Bölcselet – irodalom – művészet – kultúra

Kezdőlap Képeslap Chat Linktár Linkcsere Információ Szerkesztők, elérhetőségek Pár szó, – múlt és jelen… Webhosting: UFO-Tech Kft Oldalak Top 100 Társoldal: Rajnainet Bejelentkezés Regisztráció

Szavazások
Várod már a Karácsonyt? Igen. Nem. Persze. A Karácsony a legszebb ünnep az évben! Nem. Inkább azt sajnálom, hogy elmúlt a nyár. Várom, mert szeretem az évvégi, ünnepi hangulatot. Nem. Ne siessünk öregedni. :)
Vote

Szerkesztő: rajnai október 22 2010 • Kategória: --- Descartes: Elmélkedések...

View Results Polls Archive

Képeslap
KÉPESLAPKÜLDÉS
Kategóriák - A F O R I Z M Á K – minden napra – antik aforizmák – bibliai igehelyek – humoros aforizmák – középkori és modern aforizmák — aforizmák csak úgy… — rövidebb gondolatok - F ILO ZÓ F IA – ELMEFILOZÓFIA – ETIKA — Epiktétosz kézikönyvecskéje — Erich Fromm: A szeretet művészete — etikai töredékek — Marcus Aurelius elmélkedései — Platón dialógusai — Seneca erkölcsi levelei – FILOZOFIKUS ÍRÁSOK – KELETI GONDOLATOK

Most pedig lecsukom a szemem, fülemet betapasztom, elcsitítom valamennyi érzékemet, s a testi dolgokat ábrázoló valamennyi képet vagy kitörlöm gondolkodásomból, vagy ha ez nem is lehetséges, legalábbis semmilyen jelentőséget nem tulajdonítok nekik, lévén hamisak és megbízhatatlanok. Így egyedül önmagamhoz szólva, s az eddigieknél mélyebben magamba tekintve arra fogok törekedni, hogy fokról fokra haladva mind közelebbi és meghittebb ismeretségbe kerüljek önnönmagammal. Én gondolkodó dolog vagyok, azaz kételkedő, állító, tagadó, egy keveset ugyan megértő, ám annál többet nem ismerő, akaró, nem akaró, elképzelő s még érzékelő is. Mert amint az imént fölfigyeltem rá, jóllehet mindaz, amit érzékelek vagy elképzelek, rajtam kívül talán semmi, afelől mégis bizonyos vagyok, hogy a gondolkodásnak azok a módozatai, amelyeket érzeteknek és képzeleti képeknek nevezek – amennyiben ezek pusztán a gondolkodás módozatai – énbennem léteznek. Ámde ezzel a kevéssel egyúttal mindent föl is soroltam, amit igazán tudok, vagy legalábbis aminek tudására az eddigiekben már fölfigyeltem magamban. Nos hát miért is ne néznék körül figyelmesebben, hátha esetleg mégis vannak bennem más ismeretek, melyeket eddig figyelmen kívül hagytam. Bizonyos vagyok abban, hogy gondolkodó dolog vagyok. S vajon ezáltal már azt is tudom, mi szükséges ahhoz, hogy valamely dologban bizonyos legyek? Ebben az első ismeretben nyilvánvalóan nincs semmi más, mint annak, amit állítok, világos és elkülönített megragadása. Ez azonban bizonyára nem volna elégséges ahhoz, hogy a dolog igazságát illetően bizonyossá tegyen engem, ha valaha is megtörténhetnék, hogy valami, amit ilyen világosan és elkülönítetten megragadok, hamis legyen. Ennélfogva már látom is, hogy általános szabályként fölállíthatom azt a

érzem a tüzet. Azt ugyanis. hogy amikor a jó Dolgozatjavítás választásáról volt szó. akkor Ragyog tulajdonképpeni értelemben véve nem lehetnek hamisak. mely szerint igaz mindaz. mi az igazság. a -VALLÁS – bibliai archeológia hitványság . Kopogtatás Itt azonban elsősorban azokat az ideákat kell megvizsgálnom. Boruzs Ferenc János > Reményik hogy az egyiket képzelem el. Ennélfogva aztán egyedül az ítéletek maradnak. valahányszor maguk a dolgok felé fordulok. mint ebben a világosságban. Amiként ugyanis azok az ösztönös hajlamok. minden kételyen felül áll. amelyekről az imént beszéltem. Elszalad a nyár Azután pedig. Descartes ebben a tanulmányban egyetlen értelemben agnosztikus használja. erre Gyónás tanított a természet. csakis saját természetemtől jössz. De valahányszor ez az Isten legfőbb Bejelentkezés Bejegyzések RSS hatalmáról szóló. talán még azt sem. mely ezen a vélelmen alapszik. mi a gondolkodás. habár énbennem Elszalad a nyár vannak. hogy van-e egyáltalán Isten. annak ideája jelenik meg elménben /zsolo/) – keresztény világkép De még most sem vitatom. Meta hogy elég mélyen átláttam. sőt. rajnai > Lev Tolsztoj: Gyónás nevezetesen a közelemben lévő tűz melegétől származik. s amely másrészt az előbbiek Zelina > Oláh Gábor: igazságát elvitathatná. amit a természetes világosság mutat meg – olsza > Rajnai Lencsés Zsolt: mint például: ha kételkedem. hogy akár még az olyan dolgokat illetően is tévedjek. úgy tűnik. hogy szükségképp rajtam Petri Sándor > Varga Z. Kultúrális ajánló – Watzker Szil -via. hívő és fogalom ami az érzékszervi észlelésből és az elme tevékenységéből ered. hogy ezek az ideák nem függnek az akaratomtól. Mindaz ugyanis. s hogy úgy mondjam. s azt vizsgáljam. Ezekről a képekről gondolkodhatunk. ebből következik. a bizonytalanság . az erény stb. Mégis. s ezért föltételezem. vagy tapasztalunk. Arról azonban. tapintjuk és ízleljük/. hogy van valamilyen csaló Isten. s ha van. hogy most zajt hallok. Hiszen akár kecskét. Lajos: kívüli dolgoktól származnak. képe is – próza megjelenik elmémben. hogy amaz ideák bennem vannak. – VALLÁSBÖLCSELET Ámde korábban sok mindent elfogadtam bizonyosnak és nyilvánvalónak. a jóság . hogy ezt pusztán egyfajta ösztönös hajlandóságtól vezettetve hiszem. Márpedig e két dolog igencsak különbözik egymástól. s amiről ráadásul a -ZENE Irodalmi próza – Rieger Ilona szokássá rögzült hiszékenységtől vezettetve azt is gondoltam. Az ítéletalkotás legkönnyebben elkövethető. Épp így az összes hang. – szerelmes szonett – szerelmes vers gondolkodom. október 2011 sem azt. látom a Napot. a gondolkodás . mihelyst 10 11 12 13 14 15 16 alkalom adódik rá. halljuk. Semmiféle hamisságtól sem kell tartanunk továbbá magában az akaratban Sándor: Csendes csodák vagy az affektusokban. mert már láttam sárga színt. ezért akármilyen fogalmat. mindig megragadok ugyan egy bizonyos dolgot mint Legutóbbi hozzászólások gondolatom szubjektumát. Ugyan milyen alapon gondolom azt. előre megalkotott nézet fölmerül bennem. hogy előbb valamennyi gondolatomat bizonyos nemek alá foglaljam. ha egyedül önmagukban tekintjük és semmi másra nem vonatkoztatjuk őket. amit talán a következőképpen lehetne megfogalmazni: Idea . nem pedig valami más. Ezenkívül pedig azt tapasztalom. Amikor az imént azt mondtam. csak igen gyengécske. vagy pedig Istent gondolom el. bonyolultak is. ha már láttam. tehát igaznak mondhatom őket? Hiszen később is csak azon okból ítéltem őket kétségbevonhatónak. miért kellene bármilyen más dolgot illetően jobban megbíznom Kovács Daniela > Varga Z. a kételkedés . hogy megértem. nem kevésbé igaz az. vagy hogy RLZs > Simonyi Imre: valamennyi az én tevékenységem eredménye: hiszen mindeddig még nem ismertem meg világosan igazi eredetüket. mivel nincs egyetlen Modern sztoikus kiáltvány! más képesség sem. s nem látom. nemde. Hiszen kívánhatok bármily visszatetsző dolgot. szagoljuk. metafizikus 3 4 5 6 7 8 9 indok lehet a kételkedésre az. hogy a rajtam kívül létező szalasz87 > Lev Tolsztoj: dolgoktól származnak. amelyekről úgy gondolom. úgy vélem. érzékelem a Jeszenyin: A kutya meleget. Ha például azt mondom hogy sárga – irodalmi töredék – közkincs azonnal megjelenik az elmémben a sárga szín képe .– TÖREDÉKEK tételt. amely hasonló hozzá. erre tanított a természet. az akaratomtól mégis különböznek. a szerelem . hogy csaló legyen. ismét mások pedig saját tevékenységem csicsada > Simonyi Imre : Ha eredményei. ezekben ugyanis H K S C P S V 1 2 nyilvánvaló ellentmondást látok. és az említett ideák ezekre mennek vissza. elemzek stb. hogy önkéntelenül a következő szavak törnek föl belőlem: tévesszen csak meg. vagyis — Rajnai Lencsés ismeretek. íz. s egyedül ezeket illeti meg tulajdonképpeni értelemben az idea elnevezés: mint amikor embert. amikor a bennem -angela. De mi volt ezekkel — Hume: Dialógusok… kapcsolatban az. amit állítottam. mint úgy ítélni. aligha leszek képes arra. úgynevezett képek jelennek meg elménben mindarról – érték amit érzékelünk. Vagy János versek… akár azt is föltehetném róluk. ameddig azt fogom gondolni. vagy hasonlókat. Mi sem látszik nyilvánvalóbbnak. amit egészen világosan és elkülönítetten megragadok. hogy maguk az ezekről a dolgokról alkotott ideák. vagy ha netán helyesen ítéltem. rossz irányba ösztönöztek. mint például hogy kettő meg három az öt. az ég. értelemmel bír. hogy valamennyiüket kívülről kaptam. hogy sohasem voltam. mégsem érheti el sohasem. hogy valamiféle Isten esetleg olyan természetet is belém helyezhetett volna. hogy amennyiben akarja. tudniillik hogy léteznek bizonyos dolgok rajtam kívül is. Az ilyen gondolatok egyik részét az akarások vagyis az affektusok képezik. hogy az a dolog szalasz87 > Lev Tolsztoj: bocsátja belém ezt az ideát. mert fölmerült elmémben. a hippogriffeket és a többieket én magam találom ki. Regisztráció hogy még a legnyilvánvalóbbnak tűnő dolgokkal kapcsolatban is tévedésbe essem. hogy alvás közben azok Dezső : A szabadság az ideák a külső dolgok bárminemű segítsége nélkül formálódnak bennem. akár kimérát képzelek el. mindeddig úgy ítéltem. akár nem. vagyis a meleg bennem lévő ideája egy tőlem különböző dologtól. amíg e 17 18 19 20 21 22 23 tekintetben tudatlan maradok.csaba > Rövidke Arany rajtam kívül lévő dolgoktól származik. jóllehet azok az ideák nem függenek akaratomtól. amikor állítok vagy tagadok. oly tökéletesen meggyőznek. a csillagok továbbá mindaz. vagy hogy valamennyi velünk született. hogy amaz érzéklet. Ami pedig a természetes ösztönöket illeti. s hasonlók -. hogy kettő meg három több vagy kevesebb legyen ötnél – de sorolhatnám még a hasonló állításokat -. még azt sem tudom igazán.> Simonyi Imre: lévő ideákról úgy ítélek. az. illat stb. Ezeket is ideáknak hívjuk a descartes-i vonatkozásban. hogy létezem. Mindaddig. hogy ezek az ideák hasonlóak ama dolgokhoz? Mondhatni. Más gondolatok ellenben az előbbiektől eltérő formákkal rendelkeznek: amikor akarok vagy félek. mint az. minden lelkünkben meglévő mentális tárgy. Márpedig ebben vagy tévedtem. szívem kaphatom. amelyeket úgy tartok számon. Ha jössz. amit világosan megragadtam? Mi más. s nem a természetes világosság mutat rá Modern sztoikus kiáltvány! igazságára. Ezeket a képeket hívjuk ideáknak a descartes-i vonatkozásban. már régebben is sokszor úgy találtam. arra rajnai > Rajnai Lencsés Zsolt: gondoltam. rajnai > Rajnai Lencsés Zsolt: Mármost ami az ideákat illeti.org legevidensebb módon belátja őket. Lajos: bennük. s következésképp Boruzs Ferenc János > Szergej tőlem magamtól sem. előttem még nem kellőképpen Juanito Rico > Kosztolányi ismert képesség is. hogy bármi másról valaha is igazi bizonyosságra tegyek szert. amelyekben a Zsolt: Ragyog tévedéstől óvakodnom kell. mint hogy a másikat. ám a dolog hasonmásán felül valami mást is átfog gondolkodásom. 24 25 26 27 28 29 30 Most azonban a rend azt követeli. Egyesek ezek közül mintegy a dolgok 31 képei. hogy valami vagyok. könnyen Hozzászólások RSS előidézheti. hogy valamikor is igaz legyen. másik részét pedig az ítéletek. hogy Demény Viktor > Rajnai Lencsés kívánom ezt a dolgot. hogy vagyok. hogy elmém szeme a WordPress. Amikor szemmel I R O D A L O M érzékeljük a külvilágot /látjuk. nem tudom nem elismerni. Hiszen gyakorta akaratomtól teljesen függetlenül is megjelennek: akár akarom. Judit > Csajkovszkij: Hattyúk . és egyúttal leggyakoribb hibája az. akkor legalább ezekről el lehetett mondani. amelyeket – nézetem szerint – igen Bejegyzések naptára világosan megragadok. e nemek közül melyekben található meg sajátos értelemben az igazság és a hamisság. holott valójában egyáltalán nem rovata ragadtam meg. a bizonyosság . meg kell vizsgálnom. Hiszen csakugyan! Kopogtatás Ha pusztán magukat az ideákat mint gondolkodásom bizonyos módozatait tekinteném. sőt. aki képes rá. Gyónás S hogy elég szilárdak-e ezek az érvek. amely előidézné ezeket az ideákat. ami egyáltalán nincs. mi a dolog. mikor egyszer már igaz az. S minthogy semmilyen valós ok nem ösztökél annak föltevésére. hogy semmi legyek.rovata amennyiben hozzájuk teljességgel hasonlatosak. ez Lélekkalauz Nincs kategórizálva semmiképpen sem az én fölfogóképességemnek volt köszönhető. vajon van-e Isten. egyesek velünk születettek. hogy világosan megragadtam. hogy nem csak a közvetlenül érzékelt dolgokról tudunk fogalmakat alkotni. hanem – képz ő m űvészet értelmünk termékeiről is. hanem – vers -MŰVÉSZET összetettek. most meg fogom vizsgálni. Hogy azután még ezt az indokot is megszüntessük. Amikor emlékezek. vagy érzetminőséget karácsonyi versek – keresztény gondolatok gondolunk. Volt azonban valami más is. aligha szolgáltatnának tévedéseiknek alapanyagot. Végül pedig a sziréneket. szívem Emez ideák közül. elmém számára jelenvalók? Zsolt: Az istenérvekrő l ( Az idea fogalma a filozófiában sok vonatkozással. vagy egy angyalt. vagy az « szept eget. kívánhatok olyasmit. amelyben egyrészt éppannyira megbízhatnék. Ezért van az. mint pl. vagy kimérát. Röviden: idea tehát minden kép és – istenes. mint ahogyan eddig is mindig nyilvánvaló volt. mások külső eredetűek. ezekre visszaemlékezhetünk stb. hogy azok hasonlóak vagy megegyeznek bizonyos rajtam kívül lévő dolgokkal. nem csak ilyen egyszerű képek jelennek meg az elménkben /mint a sárga színe/. amit az érzékekből merítettem. akképp talán van bennem valamilyen másik. vajon lehetséges-e. Melyek — Descartes: Elmélkedések… voltak hát ezek? Nemde a föld. s nem vonatkoztatnám őket semmi Kovács Daniela > Simonyi Imre : másra. Szavazás és aforizma Na de hogyan tovább? Amikor az aritmetikában vagy a geometriában valami igen egyszerű és könnyű dolgot vettem Versek – Kovács Daniela rovata szemügyre. aminek kétséges voltára később rájöttem. ettől még nem lesz kevésbé igaz. azért még nem feltétlenül igaz az. hogy mindez bizonyos Kende F.

ahogyan tegnap a viasz ideáját vizsgáltam meg. hogy magának ennek az ideának Szerkesztő k. vagyis e helyzet megváltozása. hogy sok esetben éppenséggel nagy eltérés tapasztalható köztük. a szagokat. amelyek szubsztanciákat mutatnak nekem. nincs szükség arra. amely ama kiterjedés lehatárolása révén áll elő. amelyben legalább annyi formális realitás van. mint a fényt és a színeket. hogy a semmiből 2011. a 2010. S hogyan 2011. vagy angyalokat mutatnak. azaz a formális hamisság csak ítéletekben található meg. úgyszólván. tudniillik akkor.Legvégül pedig. a többi pedig vagy testtel bíró. az azonban már semmiképp sem lehetséges. a tartamot és a számot. tava /zsolo/) Mariann > Rajnai Lencsés Zsolt: Hasonlóképp. Ami pedig a testi dolgok ideáit illeti.3. példának 2011. ha ő maga nem rendelkeznék vele? Ebből pedig az következik. vagy állatokat. Így például azok az ideák. Na de mifajta következtetést kell mindebből levonnom? Nem mást. hogy nem csak én vagyok ezen a világon. ha netán egyetlen ember. ám ezen a módon nem haladhatunk a végtelenségig. amelyek más embereket. amelynek révén belátom. március (53) 2011. lévén elérhető ségek Webhosting: UFO-Tech annak modusza. amelyek csak moduszokat vagyis akcidenseket jelenítenek meg. hogy ezek igazak-e vagy hamisak.460 Megtekintés módon van meg. hogy közülük csak igen keveset észlelek világosan és elkülönítetten. nyilvánvalóan több objektív realitást foglal magában. a szélesség és a mélység értelmében vett kiterjedés. hogy ne valamely. hogy azon dolgok közül. hanem elegendő. hanem valamiféle vak ösztöntől indíttatva hittem azt. mégpedig ennek az ideának az oka. ám lélek nélküli dolgokat. Hiszen kétség sem férhet hozzá. amellyel kapcsolatban már semmiféle nehézség nem merülhet föl – az egyik Istent.2. pettyes. vagyis ezt a legteljesebb mértékben azok közé kell számítanom. mint amennyi objektív realitással az idea Linktár Linkcsere rendelkezik. Jóllehet ugyanis épp az imént jegyeztem meg. s a többi érzéki minőséget csak igen zavarosan és homályosan gondolom. a természetes világosság révén az is nyilvánvaló számomra. pusztán objektív. ha nem az okból. amelyik engem magamat mutat fel a magam számára. most egyszer csak legyen. amelyek ideákat vagy képeket bocsátanak belém önmagukról az érzékszervek által vagy bármi más módon. és. Hiszen. mint hogy ha valamelyik ideám objektív Antik aforizmák az év minden napjára (november) . az ízeket. január (36) volna létre. amelyekből merítettük őket. a testi dolgoknak valamint Istennek az ideáiból még akkor is. mindentudó. vajon valamifajta dolgoknak. de mindenképpen gömbölyűnek kell lennie. Ha ugyanis most alaposabban megszemlélem. honnan vehetné realitását az okozat. Ha azonban nem találok Keresés: magamban ilyen ideát. ezekhez még hozzátehetjük a szubsztanciát. azaz hogy azok az ideák. a lényege /szubsztanciája/ az. hogy mindeddig nem biztos ítélet alapján. amelyeknek ideái bennünk vannak. amelyekkel a melegről és a hidegről rendelkezem. Olyannyira nem. Sőt. akkor ezt a semmitől Oldalak kellett kapnia. Views hogy ugyanaz a realitás meglegyen formálisan ezen ideák okaiban. a másikat asztronómiai számításokból merítettem. semmit se találok bennük. ( Szubsztancia = lényeg. annál világosabban és határozottabban ismerem föl 2. amelyben legalább annyi realitás van. a másik pedig egy másikat jelenít meg. december (43) 2010. hogy pl. hogy önmagából kizárólag annyi formális realitást bont ki. június (39) 2011. s Megtekintés hogy ennélfogva én magam nem lehetek ezen idea oka. mint azok. hogy léteznek bizonyos tőlem különböző dolgok. s így az is. amelyet az ideáimban szemlélek. Ilyen a nagyság. azért mégsem teljességgel semmi. észreveszem. Archivum amelyek véges szubsztanciákat mutatnak. Ha azonban föltesszük azt. szeptember (30) 2011. hogy meglegyen bennem a meleg vagy a kő ideája. Csakhogy bármennyire tökéletlen is az a létmód. hogy ezek könnyen összeállíthatók önmagamnak. amelyben vagy formálisan.265 Megtekintés dolgoknak.049 realitása oly nagy volna. hogy bizonyos volnék abban. hogy azok az ideák. oly . Mindezek az érvek elég nyomatékosan bizonyítják. mégis van az ideákban másfajta. s nem mással. amelyik korábban nem létezett. azaz vagy bizonyos velem született fogalmakból csalogattam elő. A járulék mindig elhanyagolható. A természetes világosság révén azonban nyilvánvaló. hanem végső soron el kell jutnunk valaminő Oldalak .2. október (6) mint ugyanezen ok okozatában. Vagyis nemcsak az nem lehetséges.172 Megtekintés első ideához. – múlt és jelen… azonban nem következtethetünk arra. kérdezhetnénk. mert különben nem lenne labda. vagy csíkos. valamint a mozgás. A fennmaradókat azonban. ami kevesebbet tartalmaz. S ez nemcsak azon okozatokra igaz nyilvánvaló módon. Sarkadi Nagy Pál: A szeretet értelemben képekhez hasonlatosak. amelyekkel róluk rendelkezem. hogy ez az idea kevésbé reális. amennyit gondolkodásomtól kölcsönöz. vagy bármilyen más módon magam hoztam létre. Akcidencia = járulék. 2011. akkor egyetlen érvem sem lesz. mint ahogyan például a Napnak is két különböző ideáját fedezem föl magamban: az egyiket mintegy az érzékekből merítettem. amely az ideában csak objektív József Attila: Kopogtatás nélkül 2.221 Megtekintés Linktár .2. a hangokat. április (48) formális. bizonyos módon nagyobbak. hogy van valami az ideában. és 2010. olyannyira. Megtekintés Webhosting: UFO-Tech Kft Minél hosszabban és gondosabban vizsgálom ezeket a nézeteket. hogy hasonlónak kellene lenniük azokhoz a dolgokhoz. sem eminens módon nincs meg bennem. a meleget és a hideget.846 Megtekintés Mert amiként az ideákat természetüknél fogva a létezésnek ez az objektív módja illeti meg. és akcidenciája /járuléka/ az. ha bennük is objektív módon van meg. Modern sztoikus kiáltvány! mindenható s valamennyi rajta kívüli dolog teremtője. amelynek oka ősképszerűen magában foglalja mindazt a formális realitást. amelyik látszólag közvetlenül belőle áramlott ki.3. október (254) meleggel hasonló tökéletességi fokon álló dologból venné eredetét – de sorolhatnánk még a példákat -. hogy bármennyivel is nagyobbak vagy Kosztolányi Dezső : Kő . s ne olyan létrehozó dologból jött 2011. hogy az sem formálisan. olyan a természete. Hiszen a legfigyelmesebben átvizsgáltam mindent. rajtam kívüli dolog létezését is. lássunk egy példát: Egy labdának. hanem inkább arra.3. ameddig ezek az ideák csak a gondolkodásnak bizonyos módozatai. vagy pedig nem is dolgoknak az ideái. Hogy ez mit jelent. vagy eminens módon megvan mindaz. De hogy emez idea inkább ezzel vagy azzal az objektív realitással rendelkezik. az alak. több objektív realitást tartalmaznak. ami bizonyossá tenné számomra akár csak egyetlen. február (45) okáért. nem jöhet létre 2011. hogy mivel az a realitás. éspedig materiális hamisság is. Azt sem szabad feltételeznem. akkor ebből szükségképp következik az. amelyek tökéletesség tekintetében persze nagyon is alatta maradhatnak azoknak a himnusza (Első rész) . egyetlen angyal sem volna a világon rajtam kívül. amellyel rendelkezik. amely a különböző alakzatokat egymásra vonatkoztatva jellemzi. amikor nem dolgokat mint dolgokat jelenítenek meg. Ezért fontos megkülönböztetnünk a szubsztanciát /a lényeget/ az akcidenciától /a járuléktól/. nyilvánvalóvá válik. a helyzet. Mert jóllehet amaz ok Chat egyáltalán semmit sem önt át az ideámba abból az aktuális vagyis formális realitásból. egyetlen állat.054 Megtekintés igazságukat. vagy angyalokat. még ha tőlem különböző dolgoktól származnának is. vagy helyettesíthető. És jóllehet egyes ideák talán Top 100 . hogy gömb alakú. és egyenként szemügyre veszem őket azon a módon. hanem az sem.212 Megtekintés létrehozhatnak más ideákat. minden nehézség nélkül belátom. De egy másik út is fölsejlik előttem annak vizsgálatára. egyesek léteznek-e rajtam kívül is. mint azok. Ám amennyiben az egyik idea az egyik dolgot. vagyis olyan. ebből még mindig nem következnék az.673 Megtekintés az elsőket és a legkiválóbbakat – természetüknél fogva a létezés formális módja illeti meg. /a szubsztancia/ soha! Hiszen egy labda mindegy. hogy van valamilyen Isten. amelynek megfelelően egy dolog valamely idea révén Top 100 objektíve megvan az értelemben. hanem az ideákra is. és józan eszem arról győz meg. hogy még azzal sem vagyok egészen tisztában. az az idea. Chat . ha azt nem valamely olyan ok helyezte Oldalak belém. amely korábban nem volt meleg. hogy pettyes. amelyeket jövevényeknek vélek – ez az idea a Napot igen kicsinek tünteti föl előttem. hogy nem származhatnék tőlem magamtól. november (54) nemcsak hogy a meleg nem jöhet létre olyan szubjektumban. vagy állatokat. augusztus (40) volna képes az ok átadni azt a realitást.233 tökéletesebbek legyenek. május (42) olyanból. hogy egy bizonyos kő. akként az ideák okait – legalábbis Rövidke Arany János versek… 3. addig nem fedezek föl bennük semmilyen egyenlőtlenséget. hogy a bennem lévő ideák bizonyos Dr. s ez a Napot a Föld többszörösének mutatja. Mármost ami azokat az ideákat illeti.3. Márpedig mindkét idea nem lehet hasonló a rajtam kívül létező Naphoz. ennek alapján Információ Pár szó. s mindeddig nem voltam képes rábukkanni egyetlen más érvre sem. de a lényeg. melyeknél csak objektív realitásról beszélünk. vagy pedig más. hogy a teljes ható okban legalább annyi realitásnak kell benne rejlenie. hozzám hasonló embereket jelenít meg. hogy e két idea teljességgel különbözik egymástól. anélkül. ami oly nagy volna. aki örökkévaló. s úgy tűnik. hogy éppen az hasonlít hozzá a legkevésbé. Nemde. végtelen. amelyek realitása aktuális vagyis 2011. nemcsak ezek nem lehetségesek tehát. ami nem volt meg az okában. hogy tökéletesebb dolog. hogy a tulajdonképpeni értelemben vett. vagyis a hosszúság. annak alapját Kft egy olyan okban kell keresnünk. Nos hát az említett ideáim közül – azon kívül. hanem létezik valamely másik dolog is. ami több realitást foglal magában. július (28) semmi sem jöhet létre. aminek bennelétét a kőben föltesszük. s így a semmitől nem is származhat. mint amennyit a melegben vagy a kőben fölfogok. hogy valamennyi egyformán tőlem származik.

s ha ezt megértettem. ahogyan röviddel ezelőtt a meleg és a hideg valamint a többi efféle dolog ideájával kapcsolatban láttam. S az sem volna helyénvaló. valamennyi bennem lévő idea közül a legigazabb. a követ pedig kiterjedt. s ugyanez elmondható a többi. képesség szerint valami módon megvan bennem. értelmével mindent átfogó. amivel magamat összevetve fölismerhetem hiányosságaimat? Azt sem mondhatjuk. De talán valamiképp nagyobb vagyok annál. hogy ennek hatására valaha is valósággal végtelen lehetne. méltán mondjuk hamisnak. ha igaz volna az. ami a figyelmesen vizsgálódó elme számára ne volna a természetes világosság révén nyilvánvaló. ami tőlem magamtól nem származhat. létezhetnék-e. s ezért az nem is teljességgel tökéletes. s hogy nem vagyok teljességgel tökéletes. azaz a gondolkodó dolgot vagyis szubsztanciát. amiből a testi dolgok ideái fölépülnek. aki rendelkezem amaz ideával. ha nem volna meg bennem a tökéletes létező ideája. Istent ezzel szemben abban az értelemben is valósággal végtelennek ítélem. mint a végesé. Amikor ugyanis azt gondolom. még ha gondolkodásom mindig tökéletesebbé válik is. úgy látom. hogy magam is szubsztancia vagyok. hogy most létezem. amikor észlelem. amit világosan belátok. Ha pedig igazak. vagy olyan dolog. aztán pedig hogy én magam is szubsztancia vagyok. amelyek már megvannak bennem. s egyáltalán: semmiben sem szenvednék hiányt. S valóban. miért ne származhatnának saját magamtól. s mivel több objektív realitást tartalmaz. ettől azonban a végtelen szubsztancia ideája még nem feltétlenül lenne meg bennem hiszen véges vagyok -. a helyzet és a mozgás. mint azokat. és végül. hogy sokkal nehezebb volt engem. formálisan nincsen meg bennem. mint bármely más idea. nyilvánvaló. mint épp Istennek az ideája. Hiszen nemhogy nála tökéletesebbet. hogy Isten szükségképp létezik. akkor nem kételkednék. hogy kételkedem. jóllehet mindeddig nem bontakoztak ki és nem váltak valósággá. s visszaemlékszem arra. mégis egybeesnek. hanem az csakis olyan szubsztanciától származhat. Mindazonáltal ezek egyike sem lehetséges. hogy vajon a hideg pusztán a meleg hiánya-e. Ilyen például a szubsztancia. azaz hogy valami hiányzik belőlem. aminek valamiféle ideája megvan bennem. hogy még csak meg sem tudom különböztetni őket a nem-dologtól. s hogy ennélfogva bizonyos módon előbb van meg bennem a végtelen észlelése. vagy szüleimtől. amelyeket aztán át tudok vinni bármely más dologra. amiről világosan és elkülönítetten belátom. azt azonban már semmiképp sem képzelhetem el. a szubsztancialitás tekintetében. hogy gondolkodásom fokozatosan tökéletesedik. ami csak létezik – ha egyáltalán létezik másvalami -. hanem kizárólag a valóságos vagyis formális létből. Azon jellemzők közül pedig. s az érzékekkel fölfogható dolgok képei elvakítják elmém szemét. hogy az ő tökéletességéhez már semmi sem adható hozzá. hogy a végtelen szubsztanciában több realitás van. S minthogy minden idea csak mint dolgok ideája lehetséges. Isten ideája ráadásul még a legteljesebb mértékben világos és elkülönített is. miért is oly szükségszerű. Ezenfelül. Csakhogy valahányszor lankad a figyelmem. akkor pedig oly csekély realitást mutatnak számomra. amelyben már semmiféle további növekedés nem volna lehetséges. ahogy azt az imént a hideg ideájáról mondottam. Mivel azonban ezek pusztán valamely szubsztancia bizonyos moduszai. egyeseket. Így hát már valóban nem szükséges. amelyek most hiányoznak belőlem. hogy a végtelent nem vagyok képes megragadni. hogy Istennek amaz ideája netán materiálisan hamis volna. nem pedig gondolkodó dologként – s így igen nagy különbség van a két fogalom között. mivel Istennek ez az ideája a leginkább világos és elkülönített. hogy valamennyi ideig korábban is voltam valami. hogy létrehozzam a tökéletességek ideáját. amelyek száma egyszer csak tudatosul bennem. annál kevésbé látom úgy. Márpedig ezek a sajátságok mind olyan jellegűek.kevéssé világosak és elkülönítettek. amellyel Istenről rendelkezem. amivel kapcsolatban meg kell vizsgálnom. és amiről tudom. hogy az az idea. hogy ez a létező nem létezik. a szám. vagy hogy számtalan más dolog van Istenben. Az Isten névvel olyan szubsztanciát jelölök. megszerzem a tartam és a szám ideáját. azaz semmiféle dolgot nem jelenítenek meg. amiként a nyugalmat és a sötétséget a mozgás és a fény negációja révén észlelem. mint saját magamé. hogy gondolkodásom fokról fokra tökéletesedik. hogy azokat a tökéletességeket. vagy a meleg a hideg hiánya. Hiszen ha hamisak. egy sincs ezek közül. hogy vágyakozom. Mert hiszen milyen alapon látnám be. a semmiből kiemelni. jóllehet a szubsztanciának valamifajta ideája megvan bennem. ami Istennél kevésbé tökéletes. hogy a hideg nem más. független. mint a meleg hiánya. Ám ha létem tőlem származnék. azaz előbb van Isten észlelése. mint megszerezni annak a rengeteg dolognak az . pusztán azon az alapon. hogy valamilyen tökéletességet tartalmaz – valamint talán még számtalan más dolog. Hasonlóképp. a tartam. hogy valamely idea objektív léte nem jöhet létre a pusztán képesség szerinti létből ami voltaképp semmi -. és nem látom át. A végtelen természetéből fakad ugyanis. hogy az ideája semmi valóságosat nem mutat fel számomra. úgy tűnik. mint hogy valami hiányzik a természetemből. Hiszen épp ez a fokozatos tökéletesedés a legbiztosabb érv a tökéletlenség mellett. Mert először is. ehhez hasonló ideáról is. és amely engem magamat is. az imént mondottak alapján. hogy én. s ekképp én volnék maga Isten. Az összes többi azonban. vagy bármi mástól. melyek a testi dolgok ideáiban világosak és elkülönítettek. s hogy valamilyen tökéletességet tartalmaz. s hogy ennélfogva a semmitől is származhatnék. Így tehát egyedül Isten ideája marad. Hiszen épp ellenkezőleg. a legvilágosabb s leghatározottabb. miért ne tökéletesedne ezen a módon a végtelenségig. s így nem látom be. sem akár csak gondolkodásommal érinteni sem tudok. amely a hideget számomra valami valóságosként és pozitívként jeleníti meg. Mert. vagyis annak. mely önmaga révén igazabb volna vagy kevésbé keveredhetnék a hamisság gyanújába. Hiszen ezzel ellentétben értelmem számára teljesen nyilvánvaló. saját magam ideájától is kölcsönözhettem. mint a végesben. mivel sohasem jut el abba az állapotba. S még az sem mond ennek ellent. amely ténylegesen végtelen. az alak. nem vágyakoznék. amely valóban tökéletesebb nálam. Amint mondottam tehát. mindazonáltal mégsem látom be. amely önmaga által képes a kiterjedésre. Így elegendő ezt a tételt megértenem és ítélőképességemmel elfogadnom: mindaz. Hiszen épp ellenkezőleg. amit Istennek tulajdonítok. és hogy sok minden megvan bennem képesség szerint. nehezebb volna megszerezni. Azt sem szükséges föltennem. vagy netán egyik sem az. Azt tapasztalom ugyanis. hogy egyedül éntőlem származhatnának. hogy valóságos és igaz. én pedig szubsztancia vagyok. hogy a végtelent nem igaz idea révén észlelem. miért ne volna elegendő ez a bennem lévő képesség ama tökéletességek elérésére ahhoz. ám ezek közül semmi sem tartozik hozzá Isten ideájához. hogy a nálamnál tökéletesebb létező ideája olyan létezőtől származzék. ha úgy vélekednék. s amikor különböző gondolataim vannak. sem kiötleni. vagy formálisan. ha az a létező egyáltalán nem léteznék? Mert hát honnan származik a létem? Tőlem. de még éppoly tökéletest sem vagyunk képesek sem kigondolni. Hiszen ekkor mindazt a tökéletességet megadtam volna magamnak. Végezetül pedig azt veszem észre. ebben ugyanis semmi sincs. mint amilyenként eddig fölfogtam magam. igaz ugyan. mint amilyen a kiterjedés. akkor azt az ideát. a legtökéletesebb és végtelen létezőnek ez az ideája a legteljesebb mértékben igaz. vagy eminens módon megvan Istenben. le kell vonnunk azt a következtetést. nincs más oka. Ezért aztán kedvem támad tovább kérdezni: vajon én magam. Mert hiszen azt talán még elképzelhetem. mivel csupán gondolkodó dolog vagyok. vagy mindkettő reális minőség. nem tudom megragadni. hogy minél figyelmesebben veszem szemügyre őket. ami valóságosan még nincs meg. amit sem megragadni. hogy a kő szubsztancia. s bizonyára van még néhány ebből a fajtából. ebben az ideában benne foglaltatik. vajon van-e benne valami. már nehezebben emlékszem vissza. valamint minden mást. hanem pusztán csak a véges negációja (ellentéte /zsolo/) révén. mindebben nincs is semmi. eminens módon magamba foglalhatom őket. úgy tűnik. hogy valamilyen tőlem különböző előidézőt rendeljek hozzájuk. hogy még azt sem tudom megmondani róluk. nem pedig kiterjedt dologként ragadom meg. ami lehetőség szerint való. mindent megtenni képes. hogy a semmiből származnak. hogy bennem vannak. s tudásomat ekképpen gyarapítva miért ne szerezhetném meg Isten összes többi tökéletességét is. aki véges vagyok. megteremtett. máris beláthatóvá válik. jóllehet önmagamat gondolkodó. amit nem ismerek -. amely végtelen. s talán mindaz a tökéletesség. akkor a természetes világosság révén fölismerem. hiszen mindaz. Ennélfogva.

ahogy az imént mondottam. s már pusztán ez a tény is a legevidensebb módon beláttatja velem. ha egyszer a többit. s nem is a legcsekélyebbike azoknak a tökéletességeknek. hogy e tökéletességek egységének amaz ideáját sem helyezhette belém valamilyen más ok. és aki teljességgel ment minden hiányosságtól. hiszen egyedül ez az. hogy nem lesz más. Oldal küldése emailben | Oldal nyomtatása | 1. s különösen azért nem. amelyik a jelen pillanatban is fenntart engem. nemcsak azt látom be. Amely dolgokat pedig netán ezeknél is nehezebb megadni. az egyszerűség. s egyszersmind más. hogy talán sok részleges ok működött volna együtt annak érdekében. mivel itt nem egyszerűen arról az okról van szó. hogy ha azt a nagyobbat én magam adtam volna magamnak. hogy röviddel ezelőtt voltam. Sőt. hogy ugyanez a szemlélet. hogy befejezetlen. hanem azt is. engem – vagyis az elmét. a természetes világosság által nyilvánvalóvá váló igazságok közé sorolható. hogy ama fény fölfoghatatlan szépségét. S még csak nem is a képzeletem szüleménye. azaz Isten ideája. ha fölteszem. aki most már vagyok. hogy most is léteznem kell. mint amilyen most vagyok.ismeretét. vagyis mindannak elkülöníthetetlensége. a másikét egy másiktól kaptam volna. Ha azonban más révén létezik. tőlem különböző létezőtől függök. Azaz mialatt elmém szemét önmagam felé fordítom. röviddel ezután is legyek. mint amellyel önmagamat ragadom meg. Hiszen nem volna képes előidézni. még ha kevésbé tökéletes is. a nehezebben megadhatókban ugyanis hatalmam határait tapasztalnám. amilyen csak egyáltalán elérhető az ember számára e földi életben. attribútumainak további kutatására. úgy látom jónak. olyan ok. mint gondolkodó dolgot. De ahhoz az ötlethez sem menekülhetünk. a legevidensebb módon bizonyítást nyer. hogy Isten ideájában foglaltatnak. magába foglal. akkor az imént mondottak alapján nyilvánvaló. Amiként ugyanis a hit azt tanítja nékünk. vagyis aki rendelkezik mindazon tökéletességekkel. nem következik az. hiszen egyáltalán semmit sem vagyok képes sem elvenni belőle. egyike. úgyhogy jóllehet mindama tökéletesség jelen volna valahol a világegyetemben. hogy legalább annyi realitásnak kell lennie az okban. akinek ideája megvan bennem. vagy bármiféle más. vagy legalábbis úgy tűnnek. hogy fölismerem annak lehetetlenségét. s mindenképpen le kell vonnunk a következtetést: pusztán annak alapján. És egyáltalán nincs is mit csodálkozni azon. de amely mégsem más. csodáljam. amelyet most nem ismerek ugyan. amennyi az okozatban van. hiszen lehetséges. vagyis arra. amely nem helyezte belém egyúttal a többi tökéletesség ideáját is. ám nem kapcsolódnának össze egyvalamiben. hanem azokat sem. tehát abból. hogy ez az Isten nem lehet csaló. ebből ugyanis nem következik az. amikor ezek a dolgok egyszer csak megjelennek a külső érzékszerveink előtt. azt az ideát belém bocsátotta. De talán ez a létező nem az Isten. megítélésem szerint. ami Istenben van. hogy minden csalárdság és megtévesztés valamiféle hiányosságot feltételez. hogy vajon önmagától létezik-e. nemcsak azt nem tagadtam volna meg önmagamtól. Istennél tökéletlenebb okok. akkor nyilvánvalóvá válik. hogy pontosan ugyanakkora erőre és pontosan ugyanarra a tevékenységre van szükség ahhoz. akkor e mással kapcsolatban ismét föl kell tenni a kérdést. hanem határtalanul és valóságosan birtokolja. hogy vajon önmagától. s ezért – mivel gondolkodó dolog vagyok. Minthogy ugyanis nem vagyok más. hogy vagy a szüleim hoztak létre. és. s mástól függő dolog vagyok. hogy létrehozzanak engem. s hogy ekképp ő maga Isten. Hanem pusztán abból kiindulva. azokat minden bizonnyal ilyeneknek is tudnám. aki mindig nagyobb tökéletességre törekszem a magam meghatározatlan módján. vagy valami másnak a révén. hogy nem kellene kutatnom létezésem előidézőjét. Ezzel ellentétben ugyanis az egység. miközben megteremtett. S az sem szükséges. mindazt a nagyobb tökéletességet nem meghatározatlanul és pusztán lehetőség szerint. hogy ebben az esetben nem lehetséges a végtelenig tartó haladás. Hiszen nem az érzékekből merítettem. amelynek révén valósággal birtokolja mindazon tökéletességeket. hogy mibenlétüket külön-külön fölismerjem. amit önmagamnak tekintek -.014 Megtekintés Hozzászolások: Szólj hozzá Szólj hozzá Név (szükséges) . mint maga Isten. hacsak nincs valamilyen ok. hiszen a természetes világosság által belátható. imádjam. amely mintegy újból megteremt e pillanat számára. mely szerint a fenntartás pusztán a felfogás tekintetében különbözik a teremtéstől. amely rendelkezik Isten ideájával – bármit jelöljek is meg okomnak. Így aztán ezzel kapcsolatban semmiféle nehézség nem léphet föl. azaz fenntart engem. vajon megvan-e az erőm annak eléréséhez. ugyanazon képesség révén észlelem. akitől függök. Most már csak az marad hátra. amelyek meglétét Istenben belátom. tudniillik amivel rendelkezem. ami pedig Isten. Ugyanis eléggé nyilvánvaló az. Ebből azonban már az is eléggé nyilvánvaló. hogy ez a kézjegy valami a műtől különböző dolog legyen. amennyire homályba borult elmém szeme egyáltalán képes erre – megtekintsem. hogy valamilyen más. nem is váratlanul jutott el hozzám. amely gondolkodó dolog -. melyeket én felfogni nem. hogy higgyem: valamiképp az ő képére és hasonlatosságára teremtett meg engem. De mielőtt ezt alaposabban megvizsgálnám. Olyannyira. hogy a rám jellemző természettel létezzem – tudniillik magamba foglalván Isten ideáját – s közben Isten ténylegesen ne létezzék. hogy egy dolgot tartamának bármelyik pillanatában fenntartsunk. annak kétségkívül tudatában is volnék. hogy létezem és megvan bennem a legtökéletesebb létező. S az is bizonyos. Így tehát most azt kell kérdeznem magamtól. miként a mesterember is rajta hagyja kézjegyét a művén. Ezt illetően persze ismét csak föltehetjük a kérdést. mígnem végül a végső okhoz nem érnénk. hogy az az én. mint hogy éppúgy velem született. amelyik annak idején engem létrehozott. mert ha egyszer rendelkezik az önmagától létezés erejével. Életünk teljes időtartama ugyanis fölosztható számtalan olyan részre. ha még nem léteznék. Mert ha önmagától létezik. amelyeket Istenben megragadok. és hogy az egyik Istennek tulajdonított tökéletességnek az ideáját az egyik októl. nyilvánvaló. hogy újból megteremtsük. S az is bizonyos. amit csak valaha gondoltam felőlük. oly nagy gyönyörűséget okozhat nekünk. ami könnyedén megszerezhető. vagyis Istenben. Ezért aztán nem marad más hátra. De semmi efféle erőt nem tapasztalok. sem pedig hozzáadni. amely. magam adnám magamnak. hogy Isten megteremtett engem. ha nem idézné elő azt is. semmiképpen sem ők hoztak létre engem. hogy valamennyi tökéletességet egymással elválaszthatatlanul összekapcsolva lássam. akkor kétségkívül rendelkezik azzal az erővel is. még ha mindaz igaz is. Ezen érvek erejétől akkor sem menekülök meg. milyen módon jutott el hozzám amaz idea Istentől. hogy megvizsgáljam. mint ami ahhoz szükségeltetnék. ha fordítok némi időt Isten szemléletére. márpedig ezeknél aligha nehezebb bármit is megadni. az ugyancsak gondolkodó dolog lesz. Az egész érvelés döntő pontja pedig az. Ha ugyanis eléggé figyelmesen vizsgáljuk az idő természetét. hogy Isten. hogy egyedül a fenséges Istennek ebben a szemléletében áll a túlvilági életben elnyerhető legfőbb boldogság. hogy az a tétel. s rendelkeznie kell mindazzal a tökéletességgel. amit Istennek tulajdonítok. hanem a legteljesebb mértékben arról is. hogy Isten is létezik. elég okom van rá. az az Isten. amelyek egyike sem függ semmilyen módon a többitől. pusztán csak valamiképp gondolkodásommal megérinteni tudok. akként azt tapasztaljuk. hogy az. s azt a hasonlatosságot. ebből származtatható igazságokat gyűjtenék egybe. Pusztán csak bizonyos fejlődési lehetőségeket helyeztek el abban az anyagban. ahogyan az érzéki dolgok ideái szoktak. ha megvolna bennem az ehhez szükséges erő. hogy talán már mindig is olyan voltam. vagy valami más révén létezik-e. amelyben Isten ideája foglaltatik. mint pusztán ama szubsztancia akcidense. mint gondolkodó dolog vagy legalábbis most épp azt a részemet vizsgálom. ténylegesen mégsem ők tartanak fenn. amiként önmagam ideája velem született. mintha megjelennének. Ami végezetül a szüleimet illeti. melyekről tudom.

E-mail (nem lesz publikus) (szükséges) Weboldal « Kosztolányi Dezső: Epigramma Rövidke Arany János versek… » Copyright © 2009 All Rights Reserved. Motor: WordPress Subscribe to RSS Theme Design by: Pixel Theme Studio WordPress weboldal készítés .