A KATONAI BIZTONSÁGI HIVATAL TUDOMÁNYOS TANÁCSÁNAK KIADVÁNYA

A TARTALOMBÓL
Főigazgatói tájékoztató

A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák legális forgalmának ellenőrzésével kapcsolatos eljárási rend III. rész A terrorcselekmények büntetőjogi értékelésének fejlődése és jelene A bel-, és igazságügyi együttműködés jövője: a Stockholmi Program Úton a nemzetközi biztonság felé Diabetes mellitus és katonai szolgálat Etnikai és vallási konfliktusokkal terhelt többnemzetiségű Csád Stratégiaalkotó a HR?

2010 2. szám

A legfontosabb az, hogy ahogyan Churchill annak idején megfogalmazta: „Teljesítenünk kell tehát vállalásainkat, a NATO-erőkhöz való hozzájárulásunkat Európában, béke idején. (…) Tekintélyes méretű hagyományos erőkkel kell rendelkeznünk, hogy teljesíthessük világszintű kötelességünket a törékeny békének és a szélsőségesen vad temperamentumnak ezekben a napjaiban.”
Felhasznált irodalom: 1. Besenyő János: Logistic Experiences: The Case of Darfur -Promoting Peace and Security in Africa – Finnish Department of Strategic and Defence Studies (2006 – Series2 No 35), 41-59. oldal 2. Magyarics Tamás: A brit külpolitika a Brown-kormány alatt. Magyar Külügyi Intézet, T-2008/4. 3. Peter Schmidt: A NATO jövője az iraki válság jegyében – viták, funkciók és forgatókönyvek, I.m.: Az új világrend az iraki háború után 4. Havas Péter: A brit pártok szerepe a politikai konfliktusok kezelésében. Politikatudományi Szemle 2003. 3. szám 5. Winston S. Churchill: Sose engedjetek! Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006. 6. http://www.mod.uk 7. www.chathamhouse.org.uk/files/10188_190707miliband.pdf., 8. http://www.fco.gov.uk/en/global-issues/conflict-prevention/afghanistan/uk-effort-inafghanistan/

BESENYŐ JÁNOS

ETNIKAI ÉS VALLÁSI KONFLIKTUSOKKAL TERHELT TÖBBNEMZETISÉGŰ CSÁD
A tavalyi év végén a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezésében egy Afrika konferenciát tartottak a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában. A konferencián több színvonalas előadást tartottak a saját és meghívott előadók, amelyek során többször is felmerült a Magyar Köztársaság lehetséges jövőbeni szerepvállalása a fekete kontinensen. A konferencián felszólaló külügyi szakember szerint nem az a kérdés, hogy megyünk -e Afrikába, hanem mikor és hová. Az akkori és a jelenlegi információk szerint négy ország jöhet szóba, mint műveleti terület: Csád, Szudán, Kongói Demokratikus Köztársaság és Szomália (Az EU NAVFOR SOMALIA műveletben jelenleg is szolgál egy magyar tiszthelyettes, illetve kiképzőket tervezünk küldeni az EU által indítandó kiképző misszióba is).
112

Az országot benépesítő népesség több eltérő. Eleinte a déli területeken élő csoportokon rajtaütésekkel megszerzett áru és a rabszolgasorba hajtott foglyok alkották a kereskedésbe bevont áruk cs oportját. így földrajzi fekvése a történelem során az ország fejlődését jelentősen b efolyásolta. Csád mai problémái olyan történelmi tradíciókból és folyamatokból ere dnek. azonban maguk is ki voltak téve az ellenséges népek támadásainak. amelyek több mint 1000 éve formálódnak. etnikai és vallási helyzetéről szeretnék információt megosztani az olvasókkal. o.2 Ezen kívül a különböző királyságok és császárságok sorsa mindig erősen függött a belső széthúzástól. Forrás: http://www. 2 Roland Oliver. a Szaharát átszelő kereskedelmi utak mentén fekszik. 8. 113 .org/maps/chad_map.1 A mai Csád nagyobb.az ország jelenlegi határai alapján.nationsonline. o. Roland Anthony Oliver. a külső támadásoktól.a keleti és északi területekről származik. de mégis egymással rokonságban lévő csoportokból áll. Ahogy azonban a törzsi vezetők hatalma lassan megtört.Jelen cikkemben a csádi körülményekről. az ország középső részén több királyság és császárság követte egymást. hogy a legtöbb népcsoport . nemzetiségeiről. pontosabban az ország lakosságáról.jpg 1 Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. a Bagirmi és Wadai volt. keveredéseket és a belső migráció következményeit egyaránt felöleli. melyek közül a legfontosabb a Kanem-Borno. Anthony Atmore: Africa since 1800. 12. amelyek története az elszakadásokat. Általában azonban elmondható. és ezek a tényezők az 1970es ’80-as években még mindig hatással voltak a napi politikára. Ezen kicsiny birodalmak hatalmát elsősorban a már említett portyák és az alávetett törzsektől kikövetelt adó tartotta fenn.

3 A franciák 1924-re meghódították az ország középső részét. ennek következményeképpen több felkelés is kirobbant ezeken a területeken. és az egyébként kötelező agrárprogramok is inkább csak az ország mai területének déli részét érintették.4 1905 után a középső és északi területeket a Francia Egyenlítői -Afrika föderáció részeként kezelték.5 Adminisztrációjuk leginkább a városokra terjedt ki. o. Elnöki hivatalának 5 éve alatt Tombalbaye keménykezű politikája az északi és keleti területek lakosságának nagy részét elidegenítette a kormányzattól.Borno és Bagirmi királyságokban elkerülhetetlen volt a végrehajtó hat alom szétesése.7 Az évek alatt a FROLINAT is tucatnyi szakadáson és átalakuláson ment keresztül. amelyek leginkább ki voltak téve a francia hivatalnokrendszer ellenőrzésének. A helyi lakosság nem vett részt a hivatali munkában. inkább a túlsúlyba kerülő Wadai királyság ellensúlyozásának eszközének látták. 34-37.H. Mindennapos volt a rövid életű koalíciók megalakulása. majd pedig szép lassan a déli területeket is uralmuk alá vonták. részben a hagyományos etnikai megosztottság mentén zajlott. Keith Stanley McLachlan: Land-locked States of Africa and Asia. Az északi törzseket azonban nem tudták „pacifikálni”. 7 Dick Hodder. 3-4. és ennek következményei még az 1980-as években is érezhetők voltak. és az ehhez szükséges tanulmányok elvégzésére az 1950 -es évekig nem is volt lehetőség. Ugyanakkor a Wadai királyság uralkodói viszont ellenálltak a francia terjeszkedésnek. Amikor Csád 1960-ra függetlenné vált. 6 Martha Kneib: Chad. 5 David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. és elindult a pártpolitika kialakulása is. a politikai élet meghatározó szereplői azokról a déli területekről származtak. Az 1980-as években aztán átalakult a hatalomért folytatott harc. o. elűzte Malloumot. M. 119. világháború után megjelentek a „nyugati” demokrácia első intézményei. 114 . Ennek ellenére az 1970-es évek lázongásai és Tombalbaye politikai botlásai meghozták a kormány bukását. aki csak ímmel-ámmal tett kísérletet a régió egységének megteremtésére. o. az 3 4 J. 6. Lloyd. amikor a XIX. o. Vol. és általában elnyomta ellenzékét. Az új kormánynak azonban nem volt képes az ország egységét megtere mteni. 26-27. majd pedig az azokat követő pártszakadás. A II. mivel a francia érdekek az említett államalakulat más részein voltak jelentősek. Ennek ellenére. század végén megérkeztek a franciák. o. a francia jelenlét kevéssé befolyásolta a helyi lakosok életét. Ezen déli politikusokat Francois Tombalbaye elnök vezette. amely egyfajta gyűjtőszervként működött. A politikai csoportosulások alakulása részben a francia belpolitika. Millard Burr. Robert O. és így 1979-ben az egyik északi lázadó vezér. 16-19. Sarah J. az elnököt pedig 1975 -ben a Félix Malloum által vezetett puccs során meggyilkolták. Bagrimi és Borno vezetői a franciákat nem annyira hódítónak. Collins: Darfur: The Long Road to Disaster. Taru Bahl. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. Hissein Habré.6 Az északi lázadó csoportok legjelentősebbike az 1966-ban alakult Nemzeti Felszabadítási Front (FROLINAT) volt.

felkészítésekben. A folyamatosan belháborúkkal küzdő ország mind véresebb konfliktusaiba belekeveredett Líbia. de gyorsan nőnek. A további nagy városok Sarh. 12. o. a csádi nők 45 %-a átmegy ezen a procedúrán. hadjarai és ouddaians területeken. A vidéki lakosság a teljes népesség háromnegyedét jelenti. Syed: Encyclopaedia of Muslim world.3 %-a 15 év alatti. Al acsonyabb százalékértéket jelentettek Sara (38 %) és Toubou (2 %) területén. 35-48. 3.eddigi klasszikus észak-dél szembenállást az északi hadurak közötti rivalizálás váltotta fel. a halálozási arány 16. az USA és több afrikai ország is. o.8 Az össznépesség száma 10.html (letöltés ideje: 2009.12. 42. A vidéki zónákban ez a mutató 32 %-ra csökken.2 fő/km2-től egészen 9 fő/km2-ig. A várható életkor 47.html (letölt.18) 10 Taru Bahl.29 %. 8 115 . helyet foglalja el a 177 országot összesítő listán. A nők – egyenlő bánásmód híján – hátrányt szenvednek a tanulásban. 2008. a házastársi erőszak mindennapi. ezáltal válik nehezebbé elhelyezkedésük néhány „formális” közéleti http://www.5 %-ot. A polgárháború miatt kitelepített 172000 csádival együtt ez egyre növekvő problémát generált a terület közösségei között.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/CD. 7.18) 9 https://www. mint 7 fő/km. 35 születés jut 1000 emberre. 12 Besenyő János: Válság Darfurban – Szakmai Szemle. de a gyakorlat széles körű és mélyen gyökerezik a tradíciókban.org/refworld/docid/46384ed12. o. egy becslés szerint 47. 6. jóllehet 60 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él. Az egészségügyi infrastruktúra állapota nem kielégítő és nagyon rossz minőségű.10 A népesség fiatal. A 2002-es emberi fejlődési index (angolul: Human Development Index.cia. mind azokon kívül.3 millió lakos (2009). szám. A népességnövekedési mutató becsült értéke 2001-ben 3. A lakosság 45 %-a aktív munkavállaló.69. Abéché és Doba. 194. hacsak a házastárs nem jelzi. ideje: 2009. 11 African Development Bank: African Economic Outlooks.12 A többnejűség elfogadott. Az egészségügyi ellátás feltételei rendkívül hiányosak mind a városokban. Bár a nők elleni erőszak tiltott. így a többnejűség automatikusan legalizálttá válik. 2006. rövidítése: HDI) kimutatásai szerint Csád a 166. Franciaország. 1988-ra ugyan valamelyest stabilizálódott a helyzet. a nők 39 %-a ilyen kapcsolatban él.2 Ez a mutató jelentős eltéréseket mutat északról délre haladva: 0. A női nemi szervek csonkítása tilos. ahol a népesség nagy része kereskedelemmel foglalkozik. amik a legkevésbé városiasodottak. 2 év.9 az átlagos népsűrűség kevesebb. A városi élet jól elkülöníthetően a fővárosra koncentrálódik.H. hogy ez nem elfogadható.11 Az ivásra alkalmas víz a városi lakosság 40 %-hoz jut el. Moundou. Vol. és növekvő gazdasági szerepükkel a fővároshoz kapcsoló dnak. de a különböző népcsoportokon belüli és közötti ellentétek és a regionális konfliktusok továbbra is veszélyeztetik Csád nemzeti egységét. M. 2003 óta 230000 szudáni menekült érkezett kelet Csádba a háború sújtotta Darfurból. főként az arab.unhcr. A HIV pozitív és AIDS betegek aránya a felnőtt lakosság körében 2004-ben meghaladta a 3. Ezt a törvény megengedi.

13 A gyarmati adminisztráció és a független kormányok megpróbáltak ráerőltetni az emberekre valamiféle nemzeti társadalmi re ndet. amely megakadályozza az afrikai társadalom dinamikusságának a megértését. Martha Kneib: Chad. o. Általánosságban a francia kedvenc déliek (sarák) az északiak (főként arabok) fölött. a kevés csapadék. ahogy pl. akik külön élnek egymástól. o. akik a nemzet második legnagyobb etnikai csoportját alkotják.15 Bár a közös nyelv használata azt mutatja. élőhelyük alapján sorolhatók be. a nemzet legmeghatározóbb etnikai csoportja. 21. Bár a tulajdonjogi és az örökösödési törvények francia alapon nyugszanak. csak egy sztereotípia. Csádban több mint 200 féle etnikai csoport található.14 Itt fontos megjegyezni. az emberek változtatnak a nyelveken. az ismétlődő aszályok és éhség. a tradíciókat figyelembe véve örökösödési kérdésekben szinte mindig a férfiak javára döntenek. Rabszolgaszerző portyák a nem muszlimok között. az arabokkal is. Az északi részt szinte csak a nomádok lakják. A letelepedett száheliek a nomádokkal egymás mellett élnek. 118.H. Délen a letelepedett emberek élnek. Ez különösen jellemző Csádra.munkában. de a legtöbb csádinak a családon kívül a helyi vagy vallási hovatartozás maradt a legfontosabb befolyásolója. Az európaiak továbbá olyan vezetőket neveztek ki. a letelepedettek pedig a nomádok fölött uralkodtak. hogy az emberek földrajzilag. Az arab vándorkereskedők és a letelepedett kereskedők által használt a csádi arab nyelv a „lingua franca” lett. Ebből kitűnik. 6. Nyelv és etnikai csoportok A csádi emberek több mint 100 különféle nyelvet beszélnek. Az általánosan elfogadott kép. hogy a nyelv és az etnikum nem ugyanaz. őrzik a nyelvüket. mint pl. miszerint Afrikát különálló etnikumok (törzsek) népesítik be. a sarák. ami különböző sz ociális struktúrákat hoz létre. Sőt. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. Taru Bahl. Csádban az európai hódítás és a franciák által bevezetett adminisztráció felerősítette az etnikai megosztottságot. 26. o. tovább folytatódott a függetlenséget követően. akik nem voltak legitim vezetői a csoportjaiknak. az alacsony népsűrűség felerősítette a fizikai és nyelvi mobilitást. M. de több mint 100 nyelv és dialektus található meg az országban. és hagyományból csupán egymással kötnek házasságot. belső rabszolga -kereske- 13 14 15 David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. hogy a nyelv beszélői együtt é ltek és közös múltjuk van. egyik elem sem köthető egyetlen fizikális típushoz. Ez. Vol. mivel a határokat az etnikai vonalakon húzták meg. 116 . A csádiak hivatalos nyelve a francia és az arab. leginkább toubouk. ahol a nyitott területek. sajnos. akiknél még mindig a család a meghatározó. és a belső konfliktusoknak fontos eleme lett. és igen sok etnikai csoportba sorolják be magukat.

A nomádok a Szaharában. Annak ellenére. 135. mind-mind hatással voltak a nyelvi változásokra.16 Az antropológusok a faji dolgokat nem csak genetikai alapokon vizsgálják.04) Bernd Heine. 128. az afro-asiatic vagy a congokordofanian nyelvcsalád valamelyikéhez kapcsolódik. Vizsgálják a nyelvet. A nilo-saharani nyelvek A nyelvi hasonlóságok nem minden esetben jelentenek hasonlóságot az élet más területein is. félig letelepedett emberek Száhelben. A csádi kormányok gondosan kerülték az etnikumok hivatalos elismerését. amelyek mindegyike vagy a nilo-saharan. 135. Derek Nurse: African languages: an introduction.delem.18 Közép-szaharai nyelvek A közép-szaharai nyelvet beszélők eloszlását és számát tekintve valószínűleg drámaian megváltozott a helyzet a függetlenség óta. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. 01.17 Az országban élők nyelvi szempontból 10 fő csoportba oszthatók. o. akik az északiakat a fővárosba történő áttelepülésre inspirálták. hogy átveszi a közös tevékenységeket és kapcsolatba lép más egyénekkel és csoportokkal. http://ecommons. és a foglyok északra történő eladása a IX-XX. ezzel is gyorsítva integrációjukat a régió népei közé. a faj sem megváltoztathatatlan. A faji dolgoknak van egy kulturális része is. hogy a csádi társadalmat ilyen szempontból vizsgálják. hogy a legtöbb csoport erőlteti az egymás közötti (rokon) házasságot. beleértve a megosztott örökséget. azzal. Ennek ellenére azonban az etnikai hovatartozás a csádi mindennapoknak fontos pontja marad. o. Mint ahogy nyelv. vallás) alapul.19 16 17 18 19 Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. az emberek gyakran elítélik a közeli hozzátartozók közötti partnerkeresést.edu/cgi/viewcontent. és a letelepedett népesség a szudáni zónában egyaránt beszélik ezt a nyelvet. illetve Jean-Paul Azam: Conflict and Growth in Africa: The Sahel. század között. amivel a népcsoport. a letelepedett. törzs „vérfrissülését”segítik elő. o. hanem biológiai (genetikai) szempontból is.txstate. o. amikor ugyanazon etnikai csoport megosztja a lakóterületét és részben alkalmazkodik. Továbbá a két északi származású vezető (Goukouni Ouddei és Hissein Habre) megerősödése. vizsgálják a gazdaságot. Nem csak szociális aspektusból vizsgálva változik az etnikai összetétel. az etnikai alapot. A csádi polgárháború és a csádi-líbiai konfliktus megtépázta az életet az ország északi részén. 117 .cgi?article=1052&context=honorprog (letöltés ideje: 2010. A függetlenség után rövid tanulmányokon kívül igen kevés adat állt rendelkezésre. ahol tiltják is. 43. sőt van. ami a közös világnézeten (hit. Például a nilo-saharani nyelvet beszélők számos életstílust képviselnek.

endangered. o. o. a kokorda. Derek Nurse: African languages: an introduction. A kanembuk. Vol. pásztorokra bízva terelteti fel északra. 118 . amíg ők északra vándorolnak.25 Utazásaik során a messzi délre is eljutottak. 75. o.26 Bár a kanuri nyelv.A teda és daza rokonnyelvek a közép-szaharai csoportban. illetve Bernd Heine.net/peopctry. a djaga. Az 1980-as évek elején a népesség legnagyobb része a kanembu nyelvet beszélte Lac prefekturátusban. 23. 9-10. A néhány marhatulajdonos pásztorokra bízva délen hagyja az állatait. Austin: One thousand languages: living. 178. azok is főként a városokban. A daza törzsek is főként tevéket tartanak.27 Azonban még mindig ez a leginkább használt nyelv Délkelet Nigerben. o. egyharmada nomád. o. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. birka és kecsketenyésztéssel is. bár van. A kisebbek pedig a charfadat. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. o. mint közös csoporthoz tartozók. o. az annakaza. de az esős évszakban visszatérnek állandó falvaikba. mint az egykori Kanem-Borno Birodalom 20 21 22 23 24 25 26 27 David J.23 A teda nyelvet beszélő törzsek kb. a tubu és daza törzsbeliek nem úgy tekintenek magukra. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad.02. illetve James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.php (letöltés ideje: 2010. de foglalkoznak ló. az ounia.20 A daza nyelvet beszélők főként Borkou alprefekturátusban és Kanem prefekturátusban. 550-551. a gaeda és az erdiha. majd a kenami daza törzsek. 286. ami szintén Kanembuból származik. 12. volt a fő nyelv a Borno birodalomban. és a maradék állatait rokonokra. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. a kamadja. Taru Bahl. 6. de néhány kanembu élt Chari -Bagurmi prefekturátusban is. Északkelet-Nigériában és Dél-Kamerunban. a doza.joshuaproject. Ráadásul mindegyik tovább osztható több kisebb-nagyobb csoportra. A tedát a Tibesti hegyekben található tubu törzs tagjai beszélik és még néhányan Niger északkeleti területein és Líbia délnyugati oázisaiban. A maradék. a kecherda.24 Általánosságban a teda törzsek tevét tartanak és a távoli északon élnek. 656-657. and lost.H. legelőről -legelőre vándorolnak évente 8-9 hónapon át. a daza nyelvet beszélő törzsekkel együtt félnomád. ahol oázisról-oázisra járnak. ezek közül a legnagyobb a Bahr el Ghazalban található kreda.21 Bár közös nyelvi múltjuk van. o. A daza nyelvet beszélők több mint egy tucat csoportba sorolják magukat. http://www. de ma már csak nagyon kevesen beszélik. ahol néhányan marhákat szereztek (amelyek egyébként nem képesek megélni az északi régió meleg és a durva körülményei között). a Tibesti-hegyek és a Csád. ezek pedig bizonyos területekhez köthetőek.22 A teda nyelvet beszélők legnagyobb csoportját a már említett tubu törzsbeliek adják. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. A kanembu a Lac prefekturátus és a déli Kanem prefekturátus legfőbb nyelve. o. Austin: One thousand languages: living. 85.tó között élnek. a noarma. aki délen marad. and lost. M. endangered. Peter K. 10) Peter K.

and lost. Peter K.28 A baele nyelvet (akit hibásan bideyatnak is hívnak) főként az ennedi Bideyat alprefekturátus és a biltinei Zaghawa prefekturátus területén használják. és mint félig letelepedett nomádok.29 A közös nyelvhasználat ellenére a zaghawa és a bideyat törzsek különböző életstílust képviselnek. o. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. 242. A tama nyelvet Biltine és az északi Ouaddad’ prefekturátusokban beszélik. a keletről érkező arabok elől menekülvén. bár elsődlegesen délen élnek. A nyelv beszélői vélhetőleg nyugatra vándoroltak. illetve David J. 649. 91-92.31 Az ouddad’an nyelvek Az ouddad’an nyelvek eredete homályba vész. főként a helyi üzleti életben jeleskednek. 544-545. o. mararit (Abou Charib). 75. o. földművelő életmódot folytatnak). ideértve még a tamat. míg a marari törzs tagjai letelepedett. A Bideyatok szintén nomádok. 119 . 372. hagyományaik tunjuri származásra utalnak. nomád.30 A többi Zaghwa. de a beszélt tradíciókra alapozott értelmezés szerint bizonyos jelek keleti eredetre utalnak.32 A marari (Abou Charib) törzsbeliek inkább délen és nyugaton élnek.legnagyobb etnikai csoportja. Ebbe a nyelvcsaládba tartozik a tama. A tamák néhány ezer fős közösségben (egyfajta kantonban) élnek a Dadjo szultáni család vezetése alatt. Ouddad’ és Guéra prfekturátusokban) beszélnek. 271-272. a szudáni határ közelében. amelyeket főként Nyugat-Szudánban és Közép-Csádban (Biltine. dadjo és mimi nyelv. Például közeli. endangered. o. leginkább Tamaban. mourrot és a dagelt törzsek tagjait is. 28 29 30 31 32 33 James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o. o. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world.33 Tamatól nyugatra és Mararitól északnyugatra egy másik letelepedett populációt találunk. akik régebben a Wadai szultanátust irányították (Ez azért érdekes. A zaghawák egy része a Dadjo család által irányított szultanátusban él. A tama törzs tagjai. családi és üzleti kapcsolatok kötik őket össze az északkelet nigériai kanuri törzs tagjaival. kibetet. akik a keleti Biltine prefektu rátusban élnek. sungort. 183. amely területébe egyszerre tartozott bele északkelet Nigéria és dél Líbia. a vetésforgó alkalmazása leh etővé tette állandó települések létrejöttét. megőrizte kötődését a csádi határokon túl is. Habár a száraz Száheli területen élnek. Austin: One thousand languages: living. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. Bár tama nyelvet beszélnek. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. illetve James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. a nyelvcsalád legnagyobb csop ortja. mert a tunjurok inkább nomádok voltak. o. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. o. a sungorokat. Ouddad’ prefekturátusban.

Kiegészül egy nagyobb masalit népcsoporttal.joshuaproject. 354. 272.net/peopctry. Ekkor hódították meg a tunjurok Wadait és a dadjok egy része nyugatra menekült. Leszármazottaik alapvetően földművesek. 44. és arabot használnak a szomszédjaikkal történő kommunikációban. 182.36 A mimi a legkevésbé beszélt ouddad’an nyelv.10) Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. hogy a nyelvészek a 34 35 36 37 38 39 40 41 42 Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. de beszélik még továbbá Biltine és Salamat prefek turátusokban is. és még a XVII. o.. 118. o. o. az egyik kelet Bathaban található. a keleti és nyugati csoport között megengedett a házasság. o. a szudáni határ mentén élő emberek által beszélt nyelv. és a tunjurok győzelme után új szultanátust alapítottak Goz Béd’da székhellyel. Derek Nurse: African languages: an introduction.41 A wadai szultánok rendszeresen maba nőt vettek el első feleségnek. és két csoportra oszlanak. 25.A sungorok jemeni ősöktől származtatják magukat. A masalit. David J. Taru Bahl.34 A dadjo nyelvnek van keleti és nyugati dialektusa is. A Wadai Szultánus ideje alatt. akik kombinálják a köles termes ztését az esős évszakban.php (letöltés ideje: 2010. illetve Bernd Heine. akik távolabb. o. A mimi beszélői az alföldeken élnek. egy másik nagy mabang nyelv. 132. Habár tamául beszélnek. A masalit nyelvet beszélők főleg nyugaton élnek. A maba nyelvet beszélők félig letelepedett farmerek. Ouaddad’ prefekturátus közelében. Vol.H. és a bíróság első embere is mindig maba volt. a masalat eltért a fő csoporttól.38 A mabang nyelvek A mabang nyelveket beszélők főként a felföldekre koncentrálódnak Ouaddad’ prefekturátusban. illetve David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. A masalit közösség egyik csoportja. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. o. században szakadt ketté a népcsoport. 147. A két nyelv ugyanis olyannyira eltérő. a XV. a másik pedig Guéra prefekturátus északi részén42. században is központi szerepet játszottak az államban.37 A hegyekben élő mimi beszélők pedig általánosságban zaghawa nyelven beszélnek más felföldi lakókkal. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. Szudánban élnek. állattartással az év szárazabb szakaszaiban. 136. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. ames Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. M.40 A legutóbbi pár évtizedben sok maba vándorolt Szudánba munkát vállalni. o. 120 . James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. 6. Ez az etn ikai csoport a Wadai szultánság területén élt. 491. A nyugati dadjók a hajera törzs tagjai között élnek Guéra prefekturátusban. o. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. Ismerve közös múltjukat.02.35 A keleti dadjok napjainkig megmaradtak Ouaddad’ prefekturátusban. a társadalmuk és szokásaik mabara törzsbeliekére hasonlítanak. o. A csádi masalitok földművesek. http://www. o.39 A maba a legfontosabb nyelv a csoportban.

Akik a kouka. illetve James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. A bagirmiek magukat vagy a Barmi-folyótól vagy a Barmi földtől származtatják. Ezeket a nyelveket kölcsönösen értik. A rungát beszélők nagy része földműves. mint pl. o. a legfontosabb gyarmatosítás előtti államot a Közép -Afrikai Köztársaság északi részén. Uo. gazdálkodnak és állatokat tenyésztenek. 514. 121 . ha térképesítjük közép-szaharai nyelveket. 375.massalatot külön alcsoportba sorolják. a Batha prefekturátus délnyugati részén. és megosztják a szervezés nehézségeit is. mint összefüggő területeken találhatóak. A sara-bongo-bagirmi nyelvek A nilo-sahara nyelvek chari-nile alcsaládjába tartozik. 75-76. szezám. 608. a sara-bongobaguirmi nyelvek a Csád-tótól a Fehér-Nílusig délnyugat Szudánban szóródtak szét. A Barmi földön köles. 444. A barma (vagy bagirmi) törzsbeliek Chari-Baguirmi prefekturátusban egy másik. 527. 242. o.43 A runga nyelvet Salamat prefektúra nagy részén és a Közép -Afrikai Köztársaság egy részén beszélik. Sajnos. a marfa. o. A 43 44 45 46 47 48 49 50 Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. 1889-ben megtizedelte a rungákat Csádban. o. században a rungákat maga a szultán irányította a fővárosból a Salamat régióban. Rabih Fadlallah. o. A kouka. Yao szultanátusból (az államot Bulala alapította.44 A XIX. cirkot. mogyorót és gyapotot termelnek. o. ami Kanemig nyugati részéig elért).47 bilala48 és medogo49 nyelveket a Fitri-tó környékén beszélik. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. o. o. mint a saját keleti rokonaira. században olyan hatalmas birodalmat kormányzott. mogyoró és gyapot nő. a törzsek tagjai pedig egyetlen közös etnikai csoportból származtatják magukat. kölest. A rungák alapították Dar al Kutit is. 196. Uo. Egyúttal a masalat fizikálisan és kulturálisan jobban hasonlít a dadjora. bilala és a medogo törzsek tagjai összeházasodhatnak. akik a felföldön élnek. aki a XV. még a gyarmatosítás előtti időkből. 499.45 Az rabszolga kereskedelem kiszélesedésében szerepet játszó szudáni hadúr. cirok. Uo.50 Manapság a bagirmi törzs tagjai Massenyara városában (N’Djamenatól délkeletre) és környékén élnek. ők a legészakibb képviselői ennek az alcsoportnak.46 A további mabang nyelveket már csak az olyan kisebb csoportok beszélik. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. hogy néha együtt emlegetik őket. Annyira hasonlóak a lisihez. akkor inkább foltokban. a karanga és a kashméré. ezeket néha rábízzák arab szomszédjaikra. még a gyarmatosítás előtti időkből származó népcsoport. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. A Barmi-folyó pedig kiváló halászati lehetőségeket kínál az itt élők számára. és az 1990-es évek végére a számuk még mindig csak alig 35000 volt. bab.

és a XVI. Uo. a sara szájhagyományok egy rövid sara vándorlást megörökítettek délen is. o.57 Bár a bouákat gyakran zaklatták a szomszédos Bagirmi birodalom rabszolga-kereskedői. mert a sarák és a törzs északon maradt tagjai kölcsönösen nem értik egymás nyelvét. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. A neillimek pedig hozzájuk hasonlóan megtámadták a tőlük délkeletre lévő touniaiakat. o. mint távolabbi nyelvrokonaikhoz. Moyen Chari prefekturátus és Guéra prefekturátus területén. mivel évszázadok óta jó kapcsolatokat ápolnak a környező arab törzsekkel. Alig pár ezren beszélik ezt a nyelvet.52 Az ország déli területein beszélt sara nyelv a leginkább elterjedt nyelv.53 A nyelvészek a sara nyelveket 5 alcsoportba sorolják.H. Sőt. és az iszlám erőszakos terjeszkedése miatt feltehetően néhány boua törzsbéli délre vándorolt. o. M. 01. 04) James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. 510-511. o. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. ez is 5 alcsoportra osztható: a rendes boua. Guéra prefekturá tusban élnek. amelynek a tagjai Hajerai városában. o. Millard Burr. közeli kapcsolatban van barmaval. Taru Bahl.51 A kenga törzs. Néhány évszázaddal ezelőtt a boua alcsoportok talán Guéra prefekturátus északi végén éltek. illetve J. hogy a sara törzs tagjai Csádba valahonnan északkeletről jutottak el. tounia. Akárcsak a sara nyelv. o. koke és fanian vagy mana. 6. vadászat szempontjából alkalmasabb területekre és könnyebben megművelhető földekre vándoroltak. Vol. Bár a nyelv beszélői fontos szerepet játszottak a Bagirmi birodalom létrehozásában. amit Logone Occidental prefekturátustól egészen a keleti Moyen -Chari prefekturátusig beszélnek. hogy az északról történő kivonulás nagyon régen történt meg.persee. 51 52 53 54 55 56 57 Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. A rabszolga kereskedelem okozta nyomás. 410. 110. ami arra enged következtetni. neillim. 122 . Úgy tűnik. http://www.barma nyelvbe igen sok arab szó épült be. 26. akik a Sarh városában élő a kabak (sara alcsoport) törzs szállásterületére menekültek át.54 A sarák maguk mögött hagyták korábbi élőhelyüket. manapság már jobban hasonlítanak felföldi szomszédjaikra.fr/web/revues/home/prescript/article/cea_0008-0055_1980_num_20_80_2328 (letöltés ideje: 2010. ettől függetlenül ők is rabszolgákra vadásztak neillim törzsbeli szomszédjaiknál. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. századtól felvették az iszlámot is.55 A boua56 A boua nyelvet beszélők a Chari folyó középső részén találhatók. ahogy a Chari folyótól délre található. Robert O. Ez valószínűleg régen történt. o. 196. 12. 617-619. Collins: Darfur: The Long Road to Disaster.

és a Chari és Logone folyók mentén egészen a Mayo Kebbi prefekturátusig tart. a Csád-tó mentén élő törzs tagjai beszélik. partján élnek. A tó környéki évszázados iszlám jelenlét ellenére saját vallásukat egészen a XX. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations.59 A Csád és Nigéria közötti határ menti kereskedelemben a buduma törzs tagjainak legfontosabb árucikke a saját maguk által tenyésztett marha volt. A múltban a buduma törzs tagjai főként halászatból éltek. hogy ők az eredeti Csád -tavi bennszülöttek. 253. o. beleértve a gazdálkodást és pásztorkodást is. 222.61 A kouri törzs gazdasági tevékenysége a buduma törzséhez hasonló. hogy az ősi csádi nyelvet olyanok beszélték. ezáltal segítve őket önálló identitásuk létrehozásában. o. A csádi nyelveket Nigeria nyugati határától egészen Ouaddad’ prefekturátusig beszélik.62 Kotoko nyelvet a Chari alsó szakaszán és Logone folyó mentén beszé lnek. illetve Nyugat-Nigériától egészen Kelet-Csádig terjed. Csádon belül a csádi nyelveknek 2 nagyobb körzete található meg. o. Buduma. kis parcellákban műveljék a földeket. a kotoko törzs tagjai a legendás Sao leszármazottjainak vallják magukat. illetve a kouri nyelvet két olyan. Az első a Csád-tótól délre kezdődik. 303. o. akik néhány szociális különbség ellenére házasodnak egymással.60 A kourik. A csádi nyelvek közös (hasonló) szavai a vízzel. 123 . and lost. partján élnek. és a tó északi szigetein. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. akik ugyanazon nyelvet beszélik. A kourik úgy gondolják. 445. 443. Uo. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. endangered. akik a Paleo-csádi-tenger déli partjainál éltek. ami miatt több antropológus is úgy gondolja. manapság azonban gazdasági tevékenységük szerteágazóbb lett.Az afro-ázsiai nyelvek Két fő afro-ázsiai nyelv képviselteti magát Csádban. az esős évszakban általában kanembu szomszédjaikat bízzák meg legeltetésükkel. 113-114. A buduma törzsbeliek azt hiszik magukról. akiknek a középkori birodalma a területen segítette az iszlám terjedését. Bár az állataikkal a szigetekre kényszerülnek szárazság idején. a Chari és Logone folyókkal és ártereikkel kapcsolatosak. a deltával. o. míg az arab nyelvet szinte a Száhel egész területén. o.58 A csádi nyelvek Az csádi nyelveket beszélő törzsek lakóhelye főként a Szahara déli részétől. hogy ők jemeni muzulmán vándorok leszármazottai. Az itt használt nyelvek 5 csoportba sorolhatók. a Csád-tó déli szigetein.63 58 59 60 61 62 63 Peter K. A Csád-tó sokáig védte a budumákat. mivel az itt élők életében a víz gazdaságilag is meghatározó szerepet tölt be. század elejéig fenntartották. illetve a belvíz hiánya arra késztette őket. és kanembu törzs rokonai. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. hogy a falvak körül. Austin: One thousand languages: living.

akik a Mayo-Kebbi prefekturátusbéli Gounou Gayan városában és annak környékén élnek. akik adót fizetnek a földhasználatért és a pásztorkodás jogáért. ndam (dam) és a miltu.68 Ennek a törzsnek a tagjai a szomszédos. 78. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. a Guéra prefekturátus hegyei közt élnek. A Logone és Chari folyók vízfelügyeleti/használati jogát felosztották a városok között. o. Ezeket a nyelveket igen kevesen beszélik. illetve megnyitják a halászati idényt. A törzs létszáma az 1970-es évek végén megközelítőleg 120000 volt. Mivel jelenlétük a területen meglehetősen régi. 217. marba és dari törzsek tagjait is. mivel vagy beolvadtak a környező nagyobb törzsekbe. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. A hadjeray csoportok vallási kérdésekben megosztottak. lele.67 A csádi nyelvek második nagy csoportjába tartoznak a nancere (nanjere). a legtöbb hadjeray beszéli a kisebb csádi törzsi nyelveket is. mind a bagimri birodalom és a kameruni fulani törzsek támadásait túlélték. Ez a csoport átmenetet képez a massa és sara nyelvek között. somrai (sabine). A csádi polgárháborúk (főként a N’Djamenában folyó harcok 1979-80-ban) felgyorsította a kotoko törzs tagjainak kivándorlását az országból. vagy elvánd oroltak az országból. ezt a más régióban élő többi népcsoport is elismeri. amiket elsősorban Tandjilé prefekturá tusban beszélnek más olyan kisebb nyelvekkel együtt. A törzshöz nem tartozóknak fizetniük kell a halászati jogokért. illetve Bernd Heine. moussey. A massa (masana) nyelveket beszélők. akik a vízi szellemekkel kommunikálnak. bidio. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o. o. tumak. 301. beleértve a massa. Minden városban található egy a „víz főnöke” néven ismert varázsló. 39-44. a Chari-Baguirmi és Mayo-Kebbi prefekturátusok déli részére találhatóak.65 Az 1960-as évek végén alig 7000 kotoko élt Csádban. megerősített városaikban a kotoko törzsbeliek a föld valós birtokosainak tekintik magukat. Az első a hadjeray nyelvet beszélőké. 124 . 514. Az elmúlt időszakokban igen sokat szenvedtek muszlim szomszédjaik fosztogatásaitól. Például a szomszédos arabok. o. babalia és guidar törzsi nyelvek. pásztorkodnak és halásznak.Apró államokra felosztott. dangaleat. A kotoko törzsbeliek a saját földjükön létszámban alulmaradnak az arab pásztorokkal szemben. centralizált államok katonái és rabszolga kereskedői elől menekültek a hegyekbe. a djongor. 376. de háromszor ennyi élt Kamerunban.64 A kotoko törzs a vízi szállítás és halászat ügyében is monopolhelyzetben van. a gabri (gabere). A csádi nyelveken belül még két nagyobb csoport létezik. mint pl. o. Annak ellenére. ám mind a borno. sokoro (tunjur). James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. muszlimok 64 65 66 67 68 James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. barein és a saba. o. Derek Nurse: African languages: an introduction. hogy élnek itt „nem csádi” nyelveket beszélők is (pl a sara-bongo-bagumiri csoportba tartozó kenga). mint pl. mogum.66 A massák főként a Közép-Chari árterületein gazdálkodnak. a Logone folyó mentén. vannak közöttük keresztények. a legnagyobb csoportjuk a moussey népcsoport.

o. o. o. A moubi (mubi) törzs tagjai letelepedett emberek. 118. 540. moubi nyelvet beszélőké. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. gyapotot és mogyorót termesztenek. 138.69 Tradícióik alapján „szenvedélyesen függetlenek”. 125 . Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. o. illetve a környező országok közötti csempészetből származó haszonnal egészíti ki a megélhetését. a déli területeken kirobbant muzulmánellenes támadások során azonban sokan Közép. A második csoport a Ouaddad’ prefekturátusban élő. akik az 1960-as években támogatást nyújtottak a csádi kormány elleni felkelőknek. Sarh és Moundou.73 awlad sulayman. valamikor a XIX. mint a többiek. babot. illetve földművelő.net/peopctry.02. ruhára. o. o.71 Az arabok 3 nagy „törzsbe” sorolják magukat: juhayna.php (letöltés ideje: 2010. marhák. és akikkel széleskörű kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak. Mostanában marhapásztorkodásba is belekezdtek.72 hassuna. mint pl.08) Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements.75 A hassuna törzs tagjai a Kanem prefekturátus területén élnek. de lényegesen később.vagy Észak-Csádba költöztek. 11 és 15. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. 221. Uo. században. Az arabok többsége pásztor. David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. század folyamán. Az arabok többsége a pásztorkodás mellett a helyi kereskedelemből. ezek az állattartás módjában és kivitel ezésében is megjelennek. hanem igyekeznek évszázados „függetlenségüket” megőrizni. átvéve a missiri arab pásztorok szokásait. egészen az 1970-es évekig az arabul beszélők uralták a helyi kereskedelmet. akik gyakran hajtják át csordáikat a törzs földjein.77 N’Djamenában és más városokban. http://www. 257. 46. és nem támogatják a csoportok közötti házasságot. szezámot. vajat és tejet mezőgazdasági termékekre.joshuaproject. 389. Kölest. kecskék és birkák igényei különbözők. akik a massalit törzs területeitől délre élnek. illetve kézműves 69 70 71 72 73 74 75 76 77 Uo.76 Az arab pásztorok életstílusa széles skálán mozog.74 Ebben a vonatkozásban a törzs fogalma azt jelenti. A dialektusok sokasága és az arab nyelvű népesség szétszóródása ellenére ennek a nyelvnek mindig is nagy befolyása volt Csádra. o. és Líbiából vándoroltak oda. Akárcsak a hadjerayiak.vagy afrikai vallásokat (például a margai kultusz hívei) követők. hogy elcseréljék állataikat.70 Az arab nyelvek Csádban az arabnak körülbelül 30 különböző dialektusa van. A juhayna. talán a legfontosabb törzs. Az awlad sulayman törzs is Líbiából érkezett. ugyanakkor önálló identitást építettek fel. A hadjerayiak voltak az elsők. amely Szudánból érkezett a XIV. a moubik sem ismerték el a csádi kormányokat. hogy a csoport ugyanattól az őstől származtatja magát. o. Mivel a tevék. Uo. cirkot. Száhelben az arab pás ztorok és feleségeik gyakran felkeresik a helyi piacokat.

pdf (letöltés ideje: 2010. Tágabb értelmezésben a mundangok még mindig ahhoz a királysághoz tartoznak. 6. A vándorló arab kereskedők és a városokban már letelepedett kereskedők fontos szerepet játszottak a helyi és a regionális gazdaságban. és gyakran vigyáznak a mundangok állataira. Ennek eredményeként a csádi arab (vagy turku) egyfajta „lingua franca-”vá.H. 01. o. o. az arab szintúgy széles körben elterjedt. amiket házasságkötéskor fizetőeszközként. A mundangok kölest termelnek saját fogyasztásra. David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. totemállatokhoz és házassági szabályokhoz lehet kapcsolni. gyapotot pedig eladásra. mert ez az iszlám és annak szent könyvének. 410.termékekre. A rungák között. Csádban a nem arab származású muzulmánok között is a Korán tanításai segítették a nyelv terjedését és megszilárdítását. kim és mesme (zime). életvitelt és hiedelemvilágot képviselnek. elég különböző társadalmi berendezkedést. ami két évszázada jött létre.81 A törzs életében meghatározó rendszert jelentenek a családok/klánok. A congo-cordofani nyelvek Mundang-toupouri-mboum A congo-kordofani család a niger-congo alcsaládjába tartozik. 118. Vol. illetve áldozatok bemutatására vagy kereskedelmi eszközként használnak. 04) 126 . mongbani. 29. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. Annak ellenére.80 A bororo pásztorok ugyanazon területen élnek. A kláni kormány. tuburi (tupuri) és mboum/laka beszélői messze a legnépesebb képviselői a csoportnak. A helyiek (akár szabad emberként akár rabszolgaként) arab csoportokba történő asszimilációja befolyással volt a dialektusokra és az arab szokásokra Csádban. mboum/laka. azaz üzleti nyelvvé vált. Ezeket a nyelveket 7 csoportba oszthatjuk: mundang. Ezeket a szokásokat bizonyos területekhez. M. a Koránnak a nyelve. o. Bár a francia gyarmatosítók és később a független csádi kormány is megpróbálta a király hatalmát (gon lere) megszüntetni. hogy ez a 3 egyetlen csoporthoz tartozik. 78 Nem minden arabul beszélő arab származású. toupouri. de számos mundang él még Kamerunban is. kevésbé 78 79 80 81 Taru Bahl. A mundang. http://www. a népcsoport tagjai továbbra is őt tekintik a hatalom képviselőjének és nem a mindenkori kormányzat embereit. kera. Az arab azért is fontos. Marhákat is tenyésztenek. mára pedig szinte már csak arabul beszélnek (valószínűleg rabszolgaként vették át mestereik arab nyelvét). akik nem voltak rabszolgák. a moundang-toupouri-mboum csoportjai beszélik a populáció különféle területein Mayo-Kebbi és Logone Oriental prefekturátusokban.ugent.79 Például a yalna és a bandala törzsek eredetileg az ouddad’i hajeri nyelvcsaládhoz tartoztak. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.be/africafocus/pdf/93-9-12-Schilder2. amely megelőzte a királyságot. tabukhoz. A mundang nyelvet a becslések szerint 289000 ember beszéli a MayoKebbi prefekturátusban.gap.

Más fulanik hívek maradtak az iszlám előtti hitükhöz és nomád életstílusukhoz. és Csád legnagyobb népsűrűségű területén élnek. A XIX. hanem állandó településeket hoztak létre. 30.85 A marhatenyésztés és a halászat további élelmiszerforrást jelent nekik. 100000 mboum/laka élt Csádban. o. így a mundangok identitása növekszik (hisz a király részt vett a ceremónián. a száraz évszakban termő kölesféle. A mboum/laka nyelvet beszélők Logone Oriental prefekturátus déli részén élnek. A túlnépesedés azonban elősegítette a vándorlást. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. mint a szomszédaik jelentős része.H. o. Kamerunban és a Közép-Afrikai Köztársaság területén élt. és fontos szereplője lett a vallás terjesztésének és a muzulmán államok felemelkedésének Nyugat-Csádban. aki azokat nem hagyhatja figyelmen kívül. Egy nagyobb csoport a határ túloldalán. és ez emelte annak fényét). o. így a törzs tagjainak egy része N’Djamenába. Ez a nyelv a congo-kordofani nyelvcsalád nyugat-atlanti alcsaládjának részeként elsőnek a Szenegál folyó völgyében tűnt fel Nyugat -Afrikában. az időjárás változása egyfajta népvándorlást indított el a Száhelen át. 571. 127 . 320. Bár leigázni a mudangokat sosem voltak képesek.86 Néhányan feladták a nomád életet és letelepedtek a falvakban vagy városokban.84 A tuburi (tupuri) nyelv és emberek Mayo-Kebbi prefekturátusban találhatóak. 6. illetve 522. Fianga városa körül. A jelenlegi becsült létszámuk 270 000 fő körüli. o. A törzs tagjai többnyire letelepedett földművesek.82 Bizonyos szempontból a kétféle intézmény működése során egymást is ellenőrzi. Az esős évszakban a tuburiak cirkot termelnek. M. században a mundangokat folyamatosan támadták a nyugatról érkező muzulmán fulani törzsek. Kanem. ami egy. és bereberét. A fulanik (adamawa és bagirmi törzsek) egy ré sze felvette az iszlámot. 469. akik az évszakok változásának megfelelően nem vándoroltak. dél Batha és Chari-Baguirmi prefekturátusok északi területén élnek. Vol. Majdnem minden földjüket megművelik. A becslések szerint 163 000-an vannak. Uo. és a termeléshozamot trágyázással javítják (évente kétszer is aratnak). ugyanakkor a klánokban működő „vének testülete” tanácsokat adhat a királynak. o. 196. Néhány kantonban elérik a 12 fő/km2-es átlagot. Például a klán megengedi a királynak a férfivá avatási ceremónia megszervezését. azok a közeli kapcsolat eredményeként átvették a fulani politikai szervezet egyes elemeit és a ruházatukat. illetve Nigeriába költözött át.83 Az 1980-as években kb. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. A népesség növekedése. A fulanit beszélők csak az elmúlt két évszázadban kerültek Csádba.centralizált. A fulani (fulbe) A fulanit (amit franciául peulnek hívnak) beszélők már nincsenek túl s okan Csádban. 82 83 84 85 86 Taru Bahl. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.

Bár ezek a társadalmi csoportok a gyarmatosítást követően csak korlátozott jogi elismerést kaptak.90 goula és goula iro. o.88 Banda-ngbaka Ez a nyelv szintén a congo-kordofan nyelvcsalád niger-congo alcsaládjához tartozik. 209. Bár a goula törzs tagjai is a banda ngbaka nyelvet beszélik.tó északi részére költöznek velük. mivel ez volt a kereskedelem nyelve a gyarmatosítások idején. 66.92 Bolgo nyelvet a hajeri és goula nyelvekkel együtt az Iro és Mamoun tavak környékén beszélnek. o. amiket főként a Ouddad’ prefekturátus és a Mayo-Kebbi prefeturátusban élő mundang törzsek között találunk meg. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. a Csád. A csádi társadalmi megoszlás az emberek fizikai környezetben fellelhető helye alapján is 93 87 88 89 90 91 92 93 James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. Salamat és Moyen-Chari preferátusok területén található. csak közvetlenül a család után. azért még mindig fontos szerepet játszik Csádban.87 Habár ők is a fulani etnikumhoz tartoznak és hasonló a nyelvük is. hogy a banda-ngbaka nyelvet beszélő törzsek tagjainak többsége messze északon.02. A gyarmati adminisztráció és a független kormányok ugyan megpróbáltak a lakosokra egyfajta „nemzeti” társadalmi sémát ráhúzni. 128 . de a legtöbb csádi számára a helyi vagy regionális társadalom maradt a leginkább meghatározó.91 Bár nem első nyelvként beszélik.ahol leginkább marhákkal és birkával foglalkoznak.10) James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. Uo. http://www. Annak ellenére. a Nyugat-Csád területén élő nomád mbororo törzs tagjai visszautasítanak minden kapcsolatot a fulanikkal. Uo. o. 571. Sok fulani buzgó muzulmán és Korán tanító. helyileg a Guéra. akik ezeket a nyelveket beszélik. o. persze. igen sok mindenben különböznek egymástól. Alcsoportjaiba tartozik a sango. 106. kisebb csoportjaik csádi jelenléte azt sugallja. Száraz évszakban a mbororo pásztorok az állataikat a Mayo-Kebbi prefekturátus északi részén található kutak és vízgyűjtők között terelgetik. Társadalmi struktúra Ez a sok nyelv.org/index. hogy a nyelv beszélői korábban nagyobb létszámmal voltak jelen a területen. Másik példa a királyságok. szultánságok léte. jól tükrözi az ország társadalmi megosztását is. továbbra is az őket elismerő társadalmi rétegek fontos intézményei. o. az esős időszak beálltakor pedig Kanem prefekturátus területére. 656-657.89 bolgo. amit Csádban használnak. a Közép-Afrikai Köztársaságban él. 509.php?option=com_content&view=article&id=53&Itemid=74 (letöltés ideje: 2010. a kultúrájuk inkább a sarához hasonlít. o. A királyságok több tízezer embert fognak össze. A tubuk és dazák között találhatunk mindössze pár száz főt számláló klánokat. Azok a csoportok. Uo.mboscuda.

98 A terelések hónapjaiban a családok nagyobb táborokba gyűlnek össze. működését. o. o. gyakran változik. és datolyát. Bár a háztartás feje az apa vagy a férj. földműveléssel foglalkozókét. Tubu és daza nomádok A tubu és daza központok a szétszórt oázisokban találhatók. a környezeti kapcsolat és a csoporttagok közötti társadalmi kapcsolatok) határozza meg a társadalmak berendezkedését. mint pl. ha esetleg más rokon férfi is van a családban).változik. éppen ezért az emberek a legtöbb időt a hozzátartozóikkal töltik. 656-657. A kashimbet nem teszi lehetővé a mobilitást. költözteti a családi sátrakat. 180. Ez a három dolog (a család/csoport mérete. o. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. illetve kereskednek vele. o. gyakran él egyedül más klánok tagjai között. Ennek megfelelően Csádban három fontosabb társadalmat különböztethetünk meg: a nomád életmódot folyt atókét. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. a félig letelepedettekét és a letelepedve pásztorkodással. mégis a feleséggel történő megbeszélés nélkül ritkán hoz döntéseket. a feleség gyakran teljesen átveszi az irányítást. mint az előző időszakokban. o.95 A továbbiakban ezeket a csoportokat mutatnám be: tubu és da za nomádjait a Szaharából. esetleg kettő más hozzátartozóból áll. a félig letelepedett arab pásztorokat a száheli zónából és a sara farmereket a szudáni (déli) régióból.o. 129 . mint alapanyagot gyógyászati célokra és haszonállat tartásnál használják. A „terület-tudatosság” ellenére még az igencsak vándor életmódot folytató népek között is.H. ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak. Taru Bahl. 15-16. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. legelőt vált és marhákat ad-vesz (még akkor is. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. 12. és a nomádok szinte sosem élnek ugyanazokban a táborokban.97 A tubu család szülőkből. a tubu és daza. hogy egy tubu vagy daza tisztában van kláni identitásával. a „tábori tagság” igen képlékeny. gabonát termelnek.94 A sokoldalú társadalmi rétegződés a kapcsolatok változatosságát alakítja ki a csoportokon belül. A sót. gyerekekből és még egy. U. a határ az önálló klán és a földje között kevésbé érzékelhető. emberek és területeik között. letelepedett falvak és azok földjei között. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. 36-37. 30-31.99 94 95 96 97 98 99 David J. A félnomád száheli arabok között az emberek azonosítása közelebb áll egy lakóhely szerinti közösséghez (kashimbet). 6. o. Bár a tubuknak több nejük is lehet. Vol. Annak ellenére. M. Amikor az apa hiányzik. mint a sűrűn lakott. amit egy idős vagy es etenként több idős ember illetve feleségeik és leszármazottjaik alkotnak.96 Néhány helyen a tubu és daza (vagy még inkább a nekik dolgozó haddad törzs tagjai) sót és szódát bányásznak. ahol a pásztorkodással foglalkozó nomádok haszonállatokat tartanak (ez a vagyonuk és létfenntartásuk alapja).

illetve jogot formálhatnak a klán vagy egy más család által betakarított takarmány egy részére. amennyiben a házasság két klán tagja között történik. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. valamelyik klán tulajdonában lévő földterületen a föld. o. mégis egy új formát mutat a kötődésben.H. és a tulajdonjogukat messzemenőkig tiszteletben tartják. A tubu becsület azt kívánná. de az 100 101 102 103 Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. 32-36.103 A dazák és a tubuk ugyan muzulmánok. 32.100 Ennek ellenére a tubu és daza társadalom legfontosabb elemei maguk az egyének. hogy valaki az áldozat családjából a tettest vagy annak egy családtagját próbálja megölni.” A tubu társadalmi struktúra 3 szintje teszi ezt lehetővé. A társadalmi kapcsolataik a kölcsönösségen. Martha Kneib: Chad. 46-48. Egy adott.A család után a tubuknál a klán a legstabilabb intézmény. Kívülállók ezeket nem használhatják a klán engedélye nélkül. 102 A tubu törvény eljárásai a helyreállításon. o. A klánon belül tilos a lopás és a gyilkosság. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. A családoknak lehet még „elsőbbségi hozzáférése” bizonyos kutakhoz. amelyet rendszerint tevékben fizetnek meg. sokszor akár valamelyik távoli oázis egy-egy pálmafája együttes használatának előnyeit. A klánon és a családi kapcsolaton belül is léteznek egyéni tulajdonjogok. 61. Az egyedülállókat a klánjuk alapján azonosítják. A klán tagjai általában elismerik a családok „saját” jogait bizonyos földterületekre. o. A második a kapcsolatok ápolása az „anya-klánnal”. Minden klánnak van egy híres alapítója. legelők. ha azt az ő kútjukból öntözték. szimbóluma és ehhez kapcsolódó tabuja. A gyilkossági ügyet például a tettes és az áldozat családja közvetlenül rendezi le. o. 6. amelyeket ugyancsak kötelesek a család és a klán tagjai is tiszteletben tartani. de az ilyen jellegű próbálkozások általában tárgyalással érnek véget. A konfliktusokat sokfajta módon oldják meg. n eve. de az egyéni érdek fontosságát is elismerik. következésképpen könnyebben találnak maguknak szállást a vendégszerető klánoknál vagy valamelyik nomád táborban. Jean Chapelle.101 A harmadik a házasság. az állatok és források birtoklásának számos formája ismert. A klán közössége élvezi a műve lhető földek. Taru Bahl. M. Bár a hozzátartozók és a családtagok befolyásolják a párválasztást. Sőt. vendégszereteten és támogatáson alapulnak. A föld. kártalanításon és és bosszúálláson alapulnak. jegyezte meg. 130 . A kibékülést a „a vér árának” megfizetése követi. a fák (általában datolyapálmák) és a közeli kutak különböző tulajdonokban lehetnek. és az ellopott állatokat minden esetben vissza kell adni. Az első a lakóhely. Az egyedülállók általában a régióban szétszóródva élnek. hogy „ez a társadalom nem az egyéneket formálja. a csádi társadalom ismert kutatója. hanem a társadalmat formálják és építik az egyének. abba más klánok tagjai nem szólhatnak bele. Vol. források. Bár az „anya-klán” nem foglal el a központi helyet a potenciális klánban.

108 Morális tekintélye így hamarosan katonaivá vált.). a mindenkori központi hatalom a választott vezetőkön keresztül viszonylag könnyen ellenőrizhette ezeket a nomádokat. Goukoni ezután meghatározó szerepet játszott az ún. száműzetésbe menekült Líbiába. mint végrehajtó erőt.106 Őket a törzs szavazásra jogosult tagjai választják pontos szabályok szerint.105 Egyedül a tibesti tubuknál alakult ki valamiféle más intézményrendszer. o. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. egyike lett a FROLINAT katonai vezetőinek. rövidesen háborús helyzet alakult ki a helyiek és a kormányzati erők között (1965).animizmusból is örökítettek át bizonyos elemeket a mindennapi vallási szokásaikba (tabuként kezelt állatok stb. a legnagyobb a bahr el ghazali kreda törzs.FROLINAT). Később 1982-ben azonban egy másik északi.H. döntőbíró a konfliktusokban és szankciókat határozhat meg bizonyos kompenzációs esetekben (például a már korábban említett vérdíj esetén). és megközelítőleg 51000 fős népességgel rendelkeznek. 141. hogy sosem alakult ki egy „egységes” törzsi rendszer. hogy csatlakozzanak a Csádi Nemzeti Liberális Fronthoz (Front de Liberation Nationale Du Tchad . o. Taru Bahl. és az Al bayda iszlám egyetem diákjainak támogatását élvezve a csádi kormány elleni lázadás szimbóluma lett. nem sokkal azután pedig a fia.109 104 105 106 107 108 109 David J. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. Vol. o. M.104 A tubu törzsön belül 4 kisebb alcsoport van. o. 33. o. A daza törzsön belül pedig több mint egy tucat alcsoport található. 107 Ez megerősítette a derde pozícióját a tubu törzseken belül. „N’Djamena háborúban” 1979 és 1980 között. Az akkori derde. így annak ellenére. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. A törzs megközelítőleg 200000 főből áll. állami tisztségviselőket küldött. akik a tedaga nyelvet használják. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. és majd pedig megszerezte az államelnöki pozíciót is. Goukouni Oueddei. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. 3. közülük a legnagyobb a tibesti teda. Oueddei Kichidemi. A folyamatos polgárháborús helyzet miatt az elmúlt időszakokban a derde igen fontos szerepet kapott. 48. és oda katonai csapatokat. 93. 181. Amikor a csádi kormány direkt felügyeletet próbált gyakorolni a Tibesti-hegyekben élők felett. A derde inkább bírói hatalmat gyakorol. a danza törzshöz tartozó Annakazai Hissein Habré vette át a helyét. 1967 után a derde ugyanis rávette a tubuk nagy részét arra. 131 . 6. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. A XVI. A francia gyarmatosítás idején (és a függetlenség óta is) a csádi adminisztráció bizonyos jogokkal ruházta fel ezeket a regionális csoportokat. o. század vége óta a tomagara klán spirituális vezetői (derde) gyakorolnak hatalmat a hegytömb és az ott élők felett.

A száraz évszakban pedig főként azokon a földeket művelik. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. akár pedig kereskedelmi kapcsolatokkal és az uralkodók iszlámra térítésével (Bagirmi és Kanem-Borno esetében). a nomádok és félnomádok által használt harcmodor (tevék és lovak alkalmazása. a kanemi awlad sulayman törzs kis létszáma ellenére jelentős dicsőségre és zsákmányra tett szert azáltal. 110 111 112 Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. Az esős évszakban szabadon vándorolnak a területen. akik a tevéiket.112 A következő térképen látható az arab törzsek által lakott zóna Csádban: Forrás: David J. 34. o. o. lovaikat. elkerülve a Ouaddad’ és a Guéra prefekturátus hegyeit a 10 fok északi szélességi körtől délre haladnak a szárazság idején. a barma Bagirmiben és kanembuk pedig KanemBornoban. kecskéiket és birkáikat terelgetik a Száhel síkságain. marháikat. akár hódítással (Wadai esetében).H. ezt a szerepet inkább a maba nép játszotta Wadaiban. portyázó harcmodor stb. szövetkezvén az egyre növekvő agresszivitású Wadaival. 179.) itt is kivívta a letelepedett államok félelemmel vegyes tiszteletét. Egyedül az extrém északon. 6. 12-16. Egy évt izeddel később ugyanezt a taktikát használták a franciák és a szenusszi rend (egy líbiai eredetű muzulmán vallási rend. M. Az arabok ugyan nagy befolyással bírtak mind a három birodalo mban. 4-7. 132 . o. amelynek komoly politikai és gazdasági érdekeltségei voltak a Csád-tó medencéjében) között kirobbant harcokban is. Taru Bahl. Az arabok nem voltak államalapítók Csádban. illetve N’Djamena környékén folytatnak ténylegesen letelepedett életmódot.110 Akárcsak máshol.Az arabok A csádi arabok félig letelepedett (vagy félnomád) népek. Vol. Phillips Peoples on the move introducing the nomads of the world. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. század második felében a gyengülő Kanem-Borno birodalommal szemben lépett fel.111 Pl. amelyeket a letelepedett szomszédjaik nem használnak. hogy a XIX. Vándorlásuk során elhagyják a messzi északot a tubu törzsek szálláshelyei irányába. o.

. A közösségi rétegződés ezen aspektusa a sátrak elhelyezésében (illetve a letelepedett N’Djamena arabok között a házaknál) is látható. 182. a sejk vezet. 133 . Szerződést köthet a földművesekkel. akik a csoport legelőit és kútjait használják. illetve beszedi az adót az idegenektől. az intézményesített kapcsolatokat a közös lakhelyi kötődések és a személyes ismeretség is megerősíti. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. mint főnök). Hasonlóan a tubu nomádokhoz az araboknál is szokásban van a vérbosszú. a szomszédos kashimbetek sejkjei időről -időre találkoznak. A sejk lakóhelye leggyakrabban középen található. A kisebb társadalmi csoportok között a közös származásbéli hit a közös tevékenységre sarkalló fő ideológiai alap (inkább. Így egy „eszményi egységben” erősödik meg a család szociális. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. mint egyéni felelősség. Végül pedig a maga házassági ceremónia is közösségi ügy az araboknál. A kashimbeten belül alapvetően erős a lojalitás. ami megtalálható a tubu társadalomban. mint a közös lakhely vagy vallás). az alapvető arab társadalmi csoport itt is a kashimbet. mint az aktuális vándorlás időpontja. tárgyalnak a házasság feltételeiről. gyermekeikkel és unokáikkal. awlad sulayman.A csádi arabokat három törzsre oszthatjuk fel: juhaya. hogy az arabok a száraz évszakot az általuk birtokolt mezőgazdasági területeken töltsék. A sejk vagy egy másik választott vezető (lawan) a csoport nevében „külsősökkel” is tárgyalhat. 45. illetve a vér árának megfizetése (diye). és nagyjából ugyanazon az útvonalon vándorolnak. o. Mindhárom törzs tagjai úgy hiszik. Egyes becslések szerint az arab csoportok létszáma megközelíti a 450000 főt. Éppen ezért a házasság inkább családi.115 A területet általában kerítéssel be is kerítik. és a hozzátartozóinak fonott szalmasátrai vagy vályogkunyhói koncentrikus körökben veszik körül. ez a fallal körülvett tábort (zariba) szimbolizálja. o.114 Ugyanazon kashimbet tagjai viszonylag közel élnek egymáshoz.116 Sajnos. A rokonsági kötelezettségek a szélesebb csoportoknak ideológiai bázisául is szolgálnak. mint egy „hevenyészett” kapcsolat vagy egy egyéni szövetség. Uo. Ez a szokás még inkább megerősíti a csoporton belüli elkötelezettséget. hogy közös őstől származnak. hogy olyan közös ügyekben határozzanak. Uo. amely egy kisebb rokoni közösség. Támogatottak a párhuzamos unokatestvéri házasságok (a fiútestvérek gyermekei közötti házasságok). ami gyakran előfordul a tubuk között. morális és anyagi helyzete. o. 181. Az idős férfiak veszik fel egymással a kapcsolatot. o. az nem létezik az arabok között. A „rangidős” sejk által vezetve (aki inkább az első az egyenlők között. mivel ott az elsődleges cél a rokonsági kötődések megerősítése.113 Ahogy ez tubu törzs tagjaira is igaz. jobban. 47. A tubuk között a házasságot egy 113 114 115 116 David J. hassuna. hogy az egyének érdekei (esetleg szerelme) számít a házasságkötésnél. amely a férfi vonalon végigvezetve férfiak több generációját foglalja magába feleségeikkel. tapasztalt ember. Minden kashimbe-tet egy idősebb.

182. a falut a család idősei vezetik. A pásztorkodó életmód őket megmentette a kikényszerített földművelés végrehajtásától (a gyarmatosítók szabták meg. pl. amikor az rászorul. 35. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. sőt a válás is egyre gyakrabban fordul elő (főleg ha nincs gyerek). de nem változtatnak a történteken.117 Az arabok között ellenben a házasság a szolidaritás kifejezése. a falu mint közösség majdnem ugyan olyan fontos. és úgy. a családok öregei alkalomról -alkalomra találkoznak. Vol. gyapot). M. 6. 617-619. A sarák120 Az egyik legfontosabb dolog a saraknál a család illetve a családfa. A legális identitást és a földhöz való jogokat a családi.118 Létszámuk és befolyásuk ellenére az arabok sosem játszottak igazán meghatározó szerepet a csádi ügyekben. moubi és hajeri a Guéra prefekturátusból) sokkal jelentősebb szerepet játszottak a központi kormányzattal szembeni ellenállásban. döntenek a vallási-kulturális rítusokban (pl. ők hozzák meg a fontosabb döntéseket. férfivá avatás). és fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági tevékenységekben is. még akkor is. A gyarmatosítási idő kben fegyveresen is ellenálltak a franciáknak.119 A függetlenség óta az arabok megmaradtak a csádi nemzeti élet peremén. közösen igyekeznek megoldást találni a felmerült problé117 118 119 120 Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza.kitalált történethez kötik. Ha a falubéliek több családfához tartoznak. lehetővé tette az araboknak. 36-37. majd a menyasszonyt ellopják a családjától. Elfogadott közöttük a többnejűség.H. hozzátartozók és barátok a menyasszonyt férje házába. és vidám felvonuláson kísérik a szomszédok. o. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. az ide tartozó rokonok menedéket és támogatást nyújtanak. A gyarmatosító hatóságok tehetetlensége. o. hogy ellenálljanak a nyugati hatásoknak. David J. akitől a törzs tagjai származtatják magukat. kinkának (Qin ka) a központban lévők és kelkannak (qel kan) a nyugati alcsoportoknál. Taru Bahl. Kirkának (qir ka) hívják a keletiek. A ceremóniát a faqih (a muzulmán vallási vezető) vezeti le. Az anyai ágat sem hagyják figyelmen kívül. Bár a szociális alapegység a család. A déli domináns kormány az 1960-as években főként az arabokat gyanúsította a polgárháborúkat kirobbantó erők támogatásával. A kifejezés arra a férfi ősre utal. hogy a helyiek mit termelhetnek. akik megpróbálták rájuk kényszeríteni a területi alapú adminisztrációt. Ha a falubéliek ugyanahhoz a családhoz tartoznak. hogy megváltoztassák szociális és politikai intézményrendszerét. leszármazotti kapcsolat határozza meg. ha a Száhelben letelepedett nem-arab származású törzsek tagjai (mint pl. A kirkában a leszármazottság egy személlyel azonosul. o. amely arra irányult. akik fájdalommal és dühvel reagálnak erre. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. o. 134 . Általában két formát fogad el a helyi kormány. ugyanez szétrombolta a letelepedett szomszédjaik társadalmát.

Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. jelentős ellenállás ellenére a gyarmati adminisztrációt sikerült véghezvinni.123 Az új politikai struktúra létrehozása mellett a franciák azt is keresték. hogy hosszabb távra át ne gondolnánk mit – és hogyan szeretnénk csinálni. 01. A függetlenség óta a csádi kormányok további erőfeszítéseket tettek a központosításra. Bár a saráknak már megvolt a tradicionális vezető rétege. amely magával vonta a szervezetek átalakulási és működési folyamatainak időtartambeli drasztikus csökkenését. nem lehet eredményes munkát kifejteni. nincs értelme (talán nem is lehet) stratégiát készíteni. A stabilitás fogalma is alapvetően és jelentősen megváltozott. Ennek némileg ellent mond. akinek a leszármazottai elsőnek telepedtek le a területen.122 A franciák által kialakított területeket a központi kormány által kinevezett személy irányította. ahová új vezetőket neveztek ki. hiszen az információáramlás – és csere oly mértékben gyorsult fel. 135 . és ez a korábbiakhoz 121 122 123 124 http://www. o. 510-511.mákra. hogy mások meg azt is állítják „annyira felgyorsult a világ”. hanem a folyamatos alkalmazkodás által biztosítani a jövőt. 119. A kezdeti. Alapvető véleményünk. Ez azt jelenti. érdemes megvizsgálni milyen módon. Erőltették. illetve adják fel a tradicionális földjeiket. felállították az új településeket. Ilyen esetekben az öregek között az számít vezetőnek („első az egyenlők között”).persee. Ebben van is némi igazság. 04) David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. akit egyszerűen csak főnöknek neveztek el.fr/web/revues/home/prescript/article/cea_0008-0055_1980_num_20_80_2328 (letöltés ideje: 2010. 10-12. a franciák azért jobban szerették a velük együttműködők közül választani a helyi vezetőket. o. hogy az emberek új településeket hozzanak létre főként az útvonalak mentén.121 A gyarmati időszakban a franciák területi alapú adminisztrációt akartak létrehozni a gyarmatosítás előtt már meglévő sara szociális és politikai struktúra fölé. hogy anélkül. o. ezzel aknázva alá a sara nemzet politikai és szociális struktúráját.124 BALAJTI LÁSZLÓ – BATHELT SÁNDOR STRATÉGIAALKOTÓ A HR? Sokat hallani mostanában ezt a kérdést. Ma már nem az állandóság a cél. hogy stratégia nélkül semmilyen tevékenység nem végezhető sikeresen. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. és ha a válasz igen. hogyan lehetne területileg újrarendezni a sara társadalmat is. ennek ellenére a sara intézmények továbbra is jelentős befolyással vannak a törzs tagjainak életére.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful