You are on page 1of 25

A KATONAI BIZTONSÁGI HIVATAL TUDOMÁNYOS TANÁCSÁNAK KIADVÁNYA

A TARTALOMBÓL
Főigazgatói tájékoztató

A nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák legális forgalmának ellenőrzésével kapcsolatos eljárási rend III. rész A terrorcselekmények büntetőjogi értékelésének fejlődése és jelene A bel-, és igazságügyi együttműködés jövője: a Stockholmi Program Úton a nemzetközi biztonság felé Diabetes mellitus és katonai szolgálat Etnikai és vallási konfliktusokkal terhelt többnemzetiségű Csád Stratégiaalkotó a HR?

2010 2. szám

A legfontosabb az, hogy ahogyan Churchill annak idején megfogalmazta: „Teljesítenünk kell tehát vállalásainkat, a NATO-erőkhöz való hozzájárulásunkat Európában, béke idején. (…) Tekintélyes méretű hagyományos erőkkel kell rendelkeznünk, hogy teljesíthessük világszintű kötelességünket a törékeny békének és a szélsőségesen vad temperamentumnak ezekben a napjaiban.”
Felhasznált irodalom: 1. Besenyő János: Logistic Experiences: The Case of Darfur -Promoting Peace and Security in Africa – Finnish Department of Strategic and Defence Studies (2006 – Series2 No 35), 41-59. oldal 2. Magyarics Tamás: A brit külpolitika a Brown-kormány alatt. Magyar Külügyi Intézet, T-2008/4. 3. Peter Schmidt: A NATO jövője az iraki válság jegyében – viták, funkciók és forgatókönyvek, I.m.: Az új világrend az iraki háború után 4. Havas Péter: A brit pártok szerepe a politikai konfliktusok kezelésében. Politikatudományi Szemle 2003. 3. szám 5. Winston S. Churchill: Sose engedjetek! Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006. 6. http://www.mod.uk 7. www.chathamhouse.org.uk/files/10188_190707miliband.pdf., 8. http://www.fco.gov.uk/en/global-issues/conflict-prevention/afghanistan/uk-effort-inafghanistan/

BESENYŐ JÁNOS

ETNIKAI ÉS VALLÁSI KONFLIKTUSOKKAL TERHELT TÖBBNEMZETISÉGŰ CSÁD
A tavalyi év végén a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezésében egy Afrika konferenciát tartottak a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában. A konferencián több színvonalas előadást tartottak a saját és meghívott előadók, amelyek során többször is felmerült a Magyar Köztársaság lehetséges jövőbeni szerepvállalása a fekete kontinensen. A konferencián felszólaló külügyi szakember szerint nem az a kérdés, hogy megyünk -e Afrikába, hanem mikor és hová. Az akkori és a jelenlegi információk szerint négy ország jöhet szóba, mint műveleti terület: Csád, Szudán, Kongói Demokratikus Köztársaság és Szomália (Az EU NAVFOR SOMALIA műveletben jelenleg is szolgál egy magyar tiszthelyettes, illetve kiképzőket tervezünk küldeni az EU által indítandó kiképző misszióba is).
112

jpg 1 Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad.Jelen cikkemben a csádi körülményekről. 2 Roland Oliver. azonban maguk is ki voltak téve az ellenséges népek támadásainak. amelyek története az elszakadásokat. pontosabban az ország lakosságáról. és ezek a tényezők az 1970es ’80-as években még mindig hatással voltak a napi politikára. 113 . Anthony Atmore: Africa since 1800.2 Ezen kívül a különböző királyságok és császárságok sorsa mindig erősen függött a belső széthúzástól.a keleti és északi területekről származik. a Bagirmi és Wadai volt. 12. Ahogy azonban a törzsi vezetők hatalma lassan megtört.nationsonline. Ezen kicsiny birodalmak hatalmát elsősorban a már említett portyák és az alávetett törzsektől kikövetelt adó tartotta fenn. a külső támadásoktól. a Szaharát átszelő kereskedelmi utak mentén fekszik. Eleinte a déli területeken élő csoportokon rajtaütésekkel megszerzett áru és a rabszolgasorba hajtott foglyok alkották a kereskedésbe bevont áruk cs oportját. etnikai és vallási helyzetéről szeretnék információt megosztani az olvasókkal. o. Forrás: http://www. így földrajzi fekvése a történelem során az ország fejlődését jelentősen b efolyásolta. keveredéseket és a belső migráció következményeit egyaránt felöleli. hogy a legtöbb népcsoport .az ország jelenlegi határai alapján. az ország középső részén több királyság és császárság követte egymást.1 A mai Csád nagyobb. de mégis egymással rokonságban lévő csoportokból áll. nemzetiségeiről. 8. Csád mai problémái olyan történelmi tradíciókból és folyamatokból ere dnek. o. amelyek több mint 1000 éve formálódnak. melyek közül a legfontosabb a Kanem-Borno.org/maps/chad_map. Az országot benépesítő népesség több eltérő. Általában azonban elmondható. Roland Anthony Oliver.

M. Ezen déli politikusokat Francois Tombalbaye elnök vezette.5 Adminisztrációjuk leginkább a városokra terjedt ki. Sarah J. ennek következményeképpen több felkelés is kirobbant ezeken a területeken. o. Robert O. Elnöki hivatalának 5 éve alatt Tombalbaye keménykezű politikája az északi és keleti területek lakosságának nagy részét elidegenítette a kormányzattól. a francia jelenlét kevéssé befolyásolta a helyi lakosok életét. a politikai élet meghatározó szereplői azokról a déli területekről származtak. 26-27. Lloyd. világháború után megjelentek a „nyugati” demokrácia első intézményei. amely egyfajta gyűjtőszervként működött. Ennek ellenére. elűzte Malloumot. majd pedig az azokat követő pártszakadás. majd pedig szép lassan a déli területeket is uralmuk alá vonták.H. Az új kormánynak azonban nem volt képes az ország egységét megtere mteni. Vol. A helyi lakosság nem vett részt a hivatali munkában. Keith Stanley McLachlan: Land-locked States of Africa and Asia. 114 .Borno és Bagirmi királyságokban elkerülhetetlen volt a végrehajtó hat alom szétesése. és általában elnyomta ellenzékét. Taru Bahl.7 Az évek alatt a FROLINAT is tucatnyi szakadáson és átalakuláson ment keresztül. részben a hagyományos etnikai megosztottság mentén zajlott. 5 David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. és az ehhez szükséges tanulmányok elvégzésére az 1950 -es évekig nem is volt lehetőség. az elnököt pedig 1975 -ben a Félix Malloum által vezetett puccs során meggyilkolták. Collins: Darfur: The Long Road to Disaster. 7 Dick Hodder. Ugyanakkor a Wadai királyság uralkodói viszont ellenálltak a francia terjeszkedésnek. inkább a túlsúlyba kerülő Wadai királyság ellensúlyozásának eszközének látták. 16-19. 6. Az 1980-as években aztán átalakult a hatalomért folytatott harc.4 1905 után a középső és északi területeket a Francia Egyenlítői -Afrika föderáció részeként kezelték. az 3 4 J. A politikai csoportosulások alakulása részben a francia belpolitika. o. aki csak ímmel-ámmal tett kísérletet a régió egységének megteremtésére. amikor a XIX. o. 34-37. Bagrimi és Borno vezetői a franciákat nem annyira hódítónak. Ennek ellenére az 1970-es évek lázongásai és Tombalbaye politikai botlásai meghozták a kormány bukását. Hissein Habré. amelyek leginkább ki voltak téve a francia hivatalnokrendszer ellenőrzésének. Amikor Csád 1960-ra függetlenné vált. o. és ennek következményei még az 1980-as években is érezhetők voltak. és az egyébként kötelező agrárprogramok is inkább csak az ország mai területének déli részét érintették. század végén megérkeztek a franciák. 6 Martha Kneib: Chad. és elindult a pártpolitika kialakulása is. mivel a francia érdekek az említett államalakulat más részein voltak jelentősek. Syed: Encyclopaedia of Muslim world.3 A franciák 1924-re meghódították az ország középső részét. 119. Mindennapos volt a rövid életű koalíciók megalakulása. Az északi törzseket azonban nem tudták „pacifikálni”. és így 1979-ben az egyik északi lázadó vezér. A II. Millard Burr. o.6 Az északi lázadó csoportok legjelentősebbike az 1966-ban alakult Nemzeti Felszabadítási Front (FROLINAT) volt. 3-4.

12.10 A népesség fiatal. rövidítése: HDI) kimutatásai szerint Csád a 166. 12 Besenyő János: Válság Darfurban – Szakmai Szemle. 2003 óta 230000 szudáni menekült érkezett kelet Csádba a háború sújtotta Darfurból. A 2002-es emberi fejlődési index (angolul: Human Development Index. A HIV pozitív és AIDS betegek aránya a felnőtt lakosság körében 2004-ben meghaladta a 3. jóllehet 60 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él. M. de gyorsan nőnek. szám. hacsak a házastárs nem jelzi. amik a legkevésbé városiasodottak. így a többnejűség automatikusan legalizálttá válik. 2006. 194.29 %. Bár a nők elleni erőszak tiltott.69. Vol.3 %-a 15 év alatti. Abéché és Doba.8 Az össznépesség száma 10. o. mind azokon kívül. 6. mint 7 fő/km. a nők 39 %-a ilyen kapcsolatban él. ahol a népesség nagy része kereskedelemmel foglalkozik. A polgárháború miatt kitelepített 172000 csádival együtt ez egyre növekvő problémát generált a terület közösségei között. 3. helyet foglalja el a 177 országot összesítő listán.3 millió lakos (2009). o. és növekvő gazdasági szerepükkel a fővároshoz kapcsoló dnak. 35 születés jut 1000 emberre. 42. 11 African Development Bank: African Economic Outlooks. Az egészségügyi ellátás feltételei rendkívül hiányosak mind a városokban. a csádi nők 45 %-a átmegy ezen a procedúrán. Franciaország. felkészítésekben. A vidéki zónákban ez a mutató 32 %-ra csökken. 2 év.unhcr. A várható életkor 47.9 az átlagos népsűrűség kevesebb. de a gyakorlat széles körű és mélyen gyökerezik a tradíciókban.18) 10 Taru Bahl. A lakosság 45 %-a aktív munkavállaló.org/refworld/docid/46384ed12.11 Az ivásra alkalmas víz a városi lakosság 40 %-hoz jut el.H. A népességnövekedési mutató becsült értéke 2001-ben 3. hogy ez nem elfogadható. A vidéki lakosság a teljes népesség háromnegyedét jelenti.5 %-ot.2 fő/km2-től egészen 9 fő/km2-ig. főként az arab.18) 9 https://www. a halálozási arány 16. az USA és több afrikai ország is. de a különböző népcsoportokon belüli és közötti ellentétek és a regionális konfliktusok továbbra is veszélyeztetik Csád nemzeti egységét. 7. Az egészségügyi infrastruktúra állapota nem kielégítő és nagyon rossz minőségű. o.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/CD. Ezt a törvény megengedi. A folyamatosan belháborúkkal küzdő ország mind véresebb konfliktusaiba belekeveredett Líbia. 1988-ra ugyan valamelyest stabilizálódott a helyzet. hadjarai és ouddaians területeken. 2008.html (letöltés ideje: 2009. 12. Al acsonyabb százalékértéket jelentettek Sara (38 %) és Toubou (2 %) területén. egy becslés szerint 47.html (letölt. ezáltal válik nehezebbé elhelyezkedésük néhány „formális” közéleti http://www.12 A többnejűség elfogadott. ideje: 2009.eddigi klasszikus észak-dél szembenállást az északi hadurak közötti rivalizálás váltotta fel. 35-48.cia. Syed: Encyclopaedia of Muslim world.2 Ez a mutató jelentős eltéréseket mutat északról délre haladva: 0. A további nagy városok Sarh. A nők – egyenlő bánásmód híján – hátrányt szenvednek a tanulásban. Moundou. 8 115 . a házastársi erőszak mindennapi. A női nemi szervek csonkítása tilos. A városi élet jól elkülöníthetően a fővárosra koncentrálódik.

hogy az emberek földrajzilag. 116 . ahogy pl. belső rabszolga -kereske- 13 14 15 David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. Csádban az európai hódítás és a franciák által bevezetett adminisztráció felerősítette az etnikai megosztottságot. hogy a nyelv beszélői együtt é ltek és közös múltjuk van. leginkább toubouk. Ebből kitűnik. és a belső konfliktusoknak fontos eleme lett. ami különböző sz ociális struktúrákat hoz létre. M. tovább folytatódott a függetlenséget követően. o. hogy a nyelv és az etnikum nem ugyanaz. Csádban több mint 200 féle etnikai csoport található. Ez különösen jellemző Csádra. miszerint Afrikát különálló etnikumok (törzsek) népesítik be. egyik elem sem köthető egyetlen fizikális típushoz. Általánosságban a francia kedvenc déliek (sarák) az északiak (főként arabok) fölött. o. és igen sok etnikai csoportba sorolják be magukat. mivel a határokat az etnikai vonalakon húzták meg. Vol. mint pl. őrzik a nyelvüket.H. ahol a nyitott területek. 21. Az északi részt szinte csak a nomádok lakják. A csádiak hivatalos nyelve a francia és az arab. 118. de a legtöbb csádinak a családon kívül a helyi vagy vallási hovatartozás maradt a legfontosabb befolyásolója. akik nem voltak legitim vezetői a csoportjaiknak. a sarák. Délen a letelepedett emberek élnek. a tradíciókat figyelembe véve örökösödési kérdésekben szinte mindig a férfiak javára döntenek. Martha Kneib: Chad. sajnos. akik külön élnek egymástól. 26. Ez.13 A gyarmati adminisztráció és a független kormányok megpróbáltak ráerőltetni az emberekre valamiféle nemzeti társadalmi re ndet. de több mint 100 nyelv és dialektus található meg az országban. A letelepedett száheliek a nomádokkal egymás mellett élnek.15 Bár a közös nyelv használata azt mutatja. Az általánosan elfogadott kép. az emberek változtatnak a nyelveken. az ismétlődő aszályok és éhség. amely megakadályozza az afrikai társadalom dinamikusságának a megértését. Rabszolgaszerző portyák a nem muszlimok között. és hagyományból csupán egymással kötnek házasságot. akik a nemzet második legnagyobb etnikai csoportját alkotják. a letelepedettek pedig a nomádok fölött uralkodtak. csak egy sztereotípia. Taru Bahl. az alacsony népsűrűség felerősítette a fizikai és nyelvi mobilitást. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. 6. Nyelv és etnikai csoportok A csádi emberek több mint 100 különféle nyelvet beszélnek. Az arab vándorkereskedők és a letelepedett kereskedők által használt a csádi arab nyelv a „lingua franca” lett. a nemzet legmeghatározóbb etnikai csoportja. a kevés csapadék. o. élőhelyük alapján sorolhatók be. Sőt. az arabokkal is. Bár a tulajdonjogi és az örökösödési törvények francia alapon nyugszanak. Az európaiak továbbá olyan vezetőket neveztek ki.munkában.14 Itt fontos megjegyezni. akiknél még mindig a család a meghatározó.

hanem biológiai (genetikai) szempontból is. hogy a legtöbb csoport erőlteti az egymás közötti (rokon) házasságot. Továbbá a két északi származású vezető (Goukouni Ouddei és Hissein Habre) megerősödése.04) Bernd Heine. o. az etnikai alapot. Ennek ellenére azonban az etnikai hovatartozás a csádi mindennapoknak fontos pontja marad. A csádi kormányok gondosan kerülték az etnikumok hivatalos elismerését. beleértve a megosztott örökséget. és a foglyok északra történő eladása a IX-XX.18 Közép-szaharai nyelvek A közép-szaharai nyelvet beszélők eloszlását és számát tekintve valószínűleg drámaian megváltozott a helyzet a függetlenség óta. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. A nomádok a Szaharában. Nem csak szociális aspektusból vizsgálva változik az etnikai összetétel. vallás) alapul. A nilo-saharani nyelvek A nyelvi hasonlóságok nem minden esetben jelentenek hasonlóságot az élet más területein is. akik az északiakat a fővárosba történő áttelepülésre inspirálták.17 Az országban élők nyelvi szempontból 10 fő csoportba oszthatók. amelyek mindegyike vagy a nilo-saharan. Derek Nurse: African languages: an introduction. amivel a népcsoport.txstate. sőt van. vizsgálják a gazdaságot. hogy a csádi társadalmat ilyen szempontból vizsgálják. és a letelepedett népesség a szudáni zónában egyaránt beszélik ezt a nyelvet. 128. http://ecommons. 117 . A csádi polgárháború és a csádi-líbiai konfliktus megtépázta az életet az ország északi részén. hogy átveszi a közös tevékenységeket és kapcsolatba lép más egyénekkel és csoportokkal. A faji dolgoknak van egy kulturális része is. ezzel is gyorsítva integrációjukat a régió népei közé.16 Az antropológusok a faji dolgokat nem csak genetikai alapokon vizsgálják. o. 135. ami a közös világnézeten (hit. azzal. törzs „vérfrissülését”segítik elő. félig letelepedett emberek Száhelben. a faj sem megváltoztathatatlan. 01. 43.edu/cgi/viewcontent. az emberek gyakran elítélik a közeli hozzátartozók közötti partnerkeresést.19 16 17 18 19 Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. o. o. az afro-asiatic vagy a congokordofanian nyelvcsalád valamelyikéhez kapcsolódik. Vizsgálják a nyelvet. Annak ellenére. Mint ahogy nyelv. a letelepedett. A függetlenség után rövid tanulmányokon kívül igen kevés adat állt rendelkezésre. illetve Jean-Paul Azam: Conflict and Growth in Africa: The Sahel.cgi?article=1052&context=honorprog (letöltés ideje: 2010. ahol tiltják is. mind-mind hatással voltak a nyelvi változásokra. 135.delem. Például a nilo-saharani nyelvet beszélők számos életstílust képviselnek. amikor ugyanazon etnikai csoport megosztja a lakóterületét és részben alkalmazkodik. század között.

ezek pedig bizonyos területekhez köthetőek.23 A teda nyelvet beszélő törzsek kb. endangered. http://www.tó között élnek. majd a kenami daza törzsek.26 Bár a kanuri nyelv. 550-551. and lost. de az esős évszakban visszatérnek állandó falvaikba. o. o. 10) Peter K. a kecherda. o. de néhány kanembu élt Chari -Bagurmi prefekturátusban is. A kanembu a Lac prefekturátus és a déli Kanem prefekturátus legfőbb nyelve. a noarma. Taru Bahl. A daza törzsek is főként tevéket tartanak. 9-10. o. o. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. M. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world.02. endangered. 6.20 A daza nyelvet beszélők főként Borkou alprefekturátusban és Kanem prefekturátusban. ezek közül a legnagyobb a Bahr el Ghazalban található kreda. A daza nyelvet beszélők több mint egy tucat csoportba sorolják magukat. az annakaza. and lost. az ounia. a Tibesti-hegyek és a Csád. de foglalkoznak ló. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. o. ahol oázisról-oázisra járnak. és a maradék állatait rokonokra. Austin: One thousand languages: living. pásztorokra bízva terelteti fel északra.24 Általánosságban a teda törzsek tevét tartanak és a távoli északon élnek. 286. de ma már csak nagyon kevesen beszélik. azok is főként a városokban. mint az egykori Kanem-Borno Birodalom 20 21 22 23 24 25 26 27 David J.A teda és daza rokonnyelvek a közép-szaharai csoportban. 656-657.27 Azonban még mindig ez a leginkább használt nyelv Délkelet Nigerben. A maradék. a kokorda. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. o. Ráadásul mindegyik tovább osztható több kisebb-nagyobb csoportra. 85. A kisebbek pedig a charfadat. bár van. a doza. a tubu és daza törzsbeliek nem úgy tekintenek magukra. volt a fő nyelv a Borno birodalomban. illetve Bernd Heine. aki délen marad. a daza nyelvet beszélő törzsekkel együtt félnomád. illetve James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. a gaeda és az erdiha. legelőről -legelőre vándorolnak évente 8-9 hónapon át. o. Északkelet-Nigériában és Dél-Kamerunban. 23. Vol.php (letöltés ideje: 2010. 75. birka és kecsketenyésztéssel is. 12. amíg ők északra vándorolnak. 118 . ahol néhányan marhákat szereztek (amelyek egyébként nem képesek megélni az északi régió meleg és a durva körülményei között).H. A néhány marhatulajdonos pásztorokra bízva délen hagyja az állatait. Peter K. a kamadja. A kanembuk. a djaga.net/peopctry. mint közös csoporthoz tartozók. ami szintén Kanembuból származik. 178.21 Bár közös nyelvi múltjuk van.joshuaproject. Austin: One thousand languages: living. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. A tedát a Tibesti hegyekben található tubu törzs tagjai beszélik és még néhányan Niger északkeleti területein és Líbia délnyugati oázisaiban. Az 1980-as évek elején a népesség legnagyobb része a kanembu nyelvet beszélte Lac prefekturátusban. o.22 A teda nyelvet beszélők legnagyobb csoportját a már említett tubu törzsbeliek adják. egyharmada nomád. Derek Nurse: African languages: an introduction.25 Utazásaik során a messzi délre is eljutottak.

mourrot és a dagelt törzsek tagjait is. ideértve még a tamat. o. sungort.31 Az ouddad’an nyelvek Az ouddad’an nyelvek eredete homályba vész. illetve James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.33 Tamatól nyugatra és Mararitól északnyugatra egy másik letelepedett populációt találunk. nomád. kibetet. Peter K. megőrizte kötődését a csádi határokon túl is. A tama törzs tagjai. Bár tama nyelvet beszélnek. hagyományaik tunjuri származásra utalnak. a sungorokat. 242. amely területébe egyszerre tartozott bele északkelet Nigéria és dél Líbia. családi és üzleti kapcsolatok kötik őket össze az északkelet nigériai kanuri törzs tagjaival. a szudáni határ közelében. o. a nyelvcsalád legnagyobb csop ortja. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. mert a tunjurok inkább nomádok voltak. főként a helyi üzleti életben jeleskednek. Például közeli. o. Habár a száraz Száheli területen élnek. földművelő életmódot folytatnak). és mint félig letelepedett nomádok. o. and lost. o. Austin: One thousand languages: living. Ebbe a nyelvcsaládba tartozik a tama. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world.28 A baele nyelvet (akit hibásan bideyatnak is hívnak) főként az ennedi Bideyat alprefekturátus és a biltinei Zaghawa prefekturátus területén használják. o.30 A többi Zaghwa. 372. 91-92. A zaghawák egy része a Dadjo család által irányított szultanátusban él. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.29 A közös nyelvhasználat ellenére a zaghawa és a bideyat törzsek különböző életstílust képviselnek. dadjo és mimi nyelv. A tama nyelvet Biltine és az északi Ouaddad’ prefekturátusokban beszélik. A nyelv beszélői vélhetőleg nyugatra vándoroltak. 183. a keletről érkező arabok elől menekülvén. 271-272. A Bideyatok szintén nomádok. akik a keleti Biltine prefektu rátusban élnek. a vetésforgó alkalmazása leh etővé tette állandó települések létrejöttét. 544-545. Ouddad’ prefekturátusban. akik régebben a Wadai szultanátust irányították (Ez azért érdekes. 75. endangered. mararit (Abou Charib). A tamák néhány ezer fős közösségben (egyfajta kantonban) élnek a Dadjo szultáni család vezetése alatt. 119 .32 A marari (Abou Charib) törzsbeliek inkább délen és nyugaton élnek. Ouddad’ és Guéra prfekturátusokban) beszélnek. leginkább Tamaban. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o. illetve David J. 649. míg a marari törzs tagjai letelepedett. amelyeket főként Nyugat-Szudánban és Közép-Csádban (Biltine. o.legnagyobb etnikai csoportja. 28 29 30 31 32 33 James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. bár elsődlegesen délen élnek. de a beszélt tradíciókra alapozott értelmezés szerint bizonyos jelek keleti eredetre utalnak.

25. A csádi masalitok földművesek. 118. A Wadai Szultánus ideje alatt. Habár tamául beszélnek. 6. 182.A sungorok jemeni ősöktől származtatják magukat. David J. és a bíróság első embere is mindig maba volt. Vol. o. 136. o. Leszármazottaik alapvetően földművesek. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. Taru Bahl. Derek Nurse: African languages: an introduction. o. Syed: Encyclopaedia of Muslim world.38 A mabang nyelvek A mabang nyelveket beszélők főként a felföldekre koncentrálódnak Ouaddad’ prefekturátusban.. 272. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. és a tunjurok győzelme után új szultanátust alapítottak Goz Béd’da székhellyel. A két nyelv ugyanis olyannyira eltérő. az egyik kelet Bathaban található.php (letöltés ideje: 2010. 120 . A mimi beszélői az alföldeken élnek. http://www. o. Ouaddad’ prefekturátus közelében. o. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. M. a másik pedig Guéra prefekturátus északi részén42. o.41 A wadai szultánok rendszeresen maba nőt vettek el első feleségnek. Ekkor hódították meg a tunjurok Wadait és a dadjok egy része nyugatra menekült. de beszélik még továbbá Biltine és Salamat prefek turátusokban is. Ismerve közös múltjukat.40 A legutóbbi pár évtizedben sok maba vándorolt Szudánba munkát vállalni.36 A mimi a legkevésbé beszélt ouddad’an nyelv. a keleti és nyugati csoport között megengedett a házasság. 132. 147. Kiegészül egy nagyobb masalit népcsoporttal. A masalit nyelvet beszélők főleg nyugaton élnek.34 A dadjo nyelvnek van keleti és nyugati dialektusa is.10) Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. A masalit. o. a társadalmuk és szokásaik mabara törzsbeliekére hasonlítanak. a XV. és két csoportra oszlanak. és még a XVII.net/peopctry. o.joshuaproject. 44. illetve David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. 491.37 A hegyekben élő mimi beszélők pedig általánosságban zaghawa nyelven beszélnek más felföldi lakókkal. akik kombinálják a köles termes ztését az esős évszakban. egy másik nagy mabang nyelv. o. hogy a nyelvészek a 34 35 36 37 38 39 40 41 42 Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. században szakadt ketté a népcsoport. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. Szudánban élnek. A nyugati dadjók a hajera törzs tagjai között élnek Guéra prefekturátusban. illetve Bernd Heine. században is központi szerepet játszottak az államban.H.02. 354. a masalat eltért a fő csoporttól. Ez az etn ikai csoport a Wadai szultánság területén élt. akik távolabb. és arabot használnak a szomszédjaikkal történő kommunikációban. állattartással az év szárazabb szakaszaiban. A masalit közösség egyik csoportja. a szudáni határ mentén élő emberek által beszélt nyelv. A maba nyelvet beszélők félig letelepedett farmerek.35 A keleti dadjok napjainkig megmaradtak Ouaddad’ prefekturátusban.39 A maba a legfontosabb nyelv a csoportban. ames Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o.

a Batha prefekturátus délnyugati részén. o. A sara-bongo-bagirmi nyelvek A nilo-sahara nyelvek chari-nile alcsaládjába tartozik. Egyúttal a masalat fizikálisan és kulturálisan jobban hasonlít a dadjora. o. mint a saját keleti rokonaira. 75-76. 444. Uo. még a gyarmatosítás előtti időkből származó népcsoport. akik a felföldön élnek. o. mint összefüggő területeken találhatóak. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o. hogy néha együtt emlegetik őket. században olyan hatalmas birodalmat kormányzott. és az 1990-es évek végére a számuk még mindig csak alig 35000 volt. A 43 44 45 46 47 48 49 50 Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations.46 A további mabang nyelveket már csak az olyan kisebb csoportok beszélik. 121 . A Barmi-folyó pedig kiváló halászati lehetőségeket kínál az itt élők számára. mint pl. bab. Uo.45 Az rabszolga kereskedelem kiszélesedésében szerepet játszó szudáni hadúr. illetve James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. ami Kanemig nyugati részéig elért). A kouka.44 A XIX.43 A runga nyelvet Salamat prefektúra nagy részén és a Közép -Afrikai Köztársaság egy részén beszélik. ők a legészakibb képviselői ennek az alcsoportnak. mogyorót és gyapotot termelnek. 196. o. bilala és a medogo törzsek tagjai összeházasodhatnak. a sara-bongobaguirmi nyelvek a Csád-tótól a Fehér-Nílusig délnyugat Szudánban szóródtak szét. cirkot. o. 242. a legfontosabb gyarmatosítás előtti államot a Közép -Afrikai Köztársaság északi részén. mogyoró és gyapot nő. aki a XV. szezám. kölest. a törzsek tagjai pedig egyetlen közös etnikai csoportból származtatják magukat. Rabih Fadlallah. még a gyarmatosítás előtti időkből. ezeket néha rábízzák arab szomszédjaikra. 499. 527. és megosztják a szervezés nehézségeit is. o. A rungák alapították Dar al Kutit is. A Barmi földön köles.massalatot külön alcsoportba sorolják. Akik a kouka. A barma (vagy bagirmi) törzsbeliek Chari-Baguirmi prefekturátusban egy másik.50 Manapság a bagirmi törzs tagjai Massenyara városában (N’Djamenatól délkeletre) és környékén élnek. o. ha térképesítjük közép-szaharai nyelveket. a marfa. században a rungákat maga a szultán irányította a fővárosból a Salamat régióban. Ezeket a nyelveket kölcsönösen értik. akkor inkább foltokban. gazdálkodnak és állatokat tenyésztenek. 375. A rungát beszélők nagy része földműves. 608. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. a karanga és a kashméré.47 bilala48 és medogo49 nyelveket a Fitri-tó környékén beszélik. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. Uo. cirok. Sajnos. 514. Annyira hasonlóak a lisihez. 1889-ben megtizedelte a rungákat Csádban. o. A bagirmiek magukat vagy a Barmi-folyótól vagy a Barmi földtől származtatják. Yao szultanátusból (az államot Bulala alapította.

Sőt. 617-619. akik a Sarh városában élő a kabak (sara alcsoport) törzs szállásterületére menekültek át. 51 52 53 54 55 56 57 Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. Úgy tűnik. koke és fanian vagy mana. ez is 5 alcsoportra osztható: a rendes boua. mivel évszázadok óta jó kapcsolatokat ápolnak a környező arab törzsekkel. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.persee. Collins: Darfur: The Long Road to Disaster. Guéra prefekturá tusban élnek.51 A kenga törzs. manapság már jobban hasonlítanak felföldi szomszédjaikra.54 A sarák maguk mögött hagyták korábbi élőhelyüket. o. Ez valószínűleg régen történt. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. 110. 122 . tounia. 6. Robert O. mint távolabbi nyelvrokonaikhoz.barma nyelvbe igen sok arab szó épült be. Néhány évszázaddal ezelőtt a boua alcsoportok talán Guéra prefekturátus északi végén éltek. 510-511. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. és a XVI. o. Taru Bahl. és az iszlám erőszakos terjeszkedése miatt feltehetően néhány boua törzsbéli délre vándorolt. ahogy a Chari folyótól délre található. 410. a sara szájhagyományok egy rövid sara vándorlást megörökítettek délen is. neillim. 26. Alig pár ezren beszélik ezt a nyelvet.57 Bár a bouákat gyakran zaklatták a szomszédos Bagirmi birodalom rabszolga-kereskedői. hogy a sara törzs tagjai Csádba valahonnan északkeletről jutottak el. Moyen Chari prefekturátus és Guéra prefekturátus területén. http://www. vadászat szempontjából alkalmasabb területekre és könnyebben megművelhető földekre vándoroltak.52 Az ország déli területein beszélt sara nyelv a leginkább elterjedt nyelv.fr/web/revues/home/prescript/article/cea_0008-0055_1980_num_20_80_2328 (letöltés ideje: 2010. közeli kapcsolatban van barmaval. Uo.55 A boua56 A boua nyelvet beszélők a Chari folyó középső részén találhatók. Bár a nyelv beszélői fontos szerepet játszottak a Bagirmi birodalom létrehozásában. ettől függetlenül ők is rabszolgákra vadásztak neillim törzsbeli szomszédjaiknál. o. 01.53 A nyelvészek a sara nyelveket 5 alcsoportba sorolják. illetve J. ami arra enged következtetni. századtól felvették az iszlámot is. 04) James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. M. o. o. mert a sarák és a törzs északon maradt tagjai kölcsönösen nem értik egymás nyelvét. o. 196. o. A rabszolga kereskedelem okozta nyomás. Vol.H. Akárcsak a sara nyelv. amit Logone Occidental prefekturátustól egészen a keleti Moyen -Chari prefekturátusig beszélnek. A neillimek pedig hozzájuk hasonlóan megtámadták a tőlük délkeletre lévő touniaiakat. amelynek a tagjai Hajerai városában. hogy az északról történő kivonulás nagyon régen történt meg. 12. Millard Burr.

and lost. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. század elejéig fenntartották. 303. A tó környéki évszázados iszlám jelenlét ellenére saját vallásukat egészen a XX. ami miatt több antropológus is úgy gondolja. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o. o. a Csád-tó déli szigetein. a kotoko törzs tagjai a legendás Sao leszármazottjainak vallják magukat. hogy a falvak körül. A múltban a buduma törzs tagjai főként halászatból éltek. az esős évszakban általában kanembu szomszédjaikat bízzák meg legeltetésükkel.63 58 59 60 61 62 63 Peter K. 113-114. A csádi nyelvek közös (hasonló) szavai a vízzel. mivel az itt élők életében a víz gazdaságilag is meghatározó szerepet tölt be. illetve Nyugat-Nigériától egészen Kelet-Csádig terjed. akik a Paleo-csádi-tenger déli partjainál éltek. A Csád-tó sokáig védte a budumákat. partján élnek. és kanembu törzs rokonai. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. hogy az ősi csádi nyelvet olyanok beszélték. illetve a kouri nyelvet két olyan. Austin: One thousand languages: living. o. 445. Az itt használt nyelvek 5 csoportba sorolhatók. a Chari és Logone folyókkal és ártereikkel kapcsolatosak.58 A csádi nyelvek Az csádi nyelveket beszélő törzsek lakóhelye főként a Szahara déli részétől. A csádi nyelveket Nigeria nyugati határától egészen Ouaddad’ prefekturátusig beszélik. Csádon belül a csádi nyelveknek 2 nagyobb körzete található meg.Az afro-ázsiai nyelvek Két fő afro-ázsiai nyelv képviselteti magát Csádban. o. ezáltal segítve őket önálló identitásuk létrehozásában. endangered. 443. Buduma. o. a Csád-tó mentén élő törzs tagjai beszélik. A kourik úgy gondolják. 123 . Az első a Csád-tótól délre kezdődik. 222. akik ugyanazon nyelvet beszélik. manapság azonban gazdasági tevékenységük szerteágazóbb lett. hogy ők az eredeti Csád -tavi bennszülöttek. kis parcellákban műveljék a földeket. Uo.61 A kouri törzs gazdasági tevékenysége a buduma törzséhez hasonló. és a tó északi szigetein. hogy ők jemeni muzulmán vándorok leszármazottai. beleértve a gazdálkodást és pásztorkodást is. akiknek a középkori birodalma a területen segítette az iszlám terjedését. partján élnek. A buduma törzsbeliek azt hiszik magukról. Bár az állataikkal a szigetekre kényszerülnek szárazság idején. míg az arab nyelvet szinte a Száhel egész területén. 253. o. a deltával. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. és a Chari és Logone folyók mentén egészen a Mayo Kebbi prefekturátusig tart. akik néhány szociális különbség ellenére házasodnak egymással.60 A kourik.59 A Csád és Nigéria közötti határ menti kereskedelemben a buduma törzs tagjainak legfontosabb árucikke a saját maguk által tenyésztett marha volt.62 Kotoko nyelvet a Chari alsó szakaszán és Logone folyó mentén beszé lnek. illetve a belvíz hiánya arra késztette őket.

beleértve a massa. babalia és guidar törzsi nyelvek. mivel vagy beolvadtak a környező nagyobb törzsekbe. Az elmúlt időszakokban igen sokat szenvedtek muszlim szomszédjaik fosztogatásaitól. o. o. A csádi nyelveken belül még két nagyobb csoport létezik. pásztorkodnak és halásznak. 514. somrai (sabine). A törzshöz nem tartozóknak fizetniük kell a halászati jogokért. a legtöbb hadjeray beszéli a kisebb csádi törzsi nyelveket is. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. vagy elvánd oroltak az országból. mint pl. Derek Nurse: African languages: an introduction. mind a bagimri birodalom és a kameruni fulani törzsek támadásait túlélték. de háromszor ennyi élt Kamerunban. a Chari-Baguirmi és Mayo-Kebbi prefekturátusok déli részére találhatóak. ám mind a borno.65 Az 1960-as évek végén alig 7000 kotoko élt Csádban. A kotoko törzsbeliek a saját földjükön létszámban alulmaradnak az arab pásztorokkal szemben. Minden városban található egy a „víz főnöke” néven ismert varázsló. A massa (masana) nyelveket beszélők. muszlimok 64 65 66 67 68 James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. 78. 217. akik a vízi szellemekkel kommunikálnak. a gabri (gabere). A hadjeray csoportok vallási kérdésekben megosztottak. Mivel jelenlétük a területen meglehetősen régi.67 A csádi nyelvek második nagy csoportjába tartoznak a nancere (nanjere). marba és dari törzsek tagjait is. o. A Logone és Chari folyók vízfelügyeleti/használati jogát felosztották a városok között. illetve Bernd Heine. Ezeket a nyelveket igen kevesen beszélik. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. centralizált államok katonái és rabszolga kereskedői elől menekültek a hegyekbe. barein és a saba. 39-44. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. 124 . mint pl. Ez a csoport átmenetet képez a massa és sara nyelvek között. 376. ezt a más régióban élő többi népcsoport is elismeri.64 A kotoko törzs a vízi szállítás és halászat ügyében is monopolhelyzetben van. mogum. illetve megnyitják a halászati idényt. Annak ellenére. o.66 A massák főként a Közép-Chari árterületein gazdálkodnak. a legnagyobb csoportjuk a moussey népcsoport.Apró államokra felosztott. a Guéra prefekturátus hegyei közt élnek. A csádi polgárháborúk (főként a N’Djamenában folyó harcok 1979-80-ban) felgyorsította a kotoko törzs tagjainak kivándorlását az országból. sokoro (tunjur). 301. Az első a hadjeray nyelvet beszélőké. bidio. hogy élnek itt „nem csádi” nyelveket beszélők is (pl a sara-bongo-bagumiri csoportba tartozó kenga). ndam (dam) és a miltu. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. vannak közöttük keresztények. Például a szomszédos arabok. megerősített városaikban a kotoko törzsbeliek a föld valós birtokosainak tekintik magukat. amiket elsősorban Tandjilé prefekturá tusban beszélnek más olyan kisebb nyelvekkel együtt. tumak. a djongor. o. akik a Mayo-Kebbi prefekturátusbéli Gounou Gayan városában és annak környékén élnek.68 Ennek a törzsnek a tagjai a szomszédos. moussey. A törzs létszáma az 1970-es évek végén megközelítőleg 120000 volt. a Logone folyó mentén. dangaleat. akik adót fizetnek a földhasználatért és a pásztorkodás jogáért. o. lele.

Mivel a tevék. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. o. ugyanakkor önálló identitást építettek fel.joshuaproject. 46. de lényegesen később. 118. vajat és tejet mezőgazdasági termékekre. A dialektusok sokasága és az arab nyelvű népesség szétszóródása ellenére ennek a nyelvnek mindig is nagy befolyása volt Csádra. és akikkel széleskörű kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak. kecskék és birkák igényei különbözők. David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. babot. Kölest.vagy afrikai vallásokat (például a margai kultusz hívei) követők. mint a többiek. a déli területeken kirobbant muzulmánellenes támadások során azonban sokan Közép. Az arabok többsége a pásztorkodás mellett a helyi kereskedelemből. hogy a csoport ugyanattól az őstől származtatja magát. akik az 1960-as években támogatást nyújtottak a csádi kormány elleni felkelőknek. A második csoport a Ouaddad’ prefekturátusban élő. Mostanában marhapásztorkodásba is belekezdtek. o. 257. 11 és 15. 389. http://www. átvéve a missiri arab pásztorok szokásait. hanem igyekeznek évszázados „függetlenségüket” megőrizni. moubi nyelvet beszélőké. Uo. és Líbiából vándoroltak oda. 540. illetve földművelő. egészen az 1970-es évekig az arabul beszélők uralták a helyi kereskedelmet.02. akik gyakran hajtják át csordáikat a törzs földjein. A moubi (mubi) törzs tagjai letelepedett emberek.76 Az arab pásztorok életstílusa széles skálán mozog. o. o. o.77 N’Djamenában és más városokban. Az awlad sulayman törzs is Líbiából érkezett. szezámot. A hadjerayiak voltak az elsők.75 A hassuna törzs tagjai a Kanem prefekturátus területén élnek. amely Szudánból érkezett a XIV.70 Az arab nyelvek Csádban az arabnak körülbelül 30 különböző dialektusa van. ruhára.72 hassuna. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. o.08) Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. illetve a környező országok közötti csempészetből származó haszonnal egészíti ki a megélhetését.71 Az arabok 3 nagy „törzsbe” sorolják magukat: juhayna. valamikor a XIX.net/peopctry. Akárcsak a hadjerayiak. Uo. 125 . talán a legfontosabb törzs. Sarh és Moundou. mint pl. illetve kézműves 69 70 71 72 73 74 75 76 77 Uo. o. ezek az állattartás módjában és kivitel ezésében is megjelennek. cirkot. hogy elcseréljék állataikat. marhák. században. század folyamán. 221.69 Tradícióik alapján „szenvedélyesen függetlenek”. Az arabok többsége pásztor. Száhelben az arab pás ztorok és feleségeik gyakran felkeresik a helyi piacokat. A juhayna.vagy Észak-Csádba költöztek. 138. akik a massalit törzs területeitől délre élnek. gyapotot és mogyorót termesztenek.74 Ebben a vonatkozásban a törzs fogalma azt jelenti. és nem támogatják a csoportok közötti házasságot. a moubik sem ismerték el a csádi kormányokat.73 awlad sulayman. o.php (letöltés ideje: 2010. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations.

29. Ezeket a nyelveket 7 csoportba oszthatjuk: mundang. kim és mesme (zime). kera. A mundangok kölest termelnek saját fogyasztásra.81 A törzs életében meghatározó rendszert jelentenek a családok/klánok. és gyakran vigyáznak a mundangok állataira. Bár a francia gyarmatosítók és később a független csádi kormány is megpróbálta a király hatalmát (gon lere) megszüntetni. A mundang nyelvet a becslések szerint 289000 ember beszéli a MayoKebbi prefekturátusban. akik nem voltak rabszolgák.79 Például a yalna és a bandala törzsek eredetileg az ouddad’i hajeri nyelvcsaládhoz tartoztak. David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. tabukhoz.be/africafocus/pdf/93-9-12-Schilder2. Annak ellenére. a moundang-toupouri-mboum csoportjai beszélik a populáció különféle területein Mayo-Kebbi és Logone Oriental prefekturátusokban. mboum/laka.ugent. http://www. 6. 118. A kláni kormány. mára pedig szinte már csak arabul beszélnek (valószínűleg rabszolgaként vették át mestereik arab nyelvét). amely megelőzte a királyságot. M. toupouri. azaz üzleti nyelvvé vált. Ezeket a szokásokat bizonyos területekhez. 01. A vándorló arab kereskedők és a városokban már letelepedett kereskedők fontos szerepet játszottak a helyi és a regionális gazdaságban. Ennek eredményeként a csádi arab (vagy turku) egyfajta „lingua franca-”vá. a népcsoport tagjai továbbra is őt tekintik a hatalom képviselőjének és nem a mindenkori kormányzat embereit. Az arab azért is fontos. A mundang.pdf (letöltés ideje: 2010. elég különböző társadalmi berendezkedést.H. A congo-cordofani nyelvek Mundang-toupouri-mboum A congo-kordofani család a niger-congo alcsaládjába tartozik. tuburi (tupuri) és mboum/laka beszélői messze a legnépesebb képviselői a csoportnak. amiket házasságkötéskor fizetőeszközként. 410. a Koránnak a nyelve. az arab szintúgy széles körben elterjedt. o. 78 Nem minden arabul beszélő arab származású. kevésbé 78 79 80 81 Taru Bahl. Csádban a nem arab származású muzulmánok között is a Korán tanításai segítették a nyelv terjedését és megszilárdítását. mongbani. de számos mundang él még Kamerunban is.termékekre. életvitelt és hiedelemvilágot képviselnek. totemállatokhoz és házassági szabályokhoz lehet kapcsolni. Marhákat is tenyésztenek. ami két évszázada jött létre. o. Tágabb értelmezésben a mundangok még mindig ahhoz a királysághoz tartoznak.gap. illetve áldozatok bemutatására vagy kereskedelmi eszközként használnak. A helyiek (akár szabad emberként akár rabszolgaként) arab csoportokba történő asszimilációja befolyással volt a dialektusokra és az arab szokásokra Csádban. o. Vol. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. A rungák között. 04) 126 . mert ez az iszlám és annak szent könyvének. hogy ez a 3 egyetlen csoporthoz tartozik. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. gyapotot pedig eladásra.80 A bororo pásztorok ugyanazon területen élnek.

században a mundangokat folyamatosan támadták a nyugatról érkező muzulmán fulani törzsek. A becslések szerint 163 000-an vannak. Kamerunban és a Közép-Afrikai Köztársaság területén élt. a száraz évszakban termő kölesféle. Néhány kantonban elérik a 12 fő/km2-es átlagot. és ez emelte annak fényét). 30.centralizált. A mboum/laka nyelvet beszélők Logone Oriental prefekturátus déli részén élnek. ami egy. Más fulanik hívek maradtak az iszlám előtti hitükhöz és nomád életstílusukhoz. 82 83 84 85 86 Taru Bahl. o. aki azokat nem hagyhatja figyelmen kívül. M. Bár leigázni a mudangokat sosem voltak képesek. Az esős évszakban a tuburiak cirkot termelnek. 127 . Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations.84 A tuburi (tupuri) nyelv és emberek Mayo-Kebbi prefekturátusban találhatóak. 6. így a törzs tagjainak egy része N’Djamenába.83 Az 1980-as években kb. mint a szomszédaik jelentős része. Vol. Uo. Kanem. o. A törzs tagjai többnyire letelepedett földművesek. így a mundangok identitása növekszik (hisz a király részt vett a ceremónián. és bereberét. 100000 mboum/laka élt Csádban. A XIX. o. 469. ugyanakkor a klánokban működő „vének testülete” tanácsokat adhat a királynak. Majdnem minden földjüket megművelik. az időjárás változása egyfajta népvándorlást indított el a Száhelen át. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. illetve Nigeriába költözött át. 320. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. A fulanik (adamawa és bagirmi törzsek) egy ré sze felvette az iszlámot.85 A marhatenyésztés és a halászat további élelmiszerforrást jelent nekik. A túlnépesedés azonban elősegítette a vándorlást. A fulani (fulbe) A fulanit (amit franciául peulnek hívnak) beszélők már nincsenek túl s okan Csádban.H. illetve 522. dél Batha és Chari-Baguirmi prefekturátusok északi területén élnek. Egy nagyobb csoport a határ túloldalán. és fontos szereplője lett a vallás terjesztésének és a muzulmán államok felemelkedésének Nyugat-Csádban. Például a klán megengedi a királynak a férfivá avatási ceremónia megszervezését. o. 571. és a termeléshozamot trágyázással javítják (évente kétszer is aratnak). A fulanit beszélők csak az elmúlt két évszázadban kerültek Csádba. Fianga városa körül. 196. és Csád legnagyobb népsűrűségű területén élnek. Ez a nyelv a congo-kordofani nyelvcsalád nyugat-atlanti alcsaládjának részeként elsőnek a Szenegál folyó völgyében tűnt fel Nyugat -Afrikában.82 Bizonyos szempontból a kétféle intézmény működése során egymást is ellenőrzi.86 Néhányan feladták a nomád életet és letelepedtek a falvakban vagy városokban. azok a közeli kapcsolat eredményeként átvették a fulani politikai szervezet egyes elemeit és a ruházatukat. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. o. A népesség növekedése. akik az évszakok változásának megfelelően nem vándoroltak. A jelenlegi becsült létszámuk 270 000 fő körüli. hanem állandó településeket hoztak létre.

A királyságok több tízezer embert fognak össze. Másik példa a királyságok. helyileg a Guéra. o. amit Csádban használnak. azért még mindig fontos szerepet játszik Csádban. A csádi társadalmi megoszlás az emberek fizikai környezetben fellelhető helye alapján is 93 87 88 89 90 91 92 93 James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.91 Bár nem első nyelvként beszélik. 209.10) James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. Azok a csoportok. Alcsoportjaiba tartozik a sango.89 bolgo.87 Habár ők is a fulani etnikumhoz tartoznak és hasonló a nyelvük is. 66.tó északi részére költöznek velük. Sok fulani buzgó muzulmán és Korán tanító. Száraz évszakban a mbororo pásztorok az állataikat a Mayo-Kebbi prefekturátus északi részén található kutak és vízgyűjtők között terelgetik. Bár a goula törzs tagjai is a banda ngbaka nyelvet beszélik. kisebb csoportjaik csádi jelenléte azt sugallja. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. persze. A gyarmati adminisztráció és a független kormányok ugyan megpróbáltak a lakosokra egyfajta „nemzeti” társadalmi sémát ráhúzni. a Közép-Afrikai Köztársaságban él. 106. A tubuk és dazák között találhatunk mindössze pár száz főt számláló klánokat. jól tükrözi az ország társadalmi megosztását is. hogy a banda-ngbaka nyelvet beszélő törzsek tagjainak többsége messze északon.02. o. http://www. 656-657. o.mboscuda. a Csád. Társadalmi struktúra Ez a sok nyelv.92 Bolgo nyelvet a hajeri és goula nyelvekkel együtt az Iro és Mamoun tavak környékén beszélnek. o. akik ezeket a nyelveket beszélik. a kultúrájuk inkább a sarához hasonlít. Uo. 128 . o. Salamat és Moyen-Chari preferátusok területén található. amiket főként a Ouddad’ prefekturátus és a Mayo-Kebbi prefeturátusban élő mundang törzsek között találunk meg. de a legtöbb csádi számára a helyi vagy regionális társadalom maradt a leginkább meghatározó.org/index. az esős időszak beálltakor pedig Kanem prefekturátus területére. mivel ez volt a kereskedelem nyelve a gyarmatosítások idején.php?option=com_content&view=article&id=53&Itemid=74 (letöltés ideje: 2010. Uo. Uo. Bár ezek a társadalmi csoportok a gyarmatosítást követően csak korlátozott jogi elismerést kaptak.90 goula és goula iro. 571. szultánságok léte.88 Banda-ngbaka Ez a nyelv szintén a congo-kordofan nyelvcsalád niger-congo alcsaládjához tartozik. o. Annak ellenére. csak közvetlenül a család után. a Nyugat-Csád területén élő nomád mbororo törzs tagjai visszautasítanak minden kapcsolatot a fulanikkal.ahol leginkább marhákkal és birkával foglalkoznak. igen sok mindenben különböznek egymástól. hogy a nyelv beszélői korábban nagyobb létszámmal voltak jelen a területen. 509. továbbra is az őket elismerő társadalmi rétegek fontos intézményei.

mint az előző időszakokban. o. 36-37. Annak ellenére. o. Bár a háztartás feje az apa vagy a férj. o. Vol. a határ az önálló klán és a földje között kevésbé érzékelhető. földműveléssel foglalkozókét. mint pl. amit egy idős vagy es etenként több idős ember illetve feleségeik és leszármazottjaik alkotnak. 30-31. Bár a tubuknak több nejük is lehet. 15-16.99 94 95 96 97 98 99 David J. és a nomádok szinte sosem élnek ugyanazokban a táborokban. emberek és területeik között. gyerekekből és még egy. és datolyát. ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak.97 A tubu család szülőkből.94 A sokoldalú társadalmi rétegződés a kapcsolatok változatosságát alakítja ki a csoportokon belül. Ez a három dolog (a család/csoport mérete.H. o. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. 12. a környezeti kapcsolat és a csoporttagok közötti társadalmi kapcsolatok) határozza meg a társadalmak berendezkedését. a tubu és daza. Taru Bahl. 129 .96 Néhány helyen a tubu és daza (vagy még inkább a nekik dolgozó haddad törzs tagjai) sót és szódát bányásznak. működését. gyakran él egyedül más klánok tagjai között. o. hogy egy tubu vagy daza tisztában van kláni identitásával. a félig letelepedettekét és a letelepedve pásztorkodással. 656-657. a félig letelepedett arab pásztorokat a száheli zónából és a sara farmereket a szudáni (déli) régióból. a „tábori tagság” igen képlékeny. esetleg kettő más hozzátartozóból áll. mégis a feleséggel történő megbeszélés nélkül ritkán hoz döntéseket.változik. mint a sűrűn lakott.95 A továbbiakban ezeket a csoportokat mutatnám be: tubu és da za nomádjait a Szaharából. a feleség gyakran teljesen átveszi az irányítást. 6. A „terület-tudatosság” ellenére még az igencsak vándor életmódot folytató népek között is.98 A terelések hónapjaiban a családok nagyobb táborokba gyűlnek össze. A sót. Amikor az apa hiányzik. A kashimbet nem teszi lehetővé a mobilitást. Tubu és daza nomádok A tubu és daza központok a szétszórt oázisokban találhatók. legelőt vált és marhákat ad-vesz (még akkor is. mint alapanyagot gyógyászati célokra és haszonállat tartásnál használják. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. illetve kereskednek vele. U. gyakran változik. A félnomád száheli arabok között az emberek azonosítása közelebb áll egy lakóhely szerinti közösséghez (kashimbet). ha esetleg más rokon férfi is van a családban). Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad.o. letelepedett falvak és azok földjei között. 180. gabonát termelnek. költözteti a családi sátrakat. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. o. Ennek megfelelően Csádban három fontosabb társadalmat különböztethetünk meg: a nomád életmódot folyt atókét. éppen ezért az emberek a legtöbb időt a hozzátartozóikkal töltik. M. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. ahol a pásztorkodással foglalkozó nomádok haszonállatokat tartanak (ez a vagyonuk és létfenntartásuk alapja).

A gyilkossági ügyet például a tettes és az áldozat családja közvetlenül rendezi le.100 Ennek ellenére a tubu és daza társadalom legfontosabb elemei maguk az egyének. Bár az „anya-klán” nem foglal el a központi helyet a potenciális klánban. A klán tagjai általában elismerik a családok „saját” jogait bizonyos földterületekre. Vol. az állatok és források birtoklásának számos formája ismert. A klánon és a családi kapcsolaton belül is léteznek egyéni tulajdonjogok. de az egyéni érdek fontosságát is elismerik. Martha Kneib: Chad. Minden klánnak van egy híres alapítója.101 A harmadik a házasság. amelyeket ugyancsak kötelesek a család és a klán tagjai is tiszteletben tartani. 102 A tubu törvény eljárásai a helyreállításon. Az első a lakóhely. hogy valaki az áldozat családjából a tettest vagy annak egy családtagját próbálja megölni. és a tulajdonjogukat messzemenőkig tiszteletben tartják. és az ellopott állatokat minden esetben vissza kell adni. hogy „ez a társadalom nem az egyéneket formálja. A társadalmi kapcsolataik a kölcsönösségen. Az egyedülállókat a klánjuk alapján azonosítják. o. A családoknak lehet még „elsőbbségi hozzáférése” bizonyos kutakhoz.” A tubu társadalmi struktúra 3 szintje teszi ezt lehetővé. 61. A tubu becsület azt kívánná. ha azt az ő kútjukból öntözték. szimbóluma és ehhez kapcsolódó tabuja. A klánon belül tilos a lopás és a gyilkosság. A kibékülést a „a vér árának” megfizetése követi. 6. források. 32. o. amennyiben a házasság két klán tagja között történik. 32-36. Sőt. 130 . illetve jogot formálhatnak a klán vagy egy más család által betakarított takarmány egy részére. 46-48. Kívülállók ezeket nem használhatják a klán engedélye nélkül. A klán közössége élvezi a műve lhető földek. o. sokszor akár valamelyik távoli oázis egy-egy pálmafája együttes használatának előnyeit. jegyezte meg. a fák (általában datolyapálmák) és a közeli kutak különböző tulajdonokban lehetnek. a csádi társadalom ismert kutatója. Egy adott. abba más klánok tagjai nem szólhatnak bele. legelők. de az 100 101 102 103 Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. Jean Chapelle. valamelyik klán tulajdonában lévő földterületen a föld. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. n eve. A föld. mégis egy új formát mutat a kötődésben.H. o. következésképpen könnyebben találnak maguknak szállást a vendégszerető klánoknál vagy valamelyik nomád táborban. A konfliktusokat sokfajta módon oldják meg. vendégszereteten és támogatáson alapulnak. Bár a hozzátartozók és a családtagok befolyásolják a párválasztást.103 A dazák és a tubuk ugyan muzulmánok. kártalanításon és és bosszúálláson alapulnak. Az egyedülállók általában a régióban szétszóródva élnek. hanem a társadalmat formálják és építik az egyének. A második a kapcsolatok ápolása az „anya-klánnal”. M. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. Taru Bahl. de az ilyen jellegű próbálkozások általában tárgyalással érnek véget. amelyet rendszerint tevékben fizetnek meg.A család után a tubuknál a klán a legstabilabb intézmény.

„N’Djamena háborúban” 1979 és 1980 között. közülük a legnagyobb a tibesti teda. o. 141. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. o. A daza törzsön belül pedig több mint egy tucat alcsoport található. o.H. Oueddei Kichidemi.FROLINAT). 48. és majd pedig megszerezte az államelnöki pozíciót is.109 104 105 106 107 108 109 David J. 3. 1967 után a derde ugyanis rávette a tubuk nagy részét arra. döntőbíró a konfliktusokban és szankciókat határozhat meg bizonyos kompenzációs esetekben (például a már korábban említett vérdíj esetén). Az akkori derde. így annak ellenére. egyike lett a FROLINAT katonai vezetőinek. mint végrehajtó erőt. M. a mindenkori központi hatalom a választott vezetőkön keresztül viszonylag könnyen ellenőrizhette ezeket a nomádokat. Taru Bahl. száműzetésbe menekült Líbiába. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. A derde inkább bírói hatalmat gyakorol. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. A törzs megközelítőleg 200000 főből áll. o.). 131 . akik a tedaga nyelvet használják. 93. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. A francia gyarmatosítás idején (és a függetlenség óta is) a csádi adminisztráció bizonyos jogokkal ruházta fel ezeket a regionális csoportokat. nem sokkal azután pedig a fia. hogy sosem alakult ki egy „egységes” törzsi rendszer.106 Őket a törzs szavazásra jogosult tagjai választják pontos szabályok szerint. Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. és oda katonai csapatokat. és megközelítőleg 51000 fős népességgel rendelkeznek. o. 181. Goukouni Oueddei. és az Al bayda iszlám egyetem diákjainak támogatását élvezve a csádi kormány elleni lázadás szimbóluma lett. Vol. A XVI. Goukoni ezután meghatározó szerepet játszott az ún. hogy csatlakozzanak a Csádi Nemzeti Liberális Fronthoz (Front de Liberation Nationale Du Tchad .108 Morális tekintélye így hamarosan katonaivá vált. század vége óta a tomagara klán spirituális vezetői (derde) gyakorolnak hatalmat a hegytömb és az ott élők felett. a danza törzshöz tartozó Annakazai Hissein Habré vette át a helyét. 6. Később 1982-ben azonban egy másik északi. a legnagyobb a bahr el ghazali kreda törzs. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary.animizmusból is örökítettek át bizonyos elemeket a mindennapi vallási szokásaikba (tabuként kezelt állatok stb. rövidesen háborús helyzet alakult ki a helyiek és a kormányzati erők között (1965). 33. A folyamatos polgárháborús helyzet miatt az elmúlt időszakokban a derde igen fontos szerepet kapott. o.104 A tubu törzsön belül 4 kisebb alcsoport van. 107 Ez megerősítette a derde pozícióját a tubu törzseken belül. állami tisztségviselőket küldött. Amikor a csádi kormány direkt felügyeletet próbált gyakorolni a Tibesti-hegyekben élők felett.105 Egyedül a tibesti tubuknál alakult ki valamiféle más intézményrendszer.

amelyeket a letelepedett szomszédjaik nem használnak. Phillips Peoples on the move introducing the nomads of the world.) itt is kivívta a letelepedett államok félelemmel vegyes tiszteletét.Az arabok A csádi arabok félig letelepedett (vagy félnomád) népek. amelynek komoly politikai és gazdasági érdekeltségei voltak a Csád-tó medencéjében) között kirobbant harcokban is. o. akár pedig kereskedelmi kapcsolatokkal és az uralkodók iszlámra térítésével (Bagirmi és Kanem-Borno esetében). 34. hogy a XIX. Az esős évszakban szabadon vándorolnak a területen. szövetkezvén az egyre növekvő agresszivitású Wadaival. kecskéiket és birkáikat terelgetik a Száhel síkságain. 12-16. portyázó harcmodor stb. a barma Bagirmiben és kanembuk pedig KanemBornoban.110 Akárcsak máshol. o. Egy évt izeddel később ugyanezt a taktikát használták a franciák és a szenusszi rend (egy líbiai eredetű muzulmán vallási rend. akik a tevéiket. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. A száraz évszakban pedig főként azokon a földeket művelik. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. o.111 Pl. 6. a kanemi awlad sulayman törzs kis létszáma ellenére jelentős dicsőségre és zsákmányra tett szert azáltal. akár hódítással (Wadai esetében). lovaikat.H. Az arabok nem voltak államalapítók Csádban. illetve N’Djamena környékén folytatnak ténylegesen letelepedett életmódot. Vol. marháikat. Vándorlásuk során elhagyják a messzi északot a tubu törzsek szálláshelyei irányába. század második felében a gyengülő Kanem-Borno birodalommal szemben lépett fel. 132 . o. 179. M.112 A következő térképen látható az arab törzsek által lakott zóna Csádban: Forrás: David J. elkerülve a Ouaddad’ és a Guéra prefekturátus hegyeit a 10 fok északi szélességi körtől délre haladnak a szárazság idején. Taru Bahl. 4-7. Egyedül az extrém északon. 110 111 112 Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. Az arabok ugyan nagy befolyással bírtak mind a három birodalo mban. a nomádok és félnomádok által használt harcmodor (tevék és lovak alkalmazása. ezt a szerepet inkább a maba nép játszotta Wadaiban.

Támogatottak a párhuzamos unokatestvéri házasságok (a fiútestvérek gyermekei közötti házasságok). mint az aktuális vándorlás időpontja. ami megtalálható a tubu társadalomban. o. A közösségi rétegződés ezen aspektusa a sátrak elhelyezésében (illetve a letelepedett N’Djamena arabok között a házaknál) is látható. Szerződést köthet a földművesekkel. jobban. A rokonsági kötelezettségek a szélesebb csoportoknak ideológiai bázisául is szolgálnak.115 A területet általában kerítéssel be is kerítik. illetve beszedi az adót az idegenektől. mivel ott az elsődleges cél a rokonsági kötődések megerősítése. 45. 182. Augustin Holl: Ethnoarchaeology of Shuwa-Arab settlements. A „rangidős” sejk által vezetve (aki inkább az első az egyenlők között. hogy az egyének érdekei (esetleg szerelme) számít a házasságkötésnél. A kisebb társadalmi csoportok között a közös származásbéli hit a közös tevékenységre sarkalló fő ideológiai alap (inkább. hogy közös őstől származnak.A csádi arabokat három törzsre oszthatjuk fel: juhaya.. tárgyalnak a házasság feltételeiről. Az idős férfiak veszik fel egymással a kapcsolatot. Végül pedig a maga házassági ceremónia is közösségi ügy az araboknál. tapasztalt ember. az alapvető arab társadalmi csoport itt is a kashimbet. 133 . morális és anyagi helyzete. Egyes becslések szerint az arab csoportok létszáma megközelíti a 450000 főt. Ez a szokás még inkább megerősíti a csoporton belüli elkötelezettséget. az intézményesített kapcsolatokat a közös lakhelyi kötődések és a személyes ismeretség is megerősíti. az nem létezik az arabok között.116 Sajnos. ez a fallal körülvett tábort (zariba) szimbolizálja. hogy olyan közös ügyekben határozzanak. amely egy kisebb rokoni közösség. a szomszédos kashimbetek sejkjei időről -időre találkoznak. 181. o. és a hozzátartozóinak fonott szalmasátrai vagy vályogkunyhói koncentrikus körökben veszik körül. Uo. mint főnök). mint egy „hevenyészett” kapcsolat vagy egy egyéni szövetség. mint egyéni felelősség. Éppen ezért a házasság inkább családi. és nagyjából ugyanazon az útvonalon vándorolnak. o. 47. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. gyermekeikkel és unokáikkal.114 Ugyanazon kashimbet tagjai viszonylag közel élnek egymáshoz. Így egy „eszményi egységben” erősödik meg a család szociális. Mindhárom törzs tagjai úgy hiszik. hassuna. illetve a vér árának megfizetése (diye). A sejk vagy egy másik választott vezető (lawan) a csoport nevében „külsősökkel” is tárgyalhat. Hasonlóan a tubu nomádokhoz az araboknál is szokásban van a vérbosszú. awlad sulayman. amely a férfi vonalon végigvezetve férfiak több generációját foglalja magába feleségeikkel. o. mint a közös lakhely vagy vallás). akik a csoport legelőit és kútjait használják. A tubuk között a házasságot egy 113 114 115 116 David J. a sejk vezet. ami gyakran előfordul a tubuk között. hogy az arabok a száraz évszakot az általuk birtokolt mezőgazdasági területeken töltsék. A kashimbeten belül alapvetően erős a lojalitás.113 Ahogy ez tubu törzs tagjaira is igaz. A sejk lakóhelye leggyakrabban középen található. Uo. Minden kashimbe-tet egy idősebb.

ők hozzák meg a fontosabb döntéseket. majd a menyasszonyt ellopják a családjától.117 Az arabok között ellenben a házasság a szolidaritás kifejezése. o. férfivá avatás). hogy ellenálljanak a nyugati hatásoknak. gyapot). A kifejezés arra a férfi ősre utal. akik fájdalommal és dühvel reagálnak erre. lehetővé tette az araboknak. de nem változtatnak a történteken. Kirkának (qir ka) hívják a keletiek. Bár a szociális alapegység a család. o. 35. akitől a törzs tagjai származtatják magukat. 134 . A pásztorkodó életmód őket megmentette a kikényszerített földművelés végrehajtásától (a gyarmatosítók szabták meg. Syed: Encyclopaedia of Muslim world. 36-37. a falut a család idősei vezetik. A sarák120 Az egyik legfontosabb dolog a saraknál a család illetve a családfa. A kirkában a leszármazottság egy személlyel azonosul. döntenek a vallási-kulturális rítusokban (pl. Ha a falubéliek ugyanahhoz a családhoz tartoznak. kinkának (Qin ka) a központban lévők és kelkannak (qel kan) a nyugati alcsoportoknál. A legális identitást és a földhöz való jogokat a családi. és úgy.kitalált történethez kötik. Az anyai ágat sem hagyják figyelmen kívül. A gyarmatosítási idő kben fegyveresen is ellenálltak a franciáknak. Elfogadott közöttük a többnejűség. A gyarmatosító hatóságok tehetetlensége. a falu mint közösség majdnem ugyan olyan fontos. amikor az rászorul. hogy megváltoztassák szociális és politikai intézményrendszerét.118 Létszámuk és befolyásuk ellenére az arabok sosem játszottak igazán meghatározó szerepet a csádi ügyekben. o. közösen igyekeznek megoldást találni a felmerült problé117 118 119 120 Catherine Baroin: Tubu: the Teda and the Daza. még akkor is. A ceremóniát a faqih (a muzulmán vallási vezető) vezeti le. ha a Száhelben letelepedett nem-arab származású törzsek tagjai (mint pl. pl. hozzátartozók és barátok a menyasszonyt férje házába. és fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági tevékenységekben is. és vidám felvonuláson kísérik a szomszédok. A déli domináns kormány az 1960-as években főként az arabokat gyanúsította a polgárháborúkat kirobbantó erők támogatásával. az ide tartozó rokonok menedéket és támogatást nyújtanak. David J. amely arra irányult. 182.119 A függetlenség óta az arabok megmaradtak a csádi nemzeti élet peremén. Phillips: Peoples on the move: introducing the nomads of the world. M.H. akik megpróbálták rájuk kényszeríteni a területi alapú adminisztrációt. moubi és hajeri a Guéra prefekturátusból) sokkal jelentősebb szerepet játszottak a központi kormányzattal szembeni ellenállásban. leszármazotti kapcsolat határozza meg. Taru Bahl. Muhammad Zuhdī Yakan: Almanac of African peoples & nations. a családok öregei alkalomról -alkalomra találkoznak. Ha a falubéliek több családfához tartoznak. 6. hogy a helyiek mit termelhetnek. o. Vol. ugyanez szétrombolta a letelepedett szomszédjaik társadalmát. sőt a válás is egyre gyakrabban fordul elő (főleg ha nincs gyerek). Általában két formát fogad el a helyi kormány. 617-619.

Bár a saráknak már megvolt a tradicionális vezető rétege. hanem a folyamatos alkalmazkodás által biztosítani a jövőt. hogy mások meg azt is állítják „annyira felgyorsult a világ”. o. érdemes megvizsgálni milyen módon. amely magával vonta a szervezetek átalakulási és működési folyamatainak időtartambeli drasztikus csökkenését. jelentős ellenállás ellenére a gyarmati adminisztrációt sikerült véghezvinni. 135 . hiszen az információáramlás – és csere oly mértékben gyorsult fel. A függetlenség óta a csádi kormányok további erőfeszítéseket tettek a központosításra. hogy anélkül. hogy az emberek új településeket hozzanak létre főként az útvonalak mentén. ahová új vezetőket neveztek ki. és ez a korábbiakhoz 121 122 123 124 http://www. o. hogy hosszabb távra át ne gondolnánk mit – és hogyan szeretnénk csinálni. 01.fr/web/revues/home/prescript/article/cea_0008-0055_1980_num_20_80_2328 (letöltés ideje: 2010. ennek ellenére a sara intézmények továbbra is jelentős befolyással vannak a törzs tagjainak életére. 119. és ha a válasz igen. 510-511.mákra. o. a franciák azért jobban szerették a velük együttműködők közül választani a helyi vezetőket. Alapvető véleményünk. felállították az új településeket. Mario Joaquim Azevedo: Roots of Violence: A History of War in Chad. Ilyen esetekben az öregek között az számít vezetőnek („első az egyenlők között”). nem lehet eredményes munkát kifejteni. A kezdeti. A stabilitás fogalma is alapvetően és jelentősen megváltozott. akit egyszerűen csak főnöknek neveztek el.persee.122 A franciák által kialakított területeket a központi kormány által kinevezett személy irányította.121 A gyarmati időszakban a franciák területi alapú adminisztrációt akartak létrehozni a gyarmatosítás előtt már meglévő sara szociális és politikai struktúra fölé. akinek a leszármazottai elsőnek telepedtek le a területen. hogy stratégia nélkül semmilyen tevékenység nem végezhető sikeresen. 04) David Levinson: Ethnic groups worldwide: a ready reference handbook. Ma már nem az állandóság a cél. illetve adják fel a tradicionális földjeiket. James Stuart Olson: The peoples of Africa: an ethnohistorical dictionary. Ez azt jelenti. hogyan lehetne területileg újrarendezni a sara társadalmat is. Ebben van is némi igazság. Erőltették. nincs értelme (talán nem is lehet) stratégiát készíteni. ezzel aknázva alá a sara nemzet politikai és szociális struktúráját.123 Az új politikai struktúra létrehozása mellett a franciák azt is keresték. Ennek némileg ellent mond.124 BALAJTI LÁSZLÓ – BATHELT SÁNDOR STRATÉGIAALKOTÓ A HR? Sokat hallani mostanában ezt a kérdést. 10-12.