Fordította Baranyi Tibor Imre, Virág
László

Szerkesztette és az utószót írta
Baranyi Tibor Imre

RENÉ GUÉNON

MEGJEGYZÉSEK

A BEAVATÁSRÓL

KVINTESSZENCIA KIADÓ
Európa centrali-orientalis Debrecen, MMII éra vulgáris

A mű eredeti címe René Guénon : Apercus sur l’Initiation Párizs, 1946 Hungarian Translation © DR. Baranyi Tibor
Imre
(1-20, 25-26,30, 34),

VIRÁG LÁSZLÓ
(21-24, 27-39, 31-33, 35-48), 2 0 02

Lektorálta Fröclich-Botond Zoltán

Borítóterv © Athanor Stúdió, 2002

Ez a könyv a CONCORDIA TRADITIONAUS keretében jelent meg. A kiadó ez úton fejezi ki köszönetét DÓMJÁN LÁszLŐnak és minden támogatójának.

ELŐSZŐ

T

öbb ízben is felkérést kaptunk, hogy az Etudes Traditionelles folyóirat írásaiból válogassuk ki azokat a cikkeinket, amelyek közvetlenül a beavatással foglalkoznak, és adjuk ki ezeket egy kötetben. Nem tudtunk azonnal eleget tenni ezeknek a kéréseknek, mivel az a véleményünk, hogy egy könyvnek többnek kell lennie, mint cikkek egyszerű gyűjteményének, annál is inkább, mert eb ben az esetben ezek a különálló cikkek pillanatnyi kedvből, illetve gyakran kérdésekre adott válaszokként születtek, és nem kapcsolódtak egymáshoz oly módon, mint egy könyv egymást követő fe jezetei. Ezért először is át kellett nézni, ki kellett egészíteni és elkülönítve rendezni kellett őket, és ez az, amit e helyütt megtet tünk. Mindazonáltal nem akartunk ebből egy többé -kevésbé teljes és úgyszólván „didaktikus” értekezést alkotni; egy ilyen dolog ak kor lenne elképzelhető, ha szigorúan szükségszerű lenne és a be avatás egy partikuláris formájával kapcsolatos tanulmányt foglalna magában, de mivel ezzel szemben e helyütt generálisan foglalkozunk a beavatással, mindent összevéve ez egy teljesíthetetlen feladatot jelentene, minthogy számtalan kérdés merülhetne fel — a téma voltaképpeni természete ellenáll minden korlátozásnak —, úgyhogy a legcsekélyebb igény se lehetne rá, hogy mindegyikkel foglalkozzunk. Végül is mindaz, amit meg lehet tenni, bizonyos aspektusok megvizsgálása, bizonyos nézőpontokból való megtekintésük, ame lyek fontossága bár teljesen nyilvánvaló, még mindig mellőznek több más egyaránt érvényes megfontolást. Ez az, ami miatt úgy

6

A BEAVATÁSRÓL

gondoltuk, hogy az „apergus” szó érzékeltetheti a legjobban a jelen mű tartalmát, annál is inkább, mert még a tárgyalt kérdések tekintetében is kétségtelenül lehetetlen teljesen „kimeríteni” ezek közül egyet is. Azt sem kell mondani, hogy itt nem fogjuk megismételni azt, amit más könyveinkben már elmondtunk ugyanerről a témáról, mindazonáltal amikor szükséges, mindig vissza fogjuk utalni az olvasót ezekre a könyvekre; mellesleg azon ideák rendjében, amelyekkel az összes írásunk foglalkozik, minden kapcsolódik mindenhez egy olyan úton, amelyen máskülönben lehetetlen lenne továbbhaladni. Mondottuk, hogy a szándékunk lényegében olyan kérdések tárgyalása, amelyek a beavatásra generálisan irányulnak; meg kell tehát érteni, hogy amikor erre vagy arra a specifikus beavatási formára hivatkozunk, azt csak mintegy példaként tesszük, hogy specifikáljuk és jobban megvilágítsuk azt, ami ezen partikuláris esetek segítsége nélkül valószínűleg homályos maradna. Ezt különö sen ott fontos hangsúlyozni, ahol nyugati formákkal foglalkozunk, hogy ezáltal mindennemű kétértelműséget vagy félreértést elkerül jünk; ha ezen formákra gyakran hivatkozunk, az azért van, mert az ezekből nyerhető „illusztrációk” úgy tűnik általában köny - nyebben érthetők a legtöbb olvasó számára, mint a többiek, mivel ezek a formák már sokak szemében meghonosodtak; és világosnak kell lennie, hogy ez tökéletesen független attól, hogy valaki mit gondolhat azon szervezetek jelenlegi állapotáról, amelyekben ezek a beavatási formák konzerválódtak és gyakorolják őket. Ha meg értettük a modem nyugat degeneráltsági fokát, igazán könnyű belátnunk, hogy túl sok tradicionális, és kiváltképp beavatási ren dű dolog nem maradt itt fenn néhány maradványon kívül, amelye ket még a megőrzésükkel megbízottak is nagymértékben félreértenek; és éppen ez az, ami lehetővé teszi ezen hiteles maradványok mellett számtalan „hamisítvány” megjelenését, amelyekre már volt alkalmunk felhívni a figyelmet, tudniillik ezek csak ilyen feltételek mellett csalhatnak és színlelhetik azt, hogy azok, amikhez voltaképpen semmi közük sincs. Bárhogyan is legyen, maguk a tradíció-

ELŐSZÓ

7

nális formák mindig függetlenek maradnak ezektől az esetlegességektől, és hozzá kell tennünk, hogy amikor éppenséggel ezeket az esetlegességeket kezdjük vizsgálni, és nem a beavatási formákról beszélünk, hanem beavatási és álbeavatási szervezetek jelenkori nyugati állapotáról, a tényeket nem hátsó szándékkal állapítjuk meg, hanem hogy kifejtsük az igazságot olyan elfogulatlanul, ahogy csak lehet, és ugyanígy fogunk eljárni minden mással is, amit tanulmányunk során meg fogunk vizsgálni, s ebből mindenki szaba don vonhatja le az általa megfelelőnek talált következtetéseket. Nem vállaljuk magunkra senkinek a manőverezését semmilyen szervezet felé vagy ellenében, és nem javaslunk senkinek olyat, hogy a beavatást itt vagy ott keresse, mivel ehhez semmi közünk és ez egyáltalán nem lehet a mi feladatunk. Egyesek talán meglepődnek rajta, miért tartunk ki e pont mellett oly határozottan, de igazság szerint ennek hangsúlyozását kizárólag kortársaink többségének értetlensége követeli meg, valamint nagyon is sokuk rosszhiszeműsége; egyesek, még ha nyilvánvalóan homlokegyenest ellenkező pozícióból jönnek is, gyakran tulajdonítanak nekünk olyan szándékokat, amelyek a legtávolabb állnak tőlünk, amiért is minden szükséges óvintézkedést meg kell tennünk e tekintetben, bár aligha kétséges, hogy ezeket nem fogjuk tudni kielégítően ecsetelni, hiszen ki látja előre mindazt, amit mások képesek kieszelni? Nem okozhat tehát meglepetést, hogy gyakran részletezzük a beavatás tárgyával kapcsolatos általánosan elterjedt tévedéseket és konfúziókat, mivel az eloszlatásuk nyilvánvaló haszna mellett, gyakran pontosan a megfigyelésükkel jutunk el olyan partikuláris pontok közelebbi tanulmányozása szükségességének a felismeréséhez, amelyeket máskülönben magától értetődőknek vennénk vagy legfeljebb olyannak, ami nagyon csekély magyarázatot igényel. Fontos megjegyezni, hogy ezen tévedések némelyikét nem csak a profánok vagy az álbeavatottak szülik, hanem hiteles beavatási szervezetek tagjai is, akiket saját körükben az „illumináltak” között tartanak számon. Ez talán az egyik legszembeszökőbb jele a degenerálódás jelenlegi állapotának, amire már utaltunk. Ennek kap

hogy a beavatási területnek „zárt” jellegéből adódóan védettnek kell lennie az ellenséges külső befolyásokkal szemben. mindenesetre nem tehetünk egyebet. addig a fennál ló szervezetek gyakorlatilag már régóta megengedik a behatolásukat. jóllehet egy kielégítő létszámnak meg kell lennie egy beavatási szervezet megfelelő kitevéséhez. ha a körülmények kedvezőbbek lennének. mindazonáltal semmivel sem táplálunk túlzóbb reményeket e tekintetben. hogy könnyűszerrel ki lehessen javítani őket. és képesek-e a virtuálisból az effektív beavatásra áttérni. akik jobban szenvednek a tiszta tudás hiányától. addig a jó szándék önma gában nem elegendő. mint a Nyugat számára átfogó értelemben fennálló helyreállítási lehetőségek kapcsán. annyi hasznot húzhatnak. amennyit csak képességeik és körülményeik megengednek. különböző okokból kifolyólag nem bontakoztak ki annyira. hogy eredményeiket illetően bármilyen ítéletet lehetne alkotni.8 A BEAVATÁSRÓL csán. hogy természeténél fogva most és mindig is a modern környezet az egyik legfőbb akadálya bárminemű tradicio nális helyreállítási kísérletnek a Nyugaton mind a beavatási terület. Teljesen világos. kifejezhetjük abbéli kívánságunkat. amiből azok. mint a jó szándékétól. Mindezidáig a tudomásunkra jutott néhány kísérlet. amely eredmények mások is lehetnének. akik ké pesek rá. Amíg nyilvánvalóan vannak olyanok. amelyeket ezen irányvonalak mentén próbáltak végrehajtani. tudniillik a kérdés tulajdonképpen csak az. és bizonyos „rések” ma már túl szélesek ahhoz. remélhetőleg az eltorzított módon való értelmezés túlzott koc kázata nélkül. de mint már többször elmondtuk. hogy meddig terjed intellektuális horizontjuk. Ilyen ember nyilvánvalóan soha nincs sok. Amíg elviekben igaz az. akik szá mára az itteni gondolatok hozzá fognak járulni a beavatás valódi mibenlétével kapcsolatos tudásukhoz. az ilyen rendű dolgoknál nem is a számok a fontosak. mind az összes többi vonatkozásában. miszerint ezen szervezetek képviselői között található legalább néhány. mint információról gondoskodunk. Például a világi kormányok adminisztratív formáit elfogadva e szervezetek megnyitják magukat az ellenséges akciók számára. amelyek máskülönben nem lennének .

Ma már valósággal vaknak kell lennie annak. tudniillik a szándékunk mindössze egy útvonalat kijelölni azok számára. mint a tradicionális formáknak általánosan. azonkívül a profán világ felépítményeinek az efféle utánzása egyike a normális viszonyok megfordulásának. és aminek a hiánya igazság szerint se nem tradíció. mivel ezek mindenek előtt az összes. hogy kortársaink zöme képtelen felfogni azt az egyszerű lehetőséget. hanem csak egyike a gyakori „paródiáknak” a modern világban. hogy sokan ennek a valódi okát is látják. hacsak nem egye nesen valami sokkal rosszabbnak az öntudatlan segédeszközei. ehelyett. és csak a módozatai különböznek az eltérő időhöz és térhez igazodó adaptáció következtében. a „társasági” mánia mára annyira beásta magát a köztudatba. ehhez a félreértések elkerülése végett sietve hozzátesszük. ami a modern rendellenesség jellegzetessége. mind keleti. hogy az adaptáció kizárólag akkor törvényes. hogy legyen. De nem folytathatjuk ezen előzetes fejtegeté seinket. és egyszerűen semmit sem jelentenének. ám éppen ezért. akik egy valósi beavatási restaurációt akarnak végrehajtani valóban szilárd alapon. . Továbbá megjegyzéseink egyáltalán nem korlátozódnak valamely partikuláris beavatási formára való alkalmazhatóságra. mind nyugati beavatásban közös fundamentális princípiumokra vonatkoznak. mint ha szabad így kifejezni. amelyek a semmiből származnak és a semmibe vezetnek. akik készek és képesek emellett elkötelezni magukat. a meztelen és kendőzetlen semmit. vagyis a merőben individuális fa ntázia termékeit. miszerint merőben külső formák nélkül is meg lehet lenni. se nem beavatás. és így valójában nem mást képviselnek. klójában a beavatás lényege és célja mindig és mindenütt ugyanaz.ELŐSZÓ 9 eredményesek. de azért az erősen két séges. aki e „kontamináció” következményeit nem látja. mivel a mi dolgunk — szabad legyen megismételni — nem az. amelyekkel szembe kell szállnia azoknak. a beavatásnak is mindig és egyértelműen egy „nem -emberi” eredete kell. ha elkerül minden „újítást”. hogy tevőlegesen beavatkozzunk az ilyen természetű kísérle tekbe. pontosan ezek a tendenciák azok.

Nicholson a fejébe vette.-kevésbé tudattalan és berögzült előítéletükből. amelyek még az árnyékát is nélkülözik azon külsőleges aspektusoknak. 1 Mások azonban később át - 1. hogy végül is minden további nélkül felcserélik az egy ik nézőpontot a másikra. természetesen e téves értelmezés eredete bizonyos orientalistákra vezethető vissza. amely nem mindig látszik teljesen elfogulatlannak. amely bizonyos körökben az utóbbi években válik széles körben elterjedtté. azokat is beleértve. hogy a tasawwuf-ot misztikaként fordítja —. ami miatt úgy gondoljuk e ponttal kapcsolatos álláspontunk tisztázásával kell kezdenünk. amelyek az ennél többre nem képesek számára igazolnának egy ilyesfajta minősítést. hogy a nyugatiak elfogadták. ami azt jelenti. akiknek következtetései valójában nem bizonyos eredetileg világosan definiált hátsó gondolatokból vezethetők le. S a legrosszabb ebben az. fejezet 1 így van az — különösen amióta az angol orientalista R. Ez jelenleg úgyszólván divat azoknál. hanem értetlenségükből. ezek sajátlagos nézőpontjait — gyakran összekeverik. és olyan módon. és még ebben az esetben sem beszélnek kimondottan ezotériáról. hogy mindent nyugati nézőpontokra vezessenek vissza. hogy a z ilyen jellegű kérdésekben az o rien- . é s azon többé. hogy az iszlám ezotéria lényegében valami „misztika”. akik korlátolt látókörrel a keleti doktrínákat „misztikusként” értelmezik. csupán misztikáról. vagy legalábbis olyan. Ráadásul ez egy merőben új attitűd. A.A BEAVATÁSI ÉS A MISZTIKUS ÚT anapság az ezoterikus vagy beavatási területet és a misztikus területet — vagy ha úgy tetszik.

2 Ezzel szemben tényleg lenne valami a misztikát magában foglaló ugyanezen vallási területen belül. amelynek szelleme a lehető legkevésbé misztikus. ahogy némelyikük átadja magát annak.3 De mondani sem kell. hogy „misztikának” álcázza a l egnyilvánvalóbban beavatási doktrínákat. mint egy elképesztő unalom benyomását. mint azok véle ményei. mert nem nehéz észrevenni itt egy „annexióra” való kísérlet nyilvánvaló jeleit. akik ezekkel kapcsolatban közvetlen és effektív tudással rendelkeznek! 2 Mások „filozófiának” próbálják álcázni a keleti doktrínákat. ami a saját területükön túli. mint a másik. azonkívül amíg a maga részéről az asz ketizmusnak jószerivel csak korlátolt céljai vannak. szemben a mód szer hiányával és a „passzivitással”. s az összes erőfeszítésük nem eredményez egyebet. akik mindent elutasítanak. magának a filozófiai nézőpontnak a szűk korlátjai miatt. amiket ő természetesen egészen más céllal alkalmazott. ami bizonyos vonatkozásokban alkalmasabb lenne a hasonításra vagy legalábbis a hasonítás látszatára: ez az. Mindenesetre nehezen érnek el hasonmásaikkal bárminemű sikert azon sajátos mód miatt. mert a kérdésben a zavar ez úton egyre szélesebb körűvé válik.12 A BEAVATÁSRÓL vették ezt a téves értelmezést. neveze tesen a vallásos exoteristák. de akik nyilván ügyesebbnek tekintik ezt a hasonítást vagy „annexiót”. minden lehetőt megtéve propagálták ezt az eszmét az orientalisták és klientélájuk speciális és korlátolt világán kívül. az ezoterizmus „legkomolyabb” tagadói. amellyel bemutatják e doktrínákat. akik csak könyvekből ismerik ezeket a dolgokat. * Az „aszketizmusra” példaként Loyolai Szent Ignác Szellemi Gya/{orlatol{. .ja [amit tévesen „Lelki Gyakorlatoknak” szokás fordítani — a ford. mint a puszta tagadást. és amelyet legalábbis részben valószínűleg bizonyos iszlám eredetű beavatási módszerek inspiráltak. világosan látszik. hogy számukra e feladat egy különösen sürgős jelleget ölt . amit „aszketizmusnak” ne vezhetünk. ami vel szemben résen kell lenni. Látva. és ez még komolyabb. hanem azért is. és látva hogyan aknázhatják ki saját céljaikra. túlságosan talisták véleményei. bár ez a haso nítás nem jelent olyan alapvető veszélyt. nem csak azért. klójában akikre utalunk. a többség szemében a Nyugaton egyértelműen többet nyomnak a latba. s amire még visszatérünk . hogy ezek a hasonlósá gok teljesen külsőlegesek. mert ez legalább egy „aktív” módszer.] említhető. ami a misztikát jellemzi.

mint principiális. addig a misztika esetében az ember soha nem tudja. amelyek korántsem értelmezhetők pusztán etimológiájukból. A BEAVATÁSI ÉS A MISZTIKUS ÚT 13 korlátoltak ahhoz. Azonkívül tegyük világossá. mert az így értett misztika kizárólag a vallási vagy exoterikus területhez tartozik. a lehető legpontosabb és „legpozitívabb”. Ügy látszik még azok sem gyanítják. úgy hogy a beavatás tulajdonképpen lényegénél fogva összeegyeztethetetlen a misztikával.egyeztethetetlenné. másodszor pedig azért. . Csakhogy ez az egyike azon szavaknak. először is azért. tudniillik ez a jelentés tartam a legnyilvánvalóbban az ősi „misztériumokra” utal. hogy ez az összeegyeztethetetlenség inkább tényleges. a beavatási és a misztikus utak ilyenformán tökéletesen együttlétezhetnek . ami a beavatáshoz tartozik nincs semmi bizonytalan vagy homályos. hogy mindabban. amire mi azt mondjuk. ami valójában az egyet len. akárcs ak akik oly tudattalanul végrehajtják ezeket. hogy beavatási célkitűzéseknek a javára válhassanak. sőt éppen ellenkezőleg. vagyis olyas valamire. amelyet jelenleg hozzákapc solnak.1. hanem szigorúan a hasz nálatban ráragadt jelentést szem előtt tartva. nem lehet e szót semmi egyéb jelölésére használni. minthogy mi egyáltalán nem tagadjuk a misztika legalábbis relatív érvényét vagy bizonyos tradicionális formák közötti törvényes helyét. hogy nincs és nem is lehet semmi köze a beavatáshoz. hogy éppen hol is tart. Ez az összeegyeztethetetlenség azonban nem onnan származik. ez azonban a jelen tanulmány keretén túlra vezetne. Miután a „misztika” jelen legi jelentése már évszázadok óta meghonosodott. mert a misztikus út a beavatási úttól minden lényeges vonásában különbözik. s ez a jelenlegi jelentés az.4 s csupán a két út egyidejű követésének lehetetlenségét szeret 4 Érdekes lehet ebben az összefüggésben egy összehasonlítást tenni az alkimisták „száraz útjával” és „nedves útjával”. amit maga a misztika eredetileg magában foglalt. és ez az állandó bizonytalanság kétségtelenül összezavarodáshoz vezet. s ez a különbség mint olyan teszi a kettőt valóban össze . ami éppenséggel a beavatási rendhez tartozik. akik meg akarnak szabadulni az ilynemű kísérletektől.

* Szó szoros értelmében vett zsidó misztika valójában csak a hasszidizmusban lelhető fel . „komplett misztikája” mindazonáltal a ker esztény misztikusoké.14 A BEAVATÁSRÓL nénk hangsúlyozni. ha szemében a keresztény misztika. a végett továbbá. Ebben az összefüggésben megjegyezhetünk egy olyan különös dolgot. lévén a misztika a szó szoros értelmében kizárólag nyugati. A „statikus vallásra” való alacsonyrendű rátekintése miatt túlzottan is hajlamos elfeledni. hogy egyfajta folytonosságot állapíthasson meg a kereszténység és judaizmus között. sőt bizonyos tekintetben fogyatékosnak találjuk. hogy bármennyire is elégtelen ezzel kapcsolatos koncepciója. ami e ponton megérdemli a figyelmet: egy általunk másutt már említett könyvében. 33. hogy ezek a misztikusok előbb kereszté nyek. az okot könnyű meglátni. E tárgyban lásd A Mennyiség uralma és az idől{ jelei (a továbbiakban mint A mennyiség uralma). sőt mi több specifikusan keresztény. hogy a zavar odáig visz egyeseket. De igazán az a különös egy „nem keresztény” részéről. végül átalakítja a zsidó prófétákat „misztikusokká”. amit „statikus vallásnak” nevez azzal. ahol annak a leghalványabb nyoma sincs. hogy ezek a célok valójában nem eshetnek egybe. a valódi modell. amely vonatkozásokat mi ezzel szemben bizonytalannak. az utóbbi legmagasabb kifejeződését a misztikában látva. vagy legalábbis azért köti alaptalanul a misztikát a kereszténység eredetéhez. amit ő az igazat megvallva alig ért meg és éppenséggel azon vonatkozásai miatt csodál. ezt is az általuk külön-külön elérhető céllal kapcsolatos előítéletek nélkül. koncepciója bármennyire is torzult vagy csorba. noha a magukba foglalt területek közötti alapvető különbségből kifolyólag az ember előre tudja.vagyis a közelmúltban. ami a mindent nyugati nézőpontra visszavezető tendenci a eredménye.5 Henri Bergson szembeállítja azt. amit „dinamikus vallásnak”. nyilvánvalóan nem lé vén a leghalványabb fogalma sem a próféták missziójának vagy inspirációjuk természetének mibenlétéről. Már elmondtuk. hogy igazolja ezek keresztény mivoltát. mint 5 The Two Sources of Moralily and Religion. és csak azután misztikusok. . hogy misztikát látnak ott is.6 Akárhogyan is legyen. fejezet.

a fentebb említett etimológiai rokonságon alapuló összehasonlítás egy nevetséges szójátékká silányul. miként Indiában létezett valami. hogy „a legtöbb misztériumnak nincs semmi köze a misztikához”. hogy a merőben exoterikus területhez tartozik. ami a legcsekélyebb mértékben hasonlítana egy „elán vitaloz” [‟éledendület‟. hogy felfedezze „a jövő misztikájának körvonalait” a kereszténységet megelőzően még akkor is. akkor azonban vajon miért e szót használva beszél azokról? Ami a misztériumokat illeti. amiről tényleg . 7 7 Alfréd Loisy válaszolni akart Bergsonnak és ellenében bizonyítani akarta. mi ként a folyamatos „evolúció” elméletével szemb en a váratlan mutációkkal jellemzettet. Futólag jegyezzük meg. és ami összehasonlíthatatlanul tovább ment. amelyek az értés hihetetlen hiányáról tesznek tanúbizonyságot.1. hogy ezek még csak nem is feltételeztek soha semmi olyat. továbbá igencsak elképedve lát ta Jeanne d‟Arcot a misztikusok között. Ellát bennünket számos. Indiával kapcsolatos oldallal is. Bergson szakkifejezése — a szerig] (Bergson nyilván előbergsonista bergsonistákat akart belőlük csinálni. E tény — miként számos más — elkerüli filozófusunk figyelmét. Ennek köszönhetően jobban is meri a misztikusokat. különben maga Bergson is kénytelen volt belátni. ami nehezen hozható összhangba az egyszerű történelmi igazsággal). hiszen tegyük hozzá még az autentikus misztikának is szükségképpen megvannak a maga korlátjai abból kifolyólag. amely kapcsán el kell ismernünk. mint Bergson. hogy itt. és még az általa „függetleneknek” hívott misztikusok (akiket inkább „aberránsoknak” kellene hívni) is — jóllehet tudattalanul — kizárólag denaturált és eredeti tartalmukra nézve többé-kevésbé kiüresedett keresztény ideákból merítik tényleges inspirációjukat. hogy igaza van. A BEAVATÁSI ÉS A MISZTIKUS ÚT 15 hogy szigorúan szólva alig létezik más misztika. és rámutat. hogy a moralitásnak és a vallásnak csak egy „forrása” van. Véleményünk szerint ezek mindegyike egyaránt téves. aminek köze van a beavatáshoz. mint az ő misztikája?. Amikor rátér a görög misztériumokra. ha itt valami teljesen másról van szó. de nála legalább van egy pont. ami semmi esetre sem a vallás körébe tartozott. semmit sem tudva arról. s amit alighanem egyházi neveltetése eredményezett. hogyan foghatná fel. a „vallástörténet” szakértője minőségében Frazer és Durkheim elméleteit részesítette előnyben. a lehető „legprofánabb” módon mutatja be azokat. aki minden tőle telhetőt megtesz.

ami elegendő bizonyítani azt. a modern tévedéseket. mivel ez egy teljes kötetet igényelne. míg ellenben a beavatás „aktív”. és mivel ezt önszántából mondja.” Nos ez legalább dicséretes őszinteség. mi készségesen hiszünk is neki! 8 Ez a „passzív” jelleg is magyarázza. hogy a beavatás jellegzetességei végletesen különböznek a misztika jellegzetességeitől. nem lévén a dologba beleszólása. és ami normálisan az individuum mint olyan lehetőségein túlra is kiterjed. amellyel az megjelenik. ez kétségtelenül igaz. néhány ritka kivételt leszámítva. hogy közöttük bárminemű megkülönböztetést tegyen.* Ezzel szemben a beavatás esetében az individuum a forrása azon „megvalósítás” felé vezető kezdeményezésnek. de a már kifejtett értelemben egyenesen összeegyeztethetetlen. hogy bárminemű hajlama lenne tisztán spekulatív rendű kérdésekre. mit is értünk ezen. amelyek ténylegesen elválasztják a beavatási és a misztikus nézőpon tot. hogy Loisy egy felettébb mulatságos vallomással kezdi a könyvét: „E rövid értekezés szerzője — szögezi le — nem tud róla. noha egyáltalán nem igazolja. amelyek hajlamosak összekeverni a misztikusokat vagy a „médiumokkal”. hogy ebben rejlik a fő veszély. hogy az individuum nem haladhatja meg önma gát saját erőfeszítései révén. mivel ilyen módon „nyitott” mindenféle befolyás számára. ami szükségképpen gondoskodik az elindulási pontról minden „megvalósításhoz” a kezdeményező részé - be kellett számolnia. hogy ez a kezdeményezés az. Nem mulaszthatjuk el hozzátenni.16 A BEAVATÁSRÓL Nem szándékozunk e helyütt leírni az összes különbséget. azt viszont hangsúlyozni kell itt. vagy a „szenzitívekkel” (a „lélektan” által használt értelemben használva e szót). A misztika eseté ben az individuum egyszerűen arra korlátozza magát. hogy a misztika „passzív”. ha pontosan meghatározzuk. mivel telje sen nyilvánvaló. amit szigorú és szüntelen ellenőrzés mellett módszeresen gyakorol. és azonnal tegyük hozzá. ami megjelenik számára. Gyakran hallani olyasmit. de csak akkor. és általában. Célunk mindenek felett ragaszkodni ahhoz. . hogy ez a kezdeményezés önmagában nem elegendő. vagy egyszerűen az akaratgyengékkel. nincs meg a kellő doktrinális felkészültsége ahhoz. sőt ellentétesek azokkal. hogy ez a két „út” nem csak kü lönbözik. és arra a módszerre.

másrészt az okkultistákéihoz hasonló. míg ellenben a misztikus híján van ennek a kezdeményezés nek még az olyan dolgok esetében is. akik valamilyen oknál fogva valami másra való redukálásával kifejezetten tagadni szeretnék a beavatás valóságát. Ne vezessük félre e ponton magunkat: ez a dolgok azon területe. netalán lényegi elemeiként számításba venni több e ttől teljesen idegen dolgot. ha egy ilyen tudomány. Mielőtt azonban ezen feltételek tanulmányozásába fognánk. és korántsem tárja fel a beavatás összes szükséges feltételét. MÁGIA ÉS MISZTIKA 17 ről. amihez a kísérleti tudományok általuk való kibontakoztatása szolgál bizonyítékul. amelyben abszolúte semmi „transzcendens” nincs. hogy az ember nem követheti egyidejűleg a beavatási és a misztikus utat. a beavatási terület integrális aspektusaiként. miként minden más tudomány összhangban a tradicionális . Ha oly könnyen a mágia bűvöletébe esnek és úgy ápolnak efféle illúziókat. mintha valódi jelentőségük lenne. Ezen tévedés mögötti tényezők magyarázatot adnak arra is. mindenféle alaptalan beavatási igényekkel teli körökben van egy tendencia. Ez a különbség talán már teljesen világosan látszott miután egyértelműen le szögeztük azt. 2.2. mivel még min dig csak a téma legexoterikusabb vetületének szól. amelyek az individuális lehe tőségek területén semmiképpen sem mennek túlra. amelyek között gyakran a mágia a legszembeötlőbb. hogy a mágia miért jelent komoly veszélyt a modern nyugatiak számára. bár azokhoz képest természetesen teljesen eltérő mó don. néhány további zavart kell eloszlatni. ez mindazonáltal nem kielégítő. fejezet MÁGIA ÉS MISZTIKA A beavatás és a misztika összekeverése főként azok számlájára ír ható. amelyeket az egyetemi oktatás illet ezzel a kifejezéssel. mert valójában ez is egy kísérleti tudomány. az azért van. lévén a legfőbb tendencia különös fontosságot tu lajdonítani a „jelenségeknek”.

Ez természetesen nem jelenti azt. még mindig csak a másodlagos és esetleges alkalmazások utolsó sorában helyezkedhet el. akik képtelenek ennél magasabbra emelkedni. az az efféle dolgok által magukba foglaltakkal kapcsolatos teljes tudatlanságuk. 1 Nos. de a cél. még a szó 1 Vö. következésképpen a legalacsonyabb rendűeknek tekintendők. illetve a varázslókkal kapcsolatos történeteket megvizsgálni. hogy önmagában még semmilyen jelenség nem bizonyít semmit. A mennyiség uralma. ahol pedig ennek gyakorlata vala mifajta „specialitás”.18 A BEAVATÁSRÓL tudományok általános felfogásával legitimálható is azon fensőbb princípiumokhoz való kapcsolódása révén. amelyek a legtávolabbra esnek ezen princípiumoktól. A mágia még Tibetben is. a tények mennyire hasonlóak mindkét esetben. hogy lássuk. ahogyan a mágiát keze lik az összes keleti civilizációban. mert nagyon hajlamosak rá. azokra marad. mint kihasználják a naiv emberek hiszékenységét. 39. az ezekből a dolgokból a Nyugaton ismertekre korlátozva magunkat. elég csak a szentekkel. távolról sem tartják nagyra. mint azt a nyugatiak gyakran képzelik azért. akik saját önös szándékaik „tudományát” rögtönözhetnék. valamint az együgyű fantasztákat. nyilvánvaló. hogy a szóban forgó dolgok értékével és jelentőségével kapcsolatos illúziók számottevően növelik ezek veszé lyét. Ha el is tekin tünk a számtalan szemfényvesztőtől és sarlatántól. és ez a modern „szcientisták” elképzelésével szemben teljesen világosan mutatja. és ami különösen problematikus a „mágiát űző” nyugatiak nál. azok között. sőt az alkalmazott eszközök is teljesen különbözőek. fejezet. Ez az. hogy ott létezik mágia. akárcsak Indiában és Kínában. és bár tagadhatatlan. s ez elkerülhetetlen a világ jelenlegi állásánál és mindennemű tradicionális tanítás hiánya esetében. . hogy saját tendenciáikat és ideáikat másokra is kivetítsék. akik tulajdon képpen semmi egyebet nem csinálnak. hogy mások kivételes körülmények között és limitált célokkal alkalomadtán ne idézhetnének elő külsődlegesen a mágiáéhoz hasonló jelenségeket. Azonkívül. amelyeknek minden a függvénye.

nem is beszélve a legkülönfélébb — semmiképpen sem elhanyagolható. hogy közben bármit is tudnának ezek ről. sőt olykor egyenesen borzalmas — erők reakcióiról. mivel itt kizárólag bizonyos és gyakran igencsak inferióris re ndű individuális lehetőségek kibontakoztatásáról van szó. tudniillik ez a téma a jelen tárgyunk szempontjából csekély jelen tőségű. miáltal egyfajta kezdetleges empirizmusba csúsznak bele. azon túlságosan nem lepődhetünk meg. külön fel kell hívni a figyelmet a mentális kiegyensúlyozatlanság veszélyeire. akik bizonyos szimbolikus kifejezésmód használatában járatlanok. bármilyen homályos is. mint a szubtilis megnyilvánulás területe különösen tekintettel azon módozataira. és ha ez a kibontakozás abnormis. rendezetlen és diszharmonikus módon folyik a magasabb rendű lehetőségek kibontakozásának kárára. sőt szükségszerű. és ha az ilyen meggondolatlanságból gyakran származnak sajnálatos balesetek. természetes. ami semmi más. mind az őket magukat támogató és védő szervezeteknek. olyan gyermekekre emlékeztetve. mint a korporális világ. akik magukra maradva veszélyes dolgokkal kezdenek játszani anélkül. MÁGIA ÉS MISZTIKA 19 bán forgó jelenségeket komolyan tanulmányozni szándékozók is híján vannak mind az ezek irányításához szükséges ismereteknek. minthogy az efféle egyensúlytalanság túlzottan gyakori következménye az egyesek által „életsíknak” nevezet tel való kapcsolatba lépésnek. Miként azt több ízben is volt alkalmunk kifejteni. azzal a kockázattal jár. előnyben részesítjük ezt a szót az „entitások” szóval szemben. amely azok számára. amelyek a korporális rendhez a legközelebb esnek. A magyarázat egyszerű.2. hogy túl könnyen ad alapot többékevésbé légből kapott „perszonifikációkra”. s így az átlagember számára a legkönnyebben elérhetőek. hogy az eredmény is ugyanilyen legyen. mégis mindkét világ tanulmányozása a szó legszorosabb értelmében vett „természettudományok” tárgyköré . ez a „közbülső világ” sokkal összetettebb és kiterjedtebb. Balesetekről szólva. „Erőket” mondtunk a közelebbi meghatározásra való szándék nélkül. aminek az e téren tevékenyke dők ki vannak téve. amelyeknek az individuum meggondolatlanul kiteszi magát.

Emlí tésre méltó. amely semminemű „fenomenalizmus” nyomait nem hordozza. ami egyedül az individuális lehetőségek területét jellemzi. hogy a misztikának önmagában egy jóval emelkedettebb arculata lehet. mivel kizárólag azon tiszta intellektuális intuíció függvénye. azonnal látjuk. ismételjük meg. hogy legalábbis bizonyos né zőpontból a különbség nem olyan nagy. hogy a kérdéses jelenségek kizárólag a pszichológiai rendbe tartoznak. ami az egyedüli tiszta spiritualitás. egy tipikus példaként Louis-Claude de Saint Martint lehetne felhozni. ‟ A misztiká ban tehát az illúzió és a kiegyensúlyozatlanság távolról sincs felszámolva. és ezek itt bár szokatlan formákban nyilvánulhatnak meg. amiről már beszél tünk. hogy később gyakran ugyanezek az emberek a misztika felé fordulnak. valójában jóval több akadállyal ta lálkozunk itt. az esetleges tudományokéitól teljes mértékben különböző tudás elérése szempontjából. elhagyják ezt a misztikáért. mint ahogy a „vallásihoz” sem. jóllehet más formában. Éppúgy abszolúte semmi sem tartozik ezen közbülső világból a „beavatási” területhez. . ha mélyebbre tekintünk. ezek ben az esetekben mindenek előtt a beavatási kvalifikációk elégtelenségéi kell látnunk. Természetesen távolról sem tagadjuk. víziókról vagy más érzékelhető és szentimentális megnyilvánulásokról van szó. sok ember különböző okokból végül is belefárad az egészbe avagy a reményeit romba döntő jelentéktelen eredmények láttán végleg kiábrándul. * Ez természetesen nem jelenti azt. az indíttatások ekkor természetesen teljesen különbözőek és főként szentimentális rendű ek. mindazonáltal. mint a mágiának. mint támasztékkal az igazi transzcendens. ez utóbbi még mindig csak hasonszőrű igényeket és törekvéseket elégít ki. hogy miután ténylegesen rálépnek a beavatási útra és nem pusztán az álbeavatás illúzióinak útjára.2 minthogy első pillantásra bármennyire is meglepőnek látsszék. mint azt bizonyos modernek állítják. mivel valójában itt is csak „jelenségekről”. 2 Olykor másokkal is megtörténik. és ennél többet látni az előbbiben. mint azt az ember képzelné. de bármilyenek is legyenek. Miután tetemes időre nem mindennapi vagy nem mindennapinak tűnő jelenségek kutatására adja a fejét.20 A BEAVATÁSRÓL be esik. a tudáséból. legalábbis az effektív beavatásra való alkalmasság tekintetében. az ön megtévesztés egyik legjellegzetesebb módja.

KÜLÖNFÉLE TÉVEDÉSEK A BEAVATÁS KAPCSÁN 21 nem kevésbé veszélyesek. a beavatás természetével és céljával kapcsolatos járulékos tévedésekre. ha ezekben a tradicionális tudás „megerősítését” keresnénk. hogy ezek végül sohasem kerekednek felül rajta. — A szer/f. Azonkívül az is igaz. 8. 5 Anne Catherine Emmerich vízióit lehetne itt példaként felhozni. minden megnyilvánulni képes befolyás előtt nyitva hagy ja a kapukat. ] . amit e témában évek óta olvashatunk. amelynek szüleményei anélkül. 3. aminek semmi szüksége nincs erre. fejezet KÜLÖNFÉLE TÉVEDÉSEK A BEAVATÁS KAPCSÁN Ahhoz. aki mint korábban megállapítottuk. mivel mindaz. egy széleskörű félreértés szinte min 4 Ez a körültekintően óvatos magatartás. vagy legalábbis sohasem fogadhatjuk el azokat ellenőrzés nélkül. és ami éppen ellenkezőleg az egyetlen biztosíték rá. míg ellenben a mágus legalább részesül bizonyos mérvű védelemben azáltal. sőt bizonyos értel emben veszélyesebbek a misztikus passzív magatartása miatt. hogy a kérdéses víziók valamivel többek az individuális képzelet vagy fantázia puszta szüleményeinél. hogy a misztikus szinte mindig könnyen válik saját képzelete rászedettjévé. Ez okból kifolyólag nem túlozhatjuk el a misztiku sok „kinyilatkoztatásainak” jelentőségét.‟ az azonban hiba. hogy aktív magatartást próbál tanúsítani ugyanezen befolyásokkal szemben. úgy gondoljuk e helyütt nem felesleges emlékeztetni bizonyos. hogy gyanítaná. hogy előkészítsük a terepet. szinte kibogozhatatlanul összekeverednek valódi „ta pasztalataival”. amit a katolicizmus mindig betart velük kapcsolatban. amely teljesen ismeretlen a szóban forgó misztika előtt. min denesetre az egyetlen. ami természetesen nem jelenti azt. sőt a normális viszony megfordítása lenne. [Lásd A Világiéiraly. fejezet. 4 Bizonyos víziók érdekessége azon tradicionális tudással való számos egyezési pontjukban áll.3. ami a misztikusok szó szoros értel mében vett „elkalandozásra” való természetes hajlama miatt szükséges.

Természetesen nem gondoljuk. aminek további előnye. csak saját degenerálódásuk keretein belülről támadhatóak. amely annak ismételgetésére korlátozódik. Ennek kimondásával nem azt vonjuk kétségbe.22 A BEAVATÁSRÓL dennapos bizonyítékát képezi. jobb bizonyos „tipikus” esetek vizsgála tára szorítkoznunk. hogy túlhangsúlyoznánk e pontot. amelynek aktivitása egy minden ember számára közös területen zajlik. hogy itt afféle „szemlét” tarthatunk. hogy az ilynemű elgon dolások még a beavatás azon előkészítő aspektusára sem vonat . hogy megkímél ben nünket partikuláris szerzőkre vagy iskolákra való közvetlen utalások megtételétől. sőt igazolása. amelynek során módszeresen és részleteiben megvizsgálhatunk minden tévedést — ami egy unalmas és érdektelen feladat lenne. „személyekkel” vagy — még pontosabban fogalmazva — individualitásokkal kapcsolatos kérdéstől teljesen független jelentősége van. Nehezen látható be számunkra egy olyan úgynevezett beavatás értéke. ugyanis meg kell érteni. miszerint a beavatás egy pusztán „társadalmi” vagy „morális” rendhez tartozik. A zavar eloszlatása végett csak annyit mondunk. hogy a beavatási tudásnak lehetnek vonatkoztatásai a társadalmi rendre. Anélkül. amelyet az antikvitásban a „kismisztériumok” kifejezéssel illettek. mindenekelőtt az összes olyan túlságosan is elterjedt elgondolásra emlékeztetnénk az olvasót. gyakran nem a legdurvább tévedés a legveszélyesebb. vagy 1 Ez a legtöbb modern szabadk őműves nézőpontja. ezek valójában az emberi individualitással kapcsolatosak. de ugyanennyire korlá tolt az a kizárólagosan „társadalmi” terület is. csak éppenséggel lehe tőségeinek az integrális kibontakoztatásáért felelősek és ilyenfor mán túlmennek a korporális módozaton. hogy ezeknek a megálla pításoknak mindennemű. mint azt később ki fogjuk fejteni. jóllehet mint azt már másutt is többször megállapítottuk. ismételten bizonyítva.1 amely utóbbi túlontúl korlátolt és úgyszól ván „földi”. hogy a beavatási szervezetek máshonnan nem. ahol az őket támadók felsorakoz nak. ami a legbanálisabb a magát mindvégig többé-kevésbé enigmatikus formákkal álcázó profán tudásban — és miszerint ez „mindenki által megszerezhető”. .koztathatóak.

bizonyosan semmilyen beavatási munkát nem fog elvégezni. amikor a beavatás kapcsán magasabb rendű állapotokkal vagy „spirituális világokkal” való „kommunikációról” beszélnek. aki a szimbólumok körüli „moralizálásra” korlátozza magát. számos kortársunk által dédelgetett „laikus moralitáshoz”. következésképpen veszélyesebb tévedések keletkeznek néha akkor. 2 3 . mivel olyan princípiumok ból száraznak. Szubtilisabb. különösen az ünnepelt. fejezet. ezek az esetleges alkalmazások semmiképpen sem képezik célját a beavatásnak. mert bizonyos szempontból nem mindennapinak vagy „abnormálisnak” látszik. függetlenül at tól. ahogyan a másodrendű tradicionális tudományok sem képezik esszenciáját egy tradíciónak. A /(ereszt szimbolikájában kifejtett geometriai szimbolikát követve. még visszatérünk. amely a magasabb és alacsonyabb rendű létállapotok hierarchiáját jellemzi. milyen dicséretesek is a szándékai. és a tradicionális alkalmazások min den esetben a profánok által felfoghatatlan módon jönnek létre. miszerint valami egyszerűen azért „magasabb rendű”. mivel ez azt a túlontúl elterjedt illúziót foglalja magában. ez azonban egy teljesen más kérdés. és azután ezeknek is van egy benső minőségük. amely elkülöníti őket. Itt megismételjük azt.2 hogy tudniillik a pszichikus állapotokban semmi „magasabb rendű” vagy „transzcendens” nincs.3. ezen minden nyelvrontás nélkül. Egyesek tovább fokozzák a zavart és a „spirituálist” jószerivel a „látha Lásd A mennyiség uralma . KÜLÖNFÉLE TÉVEDÉSEK A BEAVATÁS KAPCSÁN 23 bármely másra. amit másutt már elmondtunk a pszichikus és a spirituális összetévesztéséről. amelyeknek semmi közük a kortárs „morális” elő írásokhoz. és nem a vertikális irányban. ha nem ezek pusztán az individuális emberi állapot részei. vagyis egy és ugyanazon síkon. amit valaki szóról szóra a „tisztességes életbe való belemerülésnek” nevezett. egy szinguláris állapot módozatai egyszerűen a horizontális irányban való kibontakozá sokat jelentik. Az. amikor a beavatási tanítást közelebbről tárgyaljuk. Először is. 3 és amikor magasabb rendű létállapotokról beszélünk. 35. kizárólag a szupraindividuális állapotokat értjük. amely a leggyakra bban elkövetett hiba e tekintetben. és ilyenformán nagyon távol esnek attól. de erre később.

formailag szükséges tehát ezen összezavarást leleplezni: az ezotéria nem egy vallás „benső” arcú - . ám ezen közös vonás megléte nem elégséges ok arra. Az állítólagos „pszichikus erők” és az általuk lehetővé tett illúziók kérdésére később még visszatérünk. hogy a szóban forgó „kommunikáció” semmi egyébben. megkülönböztetés nélkül „spirituálisnak” véve mindazt. jóllehet a célok teljesen különböznek a beavatási területéitől. Valamit még hozzá kell tennünk ehhez. mivel el kell ismernünk. mint „tisztánlátásban” és „tisztánhallásban” végződik. vagy más. azonban ez még mindig távol esik attól.24 A BEAVATÁSRÓL tatlan” szinonimájává teszik. hogy elmulasszuk megtenni a szükséges megkülönböztetéseket. és nem szabad elfelejtenünk. ami a közönséges és „normális” érzékszer vekkel nem érzékelhető. általánosan definiálható úgy. Tulajdonképpen mindig ez történik. tehát nem csupán pszichikusak játszanak szerepet. ami egész egyszerűen a korporális világ legkevésbé durva része! Ilyen körülmények között az ember joggal félhet attól. hogy megfelelően jellemezze a beavatást. mint egy „nem -emberi” elem intervenciója. ugyanilyen értelemben látjuk például azt. és amelyek közül némelyik kifejezetten úgy jelöli meg önnön célját. ami hitelesen tradicionális. különösen a vallási rítusok is létesítenek. amikor valójában természetbeli és mondhatni alapvető természetbeli különbség áll fenn közöttük. hogy ilyen esetben valójában spirituális befolyások. Ez az összezavarás különösen azok körében gyakori. mivel a végső elemzésben az összes modern nyugati álbeavatási iskolának ez az orientációja. Ilynemű kommu nikációt tulajdonképpen a pusztán exoterikus rend rítusai. még hozzá nagyon eltérő szándékokból. netalán összetévesszük a vallási és beavatási területet vagy legfeljebb egyszerű szintkülönbséget lássunk közöttük. akik a beavatást „kívülről” szeretnék tanulmányozni. hogy az „éter” kifejezést arra alkalmazzák. Mindaz. hogy egyes individuumok valóban képesek a magasabb rendű álla potokkal való kommunikációra. még valódiként is hasonlóképpen jelentéktelen pszichikai képességek gyakorlásában. hogy „az emberben lévő lappangó pszichikus erők kifejlesztése”.

hogy a „misztériumvallások” az egyik állandóan visz szatérő kifejezés a „vallástörténészek” által választott sajátos terminológiában. ha nem csupán elindulási pontnak. hanem a valláshoz képest valami lényegileg más. Kissé talán könnyeb ben érthető módon kifejtve ezt. hogy a leendő beavatott számára ténylegesen lehetővé váljék ezen állapotok birtoklása. ha alapja és támasztéka ezen belül található. akik az ősi misztériu mokról úgy beszélnek. hogy „kegyelemben” részesüljön. . lévén ez csak az előbbi egy része. 5 E helyütt nem tudjuk kifejteni az összes különbséget. amely a vallási és a beavatási területet elválasztja. hogy a vallás az emberi lényt kizárólag individuális állapotában szemléli. kisebbségnek fenntartott speciális vallás. Jelenlegi céljainkhoz elegendő itt azt hangsúlyozni. mint a vallási rendben. még akkor is. KÜLÖNFÉLE TÉVEDÉSEK A BEAVATÁS KAPCSÁN 25 lata. azon nem szándékszik túlvinni. például az iszlámban. de a belépést nem biztosítja számára. s nem azért. amit láthatóan azok képzelnek. 5 Tisztában vagyunk vele. mintha azok „vallásiak” lettek volna. úgy véljük célravezető „iszlám ezotériáról” vagy „keresztény ezotériáról” beszélni. 6 Itt természetesen az integralitásában szemlélt emberi állapotról van szó. könnyű belátni. ami bizonyos ér telemben kétségtelenül összekapcsolja az embert ezekkel az állapotokkal. hanem csak az ezen az állapoton belü li legkedvezőbb feltételeket igyekszik biztosítani számára. Amennyiben ezt a kommunikációt rögtön az elején létre kell hozni egy spirituális befolyás akciója által. beleértve az extrakorporális prolongációinak határozatlan kiterjedését is. átkelést végrehajtatni a magasabb rendű állapotokon és végül mindennemű kondicionált állapoton túlra vezetni. az csupán azért van. Ami tehát a beavatást illeti. miként az megtörténik bizonyos tradicionális formáknál. s nem mint egyesek teszik „ezoterikus iszlámról” vagy „ezoterikus kereszténységről”.3. 4 valamint a beavatás nem valamifajta.6 míg ellenben a beavatás célja túljuttatni a lényt ezen állapot lehetőségein. amely feladat bizonyára még a misztikus területen is túlra vinne bennünket. esetében a magasabb rendű állapo tokkal való puszta kommunikáció nem tekinthető végcélnak. hogy ennek kidomborítása nem merő nüánsz. azt lehet mondani például. hogy 4 Ezt hangsúlyozandó és minden kétértelműséget elkerülendő.

amelyek oly nagy szerepet játszanak az okkultista fantáziálásokban. úgy az összes többi állapot lehetőségét is magában hordozza. hogy közben nem szűnik meg önmaga lenni. 7 Ebből az egyből is látható mekkorát tévednek azok. mint amilyenek Swedenborgéi. ugyanis a beavatási és a misztikus nézőpont összezavarása — aminek alattomos jellegét kezdettől fogva hangsúlyozzuk — képes megtéveszteni még azokat is. .8 ez nyilvánvalóan nem az egyetlen. amire alkalomadtán még vissza kell térnünk.26 A BEAVATÁSRÓL ha valaki úgy képes kommunikálni az angyalokkal. Ez valójában egy olyan pont. akik például olyan írásoknak próbálnak meg beavatási értéket tulajdonítani. ami nyilvánvaló abszurditás lenne. természetesen nem emberi individuumként. ha nem kerülnének szembe állandóan ezekkel a szubtilis tévedésekkel. vagy úgyszólván az emberi indivi dualitás kondícióiba zárt marad. hogy meggátolják őket ennek megér tésében. amelyeket láthatólag kifejezetten azé rt terjesztenek.7 mivel itt nem angyali állapotban lévő lényekkel való kommunikáció a lényeg. akiket a kezdetlegesebb modern álbeavatási torzulások nem képesek rászedni. és akik különösebb nehézségek nélkül képesek lennének felfogni mi is valójában a beavatás. beavatási szempontból nem számít előrehaladottabbnak. hogy amennyiben a lény egy bizonyos állapotban mint emberi individualitás nyilvánítja meg önmagát. ami a szó valódi és etimológiai értelmében az „extázist” alkotja. azaz éppen ellentéte az „önmagán kívül kerülésnek”. hogy az „önmagán kívül kerülésnek” az ég világon semmi köze sincs az állítólagos „asztrális utazásokhoz”. hanem csupán az egyik nagy különbség a teljességükben a vallási területhez tartozó misztikus állapotok és a beavatási állapotok között. Ilyenfor mán minden beavatási megvalósítás lényegileg és tisztán „benső”. hanem úgy. * Azonkívül mondani sem kell. hanem hogy önmaga elérjen és megvalósítson egy ilyen szupraindividuális állapotot.

ami nélkül minden erőfeszí tés hiábavaló. A BEAVATÁS FELTÉTELEI 27 4. sőt bizonyos értelemben ellentétes a „beavatható” sze mélyével.2 míg ellenben a beavatás és „aktív” jellege ese tében ez az erőfeszítés egy további. mint a misztikában. tulajdonképpen az összes beavatási tradíció által megkövetelt kellő „kvalifikációban” áll. . s a többiről mintegy a körülmények gondoskodnak és ugyanezek segítik elő a szóban forgó diszpozícióban foglalt lehetőségek „potenciából” „aktusba” való átmeneteiét. még akkor is. De azzal együtt. hogy a misztikusnak is rendelkeznie kell egy különleges természetes diszpozícióval. a misztikus semmire nem akar befolyással lenni. 2 Ilyenformán a teológusok nem ok nélkül látnak előszeretettel „hamis misztikát” annál. annak kimondásával kell kezdenünk.4. amely bizonyos értelemben közös mind a beavatásban. hogy ez a kérdés valóban jóval összetettebb. amit egyesek „beavathatóságnak” neveztek. mint olyasmi ellen. Ez a korábban említett „passzivitás” közvetlen következménye: ebben az esetben soha nem lehet szó semminemű törekvésről vagy valamifajta személyes erőfeszítésről. fejezet A BEAVATÁS FELTÉTELEI Most visszatérhetünk a beavatáshoz szükséges feltételek kérdéséhez. hogy e feltétel szükséges a misztikus számára. 1 Ez a feltétel egyébként az egyetlen. egyszersmind elégséges is. Jóllehet magától értetődőnek látszhat. ez az alkalmasság. sőt gondo san védekezni akar ez ellen. nyilvánvaló ugyanis. nincs szükség egyébre. noha ez e rősen különbözik. mivel az individuum nyilvánvalóan csak azokat a lehetőségeket képes kibontakoztatni. ami ellentmondásban áll „útjával”. látható lesz. ha ez a törekvés puszta vággyá korlátozódik. mint azt az ember elsőre gondolná az itt megadott teljesen általá nos képből. az elsőnél nem kevésbé szüksé 1 Amikor a speciális vizsgálatról később áttérünk a beavatási kvalifikációk más aspektusainak a vizsgálatára. hogy e feltételek közül az első egy bizonyos alkal masság vagy természetes diszpozíció. amelyeket kezdettől fogva birtokol. aki megpróbál bármilyen eszközzel víziókat vagy más rendkívüli állapotokat elérni.

ami egyáltalán nincs meg a misztikában. minél gyakrabban hajlamosak a nyugatiak elfeledni vagy a jelentőségét minimalizálni. hanem mindig csak egy szentimentális és imaginációs mixtúra által kondicionálva. sőt — a modern edukációt tekintve — több esetben inkább akadály. nem kevésbé szükséges feltétel is.28 A BEAVATÁSRÓL ges feltételt képez. hogy micsoda. sőt „zsenik”. Könnyen lehet. Valójában sokszor igen nehéz. Következményképpen a beavatás sokkal világosabban körülhatárolható. mindazonáltal eléri a beavatás legfelső foká t. addig teljesen mellőzhető a misztikában. . se írni. amikre fent céloztunk. távolról sem egyszerűsíti a helyzetet. hogy semmilyen valódi tudást nem birtokol a maga tiszta állapotában. akik a profán szemekben „tudósok”. ami minden félreértést elkerülve és bármi mással való összetévesztése nélkül lehetővé teszi a beavatás definiálását. mivel a misztika definíció szerint elszigetelt és „irreguláris”. ami kicsúszik minden el 3 Ennek egyik lehetséges következménye. ha nem egyenesen lehetetlen megkülönböztetni a hamis misztikát az igazitól. hiszen e különbséget a beavatási „aktivitás” és a misztikus „passzivitás” között elsősorban azért fejtettük ki. hogy amíg a doktrinális tudás nélkülözheteden a beavatott számára — mivel esetében a vonatkozó teoretikus értés egy előzetes feltétele mindennemű „realizációnak” —. és ami egyféleképpen azok közé esik. és ezek az esetek nem is olyan ritkák a Keleten. mint segítség. A szóban forgó tudásnak természetesen semmi köze valamifajta külső instrukcióhoz vagy profán „tudáshoz”. ami nélkül a potenciából aktusba való átmenetei vagyis a „realizáció” soha nem lenne kivitelezhető. Ez a feltétel tulajdonképpen az összes közül a legjelleg zetesebb. a beavatásnak olyan feltétele van. amit még nem említettünk. 3 Több mondanivaló is maradt azonban hátra.avathatóak”. és néha maga sem tudja. és aminek a vonatkozásában ilyen feltétel nem létezik. és közben a legalacsonyabb szinten sem „be . míg ellenben olyanok is vannak. hogy kidomborítsuk. é s ez egy olyan pont. nem is beszélve a tévedés és összezavarodás szám talan lehetőségéről. hogy egy ember nem tud se olvasni. sőt mondhatni olyan. mint a misztika valaha is. mindenesetre van valami a misztikában. van azonban egy további. aminek itt — mint később kifejtjük — nincs semmiféle értéke. ami mellett annál inkább ki kell tartanunk. ebből az utóbbi esetében gyakran származik egy különös képte lenség az érthető önkifejezésre. A tény.

már magában hordozza a kibontakoztatandó lehetőségeket. azáltal. amelyeknek ezek az eszköz ök tényleg csupán szimbolikus képviselői.4. a beavatás az. . amikor minden látszat szerint mindketten ugyanolyanok? Ezzel szemben a beavatás utánzatai tévedésmentesen tetten érhetők. amit az összes tradíció „második születésnek” nevez. a szigorúan etimológiai értelmében vett beavatást összetévesztik azzal a munkával. elfelejtve. és ami nem más. ami kifejezésbeli ellentmondás. 5 Hadd emlékeztessünk az alapvető skolasztikus bölcsmondásra: „A cselek véshez először is lenni kell”. és amit azzal a mondással fejezhetünk ki.ja első pillanatától „kétszer született” ember esetét értik ezen. feltéve. mind azonáltal ha elvileg ez nem is lehetetlen. hogy ellentmond világunk jelenleg fennálló rendjének. a másik meg nem. hogy ő misztikus csupán egyfajta „spontán generálódás” eredménye. miért ne realizálhatná ezeket saját erőfeszítései révén. gyakorlatilag mégis az. ha egyáltalán valaha is tudták. tradicionális szervezethet való kapcsolódás. Nem abban a 4 Ezeken nem külső és konvencionális szavakat vagy jeleket értünk. hanem olyasmiket. amire itt célzunk. hogy az egyik személy hitelesen misztikus. akik azt képzelik. abban az értelemben. legalábbis jelenlegi feltételeit illetően. Ezek után hogyan kockáztathatja meg bárki is egyértelműen állítani. 'elkezdést‟ jelent. amit ezt követően kell elvégezni azért. 4 Az ember azt is mondhatná. minden külső beavatkozás nélkül? Nos. hogy a misztikusnak nincs „genealógiája”. mint egy reguláris. hogy az initium szó 'belépést‟. és ha ez a helyzet. és hogyan tudna egy lény önmagátó l cselekedni azelőtt. hogy az ember „beavathatja” önmagát. Ekképpen értelmezve. hogy megszületett volna? 5 Jól ismerjük az ellenvetést: ha az emberi lény igazán „kvalifikált”. és az. Vannak tudatlan személyek. hogy ez az először virtuális beavatás többé-kevésbé tökéletesen effektívvé váljon. miszerint a misztika kezében nincsenek „megkülönböztetési eszközök”. hogy egy önnön individuális exszisztenciá. A BEAVATÁS FELTÉTELEI 29 lenőrzés alól. é s e kifejezések elég könnyen érthetőek és további ma gyarázatot nem igényelnek. hogy hiányzik esetükben az a feltétel. ilyesmi valójában csak elméleti leg elfogadható.

„spontán generálódási” esetek. Azonkívül azt is meg kellene értenünk. és a spirituális rendben éppen mi vonatkoztattuk ezt a kifejezést a misztika esetére. . jogg al kérdezhető. amelyben minden ember természetes és spontán módon birtokolta azt az állapotot. amelyet most tárgyalunk.séggel meddig terjedhetnek ezek az esetek. Fenntartjuk természetesen az anomáliák lehetőségét. hogy léteznek kivételes. ez sem teljesen lehetetlen. Ehelyett a Kali-Yugában járunk. amit egy analógia segítségével talán jobban meg lehet érteni: minden létező. amire az első korszakok embereinek egyáltalán nem volt szükségük. 6 mindazonáltal egy ilyen korszakban magának a „beavatás” szónak nem lenne semmi értelme. annak a páratlan kasztnak adott névvel. és nincs semmi köze az anomáliákhoz. hogy éppen. ezen feltételek egyike pontosan az. amelyben a spirituális tudás rejtetté válik és csak néhányan képesek megszerezni. ahol a dolgok ekképpen történnek. mivel végső soron ezeknek is bizonyos törvények alá kell esniük. ahogy a másik az az er őfeszítés. mert lehet. Nos. amely jelenleg csak a beavatás magas szintjéhez kapcsolódik. amit a hindu tradícióban a hamsa szóval fejeznek ki. De hozzátettük. vagyis úgyszólván a jelenkori kaszt különbség feletti. Ez tehát egy a mostani világunkat irányító törvényekkel összhangban kiszabott szükséges feltételt foglal magában. tudniillik semmi sem létezhet másként. attól függően. csak éppen ez nem a mi világunk. míg ellenben a beavatás lényegileg „reguláris”. mint a teljes és egyetemes rend részeként. amely ativama. önmaguktól születnek a lények a korporális állapotban. amely egy ciklus folyamán kibontakozik a kezdet kezdetétől mint egy szubtilis csíraként benne foglaltatik a „világtojásban”. éppen úgy. mint a testi. hogy a misztika „irreguláris”. amely a kezdetben létezett és a szó szoros értelmében egy olyan állapotot jelöl. és elgondolhatunk egy olyan világot. Job- 6 Ez az. ám ha ez a helyzet. hogy az eléréséhez szükséges feltételek közé helyezik magunkat vagy sem. abban a korban. vajon miért nem inkább szülők nélkül. mivel a spirituális kibontakozás éppen olyan természetesen ment végbe náluk.30 A BEAVATÁSRÓL primordiális korszakban járunk.

hogy mi ndenek előtt az szükséges. Az.sőleg kell realizálni. nagy valószínűséggel kudarcra van ítélve. az. de miután jelen céljainkhoz eleget alapoztunk. az azért van. csupán az előkészületi módszerek ezen állapotok eléréséhez. ez egyedül elég ok kell. amit fent a szükséges feltételről mondtunk. mi vel nem igazán ez volt az. de ismételjük meg. mert ezek valóban mást rejtenek magukban. ami kívülről nyújtható e tekintetben csupán egy segítség. Ez egy a már kifejtett. hogy az ilynemű munka ténylegesen gyümölcsöt hozzon. mint a beavatott által realizált. Ideje tehát tisztázni a tradicionális szervezethez való kapcsolódás szerepét. ami természetesen soha nem mentesíthet senkit a szükséges benső munka alól. és nem jellemezhetjük ezt jobban mással. noha ez önmagában még nem iga zolja teljesen azt. Mindez távolról sem elhanyagolható.4. szó szoros értelmében vett beavatást követő másodlagos észrevétel (ami a konzekvenciák kategóriájába tartozik) és annak a virtualitásnak az effektív kibontakoztatását foglalja magában.nyíti a munka elvégzését. egy támaszték. miután ezek olyan állapotok. mint ha azt mondjuk. amelyeket ben. a misztikus által realizált állapot egyáltalán nem ugyanaz. amit mindenkinek magának kell el végeznie. mivel itt olyas valamiről van szó. ami nagyban köny. Ezután meg kell érteni. amit a beavatás teremtett meg. hogy azok. ami lényegénél fogva „közölhetetlen”. amit terveztünk. hogy ez a virtualitás preexszisztáljon. ami megszünteti az esetlegesen megnyilvánuló akadályokat és veszélyeket. A BEAVATÁS FELTÉTELEI 31 bán megvizsgálva. hogy ez lényegében egy spirituális befolyás transzmisszió . immáron teljesen félretehetjük a misztika esetét és kizárólag a beavatás felé fordulhatunk. hogy legyen számunkra azt gondolni. legalábbis közvetlenül. ami tanítható. amit azoknak pusztán memorizálniuk kell. és aki megfosztódik ettől. ez inkább egy előzetes feltétel ahhoz. nem közölhetik ezt a tudást ugyanolyan módon. mint ahogy egy világi ta nár közli diákjaival könyvízű form uláit. A tulajdonképpeni beavatási transzmissziót tehát más úton kell értelmeznünk. akik a beavatási tudás letéteményeseivé váltak. valamint egy kontrol. és ha realizációik nem ugyanazon törvényeknek vannak alárendelve.

Sőt. fejezet. Azt lehet mondani. és minden későbbi kibontakozás szükséges kiindulópontja. * Kétségtelen. 8. * Amiért is az „árasztott világossághoz”. ez a vibráció a fiat lux ['legyen világosság‟]. a szorosabb értelmében vett beavatást jelölendő. amelyben semmi sincs kibontakozva vagy differenciálódva.). ugyanez vonatkozik egy olyan világ matéria primá jára is. <J Ettől kezdve és ezen befolyás ha Lásd Dante ezoterizmusa. amit a beavatási szimbolika a profán világgal azonosít. amelynek a kozmikus rend képmásának kell lennie.szió. illetve a „kapott világossághoz” ha sonló kifejezéseket a beavató illetve a beavatott vonatkozásában haszná lják. 7 ez az analógia minden más megállapításnál közvetlenebbül alapozódik a „mikrokozmosz” és makrokozmosz” közötti megfelelésre. Azt is meg kell jegyezni. hogy részesüljön azon spirituális hatalmak révén.32 A BEAVATÁSRÓL ja. amely illuminálja a káoszt. hogy az Elohimhoz társított hetes szám a beavatási szervezetek formajaval kapcsolatos. amiket a héber Genesis Elokimnak nevez. mi több. fejezet. az egyetemes szubsztanciához képest csupán matéria secunda (vö. Beavatási né zőpontból ez az illumináció pontosan az imént említett spirituális befolyás transzmissziójában áll. 8 Ez az a sötét és kaotikus állapot. Ahhoz. ami az itt szóban forgó t ranszmisz . Másutt már kifejtettük. és pil lanatnyilag annak a szerepnek a pontosabb meghatározására korlátozzuk magunkat. amely mivel bizonyos értelemben már determinált. A mennyiség uralma. hogy szigorúan veve ez csak egy relatív és nem az abszolút értelemben vett matéria príma. 7 . és amelyben a „második születést” még el nem nyert lény találja magát. miként az — ennek egyik szimbolikus kifejeződését képező — hermetikus „Nagy Mű” fázisai a kozmogóniai folyamat fázisait reprodukálják. 2. egy kezdeti vibrációban kell. mint amilyen a miénk. azaz egy tiszta potencialitás. hogy a beavatás fázisai. úgyhogy a világunknak a kezdeti káoszból való kibontakozásával való analógia még e tekintetben is teljesen pontos. hogy e káosz elkezdje a formaöltést és az önszervezést. amelyet ez a befolyás játszik az individuum kezdettől fogv a meglévő természetes hajlama és a később általa vég zett realizációs munka közötti közvetítésben. hogy az individuális természetben foglalt minden hajlam vagy lehetőség önmagában mindenekelőtt pusztán matéria prima. ám ez a különbség a jelenlegi nézőpontunkból nem lényeges. és ez teszi lehetővé a bennünket itt foglalkoztató kérdés tisztázását. Később erre vissza fogunk térni bővebb tárgyalás végett.

'csatlakozást'. — A ford.5. hogy rendezze és kibontakoztassa az önmagában hordozott lehetőségeket. és ami a matéria prima.tás” és „aktualitás” kifejezésekkel állnak összefüggésben: 1) „kvalifi káció”. ami lehetővé teszi számára. és ezt mindenütt úgy adják vissza. BEAVATÁSI REGULARITÁS 33 tására a lény spirituális lehetőségei többé nem egyszerű potenciali . 5. hanem virtualitásakká válnak. ahogy az individuum állapotról állapotra halad a beavatási hierarchia különböző fokozatain keresztül. és 3) benső munka. hogy az affiliáció egy reguláris tradicionális szervezetbe nemcsak szükséges előfeltétele a beavatásnak. Az összes előzetes megállapításunkat összegezhetjük annak el mondásával. és végül a „Megszabadulás” vagy „Legfőbb Azo nosság” végcéljához vezet. fejezet BEAVATÁSI REGULARITÁS Beszéltünk már róla. 2) transzmisszió . amelyek készek az aktuálissá válásra a beavatási realizáció különböző állomásain. illetve 'átvitel'.] . mint „második születés” vagy „regeneráció”: „második születés”. 'felvételt‟. amelyen a beavatási munka megvalósul. egy tradicionális szervezethez való affiliáció** révén. de egye nesen a szó legszorosabb értelmében — ahogy azt etimológiája meghatározza — maga a beavatás. az affiliatio pedig — értelmi összefüggésben az adoptatioval — tulajdonképpen 'fiúvá fogadás‟.tások. —A ford. tágabb értelemben jelent még 'befogadást‟. hogy a beavatásnak három feltétele van. ] ** [A filiatio latinul a 'leszármazása a fiúnak az apától‟. miáltal „adjuvánsok” vagy külső „támasztékok” segítségével (szükség szerint és főként az első időszakokban) ez a kibontakozás fokozatonként valósul meg. * [A latin Iransmissio szó szerint 'átküldés‟. egy spirituális befolyás hatására az individuumban kiváltott „illumináció”. amelyek egymást követően jelennek meg és egyenként a „potencialitás” „virtuali . ami az individuum természetében foglalt bizonyos lehetősé gekben áll. itt elsősorban 'átadás'.

34 A BEAVATÁSRÓL mert a létező számára egy világot nyit meg. E pontra később visszatérünk. mind Nyugaton. miközben nyilvánvalóan teljesen mások. amely révén a spirituális potencialitásokkáosza illuminálódikés rendeződik. ahogyan a szóban forgó „világosság” sem azonosítható a korporális szervezet látóképessége által érzékelnél. noha itt nincs szó semmi olyasfajta érzékelhető vibrációról. 36. amikor az ember még nem szakadt el eredeti spiri. 2 De 1 Ezen úgynevezett „eszmei” affiliációra példaként. itt csak azt az iszlám tradícióban meglévő liasonlósá - . mert visszaadja e létező számára azokat a kiváltságo kat. nem kevésbé szigorúak. egyre mélyebbre süllyedve az anyagiságban. és egy úgynevezett „eszmei” affiliáció. amely magasabb lehetőségei kibontakoztatásához területül szolgál. vagy az ezzel egyenértékűek jól ismertek minden tradicionális tanításban mind Keleten. mint amelyek a korporális világ erőit irányítják. ahonnan a létező a magasabb állapotokba felemelkedhet. mint azt manapság képzelik. mint amelyben korporális módozatának aktivitása zajlik. fejezet. 1 Ezt könnyű megérteni. lásd A mennyiség uralma . mivel ennek mindenképpen egy spirituális befolyás transzmisszióját kell jelentenie. Ez az analógia teszi lehetővé. amilyet a fizikusok tanulmányoznak. amelynek meghatározott törvények szerint kell végbemennie.nak valósnak és ténylegesnek kell lennie. teljesen hiábavaló és hatástalan. mint „érthető világosság” vág)' „spirituális világosság”. Ezek a törvények. Most ismét kiemelünk egy kulcsfontosságú pontot: az affiliáció. és az alapvető kü lönbségek ellenére az egyetemes Exszisztencia összes állapota vagy szintje között fennálló folytonosság és megfelelés révén van közöttük bizonyos analógia. hogy például a fiat lux kapcsán egy „vibrációról” beszéljünk. és mert — önnön realizációjának mintegy első lépé seként M elvezet a „primordiális állapot” benne való helyreállásához. amely más. amelyek természetesek és normálisak voltak az emberiség első korszakaiban. 2 Az olyan kifejezések.tualitásától. amely az emberi individualitásnak az egyetlen és változatlan centrumnál fekvő teljessége és tökéletessége. aminek a kapcsán egye sek odáig mennek. és „regeneráció”. hogy teljességgel elhalt tradicionális formák újjáélesztésével próbálkoznak. egy világot. mint a későbbi korokban.

bármilyenek is legyenek azok a módozatok. és most vizsgáljuk meg ezeket a következményeket. és legalábbis részben ugyanebből az értetlenségből származik az a túlzottan is elterjedt elképzelés. Számos fontos következmény származik — mind a beavatásra váró individuumra. bizonyos cselekvésformák és kül ső hatások közötti hasonlóságok ész lelésével együtt vezet — nem egyszerűen a pszichikus vagy szubtilis befolyások nak. sőt nem is kevesek számára igen kellemetlenek ezek a got említenénk. addig legitim és szigorúan igazolt is azáltal.sza fogunk térni. Vö. ott nyilvánvalóan egy tényleges kontaktusnak is meg kell valósulnia. * Az ilyetén analógiával kapcsolatos értetlenség. miszerint ezeket minden további nélkül a szó legszorosabb értelmében vett „fizikai” erőkhöz hasonítják. miszerint kapcsolatot lehet felállítani a tradicionális tudás és a modern tudományos szemlélet között — egy teljesen alaptalan és légből kapott eszme. hogy ilyen analógia és megfelelés a dolgok lényegét illetően ténylegesen létezik és bizonyos értelemben a feltételezhetőnél jóval messzebbre terjed. azonkívül maga a profán szemlélet a szó szoros értelmében illegitim. Tudjuk. amelyeken keresztül ez kialakul — a módozatok. amelyeket természetesen a fent említett spirituális befolyások működését irányító tör vények határoznak meg. Guénon: A mennyiség uralma. hogy némelyek. És ahol egy tényleges transzmisszióról van szó. BEAVATÁSI REGULARITÁS 35 amíg a kifejezésmód szükségképpen szimbolikus. mind magukra a beavatási szervezetekre nézve — közvetlenül abból. hogy a szóban forgó törvényeket számításba kell venni. 18. a jelen pillanatban elegendő lesz kiemelni.3 E megfontolások részletezésére később visz . hanem — maguknak a spirituális befolyásoknak egy még tévesebb és durvább materialista eszméjéhez. mivel analógián vagy megfelelésen alapul.5. amely a Szellem (ar-Rüh) lényege és a világosság (an-nür) között áll fenn. az azonossággal való összetévesztése. mint ahogy fizikai hatást sem lehet létrehozni magát a létrehozást irányító törvények által megkövetelt feltételek híján. hogy elengedhetetlen a tényleges affiliáció. fejezet. amikor is a beavatási rítusokkal és hatékonyságukkal foglalkozunk. . mivel ezek olyasmik. máskülönben a kívánt cél ugyanúgy nem érhető el. mintamilyen az elekt romosság vagy a mágnesesség. amelyek még csak nem is ugyanahhoz a területhez tartoznak.

[A latin eruditio tudományos „műveltség‟. mivel itt. ‟tanultság‟. és amely ilyenformán semmit nem jelent. társítva adott esetben ezek legmélyebb ezoterikus magyarázataival. Túlságosan egyszerű lenne az is. és sem 4 Ezen nem csak a teljes effektív beavatást értjük. természetes hajlandóságot érezve arra. hanem a pusztán virtuálist is. mivel minden személy. vagy azért. bizonyára nehézség nélkül talál kiváló (pontosabban a saját szemében. hogy magát „jól és megfelelően kvalifikáltnak” tekintse és ily módo n egyszerre bíró és esküdtszék legyen saját ügyében. ha ahhoz. és amit később pontosítani fogunk. mint ahogy a különféle szentimentális törekvésekhez sem. ám ezek olyan dol gok. legyenek azok akár egy orthodox tradíció szentírásai. hogy csatlakozik egy tradícióhoz. ami a profán tudással függ össze — itt semmi jelentősége.36 A BEAVATÁSRÓL megállapítások. aminek — mint mindennek. hogy magát minden további nélkül beavatottnak tekintse.] . amelyek elmondásától soha nem tartózkodhatunk. ugyanúgy nincs továbbá semmi köze sem az álmokhoz. hogy aztán egyesek önelégülten (és annál könnyebben. '(szakismeret‟. saját partikuláris elképzelései szerint kiváló) érveket arra. ahogyan hiábavaló valamely múltbeli vagy jelenlegi szervezetről képzelegni. amelyről van némi „externális” isme rete. Ez teljesen eltörölné a „kvalifikáltság” előzetes kérdését is. ami az individuumot illeti. követve az itt tett megkülönböztetést. sem a fantáziákhoz. hogy legyen bár eltökélt szándéka valakinek. Először is. itt mindez profán értelemben^-ford.4 A beavatásnak semmi köze az „erudícióhoz” . miként másutt csakis és kizárólag az igazság érdekel bennünket. ezzel a manapság válogatás nél kül bármire és mindenre használt kifejezéssel élve. mert ezek zavarják a beavatás túlzottan komfortos és felettébb „szimpla” felfogását. hogy valakit beavatottnak lehessen nevezni. elég lenne könyveket elolvasni. az előbb elmondottakból nyilvánvaló. a beavatás megszerzésére irányuló szándéka önmagában semmiképpen sem elég az igazi beavatáshoz. vagy mert romba döntenek bizonyos — minden tekintély híján — igazolhatatlan igényeket és többékevésbé önző követeléseket. minél ismeretlenebbek) ezeknek tulajdonítsák saját egyéni „eszméjüket”. ‟tudósság‟.

ha a profán „tudósok” nem élnének vele csúnyán vissza). ami a külső jellegzetességeket is hiányolja. De hagyjuk ezeket a komolytalannak látszó kitérőket. hogy „beavathatják önmagukat”.5. ami. ő pedig nem igényli magának az egy csapásra sem mibe vett leginkább transzcendens szinteket. annak az értetlenség és az intellektuális zűrzavar az oka. vagy ne beszéljen beavatásról. nincs többé hierarchia és nyilván nincs semminemű transzmisszió. a merőben profán. mint bizonyos egyéb hamisítványok. amely sajnálatosan jellem zi az ezek terjedését szánalmas nyugalommal tűrő korunkat. amit egyesek megdöbbentő tudatlansággal a beavatás „modern” (mégpedig nagyon modern és a világi. ahogy vannak. Vajon azok. amely képes beavatásban része . hogy egy individuum esetében nem elegendő a puszta szándék. mint azt nevezni így. De visszatérve e kitérő kiindulópontjához. magukat jogtalanul beavatottnak kiadókká kell lefokozni őket. Amit világosan meg kell érteni az. ráadásul még ez az. amelyekről ha mód lesz rá. BEAVATÁSI REGULARITÁS 37 mi okot nem látunk arra. röviden még fogunk szólni. és jobb őszintén lemondani a beavatásról. nem is gyanítva: így ahelyett. hogy a beavatásnak kizárólag komoly dolgokhoz és „pozitív” valóságokhoz van köze (a „pozitív” szót még szívesebben ha sználnánk. amikor a dolgok olyan jól haladnak. ahogy e kifejezést már használtuk. ami csak üres paródiája. Valaki vagy elfogadja a dolgokat úgy. és jobb. Ha nél külözhetetlennek érezzük röviden szólni róluk. hogy megálljon. amelyeket álláspontjuk foglal magában? Ilyen körülmények között nincs többé kiválasz tás vagy ellenőrzés. mivel nem lehetséges középút e két hozzáállás között. ami lényegileg jellemzi a beavatást és ami ténylegesen azzá teszi. hanem „akceptálnia” is kell őt egy re guláris tradicionális szervezetnek. illetve egalista „eszmék” közül is a legalávalóbb) felfogásaként merészelnek hirdetni. azt kell mondani. demokrata. röviden semmi sem marad. hogy ő beavatott akar lenni. nincsenek „megkülönböztetési eszközök” abban az értelemben. akik azt képzelik. elgondolkoznak azo kon a felettébb kínos következményeken. hogy legalább a „virtuális” beavatottakhoz lenne közü k — ami azért még valami —.

ami kizárólag a memória körébe eső elméletek felhalmozása. Egy ilyen személy soha nem tekintheti magát beavatottnak. minden más típusú tradicionális szervezetet kizárva. hogy ez a szervezet nem tartozhat olyan tradicionális formához. röviden. hanem kizárólag olyan (jobb szó híján ezt használva ismét) „pozitív” törvényekkel összefüggő „technikai” szabályoké. soha nem lesz képes megszabadítani magát a profán világ korlátjaitól és gátjaitól. mivel ez nem „moralitás” kérdése. hogy „kvalifikációk” hiányából kifolyólag bármi lyen őszinték is a szándé kai. megkaphatnak valami olyat. és azt hiszik. egy másik szinten. amelyek ugyanolyan kikerülhetetlenül szükségesek. akik ezt a mesterséget gyakorolják vagy legalábbis bizonyos nagyon határozott ez irányú kötődéssel rendelkeznek.] lehetne nevezni. mint a profán oktatás esetében).) ‟törvényhatóság‟. ami túlzottan is nyilvánvaló. akik becsapják magukat saját kvalifikáltságuk tekintetében. csak éppen külsőleges tudásról beszélünk és nem puszta erudícióról. amely a szóban forgó individuum számára külsőleg ide gen. amiben csak azokat lehet részesíteni. ‟felhatalmazottság igazságtételre‟. minden erőfeszítése ellenére.jának [(lat. elutasítás lesz osztályrésze. csak azokat utasítják vissza. miként egy mesterségen alapuló beavatásé. ami lehetővé teszi az illető számára. Olyan esetek is vannak. . mert bizonyos szinten túl általában maga az elméleti tudás előfeltételezi a szükséges „kvalifikációt” a beavatáshoz. és ezek terü lete. mellesleg gyanítható. ahol az. még korlátozottabb.38 A BEAVATÁSRÓL síteni. egyes hivatások gyakorlásához is nélkülözhetetlenek bizonyos fizikai és mentális feltételek. mint ahogy. Ilyenformán őt senki sem akadályozhatja meg a ténylegesen önmagában hordozott lehe tőségek kibontakoztatásában. hogy egy benső „realizáció” során az elméletet tényleges tudássá transzformálja. hogy ennek egy szigorúan vett beavatási szervezetnek kell lennie. átvitt értelemben 'hatáskör* — a ford. amit egy beavatási szervezet „jurisdictio” . ami teljességgel összeegyeztethetetlen individuális természetükkel. 5 Ezen nem csak azt értjük. Megtörténhet az is.5 vagyis képes átadni azt a spirituális befolyást. hogy még e tekintetben sem fog az illető túl messzire jutni (természetesen itt egy igazi. akármilyen is legyen az általa egyébként megszerzett elméleti tudás. amelynek segítsége nélkül. hanem azt is.

amelyek minden hiteles tradicionális jelleget nélkülöznek. hogy valaki csak azt adhatja át. mivel a reguláris affiliáció nélkül a spirituális befolyás transz. hogy ez ilyen esetek kizárólag közönséges hamisítványai lehetnek a beavatásnak. hogy egy beavatási szervezetegyáltalán nem lehet individuális képzelet terméke. hanem igazi tradicionális rítusokból kölcsön. hogy egy szervezet valóban letéteményese legyen egy spirituális befolyásnak. amit fent a tényleges és közvetlen affiliáció szükségszerűségéről és az „eszmei” affiliáció hiábavalóságáról mondtunk. továbbá mint azt az individuumok kapcsán már elmondtuk. szükségszerű tehát. és olyanok. sőt úgyszólván légből kapott helyreállításaira. ami aktuálisan létezik. ami magukkal a beavatási szervezettekkel kapcsolatos. mivel a valóságban az ember csak ahhoz csatlakozhat.5. ez semmivel sem fogja értékesebbé tenni ezeket. napjainkban oly általános álbeavatási szervezetet. amelyhez tartoztak. mint amilyen például az ősegyiptomié vagy káldeaié. mégha ezek a formák tényleges kapcsolatot is jelentenének ahhoz a tradícióhoz. amit 6 maga birtokol. elengedhetetlen a szóban forgó tradíció felhatalmazott képviselői általi „akceptáció” is. olyannyira. mint ahogy nem lehet egyes emberek kezdeményezésére létrejött profán társaság sem. Mindez fokozottan igaz a régen elhalt tradicionális formák merőben hipotetikus. És még ha ezek a formák nem is teljesen kitaláltak. Mindebből következik. ha egy korábban létező szervezet meghosszabbítása. többé már nem lehetnek hatékonyak.missziója lehetetlen és nem-létező. a beavatási „láncolat” folytonosságát megsza kítatlanul fenntartva. akik elhatározták. amelyek alapítóinak „erudíciójuk” révén van némi jogosítványuk. azt lehet mondani: túlságosan is nyilvánvaló. hogy bizonyos elfogadott formák szerint találkoznak. és ez azonnal kizár minden. amennyiben ezt a befolyást át kívánja adni a hozzá csatlakozóknak. BEAVATÁSI REGULARITÁS 39 Áttérve a kérdés másik oldalára.zöttek. Mindezekkel csupán más szavakban és nyíltabban fejeztük ki azt. úgyhogy egy nyilvánvalóan új szervezet kizárólag akkor lehet törvényes. és senkit nem kellene becsapni e vonatkozásban bizonyos garancia nélkül .

hogy e csoportok némelyike őszintén szeretné mintegy „eszmeileg” hozzákötni magát a Rózsakereszt Testvériségéhez. mint egy impozáns cím viselésére vagy a hiszékenyek befolyásolására való vágyat. ezáltal remélve. a Compagnonnage [‟mesterlegények társulata‟] és a szabadkőművesség. hogy akár csak közvetet t és áttételes kapcsolatuk lenne a Rózsakereszt valóságos Testvériségével. Az ember jószerivel nem is talál itt egyebet. számos új keletű csoport létezik manap ság. [A Compagnonnage szó a latin cum panis-ból származik. tény. vagyis amikor látszik. amely durva és valójában jellegzetesen modern tévedés. és még a legkedvezőbb eset is. anélkül. hogy a jelenkori Nyugaton a beavatási igénnyel fellépő összes szervezet közül csupán kettő van. amelyek „rózsakereszteseknek” nevezik magukat. tekintet nélkül azokra az indula tokra. amiket hosszú ideig voltunk kénytelenek folytatni e tárgyban. mivel semmi valóban átadhatót nem birtokolnak. ha fi gyelmen kívül hagyjuk a középkori keresztény hermetikusok bizonyos elszórt . akik — bármi legyen is a céljuk — valójában kizárólag „álbeavatottakként” osztályozhatók. Ez a két szervezet. 6 6 Azon nyomozások révén. ami annyi. amely h iteles tradicionális eredetre és valóságos beavatási transzmisszióra jogot formálhat. úgyhogy napjainkban nincs esély rá. amely egyébként igazság szerint eredetileg — jóllehet számos elágazással — egy. Ilyenformán egy már másutt említett példát véve. mint 'kenyérrel‟. és hogy tudnák. amelyet nyíltan ki kellett itt fejtenünk. hogy a hitelesség légkörét biztosítják a maguk számára. hiszen majdnem egyöntetűen valamiféle „társaságnak” képzelik.40 A BEAVATÁSRÓL elfogadott szervezetek nevében. hogy az „asztrálbeavatásokról” . mi is volt ez valójában. amelyeket a különböző körökben felkorbácsol. erre az egyértelmű és kétségbevonhatadan következtetésre jutot tunk. Amit ezen részletpéldával mondunk ki. hacsak nincs szó valami még rosszabbról.mológiailag (nem csak anyagi érte lemben) az egy kenyérből részesedőkre utal.\ Az összes többi fantáziálás és sarlatánizmus. és ebben az eszmekörben nincs elég abszurd és extravagáns találmány.és rendkívül szűk — csoportjainak esetleges továbbélési lehetőségét. — A ford. mint hamisítvány és legtöbbször a beavatás paródiája vagy karikatúrája. a tagjaik döntő többségének tudatlanságán és értetlenségén keresztül adott eset ben végbemenő degenerálódásuk ellenére. amit ugyanis kínálnak semmi egyéb. így a kifejezés eti. beavatási szempontból lényegében a semmivel egyenértékű. teljes mértékben vonatkozik a különféle okkultisták és „neospiritualisták” által kitalált szerveződések mindegyikére.

szóló okkultista álmoktól az „üzleti” célú „postai beavatások” amerikai rendsze réig valami eredményre vezessen vagy valamit komolyan lehessen venni! 7 Ennek ellenére egyesek napjainkban megpróbálnak a szabadkőművesség . Ha ez a feltétel nem lenne meg. hogy beavatási szervezet alapítása tekintetében az egyéni kezdeményezés értéke nulla. amelyek a spirituális befolyás konzervációját és transzmisszióját biztosítják. Ez ugyanakkor nem zárja ki bizonyos körülményekhez való hozzáigazítás lehetőségeit. az eredmény a hagyománynyal való érdemi szakítás lenne. Mindezek nyilvánvaló következménye. Sőt mi tö bb. ilyen példát találhatunk a Dante ezoterizmusában. mintsem ők maguk akarnák ezt. hogy még ahol hiteles beavatási szervezetről is van szó. és ez van annyira lényeges pont. 7 ilyen elemeket kizárólag művi úton lehetne átvenni. hiába való fantáziálásokat. amelyért a szóban forgó szervezet a felelős. önkényesen és büntetlenül meg lehessen változtatni a rituális formákat. és határt szab számukra a követelmény. és ezáltal a szervezet elveszítené „regularitását”. keleti doktrínákból kölcsönvett elemeket bevinni. .5. mint minden beavatási hatóerőt nélkülöző. és amit ez esetben nagy valószínűséggel elveszítenek. a tagoknak nincs ha talmuk a formák önhatalmú lecserélésére. hogy nem tudva róluk eleget. hogy egy külön tanulmányt érdemeljen. következésképpen abszolút semmi valódit nem adnának. oldal. egy nyugati beavatási formába. ahol mindennek megvan a maga rendeltetése és pontos jelentősége.be. netalán a lényegüket érintő változtatásra. az őt magát alapító tól eltérő tradicionális formából kölcsönzött elemeket. egy ilyen keverés tilalma távolról sem csak a beavatás területére korlátozódik. A spirituális befolyás kezelését irányító törvények túlságosan összetettek és finomak ahhoz. hogy nem tehetnek kárt azokban az eszközökben. Azonkívül egy beavatási szervezet érvénnyel nem vegyíthet a saját rítusai közé semmilyen más. ellenben heterogenitásukból kifolyólag jelenlétük zavart és diszharmóniát könnyen okozhat. BEAVATÁSI REGULARITÁS 41 A fentiek egy másik konklúziójaként tegyük hozzá. amelyekkel kapcsolatban ráadásul rendkívül felületes tudással rendelkeznek. és semmi egyebet nem képviselnének. 20. ez azonban sokkal inkább ráhárul az egyénekre.

de olykor egyenesen veszélyes. akik igényt tartanak tradicionális doktrínák tanulmányozására — anélkül. közvetlenül következik. amit tulajdonképpen „szinkretizmusnak” le het nevezni. Ügy hisszük. amelynek saját individuális szerzője len ne. hanem tulajdonképpen minden tradi cionális területre. amelynek transzmissziója képezi a szó szoros értelmében vett beavatást. hogy szükséges egy „nem -emberi” elem jelenléte. és anélkül. hogy a beavatás lényegi és végső célja éppen az individu alitás és partikuláris lehetőségeinek a transzcendálása. nagyon gyakran megvan az a bosszantó hajlamuk. Könnyű megérteni. hogy felfognák azok lényegét. Miután a szóban forgó keverés ráadásul csak egy partikuláris esete annak. annál is inkább. akik történelmileg és merőben tu dományos módon vizsgálják azokat —. hogy némileg eltérít bennünket a közvetlenebbül a beavatással kapcsolatos vizsgálódásoktól. mind az általuk elfogadott formára nézve. ami lehe tetlen ott. hogy valójában egyetlen olyan tradicionális rituális forma sem létezik. fejezet . mert azon kortársainknak.42 A BEAVATÁSRÓL mind az eredetükre. hogy mélyebbre hatolnánk a kérdésben. ámbár látszhat úgy. hiszen ez a jellegzetessége a spirituális befolyásnak. és ez nem csak a beavatási területre igaz. amellyel elsődlegesen foglalkozunk. mint az 6. hogy keverik a „szintézist” a „szinkretizmussal”. és különösen azoknak. hogy ennek miért kell így lennie. e szó jelentésének tisztázásával kell kezdenünk. SZINTÉZIS ÉS SZINKRETIZMUS Mondtuk már. nem lesz érdektelen e kérdést teljes általánosságában megvizsgálni. Ez a megállapítás ugyanúgy általánosan vonatkozik az exoterikus rendű doktrínák „profán” tanulmányozására. hogy a különböző tradicionális formákhoz tartozó rituális elemek keverése nem csak hasznavehetetlen. és itt kell megjegyezni. ha azt tekintjük. Ebből a kézenfekvő megállapításból. ahol az eszközöket pusztán emberi szintre szállítj ák le.

és ezek felől kizárólag teljesen külsőleges ismerettel rendelkezik (helyesebb lenne „tradíción kívülit” mondanunk. nyilvánvalóan ezen antitradicionális motivációtól függetlenül is létezhet. amely bár e különös mentalitásra rendkívül jellemző. például az antikvitás korábban említett beavatási misztériumaiban. mint ahogy már fen tebb is mondtuk. . Nem is időzünk tovább ennél. azonkívül a különbséget ez ek között ritkán vonják meg úgy. hogy a szinkretizmus jellegzetes példáira leljen. Egy ilyen aggregáció a valóságban nyilvánvalóan nem képezhet egy doktrínát. mivel túl azon. itt mindössze egy zavarra szándékozunk rámutatni.6. társadalmi vagy más merőben emberi tényezők gyűjteményé t látni. Ez a „tudomány” nyíltan megerősíti a szó leg rosszabb értelmében vett „profán” mivoltát. A „szinkretizmus” a szó valódi értelmében semmi egyéb. hogy másutt gyakran beszélünk róla. nem specifikálva partikuláris módozatainak egyikét sem). ahogy kellene. amely még a legigényte lenebb kutatás előtt sem állja meg a helyét. mint különböző eredetű elemek egyszerű egymás mellé helyezése. hogy kizárólag az alkalmas a vallások „tudományos” vizsgála tára. és ha ez néha egy doktrína benyomását kelti azokban. az csupán illúzió. A tradíció okkultizmushoz és teozófiához hasonló modern hamisítványai alapvetően semmi egyebek. aki minden valláson kívül áll. SZINTÉZIS ÉS SZINKRETIZMUS 43 ezoterikus rendűekére. Az embernek nem kell messzire tekintenie. 36. elviekben bizonygat va. és ennek megfelelően az úgyneve zett „vallástudomány” számtalan olyan dologgal foglalkozik. ame lyekben voltaképpen semmi „vallási” nincs.mus”. egy úgyszólván „kívülről” való összehordás révén. 1 különböző tradicionál is formákból köl- 1A mennyiség uralma. mint ahogy egy kőhalom sem hoz létre épületet. fejezet. és amelynek előítélete: a tradícióban pusztán pszichológiai. amely az alapítói és talán kevésbé tudatos követői számára minden tradíció megsemmisítésének eszköze. hogy egy érdektelen tudás örve alatt itt egy nyilvánvalóan antitradicionális motiváció rejlik. hogy egy alapvetőbb rend valamilyen princípiuma egyesítené őket. egy „kriticiz . Az igazság az. akik csak felületesen szemlélik meg. anélkül.

előszeretettel nevezik azt szinkretizmusnak. mint az előbbi szituáció. nemhogy egyszerűen nem szintézis. Miközben az ilyen embereknek nyilvánvaló érdeke. mivel ez mindenek előtt csupán filozófia. amit egy odavetődött „kereső” tehet meg azáltal. vagyis profán gondolkozás. ahol a szinkretizmus általában az „eklekticizmus” nevet viseli. míg ellenben a szinkretizmus megmarad magán a kerületen. En nek a hozzáállásnak a magyarázata voltaképpen nagyon egyszerű. és a feladat. ami legalább nem akar más lenni. határozatlan sokaságú. el sem tudnak képzelni semmit. hogy senki sem beszél töb bet és szívesebben szintézisről. egyúttal azt is be kellene vallaniuk. hogy nem letéteményesei semmiféle tradíciónak. A szinkretizmus teljes „külsőlegessége” miatt minden esetben jellegzetesen profán eljárás. vagyis abból.44 A BEAVATÁSRÓL csönvett töredékgondolatok foglalatai. semmiben sem különbözik attól. általában az ellenkező: egy igazi szintézis jelenlé tével találkozva. mint bizonyos „szinkretisták”. a filozófiából és a profán tudományból származó elméletekkel keverve. Ragaszkodva az elképzelhető legszűkebb profán és külsőlege s nézőponthoz. egyenként és önmagában — tehát önmagában. A szinkretizmus akarva. mint ami. Vannak szinte teljes egészében más elméletek töredékeiből összetákolt filozófiai elméletek is. érzik. teljesen analitikus jellegű. ha beismernék egybeszerkesztett elméleteik valódi természetét. úgyszólván a középpontból tart a kerület felé. nem akarva. hogy összetákol különböző. mivel a szintézis definíció szerint princípiumokból indul ki. ami más rendhez tar tozik. de bizonyos értelemben azzal éppen ellentétes. könyvekből vett elgondolásokat. hogy számos dolog kitér előlük. de a végső elemzésben ez kevésbé súlyos. természetszerűleg mindent megpróbálnak . hogy szintézisnek adják ki szinkretizmusukat. azok hibája. aminek áldozták magukat. általában rosszul megértve és többé-kevésbé eltorzítva. ami a leg bensőbb. princípiumaitól vagyis valódi létokától elszakítva — szemlélt elem tiszta és úgymond „atomikus” sokaságában. ez azonban csak azt bizonyítja. és miután nem akarják vagy nem tudják elfogadni. Igaz. akikről koráb ban beszéltünk.

Azt képzelve. 2 és tulajdonképpen pontosan ez az. ami erudíciójuk egyetlen tárgya. feltételezték-e valaha.6. az átvételt kizárólag a szó legközönségesebb értelmében gondolják el. miután nem „történelmi” kérdés soha eszükbe sem jut. amellyel az alkalomadtán. amiről itt szó van. teljesen esetleges körülmények közepette kapcsolatba került. Akik hisznek ebben az elméletben. amit különösen fontos megjegyezni az. olyan dolgokat tulajdonítanak ezeknek az individuumoknak. mint egy vagy több individuum minden felsőbb elem beavatkozása nélküli alkotása (ugyanis nem sza bad elfelejteni. vagy ezek hiteles filiá. amit egy effajta vizsgálódás tartogatni látszik számukra ilyen feltételek mellett. annyira idegen számunkra ez a mentalitás. a saját módszerükkel vizsgált doktrína az igazság kifejeződése -e vagy sem. egyszerűen képtelenek vagyunk meglátni. be kell vallanunk. hogy a tradicionális doktrínákban szinkretizmust látó téves felfogás az úgynevezett „átvételi” elmélet közvetlen és elkerülhetetlen következménye: amikor két eltérő doktrinális formában hasonló elemek meglétét veszik észre. véletlenszerű bekebelezéseként. amit a szinkretizmus definíciója 2 A dolgok ezen szemléletmódjának az ezoterikus és beavatási területre való alkalmazása kapcsán egy példáról az az elmélet gondoskodik. afféle másolásként vagy egy olyan tradíció másik általi plagizálásaként. SZINTÉZIS ÉS SZINKRETIZMUS 45 a számukra értett eljárásokra visszavezetni. reguláris transzmissziójához és egymást követő átdolgo zásukhoz. hogy ez az összes „tudományuk” alapvető posztu .ciójához. amelyekre ők maguk lennének képesek hasonló esetben. hogy az összes doktrína semmi egyéb. hogy megállapítsák. fel sem merül bennük. és emiatt szó szerint nem is létezik számára.látuma). Bárhogyan is legyen. ami az érdekességet illeti. Ennek természetesen semmi köze a tradíciók közös eredete kérdéséhez. és mondani sem kell. amely az iszlám . azonnal azt feltételezik. hogy létezhet magasabb rendű igazság a puszta „tényszerű igazságnál”. hogy azokat az egyiknek a másikból kellett átvennie. valamint különálló elemek minden mélyebb ok nélküli. Még az is kérdéses. és ezek mindegyike teljesen kitér a profán történés z rendelkezésére álló vizsgálati módszerek elől.

Ezen elméletet fenntartó orientalistákban nyilvánvalóan soha nem vetődik fel. hogy hasonló módszerek mindkét helyen találhatók. ez azonban nem is vetődni fel. Ez szorosan kapcsolódik az elején említett antitradicionális motivációhoz. 13. kizárólag pszichológiai értelemben (holott ilyesfajta egység nem létezik) és azt foglalja magában.46 A BEAVATÁSRÓL takar. miszerint minden doktrína egyszerűen az „emberi szellem” terméke. a hipotetikus „források” és feltételezett „betoldások” utáni kutatás alap jait vetve meg. mert mint már mondottuk. ahhoz a munkához. 3 A következő pont az. amilyenek. min den átvételi kérdéstől függetlenül. fejezet. mint a szinkretista értelmezés partizánjainak „hisztorizmusa”. azt az összeegyeztethetetlenséget. hogy egy és ugyanazon igazságnak vajon nem lehetnek természetszerűleg többé -ke. és kiemelten észben kell tartanunk e helyütt az összes „humanista” értelmezés és a tradicionális szellem összeegyeztethetet. és ez olyasmi.lenségét. . akinek nincsenek előítéletei.vésbé hasonló vagy legalábbis összehasonlítható kifejeződései. de legalább egy bizonyos aspektusát már kifejezné a valóságnak. magának az igazságnak a létét elszántan tagadják. ezek a módsze rek vajon nem éppen a dolgok lényegéből fakadóan olyanok mindkét esetben. amikor a szinkretizmus és az „átvétel” ugyanezen elméletét a tradicionális iratokra alkalmazzák. amelynek egyetlen valódi célja minden „emberfeletti” inspiráció tagadása. amely az egyesek által az „emberi szellem egységének” nevezettre hivatkozik. Ez utóbbi értelmezés mindenképpen elégtelen lenne a tradíciók primordiális egységének gondolata nélkül. amit mindamellett úgy tűnik felettébb könnyű meg érteni. hogy megkérdezzék maguktól. amely alapjában véve tasawwuf -)ában egy Indiából való átvételt lát azon az alapon. ami mint ismeretes a „kriticizmus” egyik legnagyobb talál mánya romboló munkájához. Azonkívül. soha nem vetődik fel az sem. úgy hogy ez a „pszichologizmus” semmivel sem foglalkozik többet a doktrinális igazság kérdésével. hogy ezt az értelmezést soha nem szabad összeke verni azzal az „átvételinél” semmivel sem kevésbé profán. 3 A mennyiség uralma. és tegyük hozzá. legalábbis annak. noha némileg eltérő elmélettel sem.

szenciáiisan szintetikus. és ilyenformán nincs rá semmi szükségük. aki tudatában van a tradí ciók esszenciális egységének. mintha azt mondanánk. ő maga nem tehet egyebet. amit valóban a tradicionális tudás ins pirál. amit többékevésbé másodlagos úton magában foglalhat. a szintézis lényegi mivoltából kifolyólag kizár minden szinkretizmust. és hogy minden más. ez azonban távolról sem hasonlítható soha semmiféle szinkretizmushoz vagy a tudósok „összehasonlító módszeréhez”. Másrészt a szinkretista elmélet cáfolata végett elég csak arra emlékeztetni. hogy minden tradicionális doktrína önnön centrumaként és kiindulópontjaként birtokolja a metafizikai princípiumokkal kapcsolatos tudást. a végső elemzésben csupán ezen princípiumok különböző területekre való alkalmazása. hogy az helyet találjon azok körében. az esettől függően használhat különböző tradicionális formákat a doktrína kifejtéséhez és magyarázá sához. ami a szükséges „kvalifikáció” hiá nyában számára soha nem lesz kimondható. ami e névre méltó. miután nem véve számításba a „nem -emberi” elemet. amelyet kizárólag azon beavatási fiat lux révén lehet rendezni. amennyiben ebből valamilyen előny származik. mindenki. SZINTÉZIS ÉS SZINKRETIZMUS 47 nyilvánvaló.6. pontosan a lényegét érti félre a tradíciónak. másrészt ha ez az egység hiányzik. vagy jobban mondva elrejtőzik a profán „kutató” tekintete elől. . Egyrészt a centrális és principiális egység világít be és ural mindent. ugyanannyira lehetetlen az is. hogy esz. és ami nélkül semmi sem marad. ez ugyanaz. Tovább is vihető ez: ha lehetetlen az. és akik ezáltal okvetlenül értik egy efféle eljárás — akárcsak a profán gondolkozásra jellemző összes többi — hiábavalóságát. mindig „belülről” származik és nem „kívülről”. akik valóban értik ezeket a doktrínákat. értelmetlenül ténykedve egy káosz közepén. és mint fentebb mondottuk. mint a „külső sötétségben” tapogatózik. Mindaz. hogy szinkretizmus le gyen magukban a tradicionális doktrínákban.

ahogyan a modern Nyugaton fellelhető.2 Hasonlóképpen lehet valaki a tradicionális formák alatt. egyértelműen az első eset. kiváltképp a jelen kor felt ételei közepette. 3 7. ami — mint fentebb mondtuk — nemcsak haszontalan és hiábavaló lenne. mint az első. illetve lehet ezek felett: a „vallástalan ember” például. az aki kapja. 3 Ez tisztázhatja azt. amit fentebb az egy adott tradicionális formától eredő beavatási szervezetek „hatásköréről” mondtunk. ezzel szemben a második kizárólag azokra vonatkoztatható. hogy ez utóbbi eset összehasonlíthatatlanul ritkább. a hindu tradíció szerint a kaszton-kívüliségnek két formája van. az azt jelenti.48 A BEAVATÁSRÓL A TRADICIONÁLIS FORMÁK KEVERÉSE ELLEN Mint már másutt mondtuk. nyilvánvalóan távol van attól. nem alkalmazhat más formákhoz tartozó rituális és más eszközöket. Mivel a beavatás szigorú érte lemben. a másik az alulmúlás. és ez az utóbbi eset jelenleg szintén csak nagyon kivételes lehet. de lehet 'kaszton túli‟ (ativama) avagy feletti is. hanem csak azt. fejezet. az egyik a meghaladás. egy 'kezdet'. hozzátéve. Ez természetesen nem azt jelenti. hogy a tradicionális formák felett álljon. 2 Ezzel szemben — miként egy korábbi jegyzetben mondtuk — a primordiális korban ez volt a normális az emberek számára. hogy gyakorlatiasan szólva. mint aki valamely formához való csatlakozás és az ehhez való szigorú alkalmazkodás követelménye felett áll.1 Lehet valaki ‟kaszttalan‟ (avama) avagy kaszt alatti a megfosztottság értelmében. akik megszereztek egy effektív tudást az összes tradíció alapvető egységéről és azonosságáról. hogy valaki úgy tekinthessen magára. 1 . hogy amikor itt effektív tudásról beszélünk. hanem több tekintetben ártalmas és veszélyes is. mint a tagadásaik —egyaránt elégtelenek ahhoz. hogy ezen egység és azonosság pusztán elméleti elgondolásai — bár nyilván jobbak. Azonkívül meg kell érteni. megkövetelve a felvételt egy ilyen szervezetbe. fejezet A mennyiség uralma. hogy egy ilyen személynek nem kell törekednie más formák lehető legtökéletesebb és legalaposabban megértésére. 9.

aki kitartott az út végéig. A TRADICIONÁLIS FORMÁK KEVERÉSE ELLEN 49 A tradicionális formák utakhoz hasonlíthatók. akikkel beszél. de előfordulhat. illetve valamilyen mértékben elveszítetté válik. amelyeket ha a körülmények megkívánják ugyanolyan jogos használni. azaz nemcsak az exoterikus oldalt foglalják magukban. sőt ez akár az út teljes elveszítésével is járhat. Ehhez járul még az is. Kizárólag az. amelyekre ezért nincs is szüksége többé. és ha valaki egyszer egyre rálépett. állhat min den út felett. mint különféle nyelveken beszélni a végett. mivel az ő álláspontjáról nincs már semmi valódi különbség közöttük. amire a szintézis és a 4 A teljes pontosság végett hasznos lesz hozzátenni: azzal a feltétellel. Számára a formák többé nem bírnak utak vagy eszközök jellegével. hogy teljesek. hogy az ember megértesse magát azokkal. még ha csupán „példaként” azon körülötte lévők számára. mert túlhaladt rajtuk. ettől kezd ve képes — szükség esetén — az összes formát pártatlanul gyakorolni. hogy általában továbbra is egy adott formára korlátozza magát. alapjában véve mindig így van. mégis különbözők. pontosan azért. és amelyek csak az egyetlen Igazság kifejeződései maradnak. . hanem az ezoterikus és beavatási részt is. éppen e tényből kifolyólag. ugyanolyan jól tud követni más formákat is. 5 Röviden a fenti eset és a tradicionális formák törvénytelen keverése között mindazon különbség fennáll.7. és amire később még visszatérünk. s Pontosan ez az. azt helyes követnie kerülőút nélkül a célig. Azonkívül ha számára a formák így egyesültek. hogy egyféle degeneráció által ez a második rész elfeledetté. amelyek bár ugyanahhoz a célhoz vezetnek. mivel az egyikről a másikra való áttérés a legbiztosabb módja a saját fejlődése hátráltatásának. olyan kifejeződések.4 Nyilván senki sem járhat több úton is egyszerre. de ha különleges körülmények megkövetelik. akik még nem érték el ugyanazt a pontot. mi viszont itt — ismételjük meg — kimondottan egy olyasvalakiről beszélünk. hiszen neki már nem kell követnie ezeket. amit a beavatási nézőpontból a „nyelvek adománya” jelent. mivel ez a különbözőség mint olyan létét előfeltételezi. aki ténylegesen a kü lönbözőség felett áll. és mert számára ezek immár egyesültek önnön közös princípiumukban. semmiféle keverés vagy konfúzió nem lehetséges.

aki minden formát princípiumuk egységében lát. Valójában annak. ez utóbbit egy hegy csúcsán álló lényhez is hasonlítva. amelyik az exoterikus területről az ezoterikus területre való átlépést jelzi. Másrészt az. hogy az út egy bizonyos ponton vége t ér még mielőtt elérné a centrumot. A fent használt hasonlatra visszatérve. aki „úton van” a centrum felé. . illetve a „beérkezett” sajátja ként. elmondható. aki már megérkezett. és bár fokozatosan összetartanak. egy a szó legszorosabb értelmében vett szintetikus szemlélettel bír. hogy gyakorlatilag lehetetlen túljutni azon a ponton. aki még csak mászik ugyanazon hegyre felfelé. vagy talán még pontosabb azt mondani. mind — és kiváltképp — a töb. és e kettő állapotait a tradicionális szim bolizmus gyakran írja le az „utazó”. másrészt azé . míg ellenben az. mivel az a pont igazából ezek közös centruma.nak. a saját spirituális kibontakozásának eszközeiként és „támasztékaiként” próbálva használni őket. min den út különböző pontból indul ki. valójában nem tudná más 6 Mint azt fentebb a tökéletlenné vált tradicionális formák esete kapcsán kifejtettük.50 A BEAVATÁSRÓL szinkretizmus között általánosságban létezőként utaltunk. és teljesen nyilvánvaló. mindaddig marad közöttük különbség. minden formán egyaránt belül áll. és ez az. amelyek belőle indulnak ki és összekötik vele a kerületen lévő pontokat. hogy csak az előbbi látásmódja tekinthető szintetikusnak. sőt talán jobb lenne azt mon dani. csak a hozzá legkö zelebb eső oldalt látja. ezáltal. ugyanazon az úton szemben álló nézőpont külön -külön pontosan megfelel egyrészt azénak. amíg el nem érik ezt az egyedülálló centrumot. 6 ám magából a centrumból nézve ezek valójában csak megannyi sugarat képeznek. szükségszerűen mindig csupán egy többé-kevésbé „külsőleges” helyzetben van. 7 Ez a két. amiért már ez elején tisztázni kellett ezt a különbséget. aki nincs a centrumban. 7 Természetesen ebből a centrális nézőpontból a t öbbé már nem járható utak mint olyanok — amelyekre az előző fejezetben utaltunk — sem kivételek. mind a sa ját tradicionális formája tekintetében. aki — mozdulatlanul is — jól látja a hegy összes lejtőjét. hogy mindegyik legbenső pontján. ha ekkor több különböző formához tartozó rítust akarna végezni.biében.

és amely tulajdonképpen lehet viszonylag ártalmatlan. ha nem eredménytelen.7. hogy az illetőt legalább némi kapcsolat fűzi ezen formák mindegyikéhez. Vannak dolgok. vagyis amit létrehozna. amit a szinkretizmus ellenében általánosságban kifejtettünk. amelynek kapcsán éppen ellenkezőleg és teljes en rosszul azt hitte. hogy deviációhoz vezeti azt. e részesetre is vonatkozik. létezik egy megfontolás. nem kevésbé fontos onnan nézve. hogy ezek a rítusok nemcsak a spirituális befolyásokat nyitják meg. amelyek nem lévén egymással harmóniában. amelyek több formához tartozó rítusok végzését követelik olyan módon. Túl a tradicionális formák bárminemű keverésének érvényét szigorúan doktrinális alapon ellenző okon. ez a fajta keverés tel jesen jelentéktelen és illuzórius. ami természetesen magában foglalja. Ez egy másik pont tisztázására szólít fel bennünket. Megtörténhet az — és ez a legtöbb esetben szinte elkerülhetetlen —. Mindaz. hogy ezzel szerzi a legnagyobb könnyebbséget. amely jóllehet esetlegesebb. hogy valaki olyan feltételek között találja magát. A TRADICIONÁLIS FORMÁK KEVERÉSE ELLEN 51 ként. aki így jár el. amelyek hatékonyak. a megfontolás alatt álló esetben azonban. ha elkülönítve használják őket. ugyan akkor egymással teljesen összeegyeztethetetlenek. vagy annak a benső kibontakozásnak a leállását eredményezi. amelyek hatása semlegesíti és kioltja egymást. egyszerre több olyan különböző orvosságot szed. amely többé kevésbé . hogy hatékonyabban óvja meg egészségét. aki remélve. mely csak kárba veszett erőfeszítést jelent. sem mi által nem egyesített elemek pontosan ilyen jellegű keverésében áll. sőt bizonyos tekintetben foko zottan: ameddig pusztán elméletről van szó. kiegyensúlyozatlan állapotot idéznek elő. még akkor is. mint szinkretizmus. Tegyük fel. Ez az eset hasonló azéhoz. hanem — főként és elsősorban — a pszichikus befolyásokat is. összeütköznek és rendellenes. azzal a kockázattal jár. amit a „technikai” nézőpontnak nevezhetünk. hogy azok valódi hatásokat váltanak ki. sőt olykor előre nem látható káros reakciókat vált ki a szervezetére nézve. mint „kívülről” kombinálni őket. sem mi más nem lenne. mivel a mélyebb realitásokkal való közvetlen kapcsolattól nem mentes. ami az össze nem illő.

Nem időzünk tovább itt. amelyekhez tartoznak. éppen a nagy különbségből kifolyó lag. akik oly elszántan állítják. főleg azok számára. aminek senkinek nem ajánlatos magát elővigyázatlanul kitennie. a legszörnyűbb szerencsétlenségek is mindvégig lehetségesek maradnak. aki nem gondolkozott el rajta eléggé. miként minden máson.52 A BEAVATÁSRÓL komolyan veszélyezteti azt. hogy a beavatás lényegében egy spirituális befolyás transzmissziója. aki meggondolatlanul felkeltette őket. minél több a közös elem azokban a tradíciókban. ha az elfoglalt terület hasonló. amelyek a leginkább kizárják egymást. ahol magának az ellentétnek nincs már többé értelme. mivel egyedül ez az. mint például azoknak az exoteriáknak az esetében. E területen. tradicionális szervezeten keresztül történhet meg. hogy nem hisznek bennük. hogy az ember kizárólag a tisztán spirituális területen van biztonságban minden veszélytől. sőt talán tegyük hozzá. ak iket ilyen összeegyeztethetetlen módszerek bevetése ejt kísértésbe. Másrészt noha ez paradoxnak látszhat annak a szemében. úgy . mivel nyilvánvalóan ezek azok. egy transzmisszió. amely kizárólag egy reguláris. 8. Azonkívül a pszichikus befolyások összeütközése még félelmetesebb. csak nagyon nehezen kerülnek konfliktusba egymással. mivel az egymástól nagyon különböző dolgok. Ne feledjék. csak azzal a feltétellel lehet összetűzés. minél jobban eltávolodnak a centrumtól. amikor azok a legkülsőségesebb. fejezet BEVATÁSI TRANSZMISSZIÓ Előzetesen leszögeztük. és amennyiben a pszichikus terület nincs tökéletesen és véglegesen elhagyva. az ellentétek annál élesebbek. még azok számára is. de remélhetőleg elegendő lesz e figyelmeztetés azok számára. minthogy a különböző utak annál jobban különböznek egymástól. va gyis a különböző tradíciók exoterikus oldalaihoz tartozó rítusok használatának következményei. amelyeket a szó szoros értelmében vett vallási formák képeznek. s ez nyilván egy olyan veszély.

miért tulajdonít minden tra díció végletesen nagy jelentőséget annak. hogy megfelelő kvalifi kációkkal rendelkezők végezzék őket. mert ha nem megfelelőkép pen végzik el őket. és még ha a helyes szándékkal áll is a rítushoz.missziójára. hogy annak hatása nulla lesz. hanem az exoterikus rítusokra is. hogy ezek szükséges feltételei a rítusok hatékonyságának. Ily módon. 2 Kifejezetten azért öntöttük szavakba a szándékot mint feltételt. hogy a „regularitást” minden álbeava tási szervezet kizárásával kell értelmezni. hogy ez nemcsak a beavatási rítusokra vonatkozik. nem azt jelenti. mindenki. semmilyen spirituális befolyást nem birtokolnak. a rítusok sohasem lehetnek a szó profán értelmében vett „kísérletezések” tárgyai. effektív hatást nem válthatnak ki.2 nem érhet el eredményt.8. aki bármilyen rendű rítust puszta kíváncsi ságból vagy hatásainak „megtapasztalása” végett hajtana végre. hiábavaló betartani az összes megfelelő formát. az arab silsilah és a szanszkrit paramparya fordítása. a szukcessziónak. amit beavatási „láncolatnak”1 hívnak. és ilyenformán képtelenek valaminek a tényleges transz. előre biztos le het benne. még ezelőtt azonban válaszolnunk kell egy itt felvethető kérdésre: maguknak a rítusoknak nincs-e eleve egy benső hatékonyságuk? A válaszunk az. amelyek tekintet nélkül az állításra és a külső látszatra. az továbbá. hogy teljesen világossá tegyük. annak. vagy ha egyes esszenciális elemeiket megváltoztatják. e szukcesszión kívül még a rituális formák betartása is hiábavaló. érvénnyel azonban mégsem képes akárki elvégezni őket. mivel az is szükséges. amelyek közül esszenciálisán mindegyik egy reguláris és megszakítatlan transzmisszió gondolatát fejezi ki. amelyek hasonlóképpen sajátos hatékonysággal rendelkeznek. Később bővebben fogjuk tárgyalni a beavatási rítusok kérdését. Kifejtettük. Könnyű tehát megérteni. mert nem bír a spi 1 A 'láncolat‟ a héber shelsheleth. ha egy vallási rítus papi felszentelést igényel. aki nem kapta meg ezt a felszentelést. hogy természetesen van. amely a szóban forgó megszakítatlan transzmissziót szavatolja. BEAVATÁSI TRANSZMISSZIÓ 53 hogy beavatásról nem is lehet beszélni egy ilyen szervezetbe való affiliáció nélkül. így például a vallási rítusokra. . Tegyük hozzá. hogy elégségesek is. mivel éppen a hatékonyságukhoz szükséges lényegi elem hiányzik.

és a közönséges vidéki boszorkányság számos példával szolgál e tekintetben.hetetlenebb.3 Még egy nagyon alsó. csupán másodlagos alkalmazásokat je lentő rend rítusai is. mint amilyenek a mágikus rítusok. sőt hozzátehetjük. mind a vallási rítusokat magában foglalja) befolyásainak működésével járó rítusoknál a reguláris transzmisszió az eredményes elvégzéshez még elenged. miszerint egy magasabb rend (mely rend joggal nevezhető „nem -emberinek”. fejezet. miszerint a ket tő magában foglalja a valóban tradicionálisnak mi nősíthető szervezetek összességét. hanem kizárólag pszichikus (a legáltalánosabb. amely ezeket a rituális formákat önnön támasztékául véve működik. és csak annak még világosabb megmutatása végett említjük meg. ahol a köz belépő befolyás egyáltalán nem spirituális. 34. és 38. 4 A transzmisszió mint feltétel ily módon a tradíciótól való deviációk és a tradíció degenerálódott maradványai esetében is megvan. és mind a beavatási. Egyébként a két esetet annak kimondásával vonhatjuk össze. és ismételten nagy súlyt kell rá helyeznünk. annál. amit „ellenbeavatásnak” nevezünk.4 De nem részletezzük e pontot. Ez a lényegi pont. é s ugyanez mondható el a vallási szervezetekről is. az emberi individualitás szubtilis elemeit és ennek a „makrokozmikus” renden belüli megfelelőit jelölő értelemben használva e kifejezést). hogy reguláris beavatási szervezetek felállítása nem egyszerűen individuális kezdeményezések kérdése. miért utasítjuk vissza — miként számtalan esetben megtettük— a tradíció név alkalmazását olyan dolgokra. . Ennek kapcsán lásd A mennyiség uralma. amely kívül esik tárgyunkon. egy valódi hatás kiváltásának sok esetben még itt is egy bizonyos transzmisszió a feltétele. mivel például a rítust magában foglaló tradícióhoz való tartozás mindig kikerülhetetlen feltétele azok hatékonyságának. amelyek pusztán 1 Még az ilynemű felszentelést kifejezetten nem igénylő rítusokat sem vé gezheti akárki. így minden további elmélkedés nélkül meg érthető. mivel az emberi lehetősé geken túliak jelenléte mindkét esetben elengedhetetlen. már mondtuk. hogy szigorúan vett szubverziójánál is.54 A BEAVATÁSRÓL rituális befolyással.

amelyek egy elit részére vannak fenntartva. hogy összevessük őket az ezoterikus vagy beavatási szervezetekkel. hogy megőrizze egy ugyancsak „nem-emberi” elem jelenlétét. jóllehet e két kifeje zést önnön legszorosabb értelmükben nem igazán lehet egyforma pontossággal használni. amelyek bár vallási jellegtől mentesek. mint ahogy azt a profán nyelv teszi hibásan. ami soha nem nélkülözhető feltétele annak. korlátozhatjuk magunkat a vallási szervezetek tanulmányozására. hanem mint az a keleti civilizációkban látható. társadalmi szervezeteket is. szintén egy magasabb rend princípiumaihoz kapcsolódnak. úgyhogy ami ezekre jellemző. Kizárólag az utóbbiak a beavatási szervezetek. hogy eredeti értelmében a „tradíció” szó pontosan a transzmisszió immár birtokunkban lévő eszméjét feje zi ki. hogy minden vallási szervezet a szó igazi értelmében vett „nem -emberi” eredettel bír. Miután nem szükséges. amelyet ezen eredettől fogva fenntart. mivel a Nyugaton ezek az egyedüli ismert tradicionális exoterikus szervezetek. „ezoterikusokként” pedig azokat. A fentiek fényében azt mondhatjuk. BEAVATÁSI TRANSZMISSZIÓ 55 emberiek. csupán az. Nem lesz haszontalan megjegyezni. je lenlegi céljainkhoz azonban elegendő lesz az. Ez az elem — amely a spirituális befolyások rendjébe tartozik és effektív hatását a meg felelő rítusok segítségével gyakorolja.8. amely pontra később még visszatérünk. a kényelem kedvéért a tradicionális szervezeteket feloszthatjuk „exoterikusokra” és „ezoterikusokra”. és úgy szerveződik. ha „exoterikusokként” fogjuk fel azokat a szervezeteket. míg ellenben az előbbiek nemcsak specifi kus vallási szervezeteket foglalnak magukban. amelyek bizonyos civilizációs formákban mindenki számára egyaránt nyitva állnak. Nos. hogy önm agukban az exoterikus szervezeteket vizsgáljuk. amelyeknek érvényes elvégzése tényleges támasztékot nyújt a szóban forgó befolyásoknak — egy közvetlen és megszakítatlan transzmissziót követel meg a vallási szervezet lényegét illetően. hogy tradicionálisaknak legyenek tekinthetők. amely elit csak a különleges „kvalifikációval” rendelkezőket fogadja magába. Ha ez igaz egy pusztán exoterikus rend . olvasóink számára közvetlenül érthető.

amibe mindent beleértünk.vonalú sablonra nem egykönnyen visszavezethetőnek kell lennie. Ha a jobb érthetőség végett a vallási renden belül a keresztény ség esetére összpontosítunk. ami egy szupra. akikre előzetesen már utal tunk. amikor a vallás szót a beavatás szóra cser éljük. ebből következik. hogy egy individuum akkor kvalifikált a papi hivatások gyakorlására. hogy mindenféle változtatás nélkül meg tartsuk őket. jelesül az ezoterikus rend tekintetében. hogy az. mint a kapacitáskén t szintén felfogható előzetes „kvalifikáció”. hogy „e tekintetben”. és külön ösen azon akció ílnalitásában. ha nem szenved egy olyan hiányosságban sem. hogy mindkettő számos fokozatot foglalhat magában. 6 „Tényleges kapacitást” mondtunk azt pontosítandó. aki legalábbis elvileg folytathatja a transzmissziót.‟ És azt is megjegyezhetjük. még inkább igaznak kell lennie egy magasabb rend. mivel a spirituális befolyás teljessége nem feltétlenül egy csapásra adatik át minden be leértődő kiváltságával. már több. Azt lehet mondani tehát. akik megpróbálják „emberi ténnyé” redukálni a vallást. Az imént használt kifejezések eléggé tágak ahhoz.individuális rend lehetőségeihez tartozik). amelyek közvetlen célja egy spirituális befolyás transzmissziója az egyik individuumtól a másiknak. amelyek hasonlóképpen antitradicionális előítéletekből származnak). amelyek eleve kizárják ezek gyakorlását.56 A BEAVATÁSRÓL vonatkozásában (nyilvánvaló természetesen. amiről itt van szó. tudjuk milyen fo ntos a keresztény egyházak számára 5 Azért mondtuk. e tekintetben pontos analógiában állnak a papszentelési rítusokkal. amelyet egyik vagy másik esetben gyakorolnak. és egy egy. hogy a beavatási rítusok. kiváltképp ami a tradicionális szervezeten belüli különleges hivatások gyakorlásának tényleges kapacitását illeti/‟ Nos. hogy az ennyire különböző rendekhez tartozó dolgok között így mérlegelhető összefüggésnek szükségképpen komplexnek. amely esetben minden különbség a működésbe lépő spirituális befolyá sok természetében rejlik (mivel még számos megkülönböztetés teendő e területen belül. a keresztelési rítushoz hasonlítható. mert egy másik nézőpontból az első beavatás. mindazonáltal mindaddig nem fog erre való . hozzátehetjük. és akiknek véleményét nem tekinthetjük semmivel sem különbnek azoknál. hogy nem azokhoz az ellenző „kritikusokhoz” szólunk. amennyiben egy „második születés”.

hogy az exoterikus és az ezoterikus területek közötti esszenciális különbséget mindvégig szem előtt tartjuk.9 Azonkívül nagyon szoros kapcsolat van a rítusok és a szimbólumok között. akik helyesen fogják fel ennek a vallási renden belüli szükségszerűségét. BEAVATÁSI TRANSZMISSZIÓ 57 az „apostoli szukcesszió”. Másrészt közismertek a viták. üres formaság. és különös. hogy a papszentelés az egyetlen olyan szentség. mint minden effektív befolyást nélkülöző. sőt éppen ellenkezőleg maximálisan megerősíti az általunk itt elmondottakat. ezek ilyen körülmények között nem is lehetnek egyebek. 8. amit később fogunk vizsgálni. amikor létre akarták hozni a maguk „Liberális Katolikus Egyházát”. más szavakkal. És tegyük hozzá ebben az összefüggésben. Ez az. 7 Azoknak.tás egyáltalán nem tekinthető „historikusnak”. amíg pappá szentelése meg nem történik. és e tekintetben ismétel ten a beavatáshoz hasonlítható. hogy a beavatásnak „nem -emberi” eredete kell. hogy ezekben az esetekben nincs tényleges kapacitással rendelkezni. itt is teljesen elengedhetetlen. Szigorúan véve az lehet mondani. amiért az igazi beavatási rítusok nem köthetők emberi alkotókhoz. amelyek megkérdőjelezik az anglikán egyház legitimitását. amelyet a tradíció szerint maga Gábriel arkangyal közölt a Prófétával. mint amit a tradicionális szimbólumokat útra indítókról tudunk. az itt szóban forgó „láncolatot” képezve. és tekintve a keresztény tradícióra jellemző konstitúciót. majdnem az összes rítust eltörölték vagy merő „kommemoratív” képmásként tartották meg. 7 Valójában a protestáns egyházak. és a legtöbb rítus nem lenne többé egyéb. mivel e nélkül sohasem érhetné el végcélját. természetesen azzal a feltétellel. első dolga volt a reguláris „apostoli szukcesszió” áldásos voltá nak az elvetése. mivel ha ez a szukcesszió valahogyan megszakadna. amelyek nem fogadják el a papi hivatásokat. a papszentelés nem lenne többé érvényes. mivel ezek a szimbólumok eredetükben és lényegükben ugyanúgy „nem -emberiek”.9 Az iszlám ezoterikus szervezetek egy olyan ismertető jelet transzmittálnak. 8 ugyanezen okból. hogy legyen. ami az individuális lehetőségek területén túl fekszik. és ezt nem nehéz megérteni. a legkisebb nehézséggel sem fog járni megérteni ennek semmivel sem kevésbé szigorú előírását a beavatási rendben. valójá ban semmivel sem tudhatunk többet az alkotókról. a reguláris transzmisszió. amely különleges kvalifikációt követel meg. . hogy a teozófistáknak is. Emlékeztetünk rá. * A legendás vagy általánosan szimbolikus személyiségeknek való tulajdoní.

hogy egy individuum által végzett rítus hatékonysága az individuum tényleges értékétől független. 10 Ilyen körülmények között könnyű megérteni. hogy ebben valami lényegit keresnek. Egy ilyen személy nem mint individuum tevékenykedik. hogy a beavatást adó individuum szerepe a szó legszorosabb értelmében a „transz . azaz a „humanista” vagy úgyszólván individualista és antitradicionális nézőpont kártékony engedményének tekinthető. amelyek úgymond definíció szerint kizárólag relatív érvényű ered ményekhez vezethetnek a puszta emberi renden belül. amit barbár módon a vallás „történelmiségének” neveznek. mivel a valódi eredet egy olyan világban van. ami egyaránt igaz a vallási rítusokra is. akik „apologetikus” okokból kitartanak amellett.misszoré”. hogy az illető magát egy magasabb rendbe emelje.misszori” hivatását. Egy efféle hiba. valamint hiányolja a különböző elemeinek lényegi okát feltáró tudásszintet. attól a rítus még lehet teljesen effektív. Ezt egyáltalán nem „morális” értelemben értjük.10 Meg kell jegyeznünk itt. hanem mint egy nem-individuális rendhez tartozó befolyás támasztéka. hanem a szervezetében. súlyos hibát követve el a vallás „transzcendenci. amennyiben az individuum megfelelően betölti a „trans z. és .és a térfeltételek nem vonatkoztathatók. minden előírt szabályt betartva végzi azt. aminek nyilvánvaló an semmi jelentősége nincs egy kizárólag „technikai” kérdésben. még pontosabb azt mondani. valamint egy arra való képtelenséget. amelynek kezdőpontja az emberi mivolton kívül és túl fekszik. hogy egy princípium nevében tevékenykedik.ájának” hátrányára. a modern nyugati lelkület jellegzetessége. hanem úgy. amiért is az efféle dolgok óhatatlanul kitérnek a profán kutatási módszerek e lől. Emiatt nem a saját nevében tevékenykedik. amelyhez tartozik és amelytől hatalmát nyeri. 58 A BEAVATÁSRÓL „történelmi” eredet. amikor spirituális valóságok szimbólumainak vehetők). Ez azt is megmagyarázza. amire az idő. odáig elmenően. ő csak egy szem abban a „láncolatban”. hogy azok az emberek. és olykor egyenesen alárendelik ennek a doktrinális vizsgálódásokat (holott maguk a történelmi tények ezzel ellentétben kizárólag akkor értékelhetők. amelynek a szervezet egy látható képviselője. amely ráadásul egy masszívan „materialista” felfogást juttat kifejezésre. hogy ha esetleg az individuum nincs is tisztában a rítus alapvető értelmével.

amihez a tradíció egész élete kötődik. ugyanúgy képes ténylegesen átadni a spirituális befolyást. amihez semmilyen 11 Ebben az összefüggésben nem érdektelen. amin igazán érdemes elgondolkozni. amelynek a letéteményese. amihez spirituális befolyás kapcsolódik.11 Másrészt még egy rítus tökéletes tudása is teljesen hiányol minden effektív értéket. ha az exoterikus vallás képviselői nincsenek is mindig tudatában ennek. mert nem „keltette életre” a spirituális befolyás jelenlé te. hatástalanok lennének. mint akkor. 12 Ezen úgynevezett „életre keltés” kapcsán. BEAVATÁSI TRANSZMISSZIÓ 59 olyan szándékkal. Ebből közvetlenül követ kezik. amelyet elegendően determinál a tradicionális szervezethez való tartozásának tudata. hogy a hindu tradícióban a nem hiteles guru szájából tanult mantra hatástalan. ha „technikailag” jobban kézben tartanák őket. valamint a „láncolat” folytonossággát is szava tolja. futólag megemlítjük. Ez akkor is igaz. hogy a templomok. Máskülönben az em ber egy halott tradícióval találná szembe magát. hogy akár ismerésük híján is hatékonyan működjenek. aminek hordozása annak egyedüli célja. amiért még ott is.8. ahol a rítus lényegében egy szó vagy egy előírt szöveg kiejtésére szorítkozik—. és ez az. amelyek szolgálatában állnak. amelyek j elenléte nélkül a rítusok. . hogy azon spirituális befolyások effektív gyűjtőmedencéjévé tétessenek. a képek és a rituális tárgyak felszentelésének esszenciális célja. e tekintetben „az ereklyéket hordozó szamár” közismert meséje alkalmas egy beavatási értelmezésre. hogy az ereklyék éppenséggel spirituális befolyások hordozói. ami a valódi oka a velük kapcsolatos kultusznak. ily módon egy tradíció szent szövegeinek tanulmányozása sohasem helyettesítheti ezek közvetlen közlését. amelynek bizonyos idő óta csupán virtuális beavatottjai vannak (és e kérdésre később még visszatérünk). ami azonban nem akadályozza meg ezeket az erőket abban. hogy még egy olyan szervezet is. továbbra is szóban adják át őket. ahol a tradicionális tanítások többé-kevésbé tökéletesen elérhetők írott formában. Ez az oka annak — egy egyszerű példát véve. mivel ez nélkülözhetetlen a teljes hatásukhoz (itt nem pusztán az elméleti tudásra szorítkozunk). bár talán kisebb kiterjedtséggel.12 Ez bizonyos fokig mindenre vonatkozik. mivel e képviselők olykor az álta luk használt erők nagyos is „pozitív” jellegéről megfeledkezőknek látszanak. amennyiben a rítust a reguláris feltételeken kívül végzik.

kőműves páholyokban. és bár annak ismerete. kivéve mint puszta támaszték. amit manapság a legtöbb szabadkőműves nem is gyanít. H Ugyanez a magyarázata az ülőhelyek speciális elrendezésének a szabad . aminek itt semmi haszna nincs. Mind- 13 Ez kiegészíti és tisztázza azt. amit fent mondtunk az egyes letűnt tradíci ók formáihoz való úgynevezett „eszmei” csatlakozás hiábavalóságáról . amit úgy szólván tanítványára való tekintettel testesít meg. mint azt előzetes magyarázatainknak világossá kell tenniük. amikor valaki „tradícióról” az általunk előirányzott értelemben beszél. és veszedelmes lehet pszichikailag.60 A BEAVATÁSRÓL effektív csatlakozás többé nem lehetséges. ténylegesen eltűnik ilyenkor). mint a 'transzmisszió‟ eszméjét fejezi ki. 9.séggel (természetesen túl a merőben profán erudíción. és ezért Indiában egyetlen tanítvány sem ülhetett soha szemtől szem be a rajával. és önnön hivatása gyakorolása közben a guru nem tekinthető individuumnak (az individuum. mivel ilyen esetben maga a prana is csak hordozója vagy szubtilis támasztéka a gurutól a tanítványnak transzmittált spirituális befolyásnak. semminek a „realizációját” nem mozdíthatja elő. 14 Ez a hatás mindennél hatalmasabb. sőt a kár fizikailag is. hacsak nem képes segíteni bizonyos doktri. nehogy a lélegzethez és a hanghoz kötődő prana hatása túlságosan közvetlenül érje őt. . ami rendkívüli sokkot vált hat ki. ami egy tradícióból megmaradt. hogy a „tradíció” etimológiailag nem mást. bírhat bizonyos elméleti érdekes.13 Mindez teljes egészében valami „élő” átadásának a kérdése. hanem csakis magának a tradíció képviselőjének.nális igazságok felfogásában). fejezet TRADÍCIÓ ÉS TRANSZMISSZIÓ Előzetesen megjegyeztük. jelentése va lójában nem terjed túl ezen a tökéletesen normális használaton. mivel pontosan ez a fent említett „transzmisszor” fela data.

tulajdonképpen semmi olyasmi nem létezik. a művészetekre és a mesterségekre. úgyhogy egy princípiumoktól elszakadt és ezeket tagadó profán aktivitás egyszerűen elképzelhetetlen volt. 1 A mennyiség uralma. akár a legprofánabb rendű dolog is. amit kortársaink értenek a kifejezés alatt. valój ában csak profán nézőpont van. abban is. ami maga az emberi ciklus alászálló menetének és a principiális állapottól való fokozatos eltávolodásának a fejleménye. amit jelenleg „hétköznapi életnek” lehet nevezni.9. Mint azt gyakran kifejtjük. mivel minden dolgot a princípiumoktól való lényegi függőségük és ezekkel való összhangjuk viszonylatában szemléltek. ilyenformán miért lehet mivoltától függetlenül. hogy e degenerációt megelőzően. úgyhogy e pontnál hosszabban el kell időznünk. 1 és ez fokozottan igaz volt a tudományokra. hogy profán rend. a profán felfogás — leszámítva bizonyos fokig a „klasszikus” antikvitást — kizárólag a modern civilizáció sajátja. hogy csak a „szakrálisnak” nevezett területre korlátozódna a szó? Egy előzetes megjegyzés nagyban leszűkíti a kérdéskört. olyannyira. ahelyett. 15. Az ellenvetés így hangzik: bármi lehet transz. TRADÍCIÓ ÉS TRANSZMISSZIÓ 61 azonáltal egyeseknek van egy ellenvetésük e tekintetben. Ilyenformán azt lehet mondani.misszió tárgya. hogy ne maradhasson sem miféle félreértés. ez az ellenvetés fel sem merülne. amibe bizonyos dolgok mivoltukból adódóan beletartoznának. . amelyek tradicio nális jellege sokáig megőrződött. mivel a benne foglalt „szakrális” és „profán” közötti megkülön böztetés akkor még nem létezett. és ez egy olyan partikuláris degeneráció következménye és terméke. hogy azt lehet mondani. amely maga a degeneráció végső fokozata. vagy úgyszólván a még nem bukott emberiség normális állapotában minden dolog tradicionális jelleggel rendelkezett. fejezet. Még ennek az életnek is teljesen más arculata volt tehát ahhoz képest. és még mindig fellelhető minden normális civilizációban. amit ennek az akkori időbeli megfelelőjének kellene tekinteni . hogy tradíció. Ha visszatérnénk az originalitáshoz. mindennek a transzmissziójára egyaránt rámondani. de kiváltképp abban.

az emberi állapottal közölt lényegi princípiumokból kiindulva. de ahhoz. különösen a 31. Figyeljük meg egyébként.tálva a jelenlegi állapotába. hogy e használat törvényes legyen. hogy a használat ezt kívánta meg. héberül a l{abbalali. hogy ez a helyzet nem csak azokra a nyelvekre korlátozódik. mint ez. hogy a használat módosíthatja a szavak eredeti értelmét. ami a leginkább „benső” és emelkedett ebben a tradícióban. hasonlóképpen a velünk megegyezően értelmezett tradíció jelölésére van fenntartva.. ez az értelem ily módon kapcsolódik ‟ Lásd uo. sőt szokásosan ennek szorosabban vett ezoterikus és beavatási arculatának vagy más szóval annak jelölésére. amit ezt követően a profán rendbe tartozónak tekintenek (va gyis aminek nem volt többé tudatos kapcsolata a princípiumokkal). azaz ami úgyszólván magát a szellemét képezi. hogy a tradíció eszméje vajon miért zárja ki azt. vagyis arra. Ebből először is az következik. még nem jöttek létre. ami az emberiség egy korábbi állapotából lett transzmit. kiváltképp azzal. hogy itt valami minden kétségen kívül fontosabb és jelentősebb. és különösen egy olyan esetben. az ok nem lehet mellékes. mint ami eredetileg volt. . Ugyanakkor láthatjuk. ami alapvetően — ugyanakkor nem szükségszerűen külső kifejeződésében — ugyanaz maradt. hogy a tradíció kifejezés arra alkalmazható. amelyekre előzetesen felhívtuk a figyelmet. aminek pontosan ugyanúgy 'transzmisszió‟ a jelentése. legalábbis ameddig a zavarok és a teljességgel modern deviációk. amelyek a latin „tradíció” szó származékait használják. és miért vonatkozik csak arra. ami megőrizte eredeti jellegét és fenntartotta „transzcendens” arculatát. fejezet. és ez ismételten rámutat. hogy tágítja vagy szűkíti azokat. lennie kell létokának. mint a jelenlegi nyelv puszta módosulásainak értelmében felve tődő egyszerű használati kérdés. megkérdezhetjük.2 az igaz. hogy minden tradicionalitás „transzcendens jellege” is magában foglal egy más értelemben vett transzmissziót. Nem elég azt mondani.62 A BEAVATÁSRÓL Ha szemügyre vesszük a degeneráció kezdetét követő állapo tot.

hogy pontosan ez a helyreállítás a szükséges feltétel az ember számára ahhoz. ami által az emberiség effektív kapcsolatba kerül egy felsőbb renddel. az emberiség principiális rend realitásaiból való „részesedésévé” válik. egy „kezdetekhez való visszatéréssé” válik.missziót illeti. és csak a horizontális transzmisz . TRADÍCIÓ ÉS TRANSZMISSZIÓ 63 az előzőhöz és nyilvánvalóan kiegészíti azt. alu lról vesszük szemügyre. Ami a horizontális transz. Ez természetesen nem azt jelenti. hogy a vertikális transzmissziót. ha ezek esetleges területekhez tartoznak. azonban ezen módosítások hátterében az mindig állandó. hogy a tradíció nem alkalmas bizonyos körülmények között feltételes átdolgozásokra. A „transzcendencia” jellegéhez — ami lényegében a princípiumokhoz tartozik és amiben bizonyos fokig minden effektíve hozzájuk kapcsolódó részesedik (ez a részesedés önmagát egy „nem -emberi” elem minden tradicionálisban való jelenléteként juttatja kifejezésre) — hozzáadódik a „permanencia” mint jelleg. amennyiben az ellenkező irányból. valamint az embe riség állapotain vagy egymást követő állomásain keresztüli „horizontális” transzmisszióról. egy részesedéssé. hogy önmagát effektíve a felsőbbrendű állapotokba emelje. Lásd A /(ereszt szimbolikája. a „primordiális állapot” helyreállításává. a vertikális transzmisszió természetesen esszenciálisán „nem-időbeli”. beszélhetünk egy az emberfelettitől az emberiig történő „vertikális” transzmisszióról. Hozzátehetjük. amelyet minden tradícióforma biztosít. ami magyarázatot ad ugyanezen princípiumok változatlanságára. . és még ahol esetlegességeket is magukba fogadnak. mert pontosan ez az. amelyet eddig mintegy felülről szemléltünk. amennyiben az idő folyásából való visszaemelke. Másutt már használt 3 kifejezésekhez folyamodva. ott is azok úgyszólván meg vannak haladva és „transzformálva” vannak a princípiumokhoz való kapcsolódásuk révén. De még valamit el kell e ponton mondani. még akkor is.szió foglal magában időbeli egymásra következést. ami esszenciális.désként szemléljük.9. és már jeleztük. és ami a lehe tőségekhez mérten szintén átadódik ezek alkalmazásaiba.

és többé semmi valóshoz vagy érvényeshez nem kapcsolódik. ami ennek nem egyszerűen integrális. hogy min den profán eszme alá van vetve egy folyamatos változásnak. amit egy teljesen ne gatív módon minden ilyen kapcsolódás hiánya jellemez. sőt egymással ekvivalens kifejezéseknek. és nem nehéz belátni. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le. sőt afféle közvetlen evidenciává válnak. a tradicionális rend (és kiváltképpen a beavatási rend. Azonkívül.64 A BEAVATÁSRÓL Ellenben ha a profán nézőpontot vesszük fel. következésképpen a profán nézőpont körébe esik. és még alaposabb vizsgálatokra való további hivatkozás nélkül. ami minden transz missziót azonnal meztelen és kendőzetlen „anakronizmussá” tesz. aminek nincs tradicionális jellege. mi ként az ezekből az eszmékből adódó aktivitási módok. minden eb ből adódó instabilitássa l és szakadatlan változással. változás uralja. ez bizonyos értelem ben egy öncélú „valamivé levés”. úgyszólván a puszta esetlegességek között találjuk magunkat. amelyek alkalmasak rá. amit „divatnak” hívnak. valamint az ebből való kiszabadulás lehetősége nélkül. hanem „eminens” ré sze) jellegzetességét képező reguláris transzmisszió szükségessége kapcsán tett észrevételeink ezáltal megerősítést nyernek. amelyeknek egyik legjellegzetesebb példája az. hogy ez utóbbi joggal származtatja saját elnevezését belőle. hogy tradíció és transzmisszió miért tekinthetők minden nyelvrontás nélkül közeli szinonimáknak. mivel mindazt. amelyeknek a legelemibb logika szerint. pontosan azért. ami iránt a félreérthetőséget és a zavart fenn tartandó az álbeavatási szervezetek tanúsíthatnak kizárólag érdeklődést.misszióra. amelyek méltóak a transz. Most már megérthetjük. ellentmondást nem tűrően eleve ki kell zárnia minden e pont tal kapcsolatos vitát. hogy a tradíció nemcsak azok összességét foglalja magában. hanem azok összességét is. vagy a szó etimológiai ér telmében vett „babonává”. és hogy az elmondottak értelmében a tradíció miért nevezhető szó szerinti transzmissziónak. ha a transzmisszió eszméjét oly lényegileg tartalmazza a tradicionális nézőpont. . mert híján vannak e transzmissziónak.

misszió szükségességének kimutatásához. a vallási vagy más exoterikus szervezeteket is beleértve. következésképpen a szó valódi értelmében vett „ortodoxia” 1A Világ/(irály.lis tradíció változhatatlan letéteményese. egyáltalán nem homályos. a legfőbb centrummal való kapcsolat nyilvánvalóan elengedhetetlen a spirituális befolyás transzmissziójának — a jelenlegi emberiség legkorábbi kezdeteitől (pontosabban még e kezdetek előttről. amelyik fenntartja az elté rő formai megjelenések mögött jelenvaló benső és lényegi egysé get. erre ezért itt nem térünk vissza. mivel az. legalábbis ami kiinduló pontjukat illeti. hogy a spirituális centrumok hogyan alkotják magának a legfőbb centrumnak a képmását. amely a primordiá.10. azon legf őbb centrumhoz kapcsolódó centrumokról. E tárgyú vizsgálódásunk teljessé tétele végett a spirituális centrumokról kell még szólnunk. hanem éppen ellenkezőleg végletesen pontos és jól definiált. és még fokozottabban vonatkozik a beavatási rendre. amit magában foglal. aminek tradicionális jellege van. a jelenlegi témánkhoz közvetlenebbül kapcsolódó pont vizsgálatára szorítkozunk. olyas mi. amit a jelenlegi divat „szubjektívnek” és „idealistának” nevez. amelynek úgyszólván visszatükröződései. mint annak. Azonkívül ez az a kapcsolat.tenciális ciklusa teljes tartamán keresztül való — folytonosságához. Ez mindarra vonatkozik. hogy amivel foglalkozunk. „nem-emberi”) és exszisz. valamint annak világossá tételéhez. és amelyből minden tra dicionális forma származik a partikuláris időbeli és térbeli körül ményekhez igazodó adaptáció révén. amelyekből közvetve vagy közvetlenül minden reguláris transzmisszió származik. Egy korábbi műben1 már jeleztük. Először is. BEAVATÁSI CENTRUMOK 65 10. hanem mindössze néhány. . fejezet BEAVATÁSI CENTRUMOK Megállapításainkat elegendőeknek tekintjük a beavatási transz . amiben álmoknak és fantáziálásnak ugyanúgy nincs semmi szerepe.

vagyis olyan lények. amelyeknek egyik célja éppen a partikuláris tradicionális forma meghala dásának lehetővé tétele. amikor is a szervezet már csak úgynevezett „virtuális” beavatottakat tömörít magába. amelynek ő a letéteményese. úgyhogy normálisan e hierarchia csúcsán kell meglennie. . Mindenek dacára ebben az esetben a kapcsolat fennmarad a megszakítatlan transzmisszió tényének köszönhetően. Ez természetesen nem azt jelenti. hogy ennek a beavatási szervezetekben mindig tudatosnak kell lennie. hogy ez a kapcsolat nem mindig marad tudatos. hogy mindenféle szervezetek egész tagságára ezt alkalmazzák. és jóllehet tudattalanul. olyannyira. azért. Azonban nem mindig ez a helyzet. másrészt viszont helyes belátni. elérhet egy pontot. ha másért nem. beleértve az elképzelhető legprofánabbakat is.66 A BEAVATÁSRÓL alapvető biztosítéka. akik effektíve realizálták a beavatás teljességét. ma azon ban mint a korunkban szembeszökő kü lönös nyelvrontások egyikére kell rámutatni: a közhasználatban az „adeptus” éppenséggel az „adherens” ['csatlakozó‟] szinonimája lett. ami nyilvánvalóan lehetetlen.2 ezen „adeptusok” számára egy beavatási centrum a legfőbb centrummal való megszakítatlan tudatos kommunikációt jelentené. ráadásul fokozatainak hierarchiáját használhatatlanná tenné. ami mint előzetesen említettük. és ez túlságosan is nyilvánvaló az exoterikus rendben. hogy ennek a tudatosságnak a beavatási szervezet minden tagjában meg kell lennie. és ez elegendő ahhoz. amennyiben az azt elérők valóban „adeptusok”. főként a rózsakeresztesekéhez tartozott. s eközben a specifikus formákat kiinduló pontnak venni. amennyiben megvan az ehhez szükséges potenciáljuk. ami eredetileg kizárólag a beavatási terminológiához. hogy azok számára. Egy beavatási szervezetbeli tagság tehát még ebben az esetben is messze több egy minden valódi fontosságot nélkülöző merő for 2 Ez a szó egyetlen igazi és törvényes jelentése. lehetővé váljon e kapcsolat szükséges tudatosságának az újratalálása. így is folytatja ugyanazon spirituális befolyásnak az átadását. Meg kell azonban érteni. és ily módon a sokféleségből elindulni az egységbe. mert a kezdetektől való eltávolodás egy bizonyos degeneráció lehetőségét nyitja meg. akik e feltételek között megkapták a spirituális be folyást.

amelyeknél egyszersmind ezen centrummal való kapcsolat tudatossága a legkönnyebben elveszhet. hogyan van biztosítva a folytonosság az egymásra rakódó szervezetek számos szintje között. ha felidézzük. hogy egyes tagjaik elérhetik az effektív tudás ugyanazon szintjét. akik ahelyett. ugyanakkor ez a tény nem zárja ki azt. hogy mélyebbre tekintenének. és ez a legáltalánosabb helyzet. úgy maguk között a szervezetek között is létezik az. mint az különösen nyilvánvaló a távol-keleti tradícióhoz tartozó szervezetekben.10. hanem mintegy áttételesen másodlagos vagy alárendelt centrumokból is. és nyilván a legkülsőlegesebbek vagyis a legfőbb centrumtól legtávolabbiak azok. hogy még egy mérsékelten részletes vizsgálat is nehéz és bonyolult a tekintetben. hajlandóak a puszta külső hasonlóságoknak felülni. hogy a különböző tradicionális for mák nem közvetlenül származnak ugyanabból az eredeti forrásból. mivel a „lánc” több -kevesebb számú közvetett szemet is tartalmazhat anélkül. Másrészt fontos megjegyezni. azokig az alapvetőbbekig. hogy a beavatási szervezetek hogyan épülnek fel. amit a relatív „bensőlegesség” és „külsőlegesség” fokozatainak lehet nevezni. hogy ilyne mű egymásra rakodás egy adott tradicionális formán belül is fellel hető. amelyre csak futólag utalunk. hogy egy beavatási szervezet a legfőbb centrumból nem csak közvetlenül származhat. talán jobban érthetővé teszi. a primordiális tradícióból úgyszólván különböző szinteken részesednek. amelyek a cselekvés területére lépve csak ideiglenes formációk. hogy ez a legcsekélyebb mértékben a folytonosság megszakadását jelentené. és egy viszonylagosan külső szerep játszására vannak szán va. újfent hozzá kell tennünk. BEAVATÁSI CENTRUMOK 67 maságnál. Ez a példa. amelyek egy principiális „nem -cse . és ez nem ok a meglepődésre. amelyek valójában kizárólag az általuk csak felületesen ismerhető beavatási szervezetek degenerálódásának tudhatok be. mint az egyes profán társaságokbeli tagság. Ahogyan minden egyes szervezetben van fokozati hierarchia. Jóllehet minden beavatási szervezetnek esszenciálisán ugyanaz a célja. noha túlságosan is szívesen hiszik annak azok. Nem utolsó sorban ez az egymásra rakodás az oka. kezdve azoktól.

Az ilyen esetekben a látható ve zetők által alkotott hierarchián kívül létezhet egy láthatatlan hierarchia is. hogy tudattalanul és akaratlanul. végül mégis egyetlen. a létezők közötti különbség annak az egyetemes renddel való összhangnak a fokában áll. amit a szabadkőműves beavatás „a Világegyelem Nagy Építőmestere tervének” nevez. miszerint még ha az előbbiek né melyike olykor szemben is áll egymással. amit mi „el len beavatásnak” nevezünk. hogyan létezhet egyfaj ta kettős hierarchia egyetlen szervezeten belül. akik éltetik az illuzórius igényt. Összegezve. 25. mivel ez az irányulás az ilyen szemben álláson túli és ennek területén kívüli. Minden egyes szervezet hasonlóképpen játssza egy nagyobb tervben a maga kijelölt szerepét. Hogy teljesen megértsük ez hogyan függ össze az elmondottakkal. .' 1 Ezek a megfontolások is rávilágítanak. hogy a hiteles spiritu ális centrumokat az isteni Akarat világban való képviselőinek kell tekinteni. meg kell jegyezni. kiváltképp amikor maguk a látható vezetők nincsenek tudatában semmilyen spirituális centrummal való kapcsolatnak. ami elől tulajdonképpen semmi sem térhet ki. ilyen vagy olyan néven fogalmazzák meg azt. általuk akár nem is sejtett iránymutatásnak engedelmeskednek. a mez telenül és kendőzetlenül tudatlanok a profánok (akik között természetesen szá mos és többfajta „álbeavatottnak” kell lennie). Ami az említett két másik kategóriái illeti. és ez kiterjeszthető egészen az exoterikus területig. hogy semmilyen „hivatalos” funk ciót nem töltenek be. miszerint a létező képes szembeszállni az előre meghatározott elfoga dott renddel. ez egyáltalán nem állja útját az irányulás effektív egységének. egyazon színdarabbeli különböző színészi szerepekhez hasonló. tudatos együttműködőknek tekinthetőek a megvalósítás vonatkozásában. úgy hogy akiket ezek afflliálnak.68 A BEAVATÁSRÓL lekvésben” maradva — vagy pontosabban éppen ezért — az összes többinek valódi irányt szabnak. ahol ilyen feltételekkel a szemben álló elemek. vagyis az isteni Akaratnak alávetett. amelyet egyesek tudatosan gyakorolnak. noha lehet. mindazonáltal a nagy egész el őmozdításában együtt működnek. fejezet). míg azok. E tekintetben nyomatékkai fel kell hívni a figyelmet arra a tényre. de akik puszta jelenlétükkel effektív összeköt3 Az iszlám tradíció szerint minden létező természetszerűleg és szükség képpen muszlim. amelyek bár egymással ellentétesek. vagy éppenséggel a vele való szembefordulást igénylik (lásd A leereszt szimbolikája . amelynek tagjai lehet. amiről itt szó van. míg mások nincsenek ennek tudatában.

10. Mindez megengedi. és ugyanez volt a valódi jelentése annak is. amelyek teljesen különböznek az általában nekik tulajdonítot. akár éppen ellenkezőleg azzal. A külsőlegesebb szervezetek ben a spirituális centrumok ezen képviselőinek természetesen nem kell a maguk mibenlétét felfedni és az általuk gyakorlandó „jelenléti” akcióhoz legjobban igazodó megjelenést ölthetnek. amit a tizennyolcadik századi szabadkőművesség az „ismeretlen elöljárók” névvel illetett. Eltekintve a legfőbb centrum közvetlen intervenciójától — ami bár 4 Az előbbi osztállyal kapcsolatos példa gyanánt. hogy bizonyos célok érdekében az illető magára vonja a figyelmet. BEAVATÁSI CENTRUMOK 69 tetést biztosítanak egy centrummal. ami megmenekült a középkor tradicionális tudásából.taktól. csupán a taoista tradícióba n jól ismert két típuspéldát idézünk. vagy azt követően inspirálják és irányítják azokat láthatatlanul.4 Ebből felismerhető azoknak az identitása. elnökölnek bizonyos esetekben azok formálódása felett. Nevezetesen ez volt a Rózsakereszt Testvériségének a fela data egy bizonyos időszakba n5 a Nyugaton. hogy a modern kor kezdetével áll összefüggés ben. akár azzal. amelyek nem tesz nek lehetővé közvetlenebb eljárásokat és nyilvá nvalóbb regularitást.tözést értjük). 5 Elismerve. akik anélkül. amitől kezdve természetesen a feladatuk mindenek előtt az volt: a lehető legtöbbet konzerválni abból. ez az időszak a ti zennegyedik századtól a tizenhetedig századig terjedőnek tekinthető. és akiknek külső magatartása többnyire asze rint alakult. a Nyugaton megvalósult új feltételek ellenében. és amelynek megfelelői a Nyugaton is fellelhetőek: a zsonglőrök és a lókereskedők. hogy ismeretlen marad. és amelyek különösen abnormális körülmények között természetesek. . hogy bepillantsunk a spirituális centrumok bizonyos cselekvési eszközökkel kapcsolatos számos lehetőségébe. Következésképpen azt lehet mondani. hogy itt túl sok pontosítás nem lehetséges. de kétségtelenül a leggyakoribb. ami elkerülhetetlenül kitér a történészek figyelme elől. de megjelenhetnek titokzatos „utazókként”. hogy bármely ismert szervezethez tartoznának (amin az érzékelhető formába öl. akikről nem is egy tör ténet maradt fenn. lehetnek rendes tagjai a szervezetnek meghatározott és állandó feladattal. vagyis olyan körülmények között. hogy a legjobban félrevezesse a tudakozódást.

Amíg a cél mindenki számára ugyanaz. Visszatérve a normális esetek vizsgálatára. akár különböző tradicionális formák között. és amelyben a beavatási rendbe tartozó dolgok emiatt minden korábbinál rejtettebbek. akár egy átfogóbb. de olyan miliőbe zárt individuumok érde kében. hogy abban az esetben. . bármikor lehetséges —. és egy kerület pontjainak sokaságához hasonlíthaBizonyos titokzatos incidensek Jacob Böhme életében például valójában csak ezen az úton értelmezhetőek. annál is inkább. és lehetővé teszi mindenki számára. hogy amikor fentebb bizonyos szembenállásokra utaltunk. ugyanakkor kivételesebb célra való tekintettel. A létrejött sokféleség az individuális természetek közötti különbség miatt szüksé gszerű. és kibontakoztassa saját lehetőségeit. nem szabad meglepődnünk. beavatás pedig eleve kizárt. amelyeket megannyi partikuláris beavatási szervezet képviselhet. sőt olykor az idő általános feltételei ez esetben úgyszólván nemlétezőkké válnak. egy ilyen spirituális centrum tehát önnön normális befolyási területén kívül is tevékenykedhet. amelyben a sötétség elért egy pontot. ahol már szinte semmi tradicionális nem maradt. nem az utak sokféleségére gondoltunk.70 A BEAVATÁSRÓL hol. amelyből a spiritualitás majdnem teljesen eltűnt. mint amilyen egy korábban véletlenszerűen megszakadt beavatási „láncolat” újrakovácsolása.0 mivel ehhez való kapcsolódás nélkül a beavatás kérdése fel sem vetődhet. először is minden félreértést elkerülendő le kell szögeznünk. arra azonban lénye ges emlékezni. mert a tér. hogy megtalálja a saját természetével összhangban álló utat. ha egy nyilvánvalóan elszigetelt individuumnak sikerül valódi beavatást elnyernie. Nem szükséges e pontnál hosszabban időznünk. akár egy és ugyanazon formán belül. Amikor ilyen akció fordul elő egy időszakban vagy civilizációban. ha ennek módozatait rendkívül nehéz meghatározni. addig a kiindulópontok határtalanul különböznek. az a beavatás csak látszólag spontán és voltaképpen mindig magában foglalja valamilyen módon a kapcsolódást egy effektíven létező centrumhoz. akár egyes különösen „kvalifikált”.

38. amelyen belül valami ténylegesen szemben állhat a beavatással. Itt tehát nem szembenállás van. olyat. és amikor a szót ilyen esetekre használják. amelyből minden ortodox tradicionális forma ered. jóllehet különböző formákban és sokféle módozat szerint jele nik meg. amelyek puszta semmik. ahol a „regularitás” hiányzik. fejezet. ezért beavatás is csak egy lehet. tökéletes harmónia. azzal a feltétellel. Mivel principiálisan kizárólag egyetlen Tradíció létezik. hogy magadjuk e kifejezés pontos jelentését és meghúzzuk azokat a korlátokat. Gyakran megtörténik. Ezúttal nem csupán azokra a korábban érintett álbeavatási szervezetekre célzunk. miszerint egyes beavatások eleve szemben állnak egymással. amit „ellenbeava tásnak” nevezhetünk. ami mivoltából adódóan eltér a beavatás lényegi céljától. 7 7 Lásd A mennyiség uralma. amelyek mindegyike az egyetlen centrumban végződő különböző sugarakból származik. valójában miért nem lehet ez a helyzet. és ezek a sugarak ilyenformán pontosan a szóban forgó utakat ábrázolják. ami elfogadható látszatot kölcsönöz az imént említett illúziónak. és valójában nem is lehet szembenállás. BEAVATÁSI CENTRUMOK 71 tóak. hanem éppen ellenkezőleg.10. ami súlyosabb jellegű. az azért van. ez azonban tévedés. kizárólag ott. és felettébb könnyű belátni. vagyis ahol nincs kapcsolódás egy ortodox tradicionális centrumhoz. és azt semmilyen módon nem érinti. e helyütt szükségtelen külön figyelmet szentelni neki. egyszerűen visz -szaélnek vele. mert a hiteles beavatáson kívül létezik az. amely lényegére nézve egyet len. . ott nincs többé igazi beavatás sem. De mivel a témát másutt kielégítően tárgyaltuk. és pontosan megfelel annak. hanem van valami más is. hogy bizonyos látszatok lehetővé teszik azt hinni. Ha ez szemben állónak látszik a beavatásokkal. ahol esetleges okokból bizonyos szervezetek úgyszólván akcidentális szerepet kezdenek el játszani.

lete a Népek Isteneinek dedikált utolsó templomokat is lezáratta. E tévedések közül első ként kell megemlítenünk a „szekta” szó használatát ezen szerveze tekre. a beavatási szervezetek tanulmányozása különösen összetett dolog. függetlenül attól. ami a szó szoros értelmében vett „szekták” vagy a specifikusan vallási értelemben vett „eretnekségek” velejárója.2 ez az összeke verés főként az ezotéria ellenségeinek vagy tagadóinak számlájára írható. Igazság szerint ez teljesen különböző rendű dolgok súlyos összekeverése. Amikor a kereszténység végleg győzelmet aratott a görög—római politeizmus felett. hogy tovább bonyolódik azon gyakori tévedések miatt. hogy ez egy alacsonyrendű polémiákhoz tartozó becsmérlő kifejezés. ami ‟falusit‟ vagy ‟parasztot‟ jelent. mert visszatetsző. amelyek valódi mibenlétük töb. A keresztény világban. Ebben az esetben voltaképpen nem pusztán azért kell visszautasítani e kifejezést. mint egyszerű nyelvi pontatlanság. miként azok. hogy némelyikük különösebb rosszindulat nélkül is használhatja utánzásból vagy megszokásból.72 A BEAVATÁSRÓL BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS VALLÁSI SZEKTÁK Mint már elmondtuk. akik az antikvitás doktrínáit „pogányságnak ”1 nevezik. akik az ezotériát egy téves asszimilációval akarják valamilyen rossz hírbe hozni. minthogy ez jóval több. hanem azért is. Ez a megnevezés. téves és nevetséges ami kor más időkre és népekre kiterjesztik. a vidéki emberek még sokáig kitartottak a régi kultusz mellett. nem is gyanítva. akik létrehozták vagy fenntartják. 3 Noha mindkét esetben az ezoterikus és az exoterikus terület összekeveré- . úgyhogy azokat. fejezet 1 TheGolden Verses of Pythagorasásában Fabre d‟Olivet nagyon helyesen mond ja e tekintetben: „A »pogány« név sértő. és az alapkifejezés a latin paganusból származik. ami aligha tűnik véletlennek azok részéről.3 11. és hozzá kell tenni. és Theodosius császár rende. egy összekeverés. ami szintén kimondottan a ‟(meg)osztás‟ eszméjét fejezi ki. akik utánoz ták őket. és néha az iszlám világban is.” 2 A „szekta” szónak megfelelő arab kifejezés a firqah.békevésbé teljes félreértéséből származnak. mert nyilvánvalóan az ellenség műve. amit hatodik századi görögökre és rómaiakra lehet alkalmazni. gúnyosan szintén pogányo!{nak nevezték.

a beavatás a szó valódi értelmében különleges „kvalifikációkat” foglal magában. szintén definíció szerint (csakúgy mint az összes tradíció exoterikus arculata. 5 Valaki azt az ellenvetést teheti. ettől azonban még egy ettől teljesen eltérő területtel áll kapcsolatban. és mint előzetesen jeleztük. valláshoz semmi köze nincs. Miközben az utóbbi egy szakrális jelleggel bír (ami kétségtelenül nem a vallás monopóliuma. pontosan a tudomány eszméjében bekövetkezett változásból ered. hogy egyesek elkezdték megérteni egy nyers lekicsinylő magatartás. hogy azt állítják. abból kifolyólag. míg ellenben a vallás. ez nagyban különbözik az ezoterizmus misztikába való. míg ellenben egy beavatási szervezetben a „kvalifikációk” nem csak egy funkció gyakorlásához szükségesek. és elhitetheti az emberrel. hogy mint fentebb mondtuk a papszenteléshez is szükségesek „kvalifikációk”. annál inkább a tiszta tudáshoz és „szak rális tudományhoz”. a teológián kívül nincs más „szakrális tudomány”. csak profán tudományt ismernek. ami agyafúrtabb. ez esetben azonban csupán bizonyos par tikuláris funkciók gyakorlása a cél. 4 Vannak olyanok. amely a tradicioná lis nézőpont ból teljesen értéktelen. az ezotéria bizonyos esetekben akár alapul és támasztékul szolgálhat egy specifikus val lási formában.5 Minden további vizsgálódás nél séről van szó. sem konkurens viszonyba. jóllehet a modernek által használttól teljesen eltérő értelemben. az ezotériának inkább az „annexiójára” hajlik. Definíció szerint egyébként egy elit számára fenntartott tudásrendszert foglal magában.4 mindazonáltal lényegében tudomány is. mintsem a hiteltelenn é tételére. hogy mind a kettő tradicionális jellegéből adódóan az ezotériának köz vetlenebb kapcsolatai vannak a vallással. legyen az akár a specifikus vallási forma híján) megkülönböztetés nélkül mindenkinek szól. Ezt az összekeverést kétségtelenül elősegíti az a tény. és ilyenformán nem lehet vallási rendű .11. amely újabb keletűnek látszik. hogy ez ezotéria és beavatás kérdése. mint azt egyesek tévesen képzelik). BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS VALLÁSI SZEKTÁK 73 Nos. illetve a kendőzetlen és meztelen tagadás elég telenségét. akik semmi mást. korábban tárgyalt téves beleolvasztásától. mint bármi mással a kül sőleges rendből. és ily módon ezzel nem kerülhet sem ellentétes. mivel ez utóbbi. . akik odáig mennek ebben az irányban. hanem tulajdonképpen magának a beavatásnak az elnyeréséhez. miután mint azt gyakran kifejtettük. és ez teljesen más kérdés.

ha ez utóbbi minden deviációtól mentes. hogy a feltételezés. hanem ezeknek a lehető legtávolabbi ellenképei. még amikor támasztékul vagy kifejezési és megvalósítási eszközül is vesz egy vallást. egyes számban és nagy kezdőbetűvel „A Szektáról” beszélnek. teljességgel abszurd. Az ezotéria az. 7 Ez mutatja a szélsőségesen téves voltát azon emberek elgondolásainak. a tagok közötti többé -kevésbé alapvető különbségek miatt. . túl külsőleges formáik saját rendjükben bizonyos vonatkozásokban szükségszerű különbözőségein. afféle „entitásként”. mindig egy partikuláris vallásból erednek. amin keresztül tulajdonképpen az összes tradicionális doktrína egyesül. ugyanis ebben a rendben általá . mint a vallás és mint általában az exotéria. A tény. még akkor is. Következésképpen a szekták óhatatlanul számosak. is mételjük meg. vallási vagy más kül 6 Ellenkezőleg. mivel „zárt” jellege és szűkre szabott toborzása túl hátrányos hely zetben tünteti fel ebben az esetben. amihez ezzel szemben az ezotéria lényegénél fogva közelebb van. ami iránt ellenszenvvel viseltetnek. minden ok meg van rá. akkor sem kötődik semmi más hoz.7 és létük egy a princípiumtól való eltávolodást képez.bán a túlzott extenzió az egyik fő oka bizonyos degenerációnak. és valójában a valláshoz képest a Tradíciót képviseli. és ebből a nézőpontból a beavatási szervezetek nem egyszerűen nem „szekták”.74 A BEAVATÁSRÓL kül elmondható. amelynek úgyszólván irreguláris elágazásait képezik. akik mint az a „szabadkőműves -ellenes” írók körében különösen gyakori. se nem célja. miszerint egy beavatási szervezetösszehasonlítható egy vallási szervezettel. Bárki is beszéljen szektáról. ahogy a szavak ilyenformán teljesen elveszítik legitim jelentésüket. úgy a schizmák. mint azt alább ki fogjuk fejteni. mint saját princípiumához. hogy a beavatási szervezet mint olyan amennyire csak lehet szűkre szabja toborzását. etimológiailag szükségképpen szakadásról vagy megosztásról beszél. és a „szekták” valójában a val lás szívében létrejövő megosztások. A „szekták”.6 ez ugyanis se nem feladata. amelyben képzeletük mindazt megtestesíti. Ezzel szemben az ezotéria sohasem származhat vallásból. mint az eretnekségek. ami az összes partikuláris. korunk mentális zűrzavarának egyik jellegzetessége.

hogy amikor egy vallás az ezotériával való minden kapcsolódási pontját elveszíti. hogy az általunk eloszlatni próbált zavar mennyire képes olyan látszatot ölteni. de nem jelenti kettejük semmilyen összekeverését. hogy amikor „kapcsolódási pontokat” mondunk. a dolgok lényegéből adódó összes normális viszony feje tetejére állítása. . netalán egy „szektából”. odáig elmenően. Az állítás. A tradicionális szervezetek felett elnöklő befolyások mindig leszálló irányban hatnak és soha nem újra-felemelkedőben.8 Az. ezzel szemben ugyanez for dítva nem áll fenn. ahol a tanításokat — az előkészítés. mivel éppen a világ spirituális centrumával való effektív kommunikáció szakad meg. ami által megvan a kommunikációjuk alapja. hogy saját elfogadtatásához eléggé meggyőző legyen a dolgokat csak felszínesen szemlélők számára. kivéve bizonyos súlyosan degenerálódott szervezetek abnormális esetében. az a valódi ezotéria a vallási exotériának. és k izárólag a doktrinális tisztaság kárára következhet be. esetleg a „kvalifikáció” hiányából kifolyólag — olyan csekély értéssel fogadták be. Benső nem származhat külsőből. né hány esetben vallási szekták jöhetnek létre félreértett ezoterikus doktrínák fragmentumainak meggondolatlan terjesztéséből. hogy egy teljesség* Egy hasonló. de még otrombább tévedés: a beavatást még külsőbb dolog ból. ahogyan egy folyó sem képes visszafolyni a forrásához. 5 Hozzá kell tenni. Efféle dolog csak ott történhet meg. A beavatási világ közvetve vagy közvetle nül „láthatatlan” befolyással van a profán világra. ahogyan a centrum sem származhat a kerületből. nagyobb nem származhat kisebből. Nos azt megvilágítandó. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS VALLÁSI SZEKTÁK 75 sőleges formához képest ősibb. a következőt kell megjegyeznünk: úgy látszik. ahogyan a szellem sem származhat a testből. ez a két terület közös határának létét foglalja magában. például a filozófiából eredeztetni. miszerint a beavatás a vallásból ered. márpedig ez kizárólag az ezotéria. ami a szellem a testnek.9 semmi más nem marad csak „holt betű” és egy félreértett formalizmus. ám maga az ezotéria semmiképpen sem tehető felelőssé egy ilyen. illetve egy igazi és reguláris beavatási szervezet jelenléte révén hozható létre és tartható fenn.11. ami éppen a lényegével ellentétes. etimológiai értelemben vett „popularizációért” vagy „profanizációért”.

történelmileg.lis különbségre. hogy látszat ra majdnem lehetetlennek tűnik megelőzni a beavatási doktrína minden óvintézkedést figyelmen kívül hagyó kifecsegéseit. . egyszer smind logikailag az ellenkező vélemény teljesen tarthatatlannak tekintendő. általánosságban azonban azt lehet mondani. de azért ha ezek „eretnekek” is voltak. hogy túl messzire visz bennünket. jóval mélyebb nézőpontból az ember talán még azt is mondhatná. Am egy másik.76 A BEAVATÁSRÓL gél denaturáló vallási jelleget tulajdonítottak nekik: mindezek után a tévedés vajon nem mindig az igazság meg nem értéséből vagy eltorzításából ered? Egy középkori példával élve. mint a 10 Ennek kapcsán lásd. az emberi történelemben a szekták is szerepet játszanak. ahol az összes általuk létrehívott ellentét ki van békülve. Hozzá kell tennünk. Dante ezoterizmusa. amelynek hatást kell gyakorolnia az események menetére. hogy minden látszólagos rendetlenség valójában csak egyetlen elem az univerzum totális rendjében. mivel nyilvánvaló. és ha az efféle felfedés minden esetben pusztán részleges és töredékes is (és mindenek előtt a viszonylagosan legelérhetőbbel kapcsolatos). hogy az efféle dolgok bizonyos körülmények között szükségszernek egy olyan akció módozataként. Dante és a Fedeli d‟Amore. ha csak egy alantast. akik szigorúan a beavatási területhez tartoztak. maga ez a tény a tanításnak a deviációnál korábbi exszisztenciáját és ettől való függetlenségét feltételezi. valószínűleg ez volt a helyzet az albigensek esetében. különösen az 1. Mindenesetre a külső világgal kapcsolatos viták elveszítik jelentőségük nagy részét mihelyt abból a nézőpontból szemléljük őket. fejezet. Egy kérdés megvizsgálása maradt hátra: az efféle deviációk hogyan és miért jönnek létre? Ez azzal a kockázattal jár. a bekövetkező deformációkannál inkább hangsúlyozottak. még akkor is. hogy még ha bizonyos szekták létre is jöhetnek egy beavatási tanítás deviációjából. és 3. hogy egy teljes körű válasz minden egyes partikuláris eset részletes vizsgálatát követelné meg. bizonyosan nem voltak azok. és nem szabad elfelejtenünk azt. 10 és ez a példa új fent rávilágít a szekták és a beavatási szervezetek közötti principiá.

miszerint vallási „szektákhoz” hasonlítják ezeket. de pontosan emiatt a beavatási szervezeteknek soha nem lehet szerepük. ugyanis ezek külső jellegzetességek által határozódnak meg. és nem tekinthetők másnak. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK 77 szigorúan ezoterikus és beavatási nézőpont esetében.12. tudniillik társaságok puszta individuális kezdeményezésre és bármiféle célból is létrejöhetnek. Mindenekelőtt teljesen nyilvánvaló. Másrészt ha az történik. amelyekben nincs semmi beavatási. általánosan bevett azonosítása. egyszersmind olyan. ugyanis még ha efféle jellegzetességeket olykor magukra is ölte nek. hogy egy beavatási szerve . amelyek viszont a beavatási szervezeteknél teljesen hiányozhatnak. Ilyenformán teljesen téves a „beavatási szervezetek” „titkos társaságokkal” való. 12. fejezet BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK Létezik a beavatási szervezetek természetét illetően egy másik gya kori tévedés. hogy a két kifejezés alkalmazását tekintve semmiképpen sem eshet egybe. hogy a beavatási szervezetek természetükre nézve teljes mértékben különböznek mindattól. azok mint azt kezdettől fogva mondjuk. hogy részesei legyenek vitáknak vagy ahogy mondani szokás „állást fog laljanak” azokban. amelynek megértése úgy látszik különösen nehéz kortársaink legtöbbje számára. e szervezetek igazi céljával kapcsolatban nem álló profán vagy legalábbis exoterikus formák felvevésének értelmében. amely még annál is közelebbi figyelmet érdemel. mivel valójában többfajta titkos társaság is van. amely pontra később még visszatérünk. teljesen esetlegesek maradnak. amit manapság „társaságnak” vagy „egyesületnek” ne veznek. míg ellenben a szekták éppen mivoltuknál fog va óhatatlanul elköte lezettek ezekben. mint egyfajta degeneráció vagy ha úgy teszik „kontamináció” hatásának. sőt a végső elemzésben ta lán egyenesen a létokuk is ez. mivel ez egy olyan ponttal függ össze. hogy rendkívül lényeges tanulmányoznunk: arról van szó.

ha nem egyenesen „politikai” aspektusa az. szükségk éppen titkosnak kell maradnia legalábbis a szó — nem mindig kielégítő pontossággal megkülönbözetett — jelentései közül az egyiknek az értelmében. Tulajdonképpen azt kell mondani. amelyek titkolják létüket vagy legalábbis tagjaik nevét. „Tiltakoznit” mondtunk. mások kiterjesztik azokra a szervezetekre is. hogy a legtöbb. amikor a második titkosnak minő sít egy egyesületet. és természe tesen az első csoport tiltakozik. amely nem felelhet meg ezek saját definíciójá nak.78 A BEAVATÁSRÓL zetnek átmenetileg egy társaság formáját kell öltenie (és alighanem ez az említett tévedés elsődleges oka). ami viszont a legnyilvánvalóbb módon nem vonatkoztatható rájuk. hogy ezek . nyilvánvalóan polémikus és meglehetősen sértő szándékból teszik. Ilyen feltételek mellett teljesen érthető. sőt az ember olykor egy afféle alig burkolt fenyegetést is észlelhet az ilyen jellegű szervezet „illegalitására” való kiszámított célzás örve alatt. hogy azt bizonyítják. mintha szemükben a titok kizárólag „be nem vallott” indíték lenne. amelyek a felfogásbeli különbségekből kifolyólag nem szükségszerűen kapcsolódnak egymáshoz. amelyek egyszerűen „zártak”. feltéve. a „titkos” jelző igazából nem vonatkoztatható rájuk. mert az ilyen jellegű viták túlnyomó . ugyanis talán monda ni sem kell. hogy a dolgoknak mindig kizárólag a „társadalmi”. és ez okból kifolyólag kizárólag a legleszűkítettebb definíciót akar ják elfogadni. legyenek azok rituálisak vagy se m. Általánosságban elmondható továbbá. Egyesek azokra a szervezetekr e akarják leszűkíteni a kifeje zést. és más effélék. amit a szóban forgó szervezet tagjai vagy partizánjai tehetnek. vagy a titkot csak bizonyos speciális formákban őrzik. amellyel az efféle viták foglal koznak.részt egyáltalán nem teljesen elfogulatlanok: amikor egyes szervezeteket a többé-kevésbé nyílt ellenségei neveznek helyesen vagy helytelenül titkosnak. hogy egy elne vezés— ha ismertté válik—valóban illik erre vagy arra a partikuláris esetre. hogy a jelenlegi használat a „titkos társaságok” kifejezéshez számos olyan különböző jelentést látszik fűzni. különböző—tagjaik számára fenntartott — megkülönböztetési eszközökre alkalmazva.

amelyeket beszámolónk hátralévő része jobban ki fog fejteni. ami mellesleg lehetetlen is lenne. hogy a titkos társaságokkal vagy az így nevezettekkel kapcsolatos összetűzések egyikébe se keverednek bele beavatási szervezetek. tartva magunkat saját terminusainkhoz. sőt még tradicionális jellege sincs. és a legkisebb rossz szándék hozzákapcsolása nélkül. amely ben nünket egyedül érdekel. 1 ha valamilyen titok birtokában van. ám amikor. nagyon valószínű. akár a dolgok erejénél fogva. azokból a mélyebb okokból kifolyólag. a minden külső megnyilvánulástól a lehető legtávolabb eső beavatási szervezetektől azokig a különböző politikai vagy más célú puszta társaságokig. az csak úgyszólván a terep megtisztítása. azt mondhatjuk: függetlenül attól. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK 79 nek a vitáknak nincs más oka. . hogy minden lehetséges esetet magában foglaljon. hogy a vita part talanul fog folytatódni anélkül. semmilyen érdeklődés nincs a szavak használatában való ezen eltérés megszüntetetése iránt. az efféle esetekben előforduló eset legességek nagyon távol vannak a beavatási területtől. bármilyen természetű is legyen az.ségre jutnának. Teljesen távol tartva magunkat az efféle vitáktól és a meddő tu dás nézőpontjától. vagy legalábbis nem a beavatási jellegük mint olyan keveredik bele. mint a használt kifejezések jelentésével kapcsolatos egyetértés hiánya. mint a jelen esetben. és amennyire csak lehet. amelyeknek mint mondottuk. hogy az ellenfelek valaha is egyes. fejezet). meg kell tennünk a szükséges megkülön 1 Az általában ide kötődő rossz szándék egyedül a modern mentalitás azon jellegzetes vonásából származik. ha kötelességünknek érezzük néhány szót szólni erről itt. akkor minősíthető titkosnak a szó legtá gabb értelmében. semmiféle beavatási. hogy egy szervezet bezárja e magát vagy sem azokba a partikuláris és ráadásul teljességgel külső formákban. és egyszersmind demonstrálja azt.12. akár egy többé-kevésbé művi és célzatos szokásból kifolyólag. amelyek lehetővé teszik. hogy társaságként definiálják. Úgy véljük ez a definíció elég tág ahhoz. Ilyenformán az ez által átfogott területen belülről. amit másutt a maga összes formájában a „ti toktartás gyűlöleteként” definiáltunk (A mennyiség uralma. 12. Mindenesetre.

mivel teljesen nyilvánvaló.szióval szemben. reguláris módon szájhagyománnyal kell transzmittálni. semmi esetre sem lehet beavatott. amelyek nem. tagjairól listát vezet. jegyzőkönyvekkel és más írásos dokumentumok kal rendelkezik. mivel nagyon is jól ismert. amelyek nem. meghatározott időben és helyen rendezett találkozói vannak. hogy ha ezek a dolgok olykor le is vannak fektetve írásba. hogy az ezekhez a rítusokhoz kapcsolódó spirituális befolyás a legkisebb mértékben sem lett transzmittálva számára. archívumokkal. vagy úgyszól ván egyesület. amelyek társaságok. egyszóval körül van véve egy többé-kevésbé nehézkes külsőleges apparátussal. amit ez az apparátus megkövetel. egyrészt meg kell különböztetnünk azokat a szervezeteket. csak akkor esnének egybe. mi az. aki könyvbeli leírásokból akár az összes rítust ismeri. beleértve a külső formát öltő nyugati beavatási szervezeteket is. amelyet miként az ezekkel járó és ezeket magyarázó tanítást. amely minden beavatási szervezet fundamentális célja. azoktól. a már jelzett „kontamináció” következtében a két megkülönböztetés nem esik pontosan egybe. hogy az „adó” kérdésének nagy jelentősége van minden társaságban. Egy profán személy. amelyek mindamellett eredetüknél és lényegi céljuknál fogva vitathatatlanul beavatási természetűek. az csak puszta „mnemonikus eszköz” lehet és soha nem kerülhet előtérb e a közvetlen és szóbeli transzmisz. amelyek beavatási jellegűek. Ebben az összefüggésben újfent emlékeztetünk. azok tól. 2 Nem szabad elfelejtenünk megemlíteni a „financiális” oldalt.és rítuskollekciót. amelynek alapít ó okirata.2 Megismételjük: mindez teljességgel hasznavehetetlen egy beavatási szervezet számára. mint egy bizonyos szimbólum. mivel mindenki jól tudja. Az említett két pont közül az elsőnél nem kell hosszabban időz ni.80 A BEAVATÁSRÓL böztetéseket. másrészt azokat. amely külsőleges formákat és szimbólumokat illetően semmi egyebet nem igényel. mégpedig kétféle módon. mivel egyedül ez utóbbi teszi lehetővé egy spirituális befolyás közlését. . hogy „társaság”. szabályai. ha a történelmi esetlegességek bizonyos esetekben nem vezetnének a profán formák azon szervezetekbe való behatolásához.

amelyek egyáltalán még képesek hitelesen beavatási jelleget nyújtani. amelyek felvettek egy ilyen formát vagy nyugodtan mondhatjuk társasággá degenerálódtak azoknak a körülményeknek és a környezetnek a következtében. hogy miután ebben a formában a külső valódi természetéhez képest aránytalanul nagy jelentőséget nyer. hacsak nem veszi fel egy társaság esetleges formáját. az esetleges végül teljesen eltakarja a lényegest. ott az ember ugyanúgy kiléphet abból. ha képtelenek behatolni ennek mélyebb mibenlétébe. amelyben találják magukat. hogy mennyire titkos.12. hogy a társasági forma köny. sőt mi több . még akkor is. hogy ez a jelenség sehol nem fordult elő olyan nyilvánvalóan. amely szükségképpen nyitva áll a profán kutatás előtt. Nem célunk ezen értetlenség okát kinyomozni itt. úgyszólván „megfoghatatlan” a profán világ számára. függetlenül attól. és erre nem lehet elégszer rámutatni. amellyel a téma lényegét lehet megragadni: ahol profán társaságról van szó. egy olyat. hogy egy beavatási szervezet. mint ahogy belé . ha a jelenlegi állapotukban maguknak a tagoknak a túlnyomó többsége ezt már nem érti. a látszólagos hasonlóságok a profán társaságokkal is számos alkalmat adhatnak ezen beavatási szervezetek igazi természetével kapcsolatos tévedésekre. az ember nehézség nélkül megértheti. akiknek fő mód szere kizárólag az írott dokumentumok felé való fordulás. megnyilvánít egy „külsőt”. ahol ez mindazon szervezetek maradékát érinti. és amelyen keresztül mindig lehetséges számukra bizonyos mérvű ismeretet nyerni róla. amely szerteágazó. hogy ez az utóbbi kikötés azokra a beavatási szervezetekre vonatkozik. amelyek a jelen esetben nem léteznek. amit ez implikál. hogy ez nem hagy elérhető nyo mokat a közönséges történészek kutatása számára. még akkor is. mint a Nyugaton. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK 81 Az elmondottak egy közvetlen következménye.nyen lehet olyan tényező. Mondani sem kell. többrétű és nagyrészt a modern mentalitás speciális természetéből származik. mindössze arra mutatunk rá. Csupán egy példát hozunk az efféle tévedésekre. mindazzal a külsőleges megnyilvánulással együtt. Másrészt minden társaság. és tegyük hozzá.

és itt közvet lenül látható az a kétértelműség. mivel szerkezetében olyan elemeket hordoz.leggel rendelkezik. Ezzel szemben ha az embert egyszer befogadják egy beavatási szervezetbe. mint azt megelőzően. amelyek nyilvánvalóan teljesen külsőlegesek és nem jelentik a lény alapvető módosulását. ami ellen semmilyen adminisztratív formalitás nem tehet semmit. ebben az értelemben új fent valóban „megfoghatatlan”. a lemondás vagy a kizárás elegendő minden kötelék elvágásához. ily módon főleg egy politikai erő akciója oszlathatja fel. amelyek úgyszólván egy szintre helyezik őt ezekkel a támadásokkal.82 A BEAVATÁSRÓL pett. még egy titkos is. Ezzel szemben a beavatási szervezet lényegi mivoltánál fogva mentes az efféle ese tlegességektől. ahol társaságról van szó. Egy másik következtetés. és ezeken keresztül lehetnek lemondások és kizárások. mindenkor lehet kívülről jövő támadások célpont ja. miszerint ez lényegileg egy spirituális befolyás transzmissziójában áll. annál a ténynél fogva. Ilyenformán nagyon határozott különbséget kell tenni a társaság és a beavatási szervezet mint olyan között. és mivel a tagok léte sem szüntethető meg. és ez egy kitörölhetetlen jel. vannak adminisztratív íormalitások is. Tulajdonképpen mivel a tagjaitól elidegeníthetetlen minőség nem veszíthető el. pontosan ennél a ténynél fogva. és azt követően egész egyszerűen ugyanolyan lesz. amelyre logikailag ezen vizsgálódások révén juthatunk a következő: minden társaság. Itt egy „benső” rendű tényről van sz ó. amely akkor keletkezik. és miután mint mondottuk az első csupán egy esetleges és „hozzátett” forma. hogy ő az illető társaság tagja. . ezen megkülönböztetés alkalmazása jóval könnyebb. mint amilyennek első ránézésre tűnhet. Ott azonban. ami a lényegét képezi — teljesen független marad. és a beavatásban szükségképpen egyszer s mindenkorra részesül.a szervezet egészen addig elfektív léttel bír. amelyekkel az ember minden látszatát megszüntetheti annak. és semmilyen külső erő nem lehetetlenítheti el. amelytől a második — önmagában és mindabban. bármilyen is legyen az. amikor a társaság egy beavatási szervezetnek csak a „külsőlegességét” jelen ti. semmiféleképpen nem szüntetheti meg az ahhoz való kapcsolódását.

beleértve azokat is.12. és csak az utolsónak a halála fogja a szervezet eltűnését előidézni. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK 83 amíg egyetlen tagja is életben van. amelyeket mi álbeavatásiaknak nevezünk. amelyek igényt tartanak bizonyos tradíciókhoz való homályos „eszmei” kapcsolódásra. hanem mindazokra a modern konstrukciókra is. mint az egyének alkotásaié. a beavatási szervezetekés a mindennemű beavatási jelleget nélkülöző titkos társaságok közöttivel. ami. a szónak tulajdoníthat ó bármilyen értelemben. következésképpen a profán számára kifürkészhetetlen. Azonkívül ez a megkülönböztetés eléggé nyilvánvalóvá válik. ez a titkosság ugyanis mibenléte és nem konvenció folytán az. amelyeket egyedül ők ítélhetnek meg. Ez azonban szorosan összefügg a fentebb jelzett két megkülönböztetés közül a másodikkal. amelynek ők a letéte ményesei. az ellenkező egy önellentmondásos elmé let. . az ember meg lehet győződve afelől.hetetlensége”. amivel egyedül a beavatás ismertethet meg. úgy döntenek. hogy felhatalmazott képviselői olyan okokból kifo lyólag. Ez azonban történetesen még azt is feltételezi. így tehát ellehetetlenülésének. minthogy ezek a beavatási szervezetektől átvett vagy leutánzott formák pusztán minden valós értéket nélkülöző paródiák. mivel az igazi beavatási titok semmi más. A rituális formák megléte ezen szervezetek némelyikében semmit sem változtat ezen. mint amilyennek első pillantásra látszhat. mint annak a „közöl . és amelynek ilyenformán nincs kapcsolata a tradícióhoz. amikor a két külön böző típusú szervezet által előirányzott célokat vizsgáljuk meg. Végezetül minden beavatási szervezet titkosságának a néző pontjából is „megfoghatatlan”. és ez nem csak azokra a szervezetekre vonatkozik. amely nem tűr semmi kétséget: amennyiben valamely szervezet eredete teljesen dokumentálva van. bár a kérdés valójában összetettebb. hogy az állítások ellenére az égvilágon semmi beavatási nincs a szervezetben. pontosabban megszűné sének az egyedüli oka szükségképpen önmagán belül található. amelyeknek céljai kizárólag politikaiak vagy átfogóbban „társadalmiak”. nem biztosítják azon transzmisszió folytatását. akiknek neveit lehet idézni. Mindazonáltal van egy eset.

sőt alkalomadtán meglehetősen kibogozhatatlanul össze is keverednek. Az extrém eset az. hogy a szervezet elsődleges és lényegi céljának a meg nem értése általánossá válik a tagok körében.84 A BEAVATÁSRÓL Másrészt egy olyan szervezet esetében lehet némi kétség. és nem tud különbséget tenni az ilyesfajta degenerálódott beavatási szervezetek és azok között. aminél fogva mindkettő egy többé -kevésbé közvetlen kapcsolatban találhatja magát a másikkal. Függetlenül attól. hogy nem is értelmezik őket többé másként. hogy ez a funkció törvényes-e vagy sem. vagy nem álbeavatási szervezetek között. bizonyos értelemben közbülső szintet képez e tekintetben. mint kizárólag esetleges vonatkoztatásokként. amelyek külsőre hasonlóaknak látszanak. de a valódi beavatási jellegükkel való tisztában levésből semmi nem marad. mivel a degeneráció pontosan abban áll. Teljesen világos. Ez a deviáció. ami hasonló ahhoz. amelynek eredete valamelyest rejtélyes és nem köthető meghatározott egyénekhez. hogy az ilyen esetekben az. E pont jobb megértése végett vizsgáljunk meg két szervezetet. még ha megnyilvánulásaiban nyilvánvalóan nincs is semmi beavatási jellegű. hogy valami olyan nak a deviációja vagy degenerációja. képtelen felfogni mit is foglal ez ténylegesen magában. mindazonáltal lehet. és külön-külön az imént megkülönböz . eredetükre nézve azon ban élesen különböznek. annál is inkább. amihez az részben kapcsolódik. amelyekről elsőként szóltunk (vagyis a pusz ta társaságokká degenerálódott beavatási szervezetek és azon vagy álbeavatási. olyan fokon. aki csak „kívülről” nézi a dolgokat. a gyakorlatban ez a nemértés nagyobb vagy kisebb fokú lehet. és ami a beavatási szervezetekből még megmaradt a Nyugaton. hogy semmivel sem számolnak ezen a vonatkoztatáson és ama többé-kevés. ami eredetileg beavatási volt. azt foglalja magában. létrejön egy afféle defacto „affinitás”.bé külső területen túl. amelyeknek eredete egyénekre vezethető vissza). amelyet az utóbbi mesterségesen alkotott meg. amikor a rituális és szimbolikus formák megőrződnek ugyan. amely különösen társadalmi belefeledkezések hatására megy végbe. kivéve azt. mindenesetre nem ez a kérdés. mivel ha egyszer az első a cél megértésével kapcsolatban mindent elveszít.

hogy mindez pusztán bizonyos individuumok mesterséges alkotása volt. akiknek tevékenysége jól ismert a tizenkilencedik századi történelemből. tel * j^Carbonari (ol. és ekként a szabadkőművességgel és a compagnonagge-al állnak rokonságban. hogy gyakorlati eszözökkel lehetetlen tenni ellene. és semmilyen tekintetben nem mentek túl ezen. bár egy esetleges rendbe való belefeledkezés előtérbe kerülése és egy egyre nagyobb réteg ezzel való azonosulása miatt egyre kevésbé. hogy az semmi egyéb nem lett.) = ' szénégetők‟ (—aford.] 3 Ok nem feddhetők meg ezért a magatartásért. mivel kezdettől fogva mindent leírtak aszerint. akik nem feltétlenül a látható vezetők. ismerjük továbbá az egymás utáni fokokat. amelyek révén a grádu.sok és rituálék átadódtak — jóllehet némelyeket ezek közül sohasem gyakoroltak és csak papíron léteztek —. miután néhány tag. ha egyszer az értetlenség olyan mérvűvé válik. miként a mód. ahogyan saját kezdeményezésükre és minden már létezőhöz való legcsekélyebb kapcsolódás nélkül kidolgozták „rendszerüket”. ahogy az alapítók ideái kibontakoztak és egyre részletesebbé váltak. addig látható — jóllehet az ember ebben sem lehet biztos. hogy rituáléi egy értelműen egy „céhbeavatás” jellegét mutat ják. ugyanis a tradicionális affiliáció ugyanolyan mértékben hiányzott. másrészt az. hogy az nyilvánvalóvá válna —. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK 85 tetett két kategóriába tartoznak: a bajorországi illuminátusokét és a karbonárikét*. mint amennyire idegen volt töre kvéseiktől a valóban beavatási cél.12. Ami az elsőt illeti. és az általuk magukévá tett formák a beavatásnak csak egy csalóka látszatát vagy paródiáját képezték. De amíg az utóbbi kettő mindig fenntartotta beavatási jellegének bizonyos tudatát.). Ezzel szemben a karbonarizmus esetében nyilvánvaló egyrészt az. amelyek természetesen kizárólag a társadalmi területre vonatkoztak. mint politikai összeesküvők társulása. hogy vele kapcsolatban lehetetlen egy efféle „történelmi” eredetet meghatározni. tulajdonképpen ez vezetett terveik meghiúsulásához. . hogy a karbonarizmus degenerációja végül olyan fokra jutott. A karbonárik ezután más. ezek alapítói ismertek. mindig képezhet kivételt az általános értetlenség alól anélkül. Ilyenformán nem lehet kétséges.

mint a „filozófiának” Franciaországban. Ez a hiba ter mészetesen egyáltalán nem érinti a szervezet lényegi princípiumát. csak az egyik szimptómája a már említett aktuális degenerációnak. kapcsolatuk a szabadkőművességgel teljesen más jellegű volt: azok. hogy amennyi a formákban összesen a „szentimentalizmus” és a „moralizmus”. mint a karbonarizmusé. aminél — szemben minden beavatási vagy csak pusztán tradicionális szellemmel — mondhatni semmi profánabb és formálisabb nem képzelhető el. Es azt mond hatjuk. Ami az illuminátusokat illeti. ugyanakkor kö zülük többen a szabadkőművességhez is tartoztak. hogy a tizennyolcadik századi Németországban a „felvilágosodás” kifejezésnek majdnem ugyanaz volt a jelentése.gosodottak‟] név kétértelműsége nem ringathat bennünket illúziókban. mint az összes többi.bé „racionalista” elmélet beszivárog egy beavatási szervezetbe. hogy megértsék a szervezet igazi természetét és ily módon megvédjék magukat minden profán „kontaminációtól”. azt szigorúan a tagok részéről elkövetett individuális vagy kollektív hiba hatásának kell tekinteni arra való képtelenségük következtében. tekintet nélkül arra. amelyek természetükre nézve nem kevésbé pro- . akik megpróbálnak magából az illuminátusokéból egy „szabadkőműves” szervezetet csinálni. bár ez nem ment olyan messzire. hogy az mennyire előrehaladott. milyen messze járnak az igazságtól azok. és ez a kísérlet is megbukott. akik kapcsolódtak. Ez itt kizárólag egy szigorúan „racionalista” értelemben vetődik fel.86 A BEAVATÁSRÓL jesen új keletű formációk szervezeteivel keveredtek össze. amelyek sohasem bírtak semminemű beavatási jelleggel. Nyissunk még egy további parentézist ez utóbbi megjegyzés kapcsán: ha megtörténik. Tegyük hozzá továbbá. és nem szabad elfe lejteni. hogy néhány „filozófiai” és többé -kevés. és eszközül használták azt partikuláris terveik megvalósításához. és ebből elég jól látha tó. azt csak egy ha talmi befolyás megszerzésének határozott szándékával tették. hogy az „illuminátusok” [‟felvilá . ami egyaránt magyarázható e két szervezet kölcsönös affinitásával. illetve magának a szabadkőművességnek az ugyanolyan i rányú degenerációjával.

először is az elkülönült és zárt „elit” szó elfogadása miatt. Vannak azután hamisítványok vagy karikatúrák. de egyaránt áll a vallási nézőpontra. általában annyira társul többé-kevésbé szorosan a társadalmi törekvésesek túlsúlya. jóllehet a jelenlegi feltételek közepette lehet. a grádu.sok és funkciók hierarchiájánál fogva. De azt meg kell érteni. hogy a degeneráció gyakorlatilag orvosolhatatlanná válik. amely terjed és behatol mindenüvé. hogy az álbeavatási szervezetek.békevésbé teljesen degenerálódtak vagy deviatívvá váltak. Ez a jelenség azonban csak az egyik megnyilvánulása azon modern nyugati szellem deviációjának. ahol a legszilárdabb ellenállással kellene szembe találkoznia. mint ez az utóbbi cso port. akár „kontamináltak” profán befolyásokkal . amelyekben nincs helye beavatási igényeknek és amelyekben a céloknak nyilvánvalóan semmi közük nincs ehhez a területhez. bármilyen is a látszat. és egyaránt szemben áll a beavatási szervezetekkel. aminek valódi tradicionális jellege van. és végül vannak többé-kevésbé titkos szervezetek. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK 87 fanok. és összefoglalóan mindarra. Mindehhez azonban hozzá kell tenni még .12. másodszor pedig önmagában. különben ez egyedül a beavatási nézőpontra nem vonatkozik. valójában ugyanannyira profánok. De különösen amikor ezek a törekvések specifikusan és a szó legszorosabb értelmében vett „politikai” for mát öltenek. hogy félreértik ezt a lényeget. hogy a tagjai felfogni látszanának. Az efféle jelenségek egyik legkülönösebbike a „demokratikus” eszmék beszivárgása a nyugati beavatási szervezetekbe (és itt mindenekelőtt természetesen a szabadkőművesség re gondolunk vagy legalábbis bizonyos frakcióira). amelyek ilyen vagy olyan okból kifolyólag töb. anélkül. ráadásul két szempontból is: minthogy pontosan definíciójánál fogva minden beavatási szervezet formailag szemben áll a „demokratikus” vagy „egalista” gondolattal. legyenek ezek akár tiszták. még oda is. és a kettő összetartozik. vagyis úgynevezett álbeavatási szervezetek. hogy ez egy vegytiszta ellentmondás. amely saját tagjai között szükségképpen fennáll. Ily módon a tisztán beavatásinak megmaradt szervezeteken kívül vannak mások. mindazonáltal lényegükben beavatásiak maradtak. kockázatos.

és nyomtalanul eltűnnek. amit egy felületes megfigyelő megláthat vagy feltételezhet. ha arról látható vezetői nem tudnak. Itt csak az említésükre korlátozzuk magunkat — máskülönben felsorolásunk durván hiányos lenne —.88 A BEAVATÁSRÓL egy kategóriát. hogy ezen szervezetek közül a legkülsőbbek olykor szembe 4 Vö. amelyek a legtisztábbak és a legelérhetetlenebbek a profán világ tekintete számára. 4 és ez egy további nehézséget jelent a különféle szervezetek valódi jellegének megítélésében. mihelyt elvégezték küldetésüket. amely létükből fakad: bizo nyos esetekben az történik. és elegendő a felállított általános osztályozást világosan kifejteni. A mennyiség uralma. fejezet. amely egyre közelebb emelkedik azokhoz a beavatási szervezetekhez. Itt többé már nem a beavatási szervezetek degenerálódásáról van szó. . Ám ezek ténylegesen képviselik egy olyan hierarchia utolsó és legkülső fokát. hogy ezek meglehetősen közvetlen be folyást gyakorolnak profán szervezetekre. mégpedig az „ellenbeavatáshoz” tartozó szerveze tekét. az itt zajló akcióba ezáltal avatkoznak be — olyan célokból. mivel beavatási szerveze tekből származnak. amelyek természetszerűleg nagyon különböznek attól. amelyeknek csupán úgymond emanációi. mivel vannak olyan szervezetek. és csupán egy új komplikáció jelzésére. különösen álbeavatási szervezetekre. hanem pontosan az ezek által kifejezetten akart formációkról — jóllehet ők maguk nem ereszkednek le erre az esetleges szintre. Ez különösen igaz a távol-keleti titkos szervezetekre: kizárólag egy speciális célból létrehozva ezeknek a szervezeteknek általában csupán ideiglenes létük van. még akkor is. mint általában feltételezik. Emlékezve arra. és amelyek által „láthatatlanul” irányítva vannak. amelyek annak ellenére. Különben ez nem minden. amelynek a jelenlegi világban jóval nagyobb jelentősége van. mégis valódi tradicionális affiliációval bírnak. hogy csak esetleges céljaik vannak. 36. ami e tárgyban már elhangzott. De e helyütt természetesen nem akarjuk magunkat partikuláris esetek vizsgálatával leköt ni. azt látjuk.

miután felsőbb sze rvezetekhez való csatlakozásaik még ha közvetetten és nem tudatos módon is. hogy világosan illusztrálja a nagyközönség elméjében jelenlévő tév es felfogást a beavatási titok természetét illetően. és mondani sem kell. . hogy ez a titok nagyban különbözhet a szervezetek különböző kategóriái esetében: nyilván valóan nem lehet összehasonlítani a valódi beavatási titkot egy elhallgatott politikai tervvel vagy egy szervezet létének és tagjai nevének puszta óvatosságból való eltitkolásával. 5 és ebből az esszenciából valami mindig megjelenik rítusaikban és szimbólumaikban azok számára. bármilyen is legyen annak természete. kivéve talán azt. hogy egy titkot őriznek. kivéve a titok hordozásának puszta tényét. A szervezetek itt vizsgált kategóriáiban nincs semmi közös. de azért azt színlelik. és ezáltal az egyedül érvényes.12. akik tudják hogyan hatoljanak be azok legmélyebb jelentésrétegébe. És hadd ne beszéljünk napjaink számos elképesztő csoportjáról. és talán ez a szituáció a Távol-Kelettől eltérő helyeken is fellelhető. kiváltképp az angolszász országokban létezőkről. az exoterikus oldalának képviselője ugyanis a kon fucianizmus. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK 89 kerülhetnek egymással. de egy részesedést biztosítanak számukra egy tradícióból.zációja sehol nem található meg világosabban vagy tökéletesebben mint a taoista tradícióban. Ebben a tradícióban ha szabad azt mondani vannak „kevert” jellegű szervezetek. Ez az utolsó eset semmilyen szempontból nem érdekes. amelyet egyszerűen rituálék és megkülönböz- 5 Hadd emlékeztessünk rá. amelyek a beavatási szervezetek formáit „majmolják”. sem merőben profánaknak. amelyek nem nevezhe tők sem szigorúan beavatásiaknak. hogy a taoizmus egyedül az ezoterikus oldalát képviseli a távol-keleti tradíciónak. sőt jel entést nélkülözők. amelynek esszenciája tisztán beavatási. aminek azonban semmilyen komoly igazolása nincs. miközben közös irányítás vagy inspiráció alatt állnak. sőt küzdhetnek egymás ellen. miközben az égvilágon semmit nem rejtenek és valóban minden jelentőséget. bár az egymásra helyezkedő szervezetek efféle hierarchi . minthogy ez az irányítás szemben állásuk területén túl fekszik.

ily módon ha a beavatási szervezetek titkosak. amely végső soron csak konvencio nálisán létezik. fejezet A BEAVATÁSI TITOK Jóllehet már utaltunk a beavatási titok esszenciális természetére. fejezet. mint bármely másikat. hogy csupán egy meglehetősen formális konvencióból és nem a dolgok lényegéből fakadóan titok. hogy az ilyen szervezeteknek van valamilyen titkuk. következésképpen soha semmilyen módon nem árulható el. azt leszámítva. hogy ez a titok. ami a dolgok lényegénél fogva az. a szó szoros értelmé ben a „közölhetetlenben” rejtőzik. az csak teljesen másodrendű és esetleges elem. . vagyis olyan titokká. hogy minden lehetséges félreértés nélkül meg tudjuk különböztetni az összes más. A mennyiség uralma. és mint már mondottuk. tudniillik kizárólag a „kifejezhetetlenből” áll. ami. és valójában érdektelen. a szorosan vett beavatási titoktól el térő összes másnemű titok azonban minden esetben konvencionális jelleggel bír. és ami miatt ezek egy általánosabb értelemben „titkosnak” minősülnek. ami alatt azt értjük. ami ugyanolyan külső és művi titokká tenné. az önmaguk elé tűzött céloktól függően. A beavatási titok ezzel szemben azért titok. 13. hogy annak az igazi beavatási titoknak a szimbóluma. hogy számunkra ez a megjelölés csupán azt jelzi. többé-kevésbé külsőleges titoktól. Nos. amelyekkel számos szervezetnél találkozunk. és ez nem va 1 Vö. ha létezik is ilyesfajta titok a legtöbb beavatási szervezetben. ebben a jellegükben ninc s semmi művi.1 tovább kell pontosítanunk ezt. továbbá azt. mert nem tud nem az lenni. ami tehát szükségképpen „közölhetetlen” is. ter mészetesen a legkülönfélébb dolgokra vonatkozhat és a legváltozatosabb formákba bújhat. 12.90 A BEAVATÁSRÓL tetési eszközökül használt szavak és jelek vonatkozásában képzelnek el. mivel tisztán benső rendű. Elmondtuk.

hanem a spirituális befolyás. Ennek azonban némileg fejtsük ki a folyományait. aminek hiányában semmi valóban áldásos . és ami lehetővé teszi a benső munkát. amit a rítusok hordoznak. aminek révén a szimbólumokkal mint alappal és támasztékkal ki-ki meg fogja ismerni a titkot. A BEAVATÁSI TITOK 91 laki többé-kevésbé önkényes döntésének az eredménye. a beava tási szervezeteknek semmi esetre sem tehető szemrehányás ilyetén jellegükért. mivel ez közölhetetlen. amit valamilyen helyénvaló vagy más okból készakarva rejtegetnek. mintsem a szó hétköznapi értelmében kifejezheti. mindattól. hiszen ismerete kizárólag magának a beavatásnak a folyománya lehet. amelyet szavak nem fejezhetnek ki. amit a beavatás transzmittál. amit ha akarna sem lenne képes senki leleplezni vagy másokkal közölni. amiért is mint azt később bővebben ki fogjuk fejteni. vagyis nem fogadnak be válogatás nélkül mindenkit. hanem olyan. kizárólag a rítusokat és szimbólumokat használó beavatási tanítás az. amit már említettünk az. ad dig a beavatási titok sohasem árulható el. és többékevésbé teljesen és mélyrehatóan a részese lesz önnön felfogási és megvalósítási lehetőségeinek mér téke szerint. Ez a pont különösen fontos ahhoz. E folyományok közül az első . ami esszenciális. ami inkább érzékeltetheti. Az igazat megvallva az.13. mivel titkuk nem olyasmi. azaz bizonyos különleges „kvalifikációk” birtoklá sának a szükségessége. Ami azt a tényt illeti. Bármit is gondoljon valaki más titkos szervezetekről. ami a profán szemlélet terméke. és így el sem tudják árulni. mivel önmagában és mintegy definíció szerint hozzáférhetetlen és megszerezhetetlen a profánok számára. mint minden. nem maga a titok. erre egyszerűen a beavatás korábban tárgyalt első feltétele ad magyarázatot. másrészt magukon a beavatási szervezeteken belül azt. Ennek a titoknak voltaképpen olyan a természete. hogy meg tudjuk különböztetni egyrészt a beavatási szer vezeteket a bárminemű összes többi titkos szervezettől. miszerint ezek a szerve zetek „zártak”. hogy miközben minden külsőleges rendű titok bármikor elárulható. és ami jószerivel mindig vitának kitett. ami véletlenszerűen kapcsolódhat ehhez.

a degeneráció kockázatát vál lalja.lansága. nem az „indiszkréciókkal” szemben. és nagyon könnyen változik gyűlö letté. nem mulasztják el különféle profán nézetek bevezetését. és a szervezet tevékenységének olyan célokra irányítását. és akik különösen ha többségbe kerülnek. még akkor is. amelyek révén a „kvalifikáltak” számára lehetővé válik az ehhez való hozzáférés).92 A BEAVATÁSRÓL nem származhatna egy ilyen szervezethet való csatlakozásból. azaz minden effektív hatás nélküli üres formalitás. ha nyilvánvalóan igazolható egy többé-kevésbé tudatosan ellenséges környezettel szemben. akiket ilyenformán meggondolatlanul befogad. aminek a megnyilvánulásai egy minden bizonnyal egyálta- . ha „óvatossági” megfontolásokat hív életre. mint „holt betű”. amelyek birtokolják azt (pontosabban az eszközöket birtokolják. és ezek soha nem keverendők össze. De ez még mindig nem az elsődleges ok. Ami az elsőt illeti. ezzel szemben ami a másodikat illeti. mivel úgyszólván érzéketlenek a spirituális befolyásra. az csak egy teljesen mellékes megfontolás tárgya lehet. ahogy az olykor megtörténik. ami a leggyakrabban ismert. amelyek annak esszenciális természetére nézve lehetetlenek. hanem az említett degeneráció veszélyével szemben. azoknak a tökéletlen értése folytán. ennek lényege és fontossága teljesen félre van értve. ami semmi más. és ami általában az emberek és nem a beavatási szervezetek természetének velejárója. itt egy bizonyos pontig be szélhetünk „óvatosságról” a szervezet önvédelme értelmében. amelyeknek semmi közük a beavatási területhez. mivel a profán értetlenség ritkán korlátozódik valamiféle közömbösségre. két teljesen különböző dolog. miként azt túlságosan is gyakran lehet látni a mai nyugati világban az ilyen szervezetek maradványai esetében. Ily módon a kezdetben elmondottak második folyománya az. hogy önmagában a beavatási titok. Ami a külső világgal szembeni „óvatosságot” il leti. és azoknak a szervezeteknek a „zárt” jellege. akik számára a beavatás soha nem lesz más. Más felől amikor egy beavatási szervezet túlságosan „nyitottá” válik és nem kellően szigorú e tekintetben. mint az olyan individuumok felvételének a teljes haszta.

aminek reakcióitól. hogy ez bizonyos esetekben az „ellenbeavatás” képviselőinek akciójához is szolgálhat nem tudatos eszközként. hogy kizárólag ebben az esetben találhatja magát közvetlen kapcsolatban a profán világgal. az ilyen intézkedések kizárólag a profán világgal szemben hatékonyak. Ez azonban nem fenyegetheti magát a beavatási szervezetet. más titkoknak is a birtokában van. Ezek a titkok a már említett „kontaminációból” származhatnak.13. ami annak létéből adódhat. A BEAVATÁSI TITOK 93 Ián nem illuzórius veszélyt képeznek. amilyen például egy „társaságé”. amelyek mindegyikét kizárólag véletlenszerű és esetleges jellegű nek lehet tekinteni. és ezek a merőben mellékes titkok azok. ismételjük. tehát minél kevésbé tisztán beavatási. amit elmondtunk. a leggyakrabban provokálnak különböző konfúziókat.kevésbé teljesen egy a beavatási területen kívüli aktivitásba merült. amelyeknek semmi közük a beavatáshoz. amelyek nem ugyanilyen rendűek. értve ezalatt az olyan célok gyarapodását.2 Ez vezet el bennünket a beavatási titok természetének követke ző folyományához. minél „kül .sőlegesebbé” válik a szervezet. csak annyiban kell tartani. amit „ellenbeavatásnak” neveztünk. vagy többé. ha ily módon kifejezhetjük magunkat. és amit pusztán külső óvintézkedésekkel semmi esetre sem lehet elhárítani. hanem többé-kevésbé külsőlegesek és esetlegesek. ami mint olyan. egy beavatási szervezet másodlagosan és anélkül. hogy túl a számára egyedül tényleg esszenciális titkon. az önmagára redukált profán világra vonatkozik. amely máskülönben tisztán és egyszerűen ignorálná. azonban helyes hozzátenni. mivel az efféle degenerációban nyilvánvalóan minden szint lehetséges. . Valóban lehetséges. amennyiben a szervezet már felvett egy külső formát. azonkívül nyilvánvaló. hogy ezáltal a legkisebb mértékben elveszítené saját jellegét. Nem beszélünk itt egy más rendű veszélyről. és amelyek meglehetősen nagy jelentőséget nyerhetnek. miként már mondottuk. amelyek mivel egy külső szemlélőnek elkerülhetetlenül egyedül ezek nyilatkoznak meg. ténylegesen „megfoghatatlan”. 2 Ez. Ilyenformán e vonat kozásban az elővigyázatosság annál sürgetőbben lép fel.

Nem csak azt kell hangsúlyozni tehát.94 A BEAVATÁSRÓL ez azonban nem az egyetlen eset és könnyen előfordulhat. melyeket minden egyes partikuláris esetben külön kellene meghatározni. olyan alkalmazásokkal. minél kevésbé szigorúan „zárt” a szervezet. amelyik nagyon gyakori a beavatási szervezetekben. hanem azt is. és profán körökben egy olyan jel legű tévedésre ad alkalmat. Az itt szóban forgó titkok főleg a tradicionális művészetekkel és tudományokkal kapcsolatosak. hogy ez a titok soha nem keverendő össze az igazi be avatási titokkal. mindenkor leleplezhető és elárulható. és e tekintetben a legáltalánosabban azt lehet mondani. hogy az ilyen titkok magának a beavatási doktrínának az esetleges. olyannyira. amelyre korábban már felhívtuk a figyelmet: ez az a titok. pontosan olyan természetűvel. hogy ennek a megléte. és ez olyan kockázat. minthogy elkerülhetetlenül de formációval. és azon egyszerű ténynél fogva. hogy ebben semmiféle lényegi nincs. ami a profán művészeteket és tudományokat hívta élet re. ahogy azt már más alkalmakkal kifejtettük. hogy lehetővé tegye tagjainak a profánoktól való megkülönböztetést. amelyeket „rezervációra” alkalmasnak ítéltek. akiknek ez utóbbi természetéről a l eghalványabb fogalmuk sincs. amelyik vagy a beavatási szervezetekben használatos rítusok és szimbólumok együttesével kapcsolatos. ami természetszerűleg annál nagyobb. mégpedig nagyon különböző okoknál fogva. ámde legitim alkalmazásaival kapcsolatosak. illetve a hiánya nem definiálhat egy szervezetet úgy. hogy minden ilyenfajta titoknak kizárólag konvencionális és teljesen relatív értéke lehet. vagy részletekbe menőbben és egy a szokásosnál szűkebb értelemben bizo nyos szavakkal és jelekkel függ össze. amely a princípiumukat képezi — ezek „vulgarizációja” kizárólag problémákhoz vezethet. amelyeket a szervezet „megkülönböztetési eszközökül” használ. A járulékos és nem-esszenciális titkok ugyanezen kategóriájában helyet kell kapnia egy másik fajtának is. mint beavatási . hogy külsőséges formákkal áll kapcsolatban. amit csak azok tehetnek meg. sőt denaturációval egyenértékű. Mondani sem kell. hogy — mivel ezek a művészetek és tudományok nem érthetők helyesen a beava táson kívül.

mégpedig a szó legközönségesebb értelméb en vett indiszkréciókkal szemben. minél tisztább és emelkedettebb jellegűek. Másrészt egy ilyenfajta titok megléte a beavatási szervezeteknél egyáltalán nem szükségszerű. Egy ilyen külsőleges és másodlagos titok megléte a legkiterjed tebb beavatási szervezetekben más okokkal is igazolható. Egyesek ennek főként egy. amikora szervezet egy „félprofán” arculatot vesz fel. amelyek számára ennek a jelentősége annál csekélyebb mérvű. hogy végül teljesen eltűnnek. használhatóságuk ugyanis közvetlenül kötődik egy bizonyos „külsőlegességi” szinthez az őket igénybe vevő szervezet tekintetében. de egyáltalán nem beavatási szervezetnél is megvan. hogy a beavatási szervezet legkülső megjelené sének utánzásáról van szó. mivel nincs rájuk többé szükség. ami ezen szervezetek metodikájának . ami nem igazán esszenciális. Ekkor valami olyan történik. de pontosan a „legzártabb” szervezetek azok. mi vel ekkor adódik a külvilággal való kapcsolatra a legtöbb és legkiterjedtebb alkalom. vagy valami hasonló dolog tulajdonképpen a legtöbb más titkos. mint ahogy az főként a politikai társaságoknál történik. ille tve azt hiányolót. hogy megkülönböztesse magát ezen eszközökkel mindat tól. jóllehet az okok ekkor kü lönbözőek: lehet. vagy bizonyos felettébb különös csoportoknál. amelyeket álbeavatásiaknak minősítettünk. Ugyanez. Ez a használhatóság akkor éri el úgyszólván a maximumát. amelyek még ezt a nevet sem érdemlik meg. de lehet. hogy egyszerűen önvédelemről van szó. aminek legtipikusabb formája a „társaság”. miként azoknál a szervezeteknél. ami első pillantásra paradoxnak tűnhet. mindazonáltal nagyon is l ogikus: egy szervezet ilyen „megkülönböztetési eszközöket” „zárt” jellege miatt használ. más szavakkal a „titok diszciplínája” egyfajta „tréninget” vagy gyakorlatot képez. amelyekben ezek az eszközök olykor egészen addig vannak egyszerűsítve.13. következésképpen ekkor a legfontosabb számára. A BEAVATÁSI TITOK 95 jelleggel rendelkezőt. ami külső. mert ekkor szabadabbak minden külső formától és mindattól. ami a legkisebb nehézség nélkül érthető. hogy úgy mondjuk „pedagógiai” szerepet tulaj donítanak.

nem rendelkezik mással. ilyenformán a beavatási tanítás integráns részét képezik. amelyről szól. hogy ebben az összefüggésben a titok értéke teljesen független azon dolog értékétől. ami etimológiai jelentése. és még általánosabban mindarra. az előbb említett szimbo likus jellegen alapuló ok is. ami biztosan nem követel nagy erőfeszítést. és ez 1 Az első századok Egyházában is beszéltek disciplina secretiiőX avagy disciplina arcanitól. Ennek kielégítő feleletnek kell lennie a profánok számára.metegséggel” vádolják a beavatási szervezeteket. Tulajdonképpen ez az utóbbi jelentés az. miközben az. . különösképpen a pythagóreusoknál alkalmaztak. hogy a titkosaknak elrendelt szavaknak vagy jeleknek megvan a maguk szimbolikus érvénye. meg kell azonban jegyezni. és azokba ugyanúgy kell behatolni. amit a franciában „discip . legalább az ezelőttit jó lenne ha megértenék. ami tradicionális jelleggel bír (beleértve a vallási formákat is): ezek alapjában mindig valami mások. Ugyanez vonatkozik továbbá a beavatási szervezetek által használt összes formára. amiről bizonyos „titokgyűlölők” úgy látszik nem vesznek tudomást. 5 Ez a nézőpont nyilvánvalóan helyes. mint egy előkészületi értékkel egy olyan cél vonatkozásában. mint az összes többi.line”-nek neveznek. hanem valami töb bé teszi: ezek valóban ugyanolyan szimbólumok. feltéve. ha nem kizárólagos. és amiből egyébként derivációval a „scientia” ['tudomány'] és a „doctrina” is származik.96 A BEAVATÁSRÓL része. például egyszerűen „morális”. a legjelentéktelenebb dologgal kapcsolatos titok megőrzése éppen annyira hatékony. amit a legáltalánosabban hordoz a profán világban. és jelentésükön ugyanúgy kell meditálni. akik ebben az összefüggésben „gyer . és bizonyos értelemben ez úgy jelenik meg. de lehet valami egészen más rendű is. hogy latinul a disciplina szó általában‟tanítást‟ jelent. ami pedig a „diszciplínát” illeti. mint a jelen esetben. mint egy önmagában is valóban fontos titoké. mint ama „csend diszciplínájának” gyengült és leszűkült formája. Valójában van azonban egy mélyebb. mint aminek kívülről látszanak. mivel képtelenek megérteni. Amennyiben ez utóbbi okfejtést ők már nem követhetik. amelyet bizonyos antik ezoterikus iskolákban. hogy a tudás. amely lehet. és meg kell jegyezni. amely az általunk „megkülönböztetési eszközöknek” nevezetteket nem pusztán ezzé.

például a „szak rális szavak”. Azonkívül vala mi hasonlóval az exotériában is lehet találkozni. hogy bizonyos jelek megfelelésben állnak a szubtilis „centrumok” emberi létezőn belüli lokalizációjával. amit aztán jobban kifejthetünk: a külsőleges titok. mindazzal együtt. amelyeknél a külső látszat minden és semmilyen más rendű való sággal nem kapcsolatos. ami esszenciálisán megkülönbözteti őket a profán formáktól. miként azt a következőekben bővebben ki fogjuk fejteni. 4 de miként máshol. az idevágó hallgatási kötelezettség mellett átadásra kerül a beavatás folyamán az egyes fokozatok befejezéseként vagy befejezésekor.grammája esetében. miután tárgya. például a héber tradíció tetra. amelyek „felébresztése” képezi egyes metódusok (különösen a hindu tradíció tantrikus metódusai) szerint az effektív beavatási tudás egyik elérési eszközét. A BEAVATÁSI TITOK 97 az. és azonfelül rítus és szimbólum önnön természete révén valójában minden esetben szorosan összekapcsolódik. különösen tiszta szimbó lumai a „kimondhatatlanságnak” és a „kifejezhetetlenségnek”. Ez a titok tehát nem csak mint az imént mondtuk szimbólum. . mint puszta „pedagógiai” eszköz. mivel képtelen túllépni a látszaton és el sem tudja képzelni. Konklúzióként engedtessék meg egy utolsó megállapítás.13. és mindez gyakorlatilag minden szimbolika meztelen és kendőzetlen tagadásával egyenértékű. Az ideák ugyanezen rendjében továbbá arra is rá lehet mutatni. és ez az a konfúzió. Ebből a nézőpontból a szóban forgó titok egy szimbóluma magának az igazi beavatási titoknak. amennyiben jelen van a beavatási szervezetekben. ami az érzékszervi észlelésen túli. amit szimbolizál. amit a profán tudatlanság mindig elkövet. hogy lehetséges olyasmi. amit az mint olyan magában hordoz. hanem valódi rítus is. 1 Ha az ember akar. amelyeket soha nem volt szabad kiejteni. ebbe kissé részle tesebben is bele mehet. ami nyilvánvalóan jóval több. természetesen itt sem szabad összekeverni a szimbólumot azzal. tulajdonképpen a rituálé része.

mindazonáltal. a lények között nem lenne különbség e tekintetben. és ilyenformán bírnia kell e szerep által megkövetelt hajlamokkal. ami lehetséges az egyik individuum számára. hogy a beavatási megvalósításba kezdő in dividuumnak okvetlenül valamely megnyilvánult állapotból kell indulnia. megismételve. hogy a jelen esetben a szóban forgó tevékenység kizárólag az individuális területhez tartozik. Azonkívül ebben nincs semmi meglepő. Valójában ha csak a perszonali. mindazonáltal legalábbis néhány dolgot tisztázhatunk. amit beavatási „kvalifikációknak” neveztünk. és például miden partikuláris mesterség űzése bizonyos speciális hajlamokat igényel. mind mentálisan. nem lehetséges a másik számára. Mindenekelőtt világosan meg kell érteni. amit semmilyen módon és tekintetben nem halad meg.tást avagy „Onvalót” vennénk figyelembe. ame . hogy a szükséges vonatkozásban némileg vagy teljesen használhatatlan. mindazonáltal ha ennek az instrumentumnak bizonyos defektusai vannak. Ügy is mondhatjuk. hogy még a profán tevékenységekben is (vagy legalábbis a jelen korszakban ezzé váltakban) az. ami nem minden esetben van így.98 A BEAVATÁSRÓL 14. és ez kikerülhetetlen előfeltétel. Ám a kérdés teljesen másként merül fel azáltal. Vklójában nehéz e témát teljesen feltárni. fejezet BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK Most vissza kell térnünk a beavatás első és előzetes feltételével kap csolatos kérdésekhez. abból. ha az ember meggondolja. és ez az állapot egy egész csoport determináló feltételt foglal magában: azokat is. lehet. ezt kell kiindulópontul venni. min d fizikailag. és kivétel nélkül mindegyikük egyaránt kvalifikált lenne. hogy ezek a kvalifikációk kizárólag az individuális területhez tartoznak. Az individualitás bizonyos értelemben csak egy instrumentuma az igazi létezőnek. hogy az individualitást szükségképpen eszközül vagy támasztékul kell venni a beavatási megvalósításhoz. míg ellenben a beavatásnál az elérendő eredmény az individualitás korlátjain túli. vagyis ahhoz. amelyben éppen tartózkodik. Az esszenciális különbség az.

hogy az egyik oldalon a test állapota kedvezően vagy kedvezőtle nül befolyásolhatja a többi módozatot. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 99 lyek elválaszthatatlanok ettől az állapottól és általánosan definiál ják ezt. akik — legalábbis virtuálisan — az „elithez” tartoznak. olyan folyománnyal. amit még pontosabban ki fogunk fejteni a végett. hogy a beavatási kvalifikációk vonatkozásában ezeket az utóbbiakat kell vizsgálni. abban az értelemben. hogy az individualitást tekintik az egész lénynek. illetve a másik oldalon. míg a másik valami homályosan definiált. hogy itt az individualitást olyannak kell venni. Talán nem is kellene hangsúlyozni ezt. amit érzéketlenül a legváltozatosabb és olykor a legtökéletlenebb elnevezésekkel illetnek. amelyekről úgy vélik elkülönülnek egymástól. világosan meg kell érteni. amelyek ezen elemekkel kapcsolatosak. lévén az egyik a test. amely e néző pontból nem kezelhető úgy. és mindezen elemek.14. Nyilvánvaló. minden alkotóelemével együtt. e szót az általunk másutt többször használt értelemben véve. beleértve magát a korporális elemet is. ha az emberi lény durván szimplifikált elgondolása a modern nyugatiak körében nem terjedt volna el teljesen: nem csak arról van szó. A valóság azonban teljesen más: az individualitás elemeinek sokasága. Nos. amilyen ténylegesen. hanem kizárólag azokat az individuumokat jellemzik. úgyhogy ami az egyikben történik. annak normálisan megvan a kihatása a többire. bármennyire is szeretné valaki osztályozni. hanem azt ráadásul két részre redukálják. amelyek ugyanezen állapoton belül kimondot tan az illető individuumra jellemzők és megkülönböztetik őt az összes többitől. egyáltalán nem különül el így egymástól. úgy a test. mi . hanem egy egészet képez. milyen közvetlenül kapcsolódik a beavatás kérdéséhez. mivel ezek definíció szerint nem közösek minden individuumban. és hogy lehetnek olyan kvalifikációk. E módozatok között korrespondenciák vannak. egyaránt megnyilvánulásai vagy kifejeződései a lénynek az in dividuális terület különböző módozataiban. amelyben nem lehet radikális vagy visszavezethetetlen heterogenitás. és azokat is. mint valami közömbös vagy elhanya golható dolog. mint az összes többi. hogy megmutassuk.

ami a másodlagos kvalifikációkat szükségessé teheti. hogy az individuumban vir tuálisan létező intellektuális posszibilitások kibontakozása vagy ideiglenesen. Mindez teljesen nyilvánvaló lenne. amelyek a legkönnyebben megfigyel hetők. amelyek mindennemű beavatást kizárnak. és ebben az esetben a másodlagos kvalifikációk válnak magának a fundamentális kvalifikációnak az úgymond szimbolikus megfelelőivé. hogy lehorgonyozzunk ezen elemi megfontolásoknál. a kartéziánus dualizmus és a többé-kevésbé mechanikai elméletek nem homályosítanák el módfelett ezeket a dolgokat legtöbb kortársunk számára. a beavatási szervezeten belüli funkciók ellátását (tudni 1 2 Innen ered az a tudomány. amelyek máskülönben minden hosszabb magyarázat hozzáfűzése nélkül. hogy az esszenciális kvalifikáció. Mindezen kérdések kapcsán. vagy csak az effektív beavatást. 1 és világos. mivel a korporális módozat posszibilitásai a legszűkebbek). amelyek a többi módozat állapotát megnyilvánítják.2 és ezek azok az járulékos körülmények. már a virtuálisát is. . Ez az egyik ok. hogy ezeknek nincs mindig azonos jelentőségük: ilyenformán lehetségesek olyan akadályok. vagy véglegesen akadályba ütközik az individuum (egyszerre pszichikus és korporális) inferióris elemei miatt. amely az összes többit megelőzi. a test szolgálhat olyan jelekkel. lásd A mennyiség uralma. mindamellett megtörténhet.100 A BEAVATÁSRÓL után az ellenkezője ugyanúgy igaz (sőt igazabb. vagy esetleg valamely többé-kevésbé emelkedett fokozat elérését. vagy végül csak bizonyos. egy meglehetősen széles „intellektuális horizont”. hogy e két komplementer vizsgálat mindegyikének meg van a maga jelentősége a beavatási kvalifikációk vonatkozásában. amit az iszlám tradícióban ilm-ul-Jirasah-nak neveznek. az ember bizonyos intellektuális korlátoltságok jeleire lelhet. ha az „anyag” kimondottan nyugati és modern elgon dolása. amelyek arra köteleznek bennünket. pár szóval elintézhetők lennének. Ezzel szemben az első esetben megtörténhet. illetve van egy másik ok is közvetlenül az elmondottakból következően: ezek ben az inferióris elemekben. Mondani sem kell.

feltéve. és ezt természetszerűleg csak azok tehetik magukévá. hogy a be avatási módok különbözőségének. míg ellenben a másikban nem. hogy tekintettel legyen az individuális hajlamok különbözőségére. Miután a helyzet nem ez. amelyeket csak nők nyerhetnek el ugyanolyan úton. aki általában véve alkalmas a beavatás elnyerésére. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 101 illik lehet valaki alkalmas egy spirituális befolyás befogadására anélkül. . minden személy azt a helyet foglalja el. amely minden esetben szigorúan kötelező. pontosan az a célja. amelyek az egyik esetben kötelezők. Erre legtisztább példaként azt hozhatjuk fel. ami a kvalifikációk tekintetében magában foglalja a csak a szóban forgó szervezetre vonatkozó speciális szabályok te ljeskörű elfogadását. minden egyes beavatási szervezetnek kell lennie saját „technikájának”. még ha csak a külső rendben is. Ahol létezik tradicionális társadalmi szervezet. akár a különböző tradicionális formák között.‟ amiből az következik. ha egyetlen mód is egyaránt megfelelő lenne min denki számára. de ami azokra nézve. a módok különbözősége nyilvánvalóan ér telmetlen lenne. hogy olyan speciális akadályok is vannak. mert mint már megjegyeztük. egy pont. hogy ebből adódóan szükségképpen alkalmas lenne annak to vábbadására is). amely ' Az antikvitásban léteztek kizárólag női beavatási formák. hogy másutt ráleljenek egy egyenrangú beavatásra. Ez utóbbi pont kapcsán e legendő arra emlékeztetni. akár egy és ugyanazon tradicionális formán belül. és ez a különbség a szóban forgó beavatás partikuláris módjaival függ össze. miszerint léteznek olyan beavatási formák. mint a férfiak. amelyek csak bizonyos beavatási formákra vonatkoznak. míg vannak mások. hogy rendelkeznek az általános kvalifikációkkal. hogy vannak olyan kvalifikációk. amire később vissza fogunk térni. és azt is hozzá kell tenni. akiket ez elutasít. amelyek kizárólag férfiúiak.14. ezt a tényt nagyon kevéssé értik napjainkban. akik képesek összhangban lenni ezzel és akiknek ténylegesen a javukra válik. egyáltalán nem zárja ki a lehetőségét annak.

annak is csak a legkülső és leglényegtelenebb. amely összhangban van saját posszibilitásaival.nákéval. E szituációért némileg fele lős nehézségek másik oka a tradicionális tudományok elveszítése: tudniillik az ezek némelyike által szolgáltatott információk adhatnának eszközöket egy individuum valóságos természetének felismeréséhez. amely kiterjed minden területre és elkerülhetetlenül számos bonyodalmat és nehézséget von maga után a beavatási kvalifikációk pontos meghatározásának vonatkozásában is. amelyeknek a beavatási nézőpontból nincs még másodlagos értéke sem. hogy könnyebben megtalálja azt a beavatási módot. és amennyiben kvalifikált. Ezzel szemben ahol többé semmi nem szerveződik tradicionális és normális szabályok szerint. márpedig ha egyszer ezek a kritériumok eltűnnek. vagy az ők kiküszöbölésére képes szabályok merő nemismeréséből ki 1 Később visszatérünk erre a p api és királyi beavatás kapcsán. vagyis azon aspektusaival. és ez számos tévedéshez vezethet. ez az egyszerű tény lehetővé teszi számára. 4 és egy még partikulárisabb értelemben. az mindig magában fog hordozni több-kevesebb „empirizmust” . de leggyakrabban számításba vett aspektusaival.102 A BEAVATÁSRÓL megfelel saját individuális természetének. egyáltalán nem lehetne effektív. ha az individuum által űzött mesterség nem lenne ténylegesen az. Bizonyos beavatási szervezetek degenerálódásának egyik fő oka a végső elemzésben: kvalifikálatlan individuumok befogadása. miként a modern Nyugaton. amit az ő valóságos természetében rejlő hajlamok igényelnek. Ilyenformán ha ebből a nézőpontból szemléljük a kasztrend szert. olyan konfúzió támad. a ksatriyák beavatása nem lehet azonos a brahma. úgyhogy ezek a hajlamok egyszersmind az illető beavatási forma által megkövetelt speciális kvalifikációk szerves részei is. semmi sem pótolhatja őket teljesen és tökéletesen pontossággal. . mivel bármi is kerüljön a helyükbe. miután az individuum helye a társadalomban innentől kezdve legfel jebb távoli kapcsolatban áll természetével. és így tovább. ha egy bizonyos beavatási forma egy adott mesterség űzéséhez kap csolódik.

azért még ez is nyújthat informálódási alkalmat. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 103 folyólag. vagy ezen szabályok teljes hozzáértéssel történő alkalma zásának képtelensége miatt. amelyeket megkövetelnek egy adott beavatási formába való felvételhez. ami közvetlenül körülveszi. és ha ez általánossá válik. az első ránézésre véltnél tágabban alkalmazható gondolatokat ébreszthet. ismételjük meg. és be kell mutatnunk az egyes esetekben ezek jelentését és tényleges fontosságát avégett. vagyis olyan beavatási . egy ilyen magyarázat rendkívül nehézzé válik. ha olykor e szervezetek tagjai tiltakoznak ezen kvalifikációk megőrzése ellen. Ám amikor ezt nyugatiaknak kell címezni. amelyekben tudatlanságuk csak afféle történelmi maradványt. ami megmaradt az ilynemű ősi szervezetek Nyugatjából. és ezt különösen a most szóban forgó kérdés kapcsán könnyű megerősíteni: ha bizonyos kvalifikációkat még megkövetelnek ezekben a szervezetekben. mint azt korábban már több ízben is elmondtuk. mintsem ezek céljának ismeretéből kifolyólag. és aminek noha csupán „illusztratív” értéke van a szemünkben. amelyek igényt tarthatnak hiteles tradicionális affiliációra (és e feltétel híján. rég letűnt időkből hátramaradt csökevényt lát — egyszóval egy meztelen és kendőzetlen „anakronizmust”.nonnageon és a szabadkőművességen kívül. tekintettel arra. végül akár a szervezet teljes romlásához vezethet. amely mindenek dacára nem érdektelen. Az utóbbi valójában az egyik olyan tényező. Mindazonáltal bár az em ber kénytelen azt kiindulási pontnak venni. minden tekintetben nagyon megfogyatkozott. Mindaz. kizárólag álbeavatásról lehet szó) a compag.14. hogy ők még a legkedvezőbb esetekben is csupán nagyon kevés beavatási formában otthonosak. Aligha vannak olyan beavatási szervezetek a Nyugaton. amely leginkább hozzájárul a d egenerálódáshoz. Ezen általános megfontolások után néhány jól definiált példát kell hoznunk azokra a feltételekre. hogy tovább pontosítsuk a másodlagos kvalifikációk valódi jelen tőségét. és az összes többire való utalás a szinte teljes nemértést kockáztatja. azt inkább megszokásból teszik. és ilyen feltételek mellett nem meglepő.

csak ezt veszik figyelembe — vagyis ha ennek csupán külső célját veszik számításba. tulajdonképpeni beavatási cél feledésbe merül. pedig azok ettől a beavatási formától is elválaszthatatlanok. hogy az ilyetén feltételek megmaradását elkezdik teljes egészében feleslegesnek és terhes korlátozásnak érezni. annak effektív és teljes körű gyakorlásáról soha nem lehet megfeledkezni. fejezetében írtunk. toborzásra. hogy egy megfelelő transzpo zícióval úgyszólván abból származik (jóllehet a helyzet eredetileg kétségtelenül ennek az ellenkezője volt.104 A BEAVATÁSRÓL formák. amit a „prozelitizmus” mániája és a demokrácia többséggel kapcsolatos babonája a lehető legszélesebb körűvé szeretne tenni. . A végső elemzésben az. és következésképpen közvetlenül magá val ezzel a mesterséggel kapcsolatos partikuláris szimbolikus és rituális módszerek jellemzik. még ha többet nem is. amiről az ilyen esetekben megfeled keznek. amelyek legalábbis eredetükre nézve. minélfogva az a veszély ez esetben. olyan értelemben. Ezzel szemben. tudniillik a tradicionális 5 A beavatás és a mesterségek közötti kapcsolatok alapjául szolgáló princípiumokról A mennyiség uralma 8. ami toborzásra kényszerít. egyszerűen ennyi: ha a beavatási rituálét a mesterség „támasztékul” veszi. és ez mint már mondottuk. egyszersmind maga a külső cél sem létezik többé. Valójában az első esetben nyilvánvaló. meglehetősen természetes (ami persze nem jelent törvényest). és az alapvetőbb.5 E helyütt azonban egy megkülönböztetést kell tennünk: a compagnonnage-ban a mesterséggel való kezdeti kapcsolat mindvégig fennmaradt. egy beavatási szervezet degenerációjának valóban az egyik legfőbb és legorvosolhatatlanabb oka. míg ellenben a szabad kőművességben voltaképpen megszűnt. sőt olyan igazságtalanságnak (és e fogalommal az „elit” gondolatát megsemmisítő „egalizmus” kö vetkezményeként rengetegszer élnek vissza manapság). ahol a mélyebb célt nem kevésbé szem elől tévesztették. hogy bizonyos feltételek szükségességét teljesen félreér tik. lényegileg egy mesterség űzésén alapszanak. hogy a mesterség szükséges feltételeiről.

ahol még létezik legalább bizonyos többé-kevésbé homályos tudatosság — az effektívebb értés hiányában — a rituális formák igazi értékét illetően. amennyiben az e beavatási formában szükségképpen előírt marad. az ezáltal még nem feltétlenül kvalifikált mindegyik beavatási formára. Ily módon ha a szabadkőműves beavatás kizár különösen nő ket (ami mint mondtuk. az nem egyszerűen azért van. hanem valamilyen teljesen más.14. amiért mindenütt. hogy ők minden beava tásra alkalmatlanok). hogy ennek az alapvető pontnak a félreértése. akkor avégből. a ri tuálé elvégzése olyan feltételeket követel meg. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 105 nézőpontból a mesterség valójában csak egy esetleges alkalmazása azon princípiumoknak. és erre való tekintettel később meg kell tennünk a szükséges pontosításokat. hogy mint fent mondtuk. hiszen ez teljesen általános kérdéseket vet fel a beavatással kapcsolatban. mert maga a szabadkőműves beavatás nem lehet érvényes és effektív ezen emberek számára kvalifikáltságuk hiányában. valamint férfiakat bizonyos fogyatékosságokért. nem jelenti azt. a szóban forgó feltételek folytonosságát a land- . és ebből vi lágos. az. aki általános értelemben kvalifikált a beavatásra. mivel ha ez a kapcsolat megszakadna. egy lényegibb értelemben azonban folytatódik. a beavatás azután nem szabadkőműves lenne. amit itt el lehet mondani az. amelyeket magához a mesterség űzéséhez megköveteltek foglalnak magukban. attól kezdve. Ehhez hozzá kell tenni. mi vel ugyanaz a transzpozíció ugyanúgy érvényes itt is a létező különböző módozatai között fennálló megfelelés révén. többé semmiféle beavatás nem létezhetne. azonkívül. amelyik aktuálisan létezik. hanem azért. mert olyanokat vesznek fel. akik képesek terh eket cipelni vagy állványokra felmászni. hogy ha a külső gyakorlás tekintetében meg is szakad a kapcsolat a mesterséggel. legalábbis a szabadkőművessé gben úgy látszik szorosan kapcsolódik az „operatív” szó igazi jelentésé nek a félreértéséhez. Ez az. mint azt né melyek elképesztő naivitással állítják. hogy lehetetlen lenne törvényesen felcserélni az egyik tradicionális filiációt a másikra. hogy ténylegesen és teljesen érvényes legyen. amelyekkel a beavatás közvetlenül kapcsolatos). Az első.

ha egyáltalán képesek észrevenni azt: a beavatás akadályai a szabadkőművességben majdnem tökéletesen egybeesnek azokkal. mint ami az azt elvégző számára effektív eredményekhez vezet. vagyis amelyek kapcsán lehetetlen bármiféle meghatározott történeti eredetet megjelölni. vagyis azok az akadályok. visszamegyünk a legősibbhez. E vizsgálat olyasvalamit tár fel. amikor a landmarl^ok különböző megszövegezései közül (tudniillik bár elvileg nem ír ták le őket. noha elég pontos ahhoz.] úgy tekintették. hogy egy dadogót mennyiben akadályozná fogyatéko ssága e mesterség űzésében. amelyeknek semmi közük ezekhez. amelyek semmilyen körülmények között nem változtathatók meg. \ óta léteznek. h ogy egy ember a kőműves mesterséget gyakorolja. hanem valóban. a beavatás másokat is megkövetel. 7 És ez is csak egy részleges magyarázat. hanem egyedül azon rituális munka módozataival kapcsolatosak. amire vonatkoztatjuk. amiket a tizennyolcadik században „a B betű szabályának” neveztek. Ez mindennél világosabban látszik. mint amelyek időtlen idő. amit ma bizonyára sokan nagyon különösnek gondolnak. amelyek a pappá szentelés akadályait jelentik a katolikus egyházban. hogy egy ilyen típusú szabatos példát hozzunk. és semmi esetre sem lennének akadályai annak. amikor a szóban forgó dolgok még tudottak voltak. amelyek a beavatás akadályainak tekinthetők. a szó fentebb említett igazi értelmében „operatívan”. vagyis egy olyan korszakhoz. amelyeket mindkét esetben egy sor .106 A BEAVATÁSRÓL markok (angol kifejezés. és legalábbis egyesek számára nem pusztán elméletileg vagy „spekulatívan”. minthogy a mesterség által megkövetelt feltételeken túl. és háttérbe szorításuk vagy mellőzésük egy menthetetlen beavatási semmisség koc kázatával járna. 8 A landmart {okát [szó szerint 'határjelek‟ — a ford. hogy némelyikük külsőleg nem látszik különösebben komolynak. nehéz belátni. aminek „technikai” jelentésére nincs pon tos francia megfelelő)6 szerves részeiként kezelik. mindazonáltal gyakran képezték meglehetősen részletes enumerációk tárgyát). meg kell jegyezni. hanem mindenek előtt úgy. amit itt nem csak úgymond „materialitásában” kell elgondolni. * Ezek részben azok. Sőt mit több: ha közelebbről megvizsgáljuk azokat a testi hibá kat. 7 Ily módon.

és aminek következésképpen az ezekhez tartozó rítusok között is megtalálhatónak kell lennie. hogy a papszentelés esetében a lényeg bizonyos funkciók elvégzésére való rátermettség. ahol exoterikus típusú tra dicionális szervezetben különleges kvalifikációkat követelnek meg. miközben a laikus hívek csak egy „receptív” módon részesednek azokban. mivel elsőre egyesek kísértést érezhetnek. ‟ Mint korábban mondtuk. Számításba kell vennünk azt. ezzel szemben a rituáléban való aktivitás mindig és kivétel nélkül esszenciális eleme minden beavatási metódusnak. ami a beavatási és a vallási terület között áll fenn. amelyek neve a franciában egy felet tébb különös egybeeséssel egyaránt „B” betűvel kezdődik. és nem pontosan a funkciók nézőpontja az. nem kell hosszasan elmélkedni. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 107 Ez utóbbi a helyes megértés végett némi magyarázatot igényel. úgyhogy ez a metódus szükségképpen magában foglalja egy ilyetén tevékenység végzésének a lehetőségét. hogy egy olyan vallási szervezetben. mivel végső soron mindig bizonyos spirituális befolyások működésbe hozásáról van szó. annak ellenére. lenniük kell olyan általános törvényeknek. akár mert ezek a hibák közvetlen akadályt olyan fogyatékosság és testi hiba képzett. A végső elemzésben tehát a rítusok ezen aktív elvégzése az. amelyek részben a rítus által ebben vagy abban a beavatási formában felvett speciális jelleg szerint változnak. de amelyek között bizonyos testi hibák hiánya mindig fontos szerepet játszik. mint a katolikus egyház. Nos.14. amiből a hasonlóság ténylegesen kimutatható. amelyek az akármilyen rendű rítusok elvégzését szabályozzák. hogy feltételezzék. bizonyos másodla gos kvalifikációkat követel meg. ami a megfelelő intellektuális kvalifikáción túl. hogy a célok esetenként természetesen különböző ek. füg getlenül attól. ez az eset az egyetlen. <J míg a beavatás elnyeréséhez szükséges kvalifikációk különböznek a beavatási szervezeten belüli funkció ellátásához pluszként szüksé gesektől (e funkció főként a spirituális befolyás transzmissziójával kapcsolatos). Azonkívül azt is lehet kifogásolni. itt különböző rendű dolgokat keverünk össze. hogy megértsük. ténylegesen csak a pap végzi a rítusokat. hogy folyamatosan ragaszkodunk ahhoz a lényegi különbséghez. .

és ami úgy látszik. mivel egy benső „deficitet” fejeznek ki. Nyilvánvaló. és az minden beavatásra alkalmat lanná teszi a lényt. következésképpen a jelen nézőpontunkból súlyosabb. Néhányan bizonyára meglepődnek azon. amelyek pusztán valamilyen véletlen következményei. világosan meg kell azonban érteni. amelyiket a legjobban ki akarjuk emelni e megfontolások közül. Ez az utolsó következtetés az. ami természetének valamely több-kevésbé lényegi elemével ne állna tényleges megfelelésben — e vonatkozásban még a látszólag vé letlenből adódó fogyatékosságok sem tekinthetők teljesen közömböseknek. miközben lehetségesek olyan fogyatékosságok. ha ugyanezen hibákat úgy tekintjük. ami szorosabban hozzátartozik a létező tény leges természetéhez. sőt olykor áthághatatlanabb akadályok. amiket még világosabbá kell tennünk a testi hibák avagy a külsőleg ezekben meg nyilvánuló lelki defektusok számlájára írható akadályok néhány partikuláris példájának segítségével. mintha partikulárisabban a szabadkőmű ves beavatás esetéhez kapcsolódna. hogy az első valami olyat nyilvánít meg. jó lesz kü lönbséget tenni a születéstől fogva szem elé táruló valamint bizo nyos prediszpozíciók következtében az élet folyamán mintegy természetesen kialakuló hibák és azok között. Ha a fogyatékosságokat vagy egyszerűen a testi hibákat mint bizonyos lelki tökéletlenségek külső jeleit vizsgáljuk. Más né zőpontból.tilis elemein belüli analóg hibáknak. amelyek csak erre vagy arra a beavatási formára jellemző „technikai” metódusoknak állják az útját. akár mert külső jelei a lény szub. hogy kifejtsük ezeket a dolgokat.108 A BEAVATÁSRÓL képeznek a rítusok elvégzésében. noha — mivel semmi olyan nem történhet egy létezővel. az imént tett megkülönböztetést nem használhatjuk tovább. hogy a h ibák. hogy a véletlen fo gyatékosságok ily módon megfelelésben állnak valamivel az álta . az csupán a legkényelmesebb mód számunkra. amelyek nem képeznek ilyen jellegű akadályokat. azért a beavatás vonatkozásában még akadályok az első okból kifolyólag. mint amelyek közvetlen akadályai a rítusok elvégzésének vagy ezek létezőre gyakorlandó effektív hatásának.

nak megnyilvánuló módon való megvalósítására. mindaz. valójában a két dolog szorosan összefügg.külön hozzátartozik a természetükhöz. hogy ebben a fogyatékosságban a lényen belüli sajátos — ha szabad e szót használni — „aritmia” jele nyilvánul meg. aminek mindenekelőtt természetesen helyesnek kell lennie ahhoz. Más szóval. vagy ami ugyanaz. Az egyik voltaképpen az. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 109 luk kikezdett lény természetében. és erre tipikus példa a dadogás. hogy a rituális „technika” majdnem mindig bizonyos nyelvi formulák kiejtését foglalja ma gában. és ezt a dadogás nem tesz lehetővé azok számára. amelyek külső nézőpontból na gyon súlyosak. akiket sújt. de szigorúan szólva. a másik az. amin egy lény keresztülmegy. Az is különösnek tűnhet a látszatok alapján ítélők szemében. kölcsönös akcióik és reakcióik csak akkor lehetnek ténylegesek. és ezeknek szükségképpen megfelelésben kell állniuk a lény természetében lévő posszibilitásokkal. mint ahogy azt általánosan képzelik.14. hogy bizonyos fogyatékosságokat. ha ők valami olyannak a kifejeződései. amelyben megnyilvánítja önmagát: a lények közötti összes kapcsolat egy és ugyanazon világban nyilvánul meg. ami külön . mint mások. amit tesz. ez azonban mindössze egy közvetlen következménye a lény ama környezettel való tényleges kapcsolatának. hogy érvénye legyen. ami merő véletlen lenne. semmi sem közömbös vagy jelentés nélküli. amelyeket mindenekelőtt önmagában hordoz. mivel kívülről egy lény végül is csak „alkalmakat” kaphat azoknak a virtualitások. mivel az imént említett formula-használat csupán a beavatási metódusban való egyik alkalmazása a „ritmus tudományának”. úgyhogy semmi olyan nincs. akárcsak mindaz. mindig és mindenütt a beavatás akadályainak kellett tekinteni. úgyhogy . úgyhogy e tekintetben úgyszólván hierarchikus értékek figyelhetők meg az individuális terület különböző posszibilitásai között. Nem kell sok annak megértéséhez. A különbség tehát csupán fokozati: mivel egyes modifikációk valami fontosabbat vagy mélyebbet képviselnek. a „kívülről jövés” értelmében véve e szót. az illető lény „modifikációját” képezi. hogy ebben az esetben mindkét említett akadályt megtaláljuk.

illetve kell csökkentenie. de mindenképpen kedvezőtlen jelek egy beavatásra pályázóra nézve. de ha súlyossá válnak. Világos tehát. hogy útját állják a rituális munka végzésének. amennyiben eléri azt a fokot. Azonkívül megtörténhet. akkor ők egy bizonyos relatív egyensúlytalansági állapot dacára azok. amik. és tulajdonképpen az individualitás tökéletes egyensúlyának megvalósítása. nem létezik minden tekintetben tökéletesen kiegyensúlyozott individuum. hogy semmit sem sza bad eltúlozni. ahol ezek az ellentétek nem nyilvánítják meg magukat —. nem olyan természetűek. hiszen valójában senki sem mutat minden tekintetben tökéletes testi szimmetriát. ami minden benne működő ellentétes tendencia tökéletes neutralizálását foglalja magában. amit pontosan a beavatás csökkenthet. és ez az egyensúlytalanság bár vitathatatlan.110 A BEAVATÁSRÓL a kiejtésre való képtelenség a végső elemzésben pontosan a lény benső „aritmiájának” következménye. hogy azok a rendellenességek. hogy a testi rendellenességek. és ha vannak beavatásra alkalmas individuumok.bé-kevésbé kiugró egyensúlytalanságok jelei. Mellesleg ez felfogható annak jeleként. és amit aztán teljesen meg is kell szüntetnie. Maga ez az „aritmia” csak egyik részesete az individuum alkati diszharmóniájának vagy egyensúlytalanságának. mint azt már fentebb kifejtettük. valamint önnön centrumukba való rögzítését — ami az egyetlen pont. amelyek a szó szoros értelmében nem akadályok. hogy legalábbis az emberiség jelenlegi állapotában. és ez önmagában diszkvalifikálhatja a pályázót. amennyiben effektív eredményre vezet. Példa erre az arc vagy a végtagok szemmel látható aszimmetriája. mégis olyan. ami az individuális posszibilitások tökéletességével függ össze. de természetesen ha mindössze nagyon kis aszimmetriákról van szó. azokat nem kell mindjárt rendellenességeknek tekinteni. ha nem is mindig abszolút akadályok (minthogy nyilvánvalóan több figyelembevételi fokozat van). vagyis a . amelyek töb. és általánosságban azt lehet mondani. pontosan e ténynél fogva tisztán és egyszerűen a „primordiális állapot” helyreállításával egyenértékű. elegendőek jelezni egy mély és orvosolhatatlan egyensúlytalanságot.

mint azt némileg később ki fogjuk fejteni. mint a hátgerinc ferdesége. amikor a „spekulatívról” áttérünk az „operatívra”. E tekintetben minden félreértés elkerülése végett hozzá kell tenni. hogy van néhány olyan defektus. amelyek vitathatatlanul kis számúak. de ahol ez az akció nem kevésbé effektíven lezajlik és nem kevésbé fontos. Ezen esetek közük a legáltalánosabbak egyikét főként olyan defektusok képezik. már rámutattunk. ami gátolja a szubtilis áramlások normális keringését a szervezetben. például bizonyos „megkülönböztető jeleké”. hogy ez effektívvé váljon. amelyekre egy korábbi jegyzet ben már utaltunk. azonban megfontoltan lettek kiválasztva. specifikusan a be avatási „technika” nézőpontjából szemlélni a dolgokat.14. mint legjellegzetesebbek és legtanulságosabbak ahhoz. bizonyos rituális részletek mindenre kiterjedő vizsgálata. be kell érnünk ezekkel a példákkal. és mondani sem kell. teljesen különbözőek. el 111 Más helyütt. amelyeket akkor kell figyelembe venni. és itt aligha kell emlékeztetni arra a fontos szerepre.11 addig vannak olyanok. hogy itt különösen fontos számításba venni a különböző beavatási formák közötti metodikai különbségeket.10 Azt is meg kell jegyezni. amelyek pontosan testi aszim metriájáról beszélnek. hogy amíg ezen áramlások hatékonnyá tétele bizonyos metódusok szerint tudatosan megy vége. az Antikrisztus leírásai kapcsán. nagyon világos egyszersmind kétségtelenül váratlan bizonyítékul szolgálhatnak erre azok számára. ahol az individuális posszibilitások meghaladottak lesznek. ha iga zán értik őket. miről is van szó. azt megakadályozhatja. ami bár a virtuális beavatásnak nem állja útját. amelyeknél nem. de minden esetben vannak olyan feltételek. akik nem szokták ebből a nézőpontból. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 111 „kismisztériumok” kifejezéssel. Mivel korlátoznunk kell megállapításainkat. hogy a megvilágítsák. hogy bizonyos ilyféle beavatási disz kvalifikációk ugyanakkor kvalifikációkat jelenthetnek az ellenbeavatáshoz. 11 Különösen a „tantrikus” metódusokban. amelyek ugyanakkor. amelyet ezek az áramlások játszanak a legtöbb megvalósítási folyamatban szinte kezdettől fogva egészen addig a pontig. .

hogy a lehető legvilágosabban be mutassuk. hogy ez olyan. hogy ajítusok megléte minden tradicionális intézmény közös jellegzetessége. amelyekre oszlanak —. hogy tisztázzunk néhány különösen fontos pontot. függetlenül attól. amely önmagában egy teljes kötetet igényelne. mivel ez egy olyan tárgykör. annak oka az. itt egyszersmind egy lehetőségre leltünk. hogy a beavatás valami teljesen más. a különböző osztályokat. mindamellett meg kell érteni. amivel kapcsolatban legcsekélyebb valódi tudásuk sincs. 15. ha vég nélkül szaporítanánk ezeket. fejezet BEAVATÁSI RÍTUSOK Az előző fejezetekben kénytelenek voltunk szinte folyamatosan hivatkozni a rítusokra. és ehhez valójában a legcsekélyebb kapcsolat sem fűzi. ráadásul meglehetősen unalmassá is válna. olyannyira. milyen távol vannak a beavatással kapcsolatos dolgok azoktól a többé-kevésbé megbízhatatlan elméletektől. szerepüket.szasan időztünk a beavatási kvalifikációk testi oldalánál. de aminek „rekonstrukciójára” tökéletesen alkalmasnak tartják magukat képzeletük vesszőparipáján. mivel ezek esszenciális elemet képeznek a spirituális befolyás transzmissziójában és a beavatási „láncolathoz” való csatlakozásban. Ha meglehetősen hosz . Fontos megjegyezni az elején.112 A BEAVATÁSRÓL végre nem sok haszna lenne. rítusok nélkül beavatás nem lehetséges. Most azért kell visszatérnünk a kérdésre. hogy azt lehet mondani. úgyhogy leginkább ez követel tőlük figyelmet. akik olyan dolgokról akarnak beszélni. ami sokak számára a legkevésbé világosan vető dik fel. mint a misztika. . és amit kortársaink a legáltalánosabban hajlamosak félreérteni. hogy itt nem állhat szándékunkban a rítusokat általában kimerítően tárgyalni — céljukat. amelyeket a túlontúl elterjedt modern zavarodottságokból kifolyólag azok magyaráznak bele. Végső soron ezen „technikai” vizsgálódások révén különösen könnyű belátni.

tudniillik elmondható. legtágabb értelmükben véve e kifejezéseket. természetesen azzal a feltétellel. hogy részletesebben tárgyaljuk a későbbiekben. és ugyanúgy érvényes az exoterikus rend rítusaira is. mint például a pusztán emberi szokások révén előálló ceremóniák. Bárhogyan is legyen. mint a beavatási rítusokra. a hatás akár látható. a már korábban is alkalmazott. a rítus mindig önmagában hordozza hatékonyságát. . miként azt alkalomadtán néhányan nyilvánvalóan becsmérlő és tagadó szándékkal mondják. hogy az ily módon létrehozott kommunikáció valós voltához nem mindig szükséges az. valamint elsők között a nem -vallási tradicionális formákhoz tartozó rítusokra ugyanúgy. soha nem terjed túl a szó legprofá nabb értelmében vett „pszichológiai” területen. amelyek alapján a spirituális befolyások működnek. hogy az emberi lényt közvetett vagy közvetlen kapcsolatba hozzák azzal. ahová a legtöbb ember ma már nem képes áthelyezni tudatcentrumát. mint alkalmazás és végrehajtás. ami az individualitásán túli. hogy a tradicionális szabályoknak megfelelően végzik el. illetve ami exszisztenciális állapotokhoz tartozik. és ebben a hatékonyságban semmi „csodás” vagy „mágikus” nincs.14. ha egyálta lán van ilyen. és amelyek viszonylatában a rituális „technika” gyökerében semmi egyéb. mint a vallási rítusokra. ami csak paródiája azoknak. hogy a rítusok célja mindig az. illetve akár közvetlen. amelyek hiteles tradicionális jelleggel bírnak. A rítusok ceremóniáktól való megkülönböztetése mindenesetre elég fontos számunkra ahhoz. mivel a legtöbbször az individuum bizonyos szubti. s hogy véletlenül se adunk rítus nevet olyasminek. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK 113 hogy az illető intézmény exoterikus vagy ezoterikus rendű. Nyilvánvaló továbbá. amelyet ezek az intézmények lényegileg implikálnak.lis módozatain keresztül valósul meg. hogy tudatos legyen. amelyek az érvényéről gondoskodnak. hogy az itt tett megállapítások kizárólag az igazi rítusokra vonatkoznak. és amelyeket megkerülve csak egy üres forma és haszontalan utánzat lenne. mivel egyszerűen azoknak a világosan definiált törvényeknek köszönhető. akár nem. veleszületett hatékonyság kivétel nélkül minden rítusban közös. Ebben az ' Aligha kell mondani. 1 Ez a képzelgést és önkényességet kizáró törvényeken alapuló. amelyek hatása. Ez a jellegzetesség annak a „nem -emberi” elemnek a következménye. akár nem.

mivel valójában messze nem minden esetben áll fenn. Más szavakkal. azonban egy beavatási szervezetben. ami elválasztja az ilyen jelleget nélkülöző misztikától. birtokolt rítusok nélkül. ami számít. nincs errő l tudomásuk. mivel itt kizárólag a funkció az. akik nyilvánvalóan teljesen megelégszenek ezzel a felettébb szerencséden „megoldással”. hogy nem igazán érti a jelentőségét. hogy érvényes legyen. mivel ez a rítust nem gátolja meg abban. és mindenekelőtt azt jegyezzük meg. . és az csekély eltérést jelent. a beavatás valójában nem olyasmi. bármennyire is degenerált legyen az pillanatnyi tagjainak kvalifikációja tekintetében.2 Ezt kimondva. ha azoknak. azonkívül ennek a kapcsolatnak nincs szükségszerű jellege. ám ezek a rítusok korántsem hozzá mint olyanhoz tartoznak. ami úgy szólván az égből pottyan le. hogy tudni lehetne hogyan és 2 Ilyenformán súlyos hiba az „eljátssza a rituálét” fordulat használata. amennyiben az összes előírt szabály megfelelően be van tartva. és ez utóbbi tényt könnyű megérte ni. Ez ellen esetleg azt lehetne felhozni. ez most és mindenkor komoly és valóban hatékony dolog marad. és nem az individuum mint olyan. hiszen semmi egyebek. anélkül. hogy a rituális jellege az egyik legalapvetőbb különbség. Egy efféle szófordulat csak egy profánra alkalmazható. vagy netalán nem hisz a hatékonyságában. aki rítusokat imitál.114 A BEAVATÁSRÓL összefüggésben ismételten emlékeztetnünk kell rá. A misztikus beavatásoktól eltérően. amikor a beavatási rítusok olyan individuum általi végzéséről beszélnek. immár részletekbe menőbben beszélhetünk a beavatásról. ami gyakorta megfigyelhető bizonyos szabadkőműves íróknál. tökéletesen független a rítust végző individuum értékétől. ha visszagondolunk az „irregularitásáról” elmondottakra. a jelentést. a rituálé nem valamiféle eljátszás kérdése. hogy a misztika olykor többé-kevésbé közvetlenül kapcsolódni látszik bizonyos rítusok végzéséhez. míg — megismételjük — beavatás nem létezik speciális. hogy ez a hatékonyság. akkor is. mint szokványos vallási rítusok. akik részt vesznek ben ne. mint már mondtuk. aki nem ismeri ezek jelentését. amelybe ők sem kísérelnek meg behatolni. a szükséges és elégséges feltétel az. mivel az egyik legfontosabb pont. hogy az officiáns regulárisán fel legyen hatalmazva a rítus végzésére. miközben nincs felhatalmazva ezek érvényes elvégzésére.

individuális rendű elem intervencióját. amiket partikulárisabban kezelhetünk összehasonlítási tagokként. Másrészt. amire később visszatérünk. mint a profán tudomány. az exoterikus rítusoknak valójában nem az a céljuk. ellenkezőleg. mivel a megfelelő be avatások saját alkalmazásait jelölik. és ez egy olyan pont. . hogy bár ezeknek is magukban kell foglalniuk egy szupra. 1 Hadd mutassunk rá ebben az összefüggésben az etnológusok és a szociológusok tévedésére. akciójuk soha nem jut túl az individualitás területén. míg az exoterikus rítusok publikusak és egy adott társadalmi miliő minden tagjához szólnak megkülönböztetés nélkül. pozitív tudományos törvényeken és szigorú technikai szabályokon nyugszik. ami egy. miszerint a beavatási rítusok kizárólag egy bizonyos kvalifikációkkal rendelkező elit ré szére vannak fenntartva. Ami a beavatási és az exoterikus rítusok közötti különbséget illeti. még az individuális rend hez tartozó végki i Az olyan kifejezések. hogy minden látszólagos hasonlóságuk ellenére. BEAVATÁSI RÍTUSOK 115 miért. mint „papi művészet” és „királyi művészet” ponto san utalnak erre a spirituális befolyás kezelési technikára. amennyi ben e szót valódi értelmében vesszük. és nem durván visszaélve vele. amihez az egyetlen megkövetelt kvalifikáció bizonyos életkor betöltése. amelyek egyszerűen az individuumnak egy külsőséges társadalmi szervezetbe való befogadását kísérik. hogy ezáltal a valódi természetével kapcsolatos összes lehetséges félreértést kiküszöböljük. nem kevésbé „pozitív”. akik teljesen helytelenül minősítenek „beavatási rítusoknak” bizonyos procedúrákat. mivel a téma részletezése nagyon messzire vezetne. sőt sokkal inkább az.15. amire nem mindenki kvalifikált. másrészt lényeges megjegyezni. céljaik valójában nem eshetnek egybe. Ez teljesen nyilvánvaló a vallási rítusok esetében. mint a modern „szcientisták”. 4 A beavatási rítusoktól eltérően. 5 Nem hangsúlyozhatjuk ezt eléggé. amikor csak alkalom adódik rá. ami jól mutatja. ebben az esetben egy szakrális é s tradicionális tudományról van szó. Különösen annak a ténynek az összes következményét érdemes levonni. mivel az exoterikus rítusok közül jelenleg a Nyugat csak ezeket ismeri: minden vallás egyedül az „üdvözülést” irányozza elő híveinek. ami bár nyilvánvalóan teljesen más rendű. ezt itt csak nagyon tömören vázolhatjuk. hogy megnyissák a létező számára a tudás bizonyos leh etőségeit.

amit a hindu terminológia „nemlegfőbbként” [apara — a ford. amelyek elmúlnak. addig a pon Ha követve a megkülönböztetést. bár. míg ellenben a vallás maga egy önálló egészet képvisel. és nem a létező lényegi „bensőjéből” való származás. az úgyszólván kívülről kapottság. amelyek ez okból kifolyólag soha nem ismételhetők meg ugyanazon individuum számára. amit később fogunk tisztázni. Ez két teljesen különböző dolog. hogy a „kis misztériumok”. hogy soha nem talál újra rájuk. ami semmilyen további kiegészítést nem igényel. azt mond ják. a későbbiek vonatkozásában csak egy előkészítő állomást képeznek. hogy ez kizárólag a beavatási fokokra értendő. és minderre ezen állapotok „jelenségek körébe tartozó” jellege a magyarázat. és ilyenformán legközelebbi analógiáit képezik a beavatási rítusoknak. 6 Nem engedve teret a kétértelműség nek. sőt illékonyak. és ez magyarázatul szolgál a most jelzett különbségre. amelyekkel egy indi viduum ideiglenesen felruházható. hogy ez csak a „nagyobb misztériumokra” igaz. azt feleljük. 1 7 Ez a „dualitás” kérdését érinti. tisztázzuk. 6 Hadd jegyezzük meg.5 Egy másik döntő fontosságú pont a következő: a beavatás. addig az utóbbi minden beavatás végső és legfőbb célja. ahogyan azokba belépett. amelyek a valóságban megállnak az emberi lehetőségek határa inál. egyszer s mindenkorra ért el. és nézőpontja úgymond definíció szerint nem terjed ezen túl.116 A BEAVATÁSRÓL fejlet. amelyet akár virtuális. .\ jelöl. és nem a különböző funkciókra. azonkívül más rendben ugyanez a helyzet bizonyos vallási rítusokkal. sőt még az is lehet. hogy ez egy további nagyon világos eltérés a misztikus állapotoktól. miszerint a beavatási rítusok egy végleges és kitörölhetetlen jelleget adományoznak. és amelyek gyakorlására számos okból kifolyólag alkalmatlanná válhat. és amit tőle többé semmi sem vehet él. egy állapotot. és nagyon gondosan külön kell választani őket. akár effektív. és amelyekből a létező úgy tér vissza. ugyanis amíg az első tisztán benső rendű. mert mivoltából adódóan azzal függ össze.7 Ebből közvetlenül következik az a következtetés. ami a vallási nézőpont számára szükségszerű. mely foka az azt elnyerő létező számára egy folyamatos megszerzést jelent. és nem ezek maguk a saját tulajdonképpeni végcéljuk. amíg a misztika mindig csak az „üdvözülést” tűzi ki célul és sohasem a „Megszabadulást”. addig a második a létező külső aktivitásával kapcsolatos.

amikor az individuumnak már nincs semmiféle látható kapcsolata a szervezettel. hogy ezt teljesen magától érte tődővé tegye. azonban nagyobb nyomatékot érdemel: ha egyszer megkapták. már rámutattunk azokra a hasonlóságokra. vagyis csak egyszer nyerhető el: a keresztség. hogy ezt a szentséget nem mindenki nyeri el. 8 Az elmondottak másik következményét futólag már említettük. akkor ezeken kívül nincs semmi. amit megdöbbenve jegyzünk meg. aki volt azelőtt. Egy kis gondolkozás úgy véljük elegendő. mert ezek mint már mondtuk pusztán „adminisztratív” rendűek. addig a beavatási jellegre alapozódó kapcsolat egyáltalán nem függ olyan esetlegességektől mint a kilépés vagy kizá rás. és ha ezek a kapcsolatok teljességgel a profán renden belüliek. míg ellenben a beavatási rendben ezek csak teljesen mellékes és semmiképpen nem szükséges eszközök a benső valóságokkal való kapcsolathoz. ami az egyedüli valóban fontos. a beavatási kvalitás a továbbiakban egyáltalán nem kötődik az ebben vagy abban a szervezetben való aktív tagság tényéhez. amit azok tagjaiknak nyújtanak. és hogy ez mint mondtuk bizonyos speciális kvalifikációkat követel meg. hogy a beavatási szervezetek mennyire különböznek a profán társulásoktól. BEAVATÁSI RÍTUSOK 117 tig. aki kilép vagy kizárják egy profán társulásból. meglehetősen nyilvánvaló. a konfirmáció és az ordináció. amennyiben az egy „második születés”. ami az ordinációt illeti. A kereszt. amelyek közte és a spirituális befolyások transzmissziója között lelhetők fel. és az akkor is folytatódik. és ismét ugyanaz lesz. hogy a katolicizmus hét szentsége közül háromra igaz ez. azt semmi sem vághatja el. ha egyszer egy tradicionális szervezethez való csatlakozás effektív lett. hogy az ember bizonyos értelemben ez utóbbiak exoterikus területre való sajátos áthelyezésének tekintheti ókét. aminek ekkor már csak teljesen másodlagos jelentősége van e te kintetben.ség beavatással való analógiája. a továbbiakban semmilyen kapcsolata nem lesz azzal. hogy tagja lett annak. vagy ak ár összehasonlítani őket: mert amíg annak. a konfirmáció pedig elvileg egy felsőbb fokozatba lépést jelent. és ame lyek csak szorosabbak azáltal. miként a társulások esetében. ahányszor csak * Tudjuk.15. . Minden további vizsgálat nélkül ez egyedül is képes megmutatni. amelyekkel egyáltalán nem lehet egybevetni. és csupán a külső kapcsolatokat érintik.

valójában pontosan természetüknél fogva szorosan összekapcsolódnak.fejezet RÍTUS ÉS SZIMBÓLUM Kimutattuk. hogy amikor ez a meditáció elkezdődik mintegy előzetes feltételnek eleget téve már megtörtént a reguláris beavatási transzmisszió. egy kilé pett vagy netalán kizárt szabadkőműves többé nem csatlakozhat egyetlen páholyhoz vagy obedienciához sem. amelyek egyaránt esszenciális elemei minden beavatásnak.<J 16. hogy a rítusok és szimbólumok. miként álbeavatási paródiáik esetében. aki a kellő adottságokkal és hajlammal meditál rajta. mivel végső soron minden más teljesen profán és csalárd imitációnak számít) ugyancsak „nem -emberi”. mint korábban. hogy meghatározzák. és tágabban értve összefüggenek mindazzal. amely nélkül a rítusok soha nem lehetnek egyebek.118 A BEAVATÁSRÓL alkalmunk adódik rá. az az ilyen egyszerű és elemi ideák majd nem egyetemes félreértése. nem kellene újra beavatni. . mindazonáltal ugyanannyira szabadkőműves marad. és akár akarja. amelyeket már megkapott. mint ahogy azt gyakran teszik jelenleg. Egy rítus minden alkotóelemének szükségképpen van szimbolikus jelentése. nem információhiánynak tudható ’ Vegyük mintegy ennek alkalmazásaként a beavatási szervezetek közül a legegyszerűbb és legközönségesebb példát. ki a szerzőjük vagy ki alkotta meg őke t. Azt is hozzá kell tennünk. hogy az autentikus rítusok és szimbólumok eredete (semmi egyéb nem érdemli meg ezt a nevet. akár nem. úgyhogy az ilyen esetre csak az angol „unattached mason” ['független szabadkőműves‟] kifejezés a megfelelő. mint utánzatok. hogy ha később újból beiktatnák.badkőművesről” beszélni. ami megfordítva is igaz. semmi sem változik meg. a bizonyíték az. hiszen egy szimbólum a szorosabban vett rítusokéhoz nagyon hasonló hatásokat vált ki — és tulajdonképpen ez az esszenciális célja — abban. Ilyenformán annak lehetetlensége. ami tradicionális. miszerint teljesen hibás „volt -sza. természetesen azzal a kikötéssel. illetőleg nem kellene megismételni azokat a fokozatokat.

16. egyálta lán nem lenne képes ilyen transzcendens rendű dolgok létrehozására). és így nyilvánvalóan a rítusokét és szimbólumokét is. hogy egy szimbólum — „grafikus” ábrázolást értve rajta.2 Ez azonban nem minden. és egy minket közvetlenebbül érdeklő rendű példát is véve. 21. jelesül a mágiáén (ami azért egy tradicionális tudomány) a talizmán ábrák preparációja szolgál. amit kizárólag az vonhat kétségbe. hanem hallhatóak is. de idáig nem volt alkalmunk kifejteni. Erre egy nagyon világos példával egy alsóbb területen. Ha a rítusok és szimbólumok fundamentális azonosságát kö zelebbről megvizsgáljuk. ami a legáltaláno sabb — csak úgymond egy rituális gesztus rögzítése. RÍTUS ÉS SZIMBÓLUM 119 be. és erre már számos alkalommal utaltunk. mivel a fent említett szimólum-kon. és ez olyas valami. míg a hallhatók túlsú 1 Ezek a megfontolások közvetlenül kapcsolódnak ahhoz. mint azt a profán történészek feltételezik (hacsak jobb megoldás reményében odáig nem mennek. hanem pontosan az eredet szükségszerű következménye.cepció valójában túlságosan szűk: nem csupán rajzolt vagy látható szimbólumok léteznek. aki teljesen félreérti a tradíció és összes integrális része igazi természetét. mivel az ilyenfajta emlékművek szük ségképpen szimbolikus jelleggel rendelkeznek. hogy egy szimbólum regulárissá válásához az aktuális felrajzolásának olyan feltételek közepette kell végbe mennie. A tradicionális használatra szánt emlékművek létrehozásával kapcsolatos rítusokat is fel lehet hozni itt példaként. a rajzba\hoz). hogy úgy tekintenek ezekre. . illetve mantnínak nevezik.3 Egyikük vagy a másikuk túlsúlya jellemző a rítusok két kate góriájára. és ezt a két alapvető kategóriát a hindu doktrínában yantránaik. ' Ez kapcsolható a korai szabadkőművességben a páholy rajztáblájához (és talán megromlás révén. 1 Valójában gyakran történik az. a hindu tradícióban a yantrák rajzolása sem kevésbé ilyen. amit a „gesztusok teóriájának” n eveztünk. mint a „kollektív tudat” termékeire. és eredetileg a látható szimbólumok túlsúlyának esete a letelepedett népek tradícióival kapcsolatos. ami még ha létezne is. amelyek egy igazi rítus összes jellegzetességét ráruházzák. amely gyakorlatilag egy igazi yantrát képez. fejezet. elsőként azt kell megjegyezni. ‟ Lásd A mennyiség uralma.

míg ellenben a hallható szimbólum csak a rítus pillanatnyi végzésekor nyilvánul meg. ami a nyelvek esetében hamarabb és gyorsabban lép fel folyamatosabb és általánosabb használatuknak a következtében. de hozzátehetjük. mint az írás esetében. hogy a „szakrális nyelvek” és a „profán nyelvek” közötti különbség csak másodlagosan lép fel.120 A BEAVATÁSRÓL lya a nomádokéival. meg kell természetesen érteni. akár írt. amelyek az idő múlá sával mentek végbe és az általunk ma ismert különböző tradicio nális formákat eredményezték. se pusztán az ember individuális adottságainak terméke.1 Maguk között a látható szimbólumok között létezik egy a hallható szimbólumokéhoz nagyon hasonló példa: vannak olyan szim4 Mondani sem kell. az megmarad és megmaradni egy permanens állapotban (és ezért beszéltünk rögzített gesztusról). hogy minden szó pusztán egy kifejezni szándékozott idea szimbóluma. Ugyanez igaz magára a beszédre is. . Ezek a megfontolások világosan jelzik a rítusok és szimbólumok közötti általános kapcsolatot. nem lehet se többé -kevésbé művi emberi csinálmány. hogy legalábbis eredetileg tulajdonképpen minden írás szimbolikus ábrázolás. Ez a különbség azonban lecsökken amikor a látható és hallható szimbólumok között egy kapcsolat jön létre. akár beszélt. így minden nyelv. valójában szimbólumok megtestesülése. hogy a kettőt nem lehet végletesen elválasztani egymástól (ezért beszélünk csupán túlsúlyról). daco lva a modern időkben magyarázatként kiagyalt összes „naturalista” elmélettel. miként a tudományok és a művészetek profán jellege is csak egy d egeneráció következménye. hanem a reprodukálásának folyamatos lehetőségét). amitől a szimbolikus jelleg lényegi mivoltánál fogva nem kevésbe elidegeníthetetlen: mivel teljesen nyilvánvaló. és pontosan ez az oka annak. és ebben az összefüggésben aligha kell emlékeztetni rá. tudniillik a nyelvek. ami a hang tényleges rögzítését jelenti (természetesen nem a hangét mint olyanét. hogy a nyelv. hogy a mantrák esetében ez a kapcsolat közvetlenebbül látható: mivel ha egy látható szimbólumot egyszer megrajzoltak. tudniillik minden kombináció lehetséges azoknak a sokszoros adaptációknak a következtében.

hogy az előbbinek az utóbbi nélkül semmi oka sincs látható létezésre. ami mint magyarázat túlságosan „szimpla” és felületes. a már említettektől eltérő kategóriába sorolni. akiknél a pentagrammot egyetlen vonallal raj zolták fel. és legyen szó akár közönséges kiejtett szavakról. azok ugyanannyira gesztusok. mint minden más testi mozgás. pedig nyilvánvalóan vizuálisan érzékelhetőek. amikor szimbolikus ábráka t rajzolnak egy rítus kezdetekor vagy annak előkészítésekor.16. bizonyos pszic hológusok megpróbálják ezt tenni. ez vonatkozik számos yantrára. ezek között.1 Mindenesetre teljesen haszontalan lenne ezeket a jeleket egy harmadik. . illetve eltörlik közvetlenül az elvégzését köve tően. például a jelszavak természetesen a hallha tó szimbólumok kategóriájába esnek. 8 Ez a jel azonkívül valódi „megkülönböztetési jel” is volt a korai kereszté nyek számára. hogy a hangképző szervek mozgása szükséges a létrejöttükhöz. amit a pszichológusok szakzsargonjukkal valószínűleg „akció gestaltnak” hívnának). 5 sőt a vallásiakban is (a „keresztvetés” egy mindenki által ismert tipikus példa)/‟ ahol a szim bólumok ténylegesen azonosak magával a rituális gesztussal . akár zenei hangokról. RÍTUS ÉS SZIMBÓLUM 121 bólumok. Ez a gyakorlat nem pusztán a profán érdeklődéssel szembeni elővigyázatosság volt. illetve ez vonatkozott valamikor a szabad kőművességben a páholy rajztáblajára. “ Ez különösen nyilvánvaló egy olyan esetben. Mindenesetre megismételjük. amelyeket véglegesen nem rajzolnak meg. hogy maga a „grafikus” szimbólum egy gesztus vagy egy mozdulat rögzítése (azaz egy megrajzolást igénylő konkrét mozdulat vagy többé-kevésbé komplex mozdulatok összessége. hanem jelekként alkalmazzák őket a beavatási rítusokban (mint a korábban említett „megkülönböztetési jeleket”). ! A hasonló célt szolgáló szavak. ha szabad úgy mondani „pillanatnyiságuk” folytán. 1 Afféle közbülső eset. mint a pythagoreusok köré ben a „megkülönböztetési jelé”. amelyek nagyon hasonlóak a hallható szimbólumok komplementer kategóriájához. ami magában foglalja azt. mivel ezt mindenekelőtt egy a rítusokat és szimbólumokat egyesítő bensőséges kapcsolat következménynek kell tekinteni. vannak olyanok. és „aktív” szimbólumoknak vagy ilyesmiknek nevezik őket. és ily módon a látható szimbólumok kategóriájába tartoznak.8 és a hallható szimbólumok kapcsán is el lehet mondani.

hogy majdnem teljesen belevesznek vagy belefeledkeznek a köznyelvekbe. 10 Különösen ebben az összefüggésben megemlíthető a mudráknak hívott gesztusok által játszott szerep a rítusokban a hindu tradícióban. ám itt nem időzhetünk el hosszabban. bár kiindulópont jaik teljesen mások. úgyhogy felismerhetjük benne közös princípiumu kat. vagy hogy minde n rituális gesztus egy „eljátszott” szimbólum. figyelmet érdemelnek annyiban. röviden. és ezeknek az elemeknek ekkor lényegi természetüknél fogva van szimbolikus értéke. anélkül. mint a mieinkéi.} A nyelv és az (általános és leszűkített értelméb en vett) gesztus közötti összefüggés kapcsán meg kell jegyezni. és nem valamiféle hozzátoldott jelentés révén. hogy a rítusok „akcióba hozott” szimbólumok. a „megkülönböztetési eszközökként” használt „kézfogások” a beavatási szervezetekben mind Nyugaton. az ugyanis túlságosan eltérítene bennünket a jelen tanulmány tárgyától.122 A BEAVATÁSRÓL amelyektől valójában soha nem választhatók el teljesen. 9 így a gesztus fogalma önnön legtágabb értelmében (ami valójában inkább a szó eredeti jelentésével áll összhangban. és ennek a ténynek alapvető jelentősége van a metafizikai rendben. kiemelve a rítusnak főként azt a jellegzetességét. hogy Marcel Jousse művei. mindegyik kivétel nélkül a rítus eleme. amely mudrák a mozdulatok és az attitűdök igazi nyelvét alkotják. amelyek tulajdonképpen az összes nyelvforma közül a legszűkebbre korlátozottak. és annak ellenére. mind Keleten valójában csak a mudrák egyik részesetet képezik. hogy minden rítus szó sze rint egy csoport szimbólumból épül fel: ez nem csak az alkalmazott tárgyakat vagy a megrajzolt ábrákat foglalja magában. amit külső körülmények folytán lehetne hozzájuk kapcsolni. Ujfent azt lehet mondani. mint azt a legfelszínesebb értelmezésnél megrekedve feltételezhetnénk. Most már könnyű lesz megérteni. szükségképpen az idő . hogy az tőlük elidegeníthetetlen lenne. 10 ez azonban csak más megfogalmazása ugyanannak a dolognak. amennyiben általában érintik bizonyos szakrális nyelvek felépítésével és használatával kapcsolatos tradicionális kifejezésmódok témáját. mintsem a jelenleg hasz nált leszűkültebb jelentésekkel) az összes különböző esetet egységbe hozza. hogy mint minden akció. . hanem a végrehajtott gesztusokat és a kiejtett szavakat is (valójában az utóbbiak mint mondtuk csupán az előbbiek részesetét ké pezik).

aminek elsődleges jelentése generálisan 'cselekvés‟. E tárgyban először is arra kell rámutatni." míg ellenben a szimbólum mint olyan egy „időtlen” nézőpontból szemlélhető. mindazonáltal ha egy korrekt használat előírja ezt a megszorítást. egy „technikai” értelemben partikulárisan „rituális cselekvés” jelölésére is használják. ami az ált alános értelemben vett „mitológiát” szüli. mindazonáltal rítus és szimbólum alapvetően egyetlen rea litás két arculata. hogy alkalomadtán mi is beszélünk a szimbolizmus bizonyos degenerációjáról. hogy ennek révén a mi emberi állapotunk kapcsolatba léphet a magasabb létállapotokkal. mint „kor respondencia”. MÍTOSZOK. amit ekkor közvetlenül kifejez. ami ráadásul viszonylag kései eredetű és kizárólag egy korábbi tradícióma radvány többé-kevésbé teljes félreértésének következménye. . amit itt jeleztünk. MISZTÉRIUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK Előző megállapításaink teljesen természetesen vezetnek el bennünket egy további kapcsolódó kérdés. amely az egyetemes Exszisztencia összes szintjét összeköti. MÍTOSZOK. amely realitás mindenekelőtt nem más. Ebben az értelemben a szimbólu mok rítusokkal szembeni bizonyos felsőbbrendűségéről lehet be szélni. hogy helyreállítjuk a szó eredeti 17. hogy ha e tradíció kapcsán beszélhetünk is „mítoszokról” (azzal a feltétellel. Ez tulajdonképpen akkor helyes. olyan módon. hogy önmagában és eredeti értelmében a „mítosz” szónak semmi köze a d egenerációhoz. Ily módon mivel a kifejezés csak zavaró kétértelműségeket és igazolhatatlan összehasonlításokat provokál. Helyénvaló hozzátenni. a legjobb teljesen elkerülni.fejezet 11 A szanszkritban a karma szót. MISZTÉRIUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK 123 ben játszódik le. mégis csak mondhatjuk azt.17. a szimbólum és az úgynevezett „mítosz” közötti kapcsolat vizsgálatához. amikor a görög és latin civilizációkén kívüli korokra. de lehet. hogy érvénytelen. az a rítusnak ugyanaz a jellegzetessége. amikor a „klasszikus” antikvitásra vonatkoztatjuk.

nyelvi vagy egyéb kép közötti analogikus. Idea és kép helyett az ember általánosabban akár két különböző rendű valóság közötti megfelelésről is beszélhet. és az szinte teljesen mindegy. a mítosz pedig ennek egyik . a mítosz pedig nyelvi. hogy egy jele. hogy a szimbólum a genus. mint elbeszélést. amelynek más a jelentése. a helyzet tulajdonképpen az. azt lehet mondani. Olykor a mítoszok és a szimbólumok között tett különbség sem felel meg a valóságnak: amíg egyesek úgy kezelik a mítoszt. egy mindkettő természetére egyaránt épülő megfelelésről: ilyen feltételek mellett egy bizonyos rendű valóság reprezentálható egy másik rendű valóság által. ez ugyanis nem egyebet jelent. azaz kifejezi vagy sugallja azt valamilyen módon és valamilyen szinten. nem mások és nem is lehetnek mások. vagy más általi jelképes ábrázolása lenne. mivel minden kép egy ideát ábr ázol. Ebből a teljesen általános nézőpontból maguk a szavak. hogy látható képről vagy valamilyen másról van szó. De az alap ján.124 A BEAVATÁSRÓL jelentését és mellőzzük a jelenlegi használatban hozzákapcsoló dott összes „pejoratívat”). és ennélfogva egy úgyszólván négyzetre emelt félreértést implikál. hogy volt idő. mint szimbólumok. A szimbolizmus e princípiumának tudatában belátható. amit a „szimbólum” szó jelentése kapcsán korábban kifejtettünk. és magának a szimbolizmusnak a princípiumán semmit sem változtat. egyike ezeknek a módoknak. pontosan abból kifolyólag. addig mások szerint a szimbólum lényegében bizonyos ideák geometriai séma vagy valamilyen minta. és akkor az utóbbi az előbbinek egy szimbóluma. mint már leszögeztük. mint amit a szavai közvetlenül és szó szerint kifejeznek. a mítosz csak egy részeset. megfelelési viszonyra épül. hogy nyilvánvalóan a módozatok nagy változatossága tételezhető fel. vagy ami ugyanaz. ez egy teljesen elfogadhatatlan leszűkítés. mint „kívülről” folytatott ta nulmányozást. mivel ez nem vezet lényegi különbséghez. egy szimbóluma az illető ideának. a szimbólum tehát egy grafikus kifejezési mód lenne. amikor a szó modern értelmében vett „mitológia” nem is létezett. A szimbolizmus minden esetben a kifejezett idea és az őt kifejező grafikus.

és e „legendák” „eljátszása” nagyon jól mutatja. Valójában minden görög művészeti formában már igen korán szabad teret nyert az individuális fantázia. ebbe a mítosz -definícióban tartoznak. Most. vagy számos más dolog. m iként a „példázatok”. és ez a kettő lényegében ugyanaz.17. amelyek akár pusztán tudattalanul a korábbi tradícióból maradtak fenn) azt eredményezve. értve ezalatt egyszerűen valami kitalált dolgot. . hogy ez a pont bármilyen nehézséget is jelenthet. mint az egyiptomiaknál és a keleti népeknél. ami átlagos értelmétől nem csak eltér. ha egyszer a szimbo lizmus általános és alapvető fogalmait megértettük. ami ugyanilyen jelleggel bír vagy ugyanezt a szerepet játssza. de bizonyos tekintetben azzal egyenesen ellenkező. hogy tényleg inherensek magukban ezekben a rítusokban. leginkább specifikus értelemben véve azt. Amit te hát a rítus és a szimbólum lényegi azonosságáról mondtunk. mintsem a tanítást tűzve ki célul. hogy jóformán minden valódi és mélyebb jelentést nélkülöznek. Ez a fentebb említett degeneráció következménye. akik nyelvéből e szó származik. mint egy szimbolikus rajz. ami a szimbolizmus jellegével és funkciójával kapcsolatos néhány fontos megjegyzéshez vezet. MÍTOSZOK. ami a voltakép 1 Érdemes megjegyezni. hamarosan teljesen eltérő irányt vettek. A „mítosz” szót általában a „mese” szinonimájaként kezelik. a mítoszok szimbolikus recitációk. még egyszer nagyon világosan vonatkoztatható erre az esetre. inkább a gyönyörködtetést. hogy mindez megállapítást nyert. hogy hieratikusak és szimbolikusak maradtak volna. amelyektől teljesen lehetetlen elválasztani őket. MISZTÉRIUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK 125 speciese. általában egy többé -kevésbé költői jelmezbe öltöztetett kitalációt. és a művek nagy része esetében (kivéve azokat az elemeket. Más szóval egy szimbolikus beszámoló ugyanúgy és ugyanolyan jól felidézheti valaminek a képét. úgyhogy művészeteik.1 Nem hisszük. és többé nem találhatók meg bennük annak a messzemenően „exakt” tudománynak a nyomai. bizonyára maguk is felelősek ezért az alapvető megváltozásért és eredeti jelentéstől való eltérésért. és a görögök. hogy amiket a szabadkőművesek a különböző fo kozatok „legendáinak” hívnak. ahelyett. tisztázhatjuk magának a „mítosz” szónak a voltaképpeni jelentését.

Ez azonban csak egy visszaélés és mondhatni a szó szoros értelmében vett „profanizáció”.126 A BEAVATÁSRÓL peni szimbolizmus. . szándékot vagy jelleget illető specifikáció nélkül mindennemű recitációt jelöl. jóllehet a „kitalálás” ideája még ehhez is csak később kapcsolódott hozzá. amennyiben a szimbolikát tényleg lehet a „csend nyelvének” tekinteni. és ez volt az egyetlen célja. a 'beszélni‟ jelentésű fari-ból) etimológiailag. mint kezdetben. merthogy egy recitá ciót foglal magában. és ebből a nézőpontból a mítosz nem teljesen szinonim a mesével. ugyanakkor azonban szimbólumok könyve is. ami „filozófia” néven vált ismert té. bármennyire is különösnek tűnjék elsőre. látnunk kell. amelyek nem szenvedték el ugyanezt a torzulást. Ilyenformán. legalábbis a legtöbb ember számára. a mítosz és a mese. A két kifejezés. addig ezzel szemben a mítoszé. mert amíg a mese gyöke a kimondott szót jelöli. annyira elhomályosították és denaturálták a mítoszokat. hogy rendkívül nehéz lett felfedezni jelentésüket és kihámozni lényegi ele meiket. egy könyv. akik ettől az időtől kezdve többé nem szakrális írók. amely nyelvi kommentálás nélküli.2 A myein igének is ez a je- 2 A hermetikusok Mutus Libcrje szó szerint a ‟néma könyv‟. a csendet jelöli. Valójában a görög mythos — 'mítosz‟ — szó a my gyökből származik (megtalálható a ‟néma‟ jelentésű latin mutusban is). Ez a fantáziálás különösen a korábbról fennmaradt mítoszok kapcsán lépett működésbe: a költők. lényegében egy szimbolikus recitáció volt. főként hogyha összehasonlítjuk őket a máshol található szimbólumokkal. és ennélfogva csendet jelöl. Röviden. mint egy félremagyarázott szimbólum. a mítosz végül is semmi egyéb nem lett. amit profán művészetnek lehet nevezni. ez volt a kezdete annak. ami csukott szájat. mivel ez utóbbi szó (latinul fabula. ami a modernekre maradt. mint fentebb mondtuk. hogy önnön deformálódása előtt a mítosz. amelyeket elkezdtek azonosnak venni. és ez észrevehetően egybeesik az — ugyanannak az individuális fantáziának egy más területen való működése folytán — ugyanannyira profán gondolkozásnak a születésével. tehát valójában két teljesen ellentétes jelentésű gyökből származik. sem valamely „nem-emberi” inspiráció birtoklói. képzeletük szeszélyével és haszontalan díszítésbe burkolva.

Később a keresztény egyházi nyelvezetben ugyanez a szó az ordi. hogy elsőször „konszekrál”.náció adományozását kezdte jelenteni. . 'csendben lenni‟ (és ez a kifejezés azt is jelenti. mint normálisan. mind ténylegesen. egy spirituális befolyás transzmissziója. illetve ‟konszekrál‟. tudniillik a szimbolizmus egyik általános funkciója sugallni a kifejezhetetlen. amely révén e befolyás reguláris transzmissziója végbemegy. abból. ami közvetlenül megragadható abba. így a wyo-ból (myein főnévi igenév) közvetlenül két másik. hogy 'befogni a szájat'. vagy ha úgy tetszik „felfoghatóvá” tenni az általa lehetővé tett egyik rendből a másikba való áthelyezések révén — az alsóbb rendből a felsőbbe. MÍTOSZOK. mind képle tesen). és ehhez hozzá kell tennünk egy másik származékszót. pontosan ez ugyanis a míto•‟ A latin murmur mindenesetre csupán a „r” betűvel megtoldott és megismé telt mit gyök. hogyan jelölhet egy bizonyos fajta elbeszélést? Nos úgy.17. formailag alig különböző ige származik. és inn en egyszerre jelenti azt is. ami ebben az értelemben szintén nagyon is „konszekráció” . hogy a „csend” ideáját itt olyan dolgokra kell vonatkoztatni. hogy 'beavat' (a „misztériumokba”. 3 Ami a myeot illeti — és ez a legfontosabb —. MISZTÉRIUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK 127 leütése. De lesznek akik azt kérdezik: ha a „mítosz” szónak ez az ere dete. amennyiben a konszekráció. amely szó mint hama rosan látni fogjuk ugyanabból a gyökből származik specifikusan a myeo és mystes közbülsőjén keresztül). úgyhogy egy csukott szájjal létrehozott elfojtott és folytonos hangot reprezentál. ami csak nagyobb nehézségek árán ragadható meg —. Ezen ige néhány származékszavának vizsgálata különösen eligazító. hogy ‟behúnyni a szemet'. aminek szintén az a jelentése. 'becsukni a szájat‟. legalábbis közvetlenül és közönséges nyelven kifejezhetetlenek. mint a /wyonak. csak éppen egy a beavatásitól eltérő rendben. a myao és a myeo\ az elsőnek ugyanazok a jelentései. ez azt jelenti. amelyek lényegükből kifolyólag. adni róla egy előérzetet. vagy egy rítus. miként valamikor a misztériumok esetében). mondhatnánk azt is. a myllot. hogy 'instruál‟ (bár először szótlanul instruál. és innen: mormolni a száj kinyitása nélkül.

mint amit jelent. Platón avégett utalt a mítoszokra. A mítoszban tehát az. mert sokkal könnyebb további vizsgálat nélkül így félre söpörni őket. hogy kifejtse azokat a koncepciókat. mindazt. hogy ennek a játékosságnak azért vége vége. ami elmondásra kerül./Bibliotheca Classica/Budapest. amelyeket nyilvánvalóan nem „kitalált”. bár 4 Az ilyen típusú magyarázatra példákként lásd különösen a Cratylost [magyarul Kratülosz. amelyek szokásos dialektikus eszközei hatókörén kívül estek. az ember biztos lehet benne. pusz tán azért. köt. Platónnál a dialektika gyakran hordoz bizonyos mérvű „játékosságot”. mert ami utána következik úgyszólván „szakrális” jelleggel bír. és ez bizonyos általa használt szó. I. — A szerig]. . hogy az „allegória” etimológiai jelentése is ez (a szó szerint 'valami mást mond‟ jelentésű allo agoreyeinhőX). alig lehet valami távolabb az igazi szimbolizmustól. In Platón Összes Művei. ami szinte minden esetben az úgynevezett „perszonifikált absztrakciók” kategóriájába esik. ahogy a kommentátorok és a modern „kritikusok” túlságosan is gyakran kezelik őket. amelyek a hindu tradícióbeli nirufytdhoz hasonlók). Azonkívül. és ezek a mítoszok. és amit éppen e mélységből kifolyólag semmilyen más módon. és ennél. De visszatérve a mítoszhoz. kizárólag szimbólumokkal tudott kifejezni. Ellenkezőleg. mondani sem kell. ami a legmélyebb Platón gondolkozásában. mivel jelenleg ez a szó valójában csak egy pusztán morális vagy pszichológiai szándékú konvencionális vagy „irodalmi” ábrázolást jelöl. 1984. mint akár csak egy hozzávetőleges magyarázatról gondoskodni. ami teljesen összhangban áll a görög mentalitással. ezek képviselik mindazt. de amikor felhagy ezzel a mítosz kedvéért. még a „klasszikus” idősza kban is. némileg más.4 távolról sem csupán többé-kevésbé elhanyagolható irodalmi díszítőelemek.magyarázási eljárások kapcsán is nyilvánvaló. ami egy további példáról gondoskodik számunkra az általános használat deviációit illetően. és hadd jegyezzük meg futólag. ami az individuális esetlegességektől mentes.128 A BEAVATÁSRÓL szók elsődlegese célja. hanem „adoptált” (minthogy ezek egy tradicionális tanítás félreismerhetetlen jegyét hordozzák. Európa.

ami a beavatással függ össze.17. a „misztikus” szó. azonban sugallja azt az összes szimbolizmus alapját és lényegét képező analogikus meg felelés révén. és a „misztérium” szó használata az evangéliumi szöveg ezen utóbbi sorában különösen figyelemre méltó a további megfontolások vonatkozásában. doktrínájával. etimológiailag mindarra vonatkozik. ahonnan a mítosz a nevét nyeri. akik képtelenek továbbhatolni és felfogni a kifejezhetetlent. amit jelent. hogy „az Isten királyságának misztériumát tudják”. amelyek határozottan megerősítik a „mítosz” és a „példázat” fent kimutatott alapvető identitását: „Ama kívül levőknek [a „profánokkal” teljesen egyenértékű kifejezés] pedig példázatokban adatnak mindenek. hogy csendben marad a nagyos is valós beszélés közben. 5 Az maradt hátra. akik csak azt értik meg. amiket „misztériumoknak” neveztek a görög antikvitásban. eszerint kellene értelmezni. céljával (noha ezt az ősi jelen tést soha nem alkalmazták személyekre). és a görög mysterion 'misztérium‟ szintén köz vetlen kapcsolatban áll a „csend” ideájával. MÍTOSZOK. ‟ Vegyük figyelembe. és bizonyos nézőpontból mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága. Ez azoknak az esete. Mindenekelőt t hadd jegyezzük meg. ugyanabból a közös gyökből származó kifejezések közül egyedül és kizárólag valami olyat kezdett jelölni. ami a misztériumokkal kapcsolatos: a mystikps valójában a 'beavatott‟ jelentésű mystes melléknévi alakja. és hallván nem hallanak” (Szent Máté 13:13. és ennélfogva eredetileg a ‟bevatási‟ -nak felelt meg. MISZTÉRIUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK 129 nem azt mondja. de összefüggő úton értelmezhető. és ez mutatja bizonyos szavak igazi sajátlagos rendeltetését. és ez az. hogy Krisztus következő szavainak is ez az értelme. sőt ami bizonyos értelemben szemben áll azzal. és akiknek következés képpen nem adatik meg. a szó fő jelentése a beavatásra utal. . és mindazt jelölte. Szent Márk 4:11-12. aminek mint láttuk az égvilágon semmi köze a beavatáshoz. hogy a fentebb jelzett (myeoból való) származás szerint. és valójában azokat. szoros összefüggésben az imént említett szavakkal. ami szó szerint hangzik el. Szent Lukács 8:10). mert látván nem látnak. és ez számos különböző. úgyhogy azt lehet mondani. mármost a modernek körében ugyanez a „misztikus” szó. Másrészt. hogy felhívjuk a figyelmet a „mítosz” és a „misztérium” szavak közötti rokonságra: mindkettő ugyan abból a gyökből származik.

és a jelenlegi használatában a szó alig őrzött meg mást e jelentésén kívül. 'levág'. mint 'elkülönít'. aminek a tem gyöke (ami megtalálható a 'vág'. akik számára a szavak valódi jelentése úgy látszik számos esetben teljesen elveszett. valamint az ugyanebből a gyökből származó „kontempláció” szigorúan „benső” jellegéből adódóan szin tén ezzel az ideával kapcsolatos. amiből a temenos. attól elválasztott. az. mint puszta esetlegesség. a 'szakrális klauzúra' ered) ugyanezt az ideát fejezi ki. olyan. hogy a ‟szent‟ (sacratum) és a ‟titok‟ (secretum) szavak közötti hasonlóság nem véletlen egybeesés: mindkettő valami olyat foglal magában. . a „misztérium” szó más jelentései által jelzett okokat. Más. 'elválaszt' jelentésű görög temnóbán. bármennyire is valós és gyakran veszélyes is legyen ez az érzület a profán világ értetlenségének következtében. amit a beavatási titok valódi természete kapcsán korábban márkifejtettünk. mint az ősi misztériumokban. ahogyan közönségesen értelmezték az ősi misztériu mokat.sáról” beszélni. aminek időről időre kétségtelenül szerepet kell játszania. ha visszaemlékeznének). Ez az. amire az ezotéria vallási ellenfelei jól ten nék. amit a „titok diszciplínájának” neveztek (ami ugyanúgy kötelező volt az őskeresztény egyházban. amit tilos felfedni a külvilág előtt. a 'kihasított föld'. Mindazonáltal még ha az időszerűség kérdéseit is számításba vesszük. ami a profán terület elől 'félretett‟ (secernere annyi. számunkra úgy tűnik korántsem csak egyszerű elővigyázatosság volt az ellenséges érzülettel szemb en. de ami soha nem volt más. amiről hallgatni kell. amiből a secretum melléknévi igenév származik).6 6 Úgyhogy etimológiáikig abszurd bármiféle külső látnivaló „kontemplálá . 'visszatartott'. amiről nem sza bad beszélni. a rítusok és a tanítások felfedésével kapcsolatos tiltást mindenekelőtt úgy kell kezelni. Mint mondottuk. miként azt a modernek teszik.130 A BEAVATÁSRÓL Most térjünk vissza a „misztérium” szó különböző jelentései re: legközvetlenebb — és véleményünk szerint legnyersebb vagy legalábbis legkülsőbb — jelentésében a misztérium az. mint aminek szimbolikus érvénye van. Hozzátehetjük azt is. hasonlóképpen a konszekrált hely neve templum. mélyebb rendű okokat is látunk.

ebből a nézőpontból minden tradicionális doktrína. se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé. egy olyan eljárást. amit előzetesen valami másra használtuk. 9 Végül létezik egy harmadik jelentés is. amit kizárólag csendben lehet kontemplálni (és itt érde mes emlékezni a „kontempláció” szó eredetéről az imént elmondottak ra). a maga összes visszahatásával. mivel mindegyik igaz ság. amely már kevésbé külsőleges. mind legkiterjesztettebb értelmében kell venni. Fontos. * A „misztérium” szó ezen jelentését.8 Mármost ezt a jelentést az elsőhöz kapcsolandó. például a pythagoreusoknál előzetesen előírt diszciplínákra. meg ne szaggassanak titeket. amelyekben egy „nem-emberi” befolyás működik).17.lence profán eljárást. noha ezek is olyan területek.7 ami alkalmatlan arra. * Ez nem más. hogy itt a profánokat szimbolikusan olyan állatok jelenítik meg. azt lehet mondani. hogy megértsék. valami. miszerint a misztérium szigorúan kifejezhetetlen. mint az összes tradicionális doktrínában inherens tévedhetetlenség. amit csendben kell fogadni. amelyek a szó rituális értelmében „tisztátalanoknak” minősülnek. hogy beszéljenek róla. azt jelöli. A modern „kriticizmus” minden tradíciót érintő romboló ténykedése túlzottan is önmagáért beszélő példa ahhoz. MISZTÉRIUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK 131 A „misztérium” szó második jelentése. amit tökéletesen ír le a „profanizáció” szó. miszté riumnak nevezhető (a szóhasználat ekkor ugyanis a beavatásin kí vüli területekre is kiterjed. és nektek fordulván. hogy a misztériumokat fenntartás nélkül a profánok elé tárni. de itt mind leginkább szó szerinti. a legvilágosabban örökíti meg az Evangéli um szövege: „Ne adjátok azt. . a szakrális tanítások kinyilvánításával kapcsolatos tiltás ebből az új nézőpontból a valódi misztérium szavakkal való kifejezésének lehe- 7 Itt emlékezzünk a csend kapcsán bizonyos beavatási iskolákban. beleértve a részesetet képező vallási dogmákat is. azért. az ebeknek. ami a fent feltárt okokból kifolyólag a „szent” szótól is elidegeníthetetlen. s mint ilyen lényegileg szupraindividuális és szupraracionális természetéből kifolyólag minden vitán felül áll.” Szent Máté 7:6. MÍTOSZOK. hogy meg ne tapossák azokat lábaikkal . egy parexcel. ami szent. hogy itt tovább kellene azt hangsúlyozni. elkerülhetetlenül a vitára bocsátásukat jelenti. és mivel a kifejezhetetlen egyszersmind közölhetetlen is. az összes közül a leg alapvetőbb.

hogy a legkülönfélébb dolgokkal foglalkozzanak. de akik azzal az igénnyel lépnek fel. különösen amikor a vallási terü letre alkalmazzák. akik úgyszólván preeminens képviselői a profán gon dolkozásnak. amelyeknek révén a tradicionális doktrínák összességükben (ugyanis egyszerre két — ezoterikus és exoterikus — területen alkalmazhatók) már első ránézésre különböznek a pro fán gondolkozástól. akkor egyidejűleg egyike azon jellegzetességeknek is. ami tradicionális jellegű. hogy az ilyen tanítás szükségképpen szimbolikus formát követel meg. kivéve bizonyos individuumok intellektuális korlátoltságaival összefüggésben. a „kifejezhetetlennek” a „felfoghatatlannal” való nyi lvánvaló összezavarását rejti. ami az efféle gondolkozásban soha sem lehet jelen. amely összezavarás teljesen igazolhatatlan. mint kifejtettük. mivel valamilyen „nem -emberi” dolgot fejez ki. például egyesek meg 10 A „misztériumok” közönséges felfogása. ami meg is nyilvánítja és el is fátyolozza azt. amel yek ekkor a kontempláció támasztékaivá válhatnak. igencsak különös elméleteket fejtve ki. amelytől a szimbolizmus szükségképpen tel jesen idegen. a kifejtetteknek meg felelően ez ugyanaz. Ez volt mindig és minden nép körében az egyik lényegi jellegzetessége a misztériumokba való beavatásnak. fejezet SZIMBOLIZMUS ÉS FILOZÓFIA Ha a szimbolizmus. néha a szimbolizmusba is belekontárkod. lényegileg hozzátartozik mindahhoz. következésképpen azt lehet mondani.nak.10 Nyilvánvaló. amely misztériumhoz képest a tanítás csak úgyszólván egy öltözék. hogy egy a kifejezhetetlennel kapcsolatos tanítás csak sugallhatja azt megfelelő képek segítségével. bármilyen névvel is illeték azt.132 A BEAVATÁSRÓL tétlenségét szimbolizálja. Mindazonáltal a filozófusok. minthogyha illetékességük nem ismerne határokat. hogy elsődleges céljuknak megfelelően valóban a szimbólumok és különösen — amikor a tanítás szavakba öltözik — a mítoszok alkotják az igazi beavatási nyelvet. mintha azt mondanánk. . 18.

holott még a legkedvezőbb esetben is csak egy nagyon szűk területen belül van érvénye. Ha már nem képes valaki többet látni itt. Akik már ismerik a filozófiával kapcsolatos gyakori megállapításainkat. „gondolkozási forma” (ami bizonyos értelemben igaz. amit ők ilyen feltételek mellett képtelenek megtenni. és így a teljesen téves és félrevezető szóhasználatot összetévesztik a szó valódi jelentésével. egy a „pszicho logizmus” jellegzetesen modern tévedését hordozó valamit. mint mondják. mi több: a filozófia által képviselt gondolko zási forma csak egy nagyon speciális nézőpontnak felel meg. minthogyha a szimbolizmus valami alacsonyrendű. mivel a dolgok korrekt helyretételéhez mindenekelőtt elfogulatlanul kell azokat szemlélni. mint két gondolkozási formát (ami a szimbolizmus-használat saját lényegével való összezavarásának számít). hogy filozófusokként soha nem fog sikerülni nekik mélyére hatolni a legjelentéktelenebb szimbólum jelentésének sem. akkor a filozófia is az. Sőt. hogy a szimbolizmus nem alárendelt a filo zófiának. nem fognak meglepődni azon. SZIMBOLIZMUS ÉS FILOZÓFIA 133 akarták alkotni a „szimbolizmus pszichológiáját”. amely radikálisan különbözik a szimbolizmustól. ezt követően mégis telje sen elhibázott értelmezést kapcsolnak ehhez a megállapításhoz. hogy nem képes vagy nem akar észlelni semmilyen korlátot. aminek az összes profán gondolkozásban inherens. mivel a szimbolizmus teljesen kívül esik gondolkozásmódjukon.18. ami maga egyébként csak részesete a mindent kizárólag emberi elemekre redukáló tendenciának. Az. hogy azt egyszerűen összekeverik bizonyos irodalmárok álszimbolizmusával. joggal feltételezhető. semmit sem bizonyít. súlyos hibát elkövetve legalább ne helyezné ezeket egy szintre. hogy elsődlegesen valami más le gyen). csak éppenséggel olyan. sőt annak sok szempont ból az ellentéte. ami minket illet. ha a szimbolizmus. és így óhatatlanul felfoghatatlan a számukra. . noha ez egyáltalán nem zárja ki azt. Mások ugyanakkor felismerik. meg vagyunk győződve arról. hogy úgy tekintünk rá. és ennek most már világosnak kell lennie. legnagyobb tökéletlensége az. hogy a filozófusok nem osztják ezt a véleményt. elnézve őket. mert a szimbolizmusnak. teljesen eltérő érvénye van. sőt lebecsülendő dolog lenne. Valójában.

Más tekintetben viszont ellentét áll fenn a filozófia és a szimbolizmus között. mint a tradicionális doktrínák jellegzetességét: ez az ellentét abban áll. hogy segítségül szolgáljon az intellektuális és szupraracio.zív”. ami korlátokat állít elé. amelyeket nem képes túllépni. azonkívül ezen adottságnak csupán egy meglehető sen partikuláris alkalmazását képviseli. és amit olyan pontosan követ és reprodukál. amelynek az eszköze.nális intuíció számára. am i a nyelv szokványos formáiban fejeződik ki. mivel ez a jelleg magához az észhez tartozik. a független tudományok puszta léte miatt nyilvánvaló. akárcsak az emberi ész. és pontosan ez az. mindenképpen a diszkurzív típusú gondolkozást képviseli (ami természetesen nem azt jelenti. avégett. a filozófia területe és lehetőségei tehát semmilyen esetben sem terjedhetnek túl az ész kapacitásán. ezzel szemben a szimbolizmus mint a transzcendens intuíció támasztéka valóban korlátlan lehetőségeket nyit meg. amikor úgy kezeljük. amit kifejez. mint szavakat. Ami a filozófiát illeti. és a szavak önmagukban nem mások. lényegében analitikus. elegendő csupán arra emlékezni. még ha teljesen öntudatlanul is. ami természetesen a nyelvnél összehasonlíthatatlanul alkalmasabbá teszi arra. mert ha más miatt nem. míg ellenben a szimbolizmus lényegében szintetikus. A filozófusok nem használhatnak mást. mint mindaz. és ez az. a filozófia az. hogy minden kifejezésmódnak szükségképpen a szó általános értelmében vett szimbolikus jellege van ahhoz képest. hogy minden diszkurzív gondolkozásnak specifikusan filozófiai jellege lenne). Diszkurzív jellege a filozófiát kizárólag racionálissá teszi. amiért minden beavatási tanítás pár excellence kifejezésmódját képezi.134 A BEAVATÁSRÓL mint aminek csak egy nagyon korlátozott jelentősége van. így tehát bizonyos módon. hogy magá . mint szimbólumok. amennyire csak lehetséges. A nyelvi forma definíció szerint „diszkur . nem pedig fordítva. hogy megértsük a filozófia alárendelt helyzetét. ami akkor előirányzott. szűkebb érte lemben vesszük. ezzel szemben a voltaképpeni szimbolizmus valójában „intuitív”. hogy a filozófia. amennyiben ez utóbbit szokásos. ami belép a szimbolizmus területére.

1 Ennek kapcsán mondani sem kell. amennyire csak teoretikusan lehetséges. 1 de ez az érték. mivel fölötte áll min den racionális tudásnak és mindazon túli. miként ez a terület is csak relatív lehet. mint bármely lehetséges filozófiáé? Bármilyen kiváló és tökéletes is legyen a maga nemében egy filozófia (és ezt itt nyilvánvalóan nem a modern filozófiákra gondolva tételezzük fel). hogy olyan eszköz. az a lényegi funkciója. és lehet. legalább tisztában volt annak határaival. „csak egy a szükséges”. mindig „csak szalmaszál” marad. ami nem tartozik a filozófia illetékességi körébe. bár a filozófusok ezzel is túl gyakran visszaélnek. hanem pusztán és egyszerűen kívül esik annak hatókörén. és vitatja.18. Mit érnek a filozófia diszkurzív módszerei a kifejezhetetlennel vagyis a szó legszorosabb és legmélyebb értelmében vett „misztériummal” szemben? A szimbolizmusnak vi szont. Ki az. . az valójában nagyon keveset jelent. aki megértve ezt. hogy megragadja azt. még mindig tagadja a szimbolizmus mérhetetlen magasabbrendűségét. mondjuk ki újra. azonkívül maga a ratio szó eredetileg nem 'relációt‟ jelentett -e? Bizonyos határokon belül a dialektika legitimitását sem vitatjuk. örökre elérhetetlen marad a filozófia számára. és éppen ez. hogy a „szupraracionális” egyáltalán nem az „irracionális” szinonimája: ami túl van az észen. és éppen ez az. magá nak Aquinói Szent Tamásnak a megfogalmazásával élve. amennyiben nem próbálja túllépni saját területét. hogy támasztékról gondoskodjon. SZIMBOLIZMUS ÉS FILOZÓFIA 135 nak a racionális tudásnak a területén is számos olyan dolog van. a dialektika azonban soha nem lehet önmagában vett cél. hogy „felfogható . hogy ható köre összehasonlíthatatlanul nagyobb. nem ellentéte az ész nek. amit a filozófus mint olyan nem tud megtenni. Ez korántsem az ész értékének a vitatása. Még ha ki is terjesztjük a filozófiát annyira. csakhogy ennek megértéséhez ki kell lépni a dialektika keretei közül. ami az intellektuális intuíció számára effektíve lehetővé teszi. csak eszköz.vá” tegye a kifejezhetetlent. ami nem egyetemesen alkalmazható. vagyis az ész területének szélső határáig. aki bár nem hajlott a filozófiai gondolkozás túlzott lebecsülésére. mert egy evangéliumi mondást idézve.

136 A BEAVATÁSRÓL Van azonban még valami: „gondolkozási formának” tekinteni a szimbolizmust. és hogy tökéletes összhangban áll a természeti törvényekkel. abban a Tradícióban. akik meg tudják érteni: bibliai kifejezést használva: „Coeli enarrant glóriám Dei" (19. következésképpen az egészében vett természeti rendtől magáig a természetfelet tiig terjed. hogy ez az eredet lényegében az isteni Ige művében van. hogy fundamentuma a lények és a dolgok lényegi mivoltában van. és azt lehet mondani. mint egy isteni nyelv. elegendő lesz rövi den azt megállapítani. Ez van mindenekelőtt az egyetemes meg nyilvánulásban. és pontosan ez a szimbolizmus lényegi funkciója. és amely úgymond korról korra átadott szimbólumok- 2 Éppen ezért a világ olyan. ami szintén az Ige „revelációja”. A szimbolizmus valódi fundamentuma a megfelelés. majd speciálisabban az emberi nem vonatkozásában a primordiális Tradícióban. mint az emberiség. mivel nem képvisel mást.). Eléggé hangsúlyoztuk már a szimbolizmus „nem -emberi” oldalát ahhoz. egyszersmind az összes tradicionális tudomány fundamentális célja. amely hozzásegít a természetfeletti vagy (a valódi és etimológiai értelmében vett) „metafizikai” igazságok megismeréséhez. mint egy támasztékra.] . pusztán emberi vonatkozásban való szemlélését jelenti. zsol tár. és elég elgondolkozni azon. összeköti egyiket a másikkal. ha úgy tekintenek rá. hogy a filozófiával össze lehessen hasonlítani. kétségkívül ennek is kell tekinteni. 2. igazság szerint ez azonban távolról sem kielégítő. vagyis valódi jelentését csak akkor nyeri el. mint a dolog legkülső aspektusát. ami tulajdonképpen az egyetlen út. E megfelelés révén a természet a maga egészében csupán egy szimbólum. és egyáltalán nem érinti a lényegét. aminek az eredete távolabbra nyúlik vissza. hogy maguk a természeti törvények végül is mennyire csak úgyszólván az isteni és principiális Akarat kifejeződései és exteriorizációi. amely a valóság valamennyi rendje között fennáll. azok számára. amelyből az összes többi tradicionális forma származik. [‟Az egek beszélik Isten dicsőségét‟. hogy itt ne kelljen visszatérni rá. 2 Éppen ezért a szimbolizmusban szükségképpen van valami. amennyiben egy az ember rendelkezésére álló kifejezésmód.

ha az éppenséggel a „klasszikus” antikvitás. akkor is. hogy a filozófiát és a szimbolizmust csak azzal a feltétellel lehet összehasonlítani. mivel az összes többit tekintve a filozófia rendjében sem azonosságot.zásra? Ezzel szemben minden filozófia származási helye mindig definiálható és újonnani. hogy a szimbolizmus emberi aspektusban való szemlélésére szorítkozunk. 5 Minden kétértelműség elkerülése végett.18. mivel valójában az idő cs upán a megnyilvánulás egyik partikuláris módját alkotja.‟ a filozófia mindig egy ember műve. hogy itt nincs semmi más. amelyek a szimbolizmus transzcendens értékét biztosítják. bármilyen is legyen az. 3 Ezen kiváltságok ellenében. valójában mire tarthat igényt a filozófia? A szimbolizmus eredete azonos az idő eredetével. anélkül hogy ezekhez bármiféle „történelmi” erede tet lehetne kapcsolni. különösen. a dokumentumait egy/ lé Origine Symbolismi [‟a szimbolizmus eredetétől‟] számított korra akarja keltezi. hogy mikor élt. amit emberi feltalálásra lehetne visszavezetni — vagy ha úgy tetszik egyes partikuláris individuumok találékonyságának lehetne köszönni —. vajon nem elég ok pusztán ez a tény az elgondolko. és általában a nevét használják filozófiája jelölésére. és ennek a szimbolikus testet öltésnek a folyamata a maga rendjében analóg a megnyilvánulás folyamatával. században született meg a filozófia. ennek kapcsán még egyszer em lékeztetünk arra. 4 Kellőképpen érthető tehát. ahogy azt már számos alkalommal jeleztük. amely egy nagyon relatív antikvitás (és jól mutatja. hogy miért éppen a keresztény időszámítás előtti VI. 4 és miután már kimutattuk. ha filozófiai doktrínára alkalmazzák. hogy nincs olyan hitelesen tradicionális szimbólum. sem semmiféle megfelelést nem lehet találni. világosan mutatva. hacsak bi zonyos értelemben nem egyenes időn túli. csak az individuum és az ember. akinek ismert a neve és az. ami pusztán emberi és profán. amely korszak több szempontból felettébb egyedülálló jellegzetességeket mutat. hogy teljességében tagadjuk a „tradíció” névvel illetését mind annak. SZIMBOLIZMUS ÉS FILOZÓFIA 137 bán ölt testet. amely nek „regularitása” egyébként nagyon is vitatható. hogy egy bizonyos szabadkőműves rítus. . hogy ebben a sajátos gondolkozási formában még emberi léptékben sincs semmi lényegi). Éppen ezért mondtuk azt. ‟ Fel lehetne tenni itt a kérdést.

hogy a philosophia egyáltalán nem sophia. ami az exoterikus területre szorítkozik. melyekből az ősi tradicionális tudás leghalványabb nyomai is teljesen eltűntek. nos ezek pusztán alaptalan konstrukciók. Konklúzió végett e ponton összegezhetjük néhány szóban lé. amit a középkor skolasztikusai felismertek. s ez az. bármilyen torzan is képzelje el valaki ezt az árnyékot. abban az értelemben. És éppen ez az. amikor a célja többé nem az. hogy a tradicionális bölcsességet a maga teljességében képviselje. 7 Még ha csupán a szavak szó szerinti jelentését vesszük tekintetbe. amely utóbbi vonatkozásában a filozófia normálisan csak egy előkészü let vagy közeledés lehet. hogy utat nyisson annak. Azt lehet tehát mondani. különösen ami a modern filozó fiákat illeti. hanem legfeljebb annak egy meglehetősen halvány. ami miatt azt mondhatjuk. ahogy a „világot” az evangélium érti. ami által lényegileg meghatározódik az individuális emberi természet. hogy amiről itt szó van. 6 ugyanebben az értelemben „profán bölcsességet” is mondhatnánk. mert ezek a kifejezések lényegében szinonimák. amikor azt mondták.138 A BEAVATÁSRÓL A filozófia tehát még a legkedvezőbb megítésélésben is csak „emberi bölcsesség”. és ez az egyezés számunkra nagyon figyelemreméltónak látszik. „Em beri bölcsességet” mondani annyi. vagy annak egyik formája. de mindenesetre mindig megmarad annak.nyegi gondolatainkat: az igazat megvallva a filozófia csak „profán * A szanszkritban a laul^ika. mert a teológia. és világosan jel zik. nézőpontjuk túlságosan korlátozott volt. hog y „philosophia ancilla theologite"[’si filozófia a teológia szolgálóleá nya‟]. sőt túlságosan gyakran még meg is „fordított” árnyéka. egyáltalán nem valódi bölcsesség. többé-kevésbé fantasztikus hipotézisegyüttesek és végül is minden esetben csupán tekintély és valódi jelentőség nélküli individuális vélekedések. ám ami ez utóbbiakat illeti. ami megha ladja őt. 'világi‟ szó (a 'világ' jelentésű /okából származó melléknév) gyakran ugyanabban az értelemben használatos. mint „világi bölcsességet” mon dani. valójában távol van attól. azaz 'bölcsesség'. hogy végső soron egy nagyon szegényes dolog. akkor is nyilvánvalónak kell lennie. .7 Igazság szerint a legtöbb filozófia még csak nem is a bölcsesség árnyéka. hogy a filozófia akkor válik illegitimmé. egy merőben racionális spekuláció egy pusztán emberi adottságra alapozva. mint az evangéliumok nyelvében — azaz 'profán' —.

térjünk most vissza azon rítusok kérdéséhez. 19. ahol már semmin sem lepődik meg. RÍTUSOK ÉS CEREMÓNIÁK 139 tudás”. Jól tudjuk. Nagyon nehéz elkerülni bizonyos megdöbbenést még az úgynevezett „spirituális tanítók” láttán is. egyaránt az ítélőképesség hiányában szenvednek. milyen is azok természete. amelyek kapcsán maradt néhány eloszlatandó kellemetlen zavar. miközben egyenesen úgy véli. valódi értelmében véve lényegi része a „szakrális tudománynak”. sőt talán még törvényes is. akikhez szavainkat intézzük. de természetesen nem ők azok. mert megismételve. Önmagában ez az irtózás minden további nélkül megengedett. és nem is tarthat számot más elbírálásra. Napjainkban lehetőség nyílt a legrendkívülibb állításokkal előállni és azokat sablonosán el is fogadni. azzal a kikötéssel. sőt kinyilvánítva velük szembeni eltökélten ellenséges érzületét. amivel foglalkozni kívánunk. hogy válogatás nélkül elutasítson minden rítust. a magunk részéről kizárólag a „szakrális tudomány” az. akik közül sok. mind akik meghallgatják ezeket. sőt a legtöbben sajnos képtelenek különbséget tenni a tudás e két rendje között (ha egyáltalán bárminemű profán tudás kiérdemli ezt a jelzői viszonyt). mert mind akik megfogalmazzák. nem törődve azzal. fejezet RÍTUSOK ÉS CEREMÓNIÁK A szimbolizmus valódi természetével kapcsolatos fő kérdéseket amennyire csak lehetséges tisztázván. hogy többé-kevésbé különleges „missziója” van. amely e nélkül valójában nem létezhetne vagy leg alábbis nem lenne megismerhető. Aki a jelenkori mentalitás különböző megnyilvánulásait elnézi. mert ekkor sem milyen megfelelő kifejezési eszközzel nem rendelkezne. hogy kisvártatva elér egy pontot. megbújik „a ceremóniáktól való irtózás” mögött. avégett. folyamatosan az összes rendben és területen annyi ilyen dolognak lehet a tanúja.19. hogy kortársaink közül sokan. míg ellenben a szimbolizmus. hogy ez .

Másrészt az sem kevésbé nyilvánvaló. amely pontra röviden vissza fogunk térni. és igazság szerint gyakran meg is történik. ame - 1 Ez a szó vagy a rómaiak körében rendezett Ceres-ünnepségből ered. kevés köze van a szó pillanatnyi jelentéséhez. hogy számos. ami mindenki előtt elég jól ismert ahhoz. ahol a zavar rejlik. amely ma az egyetlen használható. vagy mint azt mások feltételezik. Végső soron csekély a jelentősége. mindazonáltal soha nem gondolnánk. amelyek alkalmul vagy ürügyül szolgálnak valamely partikuláris esetben. hogy mindenkinek osztoznia kell benne. 1 A szót ilyenformán a jelenlegi értelemben használjuk. Nyilvánvalóan megtörténhet. ahol pontosan a rítusok egy esszenciális és mindennél fontosabb szerepet játszanak mint a spirituális befolyások nélkülözhetetlen „vehiculumai”. hanem csak bizonytalan és kitartás nélküli törekvésekről. Nem időzünk el a „ceremónia” szó eredetének vizsgálatánál. Ez az. hogy további magyarázat ot ne igényeljen. ködös „idealizmusról” és üres spekulációkról. mert ennek az eredetnek. sőt napjainkban minden eddiginél több merőben profán jellegű ceremónia is létezik. ami felettébb homályosnak látszik és aminek a kapcsán a nyelvészek távolról sem értenek egyet. bármelyek is legyenek a körülmények. hogy a rítusokat ilyen pompa övezi. különösen az exoterikus rendben. mivel ezek nélkül szó sem lehet ezen befolyások magasabb rendű valóságokkal való bárminemű effektív kapcsolatáról. a Céré nevű ősi itáliai város nevéből. tudniillik mindig egy kisebb-nagyobb külsőséges pompa megnyilvánulását foglalja magában. miként a korábban tárgyalt „misztikus” szóénak. .140 A BEAVATÁSRÓL nagymértékben egy individuális előnyben részesítési kérdés. vagy hogy általában a rítusoknak önmagukban rendelkezniük kellene egy ilyen jelleggel. ekkor azonban a ceremónia pusztán hozzáadódik magához a rítushoz. hogy bizonyos rítusokat „ceremóniáknak” lehetne tekinteni. és ez felettébb különösnek látszik amikor azoknál jelentkezik. következésképpen esetleges és egyáltalán nem lényegi ehhez képest. Részünk ről ezt minden nehézség nélkül megértjük. akik többé-kevésbé nyíltan másokat szándékoznak „vezetni” egy olyan te rületen. és nem bizonygatják.

ez alapján azt kell vajon feltételeznünk. aminek a ceremónia csak egyfajta „burkolata”. hogy profán rítus. hogy közvetlenül megmutassa ennek az abszurditását. és ez elégségesen mutat rá arra. fejezet. hogy egy szigorúan tradicionális civilizációban minden igazi rituális jelleggel bír.19. ekkor egyáltalán nem létezhet.ges módon vagyis pontosan kizárólag „ceremoniális” oldaluk vonatkozásában. RÍTUSOK ÉS CEREMÓNIÁK 141 lyeket semmi esetre sem lehet egyetlen rítus végzésével sem összefüggésbe hozni.2 Minket pillanatnyilag csak az a tény érdekel. 38 és 40. amit egyébként az a tény is magyaráz. hogy ennek ellenkezője az igaz. miszerint minden ilyesfajta dolog mögött a valódi vallási rítusok pótlékát jelentő „álrítusok” létrehozásának szándéka áll. és amennyiben ezeket a „rítus” névre méltatják. Nem próbálunk választ adni erre. hogy a tradicionális ember egy örökös ceremónia állapotában élt? Ez szó szerint elképzelhetetlen és a kérdés csak azért lett megfogalmazva. miszerint léteznek rítus nélküli ceremóniák. mert egy tradicionális civilizációban a rítusok teljesen természetes dolgok és egyáltalán nem kivételesek. Gyakran elmondtuk. és feltehetjük a kérdést. mert egyáltalán nem lehetséges olyasmi. Maga a rítus. az csak az általunk gyakran leleplezett elképesztő nyelvrontások egyi kének számlájára írható. vagy bizonyos fokig ők maguk is osztoz nak ebben. hogy a voltaképpeni spirituális valóságok leg csekélyebb mérvű megértése is szigorúan le van zárva az „ellenbeavatás” előtt. a mindennapi élettevékenységeket is beleértve. amikor a tradíció tudata elhalványul és a profán nézőpont ezen elhal 2 Lásd A mennyiség uralma. de amelyek természetesen csak imitálhatják azokat egy teljesen külső sé. . akik feltehetőleg meglepődnek azon. és csak azokat emlékeztetnénk. miszerint e durva hamisítványok tudatos inspirálói vajon az általános tudatlanságra és értetlenségre számítanak e behelyettesítéskor. akárcsak ceremónia nélküli rítusok. Egyenesen azt kellene mondani. hogy ilyesmi egyál talán megtörténhet. mennyire téves bármilyen értelemben is azonosítani vagy hasonlónak tekinteni a kettőt. amilyennek látszhatnak. ami kiféjezésbeli ellentmondás.

ami egyáltalán nem függ az ő saját individuális erőfeszítésétől. mi folyik és nincs kétségük afelől. ez a hatásosság nem lehet igazán alapvető rendű. 3. ebben az esetben a rítusokat kísérő ceremóniáknak és úgymond kivételes jellegük hangsúlyozásának kétségtelenül nincs többé létoka. mint „ami összhangban van a renddel”. hogy minden hatásosság kizárólag az általuk eszközölt rendezéstől és a kivitelezés többé-kevésbé kielégítő módjától függ. valami egészen elszigetelt dolognak tekintik a rítusokat.142 A BEAVATÁSRÓL ványulás arányában megerősödik. hogy ebben van valami. fejezet. mintsem egy „résztvevőé”). mivel mindenekelőtt kizárólagosan emberi alkotás. ami „normális”. még ha le is nyűgözi azt. míg ellenben a ceremónia mindig és elkerülhetetlenül valami többé-kevésbé abnormális benyomását kelti. Tulajdonképpen pontosan azért. amelyen a modern nyugatiak. aki a tanúja (és akinek a sze repe itt inkább egy egyszerű szemtanúé. hogy itt valójában egy a jelen- * Uo. megszerzett bizonyos fokú effektív tudást. mert a végső elemzésben pusztán „pszichológiai”. . mert nem több. azonban ami a ceremóniákat illeti. a szanszkrit rlta jelentésének megfelelően. és bár lehet. mint emberi. sőt úgyszólván konvenci onális jellege. a rítus semmi egyéb. ami meghaladja őt. akik ma már aligha képesek elválasztani a vallást a ceremóniáktól. 3 következésképpen egyedül ez az. teljesen világos. amelyeknek nincs tényleges kapcsolata egyetlen olyan tevékenységgel sem. hogy az ezeket szervezőkés a lefolyásukat felügyelők tökéletesen tudják. amellyel „konszekrálják” az életüket. segíthet megérteni azt a rendkívül egyedülálló módot. Ha az ember visszamegy az eredetéhez. ez a jelleg ellenkezik magával a rítussal. hogy egy rítus kísérője akar lenni. Ez a benyomás. tudhatja és tudnia kell. amely ezzel ellentétben magában foglal egy esszenciálisán „nem-emberi” elemet. Ha az. ami az exszisztencia java részét kitöltő események szokásos és reguláris folyásán kívüli. hadd jegyezzük meg futólag. és 8. Minden ceremóniának van egy művi. aki végez egy rítust. Ezért azt lehet mondani.

hogy „lenyűgöző”. amit a ceremóniák tehetnek. ami a spirituális nézőpontból egy bizonyos degenerálódási állapo t a rítusokban részt venni hivatott emberek részéről. akiknek a ceremóniák segítségére van szükségük. amely révén a rítusok tulajdonképpeni és minden járulékos körülménytől független tényleges hatásai a pszicho lógiaiaktól teljesen különböző rendűek.tenciájának ezt vagy azt az időszakát. Ez az oka annak is. hogy miért nincs rendeltetésük másutt csak az exoterikus rendben. vajon nem az az egyik legnagyobb dicséret. hogy nincs tudomásuk azon „nememberi” jellegről. Nem lehet szó a rítusok hatásának saját területükön való meg erősítéséről vagy intenzifikálásáról. éppen ezáltal — noha lehet. ahelyett. távol maradna az ilyenfajta esetlegességektől? A válasz az. ezen individuumok lehető legteljesebb felkészítéséről a megfelelő érzelmi és mentális állapotba való helyezésük révén. hogy amennyire csak lehet. hogy annak nincsenek tudatában — teljesen összekeverik ez utóbbiakat a ceremóniákkal. ez egy annak tett engedmény. és még a köznyelvben is. hogy mind ez egyszerű következménye annak. RÍTUSOK ÉS CEREMÓNIÁK 143 lévőkre gyakorolt benyomásról van szó vagy a lenyűgözésükről mindenféle érzéki eszközökkel. ami mindenkinek szól kivétel nélkül. ha e díszítő jelző igazi jelentését általánosan nem jól értik? Ebben az összefüggésben hadd jegyezzük meg futólag. ami az ezoterikus vagy beavatási rendet illeti. amelynek pontosan definíció szerint nincs szüksége . a helyzet teljesen más. tudniillik ők és nem a rítusok azok. és be kell látni. hogy e tekintetben távolról sem haszontalanok. amit egy ceremóniára rá lehet mondani. mintha csak a „nem -emberi” elemnek szüksége lenne ezen emberi segédletre. ez minden. hogy számításba kell venni a földi emberiség aktuális feltételeit vagy legalábbis exszisz. hogy azok. akiknek ezeket szánják. hanem kizárólag hozzáférhetőbbé tételükről azon individuumok számára. Mármost megkérdezhető: a ceremóniák ez esetben miért csat lakoznak a rítusokhoz. még akkor is. miután az emberek zöme számára kiválóan ellátják ezt a feladatot. akik csak „pszichológiai” hatá sokat látnak a rítusokban. miután az egy elit számára van fenntartva. és ennek az az oka.19.

Ha egyszer az igazi értés megszűnik. hanem in kább a rituálé alapvető értékének és tényleges jelentésének a fele désbe merülése. Ilyenformán ha ceremóniák netalán bekerülnének az ezoterikus rendbe. hogy az esetleges elhomályosítja a lényegest. mint a rítusok. néha szintén osztozhatnak ebben a tévedésben. lényegét vesztve ‟hátra maradj — A ford. amennyiben az említett általános spirituális degenerálódás őket is sújtja. A tradicionális forma számára ez egy olyan degeneráció. ami elsődlegesen a ceremóniák pompájának fenntartására adja magát.144 A BEAVATÁSRÓL ezekre a teljesen külsőséges „segítségekre”. Még rosszabb. és végső soron a „nem -embe. hogy azok. kvalifikáltságuk ugy anis éppen azt foglalja magában. A „ceremonializmus” egyáltalán nem a rituálé betartása.rinek” a megtagadása az emberi kedvéért. akik a tanúi. hogy felette állnak a legtöbb embert sújtó degeneráltsági állapotnak. [A latin superstilio etimológiája úgyszólván magáért beszél: babona az. emellett vannak azonban visszaélések és veszélyek is: miután az. ami merőben külsőleges a dolgok mibenléte folytán egyszersmind a leglátszólagosabb is. ami valamin felül ‟megmarad‟. Az elmondottak definiálják a ceremóniák törvényes szerepét. amiket úgyszólván járulékos formák halmazata mögé dugnak. a ceremóniák jóval nagyobb fontosságot nyernek. akiknek a tradíció felhatalmazott képviselőiként a rítusok végzése a feladata. a természetéről és szerepéről alkotott koncepciók többé kevésbé durva megtestesülése. szinte elhanyagolhatónak tartják. legalábbis tudati szin ten minden egy terebélyes és alaptalan „formalizmussá” redukálódik. s így a „betű” teljesen elnyomja a „szellemet”.] .* mivel itt az értésből csak ennek a formáival való törődés él tovább. és hogy azok szemében. mindig félő. amely a „superstitioval” ['babonával‟] határos. amit egyedüli lényegesnek kellene tekinteni. etimológiai értelmében véve ezt. mértéktelenül felmagasztalva azt. az egyszerűen az ezeknek teret engedő beavatási szervezetek bizonyos degenerációjáv al magyarázható. miközben a rítust.

amelyek gyakran a legcsekélyebb kapcsolatot nélkülözik azzal.1 úgyhogy egykor tényleg létezhetett valódi mágikus költészet. amit az valójában jelöl. úgy véljük. akik ezeket ezzel pusztán emberi szintre akar ják redukálni. akkor egy bizonyos fajta költészethez szeretnek „mágikus” jelleget társí tani. ami rendkívüli vagy amit konvencionálisán annak tartanak. ami többé-kevésbé bizarrnak tűnik. amit szándékosan hagytunk hátra: nevezetesen a „mágikus ceremóniákét”. amit az emberek manapság a „stílus mágiájának” hívnak. Másoknak a „mágia” inkább egy „irodalmi” szemlélet. egy 1 A szentkönyveket vagy legalábbis egy részüket ebben az értelemben lehet „verseknek” hívni. és mielőtt merő „irodalommá” és a puszta individu ális fantázia kifejezőjévé degenerálódott.20. Azonkívül a „mágia” szót manapság nyakra-főre alkalmazzák minden ok és értelem nélkül a legkülönfélébb dolgokra. de nyilvánvalóan nem versek „irodalmi” értelemben. mint azt a modern „kritikusok” állítják. mindezt általában realitása tagadásának szándékával. és igazából a szó aligha kezd ettől bármilyen eltérő jelentéssel bírni a köznyelvben. egyesek számára „mágikussá” válik. és bár ez kétségtelenül kívül esik tanulmányunk fő tárgyán. és mindenekelőtt a költészethez. hogy eredetileg. egy speciális esetet kell megvizsgál nunk. a mindenféle álbeavatottak tömege által életre hívott és életben tartott — a beavatással kapcsolatos — félreértések java részére a mágia ad alkalmat. a költészet valami egészen más volt. Minden. ami a végső elemzésben közvetlenül a mantrákhoz lenne köthető. mindaz. nem lesz haszontalan némileg részletesebben foglalkozni vele. CEREMONIÁLIS MÁGIA 145 20.fejezet CEREMONIÁLIS MÁGIA A ceremóniákról és a rítusoktól való lényegi különbségeikről el mondottakat kiegészítendő. hogy egyesek hogyan vonatkoztatják ezt a jelzőt a rítusokra jellemző hatásokra. mert mint mondtuk. valami olyasmi. mindazonáltal nagyon fontos eloszlatni: az igaz. illetve ha nem is az egész hez. Ebben az utóbbi esetben a zavar talán nem annyira durva. Már rámutattunk. .

. de világosan meg kell érteni. ilyesmiről többé szó sem lehet. csakhogy az egy teljesen más kérdés. hiszen kitartanak amellett. mert közvetlenül egy másik tévedéssel kapcsolatos zavar forrása lehet. s főleg a vidéki boszorkányságban van még meg belőle valami. ahogy bármit is mondjanak. amikor az úgyszólván kiszúrja a szemüket. Mindamellett ezt a pontot azért is szem előtt kell tartani. annak része. miután egyes emberek úgy gon dolják. a mágia „fenomenális” jellege az. hadd emlékeztessünk. mert az elégíti ki „experimentalista” hajlamaikat). hogy a mágikus jelenségek az elektrom osságra vezethetők vissza vagy valamiféle ugyanilyen rendű „sugárzásra”. hogy azt kizárólag „irodalomnak” tekintsék). sőt a „physis” szót etimológiai értelmét véve még „természettudománynak” is nevezhető. mivel képtelenek elképzelni bármilyen mást. hogy a mágia tulajdonképpen egy tudomány. válthat ki pszichológiai hatásokat. ha a 1 A mágikus költészet egyetlen nyoma. ami a modern nyugati akat érdekli. amely tévedésbe gyakran esnek a modernek magának a mágiának a természetével kapcsolatban. mivel bizonyos jelen ségek törvényeivel és létrejöttével foglalkozik (és mint már megjegyeztük. amit kortársaink „népi babonának” szoktak hívni. még akkor is. ami miatt teljesen elhibázott próbálkozás ezt a tudományt egy a modernek által le szűkített értelemben vett „fizikai” tudományhoz hasonlítani. Természetesen nem tagadjuk. hogy a profán költészet.2 azonban mihelyt a profán költészet kerül elő (és két ségtelenül ez az.146 A BEAVATÁSRÓL szersmind még jóval magasabb rendű hatásokat kiváltani hivatott költészet is. miként valójában számos más gondolat. nem lehet szó többé (mivel az is nyelvrontás) eredeti értelemben. hogy az itt beavatkozó erők a szubtilis rendbe és nem a korporális rendbe tartoznak. amit a modernek ismernek. Nos. Ezt elmondván. amihez később vis szatérünk. aminek hogy pontosak legyünk az égvilágon semmi köze sincs a mágiához. ami még fellehető a jelenkori Nyu gaton. azaz szigorúan „emberfeletti” értelemben vett „inspirációról”.vagy érzelemkifejezés. bár ez a tévedés általánosan fellelhető.

A magyarázat tényleg nagyon egyszerű: a mágia mint mond tuk tudomány. művészet vagy mesterség. mint amilyenek például a gyógyító rituálék. mivelhogy a kettő ráadásul szorosan összefügg. hogy a valóságban céljaik vonatkozásában a mágikus rítusoknak semmi közük nincs se a vallási rítusokhoz. és be kell látni. és ily módon a mágikus rítusok nem lesznek egyebek. mármost mindenben. amit ha helyesen értjük. . mint azt egy másik nézőpontból bizonyos napjainkban divatos álbeavatási elképzelések partizánjai szeretnék hinni. amelyekhez külön-külön tartoznak. noha létük a tradicionális civilizációkban két ségbevonhatatlan tény. emiatt kell az említettekhez hasonló összes zavart és téves azonosítást aprólékosan elkerülni. és nincs ok rá. bizonyára lesz aki megkérdezi. ami tradicionális. legalábbis amennyiben valaki nem korlátozódik csupán elméleti megfontolásokra. azt gondolják. hogy meglepődjünk ezen. Bárhol is lássanak rítust. amelyek a modernek szemében szintén nagyon különösnek. egyszersmind megfogadhatatlannak tűnnek. mint azt már megmutattuk. hadd szögezzük le azonban ismételten és határozottan. Természetesen ezeknek a rítusoknak minden egyes esetben speciális jellege van. amit mindig megpróbálnak többé-kevésbé teljesen a vallással azonosítani. ténylegesen rituális tevékenység. de tradicionális tudomány. CEREMONIÁLIS MÁGIA 147 mágia ilyetén tudományos jelleggel bír. bármi is a területe. mert „technikájuk” elkerülhetetlenül az általuk elérendő partikuláris célhoz igazodik.20. „még nyomosabb okból kifolyólag”) a beavatási rítusokhoz. minként a különböző területekre is. hogyan lehet szó mégis mágikus rítusokról. legyen az tudomány. igazi rítusnak kell tekinteni. jóllehet e két kategórián teljesen kívül esnek. mert minden tradicionális szabályok szerint végzett tevékenység. hogy ezek megléte felettébb zavarba ejtó a modernek számára. tekintve a tudományokról alkotott fogalmukat. valami teljesen mással van dolguk. mint egy fajtájúak a többi között. van valami. de azért mágikus rítusok ténylegesen léteznek. se és főleg (sőt hajiunk azt mondani. és ez vonatkozik magukra a rítusokra is.

amit ismernek és próbálnak űzni — csak egy degenerált forma. mint ez utóbbi. ami egyébként egy sokkal súlyosabb deviációt képvisel. hogy a profán tudomány túlburjánzásától pusztul el. egészen addig a pontig. hogy úgyszólván elfojtja a magasabb rendű tudásformákat. miként a modern civilizációt az fenyegeti. 3 Olykor az történik. A varázsló elvégez bizonyos rítusokat és kimond bizonyos formulákat. hogy valódi jelentőségét jóval meghaladó teret nyer. aszerint. hogy a tradicionális tudományok között a mágia olyan. és ekkor a legközönségesebb és legelterjedtebb esetben lesüllyedhet a varázslás szintjére. ahol szóba kell hozni őket. . mivel itt természetesen mindent saját mivoltának és területesének meg felelően egy szigorú hierarchiában kell szemlélni. hogy az még a „ceremoniális mágia” nevet is megkapta. miszerint a „ceremoniális mágia” — az egyetlen mágia. Biztos. A mennyiség uralma. azt lehet mondani. hogy azonosítani akarnánk a varázslással. és anélkül. de azért a helyzet az ez. és kétségtelenül ez az oka. mert a mágia mindenek dacára még mindig egy tradicionális tudásforma. 26. ahogy tanították és továbbadták neki (ez egy különösen fon 3 Vö. egyszersmind azonban bizonyos effektív hatásokat képes marad produkálni. olyannyira. vagy más módon degenerálódhat. amelyeknek bár általában nem érti a jelentését. hogy talán minden tudománynál több deviációnak és degenerációnak van kitéve. és 27. mert a ceremóniák a mágia ezen degenerációinak az egyik tipikus jellegzetességét képezik. Azonkívül olykor a mágia úgyszólván túléli önmagát többé-kevésbé kezdetleges és félreértett nyomok alakjában. és bizonyos ősi civilizációk éppen a mágia túl burjánzásától pusztultak el. fejezet. amelyek mél tóbbak a figyelemre. hogy bizonyos tekintetben még degeneráltabb.148 A BEAVATÁSRÓL Helyénvaló arra is emlékeztetni. most azonban éppen ahhoz a ponthoz érkeztünk. Eddig nem beszéltünk a ceremóniákról. jóllehet más módon. amely a legalsó rendbe tartozik. Hadd fejezzük ki magunkat még világosabban e ponton. hogy az okkultisták nemigen hajlandóak elfogadni. belenyugszik a lehető legpontosabb elismétlésükbe.

aki „ceremoniális mágiát” mutat be. a „mágus” természetszerűleg fog mindenekelőtt a külső aspektusra figyelni. lehet. mert nem tudván elválasztani a lényegest a lényegtelentől (és a könyvek. mindenesetre ez az egész egy teljesen más eset. amelyek a leggyakrabban nagyon ősi dol gok többékevésbé eltorzult maradvá nyai és valószínűleg eredetileg nem jártak semmiféle ceremóniával. Igazság szerint a legtöbben. hogy amennyiben egy ilyen esetben egyáltalán lehet még szó rítusokról. mintsem valóban végzi. számos esetben még mindig van bizonyos hatásuk (nem teszünk itt különbséget az ezeket irányító jótékony. de élő. hogy megfeleljen számtalan jelentéktelenségnek és bonyolult elő írásnak. és azt lehet mondani. melyekkel konzultál. ami könnyen érthető a korábban elmondattak alapján). hogy a varázsló praktikái és az övéi között ugyanolyan különbség van. mint azt. Ezzel szemben az okkultista. nyilván félemelőbbnek és kevésbé vulgárisnak gondolva. Másrészt e rítusokat a szó szoros értelmében elfojtja a ceremóniák üres „formalizmusa”. ami szükséges len ne az „életre keltésükhöz”. bármennyire is ügyel. és ami puszta szándékkal nem pótolható. A „mágus” (tudniillik ezt a szót szeretik használni az okkultis ták. távolról sem segítőkészek. tudniillik híján van a transzmissziónak. mert most kizárólag az elért hatások ténylegességével foglalkozunk). ami a legszembeötlőbb és „leglenyűgözőbb”. ami magát a „cerem oniális mágia” elnevezést igazolja. illetve kártékony szándék között. hogy „szemfényvesztő”) e sikertelenségének két oka van: egyrészt az. valójában semmi egyebet nem hajtanak vég- . mivel általában minden kibogozhatatlanul össze van kuszáivá bennük. CEREMONIÁLIS MÁGIA 149 tos pont. hogy „mágiát mutatnak be”. másokban talán nem). azokat inkább csak szimulálja. amikor bármilyen tradicionális jellegű dologról van szó. amelyeket kizárólag könyvekből olvasott ki. és végső soron ez az. illetve egy halott dolog között. és nem vala milyen transzmisszió révén kapott meg. mint egy akár elvénhedett állapotban. egyes esetekben talán szándékosan.20. hogy időnként becsapja magát. és e rítu soknak és formuláknak. akik azt hiszik. általá ban semmilyen komolyabb hatást nem ér el.

akiket saját játékuk csap be. akik bemu tatják őket. és hogy összetévesztve a rítusokat a ceremóniákkal. És amint elméletek összekotyvasztásán törik a fejüket. mint a gyermekek. még ha a lehető leghitelesebb is. olyanok. azt azonban el kell ismernünk.ságok tenyésznek a „nagyközönségben”? Ezek az észrevételek elegendőek lesznek egyrészt ahhoz. mint egyfajta meztelen és kendőzetlen önszuggesztiót. mint teszik azt mások a rítusok kpcsán általánosságban. hogy a ceremóniáknak nem csak az esetleges szemtanúkat sikerül lenyűgözniük. hogy még ha így is van. ami önmagában különösebben érdekesnek tűnne a szemünkben. és azzal nem. egyszersmind a valóságot is összetévesztik annak karikatúrájával vagy paródiájával.va-akaratlanul csatlakozva magának a „hivatalos tudománynak” az elméleteihez kifejtik. aminek a perspektívájából az efféle pszichológiai hatások teljesen érvénytelenek és meg nem történtnek tekintendők.150 A BEAVATÁSRÓL re. úgyhogy amikor őszinték (csak ezzel az egy esettel kell foglakoznunk. ahol a sarlatanizmus fellép). hogy amiről beszél nek. minden csupán erre redukálódik.tás”. vagyis mondhatni ugyanolyan természetű hatásokat. akar. az ember hogyan lepődhetne meg azon. hogy a „mágia -bemuta. másrészt ahhoz. de még ha ahhoz kielégítően tudatában is maradnak mi tör ténik bennük és körülöttük. honnan erednek a mágiával kapcsolatos egyes főbb modern tévedések. egyáltalán nem is mágia. hogy megmutassák. hogy kapcsolatot teremtsenek a mágikus ceremóniák esete és a ceremóniákról előzetesen általánosságban elmondottak között. az nem csak alkalmatlanságuknak és tudatlanságuknak köszönhető. Biztos. hogy hasonló zagyva. amelyeknek mindenekelőt t ez is a céljuk. nem olyan elfoglaltság. hogy felfogják. amelynek az . távolról sem vonják kétségbe. hogy a mágia és hatásai teljes mértékben a pszichológia területéhez tartoznak. És ha maguk a „mágusok” ennyire zavarosak. hogy ez egy tudomány. Ezek az emberek kizárólag pszichológiai hatásokat érnek és érceinek el. amelyek összhangban állnak a legtöbb újdonsült elképzeléssel. mint amilyeneket általá ban a ceremóniák válthatnak ki. A szomorú az. és a l egkülönösebb itt az. hanem azokat is.

Mi több. a maguk rendjében éppen annyira valóságosak.21. vagyis a modern szellem azon átfogóbb tendenciájának. mint a többi tudományéi. amire kortársaink legtöbbje teljesen képtelennek mutatkozik. ez alapjában véve csak az egyik legújabb formája a „humanizmusnak”. csakhogy éppen ez az. akik annyira becsapják magukat ezen „erők” értéke kapcsán. továbbá amit korábban „pszichologizmusnak” neveztünk. pontosabban az ezzel kapcsolatban elkövetett hibákhoz. és hogyan tegye azokat a megfelelő helyre. tulajdonképpen nem más. és a modern Nyugat álezoterikus vagy álbeavatási iskoláinak legtöbbje tényleg nem törekszik semmi másra. hogy megpróbáljon mindent pusztán emberi tényezőkre redukálni. mégpedig az állítólagos pszichikus „erő kével”. léteznek olyanok. fejezet . Valósá gos rögeszme ez követőik nagy többségénél. AZ ÚGYNEVEZETT PSZICHIKUS „ERŐK" 151 eredményei. mentalitásuk jellegzetes megnyilvánulásai között az egyik legsajátosabb és legjellegzetesebb. miközben ezek még ak 21. mint a többé-kevésbé rendkívüli „jelenségek” produkálásá nak képessége. hogy mindent pszichológiai magyarázatokra vezessenek vissza. amely visszavezet bennünket majdnem közvetlenül a beavatáshoz. amit a mágiával és az ugyanazon rendhez tartozó más dolgokkal kapcsolatban kifejtettünk. és ezeknek az eredményeknek semmi közük nincs illúziókhoz és „pszichológiai” álmokhoz. hogyan határozza meg az egyes dolgok valódi természetét. vagyis a tendencia. aminek e helyütt tiszta példájával állunk szembe. mert amint kezdetben mondtuk. AZ ÚGYNEVEZETT PSZICHIKUS „ERŐK” Még egy kérdéssel kell foglalkoznunk ahhoz. bármit is gondoljon valaki az értékükről. Legalább annyit tudnia kell az ember nek. akik a beavatáshoz kifejezetten „az emberben lappangó pszichikus erők kifejlesztését” társítják célként. Amire így utalnak. sőt eredményének tekintik. hogy teljessé tegyük. hogy a spirituális előmenetel jelének.

A kérdéses „erők” természetével és hatókörével kapcsolatos eme illúzió a legtöbb esetb en a „mágia” iránti túlzott érdeklődéssel tár sul. de nem azonos módon tevékenykednek. s így mindketten azonos területen. Mondaná valaki például. leggyakrabban pedig útjában állnak minden valódi spiritualitás megszerzésének. mint a korporális rendben két olyan valaki között. akik közül az egyik egy munka elvégzéséhez valamilyen gépet használ. nem azért mutatunk rá a két do- . legyen szó akár a mágiá ról. és nem csak azoknál.152 A BEAVATÁSRÓL kor is kizárólag a pszichikus területhez tartoznak — amelynek a valóságban semmi köze a spirituálishoz —. Ily módon e helyütt éppannyira nincs szó rendkívüli „erőről”. Itt azonban egy másik tévedés lép be. amire helyénvaló rámutatni: az igazság az. amelyekkel elfoglalja magát. mint az előbb említettek. mint annak az esetében. melyik orvosság melyik betegségre jó. míg a másik kizárólag saját ereje vagy kézügyessége által végzi el azt. teszi azt pusztán azon szubtilis terület természeti törvényeinek ismerete révén. hogy tudja. hanem azoknál is. megismételve. hogy egy orvos „erőket” birtokol. akár pszichikus „erőkről”. és amikor a mágus ilyen jelenségeket produkál. amelyhez az általa működtetett erők tartoznak. akik egy ezzel különösképpen egybevágó hiba folytán megpróbálnak szembeszállni eme előzőek törekvéseivel. Másrészt. ami a modern nyugati mentalitásra felettébb jellemző. bár az ember lépten -nyomon találkozik a kifejezéssel. egyik esetben sincs jelen semmi a spirituálisból vagy a beavatásiból. A mágiát mint természettu dományt és kísérleti tudományt kell kezelni. hogy nincsene k „mágikus erők”. mint ami a maga valójában. „jelenségek” utáni szintén túlzott sóvárgást is okozza. a megfelelő gyógyszert alkalmazza? A mágus és a pszichikus „erők” birtoklója között egy olyan különb ség van. miközben a kérdés valódi tényeinek vizsgálata kapcsán nem kevésbé tudatlanok. ha nem pusztán a képzelet szülöttei. bármilyen furcsák vagy kivételesek legyenek is a jelenségek. akikre utaltunk. aki valamelyik tudományt tanulmányozván alkalmazza az eredményeit. ezek nem „transzcendensebbek”. mint az összes többi. mert az alapján.

aminek a létezését a birtokló lehet. vagy pedig azért. akik meg vannak győződve róla. vagy saját vágyaikból és egyfajta fixa ideából következően. Fennáll viszont az az eset is. hogy lát olyan dolgokat. minthogy az ilyen képességek nem tanúskodnak semmiféle aka ratlagos „realizációról”. mert nézőpontunkból az egyik értékesebb lenne a másiknál. hogy éppannyira nincs helye hencegésnek. hogy „erőket” birtokolnak. a „beavatottság” ideája bizonyosan soha nem fog eszébe jutni csupán azért. sőt talán még jobban kibontakozott és autentikusabb „erőkről” van szó. AZ ÚGYNEVEZETT PSZICHIKUS „ERŐK' 153 lóg közötti különbségre.21. minthogy itt teljesen hasonló. kijelentésektől. Bizonyos individuumok esetében a pszichikus „erők” teljesen spontának. miként is megy az végbe. anélkül. ahol az efféle „tréninget” általánosan végzik. egy magától kifejlődő természetes diszpozíció egyszerű hatásai. Mindenekelőtt ezen a területen beszélnek felelőtlenül „beavatásról”. többé-kevésbé azonosítva azt ezeknek az úgynev ezett „erőknek” a megszerzésével. vagy netalán mert betegeket gyógyít puszta érintéssel és anélkül. amikor hasonló „erőket” egy speciális „tréning” eredményeképpen mesterségesen sze reznek meg vagy fejlesztenek ki. hanem azért. s ugyanakkor az ilyen esetek váltanak ki a legkönnyebben illúziót: vannak emberek. mert úgy esett. amelyek kapcsán elegendő a spontán erők esete. hogy tudná. éppen ezért nem meglepő. A legkülönösebb és a lég . amelyeket mások nem látnak. hogy ezek egy valódi vagy feltételezett „beavatás” legcsekélyebb jelével is rendelkeznének. hogy ne torkollna bizonyos eg yensúlytalanságba. amely erők valójában teljesen képzeletbeliek. mert ritkán fordul elő. hogy érvényüket a semmivel teg ye egyenlővé. vagy mert néha „előrejelző” álmai vannak. hogy nem is sejti: ha soha nem hallott „beavatásról”. mert mindig pontosan tudni kell. a témában zavart okozó konfúziót. m iről beszélünk. ha ostoba vagy tudatlan emberek hagyják magukat úgyszólván elbűvölni az ilyesfajta kijelentésektől. mint más természetes képességek esetében. mert valaki egyfajta szuggesztióban tartja őket azon körökből. és hogy eloszlassunk minden. Ebben az esetben nyilvánvaló. ez veszélyesebb dolog.

de természetesen ez semmiképpen nem szünteti meg az ilyen dolgokkal gyakorta együtt járó lelki. hogy teljesen érdektelen amit elértek. Azonkívül többnyire nem mindössze abban állnak ezek a hasznok. amelyekre éppen most utaltunk. 35. ahogyan az minden további nélkül megfigyelhető a legtöbb „tisztánlátónál” és „gyógyítónál”. még súlyosabb következményeinek veszélyét. nem mások ezek. hogy azok is „beavatottak”. akik önmagukban vagy másokban előidézik ezeket az „erőket”. és még az a néhány. 1 Különösen fontos megjegyezni. gyakorlásaik által adódó nem kevésbé esetleges haszon sem kompenzálja a veszteségeket. . minthogy ezáltal a birtokló nem lép tovább saját lényének realizálásában. amely. hogy meghökkentik a naivakat és kivívják ezek csodálatát.154 A BEAVATÁSRÓL nehezebben érthető talán az. amely magával az effektív tudással azonos. Ezen illúziókra az egyetlen mentség az. vagy az alacsonyrendű lelki lehetőségek rendezetlen kibontakozásának későbbi. bár később ezek az erők gyakorta többé-kevésbé hirtelen eltűnnek. amelyek bizonyos fokig számos átlagos gyermeknél megtalálhatók. amint máshol kifejtettük. olykor hajlamosak azt hinni. nem kevésbé üres és gyermekded kielégüléseket eredményeznek? Valójában ezekkel az erők' Lásd A mennyiség uralma. vagy egyéb. ez egyedül is elegendő annak iga zolására. amelynek célja sohasem lehet más. fej. sőt testi bajok. hogy azok. de amely utóbbiak legalább nem hordozzák ugyanezeket a veszélyeket. hogy a legcsekélyebb közük sincs a beavatáshoz. hogy ezek az „erők” nagyon könnyen együttlétezhetnek a legteljesebb doktrinális tudatlansággal. homlokegyenest ellentétes irányú a spiritualitással. mint tiszta tudás. hogy a valódi beavatásról a legcsekélyebb elképzelése sincs senkinek azok körében. amikor az ugyanolyan álbeavatási csoportokkal találkoznak. amelyek e tekintetben a testi kibontakozás során szerzett erőkhöz nagyon hasonlítanak. illene ismerniük valódi jellegét erőiknek. Ugyanakkor ez megmutatja. akik ilyen spontán „erőket” birtokolnak. mint teljesen esetleges és ideiglenes szerzemények. azon realizációban.

így mit mondjon az ember azokról. hogy mi jelenik meg a „tisztánlátónak” akarva vagy akarat lanul. mint sarla. ha a kérdéses „erők” a maguk rendjé ben valóságosak. vagy akiknek közömbösek vagyunk. abban az értelemben. amivel a pszichikus területen találkozik. elég csak a „tisztánlátók” esetét meg néznünk. akik azért használják ezeket. Ez az összehasonlítás bizonyosan a legjobb képet adja arról. összefüggéstelen vagy érthetetlen beszélgetésfoszlányok. ami sokkal valószínűbb. Az előbbinek több mentsége van víziói fontosságának téves megítélésére. amit a korporális világban az utcán sétálva éppen lát vagy hall: emberek. mint ha mesterségesen idézik elő. még azoknál is. hogy mindezekben a szuggesztió igen nagy szerepet játszik. mert az efféle dolgok semmi másból nem fakadnak. amit valaki a pszichikus világban látott vagy hallott annál. érdektelen incidensek. és ha nem történne meg gyakran. Még ebben az esetben is nehéz belátni. amilyenek a maguk valójában. Mindazonáltal tételezzük fel. akiknek jó szándéka tagadhatatla n. amely minden beavatással. Kétségtelen. hogy realitásokkal van dolgunk. hogy több figyelmet szenteljen annak. mint . hogy „nagy beavatottaknak” tartsák őket? Ne is időzzünk tovább e pont nál. a spon tán „tisztánlátó” számára azonban ezeknek a dolgoknak teljesen természeteseknek kellene tűnn i. netalán irányzatuk ideáival mindig összhangban állnak. még a legelemibbel is összeegyeztethetetlen. Hogy erről meggyőződjünk.21. hogy általában véve miért kellene fontosabbnak lennie annak. kétségkívül eszébe sem jutna. hanem inkább a nekik tulajdonított érték és hatókör. és így tovább. hogy neki el kell szenvednie az azzal való szembesülés gyötrelmét. ha a „tisztánlátás” spontán. tulajdonképpen nem a jelenségek mint olyanok valósága számít itt. akik zömmel ismeretlenek. AZ ÚGYNEVEZETT PSZICHIKUS „ERŐK' 155 kel kérkedni már egy olyan mentalitás bizonyítéka. hogy valaki meggyőzi őt ezek rend kívüli voltáról.tanizmusból. akiknek állítólagos „kinyilatkoztatásai” még véletlenül sem egyeznek egymással. még akkor is. ezzel szemben saját ideáikkal vagy környezetük. hogy minden —talán évekig tartó — erőfeszítése csak egy ilyen nevetséges eredményre vezetett.

mégis spirituális realizációra szeretnének vállalkozni.ség ideáját idézi fel. Ha ez a kifejezés egyáltalán elfogadható. megvan az a nagy hibája. vagyis a korporális vilá g eseményeiről. amivel ennek ekvivalenseként a korporális területen. akik. amit ezek a dolgok semmiképpen sem foglalnak magukban. 2 Ezek voltaképpen a 3 Az ezzel megfelelésben álló szanszkrit indriya szó eredeti jelentése is 'képesség‟. ám ez annyira nem érdekli őket. amikor arról van szó. amivel sajnálatos módon a „tisztánlátók”. miközben efféle képességek birtokában vannak. annak — távolról sem törekedve a megszerzésükre — e hiányosságot ezzel szemben úgy kell megítélnie. . hogy sokkal kevesebb leküzdendő akadály lesz útjában. A végső elemzésben maga az „erő” szónak. hogy ahhoz bizonyos mentális egyensúlyra van szükség. ha ugyanezt a szabályt vennénk tekintetbe a pszichikus világgal kapcsolatban is (amely önmagában alapvetően nem kevésbé „hétköznapi”. még ha érzékelésünkön kívül esik is)! Igaz. aki ter mészettől fogva nincs ilyeneknek a birtokában. a jelenségekkel kapc solatos eme totális „érdektelenség” nem kevésbé szigorúan szükséges azokra nézve is. Bárhogyan is legyen. Ami azt illeti. amit konvencionálisán „hétköznapi életnek” neveznek. és e pontra röviden még visszatérünk. abban az értelemben. fő leg akkor. hogy a fensőbbrendű . amikor ilyen érte lemben használják. Valójában mindennek megvan az oka. az csakis a „képesség” szó szinonimájaként történhet. mint ugyanezen realizáció tekintetében egy nagyon is méltánylandó előnyt.156 A BEAVATÁSRÓL annak. még a legkevésbé fontos és láthatóan legközömbösebb tényeknek is. akik keresztülmentek az említett pszichikus „tréningen”. hogy nem is vesszük számításba és szükségtelen is a vizsgálata. és még ennél is kevésbé azok. vagy hogy csodálatos és összetett jelentőséget tulajdonítson annak. Hány elkalandozástól megkímélnénk magunkat. ami az esetek túlnyomó többségében teljesen jelentéktelen. amelynek ráadásul etimológiailag csaknem ugyanaz a jelentése. még a spontának is csak ritkán vannak megáldva.

akár csupán járulékosat vagy előkészítőt is. Ha pedig valaki beavatási értéket tulajdonítana nekik. és minthogy a mi szemünkben csak ez utóbbi számít. tekintet nélkül arra.22. és még ezen a renden belül is távol állnak attól. hogy az úgynevezett pszichikus „erők” mily kevés sé érdekesek. hogy belefeledkezzen a korporális világ számos foglalatosságába. hogy nagyot hibáznak. tudatát sohasem fogja magasabb valóságokra „centrálni”. Azok. minthogy teljesen individuális rendű ek. s hogy kibontakoztatásuk és a spirituális vagy beavatási megvalósítás között semmiféle kapcsolat nincs. menynyire igazunk van amikor rámutatunk értetlenségükre és a spiritu. ‟ Senki ne támadja az elhangzottakat azzal.fejezet AZ „ERŐK” ELUTASÍTÁSA Megmutatván. hogy a legmagasabbak és a legfigyelemreméltóbbak legyenek. e tárgykör lezárását megelőzően azt a tényt is ki kell emelnünk. aki hagyja. Meg kell érteni. mert ezzel csak még világosabban megmutatják. hogy ez valakinek tetszik vagy nem. A szó szigorú etimológiai értelmében valójában „distractiót” jelentenek: az. azt kizárólag komoly dolgokra vonatkoztatjuk. és sohasem kétes fantáziákra! .alitás hiányára esetükben. miszerint e reali záció vonatkozásában ezek nem csupán közömbösek vagy haszontalanok. ahogyan azok vannak. amikor keményen ítélnek meg minket. kilójában hogyan is lehetne másként minősíteni azt. viszont olyan lehetőségek. ha valaki odáig megy. mint a tu dáshoz és az igazsághoz?3 22. hanem a legtöbb esetben ténylegesen károsak is. az az igazságnak teljesen ellentmondana. úgy kell beszélnünk a dolgokról. pontosabban annak látszatához. AZ „ERŐK" ELUTASÍTÁSA 157 létező lehetőségei. hogy a spontán „erők” bizonyos „asztrálisan”. biztos. akik pszichikus „erőket” birtokolnak. hogy amikor beavatásról beszélünk. hogy jobban ragaszkodik az individuális előjoghoz. amelyek semmikép pen sem „transzcendensek”. netalán „előző exszisztenciákban” kapott beavatás eredményei is lehetnek.

amelyeknek a külső kihatásai olykor a legváratlanabb formát vehetik fel. inkább arról. ahogyan némelyek túl könnyen hiszik. hogy sohasem sikerül megszabadítania magát az ilyen jelenségek től. mint a korporális rendben. egysze rűen a környezet egyfajta öntudatlan ellenségességéből fakad. Ezért van az. könyörtelenül el kell utasítania azokat mint olyan akadályokat. akiknek még nem volt alkalmuk ezeket megtapasztalni. még akkor is. amiket elképzelhetnek azok. aki tőle meg akar szabadulni. s úgy tűnik. vagy legalábbis egy olyan szintre. annak nemcsak. különösen akkor. messze túl mindazokon. ez még inkább igaz arra. hanem éppen ellenkezőleg. és kivételes körülményektől eltekintve nagyon valószínű. ha azok spontán módon és teljesen járulékosan jelennek meg. Ter mészetesen. bár tisztán járulékos eredményei. a pszichikus rendben éppannyira — ha nem még inkább —. amely mint számos másféle nehézség esetén is. amely illúziók a korporális világ foglalatosságaival legalább nem járnak együtt. ha illúziókat is táplál ezen dolgok értékét il letően. amelyet az individuális emberi állapot kondícióitól való megszabadultságjellemez. mivel az ember a teljes függetlenedés értelmében nem képes magát izolálni e környezettől amíg célba nem érkezett. amelyek eltérítik az ál tala kitűzött egyetlen céltól. aki a meghatározatlan módozatú pszichikus világ összehasonlíthatatlanul hatalmasabb és változatosabb sokfélesége közepette tévelyeg és „szórja szét” magát. mint a szembeszegülő erők reakciója. így minden további nélkül e megnyilvánulások ugyanakkor benső munkájának nagyon is természetes. Nem arról van szó. hogy ha valaki eltökélten kíván egy beavatási utat járni. . hogy mindazonáltal az individuális megnyilvánulás világában az ilyesmi valóban létezik. hogy soha nem szabad az ilyen nagyon is elhíresült „erők” megszerzésére vagy kibontakoztatására töreked nie. hogy feltétlenül muszáj „kísértéseknek” vagy szó szerint véve „ördögi fondorlatoknak” tartani ezeket. mint ha minden eszközzel fogva akarná tartani azt. Olyasvalamiről van itt szó.158 A BEAVATÁSRÓL és emiatt az ennek megfelelő lehetőségeket sem fogja önmagában kibontakoztatni.

22. ha megmaradnak ott. intellektuális és spirituális szempontból rendszerint meglehetősen alacsonyrendű lények. hogy a műveletek többé -kevésbé hosszan tartó időszakaiban a figyelem elterelődését elkerülendő a korporális érzé kelés minimalizált legyen. ha ajánlatos az. vagy pedig teljesen tévútra tértek azon speciális „tréning” következtében. és végül csakis a tudatos létező „dezintegrációjához” vezethet. amelyen átestek. Általában ez tör ténik azokkal. akik valamilyen abnormális pszichikus erőt bir tokolnak. és továbbá. Valójában. s való jában meglehetősen szerencsések. fejezet. AZ „ERŐK” ELUTASÍTÁSA 159 Másrészt azok. spirituális kibontakozásuk tekintetében természetesen bizonyos hátrányban vannak. akik rendkívüli „jelenségeket” produkálnak. hogy az érzékszervek működését tökéletesen és meghatározatlan ideig felfüggesz. és ezek után kedvezőbb állapotban lehet ahhoz. szervi és mentális egyensúlya szempontjából a létező csak hasznot húzhat ebből. ahol van nak. ezáltal mint már mondtuk. az bármi másra képtelen lesz. és nem terelődnek lépésről-lépésre abba az irányba. Ellenke zőleg. és eme „inhibíci . a spiritualitásnak pontosan az ellentéte. ez nyilvánvalóan nincs így a másik esetben. akik engednek a pszichikus terület csábításának: még akkor is. és ennek okán egy másik rend lehetőségei helyrehozhatatlanul elzáratnak előle. ugyanez éppúgy igaz a pszichikus képességekre is. hanem szükséges lehet még ezen erők alkalmazásá nak a minimumra redukálása vagy a teljes elfojtásuk is. Nemcsak hogy elengedhetetlen ügyet sem vetni ezekre és jelentéktelennek tartani ezeket. Nem nehéz megérteni. hogy egy többé-kevésbé patologikus és abnormális állapot akadályt képezne számára.óból” semmi komolyabb kellemetlenség nem származik. hogy aki életének egy részét kizárólag „jelenségek” produkálásával töltötte. míg lehetetlen úgy élni. . hogy vállalhassa magasabb lehetőségeinek kibontakoztatását annak veszélye nélkül.szük. 1 De 1 Lásd A mennyiség uralma. ezen az ösvényen megtorpannak és nem jutnak tovább. 35. Azok. amely mint ezt már másutt kifejtettük. ha előzőleg a beavatási realizáció műveletére vállalkoz tak.

hogy a pszichiku s világ erőit „felülről” kontrollálja. Analóg módon. minden spirituális kibontakozás puszta félbeszakadása már önmagában is elég komoly következmény. amely szervezet ráadásul olyan célokra tudja őket használni. hogy a hátrányokat és veszélyeket a minimális szinten tartsák. Sőt. minthogy számára ezek többé már nem érdekesek. továbbá ilyen feltételek közepette a pszichikus erők kibontakoztatását úgy vezetik és kontrollálják. aki a beavatási realizáció bizonyos fokozatát elérte. ha csupán látszólagos. mert minden más merő esetlegesség. pontosan annál fogva. még akkor is. e létezőknek valójában hasznukra válik az a kapcsolat. nem azért. és valóban ez az egyedüli. amelyet ily módon. a tradicionális szervezettel létesítenek. úgyhogy ez minden. hogy a most tárgyalt veszélyek nem léteznek annak a számára. egyáltalán nem érdekli azok alkalmazása. Emellett minden ilyen dolog meg. Azzal az ellenvetéssel lehetne élni. hogy óvatosságra intse ezen „erők” híveit. amely a létezőt valójában nem tudja befő- . az igazság azonban az. amelyek bizonyos individuumokat ezen „erők” kibontakoztatására képeznek ki. hogy a részletekbe menően ezeket a legcsekélyebb mértékben is ki kellene bontakoztatnia. hanem kizárólag azért. mert szándékosan titkolják előttük. anélkül. bár alacsonyabb szinten. Mondanunk sem kell. azt. hogy egy ilyen személy implicit módon minden ilyesféle „erőt” birtokol. amelyeknek ők maguk nincsenek tudatában.160 A BEAVATÁSRÓL még ha nem is foglalkozunk ezzel az extrém esettel.nyilvánítása mondhatni szükségszerűen „alászállás”. hogy a szóban forgó individuumok híján vannak a beavatási kvalifikációknak. hogy léteznek olyan autentikus beavatási szervezetek. elegendő számára a tiszta tudás. amit velük kezdeni lehet. és soha nem használja fel azokat. sőt azt is lehetne mondani. mert korlátozott lehetőségeik miatt azokat teljes mértékben képtelenek felfogni. ami számít. és ezzel szemben speciális készséggel rendelkeznek a pszichikus rend vonatkozásában. általában azonban egy ilyen beavatott nem alkalmazza az effajta erőket. aki megértette bizonyos tradicionális tudományok legbensőbb lényegét. hacsak már teljesen el nem vakították őket a „köztes világ” illúziói.

úgymond a legadek. és telje sen más módozatok szerint fog cselekedni. és ezt a teknőjébe visszahúzódó teknőc képe is reprezentálja. amely indítékok természetesen tökélete sen különböznek a „jelenségek” közönséges produkálóinak indítékaitól. Hadd emlékeztessünk ebben az összefüggésben arra. A jelenségek (vagyis a szó szigorú és etimológiai értelmében vett „phenomena”) mindkét esetben pontosan ugyanazok. aki ezt az erőt bizonyos pszichikus „tréning” révén szerezte meg. mint az. ez. akik az exoterikus rendbe tartoznak. de ebből senki sem következtetne arra. AZ „ERŐK" ELUTASÍTÁSA 161 lyásolni. Két tény még pusztán teológiai szempontból is . teljesen kivételes esetekben fordul elő. hogy még csak nem is tartoznak egyazon rendbe. ha a létező eme megnyilvánulatlanságban marad.vátabb kifejeződése lesz az általa bensőleg megvalósított állapot nak. éppannyi bizonyosan előfor dulhat varázslók életében is. amit némelyek szimbolikusan úgy mondanak. Ezen eseteken kívül egy ilyen létező kizárólagos cselekvé si módja az lesz. amit a távol-keleti tradíció „nem cselekvő cselekvésnek” nevez. mert ha a „levitáció” és a „bilokáció” számos esete előfordulhat a szentek életében. ezt nem úgy teszi. ugyanerre a megjegyzésre szolgáltatna alkalmat a „theurgia” és a „mágia” összevetése. hogy a jelenségek önmagukban tökéletesen jelentés nélküliek. Ez az. amely pontosan nem megnyilvánuló jellegénél fogva a cselekvés valódi teljessége. mivel megtörténhet. a külső világ által szükségszerűen meg nem ítélhető partikuláris indítékokból. mint a nappal”. ez azonba n most kívül esik tárgykörünkön. és hogy ebből következően az. amelyek meglehet. Ezt az igazságot minden nehézség nélkül fel kellene ismernie azoknak is. Nem szabad elfelejteni. hogy ha a magas fokú spiritualitás birtokában lévő létezőnek alkalmanként jelenségeket kel l produkálnia.22. hogy hasonló jelenségek olyan teljesen különböző okok ból következnek be. hogy egy ilyen létezőnek bizonyos „erőket” kell megnyilvánítania. hogy a megnyilvánulatlan magasabb rendű a megnyilvánultnál. és olyan. hogy az okok is ugyanazok. Ily módon könnyen felfogható. amint ezt fentebb már jeleztük. Ha később úgy esik. hogy „az éjszaka többre becsülendő.

Annak. távol attól. és nem csoda. Amint azt másutt kifejtettük. aki a spirituális kibontakozás útján halad. és ha oly sok — talán némelyek szemében túl sok — időt töltöttünk vele. akárcsak az az egész világ is. az azért van. amelyben felhasználásra kerülnek. hogy időnként mennyire fárasztó ez a feladat. hogy a beavatásnak soha nem lehet a célja „erők” megszerzése. azt mondjuk. mert lényegi természeténél fogva teljesen el van zárva előle minden. . és ez a szabadság csakis a ti szta tudás révén érhető el. 38. amelyek útjukon minden pillanatban kísértik őket. hogy az nem marad pusztán teoretikus. és megkülönböztetésükhöz a maguktól a tényéktől független bizonyítékok egy másik rendjé hez kell folyamodni. miközben a másikat nem.2 Eleget beszéltünk erről a tárgyról. annak minden fokozatában. hanem teljesen effektívvé válik. ami a spirituális területhez tartozik. fejezet. legalábbis bizonyos fokig és azon a közös síkon. ‟ Uo. ha egy pszichikus befolyás folyománya. amelyek korántsem ártalmatlanok. teljesen meg kell szabadítania önmagát ezektől. hogy egy tény akkor csoda. Egy másik nézőpontból azt mondhatnánk. az ellenbeavatás magától értetődően csakis a pszichiku s területen léphet akcióba. ha egy spirituális befolyás akciójából következik. és 39. ahol egy ilyen küzdelem egyáltalán lehetséges. amely egyben a beavatás és az ellenbeavatás erőinek küzdelmét is jelenti.162 A BEAVATÁSRÓL minden tekintetben lehet hasonló. hogy egyre erősebb kötelékekkel kötözze meg magát. mert egyedül ebben áll a létező szorosan vett realizációja. Ezt nagyon világosan illusztrálja Mózes és a fáraó varázslói között lezajlott küzdelem. mert meglehetősen gyakran tapasztaltuk az erre irányuló igényt. Néhány szóban levonva a következtetést. azon eltévelyedések. éppen ellenkezőleg. viszont az egyiket csodának lehet felfogni. feltéve természetesen. Nem számít. de szükséges figyelmeztetni az érintetteket azon eltévelyedések ügyében. amelyek a végső elemzésben a „nagy illúzió” területéhez tartoznak.

mert egy. és az exotéria és az ezotéria te rülete közötti megkülönböztetés szükségszerű eredményeképpen nem rendelkezhetnek ugyanazzal a céllal. Számunkra e fordítás koránt sem tűnik kielégítőnek. amelynek révén egy individuum effektív módon csatlakozik a három felső kaszt közül ahhoz. amelyek definíció szerint exoterikusak és következésképpen nem hagynak kétséget e tekintetben. Ha némelyek elméjében felmerül ezek összetévesztése. és e célból először azt kell megérteni. Mindazonáltal a megkülön böztetés tökéletesen világos. amelyek mindezek ellenére legalábbis külsőleges formáikban fennállnak. például egy olyan tradícióban. ahol az egyikből a másikba való átmenet csaknem észrevehetetlen. ha szigorúan csak vallási rítusokról van szó. vajon beavat ásiak vagy sem. hanem csak a tudás különböző fokozatai között. nevezetesen a hindu tradíció esetében. hogy más esetekben kétségek merülhetnek fel. ahol nem tesznek különbséget exotéria és ezotéria között. amelyikhez a rítus elvégzése előtt csak egy teljes mértékben potenciálisnak nevezhető módon tart ozik.fejezet . Ez az eset kimondottan megérdemli. úgyhogy némelyik bizonyos tekintetben kevert vagy átmeneti jellegű lehet. E fokozatos átmenet természeténél fogva a megfelelő rítusokban is megmutatkozik. gondolunk itt az upanayanára. vagyis arra a rítusra.23. az mindenekelőtt az e megkülönbözte téssel kapcsolatos téves felfogásból fakad. és részben talán az e rítusok közötti hasonlóságokból. ame lyekről joggal kérdezhetjük. s megtéveszthetik a dolgokat csak „kívülről” szemlélő embereket. mintha ezek a tradíció két elkülönült aspektusát képeznék. hiszen egyikük az egyikhez. a nyugatiak körében túlzottan is 23. hogy közelebbről megvizsgáljuk. Pontosan a hindu tradícióban fordulnak elő olyan rítusok. hogy mit takar a samsl^ara szó jelentése. amelyet általában „szentségnek” fordítanak. hogy a vallási rítusok és a beavatási rítusok esszenciálisán különböző rendűek. SZENTSÉGEK ÉS BEAVATÁSI RÍTUSOK 163 SZENTSÉGEK ÉS BEAVATÁSI RÍTUSOK Korábban mondottuk. azonban el kell ismerni. másikuk a másikhoz tartozik.

amelyek. míg valójában egy és ugyanazon tradícióban számos . nem szentségek. ha e használatot elfogadjuk. amely esetben pusztán egyetlen rítusra kell vonatkoznia. méghozzá két okból: először is.164 A BEAVATÁSRÓL elterjedt tendencia szerint azonosságot állapít meg olyan dolgok között. ha bizonyos tekintetben összevethetők is. hogy egy valamennyire is precíz ideára következtessünk belőle. e speciesek neve viszont érvényesen nem alkalmazható más speciesekre. Valójában azonban ez a szó elválaszthatatlanná vált specifikusan vallási és behatárolt használatától a keresztény tradícióban. és amint majd rögtön látni lehet. mert mindkét esetben nyilvánvalóan valami „szakrálisról” van szó. hogy nem ma ga a sacramen. úgy tűnik. viszont a hindu samskaráV. valójá ban nagyon is különbözőek. sőt egzaktságot is. a keresztény ségre jellemző kategóriájával kapcsolatban tartjuk fenn. A kétértelműségeket elkerülendő sokkal jobb. és nem fordítva. másutt pedig másféle sam. és ha ennyiben maradnánk. bármilyen rítus megkülönböztetés nélkül „szentségnek” lenne nevezhető. hogy az imént hasz nált „felvétel” szó nélkülöz bizonyos precizitást. amely által ez a kapcsolódás effektív módon végbemegy. A kereszténységben ezt a funkciót a szentségek töltik be. legyen az vallási vagy másféle. továbbá ez a jelentés túlontúl átfogó.tum ['szentség‟] szó etimológiai jelentése az oka ennek az ellenvetésnek. semhogy lehetővé tenné azt. ez a meghatározás teljesen független a vizsgált tradíció által felvett partikuláris formától. partikulá ris esetként ekkora „szentség” ideája foglaltatik benne a sams!{aráé. ahol olyasmit jelöl. arra. A sam skflra lényegében egy tradicionális közösségbe való „felvétel” [aggregatio] rítusa. és a „szentség” elnevezést a vallási rítusoknak csak bizonyos.ban. Más szóval azt lehet mondani. hogy a keresztény szentségek sams!{arák. Az igaz. ha szigorúan a szó szoros értelmé ben vett jelentésre szorítkozunk.sl{aráh. a tradícióhoz való aktuális kapcsolódást jelöli. Mindazonáltal azt kell mondanunk. netalán az egész genusra. aminek pontos megfelelője nem található meg másutt. mivel a legelemibb logika szerint egy genus neve minden benne foglalt specieshez hozzátartozik.

hogy egy integ ráció többé vagy kevésbé lehet mély és teljes. amit korábban a görög myeo szó különböző jelentéseivel kapcsolatban mondtunk). olyasvalami. így bizonyos esetekben.skarák egyazon tradíción belüli sokféleségét. és ebből következően fokozatról fokozatra hajtható végre. bármilyenek is legyenek a lényegi különbözőségek. ha ugyanaz a személy később egy másik áldozatot mutat be.1 ez egy mindkettőre jellemző tulajdonság. minden beavatás szükségszerűen permanens. másrészt ugyanezen „felvétel” szó egy olyan kapcsolat ideáját közvetítheti. . SZENTSÉGEK ÉS BEAVATÁSI RÍTUSOK 165 samskara létezik. ugyanis pontosan közvetíti az asszimiláció ideáját.öntött” befolyás az.23. az úgymond a rítus által „belé . hogy nem csupán a samskaráV. hogy az adott 1 A szanszkritban a clikja szó pontosan 'beavatást‟ [initiatio] jelent.vagy megszentelés‟] kell fordítani (e két ideá val kapcsolatban lásd azt.mbh. Ezért a szó valódi értelmében vett beavatást lehetetlenség e „konszekrá .ava) foglalja magában. még ha ez ugyanolyan is. amely kizárólag maga az áldozat idején é rvényes. amely számunkra mindkét szempont ból jobbnak tűnik a „felvételnél”. amelyről éppen beszéltünk. például ha valaki áldozatot mutat be. amely megmagyarázza a sam. A samskara szó fordítása gyanánt A. Megjegyzendő. hanem a beavatási rítusokéban (díl{sa) is. mint az előző. az teljesen más rendű és olyan asszimilációt foglal magában. általában az individuum főbb életkorszakaival megfelelésben álló fokozata vagy módozata van. míg amiről szó van. amelyből kifolyólag a kérdéses „felvételnek” szá mos. De mondani sem kell. habár néha inkább consecralionak [‟fel. és amit meg kell újítani. amelyet „organikusnak” nevezhetnénk. amely bizonyos érte lemben külsőleges marad. és bizonyos szempontok alapjá n lehetővé teszi összevetésüket. a dicsei szóval jelölt „konszekrációnak” időleges hatása van. körében található meg egy olyan „transzmutáció”. mivel az individuum szubtilis elemeinek valódi „transzmutációját” (abhisa. mintha ez szimplán egy „csoporthoz” vagy egy „társasághoz” való csatlakozás lenne. Mindkét esetben egy spirituális befolyás transzmissziójáról vagy kommunikációjáról van szó. K. semmilyen körülmények között nem veszíthető el. amely az individuumba n a szóban forgó „transzmutációt” létrehozza.cióban” meglátni. Coomaraswamy az 'integráció‟ szót javasolta. ezen kívül könnyű megérteni. és ez. ugyanis amint mondottuk. ami egyszer s mindenkorra van megszerezve és soha.

vagyis a végső elemzésben mindazokra nézve. hogy a samstiSrák egy bizonyos tradícióban az összes személyre nézve közösek. akik egy adott „miliőhöz” tartoznak. vagyis még a „kívülről” rátekin . nem pedig di!{sa. Másrészt a legnyilvánvalóbb. amely tra díciónak itt nyilván meg kell adni az autoritást. hogy semmilyen zavar ne legyen lehetséges. ami a rítusoknak tulajdonképpen egy úgynevezett „szociális” aspektust kölcsönöz. ha úgynevezett primitív társadalmakról van szó. miszerint ez a rítus samskara. Beavatás ezP Úgy tűnik. amiket egy törzs vagy nép minden tagja életének valamely pillanatában megkaphat. akik gondolkozás nélkül alkalmazzák olyan rítusokra a „beavatás” szót (miközben valódi jelentéséről és reális implikációiról nyilvánvalóan fogalmuk sincs). márpedig ez magában foglalja. Természetesen ugyanazon társadalmak rendelkezhetnek autentikus beavatási rítusokkal is. mégis igazi sams^arák. A valóságban ezeknek a rítusoknak egyáltalán nincs beavatási jellegük. Mindebből kiviláglik az etnológusok és a szociológusok tévedése. amelyben működnek. és normális esetben a szent szövegek tanulmányozásának előfeltétele. mint azt hajlamosak lennénk gondolni). az upanayana hindu rítusához. a kérdés pusztán azon tény alapján megválaszolható. míg ellenben a beavatási rítusok bizonyos meghatározott kvalifikációkat igényelnek és egy többékevésbé szűk elit számára vannak fenntartva. mint egyébként is. még ha ezek bizonyos fokig degeneráltak is (és talán kevésbé gyakran. különösen akkor. és ez a dolgok mélyebb vizsgálata nélkül is ele gendő ahhoz. s ez olyasvalami.tők számára is a legkönnyebbe n felismerhető külső különbség az. ekkor viszont. a többiek kizárása mellett ezek csak bizonyos individuumok számá ra hozzáférhetők.166 A BEAVATÁSRÓL rítus céljától függően a hatások erre vagy arra a területre korlátoz hatók. amely lényegében a brahmanai zsinórral való invesztitúra (pavitra vagy upavJtá). és a beavatási rítusokat pontosan a céljuk. azonban megint . hogy ez a hindu tradíció szerint nem tekinthető beavatásnak. s így a lehetősé gek azon területe vagy rendje különbözteti meg alapvetően az összes többitől. Elérkeztünk a kezdetben említett speciális esethez.

minthogy tisztán és egyszerűen nem vesz tudomást mindarról. mert ha funkciójának mindenekelőtt saját természetéhez kell iga zodnia. hogy belépjen egy beavatási szervezetbe. akár mélyen tradicionális társadalmi miliő sem írhatja elő senki számára. hogy érvé . és sokkal inkább kötelesség. bár milyenek is legyenek a kvalifikációi. ami természeténél fogva nem függ het semmilyen külső kényszertől.23. ami a beavatással kapcsolatos. e természetet azért még „realizálnia” kell. miért van ez így bizonyos. hogy ez a rítus csak a há rom felső kaszt tagjai számára van fenntartva. némelyeket arra indít. Jeleztük már. amely bár további különleges kvalifikációkat igényel. amely ráadásul nyilvánvalóan nem vehet fel más legitim irányulást. és ily módon éppúgy nem lehet vele kapcsolatban beavatásról beszélni. márpedig egy beavatási rítus esetén éppen ez a kötelező jelleg nem állhat fenn. hogy a kaszt mindaddig pusztán virtuális. SZENTSÉGEK ÉS BEAVATÁSI RÍTUSOK 167 csak meg lehet kérdezni. ez a korlátozás azonban kifejezetten a tradicionális hindu társadalom konstitúciójának elidegeníthetetlen része. ez a rítus éppen ezért a három felső kaszt kivétel nélkül minden tagjára nézve ugyanaz. Olyasvalami ez. amely a kollektivitás mint olyan számára definíció szerint zárt. elég a keresztény papszentelés esetét tekintetbe vennie. hogy azoknak beavatási jelleget tulajdonítsanak (ha valaki erről meg akar győződni. A már említett kvalifikáción kívül (amit az arya terminus jelöl). Ami az upanayanat illeti. miszerint bizonyos rítusok a nők kizárásával csak a férfiaknak vannak fenntartva — vagy fordítva —. mivel ez a valóság egy olyan rendje. azért még vitathatatlanul az exoterikus rendhez tartozik). ennek ellenmondó látszatok dacára. azt lehet mondani. Egy. amit a samskarák „szociális” aspektu sának neveztünk. mint ahogy például ama tény. a szokásosan „közvéleménynek” nevezett „morális” kényszerről nem is beszélve. amíg ezt a rítust el nem végezték (lévén az egyetlen szükséges kvalifikáció az adott kaszthoz tartozás természetes képessége). sőt potenciális. az upanayana nem igényel mást. mint jog. amely jelleg közvetlenül kapcsolatban áll azzal. úgyhogy ez a rítus azért szükséges. hogy az egyén elfoglalhasson egy adott helyet és funkciót a társadalmi szervezeten belül.

így explicit módon „második születésnek” nevezik. bár minden más tekintetben nagyon különbözik az upanayanátói. . míg az első esetben a különböző tradicionális formák „legkül . Van azonban még egy különösen fontos pont. ami nem teljesen érdektelen: a keresztség „második születéssel” kap csolatos karakterétől eltekintve is. ami konfúzióhoz vezethet: az upanayana a dvija. egy olyan kifejezéssel. hogy szigorúan véve a „második születés” önmagában és általános jelentése szerint egy pszichikus regeneráció (nóta bene.168 A BEAVATÁSRÓL nyes módon beteljesedjék és ne pusztán egy ki-nem-bontakozta. vagyis az individuá lis lehetőségek egy többé-kevésbé korlátozott rendjéhez tartozik. az már eleve magában foglalja a kizárást. hogy ha e rítust megadott időszakon belül nem végzik el. az a közösségből való kizárást eredményezi. ennek a regenerációnak viszont kizárólag pszichikus hatásai lehetnek. vagy még pontosabban. Ily módon tökéletesen érthető és normális. hogy a keresztény „keresztelés”. ami nagyon szabatosan a beavatásra is érvényes. De hogyan vonatkozhat ugyanaz a „technikai” kifejezés egyidejűleg a samskfi. hogy e rítusnak semmilyen közös vonása nincs a beavatással. 2 Iménti utalásunk a keresztségre egy másik kérdést vet fel.rakra (beleértve a szentségeket) és a beavatásra is ? Az igazság az. és legfeljebb kiindulópont ja lehet egy magasabb rend „realizációjának”. amelyben megkülönböztetés nélkül mindenki részesül. szin tén „második születés”. Csakis ez utóbbi esetben lesz kifejezetten beavatási ható köre.sőlegesebb” oldalához tartozik. amelyet megfontolás tárgyává kell tennünk. azaz a „kétszer születettség” kvalitását adományozza.tott hajlam maradjon. ez közvetlenül a pszichikus területre utal. miért nem foglalhatja el a beavatás helyét és a beavatás miért nem adható át ilyen úton. már formájánál fogva emlékez ! Az exoterikus módon végrehajtott regeneráció hatásainak korlátozott volta ad magyarázatot rá. Igaz. nem pedig a spirituálisra. mert akkor ez egy „harmadik születés” lenne). ugyanakkor túlságosan is nyilvánvaló. vagyis ahhoz. mert talán mindenekelőtt ez a z. habár mindkettő a legáltalánosabb értelemben vett „második születés” je llegével bír.

hogy ez a forma az elemek által való megtisztulás rítusaihoz tartozik (amely témára később visszatérünk). IMA ÉS INKANTÁCIÓ 169 tét bizonyos beavatási rítusokra. mint a „második születés” vagy az elemek általi megtisztulás. hogy léteznek esetek. hogy eredjenek. vagyis a vallási rítusokban.delljéül az ezoterikus vagy beavatási rítusok szolgálnak. Valójában sem mi meglepő nincs abban a tényben.ekből kell. és más alkalmazásaikat többé -kevésbé közvetlenül ebbő l kell levezetni. . ha olyan dolgokat teszünk megfontolás tárgyává. beavatási jelentőségük a valóban elsőleges. Ily mód on. és ez az „internális” arculat az. amelyek közepette az illető funkciók a korábbiakkal el lentétben többé már nem kizárólag beavatottak számára vannak fenntartva. hogy ebből a nézőpontból a vallási ordinatio [‟papszen . amely nyilvánvalóan igencsak különböző területeken al kalmazható. a királyok consecratioja [‟fel . amiben minden tradíció igazi szelleme lakozik. mert e viszonyok szerint egy alacsonyabb és külsőlegesebb rend alkalmazásai a náluk principiálisabb jellegű. hogy az exoterikus rítusok mo. azt is felvethetné valaki. bár még mindig exoterikus rendben is. fejezet IMA ÉS INKANTÁCIÓ Éppen most láttuk. akkor ez is amellett szól. amikor bizonyos tradicionális formák partikuláris módon való megalkotottságának eredmé 3 Meg kell jegyezni. a rítusok egy nagyon általá nos kategóriájába.kenés‟] pedig a királyi beavatás „exteriorizációját”.telés‟] a papi beavatás „exteriorizációját” képviseli.3 Mindebben a normális viszonyok hierarchiája szigorúan tiszteletben tartatik. mivel mindkettőt olyan felté telek határozzák meg.24. mert bármilyen tradicionális formán belül a beavatásnál és a neki megfelelő terület nél semmi sem lehet principiálisabb. amint azt később kifejtjük. ha egy tradicionális társadalomban a külsőleges oktatás fokozatai szoro san a beavatáséit modellezhetik. De itt talán mást is meg kell fontolni. hogy hasonló „exteriorizáció” felléphet egy ma gasabb. hogy csak erre a két példára szorítkozzunk. 24.

amelyben napjainkban ezt a szót általánosan használják. odáig elmenően. várva. Hogy ez utóbbi kapcsán egy precíz és jól definiált példával éljünk. először is vegyünk egy bizonyos kollektívumot. legyen az vallási vagy pusztán „szociális”. míg a régies oraison szó által jelölt aktusnak nincs kérő jellege. amely etimológiájából következik. A ford. mindenekelőtt meg kell jegyez ni. meglétének tényleges elismerése semmi esetre sem implikálja legitim mivoltuk elismerését. helyénvaló egy sokkal speciálisabb és korlátozottabb jelentést megtartani vagy tulajdonítani neki. és ez különösen így van akkor. ami egy kérés megfogalmazása valamilyen hatalomhoz. amikor az exotéria specifikus vallási formát ölt.170 A BEAVATÁSRÓL nyeképpen az exoterikus és az ezoterikus terület közötti megkülönböztetés nem tűnik abszolútnak. hogy néha teljesen általánosítva még az oraison [‟nem kérő jellegű ima‟] szinonimájaként is használják. ez a meg különböztetés tökéletesen világos.* Éppen ezért nem szabad elfelejteni. amely az exoterikus rend imája [priére] és a között áll fenn. amit a cselekvés hatókörének kiterjedése határoz meg. Ami az imát illeti. . hogy ezt egyedül ebben az értelemben fogjuk használni az elkövetkező meg fontolások során.] 1 Természetesen a tisztán profán szociális szervezetek. amit az ezoterikus rendben „inkantációnak” fo gunk nevezni. és ez a kettő közötti egyfajta kontinuitáshoz vezet. sőt teljesen profán értelemben. 1 E kollektívum minden egyes tagja bizonyos fokig kötődik ehhez. abban a külsőleges. minthogy a priére [‟könyörgő ima‟] szó pontosan és kizárólag kérést [petition] jelent. hogyan is érthető meg az ima. és jogosulatlan lenne mást jelölni vele. Más esetekben éppen ellenkezőleg. hogy bár a jelenlegi nyelvben a szó nagyon bizonytalan értelem mel bír. ré szünkről úgy gondoljuk. másfelől pedig a tagnak logikus módon ugyanolyan mértékben részesülnie kell bizo * [Franciául a priére szó jelenti azt a fajta imát. hogy a későbbiekben pontos meg határozást kap. Hogy megmutassuk. azt a különbséget vesszük tekintetbe. amelyek semmilyen tradicionális jelleggel nem rendelkeznek. a nyugati nyelvekben világosabb kifejezés hiányában használva ezt a szót. vagyis azon szervezetek.

hogy ez a „kvantitatív” konszideráció voltaképpen azt jelzi. amelyre a tisztán profán szervezetek magukat korlátozzák. ami általában a pszichikus területnek nevezhető (mint a vigasztalások vagy a szentimentális és néha akár ennél magasabb rendből eredő egyéb oltalmazások). másokban viszont az individuum extrakorporális módozataival fugr genek össze. tisztán materiális cselekvési eszközökön kívül egy szubti. bár nyilvánvaló. amit bármely. pusztán érdekszolidaritáson alapuló szövetség esetében. mint ami a szó közönséges értelmében vett. . 2 Nyilvánvaló továbbá. és ebből következően anná l hatalmasabb és annál nagyobb eredményeket képes produkálni. olyan elemek bevetésével. IMA ÉS INKANTÁCIÓ 171 nyos előnyökben is. mindazonáltal közvetlen hatást gyakorolnak rá (az ima általi gyógyulás különösen jó példa erre). Mindezek kapcsán csupán individuális módozatokról beszélünk. vagy hogy pontosabbak legyünk. Ily módon minden kollektívum úgy tekinthető. bár természetesen nem csupán durván „utilitárius” értelemben. kizárólag az utóbbi szervezeteknek lehet kifejezett célja e terület transzcendálása). hogy az indi 2 Ez még a profán szervezetek esetében is igaz lehet.dálhatják az individuális területet.24.lis erőt is birtokol. és amelynek a cselekvési mezeje nem terjed túl a korporális területen. amely szövet ségekről aligha kell elmondani. ami bár materiális. mert ezek az előnyök sohasem transzcen . és amely bizonyos. vagyis kizárólag a korporális rendhez tartozó. ilyen vagy olyan nézőpontból tekintett praktikus érdekek járulékaival és speciális alkalmazásaival foglalkozik. Ezek az előnyök némely esetben teljesen ma teriálisak (mint például a jelenkori nemzetek. vagy a számos. minél ősibb és minél több tagból áll a kollektívum. vagyis azzal. amely az összes múltbéli és jelenlegi tag hozzá járulásából tevődik össze. hogy általában teljesen profának). hogy ezt az erőt csak öntudatlanul és kizárólag korporális célok érdekében használ hatják. látszólag nem materiális eszközökkel érik el. amelyek nem tartoznak a korporális rendhez. a beavatási szervezeteken kívüli kollektívum elérhet (mert amint korábban kifejtettük. vagy megint csak azzal. amely az egyetlen.

Azonban helyénvaló. hogy azt támasztékként használja.172 A BEAVATÁSRÓL viduális területről van szó. . Ebben rejlik a 3 Megjegyezhető. ami kívülről avat kozik közbe. olyanokat. hogy a keresztény tanításban a spirituális befoly ás szerepe a „kegyelmi” aktussal áll megfelelésben. hogy nem minden eset korlátozódik pusztán erre: mert egy reguláris és autentikus tradicionális forma kollektívuma. amelynek „teste” van. olykor fókuszálhat egy korporális „támaszra”. és ezért elegendő. amelynek részét képezi. ahol az imént említett szabályok betartása bizonyos rítusok végrehajtásával történik. amin túl ez az erő semmiképpen nem képes hatni. ezt. és „szelleme” vagyis természetesen a spirituális befolyás. a másik két elem révén. és ezt úgy kell tekinteni. ami egy teljes élőlénnyel vethető össze. 4 Egy ilyen esetben létezik olyasmi. mint ami az individuális területre „alászáll”. és érzékelhető megnyilvánulásokat produkál. oly módon. Alkalomadtán minden ta g felhasználhatja ezt az erőt a saját céljaira. esszenciálisán — legalábbis a legközvetlenebb vonatkozásában — ahhoz intézi. amit a kollektívum szellemének le het nevezni (habár a „szellem” szó itt semmi esetre sem megfelelő. amelyekről a héber Biblia a Frigyláda vagy Salamon Temploma kapcsán beszél. Egy adott tradicionális forma követői által tisztelt zarándokhelyek és a szentek vagy más személyek sírjai bizonyos fokig szintén ennek a példájaként hozhatók fel. amelyeket az utóbbi állapít meg. és ott a kollektív erő révén hat. amelyben az előbbi úgymond „megtestesül”. hogy aláveti magát azoknak a szabályoknak. ha individualitását harmóniába hozza azon kollektívummal. tudatosan vagy nem. s amit úgy tehet meg. például egy adott helyre vagy objektumra. pontosabban a spirituális befolyás és a kol lektív erő szintézise. főként val lási kollektívumok esetén. amely azután egy „kondenzor” 4 szerepét játssza. így ha az individuum egy kérést fogalmaz meg. va gyis azé. egy valóban „nem -emberi” elem beavatkozása is fennáll. „lelke” vagyis a kollektív erő. amit spirituális befolyásnak neveztünk. ami a szóban forgó „támasz”. hogy a különböző felmerülő körülményeket kezelje. hiszen valójában csak egy pszichikus entitásról van szó). 3 A szóban forgó erő. ha hozzátesszük. illetve a „szentek közösségének” kol lektív erejével.

mindazonáltal semmi esetre sem negligálhatok azon individuum számára. Továbbá mondanunk sem kell. akiknek az értése nem terjed túl az individualitás korporális módozatának határain. amelyek kivétel nélkül minden tagra érvényesek. aki mint olyan maga is relatív és esetleges. illetve semmi esetre sem korlátozódnak egyetlen vallásra. amíg nem abból a szem pontból fogják fel őket. IMA ÉS INKANTÁCIÓ 173 különböző vallásokban bekövetkező „csodák” legfőbb oka. ha akaratlagosan megfosztaná magát az ilyen előnyöktől. továbbá az ilyen jelenségek az egyedüliek. amelyek megléte nem tagadható. adott lévén az ehhez szükséges tudás azok részéről. amelyhez tartó . s mint olyanok az öt érzékszerv egyikével vagy többel is érzékelhetők. Az ima és egy szociális vagy vallási kollektívum rítusainak (ezek olyan rítusok. amelyeket minden további nélkül tapasztalhat azon átlagos „hívők” túl nyomó többsége. Ily módon amíg szükséges számításba venni az emberi lény valódi. tisztán fizi kai jelenségek. ily módon le hetséges determinálni a működésüknek különösen kedvező körül ményeket. amelyek aztán előidézhetők és irányíthatók. akik egy tradicionális szer vezetben a rájuk ruházott funkciók révén rendelkeznek felettük. hogy képesek a spirituális „realizáció” alap jaként szolgálni) gyakorlása által megszerzendő előnyök tulajdon képpen relatívak és esetlegesek. hogy a közvélekedéssel szemben ezeket a tényeket éppúgy nem a természeti törvények ellenében kell elgondolni. bizonyos analógiákat mutatnak azokkal. bár más rendbe tartoznak. mint a pszichikus és a korporális termé szeti erők. az individuumnak tehát nem lenne igaza. hogy a szóban forgó „csodák” önmagukban és elválasztva egyedül „transzcendens” jellegű okuktól. aho gyan egy másik nézőpontb ól a „szupraracionális” sem téveszthető össze az „irracionálissal”. V&lójában — mondjuk ki újból — a spirituális befolyásoknak is megvannak a maguk törvényei. ha egyszer olyan szervezethez tartozik. és ily módon mindaddig tisztán az exoterikus rendhez tartoznak és nyilvánvalóan nincs beavatási jellegük. vagyis a realitás azon rendje szerinti természetét. amelyek. Meg kell jegyezni. amely képes neki ilyeneket nyújtani. mert ezek olyan tények.24.

feltéve hogy csak a megfelelő jelentőséget és le gitim helyet tulajdonítja annak.174 A BEAVATÁSRÓL zik. sőt még csak nem is előfeltételezi semmiféle olyan külsőleges do log meglétét. hogy amit így nevezünk. hogy „istenítené” őt. amelyekre ezt az kifejezést néha vonatkoztatják. annak az égvilágon semmi köze azokhoz a mágikus praktikákhoz. amit most az „inkantáció. Az imával ellentétben a szóban forgó inkantáció nem kérés. hogy' amint már mondtuk. ha bizonyos személyes érdekből engedelmeskedik egy vallás vagy egy tradicionális törvénykezés külsőleges előírásainak. intézzék akár egy kollektív entitáshoz. amiből ez ered. tökéletesen megengedhe tő még a legszigorúbb ortodoxiát szem előtt tartó tiszta doktrína területén is. és feltéve azt is. a carmen szó nagyon hasonló a szanszkrit \armához. amit „rituális cselekvésként” értünk. mert ez indi viduális érdek és így kívül esik mindenfajta szigorúan vett doktriná. Lényeges megjegyezni. 6 emellett eleget mondtunk már a mágiáról ahhoz. vagy intermediációja révén az általa közvetített spirituális befolyáshoz. amit szintén ugyanebben az értelemben általánosan használnak. mint a „bűvölet” [charme].lis konszideráción. ami minden kérés szükségszerű feltétel e. amelyek bár közönségesen elfogadhatók. hogy semmilyen zavar ne legyen lehetséges és semmilyen további kommentár ne legyen szükséges. eredetileg a szigorúan „szakrális” értelmében vett költészetet jelölte. amit ily módon szándékozik elérni. addig egy puszta „hívőnél” többet jelentő személy részéről sem mi esetre sem kifogásolható (a „hit” és a „tudás” között oly módon téve különbséget.ról” fogunk mondani. mert a kül- 5 Az „ima” természetesen egyáltalán nem az „imádás” [adoratio] szinoni mája. 6 A kurrens használatban az „inkantáció” szó hasonló degeneráción ment keresztül. hogy a kollektívum nem szab olyan feltételeket ezen engedelmeskedésnek. pontosan azért. Kizárólag ezekkel a fenntartásokkal az ima. hogy az esszenciálisán az exotéria és ezotéria között fennálló különbséggel áll megfelelésben). . 5 Ezek a megfontolások az általuk lehetővé tett összehasonlítás révén megkönnyítik annak a megértését. Talán nem érdektelen megjegyezni. bár a latin carmen szó. valaki anélkül is kérhet jótéteményeket mástól. ebben az adott esetben egy valóságos de facto lehetetlenséget jelentenének.

akár nem. amelyek beavatási rítusokat alkotnak. A spirituális befolyás akciójával itt mondhatni a maga tiszta állapotában kell számolni. hogy a befolyás alá . A kereszt szimbolikája. mint például a hindu tradíció mantrája vagy a dhikr az iszlám tradícióban. akik mint egyszerű vallásos hívők nem tehetnek szer t valós eredményekre csakis korporális individualitásuk révén és az individualitás ezen részének vagy speciális módozatának korlátjain belül. mindezen állapotoknak egy megfelelő és harmoni kus hierarchiában. mint az ima esetében. a végső cél mindig az „Egyetemes Ember” megvalósítása. Akár tökéletes az elért eredmény. Elő ször is. amikor is a létező ahelyett. és egy „szélességében” és „magasságában” is integ rális expanzióban való összekapcsolása révén. . Ez a létező törekvése az Egyetemes felé. 7 Ez arra indít minket. IMA ÉS INKANTÁCIÓ 175 sőlegesség csakis a pontosan itt meghaladottá vált individuum vi szonylatában fogható fel. azaz lényegileg egy benső illumináció . hogy elnyerje azt. amelyek az e cél irányá ban megtett út eredményeinek mértékétől függően érhetők el. azon geometriai ábrázolásnak megfelelően. merthogy effektív tudatosságuk nem terjed az ezen 7 Vö.24. hogy további megkülönböztetést tegyünk azon különböző fokozatok tekintetében. éppen el lenkezőleg. Az ily módon az elvben tel jesen benső operációként d efiniált inkantációt mindazonáltal szá mos esetben külsőlegesen szavak vagy gesztusok „támogathatják”. vagyis az itt előirányzott jelentés szerint mindazok. amit úgy kell elgondolni.szállásának előidézésére törekedne. amit egyfajta „teológiai” nyelvezettel spirituális kegyelemnek nevezhetünk. vagyis minden állapot modalitásainak horizontális expanziója és a különböző állapotok vertikális szuperpozíciója értelmében is. legalul és az ily módon megállapított hierarchián kívül he lyezendő el a „profánok” serege. mint ami ritmikus vibrációkat hoz létre. fel akar emelkedni ehhez. amit másutt már részletesen kifejtettünk. amely természetesen esetenként többé-kevésbé lehet teljes.nak. amely vibrációk a lény meghatározatlan állapotsorozatán belül egy többékevésbé kiterjedt területen keresztül visszaverődnek.

mindazonáltal magasabb rendűek a puszta hitnél. a magasabb állapotok tekintetében még mindig pusztán teoretikus és virtuális. vagy annál magasabbra. sokkal maga sabb fokon állnak azok. jobban kibontakozottakés koheren. aminek a helyébe lépnek. Továbbá ehhez az eredményhez passzív módon jutnak. akik valami többet érnek el (ez a helyzet bizonyos misztikusokkal. és megtapasztalóikat olyan bizonyosságokhoz vezethetik el. ahogyan azok önmagukban vannak. bár az individuum extra. aki megszerzi ezeket. hogy közvetlenül megtapasztalják lényük magasabb állapotait. Itt már a beavatás területén vagyunk. hogy effektív módon részesülnének azokból. minthogy az illető aktuá lisan nem vette birtokba azokat.176 A BEAVATÁSRÓL korlátok által körülhatárolt területen túl. ez a beavatás viszont. amelyek bár mindig hiányosak. amelyek nem mindenki által ellenőrizhetők. kö vetkezésképpen mindegyikük megmarad az exotéria területén.korporális módozataiban való kiterjedése tekintetében valóságos és effektív. Az előzőektől már élesen megkülönböztethető. ahhoz az emberhez hasonlítható. mert ez többé már nem a jelenségek területéhez tartozik. akik ebben az értelemben „intellektuálisabbnak” tekinthetők a többi eknél). viszont érzékfeletti jelenségek. akik az integrális individualitás szélső ha táraiig terjesztették ki tudatosságukat és eljutottak odáig. és akik nem individualitásuk meghaladásával. aki a fényt csak a reá vetődő sugarai révén ismeri (az előző esetben ezzel szemben csak tükröződései vagy . amelyek összehasonlíthatatlanul teljesebbek. Ez olyan bizonyosságokat produkál. töredékesek és rendszertelenek.sebbek. Ezek még mindig fenomenonok (vagyis etimológiailag jelenségek. amelyek minthogy alakiak. Mindazonáltal e hívők körében létezik egy kisszámú csoport. vagyis az akarat közreműködés e nélkül és pusztán a vallások által előirányzott szokványos eszközök. ugyanakkor az. tehát nem úgy. hanem azok „meghosszabbításaiban” egy magasabb rend valóságait tapasztal ják meg indirekt módon. anélkül azonban. főképp az ima és az előírt műveletek végrehajtása révén. hanem szimbolikusan kifejezve és pszichikus vagy mentális formákba öltöztetve. mint az előző esetben. mindig relatívak és illuzóriusak).

8 Ez utóbbi eset a valóságos és effektív beavatás teljességével áll megfelelésben.mindazonáltal annyira jelentősek. amit számos értelemben használnak. a legelsőnek pedig. A hindu tradíció yogí'jai vagy az iszlám tradíció száfijai azok. mint Platón barlanghasonlatának foglyainál). ’ayn al-yaqín nak nevezi. ez az inkantáció teljes és végső folyománya. nehéz * Ez az. A „próbák” szó.. aki szenved. amelyek alapjában véve csak partikuláris esetei a beavatási jítusoktiait. igencsak különbözik attól. fejezet BEAVATÁSI PRÓBÁK Most a beavatási „próbáknak” nevezett dolgokat fogjuk megvizs gálni. mert ez nem más. hogy külön tárgya lást érdemelnek. ré szben talán maga is felelős ezen félreértésekért. ’ilm al-yaqln a neve. míg az ezt megelőző fokozatot. amit az egyszerű hívők érhetnek el a tradicionális exoterikus tanítás segítségével. míg ellenben ahhoz. mint lát ható. mivel számos tévedésre adnak okot. . miért neveznek minden gyötrelmes eseményt egyöntetűen „próbának”. vagy mié rt mondják azt valakire. amit a misztikusok az ima révén elérhetnek. hogy a fényt a maga benső és esszenciális valóságában is megismerje. vissza kell emelkednie annak forrásához és azonosulnia kell azzal. ami az azonosulás nélküli „látással” áll megfelelésben. Mindenesetre egyáltalán nem világos.25. BEAVATÁSI PRÓBÁK 177 a korlátozott individuális tudatának mezejére vetülő árnyékok révén. akik elérkeztek erre a legmagasabb fokozatra és ily módon lényükben realizálták az „Egyetemes Ember” totális lehetőségét. ami ugyanúgy lehetséges. annál is inkább. kivéve hogyha mos tani jelentései már korábbi zavarokból származnak. ami. hogy „próbára van téve”. már jelzett értelemben. vagyis a létező állapotai totalitásának tudatos és akaratlagos birtokbavételével mindkét. mint a maga teljességében megvalósított metafizikai tudás tényleges beteljesedése. ha ezeket a szavakat szigorú és valós értelmükben vesszük. 25. amit az iszlám tradíció haqq al-yaqlnként jelöl.

hogy szimbolizálják őket. amiben részesülni kellene. az „élet megpróbáltatásai” közönséges eszméje létezik. azt mondhatná. hogy ez lenne az. Másrészt a valóság összes rendje között létező megfelelésből kifolyólag. minden esemény vagy jelenség. ha ez lenne a helyzet. elegendő a modernisták által képzelt összes „naturalista” magyarázat elvetéséhez). ami a beavatási próbákkal való téves hasonítást szüli. hogy az efféle nézetek abszurditásán ál ne kelljen elidőz nünk itt. ugyanis az igazság az. egészen odáig elmenően. hogy vannak. mert egy teljesen profán életértelmezésnek felel meg. legyen az bármilyen jelentéktelen. akik ezekben semmi egyebet nem látnak. a legcsekélyebb köze sincs a beavatási rendhez. ami a dolgok egy furcsa fejük tetejére állása révén némelyekkel képes feltételez. és mindenek előtt ez az. ami szimbólumnak tekinthető. mint puszta nyelvrontást. ha nem kapcsolódik semmi pontosan definiálthoz. még akkor is. de nincs is szükségük rá. Nyilván túlságosan egyszerű lenne. aminek eredete azonban nem biztos. hogy a „hétköznapi életnek”. hogy mindenki nehéz helyzeteken menjen át. aho gyan azt manapság értelmezik. hogy nem érdemel vizsgálatot. persze nehéz megmondani kinek kellene erről gondoskodnia. Ügy gondoljuk eleget beszéltünk már a beavatás valódi természetéről ahhoz. és ha ezzel szemben az ember a tradicionális és normális felfogás szerinti emberi élettel számolna. és nem fordítva. hiszen ekkor minden ember a beavatás várományosa lehetne. Érdemes ez utóbbi pontnál egy pillanatra megállni: a szimbólumnak mindig alacsonyabb rendűnek kell lennie annál.178 A BEAVATÁSRÓL mást látni itt. ele gendő lenne a beavatás megszerzéséhez. ráadásul annak a nevében. Bárhogyan is legyen. hogy a külső emberi élet eseményei azok. amit szimbolizál (ami. futólag megjegyezve. mivel közvetlenül és min den további nélkül mindenki számára érthetők. amelyeknek effektív értékük van és valóban számítanak magából a beavatási nézőpontból. mint az előbbiek szimbolikus képét. vehető egy .tetni. ami többé-kevésbé mindenkivel meg is tör ténik. a korporális terület — lévén ez a legalsó és legszűkebbre korlátozott rend — realitásai ilyenformán semmi által nem szimbolizálhatok.

bármi lehet. mivel itt minden azon lény természetének a függvénye. Itt annak az eredményét transzponáljuk. kétségkívül még korlátozottabb a beavatási rendben. a témában tett kijelentés dacára. BEAVATÁSI PRÓBÁK 179 magasabb rend szimbólumának. s ez minden. hogy a szenvedésnek ez a felmagasztalása vajon tényleg elválaszthatatlan a keresztény tradíció speciális formájától. mint bizonyos más jóval külsőlegesebb „realizációkban”. aki képes a közvetlen látszatok mögé hatolni. és önmagában bármennyire is értéktelen és érdektelen. amelyik használja azt. e vonatkozásban az eseménynek vagy jelenségnek alapvető jelentősége lehet annak a számára.25. aminek nyilvánvalóan semmi köze sincs a „hétköznapi élethez” vagy akár a külső élethez. vagy inkább csak úgyszólván „rárakódott” a nyugati lelkület természetes tendenciái nak következményeként. S ez a támaszték. hogy ebből származik. úgy. aminek úgyszólván látható kife jeződése. mivel ez utóbbi pusztán a támasztékot szolgáltatja. különösen a misztikusok körében válik mintegy megszokottá és láthatólag bi zonyos illúziók táplálására képes jelentőséget nyer (és mindenek előtt maguknak a misztikusoknak a körében). Jegyezzük meg azt is. am it legalábbis részben kétségtelenül egy speciálisan vallási természetű vizsgálódás tenne érthetővé. Következésképpen. ahogy egy következmény származik a maga princípiumából. pontosan ugyanúgy. azt mondjuk kiváltó ok. . ahogy bármi más is azzá lehet más esetekben. 1 Azt is hozzá kell tenni. tehát semmi egyéb. hogy a szenvedésnek önmagában valamifajta különleges vagy privilegizált jelentőséget tulajdonítson. amely egy speciális hajlamokkal felruházott lénynek megengedi a korlátjaitól való szabadulást. még ha így önnön megfelelő arányaira is csökkent. bárhogyan is szemléljék azt. hogy bizonyos különleges esetekben a szenvedés kiváltó oka vagy támasztéka lesz látens lehetőségek kibontakozásának. annál a ténynél fogva. nem jogosít fel senkit arra. nem lehetetlen. hangsúlyozzuk. hogy a szenvedés teljesen eset leges és mellékes szerepe. hogy a profán pszichológia bizonyára nem keveset segédkezett ezeknek a messzemenőkig 1 Azt is meg lehetne kérdezni. és ez visszavisz bennünket a „próbák” közönséges eszméjéhez.

hogy minden félre értést eloszlassunk: ezek a próbák lényegében rítusok. hogy ezek nagyon hatástalanok. mint azt az imént mondtuk. és meg lehetne érteni. hogy azok. hogy a beavatásra várakozó birtokolja-e a szükséges kvalifikációkat. ami az úgynevezett „hétköznapi élet” sohasem lehet. hogy e próbák általában leginkább hangsúlyozott aspektusai valójában teljesen másodlagosak: ha ezeknek kellene megmutatni. hogy meglepődjünk rajtuk. ami alatt az individuális exszisztencia területét képező lények és dolgok totalitását értjük. és bármennyire is kelle metlenek. és itt egy egyszerű észrevétel elég lesz. mindezeknek a dolgoknak a legcsekélyebb közük sincs a beavatáshoz. de sokkal közelebb állnak az okkultista álmokhoz. még egy dolgot tisztáznunk kell. Azok. mint a beavatási valóságokhoz. úgy látszik a világ. ezek a reakciók teljesen normálisak és érthetőek. a nehéz vagy gyötrelmes körülmények valamennyire minden ember életében közösek. ami nem rendelkezik ugyanezzel a jelleggel. amelyek sokkal. Ebből azonnal látható. el kellene fogadni. Egyszer s mindenkorra le kell számolni az efféle mesékkel. akik így látják a dolgokat. Ez tehát kimondottan az ellenerők által emelt akadályok kérdése. mint azt a „legszimplább” elgondolás állítja. Ez a tény e gyszerűen a környezetben lévő öntudatlan ellenséges érzületnek köszönhető. melyeket a beavatást irányító erők állítanak és szabnak ki. nyilván semmi ok nincs rá. mert ellenvetést szülhet: jóllehet. és nem létezhetnek e ri tuális jelleg nélkül vagy cserélhetők fel valami olyasmire. mint . egészen más természetűek. amiket beavatási próbáknak hívnak. mindenesetre legyen ez akár a puszta pszichológia kérdése. akár a miszticizmusé. és nem — ahogy azt olykor tévesen gondolják egyesek — „próbáké”. aki az elhagyásának határán áll. gyakran történik az. Lezárva ezt. amiről már volt alkalmunk beszélni az előzőekben. miért kísérlik meg úgy tekinteni őket. hogy a beavatási utat követők életében ezek szokatlan megsokszorozottságban jelennek meg. minden eszközzel megpróbálja visszatartani azt.180 A BEAVATÁSRÓL zavaros és téves eszméknek az elterjesztésében.

úgyhogy fel vagyunk mentve a vele való további foglalkozás alól. ez való igaz. Normálisan azonban azt. BEAVATÁSI PRÓBÁK 181 értékteleneket. mivel e helyütt nem időzhetünk el általá ban az utazás szimbolikájánál. hogy később elmélyedjenek ben nük. ahogyan a középkorban mondták). hogy felvegye. amely pon tot csak futólag említjük. és éppen ebben rejlik maga a „próba” szó magyarázata. bármennyire legye n is alkalmas arra. amely a jelzett félreértéseket szüli. akinek lehetősége adó dik. Ezért mondható. hogy ezek a próbák szimbolikus formában közölt tanítások és arra szánták őket. amit eddig elmondtunk kielégítően megvilágítja e pontot. azt kell mondani. Ám ez a forma. úgy kellene tekinteni. Meg kell jegyezni. mint aki már más megfelelőbb eszközök révén „jól és megfelelően kvalifikált”. akik rés zt vesznek benne.25. csak másodlagos lehet. Nos. amelyek kivezetik a lényt a profán világ „sötétségéből” a beavatási „világosságba”. amiről itt szó van. mindössze annyit mondunk. amelynek a mélyére kell hatolnia saját képességeinek mértéke szerint minden individuumnak. mint „kutatások” (vagy inkább „kalandok”. hogy ez a hatékonyság szorosan kötőtik formájá nak szimbolikus jelentéséhez. hogy a próbákgyakran öltik szimbolikus „utazások” formáját. ily módon itt valami teljesen másról kell. de ugyanez minden más rítusról ugyanúgy elmondható. hogy a próbák magát a beavatást megelőző vagy előkészítő rítusok. hogy kiállja ezeket a próbákat. hogy e vonatkozásban úgy jelen nek meg. a többi. és mindaz. még mindig csak mel lékes. Az ember tehát először is a rítus közvetlen hatékonyságának nézőpontját kell. ám teljesen független azoknak az aktuális értésétől. mint azt az elején kifejtettük. úgyhogy maga a beavatás mintegy ezeknek a konklúziója vagy közvetlen eredménye. formájuk annak szük ségszerű bevezetője. a próbák lényegében megtisztító rítusok. amely értelmezhető önmagában. mondanunk sem kell. amely itt egy tisztán „alkímiai” jelen téssel bír és nem a közönségessel. . Egy rítus lényegi célja. az önmagában hordozott hatékonyság. hogy szó legyen. bármennyire is fontos. Tovább pontosítva. mivel mint korábban mondtuk minden rítus egyaránt rendelkezik szimbolikus jelleggel és ilyenformán egy jelentéssel.

és amikor azt mondjuk egyszerű. különösen a vallási rítusokra. amelyek az elemeket szimbolizálják és amelyeket ezek után nevezik el (mert meg kell érteni. ez a kiemelkedés valószínűleg egyszerűen azzal magyarázható. hogy szerepe azért nem kizárólagos. vagy legalábbis ezek közül a testek közül egy. amely mint már mondtuk ebbe a kategóriába tartozik). hanem po zitív tény. beleértve a keresztény keresztelési rítust is. Végső soron tulajdonképpen az úgy nevezett „pszichológiai” magyarázatok is egyaránt tévesek. miként a böjtöknek és bizonyos ételek tilalmának. azt mondjuk romolhatat . lelketlen tárgyakra. hozzá kell tenni. hanem azok. feltétlenül el kell mondani. ablúciók és mások. hanem más élőlényekre.lan. hogy a szóban forgó rítusoknak (lustrációk. hogy a rítusok effektív hatása nem „hiedelem” vagy elmélet. . akik előítéleteiknél fogva megpróbálnak mindennek pusztán emberi magyarázatot adni és láthatólag örömüket lelik az elképzelhető legkezdetlegesebb ma gyarázatok kiválasztásában. hogy a megtisztítás a kozmológiai értelemben vett „elemek” révén megy végbe. A rituális megtisztításnak tehát mindig rendelkeznie kell materiális támasztékként testekkel. nevezetesen. amelyekből minden test kiala kul). ami való jában ellentmondás. hogy a víz részletekbe menőbben az „egyetemes szubsztancia” szimbóluma is minden tradícióban. Bárhogyan is legyen. Ez egyaránt vonatkozik a tradicionális exoterikus rendre. ahol ezt a megtisztítási módot nem csak emberekre al kalmazzák. hogy maguk az elemek nem az úgynevezett „egyszerű” testek. bizo nyos modernisták ostoba elgondolásai szerint. helyekre vagy épületekre is. ha finomabb külleműek. a legcsekélyebb közük sincs higiéniai előírásokhoz vagy a testi tisztasághoz. tudniillik mindegyikük egyfor mán tagadja az egyetlen tényleg számító dolgot. és erre néhány szóban magyarázattal kell szolgálnunk: amikor a zt mondjuk „elem” azt mondjuk egyszerű. amelyek jellegükben egyaránt rituálisak.182 A BEAVATÁSRÓL A rítus fundamentális princípiumának megértése végett lényeges megjegyezni. Ha a víz kiemelkedőbb szerepet látszik játszani itt az elemeket képvis elő más testekhez képest. még akkor is.

22. nem ütközhet benne semmilyen. amelyeket azokra kell gyakorolni. akik valóban kvalifikáltak. ami — ha az ember egy pillanatra alaposan végiggondolja — világosan mutatja. A spirituális befolyás. BEAVATÁSI HALÁL 183 Most már érthető. mint amilyen — ahogy azt már mondtuk— a matéria prímáé (természetesen egy relatív értelemben fogva fel itt). Emiatt találkozunk gyakran olyan kifejezésekkel. Kapcsolatban ezzel más helyen már ki mutattuk a „fémek levetkőzésének” szimbolikus jelentését. hogy ez a „halál” — lévén korántsem „fik 2 E vonatkozásban azonkívül megtisztítás az is. amit a kabbalista nyelvezet ben a „héjak disszolúciójának” hívnak. magyar kiadás 140. a „beavatási halálé”. a profán világból származó diszharmonikus „preformációknak” köszönhető akadályba. 2. és nincs fogalmuk azokról a hatásokról. hogy képes legyen befogadni a beavatási fiat lux vibrációját. aminek a transzmissziója ezen első „il . o. ami minden spiritualitás egyedüli esszenciája.. jegyzet — A szerig}) . fej. úgy.26. az a lénynek egy olyan differenciálatlan egyszerűség állapo tába való visszavezetése. ami az ilyen rendű valóságok teljes nem értéséről árulkodik.lönkülön a különböző elemekhez. akik így fejezik ki magukat. amiből a beavatási próbákat is magyarázni pró báló kortársaink láthatólag nem sokat értenek. ezek az utazások miért kapcsolódnak kü.luminációt” adja számára. hogy amikor a próbák egymást követő „uta zások” formáját öltik. Amit ez magában foglal. (A mennyiség uralma. 2 és ez az. máskülönben lenne róla fogalmuk. hogy a beavatási folyamat és a hermetikus „Nagy Mű” ténylegesen azonosak: az isteni Világosság meghódítása. 26. fejezet BEAVATÁSI HALÁL Egy másik kérdés. nyilvánvalóan csak a rítus külsőségét látják. Azok. hogy magát a „megtisztítás” szót milyen érte lemben kell felfogni a beavatási nézőpontból. és e helyütt csupán annak jel zése maradt hátra. amiért először a matéria prima ezen állapotába kell redukálódnia. mint a „fiktív halál”. [1.

és a különbség a profán rend (nemcsak azt értve ide. mint „második születés”. mert a beavatási rendbe vezető változás a valóság egy magasabb szintjével áll összefüggésben. hogy mindennemű álla potváltozás egyszerre halál és születés. miszerint azt mondhatjuk. amely az egyetemes néző pontból alapvető és maradandó értékkel rendelkezik. ami tradicionális jellegtől mentes. és születés a következő állap ot vonatkozásában. attól még nem beavatott. következésképpen az egyetlen. és ez rámutat a fekete szín szimbolikájának témánkbeli jelentőségére is: 1 a 1 Ez a magyarázat egyaránt vonatkozik a hermetikus „Nagy Mű” fázisaira is. ha tehát a szokványos értelemben vett halál következményeit ez a különbség határozza meg. azonban ez a „második születés” szükségképpen magában foglal egy meghalást a profán világra nézve és azt mintegy közvetlen következményként követi. a közönséges értelemben vett halál és születés a beavatási halált és születést szimbolizálja. Helyénvaló különösen itt megjegyezni. hogy a profán személy. az azért van. és valóban az is. mivel ezek csupán egy és ugyanazon állapotváltozásnak a szó szoros értelmében vett két arcát képezik. attól függően. amelyek mint már elmondtuk. ugyanis nyilvánvaló.184 A BEAVATÁSRÓL tív” — bizonyos értelemben valóságosabb. hanem min den exoterizmust is) és a beavatási rend között valójában az egyetlen. hogy minden állapotváltozást úgy kell tekinteni. természetesen azon az analógián kell nyugodnia. mint ami sötétben megy végbe. ezen analógiánál fogva. E tekintetben elegendő lesz emlékeztetni arra. hogy minden tradíció hangsúlyozza a lényegi különbséget a profán és a beavatott halál utáni állapotai között. A beavatást általában úgy írják le. miközben ezeket a kölcsönzött képeket a rítus a valóság egy másik rendjében helyezi át. Ami a rítus szimbolikáját illeti. amely a partikuláris létállapotokban foglalt esetlegességeken túlmegy. . szorosan összefüggenek a beavatáséival. A „halál” szó e helyütt természetesen legá ltalánosabb értelmében veendő. amely minden állapotváltozásra érvényes. mint a közönséges értelemben vett halál. hogy az egyik oldalról vagy a másikról szemléljük: halál a korábbi állapot vonatkozásában. aki meghal.

joggal nevezhető pszichikus regeneráció nak. ahol a beavatási kibontakozás első fázisainak végbe kell mennie. hogy a változások száma. kevésbé éles és kevésbé alapvető jelentőségű. amelyben az emberi lény szubtilis módozatai találhatók. és ame lyeknek realizációja kimondottan a beavatási területhez tartozik. ha lehet így nevezni. hogy ezen utolsó fokozatok elfoglalásának egy halált és egy születést kell képeznie. és ezt itt kell megvizsgálnunk. vagy úgyszólván a rend. A „második születés”.26. miután hasonló megfontolások vonatkoznak minden állapotváltozásra. ahol is a halál szimbolikájának a legnyilvánvalóbb módon kell újra megjelennie. ténylegesen határtalan. az. bár a „törés”. BEAVATÁSI HALÁL 185 beavatásra jelöltnek teljes sötétségen kell átmennie. azt lehet mon dani. „visszapillantás‟. mint az első beavatás. Ám ebben a folyamatban van egy különösen fontos pont.] 2 . amit „pokolra szállásnak” neveznek. * [Lat. mielőtt eléri az „igazi világosságot”. és amiről másutt már bőveb ben beszéltünk: 2 ez a korábbi állapotoknak úgymond egyfajta „re kapitulációja”* ami által a profán állapothoz kötődő lehetőségek végleg kimerülnek. és természetesen a beavatás későbbi és egymást követő szintjei is állapotváltozásokkal kapcsolatosak. az első beavatáshoz kötődőként értelmez ve. Ezek a fázisok azonban önmagukban nem képeznek célt. Másrészt. vagyis a profán rendből a beavatási rendbe való átlépés eseté ben. bármilyen is legyen a tradicionális forma. recapitulatio az elmondottaknak fő pontja iban való rövid ismétlése. mert még min Lásd Dante ezoterizmusa. Azonkívül mondani sem kell. és valóban a pszichikus rend. a rituálisan adományozott beavatási fokozatok. hogy ezáltal a lény egy önmagában hordozott magasabb rend lehetőségeit szabadon kibontakoztathassa. ily módon csakis az elhagyott f őbb állapotok általános osztályozásának szintjei lehetnek és mindegyikük önmagában is a másodlagos és közbülső állapotok sokaságát foglalhatja össze. A sötétségnek ebben a fázisában zajlik le az. amelyeken egy lény a kibontakozása folyamán átmegy. mint már mondtuk. a főpontok összegzése. — A ford.

. 'tovább nyújt‟ vagy későbbre halaszt. egysze rűen átlép egy másik individuális megnyilvánulási állapotba. mint a „pszichikus halál”. és a lény. ami bo nyolítja. a közönséges ember esetében ez úgy tekinthető. Az elmondottaknak meg felelően.A ford. A beavatási folyamat azon pontja.3 Helyénvaló hozzátenni.] . pmlongp = ‟meghosszabít‟. mint az első beavatás alkalmával. Ez történik különösen a „második halál” kapcsán. ám ekko r ez a „második halál” nem vezet a spirituális területre. Visszatérve tehát a lényegre. amelyen a „dicsőséges test” vagy a „feltámadt test” az — individualitás mint olyan exszisztenciális módját meghatározó megszorító feltételeken túli — emberi lehetőségeknek a „transz . különböző esetek között — egy egyáltalán nem hozzáillő jelentést tá rsítanak. hogy ezt a „harmadik születést” in kább „feltámadásként” kell értelmezni. amit mi az emberi állapot „prolongációinak” ' A szabadkőműves szimbolikában a Mester fokú beavatásnak felel meg. * [Lat. az alapvetően más hova tartozó dolgoknak a vizsgálódásba keverése által keltett zavar.186 A BEAVATÁSRÓL dig csak előkészületek egy magasabb rend lehetőségeinek a realizá ciójára. de „traszformálódnak”. Ez a profán számára egy borzalmas esemény. amelyen a szó valódi értelmében vett spirituális rendet kell érteni. és ez majdnem mindig megtörténik. akinek minden érdeklő dése kimerül abban. mintsem közönséges szü letésként. azzal analóg módon. a „második halál” semmi más. amihez so kan — nem tudván bizonyos lényegi különbségeket megállapítani az ezt a kifejezést alkalmazó. illetőleg egy „harmadik születést” képez. a már kibontakoz tatott. valamint egyszer s mindenkorra megszerzett lehetőségek ezen át lépés után ismételten megjelennek. minden beavatási folya mattól függetlenül. mivel itt abban az értelemben nincs szó többé „kezdetről”.formációját” képezi. elhagyva az emberi állapotot. mint ami egy „második halált”. amely a pszichikus rendből a spirituálisba való átlépést jelenti. a kérdés még egyszerűbb. amire célzunk tehát az. Es ez az átlépés egy még különlegesebb módon tekinthető úgy is. mint ami a testi halála után következik be előbb vagy utóbb.

és a velük való szembefordulás olyan mértékben. A mi dolgunk egyedül. 4 mivel igazság szerint ez egy olyan eset. kedvezőtlen aspektusa is a „második halálnak”. amely nem egészen olyan. a tévedéseik leleplezése. hogy van egy másik. amely egyébként minden tradícióban a fő indoka a teme tési rítusoknak. és enyhén szólva haszontalan lenne tápot adni azon többé-kevésbé fantasztikus zagy. . ami tulaj donképpen az „ellenbeavatással” kapcsolatos. hogy megvárná a korporális megjelenésének a feloldódását. az eredményei azonban úgyszólván ellentettjei a beavatáséinak. és egy olyan korban. Nehogy elmulasszuk a lehetőséget.26. tegyük hozzá. A mennyiség uralma. mivel ő csak azért realizálta az emberi állapot lehetőségeit. és nyilvánvalóan nem vezethetnek a spirituális területre. fejezet. hanem sokkal rosszabb. Más azonban a helyzet a beavatott esetében. 4 Lásd. BEAVATÁSI HALÁL 187 hívunk. Ez fázisaiban gya korlatilag az igazi beavatást utánozza. amilyenben lehetséges. amelyeket ez a téma túlságosan is gyakran hív életre. mint azt azok képzelik. amely nem tarthat számot érdeklődésre kizárólag egy rendkívül speciális nézőpontból.vaságok számára. mivel éppen ellenkezőleg ettől ki zárólag egyre távolabb és távolabbra juttatnak. akiknek nem volt alkalmuk azokat közvetlenül megfigyelni. egy olyan hely zetben találja magát. Amikor egy individuum ezt az utat követve eléri a „pszichikus halált”. mint amilyen a miénk. ezek a tévedések természetesen jóval szélesebb körűek. hogy rajtuk keresztül egy magasabb állapotba lépjen. és 38. mivel a szubtilis rend legalsóbb lehetőségei kibontakozásának enged teret. 35. ha a körülmények megkívánják. mint egy merőben profán emberé. De nem időzünk tovább itt és elegendőnek látjuk a hivatkozást a téma kapcsán má sutt megtett utalásainkra. amit egyébként meg kell tennie a zelőtt. és amelynek az igazi beavatáshoz nincs a legcsekélyebb köze sem. A „fekete mágusok” — ahogyan általában hívják őket — sorsa saját magukra tartozik.

megemlítettünk egyet. ami a tagok ne vével függ össze.csiskodás az egyik legszokványosabb megnyilvánulása a modern „individualizmusnak”. vagyis ha nem rendel mindent specifikus emberi individuumokhoz. és a titok.cizmusa” nincs megelégedve. lehet nagyon is más a helyzet. még tagjaik sem azonosíthatók. fejezet 1 Nyugaton különösen jó példa erre a Rózsakereszt valóságos Testvérisége. és amikor a legmélyebb szervezetek eredetének kérdése merül fel. ha odáig megy. mert a nevek iránti kíván. hogy a beavatás területével kapcsolatos dolgokra alkalmazza önmagát. azt a profán életben bevett lehető legkorlátoltabb koncepciót követve. és legalábbis ez a helyzet a merőben profán tit kos szervezeteknél. Azonban e tekintetben már annak a ténynek is fel kell hívnia magára a figyelmet. pon tosan ennél fogva nyilvánvalóan téved. miszerint mindent a profán esetlegességek szintjére kíván redukálni. további tanúbizonyságát adja ezen rend valóságai mélységes félreértésének. hogy képes megnevezni őket. akár más szervezetekben előfordulhatnak. valamint annak a bosszantó tendenciának. Kortársaink „histori . mert szigorúan véve a történészek által gondolt értelemben egyáltalán nem is „személyiségek”. úgyhogy bárki is gondolná. nem mindig eredményes. s ami első pillantásra nem tűnik többnek az ellen ségek elhárítására szánt. ami ráadásul bármilyen gondosan is tegyék. akár beavatási. Annál is inkább ér demes röviden elidőzni ennél a pontnál. amikor azonban beavatási szervezetekről van szó. amint valójában minden más is. Válóban. amelyek bizonyos.188 A BEAVATÁSRÓL PROFÁN NEVEK ÉS BEAVATÁSI NEVEK Miközben korábban a különféle többé-kevésbé külsőleges titkok ról beszéltünk. hogy a beavatási szervezetek eredete sohasem vezethető vissza ilyen individuumokra. valódi szimbolikus jelleget ölthet. további mélyebb magyarázatot nem igény lő elővigyázatossági intézkedésnél. . amely. amelyik egyedül a korporális módozatot veszi számításba. 1 Mielőtt ennek bővebb ki 27. ha nem ad nevet mindennek. hanem azért. számos esetben pontosan erről van szó. nem azért. mert elrejtőznek.

úgyhogy ha egy beavatási szervezet tényleg az. megjegyzendő továbbá. aki éppen ezért minden fokozaton új nevet kell. még ha az „materiálisán” pontos is. mint azt fentebb kifejtettük. 2 és normális esetben mindegyik módozatnak saját neve kell. ahogy 2 Az első módozat úgy tekintendő. mert ennek az új névnek megfelelésben kell állnia lényének egy ugyanannyira különböző módo zatával. analóg okokból ugyanez a gyakorlat van jelen bizonyos vallási rendekben. hogy még exoterikus nézőpontból is. azt el lehet mondani. a „második születés” szükségszerűen a profán individuum „halálát” foglalja magá ban. Mármost éppen úgy. hogy legyen. a másik pedig a beavatási szervezeten belül. hogy az azért még létezik mint az illető módozat jellegzetes kifejeződése. mondjuk ki. csakúgy mint amilyen egy színész és az általa játszott karakter összekeverése lenne.27. pontosan ezen idea közvetlen logikai következménye. hogy életének minden körülménye között ennek a karakternek a nevét vonatkoztassák reá. és ha ténylegesen nem is adják meg ezt a nevet. mert egy név valójában semmi más. hanem azért is. aminek lennie kell. ha valaki ragaszkodna hozzá. amelyre külön -külön utalnak. és ez nem puszta formalitás. bármely tagjának profán névvel való megnevezése. mint amelynek a másodikhoz képest csu pán illuzórius léte van. az egyikhez tartozó alkalmatlan lévén a másik jelölésére. hogy mutatis mutandis valami ezzel analóg lelhető fel a beavatási létra összes fokán. Kiemeltük már a beavatás mint „második születés” képzetét. hogy kapjon. az egyik a profán rendben nyilvánítja meg önmagát. . mint puszta külső látszatként. amely tehát nem létezhet másként. Ekkor ugyanannak a lénynek két kü lönböző módozat ával van dolgunk. az igazság elferdítése. aminek megvalósítását a beavatás által közvetített spirituális befolyás teszi lehetővé. Tovább is mehetünk: az effektív beavatás minden foko zatának a létező más és más módozata felel meg. mint ez. nemcsak azon valóság különböző fokozatai okán. még a legelemibben is. minthogy ezek a módozatok valóban két különböző rendben ta lálhatók. hogy számos szervezetben a beavatott a profán nevétől különböző új nevet kap. mert. PROFÁN NEVEK ÉS BEAVATÁSI NEVEK 189 fejtésébe bocsátkoznánk.

hogy úgymond a beavatási név és a profán név megkülön böztetésének és elválasztásának alapvető okaival nem biztos. amelyik individualitásának centrális módozatával áll megfelelésben. Ami azt illeti. amit az emberi lény valódi nevének nevezhetünk — mindegyik közül a leginkább igaznak. például egyszerűen elővigyá . és annak dacára. ami e világban nem nyilváníthatja meg magát. és ahol a nevek jóformán semmit nem adnak vissza a létező természetéből. ugyanez a helyzet az őket külön -külön reprezentáló nevekkel is. hogy az eredetileg nagymértékben másvalami volt. hogy bizonyos beavatási szervezetek degenerálódása miatt. minél mélyebb módozatnak felel meg. E megfontolásokból az következik. így hiábavaló egyáltalán tudomást szerezni erről. vagyis ennek a „primordiális állapotban” való restau rációjával. és ami ennél fogva semmi más. megpróbálják teljesen külsőleges motivációk alapján magyarázni ezt. amely minden tradicionális jelleget elveszített. hogy mindenütt tisztában vannak.színesebb megnyilvánuláshoz kapcsolt profán név az. Mondanunk sem kell továbbá. ez az. amit a léte zőnek a beavatás területére lépve el kell vetnie. a profán név olyan módozatot reprezentál. Ily módon egy név annál inkább igaz. ami individuális esszenciájának integrális kifejeződését képezi. mert pontosan e ténynél fogva olyasmit fejez ki. mint egy külsőleges értelemben eljátszandó sze rep. mert ez az. És megfordítva. hogy egy beavatási névnek nem szükséges ismertnek lennie a profán világban. amit kifejez. ami mindegyik közül a legkevésbé igaz. hiszen semmi sincs. ami kö zelebb áll a létező valódi esszenciájához. különösen ez a helyzet egy olyan civilizáció esetében. ahol mintegy nemlétező az. minthogy ez a létező egy olyan módozatát reprezentálja. Az általános vélekedéssel szemben éppen ezért a legkülsőlegesebb módozathoz és a legfel .190 A BEAVATÁSRÓL ezek a módozatok a létezőben hierarchikusan rendeződnek el. ezért ez a név többé nem lehet érvényes a beavatás területén. amire ténylegesen vonatkoztatható lenne. ahol az ilyesfajta névváltoztatás ténylegesen gyakorlatban van. megeshet. továbbá ami a szó pythagoreus és kabbalista értelmében egy neki megfelelő „szám” is —.

27. Mindez újfent illusztrálja azt. hogy reprezentálják vagy a szervezet teljességét. Ami kor a lény továbblép a „nagymisztériumok”. egyedül az emberi individualitásnak az integrális realizációja.duális állapotok realizációjának területére. legalábbis ha bizonyos esetekben nem áll fenn az a törekvés. ha az individualitás területén kíván megnyilvánulni. de az a név semmi esetre sem fogja őt befolyásolni. Másrészt ha pusztán a profán szervezetekről van szó. vagyis a beavatás értelmében vett kiterjesztéseire. hogy a hasonló jelenségek valójában a legkevésbé hasonló dolgokat takarhatják. amint azt majd később pontosabban kifejtjük. vagy pedig azon funkció kat. hogy a beavatási szervezetek gyakorlatait imitálják. valamint a „kismisztériumok” terüle tére vonatkozik. ezek (nama és rüpa) külön-külön az individuum esszenciáját és szubsztanciáját fejezik ki. bár természetesen anélkül. Mármost mindaz. PROFÁN NEVEK ÉS BEAVATÁSI NEVEK 191 zatossági intézkedésként. mint hogy számára éppolyan járulékos. Ez a magyarázata annak. ezzel meghaladja a nevet és alakot. és semmi többről nem lehet szó. ahol például „kollektív szignatúrákat” használnak. amely mindent egybevéve annyit ér. mint egy levetett vagy szabadon lecserélt ruha. amelyeket az azokat betöltő individuumoktól függetlenül fognak fel. amelytől immár megszabadult. mint politikai vagy morális irányvonalak mentén interpretálni a rituálét és a szimbolikát. Egy ilyen létezőnek többé t ulajdonképpen nincs neve. sőt többé maguknak a szervezeteknek sincs. vagy is a szupraindivi. ami a profán kíváncsiságot felébresztheti? Még ha bizonyos nevek ki is tudódnak. ilyen feltételek közepette mi marad. ugyanezen külsőleges motivációk ténylegesen érvényesek. amint azt a rítusok kapcsán már elmondtuk. amit fentebb mondottunk: az ilyen rendű szervezetekben a tagoknak nincs nevük. amit eddig elmondtunk a létező számos módozatát reprezentáló nevek sokféleségéről. Ismételjük. hogy ez a legcsekélyebb mértékben is megfelelne a valóságnak. mindez csupán folyománya azon beavatási rend . mert ahogyan a hindu doktrína tanítja. teljesen konvencionális érvényük lesz. ez pedig még ennél alacsonyabb szintű szervezeteknél is megtör ténhet. bármi lyen nevet felvehet. mivel az olyan korlátozás.

bár valójában azok. vagy. ami vele közelebbi vagy távolabbi kapcsolatban van. és a Shakespeare „személyéről” folytatott összes vita végül is szi ntén egy ilyen rendű kérdéssel kapcsolatos. hogy az individuum csak egy egyszerű szócső vagy álca volt. . hogy a dolgok nyíltabbak legyenek. mert ez nem feltétlenül fedi fel azt. ez esetben pedig állítólagos műve olyan tudást implikált. ha nem egyedül az a szervezet. hogy legalábbis részben így történt a Szent Grál román ca esetében. sőt lehetet len a beavatási jellegű művek szerzőit azonosítani: 3 vagy tökéletesen anonimek. még akkor sem. sőt profán személy. 4 amikor is nyilvánvalóan nem a szerző a fontos. semmi eset re sem szükségszerű. miszerint a beavatási jelleg magukhoz a mesterségekhez kapcsolódik. amely őt inspirálta. hogy szerzőiknek látható szerepet kellett volna játszani a profán világban. esetleg egy alacsonyabb fokú beavatott volt. amelyben az individuális megfontolások semmit sem számítanak. akit esetleges okoknál fogva választottak ki. fej. sohasem voltak képesek megfelelő módon felvetni a kérdést. ami lehetséges intencióikon kívül esik? Ebből az is következik. vajon a mű értéke ilyen dolgoktól függ? Másrészt nem nehéz belátni: az a törekvés.192 A BEAVATÁSRÓL lényegi természetének. és sohasem pusztán azért van. így aligha tettek többet. ha adott esetben ez is következhet belőle. mint szinte kibogozhatatlanul összekuszálták a dolgokat. továbbá semmi nem indokolja azt. Ezzel szemben amikor az ilyen művek egy történelmi individuum nevét viselik. hogy me nnyire fontosnak tartják manapság a szerzőt és mindazt. így minden műalkotás (vagy amit a modernek így neveznek) bizonyos fokig részesül belőle. aláírásként csak egy szimbolikus jelet esetleg egy konvencionális nevet alkalmaznak. akik e vitákat foly tatják. akit vagy amit magában foglal: könnyen lehet. Továbbá még a profán rendben is meglepő azt látni. 9. amivel ő valójában soha nem rendelkezett. azon ténynél fogva. hogy számos esetben nehéz. ami ugyanazt jelenti. Az anonimitás fensőbbrendű és tradicionális jelentésének e kérdéséről lásd A mennyiség uralma. de hogyan is érthetnének meg a profánok bár mit is. 1 Például úgy tűnik. annál ismeretle 1 Mindez nagy általánosságban elmondható minden tradicionális civilizációról. hogy összekössék valakinek a nevét egy művel. hogy az érdeklődést tévútra vezesse.

és nem kívánunk tovább időzni itt. hogy az emberek mindent a hétköznapi emberi individualitás arányaira vagyis az individualitás profánok előtt egyedül ismert. hogy azt látnák benne.27. ami meghaladja ezt a szűkre szabott területet. és amelyekkel ugyanezen létező számára megannyi különböző módozat és áll apot áll megfelelésben. ami a valóságban: egy létező esetleges és átmeneti megnyilvánulását egy partikuláris területen. ami a legfőbb oka a beavatási valóságokkal kapcsolatos értetlenségnek. mégsem volt haszontalan újból felhívni a figyel met a modern korra annyira jellemző antitradicionális mentalitás ra. valamint annak a tendenciának. amelyek a maguk teljességében az egyetemes Exszisztenciát alkotják. mint „humanizmus” és „racionalizmus” örve alatt év századok óta mesterkedik azon. sőt kizárólag annak korporális módozatából. egy teljes és zárt egészet szeretnének csinálni. és annak közvetlen alkalmazását jelentik. PROFÁN NEVEK ÉS BEAVATÁSI NEVEK 193 nebb egy civilizációban. amelyeknek az „individualizmus” minden formája kifejezetten a tagadását jelenti. miszerint mindent pro fán nézőpontokra vezetnek vissza. k ülönösen mindazt. minél szorosabban kötődik azokhoz a tra dicionális princípiumokhoz. Nehézség nélkül meg lehet érteni. annál is inkább. Ez az a mentalitás. akik az individuális emberből. hogy az imént tett meg fontolások esszenciálisán a létező sokféle állapotának metafizikai doktrínáján alapulnak. és megtagadjanak mindent. korlátozott részére vezessenek vissza. . ami bármilyen szintű beavatáshoz tartozik. mindazon területek meghatározatlan sokasága között. 5 Hogyan érthetnék meg ezt a doktrínát azok. hiszen ezeket a dolgokat másutt már kifejtettük. Aligha szükséges megjegyezni. és ezek pontosan a beavatás által megnyitott út követésével válhatnak tudatossá? ‟ Ennek teljes kifejtését lásd Les états multiples de létre című tanulmányunkban. amely olyan elnevezések. hogy ezek egy tőről fakadnak. egy önmagának elegendő létezőt ahelyett.

mint e szimbolika pontos kifejeződésére az antikvitásban. vagy pedig maga a színház nézőpontjából vehető szemügyre. miszerint valaha ezek mindegyike beavatási értékkel bírt azon magasabbréndű princípiumok hoz való kapcsolódásukból kifolyólag. ami az individualitás maszkja mögött rejtőzik. az önmagát számos olyan állapot és módozat meghatározatlan sorozatán keresztül megnyilvánítóé.1 ez á szimbolika pedig vagy a színész. amitől úgy 1 Nem mondjuk azt.194 A BEAVATÁSRÓL 28. a személy (perszonalitás) szó szerint az. 2 A színész a maszk mögött valójában minden szerepében önmaga ma rad. hogy a latinban a maszk elnevezése persona volt. éppen úgy. mint azt gyakran kifejtettük. noha ezek nem kizárólag a szó szoros értelmében vett beavatás területéhez tartoznak. Ez a szimbolika természetesen a művészetek és mester ségek originális jellegével függ össze. amikor valamely színészt az általa játszott szereppel akarják azonosítani. hogy' az illúzió is reális. . nem lesz helytelen. aminek illuzórius jellegét a lehető legtökélete sebben fejezi ki. A színész az „Önvaló” vagy a személyiség szimbóluma. és fel kell hívni a figyelmet a maszk használatának jelentőségére. csak éppen alsóbbrendű valóságnak tekintendő. amelyekből mintegy esetle ges alkalmazásokként deriválódtak. ugyanakkor a maszk elhagyása saját fiziognómiájának változtatására kényszeríti a színészt. hogy nem reális. fejezet A SZÍNHÁZ SZIMBOLIKÁJA A létezőnek önnön külsőleges és profán megnyilvánulásával való összetévesztését az imént ahhoz hasonlítottuk. E hasonlat pontosságát tisztázandó. ahogyan a személyiség is „érintetlen” marad minden megnyilvánulásától. csupán az emberi nem — történelmi ciklusa alászálló mozgása alatti — spirituális degenerációjának következtében lettek profánok. amelyek különböző szerepekként is felíoghatók. ha néhány általános megjegyzést teszünk a színház szimbolikája kapcsán. hogy a színház a megnyilvánulás szimbóluma. Általában véve azt lehet mondani. mert világos. 2 Érdemes megjegyezni.

3 Az arab nyelvben a színházat a tamthíl szó jelöli. mintha bizonyos értelemben saját esszenciális identitása változna meg. és akiket csak szimbolikusan.28. bizonyos iszlám teológusok használják az ’alam tamthíl kifejezést is. a principiális rend saját módja szerinti szimbolizálójának tekinthető. az érzékvilágból kölcsönvett kifejezésekkel lehet leírni. hogy némelyek e kifejezést fő képp angyalokra és démonokra alkalmazzák. . és ez a szimbolikus jell eg egy magasabb értékkel ruházza fel. mint aminek látszik. amit a megnyilvánulatlan . mint önnön sokféle megnyilvánuló állapota. akik voltaképpen a felsőbb és az alsóbb létállapotokat „reprezentálják” . A színház tulajdonképpen nem szükségszerűen korlátozódik az emberi világ. minthogy ezen szimbolikája az.ság permanens aktualitásában magában hordoz. amely vagy a Princípiummal kapcsolatban. amelytől minden aspektusában függ. éppen úgy. alapvetően megkülönbözteti a tradicionális tudományok nézőpontját a profán tudományokétól. mindannak jelöléseképpen. vagy a 'reprezentáció világaként‟ fordít ható. a középkori Nyugat vallási színjátszásában pontosan az angyalok és az ördögök játszottak igen jelentős szerepet. ami a szent szövegekben szimbolikus módon van leírva. vagy önmagában. és egy legkevésbé sem meglepő egybeesés révén. A SZÍNHÁZ SZIMBOLIKÁJA 195 látszik. amely a mathl gyökből eredő összes többi szóhoz hasonlóan hasonlatosságot. mint amit önmagában birtokol. mert maga a világ. éppen ezért nem szó szerinti értelem ben veendő. ahogyan a személyiség is más. amelyek pusz tán külsőleges és változó megjelenések. összepárosítást. Érdemes megjegyezni. A másik nézőpontból azt mondhatjuk. képmást vagy alakmást jelent. amiket azért vesz fel. hogy a természetükhöz illő különböző módok szerint megvalósítsa azt a meghatározatlan számú lehetőséget. ami révén egy magasabb szintű való ságból részesül. ami ‟imaginális világként‟. csakis azon Princípium következményeként és kifejeződéseként létezvén. vagyis a megnyilvánulás egyetlen állapotának meg 1 A világlátás e módja az. hogy a színház a világ képmása: mindkettő „reprezentáció”. Azonban a színész mindkét esetben alapvetően más marad.

hogy az ilyesfajta színházi megjelenítéseket eredetileg mennyire a vallási ünnepek szerves részét képezőknek tekintették. mert ez a szó a latin ministeriumhó\ ered. hogy naivitásnak. mint az másutt kimutattuk (A mennyiség uralma. századi íróknál oly szembetűnő gyorsasággal terjedt el.\ kell írni. másrészt viszont ha megfontoljuk. mert ugyanakkor a magasabb és alsóbb világokat is megjelenítheti. hogy ez az értetlenség a XVII. hajlamosak vagyunk ebben valami olyasmit látni. ami 'szolgálatot‟ vagy 'hivatalt‟ jelent.‟ ezzel analóg szimbolikus megjelenítések történtek.. amelyeket az ily módon nevezett színdarabokban vittek színpadra? Ez kétségkívül elfogadható lehet. vajon csak azért jöhetett létre ez az asszimiláció. E szimbolika megértésére való képtelenségük arra indítja a moderneket. A középkori „misztériumjátékokban” a színpadot ezért osztották fel számos sorra a különböző világoknak megfele lően. 5 Továbbá a már említett.196 A BEAVATÁSRÓL jelenítésére. fejezet). föld és pokol. és a különböző sorokon szimultán zajló cselekmények valóban a létező állapotainak esszenciális szimultaneitását fejezték ki. és ami meg lepő. nem hinnénk. A középkor és a modern idők mentalitása közötti ezen radikális törés bizonyosan nem a történelem legkisebb enigmái közé tartozik. ami sokkal távolabbra 4 Másrészt a ministerium az. Mivel éppen most beszéltünk a „misztériumjátékokról”. ami éppenséggel a legmélyebb jelentéssel bír. mert a vallás „misztériumaira” utalt. netalán ostobaságnak tekintsék azt. hogy haszontalan lenne rámutatni e megjelölés egyedülálló voltára. aminek kettős értelme van: szigorúan etimológiailag „misztériumot” [mistéres. nem pedig mystéres — a ford.beavatási „legendák” rituális „eljátszása” közvetlen összefüggésben állhat ezekkel a szimbolikus megjelenítésekkel . hogy ezt a nevet úgy rövidítették le. 1 Furcsa viszont. amelyből hasonl óképpen a métier [„mesterség‟] szó ered. 8. miszerint homonim lett és végül összetévesztődött a görög eredetű és teljesen másképp levezethető „mysteriummal” [mystéres]. például Görögországban vagy valószínűleg Egyiptomban is. és ez világosan jelzi. és általában a hármas felosztás szerint rendezték el: menny. hogy az antik idők „misztériumaiban”.

Hogy e néhány megjegyzést kiteljesítsük.táció eredménye lehetett. ugyanis a modern előítéletektől korlátozott elmék áltudományos „kriticizmusa” még Platónnaksem kegyelmez. sőt durva „szójátékokat” játszunk. miszerint „hamisan etimologizálunk”. lévén ez a módszer többé-kevésbé közvetlen összefüggésben áll a hindu nirufyán alapuló interpretációs módokkal. hogy gyanúba ne keverednénk. ahogyan az álomállapotban a szubtilis formák keletkeznek. amelyet többé-kevésbé távoli időszakokban külsőleges értelemben hasonló megnyilvánulások erősítettek meg. úgyszólván az ő másodlagos modifikációinak és meghosz szabbításainak reprezentánsaiként foghatók fel.28. hogy aligha lehetséges utalni rájuk anélkül. aki mint a „mítoszokra” való hivatkozásunk alkalmával közbevetőleg megjegyeztük. fejezet.7 Ugyanez a megfontolás alkalmazható az imagináció minden produktumára is. és amelyet az idő és a tér különböző körülményeinek megfelelően alkalmaztak/‟ Emellett gyakran volt alkalmunk kimutatni filológi . legyen az bármilyen fajta. akik saját mentális produk tumai. ami az életszerűség képét adja. de a nyelv benső konstitúciójának titkai manapság olyannyira elvesztek. Éppen ezért ebben a tekintetben a szerző ténylegesen „demiurgoszi” funkciót tölt be. bármit is gondoljon kortársaink legtöbbje. minthogy egy olyan világot produkál. nevezetesen a színműíróét: a különböző karakterek.ailag különböző szavak fonetikus asszimilációjának jelentőségét mint a szimbolikus nyelv egy módozatát. A SZÍNHÁZ SZIMBOLIKÁJA 197 megy vissza az időben. 7 Vö. és így nem szolgáltat bizonyítékot ama tradíció ezoterikus jellege ellenében. majdhogynem ugyanúgy. . konkrétan a színház esetében viszont létezik egy speciális faktor: a produkció érzékszer viig felfogható módon valósul meg. éppen úgy. valójában ebben semmi önkényesség nincs. ami teljes egészében belőle 6 A középkorban a vallási forma efféle „exteriorizációja” egy ilyesfajta adap . Les états multiples de l'etre . a színház szimbolikáján belül említsünk meg egy további nézőpontot. időnként ilyesfajta interpretációkhoz folyamodott. 6. ahogyan az álmokban történik. vagyis az ezoterikus és beavatási tradíció kontinuitásának jelét.

akárcsak az álmokban. mert a szóban forgó terminusokat leginkább itt használják. hogy van értelme hosszabban elidőzni ennél a tárgykörnél. akik merőben profán dolgot csinálnak belőle. fejezet „OPERATÍV” ÉS „SPEKULATÍV” Amikor a beavatási kvalifikációk kérdését tárgyaltuk. és mint akkor elmondtuk. említést tettünk egy nagyon elterjedt félreértésről az „operatív” szó jelentésé vel kapcsolatban. ami különböző módozatok szerint minden beavatási formára vonatkozhat. az „illuzórius alakok” létrehozóját ép pen annyira nem érinti az akcidentális megnyilvánulások eme sokfélesége. hogy lényegi természeté nél fogva az egyetemes megnyilvánulás egyik legtökéletesebb szimbóluma. számunkra úgy tűnik. és következésképpen a „spekulatívéval” kapcso latban is. amiben a mi nézőpon tunkból ennek minden jelentősége áll.198 A BEAVATÁSRÓL származik. amely bizonyos értelemben annak ellentéte. partikulárisabban a szabadkőművességgel kapcsolatban. a szín háziegmélyebb értelme. mint megje gyeztük. az. hogy alapvetően sokkal általánosabb jelentéstartománya van. legyen bár ismeretlen azok előtt. és minthogy szimbólumai és rítusai. mint ahogyan a Lét egységét sem érinti a megnyilvánulások sokfélesége. egyszóval partikuláris módszerei minden „specifikusságukban” esszenciálisán az építőmesterségre támaszkodnak. és olyasvalamit foglal magában. bármilyen nézőpontból is tekintjük. 29. amiben szoros kapcsolat áll fenn e tévedés és a beavatás valódi mibenlétét illető általános félr eértés között. a szabadkőműves beavatási forma korántsem kivételesen egy mesterséghez kapcsolódik. Ily módon. A tévedés kiindulópontja a következő: minthogy. A kérdés úgymond történetileg merül fel. az emberek ősz - . és ez az. ebből kifolyólag pedig egyenesen az egyetemes meg nyilvánulást létrehozó Lét szimbólumaként fogható fel. nem nehéz viszont megérteni. Ez esetben.

mintha egy „intellektuális” értelemben vett „fejlődést” reprezentálna és egy maga sabb szint megjelenésének felelne meg. akiknek elképzelésük. akik valamilyen kapcsolatban álltak a könyvművészettel.29. hogy legyenek ezzel a művészettel. így az „operatív” szabadkőművesség átalakult „spekulatív” szabadkőművesség gé. lassacskán. akik nem értettek az építőművészet hez. és különösen azért. némelyek úgy vélik. hanem a szerzőket is. tiszteletbeli tagként „felfogadtak” olyan embereket is. amelynek csak fiktív vagy „ideális” kapcsolata volt a mesterség gel.ként” (vagy angol elnevezésük szerint patrómiskí'ni) . amiből eredt. Mint ismeretes. megállván így a dol gok legkülsőlegesebb és legfelszínesebb aspektusánál. észlelvén viszont a korábbi operatív szabad kőművességben a nem -kézműves tagok jelenlétét. A legelterjedtebb vélemény ezért a következőképpen fogalmazható meg: az „operatív” szabadkőművesek kizá rólag mesteremberek voltak. mert a szabad szüle 1 Wójában azonban ezek az emberek legalább valamiféle közvetett kapcsolatban kellett. Analóg módon a könyvnyomtatók (akiknek rituáléja főként a Faust -„legenda” alapján alakult ki) később „befogadták” mindazokat. amelyek nem profán tevékenységekkel. A szabadkőművességben korábban nem tettek különbséget csak a „szabad” kőművesek. a „spekulatív” szabadkőművessé g a XVIII. sőt sejtésük sincs a b eavatási „realizációról”. mintha ez lenne a kérdés. „OPERATÍV” ÉS „SPEKULATÍV” 199 szekeverték az „operatívat” a „korporatívval”. amely szerint a „spekulatív” szabadkőművesség megjelenését eredményező változás magasabbrendűsé . Minden esetben csakne m egyöntetűnek tűnik az a vélekedés. . hogy ezen utóbbiak már „spekulatív” szabadkőművesek voltak. hanem a beavatás területével függenek össze. akiket azért nevez tek így. vagyis azon mesterek. „protektor . ha másként nem. mint az ter mészetes is azoknál.get jelez azzal szemben. mert az uralkodók kiváltságokat adományoztak céheiknek (és kétségtelenül azért is. és e tekintetben habozás nélkül szembeállítják a „gondolati spekulációkat” a mesterségbeli tevékenysé gekkel. nem csak a könyvterjesztőket. miközben olyan dolgokról van szó.1 végül aztán ez az utóbbi elem vált uralkodóvá. arra következtethetnek. század elejétől datálódik.

ahol az elsőnek a tagjai készséggel nevezik a szabadkőműveseket „spekulatív testvéreiknek”. ami valójában nem teljesen jogosulatlan. amelyek mindegyike ugyanabba az irányba 2 A szavak helyes értelmének teljes eltorzítása nélkül nem interpretálható másként a szabad születésű kifejezés. s valójában semmi köze az úgynevezett „előítélettől” való szabadsághoz. ami nem lett volna lehetséges az „ősi” kőmfivesség azon továbbélőinek beavatkozása nélkül. hiszen egy páholy normálisan nem működhetett „káplán”. és a másik orvos volt. s így legalább egy „fogadott” tag nélkül? 4 Továbbá a „spekulatív” szabadkőművesség pontosan e „fogadott” szabadkőművesek körében és tevékenysége nyomán alakult ki. . akiket speciális páholyokba3 avattak be. tudniillik pontosan ez függ össze a „realizációval”. 2 és a „fogadott” szabadkőművesek között. és miközben ez a kifejezés a kö zös eredet elismerését hordozza. akik nem professzionálisak vol tak.200 A BEAVATÁSRÓL tés a beavatás engedélyezésének egyik kvalifikációja volt). és az itt kifejtettek alapján érthető is. 4 Tulajdonképpen azt kell mondanunk. 8 Korábban a compagnonnage és a szabadkőművesség jelen állapota kap csán kimutattuk ezt a különbséget. hogyan is lehetett volna másképp. 6 Hozzá kell tenni továbbá. akiknek a száma sokkal nagyobb volt. mint azt a történészek általában hiszik. de mindannyiuk egyformán az „operatív” szabadkőművesség ugyan azon szervezetének volt a tagja. hogy társadalmi helyzetük és külsőleges relációik folytán talán nyitottabbak voltak a profán világ bizonyos politikai. hogy két személynek kellett lennie. amelyeket később be kellett tömni. hogy a legfontosabbat. hogy a rendes páholyok ban „kápláni” funkciót lássanak el. Különböző minőségben bár. és akik között külön pozícióval bírtak az egyházi személyek. „operatív” szabadkőművességben e páholyok elnevezése Já!{in Páholya volt. ami a beavatást célul kitűző személyre vonatko zik. másoknál könnyeb ben és nagyobb mértékben szem elől téveszthették a beavatást alkotó részt — azt is mondhatnánk. időnként némi lenézést is magában foglal. miszerint mivel nem kapcsolódtak közvetlenül a mesterséghez és ilyenformán nem rendelkeztek a kérdéses beavatási munka szilárd bázisával. magát a „káplánt” pedig Jóiéin Testvérnek hívták. és ez a modern szabadkőművesség kezdetén megmagyarázza bizo nyos hézagok meglétét. ‟ Az ősi. filozófiai és más befolyásai felé. ' Továbbá ezek a szabadkőművesek nem kapták meg az összes „operatív” fokozatot.‟ és ez elég egyszerűen megmagyarázható azon tény révén.

ami ‟kon . A latin speculum szó 'tükröt‟ jelent. és a helyze t a beavatás nézőpontjából ennek valójában pontosan az ellenkezője.29. hanem abban. szemben a „realizáció” közvetlen következményét jelentő. Miután beszámolónk kedvéért történelmi meggondolásokkal kezdtünk. sőt vele azonos effek tív tudással. hogy egy ugyanilyen eredetű szó. és nem érdektelen megjegyezni. hogy a „spekuláció” és a „teória” valójában szinonimák. ami egy tükörben látható képhez hasonlóan pusztán „reflexió”. ami a realizáció — mert ez az. mert ez utóbbi mindig „cselekvésre” utal (ami szorosan összefügg etimológiájával). e helyütt a „te ória” szót természetesen nem az eredeti értelmében véve. mint a beavatás tisztán teoretikus szemléletét. 7 . de egy. Ez tulajdonképpen nem szükségszerűen jelent deviáci ót. és a szó szoros értelmében „eltérítette” őket a beavatási mun kától. az alászállítás értelmében vett degenerációt mindenképpen. Másrészt az „operatív” szót nem szabad a „praktikus” pontos ekvivalenseként kezelni. Nem szabad elfelejteni. és ahogyan az imént mondtuk. az alkímia terminológiájában is használatos. 7 vagy mondhatni közvetett tudás. ami a beavatási „realizáció”.templációt‟ jelentett. még ha ezen befolyások nem is mentek odáig. ami tény legesen „operatív”—. az e cél érdekében felhasználható összes különböző eszközzel együtt. „OPERATÍV" ÉS „SPEKULATÍV" 201 hatott. ami ké sőbb túlságosan is gyakran megtörtént. az ouvre. ahogyan a jelenkori nyelvben mindenkor használják. és így e helyütt csak kétértelműen vagy helytelenül alkalmazható. pontosan ebben az értelemben. amit a „spekuláció” szó kétségtelenül világosabban kifejez. most magát a kérdés gyökerét érintjük: az „operatívból” a „spekulatívba” való átmenet korántsem fejlődést jelent (ahogyan a kérdés jelentőségét nem értő modernek hinni szeretnék). nem hagyván semmi mást meg. 8 valójában a létező ama „beteljesüléséről” van szó. * Itt látjuk mindazt a különbséget. hiszen eredete éppen valami olyasminek az ideáját foglalja magában. ez az alászállítás mindannak elfelejtése és megtagadása. hogy náluk a két terület szerencsétlen összetévesztését eredményezzék. ami a görög praxis és poesis szavak között fennáll.

hogy ez a szint nem haladható meg. Természetesen ezzel nem azt mondjuk. a resta uráción ekkor szükségképpen az „operatív” állapothoz való vissza térést értve. mert mindenkor egy spirituális befolyás hordozói maradnak. ami a puszta semmiv el egyenlő. azonban az effektív beavatás lehetősége helyett nem marad más — mindaddig. minthogy a tradicionális „láncolat” nem sza kadt meg. ha végrehajtóik többé nincsenek tudatában ennek. mint az a mag. minthogy minden. amely számára hiányoznak a csírázásához szükséges fel tételek. minthogy ezek az „operatív” működésben nyugszanak. hogy a körülmények ked vezőbbé válásával bármikor lehetővé tegyen egy restaurációt. ami ezen túl van. bizonyosan nem keverhető össze sem milyen álbeavatási szervezettel. valójában minden restaurációt egyre inkább megnehezítenek. mint a virtuális beavatásé. egy autentikus és legitim filiá. jóllehet az mindennek ellenére principiálisan lehetséges marad. definíció szerint az „operatív” rendhez tartozik. hiszen a „spekulatív” korlátozás pontosan azt jelzi. ami a dolgok lényegi természeténél fogva arra kárhoztatott. eze n hatás „aktusba” való átmenetele azonban úgymond „késleltetett”. hogy egy beavatási szervezet ilyetén degenerációja az esszenciális természete vonatkozásában semmit sem változtat meg. annál nagyobb a lehetősége legalább is egy részleges deviációnak. hogy mi marad abból a beavatásból. még akkor is.cióval rendelkező beavatási szervezet.misszió folyamatossága elegendő ahhoz. hogy egy szervezet minél inkább meggyengül ily módon. Ebben az összefüggésben újból hangsúlyoznunk kell. legyen az jelenleg többé-kevésbé degenerált állapotban. Bárhogyan is legyen. miközben pusztán esetleges jellegűek.202 A BEAVATÁSRÓL Nem nehéz tehát belátni. és hogy a transz. ami pusztán „spekulatív” lett: a beavatási transzmisszió valójában még mindig létezik. hogy ilyen esetben a rítusok nem effektívek. vagy az ellenbeavatással. amely természetesen számos különböző irányban következhet be. és a beavatás kizárólag ennek révén lehet effektív. csak . Nyilvánvaló azonban. hogy virtuális is maradjon. és olyan. és ezek a deviációk. ami bár ténylegesen jelent valamit. amíg valamilyen individuális hiba akadályt nem képez —.

* Számos alkalommal kimutattuk. így formálisan feli kell emelni a szavunkat minden olyan értelmezéssel szemben. * Soha nem értettük. ha valaki bármikor is értékelni akarja azon degeneráció fokát. mert egy beavatási szervezetben nincs he lye „filozofálásnak” vagy „akadémikus” vitákba való elegyedésnek. az „operatív” és a „spekulatív” kifejezések rendkívül egzakt módon bármilyen beavatási formára alkalmazhatók. hogy bármely beavatási szervezetnek olyasvalamit tulajdonítson. hogy ne kelljen külön hangsúlyozni. ami azonban bizonyos. amit bizonyos emberek agyaltak ki. amelynek egy adott beavatási szervezet az áldozata lett. amely írásainkban valójában az álbeavatásra vagy az ellenbeavatásra vonatkozik. amiről korábban beszéltünk. hogy egy meglehetősen rosszul definiált csoportkategóriát jelöljenek vele. Nem szabad szem elől tévesz teni ezt. ahelyett. míg ha a beavatási területtel kapcsolatos „spekuláció” önmagára korlátozódik.29. annak a legcsekélyebb kapcsolata sincs semmiféle beavatási szervezettel. külön-külön az effektív beavatásra és a virtuális beavatásra való vonatkoztatásuk révén. hogy esettől függően többé -ke. már végbement egy tényleges deviáció. hogy az ilyen pontosítások egyáltalán nem feleslegesek. ahol a beavatási és a profán nézőpontokat összekeverik. Itt még egy fontos megkülönböztetéssel élünk. hogy még ha létezik is valami. hogy pontosan mit is értenek a „sociétés de pensée” kifejezésen. . amely egy akár tudatos. összegzésképpen elmondható. 10 Amikor egy beavatási szervezetben felüti a fejét a filozófiai „spekuláció”. hogy. ami ezzel címkézhető. 9 Másrészt a „spekulatív” nézőpont imént kifejtett alacsonyabb rendűsége megint csak majdhogynem túlzottan is illusztrálja. sem bármely más profán elfoglaltságnak. az „operatív” munka puszta előkészítése lenne. „OPERATÍV" ÉS „SPEKULATÍV" 203 éppen olyasmit. akár öntudatlan zavarodottság okán arra hajlik. ami abszolúte negatív. mint normális esetben. ez esetben annak alászállításáról van szó. tökéletesen szemben állván minden valódi beavatás céljával. hogy az önmagáért kultivált „gondolat” soha nem lehet egy beavatási szervezetnek mint olyannak a célja. holott ezt elég világosnak gondoljuk.vésbé komoly deviáció áll fenn mindenütt. de eltekintve a lehetséges deviációktól.

hanem csupán azt. hogy a beavatás lényegében egy transzmisszió. hogy minden másnak ez a szükség. a reguláris tradicionális szervezetbe való affiliáció (előfeltételezve természetesen a szükséges kvalifikációt) a virtuális beavatáshoz elegendő. nem csupán azért. járni az úton effektív beavatás. még a legelemibb szinteken sem. egy 'kezdés'. amit ennek tekintenek. vagyis ami egy 'belépés‟. minden foko zatán a virtuális beavatás révén feltáruló lehetőségek „tevőleges” kibontakoztatása. emlékeztetnünk kell rá. ami bármiféle „realizáció” létének gyanúját ébreszthetné bennük. amely végső soron. Ennek ellenére ezekben a szervezete kben továbbra is beszélnek beavatási „munkáról”. pu sztán „spekulatívakká” válván semmivel nem tudnak az „operatív” munkában se gíteni nekik. amelyek mint fentebb feltártuk. A szó szoros értelmében vett beavatás tehát a virtuális beavatás.szerű kiindulópontja. fejezet . Az úton való elindulásnak. az út folytatásának és —már aki képes rá —a célba jutásnak. hanem főleg a nyu gati világ jelenlegi feltételei mellett. tulajdonképpen az effektív beavatáshoz tartozik. vagy legalábbis valamiről. hogy ez két eltérő 30. amelyeket korábban állapítottunk meg. annyi ra lényegesnek látszik ez. de sajnos valójában sokan a küszöbön maradnak. bizonyos szervezetek degene. míg ellenben a benső munka. Mindenek előtt meg kell jegyezni. mert képtelenek a továbbmenésre. és nem tudnak semmi olyat adni.204 A BEAVATÁSRÓL EFFEKTÍV ÉS VIRTUÁLIS BEAVATÁS Jóllehet az effektív és a virtuális beavatás közötti különbség már a korábbi vizsgálódások alapján is kielégítően értelmezhető. hogy próbáljuk meg némileg tovább pontosítani.rálódása miatt.szefoglalható: rálépni az útra virtuális beavatás. ez esetben azonban joggal tehető fel a kérdés: ezeknek milyen értelemben és mértékben van még közük a valósághoz? E kérdést megválaszolandó. hogy a beavatás feltéte lei közül. ez természe tesen egyáltalán nem azt jelenti. hozzátéve. amely ez után következik. Ez néhány szóban ösz. hogy ez önmagában elegendőnek tekinthető.

mint egy. itt minden befejeződhet anélkül. ugyanakkor azonban azáltal. Elsőként a spirituális befolyás transzmisszióját kell megvizs gálni. hogy minden alkotóelemük hordoz szimbolikus jelleget. hogy az imént feltárt két transzmissziós forma soha nem választható el élesen egymástól. Nos. annak ellenére. Azonkívül. és nemcsak a külső tanításnak. klójában a beavatási tanítás. olyannyira. és „nem -em. másrészt egy tradicionális tanítás transzmissziójaként. hanem és főként azért. ugyanazok a szimbólumok magának a spirituális befolyásnak is „támasztékaiul” szolgálnak . ami lényegében a szigorúan vett beavatás. a benső megvalósítási munkára indító külsőleges segédeszköz. amenny iben legfő képpen azon meditáció „támasztékaiul” szolgálnak. De ami a rítusok alkotóelemeit illeti. A rítusok lényegében és mindenekelőtt a spirituális befolyások hordozói. hogy szükség lenne ezt követően valamilyen tanítás köz lésére. mert ennek logikailag meg kell előznie min den tanítást.beri” jellegükből kifolyólag. hanem az ennél többnek is. az. mert ez az. miután mint mondtuk pontosan a szimbólumok képezik azt az egyetlen nyelvet. EFFEKTÍV ÉS VIRTUÁLIS BEAVATÁS 205 értelemben értelmezhető: egyrészt egy spirituális befolyás transz missziójaként. hogy ha csak virtuális beavatásról van szó. bár természetükre nézve ténylegesen különböznek. az zal a céllal. Megfordítva.30. ami teljesen magáról értetődik. ami a benső munka kezdete. törvé nyesen és normálisan értelmezett beavatási „munka” külső és kol lektív oldalát képezi. amely a beavatási rendű igazságok kifejezésére ténylegesen képes. amikor a rítus és a szimbólum közötti szoros kapcsolatról beszéltünk. nem csak azért. s ezeket nélkülük semmiképpen nem lehet átadni. ami az igazi. hogy amennyire csak lehet támogassa és irányítsa azt. amelynek különleges termé szetét később fogjuk definiálni. hogy áttételesen már foglalkoztunk ezzel a ponttal. ami a kérdést némileg bonyolítja. a szimbólumok tulajdonképpen eszközei a tanításnak. . szükségképpen egy tanítást is megtestesítenek. és ami további magyarázatot igényel. klójában ez az egyetlen célja és az egyedüli. ha megértjük az ember tradicionális felvételének a s zükségességét. semmi más nem lehet.

206 A BEAVATÁSRÓL ha felidézzük. aki ahelyett. akiknek a célja a virtuálistól az effektív beavatásig való eljutás. azt sem kell mondani. hogy a benső munka hatástalan lenne akció nélkül. azonkívül általában a legfelszínesebb jelentéseknél ragadnak le. ami definíció szerint elkerüli a „spekulatív” nézőpontot mint olyat. még egy teljesen „spekulatív” értelem ben is. amelynél bizonyos szervezetek „munkája” teljesen megszűnik beavatásinak lenni. amely úton — talán mondanunk sem kell — a lehető legtörvénytelenebb magyarázni a szim bólumokat és megpróbálni találó magyarázatokkal kifejteni a ben nük foglalt különböző jelentéseket (feltéve minden „szisztéma tizá . És szerencsének kell tekinteni. Ez az utóbbi nézőpont a szimbólumok külsőle ges tanulmányozására korlátozódik. amely nyilvánvalóan elégtelen azok számára. Ez utóbbi eset az a határ. hogy többre törekedne. és éppen az a valami más az. hogy bizonyos feltételek mellett maga a szimbólumokon való meditáció egy igazi rítus jellegét öltheti. netalán társadalmi vagy politikai alkalmazásokat vezet le belőlük. hogy ilyen értelemben használna szimbólumokat. miként például az. Ezzel szemben van olyan. amiben aztán már semmi beavatási vagy tradicionális sincs. ami éppen a szimbolizmus lényegével összeegyeztethetetlen). hogy az ember szinte észrevétlenül át csússzon az egyikből a másikba. hogy a „spekuláció” mint egyedüli végcél sajnos lehetővé teszi. . a róluk való „spekulációra” korlátozza magát. ez a határ természe tesen az egyszerű degenerációt a deviációtól is elválasztja. mint megérteni. egy rítusét. aki a szimbólumokban „moralizálásra” való ürügyet talál. anélkül. hanem az effektív beavatás egy meglehetősen magas fokának elérését is lehetővé teszi.ció” hiányát. és mi sem könnyebb. amely immár nem csak virtuális beavatásban részesít. mivel a továbbhatolás bizonyos értést követel. vagy ha úgy tetszik. érthető lesz. a spirituális befolyással való együttműködés nélkül. ami va lójában a puszta „erudícióhoz” képest valami teljesen mást előfel tételez. hogy ezt mindig csupán valami másra való előkészületnek lenne szabad tekinteni. ha valaki nem jut szinte teljesen tévútra a „perifériális” megfontolásokkal. és nyíltan a profán nézőpontig süllyed.

egyáltalán nem értik a szimbolika célját. akik nem értik. úgyszólván zsákutcába vezet. fejezet A BEAVATÁSI TANÍTÁS Újból vissza kell térnünk a beavatási tanítás jellegzetességeihez. hogy miért. mint a szimbolika használatát. mivel a spirituális befolyás transzmissziójának közvetlen következménye. amit maga a „spekulatív” nézőpont képtelen felfogni és ebből következőleg tu domására hozni azoknak. akik a dolgokat csak nagyon felszínesen szemlélik és meg-torpannak a jelenségeknél és külsőleges formáknál. az e tanítás külsőségének nevezhető. ám azt is kell tudni. azonkívül virtuális beavatás lehetséges minden „spekuláció” nélkül. 31. amelyek minden profán tanítástól alap vetően különböznek. A BEAVATÁSI TANÍTÁS 207 Most már le tudjuk zárni a kérdést: a puszta „spekuláció”. sőt mondhatjuk a szükségességét . még akkor is. mint a szigorúan vett beavatási munkának. mi is valójában a beavatási tanítás. hogy előkészületek a „realizációra”. amelynek révén ez bizonyos mértékig és bizonyos fokig átadható. akik horizontjukat reá korlátozzák. mint fentebb mondtuk „késlekedik” és egy látens vagy rejtett állapotban marad mindaddig. nagyon is igaz egyébként. mivel ennek eszközeivel az ember semmiképpen sem juthat túl a virtuális beavatáson. Az ilyen emberek tehát. amíg a „spekulatív” át nem változik „operatívvá”. azon jellegzetességekhez. hogy a szimbolika esszenciális szerepet játszik benne. ha megmarad a beavatási nézőpontnál és nem tér el ettől ilyen vagy olyan úton. tulajdonkép pen szükséges előkészületek. vagyis az elméleti vizsgálódásoknak nincs olyan valódi értékük. amely révén a transzmisszió végbemegy.31. csupán annyi. ez azonban olyasmi. Amit e helyütt szemügyre kívánunk venni. azon tisztán benső munka előkészítése gyanánt. ami által az először virtuális beavatás többé-kevésbé tökéletesen effektívvé válik. Sokan. A rítus hatása. vagyis annak a kifejezési mód nak. nem látnak benne egyéb figyelemre méltót.

Különö sen az okkultisták és más álbeavatottak nézőpontja ez. hogy egy bizonyos. és ez a „spekulatív” munkának pontosan az a deviációja. azok sem tartják többre a profán tanítás egyfajta kiterjesztésénél. ami tulajdonképpen beavatási értékkel is bír. a szokványos oktatás egy relatív elit számára való kiegészítésénél. 1 Talán jobb is teljesen tagadni az értékét. bár látszólag telj esen ellentétes azzal: ez abban áll. sőt bizonyos szempontból ellentétben áll azzal. hogy képtelenek mást felfogni. amely mindig ellentmondásban és konfliktusban van a többi tudománnyal. és teszik ezt oly módon. klójában azt hiszik. amint azt majd alább kifejtjük. Még akiknek minden ilyesfajta félreértés ellenére sikerül is valami értéket találniuk egy ilyen doktrína tanításában — valamilyen okból. akik a val óságban sokkal kevésbé vetik meg a profán tanítást. mindazonáltal teljesen bizonyos. amelyek sem önmagukban.lását jelenti. sem tárgyalási módjuk szerint nem beavatásiak. mint ily módon bagatellizálni.nek. mint egy filozófia a többi között.208 A BEAVATÁSRÓL sem. ami meztelenül és kendőzetlenül az ignorá . hogy megpróbálják szembeállítani a profán tanítással. amit ilyen körülmények közepette csakis furcsának és a legjobb esetben egyszerűen haszontalannak találhatnak. ami metódusában kétségkívül más egy kissé. speciális tudomány tanulmányozásának tartják. amire már utaltunk. abban. ami az előzőnél aligha kevésbé hibás. Egy másik módja is van a beavatási tanításra való rátekintés. de semmi esetre sem valami több. mint azt hinni 1 Magától értetődően az érintettek egyformán képtelenek az elitet a szó egye dül igaz értelmében felfogni. és lépten-nyomon olyan többékevésbé koordinált és mindenféle dologra vonatkozó néze tekkel előállni a nevében és a helyében. mivel mentalitásuk olyan. noha hipotetikusan és minden világos megokolás nélkül mindig magasabb rendűnek nyilvánítják azoknál. aminek általában semmi köze a beavatáshoz —. mintha kvázi ugyanazon a szinten helyezkedne el. többé-kevésbé homályosan definiált. hogy a beavatási doktrína ténylegesen nem egyéb. . hogy a fentebb megadott okoknál fogva a filozófiának semmi köze a szimbolikához.

amiket nem lehet teljes mértékben szavakba foglalni. mint mások állítják. mert ez elkerülhetetlenül még jobban eltorzítaná. hogy tovább időzzünk itt. mert mindenekelőtt egy más mentalitásból származnak. Hozzá kell tenni. olyan ideákat kifejezendő. és amelyek számára egy kevésbé korlátozott. az azért van. hogy maguk is egy univerzálisabb rendhez tartoznak. sem annak antitézise. sem egy speciális tudomány. és a modern tudományok között. de nem szabad elfelejteni. mert tényleg valami teljesen más. mi is jelenti a tradicionális tudományok és a profán tudományok nézőpontja között i esszenciális különbséget. amelyek ugyan olyan mértékben különböznek a közönséges nyelv által visszaadot. A BEAVATÁSI TANÍTÁS 209 szeretnék. A szimbólumok állandó használata e tanítás transzmissziójában logikus módon éppen arra utal.taktól. ráadásul ez a szembeszegülés aligha egyeztethető össze azon állandó törekvésükkel. Ha tehát a beavatási tanítás sem nem a profán tanítás meghoszszabbítása az először említettek szerint.31. és valójában az biztos. 2 amelytől nem 2 Valójában a „mentalitás” szó e tekintetben nem kielégítő. hogy kell lennie egy olyan kifejezési módnak. mint majd alább látjuk. azon oknál fogva. vagy amit annak hisznek. de mindazok után amit elmondtunk. ideákat. hogy a beavatási fogalmak azért különböznek esszenciálisán a profán fogalmaktól. hogy itt a tulajdonképpeni beavatási tudásnak csak egy preparációs szintjéről beszélünk. amelyen még nem lehetséges közvetle nül a transzcendens intellektusra hivatkozni. hogy összehasonlítási pontokat találjanak a tradicionális doktrína. amely még a kérdés velejének tárgyalása nélkül is logikus. minthogy többé-kevésbé leplezetten számos dolgot átvesznek attól. másrészt nincs fogalmuk arról. . Itt egy kettős tévedés van: egy részt összekeverik a beavatási tudást egy többé-kevésbé másodlagos tradicionális tudomány tanulmányozásával (legyen az a mágia vagy más efféle). szigorú értelemben azonban nem szabad megpróbálni definiálni. nincs szükség rá. hogy a szembenállás és a hasonlóság egyaránt azt feltételezi. univerzálisabb nyelv szükségeltetik. ami teljességgel különbözik a közönséges nyelvtől. hogy a kérdéses dolgok ugyanazon rendbe tartoznak. ha sem nem filozófiai rendszer.

csak éppen különböző nézőponto kból származnak. Éppen ezért egyrészt könnyűszerrel elfogadható. ami profán nézőpontból szemlélhető. hogy minden. mint inkább azon nézőpontjukban külön böznek. hogy a szimboliz mus. valóban nincs különbség e kettő között a tekintetben. amelye ket szavakkal tökéletesen kifejezhetőkként tételeznek). és ez egy pillanatra sem lehet kétséges. mint inkább 3 Amit itt elmondunk. ami annak lényegi természetével összeegyeztethetetlen. ha pedig ez így van. hogy e tárgyat nem lehet „specializálni”. és ez elkerülhetetlenül így van. amelyek telje sen kívül esnek minden profán nézőponton. ami annyit tenne. hogy megpróbálnak olyan korlátozást ráerőltetni a beavatási tudásra. amelyről nem tudhatnak meg semmit azok. egyaránt alkalmazható a tradicionális nézőpontra ál talában. illetve a tulajdonképpeni beavatási nézőpontra. amikor egyszerűen ezeknek a profán néző ponttól való megkülönböztetéséről van szó. ahová a dolgok természetüknél fogva tartoznak.hiszen egyformán és megkülönböztetés nélkül vonatkozik minden emberre — területen túl helyezkedik el az ezoterikus és tulajdonképpeni beavatási terület. amit a profán nézőpont eltorzít. . akik megmaradnak az exotéria területén. hogy minden szimbólumnak számos jelentése lehet. Korábban kifejtettük. + És hozzá kell tennünk. amelyből a tárgyukat szemlélik. ha meggondoljuk. exoterikusnak nevezhető . hogy totálisan kívül esnek a tradicionális exoterikus nézőponton is. viszont ezen. ami semmi esetre sem csökkenti a köztük lévő alapvető kü lönbséget. tökéletesen másként és más felfogásban bár. 1 és kizárólag a beavatás területéhez tartoznak.210 A BEAVATÁSRÓL annyira a tárgyukban. a közönséges nyelveknél voltaképpen jóval egyetemesebb nyelv. amely végül is csak a dolgok egy illegitim és deviáns szemlélete). hanem kizárólag pro fán nézőpont. ami úgymond minden beavatási tanítás érzékelhető formája. tekintve. úgyhogy bizonyos tekinte tben ugyanahhoz a területhez tartozik. amely esszenciálisán a legitim és normális szemlélete annak. mert a szimbólum nem annyira egyetlen világosan definiált és korlátozott idea kifejeződése (a kartéziánus filozófia „világos és elkülönült” ideái értelmében. azért van így. valójában nem létezik profán terület. de szemlélhető a beavatási nézőpontb ól is (mert amint azt gyakran elmondtuk. 3 másrészt viszont vannak olyan dolgok. éppenséggel komplementerek és egyaránt igazak. amelyek távolról sem mondva ellent egymásnak.

szükségképpen az egyedüli. amelyeknek a szintézisét képviselik. és személyes erőfeszítései révén kell kibontakoztatnia és kultiválnia őket. akkor legalábbis megőrizhetik és transzmittálhatják azok is. mint hogy felkészítik erre. hogy még szabatosabban fogalmazzunk. akik egyszer képesek lesznek ugyanezen értésre. amit ezek után saját magának kell meg valósítania önmagában. legfeljebb segíteni tudja azokat. a megfelelő formulák kal felvázolván azt a tervet. és olyan mértékben. Akinek sikerül a szimbólum mélyebb értelmét feltárnia. hogy azok képesek maradjanak bármely erre alkalmas létezőben felébreszte ni mindazon koncepciókat. és a saját maga vé delmezője a profán kíváncsisággal szemben. ami csupán az effektív beavatás bázisa és támasztéka. hogy ebben áll a valódi beavatási titok. sem célját nem ismerik. hogy a szimbólumokat érintetlenül őrizzék meg a s zámukra. akik sem jelentését. maga a beavatás területét alkotó kifejezhetetlen realitás lehető legteljesebb fokú transzmissziójának. A BEAVATÁSI TANÍTÁS 211 ideák és koncepciók egy teljes csoportjának szintetikus és sematikus reprezentációja. mert mások nem tehetnek többet. Ami ezt a titkot illeti. elegendő. de még ha tökéletesen meg is érti. ily módon pedig ez az egyetlen eszköze minden. ami természeténél fogva megszeghetetlen. hogy ha a szimbolikus beavatás. vagy inkább. és aminek bizonyos külsőleges jelek relatív titka csupán szimbolikus képviselője.31. Nem szabad elfelejteni továbbá. amit meg szeretne értetni. az e rendhez tartozó magvak elültetésének a beavatott intellektusában. hogy a kívülről pusztán virtuálisan megkapott beavatást effektív módon birtokba vegye. Ez semmi esetre sem fosztja meg instruktív eszközkénti érté küktől a külsőleges és szimbolikus beavatás transzmissziójának cél . ami közvetlenül kifejezhető. amelyeket mindenki saját intellektuális képességei szerint foghat fel. ami kí vülről adható. az ennek révén összehasonlíthatatlanul többet ért meg annál. akinek ezután ezeket potenciából aktusba kell átvinnie. akkor sem lesz képes soha effektív módon másokkal közölni azt. minden személy az intellektuális horizontjának hatóköre szerint lesz képes nagyobb vagy kisebb mértékben megérteni. Hadd emlékeztessünk újból. amennyire felkészült a megértésükre.

az azért van. vagy akár a földi élet teljességével is. amit a beavatási legendák „eljátszásának” neveztünk. Ebben az összefüggésben megjegyezhetjük (és ez visszavisz bennünket a szimbólum és a rítus bensősé ges kapcsolatához).kus” vagy „makrokozmikus” kibontakozása egy olyan terv szerint megy végbe. hogy ezek az alapvető szimbólumokat a szó általunk már korábban is használt legtágabb értelmében vett gesztusokban adják vissza. egy idea vitális mód on való kifejeződése végül is csak egy szimbólum a többi között. ami analóg azzal. hogy bármely másnál jobban az emberi individualitás mélyére hatoljon. és bár realizációik során különbözők és meghatározatlanul változatosak. Az ilyen tervek mindig és mindenütt egy és ugyanazon szintetikus koncepcióval állnak megfelelésben. „mikrokozmi . hogy önmagában megvalósítsa lénye minden potencialitásának teljes kibontakoztatását. és ily módon a tanítást úgymond „élővé”‟ teszik a beavatott számára. mindegyikük ugyanabból az „archetípusból” ered. amit a színház szimbolikájáról elmondtunk. 7 Ebből következik az. hogy ez olyan szimbólum. még ha el is tekintünk azon esszenciális szerepüktől. mint ahogy például térbeli módba való átmenetele is. egy univerzális tervből. ami egy geometriai szimbólumot vagy ideo. ha a beavatás különböző fázisainak minden metódusa korrespondenciát mutat vagy az individuális emberi élettel. így principiálisan azonosak. viszont azt mondhatnánk. ami annak befogadása érdekében a leg megfelelőbb és legáltalánosabban alkalmazható megjelenítési mód. ahogyan azt számos modern szeretné. mert az exszisztencia jelen körülményei közepette az emberi individualitás minden megnyilvánulása szükségszerűen az élettevékeny ség különféle módozataiba megy át. A végső elemzésben. amit a spirituális befolyás támasztékaként és hordozójaként játszanak. Itt arra is lehet hivatkozni. Mindezek ellenére a vitalitást nem szabad egyfajta abszolút elvvé tenni.212 A BEAVATÁSRÓL jára használt érzékelhető formákat.grammát alkot. amit a beavatottnak benső értelem ben kell végrehajtania. mert maga a vitális megnyilvánulás partikuláris vagy generális. ami speciális jellegénél fogva közvetlenebbül képes arra. .

31. A BEAVATÁSI TANÍTÁS

2 13

amit szimbolikusan az ,yilágegyetem Nagy Építőmestereként” je lölt legfőbb Akarat fektetett le. így minden létező, tudatosan vagy nem, arra irányul, hogy par tikuláris természetének megfelelő módon megvalósítsa azt, amit a nyugati, „építészeti” szimbolikán alapuló beavatási formák a .Vi lágegyetem Nagy Építőmestere tervének” neveznek/‟ és ezáltal a kozmikus totalitásban betöltött funkciója szerint hozzájárul ugyanezen terv integrális megvalósításáho z, ami végső soron nem más, mint saját perszonális megvalósításának univerzalizációja. Kibontakozásának egy meghatározott pontján, amikor a létező valóban tudatára ébred e finalitásnak, veszi kezdetét az effektív beavatás, aminek fokozatai révén és személyes útjával összhangban eme integrális realizációhoz kell vezetnie, azon realizációhoz, amit a lé tező nem bizonyos speciális képességek elszigetelt kibontakoztatásával, hanem az esszenciájában foglalt összes lehetőség teljes, harmonikus és hierarchikus kibontakoztatása révén teljesít. Továb bá, mivel a cél szükségszerűen ugyanaz mindannak számára, ami ugyanazon princípiumból részesül, pusztán az e cél elérése érdekében alkalmazott eszközök sajátlagosak az egyes, individuális természetük által meghatározott speciális funkciók keretein belül elgondolt individuumok esetében, és amit, bármi legyen is, a totális és univerzális rend szükségszerű elemeként kell elgondolni; és a dolgok lényegi természeténél fogva a partikuláris utak e sokfélesége addig áll fe nn, amíg az individuális lehetőségek területét effektív módon meg nem haladják. Az univerzalitásában szemlélt beavatási instrukciónak ezért ugyanazon transzcendens princípium megannyi, meghatározatlanul változatos alkalmazásaként kell felölelnie a realizáció minden útját, ami nemcsak a létezők minden kategóriájának, hanem min den, elkülönülten szemlélt individuális létezőnek is megfelelő; és ily módon foglalja magában az összest, és az egyetemes Üt abszofl E szimbolika továbbá távolról sem kizárólag a nyugati formák sajátja; nevezetesen a hindu tradíció Visvakarmája pontosan ugyanaz, mint a .yilágegye- tem Nagy Építőmestere”.

2 14

A BEAVATÁSRÓL

lút egységében összegzi és szintetizálja őket. 7 Ha tehát a beavatás princípiumai változhatatlanok, módozatai változhatnak és változniuk is kell, hogy a megnyilvánuló exszisztencia sokféle és relatív feltételeihez igazodjanak, amely feltételek diverzitásának mondhatni matematikai követelménye, hogy az egész univerzumban nem lehet két egyforma dolog, mint más alkalmakkor már kifejtettük. 8 Ilyenformán azt lehet mondani, hogy különböző individuumok esetében még külsőleges és rituális nézőpontból is lehetetlen két, pontosan ugyanolyan beavatást végrehajtani, nemhogy a beavatott benső munkájának nézőpontjából. A princípium egysége és vál- toztathatatlansága semmi esetre sem egyformaságot és mozdulatlanságot igényel, ami ténylegesen soha nem valósítható meg, és valójában az előbbiek „inverz” tükröződése a megnyilvánulás legalacsonyabb fokán; az igazság pedig az, hogy a beavatási tanítás, magában foglalva az individuális természetek meghatározatlan sokféleségéhez való alkalmazkodást, ezáltal az ellentettje az egyformaságnak, amit a profán oktatás ezzel szemben „ideáljának” tart. A szóban forgó módosulások természetesen a beavatási tudás külsőleges kifejeződésére és a különböző individuumok általi asszimilációjára korlátozódnak, mert amilyen mértékben ez a kifejezés lehetséges, szükségképpen számításba kell venni a viszonylagosságokat és az esetlegességeket, míg ellenben az, amit kifejez, független ettől principiális esszenciájának azon egyetemességében, amely egy egyedülálló szintézis szimultaneitásában minden lehe tőséget magában foglal. A külsőleges és formák révén transzmittálható beavatási tanítás valójában nem más, és nem is lehet más, mint — ezt már elmondtuk, és most újból hangsúlyozzuk — az individuum előkészítése arra, hogy személyes erőfeszítései révén megszerezze a valódi be avatási tudást. így felmutatható neki a követendő út és a megvaló sítandó terv, és bátorítható, hogy egy effektív és nem pusztán teore

7 Ez az univerzális Út a távol-keleti tradíció 7aoja. * Vő. főként A mennyisig uralma, 7. fejezet.

32. A MENTÁLIS KÉPESSÉG KORLÁTJAI

2 15

tikus értéshez szükséges mentális és intellektuális irányultságot kultiváljon; erőfeszítésének folyamatos ellenőrzésével segíteni és irányítani is lehet; de ez minden, hiszen senki más nem tudja helyette elvégezni a munkát, még egy, a szó legteljesebb értelmében vett „Mester” sem. 9 Az igazat megvallva a beavatási titkot effektív módon szükségszerűen magának a beavatottnak kell birtokba ven nie, mert rajta kívül ezt senki és semmi más nem képes közölni vele; e birtokbavétel teljes kör ű megvalósítása ennek minden imp likációjával együtt megköveteli, hogy a bizonyos tekintetben a személyes munkájának megalapozásaként és támaszaként szolgáló tanítás oly módon épüljön fel, hogy ténylegesen korlátlan lehetőségek felé nyissa meg őt, és így lehetővé tegye számára, hogy koncepcióit szélességükben és mélységükben is meghatározatlanul kiterjessze ahelyett, hogy mint minden profán nézőpont, egyfajta szisz tematikus elmélet vagy verbális megfogalmazás többé-kevésbé szűk korlátjai közé zárná azo kat. 32. fejezet

A MENTÁLIS KÉPESSÉG KORLÁTJAI
Most beszéltünk a beavatási tudás megszerzéséhez szükséges mentalitásról, arról a mentalitásról, ami a profántól teljesen eltér, és aminek kialakulásához nagyban hozzájárul a tradicionális szervezetekben haszná lt rítusok és külsőleges formák megtartása, anélkül, hogy az kárára lenne a másik, mélyebb jelentésüknek. Meg kell érteni viszont, hogy ez csak egy olyan preparációnak megfelelő előkészítő fázis, ami még mindig teljesen teoretikus és egyáltalán nem az effektív beavatás. Valójában jó okunk van arra, hogy a mentális képesség elégtelenségét hangsúlyozzuk minden ténylegesen metafizikai és beavatási tudással szemben; a szanszkrit manas ekvivalenEzen azt értjük, ami a hindu tradícióban a guru, az iszlámban pedig a JÉ9f$ és aminek semmi köze a bizonyos nyugati álbeavatási körökben erről dédelge tett fantasztikus elképzelésekhez.

2 16

A BEAVATÁSRÓL

seként kénytelenek vagyunk a „mentális” szót bármi másnál in kább preferálni, minthogy ezek egy közös gyök révén összefüggenek. E kifejezésen így azon tudással kapcsolatos képességek teljességét értjük, amely a (számos nyelvben ugyanabból a gyökből eredő szóval jelölt) emberi individuumot specifikusan jellemzi, és amelyek közül az ész a legelső. Többször is felvázoltuk már a különbséget az ész, ami a merő ben individuális rend képessége, és a tiszta intellektus között, ami ezzel szemben szupraindividuális, így e helyütt felesleges lenne erre visszatérnünk. Csak arra emlékeztetünk, hogy nem lenne lehetséges a szó valódi értelmében vett metafizikai tudás, lévén ez az univerzális rendbe tartozik, ha a létezőben nem lenne egy ugyanezen rendhez kapcsolódó, és így az individuumhoz képest transzcendens képesség: ez a képesség a szó szigorú értelmében vett intellektuális intuíció. Válóban, minthogy minden tudás esszenciálisán egy azonosulás, így evidens, hogy az individuum mint olyan nem tehet szert olyan tudásra, ami túl van az individualitás területén, hiszen ez ellentmondás lenne; az ilyen tudás csak azért lehetséges, mert a megnyilvánulás bizonyos esetleges állapotában a létező egy emberi individuum, egyszersmind azonban valami más is: abszurd lenne azt mondani, hogy az ember emberként és emberi eszközökkel meghaladhatja önmagát; de a létező, aki emberként jelenik meg ebben a világban, a legmélyebb esszenciáját alkotó permanens és változhatatlan princípium révén egyszersmind valami teljesen más. 1 Bármilyen ténylegesen beavatásinak nevezhető tudás a magasabb állapotokkal tudatosan kiépített kommunikáció eredménye; és az olyan kifejezések, mint az „inspiráció” és „reveláció”, ha valódi értelmük szerint értjük ezeket, és nem vesszük figyelembe a korunk köznyelvében túlontúl gyakori helytelen használatot, világosan utalnak az ilynemű kommunikációra. 2

1 Ez az alapvető különbség az „Önvaló” és az „ego”, vagy a perszonalitás [„személyiség‟] és az individualitás [„egyéniség‟] között, ami a létező sokféle ál lapota metafizikai teóriájának lényegéhez tartozik. 3 E két szó esszenciálisán ugyanazt jelöli, csak éppen két különböző néző pontból szemlélve. Ami az azt megkapó létező számára „inspiráció”, egyféle

32. A MENTÁLIS KÉPESSÉG KORLÁTJAI

2 17

A transzcendens rend közvetlen tudása a benne foglalt abszolút bizonyossággal együtt önmagában természetesen közölhetet- len és kifejezhetetlen, mivelhogy szükségszerűen minden kifeje zés definíció szerint alaki és ebből következően individuális, 3 így az ilynemű tudáshoz inadekvát, és azt az emberi rendben csak egyfajta tükröződésként adhatja vissza. Magasabb képességek feléb resztése révén ez a tükröződés tulajdonképpen segítségére lehet bizonyos létezőknek abban, hogy ugyanezen tudást megszerezzék, viszont, amint azt már elmondtuk, soha nem mentesíti őket annak végrehajtásától, amit senki más nem tud megtenni helyettük; ez csupán benső munkájuk „támasztéka”. E tekintetben továbbá lé nyeges megkülönböztetést kell tennünk a szimbólumok és a közönséges nyelv mint kifejezési módok között. Korábban kifejtettük, hogy esszenciálisán szintetikus jellegüknél fogva a szimbólumok különösen alkalmasak arra, hogy az intellektuális intuíció támasztékául szolgáljanak, ellenben az esszenciálisán analitikus nyelv szigorúan véve pusztán a diszkurzív és racionális gondolkozás instrumentuma. És hozzá kell tennünk, hogy „nem -emberi” aspektusuknál fogva a szimbólumok olyan befolyást hordoznak magukban, amelynek akciója közvetlenül felébresztheti az intuitív képességet azokban, akik a megfelelő módon meditálnak rajtuk; ez viszont egyedül úgymond a meditáció támaszakénti rituális fel- használásukra vonatkozik, nem pedig a jelentésükkel kapcsolatos verbális kommentárokra, amelyek minden esetben csak külsőleges tanulmányokat reprezentálnak. 4 Minthogy az emberi nyelv éppen felépítésénél fogva szigorúan a racionalitás képességének gyakorlásához kapcsolódik, minden, amit ilyen nyelven fejeznek ki vagy
külsőleges kifejeződés révén más létezőknek a lehetséges mértékben továbbadva „revelációvá” válik. 3 Hadd emlékeztessünk arra, hogy a megnyilvánuló exszisztencia feltételei között a az alak [rüpa] az, ami specifikusan az individuális állapotot mint olyat jellemzi.
A Magától értetődően nem azt akarjuk mondani, hogy aki a közönséges nyel ven magyarázza a szimbólumokat, annak azokról csak külsőleges tudá sa lehet, hanem csak azt, hogy ez minden, amit az ilyen magyarázatok révén másokkal közölhet.

2 18

A BEAVATÁSRÓL

magyaráznak el, szükségszerűen többé -kevésbé explicit módon a „gondolkozás” formáját ölti magára; mindazonáltal meg kell érteni, hogy csakegy látszólagos és külsőleges, formális és nem szubsztan - ciális hasonlóság állhat fenn az individuális terület dolgaival kapcsolatban közvetlenül és specifikusan alkalmazható hétköznapi gondolkozás, valamint azon gondolkozás között, aminek az a rendeltetése, hogy amennyire csak lehet, tükrözzön valamit a szupraindivi- duális rend igazságaiból. Ezért mondtuk azt, hogy a beavatási tanítás sohasem ölthet „szisztematikus” formát, ezzel szemben mindig korlátlan számú lehetőség felé kell nyitottnak maradnia, hogy megőrizze a kifejezhetetlen kiváltságát, ami valójában egyedül esszenciális; és így maga a nyelv, ha beavatási igazságokra alkalmazzák, bizonyos módon a tulajdonképpeni szimbólumok jellegét veszi fel. 5 Mindazonáltal aki diszkurzív magyarázatok tanulmányozása révén eme igazságok teoretikus tudására tett szert, még nem birtokol közvetlen és reális (vagy pontosabban „realizált”) tudást, aminek eme diszkurzív és teoretikus tudás pusztán preparációja lehet. Bármilyen elengedhetetlen legyen is valójában e teoretikus preparáció, önmagában mégis csak egy esetleges és járulékos eszköz értékével bír; még a legelemibb fokú effektív beavatás sem jöhet szóba, amíg valaki ezen a szinten marad. Ha ennél semmi több nem lenne, ez csak egy bármilyen, más területtel kapcsolatos „spekulációhoz” hasonló dolog lenne egy magasabb rendben, 6 mert egy ilyen, pusztán teoretikus tudás csak az elmével kapcsolatos, míg az effektív tudás „a lélekkel és a szellemmel” is, vagyis a teljes létező vel. Ezért van a z, hogy a beavatási nézőponttól eltekintve az indivi duális terület korlátjait át nem lépő egyszerű misztikusok az exote-

5 A nyelv e magasabb rendű használata mindenekelőtt a szakrális nyelvek esetén lehetséges, amelyek pontosan azért szakrálisak, mert fe lépítésükből kifo lyólag ténylegesen ezt a szimbolikus jelleget hordozzák. Ez természetesen sokkal nehezebb a közönséges nyelvek esetén, főként akkor, ha azokat szokásszerű - en profán nézőpontok kifejezésére alkalmazzák, mint a modern nyelveket is. 6 Egy ilyen „spekulációt” az ezoterikus rendben nem a filozófiához, ami csak teljesen profán nézőpontra utal, hanem inkább a tradicionális exoterikus és vallási rend teológiájához lehetne hasonlítani.

A szervi korrespondenciákon alapuló tradicionális szimbolikát használva azt lehet mondani. A MENTÁLIS KÉPESSÉG KORLÁTJAI 2 19 rikus tradíción belül saját rendjükben tagadhatatlanul magasabb rendűek nemcsak a filozófusoknál. mert az effektív tudás legcsekélyebb töredéke is összehasonlíthatatlanul többet ér. pusztán mentális gondolkozás. hogy a „szupraracionálisnak” semmi köze az „irracionálishoz”. továbbá számításba kell venni azt a tényt is. mint a „külsőtől” a „benső”. mint azt fentebb már elmondtuk. hanem a teológusoknál is. mindig ki vannak téve az eltévelyedés veszélyének. amit valóban „realizáltak”. . mert nem képesek az individuális rend lehetőségein túllépni. hogy a szimbolikus értelemben vett „szív”. 8 egyedül az intellektuális intuíció van ezen korlátokon túl. hiszen nem képes túllépni a lényegi természete által meghatározott korlátokon. és éppen ezért közvetett és teljességgel külsőleges. és kizárólag ez az a pont. mint bármilyen. Az árnyaktól a közvetlenül önmagában megragadott valósághoz fordulni valóban an nyit jelent. a félreértéseket elkerü lendő nem lehet e lég gyakran mondani. mint Platón barlanghasonlatában a rabok által látott árnyak. mindig. 7 Amíg a tudás csak mentális. 9 Ehhez az áthelyezéshez nyilvánvalóan már semmiféle „spekuláció” vagy „dialektika” nem használható. hogy dacára annak. minden tradícióban a tiszta intellektusnak felel meg.32. aminek így abszolúte semmi kapcsolata nincs a modernek profán elképzelései révén neki tu lajdonított „szentimentalitással”. ami az integrális értelemben vett emberi individualitás centrumát reprezentálja. addig mindössze „tükrözött” tu dás. mert más szemszögből megtörtén het. amitől kezdve va 7 Pontosítanunk kell. hogy a misztikusok e magasabb rendűségét kizárólag benső állapotuk tekintetében kell értenünk. * Aligha kell emlékeztetni arra. pontosan azért. vagyis az individuális rendben. és egy általunk e helyütt alkalmazott speciálisabb nézőpontból a virtuálistól az effektív beavatás felé fordulni. hogy a szóban forgó tudás valamiképpen is szemben áll a mentális tudással. * Ez a lemondás nem ezt jelenti. amennyiben az helyénvaló és legitim a maga viszonylagos rendjében. ami ezek után alkalmatlanná válik. hogy a teoretikus előkészületek hiánya folytán semmit sem képesek érthető módon kifejezni. vagyis az egész diszkurzív képességről való lemondást foglalja magába n. mert nem tartozik az individuális képességek rendjéhez. Ez az odafordulás a mentális. hogy a tudat centrumát az „agyból” a „szívbe” kell áthelyezni.

faqullu mán anta.) 13 Ezen nem csupán azok az állapotok értendők. 11 önmagában és önmaga révén mindent tud és birtokol. amelyhez képest valójában az összes többi. mert eljutott a kondicionálatlan állapotba. és ami nem más. 12 nos ez az állapot. mint azt Al-Hallaj megerősíti: „Láttam Uramat a szívem szemével. hanem a még mindig kondicionált szupraindividuá . emelkede ttségétől függetlenül. ami az individuális állapotot meghatározó korlátozás. ahonnan a „primordiális állapot” kiváltságait restaurált emberi létező a magasabb állapotokba tud emelkedni. 10 és valódi esszenciájának teljes megvalósítása révén effektíve és aktuálisan az tud lenni. És ez az állapot.qalb) neveznek.220 A BEAVATÁSRÓL lóban lehetséges effektív beavatásról beszélni. Az 'igazság‟ szót itt az arab haqiqah kifejezés értelmében alkalmazzuk. 8. sem pedig a „külsőlegesen” nem jut túl. és így szóltam: »Ki vagy?« O így szólt: »Te«. Dante ezoterizmusa. tehát úgymond a megnyilvánulás meghatározatlan számú ciklusához kötött marad.bahu)\ ez a tudás pedig azzal szerezhető meg. ahol véget ér mindaz. ami ahogyan az imént elmondtuk.” (Raaytu Rabbi bi-ayni qalbl. amelyek az individuum ki terjesztéseivel függnek össze. pontosan az. fejezet. csakis a me ntális képességről való lemondás ré vén hidalható át. ami bármiféle „spekuláció” szempontjából relatíve értékes lehet. amely minden beavatás végső célja. csupán — közös mércével nem is mérhető — előkészítő állapot. Aki ragaszkodik a gondolkozáshoz és a kellő pil lanatban nem szabadítja meg magát tőle. az az alak rabja marad. Vö. aki az örök és végtelen „Esszencia” „igazságában” ismeri önmagát. 10 11 . amin a „Legfőbb Azonosságot” kell érteni.lis állapotok is. qala anta. Erre utal az iszlám tradíció következő hadilhja: „Aki ismeri önmagát. mint maga az intellektuális intuíció. ami minden lehetőséget magában fog lal. azon egyetlen pontba. A „külsőből” a „bensőbe” való átmenet egyszersmind a sokaságból az egységbe való átmenet is. így sem az alakon. amit a „szív szemének” (’ayn al . avagy a kerületből a középpontba. Az. az egyik és a másik között egy tényleges szakadék húzódik. az „Esszenciát” pedig az adh-Dhatébán. ismeri Urát” (Mán arafa nafsahu faqad arafa Rab. így ez utóbbi kezdő pontja jóval túl van azon a ponton. ami potenciálisan öröktől fogva volt.

mint mondjuk egy gépies munka során megszerzett kézügyesség vagy a manapság oly divatos „testkultúra” is. aminek abszolúte semmi köze sincs a tiszta és valódi in. miszerint annak. és a veszély csupán abban áll. amit szokásosan. hogy milyen sajátlagos lehetőségei vannak. még ha ez csak teoretikus és pusztán a „realizáció” előkészítése is. akár csupán a beavatási tudás előkészítéseként is. kortársainknál az „intellektuális” szóval való foly tonos visszaélés pedig elegendő annak igazolására. amit maga a profán nézőpont implikál) még csak az össze .tellektualitáshoz. Principiálisan nincs szó tehát semmiféle kapcsolatról ez esetben: bármilyen szinten is gondoljuk el. a szó profán és „világi” értelmében „kultúrának” neveznek. mert túlságosan gyakran láttuk ennek szükségességét: véget kell vetni annak a nagyon is elterjedt előítéletnek. illetve mindannak vi szonylatában bekövetkezhet. és (a szükséges fenntartásokkal azon intellektuális degeneráció irányában. Nézőpontunkból szemlélve mindez alapvetően ugyan ahhoz a rendhez tartozik. a probléma egésze abban áll.33. milyen „impressziók” maradtak meg benne a későb biekben. mert valójában ettől függ. hogy tudni kell.egyeztethetetlenség esete sem forog fenn. hogy őrizkednünk kell mindenfajta konfúzió tól. valamint a bea vatás tekintetében sem tekinthető „diszkvalifikáltnak” emiatt. E pontot azonban még nyomatékosabban kell hangsúlyoznunk. hogy ez a ve 33. a profán oktatás semmi lyen előnyt nem jelenthet a beavatási tudás megszerzésében. amikor a helyzet az. BEAVATÁSI TUDÁS ÉS PROFÁN „KULTÚRA” 221 BEAVATÁSI TUDÁS ÉS PROFÁN „KULTÚRA” Rámutattunk már. ami a beavatási rend doktrinális tudása. fejezet 1 Nevezetesen eléggé világos. hogy nem vonható ezért fele lősségre az. hogy ennek semmilyen köze nem lehet az ilynemű tudáshoz. bármiféle értéke is lenne. ha valaki engedi magát megtéveszteni az „intellektualitás” félrevezető lát szatától. 1 mert ebből a szempontból ez egyszerűen közömbös. aki gyermekkorától profán és „kötelező” iskolai oktatásban részesült. ami a pusztán külsőleges instrukció hoz vagy profán iskolázottsághoz tartozik. aminek valójában semmilyen kapcsolata nincs e tudással. .

E pillanatban azonban a kérdésnek nem erre az oldalára helyezzük a hangsúlyt. és minden erejüket ennek áldozzák a magasabb tudás rovására. Más hátrányok mellett ez gyakran azt a hajlamot eredményezi. hogy megismételnénk amit a teljesen profán „spekuláció” bizonyos nyugati beavatási szervezetekbe való beszivárgásáról mondtunk. amikor ezen alacsonyabb rendű (gyakran teljesen illuzórius) tudás jelentőségét el túlozzák. és 32. sőt akár általában a tradicionális tudással való kapcsolat kérdése nyilvánvalóan többé fel sem merül. 2 amiben némelyek odáig mentek. ha nem is elvben. egyszerűen csak emlékeztetünk arra.222 A BEAVATÁSRÓL szély nagyon is reális. amit a modernek szívesen magasztalnak „tudomány” néven.tatlan princípiumokon alapuló utóbbinak a legcsekélyebb előnye is származna azon bizonytalan és tapogatózó kutatás hipotetikus és örökké változó eredményeihez való esetleges és teljesen külsőle ges hasonlóságból. de anélkül. akik számára a beavatási. Először is a profán oktatás bizonyos mentális szokásokat kény szerít ki. 18. nagyon is könnyű belátni. amit most részletesebben ki kell fejtenünk. mintha ezen változha . sőt nem is arra a veszélyre. amire gyak ran rámutattunk a modern tudomány és a tradicionális tudás összekapcsolásának vagy összehasonlításának hiábavalósága kapcsán. a profán oktatás nagyon gyakran akadályát képezi a valódi tudás megszerzésének (ami egy effektív preparációnak pontosan az ellentéte). sőt akár telje sen ignorálják. . hogy valóban ez a helyzet kortársaink túlnyomó többségénél. de gyakorlatban. hogy ilyen túlzásba esne. Anélkül azonban. hogy a modern tudományban a tradicionális tudás „megerősítését” látják. Ezzel összefüggés ben. fej. Nagyon is jól tudjuk. amelyektől a későbbiekben nehéz megszabadulni. aminek így már a lehetőségét sem becsülik. hiszen egy ilyen tudás létezését még csak nem is gyanítják. sőt összekeverjenek. különösen A mennyiség uralma. hogy teljesen különböző rendekhez tartozó dol gokat összekapcsoljanak. és különböző okoknál fogva ez az. hogy az egyetemi oktatás által szokásosan létre 2 Vö.

BEAVATÁSI TUDÁS ÉS PROFÁN „KULTÚRA” 223 hívott korlátoltságok. hanem min denféle dolgokkal való felszínes babrálásra. arra azonban fontos felhívni a figyelmet. minél ele mibb. legyen az bármilyen korlátozott és szűklátókörű is. az alapoktatás gaztetteit e vonatkozásban könnyen felismerhetik mindazok. hogy nem tud semmit. valamint hogy az ilyen nemkívánatos befolyások tökéletes kiküszöbölése speciális képességeket igényel. amelyek révén a beavatási tudás megszerezhető. Azután egy korántsem elhanyagolható akadályként számításba kell venni azt a fajta beképzeltséget is. sőt deformitások gyakran orvosolhatatlanok.33. amelyek csak kivételesen fordulnak elő. miközben az elsőt legalább nem köti az az előzetes és negatív feladat. Továb bá. az átplántálás módszerei kifejezetten a tagadásai azoknak. míg a másodikéi mondhatni „elfojtottak” és így többé nem képesek szabadon kibontakozni. amit a szabadkőműves beavatás szimbolikusan a „fémek lecsupaszításának” nevez. Két tudatlan individuum közül nyilvánvalóan sokkal nagyobb esélyei vannak a tudás megszerzésére annak. akiket bizonyos előítéletek nem vakítanak el. mint például a „specializációból” elkerülhetetlenül következő szűklátókörűség. mint annak. e szó közönséges je lentése jól ismert: még csak nem is egy lényegtelen tudásra utal. hogy míg a profán tudás önmagában szimplán közömbös. amit az úgynevezett iskolázottság okoz. és nem időzünk az egyes nehézségeknél. az első individuum ter mészetes lehetőségei érintetlenek. illetve mindig pusztán könyvízű . nem lépve túl a „hétköznapi élet” esetlegességein. hogy tud valamit. amely mindenekfelett „irodalmi”. vagy az ön maga kedvéért végzett „tudományos munkával” gyakran együtt járó „intellektuális rövidlátás”. és ami sokaknál annál szembeszökőbb. aki felismeri. olyan műveltségre. alacsonyabb rendű és hiányosabb az iskolázottságuk. E helyütt csupán nagy általánosságokban beszélünk. Ez könnyen megmagyaráz egy tényt. amit gyakran megjegyeztünk a „kulturáltként” lefestett emberekről. amelyek elméjét terhelik. a másodiknak akkor is meg kell szabadulnia azoktól a hamis ideáktól. Emellett még ha mindkét individuum részéről egyaránt jóakaratot feltétele zünk is. aki azt hiszi.

hogy azt valós értéke szerint ítélje meg és ne dőljön be annak. természetesen vannak kivételek. e tekintetben határozottan és a priori legalábbis az érdeklődés teljes hiányát tanúsítják. mintha a saját szemükben ez egyik jele lenne azon fensőbbrendűségnek. akiknek a mentális állapota a legkevésbé sem alkalmas igazi tudás befogadására. ugyanakkor még azok is. de nem túl zás. és ami alkalmas arra. az következik. olyan termé szetes diszpozíciókkal bír. futólag megjegyezve. fej. amit „kulturáltságuknak” tulajdonítanak! Senki se gondolja. . Egy másik szinten ez a „kultúra” általánosan módfelett ha sonló hatásokat produkál azokhoz. amit a legkevésbé ismer. a „kulturált” emberek túlnyomó többsége azok közé számít. amiből. amelyekelég kedvezőek ahhoz. 11. 3 Ebből az a konklúzió vonható le. hogy e kivételeket leszámítva. sőt még az is megesik. ha azt mondjuk. még arról is. Van bennük egyfajta gyakran öntudatlan. hogy rászedje azokat. ami az ezoterikus vagy beavatási rendhez tartozik. egyszerűen csak pontosan leírjuk. ahol mindenesetre a „kulturált” ember ezen típusa szerencsére kisebb jelentőséggel bír. és arra ragadtatja birtoklóját. ám néha tudatos ellenállás az igazi tudás irányába. akik formálisan nem tagadják azt. nemcsak a Nyugaton. hanem a Keleten is. és ho gy tökéletesen értelmetlen lenne a legcsekélyebb figyelmet is szentel‟ A „modernizmus” és a minden ezotériával való szembenállás kapcsolatá ról lásd A mennyiség uralma. hiszen megtörténhet. hogy aki ilyen „kultúrában” részesült. és akik nem veszik észre. akiket ez a látszat túl könnyen magával ragad. amit számos alkalommal tapasztaltunk. hogy e mögött semmi sincs. amelyet az imént említettünk az alapoktatás kapcsán. miszerint az összes profán ember közül szimplán az effélék a legkevésbé „beavathatok”. és csak mostanában jelent meg egy bizonyos „nyugatiasodott” oktatás köve tkezményeként. hogy a legcsekélyebb szándékunkban is áll karikírozni. hogy mindenről meggyő ződéssel beszéljen.224 A BEAVATÁSRÓL és verbális. hogy az ilynemű dolgokkal kapcsolatos tudatlanságukat fitogtatják. hogy ez a „kulturált” ember ugyanakkor szükségképpen „modernista” is.

rens része a létező lényegi természetének. vagy tudományos módon és profán módszerek szerint tanulmányozza. sőt csak megpróbálni is alkalmazkodni ehhez bizonyos ideák bemutatásakor. kizárólag „könyvízű” tudásnak nincs köze a beavatási tudáshoz. az egyetlen. aki az ilyen könyveket a „kulturált” emberek módjára olvassa. mert olyan diszpozíciókat vetít rájuk. és helyénvaló hozzátenni. ha az efféle tanulmányok beavatási témájú könyvekkel foglalkoznak. és hacsak ez a kvalifikáció nem inhe. Ez nyilvánvaló nak tűnhet azok után. ami szorosan összefügg ezekkel a gondolatokkal: jelesül azt. hogy a „közvéleménnyel” való törődés általában a lehető legnagyobb mér tékben „beavatás-ellenes”. Könnyen megérthető. akik e tekintetben általában totális értetlenségről árulkodnak. ha ez is könyvekkel kezdődik. az éppen ettől nem fog közelebb kerülni az igazi tudáshoz. hogy semmilyen. még akkor sem. különösen szembetűnő illusztráció ja ennek azon orientalisták példája.33. ha azt tisztán teoretikus szinten szemléljük. hiszen minden könyvbújó stúdium tagadhatatlanul a legkülsőlegesebb oktatás részét képezi. hogy a létező magában hordozza az ennek megfelelő lehetőségeket. ho gyan olvasson a sorok között. amelyre a nyelv alkalmas és amiről már beszéltünk. BEAVATÁSI TUDÁS ÉS PROFÁN „KULTÚRA" 225 ni vélekedésüknek. ami azt előfeltételezi. a külsőleges formákba öltöző „szellemig” való eljutás. és tudja. Még egy pontot kell tisztáznunk itt. itt megmarad azon tulajdonképpeni szimbolikus használat. hogy ennek semmi köze sincs a puszta könyvbújó stúdiumhoz. A verbális képzetek lei . még akkor sem. amelyek nem teszik lehetővé. mert félreértést szülhet. hiszen esszenciálisán minden tudás azonosulás. a beavatási tudás egyál . aki benső munkája „támasztékaként”. illetve hogyan találja meg bennük saját lehetőségei kibontakoztatásának alkalmát és támaszát. az ezeknek szánt esszenciális szerepnek megfelelően használja e könyveket. ami számít. hogy valódi jelentésüket megértse v agy azokat valamiféleképpen is asszimilálja.halmozódása a memóriában árnyékát sem jelenti a valódi tudásnak. Teljesen másként áll a dolog azzal. amit most elmondtunk. Bárki. csak azért időzünk e pontnál.

226 A BEAVATÁSRÓL talán még kifejezhető legmagasabb kifejeződései és valamennyi tradíció szent szövegei nem lesznek számára többek. miszerint ezek bár a lehető legtávolabb esnek minden tra dicionális szimbolizmustól. hogy ezeket a dolgokat szó szerint veszik. egyszer már általunk leleplezett okkultista iskolák ban visszatérő téma volt az „adósság visszafizetése”. amelyben a lények egyik osztályból aszerint lépnek a másikba. 34. miszerint bizonyos hasonlító kifejezéseket kölcsönöz a „hétköznapi életből” vagy úgyszólván a profán tevékenység ilyen vagy olyan jelenkori formáiból. mindezt „iskolai” kifejezésekbe öltöztetve — ami újfent a beavatási tudásnak a profán tanítással való összetévesztéséhez vezet vissza. azonban ennél súlyosabb az. Itt nem csupán analógiákról van szó. Ezek szerint az egész világegyetem nem egyéb. hogy „megtanulták-e leckéiket”. és a tényről. mert valójában a tradi cionális nézőpont tagadása). Pillanatnyilag . a Teozófíai Társulatban és külön böző többé-kevésbé közvetlen származékaiban az ember állandóan a „megtanulandó leckék” refrénjét hallja. amelyeket a képek bántó banalitása dacára használnak. Ily módon bizonyos. mert nem szabad elfelejteni. mint „holt betűk” és fiatus vocis. fejezet ISKOLAI MENTALITÁS ÉS ÁLBEAVATÁS A legtöbb modern álbeavatási szervezet egyik jellemző jegye az a gyakorlat. amelyek legalábbis a jelen feltételek közepette minden spiritualitással szigorúan ellentétesek. bizonyos korlátok között többé-kevésbé mégis felhasználhatók (azt mondtuk „többé -kevésbé”. mint egy óriási iskola. hogy a profán nézőpont mint olyan végül is min dig hordoz magában valami törvénytelent. olyanokhoz. egy téma. amit a rögeszme szintjéig erőltettek. egészen odáig. hogy az úgynevezett spirituális valóságokat egy sajátos módon tevékenységi formákhoz hasonlítják. és az egymást követő osztályok e képe ráadásul bensőségesen kapcsolódik a „reinkarnáció” eszméjéhez.

vagy legalábbis elsőleges és fő célja ebben a jel legben áll. Felesleges lenne e megállapításoknál ismét elidőzni. az eddigieknél kissé alaposabban tisztáznunk kell né hány alapvető különbséget. De hogy még jobban megértsük ezt. ami a beavatási területtel kapcsolatos. nyilvánvalóan a legerőteljesebben antitradicionális jelleget felmutató dolgok egyike. hogy bizonyos értelemben egyenesen erre a célra agyalták ki. amely nem csak az ezotéria igazi természetének tagadásáról tanúskodna. E vonatkozásban először is azt kell kimondani. és amit az összes itt említett beszédfordulat modellez. amelyben ezek a különbö ző partikuláris elméletekkel állhatnak. hogy ez az egyik leghatékonyabb eszköz a tradicionális szellem elpusztításának kivitelezéséhez.34. amely első pillantásra talán kevésbé evidens. mert legyen bár akkor nem annyira profán. mint manapság. ám degenerálódott tradicionális szervezetekben is. pontosabban az egyetemi oktatásban ahogy azt elő - .dig egy karikatúra szintjéig érvényre jutva. amely a külső oktatás és a beavatás között áll fenn. ez pedig még nyilvánvalóbbá fog tenni egy olyan töké letlenséget. Sőt azt lehet mondani. és ami természetesen mindenekelőtt a már említett álbeavatási szervezetekben található meg. az efféle „iskolai” képzetek akkor is ugyanúgy tévesek lennének. ami valójában maga a profán mentalitás megnyilvánulása. és ami a következőkben áll: még ha e deviáció nem is létezne. ami már feltűnt bizonyos hiteles. mert nyilvánvaló. ISKOLAI MENTALITÁS ÉS ÁLBEAVATÁS 227 azonban nem ez az a pont. hogy az egyete mi oktatásban. mihelyt valaki a beavatási rendre akarná alkalmazni őket. a tőről metszett profán mentalitásra szeretnénk felhívni a figyelmet. hanem a tradicionális értelem általában vett elveszítéséről. sőt éppen ellenkezőleg a maga rendjében legitim. Mindenesetre ilyenformán akkor az exotéria és az ezotéria összekeverése lenne. a külső oktatás lényegi termé szeténél és céljánál fogva teljesen eltér mindattól. sőt tradicionális. amely minket érdekel. azonban van egy másik pont. függetlenül attól a viszonytól. itt ugyanis az ezekben az „iskolai” metaforákban rejlő tévedésre és ennek forrására. egy zavar. A profán oktatás úgy. ahogy a modern világban létezik. mégpe.

hogy a trivium 1 Láttunk egy szabadkőműves írót megerősíteni azt. fejezet). 34. ennél nagyobb abszurditással nehéz lenne előhozakodni. van valami jóval kevésbé egyszerű. legalábbis amennyiben az ember felteszi magának a kérdést. . Más helyütt már felvetettünk egy hasonló problémát a pszichoanalitikai transzmisszió rendkívül gyanús jellegével kapcsolatban (/I mennyiség uralma. miszerint a három egyetemi fokozat közötti különbség teljesen nyilvánvalóan egy beavatási hierarchia formáját modellezi. miszerint „az első beava tottnak szükségképpen önmagát kellett beavatnia”. Nos. és éppen ennél a „alászállásnál” fogva képes ez a tanítás a saját területének korlátjai között effektíven részesedni a tradíció valódi szelleméből. 2 Beszéltünk már egy más rendbeli ilyen „exteriorizációról” bizonyos exote rikus rítusok és a beavatási rítusok közötti összefüggés kapcsán. arról nem is beszélve. 2 amit egy olyan alsóbb rendbe való „alászállásnak” is lehet tekinteni. még akkor is.228 A BEAVATÁSRÓL szőr intézményesítették. a licenciátus és a doctorátus — a beavatási szervezetekben gyakorta alkalmazott hármas felosztást reprodukálja. aki a legcsekélyebb gondolkozásra képes: adományozhat-e vagy adhat-e át valaki másoknak olyasmit. három fokozata formájá ban. amit maga nem birtokol. mint azt általában gondolják. ha azt szigorúan tradicionális alapokra helyezik (és ez utóbbit örömmel nevezzük a középkori gyakorlattal összhangban „skolasz tikusnak”. hogy valaki megadhatja magának azt. mint azt a beavatás valódi természetének megvilágításakor már megmutattuk. hogy még tovább is kellene adnia azt.3 Hadd emlékeztessünk e helyütt arra. úgymint Inas. és ami pontról -pontra megtalálható a szabadkőművességben. akkor hogyan intézményesíthették eredetileg az egyetemi fokozatokat egy fensőbb rendű tekintély ilyen vagy olyan formában való intervenciója nélkül? Ennek ezért igazi „exteriorizációnak” kellett lennie. egy szersmind jóval rejtélyesebb annál. de aligha kevésbé abszurd bármilyen más terüle ten olyasmit feltételezni. Legény és Mester. ‟ A három fokozat — a baccalaureátus. amivel nem ren delkezik. amelyben az egyetemek kialakulása végbement. Ez jól összeillik egyrészt annak a kornak az általános jellegzetességeiként ismertekkel. másrészt partikulárisabban azzal a keveset emlegetett ténnyel. amelyhez minden „közoktatás” szükségképpen tartozik. amit azonnal fel kellene tennie mindenkinek. és tette mindezt a beavatás „nem -emberi” eredete tagadásának szándékával. fenntartva emellett az „iskolai” szó szokásos profán je lentését). 1 ha nem.

amit főként a középkori Ámor Hívei használtak. mindkét esetben úgy tűnik. mint azt már nem is egy alkalommal kifejtettük. amelynél el kell időznünk: mint az a legkülönbözőbb civilizációkban való fo lyamatos alkalmazásukból látható. beleértve a tradicio nális intézményeket is. ahol ezek mintegy definíció szerint semmilyen más rend kritériumát nem foglalják magukban. ‟ Létezik egy másik. És aligha szükséges hozzátenni. és most ez az a pont. amelyek még akkor is. hanem hetes felosztás. addig egy megfelelő áthelyezés révén a beavatás fokozatai val is megfelelésben álltak. 2 fejezet. ahogyan a profán tudományok „maradványai” az ősi tradicionális tudományoknak. immár nem hármas. 4 a maguk exoterikus értelmében egy egyetemi tanmenet tagozatai voltak.5 De mondani sem kell. ahogyan egy profán ceremónia is paródiája vagy hamisítványa egy rítusnak. nem egyebek. 4 . hogy amióta a modern időkben a nyugati egyetemek teljesen hátat fordítottak eredeti szellemüknek és ilyenformán a legcsekélyebb kapcsolatuk sincs egy őket törvényesíteni képes magasabb princípiummal. a vizsgáknak még megvan a maguk helye és célja a külső intézményekben. illetve az antikvitásban a Mithrász -miszté.34. azért még egyáltalán nem jelenti az olyan dolgok beavatási területre való áthelyezését. ahelyett. Fentebb utaltunk a vizsgákra. Ám amikor ezzel szembe n egy tisztán benső rendről van szó. hogy ha egy ilyen megfelelés szigorúan tiszteletben is tartja a különböző rendek kö zötti normális viszonyt. és ahogyan maguk a profán tudományok nem is egy tekintetben paródiái a tradicionális tudományoknak. mint az osztályok rendszere és a vizsgák. az általuk megőrzött fokozatok. ISKOLAI MENTALITÁS ÉS ÁLBEAVATÁS 229 és a quadrivium tudományai amíg. Ez az utóbbi eset ráadásul teljesen hasonló az egyetemi fokozatokéhoz. amelyek szükségképpen a külsőleges oktatás velejárói. mint amilyen a Lásd Dante ezolerizmusa.riumok. ha megőrzésük folyamatos volt. valójában csak „maradványai” önnön eredeti mivoltuknak. a beavatás hét foka vagy állomása kapcso latban állt a hét bolygóéggel. mint már másutt elmondtuk. hogy beavatási fokozatok egyfajta külső képmásai lennének. mint azok paródiái.

230

A BEAVATÁSRÓL

beavatásé, ezek teljesen hatástalanná és haszontalanná válnak, és normálisan semmi mást, mint kizárólag szimbolikus szerepet játszhatnak, némileg úgy, ahogy az egyes rituális formákra vonatkozó titok is csak egy szimbóluma az igazi beavatási titoknak; azonkívül teljesen hasznavehetetlenek egy beavatási szervezetben mindaddig, ameddig az ténylegesen az, aminek lennie kellene. Mindazonáltal szükségképpen számításba kell venni bizonyos degene- rálódások eseteit is, amelyek — mivel senki sincs már, aki korrekt kritériumokat alkalmazhatna (különösen a tradicionális tudományok teljes feledésbe merülésének következtében, amelyek egyedül szabhatnák meg azokat, mint azt már elmondtuk a beavatási kvalifikációk kapcsán), — az egyik szintről a másikba való átlépés kedvéért, ha nem is tartalmilag, de formailag az egyetemiekhez hasonló vizsgák bevezetésével kompenzálódnak amennyire az lehetséges, amelyek, miként az utóbbiak, csak a „megtanult” dolgokra támaszkodhatnak, éppen úgy, mint amikor minden effektív benső tekintély hiányában a profán kormányokéhoz hasonló adminisztratív formákat hívnak életre. Miután ez a két eset csupán egyetlen ok két okozata, láthatólag nagyon szorosan összefüggenek, és majdnem mindig együtt találhatók meg ugyanabban a szervezetben; és nem csak a valódi szervezetekben, hanem az álbeavatási szervezetek elképzelt keretében is: ily módon a teozófisták, akik annyira kedvelik az „iskolai” megfogalmazásokat, kigondolták azt is, amit „a világ okkult kormányának” neveznek, ez különböző „igazgatási” ágakra oszlik, amelyek sajátosságait túlzottan is nyil vánvalóan a profán világ minisztériumai és közigazgatási hivatalai inspirálták. Ez az utolsó megállapítás egyébként elvezet bennünket ahhoz, ami valószínűleg az ilyesfajta tévedések fő forrása: miu tán az álbeavatási szervezetek fabrikálói még külső tudással is csak a degenerálódás állapotába süllyedt beavatási szervezetekkel kapcsolatban rendelkeznek (és ez természetes, mert ma már csak ilyenek léteznek a Nyugaton), úgy gondolják, nem tehetnek egyebet, mint imitálják őket, és elkerülhetetlen, hogy azt kell imitálniuk, ami a legkülsőbb, egyszersmind a szóban forgó degeneráció által a

34. ISKOLAI MENTALITÁS ÉS ÁLBEAVATÁS

231

leginkább sújtott, miután ez az, ahol a degenerációt a legnyilvánvalóbban megerősítik az olyan dolgok, amelyeket éppen vizsgá lunk. És nem elégedvén meg ezen imitáció saját szervezetük felépítésébe való bevezetésével, egyszersmind képzeletben úgyszólván kivetítik azt egy „túlvilágra” is, azaz arra az elképzelésre, amit a maguk számára alkotnak a spirituális világról, pontosabban arról, amit annak hisznek. Az eredmény az, hogy amíg a semmilyen deviációt el nem szenvedett beavatási szervezetek az igazi spirituális világ képmását alkotják, addig e spirituális világnak az álbeavatási szervezetek — amelyek bizonyos beavatási szervezetek kinézetét akarják utánozni — képzeletében megszülető karikatúrája ezzel szemben csak azokat a vonásokat imitálja, amelyeket eltorzítanak a profán világból vett kölcsönzések. Legyen szó akár egy többé-kevésbé degenerált beavatási szervezetről, akár egy álbeavatási szervezetről, azt lehet látni, hogy ami a profán formák bevezetése által kovácsolódik ki, pontosan az el lenkezője annak az „alászállásnak”, amire gondoltunk amikor az egyetemi intézmények eredetéről beszéltünk, és aminek a jóvoltá ból egy tradicionális civilizáció korában maga az exotéria bizonyos értelemben az ezotériát, az alsó pedig a felsőt modellezte. Ám a nagy különbség a két eset között az, hogy amíg a csökkentett, sőt bizonyos pontig deviálódott beavatás esetében e parazita formák jelenléte mindenek dacára nem akadályozza meg a spirituális befolyás transzmissziójának folytatódását, addig ezzel szemben az álbeavatásban ugyanezen formákon kívül nincs semmi, csak puszta és kietlen üresség. Amit az álbeavatás előmozdítói nyilvánvalóan nem tudnak az, hogy „iskolai” képzeteiket és más efféle dolgokat bevive az egyetemes rendről alkotott elképzelésükbe, egyszerűen megjelölik azt önnön profán mentalitásukkal. Ami a legsajnálatosabb az, hogy akiknek szánják ezeket a fantáziálásokat, velük együtt szintén nem képesek felismerni e jelet, az ugyanis, ha képesek lennének a mélyére hatolni mindannak, amit jelez, elegendő elővigyázatosságra késztetné őket az efféle vállalkozásokkal szemben, sőt elfordítaná őket tőlük örökre.

232

A BEAVATÁSRÓL

35. fejezet
BEAVATÁS ÉS „PASSZIVITÁS” Fentebb elmondtuk, hogy semmi nem lehet diszkusszió tárgya, ami a beavatási tudáshoz tartozik, és hogy általában a diszkusszió úgyszólván pár excellence profán tevékenység. Némelyek szerettek vol na ebből arra következtetni, hogy a beavatási tanítást „paszzívan” kell befogadni, és odáig mentek, hogy ezt maga a beavatás elleni argumentumként használták fel. Még egy kétértelműség áll fenn itt, amit különösen fontos eloszlatni: hogy valóban hasznosítható legyen, a beavatási tanítás természetesen egy „receptív” mentális attitűdöt igényel, a „receptivitás” azonban egyáltalán nem a „passzivitás” szinonimája; ellenkezőleg, e tanítás a befogadó részéről az asszimiláció folytonos erőfeszítését kívánja meg, amely esszenciálisán aktív, sőt az elképzelhető legmagasabb fokon aktív, klójában a profán tanítás az, ami okkal vádolható passzivitással, mivel nincs más célja, mint információt közölni, amit meg kell „tanulni”, ahelyett, hogy megértenék, vagyis a diáknak csak memóriájába kell vésnie és elraktároznia anélkül, hogy azt ténylegesen asszimilálná. Telje sen külsőleges jellege és eredményei miatt a személyes és benső erőfeszítés nyilvánvalóan minimálisra csökken, hacsaknem teljesen hiányzik. E kétértelműség gyökerénél azonban valami még komolyabb dolog rejlik. Valójában gyakran felhívtuk a figyelmet egy sajnálatos tendenciára azok körében, akik állításuk szerint az ezotéria ellenségei, mégpedig arra, hogy ezt összetévesztik hamisítványaival, következésképpen ugyanolyan támadásokat intézn ek teljesen más, sőt végletesen ellentétes dolgok ellen. Természetesen ez újabb példája a modernek értetlenségének, mert az ezoterikus és beavatási területet érintő tudatlanság napjainkban oly teljes és átfogó, hogy e tekintetben semmi sem lehet meglepő, és számos esetben ez mentségül szolgálhat azoknak, akik ily módon cselekednek; továbbá az ember néha hajlamos eltűnődni, hogy ez tényleg elegendő magya rázat-e annak számára, aki a dolgok gyökeréig szeretne hatolni.

35. BEAVATÁS ÉS „PASSZIVITÁS”

233

Mindenekelőtt mondani sem kell, hogy ez az értetlenség és tudat lanság szerves része annak a tervnek, amely minden tradicionális idea lerombolására irányul, és aminek a kivitelezése az egész modern korszakon át tart, éppen ezért csak szándékos és a romboláson dolgozó felforgató befolyások műve lehet. De eltekintve ezen egészen általános megfontolástól, úgy tűnik, valami több van ab ban, amire itt utalunk, egy precíz és jól definiált tervnek megfele lően. Valójában, amikor a beavatást szándékosan összekeverik az álbeavatással, sőt az ellenbeavatással, és mindent oly elkülöníthe- tetlenül összekuszálnak, hogy többé semmit sem lehet felismerni, a dolog kapcsán a legcsekélyebb reflexióra képes ember is hajla mos eltűnődni, hogy vajon ki vagy mi húz hasznot ezekből a kon fúziókból. Természetesen nem a jó- vagy rosszindulat problémáját kívánjuk itt felvetni, azt, ami mindig csak másodlagos jelentőséggel bír, minthogy az ily módon cirkuláló hamis ideák rosszindulata ezzel sem nem fokozható, sem nem mérsékelhető; és nagyon is lehetséges, hogy az egyesek által tanúsított előítélet egyedül annak számlájára írható, hogy öntudatlanul bizonyos szuggesztióknak engedelmeskednek. Mindebből nemcsak azt a következtetést kell levonni, miszerint a beavatási tradíció ellenségei rászedik azokat, akiket a közvetlenül vagy közvetve általuk „ellenőrzött” szervezetekhez vonzanak, hanem hogy céljaikra nézve néha még azok az emberek is ugyanúgy hasznosak, bár más módon, akik azt hiszik, harcban állnak velük. Amikor az ellenbeavatás nem tudja teljesen álcázni üzelmek és céljait, kétszeresen is előnyére szolgál, ha azokat az igazi beavatásnak tulajdoníthatja, mert ezáltal azok ennek tagadhatatlan kárt okoznak, és ugyanakkor elhárítják az őket ma gukat fenyegető veszélyt is azáltal, hogy félrevezeti azokat, akik bizonyos felderítések irányában már jó nyomon lennének. Gyakran foglalkoztunk ezzel a tárgykörrel, 1 újabban pedig konkrétan egy könyvre való hivatkozás keretein belül, amely könyvet nemrégen jelentette meg Angliában bizonyos kétes szervezetek

1 Ezzel kapcsolatban bizonyos szabadkőművesség -ellenes támadásokban lé- teznek egészen megdöbbentő „leplezett üzelmek”.

234

A BEAVATÁSRÓL

egy valamikori tagja, amelyek alatt azon álbeavatási szervezeteket értjük, amelyeknél a legtisztábban látszik az ellenbeavatás befolyása. Bár a szerző kilépett a szervezetekből, és ráadásul nyíltan ellenük is fordult, még mindig elég nagy hatással voltak rá az ott kapott tanítások, ami jól látszik a beavatással kapcsolatos koncepcióján. E koncepció, amelyben pontosan a passzivitás gondolata dominál, eléggé különös ahhoz, hogy figyelmünket szorosabban magára vonja, mert vezérmotívumaként szolgál annak, amit a beavatási szervezeteknek az ókortól máig húzódó történelme alatt értett vagy annak nevezett, egy kiemelkedően fantáziadús történelemnek, amiben, mint már leírtuk, mindent összekuszált, és amit számos irreguláris idézettel támasztott alá, legtöbbjüket igen kétes „forrásokból” véve. Mivel azonban e helyü tt nem áll szándékunkban recenziót készíteni e könyvről, nem ez az, ami bennünket jelenleg érdekel, inkább az, ami egyszerűen hasonul azokhoz az „átvett” ideákhoz, amelyek kivétel nélkül minden ilyesfajta könyvben előfordulnak. Jobban szeretnénk a vezér motívumban foglalt tévedések bemutatására szorítkozni — amely tévedések nyilvánvalóan a szerző korábbi kapcsolatainak köszönhetők, így végül is hozzájá rulnak azon nézetek terjesztéséhez és megerősítéséhez, amelyekről úgy gondolja, hogy az ellenségük lett, továbbra is azt értvén beavatás alatt, amit neki azelőtt akként tálaltak, és ez valójában csak az egyik nagyon hatékony módja az ellenbeavatási ágensek vagy eszközök kiképzésének —, lévén a mi nézőpontunkból ez a „leg - instruktívabb”. Mindez természetesen kizárólag a pszichikus területre korlátozódik, és ebből kifolyólag nem is lehet kapcsolatban a valódi beava tással, ami ezzel szemben esszenciálisán a spirituális rendhez tartozik. Ez nagyrészt a „mágia” kérdése, és mint azt már kimerítően feltártuk, semmiféle mágikus operáció nem lehet beavatási eljárás. Másrészt a könyvben azzal a meglepő elképzeléssel találkozunk, miszerint minden beavatásnak a hinduk által /(undalinmek nevezett szubtilis erő felébresztéséből és felemeléséből kell állnia, ami csak bizonyos egészen partikuláris beavatási formáknak megfelelő

35. BEAVATÁS ÉS „PASSZIVITÁS"

235

metódus. Mi több, ez már nem az első alkalom, hogy megemlítjük, az általunk előszeretettel beavatás-ellenes legendáknak nevezettek kapcsán, a /(undalinivc 1 való egyfajta megszállottságot, ami legalábbis különös, és aminek okai általában nem túl világosak. Itt ez meglehetősen szoros kapcsolatban áll a kígyó szimbolikájának kizáró lag „ártó” értelemben vett interpretációjával, hiszen úgy látszik, a szerzőnek a legcsekélyebb elképzelése sincs bizonyos szimbólu mok kettős értelméről, azon nagyon fontos tárgy körről, amivel már másutt foglalkoztunk. 2 Akárhogy is legyen, a különösen a tantrikus tradícióban gyakorolt /(undaliní-yoga egyáltalán nem azonos a mágiával, bár amit a jelen példában helytelenül ezen az elnevezésen értenek, könnyen meglehet, hogy nem más. Valójában ha csak az álbeavatásról lenne szó, ez kétségkívül még ennél is kevesebb lenne, meztelenül és kendőzetlenül egy „pszichológiai” illúzió. De ha az ellenbeavatás bármilyen fokon is szerepet játszik, ez nagyon is valós deviáció lehet, sőt egyfajta „inverzió”, ami nem valamely transzcendens princípiummal vagy magasabb állapotokkal hozza kapcsolatba a létezőt, hanem egész egyszerűen az „asztrálfénnyel”, amit mi inkább a „vándorló befolyások” világának neveznénk, vagyis a végső elemzésben a szubtil is terület legalacsonyabb részének. Az „asztrálfény” kifejezést elfogadó szerző ezt végül is „illumináció- ként” írja le, így téve a terminust rendkívül kétértelművé; ahelyett, hogy egy, a tiszta intellektuális rendhez tartozóra, egy magasabb tudás megszerzésére utalna, ahogyan ennek normálisan lennie kellene, ha ezt legitim beavatási értelme szerint vennénk, pusztán a „tisztánlátás” jelenségeire vagy más hasonszőrű, önmagukban ke véssé érdekes, ráadásul ez esetben negatív erőkre vonatkozik, mert a jelek szerint ezek végső soron arra szolgálnak, hogy az általuk megfertőzött személyeket alkalmassá tegyék bizonyos, úgynevezett ismeretlen „Mesterektől” eredő szuggesztiókbefogadására, akik ilyen körülmények között kizárólag sötétlelkű „fekete mágusok” lehetnek .

2

A mennyiség uralma. 30. fejezet.

236

A BEAVATÁSRÓL

Készséggel elismerjük egy efféle leírás helyénvalóságát az ellenbeavatás bizonyos segédszervezeteire nézve, hiszen ezek általában nem akarnak mást, mint hogy tagjaikat merőben k ényük- kedvük szerint eszközeikké tegyék; bennünket azonban az érdekel, tudniillik e pont nem tűnik egészen világosnak, hogy pontosan milyen szerepet is játszik az úgynevezett „beavatott” az erre -az eredményre vezető mágikus operációkban, és úgy tűnik, h ogy ez a szerep alapvetően csak az „alany” teljes passzivitása lehet, az „alanyt” abban az értelemben véve, amelyben mindenféle „pszichisták” ve szik. Amit azonban kategorikusan tagadunk, az, hogy ugyanezen eredménynek bármi köze is van a beavatáshoz, ami ezzel szemben minden passzivitást kizár. Kifejtettük már, hogy ez az egyik oka annak, amiért a beavatás összeegyeztethetetlen a misztikával; tehát akkor még inkább összeegyeztethetetlen egy a misztikusokénál messze alacsonyabb rend passzivitásával, röviden azzal, ami a spiritizmus kialakulása óta közkeletűen a „médiumsághoz” tartozik. Futólag jegyezzük meg, hogy amiről itt szó van, az nyugodtan összevethető a „médiumság” tulajdonképpeni eredetével és magával a spiritizmussal is; és amikor pszichikus „gyakorlatok” révén a „tisztánlátásra” tesznek szert, még ha a l^undaliní nem is játszik szerepet, ennek rendszerint az az eredménye, hogy az alanyt módfelett „szuggerálhatóvá” teszik, mint azt vízióinak az általa képviselt irányzat speciális teóriáival való fentebb említett állandó konfor- mitása is bizonyítja. Éppen ezért nem nehéz felmérni, ebből mekkora hasznot húzhatnak a „fekete mágusok”, vagyis az ellenbeavatás tudatos képviselői, és azt sem nehéz észrevenni, hogy mindez közvetlenül a beavatás azon valódi célja ellen irányul, ami voltaképpen a létező „megszabadítása” minden esetlegességtől, nem pedig új kötelékek kialakítása azok mellett és azokon túl, amik a közönséges emberi exszisztenciát természetesen kondicionálják. A beavatott nem „tárgya” valaminek; ennek valójában pontosan az el lenkezője; minden passzivitásra való hajlam csak akadályozhatja a beavatást, és ha túlsúlyban van, az „orvosolhatatlan” diszkvalifi - kációt jelent. Továbbá az összes beavatási szervezet, amelyik megő

35. BEAVATÁS ÉS „PASSZIVITÁS”

237

rizte valódi céljának tudatát, az összes hipnotikus és „tárgyat” hasz náló gyakorlatot törvénytelennek és szigorúan tilosnak tartja; és hozzátehetjük, hogy bármilyen „autoszuggesztió” veszélyét elkerülendő, az aktív hozzáállást már a „realizáció” első lépéseiben elérhető átmeneti spirituális állapotok kapcsán is megkövetelik. 3 Szigorúan a beavatás nézőpontjából nézve, a passzivitás kizárólag a legfőbb Princípiummal szemben képzelhető el és engedhető meg. Tökéletesen tudatában vagyunk annak, hogy ezzel szemben felhozható az, miszerint bizonyos beavatási utak egy gurunak való többékevésbé teljes engedelmességet foglalnak magukban; ez az ellenvetés azonban semmi esetre sem érvényes, először is azért, mert olyan engedelmességről van szó, amit a beavatott szabadon, nem pedig tudtán kívül vállal, másodszor pedig azért, mert a gurut a tanítvány mindig ismeri, vele valódi és közvetlen kapcsolatban van, és nem valami „asztrálisan” megnyilvánuló ismeretlen f igura, vagyis nem olyasvalaki, aki minden fantazmagóriától eltekintve egy fajta „telepatikus” befolyásolás révén a tanítvány számára ismeret len helyről származó szuggesztiókat közvetít. Továbbá ez az engedelmesség mondhatni nem több egy egyszerű „pedagógiai” módszernél, amelyre kizárólag átmenetileg van szükség; egy valódi spirituális tanító nemcsak hogy soha nem élne vissza ezzel, hanem élni is csak azért él vele, hogy lehetővé tegye tanítványa számára az ettől való mihamarabbi megszabadulást, mert ha létezik egy ezzel kapcsolatban teendő örök érvényű kijelentés, az nem lehet egyéb, mint hogy a valódi guru tisztán benső guru, és nem más, minta létező saját „Onvalója”, aminek a külső guru csak reprezentánsa, amíg maga a létező nem képes tudatos kapcsol atba lépni ezen „Onvaló- val”. A beavatásnak végül pontosan az „Onvaló” teljesen megvalósított és effektív tudatosságát kell eredményeznie, ami nyilvánvalóan sem óvodások, sem pszichikus automaták esetén nem valósulhat meg. A beavatási „láncolatnak” nem az a rendeltetése, hogy

1 Ez az, amit egy sejk egyszer a következő szavakkal fejtett ki: „Az embernek kell uralnia a halt. (egy még nem stabilizált spirituális állapotot), nem pedig a Aá/nak az embert.” (Lazim al-insan yarkab al-hal, wa laysa al-hfilyar^ab al-insan.)

238

A BEAVATÁSRÓL

megkösse a létezőt, hanem hogy ezzel szemben olyan támasztékot szolgáltasson, ami végtelen emelkedést tesz lehetővé számára és azt, hogy meghaladhassa individuális és kondicionált létezőkénti korlátjait. Még ha vannak is esetleges alkalmazások, amelyek másodlagosan az esszenciális céllal együttlétezhetnek, egy beavatási szervezetnek semmi hasznára nem válnak vak és passzív eszközök, akiknek normálisan csak a profán világban lehet helyük, mert minden kvalifikációnak híján vannak. Minden tagnak, minden szinten és minden funkcióban tudatosan és akaratlagosan kell együttműködnie, amely mindama effektív értést foglalja magában, amit képességeik külön-külön megengednek; valódi hierarchiát pedig csakis ezen az alapon lehet megvalósítani, illetve fenntartani. 36. fejezet BEAVATÁS ÉS „SZOLGÁLAT” Talán nincs általánosabb és szembeszökőbb jellegzetessége a mo dern álbeavatási szervezeteknek annál, hogy ezoterikus és beavatási értéket tulajdonítanak olyan megfontolásoknak, amelyeknek valóban elfogadható értelme legfeljebb tisztán exoterikus területen lehet. Az ilyen konfúzió, ami jól összevág a fentebb tárgyalt „hétköznapi életből” vett képek használatával, mindenesetre bizonyosan fennáll azon profán individuumok részéről, akik másnak akar ván mutatni magukat, mint amik, igényt tartanak arra, hogy olyan dolgokról beszéljenek, amelyekről valójában fogalmuk sincs és amelyekről természetszerűleg saját felfogóképességükhöz szabott elképzelést alakítanak ki. Nem kevésbé természetszerűleg az efféle megfontolások, amelyekhez a legjobban ragaszkodnak, mindig illeszkednek a jelenkor uralkodó tendenciáihoz, ami még másodlagos variációikat is megszabja. E helyütt felmerülhet a kérdés, vajon a profán világ befolyásának való engedelmeskedés ily módon hogyan egyeztethető össze a leghalványabb beavatási igénnyel is, de természetesen az érintettek egyáltalán nincsenek tudatában az

36. BEAVATÁS ÉS „SZOLGÁLAT"

239

ellentmondásnak. Könnyűszerrel lehetne említeni olyan szervezeteket, amelyek kezdetben egyfajta intellektualitás illúzióját keltették, legalábbis azokban, akik nem hatoltak a dolgok lényegéig, ké sőbb azonban egyre inkább a legrosszabb szentimentális banalitásokra szorítkoztak; a szentimentalitás e megnyilvánulása nyilvánvalóan kizárólag azzal áll megfelelésben, amit az ember jelenleg a „külső világban” lát. Továbbá mindkettőben ugyanazok az éppoly üres, mint amilyen nagyképű formulák találhatók, amelyek a ko rábban említett „szuggesztiókból” erednek, bár azok, akik ezekkel élnek, természetesen nem mindig vannak tudatában, mindez hova is vezet; és azok szemében, akik akár csekély felfogóképességgel is rendelkeznek, abszurditásuk még nagyobb lesz, amikor az ezotériát parodizálják. Ez az abszurditás továbbá valódi „jegye” a háttérben ténylegesen működő befolyásoknak, még akkor is, ha az ezeknek teret engedők még csak nem is sejtik ezt; de ahelyett, hogy ezekkel az általános megjegyzésekkel folytatnánk, inkább egy adott esetet tennénk vizsgálódásunk tárgyává, amit különösen szignifikánsnak találunk, és ami bizonyos értelemben kapcsolatban áll azzal, amit a „passzivitásról” mondtunk. Ezeknek a szervezeteknek a sajátos frazeológiájában a „szolgálat” és a „szolga” szavak egyre gyakrabban bukkannak f el: témától függetlenül mindenütt megtalálhatók. Olyan ez, mint egyfajta megszállottság, és joggal kérdezhetjük, milyen „szuggesztiónak” felel meg. Kétségtelenül figyelembe kell vennünk e helyütt az „alázat” nyugati mániáját, pontosabban annak külső fitogtatását, mert a valóság akár teljesen más is lehet, például amikor a leghevesebb és leginkább gyűlöletteli viták az „egyetemes testvériség” nagy szavaival társulnak. Nyilvánvaló továbbá, hogy ez csak egy „szekuláris” és „demokratikus” alázat, amely tökél etes összhangban van azzal az „ideállal”, amely ahelyett, hogy az alacsonyabbat emelné fel amennyire csak lehet, inkább a magasabbat süllyeszti le az alacsonyabb szintjére. Nyilvánvalóan át kell itatódni ezzel a modern és velejéig hierarchia-ellenes „ideállal”, hogy valaki ne lássa, mi az, ami annyira elfogadhatatlan az efféle kifejezésekben, még ha a mö

240

A BEAVATÁSRÓL

göttük meghúzódó szándékok teljesen dicséretesek is; ez utóbbi tekintetben kétségkívül különbséget kellene tenni ezeknek a kifejezéseknek igen eltérő alkalmazásai között, számunkra viszont e he lyütt csak az alkalmazott szavak által elárult tudatállapot a fontos. Ha ezek az általános megfontolások minden esetben egyformán érvényesek is, mindazonáltal elégtelenek, ha az álbeavatást közelebbről szemügyre vesszük; ez újabb konfúziót szül, aminek egyrészt a cselekvés modern túlhangsúlyozottsága, másrészt pedig a szociális nézőpont az oka, ez pedig arra indítja őket, hogy azt képzeljék, ezek az ideák olyan területekre is alkalmazandók, ahol valójában semmi keresnivalójuk. A normális rend korunkban teljesen megszokott egyik furcsa megfordítása révén a legkülsőlege - sebb tevékenységeket úgy kezdik kezelni, mintha azok a beavatás elengedhetetlen feltételei lennének, sőt egyenes a célját képeznék, hiszen, eléggé hihetetlen módon, némelyek egészen odáig mennek, hogy a beavatásban csak a hatékonyabb „szolgálat” eszközét vélik felfedezni; és fel kell hívni a figyelmet egy további súlyosbító körülményre is: ezeket a tevékenységeket a legprofánabb módon fogják fel, azon tradicionális, bár természetesen teljesen exoterikus jelleget is mellőzve, amit akkor legalább képesek lennének elfogadni, ha vallási nézőpontból szemlélnék a dolgokat. De persze hosszú út vezet a vallástól a puszta „humanitárius” moralizmusig, ami a különféle álbeavatottak megkülönböztető jegye! Másrészt tagadhatatlan, hogy a szentimentalitás minden formája hajlamos egy bizonyos „passzivitásra”; itt újból a korábban tárgyalt kérdéssel találkozunk, és nagyon való színű, hogy ebben rejlik az éppen tárgyalt „szuggesztió” legfőbb oka, és az, ami ezt különösképpen veszélyessé teszi. Valóban, azt sulykolva valakibe, hogy neki „szolgálnia” kell valamit, még ha ködös „ideális” entitásokat is, ő ezáltal végül is olyan diszpozíciót vesz fel, amelynek alapján alkalomadtán kész bárkit „szolgálni”, aki ezen entitások megtestesülésének vagy pozitívabban, képviselőjének adja ki ma gát; és bármilyen — akár a legrosszabb extravagancia értelmében vett — tőlük kapott parancs egy valódi „szolga” engedelmességére

hogy amikor a „szolgálat” kérdése felmerül. még ha valaki szokás szerint „devotióval” is kívánja nyu gati nyelvre fordítani a bha/(tit — bár ez tulajdonképpen egy levezetett jelentés. merthogy amint A. Senki se mondja. az mint olyan csak előkészítő diszciplína lehet. az az előnye is megvan. hogy abban is van bizonyos szentimentális elem (bár sohasem degenerálódik „szentimentalizmussá”). ahol a fokozatok és funkciók kettős hierarchiáját (amire még vissza térünk) mindig szigorúan szem előtt kell tartani. hogy a legkevésbé kompromittálhatok egyike. hogy elébe vágjunk minden lehetséges ellenvetésnek. hogy ez az egyik lehető legjobb módja az ellenbeavatás által felhasználható eszközök kialakításának. nem pedig azokra. még általánosabban. és itt még mindig nagyon távol vagyunk attól a magasztos spirituális céltól. az azért tel jesen más. de az emberek felé mindenfelől érkező számos. biztos a hindu tradíció által a bhal^ti útjának nevezettről van szó. hogy egy beavatási szervezet tagjai között fennálló kötelékek kapcsán nyilvánvalóan nem lehet „szolgálatnak” nevezni a magasabb rangú mint olyan részéről az alacsonyabb rangú számára nyújtott segítséget.36.SZOLGÁLAT” 241 talál benne. és csak azokra vonatko zik. a szó elsőleges és esszenciális jelentése ‟participatio‟ —. és így az ezzel megbízottaknak soha nem kell közvetlenül beavatkozniuk. Annak ellenére. amit az álbeavatottak oly különös módon a „szolgálatnak” tulajdonítan ak. jegyezzük meg. Ami egy guru „szolgálatát” illeti. mivel az ilyen esetekben a „szuggesztió” kö zönséges balekok révén is gyakorolható. pontosabban csak 'isteni szolgálat‟ lehet. Coomaraswamy rámutatott. ha valaki ragaszkodik e szó használatához. különféle és kétes „szolgálatra” való invitálást figye lembe véve szükségesnek tartottuk felhívni a figyelmet a bennük . Könnyűszerrel beláthatjuk. K. akiket „aspiránsoknak” nevezhetnénk. nem pe dig valakinek vagy valaminek a „szolgálata”. a „devotio” nem „szolgálat”. Nem időzünk többet ennél a tárgykörnél. azokat a relációkat. sem pedig. akik már megvalósították az effektív beavatást. amely összegezv e meglehetősen ellenszenves. BEAVATÁS ÉS . vagyis más öntudatlan eszközök révén. Végül is.

továbbá ami összhangban áll mind a Kelet. pontosabban (mivel a „privilégium” szóból köny . és a mi tökéletesen különbözik az először a modern Nyugaton napvilágot látott profán filológiától. létezik egy magasabb rendhez tartozó szimbolikus jelentés is. jóllehet sokkal kiterjedtebb vonatkoztatásra alkalmas annál. mind a Nyugat tradícióiban közös beavatási ideákkal. mint a Rózsakereszt valóságos Testvériségének egyik „privilégiumát”. hogy mi is ez. ami ezen első fölött helyezkedik el anélkül.242 A BEAVATÁSRÓL rejlő veszélyre. és a tradicionális tudományok rendjében természetesen valóban létezik olyasmi. az ezotéria kontingens alkalmazásai közé tesszük. gyakran említik úgy. soha. ami. mint amilyet a partikuláris tradicionális formák hajtanak végre. . senki nem fejtette ki világosan. a z egyik legfőbb isteni név. ami még akkor is elégtelen.fejezet A NYELVEK ADOMÁNYA Azt a beavatási tanításhoz és annak adaptációihoz közvetlenül kapcsolódó dolgot. Egy rövid megjegyzésre konkludálva egyszerűen hozzáfűzzük: a beavatottnak nem kell „szolgának” lennie. és a lehető legpontosabban kifejteni. amit szakrális filológiának lehetne nevezni. hogy bármi módon is ellentmondana ennek. Va lójában úgy tűnik. 37. ha ez a szószerinti jelentés valamiféleképpen igazolható. és megfelelő helyére.nyen származhatnak téves értelmezések) annak egyik jellegzetes jelét. 1 Arab nyelven al-haqq. amit a „nyelvek adományának” neveznek. ne feledjük. hogyan is kell ezt szigorúan beavatási nézőpontból értenünk. Valóban. vagy legalábbis csak az Igazságot1 kell szolgálnia. a nyelv bizonyos kulcsainak birtoklása a közönségestől meglehetősen eltérő eszközöket szolgáltat hat a legkülönfélébb nyelvek értéséhez és beszéléséhez. Azonban még ha el is fogadjuk ezt az első interpretációt. mert a kifejezéssel élők közül sokan láthatólag szinte kizárólag szó szerint értették.

amelyikben éppen tartózkod tak. amelyek. mert megszerezvén közös princípiumuk tudását. hogy semmilyen meghatározott korszakhoz sem. akik ha maguk nem is voltak a Rózsakereszt Testvériségének a tagjai.37. hogy megfelelően értsük ezt. önmagában minden kifejeződéstől 1 Hozzátehetjük. 2 Tudjuk. éppen mivel speciális adaptációk. hogy minden egyes alkalommal új nevet kellett felvenniük — mintha új individualitást vennének fel —. még is pontosan ennek köszönhetően képes a körülményeknek megfelelően bármelyik hit nyelvén szól ni. az ilt rendelkezésünkre állónál szélesebb körű kifejtést igényelne. némelyek azt is hozzátették. . sőt. meghaladott minden partikuláris hitet. hogy a „nyelvek ado mányának” tényleges birtoklója mindenkihez a saját nyelvén be szél. ellenkezőleg. Külsőlegesebb értelemben erre utal amikor azt mondják. amikor egy ideát különböző nyelvekre fordítanak le: az idea mindig ugyanaz marad. bár később szolgálni fogunk néhány indikációval a „longevitas” eme kérdése kapcsán. hogy mindig az általa megszólítottak gondolkozásmódjának megfelelően fejezi ki magát. mint egy megadott hely sajátos körülményei. 2 Ugyanezzel a tanítással találkozunk az iszlám ezotériában: Muhyi ‟d -Dln ibn al-‟Arabl mondja.és viselkedésmódját kellett adoptálniuk. hogy a profán emberek mit gondolnak. hogy a „Kozmopolita” elnevezés különböző személyiségek álneve volt. ami azonban csakis alakokon keresztül köz ölhető (már amennyire közölhető). amiért az illető „kozmopolita” volt a szó valódi értelmében. e helyütt nincs szó „opportunizmusról” vagy színlelésről. Továbbá függetlenül attól. amint egy új országba kerültek. némileg azonosulhattak velük. A NYELVEK ADOMÁNYA 243 Ebből a nézőpontból azt lehet mondani. amely a „hosszú élet” (longevitas) attribútumához tartozik. hogy a Rózsakereszt Testvérisége tagjainak azon ország öltözködési.missziójában. hogy „az igazi bölcs nem köti magát egyik hithez sem”. összevethetjük azzal. ez szükségszerű következménye a minden alakinál magasabb rendű tudásnak. és amennyiben ezt a megadott funkciót betöltötték. 1 és ez az. nem felelhetnek meg egyformán minden embernek. Hogy ezt megértsük. Ily módon a Testvériség valamely képviselője az általa elért spirituális fokozatból következően többé nem volt olyan meghatározott formához kötve. a jelek szerint legalábbis annak szó csövei voltak bizonyos tanítások külső transz . abban az értelemben.

Később ezek az emberek újból alászállhatnak az alakba. akik egyébként nem ismerhetnék meg. minthogy az esszenciális alap mindig és mindenütt ugyanaz. és az ezzel kapcsolatos mélyreható tudásuk egyálta lán nem fog módosulni. mint azt korábban kifejtettük).244 A BEAVATÁSRÓL függetlenül. 3 Az alaki különbözőség azonban szükségszerű ahhoz. a különbözőség csak az alak és a megjelenés szintjén áll fenn. tehát mindegyiket beszélhetik. ugyanazt a szimbolikát használva. vagy ha úgy tetszik megfeleljen az e feltételek meghatározta különböző part ikuláris nézőpontoknak. amelyek lényegében ‟ At-tawhld wahidun. az ellentétekig elmenve. amiket pedig itt nyelveknek hívunk. és megtalálta a kül sőleges alakok különbözősége és sokasága mögött rejlő egyetlen igazságot. akik továbblépnek. belül ről kívülre hatolva (s ily módon a valódi „szintézis” tökéletes ellentéte a közönséges „szinkretizmusnak”. de amint egy másik nyelven fejezik ki. Válóban. amelyből minden nyelv egy adaptáció révén eredetét veszi. és ha valaki a princípiumból vonja le a konzekvenciákat. így. „az Egység doktrínája egy”. abba a középpontba helyezvén magát. . eme összevetés pedig szigorúan összhangban van a „nyelvek adománya” szimbolikájával. hozzáférhetővé válik olyan emberek számára is. magasabbról alacsonyabbra. mindenekfelett a különbözőségeket látják. mert megismerték magát a princípiumot. az alaptanítás minden adaptációját képes megvalósítani. Aki elérkezett ehhez a ponthoz. akik megállnak az alaknál. amelyből vala mennyi kisugárzik. és azok. és mert mint azt a muszlim beavatottak mondják. egy közvetlen és mélyreható (nem pedig pusztán teoretikus és verbális) tudás révén minden tradicionális tanítás ugyanazon alapjához ért el. hogy egy megadott ország vagy korszak mentális feltételeihez illeszkedjék. azok mindegyike vallási vagy egyéb tradicionális forma. míg ellenben ezek eltűnnek azok számára. többé már nem korlátozódnak egy meghatározott nyelvre. még ha az ezt szemlélő többé -kevésbé speciális nézőpontoknak megfelelően sokféle aspektussal is. de ez többé semmiképpen nem határozza meg őket. mert csak egyetlen igazság van.

hogy a puszta módozatoknál valami többre is hatással lehessen. ezért van az.37. hogy a névváltoztatás valójában mit jelent. Továbbá. vagy egy olyan mozgalom révén. akárhol is forduljon elő ez a gyakorlat. ahol éppen áll. akik túlhaladtak min den partikuláris alakon. egyfajta célját még meg nem valósított aspiráció révén. . akik túljutottak az alakon. Azok. ezáltal megszabadultak a hétköznapi ember szintjének individuális kondíciójá ban rejlő korlátoktól. amelybe most reintegrálódtak — az ember egyszerre egy partikuláris individualitáshoz és egy meghatározott alakhoz van kötve. vagyis az egyetlen igazság különböző ruhái. amelyek révén — kihullva ama „primordiális állapotból”. mindig egy többé -kevésbé gyökeres állapotváltozást jelent.1 míg a többiek csak virtuálisan. ami természetes módon összefügg az előzőleg a beavatási nevek kapcsán kifejtettekkel. hogy a szó szigorú etimológiai értelmében teljesen és ef fektív módon „katolikusok”. Mint korábban mondottuk. azt még nem sikerült elérnie. szükségszerűen minden reguláris tradíció tekintetében „ortodoxok”. hiszen ott is el kell tűnnie a profán individuumnak. és akik ily módon „tudják” azt. hogy elérjék az egyetemességet. és csak ők mondhatják.‟ hogy egy új lény vegye át a 4 Az ily módon eredeti értelmében vett „katolikus” szó gyakran felbukkan a többé-kevésbé közvetlenül a rózsakeresztesek által inspirált írásokban. hogy az exoterikus rendben nem lehet eléggé mélyreható a változás. A NYELVEK ADOMÁNYA 245 csak a nagy primordiális és egyetemes Tradíció adaptációi. így megérthetjük. akik a magasabb állapotok effektív megvalósítását megelőzően csak az emberi állapot centrumába jutottak el. legalább azoktól a korlátoktól megszabadultak. amely bár a centrum felé irányul. nem lévén ezek az individualitások fontosabbak számukra egy egyszerű ru hánál. amit mások csak „hisznek”. Azok. a szerzetesrendekben alapvetően ugya nez a célja. 5 Szigorúan véve e helyett tulajdonképpen az individuum „profán módozatát” kellene mondani. még azok is. mert nyilvánvaló. minthogy az emberi terület minden individuuma és minden alakja közvetlen princípiumát abban a pontban bírja. hogy az összes körülményhez való alkalmazkodás céljából képesek különböző individualitásokat magukra ölteni.

mint „a Szent Szellem Temploma. hogy mindennemű külső jel használata nélkül felismerjék egymást. az nem valamiféle társaság. az effektív beavatás ugyanazon fokát (amelynek egyik esszenciális aspektusára éppen most hívtuk fel a figyelmet). legfeljebb egészen kivételes esetekben. az mindenesetre bizonyos hatékonyságot megőriz. az is nyilvánvaló lesz számára. mintsem külsőleges tevékenységből ered. hanem azon lények kollektívuma. hogy szükségszerűen ismeretlenek maradnak a profánok számára. kétségkívül képesek voltak többé -ke. és birtokolták ugyanazokat a benső kvalitásokat is.246 A BEAVATÁSRÓL helyét. Ezért van. ahogyan Keleten. és akikhez bár külsőleg hasonlítanak. és a körülményekhez kell illeszkednie). hogy nincs más találkozóhelyük. a valósá gban tökéletesen különböznek tőlük. és ezért is van. amely mindenütt jelenvaló”. de bár ennél fogva ezeket a szervezeteket lehet „rózsakereszteseknek” nevezni.vésbé közvetlenül. főleg a Távol-Keleten is a hasonló fokon beavatottak még mindig teszik. akik a spirituális kibontakozás ugyanazon szintjén vannak. és ami máskor és másutt más-más neveket kapott (hiszen ennek a névnek tisztán szimbolikus értéke van. és ekkor sem játszottak ezekben látványos szerepet. így az időnként erről készült leírásokat csak szimbolikusan lehet érteni. ám láthatatlanul egy-egy speciális és meghatározott célra átmenetileg létrejött külsőleges szervezeteket inspirálni. Ha valaki megérti ezt a néhány jelzést. ők maguk semmiképpen nem csatlakoztak ezekhez. és ha a szimbolikát már nem is értik tökéletesen annak legmélyebb értelmében. amelyek lehetővé teszik számukra. ami inkább a „je lenlét tettéből”. mert megkülönböztető jegyeik tisztán bensők és így csak azok által ismerhetők fel. akik között élnek. akik elérték ugyanazt a hétköznapi emberi szintnél magasabb rendű állapotot. úgyhogy a közönséges ember számára teljesen felfoghatatlan módon gyakorolják b efolyásukat. hogy a Rózsakereszt Testvérisége miért nem alkothatott soha olyasmit. . századtól a Rózsakereszt Testvériségének neveztek. Amit Nyugaton a XIV. ami távolról is emlékeztetne bármiféle „társaságra” vagy külsőleges szervezetre.

aki ezt joggal viselhetné. nem pedig a beavatással generálisan. RÓZSAKERESZT ÉS RÓZSAKERESZTESEK 247 38. mint az első.38. amint az imént mondtuk. a legtöbben valójában csupán rózsakeresztesek voltak. akkor is. század elejétől számos. ha e téma egy partikuláris esettel függ össze. mer t ilyen társaságokhoz tartoztak. és valójában valami sokkal mélyrehatóbb dologgal függ 1 Például Leibnitz egy ilyen típusú szervezethez tartozott. fejezet RÓZSAKERESZT ÉS RÓZSAKERESZTESEK Minthogy beszélnünk kellett a Rózsakereszt Testvériségéről. sőt gyakran tévesen használják. Les principes du calcul infinitesimal). ugyanis a „rózsakereszt” elnevezést jelen leg homályosan.]. hogy tagjaik a Rózsakereszt Testvériségéhez tartoztak volna. hogy bár már a XVII. valamint azt is. sőt ellentmondásosnak tűnik. Az említett megkülönböztetés korántsem pusztán terminológiai kérdés. rózsakeresztesnek mondható társaság létezett. lévén az utóbbi elnevezés sokkal szélesebb körben alkalmazható.] és a rózsakereszteseket [rozikruciánusok — a ford. hogy a Rózsakereszt valóságos Testvérisége soha nem volt meghatározott külső formákkal rendelkező szervezet. mindazonál tal könnyedén megérthető az előzőleg kifejtett gondolatok fényé ben. és valószínűleg azok közül. és válogatás nélkül alkalmazzák a legkülönbözőbb emberekre. ez első pillantásra paradoxnak. minthogy pusztán virtuális beavatásban részesült. hogy pontosan azért nem voltak azok. akiket úgy hívtak. valójában bizonyosak lehetünk abban. ha világosan megkülönböztetjük a Rózsakereszt Testvériségét [Fraternitas Rosae Crucis — a ford. talán nem lesz hiábavaló néhány pontot tisztázni ezzel kapcsolatban. akik között elvétve van olyan. de arra is rá mutattunk. Másutt már be széltünk némely ideájának nyíltan rózsakeresztes inspiráltságáról. hogy a Rózsakereszt Testvérei. Sőt. Hogy e megkülönböztetés hasznát és jelentőségét megértsük. amely önmagában még teoretikus nézőpontból sem teljes (vő. hogy nem lehetséges róla többet gondolni. először azt kell felidézni. 1 ez nem jelenti azt. Mindezen konfúziókat elkerü lendő a legjobb lesz. .

valamint individu ális lehetőségeinek teljes kiterjesztését is e centrumból. hogy a kifejezetten egy bizonyos szimbolika használatához kapcsolódó „rózsakereszt” elnevezést csak meghatározott idő . hogy maga a szimbólum. mi nt ez a használata. kétségkívül ennél is teljesen értelmetlen lenne egy meghatározott eredet felkutatásával próbálkozni. amely név mindenképpen tisztán szimbolikus. később visszatérünk arra. nem lehet sokkal ősibb. hogy a szimbólumból levezetett elnevezést csak a XIV. Az elmondottakra maga a Christian Rosenkreutz-„legenda” tesz utalást.és térbeli körülmények között használták. és ez a használat más körülmények között törvénytelen lenne. hogy a szóban forgó fokozat birtoklói kizárólag ezen körülmények között jelentek meg a Rózsakereszt Testvéreiként. Ez magától értetődően nem azt jelenti. éppen ezért az elnevezés csak egy bizonyos tradicionális formára. Ez az a fokozat. században kezdték egy beavatási fokozatnak adni. mivel esetleges okokból. Csupán ara célzunk. nevezetesen a keresztény ezotériára. és némelyek ezzel kapcsolatos állításai ellenére nagyon valószínű. miként más körülmények között más néven és más aspektusok szerint jelentek volna meg. vagyis egy bizonyos spirituális állapotot. hogy pontosan mit is kell a „hermetika” kifejezésen érteni.248 A BEAVATÁSRÓL össze. valamint. a rózsakereszt kifejezés voltaképpen egy effektív beavatási fokozatot jelöl. amelynek birtoklása egyáltalán nem szükség szerűen jelent egy specifikus szervezethez tartozást. Másrészt a „történelminek” nevezhető nézőpontból számításba kell vennünk azt a tényt. a „kismisztériumokba” való beavatás be teljesedését. még pontosabban a keresztény hermetikára való hivatkozás gyanánt alkalmazható. hogy ez a nómenklatúra a nyugati világra korlátozódik. mivel mint azt már kifejtettük. amire ez a név utal. vagy ami ugyanannyit jelent. mint minden eredeti tradicionális szimbólumnál. ezáltal rendkívül pontosan jelölvén a „primordiális állapot” restaurációját. és éppúgy. azt lehet mondani. amit az emberi állapot beteljesedésének lehet nevezni. hogy nem egy . mert maga a rózsakereszt szimbóluma két alkotóeleme révén a létező reintegrációját jelenti ezen állapot centrumába.

különösen ameny. hanem inkább olyasmit reprezentál. a Testvériség ekkor Keletre vonult vissza. 4 Innen a „Láthatatlanok Kollégiuma” elnevezés. ami addig a pillanatig tartott. hogy a szó profán és modern értelmében egy tisztán „politi kai” szerveződésnek adja át a helyét. hogy a lehetséges módon fenntartsák azt a kapcsot. mint például a Nicolas Flameléi. 2 Eme feltételezett alapító „legendájának” általános értelme. Továbbá. különösképpen pedig a neki tulajdonított utazások jelentése 3 a jelek szerint az. 4 Pontosan a Rózsakereszt valóságos Testvérei voltak azok. amelyet mint olyat megint elpusztíthattak volna. vagy ha úgy tetszik ők voltak azok.nyiben ezt a szerepet játszották. ami véget vetett annak. RÓZSAKERESZT ÉS RÓZSAKERESZTESEK 249 történelmi személyiséget fed. ' Idézzük fel e helyütt azt a fentebbi utalást. amit olykor a Rózsake reszt Testvériségéhez tartozóknak adtak. amelyet az utazás beavatási szimbolikájára tettünk. hogy a Templomos Lovagrend elpusztítását követően a keresztény ezotéria be avatottjai. akik birtokol ták a fent említett beavatási fokozatot. 5 E szakadás pontos dátumát Európa látható történelmében a vesztfáliai béke konklúziója jelzi. ami az elpusztítás révén látszólag megtört. különösen a hermetika tekintetében. amelyekre már hivatkoztunk. legalábbis reguláris és normális módon nem/' 2 Ez a „legenda” esszenciálisán más beavatási „legendák" ugyanahhoz a tí pusához tartozik. számos más utazás is létezik. amely effektíve lehetővé tenné e fokozat eléré sét. amit „kollektív entitásnak” nevezhetünk. ami azt jelzi. akik ezt az újjászervezést inspirálták.38. hogy támasztékát egy kívülről ismert szer vezetben bírja. amiknek a jelentése első legesen szimbolikusnak tűnik. hogy az ezzel megfelelésben álló tradicionális tanítás fenntartására irányuló korábbi tevékenység ezután itt már nem folytatódott. hogy ettől kezdve Nyugaton többé nem léte zik olyan beavatás. amikor is más történelmi események következtében a szóban forgó tradicionális kapocs a Nyugaton végleg meg nem semmisült a XVII. és anélkül. egyetértésben az iszlám ezotéria beavatottjaival. ami a középkori „keresztény világból” még fennmaradt. valamint azt. újjászervezték magukat.5 Azt mondják. 6 Tökéletesen értelmetlen lenne „geográfiailag” meghatározni azt a helyet. . század folyamán. Ennek az újjászervezésnek viszont rejtőzködnie kellett — úgymond láthatatlanul kellett folynia —.

amelyek kellően érzékeltetik. hogy közéjük tartozott. minthogy a két dolog annyira különböző terül etekhez tartozik. és ha valamelyikük is így tett volna. 7 Nagyon kétséges. hogy a Rózsakereszt egyik valóságos Testvére szerepet játszott felszíni eseményekben. akiknek így a szócsövek ént működtek. teljes séggel lehetetlennek tűnik. hogy „János pap Királyságába” húzódtak vissza. hogy csupán rózsakeresztesek voltak. nem pedig abból kifolyólag történhetett meg. az a beavatási fokozata dacára.250 A BEAVATÁSRÓL Megtudni. és akiket általánosan a Testvériség tagjai között neveznek meg. így még ha ismert is lenne a nevük. külső megnyilvánulását megszüntetett tradicionális forma a jelen ciklus végéig egy látens állapotban marad fenn. hogy kik voltak a Rózsakereszt valóságos Testvérei és bizonyossággal állítani valakiről. a legvalószínűbb az. hiszen éppen a státusza tiltotta meg ily módon neki.7 és ezt úgy fejezhetjük ki. mint másutt kifejtettük (A Világ/{irály. Másrészt. ami. Mindez aligha elégíti majd ki a kíváncsiskodókat. akiket sokszor befo lyásoltak vagy többé-kevésbé közvetlenül inspiráltak a Rózsakereszt valóságos Testvérei. mint a legfőbb spirituális centrum reprezentációja. . az e tárgyban fellelhető összes kijelentés közül a legvalószínűbbnek az tűnik. ahol ilyen vagy olyan oknál fogva minden. pontosan annál fogva. fejezet). hogy önmagát a saját nevében beszélő merő individuumként fejtse ki. akiknek a neve főként egy -egy írás szerzőjeként ismert lett. nem más. hogy az e névvel illethető csoporthoz tartoztak -e vagy sem. hogy ők csupán olyanok voltak. 1. hogy valójában miről is van szó itt. amit nagyon nagy vakmerőség lenne külső jelek alapján megítélni. ahová a Rózsakereszt Testvérisége visszavonult. hogy ez esszenciá lisán egy tisztán benső spirituális állapot kérdése. Ezzel összefüggésben az olvasót a névváltoztatásokkal kapcsolatos korábbi megjegyzéseinkhez utaljuk. ezt szigorúan anonim módon tette. hogy a Rózsakereszt bármely Testvére maga valaha is írt volna bármit is. de muszáj ezzel megelégedniük. Ami azokat illeti. amely esetben a történészek a legcsekélyebb mértékben sem gyanítják ezt a fokozatot. függetlenül attól. Továbbá szerepükből kifolyólag a Rózsakereszt Testvérei e minőségükben nem hagy hattak hátra semmiféle látható nyomot a profán történelemben. ha kivételesen és mintegy véletlenül felfedezték. az senkinek nem jelentene semmit.

amelyek révén természetüknél fogva csak az események „felszínének” nevezhető dolgok ragadhatok meg. ugyanis a beteljesedett emberi állapotot is felülmúló lehetőségekre utal. aki elérte a „Legfőbb Azonosságot”. odáig elmenve. hogy betűi számértékénél fogva a szú fi szó numerikusán egyenértékű az al-hi!{tnah al ilahiyyah-val. egyik tagnak sem szabad kimondania. Egy különösen érdekes hasonlóságról van itt szó. ami. . s annak még kezdeti fokozatait sem érték el. vagyis az „isteni bölcsességgel”. A Rózsakereszt Testvérei és a szúfilt között meglévő különbség pon tosan annak felel meg. Nemcsak ilyen esetben. ami magasabb rendhez tartozik. de a végső célt még el nem ért kapcsán is a mutasawwuf a helyes megjelölés. Sőt. és mert a szúfií magát semmi külső jel nem különbözteti meg. sőt a legkülsőlegesebb fázisban vannak. ahogyan az iszlám tradícióban egy autentikus szúfinak sem szabad ezt a titulust használnia. hogy olykor azokra alkalmazzák. RÓZSAKERESZT ÉS RÓZSAKERESZTESEK 251 hiszen számos dolog kívül esik a profán történelem módszereinek hatókörén. ez az egyetlen általa felvehető vagy * Nem érdektelen megjegyezni.menve. és szükség esetén betöltheti az ennek megfelelő funkciókat. mint a rózsakereszt. hiszen a szúfi szó valami olyat foglal magában.38. éppen úgy. Mindemellett a szúfi elnevezés gyakran ugyanannak a visszaélésnek az áldozata. hanem az igen magas fokozatokat megvalósított. hogy az ilyen létező a fortiori birtokolja a rózsakereszt fokozatát is. aki a végső célt elérte. mint amit a rózsakereszt jelöl. aminek okán a Rózsakereszt valóságos Testvéreinek ismeretlenségben kellett maradniuk: soha. hogy ő az. ami a taoizmusban a „reális ember” és a „transzcendens ember” között áll fenn. Ebből a szempontból megemlíthető a hindu tradíció yogi szavának hasonlóan jogosulatlan jelenkori kiterjesztése is. hogy a szót — amely szintén pontosan azt jelöli. Még valamit hozzá kell tennünk. bár valójában a két elnevezés nem ekvivalens. akik éppen csak ráléptek az effektív beavatáshoz vezető útra. akik még csak az előkészítő. és így a szú fi pontos ekvivalense — most azokra alkalmazzák. szigorúan véve ezt az elnevezést annak a létezőnek kell fenntartani. vagyis minden beavatás végső célját. egészen odáig el. 8 mondanunk sem kell azonban.

miszerint ha valaki a Rózsakereszt Testvérének vagy szúfinak nevezi magát. hogy ez volt a helyzet az olyan szervezetekkel. hiszen az utóbbi jelölheti a rózsakereszt állapotának minden aspiránsát is. ha valakiről úgy tudják. mint amit a „rózsakereszt” és „rózsakeresztes” megnevezésekkel ki lehet fejezni. . hogy az ilyen típusú szervezetek elég sokáig nem vették fel a rózsakereszt titulust. egy a Rózsakereszt Testvériségére visszamenő hiteles és reguláris affiliációra. még ha csak virtuális beavatásban részesültek is abban a formában. században. már pusztán e tényből is további vizsgálódás nélkül lehet tudni. hogy az illetőnek valójában semmi köze ahhoz. mint az „Arany Rózsakereszt” [Rose-Croix d’Or] nevű a XVIII. hogy effektíve milyen fokozatot értek el. vagy legalábbis nagyon távol voltak az eredeti forrástól. függetlenül attól. abban az értelemben.252 A BEAVATÁSRÓL elfogadható megjelölés. és számos dolog világosan jelzi. még közvetett értelemben sem. vagyis röviddel azelőttig. Egy másik negatív kritérium abból a tényből következik. hanem mert spirituális állapota valóban közölhetetlen titok.10 Ez az egyik jelentése az arai) sirr ('titok‟) szónak. amit e kifejezés tulajdonképpen jelöl. hogy a Rózsakereszt valóságos Testvérisége visszahúzódot t volna a Nyugatról. Mindenképpen meg kell jegyeznünk. az újfent megerősíti. Másrészt e megjegyzésekből egy fajta negatív kritériumra is lehet következtetni. nem holmi emberi megfontolásból. hogy legalábbis amennyi ben aktív tagként működött. mi szerint a Rózsakereszt Testvérisége sohasem létesített köteléket semmilyen külső szervezettel. 9 Ez a megkülönböztetés analóg az előzővel. század elejéig nem bukkan fel. amelyek legtöbbje egyáltalán nem tarthat igényt. hogy az e nevet felvevő szervezetek már bizonyos fokú deviáción mentek keresztül. hogy egy ilyen szervezet tagja volt. 111 Nagyon valószínű. csak egy szűkebb rendre vonatkozik (mert nem ha ladja meg az emberi állapot korlátjait). minthogy a korábban elmondottak értelmében ez a XVII. sajátos értelme szerint az ezotéria „technikai” szótárában. mint amilyen az elővigyázatosság és az alázat. Ez még inkább igaz a később ugyanezen a néven létrehozott szervezetekre. nem volt a Rózsakereszt valóságos Test vére.

hogy meghaladták a külsőleges formák között fennálló különbözőségeket. amelynek. hierarchiája csúcsán ne az alaki megnyilvánulások sokféleségét meghaladott létezők lennének. és a valódi ró zsakeresztesek. akár az iszlámból. Természetesen ugyanolyan helyénvaló azt állítani. mert ezek az úgynevezett „rózsakeresztesek” éppúgy nem tudnak semmit annak valódi jelentéséről. RÓZSAKERESZT ÉS RÓZSAKERESZTESEK 253 magától értetődően említenünk sem kell a számos jelenkori álbe avatási szervezetet. minthogy alapítóik tökéletesen individuális kezdeményezése alapján egyszerűen kisajátítottak egy szimbólumot. amire nagyobb szabatossággal kell visszatérnünk: elmondtuk. effektíve tu datában lévén rendeltetésének. a Rózsakereszt Testvéreinek többé-kevésbé közvetlen tanítványai egyedülálló módon azok. hogy akár a kereszténységből. mint ami a tradicionális tanítások két különböző formája között fennáll. ennek az együttműködésnek ezt követően is fenn kellett maradnia. Ezek a létezők képesek lesznek rózsakeresztesekként. hogy a tasawwuf és a valódi rózsakeresztesség közötti különbség olyan. akik a keresztény hermetika speciális útján járnak. Ennél is tovább megyünk: azt mondjuk. amely különbözőségek nem érintik a tradicionális tanítás esszenciális és fundamentális egységét. mutasawwujokként vagy egyéb formákban is megjelenni a körülményeknek megfele . ezt a nevet valóban megérdemlő beavatási szervezet. Azonban nem létezhet olyan.38. hiszen pontosan a Kelet és a Nyugat beavatása közötti kapocs fenntartásáról volt szó. amit mindenki saját fantáziája alapján interpretál. hogy sokuknál így állt a dolog). hiszen az általuk elért spirituális állapot arra utal. amelyeknek az általuk bitorolt néven kívül semmi köze a rózsakereszthez. és amelyek a tradicionális tanításból morzsányit sem birtokolnak. hogy a rózsakeresztesség kialakulása idején a kereszténység és az iszlám ezoterikus tradíciójának beavatottjai együttműködtek. m int a profánok bármelyike. Egyetlen pont maradt. ha Keleten is és Nyugaton is éltek (és minden szimbolikát félretéve. az utazásaikra való állandó utalások arra engednek következtetni. ugyanazok az emberek egyszerre lehettek a Rózsakereszt Testvérei és szúji/( (vagy magasabb fokozatú mutasawwufoV:).

ám ez csak azt jelenti. éppen ezért határukat az képezi. elvben tehát a „kismisztériumok” csak a „nagymisztériumok” előkészítései. hogy megmutassuk.254 A BEAVATÁSRÓL lően. hiszen eléggé világos. „elvben”. nem pedig azt. akár az Igazság maga. ami a teljességében szemlélt emberi állapot lehetőségeinek kibontakoztatásával kap csolatos. Azt mondjuk. Mindenekelőtt azt kell megérteni. mint azok. amelyet végső céljáig kell folytatni. és amely egy.ÉS KISMISZTÉRIUMOK Beszéltünk már a „nagymisztériumok” és a „kismisztériumok” közötti különbözőségről. A „kismisztériumok” mindazt felölelik. vagyis az. hogyan is kell érteni e különbözőséget. amelyből az időbeli és térbeli viszonyokhoz alkalmazkodva az összes többi ered. fejezet A NAGY. amelyek a görög antikvitásból átvett el nevezések. sőt ezek valamelyest korlátozott aspektusáig. teljes egészként kezelt beavatásnak. hogy más úton járnak. hogy minden létező csak odáig képes fejlődni. most némileg hosszabban kell időznünk a tárgynál. amit tradicionálisan a „primordiális állapot” restaurációjának hívnak. hogy ezek nem különböző fajta beavatá sok.tuálásának neveztünk. minthogy céljuk csak a beavatási ösvény egy stációját képezi. vagyis az emberi individualitás területének centrumában lévő létezőt ezek e területen túl . hogy nem képesek végigjárni a beavatási utat. így néme lyek kvalifikációi csak a „kismisztériumokig” terjednek. de valójában teljesen általánosan kiterjesztve is alkalmazhatók. ahol önnön lehetőségei végére ér. akik messzebb tudnak jutni. effektív módon részesülnek a nagy primordiális tradícióból. amit eme állapot perfek. mert minthogy tudatában vannak az összes tradíció hátterében fennálló egységnek. A „nagymisztériumok” viszont az emberfeletti állapotok megvalósításával függnek össze: immár a „kismisztériumok” által elért pontban. hanem stációi vagy fokozatai ugyanazon. 39. valóban ők az élő kapcsok a tradíciók között.

ami tradicionális szempontból a spirituális tekintély és az időbeli h atalom ezeknek megfelelő szerepeit jelenti. és ez az oka annak. fejezet. ami a létező magasabbrendű állapotainak felel meg.3 Másutt már idéztük és magyaráztuk azt a szöveget. amint ezt egy korábbi jegyzetben megemlítettük.39.1 s így külön-külön „horizontális realizációról” és „vertikális realizációról” lehet beszélni. E szimbolikát részletesebben kifejtettük a Dante ezolerizmusa című mű vünkben. 4 Lásd Autoritéspirituelle el pouvoir temporel. ebből kifolyó lag ez a két kifejezés megfelelésben áll a taoizmus „reális emberével" és „transz cendens emberével”. 8. más szóval a papi és a királyi funkcióval. először el kell tehát érni ezt a centrumot. a „Földi Paradicsom” az „Égi Paradicsom” felé vezető út egyik stációja. hogy a tengely mentén megtörténhessen a szupraindividuális állapotokba való félemelkedés. amelyben Dante a „Földi Paradicsomot” és az „Égi Paradicsomot” összeveti azzal. A két fázis jellemzésére geomet riai szimbolikát lehet alkalmazni. A NAGY. Ezt az alapot szimbolikusan a föld reprezentálja. ami az összes beavatás egyetlen valódi célja.ÉS KISMISZTÉRIUMOK 255 ra vezetik. ami az emberi területnek felel meg. 1 Az iszlám tradícióban a „kismisztériumoknak” és a „nagymisztériumok nak" megfelelő állapotokat külön -külön „primordiális emberként” (al-insan «/. aminek itt található az emberi területtel való metszéspontja. ez pedig a vertikális tengely mentén megy végbe. és aminek a neve a „végső Megszabadulás” vagy a „Legfőbb Azonosság”. Dante szavaival. akik a „keresztény világban” e két funkció teljességét reprezen tálják. az emberfeletti realizációt pedig ily módon az égi szférákon keresztüli emelkedés írja le. . ahol az első a második alapjául szolgál. ha röviden felidézzük 1 2 Leírásunkat erről lásd: A /{ereszt szimbolikája. hogy a másodiknak miért előfeltétele az első: az emberi állapot centruma az az egyetlen pont. hogy.2 Egyébként nem nehéz megérteni. amelyben Dante Az egyeduralom végén meghatározza a pápa és a császár nekik megfelelő attribútumait.4 elegendő lesz. Ez az a szöveg.qadJm). illetve „univerzális emberként” (al-insan al-l(amil) jelölik. a még mindig kondicionált szupraindividuális állapotokon keresztül a kondicionálatlan állapotba. ahol lehetséges a közvetlen érintkezés a magasabbrendű állapotokkal.

és ez valójában effek tív módon megfelel külön-külön a spirituális tekintély és az időbe li hatalom attribútumainak. ahogy az időbeli hatalom is a spirituális tekintélynek köszönheti törvényességét. a „nagymisztériumok” viszont annak tudását. s ezen alkalmazások jelölé sére léteznek az olyan kifejezések. amelyből az összes tradicionális tudomány szükségképpen ered. ami a természeten túli. a „kismisztériumok” teljességgel a „nagymisztériumoktól” függnek és abban találják meg princípiumukat. 2. amelyek jelenlegi nézőpontunk szerint ebből a megfelelésből következnek. éppúgy. valamint a beavatási realizáció ne kik megfelelő részét érintő területei között: a „kismisztériumok” esszenciálisán a természetről való tudást implikálják (természete sen tradicionális. tulajdonképpen.256 A BEAVATÁSRÓL azokat a fontos konzekvenciákat. ez azt is lehetővé teszi. 6 Lásd még erről Autorité spirituelle et pouvoir temporel. hogy világos különbséget tegyünk a tudásnak a „nagymisztériumokkal” és a „kis misztériumokkal” összefüggő. hogy normális esetben az e lső a brahmanáknak megfeleltethető terület. A tiszta metafizikai tudás tehát pontosan a „nagymisztériumokból” ered. A „nagymisztériumok” valójában közvetlenül összefüggnek a „papi beavatással”. nem pedig a modern tudományokra jellemző pro fán szempontból tekintve). Eddig csak a brahmanákról és a ksatriyákról beszéltünk. amelyeknek a princípiumai a megfelelő beavatások révén adottak. azt mondhatjuk. a második pedig ksatriyáknak/‟ Hozzátehetjük. e helyütt nem tesz5 A papi és a királyi funkciók az összes alkalmazást felölelik. és mivel az első az a princípium. 5 ha a hindu kasztrendszer terminológiájából veszünk át kifejezéseket. hogy e két terület közül az első „természetfeletti” vagy „metafizikai”. . a tradicionális tudomá nyok tudása pedig a „kismisztériumokból”. míg a második pusztán „természeti” vagy „fizikai”. amiben szintén a princípiumára talál. a „kismisztériumok” pedig a „királyi beavatással”. hogy a vaisyák szintén kvalifikáltak a beavatásra. mint a „papi művészet” és „királyi művészet”. fejezet. mindenütt találhatók olyan beavatási formák. mintha specifikusan nekik lennének szánva. nem szabad azonban arról sem elfeledkezni. amelyek a mesterségek gyakorlásán alapulnak.

ÉS KISiVÍISZTÉRIUMOK 257 szűk ezt újbóli vizsgálat tárgyává. Ha egy pillantást vetünk az emberiségnek a tradicionális doktrínák tanítása szerinti történetére. ha bizonyos determinált lehetőségnél nem is rendelkezett több 7 Lásd A mennyiség uralma. A vaisyák számára sokkal inkább.9 Nyilvánvaló. 7 és mert különböző alkalmakkor újból beszélnünk kell majd ezekről. 8 és ebből következően meglehetősen szoros relációt azon szervezetek között. a különböző „specializált” funkcióknak teret adó különbségek többé nem léteznek. és a „kismisztériumok” végső határához érkezéskor valójában e közös forrás hoz való visszatérésről van szó.39. akkor sem. vagy inkább éppen azért. ha valaki ennek teljességében mindazt birtokolja. ha itt is van mindeme funkciók forrása. hogy a mesterségbeli beavatások lényegi alapjául szolgáló individuális különbségek az emberi állapoton túl tökéletesen megszűnnek és többé semmilyen szerepet nem játszanak. amely eredeténél fogva egy mesterség gyakorlásához kötődik. mert másutt már kellően kifej tettük ezek princípiumát és célját. ez megmagyarázza azt. amit bármely funkció gyakorlása magában foglal. hogy a „királyi művészet” kifejezését a mai napig megőrizte és használja a szabadkőművesség szervezete. az összes. éppen mert exszisztenciális állapotát teljesen uralta. fejezet. amint a létező elérte a „primordiális állapotot”. amelyek ben külön-külön ezeket a formákat alkalmazták. a legmegfelelőbb a „kismisztériumok” beavatási területe. ekkor még meg nem különböztetett funkciónak megfelelő lehetőség felett termé szetesen módon rendelkezett. ebben azonban még minden emberi lény. vagy az. mint a ksatriyák számára. 8. egy a „primordiális állapotnál” már alacsonyabb rendű állapotban következett be. hiszen ami a beavatási szervezetekből Nyugaton még megmaradt. E funkciók szétválása egy későbbi stádiumban. A NAGY. a ciklikus törvényekkel összhangban azt kell mondanunk. az pontosan ilyen formákhoz kapcsolódik. . amit ennek legközelebbi ekvivalenseként kell felfogni. úgymond e közös terület továbbá gyakran eredményezte a számukra rendelt beavatási formák kapcsolatba lépését. * A középkori Nyugaton a lovagrendekben volt jelen a ksatriyák beavatási formája. * Egy jellegzetes példára szorítkozva e helyütt. hogy kezdetben az ember.

vagyis a létező magasabbrendű állapotai birtokba vételének — végső soron az emberi nem eredetén is túlra kell visszamennie. hogy mivel a „nagymisztériumok” területe a tiszta metafizikai tudás. hogy ez a tudatosság is elveszett. amit leginkább szem előtt tart. ami principiális jellegénél fogva esszenciálisán egy és változhatatlan. effektív módon tudatában volt e lehetőségeknek. Csupán a nagyobb elsötétedés időszakában következett be az. vagyis az. úgyhogy a maga szintjén és saját mércéje szerint mindegyikük effektív módon dolgozhat a . Ez a lehetőség egy olyan transzmissziót foglal magában. művészetek és tudományok eredetével kapcsolatban is. amely principiálisan mindegyiküket magában foglalja.yilágegyetem Nagy Építőmestere tervének” megvalósításán. Hozzá kell tennünk még. és — mivel a „kismisztériumok” csupán előkészítései a „nagymisztériumoknak”. a beavatás azonban nem áll meg itt. egy olyan kibontakoztatásban. ami egy töretlen „láncolat” révén a helyreállítandó állapotig nyúlik vissza és így lépésről -lépésre egészen a „primordiális állapotig”. és pontosan ez az.258 A BEAVATÁSRÓL felett. és ettől kezdve vált szükségessé a beavatás. sokféle. deviációk kizárólag a „kismisztériumok” területén következhetnek be. Valóságosan ez az elsőleges célja. úgyhogy a „kismisztériumok” öncélúakká válnak. Ezek a deviációk általában abban állnak. amiért a beavatás „történelmi” eredetének kérdése teljesen értelmetlen. bizonyos tökéletlen beavatási szervezetekkel kapcsolatos dolgot megmagyaráz. az ezzel összefüggő tudatossággal együtt. egyszersmind másodlagos differenciáción és adaptáción átmenve mindegyikük egyaránt a „primordiális állapotból” ered. hanem úgymond szétszóródnak a többé-kevésbé másodlagos lehetőségek kibontakoztatásában. amely mivel nincs alárendelve egy . hogy lehetővé tegye az emberi nemnek a számára inherens korábbi állapot helyreállítását. ilyen feltételek közepette valójában nem érkezhetnek el végpontjukhoz. ezáltal pedig magán az emberin túli más exszisztenciális rendekhez is kapcsolódnak. Továbbá ugyanez a helyzet a tradicionális és legitim módon elgon dolt mesterségek. ez pedig számos. hogy megszakad a normális kapcsolat a „nagymisztériumokkal”.

ami nem a tradicionális ortodoxia szerint definiált valódi beavatás. fejezet. amelyek e beavatásokat önmagukban megálló egészként próbálják feltüntetni. 40. néhány hibás koncepció okán. amíg a létező nem reintegrálódik a „primordiális állapotba”. Általában úgy tűnik. és pontosan ez alkotja a deviációt. PAPI ÉS KIRÁLYI BEAVATÁS 259 magasabb célnak. fejezet PAPI ÉS KIRÁLYI BEAVATÁS Bár az előző fejezet egészében eléggé világosan jellemzi a papi és a kir ályi beavatást. egymásra vissza nem vezethető doktrínának látsszanak. mihelyt a létező elérte az ember i individualitás centrumát. oly módon. úgy gondoljuk. buddhista terminológia szerint ez az anagami.40. hogy két. és végül meg nem va lósítja a „Legfőbb Azonosságot”. az már virtuálisan „megszabadult”. Egy másik nézőpontból szintén csak és kizárólag a „kismisztériumok” területe az. Mindezek eredményeképpen a deviáció lehetősége addig áll fenn. könnyen ölthet „diszharmonikus” jelleget. ahol az „ellenbeavatás” képes a valódi beavatással szembeszegülni és síkra szállni ellene. jelesül a „kismisztériumok” beteljesítését.10 az emberfeletti állapotokkal és a tisztán spirituális rend del összefüggő „nagymisztériumok” területe lényegénél fogva túl van minden oppozíción. és ezért tökéletesen zárt mindazzal szemben. hogy aki elérte ezt a pontot. de megszűnik. amelye Vö. valamelyest többet kell időznünk a kettő kapcsolatát tárgyaló kérdésnél.11 jóllehet effektív módon addig nem szabadul meg. nem pedig különböző hierarchikus fokozatoknak. A mennyiség uralma. vagyis ‟aki nem tér vissza‟ az individuális megnyilvánulás állapotába. 10 11 A . amíg végig nem járja a „nagymisztériumok” útját. 38. és ezért lehet azt mondani. hogy e koncepció propagálóinak legfőbb szándéka a papinak vagy kontemplatívnak elgondolt keleti tradíciók szembeállítása a nyugati tradíciókkal.

mint például annak a kezdeti és egyedüli „mediterrán tradíciónak” az elméletében. Autorité spirituelle et pouvoir temporel. hogy elkülönülésük idejétől a kasztokat valamilyen formában minden társadalmi szerveződésnek egyaránt magában kellett foglalnia. ezoterikus aspektusukban egyszerre kell felölelniük e két beavatást. harcos avagy aktív jeliegűként kezelnek. mert a „metafizikai” terület magasabb rendű a „fizikai” területnél. minthogy különböző funkciókat képviselnek. hogy amikor a nyugati tradíciók kérdése szóba kerül. fejezet. pontosabban a beavatás ezen két részét. nem pedig azért. mert a tudás magasabb rendű a cselekvésnél.260 A BEAVATÁSRÓL két királyi. a papi és a királyi. a brahmana természeténél fogva magasabb rendű a ksatriyánál. és ha nem is mennek odáig. 1. Ily módon amennyiben az egyes tradíciók regulárisak és teljesek. amely kizárólag ksatri. hogy az utóbbit magasabb rendűnek kiáltják ki az előzőnél. amely kizárólag brahmanákból áll vagy egy olyan. A valóságban. kasztfe letti princípiumuk hordozta. mert többé-kevésbé önkényesen első helyet foglalt el a társadalomban. amelyből a földi emberiség ciklusá nak csak egy késői fázisában váltak ki. mindkettőt közös. vagyis a „nagymisz 1 Vö. azokat legalábbis egyenrangúnak tartják. amelyeknek együtt kell létezniük. eredetükben és a kasztokra való szétválásukat megelőzően a két funkció. ami belőle következik. . 1 Nyilvánvaló továbbá.yákból. miként a princípium magasabb rendű annál. megkülönböztethető és elkülönült állapotban nem létezett. következésképpen az azokat megtestesítő individuumo kéval is összhangban lévő hierarchizációjukat is magában foglalja. magasabb rendű. és nem kevésbé természetes módon adódik ebből az. hogy különbség van a papi beavatást alkotó „nagymisztériumok” és a királyi beavatást alkotó „kismisztériumok” között. E funkciók együttlétezése természetesen az önnön természetükkel. Közbevetőleg tegyük hozzá. hiszen elképzelhetetlen egy olyan társadalom. ezeket rendszerint a történelmi eredetükkel kapcsolatos meglehetősen fantasztikus nézetekkel társítják. ami szinte bizonyosan sohasem létezett.

ami az ellenkező esetet illeti.nyan is lennének kvalifikáltak az egyik vagy a másik beavatásra. a másik pedig hiányos (és hozzá kell tenni. hiszen a számok e helyütt nem játszanak szerepet. ami az egyetlen általuk ismert területre. a „kismisztériu . 2 Ilyen esetben csak a királyi beavatás marad meg. ugyanis többé nem kapcsolódik a saját törvényességét biztosító princípiumhoz. az ezoterikus és az exoterikus aspektust is effektív módon birtokló tradicionális szervezetet értünk). és ez teljesen általánosan igaz mind a Nyugaton. Mint azt számos alkalommal elmondtuk. .moknak” megfelelőre szorítkozott. akárhá. az aktív tendenciák (pontosabban a legkülsőlegesebb értelemben vett „nyüzsgés”) pedig a Nyugaton általánosabbak. akik a normális viszonyokat a visszájukra akarták fordítani. és adott esetben képesek voltak egyfajta irreguláris és hiányos tradíciót létrehozni. és amit azután tévesen a teljes doktrínaként állítottak be. 3. fejezet.40. normális esetben — mint a Keleten — a papi és a királyi beavatást is magában kellene foglalnia. Ha Nyugaton létezne tradicionális szervezet (amelyen integrális. amikor is egyedül a papi beavatás létezne. ahogyan ezt már elnevezéseik is világosan jelzik. és semmikép- 2 Vö. PAPI ÉS KIRÁLYI BEAVATÁS 261 tériumokat” és a „kismisztériumokat”. erre lehetetlen bárhol is példát találni. Ezt az alárendeltséget csak rebellis ksatriyák tagadhatták. az azért van. mert az egyik reguláris és normális. de az is csakdegeneráltan és deviatívan. hogy szükségszerűen a magasabb vonatkozásában hiányos). a második minden esetben alárendelt az elsőnek. nem pedig kizárólagosságról. ami elegendő állítá sunk igazolására: ha valóban kétféle tradicionális és beavatási szervezet létezik. a másik pedig irreguláris és abnormális. az egyik teljes. A dolgok nem lehetnek másképp. legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint a kontemplatív tendenciák Keleten sokkal elterjedtebbek. az elsőnek a másodikkal szembeni magasabb rendűségét azonban mindenkor elismernék. mind a Keleten. uo. vé gül is azonban csak az arányokról van szó. bármilyen partikuláris formát is vennének fel ezek környezetük feltételeihez alkalmazkodva.

és térbeli viszonyok közepette a ksatriyák lázadásának produktumai. és ennél fogva az ilyen maradványokkal találkozni lehet olyan szervezetekben. ami esszenciális és rögtön a „primordiális állapot” elérését célozza meg. 4 Mindezek kapcsán mondanunk sem kell. hogy helyes választ kapnánk —. 5 Van itt azonban valami más is. hogy a papi beavatás nem foglalja magában a „kismisztériumokon” való át haladást. 4 az előzőnek a ma radványait könnyebb fellelni. az igazság azonban az.262 A BEAVATÁSRÓL pen nem módosíthatják azt. mert ami az ezeknek megfelelő társadalmi funkciók respektív gyakorlását illeti. így számukra a „kismisztériumok” intervalluma a minimumra csökkenthető. 3 Megtévesztő lehet az a tény. ezen dolgok legfőbb jegye mindig a „naturalis 3 A lehetséges félreértéseket elkerülendő pontosítanunk kell a tekintetben. ahogyan a brahmanák és a ksatriyák természetének megfelelő beavatásokat jelölik. hogy ezt ilyen esetben sokkal gyorsabban végre lehet hajtani.lis tudásra. amelyek a Nyugaton még fennálló mesterségbeli beavatásokból veszik eredetüket.kat azokból a letűnt és deviálódott tradíciókból. más szóval e funkciók kizárólag az exoterikus rendhez tartoznak. annak kapcsán tökéletes tévedés lenne azt hinni. mint az utóbbiét. mint azt fentebb elmondtuk. és így nem kell hosszasan időzniük a kontingens lehetőségek részle tes kibontakoztatásával. miszerint a Nyugaton ugyan már sem a királyi. hogy ezeket a szavakat a legáltalánosabb értelmük szerint értjük. mert a brahmanák természetüknél fogva alkalmasabbak a principiá. hogy a királyi és a mesterségbeli beavatások általában kapcsolódnak egymáshoz. vagyis arra. még virtuálist sem. sem a papi beavatás nem létezik. a királyok felkenése és a papok felszentelése csak „exteriorizációt” jelent. 5 E helyütt főként a helyesen értelmezett szabadkőművességre rárakódott magasabb fokozatok „lovagi” fokozatainak meglétét lehetne felidézni. és semmilyen beavatást nem implikálnak. ami a dolgok lényegi természetében rejlik. mint azt fentebb mondottuk is. hogy amit elmondtunk a két beavatásnak a „nagymisztériumokkal” és a „kismisz tériumokkal” való megfeleléséről. meglétük valódi princípiuma csak az éppen említett módon magyarázható. e fokoza tok történetileg bármennyire is ősiek — amely kérdést a végtelenségig lehetne taglalni anélkül. Különösen annak köszönhető ez. a jelen nézőpontból pedig más nem számít. ám nagyon is észrevehető újra -felbukkanáso. amelyek nagyon különböző idő .kevésbé töredékes. Egy különös jelenség révén olykor meg lehet figyelni bizonyos többé. .

Autorité spirituellc ct pouvoir temporéi. hogy felesleges lenne to vább időzni e pontnál. manapság ez annyira nyilvánvaló. hanem azok többsége számára is. akik nem hatolnak a dolgok velejéig. 9 ugyanezen elkülönülésnél alacsonyabb szin ten kell végződnie. 6 Anélkül. amelynek különböző fázisait másutt nyomon követtük. ami a tradicionális tudományok megmásulásának következménye. ami a Kali-Yuga végső fázisának jellegzetessége. vagyis a legmagasabb vagy a legalacsonyabb irányába. . 8 még bonyolultabbá teszi az általunk jelzett elemek reális természetének pontos meghatározását. 8 E tárgykörben lásd különösen: Vimu-Purana. hogy a kérdést tovább fejtegetnénk. bár általában igen rejtettek és normális esetben teljességgel ismeretlenek nemcsak a „nagyközönség”. az efféle megnyilvánulások a reneszánsz idején igen elterjedtek voltak. vagyis a végső elemzés ben minden valódi hierarchia lerombolása. A kasztok elkülönülésénél magasabb szinten kezdődő történelmi ciklusnak egy graduális alászállás révén. 9 Vö. amit másutt mondottunk minden „maradvány" -jellegű dolognak a felforgatásban való hasznosí tásáról. hiszen amint fentebb elmondtuk. mint az álbeavatás esetében). és kétségkívül még nem érkeztünk el a konfúzió legextrémebb fokához. mivel senki sem tagadhatja.-40. addig a végső fázisában a túlnyomó többség számára a második válik azzá. PAPI ÉS KIRÁLYI BEAVATÁS 263 ta” jellegük. hacsak véglete‟ Ügy tűnik. csak az ilyen esetekkel gyakran együtt járó sajátos „mágikus” nézőpont túlsúlyára hívjuk fel a figyelmet (és ezen nem feltétlenül külső és többé-kevésbé rendkívüli jelenségek keresését kell értenünk. de távolról sem szűntek meg még napjainkban sem. fejezet. hogy természetesen ezek az alacsonyrendű és deviatív beavatások nyílnak meg a legkészségesebben az ellenbeavatásból kiáradó befolyások akciójának. főként azoknak. amikor metafizikai princípiumukról leválasztják őket. akik rendszerint és meglehetősen homá lyosan a „titkos társaságoknak” nevezett szervezetek specialis táinak tartják magukat. és ez akkor jön létre. e tárgykörben hadd emlékeztessünk arra. 7 Azonkívül a „kasztok összekeveredése”. 7. nyilvánvalóan két ellentétes útja van a kasztok meghaladásának: felfelé vagy lefelé. 7 Hozzá kell tenni. és míg a ciklus kezdetén az emberek számára az első volt a normális.

Pillanatnyilag azonban hiábavaló lenne megpróbálni afelől tudakozódni. mind a tudás. akik teljesen elérték a „kismisztériumok” be teljesedését. hogy a Rózsakereszt Testvérei voltaképpen olyan létezők voltak. 11 "Valójában egy rektifikációnak kell megvalósulnia. Az éppen most kifejtettek fényében már érthető. Kelet és Nyugat erőit. mint amit el lehetne képzelni. fejezet. 20. amíg a kiszabott idő el nem érkezik. amit a korszakok kezdete óta a maga egyedülvaló princípiumának integritásában őriznek a primordiális tradíció rejtélyes fenntartói. ez a „pólusok megfordulásának” titkával függ össze. Uo. hogyan képes a legalacsonyabb pont újból egyesülni a legmagasabbal? Másutt már megválaszoltuk ezt a kérdést. . papi és királyi hatalmat. hogy ez a megnyilvánítás mikor és hogyan következik be. a jelen ciklus befejeződését megelőzően. Azon kívül ezt a rektifikációt elő kell készíteni. és ez ahhoz képest kétségkívül egészen más lesz. a „Pólus misztériumait” (al-asrar-al-qutbaniyah) nagyon biztosan őrzik. mind a cselekvés területén külsőlege sen is megnyilvánítja a kettős. még látható módon is. ezt azonban csak olyasva laki viheti véghez. hogy a lefelé szintezés e tendenciája a jelenkor egyik legszembetűnőbb jellegzetessége. fejezet. és ez csak pontosan akkor lehetséges. A mennyiség uralma. 41. 7.264 A BEAVATÁSRÓL sen el nem vakítják bizonyos előítéletek. és 23. ha a legalacsonyabb pont eléretett. és semmit sem lehet megtudni azokról külsőleg addig. aki egyesítve önmagában az Ég és Föld. 10 Ám feltehető a kérdés: ha egy ciklus vége szükségszerűen egy beesik egy másiknak a kezdetével. fejezet NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HERMETIKÁRÓL Korábban elmondtuk. hogy a hermetika álta 10 11 Vö. és hogy az általuk inspirált rózsakeresztes beavatás egy a keresztény hermetikához kapcsolódó partikuláris forma volt.

41. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HERMETIKÁRÓL

265

lánosan a „királyi beavatás” területéhez tartozik. Azonban jó lesz pontosítani ezt, minthogy e helyütt is sok zavar támadt, és számos kortársunk magát a „hermetika” szót is igen homályos és bizonytalan értelemben használja. Ezen nem csupán az okkultistákat értjük, akikkel kapcsolatban ez nagyon is nyilvánvaló, tudniillik vannak mások is, akik bár a kérdést komolyabban veszik, talán bizo nyos előítéletek okán a jelek szerint nem teljesen értik, miről is van szó. Megjegyzendő mindenekelőtt, hogy a „hermetika” szó azt jel zi, hogy egy egyiptomi eredetű tradícióval van dolgunk, ami a későbbiekben hellenisztikus formát vett fel (kétségtelenül az alexandriai korszakban), a középkorban pedig e formában átkerült az iszlám és a keresztény világba is, és tegyük hozzá, hogy a másodikba nagyrészt az első közvetítésével, 1 mint azt az európai hermetiku- sok által átvett számos arab vagy arabizált kifejezés bizonyítja, s mindjárt maga az „alkímia” (al-kimya.) szó is.2 Ezért tehát meglehetős tévedés lenne ezt a megjelölést más tradicionális formákra is kiterjeszteni, ahogyan például a „kabbalát” is csak héber ezotéria- ként lehet elgondolni. ‟ Magától értetődően nem arról van szó, hogy másutt nem léteznék ekvivalense, hiszen ezek valóban megvannak, olyannyira, hogy az alkímia tradicionális tudományának 4 pontos doktrinális megfelelései találhatók Indiában, Tibetben és Kínában,

1 Ez összefügg azzal, amit a kezdeti rózsakeresztesség és az iszlám ezotéria viszonyával kapcsolatban elmondtunk. 2 Ez a szó formája szerint arab, a gyök azonban nem, amely minden valószí nűség szerint a kpni azaz ‟fekete föld‟ ősi egyiptomi elnevezéséből származik, amely megint csak a kérdéses eredetre mutat. 3 A ^abbalak szó jelentése pontosan ugyanaz, mint a „tradícióé”; de mivel ez egy héber szó, a hébertől eltérő nyelv használata esetén nincs értelme egyéb tradicionális formákra vonatkoztatni, ami csak zavarokat okozna. Hasonlóképpen, az arab lasawwtif szó minden olyasmit jelölhet, ami bármely tradicionális formán belül ezoterikus vagy beavatási jellegű; amikor azonban más nyelvet használunk, a tasawwufot helyénvaló az iszlám formák számára meghagyni, amelyekhez eredeténél fogva kapcsolódik. 4 Jegyezzük meg, hogy nem szabad összekeverni vagy szimplán azonosítani az alkímiát a hermetikával; szorosan véve az utóbbi egy doktrína, míg az előbbi ennek csak egyik alkalmazása.

266

A BEAVATÁSRÓL

bár természetesen eléggé eltérő realizációs metódusokkal; ami nt azonban „hermetikát” mondunk, egy világosan definiált formát írunk körül, amely csakis greko-egyiptomi eredetű lehet. Valóban, az ily módon megjelölt tanítás már annál a ténynél fogva is Her- mésszel függ össze, miszerint a görögök az utóbbit az egyiptomi Thoth-tál azonosnak tartották; ez továbbá esszenciálisán papi eredetűként jeleníti meg a doktrínát, mert Thoth a tradíció őrzőjeként és transzmisszorjaként nem más, mint az ősi egyiptomi papság reprezentánsa, vagy a nagyobb pontosság kedvéért inkább azon „emberfeletti” inspiráció princípiuma, amelyből e papság tekintélyét nyerte, s akinek a nevében formába öntötte illetve közölte a beavatási tudást. Ebben nem kell a legcsekélyebb ellentmondást sem látni azon tény vonatkozásában, miszerint ez a doktrína a királyi beavatás területéhez tartozik, mert világosan meg kell érteni, hogy minden reguláris és teljes tradícióban a papság az, amely esszenciálisán tanító funkciója révén közvetlen vagy közvetett módon mindkét beavatást közvetíti, és hogy ez biztosítja magának a királyi beavatásnak is a valóságos legitimációját, összekötvén azt annak ma gasabbrendű princípiumával, ugyanúgy, ahogyan az időbeli hatalom is csak a spirituális tekintélytől kapott konszekráció révén nyerheti el legitimációját.‟ Ezek után a fő kérdés az, hogy tekinthető -e egy önmagában egész tradicionális doktrínának az, ami „hermetika” néven fennma radt. A válasz csakis nemleges lehet, mert e helyütt egy olyan tudással van dolgunk, ami nem a metafizikai rendhez tartozik, hanem pusztán kozmológiai, mind „makrokozmikus”, mind „mik - rokozmikus” vonatkoztatásaiban véve e szót, hiszen mondanunk sem kell, hogy minden tradicionális koncepcióban mindig szoros megfelelés van e két nézőpont között. Éppen ezért nem lehetséges, hogy a hermetika, abban az értelemben, amit e szó az alexandriai korszakban felvett és azóta megtartott, akárcsak „readaptációként” is az egyiptomi tradíció teljességét reprezentálja, annál is kevésbé,

5

Vö. Au torité spirituelle et pouvoir temporel, 2. fejezet.

41. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HERMETIKÁRÓL

267

minthogy ez teljesen ellentmondana a papság e tradícióban betöltött és éppen most felidézett esszenciális szerepének. Bár úgy tűnik a kozmológiai nézőpontot e helyütt nagymértékben kibontakoz tatták — amennyiben még mindig lehetséges erről bármit is részle tesen tudni, ami mindenesetre leginkább a fennmaradt maradványokból derül ki, legyenek azok szövegek vagy tárgyi emlékek —, nem szabad elfelednünk, hogy ez soha nem lehet más, mint egy máso dlagos és kontingens nézőpont, a principiális tanítás alkalmazása az úgynevezett „közbülső világ”, vagyis a szubtilis megnyilvánulás területének megismerésére, ahol az emberi individualitás korporalitáson túli meghosszabbításai lelhetők fel, azaz éppen azok a lehetőségek, amelyeknek a kibontakoztatása voltaképpen a „kis- misztériumokkal” függ össze/‟ Érdekes, bár kétségkívül meglehetősen nehéz lehet annak ku tatása, hogy az egyiptomi tradíció e része bizonyos értelemben hogyan izolálódott, hogyan őrződött meg látszólag függetlenül és épült be a középkor iszlám és keresztény ezotériájába is (ami egy teljes doktrínával nem történhetett volna meg), olyannyira, hogy mind kettőnek valódi integráns részévé vált és egy komplett szimbolikát szolgáltatott számukra, amely megfelelő transzpozíciók révén még egy magasabb rend igazságainak hordozójaként is szolgálhatott. 7 Most nem kívánunk ezekbe a rendkívül komplex történelmi vizsgálódásokba belemerülni; bármi legyen is a válasz a feltett kérdésre, arra emlékeztetünk, hogy a tradicionális civilizációkban a kozmológiai tudományok a különösen a ksatriyák vagy ekvivalenseik
4 A kozmológiai nézőpont természetesen a korporális megnyilvánulás tudá sát is magában foglalja, de mivel ez mindenekfelett a szubtilis megn yilvánuláshoz mint közvetlen princípiumához való viszonyában szemléli amazt, ezért tökéletesen más, mint a modern fizika profán nézőpontja. Egy ilyen transzpozíció valójában mindig lehetséges, ameddig egy magasabb és ténylegesen transzcendens princípiummal való kapcsolat meg nem szakad, és elmondtuk, hogy a hermetikus „Nagy Mű” maga a beavatási processzus teljessége reprezentációjának tekinthető; innentől azonban már nem magáról a hermetikáról van szó, hanem arról, hogy ez egy valami más rendhez tartozó alapjául szolgálhat, hasonlóan ahhoz, ahogy a tradicionális exotéria is egy be avatási forma alapjaként kezelhető.

268

A BEAVATÁSRÓL

területét képezték, míg a tiszta metafizika, mint már mondottuk, a brahmanákhoz tartozott. Ezért van az, hogy a ksatriyáknak a brahmanák spirituális tekintélye elleni lázadása következtében az ember olykor találkozik nemteljes és csak eme tudományokra visszave zethető tradicionális áramlatokkal, amelyek leszakadtak transzcendens princípiumukról, sőt m int fentebb mondottuk, a metafizika tagadása miatt „naturalista” irányban deviálódtak, továbbá amiatt, hogy nem ismerték fel a „fizikai” tudományok 8 alárendelt jellegét vagy — s a két dolog szorosan összefügg, mint azt korábbi magyará zataink kellően tisztázták is — az összes beavatási tanítás esszenciálisán papi eredetét, köztük azét is, amit kifejezetten a ksatriyák használatára szántak. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy maga a hermetika egy ilyen deviáció, vagy hogy bármennyire is illegitim lenne, ami nyilvánvalóan lehetetlenné tenné az ortodox tradicionális formákba való beépítését; fel kell azonban ismerni, hogy megfelelő körülmények fellépése esetén éppen természeténél fogva igen könnyen alkalmas lehet deviációkra,9 ami egyébként minden tradicionális tudománynál veszélyként jelentkezik, amikor is kizárólag önmaguk kedvéért művelik őket, ekkor ugyanis már nem a principiális renddel való relációjuk fényében foglalkoznak velük. Az alkímia, amit úgymond a hermetika „technikájaként” defini álhatnánk, tulajdonképpen tényleg „királyi művészet”, ha ezen egy olyan beavatási metódust értünk, amely főképpen a ksatriyák természetének felel meg; 10 de ez önmagában is pontosan kijelöli a he
8 Mondanunk sem kell, hogy ezt a szót ősi és tisztán etimológiai értelmében vesszük. 9 Ilyen körülmények a Nyugaton adódtak, különösen a középkorból a modern időkbe való átmenet időszakában, és ez megmagyarázza bizonyos, ebbe a típusba tartozó deviációk megjelenését és elterjedését a reneszánsz idején, amin t erre fentebb rámutattunk. 1(1 Elmondtuk, hogy a „királyi művészet” voltaképpen az ennek megfelelő beavatás alkalmazása; valójában az alkímia azonban ténylegesen a doktrína alkalmazásának jellegével bír, míg a beavatás eszközei, ha egy úgymond „alászálló ” nézőpontból tekintjük, kifejezetten a princípiumának alkalmazásai, miközben megfordítva, a „felemelkedés” nézőpontjából azok a „támasztékok”, amelyek az utóbbit lehetővé teszik.

41. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HERMETIKÁRÓL

269

lyét egy regu lárisán felépülő tradíció egészében, mindemellett pe dig a beavatási realizáció semmilyen eszközét nem szabad összekevernünk annak céljával, amely végső soron mindig a tiszta tudás. Másrészt szigorúan el kell utasítanunk azt, miszerint a hermetikát időnként azonosítják a „mágiával”. Még ha az utóbbit telje sen másképp értjük is, mint azt közönségesen teszik, igencsak félő, hogy még ez az értelem is, ami végül is nyelvrontás, csak szerencsétlen zavarokat okozhat. Amint kimerítően kifejtettük, sajátla - gos értelme szerint a mágia nem más, mint a tradicionális tudás egyik legalacsonyabb rendű alkalmazása, és a legcsekélyebb elő nyét sem látjuk ezen idea felidézésének, amikor valójában olyan dolgokról van szó, amik bár még kontingensek, mindenesetre szem betűnően magasabb szinten vannak. Mellesleg könnyen lehet, hogy egészen másról is szó van itt, mint a helytelenül alkalmazott ter minológia szimpla kérdéséről. Korunkban a „mágia” szó némelyek számára különös vonzerővel bír, és mint azt már megjegyeztük, egy ilyen nézőpontnak akárcsak törekvésbeli hangsúlyozása is még mindig a metafizikai princípiumukról leszakadt tradicionális tudományok torzulásához kapcsolódik. Kétségtelenül ez a legfőbb buktató, amivel az ilyen tudományok újraalkotására vagy restau rálására irányuló összes kísérletnek szembe kell néznie, hacsak nem azzal kezdi valaki, ami valóban minden tekintetben a kezdet, vagyis magával a princípiummal, ami ugyanakkor a célt is jelenti, amely felé normális esetben minden mást irányítani kell. Jó okunk van egy másik pontot is kiemelni, amely szerint a valódi alkímia tisztán „benső” természetű, s ami legközvetlenebb al kalmazását illetően voltaképpen a pszichikus rendhez tartozik, magasabb értelmébe transzponálva pedig a spirituális rendhez; beavatá si nézőpontból valójában ez képezi minden értékét. Az alkímiának ily módon az égvilágon semmi köze sincs a jelenlegi ér telemben vett „kémia” materiális műveleteihez; ezt illetően szinte minden modern ember súlyosan téved, azok is, akik az alkímia védelme zőjeként szeretnék önmagukat beállítani, s velük szemben azok is, akik ócsárolják; és ez a tévedés még kevésbé megbocsátha-

270

A BEAVATÁSRÓL

tó az előbbieknél, mint azon utóbbiaknál, akik mindenesetre soha nem állították, hogy bármiféle tradicionális tudással is rendelkeznének. Bizonyosan nem nehéz felismerni, hogy a hermetika ősi művelői milyen értelemben beszélnek a „füstölőkről” és „szénégetőkről”, akikben a jelenkori kémikusok valódi előfutárait kell látni, bármennyire is kevéss é hízelgő ez az utóbbiakra nézve; és még a XVIII. században is, egy olyan alkimista, mint Pernéty, minden alkalmat megragadott, hogy aláhúzza a különbséget a „philosophia hermetica” és a „közönséges kémia” között. így mint azt már sokszor mondtuk, amikor a profán tudományok „reziduális” jellegét demonstráltuk a tradicionális tudományokhoz képest (ezek viszont olyannyira idegenek a jelenkor mentalitásától, hogy ezt nem lehet elégszer ismételni), a modern kémia egyáltalán nem az alkímiából született, amivel végül is éppannyira nem áll valóságos kapcsolatban, mint amennyire az egyes kortárs okkultisták által kiagyalt „hy - perkémiával” sem.11 Valóban, ez utóbbi csak egy torzulás vagy deviáció, ami azon profán, semmiféle beavatási kvalifikációval nem rendelkező és a szimbólumok valódi jelentését a legcsekélyebb mértékben is felfogni képtelen emberek értetlenségéből fakadt, akik ily módon a bevett kifejezések legkülsőlegesebb és legközönségesebb jelentésének megfelelően mindent szó szerint vettek, és ezért azt hitték, hogy nincs másról szó, mint materiális műveletekről, s egy többé -kevésbé terjengős kísérletezésbe bonyolódtak, ami semmi esetre sem érdemel figyelmet. 12 Az arab világban a materiális alkímiát mindig nagyon kevésre becsülték, és olykor egyfajta boszorkány- sággal azonosították, ellenben a „benső” és spirituális alkímiát nagy

11 E „hyperkémia” úgy viszonyul az alkímiához, mint ahogyan az úgyneve zett „tudományos” asztrológia a valódi tradicionális asztrológiához (vö. A mennyiség uralma, 10. fejezet). 12 Imitt-amott még mindig léteznek ilyen pszeudoalkimisták, néhányat ismertünk is, mind Keleten, mind pedig Nyugaton; ám teljes meggyőződéssel mondhatjuk, hogy soha nem találkoztunk olyannal, aki bármiféle eredményre is jutott volna, ami a kutatásba fektetett rendkívüli erőfeszítéseivel összemérhető, s ami teljes életeket felemésztett!

ekkor minden további nélkül elképzelhető. az „üdv alkímiája” elnevezéssel illették. hanem azokat kizárólag az önmagában hordozott energiák külső projekciója révén hajtja végre. aki elérte a „benső” alkímia bizonyos fokát. miért lenne lehetetlen ilyen transzmutációkat a merőben profán kémia folyamatai révén megvalósítani (és a korábban emlí tett „hyperkémia” alapvetően nem más. egy a realizáció magasabb fokát elért létező számára ez valódi spirituális befolyások külső akcióját jelenthe Al-Ghazallnak van egy értekezése. és ekkor ez. vagy másképpen.13 Ezzel nem azt akarjuk mondani. 11 M . ami teljesen esetleges eredmény. éppannyira nem. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HERMETIKÁRÓL 271 becsben tartották. mindössze megfelelő jelentőséget kell nekik tulajdonítanunk. mint a pszeudoalkímia. hogy ettől kezdve tagadnunk kell a fémtranszmutációk lehetőségét.41. amennyire az álta luk megfogalmazott elméletek értékét sem. A priori még azt sem látjuk be. mint egy ilyesféle próbálkozás). vagyis az emberi individualitás területéhez tartozó szubtilis befolyások mű ködésbe hozása lehet. hogy a profán tudományok révén elért gyakorlati eredmények semmi esetre sem igazolják vagy legitimizálják e tudományok nézőpontját. amely elméletekkel csak egy tisztán „alkalmi” kapcsolatban állnak.mosz” és a „mikrokozmosz” között fennálló analogikus viszony révén produ kálhat ezekkel külsőleg megfelelésben álló jelenségeket. képes fémtranszmutációk vagy az ugyanazon rendhez tartozó más dolgok végrehajtására. ami pontosan ugyanezt a címet viseli. ha úgy tetszik megint csak materiális alkímia. Hadd emlékeztessünk ezzel kapcsolatban arra. és amihez a materiális pszeudoalkímia egyetlen eljárását sem használja fel. hogy az. mint bármely más tudományos „kísérleté”. és gyakran az al-kjmiya as-sa’adah. amely utóbbi kizárólag a korporális területtel függ össze. és a teljességgel különböző rendekhez tar tozó dolgokat nem szabad összezavarnunk. az mindössze a pszichikus rend akciója. Az a létező. ami a közönséges emberek szemében az alkímiát jelenti. a „makrokoz .14 A kérdésnek azonban van egy másik aspektusa is. Ami ről szó van. ám teljesen más eszközökkel operál. ami nem nagyobb. aki megvalósított bizonyos benső állapotokat. Továbbá e helyütt még egy lényegi különbséget kell megállapítani.

Mondják. ami a „theurgiát” a mágiától elválasztja (bár hogy újból elmondjuk. amelyek külső effektusok produkálásával függtek össze. és ezt csak az analógia kedvéért említjük). és hogy általában egyáltalán nem is élnek ezekkel. 16 Az iszlám tradícióban rendkívül beszédes példáit látjuk annak. Ha olykor a látható effektusok mindkét esetben ugyanazok is. mint hogy a szultánnak sürgősen szüksége volt arra.Hasan ash-Shádill nagy mennyiségű közönséges fémet változtatott arannyá. ám mindig megtagadta. ami a spirituális és a pszichikus rend között fennáll. e helyütt voltaképpen nem a mágiáról van szó. függetlenül a külső kihatások milyenségétől. ami egyszersmind minden valódi beavatási taní tás lényegi alapja: minden. ho gy a materiális alkímia bármilyen műveletét vagy a pszichikus rend bármilyen eszközét is igénybe vette volna. 15 lelkiismeretesen tartózkodnak attól. hogy azok. mivel a végső elemzésben ez az a különb ség. 17 és ha sikerül behatolnia saját lényé 15 E helyütt joggal használhatjuk az „erők” szót. 17 Al-insanu ramz al-wujüd. mint az is. hanem egyedül baral^ah-ja. amit a korábban említett vallási „csodákban” tesz nek. például a fémtranszmutációkat.272 A BEAVATÁSRÓL ti. hogy Seyidná ‟Alí tökéletesen ismerte az alkímia minden as pektusát. az ezeket kiváltó okok mindazonáltal teljesen és mélységesen különbözőek. soha nem szabad szem elől tévesztenünk azt. ezt azonban anélkül tette. 16 Bárhogyan is legyen. amikor alkalmazásukat más megfontolások alapján legitimnek ítélik. köztük azokat is. Másrészt azt is mondják. hogy az egyiptomi szultán kérésére az éppen Alexandriában tartózkodó Seyidi Abu‟l . hogy az iszlám ezotéria egyik formulája szerint „az ember az egyetemes Exszisztencia szimbóluma”. vagyis spirituális befolyása révén. mert az a létező által bir tokba vett benső állapot következményeit involválja.denciát minden létezővel. Hozzátesszük. Az ember csak önmagában lelheti fel a princípiumokat. s mindezt csak azért. Az e két eset közötti különbség azzal vethető össze. . hiszen nem szabad elfelednünk. hogy azokat akár a legcsekélyebb mértékben is felhasználja. mert önmagában hordozza a korrespon. hogy a tömegek ámulatba ejtése céljából ezekkel hencegjenek. akik valóban birtokolnak ilyen erőket. amiről itt szó van. e névre érdemes realizáció esszenciáli sán a benső rendre vonatkozik. legalábbis bizonyos különleges körülményeket leszámítva.

hogy — amint már utaltunk arra — az embert valahogyan lépésről -lépésre visszavezeti a ciklus folyamatán át a jelen állapottól a „primordiális állapotig”. amit általában az alkímia egyik céljának tekintenek. amelyeket gondosan meg kell különböztetnünk egymástól. A rögtön szembetűnő. valamint olyannak. hogy „aki ismeri Önmagát. 23. ennélfogva az minden egyes stáción birtokba veheti az ennek megfelelő állapot összes lehetőségét.2 Ha a beavatási folyamatnak a „kismisztériumokkal” összefüggő részét úgy fogjuk fel. 1 . ennek megértéséhez helyénvaló arra a tanításra hivatkozni. beleértve a jelenkor át lagemberénél hosszabb életet is. hiszen a valóságban nagyon különböző szinteken helyezkednek el a létező lehetőségeinek körében. TRANSZMUTÁCIÓ ÉS TRANSZFORMÁCIÓ 273 nek centrumába. Más kérdés. ami a „Nagy Mű” elvégzésében eleve benne rejlik. Miként a „bölcsek köve”. A mennyiség uralma.42. ismeri Urát”. mint azt mon dani. 42. 1 számos jelentéssel bír. hogy e lehetőséget “ Ez a korábban idézett hadith: Mán arafa nafsahu faqad arafa Rabbahu. amelyben a valóság egésze „eminensen” bennefoglaltatik. Ez a „hosszú élet”. annak minden implikációjával együtt. pontosan ennél fogva totális tudásra tesz szert. amit a valósá gos rózsakeresztek egyik jellegzetességének tekintenek. 18 és ekkor mindent tud magának a Princípiumnak a legfőbb egységében. 2 Vö. fejezet. fejezet TRANSZMUTÁCIÓ ÉS TRANSZFORMÁCIÓ Egy másik kérdés szintén közvetlen összefüggésben áll a hermetikával. ez pedig a 'hosszú élet‟ [longevitas] kérdése. amely szerint a földi emberiség ciklusának a kezdetétől a jelenkorig terjedő különböző fázisai ban az emberi élet hossza egyre rövidül. és amiről ilyen vagy olyan formában az összes tradícióban beszélnek. ami ugyanaz. bár korántsem a legfontosabb jelentés nyilvánvalóan a korporális élet meghosszabbítása. ami más aspektusból egyszersmind az „életelixír” és az „univerzális gyógyszer” is.

hogy a kérdéses lehetőség jelentőségét a neki megfelelő szintre redukáljuk — különböző tradíciókban azt is mondják. amikor az idő úgymond egyetlen pontba húzódik össze. mert az ilyen másodlagos és kontingens eredmények bármilyen fokú elérése csak eltérítheti őt attól. ekkor pedig a létező ebben a világban szó szerint nem talál többé semmiféle tartamot. következésképpen egy állítólagos „testi halhatatlanság” ke resése csakis végletesen illuzórius lehet. El kell mondani. úgyhogy * Ismertünk bizonyos úgynevezett ezoterikus iskolákat. mert azt kell megérteni. úgyhogy az id ő minden létező számára úgyszólván olyan mértékben „zsugorodik össze”. tudniillik a dolog voltaképpen nem érdekli már (ahogyan a fémtranszmutációk vagy más efféle jelenségek sem jelentenek semmit a végrehajtásukra képesek számára. amilyenben az kimeríti a korporális állapotban foglalt lehetőségeket. 4 éppen ezért szükségszerűen el kell következnie annak a pillanatnak. ha nem időzik ezeken a stációkon. hogy számára tartamuk folyamatosan csökken. és valóban. ami esszenciális. amelyek még mindig csak előkészítő jellegűek és igen messze állnak a valódi céltól. amelyek voltaképpeni céljuknak a korporális halhatatlanság elérését tartották. hogy e számot szó szerint vagy szimbolikusan értjük-e. amit meglehetősen gya nús elemek jelenléte is tovább bonyolít. hogy az ember öregedésével az eszten dők egyre gyorsabban telnek. ami analóg az emberiség egészének a ciklusával. ami annak a kimondásával ér fel. hogy a korporális élet időtartama semmi esetre sem haladhatja meg az ezer esztendőt. hacsak nincs valami különleges oka erre. Másrészt — és ez újabb adalék lehet.274 A BEAVATÁSRÓL effektíve megvalósítják-e. amiben élhet. 4 Továbbá mindennapi megfigyelés. hogy ez esetben valójában csakis álbeavatásról van szó. és ez ügyben azt mondják. hogy ez az időtartam mindig korlá tozott. és mellesleg csekély jelentősége van. még javára is szolgál. hogy aki ténylegesen képes ily módon meghosszabbítani életét. ami a lehetőségek ugyanazon rendjével függ össze). . az általában nem teszi meg.‟ E korlátozás okát alapvetően elég könnyű megérteni: minden emberi élet önmagában egy olyan ciklust alkot.

a korporális létezésétől eltérő feltételeknek alávetett állapotba. Ez arra indít minket. úgyhogy ez esetben olyasvala miről van szó. hogy ez meghaladja a „hosszú élet” bármely lehetséges koncepcióját. míg az. következésképpen a léte zőről csak akkor lehet mondani. mint a principiális módba való átvitele. hi szen az definíció szerint egy tartamot implikál. ami „a formán túlra jutást” jelenti.42. hogy „transzformálódott”. az szigorúan véve azon korlátozó feltételektől megszabadított korporális lehetőség. aminek a megvalósítása esszenciálisán a „nagymisz . mint az individuális emberi terület extrakorporális módozatainak egyike. illetve ugyanúgy. más szóval.tériumok” területéhez tartozik. Ami magát a testet illeti. A „transzformáció” szót mindig szigorúan etimológiai értelemben vesszük. és ez — a saját szintjén. ha effektív módon egy szupra . még ha az az állapot nem is több. a „primordiális állapotban” inherens lehetőségek vonatkozásában. különösen bizonyos. TRANSZMUTÁCIÓ ÉS TRANSZFORMÁCIÓ 275 nincs más lehetőség. amiről e he 5 Ez a „feltámadás” és a „dicsőséges test” mélyebb jelentése. amelyek valójában a korporális állapotéihoz képest más lehetőségekre utalnak. mint átmenni egy másik.individuális állapotba lépett át (mivel az összes individuális állapot éppen mivoltánál fogva formai).litást” vagy a ciklikus meghatározatlanságot. ami valójában csak az emberi állapot meghosszabbításának vonalában van. bár e kifejezése ket olykor olyasvalaminek a jelölésére is használják. amelyeknek az individuális módban való exszisztálása során alá volt vetve (amelyek minden korlátozáshoz hasonlóan csakis tisztán negatív jellegűek). miről is van szó. amit „transzformáit” testnek lehet nevezni. és ebből kiíolyólag még legnagyobb kiterjedésében sem haladhatja meg a „perpetua . 5 Nyilvánvaló. hogy a „hosszú élet” más jelentéseit vizs gáljuk meg. de ami egyféleképpen megfelelésben áll e principiális valóságokkal és azok egyfajta tükröződése. . ame lyeket alább vizsgálunk meg. mint minde n más lehetőség — önmagát szükségszerűen újból a létező totális megvalósultságában találja. ám hogy pontosan értsük. először is világosan meg kell határoznunk a „transzmutáció” és a „transzformáció” közötti különbséget. „transzformációja” nem lehet más.

mert az nem vonatkozott a korporális renden túliakra. már az elején elismerjük azt. tegyük hozzá.276 A BEAVATÁSRÓL lyütt szó van. valójában az egyetlen megfontolásra érdemes eset/‟ E „transzmutáció” révén ily módon visszatérünk a „kismisztériumokhoz”. ezúttal az először vizsgákhoz képest más értelemben véve. hogy testéből semmilyen nyomot nem hagy hátra. hogy pusztán az individuális emberi állapot valamely kiterjesztéséről. ezzel szemben a principiális rendre vonatkozik és pontosan ennél fogva az aeternitáshoz ['örökkévalósághoz‟] tarto zik. ame lyekkel azon extrakorporális lehetőségek függenek össze. E helyütt újabb megkülönböztetéseket kell tenni aszerint. bármilyen meghatározatlanul hosszúnak is gondoljuk el azt. ami. Ilyen esetben a létező egy megadott időben eltűnhet úgy. Hogy a kevésbé maga srendű lehetőségekkel kezdjük. módozat változás az individuális emberi területen belül. „Transzformáció” révén tehát túljutunk minden tartamon. . hogy bizonyos esetekben és bizonyos vagy kimondottan a hermetikához. ami e rend egyik esszenciális attribútuma. minthogy maga az emberi állapot beteljesedése lehetővé teszi a köz vetlen átlépést a szupraindividuális állapotokba. mint azt korábban kifejtettük. ahol a létező ettől fogva különösen a tartam tekintetében a korporális területhez képest kevésbé korlátozott lehetőségek szerint exszisztálhat. amelyek nek a megvalósítása hasonlatszerűen a „hosszú élet” kifejezéssel illethető. hogy egy extrakorporális módozatba menjenek át. A „transzmutáció” ['átváltozás‟] ellenben voltaképpen csak egy állapotváltozás az összes individuális állapotot magában foglaló alaki területen belül. avagy annak a „primordiális állapotban” való beteljesítéséről van -e szó. bizonyos körülmények között átmenetileg újból meg 6 klójában érdektelen az egyéb individuális állapotokba való átmenetet szemügyre venni. vagy még ennél is egyszerűbben. vagy más tradíciókban (mert ez a hindu és a távol-keleti tradíciókban is ismert) annak valamilyen megfelelőjéhez tartozó speciális eljárások révén maguk a test alkotóelemei „transzmutálhatók” vagy „szubtilizálhatók”. és nem vagyunk jelen többé semmiféle tartamban.

Az e pontban elhelyezkedő létező oly an pozíciót foglal el. ame lyek az emberi állapot szóban forgó és más módozatai között léteznek. vagyis azon dvipák egyikén. azon „interferenciák” révén. ezen esettől eltekintve ez csak a beavatási pro cesszustól való digressiót ['eltérést‟] jelentheti. hogy e „transzformáció” nem le het effektív. mert még mindig csak az emberi lehetőségek egy esetéről van szó. az ezt az állapotot elért létező virtuálisan már „megszabadult”. természetesen magától értetődő. amelyek megvalósítása csak egy olyan létező szá mára lehet érdekes. . akinek ezek lehetővé teszik valamilyen speciális „misszió” betöltését. Számos olyan tény van. mindazo náltal bizonyos módon uralja azokat. ami az emberi állapot minden feltételéhez képest valóban „centrális”. miszerint a valóságban egy „másik földön” élnek. valamint egy többé. hogy pontosan ez a helyzet némely indiai siddhával. amiért is anélkül. mint közönséges esetben. és nem azok uralják őt. és igaz ez nevezetesen az időbel i és a térbeli 7 Ügy tűnik. minthogy pontosan az emberi állapot centruma az. és akik az „érzékelhetetlen” állapotba való átmenet periódusaiban az emberi terület extrakorporális meghosszabbításaiban exszisztálnak. Mivel mint fentebb mondottuk. amelynek normális esetben a „primordiális állapot” restaurációjához kell vezetnie. hogy specifikusan a „primordiális állapot” lehetőségeiről beszéljünk. ahol maguk a magasabbrendű állapotok köz vetlenül tükröződnek. minthogy a létező még nem hagyta el az emberi álla potot. Hátravan még az. Ám az e ponton birtokba vett lehetőségek tükrözik és mintegy „prefigurálják” a valóságosan transzformáit létező lehetőségeit. 7 Továbbá egy ilyen esetben nem szabad valamiféle a szó valódi értelmében vett „transzcendenst” látni. csak integrálisán beteljesítette azt. TRANSZMUTÁCIÓ ÉS TRANSZFORMÁCIÓ 277 jelenhet a korporális vilá gban. amelyek kifelé a különböző manvantarák során nyilvánulnak meg újra és újra.n. ez úton magyarázható realitás. amelyeket a modernek természetesen sietve „legendáknak” minősítenek. pedig ténylegesen van ben nük bizonyos.kevésbé hosszan tartó késlekedést azon az úton. elmond ható. hogy éppen ennél fogva virtuálisan „transzformálódott” is. akiknek a tartózkodási helyükkel kapcsolatos leírások arra engednek következtetni. hogy meghaladná.

fejezet. amely a nyugati világ jelen állapotá* Az „idő centrumának” szimbolikájáról. és sem mi sem veheti el tőle. hogy saját lénye centrumában újból megtalálja a „halhatatlanság valódi forrását”. 8 Ebből a pozícióból a létező.ráció közvetlen következménye. hogy szert tett rá. legalábbis explicit módon. bárhová és bármelyik időpillanatba áthe lyezheti magát. amit valami olyasmi nek a jelölésére használtunk. és ha a valóságos rózsakeresztek birtokolják az emberi tökéletesség eme állapotát. visszahúzódik a külső világból és visszatér önmagába.278 A BEAVATÁSRÓL kondícióra is. 8. és e tekintetben az idő beli és a térbeli nézőpont viszonyáról lásd Dante ezoterizmusa. 43. amelynek a jelentését most szigorúan beavatási nézőpontból pon tosabban el kell magyaráznunk. Ez a szó az „elit”.fejezet AZ ELIT FOGALMA Van egy általunk más alkalmakkor már gyakran használt szó. hogy ez a lehetőség a dolgok közönséges menete folyamán nem nyilvá nítja meg magát külsőlegesen. . hogy az elért spirituális fokon ezt csak tökéletesen indokolt esetben teszi). folytonosan és változhatatlanul birtokolja. ahogyan az ennek a z idő vonatkozásában megfelelő lehetőség az cetemitas ['örökkévalóság‟] — és az ebben esszenciálisán bennefoglalt abszolút szimultaneitás — tükröződése. elegendő a létező számára. mint amit a szó első pillantásra magában foglal. ez a principiális omniprcesentia ['mindenütt jelenlévőség‟] tükröződése. vagyis valami több. akkor a nekik tu lajdonított „hosszú életen” is lehet azt érteni. minthogy ez magának a principiális örökkévalóságnak a tük röződése az emberi területen. hogy amikor csak szükséges.9 Bármennyire rendkívülinek tűnjék is az ilyen lehetőség. Továbbá bár könnyen lehet. ami a maga valójá ban. attól függetlenül a létező attól kezdve. amit eddig. ha akarja (és meglehe tősen bizonyos. nem tettünk meg. 9 A tér tekintetében ezt a lehetőséget ubiquitasnak [‟mindenüttiség‟] nevezik. mindazonáltal az emberi állapot centrumába való reinteg. éppen úgy.

tus” szó esetében. mint azt azóta megfigyeltük.nyit az elitről — mindenütt és minden alkalmat megragadva —. a közönségesen hozzátapadt hamis elképzelések még nem tűntek annyira elterjedtnek. aho-gyan majd meglátjuk. mert manapság bármely profán „tudás” alapszintű átadására is szokták alkalmazni. szimplán azért. 1 El kell mondani. hogy azok legelfogadottabb jelentésében már nincs semmi közös azzal. rámutattunk egy efféle (különösen abszurd) deformációra az „adep . e szimboli ka pedig nem szűnik meg az lenni. Ily módon egy szó helytelen alkalmazása semmiképpen sem kötelez minket arra. hogy végül is milyen kifejezések maradnának meg a számunkra. 1 2 Fentebb . mint azt más vonatkozásokban megjegyeztük. mint azóta.43. mert a profán emberek olykor egy általuk érthetetlen szimbólumot vesznek kölcsön. mert ezek a dolgok láthatóan és egyre gyorsabban tovább romlanak. valóban fennállt az „elit” szó eseté ben is. s ez. hogy megszűnt létezni. és különösen így van ez az olyan szavakkal. és magától értetődően az. mert ha ezt tennénk. maga a „beavatás” szó sincs biztonságban az ilyen visszaélé sekkel szemben. és akkoriban talán tényleg így is volt. amelyeket a profán deviációk kialakulása előtt a tradicionális használat szentelt meg. nehéz lenne belátni. hogy ez egyike a napjainkban furcsamód olyannyira helytelenül használt szavaknak. amit normálisan jelölniük kellene. adott lévén a modern nyelvben megfigyelhető zűrzavar. s amelynek a kialakítása vagy inkább újrakialakítása szemünkben egy intellektuális rektifikáció és egy tradicionális restauráció legelső és esszenciális feltételének tűnik. amit e szó Lásd Orient et Occident és A modem világ válsága. AZ ELIT FOGALMA 279 bán többé már nem létezik. ami ténylegesen is. gyakran karikatúraként vagy paródiaként jelennek meg.2 Bizonyos módon az ilyen szavak „technikai” terminusokként magával a beavatási szimbolikával függnek össze. sőt a legalacso nyabb szintű „populáris” művek címeiben is megfigyelhető. valójában soha nem beszéltek any. hogy kerüljük használatát. E deformációk. Amikor az imént leírtak értelmében az „elit” szót használni kezdtük. annak jelentését megváltoztatják és illegitim módon használják.

cióra vagy a megoszlásra. azt lehet mondani. hogy az elitet definíció szerint jellemző kiválóság csak „felülről” valósítható meg. bármiféle tevékenységi körben. hogy a magasabbat az alacsonyabból vezesse le. hogy e helyütt a többe s szám valóban nonszensz. hogy áttérjünk más. amelynek e szó áldozatul eshet! . Természetesen itt nem szükséges az „általános választójogból” következő „választás” modern társadalmi és profán elgondolásával foglalkozni. vagyis a létező legmagasabb lehetőségei tekintetében. Ennek az az oka. ám némileg tovább kell magyaráznunk. mint intellektuális vagy ha úgy tetszik spirituális. hogy mindenkire vonatkozhasson. amely ellentétes a valódi hierarchia minden koncepciójával. ami való ban a legalsó foka annak a degenerációnak. aki bármilyen csekély mértékben is felülmúlja az „átlagot”. hogy az electus [a '(kiválasztott‟] szóból ered. hogy az elit más legyen. De ez nem minden. hogy akár a merőben proíán nézőponton túllépnénk. legyen az a legalacsonyabb rendű és az intel . mivel határozottan visszautasítjuk a valódi intellektualitás összekeverését a „racionalitással”. itt az ideje azonban. ha minimális mértékben elgondolkozunk a szó valódi jelentésén. amelyeknek nem lehet többes száma. és mondjuk ki nyíltan. lévén e két szó a szemünkben végül is egyenértékű. A nagyobb pontosság és az esetleges félreértések elkerülése végett olykor az „intellektuális elit” kifejezés t használjuk. anélkül. ami jószerivel közvetlenül etimológiájából ered. amely így alulról valósul meg. hogy használatát valójában emiatt preferáltuk más szavakkal szemben. mert jelentésük egyfajta „szuperlatívusz”. és jogot formál arra. hogyan is kell ezt érteni.4 Nem szabad azt gondolni. hogy ez a szó egyike azoknak.lektualitástól a legtávolabb eső is. ám valójában ez már-már pleonazmus. vagy mert olyan ideára utal nak. hogy megál1 A zsurnalisztika zsargonjában még a „sportolói elit” is szerepel. amely kifejezést az zal az igénnyel használják. alapvetőbb gondolatmenetekre. . Ma egyenesen „elitekről” beszélnek. már nem a szó valódi értelmében vett elit. hiszen még csak el sem képzelhető. 3 Jegyezzük meg először is. amely lényegi természeténél fogva nem alkalmas a fragmentá. és ezt már akkor sem nehéz megérteni. Szorosan tradicionális nézőpontból valójában az adja minden ere jét e kifejezésnek.280 A BEAVATÁSRÓL val jelölnek.

hogy az „alászállás” ciklikus mozgása révén egyre kevesebb kell. 6 Azt lehetne mondani. mint azt fentebb kifejtettük. hogy amennyire szigorúan „technikai” szempontból meghatározhatók. akik az emberek körében természetszerűleg min dig kisebbséget alkotnak. hanem ugyanazon individuális létterület szubtilis módozataira is. hanem felölelik az emberi létező más alkotóelemeit is. electi pauci [‟Sokan vannak a hivatalosok. minthogy bármilyenek is önmagukban 1 Ez nemcsak a korporális világra igaz. hogy ez az elit valójában mindig létezik. és a jelenkor körülményei közepette két ségtelenül kevesebben vannak. mert bármilyen kevesen is legyenek az e szó beavatási értelmében kvalifikáltak. hogy az elittel összefüggésben csak a „minőséget” kell szem lélni. mindenekfelett tudatára kell ébredniük kvalifikációjuknak.43. hogy legyen. de van még valami. vagy úgy is mondhatnánk. bár még ez is könnyűszerrel lehetővé tehet egy a jelenleg szóban forgó do lognak megfelelő analogikus átvitelt. nem pedig a „mennyiséget”. mint valaha/' Azt lehetne mondani. egyáltalán nem kizárólag az intellektuális rendhez tartoznak. hogy egy elit lehetőségét. de kevesen a választottak‟ (Szent Máté 22:14)]. amiko r „a választottak száma betelik”. amire a jól ismert és gyakran idézett. mindemellett e helyütt a számok nemigen jelentenek sokat. ám talán nem eléggé értett evangéliumi szöveggel lehet rávilágítani: Multi vocati. hogy ez a valóságban is létrejöjjön. 7 Nyilvánvaló. amelyik értelemben kétségkívül a leggyakrabban beszélnek a „választottakról”. amit az emberi lény elfoglal az ugyanezen létállapotban megjelenő többi létező körében. hogy a mi értelmezé sünkben az elit a beavatási kvalifikációk birtokában lévők összes ségét képviseli. mi szerint a jelen ciklus akkor ér véget. és így lehet megérteni azt a tradicionális tételt. bizonyos értelemben minden ember „elhivatott” azon centrális pozíció révén. Másrészt. ám az ilyen emberek csak egy virtuális elitet képviselnek. amit az elit definíciója kapcsán elmondtunk. . 7 Ez igaz.‟ á m kevesek a „választottak”. a beavatási kvalifikációkkal kapcsolatban meg kell érteni. valamennyien azért mindig vannak. AZ ELIT FOGALMA 281 lünk ennek vallási és exoterikus értelménél. ám ez abszolúte semmit nem változtat azon. A végső elemzésben azt mondhatnánk.

és e tekintetben egy önmagá val tisztában lévő elit eltűnése és mindenesetre az ennek befogadá sára alkalmas beavatási szervezetek hiánya két szorosan összefüg gő és bizonyos módon korrelatív ténynek látszik. Ezért egy elit újjáépítése — ezen egy olyan elitet értünk. Másrészt azonban nyilvánvaló. Ha a gyakorlatban ez nem így néz ki. mert mindenekelőtt ez utóbbiaktól függ a beavatásra való „aspiráció”. illetőleg a normális viszonyok megfordítását jelentené azt gondolni. és mert végső soron ebben nyugszik egyedüli létokuk. bár ezek az anyagok nyilvánvalóan csak akkor tölthetik be szerepüket. hogy ennek az aspirációtól függetlenül kell bekövetkeznie. hátravan még annak megfontolása. amelytől az összes többi függ. bár ezek mindaddig pusztán látensek és kibontakozatlanok. ennek egyedüli oka a nyugati világ jelenlegi állapota. mindig az esszenciálisán intellektuális vagy spirituális realizáció szempontjából kell őket tekinteni. Feltéve. esszenciálisán „aktív” diszpozíciónak.282 A BEAVATÁSRÓL ezek a kvalifikációk. Normális esetben az ilyen kvalifikációval rendelkezők mind egyikének pontosan e ténynél fogva van lehetősége a beavatás el nyerésére. aho gyan az előzetesen előkészített anyagok is nélkülözhetetlenek egy ház felépítéséhez. mert ez az aspiráció mintegy az első megnyilvánulása a valódi beavatási renddel kapcsolatos dolgok ál tal megkövetelt. hanem az ennek az adottságnak a tudata által meghatározott effektív diszpozíciókkal is. va . hogy egy tradicionális „láncolathoz” való csatlakozás értelmében a beavatásra valóban szert tettek az elit tagjai. hogy milyen messzire juthatnak el. amíg egy reguláris tradicionális csatlakozás meg nem történik — a legelső feltétel. amely tudatában van beavatási lehetőségeinek. akik nem csak az előfeltételként szükséges kezdeti adottsággal rendelkeznek. ha olyan tagokra lelnek. hogy a teljes mértékben és igazán ren deltetésüknek megfelelő — nem pedig egykori valój uk többé-kevésbé degene rált maradványaként megjelenő— beavatási szervezetek csak akkor lesznek újjáalakíthatok. hogy melyik is a másik következménye. amelyekről meg sem kell kérdeznünk. ha magában az épületben a helyükre kerülnek.

mint számos egyéb vonatkozásban is — túlontúl gyakran merülnek fel konfúziók. aki végül megvalósítja a „Legfőbb Azonosságot”. Ami az egyik fokozatból a másikba való átmenetet illeti. . A BEAVATÁSI HIERARCHIA 283 gyis először is a virtuálisból az effektív beavatáshoz való eljutás. majd a létező saját lehetőségeinek függvényében egy többé -kevésbé magasabb fokozat elérése tekintetében. amikor e szót így „preeminensen” alkalmazzák. következésképpen az lesz a szó legteljesebb értelmében vett és a „tökéletes kiválasztottnak” is nevezhető választott. amelyek mind „fentről” valósulnak meg. hiszen e tárgykör vonatkozásában — éppúgy. indokolt megvizsgálni azt. 9 Más szóval egymást követő.10 A beavatott így emelkedhet lépésrő l-lépésre a legmagasabb „kiválasztottság” eléréséig. az „Egyetemes Emberre” utal. 8 és ilyen értelemben beszélnek némelyek az „elit elitjéről”. és a beavatási hie rarchia különböző fokozatainak felelnek meg. ugyanabból a princípiumból következnek. nemcsak a * Erre egy elég világos utalás még élt a XVIII. amire éppen most mutattunk rá a beavatási hierarchia kapcsán. 11 Az iszlám tradícióban Al-Muslafa. és minden implikációja megőrződött volna. századi szabadkőművességben.fejezet A BEAVATÁSI HIERARCHIA Némely tekintetben még világosabbá kell tennünk azt.11 44. amit magán az eliten belüli elitnek lehetne nevezhetni. * Magától értetődően e helyütt szó sincs különböző „elitekről”. ami ter mészetesen nem azt jelenti. a 'Választott'. 10 A „választott” szó ebben az értelemben szerepel például különböző sza badkőműves rítusok bizonyos magasabb fokozatainak elnevezésében. vagyis minden beavatás végső céljának megvalósulásáig. ahol említést tettek a magas fokozatok „benső” rendszeréről egy rendes páholyban. hanem egy és ugyanazon elit különböző fokozatairól.44. hogy jelentését még most is ténylegesen értik. az érintett tagok számának tekintetében egyre szűkebb körű „választásokkal” számoljunk. ami az „adeptus” fokához tartozik. a Próféta egyik neve.

de mindennek ellenére mégis létezik az egymás felett elhelyezkedő fokokból álló szervezetekben. olyannyira. hanem olyanok köré ben is. . mivel magától értetődően soha eszünk ágában sincs olyanokhoz szólni. nem meglepő. és hogy néha félreértik némely lehetséges alkalmazásait. amelyekkel a modern szellem különösképpen szembeszegül. mindazonáltal szükségszerűen megőriz nek egyfajta hierarchikus felépítést. aki a reflexióra minimálisan is képes. hogy ebben egyik alapvető jellegzetességüket kell lát 1 E hierarchikus formát valójában megváltoztatta bizonyos „parlamentáris” formák profán intézményektől való á tvétele. hogy a hierarchia eszméjét időnként még azok is többé -kevésbé rosszul fogják fel. amely nélkül nem létezhetnének. hogy amikor a dolgok eddig a pontig jutottak.1 Ez nyilvánvalóan paradox. Természeténél fogva minden beavatási szervezet hierarchikus. amelynek az „egalitarizmus” a maga összes formájában csak egyik aspektusa.284 A BEAVATÁSRÓL profán világban. Nem is szük séges tovább időznünk itt. Főként azonban azt szeretnénk mondani. akiknek a dolog kapcsán normális esetben valamilyen okból kifolyólag jobban informáltaknak kellene lenniük Az is úgy tűnik. Annak azonban. sőt már -már hihetetlen azt látni. aminek magyarázata csak a jelenleg mindenütt uralkodó szélsőséges zűrzavar lehet. akik előítéleteik miatt minden hierarchiát tagadnak. akik még mindig kitartanak mellette. hogy ebben az „egalitarizmusban” őszintén hisznek. hogy manapság a hierarchia fogalma még a beavatási területen kívül is felettébb obskúrus. sőt lármásan pro klamálják azon beavatási szervezetek tag jai. és az igazat megvallva ez teljesen összhangban van esszenciálisán antitradicionális jellegével. amelyre normális feltételek közepette az égvilágon semmilyen befolyást nem gyakorolhatnak. ezenfelül egy ilyen zűrzavar nélkül a profán eszmék definíció szerint soha nem áraszthattak volna el egy számukra szigorúan elzárt területet. sőt ellentmondásos dolog. nem kevésbé különös. ami végül is nem meglepő. mert ez azon ideák körébe tartozik. sőt eset leg deviánsak lehetnek. amelyek bár számos nézőpontból csökkent értékűek.

ezen. hogy egyre inkább közeledünk egy centrumhoz. amelyeken sorban át kell haladni. e fokozatiságban ténylegesen kü lönböző állapotokról van szó.44. ami ugyanazt a szerepet játssza. bár ez magától értetődően nem kizárólag az ő jellegzetességük. amikor az eliten belül megvalósuló. 2 A beavatási hierarchia azonban egy speciális szempontból az összes többitől különbözik Esszenciálisán a „tudás” fokozatai szerint formálódik. ahogyan a megvalósításuk során esszenciálisán nekik megfelelő állapotok is. s ami rendkívül pontos kép. sőt bizonyos értelemben (mert természetesen a deviációnak is fokozatai vannak) még profán szervezetek is lehetnek hierarchikusak. mert ami a hivatali hierarchiákat illeti. amennyire ezek a szabályok magával a profán nézőponttal összeegyeztethetők. . egyéb megfontolás pedig nem játszhat szerepet. a mennyiben az individuális emberi lehető ■‟ A hierarchikus profán szervezetek egyik. Mások egy piramishoz hasonlították a beavatási hierarchiát. egymást köve tő distinkciókról beszéltünk. A BEAVATÁSI HIERARCHIA 285 ni. hiszen itt valóban arról van szó. vagy legalábbis egyetlen állapot kü lönböző módozatairól. ezek már aligha érdemlik meg ezt az elnevezést. hogy ezek a fokozatok meghatározatlan számúak lehetnek. már amennyiben normális szabályok szerint vannak megalkotva a saját rendjükben. legalábbis olyan mértékben. valódi értelmében vett szó (ami a maga teljességében valójában effektív tudást jelent) összes implikációjával együtt. amelynek szintjei az alaptól a csúcsig folyamatosan keskenyednek. hiszen amint a tudás effektív és többé nem pusztán virtuális. és megint csak egyetlen pontban végződnek. amin az exoterikus rendhez tartozókat értjük. Némelyek egy sor koncentrikus körrel ábrázolják ezeket a fokozatokat. Világosan meg kell érteni. hiszen ebben állnak a beavatás fokozatai maguk. mivel a „külsőleges” tradicionális szervezetek is ilyenek. amíg végül az utolsó fokozat is el nem éretett. a jelen körülmények között fennma radt legegyértelműbb példájaként a modern hadseregek hozhatók fel. éppen a fokozatok eme hierarchiáját tartot tuk szem előtt. Bármilyen szimbolikával is éljenek e tekintetben. mint az előző ábra centruma.

amelyek töb * Fentebb említettük a három. mindezen belül mindössze egyetlen alap vető megkülönböztetést kell tenni. mint arra már rámutattunk. mielőtt az individuum magasabb fokozatra lép. de még ha ez elvben tökéletesen el képzelhető is.és a hétfokozatú felosztást. a két hierarchia teljes mértékben egybeesne. aminek normálisan mindig is lennie kell. . egyetlen beavatási szervezeten belül sem jelentenek egyfajta általános klasszifikációnál többet. vagy még inkább akkor. vagyis mint minden klasszifikáció. ami esetleges okoknál fogva különféle fokozatokká bontakozhat ki. Ha a beavatás mindig effektív lenne. szükségszerűen sematikusak és bizonyos fontos vagy világosan definiált szintekre korlátozódnak. de ez legalább az. ami külön-külön az emberi állapottal. hogy a beavatási formák sokféleségét tekintve számos egyéb is lehet. Az ilyen klasszifikáció felállítása során meghonosodott partikulá ris nézőpont alapján az ily módon megkülönböztetett fokozatok szám szerint 3 természetes módon variálódhatnak anélkül. vagyis amint már kifejtettük. Következésképpen. és nyilvánvaló. Valóban. vagy effektívvé kellene válnia. akö zött. amikor is természetesen csak a teoretikus tudás fokozatairól van szó. méghozzá a „kismisztériumok” és a „nagymisztériumok” között. hiszen ez a kérdés nem érint doktrinális princípiumokat. legyenek ezek egyazon tradicionális formán belül. Másrészt világosan meg kell érteni. fel kell ismerni.286 A BEAVATÁSRÓL ségeket még nem múlták felül. a fokozatok soha. Minden más mindkét területen csak alosztály. hogy ténylegesen aligha megvalósítható. mert sok esetben a beavatás lehet minden fokozatban csupán virtuális. ha e formák egyikét egy másikkal vetjük össze. hogy ezek a különbözőségek ellentmondásosak vagy összeegyeztethetetlenek lennének. hogy a valódi hierarchia vonatkozásában úgymond csak „szimbolikus” egy beavatási szer vezet tagjainak elhelyezkedése annak különböző fokozatain. illetve a létező maga sabb állapotaival függ össze. és pusztán az egyes beavatási szervezetekre jellemző speci ális metódusokkal függ össze. és még kevésbé valószínű olyan szervezeteknél.

ami egyes olvasóknak eszébe juthat.44. amivel valaki adott szinten felruházható. semmi esetre sem lehet elveszíteni. egy princípiummal szemben jelentéktelenek és egyáltalán nem befolyásolhatják azt. még a magasabb fokozatokon is. valamint hogy ezek teljes mértékben különböző dolgok. a most említett megkülönböztetés pedig természetesen elejét veszi ama ellenvetésnek. bármilyen sajnálato sak is legyenek. olyan individuumokat láttak. a funkció lehet csak ideiglenes. amit egyszer s mindenkorra szereztek meg és soha. mi több. amely teljes mértékben független marad minden efféle körülménytől. A ténykérdések. ugyanis a funkció. partikulárisabb kvalifiká . egy adott funkció gyakorlásához szükség lehet ennek vagy annak a fokozatnak a birtoklására. mivel a magához a beavatáshoz szükséges kvalifikációkon kívül létezhetnek egyéb.kerülhetetlenek. A funkció csupán úgymond „akcidentális” jellegű a fokozathoz képest. amit az illető éppen birtokol. hanem a funkciók hierarchiáját is magában foglalja. hogy a látható hierarchia csúcsát ne is említsük. Azonban bár ezek a defektusok bizonyos mértékig ki. akik nagyon is nyilvánvalóan nem kaptak semmiféle effektív beavatást. A BEAVATÁSI HIERARCHIA 287 bé-kevésbé szembeszökően degenerálódtak és túl könnyen bocsá tanak be akármelyik fokozatra olyan tagokat. Ez — mondjuk ki újból — arra szolgál. hogy egy beavatási szervezet nem csupán a fokozatok. akik bármilyen általuk ismert beavatási szervezetben. Egy másik fontos pont az. és ily módon különféle okoknál fogva véget is érhet. hogy effektív vagy pusztán virtuális beavatásról van-e szó. nem jár együtt egy új fokozatban való részesítésével. akiknek a legtöbbje sajnos egy pusztán virtuális beavatás elérésénél többre nemigen kvalifikált. sohasem kötődik szükségszerűen ama fokozathoz. és egyáltalán nem módosítja azt. függetlenül attól. amelyeket soha nem szabad összekeverni. de legyen ez bármilyen emelkedett is. semmi esetre sem érintik magának a beavatási hierarchiának a fogalmát. míg a fokozat mindig permanens birtoklás tárgya. hogy tisztázza az általunk korábban említett másodlagos kvalifikációknak tulajdonítandó tényleges jelentőséget.

vagy egyáltalán nem gyakorolnak semmilyet. Az igazán esszenciális beavatási hierarchia éppen ezért a fokozatok hierarchiája. vagy hogy bizonyos műveleteket irányítson. teljesen nyilvánvaló lesz az is. Következésképpen amikor a beavatási hierarchiáról további minősítés nélkül beszélünk. hogy voltaképpen minden beavatás tudás dolga. A beavatás megszerzésére való alkalmasság még a legmagasabb fokon sem jelenti szükség szerűen akár a legegyszerűbb funkció gyakorlásának képességét is. hogy a beavatást transzmittálja másoknak. és nem tehet hozzá semmit. mint az „adeptusé”. hogy akik elérték ezt az állapotot. amely fokozatosan halad egy egyszerű beavatási 4 Hadd emlékeztessünk. ami a beavatási szervezetek felépítésének tényleges azonosító jegyeként szolgál. hogy „adeptus” tulajdonképpen az. és még kevésbé az effektív tudás tekintetében. semmilyen funkció nem módosíthatja azt. hogy külön. de nem tudja senkinek megadni azt a hatalmat. Egy funkció például megadhatja valakinek azt a képességet. amelyeket csak ennek vagy annak a funkciónak a beavatási szervezeten belüli betöltése követel meg. Mihelyt világossá válik.külön a „kismisztériumok" és a „nagymisztériumok” beteljesítőit jelölik. ezt úgy kell érteni. aki az effektív beavatás teljességére szert tett. még a pusztán teore tikus tudás kapcsán sem. 4 semmit nem számít. ez és csakis ez határozza meg az egymásra következő „kiválasztásokat”. ugyanúgy igaz a hierarchia minden egyes alacsonyabb fokozatára is. Nem lehetséges magasabb fokozat vagy spirituális állapot. emellett gyakorolnak-e bizonyos pedagógiai vagy egyéb funkciókat. e kifejezé seket legalábbis eredeti használatuk szerint tehát úgy kell érteni. ráadásul ez az.ság ténye e tekintetben nem bír jelentőséggel. hogy valamilyen funkcióval való felruházott.288 A BEAVATÁSRÓL ciók is. Némely ezoterikus isko la azonban különbséget tesz az „adeptus minor” és az „adeptus maior” megnevezések között. mint fentebb mondtuk. mert ez az. . hogy mindig a fokozatok hierarchiájáról van szó. ám minden esetben az egyetlen valóban esszenciális dolog maga a beavatás és annak fokozatai. ami effektíve befolyást gya korol a létező aktuális állapotára. és ami e tekintetben igaz a legmagasabb fokozatra. hogy önmagát magasabb állapotba juttassa. miközben soha.

miszerint szo rosan véve a doktrína és csakis a doktrína tévedhetetlen. a doktrína tévedhetetlensége pedig abból következik. és nem pusztán a „kismisztériumok” beteljesítéseként az emberi indivi dualitás centrumával. mint valami „fizikai” kényszer esetén. tradicionális nézőpontból tekintve minden igazságban j elen van e „nem -emberi” jelleg. 45. mert azt nyilván valóan nem köteles igazságként „felismerni”. hogy bármilyen rendhez tartozzék is. és egy többé-kevésbé közvetlen következményként vagy meghatározott területen való alkalmazásként ezekből ered. mégpedig a doktrinális tévedhetetlenségét. nem pedig az individuális emberi lény mint olyan. TRADICIONÁLIS TÉVEDHETETLENSÉG 289 affiliációtól egészen a „centrummal” való azonosulásig. és az lehet mondani. hanem valóságosan „belülről”. ahhoz szorosabban kapcsolódó kérdést is meg kell vizsgálnunk. amíg meg nem „ismerte”. miről is van szó. amely az exoterikus és az ezoterikus rendet egyaránt felöleli. mint azt a modern „relativisták” és „szubjektivisták” képzelik.45. fejezet A TRADICIONÁLIS TÉVEDHETETLENSÉG Minthogy témánk folytán beszélnünk kellett a beavatási funkciók hierarchiájáról. hanem tovább. vagyis amíg belé nem hatolt és ténylegesen magáévá nem . Az igazság semmi esetre sem emberi alkotá s. egy másik. a „nagymisztériumok” be teljesítéseként a teljes lét centrumával. hanem általában a tradicionális nézőpontból is. A doktrína garanciája végső soron „nem -emberi” jellege. Ezt egyébként nem csupán beavatási nézőpontból tehetjük meg. amely önmagában tökéletesen független az őt befogadó és értelmező in dividuumoktól. mert magasabb princípiumokhoz kapcsolódik. Hogy megértsük. de nem „kívülről”. először azt az alapelvet kell elfogadnunk. ami a „Legfőbb Azonosság” megvalósítása. hiszen éppen azért igazság. ezzel szem ben az ember kapja azt. hogy az igazságot fejezi ki.

hogy e határok a létező által elért tudásfokozatok függvényei. ám fordítva ugyanígy megállná a helyét az. mindig t évedhetetlen.1 Nem szabad elfelejteni. de sohasem. egy olyan azonosulás. és ebből következően az is egyértelmű. mert valójában mindenki „kompetenciája” mértékében bir tokolja. 2 Az egyetlen fenntartás az. úgy az exoterikus renden belüli tévedhetetlenség semmiképpen nem jelent tévedhetetlenséget az ezoterikus és beavatási rendben is. avagy valamiféle „privilégium”. hogy az igazság teszi magáévá az embert.2 ekkor azonban nem emberi individuumként tévedhetetlen. minél ma gasabb szintűek e fokozatok. aki az igazságot kifejezi. hogy az ember magáévá tesz egy igazságot. és annál tágabbak. vagyis olyat.290 A BEAVATÁSRÓL tette. hogy ő az. hogy a tudás egy adott rendjén belüli téved hetetlenség nem jelent tévedhetetlenséget egy felsőbb vagy mélyrehatóbb rendben is. hanem inkább az igazság fejeződik ki általa. E megjegyzés jelentősége a későbbiekben még nyilvánvalóbbá válik. . hogy minden valódi tudás esszenciálisán és valódiságának pontos mértéke szerint a megismerőnekés a megismerés tárgyának az azonosulása. 3 a nehézség természetesen minden egyes esetben e kompetencia valódi határainak a meghatározásában áll. Szorosan véve egy ilyen esetben nem lehet azt mondani. hogy azokat a magáévá tette volna. Mondanunk sem kell. ha pedig ezt például a tradicionális doktrínák körében megállapítható legáltalánosabb felosztásra alkalmazzuk. hogy az igazság kifejezése vagy megfogalmazása inadekvát lehet. Következésképpen az ember akkor tévedhetetlen.tív ”. hanem amennyiben ezen azonosulás révén az adott igazságot úgymond reprezentálja. amely a pusztán teoretikus tudás esetén még tökéletlen és mintegy „reflek . E nézőpontból a tévedhetetlenség nem valami rendkívüli vagy kivételes dolog. anélkül. s így. még egy gyermek is. ha csak „kívülről megtanult” dol gokat ismételget. mert erről rend szerint így beszélnek. az viszont sem miképpen nem érinti magát a princípiumot. 1 Azt mondjuk. vagyis amennyiben a szó tényleges értelmében „tud”. sőt bizonyos fokig mindig ilyennek kell lennie. aki megér tett és magáévá tett egy alapvető matematikai igazságot. ha ezen igazságnak kifejezést ad. az effektív tudás esetén pedig tökéletes. amivel azonosult. ha egy általa valóságosan ismert igazságot fejez ki. hogy a legegyszerűbb példával éljünk.

amelyik benső állapota integrális részeként bírja ezt. amit a rítusok hatékonyságáról korábban mondottunk. hogy erről vagy arról a partikuláris létezőről van-e szó. Azt is lehet továbbá mondani. a rítus ily módon minden tekintetben az azt végre hajtó individuum értékétől függetlenül hat. hogy mások nem is vesznek észre. vagy pontosabban attól az állapottól. főként e tekintetben látható különösképpen tisztán. amely kizárólag a tanítói funkcióhoz kapcsolódik. nevezetesen a doktrína tanításának funkciójával. . hogy a tévedhetetlenség nem az individuumok mint olyanok sajátja. hogy eme tévedhetetlen ség bizonyos értelemben csak arra a létezőre vonatkozik. természetesen azok mindegyikét a nekik megfelelő határokon belül elgondolva. hogy ez éppúgy igaz az exoterikus rítusokra. az individuum 4 Hadd emlékeztessünk arra. sőt akkor is. az okoz.45. hiszen egyidejűleg az exoterikus és az ezo terikus területre is vonatkozik. Azonban minden tra dicionális szervezetben létezik egy másféle tévedhetetlenség is. hanem annyiban. hogy a tévedhetetlenség határait „kívülről” nehéz meghatározni. Ez a tévedhetetlenség a gyakorlatban mentes lesz a mindig lehetséges alkalmazásbeli tévedésektől. TRADICIONÁLIS TÉVEDHETETLENSÉG 291 A most elmondottakban a tévedhetetlenséget úgy kezeltük. 4 Ha a rítust egy speciális funkció számára tartják fenn. mint az ezoterikusokra. amit az ezáltal elért. amennyi ben a létező valóban azonosult az ennek az állapotnak megfelelő igazsággal. vagyis elválaszthatatlan az e tu dást birtokló létezőtől. E hatékonyság esszenciálisán magukban a rítusokban rejlik. ha a szóban forgó létező nincs kifejezetten felruházva egy adott funkcióval. ame lyeket. amennyiben azok egy spirituális befolyás akciójának eszközei. mint ami szorosan a tudáshoz kötődik. ez pedig nem annyiban van így. ha az in dividuum efíektív módon nem tud erről a hatékonyságról. E helyütt utalnunk kell arra. mint éppen megjegyeztük. bármilyen rendben is gyakorolják azt. amit könnyen lehet. hogy önmagában mit is képvisel az eme funkciót gyakorló individuum. ahogyan azt a katolikus doktrína nyíltan elfogadja. hiszen a szóban forgó esetben ez tökéletesen független attól.

és ráadásul ha e feltétel bizonyos partikuláris kvalifikációkat igényel. valójában az egyet . mindazonáltal általában véve kiterjeszthető mindenre. ami a tradicionális rendhez tartozik. amikor a tanítói funkcióról van szó. ami közvetlenül a tradicionális doktrínák jellegéből következik. amelyek lehetővé teszik a spirituális befolyás működését mint egy az individuumon keresztül. „nem-emberi” jellegénél (és hadd emlékeztessünk. így ezek ténylegesen csupán egy és ugyanazon valóság egymást kiegészítő aspektu sai. Az ilyen ember tehát valóban a spirituális befolyás „hordozója” vagy „transzmisszorja” lesz. és ugyanígy a dok trína. következésképpen a nekik megfelelő funkciók természete is. A rítus mindig egy tanítást hordoz. Mint azt már a szimbolikával kapcsolatban kifejtettük. egyéb feltétel nincs. mert ha voltaképpen két elkülönült funkciót is jelentenek. anélkül. hiszen amíg ennek az esszenciálisán szupraindividuális rendű befolyásnak a hatása alatt áll. sőt teljesen felfüggesztetik. hiszen a doktrína tekintetében ugyanezt a szerepet töltik be. tulajdonképpen nem lehetséges tökéletesen világosan megkülönböztetni.292 A BEAVATÁSRÓL nak csak meg kell kapnia saját tradicionális szervezetétől az annak érvényes végrehajtásához szükséges felhatalmazást. és egyedül ez a fontos. hogy ez különösen kifejeződésének szimbolikus formája révén nyilvánul meg) fogva a spirituális befolyást hordozza. és bár először részletesebben a beavatási területtel kapcsolat ban beszéltünk erről. és éppen ezért az előzőnek a végrehajtását va lamint az utóbbinak a tanítását sem. különösen a beavatási rít usok vonatkozásában. és valójában nagyon szoros kapcsolatban áll e két aspektus.stitúciója a befolyás elé akadályt gördítene. természetük mindazonáltal alapve tően ugyanaz. még kevésbé elválasztani azt. addig individualitása nem számít. követke zésképpen betölti a ráruházott funkciót. ami a doktrínához. ami a rítusokhoz tartozik és azt. egyszerűen csak azokról a kvalifikációkról van szó. Kiemeltük már a „transzmisz . E vonatkozásban principiálisan nem léteznek különbözőségek.szor” szerepének jelentőségét. ez nem vonatkozik egy bizonyos tudásfokozat birtoklására. mint azt láttuk. hogy az ő partikuláris kon .

akár a rítusok végrehajtásában. ami elegendő a doktrína érthető kifejtéséhez. aki effektív módon tudja azt. másrészt pedig ugyanezen spirituális befolyással egyformán együtt jár a doktrína is. függetlenül attól. hogy az esszenciális célként a tiszta tudást kitűző beavatási területen belül bármilyen fokozaton a tanítói funkció normális esetben csak arra bízható rá. sohasem beszélhet a saját nevében. hogy ők maguk kicsodák/‟ Ilyen fel tételek közepette természetesen a doktrína interpretálásával felhatalmazott személy. Ebből a nézőpontból azt lehet mondani. pontosan ennek esszenciálisán „nem -emberi” mivoltánál fogva.45. amelynek a közvetle n célja ettől különböző. hanem csakis azon tradíció‟ „Regulárisán” ez szükségképpen a megkívánt kvalifikációk birtoklását jelenti. hogy a tanító ennek megszületését elősegítse a befogadó ban). hogy az e funkciót betöltő sze mély pusztán teoretikus tudással rendelkezzék. TRADICIONÁLIS TÉVEDHETETLENSÉG 293 len különbözőség az. nagyon is lehetséges. egy tanítói funkcióval való reguláris felruházottság ténye önmagában is maga után vonja e funkció érvényes betöltésének lehetőségét. inkább annak — benső — eredménye. . hogy egy bizonyos funkcióval való reguláris felruházottság ténye már önmagában és minden további nélkül 5 a különböző rítusok végrehajtásának ké pességével ruház fel. Ennek oka mindkét esetben alapvetően ugyan az: egyrészt a spirituális befolyással együtt járnak a hordozóját képező rítusok. hogy eme individuumok effektív módon gyakorolhatják a rájuk bízott funkciókat. és ez az befolyás a biztosítéka annak. 6 A katolikus teológia a spirituális befolyás doktrinális tanításokra vonatkozó ezen működését a „Szent Szellem segítségének” nevezi. Mindenesetre nem ez az. így a végső elemzésben az individuumokon keresztül mindig ez a spirituális befolyás működik. ami esszenciális. mert sokkal kevésbé a ta nítás külsőleges mibenléte számít. akár a doktrína tanításában. míg az exoterikus rendben. legalábbis a magához a funkcióhoz kapcsolódó tévedhetetlenség esetén nem. amennyiben a neki megfelelő funkciót gyako rolja. amit tanítania kell (annál is inkább. ugyanígy. és ezáltal gyakorlásának korlát jain belül szükségképpen tévedhetetlenségben részesít.

mint éppen ami. ami mindenesetre sajátosan rá jellemző. és egy olyan hétköznapi emberré válik. mert amint individuali tása újból felbukkan és önmagát előtérbe helyezi.294 A BEAVATÁSRÓL éban. méghozzá számos módon. pontosan ennél a ténynél fogva többé nem a funkcióját gyakorolja. . benső állapota pedig valóban nem módosul. és ami valójában egyedül tévedhetetlen. ez a támaszték pedig e helyütt nem játszik aktívabb szerepet. vagy bármilyen oknál fogva ezt többé már nem tölti be. aki ugyanúgy. amit kizárólag egyetlen individuum gyakorol. mint mások. a doktrína tekintetében az általa ténylegesen birtokolt tudás mértéke szerint képvisel értéket. vagyis hogy a tudásfokozattal ellentétben a funkció révén az individuum egyáltalán nem lesz több. hogy a doktrinális tévedhetetlenséget teljesen egy olyan funkcióban koncentrálódónak fogják fel. hogy a funkció által meghatározott mértékben mindenki részesül ebben a tévedhetetlenségben. amit ő reprezentál és úgymond „inkarnál”. Ha valamilyen egyéb vonatkozásban ez az individuum történetesen a saját nevében beszél. csak azon a tradíción belül érvényes. Némileg csupán az a különös ebben az ideában. Tovább kell pontosítanunk. az individuum csak a doktrína megfogalmazásának „támasztéka” minőségében létezik.7 Ily módon a tévedhetetlenség egyedül a funkcióhoz tartozik. aki valamilyen reguláris tanítói funkciót gyakorol. Elő ször is. abban a pillanatban megszű nik a tradíció reprezentánsa lenni. mint a könyvnyomtatáshoz felhasznált papír azokhoz az ideákhoz képest. és egyáltalán nem az individuumhoz. amit fentebb mondottunk. amelyhez a funkció 7 Mindez szorosan összefügg a „pápai tévedhetetlenség” katolikus ideájával. Amíg ez a helyzet. ha éppen nem gyakorolja e funkciót. mint bárki más. hiszen az individuum semmit sem tart meg tévedhetetlenségéből. mint az a funkció. hogy a most definiált doktrinális tévedhetetlenség miért szükségképpen ugyanúgy korlátozott. hanem csupán individuális vélekedéseknek ad hangot. és e helyütt látjuk annak a példáját. amelyeknek a hordozójául szolgál. Éppen ezért önmagában nem élvez semmiféle „privilégiumot”. és aki semmi esetre sem helyezheti tekintélyét mások fölé. amelyekben nem tévedhetetlenebb. amihez illeszkedik. míg egyéb tradicionális formákban általánosan elfogadott.

más szóval senki sem léphet fel azzal az igénnyel. hogy egyetértésre lehessen jutni * Geometriai szimbolikával élve azt lehet mondani. amire érvénnyel lenne alkalmazható. anélkül. mert semmilyen. ami az adott renddel összefügg. ami továbbá a normális hierarchikus viszonyok megfordítását jelentené. nem pedig a doktrína egészére. ami eléggé nyilvánvaló bárki számára. minthogy a tradicionális formák mint olyanok ugyanazon a szinten helyezkednek el. mert látókörük csak egyetlen tradicionális formára terjed ki. Továbbá. másrészt az ezoterikus és az exoterikus terület között). minthogy ez hie rarchikusan egymásra épülő területeket foglal magában. minthogy minden egyes eset legitim határán túl már nem áll fenn tévedhetetlenség. . ami arra az adott tradícióra vonatkozik. akinek e tárgyban nincsenek előítéletei. ami a vele kapcsolódó funkció sajátos jellegénél fogva a doktrínának csak egy meghatározott ágára vonatkozik. mert azon túl nincs semmi. vagy mert ezen formán belül csak az exoterikus nézőpontot ismerik. Ily módon. hiszen egy ilyen igény szükségképpen hamis és törvénytelen. mert tudjuk. Mindenkor feltétle nül szem előtt kell tartani e két megkülönböztetést (egyrészt a különféle tradicionális formák. ha egy funkció egy bizonyos meghatározott rendhez tartozik. s ez esettől függően kor látozott lehet. minthogy valaki egy tradíció nevében csak arról beszélhet. bármiféle ezzel ellentétes igény. Azért tartottuk szükségesnek valamelyest elidőzni itt. bármely más tradicionális forma tekintetében pedig nemlétező. szigorúan véve semmis. ez csak abban járhat együtt tévedhetetlenséggel. hogy e két megkülön böztetés közül az első szerint a doktrinális tévedhetetlenség határai horizontálisan jelölhetők ki. míg a második szerint vertikálisan.45. annál is inkább. vagy azért. TRADICIONÁLIS TÉVEDHETETLENSÉG 295 tartozik. hogy az egyik tradíciót a másik nevében megítélje. az exoterikus rendhez tartozó funkció nem biztosíthat tévedhetetlenséget és következésképpen tekintélyt az ezoterikus rend vonatkozásában. 8 hogy a tradicionális tévedhetetlenség alkalmazásában elejét vegyük minden visszaélésnek vagy tévedésnek. például elképzelhető egy olyan tévedhetetlenség. hogy elhagynánk az exoterikus rendet. hogy túlontúl sokan hajlamosak ezen esszenciális igazságok félreértésére.

3. fontosabb jelentéseket nem érvénytelenít. 1 Mindkettő a beavatási „megvilágosodásra” utal. A mennyiség uralma. amelynek révén a „káosz” „kozmosszá” rendeződik. 2 A tradicionális szimbolika szerint a sötétség mindig a „káoszt” jelentő kibontakozatlan lehetőségek állapotát reprezentálja. * A sötétség szimbolikájának van egy másik. ami különösen sajnálatos lenne. a másik pedik az Ordo ab chao. szó a ‟látni‟ jelentésű lof{ gyökből ered. hiszen a fiat lux eredeti vibrációja indítja meg a kozmogóniai fo lyamatot. meddig is terjed kompetenciájuk. e helyütt azonban csak az alsó és kifejezetten kozmogóniai értelmével kell foglalkoznunk. amely más.fejezet KÉT BEAVATÁSI JELMONDAT A skót szabadkőművesség magasabb grádusain felmerül két beava tási jelmondat. [Hasonló mondható el a Post tenebras lux [‟Sötétség után világosság'] tételről is. ‟világ‟. — A szerig] 2 Vö. amelyek jelentése számos korábbi vizsgálódásunkkal összefügg. amelyben e lehetőségek majd aktualizálod- 1 Ha azt állítják. és hogy mások területére ne lépjenek át. felső értelme is.Genova jelmondata volt ( amikor is nemritkán úgy fordítják: ‟Borúra derű‟). ami a principiális nem-megnyilvánuló állapottal függ össze. a második pedig közvetve. és igazság szerint jelentésük már-már az azonosságig el. mint az első. hogy rendezzék a grádusok és számos „rendszer” XVIII. ■* A szanszkrit lo/(a.menően szoros kapcsolatban áll.mondata eredetileg csak azt a szándékot fejezte ki. század második felére kialakult „káoszát”. amiről e helyütt beszélünk. bár a második talán szélesebb körben alkalmazható. csak azt lehet kérni. és közvetle - . mert ez csupán egy nagyon speciális alkalmazás. hogy tudják és legyenek hajlandók elismerni.296 A BEAVATÁSRÓL velük. mert ezzel csak egy valóban orvosolhatatlan értetlenségről ten nének tanúbizonyságot. hogy történelmileg az Ordo ab chao ['Káoszból rend‟Jjel . Az egyik a Post tenebras lux. az első közvetlenül. ami a partikuláris alkalmazások síkján például egykor. 46. 3 a világos ság pedig ennek megfelelően a megnyilvánult világgal vagyis a „kozmosszal”4 függ össze. fejezet. akkor az ellenvetés nem érvényes azzal szemben.

alább még vissza térünk erre. hanem a beavatás nézőpontját jelentő „mik rokozmikus” nézőpontból is.-. Ezen az „illuminált és jól elrendezett helyen”.dik. ami pontosan addig a pillanatig tart. s eme aktualizációt a megnyilvánulás folyamatának minden pillanatában a „napsugarak” expanziója határozza megvagy „méri ki”. így téve azt e világ megnyilvánulásának matéria primá\áuá (relatíve de pontosabban — és tekintettel a valódi matéria prímára vagy egyetemes szubsztanciára — egy adott világ matéria secundá)á\á)(' avagy szubsztanciális kiindulópontjává. Másrészt amennyiben a „kozmosz” rend avagy a lehetőségek rendezett halmaza. amint azt a latin lux szóval való összevetése is mutatja. vagyis összhangban a „renddel‟ (rita). minthogy a lodge . fej. hanem egyszersmind abból is való (ab chao). 6 Vö. . 5 A „rend” szó kettős jelentésének e helyütt kiemelt jelentősége van. A világosság ily módon ténylegesen a „sötétség utáni”..ot a világ avagy a „kozmosz” szimbólumaként gondolják el. A beavatás révén tehát az individuum a „sötétségből a világosságra ‟ljut. amikor a „világosság befogadása” révén beavató . mert e tekintetben a sötétség a pro fán világot reprezentálja. 5 és. KÉT BEAVATÁSI JELMONDAT 297 nak. ahogy kezdetben a világ is (a „születés” szimbolikája mindkét esetben egyaránt alkalmazható) a teremtő és rendező Ige aktusa révén. 2.ami a kezdettől fogva megtétetett”.46. hiszen a szintén ehhez tartozó „parancsolat” jelentést formálisan a héber yomar szó fejezi ki. a középpontból indulván ki. közvetett módon valószínűleg a vele azonos latin locus révén. szemben a profán világnak megfelelő „külső sötétséggel”. úgy nem csupán a „rendezetlen” „káoszból” emelkedett ki. nem csu pán „makrokozmikus”. ahol a kezdeti fiat lux elhangzott. Analóg módon a létező állapota a beavatást megelőzően mind nül összefügg a világossággal. ilyenformán ja tradicionális rítusok általános jellegzetességével összhangban a beavatás igazság szerint annak a képe. mert a „káoszban” ugyanezen lehetőségek potenciális és „differenciálatlan” állapotban vannak jelen. ahonnan az újonnan kiválasztott tag érkezik. A mennyiség uralma. Másrészt korántsem mellékes a „lodge” ['páholy‟] szó kapcsolata a /obival. minden a rítus szerint valósul meg. amely a Genezis első szakaszában az isteni Igét jelöli. vagy másképp eredeti profán állapotát.

ami csaknem ekvivalens a Genezis ihohú va-bohújával. m int hogy megelőzi a megnyilvánulás ciklusának kibomlását és így nem lehet azon belül) révén csak virtuálisan létezik. hanem az egész beavatási művele t folyamatán végigkíséri. amivé azt követően ef fektív módon válhat. és ez elég jól kifejezi az integralitásában szemlélt világ (avagy exszisztenciális állapot) igazi potencialitásán belüli — potenciális állapotban lévő vagy úgyszólván abba burkolt — partikuláris posszibilitások totalitását. amelynek révén a potenciából aktusba mennek át. és amit Fabre d‟Olivet ‟létképességbeli esetleges létképesség ként fordít. a „kozmosz” avagy „rend” a kezdeti fiat lux (amit önmagában mindig szigorúan „időtlen” jellegűnek kell tekinteni. amelyben ez elhangzott. amely számára a világosság mintegy rituális „támaszték”. E lehetőségek a zonban még mindig csak „kaotikus és sötét” állapotban vannak. Az Ordo ab chao jelmondatból levezethető egyéb megfontolá sok inkább a beavatási szervezeteknek a külső világgal kapcsolatos szerepével függnek össze: mert mint már mondottuk. a „rend” megvalósítása — amennyiben ez ekvivalens egy éppen olyan v ilágra jellemző létállapot megnyilvánulási folyamatával. 7 . amíg az ebben foglalt összes lehetőség ki nem merül (és amely által e világ „mértékének” szélső határa el nem éretik). mint a mienk is — folyamatos. “ Avagy egy másik fordításban „formátlan és üres”. Meg kell érteni. éppúgy ahogy „makrokozmikus” nézőpont ból is végigkíséri a szóban forgó világ megnyilvánulásának teljes ciklusát.298 A BEAVATÁSRÓL annak „differenciálatlan” szubsztanciája. és ugyanígy a kozmogóniai fiat lux sem tehet hozzá egyáltalán semmit „szubsztanciálisan” azon világ lehetőségeihez. 8 rendeződésükhöz pedig „illumináció” szükségeltetik. hogy ez az át menet nem egy pillanat műve. 7 hiszen mint már mondottuk. amelyek a létezőben nincsenek meg kezdettől fogva (és ez indokolja a beavatás előfeltételét képező kvalifikációk birtoklását). a beavatás nem jeleníthet meg olyan lehetőségeket. és az ennek tudatára ébredni képes összes létezőnek — a saját helyén és lehetőségeinek megfelelően — effektív módon együtt kell mű Ez a szabadkőműves szimbolika „lecsupaszított köve” (rough ashlar). és ugyanígy a beavatás is csak virtuálisan valósul meg a spirituális befolyás átadása révén.

ugyanakkor a voltaképpeni beavatási művelet révén bensőleg és par . amit egy ilyen szervezet hiánya képvisel. amelyek annak ezoterikus részeként a társadalmi szervezet egészének „szellemét” képeznék. amikre egy önmagában minden ellen téten túli és „láthatatlan” irányítás alatt álló általános terv megvalósításához van szükség.46. Hogy ez így legyen. beavatási szervezetek inspirációja alapján. Említést teszünk. nyilvánvalóan a „királyi művészet” egy partiku láris tradicionális formában való alkalmazásaként elgondolt ősi „keresztény világ” megalkotására emlékezve . a skót szabadkőművesség ezt nevezi a „Szent Birodalom uralmának”. hogy ez minden területen sok. különösen a társadalmi rendben ez egy teljes tradicionális szervezet megalapításának kérdése lehet. E jelentés az erről a tervről mint olyanról nem tudó és azzal látszólag szembeszegülő külső szervezetek felhasználásával függ össze. hiszen ez lényegileg ugyanarra a területre vonatkozik. csakúgy.és különféle módon alkalmazható. előzőleg utaltunk erre. a „külső” világ tekintetében a „mozdu 9 A most tárgyalt jelmondat kapcsán. amelyre a legmagasabb és „legbensőbb” beavatási szervezetek által reprezentált „szellem” hat) felhasználásáról van szó az általános „rend” megvalósításához. egy parti kulárisabb jelentésről is. ami többé -kevésbé közvetlenül kapcsolódik a most taglaltakhoz. Rendezetlen működésük révén ezek az ellentétek egyfajta „káoszt” alkotnak. Nem nehéz át látni. amit a . de éppen e „káosz” (egyféleképpen „anyagként” értelmezve. . ily módon.Világegyetem Nagy Építőmes tere tervének” is neveznek az általános és külsőleges rendben. 9 reprezentálván az utóbbi valójában még exoterikus aspektusában is egy va lódi „rendet”. hogy egy ilyen alkalmazás a távol-keleti tradícióban különösképpen nyilván való. látszólag egymással szembenálló dolog is a „kozmosz” egészében a végső elemzésben a totális rend eleme.tikulárisan mindenki saját magán belül is megvalósítja az ennek „mikrokozmikus” nézőpontból megfelelő tervet. bár ennél nem időzünk túl sokat. szemben a tisztán profán állapot „káoszával”. mint ahogy az összes. KÉT BEAVATÁSI JELMONDAT 299 ködnie e megvalósításban. legalábbis látszólag. amikor megjegyeztük.

mint a Princípium maga. fejezet VERBUM. és az a norma. mert maga nem vesz részt a mozgásban. ahogyan minden egyes létező erői is szükségképpen a prin cipiális változhatatlanságba való végső reintegráció tekintetében rendeződnek. il letve amit igen világosan fejez ki Szent János Evangéliumának ele 111 Pontosan ez a definíciója a taoista tradíció „cselekvés nélküli cselekvésé nek”. amely ott van minden megnyilvánulás eredeténél.kus” és „mikrokozmikus” nézőpont megfelelése folytán is csak lát szólag van így). Ez az utóbbi. ezáltal olyan. csakúgy. és anélkül játssza. egyben kulminációs pontjuk is. aminek révén ennek mozgása szabályozódik. LUX ET VITA Az imént utaltunk azon „illuminációt” létrehozó Ige akciójára. csak azért játszhatja ezt a szerepet. aki a „rendet” uralja. csak az marad változhatatlan. ami egyesülve a Princípiummal mindig a centrumban áll. 10 A kerék forgásai csak esetleges. változó és múlandó módosulásokat okoznak. hogy így bármiféleképpen is osztozna a teljes mértékben a kerék kerületéhez tartozó külső akcióban. hiszen végső soron minden ehhez vonatkoztatva rendeződik. valamint anélkül. amit előzőleg a „jelenlét tettének” neveztünk . a differenciálatlan egységében semmi által nem befolyásolható centrum pedig az egyetemes megnyilvánulást alkotó modifikációk meghatározatlan sokaságának kiindulópontja. és ez ugyanaz. megmutatja számunkra azt a szoros kapcsolatot. mint a kerékagy. amely körül a kerék forog. 47. ami kozmogóniai nézőpontból a hang és a fény között fennáll. Bár úgy tűnhet. és analóg módon a beavatási folyamat kezdetén is megtalálható. hogy a mozgásra kifejezetten hatna. aki a „kozmikus kerék” centrumát képező fix pont ban marad.300 A BEAVATÁSRÓL latlan mozgató” szerepét kell betöltenie annak. hogy a kérdés nem a fő témánkat képezi (noha ez a „makrokozmi .

hogy a hindu tradíció. pontosabban (mivel esszenciálisán „időtlen”) princípiuma.Ez nyilvánvalóan abból a tényből következik. ahol az első kiejtett szó a megnyil vánulás kezdőpontjánál a fiat lux. ‟ A Szent János Evangéliuma legelső szavai: In principio erat Verbum. .\1. hogy ez miként függ össze az éppen említett három szóval) jellegzetességének tartja. LUX ET VITA 301 jén a Verbum [‟Ige‟]. ami a kiejtett szó. hogy állapotától függetlenül minden dolog az isteni Ige avagy isteni Kijelentés révén keletkezik. a lux ['világosság‟] és a vita [‟élet‟] szavak össze függésbe hozása. Ez pontosan feltárja azt a közvetlen összefüggést. amelyeket világunkban a közönséges értelemben vett hang és fény fejez ki. hogy az ősi rituálét a legtelje sebb mértékben megőrző szabadkőműves szervezetekben az oltárra helyezett Bibliát pontosan Szent János Evangéliumának első oldalánál kell kinyitni. amely így minden megnyilvánulás kezdete. Szorosan véve csak ez utóbbi vonatkozik a korporális rendhez tarto zó hangra mint érzékelhető minőségre. 1 Ismeretes. hogy a mantrák tudományá nak (mantra-vidya) alapjául szolgáló teória a hang különféle modalitásait állapítja meg: pár a avagy nem-megnyilvánuló. hogy az érzékelhető minőségek körében a hang (s'abda) primordialitása az elemek körében az étherének (aljasa) felel meg. . ami által megvilágosodik és meg szerveződik a posszibilitások káosza. explicit módon szerepel a héber Genezis elején. amiket egy analógia révén hangnak és fénynek nevezhetünk. azt is tételezi. hogy ‟paran 1 Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni. ami a végső elemzésben pusztán egy partikuláris eset. vagyis azon valóságok között. E helyütt egy fontos megjegyzést kell tennünk. 2 hiszen valójában csak az egyetemes megnyilvánulás folyamatát fordítja le a korporális világra vo natkozóan. ugyanez a tételezés úgy szól. A bibliai szövegben használt és többnyire „mondani” értelemben fordított amar ige valójában héberül és arabul is elsősorban azt jelenti. valamint pas'yanll és vai!(harl. 5 és ez mint már mondtuk. ami a principiális rendben azon valóságok között van. Ha a megnyilvánulást önnön totalitásában fogjuk fel. miközben a „luminozitást” (taijasa) a szubtilis állapot (és majd meglátjuk. ugyanakkor azonban egyéb területekre való átvitelre is alkalmas. így kimondva. sőt azonosítása. ez a tételezés közvetlenül a korporális világra utal. VERBUM.

— A szerig \ . aminek folytán a teremtés.lis állapotban vagy fokozatban. kontrakciója pedig végül visszavezeti őket Princípiumukba.302 A BEAVATÁSRÓL csolni‟. 'első az isteni teremtésben'. 4 Hasonlóképpen. azaz abban a exszisztenciá. amelyek a hindu tradícióban különösen ismertek. és ezen teremtmény helye úgymond a „világban” van. ahogy abszolút értelemben maga Allah is „az Első és az Utolsó”. 7 Ez a héber kabbalah Mf/a/ron jának szerepével is kapcsolatban áll. 6 A szív pulzálásának szimbolikája e helyütt a légzés két ellentétes és egy mást kiegészítő fázisa ekvivalensének tekintendő. ami univerzális értelmében felfogva magával a világossággal azonos. vagyis az egyetemes megnyilvánulás létrehozása. fejezet. éppúgy. aki awwalklialqi’ Llali. 3.nür). aminek expanziója az összes létező megnyilvánulását ered ményezi. és mindkettő az „Egyetemes Ember”‟ principiális és totális formáját jelöli. amit úgy írnak le. ami a hermetika coagula és solve kifejezéseinek felel meg. a principiális kontrakció pedig annak „solulióját”.6 így a teremtés tekintetében egyaránt „az első és az utolsó” (al. fej. hogy a két fázi st inverz módon kell felfogni aszerint. 'elrendelni‟. [Lásd A Világl(irály. az ő kebelében differenciálód nak a partikuláris „szellemek” vagy angyalok (al mala’ikah) és a * E helyütt kell emlékeztetnünk a „rend” szó két különféle jelentésének kap csolatára. 6. feltéve ha gon dosan szem előtt tartjuk. Mindkét esetben az expanzió és a kontrakció váltja egymást. 7 A „szívek Szíve és a szellemek Szelleme” (qalb al-qulübi wa Rüh al-arwah). hogy azokat a princípiumra vagy a megnyilvánulásra vonatkoztatjuk-e: így a principiális expanzió szabja meg a megnyilvánult „coagulalióját”. Valóban. Ez a valóságos „világszív ”.nak neveznek és a szó szoros értelmében vett tiszta spirituális világot alkotja. Az an-nür al-Muhammadí [‟Muhammad világossága‟ avagy 'valósága‟] és az arRüh al-Muhammadiyah [‟Muhammad szelleme‟] kifejezések ezért egyenértékűek. amit már említettünk egy korábbi jegyzetben. az iszlám tradíció szerint az elsó teremtmény a világosság (an.awwal wa 'l-al{her). amelyet ennél fogva ’alam alamr. vagyis ami 'közvet lenül az isteni rendelkezésből vagy parancsból lett‟.Rüh) esszenciája (dhat). mint min amri' Hah. az intelligibilis világosság a „Szellem” (ar. egészében és egyes módozataiban is megvalósul. 5 Lásd A ereszt szimbolikája. Az isteni Ige az az „elrendelés” (amr).

LUX ET VITA 303 „elkülönült szellemek” (al-arwah al-mujarradah). és partikuláris exszisztenciális feltételeikkel összhangban. és ez ezen állapot vonatkozásában az „egyetemes szívnek” csupán úgymond specifikációja. mint azt Szent János Evangéliuma pontosan ebben az értelemben mondja. és ezért nevezik jíva-ghanának. VERBUM. 9 Világunk vonatkozásában ez „létesítő”.nyagarbha e tekintetben a mi egész világunk „vitális princípiuma”. vagyis a megnyilvánulást létrehozó Ige egyik arculata. ugyanakkor azonban a Legfőbb Prin cípium vonatkozásában „létesített”. „középpont” gyanánt egy az „egyetemes szívvel” megfelelésben álló princípiumot kell találnunk benne. ez Brahma.47. 8 Ha most a mi világunkkal.num [‟és az élet vala az emberek világossága‟]. hogy itt is megtalálható az a „globális” * Nem nehéz észrevenni. hiszen a világosságot az arany (hiranya) szimbolizálja. nem keveredve azokkal az elemekkel. ami a Nap a planéták között. s nem csupán korporális módozatára korlátozva). .fej. és ami a fémek között annak felel meg. ez a kozmikus világosság „életként” jelenik meg: et vita erat lux homi. 14. amelybe az emberi állapot tartozik (önnön teljességében véve. és tudjuk. amelyek az alacsonyabb exszisztenciális fokozatokat meghatározó feltételeket képviselik. hogy ez a szupraindividuális megnyilvánulás te rületével is azonosítható. lévén minden élet principiális szintézise. Ez az a princípium. amelynek posszibilitásait esszenciálisán önmagában hordozza. amelyek ily módon a primordiális világosságból mint önnön egyedülvaló esszenciájukból alakulnak ki. 10 Itt lép be a kezdetben említett kifejezések közül a harmadik. mint azt a szubtilis világnak adott taijasa elnevezés is mutatja. és ezért Karya-Brahmanak is nevezik. 1(1 Lásd Illlommc et són devenir selon le Vedanta. Ezért Hira. E fénylő természetre maga a Hiranyagarbha elnevezés utal. vagyis azzal az exszisztenciális fokozattal kapcsolatos partikulárisabb megfontolásokra térünk át. hogy az összes tradíció szimboli kájában a Nap egyszersmind a „világszív” is. amit a hindu doktrína Hiranyagarbhának nevez. Az ezen a területen megnyilvánuló létezők szá mára. amely maga az „ásványi fény”. 5 és ugyanakkor „világosság” is. A ghana szó azt jelzi. és a szubtilis világ azt a neki magának megfelelő „világot” formálja meg.

amit az iszlám ezotéria halnak nevez. fejezet. csak azokról a valóságokról. az emberi rend legelső szubtilis módozatának megfelelő állapotban.és időbeli feltételeket implikálja. vagyis érzékelhető minőségekről. hiszen nyilvánvaló. hogy képes lenne megmondani. és e helyütt az egyetlen lehetséges kifejezési mód. H A „vizek” általános szimbolikájával összhangban az „óceán” (szanszkrit Samudra) az egy bizonyos létállapotban foglalt lehetőségek totalitását reprezen tálja. amiről a primordiális világossággal kapcsolatban fentebb beszéltünk. amelynek Hiranya. másrészt szószerinti értelmében a rezgés vagy a hullámmozgás szükségképpen a korporális lét területének megfelelő tér . 11 és ugyanez a forma a „világtojás” is (brahmanda).nafs) viszonyának meghatározását. vajon e hullám hangrezgés vagy fényhullám. hogy itt analógiáról van szó. 15 és ennek egy képe jelen van a szerves élet elsőle 11 Ez a megjegyzés megkönnyítheti a „Szellem” (ar-Rüh) és a „lélek” (an. mint a „primordiális óceán” hulláma. principiálisan elválaszthatatlan egységben. 20. ami voltaképpen Hiranyagarbha világát alkotja (bár természetesen magával az e „centrummal” való azono sulás nélkül). 12 Egy bizonyos. H anélkül. míg az eme centrummal való azonosulásnak megfelelő állapot voltaképpen a maqam. lévén ez utóbbi minden partikuláris létező „vitális princípiuma”. mint elnevezése is mutatja. úgyhogy az „élet” a megnyilvánul ás egy bizonyos szintjén a „Szellem” képeként vagy tükröződéseként jelenik meg. A valóságban mindkettő egyszer re. hogy a szubtilis állapot kapcsán közönséges értelemben nem beszélhetünk hangról vagy fényről. túl minden differenciádon. 13 a létező öntudata olyan. Mondanunk sem kell. 13 A kérdéses állapot az. E totalitáson belül tehát minden egyes hullám egy partikuláris lehetőség meghatározódásának felel meg.garbha az éltető „magja”. 15 Az iszlám tradícióban ez különösképpen az al-Hayy isteni névvel kifeje- . A kérdéses állapot tehát közvetlen összefüggésben áll magával a legegyetemesebb értelemben felfogható élet princípiumával. ám az analógia mindazonáltal pontos. ami a megnyilvánulás kibontakozásának csak egy későbbi fázisában következik be. ame lyekből ezek külön -külön származnak.304 A BEAVATÁSRÓL forma. 12 Vö. A mennyiség uralma.

miként számtalan más ponton is. amit a fosszilis tengeri sün reprezentált. E tudomány természetes módon magába foglalja a mantra-vidyat. 17 . amelyeket rituálisan az általunk korábban kifejtettek értelmében vett „inkantáció” érzékelhető „támasztékaként” használtak. tökéletes összhangját ismerhetjük fel a különböző tradicionális doktrínáknak. Meglehetős általánosságban a hangszimbólumokról van szó. a melyek valójában csupán az egyetlen Igazság különböző kifejeződései. amennyiben partikulárisan az emberi létezőben lakozik. mint a szívverés valamint a ki. amit azonban az 'Éltető' sokkal pontosabban visszaad. amelyek szerepe rendkívül fontos a beavatási realizáció legtöbb metódusában. 14. fénylő (jyotirmayl) és hangzó (sabdamayl vagy mantramayi) természettel. hanem ugyanúgy arra is. amit közönségesen az „Élő” -nek fordítanak.47. és e ponton.és belégzés folyamata. 18 Ezért találjuk meg mindig a Verbum. ott „életerőként” működik. és 21. zett aspektusra vagy attribútumra vonatkozik. És ez a valódi alapja a „ritmus tudománya” sokféle alkalmazásának. fejezet. azon kozmikus erőnek. például az iszlám tradíció dhikr\z. Lásd LHomme et són devenir selon le Vedanta. e helyütt a tradicionális szimbolikában a kígyó és a „világtojás” közötti viszony idézhető fel. hogy ez nem kizárólag a hindu tradíció manlráira érvényes. lux és vita szavakat elválaszthatatlanul már az emberi állapot eredeténél. amit a hindu tradíció a /(undalininck tulajdonít. LUX ET VITA 305 ges megnyilvánulásaiban. amely „szonikus” arcula tának felel meg. amire éppen most utaltunk a Hiranyagarbha kapcsán. 10 Mondanunk sem kell. 1' könnyűszerrel megláthatjuk m indezeknek a viszonyát az zal a kettős. amelyek fennmaradásához szorosan véve elengedhetetlenek. és meg kell említeni a druidák „kígyótojásának” ekvivalens szim bólumát is. 16 másrészt minthogy a „luminózus” arculat kifejezettebben a „szubtilis forma” (sü!{sma-s'arira) nádijaiban jelenik meg. azokban. VERBUM. '* Minthogy a kundalinK szimbolikusan egy kör (/(undala) alakban önmaga köré tekeredő kígyó ábrázolja. ami másutt azoknak megfelel. így az ősegyiptomiaknál a kígyó alakú Kneph ejti ki szájából a „világtojást” (amely az Ige mint a megnyilvánulás létrehozója esszenciális szerepére utal). ami.

és aminek a centrumában hasonlóképpen jelen van a szóban forgó mag. ami meghatá rozódik. hogy a születés szimbolikája mindkét esetre egyaránt alkalmazható. azt lehet mondani. hogy a korábban tárgyalt „második születés” egy további arculatára hívjuk fel a figyelmet. ‟ Egy másik szimbólum a gyümölcs. és ha számolunk e princípiumnak a létezőben való preexszisz. avagy „aktualizálja” azt a jelenlétet. és ez a mag a pri- Lásd LHomme et són devenir selon le Vedanta. hanem azzal a létezővel kapcsolatban. amit a mikrokozmikus rendben a hindu tradíció Hiranyagarblia ként nevez meg. 3. Kabbalista értelemben e magot a iod betű jelenti. ami ebben a tekintetben hasonló vi szonyban áll a szívvel. egy másik értelem ben. bizonyos értelemben éppen a szóban forgó princípiummal azonos. 1 azonban a közönséges ember esetében csupán látens módon exszisztál. A spirituális befolyás. és pontosan ez az a kezdőpont. hogy a beavatás „sietteti” (természetesen nem önmagában. Ez a princípium voltaképpen mindig a centrumában honol minden létezőnek. hogy a „makrokozmosz” és a „mikrokozmosz” közötti alapvető analógia révén az. ami szintén szimbolikusan a szívben foglaltatik.306 A BEAVATÁSRÓL 48. Ez az arculat egy spirituális princípium megszületése az emberi individuum centrumában. ami kezdet ben csak potenciális volt. amit a beavatás transzmittál. azonos azzal. míg ha „születésről” beszélünk . fejezet AZ AVATARA SZÜLETÉSE A jelzett kapcsolat a szív és a „világtojás” szimbolikája között arra késztet minket.2 Ez az a spirituális „mag”. amelyben honol). 1 .tenciájával. ezen szigorúan egy effektív kibontakozás kezdetét értjük. amit köztudottan éppen a szív reprezentál. Meg kell tehát érteni. fejezet. és nyilvánvaló. ami a „világtojásban” foglaltatik (és aligha szükséges aláhúzni a nyilvánvaló kapcsolatot a tojás és egy létező születése vagy kibontakozásának kezdete között). vagy legalábbis lehetségessé válik a beavatás által. amely a héber ábécében az összes többi betű princípiuma.

szes Avatara princípiuma. hogy a „mag” szót számos bibliai szövegben a Messiásra alkalmazzák. elegendő em lékeztetni a pinda. 7 A pinda továbbá a létező permanens és romolhatatlan „magjaként” a „hal hatatlanság magvával” azonos. még indokoltabb emlékezetünkbe id ézni azt. és ebből Hiranyagarbhaként születik meg. és sohasem elkülönült „entitások”. aki az örök [principiális] világ alapja. hanem arról. és akinek révén ez elérhető. és a Brahmanda vagy a „világtojás” között fennálló analógiára. a „barlanggal” is azonosítják (ami nek beavatási szimbolikája olyan kifejtést igényel. 5. 6 Ez az oka továbbá Hiranyagarbha centrális pozíciójának. akit a „világtojás” rejt. Mármost az Avatara születési helyét. és 13. ami szimbolikusan a Naphoz köti. amelynek a centrumában nyugszik. hogy az Avatara szó egy princípiumnak a megnyilvánulás területére való ‟alászállását‟ fejezi ki. amit a héber tradíció luznak ne 3 E helyütt nem a különböző ciklikus korszakokban megjelenő egyes Ava. tehát tüzes jellegű princípium. ez a princípium pedig pontosan a teremtés origójában van. ahogyan sok más esetben is. 1 A tűz (tejas) a vilá gosság és a hő komplementer aspektusait foglalja magában. 5 amiért is ténylegesen Agni\a\ azonos/' A „mikrokozmikus” vonatkoztatást folytatandó. mint az iszlám tradícióban az ar-Rüh al-mu. fejezet). Nagyon tisztán jelzik ezt olyan szövegek. hogy Agni.48. mint a következő is: „Tudd. amire itt nem vállalkozhatunk). ami a valóságban és kezdettől fogva éppen az ösz . ‟az individuális létező szubtilis embriója‟. éppúgy. az Avatarát kifejezetten Agnin&k nevezik. hogy a különböző nevek valójában csupán különböző isteni arculatokat vagy attribútumokat jelölnek. Emlékeztetünk rá. AZ AVATARA SZÜLETÉSE 307 mordiális Avatara3 annak a világnak a viszonylatában. hogy Hiranyagarbha egy luminózus. amit ennél fogva Brah. csakúgy. 4 Katha Upanisad 1:14. valamint.taráksó\ van szó. De eltekintve attól a ténytől. hogy Brahma az. hogy e helyütt. a [szív] barlanggá]bán rejtőzik”. . amelyek szükségképpen mindig kapcsolódnak egymáshoz. ami ennek a „mikrokozmoszban” megfelel. 7 Yatha pinda tathá Brahmanda (lásd LHomme et són devenir selon le Vedanta . mint azt. vagyis amit pontosan a szív reprezentál. míg másrészt azt is mondják.hammadiyah minden prófétai megnyilvánulás princípiuma.4 Megfigyelhető.mandának is neveznek.

308 A BEAVATÁSRÓL vez. mint ahogy az összes többi lokációban is megtalá lható. 7. Végezetül ezért elegendő lesz tömören megjegyezni. ahol az átlagember luz a található. a luz mindazonáltal ugyanúgy a szívben is fellelhető. vagyis a „primordiális álla potba” való reintegráció. illetve spirituális kibontakozásának megannyi fázisával. . és nem is a leginkább használatos. A „második születés” összekapcsolódása a luz csírázásával tisztán idézi a beavatási folyamat taoista leírását. hogy amennyiben „második születés”. mint az emberi létezőben való „aktualizációja” annak. amelyek éppen az effektív beavatás fázisai.8 Az igaz. ugyanis e helyütt egy generálisabb né zőpontra kívántunk szorítkozni. a fejtetőn valósul meg a szupra. miszerint ez „a halhatatlan [lény] endogenezise”. a homlok középpontjában van az emberi állapot beteljesedése. a beavatás alapvetően nem más. és csak a szükséges mértékben. amelynek végső soron a „Legfőbb Azonossághoz” kell vezetnie.individuális állapotokba való átlépés. vagy legalábbis ez a korporális organizmus kapcsán felvehető különböző „lokalizációinak” csak egyike. a szívben van a „csírázás” kezdeti fázisa. hogy az általános felfogás szerint a luz nem a szívben helyezkedik el. # Lásd A Világkirály. fejezet. mint példákat vagy „illusztrációkat” vizsgáltuk az ilyen szimbólu mokat. ami az egye temes megny ilvánulásban „örök Avatara ként” lép színre. összefüg genek az individuum megannyi kondíciójával. Ezek a „lokalizációk”. és végül. ami pontosan a „második születés”. amelyek a cakrák — az emberi individuum szubtilis centrumai — hindu doktrínájának megfelelői. hogy olyan konsziderá ciókba ne kezdenénk. Nem időzhetünk tovább ennél anélkül. amelyeket — mivel bizonyos partikuláris szimbólumok részletes vizsgálatával függenek össze — helyesebb más tanulmányokban kifejteni. ahol is közvetlen összefüggést mutat a „második születéssel”. A gerincoszlop alján van az „álomállapot”.

o. a hagyomány/. hogy rekonstruálja „az ősemberiség szellemiségét". minden ma élő gondolkozónál [. Budapest.] . ' Hamvas Béla: „René Guénon és a társadalom metafizikája”. Ezután 1945-től egészen 1990-ig Guénon és a tradicionalitás — a világ összes értékelhető szellemi művével együtt — gyakorlatilag teljesen kikapcsolódott a magyarországi „szellemi" életből. bizonyos. 76— 85. Az első1942 -ben született ismertető jellegű írás—„René Guénon és a társadalom metafizikája"' — Hamvas Béla nevéhez kötődig. [Eredetileg: In Társadalom. 1.. annak az agresszív és kpmbat-táns módon — Guénon kifejezését alkalmazva — „anti.ra.májában mérgezte fél évszázadon át tízmillió ember lelkűidét. * *Kiáltó szó a pusztában — Evangélium Secundum Matthaeum 3:3. 190—197. és hogy követőivel „minden eddigi szellemi vállalkozásnál nagyobb és jelentékenyebb munkába fogott”.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS ÉNÉ GUÉNON személyével és munkásságával kapcsolatban magyar nyelven eddig három fontosabb és értékelhető tanulmány jelent meg.. 1942. amit a kommunista rémuralom valósított meg minden lehetséges területen. In Hamvas Béla 33 esszéje.] mélyebbre száll". 1987. Bölcsész Index. sz.tradicionális" jniliőnek a !{ö ve tisztében.Utószó „VOX CLAMANTIS IN DESERTO”* . o. megállapítva.tudomány folyóirat. hogy „a ma legégetőbb kérdéseit veti fel és. és ami a szellemi művel{ világának szurrogátumaként egy marxista—leninista szemétáradat Jor. a/{i a reá jellemző „atmoszféra teremtő" erővel hívta fel a figyelmet Guénon.

. Szigeti /Az Ősha gyomány Könyvei /. H. Végül harmadikként a „Sacrum Imperium" folyóiratban megjelent „René Guénon és Magyarország"* című pontosító írást kell megemlíteni. ezek egyrészt szükségképpen belevesztek az immár más jellegű szemétáradatba. magát „szellemmel^’ vagy akár csak „műveltnek^’ joggal tekintő ember. IV szám. 1 René Guénon: A mennyiség uralma és az idó!{ jelci. talán a kelleténél többen „elkedvetlenedtek(olyanok is.rontás e kifejezéseken is végbevitt pusztító munkáját —a maguk eredeti jelentése szerint interpretáljuk e kifejezéseket. aki Guénon nevét és műveit legalább részben ne ismerné. 246—250. ennek ellenére ma Magyarországon tulajdonképpen nincs olyan./.312 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ Az úgynevezett „rendszerváltozás".com/CapitollHilll1715 < . hanem Beavatott és a megvalósítás útján messzire és magasra jutott mester". László András: „Utószó". 4 Horváth Róbert: „René Guénon és Magyarország”. 1 Uo. n. legalább lehetővé tette monopóliumának megdöntését. ha ezúttal—kiiktatva a jelenkori általánosan kiterjedt nyelv . ha nem is likvidálta ezt az álideológiai maszlagot. mindegyikük & főleg a legeslegje. miszerint „nem csupán a tradicionálistanításokelmélyült ismerője. Guénon egyik fő művénél(2 magyar nyelvű kiadásához írt utószavában.s Ebben Guénon az őt megillető helyre került. Hamvas bevezető és ismertetőjellegű írása után fél évszázaddal. kutatója és interpretátora volt.geocities. mindvégig úgy. akiket különben főként Hamvas nyomán érdekeltek volna e művek). é. hogy a közöttükfennálló partikuláris különbségek ismerete mellett. Ennek következtében bár Guénon művei 1993 -tól elkezdtek megjelenni magyar nyelven. > Http:/lwww. A szóban forgó tanul mány nagy vonalakban ismerteti továbbá a metafizikai tradicionalitás létszemléleti megalapozói közül a legjelentősebbeknek tekinthető szerző-gondolkozókat. In Sacrum Imperium fo lyóirat. és amihez többek között éppen a jelen mű ad principiális támpontokat. másrészt mivel —főként a legelején — nem mindig megfelelően let.lentősebbekprincipiális egységét emeli kj és hangsúlyozza. o. amit ak}<pr tudunk megfelelőképpen értelmezni.tekpublikálva és kommentálva. természetesen—a globalista „szabadelvűségből" következően — a lehetőlegkülönfélébb erők bekapcsolódásával. másodikként László András alkotott immár mérvadó tanulmányt René Guénonról.

ellentétes véleményünk puszta kimondásán túl. amit tradicionális létszemléletnek nevezünk. A Guénon vonatkozásában tett állásfoglalások e cikkben is helyesen tisztázott tévedéseivel kapcsolatban újfent mindössze azokról kell néhány külön szót szólni. Guénon kapcsán pedig magyar vonatkozásban még meg kell említeni Buji Ferencet. író)”? Nos. és amelyekben Hamvas valamifajta sajátos egzisztencializmus jegyében — defacto megalapozatlanul — azt veti Guénon szemére. Kimondottan az „Aperqus sur 1. a leghatározottabban hangsúlyozni kell.) voltára. az ember egyszerűen elintézhetné azzal. 2002. amelyek sajátos módon éppen Guénon első magyar méltatójától. és hogy állítólag „a modern létrontással nem állt konkrétan szemben. hogy a különböző helyek és/(pro/máltai diktált körülményeknek megfelelően bizonyos közvetítőkön keresztül és többé-kevésbé jól körülhatárolható formákban nyilatkozik meg—. Sz. s 6 . Németh Norbert: „Az iniciáció eszméje". Farkas J. jegyzet. szellemi továbbvivőinek munkásságát. aki Guénon első komoly mag yar fordítója. szintetizáljuk. de mivel Róla van szó. Initiation" tárgyában lásd még e mű recenzió ját. egyszersmind rámutat „kritikusai” írásainak egyszer tudatlan (Darabos P.. Hamvas Bélától származnak. Debrecen. továbbbá az. hogy egy újabb — enyhén szólva — „ melléfogással” találkozott. kutató. 8. vagyis magatartásában polgári maradt (tudós. ami ezt mintegy meghatározza. haLásd uo. vagyis a szellemi és metafizikai tradicionalitás — továbbá és a fortiori’ a primordiális Tradíció — eredetére nézve semmiképpen sem pusztán és individuális értelemben emberi eredetű— tökéletesen függetlenül attól. hogy „nincs egzisztenciája". ha nem maga a kimagasló jelentőségű Hamvas írta volna ezt. egyszersmind túl is lépve egy szimpla antitézisfelállításán. mélyítsük el és bővítsük k' egy összefoglaló tanulmányban a Guénonról Magyarországon érdemben elhangzottakat!6 Mielőtt azonban Guénon — valamint elődei és követői — kapcsán bármit is mondanánk.). máskor rosszhiszemű (Kelemen J. és ezzel. vizsgáljuk meg némileg részletesebben René Guénon és a tradicionalitás „egzisztenciáját". Kvintesszencia.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 313 amelyben a szerző alapos témaismerettel elemzi a guénoni mű magyarországi értőinek. In Tradíció évkönyv MMII. pártfogóinak. hogy az.

mint miden princípiumod Princípiumából származik innen az egyetemes megnyilvánulással vagy létesüléssel együtt száll alá a létesült létbe. vagy hogy itt és itt. ak} a ravasz modem szcicnlistál( afféle prototípusa. Megfelelő kvalitásainak köszönhetően Aguéli — Abdul. hogy — egy teljesen inadekyát kifejezést használva — a „tradicionalizmus” ettől vagy attól a személytől származik^' — legyen az maga Guénon vagy bárki más —. illetve e!(kpr és ekkor keletkezett. és akii bizonyos kprök a globalista világhódító törekvések tradíció. Az akadémikus stúdiumok — ezen belül elsősorban a matematika. hogy annak mintegy az Eredetre tudatosan visszautaló és oda visszavezető — ember.cs főleg iszlám-ellenes céljaira alkalmaznak jelenleg ~ mint „iszlámszakértőt" — a Kairói Amerikai Egyetemen. illetve a filozófia — mellett azonban már igen korán jóformán az összes szellemi irányzat — a keresztény irányzatok mellett a nem-keresztény szellemi és ezoterikus szervezetek — iránt elmélyült érdeklődést tanúsított. túl azon. majd matematikát tanult a párizsi College Rollinban. 15. és a művészet mellett komoly spirituális érdeklődéssel rendelkezett.értés jellegzetes iskolapéldája.wick.Hádi néven — 1907-ben Egyiptomban felvételt nyert azAbd al-Rahman ibn Muhammad Illish sejk által vezetett Sliadhiliyya Arabiyya tariqába 1 Ennek az antitradicionális profán elképzelésnek az egyik ügynöke Mark Sedg. Ennek keretében párizsi pályakezdésekor ismerkedett meg — a nagyobb hatású személyiségeket említve — az elsők között Iván Aguélivel (John GustafAgelii) (1860— 1921). XII. illetve a „világba ”.) szigorú katolikus környezetben nőtt fel.és világfeletti—„perenniális" lényegét képezze. a svéd születésű festőművésszel.1. 7. amit a k orabeli általános kereszténység adni volt képes híveinek.314 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ nem a lét létentúli — metafizikai—középpontjából. . Ennek megfelelően olyasmit állítani. aki 1881 -ben költözött Párizsba. —1951. és így a kprtárs „ezoterikus” irányzatok felé tájékozódott (például 1891-ben egy időre belépett a Teozófiai Társaságba). jezsuita általános iskolába járt.7 A francia Renéjean Marié Joseph Guénon (1886. a szellemtelenül lapos semmit-nem.

Blois-ból Aguéli után pár évvel. egy reguláris iszlám szúfi rend értelmében).ta (1861—97) — által alapított (a XVIII. másrészről megfelelőképpen megnyilváníthatja. amelynekkeretében önmagát.A döntően tehát ilyen indíttatású „keresése"során kora jóformán minden lényeges szellemi és álszellemi irányzatát elmélyülten megismerte.pus" — eredetileg Gérard Anaclet Vincent Encausse (1865—1916) spanyolországi születésű orvos — által alapított vagy képviselt irányzatokat.vesekpárizsikongresszusán (CongresMaconnique Spiritualiste).ben érkezett Párizsba. hogy kénytelen volt megismerni. erre azonban még visszatérünk. részt vett 1908-ban az úgynevezett szellemi szabadkpmű. és nem is önnön szellemifejlődésénekvagy továbblépésének„útját”.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 315 (szószerint ’út’.on” című folyóiratot. Papus továbbá egyik társalapítója volt egyebek mellett a Theosophical Society (’Teozófiai Társaság’) franciaországi szervezetének. 1904. Azonban a lehetséges félreértéseket elkerülendő.°-ú szabadkőműves „Mester” lett. Guénon. ahol aztán később ijazát ('felhatalmazást’) nyert további megfelelően kvalifikált tagolj fel vételére (ezzel azonban — mint látni fogjuk ~ csaK Guénon esetében élt). sőt akár azt is mondhatnánk. hogy mindeközben tulajdonképpen nem a „tudást" kereste. amibe Guénon is belépett egy időre. ahol . Korai kaPcsolatai révén 1907-ben beavatást nyert a „Humanidad-Páholy 204” „Memphis-Mizraim ősi és eredeti rítusába". „iniciatikusnal^’ nevező társaságokba és csoportokba ténylegesen is belépett. indítékát illetően rögtön az elején lényeges megállapítani. Papus tagja volt például egy bizonyos kabbalisztikus „Rózsakereszt Rendnek vezetője volt egy Eliphas Lévi tanítvány— Stanislas de Guai. hanem egyadekyátformát. Guénon ebben az időben különböző magukat joggal-jogtalanul szelleminek. aminek m^ni említettük egy ideig Aguéli is tagja volt. aki szülővárosából. több könyvet írt különbözőokj{ultista témákban. kiadott például egy „Llnitiati. itt alaposan tanulmányozta többekkpzött a „Pa . illetve úgyszólván veleszületett tudását egyrészről legitimálhatja. századi ok}(ultista Martinez de Pasquallyról elnevezett) martinista rendnek. és sajátos befolyása meglehetősen érdekes módon egészen az orosz cári udvarig terjedt. majd 1908-ban ugyanott 3.

De még abban az évben tovább lépett. amelyek egyes későbbi nagyobb műveihez szolgálnak majd alapul. Ugyanitt Guénon 1912-ig a „La Gnose"-t szerkesztette. azonban ez is csak afféle kísérlet maradt: a rend nagyon rövid életű volt. az egyébként — Tau Simon néven —jeles gnosztikussal. amely a távolkeleti tradíció szitnbolikájának vizsgálata. amit ténylege sen és a fenti értelemben keresett. Matgioi Guénon számára avatottan tárta fel a taoista hagyomány és beavatás aspektusait. vagy állít fel egy elviekben helyeset. az a „La Gnose”. Aguéli és Guénon mélyreható tanulmányokat írt többek között a keleti tradíciók különböző aspektusairól a „La Gnose”. ’ 90°-át. Matgioi. valamint Albert Puyou-val (1862—1939) Pouvourville grófjával. felvételt nyert egy kínai taoista szervezetbe és itt kapott nevén. ak} néhány évvel korábban. egyszersmind Abdul Haqq néven egy muszlim szúfi rend tagja volt. Hogy Guénon tudása már ek]<pr „készen volt".ban. De ez a szervezet sem az volt. aki Tau Théophane néven az egyház versailles-ipüspöke.M. saját rendet alapított — Victor Blanchard-ral—„ Ordre du temple rénové" ['A Megújított Templom Rendje’] néven. Itt találkozott Léon Champrenaud-val (1870—1925). ami „az Egyetemes Gnosztikus Egyház hivatalos kiadványaként” határozta meg önmagát. hogy hiába tökéletesít egy hibás doktrínát. amikor Kínában szolgált katonatisztként. egy hiteles beavatási szervezet alapításához a pusztán „individuális inici atíva" vagyis az egyéni kezdeményezés érvénye szigorúan nulla. . illetve magának Guénonnak később külön tanulmánykötete jelent meg „La Grande Triade" (1946) címmel. „irodalmi" vonatkozásban pedig Matgioi-hoz köthető Guénon egyik legfontosabb doktrinális kifejezésének. és 1909-ben csatlakozott az akk°r Fabre des Essarts (Tau Synésius gnosztikus pátriárka) vezette „Egyetemes Gnosztikus Katolikus Egyházhoz". ’. Ugyanakkor a „La Gnose" időszakában találkozott Guénon a már említett Iván Aguélivel. Ilyenformán tovább haladt.316 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ elnyerte a 30° -ot (Kadosh Lovag) és az M.ban 1910— 11 -ben — többnyire „Palingénius” néven — közzétett cikkeiből is élesen kiviláglik. Matgioiként vált szellemi körökben ismertté. a „primordiális Tra díciónak” mint világunk integrális Oseredeti Hagyományának az felvetése. Guénon ugyanis felismerte. és szakítva Papus martinista vonalával.

sejkAbd al-Rahman ibn Muhammad Illish volt. mint ’Egyet TisztelőJános’.ben Iván Aguélitól — egyedüliként — elnyerte a rendi tagságot a Shadhi. ugyanakkor tudjuk. amit Guénon keresett. vagyis René Guénon „beszélő” muszlim neve azt fedi. h°8y ugyanilyen címmel öt tanulmánya is megjelent már a „La Gnose"-bán (2 (>. és ahol a „János” — e sorok írója szerint nem túlzás azt állítani—a jelenkor loannes Baptistája ('Beavató Szent Jánosa’). vagy röviden aki az „ Egybe beavató ". szám). Első muszlim—szúfi mestere. miszerint a könyv megírásának ideáját neki köszönhette. hogy ugyanez közeget és támasztékot adjon effektív beavatásához. egy végletekig vitt transz. etimológiai értelmében kpntemplatív érdeklődése az iszlámra való áttérése után . amelyneksorán tulajdonképpen semmi más nem történt.és szuprafilozófiai szubjektív metidealizmus — a szolipszizmus — jegyében megfelelően értve. Ez a név szó szerint annyit tesz. a Hamdiyya Shadhiliyya tariqa alapítója. másrészt az. a megnyilvánult partikuláris tradicionálisformák vonatkozásában végül is az iszlámban találta meg: 1912. Guénon másodikszúfimestereSalama ibn Hasan Salama (IS()7 19Í9) sejk volt. és ilyenformán muszlimmá lettAbd al-Wahid Yahia néven. Guénon nekj dedikálta 1931-ben „A kereszt szimbolikája" című művét. és ami nem más. rendkívül elmélyült és a szó eredeti. aki mindig is volt a maga esszenciális és principiális valójában. mint a „Legfőbb Azonosság”. Guénon elkötelezett. „aki az Egybe való beavatás" képviselője.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 317 Azt. elmélyült szellemi kapcsolatuk konkrétumai vonatkozásában Michel Valsan számol be például arról. hogy a sejk feltárta Abd al-Wahid számára Isten nevének ~ az Allah név betűinek — ezoterikus mibenlétét. amit röviden. vagy ha úgy tetszik az akcidenciákat levetve — egyre inkább azzá lett. Két d olog volt döntőfontosságú az iszlám felvételében: egyrészt az. abban lehetne összegezni. mint Guénon —mintegy a különböző „fátylakat” és „maszkokat".liyya Arabiyya taríqába. hogy Guénon számára önnön tudását (paravidyá) és az ebből adódó doktrinális korpuszt az iszlám és a szúfizmus egy univerzális orthodoxia jegyében tradicionálisan kontrollálja és legitimálja. amely később Egyiptom egyik legelfogadottabb és legnagyobb szúfi rendje lett. hogy „Allah Én vagyok”. ahol az „Egy" Isten egyik principiális neve.

hogy komoly támogatója és — nem „hétköznapi". illetve az aposztázia határán álló emberek kimondottan Guénon hatására tértek meg. amivel kapcsolatban egyébként a legcsekélyebb illúziói sem voltak.tikiis (‘beavatás nélküli’) exoterikus tradícióként kezelt. másrészt olyan árja örökségnek. mintegy principiális — híve maradt a kereszténységnek. Miként eredetileg Guénon maga. hanem lényegibb értelemben. a taoizmus és különösen a hinduizmus jelentőségét. hogy már 1913 és 1914 között „La Sphinx" álnéven együttműködött a szabadkőműves-ellenes „La Francé antimagonnique" folyóirattal. hogy nemhívők. amely tanításainak tanul * Mutatis mutandis (és itt elsősorban arra kell gondolni. (Hozzá kell tenni. tudniillik — koncét példával élve — a mai erősen modernizált Törökországban. Számos olyan eset ismert (és valószínűleg még több ismeretlen eset létezik).ónaktekjntette). és amit egy abinicia. amikor iszlamizált). . és ilyenformán ab ovo deviáci. elsőfelesége is római ka tolikus volt. főleg az „értelmiség" köréből sol{an térnek vissza az iszlámhoz és veszik fel a tradíció fonalát immáron nem egy konvencionális. amelyet könyveiben és más megnyilatkozásaiban számtalanszor állított megfelelőfénybe. hanem messzemenőkig értékesebb. ahol Guénon könyvei (természetesen törökül) könnyeti elérhetők. hogy a protestantizmust az antitradicionális individualizmus vallás területére való alkalmazásának.* Műveiben ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozta a keleti tradíciók. Tulajdonképpen joggal mondható. Később a katolikus szimbolista Louis Charbonneau-Lassay kérésére 1925 és 1927 között (tehát amikor már több könyvét is kiadták) közel húsz cikke jelent meg—az összes francia plébániára „hivatalból" eljutó — „Regnabit" című ultrakatolikus folyóiratban. hogy bizonyos szellemi gesztusokat tegyen annak a kereszténységnek az irányába. illetve vissza a katolicizmushoz. Itt említhető meg. „kötelességének érezve” azt.318 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ is megmaradt a nem-iszlám tradíciók iránt is. és a katolicizmussal folyamatos társadalmi és intellektuális kapcsolatban maradt egészen haláláig. ezen belül főként a római katolicizmusnak. katolikus szertartású esküvőjük volt (ugyanabban az évben. amely utóbbit egyrészt a primordiális Tradícióhoz legközelebb álló tradicionális formának tartott. hogy Guénon tulajdon képpen muszlim volt) ugyanez elmondható az iszlám vonatkozásában is.

ezen belül a kereszténység elveszett mélyebb jelentésének újrata. K. Egyes beszámolók szerint élete vége felé Kairóban általában szinte egész nap alkotott. illetve önnön effektív beavatási megvalósításához megfelelő keretet tudott biztosítani. Az iszlám előírásainak megfelelően naponta ötször imádkozott. Jóformán soha nem hagyta el a Villa Fatimát. és a bauddhavada kedvezőbb megítélést nyert szemléletében.dott lábra állni. látó . minként egész személyisége mérhetetlenül szerény és egyszerű volt. vagy legalábbis egy a jelenleg várhatónál méltóbb vég kieszközlésénekGuénon buddhizmussal kapcsolatos állásfoglalása ugyanakkor eleinte meglehetősen lesújtó volt. amitől egy alkalommal—testileg—annyira elgyengült. életmódja. az egyiptomi európaiakkal például egyáltaláti nem érintkezett.Szorosabban vett benső spirituális megvalósításának tehát úgyszólván kereteként őszintén és mélyen vallásos életet élt. amelyek többnyire válaszként születtek a világ számos részéről hozzá intézett kérdésekre. ami univerzális szellemi orientációjához. Coomaraswamynak és Marco Pallisnakköszönhetően —felülvizsgálta. illetve ezen a síkon csakis és kizárólag muszlim volt. szellemi problémafelvetésekre. „Jól él. Guénon az életvezetés és a formák világának vonatkozásában muszlim lett. aki rejtve él": zárkózott életet élt. ez pedig a megkerülhetetlen és szükségszerű előfeltétele lenne a modern világra nézve egyébként egyre fenyegetőbb katasztrofális pusztulás elkerülésének. ezt a nézetét azonban később — elsősorban A. megérthetjük — tulajdonképpen egyedül az iszlám lehetett az.Jallabiyyát [hosszú arab ruha] hordott. tulajdonképpen a hinduizmus egy sajátos — kfatriya ressentiment jegyében fogant — deviációjának tartotta.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 319 mányozása és princípiumainak megértése a megfelelően kvalifikált jelenkori nyugati ember számára egy utolsó lehetőséget adhat saját tradíciói. hogy szinte alig tu . írt: vagy a művei vagy azon levelek valamelyikét. Kairó külvárosában. Mivel azonban — ha a fentieket sorra vesszük. amelyben családjával és olykor egy -két baráttal. a gizai piram isok köze lében lévő házát. példásan betartotta például a ramadán idejére előírt szigorú böjtöt.lálásához. amit az iszlám kebelében született muszlimok is széles körben elismertek. mégpedig példamutatóan kiváló muszlim.

hogy a továbbiakban egy legalábbis alapjaiban még tradicionális civilizáció keretei között éljen. Guénon meghatározó jelentőségű lépést tett: 1930-ban Egyiptomba utazott. amint mondják a mecsetben lévők »'Allahumma salli 'alá Sayyidna Muhammad”’. akk°r is többnyire va-lamely mecsetbe ment. Történetesen az Al -Azhar közelében lévő Sayyidna Hussayn mecsetbe mentek. amitsvadharmánaklehetne nevezni. Ha nagy ritkán elhagyta a villát. Mohamedet!’. amely egyáltalán nem olyasmi. Azután tehát. vagyis ’Isten áldja a Prófétát. hogy ez egy alapjában véve kivételes szellemi lehetőség volt. muszlim nőt vettfeleségül. és maga mögött hagyja az antitradicionális Európát. Ugyanakkor cikket és könyvei írását — változatlanul francia nyelven — Kairóban is folytatta. hanem sokuk — legalábbis bizonyos vonatkozásban — értette is. és így azok 1930 után is először folyamatosan Franciaországban láttak napvilágot. illetve szülővárosában Blois-ban — valamint két évig az algériai Sétifben — . ami az iszlámban az ember iránt érzett nagy tisztelet kifejezésének egyik módja. Bizonyos „romantikus" vagy „egzotikus" légvárak túlzott méretűvé épülésének elkerülése végett azonban meg kell jegyezni. és hogy 1927-ben elsőfelesége—Berthe Lo.320 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ gatóval szellemi és lelki békében élt. hogy viszonylag hosszú ideig 1914-től 27-igfilozófiát tanított Párizsban. ami de facto akárki számára követhető lenne.Amikor Guénon belépett minden oldalról hallani lehetett. továbbra is döntően a modem nyugati civilizációban (illetve az ez által egyre jobban kontaminált területeken) élők számára. ahová fizikailag soha többénem tért vissza. arab felesége. ésaminekazon túl. Guénon esetében olyan konkrét feltételei is adottak voltak.ury — meghalt (gyermekük nem született). hogy például — több más nyelv alapos ismerete mellett — tökéletesen tudott — a Qur’án nyelvén — arabul. maga is rendkívül tisztelte. akivel arabul beszélt. ami az iszlámban való elmélyülésének és önmegnyilvánításának fontos előfeltétele és kelléke volt. miként egy ilyen alkalomról az őt elkísérő Martin Lings beszámol. 1934-ben újra megházasodott — mint már említettük — egyiptomi arab. mindenkor ustad-nak \professzornál szólította. Hajja Fatimát—a „hajja” nevet 1947- . Guénont nemcsak ismerték a muszlimok Kairóban.

akitől négy gyermeke született: !{ét leánya (Khadija ésLayla) és két fia (Ahmed és közvetlenül Guénon halála után Abd alWahid). hogy Guénon született virtuális beavatott volt. ami éppen Gué non „konvencionális” regularitással kapcsolatos —jelen műben is kifejtett — szigorú állásfoglalása kapcsán nagyon érdekes és lényeges dolgokat világít meg. Ez ugyanis azt jelenti.átnézett. kiegészített és egybeszerkesztett. A jelen mű. az ezekben képviselt tradicionális nézőpont és a megnyilatkozó tudás szellemi eredete nem vezethető vissza egyszerűen az iszlámra.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 321 tői mek}{ai zarándoklatából visszatérve viselte —. Saját terminológiáj át használva azt lehet mondani. illetve szúfi beavatására. hogy 1921-től megjelenő könyveinek úgymond előtanulmányai már 1912 előtt. Párizsban jelent meg először 1946-ban (majd 1973. Az elmúlt évtizedekben a könyv megjelent olaszul. az iszlámra való áttérését megelőzően megjelentek a „La Gnose”-ban. azt a beavatás irányába törekvő nem-beavatottak. beavatás témájában írt cikkein alapul. amelyeket a kiadás okából — mint O maga írja az előszóban .1985. 1992 években). vagyis az önmagukban esetleg szellemi önmegvalósítási szándékokat tápláló jelenkori nyugati emberek számára általában írta. az „Általános bevezetés a hindu doktrínák tanulmányozásához” 1921-ben).1986.". mivel — mondani sem kell—a született virtuális beavatottság a jelen korban gyakorlatilag elenyészően ritka és rendkívül kivételes. spanyolul. aki tulajdonképpen csak az effektív beavatás támasztékait kereste élete első szakaszában. az „Apergus sur LInitiation” Paul Chacomac kiadásában. Tény az. hogy bár Guénon összes könyve az iszlámra való áttérését (1912) követően látott napvilágot (az első. Más oldalról e helyütt ismét és hangsúlyozottan meg kell jegyezni. Külön méltatásra . illetve találta meg később az iszlám szúfizmus egyik formájában. hogy Guénon virtuális beavatását és az ebből adódó tudást nem a reguláris szúfi rendhez való „ajfiliációja” révén birtokolta. A kötet Guénon „Le Voile d’Isis”-ben (a későbbi „Etudes Traditionelles”-ben) megjelent. Es mindezekből még egy fontos általános megállapítás következik. portugálul és angolul is. amit Guénon a jelen műben oly szigorúan hangsúlyozott a „konvencionális” regularitás és reguláris transzmisszió elengedhetetlen szükségességével kapcsolatban.

2002. szám. 79-86. akt a beavatás témája kapcsán normatív képet kíván magánakalkptni. és a témában született újkori művek közül a legeslegkiválóbb. Stella Maris) III. 35-42.322 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ nem szorul. beleértve az itt elmondottakat is — együttesét /(€■// figyelembe vennie annak. n A téma kapcsán lásd „A spirituális megvalósítás veszélyeiről". amikjakik többé-kevésbé nyíltan a „beavatási" jelzőt vindikálják maguknak. 95— 106. akjk nem szeretnék „a puszta és kietlen semmit” markplászni éveken vagy akár egy életen át „beavatás” címen. In Tradíció évkönyv MMI. Mindenesetre a „hazugságszelleme” rendkívül találékony. valamintTradíció és anlitradíció". és saját — általában természetesen kizárólagosan —„hiteles" mivoltukat adott esetben a legkörmönfontabb módon igyekeznek naiv követőiknek bebizonyítani — a különböző okful. Debrecen. mindenekelőtt egy olyan szándékkal. o. Mivel ezek részletes analízise e helyütt lehetetlen. Hogy maga a „beavatás" milyen közkedvelt témája a legkülönfélébb neospiritualista és— Guénon itteni terminológiával élve—álbeavatási szervezeteknek.. in Axis Poláris folyóirat (Budapest. „A metaphysica -i realificatio regularitás-a és irregularitás-á"-tw. nem is beszélve azokról a rendkívüli veszélyeiből. Guénon magyarul fentebb olvasható alapműve mellett ezek ~~ é* természetesen a témával kapcsolatos összes érdemi állásfoglalás. az ályóga. ami egy valódi beavatás tényleges elérése lenne. 2002. In Tradíció év könyv MMII. abszolút hitelességéhez nem férhet semmi kétség. a hiteles beavatási szervezet általi affiliáció és a reguláris transzmisszió témája kapcsán komoly fel-. álbuddhista és áltaoista irányzatokig—számos jelmezben. o. valamint magyar vonatkozásban László András két cikkét.tista köröktől. " Tradíció évkönyv MMII. ehelyütt talán felesleges is külön hangsúlyozni. 63 —72. 9 . " Uo. illetve ellenvetések születtek a mű megjelenése óta. illetve „A metafizikai megvalósítás regularitása és lényegé"-tn. 251-255. hanem ellenbeavatási — irányzatok hordozni képesekLásd. o. mindössze egy nagyon alapos óvatosságra lehet inteni mindazokat. o. amelye k kapcsán Julius Evola „A beavatási »regularitás« határairól”' ) című írását kell kiemelni. Megjegyezhető ugyanakkor.12 amelyeket egyes — nem pusztán ál-. o. úgyhogy csak az utóbbi években számtalan olyan szervezet és egyén jelent meg csupán Magyarországon. Kvintesszencia. hogy a mű fő koncepciója.

hiteles ezoterikus. hogy mint i lyen. és ennek e&y sajátos túlburjánzása korszakoké kai ezelőtt egy egész civilizáció pusztulását okozta. míg ellenben a kprporalitásfelé haladva egyre intenzívebbé és tényleges hatásokat produkálni képessé válikAmi általában a szabadkőművességet illeti. amelyet szigorú szabályok és törvényszerűségek irányítanak. A mágiát a maga eredeti formájában (és nem úgy. Nyugaton az egyel- . elsősorban az akkor igen befolyásos „teozofizmusról”.féle „Golden Dawn"-tól a „Luxori Hermetikus Testvériségig”. jóllehet az egyik legalacsonyabb rendűnek. Guénon szigorúan az eredeti helyzetből indult ki. amiről ezért a félreértések elkerülése végett néhány szót külön kell szólni. sőt beavatási tradicionális szervezet (és a jelen műben még azt is kijelenti. valamint egyes kontárét irányzatokról. A varázslás sajátos ártó szándékú hatását — egy Julius Evolához írt levelének tanúsága szerint — nem is egyszer maga is elszenvedte. Ez teljesen összhangban áll az iszlám felfogásával. és aminek kései degenerálódott maradványa nem az okkultizmus. hanem a varázslás. ami 1939-ben hat hónapig ágyhoz kötötte. miszerint egy alkalommal még magát a Prófétát is lebetegítették bizonyos varázslók. hogy az ártó hatásnak az eredményessége szellemileg magas rendű ember esetében teljesen kizárt spirituális vonatkozásban. hozzátéve. ahogy azt a modern okjiultisták gyakorolni vélik) Guénon tradicionális tudománynak tekintette. hiszen egy bénulásos„megbetegedését”.Elsősorban a megnyilvánulás szubtilis tartományában tevékenykedő tradicionális tudománynak. Guénon ezen álbeavatási szervezetek korabeli formáinak kimerítő kritikája mellett. azAleister Crowley. illetve harmadikként kimerítő alaposságú kritikai műveket írt—„Le theosophisme: histoire d’unepseudo-religion" (1921) és „Lerreur spirite” (1923) — az általa „belülről” is megismert korabeli európai álezoterikus és álbeavatási irányzatokról. illetve általában a spiritualizmusról. miszerint ez principiálisan egy jellegzetesen nyugati. egy ilyen tudatosan felidézett ártó befolyás támadásának tudta be. ugyanakjipr két (ezekkapcsán sokszor felvetődő) dolgot — a mágiát és a szabadkőművességet — továbbra is bizonyos értelemben és viszonylagosan pozitíve értékelt.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 323 Guénon másodikként.

azt sugallva. ami a dolgokat. amit még élni fog. mintha Guénon a katolicizmust ezoterikus rendűnek tartotta volna. technikai burjánzásával és ideológiáival az egész modern világot. abból kiindulva. antitradicionális szellem beszivárgásának és térnyerésének. hogy „a világ dicsőséges reggelére ébredtünk Guénon valahogy úgy kommentálta: „olyan. És azzal kapcsolatban. a létet.Mondani sem kell azonban. század világát. hogy ez egyáltalán nem jelentett esetében egy olyan apolitikusságot.tabb politika képes nyújtani.11 Guénon politikai állásfoglalásáról eddig viszonylag keveset beszéltek. világosan látta. a tudatot.Először is azt kell leszögezni. szemben a valódi megismeréssel.) . hogy a szabadkőművesség eredeti beavatási céljai tekintetében részben vagy egészében degenerálódott. o). mint amikor egy lefejezett organizmus valahogyan tovább él. hogy milyen mélységesen semmibe vette politikai pártjaival. mint a katolikus egyház az exoterikus rendben. egy degenerálódásból kpvetkező kóros kifelé fordulás egyik végtermékének. mindössze még e vonatkozásban is az árnyalt és alapos megítélés szükségességére hívta fel a figyelmet.Guénon jóval mélyebbre szállt annál. annak eredeti állapotát és princípiumát kell vizsgálnunk. a világot és magát az embert alapjaiban vagy úgyszólván principiálisan változtatja meg egy helyreállítás értelmében.Azt ugyanakjipr. ami a végső elemzésben mindigfelszíni és tüneti kezelés. Ezen megállapításakor jóformán egyáltalán nem volt tekintettel a későbbi fejleményekre. számában (27. amiről úgy szavaltak a múlt század elején. hogy a szabadkőművesség az ezoterikus rendben ugyanúgy áldozatul esett a modem. Összességében az volt a véleménye. csak annyit. hogy azt. „Orient et Occident" (1924). hogy a mai értelemben vett politizálást mint gyakorlatot egy súlyos deviáció jellegzetes tünetének tekintette. hogy amikor valamit vizsgálunk. aminek éppen az ellenkezője az igaz. amelynek elérése —jól tudjuk "egyik fő célja a világot egyre jobban megszálló és átitató antitradicionalitás erőinek . A modern világ és az antitradicionális jelenkori Nyugattal kapcsolatos kriti" (Mindez valakinek a téves fordításából kifolyólag ellentétes értelemben jelent meg a Sacrum Imperium folyóirat X.324 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ len). és az élet. és főleg a XX. amit akár a legadekyá. egyszerre intenzív és kaotikus".

mint „A modem világ válsága" (1927) és „A mennyiség uralma és az időkjelei” (1945). szavait akárki is meghallja. német. amelyet azok. hogy a modem világ felszínén nem látható.mizmust" is). mint amolyan „kiáltó szó a pusztában”. sőt hallgasson is azokba? Nyilvánvalóan appro. netalán meg is hallgassa. hatásának ereje.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 325 káit olyan grandiózus műveiben fejtette ki. annyit nem értenek. amely művekkel Guénon átfogó kpntraoffenzívát indított a Kali-Yuga. Guénon hatása. spanyol. annak ellenére.ból a „hétköznapi élet illúziójában" — szenvedve vagy jókedvvel — rin. se tanítványok után nem szaladgál szerte a világban.ximatíve nulla. .gatózók tömegei.tét-kpr’ végső stádiumát generáló ok)<ult erők és legkülönbözőbb szinteken manifesztálódó agresszív ágensei ellen. s mindez első hallásra talán nem volt több. mint a perzsa és a török. hogy „René Guénon" egy olyan név. értettségének extenzitása pontosan az ilyen emberek számának. olasz) kívül olyanokra is... Ezen ellentámadás sikerének legfőbb garanciája egy a hiteles tradicionális princípiumokkal elmélyülten tisztában lévő szellemi elit létrejötte és megerősödése lenne — jelentette ki Guénon. lényegi szinten átütő erejű. és akik azon túl tájékozódnak. stb. vaSy éppenséggel a román vagy az orosz. Vajon mennyi a „racionálisan” kiszámítható esélye annak. Ámde „nem rejtethetik el a hegyen épült város”. Pontosabban úgy kellene fogalmazni. szellemi erejénekafüggvénye. aki se „tudományos” kpnferenciáról-kpnferenciára nem lohol.. Mert Guénonból és a tradicionalitás. hogy egy Egyiptomban szinte láthatatlanul élő ex-európai „entellektüel”. a ’Sö.Ez utóbbiak azonban éppen emiatt a jelen tárgy vonatkozásában egyáltalán nem számítanakGuénon halála óta műveit a világ számos nyelvére lefordították. intenzitása pedig ezek épségének. a legmagasabb szinten értékelnekGuénon ismertsége. a legtágabban értelmezett modem világ éltetői egy szó nem sok. akjk nem elégszenek meg a jelenkorban kimondatlanul is kötelező „hétköznapi élet illúziójával” (beleértve természetesen minden pusztán horizontális „extre. a nagy európai nyelveljen (angol.

aki mindvégig szorosan kötődött Guénonhoz. a szúfiz. legjelentősebb követője és bázeli hely . „A reneszánsz Itáliában" szerzőjének unokaöccse) Schuon iskolatársa. Bázelben és Párizsban. Első követői a román Michai/Michel Válsan (1907—74). vagy legalábbis annak kózPontja legyen. ő állította össze Guénon „Symbolesfondamentaux de la Science sacrée" (1962) című posztumusz kötetét. a svájci Ti tus Burckhardt (1908 —84) és az angol Martin Lings (1909—?) lettekVálsan —Abd al-Aziz Mustafa —.mus szellemi és gyakorlati mélységeibe. amely a végveszélybe sodródott Nyugatot a végromlástól megmentheti. 1960-tól az „Etudes Traditionelles" szerkesztője lett. ahol a szúfik összegyűlnek’)■' Amiens -ben. hogy az a szellemi és intellektuális elit. Szervezetileg és egy konvencionális regularitás értelmében a tradicionalitás és az iszlám találkozásának kétségtelenül legjelentősebb eredménye a Maryamiyya tariqa. a tradicionális szellemiség és a valódi értékek restaurációja érdekében. Titus Burckhardt — Sidi Ibrahim — (a világhírű művészettörténész Jákob Burckhardt. amely a nagy algériai szúfi mester Abu al-AbbasAhmadibn Mustafa ibn'Aliwa alAlawi (1869—1934) által vezetett Alawiyya tariqa egyik legitim folytatása. A Maryamiyya 1934ben azzal a szándékkal jött létre. a szú/izmus keretében egyszerre több ágon is úgyszólván regulárisán. később saját önálló Alawi-taríqát alapított Párizsban. azután. Schuon a Maryamiyya — ami Maryamról (arabul ’Szűz Mária’) kapta elnevezését — sejkjeként először Franciaországban és Svájcban hozott létre európai zawiyákat (szó szerint ’sarok’. és aki beavatatta Schuont — muszlim nevén IsáNural-DinAhmad-ot—az iszlám ezotéria. hely. akik nyilván szintén rendkívül sokat tettek a tradicionalitás. hű barátja.326 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ és mind az iszlám tradíció. hogy Guénon útmutatását és konkrét tanácsát követve 1932-ben Mostaganemben csatlakozott a franciául is értő Alawi sejk rendjéhez. és számos „klasszikus” szúfi szöveg francia fordításának kjadása köthető munkásságához. mind nem-iszlám vonalakon „irregulárisan” számos követőt tudhat maga mögött. A Maryamiyyát a svájci német művészcsaládban született Frithjof Schuon (1907—1998) mint felhatalmazott sejk alapította.

James Cutsinger. Maga Schuon —immár mint sejk ^ ^ur al-Din Ahmadal-Shádili al-Darqáwi alAlawi al-Maryami — 1981-ben az Amerikai Egyesült Állomokba költözött és lndiánában.nál is többre értékelt. amelyek közül mára több magyarul is megjelent. gondolkozók csoportosultak kpfé vagy lettek időközben más utakon a követői.. Keith Critchlow. Charles Le Gai Eaton. amelyeket — a teljesség igénye nélkül — meg kell említeni: Marco Pallis. Seyyed Hossein Nasrét (1933—). mint amilyen Jézus Krisztusé és Keresztelő Szent Jánosé. illetve távolabbról Jean Borella. miután maga belépett egy szúfi rendbe. Martin Lings — Abü Bakr Siráj al-Din — 1939-től 52-ig a Kairói Egyetemen tanított.) Lings angolul írta három nagyobb terjedelmű művét és az eddigi nyolc kisebbet a szúfizmusról és az iszlámról. valamint bizonyos értelemben Huston Smith és megint más oldalról Jay Kinney a kaliforniai „Gnosis"folyóirat szerkesztője. a japán Sachikp Murata. ]elentős és szellemi értelemben nemritkán befolyásos követők. Leó Schaya. (Egyesek szerint Schuon — ’lsa [’Jézus] — és Guénon —Yahia [János’] — egymáshoz való viszonya ahhoz lenne hasonlítható. Michael Oren Fitzgerald. másrészt Jean-LouisMichon. akit Guénon. Seyyed Hossein Nasr (a Maryamiyya utódjának vezetője). aki először 1959-ben találkozott Schuonnal. Rama P. Whitall N. Philip Sherrard.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 327 tartója volt. és ezek közül a következő nevek azok. illetve egyetemes művészettörténeti témakörökben. Lings már 1938 ban találkozott Schuonnal. Marokkóban töltött néhány évet. Osman Bakar. amit erősen tradicionális elvek szerint a sah (Reza .. John Levy. William Stoddardt. és akinek haláláig hű követője maradt. Victor Danner. Chittick. szerzők. Vali Reza Nasr (Seyyed Hossein fia). John Chryssavgis. a svéd Kurt Almquist. William C. Bloomingtonban telepedett le. E személyiségek közül kj kell emelni az iráni származású prof dr. Joseph Epés Brown. Coomaraswamy. Perry. miközben közeli. Nasr nevéhez fűződik az Iráni Császári Filozófiai Akadémia felállítása. Roger du Pasquier. afféle „titkári” kapcsolat fűzte Guénonhoz. 17 könyvet írt főleg német nyelven elsősorban az iszlámról.

és ellentétben Schuonnal—a keresztény beavatás (keresztelés) érvényét kétségbe vonta. Ez az intézmény egy államilag jól finanszírozott testület volt. Pallavicini Guénon „A modem világ válsága ” című művét olaszul olvasva. Ez a lépés egy önálló európai szúfi rend létrejöttéhez vezetett: hat hónap elmélyült szellemi kapcsolat után Pallavicini belépett azAhmadiyyah Idrisiyyah Shadhliy. a George Washington Egyetem iszlám tanszékének professzora. törökje.yah taríqába. aki őt Titus Ibrahim Burckhardthoz irányította. úgymint perzsára. eddig 37 könyvet írt döntően az iszlámról.lam). és bár azóta nem tért vissza Iránba. a World Islamic League támogatásával Milánóban mecsetet épít.hoz fordult szellemi útmutatásért. AbdalRashidMuham. majd itt — immáron másod ízben —felhatalmazást nyert. Pallavicini tagja a párizsi Nagymecset Bölcsei Tanácsának. amely nemcsak a tradicionális tudományok tanulmányozásával és helyreállításával foglalkozott. Pallavicini Burckhardt vezetése mellett 1951-ben muszlim lett. a fordítóhoz. hanem a világ minden részéről jelentős személyiségeket volt képes magához vonzani.mad Said-hoz (1918-92) fordult Szingapúrban. főként angolul. Nasr Amerikában egyetemi tanárként működik. ahol később elnyerte az önálló rend alapításánakjogát. Megalapította továbbá a „Centro Studi Metafisici »René Guénon«"-t (később csak . hogy mint sejk önálló zawiyát alapítson. a Császári Akadémia — más név alatt — a mai napig működik és tradicionális nézőpontból még mindig jelentős pozitív tevékenységet folytat. az 1993 óta működőComunitá Religiosa Islamica Italiana elnöke. Guénon muszlim nevét vette fel és belépett az Alawt-tariqába. amit Milánóban tett meg a hetvenes évek végén (Associazione Italiana per ITnformazione sull’Is.328 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ Pahlavi) támogatásával vitt végbe 1974-ben. Guénon művénektovábbi némileg más szálon folyó. többekkpzött e problematikum kapcsán 1971 -ben egy tekintélyes Ahmadi sejkhez. 1979-ben a forradalom idején Nasr emigrált Iránból és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Julius Evolá. malájra és további iszlám nyelvekre. Dr. Pallavicini — miként Guénon. de nem egy művét több nem-európai nyelvre is lefordították. de konvencionális értelemben reguláris folytatása elsősorban az itáliai Abd al -Wahid Pallavicini (1926—?) nevéhez köthető.

valamint a világvallások hiteles képviselőinek nemzetközi eszmecseréje vonalán. Rama Poonmabulam Coomaraswamy — az Amerikai Egyesült Államokban Schuon. Követői között és Itáliával összefüggésben Claudio Mutti. s főként a kereszténység tradicionális aspektusai megvilágításának szentel kiváló cikkeiben és eddigi két könyvében figyelmet. Hubert de . Coomaraswamy.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 329 „ Centro Studi Metafisici”). Gaston Georgel. illetvefejt ki a keresztény—muszlim párbeszéd. Renato dél Ponté nevét kell elsődlegesen felsorolni. valamint Róbert Schwarzbauer. Pallavicini és a „ Convivium " folyóirat kapcsán. Evola világviszonylatban eddig legjelentősebb mélta . illetve Nasr munkatársa lett. s akire viszont maga Guénon lényegi hatást gyakorolt. Paolo Adriani és Giuseppe A. akjre Guénon a műveiben pozitívan hivatkozik. Emesto Miiá. hogy aki életrajzát akarja megírni: „assess my works". vagyis ’műveit leltározza’. csupán rendkívül nagy horderejű és fény teli munkásságának megemlítésére /(ell szorítkoznunk. Mivel erre e helyütt nem térhetünk ki.tója magyar: László András. Fia — a már említett dr. valamint a „Fondazione Julius Evola" vonalán Gianfranco de Turris. akit a guénoni theóriák autonóm feldolgozásával a tradicionalitás létszemlélet nem-reguláris. és távolabbról pedig Carlos Fluguerto Marti. Guénon és a tradicionalitás hatása kimutatható továbbá olyan szerzőknél. nem itáliai vonatkozásban Guido Stucco. illetve a „ Centro Studi Metafisici" köréhez köthető személyiségek között Amaini Danilo. Feltétlenül megkell említeni a tradicionális szerzők „klasszikusai" között továbbá az indiai tamil és angol arisztokrata szülők családjában született Ananda Kentish Coomaraswamyt. a „Centro Studi la Rúna" kapcsán Alberto Lombardo. Angelo Pietro Del Monté. illetve a „Sintesi" elnevezésű könyvkiadót. Jelentős közéleti tevékenységet fejtett. mint Luc Benoist. pontosan nem konvencionális értelemben reguláris megvalósítása legjelentősebb képviselőjének kell tekinteni. Nem-iszlám vonatkozásban elsősorban a római báró Julius Evola (1898—1974) nevét kell kiemelni. azon kevés szerzőkegy ikét. Spadaro említhető. Guénon kor. a „vallástudósokfejedelme" azt kérte barátaitól. Luciana Virio és Pasquale Cardinale érdemel még említést.és bizonyos értelemben pályatársát.

hogy ebből mennyi valósul meg a tágabb értelemben vett külvilág vonatkozásában. Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk. az azonban a jövő titka. A theória átfogó és külső gyakorlatba való átültetésének eddigi sikertelensége elsődlegesen a modem világ. hogy „korunk (a manvantara) hanyatló időszakának és az új eón kezdetének prófétája”. Dán Stanca és Florin Miháescu. és akinek számos szerveződés fűződik a nevéhez. amely utóbbi egy időben heti 50. jórészt a „szovjet” rémuralom visszahúzódását követően. üzenete jórészt eljut azokhoz. Ezek a felsorolások természetesen nem a teljesség igényével készültek. úgymint az „Arktogaja". a meglehetősen bizarr elnevezésű „Különleges Metastratégiai Tanulmányok Moszkvai Központja" vagy az„eurázsiai mozgalom ”. aki Guénonról egy helyütt azt írta. ahol bizonyos erőkre meglehetősen ellentmondásosan ugyan.Ytorzhenye" vagy az „Elementi". illetve akjk?e Guénon és a tradicionalitás közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolt. és ami jelenleg az egyetlen garancia lenne a modern világ számára az egyre fenyegetőbben közelgő tragikus vég enyhítésére.330 BARANYI TIBOR IMRE: UTÓSZÓ Mirleau és — bizonyos tekintetben — Jean Robin. hanem csupán egyes főbb irányvonalak és személyiségek megemlítése céljából. és ez annak ellenére tény. vagy — távolabbról — a világhírű román vallástörténész Mircea Eliade. hogy Guénon és a tradicionális létszemlélet hatása jelentős. muszlim vonalon Geydar Jemal (1947— ) köthető még ide. továbbá bizonyos folyóiratok.000 példányban jelent meg. Végül egészen távolról és főiként érdekességként lehet megemlíteni bizonyos orosz nyelvterületen végbement fejleményeket. a. vagy úgyszólván „egzisztenciálisan”. de vitathatatlanul hatottak tradicionálisprincípiumok. akikhez elsődlegesen szól. valamint a szintén román Vasile Lovinescu.lij Angel". Lazábban. hogy a tradicionális értelemben vett elit többé- . „a mennyiség uralma” makacsul szívós természetének következménye.a »Mi.Itt—főként 1995 előtti munkásságát tekintve — Alexander Geljevics Dugin (1962— ) neve merülhet fel. netalán elkerülésére. amelyekre.

míg ellenben „az egész világ" „az ég és a fold" véget érnek. Mert a „Legfőbb Azonosság" értelmében: „Allah En Vagyok”. „a jelenkor mesterének^’ és a Nyugat leg.Ennél többet a létező nem mondhat. lelkében pedig kárt szenved?” René Guénon — sejk Abd al-Wahid Yahia — nem nyerte meg „az egész világot”.krácia genealógiájával. nagyfokú tudatosságot. mintegy illúzió vége". Baranyi Tibor Imre . ha azt mondjuk. »egy világ vége« sosem volt. és — magának René Guénonnak. nem is beszélve a centrális princípiumok által reguláit metafizikai önmegvalósítás vonatkozásairól. Mert vajon „mit használ az embernek. hogy aki Allah-hoz — mint egy tőle különböző lényhez — imádkozik. és kizárólag azoknak szegheti kedvét. az bálványimádó.nonnal együtt éppen a valóságos szúfiktól tudjuk. Halála előtti utolsó szavai ezek voltak■ „Allah akhbar”. hogy valójában miről is van szó. valamint érettséget követel híveitől még az olyan sokadlagos alkalmazásokterületén is. Dr. E sajátos „sikertelenség” azonban a végső elemzésben érdektelen. struktúrájával és fenomenológiájával. akjk nem vagy nem megfelelően értették meg. viszont lelkében semmilyen kárt nem szenvedett.RENÉ GUÉNON ÉS A TRADICIONALITÁS 331 -kevésbé tökéletesen tisztában van a modem deviáció és a szkptazmo.bölcsebb emberének szavaival élve — „ha nem riadunk f issza a legvégső következtetéstől. és soha nem is lesz más. 'Isten nagy!’ Es Gué. amilyen például a politika. akikor járunk legközelebb az igazsághoz. az „Egyet TisztelőBeavatónak". ha az egész világot megnyeri is. A tradicionalitás ezzel szemben „világosságot”. értést és intellektuális erőt. Ez megmarad.

MISZTÉRIUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK / 123 18. SZENTSÉGEK ÉS BEAVATÁSI RÍTUSOk / 163 24. RÍTUS ÉS SZIMBÓLUM / 118 17. MÍTOSZOK. BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS VALLÁSI SZEKTÁK / 72 12. CEREMONIÁLIS MÁGIA / 145 21. MÁGIA ÉS MISZTIKA / 17 3. SZINTÉZIS ÉS SZINKRETIZMUS / 42 7. A BEAVATÁSI ÉS A MISZTIKUS ÚT / I I 2. BEAVATÁSI RÍTUSOK / 112 16. A 90 14. BEAVATÁSI REGULARITÁS / 33 ELŐSZÓ / 48 8. TRADÍCIÓ ÉS TRANSZMISSZIÓ / 60 10. KÜLÖNFÉLE TÉVEDÉSEK A BEAVATÁS KAPCSÁN / 21 4. AZ ÚGYNEVEZETT PSZICHIKUS „ERŐK” / 151 22. IMA ÉS INKANTÁCIÓ / 169 BEAVATÁSI TITOK / BEAVATÁSI SZERVEZETEK ÉS TITKOS TÁRSASÁGOK / 77 13. BEVATÁSI TRANSZMISSZIÓ / 52 9. A TRADICIONÁLIS FORMÁK 11. BEAVATÁSI KVALIFIKÁCIÓK / 95 15. A BEAVATÁS FELTÉTELEI / 27 5. BEAVATÁSI CENTRUMOK / 65 KEVERÉSE ELLEN / 6. SZIMBOLIZMUS ÉS FILOZÓFIA / 132 19.TARTALOMJEGYZEK 5 1. . AZ „ERŐK” ELUTASÍTÁSA / 157 23. RÍTUSOK ÉS CEREMÓNIÁK / 139 20.

A MENTÁLIS KÉPESSÉG KORLÁTJAI / 215 33. PAPI ÉS KIRÁLYI BEAVATÁS / 259 41. A BEAVATÁSI TANÍTÁS / 207 32. NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HERMETIKÁRÓL / 264 TRANSZMUTÁCIÓ ÉS TRANSZFORMÁCIÓ / AZ ELIT FOGALMA / 278 44. BEAVATÁS ÉS „PASSZIVITÁS” / KISMISZTÉRIUMOK / 254 ÁLBEAVATÁS / 226 40. RÓZSAKERESZT ÉS RÓZSAKERESZTESEK / 247 39. BEAVATÁSI TUDÁS ÉS PROFÁN „KULTÚRA / 221 34. A NAGY. KÉT BEAVATÁSI JELMONDAT / 296 48. BEAVATÁSI PRÓBÁK / 1 232 36. 42. 43. EFFEKTÍV ÉS VIRTUÁLIS BEAVATÁS / 204 31. A BEAVATÁSI HIERARCHIA / 2<Si 47. A NYELVEK ADOMÁNYA / 242 38. ISKOLAI MENTALITÁS ÉS ( \25. A TRADICIONÁLIS TÉVEDHETETLENSÉG / 259 46. BEAVATÁS ÉS „SZOLGÁLAT” / 238 37. „OPERATÍV” ÉS „SPEKULATÍV” / 198 30. VERBUM. AZ AVATARA SZÜLETÉSE / 306 Utószó „Vox clamantis in deserto”— René Guénon és a tradicionalitás / 311 .ÉS 35. PROFÁN NEVEK ÉS BEAVATÁSI NEVEK / 188 28. LUX ET VITA / Í00 273 45. A SZÍNHÁZ SZIMBOLIKÁJA / 194 29.177 26) BEAVATÁSI HALÁL / 183 27.

ami az egyetlen komoly és talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint ab ovo deviáció felszámolására.és kismisztériumok Papi és királyi beavatás Megjegyzések a hermetikáról TranszmuTÁcióés transzformáció Az elit fogalma A beavatási hierarchia Tradicionális ■jeévedhetetlenség Két beavatási jelmondat Verbum. életművével valódi és univerzális távlatokat nyitott meg a modern világ egyre súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára. míg a többi a kapcsolódó témák széles körét öleli fel. valamint a „világnézetfeletti” tradicionális létszemlélet megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja. részletesen feltárva a beavatással kapcsolatos modern tévedéseket és félreértéseket. egyszersmind az írott doktrína lehetőségeihez mérten betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási praxis legmélyebb szintjeibe. ami a szellemi út kezdete (initium). lux et[ vita Az Avatara születése KVINTESSZENCIA KIADÓ 1750 Ft . Guénon a Primordiális Tradíció centrális ezoté riájától a különböző parti kuláris —vallási és más—alkalmazásokig elmélyülten ismerve a tradicionális tanításokat. mind a valódi beavatási szervezetek jellegzetességeit. A jelen mű a beavatást (initiatio) elsődlegesen egy „spirituális befolyás”—valamely hiteles tradíció megfelelő rítusain keresztül végrehajtott — reguláris transzmissziójaként mutatja be.és ellenbeavatás baljós. 26 kötetes életműve fundamentum a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához. Szigorúan tradicionális felfogásban. emberalatti sajátosságaira. valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő örökérvényű bölcsességet. átfogóan leírja mind a beavatás feltételeit. TJené Guénon SZINKRETIZMUS A TRADICIONÁLIS FORMÁK KEVERÉSE ELLEN BEAVATÁSI TRANSZMISSZIÓ TRADÍCIÓ ÉS TRANSZMISSZIÓ BEAVATÁSI CENTRUMOK BEAVATÁSI SZERVEZETEK ■ ÉS VALLÁSI SZEKTÁK Beavatási szervezetek és titkos társaságok A BEAVATÁSI TITOK Beavatási kvalifikációk Beavatási rítusok Rítus és szimbólum Mítoszok. misztériumok és szimbólumok Szimbolizmus és filozófia Rítusok és ceremóniák Ceremoniális mágia Az úgynevezett pszichikus „erők" Az „ERŐK” ELUTASÍTÁSA Szentségek és beavatási rítusok Ima és inkantáció Beavatási próbák Beavatási halál Profán és beavatási nevek A színház szimbolikája „Operatív” és „spekulatív” EFFEKTÍV ÉS VIRTUÁLIS BEAVATÁS A BEAVATÁSI TANÍTÁS A MENTÁLIS KÉPESSÉG KORLÁTJAI BEAVATÁSI TUDÁS ÉS PROFÁN „KULTÚRA" ISKOLAI MENTALITÁS ÉS ÁLBEAVATÁS BEAVATÁS ÉS ^PASSZIVITÁS” BEAVATÁS ÉS „SZOLGÁLAT” A nyelvek adománya Rózsakereszt és rózsakeresztesek Nagy. 48 fejezetének zöme a beavatás specifikus ismérveit tárgyalja. számos utalással az ál.A beavatási és a misztikus üt Mágia és misztika Különböző tévedések A BEAVATÁS KAPCSÁN A BEAVATÁS FELTÉTELEI BEAVATÁSI REGULARITÁS SZINTÉZIS ÉS (l886-1951) az egyetemességében JWL vett spirituális és metafizikai Tradíció restaurációjának. valamint a beavatás jelenkori hamisítványainak és paródiáinak közös vonásait.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful