dráma

KÖ RÖS P AT AKI K IS S S ÁND OR

Fernando Arrabal és A két hóhér

Aki elolvassa A két hóhért, annak aligha jut eszébe, hogy a szerző a témát saját életéből merítette. Szürrealista látomás ez a kegyetlenségről, az álszentségről és az őszinte érzelmek megcsúfolásáról. Az író tavaly megjelent kétkötetes válogatott drámagyűjteményének előszavából (Christian Bourgois, Paris, 1968.) az derül ki, hogy ez az egyfelvonásos rettenet - önéletrajzi jellegű. Fernando Arrabal ma 37 éves. A spanyol polgárháború kitörésekor apja, a köztársasági érzelmű Arrabal hadnagy egy marokkói garnizonban szolgált. Vesztére ezen a spanyol gyarmaton azonnal győzött Franco ellenforradalma. Egy éjszaka jöttek a csendőrök, és az ágyából vitték el a hadnagyot. Az anya nem engedte, hogy apja még egyszer megölelje a négyéves Fernandót. A továbbiakról Arrabal így számol be: „Apámat halálra ítélték, aztán megkegyelmeztek neki, aztán elmegyógyintézetbe zárták, aztán semmi több. Anyánk azt mondta, hogy még 1936-ban meghalt, de ez nem volt igaz. Otthon a nevét ki-

ejteni is illetlenségnek számított. 1961-ben kutatásokat végeztem. Elmentem a burgosi börtönbe, megmutatták az iratokat. És láttam a kór-házat is..." Arrabal életének első, meghatározó élménye tehát az, hogy anyja elárulta apja emlékét. 1950ben kezdődött a fiatalember lázadása az anyja képviselte Haza, Hadsereg, Vallás szentháromsága ellen. Először szelíd lázadás volt ez. Az angol rádió adásait hallgatta, eljárt a liberális nézeteket valló művészek kávéházába, Kafkát és Dosztojevszkijt olvasott. De innen már egyenes út vezet Spanyolország jelenlegi politikai rendszerének nyílt elutasításáig, a második hazájául választott Francia-országba történt emigrációjáig. Arrabal ellentmondásos, sokszor a perverz morbiditásig elmenő, formabontó drámai alkotásainak elemzésére ezúttal nem vállalkozunk. Csak arra szeretnénk rámutatni, hogy ennek a valóban beteg, tuberkulotikus, fél életét szanatóriumokban töltő írónak csapongó, végletes fantáziájú művei között jelentős helyet foglalnak el azok az alkotások, amelyek hol szimbolikus, szürrealista formában (A két hóhér), hol pedig a korszerű realizmus groteszk eszközeivel (Guernica) a spanyol fasizmus szorításában vergődő legtöbbször tehetetlen - emberséget mutatja fel. Alig két éve Arrabal ismét Spanyolországban járt. Csak rövid ideig volt szabadlábon. A francóista hatóságok isten- és hazagyalázás címén letartóztatták és börtönbe vetették. A nemzetközi közvélemény felzúdult. A beteg Arrabalnak a börtön hamarosan a véget jelenthette volna. Írók, világhírű művészek tiltakozásai százával érkeztek a madridi belügyminisztérium címére. Arrabalt szabadon bocsátották, és kiutasították Spanyolországból. Franciaországba érve az író nem saját szenvedéseit, meghurcoltatását ecsetelte, hanem arról beszélt, hogy a spanyol börtönök tele vannak húsz-harminc évre elitélt, elevenen eltemetett emberekkel, akiknek olyan „bűneik" vannak, mint diáktüntetésekben való részvétel, törvénytelen sztrájk támogatása, röpcédula-osztogatás, sőt „tiltott" irodalom (köztük a világirodalom legnagyobb klasszikusainak) olvasása és terjesztése. Ez az egyfelvonásos az emberi kultúra legősibb hagyományát, az anya tiszteletét támadja meg. Igaz, ebben nem áll egyedül. Az Oreszteia sem anyapárti. De ott Agamemnonnak volt

Az olvasó kénytelen felismerni. (Mindhárman leülnek az asztal köré. akibe minden reményemet vetettem. te ezt nem érzed. Ne féljetek. nyilvánvalóan szándékosan. a nevük nem fontos Françoise. Bocsássa-nak meg . édes fiam. mit mond. Mi rosszat kaptál valaha is tőlem. De nézz bátyádra. gyerekek. FRANÇOISE (Maurice-hoz) Nem hallod az öcsédet? Hallgasd meg. fiam. bűnös. mert nem bírom tovább. nem sírok. A szoba közepén asztal és három szék. A két hóhér ül a széken. FRANÇOISE HANGJA Igen..) Ha jobban szükségem van a támogatásotokra. Munkás utca 8. (Patetikusan) Az az ember. A férjemről van szó. nagyon sötét szoba. A két hóhér Jean-ja bűntelen. Maurice-ra. Anya! Ne izgasd fel magad! Sosem ért veled egyet. akinek életem legszebb éveit adtam és akit úgy szerettem. (A hóhérok hirtelen érdeklődést mutatnak az asszony szavai iránt. zavarom önöket. Benoit és Maurice.hybrise és Klütaimnesztra találhatott ürügyet a gyilkosságra. a férj A cselekmény egy nagyon sötét szobában zajlik. Megszemléli a szobát. gyertek be. nem szabad sírnom. hogy az ember milyen hálával tartozik az anyjának. Ha . nyikorogva kinyílik.. amikor Szereplők: A két hóhér. éppen most. mintha nem is nekik szólt volna. (Csönd.) FRANÇOISE Üljetek le. mint mindig. (Maurice melankólikus arckifejezéssel. Zsibbadt tompultsággal nyugszik bele a megaláztatásba. szembe kell néznem az előttünk álló veszélyekkel. Különös. De te nem szégyelled magad. hogy szeretni tudok. Meghalnék a szégyentől. Mintha az asszony rnegpróbálná összeszedni a bátorságát. Jóságos Isten! Micsoda kereszt! BENOIT Nyugodj meg. Anya! Fogalma sincs róla. ellenem fordul. csupa megvetés.) Igen. Baloldalt ajtó nyílik az utcára. mindketten kimennek az utcai ajtón. az anyjával ellenkező irányba néz. és a neve Jean Aznar. ami engem érint. Halljuk. Kopár falak. Megismétlődő kopogás az utcai ajtón. Félek tőle.) Azért jöttem önökhöz. Éjszaka van. Zavarom önöket? (A hóhérok nem mozdulnak. az a férfi. mégsem személyes ügy.) FERNANDO ARRABAL A két hóhér FRANÇOISE HANGJA Gyertek be. Az ajtó lassan. mondj valamit! BENOIT Ne törődj vele.. mint valaha. hogy be-jön és odamegy a hóhérokhoz. hálátlan fiú? Felelj.) M e l o d r á m a egy felvonásban FRANÇOISE (váltig siránkozó hangon be-szél) Milyen szomorú és drámai pillanatokat élünk! Mit vétkeztünk. Mihelyt megvan. (Belép Françoise és két fia. hogy mindennel törődsz. FRANÇOISE Igen. középkori jogaiba visszaállított anyaszentegyházzal számol le. a két fiú Jean. uraim . hogy az élet ilyen kegyetlenül büntet ? BENOIT Ne bánkódj. ha nekem ilyet mondanának. gyerekek. de be kell mennünk. FRANÇOISE Jó reggelt. Várnunk kell apura. hogy egy autó elindul. Françoise is kimegy az utcai ajtón. Az oresztészi küldetést magára vállaló Arrabal A két hóhérban a fasisztává lett szülőhazával és a vele szorosan összefonódott. magában. (Halkabban. akkor elmegyek . Maurice nem vállalja Oresztész feladatát.. Úgy látszik. ( A z egyik hóhér felírja az adatokat.. Egyikük ceruzát és jegyzetfüzetet vesz elő. Egy asszony feje jelenik meg. El kell ismer-nem. hogy bár a darab önéletrajzi ihletésű. nyugodtabban) A férjem bűnös. az anya Benoit és Maurice. Úgy dönt. Úgy szeretem. ahogy sose hittem volna. és fia. BENOIT HANGJA Nincs itt valami világos. A színpad mélyén egy ajtó a kínzókamrába vezet..) Nézd. Végül beszélni kezd és a szavak sebtében törnek föl belőle. Anya! Ne sírj! FRANÇOISE Nem. a hóhérok nem hallanak semmit. szám alatt lakik.

nem számít nekem. fiam. te vagy a legjobb asszony a világon. Nézd csak meg. amit mondasz. aki bekötözi szenvedő szívem sebeit. soha. amíg Isten magához nem szólít. BENOIT (a túláradó érzés kiváltotta önkéntelen mozdulattal félbeszakítja anyját) Anya. Azt akarom. (Maurice-hoz támadóan. tudják ők azt. noha többet szenvedtem miatta. És én mindig a rabszolgájuk voltam. Azt akarom. hogy értékelni tudja önfeláldozásomat? Nem. Születésem napja óta tanít az élet szenvedni. Ne tegyünk neki szemrehányást. azt nem akarom. és én egy senki vagyok. hogy egy nap. akikért a legtöbbet küszködtem: férjem és Maurice. mindig. moziba! De milyen sokan! Te ezt még nem érted. Benoit. Meg kell bocsátanunk. Nekem meg kellene tagadnom a megbocsátást. gyermekem. Valószínűleg elkövettem néhány bűnt. hogy megfenyítselek. neked akkor is tisztelned kell őt.) Köszönd meg Anyának. hallod mit mond anya ? FRANÇOISE Hagyd őt. mint azelőtt összesen. többet nem kívánok. Jeant. nem én vagyok a legjobb asszony a világon. BENOIT (dühösen) Mostantól kezdve senki miatt nem fogsz szenvedni. szándékosan semmibe veszik önfeláldozásomat. BENOIT Ne aggódj. BENOIT (Maurice-hoz) Semmirekellő vagy. társaság. Ha nem te kérnéd. mennyi szenvedést okozott.. FRANÇOISE (izgatottan) Ne okozz fájdalmat. Azt hiszed. Látod. testvérek veszekedjetek. mindig rosszal fizetnek a jóért. Nem várok ezért semmit. minden ugyanoda vezet. ne izgasd magad! Csúnyán viselkedtek. hogy békében. Isten a maga végtelen jóságában ilyen fiút adott nekem. hogy jó legyek. és mindig feláldozom magam értetek. hogy akik a legdrágábbak voltak nekem. Többé már nincs kedvem semmit se csinálni. mindig. fiam. hogy mindig vezekeltem érte. kávéházba. Én is megtehettem volna. Látod.. amit a bátyád . BENOIT Milyen jó vagy. De örömmel mondhatom. fiam. Belép a két hóhér. akkor jön Maurice. nem törődöm semmivel. hogy kíméljem. sok asszony az én koromban milyen vidám életet él. nem vártam semmit az áldozatokért. túlságosan érdemtelen vagyok rá. A szentek nagyon nagy emberek. Hogyan is érdekelhetne bármi más? Luxus. ne üsd meg.hogy nem tettem eleget. hogy verd. Egész életemben mártír voltam mellettetek. FRANÇOISE Igen fiam. mert megérdemelnéd. És az értetek érzett szeretetből méltósággal hordom a keresztet. némán és alázatosan. BENOIT Tisztelnem őt? FRANÇOISE Igen. Egyszerűen megpróbálok jó lenni. mint hogy szent legyek! De nem lehetek szent. és az is maradok. a színház . ha ezt tudom? Az eredmény ugyanaz. azt csinálom. Françoise férjét hozzák. olyan jó vagy! FRANÇOISE (még alázatosabb hangon) Igyekszem. mégis megbocsátok.. Benoit. akik hálásak kellene legyenek a gondoskodásomért. FRANÇOISE Nem. BENOIT Anya. Maurice. csak szenvedés. fiam. Éjjel-nappal szórakoznak. Benoit. Még azt is tudom. milyen jó vagy hozzá. sőt azt is tudom. Nagy jószándékom ellenére mégis elkövettem. El kell felejtened. FRANÇOISE Köszönöm. FRANÇOISE (alázatosan és szégyenkezve) Nem. csuklójánál és . hogy szerinte nem tettem eleget. hogy béke és szeretet uralkodjék közöttünk. mit csinálnék vele. de inkább feláldoztam magam a férjemért és értetek. és látod. most már semmi sem fontos. Történjék bármi. ruhák. amit kérek tőled. csak egy érdekel: ti. fiam. BENOIT (meggyőződéssel) Nem anya. csak értetek élek. gyermekem. még túl fiatal vagy. És akkor is. (Az utcai ajtó kinyílik.. FRANÇOISE Ne légy dühös. Bánom is én a többit! BENOIT (Maurice-hoz) Maurice. Anya! . azt mondják majd. fiam. BENOIT Milyen jó vagy! Milyen jó vagy! FRANÇOISE De a javamra válik-e. amit azok okoztak. Semmi más. hogyan fizetnek áldozataimért? Láthatod. táncolni járnak. Nem akarom. sőt tudtam. nagyot vétkezett. ha igazán megérdemli. BENOIT Drága Anyám! FRANÇOISE Igen fiam. Egyszerűen csak jó akarok lenni. néha vétkeztem. megvigasztal bánatomban. BENOIT Szent vagy. és ha lehetséges. Balzsam vagy te az élettől kapott sebeimre. ha apád vétkezett. amikor annyira nem érdemli meg. akik a legdrágábbak nekem. nem tudom. és képes leszek megbocsátani számtalan hibáját. Nem várok tőle semmit. tárt karral fogom várni. FRANÇOISE Csitt! Nincs szebb álmom. és nem szabad rájuk neheztelnünk. hogy ti. egyetértésben éljünk. ilyen dicsőségre nem pályázhatom. akkor sem. Ez az egyetlen.nem az apáddal van baj. remélhetem.

Látom. más vagy legalábbis mindig azt hittem. amikor szenvedsz. feleségére. Sőt.) Ne dühöngj ! Jobb. hogy bemegy a kamrába. Françoise és Maurice felkelnek és odamennek a kamra ajtajához. és ő ezt kihasználja. meg vagy kötözve és csupa vér a hátad. Pillanatnyilag a hóhérok hatalmában vagy.) Ki figyelhetne jobban a szenvedéseidre. Benoit! Hadd sértegessen! Nagyon jól tudom. Françoise-ra néz tágra nyílt szemmel. hagyd. Végül az ütések és a nyögések abbamaradnak. Ahogy a szobába érnek. Maurice rendkívül izgatott. fiam. hogy beszélj udvariasan Anyával. talán haraggal. Add meg neki ezt az örömet. Anya ! FRANÇOISE Hagyd csak. (Françoise úgy dönt. Hadd bánjon úgy az anyjával. könnyeivel küszködve. és beviszi Jeant a kínzókamrába. és teljesen értelmetlenül. úgy. Én mondtam. gyermekem. Isten meg fogja büntetni ezért a gonosz cselekedetért. ha te nem lennél itt. Viseld tetted fel. alázatos. Ha normális. Egy hosszú pillanatra a korbácsütések hangosabban csattannak. Szegény Jean! Biztos sokat szenvedtél.bokájánál fogva egy rúdra kötözve. de hangosan) Én jelentette- lek fel. amit kívántok. és kötelességed türelemmel viselni a megérdemelt büntetést. hadd legyen durva hozzám. hogy még csak a szenvedés kezdetén vagy. (Maurice csüggedten néz.) FRANÇOISE Menjünk. Nem tehetsz semmit. Jean volt. (Dühösen az anyjához) Te jelentetted fel! BENOIT (rá akarja vetni magát a bátyjára) Mondtam már. A két hóhér megállás nélkül átmegy a szobán. hogy kínzod? FRANÇOISE Ő kínozza magát. Meg kell értened. hadd sértegessen. Férjéhez beszél. FRANÇOISE Fogadj szót. Françoise újra megjelenik. mást nem is vártam. Jean.) BENOIT Nem. Maurice heves felháborodással figyeli a menetet. felháborodottan) Mit állítja meg. Jean hangosan felnyög. csak hangokat tud adni. anyjához) Miattad kínozzák aput. (Jean felkiált. Mindhárman eltűnnek. Biztos alaposan megkínozták. félig kinyitja az ajtót és benéz. otthon. arca elfintorodik. hogy kínzod magadat. Te jelen- MAURICE Hagyd békén aput! Ne folytasd! Nem látod. meg is ütne. Françoise elfintorodik. (Szünet mosoly.) Látom. Menjünk. ha megpróbálsz türelmes lenni. BENOIT Nem engedem. mert különben könnyen kezet emelne anyjára. nyugodj meg. Jeannak be van tömve a szája. (Szünet. egyedül ez . (Korbácsütések hallatszanak. (Jean megpróbál beszélni. hadd legyen az. amit akartál. Szegény Jeanom! (Jean . nézzük meg. Pillanatnyilag nem tehetsz semmit. szeme tágra nyílik. rendes ember lennél. Csönd. Kétségtelen. soha. (Jean átható jajkiáltást hallat. és még jobban meg fognak kínozni. Csönd. ad egy kis akaraterőt . Eltűnik a színpadról. hogy szenvedjek? Ha undok hozzám. hogy annyit bajlódnak veled. gyermekem. hogy a hóhérok a kínzókamrában korbácsolják. de mivel be van tömve a szája. Françoise odamegy a kínzókamrához. Mindig is ezt akarta. Bűnös vagy.) MAURICE (őrjöngve. Túl jó vagy. mint az ellenségével. Nyugodj meg szépen! És különben is.noha betömött szája akadályozza dühében felkiált. de te mindig lázadó voltál. mint én. megköszönnéd a hóhéroknak. köszönetet kellene mondanod a hóhéroknak. hogy szenved szegény. hallod? FRANÇOISE Csak lassan fiam. Françoise figyelmesen. hogy feláldozzam magam érte és értetek: hogy mindent megadjak. hogy most is otthon vagy. de te. majdnem mosolyog. Mindig melletted leszek.) FRANÇOISE (fiaihoz) Szegény nagyon szenved. Hagyd. mintha templomban volna. amíg én itt vagyok. amit mondok. BENOIT Kuss! (Hevesen) Ne törődj vele. De gyáva. azt akarod. és fél tőled. fogadj szót! BENOIT Nem fogadok szót. FRANÇOISE Hagyd.) FRANÇOISE HANGJA (úgy beszél. hogy bosszant. torz mosolyba rándul. Françoise beteges nevetése hallatszik. Hadd vádaskodjon. ez már túl sok. fiam. hadd legyen így. ( A z ajtón át megint a férjéhez beszél. nézzük meg szegény aput. Jean.) Alaposan megkínozhattak. fölemeli a fejét. nem is volt soha. mohón nézi férjét. MAURICE Ó. ez jót tesz neked. hogy bűnös vagy. Az anya mohón hallgatózik. Hadd kínozzon. Az a dolgom. látom a szeméből.) jelentsen ez? Mi ez az újabb gaztett? BENOIT (Maurice-hoz) Ne beszélj így anyával. hogy kiabáljon veled. Csönd.) MAURICE (anyjához. (Françoise fintorog. Megértetted? Udvariasan. Nehogy azt hidd. ha kínozhat. de nem lépi át a küszöböt. Tudod jól.eddig úgysem volt benned. ha gonosz szívét ez kielégíti. ahol azt tehettél. csakis ő. nincs benne türelem. majd szájpecek tompította kiáltás. nem.) FRANÇOISE Gyermekem. ahogy Afrikában foglyul ejtett oroszlánokat és tigriseket szállítanak. hogy csak akkor boldog.

(Férje hangosan felkiált. Egy kis ecet meg só a seben csodákat művel! (Hisztérikus lelkesedéssel) Csipetnyi só és egy csepp ecet. Bánd meg bűneidet. fiam. (Jean hangosan felkiált.) MAURICE Apu! Apu! (Könnyeivel küszködve) Apu! FRANÇOISE Még mindig nyög. hogy milyen szenvedést okozol neki? Hagyd békén! BENOIT Mondtam már neked. Mindig könnyű életed volt. amit akar. hogy fertőtlenítsem a sebeit. hogy lássam. ..) Nézzük csak. (Hosszú csönd. jót tesz neked.) MAURICE Ne hints rá sót! Ha meg fogják ölni mindenképpen. (Françoise bemegy a kínzókamrába. fiam. amit most mondok! Anyaként beszélek. (Jean többször felnyög. milyenek. Mások megcsókolnák a lábam nyomát. még mindig fájnak a korbács okozta sebek.) FRANÇOISE HANGJA Ez minden.) Ne mozogj! Úgy. A család szent dolog. még egy kicsit. most akarod magára hagyni. Benoit a bátyjára veti magát. Viszek egy kis ecetet. hogy örülök a büntetésed láttán. FRANÇOISE Nagyon fiatal vagy.) Megyek és teszek egy kis sót és ecetet szegény apu sebeire. Mikor láttad. de kérlek.el a büntetést lázadás nélkül! Ez a te megtisztulásod. most.) FRANÇOISE HANGJA Jól van. (Szünet. és egy anya csak a gyermekeiért él. ne tedd nehezebbé a haláltusát. Tennem kell egy kis ecetet rá. ne mozogj ! (Françoise zihálva beszél. testvérek a szemem láttára verekedjetek. meg sót. hogy anyád a maga kedvéért csinál valamit? Mindig csak rátok gondoltam. hogy egyszer köszönetet tudj mondani gondoskodásomért. .) MAURICE Nem hallod. még egy picit. (Jean ordít. ne az én jelenlétem-ben. hogy anyád mindent az érted érzett szeretetből tesz. Csönd.) FRANÇOISE Nem fiam.) Pontosan ezekre van szükségem. (Jean fájdalmában felkiált. (Jean hosszan felnyög. nem kell neki több. de megbocsátok neki. aztán a férjemre. Tiszteld anyádat. hogy vannak a sebes részeid? Megtapintom. MAURICE (dühösen) Meg ne tedd! FRANÇOISE Így szereted apádat? Te. alaposan megkínozták . hogy megakadályozza a verekedést. hozzászoktam már. gonosz fiú! Mikor tudod. hadd üssön meg! Mindig is ezt akarta. És ne kínozd magad a gondolattal.) Még egy kicsit. és kutat benne. hogy megyek és ellátom apád sebeit. Françoise a sóval és az ecettel a kínzókamra felé indul. Gondolj arra. Nézd az ujja nyomát szegény karomon! Ezt akarta mindig . fiam. (Benoit nagynehezen megfékezi magát. nagyon jól. Emlékezz arra. amíg beáll a halál.) Na még egyszer. elfogyott. Ne mozogj.) FRANÇOISE HANGJA Egy kis só és ecet nagyon jót fog tenni. mindegyik sebre.) BENOIT Engedd el anya karját! FRANÇOISE Engedd. nem tudsz semmit az életről. Aztán kiteszi az asztalra. noha nem érdemlik meg. hogy ellássam a sebeit? (Françoise megindul a kínzókamra felé az ecettel és a só-tartóval a kezében. Nem akarom. Mi lenne belőled nélkülem? Én mindent a helyedbe hoztam. Az . nincsenek tapasztalataid. Azonnal. hogy a hóhérok addig korbácsolják. Ez az én sorsom: aggódom értük. Françoise közéjük veti magát.) Elevenen megnyúzhat.) Ez az. legalább hagyd békén. és ígérd meg. hogy nyög? Nem látod. a halántékán. és egyikük sem mond érte köszönetet. csak azt kívánom. BENOIT (nagyon dühösen) Hogy mered meg-ütni anyát? (Benoit a bátyjára próbál sújtani. ne üsd meg őt a jelenlétemben. érte is. Jean felkiált. amit talált: egy üveg ecetet és egy sótartót. (Maurice durván megragadja anyja karját és nem engedi. most még egy csöppet oda is. (Jean ordít. a kedvenc fia így bánsz vele? Éppen te. hogy nem vétkezel megint. búcsúzóul. nagyon szenved . és engem sem akarsz engedni. ütni akar. Mikor öccse nem néz oda. hogy ne beszélj így Anyával. hogy anyád mindent meg-ad.) Szenved .) MAURICE HANGJA Mit művelsz? Karmolod a sebeit! (Maurice kitaszigálja anyját a kínzókamrából. Ezért hát. FRANÇOISE Mondjon. és most egy kis sót is. (Kihúzza az asztalfiókot. meg a kötelékek horzsolásai a kezén és a lábán.megütni. csak egy kicsit még. ha akar. hogy ti. apuért is. hogy bemenjen a kínzókamrába. nem szabad utamba állnod. (Jean felnyög.) MAURICE (ordít) Apu! (Sírva fakad. amilyen gyorsan csak lehet. Maurice bemegy a kínzókamrába. Nem törődöm senki mással és magammal még kevésbé. fiam. hogy a fiaim verekedjenek. gyermekem. amit kívánsz. Nem kérek ennyit tőled.. nincs sok. Úgy látszik.. ha másért nem.. Csak egy pici. (Jean újra felnyög. az ősz hajszálakért. Megütött. Először a gyermekeimre. Így ni. Nem akarom. Hozzászoktál.

nem elégszel meg azzal. hagyd. neked szentelte életét. MAURICE (félbeszakítja) Miféle mese ez már megint? Miféle újabb kitalálás? FRANÇOISE Ó fiam. ha folytatja bűnös életét. Jean többé nem nyög. ahogy óhajtod. Ezt akarod? MAURICE Ó. én szeretlek. Benoit. micsoda fájdalom! Micsoda kereszt! (Szünet. nyög. Hagyd. nem. FRANÇOISE De igen. átmennek a szobán és kilépnek az utcára vezető ajtón.. ugyanúgy viszik Jeant. Tudta nagyon jól.. bármi áron. hosszú csönd. de nem változott meg. hogy bűnös volt.anya közéjük kerül. a többi nem érdekel. Legyetek tekintettel ősz hajára! (Benoit-hoz) És ha benne nincs szánalom. gyermekeim. és csak egy célom volt: az. Hagyd! Azt akarja. Nézik. folytatta. és benéz a kamrába. hogy egy védtelen pillanatomban megverhessen és megkínozhasson! BENOIT (őrjöngve) Maurice! FRANÇOISE Nyugodj meg. Erre vártam egész életemben. aki szüntelenül szenved. . BENOIT (könnyek között) De igen. már te sem szeretsz. akármi történt. én igen. mi-csoda kereszt! Miért büntetsz így. Így bánsz anyáddal. apuval. fiam. most hazugnak nevezel.) a két hóhér. előbb-utóbb úgy fejezi be. te vagy öreg korom támasza. Mert nekem csak az számít.) FRANÇOISE Megint verik . MAURICE Egyedül te mondod. én a boldogságodra gondoltam. Françoise és Benoit leülnek Maurice mellé. csak lassan! (Leverten) Micsoda kereszt! Istenem. Te vagy az egyetlen vigasz. legalább te. aki mindig annyit bajlódott veled.) Igen. FRANÇOISE Akkor miért szúrsz újabb tövist bánatkoronámba? BENOIT Anya! FRANÇOISE Nem látod a bánatomat? Nem látod határtalan anyai szomorúságomat? BENOIT (majdnem sírva) De igen. hogy egész éjjel sértegetsz. ahogyan illik! (A hóhérok figyelemre sem méltatják Françoise-t. hogy bántson. hogy bántson. fiam. aki soha nem adott neked okot panaszra? FRANÇOISE Ez az. Amikor apád tönkretette a gyermekei és a felesége jövőjét amiatt az ő .) FRANÇOISE Nem. FRANÇOISE Hogy mersz ilyet mondani anyádnak? Anyádnak. Szegény. ahogy most bekövetkezett. . nem őt! Ne üsd meg a bátyádat! Nem akarom. Csönd. (Benoit-hoz) Engem bántasz.) Sír! . (Françoise zihálva beszél. hogy ilyen büntetéssel sújtasz? Ne verekedjetek.. (Ostorcsapások és nyögések. mint amikor jöttek. hogy hamis esküre bírom az embereket. majd így folytatja. A hóhérok folytatják az ütlegelést.. igen. A férj zokog. azt mondom. hogy öcséd és te jól éljetek. FRANÇOISE Hát igen. szánj meg! Vagy lehetséges. Belép FRANÇOISE Jól van„ fiam. Hányszor mondtam neki! Hányszor megmondtam neki: özvegy leszek és a fiaid árvák. Uram? Mit tettem. amit én sohasem ismertem. . amit Isten életemben nyújtott. iskolázatlan asszony vagyok. Micsoda mártírium! Micsoda kereszt! Istenem. Maurice leül. Jean hirtelen még áthatóbb kiáltást hallat. anya. a bűnös életet. Talán sír.. hogy sírjak. FRANÇOISE Köszönöm. hogy megüsd. és szétválasztja a testvéreket. hogy az egyik fiam nem szeret és csak arra vár.) MAURICE (Françoise-nak) Miattad ölték meg BENOIT Nem tűröm. Míg apád könnyedén kompromittált. aki születésed óta rád tékozolta. hagyd ezt abba! (Szünet.) FRANÇOISE (a hóhérokhoz) Hadd nézzem meg! Hadd nézzem meg úgy. hogy följelentetted aput. ha tetszik neki. . Nem akarok mást. nyög. hogy kompromittálta gyermekeit a hibáival. megadjam mindazt a szépet. és kitartott hibái mellett. . Nagyon jól tudta. Jean halott. fejét az asztalra hajtja. Igen. mikor megüt. szegény anyátok kedvéért. .. persze. (Benoit túlságosan letört. mivel érdemeltem meg. fiam. ugye? (Senki nem felel. Hosszú szünet.. Sír . hogy az én hibám volt. tökéletesen hal-l o m . (Hallani.) Miért bántál így apuval. hogysem közbe tudna lépni. És mit csinált erre? Semmibe vette a tanácsomat. amint a hóhérok újra korbácsolni kezdik Jeant. Csönd.) Megölték! Megölték! (Teljes csönd. hogy te sem szeretsz? (Benoit megindultan próbál valamit mondani. MAURICE (félbeszakítja) Ezzel ne szédíts! Vádollak. hogy boldoggá tegyelek. (Benoit megnyugszik. Françoise és fiai csönd-ben hallgatóznak. így van.) . csak a gyermekeim javát. biztosan alaposan megkínozzák . . Ezt akarja.) aput. ostoba. . és azt állítod.) Persze. fiam. Ilyen a bátyád. Feje élettelenül csüng. Anyja nem engedi. Ha örömet szerzek vele. Françoise odamegy az ajtóhoz.

József nádor tér 1. Ha csak önzésből is. Csak egy dolgot kérek: ne legyetek hálátlanok. Példányonkénti eladási ár: 1 2 . Benoit csatlakozik hozzájuk. 9 .238.. mikor mentem moziba vagy színházba ? Pedig valamikor úgy szerettem színházba járni. és becsüljétek meg az anya áldozatát. BENOIT Mindent megbocsát! (Vidáman) Ez a fontos. boldogok leszünk.Ft. Lenin krt. és mégis megígérte. (Maurice érzelmektől felkavarva lehajtja a fejét. iskolázatlan asszony vagyok. Ha te rendes leszel. és borítsunk fátylat a múltra. BENOIT Az már a múlté. A jövő számít. fiam. és mindent megad. Terjeszti a Magyar Posta. hogy ilyen anyátok van. tudom. Ő volt a hibás . ami az övé.) FRANÇOISE Fiam! BENOIT (Maurice-hoz) Kérleld meg anyát.az apád. és most már nem tehetünk semmit.) BENOIT Csókold meg anyát. meg kellene értenünk egymást. Így hát mindhárman együtt fogunk élni. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. FRANÇOISE Benoit-nak igaza van. BENOIT Látod. pedig nagyon szerettem volna. Minden. közületi csekkszámon. Budapest . (Hosszú szünet. de a bátyád nem.BENOIT (békéltetően) Maurice..) Csókold meg.. Mindez a bátyádnak semmi. egyéni csekkszámon és a 62.) Apu. . VII. Nem. Megbocsátok neki. de . Előfizetési díj: 1 évre 1 4 4 .066 sz. megbocsátok neked. és elfelejtem minden sértésedet. te és én. anya? FRANÇOISE Igen.. ami az enyém. és szeretni fogjuk egymást.2 4 . Apu halott. . anya! (Maurice és Françoise megöleli egymást. minden. magammal nem törődtem. ostoba.3194 . térj vissza hozzánk! Mindhárman boldogan és vidáman élünk majd együtt. becsüllek mindazért.Athenaeum Nyomda. . FRANÇOISE Igen. Hát van ennél csodálatosabb ? MAURICE (félig meggyőzve) Igen. egész életemben másokért aggódtam. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp. Mit tudtam volna csinálni? Hogyan akadályozhattam volna meg.2 3 0 Megjelenik h a v o n t a • A kéziratok megőrzésére és visszaküldésére nem vállalkozunk. Ne nézz hátrafelé.. sz. amit kívánsz. hogy olyan legyen? Makacs volt. hogy haragudjon rád. te becsülsz. hogy nagyon szeret téged..1 1 . FRANÇOISE Hogyan? Az én hibám volt? Nem. Anya nagyon jó. Nekem csak ti számítottatok. Mikor láttatok rajtam egy rendes ruhát..Ft.. V. Túlságosan ostoba dolog lenne a múlton csüggeni. mint anya. MAURICE (majdnem sírva) Bocsáss meg. Benoit karját bátyja köré fonja. Én csak egy szegény. Nagymező utca 2 2 . (Csönd. amit értünk tettél.Felelős vezető: Soproni Béla igazgató . amire szükséged van. Milyen boldogok lehetnénk.) MAURICE Megakadályozhattuk volna apu halálát. hogy mindent elfelejt. Ugye. míg lehull a (függöny) Fordította: Köröspataki Kiss Sándor A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A Főszerkesztő: Boldizsár Iván • Szerkesztő: Cs. Anyával mindened meg-lesz. neki ez nem elég. (Szünet. ha mindhárman egyetértenénk! BENOIT Igen. MAURICE De. hogy bocsásson meg. VI. tudom. Török Mária Szerkesztőség: Budapest. Oka van rá. vagy átutalással az MNB 8-as egyszámlára. ne légy bosszúszomjas.Ft. egyiket sem tettem. a tiéd is. Légy olyan.) a 61. anyám.Íves magasnyomás . és mindhárman átölelve maradnak. De én egészen nektek akartam szentelni magam. milyen jó? Még meg is bocsát. A kiadásért felel: Sala Sándor igazgató. Indexszám: 25. Külföldön előfizethető a Kultúra külföldi képviselőinél. és érezzétek szerencsésnek magatokat. .797 69 . Budapest. Hosszú csönd. nincs most értelme a vitának. BENOIT (félbeszakítja) Nem. Telefon: 1 2 4 . neheztelés nélkül : anya. FRANÇOISE Igen. Maurice. az övé lesz.. és mindhárman békében élnénk. (Maurice az anyjához lép és megcsókolja. BENOIT Igen. 1 / 2 évre 7 2 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful