20.

Galambosi-dr. Lévai-dr. Örsi
ő
IÖf(DUtli
és egyéb, emberre
kerti "károsítók"
. .fi

A 20. ő
1987 JUN r ]j
E füzet átolvasása után több olvasóban ma-
radhat némi viszolygó érzés kedvenc virá-
gaival vagy háziállataival szemben, ame-
ő kiderült, hogy mérgezést is okoz-
hatnak. A veszély azonban nagyobb, ha an-
nak ő ő még csak nem is tudunk.
Csupán egy kórház adata áll rendelkezé-
sünkre: az elmúlt 20 évben a Heim Pál
Gyermekkórházban évente 10-15, össze-
sen 521 gyermeket ápoltak növényi mérge-
zés miatt, és ebben még nincs benne a gom-
bamérgezettek száma! Ne gondolja azon-
ban senki, hogy ha kiteszi lábát a kertbe,
ott csak ő szúrós, tüskés növények
meg veszélyes ű rovarok találhatók.
Célunk e füzettel csupán az, hogy ráirá-
nyítsuk a figyelmet azokra a veszélyekre,
melyeknek okozói kerti növényeink vagy
háziállataink lehetnek.
'-' U ". - '\ u N 'V ' V '-"'V • '-"' '
Tartalom
4 Vigyázzunk a gyermekekre! (Galambosi Bertalan)
5 Egy kis néprajz
6 Növényi ártalmak, ő növények
6 Fizikai sérülések
6 ő
8 Allergiás ártalmak
9 ő mérgezések
28 Gombaveszélyek a kiskertben (dr. Lévai Judit)
37 Az állatvilág ő környezetünkbeo (dr. Örsi Attila)
38 Az állatokkal való kapcsolat játékszabályai
39 Mikroszkopikus szervezetek
40 Férgek, ízeltlábúak
44 Halak, ű ő
46 Gazdasági haszonállatok
47 ő tartott állatok
ő Lelkes Lajos és Wenszky Ágnes
Lektorálta dr. Kalmár Zoltán
Illusztrálta V. Nagy ő
©Galambosi Bertalan, dr. Lévai Judit, dr. Örsi Attila, 1987
ETO 635.07:581.192.6
ISBN 963 232 426 9
ISSN 0231-486 X
Szedte és nyomta az Alföldi Nyomda
A nyomdai megrendelés törzsszáma: 2844.66-13-3
Készült Debrecenben, az 1987. évben
ő kiadó a ő Könyvkiadó Vállalat igazgatója
ő ő Gallyas Csaba
ű ő Asbóthné Alvinczy Katalin
ű ő Héjjas Mária
ő Kiss István
Megjelent 3 (A/5) iv terjedelemben
Nyomásra engedélyezve 1986. november 3-án
Készült az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szerint
MG 25-p/8789
Galambosi Bertalan - clr. Lévai Judit - dr. Örsi Attila
ő
és egyéb, emberre veszélyes
kerti "károsítók"
ő Kiadó Planétás V gmk
Budapest
Vigyázzunk a gyermekekre!
Életünk egyre inkább mesterséges keretek között zajlik, és ennek reak-
ciójaként mind több ember tölti szabad idejét a természetben kirándu-
kempingezésset Az országban kb. 2 millió kiskert, hétvégi ház
van, és hétvégeken szinte fél ország megindul, hogy kertészkedésben,
állattartásban keressen kikapcsolódást vagy ő jövedelmet.
A ma kiránduló, kertészked ő városi emberek, fiatalok ő része
iskolai tankönyvekben találkozik ő növényekkel, állatokkal.
ő tanulja meg kertjét, állatait gondozni, és a növényeket
ő tevékenysége során ő használati értékeik alapján
fedezi fel a maga számára: gyümölcsként, zöldségkén t, ő vagy
illatozó virágként.
A ő ember nem fogyasztja el a ő növényt; a legtöbb
különben is olyan ű hogy alig lehet lenyelni.
A gyerekekkel azonban más a helyzet, és minél kisebbek, annál job-
ban kell rájuk ügyelni! A piciny gyermekek kíváncsisága kielégíthetet-
len, mindent a szájukba vesznek, megrágnak, lenyelnek. Különösen a
ű ő színes tárgyak keltik fel ő és ezt témánk szem-
pontjából igencsak fontos tudni. Amintlátni fogjuk, a ő növényi
részek között nagyon sok a piros vagy fekete ű bogyó.
A kisgyermekek veszélyeztetettsége érzékenységüknél fogva is na-
gyobb. A ő ő szervezet károsodásához sokkal kisebb adag is ele-
ő (ha egy-két szem magot vagy bogyó t majszol el).
A nagyobbacska gyerekek szívesen utánozzák játékaikkal a ő
ket, ő ő papás-mamást játszanak, szörpöt, ő készíte-
nek. Játékaikhoz a kertben található leveleket, gyümölcsöket, bogyó-
kat használják fel, és bizony ezek közé- a ő figyelmeztetés hiá-
nyában - ő hatásúak is bekerülhet nek. (Nem is beszélve arról a
ő gondatlanságról, amikor az apa által hazavitt ricinusmagot a
gyerekek pirítva megették. Egyszerre öt gyerek került a kórházba!)
A hétvégi kertek igen gyakran ő nem ű terü-
leteken vagy azok közelében találhatók, ő lábánál, irtásokon, ho-
mokos ő ahol a városi ember számára sok ismeretlen növény-
faj, gomba található. Amíg a ő a kerti munkákkal, házépítéssel
4
t


f vannak elfoglalva, addig a gyerekek felügyelet nélkül játszhatnak a kö-
t zeli réten, kóborolnak az ő és számukra különösen veszélye-
' sek lehetnek a ő ű színes növényi részek. ő - és nem
l
& is olyan túl sok ---:- ismeret birtokában a gyerekek ő nevelésével
' a véletlen mérgezések száma nagymértékben ő
Egy kis néprajz
Ha az ő között ő ő falusi néniket; bácsikat megkérdez-
zük, nagyon ő ő és ízes kifejezésekkel tudják igazolni, hogy a
magyar parasztember nagyon is tisztában volt a környezetében ő
növények ő vagy ártalmas hatásávaL Csak néhány népi elne-
vezést hadd idézzünk:
sisakvirág - ű farkasrépa",
foltos bürök- "büdös vürök, zsidópetrezselyem",
nadragulya - "farkasbogyó, farkascseresznye, ű álomhozó
ű ő ű
csattanó maszlag - ű ű cigánymogyoró",
földi tök - "büdös gönye, ebcseresznye",
ő kikerics - "ebvirág",
beléndek - ű ű
Az ő és különösen a ő ő kiderül az e ő
alkotott általános falusi ítélet. Már maguk az elnevezések is egy életre
ő a gyerekek emlékezetébe. Ismerték a véletlen vagy szán-'
dékos fogyasztásuk következményeit. Bizony, emberi rosszindulatból
vagy szerelmi indítékból is "megétettek" valakit, ami nemritkán vég-
zeteS következménnyel járt.
5
Növényi ártalmak,
ő növények
Fizikai sérülések
Szinte valamennyi kerti növénycsoportban találhatók tüskés, töviskés
fajok. A velük kapcsolatos ápolási munkák során vagy véletlen baleset
kapcsán kellemetlen szúrásoknak vagyunk kitéve.
Az apró tüskék beletörnek a ő sebeket, gyulladásokat okoznak,
a nagyobb tövisek, tüskék pedig igen mély, fájdalmas sérüléseket, geny-
ő sebeket idézhetnek ő aminek sokszor ő munkakiesés
is lehet a következménye.
A közvetlen fizikai sérülésen túl fennáll a veszélye, hogy a sebek fer-
ő forrásokká válnak. Kerti munkák alkalmával - különösen, ha
ő trágyázott talajon gazdátkodunk - a ő
nagy a ű A gyulladások ő a ő jutó egyéb nö-
vényi hatóanyagok 'is fokozhatják.
A tüskés növényekkel végzett kerti munkák idején - a sérülések
ő céljából - mindig viseljünk ő ű vagy egyéb ő
felszerelést.
ő
Bizonyos növényekkel való érintkezés ő okozhat. Ezek
hólyagok, ő nehezen gyógyuló sebek formájában jelent-
keznek, sokszor nehezen gyógyulnak.
Sokféle növény okozhat gyulladást. Tipikusan kertészártalomként
jegyeztek már fel krizantémra, tulipánra, jácin tra, vöröshagymára vagy
ezek virágaira érzékeny embereknél ekcémás mellékhatásokat.
Gyerekeknél arcon, szájon figyeltek meg kiütéseket a cickafark, a
gólyahír, egyes boglárkafélék virágának, vagy a mustár levelének érin-
tése után. A mintegy 600 fajt magába foglaló kankalinnemzetség egyet-
6
len tagjának, a szobai kankalinnak (Primula obconica) ő szin-
tén ő ő képesek.
A gyógynövények közül az orvosi angelika tejnedve idéz ő hólya-
gokat és tartós ő ő Egy traktoros például a növény mag-
jának vetésekor a ő nyúlkálva aikari ekcémát kapott, és hosz-
szan tartó kezelés után gyógyult csak meg.
A kerti ruta levelei és virágai 0
1
2% illóolajat tartalmaznak, emiatt
betakadtását nem szívesen végzik a dolgozók, mivel az ő
még a ruhán, ű keresztül is fájdalmas hólyagokat képesek
okozni.
ő ő az illóolaj-tartalmú növények okoznak,
de más hatóanyagok, pl. tejnedvek, toxinok is ő A ő
ladások ő sok ő ő függ. Szerepet játszik benne az érint-
kezés ő gyakorisága, az adott személy ő érzékenysége,
száraz vagy nedves állapota, ő még az ő is.
A napfény jelenlétével függ össze a ő egy specifikus
esete, az ún. fitofotodermatitis. ő az állatok takarmányozásánál
figyelték meg, hogy ha azok szénával együtt bizonyos növényeket fo-
gyasztanak, pl. orbáncfüvet ( Hypericum perforatum J vagy pohánkát
( Fagopyrum aesculentum) és ezután ő napfény éri ő akkor a fes-
ték nélküli ő gyulladások lépnek fel. A napsugárzás, illet-
ve annak ultraibolya tartománya, valamint a ő ő festékanyagok
hiánya együttesen idézik ő e betegséget.
Embereknél a paszternákkal, angelikával, erdei turbolyával, a nagy
ű kapcsolatban figyeltek meg hasonló jelenségeket. ő a
természetben gyakran tartózkodó, kiránduló, ű ő gyere-
kek, katonák, ő munkások között gyakori. Egy közép-
iskolás osztály a helybeli ő földjén paszternákot ka-
pált, és a munka második, harmadik napján a gyerekek lábán, comb-
ján, karján égés, viszketés után hólyagok ő ki.
A növény ő a nedvesség, izzadtság hatására kilúgozódó ve-
gyületek- a bergapten és a xantotoxin- a fedetlen ő érintkezve
gyulladást idéztek ő A hólyagok csak néhány órával azután ő
tek ki, hogy tartós napfény érte a ő
·
7
Allergiás ártalmak
Az allergia tulajdonképpen egyes személyek szokatlan érzékenysége a
másokra gyakorlatilag ártalmatlan anyagokra. A tünetek lehetnek kö-
tüsszögés, gyulladás, orr- és szemváladék ő folyása, rosszul-
lét stb. ő vagy kiütés is ő de ellentétben az ő ő
fejezetben tárgyaltakkal azok nem lokális kialakulásúak, hanem a fe-
dett testrészeken, ing alatt is megjelenhetnek.
Az allergiát kiváltó anyagok között nagy számban találhatók növé-
nyi ű anyagok is, pl. gombaspórák, talajalgák, de ő a növényi
virágpor. Az allergiás bántalmaknál fokozott szerepe van az egyéni
érzékenységnek, a tüneteket sokszor megmagyarázhatatlanul szagok,
illatok érzékelése, az állatok ő pihéjének, tollának vagy éppen a
textilféleségeknek érintése is kiválthatja. .
Az emberek érzékenysége ő Vannak, akik csak egy meg-
határozott dologra, növényfajra érzékenyek. Ezek a szerencsésebbek.
Az élet fintoraként említhetjük pl. azt az agronómust, akinek feladata
a kamillavirág betakarítása volt, és pont akkor derült ki róla, hogy nála
éppen a kamilla virágpora váltja ki az allergikus szemgyulladást.
Mások az azonos vagy közeli rokonságban álló növénycsaládok
egyedeire érzékenyek, és vannak olyanok is, akik ő fajok azo-
nos kémiai anyagaitól lesznek rosszul.
A szabadban tartózkodó emberekre ő a virágzó növények
pollenszemei lehetnek hatással. A szénanáthát okozó, széllel porzódó
növények közül fontosabbak a kora tavasszal virágzó barkás virágzatú
fafajok (nyír, éger, tölgy, mogyoró) vagy a nyár elején virágzó kalászos
gabonafélék, illetve gyomfajok.
Hazánk növénytakarója nagyszámú fajból ő össze, s benne az
allergiát kiváltó fajok nem találhatók olyan nagy egyedszámban, mint
más, zonális növénytakarójú földrészeken. Észak-Amerikában például
a ű ( Ambrosia e/atior) virágzása sok millió embernek okoz
gyötrelmes heteket E gyomnövény pollenje az egyik legkellemetlenebb
allergogétl; hazánkban is elterjedt már, virágzási ideje augusztusban
van.
8
A szabadban, kertben sokat tartózkodó embereknek nem árt tisztá-
ban lenni e jelenséggel, és megfigyelni az allergiás tünetek összefüggését
egyes növények virágzásával vagy egyéb anyagok jelenlétével. Sajnos
ő a leghatásosabb védekezési mód az elkerülés, vagyis amikor az
adott növényfaj virágzik, akkor a ő legkevesebbet tartózkodjunk a
növények közelében, a szabadban. A szénanátha elkerülése azért aján-
latos, mert asztma kialakulásához is vezethet!
Egyes országokban virágzási naptárakat állítanak össze az érzékeny
emberek részére, javasolva, hogy az orrfolyást, tüsszögést, köhögést ki-
váltó növények ő virágzási idejében az ország vagy földrész más vidé-
kein töltsék el a szabadságukat. Finnországban pl. az egészségügyi
szolgálat ő állomásai a tévén keresztül rendszeresen közlik
a lakossággal az egyes országrészekben az allergiát kiváltó növények
virágzási idejét.
ő mérgezések
Az eddig ismertetett jelenségek alapjában véve inkább kellemetlenek,
és némi ismeret birtokában ő a lenyelt, megevett ő
növényi részek hatása azonban sokkal veszélyesebb lehet. Éppen e-
zért részletesebben foglalkozunk velük.
Milyen vegyületek okoznak mérgezéseket? Növényi mérgezéseket a
növények sejtjeiben, szöveteiben ő ő vegyi anyagok vagy
azok bomlástermékei okozhatnak. Kémiailag e vegyületek igen külön-
ő hatásmechanizmusuk, felszívódási tulajdonságaik nagyon el-
ő és ezek szabják meg a mérgezés tüneteit, kialakulását, lefolyá-
sának módját. A legfontosabb vegyületcsoportok a ő
Alkaloidok. Lúgos kémhatású, nitrogéntartalmú, bonyolult vegyületek.
Ezek okozzák a legsúlyosabb mérgezéseket. ő az idegrend-
szerre hatnak, izgató, vagy bénító hatásúak. A burgonyafélék csa-
ládjának tagjai majdnem mind tartalmaznak alkaloidokat, közülük
számos fontos gyógyszeripari nyersanyagot adó növény van, pl. a be-
léndek, a maszlag, az orvosi csucsor stb. .
9
Glikozidok. ő élettani hatású, nitrogénmentes vegyületek. A szívre,
a gyomor- és bélrendszerre hatnak, bénulást, hasmenést, hányást
okoznak. Sok faj tartalmaz ilyen vegyületeket, a boglárkafélék (a
tavaszi hérics), a tátogatófélék (a ű ű és a liliomfélék csa-
ládjában (a gyöngyvirág, a jácint, a salamonpecsét stb.).
Toxa/buminok. Igen ő ő tulajdonságú, ű
anyagok. A vörös vértesteket agglutinálják, majd feloldják. Legis-
mertebb toxalbumint tartalmazó növény a ricinus.
lllóolajok. Szerves ű vegyületek keverékei. Kellemes
illatúak, sokszor azonban ő fehérjekoaguláló hatásúak.
Töményen fejfájást, szédülést is okozhatnak. Más ő tulajdon-
ságú vegyületekkel együtt is ő (rutában, paszternák-
ban stb.).
Mérgezéseket okozhatnak még a szerves savak, illetve azok sói, pl.
kalcium-oxalátok a Dieffenbachia nedvében, a rebarbara levélnyelé-
ben, a kutyatejfélék tejnedvei, s egyéb vegyületek is (tannin, resin stb.).
Mely növényi részek tartalmaznak mérgem anyagokat? Sajnos, általá-
nos szabály erre vonatkozólag nincs. A ő vegyületek általában a
növényi anyagcsere másodiagos termékei, minden növényi részben ő
fordulnak, de nagyobb koncentrációban ő a raktározószervek-
ben - termésekben, magvakban, gyökerekben, gumókban - talál-
hatók. A hatóanyagok mennyisége sok ő ő pl. a növény élet-
korától, fejlettségi állapotától, az adott év ő viszonyaitól is függ.
Egyes növényeknek minden része ő ilyen pl. a nadragulya, a
kikerics, másoknak csak a bogyója (lícium) vagy a magja ű
dula). A büröknél csak a friss növény ő a kutyabenge kérgében
a száradás alatti enzimatikus folyamatok során a ő vegyületek
hashajtó hatású anyagokká alakulnak át.
Növényi mérgezéseket étkezésre alkalmas növények is okozhatnak,
ő a helytelen tárolás vagy a rossz elkészítési mód következ-
tében (zöld ű burgonya fogyasztása). A kéntartalmú glikozidokat
tartalmazó torma, a hagymafélék, a retek - túladagoláskor - a bete-
ges, gyenge gyomrúaknak okoznak görcsöket, fájdalmakat.
10
Az J. táblázatban feJtüntettük valamennyi növény ő részét, de
mivel a bogyótermések igen nagy számban szerepeinek a véletlen mér-
gezések okozói között, azokat színük szerint csoportosítva, külön táb-
lázatban foglalfuk össze (2. táblázat).
Hol találhatunk mérgezö növényeket? Ha az J. táblázat növényeinek
környezeti igényeit áttekintjük, láthatjuk, hogy e potenciális veszély-
forrásokat sokféle helyen megtalálhatjuk:
árnyékos erdiJkben élnek a hunyorfélék, a kapotnyak, a salamon-
pecsét, a ő
réteken, meziJkön találjuk a kutyatejféléket,. a nagy ezerjófüvet, a
fehér zászpát, a cickafarkféléket, a csomorikát;
kerftések mellett, árokparton ő a csucsorfélék, az ördögcérna, a
földi tök, a vérehulló ű stb. ;
szeméttelepeken, ruderilis (nem ű területeken találjuk a farkas-
almát, a foltos bürköt, az aggófüveket, a csalánféléket (sok kultúr-
növényt mi magunk ültetünk a kertbe vagy a házunk köré).
Az egynyári virágok közül ő a ricinus, az lehet a csodatölcsér,
a jégvirág és az éveliJk közül a gyöngyvirág, a ű ő varádics, a
kis meténg (télizöld);
térelválasztónak, szoliternek ültetjük a kecskerágót, az ő
tot, a fagyalt, a tiszafát vagy a pukkanó dudafürtöt,
ház/alakra, kapubejárók fölé futtatjuk fel a lilaakácot, a ő ő
vagy a trombitafolyondárt,
ű botanikus kertekben találjuk a mérges szömörcét,
az alkörmöst, a farkasboroszlánt,.
gyógynövénykedveliJk kertjében gyakori az angelika, a ruta, a ű
ű
cserepes növényeink között pedig ő tulajdonságai miatt em-
lítést érdemel a leander, a kankalin, a ű buzogányvirág
(Dieffenbachia ).
A nagyon veszélyes alkaloidtartalmú növények nitrogénben gazdag
talajt igényelnek, így ő leggyakoribb a trágyadombok, sze-
méttelepek környékén. Az állattartó kerttulajdonosok fordítsanak
figyelmet a trágyadombok környékére, és az itt spontán ő ő
datúrát irtsák ki, ne engedjék a magját elszóródni!
ll
Hasonló figyelemmel gondozzák kertjüket azok, akik sok szerves
trágyát, komposztot használnak, vagy biológiai módon gazdálkodnak.
Nemcsak a ő okozhatja e fajok feltörését, hanem az isme-
retlen ő származó, ő trágyával is behureaihatják azok
magját a kertbe. A jó ő ő talajokon, gyepeken, fahulladé-
kokon, komposztrakdsokon a ő gombák feltörése ő után
'Szintén gyakori jelenség.
A ő növények egyúttal gyógynövények is? A kérdést fordítva is
fellehet tenni: lehetnek ő hatásúak a gyógynövények is? A vá-
lasz mindkét kérdésre: igen, mivel akár a termesztett, akár a vadon ő
gyógynövényeket nézzük, közöttük számos a ő faj. ·(Ezt az
l. tdbldzatban külön jelöltük.)
A töményen szervezetbe ő ő vegyületek pontos ada-
golásban és orvosi ő hatékony és sokszor nélkülözhetetlen
gyógyszerek. Napjainkban az anyarozs, a mák, a meténg, a burgonya-
félék alkaloidjai, a ű ű glikozidjai ő és fontos gyógysze-
rek kiindulási vegyületeit tartalmazzák, ezért termesztésük pontos
technológiák szerint több száz vagy ezer hektáron folyik. Mivel ezek a
növények ő hatású vegyületeket tartalmaznak, termesztésüknél,
de különösen feldolgozásuknál speciális munka-egészségügyi ő
kat kell betartani, nehogy a dolgozók egészsége károsodjon. Mindenek-
ő a hatóanyagban gazdag, ártalmas porokat kell kiküszöbölni, meg-
ő ő ő használatávaL A ő növényi
nyersanyaghoz csak ű szabad nyúlni, a többi ő szi-
gorúan elkülönítve kell szárítani, tárolni, elkerülve a ő
ő
Ugyanilyen szigorú szabályok vonatkoznak a vadon ő gyógynövé-
nyek ű is. A ű pontosan ismerniük kell a hasonló
vagy ő fajokkal való összetévesztés ő az optimális
ű ő a ű során ő ő ő hulladékok eltávolí-
tásának fontosságát, az elkülönített szárítás és tárolás szabályait. A fel-
vásárló vállalatok rendszeres oktatásban részesítik a ű ő se tan-
folyamokon nagy hangsúlyt fektetnek a ő növényekkel kapcso-
latos kérdésekre is.
12
-

l; táb1úat.: A mérgezéi DÖ't'ioyekkel kapcsolatos Ismeretek
A ő anyagot
tartalmazó rész
-o
E
::s
Magyarnév Latinnév Hatóanyag
ölJ
Li'
J

i
.D
bO
bO
§
o
u
.D


r!J

-

bO
§
u
..:

'IS
'f
>
2
·:;:
B
:g
"'
Fák
Fehér akác Robinia toxalbumin
+ +
pseudo-
acacia
ű Amigdal us glikozid,
+
mandula communis cián-
hidrogén
Pukkadó Col u tea ű
+
dudafürt ar borescens anyag,
szerves sav,
tannin,
illóolaj
Tiszafa Taxus toxin,
+ + + +
baccata alkaloida
Amér-
Veszélyes-
gezés
módja
ség e
"'

Megjegyzések,
"'
összetévesztés,
.,


"'

u
gyakoriság stb.
1!
>

N u

u
.,
.,
Ja
i
u
u -g
>
>
u
.s
:8
i
..><: :o
l
...
tO


"""
bO

.!3 u
>
-o
u
::;
u >.
.D .D ..><: bO
l
+ + +
o
friss ágvég rágcsálása,
a hüvely összetévesztése
a szentjánoskenyérrel
+ +
gyerekekre 7-10; ő
tekre 50 mag ő
+ + +
a hüvelyben ő magok
veszél/esek
+ + +
csak a piros terméshús
netD ő
az 1. táblázat folytatása
l
A ő anyagot
Amér-
Veszélyes-
gezés
tartalmazó rész
módja
sége
-o
"'
e

M:egjegyzések,
::l
1!
Magyar név Latinnév Hatóanyag
bO
"'
összetévesztés,
J f
t
""
-o
i!

gyakoriság stb.
>.
bO

1
>.
bO
u
.5

1
o
..s
f
.o e e
>

:O


1

l
il :l!
i i
i

.:
tO
... .fj
:O
""
t

.!:l
'='
ü
"'
.2 >
2 .c: .o ..s
Gy"""""""' l ciúzin,
l l
i
l
+l
l hO,.)ye a loptnyfáé""'
Vasfa
l
+ + +
dioicus alkaloid
l l l l
ő össze
Csel' jék,
l
l
l
bokrok
l
ő Labumum citizin,
+ + + + +
hüvelye, magja édes,
zanót anagyroi- alkaloid
virágát akácvirág
des helyett eszik
Bangita, Vibumum viburnin
+ + + +
a piros bogyók elfogyasz-
ostor- opulus tása hasmenést, gyo-
ménfa morfájást okoz
Fagyal Ligustrum ligustrin,
+ + + +
gyerekekre veszélyes lehet
vulgarc glikozid a mag
Farkas-
l Daphne l
l
l+ l
l
l +l
l
l+ l l+ l l+ l
l kérge és a piros bogyó
boroszlán mesereum cumann
ő ribizlivel
ő össze
Fekete Sambucus glik:ozid,
+
+ o
zöld részei és az éretlen
bodza nigra
tannin
bogyók is veszélyesek
Európai
Buonimus ű
+ +
+ +
a termések nagyobb
kecskerágó europaca anyag,
mennyiségben mér-
alkaloid
gezök
Kerti ruta l Ruta gra-
l illóolaj,
+ +
+ + + +
o
kerti munkáfnál, véletlen
veolens kumarin,
érintésnél veszélyes
glikozid
Kutyabenge
IRbamnus antrakinon, 1
l+ l l l+ l l l+ l l+ l l
l 0 l a kéreg nyersen ő
frangula glikozid
Leander l Nehrium alkaloid
+
+
+
+ +
gyerekek a nektárt szo-
oleander
pogathatják a virágból
Lilaakác l Wisteria wistarin,
+ +
+ +
gyerekekre veszélyes a
chinensis glikozid
mag, 2 mag már mér-
gezést okozhat
Magyal l Ilex aqui- tannin,
!
l+
+
+ a piros bogyók összeté-
folium savak
veszthetök a ribiszkével
Mérges
l Toxicodend-
gyanta
+
+
+
ritkán, csak botanikus
szömörce ron vulgarc
l
kertekben, ű
nyekben fordul ő
Ördögcérna
l Lycium bali- l alkaloid
l
+
+
l
a piros bogyók összeté-
mifolium
veszthetök a ribiszkével
Prunus l glikozid
l
+ +
+
+l
nagyobb mennyiségú mag
serotina (HCN)
lenyelése gyerekekre
veszélyes
örökzöld
j Buxus _sem-
l gyanta,
l l
l+ l
l l l
l+ j
l+ l
l l
l csak nagyobb mennyiség-
-
puszpáng
ben veszélyes
Vl
pervirens csersav
-
O\
az l. táblázat folytatása
l
l A ő anyagot
Amér-
Veszélyes-
gezés
tartalmazó rész
módja
sége
-o
.,
E

Megjegyzések,

Magyarnév Latinnév Hatóanyag
..;
"'
., ., összetévesztés,


Q)
gyakoriság stb.



1!
>
1>11

Q)
.5
Q)
"'
i
.í!
l
1
e

<)
"'
,&J
i
>
<)

e
>


b

:8
=

..:
1
1>11 <) tO
...
]
:O
"<<S
>
-a
<)

•g!
... ...
::::1
:;

>.
.,
..!?
·:;:
E ..= ,&J ,&J 1>11
+l
l
Trombita- Campsis
+ + +
levél, virág érintése ő
folyondár radicans
gyulladást okozhat
ő ő Parthenocis- oxálsav
l
+ + +
gyerekekre veszélyes lehet
l
sus quin-
l
l
l
a mag
quefolia
l l l l l
l
l
i
l
l
l
l l l
i
ő egy·
l
nyári disz.
növények
Alkörmös Phytolacca szaponin,
+ + +
+
+ +
csecsemökre néhány bo-
americana resin
gyó veszélyes, szörpöt
készítenek ő
Borostyán Hedera helix szaponin,
+ + +
a bogyók veszélyesek
glikozíd
lehetnek
Buzogány-
l l
t
l+ l+ l
l l
l+ l
l
l +j l +j
llevélrágás, növényi vá-
virág p1cta enznn
ladék szembe, ő
fröccsenése veszélyes
Cickafark Achillea mil- illóolaj
+ + +
+ +
érzékeny személyeknél
(dísz) lefolium
ő lehetséges
Csoda- Mirabilis
+ + + +
virág fogyasztása has-
tölcsér jalapa
fájást, hasmenést okoz
Datura (dísz) Datura stra- alkaloid
+ + + + + +
nektárszivogatás, ő
monium
ő 4---5 g
ő ő
Gyöngyvirág l Convallaria
l glikozidok,
l l
1+1+1+1
l l l
l+ l
l + l o l a _bogy?termés,
majalis toxinok
a vuag evese veszélyes
lehet
Kankalin l Primula primin
+ + +
+
növényápoláskor érintése
obconica
ő okozhat
Kismeténg l Vinca minor alkaloid
+ + +
+ o
ő hatású gyógynövény,
ritkán okoz mérgezést
Kutyatej
l Euphorbia tejnedv,
l
j+j+j+j
l
l+ l
l
l+ l
l l l
tejnedve ő
margi na ta resin,
l
okozhat
tannin
Lobélia l Lobelia alkaloidok
házi gyógyításkor túl-
inftata
dozírozás
Piros ű ű Digitalis glikoridok
+ + + + + o
ritkán virágevés gyere-
virág purpurea
keknél
Ricinus Ricinus toxalbumin
+ + +
+
o gyerekeknek 3, ő
(csodafa)
communis
nek 8 szem halálos
Szarkaláb Delphinium alkaloid
consolida
-
l l
,/",e;;=;
, • . r··.

. o••"O •'1,1
-::"' -·:..
} 1.._,.
, .• -
az 1. táblázat folytatása
A ő anyagot
Amér-
Veszélyes-
gezés
tartalmaz6 rész
módja
sége

"'

Megjegyzések,

1!
Magyarnév Latinnév Hatóanyag
.,
.,
összetévesztés,
J

1
i


gyakoriság stb.
i
l
1!
o
.5
I
1

:>
.J:>
1
:O

1

·il
j

i
....
1 f
j
] :O
'iS

:::1
";

., ,.c::
l
Zölclség-
növények
Angelika Angelica illóolaj,
+ + + + + + +
o
növényápoláskor, ő
archan ge- Curokumarin gazdasági munkáknál
li ca
Burgonya Solanum alkaloidok
+ + + + + +
zöld bogyó, levél fogyasz-
tuberosum tása játékból, helytelen
hámozás
Mák Papaver som- alkaloid
+ + +
o
a tokból ő tea veszé-
niferum lyes ("mákony")
Paradicsom Lycopersicon alkaloid
+ + +
zöld levél fogyasztása
esculentum játékból
Paszternák Pastinaca illóolaj,
+ + + + + +
növényápoláskor, ő
sati va xantotmún gazdasági munkáknál
Rebarbara Rheum offici- oxálsav
+ +
l
l
+
l+
l
o 1 reumásoknak, szoptatós
nalis
l
l anyáknak levélnyél
fogyasztása nem ajánlott
l
Fzdei, mezei
növények
Anyarozs Secale cor- alkaloid
+ + + o vad kalászos füveken is
(varjú-
nu tum
ő
köröm)
Orvosi Gratiola offi- glikozid,
+ + +
csik:orka cinalis illóolaj,
rezin
ő Paris quadri- szaponin
+
+ + +
gyerekekre ártalmas lehet
fo lia
a bogyó
Fehér zászpa Veratrum alkaloid
+
+ + o ő porát régen tet-
album
vek, bolhák ellen alkal-
mazták
ű ő Tanacetum illóolaj,
+ + + + +
ő illatú, ő
varádics vulgarc tu jon
okozhat
Hunyor fajok
Helleboros glikozid,
+ +
+ + + o izgató, helyi ő
niger
szaponin,
idéztek vele ő a
H. purpurea hellebonn
tubákpor anyaga
ű Asarum euro- illóolaj,
+ + + + + + o
ámyéki gyeppótló, vesére
kapotnyak paeum
azaron,
ártalmas anyagokat
rezin
tartalmaz
Foltos
Arummacu- szaponin,
+ +
+ + +
piros bogyója gyerekekre
kontyvirág
la tum glikozid
veszélyes
l
l
-
\O
az l. táblázat folytatása
l
l
Amér-
'
A ő anyagot Veszélyes-
l
gezés
tartalmazó rész
módja
sége
l
-o
"'
s

Megjegyzések,
Magyar név Latinnév Hatóanyag

"'
összetévesztés,
of

"'
"'

Q)
gyakoriság stb.

·0



>
>.
tlO .l<:
Q) >.
tlO
Q)
"'
J;!
.5 <cl
tlO .D
o
<cl

tlO Q)
"' ,.c::
Q)
]
s
]
>
Q)
Q)
>
... .D
>


]
<cl
-o
d
l
:O
.i
_6 .D

:i
tlO

•o
"60
·18

i
a
Q)
...
:o
""
>
-a

>

>.
>
...
:;:l Q)

tlO
"'

·;;:
E
,.c::
.D .D .l<: tlO tlO
l
l
l
l
Kónya sárma
Omithogal- glik:ozid
+ '+
+ + +
ritkán a gyerekek meg-
Ium bouc-
ehetik a virágját
beanum
Nagy- Dictaronus illóolaj,
+ + + + + + +
érintése ő
ű albus szaponin,
okozhat, gazdag illóolaj-
alkaloid
tartalma miatt meg-
gyújtható.
ő kikerics Colchicum alkaloid
+ + + + + + +
o
ű ő lila virága lehet
autumnale
veszélyes!
Felfutó Tamuscom- alkaloid,
+ + + + + + + +
o
a bogyók a gyerekekre
pirítógyökér munis glik:ozid
lehetnek veszélyesek
Salamon- Polygonum glik:ozid,
+ + + +
bogyója a gyerekekre
pecsét odoratum szaponin
lehet veszélyes
l
l ! l
Sisakvirág Aconitum alkaloid
l+ +l
o
gyökere a tonnával té-
napellus
ő össze
Tarka koro- Coronilla koronillin, .
+
+
+ + +
nafürt varia glikozid
Tavaszi Adonis glikozid
+
+
+
+
+
+
+
o
virágát, termését ritkán a
hérics vernalis
gyerekek megehetik
Borsos Sedum acre rutin,
+
+
+
+
+
ő hólyagot
varjúháj alkaloid,
okozhat, ő
savak
rosszullétet
Vérehulló Chelidoni um tej nedv,
+ + + +
l+
+
o szemölesirtásra hasmál-
ű ma jus alkaloid
l
l
l ták, pora nyálkahár-
l
l l l
tyát, vesét izgat
l
l
Gyom·
növények
ű Senecio alkaloid,
+ + + +
ő gyomfajok, máj-
vulgaris rutin,
károsító
S.jacobea illóolaj
Bolondító Hyoscianus alkaloid
+ + +
+ +
o
régen asztma elleni cigaret-
beléndek ni ger
tában alkalmazták, illet-
ve lovak kehessége ellen
Csalánfajok Urtica dioica savak
i+ + + + o
ő ő ő
U. urens
talom
Csattanó Datura stra- alkaloid
+ + + + + + +
o
magva gyógynövény-
maszlag monium
magok közé kevered-
het, gyerekek nektár-
szívogatása veszélyes
Csomorika Cicuta toxin ok
+ + +
igen ő paszternák-
virosa
l
kal ő össze
IV
-
az 1. táblázat folytatésa
l
A mérgezó anyagot
Amér-
Veszélyes-
gezés
tartalmaz6rész
módja
sége
-o
"' e

Megjegyzések, ::s
1
Magyar név' Latinnév Hatóanyag
Cll
1
összetévesztés,
ti
1
J
j
i
gyakoriság stb.
I
1


t


.l{
t
.:3

ol
j
i
l
'!ib
.>ol

]
!!
•f!
j
t :O


:::s
:8
:;
>
..d co
ű Solanum dul- alkaloid
+ +
+ + +
o
a piros bogyó ártalmas
csucsor camara lehet
Farkasalma Aristolochia arisztolo-
+ + +
+ +
o
ő használták boro-
clematitis chinsav, gatásra, ő
tannin ő
Fekete Solanum alkaloid
+ + + + +
o a fekete bogyók ő
csucsor nigrum
lehetnek
Foltos bürök Conium ma- alkaloid
+ + + + + + + +
petrezselyem-, turbolyale-
culatum véDel, magja az ánizséval
ő össze
Közönséges Brionia alba alkaloid
+ + + + +
o
a fekete bogyók ő
földitök lehetnek
Medvetalp Heracieum resin
+ + +
érzékenyebb ő ű
fajok
l l
okozhat ártalmakat
Méreggyilok Cinanchum + vince toxin,
l
l+
l
Vince- glikozid
toxicum
Mételyk6r6 Oenanthe fellandren,
+ + +
patak mentén található,
aquatica. illóolaj magja ő
Maszlagos Atropa bella- alkaloid
+ + + + + + + +
o
bogyója édeskés, 3 db
nadragulya donna halálos egy gyereknek l
ördögpetre- Actbusa cyna- alkaloidok
+ + + + + +
petrezselyem, turbolya
zselyem
l
picum levelével ő
össze
Saját szempontunkból azt szeretnénk hangsúlyozni tehát, hogy az a
növény, amelyik gyógynövényként is haszndlatos, az még nem veszély-
telen! Ma, amikor a népi szokások és köztük a régi, gyógynövényes
gyógyító eljárások divatját éljük, tudnunk kell: az alapos növénytani és
h?tástani ismeretek nélküli, "házilagos" gyógyítás - éppen a ő
növények miatt -nem veszélytelen dolog! Régebben sokkal több nö-
vény szerepelt a gyógynövénylistákon, de azért szorultak ki a gyógyí-
tási gyakorlatból, mert kémiai anyagaik hatása egyrészt bizonytalan
volt, másrészt pedig ő is lehettek. Ilyen növények pL a giliszta-
ű ő varádics
1
a lobélia, a gyöngyvirág stb.
2. táblázat; Veszélyes bogyótermésií növények
Piros ű
Gyöngyvirág
Kecskerágó
Magyal
6rdögcérna
Tiszafa
Ostorménfa
Ebesuesor
Crilcófark
Kontyvirág
Piritógyökér
Nadragulya
termése
ő a
piros málna, szamóca,
som, piros rifJiszke,
piros cseresznye, meggy
gyümölcsével
24
Fekete, ű
nadragulya (éretten)
fagyal
alkörmös
fekete csucsor
kutyabenge
Prunus serotinus
ő ő
borostyán
salamonpec.rét
földitök
ő ő
termése
ő a
fekete szeder ,fekete
ribiszke, meggy vagy
cseresznye érett gyümöl·
csével
Egyéb ű
hóbogyó (fehér)
fagyöngy (sárgásfehér)
jázmin (fehéres)
bodza (éretlenül zöld)
burgonya (zöld)
farkasalma (zöld)
A növényi mérgezések ő Az eddig elmondottak alapján ösz-
szefoglaljuk azt, hogy a kertben; a természetben tartózkodó emberek,
gyerekek milyen ő növények ártalmainak lehetnek kitéve.
Ez a ű hazai kórházi vagy külföldi szakirodalmi ada-
tokra támaszkodik, illetve a ő saját tapasztalatából származik.
Reméljük, hogy ezek átolvasása elejét veszi számos szomorú eset meg-
ő
l. A leggyakoribb ő mód, amikor haszonnövényeket té-
vesztenek össze hasonló ű ő növénnyeL Ezekre szá-
mos példát találunk a 2. táblázat utolsó oszlopában, itt csak külön
kiemelünk néhányat:
- a tormagyökér ő a sisakvirág gyökerével,
- a petrezselyemlevél, a turbolyalevél hasonló a bürök leveléhez,
- az ő fehér akácvirág ő az ő sárga
virágával (hat gyermek szenvedett ő nikotinmérgezéshez ha-
sonló tünetekben);
- piros gyümölccsel tévesztették össze a gyerekek a gyöngyvirág
bogyóját (négy esetben), az ördögcérna bogyóját (három eset-
ben) vagy az ő ő bogyótermését (egy esetben).
2. Gyakran ő hogy felügyelet nélküli, piciny gyerekek kezük
ügyébe ő leveleket, virágokat, bogyókat majszolnak, fogyasz-
tanak.
3. Nagyobb gyerekek játék közben ő hatású növényi részeket
fogyasztanak. (Alkörmös bogyójából szörpöt készítenek, bürök-
szárból duda vagy vízipuska készül stb.)
4. Kirándulások alkalmával, véletlen balesetek során fedetlen testré-
szek érintkeznek ő okozó, hólyaghúzó hatású, isme-
retlen növényekkeL
5. Kerti munkák közben, kapáláskor, gyomláláskor tartós érintkezés
ő okozó növényekkel, mechanikai sérüléseket okozó,
majd ő ő ő sebek a kézen; lábon.
6. Furcsa balesetek is adódhatnak, pl. egy kisgyerek megitta a gyöngy-
virágot tartalmazó virágváza vizét. A levágott Dieffenbachia leve-
lével gyerekek játszottak a ő és a ő kioldódó
anyagok ő okoztak. Más alkalommal a Dieffenbachia szá-
rának levágásakor ő lé szemsérülést okozott a benne
25
ő kalciumkristályok miatt. (Ez a növény nyolc gyereknél okozott
középfokú mérgezési tüneteket!)
7. ő munkák során - ő a gyógynövénytermesztés-
ben és -feldolgozásban - az ő hatású vagy ő növények
hatóanyagainak belélegzése vagy érintése útján munkahelyi ártal-
mak léphetnek föl.
8. Sok kertész ű növénykülönlegességeket (hagymásokat, ő
ket, sziklakerti növényeket, gyógynövényeket stb.). Egyes ritka
fajok nem ismert tulajdonságai kellemetlenségeket okozhatnak.
9. ő ismeretek nélkül, ő receptjei vagy ajánlásai alapján
házilag összeállított gyógyteakeverékekbe ő hatású vagy mér-
ő hatású növényi komponens kerülhet és ártalmakat okozhat.
10. Végül -bár ritkán, de még ő - nem hagyható ki a
szándékosság sem, amikor néprajzi adatok alapján szándékosan
borba, pálinkába tesznek valamilyen bódító vagy egyéb hatású
növényi anyagot.
Néhdny jó tanács a kertben, szabadban dolgozók részére a növényi mér-
gezések ő
l. A legfontosabb, hogy ismerjük meg a környezetünkben ő
növények veszélyes tulajdonságait! Tudjuk megnevezni, felismerni
a ő növényfajoka t, azok veszélyes részeit!
2. Sétálás, kerti munka közben ne rágcsáljunk, ne kóstolgassunk szá- •
munkra ismeretlen növényi részeket, friss hajtásokat stb.
3. Már a legkisebb gyermekeinket is tanítsuk meg arra, hogy ami nem
étel, azt ne vegyék a szájukba; a növényi részeket sem! Tudatosítsuk
bennük a veszély ő
4. Ne engedjük a gyerekeknek szopogatni a virágok édes nektárját!
Nincs biztos ízlelési szabály arra, hogy valamilyen ismeretlen növény
ő vagy sem.
5. Figyeljünk oda a gyerekek játékaira, a játékszerül használt növé-
nyekre, ő ő meg azok ő
6. A kerti magvakat, gumókat tároljuk a gyerekek számára nem hozzá-
ő helyen!
7. Ha a madarak, erdei állatok egy növényt elfogyasztanak, az nem azt
jelenti, hogy az az ernber számára sem veszélytelen. Ha egy növényi
rész ő nem biztos, hogy a növény másik része is veszélytelen!
26
8. Ha kisgyermek tartózkodik a kertben, a veszélyesebb dísznövényeket
az úttól beljebb, a kevésbé ő helyekre ültessük !
9. Ha ricinust ültetünk a kertbe, legyc;:n gondunk rá, hogy virágzáskor
a magot hozó hajtásrészt kivágjuk, így a növény veszélytelen lesz!
Mi a ő növényi mérgezés gyanúja esetén? A mérgezésekre mindig
valamilyen - a megszokottól ő - tünetek utalnak.
A ő ő kiütések, ő viszketés, ő érzet azt
jelenti, hogy valamilyen kellemetlen hatóanyagú növénnyel érintkez-
tünk. Súlyosabb esetben a ő foltok, hólyagok, kisebb-nagyobb
ű gyulladásos képletek ő ki. A ő felületén ő
ártalmak esetén a ő képest ő menjünk orvoshoz.
Az orvos munkáját minden esetben megkönnyíti, ha a rosszullétet
okozó ő egy ő darabot tudunk megmutatni, vagy pon-
tosan leírjuk a mérgezést ő ő növényt.
27
Gombaveszélyek a kiskertben!
A köztudatban elterjedt az a tévhit, hogy csak az ő ő
szedett, és az itt ű gombák között fordulnak ő ő fa-
jok. Emiatt sokan elfeledkeznek a ű és -fogyasztás ve-
ő ha a házuk körüli kertben, hétvégi telkükön, esetleg ű
vállalt ő területükön gombára lelnek. Erre utalnak az u-
tóbbi években ő olyan megbetegedések, amelyek az említett
területeken szedett ő gombák elfogyasztása után következtek be
a ő és ő a gyermekek körében. Az utóbbi korosztálynálleg-
gyakrabban az óvoda, iskola, esetleg ő udvarán szedett és nyer-
sen elfogyasztott gomba után ő megbetegedések, mérgezések for-
dultak ő
Hazánk milyen területein jelentenek veszélyt a kiskertek gombái? Azt
lehet mondani, hogy csaknem mindenütt. Grafikonon mutatjuk be az
1984-1985-ben ő esetek megyei eloszlását. Látható, hogy
mindössze az ország négy megyéjében - Komárom, Somogy, Vas,
Veszprém megyében- nem fordult ő az elmúlt két évben kertekben;
udvaron stb. ő gombától megbetegedés. Ez utóbbi területek adott-
ságai miatt inkább a ő erdei, ő ő gombák
okoztak mérgezést.
Az ábra alapján elmondható, hogy Borsod, Pest és Hajdú megye tér-
ségében igen gyakoriak voltak az ilyen ű gombamérgezések. Itt
említjük meg, hogy Pest megye a gyerekkori gombamérgezések számá-
ban is kiemelkedik a többimegye közül, hiszen a Heim Pál Gyermek-
kórházban az utóbbi 20 évben 98 gombamérgezett gyermeke(kezeltek,
és közülük 22-en vesztették életüket. A mérgezett gyermekek több mint
30%-a a bölcslJde, óvoda, iskola udvarán, játszótéren, kertben, illetve
játszadozás közben a lakóhely körüli udvaron, réten, ő szemét- és
trágyadomb közelében szedte össze a megbetegedést okozó gombákat,
és azokat nyersen megette vagy csak kóstolgatta.
28
Mekkora veszélyt jelentenek a gombák kertünk, házunk táján?
Az 1984-1985. évi összesítésszerint 1984-ben 131 ő közül 104 be-
tegedett meg, és ezek 38%-a volt gyermekkorú, 1985-ben- amikor a
gombatermés a ő ő miatt igen gyenge volt -, 63 sze-
mély közül 50-en lettek betegek (35%-uk gyermek) a kertben, ház kö-
rül stb. szedett, ő nélküli gombák elfogyasztása után.
Az 1984-1985-ben ő megbetegedéseket, mérgezéseket ő
ő leggyakoribb gombafaj a mezei ű a mezei tölcsér-
gomba, a kerti csiperke. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nemcsak ezek
a feltüntetett gombák, hanem összesen 33 -füves területen, kertek-
ben stb. ő - gombafaj miatt fordult ő a vizsgált két évben meg-
betegedés, mérgezés.
Hazánkban a gyakoribb gombaveszélyforrások között megtalálha-
tók az életveszélyes mérgezést okozók: a sárga kénvirággomba ( Hyp-
holoma fasciculare), a parlagi tölcsérgomba (Clitocybe dealbata var.
corda); a súlyosan ő a mezei tölcsérgomba ( Clitocybe deal-
bata), a viaszfehér tölcsérgomba ( Clitocybe cerussata), a kerti susuly-
ka ( Inocybe fastigiata) stb. ; az enyhe lefolyásó megbetegedést ő
ő kerti tintagomba ( Coprinus micaceus) stb. és az étkezési gombák is,
amelyek a helytelen tárolási, fogyasztási körülmények miatt váltak meg-
betegedések ő ő
Milyen típusú mérgezéseket okozhatnak a gombák? A 3. táblázatban
foglaltuk össze a gombamérgezések ismertebb típusait, és feltüntettük a
gombák méreganyagait ésszervezetünkre gyakorolt hatásukat. A jel-
lemzett 12 típus közül a kertek, füves helyek gombái hatféle mérge-
zést okozhatnak.
Az életveszélyesen súlyos mérgezések kezdeti tünetei a gombafo-
gyasztás után akár 4-5 óra múltán is jelentkezhetnek. E tünetcsopor-
tot nevezzük paraphalloid-szindrómának (1. típus). Az 1984-1985-ös
ő a sárga kénvirággomba egyik esetben egy Zala megyei,
másik esetben egy Szolnok megyei óvoda udvarán ő öt kis-
gyermek súlyos mérgezését idézte ő amit ő észleltek, és a gyors
laboratóriumi diagnosztizálás, az orvosi beavatkozás mentette meg az
életüket. Ebben a mérgezéstípusban ő a májsejtek súlyos ká-
rosodása vezethet elhalálozáshoz, és a betegek életének megmentésére
29

annál nagyobb az esély, minél korábbi mérgezési stádiumban diag-
nosztizálják azt, illetve kezdik meg a többi ő ő gyógy-
kezelés alkalmazását.
A susulyka-mérgezéstfpusba (5. típus) tartozó szinte valamennyi mér-
ő faj ő kertünk, házunk tájékán, és leggyakrabban ezek
okozzák az enyhébb-súlyosabb lefolyású megbetegedéseket. Ide tarto-
zik a mezei tölcsérgomba ( Clitocybe dealbata), a parlagi tölcsérgomba
(Clitocybe dealbata var. corda), a viaszfehér tölcsérgomba (Clitocybe
cerussata), a susulykafajok (Inocybe sp.) által okozott mérgezési esetek.
A 3. tdbldzatban felsorolt mérgezéstípusok közül a porhanyósgom-
bák, a szemétgombák okozta hallucinogén mérgezéstfpus (8. típus), a
kerti tintagomba és egyéb tintagombafajok okozta hasonló ű mér-
gezések (9. típus), a sárguló csiperke okozta enyhébb lefolyású, vala-
mint a döggombafélék és a világító tölcsérgomba okozta súlyosabb le-
folyású gyomor-bél tünetes mérgezések (ll. típus) ő Leg-
gyakrabban az egyéb megbetegedések, illetve ezek közül az étkezési
gombák - kerti, ő és kétspórás csiperke, ű ű tuskógomba,
mezei ű és szürke tölcsérgomba - okozta emésztési zava-
rok (12., 2. típus), allergiák (12., 3. típus) és ételmérgezések (12.,
5. típus) fordulnak ő a kertekben, füves területen stb. ű és fo-
gyasztott
Mllyen vegyületek okoznak gombamérgezést? A gombákban az anyag-
csere során, annak melléktermékeként ő kémiai vegyületek és
egyes esetekben ezek bomlástermékei okoznak gombamérgezést. Éppen
ezért tévesek azok a feltevések, babonák, amelyek a gombamérgezést
a méreganyag talajból ő felvételének tulajdonítják, pl. a hulla
fölött ő gomba nem válik ő A gombákban- a növények-
hez hasonlóan - egyszerre többféle méreganyag van, egyes fajokban
egymással ellentétes hatásúak is megtalálhatók. Emiatt a gombamér-
gezettek gyógykezelése, illetve az ő szempontjából alap-
ő fontos ismerni a megbetegedést okozó gombafajt és annak a
szervezetre gyakorolt károsító hatásait. A gombákban található, meg-
; betegedést okozó kémiai anyagok stabilitásukban, hatásukban és szer-
kezetükben is igen ő
30
Van olyan gombaméreg, amely höre bomló, ún. termolabilis vegyü-
let (például a sárga korallgombában található antrakinon, a változé-
kony tinóruban található luriduszsav, a ű ű tuskógombában ő
ű vegyület), emiatt ezek a gombafajok csak ő ű ő
zés hiányában okoznak - legtöbb esetben - gyomor- és béltünetes
mérgezést. A ő gombák nagy része M:onban olyan kémiai vegyü-
letet tartalmaz, amely igen stabil, így semmiféle ő behatásra ő
fény, vegyszer stb.) nem bomlik el (pl. a gyilkos galóca ama- és pha1-
1otoxinja, a susulykában ő muszkarin stb.).
Mi a ő gomba ű megbetegedés, mérgezés esetén? A legálta-
lánosabb ő bármilyen gombafogyasztás utáni megbetegedés ese-
tén az azonnali orvosi segítség kérése.
Az orvos megérkeztéig, ha a tünetek a gomba fogyasztásától számí-
tott 6 órán belül jelentkeztek, akkor hánytassuk meg a beteget, és ad-
junk hashajtót a méreganyagok ő kiürülésének ő cél-
jából. Ha a tünetek ő hányás, hasmenés kíséretében 6 óra elteltével
lépnek fel, akkor helyezzük a beteget nyugalomba, takarjuk be mele-
gen, esetleg szopogattassunk vele jeget a tünetek csökkentése érdeké-
ben, a beteg kiszáradásának megakadályozásához.
Emellett fontos, hogy a gombás ő a nyers gombamaradékból
minden esetben 24 órán át ő meg kb. 10 dkg-nyit, hogy meg-
betegedés esetén bármely megyei gombatoxikológiai laboratórium,
illetve Budapesten az Országos Elelmezés- és Táplálkozástudományi
Intézet {1097, Gyáli út 3/A) részére laboratóriumi diagnosztizálásra
alkalmas minta áiJjon rendelkezésre. A minták alapján végzett gyors
diagnózis segít az orvosnak abban, hogy az elfogyasztott gomba
ő hatását figyelembe vegye, és a mérgezés típusainak ő
adekvát gyógykezelést alkalmazzon.
31
ld 3. táblázat. A gombamérgezések tipus szerinti csoportosítása, a gombák toxinjai és hatásuk a szervezetre
l
l
l
E
l

l
Mérgezéstípus
Méreganyagok
Fontosabb
"'
l
(szindróma)
Tünetek
gombafajok
....
o
l
Cl)
l
L Phalloides ama-, phallo- 8-40 óra múltán ő hányás, hasmenés, súlyos eset- gyilkos galóca,
l
(gyilkos galóca toxinok ben exikkáció; 2-4 nap után hepatorenalis tünetek, fehér galóca,
l
típus)
máj-, ill. vesesejtkárosodás és emiatt elhalálozás ő ő
' Paraphalloid ismeretlen 4---5 óra múltán fenti tünetek vöröses ő
ba, sárga kén-
virággomba
2. Gyrornitrin gyrornitrin, gyro- 6-8 óra múltán gyomorégés, ő hányás és has- ő papsapka-
ő papsapka- metrin menés, láz (39 ° C), kábultság, majd ű gomba, lila tuli-
gomba típus) zavarok és atropinhoz hasonló idegrendszeri tüne-
l
pángomba, nagy
!
l tek; súlyos esetben elhalálozás (karcinogén hatás is papsapkagomba
1
lehet)
Orellanus orellanin és egyéb 2-14 nap (esetleg többszöri fogyasztás) után ő mérges pókhálós-
l
(mérges pókhá- idegrnérgek szomjúság, heves gyomor- és bélbántalrnak, fej-, gomba
Jósgomba típus) ágyéktáji- és végtagfájdalmak, vesekárosodás rniatt
elhalálozás lehet (idegrendszeri tünetek)
4. Paxilius l hemolizin, muszka- l-4 óra lappangási ő után hányás, hasmenés, láz
1
ű
ű rin, allergén és (40°C), allergiás ő keringési zavarok, [ cölöpgomba
cölöpgomba ci to toxikus hemolízis, májkárosodás, veseelégtelenség, véres
i
típus) vegyületek vizelet, elhalálozás
l
l


s.
6.
7.
8.
9.
Inocybe
(susulyka tipus)
Musca.ria
ő galóca
tipus)
Pantherina
(párducgalóca
tipus)
Psilocybe
(hallucinogén
tipus)
Coprinus
( tintagomba
tipus)
muszkarin
muszkarin, ibotén-
sav, muszkimol,
muszkazon,
atropin, szkopol-
amin, 1-hiosz-
ciamin
iboténsav, muszki-
mol, muszkazon,
atropin, szkopol-
amin, 1-hiosz-
ciamin
pszilocin, pszilo-
cibin
koprin
ts----ro perc latencia után ő nyálzás, verejtékezés, susulykák, tölcsér-
hányás, hasmeh.és, látászavarok, súlyos esetben gombák
ő ő esetleg halál
1-2 órás lappangási ő után kezdetben paraszimpati- ő galóca, ő
kus ő izgatása (nem minden esetben), áltrifla, király-
majd bénítása, hallucinációs tünetek; súlyos esetben galóca
légzéskihagyás, eszméletvesztés, légzésbénulás miatt
elhalálozás
2-S óra múltán a mérgezés ő szakasza.: ő forró-
párducgalóca, sárga
ságérzet, viszketés, tág pupillák, szájszárazság, zakla- galóca
tottság, izomgörcs, ő jajveszékelés; második
szakasz: eszméletvesztés, keringési rendellenesség,
majd elhalálozás
1
fl-2 (4) óra latencia után hallucinációs tünetek, vég-
trágya-, szemét-,
tagremegés, mámor, víziók; súlyos esetben eufóriás
harmatgomba
l
állapot, öntudatvesztés fajok, pl. sárga
harmat gomba,
hegyes trágya·
gomba
0,5-4 óra, esetleg 3 nap latencia után alkohol jelen- ráncos tintagomba,
létében diszulfirám ű mérgezési tünete: vérdús kerti tintagomba,
ő izzadás, szívbántalmak, végtag- változékony
remegés tinórú, illatos
pereszke


3. táblázat folytatása
i
Mérgezéstipus
f (szindróma)
o
Vl
10. Ci trina
( citromgalóca
tipus)
ll. Gastrointestinalis
(gyomor-, bél-
tünetes tftlus)
12. Egyéb
12.1. Hemolizis
(vörösvértest-
károsító tipus)
12.2. Emésztési zavar
Méreganyagok
bufotenin, szeroto-
nin, N,N-dimetil-
triptamin és ezek
származékai
gyomor-, ő
anyagok
gyomor-, ő
anyagok+ egyéb
toxinok
phallizín
-
Tünetek
Fontosabb
gombafajok
l
1
;
2
-5 óra után pszichotrop hatás, véredény-össze-
citromgalóca, bi-
húzás, vérnyomás-emelkedés, szapora szívverés,
borgalóca
simaizomgörcs, másodlagosan a vese, a ő
károsodása
enyhébb lefolyású: 2-5 óra latencia után gyomortáji
sárguló csiperke,
fájdalom, hányás, hasi görcs, hasmenés;
tarlógomba, csf-
ő ű ő és
galambgombák
súlyos mérgezés:
1
;
2
-3 óra múltán a gyomor- és bél- világító tölcsér-
tünetek mellett az egyéb mérgeknek ő
gomba sátán-
tünetek, pl. muszkarin tinóru
ő nélkül (min. 20 perc) a gomba halálhoz is
egyes galócafajok 1
ő hemolizist okozhat
citromgalóca,
pirulógalóca
gyomor- és béltünetek
l. gyerekeknél:
nyers v. nagy-
ű gom-
l
ba fogyasztása
miatt;
12.3.1 Allergia
12.4.1 Nehézfémek
toxicitása
12.5.1 Ételmérgezés
gombafehérjék
kadmium, ólom
mikroorganizmu-
sok toxinjai
idioszinkrázia megnyilvánulása: allergiás vagy gyomor-
és béltünetek
talajból felveszi, a gomba ő és elraktározza,
így toxikus mennyiségben is lehet
gyomor- és béltünetek, esetleg láz
2. ő beteg gyom-
rú egyéneknél;
3. rostos, szivós
ő
(tönk) fogyasztá-
sa, pl. : mezei
ű
bármely gombafaj
óriás csiperke
bármely gomba,
vagy gombás
étel, ha tárolása
nem ő
Néhány jó tanács a gombamérgezések ő
l. A gyermekeket tanítsuk meg arra, hogy a többi, ő felszedett
dologhoz hasonlóan a gombát se vegyék a szájukba, ne egyék
meg -még ha ízlik is -, hanem adják oda a ő
2. Ismerjük meg a környezetünkben ő legfontosabb ő
gombákat és azok tulajdonságait. Ezeket az ismereteket terjesszük
környezetünkben is, de néhány gombafaj ismeretében ne higgyük
magunkat ő
3. Ne higgyünk a babonákban, a házi méregtelenítési eljárásokban.
4. Az ő gombáknak vannak igen hasonló, ő anyagot is tar-
talmazó, úgynevezett gombapárjaik; pl. a kerti csiperkének a mér-
ő sárguló csiperke. E gombafajok elkülönítése alapos gomba-
ismeretet igényel. Ne próbáljuk tehát könyvek ábrái alapján eldön-
teni egy-egy gomba ő
5. Az étkezési gombák is csak ő elkészítési, tárolási mód esetén
fogyaszthatók. Olvassuk el a szakkönyvben, hogy az adott gombafaj
milyen módon alkalmas étkezésre, pl. a nagy ő mezei
ű tönkje levágása után, a ű ű tuskógomba minimum
20 perces ő után, tönk nélkül fogyasztható. Emellett fontos sza-
bály,. hogy a gombát csak ű ő szabad tárolni, fajtól
ő 3-5 napig.
6. Ha a kertünkben, házunk táján ő gombát ő megvizs-
gáltattuk, és étkezésre alkalmasnak találták, ne higgyük, hogy a kö-
ő hónapban vagy évben ugyanott, ugyanaz a gombafaj terem.
Ne sajnáljuk a fáradságot, hanem minden egyes esetben vigyük el
ő ű gombáinkat, hiszen ha egy ő gom-
ba belekeveredik, az egész ételt tönkreteszi. A gombavizsgálatot
mindig hivatásos, gyakorlott ő ő kérjük, aki ezt
mentesen végzi el.
7. Ne fogadjunk el ajándékba, ne is ajándékozzunk gombát!
36
Az állatvilág ő
környezetünkben
Hazánk kontinentális éghajlata, mérsékelt égövi fekvése nem ő
az emberre kifejezetten veszélyes állatok életfeltételeinek. Nálunk nin-
csen sem oroszlán, sem jegesmedve, ami képes megölni az embert.
Az itthoni mérges kígyók (keresztes vipera, homoki vipera) marása is
csak rendkívüli esetben (pl. nyakon, közvetlenül érbe ő marás
esetén) válhat végzetessé. Ennek ellenére számtalan ő van, ami
jelenlétével kellemetlenséget, hosszabb-rövidebb ideig tartó betegséget
okoz, esetleg veszélyt jelent.
Természetesen - mint az élet minden területén - a kertben való
létnek is vannak "játékszabályai", amf;lyeknek betartása kizárja a ve-
szélyt, s ő csökkenti a kellemetlen hatásokat is. Az ő élete,
kis közösségének léte tapasztalatától függött. Az évezredek alatt fel-
halmozódott tapasztalat eredményezte a környezetünkben ő állatok
két nagy csoportba való besorolását: hasznosak és károsak, Ennek, az
ember ő való besorolásnak a következménye az, hogy
pusztítja -gyakran már ki is pusztította -a káros állatokat; de pusz-
títja a hasznosakat is, mert termékeik (pl. az elefántcsont) nagy hasznot
hoznak számára.
Aszépen ű kertjében ő ember, ha sokáig akar még gyö-
nyörködni az énekes madarak füttyében, akkor el kell viselnie a szú-
nyogot is. Ami az ember számára nem is káros, csak kellemetlen (légy,
szúnyog, darázs, pók stb.), az más, az ember számára hasznos, állatok
(pl. énekes madarak) számára nélkülözhetetlen, hiszen ez a táplálékuk.
Ha egy helyen elfogy az állat tápláléka, akkor az elköltözik onnan,
vagy ha sehol sem talál táplálékot, elpusztul. Ezért inkább viseljünk el
némi kellemetlenséget azért, hogy a természetben töltött ő összes-
ségében kellemes és hasznos legyen.
37
Az állatokkal való kapcsolat játékszabályai
Magyarországon nincsen olyan állat, amely aktív cselekvéssel kimon-
dottan az embert támadná és ezzel közvetlen veszélynek tenné ki. Min-
den állat igyekszik elmenekülni, ő az ember ő s ha erre már
nincs ő csak akkor "támad", azaz védekezik az emberrel
szemben.
Tehát: l. mindig adjunk az állatnak "egérutat"; megfigyelhetjük az
állatot, de olyan távolságról vagy ő hogy az menekülni tud-
jon.
2. Bármilyen állatot fogdosunk, simogatunk, vigyázni kell, hogy
azok váladéka, ő tolla ne kerüljön szemünkbe; szájunkba, orrunk-
ba!
3. Nagyon fontos a személyi higiénia, ezért minden állattal való fog-
lalkozás vagy földes kerti munka után gondosan mossunk kezet, hogy
megszabaduljunk az esetleges veszélyt okozó ő ő
4. Különösen óvjuk a gyermekeket, mert ő fokozottabb,
veszélyérzetük kisebb, ismereteik, tapasztalataik a ő hiá-
nyosabbak.
Ha a fenti négy "játékszabályt" betartjuk, több örömünk lesz a ter-
mészetben való tartózkodásban, mint kárunk.
Ez után az általános ő után - a teljesség igénye nélkül -
végigkalauzoljuk olvasóinkat az állatrendszertan egyes csoportjain, a
hazánkban ő kellemetlenséget vagy veszélyt okozó állatok
bemutatása céljából.
Mikroszkopikus szervezetek
Baktériumok. Parányi, csak mikroszkóppallátható, ű ő
Mai ismereteink szerint sem nem növények, sem nem állatok (proka-
rióták). Az ember szempontjából lehetnek hasznosak, közömbösek és
károsa.k:. A hasznosak a természetben ő bonyolult szerves anyagok
38
lebontását, átalakítását végzik (pl. a tejsavbaktérium a tejcukorból tej-
savat "készít"), vagy a szervetlen anyagokból készítenek ű
hasznos szerves anyagokat (pl. a pillangós virágú növények gyökérze-
tén ő nitrifikáló baktériumok tömege az elemi ő a növény
számára nélkülözhetetlen nitrátot állít ő Az elpusztult ő szerveze-
tek lebontása (korhadás, rothadás) is részben egyes baktériumok fel-
adata.
A káros baktériumok betegséget okoznak. A betegség kialakulásá-
hoz azonban számos feltétel ű megléte szükséges, pl.: a kór-
okozó baktérium ő ő ő mennyisége, a fogékony
szervezet ellenálló képessége, a ő ő helye stb. A kerti munkákkal
kapcsolatban különösen azok a baktériumok veszélyesek az emberre,
amelyek úgynevezett talajlakók, s az istállótrágyával kezelt földben tö-
megesen ő Ezek: a tetanusz, a gdzödéma, a rosszindulatú
vizenyc1 és a lépfene kórokozói. Csak mélyre ható sebzésekbe kerülve
tudnak elszaporodni és betegséget ő mert életfeltételeiket (pl.
oxigénhiány !) csak itt találják meg. Veszélyesek a földdel szennyezett
éles, hegyes tárgyak (üvegdarab, szög; tövis stb.) vágásai, szúrásai, mert
ezek juttathatják a seb mélyére a betegséget okozó baktériumot vagy
annak ő ő spóráját.
Gondos munkavégzéssel vagy ő ő ő
ű a sérülés- és ezen keresztül a ő ő ő ő
Ha mégis bekövetkezett, lássuk el a friss sebet. Hagyjuk a sebet vérez-
ni, esetleg masszírozással segítsük ő a vérzést. ő ő lemosást,
áztatást {Neomagttol, Hyperol, hipermangános oldat stb.) alkalmaz-
zunk; s utána forduljunk orvoshoz, aki ű ellátja a sebet; s ha
kelJ, ő is ad. Itt említjük meg, hogy a fiatal korosztály (a mos-
tani 19-20 évesekig bezárólag) tetanusz elJen már kapott bizonyos
védettséget a ő Di-Per-Te oltás révén.
Véglények, egysejtfiek. A baktériumoknál fejlettebb szervezetek, egy-
ű álJatok. Vér- vagy ő ő Bonyolult szaporodási fo-
lyamatuk van. Igen elterjedt állatok. ő hogy valamennyi
ű állatnak van véglény ő ő A legtöbb esetben a megtá-
madott szervezethez fajlagosan ragaszkodnak, ő a szervezeten belüli
ő helyük is meghatározott. (Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos
39
véglény mondjuk mindig csak a házinyúl májában telepedik meg, más
állatban vagy más szervben nem találja meg létfeltételeit, elpusztul, te-
hát megbetegedést sem okoz.) A szervezetbe kerülésüket általában va-
lamilyen magasabb ű állat (szúnyog, kullancs stb. -lásd ott!) csí-
pése, szúrása teszi lehetövé. Nálunk nem ő régebben egyes mo-
csaras vidékeken szórványosan fordult ő a malária (a kórokozó vég-
lény: Plasmodium ma/ariae, az ő a mocsári szúnyog: Anopheles
maculipennis).
Férgek, ízeltlábúak
Férgek. Az ebbe a csoportba tartozó állatok már ű test-
szöveteik, szerveik vannak. A számunkra károsak ő vagy ő
ő ő Kártételük közvetlen (az ember vérét, testnedveit szívják,
megtelepedésük helyén szövetroncsolást, sebeket okoznak) és közvetett
(anyagcseretermékeik esetenként ő lehetnek). Közvetett kár-
tételükhöz sorolhatjuk még, hogy esetleg véglényeket vagy baktériu-
mokat visznek magukkal az ember szervezetébe. A férgeknek vagy
azok petéinek a szervezetbe jutását a nyersen fogyasztott termékek
(zöldség, gyümölcs) gondos, ő folyó vizes lemosásával, valamint a
személyes higiénia (kézmosás, zuhanyozás) betartásával ő
meg.
Az ő ő által okozott betegség pontos megállapítása és gyógy-
kezelése szakorvosi feladat (széklet, vér, vizelet, ő vizsgálata
stb.). A hazánkban ő betegségek ritkák, enyhe lefolyásúak,
jól ő Okozóik: a galandférgek, az orsóférgek, a fonál-
férgek, a ű ű (földigiliszta, pióca).
Pókok. Egy-két ő eltekintve szárazföldi állatok. A vízben ő
is másodlagosan alkalmazkodtak a vízhez (nem kopoltyúval lélegez-
nek!). Mindenütt megtalálhatók, ahol rovarok élnek. Hazánkban több,
mint ezer fa juk ismert. Minden faj a maga jellegzetes hálóját szövi meg.
Az egyes hazai fajok (keresztespók, pokoli csel/J pók} marása fájdalmas,
de egyáltalán nem veszélyes. Érzékeny ő ű emberen a testen végig-
40
mászó pók ő érzést okozhat. Kár irtani a pókokat, mert. ritka,
ű kellemetlenkerlésükön kívül sok hasznot hajtanak a kör-
nyezetünkben ő esetleg ő ő betegséget okozó rovarok (legyek,
szúnyogok stb.) pusztításával.
Atkák. A pókszabásúak közé tartoznak. Szárazföldön és vízben egy-
aránt megtalálhatók. Vannak közöttük ragadozók, ő kor-
ő és ő ő Kártételük - a pókokkal szemben - szá-
ő mert vagy az ő növényzetet pusztítják (takácsatkafélék),
vagy a hasznos háziállatokat betegítik meg (rühatkák), vagy pedig a
tárolt élelmiszereket szennyezik. Az atkák által az emberben okozott
közvetlen bántalmak (pl. rühösség) nem veszélyesek, jól gyógykezelhe-
ő viszont az általuk a szervezetbe juttatott egyéb kórokozók (víru-
sok, baktériumok, véglények) súlyos egészségkárosodást (pl. ő
gyulladást) idézhetnek ő Az atkák közül egészségügyi szempontból
a legveszélyesebbek a kullancsfélék. Ezek vérszívók, s -ha ő
tek - szinte "beoltják" a megtámadott embert a betegség kórokozójá-
vat Altalában a "beoltás" a vérszívás legvégén szokott bekövetkezni,
41
ezért nagyon fontos, hogy a kiránduló, ő dolgozó ember idejé-
ben távolítsa el a ő kapaszkodott kullancsokat. A kullancs eltá-
volításának legbiztosabb módja, ha bekef\iük valamilyen légelzáró
anyaggal (krém, vaj, zsír, olaj stb.) a testet, s pár perc múlva egyben, a
feji résszel együtt balra csavarva csipesszel kihúzzuk a ő ő
Poloskák. A poloskák közül az ágyi poloskát és a közönséges hátúszó
poloskát említjük meg. Az ágyi poloska vérszívó, s így az ember nyug-
tatanításán kívül ő ő betegséget terjeszthet. A közönséges hátúszó
poloska természetes vizeinkben gyakran megtalálható, szipókájával
ő fájdalmas, de nem veszélyes szúrást okozhat.
Méhek, darazsak. Magyarországon kb. 20 darázsfaj él. Szúrásuk na-
gyon fájdalmas. Legismertebb a kecskedarázs és a nagy 16darázs. A da-
razsakéhoz hasonlóan kellemetlen a méh szúrása is. A méhek nagyon
hasznos háziállatok, azon kívül, hogy mézet, virágport, propoliszt,
viaszt termelnek - amiket az emberek mind felhasználnak -, elvégzik
nagyon sok növény (gyümölcsösök, akác, repce, napraforgó stb.) be-
porzását is. Ez a "járulékos" tevékenység nagy hasznot hoz a ő
gazdaságnak. A méhek nagyon-nagyon ritkán támadnak az emberre.
Az ő izzadság- vagy alkoholszag azonban szúrásra készteti ő
Az viszont tény, hogy a fullánkkal ő szúráshoz a méhméreg illat-
anyaga további támadásra ösztönzi a többi méhet. Szúráskor a fullánk
kiszakad a méh ő és a méh elpusztul. A kiszakadt fullánkon
megtaláljuk az izmos falú méreghólyagot, ami tovább préseli a szúrási
sebbe a méhmérget. A méhszúrás helyén ő fájdalom ő és
meleg, piros duzzanat keletkezik. Minél ő el kell távolítani a seb-
ő a fullánkot úgy, hogy a méreghólyagot ne nyoll\iuk össze. A meg-
szúrt helyre pedig helyezzünk hideg vizes borogatást. Népi gyógymód-
ként használják a hagymával való bedörzsölést, mert a hagyma nedve
közömbösíti a méhméreg hatóanyagát. A méhekkel foglalatoskodó
ember viseljen ő (álarcot stb.) és füstöljön a méhek támadó-
kedvének fékezésére. A méhméreg többszöri szervezetbe jutása egyes
embereket túlérzékennyé (allergiássá) tesz a méhméreggel szemben.
Ilyen egyének inár egyetlen méhszúrás hatására is általános rosszul-
ő (hányinger, hányás, hasmenés, szédelgés) panaszkodnak, ami az
42
ájulásig fokozódhat. Akik ilyen érzékenyek, különös figyelemmel ke-
rüljék a méhekkel való találkozást.
A darazsak ellen cukros-ecetes vízzel töltött csapdát állíthatunk fel a
kert egy ő zugában, a méhekkel szemben pedig viselkedjünk
nyugodtan, ne kapkodjunk, ne hadonásszunk a közelünkben ő
méhek felé.
Szúnyogok. Hosszú, szúrásra alkalmas szájszervük (szipókájuk )van.
Csak a ő táplálkozik gerincesek vérével, a hímek növényi ned-
veket szívogatnak. A szúnyog dongása, viszketést okozó csípése kel-
lemetlen a pihenésre vágyó embemek. Közegészségügyileg azonban
sokkal nagyobb baj, hogy egyes szúnyogok betegségeket (maláriát stb.)
terjesztenek. De meg kell nyugtatnunk a hazai természetbarátokat,
hogy súlyos, tömeges megbetegedés (pl. malária) Magyarországon nem
fordul ő ez (inkább) a trópusi területekre korlátozódik. ő
lyeinken rendszeres, intézményes szúnyogirtás folyik, ami nagyban
mérsékli a szúnyogok okozta kellemetlenséget. Ezenkívül kaphatók
1<:ülönféle szúnyogriasztó szerek (pl. Szuku), amelyek a szabad test-
felületre (kézre, arcra) kenve illatukkal riasztják el vagy elfüstölve (pl.
szúnyogriasztó spirál) tartják távol ő a szúnyogokat.
Legyek. Nagyon sok faj tartozik ide. Egyesek, mint a bögölyfélék, a
szuronyos légy, vérszívók. A nem vérszívó legyek is sok kellemetlensé-
get okozna.k az embemek közegészségügyi szempontból, mert testük-
kel, szájszerveikkel vihetnek betegséget okozó baktériumot vagy vírust
az emberre vagy élelmiszerére. Lárváik ugyanis korhadó, rothadó a-
nyagokban, ő A kifejlett légy minden szennyezett
anyagra rászáll, így könnyen elhurcolja az ott található ő ő anya-
gat. Csökkenthetjük környezetünkben a legyek számát, ha szaporodási
helyeiket felszámoljuk vagy rendszeresen ő Ne ű
meg a kertben szétszórt szemetet, korhadó, rothadó anyagat ! Ne rom-
boljuk el a kertben található pókhálókat, mert azok légycsapdák, sok
ő szabadítanak meg bennünket! Mennyivel kevesebb kellemet-
lenséget vagy veszélyt jelentenek ránk nézve a pókok, mint a legyek!
A légy elleni harcban a pókok szövetségeseink. Olyan helyen, ahol sok
légy van, ételeinket úgy tároljuk, hogy a legyek ne férhessenek hozzá.
43
Bolha. A lakásban ő tartott kutyák, macskák szaporodásá ..
val újra ő került régi ő szerepe, ami azonban
inkább a városi lakásban jelentkezik, s nem a természetben, a kiskert-
ben. Kiváló szereket lehet kapni, amelyek elpusztítják a bolhákat az
ember és állatainak károsítása nélkül. A bolha csípésével esetleg fer-
ő ő betegséget terjeszthet. Ilyen volt régen a pestis bolha, amely a nagy
pestisjárványokat okozta azzal, hogy a pestis bacilusát -részben szú-
rásával, részben ürülékével - az egészséges emberre átvitte a ő
*
Általános szabályként fogadhatjuk el, hogy napjainkban és a mérsékelt
égövön a rnikroszkopikus ő (vírusok, baktériumok, gombák,
véglények) nagyobb veszélyt jelentenek az emberre, mint a szabad szem-
mel is láthatók.
Halak, ű ő
Halak. Hazai halaink veszélytelenek, de úszóik tövisei nyílt sérülést o-
kozhatnak, ami ő ő A ő márna ikrája íváskor mérge-
ő anyagot tartalmaz, ilyenkor emberi fogyasztásra alkalmatlan. Na-
gyobb csuka képes leharapni az ember ujját.
ű Ide soroljuk a ő a szalamandrdkat és a békdkat. ő
ő mirigyes. A mirigyek váladéka érzékeny ő ű egyéneken enyhe,
múló gyulladást ő okozhat. Ez a váladék szembe, nyálkahár-
tyára (szájba) kerülve kellemetlen, de nem veszélyes. A békák a kár-
tékony rovarok pusztítása révén nagyon hasznosak. Védett állatok,
számuk egyre csökken, ne pusztítsuk ő
Hüllök. Magyarország éghajlati adottságainál fogva nem kedvez a
változó ő ű ő elterjedésének. Nálunk a gyíkok közül
megtalálható a gyorsan mozgó, rovarokkal táplálkozó fürge gyik, a
zöld gyik és a fali gyik. ő az emberre ártalmatlanok.
44
A kígyók közül honos a vfzisik/6, a kockds sikló, a rézsikló és az
erdei sikló. Bár van foguk, de harapásuk nem veszélyes, mert nincs
méreganyaguk. Hasznosak, védettek.
Nagyon kevés egyedszámban mérges kígyónk is van: a keresztes
vipera és a parlagi vipera. Testük hengeres, kb. 80 cm hosszú. ő
a viperafélékre, hogy fejük háromszög alakú, pikkelyeik közepén ki"
ő él (orom) húzódik végig. A vipera embert csak akkor mar
meg, ha már neni tud elmenekülni (pl. ha nem vesszük észre a ű
ban és rálépünk). Marása fájdalmas. A marás helyét jól ki kell vérez-
tetui vagy sebmentes szájjal kiszívni, hogy minél kevesebb kígyóméreg
szívódjon fel. Ezután az ő után forduljunk orvoshoz, aki a
ű ellátást megadja.
A ő hasznosak, védettek, kímélésre szorulnak. Elpusztításuk
ő cselekmény, a figyelmes kirándulóra semmiféle veszélyt
nem jelentenek.
45
Gazdasági haszonállatok
Az állatrendszertan ő nagy csoportját a madarak, majd ezt
ő az ő alkotják. Ezek közül már sok faj régóta háziasí-
tott gazdasági haszonállat, és sok ő tartott állat. Ezért ve-
lük kapcsolatban inkább néhány általános, a balesetet és a ő
dést ő ő magatartásformára hívjuk fel a figyelmet.
A haszonállatok közé soroljuk a lovat, a szarvasmarhát, a sertést; a
juhot, a baromfiakat (tyúkot, kacsát, libát, pulykát) és a házinyulat.
Ezek a tömegesen tartott fajok. Természetesen vannak ritkábban te-
nyésztett gazdasági haszonállatok is mint: az öszvér, a szamár, a bivaly,
a kecske, a gyöngytyúk, a nutria, a galamb, a nyérc, a róka. Az állatok-
kal való bánásmódnak is vannak szabályai, amit jó ismerni és betar-
tani. Háziállataink megszokták az ember közelségét, bizonyos értelem-
ben ráutaltak az ember gondoskodására (etetés, itatás, ápolás). Elvétve
fordul ő egy-egy egyed, amelyik ennek ellenére támadó, agresszív ter-
ű Egy ilyen, agresszív nagy ű állat (ló, bika, anyakoca) sú-
lyos sérülést, esetleg halálos balesetet is okozhat. Ezekkel fokozott
figyelemmel kell bánni, s ha közveszélyesek, meg kell szabadulni ő
(Jevágatás). A jámbor, "kezes" jószágot se ingereljük, különösen ne
kínozzuk, mert a ő jóindulat, ű - bizonyos határon túl -
támadásba csaphat át. ő képest igyekezzünk kielégíteni
az állatok igényeit mind tartás, mind takarmányozás vonatkozásában.
A rendes gazda gondosságát az állat nemcsak termelésével, hanem vi-
selkedésével is meghálálja.
A fentiek betartása ő vagy a minimálisra korlátozza azokat a
baleseteket, amelyeket gazdasági haszonállataink véletlenül okozhat-
nak. Ezeken kívül fokozott figyelmet kell fordítanunk azon szabályok
amelyek az állatról az emberre ő betegségek ő
zését szolgálják. Ezek között ő a személyi higiénia betartása. Az ál-
latokkal való foglalatoskodás (etetés, itatás, ápolás, istállótakarítás
stb.) közben viseljünk külön munkaruhát vagy köpenyt vagy kötényt,
ami véd a közvetJen ő ő Munka közben ne étkezzünk, ne
nyúljunk a szemünkhöz, szánkhoz. ő ne is dohányozzunk.
46
A munka végeztével vegyük le a szennyezett ruhát, szükség szerint
tisztátkodjunk meg (alapos kézmosás, mosakodás, zuhanyozás).
A kormányzat tetemes anyagi ráfordításokkal, szigorú szabályokkal
is igyekszik felszámolni azokat az állatbetegségeket, amelyek az embe-
reket is megbetegíthetik. Jelenleg már Magyarország egész szarvas-
marha-állományamentes a gümtJkórtó/, pedig az még az 1950-es évek-
ben is népbetegségnek számított. Néhány éven belül már a brucellózis-
tól is mentesek leszünk. Mindaddig folytatódni fog ez a küzdelem, amíg
valamennyi állatról emberre ő betegséget fel nem számoljuk.
ő korlátozza az ilyen ű egészségkárosodások fellépését az a
tény, hogy gazdasági haszonállataink többségét szakosított állattartó
telepeken tenyésztik, nevelik, ahol rendszeres, gondos állatorvosi fel-
ügyelet van, és ahol az ott dolgozók ő ő orvosi
vizsgálattal, ő tisztálkodási ő stb.) intéz-
ményesen gondoskodnak.
ő tartott állatok
Már hazánkban is sok fajt tartanak ő Nem szólunk azok-
ról, akik tücsköt, sáskát, egzotikus pókokat, skorpiót, ő
stb. tartanak. Az ilyen állattartók szakmailag ű hobbiállatuk
veszélyeit ismerik, tudnak ellene védekezni. Ugyancsak nem foglalko-
zunk a cirkuszi idomítók állataivaJ (oroszlán, tigris, krokodil stb.),
mert általános ő ezek sem tartanak számot.
Szólnunk kell viszont az elterjedt kutya- és macskatartdsró/, bár ezen
állatok tartása inkább a házhoz; ő a lakáshoz kapcsolódik. A városi
lakosok azonban kutyáikat vagy macskáikat magukkal viszik a nya-
ralóba, a kertbe, esetleg kirándulni is.
Falun a kutyák többsége ő ő (vagyonvédelem), a macskák pedig
rágcsálóirtók. A lakószobába ezek nem járnak be, a vidéki ember el-
látja ő de nem dédelgeti. A gyermekek azonban itt is szívesen ját-
szanak az állatokkal, ezért a ő sérülésnek (karmolás,
harapás) az ő közöttük gyakoribb. A ő ő betegségek
közül - amit kutyák és macskák terjeszthetnek -egyedül a veszettség
47
a veszélyes. A kutyákat - állategészségügyi jogszabály alapján -
évente ő veszettség elleni ő részesíteni. A vidéken ő
kutyák (és macskák is) ugyanis találkozhatnak veszett rókával, azok
elesorgott nyálával, és így ő ő a veszettség vírusával,
awelyik minden állatot (és az embert is) képes megbetegíteni. Termé-
szétesen a veszettség elleni oltás a városban '(lakásban) tartott kutyák-
nak is ő Az évente rendszeresen oltott kutya nem lehet veszett,
s így ezt a betegséget a harapásával továbbadni sem tudja. A veszettség
ő érdekében ű azokat a macskákat · is védetté tenni,
amelyeket tulajdonosa magával visz a kertjébe, nyaralójába.
A veszettség ő ő tünete az állat viselkedésváltozása. A va-
don ő (róka, borz) szelídek (a róka az ő bevárja az embert,
hagyja magát megsimogatni), a háziállatok pedig ingerlékenyek, táma-
dók lesznek. Ne hagyjuk, hogy a kiránduló gyermek megérintse a "sze-
fíd" rókát! Az udvarba, a kertbe tévedt rókának se örüljünk! Ne uszít-
suk rá a kutyánkat se. Ha ilyen szakatlan magatartású vadat látunk,
haladéktalanul értesítsük az állatorvost. Az embert harapott ő pe-
dig derítsük ki, hogy kié, és hogy volt-e oltva. Ha nem, okvetlenül for-
duljunk orvoshoz,. aki a továbbiakról dönt.
Tisztelt Olvasó!
ő együtt bízom abban, hogy aki elolvasta kis füze-
tünket, az nyitottabb tájékozottabban, bátrabban tölti sza-
bad idejét a természetben. Tudja, hogy ami rá vagy szeretteire veszé-
lyes lehet, azt elkerülheti. Veszély mindenütt van, hiszen kenyérszelete-
lés közben is csúnyán elvághatjuk a kezünket, ha nem vagyunk figyel-
mesek vagy alkalmatlan az eszközünk. ő nem azt a tanulságot kell
levonni, hogy akkor nem szeletelünk kenyeret, hanem azt, hogy oda-
figyeljünk és ő eszközt használjunk. Így vagyunk a természet-
ben való foglalatossággal is, oda kell figyelnünk, ő viselked-
nünk, s akkor nemhogy baj, de még kellemetlenség se nagyon ér ben-
nünket.
Még egyszer felhívjuk a figyelmet a kíváncsi, a veszélyt nem ő
gyermekek óvására és a személyi higiénia ő
....
,. 0_
,>'
! tt'
) > ? z\
' :> ''/"" ...... :::J·
\?
""
{).":..:r.'::.,' . .;'<.! .Ji" ""V/
48 )·.. ..
l. Biogazda, biokertész 11. Biotanácsadó
Új gondolkodási és ű
a talajról és a tápanyagokról
mód kertbarátoknak
Peter Sowa
2. Méreg nélkül
12. Biolevek
Egészségesebb kerteket természetes anyagokból
és kertészeket
Frühwald Ferenc
2, kiadás
13. Gilisztatenyésztés
3. ű másképpen a biokertben
Komposzttal, talajtakarással
Szentendrey Géza
2. kiadás
14. Amadarak
4. Dombágyásos ű a biokertész ő

ő
Szász János
2. kiadás
15. Bioépítészet
5. Reforméletmód, -étrend környezetbarát ő
A természetgyógyászat
16. Bio ...
2. kiadás
Szövetségben a természettel
Peter Sowa
Szabó S. András
6. A biokertészkedés
17. A radioaktív ő
elvei, módszerei, irányzatai
megjelenése biológiai
Gertrud Franek
környezetünkben
7. Növénytársítás
dr. Velich István
az öngyógyító veteményesben
18. Biológiai védekezés
dr. ő Sándor
ellenálló zöldségfaj tákkal
8. A bioveteményes
dr. Tóth Vince
társnövényei
19. ő energiaforrás
dr. Mezei Ottóné
a szélmotor
9. Biodinamikus
Galambosi Bertalan-dr. Lévai
ű kertész vagyok
Judit-dr. Örsi Attila
dr. Oláh Andor
20. ő növények
10. Biogyógyszerek
és egyéb, emberre veszélyes
a gyógyító növények
kerti "károsítók"

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful