P. 1
Biofüzetek 29 - Budai Csaba, Polgár László - Fürkészdarazsak

Biofüzetek 29 - Budai Csaba, Polgár László - Fürkészdarazsak

|Views: 51|Likes:
Published by Hanna125

More info:

Published by: Hanna125 on Apr 06, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/08/2013

pdf

text

original

29.

dr. Budai Csaba-dr. Polgár László
llirlftSldéll'illJéll(
a növényházakban
A 29. ő
Bárhogy is vizsgáljuk, a ő
mérgek, amelyek szennyezik a ő a
vizeket, de még a termésben is találhatók
szermaradványok. Mi hát a ő Kikü-
ő a ő megvédhe-
ő a termés a ő szemben más
módon is?
A biológiai növényvédelem egyik új mód-
szerével a ő természetes ellenségeit
szaporítják, s ezzel visszaszoríthatják a ká-
ros rovarokat. A lárvakorukban parazita
életmódot folytató fürkészdarazsak elpusz-
títják a levéltetveket, a molytetveket, a
pajzstetveket, az aknázólegyeket.
A növényházakban, az üveg és fólia alatti
termesztésben való alkalmazását tanulhat-
ják meg ezt az ű és veszélytelen vé-
dekezési módot az új iránt fogékony kert-
barátok.
Tartalom
4 Bevezetés
4 A fürkészdarazsakról
6 Fürkészdarazsak a növényvédelem szolgálatában
Fürkészdarazsak a növényházakban
8 Védekezés az üvegházi ű ellen
9 A liszteske mint ő
10 A liszteske-fürkészdarázs
12 A gazda-parazita viszony
16 A védekezés gyakorlati tennivalói
20 Védekezés a levéltetvek ellen
20 A levéltetvek mint ő
22 ű
24 A védekezés módja
25 Védekezés a pajzstetvek ellen
25 A pajzstetvek mint ő
26 A pajzstetvek fürkészdarazsai
27 Védekezés az aknázólegyek ellen
27 Aknázólegyek a növényházakban
28 Aknázólegyek ellen fürkészdarazsakkal
30 A fürkészdarazsak ő
ő Lelkes Lajos és Wenszky Ágnes
Lektorálta dr. Balázs Klára
Illusztrálta Kovács Csaba
rt) dr. Budai Csaba, dr. Polgár László, 1989
ETO 595.792
632.792.13
631.234
ISBN 963.234 039 6
ISSN 0231-486X
1989 -06- z 6
Szedte és nyomta az Alföldi N)
A nyomdai megrendelés törzssz
Készült Debrecenben, az 1989.
ő ő ő István ve<
ll 1'1
11
1
1
1
1
1111
11
'
1
1UJUJ,31llil
46131-3
DATE KÖNYVTJlR, DEBRECEN
ő Könyvkiadó Vállalat
ő kiadó dr. Gallyas Csaba igazgató
ő ő V. Farkas József
ű ő Asbóthné Alvinczy Katalin
ű ő Marjai Ida
ő Kiss István
Megjelent 2 (A/5) ív terjedelemben
Nyomásra engedélyezve 1988. november 29-én
Készült az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szerint
MG 46-p/8890
dr. Budai Csaba-dr. Polgár László
Fürkészdarazsak
a növényházakban
Mezógazdasági Kiadó Planétás Gmk
Budapest
Bevezetés
Termesztett növényeinket- a növényházakban hajtatott értékes pri-
ő os ő veszélyezteti. A károsítók ellen a növény-
ő széles ű alkalmazásávallehet védekezni. Ezek az anya-
gok olyan fegyvereket jelentenek, amelyek nélkül pillanatnyilag el-
képzelhetetlen lenne az eredményes termesztés. Tévednénk azonban,
ha azt hinnénk, hogy a nagy hatású ő szerekkel egyszer s
mindenkorra megoldható minden ilyen irányú probléma. A környezet-
szennyezésen, a káros mellékhatásokon kívül egyre inkább tapasztal-
ható, hogy a korábban csodaszernek ű ő készítmények hatástalanná
válnak. A ő alkalmazkodnak a mérgekhez, s az egyre nagyobb
adagok sem pusztítják ő ő mértékben.
Az ördögi ő az egyik kiutat a biológiai növényvédelem jelenti,
ami a hagyományos, ű értehnezett meghatározás szerint
a ő rovarok irtása természetes ellenségeikkeL
Az ötlet nem új ű mert már a történelem ő ő rájött
az ember az alkalmazására, de a biológiai védekezési eljárások csak
napjainkban kezdenek gyakorlattá válni.
A fürkészdarazsakról
Szinte nincs olyan rovar, amelyiknek ne lenne valamilyen természetes
ellensége. Ezek ő szervezetek lehetnek. Vírusok, baktériu-
mok, gombák, ragadozó és parazita éppúgy ő ebben
a körben, mint a magasabb ű gerinces állatok, madarak és ő
sök.
A parazita rovarok közé tartoznak a hártyás szárnyú fürkészdara-
zsak, amelyek lárvakorban folytatnak ő ő életmódot. A Földön
ő fürkészdarazsak fajszámát csak becsülni tudjuk; közülük eddig
kb. 20 OOO fajukat írták le. Csak Közép-Európában mintegy 3000 faj
él. Ez az állatcsoport az egész Földet benépesíti, de igazi fajgazdag-
ságát Észak-Amerikában és Eurázsiában találjuk meg.
4
Nagyságuk és megjelenésük rendkívül változatos. Milliméternél is
kisebb parányi és több centiméteres fajokat is talá-
lunk. A fürkészdarazsak ő óriási változatosságot mutat.
Számos fajnak évente egy nemzedéke van, másoknak tucatnyi. A gaz-
daállathoz való kötöttségük is nagyon változó. Többségük a gazda szer-
vezetében ő mások ő fogyasztják a gazda testét.
A fürkészpeték alakja igen vékony, megnyúlt, a ő alkal-
mazkodott. A petét a ő tojócsöve segítségével más rovar peté-
jébe, lárvájába, bábjába vagy kifejlett egyedébe helyezi (l. ábra).
A gazda alkalmasságát általában rendkívül ő kiválasztás
ő meg.
Gazdáik a ő rovarok és a pókszabásúak ő ke-
rülnek ki. Egygazdás faj nagyon kevés van köztük. A specializálódás-
nak egyik ő feltétele, hogy a gazdarovar ő nagyságú
legyen, elég nagy ahhoz, hogy a lárva teljesen ő Túlságosan
termetes sem lehet, mert a test belsejében bebábozódó Járvát a fölös-
legként visszamaradt szerves . anyagok bomlásterméke veszélyezteti.
l. ábra. Fürkészdarw levéltetvet parazitál
5
Kezdetben szinte minden parazita megkíméli a gazda létfontosságú
szerveit, s csak a ő fázisban falja fel azt.
Igen sok a rejtélyesség a fürkészdarazsak körül. Az életmódjukkal
kapcsolatos megfigyelések aprólékos, nehéz munkátjelentenek. Bonyo-
lítja a helyzetet a hiperparaziták léte is, olyan rovaroké, amelyek az
ő parazitákban ő Nem ritka az ilyen kapcsolat.
Leírták, hogy egy észak-amerikai bagolylepkehernyóból69 ő
parazita- és 12 hiperparazitafajt sikerült kitenyészteni.
Fürkészdarazsak a növényvédelem
szolgálatában
A fürkészdarazsak növényvédelmi ő abban rejlik, hogy ő
désük és életük folyamán ő káros rovarokat pusztí-
tanak el. Az a haszon, amit az ő és ő hajtanak,
egyáltalán nem ő Sok ő elszaporodásának a fürké-
szek vetnek véget.
Magyarországon a fürkészdarazsakkal folytatott biológiai
zésnek két sikeres példáját feltétlenül meg kell említeni. Az egyik a
japán ű parazitájához, a Prospaltella berlesei fürkészdará:zshoz,
a másik a ű ( Aphelinus maii) ő
A japán ű amit a múlt század végén hurcoltak be Ameri-
kából Európába- 1912-ben észlelték ő Magyarországon. A ve-
szélyes ő többek között a selyemhernyó-tenyésztés miatt fontos
eperfákat fenyegette kipusztulással, és ellenük a kor legdrasztikusabb
készítményei sem voltak ő hatással. 1926-ban Olaszországból para-
zitáJt ű ő gallyakat szállítottak az országba, amit a
selyemhernyó-tenyésztési ő 54 ű ő község-
ben helyeztek ki. Ennek hatására a fürkészdarazsak gyorsan elszapo-
rodtak.
A ű szintén a Dunántúlon bukkant fel ő ahova 1875-ben
Franciaországból hurcolták be almafacsemetékkeL Hamarosan az
almafa egyik legveszélyesebb ő vált. A ű !926-
ban szintén Olaszországból telepítették be. Hét éven keresztül folyt a
6
fürkészdarázs országos elterjesztése. Évente 200-300 ő kérte a
parazitával ő vértetves gallyküldeményt, s ezzel megfékezték a
ő
Mindkét hasznos fürkészdarázsfaj meghonosítása a neves magyar
entomológus, Jeszenszky Árpád nevéhez ű ő s ezek a fürkész-
darazsak azóta is hatékonyan korlátozzák a ő népességét.
Az idegméreg hatású ő szerek (piretroidok) ű haszná-
lata miatt ő sajnos visszaszorulnak a paraziták, s ilyenkor át-
menetileg elszaporodnak a ő is.
Világszerte foglalkoznak a Trichogramma tojásfürkészekkeL A Szov-
jetunióban és Bulgáriában "parazitagyárakban" állítják ő óriási tö-
megben az ő ő s kibocsátásukkal ő veszélyes ő
és ő ő ellen védekeznek sikeresen. Alkalmazásuk-
nak többek között az az ő hogy a gazdaállatot akkor pusztítják
el, ő kárt tett volna, és rövid ő révén gyorsan sza-
poríthatók.
Az utóbbi 10-15 évben a növényházi ő rovarok ellen felhasz-
nálható paraziták alkalmazási területe is ő s ma már Európában
is több cég foglalkozik elszaporításukkal, forgalmazásukkaL
A fürkészdarazsakkal folytatott biológiai védekezési eljárások ki-
dolgozása nehéz feladat. A parazita kiválasztásának ű
ő szempontjai a ő
- ő egyezés a gazdaállattal,
ű a gazdaállat ő
- ű hiperparazita-hatás,
- a gazdaáltat ő a fontosabb gazdanövényeken,
ő gyakorlati alkalmazási módszer,
- a parazita szaporodóképessége, termékenysége,
- szállíthatósága,
ő ű ű a gazdaállat féken tartására.
Miután ezeknek az ő követelményeknek sikerült megfelelni,
akkor kerülhet sor a gyakorlati bevezetés ő lépéseire. Mindez talán
riasztóan hat, de el kell mondani, hogy az ilyenfajta sikerek aránya
ő mint a vegyszeres növényvédelmi- kísérleteké, ahol több
ezer megvizsgált ő egy jut el a gyakorlati felhasználásig.
7
Fürkészdarazsak
a növényházakban
A növényházakban általában intenzív zöldség- és dísznövényhajtatás
folyik. A ű ő ő akkor is ő lehet állítani
értékes ő amikor kint a szabadban ő a körül-
mények. Ez a magyarázata annak, hogy világszerte nagy területeken
(1. táblázat) létesítenek ő
l. táblázat. Növényházi felületek (1000 ha)
1987
Japán
Olaszország
Spanyolország
Hollandia
Törökország
27
19
19
9
9
SzovjeturJió
Franciaország
Románia
Magyarország
További 50 ország
Összesen 150
7
5
5
4
46
Zárt térben, ahol a ő is kedveznek a mesterséges viszo-
nyok, a növényvédelem intenzív. Ez nagy hatású ő szerek
többször ismételt alkalmazását jelenti (egy-egy vegetációban akár 30-
40 permetezés is szükségessé válhat). A növényházak zárt tere nemcsak
szükségessé, hanem lehetövé is teszi a fürkészdarazsakkal folytatott,
ő biológiai védekezési módszerek alkalmazását.
Védekezés az üvegházi molytetü ellen
Az üvegházi molytetü (Trialeurodes vaporariorum) vagy más néven
liszteske a növényházak veszélyes ő Mexikóból vagy Brazíliá-
ból terjedt el a világon. Európában 1876 óta károsít.
A liszteske kifejlett alakja másfél milliméter nagyságú rovar, pará-
8
nyi fehér malylepkére emlékeztet. Lárvája helyhez kötötten, a levelek
fonáki részén tartózkodik. Rendkívül szapora állat. Növényházi körül-
mények között évente 10-12 nemzedéke is ő Egy-egy ő
tény több száz tojást rak.
A liszteske mint ő
Az üvegházi ű eddig 274 különféle gazdanövényét írták le.
Magyarországon a növényházakban a melegigényes zöldségféléken :
az uborkán, a paradicsomon és a paprikán ő körülményeket
talál. Közülük leggyorsabban az uborkán szaporodik. A dísznövények
közül a gerberán és a krizantémumon alakul ki a legnagyobb népesség.
A lisztesk e kártételének megnyilvánulásai a ő
- A szívogatás miatt a növények tenyészideje lerövidül, a termés-
mennyiség csökken. Ha a fiatal növényeket nagy tömegben lepik el,
akkor azok ő szinte leáll. Ezért is váltak ádáz ellenségeivé a
kertészek. A ő ő növényeken általában annyi a rovar,
hogy ha megzavarják ő ő röppennek fel, s emiatt az utolsó
termésszedések idején a dolgozók sokszor arcuk elé kötött ő
végzik munkájukat.
- A rovarok által ürített ragacsos mézharmaton megtelepszik a
karompenész és szennyezi a növényt. A ragadós, karompenészes lom-
hozaton csökken az aktív asszimilációs felület. A termés csak nehéz-
kes tisztítás után válik fogyaszthatóvá, piacképessé.
- A kifejlett alakok vírusvektorok, az uborka, a paradicsom és a
saláta vírusos betegségeit terjesztik.
Az utóbbi néhány évben különösen sok gondot okoz ez a ő
Ezek a ő foglalhatók össze:
l. Az üvegházi ű egyre inkább alkalmazkodik az alacsonyabb
ő Az eredetileg melegigényes, szubtrópusi faj ma már
a mérsékelt égövön a szabadban is megél, ő áttelel.
A ű ő képességét vizsgálva megállapították, hogy imágója a
-8 ... - lO °C-os ő is képes elviselni több napig. Mozgásu-
kat, repülésüket a ő ő befolyásolja. 10 °C-on mégjófor-
mán mozdulatlanok, 16 °C-on mozgásképességük korlátozott, és csak
9
20 oc feletti ő tudnak nagyobb távolságokat repülve meg-
tenni.
Nyaranta óriási tömegük található meg a ő területeken.
A kultúrnövényeken, pl. a napraforgón, valamint a széles ű gyo-
mokon ű ő szaporodnak, s így nem csoda, ha a veteményesker-
tekben is kellemetlenkednek. Szerencsére az alacsony páratartalom
miatt a szabadban általában nem tud karompenész kialakulni a jelen-
létük nyomán. Ő amikor az ő ű válik, tömegesen tele-
pülnek a növényházak ba. Ezt az inváziótszinte lehetetlen kivédeni.
2. A ő szetek hatása a minimálisra csökken azokon a terü-
leteken, ahol hosszú ő óta rendszeresen permeteznek ellenük. Az or-
szág hagyományos kertészeti területein (pl. Szeged és Szentes környé-
kén) ez már általános jelenség. Rezisztenciájuk szinte minden- koráb-
ban csodaszernek ű ő - hatóanyaggal szemben kialakult. Nehezíti
a helyzetet, hogy ezek a szerek a liszteskének szinte kizárólag a ő
alakjait képesek pusztítani, s ez az össznépességnek legfeljebb 5%-a.
Tojásaik, lárváik ellen hatástalanok.
3. Bár a ő termesztett növények más és más tápnövény-
értékúek, azt lehet mondani, hogy ez a ő minden kultúrán meg-
él, a zöldségféléken éppúgy, mint a virágokon. Valódi vagy szerzett
ellenálló képességgel jóformán alig lehet találkozni.
A liszteske-fdrkészdarázs
Az Encarsia formosa liszteske-fdrkészdarázs a hártyásszárnyúakhoz
tartozó Aphelinidae család egyik faja. A parazita ő mindössze
0,6 mm nagyságú, szabad szemmel nehezen ő A feje sötét-
barna, a tora fekete, sárga szegéllyel. Fényessárga potroha végében ta-
lálható a kitolható ő A hím valamivel nagyobb, a szárnya hosz-
szabb, a potroha pedig sötétbarna. Sokkal ritkábban fordul ő mint a
ő
A ő által lerakott tojás sárgás, megnyúlt, O, 13 mm hosszú és
0,04 mm széles (2. ábra). Lárvája ő 21-24°C-on a 4. napon kel
ki. A liszteske ő táplálkozik, és hossza a bábozódásig meghalad-
ja az l mm-t. A 8. napon a parazitált ű szürkülni kezd,
10
2. ábra. Az E.formosa ő alakjai
a) tojás b) lárva c) báb
3. ábra. Az E. formasa fekete nimfái
ll
majd a ő napokban intenzív fekete lesz (3. ábra). Ez a nimfa-
stádium. A fürkész bábja ű A bábállapot 4. napján kialakul-
nak a szárnykezdemények, majd a kifejlett alak szabálytalan ű
kerek röplyukat rág magának, s ezen keresztül nagyja el a gazda-
állatot.
Az Encarsia formosa fürkészfaj on kívül világviszonylatban még szá-
mos liszteskeparazitát leírtak és kipróbáltak a biológiai védekezésben.
Ezek közül a fontosabbak a ő
Encarsia pergendiella. Az USA-ban terjedt el.
Encarsia tricolor. Európa mediterrán vidékén található.
Encarsia partenopea. Afrikában és Nyugat-Európában ő fel.
A gazda-parazita viszony
Az Encarsia formosa ő (4. ábra) a ő ala-
kul. A ő tojócsöve segítségével egy-egy tojást rak az üvegházi
ű lárvájába. Ez a liszteske ő 12-16. napján követ-
kezik be, amikor a lárvák már fejlettek (3. stádium). A liszteskelárván
belül lesz a tojásból darázslárva, majd báb és imágó. Közben a maly-
ű megfeketedve elpusztul, a fürkészdarázs pedig röplyukat rág
magának, és kibújik a gazdaállatbóL A kelés a 40-44. napon zajlik
le, ami a parazita életének 24-26. napja.
Az üvegházi ű és a fürkészdarázs ő idejét paradicso-
mon a 2. táblázat szemlélteti. Ha a ő viszonylag alacsony,
akkor a liszteske ő gyorsabb, mint a parazitáé. 20 OC-on felül
a fürkészdarázs javára billen a mérleg. 25 °C-on a liszteske átlagos fej-
ő ideje 24,4 nap, a fürkészé pedig csak 15,6 nap. Ezzel magyaráz-
ható, hogy a téli-tavaszi hajtatásban jobb hatékonyságra lehet számí-
tani az alkalmazásnál, mint az ő szezonban, amikor a ő
séklet fokozatosan csökken.
A ő kívül a ő páratartalma és a megvilágítás is ha-
tással van a parazitára. ő a 70-80%-os páratartalom és a
7000 lux körüli ő
A legtöbb megfigyelés szerint az E. formosa ű szaporo-
dik. Az elméleti szaporulat 75 ő figyelembe véve 3: l átlagos
12
40
36
32
28
24
20

12
8
4
r-
.
l <t kirepülés
\
\
kirepülés
\
\
\
l
\
l

\
l
. l
\
l
fJ!
\
l
\
l
l
\
l
\
l
&- ±_ l
------
l

fürké
l
l

l
o
sz
l
J
,

üvegházi malylepke
4. ábra. Az E.[ormosa ő
13
2. táblázat. A liszteske és a fürkészdará7Jl ő ideje
A liszteske A fürkészdarázs
ő ő ideje napokban
min. átlag
l
max.
l
min.
l
átlag
-----
l l

20 oc
27 30,8 41 25 28,2 35
20-25 oc
28 30,9 35 20 24,4 27
25 oc
19 24,4 31 IS 15.6 17
ő arány mellett a nemzedékek ő folyamán a kö-
ő alakul:
induló népesség 75 fürkészdarázs,
ő nemzedék 2 250 fürkészdarázs,
második nemzedék 28 500 fürkészdarázs,
harmadik nemzedék 480 937 fürkészdarázs,
negyedik nemzedék 8 115 866 fürkészdarázs.
Optimális (27 oq ő 4 nemzedék ő alig
több, mint 2 hónapra van szükség, s ez ő alatt 75 ő fürkész-
darázs utódainak száma meghaladja a 8 milliót.
A fürkészdarázs nagy gondossággal választja ki a ő gazdát,
így gondoskodik az utód zavartalan ő ő
A tojásrakás etológiája a ő (5. ábra):
a) a ő a levélfonákan haladva ő megáll, és csápjával
doboló mozgást végez;
b) csápjai segítségével érzékeli a gazdaállatot;
c) a gazdaállaton sétál, és közben a csápjaival doboló mozgást vé-
gez;
d) amikor a ű fejét eléri, visszafordul, és folytatja a
doboló mozgást;
e) miután ő ő arról, hogy ő gazdát talált, annak
hasi oldalán ő a potrohát, majd a ő átdöfi
a kutikulát, és a liszteskelárvába helyezi a tojását. a csápjait
eközben vízszintesen ő •
f) a tojásrakás után megáll, és tisztogatja magát;
g) ezt ő megfordul, és a maga által szúrt seben keresztül ki-
folyó ő táplálkozik.
14

a
b
c
...
d
e
f
g
5. ábra. Az E.furmosa tojásrakásának mozzanatai
A testnedveket a ő csak ő korban tudja hasznosítani,
addig a ű mézharmatával táplálkozik. Élete folyamán 6-12
Járvát csupán táplálkozás céljából pusztít el, tojást ezekbe nem rak.
Az E. formasa ő közömbösek a liszteske gazdanövényei
iránt. Mozgási sebességük paradicsomon 5,9 mm másodpercenként,
uborkán csak 3,3 mm, mert a merev ő gátolja ő
15
A ő átlagosan 15 napos élete folyamán maximum 135 tojást
rakhat, bár az ide vonatkozó mérések eredményei nem teljesen egy-
ű
A védekezés gyakorlati tennivalói
A fürkészdarázs megbízható, eredményes alkalmazásának ő
feltétele a tömegtenyésztés megoldása, a tenyészetek fenntartása.
A tenyészetekhez az üvegházi ű tápnövényei közül eddig a
dohányt, a paradicsomot, az uborkát és az angol muskátlit használták
fel. A gazdanövények egy része lehetövé teszi a növények ő hasz-
nosítását: a paraziták tenyésztése me ll ett a termés is ő és érté-
ő
Magyarországon az E. formosa tömegtenyésztésével és forgalmazá-
sával a Csongrád Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás (Hód-
ő foglalkozik. Kanténeres dohányon folyik a tömeg-
tenyésztés, jól ű ő üvegházakban. Az állomás telephelyén létre-
hozott több mint 1000 m
2
növényházi felület ő ahhoz, hogy az
országban ő parazitaigényeket ki lehessen elégíteni. Ezzel a
parazitatenyésztési technológiával egy-egy dohánynövényen 3000-
5000 egykorú fürkészdarázsnimfa ő A hazai zöldséghajtatás-
ban a fürkészdarázs iránti igény három ő jelentkezik. A ű
tött ő a téli-tavaszi paradicsom- és paprika-
koltúrákban január-februárban, a ű fólia alatt április-május-
ban, az ő paradicsom- és paprikahajtatásban pedig augusztus-
szeptemberben van szükség a paraziták betelepítésére. A tömegtenyész-
tést ennek ő kell ő
Nyugat-Európa legnagyobb ő "üzeme" a hol-
land Koopert cég. Az ő munkájuknak ő jórészt, hogy a für-
készdarázs ma már igen nagy területen megoldja a liszteske elleni vé-
dekezést (3. táblázat).
A fürkészdarázsnimfákat a hordozólevéllel még a kirajzás ő
össze kell ű a ő A ő ő speciális lenyerés
után további manipulálás céljából szükség lehet bizonyos ideig tartó
tárolásra a kibocsátásig.
16
3. táblázat. Az Encarsia formosa felhasználása országonként
1987
Ország
Hollandia
Bulgária
Anglia
Franciaország
Srovjetunió
Belgium
Dánia
Magyarország
A többi ország
Összesen
ő
(hektár)
660
550
250
220
140
80
50
35
376
2361
Ahhoz, hogy a tárolás alatt ne ő és ne keljenek ki a für-
készek, olyan alacsony ő kell tartani ő amelyen az
életfolyamatok stagnálnak, de az állatok nem pusztulnak el.
6. ábra. Encarsia-"Iapok" kihelyezése paradicsomra
17
Az optimális tárolási ő +4 oc. Ezen a ő három
hétig tárolható károsodás nélkül a nimfa (akár lombon, akár ű
ve vagy felragasztva).
A kirepülés ő álló paraziták többféleképpen ő ki a
ő területre:
l. A levélfonákon található nimfákat levélzettel együtt helyezik ki.
A módszer ő hogy ű nem igényel különösebb szakértel-
met, s a hajtatóüzemen belül is megvalósítható az egyik növényházból
a másikba való áttelepítés. Hátránya viszont, hogy a levélzettel együtt
életképes liszteskelárvákat és esetenként más károsítókat (fitofág atká-
kat, levéltetveket, tripszeket, növénybetegségeket) is áthurcolhatnak.
2. A ő eltávolított és kartonlapocskákra ragasztott
nimfákat helyezik ki (6. ábra). Ez a módszer terjedt el a nyugat-európai
gyakorlatban, és ily módon forgalmazza a ő Bio-
lógiai Védekezési Laboratórium is. Evvel a módszerrel szabályozható
a parazita népessége, a kihelyezés gyors, praktikus, gondoskodni lehet
a ő higiéniáról, mert a nimfákkal együtt a lapocskákra került
ű életképtelenné válnak, kiszáradnak.
Egy-egy lapocskára kb. 100, kirepülés ő álló fürkészdarázs van
rögzítve terrneszetes ragasztóanyaggaL A növényházakba kiakasztott
lapokról 10-14 napon keresztül folyamatos a kirepülés.
Az E. formasa hasznosítása pillanatnyilag szinte csak a zöldséghaj-
tatást érinti (4. táblázat). Világviszonylatban legnagyobb területen a
paradicsomon alkalmazzák.
Itthon az alkalmazástechnikai javaslat szerint (5. táblázat) paradi-
csomon, paprikán és uborkán lehet eredményesen felhasználni.
4. táblázat. Az Encarsia formosa alkalmazása koltóránként
(1987, világada t)
Paradicsom
Uborka
Paprika
Összesen
18
l
Termesztett növény
_____ l __ _
Hektár
1960
398
10
2361
5. táblázat. A liszteske-fürkészdarázs hazai alkalmazási ő
Paradicsom
Paprika
Uborka
Kultúra
Dísznövények (gerbera)
Szabanövények
Szabadföldi zöldségek
+++
+++
++
l
megállapítás alatt
megállapítás alatt
/ megállapítás alatt
Jelmagyardzat: + + + biztonságos,
+ + ő
- önmagában nem ő
Üvegház
++
+++
A fürkészdarázs felhasználásában a ő kihelyezési változa-
tokkal találkozhatunk:
a) A klasszikus módszer szerint, amelyet Angliában dolgoztak ki,
megvárnak egy bizonyos ő s ekkor telepítik be a
meghatározott számú fürkészt.
b) A "banknövénymódszert" a paradicsom védelmére dolgozták ki.
A növényházban hektáronként 30-50 db ő tenyész-
cserepes paradicsomot helyeznek el, egyenletesen elosztva. A nö-
vényeken parazitált ű is találhatók, s innen terjed
a gazda és a parazita a ő
c) Hazánkban a folyamatos telepítés módszere terjedt el. Ez a leg-
inkább elfogadott, ű eljárás. Az ő betelepítés már
a liszteskeimágók legkorábbi észlelésekor (palántanevelésben is)
megtörténik. Pontos idejének meghatározásához a növényállo-
mányt gyakorta és gondosan át kell vizsgálni. Fólia alatt két alka-
lommal, 10-14 nap különbséggel betelepített 60 000-80 OOO pa-
razita ő hektáronként. Üvegházi paradicsomra három
alkalommal 120 OOO fürkészdarazsat kell kihelyezni ugyanekkora
területre. Uborkára 300 000-400 OOO parazita is szükséges, ha
nincs ő védekezés. Paprika esetében még nem állapítot-
ták meg a pontos mennyiséget, várhatóan a fólia alatt hajtatott
paradicsom normái szerepeinek majd.
A paraziták kihelyezésekor néhány fontos rendszabályt figyelembe
kell venni:
19
a J Ahhoz, hogy a paraziták biztonságosan megtelepedjenek, vi-
szonylag magas, 20 oc feletti ő szükséges. Ez különö-
sen a téli ő kérdéses, amikor hazai ű között
a ő ő -15 ... -20°C-ra is lecsökkenheL Ez a ma-
gyarázata annak, hogy a ő betelepítés könnyebben megy.
b J Minél hamarabb helyezzük ki a paraziták at, amikor még igen
csekély a ű ő Ha már a palántanevelés idején észlel-
jük a ő akkor nem szabad késlekedni a kihelyezéssel,
ugyanis 20-30 nap alatt egy újabb fürkészgeneráció megsok-
szorozza a parazitamennyiséget.
c J A paraziták kihelyezése ő és után nem szabad olyan ő
szert alkalmazni, amely ő az érzékeny fürkészdarazsakra
(lásd ő
d J Paradicsomhajtatásban a termesztéstechnikából adódó /ombeltd-
vo/ftdst össze kell hangolni a fürkészprogrammal. A paraziták az
alsó lombemeleten meg (itt találhatók a ő
liszteskelárvák), s ha ezeket leszedjük és kivisszük a ő
ő akkor eltávolítjuk a kirepülés ő álló nimfákat
is. A szabály az, hogy az életképes nimfákat hordozó lombot a
paradicsomsorok közé kell rakni 10-14 napig. Ezalatt a für-
készdarazsak kirajzanak.
Védekezés a levéltetvek ellen
A levéltetvek a közismert rovarok közé tartoznak. Sok kellemetlensé-
get okoznak akkor is, amikor nyaranta óriási ű szárnyas
alakjuk röpköd a ő
A levéltetvek mint ő
Az üveg- és fóliaházakban a leggyakoribb ő a levéltetvek. Tes-
tük puha, zöld, sárga vagy fekete, qlykor viaszporral fedett. Jellegzetes
testnyúlványuk a potroh hátsó részén található két ő amin
20
keresztül a ragadós mézharmatot kiválasztják. Szárnyas és szárny nél-
küli alakjaik egyaránt ő
A szabadban csak ő vannak jelen, a növényházban né-
hány fajuk egész éven át képes folyamatosan fennmaradni ún. részle-
ges szaporodási móddal. Betelepülésükre a melegebb évadokban min-
denkor számítani kell. Gyors szaporodásuk révén hamar benépesítik
a növényeket.
A levéltetvek a legtöbb hajtatott növényen a fiatal növényi részeken,
a hajtásvégeken, a bimbókon találhatók vagy a levelek fonákán tartóz-
kodnak. Kártételük ő a szivogatás nyomán ő táp-
lálékelvonásban és a megtámadott növény rendellenes növekedésében
nyilvánul meg, ezenkívül ő mézharmat-kiválasztásukkal szennyezik
a növényt. Közvetett kártételük a növények vírusos betegségeinek terjesz-
tése. A beteg ő nyálukkal viszik át a ő ő anyagot az egész-
ségesre.
A növényházakban ő ő ű a követ-
ő
Zöld ő ű ( Myzus persicae). A szárnyatlan ő
teste tojásdad alakú, zöldessárga ű A szárnyas ő feje, tora
fekete, potroha világoszöld, a hátoldalán egységes fekete középfolttal.
Tápnövénye több mint 400 növényfaj. Az üvegházakban ő
a paprikát, a káposztát és az uborkát részesíti ő A vírus-
terjesztésben is szerepet játszik.
Sárga ű ( Aphis nasturtii). A szárnyatlan ő
teste sárgászöld, lábfejei barnák, rövid ő vége fekete vagy
ű Az üvegházi paprikán és uborkán ő károsít.
A tetemes ű mézharmat miatt a növények ő ragacsosak
lesznek.
Zöldfoltos ű ( Aulaearthum so/ani). A szárnyatlan
ő teste ű sárgászöld, lábfejei sötétbarnák. A szárnyas ő
tény tora barna, potroha világos sárgászöld, potrohcsöve színtelen.
A növényházakban ő a paradicsomot, a paprikát, a salátát és
a káposztát károsítja.
ű ( Aphis gossypii). A szárnyatlan ő sárgás-
zöld ű teste viaszporos. A szárnyas ő feje, tora fekete, zöld
potrohának oldalán szakadozott keresztsávok és négy oldalfolt talál-
21
ható. A növényházakban ő az uborkát károsítja, amelynek
hajtásai a szívogatás következtében eltorzulnak.
ű ( Brevicoryne brassicae). A szárnyatlan ő
világoszöld ű de ezt eltakarja az egész testet borító szürke viasz-
por. A szárnyas ő feje, tora fekete, potroha zöld, három fekete
oldalfolttaL ő a káposztaféléken és a hónapos retken káro-
sít. Kártétele nyomán a káposztalevelek torzulnak.
ű ( Dysaphis tulipae). A szárnyatlan ő kicsi,
halványsárga, finom szürke viaszbevonattaL Potrohán ő test-
középí szemölcsök találhatók. A tulipánt és más hajtatott virágféléket
támadja meg. A levéltetvek szívása nyomán a növények torzulnak.
Az említett fajokon kívül még alkalmilag más fajok is betelepülhet-
nek a növényházakba. Némelyek szívása nyomán ő is
mutatkoznak a növényen.
ű
A levéltetveknek sok fürkésze ismert hazánkban. A honos paraziták
közül néhány faj hatékonynak ű az üvegházakban ő levéltetvek
ellen is (6. táblázat). ő rájuk, hogy ő ő ő és vagy a
gazdaállat belsejében, vagy a gazdán kívül, annak hasi oldalához kap-
csolódó kokonban bábozódnak (7. ábra). Két nagy családba sorol-
hatók: a ű ( Aphididae) és a ű fürkészek
( Aphelinidae) családjába. A ű tartozó fajok tora
és ő potrohszelvénye között rugalmas hártya feszül, potrohukat ő
tudják hajlítani a lábaik között, s így jellegzetes módon, ő
parazitálják a levéltetveket (l. ábra). Ezzel szemben a ű fürké-
szek valósággal meglovagolják a gazdaállatot, s így parazitálnak.
A növényházakba gyakran spontán is betelepülnek, ilyenkor a jel-
legzetesen mumifikált, parazitált levéltetvek jelzik jelenlétüket.
A fürkészdarazsak közül két fajt ismertetünk részletesebben, ezek-
nek magyar nevük nincsen.
Aphidius matricariae ( Aphididae). A ő csápízeinek száma
14-15. A csápalap és az ő csápíz sárga, a többi sötétbarna. A hímek
csápja végig sötétbarna. A testméret a gazdaállat nagyságától ő
22
6. táblázat. A fürkészdarazsak ő a hazai növényházakban
(1976--1984)
--- ------· ·-
ű Kultúra
Aphelinus Aphidius
l Praon l Trioxis
asychis malricariae
__
Aphis nasturtii paprika
+ + +
paradicsom
+
Aulacortum solani paprika
+
t
Brevicoryne
brassicae káposzta
+
kínai kel
+
Myzus persicae ; dohány -i-
gladiólusz
+
káposzta
+
kínai kel
+
paprika
+
+
+ +
paradicsom
Neomyzus
/ diffenbachia circumflexus +
változó: 1,5-2,5 mm. A fürkészdarázs által parazitált, majd mumifi-
kálódott ű színe világosbarna. A röplyuk, amin keresztül a ki-
ő fürkész a gazdaállatot elhagyja, szabályosan lekerekített ű
és mindig a múmia hátsó részén, a potrohcsövek közelében található.
Magyarországon a kertekben, a parkokban, s a ő terü-
leten mindenütt ő ahol a ő szükséges levéltetvek
is megélnek.
7. ábra. ű basi oldalán kokoonal
23
A szabadban májustól szeptemberig van ő Teljes ő
dési ideje optimális körülmények között 12 nap. Élete (7-9 nap) folya-
mán több mint 300 tojást rak le. Eddig ismert gazdalevéltetveinek szá-
ma 37 faj.
Aphelinus asychis ( Aphelinidae}. Az ő ő fajnál kisebb, 1--
1,2 mm-es fürkészdarázs. A ő teste fényesfekete, potrohuk
mézsárga. A hímek teljesen feketék. A parazita által elpusztított levél-
ű múmiája is fekete, de nem annyira duzzadt, mint az Aphidiidae
fajoknáL Méreteiben 'a még ő ű hasonlít. A röplyuk a mú-
mia oldalán, hátán vagy más helyén is lehet, és a lyuk széle szakadozott.
A fürkészdarázs teljes ő ideje 14-16 nap.
Nemcsak azokat a levéltetveket pusztítja el, amelyeket parazitált,
hanem táplálkozása során is sokat megöl közülük.
A két ismertetett fürkészclarázson kívül üvegházi körülmények kö-
zött még a ő két faj fordulhat ő gyakrabban: Praon volucre,
Trioxys angelicae.
A védekezés módja
A levéltetveket pusztító fürkészdarazsakból - hasonlóan a liszteske-
fürkészdarázshoz - tömegtenyészetet kell létrehozni a növényházi
védekezésekhez.
Az Aphidius malricariae parazita tenyésztése már kidolgozott
A ű ( Myzus persicae) és a parazita tenyészetét külön-
. külön ő kell tartani.
A ű (parazitált levéltetvek) tömeges ő a
Myzus persicaevel ő ő dohány- vagy paprikanövényeket
egy napra a parazitatenyészetbe helyezzük, majd ezután külön nevel-
jük tovább. A parazitálástól számított 8. napon (21 oc ő
már tömegesen jelennek meg a növényeken a levéltetvek még ő
vagy már kitinizálódott múmiái.
Ezeket ű vagy azonnal kihelyezzük a ő
zésbe, vagy felhasználásukig 1-5 °C-on ű tároljuk. Az a tapaszta-
lat, hogy a parazitálási képesség csökkenése nélkül2-3 hónapig tárol-
haték a múmiák.
24
A védekezés akkor hatékony, ha a gazda-parazita flrány 50: l, te-
hát egy fürkészdarázsra ő ötven ű jut.
Ha a parazitákat a levéltetvek betelepedésével egy ő juttatjuk ki,
szükség van egy ismételt kibocsátásra is, az ő ő 7-10. napon.
A ű vagy egy ő üvegben ű
vagy az Encarsiaformosa fürkészdarázshoz hasonlóan lapocskákra ra-
gasztva lehet kihelyezni a ő területre. Mindkét módszer bizto-
sítja a fürkészdarazsak kelését, kirepülését.
Védekezés a pajzstetvek ellen
A pajzstetvek kis ű 1-5 mm nagyságú, szúró-szívó ű
rovarok. A hímek viaszburok alatt ő és ő után már
nem táplálkoznak. Szárnyasok, tehát helyváltoztatásra képesek.
A ő háti részét pajzs fedi, s életük nagy részében általában
helyhez kötöttek.
A pajzstetvek mint ő
A pajzstetvek kártétele egyrészt a növények szlvogatása, gyengítése,
másrészt a mézharmatürltés. A növényházakban majdnem kizárólag
a dísznövényeket károsítják.
A ő ő pajzstetvek három család-
ból kerülnek ki.
Viaszos vagy vándorpajzstetvek ( Pseudococcidae). Nevüket onnan
kapták, hogy testüket viaszporból álló váladék borítja, és egész életük
folyamán képesek a helyváltoztatásra. További jellegzetességük, hogy
a ő a tojásaikat viaszporral borított tojászsákba rakják.
kor az ő ő növények szinte behavazottnak ű
A ő fajok tartoznak ide:
viaszos ű ( Pianococcus citri),
rövidfarkú viaszos ű ( Pseudococcus obscurus),
hosszúfarkú viaszos ű ( Pseudococcus /ongispinus).
25
ő pajzstetvek (Coccidae). Csak a fiatallárvák mozgásképesek.
Az ő vedlés után telepednek le végleges helyükre, s testük háti ré-
szén kitines, domború pajzs alakul ki. Ez a pajzs nem távolítható el az
alatta ő rovar megsértése nélkül.
Az idetartozó ő fajok:
lágy ő ű (Coccus hesperidum),
üvegházi ő ű (Saissetia coffeae),
olajfa ő ű ( Saissetia o/eae).
Apró pajzstetüfélék ( Diaspididae). Az ő ő két család fajainál kiseb-
bek, ő 1-3 mm. Testüket lapos pajzs borítja, ami azonban
nincs az állathoz ő róla ű ő Csak lárvaállapotban
mozgásképesek. A családból az ű ( Aspidiotus nerii)
az üvegházi ő
A pajzstetvek fürkészdarazsai
A természetben számos parazitájuk ismert. Több száz fajuk a pajzs-
tetveket parazitálja, mégis szinte ismeretlenek a biológiai védekezési
gyakorlatban. Ennek jórészt az az oka, hogy ritkán követik gazdaálla-
taikat az üvegházakba. Hazai viszonyok között külön nehézséget okoz
az, hogy az üvegházi növényeken ő pajzstetvek többsége nem
honos, hanem növényanyaggal hurcolták be az országba. A megoldás
kétirányú lehet. Vagy keresni kell egy hatékony hazai parazitát, vagy
a honosítást kell választani.
A ő a külföldön már bevált fürkészdarazsak közül mu-
tatunk be néhányat.
Leptornastix dactylopii (Encyrtidae). Viszonylag nagy, 1,5-2 mm-es
fürkészdarázs. Teste oldalt és a hasán sárga ű a háta sötétbarna.
Potroha ő lapított, oldalról összenyomott (8. ábra).
A viaszos ű parazitálja. Egy-egy ő átlagosan
80 tojást rak. A fürkészdarázslárvák a gazda testén belül bábozódnak,
ilyenkor a pajzstetvek ű múmiává alakulnak. Parazitáit
Dél-Amerikából telepítették be Kaliforniába, ahol jól bevált.
Metaphycus helvolus (Encyrtidae). Az ő ő fajnál kisebb, 1,2-
1 ,5 mm-es fürkészdarázs. Teste piszkossárga, háta világosbarna. Gaz-
26
8. ábra. Leptornastix dacty/opii fürkészdará7s
daállatai közül számos üvegházi ű kerül ki. Egy-egy nem-
zedéke 2 hét alatt ő ki. Nemcsak ő ő életmódjukkal pusz-
títják a gazdát, hanem táplálkoznak is ő Szintén a kaliforniai
üvegházi termesztésben alkalmazzák sikerrel ő
Aphitis melinus ( Aphelinidae). Rendkívül apró, l mm-nél kisebb für-
készdarázs. Teste citromsárga, néha fehéres. ő ő ő tojásait
a pajzs alá, a gazda testére helyezi. A viaszos pajzstetveket parazitálja.
Védekezés az aknázólegyek ellen
Az aknázólegyek nem tartoznak a ritka rovarok közé. A növények leve-
leiben lárváik által kialakított ő alakú, többnyire kanyargós
lefutású aknákat könnyen felfedezheti a figyelmesebb ő
Aknázólegyek a növényházakban
A ő károsító aknázólegyek közül a paradi-
csom-aknázólégy ( Liriomyza bryoniae) hazánkban általánosan ő
dul a szabadban is, és onnan települ be a hajtatott paradicsomra, ubor-
kára és salátára.
A kifejlett légy zömök alkatú, 1,5-2,3 mm nagyságú állat, a torán
sárga ű jellegzetes ű pajzs található, ő viszony-
27
lag könnyen ő A ő a levél színén a ő alá
helyezi tojásait. A ő lárvák egyre ő kanyargós, járatokat
alakítanak ki a táplálkozás közben. A kifejlett lárvák általában a talaj-
ra vetik magukat, hogy a talajban bábozódjanak.
A lárvák táplálkozás közben a levelek mezofilumát élik fel, s így
csökkentik az aktiv asszimildciós felületet.
A gerbera-aknázólégy (Liriomyza trifolii) az ő faj közeli roko-
na, de sokkal veszélyesebb annál. Hazánkban ő Ha
valamilyen növényi szállítmánnyal beérkezik az országba, és kimutat-
ják, a teljes szállítmányt meg kell semmisíteni.
A gerbera-aknázólégy 1975-ben, a holland dísznövénytermesztésben
jelentkezett ő Európában. 1980-tól ő ő már a zöldség-
hajtatásban is súlyos gondot okozott. A gerberán, krizantémumon kí-
vül a paradicsomot, az uborkát és a paprikát is megtámadja. Fokozott
veszélye azzal magyarázható, hogy ű szaporodik, és
rezisztenssé vált a ő szerekre.
Aknázólegyek ellen fürkészdarazsakkal
A nagyfokú ő késztette arra a növényvédel-
mi gyakorlatot, hogy biológiai módszereket keressen e ő vissza-
szorítására.
Az alkalmazható paraziták egy rendkívül fajgazdag és az egész vilá-
gon elterjedt csoportból, a gyilkosfürkészek ( Braconidae) családjából
kerülnek ki. A jelenlegi kutatások alapján három faj: az O pius pallipes
(9. ábra), a Dacnusa sibirica és a Digliphus isaea használható az aknázó-
legyek ellen.
Az ő ő ő ő ő (endoparazita). A parazita ő
a levéllemezen keresztül az aknában ő légylárvába helyezik tojásai-
kat (!O. ábra). A parazitált nyüvek a bábozádásig látszólag normálisan
ő a légybábokból azonban már a fürkészdarázs kel ki.
A Digliphus isaea ő ő ő (ektoparazita). A fürkészdarázs
szúrásával ő megbénítja a légylárvákat, majd melléhelyezi a tojá-
sát. A ő darázslárva a ő táplálkozik, és ugyanitt
bábozódik is.
Az aknázólegyek ellen hazánkban ő még kémiai módszerek-
28
9. ábra. O pius pal/ipes fürkészdarázs
10. ábra. Parazitál a Dacnusa sibirica fürkészdarázs
29
kel próbálnak védekezni, külföldön azonban már forgalmazzák az em-
lített fürkészdarazsakat, s 1987-ben több mint 400 hektár üvegházi
felületen védekeztek felhasználásukkal.
A fürkészdarazsak
ő
Fürkészdarazsakkal jelenleg a liszteskék, a levéltetvek, a pajzstetvek
és az aknázólegyek ellen lehet védekezni a növényházban, de nehéz
valamennyit ű hatásosan bevetni. A hajtatott növényeket
azonban számos olyan károsító is veszélyezteti, amelyek ellen ő
nem tudunk biológiailag védekezni. Közülük a fitofág atkákat, a kár-
ő hernyókat, valamint a növénybetegségeket említjük mint leg-
gyakoribbakat. Ellenük elkerülhetetlen a ő szerek használa-
ta, csupán az a kérdés, hogy milyen kemikáliát juttathatunk ki anélkül,
hogy a ő ő fürkészdarazsak károsodnának.
A fürkészdarazsak fokozottan érzékenyek a ő szerekre,
szenzibilitásuk felülmúlja a legtöbb ő Különösen kifejlett álla-
potukban ő ez rájuk, amikor nagy utat tesznek meg a lomboza-
ton, közvetlenül érintkezve a méreganyaggal bevont felületteL Mér-
ő akkor is, amikor röplyukat rágnak maguknak, és kibúj-
nak a gazdaállat ő ő idejük alatt a gazdaállat testében
viszonylagos védettséget élveznek.
Az üvegházi integrált növényvédelemben ű kell alkalmazni
a parazitákat és a vegyi eljárásokat, ezért a fürkészdarazsak kímélete
érdekében a ő szereket toxicitásuk szempontjából ő
ő kell.
A speciális eljárásokkal végzett mérések eredményei alapján, amely-
ben összehangoltan minden károsító ellen megtalálható a ő
eljárás, a gyakorlat kialakíthatja a védekezési modelleket.
A 7. és a 8. táblázaton néhány gomba- és ő szer fürkészdara-
zsakra gyakorolt toxicitásának mértéke szerepel. A ő szerek
nem egyformán ő A ő szerek többsége kíméli a
30
7. táblázat. A ő szerek toxicitása a fürkészdara7.'iakra
Készítmény
Encarsia
/ormosa
Actellic 50 EC
+++
Ambush
+++
Applaud 25 WP o
Bacillus thuringiensis WP o
Bi 58 EC
++
Chinetrin 25 EC
+++
Cymbush
+++
Danitol 10 EC
++
Decis 2,5 EC
+++
Dimilin 25 WP o
Dipel
o
Hostaquick 50 EC
++
Hostathion 40 EC
+++
lsathrine
++
Káliszappan o
Lannate 20 L +++
Mitac20 EC
+++
Nomolt 15 SC o
Pirimor 50 DP
+
Rospin 25 EC
Sumicidin 20 EC
+++
Torque 55 WP o
Ultraeid 40 WP +++
Vydate 20 L ++
Jelmagyarázat: O alig ő
+ mécsékelten ő
az érzékeny stádiumban,
Aphidius
malricariae
+++
++
+++
+
+
+
+++
Leptornastix
dacty/opii
+++
+++
+++
+++
+++
o
+++
+++
o
+
+++
+++
+ + mécsékelten ő
+ + + ő ő
- nincs adat.
parazitákat, közülük csak az Mugan és a Karathane lehet veszélyes.
A ő szerekkel kapcsolatosan egészen más a helyzet, soraikban
ő szert alig találunk. A Pirimor 50 DP toxicitása
ő teszi, hogy levéltetvek ellen párhuzamosan alkalmazzuk,
ugyanez mondható el takácsatkák ellen a Torque SS WP és a Rospio
25 EC ű ő is ő hogy a takácsatkák ellen van
biológiai védekezési módszer: a Phytoseiulus persimilis ragadozóatka).
Az üvegházi ű esetleges túlszaporodásakor az Applaud 25
31
8. táblázat. ő szerek toxicitása a fürkészdara7.'lakra
Készítmény
Afugan
Chinoin Fundazol 50 WP
Daconil W-75
Dithane M-45
Kacathane
Orthocid 50 WP
Ortho-Phaltan 50 WP
Polyram Combi
Ridomil Zineb 58 WP
Ronilan 50 WP
Rubigan 12 EC
Topsin-M 75
Ventilált kénpor
Zineb 80
Encarsia
formosa
++
o
o
+
++
o
o
+
o
o
o
o
+
o
++
o
o
o
o
+
o
o
o
o
o
o
o
o
9. táblázat. ő szeres kezelések toxicitása az Encarsia formosa kelésekor
Pusztulási százalék a kezelés után
Kezelések
l
2
3
nappal nappal
nappal
Actellic 50 EC 0,38%
100,0
100,0
84,8
Bi 58 EC
0,15%
99,4
52,5
37,7
Phosdrin
0,15%
100,0
33,1
17,7
Decis 2,5 EC 0,08%
100,0
100,0
98,4
Thiodan 35 EC 0,20%
87,2
20,3
3,5
Kezeletlen kontroll -
4,9
4,7
3,4
WP, valamint a Dimilin 25 WP használható a fürkészek különösebb
károsodása nélkül.
Közvetlenül a paraziták kihelyezése ő sem nagyon szabad nö-
ő szerrel kezelni, mert a szerek tartósan megmaradnak a lom-
bozaton. A 9. táblázaton néhány ő szerrel végzett vizsgálat
eredményei láthatók, ő ű hogy a permetezés után hosszú
ő keresztül (egyes készítményeknél 30-40 napig) toxikus mennyi- ,,
ség található a növényeken.
\
'
32
j
Tisztelt Olvasó!
Sorozatunkkal új gazdálkodási formát,
másféle gondolkodást és egészségesebb
életmódot szerettünk volna megismertetni
az ő ő az új iránt fogékonyak-
kal.
A színes borítók mögött - úgy gondoljuk -,
színes témák is voltak, mint a dombágyásos
ű a reforméletmód, a biodinamikus
gazdálkodás, a bioépítészet, a szélmotor, a
gyógyító víz vagy a régi magyar gyümölcs-
fajták, hogy csak néhány, olykor ellenál-
lást és vitát kavaró témát említsünk.
A 30 biofüzet után befejezzük ezt a soroza-
tot, ha azonban a kertbarátok, az olvasók
igénylik, új gondolatokkal, friss szemlélet-
tel tovább folytathatjuk.
Szerettük ezeket a kis füzeteket, s talán
nem is véglegesen búcsúzunk el ő
A ő

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->