
ő a ő ő ápolási- és talajmunkák, a
tápanyag-gazdálkodás, a növényvédelem és a
szüret ajánlásait és tiltásait Ki kell emelni
azokat a gyakorlati ismereteket is, mclyckhez
az ő kis- és középüzemckben vissza
kell térni. Sok esetben ismét érdemes ő
ni a jól bcvált, dc a nagyüzemekben ő
zött, évszázados tapasztalatokat.
Fajtaválasztás
A köztermesztésben ő ún. világf'ajták és
a tájfajták csak egy-egy betegséggel szem-
ben mutatnak toleranciát ű ő
Tehát a biotermcsztésrc kizárólag speeiális
ő megválasztás mellett, szigorú
technológiai bcavatkozások sorával (terhe-
lés szah<llyozás, zöldmunka) válhatnak al-
kalmassá.
BIOGAZDA 2.
A fajtahibrid ő ő ő
1970
Zalagyöngye x Kazacska
"'-./
VIKTOR
A tolerauciafokozása (több betegséggel
szembeni ű a keresztezéses ne-
mesítés alapfeladata Magyarországon, amely
ő sikerekhez vezetett. E tekintetben
új fajták, fajhibridek születtek. Ez a fajtakör
nagy ő ad a biotermesztök számá-
ra, a szigorú ő betartásához. (Lásd
az ábrát.)
A legnagyobb betcgség-cllcnállósággal
(reziszteuciával) többszörös ő
származó fajhibridek rendelkeznek. Ez els6-
sorban a peronoszpóra és a botrytis ellenál-
lóságban jelenik meg. Dc több csethen kap-
csolódik ehhez lisztharmat tolerancia, mér-
sékeltebb érzékenység az atka vagy maly
kártételére. Ebben az esetben évjárattól füg-
ő ugyan nem, vagy csak alig szükséges
a kémiai szerekkel való védekezés.
A mellékelt bor- és étkezési ő ő
termesztési értékelését összefoglaló tábláza-
tokban azok a fajták, hibridek kerültek össze-
válogatásra, amelyek a biotermesztés speciá-
lis feltételeiuek a Jeginkább megfelelnek.
ő
neve eredete honosiló
kl6ooz6
Bianea U Eger2xBouvier SzBKI, Csizmazia J.
fajhibrid Bereznai L
Cserszegi U Irsai x Keszthely
ű Piros tramini Bakonyi K.
Kövidinka R
Kunleány U (V. emurensis x V. viniFera) KEE
x Afus Ali, Fajhibrid T amássy·Koleda
Jubileum 75 U Ezerjó x Szürkebarát Kurucz A., Kwaisser l.
Olasz rizling KNemes Bakonyi K.
klón ja Olasz rizling Jeszenszky A.
B 20 Kiss E.
B 2 Németh M.
B5,Bl4 Kiss E.
Zala Gyöngye U Eger 2 x Csabagyöngye SzBKI, Csizmazia J.
fajhibrid Bereznai L
Zöldveltel ini H 133, Kr. l 00, Kj-3, M.25. SzBKI
· klónok
Cs.F.T.61. Fj Seibel 4 986 x Olimpya KEE
fajhibrid Kozma P. és társai
Cs.F.T.-194 Fj Seyve-Villard 12375 KEE
x Csabagyöngye, Fajhibrid Kozma P. és társai
Cs.F.T.-195 Fj Seyve·Villard 12375 KEE
x Csabagyöngye, fajhibrid Kozma P. és társai
C-43 Fj Alföld l 00 x Seyve· Kriszten Gy.
Viliard 12375, Fajhibrid
Göcseji Fj Eger l x Medoc no ir SzBKI, Csizmazia J.
zamatos Fajhibrid Bereznai L
Lakihegyi Fj MézesxEger2 SzBKI, Csizmazia J.
mézes Fajhibrid Bereznai L.
Fehér ő ő
Növe- Fürt- Bogyó Terrnli
kedési nagy· szín képes- hi rés
e slJg ség
***.
"vagy F
.. . ..
••
.. ..
R
.. ...
.. ..
R
.. ..
...
••
F
...
• ••
• •
R
...
••
.. ..
F
. .. . ..
.. . ..
F
. .. . ..
.. ...
F
. .. ..
..
• ••
F
• ••
. ..
.. . ..
F
. .. . ..
'
.. . ..
F
. .. ..
. .
F
...
••
.. . ..
F
...

.. . ..
F
. .. .
Beteg_ ség Szóroz- Szileti
elleo- slJg optiroom
óllósóg hirés
••• ••
IX.l0-15.
.. ..
IX. l 5-30 .
.. ..
X. l 5-30.
..
••
X.S-15.
.. ..
IX.l0-20.
•• ••
IX.l0-20.
•••
..
IX.l0-15.
.. ..
X.l-10.
. ..
•• IX.l0-15.
•••
..
IX. 20-30.
. .. ..
IX. l 5-25 .
.. ..
IX.l0-20.
•• •• IX.25-X.l.
.. ..
IX.25-X.l.
Ctior Sav
. ..

..
• ••
. ..
.. . ..

..
.. .
. ..

..
••
... . .
. .. ..
. .. ..
••
.
.. ..

. .
Megjegyzés
lisztharmat
érzékeny
botrytis
érzékeny
lll
N
Ol
Oi
-

3

"'
!::1.

"'
N
w
......
Fehér ő ő folytatás
RF-16 Fj Glória HxSeibel 5279 Sz B Kl
•••
...
F
...
(Refrén) Fajhibrid Füri J. és társai
RF-48 Fj Csabagyöngye x Sz B Kl
••• •
F
••
(Reform) Seibel5279, Fajhibrid Füri J. és társai
Vértes csillaga Fj Eger 1 x Medoc SzBKl, Csizmazia J.
. .. ...
F
...
Fajhibrid Bereznai L
Alföld 100 Fj többszörös keresztezésas KEE
.. ..
R

Fajhibrid Koledo l.
Viktor Fj Zala gyöngye x Kazacska SzBKl
.. ..
F
• ••
többszörös keresztezésas Csizmazia J.
fajhibrid
Vörös ő ő
Fajta Fajta Fajta· ő Növe· Fürt· Bogyó ő
neve eredete honosító kedési n ogy· sz ín képes·
klónozó erély ság ség
Cabernet franc VE-11 SzBKl, Bereznai L,

.
K
..
klón ja Bereznai L ·né
Ca bern et V E-153 SzBKl, Bereznai L,
...
••
K
..
sauvignon Bereznai l. ·né
klón ja
Kékfrankos K T ű Kékfrankos SzBKl, lunlz O. és társ
... . ..
K
..
klón ja H Wei 379 NSzk SzBKl
HM. 6/44 Au Sz B Kl
Medina U Eger 1 xMedoc no ir Fajhibrid Csizmazia J., Bereznai
.. ..
K
..
CS.V.T.55. Fj Seibel4986xCsabagyöngye KEE, Kozma P. és társa
.. ..
K
..
Fajhibrid
••
.. ..
.. ...
••
. ..
••• ••
••• •• ••
...
••• ••
Tél· Betegség Száraz·
ű ellen· ság
állósáfJ ű
.. .. . .
.. .. ..
.. .. ..
.. .. ..
.. ... ..
IX.10·20.
•• ••
· Vlll.10.
•• •
IX. 20· 30.
..
••
IX.10·20.
.. ..
IX.20.
•• • •
Szüreti Cukor Sav
optimum
X.10·20.
•• ••
X.10·20 .
. .
••
X.10·20.
.. ..
IX.10·20.
.. ..
X.5·15 .
.. . .
'
l
l
l
Megjegyzés
zöldmunka
igény
l
l
1geny
l
!
zöldmunka
igény
zamatgazdag
"'
w
=
=
o
Cl
;:...
N
o
;:...
!'J
Fajta
neve eredete
Pölöskei U többszörös ű
muskotály Fajhibrid
Néró Fj többszörös ű
Fajhibrid
Suzy Fj Eger2xPannónia kincse
Fajhibrid
R. 58. (Teréz) Fj Eger2xOiympia fajhibridek
R.65. (Eszter) Fj Eger2xMagaracsi korai
Fajhibrid
R.72. Fj Eger2xMagaracsi csemege
Fajhibrid
R.79. (Sarolta) Fj többszörös ű
Fajhibrid
R.Bl. (Angéla) Fj többszörös ű
Fajhibrid
Jelmagyarázat:
Faifa ereclele
V világfajta
R regionális hagyományos f.
U új elismert fajta
H honosított Fajta, klón
Fj új hibrid
K hazai klón
Téltúré$
• gyenge (-15 C-ig)
•• közepes (-20 C-ig)
... jó (-25 C-ig)
Csemege szólófajták
ő Növe- Fürt- Bogyó ő
honosító kedési nagy- sz ín képes-
klónozó erély ság ség
SzBKI, Szegedi S. és
•••
...
F
•••
társai
SzBKI, Csizmazia J.
... . ..
K
•••
Bereznai L.
SzBKI, Csizmazia J.
... . ..
F
. ..
Bereznai L.
SzBKI, Szegedi S. és
.. ...
R
...
társai
SzBKI, Szegedi S. és
••
...
K
..
társai
SzBKI, Szegedi S. és
••
...
K
. ..
társai
SzBKI, Szegedi S. és
...
•••
F
••
társai
SzBKI, Szegedi S. és
••• • ••
F
••
társai
Növelceclési erély Fürt nagyság
• gyenge • kis fürtú (l Og)
•• közepes ő ű •• közepes ( 15-20g)
Tél-
ű
••
. .

••
..
..
••
••
Betegség Száraz-
ellen· ság
állóság ű
••• ••
...
••
•• ••
•• ••
.. ..
.. ..
..
••
.. ..
Bogyó szine
F zöld-sárga és
árnyalatai
Szüreti
optimum
IX. l 5.
IX. 20-30.
IX.l0-20.
IX.l0-20.
IX.l-10 .
IX.l0-15.
Vlll.l0-20 .
VIli. 25-
IX. 5.
VIli. 20-30 .
VIli. 20-30.
••• igen ő növekedés ••• nagy ű (20g fölött) R rózsaszín,
hiíspiros
Beteg$égelclcel $zetnbeni ellenálló$ág
• kevés ellenállóság
•• több betegséggel szembeni tolerancia
••• legtöbb betegséggel szembeni tolerancia
és árnyalatai
Kkék
Sav ő ő lcépeuég
• lágy ű (6g/l alatt)
•• ő (9g/l-ig)
••• savas ű (9g/l felett)
Cukor Sav Megjegyzés
••
. .
bornak is

.
botrytis
érzékeny
• •
bornak is
• • bornak is
muskotályos
T ermólcépesség
• kisebb (5-St/ha)
•• jó (l Ot/ha)
••• igen ő (12-15 t/ha)
Cukor gyú;tés
• gyenge-szarény (16 fokig)
•• jó (l 7-18 fok)
••• kiváló (l 9 fok felett)
V>
N


-
11)
3
11)
"'
!::1.
11),
"'
N
w
'./:)
240
A biobor kész{tésére ujálllhutó reziszte11s
fajták terme/ésé11ek tapasztalatai:
BIANCA. A téli fagyot jól ű pero-
noszpórára, lisztharmatra, rothadásra alig
érzékeny, merev hajtásállományú, fürtjc ki-
csi-közepes, több évben madárkás. Jó cukor-
ű ő (18 mustfok), dombvidéken jó sav-
ő ő (7-8 g/1), homoktalajokon lelágyul
(6 g/l titrálható savtartalom). Szeptember
közepén technológiai ű Kiváló asz-
tali bort ad minden évjárat ban, ő hor
évjárattól ő és igen szigorú, reduktív
technológiával ő ő
ZALA GYÖNGYE. Legelterjedtebb faj-
hibrid Magyarországon. Nagy termelés- és
termésbiztonságú fajta: ő nagy ű
ű peronoszpóra és rothadás érzé-
kenysége csak igen ű jó a cukor-
felhalmozó képessége. Túlterhelésre hajla-
mos, szárazság és lisztharmat érzékenysége
nlinden term6tájon jelentkezik. Bora jelleg-
zetes zamatú, lágy ű jó asztali hor
el6állítására, ű szüreti intervallumban
(IX. l 0-20.), reduktív technológiával alkal-
mas. ő hogy többféle termékként
eladható (étkezési ő ő biomust, ő
ű bor).
KUNLEÁNY. ő növekedés, ű ű lomh-
állomány, zöldmunkaigény jellemzi. Igen
ő (I0-15 t/ha), a téli fagyot jól ű
Peronoszpóra és botrytis ellenálló képesége
kiváló, lisztharmat elleni védekezést évjá-
rattól függ6en igényli. Október 1-10 között
szüretelve 17 mustfok, 8-9 g/1 titrálható sav-
tartalom minden évjáratban garantálható a
fajtávaL Az asztali bor kategóriájában sem-
leges ízével, savas karakterével önálló bio-
borként és házasítási alapként is a termesz-
tés ő fajtája.
CS.F.T.61. Közepes ű kiemel-
ked(} ű ű b6 term6, korai ű (17-
18 mustfok, 9 g/l savtartalom szept. l O.-c
körül), gombabetegségekkel szemben igen
nagyfokú toleranciájú fajta. Bora tiszta ű
semleges, és kellemesen savas ű
CS.F.T./94. Közepes növekedés, ű
rés, nagy terméshozam, gomhás betegségck-
kel szemben igen jó ellenállóság jellemzi.
BIOGAZDA 2.
Szeptcmhcr 20. körül szürctcl ve, !8 must-
fok 7 g/1 savtartalom mcllctt, mindcn évben
kiváló asztali bor, csetenként min6ségi hor
is készíthet{) a ő
ő i\ jöv6 étkezési-
sz616 termesztésének alapjai azok a fajtajc-
löltek, fajták lesznek, amelyek minimális
kemikáliával, növényvéd6szerrcl mcgtcr-
melhct6k és rendelkeznek a tipikus cseme-
gesz616 kedvez{) tulajdonságaival.
PÖLÖSKEI MUSKOTÁLY. Er6s növc-
ű nagy ű pcronoszpórának, liszt-
harmatnak, botrytisnck igen jól ellenálló, re-
zisztens ő fajta. T6kén is, tároló
helyen is sokáig eltart ható. Kellemcs zamat ú
bor is készíthet() ő Csemegének szep-
temher közcpéig, bornak szeptcmhcr végén
17 mustfokkal és 6-7 g/1 savtartalonmutl
ő Téli fagy miatt, védett fekvés-
be ajánlható.
SUZY. ő ű Pannonia kin-
csére emlékeztet{) ű pcronoszpórára,
lisztharmatra kevésbé, rothadásra közepe-
sen érzékeny fajhibrid. Fagymcntcs helyen
kcdvez6en terem. Szcptcmhcr második felé-
ben 15-16 mustfokkal érve, asztali bor is ké-
ő bel{)! e.
NÉRÓ. Er6s ű kék bogyójú
fajhibrid. ű közcpcs, peronoszpóra
és lisztharmat tolcranciája jó, szcptcmhcr
közepén fogyasztásra érett, rothadásra érzé-
keny.
R.58 (TERÉZ). ő ű ró-
ű bogyójú, fagy, peronoszpóra és
botrytis toleráns. Szcptcmbcr elején érik.
Semleges íz, viszonylag magas cukortarta-
lom ( 16 mustfok, 6 g/1 savtartalom) jellemzi.
ő hasznosításra is jó, ű asztali
ű hort ad. Túlérésben elveszti élve-
zeli értékét
R.65 (ESZTER). Korai csemege fajhib-
rid. Étkezésre VIII. l 0-20. közölt alkalmas.
Kék bogyójú, faggyal és gombás betegsé-
gekkel szemben mérsékcltcn ellenálló.
R.72. ő term6, kék hogyójií. Fagy- és
peronoszpóra rezisztenciája cmclhet6 ki.
Kimondottan esemegc típus, augusztus vé-
gén érik.
ő ő
241
--- ···-·--·------- - -------------
R. 79 (SAROLTA). ő ő Fagy-, pe-
ronoszpóra- és botrytisellcnállóságjellcmzi.
végén ő csemege típusú fajhib-
rid.
R.81 (ANGÉLA). Augusztus utolsó har-
madában ő finom muskotályos zamattal
ő hibrid. Kicmelést érdemel pero-
noszpóra- és botrytisellenállósága. Télálló-
sága közepes.
A ő ő termcsztésre a fajtaajánlás
nem lehet ű Fokozottabb szerepe
van a mikrokörzctnek, a tcrmó11ely-ki vá-
lasztásnak, a termesztéstechnológia követ-
kezetességének, a kézi ő
A biológiai módszerckkel termesztett
ő ő ő négyféle terméket ál-
líthatunk ő
Étkezési ő a rezisztens, nagy für-
ű jó cukor-sav arányú, tél ű ő érési ő
biztosító fajtakört válasszunk. Erre Kecske-
mét-Mathiász Telepen hazai ő faj-
tái és ő származó hibridek igen ked-
ő lehet6séget biztosítanak.
ő készítésérc általában a cseme-
ő ő fajták, az egyszeres ő
származó hibridek, valamint a Vitis vinifcra
körbe tartozók javasolhatók. Elbírálás ő té-
ő az aromagazdagság, muskotályos-
ság, ő cukor-sav arány.
Slírftméuy készítésre a nagy cukorfelhal-
mozó és kevés sava! tartalmazó fajták jönnek
ő számításba. (Pl. Bianca, Zala
gyöngye, CS.F.T.l95, Reform, Refrén).
Tájbor, ő és kiilöu/eges ő
glí bor ő a Yitis vinifera ő
bort adó fajtaköre, a világ fa j ták, a többszö-
rös ő származó hibri-
dek alkalmasak (pl. Cabernet, Kékfrankos,
CS.F.T.I94, Cserszegi f.).
Nagy reményekre jogosító fajták találha-
tók Kecskemét-Mathiász Telepen, jugo-
szláv-magyar, magyar-orosz ő
ő származó hibridek köré-
ben is. Az Egri Kutató Állomáson (pl. Vik-
tor), valamint a Kertészeti és Élelnúszeripari
Egyetemen ő fajtajelöltek is ő
ségi biotermelés ő adhatják.
Telepítés, nevelés, Inctszés-
és ű
Célunk a ő ő természetes önszabályozásá-
nak, ellenálló erejének és ő
gének ő növelése, igényes technoló-
gia megválasztásávaL Kizárólag jó, vagy
közepes talajgenetikai adottságú, 1%-nál
nagyobb humusztartalmú területeket je-
löljünk ki telepítésre. Délkeleti, magasfekvé-
ű "lefolyásos", ő táblát válasszunk.
ő napsugárzási és ő le-
gyenek. ő ha es{í után gyorsan fel-
szárad a terület. Tilos fagyzugos, nehezen
lebomló vegyszerrel kezelt, homokhordá-
sos, vízlemosásos táblákra ő telepí-
teni. A ő közé más biokultúrával
hasznosított sávot is tervezni kell. Az ő
ű ő vegyes telepítését kerül-
jük el. Betegségekkel (lisztharmattal, pero-
noszpárával stb.) átlagos mértéknél ő
zöttebb ű más kultúrával hasznosít-
sunk.
A jobb borvidékekre 3-4 ezer, a közepes
tájakra 5-6 ezer t6két kell ültetni hektáron-
ként, a fajta növekedési erély ét{}] függ6cn. A
sortávolság 2-3 méter, a ő 1,0-
1,2 métcr legyen. Akkor alkalmas a talaj
ő ő telepftésére, ha az ő ő években kul-
túrállapotba hoztuk ő növények
(kapások-kalászosok, somkóní, herefélék)
termclésével.
A talajba ő csapadékos id6szak
után, 80 cm-re ő forgatással kell bejut-
tatni az alaptrágyát Ezt ő vessünk
zöldtrágyát a talajélet, a talajszerkezet javí-
tása és felszínvédelme érdekében. Általá-
ban kora tavasszal telepítünk forgatástól
számítva minimálisan 3 hónap múlva. Ekkor
a sorok helyén dolgozzuk be a zöldtrágyát,
80% körüli kvarc tartalmú talajon, ne olt-
ványt, hanem kizárólag saját ű (gyö-
kérmcntes) ő telepítsünk. Egyéb te-
rületekre szárazság- és ű alanyú olt-
ványokat kell ültetni. A szaporítóanyagot
válogatás, eló'készítés, egy-két napi áztatás,
majd ellen6rzött agyagpépbe mártás után,
242
BIOGAZDA 2.
FONTOSABB Ő SZEMPONTOK
ő 2,0-3,0x1 ,O m 0,8-1 ,O m 0,5-0,6 m egy hajtás szélessége
Kordon 2,5-3,0x1,0-1,2 m 1,2-1,4 m 1,0-1,2 m 0,8 m
50-60 cm-re kiásott gödörbe ültetik. A gyö-
kérzet hossza minimálisan l 0-12 cm legyen.
A gödörbe ű 6-8 kg érett, ő
trágyát (v. komposztot) tenni és indokolt
esetben ő a gödör áztatására is
szükség lehet. A ő behelyezésekor két
ütemben betöltjük a földet, beiszapalást
majd felkupacolást végzünk.
N em javasolható az ő vassal, vala-
mint a hidrafúróval ő telepítés. Ilyen
ültetésnél ugyanis rövidebb gyökérzetet kell
hagyni, nem adhatunk istállótrágyát és a ta-
laj ő átdolgozása nem történik meg.
A ő nehezebben erednek, kezdeti fej-
ő kisebb. Árkosan se telepítsünk, mert
ez ideig kevés a szakmai tapasztalat ő a
ő Igen ő viszont a telepítés
a magas ű szaporítóanyaggaL Ezt azon-
ban csak ő szakemberrel ő
megbeszélés után kezdjük el.
Az ő évben nünden hajtást kössünk a
támrendszerhez. Pótlást végzünk és ő
befedjük a tó1cét. A második évben kétrü-
gyes csapból 1-2 feltisztított hajtást ne-
velünk. A felesleges alsó- és hónalj hajtáso-
kat eltávolítjuk. Érdemes az egyik ő
ő letakarni. A harmadik évben a két
ő ő nevelését ű formának
ő végezhetjük. Választhatunk a
metszési és müvelési módról készített ábra
válto_zataiból az ökológiai körülményekés a
fajta sajátosságainak ő A helyi
tapasztalatok alapján azonban egyéb ű
lési formákat is alkalmazhatunk.
Középmagas és magas tó'kéknél a törzset
és a kart ő egy év alatt alakítsuk ki.
A kordonkart évente 30 cm-rel hosszabbít-
suk. Közepes termól1elyekre a fej-, a Gu-
yot-, a ő ű és az alacsony
(60 cm-es törzs 2 karral) kordont ajánljuk
(fedéssel ill. biztosító ő A jó
termónelyen az ő ű és a magas-
kordon változatait javasoljuk. Egyes és ket-
ő függönyt ő ne alakítsunk, mert e
ű sok élettani és ökológiai
kérdés tisztázatlan. AMathiász Kutató Állo-
más bemutató ültetvényében az egyes füg-
göny javított változatával folytatnak ű
velést. A lámrendszer tetején ő egyetlen
vastag huzal alá a talajtól 80-100 cm-re vé-
kony segédhuzalt feszítenek ki. ő
téli fagy után ehhez kötik a biztosító szál-
ő és pátterhelést adnak.
A ő fordult ő ő metszésekor a
termékeny és ű fajtáknál 5-6, a ke-
vésbé. termékeny, közepes és ű fajták-
nál 6-l O rügye t kell négyzetméterenként
hagyni. A ő termól1ajtások 20-30
cm-nél közelebb ne legyenek egymáshoz.
Az 1,0-2,0 x 1,0 m-es térállású 5-10 OOO
db/ha ő ű ű homoki ültet-
ő nem igazán írunk. Ugyanis a ő
ló1cet mostohább ökológiai adottságú, koc-
kázatos területeken létesítik. Rendeltetésük
nem a ő termelés, nem a megkülön-
böztetett figyelmet ő ű A
terület hasznosítás t és egyéb ő kul-
túra híján a megélhetést szolgálják, ő
ban asztali, tömegborok ő Lej-
ő hegyoldalakon a rosszabb vízellátottság
miatt, kis terheléssei 5000 db/ha-nál több ő
két neveljünk.
A ű ő hogy a jól ne-
velt törzs és kar 50%-a szárazanyag, ő
10% szénhidrát. Jobb a ű az alacsony
ű és törzs nélküli formáknáL
ő ő

Mcser-féle magas kordon
Metszési- és mavelésmódok
(Bognár Károly után)
'l
Guyot ma ve lés
ő alakú
fejmOvelés
l ! ! ' • . •
(két törzs -két kar- biztosft6 csap)
Moser tfpusú kordon
(egy törzs -két kar)
A Moser trpusú ő alakító metszése
l '
ő
Javított Mcser-kordon
Egyes függöny
'•
a=ugarcsap nélkül b=váltómetszéssel c=váltónetszéssel,
ő nagyobb terítésével
243
244
Ha az alsó rügyek termékenyek, akkor
általában a ű ha kevésbé ter-
mékenyek (pl. Piros tramini), abban az eset-
ben az ő ű javasoljuk.
A telepítés sikerét ő azzal,
hogy a Biokultúra Egyesületben és a Kerté-
szeti és Élelmiszeripari Egyetemen is ő
sített BIOVIN-t adagolunk a komposzt ké-
szítésekor vagy az agyagos pépbe, esetleg
beiszapalás alkalmával (késóob pedig a fia-
tal növények öntözéséhez használt vízbe és
permetlébe). A készítményben a ő ő
köly igen értékes anyagai mikrobiológiai és
biokémiai folyamatok által a szaporítóanyag
átültetésekor vagy telepítése alkalmával, át-
segítik a növényt a kritikus ő Haté-
kony an segítik ő ő
ő
és tápanyaggazdálkodás
A hazai ökológiai ő ő tápanyag-
visszapótlási - ő irány-
elvei a ő foglalhatók össze.
• Nem használhatók szintetikus trágyázó
szerek (N, P20s).
• Korlátozottan, külön engedéllyel alkal-
mazhatók a bányatermék - ásványi trá-
gyák ő kálium-szulfát, mag-
nézium-szulfát stb.).
• Korlátozottan használhaták a nem szin-
tetikus trágyázó szerek, és alacsony old-
hatóságú talajkondicionáló anyagok. (A
korlátozott használat jelentése: csak a
termélés biztonságát szolgáló esetben és
mértékben alkalmazhatók). A ő ő
optimális ő és tápanyag-gazdál-
kodásának biztosítása érdekében a kö-
ő szempontokat, ill. ismereteket
kell figyelembe venni:
• a talaj típusa, tápanyagtartalma, táp-
anyag-szolgáltató képessége (alaptrá-
gyázás),
BIOGAZDA 2.
• az adott ő a terméssel évente le-
ő tápanyagmennyiség (fenntartó
trágyázás) és veszteségek,
• a tápanyag-visszapótláshoz felhasznált
trágyaféleségek, talajkondicionáló anya-
gok tápelemtartalma és tápelem-feltára-
dási ideje (kivitelezés ideje, módja).
Vigyázzunk, hogy az engedélyezett trá-
gyaféleségeket, ő N-hatóanyagot
ne adagoljuk túl. Hatására ugyanis buja
lombtömeg alakul ki, ő a rothadás és téli
fagy veszélye. A talaj ő ő
dik!
A talajokat telepítés ő alaptrágyá-
zásban kell részesíteni (készlettrágyázás).
Homoktalajok esetében az alaptrágyázás
célja egyrészt a tápanyag-visszapótlás bizto-
sítása olyan mértékben, hogy a ő
adottságokból adódó tápanyagveszteségek
és a ő tápanyaghatások ne követ-
kezzenek be. Fontos a talaj szerkezetének,
vízháztartásának, talajélet-intenzitásának
tartós javítása is.
Vályogtalajokon az alaptrágyázás célja
ő a tartós tápanyagszint-növelés és
egyenletes tápanyag-szolgáltatás. A jó puf-
ferkapacitás miatt a tápanyag-túlkínálat ve-
szélye itt lényegesen kisebb, de nem elha-
nyagolható. Alaptrágyázni csak konkrét ta-
lajvizsgálati eredményekre alapozva lehet.
A felhasználásra ő trágyák és talajjaví-
tó anyagok mennyiségének és milyenségé-
nek megválasztásával arra kell törekedni,
hogy a készlettrágyázás hatása minél
hosszabb ő terjedjen ki és minél
egyenletesebb tápelem-szolgáltatást bizto-
sítson.
A ő fordult ültetvényekben ún.
fenntartó trágyázást kell végezni. Egy átla-
gos kondíciójú, ő ő
ű ű ő ő l O Uha
termés megtermelése esetén a ő le-
ő tápanyagmennyiségeket kg-ban a kö-
ő foglaljuk össze.
A tcrületr61 csak a termés kerül el, a levél
és a zúzott venyige a talajba dolgozva, mint
ő ő
245
10 T/HA TERMÉS TÁPANYAGKIVITELE A TALAJBÓL
Termés 10,0 10-15
ő (venyige)
Szárazanyag 3-3,5 18-20
Levél 2,5-3,0 40-50
Összesen 15,5-16,5 68-85
nyers szervcsanyag a helyszínen marad. A
levél mineralizációja vizsgálataink szerint
egy éven belül, a jól felaprított venyig éé ma-
ximum két éven belül végbemegy.
A talajból így rendkívül kis mennyisé-
ű tápanyag kerül kivitelre, amit a ő ő
jok ő többségénél nem kell évenként
visszapótolni. A ű alatt álló talajok
ő tápanyagtartalma ugyanis bármi-
lyen csekély, ekkora ű felvehe-
ő tápelemmennyiséget mindig tartalmaz,
ill. képes szolgáltatni. A talaj tápanyagtar-
talmának ő (szükség esetén nö-
velése) érdekében azonban 2-3 évenként
tápanyagadagolásra van szükség, úgy,
hogy a kijuttatás utáni hatóanyag-veszte-
séggel is számol11i kell. Homoktalajon a N
20-50%-os, a P20s 50-60%-os, a K20
20-50%-os, a CaO 30-50%-os, a MgO 50-
60%-os, vályogtalajon pedig a N 20-30%-
os, a P20s 60-70%-os, a K20 50-70%-
os, a CaO 10-20%-os, a MgO 20-30%-
os a veszteség mértéke.
Ezek alapján 10 t/ha termés tápanyagki-
vitelének pótlásához 2 évenkénti kijuttatás-
sal 40-50 kg/ha N, 30-50 kg/ha PzOs, 80-
180 kg/ha K20, 30-40 kg/ha CaO, 5-6 kg/ha
MgO hatóanyag szükséges.
A tápanyagfelvétel ingadozásának, az
ő ő vegetatív túlsúly kialakulásának
elkerülése érdekében is törekedni kell a trá-
gyázás minél egyenletesebb és núnél
hosszabb ideig tartó hatásának elérésére.
1
5-8 20-30 5-10 0,5-1 ,O
6-8 25-30 35-40 6,5-7,0
6-8 40-50 100-120 12,0-15,0
17-24 85-110 140-170 19,0-23,0
Javasolt szervestrágyák, talajjav{tó
a11yagok.
Trágyaszerek: vegyes istállótrágya (l),
ő (2), ő (3), komposztáJt
szervesanyagok(4), ő ő (5), zöld-
trágya (6), venyige (7).
Talajjavltó ásványi auyagok: riolittufa
(8), bentonit (9), bazaltpor (l O), közet-mag-
nézium (ll), alginit (12), ő (13),
közet-kálium (14) (lásd táblázat).
A felsorolt anyagok átlagos összetételét
és tápanyagtartalmát a ő táblázat-
ban foglaljuk össze.
JAVASOLT TÁPANYAGPÓTLÓ
ÉS TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK
Homoktalaj 1, 2, 4, 7, 8, 12 2, 4 5, 7, 8, 12
Vályogtalaj 1, 2, 12, 13, 14 1, 3, 6, 7
Megjegyzés: Mg, FE, Mn, Zn hiány eselén a Biomit C
ásványi ő alkalmazása ő
Minden esetben E.U.F. (elektro ultrafilt-
rációs) vizsgálat ő meg a trágyázást. Az
alaptrágyákat és ásványi anyagokat egyenle-
tesen szétterítve, betárcsázás után talajfor-
gatáskor kell bedolgozni. A fenntartó trá-
gyázást ő ő végezzük. Ásó-
géppel, ekével, mélyen bedolgozva juttas-
suk a sorközökbe, mélylazítás után.
A venyi'gét, zöldtrágyát, 20-25 cm mély-
re, tavasszal tárcsázzuk be.
----- ---------
Megnevezés Nec[ves Szerves Humusz
seg anyag
% % %
Vegyes
istállótrágya 50-70 14-17 3,5-4,5
(friss)
Vegyes
istállótrágya 30-50 18-22 4,0-5,0
(érett)
Trágya 30-45 30-35 l ,0-14,
komposzt
ő 50-60 30-35 6,0-7,0
Sertés- 65-70 8-10 4,0-5,0
ő
ő 60-70 25-30
-
törköly
Zöldtrágya 70-80 15-25
-
Venyige 12-15 -
Alsinit 10 ? 12-15,0
ő 10 -
Bazaltpor 10 -
Bentonit 10-20
-
Riolittufa 17-20
ő trágyaszerek és talaüavító ásványi anyagok összetétele
Kötptt- pH Ca CO N
p o
KO MgO Zn
seg 3 2 5 2
KA KCI % % % % % p pm
60-70 6,7-7,2 3,0-5,0 0,4-0,7 0,2-0,5 0,5-0,8 0,4-0,6 5-20
60-70 7,0-7,2 3,0-4,0 0,4-0,5 0,2-0,3 0,.4-0,5 0,6-0,8 5-20
70-75 8,0-8,3 4,0-5,0 0,7-1,5 0,5-1,0 1,0-2,0 0,6-1,0 150-180
80-85 7,2-7,4 4,0-4,5 0,7-1,4 0,08-0,1 0,04-0,05 0,01 30
80-85 6,5-7,5 4,0-4,5 0,5-0,9 0,1-0,15 0,2-0,25 0,01-0,03 10-20
-
- 0,03 0,8-1,0 0,2-0,4 0,8-1,0 0,01 4-6
(Ca)
- -
3,5-4 0,6-0,7 0,1-0,15 0,.4-0,5 0,2-0,4 20-25
(Ca)
- - 0,5-0,6 0,6-0,8 0,2-0,25 0,5-0,7 0,08-0,1 15-20
(Ca)
90-110 7,2-7,8 10-50 0,2-0,3 0,2-0,3 0,3-0,4 1,0-1,2 10-12
? 7,5-8,0 20-25
-
0,2-0,25 1,5-1,8 10-12,0 ?
? 7,2-7,8 15-20 - 0,7-1,0 0,5-0,8 3,5-.4,5 ?
90-100 8,0-8,1 5-6 - 0,03-0,05 0,03-0,05 0,01 50-70
70-80 7,2-7,4 3,5-4,0
-
0,03-0,1 3,0-3,1 0,03 30-40
B Fe
p pm ppm
3-20 600-3000
3-20 600-3000
20-25 10-60
10-15
15-20 2-3000
2-5 25-30
15-20 2-300
10 1-200
nyom. nyom.
2000
Mn
p pm
50-150
50-150
200-220
80-100
100-150
2-5
100-150
30-40
1-2
5-7
40-50
N
""
a--
1:1:1
ö
Cl

o
»
!'l
ő ő
Talajápolás, zöldmunkák
A sor gyomtolaltftásút kézi kapálással vagy
i ő 300x 160x40 cm-e t enyé zterü le-
ű ültetvényben ő ellátott, gépi
kultivátorral végezhetjük. A ő gyomok
perzs lés. el is pusztíthatók. Ehhez a ő
e lbill enés el kikerülö, Jemen harangos
gépet hatósági engedéllyel át kell alakítani
ő palá t felszerelése, ő ő
lángmagasság, haladá i ebe. ég, nyomás-
érték tb. meghatározása fonto ).
A sorközheu csak részleges zö/dtrágyú-
zásjavasolhut6, mert az a zályos évek miatt
a szakmai tapasztalatok igen ő
Telepítés ő minden esetben ajánlatos be-
vetni a forgatott területet. A Icikelt növény-
zete!, közepes ő ű ő ta-
vas zal sekélyen be kell dolgozni, jó ökoló-
giai körülmények közölt fenntartható és
szük ég zerint hengereljük, mulcsozzuk.
ő ő e etéb n, az Alföldön augusz-
tusban vessük a ő és ápri li sig le-
rotációzzuk. Jó vfzgazdálkodású ő
247
Gépi sorkultlvátor
kon minden második sorba vessünk zöldtrá-
gyanövényt és az ismert módon gondozzuk.
Igen ő a ő ő a hazai, kevé vi-
zet fogyasztó ű ő álló keverékek, a
herefélék, a rozs, a bükköny, valamint a mé-
lyen és sekélyen ő növénykeveré-
kek. Jó közte megoldás, ha erre a célra ki-
fejlesztett ún. osztott kultivútor használatá-
Sorperzselésre átalakítható munkagép
248
BIOGAZDA 2.
Osztott kultivátor és zöldtrágyavetés kapcsolasa
val a sortá-vol ság -ánál nem széle ebb
zöldtrágya ávot tartunk fenn. A sorok mel-
letti tcrül eteket a gerendely két zélén elhe-
lyezett pcciális kultivátortest ű
Hegy-völgy irányú telcpftésnél és laza
tcrülelen javasoljuk a szalmával ő lal aj-
takará t. Tapasztalatok zcrint az ő zi-téli ter-
mészet gyomflóra is hasznos. Ezért aug u z-
tus után és tavasszal e gyomflóra pu ztulá. a
ő nem indokolt gyomeltá olftó munkát
Ásógép
végezni. {gy k lelteth ő a tava zal ő
gyomok f !szaporodása. Azokban a orok-
ban melyekben nincs zöldt rágya, ő
ban kultivátorral, indokolt e: tb n pedig tár-
c á al, e etlcg rot ációs kapával végezzünk
ekély ű . t a t ny ő n. Lazft-
Osztott sorkultivátor
ő ő
249
Sorperzsel és és osztott kult ivátor egy menetben
unk mélyen 2-3 évenként. Az istáll ótrágyát
á ógéppel lehel szakszen1cn bedolgozni .
En rgiatakarékos a ű ba egy
ő két munkagépct zerclünk é két
ű végzünk egy menetben. A gyom-
perz elést az o ztott kult ivátor ha ználatá-
val, az utolsó sorkultivátorozá t a zöldtrá-
gyanövény vetésével kapcsolhatj uk össze.
A ő zöldmrmkáiuak reudeltetése a
szak ű ő és a k keny lombfal
bizto ítá a. Alap zabály, hogy a f Ic lege
növényi ré zek t ő akkor távoHtsuk
el, amikor még ő ledörzsöl-
hetök ( 15 cm körüli ek). Az alsó haj tásokat
é a törLsön növök t még a fiatal ő neve-
lé ő zakában ő törjük ki. Ami kor a
ő ő ő a fürtk zdemények láthatók,
akkor a m ő haj tá okat ritk(tsuk (haj tá -
válogatá al) . A virágzás ut án 2-3 hétt l a
hosszú hajtásokat vi zac ípjük olymódon,
hogy 2-3 für t é 13- 14 levél maradjon. Fo-
lyóméterenként 15-nél több haj tá t ne hagy-
j unk, mert a nap ugárLás ő hatása
nem érvénye ül és ő a rothadá veszélye.
A ő zöldmuoka (erre által ában
kétszer van szükség) a hajtásigazítá és a kö-
tözés. Kerülni kell a nehezen lebomló kötö-
ő használatát ! A nagyobb hónalj-
hajtások vi zac í pé ét i el kell végezni. Jú-
li u második felében c onkázzák a ő ő
amikor a hajtások a ő huzalokat ő
ték. A csonkázá. és talajmunka is elvégezhe-
ő egy menetben. Z endül é idején a fürtzó-
nában hónaljazást és levélritkítá t kell vé-
gezni a term é egész éges, j obb mi ő n
ő beérése érdekében.
Befejezésként megállapítható, hogy
ű muokával kül önl egcs ő ű
és ő ő 10-12 t/ha ő
faj táknál 12- 14 t/ha bi o ő ő j elenl eg j öve-
ő megtermelh ő
Növényvédelem
A ő az egyik legr gibb kultúrnövényünk,
amelyet rend zere en védeni kell ett é kell a
káros(tók ell en. Ez összefügghet azzal, hogy
hazánk a ő ő zempontj ából az
250
optimális klfmazóna határán van.
Összefügghet azzal is, hogy a ő nagyon
régóta monokultúrában (egymagában) ter-
mesztik. A kémiai növényvédelem egészen
sajátos, eddig nem ismert ökológiai viszo-
nyokat teremtett. Az elpusztított károsítók
helyébe más károsítók léptek, mert az öko-
lógiai rendszer nem ű el egyes részek ki e-
sését. Ezért is indokolt az ökológiai ő ő
termesztés bevezetése. A ő ő
technológiájának az ökológiai irányára tör-
ő ő a ll. ábrán mutatjuk be.
Az ökológiai ő ő során a ké-
miai eszközök használata ő korlátozott
(az ökológiai növényvédelemben engedé-
lyezett készítmények részletesen a Biogazda
könyvsorozat ő kötetében ismertetésre
kerültek a 232-233. oldalon). Az ökológiai
növényvédelem feltétele az, hogy az ültet-
vényben állandóan figyelemmel kísérjük a
károsítók (állatok, betegségek, gyomnövé-
nyek), valamint a hasznos ő
mennyiségét annak érdekében, hogy ő
és célirányosan tudjunk beavatkozni. A
sz{)ló'hen ő ö hasznos ő szervczetek
BIOGAZDA 2.
közül az ízeltlábú természetes ellenségek a
ő (lásd táblázat). Vala-
mennyi termesztési ű hatással van a
betegségek és a ő állatok fellépésére.
Ezért a ő ő ökoszisztémáját (lásd ábra) a
termesztés és a növényvédelem összefüggé-
sében lehet eredményesen elemezni.
Az ökológiai ő ő ő a
biológiai, biotechnikai és csak harmadsor-
balt a kémiai védekezésell alapul.
Az agrobaktériumos golyvásadás ellen
jelenleg kémiai úton nem tudunk védekezni,
ezért nagy ő van annak a felisme-
résnek, hogy az Agrobacterium tumefaci-
ensszel szemben az arnuri ű (Vitis
amurensis) ő ő rezisztensek.
A ő ő vírusbetegségek nagy részét a
fonálférgek terjesztik. A vírusvektorok ellen
ő helyett a fonálféregnek el-
lenálló Boerner alanyhibriddel védekez-
hetünk.
Gombás betegségek. A ő ő növényvé-
delme területén a ő és legered-
ményesebb biológiai védekezés a peronosz-
pórával, lisztharmattal, szürkerothadással
o
l
s
ó
z
g
ő
l
a
ő
t
e
r
m
e
s
z
t
ő ő 251
A Ő Ő Ő Ő ÁLLATAl ÉS EZEK ELLENSÉGEl
Ragadozó atka + (+)
Pókok (+)
Százlábúak
ő legyek +
Ragadozó poloska +
Holyvák
Katicabogarak +
ő fürkész légy
szemben ő mértékben ellenálló
ő ő nemesítése. Ezek termesztése
esetén mégjárványos évben is, kén és réz se-
gítségéve! eredményesen védekezhetünk.
A ő ő gombás betegségei elleni bioló-
giai védekezés külön területét képviselik a
természetes ásványi és növényi anyagok és
azok kivonatainak a használata. A Bio-S
(növényi kivonatok, kén, mész) és Algifert
jó hatású volt a peronoszpóra ellen és elvi-
ő mértékben gátolta a lisztharmat, ő
ő és Botrytis gombákat. Bentonit, al-
gakivonatok, lecitin, fokhagyma, zsurló stb.
hatását is vizsgálták az ő ő említett
ő ellen, ő a tapasz-
talatok.
A szürkerothadás (Botrytis cinerea) ellen
Trichaderma fajokkal történtek eredményes
kísérletek.
ő a kárteválc elleni biológiai vé-
dekezés ő módon lehetséges (a
hasznos ő betelepítésével, fenntar-
tásával és felderítésével stb.).
A ő ő lárvák ellen Bacillus thu-
ringiensis baktériumkészítménnyekkel is
védekezhetünk. Ezek a lepkék Járvájára sze-
lektíven hatnak.
A ő ő rajzásának megfigyelé-
sére évek óta jó eredménnyel használják a
szexferomonokat. Ezek légtérlerítési mód-
szerrel való használatával eredményesen le-
het védekezni a nyerges ő ő ellen. A
konfúziós módszer esetén a feromonampul-
+
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ + +
Jáknak az ültetvényben ő ő el-
helyezésével olyan ő keletke-
zik, amely a ő ő ő természe-
tes illatnyomait lefedi. A hím nem tudja a
ő megtalálni. A ő generáció
ő elmarad. A feromon csak a nyerges
ő ő ellen hatékony, a keresztes ő ő
moly ellen még nincs ő készítmény.
A ő ő elleni védekezésben a fürkész-
darazsak (Trichogramma) is segíthetnek,
melyek tömegtenyésztése megoldottnak lát-
szik.
A biológiai növényvédelem fontos része
a ő alkalmazástechnika. A ő ő
moly ellen csökkentett ű (csak a fürt-
zónára irányított) permetezéssel a költségek
is csökkennek és a környezet terhelése is.
Atkák ellelli védekezés. A ő ő
tésben a ragadozóatka (Typhlodromus pyri)
a takácsatka elleni biológiai védekezésben
nagy szerepet játszik. Ez a hasznos ő
nem kizárólag az atkákra mint táplálékfor-
rásra van utalva, hanem például ő
rökkel, virágporral is tud táplálkozni. A ra-
gadozóatka egész ő alatt a ő ő ő
kén marad és rnint ő ragadozó azonnal
megtámadja az ő károsító atkát, amely
belép. Ez a biológiai védekezési módszer
akkor ű ha ő a ragadozók
száma. Általában ő levelenként egy-
két ragadozóatka ahhoz, hogy ne legyen at-
kakárosítás. Abban az esetben, ha a ő ő
nincs ragadozóatka, ő módszerek-
252
kel be lehet telepíteni: télen a ragadozóatká-
kat tartalmazó ő tó'kerészeket át lehet
vinni azokba az üitetvényekbe, ahonnét
azok hiányoznak. Tavasszal az áttelepítés!
törzshajtásokkal, nyáron a ragadozóatkákat
tartalmazó levelekkellehet megoldani.
A ragadozóatkákon kívül a ő más
hasznos ő is található. Ezeket védeni
kell és mindent meg kell tenni felszaporodá-
suk érdekében.
A legfontosabb a nem ű területek
létrehozása ugarterületek és fás szigetek és
az, hogy ezek a ő ő kapcso-
lódjanak. A ő ő a fajgaz-
dag talajtakarások is hasznosak a természe-
tes ellenségeknek, mert ezek itt megtalálják
a számukra ő táplálékot.
Védekezés a gyomnövények ellen. Az al-
lelopátiának (a növények kémiai egymásra-
hatásának) a ő ő gyomjainak visszaszorí-
,tásában szerepe lehet. Akár úgy, hogy a nö-
vényi maradványok elpusztítják a gyomo-
kat, akár úgy, hogy allelopátiával rendelke-
ő gyomnövények például pirók ujjasmu-
har (Digitaria Sanquinalis) közvetlenül ki-
fejtik gyomirtó hatásukat.
A termés betakarítása
Sziireteléshez használt eszközök, a ő ő
dolgozó és a pince ő A borok ke-
veredésének elkerülése érdekében indokolt
elkülönített feldolgozó vonalat és pinceágat
kijelölni a biobor készítés részére. Földes
pincékben a talaj ő ű szü-
ret ő kicserélni. Ezáltal eltávolítjuk az el-
csurgások ntiatt ő réteget. Az eszkö-
zöket használatba vétel ő tisztítsuk meg.
A mechanikai eljárásokon kívül hideg- és
forróvizes áztatás, mosás, öblítés, vagy ő
zölés ajánlható. Tiltott a kémiai tisztítóanya-
gok alkalmazása. A kiszáradás után hordóin-
kat azbesztmentes kénlappal, a pincét dara-
bos kén elégetésével ő A must
lefejtése ő a kénezett hordó t ki kell mosni
és öblíteni.
A bioitalok készítésének minden fázisá-
ban ő a tisztaság, a higiénia fon-
tossága. Használat és üzemelés után ugyan-
BIOGAZDA 2.
olyan gondot fordítsunk az eszközök mosá-
sára, üzemrészek tisztítására, mint újabb
használatbavétel és ű kezdés ő
Sziiretifeladatok. A betakarítás ő
ját próbaszüreti mérések alapján a fajta
érésideje és egészségi állapota, a cukortarta-
lom valamint a sav-cukor arány alapján ha-
tározzuk meg.
Száraz, meleg évjáratban gyorsan csök-
ken a savtartalom. Abban az esetben, ha a
must lágy (savtartalma 8-10 g/l mennyiség-
nél kisebb), ű ő fajták-
ból, vagy ő ű ő ő kisebb
mennyiségben (20-40%-ban) a lágy nmstot
adó terméshez szüretelni és a kétféle mustot
erjedés ő összekeverni. A bctakarítást a
ű ő napszakban végezzük. Gyors
feldolgozással, viszonylag hideg must kerül
így az erjesztó'be. Csökken az oxidáció, a
túlmelegedés és a hibás erjedés veszélye. A
ő ő ne kénezzük. Fa-, rozsdamentes fém-,
vagy legalább 5 éve beavatott, élelmiszer-
ipari tisztaságú ű edénybe szüre-
teljünk, kézzel, a beteg- és másodtermést ki-
válogatva. A gépi termést roncsoló szüret
alkalmazása nem ajánlott.
ő az, ha helyben·történik a zúzás-
bogyázás és kíméletes a préselés, mobil fel-
dolgozó gépekkeL A szállítás alkalmával
ugyanis nagy a termés törése. Rakodáskor
nem lehet a ő ő taposni. Szállításra a vas-
felvétel és a ő megakadályozása
céljából rozsdamentes, saválló festékkel ke-
zelt fém-, fa-, esetleg fóliával bélelt egyéb
eszközök használhatók. ő ha a szüre-
ti tartály zárt és C02 vagy N2 ő alatt
szállítjuk a termést. Fontos feladat az, hogy
a ő eszközöket naponta tisztítsuk
meg vízzel. A szállítási ő ne haladja meg a
2 órát. ő idó'ben takarni kell a szállít-
mány!.
ő ő Haladéktalanul, kímé-
letesen, mérsékelt préseléssel végezzük el a
feldolgozást. A bogyózást nem lehet ő
ni. Ügyelni kell arra, hogy a feldolgozás al-
kalmával se kerüljön ő anyag, vagy
fém a termésbe (fa vagy korracél gépeket
használjunk).
IV. A biodinamikus gazdálkodás
gyakorlata
Termesztési fogások,
összefüggések
Aki elhatározta, esetleg azért, mert kézi-
könyvünk ő kötetében olvasott róla, hogy
biodinamikus módszerrel fog ezután gazdál-
kodni, sok gyakorlati kérdéssel találja szem-
ben magát. Nagyon is jól teszi, ha régóta
ű ő gazdaságban, szakmai ő
ű gazdánál tesz látogatást. Emellett ol-
vassa el a ő tanácsokat.
Tárgyalandó témáink:
• a ő preparátumok készítése és
felhasználása;
• ennek a munkának a kapcsolata az állat-
tartással;
• a trágya és hulladék oltásának gyakorlati
fogásai;
• a tájalakításs ezen belül a gazdaság szer-
vezetének biodinamikus szempontjai;
• a vetésforgó összeállításának biodinami-
kus szempontjai;
• néhány szó a Vetési Naptárról;
• a és a növény-
védelem néhány biodinamikus módszere.
A ő
preparátumokról
ű a dolgokat azt is mondhatjuk:
biodinamikus gazdálkodás ű jó
biológiai ő +preparátumok.
A preparátumok beszerezhetó'k a Biokul-
túra Egyesület Biodinamikus Irodája szak-
osztályán vagy ő biodinamikus kerté-
ő akik azokat készítik, esetleg kül-
ő A készílés folyamata egy-másfél
évig tart, ezért ha nagyobb ő van
szó, jó ő kell kérni. Nagyobb területekre
ajánlatos lesz a preparátumokat helyben el-
készíteni.
A preparátumkéazítéahez azükaégea
szarvak
csap
tehénszarv
tülök csap
bikaszarv
254 BIOGAZDA 2
------------------
ő berendezés a ő preparátumokhoz
Jelmagyarázat:
1. ő ű ő edény a déli oldalon
2. Üst a víz melegítésére ő és
tavasszal
3. ő ereszre akasztott
ő r..,.--... ------+-'""--..... ----.-.1
4. Dézsák az erjesztett növényi /
leveknek /
5. Földbe süllyesztett dézsa/
a trágyakovásznak /
/
Amint azt az ő kptetben leírtuk, Ru-
dolf Steiner 1924-ben hat komposztáló és
két ő preparátum használatára
adott tanácsokat. A legtöbb preparátum álla-
ti burokban készül.
A ő humusz-preparátum-
ból Uele: 500) van a legnagyobb mennyiség-
re szükség. Ezért a gazdák ennek házi elké-
szítésére térnek rá ő A szükséges
szarvakat, azaz a tehén szarvának liilök ré-
szét (szaru burkolatát) vágóhídról kell be-
szereznünk (lásd az ábrát). A felhasznált
szarvasmarha ürülék ő ő ő
késóbb olvashatnak. Mindenképpen jól meg-
formált lepény a ő
A zöld növények permetezésére a kvarc-
liszt preparátumot használjuk Uele 501).
Hegyikristály hazánkban nem található, de
például a Duna sok fehér kavicsot hoz, ő
készíthetünk kvarclisztet. A kavicsok kala-
pácsütésre könnyen törnek, a törmeléket
azután átszitáljuk. A kapott lisztet vízzel
péppé keverjük, s úgy töltjük megint a te-
hénszarv tülkébe (lásd az els{) kötetben). Az
érlelés a téli földbe ásva (500-asnál), illetve
a nyári ő földbe ásva (501-esnél)
történik.
A ő preparátumokat használat
ő ki kell kevemi, hogy a preparátum a
benne koncentrálódoH finom sugárzó hatást
a víznek átadhassa.
A kikeveréshez gondoskodnunk kell:
• egy l 00-200 l-es hordóról, mclynek fels{)
lapját kiütjük,
• egy 2-3 m-es rúdról, melyet mozgéko-
nyan felfüggesztve a keverést könnyen
végezzük, végére . ő ű ő
iletünk,
• állott ő s hozzá néhány liter for-
ró vízr{)!, mellyel a vizet felmelegítjük
(lásd az ábrát).
A keverés l óra hosszat tart, ezalatt vál-
takozó irányban minél mélyebb örvényt ho-
zunk létre a folyadékban. Az óra leteltével
T errnesztési fogások, összefüggések
Porlasztófej
l O percig pihenni hagyjuk a preparátumtól
átsugárzott vizet, majd 3 órán belill ki is
permetezziik: kézzel, háti ő
vagy traktorral vontatott szántóföldi perme-
ő Ajánlatos a folyadékot ő is
ű egy zsákvászonnal bevont kosa-
rat merítve a hordóba. Az 500-ast durván, az
501-est finoman porlasztva szórjuk ki, 40-
60 l/ha mennyiségben. A szórófej szereléséf
ábra mutatja be.
A trágyao/tó, más néven komposztáló
preparáhunokról a kézikönyv ő köteté-
ben részletesen szóltunk. Itt csak annyit em-
lítünk meg, hogy ő ládában a tábla
szélére felrakott trágyaszarvashoz is kivi-
hetjük az oltóanyagot.
A komposztoló preparátumok elkészítési
módját Steiner eredeti ő szöve-
ő vagy a hazánkban is megindult tanfo-
lyamainkon lehet megtanulni. A Biokultúra
Egyesület biodinamikus szakosztálya olyan
ő részére rendez tanfolyamot,
akiknek már van tapasztalatuk a preparátu-
mok használata terén. Ezenkívül a Biodina-
mikus Alapftvány, Iválicsa ő Iván-
csa községben közös preparátumkészítési
napot rendez. Az ünnepnek is ő közös
munkához a ő elhozzák a szüksé-
ges gyógynövényeket, az Alapítvány a
szükséges állati ű burkolóanyagok-
ról gondoskodik. (Itt megjegyezzük, hogy
legnehezebben a szarvasbika húgyhólyag-
ja ő be, azt az Alapítvány minden
255
Preparátum hordozó láda
Jelmagyarázat:
1 -cickafark 4- tölgyfakéreg
2 - kamilla 5 - pitypang
3 -csalán 6 - macskagyökér
mennyiségben megveszi a ő vadá-
szoktól. )A szükséges ű
tésiideje:
április pitypangvirágzat,
május kamillavirágzat, macska-
gyökérvirág (a vizes ki-
!vonat azonnal elkészít-
---------
ő csalán, föld feletti
lrész, __
július-augusztus lcickavirág (és a növény-
1 védelemben használt
és télen
ű _______
tölgyfakéreg reszelék
A drogokat a ő szárítva, papír-
zsákba csomagolva hozzák magukkal.
Kapcsolat az állattartással
Az átállás kezdetén a trágya még legtöbb
gazdaságban hiányzik. Hogy a preparátum-
hatásban a földek mihamarább részesülje-
nek, trágyakovászt szaktak készíteni, ő
oltott friss ő talaj-
permetezés céljára.
A trágya ő minden esetben fon-
tos, de a preparátum készítéséhez különö-
sen. A trágya ő függ:
• az állat fajától (esetleg fajtájától),
• a tartásmódtól és
• a takarmányozástóL
256 BIOGAZDA 2
--------------
A biodinamikus gazdaságokban az átál-
lási ő alatt létre kell hozni nemcsak általá-
ban az állatságas tartás, de a rendszeres le-
geltetés feltételeit is. Az állatok egész alkati
állapota az érzékszervi ű ő és a
velük kiváltott idegi és élettani válaszoktól
függ. ő függ természetesen a trágya mi-
ő is. A sokfajú ő ízei, de a színek
látványa és az i liatok még a szénában is,, fel-
keltik az állat ő segítik anyag-
cseréjének mú'ködését. Ezért a biodinamikus
gazdák vetnek is gyógyszénának való keve-
rékeket Meg kell jegyeznünk, hogy hegyvi-
dékeink déli ő még több helyütt megta-
lálható szikár ő ő sokféle
gyógynövény él. Ezeket a gyepeket nem
szabad feltörni, hiszen a fajgazdaságot ak-
kor sem tudjuk létrehozni, ha az új vetést
esetleg ő az eróziótól, sa ű kikel.
ő ezeket a virágos gyepeket még a biodi-
namikus preparátumokkal se nagyon ke-
zeljük, próbálkozásainkban a humuszprepa-
rátum alkalmazása után a kényes, humusz-
ő gyógynövények ű
Az állatok kedvenc vadnövényeidit
Klapp a könyvében képeket is közöl, köztük
sok ún. gyomnövény van: pitypang, katáng,
bakszakáll, földitömjén, ű (Csabaíre) s
a tehenek kedvence: a lándzsás ű S ná-
lunk sokszor társul ezekhez a ű a
ű az ű (Ezt a magkeveréket
bizony meg kellene termelni, s a gazdasá-
goknak felkínálni!)
· Mivel gyógynövénytermesztéssei szinte
nünden biodinaulikus gazdaság foglalkozik,
legalábbis a gazdáikadók saját használatára,
és a kertészet nünden nagyobb üzemnek ré-
sze, megtermelhetik a Koepf-Petterson-
Schaumann által ajánlott keveréket, mely-
ben a többi között szerepel a ű a
borsmenta, a kömény, a turbolya, a borsika-
ű az izsóp, a kerti ruta, az istcnfa. (Utóbbi
. ő csak nagyon keveset adnak.)
A gyógyszénát, sok szárított csalánt, a
cserjesorok tavaszi nyesedékét együtt meg-
ő s ő a ő kapnak az állatok
az abrakhoz adagol va. Német adatok szcrint
ő az ő ő 10-20 g/számosál-
lat/nap ő és tehenenként a téli félév-
re nem több, nünt 2-4 kg. Tyúkok részérc 3
kg/100 tojó az ajánlat.
Az egyébként állategészségi célra aján-
lott, a venilles és a fiatal állatoknak szánt
lenmagot és sárgarépát már a szántóföldön
kell mcgtermcsztcni. Emellett a baromfiak,
malacok a preparált komposztból is szívcscn
fogyasztanak.
A legeló'k lecsapolásával is csínján
kell bánni. A tájnak szükséges része a ned-
ves rét, a vll,{elület. A sertések ő túr-
ható vastag gyökerekre, a ő rétek nö-
vényei re van szükség, ilyen például a fekete
ő
Tájalakítás
Legyen a biodinamikus gazdaság csak 1-2
ha vagy több száz hcktárnyi, a gazdaság egé-
széhe bizonyos elemeket tudatos munkával
be kívánunk építeni. A földterülethez egy
adott állatállomány tartozik, ezt cl is kell he-
lyezni, ő is biztosít va számára. A lege-
ő út vezet, szélén cserjesorral, esetleg er-
ő Szó volt a kertészetr61, s ideszá-
míthatjuk a ő ő és a gyümölcsöst is. Így
fog a gazdasághoz csatlakozni a ő
állatok sokfélesége, megoszolva a nekik
kedvez{) szárazabb vagy nedvesebb ő
lyeken, esetlega-természetes h(ján- ű
leg létrehozott vf:ifeliileteken. J\ nagy terülc-
ű szántóföldeken a megfelel{} forgó beveze-
tésével a termesztett növények alatt a ta-
laj ő is átalakul. Mindennek a kö-
zéppontjában ő ember, emberek csoport-
ja gazdálkodik (és nem "üzemeltet"!). Oko-
san kihasználja a kozmikus, klimatikus
adottságokat ő a domborzatban, a
ő és a talajban adottakat ő
Szólnunk kell a szántóföldi növények
sorrend ő a alakftásának bio-
dinamikus szempontjairóL
Átálláskor, ha csak egy mód van rá,
füvesherét tclcpítünk. Hogy ezt mekkora
területen tehetjük meg, az nlindig a gazda-
ság egyéb adottságaitól függ. J\ ű és a
pillangós takarmánynövények igen jól ki-
egészítik egymást, mintcgy "lélcgzésre"
késztetik s így javítják a földeket (lásd áb-
rát).
T errnesztési fogások, összefüggések
Az ő pillangós növények és a
ű agymás ő
A forgóha legalább 5 szakaszt ter-
vezzünk, de inkább többet. ő 3 év le-
gyen a váltógazdálkodásban tartott füveshe-
re. A több szakasz azért szükséges - biodi-
namikus felfogás szerint -, hogy a növé-
nyeket termést adó szerveik szerint tudjuk
váltogatni. Ugyanis a növények más-másfé-
le ő (nem ű tápanyagot) vonnak
el a talajtó l, hoznak le a kozmikus messzesé-
ő ha ő gyökeret, ha ő levélze-
tet, vagy ha termést vagy virágot fejleszte-
nek a termesztés során. A termesztett llÖ-
véllyek ilyell értelembell milld egyoldalli-
aki Az ember az évezredek során mindig
egy adott szervüket nemesítette.
A Maria Thull-féle Vetési Naptár a koz-
mikus hatásra ő talajbeli ritmikus
változásokat közli évente. Ezek a változások
kihatnak a talajra és a növényre. Ha egyéb
üzemgazdasági vagy ő esetleg mun-
kaszervezési akadályok nem állnak útban, a
naptár figyelembevételével egészségesebb
és ő termést lehet elérni.
Az átlagos ő üzemben,
még a kertészetekben is, aránylag sok árunö-
vényt kell beiktatnunk a forgó ba. Ilyen nun-
den gabonaféle, az olajos növények, a bab, a
tök, a paprika és paradicsom, ezenkívül az
összes gyümölcsfajok. Mégis igyekeznünk
kell, hogy ne csak ezek kövessék éveken át
egymást. Mivel a jól ő biodinamikus
gazdaságban a saját trágya megtermelése
fontos kívánalom, azért a vetésterületekllek
257

tetemes hállyadáll (ha Iliiles Ő gyep-
terület, akár 213 részé11) takarmálly terem.
A szemestermények sorát gyökér- és gu-
mósnövények, leveles zöldtakarmányok be-
iktatásával tudjuk lazítani.
A gyomszabályozás
biodinamikus módszerei
A gyomnövények, de a ő gombák
és rovarok is a kultúrtájhoz tartozó ő
nyek. Mindaddig nem tekintjük ő ellen-
ségnek, míg kordában tarthatók. A jó gazda
rég bevált módszereivel, mint a vetésváltás
helyes rendje, a jó ű utak, mezs-
gyék rendben tartása, ő kezelése,
ez el is ő Ha ma végignézünk hazánk
szántóföldjein, s épp a legjobb ő
ken, a gyomnak, köztük igen káros, ő
növényeknek hihetetlen tömcgét láthatjuk.
A gazdaságok ő ű nem tar-
tották be a ő fent leírt feltételeit.
Emellett az aratvacsépléskor, ellentétben a
ű való csépléssel, a gyommagvak a
szántóföldön maradnak. Ha tehát biogaz-
daságunkat rendbe akarjuk hozni, szükség
lehet két dinamikus módszer alkalmazásá-
ra is.
Ezek:
• ű a Vetési Naptár szerint,
• gyommag-hamvasztásos eljárás.
A Vetési Naptár a növények ő
irányítására ad utasítást a Hold járása sze-
rint. M. Thun sokéves kísérletei alapján azt
állítja, hogy ha a talajt ű eszközünk-
kel akkor nyitjuk meg, arnikor a Hold az
Oroszlán csillagképe ő jár (ezt havonta
megtcszi), akkor igen sok gyommagot kész-
tetünk csírázásra. Ha aztán akkor, nilkor a
Hold a Bak csillagképe ő van, s a kikeit
csíranövényeket egy azonos mélységben
végzett talajmunkával megsemmisítjük, ak-
kor ez a ű a többi gyonm1ag csírázási
kedvét több hétre visszaszorítja. (Iváncsai
próbálkozásunk során a Nyilasban álló
Holdnál is jó hatást tapasztaltunk kukoricá-
ban.)
258
Néhány marék ű gyommag-
ból hamukész{tményt csinálhatunk. A mag-
vak hamujának, vagy az abból készült oldat-
nak a kiszórásával szintén el lehet venni az
adott gyomnövény "életkedvét". Bár a
módszerhez nem kell sok gyommag, a na-
gyobb területek permetezéséhez szükséges
ő elkészítése némileg munka-
igényes. Az eljárással itthon is próbálkoz-
tunk már, de szabatos kísérletek még nem
történtek. Németországban F. Satt/er Tal-
hotjában négy év alatt az acatot is sikeriilt
{gy eltiintetni a táblákról.
A növényvédelem egyéb területén is
alkalmazhatók a dinamikus módszerek. Így
a ő rovarokból készült hamu, ha az
égetés a Vetési Naptárban jelölt napon törté-
nik, a peterakási kedvet veszi el, a rovar
ű a saját dögét", mondaná a régi
paraszt gazda.
A zsurlónövény ő arra a hatására
is R. Steiner mutatott rá ő hogy
hosszan ő sa ő a növények talaját
permetezve mindenféle gombát a talajszint-
ben lehet tartani, s így a növényzet nem ká-
rosodik. Nagyobb üzembenamezei zsurlót
nedves árokpartokon kaszálhatjuk, erre a
célra nem kell szálanként szedni. 40 g/l
mennyiségben l óráig kell ő A ő
5-10-szeresére hígítjuk a permetezéshez.
BIOGAZDA 2
Néhány termesztett növény
biodinamikus kezelése
A ő kezelése történhet a biodinami-
kus preparátumokkal a vetés ő egy nap-
pal. Kezelés után a magvakat, gumókat szét-
terítve szárítjuk. A kezelésre M. Künzle és
Lippert (idézi Sattler) szerint a ő
módon készítjük el az anyagokat:
• A macskagyökér (valeriána) kivonatból
l evó'kanálnyit teszünk 10 l meleg vízbe,
15 percnyi keverés után használható;
• a trágyakovászból (melyben minden oltó
preparátum benne van) keveréket ké-
szítünk:
• l rész preparátum,
• 4 rész ő
• 5 rész teljes tej, 5 perc keverés, 20-24
órát álljon;
• cickavirág,
• kamilla,
• tölgyfakéreg,
• csalán
• preparátumból 1-2 cm
3
langyos víz 3 li-
terjében 5 percnyi keverés után 20-24
órát áll.
BURGONYA Ő TERMESZTÉSE
Levélnapok
Virágnapok
Termésnapok talajmunka
as permetezés
délután
harmadik l
501-es per-
metezés
negyedik
501-es
Nagyüzemi tapasztalatok
A llÖVéllyek kezelése fajta szerillt külöll-
ő preparátummal ad eredméllyt:
• macskagyökérrel: kukorica, burgonya,
búza, cukorrépa, paradicsom, zeller;
• trágyakovásszal: facélia, napraforgó, ré-
pafélék, hagyma (ez tej nélkül);
• kamillapreparátummal: pillangósok, ke-
resztesvirágúak, olajlen, tulipán;
• cickavirág-preparáturnmal: árpa;
• tölgyfakéreg-preparátummal: zab, salá-
ta, burgonya, dália.
Vetés ő a talajt humuszpreparátum-
mal permetezziik. A gabonafélék esetleg
már ő a bokrosodás után is kaphatnak
kvarclisztpermetezést, a szárbaszökés ide-
jén, kalászhányás ő pedig mindenkép-
pen. A védjegyezéshez egyszeri kvarcliszt-
kezelés szükséges. A gyakorlatban, ha meg-
oldható, többször is permetezzük
A kukoricát még a csövek megjelenése
ő permetezzük kvarcliszttel. A burgonya
termesztése betegségekre való hajlama és a
bogárkártétel miatt biodinamikus módszer-
rel is gondot okoz. A gazdaságok igyekez-
nek saját ő ő Ilyenkor R.
Steiner ajánlása szerint a gumó ő rü-
gyeit szaporítják tovább.
Nagyüzemi
tapasztalatok
Termelésszervezés,
szaktanácsadás
A biodinamikus termesztési mód a nagyüze-
mi ő gyakorlatban eddig isme-
retlen volt, ezért ő lépésként az e célra
alakult szervezettel a Natur-Farm BT-vel
megszerveztük a szaktanácsadói szolgála-
tot. Hazai szaktanácsadó a Natur-Farm BT,
külföldi szaktanácsadó a tlémet Demeter
259
Szövetség és a Demeter Kutató Kör. Német
szakemberek több ízben jártak Magyaror-
szágon és ő vé tették a németországi to-
vábbképzésben és tapasztalatcserén való
részvételt. Nagyon fontos a szaktanácsadói
munka, mert tulajdonképpen már több is,
mint a ű értelemben vett "szak" -tanács-
adás. Ide tartozik a
• termelés szervezése,
• piackutatás, belföldi, külföldi ő
kialakítása, export,
• külkereskedelmi bonyolítás,
• kapcsolattartás belföldi, külföldi szerve-
zetekkel, kereskedelmi partnerekkel,
• ő kialakítása,
• ő védjegy megadásának meg-
szervezése,
• a gazdaságok preparátumokkal ő
ellátása, ő tevékenysé-
gének a kialakítása,
• szakmai továbbképzésen való részvétel
biztosítása,
• külföldi tanulmányutak szervezése.
Értékesítés, biztos piac
Az egyik legfontosabb tevékenység az érté-
kesítési ő a piac m(fgtalálása, meg-
tartása. Jelenleg sajnos a hazai ő piac
még nem számít komoly kereskedelmi té-
ő a nagyüzemekben ő bio-
termékek vonatkozásában. Legfontosabb
pedig a hazai egyenletes fel ő meg-
szervezése, mert exportértékesítés csak pia-
ci háttérre alapozható hosszú tá von.
ő üzemek kiválasztása
Az egyes üzemeket a "Demeter Irányelvek"
ő ő választottuk ki.
Fontos szempont volt az irányító szakembe-
rek ő a ű ő
kodási módszerek iránt. ő részesí-
tettük azokat az üzemeket, ahol korábban
már biogazdálkodást folytattak.
260
A termelés üzemen belüli
szervezése
Az üzemen belül ki kellett jelölni a biodina-
mikus egységet a hozzá tartozó állattartó te-
leppel és ő
Üzemméret. A biodinamikusan gazdál-
kodó egység legkedvezóbb méretének meg-
állapítása ő gazdálkodás-szakmai
szempontok figyelembevételével történt. A
ű vetésforgó kialakítása, az állatál-
lomány nagysága, ű szervestrá-
gyázás eleve meghatároznak bizonyos üzem-
nagyságot. Az üzem méretét, a táblák nagy-
ságát a piaci igény is befolyásolja. Külföldi
nagykereskedóK. szívesen vásárolnak egyön-
ű ő ű árut nagy mennyiségben, ka-
miontételben. Például l kamion ll}ennyisé-
ű 23 tonna árut akarok külföldre értékesí-
teni. Ez köles esetében 8-10 ha területet je-
lent, búzából 5-8 hektárt, hántolt naprafor-
góból 30-40 hektárt. Vetésforgóban gondol-
kodva az üzemméret 100 hektárban mérhe-
ő
Táblák kiválasztása.
• Egységes biotömbben, legalább 10 évre
ő gondolkodtunk. Az egyes táblákat
úgy választottuk (alakítottuk) ki, hogy a
bioterület ő egységet képez-
zen. Célunk nem a legjobb területek ki-
választása volt, hanem az, hogy egységes
területen lehessen gazdálkodni.
• Kerültük a monokultúrában ű táb-
lákat.
• Állattartó telep, ő szarvasmarha-
telep mindig tartozzon a biodinamikus
egységhez.
• Legyen közeli, természetes ő
• Fontos alapelvként leszögeztük-és eb-
ő nem engedtünk -, hogy a biodinami-
kus termesztésre kijelölt területek állan-
dóak, nem váltogathatják egymást.
• A bioterület ő távollegyen a ű
úttól, környezetet ő ipari létesít-
ő
• Elkészítettük az átállási tervet és a vetés-
forgóL
BIOGAZDA 2
ő ő üzemek, ter-
mesztett ő növények. Jelenleg négy me-
ő nagyüzemben gazdálkodnak
biodinamikusan. Az összes terület 3188 ha,
ő 1280 ha természetes ő 1908 ha
szántó, ő 920 ha ipari árunövény.
A négy ő háromban "Demeter"
ő ű termék ő egy üzem-
ben 304 ha-on "Biodyn" ő ű termé-
ket állítanak ő Termesztett növények: bú-
za, árpa, zab, rozs, köles, napraforgó, csicse-
riborsó, borsó, lucerna.
Biodinamikus
preparátumok készítése
Nagyrészt a felhasználó üzemekben állítha-
ták ő kivéve a gyógynövény-készítmé-
nyeket. A preparátumok készítése látszólag
kisüzeminek ű esetleg pepecselésnek
hat. A többéves nagyüzemi gyakorlat azon-
ban azt mutatja, hogy az üzemek kiválóan
végezték ezt a munkát is.
A biodinamikus preparátumok nem áruk.
Önköltséges alapon adhatók más üzemek-
nek is a Biokultúra Egyesület Biodinamikus
Irodáján keresztül a Natur-Farm BT nevén.
Ilyen módon kapott Iváncsa (20 ha), Galga-
kész (200 ha) preparátumot.
A humusz (500-as) és kvarcliszt (501-
es) preparátuu .. akat gödörbe ásott tehén-
szarvakban készítettük. Több mint l OOO db
tehénszarvat vásároltunk és készítettünk ő
erre a célra.
A kvarclisztet tavasszal, húsvét táján
töltjük a szarvakba és ássuk el 50-60 cm
mély gödrökbe. Nyár végén szedjük ki. A
kiürített szarvakat szeptemberben ássuk el
ismét tehénürülékkel megtöltve. A készít-
mények tárolása cserép vagy fa edényekben,
ű helyen történik.
Trágyakovász kész{tése. 2 db egyenként
15 cm hosszú, 60 cm széles, 50 cm mély ár-
kot folyamatosan megtöltöttünk friss, szal-
mamentes tehénürülékkeL 30 cm-enként fúrt
lyukakba tettünk a gyógynövényekból l cm
3
mennyiséget. Ezután l cm
3
macskagyökér-
kivonatot elkevertünk l liter vízben és ezzel
Megtöltött tehénszarvak
locsoltuk meg a gödör tartalmát A ű
tet 4 hetenként ismételtük. Nyáron 3-4 hó-
nap múlva a trágya komposzttá érett. Elve-
szítette a tehéntrágyára ő szagát,
friss földszagot árasztott. Az így elkészített
trágyát padlásorr szárítottuk és tároltuk.
Trágyaoltó gyógynövény-preparátumok
a ő
Cickafark 502 Achillea millefolium
Kamilla 503 Matricaria
charnomilla recutita
Csalán 504 Urtica dioica
Tölgyfakéreg 505 Quercus robur
---- ----
Pitypang 506 Taraxacum officinale
--
Macskagyökér 507 Valeriana officinalis
Trágyaszarvas kezelése gyógylloVelly-
kész{tméuyekkel. A trágyaszarvasokat 3 ha-
vonként kezeljük, az eló'bbiekben leírt
gyógynövény készítményekkel. Ezzel se-
gítjük ő az istállótrágya komposzttá érését.
A trágyaszarvasokban 2 m-enként 50 cm
mély lyukat fúrtunk, ezekbe a lyukakba he-
lyeztük a gyógynövény preparátumokat a
fent leírt sorrendnek ő majd
meglocsoltuk. 4-8 köbméter trágyához l cm
3
macskagyökér 507 oldatot és 2 cm
3
507-es
oldatot számítunk. A macskagyökér oldatot
5 liter vízzel készítjük. Munkánk során ivó-
víz-tisztaságú, kézmeleg vízzel dolgoztunk.
Preparátumok
nagyüzemekben
Szántóföldre, ő kétféle preparátu-
mot szórtunk ki. A humuszkészítményt
(500) tavasszal, a kvarcliszt (501) preparátu-
mot a ő késó'bbi ő a nö-
vényzetre, amíg a talajra rá lehet menni a nö-
vények károsítása nélkül. Az átállási ő
szakban az 500-as készítménnyel egy ő
ben trágyakovászt is permeteztünk a terület-
262
BIOGAZDA 2
Preparátum alókészítése a kípermetezésre
re. A készftmények ki szórását üzemenként
változóan helikopterrel , ill etve szántóföldi
ő végezték. Az üzemek a
ő csak a preparátumok Jász6-
rására használj ák, a helikopter ilyen meg-
fontolá ok alapján is mindinkább háttérbe
szorult. ·
867 ha biodinamikus teriilet permetezé-
séltek ő ű a ő
voltak. Terme ztett növények: napraforgó,
ő búza, tritikale, olaj tök, si lókukorica, lu-
cerna, ő
l ha terül etre 45 liter vizet, 4-4 g 501-e
preparátumot, 250 g trágyakovászt és l db
tehén zarv- tartalom humusz (500) pr pará-
turnot szórtunk lá . A trágyakovászt az 500-
a ké zftménnyel együtt kevertük é egy-
zerre zórtuk lá . Ezzel egy permetezé
munkáit megtakaritottuk. Egy i:eri keveré t
18 db, egyenként 200 literes bordóban állí-
tott uk ő hordónként 180 liter vizet hasz-
náltunk. Ez a permett érnennyi ség 72 ha egy-
szeri permetezésre volt ő
(72 x 45 = 3240, 18 x 180 = 3240). A ke-
verést 18 zemély végezte a Demeter ő
soknak ő egy irányba tölc ér
ő maj d ő irányba 60 per-
cen át. Ezután ű majd permetezé kö-
vetkezett. A 867 ha egy zeri permet zé ére
5 munkanap, 72 ű zaknap kellett.
2 nap 9 személy =
3 nap 18 személy =
18 ű
.5.9, ű zaknap
Tl. ű zaknap
Az összes terül et egy zeri permetezésé-
hez 12 keverésre volt zük ég, kétszeri per-
metezé éhez 24 keverésre 5 munkanap alatt.
A két p rm tezé ö sze költ ége (anyag
nélkül) 479 8 18 Ft volt. l ha két zeri perme-
tezése 553 Ft. A felha znált ké zítmények
anyagköltsége ( aját ő ú preparátu-
mok + vá árlás) 350 Ft/ha. l ha területre az
ö ze költ ég tehát 903 Ft. Idei búzaárra
(1993) átszámft va ez l 00 kg búzával egyen-
ű
Nagyüzemi tapasztalatok
263
Preparátumok kiszárása nagyüzemi táblán
ő ő
1992 ő zén zállítottuk ki Magyarországról
nyugati piacra az ő magyar "DEME-
TER" ű terméket, 23 tonna kölest.
Majd ezt követte még több hasonló mennyi-
ég(f köles, hántolt napraforgó-, és búzaszái-
Iítmány.
A biodinamiku mód zerrel termesztett
termékeknek kélféle ő lehet. Az
átállá i ő származó termények
"BIODYN" ő ftést kaphatnak. Átállá i
ő 2 év. Azokról a ő ahol
legalább 3 éve biodinamiku gazdálkorlá t
folytatnak, "DEMETER" védjegy(í termék
elismerése ő
A ő ő bizonylatot minden e et ben a
Demeter zövetség adja .. Mindig a kiszállf-
tott árut ő (tik, szállítá után, számlák é
egyéb zállítá i bizonylatok alapján. Deme-
ter ő ő lehet csak "Deme-
ter" védjegy(í árut értékesíteni, de nem auto-
matikusan: minden egyes szállítmány védje-
gyét külön kell kérni . K reskedelmi szem-
pontból is különbség van a két ő ű
termék között. A Demeter ű áruk
keresettebbek, magasabb árou értékesft-
ő
Ezzel kapcsolatban azonban el kell osz-
latni egy téve hiedelmet, mi zerint a bioter-
mékek Nyugaton korlátlanul eladhatók. Ez
nincs így. A nyugati piacon még ő
folyik a verseny a ő a tartós piacért.
ak ő kifogástalan és nem túl drá-
gán kínált termékek, különlege ségek adha-
tókel " korlátlanul". A termelés és értékesí-
té viszonyát ő Kerpely Kálmán
tudós ő ide vonatkozó megállapf-
tásával (1891) tudnám jellemezni: "Az ide-
alizmus ű helyet adva a létért ő
ő az üzl etembernek. "
Láng István akadémikus jelenlegi hely-
zetünket legutóbb a ő módon ele-
mezte: "Lejárt a tömegexport ideje, a speci-
fikumok ő következik, ezek például
a bio termékek."
264
A biodinamikusan termelt termékek mi-
ő a Demeter Szövetség végzi. Az el-
ő munkában a Közös Piac irányelvei
mindinkább ő lépnek.
Tárgyalások joly11ak a Biokultúra Egye-
sület és a Demeter Szövetség közölt a közös
ő ő ő ő és egy közös szer-
vezet megalakftásáról. EI kell érni, hogy a
Közös Piac ő összhangban a ma-
gyar áruk ő magyar szervezet,
a Biokultúra részt vegyen. Ennek érdekében
alakítottuk meg 1993-ban a Biokultúra ke-
retében ű ő Biodi11amikus Irodát.
Hozamok,
gazdaságosság
A ű ő mozgalma
Nyugat-Európában már eleve úgy indult,
hogy a ő való lemondással együtt
lemondtak a ő cserébe az
egészséges gazdálkodásért, és a kiváló mi-
ő ű termékekért
Gazdaságainkban a ű termés-
csökkenést kárpótolja a biztonságosabb ter-
mékértékesítés, valamint az ő maga-
sabb ár. A termésmellnyiség csökke11ése az
ő évekbell esete11ké11t tapasztalható, de
11em milldellllÖVéllyllél ű A ké-
só'bbiekben, amikor "beáll" az egyensúly,
érvényesül a vetésforgó, a szervestrágyázás,
a ű ű az ő egészséges
talaj és növény kölcsönhatása, a preparátu-
BIOGAZDA 2
mok gyógyító ereje, akkor már teljes bizton-
sággal lehet számítani jó közepes termésre.
Voltak növények, amelyek gyenge termést
adtak, jelenleg ezekkel nem foglalkozunk,
bár keresik ezeket a termékeket. Volt nö-
vény, pl. a csicseriborsó, amely gyengén
kezdett, de ebben az évben ( 1993) jó köze-
pes terméssel fizetett. Még ma is van, aki
kétségbe vonja: szabad-e, lehet-e nagyüze-
mekben biogazdálkodást folytatni? Egyér-
ű válaszunk: igen.
Következtetések
• Az ismertetett módszer és eredmények
alapján ű lehet biodinamiku-
san, jó eredménnyel gazdálkodni.
• A biodinamikus módszer a preparátu-
mok felhasználásával többletmunkát je-
lent, de ez nem ű és megtérül
a biztonságosabb és magasabb áron való
értékesítéssel.
• Nagyüzemekben is eredményesen lehet
biodinamikusan gazdálkodni.
• Az éveken át ű végzett ő
gazdálkodás eredményesen termel ű
trágyák és szintetikus vegyszerek nélkül.
• Az egészséges talaj, egészséges növény-
kapcsolat ő vé tette olyan egyensúlyi
állapot kialakulását, ahol a kórokozókat
és kártevó'ket, azok kiirtási szándéka nél-
kül, egy bizonyos gazdasági küszöb alatt
lehet tartani.
3 Ő NÖVÉNY TERMÉSÁTLAGÁNAK ALAKULÁSA
(Nemescsó, Jurisics ő 1988-1992).
56 4,20 66 3,0
1990
66 4,54
80 2,9 45 2,0
1991
97 5,23
58 3,2 65 2,6
1992
98 3,74 94 3,0 70 2,1
l
Nagyüzemi tapasztalatok
• A biotermékek értékesítési ő nem
korlátlan ugyan, de biztonságosabb, mint a
hagyományosan termelt terményeké. A
Demeter ő ű termékeknél fokozot-
tabban magas árat lehet elérni.
• Ez a gazdálkodási forma beleillik a jelen-
legi átalakulóban ő ő
Kevesebb ő anyag felhasználása, na-
gyobb tiszta jövedelem, kisebb forgóesz-
köz-szükséglet, kevesebb kölcsön, na-
gyobb pénzügyi biztonság.
265
E gazdálkodási móddal ő a vi·-
dék népességmegtartó-képessége, a vidék
fenntarthatósága.
Végezetül: A biodinamikus ő
dálkodás alaposabb felkészültséget, fla-
gyobb szaktudást, pontosabb, lelkiismere-
tes munkát követel és bizonyos szempont-
ból mást kell tudnunk, mint eddig.
Használjuk többet a saját fejünket, gaz-
dálkodjunk az eddiginél magasabb sz{flvo-
llalon!
V. Üzemgazdaság és értékesítés
Ökonómiai rendszer
kicsiben
A biogazdálkodás olyan tevékenység, amely
a felhasznált ő és anyagokból
(talaj, ő tenyészállat, gépek, anya-
gok stb.) az emberi munka segítségével
kiilönöse11 értékes termékeket állít ő A
rendszer mú'ködési elve
b
.
1
{termelési} kib , ,
evtte -. f
1
-. ocsatas
o yamat
Minden gazdálkodó arra törekszik, hogy
a kibocsátás értéke haladja meg a bevitel ér-
tékét, vagyis a termelés haszonnal (nyere-
séggel), ne pedig veszteséggel folyjék.
A kibocsátás teljes értékét termelési ér-
téklzek, a bevitel teljes értékét termelési
költség11ek nevezzük.
Ezek szerint
termelési
érték
Ágazatok
termelési
költség
nyereség
vagy J
veszteség
A biogazdaságban a termelés ő
ágazatokra terjedhet ki. Ilyen ágazat lehet a
kukorica- vagy a napraforgótermesztés, a
hagyma- vagy az almatermesztés, hasonló-
képpen a tehenészet vagy a sertéstartás. Va-
lamennyi ő beviteli és ki-
bocsátási adatai különckülön is nyilvántart-
hatók, függetlenül attól, hogy végtermékük
a gazdaságon kívül értékesített áru (pl. al-
ma), illetve a gazdaságon belül, másik ága-
zatban ő termék (pl. trágya, takar-
mány vagy alom).
ő lehet az egyes ágazatok egyenlege
is: az egyik esetleg nyereséggel, a másik
veszteséggel zárulhat. A gazdasági mérleg
az ágazátok egyesített ő ő
dik össze, ű összegzés révén.
Arra azonban ritkán nyílik ő
hogy a kapott végösszeget pontosan "rá-
osszuk", ki vetítsük az egyes ágazatokra. Bi-
zonyos ráfordítások - pl. a gépüzem -
ugyanis nehezen ő rá pontosan,
maradék nélkül a növénytermesztés vagy az
állattartás egyes folyamataira; meg kell elé-
gednünk a ő megosztássaL
Változó, állandó
és elszámolási költségek
Mint ismeretes, az összes termelési költség
ő a teljes hevitellel. Ezen belül a téte-
lek megoszlanak. Egyes ("beruházási")
költségek fejében évekig használható léte-
sítmények épülnek, gépek ő be,
vagyis beruházások ő Más
költségek csak átmenetileg szalgálják az
egyes ágazatok termelési érdekeit. Ennek
ő osztályozhatók a költségek ál-
laltdó (közvetett) és változó (közvetlen)
költségek csoportjába.
Ökonómiai rendszer kicsiben
267
Ágazatok felépltésének körforgása
[Termelési ő l
l Korlátozó ő l
Elemzés
és
értékelés
Gazdasági
és pénzügyi
hatékonyság
Tervezés
Ágazatok
megválasztása
Felszerelés
Gazdasági
és pénzügyi
adatok
A változó (más szóval: közvetlen) költ-
ségek hatástartama általában egy évnél nem
terjed tovább. ő
• csak akkor és addig merülnek fel, amikor
és ameddig termelünk, ha viszont nem
termelünk, fel sem merülnek;
• mértékük az ágazat ő függ;
• könnyen ő az ő ágazatra.
Az állandó és
változó költségek alakulása
Ft

TERMELÉS
Így pl. a munkaigényes zöldségfélék ű
veleteihez szükséges bérösszeg, a gyümölcs
vagy a ő ő tápanyagpótlásához szükséges
trágya, a betakarítógép mú'ködtetéséhez
szükséges hajtóanyag könnyen párhuzamba
állftható az ágazati méretekkel és az idó'beli
igénybevétellel.
Az állandó (más néven közvetett) költsé-
Kek hatástartama rendszerint egy ő
nél hosszabb. ő
• mértékük nem függ az ágazat ő
• nem változnak lényegesen az ágazaton
belüli átszervezése nyomán,
• nehezen terhelhetó'k egyetlen ágazatra,
sokkal inkább az egész gazdaság terhelé-
sében oszlanak meg.
Így pl. a traktor beszerzési költsége vajnil
hajosan osztható meg ű a szán-
tóföldi, a kertészeti termelés, vagy az állat-
tartásan belül az egyes ágazatok kiszolgálá-
sa között.
268
Más a helyzet az iizemelési költséggel:
az már párhuzamba állítható az egyes ágaza-
tok gépigényéveL Ennek ő a gép-
költségen belül is elválik az állandó és a
változó költség. Vonatkozik ez a célgépekre
is. Így pl. a burgonyakombájn a bur-
gonyaágazatban használatos. Am a beszer-
zésének költségét mégis közvetctt, összgaz-
dasági költségnek, az üzemelési költségét
pedig közvetlen, változó költségnek kell te-
kintenünk. A közvetett költség nem függ az
ágazat ő (a kombájn vételára nincs
közvetlen kapcsolatban a vctésterülettel!), a
betakarításhoz felhasznált üzemóra azonban
közvetlcnül a méretck szerint változik.
Ugyanez érvényes az állandó dolgozók
bérére - még az ágazathoz ő ő beosztá-
sok esetén is. Így pl. a baromfitelep gondo-
zójának a bérc állandó költség, nem válto-
zik a kibocsátott pecsenyecsirke vagy a tojás
darabszáma szerint.
Állandó költségnek számít afoldhaszllá-
lati dfj (földbérlet), lévén szintén független
az ágazattól. Hasonló oknál fogva tekintjük
állandó költségnek az eszközök értéklefrá-
sát, a javftási és karballtartási kiadásokat
'
valamint a közüzemi dfjakat. (Külön kczcl-
ő pl. a vízdíj akkor, ha valamely öntözött
ágazat ő fogyasztása ezt indokolt-
tá teszi; ilyenkor ezt a tételt a közvetlen költ-
ségek közé soroljuk.)
Elszámolási költségek ő a családi
gazdaságban ő számításba. Hozzájuk
sorolható a családi ő hérigénye, a
ő anyagfelhasználás (pl. az állattartásból
származó trágya felhasználása a tápanyag-
pótlásra), továbbá a családi fogyasztás, illet-
ve nagyüzemben az· üzemikonyha-szükség-
let stb.
Nevezik az elszámolási költséget elma-
radt haszon11ak, más szóval ámyékköltség-
nek is, aszerint hogy a belüli
ő miképpen vetik latba. Ertékét ál-
talában úgy veszik számba, hogy megvizs-
gálják: mcnnyi volna a családtag bérc ha
idegen gazdaságban végezne ugyanoiyan
munkát, illetve mcnnyi volna a forgalmi ér-
téke az üzemben termelt és felhasznált anya-
goknak (trágya, takarmány stb.). Ugyanígy
szokás a ő hozadékát mérlegelni.
BIOGAZDA 2.
Vegyük szemügyre a ő példát:
A gazdaság 40 OOO Ft-ot használhat fel
bcszcrzésrc. Két ő közül választhat:
a) ha a pénzért máshonnan trágyát vásárol,
akkor az adott esetben a terméstöbblet-
ő 60 OOO Ft többletjövedelemre szá-
núthat;
b) ha az összeget különlcgcs ő vásár-
lására fordítja, a tápanyag pótlása vi-
szont hiányos, akkor a várható többlet-
jövedelem csak 54 OOO Ft.
Mivel a ő az a) változat
mellett döntött, 60 OOO Ft többletbevételhez
jut, ugyanakkor elveszítette a másik ő
séget, vagyis azt, hogy 54 OOO Ft-os többlet-
bevételhez jusson. lgy az elmaradt haszon
6000 Ft. A befektetésnek tehát számos lehe-
ő nyílik; gondosan latoini kell, melyik
a ő Általában a ő ka-
matigényét a mindenkori bankkamat ará-
nyában ű számba venni és ehhez iga-
zítani a döntést. ·
ő
Külön figyelmct érdemel, hogy mekkora
ő tcrjed ki valamely ágazat kibo-
Az ő többnyire az ágazat
ő függ. Sokkal hosszabb lehet egy
gyümölcsösbcn, mint az egynyári zöldsé-
geknél; hasonlóképpen hosszabb, ha egy tc-
nyészállatról (tehén), mint ha egy haszonál-
latról (pl. pecsenyecsirke) van szó.
Az egyenleget többnyire gazdasági évre
vonatkoztatják. ő el kell készíteni az
indftó és a záró leltárt.
Példa:
-- ll
Szénakészlet 1993.01.1 O. 25 tonna-
1
1
(nyitó készlet) l
va'"''"' - -- j u l
Felhasználás on n;-·- -
-------- -----------
Szénakészlet 1993.09.30.
1
10 tonna
(záró készlet)

Ökonómiai rendszer kicsiben
Az állandó költségek
kezelése
Általában
' Az állandó költségek túlnyomó része egy
évnél hosszabb élettartamú befektetésekre
ő Ide tartozik a tartós (beruházási)
javak beszerzése. Ezek -pl. az épületek
vagy a gépek- árát a használati évek számá-
ra osztjuk szét.
A költség ilyen esetben több ő áll.
Ezek:
a) Értékicírási költség } 'Il d, k"l ,
b) Kamatteher a an °
0
tseg
c) Fenntartási költség } , , .. ,
d) (J zemköltség valtozo koltseg
Értékleírás
Az értékicírási költség a javak használati
ő oszlik meg. Legegyszerúbb
számítási módja:
új érték- selejtezé si érték = éves értékicírási
hasznos élettartam költség
Az új érték a számftás ő ér-
vényes vételárat, nem pedig a vásárláskor
kifizetett vételárat jelenti. A selejtezési érték
az az összeg, amelyért a szóbanforgó javak
(épület, gép stb.) a használati ő le-
jártakor áruba bocsáthatók. Ez lehet gépnél
"használtgép-érték", esetleg ócskavas-ér-
ték; épületnél bontási érték; állatok esetében
vágóérték stb. Így pl., ha a traktor vételára
l OOO OOO Ft, hasznos élettartama pedig még
10 év, akkor az éves értékleírás (feltéve,
hogy a traktor l O év használat után l 00 OOO
Ft-ért eladható)
900 OOO
10
= 90 OOO Ft
269
Az esetleges inflációt figyelembe véve,
az éves értéklefrás számításakor a folyó be-
szerzési árat annak arányában kell növelni.
Kamatteher
A tartós (beruházási) javak vásárlásakor
akár saját ő ő akár ő szerzik
be ó'ket- a vételár évi részösszegéhez hozzá
kell adni azt a kamatterhet, amelye,t kölcsön
fejében kell( ene) fizetni. A saját tó'kével tör-
ő beszerzéskor ugyanis a gazdaság el-
veszti azt a ő hogy pénzét más,
legalább a kamatnak ő hozadékkal
ő módon fektesse be.
Amikor nagyobb beruházási állomány
(épületek, gépek stb.) értékét kell számítás-
ba venni, általában az új érték 60%-át szo-
rozzák a mindenkori kamatlábbaL Ennek az
a magyarázata, hogy a beruházási javak élet-
tartamára szánútják a befektetett összeget.
Fenntartási költség
A fenntartási költségek a beruházási javak
ű használatát biztosítják. Ide
tartoznak ajavftások és karbantartások.
A gépjavítások közül azokat, amelyek a
gép· élettartamát ő növelik ő
vagy generáljavítás), nem ide, hanem az ér-
tékleíráshoz kell soroni.
A fenntartási költség átlagolásához gyak-
ran használatos az új érték bizonyos hányada.
Így pl. épületeknél az új érték 2-4%-át, gépek-
nél 10-15%-át veszik évi fenntartási költ-
ségként számba.
Üzemeltetési költségek
Az költségek a traktor vagy a
tehergépkocsi stb. ű szüksé-
gesek. Közéjük tartozik a hajtó- és ő
anyagok ára. Ezek a költségek a változó
költségek csoportjába kerülnek.
Például:
270
A traktor vételára 1 200 OOO Ft
--
Jelenlegi értéke 1 500 OOO Ft
Selejtezési értéke 200 OOO Ft
Hasznos 5 év
élettartama (még)
Kamatláb 22%
Évi üzemórák száma 2000
Hajtóanyagköltség 4 kg/h, 50 Ft/kg
ő 7 kg/120 h, 80 Ft/kg
Fenntartási költség az új érték 20 %-a
Ezek szerint:
éves költség = értékleírás + kamatteher +
üzemeltetési költség
A) értékleírás =
új érték - selejtérték
élettartam
l 500 OOO - 200 OOO
5
=260 OOO Ft
új érték + selejtérték
B) kamatteher=
2
x kamatláb =
650000
---x 22%= 71 500 Ft
2
C)
Üzemelteté- Mennyiség,
Ft
si költség kg
Hajtóanyag 800 0 400 OOO
ő 116 9 280
Fenntartás 300 OOO
709 280
Évi költség= A+ B+ C= 260 OOO+ 71 500
+709 280= l 040 780
A változó költségek kezelése
A változó költségek ráterhelhetó'k az egyes
ágazatokra. Általában úgy ő számí-
tásba, hogy a fajlagos árat a felhasznált ja-
vak mennyiségével szorozzuk.
BIOGAZDA 2.
Amikor a gazdaságban termelt anyagok
ő felhasználásáról van szó, azt az árat
vesszük figyelembe, amelyet vásárlás esetén
kellett volna fizetni értük.
Akár az állandó költségekhez, a változó
költségekhez is hozzá kell adni a kamatter-
het. Ha pl. l ha-nyi zöldségnövény tenyész-
ideje 5 hónap, s a termesztési ű
fordított összeg havonta 3000 Ft, akkor a
számítás mencte (22%-os kamatláb mellett):
3000 Ft 5
x- x 22% 137,5 Ft
2 12
Példa:
Számítsuk ki egy l ha vöröshagyma változó
költségeit.
Felhasználás Mennyiség Összeg, Ft
Mag 7 kg l 7 OOO
Trágya 20 t l 10 OOO
, Munkabér 1oooÓra --r--67 ooo
1-------- -··---r--------- -------·····---
Gépköltség _ 19 400
összesen:
Kamatteher 7 hónapra:
Összes változó költség:

Termelési érték
(összes kibocsátás)
103 400
i
6 635
110 035
A termelési érték a gazdaságban ő
összes érték, az egyes ágazatok termelési ér-
tékének együttes mennyisége.
Tételei:
• az értékesített áruk értéke,
• a saját ű a gazdaságban felhasz-
nált termékek értéke,
• a családi fogyasztásra került termékek
értéke,
• az ültetvények és az állatállomány gyara-
podásának értéke,
• a tárolt termékek értéke.
l
Ökonómiai rendszer kicsiben
Az a saját termék, amelyet más ágazat-
ban használnak fel, a kibocsátó ágazat ter-
melési értékének, a felhasználó ágazat költ-
ségének szánút. Ebben az esetben ismét el-
számolási ő van szó, a ő fel-
használás ugyanis elvonta azt a bevételt,
amelyet a termék eladásakor fizettek volna.
Példa:
l ha gaho11a termelési értéke
Szemtermés 6 Vha, 8500 FVt =51 OOO Ft
Szalmatermés 3 Vha, 1 OOO FVt =3 OOO Ft
Termelési érték =54 OOO Ft
--
Fedezet
Az eddigiek szerint:
- Termelési ék --összes költség =
' l ' l
= nyereseg veszteseg i
összes költség=
l állandó költ.,ég + változó kö/t,ég
vagyis a termelési érték és az összes költség
különbsége adja a nyereséget, illetve veszte-
ség et. Ezen az alapon két gazdaság gazdál-
kodása jól összehasonlítható. Nem alkalmas
azonban a számítás arra, hogy az állandó
költségek ágazato11kénti megoszlását m u-
tas sa be. Éppen ezért a tervezéshez egy
újabb fogalom, afedezet bevezetése válik
szükségessé. A fedezet számításakor a ter-
melési ő a közvetlen költsé-
get, vagyis
fedezet = termelési érték -
--változó ( közvet len) költség.
271
A hozam - költség fogalmak
kapcsolata
NYERESÉG
nyereség
i-- fedezet
teljes
termelési
érték
Az ágazatok fedezetének együttes értéke
adja a teljes gazdaság fedezetét
A) példa:
Ágazat
l
Fedezet 1 Terület, j Összes
l
Fl/ha
l ha l
fedezet, Ft
f---·
l
Búza 9 OOO
i 800 l
7 200 OOO
Kukorica l 11 500 l 900 10 350 OOO
Lucerna 4000 700 2 800 OOO
Vöröshagyma 50000 40 2 OOO OOO
Alma 60000 100 6 OOO OOO
Sz ő ő 25 OOO 150 3 750 OOO
--
Gazdaság 2 690 l 32 100 OOO
összesen
ll
272
A gazdaság tiszta hozamát (nyereségét)
úgy lehet kiszámítani, hogy a fedezetek
ő levonjuk az állandó költségek
összegét, azaz
Búza
Kukorica
Lucerna
Vöröshagyma
Alma
ő ő
Fedezet összesen
Állandó költség_ összesen
Nyereség
Fedezet
7 200 OOO
10 350 OOO
2 800 OOO
2 OOO OOO
6 OOO OOO
3 750 OOO
32 100 OOO
-20 800 OOO
ll 300 OOO
Az eredmény ilyen kimutatása azért ő
nyös, mert módot nyújt arra, hogy a gazda-
ő megvizsgálja: a termelési szerke-
zet milyen változtatásával volna ő a
nyereség. Tegyük fel, hogy vásárol 25 OOO
Ft-ért trágyát a hagyma alá. Ennek hatására
a termés hozadéka 65 OOO Ft-tal ő s így ter-