Dr David C.

Korten

lsBN 978-9ó3- 662-268-8

,llilI||||||ll[lil[[ll

Devto C. KoRTEN

Gyilkos yagyhumánus
gazdaság

Kairosz Kiadó r Budap est, 2009

TNql ulJ

l(AlRosZ

O David C. Korten O Kairosz Kiadó, 2009

TARTALoM

Hungarian translation

@

Békefi József

Minden.iog fcnntartva! Copyright O 2009 by The People-Centered Development Forum

Elsó alkalommal megjelentette: Berrett_Koehler publishers,Inc,, San Francisco, CA,

USA

ELÓSZó A MÁGYAR KIÁDÁSHoZ,.............................,.....,........9 li,LÓSZÓ AZ EREDETI KIÁDÁSHoZ,..,..,.....,.,....,,..............,....15

Am

eredeti

címe:
r

Agenda íor a New 'tüí'ealth to Real From Phantom

Economy
7ealth

LRESZ
ú1 cazoasÁcRA

VAN

sZüKsEG....................... .................,....23

Szaklektor: Dn. CsATH MÁGDÁ

Fordítorta: BÉrrrr

Józsrr

l, Fn;r,zrr

NÉzzüNr ror,rBrÉ e

roryóN,......,....,...................................25

Borítóterv: Rrse Hrlre
ISBN:

2.Fqrznr
A uer e.r,xrurstÁK
}É,s A

pÉNzcsINÁLÁs spoRTJÁ......,...35

3.Fqnznr
Á vÁLÓsÁGos ÁRUr plecÁNex lr.rtnNerívÁle,.....,,,..47

978-963-662_268-8 GyöRcy, je

A kiadásért felel BrDó a K,{rnosz Krr.oó iigyvezet Nyomdai elókészítés:

4,Fqxzxr
FnlszÍnrs nenrÁcsor,ÁsNÁr, rorn rBrr,
IL RÉSZ
......................, 57

Knopró

GÁson

ÁPÉ,NZVILÁG

FELSZÁMoLÁSA cÉr.]e..,,....

...............67

5.Ftlnznr
A pÉNzvILÁG rcezr

.............69

6.F4tztr
7.Frlxztr

74.Fqszxr Kar,ózor nÉcrxÉsMosT.......,,,....,.................,,.......,...........79 Oneue rr,Nöx tr;övrNoó rrszÉor
Á

NEMZETHEZ....
NÉp vtzrt, a

............,........,,,,,...,,,,,,,179

Á ra.NtovcezoacsÁc ueces
8.

Frlrzrr

Áu..........,......................,,87

15.

Falrzrr
Ha e vnznróx
<övptlr.............,..,......,.
189

A nrnooer,ur ronszex vÉct,....,.....,......,...,......,......,..........99
III.

RESZ
9.Fr;rztr
Mr rBr,r ez puIEREKNEK?.........,......,................,,,...,,...,,. 1l3
l0.

KóSZöNETNYILVÁNíTÁS A szERzÓRÓL

..............,........205

..................zo7

A VALÓDI JÓL-LET GAZDASÁG TEENDÓI....,,....,,..,.,...,...ll1

Frlnznr
Lí,Nyrces pnronITÁsoK,....,,....,,....,...,,.....,....,......,...,.......
r25

l1. Fa;Eznr

A rrnryr pIAc FELszÁBADírÁse,,....,,...,,..,,.,...,,.,...,,....... 139
12.

Fqxznr
A velóoI ;ó1-1ÉT GAzDAsÁGÁNAr pÉNzücyr
szorcÁrrurÁseI.....,.....,,.........,,,,...,,..,,.....,...,,,....,,...,.....,,...,l59

73,

Fxlxztr
Er,rr e varóor ;ór-rÉr cezoesÁcleN......,,....,....,.....,
171

RESZ VÁLToZTASSUK MEG AJöVóT!
IV.

....,....,...,....................,.....,..I77

ELÓSZO A MAGYAR KIADÁSHOZ

Epítsétekí|já gazdaságotokat saját érdekeitek alapján!

l998-ban jártam utoljára az onok gyonyortí fóvárosában, amikor egy llyilvános fórumon beszéltem egy korábbi konyvem, a ,rókés társaságok v iláguralma" témáiról. Abban az idoben Magyaror szág méga Szovjetunió gyarmati uralmából a világ leghatalmasabb gazdasági társaságainak uralma lrlá való átmenet korai szakaszát éke. Az el adásomban akkor két dolgot lrangs lyoztami 1. A globális kapitalista rendszer vadiramban rázle magáról minden feliigyeletet, és rettenetes árat kovetel a társadalomtól, mikozben dózsolése nyomort és instabilitást idéz el szerte a világon. Z.Yanolyan alternatív gazdaságimodell, amelynek semmi koze sincs sem a sztálini típus kommunizmus kozponti tervezéséhez, sem a
glob ál i s gaz dasági
,rz
t

árs as

ágok kapit

al

i

zmu s áho z.

Minél jobban megismertemazországukat, annál inkább láttam, hogy
alternatíva, amelyrol beszéltem, nagyon hasonlít a kis családi gazdaságok, kisiparosok és kiskeresked k magyar gazdaságához, amelyvalamikor oly fontos szerepet játszottnemzeti karakteri.ik és onazonosságuk kialakításában. Önok megtapas zta|tákpolitikusaik árulásának és országuk kisajátításának romboló kóvetkezményeit már jóval azelótt, hogy a pénzvilág

Ébleltlen spekulációjaákalel idézettpénziigyi osszeomlás bekovetkezett volna. A globális bankrendszer okozta globális pénzigyíválság felhívta a figyelmet arra, hogy az agazdasági rendszer, amely általános békét,demokráciát és jólétet ígértmindenkinek, végérvényesenleszerepelt. A magyarul most megjeleno ,,Gyilkos vagy humánus gazdaság" címti konyvemet 2008 végénírtam, kozvetleniil a pénziigyi válság kirobbanása után, amely megbénította a globális gazdaságot. Akkor George \ 7. Bush

dollárok százmilliárdjaitpumpálta aválságot eloidézo bankrendszerbe azza7 az indokkal, hogy visszaállítsa a bankok normális mtíkodését.Konyvem megírásával az volt a szándékom, hogy felhívjam a figyelmet a mélyebb
okokra, els sorban arra, hogy
egészséges a

sához. Ennek ellenére a kormánykorok részéróI egy ilyen lépéslehetosége

pénzi,igyi osszeomlás nem egy

Az elnoki hatalomnak George tr Bush kezéb I Barack Hussein Obamáéba való átkeri.ilése folytán az USA is változáson ment keresztiil: a torténelem vitathatatlanul legtehetségtelenebb elnokét a legtehetségesebb váltotta fel, és egy olyan kormány helyett, amely bebizonyította a saját korm ányzóképtelenségét, egy, a kormányzóképességet bizonyítani
akaró kormány kezdte meg mtíkodését. hatalmas javulás, de mindEz eddig elégtelennek bizonyult: ugyanis, eddig mégaz Obama-kormány válaszát a pénzviIáe t lkapásaira, nemigen lehetett megkiilonboztetni a
Bush-kormány válságkezelését l. Az USA politikai rendszere továbbra is a pénzvilág érdekeit szolgáIja, amely mindenáron meg akarja védeni hatalmi

tását, mégpedig rij értékek és feltételek alapján. A lehetséges válto zarck megtárgyalása azonban még éppen hogy elkezdodott az USA-ban. Ennek a megvita tásához kíván konyvem hozzájáruIní.

rendszerpillanatnyi megbicsaklása. Sokkal inkább annak a sok tiinetnek a kovetkezménye, amelyek agazdasági, társadalmi és kornyezeti szempontból egyaránt hibás gazdaságí rendszert jellemzik . Ezek a hibák a rendszer alaplait érintik, és sziikségessé teszik az egész rendszer átalakí-

- egyébként

eddig még csak szóba sem keriilt. Öromomre szolgál, hogy konyvem magyarul is megjelenik. Önok fiiggetlen lelkiilettí, élénkenintellektuális beállítottság emberek. Nagyon szeretik hazájukat, amely már megtapasztalta mind a kommunizmus, mind pedig a kapitalizmus t lkapásait, ezértkozvetleniil ismerik mindkét totális gazdasági modell hatalmas hibáit. Tradicionális ragaszkodásuk a termoíoldhoz rendkíviil fontos, mert az emberiség legnagyobb feladata vitatha-

tatlanul az,hogy megrijítsuk és visszaállítsuk bensoséges kapcsolatunkat a F ldiinkkel, amely megsztilt benniinket, és gondoskodik rólunk. Tapasztalatuk és nemzeti karakteriik jó alapot nyujt arra, hogy élen járhassanak egy olyan uj gazdasági modell kifcjlesztésében, amely reményt ad az emberiségnek a jovojét illetóen. Amint láthatják, a kapitalizmus egyáltalán nem váltotta be az igéreteit, hogy demokráciát és általános felvirágzást hoz. Ehelyett t lkapásai a keveseknek kedveznek, sokakat pedig a kétségbeesésbekergetnek. A kapitalizmus végso veszélyt jelent a gazdasáei stabilitásra, a társadalom szovetére és a

oket, nem riadnak vissza sem a hazugságtól, a csalástól, sem az er szakra való felbuj tástól, hogy megakad á Iy ozzák az egészségbiztosítási reformot, a klímaváltozás elleni hatékony fellépést,és mindenekel tt a pénzvilágintézményeinek és praktikáinak szabáIyozását és átalakítását, ami korlátozhatja

pozícióit, fiiggetleniil azoktól a s lyos kovetkezményektol, amelyekkel ez a nemzeteket, az emberi fajt és a Foldet s jtja. Semmi sem állítja meg

íoldi okoszisztémára egyaránt. Mindez a kapitalista rendszer lényegébol fakad. Sot, a sokszor hangoztatott kijelentéssel ellentétben, hogy a kapitalizmus és a demokrácíakéz a kézben halad, a kapitalizmus politikai korrupciót fial, és végso soron korlátozza a politikaiváIasztásainkat olyan politikusokra, akik a nagy tokés gazdasági társaságok érdekeit szolgálják. Mintegy harminc éven át osztonozte az Egyestilt Állam ok azt a társadalmi kísérletet otthon és kiilf ldon egyaránt, amely a neoliberalizmus, piaci fundamentalizmus és \ /ashingtoni Egyezmény néven is ismert
szélsoségeskapitalista gazdasági ideológiát és gyakorlatot kényszerítette a világra. Ez az ideológia azt áIlkja, hogy nincs kozosségi érdek, csak az pedig a legjobban a egyéni érdekek aggregációj alétezik, az egyéníérdekeket szabáIyozásmentes piacok fejezik ki. Ennek az ideológiának a megvalósítása

profitjukat és a jutalmaikat. A pénzvilág még a legkisebb szabályozási erofeszítéseknek is rendíthetetlentil ellenáll. A kormányon kíviil i v ezetó kózgazdászok kozi.il tobben kormányzati akciót koveteltek az olyan bankok feldarabolására, amelyek t l nagyok ahhoz, hogy cs dbe juthassan ak.Ez egyébként nyilvánvalóan
fontos lépéslenne egy felelos és számonkérheto bankrend szer létrehozá-

megkoveteli a piac szabáIy ozásának és nyilvános számonkérhetoségének megsziintetését,minden tulajdon áruba bocsátását és eladását a legtobbet ígéronek, és a jutalmak azok felé irányítását, akik a legagresszívebben akariák saját korlátozatlan, személyes kapzsis águkat kielégíten i.

10

11

Az eredmény olyan gazdaságirendszer lett, amelyet
mészetben ennek
a

a

sen!, az anYagi javak felhalmozása és a pazarló fogyasztás jellemez.

konyortelen ver-

hábor k, a hatalmas kiilkereskedelm
Ennek
a kísérletn ek az eredménye

fogyasztói adósság, a tonkrement ipari szektor, az értelmetlen ktilfoldi
i hiány, a pénzv íIág intézeteinek tobb

legkozelebbi megfelel je a rákbetegség, amely egy genetikai hiba folytán a saját korlátlan novekedéséértél, nem torodrr. "rokk"l a kovetkezményekkel, amelyeket mind ez a na1yobb test számárajelent, amelyt l végs soron az ó élete is fiigg. Ennek a s lyosan káros kísérletnek a megnyilvánulása az USA-ban a pénzigyi osszeomlás, a zsugorodó kozépo sztáIy, a dolgozó emberek stagnáló vagy éppen romló életszínvonala, az otthontalanság, a hedge fund menedzserek milliárd dolláros fizetési csomagjai , az égig emelked

A

rgy látszik, koziili,ink sokan elhatározták, hogy a kovetkezményekkel

mit

ter-

sem torodve kitartanak emellett. Meg fogunk váItozni, de legalább addig
ság" címtíkonyvem

másoknak kell az élen járniuk. Remélem, a ,,Gyilkos vagy humánus gazdahasznos tmutatást ad ehhez az ónókszámára is.

David C. Korten

billió dolláros kisegítése,és a természeti kornyezet gyorsuló pusztulása.

a kormányoknak vezetó sze repet kell Az is nyilvánvaló továbbá, hogy valamennyiiinknek tobb jut, .iátszaniuk. ha az eroforrásokat megosztjuk, és hogy a nagy vallási prófetákn akigaza volt: torodniink kell egymással, és gy kell cselekedniink, hogy koóen

igenis szabályozni kell, és ebben

A piacoknak megvan a ma8uk helye egy egészséges gazdaságban, de a piaci szélsoségekneknincs. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a piacokat

mutatkozik meg világosan a pénzvíIág érdekei által uralt politikai rendszerben is, amely csak a pénzvíIágszereplói személyes kapzsiságának tartozik számadással.

hogy ez nem helyes, de mi, amerikaiak, biiszkék vagyunk arra, hogy
leg

Azonban mindkét országhasonló gondokkal szembesiil, és azuj gazdaság létrehozása valószíntí leg m indkét ország számár aegyform án fontos. Öri.ilnék, haaztmondhatn ám: azEgyesiilt ÁttÁ"t elhatározta, hogy elindul a konyvbenvázolt j ton. Sajnos ez nem kcivetkezett be. A világ nem várhat azEgyestilt Államokra, hogy az annyirafontos vezet szerePet betoltse egy uj gazdasár modelljének létreh ozásában. Lehet,
a

tásának mélyebb okait. A magyarviszonyok sok tekintetben ki.ilonboznek.

másokra is tekintettel legyiink. A ,,Gyilkos va8y humánus gazdaság" cím konyvemet elsosorb an az USA olvasóinak írtam, akik szeretnék megvitatni gazdaságunk tévritra ju-

jelen-

uralkodó kapital ixagazdasági modellt feltaláltuk

és tokéletesíiettiik, és

1z

13

ELÓSZÓ

AZ EREDETI KIADÁSHOZ
azt koveto konszoli-

A pénzvilág osszeroppanása 2008-ban, valamint az

dációs er ófeszítések kudarca eleddig példátlan lehetoséget teremt bizonyos kérdésekországos szinttí megvitatására. Ezeket a kérdéseket,bár alapvetoen fontosak, mindeddig nem tették fel.

l. Tesznek-e bármi olyat apénzvilágíntézményei nemzet érdekében, a ami igazolná, hogy a nemzeti pénztárcamegnyílik, és pénzfolyama dollár milliárdokat záporoz rájuk,hogy megóvja oket saját mértéktelenségiik kovetkezményeitol
al
?

2. Lehetséges-e, hogy a teljes pénzvilágkonstrukciója minden valóság-

apot nélkti lo z o illuzíó r aépii l, u gyan akko

r vé gzete

s gazdasági, tár-

sadalmi és kornyezeti kóvetkezményekkel jár a tobbség számára? 3. Nincs-e valamilyen más mód arra, hogy a sziikséges és hasznos

pénziigyi szolgáltatásokat nagyobb hatékonysággal és kevesebb
koltségráfordítással biztosítsuk ? Nem akarom tovább csigázni a kedves olvasót, ezért azonnaIkozlom aváIaszt is a három kérdésre: (1) nem, (2) igen, (3) de igen. A legtobb nyilvános vita a pénziigyi krízisrol egymásra mutogatásban meri,ilt ki. t<i kovetett el torvénytelenséget? Ki volt felelos a biztonsági besorolások meghamisításáért, lényeges szabáIy ozások visszavonásáért ? Mely szabályozó szereplok aludtak el a kapcsolóknál, és miért? Sokan erosebb szabályokért és szorosabb ellenorzésért kiáltanak. Néhányan - nevezetesen Dean Baker (Plunder and Blunder), Kevin Phillips (Bad Monr) érCharles Morris (Tbe Trillion Dollar Meltdown) - boségesen dokumentálták a pénzvilágleghatalmasabb intézményeinek romlottságát. ,Lzt azonban eddig még nem hallottam, hogy bármelyik kommentátor - beleértve Bakert, Phillipset és Morrist - aztjavasolta volna, hogy a megoldás a pénzi.igyi krízisre a pénzvilág menesztése és az eddigiektol ktilanbozo értékekés intézményekalaplán egy t4 gazdasági rendszer felépítése legyen.
15

konyyemet, hogy megtorjem a csendet, és beszélgetést kezdeményezzekerrol a mindeddig nem említett lehetoségr l. A kónyvet kiilonosen azoknak ajánlom, akik mélyebben meg szeretnék érteni, miért mennek a dolgok oly rosszul mind gazdaságilag és társadalmilag, mind pedig a kornyezetvédelem szempontiáb I, és keresik az alkalmatlan intézmények ideiglenes foltozgatásán t lmeno, valódi megoldásokat. Kovetkezzék itt e konyv keletkezésének rovid és kissé szokatlan tcirAzért írom ezt
a

Street szívében.Nehezen tudtunk volna elképzelni kedvezobb helyet és id pontot egy olyan konyv indítására, amely a pénzviIág és a mammon

ténete.

2008 végénMichael Lerner rabbi megkért, hogy írjak egy cikket a Tikkun c. folyóiratba, két - mélyenszánto gondolatokkal teli - konyvet ismertetve, melyeket egy-egy befolyáso skózgazdász írt. A cikk a pénzi.igyi
osszeomlás kiteljesedése idején keletkezett Michael ritmutatásával, s végkovetkeztetésként felhívott gazdaságiintézményeink alapveto jratervezésére,

valamint az Obama elnok által meghirdetett uj gazdaság tennivalóihoz kívánt javaslatot tenni. Amint ezen dolgoztamMichaellel, aYES!két szerkesztoje, Sarah van Gelder és Doug Pibel azt javasolta, hogy írjak valamit számukra is, ami a Kongre sszus által elfogadott pénzsegéllyelfoglalkozna, de ezen ttíl folvázolná egy uj gazdaság kialakításának teendoit is. A Tikkun és a YES! cikkei egyaránt roviddel a 2008. novemberi elnokválasztás után jelentek meg. Ezekadták ennek a kónyvnek az alaplát, és írás kózben mindkét cikk anyagát szabadon felhas znáItam. Kiilonleges koszonettel tartozom ennek akét jovobe tekinto folyóiratnak mind a fclkérésért,mind a tanácsadásért, mert ezek nélkiil a konyv talán sohasem késziilt volna el.
Novembe rZ4-énkéso este Steve Piersanti, a Berrett-Koehler Publishers elnoke és kiadója, akivel korábbi legolvasottabb konyveimen is dolgoztam, ktildott nekem egy e-mailt, amelyben leírta, hogy olvasta a YES!-ben megjelent cikket, és annak mondandóját széIes korben el akarja terjeszteni,
esetleg egy rovid konyv formájában is.

kiált. oltárának végéért Ez az otlet felvillanyozta a Berrett-Koehler gárdáját, és k - velem egyi,itt - elfogadták a kihívást. Nyolc hettink volt a munka kezdetét l addig, hogy a Trinity id ben megkapja a kész konyvet az indításhoz. El kellett készítenem akéziratot, átvéve korábbi munkáimból a megfelelo részleteket, és tetemes mennyisé1ti t j anyagot is írva. A kiadásnak, tervezésnek, nyomdai leadásnak és nyomtatásnak néhány hét alatt kellett megtorténnie. Mégis, háIa az osszes résztvevo szoros egyi.ittmtíkodésének,a részek végiil osszeálltak, hogy egységes, egyedi és hatásos egészet alkossanak. Mindebben nagy része volt annak a hatalmas támogatásnak, amit a Berrett-Koehler csoporttól, Frantol és más kollégáimtól kaptam. Steve Piersanti minden egyes fejezetetvégigolvasott, mihelyt megírtam, és értékes vísszajelzésekkel szolgált. Michael Crowley áttette máskorra a szabadságát, hogy legyen ideje osszeállítani a borítólap szovegét és a marketing-anyagot. Karen Seriguchi, a korrekt or tízteljes napig szinte nonstop dolgozott velem egyiitt
a

végleges sz<iveg osszeállításán.

A világos határido, mint valami tervezett kivégzési idopont, segített gondolataimat osszpontosítani csak gy, mint a torekvé s az egyértelmtí a célra: a pénzvíIág íntézményeinek bezárása, e1y j gazdaság felépítése helyi piacgazdaságra alapozva, majd í\ pénzngyi rendszer létrehozása a
sziikségletek kielégítésére. A szoros határid és a világos cél segített ellenállni annak a kísértésnek is, hogy beleássam magam a ktilonféle Wall Street-i pénziigyi eljárások és csalások bonyodalmaiba. Ha tisztában vagyunk vele, hogy apénzviIág egy kényszerító csalást iizemeltet, amely a társadalom számára elviselhetetlen koltségekkel jár - mikozben nincs más módon jobban nem teljesíthet , hasznos szolgáltatása -, akkor már nem igazán sziikséges annak rejtett részleteivel torodni,ink, hogy ez a csalás pontosan hogyan is megy végbe. Azok számára,akikkíváncsiak ezekre a részletekre is, elérhetok más konyvek, például a fent említett szerzók, Baker, Phillips and Morris mtívei. A Glilkos gazdaság - belyett eg j gazdaság rernéryle az átfogóbb képpel

Feleségemmel, Frannel már másnap reggel megbeszéltiik a dolgot, és

folytatott telefonbeszélgetésbenkorvonalazódott a kónyv iitemterve, miszerint a megjelenésének 2009.január Z3-ára, eI áIlításának kozvetleniil Obama elnoki beiktatása utánra kell esnie . Aznap kellett a tervek szerint bevezetó eloadást tartanom az országos teológiai konferena Steve-vel este

cián, melyet

a

patinás New Yorki Trinity templom szponzorált

a

Wall

foglalkozik.
17

I6

Ahogyan

a

megjelenési ve rsenyfutás vége felé járok, mindinkább tuda-

sága a rombolás és a piacellenesség. Tlle Post-Corporate World:

tosul bennem, hogyan késziiltem teljes életem során éppen ennek a kónyvnek a megírásár". Egy konzervatív kisvárosban nottem fel, ahol megtanultam értékelnia családot, a kozosséget és Amerika speciális jellemvonását: a mind a rendkíviili gazdagságtól, mind a rendkívtili nyomortól mentes kózéposztályi demokráciát. Ott hitették el velem, hogy ezek aszélsoségek a világ kevésbéhaladó országaira jellemzok. Gyermekkoromban apám, aki helyi keresked volt, arra tanított, hogy ha az elsodleges i,izleti célod nem a vev id és a kózosséged kiszolgálása, akkor nincs is keresnivalod az tizleti életben. S erdiilokorom vadonbeli tapasztalatai megtanítottak a természet iránti tiszteletre. Oktatóim a Stanford Egyetem iizleti karán arra tanítottak, hogy mindig a tágabb osszefi,iggéseket keressem. A doktori disszertációmhoz vé gzett kutatás során, Etiópiában ráébredtem a kult ra kozosségi viselkedést formáló erejére. A vietnami hábortí alatt, amikor a légier századosaként a katonai foiskolán, majd a Honvédelmi Minisztériumban teljesítettem szolgálatot, azt kellett megtapasztalnom, miként hi sítla megavilágleger sebb hadseregének gyózelmét egy gyengén felszerelt paraszthadsereg ons zervezód háIózata.Utazásaim a Harvard iizleti tanszékénektagjaként segítettek megérteni a nagy mérettíszervezeti rendszerek mozgástorvényeit. A Ford alapítvány és az Egyesiilt Államok Nemzetkozi Fejlesztési Ügynoksége megbízásából Ázsiában eltoltott évek során megtapas ztaItam a helyi kózosségek onszervezodésébenrejl erot és lehet ségeket, valamint a lényeges gazdasági er források folotti helyi rendelkezés fontosságát. Amikor sikeres, illetve sikertelen projektekben vettem részt,megismertem a nagy méretti intézményi váItoztatások stratégiáját, amelyek a nemzeti eróforrások menedzselésének átalakítására irányukak azzal, hogy az óntozési rendszert és az erdógazdálkodást a helyi hatóságok kezébe adják. Tizenot ázsiaiévem alatt tudatosult bennem a szornytí igazság: agazdasági nóvekedésen alapuló fejlesztési modellek csak igen kevés embert tesznek mesésen gazdaggá,éspedig a társadalom tobbségéts jtó mérhetetleni.il nagy szociális és kórnyezeti koltségek árán. Mikozben írtam T kés társaságok uiláguralma cimíi konyvemet, megértettem, hogy a nyílt részvénytársaságnak miért eredendo tulajdon18

Llfe arter Capitalism (,,T kés társaságok utáni világ: élet a kapitalizmus után") c.

mtivem írása kozben folismertem a lényegi ktilonbséget a pénzvílág kapitalista gazdaságaés a helyi piacgazdaság kozott, s rájottem, hogy megfelelo en terve zett piaci rendszerek utánozh atják az egészséges, élo rendszerek szervezódésének dinamikáját és alapelveit. Lányaim, Diana és Alicia tapasztalataiból tudom, hogy apénzvilágátalakította gazdaságamai fiatal szakemberek számá ra az énnemzedékemhez képe st mennyire me gnehezítette élettik anyagi megalapo zását. A Nemzetkozi Fórum a GlobalizácioróI nevtí szeíyezetnél szerzett tapasztalatom és a tokés nagyvállalatok által irányított gazdasági globalizációval szemben kibontakozott világmérettí ellenállás megmutatta, hogyan képes a globális hálózatokon is terjedo rij kozfelfogás megváltoztatni a torténelem menetét. Elemzéseim mélyi.ilésévelmegláttam, hogy a pénzpiac hatalma meghaladja még a nemzetkózínagyvállalatokét is. Tapasztalatom a YES ! folyóirattal j megvilágításba h elyezteelképzelésemet alehetséges emberi jóvorol, mert olyan esetekkel aláIkoztam, amikor az emberek gyakorlati lépéseket tettek egy mindenki számára élheto világ kialakítás ára. Tlle Great Turning: From the Errlpire to tbe Eartb Cornmurlity (,,A nagy fordulat: a birodalomtól a Fold kozosségéig") c. mtívem írása kózben torténelmi távlat nyílt meg elottem arróI, hogy miért van most fajunk olyan mély válságban: tudatosult bennem, hogy vannak domináns kult rák és intézmények,amelyek egyenesen juta|mazzák a betegessé fajult viselkedést. Tapasztalatom a BALLE-néI felhívta figyelmemet a kézenfekv lehetoségre: egyszerreigazságos és fenntartható uj gazdaságot építeni ahelyi piacgazdas ágokra t ám aszko dva. Az ítt felvetett tobbfele téma egymást támogatja jelen konyvemben. Tobbségtiket részletesebben fcntebb említett más konyveimben fejtettem ki.

Azok számára, akik érdeklodnek olyan kortárs szerzók elképzelései iránt, akik az aj gazdaság fontos aspektusaival foglalkoznak, sok más forrás is található. Felsorolok néhányat a sok kóziil, amelyekhozzájárultak gondolataim alakításához: Michael Schuman: Tbe Small-Mart Reuolution: How Local Businesses Áre Beating tbe Global Cornpetition;YanJones: Tbe Green
I9

Collar Economy: How One Solution Carl Fix Our Two Biggest Problems; Riane Eisler: Tbe Real Wealtb of lVations: Creating a Caring Economics; Bill McKibben: Deep Econorny: Tbe Wealtb of Cornrnunities and tbe
Durable Future;James Gustave Speth: Tlle Bridge at tbeEdge oftbe World:

Az érdekl d k azénweboldalaimon - davidkorten.orgés greatturning. org - is találhatnak j híreket. Mindketto a további források linkjeinek
gaz dag v áIasztékát adj a, bele
a
é r tve egy cs op ortos vit afóru mo t,, A ge nd a for New Economy" címmel. A két weboldal bármelyikén fel lehet iratkozni ingyenes elektronikus hírleveltinkre.

AIBA

Azok számára,akik tobbet szeretnének tudni azuj gazdaságépítésével kapcsolatban álló emberekr I,szervezetekrol és más kezdeményezésekr l, amelyek egy igazságos, fenntartható és egyi,itt érzó társadalmat ttíznek ki célul, további értékesforrás a YES! magazín, melynek én a szerkesztobizottsági elnoke vagyok. Ha valaki (mármint Amerikában - a szerk.) részt akar venni a lakóhelyi píacgazdaságnak azuj gazdaságmodell.iének megfelelo kifejlesztésében, két országos szeíyezetlehet segítségére: BALLE (livingeconomies.org) és az a

CaPitalisrn, the Enaironment, and Crossingforn Crisis to Sustainability.

David korten

(amiba.net). Mindkettó az Egyestilt Államokban és Kanadában is mtíkódik, és elkotelezte magát a helyi fi.iggetlen vállalkozások erosítésére és azok megkiilonbozteto márkájának kialakítására. A BA L LE kiilono sen a helyi ftigge tlen v áIlalkozás ok kozti kapcs olatok fejlesztésétsegíti, és ezzelerosíti az egészséges helyi

- ahogyan aszeívezec hívja ezeket: a fenntarthat mez trazdaságot, a zold építkezést, megrijuló energiát, a kózcisségi tokét, a hulladékmentes a termelést és a fiiggetlen kiskereskedelmet. Ta$a vagyok a BALLE igazgatótanácsának.
meit

éI gazdaságok építele-

Az AIBA kiilonosen arra figyel, hogy a helyi ftiggetlen vállalkozások politikai támogatást kapjanak, és a szabályokat kívánja megválto ztatni
tigy, hogy a játékigazságos legyen a helyi vállalkozások és a tokés társasági

fiókcégek versenyéb en. Az

AIBA

társeln<ike vagyok arÚi Gazdaság munkacsoportnak, amely 2008 végén alakult az uj gazdaság továbbfejlesztésére és a vezérelvek további kidolgozására. hzIPS haladó kongresszusi tagokkal és tobb, agazdasági oktatásban és politikai képviseletben mtíkódo csoporttal tart kapcsolatot, s egyben a munkacsoport titkárságaként is szolgál. Arra számítunk,hogy Gaz^.Úi daság webl^H^ (new-economyworkinggroup.org) a konyv megjelenésekor már mtíkódni fog.

John Cavanagh-gel, a washingtoni IPS intézet vezet jével egyiitt

tanácsadó testi.iletének is tagja vagyok.

z0

z1

I.

RESZ

ű1 c

nzuesÁcRA vAN szürsEc

Haazoly sok életet tonkretevó gazdasági válságvégso okait keressiik, végiil egy illrizióra találunk: arra a hiedelemre, hogy a pénz - amely valójában puszta szám, egy konyvelési bejegyzéshozzalétre, és az emberi elmén kí-

viil nincs valósága - maga agazdagság. Mivel apénz igényt jelent sokfele, az életiinkhoz és jólétiinkhoz sztikséges dologra, kónnyen azt hihetjtik,
hogy a gazdasá*i teljesítményt a pénz megtériilésévelkell mérniink, azaz lényegébenapénz nóvekedésének i,itemével - ahelyett, hogy agazdaságnak az emberek és a természet hossz távtí jolétéhezvalo hozzájárulását mérnénk. Gazdasági rendszeri.ink fo hibáinak mindegyikében megtalálhatjuk a a pénz gazdagságként való félreértelmezését; gazdasági fellendiilés és cs d-ciklusokban; a kozéposztáIy megfogyatkozásában; abban, hogy a családoknak választaniuk kell: a bérleti díjat frzessék-e, élelmet tegyenek-e az aszta|ra,vagy gondoskodjanak a gyermekeikrol; a kózosségi élet hanyatlásában; végiil a természet felelotlen pusztításában. Ha egysze í az a hiedelem, hogy a pénz maga a gazdagság, szilárdan meggyokerezett a felekben, akkor konnytí elfogadni azt is, hogy apénz egyfajaértékraktár, nem pedig egyszertíen az elvárások raktára, valamint
ho gy a,,pén zc
si

nálás " azonos a gazdagság

lé t

rehoz

ás

ával. M ivel

a p

énzv 1Iág

pénztteremt LélegzetáIlító mennyiségben, megengedtiik neki, hogy az egész gazdaságot ellenorzése alá vonja - és gondjaink forrása ebben található. A pénziigyi osszeomlás felrehrizta a fiiggonyt a pénzviláe alkimistái eI 1, és leleplezett egy ill ziógyárat.Ez avezet inek elképeszt osszegeket frzerctt azért, hogy fantomgazdagságot gyártsanak, amely semmifele oszszefi.iggésben sincs a valóságos értékekkel. Egyszertíen csak koveteléseket gyártottak a mások által megteremtett valódi gazdagságía - ez pedig a lopás egy formája. 23

Nincs értelme dollárbilliókat kolteni arra, hogy megpróbáljuk megmenteni apénzvilágot. A mi reményiink nem a pénzvíIágfantomgazdagságának gépezetében van, hanem sokkal inkább a valóságos, helyi piac
gazdaságáb an, amelyb en az embere k azér tve sznek
r

l. Fnlnznr

NÉzzüNK FoLFEtÉl, FoLyóN
,,Áíobó mellett eglt ember állt, és arra lettfgyelmes, hogy egy kisgjlermek kapálózik a uizben. Gondolkodás nélkiil beugrott, és kimentette. Árnint Óuatosan letette a parton, jabb gyermeket látott, és beugrott, bogt kirnentse, majd isrnét eglet, és ismét. Miuelf.glelrnét tefesen lekcjtrjtte a glterrnekek mentése, sohasem gondolt ArrA, bog1 rnegnézze afol1ófek bb szakaszát,
és uálaszoljon a kézenfeku kérdésre:bonnan boglan keriiltek a uízbe?"

észt, ho5y valódi

j

avakat

és szolgáltatásokat állítsanak elo és cseréljenek.Ez agazdasága gyermekeik, családjuk és kózosségeik valós igényeit elégítiki, és természetes érdeke a természeti kórnyezet egészségének életképességének és fenntartása. Érdekes, hogy a kapitalis ta gazdaság kudarcba fulladásának megoldása a valós javak piacának gazdasága, ami jobbára megfelel Adam Smith lényegi elképzelésének. E1y uj, a valós javakat el nyben részesíthelyi piac alapján felépiilo gazdaságlétrehozásához azonban a részletek kiigazításánál sokkal tobbre van sziiks ég: gazdasági feltételeink, értékeink és intézményeink ujratervezésére is, éspedig az alapoktól a legfelso szintig. ,Lz I. fejezet:,,Nézzi,ink folfelé a folyón", azzal foglalkozik, hogy mit jelent a ti,inetek helyett az okok kezelése, és miért fontos az, hogy a feltételeinket helyesen fogalm azzuk meg. A2. fejezet, ,,A mai alkimisták és a pénzcsinálás sportia" apénzvíIág
i

j

nnek, ezek a glterrnekek, és

llri z iói mo got t i való

s

ágo t v

izsgálj a, valam i nt azokat a v áItozato s mó

d sze -

el állítanának.
A3.

reket, amelyekkeI pénzt csinálnak anélki.il, hogy bármifele valódi értéket
fejezet, ,,A valóságos áruk piacának altern atívája", szembeáll ítja a

pénzvilággazdaságát ahelyipiacgazdasáxgal, és cáfoIjaaztatércIt, miszerint a pénzvíIáe kapitalistáinak uralmával szemben az egyedili alternatíva a kommunista biirokraták uralma lenne. fejezet, a ,,Felszínes barkácsolásnál tobb kell" kifelti, hogy az áIlamvezetés érdekei miatt elonyben részesített részletmegoldásos megkó zel ítés m
ié rt ne

(ismeretlen szerzó) Gazdasági rendszeriink kudarcot vallott minden tekintetbenz pénziigyi, k<irnyezeti és társadalmi téren egyaránt. Ésa jelenlegi pénziigyi osszeomlás cáfolhatatlanul bemutatta,hogy kudarcot vallott még a saját fogalmai szerint is. Dollárbilliókat kolteni arra, hogy a rendsze rt eI z állapotára állítsuk vissza, az idonek és az eroforrásoknak srilyosan gondatlan elpocsékolása, és valószíntileg a szovetségi kormány hitelével való legnagyobb visszaélésa torténelem során. Esszertíbb lenne beismerni a kudarcot, és felkésziilni a gazdasági rendszer ujratervezésére az alapoktól fel felé, hogy osszhan gb a hozzuk a huszone gyedik század valós ágával é s
lehetoségeivel.
B u sh-ko r mány zat s traté giáj a a p énzv íIár éppen a váls ágért le gin kább felelos intézmények megmentésére koncentrált, abban reménykedve, hogy

A 4.

A

m

st

ab

i

lizálha|a a gazdas

ágot,

c

s

cikkenthet i a gazdasági

egyenl tlenséget, vagy akadáIyozhatja meg

a kornyezet cisszeomlását.

ha a kormány ezen intézmények veszteségeibol és mérgezo hulladékaiból elegend t átvállal, akkor talán tígy dontenek, hogy megnyitják a csapot, és ismét elindítj ák a hitelfolyamot. Az Obama-kormány hivatalba lépésekor a gazdaság élénkítésére, kiilonosen a zóIdmunkahelyekre osszpontosított de ez mindenesetfe az eddigiek koztil a legjobban átgondolt és legmegfelel bbjavaslat. A valós igény azonban sokkal tobb annál, mint uj pénztpumpálni a gazdaságba, hogy csillapítsuk a hitel sziíkosségét. teljes rendszert kell A jraépítentink, az alapoktól kezdve.

z4

z5

A jelenlegi hitelválság eredménye a 2008. novemberi becslés szerint: 7,4billió dollárnyi mentési segély, ami durván az Egyesi,ilt Államok éves GDP-jének a fele.I Az elóz hónapban a Kongresszus által jóváhagyott és a Pénziigyminisztérium által folyósított 700 milliárd dolláros segély heves vitát váltott ki, s ráirányította a figyelmet a pénzvilág szabadjára
engedésénekkáros kovetkezményeire. Más, ennél is nagyobb kormányzati kotelezettségvállalások, így a4,5 billió dollár a Federal Reserve Bank részéróI, tobbnyire megjegyzés nélkiil maradtak. Errol tobb szó esik majd a7. fejezetben. Bármilyen magas volt is azonban a segélyek osszege, a hitelrendszer osszeomlása csak a gazdaság kudarcának egyik megnyilvánulási formája. Ez agazdaság már nem áll osszhangban sem az emberekkel, sem a természeti kórnyezettel, és a hatása romboló. A keresetek csokkennek az elszabaduló élelmiszer- és energiaárakhoz képest. A fogyasztók eladósodása és az ingatlanárverések száma torténelmi rekordokat dont meg. A kózéposztály zsugorodik. A lehetetleni.il magas ktilonbség a szegények és gazdagok kózott világszerte egyre n , és az ezzel járó elidegenedés oly mértékben teszi tonkre a társadalmat, ami táplálja a terrorizmust, a népirtást és más eroszakos btíncselekményeket. Ezzel egy id ben a t lfogyasztás az osszeomlás felé taszítja a Fold bíoszféráját. Már felismerték, hogy az éghajlatváltozás, és az ezzel járó szárazságok, áradások és erdoti.izek komoly veszélyt jelentenek. A tudósok majdnem általánosan egyetértenek abban, hogy ezért nagy mértékben az emberi tevékenység a felel s. Már most s lyos vízhiánnyal, a termótalaj eróziójával, egyes fajok elttínésévelés a fosszilis i,izemanyagforrások kimeri,ilésével kell számolnunk. Mindegyikért a kudarcot vallott gazdaságí rendszer a fo felelós, amely nem vette számításba, hogy a pénzbeli haszon

Hatalmas gazdaságikihívással szembestiltink, amely messze

bármin, amit a Kongresszus vagy a szaksajtó mindeddig megvitatott. Az ideiglenesen befagyasztott hitelezés általokozott nehézségek eltorptilnek ahhoz képest, ami még várható. Még az Obama-kormány ákal a gazdaság élénkítésére adott jelent s osszegek sem tehetnek semmit a mélyebb strukturális okok miatt keletkezett hármas - pénziigyi, társadalmi és kornyezeti - válság ellen. Pozitív fejlemény viszont, hogy a pénzigyi válság világosan megcáfolta azt aIegendát, miszerint Amerika gazdaságí intézményei egészségesek, és a piac akkor mtíkodik igazánjól, ha nem korlátozza semmilyen szabályozás. Ez kedvez pillanatot teremt arra, hogy országos szinten megbeszélji.ik: mit kell tenni.ink azért, hogy minden ember számára és minden idoben mtíkodésképesgazdasági rendszert hozzunk létre.

t

lmegy

A rendszertkezeljiik, ne a tiineteket!
Egyetemi hallgatóként megtanultam a hatékony problémamegoldás

alapvet

szabáIyát, amely végigkísérteszakmai életemet. Professzoraink

milyen kóltséggel jár atársadalom és a kórnyezet számára.
Bloomberg.com: ,,Follow the $7.4 Trillion: Bre akdown the U.S. Gove rnment's Rescue http://www.bloomberg.com/apps/data?pid=avimage&iid=iOYrUuvkyg\ 7s (le toltve 2008. december 6-án). A7,4billió dolláros cisszeg nove mber 24-énváltozott7,7 billió dollárra, amikor kiegésziilt a Citigroupnak ny jtott 306 milliárd dolláros hitelgaranciával. Lásd még Mark Pitman és Bob Ivry: ,,(J.S. Pledges Top $7.7 Trillion to Ease Frozen Credit (Update3)". Bloomberg.com, http://www.bloomberg.com/apps/news?pi d=newsarchive&sid=a5PxZONcD14o# (letciltve 2008. december 8 -án).

Efforts)."

l

állandóan arra figyelmeztettek: ,,az cisszképet nézd!". Kezeld gy .látható problémát - .8y hibás terméket vagy egy rosszul teljesító alkalmazottat -, mint rejtett rendszerhibát. ,,Nézz fóIfe|é a folyón, hogy megtaláld a hiba okát. Találd me1az okot a rendszer szintjén, és javítsd ki a rendszert, hogy a hiba tobbé ne forduljon el ." Ez az egyik legfontosabb dolog, amit tobb mint huszonhat tanulóévem alatt elsajátítottam. Lz egyetem elhagyása után sok évvel egy bolcs kanadai barátom és kollégám, Tim Brodhead egyik megfigyelése emlékeztetett erre a leckére, amikor elmagyarázta, miért nem szi,intetheti meg a nyomort a legtobb próbálkozás. ,,Mindig megrekednek ott, hogy a nyomor tiineteit - például az éhségetés a betegséget - kezelik élelmiszer-programokkal, illetve kórházakkaI,de egyszer sem teszik felakézenfekvo kérdést:miért él egykevés ember boségben er feszítésnélkiil, amíg más milliárdok, akik keményen dolgoznak, szélsoséges nélki.ilozésben szenvednek?" Végi,il a kovetkez egyszertí mondatban osszegezte véleményét:,,Ha gy javitasz meg egy 27

26

hibát, hogy kozben nincs semmi elképzelésed az okáról, elkeri.ilhetetleniil csak a ti.ineteket kezeled." Ez ugyanaz alecke, mint amit a professzoraim sok évvel korábban a fejembe vertek. Arra képeztek ki, hogy ezt a lecké t az .jrzletiváIlalkozás határain beli.il alkalmazzam. Tim megfigyelése pedig arra dobbentett rá, hogy fe;'lesztési

enni nem ,,civilizált".2 Ma az emberi
kérdése ss é, és az

okok

kózgazdasági elméletekre, amelyek el térbe tolják egy sztik réteg érdekeit, és katasztrofális kovetkezményekkel járnak a tobbiek számára.

-

sokkal nagyobb léptékben vált legalábbis részben - visszavezethetok azokra a

jov

szakemberként vgyanezt alkalmaztam Afrikában, Ázsiában és LatinAmerikában is. Az évek során folyton aztkérdeztem: mi az alapvet oka a folytonos nyomornak? Idovel rájottem,hogy a nyomor nem az egyetlen
lényeges megoldatlan emberi probléma, és a kérdéshatókorét felnagyítva, azt kérdeztem: miért taszítja az uralkodó gazdasági rendszer az emberek

A fantomgazdagság
Ezagazdaságmegfoghatatlanul ttínik fel - vagy el.Eza fogalom általában

milliárdjait mélységes nyomorba, miért rombolja le
és tépi szét a civíIizáIt kozosség társadalmi szovetét?

a

foldi kornyezetet,

Minek kellene megváItoznía,ha olyan világot akarunk, amely minden ember és az egész éIet
számára jo?

vezetbenntinket odáig, ahová el kell jutnunk, hacsak nem lépiink t l azon kult rán, amely osztcinzi a fcnt vázolt destruktív viselkedést, sot még intézményesen jutalm azzais. Sokkal helyesebb a figyelmiinket arra fordítani, hogy konnytí és kényelmes legyen jót tenni, és egyiitt kialakítan i apozítív értékekkult ráját és a pozitív viselkedést jutalm azó intézményeket.
a

Az embereket gy zkodni arról, hogy a helyes dolgokat tegyék, nem

valamilyen yagyontárgyak inflációs buborékai, amelyeknek nincs r.*Ái kOztik valós értékvag/ haszon létreho zásához.Ennek jó példái az éIenjáro terméhrészvényekvagy az ingadanárak buboréka. A fantomgazd"gieg r"rrálrrr", 7a a7, adósságpiramisok által létrehozatt pénztulajdonokat is, melyeknek az alaplanem létez vagynilértékelt rulajdon, célja pedig a fantomprofit létrehozása, és ezzelu iirl*ér. tezett vezetóijutalmak igazolása. Az adósságpiramisok arra jók, hogy pláIják a pénziigyi buborékokat, amint *, nE1.1 tlen ingatl""hit.Éreri.r.ll,
esetében is megtortént.
a fantomg azdagságlétrehozásában, csinos kis zsebelnek be a ,,teljesítmé.,ytikért', és az így szerzett pénzt Prémiumokat sajátjukként kezelhetik. H a a ktilcsonvevók kezdenek fi zetésképteienné válni, és bizonyos kolcson<lket nem tudnak fizetni, a buborék kipukkad, és az adósságpiramis <isszeomlik.

olyan pénzt jelol, amelyet a bankok hoznak létre konyvelési tételként, vagy

Azok, akik részt vesznek

Rosszabb, mint az elmélet hiánya

Azt nem említette bolcs kollégám, hogy egy helytelen magya rázatot adó elméletnek vagy hazugságnak tril sok hitelt adni rosszabb lehet, mintha
nem lenne semmifele elméletiink.Egy rossz elmélet hamis megoldásokhoz vezethe t, amelyek felnagyíth atjákaz eredeti problémát. A helytelen elmélet

Azoknak, akik nem vettek részt a csalásban, va8y nem profitálnak bel le, el kell viselniiik a veszteségeket, és ki kell.Íegii,riiik
dagság igényeit, amelyeket a" elkovet k továbbra is feintartanak a szel.Jebb

"ir;;;;;

társadalom piacképes, valódi értékkelrendelkez termékeivel szemben.

aírayezethet teljes társadalmakat, hogy akár onpusztító viselkedéshez.

a

végs kig ragaszkodj anakaz

viz partján laktak; annak

Jared Diamond kulturtorténészpéldáulbeszámolt a Gronland partján éIt viking telepesekrol, akik éhínségtol pusztultak el, holott halban gazdag
a tévhitnek voltak ugyanis a rabjai, hogy halat

2

Jared Diamond: CollaPse: How Societies Cboose to

2005),248-76. o.

Fail or Succeed (New York, Viking,

28

29

A valódi gazdagság Á valódi gazdagságnak bels , elválaszthatadan értékeyan, ellentétben
a

ládi

és kozosségi kotelékeket,

mivel kés bb tigyis lesz elegend pénziink a

természet és a nyomor meggyógyítására.

csereértékkel.A valódi gazdagság mértékeaz élet, nem a pénz. A gazdagság legfontosabb megnyilvánulási formái nem árazhatók be, és nem is vásárolhatók meg a piacon. Ezek kozé tartoznak az egészséges, boldog gyermekek, a szeretó család, a gondoskodó kózosség és a csodálato an szfu, egészséges természeti kornyezet. A valódi gazdagság tartalmazza továbbá mindazt a sokfele dolgot, amelynek bels : miívészi,lelki vagy használati értékevan, és elengedhetetlen az él gazdagság sokféle formájához. Ezeknek lehet éppen piaci áruk is, szte.víz de nem feltétleniil.Ilyen az egészségestáplálék, a termékenyfold, és tiszta leveg , gondoskodó kapcsolatok és szeret sziil k, oktatás, egészségvédelem, a mások szolgálatára adódó alkalmak kihasználása, továbbá idá a medi cióra,lelki eláélyedésre. Á gondoskodó kapcsolatok lényeges szerepe miatt a valódi gazdagság pénzre vegy javakra váltása, amely általában a kapcsol*tok átváltását is jelenti, jobbára csókkenti a kapcsolatok valódi értékét. Ennek egyik példája a sziilói gondviselók helyettesítése fizetett gyermekgondozókkal. A fantomvagyon gazdaságával ellentétben a pénzt a valódi jótét (vagy i nkább,jóllét") gazdaságában nem az érÉktárolására vagy mérésérehasználják, hanem csakis a cserék kozvetít jeként. A fantomvagyon gazdasága pénzzéalaki{a fu és áruként kezeli a kapcsolatokar, hosy novelje a pénztol való fiiggést, míg a valódi jólét gazdasága eI nyben részesítia kolcsonos gondoskodás alapján álló kapcsolatokat, amelyek csokkentik a pénzt 1 való fiiggést.

Ez az elmélet vezetett évtizedeken keresztiil a fantomgazdags áglétrehozásátszolgáló gazdaságpolitikához; most aztánez a nem létez gazdagság szemiink láttára t nik el, miután a felelotlen ingatlanhitelezés válsága kialakult. De még a fantomkergetés e drámai demonstr ációjasem gyozte meg az elemzók tobbségét arról, hogy apénzigyi spekuláció egyáltalán nem hozott létre valódi gazdagságot, csak ncivelte apénzigyi spekulánsok kóvetelését a mások egyre zsugorodó valódi gazdagságára.

a

Az t| gazdaság j elmélete
Az elmélet természetesen nem tobb, mint j elnevezés arra az elképzelésre,
amely megmagyarázza,hogy
a

dolgok hogyan mtíkódnek.

Ma már

áItaIá-

nosan elfogadot tá v áIt, hogy az emberi ségaz <inmegsem misítésfelé halad. Az éghajlat <isszezavarodása, az olcsó olaj elfogyása, a halászat osszeomlása,

bor k, apénzigyi osszeomlás,

a folyók halála, a aIajvíz kiszáradása, a terrorizmus, a népirtó polgárhá-

egyes fajok kihalása, naponta harmincezer

létrehozott intézményeink kudarcáról árulkodik. Jó okunk van tehát

gyermek halála a nyomor miatt, ráadásul az a koriilmény, hogy a világ Ieggazdagabb országában milliók szorulnak ki a kozéposztályból _ mindez uralkodó kulturális kozfelfogásunk hatalmas hibáiról és az ezek aIaplán

tartani a jov tol. Elso látásía ez asok katasztrófaegymástól fiiggetlennek ttínik. A va-

Ahogyan meghokkeniink

a

vikingek viselkedésén, akik elpusztul-

tak, mivel nem voltak hajlandók feladni egy nyilvánvalóan értelmetlen elméletet, a kovetkezó generációk majd ugyanígy meghokkenhetnek a mi
esztelen ragaszkodásunkon ahhoz az értelmetlenséghez, hogy a pénziu'gyi

spekuláció és a pénziigyi buborékok fclftíjása valódi jólétet eredményez, és gazdagabb á rcsz. Ezen elmélet szerint ugyanis nem kell azzal torodniink, hogy t<inkretessztik a Fold életfenntartó rendszerét, és leromboljuk a csa30

kovetelményenek: 1. biztosítsa mindenkí számára az egészséges,méltóságteljes és teljes
élet lehetoségét; 31

saink" nem képesek kezelni a megfelel elmélet hiánya miatt. Konyvem átfogó elbeszélése,illetve elmélete annak, hogy hol tévedti.ink rossz irányba, amikor a gazdasági intézményeinket megterveztiik, és mit teheti.ink a javítás érdekében.Tulajdonképpen megvan a lehet ségi.ink arra, hogy olyan gazdaságot építsiink fel, amely megfelel az egészségesgazdaság hat

lóságban valamennyinek az eredete kozos. amelyet a mi gyenge,,megoldá-

2.hozzaosszhangba az emberi fogyasztást
reive1;

a

Fold természeti rendsze-

Sii rgos sziikségtink van a gazdasági szerkeze t tel foglalkozó országos és nemzetk<izi eszmecserére, amely elvezet aszerkezet alapoktól való átalakí-

3. segítse az erós, tagjairól gondoskodó lakókózosségek kialakítását; 4. egészséges, szabályozott piaci elvek szerint mtíkódjék; 5. támogassa az eróforrások méltányos és társadalmilag hatékony elosztását;

tásához. Ennek céIja akozosségek megerosítése és a gazdasági er források átírányítása oda, ahol azok a legtobbet szolgálhatnak. Konyvem et az ehhez

az eszmecseréhez vaIó hozzájárulásként írtam. Remélem, olvasóimat

a

6. feleljen megaz,,egy ember, egy szayazat" demokratikus eszméjének.

kónyv serkenteni fogja arra, hogy barátaikkal, kollégáikkal megbeszéljék, lakóhelytikon és a médiában is megvitassák a gazdasá*politika immár el nem odázható alapveto választási lehetoségeit, és ezt a konyvet hasznos eszkóznek fogják találni.

Egy kiinyv azoknak, akik kíváncsi ak az okokra
Konyvemet azoknak írom, akik az okokat keresik, de nem azért, hogy másokat hibáztassanak, hanem, hogy valódi megoldást találjanak azokra a rendszerhibákra, amelyek ma a jovonket veszélyeztetik. A konyv magva azokról a kulturális normákról szól, amelyek kozosen elfogadott értékeinket alakítják, valamint az egymás iránti és a Foldhoz kapcsolódó viszonyunkat formáliák. A téma ugyan globális jelent ségti, én elsosorban mégis az Egyesiilt Államokkal foglalkozom, mert az annak a gazdasági rendszerében irányadó értékekbizonyos mértékig kiemelkednek, és igen nagy a befolyásuk a globális viszonyokra. A jelenlegi indokolt kozfelháborodás a pénzvilág mértéktelensége ellen lehetové teszi, hogy politikai támogatást szerezzink egy uj gazdaság
számár a, amely me gváltoz tatja gazdasági priorit
ás

ain kat, és a gazdag emb e-

rekszámáravaló további pénzcsinálás helyett jobb életet teremt mindenki számára,és jra elosztja gazdaságieroforrásainkat a romboló (rr"gy csupán veszteséges) felhasználás helyett immár hasznosan. A jelenlegi, a pénzvilág
által uralt rendszer nagyon hatékonyan eléri pontosan azt,amíretervezték.

Ha viszont más kimenetelt szeretnénk, akkor más felépítésrevan sziikség, amely más értékeken, és a gazdagság, az emberi természet, valamint az emberi boldogság és jólét eddigiektol ktilonb ózó felfogásán alapszik. Az általunk keresett uj gazdaság alapvetó elemei ismertek, ahogyan azt a kóvetkez fejezetekben kifeltem.
32
aa J3

2.Fnlnznr
A uer ALKIMI
A kapitalista ideálja

rÁr

Ésl

pÉNzcsrNÁrÁs poRTJA

a semmiból való pénzcsinálás, anélkiil, hogy szi.ikségesnek tartaná ellenértékként valamilyen valóságos értéklétrehozás át. Apénz-

világ ezt az ideált nagy nyereségtíversenysporttá fejlesztette. A versenyben szeízettpontokat pénzben mérik, és a nem hivatalos versenybíró a Forbes magazin, amely rendszeresen kozreadja a leggazdagabb emberek listáját, a teljes pénzvagyonuk alapján rangsorolva oket. A legnagyobb tulajdonnal rendelkezo játékos gyóz.Mivel ajátékversenyjellegtí, egyikjátékosnaksincs elégpénzeaddig, amíg egy másik játékosnak tobb van. Az er feszítésnélki,ili pénzcsinálás a drogfiiggéshez hasonló ftiggoséget okozhat. Visszaemlékszem izgatottságomra a hatvanas évek kozepén, amikor feleségemmel, Frannel el szor fektettiink be egy mérsékelt osszeget egy kolcsonos befektetési alapba, és figyelti,ik, hogyan novekszik a megtakarításunk varázslatosan, százasokkal, majd ezresekkel anélkiil, hogy bármilyen er feszítésttettiinkvolnaezért.Űgy éreztuk, minthafelfedeztiik volna a bolcsek kovét, amely az olcsó femeket arannyá változtatja.Ízelít t kaptunk a \Mall StreetJázból, pedig csak olyan osszegr l volt szó, amely a
ma szokásos befektetések mellett eltorpiil.

Természetesen azáhaIunk csodának nevezett dolgok tobbsége íI\uzió. a pénzvilág bels praktikái elol a fiiggonyt, az egészvilág láthatta, hogy apénzvíIáe mennyire a megtévesztésés torzítás világávávált, s belterjessé is a fantom gazdagságlétrehozásának iigyleteiben anélktil, hogy ezzelpárhuzamosan bármik, valódi értéketlétrehozott volna.Ez a kép olyan visszataszító volt, hogy még a pén zvíIágs lyosan romlott intézményei is besziintették a kolcsonzést - még egymásnak is, aminek jó oka volt: immár nem bíztak senkinek a pénziigyi kijelentéseiben.

Amint a hitelválság félreh zta

Fantomgazdagság

Az

egyetemen megtanultam, hogyan kell egy beruházás feltételeit számba venni, hogy a pénzigyi megtériiléstmaxim alizáliuk. Azt azonban a

35

tanáraim sohasem említették,hogy amit tanulunk, az valójában a pénz megtériiléséneka maximalizáIása olyan emberek számára, akiknek már eleve van pénzik, azaz a gazdag embereket tesszi,ik még gazdagabbá. Azt sem említették, hogy ha ezt automatikusan folytatjuk, akkor az áItalunk tanult módszerek fantomgazdagságh oz y ezetnek. Ez a fogalom akkor még nem lérczett. Eltemetkezve aszámításokba, senki sem kérdezte: mi apénz? Miért kell elfogadnu nk azt,hogy apénzmaximali zálása egyben maxim alizáliaa valódi gazdagságlétrehozását is? Nem emlékszem rá, hogy ilyen kérdések egyszer
is felmertiltek volna bennem. V"gy ha folmeri,iltek is, megtartottam ezeket

élelemre, és még sok egyébre, aminek onmagában is van értéke.A fantom-

gazdagságilluzíója olyan meggy z , hogy a pénzvilág legtobb játékosa elhiszi: az áhala létrehozott gazdagság valóságos. Olyan messze vannak a folyó felso szakaszán, hogy sohasem láthatják a gyermekeket, akik lejjebb avízben fuldokolnak, és akiket az a rendszer dobott avizbe, amelyet ok
szolgálnak. Természetesen a piac nem tesz ktilonbséget a társadalmat valóban gazdagító tevékenységbol szár mazó, illetve a társadalmat elnyomorító tevékenységgel létrehozott dollár, valamint az egyszertíen a leveg bol csinált dollár kozott. A pénz az pénz, és minél tobbet birtokolsz belole, a piac annál élénkebbenfigyel minden szeszélyedre. Az a hiedelem, hogy a papírpénzyagyaz elektronikus pénz valódi gazdagság, és nem egyszertíen egy kupon, amely beváltható olyan javakra és szolgáltatásokra, amelyeknek onmagukban is valódi értékiik van, <isszekeveri az illuziot a valósággal. A fantom gazdagságmegteremtoi, valamint a kolcsonos befektetési alapok vagy a nyugdíjalapok fantomgazdagságba való befektetésének haszonélvez í talán sohasem veszik észre, hogy a tulajdonosnak igényt biztosítanak olyan valódi javakra, amelyet mások hoztak létre, és hogy a semmibol csinált fantomgazdagság-dollárok felhígítjákmindenki másnak a rendelkezésre álló valódi gazdagságra való igényét.Talán azt sem veszik észre,hogy az amerikai pénzvilág - ktilfildi partnereivel egyi,itt - mostanra olyan mértéktí fantomgazdagságot hozott létre, amely messze meghaladja avilágvalodigazda*ságát, mert akkora igényt teremtett a jovobeli biztonságra és kényelemre, amekkora sohasem lesz teljesítheto.
Á z E dmun
ds -fe Ie m eg té u
esz

magamnak attól való felelmemben, hogy reményteleniil ostobának tartanak.

Tanáraink arra sem mutattak rá- talánazért,mert maguk sem ismer-,hogy apénzpusztakonyvelési adat, amelynek az emberi értelmen kíviil nincs saját léte, sem értéke.Azt pedig bizonyosan nem mondták neki,ink, hogy apénz egy hatalmi rendszert képvisel, és hogy minél jobban fi.iggtink apénzt Imint az emberi viszonyok f kózvetítójétóI,annál inkább használhatják rosszra azok, akiknek hatalmukban áll megteremteni, és
ték fel

eldonteni, hogy ki kaphat belole, ki nem. Ha erre jobban odafigyelti.ink volna, észrevehettiik volna, hogy sok embervagyonapénzi,igyi spekulációból, csalásból, kormányzati támogatásból, ártalmas termékek árusításából és a monopolhelyzettel való visszaélésbol szár mazik. Ezt azonban ritkán említették.

A fantomgazdagság reklámozása
A pénzvilág ill zióit
a

kovetkez népszertí konyvek címébenés kiadási

Dew 36 000: Q stratégia a bekrjaetkezd t zsdei ernelkedésb t uató praftálásra (2aa0) Dow j0 000 2008-ra: Miért rnás ez az id porlt (Zaa4) Áz i.ngatlanpiaci szárnlalást miért nemfogja uisszaesés k vetni (2006)
Kon nytí osszetéves zteni a p énzt a valódi j ó1-1ét gazdagsággal, amelyre az átváLtható - munkára, <itletekre, foldre, aranyra, egészségiigyi ellátásra, 36

évébenkóvethe{tik nyomon:

tés

Amíg I997-ben

Tlte Post-Corporate World

címtíkonyvemhez az anya-

got gytíjtottem, olvastam egy cikket a Foreign Policy folyóiratban John

aki akkor a Babson College és az Arthur D. Little menedzseriskola pénziigyi professzora volt - ,,Értékpapírok: uj gazaz dagsággyártó gép" címmel. Mivel a Foreign Policy nagy tiszteletben álló
Edmunds tollából

-

szakmai folyóirat, meglepett az,hogy egy ilyen nyilvánvalóan hamis logikán alapuló cikk átjutott a kiadói ellenórz folyamaton. A cikk kivonata

akovetkez

:

37

,,Az értékpapírokc s át á s a a

a

m

a

iv

ilággazda s ág

magas minoségtíkotvények és részvények- kibole gh at
é

a befektetok megforgathatják a pénzpiacokon,

ko nyab b gaz dags ág-t

e

re

Az értékpapírok névértéke mára akkorára novekedett, hogy meghaladja a világon az egy év alatt el állított javak és szolgáltatások értékét,és hamarosan tobb lesz akét éves outputnál is. Amíg a politikusok fo gondja
vált.

mto

gépez etévé

felf jják az értéktiket,és hoznak létre. ezáItal hatalmas tulajdonbuborékot Ritkán taláIkoztam a széles korben elterjedt hiedelem ilyen világos pé|dájával, amely láthatólag áthatjaapénzvilágot: a felftijt tulajdonbubo-

rékok való dí gazdagságot hoznak létre. Nyilván a Foreign Policy kiadóinak
és lektorainak sem

kereskedelmi egyens ly és a szellemi termékek tulajdonjoga, addig ezek a pénzigyi eszkozok ma a gazdagságfo osszetevoi, és egyben annak leggyorsabban novekvo generátorai.
a a gyártás, exportálás és a kozvetlen beruházás hozta a bevételt, és okozta egyben a fellendi.ilést. A vagyon gy keletkezett, hogy

veszté snek fogok nevezni.

Torténelmileg

a bevétel egy részétnem fogyasztásra, hanem beruházásra - épi,iletekre, gépekre és technológiai váltásra fordították. A társadalom avagyont lassan, nemzedékeken kereszdil halmoztafeI.Ma már sok társadalom - valójában

ttínt fel az, amit a továbbiakban Edmunds-fele megtéA tulaj donbuborékok cs ak fantomgazdagságot hoznak létre, amely noveli a tulajdonos igényéta társadalom valódi tulajdonára, és ezákalfelhígítja mindenki más igényét.Ezt aféIrevezetést nem Edmunds találtafel, de az Foreign Policyban megjelent cikke adott ennek rij intellektuális rangot, és - amint majd foglalkozunk vele - láthatóan
felajzotta a pénzvilág bennfenteseinek képzeletét.

Lz
a

az

egész világ

j megkozelítéshez csupán azkell, hogy azáIlamvalamiképpen novelje

-

megtanulta, hogyan teremtsen gazdagságot kózvetleniil.

A fantomgazdagság politikai els dlegessége
A Federal Reserve az utóbbi évtizedekben szóvetkezett aPénziigyminisztériummal és a\ Zall Street bankjaival, hogy els bbséget biztosítsJr, f"rrto*gazdagság létrehozásának a valódi g"ráagrággal szemben. Ahelyett, hogy kipukkasztotta volna az olyan tulajdonbuborékokat, mint az 199l-es évek tecb-stock,vagy a 2000-es évek ingatlanbuboréka, a Federal Reserve apénz
"

termelo tulajdonaínakpiaci értékét(kiemelés az eredeti szóvegben)... Gazdagság akkor is kele tkezik, ha az akár ktilfoldi, akár hazai pénzbeáramlik egy or szágtókepiacára, és megnovel i az ér tékpapírok értékét... Manapság vagyon akkor keletkezik, amikor a vállalatve zet knagyon

Minél nagyobb az osztalék, annál valószíntíbb, hogy

fontosnak tartják a részvény- és kotvénytula.jdonosok megjutalm azását.
a részvények és a

kotvények értékea pénzpíacon novekszik... Egy olyan gazdaságpolitika tehát, amelynek célja a novekedés vagyon teremtésével, nem kísérlimeg a
javak és szolgáltatások eloállításának nóvelését, legfeljebb csak másodlagos célként.3

Edmunds professzor azt mondja a kormányzati politika kidolgozóinak, hogy a továbbiakban már nem kell valós ágos gazdagságot el állítaniuk a valóban hasznos javak és szolgáltatások eloállításának novelésével. Ezt mind mell zhetik. Gyorsabban és kevesebb er feszítéssel nóvelhetik a
nem

lcsonfelvételét, ami további tnflációt eredményezett. A pénzvilág egyre novekvo hatalma és profitja jelezte ennek azirányvonalnak a sikerél trd kozben az Egyestilt Államok ipari termelése megtizedelodótt, elrogy a ternrelést kivitték alacsorry béreket fizetó gazdaságokba, hogy az osztalékokat noveljék. A pénzvilág sokszor felf jta kedvenc cégeinek részvényírfoly,amait,í5y azoknak elegend pénziik le tt más cégek felvásárlására.
olcsóvá tételén ffu adozott, hogy

el

segíme a spekulánsok

k

Á

rnagasan frlérrélcelr forldCom póldául megvehe líe azMCI-t és egy tucat

zeti gazdaságot, ha való

d

i t ulaj don ai kat

é

rtékp apí rokra váltj ák ; ezeket

\ 7ealth Machine", Foreign Policy I04 (I996 i5sze), Il8/19. o, htcp://www.foreignpolicy.com/Ning/arch ive/archive /l04/ wordwealthmachine, PDF.

3 John C. Edmunds: ,,Securities: The New \Morld

más társaságot. Kés bb apiac romlott, és a'JíorldCom csódbe kényszeriilt. Á részvérrybuborékoknag}, piaci robbanásokat okoznak. Á felel tlen jelzátog-konjunkt ra alapja a trilértékelttulajdonok

lÉtrehozása volq majd ez.lehet vé rcfi a további kólcsonfelvételt, hogy j.abb trllértékelt tulajdonok keletkezzenek. Amikor a sztivetségi korrnány 39

38

a buborék kipukkanásakor kisegítette a nagy források elosztása jabb torzítást szenvedett.

hatalm pénzintézeteket, a

számára, valamint lehetové tették, hogy akockázatokat másra hárítsák,
és a késobb ,,mérgezo tulajdonnak" neyezett vagyonokat távol tartották

Az Edmunds-cikk olvasása kózben visszaemlékeztem affa abeszélgetésre, amelyet néhány évvel korábban folytattam Malajziaki,iliigyminiszterével. Teljesen komolyan azt mondta nekem, hogy Malajziának jobb lenne,

a saját konyvelésiiktol. Az olcsó jeIzáIog rendelkezésre állása serkentette az ingatlanpiacot,

elhelyezné bankban, hogy ha kivágná az ósszes fáját, és az ellenértékét kamatozzék, mert a kamat gyorsabban novekszik a fánál. Megjelent lelki szemem elott a csupasz és élettele n malajzíai táj, csupa bankkal, melyeknek számítógépei boldogan ziimmogve számolják azt,hogyan novekszik a befektetések kamata. Ez pontosan az a katasztrófa, ahová az Edmunds-fele
megtévesztés vezet.

amely viszont fólverte az íngatlanárakat. Minél gyorsabban novekedett a konnytí profit buboréka, annál gyorsabban áramlott a piacra rijabb pénz, hogy még jobban felfi;i,ja a buborékot. A tudósok és a politikusok, el fo gadva az E d mund s-fele me gtéve sz té st, ii n nepelték a háztulajdono s s ág ter;'edését , és azt a joIétet, amelyrol késobb kideri.ilt, hogy tobbnyire fantomgazdagság.

Kevin Phillips, azujságíró és akorábbi republikánus politikai stratégia készítoje2008-as, Bad Money címíikónyvében leírja, hogy az Edmundscikket a pénzvilágban széles korben megvitatták, és aí ía akovetkeztetésre jut, hogy ez inspirálhatta azingatlanoklelzálogának részvényekre váltását.a Haezigaz, akkor ez volt a torténelem legbefolyásosabb tudományos cikke. Mindegy azonban, mi indítot tael ajelzáloghitelek t zsdei bevezetését, mert Edmunds logikája egyben apénzvi|á* alapvet logikája is. Felejtsiik el a
a kózosségek és a kornyezet érdekeit. Verjiik fel a részvények árait bármilyen eszkózzel.A felelotlen jelzáIoghitelek mi-

termelést és a dolgozó emberek,

atti bukás egy srilyosan hibás elmélet rendkíviil kóltséges kipróbálásavolt.
Á j e lzálogo k részu én1 e sítés e

A 200l.

szeptember 1l-i terrorista merényletek után a Federal Reserve

bank azt kereste, hogy a megtort gazdaságí lendiiletet miként lehetne ellens lyozni a kamatlábak csokkentésével.2003 j liusára a kamatláb Io/o-racsokkent, azaz az infláció szintje alá. A kolcsonzés negatív kóltsége
felfujra az íngatlanbuborékot, és a tokeáttételes kivásárlások valóságos orgiáj áho z y ezetett A pénzvilág befektetési bankj ai olyan otletes eszkozo ket találtak ki, amelyek biztosították a koltségek beszedését saját maguk

A bankok fi,iggetlen brókereket toboroztak, hogy kolcsonvevoket hajtsanak fel jutalékért.A bankok a jelzáIogokat kotegekbe foglalvarészvényekre váltották, és eladták befektetési bankoknak, amelyek ezeket tovább csomagolták még <isszetettebb részvényekké,és továbbadták spekulatív befektetési alapoknak. Ezeket aztánezen alapok matematikusai már anynyira bonyolult részvényekkéalakították, melyeket tulaj donképpen senki sem értett meg. Ezután ezeket a részvényeket,,biztosították" értékvesztés ellen más, magasan tokeáttételes pénziigyi intézeteknél- mint pI. az AIG, amely zsebre vágta a prémiumot, de a lehetséges veszteségek fedezetére csak minimális tartalékot képzett annak a feltételezésnekaz alaplán,hogy az ingatlanárak csakis f lfelé mehetnek. A befektetési bankok és a biztosítók szerint, amelyek |étrehozták a részvényeket, a biztosítás megsziintette az i ly., ré szvények bi rtoklás án ak ko ckázatát, é s ko ck ázatminósíto ii gynok_ ségeket alkalmaztak, hogy azok az állításukat ígazolják. A részvényeket
ezutáneladt ák nyugdíj alapokn ak, alapítványokn ak, kolc sonos alapokn ak és másoknak mint nagy hozam , kockázatmentes befektetéseket. A folyamat során minden egyes lépésjátékosai megcsinálták a szerencséjiiket a díjak és jutalékok beszedésével, mikozben a kockázatot átpasszolták a kóvetkez résztvevonek.5

4 Kevin Phillips: Bad Money: Reckless Finance, Failed Politics, and the Global Crisis Árrlerican Capitalisru (New York, Viking, 2008), 96/97. o.
40

of

5 További

részlecekértlásd Soros Gyorgy: Tbe New Paradigm

Tlle Credit Crisis of 2008 and What It Means (New York, Public Affairs, 2008),

for Financial Markets:

l3/I4. 41

Korábban az ingatlanjelzáIog-ágazatban a helyi bankok nyujtottak kolcsont azígényl knek, és viselték a kockázatot a saját elszámolásukban. Ha egy házulajdonos nem tudta frzetní a részleteket, a kolcsont nytíjtó
bank viselte
megvizsgálja
a vesztesé get.
a

gyorsabban, mint amilyen varázslatosan keletkezett képpen elttíntek a kormány kisegít dollárbilliói is.

-

ahogy kovetkezés-

Ez arra osztonozte kólcsonvev fizet képességét.

a

hitelez t, hogy alaposan

Á buborék csak buborék rnarad
Edmunds ,,logikájával" ellentétben egy tulajdonbuborék - legyen azíngav lanra vagy másra alapozva- nem teremt vagyont. Egy 200 ezer dolláros ház piaci árának emelkedése 400 ezer dollárra nem tesziaztsem hasznosabbá, sem kényelmesebbé. Az ingatlanbuborék valódi kovetkezménye az, hogy noveli apénziigyi lehet ségeit azoknak, akiknekvan ingatlanuk * azokkal szemben, akiknek nincs. A pénzvil ág ar r a biztatta a háztulajdonosokat, hogy tegyék pénzzéa piaci nyereségiiket a je|záIoghitelek segítségével,
amit aztán részvényekkékonvertált és eladott azóvatlanoknak, beleértve a nyugdíj alapokat, amelyekre sok háztulaj donos is számított, mint nyugdíj as éveinek biztosítékára.

A ,,modern" pénzrendszerben a bank beszedi a díjat azért, hogy a kolcsonz t belépteti a rendszerbe. Mivel a teljesítéslehetséges elmaradásának kockázata így másé lesz, a bank nem érdekelt abban, hogy koriiltekintéssel járjon el, ami nyilvánvaló rendszertervezési hiba.
^

A hírneves nemszerint: ,,A hitelezés szabályai zetkózipénziigyi szakember, Soros Gyorgy osszeomlottak, és a jelzáloghitelek az emberek széles korének a rendelkezésére álltak, a hitelképesség komoly vizsgálata nélki.il. .. A minimális vagy semmilyen doku ment ációval nem rend eLkezó, valój ában hazugságon alapuló kolcsonok általánossá váltak, sót, széls séges esetben az n. nindzsakólcsonok' (se munkahely, se bevétel, se tulajdon) is, gyakorta a jeIzáIogbrókerek és a jelzáIoghitel-ny jtók aktív beleegyezésével."6 A cél világos volt: csak szerezzikbe az aláírást a jelzáIog-okmányra, és szedjiik be a díjat. Minél nagyobb a kolcson, annál jobb. Ne aggódjunk, hogy a kolcsont felvev személy esetleg nem tud fizetni. Ezlegyen a folyamat kóvetkezo
szereplójének
a

Lz

Amikor az ingatlanbuborék menthetetleniil szétpukkadt, a kábult háztulajdonosok - sokan pénziigyi cisszeomlással a nyakukban - kikoltoztek azokból aházakbol, amelyeken tobb adósságvolt apiaci értékiiknél.
ezekre ajelzáIoghitelekre alapozott értékpapírokelvesztették értéktiket,
és apénzvilágtulzott

gondja.
a

ntíleglehet nyomást gyakorolni

dolgok egyre rosszabbra fordulnak, akkorvalószía kormányra, hogy ny jtson segítséget. Erre azlehet,hogy ha nem vállalja át aveszteségeket, akkor a bankok az indok teljesen besziintetik a kolcsonzést, mire az egész gazdaság osszeomlik. A folyamat sokkal osszetettebb annál, mint amit itt vázoLtam, de ez a lényeg. Amikor a nyilvánvalóan nem megfelelo kolcsonvev k nem teljesítettek, az egészkártyavár kezdett osszeomlani, és a fantomvagyon, amit a pénzví|ág hozott létre a jelzálogok részvénnyéalakításával, elttínt, még
Természetesen, ha Ajánlom továbbá ,,The Giant Pool of Money," a ,,This American Life" nevri NPR-program egy részét,amely interj kat tartalmaz olyan emberekkel, akik kti-

6 |Jo,

16. o.

jutalmakat és osztalékokat fizettek, és felvásárlásokat finanszíroztak. A segély olyan gyorsan ttínt el, akár az ingadanbuborék fantomgazdagsága.

keáttételekkel (kevés saját tokével) dolgozó játékoAz egyre terjedó kudarcok hatására az egész osszekapcsolt hitelrendszer cisszeomlott, és a pénzvilágaz adófrzetokhoz fordult kisegítésértazzal, hogy ha a kormány nem áll helyt, akkor az egészhitelezési rendszer kifullad, és agazdaságpénz hiányában osszeomlik. Azt, hogy a bankok íjeszt bejelentése fenyegetés volt-e, vagy figyelmeztetés, talán sohasem tudluk meg, de láthatóan hatásos volt. A kormányzat dollárbilliókkal válaszolt, amelyet az adófrzec k zsebéb l vett ki. A kisegített intézmények ebb l a pénzból extravagáns partikat rendeztek, vezet i
sai nem tudtak megfelelni pénziigyi kotelezettségi,iknek.

t

lonféle szerepet játszoctak azokban az eseményekben, amelyek a felelotlen jelzáloghitelezés csodjéhezvezeuek, feltárva, hogyan is nézett ki mindez beliilrol. Az adást 2008.

A hitelezés azonban továbbra is befagyva maradt, aminek okaival

a

kóvetkez kben foglalkozunk.

május 9-én sugározták, elérheto: hup// www.thisamericanlife.orglRadio_Episode.
aspx?episode=355,

42

43

Á pénzuilág adósrabszo lgoi Miért nézzikel a pénzvilág stilyosan gondatlan mértéktelenségét a haés talommal való visszaélését?Részben azért, mert oly sok befolyásos ember elhiszi az Edmunds-fele megtévesztést. Sokan valósággal tapsolnak ahhoz, hogy a pénzviláe fantomgazdagságothoz létre, és mindinkább aííatámaszkodunk, hogy az áItalunk fogyasztott termékeket és szolgáltatásokat más országokban állítják elo. A fo elgondolás szerint az Egyestilt Államok azzal szolgáIja a világgazdaságot, hogy a pénzcsinálásra szakosodik, és a mások által termelt javakat fogyasztja. A pénzvilág elképzelése szerint ez tokéletesen értelmes elgondolás. Ha nehéznek ttínik az olvasó számára a pénzviláe logikájának megértése, amit pedig sok gazdasági és pénzi.igyi tantárgyban oktatnak, az valószíntíIeg azért van, mert még van némi kapcsolata a való világgal. Mindegy, hogy mit mond apénzvíIág,egy rossz kólcson csak rossz kolcson marad, akárhányszor szeletelik, vágják kockára és csomagolják ujta egyre bonyolultabb származtatott értékpapírrá, amelyet a Standard and Poor's els osztálytí befektetésnek minosít. A pénzvilág elviselésénekés siirgós megmentésének ennél is nyomósabb oka azonb an az,hogy o ellenorzi a hitelek folyosítását, ezáltalapénzhezvaló hozzájutásunkat, és mindezt egy olyan világban, amelyben életiink szinte minden része apénzt lftigs.A kóvetkez kben egyszertí leírást adunk arról, hogy milyen is a pénz létrehozásának folyamata.

bezsebelését, amelyért nem dolgozott meg, míg a tobbi embernek csak fi zetendo számlát adják fu .

a

Amikor

Kózgazdász professzorom azttanította, hogy a bankok a megtakarítók és a kolcsonvevok kozti kozvetítok: a megtakarító bankba rcszí a pénzét, és ezt apénzt a bank odaadja a kolcsonvevonek, hogy ebbol frnanszírozza a vállalkozásátyagy az otthonát. Ez azonban valójában nem így torténik. Hacsak nem hossz távulekotéssel tetti.ik apénzt a bankba, akkor a bete tt p énzhez azon nal i hozzáféréssel rendelkeziink. H a p énzt vesziink kolcson a banktól, akkor is azonnalíhozzáféréstkapunk ahhoz a számlához, amelyet a bank nyit meg a számunkra, amiko r a pénzt kolcsonadja.

a kolcsont a banktisztviselo kiadla, akkor két dolgot jegyez fel a bank konyvelésébe: a kolcsonvevo ígéretét aría, hogy a pénzt visszafizeti, mint a bank tulajdonát, és aztaz osszeget, amely tartozásként a kólcsonvevó

számlájára keriil.

Elso látásraugy ttínik, hogy ezakétdologegymást kiegyenlíti, ami bizonyos szempontbóligaz is. A lényeg azonban az,hogy eI z legegyik bejegyzés sem létezett.

A banktisztviselo bejegyzése kovetkeztében a bank tíj pénzthozott létre a semmibol, amely megfelel a kolcson osszegének (a t -

kének), és en nek hatására a gazdaságegészében a p énzmen nyisége megno -

Alkimistákaz árnlkban
A legtobb ember rigy gondol
a kónyvelésre, mint valamely felettébb unaljól, mert a forgalomban lévo dollárok majdnem mas dologra, de figyeljtink mindegyikét egy magánbank hozta létre egy megtévesztóen egyszer elszámolási btívészmutatvánnyal. Ha megértji.ik, hogy ez miként torténik, akkor azt is tudni fogjuk, hogy a magánbankok áItaI mozgatott kolcsonpénz-rendszeri,ink, amelyet a magánprofit érdekében hoztak létre, miként teszi lehetové néhány ember számáraszégyentelen mennyiségtíolyan pénz

vekszik. Egyidejtíleg a kólcsonvevonek torvényi kotelezettsége keletkezett arra, hogy a t kének a kamatokkal megnovelt osszegét visszafizesse. Valójában ez az tja annak, ahogyan apénz (a pénzérmékés bizonyos kiilonleges címletek kivételével) keletkezik. Megjegyzend , hogy a bank által létrehozott pénz tisztán elektronikus. Errol papíron nincs feljegyzés. Mondhatjuk, hogy nem is létezik, csupán a mi elménkben. Mondanunk sem kell: megadni a bankoknak a jogot arra, hogy egy számítógép-billentytílenyomásával pénzt kreálj anak, aztán azt kolcson-

adjákkamatra, a banki tevékenységet rendkíviil jovedelmez vé teszi, és a pénzvilág, a bankok tulajdonosa rendkívi,ili hatalommal rendelkezik. Hozzájárul a pénziigyi instabilitáshoz és egyenlotlenséghe z, Iétrehozza a gazdaság novekedési kényszerét, és torzítja a gazdasági prioritásokat. A társadalmat terhelo osszes koltséget a7.fejezetben mutatom be. Az okozottkár nagyságrendekkel novekszik, ha a bankok felfedezik: aprofitjukat nagyban n<ivelheti, ha ezt a pénzteremto hatal mat a pén z.f,gy ispekulánsok
45

44

és ragadozók

szolgálatába áIlítják, akiknek fó tevékenysége a fantomgaz-

dagság létrehozása.

3.Fqnznr
A varósÁcos Ánux rIAcÁNAK ALTERNlrívÁla

A pénzvilág mint gazdaságí rendszer vagy szindikátus rendkívi.il j ó abban,
amire tervezték és használják: néhány embert mesésen gazdaggátesz anélkiil, hogy azok bármilyen er feszítésttennének a valóságos javak létrehozása érdekében. A haszonéIvez(5k szempontiából a pénz az pénz, és azok, akiknek sok van belole, kielégíthetik magukat olyan fenytízéssel,amely még a korábbi korszakok királyainak és császárainak a képzeletében sem fordult meg. A p énzv ilágh as zonélve zóí szempontj ából a j elen legi pénzugy í rendszer legnagyobb hibája az, hogy a tulajdonbuborékok elobb-utóbb kipukkannak, és eltorlik a yagyon egy nagy részét,esetlegarra kénys zerítve ket, hogy elárverezzék a birtokukat, jachtjaikat és magánrepi.il gépeiket, a si.irg sség miatt éppen nyomott áron. Amikor a buborékok novekszenek, apénzviláenyeresége a társadalom tobbi része számátatiszta veszteség. A kóltségeket azok fizetik meg, akiknek nincs elég pénziik ahhoz, hogy napjaikat bolygónk problematikus társadalmi és kórnyezeti valóságától elszakadva, kényelmes elvonultságban éljékle. Nincs semmi alapja annak a gondolatnak, hogy ezt a problémát a gazdasági novekedés majd megoldja, mivel a dagáIy csak a jachtokat emeli magasra, a kétségbeesett, meztelen szókat elnyeli. A gyóztesek számára nagyon is megfelel az, hogy a pénzviIáe vagyonának novekedése a társadalom tobbi részének a novekvo egyenlotlenséget jelenti. Mi értelme lenne egy gazdag osztá|ynak a szegények osztálya nélkiil? A pénzvilág fantomgazdagságának viszont van egy alternatívája: a valóságos piacgazdaság.

Régót a hajto gatják neki,i nk, hogy

a

kapitalizmu

s

kapzsi mértéktelenségének

kommunizmus elnyomása .Ez aki;'elentés hamis, és veszedelmesen cinkorIfuoz választást kovetel meg két véglet kózott, ameegyetlen alternatívája
a

lyek egyaránt kudarcba fulladtak, mivel mindkett a hatalom olyan számon nem kérhet cisszpontosítását hoztalétre, amely elfojtotta a szabadságot és

kreativitást mindenkiben, kivéve a cs cson lévo keveseket. E két lejáratott, kozponti hatalomra alapozott kísérletalternatívája egy olyan gazdasági rendszer lehet, amelynek ereje az emberekben és a helyi kozosségekben gyókerezik, és felszabadítja az emberek természetes
a

egyiittmtíkodési képességétés alkotóképességét. Most torténelmi esélyiink van egy ilyen gazdaság életre hívására. A kulcs a gyakran említett ktilonbség alétez pénzvilág és a helyi piacgazdaságok rendszere kozott.

Pénzvilág vagy helyi piac

eltit gazdaságn ak a pénzuilág és a belyi pia, nevet adtuk; ennek akét gazdasági szerkezetnek teljesen más prioritásai, értékei és intézményei vannak. Ez akétfélegazdaság ma egymástól elktiloni.il, de kapcsolatban, és gyakran versenyben van egymással.
A két, egymástól
élese n

Pénzuilág
A pén zvilág
a n agy p énzigyii ntézeteke t és az azokat szolgálo, fo gva tartot t vállalatokat jelenti. Lehetnek ezek bárhol, nem feltétleniil New Yorknak abban a híres utcájában (a \ Zall Streeten), amely a globális kapitalizmus

jelképévévált. a steril pénzi.igyek világa, ahol a tevékenys ég arra irányul, hogy a pénz felhasználásával, bármilyen módszerekkel rijabb pénzt

A pénzvilág

csináljanak azoknak, akiknek már eleve sok pénzi.ik van. A pénzvilág 46
+/

tokéletességre vitte a pénziigyi spekuláció mtívészetét,a társasági tulajdon lefolozését, azuzsorakamatot, akockázat áthárítását, a befolyásolást és az adósságpiramisok kiépítését. i nden a pénzigyi megtértilésmaxi m alizáM lásának szolgálatában áll. A sikeres játékosok;'utalma a hírnév,a rendkívi,ili illetéktelen haszon és a hatalmas pénzvagyon. A Wall Street játékosai azzal igyekeznek igazolni a tetteiket, hogy a társadalom nagyobb hasznára teremtenek vagyont, de ez csak kényelmes oncsalás. A pénz nem vagyon, hanem csak egy konyvelésibejegyzés, egy szám, amely csak azért képvisel értéket, mert társadalmi megszokásból hajlandók vagyunk elfogadni valódi értékkelrendelkez dolgok feleben. Az emberi elmén kíviil nem létezik.

kozás ma is elkótelezte magát a kozosségnek erre a szolgáIatára, beleértve a BALLE hís,szezer tagját, akik már eIjegyezték magukat az t| gazdaság megteremtésével. Ez az elkotelezettség lényeges része annak, ami a helyi piac gazdas ágát a p énzv íIágétól me gkii lonb ozt e t i.

T
Mi

kés társaságok

a helyzet a t kés társaságokkall Kozi.iliik sokan olyan hasznos termékeket állítanak eIó vagy/és szolgáltatásokat biztosítanak, amelyekre mindennapi életiinkben sziikségvan. Hol van ezeknek a helye apénzvilág

és lakóhelyiik megélhetését biztosítsák. A helyi piac céljai, értékeiés intézményeiváItozatosak. Akárcsak egy egészséges, természetes életkozosség ktilonféle fajtái,váIlalkozásai sokfele formát olthetnek az egyszer,íj magán- és a családi vállalkozástól a sz<ivetkezetekig és a helyi tulajdonban lév és helyi gyókerekkel rendelkez gazdasági társaságokig. A pénziigyi megtériilés eléréseaz izIetben maradás lényeges feltétele, de a helyi piac legtobb funkciója ebben a rendszerben a kozosségi értékekés érdekek alaplán mtíkodik, ami mérsékli a profithajszát. Olyan kisvárosban n ttem fel, ahol a családom sikeres hangszer- és kisgép-kereskedéstiizemeltet ett. Az apám bi.iszkén vállalta a jótállást és a szervizt mindenre, amit csak eladott. Emlékszem azokraa nem ritka esetekre, amikor apám egy telefonhívásra v áIaszol, és arra kéri anyámat, tartsa melegen az ebédjét, mí8 o a boltot kinyitva kiszolgálja az igyfelec, akinek siirgos szi,iksége van valamire. Az egyik ilyen esetben, amelyre konkrétan emlékszem, egy helyi muzsikus kért egy gitárpenget t, mert az ové eltorott, és neki még aznap este játszania kellett. Akkortájt egy gitárpenget valószíntíleg nem keriilhetett tobbe 10 centnél. Megértettem, hogy a vállalkozás akozosség szolgálata, és hogy aváIlalkozásokban dolgozó emberek éppen ezt nyujtják. Sok helyi piaci vállal-

juk

A helyi piac a helyi váIlalkozások és dolgozó emberek világa, akik valódi javak és szolgáltatások el állításával foglalkoznak, hogy a maguk, család-

Á

hefui

piac

helyi piac kozott? Nos, vállalata válogatja. A kozosen létrehozott, korlátolt felelosségtí társaság jogi formáját tobb mint 400 éve alkották meg, amikor Anglia királya kiadta a Kelet-Indiai Társaság oklevelét.EzáItal felhatalm azta abefektetok .gy csoportiát, amelynek maga is tagja volt, a korona védelmé t éIvez kizárólagos jogosítvánnyal, amely szerint Ázsiaországaitgyarmatosíthatják, és kisajátíthatják azok er forrásait, kereskedelmi módszereket és katonai erot egyaránt
és a

igénybe véve.

Ehhez a feladathoz a társasági forma jól illeszkedik: megteremti a torvényi formát arra, hogy egységes vezetés alatt halmozzafela gyakorlatilag korlátlan pénztoke hatalmát; a befektetok pedig, akik a hasznot huzzák, fel vannak mentve a vezetés hibáinak kcivetkezményei alól, ha a veszteség meghaladná a befektetésiik osszegét. Ez olyan nyílt felhívás a ttílkapásra, amelynek talán még szentek is hajlamosak lennének megadni magukat. Ugyan akkor van n ak t árs as v áIlalkozás ok azo no síth ató é s felelo s t u l aj donosokkal, akik abban a helységben élnek, ahol a társaságuk mííkodik, és akik a társaságot a telepi.ilés felel s polgáraként mtíkodtetik. Az ilyen társaságokat joggal tekinthetji.ik a helyi piacgazdaság részének. Amint azonban a társaságnyilvánosan eladja a részvényeit apénzvilág t zsdéin, vagy a pénzvilág saját magánt kével rendelkez beruházóinak, apénzviláe iigynokévé válik. Akármilyen értékekés elvek mentén dolgozott is korábban, ezek nagy valószíntiséggel alárendelodnek a pénzvílág érdekeinek és értékeinek.A termékek és szolgáltatások eloállítása tisztán
49

48

véletlenszertívéválik, meít azels dleges

céI a

pénzcsinálás lesz. Az Odwalla

piaci alternatíva
A korlátlan kapitalizmus védel mezóim akacsul állítják,hogy a kapitalizmus egyet jelent a piaccal és a magántulajdonnal. Ha ez a kijelentés nem teljesen hamis is, mégis er sen féIrevezet , és megnehezíti, hogy felfedezhessiink egy nyilvánvalóan elnyomás-mentes alternatívát.

társaság volt vezetóje mesélte nekem, hogy ,,amíg az alapít k magántulaj-

donában voltunk, addig egészséges gytimolcsleveket gyártottunk és adtunk el. Amint a t zsdére keriiltiink, minden megváltozott. Ettol kezdve csak a
pén zcsináláss al foglalkoztu nk." a

EI zó konyvem címévelellentétben (Ttíkéstársaságok

uiláguralrna)

valódi gazdasági hatalom országunkban a pénzvilágintézményeinek

kezében van, amelyek gy adják-veszik a legnagyobb gazdasági társaságokat, mintha maguk is termékek volnának. Bármely, a pénzvlIág áItaI forgalmazott társaságelso szám yezetóje,aki a szociális vagy akornyezeti megfontolásokat a pénzugyi megtéri.ilésszempontj a elé helyezi, hamarosan ajtón kíviil alálja magát a részvényesek lázadása miatt, yagy ellenséges kivásárlás kóvetkeztében. Ha betekinti.ink egy mai nagyvállalat székhelyére, akkor ott embereket, épi,ileteket, b torokat és irodai berendezést láthatunk. Minden arra utal, hogy a dolgokat az emberek mozgatják. A, szervezeti felépítésábrája a fclelosségek világos vonalait mutatja, amelyek a legfelsobb vezetohoz vezetnek, aki viszont az igazgatótanácsnak felel. Konnytí ezért azt hinni, hogy a nagyvállalat is csak emberi kózossé8.E azonban félrevezet , mert az emberek valamennyien a szeíyezet alkalmazottaí, és azért fizetik ket, hogy annak a pénzi,igyi érdekeit szolgálják. Ha a társaságot a pénzvíIág birtokolja, akkor a pénzvilág érdekeit kell szolgálniuk, és alkalmazásuk egyedtil a pénzviláx kegyétol ftigg. A nyilvánosan forgalmazott (tozsdére bevezetett) korlátolt felel sségti társaságok pontosabb leírása az lehetne, hogy olyan pénztartályok, amelyekre ktilonleges tcirvényes jog és védelem vonatkozik. Még a legfelso vezetó és azigazgatók is indoklás és kóvetkezmények nélkiil elbocsáthatók. Elméletben a vezetés arészvényeseket szolgáIja, azonban mivel a részvények tobbségétktilonfele intézményiberuházók birtokolják, avalódi részvénytulajdonosok általában még a társaság tisztségvis elóiszámára is láthatatlanok. Gyakorlatilag a vezetést maga a pénz alkalmazza azért, hogy a pénz szaporodását és tij ratermelését gond ozza, fi gyelmen kíviil hagyva minden más szempontot. Az eredmény aglobális kapitalistagazdaság, amely szétrombolja mind az éIetet, mind az emberi lelket.
50

Apiacgazdaságelmélete id ben nyomon kóvethet visszafelé, egészen a tizennyolcadik századískót kozgazdász,Adam Smith munkássá gáíg, és az óÁ nernzetekgazdagságacímtí, 1776-oskonyvéig. Ezt sokan minden id k
legbefolyásosabb kózgazdasági szakkonyvének tartj ák. A gondolatébreszt szovegben Smith leírja az onszervezód gazdaságeroteljes és csodálatosan

kis vev k lépnek egymással kapcsolatba, és a saját szi,ikségleteik, érdekeik és képességeik alapján hoznak dontéseket. Smith piaci elmélete - az óelképzeléseit késobb részletesebben kidolgozokhozzájárulásával - elegáns és egységes szellemi építménnyé nott, amely gondosan megfogalmazott feltételeken alapul; ha ezek fennállnak, akkor

demokratikus ideálját, amely gy biztosítja a társadalom termelo er forrásainak egyenló és társadalmilag optimális elosztását,hogy kis eladók és

az ónszervez folyamatok valóban társadalmilag optimális eredményt adnak. A piaci elmélet fundamentalistái általában semmibe veszik ezeket a feltételeket, amelyek tartalm azzáka kovetke zóket: 1. a vevok és az eladók olyan kicsik, hogy nem képesek befolyásolni a
piaci árakat;
2. minden résztvev nek teljes információval kell rendelkeznie, keres_ kedelmi titok nem létezhet;

forgalmazott termékek telj es koltségétviselniiik kell, árnak is tartalmaznia kell; 4. a beruházási tókének nemzeti határok kozott kell maradnia, és az
3.

az eladókn ak

a

és ezeket az eladási

országok kózotti kereskedelm i mérlegnek kiegyensrilyozottnak kell lennie; 5. a megtakarításokat be kell fektetni termelo tóke létrehozásába, és nem szabad kereskedelmi spekulációra használni.

5l

A csalás szabadsága
Á,,szabadpiac" elnevezés egy olyan szabályozadan piacot jelól, amelyben a sazdag ember megen gedheti magának, hogy személyes célj aira hasznáIja fel és monop olízáliaazer forrásokat, mik<izben nem kell felelnie ennek szélesebb társadalmi és kornyezeti kovetkezményeiért. A szabadpiac jutalmazza a pénziigyi rablókat és spekulánsokat, h znak a kármányzati "kik'h"rrnot támogatásokból, társadalmi és kórnye zetí eróforrásokból, a spekulációból, a monopolhelyzettel való visszaélésbl és a pénziigyi csalásból, nyílt és gyakran ellenállhatatlan kísértést hozva létre a koltségek továbbhárítására és az egyenlótlenségek novelésére. A piac olyan kozosség keretei kozt m kodik a legjobban, amely gondoskodik atagjaíroL Minel erosebbek a kólcsonos bizalom és gondostáaa, kótelékei, . pi". annál inkább meghatár ozza saját elveit. A iormányzati feliigyelet és beavatkozás iránti igény minimális.Egyolyan gazdaság azonban, amelynek er s gazdasági társaságait egy olyan kapzsi kult ra vezérli, amelynek alapelve a részvénytulajdonosi befektetések pénziigyi megtériilésénekmaximalizáIása, már egészen más, és ezeket még a leger sebb kormányzatnak is nehéz feltigyelet alatt tartania. Konnyen belátható, hogyez nem nagyon emlékeztet apénzvilágra.Bár a megfelelés nem tokéletes, ez sokkal inkább a helyi piac leírása. A torténé szekakapitalizmus szó megjelenésétaz l800-as évek kózepéig vezetik vissza, tehát jóval Adam Smith halála utánra. Ez olyan gazdasági és társadalmi berendezkedést jelent, ahol a toke haszna keveseket illet, kizárvaazt a sok embert, akik a munkájukkal a tokét termelékennyétették.7 Ez meglehetos pontosan írja le a pénzvilággazdaságának jellemzoit.

A kapitalizmus

a

piaci retorika kiipenyében

A kapitalizmus azt áIIítja,hogy agazdaság,piaci ruhája" nem tobb annál, mint amit a szélhámos Á császár uj rubája címtímesében áIlftott: az uralkodót a legfinomabb kelmékbe oltoztette. Amikor a kapitalizmus
kiválogatta a piaci elmélet darabkáit annak indoklására: a társadalom érdekét az szolgálrja a legjobban, ha a nemzetkozi nagyvállalatok szabadon, minden társadalmi korlátozás nélkiil maximali záIhatják a profi tj ukat, tulajdonképpen a felismerhetetlenségig eltorzította a piaci elméletet azzal a céllal, hogy legitimizáljon egy vékony réteg érdekét szolgáló, minden elméleti vagy tapasztalati megalapozást nélkiilozo logikát.

7

Fernand Braudel tcirténészrészletes beszámolót kózól a t ke, t kés és kapitalizmus fogalmak eredetérol és definícióiról Ciuilisation and Capitalism konyvében (Berkeley, University of California Press, I98Z),2/232-39. o.

A kapitalizmusnak a piac kopenyébe burkolózó iigynokei buzgón hozzáIáttak olyan kozállapotok megteremtéséhez, ame|yek éppen az eIlenkezójét jelentették annak, amit a társadalom szempontjából optimális piaci mtíkódés hirdetoi koveteltek. A 3. 1 bLázatáttekintés t ad azamerikai pénzvilág kapitalista gazdasága és az erósiteni kívánt helyi piacgazdaság kozotti fo ktilonbségekrol. A kapitalista iigynok k - akik ráksejtek módjára megpróbálnak elrejtózniaszeíyezet immunrendszere elol rigy, hogy egészségessejteknek adják ki magukat - megkísérlik elrejteni magukat a társadalom immunrendszere elol, magukat az egészséges piac iigynokeiként áIcázva. A kapitalizmus olyan tigyessé vált ebben a csalásban, hogy ma a politikai és gazdasági vezetoinkre tekintve aztlátjuk: a betegséget szolgálják az egészségestest kárára. Ahhoz, hogy az egészséqetvisszaállítsuk, fel kell ismerniink, hogy egyes sejtek miért betegek, és vagy sebészileg el kell távolítanunk azokat, va8y me8 kell vonnunk toliik az egészségesszervezet táplálékait. A szocialista rendszerben a kormányzat az osszes hatalmat magához vonja. A kapitalista modellben a kormányzat agazdasági társaságok érdekeinek fogságába esik, és segít megerosíteni a hatalmukat. A valódi piaci rendszerben a demokratikusan elszámoltatható kormányzat a szabályok megfelelo rendszerét dolgozzaki, amelyb en az emberek, a vállalkozók és a felelosségteljes befektetok onszervezó piacot hoznak létre. Ez a piac els sorban helyi, és megfelel a gazdasági, valamint a társadalmi és kórnyezeti
igényeknek is.
53

52

gazdasága tobbnyire azzal foglalkozik, hogy valóságos vagyont teremtsen valódi eroforrásokból, valóságos igények kielégítésére. pénzvilág igen A

A pénzvilággazdasáeában apénz akezdetés a vég, és az els dleges termék a fantomgazdagság - olyan pénz, amelynek nincsen kor. u*lódi értékteremtéshez, sem valódi értékkelrendelkez tulajdonhoz. A helyi piac

e pÉNzvIrÁG KApITALIZMUSA elofordulhat a versenytár sak kcizott azért,hogy elkertiljék a versenyt tonkretenni
eroseket
a tulajdonlás érdekének védelme a kevésbé

A HELYI PIAC GAZ, pesÁc,q. megjelenik az emberek és a koz<isségek kcizott a kozló elérése érdekében
serkenteni a

egyiittmtíkodés

eredményesen teszi a gazdagembereket még gazdagabbá, de nem erdekli, milYen az emberek, a kozosség és a kornyezet egészsége.Mindezt csak mint
a

a

verseny célja

hatékonyságot és az jítást

rovid

táv profit

esetleges forrását veszi figyelembe.

a

kormányzat szerepe

elosegíteni az emberi
érdekek érvényesrilését igazságos és kiegyens
-

3.1táblázatz Á Pénzuilág kapitalizrnusának
tjsszeuetése

kereskedelem
és a

szabad, szabályozatlan

helyi piactér gazdaságának

lyozott
a személyek

politikai irányzat
a pÉNzvIrÁG KApITALIzMUsÁ
A HELYI PIAC GAZ-

a

dollár demokráciája

demokráciája

oesÁca

fo hajtóer
a tevékenységmeghatáro-

pénzcsinálás
pénzcsinálás pénz felhasználásával olyanoknak,

a megélhetés biztosícása a rendelkezésre álló eroforrások felhasználása
a koz<isség érdekében

zása
a cég mérete

Ha a ftiggónyt felrehuzzuk- ahogyan azt a hitelválság is tette -, leleplezodik apénzviláe bels tevékenysége, és egyre kevésbé ttinik torvénytis zte| iizleti vállalkozásnak, sokkal inkább hasonlít egy nyerészkedo és zsaroló
csalást iizemelteto btínszovetkezetre. Ennek a természetben a legkózelebbi megfelel je a rák, amely elszívja a test energiáit, de semmi hasznosat nem

akiknek már van pénziik nagyon nagy
átterhelés mindenki másra személytelen és távoli

kicsi vagy kózepes
a felhasználó

kóltségek kezelése

viseli

rulajdonos pénztoke

személyes és helyi

produkál cserébe. A rákot nem lehet ,,kijavítani"; ki kell vágni, és segíteni az egészségesszovetet a feléptilésben. Az egészségesszovet jelen esetben a helyi píac gazdasága, az uj gazdaság alapja.

határok nélktili, globális magánprofit maximalizáIása
a

helyi vagy nemzeti, egyértelmti határokkal
a

a befektetés célja

hasznos output ncivelése

a

profic szerepe

maximalizálandó végtermék
a

az életképesség fen-

ntarcásának eszkóze

a hatékonyság mérése

pénztoke megtériilése nagyvállalacok kcizponri

termeló tériilése
a

t

ke meg-

koordináló mechanizmusok

a

tervezése

cinszervez do piacok hálózatok

és

54

55

4.Frynznr
FBrszíNEs BARKÁcsorÁsNÁr ronn KELL
rendszerbol ered, akkor az eseti javítgatások - mégha olyan kóltségesek is, mint apénzviláekimentése - olyanok, mintha k<itszert tennénk a rákbetegre. Ezek ugyan az id leges megnyugvás érzetétkelthetik, de ez a hatás tisztán csak kozmetikázás.

Ha a gazdaságkudarca magából

a

Azonmárt lvagyunk
A megfelel
és hatásos akciónakazzala felismeréssel kell kezd dnie, hogy tovább már nem tudluk a gazdasáei életiinket ugy megszerveznl mint amihez eddig hozzászoktunk. Az eddigí gazdaságnem állítható helyre, terveink legfeljebb ideiglenesen, és nem érdekes, hogykisegítési és élénkítési mennyire bonyolultak, mert már trilléptiik azt a határt, amit a gazdasági, kornyezeti és társadalmi rendszeriink képes elviselni.

Azok a ,,megoldások", amelyek nem veszik figyelembe ezt az alapvetó kóri.ilményt, nemcsakkudarcot fognakvallani, hanem valószíntíleggyorsítják is a kórnyezeti és társadalmi osszeomlást. Határozottan cselekedni.ink kell, és meg kell valósítanunk azt a lehetséges jovoképet, amely megfelel a j elenlegi helyzeti,inknek. Sajnálatos,hogy mégolyan befolyásos tudósok is, akik tisztában vannak jelenlegi gazdaságiválságkornyezetiés szociális hatásaival, általában arra a korlátozzák a javaslataikat, hogyan lehetne a meglévó rendszert finomítani. Nagyon ritkák azokabefolyásos emberektol származó hangok, amelyek a rendszer i|r aterv ezésére hívnak fel. Jeffrey Sachs és James Gustave Speth egyaránt befolyásos szerzó, és leg jabb konyviikben mindketten egyformán hívnak fel olyan tettekre, amelyekkel akórnyezet leromlásának megfordítását és a nyomor megszi.intetésételérhetji.ik.Javaslataik azonban fenyévnyi távolságban vannak egymástól. Sachs a ttinetekre koncentrál, és gyógymódként sebkótozést ajánI.
57

Speth általános megkozelítésb l indul ki, intézményiátalakítást j avasolj a. 8

és gyógymódként és Speth

akulturális

és

Nem
a a

a tóke, hanem a

nyomor

A4.I

kérdés, és a megfelelo válasz

A

szélsoségesnyomor a

blázatban szembeállítom Sachs

nézeteit három lénye-

Az eltérések igen tanulságosak, mert meg kell tanulnunk ktilonbséget tenni egyrészt a Sachs-felék - akik megpróges kozgazdasági szempontból.

bálnak benni.inket abba a hitbe ringatni, hogy a részletek javítgatásával tovább juthatunk -, másrészt a nem ortodox kózgazdászok (mint például a rendszer-okológus Speth) kozott. Az utóbbiak valódi megoldásokat kí-

vekedési folyamat gyors beindítása a világnak azokban a nyomorban maradt bugyraiban, amelyeket kiils segélyekbol kelI fi nanszírozn i, a technológiák és a szociális szolgáltatások bevezetésével.

n

széls séges gazdagságelkeriilheteden veIejáro,1a, és csak rigy kiiszobolhet ki, ha azok javait, akiknek tobbjiik van, mint amennyire sziikségiik van, jraosztiuk azok kozott, akiknek kevesebbjiik van.

nálnak, a rendszer mélyreható rijratervezésével.

A kapitalizmust mtíkódtet A kapitalizmus intézményei
jelenlegi formájukban képesek megoldani a kcirnyezeti és a szociális probIémákat <inkéntes akciók, a kózkiadások mérsékléseés a részIetek 6nomhangolásának kombinációlával. rendszer alaplaiban jratervezésre szorul, a kóltségek áthárításának
megsziintetése, a ulajdonlás jraosztása és a gazdasági

Sachs: fájdalommentes
Jeffrey S achs, aki

fi

nomhangolás
irányító rendszer

vé gzettségéreés gondolkod

ásmódj ár a nézve kózgazdász,

tobb amerikai kormány és egy sor intézménygazdasági tanácsadójaként ismert. A New York Times egyszer gy jellemezte, hogy,yalószíntíleg a
gfonto s abb kózgazdász a vi l ágon".9

dontések emberi és természeti kóvetkezményeinek

számonkérhet
érdekében.

sége

le

4.1 táblázatz Jau itgatn i uag1

áta la

k

ítani
ú;RelrRvrzÉst(SlErrr)
A
gazdasági n<ivekedés

Sachs
A RENDSZER

leg jabb,2008-as Cornrnon Weahb (,,Általános jólét) c. konyvét

xrs vÉRrÉxű IcezírÁs (SecHs)

A GDP

novekedése az

emberi haladás, boldogulás és jólét valódi mértéke. A ttjbb
gazdasági novekedés

szétrombolja az emberi jolérhez sziikséges értékeket
és

általában.iobb. Ha a piaci erók, az emberek ciszt<inzése és a megfelelo technológiai választék adott, akkor a gazdasági ncivekedésnek nincs k<irnyezeci korlátja.

él rendszereket. A
a kóz<isség

fo gy asztás m

inimáIis kiiszobe
építése vezet

fólott
a

javuló emberi egészséghez és boldogsághoz - azanyagi fogyasztás n<ivelése helyett.

8 Sachsnak és Spethnek ez az osszehasonlító áttekintése David Korten: ,,After the Melcdown: Economic Redesign for the 21" Century" c. cikkén alapul, Tikkun 2008.
nov/dec. szám,
33

-

40. o.

olyan eroteljes és világos problémafelvetéssel nyitja,amely aztavárakozást ébreszti az olvasóban, hogy bátran szakítani fog azoknak a hagyományos gazdaságí felfogás ával, akiket o,, szabadpiaci ideológu soknak " nevez. ,,A fenntartható fejlódés kihívásai - megvédeni a kórnyezetet, stabiIizáIni a világ népességét,csokkenteni a gazdagok és a szegények kózti szakadékot, megsziintetni a széls séges nyomort - kózponti kérdésséválnak. A globális egyiittmtikodés elotérbe keriil. Maga a nemzetállamok versenyenek eszméje, amely a piacokért, a hatalomért és az er forrásokért folyik, idejétm lttá vált... Az a nyomás, amelyet az elégtelen energiaforrások, a novekv kórnyezeti terhelés, a világ szaporodó népessége, a legális és illegális t<imeges népességvándorlás és a hatalmas jovedelem-egyenl tlenség jelent, t l sulyos ahhoz, hogy azt a pvszta piaci er kre és a nemzetek fekezetlen geopolitikai verseny ére bízzuk." |0

9

http,//query.nytimes.com/gst/fullpage.hrml?res=9FOCE7D7l43EF934AI5755COA9 659 58260 ksec = &spon = &pagewanted:7

Peter Passell: ,,Dr. Jeffrey Sachs, Shock Terapist," New York Times, 1993. junias 27.

l0

Jefiíiey

S achs:

Cornrnon Wealth: Econotnicsfor a Crowded Plazer (New York, Penguin,

2008), 3/4. o.

58

59

Ez a kíjeIentésugyan gy megfelelne Speth nyitó kijelentésénekis,
kormánynak fontos szerepet kell játszania, és a nemzeteknek sziikséges egytittmtíkodniiik az értelmes megoldás keresésére
a

aki egyetért azzal, hogy

vár. ,!rz áhaIa,,sebtiben elvégzett számítás"-nak nevezett becslés szerint a

világ gazdagnem

z e te

i a század koz

ep a

é

re elo re j eIzett gazdaságí outputn ak
a

potom Z,4o/o-ábol megszi.intethetik
és használhatják a szi,ikséges

szélsoséges nyomort, és kifejleszthetik

tett erofeszítésekben. Innen azonban azt kell kérdezniink: vajon nem

kiilonboz világban

a

két tudós

technológiákat

kornyezet szi.ikségleteinek

él-e?

biztosítására. A probléma ezzelf;ij dalommentesen megoldódott Sachs fejében.

- mármint

Tecbnológiaijauítás
Sachs biztosít benntinket arról, hogy véget vetheti.ink a kórnyezet további terhelésének és a nyomornak a már meglév technológiába való mérsé-

Niiuek edés, rnint mindig
Sachs nem mondja meg, hogy ha képesek vagyunk a népességet stabilizálni, és a szegények sziikségleteit mérsékeltkoltséggel kielégíteni,akkor miért

er források fclhaszn áIásáthatékonyabbá tessziik,

kelt befektetésekkel: a szénfelhasznáIást leállítjuk, j energiaforrásokat fejlesztiink ki, megállítjuk a népességnovekedést, avíz és más természeti
és beindítjuk

a gazdasági

novekedést a világnak azokon a részein, ahol állandó nyomor van. Egy 2007-es el adásán a londoni Royal Society-ben Sachs világosan kifejtette azt a meggy(5z dését,hogy nincs sziikség a javak jrafelosz tására, az anyagi fogyasztás visszafogására, sem a gazdaságegyéb módon tortén átszervezésére. ,,Nem hiszem, hosy erre aproblémára
a

van sziikségarra, vagy egyáltalán miért akarjuk, hogy a globális gazdaság a jelenleginek ahétszeresére novekedjék? Akárcsak a tobbi kózgazdász,s t,
az emberek tobbsége, Sachs egyszertíen készpénznek veszi, hogy a gazdaságí

novekedés jó is, sziikséges is. Nyilván mégsohasem jutott eszébe megkérdo-

jelent s visszafogása vagy életszínvonalunk tetemes csokkentése lenne.
Úgy gondolom, a megoldás az okosabb élet. Határozottan hiszem, hogy a technológia kulcskérdés,és nem hiszem... hogy egy fix cisszeget kellene rijra elosztanunk. Azt akarom bebizonyítani, hogy lehetséges meglévo tudásunk
és technológiáink felhasználásával nagy haladást elérni az anyagífeltételekben, és nem kell kótelezni.ink vagy kérniink agazdagokat életszínvonaluk jelentos csokkentésére, hanem hatékonyabb, fenntartható technológiákat

megoldás anyagi fogyasztásunk

kell használnunk, és ezzeltalálnunk módot a világ tobbi részének - amely vágyik erre, és tudtommal rá is szolgált -, hogy javítsa a saját anyagi fekételeit. Ennek koltségei sokkal kisebbek, mint azt azemberek gondolnák."ll Sachs egyáltalán nem szólít fel a fogyasztás visszafogására, s t, a ZOO5-

os 60

billió dollár helyett 2050-re 4ZObiIIió dolláros gazdaságinóvekedést

html

11 Sachs: ,,Bursting at the Seams", eloadás a londoni Royal Societyben, 2007. áprílis ILén, kcj,zreadva a BBC Radio 4-ben, http://www.bbc.co.uk/radio4/reith2O}4/lecturel

jelezní ezt afekételezést,amelyrol pedig Speth bebizonyítja, hogy hamis. Továbbá - mivel Sachs áIlítja, hogy a legszegényebbek egy rendkíviil mérsékeltjraelosztással elindíthatók agazdasági novekedés ritján - aztis feltételeznie kell, hogy a fogyasztás tovább novekszik mindenhol. Arról azonban semmit sem mond, hogy a fogyasztás milyen fajtáítobbszorozodhetnének meg anélkiil, hogy ne jelentenének még nagyobb megterhelést a már amrigy is trilterhelt kórnyezetí rendszerek számára. Ha a már ma is b ségben élok még nagyobb autókat vezetnek, még nagyobb házakban laknak, élelmiik a tápláléklánc még magasabb szintjérol származik, még messzebb és méggyakrabban utaznak, és tobb elektronikus eszkciztvásárolnak, akkorvajon mib l is fognak tobbet fogyasztanii Az milyen anyagból fog késztilni? Milyen energiaforrásokat vesz igénybe? Miképpen fogja ez a megncivelt fogyasztás javítaní az életmin ségiiket? Sachs nem veti fel és nem is válaszolja meg ezeket a kérdéseket. Hasonlóképpen nem említi Sachs a politikai hatalom és az eróforrások ellenorzésének realitásait - például am,hogy a szegény országok tobbnyire nem azért szegények, mert t l kevés ktilfoldi segélyt kapnak, hanem azért, mert mi, gazda* országok, katonai er nk és agazdasági hatalmunk segítségével kisajátítottuk az eróforrásaikat, hogy tobbet fogyasszunk mit amennyit a saját lehetoségeink megengedtek. Az viszont baj - bár nem
61

60

megleP -,hogy Sachs megnyugtató szavait
fi

a

gyelmesen hallgatták.

hatalmat birtokló vezet k

Speth: visszairányítás

és jratervezés
as

vezérlik, benne olyan árakkal, amelyek nem tartalmazzák a kornyezeti koltségeket, és nem veszik tekintetbe az eljovendo nemzedékek sziikségleteit; ahol a zsákutcába jutott politika nem korrigálta értelmesen a piac vakságát a kornyezeti hatásokra; ahol agazdaságtovábbra is rutinszertíen telepít még a kornyezettudatlan korszakban kidolgozott technológiákat;
ahol nincs olyan rejtett kézvagy beépített mechanizmus, amelyképes lenne
a

Jame s G us tave Speth, akinek j og i és kózgazd

karriert futott be mint
elnoke, az

ági fokozat

a

a

ENSZ Fejlesztési Programjának munkatársa,
a

World Resources Institute alapítójaés korábbi
ma pedig a Yale

van, kiemelkedo

hibak korrigálás ára.Így tehát pillanatnyilag csak aííaakovetkeztetésre
a nóvekedés a kornyezet ellensége.
2

juthatunk,hogy

A

gazdaságés a kor-

nyezet osszeiitkozése folytatódik."l

EgYetem erdészeti karának dékánja. Speth írásai

pontjait tiikrozik.

rendszerokológus szem_

mtikodtet rendszerének" ujratervezését, hogy az ahelyí gazdaságokat támogassa, amelyekben a cégek helyi munkásokkal, helyi kozosségi tulajdonban termelnek, és a gazdasági társaságok m kodési engedélye csak a kozosség érdekeinek kiszolgálására jogosít. SPeth a sebtiben elvégzett számításokkal ellentétben alaposan megvizsgáIja a GDP-novekedésre és a kornye zetí áralmakra vona tkozokutaiások adatait. Megjegyzi, hogy bár azegységnyi GDP-novekedésre jutó kórnyezeti károsodás valamelyest cs<ikkent, a GDP novekedése mindig kornyezeti ártalmakat okoz. Az osszeftiggés egyszertíen annak a folyománya, hogy a GDP tobbnyire a fogyasztás novekedését méri, az pedig a k<irnyezet leromlásának hajtóereje. Speth világossá teszi, hogy a ,,zóId" termékek választása ugyan pozitiv lépéslehet, a nem vásárlás majdnem mindigjobb, mint azóIdvásárlása.
a ,,kapitalizmus

Á niiuekedés és a kapitalizrnus uége Sachs-szal éles ellentétben Speth Tbe Bridge at the Edge ofthe World(,,Híd a világ peremén", 2008) c. kónyvében arra a kcivetkeztetésre jut, hogy ,,a bolygó nem tudja fenntarta ni az általunk ismert kapitalizmust". Javaiolja

a hatalommal való visszaélémiíkódési engedé$nek visszavo nását, amelyek nagy mértékbensértik a kozosség érdekeit, valamint a nem

Speth, miután agazdasági társaságoknak

sét megvizsgálta, helyesli azon társaságok

kívánt társaságok kizárásátvagy e|íizését,a felel
visszavonását,
a

sség korlátozottságának

társaságok jogi személyiségénekmegsziintetését, a nagyvála

lalatok eltiltását

politikai dontésektol, lobbizásuk korlá rczását.

Egészségés boldogság Speth világossá teszi, hogy mi, emberek mindaddig nem lesziink képesek cinmagunkat a kórnyezettel osszhangba hozni, amíg a gazdasági novekedés

marad a mindent megeloz politikai prioritás, kulturális értékeinket a
fogyasztáshatározza meg,
és a

nagyvállalatok

t

lkapásait nem korlátozzák

elég eros szabályok. Helytelen prioritásaink kijavításá ra azt javasolja, hogy

cseréljiik Ie a gazdasági teljesítmény pénzigyi mutatóit, például a GDP-I teljesen j mértékekre, amelyek a nem pénzugyítársadalmi és kórnyezeti egészségen alapulnak - ezeket a dolgokat kell optimalizálnunk. Speth

vagYunk kitéve; ahol ezt a novekedést s lyosan rossz piaci visszajelzések 62

,,Összegezve: olyan világban éliink, ahol a gazdaságnovekedését általában hasznosnak és szi,ikségesnek tekintik - minél tobb, annál jobb; ahol már a m ltbeli novekedés is veszélyes helyzetbe hozott benniinket a kornyezet szempontjából; ahol sohasem látott további novekedésnek

idézi a pszichológus David Myerst, akinek a jó éIetról írt esszéje szerint az amerikaiaknak ,,nagy aházuk, de szétesik a családjuk, magas a jovedelmiik, de alacsony az erkolcsi nívójuk, biztosítva vannak a jogaik, de elt nt a jó modoruk.Jól meg tudunk élni, de nem éIvezzikaz éIetet. Öriiltink a gazdagságunknak, de céltalanul éliink. Nagyra tartjuk a szabadságunkat,
12 James Gustave Speth: Tíle Bridge at the Edge of tbe World: Capitalisrn, the Enaiand Crossingfrorn Crisis to Sustainability (New Haven, Yale University Press,

ronrl,rent,

2008),57. o.

63

de hiányoznak a kapcsolataink. A b ség éveiben lelki éhségetéreztiink. M inden nek kóvetkeztében j utottunk eí í a ameglepo kóvetkeztetésre, hogy

határokon t l a méltányosság és a koz<is ségazegészség boldogság sokkal és fontosabb meghatározója,mint a jovedelem vagy a vagyon. V"lób".r, "hogyan azt Speth dokumentálja is, agazdasági nóvekedés 5yakran j ár egyittaz <inzés, a társadalmi szétesés,az egyenlotlenség, a depresszió novekedésével, sot, a testi betegségek gyakoribbá válásával. Tár s a d a lrn i m o zga l rn a k Speth na1y figyelmet fordít a társadalmi mozgalmakra, amelyek az ébred lelki ontu dat talajáról indulnak, és azalapokról építkezvelétrehozzák a;óvó kozosségeit is, valamint gyakorolják a kózvetlen demokr áciát,kóveteive a j fuékszabályok me gválto zt at ás át.

anyagi kori,ilményeink javulása lelkileg nem tett benniinket jobbá."l3 Ez egYbecseng azokkal a tanulmányokkal, amelyek szerint bizonyos

emberek számára ez lelki ébredést jelent

kovetkeztetésre;'utottak, hogy a sztikséges változá.ok.r"t a kor"bÚ"r, nyezetben érhetok el, amelyet j tudatosságnak fogok nevezni. Bizonyos
a

,,Legmélyebb gondolkodóink koztil sokan, és azok koziil is, akik leginkább tisztában vannak az elottiink álló kihívások nagyságával, arra

a valódi és a fantomgazdagságkozti ktilonbséget. azonban érdekes, hogy még Speth sem kérdezi meg: honnan van ez az elefánt a szoba kozepén - egy olyan elefánt, amely még nem keri.ilt be a kóztudatba akkor, amikor o és Sachs azidézettkonyveiket írták: egy ellenorizhetetlen és megfoghatatlan pénzigyirendszer, amely a spekulációt támogatja, amely pénzi,igyi buborékokat f j fol, lefolozi agazdasági társaságok hasznát, és ragadozó kolcsonzést folytat? A hitelválság, bár koltséges volt, mégis járt egy el nnyel: fényesen megvil ágítottaa mi pénziigyi rendszeriink azon dontéseit, amelyeket korábban homály fedett, és másként talán nem is ismerti,ink volna rá ezekre mindaddig, amíg akkora kárt nem okoztak volna a gazdaságnak, amelybol felépiilni már nem lehet.

véletleniil - felismerik

amely t l sok hivatásos kózgazdászra jellemzo: ideológiai beállítottságuk háttérbe szorítjaavalóságot. Ha tmutatást keresi,ink arra, hogyan kezeljiik az emberi gazdaságés a világm éretíikornyezeti rendszerek kózotti kolcsonhatások során felmeri,il osszetett problémákat, akkor tanácsért inkább a Gustave Spethhez hasonlókhoz kell fordulnunk, akik a világot nagyobb, az ideológiától kevésbé elhomályosított lencsén átvízsgáIják, és akik - nem

Az

Mások számárainkább intellektuális folyamat rij szemmel nézni avilágra, és szorosan kapcsolódik az átalakuló kornyezeti etikához, ugyanakkor
tenmagadat!"14

-

az emberi lélek átalakulását.

ahhoz az ósí erkolcshoz is, amely kimondja: szeresd felebarátádat, mint

Jeffrey Sachs esete remeki.il illusztrálja azt az intellektuális rovidljtást,
1

Megjegyezzuk: nehéz bárkit is komolyan venntink, aki kétkedésnélktil elfogadja, hogy a globális gazdaság205O-re a jelenleginek a hétszeresére novekedhet a Fold életfenntartó rendszerének osszeomlása nélkiil. Sajnos,

3

David G, Myers:,,rW'hat
The

Is the

Good Life?" YES

!,

2004 nyara,l5, id. Spech, uo, 1 38. o.

14 Speth:

Bridge,199/200. o.

64

65

II.

RESZ

A PÉNZVILÁG FELSZÁMOLÁSA
A pénzvilág meggyógyításának kérdése egy fontos ponton hibádzik: ott, hogy imrnár gyógyíthatatlan. Minden korrekciós lehet,óségen t l korrupt,
és így a

gazdasági ciklust, az cisszeomló kornyezeti rendszereket, a szétszak J, .r"ládokat és helységeket és az exportált munkahelyeket, amelyekkel egyiitt exportálódik a gyártás, a technika és a kutatási kapacitás is. A gazdasági kóltségeknél is rombolóbb apénzvilágkult r ájánaklelki és

csomó bi,irokratának és kalóznak, akik hasznosabbnak tartják a mások álál létrehozott értékekkisajátítását, mint hogy rendes munkával olyan javakat és szolgáltatásokat állítsanak elo, amelyek hasznára lennének a kozosségnek. Zsebre vágják a fizetésiiket, a jutalékukat és a jutalmukat, és másokra hagYják a szóvetségi koltségvetésb l kifizete tt segélyek koltségét, a felporg

fenntartását nem engedhetjtik meg magunknak. Ráadásu l azokat a funkciókat, amelyeket ellát, kevésbé koltségesen másként is megkaphatjuk, ezért nincs is sztikségiink rá. A pénzvilág egyediili célja saját fójátékosainak a meggazdagitása: egy

Pénziigyi igények és az ezekkel egyiitt tartó elvárások nagyságrendekkel

bahelYezésével, és tagadja az egyiittmtíkodés és méltányos osztozás emberi kéPességét. pénzvilág, mikozben kib jt az elleno rzés alóI,és elszakadt a A valóságtól, megcsinálta a maga ántomgazdagság-v llágát,amelyben a leendo

Pszichológiai koltsége, amely a kapzsiságot jutalm azza,el nyben részesíti a morálisan és érzelmileg bizonytalan embereket a t l magas;'utalom kilátás-

ság létrehozásával jegyezték el magukat, és semmi más nyilvánvalJ céluk nincs, mint pontokat gytíjteni azon aversenyen, amelynek eredményéta Forbes kozli aleggazdaeabb emberek listáján.

meghaladj ák a világ valódi gazdagságát. T bbé már nem torodhetiink bele abba, hogy az uralkodó rendszert olyanok tartsák fenn, akik egy minden mértéket meghaladó fantomg azd,ag-

67

Az 5. fejezet,,,A pénzvilágigazi
Pénz e| áIlításában
és elosztásában

célja" megma8y arázza,hogy apénzvi-

lág kapzsiságának miért nincs határa, és intézményei hogyan használják a

5.Fqnznr
A pÉNzvILÁGIGAzI
cÉt1,1,

elfoglalt monopolhelyzetiik gazdasági hogy megkaplák, amit akarnak: mindent! A6. fejezet, a,,Kalózok régen és most" torténeti áttekintést ad arról a szerePr l, amelyet a meghatalmazott kalózok és engedéIyezetttársaságok játszottak a királyok uralmától a globális pénzemberek uralm áhozvezetó
és politikai erejét arra,
a királyok hogyan találtak olcsó helyettesít t hivatalos hajófottára, és hogyan keriilték megezzela parlament akadékoskodását.

átmenetben. Leírja azt,hogy

,,Ószintén hiszik, bog1l Árnerika naglságának forrása a nag)/ uállalatai és gazdag eliEe. Mi inkább azt bissz k, hogyl Árnerika naglsága a k zéposztályában rejlik,
részes, l."15
és abban

az igeretben, hog! mindenki, aki dolgozik, jutalornban

a

h7.

játékosai hogyan zsebelnek be rendkíviili pénzi.igyi jutalmakat, amelyek alaplán fantom-elvárásokat támasztan ak <isszete tt, az érthetoség határait meghaladó pénziigyi eszkozeik felhasználás ával. A 8. fejezet, ,,A birodalom vége" leírja a pénzvilág uralmát mint a királyok és császárok otezer éves, karddal biztosított hatalmának folytatását.

fejezet, ,,A fantomgazdagság magas ára" kifejti, hogy

apénzvilág

(Bill Clinton)
játék, egyidos a birodalommal. kozkedvelt társasj áték, a Monopoly (C aáalkodj okosan ), a játék addig tart, amíg a gyóztes mindent el nem nyert. Szóval mit is akar valojában a pénzvilág? Mindent. É,a 2008-as osszeomlásig a legjobb ton volt afelé, hogy mindent meg is kapjon. Az alapkérdés az: intézményeink vajon arra szolgálnak-e, hogy mindenkinek azígényétkielégítsék, arra, hogylehet vé tegyék apénzvilágnak, vagy hogy mindent megszerezzen ? A pénzvilág váIaszaerre világos. Ésmint
a

A pénzvilágpénziigyijátékahatalmi

A gazdaság,,mod

er

nizálása"

legtobb tagjáraigaz, abban a hitben nótt fel, hogyAmerika gerince tulajdonképpen az er s kcizéposztály, amelyet a két párt kons zenzvsatámogat.

A New York Times íoyatvezetóje, akózgazdász Paul Krugman Tbe Conscience of a Liberal (.E1y liberális lelkiismerete") cím m vét visszaemlékezésselindítja .Leírja,hogy a kozéposztályi Amerikában n tt fel, ahol kétpárti konszenzus m kodott, melynek a kereteit a Roosevelt-kormány New Deal-politikája határozta meg. Amint az ennek a generációnak a
Csak New Deal szétesésekor kezdte meglátni
mélyebb igazságot.

a

a

15 Bill Clinton beszéde, amelyet a Rep.Jim McDermott adománygyíijt gyiilésén mon6. j lius 3I.hup: / /www.thomhartmann.com/index.php ?option=com_ content&task=view&id=40 8 &itemid= 1 19
dott, Seattle,200

68

69

A modern Amerika torténetében két nagy ív figyelhet

meg: egy

-, majd a két folyamat megforduIása.Ez a két ív párhuzamosan mozog: a gazdasági egyenloség aranykora nagyjából egybeesik a politika kétpárti
aranykorával.16

gazdasági, amely a nagy egyenlotlenségbol a viszonylagos egyenloség felé, és egy politikai - a szélsóséges polarizációból a kétpárti berendezkedésig

Egy ideig ezt atórvényi keretet mtíkodtette az rij társadalmi konszenId vel azonban ez a rendszer kezdett visszafordulni, mert fellépett ellene a nagyvállalatok vezet inek szovetsé ge, a v allásos fu ndamentalis t ák, az
zus.

adóellenes liberálisok és a konzervatív militaristák is.

Az

1970-es években

kezdtek mozgolódni, majd az l980-as években politikai hatalomátvételt
hajtottak végre a Reagan-féle,,forradalom" zászlajaalatt. A pénzvilággazdasáei érdekei adták ehhez apénzt,és nagyrészt kontrollálták a menetrendet. A vallási fundamentalisták biztosították a szayazatokat cserébe azért, hogy a konzervatív propaganda álságosan ellenezze az abortus zt, a családtervezést és a homoszexuálisok házasságát. A liberálisok adták az ideológiai keretet. A neokonzervatívok szolgáltatták a ttílzott katonai kiadások ígazolását, ami hízlakaa hadiipar profrtját,és biztosította a gazdasági társaságok hozzáférését er forrásokhoz és a piacokhoz. az

Krugman szerint ezeket az íveket szándékos politika hozta létre. A kózépo sztáIyt a New Deal torvényhozása erosítette meg igen gyorsan
azzal, hogy megalkotta a társadalombiztosítási rendszert és egyéb biztonsági programokat, bevezette az er sen progresszív jovedelem- és ingatlan-

adót, támogatta a szakszervezeteket, és megemelte a minimális béreket ez mind a felsobb és alsóbb gazdasági osztályok gazdagsági és jovedelmi ktilonbségeinek csokkenésétszolgálta.

Hogyan látjaiinmagát

a

pénzvilág?

viditását, és biztosítjuk azoknak a befektetési er forrásoknak a hatékony elosztását, amelyek *,rrk*helyek létre hozásához, az jítások támogatási " hoz és,agazdaság n<lvekedéséhez sziiksége sek. Jogunk van annak a gazdagsagnaK a gyurnolcseire, amelyet létrehozunk, mert ahogyan iigyleteinket folyta{uk, a gazdagság tortája gy nóvekszik, a has"on l"felé is ciárgedezik, és mindenkinek az élete javul.

Mi, a pénzvilág menedzserei, a társadalom legértékesebb polgárai vagyunk. Biztosítjuk a t két, kezeltik a kockáza.o,, f.rrn,artjuk a pe.rzpi*Jk fik

A szovetségkijátszottaafajíéskulturális elkiilontilést mint elszakadási torekvést, mikcizben a pénzérdekkereszti,ilvitte igazí akaratát: a New Deal visszafordítását és az elit korábbi hatalmának és privilégiumainak avíszszaáIlítását.

Krugman határozottan állítja, hogy a kozéposztáIyt nem a piaci er k hozták létre, és nem is fogják jra megteremteni. A visszaállítás csakis egy er s politikai mozgalom politikai akcióinak eredménye lehet. A Roosevelt-korabeli New Deal megsziintetése bizonyosan a jobboldali szélsoségesek kozponti célja volt. Ugyanilyen fontos volt számukra a szovets ég

p

én

zii gy i szár nyán ak

és

az általa

fo gly u l ej

tet

t

szab áIy o zó i nt

éz

m

é

nyek-

Teljesítjiik erkolcsi kotelességtinket az Istennel

és az orszáegal

szemben,

az r gy éni pé n zti gyi nyere ség m axim ali z álásin al, ezákalm in Je n k i m ásn alt a nyereségét is maximalizálva. Azok, akik a feltételezetc kozjó kedvéért

nek - a Federal Reserve-nek és a Pénziigyminisztériumnak - az,hogy az Egyesiilt Államok gazdaságát átalakítsák a mode rnizációnevében. Valódi céljuk pedig az volt, hogy a pénzigyet a gazdaság uralkodó és legjobban

fe!átldozzák pénzii5yi nyereségtik egy részét,megfosztják a társadalmat a gazdagság egyébkéntlehetséges magasabb novekedésének élvezetétól, és

profitáló részévé tegyék - és ebben megdobbent en sikeresek voltak. 1950-ben - vitathatatlanul az Egyesiilt Államok világhatalmának

így erkolcstelenill cselekszenek. Az onzés a gazdasári felvirágzás és a szabadság alapja, a kormányzat pedig mindkettár,.k ellensége.
16 Paul Krugman: Tíle Conscience of a Liberal (New York, Norton, 2007),5/6.
o.

részesedésepedig l0,9o/o volt. 2005 -íe az ipari termelés már csak lzo/o-ot

cs csán - aziparitermelés

a

GDP

29,3o/o-átadta,

apénzigyi szolgáltatások

tett ki, míg a pénziigyi szolgáltat ások20,4o/o-ot.2008-ban a pénziigy volt az Egyesiilt Államok gazdaságának legnagyobb szektora, nagyobb, mint

70

71

az íparítermelés,az egészségiigy vagy

a

kiskereskedelem.l7 Nemcsak abból

teremtiink magunknak megélhetést, hogy Kínában gyártott termékeket árusítunk magunknak, hanem abból is, hogy papírdarabokat árusítunk helyesbítek: a számítógépek adattáraiban kódolt számokat. Ennek a váltásnak az érdekében meg kellett szi.intetni az adósság-t ke arányok, a felhasználói kamatlábak és a kólcsonzési gyakorlat, valamint a hatalmas pénziigyi konglomerátumok kialakításának korlátait, amelyek vegyítik a banki szolgáltatásokat, a biztosítást, a részvények forgalmazását
és azíngatlanhitelezést egy eros belso osszefiiggésekkel rendelkez óháIozat-

Egyesiilt Államok bankj ai Euro-dollárokat kezdtek kólcsonvenni hatalmas mennyiségben az offshore ágaiktól ... 1969 óa apénziigyi szektor adósságán ak ar ány a a G D P-he z v íszony itva m i nde n

tiz

évben kóz el me gduplázó -

ban. A pénziigyi beszámoltatási kótelezettségeket egyidejtílegenyhítették. Ezekaz akciók megnyito:tákaz utat a kónnyelmíi jelzáIog-hitelezés elott,

amely a 4. fejezetben leírt hitelosszeomláshoz vezetó tobzódást táplálta. Az un. biztonságos alapok (bedgefund), a spekulatív óriilet éllovasai az l990-es néhány százrol2007 kozepére tízezer kozelébe burjánzottak, mikorra már a kezelésiikben lévo pénzvagyon meghaladta az I,8 billió dollárt. ,,Digitális kalózokként - és cseppet sem jobban korlátozva, mint tizenhete dik századi elodeik - kihasználták a globális pénziigyek zugait és hasadékait, és még annál is tobb tokemegtéri,ilést soportek be, mint a kaszinók mtikodtetoi a felkar rablókból és akedvezo jfuékasztal-esélykii-

lonbségbol" - írjaKevin Phillips politikai kommentátor.

Spekulációs banki mtíveletek

kedvenc hazárdjátéka. A bankok arra használták a hatalmukat, hogy pénzt állítsanak el a spekulációs oriilet tápláIására, az e1ymásnak való kólcsonzés <isszetett piramisát alkotva meg így. Phillips számításai szerint 2006-ban a pénzi.igyi szektor adóssága, amely nagyrészt apénzintézeteknek a spekulációt támogató, egymásnakvaló tartozásaiból állt, 14 billió dollárra r gott, amely az Egyesiilt Államok teljes adósságán ak32o/o-át és a GDP lO7o/o-át tette ki. A virginiai Pénzpiaci Kozpont szerint az l960-as évek végén ,,az
17 Phillips : Bad Mone1,
3I /32. o.

A tokeáttétel - amit kolcson felvételekéntis ismeri.ink - lett a pénzvilág

M ivel az rij kólc s onoknek a f eLét a p énzíntézetekm pén zinté zetekás nek adták, a hitelpiac egyre kevésbé finanszíro ztaagazdasági tevékenységet, és mindinkább a tokeáttételi ármozgások megbecslése felé fordult."18 A pénzvilág alkimistái komplex szárm aztatott pénzpiaci eszkozciket, kreatív elszámolási tri,ikkoket és a kolcsonzéssel a semmibol való pénzcsi nálás leheto sé geit használták fel fantom-p énzeszkózok létreho zásár a. Az így létrehozott pénz tette számukra lehetové ujabb kólcsonok adását - gyakran egymásnak -, és ezzel jabb fantom-pénzeszkózoklétrehozását. Sot, a kolcsonokkel való pénzíntézetekkozotti kereskedés jelent s része éppenséggel a saját ágaikból felvett kolcsonoket is jelentette.Ez tipikusan ben nfentes kereskedé s. A pénzvilág pofátlans ága határ talan. A kolcson zótt pénzze\ folytatott szerencsejáték pedig fólottébb kockázatos mind a kolcsonadó, mind a kólcsonz ó számár a. A pénzvilág j átékosai azonban meg voltak gy z dve arról, hogy kiktiszobolték a kockázatokat. A jelek szerint arroganciájukban tényleg elhitték, hogy elsajátították a semmibol való aranycsinálás mesterségét. A Lehman Brothers osszeomlásakor 35 I arányban kapott tokeáttételt, amí aztj elenti, hogy a globális pén zpiaci kaszinóban folytato u hazardíro zását minden egyes saját dollárjához 35 kolcson vett dollárral folytatta. Ez nagyhasznot hajthat egy boviilo piacon, egy sztíkiil n azonban katasztrofális, és az erosen megtámogatott fogadások kezdenek rosszul menni. Miként a nyereség támogatott a b vtilés során, a veszteség is támogatott a sztíki,ilés idején. Ha mások kezdik kóvetelni a visszafizetést, a tartozások gyorsan meghaladhatják a cég saját tokéjét, ami fizetésképtelenné teszi a céget, amint ezt a Lehman Brothers és a pénzvílágt lnyomó tobbsége
dott.
.

.

megtapasztalhaua. Mivel a rendszert gy rendezték
aveszteséges fogadásokat

hogy akockázatokat másra hárítsa, jó idokben osszegytíjtott hatalmas vagyonukkal továbbálltak, a rendrakás nehéz munkáját másokra hagyva,
be,

tév vezetok

a

18 Uo,6. o.

72

73

amikor
Csak

20 07 -b en

Hatásukban a t lméíetezettpénzvilágijovedelmek annak a t kének a kifosztását jelentették, amelynek a potenciális tókeveszteségek fedezésére kellett volna szolgálnia, mivel a magas osszegti fogadások velejárójaa magas kockázat. Amikor a fogadások kezdtek rosszul menni, akkor azokacégek, amelyeknek a saját t keállományát kifosztották, mtíkodésképtelenné váltak. A Federal Reserve és a Pénztigyminisztérium a segélyeivel - mikozben feltolteni próbáIták a kifosztott alapot - átváIlalta azt a veszteséget, amelynek fedezetéil a vezetók által kirabolt saját t kének kellett volna szolgálnia. Ez a pénzvilág szabáIya: gytíjtsd be a nyereséget, akockázatot pedig hárítsd másokra! Ez teljesen torvényesnek ttínik, csakhogy nehézid kh ; vezet, de legalábbis azt a terhet rakjaa kormányzatía,hogy a sutba dobott felel sséget átvállalva, rendbe hozzaa kifosztott alapokat.

másfel milliárd dollárnál.

átlagban évi 588 millió dollárt vittek haza - Ig ezerszer annyit,mint egy munkás átlagfrzetése! Az ot legmagasabb jovedelem mindegyike tobb volt
t9

a Pén zvil ág P onzi- sémájának kifi nomult verziój a <isszeomlott. az ótv en legj obb an frzetett magánbefektetési alap vezetoi

is a legmagasabb jovedelmtí egy ezreléknél kotott ki, és ezt mind az alsó 9jo/o-tólvették el.20 Ennek a figyelemre méltó eredmény nek az eléréséhez kóvetkez ó esza kózoket használták: a pénzpolitika segítségévela munkanélkiiliséget egy kittízott szintre emelték; a kereskedelmi és adópolitikaírányításával lehet vé tették a nagyvállalatoknak, hogy a munkahelyeket olyan országokba telepítsékát, ahol az emberek kevesebb pénzért is hajlandók dolgozni; elnyomták a szakszervezeteket; korlátozták a bejelentés nélktil dolgozó bevándorlók elleni torvények végrehajtását; végiil elszámolási triikkokke| az
in f áció t h am kere
i s

an

al ac

sonyn ak mut at t ák, ezáhal el nyomt

á

k az inflációhoz

kotott keresetek
se

és a

társadalombiztosítási járadékok emelését.Ahogyan a

tek c sokkente k az infációhoz képe s t, és a társ adalm i szolgáltat ásokat visszavonták, rigy csokkent rohamosan a családok megtakarítása. 1959 kezdetétol 1993 végéigaz Egyesiilt Államok családjainak havi megtakarítása sohasem esett a jovedelmiflk5o/o-aalá, és gyakran a l\o/o-ot is meghaladta. Z0O1áprilisától viszont sohasem haladta me1az 5o/o-ot, és jelenleg általában lo/o alatt marad.2l

A családok, amelyek reáljovedelmiik csokkenését tapasztalták, a sziikségleteikkielégítésénektjait keresve, végiil megtakarítás helyett kolcsonfelvételhez folyamodtak. A pénzvilág, amely igyekezett a keletkezett

Gyózni az

o

sftáIyharcban

lehetoséget kihasználni, agresszív marketingbe és megtév esztókolcsonzési

A pénzvil ágegyértelmiien osztályharcot vívott. A pénzellátás ellen rzését és politikai befolyását felhasználva elérte, hogy a helyi piacoknak gyakorlatilag az osszes termelési hasznát elvihesse kamatként, osztalékkéntés p énzigy i s zol gál t at á s ok d íj akén t. A fantomga zdagság létr ehozás a pe d ig tovább kurtította a helyi piac igényét a valós gazdagságra. A javak ilyetén tíjraelosztása olyan sikeres volt, hogy 1980-tól2005-ig
az Egyesi.ilt

gyakorlatba kezdett, hogy az emberek a hitelkártyára felvett osszegeiket
és a jelzáloghiteleiket annyira felfuttassák, amennyi már meghaladja

hiteltorlesztési lehet ségeiket. Amint a kolcsonfelvevok nem tudtak eleget tenni fizetési kotelezettségeiknek, a pénzvílág kiilonleges díjakkal és uzsorakamattal s jto tta az áldozatok aq ezzel az adósrabszolgaság modern
20 Charles R. Morris:
Tlle Trillion Dollar Meltdown: Easy Mone1, Higb Rollers, and the Great Credit Crash (New York, Public Affairs, 2008), I39/40. o,

Államok népességéneklegmagasabb jovedelmti
a

adózott jóvedelmét 9o/o-ról19o/o-ran<ivelte. Ennek

egy század,a az

nyereségnek a tobbsége

2l U.S. Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis, ,,National Economic Accounts, National Income and Product Accounr Table, Table 2.1: Personal Income
and Its Disposition ," h'*p'//www..bra.gov/national/nipaweb/TableView.asp?Selected
5 8 &ViewSeries=NO&Java=no&Request3Place=N&3Place =N& FormView= YES&Freq=Year&Firs tYear =|9 59&LastYear=2008 &3Place=N&Update=Update&J

Runaway Pay," 74'h Annual CEO Compensation Survey Policy Studies, 2008), 3. o.

l9

Sarah Anderson

és mások:

,,Execurive Excess 2008: HowAverage Taxpayers Subsidize
(r

Table=

7ashingron, Institure for

avaBox=no#Mid.

/+

75

számla jutott.22

imádták az olcsó kolcsonokhoz való hozzájutást és annaklehetoségá,, hogy ktilonfele díjakkal és csalásokkal leíoloz ,ék A kiilíoldi vállalk ozok von zó szer z Ó dé seke t kotot tek n agy, kolcsonb ^rok^t. ol fi nan szí r ozottproj ektek re. A nagy bankoknak pedig írj kcilcscinfelvev iigyfelei támadtal . É, ^helyzet mindenki számára nyer volt kivéve rzegényeket, akiknek csak a ^

A szegény országok számára ezt a Nemzetkozi Valutaalap (IMF) Io"u.tít.tte: arra oszton<izte <Íket, hogy fe.jlesztéseiket kiilfoldi kóIcsonb l finan szírozzák.A helyi elitek
Világbank
:éma
és a

A

nYek és agazdagok kozotti szakadék majdnem mindeni.irt szélesebb...ryil..

változatát teremtve meg. A vagyon éppen hogy nem csorgedezett lefelé, hanem bóséggel áramlott frlfelé. Amint a Pénzv ilág exportálta modern izácíosterveit a világba, a szegé_

na8y vonalakban egyszertí volt.

va8yont és a kozszolgáltatásokat! Állítsák át a mez eazdaságukat és az ipar ukat exp or tc i kkek gyár t ás ára, hogy a gazd,ago rs z álok f o giasztás át t ámogassák! (Tbrmész..r::." ,ó, rr.Á h.rr.,alt,ik. valoszíntíleg 1,,támogatár" ,yiszonylagos elonyok"-rol beszéltek inkább.) Ésnyissák meg határaikat a kiilfijldi termékekel tt!" (Elméletilegerre s"iikseg,iogysegítsen ^rérruan a hazai gyárcóknak versenyképesebüé válni a kiilpiacoko, . {yarárno, szi,ikséges inputok vám ment., t..r,g.désével.)
belso besámolókért, hogy mindezt hogyan játszotrák k i, és azezt megalapozó korruPciós eljárásokról lásd John-Perkin ,, Corfrrioos of an Economic Hit Man (San
as Enpire: The S)rrrt Corruption (SanFrancisco, Berrett-

gazdaságát, hogY visszakaphassuk azt a pénzt, amivel tartoznak nekiink. A szociális kiadásokat megkell sziint.,.ri. A gazdagok adójátcsokkenteni kell, mert ÍgY lehet idevonzani a ktilfoldi befcf,tetóli.t. ad;ek el természeti eroforrásaikat kiilfoldi gazdasági társaságoknak! privatizálják a kozosségi

Amint a kolcsonvevo országok annyi kolcsont vettek fel, amennyinek avisszafizetése már messze meghaladta a lehet ségeiket, el lépett ^vitegbank és az IMF mint az adósságok begytíjtóje, és nekik: ,,Elné"it -ordta zést, de mivel onok nem tudnak fizetni, -"1d mi átstrukturáljuk az onok

E ,,strukturális igazítás" majd minden eleme a globális vállalatok érdekében mtikodott. Kozben apénzvíIáe játékosai felismerték, hogy a nemzetkózi kereskedelmi egyezményeket miként használhatj ák fel a demokráciamegkeri,ilésére, egyidejtíleg nrindenki gazdaságának az fualakítására. Ez csodálatosan mtíkodott. 2005-ben a Forbes magazin még csak 691 (dollár)milliárdost számolt <issze avilágon. 2008-ban, tehát három évvel késobb már 1250-et, és ezeknek cisszesített vagyonát 4,4billió dollárra becsi.ilce. Egy ENSZ-felmérés szerint a világ leggazdagabb Zo/o-ama már a világ teljes vagyonán ak5lo/o-át bitorolj a. A legszegényebb 50o/o -nak ugyanakkor osszesen csak lo/o -nyi v agyona van.23 Egy 2008 -as, az ILO által készített tanulmány szerint a vizsgált országok kortilbeli.il kétharmadában novekedett a j<ivedelem-egyenlotlenség 1990 és 2005 kozott, részben amiatt, mert csokkent a munka részeképest.2a sedése a teljes bevételbol a vezetés és a beruházás részesedéséhez A magángazdagságés hatalom széls séges és egyre novekvo koncentráciojaaviláeot kéc részre osztjai apazarlók, illetve a kétségbeesettek csoportjára. Kiélezi a Fold er forrásaiért folytatott versenyt, aláássa intézményeink

legitimitását, felbontja a kolcsonos bizalom és gondoskodás hálólát,
tápláIja a terrorizmus, a btínozésés a kornyezetrombolás

és

er it.

Kíváncák a globális pénzvilágintézményei ezeket az eredményeket?
Feltehetoleg nem.

A pénzvil ág tánjai trilságosan is csak arra figyeltek,

hogy elérjékaz elso helyezést a milliárdosok kózott, és nem vették észre sem
a tonkretett kornyezetet, sem a nincstelen embereket a mélyben, akikt l már nincs mit elvenni. Az izletí sajtó azt adta híri,il, hogy néhány pé nzigyivezeto emberbaráti felbuzdulásában a szegényeket segíti. Lzt azonban sehol sem láttam említeni, hogy koztiltik bárki is észrevette volna a kapcsolatot a pénzvilágban

22 Erdekes

Koehler, 2007).

Francisco, Berretc-Koe hler,2004);és Steven Hiatt: Á Garrte as Old World of Econornic Hit Man and tbe Web of Global

dec. 5, University of 'Zestern Ontario, UNU- 7IDER és New York University http:// www.wider.unu.e du/publications/working-papers/discussion-pape rsl2008/e n-GB/ dp2008-03 /.LásdmégJames B. Davies (szerk.) Personal Wealthf ozn a Global Perspectiue (Oxford, O. Universiry Press, 2008).

23 James B, Davies

és mások: ,,The

World Distribution of Household ' 7'ealth," 2006.

24 ILO,'

' 7'ork Report 2008: Incorne Inequalities in the Áge of Financial G lobalization (Genf,ILO, 2008), 1. o.
7'orld of

76

kózott.

általuk tervezett hatalmi játékok és a reményteleniil szegények életfeltételei

6.Fnlnznr

Kat zoK
A pénzvilágpénzigyi szolgáltató szektorként mutatja be magát
ségnek, elkotelezettként az emberek, a családok és ko"orrZg jólétének
a

RÉGEN Ésuosr

kozon-

" biztosítására. Ennek a PR-képnek a valóságban kevés alaplavan. Valódi szándékaik leleplez dnek, ha a tetteiket figyeljiik, nem pedig a szavaikat. A Pénzvilág tettei egy olyan kulturális és intézeti komplexumot mutatnak, módon még tobb pénzt és hatalm at szeíezzen.
amelyben az erkólcsnek nyoma sincs, és csak azzaltor dik, hogy bármilyen

Ronald Reagan elnokségétroviden csak Reagan ,,forradalma"-ként emlegetik, amely a konzervatív értékeket és a szabadpiacot akarta vis szaálIítani. A Reagan elnoksége alatt kezdodo agresszív deregulációs erofeszítések, amelyek a Bush-, majd a Clinton-kormány alatt folytatódtak, csakugyan visszaállítottak bizonyos konzervatív értékeket, de talán nem éppen azokat, amelyekre a legtobb amerikai konzervatív vágyott.

Jegyezzik me8, hogy a konzeruatíu szó eredetileg Angliában olyan monarchistákat jelolt, akik azért harcoltak, hogy a királyokat demokratikus an felelosségre lehessen von n i. M ihelyt azonb an a p énzv íIáe korlátozás át enyhítették,a szó inkább arra a korábbi korszakra emlékeztetett, amelyben a tengereket akalozok uralták. A régi id k kalózaílényegébenszélsóséges liberálisok voltak, hiszen boldogulásukat egyediil a saját szabályaik szerint keresték. Akkoriban ok képviselték a,,szabadpiaci" kapitalizmust annak legtisztább formájában. A királyi kalózok, azun. Priuateereka más népek kifosztására létrehozott nagy társaságok el deiként uralkodói engedéllyel fosztogattak a tengeren, persze a zsákmány egy részének fejében. Napjaink kalozai a pénzvlláe ,,hedge fund" (t keáttételes befektetési alap) menedzserei, határidos keresked i, pénzpiaci kereskedoi, valamint a
fantomgazdaságegyéb,
és a

m

kodési engedéllyel nem rendelkez spekulánsai

el deinek csodálatos

pénzvilág bankjai a kivételezett tengeri rablók. Tengeri.ik a gazdaság. Kalózhajóik a részvénytársaságok, kedvenc fegyvertik a fantomvagyon, és az állam orkodik felettiik. A kóvetkezokben rovid áttekintést adunk a mai pénzvíIágkalandos
tcirténet

ér I.25

25 Ez a tcirténeti áttekintés David Korten Tlle Great Turning: From Ernpire

Comrnunitl címti, részletesebb leírást adó konyvéb lszármazik(San Francisco, Berrett_ Koehler, 2006), I27 -33, o.

to

Eartb

78

A gyarmatosítás kezdete
hábor

A Római Birodalom bukásától l500-ig Európát véget nem ér és céltalan
zíirzavarterhelte, amelyben rivális nemesi pártok harcoltak egymás ellen a végkimeriilésig a személyes hatalmuk noveléséért folytatott versenys

de Soto kezdeti céIja a rabszolgákkal való kereskedés volt Kozép-Amerikában, és kés bb ,I532-ben szovetkezett Francisco Pizarróval a perui inka

birodalom feletti uralom megszerzésére, ugyanabban az évben, amikor

a

ben. A birodalmak uralkodói novelték a tertiletiiket, elsosorban a határok kifele tolásával, szomszédos teriiletek meghódításával. Aleígázott embere_ ket és foldltiket annak a városnak a kozponti hadserege és adminisztrációs ellenórzése alá hajtották, ahol az uralkodó király va gy császár székhelye volt. A folytonos eroszak oda vezetett, hogy az emberek olyan uralkodóra vágytak, akinek van elég hatalma ahhoz, hogy stabil határok kozott helyreállítsa a rendet; ezzel kezdodott a torténészek által tíjkornak nevezett korszak. Amint a kontinenst viszonylag stabil határokkal rendelke z országok népesítették az európai királyok a birodalmi terjeszkedés iránti be, ambíciójukat gy elégítették hogy kimerészkedtek a tengerfe, uralmat ki, szer ezní távoli foldrészek emberei é s eróforrásai felett. A nemzeti hadseregés a gyarmatiígazgatás továbbra is fontos szerepet játszott a birodalom ezen uj modelljében, de az jkor európai királyai rigy terjesztették ki a hatalmukat és gazdagították a kincstárukat, hogy jutalékot adtak kalandoroknak, tonállóknak és egyes társaságoknak, amelyek saját

portugálok elso telepi.iket létesítettékBrazíIíában. Soto aleggazdaqabb emberek egyikeként tért vissza Spanyolor szágba,bár az részea zsákmányból csak a fele volt aPízarróénak. 1521-ben Hernán Cortés kinyilvánította, hogy Montezuma mexikói biro dalma Spanyol or szágbi rtoka.

Az

a

és Dél-Amerikából,

hatalm as mennyiségtíarany, amit Spanyolország kirabolt Kozép végiil romba dontotte a spanyol gazdaságot, és felgyor-

sította az inflációt egész Európában. Spanyolországban, ahol rengeteg arany

volt ahhoz, hogy mások áItal gyártott portékát vásároljanak, a gazdaság
elsorvadt, és az import fiiggvényévévált. Az eredmény olyan gazdasági leromlás lett, amelybol Spanyolország sohasem épiilt fel.

A folyamatzavarbaejt en hasonló az Egyesiilt Államok jelenlegi importfiiggó gazdaságának esetéhe z - a ktilonbség csak annyi, hogy azUSA impor
tj

át nem rablot t aranyb ól

fi n

anszí r ozzák, hanem kti lfold i adó s ságokb ól.

Bár az iinnepelt kalandorok mogótt régen a korona állt, azok mégis a gengsztervezérek fi.iggetlenségével és lelkiismeretlenségével mtíkódtek,
egymással versenyezyeya1y egyiittmtíkodve, ahogyan
és dicsoségérdekébenakoriilmények
a

személyes nyere ség

számlár a dolgozh

éppen diktálták. Kiildetésiik az volt,

at

t

ak.

Ezzelmegkezdodott a torténelmi átmenet a birodalmi egyeduralkodók uralmából a birodalmi társaságok uralmába, és a kard uralmából a pénz
uralmába.

hogy vonják ki

a

ktilfoldi teriiletek

és emberek anya

gi

gazdagságát bármi-

lyen eszkó zzel - beleértve az ottani uralkodók kivégzésétés a bennsziilottek legyilkolását vagy rabszolgává tételét - és ad.iák oda a zsákmány egy részét

uralkodójuknak.

kalando rok az óceánon
Tóbbségiink számára Európa gyarmatosító korszakát nagy kalandorok neve fémjelzi,akiket uralkodóik láttak eIpénzzelés ígérteknekik jutalékot, hogy indítsanak felfedez , zsákmányoló és népirtó expedíciókat. Agazdag&zsiábavezet nyugati tít keresése során Cristoforo Coloma

A spanyolok amerikai hódításainak haszna <isztonozte az angolokat, és franciákat, hogy k is gyarmatbirodalmat építsenekki, és hamarosan felosztották egymás kózt Afrikát, Azsiát és Észak-Amerikát. A gyarmatoktól elrabolt zsákmány, valamint a kereskedelem ellen rzésébóI
hollandokat
szár mazó

haszon az any aoí szágot gazdagította.

Adozo kalózok

bo l492,ben

Dom inikai Koztársaság), 80

nyugat-indiai Hispaniola szigetére érkezett (ma Haiti és a és azt sp anyol teri.iletté nyilvánította. Hernando

Az európai hatalmak versenye a kiilfoldi zsákmányért oda vezetett, hogy felelevenítették az adozó kalózkodás osi gyakorlatát - ami lényegében
81

legalizált rablás volt - mint az áIlamípolitika fó módszerét, és ez az uraIkodók és gazdagkeresked k kedvelt befektetési formája lett. Miért is kellene kiail n i az idegen foldek hód ítás ut án i, kere skedelem mel való ki fo s ztásának terhes fáradalmait, amikor sokkal konnyebb megtámadni és kifosztani a már eleve rablott holmit szállítohajókat, amelyek a mások által begytíjtott prédát viszik haza az európai kikot kbe? Az uralkodók gyakran tartották elonyósnek, hogy engedélyt adjanak magántulaj donban lévo, mag ánp énzból fi nanszír ozott és legénységgel ellátott fegyveres hajóknak, hogy beszálljanak ebbe a jovedelmezo iizletbe. Ezek az adózó kalózok fontos elónyoket biztosítottak a pénzhiányban szenvedo uralkodóknak. Pénzbefektetés nélktili jovedelmet hoztak, és a hivatalos felelosség konnyebben elhárítható volt, mintha a korona hadihalOi kovették volna el a fosztogatást. A zsákmányolás jovedelmén a legénység, a kapitány, a magánbefektet k és a megbízó uralkodó osztozott, az utóbbi megbízólevele pedig a t<irvényesség látszatát adta a zsákmányoláshoz, és biztonságos kikotót jelentett a kalózhajónak. Ú1 ko.s"ak volt sziiletoben, amelybol kés bb a pénzvilág emelkedett ki.

nyilvánította. hzEgyesi,iltÁllamokviszont, amelykorai éveiben er teljesen támaszkodott a legális kalózkodásra mint kereskedelmi profitjának fó forrására, egészen a század végéigfolytatta az adozó rablók megbízását.z8

Szabadalmazott társaságok

Id kozben
dásban helyett
a

az uralkodók íó eszkozei a gyarmati terjeszkedésben, uralko-

hetvenkedo kalandorok és bérelt kalózok szabadalmazott társaságok lettek. Érdemes felfigyelni arra, hogy Angliában ezt az átmenecet részben az ország demokráciafelé tett kezd

és kizsákmányolásban a

jutalmazták kedvenc rablóikat szolgálatuk elismeréseként) megtámadta Panamavárost harminchat hajóval és kózel kétezer brigantival, legyozott egy nagy spanyol fottát, és kirabolta a várost, majd porig égette.26 Az 1790-es év adózási rekordjai azt mutatják, hogy Boston ot legnagyobb adófrzet je koziil négyen kaloz-válIalkozásokba való befektetésbol szereztékjovedelmiiknek legalábbis egy részét- ezek kozott volt John Hancock, aki am gy elsosorban a Fiiggetlenségi nyilatkozaton szereplo elt lzott méret aláirásáról ismert.27 l856-ban az europai nagyhatalmak - Spanyolországkivételével - aláirtákazt apárizsinyilatkozatot, amely az adozókalózkodást t<irvényellenessé
26 Az EnclcloPedia Britannica 2003-as, deluxe CD-kiadás ,,Morgan, Sir Henry"
Wealth andDernocraclt (NewYork, BroadwayBooks,2002) szó-

Bizonyos kalózok nagy katonai erejtí fottát vezényeltek. l671-ben Sir Henry Morgan (az elégedett uralkodók ugyanis nemesi címekkel

A XVII. század kezdetén az angol parlament, amely az elso jkori er feszítésttette a királyi onkény korlátozására, jogot szerzett a korona belfoldi adóbevételeinek és azok elkoltésénekellen rzésére. Az uralko_ dók - I. Erzsébet, I. Jakab és I. Károly - persze egyaránt helytelenítették ezt akorlátozást, és gy találták, hogy a kedvenc befektet iknek adott, monopol- és egyéb jogokkal ellátott társaságok alapítását engedélyezó
okleveleik által rendszeres és állandó jovedelemforrásra tehetnek szert a díjakból és adókból, a parlamenti ellenorzés megkeriilésével. Gyakran
a társaságokban, amelyeknek ilyen privilégiumokat adtak.29 Ráadásul ezek a királyi társaságok gyakran kózvetlen felel sséget vállaltak a kiadásaikért, beleértve a kóvetségek, erodok és egyéb haditengerészeti, katonai és kereskedelmi létesítmények fenntartását, amelyek egyébként az államot terhelték volna. Az angol társaságok néha még igazságszolgáltatási jogot is kaptak egy adott tertileten él angolok felett.3O A legkorábbi gyarmati teleptilések kóziil sokat a brit korona által alapított társaságok hoztak létre azon a teriileten, amelyb l kés bb az Egyestilt

lépéseimotiválták.

személyes tulajdonrészt is szereztekazokban

28 Az Enclclopedia Britannica 2003 szócikke
cikke.

a

kalózkodásról.

27 KevinPhillips:

29 Ron Harris: Industrializing Englisb Law: Entrepreneursbip and Business Organization, 1720-1784 (Cambridge, C. University Press, 2000), 4I/42. és 46/47. o. 30 Uo. 83

,I1,14.o.

8z

Államok lett, és benépesítettékazokat helyhez kótott munkásokkal - sokukat akaratuk ellenére szállították el Angliából -, hogy nekik dolgozzanak. Ezt kóvette az afríkai rabszolgaimport. A brit Kelet-Indiai Társaság (alapítva 1600-ban) Anglia els számri eszkoze volt India gyarmatosítására, és a társas ágírgy uralkodot t az országban egészen l784-ig, mintha az a magántulajdona lett volna.3l Az 1800-as évek elején a Kelet-Indiai Társa ságvirágzó iizletet indított a Kínából származo tea importjával,vásárlásaiért illegális ópiumm a|frzetve . Kína az ennek kóvetkeztében elóálló társadalmi és gazdaságifelbomlásra azzal válaszolt, hogy elkobozta az angol kereskedok kantoni raktárakban tárolt ópiu mkés zletét. Ez v ezetett az 1839 - 4Z-igtartó ópiu mhábor hoz, amelyben Nagy-Britannia gy zótt. A Holland Kelet-Indiai Társaság (alapítva l602-ben) hasonlóképpen kiépítetteegyeduralmát a mai Indon ézíafe|ett, az oslakosokat nyomorba d<intotte, elragadva t liik foldl'iiket, amelyen aztán foként ftíszereket termelt az európai piacra. A Francia Kelet-Indiai Társas ág (I66q a francia megszállás alatt lévo indiai, afrikai teriiletekkel, valami nt azlndiai-óceán tobb szigetével folytatott kereskedelmet ellen órízte. Azi\ társasági forma egy társasági tulajdon vállalkozás volt, amely a kózépkor két korábbi otletét otv<izte: arészvények nyílt piaci forgalmát és
a

Nem t lzás gy jellem ezni ezeket a mai korlátolt felelosségtí részvénytársaságok elodeiként létrejott társaságokat, mint torvényekkel szentesített és védett btínoz szindikátusokat. Ezek saját hadsereggel és haditengerészettel és a saját otthoni kormányuk által adományozott kiildetéssel rendelkeztek adók kizsarolására, a fold és egyéb vagyon kisajátítás ára, a píac monopoli záIásár a, a rabszolga-kereskedelemre, a drogkereskedelem re és a pénziigyi csalásból szár mazó profi tra.

A mai, hatalmas mérettíkorlátozott felelosségii részvénytársaságok
torvényi felel sségtol és elszámoltathatóságtól

a

meglehetosen fiiggetleniil mtíkodnek még abb an azországban is, amely az alapítóokmányukat kiadta. Napl'aink meghatározó intézményeivé váltak. Szimbolikus hatalmi kozpontjuk apénzvilág, és viszonyukat az állammal teljesen megfordították.

A pénzvilágmamegbízzaaz áIlamot: tartsa

el és mtikodtesse a hadse-

reget, hogy az megvédje az ó érdekeit, és embereket alkalm azzon a diplo-

máciai intézményekben, hogy számára kedvezo egyezményeket alkudjanak ki. FelhasznáIva azt a képességét, hogy kedve szerint megbéníthatja a
gazdaságot, idorol idore pénzt zsarol ki segély címén.Az áIlamlojalitásának biztosítására vonakodva befizeti a zsákmány egy toredékét adóként, és ajándékokat ajánl a politikusoknak nyaralások és kampányadományok

tulajdonosok személyes felelosségének elválasztását

geitol. Ez

akét nyez(5lehetové tette a társaságnak,

a társaság kotelessé-

hogy szinte korlátlan

pénzt két halmozzon fel, amely folyamatosan biztosított maradt a cég
alapítóinak halála esetén is, és folmentette a tulajdonosokat a társaságnak a tulajdonrésziiket meghaladó mértéktí veszteségei vagy hibás dontései miatti felelosség alól.

formájában.
F ennhéjázó elodeikhez hasonlóan a pén zvilág szaba d kaLozai és ad zo rablói tígy akarn akmeggazdagodni, hogy eloroznak olyan javakat, amelyek létrehozásában nem volt résziik, és kózben meglehet s immunitást élveznek a tcirvényekkel szemben. Felel sséget senki más iránt nem éreznek, és az elszámoltatást is csak saját maguktól viselik el. Lzo sikeriik s lyos terhet jelent a mi számunkra.

A tulajdonosok eltávolítása a napi tigymenettol lehetové tette továbbá az egységes kozponti írányítást, amely nehezen mtíkodhetett volna, ha a
vezetés sok tulajdonos kózott oszlik meg.

Edward McNall Burns: Western Ciuilizations, Tbeir Histor1l and Tlleir Culture,5.kíNorton, l958), 467. o; és Encllclopedia Britannica 1998,,,Brirish East India Company" szócikke.
adás (New York,

3l

84

85

7.

Fnlnznr
Án^q.

A r,,q.NroMGAzDAcsÁc MAGAS

A pénzvilág konyortelen hajszájaa mindent birtoklásért nemcsak káros kóvetkezményekkel járt a gazdaságra, társadalomra és a kornyezetre,hanem tonkretette a pénziigyi rendszer egységétis, mert olyan kóveteléseket hozott létre, amelyet a társadalomnak nem áll módjában teljesítenie, és ezzel tonkreteszi majdnem mindenkinek az egészséeétés boldogságát. A teljes kár szinte felbecsiilhetetlen.

Fantomelvárások
Kiilon<is, hogy elvárjuk: a bankban kamatra elhelyezett pénzi.ink nek az a része, amelyet nem kóltiink el kózvetlentil, vég nélktil novekedjék anélkiil, hogy ezértbármit is tenni,ink kellene . Azt ugyanakkor nem várjuk el, hogy a valódi gazdagság er feszítésnélktil novekedjék. Az épiiletek karbantartásra szorulnak. A gépeket le kell cserélni. A tudást naprakész állapotba kell hozni. A kozosségben a bizalmat és az egymásról való gondoskodást állandóan megkell erosíteni. A képességekethasználni kell. Még avadont is védeni kell a ragadozóktól, kiiloncisen az emberiektol. Mindezvalodi
befektetést igényel idoben és energiában. Az er feszítésektol mentes állandó nóvekedés sérti az ener gia me gmaradásának frzikaí torvényét.Erofeszítés
nél ki.il folyam ato s an

fantom gazdagságunkkal egytitt novekszik az elvárásunk is arra nézvést,hogy a társadalom valódi gazdagságából mennyit kóveteli,ink magunknak. Hacsak nem fogadtunk onként mértékletességet, hajlunk arra, hogy jovedelmtink novekedésével egyiitt noveljiik a fogyasztásunkat is, és így egyre nagyobb teherrel srijtsuk bolygonkat. Hányan jelentik ki biiszkén: - En ezt megengedhetem magamnak! - anélkiil, hogy megkérdenénk: de vajon a Fold megengedheti-e magának? Mivel gazdasági rendszeriink elotérbe helyezi a fantomgazdagságot, a felté telezett igények ma messze meghala dják az azt fedezni h ivatott valódi

A

c s ak

a fantom g azdagságnovekedhe

t.

s lyos megrázkódtatást kelthet, haapénzzel rendelkez k gpróbálj ák a fantom ga zdagság-ré szi,iket valód i j avakra: lakásbérlet re, élelemre, egészségiigyi szolgáltatásra és más sztikséges dolgokra átváltani,
gazáagságot. Ez
me

Elszakadva
A koztudatban

a

valóságtól és a feliigyelett

l

és egyidejtíleg sokan

határozzák el ugyanezt.
él<i kép a hitelváls ágróI és a pénzi,igyi kisegíto osszegekrol meghaladja mind a valóságot, mind a képzelet et. Az amerikaiak leggazdagabb |o/o-ánakapénzvagyona 16,8 billió dollár.33 Eztazcisszeget ok avilág valódi vagyonára való saját jogos kovetelésiiknek tartják. Összehasonlításként megemlítjiik, hogy az Egyesi,ilt Államok GDP-je 2007-ben l3,8 billió dollár volt, és a szovetségi kormány osszes kiadása ugyanabban az évben z,7 bll|i dollár.3a Ezek az <isszegek azonban eltorpiilnek az 55 billió dolláros hitelbiztosítási kintlévoség mellett, amelynek foszerepe volt a jelzáIoghitelek osszeomlásában. Ezek lényegében biztosítási szerzódések, melyek a mérgez j elzálo g- szárm az ékok ko ckázatát let tek voln a h ivatva me gszi,i ntet n i.

Thornton Parker pénziigyi tervezó mutatott rá arra, hogy valoszíntíleg ez fogtorténni Amerika legnépesebb generációjával: k pénziigyi
díjas korukban kényelmesen megéljenek belóle. Miként azzal a kollektív dontési.ikkel, hogy munkaképes korukban pénzt fektettek be a részvénypiacon, hozzájár ult ak a r észv ény árak emelkedé séhez, kovetkezo kollektív dontési.ikkel, hogy nyugdíjas éveikben majd kivonják a befektetett pénzt, le fogják nyomni arészvényárakat, így nyugdíjas korukra sanyartí helyzetbe keriilhetnek.32

nyereséget gytíjtottek a részvénypiaci fellendiilés idején, hogy majd nyug-

A pénzvilág fantom gazdagság-eépezete olyan jovore vonatkozó kóveteléseket hozott létre, amelyek messze meghaladjákazta reális gazdagságot, amellyel ezeket a koveteléseket ki lehetne elégíteni. A probléma nem korlátozódik a majdani nyugdíjasokra és betéteikre, hanem ugyanígyvonatkozik agazdasági, egyetemi és más nonprofit alapítványokra, továbbá a kozkonyvtárak és onkorm ányzarck pénziigyi alaplaira, a felsooktatási megtakarítási alapokra, a biztosító társaságok tartalék pénzaIaplaira, aszemélyes megtakarításokra, és még sok másra. Megállapíthatatlan, hogy a pénztoke-tulajdonosok igényénekmekkora része haladja meg a rendelkezésre álló valós vagyont, de a tények arra utalnak, hogy a kiilonbség igen nagy lehet. Senki még csak nem is kérdezi, hogy az elkeriilhetetlen veszteségeket hogyan lehetne tisztességesen elosztani. Egyetlen adott dolláron sincs felti,intetve, hogy fantomdollár-e,
vagy igazi.

Valój

áb

an fogad ásokat

és

ellen-fo gad ásokat t ar t alm aztak, amelyek

ré s zb

en

kiegyenlíthetnék egymást, ha valaki egyszer kibogozná oket - csakhogy a résztvev k jelentos része már tonkrement. Mivel a tranzakciókat soha nem jelentették.gy elszámoló kózpontnak, és tobb tranzakció még a résztvevo intézmények konyvelésébensem szerepel, valójában senki sem tudja, hogy mennyi akockázat, illetve ki tartozik, mennyivel és kinek. Annyit bizonyosan tudhatunk, hogy 55 billió dollár rengeteg pénz. De még ez is jelentéktelennek ttínik azza| a 648 billió dollárral osszehasonlítva, amely a Nemzetkózi Elszámolások Bankja szerint a tozsdén kívi.ili származékos értékpapírkintlév ségénekteljes névleges értékevolt 2008 j niusában.3' Eltorpiil emellett az a 16 billió dollár is, amely 2008
33 John Cavanagh és Chuck Collins: ,,The New Inequaliry: The Rich and the Rest of Us," The Nation, 2008. jrinius 30, 1l.

34 CIA Tíle World Factbook, ,,IJnited States" szócikk http://www.cia.gov/libraryl (letciltve 2008. december 6.) publicacions/the-world-factbook/geos/us.html
35 Bank for International Settlements: "Table
19:

32 Thornton Parker: What If Boomers Can'l

Retire ? How to

Build Real Security, Not

Counte r Derivatives ," http,//www.bis.orglstatistics/otcd
december 7-én).

Amounts Outstanding of Over-the er /dtl920a.pdf (letolrve 2008.

Phantom Wealtb (San Francisco, Berrett-Kochlcr, 2000).

88

89

szeptemberének kozepe és novemberének vége kozott párolgott el, amikor

avilág részvénytársaságainakpiaci áraiarészvényárak
csokkentek.36

esése miatt 37o/o-kal

A kedves olvasó nem szédi,il mégkissé?Nem kiált fel, hogy'De hiszen ennek nincs semmi értelme!"} Bizzék az értelmében,on nem bolondult meg. Csupán betekintést nyert a fantomgazdagságképzelt birodalmába. Idevág egy ropke megjegyzés a pénzvilág kimentésére adott 7,4b|tIíó dollárról, amelyet az 7. fejezet elején említetttink. Talán még emlékezi,ink ar r a akózfelh áborodásra 20 0 8 októberében, amikor az USA Kongresszusa elfogadott egy hatá íozatot, mely felhatalm azta aPénzi.igyminisztériumot, hogy elkoltson 350 milliárd dollárt apénzintézetek megmentésére. Szóval mi is ez a7,4 billió dollár? Ennek
mokkal egyi.itt egy részét- más, a Pénziigyminisztérium által indított prograa

valószíntíleg rosszban sántikálnak. Végtil is nem sziikséges ismerniink a részleteket ahhoz, hogy tudjuk: apénzvilágazértvallott kudarcot, mert a pénziigyi rendszerben s lyos hibák vannak, és ezt a rendszert olyannal kell felváltanunk, amely akózjot szolgálja, és elszámoltatható is. Most térjiink ráarraa hibára, amely a véleményemszerint a legfontos

abb a p énzv ilágfantomp

é

nz- r endszerének h ib ái kozti l.

Öriikiis niivekedés egy
Az avalóságtól elrugaszkodott

véges bolygón?
elvárás, hogy apénznek orokké és erofeszítés

ny jt pénzsegélyta bankrendszernek mindenfele kongresszusi jóváhagyás vagy feliigyelet nélkiil. A Federal tobbnyire Iétrehozzaasajátpénzétnéhány
egyszertí konyvelési lépéssel, ha jónak látja.Az esetek tobbségében gy ttinik, senki sem tudja, hogy egy adott pénzosszeg honnan származik, hová megy, hogyan használják fel.

teszik ki. Az FDIC (Szovetségi Betétbiztosítási Társaság) másfél billió dollárral, az FHA (Szovetségi Ingatlanintézet) 300 milliárd dollárral volt szorult helyzetben. Nagyobb része, 4 és féIbillió dollár a Federal Reserve banktól származott, amely mindentol fiiggetleniil mtíkodik, és gyakorta

bevezetett kormá nyzatígarancia és biztosítási programok

nélktil novekednie kell, nem csak kulturális kérdés.Ez eleve be van építvea pénzvílágpénzcsináIogépezetébe. Emlékezzink rá a2. fejezetbóI, hogy a bankok hogyan csinálnak pénzt néhány számítógépi bejegyzéssel, amikor kolcsont adnak! Amint azt az 5. fejezetben megjegyeztem, ezt egészen a hitelválságignagyon sokszor megtették. Emlékezziink rá, hogy az Egyesi.ilt Államok cisszes adósságán ak 32o/o-a olyan pénz, amellyel a pénzintézetek egymásnak tartoznak. Az ilyen kolcsonok folyósításával a bankok felhizlalt ák a sajátvagyonukat, és megnovel ték a gazdas ágb an forgalomban lév

Haazolvasó mindezt nem érti, nezayaítassa magát, mert a jelek szerint avilágon senki más sem érti. Akónyvelés olyan sokkodot és tiikrot hasznáI, hogy az már tril van az érthetóség határán. En mégis tudok valamit: az évek során megtanultam felism erni az olyan rendszert, amely elszakadt a valóságtól, és gy mtíkodik, hogy senki sem iil a kormánynál. Azt is megtanultam, hogy amikor az emberek titkos tranzakciókban dollárbilliókat mozgatnak, és nem tudják hihetóen megmagyarázní, hogy a pénz honnan jon és hová megy, ráadásul nem tudnak hitelt érdemloen megjelolni semmilyen hasznos célt sem, akkor
36 Pittman 90
és lvry: ,,U.S. Pledges

adnak, egyszertí kónyvelési m veletekkel csinálnakpénzt. Igen, a ántomgazdagságfoként iigyes konyvelést jelent. Talán ezértyan az,hogy a felsofok tizleti iskolák végzettjeíután a fokonyvelóé a legkeresettebb szakma. A bankok olyan iitemben csinálták a pénzt, hogy a Federal Reserve 2006. március 23-án beszi,intette a forgalomban lév pénz legfontosabb i ndexe, az M3 é r tékének nyilváno s s ágra hozaalát. Néh ány eIemzó sze ri nt a Federal azért állt le a kozléssel, mert a pénzmennyiségolyan gyorsan kezdett novekedni, hogy azM3 értékeriadalmat okozott volna, és aláásta volna a dollár iránti bizalmat.

pénz mennyiségét.Emlékezziink arra is, hogy amikor a bankok kolcsont

Fantompénz

és e lballgatott

infláció

top $7.7 Trillion" (lásd az I. fejezetet).

John Williams tanácsadó kózgazdász, aki éveket toltott agazdasági jelentések t<irténelmének és tartalmának tanulmányozásával, a gazdasági statisztikákat kóvetve gy találta, hogy a kormány vagy besziintette a kozlést, 9I

vagy komolyan elferdített e az M3 értelmét.\Milliams a Federal Reserve módszerével számolva megállapította, hogy a novekedés aránya 2005-ben
bei.itése el tt, 2008 elején elérte a l7o/o-os

5,r

l7o/o-ra emelkedett, és folyamatos gyorsulással éppen a hitelosszeomlás

cs

csot.37

Na már most ha apénzmennyiséggyorsabban ncivekszik, mint a megtermelt output, akkor rendszerint az árakinfl,ációja az eredmény. A hivatalos fogyasztói árindex szerint az infr,ácíó 2-róI4 százaIékra novekedett 2008 elején. 7illiams kiszámította a saját fogyasztói árindexét azzal a módszerrel, amelyet a kormány használt az I98O-as évekig, amikor elhatáíozta, hogy manipulálni kezdi a konyvelést, hogy elrejtse agazdaságrossz menedzselésének jeleit, és ellenorzése alatt tarthassa a keresetek és a társadalombiztosítás indexelését. \Milliams szerint a tényleges infációs arány
2008 elején valahol |Z-I3o/okortil volt. (Egyébként ezttapasztaljuk, ahányszor csak vásárolni megyi.ink.)

az egymást koveto, a pénzviIág uralma alatt lév amerikai kormányzatok - mind a republikánusok, mind a demokraták - évtizedekig manipulálták az inflácíó, a pénzmennyiség,a munkanélkiiliség és a GDP konyvelését.Amerika gazdasága sokkal roszszabb állapotban van, mint ahogy a hivatalos statisztikák mutatják. De
a kedves olvasó? Igen:

Meg van lepve

elkanyarodtam a tárgytól. A valódi gazdaságiteljesítményt messze meghaladó pénzmennyiség és a fogyasztói árak ennek eredményeként eloálló infációja - apénzvilág

ántompé nz-orgíájának egy másik koltsége. Azínflációt okozó fantompénz, amit a bankok hoztak létre, hogy apénzvilág szerencsejátékosait finanszírozzák, csak egyike a sokfele eszkoznek, amellyel apénzvilágpénztvesz ki
a

helyi piac zsebébol, és pénzvilági zsebekbe rcszí át.

Niivekedés és munkahely,ek
munkahelyek kozott van osszefiiggés, de csak azért,mert a rendszerét,hogy biztosítsa: a n<ivelt t rm lékenységminden nyeresége a vezet khoz és a részvénytulajdonosokhoz
és a

Miért kell az adósságnak és a gazdaságnak niiaekednie? Pénziigyi rendszeriink felépítésemiatt a gazdaságnak orokké nóvekednie kell, ktilonben osszeomlik. A novekedés járhat tobblet-fo glalkoztatáss al, termelhet valódi sziikségletre, csokkentheti a nyomort , de eznem feltétleniil
van így. Annak fó oka, hogy agazdaságvagy novekszik, vagy osszeomlik, az,hogy a bankszektor megkóveteli a maga koncát.
a

A novekedés
a

pénzvilág sy szabályozza

Mivel a kolcsonzéskor a bank által bejegyzett konyvelési tétel noveli a tokét, a gazdaságnak elég gyorsan kell novekednie ahhoz, hogy megfelelo
pénz el állítása végett. Másként az adósságok visszafizetése nem teljesiilhet, és apénzigyi rendszer, valamint a gazdaság osszeomlik. A majdnem minden forgalomban lév dollárra vonatkozó kamatos visszafizerés kovetelménye gyakorlatilag bizonyossá teszi, hogy a gazdaságosszeomlik, hacsak a GDP és a jovedelmek egyenlotlensége folyamatosan nem novekszik. I{aazember bankár, aki ahatalmi játékban apontokért versenyez,mi sem kellemesebb számára ennél. Sajnos, a tobbiek számára a folytonos novekedésnek ez az igénye csak azért, hogy a bankárok boldogok legyenek - a prioritások komoly megzayaíását jelentí. A gazdasági osszeomlás elkeriilésénekérdekébena politikusok nem a mindenki jOletenek maximalizálása alapján dontenek, hanem aszerint, hogy mihozza a befcktet knek a legnagyobb pénziigyi 93

mennyiség kolcsonigényt gerjesszen

a kamatok kifizetéséhezsziikséges

keriiljon, ne a dolgozokhoz. Ekképpen az id k folyamán a munkahelyek száma cs<ikken, és a munkanélktiliség n , ha a gazdaság nem novekszik legalább olyan arányban, mint a termelékenység.Ez a probléma ktinnyen elkeriilheto lenne, ha a termelékenységnovekJdérér,.k eredményéta'vezet k jtivedelme helye* a dolgozók idejévékonvertálnák, így azok tobb idot fordíthatnának a családjukia, a lakóhelyi kozosség,ikr. é, más életminoség-javítódolgokra.
37 Shadow Government Statistics: ,,Inflation, Money Supply, GDP, Unemployment
and the Dollar
eh

Ánalys is B

Alcernate Dara Series," John Williarni Shadow Gouernrrfent Statistics: ey on d G ou ernm e n t Eco n o rnic Rep orting, hup: / / www.shadowstats. com/alre rnate_data.

-

in d and B

92

megtériilést. EzzeI motiválják oket j kolcsonok felvételére, hogy így elegendo pénz forogjon a gazdaságban a bankárok által már korábban kiadott kolcsonok kamatainak megfizetésére. Az eredmény: állandóan

és nagy

fantomgazdagságpárologhat

el akár egyik pillanatról a másikra is
,

olyan okok miatt, amelyekre nincs befolyásunk, ezért az áIland

novekv adósságállomány, ráadásul atermészeti kornyezet
szovetének gyorsuló pusztítása.

s

néha szél-

séges aggodalom állapotába keri.iliink, ami komoly kovetkezményekkel

és a

társadalom

járhat frzikai és mentális egészségi.inkre nézve. Egy méltányos társadalomban, ahol mindenkit a saját értékeiszerint
vesznek figyelembe, és nem aszerint, hogy mije van, az emberek természetes gondja a csoport jóléte, nem pedig személyes pozíciójuk a csoporton beliil.

Ésszertítlen - és igen káros is - olyan gazdaságirendszert hozni létre egy véges forrásokkal rendelkez bolygón, amely mesterségesen kóveteli az orokós nóvekedést. Mégennélis ártalmasabb, hosy a novekedést oly módon kell elérni, amely folyamatosan javítja a már amugy is gazdagok pénziigyi helyzetét a tobbi emberéhez képest. Ebben a formális gazdaságirendszerben azok, akiknek nincs hozzáférésiik apénzhez,yagy csak igen kevés, még csak hangot sem adhatnak igényeiknek, nemhogy azok teljesítésételérhetnék.Ók társadalom legszéls " peremén kaparják ki valahogyan maguknak a gesztenyet az informális vagy ,,fekete" gazdaságban, amit ok maguk hoznak létre. Ezek a gazdaságí tervezés els rendtí hibái. Ahhoz, hogy beteg társadalmunkat meggyógyítsuk, jra kell tervezniink az egész gazdaságirendszert, megszi,int etye azemlített és egyéb szembet no hibákat, nemcs ak az egytittes t lélésbiztosítása, hanem a jó egészségés a boldogság érdekében is.

Annak a helynek a megkeresése, ahol jó szolgálatot tehetiink, fontosabbá válik, mint helyzetiink megóvása vagy javitása a hierarchiában. Aggodalom helyett inkább nyugodt jókedvet érziink. Vérnyomásunk csokken, és
egészségiink,boldogságunk j avul. Mindezt a tudományos tanulmányok gazdagválasztéka erosíti meg, amely dokumentáIja az egyenl ség egészségre és boldogságra való jó hatását.38

Stephen Bezruchka

professzoía

és annál keményebben dolgozunk, hogy learadásunkat beho zzuk. Ű gy ér ezzti k, bi zonyít ási kénys zer alauvagyu n k, és onértékelésiink mércéje az,hogy mennyit keresiink, és ezértmit vehetiink m

érezzik gy, hogy lemaradtunk, Az
a

,,Minél nagyobb

-

ezt így osszegzi:
a

- orvos, aWashingtoni Egyetem orvosi karának

jovedelmi vagy vagyoni ktilonbség, annál inkább

meg.

<isszehasonlítás a szomszédainkkal (és mindinkább azokkal is,

Egészség, boldogság és boldogulás
Egy szélsoséges egyenl tlenségek meghatár ozta táísadalomban a saját értéés a másokhozvalóviszonyunkat majdnem telj e sen az határ ozza meg, hogy az u ralko dó h ierarch iáb an m ilyen p ozíciót foglalunk el. Ebben a helyzetben konnyen abba a csapdába esiink, hogy magunkat aszerint értékeljiik, milyen pénzbeli és tárgyi vagyonunk van ahelyett, hogy belso értékeinket vennénk figyelembe. Ha egyszer ebbe a csapdába esti,ink, akkor valószíntíleg keressiik azt, hogyan tudluk magunkat megkedveltetni a folottiink állókkal,vagy éppen eltávol ítani oket, és elfoglal ni az ó helyiiket. Ezzelosszhangban durva vagy finom lenézéstmutathatunk a nálunk alacsonyabban lév k iránt, mintegy meger sítve a státuszunkat. Mivel azonban apénzigyi szerencse forgandó,

akiket

médiában felvonultatnak elottiink) mint

a

siker modelljeivel visz

bele ebbe benniinket.

ktinkr l alkotott felfogásunkat

Ahelyett, hogy azt szeíeznénk be, amire valóban szi,ikségiink van, vagy igazán akarunk, azt akarjuk, amit agazdagok vettek maguknak... Ha t l sokat dolgozunk, mert próbáljuk behozni a lemaradásunkat a szomszédokhoz (vagy talán éppen Bill Gateshez) képest, akkor nagyon is tudjuk, hogy 38 Lásd pl. Richard Wilkinson: (/nbealthy, Societies: Tbe Áfiictions of Inequality (London, Roucle dge,1996); Srephen Bezruchka: ,,The (Bigger) Picture of Healch," in: John de Graaf (sz erk.) Take Back Your Tizne: Fighting Ouerwork and Tirne Pouert1 in Árnerica (San Francisco, Berrett-Koehler, 2003); \)rHO Commission on Social Decermination of Health: Closing tbe Gap in a Generation: Healtb Equitlt tbrougb Áction on tbe Social Determinants of Healtb (Gení WHO, 2008); Richard Layard: Happiness: Lessonsfrom a New Science (NewYork, Penguin, 2005);Michael Marmor: 7he Status Sltndrorne: How Social StandingÁfecx Our Healtb and Longeuiri (New York, Holt, 2005). 95

94

egy hierarchikus létrán éliink, és ez onmagában, minden más tényez t
fii gge tleni,il i s rontj a

I

az

egészs é gii n ke t."

3

9

Amikor

az Illinoisi Egyetem kutatói, Ed Diener és munkatársai ossze-

hasonlították tobb erosen eltéro vagyoni helyzettí embercsoportnak az élettel való megelégedettségét, cs cson négy olyan csoportot találtak, amelyek a megelégedettségi mutatója majdnem azonos volt a hétpontos skálán. Az egyik csoport, amely a Forbes magazinnak a leggazdagabb amerikaiakat tartalmazó listáján szerepl emberekbol állt, átlagosan 5,8 pontot ért el. Hát bizony, ennyi pénz már boldo gft - legalábbis akkor, ha az ernber éppen a bierarchia legtetején uan. A legnagyobb megelégedettségi indexszel rendelkezo másik három csoport az elobbivel ellentétben olyan emberekb l állt, akik mérsékelt, kiegyenlített életvitelt folytatnak, és eros kozosségben élnek. Ezek a csoportok a pennsylvaniai amishek (5,8 pont) - rendezett, egyszertí életet élo vallási csoport, akik autók és traktorok helyett inkább lovakat tartanak; azEszak-Gronlandon él inuitok avagy eszkimók (5,8),oshonos vadászó és halászó emberek; valamint a maszájok (5,7), hagyományos pásztornép Kelet-Afrikában, akik elektromosság ya1y yezetékes víz nélkiil, szárított tehéntrágyából épiilt kunyhókban élnek. Ezek valamennyien olyan kozosségek, melyekben az emberek torodnek egymással, megosz :jákeróforrásaikat, és ahol a gazdasági kiilonb sé gek min imálisak.a0 A Forbes toplistája eleve 400 emberre korlátozódik. Valamennyien tehát nem lehetiink rajta. Azonban mindnyájan élhetnénk kiegyens lyozott, gondoskodó és er forrásokon osztozókózosségben, és élvezhetnénkaz ezzel járó egészségiés érzelmi elonyoket. Ehhez csupán olyan társadalmat kell építeniink, amely kevesebb s lyt helyez a pénzcsinálásra és tobbet a gondoskodó helyi kozosségekre, amelyek a gazdagságot kiegyenlítetten osztják szét.

A pénzvil ágártmind az egészségiinknek, mind a boldogságunknak, és nemcsak azért,mert olyan egészségbiztosítási rendszert ad nekiink, amely el nyben ré sze síti a pénzv iIá* profi tj át az egészségti nkkel szemben, hanem azért is, mert szétrombolja a kozosségi érzést,individualista kult rát hoz
létre, és jutalma zza a ragadozó versenyzést.

Valódi gazdagság korlátok nélktil
Ideje lenne felhagynu nkagazdaságnak a bankárok és a spekulánsok haszna

szerinti menedzselésével, és megkérdezniink, valójában mit is akarunk az
tanunk. Kozben kózelebbrol meg kellene vizsgálnunk annak bizonyítékait, boldoghogyha azanyagíjólét alapszintjét elértiik, akkor azegészséeiinkés ságunk fó javulás a már nem a tobb pénzbol és fogyasztásból ered, hanem sokkal inkább a kapcsolatainkból, a kult rából és a lelki gazdagodásból. A valódi gazdagságnak ezek a formái akkor a legértékesebbek, ha nem kapcsolódnak a pénzhez és a pénziigyítranzakciókhoz - és kevés,vagy éppen semmiféle kórnyezeti eroforrást nem használnak fel. Esziinkbe jut a klasszikus rock-szám (a Beatles által is énekeltMone! - a szerk.) egyik sora: ,,Az életben a legjobb dolgok ingyenesek". Ezek a szavak nagy igazságot hordoznak. Mi szerez az embernek tartós élvezetet? Azoknak az embereknek az anyagi sziikségletei, akik biztos identitással és onértékelésselrendelkeznek, egészen szerényen kielégíthetok, s így energiáik felszabadulhatnak az olyan dolgok felé, amelyek valódi oromet hoznak számukra. A2009 telén megjelent YES! magazín vezércikke Dee Williamsrol, egy fiatal norol szól, aki szereti az éIetéta 8 négyzetméteres, kerekeken 10 gordiilo otthonában. Ennek megépítése ezer dollárjába keriilt, és ebben benne vannak azok afotocella-panelek is, amelyek számára az áramot termelik.a' Beismerem, hogy az énotthoni dolgozószobám alapteri.ile te az ó teljes otthonának a sokszorosa. Lefogadom azonban, hogy o boldogabb, mint

élett l -

és gazdasági intézményeinket ennek megfeleloen kellene

kialakí-

39 Bezruchka:

,,The (Bigger) Picture of

Health," 86/87. o.

40 Ed Diener

és Martin Selignan: ,,Beyond Money: Toward an Economy of 7ellBeing," Psychological Science in the Public Interest 5, 1. (2004. j lius), 10. o. http://
ce.or g/ pdf /

www.psichologicalscien

pspi/pspi5_

1

.pd f.

4I

Carol Estes: ,,Living Large in

a

Tiny House", YES! 2009 tele,28l29, o,

96

97

azoknak

a

milliárdosoknak

kózben mindig azzal vannak elfoglaiva, hogy .."l.forro., és számit'órreptikcin iizleteket kossenek - hogy a számláikat kitudják fizetni.a2

címtíkonyvében: k azzal toltik az élettiket, hogy hatalmas házaik birtokaik kozott rohangálnak magánrepiil gép.it .,

a tobbsége, akikr

l Robert Frank ír Ricbistan
és és

8.

Fn;nznr

és.jach{aikon,

A nrnooALMI KoRszAx vÉcr
Nézzi.ink apénzviláeidószakánál foljebb azídó folyása mentén - jó meszszire, ,,apénz agazdagság" íIluziójának kora elé -, és megjelenik elottiink nagyobb távlatokban az uralkodók általi kizsákmányolás ótezer éves torténelme. Az uralkodóké, akik azon voltak, hogy biztosítsák elójogaikat, és saját személyi.iket minden lehet jóval koriilvegyék. Nevezzik ezt az idoszakot birodalmi korszaknak.a3 Régebben az uralkodók királyok és császárok voltak .Maazuralkodók a gazdasági társaságok vezérigazgatoi, és a hedge fundok menedzserei. A pénzvilág a birodalmi lét leg jabb állapota, de remélhetoleg az utolsó is az emberiségnek ebben a tragikus drámájában. Öt."., év untig elég volt. Torténelmi pillanatot éliink. Nemcsak a parancsoló szi,ikségétérezzik, de az eszkozeink is megvannak arra, hogy - mint nemzet és mint faj - véget vessiink a birodalmi korszaknak, és megmenektiltink egy értelmetlen tragédiától. Nagy vonalakban leírjuk,

térjiink.

visszataszító kicsapongást, mik<izben embermilliárdokat "kétségbeesett helyzetbe kényszerítenek, és a Folde t mérgez ,szemétdombbá siláyítják. EnnéI azért még tobbre vagyunk képes&. Éselérk ezett az ideje,ho8y ezt a tobbet me8 is tegyiik. Ezzel az értelmetlenséggel éliink .giti,, .na, ótezer éve. De most végre megvannak az eszkci".i"k hogi-á,
a

Gazdaságunk komoly átalakításra szorul. Ez tervezési kérdés. T l sokáig élttink egYiitt egY olYan gazdaságirendszerrel, amelye t aírahoztak létre, hogy pénzt csináljon a gazdag.-b.r.k.rek, és lehet vé tegye számukra

"rr",

,í'r.

mir

l is van szó.

A birodalmi korszak kezdete
A birodalmi torténészek értelmezésébena civilizáció,
a torténelem és az emberi haladás akkor kezdodott, amikor megszilárdult az uralkodó hatalmaaz elso nagy birodalmakban. A torténetírás elsosorban a folemelkedo, majd elbukó birodalmak uralkodóinak dicsoséges tetteit, hosi csatáit

mond.ja el.

Sokkal kevesebbet beszélnek a brutális bánásmódról a nagy torténelmi emlékeket épító rabszolgákkal, a fajgytíloletr l, a n k elnyomásáról, aszab ad p aras ztok obb á ggy á v agy épp en fold nélkti l i s zo1 gává v áltoztatás áról,
1

42 Roberc Frank: Richistan: ÁJournql through of the New Rirl (New York, Crow n,iOOZ\, "
98

tbe

Áruerican Wealth Boom and

the

Liues

43 EzafejezetKorten:

Tbe Great Turningcimti konyvében sokkal részletesebben leírt és dokumentált torténelmi elemzéseken alapul (lásd még 6. fejeze).

99

mészárlásairól, az jabb és jabb inváziók áhal szétrombolt reményekrol és életekrol, a rablásról, a meghódítottak oktalan tonkretételérol és a kárba veszett alkotóer rol.
a csaták

képviseltek, és helyette a hierarchiát és a kard hatalmát kezdték tisztelni, távoli, tobbnyire férfi istenek képviseltek. Az oregek és a papnok "á.ly., bolcsessége helyet adott a hatalmas, kónyórtelen királyok onkényuralmá-

A kezdet A kult rtorténész Riane Eisler szerint

,,a

legtitkoltabb torténelmi tények

egyike az,hogy gyakorlatilagvalamennyi olyan anyagi és társadalmi technológiát, amely acivilízácío számáraalapvetoen fontos, azelóufejlesztették ki, mielott a társadalomban egy uralkodó osztály kialakult yolna".44 Nézete szerint a régi emberek olyan társadalmi és intézményi keretben fell dtek, amelyben mégazegymás, valamint a Fold iránti kapcsolatok is igen fontosak voltak. Nem uralkodni akartak az életen,hanem egyiittmtikodni vele. A nóvények és az állatok háziasítása, az éIelmiszer termelése és tárolása, épi,iletek emelése és ruházat elóáIlitása mind olyan felfedezés és találmány volt, amely - Eisler terminoló giája szerínt - a nagy kozosségi társadalmakban jott létre. Ezek a társadalmak hozták létre a iog, a kormányzás és a vallás intézményétis, amelyekenaz<isszetett társadalmiszervezódés alapul. Feltalálták a táncmtívészetet, a kerámiát, a kosárfonást, a szovést-fonást, bor- és femfeldolgozást, továbbá a vallási szertartásokat, az épitkezést, várostervezést, hajóépítést, az országutakat és a népkolt észetet.a' Ezek nélkiil a vívmányok nélkiil az uralkodói hatalom megszilárdulása nem is lett volna lehetséges.

nak. A tJrsadalom elnyomókra és elnyomottakra, kizsákmányolókra és kizsákmányoltakra oszlott. Mezopotámia, Egyiptom és Róma voltak a torténelem leginkább dicsoített birodalm"i. tvti"d.gyiknek megvoltak a nagy pillanatai, de ennek
hatalmas ára volt emberéleiben, gazdagságban és emberi lehetoségekben, amint a hi és erószakos uralkodók eljátszották a ,,játssz vagy halj meg", versengésben. ,,uralkodj vagy szolg á|j", ,, |jvagy halj" drámáját a hatalmi A dráma dinamikája a hatalmat annak a kezében novelte leginkább, aki a legkonyortelenebb, legbrutálisabb és mentálisan leginstabilabb volt. Elmebetegek uralrna

A társadalmi szempontból
"$ito

beteges viselkedés vált az áhalánossá, amint hatalma a halál istene helyettesítette az élet istennójét, és amint a kard meggyózótt a kehely hatalma felett. A faj alkotó energíáját a teljesség_

átirányították a hábor , valamint az uralkodás erelének építésétol lrrkórr1nek fejlesztésére.Az eroforrások kisajátítása hatalmas méreteket oltott, mert sziikségvolt rá a katonaság, a bortonok, paloták, templomok, támogatók és propagandisták fenntartására, amelyeken az
a megbízható

A batalom dinamikája -!yztán, gy otezer évvel ezelótt,Mezopotámiában - azona Foldon, amelyet ma Iraknak neveziink - oseink egy tragikus fordulaualalá- és folérendeltségi viszonyra cseréltéka partneri viszonyt. Elfordultak az éIet meg jító erejének tiszteletétol, amelyet az istenn k vagy a természeti szellemek
44 Riane Eisler:
Tbe Chalice and tbe Blade: Our Historyt Our Future (New York, HarperColltins, 1987), 66. o,

uralkodók hatalma nyugszik. N"gy civilizációk éptiltek, majd elsodorták oket a rendre bekovetkezo eroszak] és rombolási Áuilámok. Az egykor nagy hatalmak, amelyeket a korrupció és apazarló onhittség legyengített, rivális uralkodók áldozatává váltak, és a feltékeny gyóztesek azon voltak, hogy a meghódítottaknak még az emléke zetéti, t itároryék. A szentséget a profán szolgáIatába állították. Termékeny fóldeket tettek sivataggá szánt szándékkal vagy vétkes ha-

A ré-,rralom a haragot táplálta, ezz,eIbiztosítva az erószakos ,írrZÁgas ujabb ciklusát. A hábor , a kereskedelem és az adósság mind
nyagságbói.

45 lJo,66-69. o. A birodalom korai kialakulását alátámasztó erok és események érdekfeszit bemucatása iránt érdekl doknek ajánlom: Brian Griffirh:Tbe Gardens of Tlleir
Drearns: Desertifcation and Culture

fegyver'lrolt kevesek kezében, hogy kisajátítsák a tobbség megélhetési " oke t, j ai aít, é s rab s zol gáv á v agy j obb ággyá sii llye s sz ék

in World History (Halífax, Fernwood,2001).

Azígy keleJkezo hátdmi t ls ly kedvezett a pszichopata uralkodók ki.r"po.,gó ijnteltségénekés ziillésének, akik foldontuli hatalommal ren101

100

intézményeit és a szervezett katonai er t. Bár az uralkodó osztályokpártjai néha konyortelen yersenyben voltak egymással, abban általeban ^réri megeg}eztek, hogy biztosítani kell a kozos privilégiumaikat jelent intézménYek folytonos fennmaradását, és a szovetségkótés eszkózeként gyakran hasznáIták a házasságot.

delkezo istennek képzelték magukat. Ahelyett, hogy értékelték volna az világi élet lehet ségeit, figyelmiik a trilvilágon elfoglalandó el kelo hely biztosítása felé fordult. Az uralkodó osztályok ellenorzésiik alatt tartották a kult rát a vallási intézményeken kereszttil, mikén t a gazdaságot is irányították a kereskedelmi és a hitelintézmények által,politikai feli.igyelet alá vonták a jogalkotás
e

Ha

nások furcsán ismerosnek ttínnek

a régi királyokhoz, fáraókhoz és császárokhoz kapcsolt jellemvoa

idonkben, annak oka az, hogy - ahogy a 6. fejezetben bem.r,.,*k -" birodalom uralkodói kult rája és intézményei egyszertíen átalakultak írj formákká, a demok ráciakihívásának hatására.

mi demokratikus ideálokat hangoztató

fiiggott, és a család szervezetében az asszonyok is a szerzódott szolga á|Iapotában voltak. Azokat a foldeket, amelyeken a telepiilések eltertiltek, az amerikai bennsztilottek irtásávaI szerezték meg, és a társadalmi szerkezetet mély faji és osztálykorlátok szabdalták. Az t| nemzetet felépító emberek koriilményeinek, érdekeinek, fajtájának, értékeinek,vallási hiedelmeinek és a nemzeti eredetnek a sokfelesége a kísérletambiciózusságát mutatja: megkíséreltékaz eredeti tizenhárom gyarmatot egy nagy lélegzettel demokrácíáváegyesíteni. Pedig a brit adók és a társasági monopóliumok elleni kozos ellenszenven kíviil édeskevés kototte ossze oket. A telepesekhozzászoktak ahhoz, hogy az onkényuralkodók szabadon bántalmazhatnak, vagy éppenséggelbiintetleniil mególethetnek akárkit. A tobbség semmilyen formában sem tapasztalhatta meg a személyes szabadságot. Nem volt semmilyen nyomós okuk arra, hogy ne azt gondolják: a torvény olyan eszkóz, amelynek segítségévelnéhányan kizsákmányolhatják
a tobbséget.

Ha a nép uezet, a uezet k kiiaetik

Úi n

^ret

sziiletik
e. 338) a

Alapigazság, hogy

r

a

demokráciát nem lehet feltilrol bevezetni vagy ktilíold-

Az ókori gorogok korai demokratikus kísérleténekvégétl (Kr.
az

l importálni. Azigazídemokrácia a saját gyakorlása során sziiletik meg. Figyelemre méltó, hogy az amerikai fiiggetlenségi harc nem fegyveres

nYugati civilizáció kovetkezo demokratikus kísérleténekkezdetéig, amelyet

Amerikai Egyesiilt Államok Fiiggetlenségi nyilatkozatának aláírásajelez 7776-ban, tobb mint két évezred telt el.
szerencsétlen kezdet éIetvalósága azokban az atlantipartvidéken

Iázadásként indult. Egy olyan folyamatból keletkezett, amely inkább társadalmi mozgalom volt. Az eredetilázadók, akik a mozgalmat kezdeményezték és a legkorábbi szakaszb anvezették, minden sokfeleségi.ik és az
cinkormányzat megs zervezésébenvaló gyakorlatlanságuk ellenére képesek voltak a népakaratkífejezésérecinszervez d csoportokon és hálózatokon kereszti,il - már régota ez a demokrácia legjelentosebb és leghatásosabb kifejezodési formája. Amikor a britek a szembenállás módját erószakmentesrol er szakosra v áltoztatták, a lázadók kénytelenek volt ak h a s onlóképp en válaszol n i. Ahogyan az erószak terjedt, olyan helyzet keletkezett, amelyben az amerikai Kongresszus mind feljogosítva, mind pedig kényszerítve érezte magát, hogy hadsereget toborozzon, hatalmát kinyilvánítandó, ezzel a lázadást irányítása alá vonta, és lényegébenhelyreállította a birodalmi rendet, csak éppen j parancsnokság alatt.
103

kodtették saját birtokukként, ezeket a tengerent lról irányították, ér rr.zet ikbrit befektet knek tartoztak számadással. A kés<íbbkeletkezett telepiilések koztil tobb is egyházkózségként szervez d tt, amelyeket prédikátorok igazgattak, akik azt hitték,hogy a demokrácia Isten akarata ellen valÓ. A gYarmati gazdasága rabszolgáktól és helyhez kotott munkaerot l

lév angol gyarmatokban, amelYekb,ól kés<íbb az Amerikai Egyesiilt Államok lett, nem kedv ezett a demokrác ia számára. A legkorábbi telepiiléseket magántársaságok míí-

Az

I0z

Áz elárult dernokrácia A fiiggetlenségkivívása után a gyarmati vezetok, akik a társadalom cs csára kertilve, az ónszervez dólázadást ellen rzésiik alá hajtották, figyelmiiket a kormányzati intézmények folott megszerzett uralmuk biztosítására fordították. Az emberi jogokat, amelyeket oly gondosan megfogalmaztak a
korábbi gyarmati jogok deklarációjában, és a fi.iggetlenségi nyilatkozatban oly elegánsan leírt alapelvet, miszerint minden ember egyenlonek teremtetett, és természetes joga van az éIethez, szabadsághoz és a boldogság

Ezután

a

siilt Állam okazegyiittmtík

megadva az uralkod ó osztáIyaiknak a választás lehetoségét:vagy kiszolgáljákazEgyesiilt Államok gazdaságiés politikai érdekeit, és akkor részesi,ilhetnek a zsákmányból, vagy kiirtják oket, kívi.ilrol p énzeItfelkelés szításával vagy nyílt katonai beavatkozással.

Egy.határokon ttili, világmérettí expanzió kóvetkezeít. ^z d diktat rákat fiiggo államokká alakította,

A második világhábor után, amikor

a

kormányzás tehetos fehér emberek kezében marad;'on. Az uralom ismét átalakult, j formát oltott, de htí maradt az uralkodás alapvet szervezési elvéhez. A bennsziilott amerikaiak irtása folytatódott, csaktigy, mint a feketék rabszolgasorsba dontése, a nok alapveto emberi jogainak és a t két termel vé tevo munkások haszonból való igazságos részesedésének
megtagadása. I rtt p e ria li s ta p lu to krá c ia Amit az alapitok végiil megalkottak,

A figyelem kózéppontjába az keriilt, hogy az iparí vállalkozók, bankárok és a rabszolgatartó i.iltetvényesek érdekeit biztosítsák, és hogy a

kereséséhez, féIr etoIták az ritból.

gyarmati uralom klasszikus for májaimmár elfogadhatatlan zetkózíadósság es zkózévelvonták ellenorzés alá a helyi gazdaságot. A helyi gazdaságoknak így meg kellett engedniiik a kiilfoldi gazdasági társaságok tulaj dons zer zését,valamint a gazdasáe adósság ga| v ezér elt átalakítását és
a

ná vált, a nem-

kereskedelmi egyezményeket.

Hosszír kiizdelem

A ftiggetlenségi nyilatkoz at

megrázó retorikáj a ákal hirdetett eszmék, a forradalom és azEgyesiilt Államok alkotm ánya egyaránt nem hozott demokráciát Észak-Amerikának. Azonban elindítottak és Iegitimáltak egy

hossz , tobb mint két évszázados népi kiizdelmet,
az leginkább alkotmányos plutokamely fokozatosan csokkentette
a

egy globális mozgalmat,
a

tátongó szakadékot

valóság és az eszmék

ráciaként jellemezheto, melynek célja az imperialista terjeszkedés volt. elvesztett ék az amerikai fi.iggetlenségi hábor t, de a birodalom szelleme tovább ék az j nemzetben, hiszen az végiil a legnagyobb imperialista hatalommávák, amelyet a világvalaha is ismert. Lz j nemzet osszekapcsolta annak a zenhárom gyar matnak az embereit, amelyek Észak-Amerika atlanti partjai mentén, egy viszonylag keskeny sávban fektidtek. Ezt a foldet eroszakkal és csalással vették el az óshonos lakosoktól, és t lnyomó tobbségét továbbra is rabszolgákkal

A britek

kózott, az uralkod ó osztáIy határozott és gyakortavéres ellenáIlása dacára. Nagyobb torténelmi távlatból szemlélve az ameíikai fiiggetlenségi harc vívmányai ha nem is tokéletesek, de monumentálisak voltak.

A monarchia torténelmi kuriózummá minosiilt

Amikor a vezet k gy gondolták, hogy az általuk elfoglalt fold már nem elégítiki igényeiket, támogatták az imperialista terjeszkedést nyugat
felé, katonai erovel kisajátítva az észaLamerikai és mexikói bennszi.ilottek

mtiveltették meg.

foldjét, egészen a távoli Csendes-óceánig.

át. Az Egyestilt Állaegymástól, ami biztosítja mokban az egyház és az állam világosan elvált a vallásos hit és istentisztelet szabadságát. A kolcsonos ellen rzés és egyens ly rendszere tobb mint két évszázadon át megakadáIyozta, hogy az uralkodó osztály valamelyik része a kormányzatintézményeit tartósan kezébe kaparinthassa. Az amerikai bennsziilottek további irtásának véget vetettek, és ma már a bármilyen népcsoport elleni ártó tevékenységet elítélik.A rabszolgaságtobbé nem torvényes intézmény, hanem kulturálisan elfogadhatatlan.

A

nép hatalrna

104

105

Ma már
a

a

bennsziilott amerikaiak,

a

színes bortíek, a vagyontalan em-

berek és a nok is rendelkeznek szayazatíjoggal, és szabadon részt vehetnek

léptéktíktizdelemben, amely az tatott kiizdelem csak fejezetek egy nagyobb ellen folyik, .go" urrodalom kulturális rér.t..r,Jr".r. és intézményei

politikában. Bármilyen csoport politikai jogainak tagadása kulturálisan
Megosztua elbukunk, egjtes lae gt ziink elnyomottak bármiféle Az uralkodó osztály ,ég..,T.lfog." iár, hogy az Az identitási poli_ pJnrr.", egyesiilése veJzéIyeztetí az o privilegiumait, a fassz, nem és foglalkozás tízáIáselktilontilt kóvetelései, amelyekalapja szerinti tomoriilés, a birodalo^ ,rá.nár".ol.ralhatók, osztályokról folytatott vita azonban már és fenntar tjákazelkiiloniilést. Az és az alapvetó strukturális tilos, mert felszínre hozzaa kiizos érdekeket fel, amelyekre eroteljes ellenállási mozgalom épiilhetne
kérdéseket, mivel hangs lyozzák

elfogadhatatlan, bár ez a gyakorlatban nem mindigvan így. Ezekavívmányok mutatják, milyen messzire jutottunk.
B e le kósto lás a leh etdségekb e

Sokan koztiltink, akik a második világhábor utáni években nottek felaz Egyesiilt Államokban, gy tekintenek a demok ráciára és a gazdaságí ígazságosságra, mint sziiletési jogra, amelyet már az alapito atyák biztosítottak számukra a torvényeikkel. Abban a hitben neveltek benniinket: számunkra
áIdás, hogy osztályok nélkiili társadalomban élheti.ink, ahol biztosítva vannak a lehet ségek mindenkinek, aki hajlandó betartani a mindenkire

A kozépo sztáIy tapasztalata ezekben az években ezt megerosíteni látszott. Azok, akik koztiltink ennek tagjai voltak - és én magamat egyértelmtíen ide számítoln -, hajlottak arra, hogy ne hallgassanak azokra, akik társadalmi problémákról beszéltek, és inkább az osztályharcot hirdették, mint hogy becsiiletesen ellátták volna a napi munkájukat. Úgy láttuk: való igaz, hogy voltak problémák a m ltban, de hála Amerika intellektuális kiválóságának és nagyszertí eszményeinek, ezeket már megoldottuk, és ma már nem érdekesek tobbé. Önteltségiinkben még azt is képzeltiik: a mi felelosségi.ink az, hogy a világ tobbi részéta magunk képéreformáljuk. Csak amikor ennek a feladatnak a szolgálatában dol1oztamAfrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában, akkor dobbentem rá, mennyire tévedtink. Az amerikai kozéposztály fólemelkedése
a második világhábor

érvényesszabályokat.

a nemzet szétsza, A politikai ásziiltségek mogótt, amelyek idónként ala í látszanak elo t tí n n i, kadásával fe nye ge tn.k, Jly"., e gyeté rté s korvon tárgya az, hogy a világ, amelyet .gy.l r. .r.m isr.r.rtinli fel, és amelynek ktilonbozik a gyermekeire szeretne hagyni, nagyon

amelyet tobbségiink

"t.ól,

értenek abban, hoáy a jel"enkori világ domináns_kulturája az emberek igényei erkólcsileg é, ,".ilJ-ilág tonkr...,.r,t.k, kozombosek családokat és kozosségeket, amelyekés értékeiiránt, és.ombá! ákazerós égetoen sziikségi,ik lenne, re vágyunk, és amelyekre a gyermekeinknek által felreYezetve, Az uralkodó osztály ,,oszd^.g e, uralkodj" taktikája alakítanánk, h ibárt^ti^,Jh.ly..,, hogy egységes frontot

amelyikb-er,

jelejág éliink. A konzervatívok és a liberálisok

egyet_

és intézményei

mindenki

a

másikat
a

visszautasítva

birodalom h^rugrái^it,

és atkor

egyiitt megvalósíthatnánk

utáni években rendkíviili módon demonstrálta annak a demokráciának a lehetoségeit, amely arra a meggyoz désre épiil, hogy egy jóI mtíkodo társadalomban a haszonból mindenkinek részesednie kell. Sajnos, ez csak ideiglenes gy zelem volt abban a harcban, amelyet a tulajdonos osztály vívott a társadalom tobbi része ellen. Torténelmiink sokféle népi kiizdelme, amely a munkások, nok, más borszínti emberek igazságáért folyt, továbbá a békértés akórnyezetértfoly-

kózos álmainkat. ges, c saládtámogató .prz egészseges gyermekek felneveléséheze gészsé teremthetjiik meg, ha az gazdaságr" u".r'rriikségiink, és ezt csak akkor intézményeket eltá_ ellenorizhetetlen h"t"lárr,-al rendelkezó birodalmi kiegyenlített volítjuk, e, .le|tik, ho'y a valódi gazdagságűraelosztása jólétéértfolytatott kiizdelem ma az a legyen. A gy.r-.keink JgeszségéértJs . t,és'azijgazdaságérdekében nyilvánvaló
kérdés, amelyeg}esíthet6.rr.,tiit

|yiilekezéri i"ái.et

a

politikai tobbség mozgósításához.

I06

I07

Tiirténelmi lehettíség

Mer véletlen, hogy éppen akkor, amikor cselekedniink kell, mi, emberek birtokába jutottunk az eszkózoknek, amelyek egy kollektív választáshoz szi,ikségesek, hogy falkent megszabaduljunk a birodalom látszólag leállít_ hatatlan ,Jersenyezz,va1y halj meg" logikájától. Három esemény teremtett
az emberi gyakorlatban teljesen
a saját

nyilvánítása elképzelhetetlen lett volna az internet elterjedése elótt. Ez a hatalmas kozos akció kozponti szervezet, kóItségvetés, vagy éppen karizma_ tikus yezetó nélkiil jott létre, olyan társadalmi folyamatok révén,amelYek korábban még sohasem voltak lehetségesek. Ésez nemcsak rij technológiáink átalakító hatalmának a demonstráciojavolt, hanem egy j, a kozos érdekeink és sorsunk felismerésén alapuló emberi ontudat kifejezodése
is

A politikai véleményily., mértéktiés ilyen fóIdrajzi kiterjedéstí ki-

ujlehet

ségeket, és orokre megváltoztatta

magunkról

és a

lehet ségeinkrol alkotott fclfogásunkat.

1.1945-ben megalapították az Egyesiilt Nemzetek Szervezetét. Az emberi torténelemben el szor nyílt lehetoség arra, hogy a világ nemzeteinek képvisel i semleges teriileten találkozva párbeszéddel, ne fegyverekkel oldják meg a nézeteltéréseiket.

- ízelítoaz emberi

tigyek elrendezésének j lehetoségeib l.

Korunk gazdasági, társadalmi
értve

2. l961-ben kijutott az elso ember

a világtírbe, ami lehet vé t tte számunkra, hogy visszatekintve lássuk magunkat, amint egy ét

er szakot

"

,,.-.k

betegségeinek legtobbje - beleegyenl tlenségét,fajgytílole rcq gazdasági igazságtalanságot,
és kórnyezeti

3.

Az

nikánk, hogy a bolygón minden embert egy torésmentes háIozat kapcsoljon cissze, szinte ingyenes kommunikációt és egyiittmtíkodést biztosítva. A fóldrajzi elktilOntilés a mriltban jól szolgálta a birodalomnak azt a célját,hogy fcnntartsa megosztottságunkat. Ez tobbé nincs így. A világ másfel milliárd internet-használója, azaz aFold lakosságának 22o/o - a megt anulj a, hogy dinamikus, on irányító társadalmi szervezetként mtíkod.iék, átlépve afaji, osztáIy-,vallási és nemzeti hovatart ozásihatárokat, hogy az emberi faj kollektívpolitikai oncudataként szolgáIjon.a6 2003. február 15-én tobb mint l0 millió ember demonstrálta ennek a technikának a hatalmát és lehetóségeit, amikor az egységes békefelhívásra avilágnagyés kisvárosainak, falvainak lakói az utcáramentek, tiltakozva az Egyesiilt Államok i raki invá ziójánakelóké sziiletei ellen.

tírhajón utazunk, és azíirhaj n osztoznunk kell kozos sorsunkban. 1990-es évek elejétol el szor tette lehetové a távkózLési tech-

nyekbol ered, amelyek keveseknek biztosítanak ellenorizhetetlen hatalmat
és elójogokat, a tobbségnek pedig nehéz és kétségbeejto életet szánnak. Az Egyesiilt Államok torténelme bizonyít egy egyszer , de mély igazságot:

és kórnyezetrombolást

- a folyón fentebbr

I,

azazolyan íntézmé,

agaráarági demokrácia
aIap1a a politikai - 'Azi|apító

- a gazdaságihatalom méltányos elosztása - lényegi
a

demokráciának.

tulajdonosok és munkások kózti részesedésiktilonbség csokkentését,hogy minden mun_ kást egyben tulajdonossá is akart tenni. Alexander Hamilto. 8y kívánta elit he\yzetétbiztosítani, hogy minden tulajdont a kezi.ikben "".rr"lkodó osszpontosított volna. Végiil Hamilton lett az elso pénzi.igyminiszter, és ó fektette le annak a pénzrendszernek az alaplaít, amelyet ma pénzvilág
atyák koztil ThomasJefferson tigy kereste néven ismeriink.

gy ztek. Szerencsére Jeffersonnek volt igaza,de a Hamilton-támogatók harcnak nincs még vége, és a jelen pénziigyi osszeomlás ritkán adódó a
lehetóséget teremt arra, hogy osszegytíljiink aJefferson által megálmodott, kozéposzt áIy ra alapozott gazdaságí demokrácia támogatására. A pol itik ai látszat-demokrácia eltakarta, hogy a p énzv íIáe pén ziigy i érdekei mennyire eluralkodtak életiinkón és a kormányzásunkon. A gaz,

46 A

becslés forrása: Internet World Stacs: ,,Internet Usage Sraristics: forld Internet I.Jsers and Population Sta!s", http://www.internetworldstats.com/stats.htm (letciltve: 2008. december 8).

daság átalakítása alapul szolgál ahhoz, hogy az elengedhetetlen, szélesebb kortí politikai és kulturális fordulatot véghez tudjuk vinni. 109

108

mogatja az erós családokat és kozosségeket, idot ad a sziil knek arra, hogy szeretettel gondozzák gyermekeiket, magas szinttí egészségiigyi szolgáltaszi.inteti
a

Megvannakazeszkozeink arra, hogy olyan gazdaságot hozzunk létre, amely szolgál, nem pedig kihasznál. Lehet olyan gazdaságunk, amely tá-

III. RESZ

tást és oktatást nytijt mindenki nek, aziskolákba n és azotthonokban meg-

természeti kórnyezetet egészségesen és méregmente sen tar tja, és támoga tja a nemzetek egyiit tmtíkó désété s egyben
a

kereskedelmi befolyást,

A vALÓDI JÓt- LÉTG AzDAsÁG TEENDÓI A pénzvilág érdekei nemcsak a gazdaságunk felépítését határozták
meg,

osztozását akazjo biztosításában. Itt azideje a demokratikus kísérletjrakezdésének,az embe faj alkotó potenciálja felszabadításának, és annak, hogy jra felfed ezzli.kz mit jelent valóban embernek lenni.

világítanak rá. Mivel azt kapjuk, amit mériink, azt kell mérniink, amire sziikségiink van. Neki.ink, embereknek, tudatosítanunk kell magunkban, hogy éIcitények vagyunk, márp edig azélet, alaptermészete szerint, csak kózosségekben létezhet. Jóvonk attól ftigg, hogy képesek lesziink-e elorehalad ni azzal a Programmal, hogy gazdaságu nkat az egészséges, él rends zerek mintájára szervezzukmeg - amely nem véletleniil hasonlít sokkal jobban Adam Smith piacgazdas ágról alkoto t t el kép zelé s ei re, m i nt a p énzv ilágéra. Megvannak a jogaink, az eszkozeink és a parancsoló sziikségesség is, hogy fi,iggedenné nyilvánítsuk magunkat apén zvilágtol,és haladjunk elore a valódi jol-Iét gazdaságának kiépítésében, azokról az alapokról indulva, amelyek még megmaradtak a helyi piacból, de fólottiik ma a pénzvilág

hanem azokat a mutatókat is, amelyekkel értékeljiika gazdaságtelj esítmé_ nyét. A pénzi.igyi mutatók alapján akkor is elfogad.iuk, hogy a gazdaság egészséges,amikor éppen gyilkol benniinket. A valódi gazdagság mutatói - amelyek a gyermekeink, családunk, kozosségeink és természeti rendszereink egészségétés jólétét mutatják - szorongató rendszerhibákra

uralkodik.

A9. fejezet, a ,,Mi keIl az embereknek?" leírja, hogy az emberi agy alaptulajdonsága a gondoskodás és az elonyók megosztásának támogatása, és mi, emberek régótaolyan világról álmodunk, ahol a gyermekeink, családjaink, lakóhelyeink és természeti rendszereink életteliek és egészségesek; egy olyan világról, amelyet most kell megalkotnunk,haaztakarjuk, hogy egy áItaIán le gyen j ovo n k. A 10. fejezet, a ,,Lényeges prioritások" cisszegzi azokat az alapvetó felépítési elveket, amelyeknek a valódi jóléti gazdaságoknak meg kell felel110

1ll

niiik, és felvázolja a már rendelkezésre álló lehet ségeket, amelyek a valódi eroforrások átcsoportosításával lehet vé teszik a kozosségek erosítését, novelik a méltányosságot, egyensrilybahozzákemberi tevékenységiinket a F lddel, valamint novelik az egészségetés a boldogságot. A 11. fejezet,,,A helyi piac felszabadítása" el terjeszt egy 12 pontos
programot, amelynek célja, hogy a helyi piacot felszabadítsuk, a pénzvilágot viszont a torténelem szemétdombjára hajítsuk.

9.Fqnznr
Mr rErr Az EMBEREKNEK?
A birodalom által okozott legnagyobb tragédia az,hogy tagadjaés elnyomja az emberi természet magasabbrendtí lehetoségeit. A pénzvilág gazdaságának kult rája és intézményeifejlesztik ésjutalmazzák képességiinket az egyéni kapzsiságra, onteltségre, csalásra, a konyortelen versenyre és az anyagi pazarlásra. Tagadják, sot, biintetik az elonyok megosztására, oszinteségre, szolgálatra, egyiittérzésre,egyi,ittmtíkodésre és a mértékletességre való hajlamunkat. A pén zvilág propagandistái azt akarják elhitetni velii nk, hogy,, nincs más választás". Ennek még nevet is adtak: TINA (There Is No Alternative). Ha hisziink nekik, akkor fel kell adnunk a gyermekeink jov jébe vetett minden reményiinket.

A

12. f ej ezet:,, A valód i j ó1-1ét gazdaság p énzigyi szol gált at

ás ai

" felvá-

zoIjaegy olyan j pénzii5yi szektor létrehozásának xratégiáját, amely a helyi gazdaságok valódi igényeinek teljesítéséért felelos, és el is számoltatható. A 13. fejezet, ,,ÉIrta valódi jól-lét gazdaságban" képzeletbeli tudó^, sítás a jovob l, amelyben az unokáink élhetnek, ha átalakító munkánk sikerrel jár.

A legtobb birodalmi propagandához hasonlóan a TINA hazugság. Megvannak az eszkcizeink, hogy a helyi piacra alapozva lolépítsiink.gy
uj gazdasáEot, amely azt gyakorolja és jutalmazza, ami a természeti,inkben a legjobb, nem pedig a legrosszabbat, és ezáItal megvalósítja az emberek régen dédelgetett álmát. Elttírtiik azt,hogy a pénzviIáe érdekei ne csak a gazdaságunk szerkezetéthatározzák meg, hanem még azokat a mutatókat is, amelyek alaplán agazdaságteljesítménlt mérjiik. Olyan hatékonyan hitették el veliink azt, hogy a GDP-hez hasonló pénzi,igyi mutatók a haladás és jólét mérószámaí, hogy évtizedekig i.innepeltiik egy olyan gazdaság,,sikerét", amely elpusztít

benniinket. Í^., valódi helyzet.
"

Emberi természetiink
Mi, emberek, osszetett lények vagyunk, sokfele lehetoséggel. A birodalom bemutatta a lelki elferdiilésre való hajlamunkat. Viszont a legtobb ember

I12

113

naponta mutatja meg ilyen-olyan mértékben a gondoskodásra, a javak megosztására, békéreés szolgáIatravaló hajlamát. Az elóz a természetiink lehetoségeinek az alantasabb fele; az utóbbiak a magasabbrend fele.

és a

Mindkét fele lehet

séggel rendelkeziink. Csupán elhatározás kérdése, hogy melyiket helyezziik elotérbe.

jogunk, hogy olyan kult rát és intézményeket terjessziink el, amelyek a természetiink jobbik felét helyezik elotérbe. De vajon megyan-e minderre az akaratunk is? Én igen. ^rthiszem,

A birodalom propagandistái azt áIlítják, hogy természett l fogva

Inkább az esé|leinkrefigtefl;nk, rnint a lelki betegségeinkre! A
v áIasztás képessége talán a

hibas faj vagyunk, amely nem képes a másikról való gondoskodásra és az egyiittmtíkódésre, és a birodalom ellenorzése és szervezése nélktil tonkre

Hogy kik vagyu nk, az nagy mértékben attól fiigg, hogy kik akarunk lenni - nemcsak egyéni választásunk szerint, hanem aszerint is, hogyan alakítjuk kozos kulttíránkat és intézményeinket, amelyek visszahatnak
egyéni viselkedésiinkre.

legemberibb tulaj donsága természeti.inknek.

is tennénk magunkat. A legutóbbi tudományos eredmények azonban mást mutatnak: az egyittmtíkodés és szolgálat kívánsá8a az emberi agy
természetes tulaj do nsága.a7

fejezetekben láttuk, milyen pusztító kovetkezményekkel rosszabbik feltinket mtívelo és jutalmazó kult rákés intézmények. Ezeket a kovetkezményeket viseltiik el otezer évig. Mivel a kult ra és intézményei kozos emberi alkotások, ezeket meg is változtathatjuk szándékos kozos akcióval. Mivel a birodalmi kult ra és intézményei még a határozott népi ktizdelem ellenére is t léltek órczer évet, megbocsátható lenne, ha elfogadnánk, hogy megváltoztathatatlan, vagy mi vagyunk képtelenek másképpen élni - csakhogy mindkét kóvetkeztetés hibás. Azértnem tudtunk szabadulni a birodalom kártékony,,uralkodj vagy járnak
a

Az eI z

szolgálj",,,oljvagyhalj",,,játsszyagypusztulj"dinamikájánakcsapdájából,

Gondoskodásra és egy ttmtlkijdésre sziilett nk Az agy mtíkodését fejlett képalkotó technikával vizsgáló kutatók arról számolnak be, hogy az egészségesemberi .gy természeténél fogva elonyben részesíti a gondoskodást, egytittmtíkodést és szolgálatot. Ha csak arra gondolunk, hogy egy másik ember megséri.il, az ugyanazt a reakci ótváltja ki az agyunkban, mint ami a gyermekének arcán kétségbeeséstlátó anya agyában keletkezik. Hasonlóképpen az egytittmtíkódés és nagylelktíség gyakorlása mtíkodteti az agy oromé rzic kózpontját, amely ugyanannak a hormonnak a te rmelésétidézi elo, amelypéldául csokoládéevéskor, vagyegy jó szeretkezés során keletkezik. Ráadásul a boldogság érzése jó hatással van az egészségiinkre azzaI, hogy megerosíti immunrendszertinket, csokkenti a pulzusunkat,
felkészít a kozeledésre, és megnyugtat benni.inket.

a korlátokat, és lázadást szervezni, akkor viszont t l gyakran csak azt a céIt tartottuk szem elott, hogy ellenorzésiink alá vonjuk a birodalom hatalmi intézményeit. Akiknek sikeriilt megszerezniiik ezt a hatalmat azzala szándékkal, hogy átalakítják, végiil t l gyakran a foglyaivá váltak, és egyszertien csak elfoglalták a trónt, más színtíuralkodói palástot oltve fel.

mert fizikaí és kulturális korlátaink megosztva tartottak benni.inket, és ezért nem voltunk képesek a kozos érdekeinket felfogni. Ha képesek

A

pozitív érzések,mint

voltunk áttorni

például az egyittérzés, hasonló jótékony hatásokat mutatnak. Ezzelellentétben a negatív érzelmek elnyomj ák az immunrendszertinket, gyorsítják a szívritmusunkat, és arra készítenek fel, hogy harcoljunk vagy menekti!tink. Ezekkel a kutatási eredményekkel egybehan gzoan legtobbiink elégedettséget érez,haegy hatékonyan mtíkod csoport tagjalehet, vagy segíto kezet ny jthat valaki másnak, ellenszolgáltatást nem várva.

Az internet kommunikációs technikája azonban ma megteremti
Iétezett.Megvann ak azeszkózeink, csak gy, mint
a

a

kózos dialógus, szervezódés és cselekvés lehetoségét,amely azelóttsohasem
cselekvés sziikségessége,

47 Az itt kovetkezok
Care", YES!,

2008 sz,48-5I.

egyes részeinek forrása: David Korren: ,, 7e

Are Hard Vired to

o, http://www.yesmagazine.org/article.asp?ID=2848

1I4

115

Ez egyébként teljesen logikus. Ha agyunk nem a kozosségi életre rendezkedett volna be, akkor fajunk már régen kihalt volna. Ösztoneinkben rogziilt az akívánság, hogy a csoportot meg kell védeniink, annak leggyengébb és legsebezhetobb tagj aival, a gyermekekkel egyi.itt. Az ezze|a pozitív normával ellentétes viselkedés komoly társadalmi és pszichológiai míikódési hibát jelez.A gondoskodás, egyiittmtíkódés és szolgálat mind egészséges norma, az egyén egészségének csodálatos serkentóje - ráadásul ingyenes.

lénye gi aIapla.

gondoskodó kozosség és a valódi jolét gazdaságának alom le gé rtéke s ebb vagyon a. Az eros és gondoskodó családok és kozosségek léte nemcsak boldogságunk és egészségiinkkulcsa, hanem érzelmítámogatása és serkent ereje lehetové teszi érzelmi és erkolcsi <intudatunk beérésétis. Ez tehát emberséaz giink kitelj esítésének, ígazídemokrácián ak, a valódi j ólét gazdas ágának az érettdemokrácia,
a

Ez a

tár sad

és a

kózos álmaink világának is lényeges elofeltétele.

Az

Az,,én"-t l A,,7ni"-ig
egyéni ontudat fejlOdeset tanulmányozó pszichológusok azt figyelték

Álmaink világa
onz , differenciálatlan,
I992-ben részt vettem a civil társadalom világtalálkozoján Rio de Janeiróban, ahol koriilbeltil tízenótezer ember gylílt cissze, akik az emberiség fajtáinak, vallásainak, országainak és nyelveinek t lnyomó tobbségét képviselték.Tárgyalásaink kozéppontjában az á|It,hogy milyen legyen az a világ, amelyet egyiitt kívánunk létrehozni. Ezek a viták kaotikusak és gyakorta élesek voltak. Egy ponton azonban villámcsapásként értek engem. Minden ktilonbozoségi,ink ellenére valamennyien ugya nazt akartuk: egészséges, boldog gyermekeket, családokat, kozosségeket, amelyek békében és egyiittmtíkodve élnek, egészséges természeti kornyezetben. Vitáinkból kibontakozott kozos álmunk egy olyan világról, amelyben az emberek és a természet dinamikus, kreatív,

meg, hogy az éIetttt során azok, akik megkapják a sztikséges érzelmi támogatást, olyan utat járnak be, ameIy azújszilott

mágikus ontudatától a bolcs oregember érett, elfogadó és sokdimenziós lelki ontudata fclé tart. Ez az at az,,én"-tol a ,,mi" felévezet, ráadásul az éIetut során a,,mi" az ,,én csoportom" helyett az ,,emberek" értelmet kapja, míg végiil azéIó F ld, majd akozmikus,,mi" lesz a jelentése. Az ontudat alacsonyabb rendtí, onz bb állapota teljesen normális a fiatal gyermekeknél, de a felnotteknél már beteges tiinet, és a propagandisták és a demagógok által konnyen erosítheto és manipulálható. Az már ennél is stílyosabb tragédia, hogy éppen azok a felnottek, akiknek a leginkább volt akadáIyozva az étettségfelé yezetó űtja, a legvalószíntíbben szállnak be a kónyortelen versenybe a felel sségre nem vonható hatalmi pozíciókért. Sot, a birodalom burkoltan elismeri, hogy k testesítik meg leginkább az értékrendjét. Hatalmas károkat szenvedtiink már attól, hogy a birodalmi kult ra iinnepli a gyóztes pszichopaták tetteit, és azokat az emberi eredményességnormájaként állítja be. Az érettontudat folismeri, hogy azígaziszabadság nem engedély mások semmibe vételére,hanem sokkal inkább jár egyiitt a,,mi" megvédelmezésének felel sségévelés szolgálatávaI. lyz érett ontudatból természetesen kovetkezik a helyes cselekvés, amely viszont csokkenti a társadalom korlátozo visszatartásának sziikségességétaz antiszociális viselkedés megakadá|yozására azokkal szemben, akiknek az érettséghezvezetó tját valami

egyiittmtík d éskiegyens lyozottviszonybanélnek.AF ldkartája,amely
ennek a vitának a folytatásaként jott létre, ezt az éIet kózosségének.a8
a

Fold kozosségének nevezi,

Kiiziisjiiu képiink Sokfelé jártam életem során, erosen ktilonbozo kultrirákban: Etiópiában, Nicaraguában, Indonéziában, a Fiilop-szigeteken, Kaliforniában,

Massachusettsben, Floridában, Virginiában, \üashington államban, s t, még New Yorkban, egy Union Square-i lakásban is a Madison Avenue és

48

AzEarth Charterrol szóló i nformációkért lásd

a

http

:

/

lwwwearthcharter.org/ hon-

korlátozta. Ennek a személyes felelosségnek és onkorlátozásnak

a

megléte

lapot.

I16

I17

- ami osztonzo hatással volt rám T kés társaságok uiláguralrna címukonyvem megírásához. Amint visszagondolok erre a sokfele tapasztalatra, megkell állapítanom, hogy neki,ink, embereknek sokkal tobb a hasonlóságunk, mint amennyit általában felismeriink. Tobbségiink tiszta levegot szeretne belélegezni és tiszta vízet inni. Ízletes és tápláló, ráadásul méregmentes ételeket szeretnénk enni. Értelmes munkát akarunk, a megélhetést biztosít ó frzetést,ésbiztonságot oregkorunkra. Bele akarunk szólni a kormányzat dontéseibe. Világbékétakarunk.
a

\ /all Street kózott

ható egyszeríjen pénzosszegre. A kózgazdászok gy foglalkoztak ezzel a problémával, hogy az emberi jóIéthez szi,ikséges dolgok gazdasági eI állríEzt ók nemzeti osszterméknek adták meg kozelítésként. tásának értékét
nevezik. Ez rossz választás volt, mert az értékeket a feltik tetejére állította, és

Ahogyan azt Michael Lerner rabbi,

a

Tikkun folyóirat kiadója mondja:

nagy részétannak,ami boldogságunkh oz és egészségiinkhoz a leglényegesebb, beleértve a családot, a kozosséget és a természetet. Az emberi egészség és jólét számos olyan dologtól is fi.igg, amelynek van piaci értéke:az élelemtol, a lakástól, a kozlekedéxóI, az egészségi.igyi ellátástól, és az egészséges élet sok más kellékétol. Ezek azonban eszkozok, tonkretette
a

az jelenti, ha olyan világban éliink, amelynek alapla az igazságosság, béke, szeretet, nagylelktiség, kedvesség, az univerzum tisztelete és az univerzum végso morális torvényenek szolgálata (akár megvilágosodásként , akár észérvek alaplán tessziik ezt)."49

,,A világ nagy spirituális-vallásos bolcsesség-hagyományai valamennyien en_ nek az iiz ene tnek egy v áltozatát tanítják : a le gmélyebb emberi megelégedést

az igazi gazdagság? A legmélyebb igazságok teljesen nyilvánvalóak, ha már e$Yszer felismerti.ik azokat. Az igazí gazdagságaz egészséges, teljes éIet, az egészséges,boldog gyermekek, a szeret család, a gondoskodó nagyobb kozosség, és a gyonyortí, egészségestermészeti kornye zet. A megélhetés eszkcjzeinek elegend volta, amely megerosíti veli.ink szi.iletett értékeinket
és szolgálatunkat.

Ezen nem kellene meglepodniink. Ez a tudás az emberi agy sajátja. A csodálatos annak a felismerése, hogy avilág, amelyet most meg kell alkotnunk - az, amelyet a pszichológiailag leginkább zayartemberek kivételével mindenki szeretne -, elérheto kozelségben van. Kozos álmunknak ez a felismerése segít megválaszolni a kérdést: mi

értékiikvan,

és a

A békésvilág. Ezek azok a dolgok, amelyeknek valódi gazdasághatékonyságának is csak ezek azigazi mértékei.

Rossz rnutatók
Ö sztonosen felismerj ii k a való di gazdags ágot, ha me gtap aszt alj uk, de m ivel az nemvehetó meg, és nincs bel le kiárusítás sem, az értékenem redukál-

nem pedig célok, és az igazí értéktikaz a funkció, amellyeIhozzájárulnak az emberi és természeti egészséghezés vitalitáshoz. Jegyezzik meg például, hogy a GDP élelmiszer-osszetev je nem tesz ktilonbséget az egészséges és az egészségtelen élelem kcizott, vagy egy alultáplált, kétségbeejt en éhes gyermek által elfogyasztott egészséges élelem és egy t ls lyos, megrogzott ev csemegéi kozott. Az elfogyasztott élelem piaci értékéneknóvekedése, amely egyben nóveli a GDP-I is, nem feltétleniil jelenti an,hogy a jóléti.ink novekedett. Vagyvegyiik a szállítást. A szállítási kiadások novekedése, méghakorrigáljuk is azt az energiaárak inflációjának megfeleloen, egyszertíen azt is jelentheti,hogy az emberek tobb id t toltenek el a kozlekedési dugókban, ami nehezen nevezhet a jólét emelkedésének. Ahogyan ezekazegyszertí példák is mutatják, a GDP agazdasági tevékenység árát méri, nem pedig a hasznát. A GDP novekedhet a gyermekek trilsrilyoss ágának és éhezésénekegyidejíi járványszerti jelenléte idején is. Novekedhet a családok széteséseés a kozéposztály elttínése, a bortonlakók számának novekedése, a novekvo munkanélktiliség, a kozosség szétrobbantása, a kórnyezeti rendszerek osszeomlása, ahazai gyártási képességek felszámol ása, a tonkremeno iskolák, a novekvo kereskedelmi deficit, és a koltséges, de értelmetlen kiilf ldi hábor k ellenére is. (Remélem, az olvasó észrevette, hogy a fentiek nem légbol kapott példák.) A második világháborri óta állandóan tígy irányítottuk a gazdaságot, hogy a bármilyen szinttí - magas vagy alacsony - boldogságés egészséggazdasági koltségét maximal i záIja, ezzeI elértiik, hogy ezek a gazdasági ncive-

49 Michael Lerner: ,,Closed Hearts, Closed Minds", Tikkun, l8.
ber-okcóber, l0. o.

évf. 5,2003.szeptem-

1l8

I19

ke dé snek m i nte gy véle tlen kove tkez ménye i le

t

tek. Ezen

r abló

gazdálko

d

ás

dacára, a politikusok a novekvó GDP-re mutatya szemrebbenés nélkiil állítják, hogy a gazdasági alapok egészségesek. Vajon miért akarjuk a gazdasá*i kóltségeket maximalizálni a kívánt haszon helyett? Ennek valószíntilegazlehet az oka, hogy apénzvilággazdas ági t árs as ágai a gazdasági tevékenys ég szi nte m i nden form áj ából hasznot h znak, akár káros, akár nem, és a pénzvilág minden egyes forgalomban lév dollárja után megkoveteli a kamatot, ami azt jelentí, hogy a gazda-

jólétételoállítja. Az eredmények aztbizonyítják, hogy lehetséges hossz és boldog életet élni viszonylag kis kornyeze kárt okozva is. A legjobb pontszámot általáb an az elszigetelt népek és országok kapják. A legmagasabb pontszámot a csendes-óceáni Vanuatu (korábban QHebridák - a szerk.) szigetcsoport kapta, amelyet Kolumbia, Costa Rica és

Dominika kóvet. A nyugati ipari hatalmak általában gyengén szerepelnek. Ausztráli a a I39., Az Egyesi.ilt Államok a 150., Oroszorsz ága I72. helyet

ságnak vagy novekednie kell, vagy cisszeomlik, amint azt a7. fejezetben elmagyaráztuk. Tehát mindezt a p énzv ilágért tessziik.

Nem sziikséges fels fok gazdasági iskolai végzettségannak megértéséhez, hogy ha a gazdasági teljesítményt helytelen mutatók alapján irányítjuk,
kapunk. Siirgosen sutbakellene dobnunk a GDP-I és helyette olyanokat kellene behogy a gazdaságmilyen mértékbenteremti vezetntink, amelyek azt mérik, meg és támogatja azt avíIágot, amelyet mi szeretnénk. A londoni Űi Gazdasági Alapítvány megalkott aazt azindexet, amely az áItalam eddig látottak koziil - a legígéretesebb a valódi jól-lét gazdasági a teljesítménymérésére: boldog bolygó mutatót (angol rovidítéssel HPI)50 A tort formáj index számIá|ója két másik indexb l áll ossze: a várható élettartamból, amely a fizikaí egészség egyszertí mér száma, és az élettel való megelégedettségból vagy boldogságból, amely viszont a mentális egészségszubjektív megkozelítése. A tort nevezóje a ,,kórnyezeti lábnyom", a gazdasáe fejenkénti kornyezeti terhelése . élettel való elégedettség x várható élettartam boldogbolygó mutató = --------kornyezeti lábnyom Az eredmény annak a kornyezeti hatékonyságát mutatja, ahogyan egy adott társadalom gazdaságaa társadalom egy adott szinttí frzikaiés érzelmi akkor rossz eredményt
is

Használj

un k

h

e

|l e s rnutató kat

!

vonását, hogy csak a valódi jólét indikátorait hasznáIja. Nem tartalmaz semmiféle olyan toruítást, amely a legtobb pénztigyi mutatónak sajátja. Ideális esetben agazdasági hasznot nem pénziigyi mutatókon keresztiil kell számításba venniink, amel y ek azáltalunk valóban kívánt eredményeket ti,ikrozik. Néhány példa arra, hogy mit mérhetnek a mutatók:

szerezte meg, nagyon kozel az utolsó, 178. helyhez, ahol Zimbabwe áll. En ktilonosen nagyra értékelema boldog bolygó mutatónak azt a

mint a gazdasági tevékenység mutatoját,

Ámir l azt akarjuk, bogy n aekediék: - a helyben megtermelt élelmiszer aránya; - a helyi élelmiszerpiac forgalma; - a diákok és a diplomások aránya; - a v áIaszt ásokon szav azók arány a; - a gyalogos- és kerékpáros-barát utcák aránya; - a telepiilések melletti szabad teri,ilet nagysága; - a fiatals ágrészvétele a kozosség szolgálatában;

_ azoknak a szomszédoknak aszáma, akik egymással rendszeres kapcsolatban állnak; a helyi tulajdon váIlalkozások száma; -

-

alazacívások száma.

Árnirdl azt akarjuk,
a

bog1l csrikkenjen:

-

válások aránya; a gyermekeket egyedi.il nevelo sziilok száma;
a

beszámolojáért 50 A HPI elkészítésének
htcp: //www.happyplanetindex.org

és a saját index kiszámolása érdekébenlásd

a

aalajerózió mértéke; bebortonzottek száma;
csecsemo- és gyermekhalandóság aránya;

honlapot.

a

1z0

u

Bizonyos kózgazdászok panaszkodni fognak, hogy ilyen mutatókkal a gazdaságon olyasmit akarunk számon kérni, amelyet a szabályozatlan píacgazdaságvalószíntílegnem tud teljesíteni. Tekintsiik ezt beismerésnek: a gazdaságn ak egy megfelelo keret-szabályrendszerben kell mtíkodn ie, ha
tobbet akar tenni
a

- az asztma miatt kórházba keriilo gyermekek - a burkolt tfeliiletek osszes teri,ilete; - a gyermekkori t ls lyosságaránya.

aránya;

mondta neki:

társadalomért, mint csupán atát.

a

kevesek egyéni érdekeinek

kizár olago

s szol gál

Egyvalódi jóléti gazdaságnem lehet amagánt ke kisajátított játéktere. Annak m kodéséhezhozzájárul a magánt ke, a kormány és a civil társadalom, mindegyik a megfelelo arányban.

érni. Es mivel eddig sohasem voltál még ott, a feledben kell látnod azt a szigetet, kiilonben sohasem érsz oda. Ez a képesség_ nem, bátorság _, látni valamit, amit azelott sohasem IáuáI, fontos része a navigálásnak a Fold kozosségébe,amely után valamennyien vágyakozunk. Az, hogy látjuk, leírjuk, és róla alkotott képiinket másoknak is átadjuk, létfontosság ahhoz,hogy meg is valósítsuk. Miként a Csendes-óceán hajósainak, akként a nagy fordulat navigátorainak is rendelkezniiik kell szellemi és érzelmi adottságokkal, és olyan tulajdonságokkal, mint az egyittérzés,vezetoiképesség, bátorság és jóság.

- Nézz a horizont

mogé, és lásd a szigetet, ahová el akarsz

Amikor arragondolunk, hogy ezazutazás nehéz és talán lehetetlen, eszembe jut, hogy ezt az utazást megtettiik akkor és most is."5l

A fordulat irányítása
Gondolkozzunkel azon a nagy fordulaton, amely apénzvíIáe fantomgazdaságából a helyi, valódi jóIét gazdaságába yezet. Távolabbról szemlélve,
ez a birodalomból a Fold kózosségébe vezet, az uralkodás korszakábóI az

egyiittmíikodés korszakába.
Bolcs barátom és kollégám, Puanani Burgess elmesélte egy bennsziilott hawaii hajós torténetét, aki megtanulta és gyakoroLta azt az ósi polinéz mtívészetet,hogyan kell hajózni olyan szigetek felé, amelyek ezer mérfoldekre vannak aIátohatár széléntaI.Ez a képességyezette a távoli m ltban a Tahitiról érkez elso telepeseket Hawaiira. Nainoa Thompson elso, magányos utazását 7976-ban tette meg Hawaiiról Tahitira, ezt az osi gyakorlatot használva. ,,Nainoa Thompsont a mikronéziai Satawal szigetrol származó Mau Pialug, a navigáció mestere tanította meg arra, hogyan kell eszkózok nélki,il navigálni, csak a saját bennsziilott tkereso készségeit használva akétoldalas hawaii Hokulea kenu irányítására a Hawaii]Tahiti utazáson, amely tobb mint 2200 mérfold. Nainoa oktatásának egy része abban állt, hogy Mau elvitte t Oahu szigetére, ahonnan látni lehet Molokai, Maui és Lanai szigetét. Mau azt

Azok, akik csatlakoznak a nagy fordulat navigálásának munkájához,amely a pénzvi\ág fantomgazdaságából a helyi jolét gazdaságába yezet, bátor és merész utazásba szállnak be, amely olyan helyre yezet, amit eddig soha nem láttunk, és ahol eddig sohasem jártunk, csak legbens bb vágyainkból ismerjiik. Az si polinéz navigátorokhoz hasonlóan messzire, aláthatáron ttilra kell tekinteniink, értelmiinkben meg kell alkotnunk a keresett cél képét,és ennek a látomásnak kell vezérelnie benniinket.

51 Puanani Burgess a YES! magazin és a People-Centered Development Forum igazgatóságának agja. Ezt a tcjrténetet egy vezetói találkozón, a ,,Navigating the Great Turning" vezetói osszejovetelén mondta el az ohiói Colombusban,2007. márciusában, és késobb a szerzóvel folytatott személyes beszélgetés során is.

Dz

L23

10.

FE;nzrr

LÉNyBcEs pRloRrrÁsox
Egyesek számáraaz ébredés durva sokk volt. A természetnek és egymásnak a meghódításával eltoltott ótezer év után mi, emberek arra a valóságra ébredti,ink, hogy e5y élo tírhajót népesíttinkbe, amely telepiiléskéntmtíkódik. Ha ártunk a természetnek, ártunk azoknak az életfenntartó rendszereknek is, melyekt 1minden lélegzetiink fiigg. ,érz ezredéveken át elkovetett sok kamaszcsínyiink még csak enyhe bossz ságot jelentett Foldanyánknak, így abba a hitbe ringattuk magunkat, hogy ttirelme és gazdagsága határtalan. Ennek az id nek most vége. Nem élhetiink tovább vadnyugati torvények szerint ; hozzá kell igazítanunk létezésiinket és viszonyainkat az tírhajós élet szabáIyaihoz. Tetemesen csokkenteni,inkkell az <isszes emberi igényt a Fold természeti rendszereivel szemben, a forrásokat igazságosan kell elosztanunk, be kell

fektetniink

a

természeti és a társadalmi toke megujításába, és korlátoznunk

kell

hozzáfér ést a családtervezési szolgáltatásokhoz. A népességnovekedés kérdése osszetett, és politikailag ellentmondásos, de ha nem kezdiink el foglalkozni vele, a természet fogja asajátmódján megoldani számunkra a kérdést, a Malthus-fele módszerekkel: járványokkal, éhínséggel,a rasszok

- sot, megfordítanunk - a népességnovekedésétolyan eszkozokkel, amelyek novelik az igazságosságot, erósítik a kozosséget és biztosítják a

kózotti eroszakkal. Ebben apénzvilágtól nem várhatunk segítséget. Azt kiválóan tudja, hogyan kell nóvelni az emberekkórnyezeti terhelését,mégennél is jobban ért az egy entótlenség noveléséhez, szívesebben r uház be a fantomgazdaságba, mint az igaziba, és a maga részéró| nagyon helyesli a népességnovekedést,

mivel az számára még tobb olcsó munkaerot teremt, és lehetséges piaci
terjeszkedést jelent.

Err 1 ennyit. Valójában a szabad terjeszkedés napjainak gazdasági gyakorlatából igen kevés az, ami az éIet számáravalóban fontos egy él tírhajón. Els látásra megalázókorlátozásnak ttinhet, de meg kell tanulnunk gazdaságunkat gy
I25

szervezni, mint a Fold globális életfenntartó rendszereinek egyik alrend-

szerét.Ehhez j mutatókravan sziikségiink, s problémáinkról másként kell gondolkoznunk, azokatmásképpen megoldanunk, s egymáshoz is másként kell viszonyulnunk. Szerencsére a Fold kórnyezeti rendszereinek csaknem négymilliárd éves gyakorlatukvan az tírhajós élet mtivészetében és tudományában. Tanulmányoznunk kell és el kell sajátítanunk a módszereiket, mikózben elfogad.iuk a felel sségiinket az éIet tágabb kozosségében, amelybe belesziilettiink.

szevetji.ik egy adott dontés koltségeit és várható hasznát. Ezeknek akózgazdászoknak a számárakiilso tényezó a természet, az emberek, akózosség szemellenzos dontéshozatali szabályokkal aza meglep, hogy nem vagyunk még a jelenleginél is sokkal rosszabb helyzetben.

- éppen azokadolgok, amelyeket valódi vagyonként azonosítottunk. Ilyen

Űrhoia, szabályok

Amikor

a

fogadják el, a kozGDP-I agazdasá*i teljesítménymércéjeként

Alkalmazkodás írj kiirtilményeinkhez
}rkózgazdász Kenneth Boulding Tbe Economics of tbe Corning Spacesip Earth (,,Gazdaság a kozeledó F ld nevtí tírhajón") címti klasszikus tanulm

ányában

r

észletezi, miben kUlonboz ik az íirhajós élet egy nyílt rendszer-

belitol, ahol

a boséges eroforrásokat ingyen elvehetjiik, használhatjuk és a maradékot szabadon a szemétbe dobhatjuk. Ha ez a boség mindenki számára egyformán rendelkezésre áll, akkor bárki panaszát, miszerint valaki másnak a szerencséje az ó kárára tortént, jogosan hagyhatjuk figyelmen kíviil, mondván: az il|etó egyszertíen t 1 lusta vagy buta volt ahhoz,hogy a kézenfekvo lehet ségeket elónyére váltsa. Egy tírhajón már nem élhetiink

gazdászokfeltételezik, hogy minél gyorsabban folynak át az eróforrások a gazdaságí rendszeren - hogy végi,il mérgezó hulladékká váljanak _, annál gazdagabbak vagyunk. Nagyjából ugyan ezt azeredményt érhetnénkel, ha a gazdaság céIjának a szemétdombj aink novekedési arányán ak maximalizáIásátjelolnénk meg. A F ld nyílt határai valamikor az l97}-esévekben bezáruhtak, amikor a bolygó természeti eroforrásainak emberi fogyasztása meghaladta azt a határt, amelyet a Fold fenntartani képes, és tobb természeti rendszer elkezdett osszeomlani. Ez afoIyamat eleinte lass volt, majd egyre gyorsult. Való világunk megváltozott, de gondolkodásunk és gazdasági tevékenységiink módja nem. ,Prz asztronauták az urben, egy jármtíbe szorosan bezárva, világosan tudlák: jóllétiik attól fiigg, hogy van-e megfelelo készleti,ik oxigénbol, iizemanyagból, éIelembol, v ízbóIésmás lényeges dolgokból. A folyamatok minimalizáIása és minden nekaz jrahasznosítása alapvetóen fontos hossz távri jólléti,ikszempontjából. Mivelsemmit sem tudnakhelyettesíteni, semmit sem dobhatnak el. Gyorsabban fogyasztani, mint ahogyan a készletek regenerálódnak, kész ongyilkosság. A vadnyugatról érkezett cowboyok is, akik hirtelen egy tírhajó fedéIzeténtalálnák magukat, gyorsan megtanulnákaz j szabályokat, kiilonben meghalnának. A vadnyugat nincs tobbé; ma vagy elfogadjuk azíirhajós élet szabályait, vagy meghalunk.

v1y enezzel a lo gikával.'

2

A nyílt határokban gondolkodó kózgazdász

Á z árarn lás o k rn ax im a lizá lás átó l a k és z l e te k m ax irn a lizá lá s áig Boulding leírja, hogy az a ,yadnyugati" felfogás, miszerint a természeti eroforrások b ségesek és gyakorlatilag ingyenesek, oda vezetett, hogy gazdaságunk az átereszto képe sség fuamát maximalizálja. A GDP például azt méri, hogy az eróforrások hogyan áramlanak át agazdaságon: az er forrás inputjától a feldolgozáson, majd fogyasztáson át egészen a hulladékig.

számára rnindaz, ami ezen ezért nem is kell számításba venni, amikor oszkíviil van, kiilso tényezó, 52 Az eredeti kozlés Henry Jarrett kiadásában: Enaironmental ggality in a Growing Economjt(Baltimore ,Johns Hopkins University Press, 1968) ,3-I4. o.

Siirget az

id

kor talán hallják, ahogyan Kirk kapitány a mérnok Scottyt hívja: - Kirk Scottynak! Adj nekem gyors helyzetjelentést a létfenntartásról! - Igenis,

Ha onok is szerették az erede star Trek tévésorozatot,akárcsak én, ak-

lz6

Iz7

kapitány! Rosszul állunk! - Scotty, azonnal állítsd le az osszes lényegtelen rendszert, és irányít sd át azosszes eroforrást a létfenntartásra! Azok a tudósok, akik ilyesmit tanulmányoznak,ma majdnem teljesen egyetértenek abban, hogy ha el akarjuk keri.ilni a Fold éghajlat-szabáIyozó rendszerének visszafordíthatatlan sériilését, akkor legkésobb 2050-ig, de lehet, hogy elobb, 5}o/o-kal kell csokkenteniink az i,ivegház-hatásu gázok kibocsátását. Mivel az Egyesiilt Államok aránytalan mértékben felelos a mai kibocsátásért, a mi kívánatos részi,ink a csokkentésb l megkozelíti a
90o/o-ot.

már megtanulták, hogyan lehet jól élni a Fold nevtí tírhajón. Sok mindent

megtaníthatnak nekiink.

Mégha el is érltik ezeket a rendkíviil ambiciózus célokat akáros gázok kibocsátásában, akkor is az élelmiszer-termelés jelentos csokkenésével
szembesi.iltink
a

Egy ttrntlk d ijnszeruez dés A kózponti hatalom raalapozott társadalom irányába tett korai fordulat óta mi, emberek hajlottunk arra, hogy az éIetre csak az élelemért, a szexért és a folytatott verseny brutális ki,izdelmeként tekintsiink - talán azért t lélésért is, mert ezzelaz elmélettel akartuk igazolni egymás iránti brutalitásunkat. Azé|etversengo eleme valóban fontos hozzájárulás a dinamizmusához, de csak egyik osszetevój e az éIet rendkíviili egyiittmtíkodésiés onszerve z dó
képességének.

már elkeriilhetetlen klímaváltozás,ahalászatosszeomlása,

Az

avízhiány és a talajerozió miatt. Problémáinkat srilyosbítja a genetikaívá|tozatosság csokkenése is, mert gyengíti a biológlai alkalmazkodás esélyeit.

milliárdlaiban rejlik, melyek az
a saját
az

éIetsikerességea sejtek, szetyezetek és a szeíyezetek kozosségeinek éIó szomszédjaikkal tokéletesen megszerono
s s

yezett cserefolyamatokban vesznek részt, és kozben mindegyik fenntartja
ágát
és e

Az indulatok gyorsan fellobbanhatnak .gy íírhajón, ha néhányan tobbet fogyasztanak, mint a saját résziik, másokat viszont megfosztanak az élelemtóI, viztól, oxigéntol. Márpedig a Fold eroforrásainak elosztása szélsóségesen egyenlotlen, amint azt az eI z fejezetekbol láthattuk, és a szakadék egyre nóvekszik. A nagy arányu népességmozgás, melynek okai a klímaváltozás miatti kórnyezeti katasztrófik lesznek, majdnem biztosan
noveli majd a társadalmi feszi.iltségeket, erosíti a terrorista fenyegetettséget és az áItalános társadalmi bomlást. Kozben mégaz optimista becslések is azt vetítik el re, hogy 2050-ig a Fold népessége legalább további egymilliárddal no, ugyanakkor a talajerozio, a termofoldek lefedése aszfalttal, a klímaváltozás okozta romlás, valamint aha|ászat és az édesvíz megfogyatkozása már azt is nehéz feladattá teszi, hogy az élelmiszer-termelést a jelenlegi szinten tartsuk. Sem a fantomgazdagság, sem bármilyen, akárcsak távoli reményként elérheto technológia nem fogjamegváltoztatni ezt a nyomasztó képet.

gé s zs

é gé

t, ugyan akko r hozzáj ár uI az egész éIetéhez,

egyens lyban tartvaasaját igényeit a nagyobb kozosségéivel. A ma a saját kutatási teriileti,ikón élenjáró biológusokaztáIlítják, hogy azokafajok, amelyek hosszabb távon vírágzanak, nem
a

legeroszakosabbak és legversengobgy, hogy egyidejtíleghozzájárulnak

bek, hanem azok, amelyek találnak egy olyan kornyezeti ,,fiilkét", amelyben

ki tudják elégíteni a

saját

igényeiket

is, másokénak a kielégítéséhez

és így optimaliz

áIjákaz egészkozosségéletét.

Az
1.

egészségesél<i rendszerek alapelvei

Szervezés a biztonság és a bcíség érdekében Azzalkezdhetjiik, hogy megfigyeljiik: az élo rendszerek miként szervezodnek, és megpróbáljuk utánozni azt, amit tesznek. A természeti rendszerek

és ónfenntartó helyi életkozosségekbeszervezodnek. 2. Kiegye nsa\yozzák az egyéni és a kozosségi szi,ikségleteket és érdekeket. 3. Mértékletességetés kolcsoncisséget gyakorolnak. 4. Jutalma zzák az e5ytittmiikodést. 5. Optim a\izálják"z energi a és u:z anyag fenntartható felvételét és használat át, az adott mikrokor nyezethez alkalmazkodva. 6. Atjárható határokat alakítanak ki és tartanak fenn. 7. Á sokfeleséget ápolják, és megoszrjákatudást.

Dinamikus, befogadó

Iz8

I29

cserefolyamataiban mindigmegnyilvánul a mértéktartás és a kólcsonosség. Az egyik faj hulladéka egy másiknak a tápláléka az ujr afelhaszn álás állandó és mindent átható folyamataiban. Mivel az éIet a sokfeleségben vtrágzík, és a folytonos cserefolyamatoktól fi,igg, ezért csakis kozosségekben létezik. Egyedi szeíyezet nem élhet meg más szeíyezetekt l elválasztya, de még olyan monokult rában sem, amelyben kizáróIag a saját fajának egyedei találhatók. Minél nagyobb a biológiai kozosségben a sokféleség, és minél nagyobb a kozosségktilonfele fajaikózótti egyiittmtikodés, annál nagyobb a kózosség rugalmassága kritikus idokben, azaz annál nagyobb a képességeaz uj lehetoségek kreatív megkeresésére és a vákozo helyi koriilményekhez való alkalmazkodásra.
a

Az életnek ezekben

felé. A sztíro egyben aszeíyezet védelme az élosdi ragadozók ellen, amelyek

enélki,il elszívnák az energtáit, mikozben cserébe semnrit sem adnának. Haasz,íirómegséri,il, akkor a folyamatosan áramló belso energia, amely fenntartja a bels strukt rákat, elkeveredik a kornyezet energiáival, és a szeryezetelpusztul - miként akkor is, ha aszíjró áthatolhatatlannáváIik, és teljesen elszigeteli az éI Iényt, megakadáIyozvaa fontos energiacserét a szomszédaival.

Áz uj gazdaságrnint éltígazdaság Mivel a valódi vagyon legfontosabb formája az
ga z d a s ág fo gal m a

éI gazdaság,

az egészséges oko s zi s zt émát mintázo való
a.

d i j av

ságának szinonimáj
Ö nteu
ék

Az

éI gazdaság

ezért az éld ak gazda-

egészségénekmértékeaz emberekben,

enyl

b

e

ly

i

a

lkalmazko dás
a

Az alkalm azkodo onszervezodésnek ez

képessége teszi lehetové aszámta-

lan apró részrendszer legaprólékos abb alkalm azkodását a m ikrokó í ny ezet sajátos jellemzoih er. Így minden kis rendszer optimalizáIhatja a rendelkezésre álló energia és az anyagok felvételét,megosztását, használatát és tárolását, mind onmaga számára, mind a nagyobb rendszer igényeihez
v aIó

a kis rendszerek mindegyikének energia- és élelemfclvételébenés eloállításában maximalizáIja mind a helyi, mind a nagyobb rendszer biztonságát és stabilitását. A rendszer valamely részében fellépo zayaí konnyebben kezelheto helyileg, és nem feltétleniil teszi tonkre az egészet A helyi onfenntarthatóság kovetelménye nyomást gyakorol továbbá minden helyi rendszerre, hogy kiegyens lyozza a fogyasztását és a szaporodását a helyi er források mennyiségének megfelel en, és ezzel szolgálja az egész rendszer egyens lyának a fenntartását. Az élet létezésének a helyi alkalmazkodásnak alapfeltétele a rendés szerhatárok fenntart ása.Ezért az éI rendszerek megtanulták, hogyan kell átjárható sztíroket kialakítaniuk a szervezódés minden szintjén - a sejt, a szerv, a tobbsejt íj szeryezet és a tobb faj áItalalkotott okoszisztéma szintjén egyaránt. E szintekmindegyikénél, azegyesse.jttol az <ikoszisztémáíg,azéI rendszernek energiát kell felvennie a kcirnyezetéb,ól, és az energia áramlását folyamatosan fenn kell tartania mind onmagán beliil, mind a szomszédai 130

A helyi onfenntartás

hozzáj áru l ásként.

kapcsolataikban és természeti kornyezetiikben megtestesiil vitalitás vagy kreatív életero. Az é|ó gazdaság<inszervezodése a piaci szabályok keretén beltil torténhet. Mindeni,itt helyi gyokerekkel rendelkezik, és gy épiil fel, hogy kiegyensri|yozza a stabilitás iránti sziikségletet a mikrokornyezethezvalo kreatív alkalmazkodás képességével, hogy a szerkezete energiasziikségés letének és egyéb eroforrás-igényének tekintetében lehetové tegye a helyi onfenntartást. A magánvállalatok emberi léptéktíek, helyi tulajdonban és vannak. A dontéshozataljoga a kozosség tagjai kozott oszlik meg, gyártói, fogyasztói vagy polgári szerepkóri.iknek megfelelóen. Az éI gazdaságkult rája mindenkire hagyatkozik abban, hogy asaját s zi.iksé gle teit o ss zh an gb a hozza a ko z1 óho z v aIó hozzáj ár ulás ával. M i nden iizleti vállalkozástól ugyan eztvárjuk el. A profit az ;jrzletiváIlalkozás mtíkó dte
té s ének e

gyik

v elej ár ój a, ne m ped ig a gazdas ági tevékenys é g e gye

diil

i

és elsodleges célja.

Mint bármely élo rendszernek, az
elsosorban

éló gazdaságnak a szerkezetét is

a belso energiaáramlás hatáíozzameg, amely az emberi kozosségben a bizalom és gondoskodás formájában jelentkezik ezt másképpen

társadalmi t kének nevezzik Megjegyzendó, hogy itt nem pénzbeli yagy anyagi áramlásról beszélek. Amirol szó van, az az életenergia áramlása, amely az emberi kozosségben a pénzben nem kifelezhetó bizalmat és gondoskodást jelenti, amely nélktilozhetetlen a kozosség kohézíójához és
131

vitalitásához. Az élo gazdaságvezet inek fontos képességepéldául, hogy utcabálokat tudnak szervezni. Ne feledjiikz az átjárható határok biztosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az éIet létrehozhassa és fenntarthassa a létezésétlehet tevo enervé giát. Minden kozosségnek éreznie kell a saját identitását és azt a kozos elkotelezettséget, hogy befektessen a saját vitalitásához nélkiilozhetetlen emberi, társadalmi és természeti tokébe. Az ilyen befektetésekhez viszont szabadon kell rendelkeznie a saját gazdasági eroforrásaival, és meg kell határ oznia a priorit ásait. Mindez nem jelenti azt, hogy az éI gazdaságokkízárnák magukat a világból. Epp ellenkezoleg: folismerik a javak és szolgáltatások igazságos csereberéjének,valamint a gondolatok, a módszerek és a kult ra cseréjének kolcsonos hasznát. Azoktól, akik részt akarnak venni egy helyi gazdaság
életében,elvárják, hogy a helyi szabályok szerint játsszanak, és a szomszédokkal való cserében mindkét partnernek el kell fogadnia, hogy a másiknak is joga van meghatároznia a saját prioritásait. Ami a határok rendezésétilleti, az éI gazdaságteljes ellentmondásban áIl apénzvilág ragadozóinak érdekével.Lz él gazdaság helyi irányítás alatt áII.Ezért a pénzvíIágaztkíáItja: ,,protekcionizmus ", és a piac ,,szabadsága" nevében (értsd: a piac leghatalmasabb szerepl inek szabadsága nevében) a kozosség eroforrásaihoz való egyforma hozzáféréstkovetel, a távoli tulajdonosok és menedzserek kízáróIagos java érdekében,akiknek fogalmuk sincs a kozosség prioritásairól, és ezek nem is érdeklik oket.
!

tudnak alkalmazkodni a válto zokívánalmakhoz és feltételekhez, és a helyi a világ más részein fellépo élelmiszer-ellátási zavarokat. A pénzvilág ennek láttán aztkérdí:,,De hol van itt a profit? Nekiink olyan élelmiszer-ellátási rendszerre van szi.ikségiink, ahol a chilei termelok a New York-i fogyasztóktól fiiggenek, és fordítva. Ilyen módon mindketten toli.ink fognak fiiggni, mint kozvetítokt l. Az árakat mindkét oldalon mi szabjuk meg, és elérhetjiik,hogy a termelok a magokat, mtítrágyát és a rovarol szert toliink vásárolják, az áItalunk diktált árakon. Minél inkább képesek vagyunk meggyózni a kiilfoldi termeloket arról, hogy hatékonyabbak és sikeresebbek lehetnek, ha specializálódnak egy adott termék termelésére, és az étrendjiiket a kereskedelem segítségével teszik változatosabbá, annál jobban fiiggenek t li,ink, és a mi profitunk annál nagyobb lesz."
gazdaság tompítja

Apénzvilágnak

az a torekvése, hogy az élelmiszer-termelést

mindenhol

monokulttrává tegye, nemcsak

a kózosségeket teszi

fiigg vé akozvetíto

A

p é nzv

ilág

gaz da

s

á

gi glob alizác

i

ó s p

ro gra mj a

A pénzvilág megtanulta, hogy a meg nem érdemelt haszon megsz erzési képességét leginkább az szolgálja,haolyan rendszert hoz létre, amely csokkenti a helyi onfenntartást, és noveli minden helyi kozosség fiiggéséta távoli
gazdasági termékekhelyipiaca, ahol ahelyi termel k kózvetlen csere érdekében,a kózosség szempontjából sok haszonnal jár: az élelmiszer friss, aszáIlitásienergiakoltségek minimálisak, a személyes kapcsolatok szerve zik akózóssége t, a résztvevok gyorsan
és vevók

eroforrásoktól.

A mez
a

találkoznak

nagyvállalati ragadozóktól, hanem egyben aglobális élelmiszer-biztonságot is csokkenti. Az id járás vákozása a világ egyik részén,ilyeténképpenélelmiszerhiányt idézhet el a világ más részén.Ha az Egyesiilt Államok gy dont, hogy a kukoricatermését etanollá alakítja át, attól Mexikóban a tortilla ára az égbe szokik. Egy ország donthet gy, hogy a termoíoldlét lebetonozza, és az élelmiszert megveszi onnan, ahol a munka és a fóld olcsóbb. Csak akkor fogjalátni ennek a rovid vu pénzi.igyi számításnak a megtéveszto voltát, haaz ellátó országa srilyosan rossz termés miatt az élelmiszert nem exportálja, hanem inkább a saját lakosait táplálja vele. A novényi monokulttíra kiilonosen érzékenya j árványs zeríjenjelentkez kártev kre és az íd járásváItozására. A nagy mennyiségtí élelmiszer száIlítása a világ kartil áthágja a természetes cikoszisztéma-határokat, és olyan kártevoket terjeszt el, amelyek ellen a befogadó éI rendszernek nincs védelme. E gy olyan t elepi,i lé snek, amely a saj át ero forrás ait h aszn ál v a el(5 áIlítj a a sziikségleteit, valószíníilegnem omlik ossze agazdasága egy nagyobb gyár áthelyezését I. Az sem valószíníi, hogy veszteség érnéa piacát a globális kereskedelmi szabályok valamilyen hirtelen megváltozása miatt.

132

I33

A

természet bolcs és elorelátó, míg a pénzvilág kapzsi és rovidlátó.

Jobban tesszi.ik, ha inkább a természetet utánozzuk.

dagság_munkahely et a pénzvilág intézményeinek bezárása megsziintet. Ha helyesen cselekszi,ink, rengeteg uj munkahely lesz mindenki számára, beleértve apénzvilág menekiiltjeit is, és azokat, akiktol jelenleg megtagad-

Mire használja er forrásait azuj gazdaság?
Az
rhajón nincs helye hábor nak, a fantomgazdagság létreho zására irányuló spekulációnak, a fogyasztás novelését serkent hirdetéseknek, a termofold lebu rkolásán ak, ton kretételének, vagy bárminemtí kivonásának ahasznáIatból, a vizkészletek kimerítésének vagy szennyezésének, de az

éI

ják azértelmes megélhetést - bár nem éppen csillagászati jovedelmekkel. Azoknak, akiknek nehézségetokoz az igazságos jovedelemhez vaLó ígazodás, ajánlom, hogy végezzenek el egy tanfolyamot, ahol elsajátítha!ák az onkéntes egyszer ségben rejlo oromok élvezetének képességét.

A katonaság átalakítása Számunkra a legs lyosabb biztonsági

fenyeget és az éghajlati káosz, az olaj-

irányítanunk hasznosabb célok elérésére.

anyagi mértéktelenség felesleges mutogatásának sem. Egy tírhajón mindez ongyilkos oriilet, és sziikségképpen tiltott. A jelenleg ilyen, nemkívánatos tevékenységek által kihasznált eroforrásokat átirányíthatjuk, és át is kell

fiiggoség, az élelmis zer-e\Iátás tonkretétele, a vízhiány, a helyi kozosségek szétesésénekés a szélsoségesegyenlotlenségnek a társadalmi nyomása, a katasztrofális egészségiigyikóltségek és a pénziigyi osszeomlás. Nemzetbiztonságunk tevékenysége viszont elsódlegesen abban meri.il ki, hogy t lzott méret,íhadi gépe zetettart fenn, céltalan ktilfijldi háborukba bonyolódik, biztonságos helYés rij bortonótet épít- és mindez távlatilag mégkevésbé
zetb ej utt at
b en

rás-átirányítási program kereteit is, amely a valódi értékekgazdaságának legsiirgosebb igényeit szolgálja. Eroforrásokat irányíthatunk át például a katonaságtól az egészséeiigybe és a kornyezet helyreállításába, az alJtógyártásból a tomegkozlekedésbe, a bányászatból az ujrafelhasznáIásba, az erdo és a mez gazdasági teri.ilet helyreállításába, a reklámból az oktatásba és apénzi.igyi spekulációból a helyi váIlalkozásokba - hogy csak néhány siirgos dolgot említsiink . Ez az átirányítás kulcsfontosságri ahhoz, hogy cs<ikkents ik az emberiség cisszetett kornyezetterhelését, egyben noveljiik egészségét a és boldogságát.
és az

Rosszulfelhasznált er forráso k uisszaszerzése A fenti - tírhajón tiltott - tevékenységek listája meghatár ozza

e1y

er for-

ni,inket.

vagyunk felelósek,

és a szovetségi korm ányzat saját koltségvetésének tobb felét ennek a hadi gépezetnek a fennta rtásáta fordítja - az oktatás, -i", a az egészségiigy, az infrastrukt ra, a kornyezet és egyéb sziikséges dolgok

Mi, az Egyesiilt Államok, a Fold hadi kiadásainak durván a feléért

elterpeszked lakónegyedekb l a kisebb lakótelepekre

,or,árárr. Ügy"rr"kkor ránk nézve a legfóbb katonai veszélyt maroknyi terrorista jelenti, akik alig rendelkeznek más fegyverrel, mint azzaI, hogy akár meghalni is képesek az iigyiikért. A katonai tudományokat tanuló egyetemi hallgatók már régóta rudják, hogy katonai er t telepíteni hiábavaló, sot, kifejezetten k{ros, ha az
ellenség nem hagyományos katonai ero, és képes láthatatlanul felszívódni a

Ez az átalakítás egyáItalánnem lesz fájdalommentes, ktilonosen azok
számáranem, akiket olyan intézmények foglalko ztatnak,amelyek a fantomgazdagságlétreho zás ában érdekeltek, mert ezek amu n kahelyek bizony me g
a

ostoba biztonsági politikának egyediili haszonéIvez i a pénzvíIág gazdasági

civil népességben. A más országban elkeriilhetetleniil okozott károk felháborodást okoznak, és elosegítik a terroristák toborzását. A mostani

fognak sztínni. En nek a folyama tnak az elindítás ában által klváltott csodje is segített.

pénzvilág on maga

Az mindenki számára
sokkal

tobb

szerencse, hogy azuj gazdaságbavaló befektetés

társaságai, amelyek hasznot h znak az effajta,,védelmi" kiadásokból is. Egy vatódi biztonsági politika globálisan kezdeményezné a hábor nak mint á ktilpolitika eszkozéneka betiltását, hadseregiinket svájci módra

j ,,zóId" munkahelyet fogteremteni, mint ahány fantomgaz-

korlátozná a fóként civil Nemzeti Gárda honvéd katonai erejére, és a

I34

I35

hadiipari emberi és anyagi eroforrásokat átirányitaná az oktatásba, az
egészségi,igybe,a kórnyezet meg jítására és az visszanyer eljárásaira.

infrastrukt ránk energia-

A rekláru és a kiizszolgálati média A vállalkozás helyes szerepe azuj gazdaságban olyan Fold-barát termékek
és szolgáltatások el állítása, amelyek emberi, nem pedig mesterségesen gerjesztett igények kielégítésére szolgálnak. Annak a hirdetésnek, amely t lmegy a termék vagy szolgáltatás rendelkezésre állásának és a tulajdonságainak ismerte tésén,nincs helye az uj gazdaságban, és a rá fordított tizleti koltség nem torvényes. A hirdetések egyszerti betiltása bonyolult alkotmányos kérdéseket vetne fóI a szolásszabadság korlátozása miatt, annak azonban nincs alkotmányos akadálya, hogy egy termék rendelkezésre állásának és tulajdonságainak alapveto ismertetésen trilmeno hirdetés kóltségét ne lehessen az adózott jovedelembol frzetní ugyanugy, mint a kozlés egyéb formáit. Sót, arra sincs tcirvényes ok, hogy a kozosségi eroforrások egyik legértékesebbjét, a mtísorszórási frekvenciákat a pénzvilág kezébe adjuk. A mtisorszórás kozosségi tulajdon, amelynek jó esetben a kozosség érdekeit kell szolgálnia. Azt megengedni, hogy néhány médiavállalat mono-

Ziildebb épiileteket, kisebb uárosokat! Az alacsony s írtiségti,elterpeszkedo város (mint amilyen pl. Los Angeles
a

kiilf

szerk.) kiterjedt mezógazdasági és erdei teriileteket foglal el, csokke ntiaz élelmiszer-biztonságot, noveli az infrastrukt ra koltségét,csokkenti a vizek regenerálódását, autóftiggoséget eredménye z, aláássaa kozosséget, noveli a

-

ldi olajtól való fiiggést, és nciveli a levegó , avízésa talaj szennyezését mérgez anyagokkal. A szállítás ésszertísítése, valamint alakóteriilet olyan átszervezése, amelyb en azotthonunk, a munkahelyi,ink, az iskola, a boltok
színterei egymás kozelében vannak, sziikségtelenné teszi legtobb személygépkocsit, felszabadítja a froldet a sztiksége s mezógazdasági

és akikapcsolódás
a

m ívelés, erdok és természetes élohelyek számára, és segít helyreállítani a kozosségi kapcsolatokat, amelyek feltétleniil sziikségesek az emberijól éthez
és boldogsághoz.

p olízáIia,

és s z

ti

k e gyén i é rdekek elomozd ít ásár

a

hasznáIja fel, m ikozb en az

Az épuletek építése karbantartása és
gi ah

onzés, kapzsiság, eroszak és anyagi mértéktelenségkulturájátterjeszti, nem
az Egyesiilt

épiiletnek kórnyezetileglegalábbis semlegesnek kell lennie, azonban egy él háztolelvárható az is, hogy energiamérlege pozitív legyen , éshozzájáruljon

tásában célul kit zott 9\o/o-oscsokkenést elérjiik, minden tíjonnan épített háznak meg kell felelnie az él ház szabványnak, ami aztjelenti, hogy az

atékonys ágán ak fo oka. Ah hoz, hogy az

Államok rossz iv egházhatásu gázokkib

enero cs

á-

szolgáIja a kozosség érdekét. A nézetek széles skáláját képviselo fi,iggetlen kozosségi rádíó- és tévéállomásoknak lényeges elonyt kellene élveznitik a távoli, apénzviláe birtokolta adókkal szemben a frekvenciák elosztásánál.

atisztavízhez és levegóhoz is. Sziikségiink lesz egy olyan merész programra

is, amely a meglévo épiiletek megjavítá sát

t

Az mégjól is johet, hogy az

tíiziki célul.

ránk nagyobb része az évtizedek óta tartó elhanyagolás miatt

országos szállítási és kozosségi infrastruka

menetel

el rehaladott állapotában

tonkre_

párhuzamokat. Ha ez az átmenetbefejez dott, a GDP ugyan csokkenni fog, biztonság és az életminoségazonban javulni.
"

egy elavult kozlekedési és foldhasználati modellen alapul. Mivel gyis jra kell építeni.ink,értelmesnek látszik ezt oIyanmodell alaplán megtenni.ink, amely elomozdí tja az energiafelhasználás hatékonyságát, megrij uló energiaforrásokat haszn áI fel, erosíti a kozosséget, és kikiiszoboli a fele sleges

van. A jelenlegi, szétesoben lévó rendszer

Egy olyan gazdaságba való átmenet, amely illeszkedik az éI.'t valóságához az éI tírhajón, alkotó kihívás elé állít benniinket. Lehetoséget ad arra is, hogy megvalósítsuk és kifejezzik alkotóképességiinket. és Gazdaságunk felépítésének az irányításának gyakorlatilag minden meg kel I v áItoztatnunk. Ahelyet t, hogy a hasznos eroforrások szempontj át mérgezó hulladékk á v áItoztat ás án ak sebességét novel nénk, a valódi j avak egészségét az ezekbol képzett tartalékainkat kell optimalizálnunk, iigyelés ve a hulladékok visszaforgatására és ismételt felhasznáIására, vagyis arra, hogy a folyamatos gyártás-fogyasztás ciklusaiban az egyik folyamat által termelt hulladék a másiknak hasznos nyersanyaga legyen. Hogy élettinket a bioszferába integrálhassuk, meg kell tanulnunk kovetni az éIetnek azt a

136

I37

képességét, hogy helyi egyiittmtík d és cinszervez dó rendszereket hoz létre. Hogy ebben sikeresek lehessiink, meg kell fordítanunk a gazdasági globalizáció folyamatait, amelyek aláássák a valódi javak helyi gazdaságának hatékonyságát, egyens lyát, rugalmasságát és alkalmazkodó képességét.

l1. FE;EzEr

A HBryr pIAc FELszABaoírÁs.q.
,,Á rnegkísérelt uag1 éppen elkijaetett igazságtalanság rniatti jogos barag az egletlen indíték,arne[, az elfogulatlan néz szemében igazolbatja a szornsz

Lz uj

gaz daság pro gra mj

á

n

ak

lé nye ge s fel ad at a

az er óf or rá s ok átc s op

o

r-

tosítása azártalmas

A legfontosabb tételek a kovetkezók:

és pocsékoló

felhasználástól ahasznos tevékenységekre.
a

hábor nak mint a ktilpolitika

eszkozének kikiiszobolése, a hadigép ezet felszámolása, a városok terpeszkedésénekmegszi,intetése és beépített teri.iletek visszaad ása az erdonek, a foldmtívelésnek és a vadvilágnak, a kózosségek erósítés e, az eneígiahatékonys ág j avítása és az aatófiggés megszti ntetése. A kovetke z fejezetekben jabb tételeket is folveszti nk az eroforrás- átírányítási program listájára. Most figyelmiinket azokra a szabályváItoztatásokra irányítjuk, amelyek a helyi piac felszabadításához és megujításáhozsztikségesek, hogy mi, emberek élhessi,ink és virulhassunk a Fold nevti éI íirhajon, afFele néha garázda, de azért edzett és vállalkozó szellemtí legénységként.

édun

k

bo

l d ogs ágá

n a

k b árrn ife l e m

egs ér t és ét u agy rn egz au

arás

á

t...

arra tijrekszik, bogl a társadalom erejét uisszatartsa alattualóit egjtmás boldogságának megsértését l felbasználua
uagy államszi)uetség bi)lcsessége
egz au ará s át ó l.
u ag)/ 7n

állam

M in den

"

(Adam Smith)13 Sirathatjuk - és siratnunk is kell - azokata dollárbilliókat, amelyeket Federal Reserve és azEgyestilt Államok kormánya kidob ott apénzvilág megsegítésére.Magát a pénzvilágot azonban egyáltalán nem kell sajnálnunk. Mondjunk neki istenhozzádot, mentsiik meg a hasznos morzsákat, amelyeket j formába <jntve méghasznosíthatunk, és a maradék tormeléket soporjiik eIagazdaságmegu.jításáért folytatott hadjáratban, hogy megtisztítsuk a terepet azuj gazdaság felépítése tt a helyi piacgazdaság alapjain. el
a

(ILSR) ,,Űi Szabályok" projektje, a Kozosségi Elelmiszerszóvetség (CFC), és más alulról jovcí kezdeményezések az Egyesiilt Államokban és Kanadában.
kezdeményezések az emberi kozosségek kreatív tinszervez dési képességéroltan skodnak, egy olyan képességrol, amely t l sokáiglappana

számos;'el mutat arra, hogy ismét er re kaphat. Eppen a pénzvilág osszeomlása elott a helyi piacgazdaság jra hírt adott magáról olyan társaságok támogatásával, mint a BALLE, az AIBA, a Helyi Önfenntartási Intézet

A helyi piac a pénzvilág állandó szorításában a trilélésért ktizd,

de

Ezek

gott

er

a jovót formáló, mozgósító elképzelésekhiányában. E kezdeményezések feszítései rakják Ie az alap,lát a valódi vagyonra épi,ilo t! gazdaságnak.

Liberty Fund, 1984),l. kcit., 2l8. o.

53 Adam Smith: Tlle Tlleor1 of Moral Sentiments,1759, in: Raphael és Macfie (szerk.): Tbe Glasgow Edition of tbe Works and Corresporldence of Ádaru Smith (Indianapolis,

138

139

és fejezetbemutatta azoknak aváItoztatásoknak a mélységét lehetoségeit, amelyeket nemzetként és emberi fajként véghez kell vinniink. Most hadd ósszegezzem ezeket ismét: a fogyasztást át kell alakítanunk gy, hogy az iivegházhatásu gázok kibocsátását 9\o/o-kal csokkentsi,ik, el kell érniink a jovedelmek ígazságos elosztását, helyre kell állítanunk a társadalmi és a természeti tokét, ki kell ki.iszobolniink a hábor t, és meg

Az eI

z

Adam smith elképzelése
Adam Smith a helyi gazdaságok olyan világátképzelte el, amelyet kis vállalkozások, kézm vesek és családi gazdaságok népesítenekbe, eros kozosségi gyókerekkel, és olyan luraktermelésében és cseréjébenvesznek részt, amelyekre maguknak és a szomszédaiknak is sziiksége van. Ez lényegében

kell fekezni,ink

a népességnovekedést.

Ilyen mérvtíváltozáshoz sziikség van a kozosség alkotóképességének felszabadítására, amely csak a teljes kozosség jo|ététszolgáló, felelos onszer-

vez dés irján érheto eI.Ezvolt Adam Smith ónszervezo piaci gazdaságra
megalapozó gondolata is. vonatkozó elképzelésének A piaci fundamentalistáknak igazuk van abban, hogy felismerik az onszervez dés alkotóképességét.Az a feltételezéstik azonban teljesen tényereség elérését ves, misze rint ezt az alkotóképe sséget az egyénípénziigyi megcélzó, sztík látókórtí profi th ajhászás optimaliz áIná. Figyelmen kíviil hagyják a kózosségi élet nagyon fontos, morális dimenzióját. Az onszervezodés akkor biztosítja leghatékonyabban a kozosség minden tagjának
jóIétét,ha a résztvevok fejlett erkólcsi tudattal, a magasabb kozosségi érde-

helyi piac elképzelése Smith idejében. A kozkézen forgó felreértelmezéssel szemben Adam Smith nem a kapitalizmus atyjavolt. Ezért a címértmeg is sértódott volna, mert az általunk ismert kapitalizmus értékeinem egyeznek az ovéivel. Ó meglehet s ellenszenvvel viseltetett a társasági monopóliumokkal és azokkal szemben, akik arra használják vagyonukat és hatalmukat, hogy másoknak kárt okoznak. Hitt abban, hogy az emberek természetiiknélfogva torodnek mások boldogulásával is, és hogy másoknak nem szabad kárt okozni. Abban is hitt, hogy a kormányrat áolgnmegfekezni azokat, akik ezt nem tartják be.
a

Azokat

a szabályokat, amelyek elósegítették a második világháborri

kek figyelembe vételével cselekszenek. Az érett erkolcsiség természetesen nem teheto kotelezové, de bátoríthatjuk, fejleszthetjtik és jutalmazhatjuk, ahogyan a fcntebb említett helyi gazdasági kezdeményezésekmár meg is
teszik. Bevezetheti.ink olyan szabályokat és eIjárásokat, amelyek apozítív polgári akciókat támogatják, ugyanakkor korlátozzák és biinte tik az ártalmas ténykedést- ahogyan azt éppenAdam Smith javasolta.

után az amerikai kozéposztály kialakulását, az akkori szovetségi kormány alkotta meg. Amikor késobb apénzvilág által yezetett politikai szovetség

Az tj gazdaságíj szabá|yai
A kormá nyzat megalkotja
és beta ítatja azokat a szabályokat, amelyek

kormá nyzást,és megváltoztattaa szabályokat a gazdagabb osztály javára,a kózéposz Iy kezdett elttínni. Amikor a szabályokat ismét megváltoztatták azért, hogy az ipar helyett a pénziigy legyen az uralkodó gazdasági ágazat, az ípari munkahelyek kezdtek fogyni, a helyi piacgazdaságok a t lélésértkiizdottek, és a pénzvilág lett a legnagyobb és legjovedelmez bb gazdaságí szektor. A polgári akciókon t l a fantomgazdaságból a valódi jolét gazdaságára való áttérés olyan j szabályokat igényel, amelyek elonyben részesítika helyi piacot és az erkólcsi felelosséget.
vette át
a

E mlékezzii n k vi

s s

z

a a 3 . f ej ezet me gál l ap itás ár a: a p

énzv ílág é s a na1y -

minden olyan társadalomban sztikségesek, amelynek nem minden tagja viselkedik szentként.Ezeka szabályok egyiitt hatnak az erós erkólcsi kultrira értékeivel,és formálják a gazdasági élet intézményeit, az embereket, valamint a céljaikat.

vállalatok által mtík<idtetett kapitalistagazdaságalternatívájaahelyíalap piacgazdaság. Az alapveto ktilonbség egy ilyen rendszer és a kapitalizmus kozcrtt, a szabáIyokban van. Minden piaci rendszernek olyan szabályai vannak, amelyek biztosítják a piac hatékony mtíkodésénekfeltételeit, és ezek betartását a kormányzat feli.igyeli.

L40

I41

a piac megfelelo szabáIyozás nélktil gazdasági hatalom mindinkább kozpontosított lesz, és a valódi javak termelése helyett a fantomgazdagságel állításához fordul. Az ok ismét csak a megfelelo piaci szabáIyozás hiánya. A hibát tehát piaci szabályok bevezetésével lehet kijavítani. A szabadpiac ideológusai persze kiáltozni fognak, hogy a kormányzat korlátozza az egyéni szabadságjogokat. A szabadsággal azonban lehet

Kapitalizmus akkor jon létre, ha

mtíkodik.

A

getleniil attól, hogy mi mit tesziink. A kóvetkezményeket még épp hogy
csak elkezdti.ik étezní.

Ha elég gyorsan cseleksziink a valódijól-lét gazdaságra való áttérés érdekében, mé8 elkeriilhetjiik, hogy olyan jovoben éljiink, amelyet a legsotétebb tudományos-fantasztikus
és szabado

mtívekvetítenek elénk,letarolt tájakkal

n garázdálkodó bandákkal.

visszaélni is, ki.ilonosen akkor,haazellenorizhetetlen és koncentráItpénz, i,igyi hatalommal párosul, amint azt apénzvilág oly drámaian bemutatta. A ko rm ány zat egy ikfonto s fclelo ssé ge az, ho gy kó zbelépj en, é s megfékezze azokat, akik szabadságukkal visszaélve másoknak kárt okoznak, amint ezt Adam smith íraÁz erkijlcsi érzelrnek elrnélete címtímtívében. A megfelel piaci szabályok kízárjáka spekulációt, a monopólium mega szerzésétés valódi jólét szétrombolását fantomgazdags ágelóáIlításával ezek mind a szélsoséges visszaélésesetei. A megfelel piaci szabályok olyan
gazdaságot
t

Az í| gazdaságprogramjának 12 pontja
Egy llpontos programot javasolok azuj gazdaság számára. Ebben afejezetben csak az elsó 10 pontot fejtem ki.

A 1l.

és 12. pont

koznak, hogy apénzigyi szolgáltatásokat és apénzellátást gy alakítsuk át, hogy megteremtsiik a kozosségi érdeknek megfelel ellenorizhetóséget.'a l. Á gazdasági teuékerylség célja afantorngazdagság el állítása hellett a ualódi jólét el állítása leglen A gyakorlat igazolta azt a vezetéselméleti tételt, hogy ,,azt kapod, amit mérsz". Ha a cél a társasági profit maximalizálása, akkor van értelme annak, hogy agazdaságteljesítményét a GDP-vel mérji.ik. Haviszont a cél az emberek és a természet egészségének optimalizáIása, akkor a GDP-nek mint a gazdasági teljesítmény pozitív mértékének haszn áIataegyértelmtíen romboló hatás , mert olyan folyamatokat indít el, amelyek el segítik a fantomgazdagság novekedését a valóságos társadalmi és korny ezetí gazdagság kárára. A részvénypiaci indexek használata még kevésbé alkalmas, mert
ezek haj|amo s ak kózve tle nii l a
ré szvénybuboréko

-

a 12. fejezetben keriil sorra. Ezeka pontok azzala kóvetelménnyel foglal-

-

a

két legfontosabb

ámo gatn ak, amel y az egészsége s okoszisztém áho z, nempe

d

ig a

rákhozhasonlóan mtíkódik. Ezek a a helyi píacgazdaságot és a valódi vagyont. Ilyenekre van sziikség. Apénzvilágonmaga által eloidézett osszeomlása - melynek nyomában olyan mélységesés átható romlottságra deriilt feny, hogy apénzíntézetek még az egymásnak való kólcsonzést is beszi,intették - megnyitotta a komoly cselekvés lehetoségét. Még a liberális Alan Greenspan is - akinek a

szabályok határozott elonyben részesí-

tik

Federal Reserve volt elnokeként nagy szerepe volt annak a szabályozásnak a megaka dáIyozásában, amely mege| zhette volna a pénzvíIá*csodjét nyilvánosan elismerte, hogy az ónszabáIyozás nem mtík dik. A csillagok átrendezódtek.

A piacoknak feltétlentil sziiksége van a kormányokra, de nem azért, irányítsák, hanem hogy megadják a hogy a gazdaság minden lépését
szabáIyozásnak azt akeretét, amelyen beliil az emberek és a váIlalkozások

t mé rn i.

megszervezhetik onmagukat az egyéni és a kozosségi érdekek <isszehangolásával.

Lesznek,

akik

gy fogják érezní:a javaslataim tril messzire mennek,

és meghi sítják a játszmát A jelenlegi helyzetiink ismeretében én inkább

54 Ez

attól felek, hogy nem mennek elég messzire.

A

játszmának már vége, ftig-

a program átalakírott és kibovítettváltozata David Korten: ,,Beyond Bailouts: Let's Put Life Ahead of Money" c. cikkében leírtnak, YES! 2009. tele, 12-16. o; és Korten: ,,After the Meltdown" (lásd 4. fejeze),

I42

I43

A
1.

12 pontos írj gazdasági program

dasági teljesítménymérésére! Emlékeztekarra, hogy a9. fejezetben ezeket
a

nem pénziigyi mutatókat kissé részletesebben leírtam.

A gazdasági tevékenységcélja a fantomgazdagság el állídsa helyett

Sok kozgazdász azzal utasítja el az ilyen javaslatokat, hogy a GDP

a valódi jólét eloállítása legyen. 7. Szerczzuk vissza a pénzvílág meg nem érdemelt profitját, és y ze si.ink be olyan dí.iakat és biintetéseket, amelyek megsztintetik a pénzvilág lopásain ak és hazárdj átékán ak jovedelmezoségét.

3, 4.
5.

A piaci árakat

A

A 6. A helyi kozosségeket

a teljes koltség alapján kell képezni. gazdasági társaságok mtikodési engedélyét feltil kell bírálni. nemzeti gazdaság fiiggetlenségéthelyre kell állítani.

rijra kell szerve zniugy,hogy

alapvet sziikség-

A tények azonban nem támasztják alá ezt a nézetiiket. A GDP csokkentésére van sziikségi,ink. Ehhez eloszor is a társadalmi és kórnyezeti mutatókat kell elotérbe helyezni. A bokken az,hogy a GDP csokkentése csak a 12. progfamponttal egyi,itt valósítható meg, tehát azzal a feltétellel, hogy a pénzkibocsátás felelosségét egyediil a szovetségi kormányra kell ráruházni. Amint azt a 7. fejezetben megmagyaráztam, jelenleg a pénzt a magánbankok teremtik meg, amikor kolcsont adnak, s azért kell a gazdaságnak állandóan és
novelése aváIasz az osszes ilyen mutató javítására. megfelelo arányban novekednie,

leteikben onfenntartók le5yenek. 7. Olyan irányelveket kell kialakítani, amelyek a helyi rulajdonu, lTlvállalkozások számfuajelentós el nyoket biztosítanak. beri léptéktí 8. A dolgozói kivásárlást lehet vé kelltenni, és pénziigyileg támogatni kell, hogy a tulajdonviszonycrkat demokratizáljuk. Olyan adózási és jóvedelmi vezérelveket kell alkalmaznunk, amelyek 9, lehetóvé teszik a gazdagság és a jovedelmek igazságos elosztását.

hogy j kolcsonciket generáljon akamatok

fcdezésére. Másként a hitelrendszer osszeomlik, és vele a teljes gazdaság
is. Ez az aDamoklész kardja, amelyet a bankok valamennyiiink fele felett

tartanak. ,,Noveld a profitunkat, vagy meghalsz!" Ennek viszont nem feltétleniil kell így lennie, amit majd a kóvetkezó fejezetben magyarázok el. Most csak elorebocsátom, hogy az L és a 12. programpont szorosan
osszefiigg.

l0. Feltil kell vizsgálni
11.

a

szellemi tulajdonjogokat, hogy lehetóvé tegyiik

információhoz és a technológiához. A pénziigyi szolgáltatásokat rigy kell átalakítani, hogy azaka helyi
a szabad hazzáférést az

LZ. Apénzkibocsátás felelosségét a szovetségi kormányra kell átru-

piacgazdaság érdekeit szolgálj ák.

Mindenesetre tudnunk kell, milyen fontos a gazdasáti teljesítmény mérésére szolgáló mutatók kíváIasztása: figyelmiinket a fontos, valódi jólétet méro mutatókra kell osszpontosítanunk, és részt kell venniink az ilyenek meghatározásában a saját lakóhelyiinkon - ahogyan azt az emberek az Egyestilt Államok és Kanada tobb száz rcIepiilésén már meg
is tették.55

házni. El kell kezdeniink azt a munkát, hogy a pénzigyi mutatókat a valódi jólét mutatóival helyettesítsi,ik. A társadalom legsériilékenyebb tagjai a gyermekek. Ha ismerjiik a gyermekhalandósági arányt, a gyermekkori alultápláltsági arányt, a fr,atalkori btinozés mutatóit, a házasságon kíviili terhességekarányszámát, akkor máris meglehetosen tiszta képet kapunk a társadalom egészségérl. A természeti rendszereket illetoen a biodiverzitás
és aveszélyeztetett hal-,

2, Szerezz k uissza
zessiink
be
p é n zu i lág l op ás

pénzuilág vneg nevn érdernelt proftját, és ueolyan díjakat és b ntetéseket, amefuek rnegsz ntetik a
a

ain

a

k

és b

az ár dj á tékána

k

j ii a e d e lrn

e

z

s

t égé !

Ezt ,,a pénzvilág kirekesztése" programpontnak is nevezhetnénk. Nem
dolga
a

kormánynak, hogy apénzvilár magánintézeteit megóvja, amelyek

madár- és békaállomány mérete kiválóan mutatja a

természet egészségiállapotát. Képzeljiik csak el, hogyan váItoznának meg országos gazdasági prioritásaink, ha ilyen mutatókat használnánk a gaz-

55 A kanadai IISD inrézet iizemeltet egy online javaslatok gytijteményét a hup:l/ www.iisd.orglmeasure/compendium/ webhelyen. Lásd még: Carolyn Strange és Jason Venetoulis: The Cortlrrtunit! Indicators Handbook: Measuring Progress toward Healtb1 and Sustainable Comrnunities,2. kiadás (San Francisco, Redefining Progress, 2006).

144

I45

oly sokba keriilnek nekiink, és oly rosszul szolgálnak benniinket. Mivel a pénzvl!ág b nszovetkezetként viselkedik, a kormánynak is ugy kell kezelnie, mint egy btínsz<ivetkezetet. A btinosoket bíróság elé kell állítani, a csupán hibásakat pedig arra kell kotelezni, hogy tegyék tisztába iigyeiket,
vagy szedjék a sátorfájukat.
a tévébena riporterek a zsdei hírekben a kovetkezoket mondják: ,,Ma a befektet ick ezt meg azt csinálták". A valódi befektet k a vállalkozások Iétrehozásába és novelésébe fektetik

van szó

során jelent s fantomgazdagságkeletkezik,

-

ezek mind a pénzviláe általánosan használt eljárásai, amelyek mert eltorzítják a piacokat, és

instabilitást okoznak.
Egy olyan kis mértékiipénzigyitranzakciókra kivetett adó, mint egy cent minden 4 dolláron, amit pénzeszkozként- például részvényként, kotvényként,ki.il Foldi pénzkéntvagy szár maztatott értékpapírként- adn ak vagy vesznek, nem lenne hatással a valódi befektetok valódi vállalkozásokba vagyvagyontárgyakba fektetett hossz táv beruh ázásaira.A legtobb rovid távri spekulációt és ktilfloldipénzizletet azonban gátolná, felszámolvaezzel a meg nem érdemelt pénzi.igyi profit f(5 forrásait, és évente mintegy 100 milliárd dollárnyi koltségvetésibevéte It hozna.s 6 Jelenleg e1y za.vaíos adózási joghézae lehetové teszi a hedgefundmenedzsereknek azt,hogy a milliárd dolláros jutalékukat t kenyereségként vallják be, amelyet így mindossz e 75o/o adó terhel. Bármilyen igazságossági mértékés jóérzés azt diktálná, hogy a fantomvagyon el állításában mtikodo spekulánsok adóztatása elkobzási méreteket ciltson azzala szándékkal, hogy hazárdjátékuk jovedelmez ségéttonkretegyiik. Az ellenzok azzal
érvelnek, hogy
a

Mindig felháborodom, amint

t

pénztiket és vállalkozói energiájukat. Azok az emberek, akik papírdarabokat adnak-vesznek abban a reményben, hogy majd meg nem érdemelt nyereségre tesznek szert az árak mozgása kovetkeztében, sPekulációban vesznek részt,amelyet másképpe nhazárdjátéknak nevezi,ink, és azok, akik a fogadásokat tartják és a nyereményeket szétosztják, bukmékerek. Az is segít megktilonboztetni a valódi vagyont teremtó, valódi befektetoket a fantomgazdagságot pénziigyi játékokkal kreáló spekulánsoktól, ha egya

szertíen nevi.ikon nevezziik a dolgokat. használják fel fogadásaik során, és elérhetik, hogy avalódi jóI-Létgazdaság rékra _, az olaj- és élelmiszerárak viszont hirtelen a magasba szokjenek.
az árak stabi\izáIódását, ahogyan azt apénzvilág szoszolóíkinyilatkoztatják. Azok, akik mindenáron szerencsejátékra vágynak, elégítsékki magukat egy engedélyezett kaszinóban.

Az

is baj apénzvilág kaszinójával, hogy játékosai gyakran mások a

p

énzét

árai zuhanni kezdjenek _ gondoljunk csak

hedgefund-menedzserek

megadóztatása gátolná

a

pénztigyi

kipukkanó ingatlanbubo-

innovációt. Helyes. Pontosan ez a céI.

A rovid ideig birtokolt vagyonok

rends zerint spekulatív cél ak. A rovid
a

A pénzvilág spekulációi az árakvad forgását okozhatják, nem pedig
Aki viszont

távon elért tokenyereség tobblet-adókulcsa

rendes, megérdemelt jovedelem

a saját

akar be fektetni, az tehesse meg. Itt az idqe, hogy visszaszer

helyi piacgazdaságába ezzik a pénzvi-

lágbukmékereitol a megnem érdemelt zsákmányukból mindazt, amit még tudunk, eddigi társadalomellenes tevékenységi,iket pedig torvénytelenné vagy gazdaságtalanná tessziik, amivel arra osztonózzikoket, hogy vállaljanak végre valami tisztességes munkát.

adókulcsához képest a spekuIácíó tobb formáját ís veszteségessé tenné, stabilizáln á a pénzpiacokat, és megnovelné a beruházási idotávot anélkiil, hogy a valódi befektetoket bi.intetné. A tokenyereség tobbletadójának olyan tulajdonra, amelyet kevesebb mint egy órán át birtokolnak, 100%-nak kell lennie. A kevesebb mint egy hétigbirtokolt tulajdon adókulcsa 807o lehetne a más módon nem adóztatott részre; egy hét és fel év kózotti idotartamra
pedig
50o/o
-

r

a

csokkenhetne.

Torvényekkel egyenesen meg kell tiltanunk

a

valóságosan nem birto-

kolt vagyontárgyak eladását, biztosítását, vagy kolcsonho z fedezetként való felhasználását, és olyan biztosítás ny jtását, amely nem valóságos vagyon_ tárgyravonatkozik. Némi utánjáráss al a szabáIyozás szakértoi biztosan el

tudnának készíteniegy hosszabb listát is, de ennyibol is láthatjuk, mirol

56 Sarah Anderson és mások: Responding to Main Street: Á Sensible Plan for Recouer1 (Washington, Inscitute for Policy Studies, 2008. október L),2. o. htrp://bailoutmainstreet.com/wp/wp-content/uploads/ips_sensible_plan_v2.pdf

I46

I47

3. Á

A

piaci árakat a teljes kiiltség alapján kell képezni

teljes koltségalapű árképzés alapveto piaci elv.

Ahhoz,hogy a píac az

A korm ány zat Elszámolt atási H ivatala 20 0 8. augusztusáb an azt jelentette , hogy a nagyvállalatoknak az ókets jtó adóteher miatti jajveszékelése megdobbent igazság: 1998-2005 kózott az Egyesi.ilt Államok nagyvállalatainak kétharma da egyáltalán nem frzetett.jcivedelemadót ! Az adozási joghézagok a direkt támogatások és az átháritott szociális és kornyezeti koltségek billió dollárjaival egyiitt már igen komoly osszeget
mogótt mi
a

eroforrások felhasználását hatékonyan szabály ozza, a jav ak és szolgált atások árának tartalmazniuk kell az ei állításhoz és ahasználathoz sziikséges valamennyi koltséget, beleértve az olyanktilso tényezóket, mint a dolgozó, a fogyasztó, a család, a kozosség és a kornyezet egészsége - amit akózgazdászok és a konyvelok rends zerínt elhanyagolnak. Mivel apénzvilág hisz a piac hatékonyságában, ezért el is kell várni, hogy a piaci torvények szerint mtíkódjék, és ezek szerint veszteségessé fog válni. A nyilvánvaló kiindulási pont a gazdasági társaságok boldogulásának kiktiszabolése. Az ilyen társaságok ma tobbféle kozvetlen kozosségi támogatást élveznek az eróforrások kimerítésénekmegengedésétol a támogatott legeltetési koltségek ig, az exporttámo gatástól az adókedvezmények íg. Ezeket a kedvezményeket egyetlen kategóriába sorolva, fel kell számolni. I996-ban Ralph Estes konyvelési professzor jegyzéket állított ossze azokróI a korábbi kutatások által dokumentálr koltségekrol, amelyeket a gazdasági társaságok nem térítenekmeg. Ebben azok a koltségek szerepeltek, amelyeket a nagyvállalatok évente a kozosségre hárítanak át, és ez a jegyzék nem tartalmazza az elobb említett direkt támogatásokat és adóengedményekeL Az Egyesi.ilt Államokban e koltségek osszege évi 2,6 billió dollárt tesz ki, 1994. évi dollárban szám olva.'7 Ez durván az 1994. évi bevallott társasági nyereség (SaO milliárd dollár) otszorose, és az Egyesi.ilt Államok 1994. évi GDP-jének 34 százaléka, ami kls hilán 7 billió dollár volt. A dokumentált áthárított koltségek tobbsége a valós jólétet terhelo veszteségvolt, beleértve a munkások baleseteit, a term fc)ld, a levegó és aviz szennyezését mérgezo anyagokkal, és azeróforrásokvisszafordíchatatlan kimerítését.Ezeka kutatási eredmények széles kortí piactorzulást mutatnak, és ékesen bizonyitják a nagyvállalatok hatékonys ágáraés kozhaszn ságára vonatkozó kij elentések hazugságát.

jelentenek

nagyvállalatok tobbségét, hogy vagy radikálisan változtassák meg iizleti gyakorlatukat, vagy zárják be a boltot. A teljes koltségen alapuló árképzést egy hosszabb idoszakon keresztiil kell bevezetni, hogy az áttér éstmegkonynyítsi.ik. Ez valószíntíleg kiki,isz<iboli a káros cermelés jelentos részétis; ezzel eroforrásokat szabadít fel, és piaci lehetoségeket teremt a helyi piac vállalkozói és vállalk ozásai számára.
4. Á gazdasági társaságok rntjkijdési engedéfuétíell kell bírálni magánhaszonért mííkod, profittermel társaság olyan intézmény,

Az ezeknek a koltségeknek a visszaszerzésére indított akciók - a hivatalos támogatások és adókedvezmények visszavonása, díjak bevezetése az áthárított szociális és kornyezeti koltségek kom penzálására, és az adozásí joghézagok és anomáliák felszámolása - arra fogják osztono zni a

A

amelynek t<irvény adta joga - egyesek szerint kótelessége - valamely m agánérdek kizárólagos szolg áIata, tekintet nélktil a szélesebb társad
és kornyezeti kovetkezményekre.

sz k
al m

i

57 Ralph Esces: Tlranny of the Bottom Line: Wfu Corporations Make Good People Do Bad Tllings (San Francisco, Berrett-Koehler, |996),17I-78. o.

Ha egy ilyen társaság valódi személy lenne, akkor az orvosszakért k szociopatának min sítenék.Egy magánbefektet i csoport csak akkor kaphatna olyan jogokat, hogy gyakorlatilag korlátlan gazdasági hatalmat halmozhasson ftil egységes vezetés alatt, ha jól meghatározottkozosségi célt szolgál, a kozosségi számonkérés szigorrian szab áIy ozott lehetosége mellett. M inden gazdasági társaság mtíkodési en gedélyeben világosan meg kell határozni a kozosségi célt, és a társaság teljesítmé.ry.t rendszeresen át kell tekinteni. A mtíkódési engedélyt vissza kell vonni, ha a társaság rendszeresen megsérti a ccirvényí,yagy másképpen tevékenykedik, minr ahogy a m kodési engedélye megszabja. Mivel apolitikai jogok az embereket illetik meg, nem pedig a mesterséges jogi személyeket, a társaságoknak meg kell
I49

|48

tiltani, hogy megpróbálják befolyásolni avá|asztásokat vagy a torvényhozást. Az els lépésebben az irányban az lehetne, hogy meg kell sziintetni a társasági kiadásoknak a lobbitevékenységre, a kozosség ,,oktatásáía", a jótékonykodásra vagy bármifele politikai szerv ezetíe fordított részének adómentességét. Ha a társaságok ilyen tevékenységet akarnakvégezni, ám tegyék, de az adozottjovedelmtikb l, ahogyan az eleven emberekt I ezt megkovetelik. Te megén nem kapunk adókedvezményt azért,hapolitikai lobbistákat támogatunk.
5.

legyen Ezeka dolgok nemcsak azéttigen fontosak, hogy számon kérheto
a

vállalko"lrok megfelelér. hilyi érdekeknek, hanem
"

a

és piac élénksége

dinamizmusa érdekében is. forA kolcsonos haszon biztosítás áraaflemzetek kozotti kereskedelmi sem élhet a galomnak is kiegyens lyozottnak kell lennie. Egyetlen nemzet
iehetoségeinél j Jba., .
..,

halmozhat fel hosszu táv igényt egy rnásik nakazeroforrásaira,Ugyanezt is, az eivetkell alkalm azni azá*"egÁn beltili kózosségek kapcsolataira Ezhozzátartozik a teljes r"rdr""i egyens lyban tartásához,
6.

nemzet sem ároktó1 kapott hitelekb ol, és egyetlen

Á nemzeti gazdaságfilggetlenségét

hefure kell

állítani

Minden nemzet polgárainak joga

és kotelessége, hogy saját gazdasági ero-

Á befui k ziisségeket jra kell szeruezni
s

tig1,

bog alapuettí sz k,
zzuk,

forrásaik felhasználását ellenórizzékés irányítsák, továbbá meghatározzák saját gazdasági és társadalmi prioritásaikat, kereskedelmi fcltételeiket, valamint a sziikségleteiknek és értékrendji,iknek megfelelo szabályokat a kiilfoldi befektetok számára - mindaddig, amíg dontéseik koltségeit maguk viselik, és nem hárítjákát másokra. A globális pénzpiacok által befolyásolt távoli tulajdono s ezzel szemben csak a rovid vu pénziigyi szempontokat és a kízár olagos m agánérdeket veszi fi gyelembe dontései me ghozat alában. A kozosségek akkor képesek leginkább a saját gazdasági céljaik meghatározására és a gazdasági biztonság elérésére,ha alapveto sziikségleteik t lnyomó részéthelyi vállalkozások teremtik elo, amelyek helyi munkaerot foglalkoztatnak és helyi eroforrásokat használnak fel, kielégítveezzela helyi lakosságnak a foglalkoztatás, a termékek és szolgáltatások iránti igényet. A helyi tulajdonosoknak a távoliaknál sokkal nagyobb érdekiik fíizódíka kórnyezetier források felelosségteljes és fenntartható használat ához, mivel ettol a saját hossz távu jólétiik is fugg. Ók tizleti dontéseik során valószíntíleg mert sokkal inkább számít ásb a ve szik a kozosség és a kornye zet egészségét, egytitt fognak élni a dontések társadalmi és kornyezeti kóvetkezményeivel. A kereskedelmi egyezmények jratárgyalásának meg kell fordítania a jelenlegi szabáIyozást, amely a nemzetkozi nagyvállalatoknak biztosítja a jogot, hogy bármely országban vagy kózosségben birtokoljanak és m kodtessenek vállalkozásokat,

égle te i kb

en ii nfenn tartó k leglt ene k

rgirrrég., átorZisztémák viselkedésétutáno hez: ahho z, hogy ^J a gazdasági visszájárat .tt forditanunk a pénzvi?ág folyamatait, amelyek a helyi onfennglobalizációhoz vezettek; agazdaság, tJrék..,ységet.inkább i"rtó kozosségek rendszeré en kell'gyak rrrtetniink, A helyi onfenntartás hogy alkaIelve eros osztonzést jelent -i.rd.ri.gyes kozosség.szám ára, mikozben mazkodjék a saját kornyezeti adottságái^"k -.gf.leló élethez és a techkereskedik a felesleg.kl.l, é, ,r"b"dín kicseréli az információt szomszédok nológiát _, márpedig sokkal természetesebb életmód az,haa t lélésért.r.- u..r.nyeznek egymással a gazdasági átfogó A, gazd,asáei 1okalizáció véget fog ietni a modern torténelem és a folyamltán"k,l_elyben gy"r^",oíírár, az egyoldal kereskedelem " jobban kiilfbldi beruházások révénaz egyikcsoport a-s;ajátlehet ségeinél csalással élt, mikozben egy másik csoport er firrásait erószakkal vagy azt is, amit a kisajátított". Nylhránvalóvá tesziugyanakkor alokaLizáció elol: srilyos gazáasági gIobalízáció tobbny ir.- ,irrit a szerencsések szeme
a természetes

Ez a nagyon

egészséges piaci elv

ioíigazodik

a 9. fejezet kóvetkeztetésé-

másfel l konfliktus fenyeget egyfelol afogyaszrá, é, " népességnovekedése,

tobbnyire mindenféle korlátozástól mentesen, és aprofitjukat tetszés szerint kivigyék onnan. Az j egyezményeknek tekintettel kelllenniiik 150
a

gazdasági szuverenitásra mint alapveto kózosségi jogra.

eroforrások végessége kózótt, A helyi onfenntartás megteremtése végett,r_"ykréstesz a kereskedel_ .r,i .gy."áények ujratárgyalásár, is azzal a céllal, hogy kovetkezetesen tácsokkentsiik a kereskedelemtól való íiiggést;arra is sziikség lesz,hogy és hogy a mogassuk a nemzetek gazdasági sruveÁitásra való torekvését,
151

telepi.ilések sokréttíhelyi gazdaságot építsenek ki, amely helyi eroforrásokból elégítiki a helyi igényeket. A cél a méltányos kereskedelem olyan rendszerének megteremtése, amelyben az egyes telepi.ilések a kolcsonos haszon

A helyi onfenntartás elsobbsége nem jelenti a határok bezárását, de azoknak a feli.igyeletét igen. Minden telepiilésnek képesnek kell lennie arra, hogy beavatkozzék a határainál más helységekkel lebonyolított cserékbe annak biztosítására, hogy ezek megfeleljenek belso életfolyamatai
egységének és rendjének.
e la e ket ke ll kialakítani, amt ly e k a b e ji tu laj don, ernberi léptéktiuállalkozások szárnárajelent s el ryliiket biztosítanak Itt egy rijabb alapveto piaci elvre hivatkozunk: a monopólium szigor an tilos. A pénzvilág leginkább azt szeretné, ha egyáltalán nem vennénk észre, hogy egy globális társaság bels gazdaságát a társasági menedzserek és

érdekében kicserélik a feleslegeiket.

7. O fu an iráryl

igazga kkozpontil agrcrvezik meg. Minél jobban uralnak egy gazdaságot a nemzetkózi nagyvállalatok, az annál kevésbémtíkodik a piaci torvények szerint. A piac általában akkor

A távtulajdon kiktiszobolése, a tulajdonosi részvétel szélesítéseés az ellenorizhetetlen nagyvállalati hatalom-osszpontosítás felszámolása egyaránt az uj gazdaságprogramjának fontos része. A progresszív vagyonadó - adókedvezménnyel kombinálva olyan cégek számára, amelyek valamilyen szcivetkezeti jellegtí tulajdonosi szerkezeuel és vezetéssel mtíkódnek - megfelelo osztonzést ad a nagyvállalatok onkéntes fcloszlására és részeinek eladására a dolgozók, illetve helyi befektetok számára. Ha a távoli tulajdonosokat személyileg felelossé tessziik mindazért a kárért, amit a részvényeken keresztiil birtokolt társaság okoz, az szinténeros osztonzés lesz a cég szerkezetének megváltoztatására. A decentr alízácíotés a hatalmi koncentr ácio feIszámolását elosegíthetjiik a nagyvállalati hatalom felbont ásárairányuló trosztellenes torvények megszigorításával és kóvetkezetes alkalmazásával. Ennek végrehajtása során annak a belátásnak kell vezérelnie benntinket, hogy bármilyen felvásárlás és cjsszeolvadás a verseny csokkentéséhezés a koncentráció noveléséh ezyezet, és így ellentétes mind a piac elveivel, mind a kózérdekkel. Ha valaki mégis
bizo ny
osszeolvadási vagy felvásárlási ;'avaslatt aI áI elo, akkor az ellentétes állítás ítás a h at ványozott an nehezed ik a v áIIár a.

hatékonyabb és alkalmazkodóbb, ha sok kisebb cég mtikodik benne, nem pedig egyetlen - vagy néhány - nagy, távoli vezet kkel. Az emberi léptéktí váIlalkozások másik nagy elonye az,hogy elosegítik a kólcsonos bizalom és gondoskodás kapcsolatainak kiéptilését. Az ilyen szeíyezetek alkalmasak nemcsak a magas termelékenység és találékonyság elérésére,hanem hozzájárulnak a kozosség társadalmi szcivetének építéséhez és fenntartásához is, mikozben kielégíto, munkás életet biztosítanak
a

A kozosségi fizikai infrastrukt

ra leromlása lehetoséget teremt arra,

tagjaiknak.

Az emberi léptéktí állalkozásokban kevesebb sziikség van a hierarchiv
való tényleges részvételre. Az egyéneknek tobb teriik nyílik a kreativitás és az ujítás gyakorlására, tartós és gondoskodó viszonyok kialakítására a munkatársaikkal, és arra, hogy a munkahelyre erkolcsi értékeket is bevigyenek. Mindezek a szempontok - a tisztán gazdaságiaktól a teljesen emberiekig - azt támasztják alá, hogy a gazdaságpolitikának er sen támogatnia kell a kis és kózepes cégek szereplését a piacon.
ára és a bi.irokratikus ellenorzésre, és tobb a lehetoség a dontéshozatalban

hogy rij modell alaplán építsiikujjá, és ez vonatkozik ipari kapacitásunk megfogyatkozására is. Bizonyos értelemben jra kell iparosítanunk az országot, de a zold technológia, a tartósság, a zárt gyártási ciklusok és zéró károsanyag kibocsátás gyártási folyamatok tíj modellje aIaplán. Ahol ez lehetséges, ott kisebb cégek társulhatnak olyan helyi tulajdonri, kis és kozepes, rugalmasan egyiittmtíkódo gyártó hálózatokká, mint például Észak-Ol aszországhíres termékgy ártó háIózatai. A Mondragón szovetkezet a spanyol Baszkfoldon ugyancsak az erós helyi tulajdon példás modellje. A helyi viszonteladó egységek olyan, a tagok által birtokolt vásárló és eladó szovetkezetekké szervezódhetnek, mint az Ace Hardvare
vagy a True Value.

I52

I53

8.

A dolgozói kiuásárlást lebet
k e l l, h og1l

a tu l aj d o na

pénz gjlileg tárnogatni i s z o n1 o k at de rn o kratizá lj u k
aé kell

tenni,

és

9. Olyan adózási
elosztását

jiiuedelrni uezérelaeket kell alkalntaznunk, arne|lek lehet ué teszik a gazdagság és a jiiuedelmek igazságos
és

A torténelem egyik nagy tanulsága az,hogy akié a tulajdon, azé ahatalom
A tulajdon ereje mégalfuszólagos demokráciákban is a titkos szavazásét, és gyakran meghatározo szerepet játszik a kulturális értékekformálásában. A demokrácia akkor a legerosebb, ha az emberek birtokolják azt a lakást vagy házat, amelyben laknak, és ha kozvetlen tulajdonrésziik van azokban a vagyontárgyakban, amelyektol a megélhetésiik f"gg. Ha a dolgozók egyben tulajdonosok is, akkor a dolgozók és a tulajdonosok ellentéte elttinik. Ha a jovedelem és a tulajdon igazságosan oszlik meg, akkor a piac az eróforrásokat hatékonyan irányítja, és a tobbség
is.

kónnyedén feliilírja

Amint azt a8. fejezetben láttuk,

egy igazságos társadalom valószíntíIeg na-

sziikségleteit elégítiki a kevesekéi helyett. Az a szóvetségi segély, amelyból a pénzviláe a kisebb versenytársakat felvásárolja, sokkal jobban hasznosult volna, ha azt tették volna belole lehetové, hogy helyi dolgozók és telepiilések kivásárolhassák a nagyvállalatoknak az adott helységben lévo részét.Akózérdek megkóveteli, hogy ha egy nagyvállalat egy helyi részlegétbezárnívagy eladni kívánja, azt el bb ajánlja fel a dolgozóknak ya1y az érintett telepiilés egyéb érdeklodoinek megvásárlásra, éspedig kedvezményes feltételekkel. A bankcsod-szabályokat hasonlóképpen kellene felépíteni,biztosítva a dolgozók és telepiilések kedvezményes tulajdonszerzési lehetoségét a csodbe jutott társaságnak a fclszámolási eljárás utáni maradék tulajdonaira. Ehhez hasonlóan, ha egy társaságot a trosztellenes torvények miatt arra kóteleznek, hogy tevékenységétrészben megszi,intesse, akkor a dolgozóinak, az adott telepiilésnek, vagy mindkettonek legyen elsobbsége az eladandó
részlegek megvásárlásában.

gyobb egészségnekés boldogságnak orvend, még alacsonyabb általános jovedelmi szinten is. Bár ezt ritkán elemzik, azígazságosság alapkovetelmény ahhoz, hogy a piac az eróforrásokat társadalmilag hatékonyan használja fel. Az amerikai ideál egy olyan eros kozéposztályraéptil társadalom, amely mind agazdagság, mind a nyomor szélsoségeitolmentes. A piac szószóIoílelkesen beszélnek a piacnak arról a képességérol, hogy fogyasztók valódi preferenci ái alaplán,és így meghatár ozza aprioritásokat a demokratikusan és társadalmilag hatékonyan szabáIyozza az eróforrásokat. Ez éppen igaz is lenne, haagazdasági hatalom megoszlása egyenletes lenne. Ám egy olyan világban, amelyben kortilbeltil egymilliárd ember napi egy mikozben apénzdollárnál kevesebb jovedelembol ktiszk dik a t lélésért,

iigyi menedzserek napi tobb mint egymillió dollárt keresnek, azt áIlítani, hogy a piacok demokratikusan és társadalmilag hatékonyan osztják el az er forrásokat, egyszertíen vérlázító.

Az igazságoss ág nem j elenti azt, ho gy le gyen m i nden ki nek ugyan akko jovedelme. Azt viszont igen, hogy fontos mindenki számárabiztosítani az emberi méltósághoz sztikséges megélhetés eszkozeit, és elkeri.ilni mind agazdagság, mind a nyomor széls ségeit. Eszerint a jovedelempolitikának mindenki számára biztosítania kell az egészséges és méltóságteljes élet alapvet feltételeit, és azt,hogy ezeken ttlJagazdasági jutalom igazságosan
ra

legyen elosztva: annak arányában, ahogyan az egyes emberek a társadalom

valódi jó|é hezhozzájárulnak. Ezt az elvet figyelembe véve, például a me-

A vállalatok nyug díjalapjainak

szab

á

Iy

ozása me gengedhetné ezek

z

gazdasági munkások, aházfeliigyelok, óvónok, általános iskolai tanárok,

felhasználását arra, hogy az alkalmazottak a cég tulajdonaira vonatkozó elLenórz szavazatí j ogot vásárolj anak. A kormányzati feliigyeletnek kell

biztosítania, hogy a dolgozók és a telepiilések a kivásárlásaikkal valódi ellenorzési jogot szeíezzenek - ellentétben sok munkavállalói részvénytulajdonosi programmal (ESOP), amelyek az ellenorzés és irányítás jogát a vezetésre ruházzákát.

koÁázígondozók, és sokan mások nagyobb jóvedelemmel rendelkeznének, mint a befektetési menedzserek, mert a társadalom valódi gazdagságához mindnyáj an nagyobb mértékbenj árulnak hozzá.
A jovedelemadót addig a jovedelemszintig, amely biztosítja az alapveto igényeket kényelmes és kielégíto,megbízható módon, el kell torolni, hasonlóképpen meg kell sziintetni az a|apvet élelmiszerekre, ruházatra, hajlékra, egészségre, személyes higiéniára, oktatásra, szorakozásra és rekreációra

I54

I55

kivetett forgalmi adót. Sziikségvan azonban élesen emelkedo adóztatásra a garantált minimum feletti jovedelem részre - amely a legmagasabbaknál akár 9Oo/o-ig is emelkedhet. Az egymillió dollárnál tobbet éro ingatlanokra kivetett 50%-os adón tul az orokség vagy az ajándék ugyan gy adóztatandó, mint az egyéb személyes jovedelem, a családi farmokra és iizletekre vonatkozó kivételek mellett. Ez egyszertíen helyreáIlítaná azokat a progresszív adókulcsokat, melyeknek oly nagy szerepiik voht az amerikai kazéposztáIy 1étrehozásában.

mostanában, amikor az j gazdaságra való áttérésmiatt a gyors innováció és alkalmazkodás kulcskérdés, elengedhetetleniil fontos társadalmi érdek
lényege s információ és a hasznos te chnológia megosz tása. Azinformáció az egylk olyan eroforrás, amely nem kopik el, és a valóságos értékeannál nagyobb, minél szélesebb korben használják. A tanulási és jítási vágy azélet szerves része. Űgy Z0-3O évvel ezel ttig
a a

tudománylegnagyobb

része mogótt motivációként a tanulási, felfedezési

vágy és az eredmények megosztásának vágya állt.
ség és a díjak attól fiiggtek, hogy a kutatók

Tekintélyes luxusadót kell kivetni azokra a lényegtelen fogyasztási cikkekre, amelyek társadalmilag ártalmasak vagy terhelik, rombolják a kornyezetet: ilyenek például a magánrepi.ilogépek és óceánjáró jachtok. A személyes jótékonysági adományoknak, beleértve a családsegíto alapokat
is, teljesen adómentesnek kell lenniiik, ez a tobbletjovedelemmel rendel-

Az akadémiai elismertmilyen j tudást tettek kózzé

mások használatára, és nem a tudásnak a szabadalmak segítségévelvaló monopolizáIásfuóI.Az a gondolat, hogy a sziikséges innováció csak abban a mértékbenjelenik meg, amilyen mértékbenjelent s pénzzelmotiválják, a beteges viselkedést tette társadalmi normává.

kezok számáraosztonzést jelent egy eros, fiiggetlen szektor létrehozására, mintegy azáIIamiés a társasági hatalom ellens lyozására.Az ilyen eszkózok továbbvisznek benniinket egy igazságosabb és fenntarthatóbb társadalom felé, mikozben osztonzik a társadalmilag hasznos munkát. Teljesen ésszerti, hogy azok,akik tobb felelosséget viselnek, megfeleloen tobb anyagi elismerésben is részesiiljenek, de azolyan arányok, mint az
elnok-vezé rigazgato és a legalacsonyabb fizetéstídolgozók fizetése kózti ezer az egyhez- ami az Egyesiilt Államok nagyvállalatainál gyakori! - teljesen

A

cél nem a szellemi tulajdonjogok teljes megsziintetése, hanem
és a

azoknak sztíkítése,rovidebb idoszakra korlátozása
elosegítése.

szabad felhasználás

kez

A program 1l.

és 12. pontját

fejezetben tárgyalom.

-

a pénzi.igyi szolgáltatásokat

-

a

kovet-

indokolatlan. Olyan politikát kell alkalmazni, amely ezt az arányt 15:1 alatt tartja. Ha egy gazdaságitársaságban vagy hasonló helyen a legjobban frzetó munkakor ellátása annyira nehéz vagy undorító, hogy a megfelelo jelentkezok csak erkolcstelen fizetési csomaggal bírhatók rá a képzettségtí betoltésére, akkor talán inkább a társaságot kell felosztani kisebb, konynyebben menedzselheto részekre.

Mindegyik javaslatom fejtetore álIítja a jelenlegi politikai keretet. Ez nem
meglep . A jelenlegi játékszabályokat a pénzvllág lobbistá i hozták a pénzvilág érdekeinek megfelel en. A kovetke zmény agazdasági hatalom eroteljes koncentrácíoja, a fantomgazdagságtermelése és a terjedo társadalmi és
kornyezeti pusztulás lett. Korunk kovetelmény.- a7, hogy visszafogjuk és lecsokkentsiik a gazdaságot, és jratervezzik a valódi eroforrások elosztását valamennyiiink hossz távu jolétének biztosítás ára. A régíszabályok nem teszik lehet vé, hogy azt tegyi,ik, amit kell. Ha viszont a demokrácía egyáltalán jelent valamit, akkor megvan a j ogunk ahhoz,hogy politikusaink megváltoztassák azokat aszabáIyokat, amelyek nem szolgálnak benni.inket - és számunkra megfelelo p énzintézményekethozzanak létre.

t0. FeIiiI kell uizsgálni a szellemi tulajdonjogokat, bogjl lehet ué tegliik a szabad hozzáferést az információboz és a tecbnológiához

A piac elmélete azt is áIIítja, hogy a piac hatékony eroforrás-elosztásához a vev knek és az eladóknak teljes kor információval kell rendelkezniiik, és a vállalkozóknak szabad hozzáférést kell biztosítani a meglévo technológiákh oz - azaz nem léte zhetnek kereskedelmi titkok. Ktilonosen

I56

157

12.Fqnznr
A vlróo l 1 ól--tÉr GAzDAsÁcÁN^q.r pÉNzücyr

szorcÁrrlrÁslr

,,Senki sem szolgílbat két rnak,, mert uag! az egltiket glliil li, és a másikat szereti, uagJ/ az egtikbez ragaszkodik, és a rnásikat rnegueti: nern szolgálhattok Istennek
és a

rnarnrnonnak.'s8

fiézus hegyi beszéde - Máté 6,24.)

kimenteni képesek. Még tobb pénzt cinteni a pénzvílágba olyan, mintha egy feneketlen vodrot próbálnánk teletolteni. Gyors emlékezteto: adva van egy morálisan tonkrement pénziigyi rendszer, amely csak saját magának felelos, elszakadt a valóságtól, és amelyet gyerekesen ónz kapzsiság, valamint a vagyon és a pénz fogalmának felreértelmezésehajt el re . Ez a pénzrendszer elótérbe tolja azokat, akik fantomvagyont teremtenek olyanok számára, akiknek aíta a legkevésbé van sztikségiik, illetve a legkevésbéérdemlik meg - azoknak a terhére, akiknek valóságos sziikségleteik vannak, és hasznos munkát végeznek. Eddig megvolnánk? Vegyiink egy mély lélegzetet! Nektink erkolcsos, a nagykózonség által ellen rízhetópénziigyi rendszerre van sziikségiink, melynek hajtóereje a valódi jólétet megteremtok szolgálata iránti elkotelezettség. Ezért siirg sen abba kell hagynunk a s lyosan gondatlan, a gyors meggazdagodást céIzó spekulációban érdekelt
58 ANeu Oxford Dictionar1 ofEnglish defrníciójaaMarnmon szóra: ,,gazdagság,amely_ re gonosz befolyásolóként vagy az imádat és rajongás hamis tárgyaként hivatkoznak". (Oxford, O. University Press, ZOOZ, CD-ROM kiadás: SelectSoft Publishing).

kít csomagok

Elnéztiink a folyam felso folyásának kányába,és láttuk, hogy apénziigyi rendszeí az a btín<is, amely (gazdasági) gyermekeinket gyorsabban fojtjavízbe, mint ahogy azokat a billió dolláros segélyek és agazdaságélén-

I59

mai kalózok finansz írozását,mert az gazdasági instabilitáshoz,

a

valós ero-

források torz eloszt ásáhozyezet,és mindezért cserébe semmit sem teremt.

Vegyiink rijabb mély lélegzetet! Ez az fufogo kép, és a gyógymód világos . Alétezó rendszernek rossz a felépítése, javíthatatlanul romlott. Mivelpedigjavíthatatlan,legjobb, ha és rad ikál isan tij rendszer kialak ításár a fordítj uk a fi gyelmi,in ket.

A valódi javak és szolgáltatások iránti igény csokken, mert az embereknek ezekre már nem marad pénziik. A cégek elbocsátják a dolgozókat, akik emiatt nem lesznek képesek visszafizetni a kolcsoneiket, sem élelmet tenni az asztalra. A probléma pénzhiánynak ttínik, holott apénzrendszerben meglévo osszes pénz sokkal tobb, mint amennyi elég lenne a valódi javak cseréjének lebonyolításához egy racionálisan mtíkodo, valódi jóléti
gazdaságban.

Az adósság, akamat és a fantomgazdagság létrehozását serkent<í nyomás cstikkentése
Egy kissé furcsának ttínhet, hogy gazdaságiosszeomlást tapasztalunk egy szimpla hitelválság miatt, mert nem tudunk kólcsont felvenni, amikor a világ nemcsak adóssággal, hanem pénzzel is tele van. A Business 7eek ZO05.j lius II-i számának címlapján szereplo cikk címe azt kiáltotta: ,r l
sok
a

Mindez egy olyan rendszer mtíkodésérevezetheto vissza, amelyben
a pénz eleve adósságként keletkezik, és az áIlando gazdasági novekedést
azzal az egyeden céllal koveteli, hogy rij adósság-igényeket támasszon, majd ezeknek segítségéveleloállíthassa azt apénzt,amelybol vissza lehet frzetnia glévo kolcsonok kamatait ; ennek a folyama tnak az állandóan szélesedo spirálja pedig valami sosem volt világb ayezet, magasan a felhok folé.
me

pénz",ésa cikk a megtakarítások b ségérolszólt. A lap 2008. j nius 1l-i számának európai kiadása megismételte a felkiáltást: ,r l sok a pénz, az ínfláció globális". A pénztigyi válságról szóló legtobb értekezésa részletekre figyel, és elhanyagolja a telje s kép elemzését. A probléma kettos. Eloszor is a gazdasági rends zer uszlka pénzben, csakhogy az rossz helyeken van. Másodszor, gyakorlatilag a rendszerben lévo minden dollár kolcsonvett, mivel a bankra támaszkodunk, hogy a pénziinket az hozza létre, majd kolcsonadással valódivá tegye. Ha nincs adósság, nincs pénz sem. Ahogyan a keresetek az infl,áciohoz képest csokkennek, a népesség alsó90o/o-a mindinkább fiigg vé válik a felso l\o/o-tóIfelvett kólcsonoktol, hogy élelmet tehessen az asztalár". Á- amikor a kevésbészerencsések nem tudjákvis szafizetníkólcsoneiket,agazdagemberek leállítják a kolcsonzést. A legtobb kolcsont továbbra is fizetik, de mivel a hibaarány novekszik, és a származtatott értékpapírokoriilt rendszere nem teszi lehetové, hogy a jó

Egy gondolatkísérlet
Tegytik meg a kov etkezó egyszerti gondolatkísérle tet: képzeljiink eI egy gazdaságot, amelynek stabil apénzellátása, nem nóvekszik, de nem is csokken. A pénz agazdasági rendszerben forog, állandóan és megbízhatóan, amint az emberek a megfelelo termelési és cserefolyamatokban részt vesznek, olyan termékek és szolgáltatások eloállításával, amelyek megfelelok a saját sziikségleteik kielégítésére. Minden munkahely megélhetéstbiztosító keresetet ny jt, mikozben a legalacsonyabban és a legjobban fizetett keresetek kozt is csak mérsékelt ktilonbség van, és a legtobb komoly beruházást megtakarításból fizetik. Így nincs sziikség felhasználói hitelre, kivéve az olyannagyobb beruházásokat, mint az otthon va1y az autó, amelyek esetében a vásárlást megel z megtakarítás nem lenne reális.

kolcsonoket és a felelos kolcsonvevoket ktilonválasszák a rossz kolcsonoktol és a bedolésektol, a bankok nem mernek kólcsonozni senkinek. Amint a jó kolcsonoket vissz aizetik, apénzáIlomány csokken, mert j kolcsonoket nem bocsátanak ki. 160

Bizonyos emberek gy dontenek, hogy kevesebbet fogyasztanak, mint amennyit a keresetiik megengedne. Ók tehát a megtakarításukat
egy takarékszámlára teszik, ami a megtakarításigazolásának felel meg, és

amit a helyi kolcsonos megtakarítási és kolcsonzo egyesiilet keze|. Hogy a pénziiket legalább egy megh atáíozott minimális ideig a számlán h"gyI61.

ják, a betétesek viszonzásképpen kapnak valamilyen mérsékeltkamatot,

mondjuk ugy Z-3o/o-ot. Az egyesiilet a takarékszámlákon lévo pénzt kikolcsonzi azoknak a helyi lakosoknak, akik házat akarnak venni, vagy befektetni szeretnének valamilyen helyi váIlaIkozásba. Az egyesi,ilet akólcsont 5-6o/o-oskamattal terheli. Ez a kamat az adminisztratív koltségeket fedezí,valamint biztosítékot ny jt a rossz adósságok okozta veszteségek ellen. Mivel az egyesiilet tagjaia helyi megtakarítók és kólcsonvev k, és a tagsági viszony szovetkezeti jellegtí, a keletkezo tobblet az évvégénosztalékként szétoszthato, ami azt jelenti, hogy apénzfolytatjakorforgását akózosségben, beleértve ajovobeli kamatok fizetéséhez szi.ikséges pénzt is. A kormány adók formájában pénzt szed be a kozosségt l, amelyet aztán arra fordít, hogy biztosítsa a kózosségi infrastrukt rát és azokat a szolgáltatásokat, melyeknek sziiksé ge ssé gét demokratikus an határ ozták el. Ha sziikség van a forgalomban lévo pénzmennyiségnovelésére vagy csokkentésére, a kormány egyszertien az igényhez igazítja az adókat és a
kozosségi kiadásokat uj pénz kibocsátásával vagy pénzbevonással. Ebben a rendszerben hosszabb távon mindenki részt vesz mind megtakarítóként, mind kolcsonvevoként, méghozzá kozel egyformán a két szerepben, ekképpen mérsékelve azt a tendenciát, hogy a pénz és a valódi vagyon a kolcsonadók kezében osszpontosuljon. Az ideiglenes egyens lyhiányok adópolitikával korrigálhatók. A teljes pénzmennyiségállandósága és a kamatok folyamatos visszaforgatása megsztint eti a gazdasági ciklusokat és az inf ációs kényszert. Az adósságok mérsékeltek,és a valódi sziikségletek kielégítésére szolgáló valódi javak vásárlásához kotodnek. A mai valóságunkkal szemben ez valamilyen képzeletbeli mesevilágnak ttínhet, de valójában ez pusztán a valódi jóléti gazdaságban mtíkódó egészséges pénziigyi szolgáltatások terve. Ebben a rendszerben a kormány szi.ikség szerint bovítheti vagy sziikítheti a pénzellátmányt néhány egyszerti konyvelési mtívelettel, hogy ósztónózze vagy csokkentse a fogyasztást annak kockázata nélki.il, hogy a pénztigyi rendszer - és ezákal a gazdaság is - osszeomlana. Ha a kozosség gy dont, hogy afogyasztás és a természeti kornyezet egyens lyának megteremtése érdekébencsokkenteni kell a gazdaság méretét, a kormánynak

a kiadásai t az adóbevételekhez képest, éspedig az elobb említett, pénzt teremto kónyvelési mtíveletek megfordításával. Ez aleírás ugyan nagyon leegyszertísítve mutatja be, hogy a valódi jóIét gazdaságának pénziigyi szolgáltatásai hogyan mtí kodhetnek, de se gít megérteni,hogy merre akarunk menni. A szerkezeti kérdésektoleltekintve ez a modell elfogadja mind az emberek tudatában meglévo ki.ilonbséget a fantomvagyon és avalódivagyon kózott, mind a radikális elkotelezettséget az igazságosság és a kozosség jóléte iránt. A modell a pénzvílág eltávolítását is tartaImazza. Mivel a pénz vagy a pénzíntézetekelttintetésétnem feltételezi, ezért céljaink eléréséheza mostani pénzvilágot a pénznek és a pénzintézeteknek r.gy uj, a valódi jolét gazdaságához igazodo rendszerével

egyszertíen mérsékelniekell

kell helyettesíteniink.

A pénziigyi szolgáltatások programja
Elérkeztii nk az elózó fejezetben vázo\t uj gazdaság 1 2 pontos programjának utolsó két pontjához, apénziigyi szolgáltatások megfelel jrate rvezéséhez pénzkibocsátás felelosségének a Mint az elsó 10 pont esetében, a szándékom itt is az irány és a keret vázolása,nem pontos tervek bemutatása.
a a

helyi píacgazdaság szolgáIatára, illetve

szovetségi kormányra való átruházásához.

11.

b e lyi

Á pénz gyi szolgiltatásokat g7 kell átalakítani, hog1 azok a piacgazdaság érde keit szo lg/ílják

Nem is oly rég még a fiiggetlen, helyi tulajdon bankok képezték azEgyesi.ilt Államok bankrendszerének alaplát, melyek fcladatuknak éreztéka helyi váI|alkozások pénztigyi sziikségleteinek kielégítését. Ezek a bankok a kozosségi igényeket szolgálták, az elobbi gondolatkísérletben szereplo bankokhoz hasonlóan.
Késobb, amint
a

bankok regionális bankokká egyesi,iltek, majd ezeket felvásárolták a \Mall Street bankjai. A teljes bankrendszer elfordult a helyi vállaIkozásoktól, ehelyett a pénzvilágérdekeit kezdte szolgálni, és avalódi vagyon helyett afantomvagyon megteremtésére osszpontosított. A valódi jolét gazdaságának visszaállítása érdekében meg kell fordítanunk ezt a folyamatot.

bankok cisszeolvad ását gátló szabályok lazultak,

a

helyi

I62

I63

A lehetoséget a pénzvilág osszeomlása adja. Annyit kell csak tenniink, hogy a pénzvíIágnak adott segélybol egyetlen mentési akció keretében a hasznos részeket visszakoveteljiik és jrahasznosítsuk. Tlle Web of Debt (,,L, adósság hálója") szerzóje, Ellen Brown arra mutat rá, hogy a kormánynak tobb lehetosége is van egy tonkrement bank kezelésére, és ezek egyike arészvényeinek felvásárlása és a tulajdon átvétele.59 A pénzvilág 2008-as kisegítésének korai szakaszában a Pénziigyminisztérium Henry Paulson vezetése alatt vásárolt ugyan a bajba jutott bankok részvényeibol,de azonnal ki is jelentette, hogy nem kíván beavatkozni a menedzsment dolgába. A menedzsment dolgába pedig nemcsak beavatkozni kell, hanem át kellene venni az irányitást is a bankban, elzavarni a menedzsmentet, radikális átalakításba és felbontásba kezdeni, és eladni a bankfiókokat a helyi befektetoknek, hogy fiiggetlen helyi bankként mtíkodtessék azokat. Egy másik lehetoség az,hogy a bankot át kell alakítani a tagok tulajdonában lév kolcsonos takarék- és hitel-egyesiiletté, amelyet szovetkezeti alapon irányítanak.

óta egy olyan másik rendszer bevezetését si.irgetik, amelyben a kormány nem adósságként hozzalétre a pénzt.Egy korm ányzatiintézménynek kellene a pénzt kibocsátania ugyan gy, ahogyan azt ma a magánbankok teszik, egyetlen kónyvelési mtívelettel. Nem kólcson céIjárahoznák azonban létre, hanem kozosségi szi.ikségletek kielégítésére, elsosorban infrastrukt rára, oktatásra vagy technikai fejlesztésre.60

Mindkét fajtaátalakítás után a pénzintézetszigor szovetségi és helyi ellenorzés alatt mtíkódhet rigy, ahogyan azt a klasszikus tankonyvek leírják, vállalva a kozvetít szerep et egyrészrol a mérsékelt kamatokat remél megtakarító helyi lakosok, másrészrol a kolcsont felvev , ugyancsak helyi emberek kózott, akik házat szeretnének venni vagy itteni iizletet akarnak finanszírozni. Abankok egyesítésétmegkellene tiltani, ahogyan azt valamikor az egységes banktorvények is kimondták.
I2. A pénzkibocsátásfelel sségéta sziiaetségi korrnánllra

lelkes igyekezetét, amellyel a 90-es években a tech-stock részvények inflácíoját, a mostani évtizedben pedig az íngatlanárakat igyekezett novelni. A fogyasztói árakat illetoen sem jobbak az eredményei. A kritikusok dokumentálták a fogyasztói árindex szándékos meghamisítását, hogy azkisebbnek mutatkozzék, mint amilyet napi vásárlásaink során tapasztalunk. Ha azzal a módszerrel számolunk, amelyik a 80-as években volt érvényes, akkor a fogyasztói árak valódi inflácioja I2-I4o/okózóttvan.6l Annak kockázata,hogy a kormány visszaél pénzteremt jogosítv ányával, a hatalom megosztásának és a nyilvánosságnak a kombinációjával jelentosen csokkentheto. A sztikséges pénzmennyiségrol egy fi.iggetlen szovetségi testi,ilet dontene.

Az ilyen javaslatokra rendsze rint az az ellenvetés, hogy ha megadjuk a és Politikusoknak a jogot a pénz létrehozására, akkor az vísszaélést elszabaduló infációt eredményez. Ez az érv kissé furcsa, tekintve a pénzvíIág

kóltsék

és nyitva

pontjából sokkal jobb lenne

átruházni Apénz létrehozásának nem az az
kamatrakolcsont
ad.

kell

a jelenlegi rendszernél, amelyben a Federal Reserve Bank gy mtíkodik, mint a pénzvilág meghosszabbított karja annak eldcintésekor, hogy mennyi pénz kell, és azt ki k"p]", mert így

Az egész folyamat torvényi szabáIyozás szerint átlátható lenne, állna a nyilvánosság részletekbe meno vizsgálata számára. Ez az eljárás sem lenne tokéletes, de a visszaéléseklehet sége szemel.

A Kongresszusnak kellene eldontenie, hogy azt mire

egyetIen lehetséges módja, hogy a bank A jelenlegi adóss ág-pénzrendszerkritikusai már rég-

Systern and

yesmagazine.org/article.

59 Ellen Hodgson Brown: Tíle Web of Debt: Tíle Sbocking Truth about Our Monelt How We Can Break Free (Baton Rouge, Third Millennium Press, 2008); és Radical Plan for Funding a New Deal", YES! online 2008. december, http://www. 'A
asp ?id=3 162.

Creating New Money: Á MonetarY, Reform for tbe Irlformation Áge (London, New Economics Foundarion, dátum nélktil), http://www.neweconomics.org/gen/uploads/ CreatingNewMoney.pdf; Brown: Tbe Web ofDebt;és Stephen Zarlenga:7be Lost Science of Money Tbe Mlthology of Monejl * Tlle Stor1, of Power (Valatie, American Monetary
Instirute, 2002), http://www.monetary.org.

60 A témákat, opciókat és a tcirténelmi tapasztalatokat számos fontos, de kevés_ bé ismert konyv részletesen tárgyalja, például Joseph Huber és James Robertson:

6l

Shadow Government Statistics: ,,Inflation, Money Supply,

GDP" (lásd7.fej).

I64

l65

pénzvilág kedvenc intézményeinek birtokába gy, hogy anagykózonség ezt nem ellenorizheti, sot, nem is tud róla. A kormány zati pénzkibocsátás megfeleloen megalkotott rendszerében a pénz a kozosségi célokat szolgálná, és csokkentené a beszedendo adók mennyiségét. Mivel apénztebben a rendszerben elkoltik, nem pedigkikólcs<inzik, nem kellvisszafizetni, és agazdaságban folyamatosan korbelár, így mérséklia fellendiilési és visszaesési ciklusokat, amelyek a jelenlegi rend-

dollárbilliók keriilnek

a

hasznáIja. A valódi jólét gazdasága, amely a fizetések helyettesítésére családoknak élhet fizetéseket biztosít, ,,addig ny jtózkodj, ameddig a takaród ér"-típusgazdaság, amely nem támo gatjaa folyamatos kiadások kolcsonb l való fedezését.A nagyobb beruházás, mint az avtó yagy a lakások megvétele, már más eset: azilyenigény a leginkább gy elégítheto ki, hogy a helyi banktól yagy a takarék- és kolcsonegylett l kell kólcsont felvenni.

szerben szinte elkeriilhetetlenek. Ha

a

kormány apénzeIIátás csokkentése

mellett dont, akkor azadoként befolyt pénzegy részétegyszertíen,egyetlen kónyvelési mtívelettel torli a rendszerb l. Ahogy kezdtem megérteni a kónyvelési tevékenységhatalmát, csodálkoztam azon,hogyvalaha unalmasnak találtam. Senkire nem emlékszem, aki az egyetemen azt mondta volna, hogy a világot a kónyvelok uralják. Egy ilyen javaslat, amely apénzteremtésjogát elvenné a bankoktól, és a kormánynak adn á át, a p énzvilágból nyilvánvaló an fiilsiketíto sikolyokat és a kozeli világvége megjovendolését váItaná ki. Szerencsére a pénzi.igyi osszeomlás szinte teljesen eltiintette a kózosség rokonszenvét és hitét abban,

Hogy a csekkek írása helyett a kényelmesebb, kártyával való fizetés lehet vé váljék, az uj gazdaságkozosségi bankjai, valamint takarék- és kolcsonegyletei létrehozhatnak egy tí anzakció-klíring rends zeít, ame,
lyet a tagintézmények egyiitt birtokolnak, hasonlóan az egykor oly híres

Visához.

Nyugdíj
Emléks ziin k mé g Malajzia kiilii gym i n iszteréne k a 2. fejezerb en idézett kijelentésére, aki ki akarta vágatni országa osszes fáiát, hogy az árakat bankba téve, kamathozjusson? A személyes nyugdíjas számlák és a társadalombiztosítási pénzeknek .8y Lezárt dobozba helyezése kortili viták ugyanilyen fantomg azdagság-féIrevezetések. A nyugdíjasok nem ehetik meg a pénzt.Nekik valódi élelemre, lakásra, orvosi ellátásra, ruházatra, kikapcsolódásra, egyéb javakra és szolgáltatásra van szi,ikségiik - ezek mindegyikét a dolgozó embereknek kell eloállítaniuk és szolgáltatniuk akkor, amikor a sziikséglet megjelenik. A való világban a nyugdíjas lét sziikségszer en szerzódésa nyugdíjasok dolgozó emberek kozott: az utóbbiak beleegyeznek abba, hogy munkájuk gyiimolcseinek egy részétaz elobbieknek átadják. A jovo nyugdíjasait nem a pénz sztíkóssége fenyegeti, hanem egy demográfiai folyamat. I935-ben, amikor a frissen aláírt amerikai társadalombiztosítási torvény a nyugdíjas korhatárt 65 évben állapította meg, aférfraksziiletéskor várható élettartam a60 év volt. Ez 2005-re74 évren tt, és a jelen évszázad végérevárhatóan 85 évre novekszik. Az elfogadott nyugdíjkorhatár azonés a

hogy apénzviIágnak lehetnek egyáltalán fájó pontjai.

Hogyan fogjuk kezelni?
Mostanra az olvasóban talán már megfogalmazódott a kérdés:a pénzvilág nélktil hogyan fogjuk kezelni a vásárlói hitelt, a nyugdíjat és a biztosítást?
a Ezekmind olyan sziikségletek, melyeknek kielégítésére megoldást vala-

milyen pénzintézettol várjuk - és valamennyinek meg is van a maga pénzdimenziója. De - mint mindig - most is a felso folyás irányába tekintve, az fufogóbb képet kell szemiigyre venni,ink, mert ezen sziikségletek mindegyikének vanapénziigyin ttil más lényeges dimenziója is. Az uj gazdaságra való áttéréssorán mindkét dimenzióra megoldást kell keresni,ink. vásárlói hitel

Az uj gazdaságban

a vásárlói hitelnek korlátozott szerep jut. A mostaniban foként azértvan olyan nagy, mert apénzvilág a hitelkártyákat a méltányos

ban továbbra is u1yanaz maradt, egyre s lyosabb terhet róya a népesség dolgozó részére,amelynek a 65. évet elérok számára egyre hosszabb pihenést kel1 biztosítania. I67

I66

1960-ban még ot dolgozó ember jutott egy nyugdíjasra. A hosszabb élettartam és a nyugdíjkorhatárt eléro emberek nagyobb hányada miatt 2004-ben ez az arány már csak 3,3:1volt, és ha a nyugdíjkorhatár nem változik, akkor 2040-re Z:I lesz.62 Egy bizonyos ponton t l a dolgozó emberek, ktizdve azért,hogy a gyerekeiket élelme zzék és ruházzák, azt fogják

gyobb sziikségiik lenne a segítségre, zsebre tegyék a hasznot, és spóroljanak az igények kifizetéséreosszegytíjtott tartalékokkal. Ha egy haszonelvtí

mondani: - Elégvolt!

alaplai A társadalombiztosítás felépítésének

egészségesek, de a társa-

dalombiztosítás lététfenyegeto veszélyre nincs pénziigyi megoldás. Meg kell változtatnunk a nyugdíjjogosultsági korhatárt a valódi jólét gazdaságáravalo áttéréssorán, agazdaságés a munkaeró átalakításának részeként. A biztonságos nyugdíjas kor receptje nem a pénzi.igyi szolgáltatások
szektorában található. A megoldás azlehet, hogy valamennyien addig
já-

magánbiztosító mellett donti.ink, akkor ann ak szigorrian szab áIy ozottnak kell lennie. Sokkal jobb és hatékonyabb megoldás azonban azegyéntbefizetésekkel mtíkodo szovetségi biztosító, amely a szovetségi társadalombiztosításhoz és áshoz hasonló an mtíkodik. E gy harmadik, decentraliaz egészségbiztosít záItabb lehetoség a tagok tulajdonában lévo kolcsonos biztosítótársaságok
létrehozása, amelyek általánosak voltak, mielott apénzviIág megvált oztatta a szabályokat, és átalakította ezeket apénzvlláe tulajdonában lévo, profit-

orientált gazdasági társaságokká.
vagy
a

Azonban mégaz egyéni befizetésekkel mtíkod szovetségi biztosító,
tagok tulajdonában lévo kólcsonos biztosítótársaságesetén is megvan
a

ruljunk hozzáaktívan
vagyunk,

a

valódi jolét gazdaságához, amíg csak erre képesek

és hogy támaszkodntrnk kell egy általános társadalombiztosítási rendszerre, amely biztosítja a valódi jólétnek a nemzedékek kózti átadását

annak

ha szi.ikségleteink kielégítésére, az aktív foglalkoztatás gyakorlatilag már nem értelmes.

A biztosítás - ami
ges

Biztosítás

egészségiink és biztonságunk szempontjából lényeazt jelenti, hogy csatlakozunk egy csoporthoz, amely megegyezik olyan kockázatok megosztásában, amelyek a csoport szempontjából elóre tervezhetok, de az egyén szempontjából már nem, és nem is biztosan elkeriilhetók. A magánbiztosítás helyett, amely sokak számárapénzeszkozeik elégtelensége miatt nem elérheto, inkább csoportosítani kell a kockázata-

A korábban biztosítható kockázatok t lnohetnek a lehetóségeinken, amint azt az olyan természeti katasztrófák, mint a hurrikánok vagy erdotiizek által okozott egészségbiztosításikóltségek és veszteségek esetében látjuk. Ismét a felso folyás irányábakell nézntink, és lépéseket tenniink a kockázatok okainak kezelésére.
ást. Vegyi.ik az egészséebiztosít Nézziik me1 az egészségiigyi szolgált aa tágabb képet nézzik,látni fogjuk a leveg nk, viziink, talajunk, s t, az élelmiszereink mérgezó anyagokkal való szennyezését. Azt látjuk,hogy ttil sok,,mtíanyag" ételt (hamburger stb.) fogyasztunk, amelyekben tril sok a só és a cukor. Látjuk az iI életmódot. Ahelyett, hogy az egészségbiztosításnak adnánk tobb pénzt,inkább ezekkel a tágabb képben látható okokkal kell foglalkoznunk. Tenni,ink keIIazétt,hogy tobb egészséges élelem legyen elérheto a belvárosban lakó emberek számára, ki kell tiltanunk a m eledeleket aziskolákból, a feldolgozottélelmiszerekben csokkenteni kell a só és a cukor általános szintjét, az otthoni és szomszédmegkell kónnyíteni,ink (lásd elérhetoségét sági elsodleges egészségvédelem a kubai példát), és olyan kozosségi tereket kell létrehoznunk, amelyek serkentik a gyaloglási vagy kerékpározási kedvet. Ésne felejtsi.ik el a nagy

azzal, hogy a koltsé ge ket az ossze gytíj tot t pén zb I f

határa, hogy meddig mehetiink el

a

kockázatokkezelésében tisztán

edezzik.

tások kóltségét. Ha

inkat, amit például a társadalombiztosítás és az egészségbiztosításkiválóan megtesz - amíg mtíkodésképes. A biztosítás nem kezelhet tisztán a magánprofit maximalizálásának arra, hogy meghatámegkozelítése alapján.Egyszertíen t l nagy a kísértés rozzák éskízárják a nagy kockázatot jelento egyéneket, akiknek a legna-

62 Gar Alperovitz: ,,Rerirement Crisis, Real or Imagined? Moral and Economic Qestions on Social Security",YEs! 2005, sze, http:/ lwww.yesmagazine.org/article.
asp?ID=1285.

168

I69

lehetoséget: azígazságos társadalom lelki és frzlkaiegészségre való jótékony hatását, amelyet a7. fejezetben tárgyaltunk. H asonló me gkozelítésrevan szi,ikségiink, ha az idój árási katasztróíák hatásával foglalkozunk, amelyek pedig majdnem biztosan egyre gyakoribbak lesznek. Az okokkal kell foglalkoznunk, elsosorban a szén-dioxid kibocsátásának csokkentésével, és egyidejtíleg befektetniink olyan helyreállító akciókba, mint a csatornák javítása, a bozótos teriiletek megtisztítása, a fóldhaszn áIat módjának megv áltoztatása és az építkezési szabályok

13.Frynznr

ÉrnrA vALóD l1ót-r;Ér GAzDAsÁcnaN
A gyokeres - és ezértolykor kockázato s - váItozás gondolat aíjeszt .Abban a reményben írtam ezt aképzelt beszámolót a valódi jolét í| gazdaságában folyó életrol, hogy így kozelebb hozhatom az olvasóhoz. Remélem, felismerheto lesz azoknakaz alapelveknekaz alkalmazása, amelyeket az eLóz
fejezetekben tárgyaltam. Néhányan talán hajlanak arra, hogy ezt a reményteljes látomást egyszertíen csak a fantázía szárnyalásának vegyék, amely távol áll attól, hogy valaha is valóra válhasson. Bárki, aki kóvette írásomat, tudja, hogy világosan megértem, milyen komoly veszélyben .van azemberiség, és tisztában vagyok
a v áItozás

feliilvizsgáIata. Mindenek elóu aztkell észben tartanunk, hogy tragédia bekóvetkeztekor a legjobb biztosításunk az er s és ongyógyító kozosség, amely gyorsan mozdul meg a kólcsonos segítségérdekében.

hogy megmutassák, mit tehet értiink erkolcstelen filozófiájuk. Az eredmények világosak. Ideje, hogy a valódi j Iét i| gazdaságának két alapelve, a kolcsonos felelosség és számonkérhetoség alapján j megkozelítéssel fogjunk a dolgokhoz.
Nyilvánvaló, hogy egy olyan gazdaságnak, amelyet arra terveztek, hogy társadalom és az er források feletti ellenorzést kalózoknak és rablóknak adják át, akiknek fó szenvedélyiik a fantomgazdagságlétrehozás a, a szerkezete, kozfelfogása és értékeinagyon ktilonboznek az olyan gazdaságétóI, amely az erejét az igazságos, kozéposztályra épiilo, a kornyezet védelmére elkotelezett helyi kozosségekbol nyeri . Azíj gazdaságl2 pontos programja az átalakitás i rányvonalaként szolgálhat. Miel tt rátérnénk aIY. részre, amely a stratégia kidolgozásáról szól, tegytink egy rovid látogatást a jov be, és nézzik meg, hogyan élhetnek a gyermekeink 2084-ben, ha az emberiség visszanye rí az egészségét,és gazdaságát sikeresen átkormányozza a fantomgazdaságból a valódi jóIét
a

T

bb mint huszoncit évet adtunk a korlátlan kapzsiság szószólóinak

arra,

korlátaival is. Néha, kétségbeesésirohamaimban én is azt kérdezem, nem kellene-e
s

gazdaságába.

mindenkorra kikapcsolni atévét,és hátralév napjaimat csendes visszavonultságban leélni. Az a gyan m, hogy akinek nincsenek id nként hasonló érzéseí,az elszakadt a valóságtól. Mindazon áItal azt is a gyakorlatból tudom, hogy az áItalam a kovetkez kben vázolthelyzetkép nem mond ellent annak a majdnem általános emberi vágynak és alapveto értékrendnek,amelyeke t mind a konzervatívok, mind a liberálisok elfogadnak. Kivételt leginkább azok az emberek képeznek, akik mély kétségbeesésbol tápláIkozo, végso cinizmusba stillyedtek, mert nem merik tobbé remélni, hogy más rit is lehetséges. Azonban ha megadnánk magunkat a kétségbeesésnek, onbeteljesíto jóslat lenne. az Az én reménységem fo forrása az,hogy a világon nagyon sok ember álma esik egybe annak a világnak a képével,amelyet most fel kell építeniink, és sikeriilhet felébreszteniink az emberek akaratát a konyv lapjain felvázolt kozos választásunk érdekében. Kedves olvasó, képzelje el, hogy egy id gép elropíti abba a jov be, amikor a valódi jóIét tj gazdasága már áItalánossá váIt. Egy olyan világban találja magát, ahol élénka kulturális élet, a kozéposztáIybelíemberek stírtínlakott helységben élnek egyi,itt buja novényzetíimtívelt foldek és
egyszertíen feladni, egyszer

170

171

természetes élohelyek kozott. Itt kovetkezikatudósítás az egyel re otthon maradott ak számára.

Kedves barátaim és ismer seim2009-ben: Kirándulásom a;'ov be olyan tapasztalatokkal gazdagított, amelyek messze meghaladták várako zásaímat. Utam végénaz Egyesi.ilt Államokba
érkeztem, 2084-be,olyan vidékre, amely nagyon kózel esik ahhoz a helyhez, ahol felnottem. Nagyon ideges voltam az egészmiatt, mert tudtam, milyen

mérik. A vállalkozások emberi léptéktíek, helyi tulajdonban vannak, és a kozosség tagjainak szolgálatában állnak. Nagyon btiszkék arra, hogy hozzájár ulnak m ind a lakóhelytik gyermekei, mind a kés obbi nemzedékek
jólétének biztosítás ához.
kedésnek, amely annyira jellemzo

Nem látom semmi jelét annak avisszataszítóansivár elovárosi terpesza saját korunkra.Egy idos ember mesélte,

katasztrófák álltak kiiszobon mogottem. Elképeszto volt megtudni, miként változott meg a helyzet. A torténelemkonyvek nehéz idokr l számolnak be, amint az áItalatok is tapasztalt katasztrófák kibontakoztak, de az emberek világszerte osszefogt ak az tigy érdekében,és uj gazdaságot építettek fel, egészen az alapoktól kezdve. Idokozben a politikusok is észrevették,hogy mi torténik, és Felugrottak a vonatra, amint az kis híján elrobogott mellettiik. Nagyon kedvemre vaIó azeredmény, és eros kísértéstéreznékazítt maradásra és az
állandó letelepedésre, ha ez lehetséges lenne, de utazásom feltételei ezt nem engedik meg - no meg ti is nagyon hiányoznátok nekem.

pénzigyi, társadalmi

és kornyezeti

organikus mez gazdaság,

váItíd járás megszakította a nagy távolság élelmiszer-szállítási láncot, és az építanyag hiánycikké vált. A kormányok milliárdokat koltottek arra, hogy az elhagyott elovárosi házakat lebontsák, és azanyagokat megmentsék, hogy a stíriínlakott helységekben éptilo j lakásokban jra felhasznáIják, majd felszedették az aszfaltot, és helyreállították a termotalajt az
a

hogy régebben, amint az olajár megfizethetetlenné váIt, azemberek kezdtek kikoltozni ezekbol az eI városokból. A novekvo energiaárak és a kaotikussá

Hadd osszam

meg velet ek azt, amit itt látok és tapasztalok. Úgy gorr-

A mez gazdaságive gyszereke t b e ti ltot ták. Az emb e rek szi nte m indent komposztálnak és jrahasznosítanak. Kérdezoskodtem a szeméttelepek fel l, de gy tiint, senki sem érti, mire gondolok. Ezekaz emberek egyszertíen semmit sem dobnak el.

legeltetés és a fa termeléséhez.

dolom, ez reményt ad számotokra, és erosíti elkotelezettségeteke t az uj gazdaságprogramja iránt, amelyet elindulásom el tt vitattunk meg. Majdnem minden, amit itt látok, igazo\ja azokat az eIképzeléseket, amelyekrol
beszélti.ink. Kérlek, terjesszétek ezt abeszámolót annak reményében, hogy

Megtudtam, hogy a globális, profit-orientált részvénytársaságok az elovárosok sorsára jutottak. Azokat, amelyek hasznos termékeket állítottak elo, részeikre bontották, majd eladták yagy az alkalmazottaiknak,
vagy azoknak a telepiiléseknek, ahol mtíkodtek. A tobbiek tonkrementek, szellemi tulajdonaik a kozosség birtokávávákak, és használható vagyontárgyaikat nyilvánosan elárve remék. A fogyasztás teljes mennyisége mérsékeltnek ttínik a mi fogalmaink szerint, de a gyermekek és a családok egészségeés életere;'e, valamint a ko_ zosségi élet sokkal gazdagabbnak látszik. Ahogy korbeutaztam a vidéken, felttínt a kornyék vadgazdagsága, azerdok és vizek egészségesképe és atalaj

A fizetett alkalmazottak olyan idóbeosztással dolgoznak, hogy mindenkinek boven marad ideje a családra, a barátokra, a kozcisségi és a politikai életben való részvételre, a testedzésre, tanulásra és lelki gyarapodásra. Úgy ttínik, az embe rek ezt az id tteljesen ki is hasznáIják. A,kózgazdászok itt a vagyont és a jólétet az egészségésaz emberi, társadalmi, és é1o természeti toke fenntartható tíjratermelésének mutatóival
egy vagy tobb vállalkozásában is.

Úgy ttínik, ez igazi kozéposztályi társadalom. A leggazdagabbak, a legszegényebbek jovedelme, birtokolt javai, házuk mérete, és a fogyasztásuk kozott csak mérsékelt ktilonbségeket látok. A legtobb család a saját lakásának a tulajdonosa is, és van tulajdonrésze a helyi gazdaság
illetve

másokat is osztonozni fog. Szóval a részletek.

nyilvánvaló termékenysége. A passzív beruházások hozadékából, apénzugyi spekulációból, bérbeadási díjakból, szerencsejátékból, és más, nem produktív tevékenységbol való megélhetés olyannyira ismeretlen, hogy az emberek hitetleniil néznek rám, amikor ezt megpróbálom elmagyarázni nekik. Mindigugyanazt kérdezik: - Miért ttírne el ilyesmit egy civilizált társadalom?
173

172

Ugyanilyen értetlen választ kapok, ha a btinozésróIvagy a hábor ról kérdez8skodom. Azt mondják, a btínozésritka. Néhányan visszaemlé_ keznek arra, hogy olvastak a hábortíról, a terrorizmusról, a hadiiParról, és a hatalmas katonai kóltségvetésekrol a torténelemkonyvekben, de nekik láthatóan nincs tapasztalatuk ilyesmirol.
hatékony, tobbcsaládos házakban, amelyek fóként széI- és napenergiával mtíkodnek. A legtobben gyalog vagy kerékpárral megjárható távolságra laknak a munkahelyiiktol és a napi sziikségletek bevásárlási Iehet ségeit l. A motoros jármtívek viszonylag ritkák, kivéve néhány buszt, taxit és fontos teherjármrivet. Nagyobb távolságra tomegkozlekedéssel utaznak, elsosorban vonattal. A nemzetkóziutazás ritka, és általában vas ton, illetve
szél- vagy napenergiával meghajtott hajón torténik,

Az emberek itt kis telepiiléseken élnek, szerény, de kényelmes, energia-

erdeik egészségéhez,valamint a lakóhelyi,ik éIetéhezvalóhozzájárulásukat említették.Akármerre járok, mindeni.itt valamilyen osszejóvetellel, vendégséggel, kulturális eseménnyel találkozom. Ez az l96l-ben Bali szigetére tett látogatásomra emlékeztet engem. Mindenkinek, akivel csak találkozom, van valamilyen értelmes és tisztességes hivatása, amely hozzájárul a nagyobb kózosség jóIétéhez,és egyben kielégítia sziikségleteít az egészségesélelem, atísztavíz, ruházat, lakás, szállítás, oktatás, kikapcsolódás és egészséggondozás tekintetében.

Ahogyan egyre mélyebbre látok, észreveszem, hogy az intellektuális és tudományos élet élénk,és f célja a tudás és az életet szolgáló technológiák fejlesztése és megosztása, amelyek akózosségelsodleges igényeit szolgálják. Csodálatos, hogy az emberek milyen orommel gyakorolják alkotó képességiiket, amint erre alkalmuk nyílik. Az is mélyen megérintett, hogy azok a családok, amelyekkel találkoztam, mennyire erosek és stabilak. A gyermekek jól tápláltak, magas színvonal oktatásban részesi,ilnek, biztonságos és szereto családban élnek. Úgy ttínik, szinte mindenki részt vesz a civil és politikai életben. Az ongyilkosság, válás, abortusz és a tizenéves terhesség oly ritka, hogy amikor mégis elofordul, bekeriil a hírekbe, és élénkvitát vált ki azok kozott, akik szeretnék megérteni, hogy mi volt abaj, és a jovoben miként keriilheto el. Talán ez is magyarázza, hogy a btínozésmajdnem teljesen megsztínt. Azok, akiknek nehezi.ikre esik a szabályok betartása, a kózosségi rehabilitációs progíam alanyai lesznek. Van néhány borton azok számára, akik javíthatatlannak ttínnek, de a bortonok létezéséta társadalom hibájának

Az elsziget.ltrég azonban egyáltalán nem érezh et , azemberek a világfalu tagjaikJnt élnek. Ma már mindenki bárki mással kapcsolatba léphet az elekironikus világhálón keresztiil, amely lehetóvé teszi a gyakorlatilag ingyenes személyes kapcsolattartást, a videokonferenciákat és a virtuális réJzvételtaz éIó kulturális eseményeken. Valamennyien tudjátok, milyen
ízgatott lettem, amikor a laptopom
se

gítségével in gyen videóbe szélgetést

fo--lyt

a fele ségemmel a skype- on 20 0 8 -ban, AusztráIiából. "th"ttam Be kel[ vallanom: mindez ma már primitívnek ttínik nekem ahhoz képest, ami itt lehetséges. A holografikus képek technikája már olyan fej_ l.tt, hogy gyakran elfelejtem: nem is egy asztalnál iilok azokkal, akikkel beszélgetek. A baráti olelések azértkicsit hiányoznak, Ai ada ázisok hasonlóképpen csodálatosak. Mindenki ingyen és azonnal hozzáférhet gyakorlatilag a teljes emberi tapasztalathoz, infor-

tekintik,
Talán

és a cél a
a

bortonok teljes megszi,intetése.

mációhoz, tudáshoz és technologíához. Azí|ítás sebessége jelentos, most, hogy mindenki megkapja az alapveto oktatást, és konnyen megoszthatja és a ko"osség erosítéséreés a helyi biológiai rendszerek egészségének Produktivitásánaklavításáravon atkozóhelyi tapasztalatait. Be kellvallanom, hogykomolyan érzemaz információs tulterhelést, de gylátszik, a fiatalok

legnagyobb meglep etést azokozta nekem, hogy az emberek itt tisztelik a politikusaikat bolcsességiikért, egyenes jellemi,ikért és a kazió iránti elkotelezettségiikért. Azt mondták nekem: itt az emberek azért lesznek politikusok, mert oszintén szolgálni akarnak, és tígy látják,hogy a politikai rendszer bátorítja és elismeri az egyenességet. Ez talán azértvan, mert azután, hogy a 2008-as hitelválság után billiókat ontottek apénzvilágba, bezártákazintézményeit, és véget vetettek
a

ezt kónnyedén viselik. Az emberekkel az életiikrol folytatott beszélgetéseim során mélY be-

kult

rára és apolitikára

nyomást gyakorolt rám aza biiszkeség és orom, ahogyan 174

a

helyi folyóik és

gyakorolt peryerz befolyásának. szeretettel iidvozollek és olellek benneteket. 175

Legnagyobb szomortíságomat az okozza, hogy ismerem azt a mélységes szakadékot, amely emberi valóságunk és emberi lehet ségeinkkozott van. A legnagyobb oromom abból származik,hogy ismerem az emberi lélek életerejét, amely milliók tevékenységébennyilvánul meg, amikor valóra akarják váltani kozos elképzeléstinketegy igazságos és fenntartható világról, amely mindenkiért van. Motivációm elsodlege s forrás a az a hitem, hogy
megvannak a kozos eszkozeink ennek a jovoképnek a valóra váltására, és valamennyiiinknek megyan a felelossége, hogy a lehet ségein beliil mindent megtegyen a jovoképiink valóra váltására.

IV. RÉSZ

vÁLTozTAssuK MEG

n

;övórt

Barack Obama aváItozások ígéreténekszárnyán jutott az USA elnoki szémegtakébe. Azonban az elótte elnoklokhoz hasonlóan o is kétségkíviil nulta, hogy azok, akik a világ legnagyobb hatalmu hivatalát toltik be, foglyai
e

hivatal parancsolatainak.

Obama elnok esetében a parancsok egyike a pénzvíIág érdekeinek szolgálata, mert a pénzvilágaz politikai alaplának is része. A pénzvilág nemcsak jelentos osszegekkel támogatta az elnok, valamint a Képviseloház és a Szenátus sok tagjának aváIasztási kampányát, de arra is megvan a hatalma, hogy megbénít sa a gazdaságot, ha a politikájuk nem nyeri el a tetszését. Az elnoknek ahhoz, hogy apénzvilággal való osszeiitkozést
vállalja, olyan alulról jovo népi mozgalom kovetelésérevan sziiksége, amely t l eros ahhoz, hogy semmibe vegyék.

Tanulságos párhuzam fedezheto fel mostani helyzetiink és a korai amerikai telepeseké kozott, akik megmozdultak, hogy kinyilvánítsák fiiggetlenségiiket a távoli király uralmától. Akkor, akárcsak ma, a birodalom intézményeinek megszi.intetésére irányuló mozgalom vezetése nem a birodalom intézményeibol jott; ezt ayezetést egy eroteljes, alulról szervezodott társadalmi mozgalom szi.ilte. A mélyreható átalakulásokat valószíntileg csakis így lehet véghezvinni. A népi mozgalmak ereje abban a képességiikben rejlik, hogy vitákon
keresztiil megváltoztatjáka társadalom életétkeretbe foglaló kozfelfogást, és tevékenységiikkel j kulturális és intézményi valóságot teremtenek. Az emberekazEgyesiilt Államokban és világszerte is részt vesznek ma már az uj gazdaság létreh ozásában (akármilyen névvel illessék is ezt). A 14. fejezet: ,,Obama elnok eljovendo beszéde a nemzethez", azt a merész álmomat tiikrozi, hogy egy jovóbeli beszédb enazelnokkiáll avalódi jóIét j gazdaságának programja iránti országos elkotelezettség mellett.

|76

177

A

15. fejezet, ,,Ha a nép vezet , a vezet k kovetik", párhuzamot von

L4.Fqnznr

egyfelol a brit uralomtól való fi,iggetlenségiiket kiharcoló korai amerikai telepesek, másfelól napjaink fiiggó helyzetbe hozott ,,telepesei koz<itt", akik tevékenységiikkel kinyilván ítj ák fu ggetlensé giiket a pénzvilág uralmától. Végezetiil pedig korvonalazom az állampolgári akciók stratégiáját.

Onlul ELNoK ELJovENoo gBszÉon l NEMzETH.rz
Barack Obamát azért választották meg az USA elnokévé,mert változást ígért.A beiktatása, pontosabban a megválasztása eló:.tvázoltam fol a kóvetkezoket, mint álmaimat, amelyeket valamikor elnoksége idején majd azuj gazdaság teljesítését.Ez a nép elé terjeszt, mint gazdasági ígéretének programja, amelyet az elnokjelolt Obama politikai szónoklatainak stílusában írtam meg. Nincsenek olyan ill zióim, hogy eztvaIóban el is fogjamondani. Olyan tanácsadókkal vette magát kóri,il, akik a pénzvilágérdekeihez igazodnak, mégpedig azért, hogy elhitesse aváIasztókkal: képes rendet teremteni a
gazdaságban. Mivel semmilyen más lehetoség nem keriilt szóba, a legtobb embernek a ,,rend helyreállít ása" astatus quo visszaállítását jelenti, esetleg megfej elve egy munkahelyteremto csomaggal, és O bama valószín íileg ezt

az vtatpróbálja is majd kovetni.

Ez

abeszéd azt

a

lehetoséget mutatja be, amely

a

nagy nyilvánosság elott

még nem kertilt szóba

Államok elnokének el kellene mondania, és meg is kellene valósítania,
hogy egyáltalán reményiink legyen a gazdasági, társadalmi és kórnyezeti
jovore. Neki,ink, akik elkotelezettek vagyunk azúj gazdaság megteremtésére, az a feladatunk, hogy az emberek fejében nyilvános megbeszéléseken

-

azt a programot, amelyet egy napon az Egyesiilt

ezzel foglalkozom elokészítsÜ.k az vtat az elképzeléseknépszertisítésével; a L5. fejezetben.

Í-.

"

beharang ozottbeszéd.63

Polgártársaim!

Kormányom azzal a megbízatással kezdte a munkáját, hogy bátor lépésekettegyen egy olyan idoben, amikor legerosebb gazdaságí intéz,
63 Az itt kcivetkezó 178
beszéd forrása Korten: ,,After the Meltdown" (lásd n.rrj).

179

ményeinkr l világosan kideriilt, hogy megsztíntek szolgálni benniinket. Megcsonkították a gazdaságunkat, a szovetségi, állami és helyi kormányokat bénító adósságokkal terhelték, a pazarIók és a kétségbeesettek csoportjaira osztottak benni.inket, megrontották a politikai intézményeinket, és pusztulással fenyegetik azt a természeti kornyezetet, amelyt l a
fennmaradásunk ftigg. A hiba egyenesen visszavezetheto aí ía az elitista gazdaságiideológiára, amely szerint, ha a korm ányzatelotérbe helyezi agazdagok pénzi,igyi érdekeit, és semmi mást nem vesz figyelembe, akkor annak a hasznát mindenki élvezni fogja, és a nemzet felvirágzik. Harminc év csokken gazdaságí teljesítménye viszont bebizonyította, hogy nem mtíkodhet eredményesen az a gazdaság, amely elébe helyezi a pénzvílá* spekulánsainak érdekeit a keményen dolgozó emberekének és a helyi váIlalkozásokénak. Ma ennek a káros kóvetkezményeivel éli.ink egyiitt: elttínoben yan az amerikai kozéposztály, szétmorzsolódik az infrastrukt ra, tcinkremennek az iskolák, emberek milliói maradnak egészségvédelemnélkiil, fiiggiink az importált javaktól, élelemtol és energiától, sot, fontos katonai felszerelésektol is. Ugyanakkor ez a gazdaság nóvelte azt a terhet, amelyet a Fold élorendszereinek jelentiink, és olyan yersenyt hozott létre a Fold maradék eroforrásaiért avilág emberei kózott, amely gyakran eroszakba torkollik. A pénzvilág annyira romlottá vált, hogy legfobb játékosai már egymásban sem bíznak meg. Az eredmény a hitelek befagyasztása lett, ami megfo s z tot t a a helyi gaz daságtorvé nye s v áIlalkozás ait at tól a p énztóI, amely re pedig sziikségtik lett volna alkalmazottaik és beszállítóik kifizetésére.Ha még tobb adofizet i pénzt ontiink is a korrupt intézményekbe, az nem enyhíti, pláne nem oldja me1az alapproblémát. A gazdasáe rendbeh ozatala azzaI a fclismeréssel kezdodik, hogy a válság gyókere morális természettí.Gazdas ágiintézményeink és szabályaink, sot, még a mutatóink is, amelyekkel a gazdasáei teljesítményt mérji.ik, kovetkezetesen fontosabbnak tartják a pénziigyi értékeket az élet értékeinél. Ezekvalójában csak arra alkalmasak, hogy a már eleve gazdagoknak még tobb pénzt csináljanak. Gazdasági kísérletiinkbenszabadjára engedtiik a kapzsiságot és az onzést. Gyermekeink, családjaink és a Fold természetes rendszerei elviselhetetlen ár at frzettek ezért.
180

Nincs már tobb

id

nk, sem tobb eroforrásunk arra, hogy egy olyan

rendszert próbáljunk megmenteni, amely hamis értékrend és hitelét vesztett ideológia alapján mtikodik. Most egytitt kell megalkotnunk azuj gazdaság intézményeit,amelyek valódi értékek alaplán mtíkodnek. Eddig a gazdasági teljesítményt a GDP-vel, a nemzeti ossztermékkel mértiik, amely lényegében azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan folynak át a pénzek és az eroforrások a gazdaságon. Mérjiik mostantól kezdve a gazdaságí telj esítménytolyan mutatókkal, amelyek valódi igényeinket mutatják: gyermekeink, családjaink, kózosségeink és a természeti kornyezet egészségévelés jólétével! Ezennel felhívom a vallási, oktatási és más civil szervezeteket nemzeti párbeszédre, hogy megtaláljuk azokat az emberi és természeti egészséget j elzo mutatókat, amelyek lehet vé teszik a gazdaságvalódi teljesítményének mérését.Általános testi-lelki egészségi,ink és jólétiink érdekében tekintetbe kell venniink azt is, amit az igazságosság, a gondoskodó kozosség és a természet életereje, változatossága és alkalmazkodóképessége fontosságáról

tudunk.

A GDP

lényegében annak mértéke,hogy mennyibe keriil az emberi

és a természeti egészség és jólét egy adott szintjének eloállítása. Bármely vállalkozás, amely a koltségeinek maxi malizáIására torekszik, elobb-utóbb tonkremegy. Márpedig mi mindeddig lényegében így irányítottuk a gazdaságunkaL s ezzel gyakorlatilag a pénzi,igyi és az erkolcsi tonk széIére juttattuk nemzetiinket. Mostantól kezdve olyan dolgok novekedéséért fogunk kiizdeni, amelyekre valóban sziikségiink van, mikózben a pénzbeli és a természeti eroforrásbeli koltségek csokkentéséretoreksziink. Önmagában egyetlen kormány sem lenne képes megoldani a nemzetiink elott álló problémákat, de mi egytitt meg tudjuk és meg is fogjuk ezeket oldani. Felszólítok minden amerikait, hogy csatlakozzékhozzám munkájára, mely abban áll, hogy erosítjtik csanemzetiink jjáépítésének ládjainkat és teleptiléseinket, helyreállítjuk természetí kornyezetiinket, biztosítjuk gyermekeink jov jét, és megerosítji.ik yezetó helyiinket és jó

híriinket a nemzetek kozosségében. Az egé szs ége s hu zonegyed ik századi
s

gazd

as

ágn ak, akárc

s

ak egy egészés a

séges okoszisztémának,

er s helyi gyokerekkel kell rendelkeznie,

leheto
181

legjobban ki kell aknáznia,tárolnia, igazságosan megosztania és felhasználnia a helyi energiát, vizetés ásványkincseket. Ezt kell elérniink telepiilésrol

és megfelelo lépéseket azétt, hogy

mindenki hozzájuthasson a minoségi

telepiilésre az ország minden részébenaz emberek, helyi kormányzatok, áIlalkozások és civil szervezetek alkotó energiáj án ak fclsz ab ad ít ásával. A korábbi kormányok a pénzvilág kedvében jártak, de ez a kormány mostantól az embereket és a helyi gazdaságot helyezi elotérbe - az emberek koztil is azokat, akik a helyi kózosségek, a kozéposztály és természeti kornyezetiink egészségének helyreállításáért dolgoznak . Ha ez a torekvésiink sikeri.il, me gvalósíthatj uk nem zeti,in k erede ti ideálj ait. Harcolni fogunk a helyi és az országos nemzeti élelmiszer-fiiggoség felszámolásáért a helyi élelmiszer-termelés ílraéIesztésével, családi farmokra a és a kórnyezerbarát mez gazdasági módszerekre építve, amelyek helyreállítják a talajt, novelik a hektáronkénti termésátlagokat, minimalizálják a mérgez kémiai anyagok használatát, és munkalehetóséget biztosítanak sok fiatal embernek, akik visszatérnek a mezo gazdaságba. Harcolni fogunk a helyi és nemzeti energiafiiggetlenségért,támogatva olyan helyi vállalkozások létrehozását és novekedését, amelyek áttervezik épi,ileteinket, és a meg juló energiára épi,ilo technológiákat használnak. Piaci elméleti.ink alaptétele az, hogy a nemzetek kozotti piaci viszonyoknak kiegyensrilyozottaknak kell lenniiik. Az gyneyezettszabadkereskedelm i egyezmények, amelyek a piaci fundamentalizmus felrevezetó ideológiáján alapulnak, kimerítettékipari kapacitásunkat, eladták a jov nket kiilfoldi hitelezoknek, és globális pénzi,igyi instabilitást hoztak létre. Lépéseketfogunk tenni annak biztosítására, hogy a jov ben kereskedelmi kapcsolataink kiegyenlítettek és igazságosak legyenek, mikózben meg kell tanulnunk azt a nehéz, de lényeges leckét, hogy csak addignyujtózzunk, amíg a takarónk ér. Újra fogjuk építeninemzeti infrastrukt ránkat egy olyan modell szerint, amelyben a telepi,ilések gyaloglás- és kerékpározás-barátok, a t<imegkozlekedés hatékony, és célja az energíamegtakarítása mellett a telepiilések belso kapcsolatainak ápolása, termofoldjeink és erdeink helyreállítása. Az amerikai ideál az erós kozéposztály. Ennek a m lt századí megvalósításáért irigyelt benniinket a világ. Vissza fogjuk állítani ezt az ideált a gazdagság elosztásának átalakításával. Meg fogjuk tenni a sziikséges
v

egészségvédelemhez, oktatáshoz és egyéb lényeges szolgáltatásokhoz, és visszahozzukaprogresszív adozást, továbbá a kereset és a jutalmazásprog-

resszív szabáIyozását a dolgozó emberek védelmére. Ezek az intézkedések hasonlóak a régebbi amerikai intézkedésekhez, mivel éppen ezek hozták létre a kozéposztályt, és ezeknek a hatása sok amerikai életétpozitívan befolyásolta. A szélsoséges ideológiák kóvetoi eltávolodtak ezekt l - mindnyájunk kárára. Vissza fogjuk állítani ezeket az intézkedéseket, a jelen helyzetnek megfelelo módosításokkal. Olyan valódi tulajdonosi társadalmat akarunk létrehozni, amelyben mindenkinek megvan arra a lehetosége, hogy a saját házánaktulajdonosa legyen, és legyen tulajdonrésze abban a vállalkozásban is, amelytol a megélhetése ftigg. Gazdaságpolitikánk támogatni fogja a helyi vállalkozások felelos helyi tulajdonlását olyan embereken keresztiil, akiknek érdeke ahelyi
kózosség és gazdaság egészségénekmegórzése. A lehet ségek kózé tartoznak a helyi tulajdon családi vá|Ialkozások, szovetkezetek, valamint a telepiilés vagy a munkások által birtokolt váIlalkozás sok egyéb formája. Országos szinten a kormányom támogatni fog benneteket abban,

hogy ezeket a célokat helyi szinten megvalósítsátok, mikozben alapjaiban átrendezitek a nemzeti prioritásainkat. Mivel a világ tovább nem engedheti meg magának a háborrit, kormányom kiilpolitikáját gy fogjuk alakítani, hogy az emberek és nemzetek egyiittmtíkodéséreépiiljon, hosy kiktiszobolhessiik a terrorizmust és annak alapvet okait, a konfiktusokat békésdiplomáciával oldjuk meg, sziintes-

siik meg a katonai kiadásokat, és tisztítsuk meg a militarizmustól minden és nemzet gazdaságát, állítsuk vissza a kornyezet egészségét, novelji,ik a
gazdaságí
s

t

Azon fogunk igyekezni, hogy a gazdasáei verseny nemzetkozi in,

abil it

ás

t.

tézményeita gazdasági egyi,ittmtíkodés olyan intézményeivel váltsuk fel, melyeknek alapja a hasznos technológiák megosztása, és minden nemzet népének az a joga,hogy a saját gazdaságíeroforrásait birtokolja és ellenórizze az élelem, energia, lakás, oktatás, egészségiigy és más alapveto igények érdekében. Arra tcireksziink, hogy bárhol a világon megvédjiik kielégítése
a

dolgozó emberek és a kornyezet jo1ait és egészségét.
183

I82

A nemzetkozi nagyvállalatokban osszpontosuló, eleddig példátlan
hatalom, amely nem kotodik nemzethez, helyhez vagy célhoz, aIáássa a demokráciát, eltorzitja a gazdasági célok kilelolését, és hozzájárul a gazdagság olyan koncentrá ciójához,amely rombolja a társadalmat. A társasági mtíkodésiengedélyek a magánbefektetok .gy csoportjának olyan jogot adnak, amely lehetové teszi a gazdasági hatalom egységes vezetés alatti
további novelésétés koncentráIását.A kormánynak csak akkor szabad ilyen mtíkodési engedélyt kiadnia, ha képesséakar tenni egy társaságot egy jól

tenni, hogy emberek vagy társaságok eladhassanak vagy biztosíthassanak olyan vagyontárgyakat, amelyek nem a saját tulajdonaik, vagy amelyekben nem rendelkeznek kozvetlen anyagi vagyoni résztulajdonnal. /':zt aszellemi és számitógépes kapacitást, amely maazelektronikus dokumentumok kere ske del m ét t ámo gatjaa sp ekul ác iós pén zpi acokon, átir ány ítjuk a való di társadalmi és kornyezeti problémák megoldására és az éIetetszolgáló helyi

meghatározottkózosségi cél szolgáIatára,szigor szabályok és társadalmi számonkérhetoség mellett. Ki fogok jelolni egy bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot a torvényhozásnak: definiáljuk jra a társasági mtíkódési engedélyt rigy, hogy minden gazdaságí társaság kijelolt kozosségi céIja a mtíkodésiengedély része legyen, és a kozosség ennek betartását rendszeresen ellenórízze. Elnokségem alatt nem lesz tobb segélyakció tonkrement nagyvállalatok megmentésére. Bármely társaság, amely azértmegy tonkre, mert ttíl nagy, az tul nagy ahhoz is, hogy Létezzék.Szigor an ellenorizni fogjuk a trosztellenes torvény betartását, hogy megbontsuk a ttílzottan koncentrált gazdaságihatalmat, és helyreállítsuk a piaci fegyelmet. Mivel a távoli tulajdonlás utat nyit a felelotlenségnek, olyan ósztónzóket fogunk bevezetni
a

piacgazdaságvállalkozásainak támogatására, amelyek megélhetéstbiztosító zold munkahelyeket teremtenek. A huszonegyedik századi helyi píacgazdaságok igényeinek megfeleloen meg fogjuk fordítani a vállalategyesítés és felvásárlások folyamatát, amely a jelenlegi bankok hatalmi koncentrációját létrehozta. Vissza fogjuk állítani a szovetségi kormány által szabáIyozott helyi bankok korábbi rendszerét, amelyek helyi tulajdonban és helyi vezetés alatt mtikodnek, és teljesítik a bank klasszikus tankónyvekben leírt funkcióit: pénziigyi koz-

vetítokéntszolgál azon helyi lakosok számára, akik egyfelol mérsékelt, de biztonságos kamatra el szeretnék helyezni a megtakarításaikat, másfelol kolcsonre van sziikségiik, például egy lakás vásárlása vagy helyi vállalko-

Végiil, de nem utolsósorban, rendezett pénziigyi reformot fogunk végrehajtani. A legtobb ember afthiszi,hogy apénzta kormányunk hozza
létre. Ez tévedés.A forgalomban Iévó pénz majdnem teljes mennyiségéta

zás fi nans zírozásavégett.

részvénytársaságok számára,hogy azok bomoljanak
a

fol részegységeikre, és alakuljanak át ugy, hogy felelos tulajdonosaik

dolgozóik, vásárlóik, vagy a helyi kózosség kis befektetoi legyenek. Bírósági eljárással vissza fogjuk vonni az o|yan társaságok mtíkódési engedélyét, amelyek rendszeresen megsértik a tcirvényt, vagy nem teljesítik a torvényben meghatározottkozosségi feladataikat, és fel is fogjuk oszlatni
azokat.

huszonegyedik századi gazdaságban nincs helye a pénzigyi spekulációnak, a ragadozó kolcsonzésnek és az olyan intézéIetet szolgáló

Az

magánbankok teremtik meg azzal, hogy kolcsont adnak kamatra. A pénz egyszertí konyvelésibejegyzéssel jon létre, néhány számítogépes letitéssel. A valóságban ez apénz csak egy számviteli bejegyzés. Sok évvel ezelótt a kormányunk a magánbankoknak adta azt akizárólagos jogot, hogy kolcsonzéssel pénzt hozzanaklétre. Ez aztjelenti, hogy a forgalomban lévo osszes dollár mindegyikét valaki kolcsonvette, és ezért kamatot kell fizetnie egy magánbank számára. Minél jobban novekszik a
gazdaságunk, annál tobbel t artozik a bankokn ak, amely ek a gazdaságban végbemeno cserék lebonyolít ásához sziikséges pénzt eloállították.

ményeknek, amelyeknek fó tevékenységétezek a torvényellenes dolgok teszik ki. El fogjuk tehát érni, hogy apénzvilág szerencsejátékra emlékezteto mtíveletei ne legyenek kifizetodok. Adót fogunk kivetni a pénziigyi tranzakciókra, meg fogjuk kovetelni a felelos tokearány biztosítását, és tobbletadót vetiink ki a róvid táv t kenyereségre. Torvényellenessé fogjuk

megfeleloen. Továbbá, mivel a bankok a kolcsonzott vagy sztíkiilésének tokének megfelelo pénzthozzákcsak létre, a kamatoknak megfelelot nem,

Ez a bankárkodást igen jovedelmezó vállalkozássá teszi, de sziikségképpengazdasági instabilitást is okoz, a hitelállomány boviilésének

I84

185

az adósságpénz-rendszer állandó novekedési kényszert ró a gazdaságra,
hogy megfelelo arányban rij kolcsonoket gerjesszen, és így a kolcsonvevok megfizethessék a kamatot a már korábban felvett kolcsoneikre. Azért kell tehát agazdaságnak orokosen novekednie, hogy megóvja apénzellátást az osszeomlástól, de ez egyben sajnos azzaljár, hogy mi mint nemzet, folytonos an novekvo adósságmocs árba stillyedj i.ink. 13,8 billió dollárra r gott Z007-ben, ami nagyjából eléri a Z007-i GDP osszegét, és ennek tobbsége uzsorakamat-terhet is hordozott. Az államadósság, amelyet a kormányzat az elózótóI orokolt, 5,1 billió dollár volt jóváhagyták, és onmagában ez 2007-ben, mielott a pénzvíIár kisegítését
az adófizetók 40 6 m illiárd dollárj ába kertil évente, a harmadik legnagyobb tételként a szovetségi koltségvetésben, éspedig a honvédelem és a szociális kiadások - például a társadalombiztosítás - tétele után. Ez az adósság ko rlátozzakormányzásunkat, és elviselhetetlen terhet ró az amerikai családokra, aláásvaafrzikaíés a lelki egészséget és a család stabilitását. Ennek az adósságtomegnek a másik hatása a vagyon számottev átcsoportosítása aháztartások t lnyomó tobbségétol- a kolcsonvevoktol - a családok elenyészo kisebbségéhez, a kólcsonadókhoz. Ez egyfajta osztályharchozyezet, amely máris komolyan veszéIyezteti a dolgozó amerikai családok biztonságát. Van egy másik stílyos kovetkezménye is annak, hogy a pénzvilág m i ndi n kább el le no r zi gazdaságu n k p énzellátás át. H a a p énzv ilág b an kj a i beszi,intetik a számviteli bejegyzések gyártását, amelyek a helyi piac finanszírozására szolgálnának, akkor a reáIgazdagság osszeomlik még akkor is, ha vannak dolgozni hajlandó munkásaink a megfelelo képességekkel, akiknek továbbra is ki kell elégíteniiikcsaládjaink sziikségleteit, ráadásul nekiink karban kellene tartanunk az infrastrukttirát is, és meg kellene óvnunk természeti er forrásainkat. A gazdaság leállásának egyediili oka pedig az, hogy senki sem végzi el a szi.ikséges számviteli bejegyzéseket, amely lehet vé tenné a valódi v áIlalkozások mtíkodését.Nem engedhetjiik meg tobbé, hogy az erkolcsileg tonkrement pénzvilág kénye-kedve szerint leállíthassa teljes gazdaságunkat, s t, az egész országot.

Kormányom azonnal megkezdi annak a rendezett folyanratnak
a

a

végrehajtását, amely átvezet benniinket jelenlegi, bankok által kibocsátott adóss ágpénzek rendszerébol egy olyan másikba, amelyben a pénzt a szovetségi kormány bocsátja ki. A kormány által kibocsátott pénzt olyan gazdaságélénkítoprogramokra fogjuk felhasználni, melyeknek segítségével a hu s zone gye d ik századí gazdasági n fr as t ru k ur áját építjti k fel, m ikó zben

Az amerikai háztartások ingatlan-

és hitelkártya-hiteleinek

osszege

gondosan iigyeliink arra, hogy azinfláciot feken tartsuk. Mindezek érdekében utasítottam a pénziigyminisztert, hogy azonnal vegye átaz eL\enórzéstés irányítást a Federal Reserve Bank folott, és kezdje meg az állam adó s ság átv áItását p énzzé.Neki kótele ssé ge é s j o ga Iesz a p énz, ellátás stabilizálása, az ingatlan- és a részvénypiaci buborékok kezelése, a spekuláció visszaszorítása, valamint a hitel biztosítása a helyi piacgazdaság kolcson felvevoi számár a, igazs ágos és elérheto feltételekkel. Ha lehetoségeink figyelembe vételévelismét elkotelezziik magunkat ennek a nagy nemzetnek az e redeti ideáljaih oz, és megszabadulunk a hibás eszméktol és intézményektol, akkor erosebb és jobb nemzetet alkothatunk.

Minden embernek teljesebb életet biztosíthatunk, és tiszteletben tarthatjuk a Fi,iggetlenségi nyilatkozat alaptételét, miszerint minden egyes embernek elidegeníthetetlen joga van az éIethez, szabadsághoz és a boldogság kere_
séséhez.

hz

elvégzend munkában van egy elkeriilhetetlen és sztikséges felosztás. Obama elnok olyan hivatalt yett át, amely megorokolte a tonkrement

gazdaságot, a mindent áthat

a o gazdasági kétségbeesést, csodbe jutott

államkincstárt, a hábor t Irakban és Afganisztánban, a nem megfelel ideológiához makacsul ragaszkodó, és ezért gye nge áIlamígazgatást, a klímavált ozást, az olajárak felszokkenését és a roskadozo infrastrukturát. Elsodleges feladata azlesz,hogy eltakarítsa a romokat, amelyeket az elózó
kormány hagyott rá.

Obama elnoknek nincs sok választása: azokkal a gazdaságí és kormányzatí intézményekkelkell dolgoznía, amelyek elsosorban felelosek a

romok hátrahagy ásáért.Azonnal megmutatta azonban az elkótelezettségét 186

I87

legkompetensebb emberek kiválasztásával, akiket csak találhatott, hogy segítsenek neki. Ez egyben elkeri,ilhetetleni.il azt jeLentette, hogy olyan embereket keresett, akik már régótaszolgálták az íntézményeket. Nekiink, akik a helyi ptacgazdaságban és a civil társadalom szeíyezeteiben dolgozunk, a legjobb esetben is olyan a helyzetiink, mint a korai amerikai telepeseké, akik kinyilvánították fiiggetlenségtiket a távoli brit uralkodótól és kapzsi gyarmatosító társaságaitól. Kinyilvánították szabadságukat azzal,hogy nem ismerték el a király megbízottainak hatalmát, és cselekedtek .gy olyan j valóság létrehozása érdekében, amely nekik jobban megfelelt. A politikai vezetok, akiket ma alapító atyákként ismeriink, aláír ka Fiiggetlenségi nyilatkozatot, és fclállítottak egy hadsereget. Ót azonban csak azután cselekedtek, miután az emberek megmozdultak, és egy <inszervez d(5|ázadás már jól kifejl dott. A mi uralkodónk a pénzvilág. Obama elnok államvezetése megfelel az alapító atyáknak. Az amerikai telepesek esetében, mihelyt a nép vezetni kezdett, ayezetókkovették. Ez amiutunk is, és feladatunk a szabadság j valóságának megteremtése a pénzvilág mai
a

15.Frynznr

Hl l
,,Ákárki meséli is

NÉp vn,zET, A toEzr.TóK KovETIK

egy nevnzet ttjrténetét, nem kell

tijr dnie azzal,

bogyl

ki

hozza a tiiruénleit."

(Andrew Fletcher skót hazafi, élt 1653-1716 kozott)
Itt azideje, hogy tobbé ne próbáljuk megjav itaní azt, amit nem lehet
és nem

is szabad, és nyilvánítsuk ki a ftiggetlenségiinket a pénzviIágcól, majd ha-

ladjunk tovább azűj gazdaság és egy ltjpénziigyi rendszer intézményeinek kiépítésében. Érdekes párhuzamok fcdezhetok fcl jelenlegi helyzetiink és a korai amerikai telepeseké kozcitt, akik gy dontottek,hogy elérkezett az id a távoli klrálytól való fi,iggetlenségi.ik kinyilván ítására.A pénzvil ágfélelmetes ellenség, de akkoriban a Fold legerosebb monarchiájakéntN"gyBritannia is az volt. Szerencsére a végs gy zelmet a motivált és megszery ezett

valóságából.

polgárság aratta.

Nem tudhatjuk,hogy az Obama-kormányzatfog-e - s ha igen, mikor csatlakozni az embereknek a pénzvilágtól és a fantomgazdagság-gépezetétóI való fiiggetlenségi mozgalmához gy, ahogyan az alapító atyák csatlakoztak egykor a nép felkeléséheza brit uralom ellen. Egy dologban azonban bizonyos vagyok: ahhoz, hogy ez megtorténjen, el szor nekiink, a népnek kell az utat megmutatnunk.

Hogyan tiirténik a nagy változás?
Van egy elonye annak, hogy az ember eléri idos korát: elegendo torténelmet élt át ahhoz, hogy lássa, a gyokeres változás is milyen gyorsan megtorténhet, és az elkótelezettcsoportok hogyan formálhatják és gyorsíthatjákazt.

Á k a rt rogás rn egu á lt o zt atás a Tan ja voltam korunk nagy társadalmi mozgalmainak, í8y polgárjogi, ^ a noi egyenjogrisági és a kornyezetvédelmi mozgalmaknak. Mindegyik
188 189

azzalkezdodott, hogy emberek kis csoportjai az adott témáról egymással
beszélgettek, ami egyre szélesebb kórben terjedt, és kétségbe vont egy hamis

kulturális nézetet, amely igazo|ta azt a fajta elnyomást, amelyet az adou mozgalom megkívánt sziintetni. Mihelyt a kozfelfogás megváltozott, változott a torténelem is. Mindez gy tortént, hogy a viták során kialakult a
társadalmi konszenz;'Js az adott témában, és a cselekedeteken kereszti.il j el , amely megmutatta a megváItozott gyakorlatbóI származó konkrét elonyoket. A polgárjogi és a noi egyenjog sági mozgalmak esetében a régi nézet ez volt: ,,A noknek és a színes bortíeknek nincs is lelki.ik. Mivel ok alacsonyabb rendtíek, ezértnincsenek természetes jogaik. Elettik egyetlen céIjaazlehet, hosy fehér f ér fr gazdájukat h sége s en szolgáIják " A kórnye zetvédelm i mozgalom esetében a régi vélemény: ,,A természetet Isten adtaaz embereknek, hogy kedvi.ik szerint azt te1yenek vele, amit akarnak. A természetnek a piaci árán kíviil semmifele értékenincs." A torténelem megváItoztatásához elobb hiteltelenné kell tenni,ink azokat a kulturális beidegzodéseket, amelyeken a dolgok régi menete
valóság állt

nyugszik, és olyan j kulturális értékekkelkell helyettesíteniink azokaL amelyek j irányt mutatnak.

tetlen volt, hogy még életemben látni fogom, amint fehér ernberek orómkonnyeket hullatnak az elso fekete elnok nagy tobbséggel tortént megválasztásakor. Frant, a feleségemet figyelmeztették, amikor fels bb iskolába ment tanulni, hogy ha az osztáIyzataitril jók lesznek, senki sem fogja ot feleségiil venni. Amikor találkoztunk, minden jegye alegjobb uoh, Áégis feleségi,il ve ttem - jováIasztás volt, amint a kés bbiekben bebizonyosodott -, de al* kor akozfelfogás szerint zokszó nélkiil kóvetnie kelle* engem mindenhová, és a karrierjét alárendelnie az enyémnek. É,vekkel kés bb a család jovedelmének nagyobb része az ó frzetéséból szátmazam, és én boldogan és segít készen koyettem t, rigy alakítva a karrieremet, hogy illeszkedjék az óvéhez. 1994-ben, amikor T kés társaságok uiláguialrna címíik<inyvemet megírtam , anagyvállalatok btintetlentil megkeriilhették a demokráciát, és megszilárdították a hatalmukat, kereskedelmi egyezményeikkel írva át a globáliskereskedelem szabályait. 1999-ben a torténelmi jelentoségti seattle-i tiltakozó akció térdre kényszerítette a nagy hatalmri Világkereskedelmi Szervezetet (WTO), olyan megrázkódtatást okozya neki, amelyb l máig sem gyógyult ki.

ggetlenségi nyilatkozat a pénzuilágtól A 6. és 8. fejezet a pénzvíIágnak az Egyesiilt Államok gazdaságát gyarmatosító ténykedését ótezer éves, a birodalom elleni emberi ki.izdelem az torténelmi távlataiba helyezte. A polgárjogok, a noi egyenjogtíság és a kornyezetvédelmi mozgalmak valamennyien ennek a nagyobb távlat ki.izdelemnek a kifejezodései.

F

A tiirténelem tanulsága

hz

ahitem, hogy az általam javasolt nagyságrendii gazdasági átalakítás

lehetséges, a társadalmi mozgalmak átalakító erejével kapcsolatos személyes

tapasztalatomból fakad. K<rra fiatalságornban, Miamiban még olyan buszon utaztam, amelyen a,,színes" emberek csak az utolsó sorokat foglalhatták el. Elképzelhe190

Ezek kozé illeszkedik az ellenáIlás is a pénzvíIágazon torekvésével szemben, hogy a tobboldal kereskedelmi egyezményeket kihasználva, megváltoztassák a kere skedelmi szabályokat a nemzetkó zí nagyv állalatok uralmának megszilárdítása végett. A pénzvilág szabadkereskedoi által hirdetett globalizációs sikerpropaganda szerint,,a nemzetkozi kereskedelmi egy ezmények me gh ozzák az egyeteme s b ékét, de mok rác iát é s a f elv ir ágzást a világ minden embere és nemzete számára azzal, hogy megsziintetik a kereskedelem és a beruházás áramlásának minden korlátját." Azt remélték, senki sem fogja észrevenni, amit a szabadkereskedelmi egyezmények valójában jelentettek: ,,A nemzetkozi kereskedelmet és beruházást a kezi,ikben tartó nemzetkozinagyváIlalatok felszabadítása a jogi ko r|átozások alól, ho gy m ax i m al i záIják az any agij avak elvon ás át m i ndenhonnan, ahol csak lehe toséget látnak erre. " Azonban a világ minden ájáróI származó civil aktivisták és szakszervezetek egy kezdetben kis csoportja megt<irte a csendet, és elterjesztette a valódi igazságot.

19I

Megsziiletett egy eroteljes társadalmi mozgalom, amely magát globális civil társadalomnak nevezte. Ez szervezte meg a seattle-i tiltakozást, amely leállította a Világkereskedelmi Szervezet tárgyalásait 1999-ben, és az emberek millióit mozgósíto tía az elkovetkezo tiltakozásokra mindeniitt, ahol csak a globális gazdaságyezetóí a nemzeti politikai vezetokkel és állami hivatalnokaival találkoztak az emberek jogainak megcsonkítására
osszehívott értekezleteken.6a Arnikor ZO03. február 15-én a globális civil társadalom tobb mint 10 millió embert mozgósíto tt azEgyestilt Államok elore látható iraki inváziója ellen, akkor azt a New York Times egyik cikke a második szuperhatalomnak nevez te.65 Ezvolt azemberi torténelemben a kózvélemény legnagyobb, legáltalánosabb és legglobálisabb kifejezódése, amit az internet tett lehetové. A demonstráció nem tudta megállítani Irak lerohanását, mert azt e1y olyan kormányz athatározta el, amely visszautasította a katonai hírszerzés, a logika, általában az emberek érveit. Ennek az áIlamvezetésnek a helyét azonban most egy másik foglalta el, amelyet egy furcsa nevtí, kivételes
képességtíés a világot tobbfele

j gazdaságot építsiinkfel, amely igazságosan szolgálja valamennyii,ink
valódi jóIétét, osszhangban
természettel." Az uj gazdaság természete sen en nél sokkal tobbet j elent, de ez a v e|eje a pénzvíIágtól való fuggetlenségi.ink kinyilvánításának, a demokrácia ígérete
a

teljessé válásának és az ót birodalmi évezred végének.

Két ttirténelmi fiiggetlenségi mozgalom A ma Egyestilt Államoknak nevezett teriilet keleti partján
a tizenhárom gyarmatot felszabadító ftiggetlenségi mozgalom, illetve a pénzvíIágtól való fi,iggetlenségre torekv k mai erófeszítései kozotti párhuzam igen

tanulságos.

kult rán

országos és világméretíi gy zelmének számít.

nezte azinváziót.Ez avéIeményemszerint orrmagában is

átIátó fekete férfr,vezet, aki ellea civil társadalom

Amint a gyarmatok gazdas ága avalódi javak termelése kóvetkeztében nóvekedni kezdett, virágzásuk magára vonta a brit korona figyelmét, amely alaposabban kezdte éreztetni a hatalmát, és j adók bevezetésével, valamint a király résztulajdonosi érdekeltségébetartozó Kelet-Indiai Társaság számár ate a-monopól iu m adom ányo zásáv aI n<ivelte
ré sz
e se

dé s ét a

A mozgalom

széles korben koztudottá tette a pénzvíIág globalizációs

gyarmatok

meséinek csalásait. Ez véleményemszerint csak egy része apenzvilágáItalánosabb állításának:,,A pénzegyenlo a vagyonnal, és a pénzvilág a vagyon eloállításának hatalmas motorja, amely mindannyiunkat meggazdagít." Most ezt az általánosabb állítást kell megcáfolnunk, és helyettesíteni.ink az igazsággal: ,,A pénzvíIágcsak fantomvagyont állít elo, azaz kóvercIé,
seket olyan valódi javakra, amelyeket mások állítottak elo.

A

pénzvílág

onmagában semmi valódi értéketnem termel. Megvannak az eszkózeink arra, hogy felszabadítsuk magunkat a pénzvíIág uralma alól, és egy olyan 64 F,zt a tcirténetet részletesebben lásd Korten: When CorPorations Rule tbe World,2. kiadás (San Francisco, Berrert-Koehler, 2001), 307-I4. o, 65 Patrick E. Tyler: ,,A New Power in the Streets", New York Times, 2003. február 17, res:9902EODCl E3AF934A2575ICOA hrtp://query.mytimes.com/gst/fullpage.htnrl?
9659C8B63

A második világháborri ut.áni években a Rooseveltféle j qazd,aságpolítika, a New Dea]_ virágzó kozéposzLáIyL és qazdaq hetyi piacqazdaságokat hozott létre, amelyek növe}ték a Lelepulések jólétét- Ez a jelenség azLán magára vonta a pénzvilág figyelmét, amely fokozatosan kiterjesztette a pénzellátás és ellen rzés monopóliumából származ hatalmát, hogy a novelje részesedését jólétb r. Uzsorakamatokkal és koltségekkel terhelte meg a heJ-yi piacqazdaságot, monopolizáIta a szellemi tulajdonjogokat, a piacot és az er forrásokat, és felgyorsította a fantomgazdagság el állítását, amely felnagyította a társadalom tobbi része álta1 birtokolt valódi javakra támasztott koveteléseit.
193

gazdagságából.

I9z

Amint szabadságuk

és virágzásuk

veszéIybe keriilése nyilvánvalóvá

vált,

a gyarmatok megmozdultak a brit korona ellen. Bizonyos gyarmatok helyi ellenállási csoportokat hoztak létre olyan nevekkel, mint a Szabadság Fiai, SzabáIyozók vagy Egyesiilok,hogy részt vegyenek olyan akciókban, mint az adobéIyegek megvásárlásának visszautas ítása, melyeknek a használatát a korona megkovetelte minden gyarmati kereskedelmi és tcirvényszéki okmányon, rijságon, ropiraton, s t naptáron is. Az j-angliai kereskedo osztálynak a rabszolga-kereskedelemben és a kalózkodásban való érdekeltsége miatt nem voltak fenntartásai a behozatali adók elkeriilésével szemben, és addigi i.izleti portfoliólukhoz hozzácsapták a csempészetet is. Amikor a korona elhatározta, hogy kinyilvánítja fennhatoságát a massachusettsi Legfelsobb Bíróság folott azzal, hogy annak bíráit kozvetlentil a királyi kincstárb óI frzetí, a nép visszautasította, hogy ilyen bírák alatt eskiidtként szolgáljon. Más gyarmatok n. levelezési bizottságokat hoztak létre, azaz olyan polgári csoportokat, amelyek rendszeres levélváltással cseréltékki elképzeléseiket és információikat, s ezeket a leveleket hajón vagy lovas futárral

ka1, és rendszeresen megzavarták azokat a nemzetközr tanácskozásokat, amelyeken a gazdaqok és hatalmasok jöttek ossze, hogy igényeiknek megfelel en áLírják a kereskedelmi szabályokat, és megbeszéIlék részesedésr.iket a zsákmánybó1.
Ha a nép vezet, &vezet k kiivetik

Az itt leírtak tóbbsége a gyarmatok

esetében még azel tt tcirtént, hogy a gyárrnad arisztokrácia tagjai, akiket rni alapító atyáknak neveziink, találkoztak volna Philadelphiában a Fiiggetlenségi nyilatkozat kibocsátása céljábót, és kínyilvánítotákvolnairányításukat azajlólázadás feletL amely

A fetkel knek
belefogtak.

egyéhkéntakár félre is állíthatta volna oket, mint lényegtelen tényezoket. végi,il is sziikségiik volt az alapítókra, hogy megalkossák nagyobb demokrácia-kísérlet keretét és szabályait, amelybe az az elso európaiak leszármazottai az athéni kísérlet után tobb mint kétezer éwel

képzeléseiket és az információikat, és egyesítséka kozos célrj mozgalmakat, t rlnyíilva a nemzeti határokon, amelyek sokáig megosztot.ták ket. Milliókat mozgósítottak nemzetkozi tuntetésekre, szovetséget kotottek a más országban mííkodhasonló csoportok194

Térjtink vissza a mi korunkhoz: mihelyt az emberek szabadságának és jórétének veszéIye világossá vált, e]-kezdtek megmozdulásokat szervezni a pénzvilág e1len. Szervezeteket hoztak létre olyan nevekkel, mint Kozvetlen Kapcsolatok HáLozata, Kozossé9i Polgár, Egyesulet az lqazságos GazdasáqérL, Farmerek Országos Egyesulete, M vészet és Forradalom, Globalizáció Nemzetkozi Fóruma, vagy Dzsungelment Hál zaL. Ezek internetes fórumokat szerveztek, hogy megosszák e1-

továbbították. Ezek a bizottságok a legktilonfelébb polgári mozgalmak elemeit kapcsolták ossze a kozos cél érdekében,a gyarmati határokon is átny lva, amelyek hossz ideig elkiilonítve tartották ket.

A pénzvilágtóI való fi.iggetlenség elérésérea civil társadalomnak is
sztiksége van az eredeti alapító atyák megfelel ire : olyan hivatásos

politiku-

sokra, akik hajlandók szembeszálln i a pénzvilággal, Ietépni an nak fojtogató markát a helyi piacgazdaságról, és kidolgo zniazokat a jogszabályokat, ame-

lyek alapjá.,

" m{íkódhe t az uj gazdaság programján ak megfelel en.

pérrrirrtézetekszámon kérhet , szolgálat-orientált rendszere

A gyarmatok olyan osztonzoket is bevezettek, amelyeknek célja ayazdasági élet folott i eIlenórzés megteremtése volt a helyi termelésen és a helyi
váIlalkozások támogatásán kereszttil. Bojkottálták a brit árukat, és azokat kereskedoket, akik nem vettek részt abojkottban, nyilvánosan megalázták. A mesteremberek és a munkások nem voltak hajlandók dolgozni a A brit katonai eródítmények építkezésein. nok ktilonosen fontos szerepet játszottak, megszervezye a Szabads ág Leányai bizottságokat, melyeknek céIja az importtermékek helyettesítoinek eloállítása volt.
a

Korunkban a heJ-yi piacga zdasáq vállalkozásai, munkásai és foqyaszLói vezettek be ószLónz ket annak

195

érdekében, hogy ellen rzésuk alá vonják a gazdasági étetet a helyi termelésen és a helyi vállalkozások stermel i piacokat, támogatásán keresztr.i1. Helyi éfelmiszer-szovetkezetekett ,,d helyiek az els k" kampányokat, helyi befekt,etési alapokat és hitelegyleteket hoztak ]-étre. Vásárlóí bojkottokat szerveztek a nagyáruházak és az olyan gazdasági társaságok termékei etlen, amelyek környezetkárosító módon mikodtek, és átlag alatti fizetéseket juttattak a dolgozóiknak. A helyi válla]-kozások olyan nemzeti szovetséqeket hoztak ]-étre, mint a BALLE és az AIBA. A helyi keresked k fuggetlenítették magukat a qazdasági társaságok által uralt nemzeti kereskedelmi kamarátó1, és csatlakoztak ezekhez az írr szovetsé9ekhez.
Ugy. világos mindez? Mindkét torténelmi ellenállási mozgalom demonstrálja az emberekhogy olyan iigyek nek azt a hatalmas, de gyakran észrevétlen képességét, érdekében is megszer v ezzékmagukat, amelyek folotte állnak bármelyikiik onérdekének. Azokat a dolgokat, amelyekr l itt beszámoltunk, kivétel nélktil hivatásos yezetók, kiils támogatás yagy éppen szankciók nélkiil vitték véghez. Nem voltak tervrajzaik, sem kozponti koltségvetési.ik. Volt azonban tobb ezer vezetojiik - a globális civil társadalom esetében tobb

és kezdeti munkájában. Az IFG egy osszejovetelb l nott ki, amelyen a világ néhány tucat legelkotelezetebb aktivistája vett részt, akik így vagy tlgytarcban álltak azzala folyamattal, amelye t apénzvilágban érdekeltek globalizációként emlegetnek. Sokfele országból j ot tiin k <issze, negyon ktilonbozo tapasztalatokkal és képességekkel, és a globalizáciojelentésére vonatkozó eltérófelfogással.
és gondolataink kicserélése után viszont képesek voltunk átfogó kópet alkotni arról, hogy mit is takar a pénzvilág társaságainak fejében a,,globalizácía" fogalma, és kialakítottunk egy kozos nyelvet arra,

Tapasztalataink

hogy kozzétegyíik azt a saját koriinkón kívtil is. Kozos munkánk során szinte érdekl dés támadt benniink egymás iránt, megismertiik egvmást, megtanultunk megbízni egymásban és tisztelni a ktilonbségeinket, és ez lehet vé tette számunkra a kozos célértvégzett

munkát, a hatalmas fóldrajzi távolságokat rovid elektronikus levelekkel hidalva át, ami az egyetlen kommunikációs lehet ségtink volt. Néha csoportként léptiink fel: el adássoíozatot tartottunk, ktizos nyilatkozatot, rlagy kozosen írt cikket vagy konyvet adtunk ki. Kisebb
hálózatok mego zto :rák azer forrásaikat adott kampányok lebonyolításában. Tobbnyire alakóhelyiink szerinti választókeriiletben, illetve azokkal dolgoztunk, találkozókon és nyilvános elóadásokon, cikkeken és sajtóinterj kon terjesztve az átfogoképr l alkotott felfogásunkat. Az irj felfogás magvát sok helyen elvetetti.ik. Ez kicsírázott, gyokeret ere ztett és novekedésnek indult, hogy rij magokat teremien, amelyek így rendkíviili sebességgel terjedtek. Néhányéven beliil er s globális társadalmi mozgalom jom létre, amely ténylegese n meg tudta kérdójelezni a pénzvilág legrombolóbb terveit.

millió

is.

A felszabadított drsadalmi tér ereje
Egy mozgalom meg zeryezésének a legfontosabb része olyan társadalmi terek létrehozása, ahol az emberek rendszeresen osszejonnek, hogy megosszák a tapasztalataikat, és kolcson<is bizalmi viszonyokat és egyetérrést
építsenek ki, ami lehet vé teszi
_i._- - ,-- ! ernyomasa

loe]en ls.
;

21^|

!,-

hatékony csoportmunkát még szélsóséges

hzértérÉkelem nagyra az ilyen tereket, meru rdszt vettem a Nemoly zetkózi Fórum a Globali zici& l (IFG) nevii szeryez t megalakításában
196

A telepesek szervezési eredményei még figyelemre méltóbbak, ha tekintetbe vessziik a miénknél kedvezotlenebb koriilményeiket. Nem voltak motoros jármtíveik, sem elektronikus kommunikációjuk. Leggyorsabb hírkozlésilehetoségi.ik a lovas futár volt. A korai gyarmati telepek gazdaságí társaságként mtíkodtek tengeren t li tulajdonosaik uralma alatt. A telepesek koztil sokan beilleszkedni képtelen vagy btí nozo embe rek volt ak, akike t e ro szakka I haj óztakát A ngl iából,
I97

kormány nagyon meg akart szabadulni t liik; adósok, akik az adósságuk elol szoktek, és gazemberek, akik jottek a szerencséjiiket megtalálni, nem válogatya az eszkozokben. Az egyházkózségeket a prédikátorok papi uralom alatt tartották, akik szilárdan hitték, hogy a demokrácia Isten akarata ellen való. A gyarmatok gazdasága a rabszolgákon és a kényszermunkán nyugodott, és a család felépítésea n ket alárendelt szolgaságban tartotta. A foldeket, melyeket a telepesek elfoglaltak, népirtással szeíeztékmeg, és a társadalmi berendezkedésiik mély faji és osztálykiilonbségeket mutatott. A fiigge tlen sé gii k kivívás a é rdekéb en felkelt Iázadókéle tviteléb en igen kevés jel mutatott tehát a radikálisan demokratikus onszervezodési hajlamra. Mégis megszervezték magukat. Az ellenállási akciókban való párbeszédes vagy tev leges részvétellel olyan lehetoségekre ébredtek rá, amelyek hossz idon át tiltva voltak számukra, megmozdultak, hogy elhagyják a királyukat, s olyan .i politikai valóságot alkottak meg, amely megváltoztatta a torténelem menetét; a demokráciát a gyakorlatban tanulták meg. Roger Wilkins torténésza Fiiggetlenségi nyilatkozatot megeloz évtizedet a legfontosabbnak nevezte az Egyestilt Államok torténelmében. Szavai - azon tul, hogy figyelmiinket arra az igazságra irányítják, hogy a demokráciát megtanulni csak annak gyakorlása során lehet - iránymutatóul szolgálhatnak azokszámára, akik aztkérdezik: ,,De mit tehetek én?" ,,Az L765-75-ós idoszak megdobbento eredményei nemcsak a brit kormány ellenszenves magatartása elleni megmozdulás példái voltak, hanem a gyarmati forradalmi tudat és lendi,ilet fejlodesenek fo állomásai is az onkormányzat, egyben azoknak az intézményeknek a nagyyonal megformálása felé, amelyek ennek a célnak megfeleltek... mivel
a

ki, például amikor a gyarmati torvényhozást felszámolták, vagy amikor a tiltakozás yagy az onkormányzat uj formáira volt sziikség. De mindenek-

el

tt gondolkoztak, beszélgettek, vitatkoztak,hallgattak

egymásra, írtak,

és alkottak egyre táguló korokben. Es ekozben cselekedeteik nagy szemé-

lyes,

politikai és pénzigy i kockáz atot hordoztak."66 Az a gyakorlat, amely a globális civil társadalom jelenségétmegsziilte,

ugyanilyen minoségtívolt, és ugyana zt a céIt szoIgáIta, csak sokkal nagyobb léptékben,és sokkal változatosabban. M indez r ávilágit alkotó, rad ikálisan demokratikus onszervezó lehetoségeinkre most, hogy a modern kommun ikáció s t e chnoló gi a leb o nto t t a a fold r ajzi ko rlátokat.

Milliónyivezet
Benni.inket

dozunk

is mennyire jelentéktelennek látszanak a probléma méretéhez viszonyítva.

- konnyen

-

azokat a milliókat, akik egy jobb világ megalkot ásáért fára-

elkedvetleníthet, hogy mégaz olykor jelentos sikerek

Napi kiizdelmeink részleteiben és a kihívásaiban elfáradva, konnyen elhomályosulhat az eros társadalmi dinamikának az átfogo képe, amelyhez a mi munkánk is hozzájárul. Álljunk meg idor l idore, vegyiink egy mély lélegzetet, nézzink a pillanatnyi látóhatáron t lra, hogy a teljes kép ismét elottinjék számunkra,
és tekintsi,ink

csodálattal az átfogo társadalmi mozgásokra, amelyekhez a

mi munkánk is hozzá)árul!67

Apolitika minden eszkózétés mtívészetétbevetették ebben a gyiimolcsoz évtizedben. A gyarmatokvezetése gondosan figyelt apolitikai tigyekre.Jutott arra is idejiik, hogy a fontos kérdésekben felderítsékés finomítsák a véleményi,iket,tanulmányozya a torténelmet és a frIozófrát, valamint a legutóbbi idok levelezését, siirgonyeit és politikai értekezéseit. Komolyan

Mi az, ami szárnít? Szóval: hogyan is lehettink biztosak abban, hogy a munkánk valóban
hozzájárul ahhoz az átfogó elképzeléshez, amit meg szeretnénk valósítani?

elgondolkoztakazon, amit láttak, és másokkal is konzultálva terjesztették és finomították elképzeléseiket.A hivatalok vállalásával és akciók javaslatainak el terjesztésével részt vettek a telepiilések és a gyarmatok politikájában. Szi.ikség esetén a célj aiknak megfelelo j mechanizmusokat alakítottak
198

66 Roger W'ilkins: Jeferson's Pilloa: The Founding Fathers and tbe Dilemrna of Black Patriotisrn (Boston, Be acon, 2001), 18/19. o. 67 Mivel
e

ez a munka a nagyvállalati sajtó ingerkiiszobe alatt van, nagyságrendjének és rejének poncos nyomon kovetése nehéz. A YES! magazin olvasói szerint a kozlés e rot ad a személyes elkeseredés idején, mivel minden esemény jelzi a nagyobb mozgalom erejé-

nek, hatókorének és befolyásának novekedését.

I99

Ha igennel tudunk válaszolni az alábbi,égy kérdésbármelyikére, akkor
megnyugodhatunk : hozzájár uI. 1. Segít-e a munkánk leleplezni egy hamis kulturális kozfelfogást, amelyet azért dolgoztak ki, hogy az uralkodás és kizsákmányolás

ményezésben, amely a

viszonyait legitimálják, és segít-e felváltani ezt e1y olyan nézettel,
amely az egészséges kozosségek valódigazdagságának

eleddig meg-

valósítatlan lehetoségét tiikrozi

?

2. Segít-e <isszehozni olyanokat avezetok

milliói kóziil, akik eddignem

ismerték egymást, támogatni ket a kozos témák megtalálásában és a kolcsonos bizalom alaplán álló kapcsolatok építésében, ami lehe-

valamelyikéhez * vagy akár az <isszeshez - hozzájltrul. Yegyél részt otyu; beszélgetésekben, amelyek az ákalánosan elfogadott, hivatalos kultrira *.guáiortatásával kap.rol.tosak. Tégylehet uj kapcsolatokat. Hozz léme szabad kózosségi tereket. Mutasd be a gyakorlatb an aztij lehedségeket. Sok lehet ség található a,,Két torténelmi fiiggerlenségi mozgalom" cínr alatt is, Csatlakozmsd helyi kezdeményezésedet az országos hálózathoz olyan csoportokon keresztiil, mint a BALLE yagy aI,AIBA.

A második lépésaz, hogy másokkal társulva vegyél részt olyan kezde,,Mi az, amí számít?" cím alatti négy tevékenység

i

t

vé teszi,hogy egymással oszintén, szívbol beszél.jenek, és tudják,

hogy számíthatnak egymásra, ha szi,ikségesetén támogatást kérnek? 3. Létrehoz-e a munkánk olyan szabad szociális tereket, ahol az em-

berek megtapasztalhatják az uj szemlélet alkotó, egyi.ittmtíkod , <inszervez do viszonyaival való egyiittélés és kísérletezésszabadságát és támogatását,egy olyan tíj valóságét, amelyet a nagyobb kulturális kép részévé akarnak tenni? 4. Bemutatja-e nyilvánosan a valódi jólét gazdaságának lehetoségeit? Azitt felsorolt kérdések hasznos iránymutatást adnak mind az egyéní, mind a csoportcélok kittizésekor.

*ÁiiaÍ;"ló;;g.; r.r*éu""téróL ^ uJódi gazdagslíg ktilon-bségérIés az aj gazd,aság " természetérl és lehet ségeir l. Tudj róla, hogy a gazdasáei jelentések és kommentárok a g""d"rá|i társaságok sajtójá an ,Jrdrr.rilrt a pénzvilág fantomgazdagság-szemléletét ttikrozik. Ezeket hallgasd kritilcus fiillel, és próbátd meg felism erni az alapul szolgáló csalásokat. Hívd fel a kollégáid
a fantomgazdagság é,
és barátaid

Mindenekel * beszélgess roku,

figyelmét, hogy cselekedjenek hasonlóan.

Mit tehetek

én?

barátaiddal és szomuredlijá"l meguitatjatok .r, korryvet. Találhnt* " c oporümegbeszélésiritmutatót a f,,ou.ril."o weboldalon; http://www. greattufnlng.org, ahol egyéb linkek is találhatók, amelye k"z jgeadaság
megvitatásán ak forrás ait rar a\mazzák.

Alakíts kozos biztonsági klubot, vagy csatl akozzilyenhez, hogykdlcscintis tanítással és dmogatáial íblkésrtiiÁ.r, g^rd^rigi válság },ites*inak ^ a kezelésére. Fontold,i.g egy olyan osszejoveiel *.gJ".rr,.réiét, amelyen

Az els lépé,azuj gazdaságlétrejottéhez valóhozzáláruláslqént a saját életed feletti tudatos ellen rzés kialakítása, és a pénzvilágtól való saját fiiggetlenséged kinyilvánítása azzal,hogy .s ntl"ko^l n, . gyir.r tíségi áorgj;;r,o,
helyi ftiggetlen boltokban, ha lelret, és vegyél h.lyb.r, elóállított terméket, h" ,end.lk.zésre áll. Válaszd meg u5yanígy a munkahelyedet, és lehet leg a beruh ázásaid is helyiek legyenek. Pénzed kezeléséreválassz fiiggetlen helyi bankot vagy hitelegyesiiletet. Ahelyi keresked knek fizess készpénzzel,hogy megkíméid ket ahitelkártyás fizetés tobbletkóltségétoI.Id ben fizesd ki ártyád "hit.lk tartozását, és ne haszn áld a kárty átfoly"-*tos hitelfelvétel re.
a a

Á

beszélgetésereje

Végezettil szeretnék megosztani néhány gondolatot az egyik legkozon-

szi.ikségtelen fogyasztás visszafogásával. Ezen tril vásárolj

nélktili emberi tevékenységrol- a beszélgetésrol.A mély átalakulást hozó társadalmi változások hatalmas mozgalmai valamennyien beszélgetéssel kezdodtek. A n k mozgalma tanulságos példával szolgál. Néhány bátor n indítottaeIazta folyamatot, amely aligtobb mint egy évtized alatt megváltoztatta azt akózfelfogást, hogy ,,egy asszony boldogságának kulcsa a megfelel ó férfr megtaláIása, a ferjhez menés, maj d életénekfeIáIdozása a fér fr, karrierj ének érdekében". Ahogyan Cecile Andrews, a Circles of Simplicity szerz je írja,
ségesebb, és látszólag kovetkezmények

z00

z0I

a

nemek viszonya rij kozfelfogásának korabeli átalakulás a azzaIke zdodott,

Az onkéntes egyszertíségi mozgalom hasonló lehetoségeket szervez
gá.

hogy a nok országszerte kis társalgási koroket alakítottak, amelyekben az osszegytiltek kis csoportjai valamelyikiik otthonában elmeséltékegymásnak személyes tapasztalataikat.

az emberek számára, akik megbeszélhetik, mi teszi oket valóban boldogAnnak a kozfelfogásnak a csalárdsága, amely szerint a boldogsághoz vezetó ut az anyagi fogyasztás, napfenyre keriilt, és helyettesítették azzal
a felismeréssel, hogy ,,akkor

kezdiink igazán élni, ha visszafogjuk anyagi

A politikai konszenzus lehetósége
Van lehet ség arra, hogy az ilj gazd,aság elképzelések<iré széles alapokon álló politikai konszenzus jojjon létre . Kezdhetjiikazzal,hosy a felháborodás a pénzvilágkapzsisága és romlottsága miatt szinte álmlános. A gyermekeink, családunk, kozosségiink és a természeti kórnyezet jov beli jóléte iránti aggódásunk is majdhogynem az. Olyan társadalmi berendezkedésre vágyunk, amely a családi és kózosségi érdekeket a pénziigyiek elé helyezi, és olyan vállalkozásokra, amelyek az embereket a profitnál tobbre becsiilik. A világméretti verseny helyem a .l , ,l ' világméret egyiittmiíkodést részesítjiikel nyben. Hisziink az egyenl esélyekben, és beles zolást akarunk az életiinket alakító dontésekbe. A kózos álmainkat megalapozó értékeknem minósíthet k liberális va5y konzervatív értékeknek,.r.k mélyen gyokerezo emberi értékek.Itt az
ido, hogy

fogyasztásunkat, és jobban beosztjuk az idonket, hogy tobbet fordíthassunk olyasmire, ami ígazánboldoggá tesz benniinket, például a családunk és tágabb kozosségi kapcsolatainak ápolására". A rragyvállalatok a gazdasági hatalm at irányítják. A kormány a rendorség és a katonaság kényszerító erejét vezérlí. A civil társadalom hatalma viszont az autentikus kózfelfogásban rejlik. A látszat ellenére a civil társadalom az erosebb, mivel az ígazíkozfelfogás végi.il kivívja a gyozelmet mind a nagyvállalatok, mind az áIlamhatalma felett.

A

ma rendelkezésre álló kommunikációs technikák megteremtik

annak a lehet ségét,hogy helyi beszélgetéseinketglobális beszélgetésekké olvasszuk ossze, s ezzela hatalommal élve legyozhetjiik a pénzvilágot, folemelhetjiik a helyi piacgazdaságot, és megszakíthatjuk a birodalom otezer éve s versengo eroszakj ának onfenntartó spi rálj át.

t

llépjiink a mesterséges politikai megosztottságon,

és egymással

osszefogva megvalósítsuk kozos álmunkat. E beszélgetések elott egy olyan asszonynak, akinek atapasztalatai nem egyeztek me1 az uralkodó nézettel, valószíntíleg arra kellett gondolnia, hogy a problém a az ó valamilyen fogyatékosságában rejlik. Mihelyt

Mi, emberek, elképesztoen nagy haladást értiink el technikailag, de onmagunk és az emberi ontudat fejlesztésében kudarcot vallottunk. Mivel
hibáztunk boldogságunk
forrásainak felismerésében,a pénz oltárán áldozunk, elhanyagolva az élet oltárán való á|dozást. Mivel nem tudu n k a p énz é s a valód i gazdagságkozott ki.ilonb s é get tenn i, való s ágosn ak gondoljuk az illuziól és szabadságnak a pénzviIáq intézményei által ránk kivetett rabszolgas ágot.
és jóléti.ink

azonban a nok megosztották személyes tapasztalataikat, mindegyik felismerte, hogy a hiba az uralkodó nézetben van. Ez a felismert igazság
felszabadította azokat, akik részt vettek a kezdeti beszélgetésekben, és az ó hangjuk is csatlakozott az egyre novekvo asszonykórushoz, mely annak a
ko zfel fo gásn ak a me gvált oztatás áért s zólt,

A pénzvilág fantomgazdagságra épiilo gazdaságának osszeomlása láthatóvá tette, milyen hatékonyan tudunk

amelynek alap,lán a t árs ad alom hossz idon kereszttil meghatározta a nok helyzetét és szerepét. A nok milliói csakhamar a nemek kapcsolatának e1y t4 felfogását ter.jesztették, amely a noket a globális átalakulás eros támaszaivá tette. 202

olyan j kult

rát és intézményeket

létrehozni, amelyek emberi természetiink legbetegesebb vonásait miivelik és jutalma zzák.Segítsen benniinket az <isszeomlás nyomán nyilvánosságra

kertilt utálatosság látása abban, hogy végi,il jól csináljuk

a

dolgokat.

z03

Legmeghatározóbb adottságunk nekunk, embereknek a választási kéis. pességiink, beleértve kozos jovonk kiválasztásának képességét Ez társul azzalaz erkolcsi fclelosséggel, hogy olymódon éljiinkvele, hogy az minden embernek és a teljes életnek is a hasznáraváIjék. Eszkozeink és lehetoségeink megengedik számunkra, hogy leváltsuk azt a kultrirát és intézményrendszert, amely az emberi természet alsóbbrendtí részének beteges tulajdonságaít osztonzi és jutalmazza, és olyannal helyettesítsiik, amely az emberi természet jobbik részéneka lehetoségeit serkenti. Mint emberi faj, a befogadó egyi.ittmtíkodés tokéletesítésének érdekében sutba dobhatjuk azt a képességiinket,hogy tokéletesítsiik a kirekesztéssel egyiitt járó versenyt. Megoszthatjuk egymással azokat a jó híreket, amelyek után emberi természeti.ink egészségesrésze vágyakozik: felszabadulhatunk a jelenlegi kulturális kozfelfogls és intézményes jutalmazási rendszer aIoI, amely oly sokáig megtagadta és elnyomta természetiink
egészséges részét.

röszöNETNyItvÁNíTÁs
Steve Piersantinak és a Berret-Koehler kiváló gárdájának, akik ennek a konyvnek a megírását javasolták, és megjelenésétmindenekfelett támogatták;
a

YES! magazin vezetésénekés munkatársainak, akik egy j emberi

világról alkotott elképzeléstterjesztenek; azÜzletiSzóvetség a Helyi Gazdasági Életért(BALLE) vezetésének, munkatársainak és a helyi háIózat tagjainak, akik építikezt az uj gazdaságot;
a

Politikai Tanulmányok Intézete (IPS) munkatársainak, akik segítik

az uj gazdaság korvonalainak és az azt támogató politikai sz<ivetségnek a

Ennek
dolgozunk

a lehetoségnek a felszabadítása az
a

uj gazdaság programjának

távlati célja. Azzalkell kezdeni,ink, hogy rendbe tessziik az

ér keínket, és

kialakítását;
a

gondoskodó kózosségek kapcsolatainak fejlesztésén, amelyek a valódi gazdagságés biztonságnélki.ilozhetetlen alaplai. Egyénilegés fajként is megtalálhatj uk helyiinket az éIc.tn agyobb kozosségében,amelytol faj unk éretlenségemindeddigelzártbenniinket, de ebbe most vissza kell térni.ink,

gósításban részt vev óbb száz csoportnak;

terepen tevékenyked,ó, a kózgazdaság oktatásában és a politik ai moz-

mint felelos felnotteknek. Reményt kelthet benniink az a koriilmény, hogy agazdasági, társadalmi és kornyezeti osszeomlás elhárításához sziikséges intézményi és kulturális átalakulás v1yanaz, mint amí az emberi tudat pozitív alkotó potenciáljának felszabadításához és az évezredek óta megálmodott világ megalkotásához sziikséges. Az a kitiintetés jutott osztályrésziinkiil, hogy az emberiség teljes torténelmén beliil az alkotó lehetoség legizgalmasabb pillanatában élheti.ink. Az idó elérkezett. Megvan az erónk, hogy a saját magunk és a gyermekeink érdekébenmegváltoztassuk a világot. Mi magunk vagyunk azok, akikre mindeddig vártunk.

valóságtól teljesen elszakadt, javíthatatlan pénzi.igyi rendszert, mert nélkiiltik ez a felhívás apénzvíIágbezárására biztosan siiket fiilekre talált volna.

végiil a pénzvilágkaLozainak és magánzóinak - koztiik Bernard Madoffnak -, akiknek a kicsapongásai leleplezték a teljesen korrupt és a

z04

z05

A SZERZOROL
Dr. David C. Korten tobb mint harmincot évig kiemelkedo tizleti, akadém iai é s nemzetkozi fej les ztési intézetekben dolgozott, m ielott elfordult

volna az íntézményektol,ho gy mu nkáj át kízáróIag kozérdektíállampolgári csoportokban folytassa. Alapítótársa és elnoke a Positive Futures Networknek (PFN), a YES! magazin kiadólának; alapítója és elnoke az Emberkozponttí Fejlesztési Fórumnak (PCDF), vezetoségi tagja a már tobb ízben említett BALLE szervezetnek, munkatársa azIFG szervezetnek, GazdaságMunkacsoportnak és tagja a Római Klubnak is. Elnoke ^rÚi (NE\VG), amely 2008-ban alakult mel az j gazdaság programjának megalkot ására és részleteinek kidolgozására. Korten az MBA és PhD fokozatát a Stanford Egyetem kózgazdaságtudományi karán szeíeztemeg. Szakteri,ilete aszervezéselmélet, avállalati stratégia és a kozgazdaságtan volt, és pályája kezdetén felsofoku iizleti iskolák Iétrehozásával foglalkozott szegény országokban _ kezdve Etiópiával _, abban a reményben, hogy a globális nyomor megsziintetésének a kulcsaegy j,professzionális iizletivállalkozói osztálylétrehozása. Katonai szolgálatát a vietnami háborub an azEgyesiilt Államok légierején ek századosaként teljesítette, szolgált a Légiero Katonai Iskolájában, a fegyvernem foparancsnokságán, a Honvédelmi Minisztériumban Projektek Ügynokségén.
és a

Haladó Kutatási

Ezután Korten a Harvard Egyetem Üzleti Karán tanított ot és fel évig a kozepfok menedzsment kurzusán, valamint az MBA-s és a doktori képzésprogramjain, majd a Harvard által delegált tanácsadóként szolgált a nicaraguai Kozép-Amerikai Menedzsment Intézetben. Ezutána Harvard Nemzetko ziFej\esztési Intézeténélvezetett egy Ford-alapítvány által finanszírozott projektet, amelynek céIja a nemzeti családtervezési programok
szerv ezésének és menedzselésének ero sítésevolt.

l970-es évekvégénKorten elhagyta az amerikai tudományos életet, és Délkelet-Ázsiába koltozott, ahol kozel tizenot évig élt, eloszor a Ford-

Lz

z07

Alapítvány projekt-specialistáj aként, majd késobb az USA Nemzetkozi
Fejlesztési Ügynokségének ázsiai fejlesztési regionális tanácsadój aként. Itteni munkája nemzetkozi elismerést hozott számára, az olyan stratégiák kifej leszté s éhez v aIó hozzáj ár uIásáér t, melyeknek se gít sé gével az állami biirokráci át az áIlampolgárokat támogató rendszerré alakított ák át, ezzeI a termofold ,víz és erdok eroforrásainak kozosségi ellen rzésétés az ezekkel v aIó gazdálkodást ero sítve. Kortent egyre jobban aggasztotta, hogy a hivatalos segélyi.igynokségek által er ltetett gazdasági modell csak tovább noveli a nyomort és a kornyezetrombolást, és hogy ezek az tigynokségek nem képesek beliilr l megváltoz ni, ezértvégtil szakított a hivatalos segélyrendszerrel. Ázsiában toltott utolsó ot évébenázsiai civil szervezetekkel dolgozott egyi.itt, hogy meghatározzáka régióbeli fejlesztések sikertelenségénekalapveto okait, és kiépítsék civil társadalom szeryezeteinekképességét arra, hogy az országos a és globális szinttí változás stratégiai katalizátorai legyenek. Korten felismerte,hogy a novekvo nyomor, egyenl tlenség, kornyezeti pusztítás és a társadalmi bomlás, amit Ázsiában tapasztalt, avilágcsaknem valamennyi országában jelentkezik - beleértve az Egyesi.ilt Államokat és más ,fejlett" országokat. Sot, aztis meglátta, hogy éppen az Egyesiilt Államok az, amelyik elomozd kla - mind otthon, mind ktilfoldon - aváIságot mélyíto politikát. Ha van egyáltalán pozitiv emberi jovo, ahhoz elobb az Egyesiilt Államoknak kell megv áItoznia. I99Z-ben ezérthazatért az Egyesiilt Államokba, hogy továbbadja az ameíikaiaknak ktilfoldon sze-rzett tudását. Korten publikációi világszerte kótelezo olvasmányok az egyetemeken. Számos kónyvet írt, tobbek kozott a sok nyelvre (magyarra is) lefordított T kés társaságok uiláguralrna címut.További jelentosebb mtívei: Tbe Great Turning és Tlle Post-Corporate World. Rendszeresen ír mások által szerkesztett konyvekbe, szakmai folyóiratokba, és az id szakosan megjeleno kiadványok széles váIasztékába. A rádió- és tévébeszélgetéseknek ugyancsak résztvevóje. rendszeres vendége és nemzetkozileg is népszertí

208

Dr David C. Korten

lsBN 978-9ó3- 662-268-8

,llilI||||||ll[lil[[ll

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful