Szimbólumtár

Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából

Pál, József, Szegedi Tudományegyetem BTK, Olasz Tanszék Újvári, Edit, Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Közművelődési Tanszék Andrási Dorottya et al.T. Ridovics AnnaSzerkesztette Borus, Judit és Ruttkay, Helga

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Szimbólumtár: Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából
írta Pál, József, Újvári, Edit, Borus, Judit, és Ruttkay, Helga Készült az Oktatási Minisztérium támogatásával a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében. Szerzői jog © 2001 Pál József, Újvári Edit, Balassi Kiadó
E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonosok írásos engedélyéhez kötött.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom
1. ELŐSZÓ ......................................................................................................................................... 1 1. Szimbólumfelfogásunk ......................................................................................................... 1 2. A szimbólum történetéről ...................................................................................................... 7 3. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................ 11 2. SZÓCIKKEK A–Z ....................................................................................................................... 12 3. FÜGGELÉK ............................................................................................................................... 422 1. Idegen szavak és kifejezések jegyzéke .............................................................................. 422 2. Irodalom ............................................................................................................................ 424 2.1. Irodalmi források .................................................................................................. 425 2.2. Szakirodalom ........................................................................................................ 427 2.3. A legyakrabban idézett antik szerzők nevének és műveiknek rövidítési jegyzéke 433 2.4. A Biblia könyveinek rövidítésjegyzéke ................................................................ 434 3. Mutató ............................................................................................................................... 435 3.1. I. A címszavak témakörök szerinti csoportosítása ................................................ 435 3.2. II. A címszavak jelentésbeli csoportosítása .......................................................... 436 3.3. III. A címszavak vallás és eszmerendszerek szerinti csoportosítása ..................... 439 3.4. IV. A kötetben előforduló legfontosabb keresztény ikonográfiai motívumok, attribútumok, szimbólumok ........................................................................................ 441 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................. 446

iii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - ELŐSZÓ
„…ne veszítsük szem elől az emberi szellem történetének mély és oszthatatlan egységét.” Mircea Eliade Kötetünk – az általános szimbólumlexikonok jellegének megfelelően – olyan kézikönyv, amely közel hétszáz szócikkével a kultúrák jelképeinek és föltehető jelentéseiknek ismertetésével a művelődéstörténet, különösen a művészetek tanulmányozásához kíván segítséget nyújtani. Elsősorban a görög-római és zsidó-keresztény alapokon nyugvó európai műveltség szimbólumainak kifejtését tekintettük feladatunknak. Ugyanakkor az európai szemszögből egzotikus civilizációk legismertebb jelképeinek – olykor pusztán érintőleges – ismertetését is hasznosnak véltük. Hiszen (főleg a XIX. század vége óta) hatásuk megjelenik az európai művészetekben is, napjainkban pedig – elsősorban vizuálisan – egyre közismertebbé válnak (pl. a jin és jang- vagy a mandalaábra). Ezek a példák az emberi szimbólumalkotó képesség általános érvényét bizonyítják, valamint az európaitól eltérő, de azzal egyenértékű esztétikai és eszmei értékekre is felhívják a figyelmet. Szócikkeinkben az egyes jelentéseket forrásértékű adatokkal – idézetekkel, a kútfő pontos megjelölésével illusztrációkkal, valamint képzőművészeti alkotások bemutatásával és említésével – igyekeztünk alátámasztani. Lexikonunk egyéni karakterét néhány kiemelt szempont következetes végigvitelében látjuk. Ezek között említhetjük a keresztény ikonográfiát is meghatározó, az Ó- és Újszövetséget korrelációban értelmező tipológiai szimbolizmust. Az ókori eredetű, de a közép- és újkorban is ható hermetikus-mágikus hagyomány legfontosabb szimbólumainak ismertetésére szintén hangsúlyt helyeztünk. E szimbólumok, mint például az alkímiai jelképek, alapvetően zárt rendszerek, jelkép-szókincsük mégis sok ponton átfedi az általános, illetve a kanonizált szakrális szimbólumokét. Az európai és a magyar művészeti alkotások példaként való idézése szándékaink szerint a szimbólumok vizsgálatára irányuló többirányú kutatás néhány időszerű problémáját is hangsúlyozza; a hagyományként átörökített szimbólumok és a XIX–XX. századi művészek egyéni, de a hagyománytól elválaszthatatlan motívum- és jelképhasználatának, -alkotásának összefonódó jelenségére hívja föl a figyelmet. Carl Gustav Jung1a költőket egyenesen a „primitív történetmondók, álomlátók, nyughatatlan fantáziájú emberek” modern megfelelőjének tekinti. A kötet közel négyszáz fekete-fehér illusztrációja szintén a különböző kultúrák és korszakok jelképhasználatát eleveníti meg. Amellett, hogy egy Magyarországon készülő szimbólumlexikon természetszerűleg tárgyal magyar vonatkozású címszavakat (pl. Álmos, Duna és Tisza, turul, puszta), az európai szimbólumok jelentéseinek összegzésekor is igyekeztünk magyar műalkotásokból példákat hozni. A szócikkek záróegységeként általában legismertebb költőinktől szerepel egy-egy idézet, s ezzel vállaltuk annak ódiumát is, hogy példáink esetlegesek, s így számos más példával kiegészíthetők, helyettesíthetők. Három függelék teszi teljessé a lexikont. Mivel az ábécérendű tagolás háttérbe szorítja az egyes jelképek közötti összefüggések rendszerét, a szimbólumvilág összefonódó jellegét utalásokkal hangsúlyozzuk. Különálló mutatókban a kötet címszavainak jelentésbeli, vallás- és eszmerendszerek szerinti, valamint tematikus csoportosítási lehetőségeit vázoltuk fel. Hasznosnak tartottuk a szócikkekben leggyakrabban előforduló szakkifejezések magyarázatát is. Végül irodalmi forrásaink felsorolása és szakirodalmi tájékoztató következik. (A mítoszkutatás, a vallástörténet, a művészettörténet, a néprajztudomány, az irodalomtudomány, a pszichológia és a kulturális antropológia szimbólum-megközelítései egyaránt a téma alapvető szakirodalmához tartoznak.)

1. Szimbólumfelfogásunk
A szimbólumok világát gyakran tekintik titkosnak, misztikusnak. Ebben az értelmezésben – a hieroglifákhoz hasonlóan – meg kell fejteni és újra meg kell tanulni jelentésüket. Kétségtelen, hogy bizonyos jelek – elsősorban a nem képszerű (non-ikonikus) szimbólumok, például a geometrikus jelek – kizárólag az azokat megalkotó kultúra ismeretében értelmezhetők, vagy – forrásértékű adatok híján – örökre némák maradnak. De a jelképek döntő hányada, a képszerű (ikonikus) jelek olyan természetességgel hordozzák jelentéseiket, hogy értelmezésük kézenfekvő. Nem igényel magyarázatot az, hogy az oroszlán elsődleges szimbolikus jelentésében miért a hatalom és az erő, a bárány pedig miért a gyengeség és a szelídség megtestesítője.

1

C. G. Jung, A tudattalan megközelítése, in Az ember és szimbólumai, 1993, 89.

1
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

ELŐSZÓ

A jelképek a hagyományozódás és a kanonizálódás révén a köznyelvi kifejezésekben és művészetben egyaránt jelen vannak. Arany János sajátos túlhajtásukra is rámutat. Poétai recept című versének ironikus sorai a korabeli epigonköltészetet, az „almanach-lyra szenvelgéseit”2 veszik célba: Gyöngy, harmat, liliom, szellő, sugár, villám, Hajnal, korom, szélvész, hattyu, rózsa, hullám, Délibáb, menny, pokol … ha mind egybevészed: Recipe – és megvan a magyar költészet.

A frázissá silányuló, elcsépelt szóképek felsorolása azonban a hagyományos motívumkészlet értékét is megkérdőjelezi. Fölmerül a kérdés, megfakulnak -e, kiüresedhetnek-e a jelképek? Létezhet-e bármilyen művészi kifejezés nélkülük? A választ – mellőzve az elméleti fejtegetéseket – maga a művészi gyakorlat adja meg. Arany Buda halála című eposzának nyitóképében az „idő vén fája” jelenik meg, amelyben a kozmikus életfa-motívum sokrétű hagyománya cseng vissza. Balladáinak igéző erejét többek között az ősi motívumok – például a vér, a varjú, az élet- és halál-folyó képei – teremtik meg. Az említett képek tartalma, szépsége, kifejezőereje motívumtörténeti előtanulmányok nélkül is élvezhető. Önálló értéket képviselnek, függetlenül attól, hogy hányan és hányszor, milyen sikerrel alkalmazták őket. Viszont a történetiség szempontja, az adott képhez kapcsolódó, hagyományozódó jelentéstartam ismerete magukról a szimbólumokról, alkalmazásuk jellegéről, nélkülözhetetlenségükről is vall. Talán szükségtelen is több példát említeni, hiszen mindannyiunk számára eleven élményként hatnak kultúránk olyan alkotásai, mint Csontváry Magányos cédrusa, a Balázs Béla szövegére komponált Bartók-opera, A Kékszakállú herceg vára szimbólumvilága, Ady biblikus ihletésű képei, József Attila költészetében a Gyöngy vagy a Harmatocska. A hagyomány és az egyedi képalkotás egybefonódása mindenütt tetten érhető. A szimbólumok saját kultúránk és valamennyi emberi civilizáció megismeréséhez elvezetnek, hiszen gondolkodásmódunk alapvető sajátossága a (jel)képek és analógiák használata. A környezet természeti jelenségei, élőlényei és maguk az ember teremtette tárgyak is a képalkotás alapszókincsébe tartoznak. Minden a világról alkotott tudás kifejezőjévé és érzéki szemléltetőjévé válhat. Például a fény, az ég mindenütt a menny, az istenség, a földön túli erő szimbóluma, és a sötétséghez egyetemes érvénnyel kapcsolódik a pusztulás, a halál képzete. A madár az ősi koroktól megjelenő lélek-szimbólum: az egyiptomi madár alakú ba-lélek, az óind Upanisadok lélek-hattyúja, a kereszténység Szentlélek-galambja egyaránt a lélek-madár archetípus variánsai. A ragadozó madarak az égi eredetű hatalom megtestesítői, a magyar eredetmonda turulja csakúgy, mint a görög mitológiában a Zeusz-sas. Számtalan példa bizonyítja a különböző kultúrák analógián alapuló szimbólumainak jelentésbeli rokonságát, a jelképteremtés és -használat egyetemes jellegét. Ugyanakkor a jelentések eltérései, az adott környezethez igazodó tartalmai egy-egy kulturális terület sajátosságait emelik ki. Míg a kínai hagyomány jin és jang eszméjében a női és férfi elem egymást kiegészítő, egyenértékű, egységbe foglalt alapminőség, addig a bűnbeesés vétkét a nőnek tulajdonító kereszténységben a férfi és nő – mint szellem és anyag – dualisztikus ellentétpárként is megjelenik. Az európai művészetet és műveltséget meghatározó Bibliában szintén jelen van a transzcendens tartalmak szimbólumokban való kifejeződése. Ahogy a zsoltáríró mondja: „megrendítő, fönséges jeleket adsz” (Z solt 65,6). A keresztény művészet – más szakrális művészetekhez hasonlóan – gazdag ikonográfiai hagyományt teremtett, amely tanainak képi megjelenítése során a szimbólumok sokrétű, kanonizált tárházát alakította ki. Számok, színek, állatok, növények, tárgyak utalnak az Atyára, Jézus Krisztusra, Szűz Máriára, az apostolokra, az evangélistákra, valamint a Szentháromság, a megváltás, a feltámadás, az utolsó ítélet eszméire. Az antik és a keresztény hagyományokat ötvöző európai – beleértve a magyar – művelődés egész történetén végigvonul a motívumok, jelképek újrafogalmazása, aktualizálása. A keresztény művészet különböző korszakaiban is más más szimbólumok váltak központi motívummá: a román kori Világbíró Krisztus, a gótika kori Tanító Krisztus és a késő középkor Fájdalmas Krisztusa eltérő jelentéseket hordoz. Az egyéni mitológiák, a művészi képalkotás egyéni változatai is ezer szállal kötődnek a tradicionális szimbólumokhoz. Például Charles Baudelaire a hagyománnyal ellentétes előjelű Káinja (Káin és Ábel), Sátánja (A Sátán litániája), Madonnája (Egy Madonnához) csak az eredeti jelentéssel egybevetve értelmezhető.

2

Arany János összes művei, I., 1951, 461.

2
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

ELŐSZÓ

Szimbólumfelfogásunk bemutatásakor elengedhetetlen egy olyan nézőpont megvilágítása, amely nélkül pusztán adatok kusza összességének tűnhet maga a szimbólumszótár mint műfaj. E különböző területeket összefogó lexikontípus alapelvét abban látjuk, hogy a mítosz-, vallás- és eszmetörténeti, valamint a művészeti példák kezelésében egyaránt jelelméleti (kultúrszemiotikai) megközelítés érvényesül. Szimbólumfo galmunk következésképpen tágabb területet érint, mint az esztétika és az irodalomelmélet e tárgyra vonatkozó meghatározása vagy a szimbolizmus mint irodalomtörténeti korszak fogalmi konkrétsága, lehatároltsága. Elismerjük ugyanakkor, hogy mindez egy más nézőpontból induló szimbólumelméleti vizsgálódás alapjául szolgálhat. Ez az általánosabb és átfogóbb jelelméleti megközelítési mód teszi lehetővé, hogy a klasszikus esztétika XVIII–XIX. századi nagy elméletalkotói óta eltelt időben kibontakozott, új nézőpont kialakítására ösztönző kutatási területek (pszichológia, szemiotika, kulturális és szociális antropológia, humánetológia) eredményeit is hasznosíthassuk. Ez a megközelítés a téma egyetemességére is rávilágít. Az az általános nézőpont, amelynek értelmében – Claude Lévi-Strauss nyomán – minden kultúrát szimbolikus rendszerek összességeként is meghatározhatunk, úgy véljük, átfogó és kellő alapot ad a különböző vallások liturgiájának elemei, a sumer eposzok, Lao-ce, az ókeresztény alkotók, Shakespeare vagy például Ady műveiben szereplő jelképek, szimbolikus értékű motívumok együttes tárgyalására. Abban az értelemben szerepelnek itt, ami közös bennük: mindegyikük szimbólumok révén fogalmazza meg az ember viszonyát a mindenséghez. Olyan viszonyt, amely jelképeik gazdag képzettársítási lehetőségei révén érzékelhetővé teszi a korukban, vagy akár örökérvényűen racionálisan megfogalmazhatatlan gondolatokat, eszméket, érzéseket. Ebből következően irodalmi példáinkban is a szimbólum általános metaforikus jellegére, toposzként való megjelenésére helyeztük a hangsúlyt. Az etimológiai indíttatású szimbólumdefiníciók a görög szümbolon (’melléállítás’, ’ráismerési jel’) szóból, illetve annak felismerési eszköz funkciójából indulnak ki (amely két elem például egy kettétört ércpénz, gyűrű darabjainak összeillesztésére, s ezzel azok tulajdonosainak kapcsolatára utal). Ez azonban két egyenrangú elem egységben való kiteljesedésének az elvét sugallja, s nem fedi az egyik érzékelhető, konkrét elem, a jelölő és a másik, kevésbé konkretizálható, eszmei elem, a jelölt bonyolult kapcsolatát. Jelelméleti megközelítésben a szimbólum mint kulturális jel esetében a jelölő–jelölt viszony lényege a többértékűség, amely – akár a hasonlóság, akár a hagyomány által átörökített önkényes egyezményesség a meghatározó benne – a tudatos és tudattalan elemek egyesítésével aktív befogadásra ösztönöz. Az ilyen módon értelmezett szimbólumfogalommal szembeállítható a puszta megnevezéssel egyenértékű jel, amely a jelölt tartalom egyértékűségéből eredően passzív befogadást eredményez. Az a racionálisan nehezen vagy egyáltalán nem meghatározható fogalmi tartalom, képzet vagy élmény, amely egy-egy szimbólumban fogalmazódik meg, természetszerűleg inkább találja meg legmegfelelőbb kifejezési formáját a gazdag jelentéskörű jelképekben, mint az egyjelentésű jelben. Ilyen nézőpontból tekintve a szimbólum a racionális meghatározás ellentéte; lélektani tekintetben pedig az elvonatkoztatásra képes prelogikus gondolkodás eredménye. A különböző kultúrák mítoszaiban, vallásaiban és művészetében megfogalmazódó jelképek rövid, jelentésorientált ismertetései önmagukban egyértelművé teszik, hogy tárgyunk, a kulturális jelkép a civilizációteremtő ember egyetemes érvényű sajátossága. Az a szimbólumvilág, amely szócikkeinkben megjelenik, szemiotikai, pszichológiai vagy antropológiai értelemben egyaránt az emberi kommunikáció sajátos jelrendszerének, a szimbolikus aktivitásoknak az egyike. Ernst Cassirer, aki ismeretelméletének középpontjába a szimbolikus formák vizsgálatát helyezi, s a „»szelleminek« érzéki »jelekkel« és »képekkel« való kifejezését legtágabb jelentésében” veszi, az „animal rationale” helyett egyenesen az „animal symbolicum” elnevezést ajánlja.3 Ez az álláspont megkérdőjelezi azt a hit- és természettudományos nézetekben egyaránt megjelenő felfogást, amely az embert a célirányos, a beteljesedés felé törő fejlődés főalakjaként értelmezi. Ebben az összefüggésben a ráció mint legfőbb emberi ismérv szintén nem állja meg a helyét. Az viszont történeti tény, hogy az ember mind racionális, mind irracionális törekvéseiben eszményeket fogalmaz meg, ezeket kifejező szimbólumokat alkot, vagy a korábbiakat ebben a szövegkörnyezetben értékeli át. A legpusztítóbb „ordas eszmék” irracionális tanai ugyanúgy szimbólumokban fejeződnek ki, mint az ellenükben megfogalmazódó törekvések. A szimbólumképzés biológiai értelemben is – az összehasonlító magatartáskutatás eredményeinek figyelembevételével – az ember megkülönböztető jegye, „differencia specifica”. 4 E tekintetben a szimbólumalkotás képességének kialakulása nem csupán az emberi faj kialakulásának egyik alapvető ténye, hanem az elsősorban intellektuális síkon lezajló emberi evolúció magyarázata is. Az agykutatás ez irányú vizsgálódásai szintén megerősítik ezt a nézetet: az emberi intelligencia „az analógiák, metaforák, hasonlatok,

3 4

L. von Bertalanffy, „…ám az emberről semmit sem tudunk”, 1991, 30. L. von Bertalanffy, i. m., 1991, 29.

3
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

ELŐSZÓ

példázatok és gondolati modellek világa”.5 A jelképek szerepének, alkotásának és használatának kutatása a természet- és társadalomtudományi antropológia közös és termékeny határterületének ígérkezik. Az ember a maga alkotta szimbólumokban fogalmazza meg a világhoz és a másik emberhez fűződő viszonyát. Ismét Cassirert idézve: „…tudatunk nem elégszik meg a különböző benyomások befogadásával, hanem minden benyomást a kifejezés tevékenységével kapcsol össze és hat át. A magunk teremtette jelek és képek világa kerül szembe azzal, amit a dolgok objektív valóságának nevezünk.” 6 Ez magyarázza a szimbólumok alapvetően emberközpontú jellegét: az egyedüli viszonyítási pont az ember. A világ keletkezésének folyamatát a legkülönbözőbb világteremtési mítoszok például az emberi aktivitások vagy az ember által érzékelhető természeti folyamatok analógiájára fogalmazzák meg. Számos mítoszban jelenik meg a kozmikus méretű emberi test mint a világ eredője, illetve az emberi test mint mikrokozmosz, a makrokozmosz tükörképe. A szent nász, a szó/ige, a csakra, a tojás, a mag, a kozmikus ember szócikkeink ennek a szimbólumalkotásnak az egyetemes példái közül ismertetnek néhányat. Az egyes dolgokhoz, színekhez, állatokhoz, növényekhez mint jelölőkhöz kapcsolódó jelentéstartalom mögött szintén felsejlik az ember elsődleges, szubjektív értékítélete, amely kultúránként gyakran eltérő is lehet. (A sárga, a fekete vagy a denevér és a nyúl szócikkek jól illusztrálják ezt a változatosságot.) A kulturális szimbólumok e jellemző, általános sajátosságára az antropológia is rávilágít: „az antropomorfizáló hajlam természetszerűleg adódik a tudat kialakulásának körülményeiből.” 7 Az a módszer, amely szócikkeink felépítését meghatározza, két fontos elméleti vonatkozást hordoz magában. Az egyik az egyes szimbólumrendszerek öntörvényűsége és ezzel összefüggésben a jelképek hagyományban való rögzítettsége. Ez indokolja az adatfelsorolásokból álló szócikkeken belül a kultúrák szerinti tagolást. Egy bizonyos jelkép konkrét jelentését az adott kultúrában az egységes, összefüggéseiben élő szimbólumvilágban betöltött szerepe határozza meg. Bármi megjelenhet szimbólumként, de jelentésköre csak tágabb kapcsolatrendszerben, az adott kulturális közeg elemeként értelmezhető maradéktalanul. Még az egyértelműen hasonlóságon alapuló, általánosan előforduló szimbólumok esetében is csak aktív befogadásként határozhatjuk meg a felhasználást, a jelölőként való alkalmazást. A jelölő és a jelölt azonossága ellenére a szimbólumoknak különböző értelmezései is megjelenhetnek. Például a hinduizmusban és a kereszténységben az emberi test, a genitális szimbólumok egyaránt a szexualitás jelentéskörét hordozzák, de míg az egyik szövegösszefüggésben szentségként, addig a másikban bűnként értelmeződnek (amint erre a test/hús vagy szent nász szócikkeink rámutatnak). Az ember feltehetően egy a kezdetektől fokozatosan kialakuló világszemlélet fogalmi viszonyrendszerének birtokában alkotja és használja a jelképeket. Ebben a folyamatban a szimbólum hoz kapcsolódó egyezményes jelentés a közösség világképének elemévé válik, abban teljesedik ki, annak alapelemei határozzák meg tartalmát. A jelképek világának meghatározó jellegzetessége a hagyományozódás, amelyet a közösséghez tartozó egyén a szocializációs folyamat során képességeinek és lehetőségeinek megfelelően passzívan, illetve aktívan vesz át. Rendkívül érdekes az a folyamat, amely a különböző kultúrák (természetes, azaz erőszakmentes) egymásra hatását követi s egyes elemeik megfeleltetését, összeolvadását eredményezi. Ennek következtében a szimbólumok jelentésbeli elmozdulása, a hagyományos formai elemeknek más tartalommal való feltöltődése figyelhető meg. A ritka példák egyike a buddhizmus és vallási szimbólumainak elterjedése a Távol-Keleten, majd a helybeli szakrális kultuszok és ikonográfiai elemek ezt követő áthangolódása. Az ókeresztény művészetnek szintén jellegzetes vonása az egyes antik motívumoknak a keresztény művészetbe való integrálódása (erre utaló példákat hoznak többek között a Jó pásztor és a főnix szócikkeink). A másik elv, amelyet a szócikkek felépítésében fontos szempontnak tekintettünk, a történetiség elve, amely azt leszámítva, hogy ugyanazon szócikken belül a biblikus adatot természetszerűleg előzi meg a sumer mítoszokból merített példa, rendkívül problémás. A párhuzamosan, elszigetelten létező szimbólumalkotó civilizációk esetében eleve önkényes a sorrendiség, azonban az egyes kultúrákról mint önálló, egységes rendszerekről sok mindent elárul. Terjedelmi okoknál fogva kötetünkben főként az európai adatok terén tűnik hasznosnak ez a lineáris szemlélet. Talán ebben a – konkrét, de többségében viszonylagos – sorrendiségben is fölsejlik annak célzatos hangsúlyozása, hogy a kulturális szimbólumok eredendően a mágikus -mitikus szférához kapcsolódó jelképteremtéssel állhattak kapcsolatban. Az őskori művészet fennmaradt alkotásaiban, az ősi mítoszokban, valamint a természeti népek közelmúlt, illetve jelenkori kultúráiban egyaránt megfigyelhető az ilyen jellegű szimbólumalkotás és -használat. A mágikus erővel felruházott jelkép – legyen az képi, nyelvi vagy zenei – helyettesítő, reprezentáló funkcióval bír, amelynek közbenjárásával az ember a környezetére való nagyobb befolyását igyekszik gyakorolni, valamint a felsőbbrendű, szellemi hatalmakkal próbál kapcsolatot teremteni. (Az áldozás/áldozat és az oltár szócikkekben
W. H. Calvin, A gondolkodó agy. Az intelligencia fejlődéstönénete, 1997, 106. E. Cassirer, A szimbolikus forma fogalma a szellemtudományok felépítésében, Helikon, 1973, 322. 7 R. E. Leakey, Az emberiség eredete, 1996, 156.
5 6

4
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

ELŐSZÓ

ezen ősi szimbolikus funkcióknak néhány példája olvasható.) Amíg a mítosz az egyetlen magyarázó elv a világ és az ember mibenlétére, addig a szimbólumok valamennyi emberi viszonyrendszer kifejezői: kozmogóniai, kozmológiai elképzelések, égi hatalmak által elrendelt társadalmi rangsorok érzékeltetői. A Napot, a Holdat, a természeti képződményeket vagy éppen az emberi testet központi elemmé avató szimbolikus világmodellek rendszereiben valamennyi emberi közösség megalkotta a maga világmagyarázatát, szentségekhez kötődő kultuszát és művészetét. Az e hagyományok nyomán kialakuló világvallások természetszerűleg használják tanaik, szertartásrendjük elemeiként a jelképeket. Például a szent iratok tanúsága szerint Buddha, Jézus vagy Mohamed tanításaiban egyaránt megjelenik a fény/világosság és sötétség, ez az ősi szimbólumpár; számos ikonográfiában a testet, fejet övező dicsfény/glória a szentség kifejezője. Ugyanakkor a dogmák és a racionalizáló hittételek a jelképek terén általában a fogalmi -tartalmi szűkülés irányát eredményezik. Az ikonográfia attribútumkódjai, azaz jelvényszerű ismertetőjegyei egyenesen a jelölő–jelölt viszony egyértelműségét hivatottak elősegíteni. Ezzel párhuzamosan a misztikus mozgalmakban (például a ciszterci vagy ferences rendekben, egyes eretnek szektákban) a hit aktív átélése, szakrális művészetükben pedig ennek megfelelően az át- és újrafogalmazást is vállaló gazdag szimbolikus kifejezési lehetőség jelenik meg. Ez utóbbival állnak összefüggésben az önállósodó, különböző esztétikai funkciókban kiteljesedő művészetek szimbólumrendszerei. Ha lényegessé válhat az egyén élményvilága, akkor ebben még a hitélmény is körvonalazódhat. Abból a nézőpontból, amely a jelképek alkotását és használatát a vallásos világkép elemének tekinti, a racionalizmus térhódítása egyben a szimbolikus gondolkodás veszélyeztetője, lényegének szétrombolója. Jung szerint a tudományos megismerés fejlődésével az ember számára egyenesen „…elvesze tt a szimbolikus kapcsolatból fakadó rejtett érzelmi energia is”. 8 Több helyütt profetikus hangon ostorozza a „luciferi felfuvalkodottságú” rációt, és egy újabb platonikus fordulatot jövendöl meg. Ezzel szemben a zárt rendszerű európai szakrális világkép alaptételeit visszavonhatatlanul szétbomlasztó kopernikuszi–darwini modellek térnyerése és az ezekből eredő tudományos hipotézisek nem vonták maguk után a szimbólumalkotó, használó művészet hanyatlását. Az ember lényegi sajátosságait fölösleges, sőt káros egymást kizáró tényezőkként feltüntetni. A szócikkeinkben is bőségesen fellelhető modern alkotások tanúsága szerint a konvencionális jelképek a hitközpontú világkép átértékelődésével/hanyatlásával, azaz hagyományos szakrális töltésüket módosítva/vesztve sem szűntek meg létezni. Ennek tükrében a szimbólumalkotást és -használatot nem kizárólagosan a vallásos világszemlélet, hanem inkább az emberi gondolkodásmód lényegi elemének tekinthetjük. A szimbólumok elméleti vizsgálata éppen a rációba vetett bizalom jegyében és az egyéniséget, a művész világlátását, egyéni szimbólumteremtését elfogadó, sőt olykor misztifikáló modern európai kultúrában jelent meg. Jellemző hogy Goethe, a művész-esztéta szerint a szimbólumok „mélységes jelentést hordoznak, s ennek forrása az eszményi, mely mindig valami általánosságot is rejt magában”. 9 Ezzel szemben Hegel, a filozófusesztéta a szimbólumot fogalma, történeti megjelenése tekintetében „csak mintegy előművészetnek” tekintette, amely „főként Kelet sajátossága” s a klasszikus művészetet ennek meghaladásaként értékelte.10 Maga a racionalizmus is sajátos szimbólumrendszert alkotott, például a fény/világosság és sötétség nagy múltú ellentétpárjával. Jelképes a „fény századának” a hagyományos, vallásos szimbólumvilággal való szembenállása és az új „hitként” értelmezett tudomány szcientista mítosza is (amelynek optimista, haladáselvű felfogása nem azonos a természettudománnyal, annak mai, evolucionista, kritikai racionalista értelmezésével). A tudományos világkép, például a világ keletkezésének természettudományos hipotézise természetesen nem használja tényként a mitikus világ- és emberteremtés elemeit, sőt az ember teremtette szimbólumvilágban jelöli ki azok helyét. De bármilyen mértékben bővül is az emberi ráción, az újabb, kísérletekkel bizonyítható ismereteken alapuló természettudomány, természetfilozófia és -történet, az emberi létezésnek ettől teljesen függetlenül mindig lesz olyan területe, amelynek kifejezésére a jelképek világa az egyetlen eszköz. Az ember eszményeire, érzelmi világára, művészi és hitélményére adekvát módon a szimbolika ad formai lehetőséget, hiszen az egyéni és viszonylagos élmény sohasem fogalmazódhat meg egzakt módon abszolútnak tekintett meghatározásokban. A művészet lényegénél fogva használja ezt a nyelvet: Sár és virág, kavargó semmiség, de hirtelen, mint villám, hogyha lobban – két sor között – kinyíl nekünk az Ég. (Kosztolányi Dezső: Vers)

C. G. Jung, A tudattalan megközelítése, in Az ember és szimbólumai, 1993, 98. J. W. Goethe, Antik és modern, 1981, 210. 10 G. W. F. Hegel, Esztétikai előadások, I., 1980, 311.
8 9

5
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A nézeteit ért kritikák hatására viszont kései műveiben már nem magukat a képzeteket. Ennek kollektív (általános). újrafogalmazni a térben és időben tőle távol eső korszakok eszméit. Gyímesi É. Rendszerében. Annak vizsgálatában. Jung. azaz párhuzamos szimbólumok révén több -kevesebb sikerrel lefordíthatja azokat a saját kulturális anyanyelvére. Jung. Ezek az archetípusok a szakrális művészet szimbólumaiban. Mégpedig az alapvető szimbólumcsoportok. a fogalmak. 455.és személyiséglélektan ez irányú vizsgálati eredményeit. művészetét. 11 12 6 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 1987. 1983. 214. s ennélfogva megválaszolhatatlan”. azaz a gondolkodási struktúrát tekinti veleszületettnek. 363. 52. amelyek „mindenütt és az összes individuumokban ugyanazok”. Ez utóbbi szerinte „nem egyedileg szerzett. nem pedig az egyedfejlődéshez kötődik. akkor képes felidézni. Természetszerűleg ez egyben az idealista. C. 15 C. közös őstípusokból eredeztethető szimbólumok kérdéskörét. 1983. ebben jelöli ki az általános szimbólumcsoportok kollektív. G.. 1993. in Mélységeink ösvényein. a kollektív tudattalan „az agyi struktúrákban öröklődik.ELŐSZÓ Kötetünk kapcsán végezetül a szimbólumelmélet egyik kardinális pontját is érintenünk kell. 1939. eltérő alapon álló megközelítés bontakozott ki. ebben látja a szimbólumok egyetemes előfordulásának magyarázatát.”11 A tudattalan két összetevőjét. mint az emberek közötti elválasztó tényezőt. amelyek eredete a törzsfejlődéshez. Az anyaarchetípus lélektani aspektusai. in in Művészetpszichológia. in Mélységeink ösvényein. valamint az általános. álmok. G. Teremtett világ. feltételezve a kollektív tapasztalatanyag biológiai átörökítését. alapul véve a gyermek. az egyes ember életében pedig az álmokban és a fantáziákban törnek a felszínre. 68. általános jellegének magyarázatát. . metafizikai alapú koncepció kritikája. 1934. annak biológiai és társadalmi tényezői egyaránt szimbolikus rendszerekben fogalmazódnak meg. Mélységeink ösvényein. azaz az ideák. a tértől és időtől függetlenül azonos vagy hasonló elemeket hordozó.17 Az emberi személyiség kialakulása. gondolatok című kötetének utószavában rámutat14 – a biológiai determinizmus és a lamarcki evolúció oksági elve alapján átörökíthetőnek tételezi föl az emberiség lényeges tapasztalatanyagát. az metafizikai kérdés. hanem csak a képzetek lehetőségét. 17 J. tartalmai az archetípusok. Gilbert Durand például a szimbólumokat megalkotó képzelet alapvető struktúráit tekinti egyetemes jellegűnek. gondolatok c. de létezik az elképzelések veleszületett lehetősége. 1993. kötetéhez. két. Az analitikus pszichológia és a költői műalkotás közti összefüggésről. 16 Idézi Cs. az égi vagy éppen az alvilági erőkre utaló jelképcsoportok párhuzamainak. Nincs velünk született elképzelés. valamennyi emberi egyedre és közösségre érvényes voltában fogható meg a kulturális szimbólumok alapvető csoportjainak hasonlósága. 13 C. magasabb rendű realitásként való meghatározása. „Hogy a lelki struktúra s annak elemei. 87. A szimbólumok és a bennük felsejlő különböző kultúrák tanulsága/tanúsága egybecseng az antropológus Leakey megállapításával: „A kultúrák közötti. álmok. hanem veleszületett”. Ezekben a szimbólumok eredetét illető központi kérdés a középkori univerzália -vitákra emlékeztető ellentétes álláspontokban körvonalazódott. 1993. A hagyomány és a szocializáció jelentősége ebben a felfogásban háttérbe s zorul. Eszerint a kollektív tudattalan fokozatosan töltődött föl az alapvető archetípusokkal. Szimbólumképzés a gyermekkorban. Utószó Carl Gustav Jung Emlékek. Ha az ember – elégséges biológiai és szocializációs tényezők révén – bármilyen kultúrát elsajátíthat. gyakran igen mély eltéréseket nem lehet úgy tekinteni. Mint írja. E feltevés alapján az ember elidegeníthetetlen lényegi – biológiai fogalommal élve – fajra jellemző lényegeként határozhatjuk meg a fogalmi gondolkodás kialakulásával együtt járó kultúra . amint egyik 1939 -es tanulmányában írja: „az »archetípus« …a platóni értelemben vett »idea« szinonimája. Ehelyett akként kell C. Jung tehát. 106. 14 Buda B. A „szimbólumalkotás benne rejlik a gyermek egész fogalmi gondolkodásának kezdeteiben” – foglalja össze erre vonatkozó kutatásait Jean Piaget Szimbólumképzés a gyermekkorban című kötetében. Ennek a tételnek kézzelfogható bizonyítéka a kultúrák „átjárhatósága”. Jung. vagyis az archetípusok egyáltalán keletkeztek-e valaha. 1978.13 Jung antropológiája – amint erre Buda Béla Jung Emlékek. G. G. Az egyik irányvonal a szimbolikus univerzáliáknak a platonikus fogalomrealizmus szerinti értelmezése. „archetipikus” jellege. formailag és tartalmilag rokon szimbólumoknak. a személyes mellett a kollektív tudattalan létét feltételezi.”15 A másik – a nominalizmust idéző – álláspont a jelképek teremtését és szerepét az emberi gondolkodásmód fejlődésének törvényeire vezeti vissza.. az eszmék és az azokra utaló szimbólumok a való dolgok felett álló. Ennek nagyszabású kísérlete Jung szimbólumelmélete.12 Felfogásában az archetípus ösztönös tendencia és az. A kollektív tudattalan archetípusairól.és szimbólumalkotó képességet. Piaget. Jung. hogy vajon mi a magyarázata a különböző kultúrákban előforduló.16Ez a fölfogás a szimbólumalkotás eredetének problémáját az egyedfejlődés tényezőivel magyarázza.

de őrködik az emberek felett). illetve bármilyen más környezetben. az Atya). 1986. vagy lent a földön.”18 Újvári Edit 2. . a bárány és más. Születésével minden egyes jelkép átlépte az elvont és a konkrét. hogy az emberi fajhoz tartozunk. Az aranyborjú összetörése a szubjektív. századi. az általános és az egyedi. Krisztus -szimbólumok). például az állat farkával eltörli maga mögött a nyomot (mint ahogy Krisztus is itt földi volt. mágikus kapcsolat megsemmisítése e kollektív üdvtörténet jegyében. arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk” (Róm 1. Lewin. Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket” (Kiv 20. Ez az ábrázolási technika igen hatékonyan segített e a hit magyarázását és terjesztését. E vonatkozásban jelentős különbségek vannak a zsidó-keresztény hagyomány egyes részei között. vagy hasonmást arról. Mindezekhez bőségesen idéz helyeket és utalásokat a Szentírásból. hogy az eredeti helyére a képmást teszi. Ez azonban veszélyes. A létrehozó közösségi tudat szempontjából a határ átlépése sok tényezőtől függő elhatározás kérdése. illetve az is könnyen megtörténhet. mert a befogadó azt hiheti. hordozzák. közvetlen égi. a szarvas. Lukács evangélista orvos és festő volt. A szellemi entitások magasztos fogalmakon. 300. az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit” (Jn 1.29). s ezek a szándékok miképpen határozták meg az elvont dolgok ábrázolhatóságát. miért éppen ez vagy az a valóságelem jelenti az üdvtörténet megfelelő eseményét. Az Oroszlán Jézus Krisztust jelenti: ennek bizonyítására a „természettudós” szerző egyaránt idéz bibliai helyeket és bizonyos – mai szemmel általában pontatlan – természeti megfigyeléseket.ELŐSZÓ értelmezni a különböző kultúrákat. 7 Created by XMLmind XSL-FO Converter.4–5). Ezért a szent szövegek időnként torzítva is 18 R. illetve milyen gyakorlati céllal és milyen körülmények között jött létre és élt egy szimbólum valamilyen közösség tudatában. miféle (teológiai) eszmék tették egyáltalán lehetővé a fogalmi és képi szimbolizmus kialakulását. s a valóság egyes kivételesen nemes elemein keresztül is kinyilatkoztathatják magukat (Logosz. mérhetetlen hatalmát nem alkalmazta). Leakey–R. amely ne hordozna mély tartalmat. Vegyünk egy példát a II. Krisztus például bárány volt. sőt a jámbor szövegek úgy tartják. A túlzottan az individuális és eksztatikus élményre építő platonizmussal szemben itt az egész közösségnek szóló isteni megnyilvánulásokról beszélhetünk.20). verbális hagyományból kialakult figurák. Mindenekelőtt azt kellett tisztázni. Ezek a „megengedő” teológia alapján elsősorban az újtestamentumi. A szimbólumok jelentésének megértéséhez egyre kevésbé volt elegendő az Újtestamentum ismerete. Ezért mi elsősorban ezen szócikkek tárgyalásakor fordultunk a Kabbalához vagy a zsidó hagyomány más részéhez (lásd zsidó és ószövetségi szimbólumok). Pál apostol ismert mondata a részek közötti harmonikus megfelelést és az átjárás lehetőségét sugallja: „Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta. Alexandriai Kelemen által is jól ismert és idézett Physiologusból. s arról. ami abszolút. nyitott szemmel alszik (Krisztust keresztre feszítették. A keresztény szimbolizmus kollektív. hogy érzékszerveivel közvetlenül felfogja azt. hogy még Mária arcképét is megfestette. s az emberi alak helyett a kinyilatkoztatást vizuálisan absztrakt formák. főleg kétféle alapelv szerint: kifejezheti a hasonlót a hasonlóval vagy az eltérővel. A korai kereszténység szimbólumalkotását erőteljesen befolyásolta a keresztényüldözések ténye is (lásd keresztény szimbólumok. Az ótestamentumi zsidó hagyomány anikonikus és részben szimbólumellenes tudat . vagyis mi módon kapcsolódik össze a verbális és a természeti kinyilatkoztatás. Az ókeresztény közösségekben a kezdetektől fogva igen jelentős volt a szimbólumok használata. Fajunk eredete. ne épülne valamiféle egészbe s ugyanakkor ne lenne a legközvetlenebbül valóságos. Mint valamiféle titkos kód volt látható a galamb. amelyek egy számunkra esetenként meglehetősen sajátságos logika szerint csoportosítva magyarázták meg. főleg szelíd vagy éppen mesebeli állat és növény a katakombák falába vésve vagy rajzolva. Fény) . amik azok valóban: végső megnyilvánulásaiként annak. a florilégiumok és egyéb „szimbólumszótárak”. az üdvözülésünkre írt két „könyv”. Keresztelő Szent János vonatkoztatta rá legegyértelműbben: „Nézzétek. A kereszténység sokkal kevésbé volt szigorú ebben a kérdésben. a fogal mi-verbális és a képi között húzódó határt. E. vagy a vizekben a föld alatt. A parancs teljesen egyértelmű: „Ne csinálj magadnak faragott képet. elvileg is szabályozott rendszer szerint működött. illetve miért és hogyan tűnt el belőle. a szerves és szervetlen természet szkematizált alakzatai vagy számok stb. A szimbólum történetéről Szerkesztői és szócikkírói munkánk elmélete a történeti tényekből következett és általuk nyert igazolást.és művészi formákat alakított ki. Nincs olyan szimbólum. Röviden tekintsük át ezeket. Lassan elterjedtek a bestiáriumok. a nőstény oroszlán halott kölyköt hoz a világra. amelyet a hím hangja éleszt fel (mint Krisztust Isten. hogy a zsidó művészeknél a kép elveszti individuális karakterét. ami fent van az égben.

amely a ’szétbont’. hogy helyébe egy újfajta. vagy Nagy Szent Gergely pápa nagyon óvatos kijelentését idézni: a képek alkalmazásának egyetlen oka. A szimbólum két komponense közeledik egymáshoz. absztrakt jelentettje is. de – mint mondottuk – a kettő a földi perspektívában maradéktalanul nem egyesülhet. az evilágban megvalósuló Gondviselés. androgün/hermafrodita. / egésznek gondolja magát – / a kezdetben egész rész része vagyok én. hanem a dolgokkal is történt. hogy abból kiolvasható a Megváltás története is. Mivel a kinyilatkoztatás nemcsak szavakkal (Biblia). szubjektív transzcendencia-élmény jelentőségének megnövekedésével. hogy szerkezetében számában és sok más részmozzanatban előre jelzi és külső jellegében meg is valósítja a később bekövetkezőket (lásd Ádám. hogy egyben ki lehetett zárni az idolátriát. úgy a pajzs Arésznak). illetve bináris szimbólumpárok). addig a világ–Isten közvetlen „jelentő–jelentett” kapcsolatát a dolgok vagy szavak spirituális értelmének nevezhetjük („non solum voces sed et res significativae sunt” vagy „omnis creatura significans”). szellemi. lényegi aspektus a keresztény teológia számára az isteni szándékkal van szoros összefüggésben. isteni beavatkozás szükséges. a „felismerés”. a két rész isteni akaratból való újbóli egyesítését rombolja szét. S csak jóval később. amely önmagát igyekszik – természetes keretek között sikertelenül – az eredeti egységben megszüntetni. / Míg az ember. hogy az írástudatlanoknak megtanítsák a Szent Igét. Józsefet és a gyermek Jézust felkereső napkeleti bölcsek előképe. amelynek jelentettje Krisztus háromnapos útja. „előkép–beteljesülés”. A szimbolikus teológia tételei enélkül a merő absztrakcióba merülnének. ahogyan Platón meséjében a férfi és a nő keres i a másikban saját maga ősi és elvesztett teljességét (lásd kettő. E vonatkozásban a szüm-bolon igazi antagonistája a dia-bolon. mint a természeti valóságban (lásd Nap. mert kialakultak azok az elméletek. A „tagadás ősi szelleme” a legtágabb értelemben vett teremtő–teremtett kapcsolatot. ügyelve arra. hanem inkább a szent és profán együttes jelenlétére utaló olyan pár kifejezések. A részeket egymás felé hajtó vonzás vagy a közöttük összefüggést kereső tudat valamiképpen a sokaságból a primordiális egység felé törekszik.ELŐSZÓ megjelenítenek bizonyos kapcsolatokat. Ismertek a katolikus ortodoxia szigorú ikonográfiai utasításai vagy a protestáns irányzatok (főleg a kálvinizmus) merev álláspontja a „faragott képek” vonatkozásában. / csupán egy rész homály. Az összekeveredésnek ugyanakkor igen nagy volt a veszélye. a bomlásét. amikor is „szálla alá poklokra”. talán elegendő itt a keleti egyház véget nem érő teológiai-politikai küzdelmeire. Az egyik kozmikus vagy történelmi esemény úgy utal mint jelentő a másikra. ehhez azonban külső. saját érdekeinek megfelelő dualitást. hanem és elsősorban összetételüknek ad nagyon bonyolult és teljesen sohasem körülhatárolható szellemi értelmet (lásd három). hogy a megfelelés csak részleges legyen. az élet helyett a halál lehetőségét. a distinkció és a discussio. A jelentő–jelentett polaritását kiegészíti egy harmadik tényező. de lehet égbe tekintően. e kerge kisvilág. Valahogy úgy. Minden szimbólumban van a kettő mellett egy harmadik. . úgy. realitásával igazolni és konkretizálni igyekszik a tudat tevékenységét. a művészi kifejezési technikák rohamos fejlődésével és a hermetikus-mágikus tanok elterjedésével állt elő olyan helyzet (a XVI. „árnyék–fény” stb. amelynek significatuma lehet az ember sorsára vonatkozó isteni szándék valóságos története. Jónás három napja a cet gyomrában jel. a reneszánsz kori immanencia-elméletek megerősödésével. A significans az általánosért „cserében” a maga alakiságával. Alapvető jellemzője a kettősség. ezért az írásokban éppúgy vannak belső megfelelések. Míg az ilyen módon értelmezett világ–világ kapcsolat az ismert terminológia szerint tipológiai szimbolizmus. Mindazonáltal a kérdés a skolasztika korában nem volt igazán jelentős teológiai probléma. a kárhozatét. hogy keresztény értelmezésben az Ótestamentum minden lényeges eseménye előkép. Ezzel és természetesen sok más „összetétellel” végbemegy az üdvözülés története. melyből támadt a fény / a büszke fény. A téli napfordulón a fény születésének az ideje egybeesik Krisztuséval. a szétesését kínálja: a fény helyett a sötétség. a maga konkrét történeti valóságosságában előre mutat a krisztusi megváltás felé. A kozmikus és természeti világ elvileg bármely eleme mint significans jelenhet meg. a jelentettre. ’elválaszt’ jelentésű görög igéből származik. Első megközelítésben a szimbólum leginkább a dualitással határozható meg. Hold). s végső soron le kellene mondania a megtestesülés tanáról. mely harcot keresett / s az éjanyától jussát. amely nemcsak a két résznek. csak a végtelenben találkozhat. mint „jel–jelentés”. amelyekkel viszonylag hosszú ideig úgy lehetett teológiai szempontból is megnyugtatóan alátámasztani a képi ábrázolást. Goethe klasszikus Mefisztó-önmeghatározása szerint így: „Szerény igazság az enyém. Platón ezt A lakoma című művében szeretetnek vagy szimpátiának nevezte. Az Ábrahámnál látogatást tevő és Izsák megszületését előre jelző három angyal a Máriát. A konvergáló erőkkel és szintetizáló tudattal szemben kezdettől fogva fellépett a divergencia. amely gyakran objektívnak tételezi a relációt. a 8 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy ismét teológiai kérdésként kellett kezelni a kép és az igazi valóság viszonyát. E „harmadik”. században). Általánosan is megállapítható. a képrombolók és a képtisztelők harcára utalni. Éva). A szimbólum testvérfogalma nem annyira a négyes rendszerű arisztotelészi metafora (mint a boroscsésze Dionüszosznak. a keresztény kollektivitás -eszmény ellen is fellépő individuális.

nemritkán ugyanarra a forrásra vezethetők vissza. még pontosabban szólván: földünk az egész világ temploma. képes az égbe szállni. Az egyes szekták vagy társaságok titkos kódrendszereket. míg a felvilágosult racionalisták Arisztotelészre hivatkoztak. E szellemi és valóságos közösségek gyakran földalatti mozgalmakban szerveződtek. Aszklépiosz. logikus. hanem ennek tagadása. 9 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az emberekre betegséget küldenek s gyógyítják őket. s az ott tapasztaltakról tudósítani. Szótárunk egyik újdonsága nemzetközi szempontból is. újra teológiai problémaként vetődött fel a képi ábrázolás elmélete. században ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. olyan szobrok. William Blake furcsa alakzataira és Mozart varázsfuvolájára). a nyelv felfedhetik az igazi lényeget. hermetikus irányzatok (lásd Hermész/Mercurius) sajátos és igen koherens szimbólumhasználatot vezettek be. nagy dolgokat visznek végbe. Ennek egyik reprezentatív darabja. amelyek beépültek a művelt köztudatba. a tudás pedig a szó legszorosabb értelmében vett hatalom. hogy a teljes tematikába szervesen illeszkedik a XVIII. a be nem avatott számára érthetetlen nyelvezetet alakítottak ki. hogy birtokolja erejét. lehelettel teliek. melyek a sorshúzás. jelképek később gyakran az írói és művészi képzelet és közlés fontos részévé váltak (csak utalunk Goethe Faustjának pentagrammájára. tudatuk van. „…ezek a szobrok lélekkel. amely az „égi” és a „földi” ilyen közvetlen kapcsolatában. általában a világi és az egyházi hatalomtól függetlenül jöttek létre és működtek. / mindig csak a testhez tapad. hogy Egyiptom az ég képmása. hieroglifák. a hieroglifák. amelyben a megismerés egyben cselekedet. fájdalmat vagy örömet küldenek rájuk. a zsidó látomásirodalom. az emblémák. az arab misztika. természetesen különösen nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az elemeknek és eszközöknek. egységében hisz. az álmok sokasága és egyebek révén megjósolják a jövendőt. az „ördögi” destrukció.ELŐSZÓ teret / vitatja hasztalan. Egy olyan vallási rendszer. A titkos értelmű és titkos utalási rendszerekbe illeszkedő emblémák. talizmánok emberfölötti hatalommal ruházzák fel birtokosukat.” Az egyiptomiak szent nyelve (hieroglifatan) is közvetíti az égiek hatalmát. illetve részben a szabadkőművesek. A közvetítő hierarchiák jelentőségének csökkentése. illetve a pszeudo-egyiptomi hermetikus szövegek terjedésével kialakuló iskolák eszmerendszere (lásd mágikus és gnosztikus szimbólumok). A szimbólumok. „átjárás” van. Két alapvető irányzat bontakozott ki: a megvilágosultak Platónra hivatkozva védték mágikus álláspontjukat. Mi – céljainknak megfelelően – e tradíciónak pusztán azokat a mozzanatait idézzük. s többek között ezáltal is. Ide tartoznak például a görög püthagoreus számmisztika. Ízisz). vagy képesek átvezetni „innét” „oda”. Ennek hatalmát itt amaz gyakorolja. beavatottságtudatuk. századi világosodás után általában mostohán kezelt „árnyékos” terület is. A mágikus -hermetikus szimbólumalkotás elméleti alapja és ősszövege az I–II. Az időben és térben egymástól távol eső tendenciák azonban meglehetősen nagy mértékben hasonlítanak is egymásra. mert bár ha megszakad. a tudat objektivációja. . A jel és jelölt itt nem tartja meg különállását. az Aszklépiosz szerint a transzcendens ideák és a földi dolgok között közvetlen kapcsolat. a képek. században keletkezett ún.és újkori rend vagy (titkos) társaság: a templomosok. A régi hermetikus szövegek a XV. Közös jellemzőjük az égi és a földi közvetlen kapcsolatának a gondolata: az ember nem a megvetett értelem működésében vagy az ideológiailag és institucionálisan megszervezett vallási rendszeren keresztüljutva találkozik Istennel. csodálatos. a két világ között szabad átjárás van. valamint néhány közép. és általuk a transzcendencia mintegy közvetlenül beavatkozik a földi világ dolgaiba. amelyek magukba zárják a transzcendenciát. esetleg a hatalom megszerzésére irányuló politikai céljaik és más okok miatt nem léptek nyilvánosságra. tehát tanulmányozásuknak messzehangzó eredménye lehet. és ahogy érdemlik. hivatalos részről való üldöztetésük. profetikus ihletettség. helyesebben szólva olyan hely. nem szerveződtek legitim csoportokká. hanem ezeken kívül a tiszta intuícióban vagy látomásban. Az emberi és természeti keveredik az istenivel. E vonatkozásban az eredeti szövegeken túl több speciális lexikont is használtunk. Nem tudod. hétköznapi formáinak kiiktatása olyan helyzetet eredményezett.” A significans–significatum és az isteni kegyelem építő rendszerével szemben nem egy másik konstrukció áll. ahová mindaz áttevődik és ahol minden lejátszódik. Corpus Hermeticum. Az ember úgy Isten képmása. Ozirisz/Szurapisz. A jelek gyakran evokálják és működésbe is hozzák az általuk jelölt és így magukba zárt) isteni tartalmat (lásd egyiptomi hitvilág szimbólumai. Ezekből a példákból is látszik hogy bizonyos tárgyak. de azokat a szokottnál nagyobb részletességgel. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a reneszánsz képzőművészet hihetetlenül magas színvonala és óriási hatása is. Puskin pikk dámájára. amit az égiek (a világot) irányítva elrendelnek? Sőt. Ezek az ún. a rózsakeresztesek. Az egyiptomi művészek alkotásai mágikus hatalommal rendelkeznek. A racionális gondolkodásmód érvényességi területén kívül eső irányzatok szinte valamennyi nagy európai kultúrában megjelennek és sajátos kommunikációs rendszert dolgoztak ki. Elit-szemléletük. a kép összekeveredik a prototípussal.

vagy a Mefisztót is fogva tartó fausti pentagramma. amely nagyon szigorú ikonográfiai megkötésekkel ugyan. A prototípus megelőzi ugyan a történelmet. Csak a beavatottak szűk köre érthette meg valódi jelentésüket. Ebből a szellemiségből jöttek létre az impresa -. bizonyos sorrendre tartanak igényt. hogy tételezni kellene az idea közvetlen megtestesülését. megragadják nézői tekintetét. bizonyos teljességet öltenek fel. mintha ott volna. akit szeretünk. a képe. 1419-ben Európában ismertté és igen népszerűvé vált Hórapollón IV. s mind kívülről. mélységes jelentést hordoznak. Az ily módon ábrázolt tárgyak mintha önmagukban állnának. s ez jellemezte az egész jezsuita századot. erkölcsi. A kérdés megítélésében ismét létrejött egyfajta praktikus konszenzus. vagy pedig megfelelő természeti tárgyak a művészi szubjektum által egésszé rendezve. valami absztrakt mozzanatra. nem áll közvetlen kapcsolatban a metafizikus világgal. mint ahogy támadta a platonizmussal „kompromittálódott” humanizmust is.ELŐSZÓ A reneszánsz kori embléma-. amelyet Dürer is illusztrált. mind belülről bizonyos egységet és egyetemességet igényelnek”. az emblémakészítők közül Francesco Colonna. a közöttük lévő kapcsolat jobbára konvención. hanem bizonyos értelemben dichotómiaként kezelte szimbólum és allegória fogalmát. A platonizmus itáliai elterjedése a jel reveláló funkciójának megerősödését vonta maga után. amely ha tiszta és természetes. akinek Bibliothecae Alexandrinae Icones Symbolicae című műve egy részletével illusztrálhatjuk a reveláló kép elméletét: „A szimbolikus képek viszont alkalmasak a kontemplációra. E gondolat hatása alatt állt a firenzei Akadémia szinte valamennyi tagja. mágikus kód. Szerencsésebb az arisztotelészi poétikai alapon álló metaforikus jelhasználat sorsa. aki a rész és egész viszonyából kiindulva adta meg a szimbólum pontos meghatározását. Poliziano. a reformáció egyenesen megtiltotta templomaiban a képi ábrázolást. A képzőművészet tárgyairól szóló tanulmányában (1797) Goethe még pontosabban fogalmaz: „Mély érzés által. s aktualizálhatták a transzcendens erőket. egyfajta tárgyi attribútum fellelése. misztikus.) szerint a kereszténység mélyebb gyökerei a görög egyiptomi titkos revelációba nyúlnak vissza. Végezetül a leginkább illetékes alkotó-elméletíró Goethe meghatározását idézzük. Az egyház értelemszerűen felvette a harcot a bálványimádó törekvésekkel szemben. apriorisztikusak. s nem szükségszerűségen alapul. A protestáns irányzatok még erőteljesebben léptek fel a vizuális szabadosság ellen. században mindkét irányzat részletesen kidolgozta saját elméleti tételeit és apológiáját. illetve a zsidó-kabbalista titkos tan. „amelyek sok egyéb eset reprezentánsaként jelentkeznek. az ikonográfia/ikonológia-gyűjtemények. mert akkor mintegy hallgatólag helyettesíti azt. mely mindig valami általánosságot is rejt magában. s ennek forrása az eszményi. Jel és jelölt megtartja különállását. A képi ábrázolásnak ez a fajta szemlélete összeegyeztethető volt még a tridenti zsinat utáni ellenreformációs teológiával is. a legjelesebb és legmagasabb rendű tárgyakkal is összehangolódhat s mindenesetre szimbolikussá teheti őket. mint például Scipione Bergaglié vagy Cesare Ripa Iconologiája (1593). az istenség közvetlenül revelálódik. rendezési elvei mögött egy alapvető kettősség húzódott meg a mi a kép? kérdésre adott válasz adásakor: szent jel. Az akkor még meg nem fejtett egyiptomi hieroglifákról azt hitték. amelyben a transzcendens idea. és a szemen keresztül a lélekig hatolva alaposabb vizsgálat nélkül is feltárják természetüket… A legnagyobb gyönyörűség akkor keletkezik. funkciójuk. impresa. ami nincs ott. A metafora az egyetlen adekvát. ahol az ábrázolt csak metaforikusan utal valami másr a. de a szellemet visszaűzik 10 Created by XMLmind XSL-FO Converter. de megjelenik bizonyos emblémákban. A humanisták egyik csoportja (Ficino. s mégis. amely másfél évszázadon keresztül megszabta bizonyos elvont fogalmak. amelynek a segítségével az absztrakt gondolatot. de megengedte a művészi alkotások templomokban való elhelyezését. a kép összekeveredhetett a prototípussal. s így teológiai szempontból felvetődhetne az idolátria vádja. a poétikai hagyomány által kidolgozott és szentesített eszköz. eszmét vizuális és verbális formában konkrétan meg lehet jeleníteni anélkül. A római egyház a tridenti zsinat után szigorúan szabályozta a képi ábrázolás mikéntjét. Talán ő az első. amelyen keresztül a túlvilági erők ténylegesen is gyakorolhatják a hatalmukat. Ripa célja elsősorban a morális fogalmak konkrét ábrázolásának megtalálása volt. Michelangelo. hieroglifákban és más „szent” alakzatokban. aki nem szinonimaként. A XV– XVI. szinte egy büntető törvénykönyv szigorával rögzítette. Pico della Mirandola stb. A költői. amely megfelelő mennyiségű információt hordozott az általa jelölt tartalom pontos meghatározására és azonosítására.és hieroglifagyűjtemények szerkesztési. Vannak „szerencsés” tárgyak. kiemelkedő esetek. A fentieken kívül megemlíthetjük a költők közül Lorenzo de’ Med ici. század elején nagy erővel jelentkező ősi egyiptomi hatás. ha a kép valamely dolognak vagy személynek.” A metafizikus ideát közvetlenül megtestesítő jel elméletével ledőlt a két világot elválasztó fal. . elvi határ. századi Hieroglüphika című görög nyelvű gyűjteménye. hogy azok a maguk tárgyi-képi valóságukban titkos üzenetet tartalmaztak Isten teremtő szándékáról s evilági jelenlétéről. lelkemben valami hasonlót és idegent idéznek fel. Raffaello. művészi alkotások ugyanígy rejtett jelentéssel bírtak.” Az allegorikus műalkotások tárgyai ellenben szellemiek. esztétikai minőségek kifejezésének a módját. mint Nostradamus könyvében a makrokozmosz jele. hogy megjelenítsék az általánost. Ezt az irányt támogatta a XV. hogy mit és hogyan lehet ábrázolni nyilvános helyeken. A jel – metaforikusan használva – nem revelál semmiféle ezoterikus ideát. Pietro Valeriano és leginkább Cristoforo Giarda nevét. a művészek közül Leon Battista Alberti.

részben szó szerint idézve a korábban mondottakat. Ennek legegyszerűbb formája a rész önnön ellentétével való keveredése. A kötet jellegéből adódóan mind mennyiségi. „Az egyesülés történhet azonban magasabb jegyben is. szimbólum. aki szakmai hozzáértésén túl a kézirat egészére vonatkozó konstruktív tanácsokat adott. A címszójegyzék első változatát a sorozat szerkesztői. ahol „a különös az általánosabbat képviseli. a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért Alapítványnak. A Szegeden 1986 óta megjelenő Ikonológia és műértelmezés című sorozat ikonológiai. Imrényi Tibor. Ez a művész az elméjében lévő ideához keresi a megfelelő tárgyakat. Ridovics Anna egészítette ki. az eszmét képpé változtatja. Az igazi szimbolika. Ugyancsak köszönettel tartozunk a vállalkozás pénzügyi támogatásáért a Soros Alapítványnak. magasabb rendű. „Az allegorikus abban különbözik a szimbolikustól. Szeged. A kézirat technikai előkészítését Gerencsér Gábor végezte. valamint Tegyey Imrének. külön kell válnia. és ily mód kimondható is legyen a kép által. T. ahol a különvált rész elébb fokozódik. a JATE Klasszika -filológia Tanszék docensének. hogy a képben a fogalom körülhatároltan és hiánytalanul maradjon meg. a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak és a Szegedi Polgármesteri Hivatalnak. de kifürkészhetetlen eleven és pillanatnyi kinyilatkoztatásaként… Az általános és a különös egybeesik: a különös a különböző feltételek közepette megjelenő általános. mind minőségi szempontból rendkívül nagy munka hárult a kiadói szerkesztőkre is.” Ami jelenséggé válik. amelyet kötetünk valamennyi munkatársa nevében sok szeretettel ajánlunk az olvasóknak. „Az allegória a jelenséget fogalommá. Az előbbi fogalompár a külső és a belső művészi valóság egységét állítja: a művész tudata legmélyebb rétegeibe (ha az egészséges) való hatoláskor egyben megragadja és kifejezi az objektív valóság igazi. új. Hálával tartozunk Fried István professzornak. az „objektív korrelatívot”. majd felfokozódott részek egyesüléséből valami harmadik. Pál József. Lelkiismeretes munkájuk révén alakult ki e könyv arculata. hogy az eszme a képben mindig végtelenül hatékony és elérhetetlen marad. kimondhatatlan. nem felszíni lénye megismeréséhez. de úgy. Pál József 3. különös tekintettel a magyar anyagra.ELŐSZÓ önmagába. a fogalmat képpé változtatja. Miklós Pál és Vanyó László szakterületüknek megfelelő közreműködése mellett a szócikkek megírásában egyetemi hallgatók vettek részt. hogy jelenség lehessen. A lektorok szintén nagymértékben hozzájárultak adataink pontosításához. nem álmaként s nem árnyékként. A kötet létrejötte szokatlan együttműködés eredménye: Eörsi Anna. és fordítva: a külső valóság megfelelő kutatása szükségszerűen juttatja el őt saját belső. az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék vezetőjének. mély összefüggéseken alapuló lényegét. 1832-ben Goethe ismét visszatér az elhatárolás kérdéséhez. Végezetül a Balassi Kiadó munkatársainak fejezzük ki köszönetünket. valamint ha minden nyelven kimondják is. A szimbolika a jelenséget eszmévé. hogy ez indirekt. A szócikkek művészettörténeti vonatkozásait.” A szimbólum goethei fogalma két. valami váratlan jön létre” – s ez a szimbólum. valamint Szörényi László állították össze. 1997. az direkt módon jelöl.és hermeneutika-elméleti dokumentumokat és tanulmányokat közöl: a kiadványsorozat fő irányai megszabták lexikonunk dimenzióit is. közülük Reuss Gabriella a szerkesztési fázisban is. aki a szócikkek első lektora volt.” Harmincöt évvel később. Fabiny Tibor. a másik a különös és az általános. méghozzá úgy. Köszönetnyilvánítás A kötet a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folyó tudományos vállalkozás keretei közül nőtt ki. . végső analízisben azonos fogalompár felé halad: az egyik a spirituális– organikus. A különvált részek ismét keresik és megtalálják egymást. július A szerkesztők 11 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

versében a benti.34–35). [73] D. az isteni üdvösség közvetítője (rfény/világosság és sötétség). Strasbourg. A gótikus ablakok a Krisztus és az Egyház (Eklézsia) közötti viszonyt szimbolizálják. [400] W. E. szemben fivére. sz. • A kabbalista hagyományban tőle származnak a világosság fiai. E. [277] Ny. Misztikum. Ebben az értelemben Ábel az Úr kegyeltje. ő az első halott a Földön (Ter 4. [287] Ö.2. képe. az Isten igéjére való nyitottságot jelképezi. [399] V. Múz. de az ismeretlenbe való kitörést. mivel „az egyházba árasztják a tanítás világosságát” (Honorius Augustodunensis: A lélek ékköve. . fejezet: A templom ablakai). Isten újszövetségi népére és a keresztény vértanúkra is utalhat (Mt 23. az oltár közelében. A nyitott ablak az Istennel való imaközösséget. Szt. Matthaus Donner: Ábel halála (1740–1750 között. [50] C. Notre-Dame-katedrális. E. [396] Ü. akaratának testet öltése (pl. [371] U. [285] O. az anyagi világ és a kinti. [189] L. [414] Z. Az üvegablakok ikonográfiai tematikája a történelem megjelenítője. könyvéből.” Petőfinél az „Ábelszivek fölfeccsent vére” a gyilkosságok ártatlan áldozatait jelzi (Téli éj). Bp. A Kelet felé tájolt európai templomokba a hajnali. [414] A abakusz: Számolótábla. a halált is jelképezi.. templom altemplomának (XII. amely hathatósabban kiált. a hét szabad művészet ábrázolásain az Aritmetika allegorikus alakjának. rajtó [Ú. napkezdő imádkozáskor az apszis ablakai. az azúrig (razúr) emelő világ az eszmények közti határvonal és az összekötő az ablak: „– Művészet. valamint az evilág és a túlvilág közötti kapcsolat kifejezője. Typus Arithmeticae (illusztráció Gregor Reisch Margarita Philosophica c. [70] Cs. [130] Gy. rKáin gabonaáldozatával (rgabona/búza). sz. [80] E. [138] H. a lét megismerhetetlenségét fejezheti ki. Király-kapu.•Berzsenyi Görög Demeterhez c. [305] R.8). 1145–1150 között). [323] S. Három ablak a Szentháromság jelképe is lehet. mivel az üvegen anélkül halad át a fény. a ránk hulló vérhez. [301] P. Sok nyelvben azonos szó fejezi ki a fényt és az ablakot.] 12 Created by XMLmind XSL-FO Converter. [175] J. Az eucharisztiára utaló értelemben jelenik meg a két testvér története a feldebrői róm. [Ú. Ágostonnál Ábel Isten városát (De civitate Dei). Ezt a képtípust követi többek között Bernáth Aurél Reggel (1931) és Dési Huber István Vándor az ablakban (1939) c. 1504).) freskóján is. az oltár felől sugárzik a fény. a chartres-i Notre-Dame-katedrális északi kereszthajójának ablakai). [180] K. [89] F. A fény.] Ábel: A Bibliában rÁdám és rÉva második fia. A Madonna-képeken a zárt ablak Mária szüzességének szimbóluma. az első rpásztor.). [258] N. • A keresztény szimbolikában a templom ablakait az egyházatyák jelképeként is értelmezték. [414] Y. Pál apostol Ábel történetét Krisztus halálának előképeként értelmezte: „Járuljatok… Jézushoz. fejezet . mint Ábelé” (Zsid 12. A testvérgyilkosság által áldozattá válik. [144] I. Chartres. Mallarmé Az ablakok c. míg Káintól a sötétség fiai (Zóhár).24). régtájak). [328] Sz. amely Isten fényének kisugárzása.] ablak: A belső és a külső világ. A keresztosztatú ablak Krisztus eljövendő szenvedéseire utal. hogy megsértené (rüveg). [104] G. Szépm. s a nap során a templomhajó jobb oldalán lévő ablakokból jut be a világosság (r hajnal. 130. [244] M.SZÓCIKKEK A–Z A. versében a magyarokra mért sorscsapások áldozataira utal: „…de az égbe ért már / Ábeli vérök. Káin a Sátán városát jelképezi (rmennyei Jeruzsálem). kat. Szó: mind-mind csak ablakok!” A XIX. [Ú. • A költészetben az egyén és a külvilág kapcsolatának szimbóluma. [342] T. végi Supra quae ima is említi az „igaz Ábel áldozatát”). sz. akinek bárányáldozatát (rbárány/juh) az Úr kegyesen fogadta. végi szimbolizmusban az ablakból látott látvány (kép a képben ábrázolás) a külvilág sokszínűségét. • Keresztény értelmezésben az eucharisztia előképe (már a IV. [12] B. valamint Püthagorasznak az attribútuma (pl.

Reims. Zsegra. amelyben a mágikus betűk a magasból ferde irányban aláfutva egy a gonosz erőket elnyelő rspirál erővonalait alkotják. sz. a bizánci művészetben mindig dicsfénnyel. VI. A már -már lesújtó Ábrahámot egy angyal vagy Isten felhőkből kinyúló keze fékezi meg (rkar/kéz). s azt az erkölcsnél magasabb rendűnek ítélt hit az ún. sz. rgyermek. 1782. Ábrahám és Melkizedek találkozásának (Ter 14. Az ilyen táblácskákat láz és egyéb betegségek ellen amulettként használták. a Nicolaus de Verdun zománcképeiből [1181] készült XIV. A szó héber eredetű. I.. leomló fehér szakállal ábrázolják. kat. misztikus formula. amely a jámbor embernek osztályrészül jut (Lk 16. Az Izsák feláldozása-epizódot (Ter 22. sz.). Tölcsér. 33). A kiválasztottak (XIII. kat. A Lk 16. Izsák születésének megjövendölése (Ter 18.14) az Angyali üdvözlet előképe (pl.19). akitől a Biblia a zsidó népet származtatja (rősök). A templomokban Ábrahám áldozatát a leggyakrabban a szentmiseáldozat helyének közelében vagy az oltár felszerelési tárgyain jelenítették meg (pl. vallási stádium példájává teszi. templom falképe (XIV.] Ábrahám kebele: A keresztény ikonográfiában a mennyország egyik szimbóluma. lőtőt lépék. s amely ezáltal három dimenziót kap. a róm. Utolsó ítélet-kapu). a róm. a keresztény és az iszlám) egységét mint spirituális kapocs (ábrahámi testvériség). Ősz hajjal. rkos [P. amelyek megjelenítik a Bibliában található összes hozzá kapcsolódó eseményt. Attribútuma a kés. feleségével. Szentlélek-templom). • Kierkegaard Félelem és reszketés című művében az Izsákot feláldozni kész Ábrahám jellemét az erkölcs és a hit szempontjából elemzi. Klosterneuburg. Sárával és unokaöccsével. hetvenöt éves korában. B. R pedig a Szentlélek (ruáh) kezdőbetűje.8) (rKánaán). San Apollinare in Classe. hogy a betűk a háromszög csúcsa felé folyton fogytak. hogy Kánaánba vándoroljon (Ter 12–25. • A népi imádságokban a mennyre utal: „…viszi lelkem mennyben. Ágoston-rendi kolostor temploma). Ábrázolásai a középkori magyar művészetben is megjelentek: pl. Az első betűk a Szentháromságra utalnak: A az Atya (áv). Notre-Dame-katedrális.SZÓCIKKEK A–Z Ábrahám: Az Ótestamentum első nagy patriarchája. B a Fiú (bén). Ábrahám áldozata (ókeresztény mécses ábrája). és így egyben Krisztusé is. rÁbrahám kebele. Sopron. Ravenna. Kifejezi a három nagy monoteista vallás (a zsidó. amelyet háromszög alakú táblácskákra írtak úgy. templom falké pe (XIV. amelyet a talizmán mozgásba sűrít. ABRAKADABRA 13 Created by XMLmind XSL-FO Converter. északi. • A megingathatatlan keresztény hit előképe. Istentől elhívatva. eleji szárnyasoltáron. / Ábrahámnak kebelébe” (Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék.1–14) a keresztrefeszítéssel állították párhuzamba (pl. sz.] abrakadabra: A középkorban gyakran használt varázsszó. sz. 1401).18–24) jelenetét a középkorban az utolsó vacsora előképének tekintették (pl. sz. amellyel Izsákot akarta feláldozni.). Dorfmeister István grisaille-falképe a főoltár közelében. Lóttal elhagyta Ur városát.22 -ben szereplő ’öl’ jelentésű szó az Ábrahámmal való asztalközösségre vagy általában arra a szeretetközösségre utal. Dirk Bouts festménye: Ábrahám és Melkizedek találkozása. rÁbrahám. Brunelleschi és Ghiberti domborművei a firenzei Battisteróhoz készítendő bronzkapu pályázatára. rParadicsom [A. Karaszkó. A megfordított mágikus háromszögben a betűk elhelyezkedése határozza meg a fentről lefelé ható erő koncentrációját. óta léteznek terjedelmes Ábrahámciklusok. • A képzőművészetben az V. 1464–1467). . eleje.

fejlődését. A. egy korbácsot tart. A kettős egységű Ádámra Isten rábízza a 14 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a nő pedig az rÉva nevet kapja (randrogün/hermafrodita). Összefügghet az r abraxas/abrasax szóval. 37. ’áldott név’ az értelme. Jánosra vonatkoztatták. X=60) a szóban 365. aki felismeri az időtlen erők körtáncát (körforgását). Ezért váltak a győzelem és a szerencse szimbólumává. hist. amelyek az elrejtett istenségből kiáradtak.. Krisztust (rgyöngy). Ahol a tenger igazgyöngyöt rejt. rabrakadabra. és így kapcsolódik a sárga színhez. ezt is összekötő kapocsnak tekintették a misztikus erővonalakkal. a bolygókhoz pedig 365 erény kapcsolódik.26– 27). és ’szent szó’. ennek alapján a gemmákon megjelenített figurát évistenségnek is tartották. • Az abraxas-gemma egy furcsa alakot ábrázol. ezt a leírást Keresztelő Szt. • A Physiologus szerint a halászok achát segítségével találják meg az igazgyöngyöt.5. A szó első három betűje a Szentháromságra utal: A az Atya (áv). Az ’ember’ jelentésű Ádám név az adama (’vörös föld’) szóból származik. . Róma. Az abraxas-amulettek azt a hőst jelképezik. 37. • Mások szerint az abrasax a helyesebb formája. R=100. rbetű/írásjel.] Ádám: A zsidó és keresztény hagyományban az első ember. 1508–1511. tehát a közvetlen jelenben szembe mer szállni velük. hogy csak a bűnbeesés után lesz a férfi neve Ádám. a levegő minőségéhez. rszó/ige [P. A bibliai teremtéstörténet szerint Isten a hatodik napon teremtette őt és Évát (Ter 1. s a világ teremtését. amelyek körbefogják a világot és kapcsolatban állnak a felsőbb hatalmakkal. rszó/ige [R. A gnosztikusok szerint a szó hét betűje azt a hét angyalt is jelöli. és ebben a kettősségben Isten képe. Az egység a kettősségben úgy jut kifejezésre. Az antikvitásban varázserőt tulajdonítottak neki (Plin. féldrágakő. a gemma elülső vagy hátsó oldalán a bűvös erejű görög szóval. Az ábrázolásokon az Úr életet lehel Ádám orrába. azaz a napév napjainak száma. R a Szentlélek (ruáh) szó kezdőbetűje.142). mivel ő mutatta meg a lelki igazgyöngyöt. A szó eredete egyesek szerint az abrak és sax (szadzsi) egyiptomi szavakból származik. A gnosztikus Baszileidésznél a szó jelentése: ’Úr 365 Eon felett’ (a gnosztikus felfogás szerint az Eonok azok az őserők. és az új nap hajnalán. a másik kezében pajzsot. A kakasfejű alak lábait két kígyó alkotja. rpentagramma. rháromszög. Ábrázolása gyakori a késő római amuletteken és gemmákon. B=2. J. • Az asztrológiai szimbólumrendszerben a Merkúr bolygóval összefüggő rdrágakő. A görög betűk értéke (A=1.19). a higanyhoz mint fémhez és az Ikrek jegyéhez. S=200. Ádám androgün lény. B a Fiú (bén). megváltását intézték). Abraxas-gemmák (Laars nyomán).] abraxas/abrasax: A hellenizmus kori varázsszövegekben mágikus kifejezésként használták szerencse vagy csapások előidézésére. ott a zsinórra kötözött achát mozdulatlanul megáll. [F. • A zsidó papok szakrális öltözetének egyik dísze (Kir 28. G.SZÓCIKKEK A–Z ABRAKADABR ABRAKADAB ABRAKADA ABRAKAD ABRAKA ABRAK ABRA ABR AB A Mint más amulettek és talizmánok.] achát: Vulkáni kőzetekben gyakori ásvány. egyik kezében hatalmának jelképét. Nat. akik a hét eget (hét bolygó) irányítják. Sixtus-kápolna). vagy érintése által továbbítja Ádámba az életet (Michelangelo: Ádám teremtése.

mindez profetikus jelképe a halálra ítélt Krisztus testéből kialakuló Egyháznak (Eklézsia). Chantilly. Múz. 725–727). • A kabbalisták szerint az első Ádám (Adam Kadmon) az első és legtökéletesebb teremtmény. -tól) a nyári napfordulón. míg a nyugati részen 15 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Erről tanúskodik a Golgota lábánál álló Ádám-kápolna görög felirata: „A koponyák hegye Paradicsom lett. Ádám megváltását és újrateremtését az Ádám sírján megjelenő Krisztus-kereszt szimbolizálja.. A zsegrai Szentlélek-templom falképén. Adónisz véréből vagy a segítségére siető. egy vadászaton vadkan tépi szét (egyes mítoszváltozatok szerint a féltékeny Arész parancsára).. Bp. rférfi és nő [P. Maulbertsch freskóján (1767). • A magyar irodalomban Madách Az ember tragédiája c. Adónisz – aki a bűnös szerelem kitudódásakor mirhafává változott leány kérgéből született meg (Ovid. a Kr. Ádám elveszti a fényt. X. Bp. Musée Condé). kalász. pap. akik az egész emberiséget képviselik. a teremtmények ápolása és a róluk való gondoskodás. Jézus a Pokol tornácán (Biblia Pauperum.. Ádám attribútumai: fügefalevél. X. meg nem munkált földből előlegzi Krisztus születését a Szűztől. miniatúra Berry herceg hóráskönyvéből.14). Ádám rJézus Krisztus előképe.” Pacino di Bonaguida Lignum vitae c. amelyről a rkígyó Éva és Ádám felé nyújtja az almát. Ádám teremtése a szűz. az ősz kezdetén. egyben Krisztus keresztfája (ralma/almafa. • A zsidó hagyomány Ádámot a Messiással is összefüggésbe hozza. kosbőr. művében az emberiség történelmét álmában végigélő. frígiai változatához. tavasszal újjáéledő természet szimbóluma. Met. amelyet Éva képvisel (Jan de Limbourg és testvérei: Bűnbeesés és kiűzetés a Paradicsomból. a természet megújító erejét képviselő ranyaistennő szeretője. 1330 k. megsebesült Aphrodité véréből eredeztetik a rózsa piros színét. képén (1320 k. mint ahogy a Messiás is a Niszánban jön majd el. eleje) a Paradicsom fája. VII. a Jahve elleni vétek példájaként (Ez 8. részben ellentétes jellemzők alapján: Ádámot Isten a Niszán hónapjában teremtette. próféta. e.). A középkori értelmezés szerint a bűnbeeséskor Ádám személyében a szellem alárendelődött az érzéki megismerésnek. s akinek különösen a nők körében elterjedt tiszteletére az Ószövetségben is található utalás. rkereszt). úgy Krisztusban mindenki életre is kel” (1Kor 15. végigszenvedő Ádám az örök ember típusa. Attiszhoz hasonlóan.). XV. a Messiás visszahozza. amelyeken a meghaló és újjáéledő természetet ünnepelték. I. Az Adónisz-ünnepek.. ásó (rásó és kapa). Alakja összefüggésbe hozható azzal a Tammúz nevű istenséggel. sz. 1415–1416. akit Szíria és Babilónia sémi népei tiszteltek. fényteremtmény. • A Pokol tornácán Krisztus szabadulást hozva elsőként az ősszülőknek. a másodikon (Jézus Krisztus) keresztül a megbocsátás és az élet jött el a földre: „Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal. a székesfehérvári Kármel-hegyi Boldogasszony-templomban. mindkettő fénylény. Éva-Venus) festi meg az első emberpárt. A téma a barokk művészetben is jelen van pl. Tiszteletét a Kr. a ritka ikonográfiájú „cselekvő feszület” ábrázolásán ( A Megváltás allegóriája. Szépm. Ádámnak és Évának nyújtja a kezét. e. ralma/almafa. Mürrha (másutt Szmürna) fia.. • A tipológiai szimbolizmus Pál apostol nyomán ezt az elképzelést Krisztusra vonatkoztatta.22). A Ter 2. és évenként újra meg újra / képe halálodnak s panaszomnak hangja feléled” (Ovid. Éva teremtése (Biblia Pauperum.-tól vették át a görögök. mivel a bűnbeesés és a megváltás fája azonos (rfa). 512–513) – Aphrodité (rAphrodité/Venus) szerelmese. Múz. Mindkettő király. Míg az első Ádámon (Ádám) keresztül a bűn és a halál. Accademia) Ádám is szereplője a keresztrefeszítés jelenetének. részben azonos. • A görög mitológiában szépséges ifjú pásztor. XVII. megteremtve ezzel az eszményi ember prototípusát. Szépm. Az ókori civilizáció keleti területein (Szíriában pl. az Adómák a hagyományos keleti termékenységi szertartásokhoz kapcsolódtak. 1330 k. Kinürasz ciprusi király és leánya. . a gyászom / mindig megmarad. Aphrodité elsiratta kedvesét: „…érted Adonis. Adónisz eredetileg a télen halott. Firenze.SZÓCIKKEK A–Z föld feletti uralmat. amely Isten lényegéből jött létre (rkozmikus ember).. A patrisztika kedvelt motívuma: Ádám testéből Isten megteremti a nőt.] Adónisz: A görög Adónisz elnevezés az isten sémi ádon (’úr’) megszólításából származik..15 alapján ez a királyság szolgálat. sz. sz. • Dürer 1504-ben antik előképek nyomán (Ádám-Apollo. Met.

ugyanis ezek szintén a vegetáció termékenységét biztosították és a természet újjáéledését fejezték ki.” rAdónisz-kert. meséjében a közösségi összefogás és a testvériség eszméjének szimbóluma a szálanként széttörhető. színezüst szép ágacskámat?” (14. E. rAttisz. diót. rmag. A származási kötelékeket szerteágazó rfa. E. 8). Shelleynél Adonais-Keats az eszményi költő típusa.] Aeneas: rAineiasz/Aeneas ág/vessző: Már az ősi kultúrákban is a termékenység. kosarakba ültetett virágok és magvak. almát tesznek kosárba. elégiája is hatott. vízbe dobás a férfi elemnek a női elembe való belemerülését és feloldódását mint a termékenység alapfeltételét jelképezte (rvíz). versét a huszonhat évesen elhunyt. termékeny ág ellentéte a száraz ág a halál. / Él ma is Attis aversben. • Az Adónisz-kert rokonítható azzal a karácsonyi népszokással. az 1494-ben kiadott Hypnerotomachia Poliphili illusztrációja. Krisztus halálának és harmadnapra történő feltámadásának egyházi ünnepét. A tengerbe. siratásának kezdetét (Lukianosz: A szírek istennőjéről. Babriosz A vesszőnyaláb példázata c. mely egykoron / bűvölővé tette őt. eposzában Adónisz kertje az élet örök körforgásának jelképe. s idegen istenek hajtásait gyökerezteted meg” (Iz 17. a szomorúság. magyar vonatkozásban pedig III. Adónisz ünneplésének napjain tartották a húsvét.” 16 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 994). A Kalevalában Lemminkejnen anyja így keresi fiát: „én aranyos almácskámat. A virágok közé Adónisz képét helyezték. Az egykori római Adónisz -kultusz központjából (amely a mai Vatikán területén volt) egy ókori bronz fenyőtoboz a Belvedere-udvarba került át. „Adónisz szarkofágja”. s amelyek Adónisz szépségét.10). rajongva tisztelt költőtárs. mintájára ábrázoló hagyományban az ág az utód jelképe (a keresztény Jessze fájaábrázolásokon pl.] Adónisz-kert: Az antikvitásban az Adóniákon (az rAdónisz tiszteletére rendezett szertartásokon) cserepekbe. az egészség. amelynek során magvakat. Szíriában a vörös agyagtól az évenkénti áradás idején piros színűvé változó folyó jelentette Adónisz halálát. • Izajás próféta is megemlíti (s egyben el is ítéli) az Adónisz kultusz növényi termékenységi szertartásait: „Mert Adonisznak ültetsz csemetéket. amelyeken elsősorban nők vettek részt. amelyek a nemzőerőre és a széthulló sok r mag révén a halálra és a halhatatlanságra egyaránt utalnak. rvirág [Ú. rDumuzi/Tammúz [Ú. örök Éjből / A csöndes Hórák felhozzák újra.SZÓCIKKEK A–Z (különösen a hellenizmus korában a görögök és rómaiak) a tavasz kezdetekor tartották. Adónis is él ma…” (Siratóének Racacinusról. Shelley 1821-ben írt Adonais c. . ének). fasces eredetileg etruszk uralkodói jelvény volt. rkert. a természethez hasonlóan halhatatlan. bőrszíjjal átkötött vesszőnyaláb. John Keats emlékére írta. Endrét nevezték az Árpádok utolsó aranyágának). • Az ókeresztény kor egy időszakában a pogány tavaszi meghaló feltámadó istenség. Krisztus az utolsó ág. s Rómában a fő magistratusok hatalmát jelképezte (Lucretius: A természetről. • Az európai kultúrában az eszményi férfiszépség jelképévé vált. korán hervadó életét és halálát szimbolizálták. de összekötve eltörhetetlen vesszőköteg: „nagyobb erő az egyetértés mindennél. A költő az Adónisz név női változatát alkalmazta művében. • A kelták az ágnak (főleg az almafáénak) mint varázspálcának mágikus erőt tulajdonítottak. a béke és a boldogság jelképe. • A mezopotámiai kultúrákban a terméshozó ág istenszimbólum. idilljében (Szürakuszai nők az Adónisz-ünnepen) örökítette meg: „Fordul az év s ím Adóniszod a szigorú. folyóba vagy kútba dobtak. • Spenser Tündérkirálynő c. • A bárdot közrefogó. Theokritosz XV. A zöldellő.” Attribútumai a vörös sebként szétfakadó rgránátalma és a rfenyőtoboz. amelyre a görög Bión Adónisz siratása c. amelyeket az ünnep végén tengerbe. III. Janus Pannonius egy szép ifjú halála kapcsán a költészet által halhatatlanná lett szépségről ír: „Halld legalább lantom lágy szava bús panaszát. komornyikjáról). Az Adónia szertartásait. az ún. örökifjú szellemiség és művészet jelképe: „A szépség részese.

1) (rJessze fája). pl. akik atudás megszemélyesítői. gyermekeket. 1199. Termékenységi jelentésben Szűz Mária szimbóluma: Clairvaux -i Szt. „ősi titkoknak tudója” (3. A virág nélküli csupasz rózsaág a bánat allegorikus ábrázolásain az örömök elmúltával jelentkező gondokra utal. rolajfa [Á.9–14). A hét szabad művészet alakjai közül a virágzó ág a Logika attribútuma. • A Kalevalában a „vénséges vén” Vejnemöjnen a világteremtéskor születő énekmondó varázshatalmát.. . „Timor addit honorem” (A félelem növeli a tiszteletet) (rézmetszet Jacobus de Boschius Symbolographia sine de Arte Symbolica [Augsburg–Pillingen. / jó anya. s a mozgalom elnevezését is ebből eredeztette. • A középkori ábrázolásokon a száraz ágra csavarodó szőlőfürt a barátság szimbóluma. hogy az idők tanúja. • Az Aprószentek ünnepéhez kapcsolódó vesszőzés az ősi. emblémáskönyvéből). az első francia köztársaság címerének középső képét ez alkotta (rbárd/balta). Az olajág a vízözön visszahúzódását jelezte Noénak.] aggastyán: Az erény és a bölcsesség jelképe. szakállas.” raranyág. 1426–1432. mágikus tudását éppen annak köszönheti. • Az Ótestamentumban Dániel próféta látomásában szerepel az örökkévaló Isten megjelenési formájaként a fehér hajú Ősöreg (Dán 7. Nyeregyica. a tüskés ág pedig a szigorúságé. a pálmaág pedig a vértanúhalál és a halhatatlanság jelképe (pl. Bernát „fölséges termő ág”-nak nevezi Máriát.SZÓCIKKEK A–Z Fasces-embléma. a vessző mint a fenyítés eszköze a Grammatika allegorikus figurájának kezében szerepel. ősz öregemberként ábrázolták a középkortól kezdve. József Attila Talán eltűnök hirtelen… kezdetű versének zárósoraiban a reménytelenség. A vesszőköteggel övezett bárd politikai szimbólumként a későbbi korokban is szerepelt. Szpasz Preobrazsenyija -templom). a vértanúk kezében a Van Eyck fivérek genti oltárán.” Weöres Sándor Anyámnak c. • A költészetben is számos jelentésben fordul elő. Benedek attribútuma. E. versében az anyai termékenységre utal: „Termő ékes ág. 17 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Szt. Az olasz fasizmus is átvette a fasces jelképet. Az Öregkorú (freskó. a bánat kifejezője: „és most könnyezve hallgatom. A megszentelt virágvasárnapi (Európában a pálmát helyettesítő) barkaágnak szintén védelmező erőt tulajdonítottak. • A kereszténységben Izajás Messiás -jövendölését Jézusra vonatkoztatták: „Vessző kél majd Izáj törzsökéből. rÁron vesszeje. 1702] c. • A Szentháromságot ábrázoló műveken az Atyát a Fiú és a Szentlélek alakjától megkülönböztetendő. • Kínában tisztelettel övezik az öregeket. Bavo). / a száraz ágak hogy zörögnek. hajtás sarjad gyökeréből” (Iz 11. a néphit szerint a viharok és a jégverés ellen védett (rpálma/datolyapálma). fiatalokat védő apotropaikus termékenységvarázslattal áll összefüggésben. ének). Robert Campin (a flémalle -i mester) Szentháromság-képén (1410–1440) és Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóin (1508–1511) is így jelenítette meg a Teremtőt. A taoizmusban a halhatatlanokat idős emberekként ábrázolták. A szentek ikonográfiájában Szt. te.

Bavo).1–10. Ármány!” (II. A legkorábbi ősmagyar vallással foglalkozó művekhez hasonlóan Horváth János 1817-ben kiadott A régi magyaroknak vallásbéli s erkölcsi állapotjokról c. 18 Created by XMLmind XSL-FO Converter. folyóvá duzzadó patak utódainak. és imádja a feláldozott és győztes Bárányt. A Messiás ágyéka jelzi a tanítókat. mester: Szentháromság (Mosóci oltár. 46). Alakjukat gyakran vonták párhuzamba az ószövetségi patriarchákkal. A szaporodás. a betegségek. . rbölcső. • Az Ótestamentum szerint az. akik által Krisztusnak fiai születnek. A.1–11). ’furfangos’) szóból eredő nyelvújítási szó. • A keresztény művészetben szimbolizálhatja a szülést és a születést. melyek közül az ágy a beteljesült.. a halál. isteni nászágy) vagy Temesvári Pelbárt Stellariumában: „Gaude coelestium thalamorum sponsa” (Örvendj. pl. a démoni erők vezetője (Plut. • A huszonnégy apokaliptikus aggastyán témája az Utolsó ítélet látomása. rAhura Mazda ellentéte Ahrimán. A tanítók hirdetik Krisztus nevét az egész földön. Az Aveszta ősi részeinek gonosz istenségeit. amelynek végső hajtása. XIX. művében szintén az álnokság megtestesülése. Dei Thalamus” (Mária. eposzában is a gonoszság Ahrimán típusú alakja: „Rémisten. pl. Az Ármány eredetileg az armanus (’ármányos’. Szt. Pl. fejezet fejti ki az Ahrimán–Ármány azonosságot. Ármány – Horvát István Árpád Pannonia hegyén (Aurora. rálom. Az ágy magát Máriát is jelképezheti. gonoszoknak kútfeje. 47.] ágyék: Az alhas. • A Teremtő aggként való megjelenítése az irodalomban is megfigyelhető. • Csokonai Tüdőgyúladásomról c. Ő a világrend negatív pólusa. versében a születés–élet–halál folyamatának helyszíne. minden rossz. az öregség. a gonoszság. Arany Buda halála c. Ahrimánnak Zarathusztra. gyümölcse Jézus (rJessze fája). ’gonosz’.29). rtizenkettő). • Dante Isteni Színjátékában Lucifer ágyéka a Föld középpontja. műve nyomán – Vörösmarty Zalán futása c. Az ágyék mint származási kötelék jelenik meg Ady Álom egy Méhesről c. a sötétség országának uralkodója. amelynek az óperzsa Ahrimánnal való alaki hasonlósága véletlen. Canterburyi Szt. rkoporsó [P. 323). hogy mindenki megismerje a Királyok Királyát: „Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: Királyok Királya és Urak Ura” (Jel 19. rbárány/juh ágy: Szent középpontja az élet misztériumainak. Iszisz és Oszirisz. Akah Manah és Angro Mainju alakját is magába olvasztotta. a termékenység szimbóluma. a tisztátalan állatok. Utalhat Krisztus és Mária (Egyház) szent és misztikus nászára is az Angyali üdvözleteken (rAngyali üdvözlet). a nemi szervek tájéka. a hazugság megtestesülése. MNG). a betegség. Ármányt számos irodalmi alkotásban fellelhetjük. Anzelm himnuszában: „Maria. művében Lucifer teremtést kritizáló szavai ekképpen hangzanak: „Méltó-e ilyen aggastyánhoz e / Játék…” rősök [F. Weöres Sándor Ódon barokk nyoszolya c. azaz Krisztust (rapokalipszis. prófétákkal vagy az Újszövetség apostolaival (Jel 4. akit megeskettek. az asztrológiában a rSzaturnusz bolygó ábrázolásain jelenik meg.16). 1822) c. • A Kabbalában az ezoterikus és okkult bölcsességet jelenti. művében is megjelenik a perzsa zoroasztrizmus és a magyar ősvallás közötti párhuzam. a Mária és Jézus születése-képeken. H. I. J. rfallosz [P. versében az élet és halál vizén hánykódó élet-hajó a betegágy. Madách Az ember tragédiája c. boldog élet jelképe.. / Unokák és gyermekek. rmag.. • Anonymus Gesta Hungarorumában az Álmos anyjának álmában az ágyékából eredő. a Van Eyck fivérek genti oltárát (1432. l.] Agnus Dei: rapokalipszis. Bp. • A középkorban az aggastyán a halandóságot is szimbolizálja. gyakran kopaszon megjelenítve. Meztelenül vagy félig felöltözve ő az Idő (r Khronosz). vagy csupán egyetlen hajtinccsel homlokán (ridő). versében is: „S kik szakadtak ágyékomból. Ezért jelentése hasonló a földéhez: életet ad és el is veszi azt. de tartalmi összefonódást eredményezett.] Ahasvérus: bolygó zsidó Ahrimán/Ármány: Az iráni mitológiában a Rossz megszemélyesítője. az „erős sír” és az „eleven ágy” hármassága az élet fő szakaszaira utal. A jó és a gonosz főbb alkotású lelkekről c. tőle ered: a bűn.SZÓCIKKEK A–Z G. de lehet a halál. égi ágyak jegyese). József Attila Ódájában a „lágy bölcső”. A zoroasztrizmus dualisztikus világképe alapján a Legfőbb Jó. • A középkori Jessze fája-ábrázolásokon az alvó férfi (Dávid király apja) ágyékából ered a jelképes fa. • Az ősi magyar vallás Ahrimánnal azonosított gonosz szellemét. az Árpád háznak nagyságát jelképezi (rálom).) (rZarathusztra/Zoroaszter). az erőtlenség jelképe is.” ranyaméh. 1471 k. ami a világban jelen van. a mennyei Jeruzsálem szimbóluma: huszonnégy koronás aggastyán hárfával és tömjénes csészével a kezében körülveszi a trónust. egybekapcsolója. aki megeskette (Ter 24. annak az ágyékára tette a kezét. pl. a tisztátalanság. Ahura Mazda prófétája állt ellen ( Vendidád.

aki erényei folytán a trójaiak urává válik Priamosz és családja helyett (Hom. rAhrimán. Elsőként Sztészikhorosz (Kr. Az 1695-ben kiadott első magyarországi neolatin regény. XV. a zoroasztrizmus főistene (Ormazd). I. A két világ. • Apotropaikus szerepe az Ószövetségben is megjelenik: a zsidók az ajtófélfára kent áldozati bárány vérével tartották távol az elsőszülötteket pusztító halált Egyiptomban (Kiv 12. A mazdaizmusban és a párszi vallásban a Gyógyító Szellemmel azonos. rAphrodité/Venus és Ankhiszész/Anchises. A Jó Szellemmel és annak teremtményeivel áll szemben a Gonosz (Ahrimán. rszárny). rDido. kinyitása a szüzesség elvesztésére is utalhat. Az ajtó részként az egészre is utalhat. a „Teljesség” és a „Halhatatlanság”. az Aeneas Habsburgus is ezeket a toposzokat követi az első Habsburg-uralkodó. rRomulus és Remus [Ú. Il. és Heszperiába (Dél-Itáliába) hajózott. a Szeretet jelképeként a híveket befogadó. az óévből az új esztendőbe: „Én a világmindenség rendjét egymagam őrzöm. aki rHadúr ellentéte. Beavatási jelképként a tudatlanságból a tudás állapotába való átlépést jelenti. végén vették át az asszírok az egyiptomi napistenszimbólumot. rRóma alapítóit. az elkéső balga szüzek előtt viszont bezárult az ajtó (Mt 25. Hektór után Trója első vitéze. király és öccse közé állván” (VIII. E. . B. oltalmazó isteni jóság kifejezője. A Janus-ajtó vagy -kapu is kettős: átvezet az emberiből az isteni világba. • A középkorban a Róma -tisztelettel összefüggésben uralkodói. XIV. A gótikus kapuk ajtófélfáinak gyakori díszítése ez a téma (Párizs.. A császárok számára a legitimitás. Romulust és Remust. államszervezési eszményként tisztelet övezte alakját.7). Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban c. bezárni – enyém” (Ovid. kor’) ridő. az egész házat jelképezheti. bölcs államvezetés megteremtőiként említi „Aeneas sarjai”-t. / és a jog – ajtókat tárni. Homérosznál Aineiasz Zeusz kedveltje. 1163–1260 között). Angro Mainju) a szolgálatában álló számos démon és aHazugság segítségével. mindkét dualista szellemlény a Gyógyító Szellem (Szpenta Mainju) és a Gonosz Szellem (Angro Mainju) ura. neki szentelték a tűztemplomokat (rtűz)) • A Kr. a hősi köztársasági kor és a császárkor közti folytonosság jelképe. 46). Reményként az új életbe történő belépés lehetőségét fejezi ki. Őt magát is istenként tisztelték (Ovid.. A korai császárkortól a Laviniumot megalapító „pater Aeneas”-t a római nép őseként. gyermekét kézen fogva. Augustus békeoltárán az isteneknek áldozatot bemutató Aeneast jelenítették meg. • A keresztény szimbolikában a nyitott ajtó a legfőbb keresztény erényeket szimbolizálhatja: a Hit esetében a krisztusi tanokra való nyitottságra utal. e. 6–7). szűzi foganására utal (rAngyali üdvözlet). Hat segítője (Amésa Szpenta) van. Aen. a szárnyas napkorongot. AGáthákban (énekek az Avesztában) ő a világ teremtője. aki a r Zarathusztra/Zoroaszter által Ahrimánnak nevezett Gonosz Szellemmel áll szemben. akiben a heroikus és a kontemplatív erények kiegészítik egymást. Iszisz és Oszirisz. 682). rpajzs Aineiasz/Aeneas: Görög és római mitológiai hős. pl. a „Szent Alázat”. I. A példabeszéd szerint az okos szüzek bevonulhattak az égi menyegzőre. valamint a Iuliusokat. • A szabadkőművesek a templom ajtaját két oszlop 19 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Rudolf tetteinek megörökítésekor. / Ott terme. / Alba atyáis Róma magas bástyái erednek” (Verg. művének Az ősi vallás című fejezetében szintén megjelenik a perzsa Ahrimánból eredeztetett Ármány. ’idő. Agg apját a vállán vive. amely a perzsák számára Ahura Mazda jelképe (rNap. a későbbi római házi isteneket. Aphrodité-himnusz. 2. rKhronosz ajtó: A külvilág és a belső tér közötti határvonal. ée.. I. E. • A hermetikus hagyományban a zárt ajtó a megszerzendő tudást. 192–199). a „Legszentebb Igazság”.. amelyben végül Ahura Mazda fog győzni. a Penatest menekítő „pius Aeneas” a jámborság. e. „isteneit Latiumba vivén. 263–308).. • Rómában a misztériumokba való beavatásnak és az átkelésnek egyaránt a kétarcú rJanus volt az istene. Trója isteneit. A legmagasabb lény a Tiszteletre Méltók (Jazaták) között. tankölteményének első sorában („Aeneadum genetrix…”) Aeneadáknak nevezi a rómaiakat.] aigisz: rkecskebak. 600 körül) említi. az első császári dinasztiát tőle származtatták.] Ahura Mazda: ’A bölcs Úr’. XX. 119–120). Róma uralkodóit (István király intelmei. a fény és az erkölcsi rend jelképe. • A vergiliusi Aeneas-ábrázolás a barokk hősi eposzok számára mintahős. rút ördögi Ármány. istene (Plut. rfény/világosság és sötétség [A. • Női szimbólumként a fal mint férfiszimbólum ellentéte. 581–608). főportál.10). Notre -Dame.] Aión: (gör. Met. VI). a Priamosz -ház riválisa.SZÓCIKKEK A–Z aki az Attila és Buda közötti viszály elmélyítésére törekszik: „De szörnyű jelenség.István király az idegen népeket befogadó. honnét a latin faj. akárcsak később Ovidius (Met. rfény/világosság és sötétség [Ú. A római változat szerint a lerombolt Trójából menekülők élén Itáliában telepedett le. nyugati kapu. a két állapot közti átjáró szimbóluma. az erényesség megtestesítője. Az ősök és az istenek tiszteletét együttesen hangsúlyozó római korban Aeneas példaképpé vált. Az alkimisták számára az ajtó a titkos kapcsolatok eszköze. A rontás elhárítása és a gonosz távol tartása volt a legfontosabb feladata. A zárt ajtó Szűz Mária csodás. 181–182). a haza atyjaként tisztelték. hogy Aineiasz elhagyta Tróját. trójai pásztor fia (Homéroszi IV. Fasti. A két szellem között itta földön ádáz harc alakult ki. akik absztrakt fogalmak megszemélyesítői: a „Jó Gondolat”. Már Lucretius is A természetről c. ezért sok hiedelem és mágikus eljárás kötődött hozzá a legrégebbi időktől fogva. a nyitott ajtó a megfejtett titkot jelképezi. az „Eszményi Királyság”.

] akantusz: A Földközi-tenger térségében honos növény. a halállal kapcsolatos ikonográfiában jelent meg. felismerhetetlenné tétele a fenyegető hatalmak előtt. temetkezési és beavatási rítusokhoz kapcsolódik. VI. ijesztő és lenyűgöző részei tárulnak fel. a veszély jelképe. a XVIII. rkulcs. egy a Kr. e. jádekőből készült maja temetkezési maszk (rjádekő). • A mediterrán országokban fehér és piros (lila) virágával az életet és a halált. • Az akácágat a szabadkőműves rítus is alkalmazta: a felvételt kérő ruháján a beavatási jelentésen túl Hirámra. s az ajtó feletti háromszögű oromzat csúcsán egy iránytű állt. a korinthoszi oszlopfő alapmotívuma). E. München. Krisztus töviskoszorúját gyakran úgy festették meg.. létért küzdő parasztság jelképe: „Száz göbbedő odvas falunkba’ / homokot kötözni magunkba’ / – ákácok vigyázzunk magunkra! – / az úri szélben ez a föladat. amely az ég felé mutatott (rháromszög). A monda szerint Akhilleusz anyja. rküszöb [Ú. Aen. A csukott ajtó az emberi lélek belső titkaira utal. erős tüskéjű örökzöld cserje.” rtövis/tüske [Ú. • A természeti népeknél az álarc viselése a mezőgazdasági. nehezen korhadó. Viselése veszélyes is. [P. majd az egész Alföldön). Az álarc a birtoklás eszköze is: az elhunyt ember vagy állat életerejét felfogja. apszismozaikján a kereszt akantuszlevélből emelkedik ki. az ősöket jelenítették meg (rsámán/táltos). amely valamilyen állatot vagy természetfeletti lényt mintáz meg. hogy a Nap sugaraira emlékeztessen (rdicsfény/glória). a maszk visszatartja és ellenőrzi. A trójai háborúban a hőst Parisz nyila éppen e védtelen ponton. az állati ösztöntudást. Neith istennő emblémája volt. Az állat. zárt ajtó a titok. a maszk által ábrázolt lénnyé való átváltozás jelképe. Egyrészt védelmező. megható. VI. amelynél fogva anyja a vízbe tartotta (más mítoszváltozat szerint tűzben edzette). E. A samanizmusban a sámán segítő szellemeit. a paradicsomi állapot visszanyerését.] akác (Acacia): Afrikai eredetű. a halhatatlanságot és a titkos ismeretekbe való beavatottságot fejezte ki. valamint az újjászületést szimbolizálta. A papok tonzúrája erre vezethető vissza. első vezetőjükre utalt. . művében szintén ’halál’ jelentésben szerepel: „letiport akantusz ágboga. rkapu. Fernand Khnopff: Elzárva a világtól (1891. Tüskés. Tüskéi az élet megpróbáltatásait jelképezték. másrészt hittek abban.és madármaszkok az állatokkal való egység újramegtalálását is jelzik. rtövis/tüske). kemény fájú. • Weöres Sándor Hetedik szimfónia c. és viselőjét ezzel az erővel ruházza fel. 20 Created by XMLmind XSL-FO Converter. sz. • Bartók Balázs Béla szövegére komponált A Kékszakállú herceg vára c. a sarkát kivéve.25). amely Krisztus halálon aratott győzelmére utal. a megmintázott emberfeletti tulajdonsága is átvehető. • Népmesék gyakori motívumaként több ajtó között a tiltott. Ez sebezhetetlenné tette a fiút. • A zsidó hagyomány szerint akácból készült a sátortemplom szent oszlopa és a frigyláda (Kiv 37. Így a meghalt lélek nem tud bolyongani. hogy az álarccal együtt. • Keresztény felfogásban a lélek halhatatlanságának jelképe. gyenge pontját jelenti. versében a megmaradásért.-tól elterjedő akác (Robinia pseudoacacia) az alföldi magyar falvak jellegzetes fája lett (Tessedik Sámuel honosította meg Szarvason. Berzsenyi 1810. ezért megpróbálta megmenteni: születése után belemártotta a Sztüxbe (rfolyó). hogy mi a „kőművesek fája”? Kazinczy válasza: „Az a’ fa. E. s a megismerést az ajtók feltárásának mint a kitárulkozásnak a folyamata jelképezi. 57).” Kazinczy szabadkőműves vállszalagjának egyik díszítőeleme egy akácág-ábrázolás. A halottkultuszban betöltött szerepét bizonyítja pl. hogy előttem csukott ajtóid legyenek!” A hét ajtó kitárásával a lélek és a jellem legkülönbözőbb: félelmetes. r ablak. Vitruvius egyik legendájából kikövetkeztethető. • Az Észak-Amerikából származó. Bayerische Staatsgemaldesammlungen). A római San Clemente-bazilika A Szent Kereszt diadala c. sz. • Az egyiptomiaknál szoláris jelkép. Használata kettős célú. A mindennapos szóhasználatban az „Achilles-sarok” valaki vagy valami sebezhetőségét. április 8-i levelében kérdezi Kazinczytól. az acatia.] Akhilleusz sarka: A kifejezés a trójai mondakör legkiemelkedőbb hősének védtelen testrészére utal. s ez a profán világból a szent helyre való belépés misztériumát fejezte ki.” rfa [Ú.SZÓCIKKEK A–Z közé helyezték. hogy eredetileg a temetkezésekkel. annak hatalmába is kerülhet. mert aki az álarc által felfogja más erejét. feladata az Én eltakarása. a belőle készült töviskorona Passió-jelkép (rkoszorú. Az ajtó alacsony szemöldökgerendája meghajlásra késztetett. a’ melly eránt tudakolódol. akinek sírját akác díszítette. I. karéjos levele az antik építészet egyik fontos díszítőeleme (pl.-ból származó.] alabárd: rbárd/balta alapkő: rkő/szikla álarc/maszk: Az átlényegülés. Thetisz előre tudta a fiára váró végzetet. a sarkán találta el (Verg. operájában a cselekményt Judit követelése irányítja: „Nem akarom. József Attila Ákácokhoz c.

de bizonyos isteneknek embert is áldoztak (pl. rarc [F. . a déli óceánok jellegzetes állata. adományainak elnyerése. A komikus maszk Thaleia. ill. hogy adj) elve alapján. a faun-mezü…” (Vén faun üzenete) (rféreg/hernyó/báb). az ember és az istenek kapcsolatát.és az Újtestamentum szerint az isteni kegy osztása. • Coleridge Rege a vén tengerészről c. I. A XX. nem elrejti. mintegy viszonzásképpen. a korlátlan szabadság. A karneváli maszkban az alacsonyrendű. A földi javakról és kötelékekről való lemondást jelképezi. a világúrnő. amelynek súlyától csak egy életen át tartó vezekléssel. A színházi. Az áldozat mélyebb értelemben megújítja a világot. amely a pillangót (lelket) rejti (Az elrejtett arcok). rkézrátétel [Ú.] áldás: Istentől eredő jókívánságot. A világ kialakulását számos mitológia egy őslény áldozati halálából eredez teti (rbika. rarc. A hosszú. Az áldás szavait meghatározott mozdulat kíséri. rkecskebak). amely a szent táncokban is használatos. versében az autonóm lét.-ban James Ensor festészetében a maszk a társadalmi képmutatás jelképe. hanem felfedi a rossz hajlamokat (r orgia/karnevál).] áldozás/áldozat: Az áldozás a vallási kultuszok egyik fő megnyilvánulási formája. rmadár. s te magad is áldás leszel. maskarája a világnak. karneváli és halotti maszk. Egyes ábrázolásokon az álarcot maga elé tartó figura a világias élvezetek megszemélyesítője. Hasonló jelentésben szerepel a lárvaállapot. • A maszk főbb típusai: színházi. • A szarvakkal díszített mohácsi busómaszkok a délszláv sokácok téltemető hagyományában a koshoz. a különböző karakterek szimbóluma (rtánc). A halott tengerész lelkének megtestesülése. / Apolló. amelyeket szolgálatra kényszerítettek. transzcendens erőátvitelt jelent. Az Ó .22–27). az egyiptomiak a Napnak három fiatal férfit. Isten vagy az Isten által kiválasztott férfiak áldhatnak meg valakit vagy valamit.3). sz. Áldó Krisztus (XIII. rszárny [P. • Az áldozati tárgy általában növény vagy állat. termékenységét biztosította. amelyeknek többnyire díszítő funkciójuk volt. A. így az önfeláldozás szimbólumaként is felfogható. kecskéhez kapcsolódó ősi tavaszi termékenységi szokásokkal állnak összefüggésben (rkos. • Ady költészetében az igazi jellemet elfedő durva külsőségként jelenik meg az álarc. versében a „jó ómen kegyes Albatroszá”-nak megölése bűn. visszavonni sem lehetett (pl. ezt váltja fel később 21 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Orosz Néprajzi Gyűjtemény). Áron. ezért megölni szerencsétlenséget jelent.. a rszínház jelképe a kettő együtt (rMúzsák). az Izsák áldását Ézsau elől elorzó Jákob története: Ter 27). Az emberáldozat az istennek való feltétlen engedelmességet fejezi ki. nyugati kapu). versében a Lédával való kapcsolat végét jelzi. a költő szimbóluma. sz. az elsőszülöttnek és utódainak hatalmát. a tragikus Melpomené attribútuma. jövőjét. másrészt az anyagi érték feláldozása. Oszlopokon. a szellemi erő szeretetének és valamilyen adományának kikényszerítését célozza a „do ut des” (adok. Ják. rkar/kéz. A kereszténységben az áldó kéz három ujja a Szentháromságra utal. bolyongással lehet megszabadulni. a búcsúzást is kifejezheti. végpontjához kapcsolódott. az Úr áldását közvetíteni rIzráel népének (Szám 6. • Az atyai áldás a családfő halála előtt az ő szerepét betölteni hivatott elsőszülöttet illette: az atya patriarchális jogait ruházta át utódjára. egy áldozati tárgy fölajánlása az istenségnek. jóindulatának. • Mivel az áldás eredetileg Isten tiszteletének befejezéséhez. Baudelaire Az albatrosz c. apátsági templom. • A keresztény művészet a rómaitól vette át a maszkokat. Célja az istenség imádása. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (Ter 12. negatív aspektus j elenik meg. kutakon azokat a démonikus erőket jelentették. Az áldás mágikus erővel bírt. engedelmességet. rÁbrahám is részesül benne: „Megáldalak és naggyá teszem nevedet.] albatrosz: A leghosszabb szárnyú madár. E. a jelmez: „Bú. bűnbánatot és szeretetet fejez ki. a görögök Kronosznak egy kisfiút rKronosz/Saturnus). az első főpap és a róla elnevezett papi rend (Áron fiai) kiváltsága volt az áldozás után. Ady Áldásadás a vonaton c.SZÓCIKKEK A–Z Evenki sámánmaszk (Szentpétervár. Kettős funkciója van: egyrészt az istenségtől való függésre utal. rkozmikus ember). fáradhatatlan repülést és a távoli óceánokat jelképezi. Minden áldás Isten dicsérete és egyben az egyházhoz való tartozás kifejezése.

II. Fasti.3.18).és emberáldozatokat az istenek megajándékozásának és kiengesztelésének vélték. 2. Ábel. Fasti. ha a pap nem adná meg a tűz áldozatát” ( Sathapatha bráhmana II. sz. 518. XVIII. Szentlélek-templom). Az áldozat elégetésének célja az istenség táplálása. művében jelenik meg. templom falképe. Fasti. Ferenc-főoltár mellékalakjai. kat. sz. Az eucharisztikus. Ezért a templomdekorációban ezek az ábrázolások liturgiailag kiemelt helyre. az üsző. misztikus erőket és az átalakulás folyamatát jelképezik. Kereszthalálának. jóslat által előírt áldozat (Hom. rtömjén). • A bráhmanizmusban a legfőbb szakrális szertartás mágikus és teremtő hatalom: „nem kelne föl a nap. • Az Ószövetségben az áldozat mint gesztus az isteni fensőbbség emberi elismerését szimbolizálja. amely az Úr kegyétől függ (2Sám 24. XII. rész. Ravenna. hermetikusan zárt edényben.. sz. Melkizedek. Ovid. Izsák története rÁbrahám) vagy a bábuáldozat („káka-baba”: Ovid. A különböző kultuszokban az illatáldozati oltáron bemutatott áldozatként égethettek mirhát. 537–539). XI. szukakutyát Hekaténak. Álmost közvetlenül a honfoglalás előtt. Anton Krauss szobrai. XVIII. Az egyes isteneknek különböző állatokat áldoztak (pl. a vízieknek és az alvilágiaknak rfekete szárnyasokat szenteltek. a Borgia Szt. • Rómában. engesztelő áldozat. galambot Aphroditénak). 130–134). Az állat . Fasti. Eger. Alkímiai traktátus illusztrációja.SZÓCIKKEK A–Z az állatáldozat (pl. X. Sopron. rJézus Krisztus keresztre feszítése. Az egyiptomi áldozatokhoz hasonlóan az istenség ellenségeként áldozták Démétérnek a gabonaföldet feldúló disznót és Dionüszosznak a kecskebakot.25). Ábrahám és Izsák (mozaik. az ranyaméh jelentéseit hordozzák. róm.1. Feldebrő. Dorfmeister István grisaille-falképe a főoltár két oldalán. volt je zsuita templom. A Nagy Mű végrehajtásakor egy lepecsételt. Iuppiter Optimus Maximus oltárán állatáldozatot mutattak be Rómáért (Ovid. San Apollinare in Classe). egy vállalkozás sikeréért könyörgő áldozat. E. Ezért a különböző edények és lombikok feminin jelképek. A rituális királygyilkosság mint a legnagyobb érték föláldozásának ősi szokása a közösség számára elnyert isteni támogatás megújítását célozta. az roltár közelébe kerülnek (Káin és Ábel. A leggyakoribb áldozati állat az ökör. január elsején a Capitoliumon. • A görögök többfajta áldozatot különböztettek meg: fogadalmi áldozat (kedvező eseményért. Izsák és Melkizedek. Erdélyben áldozták fel (rÁlmos. a kakas és a tyúk volt. Az áldozat kiválasztása általában fontos papi feladat. Filozófiai Tojásban történik az anyagok lebomláson keresztüli újjászületése. bőséges termésért ígért ajándék). de elvontabb értelemben annak kinyilvánítása. • A húsvéti bárányáldozat a keresztény értelmezésben Jézusra mint Isten bárányára utal (rbárány/juh). A Dávid által bemutatott „közösségi áldozat” a nép jólétét hivatott elősegíteni. rkirály és királyné). lepárláskor a kukurbita nevű edényben hevítették az anyagot. A halottaknak síri áldozattal adóztak (Aiszkhülosz: Oreszteia. Desztillációra használták a lombikot vagy az aludelt. Egyiptomban az áldozati állat az isten ellenségének megtestesítője volt. áldozatként elszenvedett halála az isteni megváltás beteljesedése. 171– 189). Az égen uralkodó isteneknek rfehér szárnyasokat. a „véres áldozatnak” tipológiai előképe rÁbel halála és Izsák története. 621–622) (rbaba/bábu)... B. V. szarvast Artemisznek. a galamb. VI. pl. „vértelen” miseáldozat ószövetségi párhuzama Melkizedek ételital-áldozata (Ter 14. hogy az áldozat az istenség tulajdonát képezi. A négy elem egy lezárt lombikban. amelyekben az alkímiai kísérleteket végezték. az ún. 71–88).és italáldozatok is (Ovid. I. • A szülni készülő világ anyatestét.. I. 22 Created by XMLmind XSL-FO Converter. . sz. • A magyar mondai hagyomány szerint az első megválasztott fejedelmet.. Od. rállat/állatok [A. lovat a Napnak.5). tömjént vagy más drága illatszereket (rfüst. Ú.] alföld: rpuszta alkímiai edények: Változatos formájú és méretű edények. • A modern zeneművészetben az ősi. emberáldozattal végződő szertartás Sztravinszkij Le Sacre du Printemps (Tavaszi áldozat) c. Ismeretesek étel.. a bárány. a benne rejlő fortyogó. az áldozatra szánt állatnak egészségesnek és hibátlannak kell lennie. A prekolumbiánus Közép-Amerika vallási életében szintén központi szerepet játszott az áldozás.

Az állat itt az istenség egy lényegi vonását reprezentálja. ugyanakkor a keresztény szimbolika újszövetségi eleme a Szentlélek – rgalamb/gerle . Az élet vize (aqua vitae). Az állatkomponenst tartalmazó mitológiai keverék. és vallásos tiszteletben részesíti. börtön és szemétdomb is. rkentaur. Pallasz Athéné „bagolyszemű”. A totemizmus az ősnek gondolt állatot kultusz tárgyává teszi. Ezekiel próféta (Ez 1.” r bor. rettegett szörnytől üldözött istenek a Nílus partjára menekültek. az oroszlánt (Márk). Poszeidón ló alakját öltötte magára. 6–7) egyaránt leírja a négy alakot. triptychonja (1503–1504 k..” Kosztolányi Mérgek litániája c. rathanor. versében az élet. rszirének). az alkotó ihletnek a szimbóluma (rtűz). hogy az alkímia kísérleteinek példaképe a Teremtés. Jézus Krisztus – rbárány/juh. rhal megfeleltetés. ugyanakkor csodálattal tekintett a sajátos képességekkel rendelkező állatokra. az ökröt (Lukács). • Egyiptomi mítoszok szerint a Tájfusztól. a földé az roroszlán. a levegő ura a r sas. óriás sebet. így a nomádok szakrális szertartásaiban is meghatározó szerepet játszott néhány állat. Héra „tehénszemű” jelzője az egyes állatokhoz kapcsolódó szimbolikus tartalmak istenekre való vonatkoztatását tanúsítják (rbagoly.] állat/állatok: Az állatokhoz a legkorábbi időktől fogva szimbolikus jelentéseket kapcsoltak. • A samanizmusban a sámánutazás segítőszellemei állat alakban jelennek meg (pl. az élet tüzének. • Isten állat alakban való megjelenését a zsidó és keresztény hit elutasítja. • A görögökre az egyiptomihoz hasonló mértékű állatkultusz nem jellemző. 23 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rtehén). S. Spiegel der Kunst und Natur. az alámerülést. Custos: Alkímiai edények (részlet. az ég pedig az örökkévaló Atya jelképe.. aktív és passzív. a bűnös szenvedélyeket szimbolizálja. 1616. fölötte hatalommal rendelkező erő szimbóluma. a halált jelenti. falkép az apszisban. sas. a rbika. versében így szerepel: „Az alkohol gyógyítja életünket / ezt a fekélyes.5–12) és János (Jel 4. összeütközésének színtere (coincidentia oppositorum). szaporulatát szintén a természetfölötti erők beavatkozásával kívánták biztosítani. a rszarvas. különösen az őstulok.és szörnylények szintén az egyes állatokhoz kapcsolódó jelképes tartalmakat hordozzák (pl. Hidegség. Pl. a vízé. XII. tábla). Elsősorban a ragadozók jelképezték a természet egyszerre hatalmas és féktelen. rfarkas. a vadló. rKhimaira. B. A paleolit korszak barlangfestményeinek tanúsága szerint a vadászó közösségek kultikus életének középpontjában álltak a nagyvadak. az ember alakot (Máté) és a sast (János). mert két ellentétes elemet egyesít magában. és az embert legyőző. . (Pl. és különböző állatok testében rejtőztek el. Innen ered a címerállatok hagyománya. • Bosch A Gyönyörök kertje c. a víz és a levegő állataiba lép át. Az állat mint az emberi psziché materializálódása. A. Michelspacher: Cabala. a rbálna. sz. hogy a halott ember lelke a föld. A háziasított haszonállatok termékenységét. a tüzet és a vizet. míg újra emberi testbe nem tér vissza.T. Ugyanakkor az alkimista számára az redény. a sámánruha állat alakú fémdíszei ezekre utalnak (rsámán/táltos rruha). mert az anyag születését egy más anyag halálának kell megelőznie. rhomunculus. relixír [A. • A rómaiaknál a természeti népek totemizmusának nyomait is megtaláljuk: sok család felvette az ősének tekintett állat nevét. az altamirai barlangfestmények). A. a medve vagy a sas az uralkodói hatalom szimbóluma (rcímer). Madrid. Az ábrázolás feltehetőleg azt példázza. amelyben a föld anyag (materia) és Anya (mater) is egyben. rholló). az alvilágé. Az életenergiának.] alkohol: Erjesztett folyadékok desztillátuma. Az ősember rémülettel. Hoffmann-nál az alkohol lángol és magában hordja a tűz valamennyi férfias tulajdonságát. A négy evangélista állat alakban való megjelenítése ótestamentumi eredetű. a rkecskebak. gömb alakú üvegedényhez hasonlít. E hagyomány alapján tekintették az állatokat az istenek látható megjelenési formáinak. a lángoló. Ellentétes elvek (pl. általános értelemben az alacsonyabb rendű ösztönlétet. a rkos. pl. Poe -nál viszont a feledést. a heraldikában az oroszlán. rolvasztótégely [L. A mítoszokban a megölt vagy megszelídített állatok az ember állati ösztöneinek legyőzésére utalhatnak. medve. Itt a Föld kristálygömbje a kémikus retortájához. férfi és nő. • E. rgorgók. de a görög mitológiában is gyakran jelennek meg az istenek állat alakban. Maiestas Domini evangélistaszimbólumokkal. a barlangi rmedve (pl.és halálszimbolika egyaránt jelen van: „És úgy iszod akár az életed e lángoló szeszet te / Akár a pálinkát iszod az életed te. Prado) becsukott külső szárnyain a Teremtés harmadik napját ábrázolja. rszatüroszok/faunusok. százszájú. és ott marad három évezreden keresztül. Michelspacher–R. sír.SZÓCIKKEK A–Z S. a rló. vagyis a föld alatti világé. teremtés és pusztítás) találkozásának. templom. céltudatos és cselekvő erejét. A. E. Apollinaire Szeszek-kötetének Égöv c. Az állatvilág átfogja az egész univerzumot: az ég. Hittek abban. 1. rPán/Faunus. tehát nála a rvíz nőies vonásai dominálnak. Zeusz sas és bika.

• A mezopotámiai (ún. rNyilas. ún. az év folyamára / legjobban mely csillag jelzi az emberi nemnek / ezt vagy amazt az időt” (10–13). rBika. A teremtett világ egységét szimbolizálja rNoé bárkája is. A Jelenések könyvének tengeri vadállata a keresztényüldöző római birodalom. Az állatöv csillagképei (rKos. kutya.] állatöv: Az asztrológiában – a bolygókról szóló tan mellett – a legfontosabb elem a csillagképek jelentéssel. ráldozás/áldozat. állatövi jegyet különböztettek meg (az első ismert források a Kr. A Bibliából eredő felfogás szerint az ember állati részét a bűnre csábító asszony („asszonyi állat”) testesíti meg (rférfi és nő). 30). Vízöntő (emberek). Phaedrus. rVízöntő. rvadász/vadászat [K. az raranykor jelképe. ló. rSzűz. A római Mithrasz-kultusz ikonográfiájában Mithraszt.] a mandorlában ábrázolt Krisztust a négy evangélista szimbóluma övezi [rmandorla]. a II. George Orwell Állatfarm c. • Az állatmesékben. tizenkét apostol. sárkány. a kutya a hűség stb. tankölteményének invokációjában a csillagképeket az Isten által teremtett és az ember számára értelmezhető égi jelrendszerként említi: „…ő rögzített jelekül számunkra az égen / csillagképeket: elrendezte. 24 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a rhangya a szorgalom. VII. ökör/tehén. rSkorpió. mint „az egész földkerekség ura”.) az állat negatív értelmezésére utal (rördögök/démonok). nem tartozik a csillagok által befolyásoltak közé. Az ördög állat alakban való megjelenése is (rkutya. tizenkét hónap). káldeus) csillagászati hagyomány a környező népekre is hatást gyakorolt. • Egy görög nyelven fennmaradt forrás a földi hatalmat az állatöv tizenkét csillagképének felelteti meg. művében. s a keresztény üdvtörténet szemszögéből veszi sorra az egyes állatok szimbólumértékét. a lélek anyai világból való visszatértét jelentették (rMitra/Mithrasz). Firenze. majd a római és az európai középkori műveltségben is. Aratosz Phainomena (Égi jelenségek) c. majom. A paradicsomi létben az állatok közötti összhang e megelőző. eredetileg görög nyelvű. rOroszlán. amelyekben az ókor óta jelképesen fejeződik ki az emberi világ visszássága. rIkrek. horoszkópok a jellemzők (Firmicus Maternus: Asztrológia). 1518. A középkori. amelyek feltehetően. az emberi típusok megtestesítői az állatok (pl. rHalak csillagkép) a Nap tizenkét állomását jelölik az éves körforgás során. amelyek az ábrázolásokon Istent. A hellenizmus korában az asztronómia és az asztrológia egyaránt virágkorát élte. a mindenség középpontját veszik körül. Palazzo Pitti. rkecskebak stb. kakas/tyúk. Raffaello: Ezekiel látomása. Aiszóposz.) A négy alak egyben a Nagy Napciklus négy fordulópontjának jele: Oroszlán. rRák. első felében keletkezett. s az egyes fázisokat (éveket) a következő állatok jelképezik: patkány/egér. J. kígyó. A r Nap földi nézőpontból megfigyelt ekliptikus pályájával egybeeső csillagokat képekkel azonosították. ahol az egész állatvilág képviselve van. rBak. Az állatok pozitív tulajdonságokat is jelenthetnek. juh/kecske. szárazföldi vadállata pedig az r Antikrisztus megtestesítője (13. A Ptolemaiosz-korban gyakran ábrázolták a szarkofágtetőkön Nut égistennő alakját az állatövi jegyektől körülvéve. szoláris szimbolikában és a jóslásokban fontos szerepet töltöttek be. pl. rmacska. s már az ókortól kezdődően tizenkét csillagképet.SZÓCIKKEK A–Z az arles-i St. tizenkét kispróféta. állatokkal kapcsolatos szimbolika és ikonográfiai hagyomány egyik alapvető forrása. rMérleg. a földi életre vonatkozó befolyással való felruházása (rcsillag/bolygó).1– 18) (rapokalipszis). s az egyes népek karakterét is ezek befolyásával magyarázza. ókori hagyományokat is átörökített. mint égi térkép és rnaptár. a Nap uralkodóját állatövi csillagképek veszik körül. rkígyó. Míg a mezopotámiai csillagjóslások – amelyek az állatöv jelentéseit is értelmezték – az uralkodó és a birodalom jövőjének. a beavatottak számára a megváltás útját és idejét. tigris. • A Kelet-Ázsiában elterjedt kínai állatöv a rJupiter bolygó tizenkét éves ciklusainak felel meg. • A középkorban az állatöv jegyeit más tizenkettes csoportoknak feleltették meg (pl. amelyek az asztrális. A császárkori Rómában egyedül a császár. . békés állapot. a teljes állatöv első ábrázolása a hellenisztikus Egyiptomból maradt fenn (a denderai kerek zodiákus rég ábrázolása összetett asztrológiai rendszer elemeként jeleníti meg az állatöv csillagképeit). -ban uralkodó Assur-ban-apli ninivei könyvtárának asztrológiai tárgyú agyagtáblái). II. az egyiptomi a görög. e. sorsának megismerését célozták. nyúl. Trophime-templom kapujának timpanonján [1180 k. disznó/vadkan. sz. a Physiologus kb. sz. megjelenik a perzsa. La Fontaine állatmeséi). Skorpió (sas+kígyó). a hellenizmus korára az egyéni jellemmel és életúttal kapcsolatos asztrológiai jövendölések. mivel az ő sorsát kizárólag a legfőbb isten döntése szabályozza (Firmicus Maternus: Asztrológia. Az emberek karikatúráiként szerepelnek pl. Bika. s visszavezethető az asszír tetramorf kapuőrző keveréklény-ábrázolásokra.

az almavirág pedig a szépségé. A nyugati keresztény hagyomány szerint a Paradicsom kertjében álló tudás fájának kárhozatot hozó gyümölcse (ókeresztény és bizánci ábrázolásokon füge. rézmetszetén (1515) a körív mentén az állatöv csillagképei láthatók. elemekkel) feleltették meg (relemek). Beavatási szertartásokon a megismerés gyümölcse. rtizenkettő [Ú. érvágás -emberke ábrák). évszakokkal. Párizs. Gallenből). Chantilly. 1415–1416. hogy Mária mint második rÉva részt vállal a megváltás feladatában. • Az a tan. • Az állatöv és a hónapok együttes ábrázolása az ridő teljességét. X. Az almaág Artemisz ünnepének egyik dísze. Nürnberg. Heroides. 644–680). sz. a mindenséget szimbolizálja. pentagrammát képez. szobron rSzűz Mária és Jézus kezében is ott látható a gyümölcs. pl. pl. Az állatöv a hóráskönyvek. Met. • A kínai kultúrában a béke és harmónia szimbóluma.. Strasbourg székesegyházának nyugati kapuja). Dürer Ádám és Éva c. XX–XXI. Szentpétervár. Autun. hogy ő maga a legszebb gyümölcs. Egy keresztény 25 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Lazare-templom. II. 1530 k. ill. a viszály istennője gurított be az istenek lakomájára. a termékenység és a házasság gyümölcse. Nemeszisz attribútuma. hogy Mátyás király palotájában az emeleti nagyterem mennyezetét az égbolt tizenkét csillagképe díszítette. a kalendáriumok ikonográfiai tematikájának jellegzetes elemévé vált (l. • A reneszánsz idején az asztrológiában jártas humanista tudósok programjai nyomán a paloták díszítésében is fontos szerepet kaptak ezek az ábrázolások. A Heszperiszek kertjéből származó aranyalmát. Dürer Az északi égbolt csillagképei c. A rpentagramma alakú magház az alma belsejében a testbe zárt szellem szimbóluma. -ban Athénban működő Antiokhosz rendszerezését) felelevenítő késő középkori. Mivel a gyümölcs majdnem tökéletesen rgömb alakú. Bonfini leírásából tudjuk. 1120 k... • A görög római mitológiában Aphrodité/Venushoz kapcsolódik.). a Kr. amelyet Ég (Isten) a Földből (Máriából) létrehozott (rgránátalma). Utolsó ítélet-dombormű.] alma/almafa: Eurázsia mérsékelt égövi területein élő gyümölcstermő fa. Szerelmi történetekben is szerepet játszik. Berry herceg hóráskönyvében. Bp. Amiens. sz. rézkarca. Toporci Madonna (1420 k. amely szerint az egyes emberi testrészek a nekik megfeleltetett csillagképpel állnak összefüggésben. e.SZÓCIKKEK A–Z A Nap és a Hold allegorikus figuráját övező állatövi csillagképek (X. Musée Condé). reneszánsz korrespondenciatanok az állatöv négyszer hármas csoportját a négyes rendszerekkel (pl. A II. a középkori orvoslásban pl. Az antik hagyományokat (pl. A menyasszony szépségét jelezheti: „Alma. olyan a szerelmem az ifjak között” (Én 2. Parisz Aphroditénak mint a legszebb istennőnek ítélte oda (rHeszperiszek kertje). 1504. amelyet Erisz. az édesizű” (Szapphó: Nászdaltöredék). a teljességet jelképezi. • A kelta mitológia szerint a másvilág. Ermitázs). St. Nationalmuseum).3). Lucas Cranach: A Szűz a gyermek Jézussal az almafa alatt. rfüge/fügefa). amelyben az üdvösség terve megvalósul (pl.. Chartres. A Szűz Mária vagy a gyermek Jézus kezében lévő alma ezzel szemben a bűn leküzdésére.. a bűnbeesés szimbóluma (pl. valamint Akontiosz és Küdippé mítoszában (Ovid. Szerelmi és termékenységi szimbólum. jellemtípusokkal. A tudás szimbólumaként is szerepelhet. MNG) c. Krisztus megváltói küldetésére utal (id. Jelentése. amely a tudás hagyományos jelképe. Hippomenész és Atalanta (Ovid. az érvágás gyakorlatában szerepel (ún.-i kézirat illusztrációja St. • A Bibliában is szerepel szerelmi szimbólumként: „Akár az erdő fái között az almafa. E. mivel a közepén lévő magház ötágú csillagot. .

és be nem jöhetett Pannoniába. Mint attribútum. a szentek ikonográfiájában Szt. -ből származik. rgyümölcs/termés [Ú. Danténál Krisztus a „Mennyei Almafa” (Ist. és az alvilágban laknak. Accademia) (rtudás fája). 177–178). A bűnbeesés fája és a keresztfa közötti párhuzam a képzőművészetben is megjelenik (pl. Hüpnoszt szárnyas ifjúként. triptychonján (1503–1504 k. Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban c. A természeti népek archaikus mítoszaiban az álom magát a valóságot jelképezi. A szakrális királygyilkosság számos nép archaikus szokásaihoz hasonlóan a sztyeppei népeknél is gyakorlat volt. művében olvasható: „a vándor népfajoknak szokásuk volt. Bosch A Gyönyörök kertje c. amely kb. felv.. a legszelídebb isten. Il. a szakrális kündü méltóság betöltője. rfa. ha vadalmafa lennék!). az első magyar királyi dinasztia. Az újasszír Gilgames-eposz XI. ée. A magyar koronázási jelvények egyikén. Árpád apjaként említi. Kb. A hun–magyar azonosság elvét valló Kézai Simon Gestájában rAttila címerállata is a turul (II. a Kr. 624). akinek kiválasztottságát a születése előtti csodás rálom jelezte.” József Attilánál szintén az adakozás jelképe (Szeretném. 145–147. a boldogság szimbóluma (I. erről a babilóniai ún. Kézai csak a második honfoglaló. • A görög mitológiában Thanatosz.. a szerelem beteljesedésekor a „gyönyörfáról” aranyalmák hullanak. balladaciklusában az Álmos rész alcíme: „A magyarok Mózese. a rJessze fája ikonográfiai sémát követve. az Álom ikertestvérek (Hom... sz. XXXII. ezért a megújulás és az állandó frissesség jelképe. 2. Formájánál fogva a földi vágyakat vagy ezeknek az örömöknek a gyönyörűségét jelenti. A Károlyiak családfája (XVIII. Egy Vas megyei római kori bronzszobron akantuszlevelek közül emelkedik ki Hüpnosz/Hypnus (rakantusz). Dorottyánál kosárban. amelyre a király idős kora is adhat magyarázatot. a Halál és Hüpnosz. E. de mivel elaludt. gyakran bőségszaruval. 3). Met. • Az országalma az uralkodást. Madrid. XVI.] álom: Szimbolikus jelentőségét minden kultúra felismerte. 73).” Garay János Az Árpádok c. az 1358 -as Képes Krónikában viszont ez áll: „Álmost Erdőelve országában megölték. a szerelem. az országalmán apostoli kettős rkereszt. az Árpád-ház mitikus származású ősatyja. Prado). 6).” rMózes [Ú. Az ébrenléttel. Jézus szimbóluma: „A kis Jézus aranyalma. hogy „nem esik messze az alma a fájától”.. amely egyben utódai. hirdetve. és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt” (Emese álma: Anonymus: Gesta Hung.” • Vörösmarty Csongor és Tündéjének aranyalmákat termő csodás almatője. E. Az almavirág mint termékenységi szimbólum a menyasszonyok attribútuma. a „lelkek igaz békéje” (Ovid. én. A bűnbeesés jelképeként az alma a sírkőművészet és a moralizáló halálábrázolások egyik kedvelt motívuma.. Purg. Bp.] Álmos: Égi eredetű ős. MOL). Álmoskönyv tanúskodik. a Turul-nemzetségben. • A középkorban az almát mint a szerelem. Firenze. valamint Károly Róbert címere látható. A származástörténetét elbeszélő monda szerint Álmos az ég küldötteként megjelenő rturul fia. de sokszor magasabb rendű az ébrenlétnél is.SZÓCIKKEK A–Z hagyomány szerint a Tudás fájáról szakított gyümölcs magjából sarjadt az a fa. rág/vessző.” Álmost eszerint közvetlenül a honfoglalás kezdetekor áldozták fel. e.. Minden gyümölcsre egy-egy nemes utód neve került. a termékenység és a halhatatlanság szimbólumát a Krisztus és Mária közötti misztikus szerelemre vonatkoztatták. pl. • A Károlyi család XVIII. amely megőrzi a fiatalságot.. amelyből álmot hint a világra. • A népi karácsonyi ünnepkör legjellegzetesebb gyümölcse. XI. de a besenyőktől elszenvedett vereség után az istenség segítségének újbóli elnyerését célzó áldozatként is értelmezhető (ráldozás/áldozat). 850 körül megválasztott fejedelem. . 672). • Az álomfejtést már Mezopotámia ősi népei is gyakorolták. a magyar törzsszövetség vezére. az Árpád-dinasztia égi eredetű hatalmát is igazolta: „…csodás eset következtében nevezték el Álmosnak. nem győzte le a halált. Anonymusnál Álmos indoklás nélkül eltűnik. a teljes birodalmat jelöli. amely a Paradicsomkert. a létezéssel szemben az álom a halál szimbóluma is lehet. a hellenisztikus korban pedig szárnyas öregemberként ábrázolták. amelyből Krisztus keresztfáját ácsolták. a Heszperiszek almafájának és a magyar népmesék égig érő fájának vonásait ötvözi. Miklósnál aranygolyók között ábrázolták. a honfoglalást vezető rÁrpád fejedelem apja. Kosztolányi Zsivajgó természetében az almafa az anyaság szimbóluma: „Mindig csak adnék. táblájában hat nap és hét éjjel tartó ébrenlét próbája biztosíthatta volna Gilgames számára a halhatatlanságot. sz. az öreg fejedelmet az ország határán megáldozni.. Ovidiusnál lomha öregember. Az alma olyan gyümölcs. mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében. Színj. kezében fáklyával. A görög mitológiai földrajzban az álmok a való világ 26 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az Éj gyermekei. a dicső ős törzsökéből dúsan termő almafa sarjad. így a nemzetségi totemállat révén a hun király hatalma újjászületik Álmosban és utódaiban. Pac ino di Bonaguida: Lignum vitae. és a halál az álomban diadalmaskodott. örök anya. Mürai Szt. eleje. midőn új hont akartak elfoglalni. eleji genealógiáján. 1310 k.

Az Ország Tükre. vagy most álmodom / És átalán több-é. művében. hogy az álom vagy az ébrenlét az igazi valóság (Csuang Ce. évf. mélyebb létezésről. […] és itt szült egy fiúgyermeket…” • Az európai kultúrában az Álom–Halál kapcsolat antik hagyományként gyakori motívum. A befejező színben a történelmi látomások után ezt mondja Ádám: „Álmodtam-é csak. [Ú. mint az élet. Johann Heinrich Füssli: Lidércálom (részlet. • Vörösmarty számos költeményét építette az álom mint csalóka ábránd és a prózai valóság ellentétpárjára (pl. a lepke őt és mindhármunkat én. • A kínai taoista bölcselet álomról. Máriának ébren jelentették. annak kezdeteihez közel (Hom. A barokk irodalomban a valósággal összekeveredő látszatvilágot jelképezi. amelyben az anyagi léthez kötött ember fel tud szabadulni bilincsei alól. Freies Deutsches Hochstift-GoetheMuseum). s mind az álom.” Madách Az ember tragédiájában a jövőt álomban láttatja meg Ádámmal. Salamon: 1Kir 3. 12) (rpillangó/lepke). Orlai Petrich Soma: Emese álma (litográfia. E. / […] Dsuang Dszi álmodja a lepkét. és nemzetségének. a vágyakról tudósít (Álomfejtés).SZÓCIKKEK A–Z határain kívül léteznek. • Szt. előjönnek a szörnyek c. 11–14). XXIV. pl. és képes kapcsolatot teremteni magasabb lényekkel. és lélek lesz jóval azon túl. műveiben az antik jelentés bukkan fel: „Óh. Az álmok bizonyos értelemben Ókeanoszhoz állnak közel a homályos tudatlanság birodalmában. Az álmokat megfejtő József történetében (Ter 40. amit egy én-tudat valaha is elért” (Emlékek. Az álmokat az istenek üzeneteinek tartották. Hérakleitosz számára a tudatosság jelképe a tűz.” • A pszichológiában Freud értelmezte az álom szerepét. A racionalizmus korában az álom az éjszaka és a sötétség szimbolikájához kapcsolódva az irracionalitás negatív erőihez tartozott. amely a lélek volt jóval azelőtt. amelyet csak az Úr kegyeltje tud megfejteni. amely a tudatalattiról. Álmodom). metszete (1799) (rbagoly). 1864. ezek mindig szimbolikus álmok. / Főtáplálónk az élet asztalán” ( Macbeth. Calderón Az élet álom c. Schiller Egy új évszázad kezdetén c.. könyv. Álom és valóság).] 27 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Goya Ha az értelem alszik. . ebben az értelemben a magasabb rendű létezés jelképe. M. Az álom: játék. Frankfurt a. az ösztönös. hogy az álomban a lélek megszabadul a testtől. álmok. amelyet a prágai szín Kepler -Ádámja él át. II. • A Bibliában Jahve álmokon keresztül fejezi ki akaratát népének. a párizsi szín pedig „álom az álomban”. az Álmos–Árpád-dinasztiának a növekvő hatalmát (Juhász Gyula: Emese álma). a lét…” Adynál a vágyak. Az Újszövetségben Jézus fogantatását Józsefnek álmában (Mt 1. II. megtudhatjuk -e valaha. halál! te szelíd Álomnak testvére…” ( Halotti versek.12–16. 2). 41) az álom a jövő előrejelzése. 1802.). Álmom: az Isten. / S napi halál. Emesének jelzi csodás álom fia születését.” Szabó Lőrinc Dsuang Dszi álma c.. eszmények kifejezője (Álom egy Méhesről. Glosszárium). amelyben megkérdőjeleződik. versében a való világ előli menekülés lehetőségeként említi: „Egy szabad hon van csak: Álomország. • A nagyra hivatott emberek születését megelőző anyai álom számos utalást tartalmaz a gyermek jövőbeli sorsát. jellemének kivételességét illetően. amelyeket Isten segítségével lehet értelmezni. Álom és való. mely a gondot kibogozza. mind a halál kiesik ebből a tüzes birodalomból. Így ábrázolja pl. Domonkos születéséről is ismert hasonló legenda. verse a taoista történet parafrázisa: „…minden kép és költemény. Jungnál „Az álom rejtett kis ajtó a lélek legmélyén és legmeghittebb zugában: arra a kozmikus őséjszakára nyílik. Csokonai Az Álom és Halotti versek c. IV. r Buddha fogantatását és születését is szimbolikus álom előzte meg. Az élet–halál–álom jelképes összefüggéseiről Shakespeare a következőket írja a Duncan király ellen álmában elkövetett merénylet kapcsán: „Az álmot. Jákob: Ter 28.). • Az iszlám hagyományban egy olyan magasabb szintű tudatosságot szimbolizál. Krúdy álmokat értelmező Álmoskönyvében írja: „Az emberiség történelme: álmok sorozata. A hagyomány szerint pl. A Dante születését megelőző anyai álomról Boccaccio ezt írja Dante-életrajzában: „…mintha álmában egy nagyon magas babérfa tövében állott volna. Az orphikus és egyiptomi hagyományokból eredően a püthagoreusok azt gondolták. Od.5–14). bús robot fürdeje. létről. felébredésről vallott nézeteinek jellegze tes példája a Csuang Ce álma címen fennmaradt történet. kiválasztottainak (pl. / Dúlt szív balzsama s második fogásunk.20). Anonymus Gesta Hungororumában rÁlmos anyjának. mint álom. gondolatok. hogy én-tudat létezett volna.

a teljesség kifejezője.. a Krisztus kezében nyitva levő Élet könyvének lapjain. katakombák freskóin. amelyen Kharón visz keresztül (rfolyó). Az alpha és az ómega jelentését így adja meg: „aki van. míg elérkeztek egy csodálatos helyre. amely a legősibb mitológiákban egységes külvilágként szerepel. rfáklya. a dél-itáliai Aornosz/Avernus tónál véli a bejáratát. • A görög-római mitológiában az élők alászállásának célja az ismeret. • A nagy égből a nagy föld felé… kezdetű sumer eposzban Innin..és tapasztalatszerzés (Odüsszeusz. szarkofágokon. eposztöredék). ezért összefüggésben áll az réjszaka szimbolikájával (rfény/világosság és sötétség. • Babits A lírikus epilógja c. A Démétér/Ceres-mítoszban rPerszephoné/Proserpina alvilági tartózkodása a telet szimbolizálja. ítélőként Ómega. az égboltozaton keresztül indították útnak […]. Járványok. rköd). Birodalma területi elhelyezkedéséről az idők során változtak az elképzelések. rkörző). Más elképzelések szerint érzések nélküli árnyak bolyonganak itt. ill. 34–35). Az alpha és az ómega az Úr dicsőségének és mindenre kiterjedő hatalmának jelképe lett.12). -ban egyesítettek az XP monogrammal és a kereszttel. Sokszor ábrázolják állatként. s befejezése: „Végemben a kezdet.8). Folyói a Kókütosz. akik – miután az ítéletet meghozták – az igazságos lelkeket a jobb oldali hasadékon át felfelé. darabjának alapmotívuma. rhal alakban. Gyakran megtalálható középkori írásművek elején. ahol Isten magáról mondja.” rbetű/írásjel [P. A szimbólum alapja megtalálható Izajás próféta könyvében. lakóhelyeként jelenik meg (273–289). vége. A poklot mindig a fényt nélkülöző. Georg. a sumer költészetben: „Borzalmas hely vizét. az ómega az általános negatív jele. velük szemben pedig fenn az égen ugyancsak kettő. Az ókeresztény művészetben gyakran szerepel pl. hogy ő „az első és az utolsó” (Iz 41. A logikában az alpha az általános pozitív. fejezetében kettős tagolású túlvilágot ír le: „Elmondta. aki volt.] alvilág/Pokol: A holtak. Minos jelöli 28 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az igazakra pedig túlvilági élet vár (rkrokodil). sz. A hasadékok közt bírák foglaltak helyet. a feledés átkától sújtva (rárnyék). Vergilius. rHéraklész). homályos. Isten jelenlétében’. énekében részletesen leírja az alvilágot a büntetések fokozataival együtt. és megtalálható a keresztfa ábrázolásain is. zavaros vizét isszák…” – Gilgames. Homérosz szerint nyugaton található. Az alvilág nála is sötét. a vegetáció termékenységét jelképező istennő alvilágjárása és halála. ködös vagy sötét helyként ábrázolják. során spekulációk kapcsolódtak (Órigenész: Comm. az Olümposzra való félévenkénti visszatérte pedig a tavaszt (révszakok). San Apollinare in Classe). ahol a holtak lelke kimondhatatlan fájdalmakat áll ki (pl. az egyiptomi rRé mítosza). Öregkor stb. „élettelen árny-országként” mindenféle rémség: Gyász. versében a mindenség felé kitárulni akaró. a Tainaronnál (Verg. 44. jelentése ekkor: ’Isten nevében. . Platón az Állam Apamphüliai Ér látomása c. A betűszimbólumhoz a II– III. többnyire Krisztus monogrammal és koszorúval együtt. ill. Az alvilág bejáratát a háromfejű rKerberosz őrzi. Theodorus-szarkofág (IV.SZÓCIKKEK A–Z alpha és ómega: szimbóluma. • A keresztény szimbolikában Isten nevét jelöli. Leggyakrabban rejtélyes és félelmetes helynek képzelték. Ugyanezt a kijelentést a Jelenések könyve egyszer Istenre. A kereszténység előtti időkben a Földközi -tenger keleti térségében bajelhárító hatást tulajdonítottak a két betűnek. máskor Krisztusra vonatkoztatja: „Én vagyok az alfa és az ómega. a feledés folyója. a lángoló Phlegeton és a Léthé. majd visszatérte a növényzet évenkénti időleges pusztulását. Eliot Négy kvartettje East Coker c. mihelyt a testéből kilépett. sz. rgorgók stb. A bűnösökre a krokodilfejű „halottfaló”. I. Enkidu és az alvilág c.6. Ravenna. 48.6). az Atyára (1. Az eredetileg egységes alvilág később több részre oszlott: a különböző kategóriákba tartozó holtakra más és más túlvilági sors várt (pl. míg az ómegát fáklyához. vagyis a napkirály tetszhalálát is kifejezheti (pl.). Alakja miatt az alphát gyakran körzőhöz hasonlítják (a Teremtő Isten attribútuma). majd újjáéledését jelképezi. Az elhunytak lelkét a sakálfejű emberként ábrázolt Anubisz isten méri meg. de más hagyomány a Lakedaimón déli hegyfokánál. főleg román kori ábrázolásokon a trónoló Krisztus mellett látható. míg az égi Valhöll/Walhalla a csatában elesett hősök jutalma). mozaikokon. hogy a lelke. I. s ez alapján ítélkeznek a holtak fölött (rOzirisz/Szarapisz). majd a hármas tagolású vertikális világmodellnek megfelelően az rég és a rföld mellett föld alatti világként jelenik meg. • Középkori. valamilyen feladat teljesítése (Thészeusz. ahol a földben egymás mellett két hasadék volt. sok más lélekkel egyetemben ment-mendegélt. 614a–621b). amely az első apokaliptikus pusztítást jelképezi (rapokalipszis. S. aki eljön”. leginkább az Utolsó ítélet jelenetében. a mű kezdete: „Kezdetemben a vég”. Ez a jelkép a síremlékeken a feltámadás reményét fejezi ki. madár. • Az alvilági út a Nap éjszakai útját. Aeneas) vagy keresés (rOrpheusz). Dis. 467). az Aeneis VI.” T. a germán mitológiában az alvilági Hél a közönséges halottak lakóhelye. és szörnyeteg: szküllák. amelyet a IV. a kezdet és a vég” (21. sz. in Jo. a lelkek birodalma. de önmaga korlátain túllépni nem tudó személyiség ellentmondását fejezi ki: „jaj én vagyok az ómega s az alfa. A görögöknél Hadész az alvilág ura (rHadész-Plutón/Orcus. Az egyiptomiak hite szerint Ozirisz az alvilág uralkodója. Kétség.” Tehát Isten teremtőként Alpha. A sötétség birodalma. aki a sztoikus nézeteket ötvözi a hagyományos antik alvilágfelfogással. a Sztüx. IV. vagy: „a kezdet és a vég. ill.4. az igazságtalanokat pedig a bal oldali hasadékon át lefelé” (X.

. derékig befagyva a Sztüxbe. Mit.40). Legmélyén a háromarcú Lucifer (Dis) áll. Alte Pinakothek). falak vesznek körül (Bosch A Gyönyörök kertje c. • A kereszténységben a Pokol. Phigalla.40) (1181. amely elnyeli a kárhozottakat..24). Arészt és Artemiszt tisztelik (rArész/Mars. fiúgyermekeiket megölő nők. az alászállás az alvilágba (descensio) az ideiglenes halál. Ovid. gonoszok. akik a férfiakkal rivalizálva helyükbe akarnak lépni. 2. A Poklot az ábrázolásokon megjeleníthetik város formájában. A tölcsér a föld középpontja felé egyre szűkülő gyűrűkből áll. festménye örökíti meg mitológiai témájukat (1618–1620.15). a rPurgatórium és a rParadicsom hármas hierarchiája határozza meg a túlvilági létet. a harcos férfiideál eszményítését és átvállalását fejezi ki. 1503–1504. az őrület – poklán keresztül a megtisztulásig. 453. amelyekben a mind súlyosab b bűnöket elkövető bűnösök szenvednek. kicsapongók.5. A férfiak ellen hadat viselő. A Pokol része még Dis. Alakjuk a nőiesség tagadását. hol vétkük levezeklik a rosszak” (540–543). a fénytől. • Az utolsó ítélet XII. Eszerint a Pokol egy óriási tölcsér. művet. valamint Pentheszileia. gyilkosok. Baltimore.SZÓCIKKEK A–Z ki a holtak helyét földi életüknek megfelelően (432). Lucifer testén át vezet az út ki a Pokolból a földgömb másik felére a szabad ég alá. Walters Art Gallery). Boucicaut marsall hóráskönyvének mestere: Pokol (XV. akit öve megszerzésekor. bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek” (Jel 2l.. helyrehozhatatlan bukása. József Attila Aki dudás akar lenni… kezdetű versében az alászállás mint tapasztalatszerzés. A tipológiai szimbolizmus értelmezésében ennek az alászállásnak számos előképe van az Ószövetségben: pl. B. azaz Istentől való megfosztottság állapota. csalók. pl. szájában a három főbűnöst. Az alvilág a rSátán/Lucifer birodalma. az emberi létezés végső. Amazónharc (Kr. kilencedik hőstette során győzött le Héraklész. • Az okkult tudományok szerint 29 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Apollod.. Il. akit Akhilleusz ölt meg Trója ostromakor (Hom. ahol Nyx (az Éj) palotája áll. Madrid. rördögök/démonok [A. amelyet az égből a földre zuhanó Lucifer teste vájt ki (vö. München. Met. a három ifjú az égő kemencében. Muzeum Pomorskie). Ez a büntetés és bűnhődés színhelye. sz. amely a lovag útját beszéli el az írországi Szt. a klosterneuburgi oltár zománcképén egy r hal. az elfojtás megjelenítője. eleje. triptychonjának Pokol-ábrázolása. az r Antikrisztus városa. ill. ahol az elkárhozottak testét az örök rtűz lángjai kínozzák.. s diadalt arat a halál felett (Mt 12. 420–410 k. Prado). Patrick -barlanghoz. versében az alvilághoz fűződő antik képzeteket eleveníti fel. vö. Júdást. a végítélet „örök pokolra ébresztő” szavát. Királynőik Hippolüté. akik maguk kormányoznak. XI. A pokoljárás. • A germán mitológiában megfelelőik a valkűrök. részében idézi föl a kárhozottak sorsát. Schiller Csoport a Tartarosból c. a legalsó rész. amelynek falai mögött örök viszály dúl. művének I. az Elysium mezejéhez.] amazónok: (gör. beavatás jelenik meg. Pilinszky Két szonett c. sz. amezonesz ’emlőtlen’) A görög mitológiában matriarchális rendben élő harcos asszonyok közössége. s az ott átélt látomásokat írja le. Dániel az oroszlán barlangjában. 8). az az az alvilág. Klosterneuburg. A középkori Pokol-elképzelések legpontosabb és legrészletesebb rajzát Dante adja az Isteni Színjátékban. VII. műve a lélek útjának bemutatása a „mérgek” – az ital. amelyet lángoló tornyok. Krisztus sírba tétele és feltámadása között a Pokol tornácán tartózkodik. • A középkori látomásirodalom jelentős műveként tartják számon a Tar Lőrinc pokoljárása c. / erre megyünk mi. XXI. Rimbaud Egy évad a pokolban c. • Az európai festészetben Rubens Amazóncsata c. A Pokol kénköves tüzére a Biblia is utal: „A gyávák. Gdansk. Jónást bekapja a hal (Jón 2. • A pszichoanalízis a psziché minden funkcióját egy-egy megszemélyesített mitológiai alakkal azonosítja. a paráznaság. rArtemisz/Diana). a dohány.1. -tól jellemző ikonográfiai sémája egy hatalmas ragadozót (rLeviatán) ábrázol. A jókra ezzel ellentétben az Elysium mezeje vár: „S kétfele válik utunk is: a jobbra eső hatalmas / Dis palotája felé fut. A legsúlyosabb büntetések helye az alvilágnál is mélyebben elhelyezkedő Tartatus.9. a feljövetel pedig az újjászületés szimbóluma. Hans Memling Utolsó ítélet-oltárának jobb szárnya szintén a Pokol-megjelenítések tipikus példája (1471. Iz 14.e. Mt 12. 488. 203). Ebben az értelemben Hadész. Ágoston rendi kolostor temploma). Brutust és Cassiust marcangolja (r arc). hitetlenek. A klosterneuburgi oltár a sírbatételt a következő ótestamentumi jelenetek ábrázolásaival felelteti meg: József a kútban (Ter 37. a balsó evvel szemben a szörnyű / Tartarusig visz. örökös harcban állnak más népekkel. az Apollón-templom fríze).

Az antikvitásban ittasság elleni erőt tulajdonítottak neki (Plin. • Keresztény értelmezésben mint „mennyei lépesméz” Szt. Ezért vagyunk olyanok.. E. Hermaphroditosz nőnemű is egyben (általa vált a kétneműség közkeletű elnevezésévé a „hermafrodita” szó). aki a költői hatalom jelképévé vált. majd illatszernek használták. ambroszia ’halhatatlan’) A görög mitológiában az istenek eledele és illatos kenőcse.] androgün/hermafrodita: Hímnős. Egyiptomban Atum a nemek kettősségének megteremtője. a teremtés kezdetén önmagából nemzi és szüli a következő istengenerációkat (pl. A halhatatlanság és a megistenülés szimbóluma. az egység csak a világ kezdetekor esett szét két világszülőre. jelképesen megkettőzött önmagukkal egyesülnek újra. 4. Horatius A költészetről (Ars poetica) c. védelmet nyújt boszorkányság ellen. a teoretikusé. Tuisto neve – ’kettős. az első magyar nyelven verselő poétát nevezte magyar Amphiónnak. Balassi Bálintot. • Szimbolikája a rméz szerelmi költészetbeli jelentésével rokonítható. Csokonai Egy Tulipánthoz c. .20). Az ámbraamulettek az elektromosság gyűjtőpontjai. Bálint és Ferenc halálára) mesterét. Nat. XXXII. A Brihadáranjaka upanisad az első ember androgünitását is leírja: „Akkora volt.] Amor: rErósz/Amor/Cupido Amor Sanctus: rErósz/Amor/Cupido Amphión: A görög mitológiában Zeusz és Antiopé ikerfiainak. Az ambróziát galambok viszik fel az rOlümposz csúcsára. Halhatatlanságot és örök ifjúságot biztosít számukra. • A néphagyomány szerint. amely nem ismeri a büszkeség és a kevélység mámorát. ill. nem csalatkozik férfiasságában. pl.” rnektár [P. Ambrus (Ambrosius) egyházatya nevével is kapcsolatban áll.] ametiszt: Violakék. a férfiasság–nőiesség. s akinek feladata volt a „profántól a szentet / Elkülöníteni” (394). hist. művében Amphión – Orpheushoz hasonlóan – az „Istenek szent papja”. Amphión. a tökéletesség szimbóluma. rArión. ebből keletkezett a férj és feleség. s ezzel az ősállapot tér vissza. 606). Az ég és a föld elválása után alakultak ki az alapvető ellentétpárok. A hét kapu is a líra hét húrjára utal.12). rdrágakő [Cs. versében: „Ezer ambrózia csókkal / fizetek csókjaidért. A. mert egyesíti az arany és az ezüst tulajdonságait (Az égi hierarchiáról). Számos mitológia szerint a dolgok eredeténél a nemek még nem voltak szétválasztva. • A zsidó hagyományban a főpap melltábláján a 3. Kettészakította magát.19. A görög nyelvben a hermaphroditosz ugyanakkor elpuhultságot is jelentett. • A kereszténységben a mértékletesség köve. Az ősi egység. a germánok mitikus ősapja. s a rmennyei Jeruzsálem falainak 12. Tiepolo Thébai falainak csodás felépülését ábrázolja. a nappal–éjszaka. Számos ősi isten androgün jellegű. rKübelé. a Kübelé–Attisz-történetben. rAttisz). rbráhman/Brahmá). Álomhozó erejűnek is tartották. Mítosza a művészet erejét jelképezte a reneszánsz korában is. kétnemű lény’ – androgünitásra utal). a thébai Dioszkuroszoknak egyike. mint a legfőbb teremtőt. [A. a differenciálatlan teljesség. • Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész szerint az égiekhez tartozik. az ember lelke és az egyetemes lélek között. tagja (Kiv 28. rOrpheusz. amikor az istennő fia az istennő férje (pl. rMúzsák. Orvosságnak. József által Máriának adott gyűrű köve ametiszt volt. itt Benjámin törzsét jelenti. • Dante szintén a költői hatalom példájaként említi (Ist. pl.9. ill. a hideg–meleg. XIV. a szelíd költő. valamint Brahmát kétneműként is ábrázolták (rSíva. mint egy összeölelkezett nő és férfi együtt. sz. rlila átlátszó kristályos kvarc. Rimay János elógiumában (Epicédium a Balassi fivérek. s így építették fel Thébai várát. Halandó emberek (pl. rzene [Ú. Thalész fedezte fel magnetikus tulajdonságát. Theophrasztosz babonás embert bemutató jellemrajzának egy utalása alapján 30 Created by XMLmind XSL-FO Converter. B. illata a dohány és a szantálfa illatához hasonlít. r Aineiasz/ Aeneas istenek közé emelésének egyik mozzanata az ambrózia átnyújtása (Ovid. alapkövét ékesítő drágakő (Jel 21. Met. fecsketollal a nyakba. Pokol. Testvére. Ebben az értelemben az ámbra fizikai összekötő a személyiség energiája és a kozmikus energia. az istenek ajándékaként kaphatják meg.-i ún. Színj. Ismert a szűzies szerénység jelképeként is: a Szt. 12).. rlíra/lant. • A népi hagyomány szerint afrodiziákum.SZÓCIKKEK A–Z a metafizikai rendben. 37. ha a Nap és a Hold képét belevésik. s a nőies férfiakra alkalmazták. a vadász Zéthosz ellentéte. Farnese-bika szoborcsoporton attribútuma a lant. mivel a mítosz szerint – a Múzsáktól támogatva – hangszerének pengetésével mozgásra bírta a fákat és a köveket.. A megronthatatlan tisztaság szimbóluma. 40). az istenek paradicsoma körül – őrizvén és védvén annak határait – az éterben forgó csillagok lélekre gyakorolt hatásának szimbólumai. [P. Tantalosz) ételként csak kivételesen.3). Az anyaistennők mítoszában. A III. J. • Az antik androgün isten. J. ha a férfi ámbrát hord magánál. és úgy akasztják páva . ékkősor 3. mint egy darab két fele” (I.] ambrózia: (gör. aki a bölcsesség és a kultúra megteremtője. rAphrodité/Venus és rHermész/Mercurius fia.] ámbra: Az ámbráscetek belében képződő viaszos illatanyag. amely megóv mindenféle mámortól. A moralizáló keresztény hagyomány a mennyei dolgok felé forduló lélek alázatosságának szimbólumaként említi. 39. egyszerre mindkét nem jegyeit hordozó lény. Míg Zéthosz a praktikus életideál tipikus alakja. • A hinduizmusban Sívát. pl.

magát Istent szimbolizálja: „Mindent Isten szemével nézni – se férfiasan. A hím és a női tulajdonságokkal egyaránt bíró harmadik nemű ember mindkét fele a szétválasztás óta keresi a másikát.27).2). a lat. a kerubok. rJanus alakjában az ellentétpárok egységét. művének 14. A hatodik napon teremtett ember nemileg még nem differenciált: „Isten megteremtette az embert.SZÓCIKKEK A–Z feltételezhető.11).] angyal: A zsidó és ókeresztény hagyományban Isten követe (gör. Pécs. 16. Dionüszoszt. A Sára haragja elől menekülő Hágárt Isten angyala bírja rá a hazatérésre (Ter 16. . egy égő csipkebokorban” (Kiv 3. fejezetében olvasható az ősi. a tökéletesség jelképe is. az Izsák föláldozására készülő Ábrahámra „…az úr angyala rászólt az égből” (Ter 22. Az ábrázolásokon ennek megfelelően az Úr Ádám oldalából emeli ki Évát.10). ’küldött’). Liber–Libera. s most szüntelenül keresi ki-ki a maga másik felét. saját képmására alkotta. Angyal (relief a pécsi székesegyházból. Pallasz Athéné vagy Aphrodité Urania születésének mítosza) a nemek szétválasztása előtti eredeti egységre és a kezdeti egység megkétszereződésére utal. a teremtő és a teremtett közötti közvetítés. Az ősi itáliai isten. hermetikus irat szintén az ember eredeti egységes. a teljes-ember!” regy. fény és életként létezik” (9). Platón A lakoma c.” Ezért a világban ható legnagyobb hatalom rErósz/Amor/Cupido. Aphroditoszként tisztelték. E. IV. se nőiesen – hanem mint a szent herélt. valamint Adóniszt olykor kétneműnek is tekintették. valamint az önmagukból való. aki a teljesség. Dianus–Diana stb. • A ’ férfi és nő egysége mint ősi kiindulópont a zsidó és keresztény hagyományban is jelen van. Az istennevek női és férfi változatának elterjedése (pl. és 15. • Az Ószövetségben többféle jelentésben szerepel. Jákob álmában az angyalok égi és földi szféra közti összekötő szerepe fejeződik ki: „Isten angyalai le és feljártak rajta [a földet és az eget összekötő létrán]. kétnemű lényekről szóló mítosz. angelosz ’hírnök’. • Weöres Sándor Az új évezred szelleme c. Ovidiusnál az a mítoszváltozat szerepel. Jahve megnyilvánulásaként: „Megjelent neki az Isten angyala a tűz lángjában. az androgünitást is tisztelték. Az istenek biszexualitása. Kübelét. A Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított írás az istent így határozza meg: „Az Értelem pedig isten. az Úr akaratának végrehajtójaként. Isten trónját tartják: „Te.) egyetlen lényegi vonás kétnemű megjelenési formája. A második teremtéstörténet szerint Évát rÁdám oldalbordájából alkotta meg Isten (Ter 2). Az asszony megalkotása az egységes emberből csak ezután következik. 302–388). művében az androgünlét az eredeti tökéletességet. hímnős voltát állítja. pl..13). s a kétnemű. pl. Eszerint a másik nemmel való egyesülés az eredeti egység utáni vágyakozás: „Kettő lett egyből. aki kerubok 31 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy Hermaphroditosz házi istenként a házasság védője volt ( Kharakt. a küproszi (ciprusi) Amalthuszban pedig Aphroditét nevének férfi változatában. XII. férfinak és nőnek teremtette” (Ter 1. Isten szolgái: egyik csoportjuk. elsődleges szerepe az isteni és a földi szféra..7). sz. • Az alkímiai szimbolikában lehet a prima materia (rősanyag) mint differenciálatlan egység vagy a rbölcsek köve. Szellemlény. a másik nem nélküli teremtés (pl. rkettő [Ú. hím-nős. embereknél tökéletesebb lényeket az istenekkel szemben mutatott gőgjük miatt Zeusz büntetésből osztotta ketté. Dómmúzeum). Íme az Úr fölötte állt…” (Ter 28. • APoimandrész c. az egykori androgün lét utáni vágy megtestesülése. Androgün-ábrázolás egy 1617-es alkímiai kéziratból. A gömb formájú. amely szerint Venus és Mercurius fia Salmacis tavi nimfa szerelmét elutasítva büntetésül egy testté válik a nimfával (Met..

Kerub (Szent István-szarkofág. fejedelemség oltalmazói. E fölfogásban az angyalhierarchiák feladata az isteni jóságnak az alacsonyabb rendű lények felé való közvetítése. Szt. Dalmáciai festő: Tóbiás az angyallal. mint a széllel. mint a tüzes villámokkal. Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész szintén a tűzhöz való hasonlatosságukat hangsúlyozza (Az égi hierarchiáról.2–3). szepeshelyi prépostsági templom). A kilenc angyali rendet. villámtekintetű angyal adja hírül Krisztus mennybemenetelét (ApCsel 1. sz. Róma.9–14).17). földöntúli hatalmak igazgatói.6): a Lukács -evangéliumban az rAngyali üdvözlet egyik főalakja. mint a drágakő. szemekkel borított szárnnyal. Az angyalok feladata az igazak lelkének mennybevitele. akik majd öröklik az üdvösséget” (Zsid 1. szolgáival. eleji.10). Három csoportra és csoportonként három-három rendre osztja az angyalokat (I. mint a villám. uralmak. közöttük a kerubokat és a szeráfokat Pacino di Bonaguida Lignum vitae c.). arca. MNG). sz. a középkorban nagy hatású Az égi hierarchiáról c. táblaképe felső részén ábrázolja (1310 k. Az a küldetésem.2–5) és mennybemenetelét (ApCsel 1. hogy beszéljek veled. s a teremtmények Isten szemléléséhez való elvezetése. Accademia).11). Krisztus feltámadását (Mt 28.. szembeszáll a Sátánnal (Jel 12. ők az angyalok fejedelmei. III. Az angyalok jellegzetes attribútuma a fejüket övező rdicsfény/glória. II.2) s ők őrzik lángpallossal a kiűzetés után az Édent (Ter 3. XVIII. III. Hófehér ruhás. sz. sz. V. karja és lába.10). 1). trónok kara. Pl. a drágakövekkel ékesített rruha. • Az evangéliumok az ószövetségi angyalfelfogást követik. […] Azok szolgálatára vannak rendelve. szeme.13): a Jelenések könyvében az Utolsó ítélet angyala. s kettővel lebegtek” (Iz 6. valamint mérleggel a kezében látható az rapokalipszis jeleneteiben. sz. kerubok.7–14).). Romkert). VII. gyógyítója (Tób 3. mint a csiszolt érc…” (Dán 10. 32 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A zenélő angyalok a mennyei harmónia kifejezői (rzene). János látomásainak kezdetén szintén hófehér ruhás. Bp. Santa Maria Maggiore). kettővel befödték lábukat. -tól kezdődően ábrázolták szárnyas figuraként (Torriti: Mária megkoronázása. 1732. A kerubokat hat. Kettővel befödték arcukat. Mihálytemplom főoltárképe.. Hans Memling. 1294. sz. Gdansk. Firenze. Mihály arkangyal lovagi páncélban. Ez a beosztás a kései neoplatonikus rendszerekre (Proklosz) emlékeztet. mozaik. Kracker: Szent Mihály legyőzi a Gonoszt (rajz. akiket Izajás próféta látomása alapján ábrázoltak: „Szeráfok lebegtek fölötte. oltárképen (XV. karddal és fegyverrel (Hans Memling: Utolsó ítélet-oltár. szeráfok. a szeráfokat négy vagy hat szárnnyal ábrázolták. pl. de közülük csak hármat neveznek meg a bibliai könyvek.SZÓCIKKEK A–Z fölött trónolsz” (Zsolt 80. sz.12–13). A Magyarországot védelmező Szűz Mária oldalán a pogány törökökre sújt le. pl. . Gábriel ekképpen jövendöli meg Zakariásnak Keresztelő Szt.24).19). második fele. hogy megóvja az országot és a katolikus egyházat (Martino Altomonte: Patrona Hungariae. Gábriel (Dán 10. 1471. aranyövet viselő lény jelenik meg (Jel 1. mindegyiknek hat-hat szárnya volt... Gábriel arkangyal attribútuma a rliliom.22) (rÁbrahám kebele). a rkorona és a rjogar. Ábrahám és a három angyal.. izzó tekintetű. a szegény Lázár lelkét „az angyalok Ábrahám társaságába vitték” (Lk 16.. Pál apostol az angyalokat mint Isten szolgáit a hívek szolgálatára rendelt lényeknek tekinti: „Angyalaival úgy rendelkezik. Rafael. Gdansk. Muzeum Pomorskie). Utolsó ítélet-oltár. Uriel nevét az az apokrif iratok nyomán a keresztény hagyomány is átvette az arkangyalok egyikének neveként. 1471. angyalok). Mihály (Dán 10. A Bírák könyve hét arkangyalt említ. • Az angyalok ábrázolása elsősorban a bibliai leírásokon alapszik.1). Esztergom. második fele. a rkangyalok. Csak a IV. az őrangyal Tóbiás ábrázolásain jelenik meg (pl. és adjam tudtodra ezt a jó hírt” (Lk 1. XI. Szeged. Az ókeresztény művészetben rszárny nélküli férfialak jelenítette meg az angyalokat (Priscilla-katakomba. Ker. hogy védelmezzenek minden utadon” (Zsolt 91. a Lélekmérő Szent Mihály c. Róma. a soproni Szt. Múz. Muzeum Pomorskie). Dániel így festi le a prófétát érintésével megerősítő Gábriel arkangyalt: „Teste ragyogott. Külön csoportot képeznek a szeráfok. Santa Maria Maggiore.6). János születését: „…az Úr színe előtt állok. ’Lélekvivő’ jelentésben látható a rgyermek képében ábrázolt lelket égbe vivő angyal a Szent István -szarkofágon. XVI. írása az angyali rendek természetéről és rendeltetéséről szól. • Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész VI. sz. Móra Ferenc Múz. Az angyal az isteni védelmező erő megtestesítője: „Mert elküldi angyalait hozzád. Rafael: Tóbiás kísérője. A pásztoroknak fénylő angyalok adják hírül Jézus születését (Lk 2. Székesfehérvár. mint a lobogó tűz. erények. aki bukása előtt maga is angyal volt (rSátán/Lucifer).

Angyali üdvözlet (Pannonhalmi Breviárium [Velence. Firenze. 1472–1475. amely a jelenet intimitását hangsúlyozza. teremtésnek szemefénye. Gyakran rkút utal az élet vizére. gyűjteménye). A barokk kortól vált általánossá a gyermekként.26–38). Leonardo festményén. Bavo). Angyal.” Kondor Béla művészetében fontos motívum (pl. Fénysugár jelképezi a szent kapcsolatot. szárnyas gyermekfejként ábrázolt angyal. ill. A kezében tartott Biblia – mély hitén kívül – azokra az ószövetségi jövendölésekre utal. Szt. • A flamand festészetben általában szobabelső a helyszín (pl.SZÓCIKKEK A–Z Angelus Custos (rézmetszet. Clairvaux-i Szt. Bencés Főapátsági Könyvtár). Szilárdfy Z. 99). Máriát szüzességet jelképező tárgyak veszik körül (zárt r ablak.] Angyali üdvözlet: A Lukács-evangélium azon jelenete. Bernát Mária Angyali üdvözletkor elhangzott válaszát a Teremtés jelentőségéhez mérte. Színj. A tavaszi környezet egyben az egész természet termékenységét és az élet újjászületését jelképezi. rdrágakő [Ú. Madrid. ördög. gratia plena” (Üdvözlégy Mária. • Az evangélista jelképek között az angyal Szt.: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe) (rkert). a foganást (rfény/világosság és sötétség). éneke írja le az angyalok kilenc karát. hogy új erő szálljon belénk és újra éljünk” (De diligendo Deo). Pannonhalma. • Rilke II. A Te örök válaszodtól kell.. a Van Eyck testvérek genti oltárának külső tábláin.. Szt. a maradandóság. a Paradicsom XXVIII. Petrus Lichtenstein. 1519]. amelyek a 33 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Lk 1. az ünnepi liturgiában így kezdettől fogva kifejeződött a bűnbeesés és a megváltás kapcsolata. I. költő c. amely hangsúlyozza a szent esemény időpontját (március 25. • Danténál az Éden szolgái (Ist. hogy szabad akaratából a Megváltó anyja lett. Máté attribútuma (rállat/állatok). új teremtésként értelmezte: „Az Isten örök igéjére lettünk és íme meg kell halnunk. • A tarot XIV. hajnali -rőt ragyogású / csúcsa. amelyek Mária lelkiállapotának különböző fázisait fejezték ki. mivel ez az Üdvözítő testet öltésének kezdőpontja. sz. . MNG]. Késes angyal c. költeménye). Bp. a Mértékletesség egy angyalt ábrázol. Gábriel liliomot nyújt át Máriának. amint az élet vizét tölti a testre utaló korsóba (redény. 1432 előtt. Purg. A képzőművészetben ezért fordul elő gyakran a Kiűzetés és az Angyali üdvözlet jelenete együtt (pl. 1430–1432.. lapja. Duinói elégiájában a mulandó emberi lét kontrasztja. XVIII. Prado). Ambrus Gábriel arkangyal Máriánál tett látogatását Éva kiszabadításaként értelmezi. rkártya). a szépség. Fra Angelico: Angyali üdvözlet. A középkori Mária-kultusz idején e téma megjelenítésére több ikonográfiai képtípus alakult ki. Uffizi). mert rÉva bűnét rSzűz Mária feloldotta azáltal. mosdótál). az isteni lét jelképe: „üdvösség zsengéi. • A reneszánsz festészet Angyali üdvözletein többnyire tavaszi virágoskert a helyszín (pl. / minden lét oromíve. • A katolikus teológiában a megváltás kezdetét jelképezi. amelyben Gábriel arkangyal hírül adja az Úr születését Máriának: „Ave Maria. olajképe [1969. a termékenységre. kegyelemmel teljes. Ez a nap korábban Krisztus halálának és Ádám emlékének volt szentelve. s az égből a Szentlélek galambja száll alá. E. rüveg. A tipológiai szimbolizmus szerint az eredendő bűn jóvátételének kezdete.

a zsarnokság elleni bátor. Orvieto. Itt Gábriel vadászként jelenik meg. rfüggöny/kárpit). 1440 k. hamis csodatételekkel kábítva el az embereket: „meg kell mutatkoznia a bűn emberének. könyvében is. az ellenségnek. amint kergeti az unicornist.18–22). elszakadt kárpitja helyett újat készítsen. Jan van Eyck Angyali üdvözlet c. pszichologizáló feldolgozásával először a preraffaelita festőknél találkozunk (pl. New York. ebből tudjuk. majd a reformáció értelmezésében az igaz keresztény hit ellensége maga a katolikus egyházfő. akit a hátán hordott a föld. Az Újtestamentumban János leveleiben fordul elő a hamis prófétákra utaló kifejezés: „Most sok antikrisztus támadt. 34 Created by XMLmind XSL-FO Converter.-i Antigoné-dráma egyike pl. s az állat a Szűz ölében talál menedéket. amit Istennek és szentnek neveznek” (2Tesz 2. Iz 7. Szophoklész Antigoné c. Brecht műve. fonó Mária-típus az apokrif Jakab-ősevangélium egy részletén alapszik. E. [Ú. s a szövés előkészítéseként jelképesen új szövetséget fonjon Isten és az ember között (rfonal/fonás. I. Capella Nuova). Iszméné a megalkuvást képviseli. Magyarországon a gödöllői szecessziót képviselő Nagy Sándornál: Ave Mirjam. hogy a jeruzsálemi templom régi. D. A pápa az Antikrisztus Luther 1521 -es Krisztus szenvedése és az Antikrisztus c. a szépség és nemeslelkűség típusa: „Te adtál ember-ideált. tragédiája nyomán az erkölcsi erő. sz. freskón (1499–1502. A huszitizmus.” Előadások a filozófia történetéről. Polüneikész holttestét. A kereszténységet a zsidó vallás ígéretének beteljesüléseként mutatja be. amelyet id. s Krisztus második eljövetelekor győzetik le mint Isten fő ellensége (Jel 15. az önmagát vaksággal büntető apja hű kísérője. 2) (rhatszázhatvanhat). ún. amely szerint hat másik szűzzel együtt Máriára esett a választás. mert a Mária és Gábriel mögötti új gótikus templom mellett. 1849–1850. • A középkor végén az Angyali üdvözletet az egyszarvúvadászat allegorikus jelenetében is ábrázolták (regyszarvú/unicornis).3–4). rOidipusz és Iokaszté leánya. hogy Rómában az Antikrisztus uralkodik. Luther A kereszténység állapotának megjavítása ügyében c. Metropolitan Museum) a „Mennyek kapuja” Mária-titulussal függ össze. rliliom [Eö. A Jelenések könyvének szárazföldi vadállata. • Az Angyali üdvözletkor kezében orsót tartó. • Hegel az erkölcsi nagyság példaképét látja benne: „A legcsodálatosabb alak. dóm. a tévtanok terjesztőinek megtestesítője.SZÓCIKKEK A–Z tipológiai szimbolizmus szerint Krisztusra mint a várva várt Messiásra vonatkoznak (pl. Krisztus szimbólumát. dominikánus szerzetesektől támogatva jelenik meg a Krisztus ikonográfiai típusára emlékeztető Antikrisztus -figura Luca Signorelli Utolsó ítélet-ciklusának nyitó darabján Az Antikrisztus cselekedetei c. aki mindenek fölé emelkedik. 1902. G.14).14). Vele ellentétben nővére. . „A föld lakóit megtévesztette csodajelekkel” (13. 2). rangyal. Eszkatologikus értelemben az idők végezetén az erkölcsi gonoszság és a bűnök zsarnoki országlását valósítja meg. Az ókeresztény korban a keresztényüldöző római császárokat. A számos XX. A téma sajátos barokk változata Mária mint a Szentlélek menyasszonya. pl. London. A templomkapuba helyezett Angyali üdvözlet (pl. a háttérben román stílusú zsinagóga romjai látszanak (rEklézsia és Zsinagóga). Bp.] Antigoné: Görög mitológiai alak.] Antikrisztus: A keresztény szimbolikában rJézus Krisztus ellenfele (’ellenkrisztus’). A. A XII. aki a Sátán küldötteként az isteni törvények tagadásának megtestesítője. Tate Gallery. -i Misztériumjáték az Antikrisztusról c. aki tagadja az Atyát és a Fiút” (1Jn 2. iratában fejti ki elsőként azt a nézetét. a firenzei San Marco dominikánus kolostor perjelét tekintette Antikrisztusnak. • A téma teológiától függetlenedő. Száma a 666.. Ebben az értelmezésben. hogy itt az utolsó óra. mivel Kreón törvényeinél többre tartotta az íratlan erkölcsi törvényeket. és eltemette a Thébai ellen támadó fivére. műben a német-római császár győzi le a hit fő ellenségét. képén. majd pápai kiközösítéssel sújtott és máglyán megégetett Girolamo Savonarolát. • Történeti nézőpontból a keresztényellenes hatalmak és a hit ellenségeinek. amelyet Szophoklész és Hölderlin nyomán írt. a kárhozat fiának. Nerót és Caligulát tekintették Antikrisztusnak. a testvérszeretet. / Míg jártam útam számkivetve” (Oidipusz lánya). […] Az az antikrisztus. önpusztító lázadás jelképévé vált. sz. MNG).. Lucas Cranach fametszetei illusztrálnak. A magyar költészetben Áprily Lajosnál az eszményi nő. Rossetti: Ecce Ancilla Domini. Ficino a firenzei keresztény köztársaságot megalakító.

rférfi és nő. az egyetemes anyaság. a bűnök elengedéséért és a szenvedések enyhítéséért imádkoztak hozzá (rBuddha). a nőiesség. Én vagyok a termőföld. Durgá. A természet. időtlen idők legősibb gyermeke. A hellenizmus kori Ízisz-misztériumvallásban az életerő. az üdvösség megtestesítője. már ősi ábrázolásain is a női nemiség jegyeinek hangsúlyozása látható (őskori ún. az Isten anyja kultuszában él tovább. rtehén. itt vagyok én.). Lagas anyja. e. A virágzó. • A krétai kultúrában is jelen volt az anyaistennő tisztelete ( Krétai kígyós anyaistennő. pl. ezernyi néven imádja a földkerekség” (Az aranyszamár. . mivel a nőiséget tartották a teremtés és a lét misztériuma hordozójának (rcsakra. Ehhez a jelentésréteghez a meghaló és feltámadó istenségek mítoszai is kapcsolódhatnak. rBoldogasszony. E. szintén utalhatnak rá (rág/vessző. majd újkőkori kultikus élet központi figurája. • A görög -római mitológiában a kozmikus létezők és az istenek. istengenerációk származása kötődik az anyaistennőkhöz. pl. az ős-. amelyekből az éltető források. a rcsillag/bolygó. ez a spiritualizált jelentés fejeződik ki Apuleius Isis-alakjában is. attribútuma a rlótusz és a Bölcsesség nyitott könyve. az pedig meghalt a kereszten” – a történeti kereszténységet az életellenesség megtestesítőjének tekintette. a rbőségszaru stb. a rgabona/búza. jelentése a természet termékenységével áll szoros kapcsolatban. a 20–25 ezer éves Willendorfi Vénusz. -tól elsősorban női alakban ábrázolt bódhiszattvája.és Sakti-kultuszokban) az eredeti teremtőerő. a rgyümölcs/termés. a rHold. valamint a hegyek. Az Antikrisztus. Iraklion. Bécs. rmell. az aktív princípium szimbóluma a sakti. hárfára). a lelki megújulás és a halhatatlanná válás jelképe. a virágfakadás. A különböző kultúrákban számos elnevezéssel illették. a termékenység és a természet szimbóluma. • A magyar költészetben Weöres Sándor számos versében jellegzetes attribútumaival jelenik meg az anyaistenség: „Én vagyok a vaskos törzs. a természet anyja. ranyaméh. • A kínai Tao Te kingben a természettörvény (rtao) a jin elemmel rokon: „az ég-alattinak anyja” (25) (rjin és jang). rKübelé és rAttisz. rjantra). istenségek legnagyobbika. • Az ortodox és katolikus kereszténységben az anyaistennő gondoskodó-védelmező funkciója és az ehhez kapcsolódó hagyományos szimbolika rSzűz Mária. könyv) (rÍzisz). Gyakran három szemmel és több karral („ezerkarú”. Gaia földanyához és Rheához (rGaia/Tellus rRhea). rkar/kéz) ábrázolták. akinek alakjában minden isten és istennő egybeolvad. anyaméhként jelenik meg. XI. Földanya. • Egyiptomban az anyaistennő jellegzetes motívumai (védelmezés. Vénusz-szobrok. • A mahájána buddhizmus legnépszerűbb. E. a VIII. pl. úrnő. / rajtam újulnak mindenek […].. Kr. akinek egyetlen istenségét sokféle alakban. 1600–1580. rSátán/Lucifer [Ú.] Anubisz: ralvilág/Pokol. minden elemek úrasszonya. sz. ágak. a 35 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Átok a kereszténységre címmel. mint minden teremtmény szülője. a természet fékezhetetlenségét. Lucas Cranach: Az Antikrisztus-pápa bukása (1521). Szépm. A szülés és szoptatás által az élet eredője és fenntartója. szellemek királynője. / Ha egy pillantást vetsz a népre. rÍzisz és rOzirisz. Szimbolikája az elemek közül a víz (mint kaotikus ősanyag) és a rföld (a termő. Görög istennő szobra (Kr. Káli az anyaistennő pusztító aspektusát. rszent nász. krétai Történeti és Néprajzi Múzeum). a rharang/csengő. A női termékenység. A Sors és az Idő feletti hatalommal is rendelkezhet (rMoirák/Párkák). • A sumer költészetben így jelenik meg: „ó. Naturhistorisches Museum). patakok erednek. és keresztényellenes apológiájának egy teljes kötetet is szentelt. • Nietzsche – aki szerint „csak Egy keresztény volt. Nagy Tehén. rváros. százféle szertartással. e. a női istenségekben (pl. valamint rAphrodité/Venus és rAdónisz története. égi lakók legkülönbike. Az ősi eredet. eső-járta és meleg” (A kis istenanya). romboló erejét is kifejezi. a rvíz. / alapjainak rakója vagy. Avalókitésvara (Kuan-jin) a könyörületesség. Magna Mater. és a pusztulás után mindent elnyelő anyaföld) jelentéseihez kapcsolódik. Múz. az redény.. Nagy Istennő. a rvirág. a rbarlang. termő fák. termékenység) Ízisz istennőben testesültek meg. A termékenységet szimbolizáló anyaistennők általános attribútuma a rkagyló. • Az anyaistennő alakjában az élet és a halál. rfa. Az ősi mitológiákban a rföld. a szaporodás szimbóluma. rvulva [Ú. az életerő. a teremtés és a pusztítás ellentétpárja egyesül mint a természet szétválaszthatatlan egysége. rInnin/Istar/Astarta és rDumuzi/Tammúz.] anyaméh: Az embrió beágyazódását és a magzat kifejlődését szolgáló szerv. Az anyaság és a csecsemők védelmezőjeként tisztelték. a vegetáció megújulásának biztosítója rDémétér/Ceres.SZÓCIKKEK A–Z Id. amely a keleti és antik anyaistenségek szinkretizált alakja: „íme. Bp. ée. / bősége támad magától” (Ningirszu isten házának építési éneke. Káli) megtestesülő kozmikus energia. • A hinduizmusban a világegyetem anyaméhe. rkút). • A hinduizmusban (elsősorban a Síva . rkutya anyaistennő: Női istenség. 3.

36 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mágikus erejű (röv). Met. rgyöngy jelzi. . a női nemi jegyeket túlhangsúlyozó termékenységi szobrocskákat is „Vénusz-szobroknak” nevezik) (ranyaistennő). e. A korai császárkortól hivatalosan is patrónaként tisztelték. A tengerből felmerülő istennő képzete kis-ázsiai eredetű. földnek s anyjának: a víznek: / mert szerelem tart fenn általa mindeneket” (Ovid. Az olümposzi világrendben Zeusz (r Zeusz/Jupiter) és Dióné gyermekeként (Hom. a természet. valamint az alkímiában a bánya és a lombik. r Uranosz/Uranus levágott és tengerbe dobott nemi szervéből született. valamint a fogatát húzó rhattyú.. József Attila Ódájában is szerepel. Theog. I. amikor Venus és a trójai Anchises fia. ami bezárt: pl. amely a Bibliában az utódokra vonatkozik. Julius Caesar Kr. rdoboz/szelence. akihez a hasonló keleti istennők mintájára.sz. Venus Rómáért szállt viadalra” (Ovid. / Egy istenségnek sincs birodalma nagyobb. a harci erények. rváros. A csírázó.] Aphrodité/Venus: Aphrodité görög istennő.SZÓCIKKEK A–Z Prakriti. / benned a világgal / voltam egy. Bod Péter szerint: „Az Anyaszentegyháznak. rGaia/Tellus. / Törvényt szab mennynek. e. örök istenanyánk. Od. rtojás. a világ jelképe. műve Venus-himnusszal kezdődik: „Római népünk anyja. A kultikus szobrot rejtő templomcellát így is nevezték. derűs éji-virrasztó. -tól vált jelentőssé. melly a’ Krisztusnak sok fiakat szül. rkagyló. Számos ókori ábrázolása közül elsősorban a Mélosz szigetéről származó ún. Lucretius Epikurosz szellemében írt A természetről c. A görög költészet Aphrodité -toposzai így összegződnek egy római kori orphikus Aphrodité-himnuszban: „Mennyei. IV. meghaló és feltámadó isten. Fasti. Tisztelete a Kr. rKhariszok/Gráciák és a rHórák. neve népetimológia szerint a gör. sz.). kísérői a rnimfák.. Il. halandók s istenek üdve. Weöres Sándor Anyámnak c. e. falfestmény Pompejiből (Kr. hanem a békés alkotásnak is jelképe. szép mosolyú. az európai művészetben többnyire ezen a néven szerepelt. B.” Alvilágként is megjelenhet: az alvilágba való leszállás mint regressus ad uterum (visszatérés az anyaméhbe). és a tengeri eredetén túl a női nemiséget is szimbolizáló kagyló. amellyel a halandók és az istenek közt szerelmi vágyat tud ébreszteni. Párizs. szerelme Arészt is legyőzte (Hom.” Az istennő nemcsak a természet teremtőerejének. Az istennő termékenységi aspektusát attribútumként a lma (ralma/almafa). elsősorban a piros/vörös rrózsa és a rmirtusz az attribútuma. pl. A természet újjáéledésének időszakát. Aphrodité eredetileg a sumer Inninhez és az asszír Istarhoz hasonlóan a természet elpusztíthatatlan nemzőerejének szimbóluma. rveréb. Tengerrel való kapcsolatára attribútumként a rkagyló és a rdelfin utal.. • Keresztény értelmezésben az Egyházra vonatkozhat. II.31). rgránátalma rmák. ’hab’ jelentésű szóból ered. • A szemmel nem látható titok és az összes lehetőség hordozójaként a teljesség. rvulva [A. rkút. Aeneas (rAineiasz/Aeneas) révén az istennőt a Julius-dinasztia. 91–94) (rErósz/Amor/Cupido). 46-ban alapított kultuszt és építtetett templomot Venus Genetrix tiszteletére. rágyék. tulajdoníttatik a méh” (Szent Irás’ értelmére vezérlő magyar leksikon). minden. / éjszemű tőrbecsaló s leigázó: kényszerek anyja!” Mint a Szépség istenasszonyának a virágok.. 306–320). az újjászületés ígérete. az olümposzi istennemzedék előtt. hogy uralkodjék a világon. Szimbolikájával összefüggésben áll minden. április havát szentelték tiszteletére: „’ a legérdemesebb. vége. V. tágabb értelemben az egész római nép anyjaként kezdték tisztelni. ami titkot rejt: pl. e. és tisztelete is a görög szigetvilágból terjedt el. Öve.és termékenységistennőt azonosították Aphroditéval. A „méhednek gyümölcse” jelképes kifejezés (Lk 1. aphrosz ’tajték’. VIII. a halál ellenfele. rAdónisz kultusza társult. rnyúl. rgalamb. kegyes Aphrodité – csupa dallam! / habtestű. 370) elsősorban a szépség és a szerelem megtestesülése. az őskori. Aphrodité. Milói Vénusz (Kr. • Rómában Venust. az ősi itáliai tavasz-. 119). pl. A boldogság és az életöröm jelképe. Aphrodité Anadüomené. rbarlang. versében: „én s nem-én közt nem volt / mesgye-hegy. amikor r Kronosz/Saturnus vezetésével megfosztották Uranoszt hatalmától (Hésziod. a szerelem mellett a hitvesi szeretet és hűség erényét is jelképezte: „Tróját védve. sz. ami nedves. amely származástörténetére utal. ranyaistennő. a háború. a nedvességből fakadó élet jelképe volt (rInnin/Istar/Astarta). A termékenység matriarchális típusú istensége. I. 189–206). Louvre) vált az eszményi női szépség jelképévé (az általában vett nőiességet is az istennő latin nevével jelzik. ciprusi partra lépéséről Küprisznek is nevezték. virágzó növényzet védőjére átruházták a görög istennő tulajdonságait és szimbolikáját. a megbonthatatlan ősi egység szimbóluma pl. IV. kert.

Az ősi germán Ragnarök-mítosz (ragna roc ’hatalmasok hullta’) szerint Heimdall isten kürtje jelzi a végső küzdelem idejét (rkürt/trombita/harsona). képén (1515–1516 k. eleven kacagás. a tengerből felmerülő Aphrodité jelenik meg: „A kárhozat ős sürüjéből / sejdül fel a boldog. az isteni szellemiség anyagi világban való szétáradása. s mivel csak férfitól. • Szűkebb értelemben az Újszövetség utolsó könyvét a János apostolnak tulajdonított Jelenések könyvét nevezik „Apokalipszis” -nek. nagy és erős kardjával a leviatánt. közelít a csillám kígyó. az elemek újraegyesülnek. Isten jövőbeli ítéletére vonatkozó elemeivel: „Azon a napon az Úr meglátogatja kemény. tiszta vágy jelképe. Ebben a műben szintén erőteljes a zsidó apokaliptika. Botticelli Apellész nyomán festett Venus születése c. erős // asszony. a Régi és az Új Évát (rSzűz Mária). ’feltárás’). a földi hívságok. aki a világ törvényeit irányítja.] apokalipszis: Számos mítoszrendszer kozmikus méretű pusztulásként. a meztelen és a felöltözött. végítéletet váró és az azt előrejelző hitvilág jellegzetes műfaja. Weöres Sándor Anadyomené c. Szerelemfilozófiájukban az égi szerelem. Az apokalipszisek stílusa. földi vágy megtestesítője. tiszta szépségében érvényesülő női alak személyesíti meg Aphrodité Uraniát. Párizs. amelyet Platón A lakoma c.2–14). Zakariás próféta könyveiben) szereplő szám-. Ábrahám apokalipszise. az Oracula Sibyllina (rpróféta/vates/szibülla) a világ végi eseményeket a biblikus apokaliptikus írásokhoz hasonlóan festi le: „…s akkor a csillagok is tengerbe zuhannak az égből.SZÓCIKKEK A–Z • A reneszánsz kori firenzei neoplatonistákra rendkívüli befolyást gyakorló szerelemtant A lakoma VIII. Hénoch könyve. önmagát tükörben néző szép nőalak) az ún. Az egyik az a megértés. Tiziano. • A római császárkori jóslatgyűjtemény. az égi származású istennő a nemes.13). világúrnő-ábrázolásokon negatív jelentésben. .1). kötet egyik szonettjében írt a Medici Vénuszról. Uffizi) pedig az anyagi világban. / …szárnyán hordja / mezőkön áthaladván/ a holtakat Nídhögg” ( Edda. öltözködő istennőt a kor szépségeszményének megfelelően. Istenhez emelő erő. a gyöngy-derekú. a Krisztus születését megelőző és követő évszázadok beteljesedést. az újjászülető tavaszi természetben ható „nemzőerőt”. Aphrodité Pandémosz viszont az érzékiség. képén (1482. Aphrodité Pandémoszt pedig az anyagi kötöttségeket jelképező. ill. Aphrodité Urania a lélek nemes része. rzene). versében az istennő „szerelmek szép tündére”. rszámok). közönséges. Mindegyik Venust hozzáillő kívánkozás kíséri. Zeusz és Dióné leánya. „Kinyitottam a számat és megetette velem a tekercset… Akkor a lélek fölemelt és elragadott. az emberi lelkek a sivár / pusztító lehü síkságon. szárnyajakú. A völva jövendölése. a férfi és nő közötti vonzalom ébresztője (180d–e). / messzi. ezt a tant fejti ki: „…kétféle Venus van.” rVénusz bolygó [Ú. fejezete szerint a világnak kozmikus pusztulás vet véget. a szellemiség utáni vágy szimbóluma. Róma. pl. pompázatos ruhájú nő. amelyet a világléleknek tulajdonítottunk. festményén (1477–1478. „Azon a napon megfújják majd a nagy harsonát…” (Iz 27.. Firenze. Berzsenyi Cyprishez és Venushoz c. 66). versében az ősi. […] Az égi Venus az istenség ragyogását először önmagába fogadja be. asztrális és zoomorf szimbolika hatása (rállat/állatok. a világiasság. E. Az egyiptomi Halottak Könyve 175. / aki mindenek ura / és ítélője lészen. az alacsonyabb rendű. a művészet hegyének uralkodónőjeként látható (1497 k. a mulandóság kifejezőjeként szerepel (rtükör. Dániel. • Tágabb értelemben az isteni/égi kinyilatkoztatással kapcsolatos tanokat leíró késő ókori zsidó és ókeresztény irodalmi műfaj (gör. az emberi és az isteni szféra egyaránt elpusztul. Uranosztól származik. A neoplatonikus gondolkodók szinkretizmusa a platonizmus és a keresztény tanok elemeinek rokonítható voná sain alapult. […] Eljön a sötét / sárkány. A középkori művészetben a két nőalak. Galleria Borghese) szintén a ruhátlan. valamint a próféciákban (pl. művéhez szánt magyarázatként. Eszerint a szerelmi vágy (Erósz) kettősségének megfelelően két Aphrodité létezik. koporsók titkos Vénusza” (Venus mystica). Az apokrif iratok egy csoportját a víziókban megfogalmazódó ún. kénkőfolyam izzó / tűzrohamától égve. A késő középkorban az Aphroditéhoz kapcsolódó ikonográfiai hagyomány (fésülködő. a fiúszerelem ihletője. a gyors kígyót… és megöli a tengeri sárkányt” (Iz 27. Giorgione. s mindent hamu lep be” (2. az Igazságosságot és a Megbocsátást jelenti. haláltalan Isten / törvényszéke elé” (2. valamint a perzsa zoroasztrizmusban az Ahrimánt legyőző rAhura Mazda eszkatologikus háborúja) (ridő. A látomás a lineáris keresztény 37 Created by XMLmind XSL-FO Converter. jelképvilága szoros kapcsolatban áll az Ószövetség próféciáinak a végső időkre. különösen a barokk és a rokokó korában ábrázolták gyakran az alvó. Az előbbi Venust a vele született kívánkozás Isten szépségének megértése felé ragadja. Cupido társaságában (l. • Az európai hagyománynak megfelelően Kazinczy a Tövisek és virágok c. a Tavasz (Primavera) c. a hindu Mahábhárata. amelynek során az égbolt leszakad. Cranach.203–206). fejezetében fejti ki Platón. „minden lelket elővezet akkor a sűrü sötétből / ítéletre a nagyfenségű. Ezdrás negyedik könyve. Louvre). Uffizi) a tenger habjaiból felmerülő. Tiziano Égi és földi szerelem c. Aphrodité Urania. majd átvezeti a másik Venusba. a másik a nemzőerő. apokaliptikus apokrifok alkotják (pl. hanem alacsonyabb lépcsőfoka.217–219). Kosztolányinál az élet és halál törvényszerűségeinek megtestesítője a „bölcsők. a jók és a rosszak végső küzdelmeként írja le az idők végezetét (pl. Ezekiel. s én elmentem” (Ez 3. egymással ellentétes fogalmakat.. amelynek a földi szerelem nem ellentéte. rkáosz és kozmosz). / sírva csikorgatják a fogukat. Báruk apokalipszise). amelynek során „…eljön / az a Hatalmas. • Mantegna Parnasszusán rArész/Mars kedveseként. Izajás. fürdő. Firenze. apokalüpszisz ’kinyilatkoztatás’. Rubens. Boucher Venus-festményei). aki viszont e ragyogás szikráit a világ anyagába árasztja át” (Venus Coelestis – Venus Vulgaris). amelyet az Angyali Értelembe helyezünk. a földi Venust ábrázolja. partra érkező meztelen női alakban az égi Venust. Marsilio Ficino A szerelemről írt értekezésében. Ezzel párhuzamban Venus továbbra is elsősorban az erotikus szerelem jelképe.

VI..” • Modern értelmezésben a háborúra vagy az új világkorszak kezdetét ígérő forradalomra is utalhat.1–11. E tétel szövege Celanói Tamás Ferenc-rendi szerzetes Éneke az utolsó ítéletről c. hét arany gyertyatartót láttam. amely folyóvá duzzad.2–21). táblaképe a genti oltárról. Hans Memling: Utolsó ítélet-oltár (1471.. Scrovegni-kápolna). a gyertyatartók között pedig valakit. Az ötödik pecsét feltörésekor a mártírok lelkei követelik az isteni igazságszolgáltatást (Jel 6. a Maiestas Domini -ábrázolások fő bibliai forrása (pl. rállat/állatok). Vatikán. rkard. pl. Vaszilij Rozanov Korunk apokalipszise című.12–19). 18]. sz. Ezt követően indul meg a sátáni erők támadása: elsőként rpiros/vörös rsárkány támad a Napba öltözött. A hét végső csapás során hét angyal hét. Dürer tizenöt képből álló Apokalipszis c. • A zeneirodalomban Benjamin Britten Háborús Requiem c. A mennyei dicsőségben trónján ülő. Az első négy pecsét feltörése az Apokalipszis lovasait szabadítja a világra (r Apokalipszis lovasai). Muzeum Pomorskie) Michelangelo: Utolsó ítélet (1536–1541. amit láttál. és megszólított: »Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő. végén.2). Adynál: „Az égből dühödt Angyal dobolt / Riadót a szomorú földre” (Emlékezés egy nyár-éjszakára). ée.1–2) (rfolyó. Dies Irae-tétele a végítélet víziója. amelyet egy ragyogó arcú. a Kr. e. majd a késő középkorban váltak jelentős ikonográfiai témává az újszövetségi Apokalipszis legfőbb motívumai. A rhét rpecsét feltörése Isten terveinek föltárása. rtrón). Isten haragjával telt csészét zúdít a világra (Jel 16). Arles. Kondor Béla: Apocalypsis cum figuris (rézkarc. Nálam van a halálnak és az alvilágnak a kulcsa. aki az Emberfiához hasonlított. Tintoretto: Mihály arkangyal küzdelme a sárkány alakjában megjelenő sátánnal (1592. Berlioz: Requiem. sz. Sixtus-kápolna). • A keresztény művészetben különösen az 1.18) (rkürt/ trombita/harsona). a harag napja. Hamvas Béla Scientia Sacra c. 1498). a jelent és ami ezután történik«” (Jel 1. Ezután a gonosz erők világi és spirituális hatalmát megtestesítő tengeri és szárazföldi vadállat uralma következik (Jel 13) (rAntikrisztus.11–20. / a világot a lángba dobja… Harsonának szörnyű hangja / hull a millió sírhantra. motívumai a keresztény művészet gyakori elemeivé váltak. s a végső.) Krisztus győzelme ezeréves országlásban. János apostol a hét kis-ázsiai egyházhoz szóló levélben a Messiás intelmeit tolmácsolja. (rBabilon/Bábel ekkor bekövetkező bukása a pogány. sz. Padova. 1917-ben írt műve az orosz bolsevik forradalom hatását elemzi. Gdansk. Apokalipszis a szentbenedeki oltárról (1500–1520 k. 1–18). a rJézus Krisztus második eljöveteléhez kapcsolódó eseményeket ismerteti. amelyet csupán a Bárány méltó felnyitni (Jel 5. de „Mihály és angyalai” letaszítják az égből (Jel 12. örökké. A mennyei dicsőségben trónoló Bárány és az őt dicsőítő hívek seregének legismertebb megjelenítése a Van Eyck fivérek A Bárány imádása c. szülő asszonyra (az Isten népét. a hatodik feltörése pedig földrengést zúdít az emberekre (Jel 6. Bp.és az Utolsó ítélet-ábrázolások szintén János apostol apokaliptikus látomását vették alapul.15). az Istentől” (Jel 21.. trombitás angyaloddal. / Föltámadás. XII. Zwinger). / Óh jöjj milliónyi hadaddal” (Elégedetlen ifju panasza). rRóma. az Eklézsiát.1–5. amely a Jelenések könyvét idézi föl: „Ama nap. Isten angyalai ekkor megjelölik a híveket. Trophime-templom főkapujának timpanonja. öldöklést. MNG). Grande messe des morts. mandorlával övezett Krisztus a román kori művészet jellegzetes témája.6–10) (raggastyán. s életfák szegélyezik (Jel 22. rSátán/Lucifer). Pl. művében az raranykor lezárultát. . A hetedik pecsét feltörését hét angyal pusztítást. […] …megérintett jobbjával. MNG). Írd hát le. majd mérőnáddal meg kell mérnie Isten templomát.14–20).1).12–17). Az apostolnak le kell nyelnie azt a könyvet. pl. más értelmezések szerint Szűz Máriát jelképező nőalak). rtizenkettő. amelyre az raratás és a rszőlőprés képe utal (Jel 14. majd az Utolsó ítéletben válik teljessé (Jel 19. oltárát és a híveket (Jel 10. Drezda. Giotto: Utolsó ítélet (1305–1307. mégis élek.2).6–21). rszivárvány övezte hatalmas rangyal ad át neki.). huszonnégy koronás vénnel és a négy élőlénnyel övezett Isten hét pecséttel lezárt könyvet tart a kezében (Jel 4. „Óh. latin himnusza (XII. Bp. oratórikus zenei műfajjá fejlődő rekviem tételeinek latin szövegei nagyrészt az újszövetségi Apokalipszis képeire épülnek (pl. Kezdete a küldetést leíró látomás: „Amint megfordultam. rkút). rbárány/juh. négy lénnyel körülvett. a mennyei dicsőségben trónoló. Mozart: Requiem. A rekviem második. akik rfehér ruhában. Meghaltam s lám. A Sátán letaszítása. keresztényüldöző Róma vesztére vonatkozik [Jel 17.-ot követő időszakot tekinti az apokalipszis történeti idejének: „Az aranykor utáni 38 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A gonosz és hívei hatalmát a végítélet töri meg. hetedik harsonaszó „a halottak fölötti ítélkezésnek” az idejét hozza el (Jel 11. kínzást okozó harsonaszava követi (Jel 8.1–14) (rpálma/datolyapálma). 1956. amelyek az Utolsó ítéletben teljesednek be (ridő). fametszet-sorozata a Jelenések könyve önálló kiadásához készült (Nürnberg. rfa. Itt található az Isten és a Bárány trónjából fakadó élet vize. Jelképes történésekben írja le az idők végezetét. Verdi: Requiem). jöjj. Az új földdel és éggel beköszöntő világkorszak letéteményese a rmennyei Jeruzsálem: „az új Jeruzsálem alászállt az égből.SZÓCIKKEK A–Z időszemléletnek megfelelően a történelem végpontját.. • Az európai zeneművészetben a katolikus halotti miséből önálló. kezükben pálmaággal imádják az Istent (Jel 7. alkotása (1962) példa az apokaliptikus látomás és a háború borzalmait fölidéző költészet összefonódására. rkönyv/irattekercs. a St. János látomása Krisztus eljövetelének ígéretével zárul (Jel 22.9–11).

Zeusz és Létó fia. rló [Ú. Leghíresebb jóshelyét. Louvre). Prado). Delphoit Püthón sárkány megölésekor vette birtokba (Euripidész: Iphigenia a tauroszok között. • A XVII. a rMúzsák vezetője. Madrid.] Apollón/Apollo: Apollón görög isten. I. sz. fametszetsorozatból. A hagyomány a háromévenként tiszteletére rendezett actiumi tengeri ünnepségeket az ott neki templomot emelő rargonauták útrakelésétől eredezteti. Id. • Arnold Böcklin A háború c. rcsontváz. fehér lovon. Az olümposzi rendben Zeusz (rZeusz/Jupiter) akaratának érvényesítője. E. Vatikán). készült bronzszobor márványmásolata az ún. 918. [Ú.. 6). a görög gyarmatosítás idején az új hazát kereső kísérője. a ragyogó.SZÓCIKKEK A–Z emberiség apokalyptikus jellege az. E funkció tette a bölcsesség és a költészet jelképévé. A második a háborút szimbolizálja. Dürer: Az Apokalipszis négy lovasa (az Apokalipszis c. a Belvedere-i Apollónra emlékeztető atléta termetű férfialakként jeleníti meg a Megváltót (1536–1541. • A klasszikus ideálokat felelevenítő reneszánsz korában a lantján játszó isten Múzsáktól övezett alakja a művészi eszmény megtestesítője (pl. Napistenként Krisztussal azonosították alakját. Lajos udvari reprezentációjában kiemelt szerepet kapott az antik eredetű hatalmi szimbolika. valamint a fertőző betegségek gyógyítója. rNap). amely a konvencionális Krisztusábrázolások helyett szakáll nélkül. mérleget tartó fekete lovas az éhínség. a szépséget. 1498). Met. A harmadik. aki a jogrend védelmezőjeként az államvallás hivatalos eszményévé tette meg. az utak és a tengeri hajózás védője. a harmóniát. pl. a negyedik pecsét feltörésekor jelennek meg (Jel 6.. támogatója. F. I.-ban Franciaországban a Napkirály (le roi-soleil). . 21) Délosz szigetén született. Musei Vaticani) képviseli. hosszú karddal pusztít.. Drezda. valamint a Hermésztől kapott lant vált jellegzetes attribútumává (rbabér. íjjal a kezében. Ebben a jelentésben az előle menekülő. Az ítélkező Krisztus ebben az értelmezésben a Sol Iustitiae-eszmény megtestesítője. Gyógyító istenként Aszklépiosz (rAszklépiosz/Aesculapius) nemzője. Phoibosz Apollón. Apollón mint Napisten ábrázolásai az országára fényt árasztó uralkodót dicsőítették a versailles -i kastély 39 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a települések. festményén szintén a négy apokaliptikus lovas látható a pusztító háború jelképeként (1896. • Rómában. a szibülla által adja rejtélyes kinyilatkoztatásait (pl. Az igazság és a jóslás istene. Kultusza Augustus korában vált jelentőssé. regényéből készült. Párizs. barbár népeket jelképezi. hogy: ítélet alatt áll. Védelmező istenként a nyájak.1–8). XIV. Az Utolsó ítélet során. a védelmező és ítélkező funkció szintén erősítette a párhuzamot. de fel is oldozhatja a bűnt (pl. Isteni hatalma az értelem és az ész győzelmét jelzi. Artemisz ikertestvére (Hészi od. Zwinger). a Halál figurája (1560–1564 k. azonos című alkotása. E felfogás egyik példája Michelangelo Utolsó ítélet-freskója a Sixtus-kápolnában. Pieter Brueghel A halál diadala c. 1234– 1283). • A Nap és a fény szimbolikáját átvéve az „aranyhajú” Apollón jelképezhette az igazságot. rOidipusz történetében) (rpróféta/vátesz/szibülla). F. Oresztész feloldozása). babérfává változó Daphné révén a babérkoszorú (Ovid. Látnoki ereje révén a próféták. a rend. az isteni jogrend védelmezőjeként büntethet („messzelövő” nyilával lesújt a vétkesekre. rlíra/lant). sz.. Fábri Zoltán Sánta Ferenc Az ötödik pecsét c. Eredetileg Apollón Szmintheusz (’egérelhárító’). költők ihletője. Mantegna: Parnasszus. A törvény. Az első a hódító.. rapokalipszis. ahová a dél-itáliai görög gyarmatokon keresztül került át tisztelete. a jóslás istene. e. 1497. Apollo néven tisztelték. a negyedik fakó (sárga) lovon ülő általában csontvázként megjelenített alak pedig maga a halál.” Az apokalipszisre való utalás a filmművészetben is megjelenik (Bergman: A hetedik pecsét. Coppola: Apokalipszis most). vörös lovon. Apollónt mint a fény jelképét legtipikusabban egy Kr. az ovidiusi Nap-udvar gondolat. Il.] Apokalipszis lovasai: A Jelenések könyvében szereplő négy szimbolikus lovas. 350 k. az üdvösség megtestesítője már a görögöknél azonosult a Nappal (rHéliosz/Sol. festményének központi figurája a fakó lovon lovagló kaszás csontváz. Hom. Theog. Belvedere-i Apollón (II. E. Niobé megbüntetése).

Megbízatásuk Krisztustól ered: Lk 24. az „emberi szellem”. kard. mint bárányokat a farkasok közé. emberiség-megváltó forradalmár jelenik meg. terjesztői. Kassák Apostol-úton c. szív. bárd. Jézus szavai alapján: „Nézzétek. roszlop). legjellegzetesebb funkciójuk ismertetőjegyeit ábrázolta. ’küldött’. Shelleynél a Pán-himnusz párdarabjában a világharmónia szimbóluma: „A szem vagyok. pl. • A XX. az „agg álmodó”. -i magyar képzőművészetben 40 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ApCsel 1. alabárd. tanítóvá vált tanítványok (l. vagy legfontosabb. Hans Memling Utolsó ítélet-oltárán az Ítélkező Krisztus alakja körül láthatók (1471. Apostoli missziójukra a Szentlélek elnyerésével indultak el. józan felét jelképezi. kövek. Múz. / összhang minden hangszeren. rpénz. Spenser és Tasso zengik sajátos költészetüket: „Te szólsz Shakespeare -nek. Homérosz. rfény/világosság és sötétség. mint a galambok” (Mt 10. a párizsi Notre-Dame nyugati főkapuján (1163–1260) (rkapu. a „zagyva keletnek elmebetegje”. Legyetek tehát okosak. • Az ókeresztény és román kori művészetben gyakran tizenkét rbárány/juh vagy rgalamb utal rájuk. kő. A vágyak egyensúlyát valósítja meg azáltal.SZÓCIKKEK A–Z termeiben és kertjében. Pál: r kard. • John Keats műveiben alakja egyet jelent a költészettel (pl.] apostol: A kereszténységben apostoloknak nevezik Jézus tizenkét tanítványát. 1480 k. [Júdás] Tádé: bunkósbot.” Így jelenik meg Nicolas Poussin A költő ihlete c. András: X alakú rkereszt [Andráskereszt]. A görög kultúrát eszményítő klasszicizmus korától Apollón a klasszikus görög szellem megtestesítője.). számolótábla és L formájú derékszögellő [rangyal evangélistaként]. amely általában mártíromságuk eszközét. A krisztusok mártírja („Paraszt Apollónak termettem”) és a Dalok tüzes szekerén („Az új daloknak ifjú Apollója”) c. Az apostol a modern költő megnevezése is lehet. ApCsel). Milton. a fény küzdelmét a sötétséggel. akiket követői sokaságából választott ki (Mt 10). • Nietzsche A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus c. Tamás: rlándzsa. Ady egyik költői önarcképében a dionüszoszi/fauni és az apollóni ellentétpár hangsúlyozza a külsőségek alatt tisztaságot. szépséget rejtő jellemet: „»csúf faunom. kövek. kiegészítő eleme a dionüszoszi. aki az ember civilizált. a filozófus -császár mint fönséges írótárs ellenpéldája a „kancsal apostol”. kereszt. Muzeum Pomorskie). pl. kallózófa. rbárd/balta. ösztönös és orgiasztikus elv (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus). ’hírnök’. Simon: fűrész. Louvre) is. megegyezik Izráel tizenkét törzsének és a tizenkét állatövi jegynek a számával. lándzsa. pápai ornátus tiarával. A keresztény ikonográfia valamennyiüket jellegzetes attribútummal látta el. • Mint az egyház pillérei. kövek. rzene [Ú. a Nap áldását. versében az isten az európai költészet fenséges ura. Himnusz Apollónhoz). lovagi páncél. Párizs. rParnasszosz/Parnassus. rkakas. kard. A görög aposztolosz szó jelentése ’követ’. L formájú derékszögellő. s a jellegzetes apollóni művész Homérosz. versében az „értelem égő lámpája”. Gdansk. művében az ún. hogy kezét / lendítve költse fel / a szenvedély vad seregét. Ker. festményén (1630–1631. kígyó vagy sárkány. az erkölcsiség. sz. Bertalan: kés. Rilke egy Apolló-szobor kapcsán a művészet és szépség eszményévé emeli: „…mert nincsen helye egy sem / mely rád ne nézne.” Kosztolányinál az antik. a gótikus templomok főkapuján gyakran oszlopfigurákként. L formájú derékszögellő. mint az evangéliumi történések tanúi és hirdetői (ApCsel 2). hogy az emberi törekvéseket a szellemi értékek felé irányítja. Változtasd meg élted!” (Archaikus Apolló-torzó). Mátyás: kard. hatalmának nagyságát jelenítették meg mitológiai alakok felvonultatásával (Jean Baptiste Tuby: Apollón megitatja a napszekér lovait. a rtizenkettő.. két hatos csoportban övezik a központi helyen. saját lenyúzott bőre. Shakespeare. amelyben Apollón az öröm. E. (Péter: rkulcs. • A magyar irodalomban Petőfi Az apostol c. kapuosztó szoborként megjelenített Krisztust. A hit küldöttei. versében a hagyományos jelentés modern. Apolló voltál«” (Vén faun üzenete). ifjú Jakab: bunkósbot. költeményének hőse. Máté: kard. A krisztusi egyszerűség. ezért mindig Krisztushoz közel állónak ábrázolják őket. Az apostolok száma. Esztergom. kard. Fülöp: kereszt. éneken” (Apolló-himnusz). 1668–1670). úgy küldelek titeket. felfordított kereszt. János: r kehely kígyóval [rsas evangélistaként]. rkagyló. verseiben Ady a maga költői mivoltát emeli ki Apollón jelképiségével. avantgarde elemmel egészül ki: „És glóriát vonnak fölém az álmok / Míg köszöntve az új -kor emberét / Sötét ingovány közt dalolva járok. mint a kígyók és egyszerűek. apollóni kultúra legtökéletesebb megvalósulása az olümposzi istenvilág. bárd. Óda Apollónhoz c. zarándoköltözet. A kastély kertjét díszítő szobrok és szökőkutak Apollón cselekedeteit. szent szám.16). Az apollóni princípium ellentéte. mellyel a végtelen / ismeri fenségét és magába lát. nyugati kultúra és a keleti. tisztaság és bölcsesség megjelenítői.) András apostol (Garamszentbenedeki úrkoporsó. . Marcus Aurelius c. a szellemiség jelképe. rhal. Szilveszter mint a társadalmi igazságtalanság ellen lázadó. akinek trónusa körül az egyes versszakokban megénekelt bárdok. idős Jakab: rbot. Vergilius. vallásos misztikus kultúra ellentétében az apostol az utóbbi jelképe.

XIII. Az ókori hagyomány. mint a legnemesebb érték. a tudás szimbóluma (Kallimakhosz: Apollónhoz. új társadalmi tartalmat kap a hagyományos ábrázolási forma (pl. rpróféta/vates/szibülla [Ú. versében jelenik meg. G.] arany (szín): A napfény. a menny lényegét jelöli. A Háromkirályok egyik ajándéka (Mt 2. Horatius ódájából vált közismertté (Ódák. elsősorban a bizánci mozaikképeken. a Napot és a jangot. valamint a lenyelt aranypor pedig hosszú életet biztosít (relixír. rtao). a férfi princípiumot. Csillogó fénye folytán a Naphoz kapcsolódik. 32–34). ezért a liturgikus tárgyak alapanyaga (pl. sz.SZÓCIKKEK A–Z hasonló. a pénznek való megalázó kiszolgáltatottság Ady költészetében fontos motívum. • Kínában a harmóniát. I. 10. Például az raranykor. 5–7). a halhatatlanság. Az arany más anyagokból való előállítását célzó alkímiában az „aranyszintézis” alapgondolattá vált: eszerint az aranytól eltérő tisztátalanságokat ki kell űzni mind a fémből. • A görög hagyomány szerint is a Nappal áll összefüggésben. Jézus szimbólumaként a Nap.. A gazdagság. amelynek mélyén az aranyág nőtt (Verg. Ez az aranykeresés törekvés a szellemnek az anyag salakjától való megszabadítására. amely a halhatatlanság általános szimbóluma (rág/vessző). • A zsidó és keresztény szimbolikában az arany a világi gazdagságot és a bálványimádást jelképezi (raranyborjú). az aurea aetas. Artemisz/Diana. 1922.. • A hinduk életadó erejűnek tartották. a megvilágosodás. az egészet. Babits az In Horatiumban viszont az állandó változás nevében utasítja el az „aranyos középszert”. elsősorban a barokk korban a templombelső díszítésében játszik fontos szerepet.. Ré napistent aranynak vagy aranylónak nevezték. raranygyapjú. MNG. • A kereszténységben. a mennyei birodalomra utal. ezért a megváltás szimbóluma. a rokokó idején pedig a világi fényűzést is kifejezi. Az 1907-es Vér és arany kötet Mi urunk: a pénz-ciklusának címadó versében ekképpen jelenik meg: „S ha megjönnek a gyér aranyak: / Szabad megint Istennek lenni. amelyet az aranykészítés jelképez. ezáltal a mulandó kincsnek is. annak szimbolikus jelentését is átvéve a termékenység és a gazdagság jelképe. / Két -három-négy napig szabad. Angelus Silesius szerint az alkimisták misztikus célja az ember átváltozása Istenné. a földi. Magyar koronázási eskükereszt. amely szerint az ősi ember testéből ered a hét bolygó és a hét fém. a férfiúi és a női princípium kölcsönhatásából jön létre. Bp. MNG). Az aranypénz a romlottság. összesűrűsödött fényt.. Bortnyik Sándor: Az új apostol. VI. Megvilágítja Aeneas lépteit. sugárzása a fényt. az aranyat a Nappal hozta összefüggésbe. 1922. a hő és a szerelem forrása. Az aranyág tárgyalja. 187–211).) A rpentagramma szerkesztése is ezt követi. I.] arany (fém) (aurum): Számos kultúrában a legértékesebb nemesfém. • A szimbólumot J. II. az uralkodás. Phoibosz Apollón (rApollón/Apollo) attribútumaként a fény. Szophoklész az Antigonéban a Napot a nappal „arany szemének” nevezi. az isteni hatalom. mint a nagyobb az egészhez. Esztergom.) Az aranymetszés szabálya. Santa Maria Maggiore). Aen. • Egy perzsa hagyomány. a legdicsőbb mitológiai világkorszak. szívét jelenti. I. rsárga [P. Az arany középút. Bp. k. az aranyat az ember legnemesebb részéből.] aranyág: Jelentése közel áll a zöld ágéhoz.] 41 Created by XMLmind XSL-FO Converter. számos kifejezés jelképiségének alapja. de azt a spirituális kincset is kifejezheti.). amely az ásványokat bolygókhoz rendelte. VI. rarany (fém). mind az emberi testből. az emberi testben pedig romolhatatlanság jelentkezik. az ikonfestészetben és a román kor nyugati festészetében az arany háttér a transzcendens szférára. (A kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz. ezért örök érvényű és romolhatatlan. Minden dolog központját. rdrágakő. Derkovits Gyula: Utolsó vacsora. • Szimbolikájának kettősségét jelzi. Róma. a vetés és raratás isteneit. raranyág. rarany [P. hogy szinonimája a pénznek. • Az antikvitásban varázspálca. mely Krisztustól származik. • Egyiptomban az aranyat a Nap testének és húsának tartották. a pompa hordozója. a fény és a halhatatlanság jelképe az aranymag (rmag). Főszékesegyházi Könyvtár). Erő. • Az alkímiában a rkén és a rhigany. a maradandóság szimbóluma. bölcsesség és ismeret fonódik össze szimbolikájában. ami által a fémben fénylő tulajdonságok. Aeneast (rAineiasz/Aeneas) két rgalamb/gerle vezette abba a sötét völgybe. rjádekő. Torriti: Mária megkoronázása. Frazer könyve. az alacsony szintű vágyakozás jelképe (rpénz). a megszilárdult. az evilág és a túlvilág közötti összekötő kapcsot. bölcs életmodell jelképe. A kínai alkimista i ratok szerint a jang (rjin és jang) kozmológiai elvében részesülő arany a jádekővel együtt megóvja a testet a romlástól. E. amely az ókorban felismert és általánosan elterjedt geometriai alapú szerkesztési szabály valamely méret kettéosztására. Ezért szimbolizálhatja az összes napistent. a tökéletes esztétikai harmónia jelképe a képzőművészetben. a lélekből származtatja (rkozmikus ember). a tűz színe. A buddhizmusban is a Fény és a megvilágosodás szimbóluma. az elért tökéletességet. feltárja előtte az ralvilág/Pokol kapuját (Aen. a fémek tulajdonságainak egyensúlyát (rfémek/fémmegmunkálás). az arany edényekből fogyasztott étel. a fensőbbség. a ragyogás.. Az aranyozás a szakrális pompa eleme. (A magyar költészetben ez a jelkép Berzsenyi A’ jámborság és középszer c. ezért a tökéletesség. a fény diadalát hirdeti. az arany rdicsfény/glória pedig a megdicsőült szentekre (pl. • Az arany. a beavatást jelképezi. .” [P. az aurea sectio. a rNap sugárzását jelképezi (rfény/világosság és sötétség). az érték kifejezője. 1494. a beért termést (aranykalász) és általában az antik isteneket: Aphrodité/Venus „aranyöltözetű”.11). a dicsőség. Apollón/Apollo „aranyhajú” stb. Az aranynak. az aurea mediocritas mint a szélsőségektől mentes. a dicsőség jelképe.

majd vaskor a munkát. Arész ligetében őrzött egy rsárkány. Tánc az aranyborjú körül (fametszet. amely gyakori mitológiai motívum. E. Károly portréja (1548. amelyet Kolkhiszban.) rarany [Ú. • A skandináv mitológiában az Áz istenek uralkodásához kapcsolták az ősi világ 42 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rborjú [P. Múz. az erény és az igazság uralkodik (ridő. rnégy). amikor a jog. a boldog. a kolkhiszi királylány segített. a földi hívságok hiábavalóságát kifejező ábrázolásnak (XVI–XVII. réz-. a halált hozta el. Egy görög vázaképen Iaszón a sárkány gyomrából hozza fel az aranygyapjút. sz. s az oltárra helyezve imádták (roltár). MNM). 1494). Prado). Tiziano: V. • Egyiptomban rOzirisz/Szarapisz uralkodásához. • A keresztény művészetben mint az Isten elleni vétség példája jelenik meg. Don Carlos infáns képmása (1640. Iaszón Iólkosz trónjáért vállalta az aranygyapjú visszaszerzését. tehát a világi hívságok összességéből öntötték. amelynek jelvénye az aranyláncon függő arany kosgyapjú. Velázquez: IV.. Madrid. • A sumer mitológiában Tilmunnak nevezték azt a boldog birodalmat. Az aranyborjú körüli tánc kedvelt témája a vanitast. Fülöp arcképe (1628. elkorcsosulás folyamataként értelmezték: az ezüst-. Az aranykort követő időszakokat a fokozatos romlás. Az első korszak (krita-juga) az eszményi lét időszaka. a háborúskodást. Kínában a mitikus császárok korához fűződött aranykor -képzet. Iparm. rarany. I.). Jó Fülöp. az ötven vele tartó hős. Alte Pinakothek). • A bráhmanizmusban és a hinduizmusban egy kozmikus ciklus a maga négy világkorszakával (juga) a fokozatos romlás felé tart. München. a bűnt. Iránban Jima/Dzsamsid nevéhez (Aveszta).] aranygyapjú: A görög mitológiában az aranygyapjas rkos lenyúzott bőre. Madrid Prado).. Johann Ender: Széchényi Ferenc portréja (1823. Esterházy Miklós(?) aranygyapjas rendjele (1628[?]. Burgundia hercege 1429-ben alapította az aranygyapjas lovagrendet. L. . Szimbolizálja az emberben minduntalan újjászülető anyagi vágyakozást és annak istenítését. • A középkorban az aranygyapjú története a lovagi hősiességet és összetartozást fejezte ki. amelyet az Ószövetségben Áron rMózes fivére alkotott meg Mózes távollétében a nép kérésére (Kiv 32). amelyben még nem ismerték a jelenkori emberiséget sújtó kínokat: „Tilmun országa fénylő. Iaszónnak a tett végrehajtásában az rargonauták. Tilmun országa szűzi. […] Tilmunban holló nem károg. az érzéki gyönyört és a hatalomvágyat. […] farkas bárányt nem ragadoz” (Enki és Ninhurszag. ártatlan ősi lét állapota. Bp. amely itt az alvilágból kiszakított Napot jelenti. a betegségeket. a gazdagságot. gondtalan. Ékszerekből. 1–30).] aranykor: Az emberiség eszményített múltja. Bp.SZÓCIKKEK A–Z aranyborjú: Bálvány. és Médeia.

a gabona megszemélyesítőjének is tartották (Plut.39). A példabeszéd magyarázata szerint „Az aratás a világ vége. előrelátás egységét fejezi ki. gyötrelmes földi lét következett (rkert). 139–142). A későbbi korok számára visszahozhatatlan idilli élet jelképét Hésziodosz örökítette meg elsőként ( Erga. Kifejezheti az Ige terjesztését. festménye (1530 k. rsarló/kasza). Juhász Gyula versében: „Vihart aratva zendül a magyar nyár” (Magyar nyár 1918). • A hindu istenek többarcúsága egy-egy istenség különböző aspektusait. lényének összetettségét szimbolizálja. elnyelte saját gyermekeit: Hésziod. Az arcra a belső élet vetül ki. a nyári időszakot pedig a földön töltötte. az ő mítoszában is együtt található a teremtés („Mindenek atyja”) és a pusztítás. A sarló alatt halálát lelt gabonaszellem siratása ez. az igaz híveknek a hitetlenektől való elválasztását (Mt 13. A klasszikus örökséghez kapcsolódó művészetekben is visszatérő jelkép. E. rÍzisz pedig a gabona istennője. • A bibliai teremtéstörténetben az első emberpár édenkerti ártatlan. MNG). az ifjúkort jelöli: „Mint arany kornak boldog századja virágzó / Képe szelíd Tündér. Dante. Aratóanyák. Ez az apokaliptikus hagyományra.30). aki megvárja a termés beérését.. a magyarban hasonló jelentésű szó az „arcátlan”). amellyel véget ért az aranykor. Bölcsesség. tökéletes ideje az ókori görögség történeti korszaka: „Míg a gyönyör szent vasa fénylett. amelyhez sok „munkásra”. Hamvas Béla az „élet ősképének” tekintette (Scientia Sacra). s különösen az aratás. antik forrásokat követve. mivel a leány a téli hónapokat az alvilágban. • Az európai kultúrában a görög-római mitológia aranykor-képzete jelenik meg a legmarkánsabban: ez az örök tavasz. Berzsenyinél az emberi élet eszményi időszakát. • A XX. pusztulás (sarlójával férfiatlanította Uranoszt. 99–100). A külvilág jelenségeit is az arc érzékszervei fogják fel. I. ecloga).. Ebben az értelemben jelenti az Utolsó ítéletet is: „eljött az aratás ideje” (Jel 14. és a memória. 65). • A maja mítoszokban az ősi emberek boldog létét az istenek féltékenysége rontotta meg. Ellentéte az rálarc/maszk. Aratás idején. igehirdetőre van szükség: „Az aratni való sok.15) (rapokalipszis). sz. Theog. boldogabb korszak képzetét (rÁrkádia. amely elfedi a jellemet. a múlt. a termés betakarítása adott alkalmat az ünneplésre. Ady Endre: Ének aratás előtt. más hagyomány viszont Árkádiához vagy r Atlantisz szigetéhez köti a letűnt.. A konkoly és a jó vetőmag parabolája Isten türelmét példázza. rcsuklya). az elvetett mag növekedését és meghalását szimbolizálja. magát az embert szimbolizálja. rParnasszosz/Parnassus). amelynek a Vánok megjelenése és háborúskodása vetett véget. I. Jelentheti Isten ítéletét. de a munkás kevés” (Mt 9. rarany. rsziget [Ú. tevékenységeire. A termőföld a megtermékenyített nőt jelképezte (Maganyák. A világ korszakainak ábrázolásakor az ezüstkorhoz kapcsolódik. a jelen. Vaszary János Aranykor c. . gabonakéve) a nyarat jelképezik (révszakok). a lelket. a külvilág felé megnyilvánuló személyiség (pl. és jajgatva kiáltoztak Íziszhez. Purg. Schiller Görögország istenei c. rKronosz/Saturnus uralkodásának ideje (révszakok). lágy nyugalomban” ( Met. aratni (rezüst). az nyomort arat” (Péld 22.. [P.és időszimbólumként a három életkor. az örökös tavasz ideje. • Egyiptomban rOzirisz/Szarapisz volt a gabonaisten. A grófi szérűn. de több isten egységét is kifejezheti a több arccal ábrá zolt egyetlen test (rbráhman/Brahmá. Oslo.] arc: A személyiség lényegét.37). Eltakarása a személyiség titokban tartásának vagy megsemmisítésének jelképe (pl. a Parnasszus hegyét nevezi az egykori aranykor helyszínének ( Ist. rDémétér/Ceres és rPerszephoné/Proserpina története a növényzet. letették a földre.. tehát a belső és a külső világ közötti kapcsolatteremtést is jelképezi.SZÓCIKKEK A–Z harmóniájának mítoszát. Nasionalgalleriet) az ártatlan szerelem. sem kard: katonák hada nélkül / élt biztonságban minden nép. a Földanya tisztelete). rpásztor. s csak utána választja szét a magokat. festményén az antikvitás jelenik meg az eszményi múltként (1898. amikor az aratók levágták az első szárakat. boldog élete (Ter 1–3. versében a klasszicista eszménynek megfelelően az emberiség boldog. Számos ókori kultúrában hasonló tartalommal bírt a többarcúság mint a személyiség összetettségének.] aratás: A gabonafélék levágása és összegyűjtése. az aratás jellegzetes kellékei (sarló. rTrimúrti). ezt követte Vergilius is (IV. Lucas Cranach Aranykor c. • A Nyár allegorikus megjelenítésén egy nőalak látható gyümölccsel és kalásszal. A mitikus kor Ovidius nyomán vált közismertté: „nem volt harci -sisak. Iz 11) után a bűnbeesés miatti kiűzetés. Az arcra borulás az egyén alárendeltségét fejezi ki a felsőbb hatalom előtt. • Az Ószövetségben az ember cselekedeteinek következményeire utal: „aki gazságot vet. Az Újszövetségben Máté evangéliuma mutat rá a szó szimbolikus tartalmára. az szabad” ([Az arany idő]). a háttérben aratókkal. a jövő. A földművelő természeti népek vallásában a kultuszok elsősorban a termékenységhez kötődtek. a halálraítéltek csuklyája. A költészet festői palástja / A valóra simult kedvesen” (rHellász). Fiatalság” (Az Ifjuság).i magyar költészetben a forradalom jelképe. az örök tavasz boldogságát ábrázolja. Utalhat egyetlen isten elemi erőire. az aratók az angyalok” (Mt 13. a földművelési eszközökhöz pedig fallikus képzeteket kapcsoltak (rföld. Színj. s az embereknek meg kellett tanulniuk vetni. Bp. 109–120).. az értelem. rmag). • A zsidó és a keresztény kultúrában fontos hangsúlyt kap. rfémek/fémmegmunkálás.8). Iszisz és Oszirisz. XXVIII. • A görög mitológiában Kronosz (rKronosz/Saturnus) eredetileg aratóistenség volt. • A rómaiak rJanus istent ábrázolták kétarcúnak. hőstetteire. Isten arca Isten 43 Created by XMLmind XSL-FO Converter. reke. a történelmi folyamatok „beérésére” és a parasztháborúkra (kasza) egyaránt utal: pl. 459–462). Ozirisz haláláé (rgabona/búza. de egylényegűségének kifejezője. az „elvesztette az arcát” kifejezés a Távol -Keleten a becsület elvesztésére utal. / Hogy a’ mi tetszik. Nevének jelentése ’termés’ vagy ’aratás’. / Ah! mily másképp élt a föld fia […]. rParadicsom. Csokonai az antik aranykor-toposzokat rousseaui eszmékkel egészíti ki: „A’ tiszta Természet metszé be / Áldott kezével e’ szabad / Törvényt az emberek’ szívébe.

• Az európai művészetben gyakori. IV. amely nem ismerhető meg tapasztalás útján. Zsegra. A dolgok csodákra képes belső értelmének. előrenéző arc a jelent.18). az öncélú.). minden. „városromboló”. a halhatatlan esszencia.27). Szentháromság (XIV. relixír. és a viszály. rszem [Ú. „Mi pedig mindnyájan akik födetlen arccal tükrözzük vissza az úr dicsőségét. Il. XXI. Rubens ilyen tematikájú művei a szerelem és az él et diadalát szimbolizálják az öldöklő. sz. rbölcsek köve. • Tiziano Az Idő allegóriája c. vad harciasság felett. az első nagy római istenhármasság egyike Jupiter és Quirinus (Romulus) mellett. semmi” (Az elrejtett arcok).] arcanum: A mágikus és alkímiai iratok ’titok’ jelentésű szava a latin arcanus (’titkos’) szóból ered. Kísérői Deimosz..). a rkard. a termés sérthetetlenségének és védelmezésének khthonikus istene.) Az Iliászban így feddi Zeusz: „…mindig a harc kedves neked. „dühöngő”.3) (rVeronika kendője). amely a múltat és a jövőt szimbolizálta. a római kultikus életben Mars megőrizte itáliai eredetű jellegzetességeit. London. Pl. / Melyeken nincs mez. A férfiasságot.29–30) (rfény/világosság és sötétség). A tavasz. Az embernek Istenhez való tartozására utal: „Isten megteremtette az embert. kegyetlen harc istene. vége. 891). A tricephalus típusú Szentháromság-ábrázolásra látunk példát a zsegrai és a siklósi templomban (XIV sz.. 44 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Atlétatermetű fiatal férfiként ábrázolták. fája a rtölgyfa. míg arcának népe. és Phobosz. szerencsétlenségre utal. A gyakorlati alkímiában a titkos ismeret. Botticelli. A. Alakját féktelen indulat. mert nem láthat engem ember úgy. Ez a titkos. III.SZÓCIKKEK A–Z lényegét jelképezi. tricephalus ikonográfiai típus: három arc összekapcsolódása. Veronese. az igazságos háború istennője. • Rómában Arészt Marssal azonosították.20). • A magyar költészetben Adynál fontos szimbólum. XXXIV. a sisak és a rpajzs. a földből kisarjadó növényzet. Caravaggio. saját képmására alkotta” (Ter 1. a jelen tudását jelképezte. jellegzetes attribútumai a rlándzsa. VIII. Mars és Vénusz (M. „emberpusztító”. rejtett princípium. kedvelt mitológiai téma volt Arész és rAphrodité/Venus szerelme (Hom.26). • Dante az Isteni Színjátékban a Sátánt háromarcúnak írja le.). alattomosság jellemzi. anyagtalan lényegének szimbóluma. aki a trójai háborúban le is győzte Arészt (Hom. amely a régi római év évkezdő hónapja volt. 306–320. Fasti.-ban betiltott – ún. a katonai erényeket jelképezte (ezzel a jelentéssel összefüggésben az antik hadisten latin nevéből katonai kifejezések is származtak). rRomulus és Remus apjaként a rómaiak őse. (Homéroszi jelzői: „ártó”. meg a dúlás…” (V. s az arcok az akkor ismert három földrész embereit jelentik ( Pokol.] Arész/Mars: A görög mitológiában a háború. rfej. Bár a görög toposzokat átvevő irodalomra jellemző az Arész–Mars azonosítás. 166–189). rJézus Krisztus arca „dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása” (Zsid 1. képén az egybefonódó három arc különböző életkorokat jelenít meg (1560. amelyet élő ember nem láthat: „De arcomat nem láthatod. sz. A fénylő arc az istenlátás jele (pl. Julius Caesar naptárreformja óta pedig a harmadik hónap (Ovid. Raimondi metszete. E. Az ehhez kapcsolt harmadik. National Gallery).. Isten arcának elfordítása bajra. Ellentéte és ellenfele rPallasz Athéné. hívei felé fordítása a közvetlen kapcsolat. rkártya [L. mivel benne az egész emberiség bűne megtestesül. Rómában szent állata a rfarkas és a rharkály. az álarc ellentétpárjaként az őszinteség kifejezője: „…csúf lárvákat levenni / S látni meztelen arcokat. Met. A március hónap névadója. Ovid. aki hadisten funkciója mellett archaikus természeti vonásokat is megőrzött. ami a be nem avatottak számára megközelíthetetlen. a misztériumkultuszok tartalma. . Jelentheti az elixírt vagy a bölcsek kövét. Mózes arca: Kiv 34. • A keresztény ikonográfia Szentháromság-ábrázolásainak egyike a – XVII. a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át” (2Kor 3. sz. festék.). Szentlélek-templom). XVI. Od. az ráldás jelképe. ezért a római férfiakat Mars katonáinak is nevezték. Az ároni papi áldás harmadik tétele így hangzik: „Fordítsa feléd arcát az Úr és szerezzen néked üdvösséget” (Szám 6. Eredetileg a római kori Janus -arcból eredt. hogy életben maradjon” (Kiv 33. a Félelem. az Ijedtség. 38– 43).

Musei Vaticani). a mindentlátás révén a fokozott érdeklődés. Héra a rpáva tollait díszítette a szemeivel. 95). / éneke farkast is lekötött mikor űzte a bárányt” ( Fasti. arany kosgyapjú medált hordott. Kr. Hérodotosznál olvasható az a monda. Zwinger).” A Szigeti veszedelem első énekének kezdő versszakában a „fegyvert s vitézt” éneklő Zrínyi is így keres új hangot a szerelmi költészet után: „Mastan immár Mársnak hangasabb versével. sive de vellere aureo libri XXIX c. III. VII.. (A politikai allegória a török veszélyre s a szövetséges erdélyi fejedelemségre utal. • A barokk.) • Janus Pannonius Mars istenhez békességért c. E. Zrínyi Arianna sírása c. 624). e. 1518. London. Ovidius száz szemet említ ( Met. és Gyapjas vitézek címmel dolgozta át magyar nyelvre. akit ezután Dionüszosz (rDionüszosz-Bakkhosz/ Liber-Bacchus) vett feleségül (Ovid. sz. mivel birodalma országait a háború veszélye. kezében lírával. A misztikus. • Berzsenyi Keszthely c. E. • Európában a lovagi kultúra idején az akháj és a trójai hősökhöz hasonlóan az argonauták is a vitézséget. fejét övező babérkoszorúval ábrázolják (rbabér. görög vázakép. Tiziano: Bakkhosz és Ariadné. amely megistenülését jelképezi (pl. Janus Pannonius Az álomhoz c. akik egy emberöltővel a trójai háború előtt. amelyet ma már csak metszetről ismerünk. Az óriást Hermész (rHermész/Mercurius) ölte meg. Richard Strauss operája. Delfin hátán.SZÓCIKKEK A–Z Szerelmük gyümölcse: Harmonia és Amor. e. majd a rokokó és a klasszicizmus idején a naxoszi Ariadné a cserbenhagyott szerető archetípusa. E.” Gyöngyösi István a Márssal társalkodó Murányi Venus c. II. Az Ariadné és Dionüszosz diadalmenete -.sz. latin regényét. Corneille drámája. elégiájában Mercur bűvös vesszejétől „Árgusnak száz szeme éjbe fagyott”. Héraklész (rHéraklész/Hercules). sz. Menekülésük közben Thészeusz Naxosz szigetén hagyta az alvó lányt. valamint Wesselényi Ferenc és Széchy Mária érdekházasságát. Dugonics András 1778-ban adta ki Argonauticorum. korai szerelmes versében jelentkezik ez a motívum. amely kimentette a tengerbe ugró költőt (r delfin). a csodás hősiességet jelképezték. 84–85). a címereken taposó. amely alapján a költészet jelképévé vált (I. Szemei az égboltra kerülve a csillagos eget is jelenthették. Iaszón vezetésével. a pozsonyi vár Habsburg-uralkodókat dicsőítő festménysorozatának (1638–1643) egyik ábrázolásán.. rMars bolygó [Ú. a koncentrált figyelem jelképévé vált: „árgus szemekkel nézni valamit. a vizsgáló. 24).-i legendás görög dalnok. Jellegzetes attribútuma a fénylő rkoszorú. sikerüket a kolkhiszi királylánynak.-ban keletkezett orphikus Argonautika a hősök küzdelmében az apollóni-orpheuszi tan. valamint az Ariadné és Dionüszosz menyegzője-képtípusokon a krétai királylány a szerelem által istenek közé emelkedő halandó típusa. 45 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. kutató tekintet. VII. V. a IV. / és ama félisten daliák kitűnő erejét. sz. kardot rántó Mars fenyegeti. XXXIII. műve a harcot feloldó szerelem jelképes témájában dolgozta fel Murány 1664-es ostromát. hogy a legendás aranyszőrű kos gyapját megszerezzék Peliasz.. akiknek huszonöt évszázad óta csodált nagyszerű vállalkozását az ő szellemi utazása múlja csak felül (Paradicsom. Apollóniosz Rhodiosz Kr.” rszem [Ú. • Az ókori és reneszánsz képzőművészetben gyakori téma volt a Thészeuszt segítő és az istenek közé emelkedő Ariadné ábrázolása. rkos [Ú.. VIII. e. a fény győzelmének jelképét teremtette meg (rApollón/Apollo). Pl. amikor a hajósok kincseiért az életére törtek. E. sokszemű róriás. Haydn oratóriuma. A féltékeny Héra a tehénné változtatott Ió felügyeletét bízta rá mint mindent látó őrre (Aiszkhülos z: Leláncolt Prométheusz. 547–549). Angelika Kaufmann festménye a legjelentősebb példái az Ariadné -téma szentimentális hangulatú feldolgozásának.] Ariadné: A görög mitológiában Minósz krétai király leánya. eksztatikus vallások térhódításának idején.] Argosz/Argus: Argosz a görög mitológiában Gaia (rGaia/Tellus) földanya fia. Mars hadisten a pusztító háború megszemélyesítőjeként szerepel a manierista és a barokk világi festészetben. rlíra/lant). Ferdinánd a Remény nőalakjához fordul. Monteverdi és Handel operája. I. Eszerint zenei versenyek győzteseként Szicíliából Korinthosz felé hajózott. -i Argonautika-eposzában így ír az argonauták útra keléséről: „Mind nézték a hajót fönntről a nagy istenek aznap. 1635–1638 k. a spártai Dioszkuroszok és rOrpheusz is az argonauták között volt. . • Dante is említi az Isteni Színjátékban az Argó hőseit. II. National Gallery). kik / akkor a legderekabbak voltak…” (I. Met. aki egy gombolyaggal segített Thészeusznak kijutni a labirintusból (rfonal/ fonás. 1–158). (Durisz: Iaszónt kiokádja a sárkány. Rubens: Mercurius és Argus. Apollodórosznál egész testét szemek borítják. / Te szörnyű vérivó. a költő a Thészeusztól elhagyott Ariadnéként szólal meg. a harci erényeket. Csodás menekülése a költészet hatalmát. a Pallasz Athéné tanácsai szerint épített Argó hajón Kolkhiszba utaztak. Az 1429 -ben alapított aranygyapjas rend ötven lovagja egy láncon függő. művében a háborús pusztítással azonosul alakja: „ki által árva lesz e föld és telt a Tartarus. 569– 679. rDido [Ú. A sokszeműség. Drezda. ditirambusköltő. 174–182). halottra éhező.] Ariadné fonala: rfonal/fonás Arión: Kr. Ezzel összefüggésben utazásukat alvilágjárásként is értelmezik.] argonauták: A görög mondai hagyományban a görögség ötven legnagyobb hőse. Ovidius a Halak csillagkép kapcsán írt Arionról: „Gyors folyamok rohanó árja dalára megállt. Utolsó dalával azonban egy delfint csalt a hajóhoz. rlabirintus). Met. iólkoszi király számára (raranygyapjú). a rzene varázserejét szimbolizálja. akitől nem maradt fenn mű. Médeiának köszönhették (Ovid.

Lakói pásztorkodásból éltek. versében a hitet kereső lélek jelképe. 46 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a valóságtól és a városi. sz. Szorosan kapcsolódik az aranykor-képhez. amely a személyes tudattalan megjelenítője. az idilli élet és a halál kontrasztjára épül (1642 után.. rpróféta/vates/szibülla Áron vesszeje: Az Ószövetségben a Lévi törzsét jelképező csodás.] Ármány: rAhrimán/Ármány árnyék: Egyrészt a fény a Nap pozitív alapelvének ellentéte. az antikvitás korában műveltségben elmaradtak a környező görög területektől.” rAmphión. a láthatatlan. 8. 10. aki méhében fogant. Nicolas Poussin Et in Arcadia ego c. s mindig az ellentétes nemre utal (Aión). rHeszperiszek kertje). B. Brancacci-kápolna). rOrpheusz [Ú. Így az Ótestamentum rítusai.22. időtlen. másrészt a képzeletbeli. Mint a letűnt és vágyott boldogság színtere Vergilius eklogái óta ismert (Eclogae. ill. levelekből összeállított művének mottójául tette az „Et in Arcadia ego” -t (Árkádiában éltem én is). Zsolt 39. művében Árkádiát a klasszicista értelemben kapcsolja az aranykor-képzethez: „Én is örömre születtem / Arcadia berkében. Erre utal az ’alvilág’ jelentésű „árnyvilág” kifejezés (ralvilág/Pokol). művében az árnyék hiánya a Sátán jelenlétét jelzi. szűzi termékenységet jelentette: „Mit jelzett Áron kivirágzott vesszeje mást.15. Aki árnyékát elveszíti. VI. az ember és természet közötti tökéletes harmónia határozza meg. az ún. • A görögök és a rómaiak elképzelése szerint a holtak az alvilágban árnyszerű léttel bírnak: „Aidész lakán / holt árnyak közt kósza kis árny / erre meg arra szállsz” (Szapphó: Holtan majd feküszöl). a tudatlanság állapotát is. festménye. Louvre). Jelenti ezzel szemben a gonosz. Az alvilágba látogató Aeneas is árnyakkal találkozik (Verg. bár férfit nem ismert” (Clairvaux-i Szt.58–59.4. Az elnyomó hatalom kivetüléseként ábrázolja Kányádi Sándor Pergamentekercsekre c. [F. Árkádia -pör. • A keresztény szimbolikában az ág kivirágzása Krisztus feltámadásának jelképe is lehetett. nem valóságos dolgok képe (rfény/világosság és sötétség). A. 468). • A természeti népeknél a második én vagy a lélek szerepét tölti be. Jelentheti az árny a bűn.26). 7. Firenze. A klosterneuburgi oltár frigyláda-ábrázolásán is látható ez a motívum (XII.). • A keresztény felfogásban az evilág árnyékképpel válik egyenlővé (1Krón 29.1). a sötét jelenlétét.. amellyel az antik szépségideállal való azonosulást hangsúlyozta. a csodás.16–26). amely e téma leghíresebb képzőművészeti megörökítése. előképe. Aen. Jung szerint az árnyék (férfi esetében) az anima. Bernát).” Magyarország c. nála a személyiség sötét oldalát. A védelem. sz. E. második felében írt Arcadia címen pásztorregényt. amellyel az Úr Áron főpapi tisztségre való választását jelezte (Szám 17. Szűz Mária szimbólumaként a kiválasztottságot. festményén (1426–1427. az Ószövetség ebben az értelemben az Újszövetség előképe. mivel a szimbolikus jelentésből kiindulva a tökéletes költői lét és halhatatlanság színterének tekintette Árkádiát. Az emberi lét tökéletes tere: boldog. eszerint Isten megszemélyesített árnya Lucifer. Santa Maria del Carmine. és (nő esetében) az animus jelképe. Ettől kezdve válik népszerűvé a Pán által kormányzott pásztori Paradicsom-kép. a tudattalant jelképezi.] Árkádia: Peloponnészosz központi vidéke hegyektől elzárt terület.” • A magyar irodalomtörténet első nagy irodalmi vitája. amelynek lakói a romantikus szerelem légkörében élő pásztorok. / Hol Pán leg jelesebb barmok után dalol.” • Az analitikus pszichológiában Jung szembehelyezi a tudat fényével. A tipologikus gondolkodásmód szerint az árnyék valamely dolog homályos lerajzolása. lelkét is elveszíti. mint a Boldog Szüzet. Fazekas és debreceni köre viszont az eredeti görög jelentésből kiindulva egyszerűen terméketlen szamárlegelőnek). Berzsenyi Életphilozophia c. csupán ésszel felfogható ideavilág másaként jelenik meg. az apostolok árnyékának csodálatos gyógyító erőt tulajdonítottak (ApCsel 5. Krisztus halálakor három órán át sötétség borult a földre (Mk 15. • Platón Timaioszában és Államában a látható.15). s a Heszperiszek kertjéhez is (raranykor. az Árkádia szó jelentése körül alakult ki (Kazinczy Csokonai síremlékére szánta az „Et in Arcadia ego” feliratot. Schiller Lemondás c. ahogy az álomban az „árnyékkép” az érzékelhető világ tárgyainak analógiája (rbarlang). Jung alkimista és gnosztikus tanok bekapcsolásával kiterjeszti vizsgálódásait Istenre és Krisztusra is. 434. • Az Árkádia-képzet alapvető jellemzője az idealizált vidéki életbe való visszavonulás. Zsid 10. Goethe az Utazás Itáliában c. A kollektív tudatalattiban mint az archetipikus rossz jelenik meg. a törvény szerinti áldozatok is árnyékok („…a törvény csak árnyéka az eljövendő javaknak és nem a valóság képe…”. 4. kivirágzó és gyümölcsöt hozó mandulaág. • Bulgakov A Mester és Margarita c.33).SZÓCIKKEK A–Z versében a költészet számára eszményi környezetet jellemzi ekképpen: „Gyakran zengeti itt Árion énekét. érzékelhető világ árnyékképként. A görög mitológiában Hermész (rHermész/Mercurius) mint pásztoristen és Pán (rPán/Faunus) szülőhelye.] Áron: rÁron vesszeje. • Az egyiptomiak hite szerint a fáraó az istenség védelmező árnyékában nyugszik. Rendjét az ember és ember. „előrevetülő árnyéka”. Párizs. oltalom szimbóluma is. versének kezdősoraiban is megjelenik ez a motívum. Ez jelenik meg Masaccio Szent Péter árnyékával gyógyít c. . Sir Philip Sidney a XVI. gondtalan. udvari élettől való menekülés. versében: „szikkadok holtraváltan / egy elfuserált piramis / fullasztó árnyékában. rnimfák és rszatüroszok/faunusok (rpásztor). rHellász [A.7). versében az eszményi természeti környezet jelképe: „Itt Arcádia zöld halmai nyillanak. • Ady Istenhez hanyatló árnyék c.

rmandula [Ú. Kézai Simon gestája nyomán Attilát tekintették az első. Homérosz is a rnimfák körében vadat űző Artemiszt említi (Od. E. festményén és Zala György millenniumi emlékművén (1894–1928) Árpád az eszményi őst jeleníti meg.. Virág Benedek.” Számos költő (pl. 1826). 1896. sz.] Árpád: A magyar törzsszövetség első fejedelmének. / mint juhász. . VII. a hazához való jogát jelképezi. • A bizánci forrásokra támaszkodó legújabb történeti kutatás alapján Illyés Gyula Árpád c. akinek dicső tettei után a IX. Kölcsey Hymnusában hasonlóképpen szerepel: „Árpád hős magzatjai / Felvirágozának. Szépm. amelynek alapján Árpád és fia. • A történeti szemlélet átalakulásával (ébredő nemzettudat. regényében elsőként hivatkozik Anonymusra mint forrásra. VI. A bolgár-besenyő támadás után „Egy csapat özvegy férfi s egy sereg / árva siheder” élén a vezér a Kárpátok bércei között a keleti eredet és a Nyugathoz való csatlakozás. eleji. végétől vált szimbolikussá. A középkorban alakja nem volt közismert. a tisztaság. A kor aktualitásának megfelelően a cél a nemzet nagyra hivatottságának egyetlen reprezentatív hősben való megtestesítése. Dugonics András 1787-ben megjelent hazafias szellemű Etelka c. / hogy tódul népe át Európába.. 1330 k.és állatvilág úrnője) is számosat megőrzött. Bp. E. Míg Apollón a szellemi világhoz tartozik.SZÓCIKKEK A–Z Mózes és az égő csipkebokor – A Kisjézus születése – Áron kivirágzó vesszeje (Biblia Pauperum. a honalapító. Anonymus XIII. Bp. az Isten kardja Attila öröksége Árpád kezében: Vörösmarty: Zalán futása. Virág Benedek 1797 -ben ezt írja: „Párduczos Árpádnak lelkes maradéka.. és különösen a romantika kori nemzettudat számára Árpád vergiliusi. Székely Bertalan Vérszerződés (vázlat. bár az Attilával való kapcsolat továbbra is hangsúlyos maradt (pl. Árpád a népe érdekét szeme előtt tartó felelősségteljes államférfi típusaként a szabadság esélyét választja: „S nézte fürge szemmel. végi honfoglalás csupán „második bejövetel” volt (rAttila). Álmosnak fia és utódja (rÁlmos)..” • A historikus festészetben szintén megjelenik Árpád alakja.. Artemisz a természettel áll szoros kapcs olatban. • Jókai 1854 -ben megjelent A magyar nemzet története regényes rajzokban c. Múz. Amazon típusú.] Artemisz/Diana: Artemisz az archaikus görög korban a vadak úrasszonya. a visszafordulás és a rokon népek igája vagy az idegenek közti beolvadás lehetőségeinek dilemmáját éli át. medveistennő (r medve). Apollón (rApollón/Apollo) ikertestvére. balladaciklusában a honfoglaló vezér: „Dicső Árpád apánk. Kovács Mihály Árpád pajzsra emeltetése (1854. Garay János Az Árpádok c. sz. művében Árpád a bölcs országépítő típusaként jelenik meg.). 102). Az ébredő.MNG). századokig lappangó gestájának 1745 -ös kiadásával és 1790-es magyar fordításával az egyre jelentősebb honfoglalás-irodalom Árpádot állította középpontba. keresztény szemléletű Szent Királyok helyett. a magyarok ősatyja (r Aineiasz/Aeneas). A XVIII. művében állított emléket a magyar honfoglalásnak. Aeneas típusú jelképpé magasztosult: ő a haza atyja. Berzsenyi A’ Magyarokhoz c. bár ősi funkcióiból (termékenység -istennőként a növény. így Árpád a magyarság hősiességet. MNG) c. hanem határain belül erősíté”. 61–71). A hajadonoknak házasságuk előtt áldozatot kellett bemutatniuk Artemisznek. Apollón nőnemű alakjaként nagy változáson ment keresztül. magyar nép” (A táborból megtért hazafiakra).” rvér [Ú. szerelmet nem ismerő istennő. aki minden ürüt ösmer.-tól terjedt el az „Árpád-ház” kifejezés az addigi. Ráday Gedeon. sz. Munkácsy Mihály Honfoglalás (1891–1893). aki a meghódított népek megbékéltetésére „országát nem iparkodott határain túl növelni. 47 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a hun–magyar azonosság ellenében a nyelvészeti alapú finnugor rokonság elmélete) alakja a XVIII. Bp. Csokonai Vitéz Mihály) Árpádiász-eposzkísérletei után Vörösmarty 1825-ben megjelent Zalán futása c. Zoltán fejedelemségének korát megrajzolta. A895-ben kezdődő honfoglalás az ő nevéhez kötődik. Kisfaludy Károly–Michael Hoffmann: Árpád pajzsra emelése (Aurora. az igazi honfoglalónak. versében a honfoglaló vezér már nem a heroikus tett végrehajtója. Az olümposzi istennő Zeusz (rZeusz/Jupiter) és Létó leánya. ódájában Árpád „Hazánk’ Szerzője”. a magyar nemesi nemzet „Árpád vére”. rág/vessző. a szűziesség jelképe és védelmezője (ramazónok). sz.

rkutya. Drezda. a temetésre való utalással a halált jelenti. mivel azötös szám az ember szimbóluma. vagy az őt megsértőket (pl. Fő kultuszhelye Epidaurosz volt. Párizs. a meditáció jelképe Európában. aki nyilaival bünteti a törvényei ellen vétőket. valamint ríj és nyíl. az antikvitásban alvilág-jelkép. gyógyító isten. A keresztény ábrázolásokon a Szentháromság szimbóluma. François Boucher: Diana. A mítoszok szerint rPerszephoné/Proserpina. fürdője után (1742.” reke [P. Sírokra ültetésének egyik oka az az ősi hit. Az ókorban általában az amazónokhoz hasonlóan ábrázolták.E. 11– 14). hogy a holtaknak is táplálékot kell juttatni. Apollón. aki éppen aszphodéloszt szedett a réten. tőle tanulta meg a gyógyítást (r kentaur). amelyet az ókori görögök gyógyulásuk után ajánlottak fel az istennek (Platón: Phaidón. változékonyságának jelképe (r Hold). hogy gyökérgumói táplálékul szolgáltak (Erga. hiszen a kígyók minden évben levedlik a bőrüket. a Medusza vérével teli üvegcsét: a gorgó bal oldalán levő erekből vett vérrel Aszklépiosz feltámasztotta a holtakat.34–35). Rubens: Diana hazatérése (1615–1617. a gyógyászat jelképes alakjaként. . Hésziodosznál olvasható. [Ú. „megfiatalodnak”. rvirág [P. Apollón (rApollón/Apollo) gyermeke. az aszphodéloszmezőkre a földi életben a jó és rossz között ingadozó lelkek kerülnek ( ralvilág/Pokol). • Babits A Danaidák 48 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Zwinger). rövid tunikás. Iphigeneiát Artemisz menekítette Tauriszba a föláldozás elől. E. J. a természet ciklikusságának. amelyben a Tartarosz és az Elízium a két véglet. aki Kheirón kentaurnál nevelkedett. Louvre). a harcos / rozsdált fegyvere sutba. A vadvirág rhárom szirmához kötődően szentháromságfűnek is nevezték. [P.. • Az ásó a földművelés római istenének. az alvilág királynőjeként elültette a csokrot.SZÓCIKKEK A–Z Apollón két Múzsa kíséretében találkozik Artemisszel (méloszi vázakép. Kr. Pázmány Péter utal: „addig más házasságban nem avathattyák magokat. ezért a holtak lelkei aszphodéloszréten járnak (Od. 40–41). • A kapa egy sumer mítoszban Enlil isten alkotása. és azokat használták a gyógyítás eszközéül. Saturnusnak egyik attribútuma (r Kronosz/Saturnus). Attribútumai a pálca és a rkígyó. jellegzetes attribútumai a hajdíszként hordott holdsarló. Nemzeti Múzeum). amikor Hadész elrabolta. XI. Áldozati állata a rkakas. rNiobé és az Artemiszhez hűtlen nimfák megbüntetése). • A magyar hagyományban az ásó kapa állandósult szókapcsolat a sírig tartó házastársi hűséget. A latin törzsszövetség pártfogó istennőjeként kultuszközpontja Rómában az Aventinuson állt. • A római Dianával azonosították. sötétbe kerül” (Tibullus: Elégiák I.24–28. • Az európai művészetben a vadászó. aki eredetileg a növényzet. míg ásó-kapa el nem választja a házas személyeket. A kígyó a megújulás szimbóluma. Általában fiatal. a középkorban gyakran szerepel könyvillusztrációkon. e. ahol kígyókat tenyésztettek. I. különösen a barokk és rokokó korban ábrázolták gyakran. 573. A mitológiai alvilág hármas beosztásában. amely minden kötöttséget elutasít. • A keresztény művészetben rÁdám ábrázolásain a kiűzetés utáni fáradságos munka jelképe. A ború eszközeivel szemben a béke kifejezője: „Béke-időn kapa és ekevas tündöklik. Mint Apollón. Szentélyei jó levegőjű. fivére. 49–50). Athén. A nemesített árvácska röt szirma a gondolkodás emberi képességére utal. Az emlékezés. Másutt a mezőgazdasági munkák kezdetének idejét. jó vizű helyeken voltak. rlándzsa és rszarvas. sz. A betegek a templomban töltötték az éjszakát.] ásó és kapa: Földművelési eszközök. A mítoszok szerint Athéné adott Aszklépiosznak két. a tavaszt jelöli. VII. • Az ázsiai eredetű tauriszi Artemisz tiszteletét a mondák szerint Oresztész és Iphigeneia hozta görög földre. Szombathely). liliomfajta növény. pl. • Az ókortól az orvosok és gyógyszerészek patrónusa. 19. Theophrasztosznál pedig szerelmi zálog.] árvácska: Ősszel és tavasszal egyaránt virágzó növény. a gyász szimbólumává vált. ahol papnőjeként emberáldozatot mutatott be az istennő tiszteletére (Euripidész: Iphigenia a tauroszok között). • A hellenisztikus korban holdistennő.] aszphodélosz: Dél-európai. a férfi princípiumhoz tartozó tárgyak. Pál apostol efezusi működése során került ellentétbe a „nagy istennőt” tisztelő Artemisz hívőkkel (ApCsel 19. Tisztelete római közvetítéssel Pannóniába is eljutott (l. Az úr tökeletes dolgot… kezdetű sumer eposz). szűz Artemisz jelenik meg. a termékenység istennőjeként a szülés oltalmazója volt. meztelen felsőtestű lányként jelenítették meg.] Astarta: rInnin/Istar/Astarta Aszklépiosz/Aesculapius: Az antikvitásban isteni orvos. szigorú ítélkező. Aszklépioszt Apollón alakváltozataként is tisztelték. a napisten párja. Síri virágként a fájdalom.. hogy Aszklépiosz álmukban közölje velük a gyógyító erejű orvosság összetételét. 539. Az előbbi jelentésre pl. amint szarvast űz. Dioszkoridésznél a királyi hatalom szimbóluma. a teremtés eszköze (l. a jobb oldalából vett vérrel viszont azonnali halált okozhatott (rgorgók). 10. A szabad természeti életet jelképezi. XXIV. Alakjába ekkor Szeléné és rHekaté alakja is beleolvadt. Anubisz-relief. 118).

s fontos. rkohó. versében a tengerbe süllyedt holt meseváros a letűnt kultúrák. Musaeum Hermeticum. sz. Színj.” rliliom [Ú. Az Atlantisz -monda egyiptomi eredetű. Zsákmányszerző hadjáratokat vezetett a gyengülő. a vérengző zsarnokok közé ( Ist. a Szent Orsolya ereklyetartó szekrény egyik táblája. A magyar kalandozások idején feltehetőleg a germán hercegségekben kialakult hun–magyar azonosság hagyományát (amely a Huni -Hungari népnév és a harcmodor hasonlóságán alapult). az aquincumi romok Attila városa.] Athéné: rPallasz Athéné/Minerva Atlantisz: Ókori legendákban szereplő sziget. A Képes Krónika egyik miniatúráján Attila turulos 49 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Akár szigetet. alattomos zsarnok.-i laboratóriumokban olyan központi kályha. Anonymus Gesta Hungarorumában a magyarok élén hazát kereső rÁrpád Attila leszármazottja. amelyek pusztulással fenyegették az egész nyugati világot. Genovévának. művében szintén az alvilághoz kapcsolódik: „…a szél ott mélyen alszik / alszik asphodelos -ágyban. Ágoston alkalmazott a De civitate Deiben a Rómát feldúló gót Alarikra. A hermetikus. 1489. E. amelynek képe az aranykorhoz kötődik (raranykor). B. gazdag és hatalmas király. a heroikus nagyság. [A. amely az átalakulások mozgatója (rtűz). s az ő művéből terjedt el a flagellum Dei.] athanor: A középkori alkimisták állandó meleget adó. • A germán hagyományban (pl. Hunor és Magyar története is itt szerepel először (rcsodaszarvas). . rtűzhely [L. Zeusz büntetésből elsüllyesztette a szigetet (Timaiosz. fejezetben a honfoglalás helyszíne. A zárt. az aludel a gyermek. (Kun) László történetírója gestájában elmélyíti a hun-magyar folytonosság tanát. Az V.-i longobárd történetíró Attila és Leó pápa találkozását beszélte el. -i Waltharius-dal és a XIII. A burgund–hun háborút elbeszélő skandináv Edda-dalokban viszont kincsvágyó. sz. IV. Már élete során is legendák övezték. A kezébe jutott r kard – amely által őt rArész/Mars isten az egész világ urának rendelte – a világhódító szándék kifejezője. az „Isten ostora” kifejezés. Népét és hadait. folyton égő széntüzelésű kályhája. Attila nála az igazi nagy honfoglaló. Orsolya legendája.-i Nibelung-ének) nagy tekintélyű lovagkirályként jelenik meg. Hans Memling: Szent Orsolya vértanúsága.: Szt. Párizs védőszentjének – akinek történetét Puvis de Chavannes festette meg a párizsi Pantheonban [1870–1898 között] – és a hunok nyilai által Köln mellett kíséretével együtt vértanúhalált halt angol királyleány. Szerepe képletesen a Filozófiai Tojás kikeltetése. maga az rAntikrisztus. Brugge. az elmúlt korok jelképe. sz. Halála után alakját számos előtte és utána következő pusztító népvándorlás kori hadjárat vezetőjével egybeolvasztották. Pokol. • Az alkimista számára a „kozmikus tűzhely” külső tüze gyújtja fel a ráállított lombik belső tüzét.] Attila: 433–453 között uralkodó hun király.. A legendás civilizáció helyszínét csak később tették a Gibraltáron túlra. rsziget). Attila ebben az értelemben Isten büntető eszköze a bűnbe merült nyugati világ figyelmeztetésére. Sint Jans-Hospitaal. az Atlanti-óceánra. hogy egy halandó asszonytól származó gyermekeinek legyen a lakhelye. akihez apokaliptikus félelmek fűződtek (rapokalipszis). XII. aki népével a népvándorlási hullám során érkezett Európába keletről. A görög Priszkosz rétor a Keletrómai Császárság küldötteként tudósított Attiláról és udvaráról. A. • A keresztény Európa számára – elsősorban az olasz és francia köztudatban – a barbárság jelképe. A nyugati egyházi hagyomány számos mártír történetét Attila hadjárataihoz kapcsolta.) Paulus Diaconus. • Mítosza rokon az Európában széles körben elterjedt boldogok szigete-elképzeléssel. a magyar katonai erények szimbólumává vált. a VII. széteső Nyugatrómai Birodalom területére. rolvasztótégely.7–8) tekintették. mivel a hun uralkodót az irgalmatlan keresztényellenesség megtestesítőjének tartották. a honszerző. az európai kultúrkörbe a görög mitológián keresztül került be. Kézai Simon. míg a hőt befogadó kukurbita (lombik) nőnemű. 1678). amely több tűzhelyre vezet forró levegőt ( Athanor. világhódító ős jelképes alakjává magasztosult. s apológiát folytat a latin Attila-képpel szemben. amely hadaik visszafordítására késztette a hunokat (Raffaello a vatikáni Héliodórosz terem egyik falfreskóján ábrázolta a legendát: Péter és Pál apostol megjelenése készteti meghátrálásra a pogány hun hadat. Székhelye a mai Magyarország keleti területén volt. akár oázist értenek rajta. ralkímiai edények. (L.SZÓCIKKEK A–Z c. • A magyar hagyományban a hun király a nemzettudat részévé. egyes nézetek szerint már az első Árpád -házi királyok is ápolták. s mivel a kései utódok nem voltak hajlandók áldozni az olümposziaknak. Valóságalapja feltehetőleg a krétai -minószi kultúra megszakadásában is szerepet játszó vulkánkitöréskor elpusztult sziget. hogy a sokszor negyven héten át tartó művelet során egy kotlós melegéhez hasonló állandó langyos hőt biztosítson. mindenképpen értékeket őrző önálló világ. • Babits Mihály Atlantisz c. 1514). aki anyjából táplálkozik. illusztráció. Dante ezért helyezte Attilát a Pokol hetedik körébe. Pannonia. rózsakeresztes szimbolikában a hőt adó athanor hím. Hérodotosz viszont a Szahara belsejében fekvő oázist nevezi Atlantisznak. kondenzáló edény. Juhász Gyula a fiatalkor iránti nosztalgiát kapcsolja hozzá (Ifjuság). Frankfurt. A XVII–XVIII. ehhez társul az elveszett Paradicsomkert képe (r Paradicsom. aX. Szt. Ebben az értelemben a világ emberi gőgből fakadó pusztulásának szimbóluma. Théra. Attila egykori földje. amelyet eredetileg Szt. sz. Góg és Magóg ivadékainak (Jel 20. Platón szerint Poszeidón emelte ki az óceánból azért. a kereszténységgel szemben álló pogány kegyetlenség. pl. Amerika felfedezésekor az elsőként fellelt szigeteket Atlantisz részeinek is hitték. A közös eredetmonda. 25a). mivel a németek a későbbi Budavárat Ecilburgnak nevezték (az Attila–Etele–Etzel névváltozatok alapján). 133).

E. akinek papjai azúrszínű ruhát viseltek (rZeusz/Jupiter). Ady így vall róla: „Attila.8). • A török Habsburg vezetéssel zajló kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc utáni jezsuita neolatin irodalomban Attila az ördög ostoraként keresztényüldöző pogány hódítóként jelenik meg (Schez Péter művében Attila Rákócziallegóriaként értelmezhető). „Oh. Jupiterhez kapcsolódik. Met. •Az egyiptomiak. melyet el nem érünk. Az egyiptomi sírokban elhelyezett szolgaszobrocskák uruk túlvilági szolgálatát hivatottak ellátni. a Jahve-tiszteletnek ellenszegülő hamis hit megtestesítőjére. aki birodalma és az egyeduralom érdekében jogosan számolt le testvérével. a magyar nagyság szimbóluma. hogy bábun keresztül mágiával vagy boszorkánysággal megrontható az általa képviselt személy: amegrontandó személyt jelképező viaszfigurát meg kell szurkálni. Mallarmé Az Azúr c.. Arany János tervezett hun trilógiájának 1863-ban elkészült első részében. elérhetetlen gazdagságát jelenti: „Óh csodálatos Azur -ország: / Óh élet. rBuddha azúr: A nappali rég ragyogó színe. Az Attila-kultusz Hunyadi Mátyás korában újjáéledt. az ég királynője és a Szentháromság színe. Izajás (Iz 46. az Ószövetségben számos helyen utalnak rá mint a bálványimádás. ősök. Budával. Rómában az égistenhez. amelyek az élet s a tavasz visszatérésének szimbólumai lettek (ribolya). Ady Bolyongás Azur-országban c. amely a nemzeten belüli tragikus megosztottság kifejezője. / annak. ée. Atragatisz. amely a vihar termékenyítő erejét fejezi ki. a Tökéletesség kifejezője. Legismertebb ábrázolása egy Kr. Kübelé) szeretője. Etele viszálya. -ből származó ugariti sztélé. E. amelyen a hullámvonalakkal jelzett föld és víz felett álló Baál egy növényi hajtásban végződő.11). a Buda halálában Buda és öccse. az ég urának. Bonfininál és Thuróczinál a hun király a „világ dicsősége”.] B Baál: Az ’úr’ jelentésű szó a nyugati sémi népek isteneinek gyakori elnevezése.17. versében az Ideál szimbóluma.1) és Jeremiás próféta is küzdött: az Úr ellen fordulók „Baál nevében prófétáltak” (Jer 2. a kerubok. s az ugariti panteon élén szintén Baál állt. ill. • Mivel a kánaáni őslakosság is bőséget. 7. villámot szimbolizáló dárdát tart a kezében. a természet megújító erejét képviselő ranyaistennő (Agditisz. rSzűz Mária. rAdónisz [Ú. Attisz kicsorduló véréből ibolyák nőttek. a kínaiak és a görögök is használtak bábukat rítusaik alkalmával. . Az erőskezű. de tavasszal újjáéledő természet szimbóluma.SZÓCIKKEK A–Z pajzzsal jelenik meg (1360 k. A 2Kir 10. Az akkád Baál-Adad „az ég gátjának ura”. Fasti.” Az éghez hasonlóan megfoghatatlan. Mátyást „második Attilaként” ünnepelték. Zrínyi századában Attilát és Árpádot egyaránt a honfoglalás hőseinek tekintették (pl.” [Ú. A római irodalomban az ifjú tragikus történetét Catullus idézi fel Attis c. / annak. OSZK) (rturul). Szíria főistenét Bél-Marduknak nevezték. • A bibliai felfogáshoz hasonlóan negatív értelemben. 103–105) (rfenyőfa). IV. Cseke István 1666-os. • A költészetben az Eszmény. Alakjában természeti erők perszonifikálódtak. Bp. kit nem lelek se most se holtan” (Hajnali részegség). milyen nagy és szép / Minden tájad. X. 223–246). elveszett latin eposza). Mátyás történetíróinál. rpillangó/lepke baba/bábu: Istenek. szellemek. • A keresztény kultúrában a mennyei szférára utal.18–27 a Baálhívek egybegyűjtését. s ezzel az illető betegségét. A Buda–Attila-viszály és a testvérgyilkosság rKáin és rÁbel. a föld termékenységét biztosító esőt és a pusztító vihart egyaránt megszemélyesítette (reső. E. Zrínyi Mátyás király életéről írt művében a nemzetének Pannoniában a mai napig fennálló királyságot szerző Attila jelenik meg. hol van. eredetileg az elpusztuló. rkék [K. amely ettől fogva Kübelé szent fája (Ovid. jellegzetes attribútumai közé tartozik a bikaszarvakkal ékesített sisak és a kezében tartott rvillám (rbika). esetleg halálát lehet okozni (rboszorkány). de modern jelentésben az anyagi jólét. termékenységet biztosító istenként tisztelte. híres bajnokunk” (Áldozás Attila sírján). (Ezért vált a tragikus önpusztítás. 2. a gazdagság jelképe Ady Ima Baál istenhez c. lélek-jelkép. emberek kicsinyített mása. rRomulus és Remus történetének párhuzamaként a nemzeti ősbűn jelképe. Ez jelenik meg abban a hiedelemben.] Attisz: Frígiai eredetű istenség. templomuk és oltáruk lerombolását beszéli el. Zs. versében az élet kimeríthetetlen.. A 50 Created by XMLmind XSL-FO Converter.) Fenyőfává változik. Hívei ellen Illés (1Kir 16.32). A Pauszaniasz ismertette mítosz szerint a rKübelé véréből fakadó rgránátalma érintésétől foganja a szépséges fiúgyermeket Attisz anyja (Pausz. Mint a legfőbb istennek. az öncsonkítás jelképévé. okos zsarnok jelképe.] Auora: rÉósz/Aurora Avalókitésvara/Kuan-jin: ranyaistennő. majd testvérharca a fő motívum. [Ú. művében.. szertartásuk közbeni lemészárlását. A hellenisztikus korban Zeusszal azonosították (rZeusz/Jupiter). más magyar kar’ mennyköve villogott / Attila’ véres harczai közt” (A’ Magyarokhoz). kiről nem tudja senki. rvihar). helyettesítője. vagy pusztán intuícióval felfogható transzcendencia jelképe Kosztolányinál: „dalolni kezdtem ekkor az azúrnak.] báb: rféreg/hernyó/báb. versében: „véres aranyak atyja. Berzsenyi a hadi nagyságot kötötte alakjához. A rendkívüli szépségű ifjú a féltékeny anyaistennő által ráküldött téboly következtében férfiatlanítja magát (Ovid. e.

B. A mítoszok szerint Erósz bosszújából Apollón olthatatlan szerelemre gyulladt Daphné (’babér’) nimfa iránt. a telet szimbolizálja. Ilyen pl. akiknek halhatatlanságát babérkoszorú jelzi. 621–622) (ráldozás/áldozat. Színj. I. bábeli nyelvzavarok feleseltek” (Litánia). r Babilon/Bábel (akkád bábili. A babát gyakran sírás és jajveszékelés közben a földre tették. több alkalommal volt birodalmi centrum. Dante. amelyben a tűzbe vetett kiszebábu a halált. I. Általában egy isteni vagy természetfeletti lényt helyettesítenek. Augsburg/Dillingen. Raffaello A Parnasszus c. sz. Purg. pl. s ezek halálát szimbolizálják. • A Távol-Keleten rizsből készítették ezeket a babákat. amelyekből a halhatatlanság elixírjét vonja ki (relixír). a gabonaisten vagy gabonaanya szellemét jelképezi. • A hagyományos bábszínház az egyes embertípusokat. XXXI.. • Több európai nemzet folklórjában kapnak szerepet különféle bábuk. A gabonababa a vetőmagot. a halhatatlanság kifejezője (rzöld). versében az emberi szellemi küzdelem.. amely a népek összegyűjtésével és nyelvük azonossá tételével az égben valósulhat meg (Jel 7. -i emberiség összhangjának tragikus hiányára utal: „Az én koromban: / vad. A város nevének (akkád bábili. A győzelemmel elért halhatatlanságot szimbolizálja. V. héber bável ’Isten kapuja’) tornyának eredetét a zikkuratra. héber bável) jelentése: ’Isten kapuja’. Bábel tornya-embléma. a Nyár vagy az Élet megidézésének rítusa követ (révszakok). • A görög-római hagyományban rApollón/Apollo szent növénye. • A vatikáni Stanza della Segnatura egyik freskója. az emberi kiszolgáltatottságot jelképezi: „Én csak bús álom-báb vagyok.SZÓCIKKEK A–Z Kronosz-kultuszban a folyóba vetett káka-babák az emberáldozatot helyettesítették (Ovid. • A kínai hagyományban a Holdon növő babérfa alól gyűjti össze a holdbéli rnyúl azokat a gyógyfüveket. • Adynál az istenek és a sors szeszélyének kitett embert. rborostyán/repkény. hogy ne értsék meg egymást. 77–78. vagy egymásra épülő. Mint minden örökzöld növény. a következő évi termés és aratás gyermekét. A babiloniak hite szerint városukat az égi 51 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 1563. karaktereket eleveníti meg. aki az isten elől menekülve babérfává változott. rKronosz/Saturnus). Dante: Ist. Pokol. [A. Az így megkoszorúzottak különleges kapcsolatba kerülnek az istennel. és útmenti sírboltokat díszítettek velük. .9–10). Fasti. utána örömkiáltásokkal fölemelték. Homérosz. a felnőtt élet szerepeinek gyakorlását teszi lehetővé.] babér: A mediterrán térségben honos rfa. A halál kiűzésének magyarországi változata a kiszehajtás. • A keresztény szimbolikában a mártíromságot és a halhatatlanságot jelképezi: Pál apostol a győztes koszorúját Krisztus hervadhatatlan koszorújával hasonlítja össze (1Kor 9. versében a költői hírnév kétségeiről ír. / Játékos kezek rángatottja” (A kezek bábja). Keresztény értelmezésben az egységet csak Krisztus állíthatja helyre a pünkösdi csoda által (ApCsel 2. a „Halál kihordásá” -nak nevezett szertartás. Kunsthistorisches Museum. a sumerok és a babiloni építészet szent toronytemplomára vezetik vissza (rtemplom). amelyet az emberek azért kezdtek el építeni. aki átadja nekik a halhatatlanságot és a titkos tudást. • A gigantikus vállalkozás az emberi gőgöt és mértékvesztést. Apollón örök szerelme jeléül szent fájává tette a babért (Ovid. hogy ne tudják befejezni a torony építését. és szétszórta őket a föld színén. 35–36).) A nyelvek és a népek sokféleségét különböző embertípusokkal jelenítették meg. id. jelezve ezzel a gabonaisten halálát és újjászületését (rgabona/búza). 1622–1625. ill.24–27). A tornyot kétféleképpen ábrázolták: vagy rspirál alakban halad a csúcs felé. rMúzsák [V. keskenyedő emeletek formájában.] Bábel tornya: A Bibliában szereplő építmény. Róma. Met. (L. pusztulása az ember teremtette értékek mulandóságát fejezi ki.1–9). A nyelvek összekeverése. a munkások vezetője. Isten azonban összezavarta az emberek nyelvét. az örökkévalóság. XII. ezért koszorúzzák meg lombjával a versenyek győzteseit.” Kosztolányinál a XX. műve (1510–1511) Apollónt és a kilenc Múzsát kilenc antik és kilenc „modern” költő körében (pl. az raratás utolsó kévéjéből készítették. a „bábeli zűrzavar” a kommunikáció. ill.] Babilon/Bábel: Az ókori Közel-Kelet egyik legjelentősebb városa. hogy bebizonyítsák Istenhez hasonló hatalmukat (Ter 11.1–12). és nagy ünneplés közepette vitték vissza a faluba. A babérfává változó Daphné mítosza Berninit is megihlette (Apollón és Daphné. Galleria Borghese). felügyelője Nimród. az isteni hatalom tiszteletének hiányát jelképezi. szimbolizálja figuráin keresztül. E. amelynek ellentéte az isteni örökkévalóság (pl. Bécs. Pieter Brueghel: Bábel tornya. a húshagyókedden vagy hamvazószerdán megtartott „Farsang temetése”. 1702).. a megértés hiányának szimbólumává vált. a költőket és a bölcseket. 452–567). • Weöres Sándor Babér c. • Vörösmarty Gondolatok a’ könyvtárban c. „Nil animis discordibus actum est” (A viszály semmit sem teremt) (Jacobus de Boschius: Symbolographia sive de Arte Symbolica. Gyermekjátékként szintén helyettesítőként funkcionál. Vergilius. Petrarca) ábrázolja. így válhatott Rómában a babér a szellemi dicsőség jelképévé (poeta laureatus) (rkoszorú). rtorony [P. amelyet a Tavasz. életcél jelképe: „Építsük egy újabb kor’ Bábelét.

Bod Péter Szent Irás’ értelmére vezérlő magyar leksikonában (1746) Babilon „Ábrázolja azt a’ Várost. a céltudatos. • Danténál a babiloni száműzetés a földi élet. • A magyar költészetben a bibliai jelentések lelhetők fel: elsősorban a romlottság. a rendszerezési képesség. a megfontoltság és az önösség tulajdonságait kapcsolja a Bak jegyéhez. míg a fülesbagoly a pozitív értékek hordozója. de törékeny emberi mű az Isten elleni lázadás jelképe (Dán 4. a’melly sok jóval gazdagnak tartja magát. 1797–1799. Jeromos attribútumaként a bölcsességre utal. termékenység. Mexikóban és Etiópiában. lakosai egy részét elhurcoló babiloni király álmában az egymást követő öt világbirodalom közül a babiloni asszír birodalom az első. de az Isten’ Beszéde’ világánál onnan kivezéreltetett. a vakság megtestesítője. • Az Újszövetségben Babilon a korabeli legnagyobb földi hatalom. A könyvhalomra telepedő bagoly az istennő jellegzetes attribútuma. A zsidó és keresztény hagyományban az emberi gő g. Egyiptomban. s egyben valamennyi.] Bak csillagkép: Az európai asztrológiában a tizedik állatövi jegy. rkecskebak).2–1) (rapokalipszis). a halálhírnök. amelynek gazdagságával. 52 Created by XMLmind XSL-FO Converter.1–9). Indiában. ostobaság. előjönnek a szörnyek c. Pusztulása Róma. Paradicsom. 1526–1531) a bagoly az réjszaka attribútuma. Julius Caesar halálának is kuvik a hírnöke (Met. kecskefele az ószövetségi bűnbak képét idézi (rhal. • Európában közismert szimbolikus jelentéseit az Ószövetség alapozta meg. Jele: Ábrázolása: elöl kecske. verseiben. s váltja fel az örökké tartó messiási birodalommal (Dán 2. a romanikában a démonikus erők szimbóluma. Általában a kistestű kuvikhoz kapcsolódnak a negatív jelentések. XV.] bagoly: Éjszaka vadászó ragadozómadár. mereven vallásos életforma jelképe. a Jeruzsálemet kifosztó. Goya: Ha az értelem alszik. A bagoly kísértetállat.–január 20. szemben a tiszta. a’ holott a’ Lelki Izrael fogva tartatott. tehát a földi világ középpontjának tekintették (rközéppont. XXIII.SZÓCIKKEK A–Z Babilon mintájára rMarduk isten építtette. Izajás prófétánál a bűnös város apokaliptikus pusztulása olvasható (Iz 13. . gazdagság. • A középkori angol irodalomban a Bagoly és a csalogány c. Jelentései szerint két bagolyfajtát különböztethetünk meg. tehát a város maga az evilág. Madrid. rváros). A földi világhatalmakat megtestesítő nagy szobrot Isten pusztítja el.. Isten elleni vétkeire utal: „A nagy Babilon a föld utálatra méltó kicsapongásainak anyja” (17. Zs. A Bak hava a téli napforduló hónapja: december 22. Halteste Krisztust. az elemek közül a földhöz kapcsolódik. • Az ókeresztény ábrázolásokon a hitetlenséget. az értelmetlen vallási fanatizmus megtestesítője: „Denevér babona! Bagoly vakbuzgóság!” rfény/világosság és sötétség [K. V. ame lyek a termékenységvarázslással és a halottkultusszal voltak kapcsolatban.31–45). mely a földi lakók számára iszonyjel” (Ovid. Ugyanakkor napjainkig megmaradt a tudással kapcsolatos értelmezése: az éjszakát átvirrasztvó tudósok és diákok madara. Több európai nép őrzi téli napfordulós ünnepeinek pogány hagyományait. tankölteményben a régimódi. a vizek és a déli égbolt urának a jelképe volt. A zodiákus ember ábrázolásán a térdhajlékra esik. A kuvik viszont vészhírhozó rmadár: „bagoly. A Medici-kápolna Éjszaka c. a keresztényüldöző rRóma szinonimája (1Pét 5. művén (Caprichos-sorozat. az ég és föld köldöke”. a pogányság.” [Ú. A kuvik a legtöbb ősi kultúrában a vészhozó. Babilon toronytemplomához kötötték az emberi fennhéjázást jelképező rBábel tornya építését (Ter 11. amelyet az álombéli nagy szobor aranyfeje szimbolizál. boszorkánymadárnak nevezték és varázserőt tulajdonítottak neki (rboszorkány). Hérodotosz a világ egyik csodájaként írja le. szívós kitartás. kereskedik a’ Lelki dolgokkal. Isten törvényeit megszegő földi hatalom. Pallasz Athénével hozták összefüggésbe („bagolyszemű Pallasz”) (rPallasz Athéné/Minerva). Bolygója a rSzaturnusz bolygó. A jakobinus dalában az elnyomó hatalmat jelenti: „A szolga -népek Bábele. Ady Sötét vizek partján és Mammon szerzetes zsoltára c. a gonoszság. csalfaság a szerelemben. • A görög-római kultúrában a fülesbagoly a bölcsesség szimbóluma. Met. Az asztrológiai hagyomány az anyagiasság. A Jelenések könyvében a „babiloni nagy parázna” kifejezés Róma erkölcstelenségére. így az ízületi bántalm ak befolyásolója. a harácsolás és a restség bűnét jelenti. pl. hátul hal keveréklény. épületeinek szépségével más város nem vetekedhet.1–22). Japánban. Jeruzsálemnek. Gyülekezetet. Színj. s lakói ezzel az elnevezéssel illették: „Bábili. mennyei szférával (Ist.6). a fényesség városának ellentétpárja.27–28). az emberi gonoszság és bűn felett aratott isteni diadal (Jel 18. Álomfejtésekben előforduló jelentései: kéjvágy. s vezéreltetik ama’ szerint”.. Prado) az éjszakai rémálmokra utal. halottak szelleme is megjelenhet benne. • A néphagyományban is a halálhoz kapcsolták. anyagiasság képe. így a keltáknál.13). Szt. Eredetileg a mezopotámiai Éának. minden istenellenes földi hatalom jelképe. E. a föld. Csokonai Konstántzinápoly c. szobrán (Michelangelo. Dániel könyvében a fényes.. 134). versében a sötétség madara. a bölcsesség. a bűnözés. Kínában. 550). 791). Nebukadnezár.

• Gyomra halál és újjászületés. Apollón követőjét is ők tépték szét (rOrpheusz). Museo Nazionale). Nápoly. de az elnyelő sírt is képviseli.” rorgia/karnevál.. rsátor [P. kikötötték hozzá a hajót. a bor és mámor istenének. e. kisugárzó erő (rközéppont).] bálna: Az róceán legjellegzetesebb állata. Más állatokhoz (pl. . A hosszú köntösben. uralkodói hatalmat is jelenthet. Ebben az értelemben a világ középpontja. míg a rkör alakú az égi javakkal. Róma. a levegő a sötétségen nyugszik. Ezekben a legendákban a Gonosz szimbóluma. menedéket biztosít annak. Elnevezése Bagdad olasz nevéből (Baldacco) származik. 53 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Euripidész Bacchánsnők c.SZÓCIKKEK A–Z Bak csillagkép (illusztráció. az egyéni és univerzális regenerációt. és az egész szerkezet a bálna mozgásától függ. • Babits Mihály Bakhánslárma c. a bálna a vízen. rteknős) hasonlóan a világ hordozója. bagdadi selyemből) készült. 1623). a kör alakú pedig a királyoké. Királyi. versében a tomboló. Ősi legendák szerint (pl. Padova. • A muszlim hagyományban a föld egy angyal vállán. A kereszténységben az ördögöt jelenti. gyomra pedig a Poklot (ralvilág/Pokol). • A keresztény templomban az oltáriszentséget védi (roltár. rbakkhánsnők/mainaszok bakkhánsnők/mainaszok: A görög mitológiában Dionüszosz (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus) ünnepén a kizárólag a nők számára tartott kultuszokban a misztikus-orgiasztikus egyesülés. trónus. amely a kárhozat felé vonja az embereket. aki alatta helyezkedik el. • A reneszánsz és barokk festészetben gyakran megjelenített bakkhánsnők Dionüszosz -Bakkhosz. a menny mikrokozmikus mása (Bernini: Baldachin. az önkívület és a mámor megtestesítői. a civilizálatlan vallásosság. A bakkhánsnők Dionüszosz kíséretét alkották. a rnyolc szerencsés jel egyike. és az isten által rájuk küldött téboly hatására kultikus emberáldozatot is bemutattak. rthürszosz). valamint Ariadnénak a kíséretében láthatók a vidámság és az életöröm kifejezőiként (Tiziano: Bakkhosz és Ariadné). rállatöv [Ú. állkapcsa a Pokol kapuját. rohannunk s keringve szállnunk lök előre. A védelem szimbóluma. A Jónás prófétát elnyelő nagy halat is tekintették bálnának (Jón 2. A négyszögű baldachin a földdel és a földi javakkal kapcsolatos. a víz a levegőn. rszentségtartó). rialogva siettet” (146–150). E. Kr. • A buddhizmusban a megvilágosodás szent fájára utal (rfüge/fügefa). 1624–1633. A hagyomány szerint Orpheuszt. E. mereven hátravetett fejjel. az angyal egy sziklán.1– 2). relefánt. hordozható díszes mennyezet. Giovanni Battista della Porta: Della Celeste Fisonomia. oltár fölött emelt sátortető. a szikla egy bálnán. • A zsidó liturgiában az esküvői szertartást végzik baldachin alatt. és az állat lehúzta őket a mélybe. D. A vizek hatalmát. Bacchikus menet (neoattikai márvány dombormű Herculaneumból. I. repkénykoszorúsan és kezükben thürszosz-bottal ábrázolt nőket leggyakrabban „őrjöngő”-nek nevezték (rborostyán/repkény. rtánc [A. San Pietro).] Bakkhosz/Bacchus: rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus baldachin: Eredetileg textilből (pl. Szindbád hajóstörténeteinek egyikében) a tengerészek szigetnek nézték a tengerben úszó bálnát. „éji” nők zaja a szenvedély kifejezője: „Lelkemben bakhánslárma tombol / és mint a bakháns-asszonyok / lihegnek szenvedélyeim. Formáját később a kőépítészet is átveszi. rernyő. • A hinduizmusban a rnégyzet alakú baldachin apapoké.] bakkhanália: rorgia/karnevál. sz. tragédiájában a tomboló thébai nők kara az isteni megszállottság megtestesítője: „Fenyőfáklya tüzét emeli Bakkhosz a légbe s rázza thürszosza csúcsán.

borzasztó Cethal […] Roppant hátadon táncolunk mi” (A nagy Cethalhoz). • A bambusz Távol-Keleten. pl. • Az Ószövetségben a juh vonatkozhat a népre. XII. a fiatalság. Sou -hszingnek. különösen a belső. / az Országban náluk található az élet lehellete” (Juh és gabona). eleje. amelyen csak a r tigris. Mahábhárata. Japánban és Indiában egyaránt jelképezheti a világtengelyt. Múz. rvér). Bp.és kis-ázsiai népeknél érték: húsa. Li Kan: Bambusz (XIII. a gazdagság és a báj megtestesítője. • Illatos zamatú gyümölcse miatt a fa az antikvitásban az ízlelés szimbóluma volt. műve a bálnavadászatban az ember és a természeti erők küzdelmét ábrázolja. Atkins Museum). vastag gyapjas állat. aki meghajol a vihar előtt. A nomád népek a tavaszünnepen feláldozott báránnyal a nyáj termékenységét kívánták biztosítani. a gazdagság jelképe. s e gyümölcsökből készül a halhatatlanság elixírje (relixír. • Ebből a helyettesítő áldozatfunkcióból bontakozott ki a keresztény bárány-szimbolika. • Az évszak-ábrázolásokban a tél jelképe. A hagyomány az őszibarackkal azonosította ezeket a gyümölcsöket.és Délkelet-Ázsiában őshonos. Izajásnál a „tévelygő juhok” az erkölcsi eltévelyedésben lévő emberek (Iz 53. amely így csak az egyiptomiakat sújtja (Kiv 12. I. szemben rKáin gabonaáldozatával. • A kínai hagyományban a halál és a félénkség kapcsolódik a sárgabarackhoz. A sárgabarack az önmegtermékenyítés. a szelídség. A bárány rÁbel áldozati állata. sz. az alkalmazkodás. A domesztikáció egyik első haszonállata. a spirituális hatalom szimbóluma tud áthatolni. . A bambuszfestészet a kalligráfiához áll közel. Az áldozati bárány vére védi meg a választott népet az Úr haragjától. ég felé törő. • A buddhizmusban szárának üressége révén – a szív ürességét kifejezve – az aszketizmust. A hajlékony. Az őszibarackfa a halhatatlanság. addig az izraelitákat a helyettesítő bárányáldozat vére –ajtajukra kent jelként – megkíméli (rpiros/vörös. az aranyszőrű bárány eredetileg perzsa motívum (a görög mitológiában az rargonauták mítoszának központjában is az aranygyapjas kos áll). gyapja a megélhetés forrása. A bárányáldozat a zsidó nép egyiptomi fogságból való szabadulásának jelképévé vált. rfuvola/furulya/síp.SZÓCIKKEK A–Z Krisztus feltámadása – Jónás kiszabadulása (Biblia Pauperum. Ázsiában (őszibarack) őshonos fa. A japánoknál a barackfa a tisztaság és a hűség fája. amelyek háromezer évenként egyszer teremnek. letisztult. zizegő hangja pedig az áhítat és a megvilágosodás szimbóluma.] balta: rbárd/balta bambusz: Dél. egyszerű formakincse az intuitív észlelést hivatott elősegíteni. Ennek hagyományaként a Pászka ünnepéhez a kovásztalan kenyér mellett abárány feláldozása és elfogyasztása is hozzátartozik. a tökéletes ember szimbóluma. 113). A legenda szerint Hszi-vang-munak.). általában verébbel együtt ábrázolják (révszakok). Melville Moby Dick. Nelson Art Gallery. az engedelmesség. valamint soványsága miatt az öregembert is jelenti. A ragaszkodást és a hitvesi egyesülést. amely az ősi vizekből nőtt ki. megalkuvást. egyenes szárú növény az alázat. majd újra felemelkedik. Az áradó víznek ellenálló nád. a bambuszerdő pedig az akadály. a házasság. a Jáde-hegy istennőjének kertjében nőnek a halhatatlanság fái. a bűnök erdeje. ugyanakkor az együgyűség és a butaság megtestesítője. 1330 k. A csan (zen) buddhizmus befolyása alatt álló Szung-korszak egyik fő festészeti témája. amely „időt ismer. hegyvidéki eredetű. sz. / Az égben náluk található a bőség. • Ady az ember kiszolgáltatottságát hangsúlyozó isteni hatalom jelképeként említi: „Óh. Kansas City.. melynek legősibb jelentése a termékenységhez kötődik. a rugalmasság. Szépm. ill.1–14). a kétneműség szimbóluma. Szimbolikája a keleti kultúrákban igen gazdag. • Az raranygyapjú. rLeviatán [P.] barack/őszibarack: A Közel-Keleten (kajszibarack). sz. a pázsitfüvek családjába tartozó növény.. a tavasz. rnád [Ú.-i politikai karikatúrákban a telhetetlen angol tengeri hegemónia szimbóluma. Míg az egyiptomiak elsőszülöttjeiket veszítik el. kérődző. rgyümölcs/termés [Ú. / hajlékony és szelíd”. E. a fehér bálna c. Istenünk. rhal.6). A bambuszdomb az életöröm. Tulajdonságainál fogva a jámborság. a belső lemondás erényét is jelképezi. aki őszibarackból született. • Már egy sumer költemény is ezt a jelentést hangsúlyozza: „A juh s a gabona fénylőn jelentek meg. az élet fája. E. amely tetszésre talál az Úrnál. rkert). A keresztény teológia az 54 Created by XMLmind XSL-FO Converter. • A XIX.] bárány/juh: Már az őskori időktől háziasított. a bölcs uralkodó példája ( Nád és fa. a hosszú élet istenének attribútuma. vége–XIV.

55 Created by XMLmind XSL-FO Converter. bencés apátsági templom. ebben az értelemben látható az időjárást igazgató istenségek kezében. Introitusz c. / egyedül ő. 1400). Az ég isteneinek szimbóluma. Mátyás attribútuma mint vértanúságuk eszköze. kit megöltek. az reső és a rvihar termékenyítő erejét fejezi ki. Agnus Dei (dombormű. a korlátlan uralom jele. • Kínában igazságot. az apostolok közül Szt. rJézus Krisztus szenvedésének és megváltó tettének tipológiai előképeként értelmezi az Izajás könyvében olvasható. Ágnesnak az attribútuma. Kétélű bárdot ábrázoló váza a knósszoszi palotából (Kr. (Júdás) Tádé. • Lélek-szimbólumként a hívekre utal. Ebben az értelmezésben Krisztus.. versében az apokaliptikus Bárány jelenik meg: „A bárány az. Péter apostolnak a „Legeltesd bárányaimat […] juhaimat” (Jn 21.] bárd/balta: Rövid nyelű. föláldozott és megdicsőült Bárány a keresztény (bárányhoz kapcsolódó) ikonográfiai hagyomány meghatározó forrása (pl. amelynek bibliai megalapozását Keresztelő Szt. és abból készít rőzseköteget. amelyet leölni visznek. déli kaputimpanon). a labrüsz feltehetően a korlátlan uralmat. XIII.) Szt.13–53. A minószi ranyaistennő attribútuma volt.16).10). A nyugati kereszténységben az Agnus Dei (Isten báránya) a legkorábbi Krisztus-szimbólum.SZÓCIKKEK A–Z ószövetségi kinyilatkoztatás csúcsaként. aki két fatörzsből kis ágakat vág le. […] Mint a juh. Házassági ceremóniákban a két család közti közvetítő ember jelképe. Minden fát. az evangélista -szimbólumok övezte Bárány a hétpecsétes könyvön. mint bárányokat a farkasok közé” (Mt 10. az áldozati Bárány húsvéti megünneplése egy új szövetségkötés jelképe. amely nem terem jó gyümölcsöt. .15–17) szavakkal adja át Krisztus a főpásztori hatalmat. a napistennek és a mennyek urának attribútuma. Pál apostol az Úr és a választott nép közötti. kivágnak és tűzre vetnek” (Mt 3. sz. • William Blake költészetében a szerető Isten jelképe. a keresztény hitben való újjászületés ígérete. az Úr szolgájáról szóló negyedik éneket (52. ki nem fél közülünk. ebben a vonatkozásban a hívő lelkek összességét jelenti (rJó pásztor. a szentek közül Szt.29). • A reneszánsz Madonna -képeken gyakran a gyermek Keresztelő Jánossal együtt megjelenő bárány Jézus eljövendő szenvedéseire és Megváltó -szerepére utal (Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával. A Van Eyck fivérek genti oltárán az alsó középtábla főalakja az áldozati Bárány.12). amelyet fegyverként is használtak. Krisztus első tanítványait is a bárányokhoz hasonlítja: „Úgy küldelek titeket. Az ikonográfiai hagyományban a teológiai erények közül a Szeretetnek. A világegyetem központjának. koszorúval ábrázolt Bárány Krisztus feltámadását szimbolizálja. Ebben a Szolga szenvedése engesztelő áldozat az emberek bűneiért: „Megkínozták. a Pászka ünnepében is kifejeződő szövetség Krisztus általi meghaladását hirdette: „El a régi kovásszal. míg a haragvó Istent a tigris szimbolizálja. Ják. a hatalmat. rpásztor). e.” ráldozás/áldozat. tekintélyt. Pilinszkynél a szenvedés és a hit szimbóluma (Ismerem). Jánostól eredeztetik: „Nézzétek. Józsefet. • A Jelenések könyvében szereplő. az élet vizének forrásánál álló Bárány. • A krétai kétélű balta. Párizs. az istenség hatalmát és jelenlétét szimbolizálta. Krisztust feláldozták” (1Kor 5. a vérét felfogó serleggel ábrázolt bárány) (rapokalipszis). Szt. • A keresztény szimbolikában a fák gyökerére helyezett fejsze az Utolsó ítélet jelképeként szerepel: „A fejsze már a fák gyökerén van. • Az antikvitásban rZeusz/Jupiter jelképe. Apollinaris püspök alakját juhok veszik körül. ítéletet.7). a római San Clemente apszismozaikján) (rapostolok). sz. széles pengéjű kéziszerszám.8– 10). Az ókeresztény é s a román művészetben a keresztet vagy Krisztust közrefogó tizenkét bárány az apostolokat jeleníti meg (pl. A keresztes zászlóval. a mennydörgést. rkos [Ú. a mítosz szerint feje baltaütéstől nyílt meg rPallasz Athéné/Minerva születésekor. tengelyének tekintették. az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit” (Jn 1. • A hinduizmusban a fával és a fújtatóval együtt a tűzisten attribútuma. büntetést jelent. Szűz Mária férjét jelzi. • A germán hitvilágban az Égisten által küldött rvillám jelképe. Mártíriumot is kifejezhet. a bárány. a Sion hegyén. 1510. Louvre). s ő alázattal elviselte. rfarkas. hogy új tésztává legyetek… Hiszen húsvéti bárányunkat. Aravennai San Apollinare in Classe-bazilika apszismozaikján (VI. E. vagy mint a bárány elnémul […] bűneink miatt halállal sújtották” (Iz 53. Ácsszerszámokkal együtt Szt. • A magyar szent királyok közül a lovagszent László király attribútuma a bárd. • A hettita kétélű balta Tesubnak. Máté és Szt.

a világmindenség valamennyi tája. A püthagoreusok beavatási szertartásai is barlangokban zajlottak. korlátozott tudást tesz lehetővé (VII.és kultuszhelyül szolgáltak.). • Hagyományos jelentései a keresztény szimbolikában is megjelennek. művében megjelenik az a legenda. [Ú. Párizs. A barlangoknak az őstörténeti korban játszott kultikus szerepét a barlangfestmények és a szobormaradványok tanúsítják. tapasztalati világ szimbóluma. III. II. szerepét Lucretius is említi (A természetről. Helytört. 237–241) (ralvilág/Pokol).. kapcsolatban áll az ranyaistennő ’szülő’ és ’befogadó’ jelentésével (ranyaméh. • Ady világháborús költészetében a menekülés. e. XIX. testi gyönyörök szimbóluma (Wagner: Tannhauser). A Mithrasz-kultuszban betöltött szerepéről így írPorphüriosz: „A barlang magát a Mitra -teremtette világmindenséget jelképezte. eleme. az evilág elutasítását jelképezték (pl.Aen. arányos elrendezésben” ( A nümphák barlangjáról. II. • A céhes heraldikában a szerszámot használó mesterségekre.Mária Magdolna legendája. szimbólumai által. ezoterikus tudást is jelképezi. rföld).] 56 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely szerint a Kuffnauser-hegy belsejében él Rőtszakállú Frigyes.és gyülekezeti helyként egyaránt szolgáltak. barlangban bukkantak rá a pásztorok a montserrati Fekete Máriára. amely életet bocsát ki magából. 1511). VI. • Politikai szimbólumként is szerepel: Rómában a vesszőköteg közé helyezett bárd a hatalom jelképe volt. buddhista barlangszentélyek (csaitja) és barlangkolostorok (vihara) rendszere Adzsantéban (Kr. meg-megvillan. Heine Németország c. A Jézus születése. / Mélybe. amelyet a legenda szerint Szt. a születést és a halált jelképezi. és benne képviselve volt. és mindent magába fogad. Például a burjátok „Anyaöl” nevű barlangrendszerét (Alhan. amelyeknek boltozata a kozmoszt jelképezte. Platón Államának híres barlang-metaforájában az érzéki. a barlangsírok mesterséges változatai temetkező . Lukács evangélista készített Mária hű képmásaként).és a Krisztus sírba tétele-témát barlangban is ábrázolták (Jakab-ősevangélium. amely csupán homályos.). sz. 127–134). Számos szakrális művészet mesterséges barlangok kivájásával alakított ki kultikus tereket. XXXIV. Rejtettsége a belső.és észak-európai neolitikum megalitikus kultúrájának jellegzetes építményei. függőleges kőtömbökből álló dolmenek (’kőasztal’) valójában mesterséges barlangok. Szemben a rhegy férfiúi princípiumot kifejező jelével. 1483–1486. Ramszesz sziklatemploma Abu Szimbelben (Kr.] bárka: rhajó/bárka barlang: A hegyekben. 514a–515a) (rárnyék). a barlang mint női princípium jele a lefelé csúcsosodó rháromszög. Pl. A barlang a védelmet. r Zeusz/Jupiter. viharhoz. a korai francia köztársaság címerének középső képét is ez alkotta. és lép be a Purgatóriumba (Pokol. rMitra/Mithrasz). Csitai terület) kultikus tisztelet övezte: a fogamzást és a gyermekáldást segítő védőistenségek lakhelyének tartották.). A barlang anyaistennőkhöz kapcsolódó jelentései egyes Madonna-ábrázolásokon (Leonardo: Sziklás Madonna. apokrif Tamás-evangélium). e. barlangban található (rköldök). Louvre) és a Madonna-jelenések legendáiban éltek tovább (pl. versének kezdősoraiban összegződik a bárd ősi. s az olasz fasizmus is átvette ezt a szimbólumot (rág/vessző). Petrus Lichtenstein. A katakombák. 6). a földkéreg kőzeteiben kialakult természetes üreg.” rkalapács. • Az antikvitásban több isten születése és neveltetése kötődik a barlanghoz (pl. Vergiliusnál az alvilág bejárata (Verg. 2. E. sz. Velence. Pápa. akitől a német nép az újjászületést várja. A remeték és szerzetesek barlanglakhelyei az emberi civilizáció. Legenda Aurea).SZÓCIKKEK A–Z Patrona Hungariae a magyar szent királyokkal (Zágrábi Missale. A nyugat . a kőlappal lefedett. rApollón/Apollo delphoi jóshelye. lágyba és sokba” (Óh bújni barlangokba).–VI. • Nagy László Játék karácsonykor c. az omphalosz. többek között a bognárokra utal. amelyek feltehetőleg sír . • Dante Isteni Színjátékában a megtisztuláshoz. rkard [Ú. Múz. / lelkeket irtana. . 1200 k. Mint a termőföld anyaméhe. Bűnbánó Szt. újjászületéshez vezető hely: Dante és Vergilius egy barlangon át jut ki a Pokol mélyéről. valamint a lét legalapvetőbb misztériumait. 994). rHermész/Mercurius. A pápai bognárok címeres zászlaja (1836. E. a védelem szimbóluma: „Óh bújni barlangokba. A középkori Tannhauser -monda Vénuszbarlangja az érzéki. villámláshoz kapcsolódó és keresztény szimbolikája: „Bárd az ég is.

MNM). Ünnepét.sz. A Bibliában a gonosz megtestesítője (Iz 14. az ’evilági hívságok megvetése’. • A királyi hatalmat jelképezi. rkígyó [Eö. hogy a szemekkel ölnek.” rgyík. víztől örökké nedves bőre a megújulást jelenti a kiszáradással. I. . hogy leveleinek mágikus ereje van. Neve görögül ’kis király’-t jelent. rszínek [K..29). a fallikus isten (rfallosz) női megfelelője. Boszorkányszombat). amely az anyagok transzmutációját előzi meg.] Behemót: rvíziló. / Lovagol egy kövér kocán” (Faust. lábai a r Hold fázisainak alakulását jelképezték.] bazsalikom: Gyógynövény. amely varangyosbéka által kiköltött idős kakas tojásából keletkezik. • A középkorban ehhez az alábbi jelentések társulnak: ’hallgatagság’. majd a lutheránus irodalomban a pápaságé is.] baziliszkusz: Mesebeli állat. • Lehelete mérgező. a halál. amely eltiporja azokat. A.) • Jung egyes követői számára a tudattalan erejét szimbolizálja a baziliszkusz gonosz. Hatásos vágás. és a saját tükörképe láttán pusztul el. valamint Heket termékenységistennőhöz társították (rÍzisz). Lisszabon. tekintete halálos.SZÓCIKKEK A–Z barna: A rföld színe. rgyógynövények [P. és fehér diadémszerű folt van a fején (Nat. • Balassi Bálint Vitézek karjokkal… kezdetű versében szintén a baziliszkusz halálos tekintetét említi: „Csak az szép leányok s az basiliscusok. A létezés azon halálos veszedelmeit jelképezi. hist. kígyóhoz hasonlít. a megújuló életre. Attribútuma a koca (rdisznó/vaddisznó). ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe (rszürke). Plinius szerint Lybiából származik.] Baubó: Görög mitológiai alak. az ösztönszféra kifejezője. A Démétér (rDémétér/Ceres) eleusziszi termékenységkultuszához kapcsolódó mítoszok szerint az istennőt obszcén tréfával megnevettető szolgáló. • Az egyiptomi mitológiában a Nílus zöld békája a rfolyó áradására.-i pannóniai Ízisz-kultusz egyik emlékén. Bosch Szent Antal megkísértése c.. amely egyben a 57 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Mint anyagi szimbólum. amelyeket nem lehet rögtön észrevenni. 8. A középkori bestiáriumok szerint kakas-sárkány-gyík keveréke. Természetes lételemei folytán a nedvesség és az átváltozás szimbóluma. a gazdagságot és a pénzszerzést kötötték hozzá. az rAntikrisztus szimbóluma. • A baziliszkuszban való hit a szemmel verés hiedelmének változata. oltárképén (1505–1506. akik nincsenek iránta kellő tisztelettel. a halállal szemben (rvíz). Baziliszkusz (német fametszet. A virágnyelvben a tisztes szegénység szimbóluma. a termékenységre és a bőségre utalt. amelyről azt tartják. pusztító tekintete. 1510). az ’alázat’ értelmet. Priaposz. az esőt. zúzódás gyógyítására. a fennmaradt ábrázolások alapján a megszemélyesített r vulva. rLeviatán béka: Eredetileg a termékenység és a gazdagság kifejezője volt. • A kínaiak holdistennek tekintették. (Kialakulásában szerepet játszhatott a kígyók igézőnek tartott szeme. Az I. a nedvességet. Általában koronás kígyóként ábrázolják. • Goethe ekképpen említi: „Vén Baubó is jő szaporán. ebből adódik anyaság-karaktere. Már az ókorban felveszi a ’vezeklés’. • A német nemzetiszocialista mozgalom színeként („barnaingesek”) a hitleri fasizmus egyik ismertetőjegyévé vált. az ’egyszerűség’. az egyedi rézkancsón az istennőt övező. Temetési rítusokban is használatos. Egyike az Isten által eltaposott ellenségeknek. A gonosz szellemek elleni védelemre használják. [Ú. lóháton ülő békák láthatók (Bp. az ördög. E. • Az alkímiában a pusztító rtűz jele. Museu Nacional de Arte Antiga) látható baziliszkusztojás. A bűn (főleg a luxuria). Zs.37). az újszülöttek és anyák védőistennőjéhez. I. Íziszhez. ’szegénység’. A középkor végén a szifiliszt a baziliszkusz mérgének nevezték.

/ Amanki titkos bölcsessége: / fáradozzál érte lankadatlan. A karikatúrává torzított politikai harc jelképe Homérosz Békaegérharc c. • A keresztény ikonográfiában mártírhalált szimbolizál. hanem profán. XVI. ideogrammák). sz. kevélység. rhas/gyomor. Museu Nacional de Arte Antigua). sumer mű ekképpen magasztalja az írástudást: „Az írnoki tudás gazdag tárház. Az ábrázolásokon az r urna a halott lelkének túlvilági útjára utaló bárkán látható (rhajó/bárka). 3). • Az alkimista ikonográfiában a természet sötét oldalát. rmáj és epe [K. • Ókeresztény felfogásban az egyiptomi termékenységi és születési -újjászületési jelentéssel összefüggésben a feltámadás szimbólumaként is szerepel. gazdasági célra – használtak az írnokok. a démonok és a szörnyek az urna és a benne rejlő mágikus erő megszerzésére törekednek. vígeposzában. Bosch Poklot megjelenítő képeinek gyakori motívuma. Fogalmak rövidítéseként is állhat. eretnekség. rkígyó [Eö. társadalmi rangot is jelentett. . A. a misztérium birtoklásával a szellemi hatalom megtestesítője. vége–XVII. mind szavakat. akkor Egyiptom földjét békával sújtom” (Kiv 7. A hieroglifákat elemző reneszánsz kori emblémaszerzők hasonlóan szerepeltetik a békát műveikben: „Vissza az új tavaszon tél-sírjából jön a béka: / Új. • A rúnák a germánok ősi. így a fogalom jelentéseit a maguk teljességében hordozhatja (pl. a sumer ékírás piktogramok fokozatos egyszerűsödéséből alakult ki. a könyvhöz hasonlóan a világegyetemről való tudás. Erről tanúskodik egy VII . 138–141). Bp. A szóhoz.” • Az egyiptomi hieroglifaírás huszonnégy mássalhangzóból áll. Az írásművészet esztétikailag és rendeltetését illetően alacsonyabb foka a hieratikus írás. A. Az írnoki tudás dicsérete c. eleje. • A rómaiak szintén gyakorolták az áldozati állatok beleiből való jóslást. igazságtalanság) testesít meg. • A magyar folklórban a szerelmi varázslat (a szoknya alsó szegélyébe varrt béka a szoknya viselőjének a szeretett férfi hűségét biztosította). Leonardo Medusza c. A Jelenések könyvében a tisztátalan lelkek jelképe (16. alsó. • Az emberi történelem legrégebbi írásrendszere.13). • Egyiptomban szintén mágikus erőt tulajdonítottak a beleknek. T. Ha két kis szarvval festették meg. a Szent Antal megkísértése c. A hieroglifák templomépületeken. a gyógyítás. Stimmer: Emblemata). Firenze.). Phaedrusmesében). triptichonján látható békafigura az ördögi fajtalanság megtestesítője (1505–1506. amelyet papiruszon – azaz nem az örökkévalóságnak. J. szobrokon való megjelenése szakralitásukat bizonyítja. A lőcsei templom hét főbűnt ábrázoló falképén pl. • Ördögi jelentése az Ótestamentumból veszi eredetét. A felfuvalkodottság megtestesítője (pl. Az Úr Mózesen keresztül fenyegeti meg Egyiptomot: „Ha nem engeded. az írásjegyek tudása egyszersmind hatalmat. a balzsamozás során kivették őket a halott testéből.SZÓCIKKEK A–Z házasulandók ünnepe is volt. 13:16–17). • Jellegzetes állata volt a középkori mágiának és boszorkányságnak (rboszorkány). a titok. • A kínai és a japán írásjegyek esztétikai értéke is igen fontos. Az írás valóságos képzőművészet (pl. a fukarságot megjelenítő figurák békán lovagolnak. más emberré így születik meg a holt” (N. mind betűket jelölő írásjegyei. Az Edda Második Gudrún-éneke (22) és a Szigdríva-ének (5–19) a rúnák mágikus erejét 58 Created by XMLmind XSL-FO Converter. sz.] belek: Az ókori Mezopotámiában jóslásra használták az áldozati állatok belét. hogy kivonuljanak. Lisszabon. Az írás mágiája abban áll. a nyársra feltekert bél Szt . J. a szellemi elit birtokában volt. pl. ill. holdtöltekor tartották. V. a földi anyagot jelképezte. a kalligráfia szerepe a zen buddhizmusban). az üledéket.. Az Edda szerint Ódin kilenc napig függött a világfán. és egy urnába zárták. valamint a rontás megelőzésének és megszüntetésének eszköze volt.-i kopt kultikus békamécses. • Gyakran visszatetszést keltő alakban jelenik meg.] Bellerophontész: rPégaszosz/Pegasus betű/írásjel: Az írásbeliség alapvető jel-egysége. képén (1475. amelyen egy béka hátán látható kereszten görögül a következő felirat olvasható: „Egó eimi anaszteszisz” (Én vagyok a feltámadás). paráznaság. amelynek jeleit számos képjel is kiegészíti. / az állat bensőjében vizsgálódik” (Ningirszu isten házának építési éneke. Amman. önkényes jelekkel képezi le. Uffizi) a „megszállott” alak szájából kirepülő békák a gonosz szellemek kiáramlására utalnak. magát az ördögöt jelentette (rördögök/démonok). amely a valóságot külső hasonlóságok nélkül. Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A Kapzsiság (A hét főbűn rézmetszetsorozatból. így lesz a „Rúnák Atyja” (Baldr álmai. az Yggdraszilon. hárfára. Mivel a hieroglif jelek ismerete csak a papság. Múz. szeptemberben vagy októberben. bűnöket (fösvénység. de termékeny rétegét. • Az antikvitásban időjós szerepében Apollónhoz kapcsolták. az Aiszóposz -. Reusner. Erazmus attribútuma.27). hogy magához vehesse a rúnákat (A fenséges beszéde. ho gy csak a beavatottak – az adott írásjeleket olvasni tudók – számára megfejthető jelrendszer. Solis. Szépm. irigység. önmagát áldozva. sz. ill. • Egy sumer eposz tanúsága szerint Gudea enszi a templomépítés előtt „állatot áldoz. Úgy vélték.

A számérték együttese n adta ki a név jelentését. a mássalhangzók az anyagi princípium jelképei. Ebből a szimbolikából ered a Jelenések könyve Fenevadjának. újabb jelentéssel. zsidó. Az egyik legnevezetesebb antikvitás kori (a 79-ben vulkánkitörésben elpusztult Pompeji falfeliratainak egyikéről is ismert) mágikus négyzet jelképisége számos latin. öt szót alkotó ún. ezért Isten teremtő erejének szimbóluma. Mivel Abraxas gnosztikus istenség neve (mind görög. azaz az Antikrisztusnak a száma is. funkcióval gazdagítva az istenséget. A különböző sorrendben kiolvasott betűk sorrendjei különböző értelmű ráolvasások szavait adták ki.: alpha = 1 + béta = 2 + ró = 100 + alpha = 1 + khi = 60 + alpha = 1 + szigma = 200 = 365) (rabraxas/abrasax). mert a számokat az ábécé elemeinek feleltették meg. amelyet fordítottjával. • A Kabbala részletesen kidolgozta a héber ábécé huszonkét betűjének és azok számértékeinek szimbolikáját. rhatszázhatvanhat). s az egyes bekezdések elnevezését a betűk nevei alkotják (az áleftől a távig).SZÓCIKKEK A–Z hangsúlyozza. Isten Fia. a görög ábécé első és utolsó betűje: „alpha és ómega […] a kezdet és vég” (Jel 1. azaz az év napjainak száma. A rhal Krisztus-szimbólummá válásának egyik alapja ez a betűszó. • Az ősi eurázsiai írásjegyekkel rokonítható székely rovásírás betűjelei is egyes hangalakoknak felelnek meg. az IKHTHÜSZ (’hal’) a görög Jészusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér (Jézus Krisztus. része a zsidó ábécé huszonkét betűje szerint tagolódik. ezért az idő megtestesítőjének is tartották (gör.3) valló zsidó hagyomány szerint a betűben transzcendens erő testesül meg. • A keresztény hagyományban Krisztus szimbólumaként is megjelenhetnek egyes betűjelek. amely arra is emlékeztet.19) (rkereszt). hogy Jézus lelkeket halászik. Bronz krisztogram (IV. mind függőlegesen azonosan olvashatók. Az ószövetségi Siralmak könyvének 1–4. amelyben a betűk mind vízszintesen. Pl. A Krisztus keresztjének tetején látható tábla akrosztichon-felirata: INRI (Iesus Nazarenus Rex Iudeorum – názáreti Jézus. mind héber) betűinek számértéke 365.8) Krisztus és az Atya egylényegűségének szimbóluma (ralpha és ómega). jezsuita értelmezésben Jesum Habemus Socium [Jézus a mi társunk]). a 666. • Az IHS betűjel eredetileg szintén Jézus görög nevének rövidítése volt. sz. A betűk mágiájának jellegzetes példája a huszonöt betűből álló. A szefirot tíz egységéhez szintén rendeltek betűjeleket (rszefirá/szefirot). a Megváltó) kifejezés kezdőbetűinek összessége.). • A mágikus hagyományban az egyes istenekhez meghatározott számértéket rendeltek. Az ókereszténység akrosztichonja. Iesus Hominum Salvator [Jézus az emberek megváltója]. lelkeket ment meg az örökkévalóságnak (rhalász/halászat). betűszava. bűvös betűnégyzet. • A szó teremtő erejét (Ter 1. a 999-cel együtt Sátán-szimbólumnak tartanak (rAntikrisztus. keresztény eredeztetés és magyarázat ellenére még nincs kielégítően megfejtve: SATOR AREPO TENET OPERA 59 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az ún. az X (khi) és a P (ró) – a Krisztus görög nevének kezdőbetűiből kialakított betűjel – a kereszténység első századában gyakori ikonográfiai motívumként szerepelt. Míg a magánhangzók a szellemi princípium. a zsidók királya) (Jn 19. . krisztogram. amelyet kései latin olvasatai különböző jelentésekkel ruháztak fel (pl.

tartalmazva az A és O betűket (ralpha és ómega). A bíborosokat Krisztus katonáinak és potenciális mártírjainak tekintették. III. a középkorban használatos tüzesvas -bélyeg. legnagyobb testű háziállata. és piros bíborból művészi hímzéssel” (Sir 45. • A kereszténységben a császári és papi hatalom jele.] bika: Hím szarvasmarha. az isteni és a királyi jelleg kifejezője volt. Kalligráfiai tábla Allah. Eleinte kitüntető jel volt a tunika szegélyén futó két bíbor csík. rkönyv/irattekercs. / erőt. rszámok. Hawthorne A skarlát betű c. bikámat várja. Kr. Ilyen pl. Áron ruházatát. A teljes bíboröltözet a caesar kiváltsága volt. rabrakadabra. Az antikvitásban a legelőkelőbb színnek számított. Pl. a rendteremtő királyi hatalom ölt benne alakot. a szentség.” Az Enmekar versengése Aratta urával c. de a féktelen erőszak. G. e. A bíbor mint az igazság. a pusztítás. London. sz. Az Innin és Dumuzi az Élet házában és a Dumuzi ölelése c. a halál kifejezője is lehet. Többjelentésű jelkép: általában az erő megtestesítője. sumer költemények a férfiúi teremtő erő jelképeként örökítik meg az ország termékenységét biztosító szent nász leírásában: „Ölem öntözött föld. az eurázsiai térség legerősebb. rlila festék színe. A felkent királyok színe. a megtermékenyítő férfiasság. E. Mohamed és a négy első kalifa nevével. A magyar koronázási palást anyaga szintén bíborszínű selyem (rköpeny/palást). amely lemoshatatlan jelet éget az ember testébe-lelkébe. . • Számos mezopotámiai kultúrában az istenség megjelenési formája. a fény. Mivel a muszlim szakrális művészetben tiltott az emberábrázolás. A jeruzsálemi templom kárpitját készítő szüzek közül Mária kapta az igazi bíbor. a geometrikus és stilizált növénymotívumokon kívül kizárólag az – esztétikai igénnyel megformált – írásjegyekből álló Korán-idézetek díszíthették a szent épületeket és tárgyakat. • A muszlim hagyományban különösen fontos szerepet töltöttek be az írásjelek.SZÓCIKKEK A–Z ROTAS Keresztény kriptogrammaként a betűk újrarendezése a PATERNOSTER szót adja. a „Szent ruhát aranyból. • A betű lehet megkülönböztető jel. viola bíborból. azaz rpecsét. eposzban a tomboló állat Uruk hatalmát érzékelteti: „A város tomboló bika. • A bizánci császárok nevének jelzőjeként („Bíborbanszületett Konstantin”) a császári apától való származásra utalt.” Gilgames két bikával küzd (sumer hárfa díszítése. azaz házasságtörésben (adultery) bűnösnek találtatott nő sorsát mutatja be. 60 Created by XMLmind XSL-FO Converter..és skarlátfonalat (Jakab-ősevangélium) (rfonal/fonás). rszínek [P.10) készítették. a rNap. rettenetet áraszt. Rómában az előkelő származásra utalt. a rfrigyláda sátrának anyagában és a papi hatalom jelképeiben jelenik meg (rsátor). az alázat és a penitencia színe végigkíséri az adventi és a böjti időszakot. később a patríciusok körében általánossá vált. Ú. • A zsidó kultúrában Jahve kultuszában használták. regénye az „A” betűvel megbélyegzett. British Museum). rszó/ige [R. A vöröshöz hasonlóan a katonákhoz és vértanúkhoz tartozó szín (rpiros/vörös). Salamon trónusa is bíborszínű szövettel volt párnázva a hagyomány szerint. s örök figyelmeztetésül szolgál. E.] bíbor: A bíborcsigából nyert bordó..

és azonosnak tekintették az alvilág istenével. • A Rig-védában Indra isten egyik alakja a bika – a hő. az üszővé változtatott Ió csábítójára és a bikaként Európét elrabló istenre (Ovid. rBika csillagkép.28–29). Áldozati állat (Kiv 29. Dionüszoszt gyakran bika formájában vagy bikaszarvakkal ábrázolták. e.–május 21. e. Salamon templomában tizenkét bikaszobor tartotta a bronzmedencét. amely életre hívja a megszületendőket. amikor az aranygyapjút kell megszereznie. Párizs.7). Az Ápisz-bikát feláldozták. II. 61 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A négy elem közül a földhöz tartozik. A knósszoszi palota régészeti leletei között számos emlék igazolja ezt. Ozirisszel (rOzirisz/Szarapisz). Krétai Tört. a Mindenség teremtőjének volt hírnöke és lelkének megtestesülése. velejéből és zsírjából lettek a föld növényei és állatai. a bátorság kifejezőjeként megjelenik Mózes utolsó áldásában. A mítosz szerint Mithrasz megfékezte és feláldozta az rAhura Mazda által teremtett első élőlényt. M. Jele: . Jeroboám két arany bikaszobrot állított fel országában. Az ókori asszír paloták kapuit szárnyas bikatestű szobrok őrizték. majd Ozirisz-Ápisz néven tisztelték tovább. az igazság és az erő megtestesítője. a férfiúi és az állati természet megszelídítését jelzik. a nyugalom és az anyagformálásra való hajlam tulajdonságait társítja a Bika jegyéhez. hogy Thészeusz megöli a „Minósz bikájá”-nak nevezett Minótauroszt és birokra kél Taurosszal (’bika’). rtehén [B. ó kedves bika!” (Az éliszi Dionüszoszhimnusz) (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus). Az asztrológia az anyagiasság.1–6). bikafej alakú kultikus ivóedény (Kr. • Radnóti Miklós Mint a bika c. Származásáról Plutarkhosz a következőket írja: „Oszirisz erejét a Holdba helyezik. Ennek véréből. időszaka: április 21. Louvre) • Egyiptomban a napkorongot szarvai között tartó Ápisz -bika Ptah istennek. hogy termékennyé tegyék a földet (ráldozás/áldozat). ezért a testiség. pl. 146). • Az evangélista jelképek közül az ökör (ivartalanított bika) Szt. az ősi bikát. Múz. a szépség és a művészi hajlam jelképe az állatöv rendszerében. mikor a Hold egy termékenyítő fényt lövell ki és eltalál egy tehenet” (Plut. • A kánaáni vallásokban a bika isteni erő hordozója. A rVénusz bolygó hatása alatt álló csillagkép. s ez a felfogás vezetett az raranyborjú elkészítéséhez (Kiv 32. A mítosz népszerű értelmezésében a bika itt a megtermékenyítő erő és azisteni hatalom megtestesítője. s imádkoztak hozzá: „…jöjj ide Dionüszosz. József törzse kapcsán: „mint az elsőszülött bika. 5. A khorszabadi asszír királyi palota kapuőrző szobra (Kr. mint kultikus helyek. Fasti. a krétai király bikaőstől származtatta magát. bikaugrást ábrázoló freskó. II. A klosterneuburgi oltár zománcképén Krisztus megkeresztelésének ábrázolásával áll párhuzamban (1181.17).). • A perzsa eredetű római Mithrasz -kultuszban központi helyet foglalt el a bikaáldozás rítusa. rborjú. Az erő. egyes értelmezések szerint a krétaiak Athén fölötti hatalmának. Ágoston-rendi kolostor temploma).. A földrengést annak tulajdonították. akkor fogan.] Bika csillagkép: Az európai asztrológia rendszerében a második állatövi jegy. tehát a bika a világteremtés ősanyaga (r Mitra/Mithrasz). a te szent templomodba a tenger mellett: jöjj a Gráciákkal a te templomodba.10–14). amely a liturgikus tisztuláshoz szükséges vizet tartalmazta (1Kir 7.. amelyeken Európé (holdistennő) a Nap -bika hátán lovagol. majd a küzdő. IV. a napisten jelképei. erő elnyerése volt (rsámán/táltos). sz. Iraklion. A vörös bikákat – akik Ozirisznek mint gabonaszellemnek voltak a képviselői – leölték a tarlón.. Az. Az antikvitás korában Zeuszra utalt. Iaszón történetében a tűzokádó bronzbikák Héliosz (rHéliosz/Sol). Győzelme díja a táltos bölcsesség. . zodiákus ember ábrázolásain a nyakon helyezkedik el. A keresztény szentek között Szt. 43). és Népr. Iszisz és Oszirisz. Minósz uralmának megtörését jelképezi. hogy a földben fekvő bika megrázkódott. • A görögöknél a bikával folytatott küzdelem egyike volt a királyi méltóságra pályázók rituális feladatainak. Hasonló rítus részese Iaszón. Lukács evangélistára utal. Marduk nevét a „Napisten borja” kifejezésből eredeztetik. Szilveszter attribútuma.SZÓCIKKEK A–Z A babiloni rMarduk és rBaál istenek szent állata a fehér bika. legyen tele méltósággal” (MTörv 33. szembeszegülő erő jelképe. Más értelmezésben azok az ábrázolások. 717–20). elfogj a a megvadult krétai bikát. Nandi. összetartsák a különvált tíz törzset (1Kir 12. Az ún. versében a bika a céltalanul felszabaduló. Héraklész (rHéraklész/Hercules) győzelme Poszeidón (rPoszeidón/Neptunus) megvadult fehér bikája felett az erő. Minósz. ó kedves bika. Klosterneuburg. • A magyar néphagyományban az ifjú táltosnak egyik próbatétele során a fekete bika képében megjelenő öreg táltossal kellett megvívnia.. • A minószi Kréta vallásában központi szerepet játszott a bikakultusz. A tipológiai szimbolizmusban ez a tizenkét bika a tizenkét apostol előképe. bika lábadon rohanva. VIII. mivel a zsidó tanítómesterekkel folytatott hitvitája során egy bika feltámasztásával bizonyította hite erejét. Zeusz bika képében csábítja el Európét (r Zeusz/Jupiter). hogy ezek. Élisz asszonyai mint bikát üdvözölték. 1500 k. Vergiliusnál a mezőgazdaság jelképe a bika (Georg. a földhözragadtság.23–26). rSíva fehér bikája. a hatalom birtoklásának bizonyítéka (Apollod. • A zsidó és keresztény hagyományban is megjelenik a bika -szimbólum. rszarv. Mit.

emberi lényeget nélkülöző élet szimbóluma. a kiszolgáltatottság. Gyereksírás). Csodálkozó bogarak közt…. sokszor kétértelmű beszédével figurázza ki a hatalmat. a visszájára fordított bolondország (rKronosz/Saturnus. a király ellentétpárja. Kolozsvár. • Az európai művészetnek is gyakori motívuma. A rövid élet. Személyiségének kettősségével (szája mindig mosolyog. a Bolond szivárványon álló figurát ábrázol. B. ő a káosz és az újjászületés (rkártya). Franz Kafka Átváltozás c. az abszolút zérus. kitines szárnyfedővel rendelkező állatrend. kezében vándorbottal. • A magyar néphagyomány szerint a fekete bogár szerencsétlenséget vagy rossz hírt jelent. akik mind igazat mondanak. a joker bármilyen más lapot helyettesíthet.E. József Attila költészetében az emberi kicsiség. epileptikus Miskin herceg egyrészt önarckép. A legmagasabb világi hatalom. a nevetségességet és a kiszolgáltatottságot. Antoine Watteau Gilles-jének (1717–1719 k. ezért rituális ünnepeken a királyt helyettesítő áldozat. Bp.] birsalma: Közép-Ázsiából származó gyümölcs. rHekaté). • A bohóc a kártyalapokon a szerencse szimbóluma. Esküvőről készült ábrázolásokon gyakran látható. ügyetlenséget. rkáosz és kozmosz). Az orosz századforduló 62 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Alázatos. • Shakespeare-nél a boszorkányság és a halál előjele „Hekaté szaruszárnyu bogara” ( Macbeth. III. sziporkázó humorukkal. A bolond a legalacsonyabb rangú személy a királyi udvarnál. a fenyegetettség kifejezője (A paradicsom életté lesz. A normális rend megfordítása a tudattalanba. E. rtücsök [A. . Párizs. amikor szenvedése az emberi méreteken túlnő.] bódhiszattva: rBuddha bogár: A rovarok osztályához tartozó. Szüntelenül harcol a király által képviselt anyagi világgal. Dosztojevszkij A félkegyelműjében a beteg. elbeszélésében a bogárlét a vegetatív.. fekete álarcot viselő bohóc (Arlecchino-Harlequin). rszkarabeusz. Kapcsolódik az őrült és a rgyermek alakjához. (ön)ironikus látásmódjukkal védekeznek az őket ért támadások ellen. lisztes arcú (Pierrot) és a színes ruhás. az igaz ige szócsöve. s a Bolond figurája ettől kezdve eltűnik a darabból.] bohóc/bolond: Az ironikus tudat megtestesítője. akkor is. a valóság másik arca. a szaturnáliáknak külön mitikus tér felel meg: az ostobák vagy lusták városa. • Az Arthur királyról és lovagjairól szóló mondakörben Parszifált anyja bolondnak öltöztette. a melankólia jelképe. Míg a király a törvény és rend erőit szimbolizálja. de éles elméjükkel. a lélek időleges lakhelyének szimbóluma. Innen ered a bolond hatalma: azt tehet és mondhat. hogy a menyasszony birsalmát tart a kezében. Puskin Borisz Godunov c. A házasulandók eledele volt. drámájának szent bolondja Isten szavának öntudatlan kimondója. A bolondünnepeknek. a hajdani ártatlanságba való visszatérést is kifejezi. Az udvari bolondok többnyire testileg torzak. minden belőle keletkezik és belé tér vissza. a bolond a káoszt (rkirály és királyné.. • A cirkuszi bohóc felnagyítva jelképezi az emberben rejlő nevetségességet. MTA Kézirattár).SZÓCIKKEK A–Z Bika csillagkép (Csízió. 2) (rboszorkány. az isteni igazság kimondójának tartották. Az ártatlanság kifejezője. Számos néphitben a „szent őrült”-ként tisztelt bolondot (az epileptikusokat és az elmebetegeket) a szellemektől megszállott kiválasztottnak. az álmodozást. Az antikvitásban termékenységi és házasság -szimbólum. A francia kártyában a mosolygó bohócfejes lap. ha a szeme szomorú) szimbolizálja a világ összes ellentétpárját. A bolond egy fokkal még a végső emberi szenvedést is meghaladja: Shakespeare Lear királyában Lear maga lesz a bolond. Louvre) arca és megjelenése egyszerre fejezi ki a reményt. másrészt Krisztus perszonifikációja. hogy ne válasszák Arthur király lovagjai közé. Ő a nagy utazó. ami neki tetszik. • Közép-Amerikában a repülő bogarakat a halottak földre visszatérő lelkének tartják. nevezték Dionüszosz almájának és Aphroditénak szentelt gyümölcsnek is. rállatöv [Ú. • A commedia dell’arte és a pantomimjátékok hagyományos alakja a fehér ruhás. A tarot számozatlan lapja. behízelgő. az rálarc/maszk alatti arc megérthetetlen titokzatosságát és a tragikomikumot. • Jung szerint az álmokban szereplő bogár az Én theriomorf szimbóluma. rorgia/karnevál). 1592. Bármilyen nevetséges vagy félelmet keltő abnormalitás kapcsolódhat személyéhez. rgyümölcs/termés [P.

Földtiltó/Eketiltó Boldogasszony (december 8. nagy tudású. gyógyító. • A kereszténység felvételét követően Szűz Máriával azonosították alakját.” rfa [P. • A népi imádságokban bajelhárító szereppel bír: „Ajtómon Jézus Krisztus. Auerbach Spinoza c. a halálvágytól. Azóta szent életet élő. e fészek bennem az oltár. I. feltehetőleg a termékenység. Nagyboldogasszony (augusztus 15.). Élő szemtanúja az egész világtörténelemnek.és keresztényellenes gondolatok kifejezésére. Szeged környékén Nagyboldogasszonyként Mária anyját. 1907.). azaz Szűz Mária. Boldogasszony hava (január). Olvasós Boldogasszony (a Rózsafüzér Királynéja) (október 7. Jn 18. A romantikára elsősorban az életundortól.). Boldogasszony böjtje (július 1. bohócokat. szegény. . örök tanúja Krisztus szenvedéseinek. Két XIII. Sarlós Boldogasszony (július 2. vagy Ady A bélyeges sereg c. Rövid leírás és elbeszélés egy Ahasvérus nevű zsidóról címmel. ezért büntetésül nem halhat meg. az isteni büntetés megszemélyesítője.).). drámai költeményében az örökké kételkedő címszereplő tagadja az emberiség haladásának gondolatát. Ahasvérus (Xerxes perzsa király neve Eszter könyvében) azóta bűnbánóan vándorol rongyos ruhában. Brentano). rtörpék. A katolikusok a Boldogasszonynak nevezett Szűz Máriához mint születéssegítő. / Házam négy sarkába négy szép őrző angyal” (Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék. 1912. aki százévente megfiatalodik.).28-ban van szó az Utolsó ítéletig való életben maradás lehetőségéről. Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25. rszínház [P. de adakozó.22–23-ban és Mt 16. Történetét az 63 Created by XMLmind XSL-FO Converter. lőtőt lépék). A Jn 21. E. Moszkva. • Történetének két alapgondolata a Bibliában gyökerezik. hogy Pilátus ajtónállója volt. Havas Boldogasszony (augusztus 5. a soha meg nem nyugvás. sz. József nevű keresztény. A rózsabokor – a rrózsa feminin jelentéskörével összefüggésben – a női test termékeny szépségére is utalhat (pl. Andersen Ahasvérus c. így az örök vándorlás. Megtestesítheti a félelmet az idegenséggel szemben. Ady a magyarság sorsát példázza a bohóc alakjában: „Cirkusz-ponyvák / Bohóc-sorsa leng előttünk” (A fajok cirkuszában). Harlequin és a dáma. semmit sem sejtető / halott tekintet és az arca agyag -álca” (A bohóc 1). bolyongania kell az ítélet napjáig. Tretyakov Képtár). Picasso korai korszakában gyakran ábrázol vándorkomédiásokat.). Csokonai: A’feredés). elűzte házától a keresztet vivő Krisztust.] Boldogasszony: A magyar ősvallás nőistensége. akinek szűz leánya a Kisasszony. sok nyelvet ismer. • A téma irodalmi feldolgozásaiban a nyugati világ társadalmi és politikai változásai tükröződnek. a világfájdalomtól. de hallgatag. akit Malkusszal azonosítottak. Annát tisztelték. / Ablakomon Boldogasszony. Az alak a hontalanul vándorló zsidó sors szimbóluma pl. Petőfi A bokor a viharhoz c. amíg Krisztus vissza nem tér. Szt.) . a megváltás képtelenségének gondolatát. s eredeti neve Cartaphilos (’nagyon szeretett’). pl.SZÓCIKKEK A–Z festészetében Szomov képein a commedia dell’arte figurái a maszk.). önarcképe.). Mivel egykor megsértette a szenvedő Jézust. Pécs. Az egyházi gyakorlatban a Beatissima Virgo Maria magyar megfelelőjévé vált. Janus Pannonius Múz. és rSzűz Mária ünnepeinek elnevezésében is szerepel: pl. költeményében. Mérföldkövet jelent a legenda fejlődésében egy 1602-ben megjelent nyomtatvány.] bolygó zsidó: Keresztény legendák. Kisboldogasszony (szeptember 8. a bűnbánatot. Szent Gellért legendája szerint a püspök tanácsára „Szíz Máriát az Magyarországban Bódog-Asszonnak. Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2. Tretyakov Képtár. • Az erotikus irodalomban a bokor a női nemi szervet jelképezi: „Rózsa! engedd hadd heverjek / éltető bokrodba’ már” (Csokonai: Az eleven Rózsához). védelmező szenthez fordultak. Eugene Sue népszerű feldolgozásában (A bolygó zsidó) Ahasvérus a munkásosztály és az igazi keresztény eszmék képviselője. Megszemélyesíti a Megváltót megtagadó zsidó népet. a védelmező erő megtestesítője volt. aki ezért örök vándorlásra kárhoztatta. különösen a barokk folklór mitikus alakja. „hűs gúnnyal vegyít elmés furfangokat. Verlaine így jellemzi a bohócot: „tekintete üres.-i angol krónikás. Ellökte az elítélt Jézust. Gulácsy Lajos: Bohóc szegfűvel (1910–1914. Alakja alkalmat adott zsidó. / a sárban törtető bámész nép hadd csodálja” (A bohóc 2).).] bokor: A kereszténységben a csipkebokornak alakult ki önálló jelentésköre (r csipkebokor). Gulácsy Lajos számos festményén jelenik meg a bohóc mint a festő alteregója. avagy az világnak nagy asszonyának hívnák” (Toldy Ferenc: Magyar szentek legendái III. Wordsworth. Kármelhegyi Boldogasszony (július 16. a lelkiismeret-furdalástól szenvedő Ahasvérus a jellemző (Shelley. ranyaistennő [Ú. E. regényében. versében a természet templomaként jelenik meg: „Szentegyház vagyok én. Ady: Sirasson meg). Roger of Wendower és Matthew Paris örmény forrásra hivatkozva úgy véli.). eszerint Ahasvérus jeruzsálemi varga volt. Moszkva. A magyar költők szenvedéseiket gyakran hasonlították Ahasvéruséihoz (Arany: Az örök zsidó. a látszat világának elsőbbségét hangsúlyozzák a valósággal szemben (Harlequin és a halál.22 említi a Jézust arcul csapó szolgát.

8). végéről származó – diptychonon (Firenze. E. vagy egy gallyát égetik el. A kereszténység legnagyobb misztériuma nyilvánul meg a borban és az ostyában. Tűzként és vérként is értelmezhető (rvér. továbbá a bolygó hollandi. az emberfölötti energia kifejezője. 8:9–10). / a társaságot összeforrasztó erő” (Szatíra-töredék). A. rvíz). • A babiloni r Marduk neve a ’Napisten borjá’-t jelenti. hárfára. Füstjét. a képzőművészetben (pl. • Számos művészeti alkotásban megjelenik. továbbá Zerib. A bor és a víz mint Nap és Hold. III. A Jelenések könyvében a „kicsapongás tüzes bora” az erkölcsi romlottság kifejezője (Jel 14. sz. rút/utazás [Eö. az életöröm. kéjvágyra utal. pl. szerepel Gudea enszi templomépítést megelőző áldozati szertartásán: „borókaágat vet a tűzbe. Jelképezik az isteni és emberi természet összeolvadását vagy az emberivel láthatatlanul összekeveredő istenit. ill. relixír [P. Dionüszosz-himnusz. eltévelyedés. az istenség és az ember egysége. a kínai Li Taj -po (az eredeti kínaiban általában nem szőlőborról van szó. I. a folyékony és a szilárd. Áron által felállított raranyborjú jelentésköre. az univerzum két nagy hatalma. • A Biblia szerint rNoé készített elsőként bort. ábrázolásain fejét. 37) (rOzirisz/Szarapisz). a poroszok viszont szent fának tekintették. Bargello). az arab Chidherr. • Az európai hiedelemvilág emberfeletti lények – istenségek. • Egyiptomban Ozirisznek szentelték (Plut. II. a baráti kötelék.] bor: A rszőlő levének erjesztésével készült ital. aki elbizakodottsága miatt ítéltetik halhatatlanságra.27–28). e. hogy az örökzöld növény illatos füstje a halálra és az azon túli életre hívja fel a figyelmet (rfüst). A maszkulin bor és a feminin kenyér. Iszisz és Oszirisz. Doré) és filmen is feldolgozták. az Örök Kezeké. egy VIII. a függőség jelképe is lehet. Gyakran használatos temetési rítusokban: a halott utolsó útját hintik be vele.] borjú: Szimbolikája csak ritkán különíthető el a bikáétól és a tehénétől. az életerő. írásában a bor a spirituális esszencia.. serlegét övezi. rgyógynövények [R. A bor és a kenyér szentsége Krisztus kettős természetét és áldozatának emlékét jelzi (rkehely. / vidámság magvetője. Mitikus rokonai: a számkivetett és örök vándorlásra ítélt rKáin. az aranyborjút készítő. a bordal. Életelixír. mivel részegséget okoz.4). a poétikus hajlam szimbóluma (A fekete zongora). ralkohol. rbika. a derű megtestesítője. A költészetben kialakult a bort magasztaló lírai műfaj. Pozitív és negatív jelentése is van: pl. 64 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Hoffmann Az arany virágcserép c. édes iskola. az örök vadász. az írek szerint a boszorkányokhoz kötődik (rboszorkány). A férfiasság és a fiatalság szimbólumaként a bakkhoszi életörömre. az új élet kezdetének szimbolikája társul (rzöld). Pindola. valamint thürszoszát is ez a növény fonja körül (Homéroszi XXVI. • Az antikvitásban a bor Dionüszoszhoz kapcsolódik: az ő vére. amelyhez a halál és a halál leküzdésének. 767–769) (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus. sz. -tól itt is ismert volt a szőlő). sz. Az örökzöld növényekhez hasonlóan a halhatatlanság. • A sumer kultikus szertartásokban is használták. amelynek legjelesebb képviselői a görög Alkaiosz és Anakreón. Az áldozás egyik eleme (ráldozás/áldozat): Melkizedek Ábrahámnak kenyeret és bort visz. amellyel Isten az embereket sújtotta. Varro így összegzi a bor értékeit: „bajűző. rthürszosz). Hamvas Béla A bor filozófiája c. akiről Richard Wagn er írt operát (rkikötő). kisregényében a rossz álmokért. rtűz és víz. Emellett a Bibliában mint áldozati állat és mint ünnepi eledel szerepel. a halhatatlanság itala. szomorú dal kezdősorában megjelenő kenyér és bor az életben megjelenő anyagi és spirituális javak szimbóluma. • E. Órigenész szerint a bor a Szentlélek. A „föld vére”. A bor és a rkenyér az ember kiegyensúlyozott munkájának és mezőgazdasági tudásának terméke. • A magyar irodalomban az egyik legismertebb bordal Vörösmarty Keserű pohár c. rszentségtartó). a perzsa Omar Khajjám és Háfiz. amikor maga is krisztusi korba lépett. az öröklét szimbóluma (rzöld). akiknek a földön kell megvárniok Jézust. . / a hegyvidék tiszta növényét” (Ningirszu isten házának építési éneke.] borostyán/repkény: Észak-Afrikában és Eurázsiában elterjedt kúszónövény. Buddha tanítványa. Bűntelen volta miatt a keresztény ikonográfiában Krisztus áldozatát jelképezi. a gonosz szellemek elűzésére használták. a halhatatlanság elixírje (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus). A rszőlő szimbolikájával érintkezve (amellyel gyakran összefonódva jelenik meg a bakkhanáliát ábrázoló képeken) a mulatozás.T. az isteni adományokra utal: „Bevezet a borok házába” (Én 2. Részegítő erejét az istenség általi megszállottság megnyilvánulásának tulajdonították. amely keresztény értelmezésben az eucharisztia előképe (Ter 14. gonosz démonok – lakhelyeként tartja számon. Krisztus -szimbólumként szerepel (a bárányhoz hasonlóan) egy – a IV. Fasti. • A görög mitológiában Dionüszoszhoz kapcsolódik. ill.18–20). az elátkozott hajós. rtehén [P. jóslatokért felelős. bár a Kr.SZÓCIKKEK A–Z operairodalomban (Halévy).A. A Boldog. Az öröm jelképe. • A zsidó és keresztény kultúrában hangsúlyos az isteni parancs megszegését példázó. bogyótermésű örökzöld növény.] boróka: Szúrós levelű. • A bornak az Újtestamentumban az Utolsó vacsora jelenetében van a legfontosabb szerepe (Mt 26. örökké bolyongó Szamiri. verse. A héberben a ’bor’ (jájin) és a ’misztérium’ (szod) szavaknak ugyanannyi a számértéke: 70. akárcsak a legtöbb illatos növényét. a tisztátalanság ellen. A bor az isteni elragadtatás. meghintették vele az épületeket. G. hanem gabonapálinkáról. a vidámság és a termékenység szimbóluma. a kenyér a feltámadó és meghaló lélek látható megnyilvánulása.-i cibóriumon (Bagracavallo). A. ambrózia. Kosztolányi Kenyér és bor címmel jelentetett meg kötetet. az igazság (in vino veritas). A Dionüsziákon a jókedv mámorából mint a halál szakadékából való újjáéledésben bíztak (rorgia/karnevál). Ovid. / s nászunkból boldogan kisarjad a Poézis” (A bor lelke). búfeledtető orvosszerünk. a Bölcsesség és az Igazság. Baudelaire-nél „szent mag. Adynál a művészi tehetség. Ugyanakkor.

1) ez áll: „Me doctarum hederae praemia frontium / dis miscent superis” („Engem bölcs koponyák dísze. az regér.SZÓCIKKEK A–Z Catullusnál a szerelmi összetartozás jelképe (LXI. amelyeket általában holdtöltekor tartanak. drámájában a három boszorkány. pl. ’Költői dicsőség’ jelentésben a költőket kitüntető koszorúk alapanyagául szolgált (rkoszorú). a legfőbb bűnök közé sorolták a boszorkányságot. XII. CCIV). járvány. 1799.. Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen c. a kerítőnő). amelyben varázsfőzeteiket készítik. • A keresztény szimbolikában is a szeretet.és vízpróbáknak vetve alá őket (rmáglya). A szerelmi varázslás. és a természeti erők befolyásolójának. Juhász Gyula az „átkos. Petőfi János vitézében Iluska mostohája. . szimfonikus műve egy középkori boszorkányper alapján eleveníti fel a boszorkányszertartást. vasvillán. rkecskebak vagy disznó (rdisznó/vaddisznó) hátán repkednek titkos éjjeli összejöveteleikre. a mágikus főzetek készítésének gyakorlata a római korban is ismert volt (Horatius: 17. a fekete rbogár. pusztító erők megszemélyesítői.] c. A hiedelem szerint külső ismertetőjegyük egyaránt lehet a rútság vagy a szépség. regényében a Sátán báljának háziasszonya. „vén banya”. A költői dicsőségre utal Berzsenyi A’ Múzsához [II. Ruscelli Le imprese illustri c. megrontásával vádolták a perbe fogott asszonyokat. az eretnekséghez hasonlóan. Od. valamint varázskenőcse a főhőst. boszorkányokra vonatkozó korabeli hiedelmet említ (Egyes boszorkányságok csodaereje). rész boszorkányszombatja a Harz hegységben játszódik: „Seprű repül. A legfőbb boszorkánygyűlés idején ek a Walpurgis-éjt.-ban. A tömeges boszorkányüldözések idején. költeményében („Kazinczynak keze szent örömmel / Nyujta borostyánt”. a feltűnő szemölcsöt pl. emberek. XIV. A mítoszok szerint az Odüsszeusz társait disznóvá varázsoló Kirké (Hom. Ördögöktől. bélyeges nép” -hez. Prado). a barátság. Goethe Faustjában az I. A mitológiában rHekaté. boszorkányszombatokra repülő. A néphagyomány szerint seprűn. E. Számos emblémaszerzőnél. sz. Boszorkányok). lamia ’a felfaló’). valamint az rüst. Margarita varázskenőcstől válik boszorkánnyá. kínvallatásnak. 33–35). versében. „gonosz mostoha”) is jelzik. / Ki villán. karó repül. a démoni erő főként női megtestesítője. pl. Apuleius Az aranyszamár c. tű z. romokat és temetőket befutó növény az ridő pusztító munkájának részese és kifejezője. a magyar fordításokban a hedera [’borostyán. Hekaté a mágikus hatalommal rendelkező gonosz. élősködő jellegéből adódik: a fát átölelő. regényének III. Dipsas. különösen a XVI–XVII. a rbéka. művében számos.). az április 30-ról május 1-jére virradó éjszakát tekintették. epódosz. a rpatkány. ki vén bakon ül. a vérivó alvilági női démonok neve: lamiák (gör. Luciust szamárrá változtatja.] boszorkány: A gonoszság. X. jelekkel védekeztek ellenük (rgyógynövények. valamint gyakori temetői növényként a halál és a halhatatlanság növénye.. a végzet által rendelt sors irányítói. mivel a borostyán az őt éltető fa nélkül elpusztul (XII. boszorkányjegynek tekintették. aszály terjesztésével. valamint a ragaszkodás szimbóluma. a 65 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az réjszaka démonikus istennője a szerelmi varázslás és a mágia pártfogója. valamint Arany varjúvá változó Vörös Rébékje. a kolkhiszi királylány mágikus tudással rendelkezett. Horatius Maecenashoz írt ódájában (I. • A magyar népmesék boszorkány-elnevezései („vasorrú bába”. repkény’] szó babérként szerepel) (rbabér). rfokhagyma. Agrippa von Nettesheim Titkos bölcselet c. 51). Attribútumuk a rfekete rmacska. Francisco Goya: A csinos barátnő (Caprichos-rézmetszetsorozat. boszorkánykenőcsöt kotyvasztó. pl. rontó varázserő birtokosának tekintették. Apotropaikus erővel felruházott eszközökkel. köztük a démonikus lamiákat idézi meg. rész klasszikus boszorkányszombat -jelenete a pharsaliai mezőkön indul. Bulgakov A Mester és Margarita c. • Shakespeare Macbeth c. valamint úrnőjük. versében: „Más csak levelenként kapja a borostyánt. • Az antikvitásban is közismert volt a boszorkányhit. démonoktól származó mágikus hatalmat tulajdonítottak neki. VIII. rkereszt). 85).” ’Pusztulás’ és ’dicsőség’ jelentése együtt jelenik meg Tompa Mihály A repkény c. s a mitológiai alakokat. a rkígyó. 233–399) és Médeia. háziállatok megbetegítésével. [Ú. Jellegzetes alakjuk legismertebb irodalmi megjelenítései Vörösmarty Csongor és Tündéjének Mirígye. Az antik épületeket. / S neked rögtön egész koszorút kell adni. Ovidius: Amores. könyvében a thesszáliai Pamphile szerelmi bűbájolása. hogy „az emberiségre kártevő befolyásuk tudatával állítatnak elő” (Ipolyi Arnold: Magyar mythologia [1854] IV. művében a hálátlanság és a halál jelképe. szitán. • Zrínyi eposzában Cumilla és Delimán szerelmének beteljesülésekor a testi szerelem kifejezője: „Mint borostyán fával öszvekapcsolódik” (Szigeti veszedelem. Madrid. A reneszánsz feleleveníti antik költészeti jelentését is (pl. A mesékben a jóságos tündérek ellenfelei (rtündérek/Tündérország). ördögökkel fajtalankodó boszorkányok a sátáni hatalom képviselői. erejét kiszívó borostyán és repkény a fa halálát okozza. • A középkori európai néphit szerint a varázsfőzeteket.” A II. Negatív értelme a növény kártékony. valamint Petőfi Arany Jánoshoz c. a rdenevér. varázserejük által környezetük megrontói. Alciati: Embl.. a rvarjú és a rbagoly. A zeneművészetben pl. a zöld babér istenné magasít”.

• Mezopotámiában már a sumer kortól királyi jelvény a karikával együtt (A király Innin ágyán c. 11–12). és az ő keresése (Mk 2. • Kínában a halhatatlanság taoista eszméjéhez kapcsolódott a remeteélet és a böjt (rtao). MNM). ramadán.9) különböző értelmezései szerint a bot Isten hatalmának bizonyítéka. mivel fénye gyöngült. a kiválasztottság jele (rÁron vesszeje.. az ún. E. amellyel az ember az Úr felé fordul. az elkötelezett.” rág/vessző. A hívek számára a böjt célja az. rOdüsszeusz/Ulixes [Ulysses]). eposz. rtoll). E. nevelő jelentése van. • A magyar irodalomban Vörösmarty A’ vén czigány c. részben mint Jó pásztort (rJó pásztor). Ifjabb Szt. rsámán/táltos). A római Janus isten attribútumaként az utazás jelképe • A samanizmusban a sámánbot többféle jelentéssel rendelkezik: lehet a sámán segítőszellemének megjelenítője. József Attila Babitshoz írt Magad emésztő… kezdetű versében a varázserő és a büntetés eszközeként jelenik meg: „Botot faragtál. amelyet a „Nap-bot születésé”-nek neveztek. művében Prospero pálcája az ember természetet is igába hajtó akaratának megtestesítője. a Vőlegény látásától való megfosztottság. rfallosz [K. de az isteni szellem által átalakított lélek jelképe is lehet (rkígyó). [P. Jézus negyvennapos böjtje arra utal. • A tarot I. várakozást jelent. a katolikus ikonográfiában számos zarándok és remete szent attribútuma: pl. kánai menyegző). A görög mitológiában megjelenhet varázseszközként (pl. vallásos léleknek is szüksége van a test cselekedeteire. id. mint életfa a felső világgal való kapcsolattartásra utal. Fülöp keresztben végződő botja. Zsolt 35.3–13. • Ehhez hasonlóan származtatták a görög királyok botjukat Zeusztól. érsekek. vezeklést. jelentése több ponton kapcsolódik az aszketikus életformához. • A néphagyományban a karácsony és a húsvét előtti böjt az ünnepvárás testi-lelki tisztálkodásának része.] 66 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rördögök/démonok. időleges volta miatt mégsem azonos azzal. Ozirisznek. bűnbánatot. A teljes odaadás és függés magatartása. sem dohányozni. X. Remete Szt. hogy az Atyára való hagyatkozás tettével kezdi meg küldetését. Keresztelő Szt. rSátán/Lucifer [Ú. Antal Talakú botja (r kereszt). Jakab apostol kagylóhéjjal és könyvtekerccsel díszített vándorbotja. részben a csodatételeknél (pl. • A muszlimok böjtje. Szt. megéledő bot Áronhoz és Mózeshez kötődik. ezért úgy is tekintették.SZÓCIKKEK A–Z boszorkányokhoz fűződő hiedelmeket így eleveníti fel: „Szent Györgynek éjjelén és Luca napján […] Lovagoltak az ördögök fuvarján / S megvertek születést és temetést” (A szegedi boszorkányok). János. egy hónapig tart. Szt. Számos vallási gyakorlatban a beavatás előzménye.] böjt: Teljes vagy részleges tartózkodást jelent ételtől. a Mágus kezében egy varázspálca látható (rkártya). Hermész varázsbotjával – a caduceusszal – hozza fel a holtakat az alvilágból (rcaduceus). Kirké Odüsszeusz társait egy bottal varázsolja disznóvá: Hom. Dionüszosz botja a rthürszosz.] bot: Elsősorban a termékenyítő erőt jelképező fallikus szimbólum. Megtisztulást. bíborosok. A’ Marduk botjára utaló babilóniai királyi jelvények a hatalom és a méltóság jelképei (rkör). Zs. ill.13). mint az oltalmazó. Keresztény értelmezésben az igazi böjt a hit böjtje. a kilencedik hónap.19–20) (rmenyegző). Ebből a hagyományból ered a pápák. Jakab apostol és Máté attribútumaként mártíromságukat jelzi. • A zsidó és keresztény hagyományban mindig imádság kíséri. • A zsidó és keresztény szimbolikában rMózes kígyóvá változó botjának (Kiv 7. ábrákkal tele […] Én fölvettem és rádhúztam vele. Hitük szerint a Napnak ebben az időszakban támogatásra volt szüksége. Szerepe. A botnak az apák és Isten kezében fenyítő. mert ekkor érkezett a mennyből a Korán (rkönyv/irattekercs). versének bottá romló hegedűvonója hanyatlást. s az ember alázatát fejezi ki Isten előtt (Iz 58. Ez az időszak azért számít szentnek. s egyben a büntetés eszköze. • Jung az anima (a lélek női eleme) sötét oldalának megtestesüléseként értelmezte a boszorkány-képzetet. • Az egyiptomiak az őszi napéjegyenlőség után ünnepséget tartottak. Mivel a bot a vándor útjának segítője. Az egyházi évben a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó nagyböjt Jézus böjtjére utal. a tollal díszített bot az ébredező lélek jelképe (rOzirisz/Szarapisz. a beavatásban nélkülözhetetlen mester szimbólumát.. . Honfoglalás kori madár alakú csont botvég (Bp. Od. előkészületet. lapján. elerőtlenedést jelez. Jézust is gyakran ábrázolták bottal. a holtak fejedelmének attribútuma. püspökök. várva második eljövetelét. Jelentésének kettőssége megosztott szerepéből ered: a védelem. Jeromos és Szt. A kihajtó. Minthogy az ember test és lélek. Ilyenkor napkeltétől napnyugtáig nem szabad sem enni. A bot tulajdonosa mágikus erő birtokosa. 538. sem inni. a „sámán hátasa” a sámánutazás jelképes eszköze (rló. • Shakespeare A vihar c. italtól és esetenként a házastársi érintkezéstől. hogy teljesen megnyíljanak az Úr kegyelme előtt. rjogar. apátok és apácafőnöknők pásztorbotjának jelképisége. rmandula). A lófej díszítésű bot. Így válhatott a belső tartalmak kiteljesítése felé vezető úttá.

IV. • A keresztény ikonográfiában a bölcsőben fekvő gyermek Szt. • Számos börtön vált az önkényuralom. valamint a bezártság jelképe. a honfoglaló magyarok temetkezési szokásában. Az anyaméhhez hasonlóan a védelmet és a biztonságba való visszatérést asszociálja (ranyaméh). majd vörös sárkánnyá („sulphur” állapot) változik az anyag transzmutációit jelezve (rgalamb/gerle. Anna…. • A sámánok és varázslók a rituális szertartások alkalmával állatbőrt viseltek. „negrido” állapot szimbóluma a fekete rholló. egységre utaló randrogün is jelképezheti. a születés. az őseredeti óceánon ringó élethajó (rhajó/bárka. börtönöm / Ki épített.] bőr: A szellemmel szemben az anyag jelképe. a Van Eyck fivérek genti oltárán. . Így Szt. • A neoplatonikus filozófiában Plótinosz a testet érti rajta: „a test börtön és sírverem.24). A tökéletességre. az elnyomás. művében. Vatikán. az élet tengerén való átkelést jelképezi. Pál apostol börtönét pedig földrengés nyitja meg (ApCsel 16. 1426–1432. amely így átveszi az egész állat szimbolikáját (rló). azaz Szt. Az relixír készítésének és az rólom vagy rhigany arannyá nemesítésének segédeszköze (rarany. ilyen értelmű a szerepe a szabadkőműves szimbolikában is. török népektől eltérően – a lófej és a lábszárcsontok mellett csak a lóbőr szerepel. a szellemről és a lélekről. rarcanum. • A heraldikában a szikla és a sziklabörtön a megállás. nehéz fajsúlyú anyagnak írja le (Paracelsus: De Signatura rerum naturalium). államrend kegyetlen rendszerének lelepleződését és az egész addigi élet átértékelését is 67 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a léleknek az Atyához történő felemelkedését jelzi: „Az Isten azonban feloldotta a halál bilincseit” (ApCsel 2. Az alkímiai irodalom képlékeny. befogadó nőiség jelképe József Attila Ódájában. 3). azaz újjászületik. 1773). pl. a kezdet szimbóluma. Kosztolányi Koporsó és bölcső közt c. János viselete a tevebőr (pl. Pétert börtöncellájában az angyal ébreszti föl és szabadítja meg láncaitól (ApCsel 12. • Vörösmarty Mihály Szózatában a szülőföld. ki fog ledönteni?” (Az apostol). a velencei ólomkamrák). megtisztítással történő nemesítésének alkímiai eszméje.11–14). Előállításának folyamatát allegorikus képekkel jellemezték. és azonnal levedli bőrét. Bavo). ilyenkor az utazást. amely fehér galambbá („albedo” állapot). Mária születése (Az Isten mindenhatóságának tárháza. E. • A keresztény ikonográfiában Keresztelő Szt. 1513–1514. rsárkány). rHéraklész/Hercules oroszlánbőr-öltözete az erő és bátorság jele (roroszlán). az egyes fokozatoknak megfelelő állatokkal. porítható. hogy ezáltal elnyerjék az állat erejét és tudását (rállat/állatok). Szt.4–10. a világ pedig barlang és üreg” ( Az Egyről. Michelangelo a Sixtus -kápolna Utolsó ítéletfreskóján (1535–1541) az apostol lenyúzott bőre fölé saját képmását tette.22–40). ill. a londoni Tower. A bölcsek kövével kapcsolatos tan alapja a drágakövek mágikus erejébe vetett hit. rfémek/fémmegmunkálás). Ambrus attribútuma.] börtön/rab: A világtól való elválasztás. Mária születésének barokk ábrázolásain is gyakran szerepel. művében. Ugyanilyen jelentésben fordul elő Tamási Áron Bölcső és bagoly c. Bertalan attribútumaként mártíromságának szenvedéseire utal. Az átalakulás rhét fokozatát asztrológiai megfelelésekkel is összefüggésbe hozták. Ugyanakkor a börtön – mint végletes léthelyzet – az eszmélés helyszíne is lehet. Met. • Az antik mitológiai hérosz. rdrágakő. Dosztojevszkij saját börtönélményei jelennek meg a Feljegyzések a holtak házából c. a magány. egy magasabb szint. • Az Ószövetségben a börtönlét az egyiptomi fogságban sínylődő zsidó nép szenvedéseire utal (Kiv 1. A lenyúzott bőr Marszüasz mítoszára utal. valamint az anyag átalakíthatóságának. pl. a politikai leszámolás jelképévé (pl. 165–171) (rszatüroszok/faunusok). mint pl. a bátorság. Raffaello: Szent Péter kiszabadítása. Az áldozati állat bőre magát az állatot szimbolizálja. Lehet bárka vagy sajka formája is. az apostolok életében a börtön a földi szenvedések színtere. a haza szimbóluma. Krisztus követői. a halhatatlanság elérését jelenti. eszerint az egyes fokozatok a hét bolygó hatása alatt állnak. XI. róceán). a változatlanság és az erény állandóságának jelképe. Az oltalmazó. a párizsi Bastille. • Az irodalomban a társadalmi igazságtalanság megtestesítője. Szt. Héliodórosz-terem). rduda [K. A Gilgames-eposzban a rkígyó elrabolja az örök ifjúság füvét Gilgamestől. versében az anyához kötődő életút kezdete. B. J. A kezdeti. ahol – a finnugor. • A bőr levedlése újjászületést.] bölcső: Az új élet. ugyanakkor törékeny. amely a börtönöket működtető igazságszolgáltatás. akit zenei versengésben való veresége után Apollón büntetett ekképpen (Ovid. a tökéletes anyag (rősanyag). akit egy r gyermek közbekiabálására választottak püspökké (Legenda Aurea). • Az Újszövetségben Krisztus üresen talált sziklasírja a test és a lélek egyesülését.SZÓCIKKEK A–Z bölcsek köve (lapis philosophorum): Az alkímiai hagyományban a prima materiából (’ősanyag’) hét fokozat során előállított ultima materia. rlépcső [Ú. a végső. de egyúttal a megpróbáltatások feletti győzedelmeskedés. Apácakolostorokban a meditáció elősegítésére tették a gyermek Jézus szobrát bölcsőbe. rágy [A.. világospiros színű. Petőfinél: „Koporsónak testvére.

amely aranyból és üveggyöngyből is készülhetett. […] Mindaz.). József Attila költészetében a kozmikus méretűvé növelt börtön jelenik meg: „a csillagok. D. Fasti. földek termékenységét jelképezte. az abszolútum elnevezése (Satapatha bráhmana). / a rézsut forduló fegyencfejet. • A keresztény ábrázolásokon spiritualizált értelemben a kiapadhatatlan isteni irgalmasságot szimbolizálja az egyik teológiai erény. / a mélyvilági kínt ismeritek?” (Apokrif). Esztergom. • Berzsenyi Magyar Ország c. • A buddhizmus és a taoizmus egyaránt a megjelenő világ mulandóságának képeként értelmezi. az őszhöz kapcsolódik. Hendrik Goltzius: A Föld (A négy elem c. A két egymás mellé helyezett konkáv lemezből álló „bulla”. Egy KZ-láger falára c. • A börtönnaplók a személyiség meghurcolásának és az egyéni tűrőképesség határainak végső fázisait jelenítik meg. és gyümölcsökkel töltöttek meg (Ovid. 68 Created by XMLmind XSL-FO Converter. sz. mágikus formákat egyesített és apotropaikus szerepe volt. a nimfák virágokkal díszítettek.” rgyümölcs/termés [Ú. • A XX. • A reneszánsz művészet kedvelt díszítőmotívumaként az antik jelentést eleveníti fel (pl. a rbárány/juh és a rtehén ősi termékenységi szimbolikájával összefüggésben a rszarv a bőség és a gazdagság jelképe.SZÓCIKKEK A–Z inspirálhatja (pl. folyadék belsejében képződő. népek. a női termékenységet jelképező istennők ábrázolásain szerepel attribútumként. amely azonban értelmezésében a Passió szentségét hordozza: „Auschwitz ma múzeum. szarv alakú redény. Tolsztoj: Feltámadás. botrány. Az révszakok ábrázolásain a gyümölcsök beérésének idejéhez. mint a rácsok / a hallgatag cella fölött” (Eszmélet). amelyet. ebben az értelemben az élet rövidségére utal.. A Fortunaábrázolásokon a szerencse forrása. amely hirtelen felragyog.. gőzzel töltött zárvány. A rkecskebak. rlánc [A. E. és kivétel nélkül szent. a főisten-hármasság világteremtő aspektusaként szerepel rSíva és rVisnu mellett. V. Arthur Koestler: Sötétség délben). r Plutosz attribútuma. A’ Héraklész/Hercules hőstetteiről szóló mítoszokban a Déianeira kezéért folytatott küzdelemben Akhelóosz. klasszikus hinduizmus panteonjában Brahmá isten a rTrimúrti. Egyes mítoszváltozatok szerint Héraklész tizenkettedik hőstette során levitte a Tartaroszba. A szovjet szibériai munkatáborok mint a kommunista rendszer embertelenségének megtestesítői elsősorb an Szolzsenyicin művei révén váltak közismertté (Ivan Gyenyiszovics egy napja. Bp. múlékony teremtést jelzi. A Gulag-szigetcsoport). regényében jelenik meg. 1586. amely a legfelső. amelyet. „a naprendszer meg a börtön / csillagzatokkal halad –” („Költőnk és kora”). IX. relefántcsont. A bráhman szó származéka a bráhmana elnevezés. 128). a fasiszta és kommunista „munkatáborok” egész közösségek. miután megházasodtak. ciklusának központi motívuma: „Az éjszakát. Szépm. A magyar irodalomban a munkatáborok kegyetlen világa Faludy György Pokolbéli víg napjaim c. . s a mítoszok szerint a Visnu köldökéből eredő lótuszból emelkedik ki. rkoporsó. A halált allegorizálva gyakran ábrázolnak szappanbuborékot fúvó gyermeket vagy puttókat. a tárolóedényekhez és üreges tárgyakhoz hasonlóan. szőlők. papi kasztot jelöli. Ú. önéletrajzában és Kertész Imre Sorstalanság c. Az antik kultúrában a kertek. • A görög mitológiában a Zeuszt tápláló Amaltheia kecske egyik szarva. E. Dis). miután letörött. az őszhöz kapcsolódik. Met.] bőségszaru: Antik eredetű motívum.. a hideget. ami itt történt. majd nyom nélkül eltűnik. • A későbbi. a hinduizmus korai korszakában a legfőbb objektív valóság. az elemek közül a föld termékenységére utal. versében az ország gazdagságára utal: „’S a bőség ragyogó kürtje mosolyg reád. 87–88). rsír. drága gyümölccsel töltik szent öblét: szarvammal gazdag a Bőség” (Ovid. a bika alakban megjelenő folyamisten letört szarva: „Naisok illatozó szirmokkal. a Göncölök / úgy fénylenek fönt. A könnyed. • A római korban fiatal fiúk hordtak nyakukban rgömb alakú talizmánt medálként. • A csendéleteken vanitas (’hiúság’) jelentésben szerepel. rlótusz [Ú. Mint ivókürt. rézmetszetsorozatból. amennyiben megtörtént” (Ars poetica helyett). Ábrázolása Perényi Imre nádor címere körül is megjelenik díszítőelemként. és Plutónnak adományozta (rHadész-Plutón/Orcus. az isteneknek ajánlottak.] buborék: Gömb alakú. a Remény megszemélyesített alakjának kezében. kártékonynak ítélt embercsoportok kollektív börtöneiként a legkegyetlenebb és legszervezettebb embertelenség jelképei.] bráhman/Brahmá: A bráhmanizmusban. E. amennyiben megtörténhetett.-i totalitárius államok lágerei. a gödröt. A II. Múz. Bakóczkápolna). / ismeritek a dermedt vályukat. A rnégy arccal ábrázolt Brahmá az idők teljességére utal (ridő). világháború „munka -” és fogolytáborainak világa Pilinszky lírájának egyik meghatározó eleme.

SZÓCIKKEK A–Z

Hendrik Goltzius: Quis evadet (metszet, XVI. sz. vége). • Kölcsey Ferenc versének már címe is utal a buborék jelkép értelmére: „Pára minden pompa s ék: / Egy ezred egy buborék” (Vanitatum vanitas). A mennybolt képeként jelenik meg a kozmikus nagyságú buborék Weöres Sándor Őskori sirám c. versében: „Fejünk fölé mint búborékot / fújta a mennyet a Hatalmas.” r koponya [A. B.] Buddha: A buddhista vallás alapítója és névadója, a tökéletes szellemi fejlődés megtestesítője és példája. A Buddha név (szanszkrit ’megvilágosodott’) epitheton; a történeti személyiség neve Gautáma Sziddhártha Sákjamúni (kb. Kr. e. 560–480). A fejedelmi származású ifjú huszonkilenc évesen az aszkéták példáját követve erdei magányba vonult. Hétévi elmélkedés után, egy fügefa (bódhi -fa) alatt elmélkedve megvilágosodott (innen a „buddha” név): meditáció révén találta meg a megoldást (rfüge/fügefa). A szenvedéseket okozó vágyaktól való megszabadulás útja (a „nyolcas út”, a „nemes nyolcrétű ösvény”): a helyes gondolkodás, beszéd, cselekvés, élet, törekvés, vizsgálódás, elmélyedés, megszabadulás (rnyolc). A megszabadulás a rnirvána (európai fogalmakkal nehezen adható vissza, leginkább „a láng kioltása” kifejezés jelzi értelmét – ez az indiai felfogás szerint nem azonos a tűz megszűnésével). Ez az út az örök körforgásból (szanszára) való kitörésre, a lélekvándorlás körforgásából való kiszabadulásra (rkör). Tanai Buddha halála után is tovább terjedtek. A buddhizmus először Észak-Indiában, Asóka király uralma alatt (Kr. e. 272–232) lett államvallás; ekkor ült össze a harmadik buddhista zsinat, hogy hitelesítse a Tripitaka (Hármas Kosár) tangyűjteményt (roszlop, rkosár). • A buddhizmus 100-ban, a kásmiri zsinaton szakadt két – máig meglévő – irányzatra: a hínajána (’kis szekér’ – amelyre kevesen férnek) a tradíciókhoz szigorúan ragaszkodó, puritán szerzetesi vallás maradt (Dél - és Kelet-Ázsiában). A mahájána (’nagy szekér’ – amelyre sokan férnek fel) a tanítások kibővítésével és szabadabb értelmezésével, napjainkig szaporodó irodalmával népvallássá alakult, és csaknem egész Ázsiában elterjedt; szülőföldjén azonban az V. sz.-ban kihalt (rszekér/kocsi). • A mahájána legnépszerűbb bódhiszattvája (’megvilágosodásra törő’: a buddhává válás előtti fokozat) Avalókitésvara (Kínában Kuan -jin, Japánban Kannon néven tisztelték), aki a könyörületesség megtestesítője, mivel az emberek iránti szeretet miatt nem távozott a nirvánába, önként vállalva az újjászületések láncolatát, amíg az összes élőlény meg nem menekül. A VIII. sz. óta főleg nőként ábrázolják (ranyaistennő). • A buddhista ikonográfiai hagyomány a történeti Buddhát meghatározott sémák szerint ábrázolta: fején, amelyet stilizált göndör hajfürtök borítanak, kiemelkedik a koponyadudor, fülcimpái nyúltak, arckifejezése nyugodt, derűs.

Buddha-fej Észak-Indiából (III. sz., London, Victoria and Albert Museum). • Konkrét jelentése aszerint módosul, hogy milyen pózban (ászana) és milyen kéztartással (mudrá) ábrázolják (rkar/kéz). A lótuszülés és az egymásra tett kezek az elmélkedő tartás ismérvei (dhjánamudrá). Az ülő Buddha a mindenség tengelye; kiegyensúlyozottsága, szilárdsága a tökéletesség jelképe, a meditáció cselekvés fölöttiségének kifejezője. A Buddha-legenda keleti keresztény átdolgozását, Szent Barlám és Jozafát történetét a hagyomány Damaszkuszi Szt. Jánosnak tulajdonítja. E történetnek egy XII. sz.-i latin változata Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. gyűjteményébe is bekerült. • Nietzsche értelmezésében Buddha „az önmegváltás vallásának tanítója” (Hajnalpír, I. 96). • Hermann Hesse Sziddhárta c. „hindu regé”-je Buddha életét dolgozza fel. rkerék, rMaitréja [M. P.] búza: rgabona/búza buzogány: Ősi ütőfegyver. A tekintély, a hatalom és a hivatal jelképe. A többi fegyverhez hasonlóan fallikus jelentést hordoz. A brutális és ősi erővel asszociálják, a sumeroknál és a görög mitológiában (Héraklész buzogánya) egyaránt harci szimbólum. • A perzsa Mithrasz – a Rend és Igazság védelmezője – buzogánnyal sújt le a gonoszság erőire, ezért a zoroasztriánus papok a beavatási szertartáson buzogányt (gorz) kapnak, amely a papi hivatás és a gonosz elleni küzdelem eszköze (rMitra/Mithrasz). • A magyar királyi rjogar perzsa 69
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

hagyomány nyomán buzogány formájú. A mondai hagyományban Botond buzogánya szintén az erő megjelenítője. • Pszichológiai és etikai szempontból az erőszakos hatalom szimbóluma. Gonosztevő kezében a pusztító perverzitás, hős kezében a gonosz elpusztítása. rbárd/balta, rvillám [P. I.] bűnök: rhét C caduceus: A latin ’hírnökbot’ jelentésű szó (görögül: kérükeion) Hermész/Mercurius antik isten pálcáját jelöli. Legismertebb formája egy szárnyakban végződő rbot, amely köré két rkígyó tekeredik. Ősi termékenységi jelentésére utal, hogy már egy, a Kr. e. XXII. sz. -ból származó italáldozati edényen (Gudea edénye), valamint egy akkád, istennőt ábrázoló sztélén megjelenik a kettős kígyóval ábrázolt bot.

Gudea áldozati edénye (Párizs, Louvre). • A görög-római mitológiában rHermész/Mercurius mogyoróvesszőből készült varázspálcája, amelyet Apollóntól kap cserébe a lantért, s amely kifejezi az istenek követének közvetítő és mágikus funkcióit. Eredeti jelentése (a bot fallosz-jelkép, a két kígyó pedig a női és a férfi princípium megtestesítője) Hermész fallikus jellegét is hangsúlyozza. Egy orphikus történet szerint Zeusz (rZeusz/Jupiter) és anyja, rRhea nászát jelképezi a két kígyó. Egy másik interpretáció szerint a varázsbot kozmikus szimbólum, a világegyetem törvényeinek jelképe; világtengely, amely az egyensúlyt, a kiegyenlítődést teremtette meg az ősi káoszban (rkáosz és kozmosz). A két kígyó az antagonizmus, a két kozmikus áramlat egymás elleni küzdelmének kifejezője, amelyhez számtalan dualizmus kapcsolható, pl. a jobb és a bal, a nappal és az éjszaka, a jó és a rossz (rkettő). A bot csúcsán található rszárny a mindenek felett álló transzcendencia jelképe, így a caduceus a világban ható ellentétek szintézisének szimbóluma. Ez a kozmikus jelentés is kapcsolatban áll Hermész funkcióival, a fenti és a lenti világ közti közvetítéssel, az ellentétek kiegyenlítésével, a bölcsességgel és a spirituális hatalommal (Botticelli Tavasz [Primavera] [1485 k., Firenze, Uffizi] és Mantegna Parnasszus c. képén az antik isten kezében a caduceusszal jelenik meg [1497 k., Párizs, Louvre]). Alkotórészei a négy alapelemre is utalnak: a bot a föld, a szárnyak a levegő, a két kígyó pedig a tűz és a víz természetét fejezi ki. rAszklépiosz/Aesculapius gyógyító erejét, az egészséget mint egyensúlyi állapotot is jelképezheti. A görögöknél a hírnökök, a futárok, Rómában az oratorok, caduceatorok megkülönböztető emblémája, az ékesszólás, az értelem, a morális egyensúly, de egyben a védettség és a béke, valamint a kereskedelem szimbóluma volt. • A Mithrasz -kultusz beavatási szertartásának első fokozata a rMerkúr bolygó oltalma alatt állott, s a bolygót a caduceus is jelképezhette (pl. az ostiai Felicissimum Mithraeum mozaikdíszítésén) (rMitra/Mithrasz). • Egy XV. sz.-i alkímiai kézikönyv illusztrációján Hermész a kezében caduceusszal trónol, s ez az ellentétek egyesülésének elvét fejezi ki. Varázspálcáján a két kígyó a két ellentétes elem, a rkén és a rhigany, amelyek antagonizmusát a középső bot, az rarany egyensúlya oldja fel. Az ellentétek és az egyensúly örök kettősségét, amelyet a caduceus kifejez, a bölcsek kövével lehet kiegyenlíteni, szintézisbe hozni (rbölcsek köve).

Mercurius (Csízió, Kolozsvár, 1592, Bp., MTA Kézirattár).

70
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

• Jungnál az orvostudomány szimbóluma; a bot itt is fallosz-jelkép, egy ismeretlen világba hatol be. Spirituális üzenet hordozója, az önátadás, a gyógyulás, a pszichoszomatikus egyensúly kifejezője. rspirál [Ú. E.] cédrus: A mediterrán területeken és a Himalája déli felén őshonos, a fenyőfélék családjába tartozó, sudár, ellenálló, tartós fájú örökzöld növény. A több ezer évig élő fa a szilárdság, a megvesztegethetetlenség kifejezője. Mint minden tűlevelű örökzöld rfa, a halhatatlanságot szimbolizálja (rzöld). Sok variánsa között a legismertebb a libanoni cédrus, Libanon jelképe, amely a nagyság, a nemesség, az erő, a tartósság megtestesítője. • A sumeroknál kozmikus fa, az élet fája; mágikus tulajdonságok hordozója. Dumuzinak szentelték, mivel a termékenységisten egy cédrusfánál született. A Gilgames-eposzban Gilgames egyik haditette Huvava, a cédruserdőt őrző szörny legyőzése. • A görögök és rómaiak szobrokat és bútorokat készítettek cédrusfából; a gyantás fából Rómában illatos fáklyák is készültek. De cédrusba vésték isteneik és őseik képét is, amelyeket szentként tiszteltek. • A zsidó hagyományban Salamon templomának vázát készítették belőle. A leprától való megtisztulásra (Lev 14,4) és a tisztulás vizének elkészítéséhez (Szám 19,6) is használták. A Sir 24,13-ban az isteni bölcsességet, a Zsolt 92,13-ban az igazakat jelképezi. Ezekiel próféta a Messiás és az eljövendő királyság szimbólumaként említi (Ez 17,22–23). A sudár cédrusok kivágása a hódító asszír király gőgjét jelzi (Iz 37,24). Zakariás próféta a hősöket érti rajta: „Jajgass, cédrus, mert ledőlt a cédrus: elestek a hősök” (Zak 11,2). • A kereszténységben az előkelőség, a tekintély, a szépség jelképe, és magát Krisztust is jelöli. Keresztfaként az élethez vezető út és a romolhatatlanság szimbóluma. • Csontváry Kosztka Tivadar festménye, a Magányos cédrus a művész életművének összegzése: az öröklétbe emelkedő, csúcson lévő, sehová sem tartozó magányos faóriás a viharverten is győzedelmes hős, a művészsors példája (1907, Pécs Janus Pannonius Múz.).

Zarándoklás a cédrushoz Libanonban c. festményén (1907, Bp., MNG) az ünnepelt, diadalmas cédruspár az isteni tökéletesség, az eszményi harmónia jelképe. • Füst Milán A magyarokhoz c. versében a kitartás példája: „De bölcsen hallgat s vár, amíg a negyedik nagy évezredben / Kibonthatja gyümölcsét e nagyvilág elé.” Nagy László SEB A CÉDRUSON c. versében a szellem és a szerelem mártírjainak, áldozatainak szimbóluma: „VILÁG SEBE RAJTAD LIBÁNUS” (r seb). [P. I.] Ceres: rDémétér/Ceres cigány: Európa utolsó vándorló népcsoportja. Az európai kultúrában általában a függetlenség és a szabadság képzete kapcsolódik hozzájuk. Pl. Bizet Carmen c. operájában vagy Puskin Cigányok c. művében a szabadság, a természetesség jelképe a cigányvilág. Baudelaire Vándorcigányok c. versében a titokzatos jövő letéteményesei. • A magyar költészetben gyakran összefonódik a magyarság önostorozásával. Arany A nagyidai cigányokban gúnyolja ki az 1848-as forradalom vezetőinek hibáit, torzsalkodásait. Hontalan, csavargó, érdemtelen népként jelenik meg a „Cigány-népek langy szivű sihederje” Adynál (Nekünk Mohács kell). Vörösmarty A vén cigány, Ady A cigány vonójával, ill. Babits Cigány a siralomházban c. versében a cigány zenész a költő alteregója. Babits Cigánydalában az otthontalan, hazátlan embert jeleníti meg. Számos negatív jelentés is (pl. csalás) tapad a fogalomhoz; József Attila Kései siratójában a megcsalattatás, becsapottság érzését hangsúlyozza: „Cigány vagy! Amit adtál hízelegve, / mind visszaloptad az utolsó órán!” [P. E.] ciklámen: Árnyas, nedves helyen élő virágos növény. A keresztény szimbolikában Szűz Máriának szentelt virág, amelyet „vérző apácá”-nak is neveznek. A virág belsejében levő vörös folt a Mária szívében lakozó fájdalmat szimbolizálja. rvirág [R. G.] címer: Pajzs alakú jelvény, amelyet magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelként használnak. Öröklődik; földbirtokhoz vagy családhoz kötődik. Kialakulása és elterjedése a XII. sz.-ra tehető. Általában pajzsokon, zászlókon, sisakokon és ruhákon viselték (r pajzs, rruha, rsisak, rzászló). A címerviselő azonosítását szolgálta éltében és holtában. Megismétlődött tulajdonosa pecsétjén is (rpecsét). A király udvarában szolgáló speciális heroldok feladata volt a címerek ismerete és nyilvántartása. Innen ered a „heraldika” szó. Már a XIII. sz. második felében megjelentek az ún. címereskönyvek, amelyekben a különféle címereket tartották nyilván. A címerhasználat már a korai időkben túllépett a lovagi világ keretein; a legkülönbözőbb társadalmi osztályok és rétegek kezdték el alkalmazni (nemesek, papok, polgárok, városok, különböző céhek, sőt parasztok is). A város címerét általában az uralkodó adományozta. A céhcímereken a mesterek által használt szerszámok, az általuk előállított termékek szerepeltek. Szintén jellegzetes heraldikai elem az erőt kifejező rtölgyfa és a rtorony. A nők 71
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

egyaránt viselhették apjuk, ill. férjük címerét, gyakran egyesítve a kettőt. Mivel a hűbéri birtokrendszer miatt csak az elsőszülött volt jogosult a családi címer használatára, a másod-, harmadszülöttek, ill. a törvénytelen származásúak egy-egy megkülönböztető jellel változtattak a családi címeren – ezt nevezik címertörésnek. A leggyakrabban használt címertörések: az ún. tornagallér és a jobb, ill. a bal harántpólya. A felfordított pajzs a család kihalását jelentette. • A címer formája és felépítése koronként változik. A pajzs borításai lehetnek stilizált állatbőrök (vagy bundabőrök), pl. hermelin, ill. ún. mázak, amelyek fémek (arany és ezüst) vagy színek (vörös, kék, zöld, fekete, bíbor). Szabály, hogy fémre színt, ill. színre fémet kell alkalmazni (pl. az Árpádok vágásos címere vörös-ezüst). A pajzson előforduló képek két részből állnak: az ún. mesteralakból (a pajzsmezőnek geometriai részekre való osztása egy vagy több, egyenes vagy görbe vonallal) és a címerképből (pl. égitestek, képzeletbeli és valós alakok; rállat/állatok). A címerkép leggyakoribb állatfigurái: rfőnix, rgriff, rmedve, rméhkas, roroszlán, rsárkány, rsas. A címer részei: a címerpajzs, a sisak, a sisaktakaró és a sisakdísz. A kései heraldikában ehhez még számos díszítőelem járult: a pajzstartók (emberi vagy állati alakok), a címerpalást vagy címersátor (elsősorban hercegi, uralkodói családoknál), a rangjelző koronák, jelmondat, ill. csatakiáltás, egyházi vagy hadijelvények (pl. a pápai címerek kulcsai, a bíborosok, érsekek különböző színű kalapjai, a püspöksüveg, a pásztorbot, hadvezéreknél pl. a marsallbot). A magyar államcímer a középkor során kialakult magyar királyi kiscímer (a nagycímer ezenfelül az egykori hűbéri tartományok címereit is tartalmazza).

Magyar államcímer. Heraldikai elemei: a pajzsmező bal oldalán vörös és ezüst sávozott rész; a pajzsmező jobb oldalán vörös háttérben, zöld hármashalmon megjelenő, koronából kiemelkedő kettős kereszt; a pajzs felső szegélyén a magyar szent korona. A vörös-ezüst sávozású pajzsmező az Árpád-ház családi címeréből ered (a XIII. sz.-tól jelenik meg a királyi oklevelek függőpecsétjein). A XVI. sz. -i értelmezések szerint a négy ezüst sáv az ország négy legnagyobb folyóját jelöli (Duna, Tisza, Dráva, Száva). A rkereszt az V. sz.-tól a keresztény császári hatalom jelvénye, s a feltehetőleg bizánci eredetű kettős kereszt a XII. sz. végén, (a Bizáncban nevelkedett) III. Béla pénzérméin jelent meg, és a magyar királyi hatalom szimbólumává vált. A kereszt tövében a XIII. sz. eleje óta nyitott, leveles koronát is ábrázoltak. A kettős kereszt alatt a XIV. sz. közepe óta szerepel az általában zöld színű hármashalom, amely valószínűleg – eredetileg puszta formai motívumként – a kereszt talpazatául szolgált, s amelyet a XVII–XVIII. sz.-tól kezdődően Magyarország három legnagyobb hegyének jelképeként értelmeznek (a XVIII. sz.-i magyar heraldikai irodalomban általában a Tátra, a Fátra és a Mátra) (r hegy). A pajzs fölött a XIV. sz. óta ábrázoltak nyílt, leveles, majd a XVI. sz. vége óta zárt koronát, végül a királyi hatalmat és a magyar államot jelképező magyar királyi r korona vált általánossá az államcímer pajzs feletti motívumaként. • Vas István Zászlók c. versében a heraldikai motívumok „mintás jelbeszéd”-ként szerepelnek: „Oroszlánok, griffek, sasok, / Medvék – szép karcsú címerállatok, / Címerpajzsok, sávok, halmok, mezők, / Tornyok, fél karok, kardot emelők, / Bogáncsok, rózsák, sóskák, lóherék, / Te minden szín és minden keverék […] Tettek hódítások és mesék.”

A Gaissel család tornacímere (XIV. sz. vége, Sopron, Ferences-templom). [Ú. E.] cipő/saru/csizma: A cipő elsősorban az utazó és az utazás kifejezője. • A görög mitológiában a szárnyakkal ellátott saru a gyorsaságot jelentette, Hermésznek, az istenek küldöttének attribútuma (rHermész/Mercurius). A saru az ókori Rómában viselője szabad voltát, önállóságát, hatalmát és gazdagságát jelezte a mezítlábas szolgákkal szemben. • A zsidó hagyományban a tulajdonra utalt: az adásvétel után a szóban forgó területre dobott cipő a föld jogos birtoklását jelentette. A saruval jelzett úr–szolga viszony a Keresztelő Szt. Jánosnak tulajdonított szavakban így fogalmazódik meg: „Arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem utána” (Mt 3,11). • Iszlám területeken az idegen ház küszöbét átlépő vendég leveti cipőjét, amivel kifejezésre juttatja szándékát, hogy nem formál jogot vendéglátója tulajdonára. Szokás a szentély ajtaja előtt is levetni a cipőt. E 72
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

szimbolikus gesztussal a hívő elhagyja a világ porát, földi vonatkozásait; alázatos szolgaként, tiszteletet tanúsítva lép be az épületbe. Ez a bűnöktől való megszabadulás egyik kifejezési módja is. • A csizma mint a gazdagság, és a saru vagy bocskor mint a szegénység jelképe, Európa történetében az 1524–1526-os német parasztháború során vált jelentőssé. A parasztseregek a bocskort választották zászlóik jeléül. • A XX. sz. magyar képzőművészetében, Derkovits Kenyérért c. festményén (1930) a katonai csizma az elnyomás kifejezője. rláb/lábnyom [Ú. E.] ciprus: Mediterrán vidéken őshonos örökzöld növény. Mivel több száz, akár ezer évig is élhet, a hosszú élet és a halhatatlanság szimbóluma; életfának is ábrázolják. • Kínában a jang princípiumhoz kapcsolódik. Úgy tartották, hogy a ciprus magjainak elfogyasztása hosszú életet biztosít (rjin és jang). • A perzsa vallásban a karcsú, obeliszkszerűen az ég felé törő örökzöld ciprus alakját a szent rtűz lángjához társítottták. • Föníciában Astarta szent fája, életfa (rInnin/Istar/Astarta). • A görög-római hagyomány szintén elsősorban istennőkhöz kapcsolta; rKübelé, rPerszephoné/Proserpina, rAphrodité/Venus szent fájaként a születés és gyász kettős értékű jelképe. A róla elnevezett Ciprus szigetén (amelyen a habokból felmerülő Aphrodité, a „Küproszi”, partot ért) e szentként tisztelt fa volt a természetistennő kultuszának egyik eleme. A görög mitológiában Apollón (rApollón/Apollo) változtatta ciprussá Küparisszoszt (Cyparissust), a szép ifjút, aki tévedésből megölte legkedvesebb társát, egy hatalmas szarvast. Azt kérte az istentől, hogy teljesítse egyetlen kérését: hadd búslakodhasson örök időkig az ő kedves szarvasa után. Küparisszosz (’ciprus’) e mítoszban a gyászra és az örök életre egyaránt utal (Ovid. Met., X. 106–142). Kedvelt temetői rfa, úgy tartják, hatalma megvédi az emberi testet a bomlástól. Az alvilág és a sors isteneinek attribútumaként gyászt, temetést és halált jelent; rHadész-Plutón/Orcus, Dis szent fája. Plinius szerint a ciprust az alvilági isteneknek szentelték, és a gyász jeleként állították olyan házak elé, ahol meghalt egy előkelőség. • Órigenész a spirituális erények szimbólumává tette, mivel jó illata van, amely maga a szentség. Artemidórosz álmoskönyvében a türelem és a bölcs halogatás jele. A barokk emblematikában az igazságosságot és az önuralmat fejezi ki. • Arnold Böcklin Holtak szigete c. festményén(1880, Lipcse, Museum der Bildenden Künste) a túlvilág kifejezője. A magyar irodalomban a halál, a temető szimbolikájáh oz tartozik. Pl. Berzsenyinél: „A’ Jámborok békés szívvel dűlnek / A’ bús ciprus’ szent árnyékára” (A’ Halál). Petőfi versciklusának (Cipruslombok Etelka sírjáról) címében is a gyászra utal. [Cs. Á.] citrom: Örökzöld növény termése, ezért a termékenység, az élet jelképe. A zsidók sátorosünnepén az ünneplők a földtermés betakarításának, az aratásnak szimbólumaként bal kezükben citromot vittek. • Csokonainál a félig érett citrom képe a Föld kozmikus távlatú kicsinységét, reménytelenségét, s az emiatti keserűséget fejezi ki: „S mint félérésű citrom hintálva tulajdon / Terhe nyomásától, lóg a nagy semminek ágán” (Dr. Földiről egy töredék). rgyümölcs/termés [A. B.] Civitas Dei: rmennyei Jeruzsálem, rváros Cupido: rErósz/Amor/Cupido Cs csakra: Energiaközpont (szanszkrit ’kör’, ’korong’); a tantrizmussal összefüggő jógatechnikákban és meditációs módszerekben az emberi test fő energiaközpontjait jelenti. A IV. sz. -tól India vallási irányzataiban – a buddhizmusban, a hinduizmusban, a dzsainizmusban egyaránt – megjelent a tantrizmus, amely az emberi testet a kozmosz és az istenségek képviselőjének tekinti, s a lélek testből kiinduló megszabadulását hirdeti (rtest/hús, rszent nász). Ebben az értelmezésben a kozmosz mágikus erők szövedéke, s a csakrák ezen energiák emberi testben való megjelenésének csomópontjai. • A buddhista tantrizmus négy csakrát ismer (köldök -, szív-, gégetájon, valamint az ún. fej-lótusz az agyban). Az istennőknek megfeleltetett csakrák kivetítve mandalát alkotnak, amelynek központja a transzcendens síkba való áttörés, az időből való kilépés helye (r mandala, rnirvána). • A hindu hagyomány szerint a világközpontnak, a Méru hegynek megfelelő gerincoszlop hét csakrát köt össze: 1. A gerincoszlop tövénél elhelyezkedő gyökércsakra a mozdulatlansággal, az anyagi régióval, Saktival (ranyaistennő) és Brahmával áll összefüggésben (rbráhman/ Brahmá). Jelképe a négyszirmú vörös rlótusz, amelynek közepén egy sárga négyzet, a föld elem jele keretezi a joni-szimbólumot, egy lefelé mutató háromszöget, valamint az ebben ábrázolt linga-jelet (rfallosz, rvulva). E csakra körül szunnyad a Kundalini rkígyó, a felébresztésre, fölemelkedésre váró energia. 2. Az alhasi csakra a vízzel, r Visnu istennel áll kapcsolatban. Jele a hatszirmú narancsszínű lótusz, közepén fehér félholddal. 3. A köldök -csakra (napfonatcsakra) a tűzzel, a Nappal és Mahárudra istennel függ össze. Tízszirmú kék lótusz jelzi. 4. A szívcsakra eleme a levegő; e csakrát a mozgási energiával, az érrendszerrel és a fallosszal társítják. Jele a két egymásba forduló háromszög által keretezett lingát övező tizenkét szirmú aranylótusz. 5. A tisztaság csakrája (torokcsakra) a hátgerinc csúcsán, ill. a toroktájékon helyezkedik el; ez a lélegzet székhelye. Az étert és a hangot rendelik hozzá. Tizenhat szirmú vörös lótusz jelöli, amelynek kék színű közepén, egy fehér elefánton az randrogün/hermafrodita Sadasiva istenség látható. 6. A szemöldökök között elhelyezkedő homlokcsakra 73
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

(„harmadik szem”) az értelmi képességek központja, Paramasiva székhelye. Jele a kilencvenhat szirmú fehér lótusz, belsejében a joni-jelben (lefelé fordított háromszögben) ábrázolt fehér linga. 7. A fejtetőn elhelyezkedő koronacsakra („ezerszirmú lótusz”) már a transzcendentális síkhoz tartozik, elérése rSíva és Sakti végső egyesülésének megtapasztalása.

Az emberi test csakrái. Az ezerszirmú lótusz közepén telihold övez egy háromszöget. A különböző megfeleltetési rendszerekben az egyes csakrákat a természeti elemeken kívül istenségekkel, misztikus betűjelekkel, drágakövekkel, érzékszervekkel, aromákkal stb. hozták összefüggésbe. • A meditáció és a jógagyakorlatok során a csakrákra irányuló misztikus fiziológiai technikák célja az emberben szunnyadó kozmikus és isteni energiák (a Kundalini kígyó) fölébresztése, a hat alsó csakra fokozatain keresztül a legvégső, hetedik szintre való fölemelése, és ezáltal a testi és lelki tökéletesedés megvalósítása; végül a létezés körforgásán való fölülemelkedés, a szanszára meghaladása (ridő, rkör). [Ú. E.] csalogány/fülemüle: Dalának szépségéről híres énekesmadár, ezért a költészet szimbóluma. • A keresztény hagyomány a fülemülét, mint ártatlan isteni zenészt, Szűz Máriához hasonlítja. A legenda szerint, ha erőlteti az éneklést és az nem a szívéből fakad, meghal; s ahogy a fülemülének a dalt, úgy az embernek a földi dolgokat nem szabad túlzásba vinni. A rabságban hallgató csalogány az értelem börtönében sínylődő embert példázza. • A bagoly és a csalogány c. középkori angol költeményben a r bagoly ellentéteként az életvidámság, az udvari élet jelképe. Shakespeare Romeó és Júliájában a pacsirtával áll szemben: a csalogány az éjszaka madara, a szerelem énekese, míg a pacsirta dala a hajnalt jelzi. Keats Óda egy csalogányhoz c. versében a költő halandóságával szemben a költészet örökkévalóságát fejezi ki: „Te nem halálra lettél és irígy / idő rád nem tipor.” Weöres Sándornál a törékeny szépség, a mulandóság képe: „Mikor legjobban szeretsz, bucsut intek. / Száraz levél közé hullok, / ki mindig daloltam” (Fülemüle). rmadár [K. J.] csend: Az első hang; a teremtés előtti és az élet utáni állapot szimbóluma. Jelentheti a halál ridegségét, a semmit, ugyanakkor az evilágon túli új világot és a transzcendenciát. A kontempláció, a harmónia kifejezője is lehet. • A keleti filozófiák meditációs jelentőségét hangsúlyozzák: a kontempláció legmagasabb fokán a nyelv megsemmisül: „jobb némán befelé figyelni” (Tao Te king, 5). A szentek, szerzetesek, gondolkodók magányba vonulása is jelképes cselekedet a totális, mély csönd elérése érdekében. • Az antikvitásban a káosszal azonosított alvilág jellemzője: „S most kísérlek e rémes / helyre, Chaosra, a tág tér csönd -iszonyára” (Ovid. Met., X. 29– 30). A szertartásokat övező csend a szakrális áhítat jelképe („Favete linguis” – Hallgassatok! – a pap felszólítása). Plótinosz neoplatonikus rendszerében a legfőbb Abszolútum kifejezője: „Ha az Egyre akarunk gondolni valójában, talán Csendnek nevezhetnénk leginkább” ( Enneadesz, 5.6). • A keresztény kolostori szabályzatok értelmezésében nagy ünnep. Isten a lelkébe száll annak, akiben a csend uralkodik, de elnémítja azt, aki fecsegéssel tölti az idejét. Megjelenik szerzetesi némasági fogadalmakban (pl. karthauziak). A nagypénteket a néphagyományban hallgatással ünnepelték. • A hermetikus beavatási szertartásokban a némasági fogadalom a szertartás része. Ez a „hermetikus csönd”, a vállalt hallgatás, a titok őrzésére irányul. • Balassi Bálint Adj már csendességet… kezdetű versében a lelki béke kifejezője. Pascalnál a kétkedés tragikus hangulatát tükrözi: „A végtelen terek örök csöndje megrémít” (Gondolatok, 206). Goethe Szélcsend a tengeren c. versében a mozdulatlanság, a halál jelképe: „Csönd, halálos rémület.” Vörösmarty Előszó c. költeményében a pusztulás, a halál szimbóluma. Juhász Gyula A csönd felé c. versében a halál és a magány képzetéhez társul. József Attilánál is megjelenik, pl. a Majd eljön értem a halott… kezdetű versben a megsemmisülés tragikus képeként: „A csöndbe térnek a dalok.” Téli éjszaka c. versében az élet hiánya, a tátongó űr képzetei társulnak hozzá. Weöres Sándor a tökéletesség jeleként említi: „A teljes zengés: hang-nélküli” (A teljesség felé, Tíz erkély). Pilinszkynél az istenkeresés motívuma: „Így hivogatlak szótalan: / az örök hallgatásból” (Panasz). rszó/ige, rzene [P. I.] csengő: rharang/csengő cseresznye/cseresznyefa: Eurázsia-szerte termesztett gyümölcsfa. Kínában, mivel a cseresznye a tavasz gyümölcse, a remény, az ifjúság, a termékenység, a női szépség szimbóluma; női princípium. • Japánban a cseresznyefák virágzása az egyik legbecsesebb természeti jelenségnek számít. Kobayashi Issa haikujában a tökéletesség és szépség tiszteletet érdemlő jelképe: „Cseresznyevirág: / leszállítja lováról / a nagyurat, ó!” A sakura virága tisztaság-szimbólum, ezért lehetett a bushi, azaz a szamuráj ideál emblémája. A házassági ceremóniákon a teát cseresznyevirág-főzettel helyettesítik, amely ebben az esetben a boldogság jelképe. A 74
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

cseresznyefák virágzása a rizs virágzását előlegezi meg, bősége alapján következtetnek az eljövendő rizstermés mértékére. A gyorsan hervadó cseresznyevirág az ideális halált, valamint az evilági javaktól való elfordulást és a létezés bizonytalanságát is kifejezi. • A kereszténységben a rParadicsomkert gyümölcse, maga a jótétemény, a kedvesség; ezért is ábrázolják gyakran a gyermek Jézus kezében. • A magyar néphagyományban a Borbála napon levágott, kizöldülő cseresznyeág („borbálaág”) esküvőre utaló szerencse -szimbólum. • Az orosz irodalomban Csehov Cseresznyéskert (az eredetiben ’meggyeskert’) c. drámájában az elveszített múlt iránti nosztalgiát és a múlt ábrándjába kapaszkodó provinciális Oroszországot jelkép ezi. rág/vessző, rgyümölcs/termés, rvirág [P. E.] csiga: Spirális ívű, meszes falú védőburkolattal rendelkező puhatestű állat. Általában a Holddal összefüggő jelkép. Előtűnő, majd visszahúzódó szarvaiban a holdsarló változásának párhuzamát látták (r Hold). • Az egyiptomi hieroglifák csigával ábrázolták a spirált („csigavonal”), ez a természetben rendkívül elterjedt forma az élet fejlődését jelentette (rspirál). • A keresztény ikonográfiában általában negatív jelkép. Azt hitték róla, hogy sárból és iszapból születik és azzal táplálkozik. A bűn és a jóra való restség szimbóluma.

Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A Tunyaság (A hét főbűn rézmetszetsorozatból, XVI. sz. vége–XVII. sz. eleje, Bp., Szépm. Múz.). rkagyló [Cs. Á.] csillag/bolygó: A tiszta éjszakai égbolton fényes pontnak látszó égitest. Az istenség jelenlétét, a fensőbbséget, az örökkévalóságot, a halhatatlanságot és a reményt fejezi ki. A Sarkcsillag az ég sarkpontját jelöli, így az rég kapuja. A fény forrása; a templomok kupoláit gyakran díszítik csillag -motívumokkal. Ugyancsak égi jellegének köszönhetően a szellemi erők, a sötétség ellentétének jelképe (rfény/világosság és sötétség). Az istenek mennyei mivoltuk vagy világuralmuk jeleként csillagpalástot viselnek. • Óceánia népeinél a csillagok a Napanya és a Holdapa gyermekei. • Az aztékoknál a hajnalcsillag a rNap felemelkedő, spirituális, maszkulin ereje, míg az esthajnalcsillag a Hold leereszkedő, földi, feminin ereje. • Kínában a csillagok a Nappal és a Holddal együtt az uralkodók spirituális bölcsességét jelölik. Asztrológiai hagyományuk állatöve a rJupiter bolygó fázisaihoz kapcsolódik. Egy ősi csillagmítosz szerint a Vega csillag/Lant csillagkép mint „Szövőlány”, és az Altair csillag/Sas csillagkép mint „Pásztorfiú” a Tejút, az „Égi Folyó” két partjáról nézik egymást vágyódva, s e csillagok a kínai költészetben az örök szerelmi vágyakozás szimbólumaivá váltak („Ott fénylik fent a szép Pásztorfiú; / ott a Szövőlány, s közbül a Tejút; […] csak nézik egymást: nincs mód szólniuk” – Tizenkilenc régi vers, 10). • A mezopotámiai hagyományban a csillag isten-jel. Istart, a hajnalcsillag istennőjét csillagkoronával övezve ábrázolták (rInnin/Istar/Astarta, rVénusz bolygó). A sumer templomépítészetben az asztrális szimbolika is szerepet játszott: „a Ház építéséhez fénylő csillagzatot / rendel Neked” (Ningirszu isten házának építési éneke, hárfára, A. 5:21–6:2) (rtemplom). • Az asztrológia arra az elképzelésre épül, amely szerint párhuzam van az égi és a földi események között, azaz a csillagok és a bolygók együttes jelentései jósló jelekként értelmezhetők földi eseményekre vonatkoztatva. A mezopotámiai ún. káldeus hagyomány dolgozta ki a későbbi asztrológia alaptételeit, s a hellenizmus kori asztrológia ezt vette alapul. „A csillagok ugyanis saját érzékeléssel és iste ni bölcsességgel rendelkeznek, mert tisztán részesednek az éltető isteni természetből” (Firmicus Maternus: Asztrológia). • Az egyiptomiaknál a lélek szimbóluma, a lélek halhatatlanságát fejezi ki, amely a testtől megfosztva is megőrzi annak erejét. A csillagokban élnek tovább a holtak lelkei. A csillagok anyja Nut, az ég istennője (Nutot ezért festették a koporsók felső lapjára csillagoktól övezve vagy csillagok díszítette testtel). A keleti ég fő csillagképét, az Óriónt a holtak urával, Ozirisszel azonosították (rOzirisz/Szarapisz). A csillag a végzet, a sors szimbóluma. Egyiptomban a fáraót halála után a Sarkcsillaggal azonosították. A Vénusz bolygó a hajnal hírnöke. Az egyiptomiak a csillaghoz hasonlították a testben levő magzatot. Nézeteik szerint a Nap ad életet sugaraival mindennek, így a csillagok is a Naptól kapják fényüket, mint ahogy a magzat az anyától a táplálékot. • A görögök és a rómaiak az égitesteket az istenekkel azonosították (r Aphrodité/Venus a rVénusz bolygó, rArész/Mars a rMars bolygó, rHermész/Mercurius a rMerkúr bolygó, rZeusz/Jupiter a rJupiter bolygó, rKronosz/Saturnus a rSzaturnusz bolygó megfelelője). Az égitestek mozgása szabályos pályájukon az isteni hatalom harmonikus együtthatásának jelképe (rhét). Ez az alapgondolata a püthagoreusok ún. szférák harmóniája tanának (rzene). Uraniát, a csillagászat Múzsáját csillagkoronával ábrázolták. A Korona csillagkép mítosza szerint Dionüszosz kedvese, rAriadné, felhajította koronáját az égbe, ahol az csillagképpé vált (Tiziano: Bakkhosz és Ariadné, 1518, London, National Gallery). • A Bibliában a fénylő csillag az isteni vezetés, útmutatás és pártfogás szimbóluma. Az Ótestamentumban a csillagok Isten akaratának alárendelt teremtmények, 75
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

az isteni teremtés nagyszerűségének bizonyítékai (Iz 40,26). A csillagok nem teljesen élettelen alkotások, mindegyiküket egy angyal őrzi, ezért az angyalok attribútumai. A bukott angyal az égből aláhulló csillag (rSátán/Lucifer). A MTörv 4,19 óvja a zsidókat a csillagkultusztól, ők azonban a szigorú isteni parancs ellenére olykor annak hatása alá kerültek (2Kir 17,16; 21,3–5). Dániel próféta a csillaggal jelképezte az igazak örök életét: „Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” (Dán 12,3). • A Messiásra vonatkozó ószövetségi csillagszimbolika a tipológiai szimbolizmus értelmezésében Krisztust jelöli: „Csillag tűnik fel Jákob törzséből és jogar sarjad Izraelből” (Szám 24,17). A napkeleti bölcseknek is egy csillag mutatta az utat Júdea újszülött királyához. Az ókeresztény katakombafreskók némelyikén a betlehemi csillag Krisztus -monogram formájában jelenik meg. Az epiphania-csillagot „hitcsillag”-nak vagy a „kegyelem szavá”-nak is nevezik. A keresztény művészetben tizenkét csillag szimbolizálhatja Izráel tizenkét törzsét és a tizenkét apostolt (rtizenkettő). Az apokalipszis hét csillaga a hét egyházra vonatkozik (Jel 1,16). A középkortól Mária -szimbólum; az apokaliptikus Napba öltözött Asszonynak, a Szeplőtlen Szűznek, a Mennyek királynéjának attribútuma (rapokalipszis).

Heiss– Vogel–Zierl: Passaui Boldogasszony, a keresztények segítsége (1721, Tereske, róm. kat. templom). A vesperás himnusz (Ave maris stella) Máriát tengercsillagnak nevezi, mivel ő a hánykódó hajók, azaz a lelkek útmutatója, „vezérlő csillaga” (rhajó/bárka). Az Úr és a szentek glóriáját is gyakran ábrázolják csillagkoszorúként. • Az evangélikus egyházművészetben a betlehemi csillag fontos jelkép; a templomtornyok jellegzetes díszítőeleme. • A tarot XVII. lapja a Csillag, amely az újjászületést jelképező csillag alatt egy, az élet vizét merő nőalakot ábrázol. • A szabadkőműves szimbolikában a háromszögű rvonalzó és a rkörző – a Föld és az Ég jele – közé rajzolt csillag a beavatott, fényként sugárzó ember megtestesítője; Kazinczy Ferenc szabadkőműves vállszalagján is ebben az értelemben szerepel. • Vincent van Gogh Csillagos éj c. festményén az éjszakai égbolt fénye a kozmikus örvénylés kifejezője (1889, New York, Museum of Modern Art) (rspirál). • Az irodalomban is megjelenik a csillagokhoz fűződő hagyományos jelentés. Asztrológiai szerepüket így hangsúlyozza Balassi: „Hét fő csillag vagyon az égi forgáson, kik által embereknek / Istentűl szerencse adatik fejekre” (Az hét planétákhoz hasonlítja Juliát). Csokonai Az Éj és a’ Csillagok c. versében a szemet nevezi csillagoknak: „Űzzétek el hát Éjjemet / Ti, két halandó Csillagok!” Kosztolányinál a csillagok a fény, az emberi vágyak hordozói: „Ti vagytok a fény, én a föld pora”; „Ti voltatok rajongó vágyaim csak!” (A csillagokhoz). rállatöv, rhexagramma, rpentagramma, rszem [P. I.] csipkebokor: A Bibliában Isten jelenlétének, az isteni kinyilatkoztatásnak a szimbóluma: az Úr égő csipkebokorban jelenik meg Mózesnek (Kiv 3,2). Az egyiptomi fogságban szenvedő Izráelre is utal, nem semmisül meg, hanem épen kerül ki a szorongattatásból, a tűzből (rIzráel, rMózes). • Keresztény értelmezésben ez további jelentést hordoz magában: ebből a szolgasorban lévő népből születik a Messiás. Az isteni szó lobogó tűzként egyesül az emberi nemből vett esendő természettel, átsüt rajta isteni mivolta anélkül, hogy megsemmisítené a másikat. A Biblia Pauperumban Szűz Mária előképe. Középkori liturgikus szövegekben az „égő csipkebokor” kifejezést a Szent Szűzre is alkalmazták, jelezve, hogy Mária szűz maradt, amint a csipkebokor is sértetlenül került ki a tűzből. • A bibliai rózsabokor Krisztus valóságos jelenlétét (praesentia realis) szimbolizálja Bozóki barokk népéneke szerint: „Te vagy azon tsipke -bokor, a melly lángját mutatta, / Ó Törvényben Mojzes előtt, kit égés nem fogyaszta, / De épségben maradott, szépségben nem változott, / Tsudaképpen zöld levele, ujjult és illatozott. / Égő bokor ha meg -tartá, el-fogyhatatlanságát / Ditsőséggel tellyes Király, mint szenvedé romlását…” • Tóth Árpád Esti sugárkoszorú c. versében a szeretett nő jelenik meg a csipkebokor alakjában. rbokor, rrózsa, rtövis/tüske [P. E.] csizma: rcipő/saru/csizma csodaszarvas: A magyar kultúrában szereplő két csodaszarvas, a szarvasünő és a csodafiúszarvas egyaránt ősi, ázsiai eredetű. • A néphagyomány és a regösénekek csodaszarvasa, az ún. csodafiúszarvas hím, agancsos állat. Évente lehullajtott és újranövesztett szarva révén számos nép mondavilágában a ciklikus újjászületés szimbóluma (rszarv). Eredetileg a téli napfordulón, napköszöntő énekekben ünnepelték az égből alászálló, a Napot homlokán, a Holdat és a csillagokat két oldalán viselő szarvast, a r Nap jelképét. A pogány szarvaskultusz asztrális szimbolikája Európában a középkor folyamán összeolvadt a keresztény szarvas -szimbólummal: „Csodafiúszarvasnak / Ezer ága-boga / Ezer ága-bogán / Ezer misegyertya.” Az egyházi példagyűjteményekből ismertté vált Szt. Euszták-legenda nyomán a csodafiúszarvas a Fiúisten, Krisztus szimbólumává vált. A 76
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

regösénekeket, amelyek e jelképben a pogány és a keresztény hagyományt ötvözik, a karácsonyi ünnepkörbe vonták. A Chlodvigról és Nagy Károlyról szóló mondákhoz hasonlóan a honfoglalás kori és az Árpád -házi királyok mondáiban is megjelenik a segítő, útmutató csodás r szarvas. A hagyomány szerint templom- és várépítések helyét jelölte ki (pl. Bors vára: Anonymus, Gesta Hung., 34; Szt. László váci egyházalapítása: Thuróczy János: Chron. Hung., 2,53). • A csodaszarvas-motívum modern feldolgozásai közül nagy jelentőségű Bartók Béla 1936-os kórusműve, a Cantata Profana. A szöveg a csodaszarvas-monda egyik változata, egy román kolinda, karácsonyi ballada alapján. Ebben a műben a szarvasűzés és a szarvas lét a szellemi elkülönülés, a választás szabadságának jelképe. A csodaszarvas űzése közben szarvassá változó kilenc vadászifjú „…többé / Nem iszik pohárból, / Csak tiszta forrásból”. Nagy László Csodafiú-szarvas c. verse az ősi pogány és a keresztény szimbolikát ötvözi: a természet ciklikusságát jelképezi a tavasszal életerejében megjelenő, ősszel vadászoktól megsebzett, a karácsonyi oltáron agancsán gyertyát tartó áldozati Csodafiú -szarvas. • A hun-magyar eredetmondából ismert másik csodaszarvas egy szarvasünő, amelynek űzése közben találtak új hazára a hunok és magyarok mitikus ősei. Az első ismert forrás, a VI. sz. -i gót krónikaíró, Jordanes, Priszkosz rétortól, Attila kortársától vette át a hunok eredetéről szóló mondát, s benne a szarvasűzés epizódját. Magyarországon először Kézai Simon XIII. sz.-i gestájában szerepel a hun-magyar származástörténet és a nyugati forrásokból ismert szarvaskaland, kiegészítve a nőrablás és a nemzetalapítás epizódjaival (Kézai Simon: Gesta Hungarorum, I. 5). A szarvasmonda a nyugati forrásokból ismert hun eredetmondától függetlenül, önállóan is ismert volt a magyar szájhagyományban, Onogur/Hunor és Magyar történetében. A vadászokat maga után csalogató szép szarvasünő a nomád, vadászó keleti népek, feltehetően a vándorló, majd honfoglaló magyarság mesevilágában is állat alakban megjelenő tündérnő, akinek célja a kiválasztott férfi elbűvölése, magával ragadása (pl. Az ezeregy nap legszebb meséi c. perzsa mesegyűjtemény A kék szarvas c. darabja). Az Onogur/Hunor–Magyar testvérpár anyjának neve, az Eneth/Enee, az ünő szó régi alakja, s a szarvastehén -ősanya mítoszra utal. Ipolyi Arnold 1854-es Magyar mythologiájában az eredetmonda szarvasünője és a vár-, templomépítések helyét kijelölő szarvas egybemosódva jelenik meg mint az isteni akarat kinyilatkoztatója, akinek útmutatásában „a nép egy fensőbb isteni végzet kijelentését vélte észrevenni”. • A hun -magyar eredetmonda legismertebb költői feldolgozása Arany János Rege a csodaszarvasról c. műve, amelynek forrása Kálti Márk XIV. sz.-i Képes Krónikája. A csodaszarvasmonda ábrázolása látható a Képes Krónika miniatúrái között (1360 k., Bp., OSZK). A mitikus állat József Attila 1933-as A csodaszarvas c. versében a magyarságtudat jelképe. A költő a csodaállat hagyományos jelképiségét szembeállítja egy új jelentéssel. Eredetileg az őshazát otthagyni kényszerítő nyugtalanság, a vágyálmokat kergető, önpusztító vállalkozás kifejezője, amely „Csak a nyomát hagyta minden / füves földön, fájó szívben”. Ezzel szemben a költő pozitív szimbólummá, a megbékélő otthonra találás jelképévé emeli a csodaszarvast. Egyrészt a hazában: „Tisza mellett, Duna mellett / Az a szarvas itt legelget”; másrészt a regösénekek csodafiúszarvasát idéző kozmikus méretűvé növekvő képben a világegyetemben: „ága boga tükörképe / csillagvilág mindensége.” rállat/állatok [Ú. E.] csók: A szoros szellemi és/vagy fizikai kapcsolat kifejezője. A sarkvidéki népek, továbbá a kínaiak, japánok, malájok az orr összeérintésével csókolóznak. Ennek a csóknak is, akárcsak az európai ajakcsóknak az eredete a lélek cseréjének vagy valamilyen erő átadásának mágikus gondolata. • Az egyenrangú perzsák ajakcsókkal, a többiek arcra adott csókkal vagy leborulással köszöntötték egymást (Hérodotosz, I. 134). • Az ókori keleti, görög és római kultúrákban a csók az alázatos tisztelet kifejezője volt. Csókkal illették a templomok küszöbét, az istenek képeit, az uralkodók ruhaszegélyét, kezét, lábát. A mai kézcsók, ill. a „csókolom” – eredetileg „kezét csókolom” – köszönés a tiszteletet kifejező csók maradványa. A halott megcsókolása utolsó leheletének felfogása (Verg. Aen., IV. 684). • Az Ótestamentumban a szeretet jele szülők és gyerekek (Ter 27,27; 1Kir 19,20), testvérek (Kiv 4,27) és rokonok (Ter 29,11; Kiv 18,7; Rut 1,9) között. A tisztelet jele (1Sám 10,1: Saul felkenése), ám leplezhet alattomos szándékot is (2Sám 20,9; Péld 27,6). A szerelmesek csókját az Én 1,2 és 4,11 említi. • A keresztény hagyományban a Krisztussal való misztikus közösségnek, továbbá a szeretetnek és békének a kifejezője (1Kor 16,21; 1Tesz 5,26; 1Pét 5,14). Clairvaux -i Szt. Bernát az Énekek éneke kommentárjában a tekintet, az ölelés és a csók fokozataival fejezi ki az Isten iránti odaadás mértékeit, s a csók a legmagasabb fokú vallási elragadtatottság szimbóluma. A csók képét idézte fel az, amikor az Úr lelket lehelt Ádámba (Ter 2,7; a monrealei mozaikon a lélek átadását jelző vonal Isten és Ádám száját köti össze). Júdás egyszerre üdvözli és árulja el a Mestert csókjával (Mt 26,48–49).

Júdás csókja (XII–XIII. sz., Saint-Gilles du Gard, az apátsági templom nyugati kapuzatának domborműve).

77
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Bécs. • Mint jelképes lélekcsere magyarázza a (nép)mesék varázshatású csókjainak gyakori motívumát. egyesülést. Bp.39). rszent nász [Eö. A magyar királyi jogar díszítése (XII. • Az ókori görög és római díszítőművészet elemei közt többféleképpen is megjelenik. noha a lélek a szerelmeséhez elszökött tűle). az élet infúziója. szasszanida hagyományokat követő. egészenn Ajjakimra szállott ki akkor: és az én életem […] nem egyéb vólt. életre kelti a halottat (2Kir 4. kötélre kötött hurok. Jelenthet szövetséget. A kora középkorban a békecsókot az oltártól adták tovább – mint onnan eredő áldást – a laikusoknak. szerelmi. hogy azok szerint járjatok” (Szám 15. a pillanat örökkévalósága (Rodin: A csók.. 1907. Pico della Mirandola csókhalál-elképzelésében a pogány mitológia keveredik ótestamentumi. emlékezzetek az Úr parancsaira. Marsilio Ficino szerint az ember maga a világ kötele és csomója.” • A középkori művészetben nemcsak a szerelmeseket jelentheti a csókolózó pár ábrázolása. nagy éjszakában / Vad nászban megfogant az élet […] Minden kis mozgás csókba téved” (A csókok átka). A Halottak Könyve 24. A gordiuszi csomó – amelyet Nagy Sándor kibogozás helyett elvágott – interpretációja vitatott. Az ún. prózai művében az „Ártatlanság és Gyönyörűség” tündéri korszakát jellemezték. Ambivalenciája az oldás és kötés ellentétéből fakad: a csomó lazítása. Musée Rodin) és az örök létezés. a bonyodalom megoldásának a kifejezője. • A feren cesek övzsinórján a három csomó a szegénység. . házassági köteléket. osculatorium) csókolták meg a hívők (kivéve nagycsütörtökön – Júdás árulása miatt). A makedón király valóban megszerezte Ázsiát. Ady költészetében is fontos motívum az élet misztériumát jelképező csók: „Valami szent. tsak eggy Tsók. 1886. Nagy Szt.. a szüzesség és az engedelmesség fogadalmának jelvénye (röv). rspirál. ankh-kereszt csúcsán látható Ízisz-csomó a halhatatlanság szimbóluma (rkereszt). MNM). sz. Az eljegyzést. A XIII. a védelem szimbóluma.SZÓCIKKEK A–Z Az ún. A csók különösen kedvelt téma volt a századfordulón: pl. amint Canova Amor és Psyche c. Az ereklyéket szintén csókkal illették (rcsont/csontváz). Párizs. pl. rszvasztika/horogkereszt formájában mint védelmező talizmán. lényegi hierarchiát. kezén is látható. • A perzsa. A szerelem kezdetét és beteljesedését szimbolizálják: „Az én Lelkem. Csipkerózsika és háza népe a hős csókjára ébred hosszú álmából. Filander. kabbalisztikus és keresztény elemekkel. Csokonai A’ Tsókok c. sz. • Egyiptomban az élet jelképe. békecsók az apostoli időktől kezdve a megkereszteltek testvéri közösségének jele. Platóntól kezdve máig a szerelmi költészet közhelye. az akadály. • A csókhalál mint a halhatatlanság záloga szintén elterjedt motívum: az istenség által megcsókolt halandó földi halála révén bejut az örök isteni birodalomba. Erre a hagyományra vezethető vissza az emlékeztető csomó kötésének szokása. hogy él. G. rbuzogány típusú magyar királyi rjogar kristálygömbjének aranylemezes díszítése egy végtelen hurkos fonatból álló mágikus csomót ábrázol. míg a csomó megkötése a probléma. 18). „Isten csókjában” halt meg rMózes. A. a házasságot. Erósz/Amor és rPszükhé/Psyche története a csókhalál mitologikus feldolgozása. a szerelem szimbólumaként (Gustav Klimt: A csók. Balassi is ismeri a csókhalál neoplatonikus elméletét (Kiben annak adja okát. A kereszteléskor és bérmáláskor adott csók a keresztény közösségbe való felvétel jele. amelynek keretében ártó mágikus csomót készítenek. a vazallusi szerződést a tanúk előtt adott csók pecsételi meg. Alexandrosz. amelynek bajelhárító funkciót tulajdonítottak. Áron és Miriam. • A muszlim hagyományban az óvás. hűséget. az alakok fején. szobra (1787–1793. a szellem. a világ transzcendens rendszerét szimbolizálják (r bambusz). a gonosz varázslás jele. Mint lélekcsere. Színj.34). hanem a luxuria bűnét is. • Dante visszatartó erő jeleként említi a csomót (Ist. Louvre) is tükrözi (rErósz/Amor/Cupido). mint Ég–Föld-tengelyen. kioldása a szabadság. • Kínában a magas életkort és a jóhoz tartozást jelzi. az egymást függőlegesen követő csomók az ősi. kereszt. A csomó veszélyelhárító. Purg.. A bambuszrúdon. • Ártó csomó szerepel pl. övén. rkötél [R. 55). Ugyanakkor létezik olyan boszorkányság. Gergely pápa liturgiájában az áldozásra való előkészület része volt. 4) Gentile lovag csókkal kelti életre a már eltemetett Catalinát. Párizs.] 78 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amulettszerű szerepének bizonyságául szolgálnak a merseburgi Tamás -templom csomómintás oszlopai 1200-ból. • A Biblia szerint a ruhán levő csomók vagy bojtok „jelentsék nektek: ha rájuk tekintetek.. a Korán ezért imát ír elő védekezésül.] csomó: Fonalra. az üdvözülés. a sumer Innin istennő alvilágjárását elbeszélő eposzban: „az alvilág kapujában ártó csomót köt” (A nagy égből a nagy föld felé… 98) (rInnin/Istar/Astarta). Mint a lehelet. fejezete a világsors mozdulatlan csomóját említi. Az ősegyházban a közös ima megpecsételésére szolgált. rszáj. ahogy a jóslat ígérte a csomó kioldójának (Plut. Österreichisches Galerie).-tól a celebráns által szájjal érintett csóktáblát (pax. A Grimm testvérek értelmezésében a Nap (királyfi) csókja ébreszti fel téli álmából a természetet (Csipkerózsikát). Boccaccio Dekameronjában (X. XXIV.

A sámánöltözet csontváz formájú díszítőeleme (fémrátét vagy hímzés) a sámáni újjászületés képességére utal (rruha. a hátuk mögé dobált kövekből teremtette újra az emberiséget. rkő/szikla). mindenszentek előestéje). az erény. Az ural altaji népek a csontokat. a második rÁdám. Párizs. • A zsidó és keresztény elképzelések szerint az évszázadokon át megőrződött csontokból támadnak majd fel a halottak az Utolsó ítélet trombitaszavára.31–37). MNG). és megelevenedtek” (Ez 37. Ezért – a két latorral ellentétben – Jézus lábszárait nem zúzzák össze (Jn 19. A görög vízözön-mítosz szerint Deukalión és Pürrha a rParnasszosz/Parnassus hegyén a Földanya csontjaiból. a csontváz a maradandóság. XXVIII). a feltámadás.SZÓCIKKEK A–Z csont/csontváz: Szimbolikája többrétű. • Angol nyelvterületen a Hallowe’en (október 31. 1480. Firenze. a kereszt melletti koponya pedig azt jelképezi. • A csont szimbolikája összefüggésben áll a kőével (rkozmikus ember. pl. 1522–1526) (rhaláltánc). üdvözítő erőt tulajdonítottak. a mű belső egységének jelképe (Liu Hszie: Az irodalom szíve és faragott sárkányai. rsámán/táltos). Mint fejfedő a szellem. afrodiziákumként is fogyasztották. Prado) (rApokalipszis lovasai).vagy félrevonulás jelképe. Ligeti Miklós Anonymus-szobrán a névtelen jegyző 79 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A középkori halálábrázolásokon gyakori jelkép (Philip Pott sírja. vérével váltja meg az emberiség ősatyjának bűnét. Madrid. Közép-Amerikában mindez összefonódott a prekolumbiánus indián kultúrákból eredő r koponyakultusszal. • A középkorban a csontváz elsősorban a mindenkit lebíró halált jelentette. a középkorban az oltárokba. Louvre). fametszetsorozat. • A sámánok kiválasztottságának egyik testi jele születéskor a többlet csont (rujj.. relefántcsont [L. A. az újjászületés csírája. amely az érzelem. versében a csontváz a „Halál-Úr temploma”. az Isten a csontoknak: Nézzétek. Platón szerint a csontvelő „a lélek isteni magvát fogadja magába” ( Timaiosz. ezért a legyőzhetetlen életelv. a csontokat a ruhadarabokkal és a mártíromság eszközeivel együtt kultikus tisztelet övezte. ezért Ezekiel próféta költői allegóriáját a száraz csontok völgyéről a feltámadás előképeként értelmezték: „Ezt üzeni az Úr. lapja. hogy Krisztus. míg ellentéte. a pogány szertartásokban gyökerező szellem. Uffizi). A keresztény szerzetesrendek öltözetének jellegzetes darabja. a romló emberi ellentéte. Az antikvitásban is ismert volt az az elképzelés. 73d). • A tarot XIII. • A távol-keleti orvoslásban fontos szerepet játszott a porított csont. világháborús költészetében a háború áldozataira utal: „Csontváz -légiók az én álmaim” (Kiszakadt bús nóta). a gondolat kifejezője is lehet.és démonjáró éj népi ünnepének egyik jellegzetes ikonográfiai motívuma a csontváz (rlámpa/mécses). amely szerint a csont a halhatatlanság magja. a vissza . az Igazság meztelen (1495. jóseszközként használták.46). a lélek lakhelye. A lélek megkímélésével függ össze az Ószövetség azon tilalma. Pieter Brueghel A halál diadala c. a haláltáncot ábrázoló jeleneteken (Hans Holbein: Haláltánc. A régi kínai esztétikai írások szerint a művészi alkotás alapja a „csont”. a szobrokba is beépítették azokat (roltár).. csuklyával a fején. kezében kaszával. . a feltámadásba vetett hit kifejezője. rfog). képén a Rágalmat megszemélyesítő nőalak látható fekete köpenyben. főleg a lapockacsontot. amely szerint tilos a húsvéti bárány csontjait összetörni (Kiv 12. Másrészt a halál és a gyász jelképe. versében az „elmerült korok fehérlő szobra”. éltető leheletet adok belétek. Weöres Sándornál a lét végső jele: „te vagy csak tiszta. Id. Körösfői-Kriesch Aladár: Ember a Halál nyomában (1905. • A katolicizmus sajátos csontkultuszt hozott létre: a szentek földi maradványait. A láthatatlanság. Bp. Mivel a csontereklyéknek gyógyító. Illyés Gyula Csontvázam keresztjén c. A Krisztus keresztjének tövében látható csontváz a Golgotán eltemetett Ádámot jelenti.5). vetkőzött valóság: / csontváz! létünk nem-hervadó virága!” (Egy összedrótozott csontvázhoz). • Ady A csontvázak katedrálisában c. Botticelli A rágalom c. a Halál csontvázat ábrázol.. Mivel a létezők eredendő anyaga. képén az Apokalipszis lován ülő kaszás halál vezeti az élőkkel viaskodó többi csontvázat (1560–1564 k.] csuklya: A felsőruházathoz (köpenyhez) erősített fejrevaló.

83–118) (rArión). VIII. Az Ariónt mentő delfin az ifjút az erőszakos földi világból a kegyelem világába szállítja (Ovid. 1777–1779 k.. A r tenger erejét. / tör magasabbra utat…” (Ovid. 152–161) (rlabirintus. Ekkor viasszal rögzített tollakból készített szárnyat maga és fia.9. 1558–1563 k. e. • Az antikvitásban a tavasz és az életöröm szimbóluma. • Az európai képzőművészetben elsősorban Ikarosz bukásának témáját ábrázolták (pl. II. ahol Minósz király megbízásából megépítette a krétai labürinthoszt. rszárny [Ú. Városliget).SZÓCIKKEK A–Z arcát csuklya rejti (1903. a hosszú élet jelképe (r tao). . Apollón és Aphrodité (rAphrodité/Venus) szent állata.. a kő kiesik a csőréből. 1700–1500 között) freskóin és vázaképein is fennmaradtak.) Így válhatott a daru az egyházatyáknál és a bestiáriumokban az éberség.] D Daidalosz és Ikarosz/Daedalus és Icarus: Görög mitológiai alakok. Fasti. szintén ott szállsz le. a művészi leleményesség jelképe. Bp.. mivel segített a Minótauroszt legyőző Thészeusznak és Ariadnénak. E. 1. Gyakran utánozták a darvak rkör alakú násztáncát a beavatási rítusokban. Met. Met. a görög hagyomány szerint a krétai hajósokat maga Apollón (rApollón/Apollo) vezette delfin alakjában Delphoiba. • Jung szerint a legfelső szférát. Musée Royaux des Beaux Arts. Egy ókori legenda szerint a delfinek egykor emberek voltak. • Balassi Bálint Darvaknak szól c. • A heraldikában kedvelt címerábra. egy vétke miatti büntetés elől menekült Krétára. de a „bennük igaz-kereső. Goethe a Faustban a Byronról mintázott Euphorión halálában idézi föl Ikarosz mítoszát. a hajótöröttek megmentője. • Egy legenda szerint a darvak minden éjszaka királyuk köré gyűlnek. Daidalosz Krétáról is menekülni kényszerült. hogy meg ne lássák” (Drága. Daidalosz a kézművesek védnöke. és Ikarosz a mélybe hullott (Ovid. majd őrt választanak a pihenő idejére. hatalmát és a gyorsaságot. Ez az éberség vigyáz a többi erény megtartására is. MOL). repűlsz. versében a többi madárhoz hasonlóan a szabadságot jelenti: „Szárnyad vagyon. Az őr fél lábon áll. a remeteségre. id. T. r ruha [Sz. • Adynál a halál közelségét jelzi: „S százféle csuklyát ölt. • A minószi kultúrában istenként tisztelték.. 15. • Kínában Sou-hszing.és Haraszti-címer (1405. VII. lélekvezető. Dionüszosz (rDionüszosz-Bakkhosz/ Liber-Bacchus). rbika). A görögöknél Poszeidón (rPoszeidón/Neptunus). rszárny [P. E.. űlsz. ő pedig felébred a koppanásra. halott nézésekkel). Az athéni származású építész -feltalálószobrász. Pieter Brueghel: Ikarosz bukása.] datolyapálma: rpálma/datolyapálma Dél: régtájak delfin: A mediterrán kultúrákban pozitív értelmű jelképként jelenik meg az emberekkel szemben jóindulatú tengeri emlős. földében hol akarod. Velence. Ovid.] Daphnisz: rpásztor daru: Mocsaras területeken élő gázlómadár. A fején látható piros tollak révén a tűz és a Nap madarának tekintették. 80 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ikarosz számára. 224–225). így a figyelmeztetés ellenére túl közel repült a Naphoz.4. s csak Dionüszosz parancsára öltöttek rhal alakot. 236–259. a hűség és a szerzetesi élet rendjének megtestesítőjévé. Brüsszel. Utalt a megelégedett öregkorra. VII. és követ tart a csőrében. A fiút azonban „vágy vonja az égbe. hogy el ne aludjon. a halhatatlanság istenének hátasa. Canova: Daidalosz és Ikarosz. VIII.. Met. amelynek heve felolvasztotta a viaszt. Mit. A halak királya. az égi világot jelképezi. körforgására (rtánc). utalva ezzel az élet és a halál kapcsolatára. (Ha ugyanis elalszik. a fiúi kegyességre. a biztonságot jelképezi. nemes emberi lélek / még ma is őrzi az emberi észjárást s a szokást mind” (Oppianosz: A delfin).. Tétényi. Daidalosz. Delfin-ábrázolások a knósszoszi palota (Kr.. Minótauroszt rejtette (Apollod. Museo Correro). Bp.” rmadár. amely a bikafejű szörnyet. III. 183–235).

másrészt magát Krisztust. a gabona érését. a jó esztendő ígérete. a gabonakalász és a rmák.. az erényt és a jó halált. de egyben az anyaságnak. Walpurgis-éj) (rPróteusz/Proteus). verses regényében az illúzióvilágot jelenti. kínaiul a ’denevér’ és a ’boldogság’ jelentésű szó hangalakja (fu) megegyezik.-tól hellenizálódott. • A franciaországi Dauphin tartomány címerállataként 1349-től a francia trónörökösök jele. A delfin hajóval és horgonnyal az egyház jelképe. rBaubó [Ú.. szemben az emelkedett olümposzi istenekkel. • A magyar hagyományban a délibáb feltűnése a bő termés. versében a civilizáció Ceres adománya: „a királynő érkezik. . Gyermekei: rPlutosz.. 341–343). ’bölcsesség’ a jelentése. Tündérek). Kultusza elsősorban a földművelő kultúrákban volt jelentős. a Ceres adománya amink van” (Ovid. 56). Eleusziszban. • Schiller Az eleusisi ünnep c. Ipolyi Arnold a délibáb keletkezésének népregékben fennmaradt hagyományait is ismerteti (rtündérek/Tündérország). Prado) is megjelenik. • Az etruszk halotti kultúrában a delfineket a halott lelkeket a Boldogok szigetére vezérlő kalauzként ábrázolják. Plutarkhosz a Föld jelképének nevezi (Plut. kultikus hagyományokat a rómaiak. III. Michele Pannonio Trónoló Ceres c. Yeats Byzantium c. ahol a delfinlovasok szintén lélekvezetőként értelmezhetők. rszivárvány [Ú. később alakjuk az alvilágra utalt (r sziget). Attribútumai a gyümölcsök. az alvilág urának.] démonok: rördögök/démonok denevér: A végtagjai között szárnyként feszülő bőrhártya segítségével repülő emlősállat. W. amely veszélyt jelent az őt elérni vágyó hajósok számára. / búzát ő legelőször adott. festményén jellegzetes attribútumaival látható (XV. A plebejus istentriász (Ceres. Démétér-himnusz így nevezi: „Bőkezű Démétér. A hold arca. Szépműv. Kultuszközpontjában. a bőség megszemélyesített alakja és Perszephoné (rPerszephoné/Proserpina). Rómában Ceresszel azonosult alakja. egymással ellenkező irányba néző delfin a természet kettősségére utal. V. tavasz. ének. az egészséget. a hosszú életet.. Jelezheti a forradalmi megújulásba vetett reményt is (A Délibáb üzenete). rdisznó/vadkan). sz. Hadésznak felesége. • A Távol -Keleten a boldogság szimbóluma. művében a delfinhez mint lélekkísérőhöz kapcsolódó antik hagyomány jelenik meg. Madrid. Tisza mellékein. • A keresztény művészetben többnyire a halat helyettesíti. Ceres alakja a Kr. a vágy. II. a földművelés sikerét biztosító istennő. Zs. Démétér gyászát és bolyongását. • Ha Apollónnal együtt szerepel. míg a delfin horgonnyal a gyorsaság és lassúság ellentétét.7). erre utal az őket jelölő kifejezés: a dauphin. Liber. III. ősz úrnője. Az illusztrációkon és szerencsekívánáskor az röt denevér az öt boldogságot jelenti: a gazdagságot. Hortobágy pusztáin és Debrecen csodás térein kitünőleg otthonos tünemény magyar: »delibáb« neve. aki a lelkek megmentője és hordozója a halál vizeiben. Múz. oltárképén (1503–1504 k. …déli bába…” (Magyar mythologia [1854]. A Homéroszi II. 55. / Általa társas az emberi lény.. a földművelés feltalálását. az őszi és tavaszi misztériumokon mitikus történetét. E. • A hellenisztikus Egyiptomban Ízisszel. Libera) élén szemben állt a patríciusok Jupiter vezette istenhármasával (Liv. 27). sz. a pusztulás és újjászületés összefüggéseit fejezte ki. áldozati állata a disznó (rgyümölcs/termés. A képzelet. Bp. az életteremtés mellett a föld mélyének félelmetes vonásait. • Arany János a képzelet jelképeként említi: „Mint elmosódó. 540). ekkor vették át a Démétérhez fűződő mítoszokat.” A földön tartózkodik.] Démétér/Ceres: Démétér a görög mitológiában a rföld termékenységét. Met. • Goethe Faustjában alvilági erőként szerepel: „az örök vízbe visz ma téged / Próteusz-delfin” (Faust II.. / Zabolázója a vad világnak. A delfinhez kapcsolódó antik tradíció Bosch A Gyönyörök kertje c.” ranyaistennő. A görög mítoszt feldolgozó Ovidius így jellemzi: „Földbe a görbe ekét legelőbb a Ceres keze nyomta. végül a leány visszatérése után a föld termékenységének újjáéledését elevenítették fel. alföldi rónáinkon.] délibáb: Optikai csalódás. 81 Created by XMLmind XSL-FO Converter. e. szelíd étket először. e. Két. / törvényt ő legelőbb. amely Jónást elnyelte. ezen. amelyet az eltérő hőmérsékletű légrétegeken megtörő fény okoz. a civilizáció elterjesztését fűzték alakjához. az évenként újrasarjadó növényzet jelképe. a házasságnak és az alvilágnak is istennője volt. az illúzió jelképe. rgabona/búza. Ipolyi Arnold szerint „tündérnév értelmével bír azonban. Perszephoné elrablását. látomás (Délibáb-ősöm Köd-városban). az arany középút eszményét mutatja: „Festina lente!” (Lassan siess!) (r horgony). [K. Adynál lehet a művészlélek számára megnyilvánuló Szépség képe: „Alkonyatok és délibábok / Megfogták százszor is a lelkét” (A Hortobágy poétája). s ez a vegetáció körforgását. E.SZÓCIKKEK A–Z Exekiasz: Dionüszosz és a delfinné változtatott emberek (Kr. • Az olasz mondákban a tenger felett képződő légköri jelenség csodás látványa egy bűverejű tengeri tündér (Fata Morgana) megnyilvánulása. így egyrészt a „nagy halat” szimbolizálja. játszi délibáb: / A képzelet…” (Bolond Istók.). aki szintén a föld termékenységének. Arany László A délibábok hőse c. B. Alakja Dionüszoszhoz hasonlóan k hthonikus vonásokat is hordoz.

Li Taj-po a Jáde-forrás barlangja kapcsán említi a legendás állatokat: „A hegy gyomrában fehér denevérek élnek […]. Eredetileg Kis-Ázsia görög településein építettek hasonló. a dicsőség és a győzelem jelképe. valamint Párizs szimbólumává vált. A diadalkapun való áthaladás a dicsőségben való részesedést. rállat/állatok [Ú. • A mózesi törvények szerint tisztátalan állat. ezért azt tartották. A bűnök allegorikus ábrázolásain az Álnokság. elsősorban a forradalom szellemét és a szabadságot megtestesítő dombormű -ábrázolásainak köszönhetően. amelyekben lakik. rördögök/démonok). Az első kőből.] Diana: rArtemisz/Diana 82 Created by XMLmind XSL-FO Converter. • A felvilágosodás kori magyar irodalomban Csokonai a denevér alakját a vallási fanatizmushoz kapcsolja: „Denevér babona! Bagoly vakbuzgóság!” (Konstántzinápoly). 203). Önállóan is megtalálhatók olyan helyen. a rosszindulatú sötétség. rtao). [A. rnégyzet). ahol a megörökítendő esemény történt. vagy az egyes tartományok határán. • A Dél. • Az antikvitásban az éberség szimbóluma.. hellenisztikus hatásra épített diadalívek Augustus idejéből maradtak fent. Formai elemei szintén jelképhordozók: a négyszöget záró körív az alantas erőkön aratott diadal kifejezője (rkör. u. A denevér a boszorkányszombatok elmaradhatatlan résztvevője. 5–9). ill. u. Az Odüsszeiában a megölt kérők lelke denevérként röpül az alvilágba (XXIV. 79–81 között. a démoni erők hordozója (rboszorkány. már említett Titus -ívet a zsidó felkelés leverésének emlékére készítették Kr. D. A császárkori diadalívek a városok. • A keresztény hagyományban hasonlóképpen negatív jelentésű. • A Párizsban. sz. mivel úgy tartják. A belső falán elhelyezett domborművek a hadjárat legfontosabb eseményeit jelenítik meg. díszítő funkciójú kapukat. • Az ókeresztény művészetben gyakran a diadalívhez hasonló kapuboltozat veszi körül a keresztet vagy Krisztus monogramját. a napvilágtól.(Kr. szimbolikája a rkapu jelentéseihez kapcsolódik. a magyarázat szerint: ahogy a denevér kerüli a fényt. Rómában a hadvezérek és az uralkodók a diadalkapun keresztül vonultak föl a Capitoliumra az áldozatbemutatáshoz. az Arc de Triomphe (1806–1836) a francia nemzet és az ország.] diadalív: Antik emlékműtípus. bejáratul szolgálnak a Halhatatlanok birodalmába. hangsúlyozva a római győzelem nagyságát. sokáig él. Róma). úgy fél a Sátán az isteni fényességtől. A hosszú élet jelképe. a Septimus Severus-diadalív (Kr. a Butaság attribútuma lehet. a fórumok bejáratánál álltak. a bálványimádás és a rettegés jelképe.SZÓCIKKEK A–Z Kínai boldogságjelkép. Az ábrázolásokon főként az ördögökhöz kapcsolódik: Lucifernek. A Halhatatlanok könyve szerint a denevér másik neve: halhatatlan patkány” (Válasz unokatestvéremnek. Nagy Konstantin diadalíve (IV. Csung-fu szerzetesnek…). amely így a Megváltó dicsőséges halálára és a feltámadásra utal. a bukott angyalnak. E. a szentélykörzetek. szeme megvéd az álmosságtól. a napóleoni háborúk után épült diadalív. valamint az ördögöknek gyakran denevérszárnyai vannak. Szárnyait szintén a halhatatlanság elérésének jeleként értelmezték (rszárny. az uralkodó dicsőítésére. Rómában a Forum Romanum diadalútjának két végén helyezkedik el a Titus . u. ezért a diadalív a győztes csata vagy hadjárat után tartott szokásos diadalmenet és áldozatbemutatás jelképévé vált (ráldozás/áldozat). . tisztán reprezentatív céllal. a hódítás ünnepélyes elismerését jelképezte. A házak ajtajára szögezett denevér az ártó szellemek és a rosszakarat elleni védelmet szolgálta.és Közép-Amerika trópusi területein őshonos denevérfajok egyikét (Desmodus rotundus ’rőt vérszopó denevér’) a rvámpír egyik megjelenési formájának vélték. 81). s a barlangok. A Flaviusok alatt épült.

• Keresztény felfogásban a külső zöld burok Krisztus teste. a bölcsesség jelképe. az angyalok és a szentek feje fölött jelenik meg.. a megvilágosodás képi megjelenítője. az erényt. Trójából Itáliába tartó és Karthágóban megpihenő Aeneas iránt föllobbanó szerelme önmagában hordozta a szenvedély későbbi tragikus fejleményét. A drámairodalomban Metastasiónál Dido a magára hagyott és szerencsétlen sorsú nő. a női vonzerő. A dicsfény formái közül a kereszt alakú főként rJézus Krisztus attribútuma. a fény szellemi hatalmát. amely körülveszi alakjukat. IV. Pügmaliónnak a testvére.és közösségcentrikus. Róma. II.és holdfényre utaló dicsfénnyel ábrázolt palmürai istenségek (dombormű. a rejtett lényeg. Itáliától. rmandorla). kék színű dicsfény az egyházi és világi emberek fejét övezi. amely csak nagy fáradság árán érhető el. Gyakran használták az egyházi hatalom jelölésére. Általában félbevágva ábrázolják: csonthéja a koponya. az Esthajnalcsillag istennője. . operájában a csalódottság és a fájdalom kifejezése jut központi szerephez. megkülönböztetve a rkorona által jelölt világi hatalomtól. Landino) Dido a bűnösnek tartott szenvedély. XII. amely már nem élő személyt jelöl. Az isteni sugárzást. Tiepolo festményei). a háromszögletű a Szentháromságot szimbolizálja. az égi kegyelemben való részesülés. a férfit céljától eltérítő csáberő. A földművesek körében közkedvelt isten alakjában a föld termőerejét. individualista világot jelképezi. Dido alakja Vergiliusnál (Aen. A legismertebb a rkör alakú. valamint a barbárok puhány életvitelének megtestesítője a rómaiak számára. az értékes belső rész. Hatszögű dicsfényük van a teológiai erényeknek és allegorikus figuráknak. Karácsony estéjén a szoba négy sarkába védelmező céllal diót dobtak. sztoikus alapokon nyugvó küldetéstudatával szemben Dido az emberközpontú. sz. a szükségszerű bukásra ítélt voluptas. • A keresztény művészetben a IV–V. • Babits A lírikus epilógja c. • A magyar néphagyományban szintén Krisztus -jelkép. • Dido halála mint az elhagyatottság és a hűtlenség motívumának földolgozása a reneszánsztól kezdve a művészet gyakori témájává vált (Mantegna. a csonthéj a kereszt fája. D. A négyszögletű. G. Barcelona. Párizs. majd később a szőlőtőke megszemélyesítését tisztelték. 1294. de érdemes arra. a transzcendens tudást jelképezi. belső magja az emberi agy megfelelője. az epikureizmus egyik központi kategóriájának képviselője.. versében a szolipszizmus képi megjelenítője. majd a sziklasírban rejtőzködő Megváltóra utal. mind húsvétkor fontos eledel. • A középkori és a neoplatonikus Aeneis-kommentárhagyományban (pl. A néphit szerint a dió az anyja méhében. Galleria Spada). a királynő csalódását és öngyilkosságát.” r mag. ezért mind karácsonykor. Nap. az önmagunkból való kilépés lehetetlenségére utal: „Vak dióként dióban zárva lenni. a buddhista ikonográfiában pedig rBuddha és a bódhiszattvák természetének jelképe a fény. a gyönyörűség hatalmának. sz. Aeneas isten. a dióbél pedig maga az isteni lényeg. Türosz királyának. A kiválasztottság. de fokozatosan kiterjedt az apostolokra és a szentekre is. I. főleg rSzűz Mária. aranyszínű dicsfény. azt jelezve. rSzűz csillagkép dió: Szimbolikája sokban megegyezik a manduláéval. s a karácsonyi vacsora is diótöréssel kezdődött. A rómaiak a félistenek és az istennek tekintett császárok ábrázolásakor használták. festménye (Róma. hogy majdan szentté váljék (rnégyzet). • Az ősi mezopotámiai elképzelések szerint az istenségek jellemzője a fény. Használata először a Szentháromság három személyére korlátozódott. rszűz.SZÓCIKKEK A–Z dicsfény/glória: A fej körül ábrázolt fénykoszorú. Általános értelemben az 83 Created by XMLmind XSL-FO Converter. más nézetek szerint frígiai eredetű. rkoszorú [P. jelentése elválaszthatatlan a fény szimbolikájától (rfény/világosság és sötétség). A sorsszerű bukás és a szerencsétlenség.] Diké: rHórák. Zarathusztrát jellemzi a ragyogó fénykör (rAhura Mazda. Museo de Arte de Cataluna). gyakran mandorlaként a teljes alakot övezve (Torriti: Szűz Mária megkoronázása. Santa Maria Maggiore) (rarany.] Dionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus: A görög-római mitológiában a rbor és a mámor megtestesítője. sz. ének) vált jelképes értelművé: az isteni küldetését teljesítő. a megcsalt szerelem. Louvre). Tisztelete feltehetően trák. Carracci. a melodramatikus ábrázolási mód példája Guercino Dido a máglyán c. aki a legenda szerint férje halála után Észak-Afrikába menekülve megalapította Karthágót. versében Léda jelenik meg mint „Didó királynő […] Bíborra termett egyetlen egy némber”. [A. Purcell Dido és Aeneas c..] Dido: A görög-római mítoszokban rAineiasz/Aeneas szerelme. a bölcsességet. rZarathusztra/Zoroaszter). a „Megtisztulás”-tól és az „Igazi Égi Hazá” -tól távol tartó földi kötelék szimbóluma. • Ady Ima Baál istenhez c.. rInnin/Istar/Astarta). A perzsa vallásban Ahura Mazdát és prófétáját. hogy az ábrázolt személy még a földön él. rmandula [R. E. Fulgentius. Istar. körül jelenik meg (Kettős dicsfényben trónoló Krisztus Pantokrator. A Nappal és a csillagokkal azonosított isteneket szintén fénykoszorú övezi (pl.

pl. • Schiller így jeleníti meg: „Évoézva büszke thirzuszhordók / S hámbafogott párducok / Jelentették a nagy Mámor -osztót” (Görögország istenei). rthürszosz). Iszisz és Oszirisz. 1519–1520 k. a fallikus életerő szimbóluma (r kecskebak). a Liberaliát március 17-én tartották Rómában (Ovid. Palazzo Farnese). hangoskodva. Ő az „asszonyok őrjítője” (Homéroszi VII. és mámorba ejt Isten házának bőségéből. a titokzatos törvényszerűséggel megújuló növényi természetet jelképezte. A világot meghódító Dionüszosz diadalmeneteinek története a szőlőtermesztés és borkészítés elterjedésére utal. párducok. Az isten korai ábrázolásain hosszú. National Gallery). • A középkorban az ősz. a múzsák vezére az ő misztériumaiban. Dionüszosznak és kísérőinek koszorúi ezekből a növényekből készültek. amely egyben kultuszának ismertté válásával is járt. hanem a természet mindenfajta nedvességének az ura és szerzője” (Plut. a Dionüszosz és Ariadné diadalmenetét. A vágánsköltészetben is a bor és a mámor megtestesítője: „Bacchus. Fasti. s ezek díszítik a fallikus termékenyítő erőre utaló. akinek jegyajándékul adott aranykoszorúja (aranykoronája) az égbe emelkedve csillagképet alkotott (Tiziano: Bakkhosz és Ariadné. hosszú szakállal és hajjal jelenik meg.. • Rómában Liber Pater/Bacchus néven tisztelték. akit az istenek királya a föld termékenységét jelképező rkígyó alakjában nemzett. 35) (rOzirisz/Szarapisz). Bargello). a mindent befutó kúszónövények – a rborostyán/repkény és a rszőlő – a túláradás. amelyet Dionüszoszra ruháztak a római panteon hellenizálódása során. Pico della Mirandola Az emberi méltóságról írt értekezésében a természetben megmutatkozó isteni erőnek tekinti: „Bakkhosz. 17).333–395). Eksztatikus és a közös mámor örömében feloldódó orgiasztikus kultuszát a rbakkhánsnők/mainaszok mítoszai örökítették meg. tigrisek és hiúzok a bortól megszelídített vadság kifejezői (rleopárd/párduc). akik a filozófiában fáradozunk. Dionüszoszhimnusz). Dionüszosz-himnusz. 1631 k. A rbika vagy kecske alakban tisztelt Dionüszosz a termékenyítő erő. Prado. nőies ruhában. • A hellenisztikus korban Oziriszszel azonosították: „Dionüszosz nemcsak a bor. a hellenizmus korától viszont szakálltalan. s ez is khthonikus vonásait hangsúlyozza. 21). valamint „ragadozó és vad” (Euripidész: Bacchánsnők). London.SZÓCIKKEK A–Z egész természet életerejét.. a szőlő szüretelésének ábrázolásain tűnik fel a Dionüszoszhoz kapcsolódó antik ikonográfiai hagyomány. Mellékneve Bakkhosz (’lármás’). Carracci fivérek: Bacchus és Ariadne diadalmenete. ahogy nevelői és követői közt is fontos szerepet játszottak a nimfák. A homéroszi istenrendben Zeusz (rZeusz/Jupiter) és Szemelé fia. Bacche. A római költészetben a klasszikus görög hagyományoknak megfelelően Bacchus a bor feloldó ereje által adományozott mámor megtestesítője: „Vert szív belőled szívja az új reményt […] Veled marad a vén Liber” (Horatius: Ódák. Michelangelo: Bacchus (1496–1497. Georg. Verg. plebejus istenhármas tagja Ceres (Démétér) és Libera (Perszephoné vagy Ariadné) mellett. 1597–1600. Kísérői. Ünnepét.. Növényi attribútumai. 2. Firenze. a mindenütt elhatalmasodó. Nietzsche A tragédia születése 84 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Madrid. . fején repkény . a legifjabb isten (Homéroszi VI. dicső istenünk” (Carmina Burana. mint az ember számára a természet. féktelenség hangsúlyozódik. kultuszában elsősorban nők vettek részt.. az oroszlánok. valamint a bor kiváltotta mámor.” A reneszánsz és barokk festészetben a hagyományos ’mámor. 713–790. A Jupiter– Juno–Minerva arisztokratikus istenhármassal szemben az ún. mivel ittasan. National Gallery). legyőző életerő kifejezői. Róma. III. lányos alkatú ifjúként ábrázolták. zenével és tánccal ünnepelték. bor’ jelentésben a zabolátlanság.) Dionüszosz egyszerre „áldásos és barátságos”. a mitológiai témájú festé szet gyakori szereplője (pl. Démétérhez hasonlóan a földön tartózkodott. a rszatüroszok/faunusok nevelője. a bölcs rSzilénosz/Silenus és a rnimfák az isten természeti erőkkel való szoros kapcsolatát jelzik. fenyőtobozban végződő thürszoszbotot is: „Thürszosszal vonulók első ura […] Dionüszosz atyánk. majd Zeusz által újrateremtett gyermek Dionüszosz orphikus mítoszában a növényzet évenkénti pusztulását és újjáéledését jelképező meghaló feltámadó istenként szerepel. mindent egybefogó. Tiziano: Bakkhanália. azaz a természet látható jeleiben fölmutatja Isten láthatatlan jeleit előttünk. (Az Indiát meghódító Dionüszosz története Nagy Sándor hadjáratának hellenizmus kori költői előképe. • A reneszánszban alakja elsősorban az életöröm kifejezője. 1518. Ősszel és tavasszal megtartott ünnepei. Az isten fogathúzó ragadozó állatai. Nem volt olümposzi isten.vagy szőlőkoszorúval. London. Attribútumai közt ennek megfelelően a kígyó is szerepel. és különösen a bakkhanáliát megjelenítő műveken (Nicolas Poussin: Bakkhanália egy Pánherma előtt.. A titánok által szétszaggatott. csakúgy. benevenies). Szimbolikájának szerves részévé váltak jellegzetes ismertetőjegyei. III. az orphikus tanok szerint viszont a növényi Dionüszosz Perszephoné és Zeusz gyermeke. koszorús borozóknak / híve” (Ión: Fohász Dionüszoszhoz) (rfenyőtoboz. A „Liber Pater” eredetileg Jupiter egyik megszólításának önálló istennévvé alakítása. a Dionüsziák (amelyek egyben a klasszikus görög dráma kialakulásának és bemutatásának hátteréül szolgáltak) a magát újjászülő diadalmas élet misztériumát fejezték ki. Dionüszosz párja a Thészeusztól elhagyott rAriadné.

4).. / s e vérben kedvet és erőt” (Őszi pincézés. • A perzsa mitológiában Thrita. / hisz gabonájában kárt okozott a gonosz” (Ovid. • Keresztény értelmezésben az ördög szimbóluma. a zsidók ezért nem ehetnek a húsából (Lev 11. Kínában az erőszakosság megtestesítője. • A görög törzseknél a vadkan-ábrázolás hadi jelvényeken is szerepelt.. • Egyiptomban tisztátalan állatnak számított. versében a bor istene a Tegnap értékeit. a narkotikumok feloldó hatása.. A kalüdóni vadászat mítoszában az áldozati szertartást hiányoló Artemisz (r Artemisz/Diana) szabadította rá Kalüdón városára a pusztító vadkant.. ezért Isten elárulásával egyenértékű (Iz 66. XII. rPán/Faunus [Ú. A buddhizmusban a létezés körforgásának középpontjában jelenik meg mint a tudatlanság. a holdsarlóra emlékeztető agyarai lunáris szimbólumok. / ki vérét adja italul. Mit. az Izráelt jelképező szőlővessző pusztítója a kárt okozó disznó a Zsolt 80. e. Héraklész a legyőzött erümanthoszi vadkannal (Kr.14-ben (rszőlő). szabad Úr. falképciklus. a szörnyű Mával szemben: „Meghalt az ember. a görög szokások szerint elkészített áldozati sertéshús és annak vértanúság árán vállalt elvetése jelenik meg a 2Mak 6. az életizzás. I. […] A darabokra vágott Dionüszosz az élet ígérete: örökké újjászületik. München. amely az Egyházat támadja meg. Ovidiusnál vadkanvadászaton érte halálos baleset a szépséges ifjút (Met. X.SZÓCIKKEK A–Z avagy görögség és pesszimizmus c. a szellemi hatalommal hozták összefüggésbe. festményén (1567.30–32). Dis disznó/vaddisznó: A vadkan a féktelenség. 2-dik vers mely Krisztus urunkat a Bacchus istenhez hasonlítja).7.2.3). gonosz vaddisznót. (Pl. s az értékek védelmét így hangsúlyozza: „gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé” (Mt 7. Odüsszeusz társait. Fasti. Az antikvitásban Démétér/Ceresnek áldozták. a megszállottság. művében az ún. rArész/Mars hadistennek szintén állata. a druidák jelképe (rtölgyfa). VIII. Mit. álom”. Od. A vadászat istennőjének. Jakab-templom). a harcosok kasztjának jele. 5. a „feledés. Apollónnak az ellentétpárja.” Babitsnál Krisztus szimbólumaként szerepel: „Mert Bacchus is példázza Őt. • A muszlimoknak tilos fogyasztani a húsát. • A távol-keleti kultúrákban több jelentésben szerepel. Szt. A megszemélyesített bűnök középkori allegorikus ábrázolásain a Paráznaság/Kéjvágy figurái disznón lovagolnak (Irgalmasság és a hét főbűn c. / Nincsenek itt már farsangi hajnalok. II. Izajás hangsúlyozza.) Szintén negatív értelemben. s a papi réteg. amelyet csak a Meleagrosz vezette görög hősök tudtak elejteni (Apollod. Pieter Brueghel Eldorado c.18–26-ban. A középkori templomok szobordíszein a vadkanvadászat a gonosz üldözését és legyőzését jelképezi (rvadász/vadászat).6). a természeti erők átérzése. • A kelta-gall hagyományban pozitív értelemben szerepel. / a szabadító. a hagyomány szerint Ji. s ebben az értelemben a harciasság kifejezője. Japánban a bátorság és a hősiesség megtestesítője. „vidám téboly és remény” világát képviseli a világháborús jelennel. A hinduizmusban a fehér vadkan a gonosz dánavákat legyőző Visnu inkarnációja (Mahábhárata. E. . rBaubó attribútuma a koca. A bor. • Az Ószövetség a tisztátalan állatok közé sorolja.. rAdónisz történetének egyik mítoszvariánsában a féltékeny Arész vadkan alakjában sebesítette halálra Aphrodité szerelmesét. 710–716). Artemisznek az állata. az erőszakosság jelképe. Alte Pinakothek).15–17). • Ady Szent Liber atyám c. Héraklész negyedik hőstette az erümanthoszi vadkan megölése (Apollod. Indiában a ksatriják. 1390–1395 k. Lőcse.-i vázakép). 260–546). MTörv 14. I. 349–350) (rDémétér/Ceres). a makkal táplálkozik.8). sz. dionüszoszi elv az olümposzi istenvilág legtökéletesebb megvalósulásának. X. Met. 8. 85 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A háziállatként nevelt disznó viszont a bőség jele. a szubjektum feloldódása a közösségben a dionüszoszi erő kifejeződése. a lustaság és a falánkság szimbóluma. Ovid. A szent tölgy termésével. A dionüszoszi lényeg „a mámor analógiájával közelíthető meg”. Jézus az ördögöket egy sertéskondába űzi (Mt 8. a szent szóma (relixír) készítője győzte le a vadkan alakú démont. A világ bűneire utal a sertéscsorda a tékozló fiú történetének ábrázolásain (Lk 15.. hamvaiból támadva új életre” (Az értékek átértékelése. 239–243). s egyben kiegészítő elve (rApollón/Apollo). a hagyomány szerint a gabonaföld pusztítása miatt: „Kedvre deríti Cerest a falánk malac élete veszte. A falánkságot szemlélteti id. az íjász űzte el az ártó . VI.] Dis: rHadész-Plutón/Orcus. Hátrahagyott töredékekből). hogy a disznóhús evése és vérének áldozati felhasználása a pogány szertartások része. óh szent Liber atyám. a Trója ostromában részt vett harcosokat Kirké varázslónő változtatta disznókká (Hom. 209). Utolsó írásaiban a kereszténység embereszményének ellentéteként a „tragikus ember” megtestesítője: „Dionüszosz a »Megfeszített« ellen: itt kapjátok az ellentétet.

támadásra indít. áldozati roltár.] doboz/szelence: A magába foglalás. • A görög mitológiában Pandóra szelencéje az emberiségre zúdított bajokra utal. A rszív dobbanásaira utalva a mágikus erő megtestesítője.] dob: Ősi hangszer. • Az eurázsiai samanizmus egyik legfontosabb szakrális eszköze. a Gonosz kísértő erejének jelképe (Bosch: Szent Antal megkísértéseszárnyasoltár. rArész/Mars attribútuma. Ezért a dob hasonló az éghez” (Hszün-ce. rhangszerek. 124). sz. fejezet). Rogier van der Weyden Bűnbánó Magdolna c. sz. • A hinduizmusban a pusztító rSíva és Káli attribútuma.SZÓCIKKEK A–Z Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A Falánkság (A hét főbűn c. Valószínűleg nem történelmi alak. örömhír. langy tócsába. a varázslás fontos kelléke. a mágia. mondája a XIV. József Attila Eszmélet c. XX. Paradicsom. a bujaság. Antal disznaját (Ist. Don Juan Délé (régtájak). • A Bibliában az ünnepek és az Úr dicsőítésének alkalmaihoz kötődik (Ter 31. annak pusztulását okozva. amely a sámánt az ég felé röpíti (ríj és nyíl). versében a „disznófejű Nagyúr” a pénz embertelen hatalmának szimbóluma. Míg Faust Észak teremtménye. . • Az antikvitásban a dionüszoszi orgiák ábrázolásain rbakkhánsnők/mainaszok játszanak rajta (rorgia/karnevál). Afrikában szorosan kötődik az emberi élet minden eseményéhez. XXIX. szülővárosának Sevillát tartják. középső tábla. • A kínai zenében kitüntetett a szerepe. Bp. „összefogója”: „a dob: a zene fejedelme. röffent még felém –. dobbal. A megszámlálhatatlanul sok feldolgozás között három máig tartó 86 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Museu Nacional de Arte Antiga). az elhatárolás női szimbóluma. hangja a falvak között a híreket szállította. • A modern magyar költészetben pl. varázsoltak.). E. B. Hangja megidézi a segítőszellemeket. a természeti népek szertartásainak alaphangszere. a Finn Nemzeti Múzeum archívuma).3) és Szt. a mennydörgést imitálva a megtermékenyítő esőre utal (rvillám). amely szerint sertéseik szabadon kószálhattak a városokban. regényében a legbutább és legerőszakosabb állatok. nádi hegedűvel” (rsámán/táltos). Dante is ebben az értelemben említi Szt. a magyar gyermekdalban: „síppal. Lisszabon. versében a reménytelenség és bizonytalanság világában a boldogság groteszk képe az öntudatlan létezés megszemélyesítője: „Ledőlt a puha. vége–XVII. • A buddhizmusban a törvény hangja. Kör alakja a világ képzetét kelti (rkör). Az emberi természet legmélyén gyökerező ősi ösztönök szimbólumai: Faust a tudásvágy. A sámándob fából és valamely szent állat bőréből készül. Párizs. redény [P. A Nap látszólagos égi útjának legmagasabb pontjával azonosítják.-ból származik. A világmodellt ábrázolja. • Adynál a háborús pusztulás apokaliptikus motívuma: „Az Égből dühödt angyal dobolt / Riadót a szomorú földre” (Emlékezés egy nyáréjszakára). rállat/állatok [Ú. Alakjánál fogva az ég szimbóluma. E. sz.26). Szépm.. Mongol sámándob (Helsinki. a szellem szimbóluma.” George Orwell Állatfarm c. Louvre). 1505–1506. Antalt ábrázoló festményeken a disznó részint a betegápoló antoniták középkori privilégiumára utal. másrészt a remete megkísértését ábrázoló műveken a tisztátalanság. harci jelképként háborúra hív. jósoltak. Színj.. XVI. Múz. szerepénél fogva a többi hangszer uralkodója. • A Bibliában elefántcsontból vagy fából készült dobozokban olajat vagy illatszereket tartottak.28. Zsolt 68. a látható és a láthatatlan világ közötti összeköttetés szimbóluma. ez őrződött meg pl. a test jelképe. Gyógyító rítusok fontos kelléke. képén a szent fehér tégelyt tart a kezében (1451–1452 k. A lappoknál jóslásra szolgál. Kozma és Damján orvosszentek attribútuma. Ég és föld. vallási és termékenységbiztosító szertartások alkalmával használják. Ady Harc a Nagyúrral c. / hunyorgott. rézmetszetsorozatból. rzene [B.] Don Juan: Az európai kultúrában a csábító legjellegzetesebb típusa. A Remete Szt.. A tudatalatti és az ranyaméh kifejezője. vele szemben Don Juan a korlátlan élvezetvágy. A keresztény ikonográfiában a Krisztus lábát olajjal bekenő Mária Magdolna (Jn 12. eleje. gyógyítottak vele. Don Juan és r Faust alakja az európai kultúra két alaptípusának megtestesülése. a disznók vezetik az állatközösséget. ugyanakkor Síva dobjának hangja a teremtés kezdetét is jelezheti. a szamojédoknál pedig íj. kozmikus jelei a sámán szellemi útjának térképét jelenítik meg.

Szerepükről és szimbolikájukról így ír Suger apát Könyve a kormányzása alatt történt dolgokról c. kaland. ugyanakkor profán szerelemre és mulandó gazdagságra is utal. Byron). berill. jácint. • Az idők során egyes drágakövekhez meghatározott jelentést társítottak. rarany. a drágakövek. valamilyen emberfölötti erő. I. igazságra. • A zsidó és keresztény hagyományban főként az érték megtestesítője. a szív. azaz a bátorsággal és az igazsággal együtt. akiben a rossz fenséges alakot öltött: olyan bátorsággal küzd az erény.13). ezek rIzráel tizenkét törzsét jelentik. sz. amikor rSátán/Lucifer lezuhant a mennyből. s Isten kegyelméből ebből az alsóbb szférából anagogikus módon át tudnék kerülni a magasabb rendűbe. „Laci darem la mano”: A -dúr duett. úgy válik a lélek az isteni fény forrásává. mindennél értékesebb (Jób 28). rgyémánt. A főpap melltáskáját tizenkét.” Japánban az ékkő mint együttérzés vagy bölcsesség egyike a három kincsnek a karddal és a tükörrel. Tagadja az erkölcsöt. Használatuk a templomok kultikus tárgyain a mennyei Jeruzsálem imitációja és megelőlegezése (Ez 28. amely a kiélt. ekkortól jelenik meg a típus vizsgálatában a lélektani motiváció (E. de szerepel negatív jelentésben is. és angyali fénye millió ragyogó darabra hullott szét (rGrál). rezüst. Jób könyve szerint a bölcsesség nem mérhető semmiféle drágakővel. hogy Don Juant morálisan felmenteni. nagyfokú fénytörése és ellenállása miatt kedvelt díszítőelem. szimfonikus költeménye. smaragd. A Don Juan-i jellemábrázolásban közös elem az erőteljes férfiasság. rsmaragd. Főszékesegyh. műve 33. Hoffmann. 3. ill. rgyöngy. krizolit. betegség ellen. amely szép színe. Ezek a darabok az anyagi világban élő gonoszt szimbolizálják. Így lett pl. a bolygók és az állatövi csillagképek közötti kapcsolatokat. A püspöki palást melltűjének is tizenkét drágaköve van. A szakrális és a világi hatalom. hűvös csillogása a részvéttelen pompa. jácint és ametiszt (Jel 21. a helyes tudás és a helyes vezetés. Erre utal a tibeti Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára c. sötét. ura a muzsikának. az Isten kertjében. A hármas ékkő rBuddha. kötetének – amely számos korábbi hindu és buddhista bölcs mondásgyűjteményt ötvöz – harmadik mottója: „E könyv címe: »Drágakő-kincstár« / Gonddal olvasd. rametiszt. majd kegytárgyakon a crux gemmata. mintha látnám időzni magamat a világnak valamely távoli részén. Sokfajta drágakő ékesítette a ruhádat” (Ez 28. krizopráz. krizolit. Moliere követői Don Juanból a Gonosz és az ateista alakját formálták meg. A kozmikus erők koncentrátumaiként apotropaikus erejüket leginkább akkor fejtették ki. úgy tűnt. a fény és az energia jelképe. érzéki vágyban elparázslott. az opál a hűség. zafír. A bűnt megelőző paradicsomi állapotra is utal: „Az Édenben voltál. sárkányok vagy szörnyek által őrzött ékkő titkos tudásra. addig végzete a démoni D mollban vetítődik előre és teljesedik be. San Apollinare in Classe apszismozaikja). • A buddhizmusban a drágakő a bölcsesség. A drágaköveket a babiloniak óta igen fontosnak tartották a mágiában betöltött szerepük miatt. Tizenkét különböző drágakő alkotja a rmennyei Jeruzsálem alapköveit: jáspis. a bűn megtestesülése. k. sem teljesen az égi tisztaságban. rachát. a szabadság. az ékköves kereszt rJézus Krisztus mennyei dicsőségét jelképezi (VI. hogy korrespondencia táblázatokba foglalják pl. topáz. [P. ugyanakkor a narcisztikus hajlam. a rubin a fenségesség.] drüászok/hamadrüászok: rnimfák 87 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy emberi hatalom nem bírhatja le. karbunkulus. A romantika egyéniségkultuszából következett. Pl.SZÓCIKKEK A–Z érvénnyel formálta meg Don Juan jellemét: Tirso de Molina A sevillai szédelgő és a kővendég. versében a gyümölcsök látványa által felidézett drágakövek élettelen. T.3 szerint a trónon ülő Isten tekintete jáspishoz és kárneolhoz hasonlít. mely nincs egészen a föld mocskában. A. jáspis. Esztergom. Ravenna. operája. I. kalcedon. A Jel 4. rjádekő.” Késő középkori ábrázolásokon Krisztus és rSzűz Mária mint a Mennyek királya és királynéja drágakövekkel díszített koronát visel (rkirály és királyné). rtopáz. minden Múzsa őt szolgálja (pl. Ennek példája a magyar koronázási eskükereszt is (XIII.. a költészetnek. a magányosság is. az ellenállhatatlanság és a kielégíthetetlenség. midőn Isten házának díszítése iránti szeretetből a drágakövek sokszínű szépsége olykor elvont a külső gondoktól és tisztes szemlélődésre bírt. • Ókeresztény és bizánci mozaikokon. a zafír az igazságosság és a mennyei erények szimbóluma. az erkölcs ellen. A drágakő csiszolása a lélek fejlődését jelképezi: ahogy a durva. rkorona. Ktár). • A középkori darabokban Don Juan a gonoszság. élvezet. • Moliere Don Juanja számára a hódítás játék. . ónix. aranyba foglalt drágakő díszíti: szárdonix. csak Isten. fejezetében: „Ezért. valamint Mozart Don Giovanni c. baj. hogy a szent erények különbözőségeit az anyagi dolgokról a szellemiekre vigyem át. I. sőt eszményíteni is lehetett. A bonyolult kozmikus megfelelések rendszere szükségessé tette. sz. a Nap és a Hold. lobbanékony személyiséget és törvényszerű kihunyását mutatja be. • A középkori mágia nézeteivel összhangban Paracelsus a természet legvégső szubtilitásának tekintette a drágaköveket (De mineralibus). hogy könnyebben célt érhessen. zafír.18–20). kárneol. A másik kimagasló zenei feldolgozás Richard Strauss Lenau műve nyomán komponált Don Juan c. a törvény. szabálytalan követ szabályos alakú drágakővé nemesítik.). szárdonix. szellemi kihívás. a Dharma és a Szangha. A kultikus eszközök és öltözetek fő díszelemei drágakövekből vannak (Kiv 28). • Kosztolányi Dezső Őszi reggeli c. A kígyók. a tettrekészség. a helyes hit. s derék útra visz: mint tiszteld a Tan törvényeit. a ridegség és a halál hangulatára utalnak. • Kierkegaard érzéki zsenialitásnak nevezi a mozarti Don Giovannit (Mozart Don Juanja).. a vallási elragadtatottság. egy keresztény legenda szerint a drágakövek akkor keletkeztek. Míg a csábítás művészének hangneme az érzelmileg telített A-dúr.] drágakő: Értékes ásvány.13). Don Giovanni szellemi fölénye hangsúlyos. Moliere Don Juan-drámája. mímeli a megbánást. ha amulettként vagy talizmánként hordták mindenféle vész. rkő/szikla [P.

Petőfi A Tisza c. Ebben az értelemben jelennek meg Berzsenyinél (Magyar-Ország) és Kölcsey Hymnusában is. […] Dunának. művében a tiszai árvíz leírásában a végletes. Csokonainál a két folyó együtt a magyarságra utal: „Áldj on is meg az ég. E. közepe. sz. antológia előszavában így összegzi a két folyó szimbolikáját: „A Tisza a magyarok érzelmi tengelye. jelen s jövendő.” A Tisza a provincialitás. • Mint a többi fúvós hangszer. A növényzet istennőjének. • A görögök rAdónisz. sz. rcédrus. • Az akkád Tammúz-siratóénekekben Istar szeretője. Prado). megjelenik az otthon (A kis Tisza hidján. Duna mellett. A Tisza Juhász Gyula költészetének egyik központi motívuma: „szent folyóm” (Megint a Tiszánál). a lélek révén válik hangja hallhatóvá (rlehelet/lélegzet). a lélegzet. Emellett a magyar haza jelképeivé váltak. Hasonló értelemben szerepel Bosch A Gyönyörök kertje c.-i. Oltnak egy a hangja. • A középkorban egyházi tilalom vonatkozott a „síposokra” mint az isteni harmóniát megbontó.” • József Attila Medvetánc c. ördögi rontás megtestesítőire. a frígiaiak rAttisz néven tiszteltek hasonló szimbolikát hordozó istenséget. szent nászuk biztosítja a természet termékenységét (r Innin/Istar/Astarta). Tiszai csönd). a teremtő és pusztító erő. eleji Duna-menti népekről. férfiúi termékenységét hangsúlyozó elnevezései: rbika. […] A Duna köt minket össze a világgal. fél-nemzetecskék / Számára készült szégyen-kaloda. versében: „E költő. az állatok termékenységének megtestesítője.” E végzet meghaladásának lehetőségét – a Duna-menti népek összefogásának kossuthi eszményét – fogalmazza meg a Magyar jakobinus dala c. / az a szarvas itt legelget” (A csodaszarvas). a természet körforgásának jelképeként azonban újjászületik. Szilárdfy Z. az élet és halál folyójaként (Tutajok a Tiszán…). a nyilas hatalomátvétel után. Dumuzi halálát a nyári napforduló táján. • A honfoglalást elbeszélő művekben az új haza kiválasztásának fontos mozzanata az értékes folyóvizek híre (pl.SZÓCIKKEK A–Z duda: Az európai népi kultúra jellegzetes hangszere.” • A pesti Duna -part az 1944-es események óta tragikus mementó. mint a harc turulja. folyamregényekben a Duna mint Európa legnemzetközibb folyója az örök változás. édes hazámfija! / Zengjen Duna. Termékenységükre. hadi eseményekről tudósító ún.” Szalatnai Rezső A Duna költői c. Mint rpásztor. az elmaradottság jelképe: „Vad csókok. az örökké mozgásban lévő 88 Created by XMLmind XSL-FO Converter. oláh. A többi fúvós hangszerhez hasonlóan életre keltő hatalma van. / egymást ölelik lágy hullámai. Tisza. Ős minden Magyar -fija” (A’ Dugonits’ Oszlopa). A XVII.” Ady A Duna vallomása c. meghaló -feltámadó létükre utaló attribútumuk a rgránátalma. álom-bakók. szelíd és tomboló természet jelenik meg. mint egy óriás országút. B. valamint a történelmi folytonosság szimbólumaként: „Ezer év nagy borúja / S dicső emléke éled. Nevének jelentése ’életserkentő’. triptychonjának Pokol-ábrázolásán a duda (1503–1504. rzene [B. József Attilánál a két folyó a haza képeként szerepel: „Tisza mellett. a magyar történelem és sors tanúiként jelennek meg az irodalmi hagyományban. versében a Duna az örök természeti erő megtestesülése. [Ú. Franz Karol Hessig(?): A keresztre feszített Jézus. sz. balladájában a halál-folyó képzete idéződik fel: „Félkörben az öngyilkos tábor / Zúg fel s le. költeményében a folyó a gyötrő múlt tanújaként egy szelídebb és békésebb jövő megteremtésének lehetőségét példázza: „…mult. mint az ősi felföldi duda […] kelta zenéje az emberszív felsőbb összhangzata / az elem ek örök basszuskíséretével. A dudát pásztorok fújják a paraszti ünnepeken. A Dunánál c. Csáti Demeter: Pannonia megvételéről). magyar földön hal meg. A Duna a magyar értelem és élet tengelye. XVIII. magyar földön születik. versében: „Hiszen magyar. XVIII. / A Duna győzi s adja még. „az égi karám ura”. az emberi bűnök áldozata (rézmetszet. .” r hangszerek. szláv bánat / Mindigre egy bánat marad. az élet és a halál jelentéseit. énekkari szöveg). • A XVII. • Skócia jellegzetes népi hangszereként mint költészeti szimbólum szerepel Hugh MacDiarmid Új skót költő c. mint malomkerék. Inninnek a párja. Madrid.] Dumuzi/Tammúz: Sumer meghaló-feltámadó istenség. tiszteletének központja Uruk volt. megjelenik az angyalok zenekarában is a dicsőséget zengő termékeny lélegzetként (rkürt/trombita/harsona). / Fél-emberek. népdalok tája és nótafája. kötete mottójául választotta egy magyar pásztorének kezdősorát: „Aki dudás akar lenni / Pokolra kell annak menni. / Hol. karneválokon. ő a sajátosan népi folyó.] Duna és Tisza: A rfolyó egyetemes szimbolikájával megegyezően Magyarország két legnagyobb folyója is hordozza az állandóan változó sors. az állatok terméketlenségének idején gyászként ünnepelték. költeményében a történelmi végzet tanúja és jelképe: „A Duna -táj bús villámháritó. / A Tiszaparton mit keresek?” (Ady: A Tisza-parton). bambák. gyűjteménye). A néphitben a lerakása után is nyöszörgő duda a hangszer ördögi hírét erősítette. Arany János Híd-avatás c.-i holland és flamand ábrázolásokon fallikus jelentést hordoz. sz. / Kóválygón Délre térek” (A Tisza. a magyar zsidóság elleni kegyetlenségek és a tömeges gyilkosságok révén a fasizmus legkirívóbb hazai példája. / Ha Alpárnál visz utam. Tompa Mihály A folyam c.

E. az igazság istennőjének attribútuma látható ( Lélek az alvilágban. Az Úr választott edénye a megváltott ember lelke (a „vas electionis” kifejezést általában Pál apostolra vonatkoztatják). termékenyítő aspektus kifejezője (Elura. Párizs. e. A boroskancsó utalhat az oltáriszentségre. a szerelem és az álom forrása (Horatius: Ódák. British Museum) (r mérleg). az isteni vizek hozója (Kr. Nyitottsága az égi befolyások befogadójává teszi. Louvre). púrna gháta. amint szomjukat oltják. Italáldozatok ábrázolásakor gyakran látható az örök élet vizének túlcsorduló edénye (rvíz). r Ozirisz/Szarapisz és rÍzisz attribútuma. A rgabona/búza és rolaj tárolására használatos amforák a gazdagságra és a bőségre utalnak. Uffizi). Mária-szimbólum lehet az átlátszó korsó. Happel: Der ungarische Kriegsroman. • A keresztény szimbolikában a világ Isten edénye. L. Maatnak. a titkos erő (r arany). • A buddhista tanítás szerint a félig telt edény a butaság. a süketség szimbóluma. Az üres váza a lélektől elválasztott test szimbóluma.” Váza. [Ú. Egy Theofilusnak tula jdonított himnusz így nevezi Máriát: „Báj edénye. 1432. befogadó. száján madarakkal. A Mértékletesség (az esztergomi palota falképe. Gudea. Firenze. az ranyaméh. Dávidnak. az anyaméh. a perzsa és a hindu mitológiában a szóma. valamint Szt.). 1333. akik korsóikból vizet öntenek. relixír) az élet szubsztanciája. l. Bingeni Szt. Összekapcsolódik az élettel és az élet megújításával is. Bavo. az élet tartálya. Kozmának és Damjánnak. A virággal teli váza a harmónia és a hosszú élet szimbóluma (rvirág). Az rAngyali üdvözlet ábrázolásain a szűzi tisztaságot jelképező rliliom gyakran vázában látható. Szt. amelyben a kivonuláskor a Jahve irgalmasságát bizonyító mannát tartották. a frigyládában őrizték (rfrigyláda. ami belekerül. Rámésvara csarnok oszlopai. A váza olyan szent edény. mivel csak a telítettség felel meg a bölcsességnek és a nyugalmi állapotnak. a befogadás. / Háromság temploma. Claudio Magris A Duna c. míg a másik serpenyőben egy rtoll. A halhatatlanság és a bőség kifejezői. a kozmikus vizek forrásai. 2150. A keresztény ikonográfiában gyógyító. illatos keneteket vagy olajat tartalmazó edénye van Sámuelnek. Az ranyaistennő. regényében Közép-Európa kulturális egységére utal. amelynek tartalma (pl. kb. A Róm 9. a viszály. von Birken: Der Donau-Strand. pl. a gazdagság istenének attribútuma. Simone Martini: Angyali üdvözlet. • A görög-római mitológiában a boroskancsó a rszatüroszok/faunusok edénye. 1494–1495). amely „mint a cserépégető kemencében. • Egyiptomban a szív. Szt. Párvatinak az attribútuma.SZÓCIKKEK A–Z természet megtestesítője (S. passzív. A test formáját imitáló ókori tároló agyagedények az emberi test analógiái. • A zsidó hagyomány szerint azt az edényt. 21). . a benne tárolt r bor révén a tréfa. testi-lelki megpróbáltatásoknak kitett – testét edényhez hasonlította. Mária Magdolnának (rdoboz/szelence). sz. • A mezopotámiai kultúrákban az anyaistennők attribútuma. a klosterneuburgi oltár frigyládát ábrázoló zománcképét). Hildegard – folytonos. • A kínaiaknál Caj -sennek. a tápláló. a vizek. London. • Az ókori eredetű négy sarkalatos erény közül a Mértékletesség (Temperantia) allegorikus figurája korsóból folyadékot önt egy másik kancsóba. Rafael arkangyalnak. III. A költő számára a boroskancsó az inspiráció. a ’bőség edénye’-motívum rSíva feleségének. Jan és Hubert van Eyck genti oltárának Angyali üdvözlet-tábláján. az örök üdvösség jelképe. Marsili: Danubius Pannonico-Mysticus). egészen kiégett”. vagyis túlvilági bírálatakor egy edény tartja az elhunyt szívét. akárcsak a vizeskancsó és a medence.] E edény: Változatai – a váza. mert az embert is agyagból teremtették és alakították.20–23 szerint az ember mint Isten teremtménye a lélek törékeny edénye. a termékenység és a rszív szimbólumai. amely általában üvegből van (rüveg). a négy paradicsomi folyót megszemélyesítő négy férfialak ábrázolásakor. a természet életre keltő erőinek jelképe. Az edénykészítés az emberkészítés jelképe. VII. varázsedénye megsokszorozza azt. Saulnak. 89 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A halott lelkének (szívének) mérésekor. feminin formák. W. Az aranyedény a szellemi élet kincse. mint a Szűz tisztaságjelvényei (pl. • A hinduknál az ún. a kancsó és a korsó – egyaránt nyitott.

mint a fénylő égbolt” (Dán 12. ott fönn a derűs ég. a rlétra. Mint mennyország.” Baudelaire költészetében a transzcendenciától megfosztott ég jelenik meg: „»Vakok. / reszketve és szilárdul. amint védelmezőn borul a holttestre. rurna. A transzcendencia szimbóluma. Id. rgalamb/gerle) bizonyítják a Megváltó isteni voltát. Theog. A csillagszféra külön istene Koiosz volt. s négy oszlop tartja (r jin és jang). / valami tiszta. A világtojás felső része. a rfa. • Egyiptomban az általánostól eltérően női princípium. az égből figyeli a földieket. pl. rbaldachin.) (rjádekő). razúr. Az ég – mint a világszellem helye – a tudat szimbóluma. a maradandó értékek szimbóluma: „De fönn. néma ég a modern ember létélményét jelképezi: „Mikor az alacsony égbolt az unalomtól / nyögő lélekre mint fedő nehezedik” ( Spleen. J. örökkévalósága és teremtő ereje hangsúlyozza. hogy élőlények születhessenek. 126–128). lakóhelye / annak. mint az istenség előrelátását és bölcsességét. Kosztolányi számára a föld ellentéte a Hajnali részegség c. Pl. valamennyi tárgyához képest kívül helyezkedik el.és napszemű sólyomistenség is képviselheti. 27. Szarkofágokon gyakran látható Nut égistennő. magasabbrendűségét szimbolizálja (Enúma elis. mint a hűség. rvillám) termékenyíti meg a földet. isteni jellegét elérhetetlensége. A sámánok itt kapják meg a hivatásukhoz szükséges ismereteket. • A Biblia szerint a Teremtés első lépcsőfoka az ég és föld különválasztása. az roszlop. a föld a női princípium (rUranosz/Uranus). prózaversében a töretlen hit és az Isten felé fordulás jelképe. Az ég fölötte áll minden földinek. rpalack.. III–IV. kiben mint tükörben / ember látja önmagát. 4138).) A világ jelképe. mindent lát. sz.” Babits Örökkék ég a felhők mögött c. fényes nagyszerűség.. A rhét és a rkilenc ég fogalma az istenség eléréséhez vezető út különböző fázisait jelképezik. amely az ég mindentlátását. Bp. rkék. az „égi út” a legfőbb természettörvény (23. lába Nyugaton éri a földet: ő az istenek és emberek anyja. rtehén).SZÓCIKKEK A–Z • Szabó Lőrinc a test jelképeként említi: „Testem. IV). rkehely. rkosár. A föld. • Az ural-altaji népek hitvilágában az ég a transzcendens szféra. Az univerzum teremtője és a termékenység eredője. a maszkulin elv. s lett az ég a férfi. s a révület. rGrál. rHekaté. a Földanyával alkotja az eredeti egészet. A különböző mitológiákban szereplő többszintű ég fogalma a hierarchikus értékrend tükrözője. az anya mitológiai elsődlegességét mutatja.. Gyakran előrehajolva ábrázolják: keze Keleten. A Tao Te kingben „ég s föld” maga a Természet. hist. Múz. a jang jelképe. a sámánutazás során lelkük az égi szférába emelkedik (rsámán/táltos). Középkori elképzelés szerint a Mennyek birodalma kilenc égből áll. hogy Uranosz maga is Gaia fia (Hésziod. Számos kozmogonikus mítoszban az Első Ember koponyájából jön létre (r kozmikus ember). rRhea). A női rföld ellentétpárja és társa a szent nászban. 2. Ezekiel látomásában. Középen lyukas jádekoronggal ábrázolják (Kr.6). Nut istennő alakja körülvéve az állatöv jegyeivel (egyiptomi szarkofágtető a Ptolemaiosz-korból [II. a rhegy. Ezért lesz az istenség lakhelye. a mindenség jelképe. a rmadár. Uranosz Gaiával. sz. (Ebben a jelentésben minden részesül. Az ég és a föld szétválása az első elkülönülés (rtojás). rcsillag/bolygó. Magának Istennek és Isten dicsőségének kifejezője. e. rüst [P. az isteni hatalom és a szentség kifejezője. versében: „Ég! Neved isten neve. rsátor [K. Plinius részletes leírást ad az ég és föld keletkezéséről és jellegzetességeiről ( Nat. Hatalmas. A nappali égtől eltérően az éjszakai eget általában istennők jelenítik meg (pl.3).1). • Babiloni elképzelés szerint az égen rablak is van. hold . ralkímiai edények. mint ’világfigyelő férfi’. szegény.] ég: A földi nézőpontból a magasban boltozatként ható térség. a kozmikus rend szabályozója. csakúgy. a rszárny. • Kínában az aktív. • A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten. Az ég (reső. a béke. Az uralkodó az Ég fia. / kertje vagy. a boldogultak lakhelye (rParadicsom). barátom. I. rharang/csengő. A ködös. a rtorony.. Jézus megkeresztelkedésekor égből küldött jelek (égi szózat. Az isteni lényben való hitet is jelképezi ezzel . aki később eltávolítja őt magától és új házasságokat köt. mit lestek ott az égen?«” (A vakok). végtelensége.] 90 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely csupán a kozmogóniai folyamat során vált ketté. kiterjesztett szárnyú. ami az éghez emel: pl. / te vagy a teremtő edény” (Testem). London. 79). a vogul mitológia főalakja. Paradicsom). a világ szent rendjének jelképe. a tisztaság. • Isten-szimbólumként jelenik meg Shelley Óda az éghez c. Színj. rernyő. Mir -susne-Xum. . versben. a maszkulin pólus. a megtermékenyítő erő jelképe. de megjelenhet égi óceánként vagy az Égi Tehén alakjában is (rsólyom. tehát az eredeti egész szétválása: „Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet” (Ter 1. Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Műv. Az ember így ég és föld fia: egyesíti magában a föld anyagi és az ég szellemi természetét.. Az igazakra váró dicsőséget szintén az ég jelképezi: „az érteni tudók ragyogni fognak. minden manifesztáció forrása.]. a lélek tökéletesedésének helye. British Museum). amelyeken mindenki érdemei szerint kap helyet (Dante: Ist.

a nyár. • John Donne Himnusz istenhez. amelyet Héraklész oszlopai jelölnek ki (roszlop). ezért a rnégy égtáj a makrokozmosz szimbóluma. ének 106–142). az észak a jobb. Ókeanosz folyó őrzi az élet és a halál közötti határt a távoli nyugaton. a barbárság jelképe. a tűz és a jang (rjin és jang). „az egyiptomiak úgy gondolják.. a keresztény templomok alaprajza. 129. A szakrális épületek égtájak szerinti tájolása a makrokozmosz leképezése a mikrokozmoszban (pl. karikatúrává torzított politikai harc jelképe az egér Csokonai Vitéz Mihály művében. az élet. ellentétpárja. XXVI. őrzik belső részeit. a Lélek területe. negatív erők jelképe. A templom helyzete) (rfény/világosság és sötétség. A kínai világmodell szerint a négy égtáj a világ. míg a Dél a rNap. amely Homérosz világirodalmi példáját követi. pl. az ősz.] égtájak: A Nap földi nézőpontból megfigyelt pozíciói (napkelte – Kelet. rszürke színe miatt a nagy átlagot. a szüntelen mozgást. gyűlölködő küzdelem részese (macska–egér harc). X. ahol a tengerbe ömlik (rfolyó). az újjászületés. azaz Itália neve a görög ’este. nadír – Észak) a kozmikus rendszer fő irányait jelzik. Dél Urizené. ahol a nap kél. a hiábavaló. a hideg. a halál. Zs. rállat/állatok. azaz a nyugat–keleti irányt. Észak hidegségével. verse Kelet és Nyugat szimbolikájával fejezi ki a ’halál–feltámadás’ jelentést: „összefut / Minden térképen Nyugat és Kelet: / Feltámadáshoz a halál vezet. Apró mérete és semmitmondó. a dél a bal oldala” (32). Az Észak a hideg. Nyugat a meghaló Nap. amelynek középpontja. napnyugta – Nyugat. Ezzel egyidejűleg ő az örök alulmaradó. ’bomlás’. rangsorba állító európai nézetek szerint a Nyugat -Európában a középkorban kibontakozó dinamikus és expanzív fejlődés tette a világ vezető hatalmává a „Nyugatot”. Észak az ösztönös gondolat. Színj. Róma. valamint itt találhatók az alvilághoz tartozó aszphodéloszrétek (Hom. • A kínai gondolkodás szerint Északhoz a hideg. • A földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás korában a különböző civilizációk eltérő fejlettségi szintjét hangsúlyozó. idő-egerek. 91 Created by XMLmind XSL-FO Converter. r templom). és Északon hal meg. mert bennük az igazság napját imádjuk. a tavasz. a korosodó ember jelképe.SZÓCIKKEK A–Z egér: A kistermetű rágcsáló a sötétség erőit. Az egyiptomi mitológiában Észak – ellentétben általános jelentéseivel – a fény. Pokol. A napistenekhez mindig ebbe az irányba fordulva imádkoznak. képén (1618.. Heszperia. Élet és halál. a Dél égető hőségével. a szürke tömeget és a szerény képességeket jelképezi. Kelet a felkelő. mivel hátrafelé megy. ezért az újjászületés szimbóluma. Nyugat a szabadság szimbóluma. Ennek jelentéséről így ír Honorius Augustodunensis: „A templomok pedig azért fordulnak Kelet felé. érzelmi megismerést célzó ember. a rtűz. Az északi kapun az Utolsó ítélet. Délhez a meleg. a tél. a tökéletesen szenzuális. a maszkulin erő megnyilvánulása. az elmúlás. maga a kínai birod alom (röt). Il. hogy Keleten volt a Paradicsom. a serdülőkor jelképe. a homály. hogy kelet a világ arca. Plutarkhosz Iszisz és Oszirisz c. a Nap éjszakai útját járja be. • A keresztény szimbolikában az ördöggel azonosították. Hápi (sakálfejű). • Az irodalomban a nevetséges. a nyár. Hápié az északinál. a Nílus Délen születik. Duamutefé a keletinél. • A keresztény templomba a nyugati rkapu szolgál bejáratul. A másik két égtáj szintén ellentétpárt alkot. a katolikus művészet általában Krisztust és az apostolokat ábrázolja rajta és felette. A Hórusz -fiúk: Amszet (emberfejű). értelmetlen nyugtalanságot. rKronosz/Saturnus is Nyugatra (Heszperiába) menekült legyőzetése után. pl. Apollinaire Bestiáriumában a pusztító idő szimbóluma: „Szép napok. Az ezen való túlhaladás büntetése a halál (rOdüsszeusz/Ulixes [Ulysses] utolsó útja: Dante: Ist. • A görögöknél Apollón (rApollón/Apollo) attribútuma. Ez a jelentés Steinbeck Egerek és emberek c. halál és feltámadás kettősségei fejeződnek ki Kelet és Nyugat szimbolikájában. a sivatagi perzselő hőség. A rszkarabeusz. a zűrzavart jelképezi. Jellegzetes ábrázolása: az egér az élet gyökerét rágja. rSátán/Lucifer és a Gonosz erőinek birodalma. Az apszisban lévő szentély és az oltár keleti tájolású. rhajnal). ahol az egér egy r koponya mellett látható. a déli oldalon Szűz Mária. Galleria Corsini). Nyugat a halál. valamint a hit védelmezői. a Dél alaptípusa r Don Juan. 365–389). 508. az öntudatlan. Guercino Et in Arcadia ego c.” William Blake mitológiájában Kelet a szenvedély. a gyermekkor. a közép-amerikai Teotihuacan templomvárosának szerkezete. a tél. Od. Kebehszenuf (sólyomfejű) és Duamutef (majomfejű) részt vesznek az elhunyt bebalzsamozásában. a halottak birodalma. ezért minden napisten ezt az ívet járja be. • A kelet– nyugati irány a Nap útja napkeltétől napnyugtáig.. 537–570) (raszphodélosz).) Oswald Spengler ennek a kultúrának a fejlődését. az ötödik égtáj. Mindkettő az ralvilág/Pokol területe. az réjszaka. zenit – Dél. rsír). a feltámadás. és úgy mondják. az éjszaka. Nyugat a világ végét is jelzi. Észak a sötétség. Az evangéliumot az oltár északi oldalánál olvassák fel. s a világ nyugati peremével van összefüggésben. s itt található a Boldogok szigete (rsziget). rmacska [K. • Az újkorban részben megtartja ’pusztulás’. betegen c. a sötétség. Úgy tartották. az öregség kifejezője. Kebehszenufé a nyugatinál áll. művében is megjelenik. a racionális teremtőé. a mi hazánk is” (A lélek ékköve. a fiatalság szimbóluma. a győzedelmes Nap. Az európai hagyomány két fontos szimbolikus alakja közül r Faust a tökéletes intellektuális megismerésre törekvő ember. az egyiptomi mitológia szerint ez az ív rRé bárkaútja. (Ezek a nézetek vezettek a Nyugat felsőbbrendűségének hirdetéséhez. a mártírok és a szentek témái kapnak helyet. XI. . a víz és a jin tartozik. • A görög mitológiában Nyugaton van az alvilág bejárata (Hom. ’testi halál’ értelmét. a feltűnés elkerülését. A sírkamrában Amszet szobrocskája a déli falnál. VIII. az északi embertípus. az uri zikkurat négyszögalaprajza. Az égtájak szimbolikája fellelhető temetkezési szokásokban i s (kelet–nyugati tájolású sírok. • Kínában a gabonát pusztító egér a káros. művében is ezt a jelentést találjuk: Kelet az élet. nyugat’ jelentésű szóból származik. / Ti rágtok engem észrevétlen” (Egér). ez az Egyház pogányokat megtérítő feladatát példázza. a buddhista sztúpákat övező kerítés kapui egyaránt a négy égtáj irányát jelölik ki. mindkét vígeposz címe Békaegérharc.

hogy az Egy osztatlansága csorbát szenvedne. Az egynek nincs párja. a Nyugat és a Kelet Népe c. ott terem s mosolyog. alázat” – Ady: Rohanunk a forradalomba). e. A szellem. pánszláv. egy a hit. és újabb teremtménynek ad életet. I. 221-től – az univerzum. s ez arra utalt. • A Kabbala a héber ábécé minden egyes betűjéhez számértéket rendel (rbetű/írásjel). Ú. Minden sokaság az Egy sokasága (azaz homogén). minden manifesztáció belőle indul ki és hozzá tér vissza: az erő. Egy az Isten. éspedig mint kettősség nélkül való Egy” (Cshándógja upanisad. Az ősi egység. amely nem más.] egy: A természetes számok halmazában az első szám. Az érzéki világ minden részében Istent és az ő egységét tükrözi vissza. mint káprázat. az istenség szimbóluma. hogy országukat minden külső támadástól megvédelmezik. E. a sokaság illúzióit magunk mögött hagyva az elérkezés az első princípiummal való önazonosuláshoz: „Múlandók közt örök. • Az ősi kínai filozófia szerint először volt a „legnagyobb magasság”. Isten.SZÓCIKKEK A–Z a többi kultúrához való viszonyát és ellentmondásait. Platón a lenyomat szűz forrásaként értelmezi az egyet. csacska népü táj. a kozmosz. művében – „Középpontban lévén” – ellentétpárba állítja Kelet és Nyugat országait: „itt szabad népek. Babits Turáni induló c. mint ahogy a tűz is sok lángból áll. A misztika objektív állapota az „én vagyok a bráhman” állapot. / Vagy hever s éhezik a paradicsomban. A neoplatonizmusban. hanyatlását („civilizációvá válását”) elemző művének címe: A Nyugat alkonya. messianisztikus eszméket vallottak (pl. az abszolútum. irodalmi életben is igen jelentőssé vált Kelet és Nyugat szembeállítása. aki mindennek fölötte áll. a semmiből Igével teremtő Isten jelképévé tette. […] Az Ős-ok: isten” (Svétásvatara upanisad. a hidegháborús korszakban éleződött ki. a kozmikus és ontologikus centrum. a minden polaritás felett lévőség szimbóluma. a sokaság és keletkezés pedig csupán látszat. A XIX. Egyszerre racionális és irracionális szám. […] De túl a szelíd dél áldott határain / Nézd a barna népet forró homokjain. írja Arisztotelész (Metafizika. „Egy az Úr. Az egyetlen Úr) (rbráhman/Brahmá). A magyar kultúrában. zsandár. Ezzel a statikus fölfogással szemben Hérakleitosz a kozmosz őselvévé a változást avatja.). irodalmi folyóiratok. Így minden a kezdeti egynek köszönheti létezését ( Tao Te king. egy a keresztség. „Xenophanész feltekintett az egész égre és azt mondta. Az Egység mögött a Sokaság bősége nem más. • A sumer és az egyiptomi mitológiák a teremtő istenség jelképét látják az egyben. Az egyet az álef ideogrammája jelképezi. az Egy illuzórikus képmása. Apollón. mégis egynemű. / Itt éles az elme.5–6). Minden az egy szükségletében létezik. a nyugati modellt elutasító orosz gondolkodók a világ keleti megújulását hirdették. mindent áthat és mindenben benne van” (Ef 4. a causa prima. amely felé a teremtmény olthatatlan szerelemmel fordul. A Nyugat Európát.” Ady Északi ember vagyok c. • Az egy problematikája a görög filozófiában is megjelenik. Gogol: Egy szerző vallomásai. Nem valós mennyiséget jelöl. versében a magyarságot keleti népként jellemzi: „Kőházakkal. Ady Magyarországot sajátos pozíciójú. amelyből a „legnagyobb egy” nőtt ki. így Plótinosznál az Egy a kiindulópo nt. amelyből az egész világ emanáció útján keletkezik anélkül.” rkereszt. az abszolútum.. urbánus–népies ellentét). vértes haddal. az egész. Az Egy titka azonos az isteni szentséggel (rhárom). rmandala [P. VI. sz. a Jó és az randrogün/hermafrodita száma. amelyekből „tízezer dolog” született. amely a rjin és jang kettősségére bomlott. a legfelsőbb lény. / Aki enyhülést Nyugaton keres” – Ady: Egy párisi hajnalon). keskeny kassában dong. ott ködbe tébolyog”. / Mit törődünk Napnyugattal? / Zabolátlan akarattal / Virradunk mi virradattal. amely a 92 Created by XMLmind XSL-FO Converter. sz. az aktív princípium. hogy a létező egy. míg Kelet az elmaradottságot és a stagnálást fejezte ki („Keletiség. kedvesem. amely a különbözőket egyesíti s újból szétválasztja: „Összeillő párok: egész és nem egész. / Illanva jön. mindennek a kezdete. egyben azonban az összes többi szám osztója is. Nyugat és Kelet ellentéte a volt Szovjetunió vezette kommunista blokk fennállása idején. / Északon gyökösebb a szó. hiszen önmaga egyben saját negatív princípiuma is. hogy azok létrehozzák az öt változó állapotot. Geometriai analógiája a rkör és a rgömb. minden dolog változatlan elve. Ezt az egységet jelképezi a jeruzsálemi r templom. hogy az egy az Isten”. amely magába zárja a kontinuitást és a totalitást. a tökéletesség. Dosztojevszkij: Egy író naplója). hanem maga a lét. A számok sorozata vele kezdődik és nyúlik a végtelenbe. mentes minden többszöröződéstől. a teremtő eszme jelképe. Az ókori Kínában az egységes császári hatalomnak megfelelően – Kr. • A magyar királyok a koronázást követően kardjukkal a négy égtáj felé sújtottak. ott rabszolgák vannak? / Itt a vidék puszta. 13. / Mélyebbről jön és nemesebben. a teljesség. A püthagoreusok szerint az Egy. elején gyakori motívum Kelet és Nyugat oppozíciója (pl. • Az indiai Upanisadokban a létezés ősoka: „Kezdetben csak a Létező volt. míg az magában való és független elv. pontosabban Nyugat-Európát és a hozzá kapcsolódó progresszivitást („Szent Napkeletnek mártirja vagyok. Csak önmagával osztható. gyorsulva lebben / Itt minden ajkon az ige. VI. Csokonai Marosvásárhelyi gondolatok c. 986b). a sok között Egy. amely a hívők örök hazája. Az egy Minden és a Minden egy. / S dolgos méh módjára. mindnyájunk Atyja. egyszerre feminin és maszkulin. végül is önmagában Egység (Plótinosz: A Jóról vagy az erényről). mint a kontempláció végpontja. összehangzó széthangzó. végi. versében így fogalmazza meg Észak és Dél szembenállását: „A Dél: vén. maga a nyugalom és a mozdulatlanság. Nyugat és Kelet közötti ingadozó „kompországnak” tartotta. egyben mint misztikus központ a Reveláció forrása. és mindenből egy és egyből minden” (B 10). . • A zsidó és keresztény hagyomány monoteisztikus beállítottsága az Egyet az egyetlen és mindenható. rközéppont. egyező ellenkező. valamint az északi és a déli ember mentalitását: „Nézd a munkás éjszak nyüzsög és zsibong.” Magyarország „köztes” helyzetéből adódóan a XX. 42). Az Egy a Teremtő. Parmenidész azt állítja. a Monád.

oroszlánfarka a nyár ( Nat. térdén az egyszarvúval (Krisztus). amely lehetővé teszi számára. feje a téli napforduló. a szűz pedig emlőiből megszoptatja. A muszlim misztika szerint nem létezik más istenség Istenen kívül. A bűn és a fogság jelképe. Ég felé mutató egyetlen szarva az ellentétek (ég–föld. helyesebben szólva olyan hely. • A Távol -Keleten jelentése a sárkányéhoz hasonló. a természettudományok.] egyszarvú/unicornis: Ló-. A Physiologus nyomán a középkorban közismert jelkép: „Apró. amelyek a négy 93 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rvíz). rpiramis. Az Egy az eredendő kezdet. az Apa. a Közel-Kelet és a Földközitenger. az állat a mellére ugrik. ill. a tudat.” A keresztény írók az egyszarvúról és a szűzről szóló mondát az rAngyali üdvözletre és a Szűz Máriától született Krisztusra vonatkoztatták. Ősz derekán. Plinius leírásában az évszakok megtestesítője: szarva az ősz. nem tartozik sem a térhez. rszfinx [P. szemben az ígéret földjével (rKánaán). csak csellel.. A régi egyiptomiak „fekete és vörös”-nek hívták országukat: a vörös az ország égető. hogy megbékélt családjába visszatérjen. A Széfer Jecirában leírt Szefirot-fa tíz szefirából áll. Mária az elzárt kertben (hortus conclusus) ül.13–23). • Az antikvitásban létező állatnak tartották. az roroszlán ellentétpárja. a nagyság. hegyes szarvval. Antiochiai Szt. • Az Újszövetségben ellentétes értelemben szerepel (menekülés Egyiptomba: Mt 2. az esős évszak kezdetén járja el táncát. lába a tavasz. míg a fekete a termékeny folyóvölgyet jelentette (rsivatag. sivatagos területeit. Kínában császári embléma. és zárt oázis. bíróhoz és megtartóhoz. Ugyanúgy uralkodói jelkép és az eső ura. ill. A rjin és jang egyesülése. a hatalmat és a pompát – testesíti meg. ahol megpróbál első lenni a lentiek között. • A keresztény szimbolikában a tisztaság. • Az iszlám is az egyetlen Isten. Az első szefirá a Keter. A görögrómai kultúrában a félholdat szimbolizálja. Hozzá igyekszik minden. a szüzesség. az Egyiptomból való kivonulás pedig a bűntől való megszabadulást jelenti (Kiv 3.SZÓCIKKEK A–Z héber ábécé első betűje. • Az Ószövetségben a szolgaságba vető hatalom országa. pontosabban szólván: földünk az egész világ temploma” (24) (rAszklépiosz/Aesculapius). az igazságszolgáltatást jelképezi. A taoizmusban az röt elem esszenciája és az erények összessége. amit az égiek irányítva elrendeltek? Sőt. I. ill. homloka közepén hosszú. Egyiptom ebben az értelemben az ellentétek egyesülésének jelképe. az Exodus. Indus völgye). politikai és kulturális tényezője. Elsőként pecséteken jelenik meg. még paradicsomi állapot. • Egyiptomban minden erkölcsi erény megtestesítője. • A Dante Isteni Színjátékában szereplő „Óriás Vén”. az uralkodói erényeket – az erőt. a mágikus és ezoterikus ismeretek szülőhelye. Nyitott kereszteződés. a szellem és a Szent Lélek. a teremtő „Én”. mert az az emberiség múltját jelképezi ( Pokol. bízva a „feltámadásban”. hist. és a palotába viszi a királynak. Jusztina attribútumává. háromezer éves autonóm civilizáció alakult itt ki. hermetikus irat így ír Egyiptomról: „Nem tudod. s így a megváltás és Krisztus előképe is egyben. Allah szimbólumát látja az egyben. Az álef az isteni erő. elvont princípiuma.” A Sokaság látszatvilágában élő ember számára az Eggyel való újraegyesülés a legfőbb cél (rszefirá/szefirot). . a jóakarat. a kétely előtti biztonság. anyagi–szellemi) egységét jelképezi (regy.] Egyiptom: Az ókori Közel-Kelet egyik legfontosabb birodalma. gödölyéhez hasonló állat”.vagy kecsketestű mitikus állat. amely a valóságos lét előtt megnyilvánuló isteni akarat szimbóluma: „Az első Szefirá. a holdistennő attribútuma. anyám maga is ketté oszlik / s én lelkes Eggyé így szaporodom!” (A Dunánál).. Thomas Mann József és testvérei c. őshazájául Indiát vagy Afrikát jelölték meg (Ktésziasz. a főnix és a teknős mellett). Éppen ezért mint legfőbb egyesítő szimbólum csak az individualizáció előrehaladottabb stádiumában jelentkezik. egy sokáig megingathatatlan. az analízis előtti naiv. s ez a rfolyó éltető erejére utal. a gyengédség. 8. sem az időhöz. rszarv). e. mivel lunáris erőként a szárazsághozó Nap ellen száll harcba. uralkodói jelképként (Kr. • A görög-római világ számára a legősibb kultúra szimbóluma volt. Szarvával lesújt a bűnösökre. az Egy teremtőhöz. A világmindenséggel és annak tengelyébe állított emberrel érzett biológiai fiziológiai egységének eszméjét szólaltatta meg József Attila: „…több vagyok a soknál. Lunáris. Felső-Egyiptomé a vörös volt. Fekete -Afrika. a hatalom jelképe. a szellemi és a testi erények megtestesítője. regényében Egyiptom József számára a holtak országa (ahogy a kút az alvilágba kerülésé). ebből következően egyszerre szimbóluma a kezdetnek és a végnek: az örök körforgás belőle indul ki és hozzá tér vissza. 103–105). A tisztaság. mert négy világ fut itt össze: a Szahara. a mezopotámiai hagyományban lunáris volta miatt a szűz holdistennők attribútuma. feminin princípium. Arisztotelész és id. minden dolog elgondolhatatlan. a boldogság. • Az álmokban megjelenő prelogikus állapot a megkettőzöttség (Én–felettes Én) előtti egység. / mert az őssejtig vagyok minden ős – […] s apám. Az uralkodói jelképekben Alsó-Egyiptom színe a fehér. a bölcs irányítás és a kiváló utódok szimbóluma. a szüzesség. az Egy az élő Isten Szelleme… A hang. a tudattalan harmóniáját valósítva meg. a hosszú élet. ée. Gábriel vadászként. egyben minden lehetőség összege. Nem teremtett. rszámok [V. esetleg bika.31). Ezért vált a Szentlélek által megtermékenyített rSzűz Mária. Kínai neve csi-lin (ki-lin). az emberiség Kréta szigetén álló szobra azért áll háttal Egyiptomnak (Damiátának). E.7–9). négy kutyával érkezik. Plinius leírása nyomán). Hérodotosz megfogalmazásában Egyiptom a Nílus ajándéka. Az álef az élet és a halál. A Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított Aszklépiosz c. mégis létezik. Aszklépiosz. mert a tengeri és sivatagi övezet elszigeteli. Két egyszarvú az életfa őrzőjeként is megjelenhet. hogy Egyiptom az ég képmása. ahová és ahol minden áttevődik és lejátszódik. rközéppont. egy szűz segítségével tudja elkapni a vadász: „Szeplőtlen szüzet vetnek elé. XIV. Egyike a négy szent élőlénynek (a sárkány. 3. sőt rajta kívül valójában semmi sem létezik.

aki mozgásba hozta a világegyetemet (rErósz/Amor/Cupido. s csak a hajnal fénye űzi el őket. • A XVI. sz. s amely a szerelmi varázslások ideje volt (rmáglya. a széthullást és a világ magzati állapotához való visszatérést. a maszkok. ill. az oroszlán a kéné). Bp. vége–XVII. sorozat. a szeretetet és a csalást. a fény térhódítása a rNap újjászületése (rHéliosz/Sol). a beavatást és a megvilágosodást. rkáosz és kozmosz). rördögök/démonok.45). sz. A belső transzmutáció jelképe. amikor helyreáll az eredeti androgün. Ebből a tojásból született meg Erósz.). rtűz). Marten de Vos Éjszaka-ábrázolásán a napszak az élet elmúlására utal. a lét legvégső alakja. a halált legyőző fény. a rbagoly. aki szintén viselhet mákkoronát. versében az „ártatlan szépség” jelképe. a Békét (Pax). • Az alkimisták számára a r higany szimbóluma (míg ellentétpárja.SZÓCIKKEK A–Z isteni tulajdonságot testesítik meg: az Irgalmasságot (Misericordia). aki azelőtt gyermek volt […] minden élőlény. Félelmetes jellegét rHekaté testesíti meg. anyai aspektusa.. Szépm. Firenze). 7). az álmot) (rálom). a fekete rszárny. Esztergom. Az egyszarvú szarva Isten teremtő Igéje. Egyszarvú-vadászat (német fa dombormű. Ker. az Igazságosságot (Iustitia). XVI. A nyári napforduló az év legrövidebb éje. • Kedvelt témája az európai misztikus irodalomnak és képzőművészetnek. viszont az ezt követően hosszabbodó nappal. a tilalmak küszöbén. Kísérheti az alvó Morpheusz (az álmok istene). J. az őrületet. Adriaen Collaert–Marten de Vos: Az Éjszaka (A négy napszak c. hogy Jézus születésének dátumát az eredeti január 6-ról december 25-re tették át. és az Igazságot (Veritas). kék szemű állat. gyakran párhuzamba állítva az életkorokkal. rtojás). Szimbolizálja a káoszt. közepe. a feminin erő beburkoló. 1524–1533. az éjszakát. festményen (XV. Michelangelo: Medici-kápolna. Hamvas Béla Unikornis c. az álmokat. a szerzetesi élet jelképévé is vált. írásában így jellemzi: „Megfoghatatlan és meghatározhatatlan.] éjszaka: A világegyetem kialakulása előtti. a halál sötétségén győzedelmeskedő Krisztus a testéből sugárzó fénytől övezve emelkedik ki a sírból. amely megelőzi az újjászületést. eleje. a terhesség. Ő teremtette az alvást. az ifjú és a vén is elpusztul”. amely akkor következik be. a halált.. a halált. mint visszatérni a meghatározatlanságba. szörnyek és sötét gondolatok keverednek (rfény/világosság és sötétség. szellemi nyíl. piros fejű. Más mítoszváltozatban az Éjszaka (Nüx) a Khaosz lánya. A téli napfordulóhoz. eleje). sz. rvámpír) az éjszaka közepén. egy feketét (Thanatoszt. rló [K. XVI.). pl. • Ezzel a szimbolikával is összefüggésben áll. sz. Egyetlen szarva az androgünt jelképezi. • Az ezoterikus írásokban fehér testű. sz. a rmák. ill. Jézus a sötétséget. Gyakori jelenet az egyszarvú szűz általi megszelídítése. Mivel szűzi és magányos állatnak tartották. • Az európai néphitben a gonosz erők (rboszorkány. a halált) és egy fehéret (Hüpnoszt. Az egyetlen szarv Krisztust mint Isten egy fiát. -tól gyakori téma a képzőművészetben a négy napszak megjelenítése (pl. Belépni az éjszakába annyi. az utolsó lény. melengeti az álomképeket és a rémlátomásokat”. Berlin. Múz. • Az antik orphikus mítoszok szerint a világ a fekete szárnyú Éj és a Szél nászából keletkezett: az Éj egy ezüsttojást tojt a Sötétség méhében. két karján gyermeket tart. valamint az összeesküvés idejét. Attribútuma a növekvő rHold. keresztre feszítésekor éjszakai sötétség borult a világra (Mt 27. az egyéni élet szintjén a születés előtti sötétséget jelenti. az alvásnak. de nem mint a két nem egyesítőjét. a kísérő vers szerint „Öreg lesz végül. az Egy” ( Epilegomena. Az Éjszaka az Istenek anyja. ahol a rémálmok. a napsugár. . Múz. a gyermek. Az egyszarvú szarva az Egység középpontjához vezető úttal is párhuzamba állítható. a vajúdás. az év leghosszabb éjszakájához a halál kötődött. • Weöres Sándor Az unikornis látogatása c. a csírázás. A Matthias Grünewald festette isenheimi oltár Feltámadás-tábláján az éjszakán. az Ég (Uranosz) és a Föld (Gaia) anyja. Staatliche Museen). amelyet rendszerint egy nőalakkal ábrázoltak: csillagokkal díszített fátylat visel. A hallgatás őre a néma szent erdőben élő hangtalan egyszarvú. falikárpit-sorozatán (XVI. a szorongást. A misztérium. sz. éjfélkor a legaktívabbak. amelyet számos néphagyományban örömtüzekkel ünnepeltek. hanem mint a szexualitás meghaladóját (randrogün/hermafrodita). 94 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rJézus Krisztus és az Atya egységét jelképezi. valamint a Hölgy egyszarvúval c. a párizsi Cluny múzeum késő középkori Hölgy egyszarvúval c. Az éjszaka „kedvez a játszadozásnak.

amiért nem ismerték fel Krisztusban a Megváltót. Míg az előbbi. az Újszövetség szimbóluma (Gal 4. vagyis a föld és az eke viszonya Weöres Sándor A kis istenanya c. Bartók Béla (Balázs Béla szövegére komponált) A Kékszakállú herceg vára c. az emberek „ekevassá kovácsolják kardjukat” (Iz 2. míg az Eklézsiát gótikus templomnak. Securitatis c. „törvény alatti” korszakot. 1. mely a Fényt szülé vala. az emberi (a fa) és az isteni (a rvas) egyesült. / Hogy szántsak. feltöretlen: hadd szántsam fel öled!” • A görög mitológiában Iaszión. a gonoszság megtestesítője. A Téli éjszakában szintén a keménységgel. • Az eke fallikus jelentése fedezhető fel az Innin Ama’usumgalennával ingerkedik c. a büszke Fényt. „kegyelem alatti” korszakot testesíti meg. Izsák viszont az „ígéret gyermeke”. a halálon való átjutást. Plutoszt (Hésziod. úgy sebzi meg az ekevas a földet. mely örökségiért / Éj-anyja jussát perli itt: a Tért”. mivel a sötét előítéletek uralmának megszüntetését hirdette. Az éjszakai asszonybirodalom legyőzése a beavatást. Az építészeti stílusjegyek szimbolikus alkalmazásával a Zsinagógát román stílusú épületnek ábrázolták. Philosztratosz szerint a szerelem egyik lényeges eleme a megsebzés: ahogy Amor nyílvesszője megsebzi a szíveket. Mozart (Schikaneder szövegére írt) A varázsfuvola c. Izmael az Ószövetség megtestesítője. • A középkorban a kereszténység és a judaizmus viszonya kétértékű. A Pál apostol által felállított szövetség -tipológia szerint Ábrahámnak Hágártól született fia. . a ridegséggel cseng össze az éj. • A zsidó és keresztény szimbolikában a harciasság nélküli mindennapi élet jelképe. mit meződbe hintek: / Érő gyümölcse rámüt és enyém. a kereszt jelölheti magát Krisztust. 95 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Vörösmarty Csongor és Tündéjének Éj-monológjában az Éj a mindenség eredője.4). a lehetőséget és termékenységet magában hordozó női anyag megformálója a szántás során. az utóbbi. a tipológiai szimbolizmus az ószövetségi és újszövetségi történések összefüggéseinek rendszerét dolgozta ki). XVIII. sz. a Zsinagóga a régi. ugyanakkor ellenségként is értelmezték. az újjászületést jelenti.. Theog. míg az utóbbi a jobb oldalon.SZÓCIKKEK A–Z • A XVIII.10). A háborúra utaló rkard ellentéte: a békés munkálkodás egyik legfontosabb kifejezője a kapával együtt (Tibullus: Elégiák. Az előbbi a festmények bal oldalán.. a Messiásra vonatkozó prófétai utalásokat Jézusra vonatkoztatták. vessek. amelynek embertelenségét a téli hideg csak tovább fokozza: „gyártja a kínok szúró fegyverét a merev éjszaka fénye.] eke: A férfiúi nemzőerő és a béke jelképe. a halál és az éj összefonódik: „Elfordulok a fénytől / a százszor-szent. épségben látható. sz. operájában a férfi tragikus magányának szimbóluma. az alaktalan. Goethe Faustjában Mefisztó a Sötétség részeként határozza meg saját lényét: „a Sötét része. E kettősségből származnak az ábrázolások ikonográfiai sajátságai. rtemplom). rendszerint romos állapotban.] Eklézsia és Zsinagóga: A középkori keresztény művészetben a keresztény és a zsidó hit allegorikus figurái. versében a „Szegények éje” látlelet „A nyomor országairól” és egyben erőgyűjtés a nappalra. 969) (rPlutosz). sumer eposzban: „akinek ekéje kőkemény […] ó. I. a föld termékeny belsejének istene (aki más mítoszvariánsban halandó földműves) Démétérrel. G. Az eke ősi formája. Szilárdfy Z. a forradalomtól remélt győzelemre.” Weöres Sándor Békeoltár. A Zsinagógát elődként tisztelték (pl. versében: „Énvagyok a termőföld. az Eklézsia az új.21–31). Amikor az Úr békét teremt. éjjel. Az Eklézsia és Zsinagóga ellentétpárja a kereszténység új világosságként (lux nova) és a judaizmus sötétségként. • Villonnál az eke a férfiassággal kapcsolatos: „Magom se vész el.” József Attila Külvárosi éj c. a szív fölszántója (rézmetszet. [P.” rásó és kapa [R. a gyilkosság ideje. akiben a kétféle természet. Ez utóbbi felfogásban a zsidókat vaknak és megátalkodottnak tekintették. az anyaölet (ríj és nyíl). Egyes ábrázolásokon a rommá váló Zsinagóga alapanyagul szolgál az Eklézsia templomához (r rom. a földistennővel a frissen felszántott földön szeretkezve nemzette a gazdagságot és a bőséget. titokzatos éjhez” (Novalis: Himnuszok az éjszakához).. A Kékszakállú és egyben a mű utolsó mondata: „És mindig is éjjel lesz már. gyűjteménye). Sárától született fia. Jézus. minden belőle keletkezik és belé tér vissza. Isten adta mindezt” (Nászének egy új házas nemes úrnak). versében a napfény mulandóságával szemben „fekete anyánk”. A rföld. a felvilágosodás korszaka magát a „Fény századának” nevezte. Hasonlóan értelmezhető a női és a férfi princípium. A preromantika egyik legnagyobb hatású alkotásában az álom. a Walpurgis -éj pedig a gonosz erők manifesztálódása (rboszorkány). vakságként való felfogásán alapult. ellentétben Sarastro Nap -birodalmával (rZarathusztra/Zoroaszter). az „óriás Éj” az örökkévalóság megtestesítője. eső-járta és meleg / bennem szánt az eke éle. • Shakespeare Macbethjében a gonoszság. operájában az Éj Királynője az éjszakai birodalom. fénylő Innin.

a Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított Aszklépiosz c. sz. J. Az öt őselemet öt tigrisként is említik. Indiából származik az az elképzelés is. bennök tisztelé” (VII. Hannibál rómaiak felett aratott győzelmei). Májá álma (Kr. Jelentheti Szűz Mária erényességét. • A bráhmanizmusban a tűzoltár építése a kozmikus teremtés művének felidézése. a rkígyó ellensége. az egyik legnépszerűbb hindu istenséget. első fele). Elemek). a halhatatlanságot. rlándzsa. anyagi szféra teljességét szimbolizálja. az Eklézsiát és a Zsinagógát megszemélyesítő alak közé helyezte (XV. a megközelíthetetlenség kifejezője is lehet (rtorony). amelyből értékes dísztárgyak készültek. r Buddha nemzője egy fehér elefánt. ellentétpárja. Hasonló jelentést kap Vergilius Aeneisében a csalárd jelenések kapujának anyagaként (VI. az erkölcsösség jele. rszem. Az isten emberi teste a mikrokozmosz. Ezért az indiai és a tibeti építészetben – mint az univerzum hordozói – pillérszobrokként jelennek meg. rzászló). amely a szent tűzzel együtt a mindenség jelképe (roltár). amelyet eltapos.-i indiai dombormű). mivel amikor nősténye viselős. Homérosz az elefántcsontot szembeállítja a szarvval (tkp. rkehely.. • Az irodalomban az elefántcsonttorony a művész társadalomból való kivonulását. Salamon trónjának egyik építőeleme. az utóbbi az igazságé ( Od. a halál feletti győzelmet jelképezi. Az elefántot háborús célokra is használták. a levegőt és a tüzet tartják. 562–569).) déli kereszthajójának kapuján a Zsinagóga tört lándzsájú.] elemek: A világot alkotó alapvető négy elemnek a kultúrák általában a vizet. A kontinensek közül Afrika attribútuma. az Eklézsia pedig koronás. rcsont/csontváz [P. • Az antikvitásban ritkasága és drágasága miatt jelentős szerepet játszott a palotadíszítéseknél. az ügyetlenség megtestesítője. keresztes zászlót és kelyhet tartó női figura (rkorona. bekötött szemű alak. XIX. csak a művészetre koncentráló. hangsúlyozottan esztétikai. hermetikus irat. nekik hódolt. a jómód patrónusát. • Konrad Witz festményén az rAngyali üdvözlet jelenetét két. Krisztus-szimbólumként is előfordul. nem közelít hozzá. • A buddhizmusban szintén széles körben elterjedt jelkép. 3). I. Az elefántcsonttorony feminin princípium. rkereszt. e. 893–896).SZÓCIKKEK A–Z A strasbourgi dóm (1220–1230 k. a földet. utalva a Megváltó sírba tett testének maradandóságára. • Arisztotelész szerint az elefántbika a hitvesi hűséget jelenti. amelyek a kozmosz egészét képezik (pl. elefántfeje a makrokozmosz megjelenítője. rjobb és bal.] elefánt: Indiában az erő és a bölcsesség szimbóluma. Az Énekek éneke a szép menyasszony nyakát elefántcsonttoronyhoz hasonlítja (7. izolált életvitelét jelenti. amely a herceg anyja. az állhatatosság. II. egy állatövi jegyet és egy állatot rendelt ek. Henry James). • A kereszténységben a tisztaság. . Ganésát elefántfejjel ábrázolják. rSíva isten fiát. különösen a századfordulón jelentős (Oscar Wilde. a vállalkozások segítőjét. rvíz és rlevegő egysége. Ipolyi Arnold 1854 ben kiadott Magyar mythologiája szerint „Ezen legeredetibb anyagokra önkint utalva volt az ember. • Az antik materialisztikus nézetek és többféle teremtésmítosz 96 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az oszlopot vagy obeliszket tartó elefánt az erő szimbóluma. A pozitív tartalom mellett Nyugaton az elefántnak negatív jelentése is van: az esetlenség. rállat/állatok [K. Valószínűleg ez az eredete annak a szokásnak. amely szerint négy vagy nyolc elefánt őrzi a világtájakat.5). és mindegyik elemhez egy színt. szójáték). s a katonai győzelemmel kapcsolták össze (pl. kezében törvénytáblát tartó. Anyaga a rföld. Míg az előbbi a hazugság jelképe. Májá királyné álmában a királyné oldalán hatolt be (rálom). A római művészetben az elefánt a magas kort. A keresztény ikonográfiában a Physiologus nyomán a szüzességre is utal. Szimbolikájának alapja két meghatározó jellemzője: rfehér színe és anyagának szilárdsága. hogy elefántcsontból is készítettek feszületeket. A rnégy elem együttesen a földi. így kapcsolatba hozható a hatalommal. sz. E.] elefántcsont: Az elefánt agyara. • Az ókori kínaiak (összhangban az ötös szám kiemelkedő szimbolikájával) röt fő elemet különböztettek meg. rszamár [P. és nem közösül más nősténnyel sem. • A kereszténységben Krisztus szimbóluma. midőn az ősszellem ismeretét téveszté.

a kertművelés. mint mondja. a tenger. Az okkultizmus a mágikus tarot -lapoknak (az ún. buborékot fújó gyerekek és a hagyomány szerint levegővel táplálkozó kaméleon is kifejezheti a mozgó levegőt. hogy senki félre ne vezessen benneteket bölcselkedéssel és hamis tanítással. Az embert. • A középkori értelmezés szerint a négy elem szintén az anyag. míg a levegőt rHéra/Juno pávái és más madarai jelképezik. 1587). napszakok. / Jézushoz képest mind silány” (Magyarországi ének a világ megvetéséről).8). Istent illeti értük a dicséret (Bölcs 16. Az elemek. a föld és ami rajta van. a levegő és a rtűz „kincsekkel csalogat […] Ami édest a Föld kínál. maga zsenge világunk is. rszalamandra. nem pedig Krisztusban” (Kol 2. amelyben Silenus (rSzilénosz/Silenus) a világteremtésről énekel: „Mert a dal arról szólt. .17). / Feltör az égre a tűz. azaz a természet működésének ismerete nagy bölcsesség.20). Az elemek akkor is Istennek engedelmeskednek. amely értéktelen a túlvilági léthez hasonlítva: bár az egyes elemek. ami emberi hagyományon és világi elemeken alapszik. 1586. • A reneszánsz csendéleteken szimbolikus cselekvések és alakok utalnak az egyes elemek megjelenítésére. légnek csírái a tiszta tüzekkel / Mint keveredtek rég. a mikrokozmosz szintjén pedig az egyes testnedvek dominanciája határozza meg (rkozmikus ember). a primitív kultuszok mozgatóit látja bennük: „Vigyázzatok. a szoptatás. a földi lét.17). undine szalamandra szilfek gnóm. Az Augustus békeoltárán (Ara Pacis Augustae) elhelyezett ún. amikor a zsidók kivonulnak Egyiptomból: „A természet a kivonuláskor Izrael pártján áll” (Bölcs 19. • A zsidó és keresztény hagyományban is szerepelnek az alapelemek. Eszerint az emberi temperamentumokat a makrokozmosz szintjén az egyes elemek. hogy értsem a világmindenség szerkezetét és az elemek működését” (Bölcs 7. Az elemek káoszból való születését Ovidius így fogalmazza meg: „négy elem alkot együtt egy zavaros tömeget. pl. Szt. de szélmalommal játszó.10). valamint a germán mitológia szellemlényeinek is megfelelteti őket: a szalamandrák (r szalamandra) a tűz. A vérmérsékleteknek az elemekkel való párhuzamba állítását kiegészíti az állatok. mint mikrokozmoszt. vagy rHéphaisztosz/Vulcanus kovácsisten jelöli. a föld. alapanyagai. elemek Tűz Víz Tűz Levegő Föld kártyalap Kard Kehely Kard Bot Pénz/Érem héber kezdőbetű J H J V H henochi mágia Bitom Hochmá Bitom Exarp Nanta állat szalamandra sellő. amikor Isten szétválasztotta őket a káoszból. hogy a végtelen űrben a földnek. kis arcanum négy sorozatának. A tüzet lángok koronázta fej. Az Újszövetségben Pál apostol az ösztönvilágot. a vízre pedig úszó víziló vagy rdelfin emlékeztet. évszakok hozzárendelése is: ezzel a mindenséget irányító természeti erőkhöz kapcsolják az elemeket. I. a gnómok (rtörpék) pedig a föld szellemei.SZÓCIKKEK A–Z összeolvasztása fedezhető fel Vergilius epikuroszi kozmogóniát tükröző VI. a szilfek a levegő. / s lent a világ közepén ül meg a földdel a víz” (Fasti. „Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek” (Kol 2. Az elemeknek tulajdonított hatás jelenik meg az angol reneszánsz emblémák allegorikus rajzain és a hozzájuk tartozó rövid magyarázatokban (Geoffrey Whitney: Choice of Emblems.24). levegő terjed ki alatta. hogy minden az őselemekből / kelt majdan. Plinius: Naturalis historia. elenyészik” (2Pét 3. / Tengernek. a levegő és a víz allegorikus ábrázolása. Salamon ekképp beszél erről az isteni adományról: „Mert ő adta nekem a dolgok biztos ismeretét. George Whitler’s A Collection of Emblems. s mivel az elemek a világmindenség alkotórészei. Péter második levelében a végítéletkor fenyegető káoszt. Tellus-dombormű a föld. eclogájában. Az Ószövetség szerint akkor jöttek létre. s ezekben a rendszerezésekben a négy fő elemnek alapvető szerep jut. 103–106). valamint a kígyó vagy a korona jelenléte a földanyát idézi fel. rkártya). • A reneszánsz idején az antik korrespondencia-tanokat elevenítették fel. az undinék és a sellő a víz. a ősi állapotba való visszatérést az elemek pusztulásaként írja le: az Úr napján „az elemek a tűz hevétől felbomlanak. a négy elem összekapcsolódásaként is felfogták. meg a mennybolt” (31–34). goblin 97 Created by XMLmind XSL-FO Converter. azaz a négy alapvető világrendező elv az alkímiában a testet öltött világegyetem. / Csakhogy az ősanyagot részekre szakítja a harcnak / szelleme: minden elem más területre szorul. Az ember mint a négy elem központja (metszet. • A négy elem. mert. 1635).

• Kínában a taoisták az örökkévalóságot. Égi eredetű szent italnak tekintették. II.és a hindu szóma-kultusz középpontjában varázserejű ital állt. Eredetileg orvosi kifejezésként gyógyításra használható száraz port jelentett (gör. 1) a rhajnal megszemélyesítése. I. A druidák ismerték a felejtés elixírjét. Minden reggel felemelkedik ágyából. nem emlékezett korábbi tetteire. Mihály a tűznek és a déli iránynak. Az alkímiai munka fő célja az egyetemes orvosság (panacea) előállítása a rbölcsek köve segítségével. • A kelta hagyomány varázsitala fagyöngyből készült (rfagyöngy).] Elízium: rParadicsom Éósz/Aurora: A görög mitológiában „rózsaujjú” Éósz (Hom.. rkenyér). / az örökös ifjúság italát. VIII. Az életelixírt (elixir vitae vagy alkahes) először az arab alkimisták kezdték kutatni (l. és a beavatottnak a megvilágosodás hármas koronáját biztosítja: a mindentudást. Aurora az ókori istenek és a négy földrész körében. Noszvajban a kastély mennyezeti freskója. meggyógyítja. perzsa mesegyűjteményben). / Felemelkedik a földről az égbe” (II. / Megtisztítja Tűz.).. felv. Rómában Aurorával azonosult alakja (aki. Az antik ábrázolásokon szárnyas női alakként jelenik meg. amely maga a halhatatlanság: „Megittuk a szómát.. amellett. A. rgyógynövények [L. amelynek egyes növényi alkotóelemei hallucinogén anyagokat is tartalmaztak. hogy ő vezesse a Napot a horizont fölé. az ember halhatatlanságát a cinóber vagy a folyékony rarany ivásától remélték. • Az alkimisták többféle elixírt ismertek. a föld. Víz. az elixír jelképei (XVIII. amely kimossa a tisztátalan anyagokat a szervezetből. VIII. 48. négyesfogatát hajtva vagy fiát. Od. -i alkímiai traktátus illusztrációja). a Forgách-kastély mennyezetfreskója). az európai kultúrában a hajnal költői elnevezésévé is vált). Olyan csodaszernek tekintették. G. hogy átvette a görög istennő jelentéseit. Memnont siratva.3). . a tudós Abu ibn Szináról szóló történet az Ezeregynap legszebb meséi c. a mindenhatóságot és az örök isteni szeretetet. jel. aki ivott belőle. 1. amire vágyok. fiáért ontott könnye (Ovid. a hagyomány szerint. xérion ’száraz dolog’). az ifjúság forrásának is. a hajnali r harmat az ő. a r ciprus magjait. XIII. • Ben Jonson így ír róla Az alkimista c. • A perzsa haoma. Fogyasztották a halhatatlanság növényét. halhatatlanná váltunk” (Rig-véda. akit Akhilleusz ölt meg a trójai háborúban. rkáosz és kozmosz [R. vígjátékában: „Ez a Természet oly titka. Uriel pedig a föld és Észak (rangyal).” József Attila Buzgóság c. ezekből az elemekből áll” (Titkos bölcselet. Minden. ősalapja van: a tűz. hogy a fertezéstől. • A halhatatlan görög-római istenek nektáron és ambrózián éltek az Olümposz hegyén (rambrózia. mert ezeket az örök élet állatainak tartották (Li Taj -po: Első próbálkozásom az élet varázsitala főzésében) (rtao). 98 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Met. és elixírnek nevezték a fémeket nemesítő készítményüket is. arzént. agyvelejét. sz. versében ekképpen említi: „legalább keressem. A nyugati mágia a négy égtájnak és a négy arkangyalnak felelteti meg a négy elemet: a levegőhöz Rafael és a keleti irány tartozik. • Mozart és Schikaneder (szabadkőműves indíttatású) operájában. a Luna (rezüst) és a Mercurius (rhigany). Lombikban ábrázolt király és rózsa. Lég és Föld. regenerálja az emberi testet. Agrippa von Nettesheim ekképpen hangsúlyozza az elemek jelentőségét: „Minden testtel rendelkező dolognak négy eleme. valamint a rdaru és a rteknős tojását. rnektár). 27. a víz és a levegő. Gács. a Nap (rHéliosz/Sol) nővére. Gábriel a nyugati égtájnak és a víznek felel meg. Az öregedésgátló elixír ősei a mitológiai életnövények és halhatatlanság-italok. ami ebben az alanti világban létezik. • A barokk világi festészetben gyakran megjelenő téma Aurora diadalmenete (pl. • A reformkori irodalmi élet és a magyar romantika első fórumaként (Aurora) egy új irodalom kezdetét jelzi Magyarországon.SZÓCIKKEK A–Z Az elemek összetartozásában a sorrendnek jelentős szerepe van: a JHVH.] életfa: rfa elixír: Örök életet adó csodaszer. amelyet Kracker János Lukács festett 1778 ban. • A keresztény hagyomány az örök életet adó elixírt az oltáriszentséggel azonosítja (r bor. / bár nincs. Lacinius szerint három alkotórésze a Sol (rarany). Szerelmi bájitalnak is tekintették. amely az emberi testet anyagtalan fénytömeggé alakítja át. 3). 576–622). 1750–1760 k. / akármi bajtól óv. Ezért nevezik a halhatatlanság kulcsának.” ralkohol. A varázsfuvolában a beavatási szertartás során említik az elemeket: „ki e megpróbáltatásokkal teli ösvényen jár. / Ha legyőzi a halál rettenetét. azaz Jahve neve a mindenségre utal.

Bod Péter Biblia -magyarázatában lehet a gyülekezet jelképe. a természet titkait rejti. fény és sötétség. balettjében a megelevenedő erdő az embertelen. rpiros/vörös [Ú. Piros színe. Bosch A Gyönyörök kertje c. a zavar. sötétlő erdő az igaz út elvétését jelzi. alvilági erőkre. Dante Isteni Színjátékának kezdetén a nagy. 1823). ligeteket az istenek szentélyeinek tekintettek. az Eklézsia ellentéteként a pogány vallási közösségek szimbóluma (Szent Irás’ értelmére vezérlő magyar leksikon. a női princípium-jelentésre példa Ritkás erdő alatt c. Mahábhárata. . regényében az őserdő a rejtett tudás.] epe: rmáj és epe eper/szamóca: A keresztény felfogás szerint a feddhetetlen erkölcsű ember szimbóluma. rkert [P. ami elfog minket a messzeségbe nyúló mély árnyékban. verse. a szellem eledele. Joseph Conrad A sötétség mélyén c. versében a legkellemesebb érzetek foglalata: „Kedves Szamócza! téged / Én – én az Isteneknek / ’S az Istenasszonyoknak / Tennélek asztalára. / ez az irígység erdeje!” (Az irígység erdejében). versében a közösség kifejezője: „Zúgj. hogy ott elmélyedhessenek a meditációban. Az ibolyával együtt az igaz ember szerénységét és alázatosságát jelenti. Tirsziphoné és Megaira.: Piroska és a farkas. triptychonjának középső tábláján a földi és mennyei örömök jelképe (1503–1504. E. hogy egy isten lakik ezen a helyen?” (Levelek Luciliushoz. • Az Ószövetségben szimbolikus értelemben is szerepel az erdő. szent elmélkedéssel […] az Örök Lélek birodalmába jutnak” ( Mundaka upanisad. Prado).23). I. 2. • A világot az ősi. Izajás próféta könyvében az erdővé terebélyesedő gyümölcsöskert a Messiás eljövendő országának bőségét jelöli (Iz 29. Az ikonográfiai hagyomány szerint rSzűz Mária ruháját eperábrázolások is díszíthetik. A személyiségproblémák a kezdeti káosz után megoldódnak az erdőben. / Benn határtalan sűrű – az emberélet erdeje” (Kút-példázat. A sötét vagy elvarázsolt erdőbe való belépés határ-szimbólum: a lélek megmerítkezése az ismeretlenség veszélyeiben (számos mesében szerepel ebben az értelemben. 6). – // és szólt Dsuang Dszi: – Hiába. Baudelaire Kapcsolatok c. versében az erdő templom. Jeremiásnál pedig az erdő kivágása Egyiptom pusztulásának képe (Jer 46. Jancsi és Juliska). I.] erények: rhét Erinnüszök/Furiák: A görög-római mitológiában a bosszúállás és a lelkiismeret-furdalás.] erdő: A lélek és a feminin princípium jelképe. • A kelta druidáknál a Nap és az erdő házastársak. aki elhagyta az aktív életet a kontemplatívért. az ember útja pedig e templom misztériumainak ösvényén át vezet. kozmikus méretű emberi testből eredeztető mítoszok az ősóriás haját az erdőkkel és a növényzettel feleltették meg (rkozmikus ember). • A hindu aszkéták az erdőbe vonulnak vissza. E. a „néma bűvölet” szimbóluma. 1746). veszélyes erők manifesztációja. / önmérséklettel. a gótikus hóráskönyvek kedvelt díszítőeleme. metszet Scharmer Márton rajza alapján. 41.SZÓCIKKEK A–Z A Hajnal allegóriája (Aurora. művében a nyugalom. forest comedies) az erdő az idős generáció által irányított város ellentéte. s az új generáció boldogan tér vissza a városba (Ahogy tetszik. a tisztességes munka megérdemelt gyümölcse. a Földanyától származnak 99 Created by XMLmind XSL-FO Converter.17). Szabó Lőrinc az erdő keleti mítoszokban megjelenő negatív szimbolikáját eleveníti föl: „…minden elégedetlen / és harc és kétségbeesés. maga a „termékeny és rejtelmes élet roppant teste”. Pl. a „megközelíthetetlen csend”. A beavatásra és az ismeretlen veszélyre is utalhat. Spirituális világ. erdő elvtárs!”. pl. A hindu hagyományban „erdőlakónak” hívják azt az embert. valamint Eumeniszek néven a kiengesztelődés hármas istennői: Alektó. kik a vadonba vonulnak. rfa. 11). amelyen áthatolva az ember megtalálja a jelentést. mindez nem azt az érzést adja -e. ez a törvény. Az áthatolhatatlan sűrű erdő az állandó életfolyamat jelképe: „Amit neveznek erdőnek – a születések lánca az. József Attila Bánat c. • Csokonai A’ Szamócza c. • Az antikvitásban egyes erdőket. a halálra felkészítő elmélyült önvizsgálat helye. A rómaiak csak engesztelő áldozat után vághattak fát a szentként tisztelt erdőkben. a sötétségre és a bűnre utal (rfény/világosság és sötétség).2). • Keresztény értelmezésben Krisztus világosságával szemben a lunáris. • Shakespeare komédiáiban (ún. Szentivánéji álom). XI. [Ú. ugyanakkor a kert. Seneca így ír erről: „…az erdő hatalma és titokzatossága.” rgyümölcs/termés. mint férfi és nő. Bartók Béla (Balázs Béla meséje nyomán komponált) A fából faragott királyfi c. s így meghalt a világ számára: „Ám azok. Az erdő a halál birodalma. akik Hésziodosz szerint a megcsonkított Uranosz (rUranosz/Uranus) vérétől megtermékenyült Gaiától. Madrid. édes íze miatt a szexualitás. az életvágy szimbóluma is lehet. Vajda János A vaáli erdőben c.

Az ernyő nyele. • Indiában rVisnu emblémája. küllői a r Nap sugarai. Pauszaniasz a két Aphrodité tanának megfelelően két Erószról beszél. a férfi és nő közötti érzelem serkentője (180e). a szerelmi vágy megszemélyesítője. . szellemi szinten pedig műalkotások teremtésében nyilvánul meg (207a). 341–384).SZÓCIKKEK A–Z (Hésziod. akik a vérrokonságot és a családi kapcsolatokat nem tartják tiszteletben. a helytelen vágyak eredője (187e). Az Égi Erósz Urania múzsa szülötte. Származtatják Aphrodité és Hermész. Porosz (a Gazdagság) és Penia (a Szegénység) fia. a Buddha-ábrázolásokon is megjelenik. a szép és jó értékekre vágyakozik. azaz a ’jóindulatúak’ elnevezést. Agamemnón meggyilkolásáért. Zs. 2 8–32). a háború megtestesítője: „Ádáz Erynnis’ lelke uralkodik. Klütaimnésztrát. ezért lett Aphrodité szolgája. amikor ijesztő banya képét felöltve harcra tüzeli Turnust (Aen. akit Aphrodité Urania. mint világtengely. rférfi és nő). rtojás). Nüx. e. VI–V. Phaidrosz beszéde az ősi elképzeléseket idézi. íme. szerinte Erósz a „legősibb istenek közé tartozik” (178b). a ko zmikus rfa lombját. szépre irányuló vágy” (206b). hogy kik vagyunk: / az Éjszakának rémes árnyalakjai. Buddha lábnyomai pedig a földet jelentik. • A hellenisztikus korban Erószt kecses ifjúként vagy kisgyermekként ábrázolták. A kínai társadalmi hagyományban a gazdagság és az elegancia jelképe. Allecto. gorgóméreggel átitatott haragot önt Amata.” Az orphikus hagyományban a széltől megtermékenyített Éj szülte az ősi Világtojásból (réjszaka. amely anyagi szinten utódok nemzésében. „Prótogonosz”. a nemzés ösztöne. a szerelmi vágy és a nemzőerő által a mindenütt ható éltető erő szimbóluma (rkígyó). a hatalom és méltóság kifejezője. / Átok-leányok: ez nevünk a föld alatt” (Aiszkhülosz: Eumeniszek. s isteneink ős jogarát vettem el és rendjükön új joggal uralkodom ma. a másik Aphrodité Pandémosz. Alakjuk később a Kr. aki az Aphrodité születését ünneplő lakomán fogant. 184–186).-i vázafestészetben pusztító. mélyölű víz és örök égbolt. s az igazi szépséghez vezet. • A magyar irodalomban Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. Aphrodité csintalan 100 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ének. sz. a szerelem. rHárpiák. Agathón értelmezésében a legifjabb isten. 415–417). Oresztész mítoszában az örökké üldöző lelkiismeret-furdalást jelképezik: „megtudod. Üldözőbe veszik mindazokat. a férfiak közötti szerelem élesztője. Itt az rég jelképe. aki megöli anyját. • A nyolc buddhista szimbólum egyike.. Ezt a mozzanatot emeli ki Hérakleitosz is egyik töredékében. a három alvilági fúria egyike. ódájában az Erinnüsz a politikai viszály. az univerzális szellemi törvény jelképe. egykori androgünitását állítja vissza: „a teljesség vágyát és keresését hívjuk Erósznak” (191e) (randrogün/hermafrodita. • Platón A lakomájának témája Erósz. így pl. démoni erejű alvilági istennőkként jelenik meg. s ő a mindenek felett álló. „akiknek engedélye nélkül a Nap sem lépheti túl a mértéket” (B 94d). amely alatt az ember menedéket talál. nyele a világtengely. mint „A jóra. Oresztészt is. A képzőművészetben a holtak boszszúszellemeitől való ösztönös. és ezért kapják az Eumeniszek. ez a mozzanat is jelzi khthonikus eredetüket (Aiszkhülosz: Eumeniszek) (réjszaka). hanem daimón. Eredetileg a világot működtető kozmikus alapprincípium. a Szépség szerelmese (203b–c). s örökké a gazdagságra. amely szerint az Eumeniszek az igazság érvényesítői. Ő az első működő erő. ami él” (197a). Parmenidésznél a legősibb isten. rHekaté.. Jelképezheti a mennyboltozatot. Erüximak hosz a minden létezőben meglévő szépséghez való vonzódásnak tekinti. majd a sajátos platóni szerelemeszményt fejti ki. az egyik Aphrodité Urania fia. D. míg a Földi Erósz Polühümnia fia. VII. Származásából eredően Erósz örökké szegény. Ugyanakkor a nemzés és a szülés által a halhatatlanság utáni vágyat is megszemélyesíti. azaz elsőszülött. ősi félelem miatt igen ritkán ábrázolták az Erinnüszöket. az emberi és isteni világ közötti közvetítő. regy. amely a világteremtés folyamatának alapfeltétele (Hésziod. amikor egyikük.” rboszorkány. A kínai buddhizmusban Viruhaka vagy Mo-li Hung. Theog.. rszél. A mű a korabeli Erószhoz fűződő hagyományokat összegzi. hogy bosszút álljon rajta apja. amely az emberek ősi természetét. A klasszikus kori költészeti hagyomány viszont az olümposzi istenrendbe sorolja be. VII. míg a trón a köztes világot. a szerelem és természet termékenységének istennője alkotott meg (rAphrodité/Venus). 116–123). Aphrodité és Arész gyermeke. az uralkodóval azonos. amely a Khaoszból jött létre Gaia és a Tartarosz mellett. Arisztophanész a szerelmi vágy megtestesülésének tartja. tehát nem más. eposzában a vergiliusi mintára megjelenő Alecto fúria a magyarokat bűnös. Szimiasz A kozmikus Erósz c. a Dél őre birtokolja a földrengések. rkígyó [A. • Római megfelelőik a Furiák. Szimónidésznél pl. Egy másik mítoszvariáns szerint anyjuk az Éjszaka. 415–474). Theog. akinek gyengéd uralkodásától kezdve megszűnt az isteni világot egykor jellemző durva harc és erőszakosság. Hésziodosznál a négy kozmikus őslényeg egyike. Az Arany Napernyő. a sötétség és a káosz ernyőjét. Ő a legfőbb jó: „Erósz bölcsessége által terem és születik minden. Ebben a jelentésben látható a perzsa uralkodó fölötti napernyő a perszepoliszi palota egyik domborművén. Berzsenyi Dániel A’ Magyarokhoz II. mind behódolt.] Erósz/Amor/Cupido: A görög-római mitológiában a szerelem istene. Az ellenségeskedés megtestesítőiként jelennek meg Vergilius Aeneisében. A Diotimát idéző Szókratész szerint viszont nem isten. [K. romlott életük miatt sújtó isteni bosszú eszköze (I.] ernyő: A keleti kultúrákban szoláris hatalom-jelkép. versében a mindenség ura: „a Föld. Jelenti a napkorongot vagy napkereket. Az aiszkhüloszi dráma megoldása szerint az Erinnüszök végül gonosz voltukat a megbékélés jegyében a törvényesség és a rend őreinek szerepével cserélik föl. Délkelet-Ázsiában királyi embléma. A szétnyíló tojásból kibújó szárnyas fényisten neve Erósz Phanész. c. valamint Irisz és Zephürosz nászából is. a latinok királynéjának szívébe ( Aen.. A pagodák emeletes tetőszerkezete a napernyő és a r baldachin szimbolikájával tart rokonságot. Másutt a viszály szítója.

[…] Minden lény minden szerelme Őfelé. Ekkor válik jellegzetes attribútumává a tegez. értekezése. rSzűz Mária kultuszában szintén megjelenik a szépség és a mennyei szerelem dicsérete. isteni. Ez ösztönzi a felsőbb lényt alacsonyabbak gondját viselni. mely / mozgat napot és minden csillagot” ( Ist. Michelangelo több versében is megjelenik az amor divino: „Már nem nyugtat meg véső és ecset. CXLVII). szúrta. Pl.. az isteni szférába emelő erőnek tekintik. -i firenzei neoplatonisták a platóni Erósz-tan és a középkori spirituális szerelem-értelmezés közötti összefüggésre helyezték a hangsúlyt. Paradicsom. Erósz bekötött szeme a szerelem vakságát fejezi ki. regényében. Bernát pl. 142–145). Hozzá törekszik. a lélek transzcendens irányultságát fejezte ki. A késő római korban a III. ez egyenrangút egyenrangúval közösségben egyesülni. […] Ám mindenek fölött Isten szép szerelme áll. Enneadesz. • A neoplatonikus szerelemeszményt PszeudoDionüsziosz Areopagitész művei közvetítették a keresztény teológia számára. III. sz. Attribútuma lehet még a rfáklya is.” Ezek a nézetek a kortárs reneszánsz művészetre nagy befolyást gyakoroltak.” • A rómaiak Amor (’szerelem’) és Cupido (’vágy’) néven tisztelték. Ficino A szerelemről c. / de folyton gyors kerékként forgatott / vágyat és célt bennem a Szeretet. Az isteni nevekről c. Múz. / egyet kívánok: az égi szerelmet. A hellenisztikus neoplatonizmus idején jelentkező szerelem–halál 101 Created by XMLmind XSL-FO Converter. himnuszban a lélek Isten iránti vonzalma („Per amorem fit anima / Christi sponsa carissima / et nubet divinitus”: „Szeretetben lesz a lélek / arája az Istenségnek / s Krisztusával egybekel”). a halál szárnyas. Szépm. Uffizi) és Tavasz (Primavera) c. • A középkori világi költészetben Amor erotikus és szerelmi szenvedést kifejező jelentése az antik toposzok nyomán szintén megjelenik. amelyek a reményteli túlvilághit erősödésével párhuzamosan a szerelmet a lélek halál utáni kiteljesedésének. képein (1477–1478. az ölelés és a csók fokozataival fejezi ki az Isten iránti odaadás mértékeit. amelyet élesen elkülönítettek a cupiditastól. „Sorsunkat Ámor írta. jellegzetes attribútumaival. marta. Muáláná Dzsalál al-Dín Rúmi: Misztikus szerelem. csakúgy. a XIII. mind a szerelmi boldogságot mint legnagyobb értéket jelképezheti alakja (Propertius: Amor dicsérete). amely az emanáció során az anyagba süllyedt lélek visszatérését ösztönzi ( A szerelemről. a Szent Szerelem az Istenhez emelő vágyat. ami bennünket az égnek visszaad. Amor és Psyche). Clairvaux -i Szt.-i szarkofág-reliefeken jellegzetes témacsoportot alkotnak az istenek és emberek közötti mitológiai szerelmi jelenetek (pl. azaz a lélek (rpillangó/lepke). hanem a szerelem. Firenze. mondhatjuk. Pl. • A neoplatonikus Plótinosz tanaiban az Erósz spirituális fogalom. művében a következőket írja: „A szerelem. / mely karját tárja felénk a keresztfán” (Canzoniere. A hellenisztikus hagyományoknak megfelelően mind a szerelmi fájdalmat (Ausoni us: Cupido megkínzatása). vájta” (Záróballada).SZÓCIKKEK A–Z gyermekének említik. Lucas Cranach: Venus és Cupido (1506. valamint az ’isteni törvény’ jelentés is szerepel: „Amor legis plenitudo” („Szeretet a törvény telje”). hogy szebb verseket írok…).). szenvedély „vadszívű istene” (Meleagrosz: Az összetört szívű szerető Erószhoz). s a legalacsonyabbrendűt a feljebb állóhoz fordulni. Nézetei mind az ókeresztény gondolkodókra. Danténál a mindenséget mozgató világtörvényként jelenik meg: „Csüggedtem volna lankadt képzelettel. sz.. minden lény önnön természete szerint. szellemi. nem az ismeret. Színj. Egy hellenizmus kori orphikus himnuszban a kozmikus jelentés szerepel: „fönn az egen meg a tengereken meg az emberi nemnél […] egyedül te fogod mindennek kormányrúdját. amely a szerelem lángoló erejére és a szerelmi szenvedésre egyaránt utal. sz.-i szúfi versek: pl. lelki avagy természeti. mint rJézus Krisztus és a jegyeseként értelmezett Egyház (Eklézsia) viszonyában. valamint a rszárny. Az ős Egy és az ős szépség szeretetét jelöli. mind az iszlám misztikusokra döntő befolyást gyakoroltak (pl. ő vigyáz ránk” (Nászének egy új házas nemes úrnak). Fákhruddin Ibráhim Iraqi: Misztikus szeretőmhöz). A Bernátnak tulajdonított Ritmusa az isteni szeretetről c. lefelé fordított fáklyát tartó géniusza ikonográfiailag összemosódott az Amor -ábrázolásokkal. A „keser-édes Erósz” (Meleagrosz: Különös eset) a szerelmi vágyakozás. Platón A lakomájához írt kommentárjában Amort a lelkeket Istenhez vezérlő elvnek tekinti: „Tehát az. a tekintet. • A keresztény hagyomány és a platonikus filozófia szintézisére törekvő XV. . Amor és Psyche történetét Apuleius dolgozta fel Az aranyszamár c. a trubadúrköltészetben: „Szívemet általverte Ámor” (Bernard de Ventadorn: Nem csoda. XXXIII. amellyel ravaszul és kegyetlenül sebet üt a szíveken (Moszkhosz: A szökevény Erósz). Bp. a földi vágytól. Az ószövetségi Énekek énekéhez fűződő kommentárirodalomban szintén megjelenik a szerelmi érzés és az Isten iránti szeretet közötti analógia. A sírköveken ábrázolt Thanatosz. Firenze. angyali.. egyesítő és elvegyítő hatalmat is jelent. Ibn Sziná A szerelemről c. Botticelli az égi és földi szerelmet megjelenítő Vénusz születése (1482. Szerelmese a pillangó alakban ábrázolt Pszükhé (rPszükhé/Psyche). Petrarca szonettjeiben (Tünődve egyedül…) és Villonnál: „Ámor vad fullánkja / Kínozta. Uffizi) Amor a földi szférát vezérlő istennő fölött látható.” A középkori teológusoknál ugyanebben az értelemben az Amor Sanctus. az ríj és nyíl. 5).

A keresztény szimbolikában az esőt mint az isteni tudást és hitet az apostolo k hintik a megváltást remélő földre.17) (rvíz). Tiziano: Danaé.7–12).8). a kukoricaasszonyt. Madrid. hogy csak igérte s nem adja meg Juliát). D. rvihar. • Madách Imre Az ember tragédiája c. vágyakozás éltetője. a buddhisták eljövendő tökéletes. Ez a jelentés a sumer költészetben is megjelenik: „égből a bőség esőként zuhog le. 1531. ill.] Észak: régtájak Éva: A zsidó és keresztény. Berlin. dús termés árad” (Ének Enlilre. 1). az ősanya: „ő lett minden élő anyja” (Ter 3. 1545 k. sz. alapvető princípiuma a szerelem.” Pilinszky János Panasz c. Csokonainál: „…rám csillámlott LILLA szempillája. az emberek közötti érzelem. ősképe. . A szerelem két megnevezését említi. így az eső egyaránt jelképezi a termékenységet és az újjászületést (Kausítaki upanisad. ősalakja (Mysterium Magnum). / de a lepkével / meghalok. Iréneusz (III. valamint az áthatolás szexuális és spirituális értelemben vett szimbóluma. / Szerelem. az esőhozó felhők pedig a fényre szomjúhozó föld és a megváltásra vágyó emberiség várakozását fejezik ki (Iz 60. amely lemoshatatlan bűneik és erkölcsi romlottságuk büntetése ( Pokol. Musée Condé). az üdvösség és megtisztulás. a villámlás és tűzeső ura. 1415–1416.SZÓCIKKEK A–Z összefüggés is szerepel a reneszánsz kori neoplatonizmus gondolatvilágában (Lorenzo Lotto: A halált koronázó Ámor. Chantilly. IV. Toccata c. / s tüzétől felgyúladt az Ámor fáklyája” (Déli aggodalom). Zwinger. Mivel a bűnbeesés során Éva hallgatott a rkígyó szavára. • A középkori teológiában Éva teremtését az Egyház megteremtésének előképeként értelmezték (2. / a földet érinti. magának az eredendő bűnnek az okozója és megtestesítője (ralma/almafa). Ag 2. • Kínában a rharmat férfi elvű (jang) szimbolikájával szemben az eső a női princípium (jin) hatását jelképezi. Nápoly. az anyag.] eső: A földet megtermékenyítő isteni befolyás.14). • Dante Isteni Színjátékában a Pokol harmadik körében a tivornyázók szörnyű záportól és jégesőtől szenvednek. • A reneszánsz korában az Évát. Staatliche Museen). VI. a termékenység és az élet előfeltételéhez.17–8. • Jakob Böhme értelmezésében a világ alapmintája.. békés világkorszakának uralkodó Buddháját (rMaitréja): „a nevem / Majtréja. Ámor. népdal feldolgozásában elsősorban monotonitást és változatlanságot. E. / ős-kezdet óta / itt vagyok.13– 35. • A prekolumbiánus Amerikában a spermát. Prado). Pl. az Upanisadokban is megjelenik ( Prasna upanisad. valamint a muszlim hagyományban az első asszony.6). • Számos agrárcivilizációban az őskortól kezdve kultikus esőváró rítusok kapcsolódtak az esőhöz mint az isteni jelenlét és a természetfölötti ráldás kifejeződéséhez. Weöres Sándor az antik Amor és Psyche-történetre utal: „Mindég Amor karjában égek. Kelemen-levél). az érzéki megismerés jelképévé.22] mintájára). A Krisztus által a Pokol tornácáról mennybe emelt ősszülők az egész emberiség prototípusai.27). Kosztolányi Áprilisi ezüst eső c.23). az első emberpárt megjelenítő művek nőalakjaiban az antik Aphrodité/Venus -ábrázolások hagyományát követve a női szépségre helyeződik a hangsúlyt (pl. amelyet Isten „férfinak és nőnek teremtett” (Ter 1. Az azték mitológiában a vegetációistenség. Bernát megfogalmazásában „Éva a csábítás eszköze” (Jan de Limbourg és testvérei: Bűnbeesés és kiűzetés a Paradicsomból. Amort. a Viharisten vetőmagját szimbolizálja. összehangolt működése hozza létre a világ harmóniáját (rjin és jang). mivel az diadalmaskodott a bűnbeesés során az rÁdám jelképezte szellemi megismerésen. a jégeső pedig a pusztulás (Kiv 9. Caravaggio A diadalmas Ámor c. • Balassi szerelmi lírájában szintén megjelenik az „Édest keserűvel elegyítő gyermek” (Kiben morog Cupidóra. A rokokó szerelmi költészetének jellegzetes toposza a szerelmi szenvedélyt felszító Amor/Cupido. rvillám [A. / dideregve csak hevesebb / a szerelmek szerelme!” [Ú. művében Éva alakjában az angyali tisztaság. versében a világ örökké létező. • Mint bőség és isteni adomány. rNoé történetében a folyamatos eső és a belőle keletkező özönvíz Isten büntetése (Ter 7. Drezda. Museo Nazionale di Capo di Monte). Szt. addig a második teremtéstörténet szerint „az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt” (Ter 2. Juhász Gyulánál az Esik eső karikára c. versében az Amor Sanctus jelenik meg: „Úgy vágyom közeledre. II. a magyar táj egyhangúságát.) nyomán a középkori mariológiában rSzűz Mária új Évaként jelenik meg (a Pál apostoltól eredő Ádám–Krisztusmegfeleltetés [1Kor 15. 1507. • A Bibliában az eső az isteni áldás és kegyelem jele (Zsolt 72. az antik hagyomány kozmikus istenét és Maitréját (’szeretettel teljes’). amely ugyanakkor a (pillangó jelképezte) halandó lélek létezéséhez kötődik. versében a megtisztulás és a tavasz jelképe. amelynek megtermékenyítő ereje az Úr szavát és az üdvösség beteljesedését jelenti (Iz 45.. • A görög mitológiában a termékenyítő eső Danaé mítoszában jelenik meg. s így a bűn és a kegyelem egyaránt az asszonyhoz kötődik. Aldwich Castle). az „égi mag” termékenyíti meg Kenteotlt. • A modern magyar irodalomban az eső egyfajta életélmény kifejeződéseként gyakori motívum.8).10). Clairvaux-i Szt. A termékenységrítusok során végzett emberáldozatok bemutatásában az eső érintkezik a rvér által kifejezett életerő és megtisztulás fogalmi körével. a 102 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 611. 6.. Pl. Tlalok esőisten. és ezek együttes. Berry herceg hóráskönyve. s Ádámot is ő bírta rá a tilalom megszegésére. Met. Lucas Cranach: Éva. London. Pl. Dürer: Ádám és Éva. • A barokk és rokokó idején Amor a hellenisztikus hagyományoknak megfelelően elsősorban erotikus jelkép. / A Lélek és Szerelem / Külön nem válható sohsem” (Psyche confessioja).20). valamint az eső áztatta földek szomorúságát fejezi ki. az aranyzuhataggá változó Zeusz (rZeusz/Jupiter) alakjában (Ovid. festményén a minden felett uralkodó isten látható (1603. 145–146). Míg az első teremtéstörténet az Isten képmására alkotott emberről szól. Ezért vált a testiség. A hindu tanítás szerint az élőlények eső formájában szállnak le a földre. 1521 k.

ranyaistennő. amely a mennyek országának ígérete (rkert.] évszakok: A természet egy éven belüli szakaszos változásához különböző munkák. Bp. festményciklusa (Párizs. a Mindenség urát az egyes évszakokra utaló növényi ornamentikával is övezhették. ősz: rőszirózsa/krizantém és rfőnix. munkáit ábrázolják (rnaptár). A keresztény szimbolikában Krisztust. Nagy Sándor: Vágyódás (1910 k. tél: rbambusz és rveréb). a nyár. Grimani-breviárium. a szerelem. Kelemen Himnusza Krisztushoz. a japán haiku) egyik alapvető témája az évszak-ábrázolás. amely Krisztus és az Egyház jegyességére utal. a természet tavaszi újjászületése rJézus Krisztus feltámadásának jelképévé vált: „Az egész világ újul […] Ahogy föltámadt az Úr. ez az ábrázolás az oltáriszentség előképe (rszőlő). Musée Condé) és az egyházi év ünnepeit tartalmazó breviáriumok (pl..SZÓCIKKEK A–Z szeretet. A tavasz a születés és újjáéledés.). az ifjúság. I. A távol-keleti festészet és költészet (pl. Velence.). a bűn kettőssége jelenik meg (pl. titokzatos szépség. nyár: rlótusz vagy rorchidea és kócsag. diadalíveken) az évszakokat allegorikus figurák személyesítik meg: a Tavasz virágkoszorút. Met. Az évszakok változásának mitikus magyarázata rPerszephoné/Proserpina alvilági és földi tartózkodásának váltakozása (Kallimakhosz: Démétér-himnusz. A hit. az ősz” (Alexandriai Szt. / Igazságom s böjtjeim erejével / évszak vagyok. A katedrálisok szobrászati díszítésében az asztrológiai témájú domborművek mellett jellegzetes témacsoportot alkotnak az évszak-. Kánaánban járt felderítők láthatók. . „Enged a Halál fagya” (Adam de Saint -Victor: Húsvéti ének). az emberek számára kedvező vagy kedvezőtlen hatásainak megfelelően – jelképes tartalmak is kötődnek. Carmina Burana. a tizenkét állatövi jegynek megfeleltetett hónapok (pl. rAphrodité/Venus. 116–118. Maguk az ünnepek is eredetileg az adott évszak konkrét jellegzetességeihez és szimbolikus jelentéseihez kapcsolódtak (pl. életkor tipikus metaforája. • A századforduló szecessziós művészetében Éva. Ovidius azt az elképzelést is ismerteti. Tavasz édes mámorában. Múz. a párizsi színben egyszerre). s meleg ruhába burkolózik. 1500 k. az örök nő. • A keresztény világképben az Isten által teremtett világ rendjét jelképezik: „Változások idejét találón / A körforgás vonalához szabtad. • A kínaiak a császárkor előtt a tavaszt és az őszt használták az év megjelölésére. amelyhez kialakítottak egy sztereotip jelképrendszert (tavasz: virágzó szilvaág és szarka.2) (rbráhman/Brahmá). a boldogság jelképe (Meleagrosz: Tavasz. az imádságok rendjét előíró késő középkori hóráskönyvek (pl. 1221–1269) (rállatöv). az örök honba vezess. amelyek egyben a keresztény tipológia rendszerében előképekként újszövetségi utalást is hordoznak. érzelem. Ovid. / A feltámadás t 103 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a tavaszi évkezdés ősi hagyománya) (rorgia/karnevál). • A hinduizmusban a Brahmával azonosuló lélek kozmikus jellegét jelzik: „Évszakok ura. Az ősz c. Biblioteca di San Marco) az egyes évszakok vagy hónapok jellegzetes ház körüli és természetben végzett tevékenységeit. a tavaszi téltemető ünnepek. a Tanítóhoz). / föltámadnak mindenek”. A tél elmúlása. amely szerint az r aranykor örök tavaszát Jupiter osztotta négy évszakra ( Met. a tavasz. rférfi és nő [Ú. randrogün/hermafrodita. Chantilly. A tavasz (1659) a Teremtés utáni földi Paradicsomot ábrázolja. hagyományos ünnepek kapcsolódnak valamennyi emberi kultúrában. az évszakok fia vagyok” (Kausítaki upanisad. I.. a gyermekkor.. rvirág). Az évszakokhoz – azok jellegének. ill. A tél (1660– 1664 között) a vízözönt és rNoé bárkáját jeleníti meg. esendő. Louvre) az egyes évszakok szimbolikáját olyan ószövetségi jelenetekkel kapcsolja össze. • A mérsékelt égöv négy évszaka az európai költészetben az emberi sors. V. A nyár (1660–1664 között) Rut és Boáz menyegzőjét eleveníti meg. bűnre csábító. Ezt az ikonográfiai hagyományt követi Hendrik Goltzius sorozata is. szimbóluma. festményen (1660–1664 között) a szőlőfürttel visszatérő. • A görög-római mitológiában az évszakok istennői a rHórák. 1415–1416. E. 385–661). az Ősz homlokát szőlőlevelek övezik. szarkofágokon. A főúri megrendelők számára készített. Szépm. Ady: A tűz márciusa. Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve. / Így lett a tél. MNG). az amiens-i Notre-Dame-székesegyház nyugati főkapujának domborművei. Bp. míg a Tél rőzsét tart a kezében... hónapábrázolások. József Attila: Hexaméterek). a remény szimbóluma: „Napfényre vágyik ma mindenki.. szokások. az anyaság és a romlottság. Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A négy évszak (1589. a Nyár kalászfüzért visel a fején. amely egyben az Utolsó ítéletet és az igazak megváltását jelképezi (rhajó/bárka). • Nicolas Poussin A négy évszak c. • Az antikvitás óta (kezdetben pl.

Ovidius a mitikus aranykori uralkodó. Szt. a gnózis elérését fejezi ki. valamint a bukás utáni megtorlás ellentétét a tavasz és a tél szimbolikájával fejezi ki: „Zöld ág virított a’ föld’ ormain. különösen a tavasz és a nyár melegének. • Az ún.SZÓCIKKEK A–Z imigy ünneplik” (Goethe: Faust. családot / már végképp másoknak remél” [Íme hát megleltem] ). Weöres Sándor Első szimfónia – A négy évszak – c. • Az alkímiában a prima materia szűzi. Goethe Wertherjében az évszakok változása a főhős sorsának és érzelmi változásainak tragikus végbe torkolló folyamatát jelképezi.] ezüst: Fehér színű.” A négy évszak mint a halálba – télbe – tartó életfolyamat képe pl. A szellemvilágba.14–15). akinek anyja. I. Berzsenyi: A’ Közelítő Tél. mert…). / annak. rvirág.” rfalevél. úgy az ezüst a Holdra és Szűz Máriára utal. / már alig éltek arasznyi időt. József Attila: Nyár). A nyár a beteljesedés és öröm kifejezője (Carmina Burana. Ady: Három őszi könnycsepp. bronzból. 1. • Az asztrológiai hagyomány szerint a fémek és a bolygók egymásnak megfelelve rendszert alkotnak. A világ köldökén áthaladó ezüstkötél a halandó és az örökkévaló világot köti össze. Ábrázolják a káosz óceánján lebegő kozmikus rtojás hajtásaként. a korai sötétedésnek. Valse Triste. a földi és az égi világ közti kommunikációt teszi lehetővé. mert egymás gőgjét nem tudta kivédni egy sem. ki tűzhelyet. Arany János: Ősszel. ágai 104 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely az raranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete: „Másodikul sokkal satnyább rend jött. a rezignáció képe (Baudelaire: Őszi ének. Erga. az egyes évszakok közötti különbség. hogy az évszakok sorának zenei képekben történő felidézése. a hármas kozmikus rendszer alappillére (rköldök. rzöld). Az ősz az öregkor. S ha kardcsapás hull az ezüstre. a világ közepében gyökerezik. I. gyűrűket fejlesztve. aki harminc ezüstöt kapott fizetségül Jézus elárultatásáért (Mt 26. 38. a zsoltár Isten szavait kipróbált ezüsthöz hasonlítja (Zsolt 12. a növényzet pusztulásának a szembeállítása gazdag jelentéstartalommal bír (Bión: Az évszakok. Anna („az ezüst anyja”) az ezüstbányászat védelmezője lett. rKronosz/Saturnus bukásához kapcsolja az ezüstkor kezdetét: „Saturnust miután a sötétlő Mélybe vetették. a hanyatlás. A földi világ szakrális középpontja.. ágaival az égi szférában él. A Tejutat ezüstfolyónak is nevezik. az isteni szférába emelkedés útját. / úrrá lett Jupiter. Kosztolányi: Vörös hervadás). érintetlen állapota. / a nyár ereje kimerül. vasból és agyagból lévő szobor. óh. A tél a pusztulást és a halált jelentheti (Walter von der Vogelweide: A tél minékünk mily kárt okozó…. (Egy sumer szólásban a „harminc gin ezüstre sem becsülte” kifejezés az értéktelenségre. de az raratás szimbolikájával összefonódva ’forradalom’ jelentésben is szerepelhet (pl. állatövi jegye a rRák csillagkép (rHold). . elnevezése: világfa. Tavasz. egymást felváltó világbirodalmakat jelképez az Ószövetségben a Nebukadnezár álmában megjelenő aranyból.” rfémek/fémmegmunkálás [P. Húsvét. ezüstből. Csokonainál boldogság és boldogtalanság kettősségét jelzi: „Tavaszom. Petőfi: Reszket a bokor. amelynek ezüstrésze a méd-perzsa birodalom szimbóluma (Dán 2. Himnusz a Naphoz. rzöld [Ú. Utalhat a kereskedelemre és a rpénz hatalmára. törzsével a földi. ezüstből és elefántcsontból királyok pajzsai s istenek szobrai készültek. a megtisztított vonzalmak jelképe. Aranynál („Az én időmnek egy szaka / Van már csak: a fagyos tél” [1872 Május 1. rhó. Jeszenyin: Behavazott síkság). I. amelynek növekedése a kozmosz. Az ezüst az isteni bölcsességet is jelentheti. az ezüstnép / …amint felserdültek. a semmibevevésre utal. • A zeneművészetben az évszakábrázolás legismertebb példái Vivaldi A négy évszak c. vígságom / Téli búra vált” (A Reményhez). / Őszöd már az öregségbe hervad. 113–114).7). a világrend kiteljesedését fejezi ki. oratóriuma. • Kínában a legértékesebb fémnek tartották. „Óh. a királynőé az ezüst. az életkorok gyors változását és a földi lét mulandóságát is hangsúlyozza: „Elvirágzik rövid tavaszod. hegedűverseny-sorozata és Haydn Az évszakok c. amely. A föld mélyén. / dőrén. s ebben a rendszerben az ezüst a Holdhoz kapcsolódik. / Emberek ősi biztatója” (Ady: A szép Húsvét).32). • A keresztény szimbolikában Júdás árulására utal. • Hasonlóképpen világkorszakokat.] F fa: A növényvilág ciklikusan pusztuló és újrasarjadzó részeivel. ezüstég a muszlimok menny-elképzelésének második ege. zenét ad. rközéppont). Mivel gyökereivel a földbe hatol. Az évszakok változása. / s már nem tisztelték a nagy isteneket sem” (Hésziod.) Ahogy az arany a Nap és Krisztus jelképe. Haláltánc). a Tejutat „ezüstfolyónak” nevezték. Míg a királyok féme az arany. könnyen megmunkálható nemesfém. • Babits Mihály Ezüstkor c. 127–143). A nyár derűs örömével. és belenő az idő világába. Babits: Ősz és tavasz között). Toldi estéje. Színe és fényes volta miatt a tisztaság szimbóluma. VI. s átléptek a mezsgyén. tanulmányában a Vergilius. napsütésének. I). az ezoterikus tudás. / nyitott sírod mutatja. az őszinteség és a hűség kifejezője. az alvilág. azt is tele bajjal. kozmikus fa. • Az egyiptomi mítoszok szerint rRé napisten csontjai ezüstből vannak. E. / közelít a sápadt tél. Verlaine: Őszi chanson. A fa mint világtengely a mitikus világképek egyik leggyakoribb motívuma. hogy kinyilvánítsa korát. s az ezüst ivadék kora jött el” ( Met. I. Toldi. az elmúlás. a világ vertikális egységeinek összekapcsolója. termékenységének és a téli hidegnek. Kapcsolatban áll az ősi vizekkel. rgyümölcs/termés. elsősorban a virágokkal szemben az életerő (és különösen az örökzöld fa) az öröklét szimbóluma (rvirág. versében a reformkor és a szabadságharc. Horatius képviselte aranykori kultúra hanyatlása kapcsán ír az ezüstkorról: „Az ezüstkor hősibb az aranynál.] ) és József Attilánál is megjelenik („Szép a tavasz és szép a nyár is / de szebb az ősz s legszebb a tél. 1. költeményciklusa szintén az évszakok jelképiségére épül (Jubilus. Vörösmarty Előszó c. • A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor. azon túl. […] Ünnepre fordúlt a’ természet […] Most tél van és csend és hó és halál.

átvitt értelemben a bölcsesség elérésének nehézségét jelenti. Pacino di Bonaguida Lignum vitae című képén. amely azon túl. haláltól való mentességét biztosítja. A fa és az állatok társítása szintén jelképes. rParadicsom). a sas fészkel. ének. 19) (rkőrisfa). A feldíszített fa vagy faág az ifjú házasok termékenységét. [’ kereszt]). a törzsnél általában szarvasok. Gyümölcse halhatatlanságot biztosít. Jellegzetes motívum az élet vizének. annak szerkezetét tartja.). • A kozmikus fa jelentéseivel sok tekintetben összefonódott az életfa szimbolikája. • A világfa jellegzetes példája a skandináv mitológia kőrisfája. a buddhisták a halottak ünnepének fáját. A fáraót tápláló fa mint életfa (Thébai falfestmény. gyümölcsöket termő édenkerti fák a sumer. Iaszónnak sárkánnyal kell megküzdenie 105 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyet az első bűn. • A Ter 2. sz. 189–192).. így bejáratként szolgál a szoláris hatalomhoz. e. (Pl. az örökkévalóságot. A drágaköveket vagy különleges virágokat. hindu. A völva jövendölése. a germánok rÓdin/Wotan fáját. a taoista hagyományban a Nyugati Paradicsom közepén növő őszibarackfa termése bír ilyen hatalommal (rbarack/őszibarack). 1310 k. forrásának az életfa mellőli eredeztetése is. a görögök Dionüszosz fenyőjét. Kr. a rtudás fája tiltott gyümölcsének elfogyasztása miatt veszített el. XVIII. A katolikus hagyományban a kivirágzó keresztfa életfaként jelenik meg.és időbeli tagoltságát reprezentálja. Firenze.SZÓCIKKEK A–Z viszont elérik a mennyet. az Yggdraszill. Ezzel a jelentéssel ruházták fel pl. s Krisztus örök életet hozó. az ágak között pedig madarak jelennek meg (rállat/állatok). hogy világtengely és középpont. Az éjszaka is világító mennyei életfa számos hagyományban megjelenik. japán Paradicsom-képzetekben is szerepelnek (raranykor. XVI. amely körül a nappal és az éjszaka madarai keringenek (Rig-véda. I. pl. amelyen a Nap madara. (Pl. kínai. s az erre utaló. s egyben világmodell ( Edda. A Kalevalában tölgyfa a világfa (XXXI. . A fát őrző kígyó vagy sárkány a megszerzendő gyümölcs. amelyet számos hímzés. a keresztények a karácsonyfát (rfenyőfa). gyertyákkal díszített fák az újjászületés szimbólumai. A gyökérnél kígyók. • A magyar néphagyomány életfája a lakodalmi szokásokhoz kapcsolódik. Accademia vagy a győri Szt. megváltó tettét szimbolizálja.9-ben megjelenő „élet fája” az Isten teremtette ember örök életét. A hindu világfa az év szimbóluma. A világrend tér. sz. 164). Ignác -templom oltárkeresztjén. életét jelképezi. faragás örökít meg. amely a világ közepén áll. elsősorban a regeneráció és az ősi tökéletes állapothoz való visszatérés kifejezőj e. tárgy. Az azték mítoszokban egy hegycsúcson álló kaktusz a világfa.

amely a Nagy Mű eredetét és gyümölcsét. legöregebb fái körül kultuszhelyek alakultak ki. amikor a Nap az év leghosszabb napján tetőzik. Az Ószövetségben az égig terebélyesedő. Elterjedt szokás gyermek születésekor vagy jelentős eseményekkor a faültetés. fontos szerepet játszik a földi és égi világ kapcsolatában. amelyen nőtt. csakúgy. arra utal. A druidák neve két szótőből származik: a druból és a vidből. majd gyökeréig pusztuló fa Nabukadnezár babiloni uralkodó sorsát példázza egy álombéli látomásában (Dán 4.. Il. Jer 11. prima materia. / És szél támad. az égi szellemvilág bejárata. Petőfinél élet-jelképként szerepel: „Majd ha dőlni készül élted fája” (Bolond Istók). azaz eredményességét jelképezi. erősödése utal az életerőre. epilepszia. A görög mitológiából is ismertek hasonló elképzelések. . Lehet szellemek. hős. tűzvész ellen. kifejezi az anyaistennők tápláló. A „villámseprű” elnevezés. • Az arab zodiákus hagyomány tizenkét ágú gyümölcsfája. lefelé. A görög mitológia természetistennői. 563).. Met. A kelta hagyomány mágikus erejű növénye. a Démétér szent tölgyfáját kivágó Erüszikhthón bűnhődése: Kallimakhosz: Démétérhimnusz. Ú.] fagyöngy: Lombos fákon. 15). / Piros csodákkal rakott Élet” (Sírás az Élet-fa alatt). az ábrázolásokon a fára tekeredve kínálja a tiltott gyümölcsöt (Jan de Limbourg és testvérei: Bűnbeesés és kiűzetés a Paradicsomból. így a fa növekedése.. A földtől az égig ívelve a sámán útját jelzi. rősök). s a tölgyfát. Ovid. versében a „ravensbrücki fák” a feltámadás kozmikus képének elemei: „És megérzik a fényt a gyökerek. A druidák azért tisztelték. a halhatatlanság. Weöres Sándor a kozmikus fa szimbolikáját eleveníti fel: „És nézd a fát: hogy szétfeszül rajt a mélység / és magasság és minden égtáj! / Út ő maga. XVI.19).3).. Előbb két fehér bikát vezettek a fához. mert hitük szerint a mennyből hullott. Arany János az idő fájának képével indítja Buda halála c. Pl. védelmezői a drüaszok és hamadrüaszok (Hésziod. roszlop [K. melyen villám fut keresztül. Berry herceg hóráskönyve. és amelyeket tölgyfával és fagyönggyel ábrázoltak. sudaras multnak / Ágai. XIII. • Népkarakterológiákban is szerepelhet fa. A druida tehát a fagyöngy és a tölgy együtt.. A háromfokozatú világ tengelye. a mezopotámiai. Chantilly. A fa szerteágazó ágrendszere a származási rendet mutatja a családfaképeken (ralma/almafa. amelyek jelentései ’erő és bölcsesség’.) Az Ótestamentumban a tiltott tudás megszerzését éppen a rkígyó ösztönzi. pusztulása a halál jele (Hom.SZÓCIKKEK A–Z az aranygyapjas kos Arész ligetében fára akasztott bőréért [’ argonauták]. A hegyi fáról). hogy gyökeret eresztene a földben. – le a gonoszba” (Im-ígyen szóla Zarathustra. rkert. a transzcendens kinyilatkoztatás jelképe. a rhársfa a szlávok fája. • Mivel a fák lombkoronája az égbe nyúli k. fák lakói..” Az óriás fa a feltörekvő ember negatív értékű szimbólumaké nt jelenik meg Nietzschénél: „Mennél jobban törekszik magasba. majd a pap. 482–483. használták jövendöléshez. A belőle készített italt mérgek ellenszerének tartották. 109–111). az istenek választották ki (rtölgyfa). az emberek származását is eredeztették fából. és az. 187). az egyszerűség taoista eszményére utalt (Tao Te king. Az Egy gondolat bánt engemet… c. Musée Condé). A rvíz (élet vize) partjára ültetett gyümölcstermő fa a hívő. ameddig a sámán (rsámán/táltos). Ady költészetében a gyümölcstermő életfa képére is találunk példát: „Lentről nézem ős terebélyed. Színj.8–17). Pilinszky Harmadnapon c. 6).. a sötétbe. a germán hitvilágban az első emberpárt az istenek kőrisfából és szilfából keltették életre. istenek megtestesülése. Jób 29. VIII. Zeusz dódónai tölgyfái az isten hangját közvetítették (rtölgyfa). lakhelye. A halhatatlanság. Kínában a megmunkált fadarab az önzéstől és vágyaktól való mentesség. És fölzeng a világ. megmunkálásra alkalmatlan fa az egyéni szabadság jelképe (Po Csü-ji: Görcs fa). Természetfölötti erőt láttak a növényben. rbokor. amely anélkül nő. amelynek termései a csillagok és a csillagképek. Met. fehérbe 106 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a fagyöngyöt az égi tűz emanációjának tartották. vagyis a bölcsesség egyesül benne az erővel. XXVIII. rmag. általában tölgyfán élősködő. meddőség. annál erősebben törekszik gyökere a földbe. a sámán rmadár alakú segítőszellemeinek helye. A sámánfa a sámán lelkét is szimbolizálja. • A természeti népek mítoszaiban az állatokhoz hasonlóan lélek -jelkép. védelmező aspektusait. • Az alkímiában a fa elsődleges anyag. eposzát: „Hullatja levelét az idő vén fája. fénybe. Theog. 738–878). A közhit szerint gyógyító és mágikus ereje csúcspontját akkor éri el. hervadó virággal szembeállítva a nagyszerűség. 389–390. addig él. hogy a fagyöngy szerintük villámcsapás következtében került a fára (rvillám). viszont kivágása vagy kiszáradása. a tölgy a germánok. mindenfelé!” ( A fogak tornáca. Purg. igaz ember képe a Zsoltárok könyvében (1. Hésziodosz szerint a réz-nemzedék keletkezett kőrisből (Theog. Adónisz mirhafából született (Ovid. a személyek alteregója is lehet.” rág/vessző. s Ady az Ihar a tölgyek közt c. hősiesség megtestesítője: „Legyek fa. az erő és a testi újjászületés szimbólumaként mágikus és fiatalító erőt tulajdonítottak neki (relixír). pl. Ez a motívum jelenik meg az Égig érő fa meséjében is. 1415–1416. rerdő. • Danténál a földi Paradicsom fái életfák. versben az esendő. A fagyöngy gyűjtése vallási szertartássá alakult. mélybe. rgyümölcs/termés. A keresztény művészetben a Jézus származását bemutató rJessze fája-ábrázolás a legismertebb.19. A ligetek. X. mint az ’idő’ jelentésre: „Hatalmas. versében a juharfát nevezi a magyarság fájának. bogyóterméses növény. amelyek az égi kör forgása által az egész földön szerteszórják a termékenység magvait (Ist. Zs. üzenetének közvetítője.” Vörösmarty kései költészetében ekképpen jelenik meg az életfa: „Mint az érett gyümölcs.. rfalevél. s a szent fák sérthetetlenek voltak (pl. 512–513). valamint ’tudás’. A későbbi taoizmus jelképrendszerében a görcsös. gyönyörű éveim” (A megnőtt élet). • A gyümölcstermő fa a női princípium egyik megjelenési formája. valamint az ősi ausztráliai elképzelésekből is ismert. erdők legnagyobb. pl. • A samanizmusban az ég és föld közötti kapcsolattartás eszköze. / Az élet fájáról / Hull a fáradt ember / Midőn órája szól” (Az ember élete). E. a rnimfák közül a ligetek.

SZÓCIKKEK A–Z

öltözve, felmászott a fára, és egy aranysarlóval (a vas hitük szerint megfosztja a fagyöngyöt mágikus tulajdonságaitól) levágta a növényt, amelyet egy fehér vászonban gyűjtöttek össze. Ezután feláldozták a két állatot, kérve az istenséget, hogy segítse az áldozókat. • Az óészaki germán mitológiában Baldr isten halálát egy fagyöngy nyíl okozza, és ez válik az istenek hanyatlásának elindítójává ( Edda, A völva jövendölése, 31–32). [P. I.] fáklya: Rúd alakú világítóeszköz, amely egyik végén erős lánggal ég. Az élet, a férfi princípium szimbóluma, amely kitörve a feminin fából, maga a megtermékenyítő szellemi tűz. A megvilágosodás, az igazság, a halhatatlanság kifejezője. Az esküvőkön és a termékenységi rítusokban a fáklyavivés a rtűz életerejét hirdeti, és a jövendő gyermekáldásra utal. A felfelé és lefelé tartott fáklya ellentétpárokat jelöl: élet és halál, világosság és sötétség, a felkelő és lenyugvó Nap, tavasz és tél. • A Mithrasz-kultuszban Kautész és Kautopatész fáklyája feltehetőleg a Bika és a Skorpió csillagkép, valamint a felkelő és lenyugvó Nap szimbóluma, tehát a Nap évenkénti és naponkénti pályájának ellenpontjaira egyaránt utalt (r Mitra/Mithrasz). • A görög-római mitológiában szereplő Dioszkuroszok (Léda Zeusztól született ikerfiai), a halandó Kasztor/Castor és a halhatatlan Polüdeukész/Pollux kezében a lefelé fordított fáklya a halál, a fölfelé fordított pedig az élet, az öröklét kifejezője (rIkrek csillagkép). Ebben az értelemben szerepel a testvérpár kezében a

Castort és Polluxot ábrázoló hellenisztikus kori római szobron is (Kr. e. I. sz., Madrid, Prado). rErósz/Amor/Cupido fáklyája a szerelem tüze; lefelé fordított, kialudt fáklyája pedig a kialvó érzelmet jelképezi. Lehetett az élet szimbóluma, temetéskor pedig a halál sötétségét megvilágító és az eljövendő világnak fényt adó eszköz. Számos isten – pl. Éósz/Aurora, Démétér/Ceres, Hekaté, Perszephoné/Proserpina, Héphaisztosz/Vulcanus és Héraklész/Hercules attribútuma. • A Bibliában Istent, ill. Isten igéjét jelöli: „Uram, te vagy az én fáklyám” (2Sám 22,29); „Szavad fáklya a lábam elé, / Világosság az utamon” (Zsolt 119,105) (rfény/világosság és sötétség). Krisztust mint a világ fényét fáklya mellett ábrázolták a születéséről szóló jelenetekben; ugyanakkor elárultatásának és szenvedéseinek is egyik jelképe, mivel Júdás fáklyával vez eti a katonákat az elfogatáskor (Jn 18,3). A katolikus ikonográfiában Szt. Domonkosnak, a dominikánus rend megalapítójának attribútuma a szájában égő fáklyát tartó rkutya. Id. Joos van Cleve A királyok imádása c. képén a szent mellett lábával fáklyát tartó kutya látható (1525 k., Drezda, Zwinger). Botticelli A rágalom c. képén a Rágalmat megszemélyesítő nőalak tart kezében fáklyát (1495, Firenze, Uffizi). • A lefelé fordított fáklya mint halál-szimbólum, antik hagyományt idézve, a reneszánsz sírszobrászatban is szerepet kapott. Ez jelenik meg Schiller Görögország istenei c. versében is: „Csókban szállt el véglehellete, / Miközben föld felé fordította / Fáklyáját egy géniusz keze.” Az értelem fényét, a tudást szimbolizálja a nagyszombati egyetemen filozófiából vizsgázó Mokchai András tézislapján (Matthias Wem–Elias Wideman: A gondolkodás fáklyája, a metafizika, 1640, Bp., Egy. Ktár) (rfátyol/lepel). rgyertya, rlámpa/mécses [K. J.] fal: Mint városfal a védelem szimbóluma, az anyaméh oltalmazó, női princípiumával áll kapcsolatban (rváros). A rkör alakú falakat a mágikus karika védelmező erejével rokonítják. • Kínában a civilizáció jelképe, mivel az északi nomád népek elleni védelemként épült (kínai nagy fal). • Ovidiusnál Pyramus és Thisbe történetében a szerelmeseket egymástól elválasztó fal jelenik meg (Met., IV. 73). • Az Ószövetségben Jerikó falainak leomlása a hit erejét példázza. A jeruzsálemi Sirató- vagy Panaszfal a második jeruzsálemi templom egyetlen maradványa, amely szent a zsidók számára. Hitük szerint az isteni jelenlét soha sem pártol el a faltól, ahol a templom elpusztítását siratják és a templom helyreállításáért imádkoznak. A zsidóság és a bűntől való megtisztulás jelképe. • A kereszténységben a bezártság szimbóluma, amely védelem és korlátozás is egyben. A Speculum Humani Salvationis szerint Szűz Mária a fal, amelyen Krisztus áthatol. • A néphagyományban is megjelenik, pl. Kőmíves Kelemen balladájában a fal építése az áldozat árán sikerre vitt heroikus munka, az emberfeletti erőfeszítés példája. • A történelemben határként szerepel: népeket, területeket (kínai nagy fal, Hadrianus fala, berlini fal) választ el egymástól. A berlini fal lebontása a szabadság és a demokrácia győzelmének, a kommunizmus bukásának jelképévé vált. • A pszichológiában a biztonság, ill. a börtön és az elzártság jelképe. • A modern irodalomban, pl. Kosztolányi Dezső Négy fal között c. kötetében, az ember bezártságérzetét jelképezi. Ady Endre Góg és Magóg c. versében a fal elzáró szerepe fogalmazódik meg. Weöres Sándor Salve Regina c. versében a tradicionális anyai, védelmező princípium megtestesítője: „Élő teste d falként körűlövez.” rbörtön/rab [K. J.]

107
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

falevél: A termékenység, a növekedés, az újjáéledés jelképe. A rzöld levél a reményre, a megújulásra, az örökzöld növények levelei az öröklétre utalnak. A fához, az ághoz kapcsolódik, amelyből kinő, a hulló levél ezért a hanyatlás, a szomorúság, a búcsú, az elmúlás, az ősz jele (révszakok). • Az antik hagyomány szerint a cumaei Sibylla (küméi Szibülla) falevelekre írta jóslatait ( Verg. Aen., III. 443–450) (rpróféta/vates/szibülla). A levelekből (pl. babér-, borostyán-, tölgylevelekből) font rkoszorú az istenség, ill. a győzelem és a dicsőség szimbóluma. • A Távol-Keleten a boldogság és a gazdagság, a jólét jelképe. Egy csokor levél azonos gondolkodású közösséget jelöl. A kínai szimbolikában a kozmikus r fa levelei az univerzum élőlényeit, a rtízezer dolgot jelentik. • Az Ószövetségben az örökzöld levél a boldog, az Isten törvényét követő ember jelképe, aki „olyan mint a víz partjára ültetett fa, amely kellő időben gyümölcsöt terem, és levelei nem hervadnak” (Zsolt 1,3). Gyakran szerepel a pusztulás, az enyészet, az állhatatlanság képeként a fonnyadó, hervadt levél: „Elfonnyadtunk, mint a falevél, és gonoszságaink elsodortak, mint a szél” (Iz 64,5). • A költészetben a hulló levél az elválás képe, pl. a János vitéz búcsújelenetében: „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél.” Kifejezheti az idő múlását, az öregséget, a halál közeledtét: „életfádról a hervadt őszi lomb / lassan, keringve hull – míg eltemet” (Omar Khajjám: Költészet-bölcsesség). Ez a jelentés pl. Berzsenyi A’ Közelítő Tél; Arany Buda halála; Letészem a lantot; Babits Vadak a fa körül; Ady Párisban járt az ősz c. művében is megjelenik. Gyakran kapcsolódik hozzá a költői számvetés vagy elhallgatás (József Attila: A fán a levelek). Jelölheti a magányos vándort, a sorsot (Li Taj-po: A Tulu folyó nótájára; József Attila: [Hull a levél]; Weöres: Ballada három falevélről). rág/vessző [P. E.] fallosz: Hímvessző. A maszkulin teremtőerő szimbóluma, a teremtés eszköze és potenciája, az élet forrása. A fallosz-ábrázolások a kőkorszakban és a természeti népeknél a termékenységi varázslatok részei. • Egyiptomban a feltámadás és az élet megújulásának kifejezője, Min isten attribútuma a fallikus r oszlop. Plutarkhosz említi, hogy rOzirisz/Szarapisz szobrának „háromszoros nagyságú szeméremteste van”; „Az isten ugyanis a kezdet, és minden kezdet a nemzőerejével sokszorozza meg azt, ami belőle származik” ( Iszisz és Oszirisz, 36). • A görög mitológiában Dionüszosz, a kíséretébe tartozó rszatüroszok és Szilénosz hordoznak fallikus jelentést (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus, rszatüroszok/faunusok, rSzilénosz/Silenus). a Dionüszosz-ünnepek (a római Liberalia) egyik kultikus eszköze egy nagyméretű bőrfallosz volt. rPán/Faunus, valamint rHermész/Mercurius alakja is megőrzött fallikus vonásokat, ennek bizonyítékai a hermák, a Hermész-fejű, négyzet alaprajzú kőoszlopok, amelyek fallosz -díszítése az isten halhatatlanságot biztosító nemzőerejére utal. A kertek védőistenségének, Priaposz/Priapusnak az ábrázolásain a hangsúlyos fallosz szintén termékenységi jelentést hordoz (rkert).

Priaposz (hellenisztikus terrakotta szobrocska Kis-Ázsiából, Kr. e. III–I. sz. között, Bp., Szépm. Múz.). • A szanszkrit linga szó jelentése ’jel’, ’fallosz’. A hindu vallásban és ikonográfiában rSíva isten, a nemzőerő és általában a teremtő erő megtestesítője (Linga-purana, I, 17). A Síva-templomok belső cellájában a kultusz jelképét, az isten szimbólumát, a lingát helyezték el (pl.bhúvanésvari Lingarádzsa -templom). Általában kör alapú oszlopként ábrázolták, talpazatát rlótusz vagy gyűrű alakú joni-motívum övezi (rvulva). Ez a maszkulin és feminin elemek egyesülését jelenti, amely a kozmikus teremtés szimbóluma és egyben minden élet alapja (rjantra). A stilizált hímtag a hindu templomokon plasztikai motívumként is szerepel. Szemben az európai felfogással, ez a kultikus szimbólum kifejezetten morális és spirituális értelmű. • A kínai faluközösségek hagyományos jele, a települések közepén álló kőoszlop (sö ’kommuna’) fallosz-elemet is magában foglalt. • Fontos szerepet játszik a zsidó kabbalista hagyományban is. A kilencedik szefirá, a Jeszod, a teremtés erejét, minden élő alapját jelenti (rszefirá/szefirot). A Széfer Báhir az igazakkal állítja párhuzamba. A mikro- és makrokozmosz közötti megfelelésekkel összefüggésben, az élet a falloszon nyugszik, mint ahogy az univerzum egy oszlopon. Az igazak jelenléte vagy hiánya a földön megerősíti vagy felbontja az Ég és Föld közötti összeköttetést, mint ahogy a fallosz is megmerevedik és elernyed az energia jelenléte, ill. hiánya miatt. A misztikus Kelet szimbóluma, amely az élet, a meleg és a fény eredetének helye. • Freud Bevezetés a pszichoanalízisbe c. művében ismerteti az álom-szimbolikában megjelenő fallikus jelképeket. AJelkép az álomban c. fejezetben a genitális szimbólumnak eredeti jelentését is taglalja: „A hímtag képmásait az ókorban gonosz befolyások leghatásosabb elhárító eszközének (Apotropaea) tartották, s ezzel összefüggésben áll, hogy korunk szerencsét hozó amulettjeinél könnyen felismerhető a genitális vagy szexuális jelkép.”’ szent nász [P. I.] farkas: Európa legnagyobb testű őshonos ragadozója. Ősi, mágikus totemisztikus tiszteletét, védelmező szerepét régészeti leletek bizonyítják. Az ókori rómaiaknál, a belső -ázsiai nomád népeknél, pl. a türköknél, a 108
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

tatároknál egyaránt totem-ős. • A görögöknél Phoibosz Apollón, a fényisten szent állata. A hellenizmus korában Szarapisz (rOzirisz/Szarapisz) attribútumának, az időt szimbolizáló kígyóval övezett háromfejű (farkas -, oroszlán- és kutyafejű) állatnak bal oldali, farkasfeje a múlt, a pusztítás jelképe (Macrobius: Saturnalia, I. 20.13; Tiziano Az Idő allegóriája c. festményén [1560 k., London, National Gallery] is ebben az értelemben szerepel). • Az etruszk síremlékeken az alvilágisten visel farkasálarcot, itt a halál jelképe. • A római mitológiában Silvanus és Mars állata. rRomulus és Remus táplálója; Róma jelképe.

Az ún. capitoliumi farkas Romulus és Remus alakjával (Kr. e. V. sz., Róma, Museo Capitolino). • A perzsáknál Ahrimán (rAhrimán/Ármány) állataként a sötétség erőihez tartozik. • A szláv néphagyományban az erdőszellem megtestesítője, a germánoknál rÓdin/Wotan kísérője. A skandináv mítoszokban az emberi és isteni világrend ellen támadó, alvilági pusztító erő megszemélyesítője egy óriás farkas, Fenrir ( Edda, Vaftrúdnir-ének, 47; 53).

Fenrir farkas (XVIII. sz.-i Edda-kiadás illusztrációja). • A zsidó és keresztény hagyományban elsősorban a gonosz, a rossz megtestesítője, az Izráel népét sanyargató erőszakos rabló (Ez 22,27; Szof 3,3). A Messiás birodalmát az ádáz ragadozó és a rbárány/juh megbékélése jellemzi (Iz 11,6; 65,25). Jákob áldásában Benjámin törzsének harciasságát fejezi ki: „Benjámin ragadozó farkas, reggel prédát eszik, este zsákmányt osztogat” (Ter 49,27); az egyházatyák ezt a tipológiai összefüggések értelmében a Benjámin törzséből származó Pál apostolra vonatkoztatták, aki keresztényüldözőként ragadozó farkas volt, megtérése után azonban Isten igéjének hirdetőjévé vált. A Jó pásztor -példázatban a híveket, bárányokat veszélyeztető farkas szintén a hit ellenségeit jelképezi (Jn 10,12); így említi Pál apostol is a fa rkast (ApCsel 20,29). Tanítványai szétküldésekor Krisztus ekképpen utal az üldöztetésre: „Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé” (Mt 10,16). Utalhat a hamis prófétákra, akik „Báránybőrben jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok” (Mt 7,15). Sátán-szimbólum; Szt. Ágoston így ír egyik beszédében: „Ki a farkas, ha nem az ördög?” (Beszédei Jánoshoz, 46,7). A Callistus-katakomba egyik falfestményén a bárányként ábrázolt Zsuzsanna vádlóit testesíti meg a két farkas, s mivel az ókeresztény korban ez a történet a keresztényüldözésre utalt, a farkasok (a vének) a keresztények üldözői. A XIV. sz. -i dominikánus szimbolikában a farkas az eretnekség megtestesítője, amelytől a rkutya (Domini canis, az ’Úr kutyája’, azaz a dominikánus szerzetes) őrzi a nyájat, a híveket (rnyáj). Assisi Szt. Ferenc egyik legendája, a megszelídített gubbiói farkas története alapján a szent egyik attribútumává vált. Az erények és a bűnök allegorikus ábrázolásai n a farkas a Falánkság, a Rablás és a Mértéktelenség kifejezője. • Az alkímiai hagyományban a farkas a kutyával a r higany kettős természetét fejezi ki. • A népmesékben az erőszak, valamint az ártó hatalom megtestesítője; a néph itben boszorkányság, rosszindulatú varázslás is kötődött hozzá. • Az ősi magyar hitvilág táltosai szintén a negatív erőket jelképező farkasok leküzdésével bizonyították erejüket, kiválasztottságukat, s győzelmük után kerülhetett sor az utolsó próbatételre, a bikával való küzdelemre (rsámán/táltos). • Danténál az Isteni Színjáték kezdetekor megjelenő nőstényfarkas a kéjvágy és a kapzsiság szimbóluma, amely egyben Rómára és a guelf Firenzére is utal (Pokol, I. 49–60). Petőfi (Phaedrus farkasról és kutyáról írt meséje nyomán) A farkasok dala c. versében a nélkülözések árán is vállalt szabadságszeretet jelképévé teszi, szemben a költemény párdarabjában, A kutyák dalában megénekelt szolgalelkűséggel. József Attilánál a szarvasból farkassá történő változás a magány, a kirekesztettség keserűségét fejezi ki: „Szarvas voltam hajdanán, / farkas leszek, azt bánom” (Bánat). rállat/állatok, rfarkasember [Ú. E.] farkasember: Az egész világon ismert ember–vadállat metamorfózis-képzet egyik legelterjedtebb variánsa. Olyan ember, aki vagy önszántából, vagy véletlenül, esetleg varázslat következtében farkassá változik. • A görög mitológia szerint az istenek Lükaón arkadiai királyt kannibalizmusa büntetéseként farkasemberré változtatták (Ovid. Met., I. 210–35). Vergilius füvektől farkassá változott varázslóról ír ( VIII. ecloga, 97–98). • A keresztény értelmezésben a farkasember az ördög szolgája. Általában a közösséggel szemben álló lény; szökevény, számkivetett, száműzött, idegen. Hol félelmetes, hol nevetséges. A XVI. sz. -ban állítólagosan farkas

109
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

alakjában elkövetett gyilkosságért sokakat halálra ítéltek. A francia néphit szerint a papok gyermekei, a román hiedelem szerint a karácsony vagy húsvét előestéjén fogant gyermekek nőnek fel farkasemberként. • A magyar népi hitvilágban csodafarkasnak, farkaskoldusnak (életében sanyargatott pásztorból, ill. juhászból lett farkas), küldött farkasnak (csordás lányából lett farkas), szakállas farkasnak (l. Tompa Mihály költeményét: 1847) nevezik. • Az újkorban a plautusi „ember embernek farkasa” mondás emblematikus képe, a kegyetlenség és a hatalommal való visszaélés szimbóluma. • A lykanthropia nevű betegség a skizofrénia egy fajtája: a beteg farkasnak képzeli magát. rfarkas, rvámpír [Eö. A.] fasces: rág/vessző, rbárd/balta fátyol/lepel: Az elrejtés, a titok, a világtól való eltávolodás, ill. az érinthetetlenség szimbóluma. A fátyol, akárcsak a többi fejrevaló, védi a fejben lakozó életerőt a külvilágtól. Óvja a fejet az isteni jelenlét, a theophania veszélyeitől (több vallás szerint az istenek előtt csak fedett fejjel lehet megjelenni, hiszen az istenség megpillantása vagy annak erős kisugárzása akár fizikai kárt is okozhat). Az ezoterikus tudás és titoktartás kifejezője is lehet. • Egyiptomban rÍzisz fátyla rejti a teremtés és a világ misztériumát: ő a mindenség, ami volt, ami van, s ami lesz, s akinek halandó még nem emelte föl a fátylát soha. Fátyla a világmindenség. • A görög római mitológiában a fehér fátylat rHéra/Juno alakjához kapcsolták. A római esküvői szertartásokon a nőt lefátyolozták annak jeléül, hogy férje számára már elválasztották a többi leánytól, s hűséggel tartozik urának. A fátylak színe vallott viselőjükről: az ünnepi, aranysárgával díszített tűzpiros flammeum (esküvői fátyol) a férjezett nők, míg a bíborszegélyű, hófehér suffibulum a világtól elzártan élő Vesta-szüzek viselete volt. Mivel az áldozati felajánlásokat gyakran díszítették és fátyolozták, a Vesta-szüzek fátyla nemcsak a világtól való elkülönülésként értelmezhető, hanem áldozatuk jeleként is (rszűz, rHesztia/Vesta). • A muszlimok szerint az ég fátyla választja el a hívők földi világától Allahot, az egyetlen valóságot. A szúfi misztikusok szerint csak hatvanezer fátyolburkon át juthatunk el Allahhoz. Fátyol választja el a hívőket a hitetlenektől, a kárhozottakat a boldogoktól; a hitet keresőt pedig hite tárgyától. A nők lefátyolozása szigorú elzárásuk jele.

Lefátyolozott muszlim nő (miniatúra, XIII. sz.) • A zsidó hagyományban a betakart fej a felsőbb, isteni hatalomnak való meghódolás és engedelmesség szimbóluma. A zsidó férfiaknak egyfelől ezért kötelező a zsinagógában befedni a fejüket. Másfelől azért, mert Jahve jelenlétét, az erős isteni kisugárzást a közönséges halandó nem bírja ki. Jeremiás szerint Isten leleplezi a bűnöket: „lerántom rólad a ruhát [leplet] egészen az arcodig, és láthatóvá válik gyalázatod” (Jer 13,26). A lepel nemcsak bizonyos bűnök elrejtésére szolgál, hanem a szégyenteli bűnösség eltakarására is: amikor büntetésül Jahve aszályt küld Jeruzsálemre, „Szégyenükben a szántóvetők befödik fejüket” (Jer 14,4). Az áttetsző fátyol erotikus jelentést hordoz: „A halántékod, akár egy gránátalmagerezd a fátyolod alatt” (Én 4,3). Az Ótestamentumban is megjelenik a kozmikus szövetről szóló elképzelés: Izajás szerint Isten „terítette ki, mint valami leplet, az eget” (Iz 40,22) (rszövés/szövet). • A kereszténység számára a fátyol a szerénység, a tisztaság mellett a világról való lemondást is jelenti. Pál apostol szerint a nőkön az illendőség jele, ezért követeli lefátyolozásukat: „viselje az asszony annak jelét, hogy hatalom alatt áll” (1Kor 11,4–5). Tertullianus a fátylat a női szemérem védőfalának tartja, amelyet csak a vőlegény – az apácáknál Krisztus – emelhet föl. Akár a rsisak és a rpajzs, megvéd a kísértésektől, s az irigység nyilaitól (Tertullianus: De virginibus velandis, 15–16). Az apácák fátylát, a velamen sacrumot, a világ megvetésének jelét az egyház szent szimbólummá avatta. Ez nemcsak elzárkózást jelent, hanem (f)elszabadulást is a földi dolgoktól. Órigenész szerint e fátyol kapcsa maga Krisztus (Canticum, III. köt. [IV], 75). A menyasszony rfehér fátyla szüzességét, az özvegy rfekete fátyla gyászát jelzi. A liturgikus hagyomány alapján a nagyböjt első vasárnapjától a feltámadási szertartásig a templomi feszületeket és a főoltár képét violaszín lepellel takarják el (rlila). A katolikus ikonográfiában a női szentek tisztaságát általában világos fátyollal érzékeltetik. Szt. Ágota attribútuma, aki a legenda szerint fátylával állította meg az Etna lávafolyamát. Az Ó - és Újszövetség elkülönítésére gyakran használták a fátyolmetaforát: e szerint a régi az „elfátyolozott”, az új a „feltárt” igazság (rárnyék, rEklézsia és Zsinagóga). A keresztény költészetben a hit misztikumát, az eucharisztia misztériumát is jelképezheti: „Jézus, kit titokba fedve látlak itt, / mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik, / hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat / leljem szent fényedben boldogságomat?” (Aquinói Szent Tamás Éneke Krisztus testéről). A torinói lepel a hagyomány szerint Jézus halotti lepleként testének lenyomatát őrzi (rVeronika kendője). • A fátyol titkokat, jövőt fedő jelentése Danténál is szerepel az Isteni Színjátékban: „Jövőmnek fátylát egy rossz álom előttem szétnyitotta” (Pokol, XXX. 26–27). Kifejezi a mű titkos, mély értelmét is: „mily tan látható keresztül, / elfátyolozva különös rímemben” ( Pokol, IX. 62–63). A reneszánsz Veritas filia temporis (Az igazság az idő lánya) emblémákon elfátyolozott nőalak testesíti meg a rejtett Igazságot, akinek leplét végül az Időatya lebbenti fel (ridő). • A manierizmus és a rokokó mesterei főként az erotika kifejezőjeként használták (Lucas Cranach: Éva, 1533, Madrid, Prado; Fontainebleau-i iskola: 110
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

Diane de Poitiers portréja, XVI. sz. második harmada, Bázel, Kunstmuseum). • Goethe Faustjában az eltűnő Heléna Faust kezében maradt fátyla az antik világ Európára hagyományozódó művészi értékeit és eszményeit jelképezi. • Mokchai András nagyszombati egyetemi tézislapján a sugárzó Tudás nőalakja – kezében a metafizika fáklyájával – fellebbenti a sötétség fátylát, mire a tudatlanság torzalakjai szertefoszlanak (rfáklya).

Matthias Wem–Elias Wideman: A gondolkodás fáklyája, a metafizika (Mokchai András tézislapja, 1640, Bp., Egy. Ktár). Az az elképzelés, amely szerint a fátyol a lényeget, a végső tudást fedi el, fellelhető Csokonai Halotti versek c. ciklusában is: „Isten! akit fednek általlátszó leplek!” Berzsenyinél a „csalárd fátyol” a zord valóság elfedője, „édes csalatás” (Barátimhoz [I.]). Schopenhauer szerint Maya fátyla (az eredeti hindu szövegekben „Májá hálója” szerepel) maga a „világ, mint az okság törvényének alávetett képzet” (A világ mint akarat és képzet). Ez a látszat-fátyol jelenik meg Babits Mihály Himnusz Irishez c. versében: „kedvesebb nékem a Mája fátyla, mint az unalmas-egy-való világ!” Ugyanebben a versben értelmezi is a látszat -fátyol fogalmát: „világszínháznak kárpitos szövetje.” rfüggöny/kárpit, rköpeny/palást, rruha, rsapka/kalap [R. G.] Faunus: rPán/Faunus faunusok: rszatüroszok/faunusok Faust: Az európai irodalom egyik legismertebb alakja; a hozzá kapcsolódó történetek az ember anyagi létének legalapvetőbb ösztöneit és tudatának a valósághoz és transzcendenciához való viszonyát fejezik ki, úgy, hogy személyiségében a fizikai és spirituális komponens minduntalan konfliktusba kerül egymással. Minden valószínűség szerint létezett egy történeti alak, akinek jellemét és életének eseményeit az irodalmi, filozófiai és művészi hagyomány többféle, kibővített jelentéssel ruházta fel. Faust a tér és idő korlátait meghaladni kívánó, az érzékek teljes kielégülésére törekvő emberi vágy megtestesítője. Ő az igazságot kereső ember, aki áthágja az ismert világ korlátait, transzcendens entitásokat és démonokat hív segítségül (e tekintetben a Salamon király, Püthagorasz és Simon mágus alakjához kötődő ezoterikus -mágikus hagyomány is hatott a Faust-legendára). • A történeti Faust 1470 körül született Würzburgban. (Keresztneve eredetileg Georgius lehetett, majd ezt Johannra változtatták, valószínűleg a misztikus ismereteket a látnok Evangélista Szt. Jánosra visszavezető hagyomány okán.) Wittenbergben, Erfurtban, Velencében stb. tanult és tevékenykedett, mindenütt feltűnést keltve kiváló intellektuális adottságaival, ugyanakkor istentelen életével. Kortársai és utódai nekromantistának, mágusnak, asztrológusnak tartották, aki uralma alá tudja hajtani az elemeket (r elemek). • Élete és rettenetes kínok közt bekövetkező halála („elvitte az ördög”) eseményeiről 1587 -ben népkönyv jelent meg német nyelven Frankfurt amMainban. Ebben és a későbbi feldolgozásokban alakja az emberi tudat emancipálódását, ugyanakkor a természet és a világ titkait a mágia útján megfejteni igyekvő kísérletnek a kudarcát jelenti. Faustot az intellektuális elégedetlenségből fakadó irracionalizmus és az ösztönök kiélésének vágya a Sátán felé hajtja; életútja a via negativa, az ördögi út. Marlowe (Doctor Faustus, 1592), Calderón (A csodatévő mágus, 1663) a téma erkölcsileg negatív értelmezését adja.

111
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

Faust megidézi a Sátánt (angol fametszet, Marlowe Faust c. műve német kiadásának illusztrációja, 1636). • A XVIII. sz. közepén következik be a Faust-téma metamorfózisa. Lessing szerint a tudásvágy az ember legnemesebb törekvése, s nem vezethet kárhozatra, az ő tervezett művében Faust üdvözült volna. A téma legfontosabb irodalmi feldolgozása Goethe tragédiája. A Faust legelején Mefisztó így jellemzi Faustot: „az égtől legszebb csillagát kívánja, / a földtől legforróbb gyönyöreit. / S közel mi van, s távol mi várja, / zavart lelkében semmi sem csitit” (Mennyei prológus). Az ördöggel való szerződéskötését is elsősorban a teljes tudás megszerzésének lehetetlensége miatti kiábrándultság motiválja: „S most itt állok balgán […] és látom, semmit sem tudhat az ember.” A Faust II. részének zárójelenetében a halálakor az emberekért küzdő („…termő lázra éhezem, / S szabad népet vágyom szabad helyen”) Faust lelke megmenekül, mivel – Goethe megfogalmazásában – „a folytonosan jobbra törő ember megváltást érdemel” (1831. jún. 6 -i levele). • Míg Faust a csillapíthatatlan tudásvágy, a szellem jelképe, Észak típusa, addig vele szemben r Don Juan a korlátlan élvezetvágy, a test, Dél megtestesítője. A kielégíthetetlen vágy motívuma azonban hasonlóvá teszi jellemüket. Goethénél a Mefisztóval való szerződéskötéskor így vall Faust: „Lelkem minden tudást megútált. / Hogy izzó vágyam lohaszd, / Vess az érzékiség mélyére engem.” Lenau beilleszti 1836 -os Faust c. epikus költeményébe – amelyben az elbukó Faust az Istentől elforduló nihilista, individualista világkép megszemélyesítője – a mozarti Don Giovanni menyasszonycsábítás elemét (Berlioz e mű nyomán komponálta Faust elkárhozása c. drámai legendáját). Goethe is felismerte a két alak közti összefüggést, s a Faust megzenésítése kapcsán ezt írta egy levelében: „A zenének a Don Juan karakterében kellene íródnia; Mozartnak kellett volna a Faustot megzenésítenie” (1829). • A Goethe -műhöz kapcsolódó zenei feldolgozások közül kiemelkedik Schumann Jelenetek Goethe Faustjából c. oratóriuma, Boito Mefistofele c. operája. Gounod Faust c. operája a Margittörténetet helyezi központba. Liszt háromtételes Faust-szimfóniája elsősorban Byron hatását hordozza; a zenei eszközökkel megfogalmazott Faust romantikus, heroikus jellemrajz, amely Liszt egyik 1869-es levele szerint a Manfréd jegyeit viseli magán. Mahler az „Ezrek szimfóniája” (VIII. szimfónia) második tételében, amely az emberi alkotó szellem apoteózisa, a Faust II. részének zárójelenetét, Faust lelkének a kárhozattól való megmenekülését dolgozza fel. • Spengler A Nyugat alkonya c. művében jelképes tartalommal ruházza fel a fausti jellemet; eszerint Faust az európai kultúra, a Nyugat legjellegzetesebb karaktere. Értelmezésében a „fausti ember” a természet fölött uralkodni vágyó, a világ birtokbavételére törekvő aktív típus, az egész nyugati kultúra portréja (régtájak). • A magyar irodalomban Madách Az ember tragédiájának Ádám-alakjára hatott a goethei Faust-kép. A XX. sz.-i irodalomban Bulgakov A Mester és Margarita c. regényének fausti indíttatását maga az író adja meg a Goethétől idézett mottóval. Thomas Mann Doktor Faustusában a zenész Adrian Leverkühn köt szövetséget Isten antagonistájával, s ez a művészi teremtő erő tökéletes kiteljesedéséhez való eljutás egyéni összeomlással végződő, szenvedésekkel, betegségekkel teli útját jelenti. rSátán/Lucifer [Pál J.; Ú. E.] fecske: Európába tavasszal visszatérő költöző madár. A tavasz hírhozója, ezért az újjászületés, a kezdet és a remény megtestesítője. Vándorló természete miatt a merészség, az örök veszély jelképe. • Kínában elsősorban a termékenységgel hozták kapcsolatba. Japánban a hűtlenség, ugyanakkor a háziasság és az anyai gondoskodás megtestesítője. • Egyiptomban Ízisznek szentelt madár; az istennő fecske képében ered útnak, hogy megtalálja megölt férjét (rÍzisz). A gyermekeinek élelmet vivő fecske az igazságos apa szimbóluma, aki az örökséget egyenlően osztja szét fiai között. A tengerentúlról érkező fecske egy másik világhoz, a halál birodalmához kapcsolódik. Így a fecske közvetítő élet és halál, az idegen világ és a hazai föld között. • A görög -római mitológiában Prokné/Procne és Philoméla/Philomela mítoszában a két testvért az istenek átváltoztatják

112
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

fecskévé, ill. csalogánnyá, hogy Téreusz/Tereus meg ne ölhesse őket. A fecske tavaszi csicsergése a gyermekét bűnbánóan sirató Procne gyászdala (Ovid. Met., VI. 424–674). A tavaszt hozó fecske motívuma jelenik meg a Rhodoszi fecskedalban, amely a görög tavaszköszöntő ünnep kéregető versikéje. Aphroditénak szentelt madár. Gyógyító erejéről már az ókorban legendákat meséltek (az antik orvostudomány tizenhétféle, fecskével kapcsolatos gyógyszert ismert). • A keresztény ikonográfiában Krisztus-szimbólum. A Physiologus szerint életében csak egyszer rak tojást, utána sohasem, s ez a Szűz egyszülöttjére utal. A fiatal fecske a szellemi táplálék éhét jelképezi. rmadár [K. Zs.] fehér: A fény, a tisztaság, a differenciálatlanság, a transzcendencia, a tökéletesség, az egyszerűség jelképe. Lunáris szín, a női princípium szűzi aspektusát jelzi. Magában foglalja a földi világ dualitását, mivel egyaránt jelenti az életet és a szeretetet, de a halált, a gyászt is, ahogy a többi szín hiányát, ill. összességét is kifejezi. Az égi istenek állatainak színe, így pl. Babilon bikaistenségéé; Zeusz/Jupiter mint fehér rhattyú; a rBuddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja a kereszténységben (e jelentés ellentétpárja az alvilági hatalmak állatainak rfekete színe). Mivel a fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ahhoz kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket. • A hinduizmus kozmikus tojásának színe, amely az állandóság és örökkévalóság megvalósulása (rtojás). • Kínában a gyász színe. A fehér tigris az őszre, az érett életkorra utal, maszkokon pedig a ravaszságot jelzi. A fehér virág a gyermekáldást jelenti. A Fehér Lótusz Társaság szövetség egy jobb, tisztább világért (rlótusz). • Az antikvitásban a férfiak fehér tógája a biztonság, a felelősségtudat, a hatalom, a felszentelés színe. ’Ártatlanság’ értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett. • A mózesi törvények a legtöbb szentség használatához fehér vásznat írnak elő (1Sám 2,18; 2Sám 6,14). • A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín. A Jelenések könyvében a megdicsőülést, a győzelmet jelenti: „A győztest fehér ruhába öltöztetik” (3,5). Ez a szín jelzi Kris ztus színeváltozását (pl. Krisztus színeváltozása, orosz ikon, XV. sz. vége, Novgorodi Állami Múzeum), valamint feltámadását is. A liturgiában a fény, a glória megfelelője (rdicsfény/glória). A fehér rruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett (pl. a novíciák, az elsőáldozók, konfirmandusok ruhájának színeként). Hasonló értelemben jelzi a menyasszony szüzességét, ártatlanságát. A ciszterci szerzetesek viseletének színe, később a pápáé is, mivel ő az univerzalizmus képviselője, ahogy a fehér minden szín összessége. A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlaja (rgalamb/gerle). Dante Isteni Színjátékában a három teológiai erény közül a hit jelképe (Purg., XXIX. 126). • Az alkímiában a vörössel és a feketével együtt az anyag tökéletesedésének folyamatát, a Nagy Mű készítésének második fokozatát jelöli (rbölcsek köve). Feminin princípium, az rezüst és a rhigany szimbóluma. • Mint a magyarországi gyászviselet egyik színe, az Ormánságban és a Sárréten maradt fönn a legtovább. • A XX. sz. -i magyar lírában Adynál a rcsend a halál és a tisztaság jelentéseihez kapcsolódik (A fehér csönd). Ugyanakkor A Jövendő fehérei c. versben az igazi érték szimbóluma, amelynek ellentéte a „Szinekkel tarkált semmisem”. Babits Mihály Mint különös hírmondó c. versében a fehér tigris a tél, a végzet jelképe: „a tél puha lépteit hallom, / jő a fehér tigris, majd elnyujtózik a tájon, / csattogtatja fogát, harap, aztán fölszedi lomha / tagjait s megy, hulló szőrétől foltos a rétség, / megy, s eltűnik az új tavasz illatos dzsungelében.” rhó, rliliom, rszínek [K. Zs.] fej: Az egész ember, a mikrokozmosz jelképe. Az életerő helye, az aktív princípium, amely irányít, parancsol és szabályoz. A fej a bölcsesség, a szellem, vele szemben a test többi része az anyag. Egyaránt lehet az ész és az esztelenség kifejezője: a fejre helyezik a dicsőség koronáját és a győzelmi koszorút, csakúgy, mint a bolond sapkáját, valamint a gyász és bűnbánat hamuját (rhamu, rkorona, rkoszorú, rsapka/kalap). Rituális áldozati szertartások során sok nép nagy becsben tartotta az elpusztított állat fejét, mivel az hitük szerint az állat életerejét tartalmazta. A háromfejű istenségek a hármasságok jelképei: múlt, jelen, jövő; az emelkedő, delelő és hanyatló Nap; a Hold három fázisa. • A hindu Brahmá rnégy feje a négy Véda forrása (rbráhman/Brahmá). Indra háromfejű isten, mivel három világot irányít. Káli (’fekete’), az ranyaistennő pusztító megtestesülésének ábrázolásain a kegyetlenségre, borzalomra utaló, emberfejekből álló füzér övezi az istennő nyakát, testét. • A keltáknál szoláris szimbólum, az isteni, a túlvilági megjelenítője, a bölcsesség és az erő jelképe. • A görög -római mitológiában is megjelennek többfejű istenek, félistenek. rHekaté és Kerberosz három feje három különböző világgal való kapcsolatukra utal. A szárnyas fej a rszél ábrázolása. Platón szerint a fej istentől eredő testrész, és egyértelműen megelőzi a többit, amelyeknek feladata, hogy a fejet szolgálják. Az eszmék lakóhelye; mivel rgömb alakú, maga a tökéletesség, s az univerzumhoz hasonlítható ( Timaiosz, 33). • Az Ószövetségben a fej jelenti a vezért, az élen álló embert; bekötözése gyász vagy szégyen (2Sám 15,30). • Az Újszövetségben Krisztus-szimbólum: „Krisztus feje az Egyháznak: testének ő a megváltója” (Ef 5,23). A görögkeleti és katolikus ábrázolásokon a kerubok szárnyas fejjel jelennek meg (r angyal). A fej számos keresztény mártír attribútuma, kivégzésükre utalva (pl. Keresztelő Szt. János, Pál apostol, Szt. Dénes, Párizs első püspöke). • Az alkímiai ábrázolásokon egy női és egy férfi fej egy testen az androgünt szimbolizálja (randrogün/hermafrodita).

113
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

• Beardsley angol szimbolista képzőművész alkotásán a bibliai téma a nemek harcát, a szellem és az érzékiség örök ellentétét jeleníti meg:

Aubrey Beardsley: Salome Keresztelő Szent János fejével (illusztráció Oscar Wilde Salome c. művéhez, 1894). • A magyar irodalomban Németh László Széchenyi c. színművében ’szellemi erő’ jelentésben szerepel: „Minden fej Isten kápolnája. De a Széchenyié: székesegyház.” rarc [K. J.] fekete: Az ősi sötétség, a káosz, az réjszaka, a feneketlen, titokzatos mélység, a világűr jelképe. A színekben kifejeződő élet ellentéte, a halál szimbóluma. A szégyen, a bánat, a lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik. • A hinduizmusban rSíva saktija, Káli (’fekete’) az isten energiájának pusztító aspektusát jeleníti meg, a pusztulás, a halál megtestesítője (ranyaistennő). • Az ókorban az alvilág isteneihez társult, pl. rHadész-Plutón/Orcus, Dis, rHekaté, rOzirisz/Szarapisz színe. Áldozati állataik is fekete színűek voltak (pl. Hadésznak fekete juhot áldoztak, míg az Olümposzon lakó isteneknek fehéret). • A zsidó hagyományban a királyság jelképe. • A kereszténységben egyrészt a halál és a gyász színe, másrészt a bűn, a Pokol, a bűnhődés jelképe. A Sátán különböző fekete színű állatokban ölt testet, pl. fekete r kecskebak (Goya: Boszorkányszombat; A nagy Bak c. képén, 1820–1823, Madrid, Prado); fekete rkutya (Goethe Faustjában); fekete rmacska (Bulgakov: A Mester és Margarita). Az ördögök is megjelenhetnek ilyen alakban, valamint a mágusokhoz („fekete mágia”) és a boszorkányokhoz szintén fekete állatokat, általában macskát társítanak (rboszorkány, rördögök/démonok). A világtól, az élettől való elfordulást, az alázatot is kifejezte, ezért a papok és a bencés szerzetesek ruházatuk színéül választották. • Az alkímiában a szín hiánya, a Nagy Mű első foka, a bomlás, az erjedés, a pokolba való alászállás jelképe (rbölcsek köve, rholló). • A XX. sz.-i irodalomban a személytelenség, az abszolút passzivitás, a nihil és a reménytelenség szimbóluma; ebben az értelemben jelenik meg Babitsnál is: „fekete bellül a földnek váza, […] fekete az anyag rejtett lelke” (Fekete ország). Pilinszky Bár színem fekete c. versében a hagyományos, negatív jelentést kapcsolja a színhez: „Végűl mindíg Isten útját követtem, / bár színem fekete.” • A negatív mozzanatot egyedül a sötét bőrű népeknél nem találjuk meg („Lám míg a négernek fekete s laposorrú az isten…” írta a Kr. e. V. sz. -ban Xenophanész). Különösen hangsúlyosan fogalmazódott meg ez az afrikai -amerikaiak polgárjogi mozgalmában; egyik jelszavuk volt: „A fekete szép!” rfény/világosság és sötétség, rszén/parázs, rszínek [K. Zs.] felhő: Az ég fátyla; az égi akarat megnyilvánulását jelzi. Az anyagi erő, a profetikus kinyilatkoztatások, a theophaniák kifejezője. Áldást osztó és átkot jelentő természeti képződmény. A természeti népek az istenhez tartozó tárgyak (az istenség sátra, kocsija, leple) képét vélték benne felfedezni. Állandó változása miatt a látható metamorfózis szimbóluma. • A kínaiak szerint a termékenység, az életerő jelképe: a látható lélegzet. Szimbolizálja a szánalmat és a könyörületet is, mivel a földet megtermékenyítő esőt kibocsátó felhők minden élőlény táplálói (reső). • A görög mitológiában istennője Nephelé. Apollón nyájának „bárányai” szintén felhők. Szerepelhet rHéra/Juno képmásaként is, amelyet Zeusz formált, hogy megtévessze Ixión érzéki vágyait. E felhő képmás és Ixión együttlétéből született Kentaurosz, akitől a kentaurok származtak (r kentaur). Az rOlümposz tetején az istenek ködfelhőktől eltakarva élnek. Zeusz (rZeusz/Jupiter) felhő alakjában teszi magáévá Iót (Correggio: Ió, 1531 k., Párizs, Louvre). Arisztophanész Felhők c. komédiájában a felhők a „ködösítés”, a 114
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZÓCIKKEK A–Z

szócsavarás istennői (311–313). • Az Ószövetségben Isten gyakran felhőbe burkolózva jelenik meg népének (Kiv 13,21; 33,9), ezért a rejtőzködő, láthatatlan Isten (Deus absconditus) szimbóluma. • Az Újszövetségben eszkatologikus theophaniákban szerepel (Mk 13,26; Jel 14,14). A felhőből kinyúló rkar/kéz az isteni jelenlét és mindenhatóság leggyakoribb szimbóluma. Mandorla alakú fényes felhő övezi Jézust a színeváltozás és a mennybe emelkedés ábrázolásain (r mandorla). • Zrínyinél a viharfelhő Isten haragját jelképezi, amelynek eszköze a keresztény világot fenyegető török had: „Jaj! hova ez az nagy fölyhő fog omlani?” ( Szigeti veszedelem, I. ének, 101). A felvilágosodás emblémájában – „Post nubila reddit lux” (Felhők után visszatér a fény) – a szellemi sötétség szimbóluma, szemben a mindent megvilágosító fénnyel (rfény/világosság és sötétség). Shelley A felhő c. versében maga a természet, a mindig változó, soha el nem múló erő. Petőfi 1846 -os Felhők ciklusának címeként a disszonáns lelkiállapot kifejezője. Az árnyakat vető, villámokat, záport szóró felhők a folyton változó érzelmek jelképei: „Mint felhők a nyári égen, / Érzeményim jőnek-mennek / Majd fehéren, majd sötéten” (Mint felhők a nyári égen…). rköd [A. B.] fémek/fémmegmunkálás: A fémek a föld alatti, alvilági szférával állnak kapcsolatban. A fa - és kőeszközök korszaka után a fémek megismerése és megmunkálása hatékonyabb élelemszerzést és fegyverkészítést eredményezett, ezért a fémek eredetileg a hatalom, az erő, a gazdagság kifejezői; jellegzetes ékszeralapanyagok és öltözetdíszítő elemek. A kő szimbolikájához hasonlóan tartósságuk, keménységük révén a transzcendens szféra szimbólumai, s ezt a jelentést számos fém fényes volta még inkább hangsúlyozza (r arany, rkő/szikla). • A fémmegmunkálás mestereit, a kovácsokat tisztelet övezte. A mitológiákban szereplő kovácsistenek démiurgoszként a teremtő erő megtestesítői (pl. a Kalevala Ilmarinenje az „időtlen idők kovácsa”, 9. ének). Az antik mítoszok kovácsistene, rHéphaisztosz/Vulcanus és a skandináv Edda Vőlundja (Vőlund-ének) egyaránt sánta. A germán mítoszokban az ásványi birodalom őrei a rtörpék. • Az általános felfogás szerint a fém „megtisztítható”, átalakítható. Ennek alapján az antikvitásban kialakították a fémek hierarchiáját és kozmikus korrespondenciáját: a különböző fémek antik istenekhez, bolygókhoz, természeti elemekhez, ill. az általuk kifejezett tulajdonságokhoz kapcsolódó rendszerét. A közönséges fémek az érzéki világba zárt ember különböző tulajdonságait, a nemesfémek a megvilágosodott, szellemi létező jellemvonásait szimbolizálták. A hierarchia legalján az alacsony olvadáspontú (ezért is „tisztátlan”) rólom áll, a Szaturnusz bolygóhoz tartozó fém, majd az ón (Jupiter), a rvas (Mars), a réz (Vénusz), a rhigany (Merkúr), az rezüst (Hold), legfelül pedig az rarany (Nap). A fémek értéke szerinti sorrendben következnek egymás után a különböző világkorok is. Az raranykor a földi Paradicsomkert, az ártatlanság, a tökéletes harmónia időszaka, amikor r Kronosz/Saturnus uralkodott. Az ezüstkorral vége szakadt az örök tavasznak, az ember megismerte a jót és a rosszat, s az ítéletet. A vaskort már a pusztulás jelenetei jellemzik (Hésziod. Erga, 106–202; Ovid. Met., I. 89–150). • A XVI. sz.-ban Cesare Ripa a világkorokat szimbolizáló nőalakokhoz különböző attribútumokat társított: az aranykort megszemélyesítő alak fején virág és olajág van, az ezüstkort megszemélyesítőt ekevassal, a vaskort képviselő nőalakot fegyverekkel és kígyóval ábrázolta. • A középkorban is történtek kísérletek arra, hogy a közönséges ólomból – „tökéletesítéssel, tisztítással” – aranyat állítsanak elő, s e tevékenység szimbolikus értelemben lelki felemelkedést, megtisztulást fejezett ki. Az alkimisták törekvése mögött az az elképzelés és ötvözési gyakorlat állt, hogy a föld anyaméhében (bánya) található ércek, fémek lényegükben egységesek, ezért átalakíthatók egymásba a tűz megtisztító erejével. A rhét bolygóval összefüggésbe hozott hét fémet egy olyan organikus folyamat ismertetőjegyeinek tekintették, amelynek legalsó foka a szaturnuszi ólom, legfelső foka pedig a szoláris arany. Laboratóriumi kísérleteikben ennek a „folyamatnak” a felgyorsítására törekedtek: a transmutatio metallorum, a fémek átalakításának folyamata a teremtés művének megismétlése. • Kínában a fémművesség kezdetére a taoista művek utalnak. Az ezüstöt tekintették a legértékesebb fémnek; a rituális eszközök anyaga a bronz volt. A fémek, mint a fegyverek alapanyagai, szintén hatalmi szimbólumok. A taoizmus alkímiai hagyományában is megjelenik a fémek arannyá való átalakíthatóságának tana (rtao). Az ércek közül a cinóbernek tulajdonították a legnagyobb jelentőséget, amelyet, mint varázserejű anyagot, az elixírkészítésnél is felhasználtak (Ko Hung: Pao-pu-ce [A természeti egyszerűséget magához ölelő mester könyve]; relixír). • Weöres Sándornál a fémekkel jelzett korszakok nem történelmi korokat jelölnek. Az arany-, ezüst-, érc- és vaskor az eszme-idő egységeit jelképezik, amelyek minden időszakban – bár különböző mértékben – egyaránt jelen vannak (A teljesség felé). rfújtató, rkalapács, rkohó, rolvasztótégely [Ú. E.] fenevad: rállat/állatok, rAntikrisztus, rapokalipszis fény/világosság és sötétség: Egymást feltételező oppozíciók, ellentétes vagy egymást kiegészítő elvek szimbólumai. Míg a sötétség a káosz, az isteni világrend előtti vagy azzal ellentétes erők, a bűn, a tudatlanság, a halál kifejezője, addig a fény az isteni kinyilatkoztatás, a kozmikus teremtés, a tudás, az élet, az üdvösség, a boldogság, az igazság, a hit, a megvilágosodás jelképe (rkáosz és kozmosz). Ebben a jelentésben a különböző vallások szakrális művészetének alapvető ikonográfiai eleme. Az este lenyugvó és minden reggel felkelő, a sötétség erőin győzedelmeskedő rNap fénye apotropaikus jelentésű, az örök újjászületés reménye (r hajnal). Ehhez az erőhöz kapcsolódik a dicsfény, amely eredetileg a Nap korongját, erejét és hatalmát jelezte, ezért a napistenek attribútuma (rdicsfény/glória). • A fény hiánya mint az egyéni boldogtalanság kifejezője a sumer 115
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A fény Jahve szava (Zsolt 119. Ebben a jelentéskörben a tudást adhatja a Sátán is. a fény győzelmét hirdető Sol invictus (’legyőzhetetlen nap’) december 25-re (az antik időszámítás szerinti téli napforduló napjára) eső ünnepét vette át Krisztus születésének megünneplésére (rHéliosz/Sol). s az éjszaka utolsó óráiban „eloszlott a tudatlanság. A fény tehát a jót. • A perzsa dualista vallás a sötétség (rAhrimán/Ármány) és a világosság (rAhura Mazda) örök ellentétét és eszkatologikus küzdelmét hirdeti. E nap naptári ellenpontja június 23. ezt sugározza Jahve arcának fénye (Zsolt 4. intuíciót jelentő fénnyel szemben a r Hold fénye a racionalizmust.36).105). az analitikus tudást szimbolizálja. 697B).9. Oxford.9). ruhája pedig olyan fehér lett. s eljut az örök fény honába. Enneadesz. igazak és kitartók / járják. s ez határozza meg az égi hierarchia struktúráját is (Az egyházi hierarchiáról. annak kialszik a világossága. egyensúlya fogalmazódik meg. Keble College). • A görög-római hitvilág a fény isteni mivoltát az égitestek istenekkel való megfeleltetésével is hangsúlyozta (rcsillag/bolygó. Hitük szerint a beavatáson részt vett. mint a fény és a sötétség eredeti egységének szétválasztása (Ter 1. amely éppen ezért teljesen sötét.26). Krisztus születésekor (Mt 2. 3–4). az Országban ragyogó nap süt. 4. világosságot jelentenek: „szolgámnak.7. rOrpheusz). hitet. A keresztény hagyomány a római. s az én napom sötét / eltűnt ragyogó napom. Mithrasz-kultusz. Jób 30. hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8. A teremtés nem más. mint a nap. 4. .8). az ellentétes princípiumok egymást kiegészítő volta. hiszen Lucifer nevének jelentése ’fényhozó’ (rSátán/Lucifer). ezért a gyermekek is fényt. • A zsidó és keresztény hagyományban az ralvilág/Pokol sötétségével szemben áll az isteni szféra és a rParadicsom örök világossága. […] Vak sötétségbe buknak le a tudatlanság hívei” ( Brihadáranjaka upanisad. mint az anyag. Szent Iván éje. az „ős -ok: isten” jelképe: „ő fénylik ott csak. megjelent a világosság” (Maddzshima-nikája. a legrövidebb éjszaka az évben (réjszaka). 5). / Brahman-tudók. neoplatonikus és keresztény tanokat ötvöző ókeresztény misztikus iratok inspirálták.4). 36). II. a Törvény (Bölcs 18. Jahve büntetése a fény elvétele. / Az ő visszfénye az egész Mindenség” ( Svétásvatara upanisad.20). Zsolt 18. rHéliosz/Sol). A fény és a sötétség ellentétének jelképisége így jelenik meg a Példabeszédek könyvében: „Az igaz ember útja. a fény sötétség fölötti győzelmének szimbolikája hatja át Gautáma Sziddhártha Sákjamúni megvilágosodását. amely a lélek beavatás során történő megtisztulását. megjelent a tudás. rMitra/Mithrasz. Akinek nincs jövője. a saját fényében. A fény „a jótól ered. orphikus szekták.16. képén (1853–1856. 44. Jahve megjelenésének egyik kísérőjelensége a világosság (Kiv 3.4–6). IV.3 397D). megigazulását. Zsolt 49.18–19). • A bráhmanizmusban a legfőbb teremtő erő. a nyári napforduló. • A középkori művészetben hangsúlyos fény-szimbolikát a nagy tekintélyű Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész nevével jelzett.20).4). A Napnak tulajdonított közvetlen tudást. míg fényes nap nem lesz. • A késő antikvitás kori misztériumvallások beavatási szertartásaiban is fontos szerepet játszott a fényszimbolika. nem jár többé sötétségben. A gonoszok útja olyan. és a jóság képe” ( Az isteni nevekről. mint a fény”. Dávidnak mindig maradjon égő mécsese színem előtt Jeruzsálemben” (1Kir 11. (Mt 17. 6.12). Pál apostol szerint a hívő keresztényeket Isten már áthelyezte a világosság országába (Ef 5. eloszlott a homály.4) (rarc). mint a sötét éjszaka” (Péld 4. hogy vakított.SZÓCIKKEK A–Z költészetben is szerepel: „Istenem. • Az Újszövetségben a világosság szintén Isten dicsőségének a jele.2) rJézus Krisztus mint Isten és a világ világossága jelenik meg János evangéliumában: „Én vagyok a világ világossága.2. • Jelentése a buddhizmusban is fellelhető. így a keresztények a világosság fiaivá váltak (1Tesz 5. 68–69). a sötét erők feletti győzelmet jelképezte (pl. mint a hajnal pirkadása. hiszen az értelem jelenti a fényt” ( II. 3. pl. Az utódok az élet folytatásai. az életet és az üdvösséget fejezi ki. • A kínai hagyomány a rjin és jang eszméjében és grafikus megjelenítésében a sötét és világos elem egyetlen körbe foglalt egysége.14). A fény fogalma a héberben az élethez kapcsolódik (Jób 3. IV. Jézus színeváltozásakor a kiáradó fény Isten jelenlétének szimbóluma: „arca ragyogott. amikor a halál után a csillagok felé veszi útját. az éjszaka első óráitól kezdődően zajlott. Krisztust lámpással a kezében ábrázolja William Holman Hunt A világ világossága c.. Krisztus az Ómagyar Mária-siralomban is „világnak világa”. egyre világosabb. Az égi kartól a földi szféra felé a fény formájában közvetítődik „az isteni boldogság kegye”. 116 Created by XMLmind XSL-FO Converter. eltűnt a szép idő” (Istene fenségét az ember…. Plótinosz neoplatonikus rendszerében az Egy fényétől az anyag sötétségéig ível az emanáció (’kisugárzás’) folyamata: „A dolgok mélye pedig nem más. megváltott lélek meg tudja törni az ellenséges erők hatalmát. Kifejezi a tudás és tudatlanság ellentétpárját is: „szín fényétől csillog-ragyog az ösvény. Aki követ. a lámpása (Péld 24. Buddhává válását is (r Buddha).9). A hagyomány szerint megvilágosodása három fázisban. a sötétség (Ám 8.

te. az Igét jelképező lángoló karddal ad át. freskója a mennyei fény diadalmas szétáradását ábrázolja (1668–1683. kötetből). a közösségen kívüliek pedig a „sötétség fiai” (előképük rKáin) (Zóhár). A francia felvilágosodás. 1225 k.” A szabadkőműves rítusokban a fény. tündöklik közepén. a teremtés előtti világ zűrzavarát. az emberi jogok kiteljesítésének szimbólumaként jelenik meg. akit akar” (24. amelyet a szabadkőműveseknek meg kell szerezniük a beavatás során. a társadalmi igazságtalanságokat szentesítő feudális rendiség. Nagy Szt. Az Úr és Lucifer mint fény és árnyék egymást kiegészítő. Könyve a kormányzása alatt történt dolgokról. 67–68). […] A fénynél árnyék.). s a fény teremtésével megszülető világrend harmóniájának kezdetét jeleníti meg. • A fényszimbolika a liturgiában is érvényesült: a karácsonyi éjféli misére sötét templomban gyülekeztek a hívek. sz. Haydn A teremtés c. Musée d’Unterlinden). Eszerint az emberek két csoportba oszlanak: a közösséghez tartozók a „világosság fiai” (előképük rÁbel). amely szerint a világon elsőként az Egy gondolatának fénye jelent meg. Mozart és Schikaneder A varázsfuvola c. XXXIII. a tettből pedig a mozgás. Ennek megértése a Tudás fénye: „Ettől kezdve menekül előled minden sötétség. / És új fényárban fénylik a mű nemesen” (a templomfeliratok egyik részlete. • A Koránban szintén a legfőbb hatalom. • Dante útja az Isteni Színjátékban a Pokol helyi fényeitől a Purgatórium földi fényén keresztül a Paradicsom állandó világosságába visz: „Óh égi Fény. amelyet a Mester egy. 117 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rtemplom). s amelyet aztán a tanítványok előtt a gyertyákat fokozatosan meggyújtva visznek végig.. A húsvéti liturgiában a nagyszombat éjszakai tűzszentelés szokása ugyanígy a sötétből világosba való átmenetet jelképezi. Il Gesù).” • A fény mint tudás a misztikát elutasító racionalizmus számára is fontos jelkép. Az alkimisták évszázadokig törvénykönyvként használták a Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított Tabula Smaragdina c. amely a h it. Allah kifejezője a fény: „Világosság világossága! Allah az ő világosságához vezérli azt. a chartres -i Notre-Dame-székesegyház északi kereszthajójának ablakai. / Mert fénylik. hogy / leszakítsa éjszín fátylát. ebből lett a tett. művén a hegyorom és a naplemente fénysugarai a kereszttel együtt a Megváltás misztériumának panteisztikus kifejezői (1811.]). / Mellyeket a’ fényes világosság előtt / A’ hajdani idők’ mostohás keze szőtt” (Magyar! Hajnal hasad! [II. kozmogóniai iratot. Gergely pápa Alkonyi himnusza szintén ebben az értelemben említi: „Ki minden fénynek Atyja vagy / és a napokra fényt derítsz. és bepillantson / a legragyogóbb Fény szentélyébe.” A gótikus templomépítészet a fény téralkotó szerepét valósította meg (rablak. akik Isten útján járnak. a művelődés felvirágoztatásának. Suger apát a saint-denis-i apátsági templom újjáépítésekor fő esztétikai elvként hangsúlyozta a templomba áramló fény jelentőségét. oratóriumának zenekari bevezetése a „káosz”. -i metszet a Liber de intellectu c.” A német romantikus festő. nem más. s azon belül különösen Rousseau tanait a magyar költészetben elsősorban Csokonai képviseli: „Lehasadoztak már a’ fekete vásznak. • A kabbalista zsidó irodalom is követi az Ószövetség fényszimbolikáját. / s az ős-fény kezdetével e / világnak adtál kezdetet. mint az ismeret. • A világosság és sötétség ellentéte az ezoterikus és okkultista tanokban is megjelenik. Drezda. A felvilágosodás irodalmában az értelem fényének. kétség és remény. Colmar. 28). Ennek az esztétikai elvnek a megvalósulásai a gótikus katedrálisok színes üvegablakai. Caspar David Friedrich Kereszt a hegyen c. Róma. ami fénylő. egymást feltételező volta jelenik meg Madách Az ember tragédiája c. művében: „Az élet mellett ott van a halál. . szúra 35). ha a fényeshez kötöd azt. a krisztusi tan szétsugárzásának és dicsőségének szimbóluma: „Fényes a csarnok már. amelyek a földöntúli fény sugárzásának manifesztációi (pl.SZÓCIKKEK A–Z A fény metafizikája: a fényforrás kiáradása az anyagi világ felé (XVI. ezzel szemben a sötétség a vallási fanatizmus. kit a földi gondok / s földi fogalmak soha föl nem érnek” (Paradicsom. Baciccio Jézus nevének diadala c. Grünewald isenheimi oltárképének Feltámadás-táblája a halál sötétségéből fénysugárként felemelkedő Krisztust jeleníti meg (1515 k. operájában is központi motívum a fény: „Tamino […] templomunk / északi kapujához járult. majd a mise kezdetekor gyertyák fénye töltötte be a templomot.

A haiku-költészetben az együttlét. a fenyő jelezte a tudás fáját. a legyőzöttség jele. rgyertya. rfáklya. A tusfestészet kedvelt motívuma (pl. A festészetben az éltető erő és a jó kilátások kifejezője. • A hinduizmusban a változás jelképe. a fenyőtobozhoz különösen gazdag termékenységi szimbolika kapcsolódott (rfenyőtoboz). • Görögországban termékenységi jelentése révén Kübelé fája (rAttisz).] fenyőtoboz: A fenyőfa termése. • Az Ószövetségben a gyengeség. a lélekvándorlásra utal (rpillangó/lepke). A barátság és a kitartó. a kút mellé. az északi területeken is megélő fafajta. a hűség. Az örökzöld növényekhez hasonlóan a halhatatlanság. de folytonos haladásra. -tól terjedt el német területről. az egész társadalmat érintő terrorhullám tragédiáira utal. • Az európai hagyományban ősi szokásként a ház kapujára. rthürszosz). valamint az igaz ember szenvedését és megalázottságát fejezi ki: „De én csak féreg vagyok.7).SZÓCIKKEK A–Z Staatliche Kunstsammlungen. decemberben Nyugat-Európában zöld lombbal rendelkező növény. rlámpa/mécses [Ú. a büszkeség és a fenségesség kifejezője. Terméséhez. rfa [Ú. babiloni fogságban sínylődő Izráelre utal Izajásnál: „Ne félj hát. E. • Az antikvitásban rAdónisz attribútuma volt. a szerelmi szenvedély jelképe. Fallikus szimbólum. British Museum). London. nyomorúságát (Jób 25. A családi karácsony hagyományának kialakulásával a szeretet. • A japán sintoista hagyomány szent fája. az istálló ajtaja elé fenyőágat tettek az újév kezdetekor az egészség és a termékenység biztosítása érdekében. Krisztusra utal (rfény/világosság és sötétség. A leveleken mászó hernyó a lassú. A karácsonyfa otthoni állításának eredetileg evangélikus szokása a XIX. Az egyházi ünnepeken is szerepet kapott: az Ádám és Éva történetét felelevenítő misztériumjátékokban az egyetlen. rtudás fája). képe (XVI. akinek római kultuszközpontjából egy nagyméretű bronz fenyőtoboz maradt fenn (Musei Vaticani). Pán (rPán/Faunus) és Pitüsz történetében az isten szerelme elől menekülő nimfa változik fenyővé. vége. Jákob. Bartók Béla–Balázs Béla A Kékszakállú herceg vára c. operájában a férfi lélek kitárulkozásával. rárnyék. miféle fájdalom / tapossa itt az örökös sötétet” (Apokrif). E. Haszegava Tohaku Fenyőliget c. . mivel örökzöld és magasra nő. rgyertya). A görögöknél Dionüszoszhoz kapcsolódva szintén fallikus és termékenységi jelképiséget hordozott. a 118 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rgyertyatartó. a hosszú élet. romboló környezetben is megőrzött tisztaságot jelképezi. a vihar támadásait sértetlenül álló fenyő az akaraterő erényét fejezi ki. Füst Milánnál a „…fényből árnyba változó világ” (Messzi fény) az elmúlás képe.] féreg/hernyó/báb: A rovarok fejlődési fázisai. Artemisz emblémájává is vált. Tokió. a magány szimbóluma (rajtó). a thürszosz-bot is fenyőtobozban végződött (rDionüszosz-Bakkhosz/ Liber-Bacchus.6). a rituális eszközök és a templomok alapanyaga. sz.] fenyőfa: Tűlevelű. A meghaló és feltámadó növényistenség mítoszában a férfiasság és a sok rmag révén a megújuló életerő kifejezője. Egy asszír domborművön a datolyapálma virágjának fenyőtobozzal történő beporzása látható (Assur-ban-apli egy szárnyas géniusz kíséretében. A száműzött. A fenyő gyertyadíszítése a keresztény fényszimbolikával összefüggésben a „világ világosságá” -ra. nem ember” (Zsolt 22. ezért a teremtő erő megjelenési formáját látták benne (rspirál). így kapcsolódott később a karácsonyi ünnepkörhöz (ralma/almafa. az isten egyik attribútuma. Pilinszkynél a „mélyvilági kín” motívumaihoz kapcsolódik: „És tudjátok. • A kínai tájképfestészetben a hosszú élet szimbóluma. • A modern művészetben részben hagyományos. A pusztulás. [Ú. a vár ajtajainak feltárulásával párhuzamosan kivilágosodik a sötét vár. az összetartozás jelképévé vált. a termékenység jele. a lárvaállapotból lepkévé vagy bogárrá való átváltozás pedig a lélek különböző testi fázisaira. sz. a tisztaság és a béke szimbóluma. Isten rettentő nagyságával szemben az ember esendőségét. szilárd jellem megtestesítője. Arthur Koestler regényének címe – Sötétség délben – a Gonosz hatalmának hagyományos jelképét idézi. A zárt tobozon megjelenő spirálalakzatot összefüggésbe hozták a spirális örvénnyel. A toboznak bajelhárító jelentőséget is tulajdonítottak. Nemzeti Múzeum).14) (rIzráel). A fenyőtobozzal való megérintés az áldás és a szerencse jelképe. • Mezopotámiában élet-szimbólum. a férfiúi teremtő erő. melyet almával díszítettek. ebben az értelemben Aszklépioszhoz tartozott (rAszklépiosz/Aesculapius). • A lárva az antikvitásban a lélek-pillangó állapotot megelőző halál. Ady költészetében a „fény-ember” (Költözés Átok-városból) a negatív. míg a sötétség a zárkózottság. ebben az értelemben az antik síremlékeken is szerepel. te szegény féreg” (Iz 41. Gemaldegalerie). részlet. s a sztálini diktatúra harmincas évekbeli koncepciós pereire. Megjelenhet a kiválasztottság. a vegetáció termékenységének jelképe (rzöld). Vergiliusnál „császárfa”. részben új jelentésekben szerepel a fény és a sötétség. E. az egyén környezete fölé emelkedésének jeleként: „Vagyok fény-ember ködbe bújva” (Vizió a lápon).

Mária által a női nem jelentőségét újra felemelték a férfi mellé: „Nagyon is illett. az anyag. (rvulva). / hogy nincs nemesebb. rSíva). • A bibliai teremtéstörténet szerint rÁdám. anyját. Ádám oldalbordájából teremtette meg Isten (Ter 2). a testi. A házasság misztériuma szintén a teljességbe. a rkard. Ugyanakkor a pillangóvá változó hernyó mint Krisztus-szimbólum a feltámadás kifejezője.3). a férfiból és a nőből” (189b). Germanisches Nationalmuseum). rSzűz Mária és rJézus Krisztus fejezi ki a férfi és nő párosában megjelenő összhangot. II. a bűnök eredőjének jelképévé vált. a rjogar. Csehov A csinovnyik halála c. földi jelkép. 4.31).48). festményén (1898. • Az alkímiai szimbolika szintén használja a nemek jelképiségét: az alkémiai menyegző során a hím rkén (király) és a női rhigany (királyné) egyesül. azaz a szépség fő ellensége (A beteg rózsa). 1294.. Az androgün-képzet a bráhmanizmusban is megjelenik: „Kettészakította magát. amelynek attribútuma minden fallikus jelkép. a középkori Mária -kultusz idején a megváltás művét Krisztusnak és Máriának egyaránt tulajdonították. aktív princípium (sakti) a teremtő energia szimbóluma (pl. a rkoporsó. Pl. szoláris. mint egy darab két fele” (Brihadáranjaka upanisad. a kárhozat..24.] férfi és nő: Az emberi faj két neme. Együttesen kifejezhetik a világ harmóniáját és az ellentétek egységét. a rlándzsa stb. Síva– Párvati/Durgá/Káli) (ranyaistennő. a „táncoló. E. . sz. Cservjakov neve utal ( cservjak-’féreg’). jel. felv. A Mária megkoronázását ábrázoló középkori műveken az Istenanya és az Istenfiú misztikus jegyespárként jelenik meg... a Teremtő mása (Ter 1. Bécs. hogy mindkét nem ott legyen a helyreállításnál. Nürnberg. egymást kiegészítő voltát hangsúlyozza. megrontó értelemben szerepel Radnótinál: „a világ megférgesül” (Gyökér). a szellemi szerelmet megtestesítő nőalakot és egy köztük álló férfit ábrázol (rkártya). szellemi. túlvilág?!” A hagyományos. Santa Maria Maggiore) (rkirály és királyné).SZÓCIKKEK A–Z végítélet képeként is szerepel: „a férgük nem pusztul és a tüzük nem alszik el” (Iz 66. Róma. ill. feleségével tart és a kettő egy ember lesz” (Ef 5. a férfi és a nő egységében fejezve ki a mennyei harmóniát (Torriti: Mária megkoronázása. amikor a keresztények erkölcsi kötelezettségeit hangsúlyozza a híveknek: „Ezért az ember elhagyja apját. a Szeretők (Válaszút). X. közepén.24) ismétli Pál apostol. Szabó Lőrinc Lepkék tánca c. 11. pl. 27). Az európai művészetben Ádám és rÉva. • Danténál az ember földi létének nyomorúságát jelképezi. • A hinduizmus egyes áramlataiban az istenségek istennőpárjaiban megjelenő női. a rbot. csakúgy. Színj. alakra és névre is egyenlő része volt mindkét nemből. Istenhez vágyódó lélek felemelkedik: „Nem látjátok. Ezért a halálban való megsemmisülés. Ezért vagyunk olyanok. a természettörvény jin jellegét hangsúlyozza: „Csodálatos asszonynak hívják” (Tao Te king. A természet rendjét befolyásoló aktivitás ellenében a nyugalom és a passzív bölcsesség eszményét valló taoizmus a r tao. ill. Gustav Klimt A csók (1907. • A kínai kör alakú rjin és jang-ábrában megjelenő világos (jang: férfi) és sötét (jin: női) komponens a feminin és maszkulin elv egységét. A második teremtéstörténet szerint Évát másodikként. s a legfőbb gonosz. rjantra. a lunáris. amelyből a pillangó szimbolizálta. Mozart és Schikaneder A varázsfuvola c. amelyben a nemek szétválasztódása megszűnik. kik közül egyik sem hiányzott a megrontásnál”. amely a férfit a transzcendens szféra felé emeli: „az Örök Asszonyi / emel magához” ( Faust. A tarot VI. ebből keletkezett a férj és feleség. A kettébomlott eredeti egység.). a rbarlang. 119 Created by XMLmind XSL-FO Converter. • Ady költészetében a lárvaállapot az őszinteség ellentéte. 6). / testi megváltás. a rföld. Ezzel szemben a feminin princípium a negatív pólus. attribútuma minden befogadó: pl. • A művészet örök témája férfi és nő kapcsolata. A gyümölcsöt megrontó féreg a bűnre. / Csak csúf lárvákat levenni / S látni meztelen arcokat” (Az elrejtett arcok) (rálarc/maszk). a rkígyó elnevezése is lehet „nagy féreg”. termékenyítő erőnek tekintik. a fertőzöttségre utal. A különböző hagyományok általában a maszkulin princípiumot pozitív. mint az ellentétpárokat. az redény. [Ú. (rfallosz). elbeszélésében a csinovnyiklét embertelen kisszerűségének groteszk jelképe. az randrogün/hermafrodita két fele. Österreichisches Galerie) és Vaszary János Aranykor c. operájában férfi és nő párosának harmóniája fejeződik ki: „Magasztos célja világosan megmutatja. I. az asszony megalkotása az eredeti egységes emberből csak ezután következik. • Platón A lakomában így magyarázza a férfi és nő eredetét: „Valamikor ugyanis az androgün (férfi-nő) külön nem volt. az ősi egységbe való integrálódást jelképezi. az Ént elfedő mez: „Hiszen semmit sem akarok. általában két. mint a Nő és a Férfi […] az isteni létre törekszenek” (I. Dürer: Ádám és Éva (1504. • Bár az asszony a bűnbeeséssel az emberi vétség. verse a lepke. Goethe Faustjában az örök asszonyi az a vonzás. 124–125). amelyre a főszereplő. passzív. Mk 9. boldog lelkek” és a féreg ellentétpárjára épül: „És látom: én vagyok a féreg. lapja. a rkagyló stb. hogy az ember mi? Féreg / mely majd formáland angyali pillangót” (Ist. A teremtés és szétválasztódás utáni összetartozás törvényét (Ter 2. írja Clairvaux-i Szt. zárójelenet). / aki örökké lent marad […] s felsír a hús nyomorúsága: Hol vagy. Purg. A féreg William Blake -nél a rózsa. a rbölcső. álarc. aktív és égi jelképnek. az első ember androgün lény. Bernát a XII.

mivel a fáradsággal megépített otthont fiainak hagyja örökül. Tellus. / s pezsdül az érben a vér. / úgy. amely az egyedi kapcsolat harmóniahiányában az eszmények megvalósításának. tragikus különállásuk fogalmazódik meg. regy. Berzsenyinél az újjáéledő természet jelképe: „Számtalan létek’ lekötött csiráji / ’S magvai kelnek. • A festészetben gyakran ábrázolják együtt Zephürosszal. akitől a mítosz szerint az örök fiatalságot kapta. úgy melenget. Pl. Ady Endre Valaki útravált belőlünk c. rszent nász. A szabadosság és a vidám. A fejre helyezett fésű a természetfeletti erőkkel való kommunikáció módja. 229–260). Drezda. 1631–1632. így az istennő Jupiter segítsége nélkül esett teherbe. míg a férfi az elvontság. Az óind szövegekben a ’fészek’ (kulája) és a ’család’ (kula) jelentésű szó összefügg (Atharva véda. művében a védelmező anyaságot jelenti: „csak fészek: ahogy meleg. 183–378). lett a szivünk. A nő–férfi viszony disszonanciája szintén alapmotívum. s a görög Khlórisszal való megfeleltetés későbbi hagyomány (Ovid. Uffizi). a napkelte szimbóluma. • A görög-római. MNG) a férfi és a nő a szerelemben kiteljesedő lét megtestesítői. • Az egyiptomi mitológiában a keleti határt őrző. valamint az európai hagyományban rAphrodité/Venus attribútuma. amelyek a fejtetőről hatolnak be az Énbe. E. igazi valónk. amelyet Rómában április 28. nem háborog a tenger). Eredetét tekintve szintén a vegetációisten Marssal meglévő kapcsolatát mutatja az a mitológiai történet.” • Jung szerint az anima a női jelleg megszemélyesítése a férfi tudattalanjában. Párizs. amint két-kézzel megfoghatod.. az asszony. Ebben a funkciójában – mint az élet principíuma és a tavasz kezdete – jelenik meg Flora alakja Botticelli képén (Tavasz [Primavera]. r haj. Így jelenik meg az istennő egy Stabiaeból származó falfestményen (I. azaz az egyén alkotórészeit ereje. V. Fasti. 1627–1628. mikor a fiatalság évei jönnek. és kivirágzik a szív” (Ovid. J. tarka ruhában. hiszen vele együtt ég el. eleje. a hellenizmusban Aphrodité alakjával azonosították. Szopdu attribútuma a fogsor. Ünnepén. • A tündérmesék egyik bajelhárító eleme (hátradobott. az emberek virágkoszorúkkal ékesítették föl magukat. a Nihongiban a fésű védő szerepet játszik.] fésű: A termékenység. • A hagyomány szerint a jégmadár fészke a nyugalom. Fasti. között tartottak. a Földanya. ahol a férfi és a nő egymásra találásának reménytelensége. Ez a fény tartja egyben a hajat.. s ő a gabona. szirmokat szórva ábrázolták. az animus pedig a férfi jellegé a nő tudattalanjában. a termékenységet elősegítő délnyugati szél megtestesítőjével. V. rpásztor). a „nyitott szárnyú emelkedő zuhanás” végpontja (Egyenes labirintus). Fasti. nemessége és lelki felemelkedésre való képessége fogja össze (rfény/világosság és sötétség). és május 3. Tompa Mihály A madár fiaihoz c. / a férfié: minderről egy csomó / kétes bölcsesség. amely szerint Flora egy alkalommal különböző növényeket adott Junónak.] fog: A gerincesek harapó. • Alakja a magyar irodalomban Csokonainál mint a „virág” szó szinonimája fordul elő: „…a főldben szúnyókálnak / A Flóra gyenge szűzei” (A pillangóhoz).” Pilinszkynél „a fókusz lángoló / közös” fészke a végső út. / Kiszakadt belőlünk. Weöres Sándor Hetedik szimfónia c. s a jövő megalapozásáé is. Vegetációistenség. . Az ókorban általában szelíd fiatal lányként. D. Ceres egyik változatának tartották. / Nyomdokin rózsák ’s violák fakadnak” (’A Tavasz). akit a rHórák kísérnek. 1485 k. A rfőnix fészke kapcsolódik a feltámadáshoz. A bambuszfésű az áthatolhatatlan őserdőt jelenti (rbambusz). mely élő és halott. így alakja a termékenység megszemélyesítője lett. a gyakorlati haszonnal nem rendelkező dolgok és az önteltség megjelenítője: „A nőé: mind. • A sintoista szent iratban. versében „az ősi fészek” a haza. az ifjúság. összefüggésben a bokor erotikus jelentésével: „’S édes árnyékodba nyerjek / Fészket én rideg madár!” (Az eleven Rózsához). Firenze. A Krisztust szimbolizáló rpelikán fészke a Paradicsomra utal. önfe ledt kicsapongás képzetköre is kapcsolódott hozzá.” Weöres Sándor a Rongyszőnyeg 143. darabjában a nőt az érzelmek és a gyakorlati élet megtestesítőjeként írja le. a szőlő és az olajtermés őrző istennője is: „Én vagyok ott. A rokokó festészetben a természet rendjét és harmóniáját szimbolizálja (Poussin: Flora birodalma. Florát tartotta a római néphagyomány a virágok anyjának. nagy könyv. zagyva szó. rvirág [A. ill. virágkoszorúsan és virágokat. […] Ösztönzőnk.és rágószerve általában támadást és védekezést jelent. IX. a női szépség kifejezője. harci potenciájának birtokbavételét fejezte ki (rállat/állatok). a béke szimbóluma (amikor építi. rkorona [P. • A rokokó pásztorköltészetben Florát gyakran a pásztori környezet egyik szereplőjeként ledér és szerelemre gerjesztő nimfaként ábrázolják. Egyiptom ellenségei ellen harcoló sólyomistenség. • Csokonainál a feminitás kifejezője. A Kékszakállú herceg várában. Bartók Béla Balázs Béla szövegkönyvére írt operájában is ez fejeződik ki. Zwinger. és születik újjá.SZÓCIKKEK A–Z Bp. az emberi lét kiteljesedésének lehetetlenségét is példázza. V.20). ’Otthon’ jelentésben szerepel Arany János Epilógus c. majd áthatolhatatlan erdővé változó fésű). és hordta ki Marsot (Ovid. valamint a tavasz istennője a római mitológiában (Ovid. versében az asszony a férfi lelkének elengedhetetlen része. amely nélkül minden értelmetlenné válik: „Milyen magános férfi -porta / Lett a szemünk.] Flora: A virágok. Fasti. 3. Museo Nazionale). A természeti népeknél a z elejtett ragadozó állat szemfogaiból készült nyaklánc az állat erejének. sz. versében. Kultusza szabin eredetű. 191– 220). Flora diadala. I. a Floralián. / Flóra zsengét nyujt mosolyogva néki. • Minthogy a fogak kivicsorítása gyűlölködésre és a harc 120 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az eső. Louvre) (rnimfák. V. 273–274). Nápoly. rmadár [P. A fésű fogai az égi fény sugarait jelentik. rtest/hús [K.] fészek: A madarak maguk építette lakóhelye az otthon szimbóluma. aÿmegújuláshoz.

• Plinius szerint veszélyes erotikus gerjesztőszer. S. a világfolyamatot. kat. A hagyomány szerint csak holdfogyatkozáskor nő. A hinduizmus szent folyója. 5). ének). megsemmisülés.] folyó: A korai folyami civilizációkban a termékenység és az állandó megújulás képzetével kapcsolódott össze. A folyó képzetéhez azonban a termékenyítő erővel együtt a pusztító. Hérodotosz szerint „Egyiptom a Nílus ajándéka” [’ Egyiptom]). Kínában a fogak hadiállapotot szimbolizálnak. Mikszáth Kálmán Az a fekete folt c. • A folyó lehet az alvilág határa. Apollónia kínzása. rSzűz Mária bűntelen foganására (tehát az áteredő bűntől való mentességére) és szüzességére utal (rszűz). összetett hagymájú növény a hagymához és az összes erős illatú fűszernövényhez hasonlóan védelmet jelent mindenféle boszorkányság. A folyó az állandó változás: Hérakleitosz szerint nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba. terméketlen drágakővel ( Burt Norton. s ez különösen szoros kapcsolatba hozza a holdtündérekkel és a boszorkányokkal. a kezdetekhez tart. rgyógynövények [A.] fokhagyma: A csípős aromájú. . novellájában. Iszisz és Oszirisz. az ágy fejéhez felfüggesztett fokhagymakoszorú pedig megakadályozza. Tetemre hívás). s átszelik a 121 Created by XMLmind XSL-FO Converter. • T.). • Dante Isteni Színjátékában ezek az Emberiség könnyeiből erednek. Ady Hiába kísértsz hófehéren c. Apollóniát ábrázolják néhány foggal vagy egy fogóba szorított foggal. • A buddhizmusban az óceánban feloldódó folyó a megkülönböztetés-nélküliségbe. Svétaketu párbeszéd). tökéletességet jelző szeplőtelenséggel. V. pl. II). embert. ehhez a jelentéshez kapcsolódik a rforrás mint keletkezés. mint pl. 621–622). B. és az róceán mint feloldódás.. • Az európai néphagyományban a démoni erőket megtestesítő rvámpír hegyes denevérfogakkal rendelkezik. a folyóisteneket szarvakkal és hosszú szakállal. • A szeplő mint a vétkesség jele ellentétben áll a tisztaságot.SZÓCIKKEK A–Z kezdetére utal. a Gangesz rituális szertartások helyszíne. hogy megkönnyíti a szüzesség megtartását. VI. a létezést. • Utalhat tisztátalanságra. a vágy jelzései s egyben birtoklási ösztönre utalnak. • A görög mitológiában is harc kapcsolódik a foghoz: az aranygyapjúért küzdő Iaszón történetében az elvetett sárkányfogakból fegyveres emberek születnek (rargonauták). a fekete folyó kígyója halálra marja (15. ’sírás’). a gyanúval. átvitt értelemben pedig szentséget jelentett. amelyből víz folyik. II. az emberi régióhoz tartozva. • Az ridő pusztító hatalmának motívumát – „az idő vasfoga” – Csokonai is említi: „Rakás maradványok’ dűledékeit / az idő’ fogai lassan tördelék itt” (A Dugonits’ Oszlopa). [K. mivel az – összefüggésben a többletcsont jelentésével – a vitalitás és az erő kifejezője (rcsont/csontváz. az isteni birodalom része a makrokozmoszt. Pindarosz a sors jelképeként említi: „Folyók – változandók: / hol szenvedést. argivi áldozatot: „Kákababát hajigál a cölöp-hídról a folyóba / mostan a papnő is – ember áldozatul” (Fasti. Maszkulin jegyeket láttak benne. • A bráhmanizmusban a tengerbe ömlő folyó az emberi életet. • A középkorban is megőrizte apotropaikus jelentését. a Jang-ce. egy urna fölé hajolva ábrázolták. az eredethez. foggal születik. a karácsonyi néphagyományban a mézbe mártott fokhagyma fogyasztásával a betegségek elleni védelmet kívánták biztosítani. 101–102). visszatérést jelent az ősihez. az időt. szimbolikájában az élet . a mikrokozmoszt jelképezi. a halál vize. ismertetőjegy. Zs. Számos kultúrában. a gonoszra. hogy a tündérek elcseréljék az újszülött gyermekeket. ebb en az értelemben jelenik meg Shakespeare XCII. a múltra. Az ajtófélfára akasztott fokhagyma megvéd a vajköpülésbe ártó szándékkal beavatkozó tündérektől. Míg az Élet Folyója. mágia és rontás ellen. az embert elsodró folyónak őre” (Enlil és Ninlil. a létezőben való feloldódást szimbolizálja (Cshándógja upanisad. Kifejezi a lét folytonosságát. s emlékeztet a bűnre. a nirvánába való megérkezés jelképe (rnirvána). Nógrádsáp. az egyiptomi Ápisz bika kiválasztásánál (r bika). rvámpír). róm. szemben a megkövült. A fogak csikorgatásának démonűző erőt tulajdonítottak. a bölcső. Ezzel ellentétben a visszafelé futó folyó a forráshoz. pl. amely mártíromságára utal (Szt. • Az álomfejtésben a fogaknak szexuális értelmük van. 8–16. A mitológiában az alvilág négy folyója az Akherón (’öröm nélküli’). sz. a Sztüx (’gyűlölt’) és a Kókütosz (’jajgatás’. • A Kalevalában is megjelenik a folyó ’halál’ jelentése: a folyón való átkeléskor éri a halál Lemminkejnent: Tuonela. az Indus -. versében a nemzet becsületén esett foltot említi.és a Nílus-menti népek élelemtermelésében és kultúrájában egyaránt központi szerepet játszott (pl. A magyar hiedelemvilágban a természetfeletti erővel rendelkező táltos különleges jellel. amely a kereszténységben a „szeplőtelen fogantatás” eszméjére. Petőfi Vérmező c. versében a folt a váddal. XV. A folyóvíz táplálékot (Plut. ill. majd később ember alakú bábut áldoztak a folyónak engesztelésül. A vámpírlegendákban a vámpírokkal szembeni védelem hatásos eszközének tekintették (rdenevér.és haláljelentés együtt van jelen. s megvéd az őrülettől. A mezopotámiai (’folyóközi’). rsámán/táltos). a becsület elvesztésére is. szonettjében. • A görögöknél a folyót vallásos tisztelet övezte. • A keresztény ikonográfiában Szt. mint pl. romboló erő is hozzátartozik. A görög és római nők egyik kedvelt ételének számított. / hallod-e.] folt: Lehet jel. A Thébait alapító Kadmosz történetében sárkányfogveteményből kikelő harcosok alapítják a várost. mivel úgy tartották. ugyanakkor távol tartja a kígyókat és a skorpiókat. az alvilág őre. a Halál Folyója. A folyó határ. falkép. és XCV. termékeny organizmus. rpecsét [P. templom). hol örömet / zúdítanak le reánk” (Olümpiai ódák. Arany János balladáiban (Ágnes asszony. így pl. a Phlegethón (’égő’). Ovidius is említ egy ilyen. a megbecstelenítéssel azonosul. szagtalan. ún. pl. a rómaiaknál is. A folyó torkolata belépés az egység birodalmába. E. a sumer hitvilágban: „Enlil az alvilági folyó őrének így mondja a szót: Hallod-e. Eliot Négy kvartettjében a zafír ellenpólusaként az élő.

121–132). A folyóban való megmerülés a vízzel együtt a megtisztulást és a halhatatlanságot. . szent szövegek meghatározott sorrendjét jelölik. a nemek kettősségének és egységbe szerveződésének jelképe. a halált: „Ámde a Moiráknak felfejthetlen fonalától / nem menekül soha már az. míg a Kókütosz a vízzel. rfüggöny/kárpit). rAriadné fonala. könyveit jelölő szútra szó jelentése: ’vezérfonal’. • A hinduizmus. az újjászületést jelképezi számos vallási rítushoz hasonlóan a kereszténységben is (rvíz). a Tanítás fonala „végigfut” a szent iratokon. a József kételyeképtípusokon. XIV. versében a hajó/betegágy képével kapcsolódik egybe. A fonal a rMoirák/Párkák révén az emberi sors. a kolerikus magatartás. Elképzelésében a rnégy folyó a négy elem. a Jordánban keresztelt (Mt 3.] fonal/fonás: A több szálból összesodródó fonal a nemzés. „Euridice fonalát fűzzétek vissza a léthez!” (Ovid. Ezekiel látomásában a templom küszöbe alól eredő. A Biblia szerint ezek az életfa mellől erednek a r Paradicsom közepén mint teremtő erők és rejtett források (rfa). János is folyóban. az égi befolyást jelképezi. az őszt és az alkonyt szimbolizálja. A buddhizmusban a bölcsesség jelképe.7). virágfüzérek egyes imák. XX. a vigasztalan). 127–128). amelyeken az áldott állapotban lévő Máriát láthatjuk. rcaduceus. • A folyó mint élet és halál közti határvonal a magyar irodalomban pl.. 126) a helyes út. X.) • A folyóhoz kapcsolódó négyes szám a Bibliában is jelen van (Ter 2.SZÓCIKKEK A–Z Poklot (Pokol. buddhizmus szent iratait. rtenger [K. rspirál. A felülről jövő folyó a héber hagyományok szerint a kegyelmet. a végzet szimbóluma is: „később majd úgyis megesik vele az. Michelangelo a firenzei Medicikápolna befejezetlenül maradt szoborkompozíciójába illesztette be az alvilági folyók tervét. a nornák hasonlóképpen befolyásolják a hősök életét: „…érkeztek a nornák. • A keresztény művészet Mária-ikonográfiájának egyik eleme a II.1). mihelyt megszülte az anyja” (Hom. Ehhez hasonlóan a számos vallásban kultikus eszközökként használatos rózsafüzérek (olvasók).1).. visszafordíthatatlan menetét jelképezik (rorsó). majd horizontálisan négy fő irányba árad szét a Föld szélei felé. a Léthe és az Eunoé. XXVIII. Adynál mint élet-folyó. • A görögöknél a Daidalosz (rDaidalosz és Ikarosz) készítette varázsfonal.10). a tavaszhoz és a reggelhez kapcsolható. a melankóliát.. • Az arab-perzsa költészetben a rendszerező elv szerint szerkesztett versciklusokat „fonalra fűzik” (ezt a jelképet Arany is említi: „Hadd fűzne dalukból gyöngysorba füzért” – Szondi két apródja). A folyóból ivó szarvasok ábrázolása is jelképes (a Ga lla Placidia-mauzóleum mozaikképe. • A Kalevalában szintén szerepel ez a jelentés: „Mind a szót fonálra fűztem. Met. valamint a jótettekre való emlékezésnek a jelképei (Purg. ill.. a flegmatikus jellemmel. rbíbor. (A kettős spirálnak és a caduceus-bot köré tekeredő két kígyónak is hasonló a jelentése. A négy folyó az egyházatyáknál a Krisztustól származó négy evangélium. A Sztüx a földet. a négy magatartásforma. A hinduizmusban Brahmá fonala a világtengely jelképe. Keresztelő Szt. a szangvinikus alkathoz. az egyetlen megoldás jelképévé vált. 122 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A vallási iratok és az epikus ciklusok egységét is jelölheti.(rAngyali üdvözlet. a nyár és a nappal tartozik. sz. Első ének a Hundingölő Helgiről). Il. 31). A korai keresztény művészet gyakran ábrázolta Krisztust bárányként állva a dombon. mit a végzet / szőtt fonalán számára. amely Thészeusz labirintusból való kijutását tette lehetővé (Apollod.-i Jakab-ősevangélium nyomán a fonó Madonna ábrázolása az Angyali üdvözlet. a négy évszak és a négy napszak szimbolikájával kapcsolódik össze.. gombolyagba göngyöltem” (1. a Tigris és az Eufrátesz. Ez a Paradicsomkert négy folyója. Csokonai Tüdőgyúladásomról c. Vize a Föld tengelye mentén függőlegesen zuhan lefelé. A Phlegethónhoz a tűz. A rPurgatórium folyói pedig. / nemes vezéri sors / serény választói […] Fonták így fürgén / a sors fonalát. V. a téllel és az éjszakával rokon. a bűnök feledésének. 115–123). a fonal elvágása pedig az élet végességét. / szövetét szőtték” (Edda. (Így az Akherón a levegőhöz. a Pison. sz. Isten szimbóluma: „ő: a nagy-nagy Életfolyóvíz” (Isten. amelyre minden dolog felfűződik (rbráhman/Brahmá). J. a Gichon. Ravenna). Mit. rDuna és Tisza. • A germán mitológia sorsistennői. termékenységet árasztó folyó jelenik meg (Ez 47.6). I. kit a Földanya hord” (Phanoklész egy töredéke). Lucas van Leyden: Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban (1510). ahonnan a négy folyó ered (Jel 22. Az orsóról folytonosan tekeredő szálak az élet folytonosságát („élet fonala”).) A fonal mint rendező elv számos kultúra hagyományában fellelhető.

sz. versben is a sors-fonal szerepel: „Csak cammogva fonjuk éltünk / Mások elhányt guzsalyáról / S nem kár értünk. ezért bőség-jelkép. a tudásét. Krisztus megváltó halálát idézi. Orphikus szövegek szerint Hadész birodalmában két forrás fakad: a Léthe.] Fortuna: rTükhé/Fortuna föld: A világegyetem egyik őseleme. Soissoni Evangeliárium. ők a keresztény hitben felüdülő lelkek (rpáva. Jelképez minden eredetet: az életét. Zeneakadémia). és felvirágozták a kutakat. • A kelet -ázsiai sztyeppék népei (így a magyarok ősei is) szentnek tartották a forrásokat. V. az rég és a föld szent nászában az őseredeti pár passzív. forrásokból isznak. ill.] forrás: Az éltető rvíz eredőjeként számos kultúrában szent helynek számít: a kozmikus anyag első megnyilatkozása. Delphoiban az Omphalosz mellett kénes gőzű forrás tört föl. az „ad fontes” elvét. Az ég ellenpólusaként mélység és alvilág-szimbólum. a fons vitae a középkori és reneszánsz művészet kedvelt témája. segítő eszköz: „…az erkölcsnek / Intéző fonalait” (Lilihez).. A kora keresztény művészet állatokat.6–7). Az Énekek énekében olvasható: „Húgom. A Bibliában a rParadicsom négy folyója az élet fájától ered (Ter 2. Párizs. • A pszichológiában Jung értelmezésében a lélek archetípusa. E.1) (rmennyei Jeruzsálem). Ezt a képet már az egyházatyák is Mária szüzességére vonatkoztatták: az élő víz forrása és a lepecsételt forrás rSzűz Mária. szarvasokat ábrázolt. feminin fele. Az élet vizének folyója a mennyei Jeruzsálemben „az Isten és a Bárány trónjától” indul (Jel 22. aki a magyar zenei hagyományt a nép ajkáról gyűjtött dalokkal frissítette föl: „csak tiszta forrásból” (Bartók: Cantata profana). Dis). Bibliotheque Nationale). s ettől elbódulva adta a Püthia a jóslatokat (rköldök. A földet megtermékenyítheti az ég. • A késő középkorban az élő víz forrását a Szent Vérrel azonosították (rvér). tiszta tudás szimbólumát látták. • Berzsenyinél Ariadné mitikus fonala mintájára a vezérlő. a Hippokréné pedig rPégaszosz/Pegasus patájának ütése nyomán keletkezett a Helikónon (Ovid. írásában: „ezen Ariadne fonál. amely minden tudás eredője. • A zsidó hagyományban a Tóra szimbóluma. amelyek a család táplálói voltak.. A misztikusoknál Isten mint az élet forrása jelenik meg.” rkötél. a belső élet és a szellemi energia eredete. föld és alvilág hármasában azonban a föld a középpont.. • A humanisták a forrásban a meg nem rontott. 262–263) (rHelikón). ugyanakkor mindent elnyel. mátkám akár elzárt kert. az anyaföldbe való 123 Created by XMLmind XSL-FO Converter. E.12). pávákat. amely a halál mindent feledtető álmába ringat. Hasonló értelemben szerepel Vajda János Polgárosodás c. / Ha elvágják fonalunkat. amelyek a költői ihlet jelképei. Ezt a nézetet később a reformátorok is fölhasználták. • A gallok hiedelemvilágában a források istenségek. Baudelaire-nél: „Az Ördög dirigál.10–14) (rfa). Az Élet forrása (miniatúra. Minden élőlény tőle kapja az életet.” A modern költészetben is gyakran felbukkan a sors fonala. akik a Vulgata helyett az eredeti szövegekhez nyúltak vissza. amely az isteni gondoskodás jele. ezért programjuk központi részévé tették a forrásokhoz való visszatérést. akik meg tudják gyógyítani a sebeket és életre keltik a halott harcosokat.SZÓCIKKEK A–Z Németújvári fonó Mária (1420–1430 k. a lélek és az anyaság szimbóluma. Az Ószövetségben rMózes a sivatagi vándorlás során forrást fakaszt (Kiv 17. befogad a halál után. a hatalomét. A források az Emlékezet leányainak. • A görögök Mnémoszünét. Bp. Míg a rvíz egynemű anyag. Az egyetemes anya. rkút [V. Bp. Alvilági vonatkozásai nyomán a forrás a gyógyító és kívánságteljesítő hatalommal rendelkező mágikus vizek felszínre hozója. festményén (1907. Női princípium. a kegyelemét és a boldogságét. ezen üdvözítő eszme a polgárosodás eszméje. Magában hordozza a megújulás lehetőségét: a földdel való érintkezés. rfolyó. a megtisztulásnak. • A kereszténységben az üdvözülésnek.. az Emlékezet forrását az ismeret és a tudás szimbólumaként tisztelték. az emlékezet forrása. A rómaiak Fons forrásisten ünnepén. és ezek alapján készítették el új Biblia-fordításaikat. rángatva rossz fonalunk” (Előhang). a szüzességnek és a lélek felfrissülésének. az ég. a Múzsáknak kedvelt tartózkodási helyei (rMúzsák). hitben való megerősödésének a jelképe. a termékenység archetípusa (ranyaistennő). A Kasztalia a rParnasszosz/Parnassus lábánál ered. MNG). reső vagy rvillám formájában. A szellemi ég ellentéteként az anyagi létet jelenti. ill. amely örök ébrenlétet biztosít (rHadészPlutón/Orcus.. pl. rpróféta/vates/szibülla). és áldozatokat mutattak be nekik. rszövés/szövet [Ú. mint az elzárt kert. Az antik görögség híres forrásai még a Kasztalia és a Hippokréné. a lepecsételt forrás” (Én 4. . • A magyar kultúrtörténetben ez a program legmarkánsabban Bartók Béla nevéhez fűződik. a tisztaság. a Fontanalián (október 13.) virágfüzéreket dobtak a forrásokba. Met. rszarvas). Körösfői-Kriesch Aladár a mitológiai jelentést eleveníti fel A Művészet forrása c. Adynál A fajok cirkuszában c. a föld a különbség kezdetét jelenti. amelyek kutakból. IX.

amelyek emberi és állati vonásokat egyesítenek magukban (pl. aki először csókolja meg az anyját. A geometriai formák közül a négyzettel ábrázolják. 124 Created by XMLmind XSL-FO Converter. himnusz. A Föld válasza). Ninhurszag termékenységistennő (Enki és Ninhurszag) egyes mítoszokban embert teremtő istennőként is szerepel. A zsidó és keresztény hagyományban a föld a menny. a levegő „a vízzel együtt fenntartja a mindenség közepén lebegő súlyos Földet” (2/5). / attól a naptól. művében a föld központi helyzetét a másik három elem biztosítja: a tűz. azé lesz a hatalom.24–31). amelyet az akrosztichonként értelmezett VITRIOL szó is kifejez: Visita Interiora Terrae Rectificando Invenies Occultum Lapidem (A Föld mélyének látványát értelmezve találod meg a titkos követ). / Elveszendők. az Egyház jelképe. -i Swedenborg számára a homo duplex. • A kelták számára a romlandó test jelképe. A földhöz. a kettes számmal és az édes ízzel. a tudat konfliktusainak színhelye. ebben az értelemben a tökéletlenség. s ez a mítosz az reke (férfi princípium) által fölszántott föld és a megtermékenyített nő közötti párhuzamot emeli ki (rDémétér/Ceres). a sárga színnel. Mint menedéket adó és tápláló anya. rpor [K. Vörösmarty Földi menny c. A föld minden teremtmény anyja: „ő a legősibb. a Földanya gyermeke ( Theog. r eke. A föld a feminin pólus. ahová a test végső nyugalomra tér meg a halál után: „Ádám gyermekei nehéz igát húznak. Az Úr belőle alkotta meg az embert és a többi élőlényt. • Blake költészetében a Bukott Ember és a Bukott Természet jelképe (A Tapasztalás dalai. Id. kilenc rétegből és egy központi magból állónak képzelték el. 12–13) (rtojás). fácán vagy rpáva alakjában. A hermetikus hagyományban a „föld próbája” a Pokolba való alászállást jelenti. az ég párhuzamaként. a föld és ken. oltalmaz. az Ég is Gaia (r Gaia/Tellus). Pl. sóval azonban a halhatatlan léleké (rsó). Wordsworth nagy koporsóként írja le a földet A képzelet dalai XI.” Ady Endre A föl-földobott kő c. A rómaiak megkülönböztették Tellust. az anyagi és az emberi régió. Tüphón rkígyó és ember. amely kivált a vizekből: „Az Úr tulajdona a Föld minden pillére. Az élet kezdete. Hésziodosz szerint még Uranosz. Bevezetés. ő táplál mindent a világon” (Homéroszi. megfeleltethető a középponttal. aki a Földanyát csókolta meg. • A kínai Ji king (Változások könyve) szerint kun. A mandalában a rnégyzet a jelképe (rmandala). 126–128). A Halottak Könyvének 125. mindenek anyjához). • Egyiptomban Geb földistenség férfi. amelyet az egyiptomiak a benu hieroglifában szürkegémként (rgém). Manu törvényei.] főnix: Mitikus madár. Ninhurszagot a föld mélyének istennőjétől. Iaszión és Démétér a „háromszor-fölszántott földön” egyesült. a spirituális szféra ellentéte. köztük a XVIII. • A sumer mitológia megkülönbözteti a Földanyát. Az orphikus hagyomány szerint az éterben és a vízben lévő teremtő szellem termékenyíti meg a földet (r elemek). Nut égistennő férje. Az öt főelem egyike. Védelmező szerepet tölt be. amely egyben a kínai birodalomra is utal. 19. az Anyaföld allegóriája (dombormű. s gazdagságát az embernek ajándékozta (Ter 1. • A misztikusok. • Az alkímiában a prima materia egyik neve. A Halottak Könyve az örök megújulás madarát Ozirisszal azonosítja (rOzirisz/Szarapisz). vagy Pradzsápati hozta ki a világtengerből. • A görög-római mitológiában szintén anyaság-jelkép. e. versében a mulandóság kifejezője: „a föld úgyis elveszendő. a halottat és az újszülöttet egyaránt a földre helyezték. 13–9 között. sz. majd a halálban nyugalmat adó földanyát szólítja meg. Kr. amikor megszülettek. . feje körül sugárkoszorúval. a talaj termékenységének istennőjétől. / míg vissza nem térnek mindenek anyjához” (Sir 40.1–2. költeményében a föld a hazával azonosul. az egyiptomiak hite szerint egy rszkarabeusz tartja. Míg az ég Isten trónja. míg a császáré a rsárkány. • A pszichológiában a föld a tudatosság kifejezője. versében – amelynek mottója Byront idézi: „To love the earth” – az életadó. Kosztolányi A földön c.SZÓCIKKEK A–Z visszatérés egyben az újjászületés ígérete. addig a föld Isten zsámolya (Iz 66. az ember kettős természetének anyagi oldala. Más elképzelés szerint Purusa testéből keletkezett (rkozmikus ember). • A magyar néphagyományban élet és halál képe. / ő helyezte rájuk a világot” (1Sám 2. Tellus. Róma). hogy gyermekei sokszor idomtalan. • A Biblia szerint az első anyag..8). majd a későbbi korokban rsas. • Kínában a császárnő emblémája. színes tollazattal. vagyis a jin (rjin és jang). a Földanyát Cerestől.1). valamint a termékenység kifejezője. • Az óind Cshándógja-upanisad a világtojás alsó héjából eredezteti a földet (III. félig kígyó). J. Az ország kormányzását Brutus kapta. hegyen állva vagy pálmafán ülve ábrázoltak. Mt 5.34–35). egy monda szerint Tarquinius római király fiainak Püthia azt jósolta. • Rómában szintén anyai jellegét hangsúlyozták. az ég egymás kiegészítői: együtt formálják az egész világot. XXX. Kifejezi a fejlődést és az energiát. A rózsakeresztesek a Földet. fejezete szerint Geb rOzirisz/Szarapisz halottak feletti ítélkezésében is részt vesz. Gaia Khaosszal való rokonságát jelzi. Ara Pacis Augustae [Augustus békeoltára]. versében. tehát kapcsolatban áll az alvilággal. másrészt minden energia kezdetéé (Menny és Pokol násza). Ekhidna félig nő.1. torz lények. akik rajta élnek. Plinius Naturalis historia c. mint anya gyermekét. I. A Rig-védában a temetkezési szertartások fontos eleme a föld: befogad.

Szung dinasztia). költeménye. hamvaiból. A leírást átvette és újabb elemekkel gazdagította Psz eudo-Eusztathiosz Hexaémeron-kommentárja (PG 18. ebben a jelentésben a birodalom örökös fennmaradását. ahol a vértanúk tanúságtétel általi újjászületésének szimbóluma (rpálma/datolyapálma). Kelemen-levél (25) közli a főnix mítoszának legkorábbi keresztény változatát.13. . Hénoch könyvében a főnix angyal alakot ölt. poraiból megújuló lény. példázatként szerepel a IV. elődje csontjait a fészekkel együtt az egyiptomi Héliupoliszba viszi.-ban keletkezett szír Didaszkalia.31). a rRé-kultusz központja) kapcsolódik. A bizánci birodalom egyik emblémájául választotta.-i keresztségi és halotti beszédekben. A teológiai erények közül a Remény allegorikus alakjának attribútuma. Ré lelkének tekintett benu-madár. Az 1. Babits In Horatium c. így sorsa a görög-római mitológiában a Nap városához. halála és újjászületése a rNap halálának és feltámadásának képe. ciklikus megújulását hivatott kifejezni. e. hatalmas lénynek ábrázolva. amelyben a feltámadás és Krisztus jelképe. élettartamát különbözőképpen adták meg. hogy megvédje az emberiséget a Nap bosszújától. egyedülálló. csodálatos színes. II. • Az antikvitásban mint tűzben elégő. Szoláris madár. az idő vagy az újjászületés. amelyben elégeti magát. mirhából és más illatszerekből készít fészket.. megtollasodva. feldolgozza Lactantius De ave phoenice c. Egyike a négy szent élőlénynek (a sárkány.. amikor a törzsfejlődés során a hüllőből a szárnyas hüllőn keresztül madár fejlődik. a hol a Nap oltárára teszi. 28. u. XV.729 D–32A).SZÓCIKKEK A–Z Főnix. sz. Plin. • Az ókeresztény művészet alkotásain ábrázolták emblémaszerűen. a korszakos újjászületésé. Történetét ismeri a III–IV.. Eszerint a főnix Arábia tájain élő. Krisztus-szimbólum. hist. 2).] 125 Created by XMLmind XSL-FO Converter. VI. X. amelyek részben megvoltak már a zsidó pszeudoepigráfiában (Báruk apokalipszise). A történetet Ovidius is megörökítette ( Met. az örök életé és feltámadásé. síremlékeken mindkettőnek ’romolhatatlanság’ és ’halhatatlanság’ volt a jelentése. II. A féregből kikelő madár értelmezése kettős. Nat. Ravenna. L. majd 1909-től a magyar református egyházéban is. amelynek élettartama ötszáz esztendő. pártalan (monogenész) lény. Ez a madár-jelenés feltehetően a Bibliában elbeszélt fürj-csoda átírása (Kiv 16. A császárkorban a római birodalom örök fennmaradását jelentette. egyrészt ez a filogenezis szimbolikus ábrázolása. Akárcsak az egyiptomi napisten. 86). így igen sok ábrázoláson megkülönböztethetetlenek. A magyar református egyház címere. hátán a császárnővel (kínai festmény. Ábrázolásának ikonográfiai elemei eredendően hasonlók voltak a páváéhoz. • A keresztény kultúrában az időszakos megjelenés és a korszakos újjászületés. az egyiptomi Héliupoliszhoz (egyiptomi neve: Junu. • A középkortól kezdődően szerepel Debrecen címerében. tömjénből. tetején a főnixszel. a rteknős és az regyszarvú mellett). sz. A számos csodás tulajdonsággal leírt madár szerepe Isten irgalmasságának képviselete. sz. Kr. tragédiája leírja az Elim oázisban megjelenő madarat. Ezekielosz Exodosz c. A szent főnixpár a tökéletes kormányzás (Su king [Írások könyve]. az „igazságosság Napja”.” rmadár [V. amely felnőve. amely méltatlankodásában sugaraival el akarja pusztítani az embereket bűneik miatt. ahol a főnix a Nap és a földi világ között kiterjeszti szárnyát. sz. az Istenhez való vágyódás jelképeként. művében a folytonosan változó. • Az alkímiában a bölcsek kövének egyik elnevezési formája (rbölcsek köve). I. a Báruk-apokalipszisben a föld őre. az örök élet és feltámadás jelképe. elmúló-újjáalakuló világ: „Szüntelenül lobog / főnix-világunk. másrészt ez a precessziós ciklusban (a világkorszakok közül) a Skorpió jegyének születése. Tacitus: Annales.. Bomló testéből féreg kel ki. a Physiologus. • A régi magyar irodalomban Zrínyi a hősi családi hírnév újjáéledését példázza a főnix -jelképpel: „Mint phoenix hamubul költi nemzetségét: / Ugy okossággal ez megtartja hiredet” ( Szigeti veszedelem. hanem az egész üdvtörténetet átszövő korszakos Logosz -theophaniákra értik. Ezután már nemcsak a feltámadás szimbóluma. 392–407).9). vagy a vértanúk sora mögött pálmafán ülve (Kr. úgy a főnix megjelenését is időszakosan várták. Számos ókori szerző leírja legendáját (Hérodotosz. VI. amelyben a madár–kígyó-jegy a Nap halálának és feltámadásának a képe. San Apollinare Nuovo). A hellenisztikus zsidó drámaíró. Szám 11. II–I. 5. 73. Megérezve halála közeledtét.

Híres frigyláda-ábrázolásokként tartják számon a római Traianus -oszlopon (elkészült Kr. mivel Apollónnal való zenei versengésében Apollón győzedelmeskedett (Ovid. holtan esett össze (2Sám 6. 114-ben) és a Titusdiadalíven (Kr. Sípon játszott Daphnisz és Polüphémosz pásztor is. Suger könyve a kormányzása alatt történtekről. az isteni érinthetetlen. amelyeken szerelmespár látható. hanem inkább nádsíp. Pán találta föl e hangszert. a fuvolát pedig haránthelyzetben tartják.] fújtató: A fémkohászok. • A kínai mitológiában a fuvola a harmóniát jelképezi. Hermész is sípon játszott. s Apollón ezért büntette szamárfüllel (Ovid. az isteni jelenlét szimbóluma. de a szatüroszok hangszere lett (Ovid. Mivel a kovács teremt. • A görög-római korban használatos hangszer nem szigorú értelemben vett fuvola volt. alakít. A letelepedés után a szent sátorban. amely az időben élőkért sír. Ady Küldöm a frigy-ládát c. Áron vesszejét és egy edényt. ami jól mutatja a villámmal és az esővel való kapcsolatát. pl. • Modern értelmezésben is szövetséget jelöl. A klosterneuburgi oltár zománcképei között is látható frigyláda-ábrázolás (XII. • A hinduizmusban Krisna (rVisnu) fuvolája az örökkévalóság hangja. Fasti. B. ezért a zsidók magukkal vitték vándorlásaik és harcaik során. azaz a szürinx a pásztorok hangszere volt a régi görögöknél. A mítoszok szerint rPallasz Athéné készítette. latinul tibia. • A fuvola a zene. A magyarországi barokk művészet európai viszonylatban is kiemelkedő alkotása a győri Frigyláda-emlékmű (1731). általa születnek a felhők. 697–710). s általában a művészet varázserejének és erényt.SZÓCIKKEK A–Z frigyláda: A zsidóság számára a „bizonyság. Formáját. rfül). 153–179) (rPán/Faunus. az isteni forrásától elszakított és oda visszatérni kívánó lélek. az ősi népek az istenek segítőtársaként tisztelték (rfémek/fémmegmunkálás). majd Salamon jeruzsálemi templomában helyezték el (rsátor. A Szürinx nimfát szerelmével üldöző árkádiai pásztoristen.). mágikus. • A kereszténységben az roltár előképe: „Frigyládát emel oltárává. a keresztfa” (a saint-denis-i apátsági templom egyik üvegablakának felirata. Met. a föld: nyílása” (Li Taj -po: Első próbálkozásom az élet varázsitala főzésében). Fuvolakísérettel az elégiákat adták elő. varázsos erejüknél fogva maguktól dolgoznak (rkalapács). Egy legenda hangjának természetfelettiségét fogalmazza meg. • William Blake a fémöntés eszközeit az ember fiziológiájához hasonlítja: a fújtatók a tüdők (Milton). a kovácsok és az alkimisták a tűz táplálását szolgáló eszköze. A furulyát és a sípot függőlegesen. sz. a könnyed szellő és a főnixek. versében. a természet egyetemes harmóniájának szimbóluma: „Pásztori múzsámat lehelem csak e lágyszavú sípba” (Vergilius: VI. Fasti. . a sziréneknek és Kübelének az attribútuma.. • A Tao Te kingben a légtér jelképe: „Az ég és föld közötti tér. VI. termékenységi jelentését (rvillám). s rMózes eszerint építi meg (Kiv 37. pl. rkohó. Már az őskorból is maradtak fenn csontfurulyák. operájában. amikor zenéjével elaltatta Argoszt (rArgosz/Argus). rszentségtartó [A. 693–710). amely azzal a mannával van tele. Az isteni védelem záloga volt. A világharmónia szimbóluma: „Ez a fuvola többet ér 126 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Szerszámait – a fújtatót. Aki ezzel szembeszegül. s mellettük egy férfi fuvolán játszik. Marszüasz végzetét ez a hangszer okozta. A pásztori élet. A vasfuvola taoista hangszer. A nádsípon játszó Pán és Apollón versengésében Midasz Pán muzsikáját ítélte szebbnek. olyan ábrázolásokon. ecloga. redény). A mítosz a művészet magasabbrendűségét hirdeti a mesterség felett (rApollón/Apollo. • Az iszlámban a nádfuvola. a szekeret vonó ökrök megbillentették a frigyládát. Fallikus szimbólumok. rtűz [L.1–9). A. A legrégebbi hangszerek közé tartoznak. ím. 8) (rpásztor). rGrál. a szövetség” ládája. XI.] Furiák: rErinnüszök/Furiák furulya: rfuvola/furulya/síp fuvola/furulya/síp: Fából és fémből készíthető fúvós hangszerek. mellyel megörvendeztette az isteneket és az embereket. Tartalmazz a a két összetört törvénytáblát. • A bráhmanizmusban a fújtató a fával és a bárddal együtt a tűzisten attribútuma. anyagát és tartalmát pontosan meghatározza az Úr. / akár a fújtató” (5). annak az Úr haragjával és büntetésével kell szembenéznie. boldogságot terjesztő hatalmának kifejezője Mozart és Schikaneder A varázsfuvola c. rszatüroszok/faunusok). a kalapácsot és az üllőt – élő csodatárgyaknak tekintették. u. A pánsíp. amely elmetszi a felhők gyökerét és széthasítja a sziklákat. Néha a kín és a szélsőséges érzelmek kifejezői. Amikor nagy pompával Dávid palotájába szállították. rtemplom). aki pedig segítségképpen megfogta. A kínai alkimisták is használták: „Csodás egy műhely a nagy Természet […] Az ég: fújtató. 34). u. amelyen a kerengő dervisek játszanak szertartásaikon. 81) található domborműveket. VI. A nádsíp Euterpének.6–7). amellyel a nép a sivatagban táplálkozott (rÁron vesszeje. mivel a szent. s úgy tartották.

a Krisztust gúnyoló tömeg jel e. Egyes római regék szerint rRomulus és Remus egy fügefa alatt született (ficus ruminalis). • A görög és a római kultúrában Dionüszosznak. Mk 15. eposzban Innin istennőt az életadó fű és víz támasztja fel az alvilágban (250). Az ókori keleti misztériumvallásokban az istenek képeit függöny takarta el. ahol a frigyládát őrizték.] fű/füvek: Az alacsony.45). keskeny levelű növén az alázatosság. amelynek sötét belsejéből hangyák másznak ki. A jeruzsálemi Templom függönye Jahve hozzáférhetetlenségét szimbolizálja.] függöny/kárpit: A függöny elválaszt. de utalhat Mária szüzességére is. Fallikus jelkép. A teremtéstörténet tiltott fája (Ter 3. A Physiologus a repedezett fügét.26) és az ellenséges hatalmak megsemmisülésének is jelképe. Lk 23. Anonymus Gesta Hungarorumában rÁrpád vezér a Tisza és a Bodrog vidékének meghódítását követően vizet és fűnyalábot kér az ottlakóktól.22 az eget a függönykárpittal azonosítja (rszövés/szövet). gyógyfű. évente egyszer. Zs. A gyümölcs édessége miatt Szentlélek-jelkép. úgy jutnak világosságra a hangyák.14). sz.15).51. Isten parancsára rMózes a Szentek Szentjét.) • Az iszlámban a menny fája. Kr. Philón magának az univerzumnak. A kárpit kettéhasadása a világrend megbomlását fejezi ki. • Az Ószövetségben a friss. az élet füve). . a bőség s a szőlőtővel együtt rIzráel jelképe.). a szerény észrevehetetlenség szimbóluma. A buddhisták szerint Gautáma egy fügefa alatt világosodott meg. A magyar népmesék közül az „égig érő fa” -mesetípusban a táltos élesztő. Krisztus oldalsebével azonosítja. de egy rkígyó elrabolja tőle. balladájában is. A hindu mitológiában világfa. A fensőbb világot jelképező Tamino hangszere a varázsfuvola. II–I. hogy a kereszthalál pillanata egyúttal 127 Created by XMLmind XSL-FO Converter. • Az Újszövetségben Jézus elátkozza a terméketlen fügefát. • A keleti udvarok ceremóniájára vezethető vissza az Isten trónját takaró függönyről való zsidó elképzelés. Ugyanakkor a füge mint obszcén gúnymozdulat a Passióhoz tartozik. A teológusok ezt a helyet úgy értelmezik. Bódhifa (sztúpa-dombormű. A füvekhez kötődik a hosszú élet és az egészség gondolata (forrasztófű. Lk 13. • A fű jelenti a meghódolást is. A varázsfuvola eredete is jelképes: Pamina apja ősi tölgy gyökeréből faragta villámló viharban „egy bűvös órán”.18–22. Délkelet -Ázsiában a hatalmat és az életet jelenti. az engesztelés napján (Lev 16. mások a menny leplének. Gyors és bőséges gyarapodása révén a bőség. / Hiszen az emberi boldogságot / s a megbékélést terjeszti” (I. a terméketlen tudomány jelölője (Mt 21. A pásztorok vitájuk végén földből kitépett füvet nyújtottak át a győztesnek. az égnek a képét látják benne (r templom).31–33). az egyéni létben is megnyilvánuló kozmikus törvényszerűség kifejezője: „Légy egy fűszálon a pici él / s nagyobb leszel a világ tengelyénél” (Nem én kiáltok…). Az Iz 40. • Az Újszövetség a keresztrefeszítés összefüggésében utal a jeruzsálemi Templom függönyére: „Erre a templom függönye kettéhasadt” (Mt 27. Ugyanez a jelentés. Ahogy a rlándzsa Krisztus oldalát átszúrta. továbbá a jeruzsálemi Templom függönye is. a termékenységre utal. Priaposznak. „Az ember napjai a fűhöz hasonlók” (Zsolt 103.vagy forrasztófűvel kelti életre gazdáját.2). és sebéből áradt a fény a sötétségben élő emberekre. József Attilánál a r fa ’világtengely’ jelentésével összefüggésben a világ legkisebb részleteiben. A fű jelenti még az emberi sorsot. rzene [P. • A rómaiaknál a fűkorona adományozása a katonai erények legnagyobb elismerése volt. a materiális világhoz tartozó Papagenóé a pánsíp. hanem fügefa (ugyanígy a gnosztikusoknál) (ralma/almafa). A perzsa uralkodók alattvalóik elől függöny mögé rejtőztek.4–7) egyes bibliamagyarázatok szerint nem alma -. függönnyel választotta el a szentély többi részétől (Kiv 26. amel y a mennyet a földtől elválasztó eget szimbolizálta. sarjadó fű az igazak újjáéledésére utal (Iz 66. és Buddhát is ábrázolják fügefaként (rBuddha). Hermésznek. a halálba vezető bűvölés jelenik meg a hamelni patkányfogó legendájában és Arany Tengeri-hántás c. az alárendeltség. rfa [K. lágyszárú.38. A nomád hódító a meghódított területen elsőként vizet és fűcsomót kér a legyőzöttektől. elfed valamilyen titkot.6–9). vált Buddhává. rhangszerek. I. függönnyel elválasztott frigyszekrény a tóratekercsekkel. ill. A gyorsan elszáradó fű az elmúlásnak (2Kir 19. a megvilágosodás fájának is nevezik a fügefát.] füge/fügefa: Mediterrán vidékeken honos gyümölcsfa. Ennek emlékét őrzi a mai zsinagógák keleti falán lévő. versében a bűbájos fuvolás a halálba hívja az őt követőket. ezért az ikeristenségeket sokáig egyéves fügefa alatt tisztelték. ciklikus pusztulása miatt az enyészet és mulandóság kifejezője. • Juhász Gyula A varázsfuvolás c. Az akkád Gilgames-eposzban Gilgames megszerzi az élet füvét.SZÓCIKKEK A–Z aranynál s koronáknál. e. • A sumer költészetben is szerepel az élet füve. elrejt. pl. s bőrét levetve megfiatalodik. • A zsidóknál a béke. 8. A szentélybe csak a főpap mehetett be. amely a keresztény értelmezésben a Megváltóban nem hívő zsidóság. rVisnu és rSíva fája. Bharhut. ill. A nagy égből a nagy föld felé c. a virágzás. ezért bódhifának. rgyógynövények [K. J. Zeusznak és Szilénosznak szentelték. Tehát anyagában s elkészítésének idejében is isteni erő nyilvánult meg.

A Krisztus születése. hiszen a Születés.” • Az apokrif Jakab-ősevangélium elbeszélésére támaszkodnak az ún.és Újszövetséget „fonja” egybe (rfonal/fonás). mintegy becsességük jele. Isten füle kifejezi mindentudását és imára irányított figyelmét: „Az Úr szeme az igazakra tekint. • A „vasfüggöny” kifejezésben. A hallás elengedhetetlen a hithez és az üdvösséghez: „A hit tehát hallásból fakad.és a Mária gyermekéveljeleneteknek is gyakori motívuma.15). Pál apostol utalásai a jeruzsálemi Templom függönyére többféleképpen értelmezhetők (Zsid 6. hogy a képi kiemelés eszköze. amelyet évente cserélnek (rkocka). Aquinói Szt. a halott apoteózisának kozmikus képe. Stockholm). előbbi az élet. J. amely a rossz zenei ízlés. 1513–1515 között.. egyúttal az ábrázolt jelenetek intimitását. Tamás is ebben az értelemben hangsúlyozza a hallás hitbéli szerepét: „Szem. Auktorportrékon az isteni inspirációra.16. koronás nőalakot ábrázol. tapintás megcsalódhatik: / de a hallás Rólad hittel biztosít” (Éneke Krisztus testéről). XIII. Különbséget tesznek a jobb és a bal fül jelentése között. • Az iszlám hagyományban a Kába-szentélyt fedi sötét kárpit.20). szellemi tevékenységre. A kilyukasztott fül elkötelezettséget és birtokbavevést. Az Angyali üdvözlet pillanatában Mária tehát az Ó. füle meghallja kiáltásukat” (Zsolt 34. . gall-latin himnusz.SZÓCIKKEK A–Z reveláció. rszó/ige. követi a szót…” (Luther Jónásról szóló prédikációja). amely Európa keleti és nyugati felének a II. felv. Biblioteca Ambrosiana). az emlékezetet fejezi ki.16). 10. és a legerényesebb szüzeket kérték meg az anyagához használandó fonal újrafonására. Evangélisták ábrázolását azért kíséri olyan gyakran függöny. jel. szintén a függöny elválasztást kifejező szimbolikája jelenik meg. mert ők a kereszthalál pillanatában revelálódott igazság hirdetői (Codex Aureus. Szimbolikája érintkezik a spiráléval és a kagylóéval. • A keresztény művészetben az rAngyali üdvözlet egyes ábrázolásain a Szentlélek fehér rgalamb/gerle alakjában Mária füléhez repül. Isten szavának meghallását és az annak való engedelmeskedést is jelenti. ízlés. Ezek növelik a művek értékét. Hősöknél.. Milánó. világháborút követő éles elhatárolódását jelezte. • Egyiptomban a jövendőre utal. fonó Madonna-ábrázolások. Zsid 10. amikor már csak a fülére támaszkodhat: „botlottam. A szellemi táplálás és a reveláció szimbólumaként a szentek és próféták tanításainak befogadására utal: „Akinek van füle. lapja. • Kínában a hosszú fülnek van szimbolikus jelentősége.23–24) (rvér). az Ige testté válása is reveláció (1Tim 3. kiemelkedő személyiségeknél a bölcsességet és a halhatatlanságot jelzi. Colmar. az imák meghallgatójának szenteltek. XI. Kifejeződik bennük az a gondolat. fogadalmat fejez ki. Met. a figyelmet. szemnek szóló kultuszt az általa magasabbrendűnek tartott hallással: „az igazi hit becsukott szemekkel jár. 1. A fül ugyanakkor az ember figyelmét. Angyali üdvözlet-tábla. Egyiptomi imádság-sztélé. MTörv 15.). vagyis a vulvaszimbólumokkal. vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk. Jakab szerint ui. Az rAngyali üdvözlet ábrázolásán gyakori függöny-motívum a megtestesülés csodáját fedi fel (Grünewald: Isenheimi oltár. • A lutheri reformáció szembeállította a katolicizmusra jellemző látványorientált.18–20. (régtájak) rfátyol/lepel [Eö.] függőón: ringa/függőón fül: A kommunikáció befogadó szerve. 1340. A barokk korszak képeire az illuzionisztikusan festett függönyök a jellemzők. Musée d’Unterlinden). a (gyakran mennyei) hatalom szimbóluma is. • A tarot II. drámájában Gloster csak azután „lát” tisztán. ez jelzi Krisztus fogantatását: „Fülön át és lelkén át / szállt be a szent testébe” (A Szent Szűz anyaságáról. nem kizárólag passzivitásra utal. A püthagoreusok szerint a fül különleges formája az isteni ihletettségre utal.). Kassel. Az irodalomban is megjelenik a fül és a szem oppozíció ja: Shakespeare Lear király c.16). Elválasztják és összekötik a néző és a kép világát (Rembrandt: A Szent család. Staatliche Kunstsammlungen Gemaldegalerie).19–21). aki mögött a függöny a világ lényegét rejti (rkártya).] 128 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ill. A Zsid 10. az Ótestamentum titkainak beteljesedése.20 a kárpitot Jézus testével azonosítja: „Ezt az élethez vezető utat a függönyön. sz. Simone Martini: Allegoria Virgiliana. amely amellett. A görög Midasz király attribútuma a szamárfül. 1646. a hallás pedig Krisztus tanításából” (Róm 10. Síremlékeken evilág és túlvilág határa. míg szemem volt” (V. Az Ószövetség papszentelésein a fület is megkenték áldozati vérrel (Lev 9. a jeruzsálemi Templom kárpitja felfeslett.17). A. • Az antikvitásban a hegyes fül mint állati vonás rPán/Faunus és a rszatüroszok/faunusok ismertetőjegye. a Nőpápa könyvet tartó. néha magára az allegóriára utal (pl. utóbbi a halál (rjobb és bal). Isten szavára figyel. a butaság jelképévé vált (Ovid. rzene [K. hogy Krisztus megszüntette Isten hozzáférhetetlenségét. 153–179) (rfuvola/furulya/síp). • Az átszúrt fül az Ószövetségben az örök rabszolgaság jelképe (Kiv 21. amelyet Nebethetepet istennőnek. a kárpit kettéhasadásával megszűnt az akadály az Istenhez vezető úton. titokzatosságát is fokozzák. ez magyarázza a fülből való születés mítoszát. hallja meg” (Mt 11.5–6. • A kései antikvitástól kezdve istenek és uralkodók attribútuma a függöny.

1654. Louvre). női test érzéki szépsége révén. ill. hogy a szentségekhez járuló se testével. Ez az újjászületés kezdete. Párizs. sz. a szenteltvízhez kapcsolódó szertartás is. 1). a luxuria. a keresztelés jelentéseit hordozza. Staatliche Museen). Minden ókori kultúrában hozzáta rtozott a vallási szertartásokhoz az azokat megelőző fürdés. a rkén és a rhigany oldódását a rkirály és királyné „közös fürdőjeként” ábrázolták. • Az 1592-es Csízió. a padovai káptalan könyvtára). a múlttól. Alkímiai fürdő (metszet egy 1618-as alkímiai traktátusból). • Az Újszövetségben Keresztelő Szt. mint Isisét vagy Mithrasét. 1742. • A katolikus egyház tanítása szerint a bűnök megvallása. / Sállyáról borodat. Louvre).. amely a bűnbánat könnyeivel törli le a bűn foltjait. A megtérő magyarok keresztelése) (Vásári Miklós prépost kódexe. szertartást. A hinduk a Gangesznél végzik megtisztító szertartásukat (rfolyó). • A reneszánszban az öregeknek az ifjúság kútjában való fürdőzése az élet élvezetére való újjászületésre utalt (Lucas Cranach: Az ifjúság kútja. a mártírok vérkeresztsége éppen az evilág felé való kiszolgáltatottságot és a túlvilági érdem elnyerését példázta. Berlin.SZÓCIKKEK A–Z fülemüle: rcsalogány/fülemüle fürdés: A vízbe merítkezve végzett mosakodás már az ókortól kezdve teljes testi és átvitt értelemben lelki megtisztulást fejez ki: megszabadít a bűntől. A mártírium vérben mosdás és vérrel való keresztelkedés (rvér). amelyek védelmet nyújtottak minden fegyver ellen.11–17). István megkeresztelése. Az európai művészetben a Zsuzsanna fürdőzését kileső vének bibliai történetének ábrázolása és Betsabé fürdője a női test szépségének megjelenítője (Tintoretto: Zsuzsanna a fürdőben. Rembrandt: Betsabé. az eltékozolt élet jelképeként negatív jelentéssel bírtak a megtértek számára.” 129 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hanem a teljes megmerítkezést. a gyónás és az ezzel járó feloldozás egyenértékű a lélek fürdőjével. János keresztelési szertartása nem csupán a fej vízzel való megérintését jelentette. Szemben a germán hősök sárkányvérfürdőivel. István koronázása. A Mária születését megjelenítő ábrázolásokon a bizánci eredetű fürdetés motívuma a megtisztulás. tisztálkodás. Párizs. Jelenetek a Szent István-legendából (Géza álma. szép vigassággal igyad. Párizs. Erre utal a keresztelőmedencéhez. Ez a megtisztulás biztosította. A mitologikus témák közül a nimfák és Diana fürdőzése is ezt a jelentést hordozza (Boucher: Diana fürdője után. az az magyar planétás könyv május havi illusztrációja fürdést ábrázol a következő jó tanács kíséretében: „Gyenge meleg feredőc vér vételec illnec é hóban. XIV. Az ókeresztény időkben a római társadalom közfürdői a bűn. . 1550. 1546. se lelkével ne szennyezze be a szent helyet. a földitől. amelynek Jézus is alávetette magát (Mt 3. Tertullianus ekképpen említi: „Némely beavatást vízzel végeznek. A fürdés erotikus jelentést is kaphat a meztelen emberi. • Az alkímiában a két alapanyag. Louvre. bizonyos mosakodások után vonulnak isteneik elé” ( A keresztségről. V.

a szomorúság jelképe („szomorúfűz”). amely szerint a rSzűz csillagkép nőalakjának kezében gabonakalász látható. a villámlást.. A lélek felemelkedésének képszerű kifejezése. Ebben az értelemben szerepel Juhász Gyula Magyar epigrammák. a föld termékenységét biztosító istennő kultikus megszólításai közé tartozott a „terméshozó” és a „gabona” szó. a halál utáni újjászületést is jelzik. rtűz [B. Isten jelenlétének kifejeződése. A meghaló-újjászülető istenség. a házassági áldozatok. Jób 1. Egyben a lét és a születés. létfeltétel. amikor a csírázás megkezdődik” (Iszisz és Oszirisz. Bp. • A néphagyományban a füstölés a Gonosz elűzésének. Ebben az értelemben szerepel József Attila Zöld napsütés hintált… c. lecsüngő ágrendszerű fa.18). Már az első földművelő kultúrákban ebben az értelemben szerepelt. amelynek őszi és tavaszi ünnepei során Attika földműves lakosai a föld termékenységét kívánták biztosítani. . rAdónisz-kert egyik alkotóeleme a gabonamag. A juh és a gabona teremtését elbeszélő sumer költeményben maga a bőség és az élet: „A juh és a gabona fénylőn jelentek meg. XXV. MTA Kézirattár). • Mezopotámiában az égi istenek ajándéka (Hogyan jött a gabona Sumerbe?. • Dante Isteni Színjátékában a Gonosz megjelenésének kísérőjelensége (Pokol. Kis-Ázsiában rKübelé istennőnek áldozták. rPerszephoné/Proserpina). amikor a Föld 130 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a silányság kifejezője. 92–93). hódolatát viszi fel az égi istenekhez. szomorú fűzre” (Mammon Szerzetes zsoltára). Plutarkhosz ismerteti a gabona földbe vetésével. • Egyiptomban Ozirisz újjászületését szarkofágba ültetett csírázó gabonamagvak szimbolizálták.38) (ráldozás/áldozat). hogy az aratóistenségek és az anyaistennők mellett a meghaló és feltámadó istenek egyik legfontosabb attribútuma a gabonamag. Az égőáldozat füstje az Istennel való kapcsolatteremtés egyik módja (Ter 22. • A protestáns. az ember imáját.20. a boldogságban való megújulás jelképe. Mint alapvető táplálék. A védikus tűzoltár funkciója is ezzel áll összefüggésben. Oszirisz el van temetve. A fűzfapoéta c. • Ókori eredetű az az asztrológiai hagyomány is. az eleusziszi misztériumok kötődtek. de tüstént feléled és újból megjelenik. a temetési szertartások fontos része volt. felszálló. versében. / az Országban náluk található az élet lehellete” (Juh és gabona) (rbárány/juh). A két istennő történetéhez a görög kultikus élet egyik fontos ünnepe.SZÓCIKKEK A–Z Fürdés. korommal kevert gáz. a Gonosz attribútuma. festményén a füst szakrális jelentése idéződik föl (1898. MNG). Zs.5.. a harsonazengést és látta a füstölgő hegyet” (Kiv 20. rfa [Ú. számos kultúrában az élet. illusztráció május hónapjához (Csízió. rkút. E. majd újrasarjadnak. 1Kir 18. jövel jobbodban búzakalásszal” (Elégiák. Vaszary János Aranykor c. • Petőfinél is megjelenik ez a hagyomány: „Kisfurulyám szomorúfűz ága.). az élet és halál egybefonódását. „halálával” és újrasarjadásával összefüggésbe hozott mitikus hiedelmet. A zsidó hagyomány szerint a babiloni fogságba hurcolt zsidók sírva emlékeztek hazájukra. József Attila Ódájának Mellékdalában a fürdés a társra és otthonra találásra utal. Arany János A pusztai fűz c. a gabonakalász. / Temetőben szomorkodik fája” (Kisfurulyám szomorúfűz ága…). a megsemmisülést. 1592. művében szintén az erotikus jelentés jelenik meg. • Mint az asztalos. Tibullus a béke jelképeként említi: „Áldott Béke. 3–4). versében is. s hárfáikat fűzfákra akasztották (Zsolt 137. Lefelé hajló ágai révén a gyász. • A pszichoanalízis a fürdés képzetében az anyaméhbe való visszatérést látja. • A görögöknél Démétér. 102. • A Kalevalában Vejnemöjnen árpát vet.2) (rhárfa). Ez a magyarázata annak is. és biztosították a föld újbóli termékenységét (rDémétér/Ceres. rvíz [K. és a földbe hullást. versében szivarfüstöt küld a sorsirányító „kezek” felé.10.2. roltár. • Balassi Kiben az C¶lia feredésének módját irja meg c. Mivel a magvak a növény pusztulásakor széthullanak. a termékenység és a halál misztériumában szándékoztak részesedni. versében a sivár. távol tartásának egyik módja.4). sírkövek gyakori motívuma. Ugyanakkor felidézheti a mulandóságot (Zsolt 37. Ady az ószövetségi jelentésre utal: „Babilon sötét vizeinél ülve / Akasztom hárfám szent.] fűzfa: Nedves helyeket kedvelő. Kínában. jelentheti a haragot. • Az Ószövetségben az Isten Sínai -hegyen való megjelenésének egyik jele: „Az egész nép hallotta a mennydörgést. elsősorban református sírszimbolikában a gyász és halál jelképe. M. Perszephoné alvilági tartózkodását és tavaszi visszatérését ekképpen jelenítették meg: egy télen eltemetett gabonakalászt csírázáskor kiástak. Tibetben és Indiában a holttest elhamvasztásával a lélek füstként száll az égbe (rmáglya). Kolozsvár. a bőség. 1. ezért ajándékoznak a háromkirályok tömjént a gyermek Jézusnak (rtömjén).] füst: Égéskor keletkező. A tömjénfüst a papi funkció emblémája: az imát emeli az ég felé. a haragvók büntetése a Purgatóriumban fekete füstfelhő. 65) (rOzirisz/Szarapisz). ezzel jelképesen kiszabadították Perszephonét Hadész birodalmából. Új pápa választását fehér füst jelzi. / Az égben náluk található a bőség. A gabona a természet körforgását fejezi ki: a földből a Nap és a víz ereje által kibontakozó életerőt. Ady A kezek bábja c. s ez a füst az önmagát feláldozó lét megjelenítője. amely az egyiptomi meghaló-feltámadó istenség rítusaiban központi szerepet játszott: „amikor az elvetett mag a földben rejtőzik. rAdónisz kultuszában az ún. amelyet a gabona őszi földbe hullása és tavaszi sarjadása fejez ki. Bp. A r mag általánosabb jelentéskörével összefüggésben a gabona elsődlegesen a termékenységre utal.és ácsmunkákra kevéssé megfelelő faanyag. reménytelen sors példájaként írja le (r puszta). a fejfák. az értéktelenség. Leánya.] G gabona/búza: Lisztes magvú gazdasági növény. a termékenységi varázslások. versében és Csokonai A’ Feredés c. A rföld és az rég közötti kapcsolat jelképe.

elemi teremtő funkcióját jelzi. Ker. I. Petőfinél a magyar Alföld termékenységének. Isabella Stewart-Gardner Museum) az Utolsó vacsora szentségi kenyerére utal. a gabonaistennő Ceresnek jutottak (Verg. Zeusz (rZeusz/Jupiter) főisten szülei: rRhea és Kronosz (rKronosz/Saturnus). Az orphikus himnuszokban teremtő ereje révén a boldogok anyja. Botticelli Eucharisztikus Madonna c. romlatlan állapotok és az r aranykor képzetéhez kapcsolódott (Hésziod. • Az Újtestamentumban Jézus példázatában is szerepel: az elvetett. Az evangéliumokban szintén szerepel ez a meghaló -feltámadó istenségek mítoszaival rokonítható jelkép. itt rJézus Krisztus megváltó halálára utal: „Ha a búzaszem nem hull a földbe. hogy rögtön a Khaosz után keletkezett. / Mint oldott kéve. A széthulló gabonakévét Tompa Mihály az 1848/49 -es szabadságharc utáni emigráció szimbólumává tette: „…pusztulunk. sok termést hoz” (Jn 12. az „első kéve” (Lev 23. ezért az ábrázolásokon egy búzakéve az attribútuma. az egyetértés szimbóluma. ekevassal együtt pedig az ezüstkor jelképe (révszakok). Ady A grófi szérűn c. Múz. • A középkortól kezdődően a rszőlő mellett a kalász az eucharisztia jelképe.5–6).” raratás [Ú. Tellus a termőföld. a gigászokkal szemben folytatott harca (rgigászok). amely a téli napforduló idejére hajt ki. Erga. a világ és a kozmosz rendjének ismerője és beavatottja. versében a „Szenes kalászok” a zsellérek. 42–120.). A tipológiai szimbolizmus értelmezésében az Istennek szánt szent áldozat.] Gaia/Tellus: Gaia a görög mitológiában a Földanya. a megsebzés nélkül. a legyőzhetetlenség szimbóluma. Bp. A kötött búzakéve az összhang. Ebben az aspektusában azonosították Themisszel. • Az istennő alakja Rómában funkciómegoszláson ment keresztül: a rómaiak Tellusként tisztelték. Isten országa. míg a táplálékkal és élelmezéssel összefüggő feladatok – így pl. termékeny életre kel. A mitológiai tematikájú reneszánsz festészetben Démétér/Ceres attribútuma (pl. sz.24). és tőle származik többek között fia és egyben férje. • A magyar néphagyomány archaikus termékenység-varázslásai közé tartozik a Luca-napi (december 13. • A Bibliában a földműves rKáin áldozati ajándéka (Ter 4. Kölcsey Hymnusában az „ért kalász” a magyarságra áradó isteni áldás. Lucretius: A természetről. a titánoknak Gaia saját unokáival.. de ha elhal. vad. Mária-szimbólumként a középkori Mária-kultusz idején terjedt el.. Michele Pannonio: Trónoló Ceres. 470–486) és a trójai háború kirobbantásában is szerepet vállalt (Hom. József Attila Búza c. akik mindannyian őrzik lényükben anyjuk ősi. A búza és a konkoly példázatában a gabonamag azokat a hívő lelkeket jelenti.30) (rgyomnövény). a lehetőséget magában hordozó női anyag szimbóluma. kalászos Mária-ábrázolások bibliai alapja az Én 7. őt tartották a föld istennőjének. Pontosz. a magyar táj jellegzetességének képe az „Arany kalásszal ékes rónaság” (Hazámban). A Kronosz elleni harcban (Hésziod. Jelképezi Isten áldását (Zsolt 126. festményén (1471. a tenger istene. E. Az ún.. III. Szépműv.3). 1157–1174. A Szűzanyát magok nélkül termést hozó búzamezőnek tekintették. a földművelés – a görög Démétér római megfelelőjének.37). a születés és a termékenység megtestesítője (rföld). 5). 121–135). Tellus alakja itt politikai tartalommal telítődve a béke áldásait fejezi ki. a női princípium. a fölső Istenhez. . sz. versében a magyar szegényparasztság reménytelen. Il. 209–210). XV. I. koldusok tragédiáját fejezi ki. az égisten. Ceres és Tellus alakjának összeolvadását mutatja a római ábrázolási hagyományban az Augustus Kr. A fáraó álmát megfejtő József történetében a bőség és ínség ellentétpárját fejezi ki a dús és a száraz kalász (Ter 41. ezt jelképezi rémisztő külsejű fiainak. önként termő föld az ősi. Theog.] 131 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Gaia – teremtő funkciójából adódóan – a generációs konfliktusok ősoka is. Kalászos Madonna (XV. lucabúza. Verg.5–6) és a messiási ország bőségét: „Gabona árassza el a földet a hegyek csúcsáig” (Zsolt 72. • Allegorikus ábrázolásokon a búza a nyárhoz kapcsolódik. az ún. regénye. A művelés és szántás. Pál apostol a feltámadást példázza vele (1Kor 15. Teremtő funkciójával összefüggésben az élet alapvető törvényeinek. akik az Utolsó ítéletkor kiválasztatnak (Mt 13. Boston. a titánok és az Erinnüszök (rErinnüszök/Furiák) is. egymaga marad.4. khthonikus voltát. amely majd új. ranyaistennő [A. e. I.. és nem hal el. Ugyanezt a témát dolgozza fel Sárközi György 1931 -ben írott Mint oldott kéve c. ének).). pl. Georg. Múz..SZÓCIKKEK A–Z asszonyához és Ukkóhoz. Georg. széthull nemzetünk…!” (A gólyához). veszünk. Ő testesítette meg az anyaföldet és a hazát.10–11) Jézus. elpusztuló gabonamag.16). A Madonna -képeken Jézus eljövendő halálát jelzi.. valamint a küklópszok. mindentudó és mindent tápláló örök őserőként jelenik meg (A földhöz). amely a szántáskor beléje fúródó ekevas. Esztergom. a Tiszántúl középső részein „élet” -nek nevezték. D. 147–148) (rDémétér/Ceres). A magyarság számára különösen fontos gabona a búza. a törvényes rend és az igazságosság istennőjével (Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz.) búzacsíráztatás. Leglényegesebb. 13–9 között épült békeoltárán (Ara Pacis Augustae) látható Tellus-dombormű (rföld). kiszolgáltatott helyzetét jelzi: „Verejtékünk egy-egy cseppje / száraz földdel gyúrva egybe / búzaszem a búzaszáron. a férfi princípium révén válik termővé (reke). rUranosz (Uranosz/Uranus).. a menny esőhozó urához termékenységért könyörög (2.

alkotásán (1545 előtt. [P. Dürer: Szentháromság (rézkarc. • Az antikvitásban rZeusz/Jupiter (a galamb volt a dódónai jósda jövendőmondó állata) és rAphrodité/Venus attribútuma. ahol halhatatlanná tette. kecses madár. • Weöres Sándor Őszi éjjel… kezdetű versében a lányság megtestesítője. A. vége–XVII.16) (Piero della Francesca: Jézus megkeresztelése. Theodorus-szarkofág (részlet.8–12) (rNoé). ill. Boszorkányság elleni védelmezőként tisztelték. tisztaságot vagy csodálatos szűzi fogantatást jelképez. Az Angyali üdvözlet ábrázolásának változataként alakult ki a barokk képzőművészetben a Mária mint a Szentlélek jegyese-képtípus. sz. abból ivó galambok az élet forrásából ivó lelkekre utalnak. eleje. • A mezopotámiai kultúrában rInnin/Istar/Astarta istennő attribútuma. Ravenna. A lélek. friss olajágat tartott a csőrében… Újabb hét napig várt és ismét kiengedett egy galambot. San Apollinare in Classe). Aen.” • A „békegalamb” – elsősorban Picasso grafikái nyomán – a háborúellenes mozgalom jelképe. VI. XVI. . Múz. Balf. Áldozati állatként is szerepel (Lev 12. A Szentháromságot megjelenítő ún. Héra a Khlórisztól kapott galagonya megérintésekor foganta Arészt. rézmetszetsorozatból. • A zsidó hagyományban az ártatlanságot. A római San Clemente apszismozaikján a kereszten látható. Florának (Khló risznak). és látta. I. V. London. A szerelemistennő szekerét a hagyomány szerint galambok húzták. 190–197) (raranyág). költeményében tisztaság-jelkép: „Pihés. Bavo). • Dante Isteni Színjátékában a gerle Paolo és Francesca szerelmére utal (Pokol. fürdőkápolna). Szépm. Feminin jellegéből adódóan anyaság-szimbólum. sz. Az ábrázolásokon az életfa ágán ül. IV. az istenek pohárnoka.8). Bronzino A szerelem legyőzi az időt c. sz. a békét testesíti meg: „A galamb este visszatért Noéhoz és íme. id.] Ganümédész: A görög mitológiában Trósz. az apa nélküli fogantatás szimbóluma. rszárny [N. Ady Seregély és galamb c. 1426–1434. Cserjéje általában a lelkek és a tündérek találkozóhelye.). Venus küldötte az a két gerle. edény szélén álló. London. • Egyiptomban a halhatatlanság madara. Szt. Az anyaistennők szent madara. National Gallery. gyere ki gerlicém” (János vitéz). a halál fölött aratott győzelmet.. rmadár. • A görög-római kultúrában nászi virág.. rfehér. A mítosz szerint a szép pásztorfiút Zeusz rsas képében ragadta föl az Ida-hegyről az Olümposzra. de az már nem tért vissza hozzá…” (Ter 8. piros vagy fekete bogyótermésű tüskés cserje. rózsaszín vagy fehér virágú. a szerelmi beteljesülést is reprezentálja. táblaképén a Bárány fölött látható. Kegyelem trónusa -képtípuson szintén galamb jelképezi a Szentlelket.).] galamb/gerle: Közepes termetű. National Gallery) a galambpár a szerelmi vágyakozás jelképe. 82–87).SZÓCIKKEK A–Z galagonya: A rózsafélék családjába tartozó. ahol a galamb jegygyűrűt hoz a csőrében (rgyűrű) (pl. Hüménnek. E.. hogy az Isten lelke mint galamb leszállt és fölébe ereszkedett” (Mt 3. A keresztény ikonográfiában a Szentlélek megjelenítője: „Akkor megnyílt az ég. A belőle készült rkoszorú viselése szüzességet. a harmónia és a tavasz jelképe. K. 1511). Hekaténak és a római Maiának szentelték. 44). szűzi galambként / halok meg szép galambhalállal. Crispijn de Passe: Vénusz (A hét bolygó c. így az ő 132 Created by XMLmind XSL-FO Converter. csőrében a rfa gyümölcsével. Bp. trójai király és Kallirhé nimfa fia. Jan és Hubert van Eyck genti oltárának A bárány imádása c. „Zeusz szerelmes választottja” (Pindarosz: Olümpiai ódák. • Népköltészetbeli jelentéséhez hasonlóan Petőfinél is a szeretett nő szinonimája: „Gyere ki galambom. 1448–1450. Dorfmeister István: Sponsa Spiritus Sancti 1777. a fiúszépség egyik megtestesítője. a virág itt a termékenység. Apotropaikus hatású rbokor. • Az ókeresztény művészetben a temetkezési urnákon szereplő. a megfeszített Krisztust övező tizenkét galamb az apostolokat jelzi (1130 k. amely Aeneasnak az aranyághoz vezető utat mutatta (Verg. fehér.

benu-madarat (rfőnix) a hieroglifákon szürke gém ábrázolja. X. 1532 k.. Így a Ganümédész elrablása-téma számos ókori és későbbi festő és szobrász művén jelenik meg. Rubens. E. Témája megjelenik a barokk festészetben is (pl.. amikor a folyó kiönt. a törvények és a határok áthágásának megtestesítői. I. Jelképisége hasonlít az antilopéhoz és a szarvaséhoz. az ég istenének a vércseppjéből születtek (Theog. • Fája Kínában a Nyugatot és az őszt. Róma. valamint a káosz jelképei (rkáosz és kozmosz). E. Mivel a termést védő.] gém: Mocsaras területeken élő gázlómadár. a viszontagságokban is hű barátot jelenti. Apollod. A mítosz szexuális értelemben a homoszexuális szerelmi vágyat és egyesülést jelképezi (Platón: A lakoma). • Halhatatlanná avatásának mozzanatában a megújulás és a magasabb szintű létre ébredés gondolata is kifejeződik. A Vízöntő csillagképpel is azonosították alakját (Ovid. Amikor meg akarja váltani az emberi nemet. Olümpiai Múzeum) a főisten a hóna alatt tartja a fiút. az isteni világrend győzelme. Fasti. hiú dicsőségre vágyó ember megtestesítője. rmag [P. Ő a lélek halál utáni első átalakítója. amíg egy halandó hérosz. A természeti erők romboló hatalmának jelképei. a Parthenón keleti frízén lévő gigantomachia-ábrázolás pedig a 133 Created by XMLmind XSL-FO Converter. • A kereszténységben az emberi lélekre utal: ahogy a gazella menekül a ragadozó elől. az erő. tárgy nélküli szerelmi vágyakozás fejeződik ki. a földistennőtől és Uranosznak. 180–185).36–40).2. 231–5. Egy antik ábrázoláson (Zeusz és Ganümédész. A kizárólag Gedeon gyapjújára hulló r harmat bizonyította. • Az okkultizmusban vékony és mindenhová behatoló csőre miatt az isteni tudományt ábrázolja. a tisztaság.. • A képzőművészetben alakja elsősorban rZeusz/Jupiter alakváltozásainak tematikus ábrázolásában kapott szerepet. A görögség számára minden félig emberi vagy torz lény – pl. 470 k. ezért a gyáva. 155). A világirodalomban Goethe Ganümédész c. az élet megújulásának szimbóluma. Az emblematikus hagyomány szerint a gém a nádasban elrejtőzve olyan hangot hallat. amely könnyen átfordulhat túlzott kíváncsiságba. Villa Farnesia). amelyet az istenség különböző ábrázolásain a kezében tart. a szoláris és lunáris ellentétpár megtestesítőit. XX. Rembrandt. a kísértés feletti győzelem és az erény jelképe. Michelangelo Ganümédész-ábrázolásán a sas a fiút szinte eltakarja. • Az európai hagyományban az éberséget jelenti. Kr. Il. [A. először csak Gedeon gyapjára hullatja azt. a rkentaur – és a velük folytatott küzdelem a barbár világgal való szembenállást jeleníti meg. úgy menekül az emberi lélek a Gonosz elől. A delphoi Apollón-szentély (Kr. hogy az Úr az ő keze által menti meg Izráelt.. mintegy fölemeli és magába olvasztja (rajz. s mivel nem ismerték el Zeusz (rZeusz/Jupiter) uralmát. D. versében a maradiság kifejezői: „Magyar madarak. 510) homlokzatán a történet narratív megformálása látható.SZÓCIKKEK A–Z feladata lett Hébé helyett a rnektár töltögetése az istenek lakomáin (Hom. lábukat pedig gyakran két kígyó helyettesíti. Héraklész (rHéraklész/Hercules) segítségével nem sikerült fölébük kerekedni. Bernát: De diligendo Deo). Az isteneknek adott jóslat értelmében a gigászok egészen addig legyőzhetetlenek voltak.” rmadár [P. rgyümölcs/termés. Tintoretto.. elvont szépség felé törekvő. rvadász/vadászat [K. • A hindu ikonográfiában rSíva egyik attribútuma. II. a szüzesség. akinek kiválasztottságát Jahve a gyapjú csodájával jelezte (Bír 6. a Nap újjászületésének. .. • Egyiptomban az antiloppal és a kecskebakkal együtt rSzéth attribútuma. mind a vadgesztenye Európában a mediterrán vidékekről terjedt el. J. mintha nagyon messze lenne.] gerle: rgalamb/gerle gesztenye: Tüskés burokkal övezett termésükről ismert fafajták. • Heroizmusa miatt az ókori képzőművészet gyakori témája az istenek és gigászok harca (gigantomachia). a vihar jelképe. amelyek egyike. a szépség és a gyorsaság tulajdonságai határozzák meg.] gazella: Afrikában és Dél-Ázsiában élő növényevő. a rgorgók. III. némelyiküknek száz karja és ötven feje van. • A kínai kultúrában a fehér gémet a fekete varjúval hozzák kapcsolatba mint a jang és a jin. Correggio festményein). e. Mind a bükkfafélék családjába tartozó szelídgesztenye. Mit. 145–152). Szoláris jelkép. Carracci. e. mivel elhagyja a folyót és a földek felé repül. ennek egész árát Máriára bízza” (Clairvaux-i Szt. Jelentését főleg az élénkség. • Egyiptomban az ún. Jelzi a Nílus áradását. Ovid. 12. s a fölöttük aratott győzelem a harmónia diadala. amely a sötétséggel és az alvilági erőkkel való kapcsolatukat mutatja. szökellve menekülő patás állat. • A tipológiai szimbolizmus szerint rSzűz Mária kiválasztottságát jelképezte: „Amikor (Isten) el akarja árasztani mennyei harmatával a világot. Témájuk ezért szerepel gyakran a templomok domborművein (rtemplom).. Met. • Ady Megáradt a Tisza és Gémek az Olimpusz alatt c.] gigászok: A görög mitológiában a vadság és a harc.] Gedeon gyapjúja: Az Ószövetségben Gedeon Izráel nagy bíráinak egyike. IX. versében az Ida-hegyi pásztorfiú alakjában és érzéseiben egy mindent átfogó. szimbolikája sok hasonlóságot mutat a rgólya és a rdaru jelképrendszerével. s mivel télen is terem. • Az antikvitásban Artemiszhez (rArtemisz/Diana) társítják. [Ú. r szarvas. Ilyen értelemben eleveníti föl Dante is Ganümédész történetét az Isteni Színjátékban (Purg. a más rendbe tartozó vadgesztenye viszont nem. a szelídgesztenye termése ehető. Hosszú hajjal és nagy szakállal ábrázolják őket. sár-faló gémek / Ősek és vének. harcot indítottak az olümposzi istenek ellen. 19– 33). Hésziodosz szerint Gaiától. tövises burok veszi körül.

Mágikus hatású. Az Angyali üdvözlethez kapcsolódik. szemben az Isten alkotta Ádámmal. 170 k. A néphit szerint ismeri az élet forrását. róriás [K..-i filozófus. • Arany János A rab gólya c. művében a hagyományos jelentést eleveníti föl: „hosszú élet jelképeként / gólya száll a fejük felett. • Gustav Meyrink fantasztikus regényében. Gyors növekedése. hogy csak akkor terem. a szerző alteregója. az éberség.) A gólemmel kapcsolatos legendák elsősorban a wormsi Eleazar rabbiról. az uralkodó helyes gondolkodásának. néma marad (rÁdám). hogy a gólya eteti szüleit. Berlin. ezáltal a gyorsan szaporodó élősködőt testesítheti meg. rosszra hajló lény (rszó/ige). ill. úgy jelezte az rangyal Krisztus jövetelét Szűz Máriának (rAngyali üdvözlet). • A kabbalista hagyományban emberkéz alkotta állatra vagy szent betűk által életre hívott. • A kereszténységben az óvatosság. vagy Ádámot. a boldog. a fiúi kegyesség. • Az emblematikus hagyomány szerint a fáklyákat tartó fehér gólya a házasság jelképe. még lélek nélküli. amelyek a vallási szertartásokhoz. D. az íbisszel és a gémmel együtt a csúszómászók. mert ahogy a gólya a tavasz. A XII. W. Olyan teremtmény. A csiperkéről azt tartották. mozdulatlanul. a zsidó gettók lelkületének materializálódása.SZÓCIKKEK A–Z görögöknek a perzsák fölött aratott győzelmét is hirdeti. ha a császárságban béke honol. aki saját megváltásáért. s mivel az ember az isteni tökéletességet nem érheti el. A teremtés vizeihez kapcsolódik. B. Klasszikus ókori írók és középkori bestiáriumok említik. a tápláló. Yeats Lazurkő c. a születés hírnöke. • Egyiptomban a gyermekek szüleik iránti szeretetét fejezte ki. Staatliche Museen). a lelküket. versében a rabsággal járó kiszolgáltatottság. hogy gyakran áll fél lábon. -eksztázisok eléréséhez elengedhetetlenek voltak. a szemlélődés jelképe lett. Az angyalok és a kelta túlvilági hírnökök gólyaszárnyakat viselnek. mivel vándormadár. mivel szolgaságban tartott. A gombák egy része gyakran más növényre telepszik rá. isteni eredetű növénynek tekintették. A sassal. Az európai néphagyomány szerint a gombák mágikus gyűrűjében. rvíz [P. Rómában szintén a fiúi kegyesség és odaadás kifejezője. A mondák szerint rendkívül sokáig él.” rmadár. így lett a császárság rendjének. Ez a fajta teremtés az Isten teremtésének imitálása. anyagot jelöl. a jámborság. Maimonidész a kifejezést olyan emberekre használja. a kínai daru-szimbolikához hasonlóan (rdaru). anyagi állapotában. következésképp Krisztus szimbóluma. Alküóneusz. a boszorkánykörben szerelmesek találhatnak egymásra vagy boszorkányok táncolhatnak éjjel. ill. a remeteség. eltiporhatja. akik testi vagy lelki értelemben torzak. s visszatérte egybeesik a természet újjászületésével. Athéna és Gaia (Kr. e. a gyerekeket a halászó gólya találja meg a Földanya méhéhez tartozó teremtő vizekben (rvíz). (Ennek a legendának egy későbbi variációja Goethe A bűvészinas c. • A „fák tövén a bolondgomba” a felesleges lét képe József 134 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A gombák tápláló. szaporodása a termékenységgel kapcsolja össze. magányosan.] golyó: rgömb gomba: Kisméretű. A Gonosz ellenfele. körkörös ívben való terjedésének is köszönhető (rkör). amely szenvedély (s vele a gólem is) egyre nő. A tavasz jövetelére. akinek a homlokára írt emet (’igazság’) szó ad lehetőséget az életre. valamint a hős. I. a halhatatlanság szimbóluma volt. a Gólemben (1915) a megváltáshoz vezető út. megelégedett öregkor. megtisztulásáért küzd (1920-ban Henrik Galeen és Paul Wegener megfilmesítette). kifejlődése. • A gombák varázserejébe vetett hit némely gombafajta különleges. amikor azok már nem tudnak magukról gondoskodni. agyagból formált emberre használták a szót. a kegyesség. szoláris madár. • Japánban a hosszú élet. így aztán veszélyessé válhat a gazdájára nézve. a magány jelképe. s akit teremtőjének akarata kormányoz. jótékony vagy mérgező hatása a gyógyfüvekéhez hasonló helyet jelöl ki számukra az emberi gondolkodásban. A téma grandiózus ábrázolása a pergamoni Zeusz-oltár fríze. a kígyók pusztítója. a merengés. az új életre utal (révszakok). a prágai Löv ben Becalél rabbiról és Elija von Helm rabbiról maradtak fenn. Saját teremtőjének képmása. • Az ősi Kínában fontos szerepet játszott: a hosszú élet. onnan hozza a gyermekeket. sz. A görögöknél az élet hordozója. műve. a szüzesség és a tisztaság madara. azaz az égi megbízatás teljesítésének jelképe. . róriás [A. Zs. a gólem. általában húsos testű élősködő szervezet. Egyes gombáknak alakjuk miatt fallikus jelentést tulajdonítanak. rHéra/Juno attribútuma. Gombából is készülhetnek hallucinogén főzetek.] glória: rdicsfény/glória gólem: A héber szó megformálatlan tömeget. s mint ilyen. rhomunculus. boldogtalanság képe. a sámánjóslatok.] gólya: A tavasszal Európába érkező költöző madár a hosszú élet szimbóluma. Abból adódóan. egyik szenvedélyének megtestesítője. A születés és az újjászületés jelképe. a jeruzsálemi Talmud szerint jelentheti az anyaméhben formálódó embriót.

rAphrodité/Venus és rErósz/Amor/Cupido attribútuma. Ovid. mely minden alakot magába foglal: ezért gömb alakúra – mely középtől a felületéig minden irányban egyenlő távolságra van – és kerekdedre formálta meg. München. mérleggel és karddal együtt pedig az Igazság kísérője. planéták) isteneinek attribútuma is. rgyógynövények [R. a Szentlélek pedig a körvonal. a kétneműség és az ambivalencia eredeti harmóniáját (regy). így jelentése érintkezik a körével. rhárom [A. sz. ill. Delphoi Múzeum). a legfőbb gonosz alakja Meduszát idézi: „Kigyókbul áll haja. kozmikus hatalmukra utal. e. Az ősi. 42–45). Uffizi). kettős szám jön létre. valamint haragos tekintetük fejezi ki leginkább (rErinnüszök/Furiák). alakra és névre is egyenlő része volt mindkét nemből. 33b). ahogyan a pontból megszületik a vonal.SZÓCIKKEK A–Z Attilánál (Karóval jöttél). rZeusz/Jupiter. Lehet még a gömb alakú égitestek (Nap. hist. Nicolaus Cusanus a Szentháromság képét látta benne: az Atya a rközéppont. A gorgófej levágása és Perszeusz győzelme a Medusza felett ezért az emberfeletti vállalkozás és az alvilági erőkkel folytatott harc példájává vált. Platón kozmológiájában is gömb alakú a világ. a tökéletességet. Az atombomba pusztító felhőjének alakjára utal „ez a ronda / otromba / gomba” (Weöres Sándor: Atomfelhő). az állatöv és a tejút határától leereszkedve szögletes formában jelenik meg. Musei Vaticani). A mítosz szerint hármójuk közül ketten. Xenophanésznál a körülhatárolt és a határtalan egységének kifejezője. a 135 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Caravaggio: Medusza-fej (1597 k. az az alak illik. Szthenó és Eurüalé halhatatlanok voltak. A rhét szabad művészet ábrázolásán az Asztronómia attribútuma. Kétó három szörnylánya. Erre utal a középkori királyi jelvények egyike. a Fiú a sugár. Hold. amelyből minden kisugárzik. Met. Az ideális test. G. A Medusza -főt Perszeusz ajándékaként Pallasz Athéné is pajzsára. e. Krisztus.. kezében glóbusszal: Salvator Mundi (’a világ megváltója’). az Erinnüszökhöz hasonló kígyófonatú hajuk és vadkanagyaruk. 12. Parmenidésznél két koncentrikus gömb a földi világ és a túlvilág megjelenítője. és a rkocka. hogy nem pillantott rá. az őseredeti forma. mert ez az alak a legtökéletesebb és önmagához mindenütt leghasonlóbb az összes alakok közül” (Timaiosz. Bosch A Gyönyörök kertje c. Parmenidész a létezést hasonlítja gömbhöz (Töredékek. Mivel dermesztő tekintetüktől minden élőlény kővé változott. Theog. Perszeusz így tudta három ízben is elpusztítani ellenségeit (Atlasz. triptychonjának külső szárnyain a gömb alakba zárt. Firenze. Visszataszító és torz voltukat szárnyas. 560 k. A gorgók elrettentő hatása eredetileg valószínűleg az isteni misztériumok kutatásának tilalmára vonatkozhatott.] gorgók: A görög mitológiában Phorküsz tengeristen és felesége. gömbölyű alakja volt…” ( A lakoma. 2). A lábát gömbön nyugtató Atya hasonló jelentést hordoz. Glyptothek). ami illik hozzá és lényével rokon. Ahhoz az élőlényhez pedig. A gorgó-témát feldolgozó legismertebb művek: Rondadini Medusza (Pheidiász Meduszájának másolata. pikkelyekkel borított testük. A gömbhéjként elképzelt égbolt az építészetben kupolaként jelenik meg. A gömb.. a khthonikus erők és a megfélemlítés jelképei. vagyis az rég. 189b. Polüdektész).5). mivel Isten valamenny i forma közül a legtökéletesebbet választotta ki a teremtésnél: „Alakot pedig olyat adott neki. Itt egyszerre jelképezi az egységet. 270–333. a férfiból és a nőből […] mindegyik fajtának teljes. és csak a tükörképét tartotta szemmel a pajzsán. Perszeusz csak úgy tudta Medusza fejét levágni. hogy foglaljon. a teljességet alkotja. a világmindenség alakja is ezt a formát követi (Nat. a tökéletesség. teremtéskor kialakuló Föld látható (1503–1504 k.-ban készült vázák. ezzel a pontból. a Bőség. Gorgót ábrázoló domborított aranylemez (Kr. • A képzőművészetben a Kr. aigiszára tűzte (Hésziod. s ez az első kiterjedés” (I. Canova: Perszeusz és a gorgófő (1797–1801. eposzában Alecto fúria. . együtt a világmindenséget. ivócsészék falán a gorgófő-ábrázolások az elrettentés jelképei. sz. Macrobius In somnium Scipionis c. Plinius szintén a tökéletességét hangsúlyozza. A levágott gorgófő viselésének a pajzson és a páncélon apotropaikus szerepe volt. 792–802). VI–IV. 29). még elválasztatlan randrogün/hermafrodita is gömb alakú: „Valamikor ugyanis az androgün (férfi -nő) külön nem volt.] gömb: Három dimenzióba helyezett rkör. a Hírnév... A XVII. IV. az egyedüli isteni formátó l. Hármasságuk az alvilági istenségekkel és az orphikus hagyománnyal való kapcsolatukat mutatja. • A keresztény művészetben az Atya és Jézus Krisztus trónjaként a világuralom jelképe. D. az országalma (r alma/almafa).-tól gyakran forrdul elő megszemélyesített erények attribútumaként: pl. ami az egység. Phinekusz.e). mely minden élőlényt magába kell. s kötelöznek fején” (I. a harmónia szimbóluma. Prado). 2. míg a legkisebb. a Földet szféraként körülvevő égbolt formája. azaz a föld. Madrid. A legtökéletesebb térforma. Id. Medusza halandó. • Zrínyi Szigeti veszedelem c... Morális jelentése szerint utalhat a földi élet bizonytalanságára. s így az oszthatatlanságból hosszúság jön létre. • Az antikvitásban a rendezett kozmosz megtestesítője a strukturálatlan káosszal szemben (rkáosz és kozmosz). Cicerokommentárjában az animus mundi (’világlélek’): „A lélek megválva a gömb alaktól.

Ebben a jelentésben az Isten háza. szemben a történelem. anyaméhként. akik kockán állnak. Egy másik változat szerint a Szent Grál az Utolsó vacsor a kelyhe. az igazság. rcsillag/bolygó. verses regényében. a gömb formájú Xenotaphium (1784). Wolfram von Eschenbach Parzival c. a Megváltás hegye tetején van. mint a keresztény hit. B.) A Grálkeresés célja a benső lelki teljesség elérése. Alakját tekintve lehet csésze. A hagyomány szerint. lelki gazdagság. sz. varázsedénye. Arthur király korára a lov agok (a Kerekasztal lovagjainak) szerepe felerősödik (a Kerekasztal utalás az Utolsó vacsora asztalára). laposabb redény. A rtemplom a Mont Salvage. rtojás [A. Egyikük. sz. verses regénye (1180). társai.SZÓCIKKEK A–Z forgandó szerencsére. soha ki nem fogyó mágikus üstje (rüst). A gömbön álló rTükhé/Fortuna a vak jövő instabilitását jelzi. spirituális lényegét. aki a közelében él. sem bizonyíték arra. Krisztus mint az ember szimbóluma. . műben [XIII. amelyben az istenség testté lett. animus és anima. Shakespeare színházának. • Alkímiai szövegekben Krisztus és Mária egyesítése.. a jámbor. Szíria). 1204). A legenda egy változata szerint drágakő (pl. XII. Utolsó vacsora (kódexillusztráció. amely tartalmazza Krisztus vérét. Sokan indulnak a Szent Grál keresésére. sz.). A hívők számára a szentségtartóhoz hasonlóan új rfrigyláda. amely Lucifer koronájából hullott ki.-i Grál-prózaregényekben a keresztény misztika hatása érvényesül. A Grálban Isten természete mint egységbe foglalt kettősség jelenik meg: maszkulin és feminin.] Gráciák: rKhariszok/Gráciák Grál: Eredetileg a kelta regék ételt-italt adó. annak a szíve nemes lesz. (Az eszményi Grál-templom leírása Albrecht von Scharffenberg Az ifjú Titurel c. amikor Istennel viaskodott. Galahad. a tökéletes lovag. az együttérzés kelyhe. egyszerű ember. nincs egyetlen kizárólagos megjelenítési formája. önmagában is teljes univerzum. a szent bolond (aki megváltja a Halászkirály terméketlen országát).38) felfogta a halott Megváltó sebeiből kiömlő vért. aki eltemette a halott Jézust: 19. Megjelenik mint misekehely. Ugyanakkor megjelenhet rSzűz Mária szimbólumaként is: szent edényként. ahol a kelyhet egy templomban őrzik a Grál-lovagok. Addig rejtve kell maradnia. A Grál-mondák helyszíne egy távoli ország. Első irodalmi megjelenése Chrétien de Troyes A Grál-mese c. Csak az juthat el a Grálhoz. az a rsmaragd. Az alkímiában lehet a rbölcsek köve (mint az égből lehullott kő) vagy hermetikus edény (vas mirabile). mivel rejtelmes fény és erő sugárzik belőle (rfény/világosság és sötétség). a tudás. ezáltal párhuzamba állítható az elveszett Paradicsom örök kutatásával. • Étienne-Louis Boullée Newton-síremlék-terve. • A legenda az idők során kissé átalakult. amely a keresztény szimbolikában Krisztus-szimbólumként jelenik meg. a tudás és a hit megszemélyesített alakjaival. Perceval. A XIII. amelyet víz vesz körül. Őrzője egyszerre pap és király. s vehetnek részt misztériumában. • A Grál Krisztus mint a Megváltó jelképe is lehet (az erre utaló Queste del Saint Graal c. az önmegvalósítás. az ember számára a beteljesülés lehetősége. a ’bölcsek 136 Created by XMLmind XSL-FO Converter. míg fel nem bukkan egy megjövendölt új Grál -király. Krisztus tanításainak szimbóluma is (Robert de Boron: Roman de l’Estoire don Graal. felszabadító erő. az istenivel való egyesülés. Ebből az edényből született a filius philosophorum. Az ember része. Csak hárman találnak rá végül a Grálra. A Grálban összegyűjtött krisztusi rvér a gyógyítás korlátlan hatalmát és Isten közvetlen megtapasztalását biztosítja: a szent kehelyben őrzött vér maga a spirituális lényeg. amelyben Arimateai József (a János-evangéliumban Jézus tanítványa. a változások eredője. amelynek ellentéte a külvilág örvénye (rörvény). Mária az élő Grál. rbuborék. útjuk során különböző próbatételeknek kell eleget tenniük. A rszínház a kitágult makrokozmoszt visszhangozva egy művészet által létrehozott mikrokozmosz. A Grál -legenda hatására a késő középkori kálvária-ábrázolásokon Jézus kicsorduló vérét angyalok gyűjtik kelyhekbe (rkehely). a lándzsa által okozott sebektől szenvedő Halászkirályt Krisztussal azonosították (rseb). amely hasonló az alkímiai egyesüléshez (rkirály és királyné. hogy valaha is létezett. akit titokzatos úton maga a Grál vezérelt oda. A gömbhöz mint világszimbólumhoz kapcsolódik a theatrum mundi vagy a shakespeare-i „színház az egész világ” gondolata. 1200 k. rlabda. s amelyet angyalok hoztak le a földre (rSátán/Lucifer). kő vagy rdrágakő. maga a földi rParadicsom. a világegyetem teljességének gondolatát jelzi. és Bor. rszent nász). A Grált őrző. • Weöres Sándornál a szubjektum szimbóluma: „Énem: / gömb -alakú otthonom” (Én és a világ). amelyben a Nagy Mű alapelemeit keverték össze. a Globe-nak (’gömb’) neve is ezt sugallja. művében [1270] szerepel.] a ciszterci misztika érvényesül).

Apollón és Pallasz Athéné szent madaraként a jósló tehetség.). Rómában a „megőrző” Juno attribútuma. Ebből az egyetértésből születik meg azután a bőség. dinasztiától kezdődően a halottak sírjába helyezték a termékenységnek és a lét folytonosságának jeleként. Rossetti Proserpina c. • A Grál -mítosz modern feldolgozásai közül Wagner Parsifal c. • Cesare Ripa Heliodorus nyomán a Győzelem (Vittoria) allegorikus figurájának attribútumaként ajánlja: „Az erőt a sisak mutatja. amely az alkímiai szimbolikában az edényből.25). zenedrámája és T. • Kínában a bőség. Az egyházatyák az Eklézsia jelképeként említik. a férfiúi termékenység szimbóluma utal. A középkori Mária-kultusz idején a gyümölcs számtalan magját a Szűzanya erényeire és mérhetetlen irgalmára vonatkoztatták (Botticelli: Gránátalmás Madonna. • A heraldikában a népek egységére utal. Kunsthistorisches Museum]).” Az Egyetértés (Concordia) ábrázolásain a női figura koszorújának alapeleme. az éberség jelképévé vált.13). az alacsonyrendű érdek. A koptok. Két sas által közrefogott. London. védelmező funkcióval ruházták fel. e.. Termékenységi jelentésére utal az a szokás. az életfa vigyázója (a perszepoliszi palota domborművei. I. a közös haszon által összetartott sokaság szimbólumaként említi ( De re publica. Tate Gallery) is. amelyet óriási méretű.] griff: Mitikus állat.és termékenységi istenségek. élvezhetetlen héjában. Démétér (Déméter/Ceres) megtalálta. pl. 1874. . VI. Perszephonénak (rPerszephoné/Proserpina) azért kellett az alvilágban maradnia. az egyetértés kifejezője. Hérodotosz aranykincset őrző szörnyetegként említi. A papi öltözet felső köntösének gránátalma . pl. [pl. pusztulásukra a sebként felfakadó héj. Az Énekek énekében a menyasszony szépségének szimbóluma (4. Cicero is rokon értelemben. A buddhizmusban az őszibarack és a citrusfélék mellett a szent gyümölcsök egyike (rbarack/őszibarack). és gránátalma látható a bőségszarukban és a középső vázában is Mátyás király trónkárpitján. a tisztaságot is kifejezi. • Egyiptomban a XVIII. 114). mivel „A gránátalma a régieknél az egyetértést jelentette. MNM). hogy házasságkötéskor földhöz vágják. [P. amely úgy szorítja egybe magjait. Egy mítosz szerint Agditisz (rKübelé) véréből fakadt. azt az áldást is jelképezte. mint a gránátalma magjainak. Eliot Átokföldje c. • Elő -Ázsiában a meghaló és feltámadó növény. rAdónisz attribútuma. • A kereszténység az öröklét és a szellemi. amiként a kiváló emberek fogják egybe számos tehetség valamennyi gondolatát. rgyümölcs/termés [Ú. mert ez az egyetértő politikai élet ereje” (Iconologia). de negatív felhanggal. I. a gyümölcs a templom által egységbe fogott hívő lelkeket és utódaikat jelenti. a boldog jövő. • Anyaistennők emblémájaként is szerepel. Mivel nem támadják meg a férgek. sasfejű és sasszárnyú madárként írtak le. amely az Istennel kötött szövetség eredménye. • Az eurázsiai pusztai népeknél (pl. s érintésétől foganta a szépséges fiúgyermeket r Attisz anyja (Pausz. sz. amelyet Pollaiuolo tervei nyomán Firenzében készítettek (1476 után. a gazdag gyermekáldás jele. Az r oroszlán és a rsas szimbolikus jelentéseihez hasonlóan a griff is a felsőbb hatalom. Bp. • A zsidó hagyományban szintén a megújulás. Démétér-himnusz. emberfeletti hatalmánál fogva őrző. Eredetileg Mezopotámia számos mitikus szárnyas lényéhez hasonlóan. az egységbe forrt szellemeket pedig a gránátalma. azaz a Mű méhéből született Bölcsesség. a rimmonimon (’gránátalma’). a szkítáknál. festménye (részlet. rHéra/Juno kezében a termékenység jelképe. E. 1519. S. Firenze. Uffizi). a termékenység kötődött hozzá.11). újjászületésükre a sok r mag. a Szűz Mária-képeken gyakori gránátalmás brokátminta is ezt a jelentést hordozza. • Perzsiában a szent rtűz őrzője. rDumuzi/Tammúz. mint ahogy a gránátalma is belső. a szerelem és az élet szimbóluma. mert az egyetértő lelkeknek olyan egységben kell élniük egymás között. 1487. a tóratekercset díszítő ötvöstárgyon stilizált gránátalmák és csengők láthatók.. A liturgikus eszközökön is megjelenik. • A reneszánsz és barokk idején a szeletekre vágott gránátalma a bőkezűség jelképe (Dürer Miksa császárról készített portréin is ebben az értelemben szerepel. a királyi tekintély kifejezője. Mint valamennyi sokmagvú és piros gyümölcs. mert mire anyja.] gránátalma: Mediterrán vidékeken őshonos díszcserje termése.SZÓCIKKEK A–Z fia’.és csengődíszítései a mennydörgésben és villámlásban kifejeződő termékenyítő hatás jelképei (Kiv 28. a termékenység. 137 Created by XMLmind XSL-FO Converter. gránátalmákból kötött koszorú övezi a királyi címert. amely ellenáll a fejre mért csapásoknak. az avaroknál) szoláris jelkép. az egyiptomi keresztények művészetében a gránátalmafa a feltámadás szimbóluma. G.17. Hadész megetette vele a gránátalma magját (Homéroszi II. költeménye a legismertebb. oroszlántestű. spirituális termékenység jelentését kapcsolta a gránátalmához. Az aszkézis jelképeként a papi rend belső értékeknek szentelt életére utal. hogy magjai szétszóródjanak. valódi értéket őriz külső. az éleselméjűség.33–34) (rharang/csengő). Kr. a concordia. 7. Erre utal D. Bécs.

a tartósság. a román kori oszlopfőszobrászat ilyen értelemben ábrázolta. a legyőzhetetlenségre utal. amely szerint a gyerekeket a víz közelében élő állatok hozzák (pl.1). • A magyar történelemben pl. Később sas jellegének hangsúlyozásával a mennybemenetel és a feltámadás szimbóluma lett. a démoni hatalom kifejezője. kettős természete révén pedig Krisztus-jelképnek tekintették (az oroszlán a földhöz. • A buddhizmusban az abszolútum szimbóluma. Id.] Gy gyémánt: Ritkasága. [P. csak természetes alakjában használták. kivételes keménysége és tüzes fénye miatt a legértékesebb rdrágakő. e. ill. oda nem tud betörni az ördög. pöröllyel sújtottak rá az üllőn. azzal a hittel van összefüggésben. regina gemmarum. örök igazság megtestesítője. a jövő. a nagy anyaistennőtől.9 szerint Isten a próféta szívét és homlokát gyémánthoz teszi hasonlatossá. ha ez az acélkemény kő megtalálható egy házban. az újjászületett. hogy minden támadásnak és kísértésnek ellenálljon. A koronák ékköveként az állhatatosságra. ellenáll a mágikus hatalmaknak. az őszinteség és az ártatlanság jelképe. a bálványimádás. E. A fény. mert uralkodik és nagy erejű. Az egyéniség magasabb szintű átváltozási formája. A Physiologus szerint. a lehetőség.” Az egyház diadalszekerét húzó griff is ebben az értelemben jelenik meg Dante Isteni Színjátékában (Purg. • A korai keresztény szimbolikában az antik keveréklényekhez hasonlóan a gonosz erő. Az isteni gyermek rendszerint anyjával együtt kerül a mítoszok. hatalmas rmadár. míg elviselte a szenvedés megaláztatását. mint Krisztusnak. Valódiságát megvizsgálandó. Jézust a jászolban rejtegetik. A buddhizmus egyik irányzatának neve vadzsrajána ’gyémántszekér’ (rszekér/kocsi). 107–114). s így tökéletessé vált individuum.] gyermek: Az életerő megtestesítője. művében: „Krisztus oroszlán. hogy ilyen tartós értékeket kell képviselniük. gonoszságát és megrögzöttségét is jelenti. A hagyomány szerint hatástalanítja a mérget. az egyház vezetőinek és a prédikátoroknak is gyémánt állhatatosságot kell mutatniuk. mert feltámadás után felszáll a mennyekbe. s nem fér hozzá semmi gonoszság. • Az Ószövetségben Júda bűne. de egyféleképpen mégis elpusztítható: feloldódik a szarvas vérében. a sas pedig az éghez tartozásra utal). Izidor ezt írja a griffről Etymologiae c. a római hagyomány szerint Romulust és Remust egy kosárkában a Tiberisre. I. • Az antikvitásban is ismert és keménysége miatt nagyra becsült drágakő. rSzűz Mária és rJézus Krisztus.SZÓCIKKEK A–Z Griffmadár (Kr. a rgólya vagy a rbéka). Az antik hagyomány szerint még a tűznek is ellenáll. a romolhatatlanság. 560 k. azaz kitörölhetetlenül van a szívekbe vésve (Jer 17. rÍzisz és rHórusz. hist. kiteljesítve a férfi–nő-kettősséget a család hármasságára (rhárom). Pl. Az egyházatyák szerint a gyémánt a szív keménységét. hogy megóvják a fenyegető hatalmaktól. az ártatlanság. Úgy vélték. Egyes mítoszokban a gyermek születését titokban tartják. előbb törik szét az üllő.). • A zsidó hagyományban Perzsia emblémája. az Éden jelképe. • A keresztény szimbolikában az igaz gyémánt rJézus Krisztus. Ez a drágakő Jézus Krisztus. majd Egyiptomba menekítik. a föld méhéből származnak. Mellkeresztjükön a gyémántok és más ékkövek arra emlékeztetik viselőjüket.. . az élet. XXIX. a szakrális kultuszok előterébe. • A középkorban jelentése ’hűség’ és ’hősiesség’. pl. az Esterházyak címerében szerepel. sas. • Erre utal Gyöngyösi István is Maga gyámoltalanságát kesergő és abban az kardos Griffnek szárnya alá folyamodó Nympha c. s akinek a szívében lakozik. hogy a vizek őrzőjétől. az egyszerűség. Delphoi Múzeum).. művében. Sevillai Szt. mint a gyémánt. Mivel szokványos eszközökkel nem tudták megmunkálni. a Biblia szerint Mózest kosárban a Nílus vizére teszik. aki saját arcát kemény gyémánttá formálta. • A 138 Created by XMLmind XSL-FO Converter. [Ú. Csakúgy. Matthias Greischer: Esterházy Pál címere (1690). • Népmeséinkben csodás erejű. rBuddha gyémánttrónja az összetörhetetlen. a görög mitológiában Zeuszt Kréta szigetén Dikté barlangjába. az soha nem követ el gonoszságot (42). A legenda. gyémánttal. Görög neve (adamasz ’törhetetlen’) lényegét fejezi ki. Az Ez 3. Plinius szerint ellenáll a mágnesnak is (Nat.

Wordsworth Óda: A halhatatlanság sejtelme a kora gyermekkor emlékeiből c. operájában szereplő három égi gyermek az angyalokhoz hasonlóan az istenek segítő szándékú képviselői. Weöres Sándornál a gyermeki lét a varázslatos élmények. az ég szférájához tartozik. az öröm.11). valamint a ragaszkodásé. • A kereszténységben elsősorban Krisztust. mivel a viaszt a szűzies méhek készítik (rméh). Az oltáron égő hat gyertya az ima folyamatosságát jelzi. Iszonyat). Az oltárgyertya Krisztus Szűztől való születését is kifejezi. s nem lesztek olyanok. • A Bibliában a gyermekek sokasága a szövetség ígérete. Mozart és Schikaneder A varázsfuvola c. a bilincsbe nem vert ember. • A világirodalomnak is gyakori toposza. Mt 2.2). Székesfehérvár). megélésének szimbóluma (Hála-áldozat. a házasság gyümölcse. A taoizmusban a belső érték. kisgyermekek. a rhét pedig a hét szentséget. B. az érzelmi kötődésé (Gyermekké tettél). játék..20). megismeréssel: „Mert az égalatti tökéletes művészi szépsége eddig minden esetben a gyermeki lélekből fakadt” (Li Cse: A gyermeki lélekről). . a boldog reményt fejezi ki (Hugo van der Goes: Jézus születése. A rhárom gyertya a Szentháromságot jelzi. előtte csak a fáklyát és a mécsest ismerték (rfáklya.7–20. Isten ajándéka. csecsemők. A Mária halála-ábrázolásokon Krisztus veszi magához Mária lelkét. • Kínában a bőség. hogy támogassák a fény harcát a homállyal szemben (rfény/világosság és sötétség). A reneszánsz és barokk keresztény festészetének jellegzetes témája Jézus születése.SZÓCIKKEK A–Z hindu hagyomány szerint a gyermeki lét az ismeretek megszerzése előtti állapot. szent igent-mondás. a jövőbe ható ígéret. a születő. versében a gyermekkor a menny.3. 10). azokat. tudatlanok (1Kor 14. Uffizi). a síroknál ezeknek apotropaikus jelentésük volt. Mivel könnyen eloltható. első mozgás. Michael Pacher: Egyházatyák-oltár.13). Ágostonnál a hit szimbóluma. A szellem megtisztulásának harmadik.. a háromban megvalósuló új egységnek hagyományos szimbolikáját hangsúlyozza ( Aión. akinek kiáltására püspökké választották a szentet (Legenda Aurea. az élet bizonytalanságát. külső tapasztalattal. ha nem változtok meg. Kunsthalle) a hajnalt megjelenítő leányalakot csírázó növén yek. Ambrusnak pedig egy bölcsőben fekvő gyermek az attribútuma. amely szemben áll a felnőttkori. Megjelenhet az rősök reinkarnációjaként is (pl. Alte Pinakothek). a rgyertyatartó Szűz Mária (Speculum Humanae Salvationis Ch. amely elűzi a hitetlenség és a tudatlanság sötétjét. az igaz lélek. az Igazságosság napját. allegorikus képén (1809. A fény. művében: „Ártatlanság a gyermek és felejtés. Míg a világosságot árasztó gyertya Krisztus. • Az antik istenszobrok előtt gyertyákat állítottak. a pásztorok és a háromkirályok gyermek előtti hódolata (Lk 2. friss élet jelképei övezik. 14). Szt. • Az egyházatyák közül Szt. • Jung a gyermek kapcsán a kettészakadt randrogün/hermafrodita. Hamburg. mint a gyerekek. az elenyészést is jelképezi. nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18. vagy a nevelésről). Jézus egyszerűségük és ártatlanságuk miatt állítja példaképül a gyermekeket: „Bizony mondom nektek. 1480–1483. a megalázottság motívumai hangsúlyosak a gyermek-ábrázolásban (Egy kisgyerek sír. • Az egyiptomiak szerint a templomban hallatott véletlen gyermeki kiáltás jóserejű (Plut. Firenze. sz. 19. Vergilius IV. Az rÁbrahám kebele ikonográfiai téma a gyermekek sokaságát ölében tartó patriarcha megjelenítésével a mennybe jutott lelkeket ábrázolja. a kezdet. a gyertyaláng melege pedig szeretetére utal.14–15).13). ellenben a meddőség Isten büntetése. a Nap életadó erejének kifejezője. az igazán igaz isten” (Petőfi nem alkuszik). a bensőből fakadó művészi tartalom szimbólumaként is értelmezik. 139 Created by XMLmind XSL-FO Converter. • A keresztény művészetben lélekjelképként szerepel: rangyal emeli a magasba a halott lelkét kisgyermek képében. a szerencse jelképe. a kiválasztottakat (Zsid 2. jutalom. valamint a Mária a gyermekkel -ábrázolások. József Attila költészetében a kiszolgáltatottság. Kifejezheti a lélek nyugalmát: „mint a gyermek. rlámpa/mécses). a tökéletesség állapota. a rférfi és nő magasabb fokú szintézisének. Jelentheti még a hívőket. Szt. világító gyertya Krisztus áldozatára. A gyermek ráldás. magából kigördülő kerék. a konfuciánus őstisztelet szertartásán az elsőszülött unokát övezték az ősnek kijáró tisztelettel). a két ellentétes pólus. A konfuciánus tanok értelmében szülei teljes alárendeltje (a gyermeki szeretet tana). újrakezdés. • Philipp Otto Runge A Nagy Reggel c.. A téli napfordulókor gyertyát gyújtottak. A liturgia a betlehemi gyermekgyilkosság emléknapjává december 28-át tette meg. amelyeken a gyermek Jézus az ígéret beteljesülését. Iszisz és Oszirisz. a húsvéti gyertyák a feltámadt és mennybe emelkedett Megváltót hirdetik. rErósz/Amor/Cupido [A. akik hitükben még gyengék (Zsid 5. Szent István-szarkofág (XI. A magát emésztő. a világ fényét jelképezi. Rousseau az ember eredendő jóságát fedezi fel a még romlatlan gyermekben (Emil.” • A magyar irodalomban Ady fogalmazza meg Petőfi jelleme kapcsán a gyermeki lét isteni jellegét: „A gyermek az elevenség. München. az igazi értékek megértésének. Ágostont egy tengert kanállal merő gyermekkel ábrázolják. eclogájában (amelyet a középkorban Jézus születésére vonatkoztattak) a gyermek születése az eljövendő aranykor kezdetét jelzi. A római kortól kezdve használatos. mesterséges.] gyertya: Viaszból vagy faggyúból készített világítóeszköz. legmagasabb foka Nietzsche Im-ígyen szóla Zarathustra c. A nagyszombatkor fellobbanó gyertya a Megváltó halálára és feltámadására utal. IV). 1475 k. amely a Szentháromság meghatározásának hasonlóképpen reménytelen voltát jelképezi. Gyerekkor). úgy pihen bennem a lelkem” (Zsolt 131.

a nedvesség jelképe. rBoldogasszony) a gyertyás körmenet szintén a hit világosságának kifejezése.).12).. a barokk korban is népszerű „jó halál művészetét” megfogalmazó ábrázolásokon a haldokló kereszttel és gyertyával a kezében fogadja a halált.29). • A középkori eredetű. Nyolcágú gyertyatartó (chanukkiá [hanukka]) (XVIII. a néphit szerint harmaton él. ezért ábrázolták gyakran sírköveken és urnákon (rfény/világosság és sötétség). Mivel úgy vélték. mint a gyertyaszál” (Egy gondolat bánt engemet…). ill. pl.SZÓCIKKEK A–Z Gyertyaszentelőkor (február 2. 10). Zs.. III. rlámpa/mécses [K. hasonlóképpen Petőfinél: „Elfogyni lassan. Thomas Mann Lotte Weimarban c. A Titusdiadalív (Kr. a világtengellyel azonosítják. a Jelenések könyvében az Emberfia hét arany gyertyatartó között jelenik meg (Jel 1. ezért bőrét szembaj gyógyítására használták. az Időt szárnyakkal és homokórával. a Hold és a planéták. 7. A görög-római mitológia szerint a gyík azt kívánta. Ez az értelme Francis Quarles emblémájának is: a Halált nyíllal és koppantóval. reménye pedig a purgatórium utáni üdvösség (rézkarc. főnix-díszítéssel Krisztus feltámadásának a jelképe is lehetett (rfőnix). hogy világosság ragyogjon…” A mulandóságra utal Weöres Sándor Öregek c. Az isteni bölcsességhez és a jó szerencséhez is társították. A római katolikus szertartások során a nagyheti zsolozsmánál a gyertyatartón égve hagynak egy gyertyát. Zs. • A protestáns egyházi művészetben az egyágú gyertyatartó Jézusnak mint a világ világosságának jelképe szerepel. Arisztotelész szerint a vedlést a szeménél kezdi. • Csokonainál a kihunyt gyertya a halál jelképe ( Halotti versek. de megjelenítheti a hét napjait. hogy rApollón/Apollo napisten keze által haljon meg. hogy elfogatásakor az apostolok sorra megtagadták Jézust. • Az antikvitásban sokféle jelentése volt. aki maga a megszemélyesített Jótékonyság és Hűség. A vanitas-képeken az égő gyertya az emberi élet mulandóságát fejezi ki. a legfölsőt. Philón szerint a menóra az isteni kegyelem megnyilvánulása. sz. Mivel végigalussza a telet. míg az emberi Életet gyertya képében ábrázolja (Hieroglyphikes of the Life of Man. azaz a hét bolygó tízesekbe történő állatövi beosztását jelentette (Josephus Flavius: A zsidók története. Mivel hüllőként szüksége van a napfény melegére. a fény felé forduló gyíkot az ég felé forduló lélek és az eljövendő túlvilági lét szimbólumának tartották. Vedlése a megújulást. ill. amelyet az ima után oltanak el. XVIII. • A sámándobokon az alsó világ állata (r dob). [K. a Nagymedve csillagait vagy a világ hét körét. amely feláldozza testét. e. Praxitelész Apollón Szauroktonoszt (’gyíkölő’) ábrázoló szobra (Kr.7). Jeruzsálem templomát szimbolizálja (Kiv 37.] gyertyatartó: Jelentése elsősorban a rgyertya fényszimbolikájához kapcsolódik (rfény/világosság és sötétség). jóindulatot és kegyességet tulajdonítanak neki. a csend megtestesítőjének is tartották. a pusztulás és a halál kifejezőjének is tartották. 1638). • A keresztény 140 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Brigitta attribútuma. A jámbor haldokló vigasza a megváltó keresztáldozat. A gyertyatartó szárát a világfával. versében az „élet-gyertyán lefolyt viasz”. „a hét gyertyatartó meg a hét egyház” (Jel 1. Jelentheti a lankadatlan éberséget. IV). A nyirkosság. • A gyertya a svéd Szt. Hét ága a Nap. négylábú hüllő lunáris szimbólum. s egyben a művészi sors jelképe: „…a dolgok változásában és cserélődésében én vagyok az égő gyertya is.20). vége. a menóra az Isten jelenlétét. 350 k. Szilárdfy Z. • A Bibliában tisztátalan állatként szerepel (Lev 11. az ázsiai egyházak (r apokalipszis). a szellemi életet. az ókorban rHermész/Mercurius attribútuma volt. • A zsidó hagyományban a hétágú gyertyatartó. nincs nyelve. London. a regenerációt jelképezi. sz.] gyík: Az általában kistestű. . A hetvenágú gyertyatartó a deszánumot. 81) belső domborművén a zsidó háborút követően Rómába vitt templomi kincsek között szerepel. A gyertyatartót a Krisztust. Ezzel utalnak arra. Motívumai révén különböző jelentéseket hordozott. regényében a gyertya maga a költő (Goethe). a Fény gyertyáját tartó Szűzanya szimbólumaként is értelmezték ( Speculum Humanae Salvationis Ch.) ezt az eszmét jeleníti meg: hogyan juthat át a halál által a lélek a fényre. az élet fája -. u. • Az Újtestamentumban. 17–24. rhét). gyűjteménye).• Az egyiptomi hieroglifák isteni bölcsességet.

rontásokat. E. lezárt kősírból való csodás távozására emlékeztet. Krisztusnak. ezért a Hold lényegének. mítoszok gyakori kelléke a varázserejű fű.38). az ártatlanságot. fényt mutat. a mályva pedig testi gyógyító erejét testesíti meg. Ezáltal a gyógyfüvek a theophaniára utalnak. rvulva). A gótikus festészetben különösen gyakorta bukkannak fel gyógynövények szimbolikus jelentéssel: az egyetlen orvosságra. • Az emblematikus hagyományban a rkaméleon jelentésével mutat rokonságot. a születésre és az újjászületésre utaló jelkép (ranyaméh. a gonoszságra is utalhat: „Tavasz van. A rfehér virágúak színükkel mindig a tisztaságot. gyöngyházfényű (kalciumkarbonát -kristályokból álló) képződmény. Bécs. fogamzás. Gyógynövények – pl. r fokhagyma). A hízelgést jelenti. nőnek a gazok” (Volt egy Jézus). temetési szertartások – megkönnyítésére használták fel.9). alázatot. a megvilágosodást. festményén (1467–1468 k. A Physiologus szerint öregkorára megvakul. rmandragóra. különös szagú növényeket démon. A Hold járásához kapcsolták keletkezését. A zsálya és a kamilla Mária lelki. befed” (A magyar Ugaron). a hozzájuk tapadó szimbolikus jelentéseket. az ellenséges erő jelképe.] gyógynövények: Gyógyító hatóanyagot tartalmazó növények. [K.SZÓCIKKEK A–Z művészetben a rkígyó jelentéseit hordozva a Gonosz szimbóluma is lehet. A sanyarú körülmények közt is megtermő füvek gyakran jelképezik Krisztust. • A reneszánsz az Isten teremtette természet tökéletes erejét látta bennük: „A természet varázsát ontja bőven: a fűben a virágban a kőben” (Shakespeare: Romeó és Júlia). kórusfalakon faldíszítményként (egolsheimi és maulbronni kolostor) és oszloplábazatokon (pannonhalmi bazilika) találhatók gyík -ábrázolások.23). amely kapcsolatban áll a legfontosabb feminin jelképekkel: a vízzel. de a fény. • Adynál a bénító. védelmező erőt tulajdonítanak nekik. Általában pozitív. lépcsőkorlátokon (Bécs. A haszonnövényekkel szemben az értéktelenség. Tömjéntartókon. annak kezdetét és törvényét képviseli.] gyomor: rhas/gyomor gyöngy: A gyöngykagylóban fejlődő. a gyógyító anya jelképét látja. a termékeny teljességet jelenti. miközben mérget rejt magában. rmák. bojtorján ver föl és gaz” (Iz 7. amely a fény kikristályosodásának tekinthető. Stephansdom). • Kínában az akadályokra. a Holddal. zsálya vagy szarkaláb – mutatják „a’ Krisztusnak jó illatu hathatós Tudománnyát. az örök élettel kapcsolatosak (boróka. a kozmikus életet. formája és fénye révén vált értékessé és a legfőbb értékek megtestesítőjévé (rfény/világosság és sötétség).. . a gondok állandó visszatérésére utal. A világ női alapelvéhez tartozó szimbólum. rzöld). a két kozmikus ellentét egysége valósul meg. [Ú. ezért a gyöngyben a tűz és a víz.] gyomnövény: A kultúrnövények fejlődésére káros. • Indiában a hinduizmus és a buddhizmus is a gyöngy tűzből és vízből való egységét vallotta. Mivel a füvek gyógyerejét földöntúli hatalmaktól származtatták. a szüzességet jelzik (rmirtusz). termékenységet hozó. a bűnbeesés ábrázolásánál ebben az értelemben látható pl. az apály–dagály irányítójának. vagyis a keresztény tanításra utalnak. ugyanez a növény – Kassay Adolf 1852-es szótára szerint – a szellemi világosság megfelelője a virágnyelvben. benne testesül meg a transzcendens bölcsesség. tökéletességet és zárkózott természetet szimbolizál. szülés.és ördögűzésre használták (kapor. a’ mellyel meg -éleszti a’ maga Eklésiáját nyomoruságaiban” – írja Bod Péter 1746-os Szent Irás’ értelmére vezérlő magyar leksikonában. G. rfű/füvek. esetleg levágott testrészek forrnak vissza. tisztaságot. / A gaz lehúz. Ritkasága. • A Bibliában „a bogáncs birodalma” Izráel ellenségeinek terméketlen földjeit jelzi az Úr pusztító haragja után (Szof 2. a vizek nőnemű hatalmának tartották. Az örökzöldek mindig a halállal. ördöggyökér. Hatóerejüket az emberi élet legnehezebb pillanatainak – rituális megtisztulás. a felkelő Nap felé fordulva visszanyeri látását. A Magna Mater életadó erejét. rgömb alakú. Izajás prófétánál is a pusztulás képe: „Azon a napon minden helyet. a muhar. rizsóp). 141 Created by XMLmind XSL-FO Converter. elvarázsolt hősök nyerhetik vissza eredeti alakjukat. Bod Péter értelmezésében „Ez ábrázolja a hitetlen Embert. A fény állataként a középkori keresztény művészetben a különböző világítótestek gyakori díszítőe leme. egészséget vagy túlvilági nyugodalmat biztosító növényeknek tartották. Az illatszerként használható füvek általában a nőiséget jelenítik meg (rverbéna). rvirág [R. regék. a kagylóval (rHold. amellyel életre kelthetők a betegek és holtak. relixír. J. a gyógynövényeket a konkrét gyógyító erőn kívül spirituális erővel is felruházták. télizöld meténg. rkagyló. Számos nép szerint a kagylót az égi rvillám termékenyíti meg. Gömb alakja folytán a tökéletességet reprezentálja a legtöbb kultúrában. Ritkasága. rvíz). a lelki vakságból kigyógyító orvosnak a vérehulló fecskefű a szimbolikus jelölője. Selmecbánya címerében arany és ezüst gyík látható. ezért Krisztus feltámadására. ki az Eklésiába nevelkedik a Hívek közt. Az egyénre vonatkoztatva ártatlanságot. Az illatos növények füstöléshez használatosak a megtisztulási és temetési szertartásokon (rboróka. megszerzésének nehézsége még inkább növeli értékét. A varázsfű egyesíti magában a gyógynövényekről alkotott hiedelmeket. Mivel a női nemi szervre emlékeztető kagylóhéjak között terem (akár az anyaméhben az embrió). Ezért a gyógyfüveket általában nemzőerőt serkentő. a bűn. rfüst. Hugo van der Goes A bűnbeesés c. A kőtörőfű sziklák hasadékaiból bukkan elő. Kunsthistorisches Museum). ill. hasznosíthatatlan növény. altat. század eleji magyar valóság képe: „A dudva. rfagyöngy. • A kereszténység számos virágos gyógynövényben Szűz Mária. ahol […] szőlőtő állt. kamilla. Jézus példabeszédében is megjelenik a rgabona/ búza növekedését elnyomó gaz: „a konkoly pedig a gonoszság fia” (Mt 13. Az erőteljes. • A népi mondák. Ez a „lángoló gyöngy” képviseli a szellemi tudatosságot. csodás hatalmuk képes legyőzni a mágikus eszközöket. de ugyan-tsak örök büntetés alá veti Isten” (Szent Irás’ értelmére vezérlő magyar leksikon).

tehát szűz gyöngyöt. 9. Máté azonosítja az égi birodalommal. / Mire fölhozom. 32. de az antik görög mitológiai elképzelések hatása is megfigyelhető. A Hold maga „éjjel ragyogó gyöngy”. Vrubel Gyöngy c. Az égi város. 1702). . amikor a kereskedők siratják „gyöngyökkel ékes” gazdagságukat. a 142 Created by XMLmind XSL-FO Converter. pl. A perzsa irodalomban a gyöngyfűzés azonos a költészettel (rfonal/fonás). míg a jin gyöngyök biztosították az újjászületést (rjin és jang). A római síremlékeken gyakran az újjászületés jelképeként látható.8). Danténál a gyöngy lunáris jelentése szerepel. amelyért mindent érdemes odaadni. szeplőtelen tisztaságra utal Szűz Mária koronáján (1426–1432. a szépségre utalva mondja a menyasszonyról: „asszonyok gyöngye” (1. a lét folytonos láncolatát jelképezi.45–46). és a halott szájába tették. Babilont (Jel 18. hist. Firenze. mint ahogy a szülés sem rSzűz Mária szüzességén. üdvözítő -életadónak. himnusza a gonosz erők ellen használt kagylógyöngy-amulett használatáról szól). mert hitük szerint a rjádekő (mint jang) konzerválta a testet. a Szépség foglalataként látható (1904. Általában Szűz Mária és az angyalok ruháin és fejdíszein található gyöngy. Áprily Lajos egy 1921-es tanulmányában ekképpen fogalmazza meg e gondolatot: „És talán a mi homok sebezte testünk sem szenvedhet haszontalanul. A sértetlen gyöngy az óceán titka. • Későbbi európai képzőművészeti interpretációi alapvetően a keresztény értelmezésen alapulnak. A gnosztikusok hasonlóképpen a lélek és Jézus anyagi megtestesülésének tartják ( János cselekedetei.” A romániai magyarság két világháború közötti ideológiájában. az egyénre vetítve szüzességet jelent. Isten fénylő kincsének tekintik. amely egyben maga a lélek. • Petőfi Felhők-ciklusának 22.. a rharmat – az égi.30. feminin termékenyítő mivoltát bizonyítja az az ábrázolástípus. Az egyházatyák a fogantatás csodáját látják a gyöngyben.. „Az Örök Gyöngy” a Hold (Ist. az égi tökéletességé. • Az Aphrodité (rAphrodité/Venus) születését elbeszélő görög mitológiai történet egyik változatában Zeusz (r Zeusz/Jupiter) villámként csapott bele a kagylóba. Paradicsom. a megvilágosodást kereső ember belső fejlődése és kibontakozása. • A muszlim hagyomány szerint Allah igéjének. az üdvözülés útjával. darabja a tünékeny öröm jelképeként említi: „A bánat? egy nagy óceán.6). • Az Ószövetségben általában drága ékszerként jelenik meg. amelyen a Hold (jin) a Fény sárkányával (jang) együtt látható. festményén az Eszmény. Igazgyöngy-embléma: „Intra uterum iam pura fuit” (Már az anyaméhben tiszta volt) (Jacobus de Boschius: Symbolographia sive de Arte Symbolica. A „tökéletesség gyöngye” az univerzum szellemi lényegének anyagi megtestesülése. Kelemen szerint az igazgyöngy ugyanúgy nem változtatott a kagyló állapotán. ill. a Koránnak a jelképe. termékeny mag. amelyet mindenekfölött keresni kell (Mt 13. Színj. a generációk. a transzilvanizmusban a gyöngyképződés a teremtő fájdalom jelképe. Tretyakov Képtár). ahol a mítosz szerint Aphrodité születése után partra szállt. Cipruson. Aphroditét. 34).5). Az előkelőségeket gyöngyökkel és jádéval kirakott ruhában temették el. azaz a Lényeget szeretné meglelni önmagában. A gyöngysor a családfát. a születést és a halált hozó mindenségnek tekintették. II. a szentséget jelképezi: „gyöngyeiteket se szórjátok a sertések elé” (Mt 7. egyben kifejezi az isteni sugallatra történő szellemi újjászületést is. a végső tudásé (rkönyv/irattekercs). Halhatatlanná tévő erőt tulajdonítottak neki. A kagyló sötétjében ragyogó gyöngy azonosítható az éjjel magától sugárzó fénnyel. képén az istennő. össze is töröm” (A bánat? Egy nagy óceán). József Attila Gyöngy c. Jézus Krisztus születésének szimbólumát. a női genitáliával. Szt. a szerelem istennőjét. a megvilágosodás. versében a tökéletesség és szépség megtestesítőjeként a szerelem és a mindenség harmóniáját fejezi ki: „s egy gyöngy lesz az ég megint. a születés és a regeneráció kifejezője az antik kultúrában. és városukat. akit a „Gyöngyök asszonya” néven is tiszteltek a Földközi -tenger népei.. • Az ősi Kínában az indiaiakhoz hasonlóan gyógyításra. az osztatlan regy jelképét látták a gyöngyben. ill. Moszkva. A Tamás cselekedeteiben szereplő Gyöngyhimnuszban az ember bukásának lelki drámája és az üdvözülés útja jelenik meg: a fénykereső.12). tisztaságán.21). 109). a házasság. kagylóból ered (1483–1485 k.SZÓCIKKEK A–Z • Az óind Atharva-véda szerint a kagyló és a gyöngy mágikus hatalmú démonűző amulett (a IV. János apostol ’világi érték’ jelentésben használja. Aphrodité révén a szerelem. a Van Eyck testvérpár genti oltárán az égi. / S az öröm? / Az óceán kis gyöngye. Alexandriai Szt. Talán. / egybefogva sziveink. könyv 10. a megváltásra váró lélek gyöngykagylót keres. azaz kibocsátotta magából a tökéletes női szépséget. • A manicheusok az égi fény szülöttjének. • Az Újszövetségben is az értékeket. Botticelli Venus születése c. Augsburg/Dillingen. Bavo). a mennyei Jeruzsálem kapuit gyöngynek látja (Jel 21. a gyöngyöt Aphroditénak szentelték (Plin. A kagylóban levő gyöngy – akár az égből aláhulló isteni esőcsepp. Nat. Az Éneke éneke a tökéletességre. Uffizi). A gyöngy jinhez tartozását. A misztikusok szerint az ösztönök kifinomulásának megtestesítője. miként a gyöngy. Szt. valamint termékenységi varázslásra használták a kifúratlan. s az így megsértett-megtermékenyített kagyló gyöngyöt izzadt. • A perzsák az ősi állapot.

akiknek fia a „Nagy Gyümölcs”. rbarack/őszibarack). révszakok). a földet jelenti (rjádekő). Katalin és Szt. 1612–1615. a tudás fájának gyümölcsei halottak fejei. • Petőfi Füstbement terv c. valamint a megszemélyesített Bőségnek és Nyárnak attribútumai (rDémétér/Ceres. raratás. Az első gyümölcsök a feláldozott dolgok legjavát reprezentálják (ráldozás/áldozat). • Kínában a császár által küldött gyűrű az udvarhoz való visszatérésre szólított fel.1–2). A MTörv 28. triptychonjának A földi Paradicsom c. XV. termékenység... karon vagy fülben viselve védő funkciójú. az eget. a lényeg. az öröklétbe vezet. a türelem. a megismerés eszköze. Bp. a jóság. Egy állapot betetőzése és eredménye.. az utód és a bőség szimbóluma: „Áldott lesz méhed gyümölcse. Ez a gyűrű egyben a kínai császárnak. 143 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Múz. Fasti. hacsak nem volt eltörve és kövétől megfosztva. ez jelezte Zeusznak való alárendeltségét. versében („S én csüggtem ajkán… szótlanúl… / Mint gyümölcs a fán”). A Priaposz által hordozott gyümölcsök a termékenységre utalnak. Jacob Jordaens: A termékenység allegóriája. A rómaiaknál – mint később az egyházi hierarchiában is – az emberek társadalmi helyzetére utalt. a gyengédség. Házasságkötéskor a gyűrű cseréje a kölcsönös elkötelezettség kifejezője. az eredet megtestesítői (rtojás). valamint József Attila Ódájában („s méhednek áldott gyümölcse legyen”) az ’utód’. Vég nélküli formája miatt a rkör jelentéseit is hordozza. cseresznye) a föld termékenységét jelképezik. Gügész történetében a gyűrű láthatatlanná tévő hatalommal bírt (Platón: Állam. A tudás fájának gyümölcse a bűnbeesés.] gyűrű: Az örökkévalóság. 1618 k. Egy tál vagy kosár gyümölcs az Erények allegorikus ábrázolásán a Szeretet attribútuma. Démétér/Ceresnek. az élet fájának gyümölcsei ostyák. 359d–360b). a termékenységistennők szarujából vagy az isteni lakomák serlegéből származik (rbőségszaru). ’gyermek’ értelemben szerepel. • Az antikvitásban a gyümölcsök és a virágok a halotti rítusokon felajánlásként. a Menny fiának is emblémája. • A bibliai bűnbeesés gyümölcsét szőlőnek (a korai keresztény művészetben). Hasonlóan jelképes és megújuló jegyességet jelent az a régi szertartás. a hit. az Úr ítélkezését jelzi (Ám 8. az áldás. Az egyházi hivatalok képviselői – rangjuknak megfelelően – más és más gyűrűt viseltek. • A germán mondákban a Nibelungok gyűrűje hatalmuk záloga volt. • A kereszténységben Jézus a Szűz méhének gyümölcse. változó világegyetem és az örökkévalóság jelképe volt. hogy mindenfajta kötelék. Később a gyümölcsök többségéhez hozzátették a „nyugati” jelzőt. amely során a velencei dózsék gyűrűt dobtak a tengerbe. Ermitázs). II. • A mitológiai tematikájú reneszánsz és barokk festészetben Démétér/ Ceres attribútuma (Michele Pannonio: Trónoló Ceres. A katolikus női rendeknél a Krisztussal való jegyességet jelenti – ebben az értelemben Alexandriai Szt. az összetartozás.16–20). Madrid. szemmelverés ellen használták. sz. • A gyűrű spirituális jellege kitűnik abból a római szokásból. a mértékletesség és a szüzesség. majd buddhista bölcsek révén (rkert. rszőlő). Ha az ember kezén van. Mágikus tárgyként ujjon. az öröm. A kínai hagyomány szerint az első gyümölcs Hszi -vang mu istennő (’nyugati királyi anya’) kertjéből érkezett a taoista. az újjászületés kifejezője. mivel kerek. A barokk és rokokó művészet kedvelt motívuma. • Az arab zodiákus hagyomány szerint a tizenkét ágú gyümölcsfa termései az állatövi jegyek és a csillagok. rcseresznye/cseresznyefa.és élet-szimbólum. építészeti díszítőelemként és festészeti témaként is megjelenik (Rubens: A gyümölcsfüzér. amelyet Krisztus az embernek nyújt. G. Átvitt értelemben az emberek cselekedetei is gyümölcsök (Mt 7. A bőség jele. a szerénység. a szenvedés.] gyümölcs/termés: A növények tápláló termése. Szentpétervár. A tilalom értelme. óta létező püspöki gyűrű az Istenhez való kötődés. megakadályozza annak misztikus elrugaszkodását a transzcendens világba. Alakjuk és magjaik miatt a világtojáshoz hasonlóan a kezdet. amely szerint Jupiter papja nem hordhatott gyűrűt. amely a test egy részét teljesen körülveszi. • A görög mitológiában Prométheusznak egy vasgyűrűt kellett vi selnie. 1625. de a leggyakrabban almának vélik (r alma/almafa. rfüge/fügefa. 537–539). A jádegyűrű két alkotóeleme egy ellentétpár: a pi. kegyvesztettséget jelentett. rdrágakő [R. a közösség és a folyamatosság jelképe. amely a hatalom gyakorlásával jár. a béke.4 -ben a termékenység. sz. táblaképén az óriási gyümölcsök (szeder. Ágnes attribútuma. Pomona istennőnek és az öt érzék közül az Ízlelés allegorikus figurájának kezében egy rkosár gyümölcs látható. a cs’ong pedig. Alte Pinakothek. Egyes ábrázolásokon az arbor scientiae. a következő állapotnak pedig – magja révén – eredője (rmag). az Istentől elkülönülő öntudat (rtudás fája). Prado). München.SZÓCIKKEK A–Z mi fájdalmunknak is teremtenie kell valamit: az emberiség tömegfájdalmából az emberiség jobb jövőjének igazgyöngye fog megszületni” (A produktív fájdalom). • A keresztény hagyományban a VII. esetleg cseresznyének. A földművelés istennőjének. fügének. és földed termése. I. a mediterrán népek pl. Az Élet fájának gyümölcse a halhatatlanság. amelyet rÓdin/Wotan szerzett meg. . rfa [P. • A gyümölcsök/termések ősi keleti és antik anyaistennők attribútumai. Bosch A Gyönyörök kertje c. áldozatként szerepelhettek (Ovid. az uralmát jelenti és egyben azt a kötöttséget is. Brüsszel. • Az egyiptomiaknál valószínűleg a forgó. amely négyszögletes. A lűd király. Musées Royaux des Beaux-Arts en Belgique).. Ámosz próféta látomásában az érett gyümölccsel telt kosár az idők végét.. A lélek tizenkét gyümölcse a szeretet. Rubens: Ceres szobra. Szépműv. az arbor vitae. az alázatosság. más értelmezés szerint szexuális szimbólumok (1503–1504 k.” A gyümölcstelenség az átok és a meddőség jelképe. a tőle kapott hivatal jelképe. a halhatatlanság. a törött gyűrű viszont elutasítást. A gyümölcs. eper. • Az ír legendákban a felismerés.

Eredeztetése és értelmezése többrétű. Neve az egész alvilágot is jelképezte. IV. • Hadész itáliai megfelelője Orcus. A „Hadak Istene” elnevezés már Csokonai Vitéz Mihály Árpádiász-töredékében is szerepel: „Rettentő hadakat. Agrippa von Nettesheim Titkos bölcselet c. Értelmezésének alapja a Hadész név Aidész változatának etimológiai magyarázata (aidész ’láthatatlan’): „A lélek pedig. a rkígyó és az alvilág bejáratát őrző rKerberosz. A hun-magyar mondavilág egyik eleme. a jó és bölcs istenhez” ( Phaidón. Bp.. 47. Il.] Hadúr: Magyar mitológiai alak. V. XXXIV. akivel a görög és római istenek megfeleltetésekor azonosult alakja (Verg.SZÓCIKKEK A–Z Szent Katalin misztikus eljegyzése (1500 k. XI. A Csíksomlyói passió Pulutó nevű ördöge is az antik mitológiai alak keresztény változata. a bölcsesség magasztos istene. mivel a föld mélyen fekvő kincseinek és a növényvilág gyökereinek ura (rPlutosz). 457). a láthatatlan. felismerés eszköze Lessing Bölcs Náthán c. Perszephoné (rPerszephoné/Proserpina) elrablója. ritkán ábrázolták. • Platónnál a hagyományos negatív értelmezéstől eltérően Hadész az anyagi kötöttségektől mentes magasabb rendű szellemi lét jelképe. a Pokol központja pedig maga a jégbe fagyott ördög. A megismerés. mítoszukban Hadész a növényi természet télen bekövetkező ciklikus pusztulásának okozója (Homéroszi II. Il. B. A kapcsolat létrejöttét elősegítette. IX. Démétér-himnusz). kinek képében – őseink – napot. • Keresztény értelmezésben a Pokol urát. eposzából vált közismertté. a legfőbb gonoszt jelképezi. VIII. regényének központi motívuma a hatalom és a gyűrű összefüggése. Németújvár. Tolkien A gyűrűk ura c. E. Dis (rSátán/Lucifer). az Isten kardja szorosan kötődik az antik hadistenhez.. mellyet bámulva 144 Created by XMLmind XSL-FO Converter.és kard-kultuszáról (rkard). Rettegett alakjához a sötétség.” A „Hadúr” mellett Vörösmarty is többféle névváltozatot használ a Zalán futásában: „Kardja Hadistennek. Urnák és koporsók fogantyúja is lehet. (Ebben a szelídebb felfogásban Plutoszhoz. MNG). valóban a »láthatatlanhoz«.. • Ezoterikus síkon mágikus varázshatalommal rendelkezik. hogy itt hanyatt választva maradjunk. 732). Dis: Hadész a görög mitológiában Kronosz (rKronosz/Saturnus) és rRhea fia. 845). • Középkori ábrázolásokon az az állat vagy szörny. a pusztulás kapcsolódott. a halál. Eufemisztikus elnevezése Plutón (’gazdag’). a Mária mint a Szentlélek jegyese -képtípusnál a rgalamb/gerle csőrével egy gyűrűt nyújt a Szűznek. amely állkapcsai között gyűrűt tart. rkígyó [A. Gálos Rezső irodalomtörténész szerint ezt a „legfiatalabb istenséget” Aranyosrákosi Székely Sándor teremtette meg A székelyek Erdélyben c. Aen. ahol a holtak lelkei árnyékszerű léttel bírnak (ralvilág/Pokol). eszerint Mars kardja r Attila királyhoz. 702. • Az alvilágot Goethe Orcusszal azonosítja: „Tűrj meg hát Jupiter. / Haddúr kedve. Hadészhoz költözik.. Attribútuma a láthatatlanná tevő rsisak (Hom. az alvilág istene. az út őrzője. a haláldémon. művének az ősi vallásról szóló fejezetében perzsa eredetet feltételez. . Értelmezésében Hadúr a pogány magyarok hitvilágában a Nap. a föld gazdagságának római istene a Plutónnal való azonosság révén szintén alvilági istenség lett (Verg. sz.. a háború isteni megtestesülése: „…a zend hit Adurja volt -e azon Hadur. állatai a rkutya. A gyűrűk és alkalmazásuk). a rfarkas. Thomas Mann Doktor Faustusában az ördöggel való szövetség és az alkotás szimbóluma a kígyóval díszített gyűrű. amely Vörösmarty Zalán futása c. Aen. nevét félelemmel mondták ki. rPlútó bolygó [Ú. Dis pater. a lélek a halál után megtér. a neki áldozott állatokat is színük szerint választották ki. • A XIX. s a rajta szereplő gyűrű Hunyadi János Luxemburgi Zsigmondtól való származására utal.] H Hadész-Plutón/Orcus. mely egy ilyen másik. eleji műveltségben fontos szerepet játszó antik hagyományban is találunk párhuzamot. 296). vért és egy nemzeti szörnyű / Bajnokot énekelek s a bús Hadak Istene bátor / Hét fő hadnagyait. a „földalatti Zeusz” (Hom. 20). míg Hermész Cersius ékes szobra előtt később orcusi csendbe levisz” (Római elégiák VII). a középkori krónikások a szkítákat tartották a hunok elődeinek. 398. 80d). tüzet vagy háborút imádtak?” (rAhura Mazda).” Jókai A magyar nemzet története c. hogy számos antik történetíró megemlékezett a szkíták Mars. nemes és tiszta és láthatatlan helyre. művében a gyűrűk varázserejéről is értekezik (I. A legendák Salamon király pecsétgyűrűjét is ezzel a varázshatalommal ruházták fel (rpecsét. boltívek zárókövébe. • A Hunyadi-család heraldikai jelvénye a gyűrűt csőrében tartó rholló. Mai napig élő hagyomány. majd rÁrpád nemzetségéhez került. II. • Boccaccio Dekameronjában a gyűrű az azonosítás jeleként száll apáról fiúra.) Színe a rfekete. hogy kopogtatónak helyezik ajtókra. az röv kisebbített változata. művében. a Sátánt. rhexagramma). eposzában (1823): „Haddúr’ kedveltje hősek! / Haddúr áldá meg rontó fegyvereinket. majd férje. 65–66. akihez az ember nemesebb része. Az rAngyali üdvözlet barokk változatában... Dante is Plutónak és Disnek nevezi az alvilág királyát az Isteni Színjátékban (Pokol. a tűz. Heltai Gáspár Krónikája szerint a rcímer királyi adomány. V. a gazdagság istenéhez hasonlóan bőségszaruval is megjelenítették.

• A kibontott haj a szabadságot.” Vörösmartynál ez a mitologikus figura nemzeti istenként jelenik meg. rézkarc. A haj maga az razúr: „Óh. Az régtájak közül a Kelet (napkelte). versében Jahvéhoz hasonló.] hajnal: A napkelte időszaka. Bölcs 16. s akkor te vagy a tág. 72).. Baudelaire a haj jelentéseit kapcsolatba hozza a tengerrel és a borral. akinek ereje a jó istenség hatalmával szemben megtörik (rAhrimán/Ármány). kibontott haj a bűnbánatra utal. Ágnes attribútuma.” [Ú. • A kard csodás előkerülésének mitikus történetét a festészet is megörökítette: pl.] haj: A fejtetőt borító szőrzet. az elragadtatás állapotával. Bayerisches Nationalmuseum). Bp. A felálló haj mágikus hatalmú. Zwinger). az Alkalom megszemélyesített alakját ábrázolták lógó tinccsel. minden új nap reggelén megjelenik. a haj hullámzását a részegség. A lenyírt hajfürt halotti áldozat is lehetett. • Az antikvitásban rÉósz/Aurora személyesíti meg. Iványi Grünwald Béla: Isten kardja (1890. ellentéte az réjszaka (rfény/világosság és sötétség). népe vétkeit büntetéssel megtorló istenségként említi: „Hát népét Hadur is szétszórja: / Szigorúbb istenek ezt így szokták. A rokokó költészetében erotikus motívum (Alexander Pope: Fürtrablás). • A hajat az antik görögök is többféleképpen értelmezték: Kairoszt.2). Il.7).SZÓCIKKEK A–Z emelt föl”. a társadalmi kötöttségektől való mentességet jelezte. ’s igazán vet sort a’ nagy hadak’ istene. Drezda. Az evangéliumok szerint Krisztus hajnalban támadt fel (Lk 24. • A női szépség és a szerelmi kötelék jelképe. musical. Platón a haj lenyírását a gyász jeleként említi (Phaidón. • A zsidó és keresztény hagyományban az Isten hatalmának jele. és minden lehetőséget magában rejt. a fény győzelmét. • A samanizmusban a sámánkoronához kapcsolt kovácsoltvas hajfonat alakú dísz a sámán lélekutazásának jelképe. halhatatlan. amelynél fogva „megragadható”. I. erre utal címében a Hair c. 89b). MNG). Mária Magdolna ábrázolásain. • A kereszténységben a hosszú.17.. az Úr ekkor megkönyörül az emberen (Zsolt 30. Amikor Delila levágja Sámson álmában a haját. Ellenfele Ármány. 151). Dorfmeister István: Sámson és Delila (falkép. megtépett haj több helyütt a gyász jele. a perzsa vallás gonosz istenségének. a férfi elveszíti az erejét (Kondor Béla: Sámsonnak levágják a haját.1. • A hosszú haj az 1960-as évek nemzedéki tiltakozásának egyik kifejezése volt. Hasonlóképpen jelenítették meg az idő megszemélyesített alakját. az rErinnüszök/Furiák és a Medusza ábrázolásain (rgorgók).6) és a gonoszt megbünteti (Zsolt 73. a hatalom és az isteni inspiráció szimbóluma. kék haj sátora. Zrínyinél: „Cumilla szép haja megkötözé szüvét” (Szigeti veszedelem. a sötétség legyőzését hirdeti. Mindig fiatal. A keleti irányba tájolt keresztény templomok apszisának ablakain az oltár felől a felkelő nap sugarai a hajnali imádság idején sütöttek be. az Úr büntetését (Ám 8. a remény szimbóluma.1). Ady A szétszóródás előtt c.10).17). Jn 20. Bp. Számos kozmogóniai mítosz eleme a rkozmikus ember testéből kialakított világ. Ahrimánnak magyar megfelelője. míg a bekötött haj a házas állapotot jelölte. München. az életerő. rfej [Ú. jelezheti pl. aki a magyarságot segíti. Khronoszt is (rKhronosz). A kígyókká változott. E. rtemplom).. sárvári vár).28). Az összekuszált. E. Akhilleusz egyik áldozati ajándéka: „Patroklosznak adom hajamat. 1769. „…ott fenn / Lát. vigye sírba magával” (Hom. 1967. XXIII. amely a negatív erők. pl. az állatok közül a rkakas hordozza a hajnalhoz kapcsolódó jelentéseket. Hasonlóképpen jelentőségteljes a hajnali imádkozás (Zsolt 59. A haj lenyírása mint a megszégyenítés jele az Ószövetségben is megjelenik. pl. így hordták hajukat a hajadon lányok. pl. kék éjszakából messze átfogsz.14–20). Ezért volt jelentősége a napkeltekor történő áldozásnak (Kiv 30. amelyben a növényzet az ősi óriástest hajából ered. pl. hívei napkeltekor már csak az üres sírt találták (Mk 16. mivel a ruháitól megfosztott szentet hosszúra nőtt haja fedte be (Ribera: Szent Ágnes. . 1641. Tilmann Riemenschneider: Bűnbánó Magdolna (1490–1492. Szt. az energia. kerek azúr” (A haj). Krisztus halálon aratott diadalát hirdetve (r ablak. megszállott emberre vagy félelemre utal. MNG). • A bibliai Sámson ereje a hajában rejlik (Bír 16. Bűnbánó Szt. a pozitív erőknek a gonoszság felett aratott győzelmét jelzi. égnek álló hajszálak a démoni hatalmat jelképezik. Grünewald az isenheimi oltáron a feltámadás megjelenítésekor Krisztus 145 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

az értelem győzelmét jelképezte. • Az óind Mahábhárata eposz vízözön-történetében a bölcsek Brahmá isten tanácsára építenek bárkát. eleje.] hajó/bárka: Vízi jármű.). a Nap szállítójaként a vizek termékenységére utal. amit teremtett és a szétterjedő sötétség rossza elől” (Korán. Ezek az ábrázolások a tavasszal kezdődő hajóutakat vagy a túlvilágra indulókat szimbolizálják. • A német miszticizmus legnagyobb alakjának. Adriaen Collaert–Marten de Vos: Aurora (A négy napszak-sorozat. vagy a felkelő hajnalpír) címet viseli. amelyet minden tavasszal feldíszítettek és vízre bocsátottak.14–7. Az ókori egyiptomi templomi szertartások fontos momentuma volt az ún. a kezdet szimbóluma.és záróképe is a napkelte. máskor a szárazföldön. sz. • A vámpírlegendában az éjszaka támadó démoni lényt a kelő nap fénye űzi vissza sírjába (rvámpír). operájának szövegkönyvében is ez a jelentése: „Hamarosan felragyog. az utazás. E. az ranyaméh. Lunáris. amely védelmet kért az összes hajó számára. 14). a felfedezés. / Hamarosan eltűnik a babona. Böhménél Aurora a misztikus megvilágosodás. mivel szerinte a természet jelenségei is „Isten ujjának lenyomatát” hordozzák mint előképek. Horatius: Az államhoz. 187. szobra a másik három napszak-allegóriával (Az Est. A halottak lelkét is bárka viszi az öröklét felé. Itt szoláris szimbólum. Kosztolányi Hajnali részegség c. • A görög -római mitológiában Kharón. 113. szembeálla a napnak és im -ígyen szólítá meg: »Hatalmas csillagzat! Mi volna boldogságod.. Medici-kápolna). Jonathan Edwards XVIII. . az alvilági révész. 146 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a kaland. 1–3). • Az Ószövetség özönvíz-történetében Noét és családját. megdicsőült testét az éj sötétjét megtörő sugárzó fénygömbtől övezve ábrázolta (1515 k. hajón tűnik fel. Kr. A hal története) (rbráhman/Brahmá). vége–XVII. • A felvilágosodás korában a hajnal. versében maga a Szépség. az élet. hogy a hajnalt hirdesse / Arany pályáján a Nap. • A hajnal a hitben való megnyugvás és bizonyosság képe a muszlim hagyományban is: „Menedéket keresek a hajnalhasadás Uránál annak a rossza elől. Jakob Böhmének 1612 -es műve az Aurora oder Morgenröte im Aufgang (Aurora. szúra. A világban megjelenő fény a prófétai ténykedés kezdetét. rNoé bárkája az élet. Nap-bárkának a templomba való szállítása és tisztelete. Ókori ábrázolásokon Dionüszosz olykor tengeren. Colmar. -i protestáns prédikátor szintén a hajnal ’feltámadás’ jelentését fogalmazza meg. Amon/Ré a napbárkán (sírkamrafestmény. ökör húzta szekéren. női princípiumként a védelem megtestesítője. • Michelangelo Lorenzo de’Medici síremlékére készített A Hajnal c. művének kezdő. rÍzisz hajója. A hajó lehet a politikai közösség. az életen való biztonságos átjutás szimbóluma. Bp. sz. Alkaiosz: Az állam hajója. Mozart és Schikaneder A varázsfuvola c. e. a beavatás. az isteneknek felajánlott mindenkori áldozat szimbóluma volt. s ez menti meg őket a pusztulástól (III. a napszekeret helyettesíti (rszekér/kocsi). XVI. I.. a túlélés lehetőségét jelenti a pusztulás közepette. Az Éj) együtt a halandó léten uralkodó végzet jelképe (1524. III.16). A buddhizmusban a törvény hajója teszi lehetővé az ember számára. • Az egyiptomiak hite szerint rRé napisten mindennap egy bárkán szeli át az ég óceánját. ha nem volnának azok. a jól szervezett állam jelképe (Platón: Állam. mint a fény kezdete. Firenze. az elhunytak lelkét szállítja. A holtak túlvilági utazásával is kapcsolatos.SZÓCIKKEK A–Z sírból kiemelkedő. hogy átkeljen a lét és a lélekvándorlás óceánján. XV. már a bronzkori sziklarajzoknak is gyakori eleme a halottak lelkét vivő hajó. Szépm.). 389d. Musée d’Unterlinden). [Ú. sz. amely a Nap égi útját reprezentálta. Múz. Ódák. a tan szétsugárzását jelképezi: „egy reggel hajnal hasadtával kelvén.” • Nietzsche Im-ígyen szóla Zarathustra c. sz. valamint a Föld állatait a Jahve utasításai alapján készített bárka menti meg (Ter 6. A Nappal. a kiknek világosságot adsz!«” Adynál az élet értékeit jelzi: „Óh szent hajnal-zengés: / Élet szimfóniája” (Sóhajtás a hajnalban). a rbölcső megfelelője. Ez esetben a rkoporsó képét is felidézi.

a vezető nélkül maradt Itáliát jelenti: „Rab Itália. Visnu első avatárája. versében pedig az emberi életet fejezi ki. ódájában a hajó az államot. a nászajándékba adott halpár termékenységet szimbolizáló házassági ajándék. ő menti meg a tanácsára bárkát építő bölcseket a pusztulástól (III. 76–77). hal alakú süvegük a katolikus liturgikus öltözetbe is átkerült). A magyar költészetben Berzsenyi folytatja az ókori hagyományt: A’ Magyarokhoz c. Tate Gallery). / kormánytalan hajó vad förgetegben” (Ist. a táj. versben a hajók a költő verseit. • A hajó gyakori eleme a heraldikának is: tengeri győzelmekre. nedvességgel együtt kapcsolódhat a női princípiumhoz is. nyomor tanyája. A halak termékenysége és a halászat sikere létfeltétel volt. 147 Created by XMLmind XSL-FO Converter.” róceán. mivel régiója. az ősi halászmágia gyakorlatáról tanúskodnak. üzeneteit viszik. amint az öröklét kikötője felé tart (rkikötő). Turner Tengeri vihar c. Coleridge Ének a vén tengerészről c. / épp csak – visszafelé. a termékenység és szerelem istennőjéhez tartozik. A babiloni halisten. A sumer-akkád Éa. Az utolsó hajók c. távoli tengeri utazásokra utal. a Kölnbe vezető hajóútra utal. Az egyház és a hajó szoros kapcsolatát jelzi az építészetben a „templomhajó” elnevezés. • A mezopotámiai és egyiptomi hitvilágban a termékenység jelképeként kifejezte a folyó éltető erejét. rhajó/bárka). rút/utazás. Fallikus jelkép. Rimbaud Részeg hajója pedig az életutat szimbolizálja.. Adynál az öntörvényű életút. Színj. J. Ez a felfogás tükröződik Hippolütosz Apostoli hagyományainak záró soraiban: Isten „kormányozza az egyház hajóját. Purg. idegen világ. . rvíz [K. művében (1494) az emberiség bolondok nyüzsgő. Ókeresztény síremlékeken a halott életútját szimbolizálja. 1438). Óannész papjainak öltözete a halra utalt (pl. A hajó mint állam-jelkép Dante hazáját. Illyés Gyula Kháron ladikja c.3). Arnold Böcklin Holtak szigete c. A szentek ikonográfiájában Szt. A paleolitikumból származó kőből faragott vagy kőbe vésett hal alakú falloszábrázolások a hatalomra és a nemzőerőre utalnak (rfallosz). amely majd méltó lesz a nyugodt kikötőben pihenni”. A hal története) (rbráhman/Brahmá. Jézus „bárkából tanította a népet” (Lk 5. Orsolya attribútumaként mártíromságának helyszínére. Az egyházzal való azonosításának eredete Noé bárkájának történetéhez nyúlik vissza. művében és Baudelaire Az utazás c. Lipcse. tolongó tömegeként tölti meg az irányt vesztett hajót. 187. festményén az ősi mitikus képzeteket idéző.SZÓCIKKEK A–Z Noé bárkája (fametszet. festményén a hánykolódó hajó az elemeknek kiszolgáltatott emberi lét kifejezője (1805. rtenger. A templomokhoz szent halastavak tartoztak. a hal ezért a bőséget és a jólétet fejezte ki. • Az óind Mahábhárata c. Az aranyhal a gazdagságra és a termékenységre utal. versében a halálba hanyatlás lassú útját jelképezi. A hal az alvilághoz is kapcsolódik. túlvilágra vezető bárka jelenik meg (1880. eposz vízözöntörténetében szereplő nagy hal Brahmá isten megtestesülése. A vesperás himnusz (Ave maris stella) Szűz Máriát nevezi a hívek kikötőbe segítő „vezérlőcsillagá” -nak (rcsillag/bolygó). valamint rDumuzi/Tammúz jelképe.. • Kínában elsősorban az angolna hordoz fallikus jelentést.] hal: Elsődlegesen termékenységi szimbólum. • A skandináv mitológiában Friggéhez. London. A hajó megmenti a hívőket a bűnök özönétől. versében az élet és halál vizein hánykódó hajó a koporsóként megjelenő betegágy. megtestesülése ugyancsak hal. versében a hajó az ismeretlenbe visz. a rtenger mélye az ember számára titokzatos. Osztályrészem c. Museum der Bildenden Künste) • A világirodalom g yakori toposza. és az üdvözülés felé viszi őket. Csokonai Tüdőgyúladásomról c. de a vízzel. az út. „Hisz minden ugyanaz: az ég. az archaikus vízparti kőhalmok pl. az új keresésének szimbóluma (Új vizeken járok). • A kereszténységben a hajó a vallási közösséget jelöli. Sebastian Brant Das Narrenschift (’Bolondok hajója’) c.

ezért jutalmul az égboltra kerültek (Ovid. 454–474). Isten Fia. A korai kereszténységben. akik Isten beszéde által „fogatnak” (téríttetnek) meg (Szent Irás’ értelmére vezérlő magyar leksikon). a természet kegyetlen törvényeit fejezte ki (pl. az üldöztetés korában. rdelfin. mind a világi hal-szimbólumra találunk példát. Az hól egy vadász Violának kegyetlenségéről panaszkodik c. a hal magának Krisztusnak is szimbólumává vált: a görög ’hal’ szó (Ikhthüsz) feloldható akrosztichonként: Jészusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér (Jézus Krisztus. • A magyar irodalomban mind a keresztény. Néreusz és a Néreiszek) attribútumai. Az alvilág mindent elnyelő. művében is szerepel: „Ellenség-hullámban / Boldogító élettel / Minket hivogató / Tiszta. Ez az eredetileg titkos értelmezés Alexandriai Szt. II. Fasti. amelyek a Tüphón ellen vívott küzdelem során Aphroditét és Erószt elmenekítették. Szaloniki). A négy elem közül a vízhez rendelték. . amelynek morális mondandója a gyengék kiszolgáltatottságát. sz. Hogy nagy habtul félvén kősziklához ragad. Bod Péter Mt 13.) • A görög mitológiában a halak általában a tenger. Az Istent hűen követő. a hal gyomrából való csodás kiszabadulás pedig a Megváltó feltámadására utal. pl. A keresztény kultúrában az ókeresztény kor síremlékein gyakori motívum a halat karmai közt tartó rmadár (általában sas). Migh szélvész nem szünik onnét el nem szakad [… ].. A spiritualizmus. hatalmas halként való ábrázolása is ezzel a hagyománnyal függ össze. versében a hal erotikus értelemben szerepel. a klosterneuburgi oltár Pokol c. Az ugariti víziszörny. akárcsak az Isten által legyőzött ószövetségi rLeviatán (Jób 41). Albertina). a szeretet. negatív értelemben a túlzott befolyásolhatóság tulajdonságait társítják hozzá. rbálna. amely a mennybe ragadott lélekre utal. zománcképén (XII. zodiákus ember ábrázolásain a lábfejeknél helyezkedik el. a jóság. Az antikvitás korában azzal a két hallal azonosították. Lótán az ősi káosz. a személyiség mélyebb régióját. őskép. 148 Created by XMLmind XSL-FO Converter.” • Az embléma -ábrázolásokon is gyakran megjelenik. Babitsnál a Jónás -történetre utalva halál-jelkép: „…egy még vakabb és örök / Cethal szájában végkép eltünök” (Jónás imája). a tudattalant szimbolizálja. Kelemen Himnusza Krisztushoz c. a tengeristenek (rPoszeidón/Neptunus. A keresztelés szertartásában a víz (aqua vitae) a hitben elnyert öröklét ígérete a lélek-hal számára. rhalász/halászat [Ú. Hal mint Krisztus szimbóluma (kőlap.). Időszaka: február 19– március 20. • A Jónás prófétát elnyelő nagy hal az alvilág szimbóluma. A halastavat a keresztelőmedencének. s felváltója a Vízöntő új korszaka. A reneszánsz korától széles körben elterjedt embléma volt a kis halakat felfaló hatalmas hal példázata. III. sz. Az ún. a mély lelkivilág. szép Halunk.SZÓCIKKEK A–Z Visnu első megtestesülése (indiai miniatúra. Jele: . Bécs. Az ember se féllyen ha Istenhez ragad.47–48 magyarázatában a tudatlanság tengerén (evilági lét) úszkáló halakat (embereket) említ. a Megváltó). művében: „Egy bizonyos halban van annyi okosságh.] Halak csillagkép: Az utolsó. sz. id. a halban töltött három nap a tipológiai szimbolizmus értelmezésében Krisztus halálának előképe. Az asztrológiai hagyomány szerint a Jézus születésekor kezdődő világkorszak a Halak csillagkép jegyében telt el. a halakat a lelkeknek feleltették meg. A Jupiter és a Neptunusz bolygók uralma alatt álló csillagkép. a rvíz romboló ereje. a tizenkettedik állatövi jegy. • A hallal mint Krisztus szimbólummal összefüggésben a krisztusi életmodell jelképe (r hal). E. • Jungnál archetípus. valamint a zsidó hagyományban is fellelhető negatív. • Az ugariti mítoszokban. rHalak csillagkép. XVI. hite mellett kitartó lélek jelképe egy ismeretlen ferences Libanuson termő cedrus-fának veleie c. Pieter Brueghel rajza 1557-ből.” Zrínyi Miklós Idillium. alvilági erőket kifejező jelentése.

a II. • A haláltánc-motívum a középkori misztériumokban és Akárki-legendákban is megjelenik: a földi értékek képviselőit – a Szépséget/Ifjúságot. mint az erőtlennel. A haláltáncot a bűnbánat tisztítótüzének is tartják: a járványok bűnbánat és bűnbocsánat nélkül elhunyt áldozatai kénytelenek – vezeklésül – a halál furulyaszavára mozogni. Bp. az utolsó tánc. amely a világmindenség örök ciklikusságát fejezi ki. / ifjú csont / rajta-rajta-rajta. Itt a haláltánc valójában a halál előtti utolsó fékevesztett tombolás. s elindul. Néha csontváz is lépdel a menetelők közt (Holbein: Haláltánc. felcicomázott öreg nőként ábrázolja.” • Bergman A hetedik pecsét c. s egyben védelmezték is őket a halál ellen (pl. ez a „dance macabre”. mint a bölccsel” (Landovics István prédikációja.] haláltánc: A halál előtti bűnbánat. • Baudelaire a halált aszott. nemének és életkorának egy-egy képviselője. G. áldozatot keres a világot jelentő táncteremben (Haláltánc). a mulandóság kifejezője. Kolozsvár. aztán beleugrik a tátongó sötétségbe (rsír). hogy áldozatait összeszedje az élők közül. bázeli [1440] freskók). kopogó ritmusa a tánc kényszerű voltára. aki táncpartnert. ill. a császárt – ragadja el. szakaszában a halál előtti egyformaságról szól a haláltáncok mindenkit felsoroló formájában (Panasz a mindeneket lebíró halálról). A halált jelképező sírgödör körül táncol a társadalom valamennyi rétegének. a bolonddal. 1592. világháborúban elpusztult lübecki [1463]. táncolni kezd. fametszetsorozat. A halál csontváz képében éjfélkor kibúvik a temető egyik sírboltjából. és a halál előtti bemutatkozást. verse táncos ütemű. rtánc [R. sz.] 149 Created by XMLmind XSL-FO Converter. MTA Kézirattár). A vörös halál álarca c. az ifjúval. Lyon). Poenovellában a halál a pestis elől elzárkózó mulatozók közé oson be. vagyis az emberélet summázását festi: „Öreg csont. Ez az elképzelés a XIV. mint a vénnel. • Magyarországon először a Példák könyvében. az erőssel. . 1538. Villon a Nagy Testamentum 39. amint táncra kéri a félig már oszlásnak indult holtakat. amely gyakran a halálra való készülődésre vagy a hiábavaló küzdelemre is utal. később Madách Az ember tragédiája c. A padovai San Antonio -templom szószéke alá mintázott gnómfigura a halált személyesíti meg. Az ábrázolások a gyakori (kör)tánc helyett körmenetet is mutathatnak.. a Hatalmat – tánc közben elragadják a temető halottai. a Gazdagságot. Michael Wolgemut: Haláltánc (Hartmann Schedel: Weltchronik. E. 1490–1493). amelyben a halál előtti egyenlőség gondolata fejeződik ki (rcsont/csontváz). művének londoni színében jelenik meg. E. rállatöv [Ú. Weöres Haláltánc c. filmjének záróképe a táncra invitáló kaszást és áldozatait mutatja. az alávetettségre és a halál kérlelhetetlenségére emlékeztet.SZÓCIKKEK A–Z Halak csillagkép (Csízió. A. A haláltánc rituális tánc is. 1689). a halál legelőször a társadalmi hierarchia csúcsán levőket – a pápát. A haláltánc-ábrázolások a templomok falán intésül szolgáltak az élőknek. mint a szegénnyel. Liszt zongorára és zenekarra komponált Haláltáncának könyörtelen. nagy pestisjárványai óta egész Európában elterjedt: a halál „személyválogatás nélkül egyaránt bánik a gazdaggal.

A mediterrán kultúrákban a földi dolgok időhöz kötöttségét..] hamu: A szilárd. Ágoston így összegzi ezt a jelentést Zsoltára az eretnekek ellen c. fúvós) eszközök. versében pedig az emberi értékrend hamis.13–21).8). A teremtés). A farsangot követő hamvazószerdán a hívek homlokát az előző évi virágvasárnapi szentelt barka hamvaival kenik meg. / akiket szétválogatni kivontak a partra. fogságba kényszerítő voltára utal: „Hányféle szégyen és képzelt dicsőség / hálójában evickélünk. világháború megsemmisítő táboraiban elégetett foglyok emlékét gyakran kapcsolják a hamuhoz (pl. • A Távol-Keleten a hangszerekhez kötődő hagyományos kifejezőerő az anyagukhoz kapcsolódó szimbolikával is összefüggésben áll (pl. amelyet Krisztus. hálót vet neki” (Ének Enlilre. E. gonosz szellemek elűzői. • Európában a különböző hangszerek mitológiai. a rabság jelképe.és halszaporítás csodájával (Mt 14. A csodálatos halfogások a sikeres apostoli munka előképei (Lk 5. kerámia. • Az indiai jógik testének hamuval való bedörzsölése azt jelképezi. E. Szilárdfy Z. Konrad Witz Csodálatos halfogás c. • Az elégetett holtak hamvainak szétszórása különleges jelentőségű. sz.” • József Attilánál kozmikus jelkép: „Kiterített fagyos hálóm / az ég. • A Grál-monda Halászkirályát a középkorban Krisztus-jelképként értelmezték (rGrál). szerves anyagok elégetéséből származó porszerű anyag a mulandóság. rvadász/vadászat [P. összefüggésbe hozták a kenyér . ugyanakkor magában rejti a feltámadás. a gyász. Paul Celan Halálfúgájában). A II. rháló. fa). XVIII. gyűjteménye). Jn 21.. történelmi alakok tevékenységéhez.] hangszerek: Zenélésre szolgáló. Jn 21. r hal. Számos kultúrában a szakrális szertartások kísérői. vegyes fajta.. • Az antikvitásban rAphrodité/Venus hálója a szerelem mindent lebíró. a halászat pedig az emberi küzdelem. közvetítők az égi és a földi világ. az élet lehetőségét (pl. bambusz. Megjelenhet harci szimbólumként. az istenek és a halandók között (rdob. • Az Ószövetségben is megjelenik ez a szokás a gyász és a bűnbánat jeleként (Jób 2. a horogra akadt hal a bűnhődő gonosz képe (Préd 9. Weöres Sándornál – a rpor jelentéséhez hasonlóan – a létet megelőző holt anyag: „száz alakban létre -jöttök a durva hamuból” (Hatodik szimfónia. • Kölcsey Hymnusában a haza jelenik meg hamvvederként. / mely felé gyűl millió hal. pl. 25). ragyog – / jeges bogai szikrázón / a csillagok” (Háló). művében: „Mint kivetett háló a Mennyeknek birodalma. Milyen felemás c. történetéhez kapcsolódva sokszor attribútumként 150 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 17–18). az emberi értékek elpusztíthatatlanságát jelképezi. 266–367).47–51.és tengerparti népek körében jelképes értelmet is hordoz. A rHéphaisztosz/Vulcanus kovácsolta fémháló Aphrodité és Arész szerelmi kalandjának leleplezője (Hom. rpók [Ú. a Mennyország szimbóluma (Mt 13. hogy holtában is Athénhoz kötődjék. A gyászszertartásokban hamut szórnak a fejükre (Hom. az élet állandó kihívása. pl. az alázat jelképe. akik közül néhányan foglalkozásuk szerint is halászok voltak: Péter és András apostolt Krisztus „emberek halászainak” nevezte (Mt 4. az emberi mulandóság kifejezője (Halotti beszéd és könyörgés). Jeremiásnál a halászat Isten szétszórt fiait gyűjti egybe (Jer 16.2). A halász a bölcs szimbóluma. a mindenféle halat kifogó háló és a halászat végén történő válogatás az Utolsó ítélet. Az apostoli munka mint „emberhalászat” és a Halászkirály gyógyíthatatlan sebéről szóló legenda szintén ezt a párhuzamot erősítette ( rseb). bőr. VIII. a rfőnix tulajdon hamvaiból születik újjá).SZÓCIKKEK A–Z halász/halászat: A halfogás mint mesterség a folyó.4–7). / vermet. . az új kezdete. Pilinszky a biblikus jelentést eleveníti föl: „Csillaghálókban hányódunk / partravont halak” (Halak a hálóban). beavató és megtisztító eszköz.16). A keresztény hagyományban a teremtés anyaga. A boszorkányok hamvait a középkorban vízbe szórták. Szt. húros. különböző típusú (ütő. • Az Ószövetség csak képletesen beszél a halászatról. rsófár). képén (1444). fémhúr. Zs. • Ennek beteljesedése az emberhalászat. Azt a történetet. A bánat jele. rtűz [K. s egyben mutatja mulandóságukat is.11–13). művében a halász alakja az ember legyőzhetetlenségét. hogy minden földi nyomukat eltüntessék. 1– 11. A rpor és hamu a halál. Jézus mint a szívek halásza (rézmetszet. a megtisztulást és az elmúlást tükrözi.12). Il. és vissza ne térhessenek (rmáglya). amely szerint a mitikus uralkodó a kehelyben talált hallal egész népét táplálni tudta. amely örömmé változhat (Iz 61. • Hemingway Az öreg halász és a tenger c. hogy lemondanak a földi élet minden hívságáról (rtest/hús). valamint a megtisztulási szertartásban (Szám 19).” rhalász/halászat. apostolai űztek. • A kereszténységben pozitív jelentésben szerepel az evangéliumi példázatok kapcsán. XVIII. ill. • Az antik elképzelések szerint koncentrált formában tartalmazza az elégett dolgok erejét. a sumer költészetben: „A város hurok a lázadó földnek. s ez a nagyböjt első napja. a vezeklés. fogságban tartó erejét jelképezi. Egy antik legenda szerint Szolón hamvait Szalamisz szigetén szórták szét. aki a mélyből felhozza a gazdagságot.19) (rapostol). Ibükosznál: „Küprisz erős / hálóiba ránt be csalóka varázsa” (Erósz). Od.] háló: A halászat és vadászat eszközeként a fogság. Ez a téma jelenik meg pl. a bűnbánat időszaka.

hódolat. a hazafiasság. . míg a rhárfa. hist.25). Louvre). a rendszeretet mintaképe. kárt és hasznot egyaránt jelezhettek. • A görög-római hagyományban a csengő fallikus értelmet 151 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Egy thesszáliai legenda az eke föltalálását és alkalmazását egy Mürméx (’hangya’) nevű nimfához köti. szerelmeseket ábrázoló képen a férfi valamilyen hangszeren. 1508–1509 k. a trombita fallikus jelentése az antikvitás óta széles körben ismert. a Venust és Marsot megjelenítő műveken a szerelem istennőjéhez társulnak. ennek befolyása alatt állnak. hogy zeneszerszámra cserélje. vagyis ’hangyák’-nak nevezték. az összhang megtestesítője. hangyasereg! mint tusakodsz ’s tolongsz. triptychonjának Pokoltábláján a hangszerek (1503–1504. a sztúpák gyakori díszítőeleme (Jáva. A „hangyaszorgalom” mint a céltudatos..és Pán sípjátéka) (rfuvola/furulya/síp. engedelmesség’ a jelentése.” Hajnóczy Péter novellájában a hangya az anyagi javakat fölhalmozó.] hangya: Az állandó kolóniában (bolyban) élő rovar a munkálkodás. mert türelemmel és szorgalommal művelték a földet. megjelenésüket rossz ómennek vették (Plin. B. rzene [B. Berlin. A középkori asztrológia tanítása szerint a muzsikusok a rVénusz bolygó „gyermekei”. a harang nagy-. Számos. Az öt érzék allegorikus ábrázolásánál a Hallást megtestesítő muzsikáló nőalakot különböző hangszerek veszik körül. A szárnyas hangya lélek -szimbólum. a harc fegyvereivel és a szerelem hangszereivel (Caravaggio: A diadalmas Ámor. Huang Cung-hszi hangya-hasonlatában az egész nép hangyabolyként szolgálja a császárt (XVII. az engedelmesség. Népszerű az az allegória. Párizs. passzív. Madrid. A középkori egyház a világi zenészeket „Lucifer cselédeinek” tekintette. • Robert Fludd műveiben a középkorban is ható antik „szférák zenéje”-tannak megfelelően a világ szimbólumaként jelenik meg az egyhúrú hangszer (A világ lényegét kifejező zenéről). általában lanton játszik (Giorgione: Koncert a szabadban. mellette az érzékeny hallású szarvas látható. A hangyák kapcsolatban állnak a föld alatti vizekkel. a duda. • Aiszóposz nyomán Heltai Gáspár és La Fontaine meséjének hangyája a szorgalom jelképe. • A görög-római mitológiában Démétér/Ceresnek. A csengők hangját a r Paradicsom hangjával azonosítják. a dicső katonák jele. A hangyaboly a föld belsejében cirkuláló energia jelképe. versében: „Látom hangyabolyi míveidet. A hangszerek a háború fegyvereivel állíthatók szembe. Marten de Vos–Raphael Sadeler: A hallás (Az öt érzék c. versében is szerepel.). Borobudur). a földművelés istennőjének állata (rDémétér/Ceres). Az antikvitásban a hangyákat időjósnak tekintették. a bűn csábításának kifejezői. 1581. • Gyakran a szerelem jelképeiként szerepelnek. a hűséges miniszterek. M. Az egyházi zene védőszentjét. rháromszög alakja a Szentháromságra utal. a hangszerek között (pl. A rhét szabad művészet ábrázolásain a hangszerek a Zene attribútumai. Pán – pánsíp. valamint Berzsenyi Dániel A’ Temető c.. A harangzúgás hívás vagy veszélyjelzés.). Cecíliát gyakran ábrázolják attribútumai. • Kínában az erényesség. Aigina lakóit „mürmidón”-oknak. Ebben az értelemben jelennek meg Bosch A Gyönyörök kertje c. Honorius szerint – az angyali zene szimbóluma. feminin jellegű. / Látom. A psalterium – Autuni Szt. mint a fúvós hangszerek (Marszüasz fuvola . Múz. Kínában ’tisztelet. Szt. A győzedelmes Erószt gyakran ábrázolják szimbolikus tárgyak között. Hangszerként a pentaton skála hangjainak kijelölője. A fúvós hangszerek. • A sámánok szellemidéző erőt tulajdonítanak a csengőnek. A középkor óta elterjedt harang mozgása jelképezi a szélsőséget. Pinacoteca) (rorgona). [B. 1603. Nat. amely forrásként tör a felszínre. A hangyaboly az emberi küzdelem kisszerűségét fejezi ki pl. Transzcendens szimbólum. a halál és a halhatatlanság közti ellenté tet. ezért a szertartási öltözeten és a dobon egyaránt megtalálható (rdob. sz. Prado). mivel nyáron tartalékot gyűjt magának (Péld 6. Prado).SZÓCIKKEK A–Z jelennek meg (pl. Itt a hangszerek az érzékiség. A mennyei harmónia kifejezője. 1514. rézmetszetsorozatból. pl. Szépm. • A buddhizmusban a tökéletes bölcsesség tiszta hangja. érces hangú jeladó eszközök. rlíra/lant). földhözragadt kispolgár megjelenítője (A hangya és tücsök mese). tíz húrja a tízparancsolatra. • A keresztény művészetben a hangszerek gyakran láthatók a Szüzet és a Gyermeket ábrázoló képeken az angyalok kezében. Madrid. míg a húros hangszerekhez elsősorban feminin jegyek kötődnek (rkürt/trombita/harsona).] harang/csengő: Fordított serleg alakú. 1596–1600 között. teremtő cselekvés pozitív képe Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban c. Raffaello: Szent Cecília. babérkoszorúkkal. és az Isten örök dicsőségét kifejezve az angyalok karában is megszólaltatják azokat (El Greco: Angyali üdvözlet. Staatliche Museen) (rErósz/Amor/Cupido). fémből készített. a jó és a rossz. a tudást. Dávid – hárfa). amelyben a fiatal férfi leteszi a kardját. Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas. a rontás elleni védelem eszköze.). a kithara a halandó ember Isten utáni vágyára és fájdalmára utal. ebben a történetben ellentéte a rtücsök. világ! / Mint szórja ’s temeti a’ nagy Örök’ keze. 30. a művészetet jelképező könyvekkel. Bp. Apollón – líra. a csengő kisméretű. a fuvola.6–8. • A görög mítoszokban a húros hangszerek (Apollón lírája) magasabb rendűek.• Az Ószövetségben a szorgalom és a bölcsesség példája. Bologna. rruha).

Már az ősi Egyiptomban és Mezopotámiában ismerték. Bp.8). Ady a hárfáikat fűzfára akasztó. • A heraldikában a világi öröm jelentéskörét hordozza. Bosch A Gyönyörök kertje c. • A kelta tűzisten. .). Eberlein berlini Richard Wagner-emlékműve (1903) a zeneszerzőt a Tannhauser c. Remete Szt. Carus Goethe-emlékmű c. a zene. A fák védelmezője. elnevezései: trigónon. sz. Kunsthalle). Hamburg. filmjében a harangöntés az emberi teremtőerő. Babérral együtt az Apollón-játékok szimbóluma (rbabér). Madrid.-i magyar irodalomban Adynál a harang magával Istennel azonosul (A Sion-hegy alatt). Kheirón rkentaur attribútuma az Apollón-kultusznak hódoló városokban. azzal kísérte a zsoltárokat. Az angyalok zenekarában is fő helyen szerepel (El Greco: Angyali üdvözlet. A hárfa K. ezért számos nép mágikus hatalommal ruházta fel. A lélekharang az evilág utolsó hangjaként a temetőbe kíséri az elhunytat.SZÓCIKKEK A–Z hordozott. Orsz. Daghdha attribútuma: ő kelti életre az évszakokat. B. s a zenés Dionüszosz-rítusokon használták.11). valamint Krisztus jövetelét jelzi az eucharisztiában. versében a testi szerelmet jelképezi. triptychonjának Pokol-tábláján is szerepel (1503–1504. Velázquez gyermekportréin védő amulettként látható a ruhára tűzött csengő (pl. A rómaiak jóstehetséget tulajdonítottak neki. A római mitológiában Picus (’harkály’) nemzette Faunust (rPán/Faunus). Nagy László Az ördög hárfái c. hárfával a kezében ábrázolja mint a német Lied megtestesítőjét. művében a halál hírnökei. de egyben a megtisztulásé i is. • A zsidó kultúrában a papok ruháját és a rimmonimot (a tóratekercset ékesítő ötvöstárgyat) díszítette. Felipe Prospero királyi herceg képmása. Madrid. Isten hangjaként az ráldás továbbítója. Tarkovszkij Andrej Rubljov c. Gyűjt. a 775 körüli Yorki zsoltároskönyv egyik képén is. Zsidó Vall. r zene [K. az Isten felé fordulást jelképezi. / Halcsontbeli ékes hárfán” (41. • A keresztény szimbolikában kettős a jelentése. rzene [B. A déli harangszó a török veszedelmet a keresztény világról elhárító 1456 -os nándorfehérvári győzelmet idézi. 1596–1600 között. A sumer költeményeket hárfakísérettel adták elő (Ningirszu isten házának építési éneke. és Tört. a tánc és a dal múzsáját kezében hárfával vagy lírával ábrázolták. G. Rimmonpár (1860. rlíra/lant. Prado). • Aranynál is szerepel ebben az értelemben: „Függ már szögén a hárfa. Nagy László Jönnek a harangok értem c. 1659. babiloni fogságba hurcolt zsidókra utal: „Babil on sötét vizeinél ülve / Akasztom hárfám szent. • A keresztény hagyományban a lanttal együtt a középkori istentiszteletek kísérő hangszere. Írország szimbóluma. és változásukat hárfajátékával idézi elő. Prado). pengetős hangszer.] hárfa: Háromszögletű keretre feszített. – / Kapcsos könyvem bezárva” (Dal fogytán). Gránátalmákkal együtt a termékenyítő hatás kifejezője (Kiv 28. • A görögök is ismerték. Kunsthistorisches Museum). a leprások csengőszóval figyelmeztették az egészségeseket közeledtükre). operájában Papageno bűvös harangjátékot kap segítségül. bajelhárító funkcióval. így látható pl. • Mozart és Schikaneder A varázsfuvola c. Antal attribútuma. Dávid király hárfajátékával nyugtatta meg Sault. • A keresztény szimbolikában a templomot. az alkotás küzdelmének példája. szambüké. • A néphagyományban húsvét nagyszombatjának harangszava után kolompszó közben söpörték ki a házat a bogarak és a legyek elleni védekezésül.33–34) (rgránátalma). Bécs. hárfára). Ugyanakkor más hangszerekkel együtt rSátán/Lucifer pokolraszállását kísérte (Iz 14. A huszonnégy apokaliptikus aggastyánnak is hárfája van (Jel 5. Zs. • A XX.. operájából ismert Wolfram von Eschenbach alakjában.] harkály: Fakéreg alatti lárvákkal táplálkozó kúszómadár. valamint Mars madara. húros. a középkorban népszerű gyógyító szent legendájában a kísértő gonosz elhárításának és a fertőző betegek közeledésének egyaránt kifejezője (pl. Egyrészt szüntelen kopácsolása az állandó imádságot. a zene hatalmát jelzi Vejnemöjnen varázserejű hangszere: „Hangicsálni kezde gyöngyen / Csukaszálkás zengő ládán. rRomulus és Remus táplálója. A kelet-itáliai Picenum lakóinak szent állata volt. Priaposz alakjához társították. ma is szerepel az ország címerében. ének). Veszélyjelző funkcióját itt is megőrzi: a felszentelt harangnak apotropaikus erőt tulajdonítottak. Terpszikhorét. hazájukat gyászoló. festményén költészet-jelkép (1832. • A Kalevalában a költészet. az erdők és mezők istenét. szomoru fűzre” (Ady: Mammon-szerzetes zsoltára) (rfűzfa). ebben az értelemben az 152 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

amely a kiválasztottság jele (Bír 6. a bosszúálló harag istennői.SZÓCIKKEK A–Z állhatatos hívő lélek szimbóluma. XIII. Tökéletes szám: a totalitás. arányos szám: a béke és a megegyezés szimbóluma. • A görög mitológiát és az elvont. a beavatás. körül csillámló harmatozás hullt” (Hom. Platónnál a három az Arányosság és az Egység mint Sokaság szimbóluma. hogy van kezdete. pl. a rkettő. tudatra ébredt egység (regy). Harmat hull Gedeon gyapjára. hullassatok győzelmet!” (Iz 45. „Harmatozzatok. hogy valami kötelék legyen közöttük középen. A múlt–jelen–jövő hármassága az Idő teljessége. felhők. • A különböző vallásokban a világ vertikális tagolódásának elképzelésében hármas felosztás jelenik meg: az ég. a Rend vagy Templom. Másrészt negatív szimbólum. az áldás. amely önmagát és az összekötött dolgokat a legjobban eggyé teszi. versében. Weöres Sándor Psychéjében többször szerepel a nőiesség. amely kettőjüket összetartja. amely egy új egység az őt megelőző szeparáció tagadása nélkül. Tiámat (a keserű vizek) és fiuk. csodás termékenységének a jeleként is. Mózes a hit áldást hozó erejének példájaként említi: „A föld figyeljen ajkam szavára! Esőként permetezzen tanításom. az ember a három. Vörösmarty Kisleány sírjára c. a rszirének. uralkodik a zenében. mint a liliom. a Sors Zeusznál is hatalmasabb istennői. E. A hármasistennők fontos szerepet játszanak: a rMoirák/Párkák.1–2). s amelyen túllép. az apa. kell. és ti. 11–13). A költészetben gyakran azonosul a könnyel. A rómaiaknál Jupiter. a rbölcsek köve előállításának jelképe. mivel üres. . a föld–ember–ég hármasságát jelenti. • Az alkímiában égi és földi tulajdonságai egyaránt hangsúlyosak. amelyet ural. a fák férgeinek pusztítójaként a gonoszt megsemmisítő Krisztus jelképe (rféreg/hernyó/báb). 621–622). • A buddhizmusban a Bölcsesség Három Drágaköve (Triratna): r Buddha. a föld a kettő. gyökeret ereszt. háromlábú edény). mint a nyárfa” (Oz 14. Misztériuma éppen abban rejlik.) A kereszténységben a Szentlélek ajándéka. szerepet kap az elveszett lelkek üdvözítésében. rmadár [Ú. az egyszerűségre utal. Mommu. • A népköltészetben a virágot beborító harmat szexuális szimbólum. utalva az Isten földre jövetelére. amint erre Homérosz műveiből következtethetünk. s csak akkor áll szilárdan.8). Szerepel a Megváltó eljövetelének jóslatában is: „Harmatozzatok. • A hinduizmus a világ aspektusait a maguk hármasságában ragadja meg. harmatként hulljon szavam” (MTörv 32.. Az Élet Fájából. a báj. így tökéletes.] három: Az Isten. Értelmezték Szűz Mária kiválasztottságának. a föld és az alvilág régióinak száma (pl. hogy visszatérés az egységhez. XIV. művében a szépségre. onnan felülről. hanem őselvként tartva számon). s természettől fogva az arányosság 153 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A három a megismerhetővé vált. a rHórák és a rKhariszok/Gráciák szintén hármas csoportot alkotnak. növényeket éltető maszkulin erő. • A püthagoreizmus szerint a három az első páratlan szám (az egyet nem mennyiségként. az anya. Dharma. az ő gyermekük. a kellem megszemélyesítői. • Kínában a halhatatlanság jelképe és a remeték itala. 350–351).36–40) (rGedeon gyapjúja). pl. E. az Univerzum morális kódexe és Sangha. Apszu (az édesvizek). Enkidu és az alvilág. a geometriában és az asztronómiában. fiáért sírt könnye ( Met. a Dall c. amely azonban többé nem tagolatlan. hanem magában foglalja a dualitást. egyetlen Moiráról beszél. avagy az égi intelligencia megtestesítője. Ezen hármasistennő alakok valószínűleg egyetlen istennőből alakultak ki. az „Egyik” és a „Másik” szétválasztottsága és ellentéte fölött létrejövő szintézis. nagylelkűségének jele: „Izraelhez olyan leszek. Ovidiusnál Aurora Memnonért. s közben felhőbe borultak. Zeusz és Héra isteni nászakor is megjelenik: „Ily nyoszolyán háltak. Általa határozódik meg a harmónia és az egész. fenti és lenti. • A kínai hagyományban a „hármas egység” kifejezés arra utal. a feminin földet. az „Én” és a „Te”. • A kabbalisztikában a feltámadást szimbolizálja. Első abban is. a béke és a jólét szimbóluma. a vágy jelképeként (pl. az ördög és az eretnekség jelképe. A rhajnal szimbolikájához kapcsolódva a lelki megújulás. Egyiptom legismertebb triászának három tagja: rOzirisz/Szarapisz. A trigramma három vonala a legalapvetőbb hármasságot. József Attila Harmatocska c. a szefirot -fából áramlik ki a Fény Harmata. • Az Ószövetségben az Úr adománya. egysége. (Ez tér vissza az egyház adventi himnuszaiban. versben). a Physiologus is ilyen értelemben ír róla. háromlábú tűzhely. az illanó és a szellemi dolgokra utal (rHermész/Mercurius).] harmat: Mint minden égből hulló csapadék. égi magasok”.6). amely feltámasztja a holtakat. A Nusz. • A görög-római mitológiában Irisz és rÉósz/Aurora istennők nyomán keletkezik. / szép aranyosba. merkuriális elv. Az „égi harmat” az ún.. egek. reső. Az ember egyben összekötő is ég és föld. filozófiai gondolkodásmódot különösen meghatározta a hármasságon alapuló szimbolika. rÍzisz és rHórusz. valamint a harmónia. Az ég az egy. szellemi és anyagi világ között. maguk a rgorgók és az Erinnüszök (rErinnüszök/Furiák). aki pl. akik a gorgókhoz vezető út őrzői. virul majd. az égisten termékenyítő erejét jelképezi. A Ji king rtrigrammák segítségével rajzolta meg a világ képét. a befejezettség száma. mint a harmat. A kötelék között pedig az a legszebb. közepe és vége. rTrimúrti. „…kezdetben tűzből és földből formálta isten a mindenség testét. hiszen az integráció előfeltétele az analízis. amint ezt a világ különböző vallásaiban megjelenő istenhármasságok is bizonyítják. mint az ős-Egy. hogy minden egység voltaképpen háromlábú. már a sumer hitvilágban: Gilgames. De pusztán kettőt harmadik nélkül megfelelően egyesíteni lehetetlen. amint ezt az ún. az univerzum és az ember spirituális és intellektuális belső rendjének kifejezője. korhadt fákon kopogtat. • Mezopotámiában és Egyiptomban az istenhármasság a család mintájára szerveződik: pl. a rHárpiák. A Tao Te king szerint a háromból származik minden. A Szentség száma. a Graiák. ha három ponton van alátámasztva (pl. Il. az első anyag lényege. a Brahmá–Visnu–Síva (teremtő–megtartó–átalakító) istenhármasság is kifejezi. az ősz istennők. rvíz [P.

Dante Isteni Színjátékában mindennek mértéke a három: három részből. amelyek ikonográfiája Máté evangéliumán nyugszik (Mt 3. hogy kik mennyiben „emlékeznek vissza” az Ideák világára. Krisztus megváltó halála a beteljesedés szimbolikájára épül. Nusz. Platón az Állam c. ikonján (1420–1430. A Teremtéstől az Utolsó ítéletig megtett út nem körkörös. amely az isteni tökéletesség. Moszkva. a Kettő. hanem spirális fejlődést mutat (rspirál). miként az első tag a középsőhöz. • A középkori zenekultúrában a ritmusértékeket jelölő hangjegyírások eredetileg hármas rendszerűek voltak. A plótinoszi hiposztáziatan hatására alakult ki a Teremtő három aspektusának. így a plótinoszi tan összeegyeztethető volt a monoteizmussal. Pál apostol a Hit. s így egymással azonossá lévén. legkisebb építőköveiben is a Szentség lenyomatát tükrözvén (rszáz). • A kereszténység egyik alapdogmája a Szentháromság tana. az Egyiptomra szálló három sötét nap. mint az egy és a kettő. amely maga a preegzisztens mozgás. Krisztus háromszor imádkozott a Getsemáné-kertben. az új életre való feltámadás szimbóluma is. majd harmadnap feltámadt. a Fiú és a Szentlélek uralma alá vannak rendelve. az indulatot és a vágyakozást. A níceai (325). rMózes három napja a Sínai-hegyen.. A három azonban az egység jelképe. Több hármas korszakolása is ismeretes az emberiség történelmének: pl. a tagolatlan őselvet állította a középpontba. Vatikán) kompozíciós rendje. és az ő gyermekük Jézus. a Fiú és a Szentlélek. aki az emberiség történelmének három korszakáról beszél. a Három. Lélek – Plótinosz: A három eredendő valóságról). Szeretet hármas útját írja elő a hívőknek (1Kor 13. a komplexitás. • A Kabbala a hármat a gimelhez. Johannes de Muris. Purgatóriumra és Paradicsomra osztotta. a héber ábécé harmadik betűjéhez rendelte. rNoé három fia. a háromhajós szerkesztési mód a harmónia. sz. amelyek az Atya. művében a hármat a társadalom és állam rendező elvévé tette. a Törvény (azaz Mózes) előtti. a Szentlélek a női princípium. 1448–1450. A neoplatonizmus a platóni tanból kiindulva. a haladás. 1+3×33 énekből és tercinákból épül fel a mű. az időbeliség képzetét is magába rejti. Jónás három napja a nagy r hal gyomrában. a Törvény alatti (Mózest követő korszak) és a Kegyelem alatti (a Jézus születésével kezdődő) időszak. a XIV. amely szerint Isten az Egy. E három személy az Atya. sz. ám az Ószövetségtől idegen az Isten három személyre bontása. és megfordítva is […] mindezek szükségképpen felváltva ugyanazt a szerepet töltik be. a befejezettség szimbóluma. Tretyakov Képtár). A keresztény vallás nem az egyet. a szentség kifejezésére szolgált (rkapu). . Jézus kálváriájához is a hármas szám kapcsolható. három szöggel feszítették meg. Arisztotelész a Lélek (1) és az Anyag (2) egyesülésének tekintette a Formát (3). A három korszak eseményeit a tipológiai szemléletéből egymásra vonatkoztatta. Mert mikor három egész szám közül […] a középső úgy aránylik az utóta ghoz. abban három fokozatot. Halála után három napig maradt a sírban. A középkorban a három szimbolikája újabb árnyalatokkal gazdagodott.16–17). megnyilvánulásának eszméje. a tökéletesség. • Szintén a hármas számban megbúvó szakaszolás lehetőségét veszi alapul Gioacchino da Fiore. A keresztény világkép a halál utáni világot a Purgatórium beiktatásával három részre. őrökre és dolgozókra. Philippe de Vitry) szerint a Szentháromságra való utalás révén tekinthetők magasabb rendűnek (Tempus Perfectum. A három mágikus szám: valamiből három (pl. egyben azonban a történetiség. A keresztény Szentháromság a spirituális egylényegűség eszméjét veszi alapul. A három így a megváltó halál. a klosterneuburgi oltár (XII.SZÓCIKKEK A–Z az. hanem a hármat. sz. hiposztáziát tételezett föl (Egy. majd a konstantinápolyi (381) zsinat mondta ki. hogy Istenben három különálló.) a kettős osztásúnál (Tempus Imperfectum. A kereszténység a Szentháromság dogmájával megőrizte monoteista voltát. Dávid királyságának három törzse) az Úrral való kapcsolatra utal. A Szentháromság képi megjelenítésével találkozhatunk pl. National Gallery). akik az újszülött Jézushoz jönnek hódolatukat kifejezni (rháromkirályok). akik egyek és szétválaszthatatlanok. A középkor folyamán e három teológiai erény képezte a keresztény lelki élet alapját. Remény. mely ezt legszebben teljesíti. a világ keletkezését emanációként értelmezve. A megkülönböztetés ala pja az.) é s a Sixtus-kápolna freskóciklusának (XV–XVI. lehet a kiválasztottság jele.). • A zsidó hagyományban korántsem játszik olyan meghatározó szerepet. aki az első Ember. Az Ábrahámnál megjelenő három férfi alakjában a kereszténység ugyan a Szentháromságot vélte felfedezni. ám az isteni büntetés is három napig sújtja a bűnöst.13). A katedrálisok három portálja. a 154 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Hárman vannak a mágusok. Piero della Francesca: Jézus megkeresztelése. Pokolra. E nézeteken alapul pl. mindnyájan eggyé lesznek” ( Timaiosz. Dániel három társa. A Szentháromság mindhárom tagja megjelenik Andrej Rubljov Szentháromság c. szemben Sabellius és Arianus nézetével. amelyet a három fejez ki. három órakor halt meg harminchárom éves korában.-i elméletírók (pl. Háromféle lelket különböztet meg a három hajlam szerint: a gondolkodást. egyenlő és egylényegű személy van. a Jézus megkeresztelését ábrázoló festményeken (pl. 31b–32a). London. Ennek megfelelően a társadalom is három részre oszlik: vezetőkre (filozófusok). A három az Újszövetségben nagyon gyakran megjelenő szimbolikus mennyiség.

a természetjog. s ebben Hegel három korszakot különít el (a keleti nagy birodalmak korát. a legkisebbik győzedelmeskedik. a belátás.-i kézirat illusztrációja). • A három nemcsak az elvont gondolkodásban jelenik meg fő szervezőelemként. amely Krisztus pogány világ feletti hatalmáról. Jáfet) leszármazottait. Ábner Dávidhoz megy (2Sám 3. szenvedéseire) vonatkozik. akárcsak az ábrázolásokon. a kormányformák. az emberi testen a jobb szem felel meg neki. Balassi Bálint feltételezett kötetkompozíciója. Izajásét a pogány nemzetek megtéréséről (Iz 60. amely a fentebbi gondolkodóknál is megjelenik. az erkölcsök. a gimel a Jupiter bolygóval áll korrelációban. Szimbolizálhatják a világ három egykor ismert kontinensét (Ázsia. Afrika). a törvényszékek és a korok három fajtájáról” értekezik. Vannak. az apa három fiából mindig a harmadik. Így pl. eredetileg a perzsa vallás papjainak. számuk. a királyok a hívők prototípusai. Comte is a megismerés és a történelem három szakaszát különbözteti meg: a mitológiai-teológiai. • A magyar költészetben is gyakori a háromra épülő szerkezet (pl. sz. aggastyán).) Néhány teológus a rhárom ajándékban utalást lát a Szentháromságra. jósláshoz. A tíz szefirá 3+3+3+1 egységre osztható: az első hármas egység „az isteni transzcendencia”. a hódoló barbárok ábrázolásából fejlődött ki. képezte a német fasiszta ideológia bázisát is („Harmadik Birodalom”). a metafizikai (jelen) és a pozitív korszakot. amelyet a tényleges szabadság hiánya jellemez. és a Zsolt 72. Menyhért. ez az „Istenség Nagy Arca”. Hegel a világot meghatározó Szellem megnyilvánulásának három minőségét különíti el: a szubjektív. varázsláshoz és bajelhárításhoz használták. több ószövetségi próféciát teljesít be. amelyben a szabadság kiteljesedik a reformációval). a betűk. „a természetek. (Egyes szíriai források tizenkét mágusról tudnak.11– 12). A szefirák közül a Biná száma a három. Piero és 155 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a jogtudomány. • Vico Az új tudomány negyedik könyvében. verséig). a Korona (Keter)–Bölcsesség (Hochmá)–Intelligencia (Biná) triásza.11) következtet arra. Boldizsár). a sterilitás. Sába megajándékozza Salamont (1Ki r 10. Itt. nevük említése. Hám. Az emberiség történelme a Szellem szabaddá válásának története. A Zsolt 68. a földi és az alvilági) világot összekötő tengely. Cosimo. A téma egész történetén végigvonul a királyok és a mindenkori hívők közötti szoros kapcsolat (a ravennai San Vitale Theodora-mozaikjától [526–547 között] pl. iránya a Dél. s az utazók védelmezőinek tekintették őket.] háromkirályok: A keresztény hagyományban napkeleti bölcsek. Ady Endre háromszavas verscímei és Weöres Sándor Háromrészes éneke). férfi. • A háromkirályok imádásának ikonográfiája a római triumfális művészetből. a Víz. a háromkirályok történetét felidéző liturgikus játékok a mise felajánlás-részéből fejlődtek ki. etnikumuk. amelyek párhuzamosak a hegeli dialektika tézis– antitézis–szintézis hármasságával. amelyben az emberek egy-egy csoportja szabadnak mondhatta magát. jafatiták) képviselőit látják a királyokban. A középkorban népszerű. és a germán vagy keresztény korszakot. E. A háromkirályok Heródesnél és a gyermeknél (XIII. ill. A napkeleti bölcsekről csak Máté evangélista szól (Mt 2.10). mint a három (az égi. később a mezopotámiai csillagászoknak a neve.18–20). hanem a hiedelmek. Mint „kettős betű”. a görög-római korszakot. a nyelvek. univerzális királyságáról szól. hogy elnyerje a királylány kezét. hogy hárman voltak. amelyek alkotóelemei a Teremtés elvei és archetípusai (rszefirá/szefirot).SZÓCIKKEK A–Z dinamizmus. A hármasság a szefirot-fa szerkezeti-gondolati meghatározó formációja.17). a rtömjén istenségére és a mirha emberi mivoltára (gyógyításaira. Mások szerint a hármasság Krisztus méltóságaira: az r arany királyságára.3–12). (Ennek alapján utal rájuk – mint királyokra – először Tertullianus. Az „Istenség Kis Arca” két triászból áll. amely nem más.10 jóslatát az ajándékokat hozó királyokról. negatív hatása a termékenység. A magyar hitvilágból került be a mesékbe az égig érő r fa legendája is. mágusok. Nevük kezdőbetűit (G+M+B) házszenteléskor. látogatásuk ideje közelebbi meghatározása nélkül. akik rNoé három fiának (Sém. . Bálám próféciáját a Jákobtól származó csillagról (Szám 24. A három életkorral is megfeleltették őket (ifjú. Az áldó vagy átokformulák csak háromszor elismételve hatásosak (ráldás). Belőle áramlott ki a Tohu (a világot körülölelő vonal) és a Bohu (kultikus kövek). amely A nemzetek történeti fejlődésének menetéről szól. az objektív és az abszolút fokot. a mesék szintjén is. óta említik (Gáspár.21). Európa. Juhász Gyula Betlehem c. ill. Főrangú emberek szívesen festették le magukat a királyok szerepében (pl. Vele keletkezett az ősanyag.) Órigenész az ajándékok számából (Mt 2. sz.32 alapján a legfiatalabbik a késő középkortól kezdve szerecsen. kiteljesedő harmadik korszak ígérete. amely élettelen volt és üres. ill. a tekintély. A Biná a Gondviselés és az Intelligencia. pozitív. rszámok [V. hamiták. A háromkirályok imádásának leggyakoribb tipológiai előképei: Melkizedek tizedet ad Ábrahámnak (Ter 14. akik áldozati ajándékokkal hódolnak az oltáriszentségre utaló újszülött előtt. amely a Leheletből (Hochmá) származik. A majdan eljövendő új. a királyfinak a mesében három próbát kell kiállnia. s így a három bibliai népcsoportnak (semiták. Nevüket a IX. A legenda.

a gondviselés jelképe.). sz.. • Indiában ez a forma. Sziklás Madonna. az anyag. Leonardo: Szent Anna harmadmagával.. a rkén jele. Az építészetben a timpanon is ezt a jelentést hordozza. a hexagramma. II. MNM). Hésziodosz hol két. ezért váltak a félelmek megfoghatatlanságának jelképeivé.. 1483–1486. A dühöngő szélvihar és az éjszakai rémképek alakjai. khthonikus voltára ( Aen. • A francia forradalomban a háromszögbe foglalt istenszem a „Legfőbb Lény” szimbóluma volt. Óküpeté (’gyors szárnyú’). a későbbi római hagyományban Vergiliusnál hárman vannak (Aen. Kelainó (’sötét’). Uffizi). Bp.] Hárpiák: A görög mitológiában Thaumasz tengeristen és Élektra félig nő. Hárpiák (attikai vázafestmény. e. a női teremtő erő kifejezője (pl. rcsillag/bolygó.. egymásba forduló háromszög alkot. E két elv egyesülését. A. 61–78). a két oszlopot záró timpanon formája. a női istenségekben megtestesülő teremtő energia szimbóluma. az isteni bölcsesség és az erő kifejezője (rtemplom). rKerberosz társaságában helyezi el. A csúcsával lefelé fordított háromszög vulva-szimbólum. • A mágikus -hermetikus hagyományban a makrokozmosz jele. mint joni-jel. a linga-jel. S . A háromszögbe rajzolt rszem az isteni mindenhatóság és mindentudás kifejezője (Pontormo: Emmauszi vacsora. A romos környezet az Ószövetség pusztulásának szimbóluma lehet (rEklézsia és Zsinagóga). 264–269). a szépség. • Az újkori művészeket is gyakran megihlette a téma (pl. 176–300). a sugárzó isteni szeretet. Kr. Platón szerint a háromszög a házasság szimbóluma (Timaiosz. • Az alkímiai hagyományban a felfelé fordított háromszög az aktív. 156 Created by XMLmind XSL-FO Converter.] háromszög: A három oldallal határolt. a kiáradó fény jelképe. 209). Párizs. 546b). ranyaistennő. elnevezésük is utal az alvilággal és a sötétséggel való kapcsolatukra: Aelló (’széllábú’).. 56). félig madár alakú szörnyleányai. • Plutarkhosz szerint az egyiptomiak a mindenség természetét háromszöghöz hasonlították (Iszisz és Oszirisz.SZÓCIKKEK A–Z Giovanni Medici Botticelli Háromkirályok imádása c. A napsugaras házhomlokzatok hagyománya is erre vezethető vissza (rház). nemző férfierő. London. A szabadkőműves szimbolikában a Templom építőeleme. Louvre). míg a vele ellentétes irányú forma a passzív. • A középkori templomokban gyertyatartóként mint az isteni világosság által legyőzött sötét erő jelennek meg. az egyensúly. A reneszánsz és klasszicista művészet tökéletességet kifejező kompozíciós elveként is megjelenik (pl. rvulva). VII. Eliot. az isteni teremtő erő jelképe (rhárom). rkirály és királyné [Eö. a szintézis szimbóluma. a beteljesülést egymásba fonódó háromszögek ábrázolják (rjantra). Phineusz éheztetésének mítoszában a kínzás megszemélyesítői (Apollóniosz Rhodiosz: Argonautika. egymásba fordított háromszögből áll (r hexagramma). Michel Tournier stb). A két derékszögű háromszögre tagolódó egyenlő oldalú háromszög az randrogün/hermafrodita. a természeti erők megtestesítői. a szellem. amelyet két. a r higany. Ez a motívum a barokk templomok jellegzetes eleme. A Homérosznál leírt történet szerint a vérszívó Hárpiák gyermekeket rabolnak (Od. utalva ezzel a Hárpiák ősi. rSíva megjelenítője (rfallosz). III. 289). Firenze. hol három Hárpiát említ (Theog. az örök dinamizmust. rPallasz Athéné jele. Az egyenlő oldalú háromszög a bölcsesség. az esszencia. Gárdonyi Géza. 1525. 1510. . a szubsztancia. T. sz. három szöggel rendelkező síkbeli alakzat a harmónia. az olümposzi istengenerációt megelőző archaikus istenségek. Uffizi]). VI. XX. a sakti. Elsődleges feladatuk a halottak lelkeinek az alvilágba szállítása. mint a legharmonikusabb és legerőteljesebb forma. a teljes. befogadó nőiség. Legjellemzőbb tulajdonságuk a váratlan megjelenés és a hirtelen tovatűnés. A térben megjelenő háromság. Ferenczy Károly. valamint a nyomtalan eltüntetés. • A kereszténységben a csúcsával felfelé fordított háromszög a Szentháromság szimbóluma. • A zsidó hagyományban Salamon pecsétjének hatágú csillaga két. [V. Bronz gyertyatartó (XII. A csúcsával felfelé forduló háromszög. Anatole France. • A görög hagyományban. Ábrázolásuk haláljelkép -voltuk miatt gyakori a szarkofágok domborművein. National Gallery. A késő középkortól kezdve az imádás jelenetét gyakran gazdagítják egzotikus elbeszélő részletek. József Attila. A görög ábécé delta betűje szintén a női princípiumra utal.. E. tökéletes ember férfira és nőre történő szétbomlását reprezentálja. Vergilius a Hárpiákat az Alvilág bejáratát őrző lények között. Firenze. A püthagoreus hagyományban a háromszög a Triász szimbolikájából részesül. az őskori idolokon már megjelenik ez a jelentés. képén [1475.

bizonyos kontextusban annak jelentéseit hordozza. rszáj). A hatos szám és a testiség összekapcsolása az antik görög mitológiában is megjelenik: a hat rAphrodité/Venus száma. / gyomorbeteg szerelmünk. amely az élet székhelye ellen irányul.] harsona: rkürt/trombita/harsona has/gyomor: A has a törzs alsó része. forgó. a boldogság kifejezője. és jelenthet 2x3 -at. A Carmina Buranában is ilyen értelemben szerepel: „hallom a hárs-lomb neszét: / Cypris ringat engem!” (Ím szüzek csapata). hogy a gyomor szolgálata egyáltalán nem hiábavaló: nemcsak őt táplálja a többi. a földi világ száma. mint amilyen lényeges a vezető szenátorok szolgálata az állam működéséhez. A német népdalokban és Walter von der Vogelweide A hársfaágak csendes árnyán… kezdetű versében a szeretők fája. hanem ő is táplálja a többit…” (Liv.] hársfa: Északi mérsékelt övi rfa. A Bibliában Jónás kerül a hal gyomrába: „az alvilág gyomrából kiáltottam. hiszen a 2 és a 10 között áll. elménk” (Végül). [K. • Görög neve megegyezik Kheirón r kentaur anyjának. [K. de Isten mindkettőt elpusztítja” (1Kor 6. amelynek grafikus jele a ken.2–3). r belek). Illatos virágának gyógyító ereje van. A hat így a hetet (a beteljesülést. a maga mozgalmas életével és szennyével. levele szív alakú. II. / jós ajkukról zúgván jövője kínja” (Pokol. A germán szerelemistennőnek. ugyanolyan létfontosságú a test számára. mivel egyesíti az első páros és az első páratlan számot: 6=2×3. magában foglalja a potenciális lehetőséget. hat nagy ünnepet tartott és hat éven keresztül vetette be a földet. • A hinduizmusban a két egyközpontú. Így derült ki. A fenevad száma is a hatosból épül fel: 666 157 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 23–33). VIII. csak a készen kapott gyönyöröket élvezi. majd a hetedikben parlagon hagyta: „Hat éven át vesd be a földedet. hanem csak a gyomrába: azután félreeső helyre kerül” (Mk 7. a teremtmények száma. . összeesküdtek tehát […] felindulásukban a gyomrot ki akarták éheztetni.19). ugyanakkor alvilág-jelkép is. a báj. a gyomor az ételért. Női princípium. ez a kentaur bölcsességével mindig az embert segítette. rVisnu teremtő és rSíva romboló erejének egyensúlya. s a has azokra a fogalmakra utal. Freyának szentelt fa. Jézus a gyomorral a szellemi-lelki élet központját. a kétértelműség. • A hindu Ganésa kövér hasa a gazdagságra és a jólétre utal (relefánt). nem más. a hat párhuzamos. A hat tehát a teremtett világ. a másik felfelé néz. hat napon át evett kovásztalan kenyeret. e. rboszorkány [A.SZÓCIKKEK A–Z • Dante Isteni Színjátékában – vergiliusi mintára – a Pokolban tűnnek fel: „Rút Hárpiák fészkelnek erre ríva / kik Strofadokról Aeneast elüzték. és vele annyiban szemben álló szám. a szeretet. a rkocka egyik alkotóeleme. szív alakú levele révén a barátság. 10–12). élet). alatta hoztak törvényt. hat éven át metszd meg szőlődet. Kínában ugyanígy ábrázolják a gazdagság istenét. D. amikor a szétválasztás. és ő meghallotta hangomat” (Jón 2. az élet középpontja: ez magyarázza a harakiri szokását. úgy a jó. magában foglalja a tápcsatorna szerveit (gyomor.13). József Attilánál a beteg gyomor a megbomlott világrend képe: „Éreztem. hogy a hat a páros számok közepe. De a hetedik évben a föld élvezzen szombati nyugalmat” (Lev 25. férje tölggyé változik (Ovid. Met. a szívet állítja szembe: „mert aki nem hatol a szívébe. megszakítatlan jang-vonalból álló rhexagramma (rtrigrammák). amelyekre az európai hagyományban a rszív (érzelmek.3–4). • Kínában a Ji king (Változások könyve) hatvannégy hexagrammával (két trigramma párosítása) ábrázolja az összetett világot. 494: a lázongó plebs kivonulása a Szent Hegyre): „a has pedig középen nyugszik és semmi egyebet nem tesz. alatta ülésezett a népgyűlés. a bűn szimbóluma. s a hetedik napot pihenésre szánta.] hat: Összetett szám. • A bibliai teremtéstörténetben Isten hat nap alatt teremtette meg a világot. A hat így a tűz és a víz. mivel az hat négyzetből áll. Jelenthet 3x2 -t. ebben az értelemben ellentétpárja a férfias rtölgyfa. • Japánban is a test (hara). Mint minden ambivalencia forrása. ugyanakkor valamennyi tag és az egész test végképp elgyengü lt. • Az antikvitásban mint az első három szám összege (1+2+3=6). amelyek közül az egyik lefelé. rPhilémón és Baukisz/Philemon és Baucis mítoszában az asszony hárssá. amennyiben a teremtett világ szemben áll Teremtőjével. • Zolánál „Párizs gyomra” a párizsi vásárcsarnok elnevezése. E két ellentétes princípium ötvözeteként az ambivalencia.. a kozmikus éjszakába való alászállást jelenti (rhal. a szerelem jelképe. így a három jelentése dominálja az összetételt. s egyben mint e három szám szorzata (1×2×3=6) az égi tökéletesség kifejezője. egyenlő oldalú rháromszög. az ellentét és a dualitás kerül előtérbe. J. szimbolikája az őt létrehozó rkettő és rhárom jelentésén alapszik. • A germán. Pál apostol szerint a gyomor erkölcsi szempontból közömbös. és gyűjtsd be termését. az ember fizikai meghatározottságára utal. mulandó: „Az étel a gyomorért van. a férfi és a női princípium kiegyenlítődése. általában azonban a testi örömöket jelképezi. A püthagoreusok hangsúlyozzák. • Rómában Menenius Agrippa a test gyomor elleni belső lázadását a nép szenátorok elleni harcához hasonlítja (Kr. Philüra nimfának a nevével. • Az Újszövetségben negatív jelentése kerül előtérbe: a fizikai. J. • A nyugati kultúrában a nagy étvágy kifejezője. A kínai hagyományban a hat elsősorban az Ég száma. A has tehát központi szerv. gyulladásos / gyomor a világ is és nyálkás. 611–726). mint a linga behatolása a joniba (rjantra). a balti és a szláv népeknél szent faként tisztelték. • A köznyelvben a „hárpia” szó jelentése összeolvadt a boszorkányéval. Szimbolikája érintkezik az anyaméhével. az istenit) megelőző. Egy szörny vagy nagy hal gyomrába kerülés az alvilágba. Az ideális térbeli alakzat. a habozás és a választás jelképe. XIII. A házasság szimbóluma. mint a rossz irányba való elhajlásra: próbatétel jó és rossz között. A világ teremtésének analógiájára a zsidó nép hat napig maradt a Sínai -hegyen.

Ahogy a házon füstlyukat nyitottak a házi tűz füstjének. rmadár [A. a boldogan vállalt. ’örökkévaló ház’-nak nevezték (rsír). ill. az őrült gesztusok. ha a beteg hosszan haldoklott.] hatszázhatvanhat: A bibliai fenevad. Fehér színe a tisztaság. Magára az emberi testre is utal. Tretyakov Képtár). hogy a lélek kiszállhasson.] ház: Egyik alapvető jelentése szerint feminin szimbólum. hiszen a világot. rhatszázhatvanhat). amely a Mélységet jelölte meg (rszefirá/szefirot). Csajkovszkij A hattyúk tava c. • A keresztény szimbolikában szeplőtlen fehérsége és kecsessége miatt Szűz Máriával azonosítják. rApollón/Apollo szent madara (Kallimakhosz: Apollón-himnusz. rfény/világosság és sötétség).SZÓCIKKEK A–Z (rAntikrisztus. az élet madara. a Nap és a Ragyogás. Mind a 158 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a rnégyzet alakú házak pedig a geometrikus forma jelentésével állnak összefüggésben. képén (1832. • Számos mitológiában. Jelentésére különböző numerológiai számítások léteznek. akit a víz és a föld termékenyít meg. Az orosz művészetben – a szláv néphagyomány nyomán – a tündéri szépség és tisztaság megtestesítője. szörnyű vágy!” (A Hattyú). amelyen két hattyú fogja közre a babérral díszített hárfát (rhárfa). Néró vagy Domitianus római császárral azonosítják (rRóma). a Római Birodalommal. mint három hatos. Az ősi indiai felfogás szerint a test védikus oltárként. A rkör alakú ház a földet. Martinez de Pasqually szerint a Teremtés hat napja nem valódi időbeliséget jelez – lévén. Petőfinél az emlékezet: „Haldokló hattyúm. azaz az rAntikrisztus nevének számértékét. E. Moszkva. Brünhild Hél-útja). az őszinteség és a fény (rfehér. A valkűrök is ölthetnek hattyú alakot (Edda. amely a Jelenések könyvében szerepel (13. • Az alkímiában a szublimált lélek jele a sas mellett. / az örök. Így Balassi Bálint Aenigma c. rszámok [V. • A társadalom alapját. kecses vízimadár a levegőhöz és a vízhez egyaránt kapcsolódik. A Nap és a hajnal szimbolikájához kötődik. • A görögöknél szépsége miatt Aphrodité (rAphrodité/Venus) attribútuma.] hattyú: Mivel a hosszú nyakú. Andersen A rút kiskacsa c. a magános hattyú” (Brihadáranjaka upanisad. . A háromszoros r hat az abszolút befejezetlenség. azaz isteni kapcsolattartásra alkalmas épületként. hanem hat isteni gondolatot. IV) (rtündérek/Tündérország). 85a–b). festményén (1900. A Kabbala számszimbolikája erőteljesen hatott a szabadkőműves eszmékre. ill. A tündérek légies és vízi természetét egyaránt kifejezi (Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. az egyesülés. mikrokozmoszként testesíti meg. azaz az isteni tökéletességet. A ’Császár az új Isten’ értelmű görög mondat betűértékeinek kabbalista elvek alapján kiszámított összege is 666-ot ad. amely a 999-cel együtt az isteni világrend legfőbb ellenségeinek numerikus szimbóluma. az ablakok pedig az istenségek. Marcel Proust Swannja (a név ’hattyú’ -t jelent) a kifinomultság. a hiány és a tökéletlen. a kozmosz középpontjának szimbólumaként megtestesítheti magát az univerzumot. • A Kabbala a hatos számot a vávhoz. B. • A protestantizmusban Lutherhez társítják. a Grál -lovag hattyúfogata a tisztaság jele (Wagner: Lohengrin). E. meséjében a környezete megvetésétől kísért „kacsa” felnövekedése. lévén nem más. balettzenéjében vagy Vrubel Hattyúhercegnő c. hattyúvá válása a művészlét gyötrelmeit és apoteózisát fejezi ki.11). így a ház a rváros kicsinyített másaként is felfogható. a tökéletlen. cikluskezdő versében. a szerelem madara: „Mint két szép hattyú. A mártíromság jelképe. a Pecsét. 5). Az alantas valóság elleni tiltakozásként. IV. a megújhodás lehetőségét is magában hordozza (ranyaméh). a vágy szimbólumaként jelenik meg Baudelaire-nél: „nagy hattyúm kél elém. A barlanghoz és a sírhoz hasonlóan az anyaméhre emlékeztet. Ady Rettegek az élettől c. sőt. / félszegen is dicső száműzetése gyásza. Karl Gustav Carus Allegória Goethe halálára c. ill. • Európában elsősorban a költészet jelképe és a költői halhatatlanság megtestesítője. a körülölelő védelmet jelenti. a hatodik napon teremtett ember szimbóluma. Platónnál a haláluk előtt legszebb éneküket elzengő hattyúk dala a halhatatlanságtudat. ill. pl. hogy a lelke könnyebben indulhasson fölfelé. A Biblia az Antikrisztus megjelenési formájának. amelyek alapján pl. Goethe-Museum). Traianus (ill. úgy a halott koponyáját is összetörték azért. A szefirák közül a hatodik Tiferet. A sírt a rómaiak domus aeternának. ugyanakkor a megpihenés. hitellenes. Frankfurt. • A kínai és etruszk urnák házat formáznak (rurna). a földkorongot. • A kozmosznak. házként is felfogható. azaz istenellenes létezés jelképe. amely az örök menedéket. • A magyar irodalomban a szerelem és a szépség szimbóluma. hogy száz éven belül egy hattyú fog megjelenni. Zeusz (rZeusz/Jupiter) és Léda történetében az égisten megjelenési formája. hogy megszülethessék az ember. ha szerelmesen összesímulva nyugszik a síma vizen… így voltunk te meg én” (Menón panasza Diotimáért). A német hagyományban Lohengrin. versében a „szent mámor hattyúk” a „józan ludak” ellentétpárjai. • Az óind Upanisadokban az emberi lélek jelképe: „halhatatlan / aranyszín Lélek. bús emlékezet!” (Tündérálom). mivel Husz János 1416 -ban bekövetkezett mártírhalálakor megjövendölte. ahol a gerinc képezi a világoszlopot. amely a megtermékenyítés. zsarnok földi uralom jelképének tartja. A korai városok legtöbbje kör. a makrokozmoszt kicsiben. a Nagy An ya (Magna Mater) védelmező öle. vagy Vajda Jánosnál: „Mult ifjuság tündér taván / Hattyúi képed fölmerül” (Húsz év múlva).18) (rapokalipszis). a hetest megelőző szám. s részei megfeleltethetők a világegyetem részeinek: a tető a menny. Hölderlinnél a harmónia. a leggyakrabban). rszámok [V. transzcendens szférába emelő halál örömének kifejezője (Phaidón. a rhigany képviselője. hogy Isten az időn felül áll –. négyzet alakú. az idilli együttlét. a Sátán. pl. a családot jelezve a lakosság adózó egységeit fejezte ki. a Napot mintázza. a szárazföldi vadállat száma. a ház a föld. 3. a művészi érzékenység reprezentálója (Az eltűnt idő nyomában). amelyek a teremtés fokozatai. kinyitották a háztetőt. a héber ábécé hatodik betűjéhez rendelte. így a szlávoknál és a skandinávoknál égi szűz.

E.] Hébé/Iuventa: Hébé a görög mitológiában az örök fiatalság istennője.7) az örökké tartó. Iuventa az állam erejét fejezte ki. József Attila Flóra-ciklusának 5. Olykor a verésre („elhúzni a nótáját”). Zeusz (r Zeusz/Jupiter) és Héra (rHéra/Juno) leánya. XXI. amely pl. Galsworthy Forsyte Sagájában az ősi ház – a másik. a Széchenyit szimbolizáló sasnak. Pl. A ház az élet központja volt.] hegedű: Vonós hangszer. rajtó. MTA Képtára). milyennek látjuk: romosnak vagy felújítottnak. négyrészes sorozatának nászt ábrázoló darabját [1565. Murillo Assisi Szent Ferenc látomása c.SZÓCIKKEK A–Z városalapításnál.-ban alakították ki jelenlegi alaptípusát. • Ami álmainkban a házban zajlik. 602–604. Poe Az Usherház bukása c. [A. Jupiterrel együtt tisztelték a győztes csaták és hadjáratok befejezésekor (Liv.6). bús. A címadás a ház maszkulin aspektusára hívja fel a figyelmet: gyakran a férfival. / csinosodik. majd leomlása a család romlását jelzi. 1510–1511. a keresztény értelmezésben Isten háza. Rómában Tellusszal és Florával fonódott össze. felhőtlen nász és a megőrzött lelki fiatalság kifejezője (l.. Ferrari: Narancsos Madonna. a törzs . II. a vonó a férfit jelképezi. a valódi vitalitás. a családra is utal). XVI. s a ház megfelelhet az Egyháznak is (Zsid 3. Róma örökké ifjú voltát szimbolizálta (Dion. Freudnál a ház a nőt. Madrid. XI. / Egy elpusztult ház. • Hagyományos szimbolikája a magyar költészetben is fellelhető. első fele). s ezáltal a születéssel kapcsolatos. Mit. A népköltészetben erotikus jelentése van. hogy az állami kultuszokhoz kapcsolódva a Capitoliumon a főistennel.. • A reneszánsz festészetben Terpszikhorénak. Pl. Halik. D. a Segnatura terme) (rlíra/lant). rsátor. A manierista elképzelésben is allegorikus értelmet kap a ház: az erkölcsileg egyre feljebb jutó ember fokozatosan jut beljebb és egyúttal feljebb az emlékképekkel. 62. Veronese A szerelem allegóriái c. ill. A klasszicizmus szobrászatában Canovánál Hébé alakja a légies. Megméressél! c.9). így ikonográfiája a termékenység . Devonshire Collection). Chatsworth. a Buddenbrookok öreg háza az ősi energia. aki rGanümédész elrablása előtt az istenek pohárnoka volt (Hésziod. festményén (1645. sz. az a pszichológia szerint velünk történik. • A kozmikus középpontként funkcionáló ház szimbolikája összefügg a rtemplom jelentéseivel. napsugaras díszítése az egyházi művészet egyik szimbólumából ered: a Szentháromságot jelképező háromszögben megjelenő sugárzó istenszemre vezethető vissza (rháromszög. az új nemzedékek életképtelenségének. 2–3). hiszen a ház belső Énünk. • Az irodalom egyik fontos motívuma. • Az ókorban Hébét gyakran ábrázolták koszorús nőalakként. Vatikán.. ún. A lakóépület felhúzása lényegében a teremtés megismétlése emberi. a lelkünk maga. Il. • Johann Ender: A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (1831. Megjelenhet a Halál 159 Created by XMLmind XSL-FO Converter. roltár. • A Szeged vidéki házak oromzatának apotropaikus jelentésű. a tánc és ének Múzsájának attribútumaként.” rablak. • A rómaiaknál nagyobb jelentőségre tett szert. az allegorikus festményekkel telerakott mnemonikus épület lépcsőjén. 921–923. a kedves drága kisleány). halandó szinten. s a szellemi építményt a ház analógiájával jellemezték: a betű szerinti értés talapzatán állnak az allegória falai.. novellájában a családi kúria falainak repedezése. rvár/kastély [R. ’családi biztonság’ jelentés is hangsúlyos: „Már nem képzelt ház üres telken. A festészetben Héraklésszel kötött házasság a (Hom. 7. A középkorban a szavaknak szellemi jelentést tulajdonítottak. egyben az ő nemzeti és személyes magánéleti programjának a foglalata. 11). épül a lelkem. pl. az ember stabil helyét jelképezte a világban. hanem leszármazottaira. az anyát testesíti meg. megcsontosodását jelképezi. IV. könnyed elegancia megtestesítője (1808–1814. a XVI. Az első tervváltozatokban Minervaként megjelenő nőalak (rPallasz Athéné) végül a Jupitert sasként fogadó Hébé figurájává alakult. Theog. Apollón lantját helyettesítve költészet -jelkép is lehet (Raffaello: A Parnasszus. National Gallery]) (rHéraklész/Hercules). Apollod. London. • A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája Széchenyi István megbízására készült.és vegetációistenségek közül elsősorban Gaiával. ezért nem mindegy. kezében ivócsészével. Az istennő a tudomány italát nyújtja a magyar nemzetnek. rszem). darabjában lélekszimbólum.. így a mennyei szférát kifejező zene eszköze. mind pedig a házépítésnél igen fontos volt a tájolás (régtájak). az újjal ellentétben – a Viktória-kor társadalmi rendjének változatlanságát. A falakat a moralitás színei díszítik. ők Iuventa néven tisztelték. . ezt a szerepét igazolja az a szokás is. ugyanakkor az ’asszonyi védelem’. a széteső családnak a megtestesítője (A Buddenbrook-ház). Kisebb fajtája. míg az új épület a romlásnak. aki Széchenyi szerelmének eszményített vonásait viseli. lakatlan” (Ő. a húros test a nőt. sz. IV. Thomas Mann-nál éppen fordítva.vagy nemzetségfővel azonos (tágabb értelemben nemcsak a férfira. az egészséges feltörekvés forrása. a hét szabad művészet ábrázolásain pedig a megszemélyesített Zene attribútumaként jelenik meg. majd a loggián keresztül bejut a ház belsejébe. a viola da braccio az angyalok zenekarában dicsőíti Istent (G. A. Hom. Od. G. Accademia de San Fernando) hegedülő angyal látható. a büntetésre utal. amelyeket az anagogikus értés mint tető borít be. Petőfinél: „Igy lett a szívem csöndes és üres.

pl. rMózes).1–2. . versében: „Elhantolt álmaim zokognak / A horpadt öblű hegedűn. Krisztus keresztje Ádám sírja fölött. a Mont Ventoux megmászása is. rzene [B. A Nebukadnezár álmában világbirodalmakat összekötő. eleredt a csodás eső (1Kir 18. A hegy tetejére épített görög kolostorok. Prado) c.. Tábor. amelynek megmászása egyben út a túlvilágba. e. A szakrális szertartásokat is gyakran magas helyen. míg a hegy északi oldala a jin princípium (Hold. Minthogy a hegy a légköri jelenségek jóshelye és számos istenség megtestesülésének központi helye. jelezvén ezzel a földiről való lemondást és az isteni felé való törekvést. a hagyomány szerint az ország egykori három nagy hegyét szimbolizálja (Tátra. Juhász Gyula saját költészetének szimbólumaként említi Epilogus c. ée.” r hangszerek. Novgorodi Állami Múzeum). • Spirituális szinten a hegytető a tudat teljes birtoklása. Ehhez kapcsolódik a rJézus Krisztus színeváltozását megjelenítő ábrázolási hagyomány (Krisztus színeváltozása. az apostolok elhívatását (Mk 3. A kínai hagyományban a Kr.37. orosz ikon. Sion.1–3). vége. imáját (Lk 6. • Vörösmarty Mihály A vén cigány c. a lélek magasabb rendű minőségének.26. a szellemi. ebben az értelemben ellentétpárja a rvölgy. Az Ararát rNoé partraszállásának.14). a kinyilatkoztatás. Caspar David Friedrich Kereszt a hegyen c. rituális szertartások helye. Ezekiel Türosz hatalma kapcsán utal a hegyre mint a földi rParadicsom színhelyére: „az istenek szent hegyére helyeztelek” (Ez 28. Gemaldegalerie). Ágoston Vallomások c. Madrid. az éghez. a lentről felfelé való haladásnak a kifejezője. zarándoklat a földi dolgokról való lemondás. Ching Hao: Tájkép (X. ősi hegyekről szól a Ter 49. ahol Szt. Peking. valamint a hegy az istenség megnevezéseként is szerepel: „a Nagy Hegy. a Törvény és a Kegyelem állapota között (rhárom).. mind a taoizmusban megjelenő rjin és jang-elmélet szerint a hegy déli oldala a jang princípium (Nap.30–46).12–17). Kínai Népköztársaság Gyűjteménye). Staatliche Kunstsammlungen. az emberiség újra elterjedésének helye. A Garazimot a Föld köldökének nevezi a Bír 9. esetleg zarándokhely. a zikkurat. s ott adja át neki a tízparancsolat kőtábláit is (Kiv 19–34) (rkő/szikla. a kitartás. id. Szent hegy a hindu és buddhista hagyományban a Mahábhárata világhegye. a tudat feletti életerő működésének. 1. • A magyar rcímer egyik eleme. az utóbbi Deukalión és Pürrha történetében egyben az emberiség özönvíz utáni újrateremtésének helyszíne. amely „kötelék az ég és föld között”. axis mundi (’világtengely’). s együtt a világ anyagi valóságának egységét reprezentálják. a bölcsesség. az istenség jelenlétének és közelségének jelképe.1–29) is. • A Távol-Keleten a stabilitás. a hármashalom. Számos népnek van valóban létező vagy csak mítoszokban előforduló szent hegye. Isten hegyeiről pedig a Zsolt 36 és 48. az istenség szimbóluma. ezen áll. XV. közepe óta dokumentált. • A keresztény művészetben a négy paradicsomi rfolyó a szent hegyből.41–46). s a Sínaihegy helyett hozzá kell járulnunk. • Az irodalomban is megjelenik a hegy hagyományos 160 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A német romantikus festő. A hegytetőre való feljutás. művén a hegyorom természeti fensége a fénysugarakkal és a kereszttel együttesen hordozza a megváltás misztériumát (1811. • A mesékben az Üveghegy halott hegy. • A Biblia számos szent hegyet tart számon: Sínai . Fátra. Az Úr a Sínai-hegyen köti meg Mózessel a szövetséget. A Magna Matert az éltető patakokat. Miután Illés próféta a Kármel-hegyen imádkozott. Keleten az istenek hegye a templomok előképe (pl. hangszere pedig a költészet. A rHelikón és a rParnasszosz/Parnassus szintén a szellemi fensőbbség szimbóluma. Mikeás és Izajás próféta hegyhez hasonlítja az Úr templomát: a hívők „felmennek a hegyre” (Mik 4. B. a világmindenség központja. rtemplom).vagy Hóreb-hegy. feminin jelleg). Mátra). 53). Pál apostol szerint a hegy maga Krisztus. • A görög mitológiában az rOlümposz az istenek lakhelye. a megközelíthetetlenség. Isten trónszékéből ered. mind a konfucianizmusban. a Meteórák mintegy a hegy meghosszabbításának tűnnek. s amely ezért áldozóhely. mint világfa. képén – az ismert középkori haláltánc-motívumot idézve – a zenélő fiatal szerelmespár mögött a csontváz képében megjelenő Halál játszik a hegedűjén (rhaláltánc). Iz 2. folyókat eredeztető Hegy Asszonyának is nevezték (rKübelé). az uralkodói fenség jelképe. nedves. száraz. versében önmagát azonosítja a hegedülő cigánnyal. • A középkorban a képzeletbeli Mont Salvage -hegyen álló várat – ahol a Szent Grált őrizték – az Úr templomával azonosították (rGrál). sz. Kínában a janghoz kötődik. Peter Brueghel A Halál diadala (1560 k. amely átmenetet jelent két állapot.SZÓCIKKEK A–Z attribútumaként is. a nyugalom. Az Isten hegyen való megnyilatkozásának tekintik Jézus hegyi beszédét (Mt 5. az isteni szférához közel tartották. az egész Földet betöltő hegy az eljövendő messiási ország (Dán 2. a legmagasabb állapot elérése (így értelmezhető Petrarca életének híres eseménye. a perzsa Avesztában Albur. sz. a Méru. majd később az Olajfák hegyén elmondott szavait (Mt 26. maszkulin jelleg). Drezda. a szövetségkötésnek.13–19).35). művét olvasta). a japánoknál a Fudzsi.] hegy: Az állandóság. • A sumer írásos emlékekben Enlil temploma „A hegy háza”. A Golgotát dombként szokás ábrázolni. Enlil atya” ( Ének Enlilre. amelyet isteni lakhelyként tisztel.

mindegyikben ötven állattal. versében a halál jelképe. • Shakespeare Macbeth c. a „Phoibosz”. azaz ’fényhozó’. Dante az Isteni Színjátékban a földi Paradicsomot a rPurgatórium hegyének tetejére helyezi. Ő a mindent látó rszem. Perszész titán és Aszteria lánya (Hésziod.. jelentős mértékben politikai tartalommal telítődve. Purgatórium. Hüperiónnal is azonosították (ezt a hagyományt követi Hölderlin Hüperión c. Nietzschénél Zarathustra számára a megtisztulást jelenti (Im-ígyen szóla Zarathustra) (rZarathusztra/Zoroaszter). versében az elvesztett hit.” rforrás [Ú. az éjszakai látomások. A Nap-palota leírásában Ovidius is a napistennel azonosítja (Met. Legfontosabb feladata az állandóság fenntartása és a napszakok ciklikus visszatérésének biztosítása volt (Orphikus himnuszok. D. a múltat és a jövőt uraló Moirákkal (rMoirák/Párkák). Weöres Sándor Hekaté c. és összefüggésbe hozható a három sorsistennővel: a jelent.. • Rómában Trivia néven tisztelték. tudati reveláció helye. Kultusza csak a császárkor idején terjedt el.] Helikón: Görögország középső részén húzódó hegység. Alakja az olümposzi istenek közül elsősorban Apollónnal olvadt össze (rApollón/Apollo). valamint a gyógyító Apollón (rApollón/Apollo) kedvelt tartózkodási helyének tekintették. 225-ben földrengés pusztított el. Démoni kisugárzású. Ady A Sion-hegy alatt c. Od. valamint a Jövendölés az első Oskoláról. amelyet a szerző Kr. amelyet Kr. és a bűnösöket büntetésképpen vaksággal sújtja (Euripidész: Hekabé). Héliosz fogatának vezetése bonyolult. 17-ben a tartós béke és a bőség beköszöntésének ünneplésére írt.. e. I. Theokritosz Férfibűvölés c. Az antik világ hét csodája közül a hatodik volt a Héliosz tiszteletére a rhodoszi kikötő bejáratánál emelt 30–35 méter magas Kolosszus – a lindoszi Kharész munkája –. A kísértetek istennőjeként réjszaka feljön az alvilágból. 13). A görög kultúrában keleti hatásra terjedt el a Napisten kultusza. és kutyákkal kíséri a szellemeket. Kedvelt kultuszhelye Rhodosz szigete volt. a tudat által való megtisztulás. / A’ szelíd múlatság’ híves mezejében / Apró violákat s’ nefelejtset szedtem” (A’ Dugonits Oszlopa). Met. az életet teremtő. rboszorkány [A. Kr. forrásokban és gyógynövényekben gazdag területét a rMúzsák lakhelyének. A Naphoz. azaz az egy holdévet jelképezte. E. Pergamon-Museum). Helikoni történet c. XII. Schiller A múzsák bosszúja.” Az augustusi politika békéjének és 161 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Theia fia. Sol az éltető kozmikus erő. aki a halandók gonosz tetteit is látja.. az erkölcsi. hogy elővigyázatlanul vezette a fogatot (Ovid. Perszephonét Hadész elrabolta (Homéroszi I. hogy leányát. Phaetón halálát éppen az okozta. Héliosznak szentelt marhákat elhajtották (Hom.] Héliosz/Sol: Héliosz a görög mitológiában a rNap megszemélyesítője. e. valamint a varázslás istennője. • A kultúra és a művészet szimbóluma. Ez a nyáj az isten tökéletességének és a teljességnek a kifejezője volt. Horatius Századévi ének c.] Hekaté: A görög mitológiában a sötétség.SZÓCIKKEK A–Z szimbolikája. 256). amely szerint Odüsszeusz (rOdüsszeusz/Ulixes [Ulysses]) és társai a Thrinakia szigetén legelésző. A rhegy égbe emelkedésének megakadályozását és a Hippokrénéforrás fakadását a mitikus hagyomány rPégaszosz/Pegasus dobbantásából eredezteti (Ovid. II. a múlt. mint pl. . II. Thomas Mann A varázshegy c.. Az Erény hegye a földön megjelenő isteni gondviselés előképe. Az istennő hármas alakja is a növekvő. amelynek keletkezése (az isten teremtő ereje révén tengerből való kiemelkedése) is az ő nevéhez fűződik. Il. Héliosz éberségének kijátszását példázza az a történet. 371–374). Khthonikus jellegéből adódóan összekötő kapcsot alkot az élő és az élettelen világ között. 352–388). amelynek ligetekben. 1026–1041). művében). 404–420). III. Apollón egyik mellékneve. rbarlang. művében. ugyanis hét tehéncsordából és hét juhnyájból állt. hiánya szerepel. rpiramis. az isteni mindenhatóság megszemélyesítője (rszekér/kocsi). s alakja a kozmosz elrendezőjének szerepében rokon vonásokat mutat az egyiptomi Rével (rRé). amelyekkel az elhagyott szerelmeseket és a mágiát űzőket támogatja. 64–87). Mivel szárnyas négyesfogatú kocsiján egész nap a magas égbolton jár és sugaraival mindenhová behatol (Hom. versben: „A’ vidékünk / Új Hélikon lessz. A „hegyek” elnevezés az apostolokra is vonatkozhat (Paradicsom. Met. XXV. Theog. a mindenható. fény-kocsid oltjagyújtja / vágyainkat: újra születve mindig / s mégis egyformán. fegyelmezett és határozott irányítást igénylő feladat volt. Mitrának a tulajdonságaival (rMitra/Mithrasz). rtemplom [P. e. a Múzsák és Apollón jelképiségével szoros összefüggésben. • Rómában Sol néven tisztelték. 277). verse szintén egy Hekaté segítségével zajló szerelmi varázslatot ír le. és a hármasutak kereszteződéseiben állították föl képmásait: a karóra helyezett három famaszkot vagy a hármasságát kifejező háromarcú szobrokat. 842. regényében a hegy köztes. rháromszög. 181–159.. Médeiát Iaszónnal szemben (Apollóniosz Rhodiosz: Argonautica. a szövetségkötés elmulasztása. titokzatos erőket birtokol. a telt és a fogyó Holdat jelképezi (r Hold). drámájában Hekaté a boszorkányok vezetője. a mindig ragyogó fény (Hésziod.. Hamvas Béla a Corpus Hermeticum alapján a hegyre való kapaszkodást a beavatás jelképeként említi (Scientia Sacra). gyakran szerepel Héliosz. számuk a 350 nappalt és 350 éjszakát. 1– 30. A későbbi ikonográfiai hagyomány kezében a Holdra utaló fáklyával ábrázolja (Hekaté-képmás. Pl. a jelen és a jövő összekapcsolódása révén megteremtődő történelmi folyamatosság kifejeződése: „Éltető nap. Theog. III. Csokonainál elsősorban a műveltség kifejezője: „A’ magyar Hélikon virágos tövében. Hüperión titán és felesége. a perzsa mitológiában pedig a világosság istenének. 38). A’ Somogyban c. 1–332).) A hellenisztikus irodalomban atyjával.. művében is ebben az értelemben szerepel. Klümené nimfától született fia. tőle tudja meg Démétér. „hermészi” állapot élet és halál között (rHermész/Mercurius). fizikai. V. Démétér-himnusz. Berlin. a legfőbb és -ősibb eredetű napisten neve helyett (rfény/világosság és sötétség).

amely Deukalión fiának. A római irodalomban elsőként az aranykor költői. 20 után. versében – Héliosz folytonos vándorlása miatt – a fáradságos mindennapi munka mitológiai jelképe: „Izzadva ballag Héliosz az égen. • A XVIII. Attribútumainak viselése – Augustus nyomán – a későbbi császároknak is kedvelt hatalmi jelvényévé vált. • A kora keresztény időkben alakját Krisztussal azonosították a római San Pietro nekropoliszában látható ábrázolások szerint. amely a kocsiját hajtó Solt jeleníti meg (Kr. 847–853) (rRóma).” Ebben az értelemben Görögország a szellemi és örök Európa. Nap planétaisten (Csízió. (XIV. valamint a hatalom legitimációjának bizonyítása miatt vált központi jelentőségűvé. allegorikus kíséret illusztrálta. A. epigrammájában így utal erre az eszményre: „Ész. 496). 156–157). e. […] Vágyva vágyom ama jobb hazába” (Görögország). Bp. elejére egész Európában az uralkodói apotheózis kedvelt ábrázolási típusává vált a diadalkocsiját hajtó fenséges Apollón/Héliosz figurája. • A magyar irodalomban Babits Mihály A Campagna éneke c. drámai költeményének előszavában írja: „Mindannyian görögök vagyunk. MTA Kézirattár).SZÓCIKKEK A–Z kiegyensúlyozottságának a szimbóluma a Prima Porta-i Augustus-szobor mellvértjén látható napisten is. a „hellenizmus”. festményén a mitikus hősök és a táj az eszményi antik világ megjelenítői (1649–1651. a weimari klasszika és az európai roma ntika korát egyaránt áthatotta.) • A sugárkoszorús New York -i Szabadság-szobor (F. versében a görög föld és a görög nép egy idilli álomvilág. Lajos francia király. Hellénnek a nevéből ered. irodalmunk. Az isteni származás és a kiválasztottság. A művészet és a kultúra. Louvre). • A képzőművészeti ábrázolásokon többnyire rarany négyes fogatán. ó. • Az európai kultúra és szellemi élet alapvető jellegzetessége. Nicolas Poussin Orpheusz és Eurüdiké c. valamint a tudomány. a zene. Schiller Görögség c. Bartholdy. Keats Óda egy görög vázához c.” [A.] Hellász: Görögország ókori elnevezése. XI. Shelley Hellász c. . a Mátyás-kálvária talapzatán Jupiter. az eszményített mediterrán világ egyik szimbóluma (Hom. Vergilius az Aeneisben a római nép hivatástudatát a görögség művészetek iránti érzékenységével állítja pá rhuzamba (VI. Musei Vaticani). a görög kultúra értékeinek szétsugárzását bizonyítja. a késő középkortól kezdődő antikvitás-tisztelet az itáliai reneszánsz. sz. 1884–1886) is – többek között – Héliosz antik ábrázolási hagyományát követi (a rhodoszi Kolosszus leírásainak nyomán). tágabb értelemben pedig az európai civilizáció bölcsője. olykor oroszlánon ülve jelenítették meg.) A dicsőített személy vagy dinasztia hatalmát gazdag mitológiai. I. Hölderlin számára hasonlóképpen az Eszmény. D. mérték s tiszta derű volt rég a görögség”. boldog Görögország!” (Kenyér és bor. később pedig magukat az uralkodókat is Sollal azonosították. (A diadalszekér [trionfo] megjelenítését a reneszánsz eleveníti fel újra. Párizs. amely már csak a költészetben található meg. • A hódító rómaiak számára a műveltség hazája és az ismeretek forrása. a Tökéletesség szimbóluma: „Hellász arany órái körén nem / éreznéd a múló éveket. vallásunk. / Ah! mily másképp élt a föld fia”). pl. Templomot először a Quirinalison. a tánc0 és a 162 Created by XMLmind XSL-FO Converter. versében pedig az raranykor boldogságának helyszíne („Míg a gyönyör szent vallása fénylett. Kolozsvár. Sol és Szeléné planétaistenek láthatók a diadalszekéren. / s pór népét Latiumnak művészetre kapatta” (Horatius: Levelek. Od. tudományunk Görögországban gyökerezik.. Törvényeink. Spárta) kötődött. Vergilius és Horatius nevezték példaértékűnek a korabeli Görögország kulturális fölényét: „Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország. Görögország istenei c. a „Napkirály” hatalmi szimbolikája az Apollón/Sol-ikonográfiához kapcsolódott. nyelvi és földrajzi széttagoltság miatt a szülőföld és a haza eszméje az egyes városokhoz (Athén. a német felvilágosodás. A makedón birodalom és utódállamai kultúrája. 1592.. Az ókori görög irodalomban az etnikai. „Minden mennyei lény hona. 4). szentélyt pedig 270 -ben a Mars-mezőn – Sol invictus (’legyőzhetetlen Nap’) néven – szenteltek neki. ezért Hellász szimbólumértéke csak a későbbi századok folyamán alakult ki.

Andokidész-festő: Héraklész láncra veri a Kerberoszt (vázakép. 1551–1552. A kézművesség patrónusa: „Híres ügyes Héphaisztosz a mesterségeket adta” (Homéroszi XX. Bp. 591). Kr. az újjászülető hazafiság szimbólumaként jelenik meg. Héra (rHéra/Juno) fia. 7. a tűz pusztító és megtisztító hatalmát kifejező istennel azonosították (rvulkán). [Ú.] Héra/Juno: Héra a görög mitológiában Kronosz (rKronosz/Saturnus) és rRhea leánya. másrészt a bőség és az erő 163 Created by XMLmind XSL-FO Converter. sántaságának oka Zeusz. Jupiter főisten feleségével azonosították. 233–258). versében Hellász politikai értelemben. • Rómában Vulcanusszal.] Héphaisztosz/Vulcanus: Héphaisztosz a görög mitológiában a rtűz és a kovácsmesterség sánta istene. az olümpiai Zeusztemplom frízén [Kr. / s a tett boldog. termékenységi vonásaira utal (rtehén).. ugyanakkor az önerőből elért eredmény megszemélyesítője. Ünnepét. filológusok c. 12). Fasti. festményén (1622–1626 között. verse így idézi föl alakját: „Onnan való. festményén szintén eszményként jelenik meg az antik görög világ művészete és szertartásai (1898. • A magyar irodalomban Berzsenyi Uj Görögország 1825 c. az olümposzi istenek házait is ő alkotta. Számos görög vázaképen jelenik meg tizenkét hőstette. a legfőbb olümposzi istennő (Hésziod. Weöres Sándor Hephaistos c. a család. magas égi királynő” (Homéroszi XII. darabjában halált megvető bátorsággal szerzi vissza az alvilágból a címadó hősnőt. Il. 472–456]). Hérahimnusz). s feleségül nyerte Hébét. Mantegna Parnasszus c. III. E. Jupiter és Minerva mellett a capitoliumi istentriász tagja. Hatalmas erejének emlékét hirdeti a Gibraltári-szoros ókori elnevezése: „Héraklész oszlopai” (roszlop). Zeusz (r Zeusz/Jupiter) és a halandó Alkméné fia. I. versében az élet értékeire utal: „A Nő. 1630. az erő és az indulat.. Euripidész Alkésztisz c. . München. az ifjúság istennőjét (Apollod. Theog. Felesége Aphrodité (rAphrodité/Venus). III. e.. Párizs. II. D. • Az Európai Közösség államai a hagyományos elnevezések (pl. a „tehénszemű”.. vagy más változat szerint az egyik Kharisz (rKhariszok/Gráciák). Emberfeletti tettei (az Eurüsztheusz király számára elvégzett tizenkét hőstette) révén istenné vált. ahol békénk lakik. rOlümposz [A. Eileithüiaként a szülés patrónusa. Zeusz hitveseként az ég királynője: „aranytrónú Héra […] elnemenyésző. Theog. A tiszteletére rendelt Salius -papok feladata volt az isten kimeríthetetlen erejének fenntartása különböző kultikus szertartások révén (Ovid.SZÓCIKKEK A–Z költészet birodalma.” Vaszary János Aranykor c. / hol tág kút tátong mindennek szivében. Ió. E. 921). 927). az istennő ősi. valamint a kovácsműhelyében dolgozó isten is megjelenik (Velázquez: Vulcanus kovácsműhelye. A törvényes házasság.. s a Vulcania tűzhányókkal teli szigetén található kovácsműhelyében készülnek Jupiter villámai. 206). Bicegőnek nevezett kovácsisten „okos elméjű”. Od. aki lehajította az Olümposzról (Hom. majd rútsága miatt lehajította az Olümposzról (Hésziod.. • Schiller az antik hagyományt követve jellemzi: „Érc s agyag míves ura” (Az eleusisi ünnep). művészi munkáját Akhilleusz pajzsának és hadi öltözetének kovácsolása kapcsán az Iliász XVIII. e. valamint a faragatlanság és a puszta testi erő megtestesítőjeként jelenik meg. Nietzsche ekképpen értékeli az ókori hellén kultúrát a Mi. Homéroszi jelzője.. s itt szintén az anyaság.] Héraklész/Hercules: Héraklész a görög mitológia egyik leghíresebb hérosza. A hűtlen Aphroditét leleplezendő. 266–367). Párizs. aki az Athénét egyedül teremtő Zeusszal versengve szülte. Prado). Alte Pinakothek). amely Tintoretto A Tejút keletkezése (1582. Itt a Sántítónak. Műhelyét. Louvre) is az istennő mellett látható. National Gallery) és Rubens IV.7) (rHébé/Iuventa). A Venus kérésére Aeneas fegyvereit elkészítő Vulcanus a „Tűz Ura”. Ady Endre Talán Hellász küldött c.. „mesteri művek” alkotójaként jelenik meg. valamint a fáradságos munka. éneke mutatja be (369–616). 400–453). • Rómában Junóval. a női termékenység megtestesítője. Louvre).. • A reneszánsz és barokk festészetben a hűtlen feleségét leleplező Vulcanus (Tintoretto: Vulcanus meglepi Marsot és Venust. Aen. Mars és Minerva fegyverei (Verg. Mit. A mítoszokban a féltékeny Héra Zeusz kedveseinek üldözője (pl. Louvre). művében: „A görög a zseni a népek közt” (Gondolatok a görögökről. Zeusz (rZeusz/Jupiter) nővére és felesége. Greece) helyett görög kérésre Hellasnak nevezik az országot.. festményén a háttérben látható (1497 k. London.. • Hercules néven a rómaiaknál a legyőzhetetlenség és a harc egyik jelképe. A képzőművészetben az egyik leggyakrabban ábrázolt görög hérosz (pl. Henrik átveszi Maria de Medici arcképét c. VIII. Ugyanakkor a komédiákban a falánkság és a dorbézolás. Madrid. főnixmadárként.” rfémek/fémmegmunkálás [Ú. VIII. sz. Alkméné történetében). Héphaisztoszhimnusz). Párizs. a Matronaliát március elsején tartották (Ovid. Fasti. Más mítoszváltozat szerint Héra és Zeusz közös gyermeke. a Szerelem / S mannás ajkai a bölcsességnek. leggyönyörűbb. Szemelé. A római császárkorban alakja egyrészt a birodalom és az uralkodó hatalmát. az asszonyi jogok védelmezője (Arkhilokhosz: A menyasszony áldozata). MNG). ha benne alhatik. • A mitológiai témájú európai festészetben legfőbb attribútuma a rpáva. VI. 453. fémhálót készített (Hom.

Arkadiában. majd a klasszikus kortól ifjúként ábrázolták.-tól azonosították Mercuriusszal. a szárnyaló könnyedség: „meggörbülve osont be a házba. a varázslók és az asztrológusok istene. 146–147). bronzszobra légies könnyedségét. V.). Bargello). ennek legismertebb bizonyítékai a hermák. Argoszban az év negyedik hónapját is róla nevezték el. sz. a r caduceus (rszárny). A Homéroszi III. vagy mint a köd. amely elbeszéli az isten születését és első csínytevéseit. Az olümposzi istenrendben is megőrzi ezt a sajátosságát: ő az istenek gyors követe. Ő a közvetítő Hadész birodalmába (a feleségéért az alvilágba szálló Orpheusznak is Hermész a kísérője. / mint koraősszel a szél..és levegőistenség. Ady A muszáj Herkules c. valamint a lelkek vezetője..] hermafrodita: randrogün/hermafrodita Hermész/Mercurius: Hermész görög isten. D. Végül a megkívánt nyájat és a nyájőrző szerepét is megkapja Apollóntól. Az egyiptomi bölcsességisten. a legemelkedettebb istenség. A hermetikus iratokban Hermész a világ teremtő szelleme és az emberiség tanítója. Ebben az értelemben látható Carracci Hercules válaszúton (1596 k. Személyiségében az olümposzi istenek titáni öröksége fejeződik ki: Atlasz leányának. az ég és a föld közötti közvetítő szerepét hangsúlyozza (1567. A kosvivő Hermészt mint pásztoristent gyakran ábrázolták. Hermész-himnuszban. versében a költő emberi és művészi nagyságát jelzi a „Tökmag Jankók” ellenében: „Szegény muszáj -Herkules. sőt r kos alakban is tisztelték (rpásztor). • Hermész nevéhez. e.. Az raranygyapjú legendájának kezdetén a szárnyaló aranygyapjas kos Hermész ajándéka. I. művében a Prométheuszt megszabadító Héraklész a bátorság és a szeretet szolgálatába álló erő. hogy Pán (rPán/Faunus) apja. Berzsenyi Dánielnél a magyar nép hősiességét jelképezi: „Birkózva győztél. Szent madara a r kakas. az Odüsszeiában pedig a lenyilazott kérők lelkeit kíséri a Hadészba (XXIV. a kereskedelem istenével. Mátyás király budai palotájában hatalmas Herkules -szobor állt. a világot megformáló egyiptomi istennek nyilatkoztatja ki (Poimandrész). • Rómában a Kr. Hermész-himnusz. Thotnak. aki felett csellel. 1). aki a hagyomány szerint az írás feltalálója és a héthúrú lant (rlíra/lant) elkészítője. erszénnyel ábrázolták. 44. Thuküdidész. Jellegzetes attribútumai a gyorsaságra utaló szárnyas saru. a kulcslukon átbújt. Apollón (rApollón/Apollo) az ellentétpárja. a sokszemű Argoszt ő győzte le (rArgosz/Argus). de Ió őrét. csalással arat diadalt a csecsemő Hermész: „ravasz. Szakállas férfiként. azaz az állatövi jegyeknek is megfeleltették (rtizenkettő). jelzője a „szerencsés”. amelyek fallosz -díszítése az istenre mint a halhatatlanságot biztosító férfiúi nemzőerő megtestesülésére utalnak.. szárnyas kalap és varázspálcája. Alakja ősi. akivel az istennő Hermaphroditoszt nemzette (randrogün/hermafrodita). 344). Maia nimfának Zeusztól született fia. ezért mutattak be áldozatot a kereskedők és a győztes hadvezérek Herculesnek. akinek fő jellemvonása a gyorsaság.-ban az erejével és eszével minden nehézségen felülemelkedő reneszánsz ember prototípusa (Colluccio Salutati: De Hercule eiusque laboribus. 576). / nyájhajtó tolvaj. II. A visegrádi palota udvarán csobogott a Herkules -kút.. sz. Hercules a válaszúton ikonográfiai témában. elsősorban a titkos. • Shelley Prometheus szabadulása c. valamint övé az emberi és az isteni szféra közötti közvetítés feladata: „Hermész jár a halandók közt meg az égilakók közt” (Homéroszi III. Az Iliászban a fia holttestéért az ellenséges táborba induló agg Priamosz védelmező vezetője (XXIV. A Friss-palota kapuját tizenkét hőstettét ábrázoló dombormű díszítette. Ősi mítoszok szerint az Uranosztól származó Aphrodité Anadüomené férfi megfelelője. A középkori 164 Created by XMLmind XSL-FO Converter. nyájasszavu csalfa. a Hermész-fejű. és a szilénoszokhoz is kapcsolat fűzi (rSzilénosz/Silenus). . Galleria Nazionale di Capodimonte) és Batoni Héraklész a szerelem és bölcsesség között c. „hermetikus” tanok. • A XIV–XVI. álmok vezetője” (14–15). 27). éppenolyan volt” (Homéroszi III. az ún. az útonjárók patrónusa. eredetileg szél. ez összefüggésben áll a nyájőrző funkcióval. Hermész-himnusz. ’s Herculesként / Érczbuzogány rezegett kezedben” (A’ Magyarokhoz II). aki az isteni bölcsességet fiának. Nápoly. a férfiasság és a hajnal jelképe. • Asztrológiai értelmezésben Héraklész tizenkét hőstettét a Nap évenkénti tizenkét állomásának. négyszögletű útjelző kőoszlopok (Hérodotosz. a Külléné hegyén volt (rÁrkádia). Hermész elnevezései: pszükhogógosz ’lélekvezető’ és pszükhopomposz ’lélekterelő’. a mágia fűződik.” [A. A tudósok. állom / Győzöm a harcot bús haraggal.SZÓCIKKEK A–Z ötvöződését: a meggazdagodást fejezte ki. 51. fallikus vonásokat őrzött meg. akinek kultuszközpontja mitikus születési helyén. 1445). Fallikus vonásait hangsúlyozza az is. Od. Legfontosabb tiszte szerint ő az istenek követe (Hom. 38. rOrpheusz). Antik hagyományokat követve a reneszánsz és barokk művészetben is megjelenik az erény és bűn válaszútján álló ember figurája. Mint a haszon és a meggazdagodás istenét. Firenze. a hónap negyedik napján született. Alakjától távol állnak a heroikus vonások. festményén (1750 k. VI. az okkult tudományok.). Thot görög megfelelője Hermész Triszmegisztosz. Giovanni da Bologna Mercur c. rabló. Szent száma a rnégy. V.

tűzhelye is” (Ovid. 267–268). a caduceusszal. a háborítatlan nyugalom és a szelíd múltba révedés egyszerre van jelen. raranykor. az élet értékeinek kifejezője: „Elvirít a’ szép kikelet. a viszály istennőjéhez került. E. az örök ifjúság és boldogság. • Az európai kultúrában az ékesszólás. a központi tűzre utalt. / ’S véle a’ hesperi liget” (Berzsenyi: Életphilozophia). családösszetartó aspektusa alapján a föld . a tűzben rejlő isteni erő és a szent rtűzhely megszemélyesítője. 1396–1430). a tűzhely szakrális újragyújtása a kezdet és a vég összetartozását és a folytonos megújulást fejezte ki. az összetartozás és a folytonosság jeleként. A minden évben egy alkalommal. amelyet az áldozati állatok elégetett tetemének hamujából. A Homéroszi IV. 1528. • Az ősi római rszűz istennő. jelentése Hesztiáéval megegyező. a napnyugta és a békés idill. IV. Fasti. A házi tűzhely védelmezőjeként a család egységét. D. VI. A püthagoreus iskolában a világegyetem elemi erejére. kezében caduceust tartó Hermész mint az ellentétek kiegyenlítődése. Kr.11) (ralma/almafa). National Gallery). Botticelli Tavasz (Primavera) (1485 k. a római naptár szerinti újév alkalmából. a görög kivándorlók az óhazából vittek lángot az új kolónia tűzhelyére. folyamatosan égő tűz Róma nagyságát.SZÓCIKKEK A–Z alkímiai kézikönyvek ábrázolásain gyakran megjelenik a trónoló. majd az egész birodalom védelmezője. rMerkúr bolygó [Ú. Vesta kenyér. így a fa az isteni nász emléke (Apollóniosz Rhodiosz: Argonautika. rpillangó/lepke Heszperiszek kertje: A görög mitológiában a világ pereme. / minden szentélyben részt élvez a tiszteletből / S legmagasabb istennek tartják őt a halandók” (30–32).] hernyó: rféreg/hernyó/báb.. 211–215). 5.. harmincévi szolgálatot ellátó – testület volt.) Héraklész és a gímszarvas a Heszperiszeknél (attikai vázakép. így az almák ellopása közvetetten a trójai háború kitöréséhez vezetett. Louvre) jellegzetes attribútumaival. s egyben a titkos tudományok patrónusa.és életadó funkciója nyilvánult meg a papnők által bemutatott kenyéráldozat (mola salsa) szokásában. Firenze. London. a múlt. A Heszperiszek kertjének nyugalmát többen is megzavarták. e. az éjszaka istennőjének és Atlasz titánnak a lányai (Theog. . elsőként rHéraklész/Hercules. a józan ész. a ráció allegorikus ábrázolásain is szerepel: pl. a szárnyas saruval és a kalappal látható.. a csengő hangú Aiglé. VI. Itt őrzi az örök ifjúság Hérának szentelt aranyalmafáját három nimfa. Feladatuk a tűz állandó őrzése és a birodalom üdvéért való imádkozás volt. eredetileg a rtűz. A rhigany szó számos európai nyelvben az isten latin nevéből ered (mercurio). Párizs. • Az európai kultúrában a Heszperiszek kertje mint nosztalgikus múltidézésre alkalmas mitológiai téma az ifjúság. valamint lisztből és sóból készítettek.] Hesztia/Vesta: Hesztia a görög mitológiában Kronosz és Rhea leánya.. eszményi vidék. Az aranyalmafát Héra Gaiától kapta nászajándékul Héra Zeusszal tartott esküvőjén. Boulogne. egyesülése. aki az almák közül hármat vitt el. Musée des Beaux -Arts). valamint a háborítatlan béke hona.és anyaistennőkkel rokonították: „Vesta s a Föld ugyanegy: örökös tűz lángol ezekben / jelzi az istennőt temploma. Erütheia és Heszperia (egyes mítoszvariánsok szerint negyedikként Arethusza társaságában) (Apollod. A templomban őrzött. Uffizi) és Mantegna Parnasszus c. március elsején Vesta tiszteletére rendezett ünnep. A Forum Romanumon felállított kör alakú temploma az állami élet rituális központja volt. (A mítosz szerint az egyik alma Eriszhez. Coreggio festményén (Mercurius Venus jelenlétében Cupidót olvasni tanítja. sz. központját jelképezte. az állam egységét. festményén több jelentéssík. Mit. Vesta a város. Aphrodité-himnusz szerint: „minden ház közepén ott ül s dús áldozatot kap. Védelmező.. képén (1497 k. rkert [A. Ők Hésziodosz szerint Nüxnek.. A Heszperiszek kertje csupán a mitologikus gondolkodásban létező. a közösségi templomi vagy állami tűzhely oltalmazójaként az egész közösség összetartozását szimbolizálta: pl. 165 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely az Ókeanosz folyó mellékén található. Az angol impresszio nista festészetben Turner Alkony a Hesperisek kertjében c. A kör alakú szentély és a tűzhely felügyelője a szüzességi fogadalmat tett Vesta papnőkből álló hattagú – patrícius családokból származó kisleányokból válogatott.

Az Ószövetségben József fejti meg a fáraó álmát a hét gazdag és a hét szűk esztendőről (Ter 41. rMars. a térbe kivetített kereszt vagy négyzet. a Monád gyermeke. maradt fenn azonban olyan szobor. az antik világ hét legmonumentálisabb és legnagyszerűbb építészeti és művészeti alkotását (a legismertebb felsorolás szerint: Babilon városfala. Mint 6+1. aki anya nélkül jött a világra. A hetes így a beteljesedés. • A hindu tantrizmus hét fő csakrát. valamint a házi éléskamra védőistenségei voltak (rősök). Pallasz Athéné (r Pallasz Athéné/Minerva).14–36). minden bizonnyal annak is köszönhető. A hetes teljességet kifejező jelentése az ún. a Tangkor (618–907) idején Indiából származott át mint a „hét bolygó” neve és száma. Pheidiász olümpiai Zeusz -szobra. • A hetes számon alapuló elrendezés a középkornak is egyik kedvelt rendszerezési formája volt. hét csillagot (amelyek a hét gyülekezet angyalai) tartva a kezében. • A kínai kultúrában idegen szám. • A Bibliában előforduló egyik leggyakoribb és legjelentősebb numerikus szimbólum. Az regy. akárcsak Zeusz leánya. kell megmásznia. rMerkúr. A sumerok hiedelme szerint a földieknek haláluk után az alvilág hét kapuján kellett áthaladniuk. Mivel prímszám. Mózes negyedik könyvében is szerepel. A zene és a vers sortagolásaként is ekkor jelenik meg belső-ázsiai hatásként (Kínában a négyes sortagolás a természetesebb. akinek hét bikát és hét juhot kell áldozni. A hétágú rgyertyatartó. Az. a tűzhelynél együtt tisztelték a házi istenekkel (Penates. a beavatás szimbolikáját hordozza magában. hét hegyet stb. mint 6+1 jelenik meg. Oltáránál. hét világcsodát. A hét az Isten felé vezető utat is jelképezi: aki föl akar érni hozzá.SZÓCIKKEK A–Z Vestának bemutatott áldozat (római dombormű a császárság korából). hét lépcsőfokot (alkímia). ill. Az Utolsó ítéletben megnyilvánuló isteni akaratot a hét pecséttel lezárt könyv tartalmazza (rapokalipszis). így emlékezvén meg Isten teremtő művéről (Kiv 31. amelyben a test (négy) és a lélek (három) megbékél egymással. az anyagi és az égi világ együttesét. • A hellenizmus korától számon tartották az ún. hogy melyik időszakban melyik bolygónak jut domináns szerep. A hetedik pecsét feltörése eltér a többitől. hogy az ókori világ hét planétát ismert. A hetes szám próbatétel és beavatás Thészeusz számára. E. [Ú. Hippokratész óta az emberi életet szimbolikusan hét korszakra szokás osztan i aszerint.] hét: A mítoszokban és egyéb világmagyarázatokban az egyik leggyakrabban előforduló numerikus szimbólum. Szolón Az emberi életkorokról c. maga az isteni jelenlét. A Szentlélek száma. Az Emberfia hét arany gyertyatartó között bukkan föl. azaz kozmikus erőket magában rejtő energiaközpontot ír le az emberi testen belül.12–17). hét bölcs (Thalész. • Vestát. majd a hetediken megpihent: a hét ezáltal az isteni mű tökéletességét hirdeti. mivel fő megjelenési formája a tűz volt. amelyeket látszólagos keringési sebességük szerint ekképpen állított sorba: r Hold. Legtöbbször mint 4+3. és a szűkebb értelemben vett család és otthon. 14). Pittakosz. Ezek a hét égövön való szimbolikus áthaladásnak feleltek meg (r Mitra/Mithrasz). rApollón/Apollo szent száma: ő a hetedik isten. és jóval nagyobb súlyt kap: hét trombitás angyal hajtja végre. ezért a hetest 4+3 alakban szokás idézni). ritkán ábrázolták emberi alakban. a meghaladás. s ezeket különböző megfeleltetési rendszerekben más hetes egységekkel hozza összefüggésbe (rcsakra). • A Mithrasz -kultuszba való beavatásnak is hét fokozata volt. s a Jelenések könyvének egyik központi szimbóluma. a halikarnasszoszi Mauszóleion és az epheszoszi Artemisz-templom). háromszöggel a tetején. és győzi le a Minótauroszt (akinek évente hét ifjút és hét szüzet áldoztak). miközben a halhatatlanság füvét kereste. hét 166 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Biasz. aki hetedikként hatol be a labirintusba. hét próbán kell túljutnia. Kleobulosz. amely lefátyolozott nőként. Ugyanígy az embernek is a hét első hat napján dolgozni. a rhodoszi Kolosszus. A hét ezért az ő száma. a memphiszi piramisok. annak hét emeletet (zikkurat). rVénusz. rJupiter és rSzaturnusz bolygó (rcsillag/bolygó). azaz csak önmagával és eggyel osztható. Mint 4+3. Khilón. ez jelenik meg az Innin alvilágjárását elbeszélő eposzban (A nagy égből a nagy föld felé. kezében fáklyával és csészével jeleníti meg. • A sumer -akkád hagyományban Gilgamesnek hét hegyet kellett megmásznia és hét démont kellett legyőznie. akik a család gyarapodásáért tartoztak felelősséggel. és ezáltal beteljesedik Isten akarata (rkürt/trombita/harsona). amelyek az égi harmóniát jelképezik. Szemiramisz babiloni függőkertjei. és a dekád. az isteni teremtés befejezettségét és tökéletességét jelenti. Erre utal az ún. majd a hetedikben pihenni hagyni. Szolón. Periandrosz) tiszteletében is megnyilvánult. műve az emberi életet hétéves ciklusokba rendezve jellemzi. A Septimius Severus építette Septizodium a hét napjai isteneinek tiszteletére épült a Palatinus -dombon. A földet a Biblia rendelése szerint hat évig kell művelni. Isten hat nap alatt teremtette a világot. Lares). rNap. a szüzesség képzete kapcsolódik hozzá. és a hét bolygónak felelnek meg (rlíra/lant). . hogy a hét a világ rendezőelve. a rtíz után a legnagyobb erővel ruházta fel. A Hermész által feltalált lantnak hét húrja van. a menóra. majd a hetediken pihennie kell. Geometriai megfelelője a középpontos r hexagramma. • Püthagorasz a hetesben a misztériumot vélte fölfedezni.

A magyar népmesékben a hősnek hét akadályon. ebben a jelentésben a kiszolgáltatottság és az embertelenség örök mementója (rsárga). rpecsét. . rháromszög). • A Kabbalában a hét. amelyen a jó hír 167 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a tökéletesség jelképe. Philón szerint az isteni Ige kifejezője ( A világ teremtéséről. le kell győznie a hétfejű sárkányt. s ennek megfelelően a bűnök is hetes csoportba rendeződnek (Bálványimádás. Grammatika. Az erények is hetes csoportot alkotnak. • Az európai népmesékben is fontos szám (pl. A hatágú csillag ókori örökségként az európai hermetikus -mágikus hagyományban a makrokozmosz. a fényhez való eljutást. amely két egymásba forduló háromszögből áll: A. A Tejút számos néphagyományban a lelkek égbe emelkedését biztosító híd. beavatást nyer. A gnosztikusok számára az a rejtélyes kód. az aktív és a passzív elv egyesülésének. Butaság. mesében). rlépcső. Az emberen túli erők legyőzésével az ember maga is tökéletessé válik. sz. Asztronómia) való felosztása. a szellem és az anyag egymáshoz kötődésének. rszámok [V. A hagyomány szerint Isten egy pecsétgyűrűt küldött Salamonnak. Okosság. a megtermékenyítő folyamat végét. vége. a zájin. a győzelem és igazság szefirája felel meg (rszefirá/szefirot). a zsidók bölcs királyának. A Filozófia mint a hét szabad művészet királynője (illusztráció Herradnak. Az irgalmasság cselekedetei és a hét főbűn (falkép. a mágiában jártas Faust ezt mondja róla: „E jelt talán istenség irta le […] rejtelmes hatóereje / A létnek titkait mind megvilágositja. a strasbourgi székesegyház nyugati homlokzatán [XIII. a levegőt és a földet (relemek. fel kell jutnia a hétágú fa tetejére stb. pl. Scrovegni-kápolna). szakadék fölött ívelő építmény általánosan elterjedt jelentése a két part összekapcsolásának funkciójából ered: két világ közötti összeköttetés. 25). sz. E. rIzráel jelképe.] hexagramma: Hatágú csillag. XII. Ez jelenik meg József Attilánál is: „A hetedik te magad légy!” (A hetedik).] híd: A valamely terepakadály. az érzékiből az érzékfeletti világba való átjárás szimbóluma. 1306. amely biztosítja a léleknek a világok átjárhatóságát. sz. a zsinagógák egyik fő geometrikus díszítőeleme. A hetedik próba teljesítésekor a hős elnye ri jutalmát. s a hexagramma jelét tartalmazó gyűrű segítségével megidézhetők voltak a démonok. kiteljesedését jelzi. Mértékletesség). Goethe Faustjában a Világszellem jele. Remény. a zsidóság. Tartalmazza a négy elem jelét: a tüzet. Bátorság/Erő. • A görög mitológiában a Zeusz által készített rszivárvány az ég és a föld között feszülő híd. rpentagramma [Ú. vége). hiszen a teológiai erények hárman (Hit. • A magyar hagyományban kitüntetett jelentőségét a honfoglaló törzsek hetes száma is erősítette (rvér). Jakab-templom). Lőcse. Retorika) és a magasabb szintű quadriviumra (Aritmetika. XIV. a kozmikus egység. Mértéktelenség). A szefirák közül a zájinnak a Necáh. E. Hófehérke és a hét törpe. kua) a rtrigrammák párosításából ered. Igazságtalanság. Geometria. hetedhét országon kell túljutnia: pl. a vizet. a földről. a tudományoknak triviumra (Dialektika. Padova. a Ji king (Változások könyve) hat párhuzamos vonalból álló hexagrammái (a hatvannégy ún. rhat. A farkas és a hét kecskegida. Kétségbeesés. Szt. a kardinális erények pedig négyen vannak (Igazságosság. A középkori keresztény művészet gyakori témája az erények és a bűnök allegorikus ábrázolása (pl. A nácizmus idején megbélyegző jelként kötelezték a zsidókat a hatágú csillag viselésére. a tudás birtokába jut. második fele]. Giotto: Erények és Bűnök.” • Mint Dávid -csillag. Landsberg apátnőjének Hortus Deliciarumából. Harag. Gyávaság.SZÓCIKKEK A–Z szabad művészet. Szeretet). magának a teremtésnek a szimbóluma. Zene. • Az ókori kínai jóskönyv. hét testvér: hat fiú és egy lány A hat hattyú c.

a sárkány vagy a kígyó mérgező hatását is jelenti. a félholdat. versében a beszéd. ill. B. Alkimista jele: . amelyeken az átkelés csak a szellem magasba emelkedésével lehetséges. • Indiában a föld és az ég közötti kommunikáció. a penge vagy a kard mint híd a sámán beavatási szertartások eleme. Termékenységi rítusok eleme: az égi áldás. XIV–XV. ’Remény’ jelentésben jelenik meg Juhász Gyulánál: „Minden örvényen át híd a remény” (A szerzetes hóráiból). rlétra [Ú. az Upanisadok szerint a természetfölötti birodalomba keskeny. a tökéletesség és az állandóság szimbóluma. s az individualizáció.SZÓCIKKEK A–Z hozója. halált is jelent. • A japán sintoizmusban a templomba vezető híd az égi hidak képe. középen elkeskenyedő híd (itáliai freskó részlete. A buddhizmusban rBuddha a Nagy Híd minden létező számára. a kört és a keresztet. E. a női és a férfi princípium dinamikus egységével azonosítja (rjin és jang). Megsemmisítést. regényében a muszlim és a keresztény világ határán épült visegradi Drina -híd a különböző kultúrák. s égi lények kísérik át rajta az igazak lelkét. balladáját Zichy Mihály illusztrálta. Mindez felszabadító hatással van a maszkulin princípiumra.] hinta: Állandó mozgása alapján az élet és a természet változásának jelképe. • A pszichoanalízisben a tudatos szintet köti össze a tudatalattival. a lélegzésnek a szimbóluma (rlehelet/lélegzet). A Merkúr bolygóhoz társított fém (rMerkúr bolygó). az illékonyság. amely a Pokol felett feszül. az eső hívásának eszköze. A Mirabeau-hídban pedig a folyó hömpölygő változásával szemben az összetartozás teremtette állandóság. kulturális hagyományaik révén sajátos „hídszerepet” töltenek be honfitársaik és anyanemzetük között. Indiában a tavaszi hintajáték a természet megújulásának és a szerelemnek a szimbóluma. sz. Arany János Hídavatás c. a kommunikáció jele. amely az átjutókat a Paradicsomba. Egy ősi finn hagyomány szerint a halál folyója felett vékony szálakból font híd áll. • A kínai terminológia a hinta mozgását a jinnel és a janggal. Alsiráth hídja vezet a Paradicsomba. az önmagára találás képe. Zichy Mihály: Híd-avatás (1892). • A túlvilágba való áthaladás és a beavatás veszélyeit jelképező keskeny híd több hagyományban szerepel. A kénnel együtt az univerzum alapvető nemző energiája (rkén). A későbbi korokban az ítélkezés hídjává vált. • Apollinaire Híd c. az isteni beszéd megnyilvánulásának tekintik. hajszálvékony híd. kardszélességű hidak vezetnek. a folyékonyság. az ember pusztít el háborúiban. átjutást az „átvivők”. versében is). A hintamozgás a szanszára. • Az iráni Avesztában szereplő Csinvat híd az élők és a holtak birodalmát elválasztó rfolyó fölött feszül. a hidegség jelképe. amelyet alkotója.] higany: Ezüst színű. A bráhmanizmusban „égbe vivő hajó” -nak nevezik. a lehullókat viszont az örök kárhozatba vezeti. elnevezése több európai nyelvben a Mercurius istennévből ered (mercurio. • A bráhmanizmus szent iratai. az egyes emberek és a népek sorsának állandó változásában a biztos pont. A higany oldóereje a Magna Mater pusztító oldalát. amely a bűnösök alatt borotvaélűvé vékonyodik. az élet és halál ritmusa: a fent és a lent. • Az ókori Görögországban 168 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A lélek. Képi megjelenítése a zöld oroszlán vagy a sas. az évszakok váltakozásának jelképe. A hétívű híd az iszlám által előírt törvények teljesítése után biztosít áthaladást a Paradicsom felé. • A keresztény művészetben szintén megjelenik a lelkek halál utáni útjának ábrázolásán a Pokol folyóján átvezető híd. Irisz ereszkedik le. • Az iszlámban pengeéles. amely azonban szükségszerűen újjászületéshez és feltámadáshoz vezet. Az alkímiai hagyományban a prima materia. a szerelmek biztosítják (A nagy Híd). Tartalmazza a három alapszimbólumot. ill. történelmi korok közötti összekötő kapocs. Szűz Mária is megjelenhet Istenhez vezető hídként (ebben az értelemben szerepel Juhász Gyula A híd c. a szoláris tüzet és a lunáris vizet. A túlvilágra vezető. Ivo Andric Híd a Drinán c.). Pl. rszent nász [A. a „szilárd víz”. a fejlődés és a hanyatlás (rkör). • Adynál az életfolyón való átkelést. s csak az igazhitűek jutnak át rajta. A Rig-véda szerint a Nap aranyhinta. a feminin princípium. megtöri annak a szárazságból és keménységből eredő korlátait. szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú fém. A népek békés együttélését valló felfogásban a nemzetiségek nyelvi. . amely a szent helyhez vezető út során a megtisztulást biztosítja. Mindez az idő ritmusa. a hinta mozgása pedig a Nap útját szimbolizálja. mercury). amely egyesíti a szilárdat a folyékonnyal. a kénre. valamint a létezés lényegének. a királynő. rősanyag.

• A katolicizmusban rSzűz Mária tisztaságára utal. • A reneszánsz kori Itáliában a művészetek és a tudomány jelképe. hogy képes átlátni a falakon. A hangot elnyelő hórengeteg. Egyiptomban rHórusz szemei: Plut.” Ady több versében a sár ellentéteként a tiszta. amely véget a vet a sár korszakának. B. I. Fragonard A hinta c. regénye második fejezetének (Sár és hó) végén „égi kegyelem”. a szülést és a nemzőképességet” (Cicero: Az istenek természete. Iszisz és Oszirisz.] hó: Általában a halál. 1770 k. Általában női istenségek személyesítik meg: rArtemisz/Diana. átalakuló és halhatatlan. sötét Föld. rjég [A. Az öt érzékszerv ábrázolásain a hiúz a Látás. A kilencedik hónap holdtöltéje a házasságkötések családi jóváhagyásának hagyományos ideje.SZÓCIKKEK A–Z termékenység-szimbólum. Sárban veszett hó). 46). A havazás árnyéka. a pusztulás fogalmához társul. Wallace Collection). és ahonnan reső alakjában térnek vissza a földre (Kausítaki upanisad. a láng hiányát jelzi (pl. az éberség szimbóluma. Kínában a női elem. amelyen át az elhunytak belépnek az égbe. költeményében a „nagyszerü. a kínai. festményén (1766. A középkorban azt tartották. költeményében a szabadságharc bukását követő dermedtségre utal: „Most tél van és csend és hó és halál. révszakok. s azt tartják róla. Az réjszaka bolygója. aki lehűti a szenvedély tüzét (rtűz). rállat/állatok [N. • A keresztény kultúrában Krisztus éberségét fejezi ki. a növekedés és a termékenység kifejezője. A festészetben. Tokió. Szeléné/Luna. szűzi. Vörösmarty Előszó c. Hatalma van a homály (tudatlanság) és a fény (tudás) felett. égi világgal társítja (Hosszú az erdő. II. míg a Nap az év.). A Hold ciklikus változásai és a nők havi ciklusa között párhuzamot vontak: „Hold biztosítja a terhességet. hogy férfi . • A görögöknél Dionüszosz (rDionüszosz-Bakkhosz/Liber-Bacchus) állata. hozzá rendelték a vizet. Egyes hagyományok szerint a rNap párja (pl. a tűz. a szépséget. . Ma Yuan: A Holdat szemlélő bölcs. évi felszentelésének emléknapja arra a legendára utal.” [K. A császári jelképrendszerben a Napnak van alávetve. London. 2). a Hold a hónapok meghatározója. különösen a rokokó művészetben az erotika és a múló pillanat. Az óind hagyományban „az égi világ kapuja”. A XVII. Az éleslátás. A téma Magyarországon is megjelenik korabeli kastélydekorációkban (pl. az átalakulás. az újhold és a telihold a szellemi képességeknek kedvező időszak. • Az európai kultúrában. a Hiúzok Akadémiáját (Accademia dei Lincei). • A távol -keleti kultúrákban is fontos szerepe van. Iszisz és Oszirisz. ugyanakkor jelképezi a hálátlanságot. amely szerint Mária csodás. J. A buddhizmusban a béke. a római Santa Maria Maggiore 435. pl. költeményében a földi létezés kicsinységét és kiszolgáltatottságát fejezi ki: „Hogy lóg az öreg. A Hold általában a női princípium. A taoizmusban az igazság jelképe. szent” hó az emberi sors tabula rasája. rfehér. amely egy erősebb kiáltásra lavinaként zúdulhat alá. • A távol-keleti hagyomány a magas életkorhoz és a mulandósághoz kapcsolja. az élet. A menekülő Élet c. a fényt jelképezi a sötét végtelenben. az álnokságot is. „A mindenség anyjának hívják. de mivel a Hold fénye csupán a Nap fényének visszatükrözése. fénye a sötétségben fénylő szem. a tisztaság szimbóluma. a függőség kifejezője. majd a japán költészetben a vízen tükröződő telihold a világgal tökéletes harmóniát kialakító emberi tudat (pl.] hiúz: A macskafélék családjába tartozó ragadozó emlős. Egy legenda szerint a halhatatlanság elixírjét a holdbéli nyúl készíti mozsártörőben (rnyúl). 169 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Míg Japánban férfiúi princípium. az égtájak közül Északot. • Az antikvitásban alakváltozásai révén az állhatatlanság. Hószakadás a szívre). a jin lényege: passzív.] Hold: A Föld körül keringő mellékbolygó. ezáltal a titkok tudója. • Ady A nagy-hintajáték c. az élet. az erdélyi magyarság sorsát példázza Sütő András művében (Advent a Hargitán). a carpe diem-gondolat jelképeként is szerepel. 52). A történetekben mint az elmésség példája jelenik meg. Jelképes tulajdonságait a Nap szimbolikájának ellentételezéseként is megfogalmazták. elején alapították Rómában a máig legjelentősebb olasz tudós társaságot. • A magyar irodalomban gyakori motívum. nyári hóeséssel jelölte ki emléktemplomának helyét az Esquilinuson. rÍzisz. palinta. Nagy László verseiben a halál közelségét. sz.és női természete van” (Plut. az évszakok közül a telet. amíg az „Üldöző” és a „Halál” rajta nem hagyják vérnyomaikat. 43). amelynek emblémája egy hiúz. Atami Múzeum). az edelényi kastély falképén. K. / Hinta. A Mária-ünnepek között az augusztus 5-i Havas rBoldogasszony. Ottlik Géza Iskola a határon c.

A misztikus szertartások. Perszephoné kapcsolatát a Föld és a Hold összetartozásához hasonlítja. .6–8). Európában elsősorban a török birodalom fenyegető terjeszkedésére utalt. a föld termékenységét biztosító eső és a harmat. véle fogy” (XIV. azután újra megjelenik és növekszik. ún. A Holdat Gábriel arkangyal tartózkodási helyének vélték. • A keresztény szimbolikában a Nappal együtt a keresztrefeszítés ábrázolásain Krisztus kettős természetét jelzi.. 41). Egyben tehát a biológiai ritmusok kifejezője. A Hold jelöli meg az ünnepek napját” (Sir 43. Isis megjelenési formája: „…az emberek minden dolgát az ő gondviselése igazgatja. Staatliche Museen). a varázslás. sz. Met. sőt. / újranövő és újrafogyó és férfi. pl. mozgás . évszámításuk is lunáris. a bölcsesség (Plut. mintha meghalna. az Úr dicsőségének egyik kifejezője (Sir 43. V. az időnek anyja” (A Holdhoz).6–7). s megszabja az időt. • A muszlim kultúrában az idő mértéke. ez termékenységi vonatkozásokra utal..10 és a Holdon álló. a holdsarló csillaggal pedig az iszlám jelképévé vált. e. Ovid. A leány „a Holdhoz tartozó dolgoknak parancsol” ( A Hold arca. 170 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Berlin. Gyakori ábrázolás az életfa feletti félhold. a balján elhelyezkedő Hold az emberi természetre utal. te és nő. Apuleius Az aranyszamár c.és vadállatok. ha ő növekszik. Egy hellenizmus kori orphikus himnusz így jellemzi: „az ég szépcsillagu szűze. földön. rOzirisz/Szarapisz. 27). 177–183). rPerszephoné/Proserpina. Hermészhez (Egyiptomban Thothoz) is kapcsolódik. Az időmérés alapjául szolgált ősidők óta. tengeren minden test vele nő. • A zsidó hagyományban Isten akaratának kozmikus megtestesítője. Napba öltözött asszony motívuma alapján (Jel 12. Plutarkhosz Démétér földistennő és leánya. rHekaté. Minden holdhónapban három éjszakára eltűnik. az itt található elíziumi mezőkön. ebben az értelemben az alkotóerő. Szarvakkal vagy bárddal jelölték. […] növelő. de számos hozzá fűződő nézetben alárendeltje is a születés és halál egyetemes törvényeinek. hozzá tartoznak a vizek (dagály–apály). számos holdistenség az alvilág istene. különösen a szerelmi varázslás pártolója (Theokritosz: Szerelmi varázslás. ha fogy. égen. Kr. amely az istenség. istennője is egyben. művében a világegyetemet éltető és mozgató kozmikus erő szimbóluma. az uralkodás. Nemcsak a házi . Örökös visszatérése révén a ciklikusság elvén működő kozmikus területek ellenőrzője. a legfőbb istenség.1). Az életből a halálba vezető utat jelképezi. valamint Szűz Mária szépségét is hasonlították hozzá az Én 6. Iszisz és Oszirisz. valamint az idő. könyv).SZÓCIKKEK A–Z Szeléné (görög vázakép. a mecsetek és minaretek csúcsának jellegzetes díszítőeleme.és idő-szimbólumként a Bibliában is fellelhető: „És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat. hanem az élettelen teremtmények is az ő fényének és lényének isteni akaratából élik az életüket. a fensőbbség. a „sápadó félhold” pedig hanyatlására. Egy görög elképzelés szerint a jó emberek lelkei a Holdon időznek második halálukig. VII.

SZÓCIKKEK A–Z Dürer: Holdsarlós Madonna (1471). rcsillag/bolygó [Ú. A fogyó Hold viszont reménytelenséget. A Holdhoz tartozó állatok: a hidegséget. Kolozsvár. E. a beteljesülés szimbóluma: „váró és biztató” (Vágtatás a Holdnak). nyilak. a holdfogyatkozás pedig halált. versében az erőt. növekedés. rbéka. öregedés. s az alvilági erőkre utal (rkártya). az álom és a szexualitás megtestesítője. amely az égitest alatt kutyát. a testi és szellemi. a Hold a viselkedésmód képviselője. téli Hold. Bp. jellegzetes kísérői a vízzel és termékenységgel kapcsolatos állatok: rák. Bevezetés.. fényét a Naptól. nemcsak a Föld vizeire való befolyását figyelték meg. míg a Nap a jellem. a termékenységre utaló nyúl és a rtehén. Az egyházatyáktól eredeztethető az a középkori hagyomány. A szeplőtelen foganás ábrázolásakor Szűz Mária gyakran áll holdsarlón. • Adynál a telihold a teljesség. A hellenizmus kori asztrológiai modellben a Földet koncentrikusan övező ún. 10).] 171 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a tudatalatti. • Az alkímiában az ezüsthöz tartozó bolygó. A Hold különböző fázisaihoz kapcsolódó jelentések (újhold: kezdet. Madrid. lapja a Hold. Radnóti Erőltetett menet c. Az érzékelés székhelye. reményt adó bizakodás képe: „a hold ma oly kerek!” Az 1946 és 1948 között megjelenő Újhold c. Kazinczy Ferenc szabadkőműves kötényén (Sátoraljaújhely. Hold planétaistennő (Csízió. nedvességet kifejező rkígyó. az eredeti ártatlanság jele. a lelki élet. A holdsarló a szüzesség. rsárkány. ra király és királyné ellentétpárokat is kifejezte. folyóirat a kezdetet. . József Attilánál az éjszaka jelentéseihez társul a „néma. A Hold allegorikus figurája a középkorban Artemisz attribútumait viseli (íj. növő hold: erősödés. Prado). a képzelet. farkast és rákot jelenít meg. amely a Holdat és a Napot az Ó. felnőttkor. telihold: beteljesülés. Napja a hétfő. A hellenizmus kori asztrológiában termékenységi jelentése is hangsúlyos: „a nemző magvak örök áradatát hinted szét fényességes sugárzásoddal” (Firmicus Maternus: Asztrológia. 1678. fogyó hold: hanyatlás. A Hold–Nap-oppozíció az rezüst és rarany. holdsarló-fejdísz. pl. születés. hanem fényjelenségeivel. megsemmisülést jelent) számos kultúrában fellelhetők. 1592. siron tuli fény” (Ha a hold süt). formájával. az éjszakai rbagoly. nyúl).és az Újtestamentum jelképének tartotta: ebben a tipológiai értelmezésben az Ótestamentumot (Hold) csak az Újszövetség (Nap) megvilágító fényénél lehet valódi értelmében felfedni (rárnyék). MTA Kézirattár). Az ösztönvilág. • A Nappal párba állítva a szabadkőműves ábrázolásokon is megjelenik. fiától kapja (Murillo: Szeplőtlen foganás. beteljesületlenséget fejez ki: „Milyen csonka ma a Hold […] Minden Egész eltörött” (Kocsi-út az éjszakában). Kazinczy Múzeum). Vándor. A barokk kori Győztes Immaculata-ábrázolásokon az iszlám feletti győzelemre is utalt. a többi égitesttel való érintkezési pontokkal kapcsolatban jósló előjeleket fogalmaztak meg. • Az asztrológiában már a babiloni csillagjóslásban is központi jelentőségre tett szert. bolygó. kora a gyermekkor. hét bolygó szférájában a középponttól számított 1. • A tarot XVIII. az újjászületést fejezte ki címében.

A. / Mely falaim közé károgja Duncan végzetes útját. • A görögöknél Apollónhoz és Hélioszhoz kapcsolódik.-i művészetben sokrétű jelentésben szerepel. a reménytelenség képe: „Az ember végül homokos / szomorú. Sztrabón szerint a holló jelzi a delphoi jósda bejáratát. 534–596). valamint a sámánerő és a totemős megjelenítője is lehet.26–27). és pusztító. a csalás szimbóluma (MTörv 14. • A pszichoanalízisben a regressus ad uterummal (’visszatérés az anyaméhbe’). Shakespeare Macbethjében a gonosztett előhírnöke: „Maga a holló is rekedt. . A vízbe szórt homok a létezés mulandósága. de a holló nem tért vissza. azaz a bűnösök és a bűnök jelképe. a kőzetek elmállásából keletkezett anyag. tehát isteni közvetítő (Pindarosz ezt a szerepet a sasnak. világháborús versében a pusztulás madara: „Hollókkal és kóbor kutyákkal / Kész a lakoma. • A gyűrűt csőrében tartó holló a Hunyadi -család címerállata. Eredetileg fehérnek képzelték. ennek következtében a keményszívűség megtestesítője. A hadisten Ódinhoz társítják: „Ódin örök dögevői” (Edda. A rsivataggal összefüggésben az éltető nedvesség hiányára. B. Benedeknek) eledelt vigyen (Szt. A vándorló keltákat a monda szerint hollók vezérelték. 1642. Madrid. tűnődve). Petőfi Szőke asszony. • Emblematikus jelentésben a sisak tetején lévő holló a váratlan segítséget jelenti. Jób 38. Ebben az értelemben jelenik meg Arany János Mátyás anyja c. sz. állhatatlan ember jelképe. hogy a hollóanya cserbenhagyja fiókáit vagy korán kiűzi őket a fészekből. néha magáé az ördögé. zenitjét és nyugvását szimbolizálja. Az rÓdin/Wotan vállán ülő két holló a gondolkodás és az emlékezet. balladájában is. a Nap emelkedését. a rfekete anyagot kapcsolják hozzá. szentjeinek (pl. mert elegendő táplálékot talált a vízen úszó holttestekből.6.14). rköldök).” rmadár. • Buddha tanítása szerint az elmúlt korok számosabbak. Met. fekete színét azért kapta. vizes síkra ér” (Reménytelenül.4–6).] homok: Apró. a Corvin Mátyás is erre utal (lat. Prado). Poe A holló c. hogy kiválasztottainak (1Kir 17. Ekkor a róluk való gondoskodás Istenre marad (Zsolt 147. Pallasz Athéné. A bűnbeesés ábrázolásain gyakran látható a tudás fáján. Catullusnál a megszámlálhatatlan sokaság jelképe. a biztonsággal és a regeneráció keresésével hozzák kapcsolatba (ranyaméh). • Kínában az erő jelképe. Minden virágnak c. az elbukottak. mert rossz hírt hozott Apollónnak (Ovid. a varjak párjaként Arany János Vörös Rébék c. ha azok túl sok táplálékot kívánnak. mint a tűz. Lassan. amely Mátyás király corvináin is látható. Zrínyi eposzában a r sas. Minden rossz tulajdonsága ellenére Isten gyakran felhasználja terveinek eszközéül. az idő múlékonyságára utal. • A XX. • Japánban a sinto szertartásokban szórt homok az eső s ezáltal a termékenység jelképe. ill. • A mongol sámánok segítőszellemként tisztelik. szemcsés. József Attilánál a homokos táj a kietlenség. Kronosz és Aszklépiosz attribútuma. A halál jelképe. Visegrád). corvus ’holló’) (rgyűrű). A Hunyadi-család címere (1473.9. a pusztulás. • Az iszlámban tisztító erő. versében a boldogtalan sorsra utal. akit az első megpróbáltatás összezúz (Mt 7. amely sötétbe taszítja a lelket.SZÓCIKKEK A–Z holló: Mint a madarak általában. Mint az alvilági erők megtestesítője. mivel víz hiányában rituális mosdásra használták. a vizet jelképező. hollónak nevezték (rMitra/Mithrasz). megtámadja az értelmet. A kígyót megevő holló a mohó ember. a jóslás képességét tulajdonították neki. A beszélő név. • Az alkímiában a koponyával és a sírral együtt a bomlás jelképe. Hilarius magyarázatai a Ter 8. A háromlábú holló. 34). valamint a hosszú élet jelképe. aki az első beavatási szertartáson átesett. mint a víz. Tisztító és folyékony. Fáfnirölő Szigurd éneke. XV. Az antikvitásban a megszámlálhatatlanságra. megtisztítandó hollófejnek nevezve azt (rősanyag). a tévtanítók. megjelenése baljós előjel (Edda. ahonnan Éva gyümölcsöt szed. isteni szféra és a földi világ közötti közvetítő. balladájában szerepel. mint a homokszemek a Gangesz forrása és torkolata között. Mivel a hollót különösen okos madárnak tekintették. • A kereszténységben a pogányok. 51). hullámformára gereblyézett homok a kiotói Ryoanji-templom kőkertjében). míg Plutarkhosz a hattyúnak tulajdonítja. • Az Újszövetségben a homokra épített ház az ostoba. A prima materiát..” Ady E nagy tivornyán c. mivel a kígyóméreg a pusztulását okozza. az égi. hogy jelet hozzon a szárazföldről. 43). Úgy vélték. az 1Kir 17-hez) (Velázquez: Remete Szent Antal meglátogatja Remete Szent Pált.41). A perzsa hit szerint a napisten madara. költeményében így jelenik meg: „…fölöttem repdes / Sötét eszméim hollóserege. valamint a pihenéssel. • A germán és kelta mitológiában jósként szerepel. a halál 172 Created by XMLmind XSL-FO Converter. itt ellentétpárja a rhattyú. • Az irodalomban leggyakrabban negatív jelentésben szerepel. amely a Napon él. a mennyei madár ellentéte (Szigeti veszedelem. • A Mithraszmisztériumokban a beavatás első fokát jelezte. szőke asszony c. Az özönvíz történetében rNoé elsőként hollót küldött. Szt. A zen buddhizmus kertművészetének fontos eleme (pl. azt. Második ének a Hundingölő Helgiről. A bölcsek kövének előállítási folyamatában a holló („negrido” állapot) átváltozik fehér galambbá (rbölcsek köve).” E. • A zsidó hagyományban a tisztátalanság. a halál. versében a gonosz szimbóluma. rvarjú [A. II. Pl.

a nyarat (Thalló) és az őszt (Karpó) tisztelték. • Az arab alkímiai hagyomány homunculusa (inszanu) a tökéletes relixír megfelelője. Jeromos attribútuma. az időmérés modern eszköze kozmikus szimbólumként a mindenség tökéletes összhangját. tojásból próbálták előállítani. sz. aki az alkímiai folyamat segítője. vanitas-szimbólum. Zs. a homok elleni küzdelem az ember életcéljává magasztosulhat. Két része az élet és a halál ciklikus váltakozására. hogy alakjukban a görögök eredetileg a tavaszt (Anatolé). A homunculusok mint „minden titkos és rejtett dolgok tudói” (Paracelsus) eszközök. regényében a terméketlen természeti viszonyok. s a fémek átalakításának alkímiai folyamatában a teremtés művének megismétlése (rfémek/fémmegmunkálás). Mária Magdolna. a törvényesség. versében a nemzedékek életének és halálának közönyös tanúja. pl. Nála a fémek tulajdonságainak lényegét szimbolizálja. Theog. A Hóráknak a vegetációistenségekkel való összefüggését jelzi. amíg életre nem kel…” (Paracelsus: De natura rerum). február 10-én kelt levelében így ír: „Célom annak megmutatása. Bűnbánó Szt. zárt üvegedényben.” Aranynál sorsszimbólum: „Sors! óraműved oly irtóztató: / Hallom kerekid. az átalakítás eszköze (rbölcsek köve). A középkori ábrázolásokon a homokóra az Időatya (ridő. és a mesterséges. porból lett porszem. negyven napon át vagy egészen addig.] homokóra/óra: A homokóra a középkorban elterjedő időmérő eszköz. ónémet cifra óra c. mágikus műveletek alkalmazásával előállított műemberre utal. Abe Kóbó A homok asszonya c.).-i alkímiai iratok tanúsága szerint a késő középkor európai alkimistái is kísérleteztek szellemlény. Dürer A Halál és a zsoldos c. Szt. Az idő könyörtelen múlásának jelképe. alapvető léttörvényeket megtestesítő többi görög sorsistennőhöz.) vegykonyha-jelenetében eleveníti fel a homunculus mint szolgáló szellemlény képzetét: „…ha száz anyagból keverjük… Az embergyurmát… titkon elkészül a nagy alkotás” (II. 901–11). egymással keskeny nyíláson keresztül összeköttetésben lévő edényből áll. a ciklikusság. Eredeti feladatuk az emberi élet szabályozása és az egyenletesség biztosítása volt. rKhronosz) és a Halál allegorikus alakjához kapcsolódik: „Hogy mikor az orát halljuk. a mennyei világra és a földre utal. V. végétől a geometriai rendszerezésű kozmosz elvét az óramű -pontossággal működő kozmosz képzete váltotta fel. • A szabadkőműves beavatási szertartáson ez az egyik tárgy.] Hórák: A görög mitológiában Zeusznak (rZeusz/Jupiter) és Themisznek.. mindenkor halálunkról meg-emlékezzünk. a Moirákhoz (rMoirák/Párkák) és a Khariszokhoz (rKhariszok/Gráciák) hasonlóan ők is hárman vannak: Eunomia. • A XV–XVII. trágyából. a törvény istennőjének leányai. • Mivel működéséhez állandóan meg kell fordítani. valamint – az ennek tudatában gyakorolt mértékletesség és önuralom erényét jelezve – számos remete szent. Zószimosznál anthróparion néven szerepel. segítőtársak a természet titkait kereső mágusok és alkimisták számára. vele együtt forogsz” (A vidám tudomány). Kepler egy 1605. ők teljesítik az emberi vágyakat: „leglassúbbak 173 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rgólem [Ú. valamint Héra szekerének és lovainak gondozását (Hom. kémiai úton. ebben az értelemben Kosztolányi Ódon. lótrágyában tartva önmaga által a lehető legtökéletesebben meg kell rohasztani. ódájában ekképpen jelenik meg: „’ a rúgó. „szálló korok bölcs bámulója”.] homunculus: Az alkímiai hagyományban szereplő szó jelentése ’emberke’. Theokritosznál az isteni bőkezűség jelképei. vizeletből („lélekhordozónak” tekintett anyagokból) és megfelelő „tápanyagból”. • A keresztény ikonográfiában a földi dolgok mulandóságát. és Eiréné. Ez a jelentés Schiller Az örömhöz c. • Az óra. A XVII. lombikban melegen tartott földből. Elsősorban az idő gyors múlását és pusztító hatalmát jelzi. az révszakoknak és az évszakok váltakozásában megnyilvánuló természeti rendnek.SZÓCIKKEK A–Z szárazságára is utal. A mágikus-gnosztikus hagyományban a mágus teremtette homunculust szolgálóként említik. valamint az emberek és az istenek közötti harmóniának a megszemélyesítői (Hésziod. 749–751). „óramű -pontosságú” működését fejezi ki. E. ebben a funkciójukban vállalták az rOlümposz felhőkapuinak őrzését. Il. A lehulló r homok a földi természet vonzását jelenti. Nietzsche így összegzi e jelentését: „A létezés örök homokórája újra és újra megfordul és te. amint egybevágnak” (Magányban). hogy az élet tsak tseppetske” (Bod Péter: Szent Hilarius). • A hellenizmus kori alkímiában. • Goethe a Faust (II. Az életet átszövő. E. felv. „A folyamat a következő: először is egy férfi spermáját. rhomokóra/óra [K. Az erények allegorikus ábrázolásain ezzel összefüggésben a Mértékletesség figurájának kezében látható. az örök visszatérés jelentését is hordozza. ralkímiai edények. hogy az égi szerkezet […] egyfajta óramű…” Laplace a világegyetem minden egyes atomját egy tökéletesen működő óramű részének tekintette. amely fölött a beavatandónak meditálnia kell. Diké. amely két kúpszerű. a béke istennője (rhárom). . rsivatag [Ú. homunculus alkotásával: vérből. spermából. az igazságosság (rSzűz csillagkép). sz. ő az élet […] tőle jár a létnek / Óraműve bölcs körön.. rézkarcán (1510) a Halál attribútuma.

. akit kiterjesztett szárnyú napkorong is szimbolizálhat. rSzéth. a város a nevét egy ott talált legendás horgonyról kapta. akik arra törekszünk.). a mindig bőkezű Hórák!” (Szürakuszai asszonyok Adónisz ünnepén. • Egyiptomban az élet árbocra tekeredő kígyója még inkább hangsúlyozza a horgonynak ezt az értelmét. Ő az isteni rgyermek. a visszahúzó erő. Attribútuma Szt. 56) (rhárom). a rdelfin a gyorsaság. Mivel a tengerész utolsó oltalma. Mint a feltámadás.) (rsólyom). sz. kezükben mindig az adott évszakra jellemző virágokkal. • Más mítoszváltozat szerint rRé napisten fia. Khephren fáraó szobrán a tarkóján álló Hórusz -sólyom védelmezően terjeszti ki szárnyát a fáraó feje fölé (Kr. a horizonton levő Hóruszt. Isziszt az átvevő elemnek. mind az ikonográfiai hagyományban összeolvadt a báj és a kellem képviselőivel. az alkalmas idő megszemélyesítői. e.” [A. Lelkünk biztos és szilárd horgonya ez” (Zsid 6. a megváltás reménye jelenik meg az ókeresztény művészetben síremlékeken. így az – főleg egy keresztrúddal kiegészítve – a keresztszimbolika részévé vált (rkereszt). a felkelő napistent jeleníti meg. Miklósnak. Kelemen pápának. Hóroszt pedig a beteljesülésnek kell tekinteni” (Plut. Hórusz a 174 Created by XMLmind XSL-FO Converter.] horgony: A vízi járműveket rögzítő fémeszköz a remény. A három teológiai erény közül a Reményt fejezi ki. D. Hendrik Goltzius–Jacob Matham: A Remény (XVI. valamint a báj megtestesítői: „A’ szökő Hórák mosolyogva lengnek / Büszke hullám in magas énekednek. rkikötő [L. a Gráciákkal. katakombákban. Ezt az összeolvadást mutatja Berzsenyi Dániel egy verse (A’ Múzsához II. hogy az előttünk levő reményt megragadjuk. gyakran az aratás és a megfelelő. hosszú ruhás lányokként ábrázolják őket. mi. védelmezettjei. elsősorban Poszeidónnak (rPoszeidón/Neptunus) az attribútuma.] horogkereszt: rszvasztika/horogkereszt Hórusz: Az egyiptomi hitvilágban sólyomként vagy sólyomfejű emberként szereplő isten. pl. az apa–anya–gyermek hármasság beteljesítő része: „Osziriszt a kezdetnek. Horgony alakú kereszt delfinnel. rejtett keresztet láttak. egyik elnevezése: RéHarahti. a hűség jelképe. Iszisz és Oszirisz. sz.SZÓCIKKEK A–Z az istennők közt. ée. • A barokk korszakban alakjuk mind a költészeti. akit 101-ben horgonyhoz kötve fojtottak vízbe. ám a halandók / vágyait ők töltik be. az érzelmek viharában is megnyugvást talál. és Mürai Szt. anküra ’horgony’). Bp. ahol a Múzsát kísérő Hórák a halhatatlanság.). 3. 104–105). rhajó/bárka. vége–XVII. Ezt a funkciójukat igazolja. A vízzel szemben a föld szilárdságát fejezi ki. A horgony Ankara szimbóluma (gör. a béke és a nyugalom. Római érméken delfinnel együtt ábrázolva a „Festina lente!” (Lassan siess!) illusztrációja. eleje. a fáraók Hórusz örökösei. a jó szerencse jele. • A kereszténységben újabb értelmet nyer: Pál apostol zsidókhoz írt levele nyomán a lélek horgonya a hit: „erős támaszt kaptunk. Szépm. Ozirisz (rOzirisz/Szarapisz) és rÍzisz fiaként apja megbosszulója.18–19). A delfinnel ábrázolt horgony Krisztus kereszthalálát jelenti. • Az antikvitás tengeristeneinek. együtt pedig az arany középút eszményének kifejezői. A hívek titkos ismertetőjegye volt. A horgony itt a stabilitás. Formája miatt lehet árbocos hajó: az oltalmazó nőiséget jelentő hajótest és a férfiasságot jelentő fallikus árboc egysége. ékszereken. a tengerjáró népeknél a biztonság. hogy a költők „növelő” -nek. mert a horgonyban allegorikus. amely az élet. . Az antik vázaképeken többnyire méltóságteljes. „sarjasztó”-nak és „gyümölcsöztető”-nek nevezik őket. A. s a gizehi rszfinx Harmahiszt. aki tengeri viharból mentett ki egy hajót. Múz. a gonosz erők istenének legyőzője. gyümölcsökkel. valamint horgony alakú kereszt galambokkal és halakkal (ókeresztény kámeák). átvitt értelemben a léleknek azt a részét. Ozirisz utódaként az uralkodói hatalom legfőbb pártfogója.

általánosabb értelemben véve a sötétség erőivel harcoló világosságisten. A Kübeléről és Attiszról szóló mítosz szerint a megcsonkított r Attisz kicsorduló véréből ibolyák nőttek. az írás istene (részlet a Halottak Könyvéből. a gyermek’)-ábrázolások az ujját száján tartó. meztelen fiúként ábrázolják. XIX. B. okossága azonban azt sem zárja ki. • A hellenizmus korában Hermész. A hegyes csőrű íbisz a gyakorlati észt jelképezi. a lélek alvilági mérésekor ő jegyzi fel az ítéletet. de hajlott csőre miatt lunáris állatnak is tekintik. idejüket fonással.] hunok: rAttila Hunor és Magyar: rAttila. 52). azaz az élet örök. A Harpokratész-szobrocska a néphit szerint állatharapások ellen véd. Ókeanosz unokái személyesítették meg a tenger megszámlálhatatlan hullámát (rnimfák). Hanufer-papirusz. A papok ott végezték a tisztulási szertartásokat. aki emberi alakot öltött. • A keresztény értelmezést tükröző Physiologus ezzel szemben tisztátalan állatnak tartja: úszni nem tudván. mint az öntudatlan cselekvés. rargonauták íbisz: Meleg éghajlatokon élő gázlómadár. E. rmadár [K. A vihar által felkorbácsolt hullámokat kapcsolatba hozzák a mély vizek sárkányaival is (rsárkány). az illúzió.] ibolya: Mérsékelt égövi. a gyermek Krisztus és Szűz Mária ábrázolásain szerepel. hogy ezoterikus ismeretek felé forduljon.] hullám: A vízfelszín mozgása. Mivel meg tudja tisztítani önmagát a kígyók mérgétől. rvirág [A. illatos virágú évelő növény. 143–156) (rApollón/Apollo). a hallgatás istene (rujjak). szövéssel. 75). a folytonos életfolyamat kifejezői (József Attila: A Dunánál) (rDuna és Tisza). Vízimadárként lunáris jelentése dominál. Koszorúba fonva fejfájás és részegség elleni szerként használták. • A görög mítoszokban a Néreiszek. • A kínai jelképrendszerben a rjin és jang-ábra két alapminőséget elválasztó íve hullám formájú. rvíz [P. . ebben az értelemben a titok őrzője. Virginia Woolf Hullámok c. a rfolyó hullámai az állandó mozgás. Jelölheti az Isten fiának alázatát is. a bölcsesség istenét íbiszfejű emberként ábrázolták. apró. dinasztia. az állhatatosság. míg a rtenger. később Hermész Triszmegisztosz megtestesítője (rHermész/Mercurius). akinek két szeme a Nap és a Hold (Plut. a görögöknél a föld újjáéledésének szimbóluma (révszakok). Thot istent. [Ú. 61). Egyszerre szoláris és lunáris szimbólum. valamint utalhat szenvedéseire és mennyei királyságára is. énekléssel töltötték. rPerszephoné/Proserpina elrablásának helyén ibolyák fakadtak. a rómaiak sírokat díszítettek vele. a kiotói Ryoanji-templom kőkertjének gereblyével alakított motívumai is (rhomok).] 175 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az írás feltalálóját. hogy megválthassa a világot. J. • Az antikvitásban Apollónnal azonosították (Hérod. • Mivel egyike az első tavaszi virágoknak. Thot. általában a passzív alapelvek szimbóluma. regényében az egyén élete a hullám. A középkorban gyógyító és mágikus hatást tulajdonítottak neki. a gyász és a bölcsesség madara. A görög képzőművészet egyik gyakori díszítőeleme a – neolitikus idők óta ábrázolt – meander. A bóbitás íbiszt szoláris. London. • A provanszál trubadúrköltészetben a hűség jelképe.. rSzűz Mária egyik attribútumává. Passzivitása ugyanolyan veszélyes. az egészség és az ártatlanság jelképének tekintették. ill. ahol íbisz ivott (Iszisz és Oszirisz. A rháromkirályok imádása. A hullámok rajzolatát követik az egyik leghíresebb japán kert. British Museum). • Az egyiptomiaknál a lélek. a tisztaság. I. Isten tiszta igazságába nem tud lemerülni. • A keresztény szimbolikában illata és r lila színe miatt vált az alázatosság kifejezőjévé. néha félholddal a fején ábrázolják. néha Krisztus keresztjének tövében is megjelenik. II. Iszisz és Oszirisz.SZÓCIKKEK A–Z rkrokodil és rvíziló formájában ábrázolt ellenséges erők. Adónisz virága. A rejtett erény és a szépség jelképe. amely a halált hozó hüllők megölőjének tartja. A görög szirtaki tánc is stilizált hullámként fogható fel. • Az irodalomban pl. Együtt úsztak a delfinekkel. miközben hajuk szabadon lebegett a vízen (rsellő). rcsodaszarvas hús: rtest/hús I Iaszón: raranygyapjú. amely megtörik a parton és elvész. mivel idegen erőtől ered. a napisten ellen támadó negatív hatalmak leküzdője. a folytonos változás. Plutarkhosz ismerteti azt a hiedelmet. amelyek az élet s a tavasz visszatérésének szimbólumai lettek. • A Harpokratész (’Hórusz. Plutarkhosz is a Nap körforgását irányító erőként jellemzi ( Iszisz és Oszirisz.

A Kronoszmítoszt – amely szerint felfalta gyermekeit – Szimónidész így alkalmazza az „egyesített” K(h)ronoszra: „az élesfogú idő / Mindent megemészt. lunáris és női princípium (r Hold. lunáris. I. A „Veritas filia temporis” (Az igazság az idő lánya) feliratú emblémákon a szakállas Időatya női alakot ölel magához védőn vagy emel a magasba (rfátyol/lepel). A második világkorszakkal. A megszemélyesített idő rKhronosz isten. a’ szárnyas idő hirtelen elrepül. Pl. megfoghatatlan hatalomként jelenik meg: „Téged szűlt e’ a’ Világ? / Vagy a’ Világot is te szűlted éppen?”. / S minden míve tűnő szárnya körül lebeg!” (A’ közelítő Tél). A lineáris. Szintén a pusztulás. majd újabb mahájuga veszi kezdetét (rkáosz és kozmosz). Az engedelmességet és a megaláztatást jelenti. s egy borotva élén mérleget egyensúlyoz.20. sz. valamint rkígyó. A keresztény értelmezés két végpontot jelöl ki rajta: a teremtést és a beteljesedést. A görög khronosz (’idő’) szó és Kronosz. Aeon) Khronosz titán fia. rhomokóra/óra).] iga: Súlyos teher hordását lehetővé tévő. • Indiában világteremtő elvnek tekintették: „Az idő nemzette ama eget és eme földet is. • Az Ószövetségben az iga széttörése rIzráel engedetlenségére (Jer 2. A Biblián alapuló keresztény időszemlélet lineáris. az Idő Ura pedig maga Krisztus. idő. Erga. aki vállán és sarkán szárnyakat visel.15). 53. és már közel van az Istennek országa” (Márk 1. versben. profán idő kezdete (Ter 1. • Egyiptomban a végtelen idő a megszámlálhatatlant jelentette. szárnyakkal és – akárcsak az egyiptomiak – saját farkába harapó kígyóként is ábrázolták. kali-juga). • Az időhöz kapcsolódó antik képzetek a középkorban is tovább éltek. ill.SZÓCIKKEK A–Z idő: Az alkotó és egyben a pusztító erő kifejezője. a három rarc pedig a jelenre.14–15). rspirál [R. hóhér Idő” (Tegnapi Tegnap siratása).” Aión (gör.. de oroszlánfejű emberként. az Utolsó ítélet. az élőlényeket is. Pl. művéhez készült illusztrációkon az Idő allegorikus alakja időmérő eszközökkel. a „végső idő” rJézus Krisztus második eljövetele. amely szerint a Brahmá (rbráhman/Brahmá) élettartama alatt egymást követő nagy kozmikus világkorszakok (mahájuga) négy-négy fokozatosan hanyatló időszakból állnak (krita-. a vaskort pedig a pusztulás jellemzi (Hésziod. a végtelen idő megszemélyesítése. Ez az eredendő. Óbuda. amikor Kronosz/Saturnus uralkodott.. a Jó és a Rossz szétválasztása (Ter 1. Berzsenyi az antik hagyományra utal: „Óh. • Európában a XVIII. folytonosságot valló szemlélet viszont szoláris és maszkulin jellegét hangsúlyozza. valamint az örök egység jelképe: „Óh Idő. a következő tárgyak utalhatnak rá: rsarló/kasza. a Petrarca Trionfi (Az Idő győzelme) c. amely Isten ideje. két alapvető princípium ciklikus váltakozásából álló szent idő. meztelen fiúként jelenik meg. végétől a véges. Bebo Károly: Pestis-oltár. lelógó hajtincsénél fogva megragadható (rhaj). A harmadik korszakot. s az ítéletet. ami létrejött és aminek létre kell jönnie” (Atharva-véda. a tökéletes harmónia időszaka. dvápara. valamint az egyiptomi rabságra 176 Created by XMLmind XSL-FO Converter. azonban egyik irányban sem hosszabbítható meg. Péter-Pál plébániatemplom). Csokonai Újesztendei Gondolatok c. . 89–150). míg a negyedik nap. sz. a Pantokrator-ábrázolások e minőségére utalnak (r mandorla).4–5). aggként vagy csontvázként látható (rállatöv. 5. a tigillum alatt. tréta-. lat. meghatározható keresztény időkép helyére a bizonytalanság. • Az indogermán népeknél a barátság és az összetartozás jelképe. A reneszánsz és barokk művészetben a reveláló időt ábrázoló alkotások a győzedelmes Igazság jelképei. az olümposzi nemzedéket megelőző főisten. a krita-juga a legtökéletesebb korszak (raranykor). • Az ókori görögök többféle időistent tiszteltek: a fordulópont. Ciklikus szemlélet jelenik meg a juga-tanban. fiatal. • A bibliai teremtéstörténet első napja a Világosság és a Sötétség. XIX. kor. az időnek a jele a saját farkába harapó Uroborosz (rkígyó). rcsont/csontváz. rkör). se’ véged” (r egy). a jövőre és a múltra utal. Az időnek a görög Kairoszhoz kapcsolódó változékony. művében a mindenek fölött álló. az Égatya nevének hasonlósága miatt összeolvadt a két fogalom. A kései hellenista és római korban a téli napforduló idején újszülött gyermekként tisztelték. a Nap és a Hold megteremtése. ciklikus felfogása a reneszánszban az Alkalom és a szintén kerékkel vagy körrel jellemzett Fortuna azonosításához vezetett (rTükhé/Fortuna). Attribútumaik fel is cserélődhetnek: a romboló idő gyakran jelenik meg kaszás csontvázként (a Halál figurájának kezében kasza és homokóra látható). az igavonó állatokra helyezett eszköz. a gyilkosok pedig úgy tisztulhattak meg bűneiktől. az utóbbit közvetlenül megelőző szakasz.6) (rapokalipszis). a halál képzete társul az időhöz a Csépel az idő c. amely Isten testet öltésével veszi kezdetét: „Beteljesedett az idő. a kali-juga leteltével elpusztul a világ. romboló erő ábrázolásának ikonográfiai hagyománya a késő középkorban összefonódott az allegorikus Halál ábrázolásokkal (pl. Ady kései költészetében a pusztító idő jelenik meg. a megfoghatatlanság jelentései lépnek. 106–202. A következő attribútumokkal ábrázolják még az időt. a döntő pillanat istene Kairosz (’alkalom’). állatövvel és szárnyakkal.5). G. • Rómában a rabszolgáknak és a leigázott katonáknak egy iga alatt kellett átvonulniuk – innen származik a magyar „leigázni” kifejezés –. A különböző. te eggy Egész! / Nintsen neked sem kezdeted. fokozatosan értéktelenedő korszakokat a fémek szimbolikájával kapcsolták egybe: az aranykor az ártatlanság. Plutarkhosz már egyként emlegeti őket (rKronosz/Saturnus). A vég közeledtét így fogalmazza meg János apostol: „idő többé nem lészen” (Jel 10. nem végtelen. Az első. amely a múlt értékeit tönkretévő háborús jelen: „Óh. az utolsó. Ábrázolásain tovasuhanó. Ovid. Az idő bocsájtotta ki magából mindazt. a tollak egy-egy hónapra. ha átmentek az iga (fagerenda). Met. raggastyán.5). Az örökkévalóság istenének. Az idő mint ellenállhatatlan. Az ember ideje a sorsa. E két pont közötti időtartam az idők teljessége. Az ábrázolásokon gyakorta feltűnő négy rszárny a négy évszakra. Haladását a különböző kultúrákban eltérően képzelik el: a ciklikus szemlélet szerint visszatérő. Ezen belül következik be az „üdvösségtörténet”. rkerék és kör. XVIII. a lineáris. az ezüstkorral az ember megismerte a jót és a rosszat.

K. az örökkévaló. majd a XVII. én peniglen sebes / szerelem nyila miát” (Balassi: Altera inventio: Az fülemülének szól).SZÓCIKKEK A–Z (Lev 26.] ige: rszó/ige íj és nyíl: Az íj a hegyes végződéssel ellátott nyílvessző kiröpítésére való hajlékony. elsősorban a pestis jelképévé vált. Uffizi. melyektől sebet szereztem” (Petrarca: Áldott a nap). melynek édes fája van” (Carmina Burana.5). A mongol népeknél apotropaikus jelentéssel bír a gyermek születésekor a jurta bejáratára függesztett íj és nyílvessző. pl.13) utal.2). Az antik ’szerelem’ jelentéssel összefüggésben az Isten iránti szeretet szimbólumaként a nyíllal átlőtt lángoló szív Szt. Erósz/Amor íja és nyílvesszői a szerelem sebet ejtő és mindent legyőző hatalmát jelképezik. • A sámánrítusok ősi eszköze. rlánc [N. az íj egyensúlyozása a jósló. s mindenfelé „áramlik: az Ij erejével röpítve. • Az európai mitologikus tárgyú művészetben Artemiszt. sorsjelző. / feszítse meg Erre irányuló gondolatod. Nyár volt). / igát. • Dante Isteni Színjátékában a világegyetem rendjének középpontja Isten: „a jelzett Rendnek célja s orma”. Louvre). 1603.27. A spirituális megvilágosodás jelképe. / tedd nyílvessződül az imádságot reá. a vadászat istennőjét gyakran ábrázolják íjjal és nyílvesszőkkel (Fontainebleau-i iskola: Diana vadászaton. Az iga az Úr büntetése: „Igát ácsolt nekem. a feminin (íj) és a maszkulin (nyílvessző) princípium egysége.1.5). rkötél. igazságosztó szertartásokban játszott fontos szerepet. Károlyhoz imádkoztak gyógyulásért. Dürer rézkarca. amelyet a hit pajzsával lehet elhárítani (Ef 6. • A bráhmanizmusban az upanisad (’titkos tanítás’) szimbóluma. 1647–1652. valamint a vadászat során véletlenül eltalált Szt. A nap -. Brugge. Mantegna: Szent Sebestyén. Sta Maria della Vittoria). pl. rApollón/Apollo és rArtemisz/Diana attribútuma.2) (rApokalipszis lovasai). sz. Ez 34.-i rajz). sz.és Újszövetségben egyaránt előfordul a szolgálat jelképeként: pl.-tól Szt. húros fegyver. Berlin. • A Bibliában az Úr haragját. amely a bráhman (rbráhman/Brahmá). olyanná tett” (Iz 49. ezért Szt. Teréz attribútuma (Bernini: Szent Teréz extázisa. ennek megfelelően a szerelmi költészet gyakori toposza: „áldottak […] az íj s a nyíl. Jézus ekképpen utal a hitre: „Az én igám édes. s gyötrő gondokkal övezte fejemet” (S iral 3. • A költészetben ’szerelem’ jelentésben is szerepelhet: „hordjon hát igát nyakam. a nem -múló bráhman legyen” (Mundaka upanisad. amelyet a nyíl és íj biblikus példái révén Isten büntetéseként is értelmeztek. Az Apokalipszis első lovasának kezében a pusztulást jelenti (Jel 6. 1485 k. 1Tim 6.30).és a villámistenek attribútuma. Rókushoz és Borromei Szt. Párizs. A „nappal repülő nyilak” az égető sugarak (Zsolt 91. 1550 k. Pál apostol a gonosz tüzes nyilát említi. büntető funkcióra (rNiobé). . 1502).. melynek / minden vesszője megpihen a Jelben” (Paradicsom. A nagy középkori járványok idején a gyorsan terjedő betegségek.. világfenntartó elv megértésének eszköze: „Íjad legyen az upanisad nagy fegyvere. A sámánutazás egyik jelképe a repülő nyílvessző (rsámán/táltos). Orsolya. Éhséggel rakott csűr lesz majd az íj” (MTörv 32. Firenze. majd a X. kivégzett mártírok attribútuma. Sebestyénhez. 2). Szent Sebestyén vértanúsága (XVII. sz. és az én terhem könnyű” (Mt 11. Szent Orsolya ereklyetartó szekrény egyik táblája. • A görög -római mitológiában rErósz/Amor/Cupido. Staatliche Museen). / és a cél Ez. • A keresztény ikonográfiában a nyíllal megkínzott. Kozmikus szimbólumként az íj íve a Nap égi útját jelöli. Sebestyén (Hans Memling: Szent Orsolya vértanúsága.-i kalandozó magyarok – lovasnyilazó harcmodora a kegyetlen pusztítást jelentette. II. • Kínában a fiúgyermek születését jelezte az ajtóra függesztett íj (Pu Szu ling: Előszó Lino-csej furcsa történeteihez). valamint az igazságosztó. a húr rögzítési pontjai Kelet és Nyugat. Szt. az ég. I. Sint Jans -hospitaal. bosszúját jelzi: „Kilövöm rájuk minden nyilam.16) (rpajzs). Caravaggio: A diadalmas Amor. A tatárjárásra utalva ebben az értelemben szerepel Kölcsey Hymnusában is: „Most 177 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Louvre). 1480. • A korai középkorban a rablóhadjáratot szervező nomád népek – köztük a honfoglalás kori.23–24). Párizs. Ágoston és Avilai Szt. 1489. Szt. Egyed ábrázolásain látható. Apollo és Diana (A. „Vagy te egészséges. Erósz ábrázolásain jellegzetes attribútum az íj és a nyílvessző (Botticelli: Tavasz [Primavera]. utal a Nap és Hold fénysugaraira. A profetálás erejére utal Izajásnál: „Mint a hegyes nyíl. Az Ó. 125–126). Róma.

Jele: . az ’imádság’ nevet viseli. rSzűz Mária alakjában pedig az újszövetségi egyház közbenjárását szimbolizálja. élők és holtak eljövendő bírája. A legfelső. amely a szentélyt elválasztja a templomtértől. védő amulett szerepét is betöltötte (rólom). az ólmot mágikus fémként tisztelték. teljességét hirdeti (rkereszt). • Az ókeresztény időkben a szentélyt elhatároló korlát a Konstantinápoly központú keleti egyházban fokozatosan fejlődik oltárfallá (roltár. varázslások kelléke volt: pl. T. A negyedik sor közepét Istennek Szülője foglalja el. A királyi ajtó fölött az Utolsó vacsora képe jelenik meg mint Krisztus Egyházának kezdete és fundamentuma.11). Ugyanakkor össze is kapcsolja e két világot. a változékonyság jelképe. ugyanolyan tartásban. hogy ezen az ajtón keresztül megy ki Jézus Krisztus Király az eucharisztia szentségében. az értelmi beállítottság. időszaka május 22. aranyozott faragványokkal borított. s halálakor a testvére úgy osztotta meg vele halhatatlanságát. Kétoldalán az őt és a tőle született Megváltót előre hirdető próféták. A XIV. a bűnbánat prófétája. amely az isteni valóság és a teremtett világ. Az ítélkezés. • A görögöknél és a rómaiaknál az ingát és anyagát.SZÓCIKKEK A–Z rabló mongol nyilát / Zúgattad felettünk. Ikrek csillagkép (Giovanni della Porta: Della Celeste Fisonomia. hogy felváltva vagy az alvilágban. a csodaszarvas monda ábrázolásain jellegzetes attribútumuk (rcsodaszarvas).] Illés: rpróféta/vates/szibülla. ún. Keresztelő Szt. amelyek különösen Oroszországban válnak elterjedtté. királyi öltözetű Krisztus Pantokrator áll. Az elnevezés azt jelzi. ölében a gyermek Jézussal. Izraelt mérőónnal. a csapongás tulajdonságait társítja hozzá. • Az irodalomban is megjelenik szimbolikus értelemben. Keresztelő Szt. körül megjelennek a többsoros ikonosztázok. A mozgékonyság. Az ikonosztázt minden esetben a Kereszt zárja le. jobb keze felől pedig az Istenszülő. vagy az égen.8). A rajta ábrázolt képek összességével és egységével a keresztény Egyház tanításának teljességét jelképezi. imádkozó testtartásban. Ámosz próféta is ebben a jelentésben használja: „lemérem népemet. Padova. Az inga az égi lelket és a 178 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rajta a megfeszített Jézussal. rszekér/kocsi inga/függőón: Fonalra függesztett. Az oltárt magában foglaló szentélyt és a templomhajót elválasztó ikonosztáz arra a különbségre emlékeztet. Arra is emlékeztet. E. rtemplom). az örökkévaló és a mulandó. A VIII– IX. a bűnbánók közbenjárója látható. és többé nem kegyelmezek neki” (Ám 7. a négy elem közül a levegőhöz tartozik. s ez az isteni szeretet csúcsát. • Babilonban a jóslások. csillagképként tartózkodtak együtt (Ovid. a nehézségi erő hatása alatt álló pontszerű tömeg. tetteit Thot és rOzirisz/Szarapisz mérlegelte.” A magyar hagyományban Hunor és Magyar fegyvere. • Az Ószövetségben a „pusztaság mérőónja” az Úr ítéletét jelzi (Iz 34. királykapu áll. Az Óbirodalom idején Thot egyes reliefeken ingát tart a kezében (később a rmérleg töltötte be ezt a szerepet). János. valamint asztronómiai megfigyeléseknél használták. [I. a transzcendens és az immanens közt fennáll. az isteni ökonómia. Az asztrológia az érdeklődő hajlam. V. az ügyesség. amely megvédi az embert a csapásoktól. a másikon a nagy egyházatyák láthatók. betegségektől. rállatöv [Ú. hogy a királyi ajtó mögött az oltáron ugyanaz történik. imádkozó apostolok helyezkednek el.–június 21.] Ikarosz: rDaidalosz és Ikarosz/Daedalus és Icarus ikonosztáz: A bizánci szertartású templomok ikonokkal. ötödik sorban az egyik oldalon az ószövetségi ősatyák. Eszerint egyikük halandó volt. A harmadik sor központjában a trónuson ülő. . E. negatív értelemben pedig a felszínesség. a rkenyér és a rbor színében a hívőkhöz. A rMerkúr bolygó hatása alatt álló csillagkép. ikonromboló hulláma után új korszak kezdődik fejlődésében. a mélabú és a halál szimbóluma. • Az egyiptomi halottkultuszhoz kapcsolódó ábrázolásokon az elhunyt lelke túlvilági élete elején bírálat alá esett. az oltárral szemben a kétszárnyú. Fasti. A zodiákus ember ábrázolásain a vállak és a felső kar befolyásolója. az alkalmazkodóképesség. Általános felépítésük: a legalsó sor középpontjában.] Ikrek csillagkép: Az európai asztrológia harmadik állatövi jegye. a rossz szellemektől. szerencsétlenségektől védelmező erőt tulajdonítottak neki. • A csillagkép antik eredeztetése Kasztór (Castor) és Polüdeiukész (Pollux). János személyében az ószövetségi. 715–720) (rfáklya). Bal keze felől. Zeusz ikerfiainak mítoszához kapcsolódott. Kétoldalt az ugyancsak Krisztus felé forduló. amelynek fókuszában rJézus Krisztus műve. Mint harci eszköz Robin Hood és Tell Vilmos legendás alakjához is kapcsolódik. sz. az Istennek az emberhez való lehajlása áll. Ez a hármas ikonkompozíció a Deészisz. sz. Az ikonosztáz második sorában a legfontosabb keresztény ünnepek láthatók. ezért az inga apotropaikus jelentéssel bírt. 1623). rNyilas csillagkép [Ú. ami Jézus Utolsó vacsoráján történt. a hívők szeme elé tárja ennek a Testnek a tökéletes ikonját. általában három ajtóval áttört fala.

maga az egész világot átható életerő.” Itt az abszolút tudás jelképe. / Én. Ebben a műben Istar maga az élet. / mérhető hozzám bárki – bárki isten?” (Innin éneke önmagáról. Ez utóbbi szerint az istennő alvilági fogságával és halálával a földön megszűnt a szerelem.3). Nevének hieroglif jele a rtrón hieroglifa. akinek kultusza ellen a júdeai monoteizmus kialakulásakor a próféták felvették a harcot (Bír 2. E. Mivel a halál legyőzője. 1Kir 11. • A hellenizmus korában Istar/Astarta rAphrodité/Venus és rHéra/Juno alakjával olvadt egybe. • Mitológiai funkcióinak és jelentéseinek azonossága révén a babiloni Istar azonosult a sémi Astarta istennővel. félévi földi tartózkodást megszabó törvényben). fején szarvakkal (amelyek gyakran Hold. rkör). Az anyaistennők általános vonásaival megegyezően a női termékenységet és az anyagi természetet is jelképezi: „Iszisz tehát a természet női és minden teremtést magába foglaló princípiuma” (Plut. a szent tanítást összegyűjti. Az „ezernevű”. Ozirisz (rOzirisz/Szarapisz) nővére és felesége. valamint a közösség.5.] Innin/Istar/Astarta: A sumer. • Plutarkhosz Iszisz és Oszirisz c. ahonnan irányítani lehetne a világot. halálát és feltámadását követő félévi föld alatti. regényében az apokaliptikus éjszakán kap szerepet: „Együtt forgunk mind az Inga alatt. Alakja eredetileg a vegetáció. Umberto Eco A Foucault-inga c. rközéppont [N. a rgabona/búza és a nád termésének bőségét. a király és a papnő szent násza kötődött. de ez a pont. Innin kozmikus hatalom birtokosa.33). általa egy titkos térkép segítségével megtalálható a Föld azon pontja. a világ lényegét megszemélyesítő termékenységistennő: „Apám az eget nekem adta.vagy Napkorongot fognak közre) ábrázolták. amely lengései által óráról órára közelebb ér az áldozat szívéhez (A kút és az inga). elrendezi és átadja a beavatottaknak. de rtehén is megjeleníthette. a világegyetem egyetlen szilárd pontja. az íbisz alakban ábrázolt isten) vagy rPrométheusz lánya. / nyomában az ifjak. a rvirág. 11. aki a létezők magvait hinti el benne. lányok mennek a földúlt palotából. akinek alvilági megjelenésével „a halottakba élet nyilallott”. a nemzés és a születés. az állatok közül pedig a rgalamb/gerle és az roroszlán (rcsillag/bolygó. a termesztett növények és az állatállomány termékenységét volt hivatott biztosítani (rszent nász). távolítsátok el az idegen isteneket és Astartékat körötökből” (1Sám 7. fel egészen a legmesszibb galaxisokig. majd a babiloni és asszír mitológiában a termékenység. amelybe a huzal kapaszkodik. Az Innin és Dumuzi (rDumuzi/Tammúz) pásztoristen szerelméről és nászáról szóló sumer epikus ciklusok a termékenységi kultuszok szent ünnepségeihez kapcsolódtak (A király Innin ágyán. gyógyító varázserőt tulajdonítottak neki. sumer (A nagy égből a nagy föld felé…) és akkád nyelven egyaránt fennmaradt mítosz fejezi ki leginkább. hogy a gyermek rHórusz. E. .] írás/írásjel: rbetű/írásjel irattekercs: rkönyv/irattekercs Irisz: rnőszirom/írisz. A föld forog. rszivárvány Istar: rInnin/Istar/Astarta Iuventa: rHébé/Iuventa Ízisz: Egyiptomi istennő.SZÓCIKKEK A–Z földi testet egyesítő ember képeként szerepel Csokonai költészetében: „Csillagok közt hordnak aetheri szárnyaim. az Innin alvilágba szállását elbeszélő. Baállal és Mardukkal együtt az idegen istenség. mert odafönn. Iszisz és Oszirisz. ahonnan függ. hogy az istennő az egyik legfontosabb természeti erő megszemélyesítője. Nőalakként. amely az év kezdetét. értekezésében a tudás és értelem megtestesülése. vagy csak por meg pára” (Halotti versek). a mindenség úrnőjéről).13.” ranyaistennő [Ú. a szerelem és a háború istennője. a „Jó” (Oszirisz) után vágyakozik. Ezzel az értelmezéssel függ össze az a hellenizmus kori hagyomány. • Weöres Sándor Istar pokoljárása (Babyloni rege) c. amely szerint Ízisz rHermész/Mercurius (azaz egyiptomi megfelelője. / De a sír partjára húznak ón lábaim. Az egyiptomiak a földet Ízisz testének tekintették. Thot. Azt. a hamis hit veszedelmét fejezi ki: „Ha szívetek mélyéről az Úrhoz akartok térni. „sokszínű” Íszisz a mindent magába fogadó. majd feljövetele pedig a feltámadás: „És majd fölkel Istar úrnő és majd fölkel és megindul. évenkénti újjászületését személyesítette meg (ez fejeződik ki A nagy égből a nagy föld felé… kezdetű sumer eposzban leírt. Poe-nál kivégzőeszközként jelenik meg. aki Osziriszt. Attribútuma az ankh-kereszt. amelyet az ábrázolásokon a fején is hordtak. 53). / az istennő én vagyok. A. angyal meg állat. azaz gondolatban meghosszabbítva a huzalt. az élet fennmaradását biztosító termékenység jelképe. Legfőbb attribútumai: az élet folytonosságát és a hatalmat jelző karika. a földet nekem adta. bármivé átalakulni képes anyag szimbóluma. tehát maga az élet került veszélybe. a csillag. Plutarkhosz platonista szellemű értelmezése szerint Iszisz a természet anyagi valója. a természet. az alvilágból való szabadulása. / Az ég s a főld között függök utóljára. Ez arra utal. Tiszteletükhöz orgiasztikus szertartások. a felkelő Nap istene Ízisz anyai öléből 179 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ill. az élet jelképe (rkereszt). olyan bárd. Innin és Dumuzi az élet házában). amelyet a kiáradó Nílus (Oszirisz) termékenyít meg (rfolyó). Mítoszukban a férje holttestét kereső. Asztrális istenségként ő a rVénusz bolygó. az ott a mindörökre mozdulatlan Szilárd Pont. versében eleveníti fel az ókori keleti istennő alakját. az Innin alvilági útját. majd a holttest darabjait összegyűjtő Ízisz a hitvesi hűség jelképe. az idő megújulását. K.

9–10. I. Az istenpáros a felvilágosodás kori nemes eszmények.) a haldokló Balassi Bálint így fohászkodik az Úrisenhez: „Én rút. az alázathoz és a penitenciához. . A szélhez és az Ízis és Oziris c.SZÓCIKKEK A–Z mint égi trónusból emelkedik fel.7). Dél-Amerika gyakori féldrágaköve. Pál apostol Izráel-tipológiája szerint a testi Izráel helyett a keresztségben megújított szövetség az alapja a hit általi kiválasztottságnak. művekben: „De van a’ Bőltsek’ szívében / Ízisnek még temploma. Serapis oldalán a halál utáni újjászületés és az öröklét jelképe. egy új szövetség.(Osiris-) kultuszban az istennő Proserpinával (rPerszephoné/Proserpina) azonosult. I. az tisztává lesz” (Lev 14. A Ter 49. azaz a spirituális Izráelnek (1Kor 10).. regényében Isis a hellenizmus korának szinkretikus istenalakja. sz. • Mivel szorosan kötődik a húsvéti bárányhoz és feláldozásához. ki nagy kínt vallok. amely egyiptomi misztériumokat is alkalmazott titkos szertartásrendjében.] Izráel: Jákob neve.12) (rdrágakő).6). minden elemek úrasszonya”.10). Meszomédész kozmikus nagyságát dicsőíti: „menny. Hóruszt szoptató Ízisz (Kr.23–27) rÁbrahám Hágártól született fia. Elsősorban itt alakult ki gazdag jelentésrendszere: a tökéletesség. és alvilági istennőként. Pál apostol szövetség-tipológiája szerint (Gal 4. hogy illatosítson és megtisztítson (Szám 19.9). a testi Izráel képviselője. megszentelési szertartásokban fontos szerepet kap: „Hints meg izsóppal és megtisztulok” (Zsolt 51. Apuleius Az aranyszamár c. Az áldozati szertartásoknál is használták: Mózes és Áron „Cédrusfát. • A görögök a földdel. hogy az így megillatosított és vérrel megjelölt ház a megszentelés pecsétjét hordja magán (rbárány/juh. gyógyító és megváltó istenségként is tisztelték. e. míg a Sárától született Izsák az „ígéret gyermeke”. amelynek jelentése a testi-lelki megtisztulással kapcsolatos. A Hóruszt ölében tartó. a termékenységgel való kapcsolata révén Démétérrel azonosították (rDémétér/Ceres). ill. • A tipológiai szimbolizmus a tizenkét törzset a tizenkét apostollal (r apostol) hozta kapcsolatba.5). Musei Vaticani). mi lesz a sorsa Izráel tizenkét törzsének (Ter 49). Ezért kapcsolják Krisztus. Mária személyéhez. csakúgy. • A zsidó megtisztulási. a húsvéti áldozati bárány vérébe mártott izsópköteggel kenték meg az ajtófélfát és a szemöldökfát. Titkos misztériumában a tévelygés. Utolsó versében (Psalmus 51. sz. csillagár és világ.28–29. szoptató istennő az anyai szeretet példája (ez az ábrázolás a keresztény művészetben a Mária a gyermekkel -képtípusra hatott). hiszen a Júda törzséből való roroszlán maga Krisztus (Jel 5.] J jádekő: A Távol-Kelet és Közép-. / Hogy undok vétkemből megtisztulván belöl / légyek szebb. -i szabadkőműves szimbolika elevenítette föl újra. a legnagyobb istenség. G. rvér). „a természet anyja. Terrasson abbé 1731 -es Historie ou tirée des monuments anecdotes de l’ancien Egypte c. irgalmasságoddal. • Ízisz és Ozirisz alakját a XVIII. 180 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ill.8–10 Júda szerepét emeli ki. Az alexandriai görögök a tenger királynőjeként. a lelki Izráel megalapozója.] Izsák: rÁbrahám izsóp: Illatos gyógynövény./ egyetem áld táncaival” (Ízisz-himnusz). / Tisztíts izsópoddal. a tudatlanság (rSzéth hatalma) alóli megváltást és a beavatás általi újjászületést és bölcsességet jelképezi. Ízisz egyben valamennyi újszülött uralkodó sorsát oltalmazza. a hajótöröttek megmentőjeként. • A római kori Serapis. izsópot és karmazsint” dob a tűzbe a vörös tehén feláldozásakor. Halála előtt Jákob magához hívatja fiait. rtizenkettő [P. műve után számos egyiptomi tematikájú mű született. hogysem vagyok!” rgyógynövények [R. amelyet az Úr adományozott neki (Ter 32. dísztárgyak faragásához használják. Kultuszuk emlékei más egykori provinciákhoz hasonlóan Pannóniában is fellelhetők: ilyen pl. a szépség.49). ő a trón – gyakran szárnyakkal ábrázolt – védelmezője (rszárny). Kínában már évezredek óta ismerik. Szintén vérbe. amel yek legismertebbike Mozart és Schikaneder operája: A varázsfuvola. akinek alakjában minden vallás istene és istennője összegződik. 39. hozzád kiáltok. E. A papi öltözék egyik része. A leprás házat madárvérbe mártott izsópköteggel hintik meg. azaz Izráel tizenkét törzse révén az ószövetségi „választott nép” elnevezésévé vált. Ez a név Jákob tizenkét fia.” ranyaistennő [Ú. A varázsfuvolát fordító Csokonai költészetében is fellelhetők egyiptomi utalások. az efod ékkövei Izráel törzseire utalnak (Kiv 28. és megjósolja. / mert lá. pl. a szombathelyi (sabariai) Isis-szentély. foghatatlan / Isten. mint a rmennyei Jeruzsálem kapuja fölötti kövek (Jel 21. s „ha így elvégezték az engesztelést a házon. 35. Izmael az Ószövetség. a Bölcsesség és a Szépség megtestesítője. háládatlan azért. a keresztény felfogás a megváltás és a visszanyert ártatlanság jelképét látja benne.

tisztaság) és Li-ki szerint a nemes erkölcsi minőségeket (jóság. A Jáde-vár a mennyek uralkodójának székhelye. Egy Kr. Eredetéről több elképzelés létezik. A maja kultúrában a Nap éjszakai aspektusának jelképe. Ez a kozmikus megtermékenyítés képe a taoista alkímiában. Jelképezi az röt magasabb rendű erényt (jóakarat. amely a halhatatlanságot képes biztosítani . hogy az elhunyt szájába jádéból készült kavicsot tettek. az élettel és a tisztasággal hozták kapcsolatba. Az aztékoknál a sötétség hatalmát képviseli a nap-sassal vívott harcban (rsas). a hadikultusszal és a vadászattal hozták kapcsolatba. A jantra-ábra rkilenc háromszögből áll. amely a lótusz/kör és négyszög alakú keretbe illeszkedő. Ezernyi színe a „tízezer dolog”. A császári rpecsét a legrégebbi korok óta jádéból készült. Leggyakoribb formája az ún. megőrizzük a lebomlástól” (rarany. maga a mindenség (rtízezer). Mexikóban az erdő szellemeinek üzenethozója. változatlanság. ezért a hosszú élet elixírjeként por alakban vagy feloldva fogyasztották jádekupából (relixír). a világot működtető energiaközponthoz való eljutást segíti elő. ezért az előkelőségeket gyöngyökkel és jádelapokkal díszített ruhában temették el. A dél-amerikai samanizmusban a sámán rokonszelleme vagy megjelenési formája. -ból származó jáde temetkezési maszk a halottkultuszban betöltött jelentőségét bizonyítja (Firenze. az erő megtestesítője. s a pár két állata jaguár és rkígyó. Mexikóban élt az a szokás. a hűségben. rvulva). A legelterjedtebb amerikai mítoszkép egy iker . A. Ko Hung alkimista műve szerint. szivárványos színei miatt. . Közép . A taoisták a lélek táplálékának tartották. amely a jógagyakorlatok és a meditáció során a tudati szintek összekapcsolódását. A Tao Te kingben a vágyak sarkallta nagyravágyásra utal. Hittek benne. s négy. „ha a holttest kilenc nyílásába aranyat és jádét teszünk. sz.és Dél-Amerikában az állatok ura. rállat/állatok [P. rkör).SZÓCIKKEK A–Z a jó szerencse kifejezője. szemlélésén. Védelmező erőt tulajdonítottak neki. linga jel) (rfallosz.vagy testvérpárt ábrázol. és négy felfelé irányul (férfi princípium. az eget jádekorong szimbolizálta. amelyből öt lefelé (női princípium. I. harmónia. A gyöngyként függő jáde az alázatosság.] jang: rjin és jang jantra: A hindu és buddhista ikonográfiában szereplő rmandala típusú geometrikus jel. elpusztíthatatlan. hogy megtartsa őket a helyes úton. A kő ütésre elnyújtott. mások szerint égi aktivitás. 181 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az ősi kínai társadalomban a fennhatóságot és a hatalmat képviselte. tudatos észlelésén és visszhangján keresztül lesz teljesen erényes. rtao). / légy egyszerű. őszinteség. simulékonyság. Ezek egyike szerint hegy és víz hozza létre. Meditációs eszköz. a díszítés nélkül metszett jáde a szűziesség szimbóluma. igazságosság. A janggal hozták összefüggésbe: szoláris. vagy félig állat. amelynek sokszor ember alakja van. előrelátás. Museo di Antropologia). emiatt a csonthoz hasonlították. a szívet vagy az ember központi magvát jelezte. amely háromszögekből.] jaguár: Amerikában honos nagymacskaféle ragadozó. [L. • Közép Amerikában a lelket. érintésén. jóhiszeműség). az egyszerűség erényének ellentéte: „Ne légy értékes. császári. mint a kavics” (39). visszhangosság. tiszta hangot ad. négyszögekből és körökből áll. A jáde (mint jang) konzerválta a testet. kapuval ellátott rnégyzet övezi (rháromszög. VI. Sri jantra. amely a Nap Ajtaja vagy a Menny Kapuja (rnégyzet) (rkör). a halhatatlanok lakása. hogy megőrzi a fiatalságot. A jaguárt a vulkáni működéssel. amely a tökéletes zenét szimbolizálja: ez a hang teremt harmóniát ég és föld között. joni jel). félig ember formában jelenik meg. mint a jade-kincs. A természetfeletti lényeket jaguár jelképezi. Az udvari tisztségviselők jádéval kirakott övet viseltek. míg a jin gyöngyök biztosították az újjászületést (rgyöngy). Néha azonban a rjin és jang egyesült erejének megtestesítője. A tökéletes ember a jáde látásán. átlátszóság. Zöld színe miatt a vízzel. e. a szellemet. A taoisták istenvilágában Jü Huang sang -ti (’fenséges ős’) a „felséges jáde-császár”. A közepén négyszögletes lyukkal átfúrt jáde a mennyek körét és a föld négyzetét jelenti. rvillámlás formálja meg. egymásba kapcsolódó háromszögek geometrikus rendszere (rlótusz). A Mennyek Ékszerének is nevezik.

bezárni – enyém” (Fasti. a vetés és az aratás kezdete. a r Zeusz/Jupiter által elüldözött rKronosz/Saturnus befogadásával bőséghez juttatta Itália lakóit (Verg. az utazás jelképe. . Mallarmé Kockadobás c. ill. • Janust kettős arcú. • A kockadobáshoz fűződő ’kezdet. amely a véletlen. kiszámíthatatlanságának jelképe (Rómában a legszerencsésebb dobás neve „Venus -dobás” volt). a városba való bemenetel és az útra kelés oltalmazója (rajtó. 60) Caesar Menandrosz egyik komédiájából idézett 49 -ben. I. 9. Attribútumai: a rkulcs és a rbot. hogy körös -körül békességben éltek a népek” (Liv. 8–16). IV. a felkelő és lenyugvó Nap őre. A két égi ajtó. minden fontos vállalkozás. Lunáris hatalommal is bír: a holdhónapok kezdete is a befolyása alatt áll. ő volt a városkapu.] Janus: Kétarcú római isten. ő ismertette meg a civilizációt Latium őslakóival.” Arany hasonlóképpen a sorsdöntő pillanatra vonatkoztatja: „Oh mert tovább e kétség tűrhetetlen. Aen. valahára c. e. VII. rszámok). Janus bifrons-ábrázolásai a Nap és a Hold mozgását. Az isteni Augustus. 119–124). Az erények közül az Okosság (Prudentia) szimbóluma. az ő korában Janus és a Janus-templom bezárt kapuja a római világbirodalom által megvalósított örök béke szimbóluma lett.SZÓCIKKEK A–Z rszent nász [Ú. Mások a két arcot mint az újévre vissza-.. művében a tökéletes dobás. Később átvitt értelemben mindenfajta kezdet istene lett. 180).] játékkocka: Kocka alakú. pl. nő és férfi) (randrogün/hermafrodita. Elsősorban a szerencse forgandóságának. oldalain 1–6 pontot jelölő. bezárva azt. szakállas férfialakként ábrázolták. / A kockarázás kínját érzenünk” (Magányban). szakálltalan. / a jog – ajtókat tárni. Plutarkhosz szerint (Pompeius. amely kinyitva azt mutatta. a kereskedelmi utazások. a hadba vonulás az ő oltalma alatt állt. Caesar. I. Az ősi kultuszt Augustus újította fel (Suetonius: A ceasarok élete. Ebben az értelemben jelenik meg pl. A római Palazzo Falconieri loggiájának férfi és női arcot egyesítő. az elmúlt. I. rkettő). A Kr. a viszonylagosság egyetemes törvénye miatt bukásra ítélt 182 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 1621). az ég kapusa (rApollón/Apollo). Livius szerint Numa Pompilius óta a háború és a béke jelképe: „…az Argiletum tövében a háború és a béke jelzésére egy Ianus -templomot emelt. [Ú. 32). sz.és a napszak szimbolikáját fejezik ki (F. 1649). Az istenek élén áll. a tizenkettes megcélzása az abszolútum elérését jelzi. Napistenként kettős arcát a Nap és a Hold díszítette. a téli és a nyári napforduló irányítója. s ez a polgárháború kezdetét jelentette. 103). valamint különböző betűkhöz rendelve sokféle misztikus spekuláció alapjául szolgálnak (rbetű/írásjel. hogy mindenféle ellentétpár jelképe is lehet (pl. ő a világrend őrzője. • Petőfi erre a jelentésre utal 1848 szeptemberében keletkezett Jőj el végre. Pontjainak számértékei különböző összesítésekkel. 19). Fasti. Borromini. 22). Ovidius így összegzi Janus szerepét: „Én a világmindenség rendjét egymagam őrzöm. -tól kimutatható szoláris értelmezésben Apollónhoz hasonlóan a Nap istene. Neve boltozatos átjárót is jelölt. szerencsejátékokban használatos eszköz. I. versében a haza sorsáról való döntés kapcsán: „És kockánk eldobva lészen / S vagy olajág vagy pedig kard / Lesz a magyar nép kezében. jobb és bal. / a szeszélyes kocka” (Ki kockavetésben) (rTükhé/Fortuna). A mondai itáliai raranykor királya. előre és hátra egyaránt tekintő. ún. E. az eljövendő idő szimbólumaként ért elmezik. megmásíthatatlan elhatározás. A hónapok első napjait is neki szentelték (Macrobius: Saturnalia. rkapu). E. ill. az év. nagy döntés’ jelentést a Julius Caesarnak tulajdonított „Alea iacta est” (A kocka el van vetve) mondásból eredeztetik (Suetonius: A caesarok élete. hogy fegyverben áll a Város. Kettős arcú ábrázolásából következik. Az év első hónapját (Januarius) is róla nevezték el. előretekintés. Janus-arc (metszet. a Rubicon folyón való átkeléskor („ám legyen elvetve a kocka”). konzervatív és progresszív. Verrius etimológiai alapú magyarázata szerint Janus a Khaosszal volt azonos: jelen volt a világ kezdeténél is mint a megszerveződő világ ősoka (Ovid. a Carmina Buranában: „Fortuna csatlósa. test és lélek. ill.

• A keresztény szimbolikában a föld vizeire utal. 28) (ralvilág/Pokol). akinek megváltó áldozati halála és feltámadása az eredendő bűn eltörlése (1Kor 15. Isten. XXXIV. a hidegséget.26–38). rapokalipszis). Jessze fáját Jézussal a csúcsán az élet fájának is értelmezik. a Gyümölcsoltó Boldogasszony (rBoldogasszony). • Kínában a „megrepedt jég” kifejezés a házasulandó felekre utal. E. a szeretet hiánya (Pokol. Szt. és Krisztus megváltó kereszthalálával (Mt 27. 1310 k. amelyben élünk. költeményében a biblikus ’pusztulás’ jelentésben szerepel. amelynek értelmében Krisztus isteni személyében egyesül az isteni és az emberi természet (451: kalkedóni zsinat) (regy. jelentése ’fölkent’. az új gyümölcs Krisztus. ellentétben a Paradicsom kútjának élő és friss vizeivel (rkút). révszakok. ApCsel 1. B.1–10). Apokaliptikus csapásként is szerepel: „Az égből mázsás szemekben jégeső zúdult az emberekre” (Jel 16. .] jég: A ridegség. galamb. hogy az isteni dicsőség részesei lehetünk” (Róm 5. a szeretet hiányát is jelenti. oroszlánnak olvasunk. láng. amely szerint az Atya. rág/vessző [Ú. gör. felolvadása pedig a szív megenyhülését. költeményének felépítése a kocka forgásának játékosságát idézi: a négy versszakot az 1–4. valamint számos apokrif evangélium (pl. az abszolútra vágyó. Benned bíznak majd a nemzetek” (Róm 15. / vőlegény. Vajda János Húsz év múlva c. aki Isten Fiaként a világtörténelem középpontjában áll. azaz uralkodó (héb. Weöres Sándor Kockajáték c. Firenze. / Akit Jessze vesszejének.16). sorok felcserélődései alkotják. Az Ótestamentum régi törzsén az új hajtás.9) teljesedik be. a chartres-i és a reimsi Notre-Dame-katedrálisok üvegablakain. Messiás. Ady Zúg-zeng a Jégcimbalom c. amelyen a rtudás fája keresztként jelenik meg (Pacino di Bonaguida: Lignum vitae. hegy és bárány. Általa jutottunk hozzá a hitben a kegyelemhez. ahol a jégtörő a házasságközvetítő. A Krisztus név epitheton. Khrisztosz) (r olaj). a Fiú és a Szentlélek egy szubsztancia. az Utolsó ítélet (Mk 13. a fényes hajnalcsillag” (Jel 22.] Jeruzsálem: rmennyei Jeruzsálem. A keresztény világtörténelem kezdőpontja a Teremtés. így a Naptól s a szeretettől való legnagyobb távolság. Tamás-evangélium) írja le. Hilarius így összegzi himnuszában a Krisztusra vonatkozó szimbolikus toposzokat: „Te Ige az Úr szivéből. zárópontja Krisztus második eljövetele. sarkalatos sziklakő. • Dante Isteni Színjátékában a Pokol legalsó körében áll Lucifer az alvilági folyó.15). A gótikus művészet gyakori motívuma a Jessze fája-ábrázolás. Út.12). A szív keménységét. E. A kezdő tétel: „Kockadobás Soha nem törli el a Véletlent. a Kókütosz jegébe fagyva – ez az Istentől.] Jézus Krisztus: A keresztény vallás központi alakja.. rhó [A. / atyád jobbja. rhárom). Accademia). Szűz Mária pedig. A középkori keresztény ikonográfiában Krisztus származására utal.” A zárósor – „Minden gondolat kockadobás” – a felülemelkedés megfogalmazása.. de a véletlennek alárendelt emberi cselekvés tudatosítása. Gyöngyöspata. Urunk. • Már Pál apostol a Megváltóra vonatkozó ószövetségi előképként említi: „Izajás meg azt mondja: Sarja támad Izájnak. a frigiditás. Jézus Krisztus által. • A jégverés Vörösmarty Előszó c. aki a népek uralkodójává emelkedik. ágként ábrázolták Krisztust: „Én vagyok Dávidnak gyökere és sarja. A transzcendens szféra.SZÓCIKKEK A–Z vállalkozás. csúcspontja Isten testet öltése. égi pásztor és kapu!” (Hajnali éneke Krisztus 183 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rkocka [Ú. Életét és tanait az Újszövetség kanonikus evangéliumai. plébániatemplom).35–54).26. a keresztény hit foglalata: „békében élünk az Istennel. valamint azt a tant. Jakab-ősevangélium. versében a jég az érzelem. de három különböző személy (381: konstantinápolyi zsinat).21) (r apokalipszis). rváros Jessze fája: Jessze (Isai. a romlottság jelképe. versében a bűn. Jelenések könyve) (rAngyali üdvözlet. majd a feltámadását (Mt 28. A halálát követő években Pál apostol elméleti munkásságában már az egész emberiség – a benne hívők – Megváltójaként szerepel. Erre utal az az ábrázolási hagyomány.22) (rÁdám).6) követő mennybemenetellel (Lk 24. és dicsekszünk a reménységgel. • Krisztus a tipológiai szimbolizmus értelmezésében az „Új Ádám”.1–2). a szenvedély kihunytát jelzi. A tipológiai szimbolizmusban ezt a jövendölést Krisztusra értették. Igazság és Ige. sz. végső hajtásként. Az alvó Jessze ágyékából sarjadó rfa csúcsán.51. az Istenség érzékelhető testet öltése: „ő a láthatatlan Isten képmása” (Kol 1. amely az Angyali üdvözlettel kezdődik (Lk 1. akinek házából várták a Messiás születését (Iz 11. • Az ókeresztény korban – elsősorban Krisztus emberi és isteni voltának tárgyában – lezajló teológiai viták eredményeként megalkották a Szentháromság-dogmát. pl. Jessze fája-főoltár (XVII. Izáj) Dávid király apja volt. a törékenység és a változékonyság kifejezője. akinek testében megfogant.

nyugati főkapu). Autun]) (rmandorla). Urának és Megváltójának isteni fenségét és királyi hatalmát hirdeti (a konstantinápolyi Hagia Sophia déli galériájában a Deészisz -mozaik Pantokrator-ábrázolása [XIII. Hans Memling(?): Fájdalmak embere (XV. valamint a román kori Maiestas Domini (’az Úr fensége’) ikonográfiai típus a világ Teremtőjének. Bernát: De diligendo Deo). Tanító Krisztus-szobor (ún. rgabona/búza. Múz. ’mindennek ura’). kalapács. Ebben a Szolga. Ker. létra. apostoloktól övezett Tanító Krisztus-szobrai a keresztény tan letéteményesének emberi vonásait emelik ki. rkapu. ezért oltárképként utal a misére. 1512– 1515. le Beau Dieu. ’fájdalmak férfija’) ábrázolási típus Krisztus áldozatvállalására teszi a hangsúlyt. roltár. roroszlán). • A középkori fájdalmas Krisztus (vir dolorum. Musée d’Unterlinden). lándzsa. • Jézus Krisztus alakjában a különböző korok más -más jelképiséget hangsúlyoztak.SZÓCIKKEK A–Z életéről) (rág/vessző. 184 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rbárány/juh. vödör. Colmar. rJessze fája.3). jóságának hangsúlyozása a teológiában is megjelenik: „Az Úr nemcsak azért jött el hozzád. Notre-Dame-katedrális.13–53.). Arma Christi (’Krisztus fegyverei’) képtípus a Passióban szereplő tárgyakkal.(„Íme az ember”: Pilátus e szavakkal mutatott a nép előtt a megkínzott Krisztusra) ábrázolás a legmélyebb nyomorúság és megaláztatás szimbóluma. Isten odaadó szeretetének jelképe (Grünewald isenheimi oltárának Keresztrefeszítés-táblája. hogy vére ontásával megváltson téged. a „fájdalmak férfija” (Iz 53. a Saint-Lazaire-székesegyház nyugati kapujának timpanonja [1120-as évek. rkő/szikla. • A gótika templomkapuzaton megjelenő. nádpálcára tűzött szivacs. ’szép Isten’) (XIII. Krisztus mandorlában. Amiens.12). Az ún. 1485). rJó pásztor. rszentségtartó). hanem hogy szavaival tanítson és példájával neveljen” (Clairvaux-i Szt. a kínzatás eszközeivel: korbács. Krisztus a testi szenvedésekben és a halálban az emberiséggel közösséget vállaló Isten megjelenítője. A korai és az ortodox keresztény művészetben megjelenő Krisztus Pantokrator (’mindenható’. Esztergom. rkenyér. játékkocka – övezi Krisztus alakját. három szög. az imago pietatis. Krisztus emberségének. akinek szenvedése engesztelő áldozat az emberek bűneiért. töviskorona. az egykori áldozat megjelenítésére az oltáriszentségben (rbor. . rhegy. rkehely. rjobb és bal. Arma Christi (fametszet. kötél. eleje. Az ehhez az ikonográfiai témához kapcsolódó Ecce homo. sz. eleje]. A keresztény teológia Krisztus megváltó tettének tipológiai előképeként értelmezi az Izajás könyvében olvasható „Az Úr szolgájáról szóló negyedik ének”-et (52. sz.. sz.

kívánatos az élettől való megváltás” (Az értékek átértékelése. amely a lét keletkezésében szerepet játszó két őserőt ábrázolja. a női. az igazságtalan világrenddel szemben álló.SZÓCIKKEK A–Z A Krisztus színeváltozását és a feltámadást megjelenítő művek az Isten megtestesülésének és az anyagi világ fölötti hatalmának kifejezői (Krisztus színeváltozása. Bulgakov Jesuája az igaz ember megtestesítője (A Mester és Margarita). orosz ikon. ahol Krisztus alakja a győzedelmes Nap. Ebben a jin jele két rövid vonal ( --). / Et resurrexit tertia die” (Harmadnapon). annak jele. vége. 1471. Az Utolsó ítélet ábrázolások világbírójaként a hieratikus fenség. Ernest Renan Jézus élete c. regényében az embertelenség és a természet pusztítása ellen tiltakozó. Egyes kínai hagyományok a jin és jang kettős elemét összefüggésbe hozzák a Ji king (Változások könyve) ábráival. A jin rész tartalmaz egy jang pontot és a jang rész is egy jint. Musée d’Unterlinden). a mélység. 1515 k. az éjszakai. rkereszt. s az egyes részek kerülete azonos a kör kerületével. rSzűz Mária [Ú. a jang pedig a déli. a kitaszítottak és szegények érdekeit képviselő forradalmárként (pl. a passzív. a jangé pedig egy hosszú (–). rNap). / s a láthatatlan lehelet egybeolvasztja ezeket” (Tao Te king. Krisztus alakja a művészsorsot is példázza: „Mert minden költők költője voltál. A jin képviseli a ősi sötétséget. / Holott Jézusokként kezdtük” (Élünk vagy nem?). a jang teremtő fénye előtti állapotot. Az univerzumban uralkodó két ellentétes erő tökéletes egyensúlyát jelképezi: „…mind tartalmazza a hímet és nőt. rAntikrisztus. amelyben a középső válaszvonal hossza megegyezik a kör kerületének felével. s a minden emberben eredendően meglévő emberséget. E típus sajátos értelmezése jelenik meg Michelangelónak a Sixtus -kápolnában található Utolsó ítélet-freskóján. 39). Ismerem) és a szenvedésben megdicsőülő Istent jeleníti meg: „Mert megölhették hitvány zsoldosok. ill. . a rvölgy. taj-ki ábra. körbe foglalt egysége az ábra kozmikus jelentésére utal. / Az életbölcsek. ami a sötétséghez vagy a nedvességhez kötődik. Nietzsche felfogásában az egyetlen keresztény: „csak Egy keresztény volt. sz. s kettejük kombinációiból erednek a rtrigrammák és a hexagrammák. valamint az ő értelmezésében vett evolúció csúcspontja. a lélek. amely az ún. így a fekete szín. fára feszített Avgyij Kallisztratov tragikus sorsában jelenik meg a krisztusi végzet. a vízben vagy nyirkos helyen élő állatok. Pilinszky a szenvedő (Ravensbrücki passió. művében: „Krisztus szemlélteti a mély-én archetípusát. A lázadó típusaként is értelmezték. Vatikán. Grünewald isenheimi oltárának Feltámadás-táblája. / Kiben istenien oldódtak meg / Legemberibb. lágy és képlékeny princípium. A két erőt a totalitás ciklikusan megújuló köre zárja magába. Colmar. IV. A rHold is „a jin elem megtestesülése” (Li Taj-po: A Hajdani fényes 185 Created by XMLmind XSL-FO Converter. rférfi és nő. rGrál. ami kifejezi. rMitra/Mithrasz. Kései költészetében a „legigazabb”. Muzeum Pomorskie). csak együtt. hogy a jin eredetileg a rhegy árnyékos. XV. Zárószó). ártatlanságot jelképezi: „utunk a latrok útja. Hátrahagyott töredékekből). / és megszünhetett dobogni szive – / Harmadnapra legyőzte a halált. A jin az ősvíz. a kozmogóniai alapprincípium szimbóluma. a fa. az összehúzódás. • Ábrájuk egy hullámos vonallal kettéválasztott rkör. az emberszerető „drága Isten-Ember” jelenik meg (Volt egy Jézus). jelezve ezzel kettejük kölcsönös függőségét. rseb. • Valószínű. A jin és jang nyolc trigrammától övezett. regényében az önfeláldozást emeli ki. növények. rhal. a Sol invictus antik eszmeiségét hordozza (1536–1541. • Jung Aión c.. az ösztönös természet. az pedig meghalt a kereszten” (Az Antikrisztus. folytonos kölcsönhatásukban fordulhatnak elő. északi oldalát jelentette. József Attila: Lázadó Krisztus). Kifejezheti minden. hogy kizárólag maszkulin vagy feminin természet önmagában nem létezik. Az egyik rész fekete (jin). E.” Teilhard de Chardinnél „Krisztus egyetemes életelv” (Az emberi jelenség. a rföld. a negatív. Gdansk. legalázóbb igák” (A nagy Hitető).] jin és jang: A kínai kultúrában a világ rendjének szimbóluma. napos részét. a mindenhatóság jelképe (Hans Memling: Utolsó ítélet. Mindkét rész magában hordja a másik embrióját. krisztusok” (A krisztusok mártirja). a másik pedig fehér (jang). Adynál a – nietzschei értelemben vett – életteli pogánysággal szemben („Paraszt Apollónak termettem”) az életellenesség jelképe: „Megöltek az evangélisták.. 42) (rférfi és nő). rHéliosz/Sol. Csingiz Ajtmatov Vesztőhely c. • Jézus Krisztus a modern korban elsősorban az igazságért és másokért szenvedő ember prototípusa. Sixtus-kápolna) (rApollón/Apollo. Novgorodi Állami Múzeum. keresztényellenessége Krisztus alakjának és szerepének végletesen negatív értelmezésében is kifejeződik: „…az »Isten a kereszten« átok az életre.

• A bal és a jobb kéz – biológiai funkcióból eredő – különbözősége szimbolikus jelentésben már az őskori sziklarajzok óta megfigyelhető. • A távol-keleti kultúrákban a jobb és a bal egyaránt értékhordozó. A gótikus kapuk jobb oldalán láthatók az okos szüzek. A balhoz a női elem.44). Mt 22. a kosokat pedig baljára. Ott a (jobb kézzel körbefestett) bal kéz ábrázolása gyakoribb (rkar/kéz). rtojás [A. az ég. A bal viszont a negatív pólus. Az állatok közül a rsárkány és a rfőnix. a pozitív. Jelentősége a zeneelméletben is alapvető: a világtörvényt megjelenítő pentaton zenei rendszer tizenkét különböző alaphangját is a jin-jang kapcsolódás elvével hozták összefüggésbe. ami világos. fordulóján élt Csou Jang dolgozta ki részletesen. az evangéliumi oldal. Az ő lelkét az rangyal viszi magával. . a templomkapuk Utolsó ítéletet ábrázoló timpanonjai és az azonos témájú oltárképek ikonográfiai programjai a két oldal szimbolikus megkülönböztetését követik. vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot” (Mt 25. így a hegy. valamint a kézfogás csakis jobb kézzel történhet. • A görögök számára a bal oldal volt a szerencsés. Pl. A Kelet felé tájolt templomokban az régtájak szimbolikájával és a liturgikus elemekkel is összefügg a templom két oldalának jelentése: a hívek nézőpontjából a jobb a déli oldal. hanem a társadalmi hierarchiában betöltött rangra is utal. a bal pedig a jin. Az ezzel ellentétes. a hit rendelődött. imádkozó alakok közül a férfiak a jobb. Kínában általában a jobb a jang. amely minden kultúrában ellentétek vagy kiegészítő elemek kifejezője (rkettő). A XVII. feminin oldal. az epitáfiumokon is megfigyelhető az oldalak hierarchiája: a keresztre feszített Krisztus körül térdeplő. a Holdé és a Zsinagóga nőalakjáé (rEklézsia és Zsinagóga). inkább egymás kiegészítőiként szerepelnek. IV–III. • Az ősi dualisztikus koncepció harmonikus egységként.-i halotti kultusz reprezentatív műfajában. passzív.1. a racionalizmus. kemény és merev. bal oldalán pedig a balga szüzek. a preferált személy helye. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Gyertek Atyám áldottai. a Szent Jobb katolikus tisztelete István király államalapító és hittérítő tevékenységéhez kapcsolódik (rkar/kéz).-i keresztény gnosztikus iratok) szerint Isten jobbjával megment. maszkulin. a bal a nők oldala. A Kelemen-féle homíliák (II. A papi és az atyai ráldás. Muzeum Pomorskie). A jang az aktív princípium. az ún. míg a bal oldali latorét az ördög ragadja el. A legfontosabb magyar ereklye. Ehhez hasonlóan a jobb oldal valamennyi keresztény kompozícióban a pozitív. • A két oldal jelentése a Bibliában is élesen elkülönül. amelyhez a bölcsesség. a vörössel jelölt jobb oldal a felső világ (rsámán/táltos). az örök tűzre. • Az ázsiai samanizmusban a fekete színnel jelölt bal oldal az alvilág. Hans Memling Utolsó ítélet-oltára is a hagyományos jobb: rParadicsom. baljával büntet. ).33–34). a nők a bal oldalon kapnak helyet. a szellem. e. A lascaux-i „Nagy Galéria” állatábrázolásain az állatok jobb és bal oldali csoportját megkülönböztető színezéssel különítették el. az aktív. majd a keresztény kultúrában a jobb oldal a pozitív értékek hordozója: a szoláris. nincsenek élesen szembeállítva. a Hold és a víz társul. rkettő. sz. • A két oldal szimbolikus jelentései a mindennapi élet terén és a keresztény liturgiában következetes hagyománnyá váltak. B. Az Utolsó ítélet-ábrá