TÉTELEK Nemzetközi jog

1. A nemzetközi jog fogalma 2. A nemzetközi jog alanyai 3. A nemzetközi közösség 4. A nemzetközi jog tárgya 5. A nemzetközi jog funkciói 6. A nemzetközi jog alapja 7. A nemzetközi kapcsolatok elméletei 8. A nemzetközi jog jogi jellege 9. A nemzetközi jogrend 10. A nemzetközi jog és az Európa-jog viszonya 11. A nemzetközi jog mint sajátos normarendszer keletkezése. A nemzetközi jog az ókorban. A nemzetközi jog a középkorban. 12. A nemzetközi jog klasszikus korszaka 13. A XX. század nemzetközi joga 14. A nemzetközi jogalkotás fogalma. Változások a nemzetközi jogalkotásban 15. A nemzetközi jogi norma. A nemzetközi jogi norma és a nemzetközi jogforrás viszonya 16. A soft law 17. A nemzetközi jog forrásai 18. A nemzetközi szerződések jogának forrásai 19. A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezése és fajai 20. A nemzetközi szerződések megkötése: a szerződéskötés kezdeményezése, a tárgyalás, a szerződés szövegének elfogadása és hitelesítése 21. A nemzetközi szerződések megkötése: meghatalmazás nélküli cselekmények a szerződés létrehozásának folyamatában, a szerződés szerkezete, a szerződés nyelve, a beiktatás 22. A nemzetközi szerződések megkötése: a szerződés kötelező hatályának elismerése 23. A fenntartások 24. A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai 25. A nemzetközi szerződések értelmezése 26. A nemzetközi szerződések hatálya 27. A nemzetközi szerződés módosítása 28. A nemzetközi szerződések érvénytelensége 29. A nemzetközi szerződések megszűnése: a szerződésben meghatározott megszűnési okok 30. A nemzetközi szerződések megszűnése: a szerződés megszűnése az 1969. évi bécsi egyezmény alapján 31. A nemzetközi jog általános szabályainak fogalma és szerepe 32. A nemzetközi ius cogens 33. A nemzetközi szokásjog 34. A méltányossági elvek, mint speciális szokásjogi normák 35. A nemzetközi jog kodifikációja 36. Az általános jogelvek 37. Az egyoldalú aktusok 38. A nemzetközi jog alkalmazása 39. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya 40. A nemzetközi jog és a nemzeti bíróságok. A nemzetközi jogi normák közvetlen alkalmazhatósága és bírói döntésre alkalmassága 41. A nemzetközi felelősség szerepe a nemzetközi jogrendben

A nemzetközi jogsértés 44. fejlődése. A tengerjog története. A világűrjog fejlődése. Az államutódlás fogalma és az államazonosság 68. Az államelismerés 66. az államterület fogalma és az államhatár 71. A világűrszerződés és az űrkárfelelősségi egyezmény 86. A nemzetközi viták békés rendezésének elve. forrásai 87. A jogellenességet kizáró körülmények 46. A különleges jogállású területek 72. A szektorális környezetvédelmi egyezmények . A nemzetközi folyók jogának fejlődése. A tengerjogi egyezmény szektorális fejezetei: a nyílt tenger és a zóna 80. a tengerjogi viták rendezése 82. A rendezés eszközeinek osztályozása. A tengerjog forrásai 77. A nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályainak (ius cogens) megsértése 50. A folyami hajózás 74. forrásai és a világűrjog mai problémái 85. a tengeri halászat 81. A tengerszorosok és a tengeri csatornák 83. Az erőszak tilalma az ENSZ Alapokmányában 58. A tengerjogi egyezmény szektorális fejezetei: a parti állam szuverén joga hatálya alá tartozó szektorok 79. A nemzetközi vízjog forrásai 75. A ius ad bellum-tól az erőszak tilalmáig 57. A sarkvidékek 73. A népek önrendelkezési joga 64. A beavatkozás tilalma 63. A szuverén egyenlőség elve 62. A nemzetközi folyó fogalma. A nemzetközi vízügyi viták 76. Az államiság kritériumai. A tengerjogi egyezmény szektorális fejezetei: a parti állam szuverenitása alá tartozó szektorok 78. A terület és a tér nemzetközi jogi osztályozása. Az állam immunitása 65. A kormányelismerés 67. Az állam felelőssége más állam nemzetközi jogsértésével összefüggésben 45. Az államutódlás elvei a nemzetközi jogforrások tükrében 70. Az alapjogoktól a nemzetközi jog strukturális elveiig 60. A nemzetközi felelősség végrehajtása: a sértett állam és a sértett állam kötelezettségei 48. A nemzetközi légijog 84. A tengerjogi egyezmény funkcionális fejezetei: a tengerparttal nem rendelkező államok. A nemzetközi viták békés rendezésének bírói útja 56. A nemzetközi vita fogalma 53. Az államutódlási esetek 69. Az összetett és a megosztott államok 61. A nukleáris fegyverek legalitása 59. Lex specialis: speciális felelősségi rendszerek 52. 54. A nemzetközi viták békés rendezésének diplomáciai eszközei 55. Az ellenintézkedés 49. A nemzetközi környezetvédelmi jog kialakulása. A tengerjogi egyezmény funkcionális fejezetei: a tengeri környezet védelme. A nemzetközi felelősség forrásai és a nemzetközi felelősség jogának kodifikációja 43. A nemzetközi jogsértés miatti felelősség felvetése a sértett államtól különböző állam által 51.42. A nemzetközi felelősség tartalma: a felelős államot terhelő nemzetközi kötelezettségek 47.

A külföldi tulajdon védelme. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének forrásai 96.88. Az ENSZ megalakulása 117. (Ismertesse részletesen e rendszer egyik elemét is: a Főtitkárt!) 120. A képviselet tagjai. A diplomáciai képviselet és a diplomáciai képviselet tagjai működésének megszűnése 112. Az ENSZ tagság 119. A nemzetközi terrorizmus. A nemzetközi szervezetek világának kiteljesedése 1945 után. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása: a viták békés rendezése (az ENSZ Alapokmánya szerint) 123. Az interszektorális környezetvédelmi egyezmények és a nemzetközi környezetvédelmi jog általános szabályai 89. A diplomáciai kiváltságok és mentességek 114. A diplomáciai képviselet feladatai 113. A nemzetközi kapcsolatok belső szerveire vonatkozó nemzetközi szabályok 111. Az ENSZ Közgyűlése 121. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének nemzetközi jogi következményei 95. A nem kormányközi szervezetek 116. A kábítószerek nemzetközi szabályozása 104. A nemzetközi szervezetek megjelenése és fejlődése. Az emberi jogok biztosítása 97. A külföldiekre vonatkozó nemzetközi jogalkotás történeti fejlődése. A legfontosabb kisebbségvédelmi tárgyú nemzetközi szerződések 94. A humanitárius nemzetközi jog forrásai 99. A humanitárius nemzetközi jogban alkalmazott megkülönböztetések 100. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása: a békefenntartás 125. A nemzetközi kisebbségi jog előzményei. megjelenése és fejlődése a nemzetközi jogban. veszélyeztetése és támadó cselekmények esetében (az ENSZ Alapokmánya szerint) 124. Az ENSZ Alapokmánya 118. A menekültek 108. A delicta iuris gentium fogalma. A hágai és genfi jog hatékonysága 101. Az emberi jogok nemzetközi rendszerének létrejötte és fejlődése. A Biztonsági Tanács 122. A nemzetközi szervezetek osztályozása. Az állampolgárság és a honosság 91. A diplomáciai és a konzuli kapcsolatok jogának történeti fejlődése 109. A diplomáciai képviselet létesítése. A külföldiekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás differenciálódása 105. forrásai valamint tárgyi hatálya 102. A diplomáciai védelem 106. A nemzetközi kisebbségi jogviszony 93. A nemzetközi szervezet fogalma. Az emberi jogok nemzetközi rendszere és a humanitárius nemzetközi jog viszonya. Az államosításokkal kapcsolatos jogviták és a nemzeti bíróságok 107. A Nemzetek Szövetsége. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása: eljárás a béke megszegése. A humanitárius nemzetközi jog története 98. A környezeti károk miatti nemzetközi felelősség 90. A diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának forrásai 110. Az ENSZ rendszere. A konzuli jog 115. különös tekintettel a Nemzetek Szövetségének kisebbségvédelmi rendszerére 92. A nemzetközi kisebbségi jog forrásai. A leszerelés . A delicta iuris gentium üldözése 103.

A Nemzetközi Bíróság megalakítása. A Nemzetközi Bíróság joghatósága: a joghatóság létrejötte 130. A Nemzetközi Bíróság szervezete 128. A Nemzetközi Bíróság mint általános hatáskörű fórum 127.126. A Nemzetközi Bíróság joghatósága: a joghatóság fogalma. A Nemzetközi Bíróságra vonatkozó jogforrások. jogereje. A Nemzetközi Bíróság eljárása: az eljárás megindítása. az eljárás szakaszai. A Nemzetközi Bíróság ítéletei: az ítélet meghozatala. végrehajtása 132. fajai 129. szerkezete. a különleges eljárási helyzetek és a per befejezése 131. A Nemzetközi Bíróság gyakorlata . A Nemzetközi Bíróság és a tanácsadó vélemény intézménye 133.