P. 1
28 - Textilmunkák 4, Díszítőművészet 1

28 - Textilmunkák 4, Díszítőművészet 1

|Views: 82|Likes:
Published by Polyányi Csobán

More info:

Categories:Topics, Art & Design
Published by: Polyányi Csobán on Mar 13, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/17/2013

pdf

text

original

T E X T I L M U N K A K

S T E P P E L TE S F O L T T A K A R O
sreppelt (tiizdlt) eg)-takar6tangol nyelvleriilelen 6s soLszor nrlunk is quiltnek nevezik, 6s manaps6g is sokan k€szitik. Eredetileg az6rt kdszitetl6l<, mert sziiks6g voit kr.ilondsen r r m e l e g c ) n e m u l .e . A r a l a r oe l u -e . h a t l a p i a kozd vatelin Leriil, feliilet6t pedig dekoraliv r l u r e l r e p p e l e \r\a g r p a t c h u o r kf o l t r a r r a . . foltmunka) disziti. Ritkibban ruhadarabok i" ke zirlnel ezzela technil,rlal, manapsag pilddul v6sdrclhatunk steppelt vizhatlan kab61ot, a leggyakrabban m6gis 6gytakar6kar varrnak quill-technii(ivaiQurr-TKEszirEs6Htrz
HASZNT(LT KERETEK Ii cchb d$ ze.lllitau ]abl retehflasljdbnl p lab (t,2a n) *alrsek toudh. A takanil a hetutkltI oL dalla.e fuizbIt f. szileIt k hi, ts flih'j4) stas dk6el rdsziEIlik. A fszit€s hat,^dra a tahari thrt hi)z be" h uegliltb szdbtiLtas fo'nnja. A ndr elhisziilt

alkalmak, jubileumok eml6kdre kdszijlt takar6kon egy kis leliilelet (eW mez6t. azaz blol,kor\az esemen)megorolrte\enek\zen teltek. A bar6ti ajdnd6knak szint quiitek di vatja kiiltjndsena 19.szizadbanvolt eherjedt. KULONF6LE QUILTEK A prakLikus vanezott quiltek tovibbfejleszten vrhozata a zsin6rosvagy it6liai quilt volt. Ezzel a m6dszerrelpusr6n disznek szint darabok k6sznltek; a vatt6z6s elmaradtj a k€t egymisra helyezetttexliliin pdrhuzamosvonaln varr6sokb6l alakult ki a minta. A k€t pirhuzamos varr6s kdze zsin6rt frizteL, amely kiemehe az dbrekat. v q n A t r a p u n t o a g l b e l e l t u r l ts , , r n t e L r z d r61agdiszir6 c6lra kEszrilt darabokon jelenik \/rnLen meg. A te.hnila lenlege, hogl r kdzbiils6 b6l6s n6lkiil - egym{sra helyezett anyagravarrjrik a mintdt, majd azt a fonnkja feldl kiraimik. k A k u l o 0 b o z q u i l r m o r r v u m o m.i n r a ke v o sziizadokonkercsztiil anydr6l ldnydra tjrtjkl6dtck.

AZ ANYAG KIFESZiTESE Hog- szebblegyen az elkesziilt takar6, munka k6zben keretre feszitik. Igy, mivel a leszes sokanyagon lehel varrni, a keretr5l 1ev6ve, kal plasztikusabblesz a v€geredm6ny. gyakran kdztjsenk6szitelt6k Az asszonyok a quiltet, amelyet 6haliban ajrind6kn:k szintaL. A quiltvarr6-ka1ik:inak nevczerl dsszeidvetelekenaltal:iban hrzasuland6 ld nyoknak varrtdk az ajdnd6kol. A kiil6nlegcs

356

S1'ljPPNI-T

ES

FOLl..T'IKARO

R6crB6L fJAT -\469 napjainkban is \'rnnaL olvan eln,Illra , d"I rerule'el Jh"l r rul'rnemI rirf" c. drrga; arralel€az elkopotrJ elhasznrlt hol mikb6l kivigjiL a mdg hasznosithat6 riszc ket, €s loltvarrist 1(6szitenek bel6liik. A pa rasztil<dz6ss6geLben mindig is 6lt ez a szo kis. Kezdetbenegyszerrien csak osszeval.Itdk a kuionb6z6 m€retfi rongydarahokar.amig cl nem 611€l< ki\'rnl m6reter,L€s6bbazonban a a technil<aeg]'.e kifinomultahb lert. Mdr nem csak kiilijnbdz6 m€rerii t€glalap \'ag)' nee\,/e ,,1. u dJfrl-olhnl. h. nem egll,e!Jgu I rombusz, hatszog, nyolcszdg vagl' nigyzct alaLf dar:rboLb6l illitottiiL dsszea varisl, i m r n F l . . o \ e r l . e , / r e l - e\n p e r e d m e n.\\ , o J e 'al Liszimithat6bblett. r\ szabishozhasznAltsablonoLilralrban lib6l, b!dogbril vagy kartonb6l kdsziilreLrcle haszndltak driglbb anyigh6l 6nb6l,voros r,ag) sifgar6zb61,sijl eziistb5l k6sziilt sab lonoLat is. A sablont papirlapr:rhelyezldk. korberajzoltlh, majd ki\.ristiL a fbrmir; an_v nyi papirmisolatot k6szilettek,ahAnyelemre dsszcscn sziiksag vo1l. A papirsablonokat az an)agri liiztak, majd k6rbevrgtik. (lyiLran a pspirsablon \'iglcg bcnne maradt az elkdsznlt lakar6ban.

A eurl-r ,ufvEszETE
Az cls6 amcrikai telepesekmiivdszi szini'ojl n a l r at , j l $ z . t t c l d p . . r ( h $ o f . r \ r . l r ! J r rist). Az ancrikai szd\'6ipar ugyanis aLLoriban n1ig gycrckcipdbcn ji11, ig) : legtobb ruhdt Anglirb6l kcllclr imporlalni. Ennel< kdszdnhcldcn a rr.rhdkigencsak drigil< \.olrak, igy azliin scmmit scm hrgytak kirba ! c\zni Ahr \ cmndlrar \St cilun\uru.f^mb u , / , l r l u d d l b o k h o lu \ . 7 ( \ . r r r. , ! t r d l . " f o ja, amelyct m6g az akndgyar):lm k6szilett, mieldrt ltthez nent. EzI a ncvczctcslakar6t a hdztartisban ds a leend6 farjc h:lzrar."sdban dolgo26 inasokkiselcilczcli libaririb6l \ , r n . . r k n " g l J n ) . n r L9 1 a n i . a z a r n ,r i l a i D p l e r e l r . m e g r r r b , z o l g :f c l , z a b . r J r t . . ' Nem csak a quiltekcl diszirctlik loltvarrissal,hanemszdmtalan mdsholmit, pildrul tedsLanna',tojis- 6s kiivCskanna mclcgir6kcl quilr" techniLa is. Az ut6bbiak151eg,,crazy val, vagyis szabiilytalan alald dalabokb6l I e , ,r l r e f . \ l i n e l e h r : z n . r l o , dott ruhadarabokb6l osszellrllt egy ll6kl.r \r1".rnr il lnlr nih.l \i ogdlnid quilrk( r szit6shez. darabokb6l Cydnydrii tblrn1unke A iglakar6k, birtorhuzatol<. ndha m€g frig s61 gdnydL is l<6sziilteL.

.15 7

T E X T I L M U N K A K

( R A N C o L A Ss M o K K o l A s )
A munkaruhdkon a r6ncol6snak gyakorlati funkci6ia is volt: ezzel karcsisitonrk ugyan_ is a bo ingeket.az uijak vegenelpedig igy szoritottik a csukl6hoz a ruhdt. A beriincolt d,szi bdz6 t6rsadalmi csoportok tagjail mdr az dnneplo ruhakat altalabangaTdagon dltdz€knk alapj6n is pontosan meg leheteti tettdk, 6s csak kiilijnleges alkalmakkor, p6lkiilonbdztetni. A kereskedelmiflolta leg€ny- d:iul /iirer laloman vi\eltek; egl-egy ap;s6gea parlon tnp6znadr6got 6s tenger€szkek rdl fiura drdkrrelling birony neg)-drgenerdkabitot hordott, mig a bdnydszok- amikor ci6t is kiszolgdlt! Amikor a rincol6srdl esik sz6, sosefelednem a m6lyben dolgoztak biiszk6n viseltdk jtik, hogy a vdszon akkoriban az Angli:iban feh6r nyaks6ljukat. A vid6ki emberek, k6ztiik a tanyasi fdld- 6s \\talesben o6z6gszerte termesztett lenb6l mrivesek viszont valaha rdncol{ssal (smok- k€szult, €s rendkivnl i6 min6segii anyagvolt. A sflyos, festett kelm€b6l k6sziilt lenruhdk kolissal) rliszitett munkaruh6t viseltek. Alzaporban ozci. rancollak. a. \ i.eldikel mega legnagyobb rrlabana va.tdg\asTonanlagol razon ds melegen tartottdk. Nagf melegben gyakran himz6ssel is diszitettek. A mintdk me.lertgdre is viszont szell6s,hlis viselet volt, mivel b6 szaolykor d ruha vi5eloienek utaltak. A pdsztorbotra6s a karimra hason- b6svonallal kesziilt. Manaps6g riira divatba jdtt a rdncolds, l,rd mrnraa pr\zlorok. mrg a lopatkoe. buditz; zak€ve molivuma a fdldmdvesek 6ltiizeket bar leggyrkrabbintroi ruhadarabokat ha a fdrfiak tenek vele. Milyen sz6p lenne, diszitette. meglarrl. r;nmegint a nok dlral .zereteltel coldssal diszilett ruhadarabokat hordan6kl SMOKKOLAS MINDEN ALI(\LOMRA A smotkolasvagy ran(olc. a hetkoznapie. Legal6bbis i6magam biztosan szivesenviseliinnepl6 dlttjzekeken egyardnt megjelenik. n6k ilyet.

nnak idej6n,amikor az emberek voltak Idrsadalm6g el6gedeitek betdlt6mi 6ll6sul{<a1, "melynek dket",a kiildns€reIstenrendelte

Az ANYAGR{NcoLAsA Mh.al^ htszittsekoeld'
@ aaldgoI, MJ:d 4 .tmd olgtheh 'catos meghlkd

stual littehozzik d r.intuhaLA c;dtit satubastii

R6cziTd 6LTESEK eh A kcohriisrit&Chez dehorutio ajh!.,fdjtdt ftle A ababhaszntil.tak. LeEr tstiqts bak dlhtlMott a)lt a sziftilA (. Jent)6 a dara:$ott1s llent). VcsuL eunralhjdk @ oszehliz^ hoz h6mAt clntzdlah't (flrc), i! ez,elk s. n

358

T F X T I L \ I U \ T ( - \ K

HIMZES
hinr26s mLiv6szete tulajdonk6ppen lii|el \'6gze1t lest6s.A kirpitokkal ellenLdtben, a mir messz6[ kclm6re ul61ag k6szirik e1, mig a k6rpiton mag.r a szovts hozza 16trea minirl.-^z ut6bbinrl a folvlonos lrncfonala( viszonylag tivol hclyczkednek e1 egym:istril, igy a vclulakfonalak lcsznek a meghatirroz"k -\milor - m-nta mia-t rlL<ru,,4nu (rrnIt kell hrsznilni, megszakiljik a veliil6klbnalat, 6s a kiv:int hosszrisigbanaz rij szint sz6vik bele a kirpilba. Igy azt:in sz6r6skozb . r f " k o . , a t " . a n. l o t u n i k . . m i n t . , , . r m r ; 1 . r k " r l " t . z o r o I r z , i a l a t ti E r n o . z . t r t t i . lchc1. r\ himz6s viszont a m:ir megszijlt kelmere kasziil. -^ knlinbazii szinii carnlkkal dlldgctve, szaps6gcs minlrkal lehel ldlrehozni. i\ Baycaux-i k6rpir ILrlajdonk6ppcn ncm is karpir, hancm himzis, nighozzji gyonydrii,1endiilclcs ds drdmai jelenctckcl dbr6zo16 himzts. Mint a lcgszebb himzisck lhal6bai, " maga nem6benez is f-elveszi vcrsen-vl kor a a r,Is fcslm6nyekkel 6s rajzokkal.

A HiMZisTEcHNIK{ KoRLATAT A hozzddrtd k6zimunk6z6k lisztiban varnak
. \i-J,/ro|,(.hnild krrldrdr\.,l,delehero\e

geiket maximrilisan kihasznnliik. Nem ill rendelLez6srlkre szintc \'agtelen szinsLilaJ minl a fest6l<neka cernik szinvrlaszt6kai6Yat szriLebb. E16s, tiszra szinck hasznilarival azonban ebb6l a hdtr6n!b61 el6nyt is lehet kovicsolni. A naturalisztikus lbrizohs hcl l e r i g ) e l o r e r b c c r u l n r l . ' z d n . / r r .| | e k stilizdltmolivumok. Ke\.6sLozepkori himziscml6k marat lenn, h i \ , , . l F . , i m u n k r ln " g y r c . z . i J , r e r a n l r e l menr)sz6rmillott, vagl' sziiszcdL6k itket, hog! megkaparinthassik az aran! is eziistlbnalakat. K6szit6ik azonban tiszUban voltaL eme miiv6szeti tig saj6tossrigrival €s Lorlitai\.al. Az Anglicalum", vagyis a "Opus I r - 1 4 .. , , i , , r d l - r ine r l u l t n o r m . r n n - r n gIue l zimunl<aeg6sz Eur6pdban hircs voh. Az egyhrzi 6llijz€keket, a l6tal<a(6kar,a lovagok zek6it (a p6nc61fol€ htzotl ruhadar.rbokat), r h6lgyek ruh6it, az i$'t'iiggdnydkcr is meg sz:imlrlan holmit aLLoribrn gazdag,himzett diszilm6nyeL boritotlik.
:\In1$al nnrL

TAMBURIN-,\(UNKA 1l Idnbt'h ntuhkau hila h.tfta ner,. KiI .stntt bd jn*klhatuldhdtiha hii2i linon !2neeletsroti Iou dh, d thrb t h.t,;olnlii hdz hasanlti hi hi2iii.-Ll,

L Hnva$li

EL6R,qZoLAs
Az anylsrafib6l keszolt dyomdd iicoksesit' s6garel rajzohrik a ldhinzendiJ el6 morlrumokar. virds-6s maddribrdzoldsok A hjldvollak.A minld! eldszijr nijsen nipszefliek pafirra rajzoliik fel, majd n papin esyfadarabra ragasziortik.A ftodvumor ezulrn dlkarcolr:ika frba, majd a beka.coltvonaiak mert€n 6n vagyldrdsraz szalagokar mdlyirettck a faan)agba. felrajzolishoz. tirlti A ba mi.toll dicol egyszeriienrz anlNgra nyomlik. asmrr kdszls voh : mirla.

HiMZ6KTRETEK ll ht 2nh' ad. nu,ka knzbat kta s; iltt tt" tj i k d. auaear, tgt rgtenktc ybbc| lLszn.kd. ilt;sek. 11hdernitutii tldnbokdl inlatbb.iU..i rh)td| .,tyb t ifitett, ,tis d kls.bbtktL Ltzi k4!teh kjlzimrih

359

T E X T I L M U N K A K Az iddk folyamdn Angli{ban egyre tdbb 6s tijbb 6lt6sfajta alakull ki, emellett a vilig mes tiiiain haszndlt dltestipusokat is :iivetegyre kifit€k, ig}- azldn a himz€s miivEszete nomulrabb6 v6lt. F6nypontj6t a Tirdor- 6s a Stuarl-korban6fle el, de m6g a 18.sz6zadban is gfiinyijr(, apr6l€kos himz6sek k6sztilrek, amelyekgl,krcn dr./rretrek a ferfi- e' noi 61t6zdkeker. Regen ug) larrortak. hogr egy nemeri meglanul szrrmazdsrihdlgynek kdteless6ge 6letiik ni szipen himezni. Sokanaztin eg6sz ben buzg6n gyakoroltdk ezt a tev6kenys6g€t, feliiletet kidiszilettek. 6s mindcn lehets6ges no M e g d l c g e l l o g l a l l a b b L . e m l e t t c km i . k6pp. A HiMZ6MfvEszET HANYATLASA A viktoridnus iddkben - mivel egyre sz€Iesebb kdrben gyakoroltik - hanyatl6snak indult a magas szinvonalf himz6kultira. M;nden viltoridnus kori hblgyolyan buzgon himzen, mintha csak az 61elemdlna raita, igy azt6n a teamelegil6t6l a krinolinszokfenydig hamarosan valamenn)'i lehetsdges a m . lulereL llepre( hrmzerr orrvumolS?:ie mos k€zimunklval foglalkoz6 kdnF jelent meg. A hijlgyeker arra buzditottdk, hogy az urak zsebkend6inek sarkaiba himezzenek

MniTAKENDdK A nintah. 6k ftalixufui Ltzitt g]dkrdn Jeltfrnneh az ABC beIni,h zenezek rcnek lehetdsaget adrah d banroluh, Jircn i;hlsek

monogramot; betriketind6k, levelek,gyiia mdlcs6kdzsungel€be reitettek.A 19.szdzad (legal6bbis vdgefel6 azt6na himz6miiveszet az 6n megitelesem szerint) egyre inkrbb hanyatlanikezdeit,6s a berlini gyapithimz6sben amelyetvitorlavdszonrakdszitettek riki{6 szinii gyapjrjfonallal, dltal6banvisz6s jeleneteket \zenrimentalis szala\zitoan abrdzolt €fle el melypontjdt. Persze, val6szin(leg m6gsem volt az abez szolit m6lypont, hiszen manaps6ghires szrnes fe5tmenleinel, me.lerek otromba masolatait festik ^z anya9r1 amelyet a vele egyiittmegv6sdrolhat6 szines fonalakkal kell kihimezni.Ez aztdnv6gk6pp nem az,amir6l a himzesmiivdszele sz6l. A HiMZESMINT ONALL6 KEPZdMiivEszErr,(c Igazi k6pz6miiveszeti alkotisokkaltal6lkozErhatunk Kr€ta hegyeiLdzdttbarangolva. refeldgyakranl6tni himezget6 asszonyokat mintrkkal telesz6tt €s furcsa,kacskaring6s \asTonnemur) amellel.morvumai igen regiel(;a mintik nagyr6szea min6szikor 6ta any6r6l ldnyra szell. Az elk6sznlt himzen darabokl6bbnyirea ldda mdlydrekeriiltek, ahonnancsak akkor keriiltek el6, amikor a liny hdzasodnik6sziilt; ekkor hozz6tett6k Ezek a darabokaztan 6ket a kelengy6hez. any6r6llinyra iirilkl6dtek. napjainkban himzom6via Szerencsere szetkezd tjj66ledri. Angliilbana Himz6c6h 6s a Royal Schoolof Needlework(Kirdlyi Hrmza,i.kola) egyaranl igyeklrikujra mdve. szi szifvonalraemelni a k€zimunkdt.Taldn egy rjj Opus Anglicanum,s6t Opus AmerF canumvan kialakul6banlCsak rem6flykedhetiink benne,hogy ez a 16bbezer 6v alatt kifejl6d6ttmiivdszet nem vdszki teljesen.

ExrRAVAG,{Ns
TOBZODAS Eg latuisban sdntenee' addtlik,anelye hituetui ett@ae,i6 Msielewsn t8. szdza,lisaiId,atueben zdld.,rdzs$zinls hrift szinndtuloJatakban ,an

ffi
360

Di sziT1MiivESZEr

z ipnri forradalomkora cl6tt taldn nem is akadt olyan lmel_vet diszitettekvolna 6rtd kezek. ne k6zmiivesterm6k, A nagf iparosodds kora el6tt dolgoz6tud6s semtudta volna nem cszkdz<lkkel dolgozzon, amel-veh elkipzelni, hogy ol"van mriv6sz kezcnyomdt. viselik magukonvalamel,v EI tudjdk k€pzelni,hogy egy mai rud6selmegyegy gldn!'iir(, iivegmetsz6hdz, megkeri,hogy kdszilsen 6s grar,irozott A cszkrizdk mintiikat a kdmcsrjveire? mezdgazdasdgi k6szitdiaz utols6kkiizdtt adtrikmeg mdgukata puszta gdpet,mdg meziigazdasiigi tunkcionalizmusnak. \ralamenn-vi traktorok hriztak,egdszen 1950-es az dvekig azokatis, amelyeket kicsinositotrdk festettdiszitmdn"vekkel. mdg a g1'rirban A kocsik6s szckcrek minden egyes elem6rfarlgr':in-vok a €kesirett6k, kirrytld elemckvigeit pedig gt'akranhegedij diszitett6k. Manapsdg r,al6szinrileg v6gdrc hasonli16 moti\'.ummal jutna esz6be sem brirmif6le egyctlcn traktorgyirt6nak Hasonl6 hel-vzet diszitm6nnyel ellltni tcrmdkeit. a tdrg-vakkal bdr szcrcncscrc is, czcn a tercn a lakberendez6si fenntartdsdhoz szdmos m6gilnck a hagyomiinyok, amelyek j:irulni. hozzri bitork6szit6 mcstcrember igyekszik

D i s z i 1 6 , u ! \ ' ! s z r ,l

F E S T E SE S T A P E T A Z A S
A 19. szdzadbanazlil tjfajlr diszit6sm{id iotr divarba. A stcncilczasl, a seblonminlrt killanascn az amc kai fcls6- as ktjz6poszlaly Iagjai alkalnazlrkszi\,cscn, lcggyakrabbana nappali falainak diszitisirc. Angli:iban ezzel szcmbeninkdbb a tap6ta tcrjcdr cl. Ahol a 1al d r k o r b c f u t o o n ! 1 c . p o l . o ka l a r t a l a m i k t azcl6kel6hriztartdsokbangyakranel610rdult FEsT6KKEVERis malad6 lalszakaszl Egdszen a II. r'il6ghiboririg minden cg1'cs , a polcok fclcll szabadon angol kis\'6rosban volt feslEkuzlet; a boh Iiltaldbanindiai viirdsre feslelt6k, 6s srencilehanem z ( r t .f r r T h d t d .a r r n S m i n r a la l J r . z r t e t l . . u k e azonban nem fest6kesdobozokkal, . r n e p o r r J l t o l t nt r r h o r r l ullr l r a ; 1 z ' a . EREZ6S kokkal volt rele.Az ember megvettea porfcs . A f a e r e z c , L i c . z . t e. . r j n o n a p j . r i nrla z i n m tdket. majd hizilag Leverle 6ssze s kiv:inl - vizzel vagy ugt an Ic leljesen kihah. Els6 halldsra talin mcgreftsr€k lajtijit6l fiiggijen abban az iizletben beszerezhet6lcnolajjal, p6 lchct, hogl' valaki cncrgi:it szrinjon arra, hogl, bcfcssca fa lcrmiszclcs fcliilet6t, maid terpentlnnel. Meg rdgebbena falusi emberek nagy r6szc Io\'6bbi munkdval facrczcl-utrnz:to1 k6szitsajit maga l<6sziletteel a fest6kcit. Errc a scn rd. M6gis gyakran alkalmazt:ik ezr lt Icchnik:it azokon a viddkckcn, ahol clegendii cdlra eltalaibin a lakhelyiik krlrnyikin taldl \'agy az utaz6 keresked6k16lvds6rolt is olcs6 faanyag dlft rcndclkezdsrc. hat6 hasznillik- rz uldbbi figu szinesagt'agoLat talilLozhalunk lIardy,,Thc Nlajor of STUKKODiSzEK riijdYal Casterbrige" cimf regenydben.Iz agyagot A Gyorgy korabcli Anglidban igen divatosak azurin. b:irmilyen hihetetlennlis hangzik, vohak a gipszb6l kisziilt clcgins, mrrvjjny savan-vilotttejjel 6s m6sszelLevertdk 6sszc. hrldst slukk6diszck, amcllckel f6leg it:ihar A saYask€mha16slitejet €s a higos kimha I:ist ohort meszet a megfelelii arrinyban elc g,viteltdL,igy azok semlegesilcltik cgymAsI. A r r l J f m e . z e l . . r r rr a l , m e r z r c j co l t o r i r L6sziriL. Ut6bbil eg)szcrtcn vizzel n1dszbdl higitjdk, amig meglelelii :il1agnncm 1csz.A nediterrdn orszigokban r hdzakal ivenle szinte szerlartrsszcr(cnki cgyszer. tavasszal viil belul kimeszelik. Suflolkban a maszhcz hagt'ominyosan vdrds okkerlesl6kcl adagol nak, i$' kdsziil a keliemes, lompa drnr_alatri voros". "sultblki
rNos r! xtrcf,.qu rEsrd

ORoLr
IIGMENTF!STEKtrK A rLthoz^ knihch hatu tlitt sttut lorck Antl 1dh: d fstikpot dtdh fis hlcmsie ncsi het ta,ldlndzo . festakke.oi szaLt n zeIrhke I $ eLe ht nt nLil d ktEshttLik asz.le Nt tik a lentkpan .ldtjal aasr aA..L, de ezI bsstakrcb' bat d Ltisd|Iinahk llLtL

a lalaki manapsig bel6p egy fcsrik iizletbe, drargaalapoz6h, zomjlnc €solajfesl€kek, laznrok kijzLjll laldl ia magit. Bnr a mai lestikck szinc ragyog6an6l€nk, az elkdsznll ftstcn fcliilc r e l r J J h n g \m - g i s n r l l. r l u z r J r . , S ) c nh c j r . l i

Ecs!rD(
]Lit s.dzadahkdl..liitL hulitbij.'i natLn A fu, uajn l.nii i: tt.hote.sete k. I t:! ij rnnh, ohAres dh ndfldqsd:s.llz .cs.telr k tdi riiLrozdtai hazi ra110. rdh a horcie(vteh aag\ d sdt,loriz nlclii, lalas, h f.hir:i ttis j auestdecsete

ftft11 ffiffiffi
362

F E s T 6 S E S T A P 6 T A Z A S

NYon4orr MINTAS TAI6TA KESZiTESE eki, nunh,ixal AUtuudk ez6trMszit^iik tundhtuiiL ftu*lied4! 6 tult. E Lilszijr tuegteme.ltha ftinttit, najd atutuk tun len eeJtes szitui elenealaliin, eU'|rd tnherdlee l$rtef,jbA hifd netah est+gt nlafttut cot.A ninttihal eLdszat d bekarcol1iL f.ibd, tuajd a hijnilijltiik Afi faanraeot ehiiboliox,ih. Az elsii 4 nrotutjiizetuhben dn. b lzait^dhoz falal L'!t nt eket al kaln dz tah -stlr kint", akih d dt. foli helre& lt lotuzolos eerendAkra iiloe vgitettih a tuiht.lh hlaftmttutit. Akdrctdh a hepen ldthat'i W iM M on ist atr t.jhoz,g)aktan i es ninta elwsznisihez ntoh+ilznc &icra is $nh-

A mesleremberekk6sziteatek. l6pcs6hdzakat diszitett6k, a kandalelegdnsstukk6panelek l6kat ds att6nyildsokatpedig apr6l6kosstukk6tagozatok kereteztdL. Itiliai k6zmiivesek k6szitett€k el az indiai mogul uralkod6k palotdit 6kesit6 hasonl6 - biir j6\'al nagyobb l6pt6kd, 6s luxusszinten kivitelezett epiilerornamentikrl is.

a tap€ta elkopott, nem vettEk a f:iradIs6got, h,ogy elldvolitsdk a falr6l; egyszerten r6raghsztoladk kdvelkez6 r6teget.Amikor mega verrem egy pembrokeshire-i Ianyahdzat,bekdlt6z6s ut6n nem kevesebb,mint hat rdteg tap6tdt vakartam le a falr6ll Egy m6sik viktori6nus sz6rnytett volt a lin6leum sz6les kijni alkalmazisa. Ugyanebbena hdzban hat r€teg lin6leumot szedtemfel. A kiilonbciztjhellisegekbem;. e mj) TAPETAZAS minl6kkal diszitett rap6t6t volt szok6sfelragasztani.A nappaliAz els6, igen tetszel6s tapedkat fa nyom6dtcokkal, k6zzel kdszitet- ba 6ltal6ban tompa aranyszinri szdlakkal {tr6k. Aviktoridnus korban kezd6dijtt el a nyo- sz6tt, gyiimdlcs-,virAg- 6s levdlkompozici6kmott mintds tapd.6k tijmeggJ6rtdsa,ennek kal diszilett tapeta keri.ilt. A dolgoz6szobiba hatdsira azut6n a szinvonal rendkiviili gyor- 6s az ebedl6be hasonl6, csak kissd sdt6tebb r6nusri v6ltozat illett, mig a hdl6szob6bm sasdggalhiheletlen m€lysdgekbezuhant. A pocsdk izl€s€nek vildgosabb, kev6sb6 slilizdlt tap616t alkalvikto enus tapdtatervez5k halrsira kezdte el William Moris sai6t ter- maztak. e\ a/ulin vrlloAl lq 'O-as 30-asevekben vez€sii tapdtdit gyertani; l6trehozta sajil gy6rdt, amelyben elkdtelezett mesterembe- zott a divat. A lak6sokbels6tereinek megter\ ererel.or ih lere valdllnu legegy korhdzi a7 I rek k6szire(dk a gyijnyijrt, apr6l6kosanklmritd belseie nyfjtotta. A minlis 1ap6r:ikat fon6d6 virdgmotivudolgozott, egymdsba mokkal diszitett tap6t6kaI. Morris lap6t:ii felvdltotta az egyszinri, vakolt falfeliilet. EltiinteL a gipszstukk6k is; nemcsak az6rt, voltak az els6,,designer"-tap6tdk. v i l . t o r i a n uk o r b a ni m a d t a l t a p e r a T n i : mefi kiment a divatb6l, hanem mefi egyre r A szinte mdni6kus buzgalommal igyekeztek ritkultak azok a szakk6pzettmesteremberekr akik elk6szitett6kvolna 6ket. feli.lletet.Amikor befedni minden lehets6ges

CsiKozAs Az ahs6 JMntasat s)ah A inn,tu festdseL hix,itt hat.is elhlselilehabek
df senfelhordolt, ftis nedaes JestdkansleciAn eszkdzt, tigt nevez ett csi-

ffi

w

363

D I S Z I l ' O I { L T \ i F , S Z E T

S STENCILEZE
a stencilez6s, sablonminlah:rsznilata igcll cgyszcflj n1 velet: az ember csak kivdgjr e$ kem€n,! kartonpapirb6l a ki\,dnr moti\.umot, a kartonlapot a ncgfeleld helyre. p6ldirul a lalra, egy birrordarabta r,agJ egy 1ionl.\'borit6raheltczi, majd a kartonlapon lelliv6 l.ivigott mint:ira ccsetrelegyszeflien A hordja a 1est6Let. stcncilcz€sa lehet6 legcg]'szerfbb technika, ha nagyobbfalttliiletre ism6tlaid6 clcmckb6lill6 mintnszcretnenL kat lesteni; talin ez6r1is alkalmazriil<a k0zdpkorban Dur6pa szcrlc oly g-vaLrana rcmplomoL belsii lcrcinck diszit6s6re. z6sablonokkal, szaraz fcslikckkcl as nrir6 eszkdzokkclszcrclkcztcli fcl. \ z . , j t u . r s : b h k n r r l . r . r ld r l r : , n r r u l l o r u slencilezctl szcgilyck kaszitdsckor virig , 1ev61', szijlijliirt as gcomcrrikus motivumo l a t . n r ; . r m r n n l c u e t r ' , / r t e , e i lc z c r. g . r J u land- 6s sz6tsz6rtanclhclyczctl Iirrgl11otivu mokal alkalmt]zrak.A nagyobb falfchjlctekcl azonoselcmck ismltclt clhclrczisavcl IcrIik

A r[rNTA Fll-irir'lsE lz itnablld nintikbil ftlifn! s..s!\th kis.iLlt hD1 ihdl.ibdt tobhn$brtd 6 tzuh.is .'.olt. A Ltilln ld thd ti llailn DIir un1hi dldkn 6t1hor ?i l.litl k; 1 iuhlrnt dlhdLlhd.tah: a. qlJtikn d 1..-!l dldlr:zint ,eh d. .1hj:tiLi!tht., u th.t sihdtIeii,J uz dn|l.:tikti tegrznvdnsu ntdr, E.E

Az ctnill6, egyszinii motivumok kiszilc s6hez iltalibal cgycllcn s.rblon is clcgcnd6 volt, a bonyolultabb, Iobtrszinii nlinrikhoz azonban a fclhrsznilt szinck sz:imrI6l fiig g(icn Iobb sablonl is haszn!iftak.A na€C'obb frizek lcndnlclcs minrii dlr.rlrban kdlfdlc TEMPLoMBELSciK szinncl kasziiltcki a fcsr6 cl6sziir kdrben DiSZiTM6NYEI STENCILEZETT diszitett v6gigmcnt az cgyik szinncl, nlajd anlikor az stcncilezessel A tenTplombelsajk feluletei gyal(raD lcxlilfeluletel imiiiilnak a megsz:lradljkdrclliczclr a nlisik szin. Stcncilczctl psdi6k li6szil6sckor ami kil hritt6rb6l l<ieme1kcd6,ism61l6d5 eg]'szeru r . n r \ u m o l l r . . . \ k ( l ( r c n g l i r i I i : s t A n g l i a - lijnLjscnAmcrikiban jort clivarba a I8. szri ap- zadbrn hasonld nloti\'Umokar alkalmaztak. ban vagy a norfolki siksdghozkttzel esai, Kcdvcllik a mcr€sz, lenduleres n1intiikat, r6csLa Ranworlh falu iemplomiban is talrla o1)dor pcdig a stcncilezds mozajLiberaliaist kozhatunk hasonl6val,bir ur6hbi eserEben viLtoriinus koratrcli festdk a szentek alck6- vagy lnarkcriri;ir in1irilr. peineL heb'€be.l hcl)'i el6kel6s6geL L€pmaBitoRoK STENctLEZETT sdr lestettALl DiSZiT.MENYEI Slcrcilez6shez tiltrldbana mintl hel-vdn eloFALAK ES I,ADLOK szdr lakk €s rerpenrin kever€k6b6l k6sziilt DISZITMENYEI STENCILEZETT c[-\-n'el vontdk be a t-eluletet. ami kot6anyagA l r . z a z a l \ ! g e l e l e- . / - r r l c l i I J m u \ . Lismeszeh megrendcl6k utrin Lutat\.a, gyahan 1r- kinl szolgrlta vdkonypapirsablonrn rclii pdrndcsk,ikkrl telhordo!1 bronzpornaL. rogattarka falvaket. UtjaiLra aronban a (o ribbsn megszokort1ap€rahel,vettstencilezo Tiszla aranypofi cs.rk a legdriigibb. legjobb haszniiltali. nin6sdgii b[1orok c]iszir6s€re ecsetekkel,rsslag papirb6l L€sznh stencilc

STENCILEZOSABLONO( A 19.laizddi lreiillibon d ntnLil.tis .retrlhi.-ul n.fsz$ii uh- Altdlitban riftie ,le.-il'i|agJ ndl,:lttu . 6etke dNhotdth leahEt iai natia ftohat dLkd! ndztdh. Ezektril aztun a Jdldkat, tudl.ha 1 d i:.itil, soktzor @ t!!l* Ialillan kisziih. betqili'hint.lzdt A st.n(ilezis s.d.fe sakszot e!! atlox elen, tilddtl d szesiblic tds) k ajtihoNt hansnibaz6d ?oh. Mintl $.zdiibboah uz uldf, .titn, anndl hanisasdbbbt1dnnld

D I s Z I I O M L V L \ Z E T

BUTOROK
kdz€pkorban mig a gazdagokotthonai sem sokban kiilonbdztek az egyszerritanyahdzakt6l.A szobrik dltal6ban huzalosakvohak, mivel iiveg annyira dr6ga 6s ritka volt, hogy meg az az uralkod6k is magukkal sz6llitotlrk az ablakiiveget, mikijzben kast6lyr6l kast6lyra vdndorohak. Igt aztin a lak6sbels6diszitesc leggyakrabbana gazdag drap€riiikban nyilv6nult meg, amelyek - mivel vedtek a huzal ellen is - a diszitdfunkci6 mellett igen praktikusak is voltak. A drap6ridk 6luldban vastag gyapjrib6l k€sziiltek, €s gyakran csod6k k l a r o . h r m z e s ed r . z r t c t t e o l e t . l n n e n m . i r egy Iep€s vezelelt a kizdr6lag diszitd csak c€hi faliszdnyegekig, amelyeket a csupasz k6falakra aggattak. NovEKV6 KENYELEM 'ftdor-korabeli udvarhizban hosz A legtdbb szf gald dkat alakilottak ki; valaki azt mchogy s6he nekem, hogy ennek az volt a c61ja, a hatlgyekes6sid6ben is ludianak sdtdlni. A galeriarotl lerembcn mindig hatalma" tuz 6getl, eleie pedig f6b6l k€sziilt sz6kcket helyeaek. Id6ve1a sz6keket a k6nyelem 6rdek€ben kiryitozni kezdtek. Ehhez :ihaldban er6s lenvdsznal haszndltaL, ml\el ez az anyag kellden tafi6s volt. Ha pedig egyszer megjelent a krrpitozds, az remek feliiletet kindlt a holgyeknek a himz6shez. Az ijvegezetl ablakok elteried6s6vel azurdn mir tov:ibb lehetetl iilddgdlni a tfz djszakikon. Ezzel egyi.ittelel6tI a hideg 161i rerjedtek a ttu cl6 helyezett krlyhaellenz6k, amelyeklelloglakc tdzvetlenul\ugdrlo [nrr6s6got. Ezeket a parav6nokat g]-dnydrii diszitm6nyek boritottdL- a szdv6ttk6rpitokt6l . ll a 5 l e n c i l e z e \ \ ee . r e r r m o t r l u m o l . i g K e s6bb, a viktoridnus Lorban a htllg-ek a k{lyhaellenz6remagazjnokb6l kivdgotl k6pekb6l ' ijsszerakotl,patchwork-df k€szitettek. AGYFUGGoNYoK 6s cHtNoISERIE A baldachinos dgy nem csak azefi volt divatos, mert nagyobbintimit6sl nylijtott, hanem az€t is, mert az dgyl'tiggijnyijkv6dtek a huzat ellen. Akkoriban az lleyfiiggdnydketgyonydrii himz€sek boritoltrk. Mdg a hordozhal . t d L a b o ra $ a k n a ki . v o l r a k u g g ; n t e i A m i i kor nem haszndltik az Iieyat, a fiiggdnydket gombra hurkolt zsin6rral fclkdtdtt6k. Az egyfiigg6nyigy rdgzithet6 a legegyszeriibben, hogy az igy fdl6 helyezett tart6szer
sutrcrLrrisE . .lszlmn iccs rlaotr\

FEMB6L KEszliLT DiSZiTMENYEK ls Es)htr @ b,iLarohdt lLl'ihdI sta,f,dnfeharbd dagbil htszrb bft.zehh.L dt\zitetth- A lefrezt etdszi, netfebLdtutrc|frrc srik, Mjd a belso al.lalafeLillkilJueeaxtik, lst a kituenh.dd pe renfr buhal?bbl alahuh ki a nintu. Ezzeta tu4)rtszeftelesiszen bonlotttt rdjzalatahatlzheElt
LFccrrurr !xHisn!@ LhrtzBdr. fts7rxf, Dl9nMb[

DisziTETTBtToRoK STENCILEZ6SSEL Risen gJahonak ultdk dz apftLih.sM kidoleo nin tuu, ttehciLzeu ihkaL sudasor d{Biktt bttutuh. A srebinleket, szikeket,iftkat tag ,Jppen zoneoiikat ,ikal,tbana hagotulihtos d stiindcvcidg notiounok thedtettdk-Niha s eeds et kifinonuh, bontoluh nin t'jh he ziilt ek z fanbdsos flunh,bal Alahai bnturckato^zont g)ahrdnesisBek Mld^dsas, dllnbrdrijs, kik, bo' zdld 6 s'nsasztnben tonpdzi jeleketett hoL a Idk. A nintdtjl fiiEgetleniilazokbah sxekile zeft bttorok nindig Dirlitu haI6r k hexeh

365

DisziT6MIivEszE:I'
m6g sdtdtebbrepicoltik, de a fafeliilet nagy r6szet eltakartik a bojtokkal diszitett kelm6k. Fenykor6t €he a kdrpitozis: mindent, amit csak lehetelt, kdrpitial vontakbe. A rerm6szetesanyagokbdl L6sziilt blitorokat eltakartdk: a meztelenseg,Iegyen sz6 aker emberr6l, ak6r brjtorr6l, akkoriban ttjk€letesen elfogadhatadanvolt. Mivel a porsziv6l ekkoriban m6g nem a irmenekmindennea Iimlomna( ti.ztan, l tart6sa nem is besz6lvea bolhek trvoltarr:isdr6l hatalmas munk6t ig€ny€lt. Perszeezt akkoriban elv€gezt€ka csel€dek.Amikor azut6n a timadalmi oszt6lyba tar"magasabb toz6 htjlgyek" mdr nem engedhelt€k meg maguknakj hogy szolgil6kat tartsanak, az BUJA DiSZiTMENYEK it6lt holmit kiha jitott6k. r a l a m e n n y i dsszes feleslegesnek A v i k r o r i a n u 'k o r b a na l a k c r d zsrifoltrk l l a s o n l o o l l a h e l l r e rd v i ( t o r i d n u \ r \ 7 t a r \ helyis6g6tneh62,diszesbttorokkal pe6ze id6be tell, kEsznltek, gyakkal 6s csecsebecs6kkel; tele- Ezek nagyr€sztmahag6nib6l szin6n6l mig v€gre ellrintek, de eltiintek. sziniiket dltaliban a fa termdszetes kczetre ftggeszlik. Az 6gy elhelyez6s6l6les kialakitdsdt6l li.iggctleniil, a7.lqy- es az ^blakfiigSdnydkminl:izatil a lehet6 legnagyobb melteLben ijsszehangoltdk. lorabd0 a chinoi.ene.a liDai A regenr.eg motivumok haszn6lat6nakdivarja egyre vdlt: csdcspontjdt a brightonr erdreljesebbE Pavilonban6rte el. A chinoiserie az 1920-as 6s 30 as dvekbenijra feltdmadt, amikor is az \etelylar\anak sza.rrrdecoe. rz drI nouveau peldaul rnvjm ndmrlort. \4eg emlek\zem hdny bardtn6j6re,akik egy l€pest sem tettek ki. undok, mindenr korbcszimatolo pekjngi palotapincsiiiik n61kiil.
KALYIAELLENZ6K, ?AMVANoK fs LEVEG6ELZAROK A hillhaelenzdt tu!! nibdfasijl, Meb neeaka d'illorm, hos) a szab,jba leriiljeneh a hisutul'i fani szinnarcbok a kifaxogi ^ r"k.aR,br.,|tnitt t tr. eli heb.zttih.Az elleEdl dtaLibak 'lonihesb M sz{turtih,hihdjthari sztir nlahktl- A g)ahtM lJijnlij ii hltuz^ehheldiszheupd pedis M r@dtuk szerype !oh, host Meuldjdk a tia htjzelabea tililkrl d susir26 Io'a.islt*lL A hai.lal6 nJti l ltbd i eszthet6 leresdeL zdrdnabesardfi lah sta ko4ot|{ dLaln '2ercre. Anikor nen isett a tLz, eltakartlth lele a liiztdel, i! egb.n .bdtxdh d htzdlat

Mir.lahandallnaszaba Jd h.btd dlh, nhal.ilan eb gd6 dnleIdlszit eu I k. Maslt d handallil atu nt ozot bordtr dlszitelte, t nig a kai.laUdpArhinlt bontutuik.Az bojtditzeh iae a pontot a neha.btu

366

T!].!,DOL iS BAIAZM.I

GSZULT'!LN\

I{uszl'( .s DriszrDsrEr\

l{rzK1{rLiR\.IiccBrrr

slrYttlFlcco\Y

ABLAKFTiCGONYOK Rtsen02dblo*.frusijntoh hda esAleln[en ieleztih @ lakoinoktd^ddalni iilld si|. A ddn^zt ls s.b)em' di dpnink dcltdnshi)k6t hiksbniztaha hellndereh, tp a njtok ls bottaL PcdiE i csit.I tu\ Jin! t zi tt csetu

A 17. szezadbana bftorokra laza huzatot hiztak. A sz6Lekelgyakrln dun'a vdszonnal karDiro/lik, es vofo'ben.,/olJbenpompr/o ldtan 'k lcokel damarzthu/alt3l bar.ony-rag) huzaloIdLle\zedl(li d a Herkoznap dr'zc' kdvelkez6 6\.szrzadbanaztin a nehez any!!ol.il Iionn\eJcbb meg:clene'u cgl \7(ruha ;cn d5zlrrhrru nrdgolulrollrk fel amelvek folvamatosana butorckon maradtak a ho"^t sokszot dreg, rozzanl britort iakart' e' k uek \ olrfl a \ dro\-7old Kul6no'en nep.zer rn\agok \ok-"of d liig a lek lehcr kuckd\ gonyol'r\ c huzdllalm(gegl.lo dnlagbolke .riiltcl. A hr7;a'.zonlokgldkran 'aldl il.e/rl les varrldka lakasbutorhuzalait -Ct,kran , .rekck h.rrlaml,jardliilon v( d6huzatot ("antimakasszar") helyeztek, a am(lynek \/(rene a/ voll hogl-megvedie m,kd\'zarolditol amr\cl huzaioro rokcno,lo l.(nlek a h.1iu1'dl[7 a r/ urJk bnsege\cn ordn eg\'redr\7e'(bbl(ll: krcse,zrro,zidok 6lta1iban horgot:issaldisziiettEk, 6s mindig kulon i\ c\irnglekrdild boitnl E/7cl egyLjrr mandt. levchet6 6s moshat6 Altal6nosan elterjcdtnek szdmilottak a horsolr k.ndallop"rkan\'-lalsruke\ c fircsakrigl',mint a l6mpaerny6k Az nah-uzatok a,/ utobbiakar rklorib.rn nep'zcru mckramF mellelt m6s sokf6lck6ppen k€szitetr6k A viktoridnusok rcndkiviil kedvelt€k a csipkefiiggdnyijket,mivei mdg6jnk elrejt6z!'ehitboutan ritatlanul leskel6dhetteka szomszedalL

nagyre'zelr kcr' ABLAKRoL6 forgdlminak Bfirdnnidleher N hosszl.isiglicsatornikon - csu- Az dbldhral'iszercne ezer m6rftjld d N\\ hag,tueeocj@ fiie' 6l6nkszinekkelkifestettielenetekdi-gnt bht t i s b:itorhuzdtokal delatos szitett6k. A k6pekcn a locsol6kann:tk6s sze- d hdtfenld, enelLeft .l nesvddriiL diszitmenyeihez hasonl6 motivu- tea latokatd j'ifthetft 6s Pilldnatuitai t. moka1.f6leq 16zsdkat \'6rakat fedezhetiink iLletakrclen a8' eulib dht' at h e g l c k k eo v e z e rtla \ a k l a r l i 3 n Ak aldb tuet l r e l .\ n a r a ' bil kiszia! is sabdn hot 6116ttind€rvdrakat persze csak a kepzelet !:ah csbhsksilr ditzrelte alaDiin festetl6La csatomik hai6sai. d A.rsunlokeopenr'zrtellek a lovonldllal-clenk 'zrnu fugam;l)(k belseiet k,koc.ikar, vetrek kdrbe. A koc'i faelcmeil oon\okkel icljesen elboriton6t< 5 faragotl diszek Meg o lec.zee.nyebbel ko..riaibin i' Jragi " ,,cr"wn Derbr porcelcnholmik\ordkozlsl (6s sorakoznak meg ma is) a sarokban 5116 6s poh6rszekeken, akiirhov:i n6zelt az ember' ldlon mindeniitl. sdrgarezet

Slandin6viiban, az Alpokban 6s minden ahol a fa \ ull d legelrericdrehh BtToRvfD6 TERiTo olr rn r ideken, l r b u l o r o k a l d r a g d \ ' c L l ' \ 7 i l c l Enhch dehntuth, .p',o"nlrg. haEou a burorol clipkibtil xas) dtzes kel' esy\/eru.de \7ep\cges r;l'. E,,;k;z t6L6letesellenpontjit ielentett6k az Angliri- tuibA k'ziih h.lniidk l b c n o l ) k c d \ e l l \ 6 l c l . r g y o n d r ' l r i e lb u l o r a weeni.lje szik k hdudn darabol$ak. L, ldjdt a uahtszaft klJtd | u A \ / o r n y u . e g e ' e tn l d r ' , ' r l ( r! i k l o r i a n u ' atuit e trdk hujd?oris a l . o r e , j z l a b o a 5 , 7 0 - e(\\ e l ' \ r v a r . l e r r l r t a \ a utin szivet melenget6€rz6solyan embercket litni. akik k6zze1 sz6ti textilnemtkkel diszilik otlhonaikat, 6s szinvonslasfeslmenyeker akasztanaka falra; rdgi vagy mai, egyszerri mesterembcrekriltal kdszitctt fabritorokat NEPMtvfszET k e z z e lt o r m r z o r tl e r r m i a L a r Mindekiizben a dolgoz6 nip is megteremret- \ r i a r o l n d k , glujtenck. e. eg)cb. hcTripdri mod'zcrrel tc a maqa miir'iszetir. A keskeny cs6nlkok leszik Lorul magukat' l.esziilttargyakkal kabinjaii-czek a haj6k bonyolitott6k le Na$'

VISszAFocorr DisziTM6NYEK

367

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->