Napi

meditációk

Budapest, 2003

Előszó

rishnamurti 1934-ben azt mondta: „Miért könyvekből akartok tanulni, miért nem az életből? Nézzetek szét, állapítsátok meg, mi igaz, és mi hamis mindabból a kényszerítő erőből és kegyetlenségből, ami körülvesz benne­ teket, és rátaláltok az igazságra." Többször hangoztatott ál­ láspontja szerint egyedül „az élet könyvét" érdemes „olvas­ ni", amelyben az életerő állandóan hullámzik, és amit képte­ lenség a gondolatok börtönébe zárni. Az összes többi könyv­ ben csupán másodkézből származó információkhoz jutha­ tunk hozzá. „Az emberiség történetét magunkban hordjuk. A nagy mennyiségű felhalmozódott tapasztalat, a mélyen gyökerező félelmek, szorongások, fájdalmak, örömök és min­ denfajta hitek mind-mind évezredek alatt halmozódtak fel az emberi tudatban. Mi magunk vagyunk a könyv." Az a könyv, amelyet az olvasó most a kezébe vett, Az élet
könyve; Nnpi meditációk Krishnamurtival, ahhoz hasonlatosan

halad gondolatról gondolatra, ahogy beszédeit építette fel Krishnamurti. Általában a figyelem témakörével indít, rátér a beszélő és hallgatósága közötti kapcsolatra, végül természe­ tes könnyedséggel érkezik el azokhoz a dolgokhoz, amelyek sorra emelkednek tudatunk felszínére az élet feneketlen mélységeiből. Életének utolsó napjaiban, 1985-ben az alkotó erőről és egy gyökeresen új élet lehetőségéről beszélt. Ez a könyv e té­ makörnek szentelt gondolataiból tartalmaz szemelvényeket. Tanításaiban jó néhány téma többször is visszatér. Az emberi lét mindent átfogó megfigyelésének ideája lebegett szeme előtt, ami kapcsolatot létesít az élet minden aspektusával. Az élet könyve egy éven át minden hétre új témával szolgál. Min­ den gondolat hét nap alatt, napról napra bontakozik ki. Krishnamurti 1929-ben kezdett nyilvánosság előtt előadá­ sokat tartani. Aldous Huxley szerint „tekintélyt parancsoló I

mély meggyőződés" jellemezte. Az igazság és szabadság gondolatkörének egyedülálló felfedezője volt. Előadásai szö­ vegét sok millió példányban jelentették meg, és több mint negyven nyelvre fordították le. Bár Krishnamurti szerény visszahúzódó életet élt, mégis fáradhatatlan volt, ha beszédet kellett tartania. Ezer és ezer előadásában, amelyekhez sohasem készített előzetesen jegy­ zeteket, többnyire ugyanazt az alapgondolatot boncolgatta: az igazság bárki számára hozzáférhető, nem kell hozzá sem­ milyen tekintély vagy fensőbbség segítsége, hiszen az életben állandóan jelen van, és készen áll rá, hogy egyik pillanatról a másikra kapcsolatba kerüljünk vele. Beszédeiben érinti az egyéni és társadalmi konfliktusok valamennyi formáját. A dolgok mélyére lát, nagyítólencséje alatt vizsgálja viselke­ désünket, úgy, ahogy az pillanatról pillanatra látszik, és felfe­ di, mi a teendő, ha önmagunkat és a társadalmat meg akarjuk változtatni. Amikor a hallgatóság soraiból valaki egyszer megkérdezte tőle, mit akar elérni előadásaival, ő ezt válaszol­ ta: „El akarok mondani valamit. Talán azt, hogyan ismerjék fel a valóságot. Nem egyfajta elgondolást kínálok, inkább mód­ szert, hogyan kell ehhez a megismeréshez hozzáfogni. Ha önök egyszer megérintették a valóságot, ott nem létezik többé az, aki előadást tart, ott valamennyien beszélők leszünk, és mindannyian kifejezésre juttatjuk, hogy a valóság maga az élet, amelyet élünk. Az igazságot nem lehet összegyűjtögetni. Amit összegyűjtünk, végül mindig szétszóródik, elenyészik. Az igazság soha nem enyészhet el, mivel minden pillanatban rá kell lelnünk, meglátni minden gondolatban, kapcsolatban, szóban, mozdulatban, mosolyban és könnycseppben. Ha pe­ dig megtaláljuk és éljük az igazságot - a valódi életet az igaz­ ság megtalálása jelenti -, nem válunk annak hirdetőivé. Alko­ tó emberekké leszünk. Nem tökéletessé, de kreatívvá válunk, ami pedig hatalmas különbség. Azt gondolom, ezért tartok előadásokat, és talán ön is azért jött el, hogy meghallgasson." „Csak a probléma létezik. Válasz nincs. A probléma meg­ értésével azonban együtt jár a probléma feloldása is." Kér­ désre válaszolva Krishnamurti gyakran felelte: „Vizsgáljuk meg, mit értünk voltaképpen azon, hogy...", aztán nekilátott

a kérdés alapos vizsgálatának, ahelyett, hogy a válaszadással törődött volna. Krishnamurtiban egy föltett kérdés vagy föl­ vetett probléma ezt a vizsgálódást indította el, nem pedig az egyszerű, logikus válaszadás vágyát. Ebben a könyvben az olvasó olyan szemelvényeket talál, amelyek akár a fentiekhez hasonló kérdésekre adott válaszok is lehetnének. Krishna­ murti mindig hangsúlyozta, hogy előadásai során a közte és hallgatósága között zajló párbeszéd sohasem intellektuális, és nem ragadt bele gondolatokba vagy elképzelésekbe. Azt mondta: „Ezeknek az előadásoknak végül is az a céljuk, hogy kommunikáljunk egymással, nem pedig az, hogy egy rakás elméletet sózzak hallgatóságom nyakába. Az elméletek soha­ sem változtatják meg az elmét, soha nem hoznak radikális változást. Ha azonban képesek vagyunk egyénileg kommu­ nikálni egymással, méghozzá ugyanabban az időben, és azo­ nos szinten, talán létrejön a megértés, ami nem puszta külső­ ség. Ezek az előadások tehát senkit nem akarnak lebeszélni valamiről, vagy rábeszélni valamire, sem direkt, sem tudat alatti módszerekkel. Krishnamurtinak szinte valamennyi publikációja beszédeit és előadásait tartalmazza. Amikor emberiséget vagy embere­ ket említ, a teljes emberi nemre utal. Eletének utolsó szaka­ szában gyakran szakította félbe önmagát, hogy ezekkel a sza­ vakkal forduljon hallgatóságához: „Kérem, gondoljanak rá, hogy amikor azt mondom, emberiség, a nőket is beleértem." Krishnamurti mindig rendkívül egyszerűen fejezte ki ma­ gát. Soha nem úgy, mint egy guru vagy vallási tanító, esetleg képzett oktató, aki a maga sajátos szókincsével egy bizonyos szervezethez vagy szektához köthető. Tiszta érthetőséghez való ragaszkodása, időszerű tanításai külföldi utazásai során egyre fejlődtek. 1930-tól haláláig, 1986-ig széles hallgatóság előtt beszélt Európában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztrá­ liában, valamint Indiában. Ebben a könyvben a már megje­ lent és még publikálatlan beszédeiből, párbeszédeiből és írá­ saiból szemezgettünk, amelyek az 1933 és 1968 közötti idők­ ből származnak. Ezek közül az egyik legtöbbek által olvasott,
legnépszerűbb műve az Education and the Significance of Life,

Ill

amelyet a kaliforniai Ojaiben egy hatalmas tölgyfa alatt írt, és amely a Harper & Rownál jelent meg, 1953-ban. Amerikában több mint harminc éven át ez a kiadó jelentette meg Krishna­ murti műveit. Ezt követő könyve, a First and Last Freedom szintén itt jelent meg, 1954-ben barátjának, Aldous Huxley nak terjedelmes előszavával. A Commentaries of Living című művet 1949 és 1955 között írta, méghozzá kézzel, széljegyzetek, javítások és áthúzások nélkül. Aldous Huxley bátorította Krishnamurtit az írásra. A kéziratot D. Rajagopal adta közre 1956-ban. Ebben lénye­ gében Krishnamurti beszélgetései olvashatók azokkal, akik felkeresték, hogy szót váltsanak vele. Mindig két jó baráttal találkozunk, akik tétovázás és félelem nélkül indulnak felfe­ dező útra. Ezen könyvek fejezetei gyakran kezdődnek rövid tájleírással, néhány megjegyzéssel az időjárásról, vagy a kö­ zelben tartózkodó állatokról. A természeti képek egyszerűsé­ gével vált át a szerző az emberi lélek belsejének tájleírására, ahol annyi a bizonytalanság, szorongás, és ahol hitek feszül­ nek egymásnak, ahol megmutatkozik általános és személyes meggyőződése mindazoknak, akik Krishnamurtit fölkeres­ ték. Néhány beszélgetés ezek közül nem kapott helyet a The Commentaries of Living első három részében, úgyhogy ezek most jelennek meg első ízben. A korábban meg nem jelent be­ szélgetések némelyikében Krishnamurti gyakran használja a „ gondolat-érzés" szókapcsolatot. Krishnamurti barátja, Mary Lutyens szerkesztette 1963-ban, és a Harper & Rownál jelent meg 1964-ben. E két könyv fiatalok­ kal folytatott beszélgetéseiből válogatott kérdések és válaszok tömör kivonatát tartalmazza. Mindkét mű olyan jó fogadtatás­ ra talált, hogy már-már a vallási és szépirodalmi klasszikusok között emlegették. Ezeket még több mint ötven könyv követte. Krishnamurti úgy gondolta, az igazság megértéséhez az ő személyére nincs szükség. O nem fontos, csak az, hogy képe­ sek legyünk önmagunk szemlélésére. Egy alkalommal tele­ fonhoz hasonlította önmagát, olyan szerkezethez, amelyet az őt hallgató használ. Azt mondta: „Amit a beszélő mond, ön­ magában nem bír túl nagy jelentőséggel. Ami igazán fontos, IV
A Life Ahead és a Think on Vtese Things című könyveket

hogy az elme a könnyed tudatosság állapotába kerüljön, ami az örök megértés helyzete. Ha nem értjük, csupán hallgatjuk a szavakat, menthetetlenül koncepciókkal és elképzelésekkel terhelten i n d u l u n k útnak, ezzel megalapozva a sematikus működést, amelynek során igazítani próbálunk m a g u n k o n m i n d e n n a p i , úgynevezett lelki életünk segítségével." Valóban megéri figyelmesen végigkövetni, ahogy Krishna­ murti felfedi két olyan ember kapcsolatát, akik együtt keresik az igazságot. 1981-ben azt mondta: „Olyanok vagyunk, mint két barát, akik egy kellemes délutánon a parkban üldögélve az életről beszélgetnek. Beszélünk gondjainkról, kutatjuk lé­ tünk valódi természetét, és komolyan feltesszük m a g u n k n a k a kérdést, miért válik életünk ekkora problémává, annak elle­ nére, hogy r o p p a n t kifinomult intellektussal rendelkezünk. M i n d e n n a p j a i n k t a p o s ó m a l o m m á válnak, jelentéktelenek lesznek. M i n d e n erőnkre szükség van a túléléshez, ami vi­ szont igencsak bizonytalan. Vajon hogyan válhatott életünk, m i n d e n n a p i létünk ilyen gyötrelmessé? Járhatunk templom­ ba, kereshetünk m a g u n k n a k valamiféle vallási vagy politikai vezetőt, mindennapjaink továbbra is zűrzavarosak m a r a d ­ nak. Azután pedig jönnek örömteli, boldog időszakok, éle­ tünk egén azonban a fejünk fölött mégis sötét felhő tornyosul. Ez a két jó barát pedig, te m e g én, te és a beszélő, nyájas hang­ n e m b e n tovább csevegnek. Kedvelik egymást, vigyáznak egymásra, aggódnak a másikért, miközben lehetséges volna akár egyetlen probléma nélkül leélni egész életünket."

V

Figyelem Tanulás Hatalom Önismeret .

amely gyö­ nyörűséggel tölt el. hogy egyetlen szűk csatornán keresztül észlelje a világot.ldögélt-e m á r valaha valaki közülünk nagyon csende­ sen. . Elménk nincs rákényszerítve. m i n t a közelebbieket. Ha képesek v a g y u n k így figyelni . és amelyből mélyreható belátás fakad. ak­ kor különleges változást tapasztalhatunk. hogy tényleg m i n d e n r e figyelünk. Változást. de m é g közvetlen közelünkben is azon­ nal észlelünk hangokat. semmire sem összpontosítva. békés és valóban n y u g o d t elmével? Ugye ilyenkor min­ d e n h a n g eljut hozzánk? A távoli zajokat é p p ú g y meghalljuk.k ö n n y e d é n és m i n d e n erőfeszítés nélkül -. Változást. kérés nélkül következik be. gondolatok nélkül. amely akaratlanul. ami arra utal.

a villamos csörömpölésére. és képe­ sek vagyunk-e valóban figyelni? . örömet vagy m e g n y u g v á s t hoz. miként fi­ gyelünk? Nemcsak arra. nyilvánvalóan ön­ n ö n h a n g u n k a t halljuk. vágyainkon.ogyan szoktunk figyelni? Saját képzeletünkön. férjünk. Vajon léte­ zik-e a figyelemnek más formája is? Lényeges-e. ha n e m saját kivetí­ tett vágyaink szűrőjén át halljuk a hangokat. feleségünk. ami elégtételt. b a r á t u n k hangjára vagy egy csecsemő sírására. h a n e m m i n d e n r e az utcai zajokra. esetleg pillanatnyilag enyhíti a szenvedést? Amennyi­ ben saját vágyaink szűrőjén át figyelünk. a tenger morajlására. céljain­ kon. tulajdon vágyaink szavát. Másokra csak akkor figyelünk igazán. amit m o n d a n a k . a m a d a r a k csicsergésére. félelmeinken és szorongásainkon ke­ resztül? Csak azt halljuk meg. amit akarunk? Kizárólag arra figyelünk. Vajon m e g tu­ d u n k .e szabadulni a figyelmet zavaró tényezőktől.

mert a megfigyelt dolgok és köztünk s z ű r ő k é n t állnak gondolataink. Aki szeret. az esetleg meghallgathat b e n n ü n k e t . viszont n a g y o n sok szépséget és a megértés lehetőségét talál­ hatjuk m e g benne. győz és legyő­ zetik. aki igazán figyel ránk. ám passzív állapotban m e g lehet hallani. de ez a figyelem sohasem nélkülözi előze­ tesen kialakított nézeteinket. A figyelem­ hez belső n y u g a l o m r a . következtetéseink és előítéleteink. mi van a ki­ m o n d o t t szavak jelentése mögött. közben p e d i g hiányzik belőlük a figyelem. Lényünk különböző mélységei ké­ pesek figyelemre. amit a szavak zaja elfed. de n a g y o n ritkán találni olyan személyt. . a befogadás kényszerétől való m e g ­ szabadulásra és ellazult állapotra van szükség. N e m t u d u n k egyszerűen figyel­ ni. A szavak zavaróak. a h h o z egyfajta éber passzivitás szükséges. c s u p á n a k o m m u n i k á c i ó felületes eszközei.figyelem n e m k ö n n y e n elsajátítható művészet. de meghallani azt. Ebben az éber. Az em­ berek többsége célokat és e r e d m é n y e k e t ér el. A szavak ze­ néje u g y a n a k k o r csak a figyelem állapotában hallható.

Csak eszmék. hogy figyelni valakire vagy valamire és kizá­ rólag figyelni a legnehezebb dolgok egyike . igaz vagy hamis. szocialista.legyen az kom­ munista. parlamenti képvi­ selő. . gyerek. meghatároz­ zuk vagy besoroljuk. hogy mindenféle gondolatok kava­ rognának a fejekben. csak nyugalmi állapotban fi­ gyelhettek rám. hogy amit hallunk. feleség. madár vagy bármi. Amikor egy virágot nézünk. rög­ tön tudni fogjuk. hallgattátok-e már egy madár énekét? A fi­ gyelem nyugodt elmét követel . anélkül. politikus. kapitalista. Ha ez a kapcsolat létrejön. kalauz. amit figyelünk. hogy megnevezzük. gondolatok nélkül kerülhetünk közvetlen kap­ csolatba azzal. szomszéd. hanem csupán békességre van szük­ ség. akkor valójában nem is azt nézzük.em tudom. Ha mondok nektek valamit. és közben azzal vagyunk elfoglalva.nem valamilyen misz­ tikus nyugalomra. Azt mondom tehát. és min­ den további szócséplés fölösleges.

Valamit m i n d i g m e g a k a r u n k tapasztalni vagy é p p e n el a k a r u n k kerülni. A figyelem ö n m a g á b a n is teljes körű cselekvés. . h o g y köz­ b e n t u d o s u l n á n a k konfliktusaink és e l l e n t m o n d á s a i n k anélkül. talán m a g a a zűrzavar is m e g s z ű n n e . h o g y azokat belekényszerítenénk valamilyen gon­ dolati formába -. Állan­ d ó a n arra törekszünk. amíg elménket erőlködéssel. és sose próbáljunk valamivé válni vagy tapasztalatokat gyűjteni. amikor m i n d e n erőfeszíté­ s ü n k a figyelemre irányul? Esetleg n e m é p p e n ez az erőfeszítés térít el b e n n ü n k e t .ajon valóban figyelünk-e. ezért elménket örökké elfog­ laljuk valamivel. elérjünk egy bizonyos állapotot. n e m látjuk m e g a hamisságot. összehason­ lítgatással. így s o h a s e m t u d saját küzdelmeivel és fáj­ dalmaival törődi. De vajon valóban a figyeléssel t ö r ő d ü n k . vagy c s u p á n n y u g t a l a n s á ­ g u n k o n a k a r u n k változtatni? H a ú g y figyelnénk. és a valódi figyelem megajándékoz a b e n n e rejlő szabadsággal. és akadályozza m e g a figyelést? Erőlködünk-e akkor. h o g y valamivé váljunk. ami ö r ö m e t szerez? N e m ismerjük fel az igazságot. értékeléssel vagy elutasítással foglaljuk le. ha olyasmire figyelünk. Legyünk egyszerűek.

h a n e m másokra.és ekkor válik az egész k ü z d e l e m m é . a m a d a r a k r a . h a n e m valódi forradalom. amit én m o n d o k . annál nagyobb lesz b e n n ü n k a csend. ha ellenállunk valaminek. amely nem holmi elmeszülemény. fallal zárjuk el m a g u n k a t attól. .ost rám figyeltek. hogy minél jobban figyelünk m i n d e n r e . Ez n e m előre eltervezett vagy óhajtott változás. c s u p á n figyelem. Olyan átalakulás.ne c s u p á n arra figyel­ jetek így. És ha javasolhatom. Felismerjük majd. h a n e m ahol az igazság egyeduralkodó. nincs görcsös összpontosítás. amit hallunk. Viszont megtörik ez a csend. ezzel a figyelemmel forduljunk a dolgok felé . Ha van igazság abban. a távolodó b u s z zajára is. amelyet n e m zavarnak külső zajok. amire n e m a k a r u n k odafigyelni . jelentős változást tapasztalhatunk m a g u n k b a n . a mozdonyfüttyre.

akkor ő lesz vezetőnk a megértés útján . és n e m arra. kiderül. Ha n e m kell e n g e d e l m e s k e d n i vagy ellenállni. úgy érzem.ami borzalom és gyalázat. Krishnamurti: . mi­ közben a beszélőt hallgatjuk. . Csak ilyen emberi lény képes új generációt és új világot teremteni. A m i t ilyenkor teszünk. Ha ennyire tisztában v a g y u n k azzal. m i n t ö n m a g u n k r a figyelés. hogy milyen vagyok. ezzel kapcsolatban s e m m i t e e n d ő m " . abban a figyelemben tisztaság és fogékonyság lesz. Ezáltal elménk egészségessé és erőssé válik. hogy azt a ké­ pet nézzük. és ezen vál­ t o z t a t n o m kell". amilyen vagyok. n e m más. kijelenthetjük: „olyannak látom m a g a m . min­ dent értek. amit a beszélő fest. akkor ez lesz az első lépés saját m a g u n k megértése útján. mivel ezzel létre­ h o z t u n k egy hatalmi hierarchiát. de amint elmegyek innen. Ellenben.Mert m a g u n k r a figyelünk. akkor elménk élénk és é r d e k l ő d ő lesz. ha t u d u n k m a g u n k r a figyelni. hogy m a g u n k r a figyelünk. Ha viszont azt mondjuk: „látom m a g a m . pedig valójában mi festjük a képet. Ha a beszélőre figyelünk.Amikor téged hallgatlak. Ez teljesen eltér attól. aki beszél. és p r ó b á l o m al­ kalmazni a hallottakat.gy kérdező: . m é g s e m értek semmit. m i n t h a tovább követ­ n é n k a beszélőt. Azt hisszük.

hanem tökéletes és teljes figyelemre van szükség.ekem úgy tűnik. élénkség és életerő lakozik. Amikor meg akarunk ismerni egy falevelet.de kényszerítenek rá -. mint egy sokszereplős re­ gény olvasása. hogy a megismerés legalább olyan el­ képesztően bonyolult mint a figyelés. az élő levél jellemzőit. alaposan meg kell vizsgálnunk szimmetriáját. viszont amikor nem akarunk tanulni . Megismerni valamit csak akkor tudunk. A fülünket betömi mindaz. de sajnos. nagy vitalitással figyelni valamire.legyen tavasz vagy nyár -. mert az elménk nem szabad.sőt inkább azt mondom. anya­ gát. ezért a figyelés különösen nehéz feladat. amelyhez nem ellentmondásokkal megzavart. Ha egész valónkat a matemati­ kának szenteljük. Ha min­ dent meg akarunk tudni egy falevélről . sosem figyelünk. mivel azt nem tanultuk meg. ellentmondásos helyzetbe kerülünk. olyankor tanulunk. Már egyetlen levélben is szépség. ha valaki képes teljes valójával. hogy ez tény -. ha teljes lényünket beleadjuk. akkor a figyelés folyamata felszabadít. és a tanulás csak információk felhalmo­ zásává válik. intenzív látásmódra van szükségünk. A megismerés olyan. Igazán semmire sem tudunk figyelni. élénken. egy femőt. Azt gondolom . egy virágot. a naplementét vagy egy emberi lényt. amit már tudunk. .

legyenek azok bármilyen n a g y s z e r ű ismeretek. Az igazsághoz n e m vezet ösvény. Ha fejünkben n y ü z s ö g n e k az adatok és isme­ retek. nyilvánvalóan n e m az igazságot keresi. ezért teljesen irreálisak és hamisak. e l m é n k n e k teljes n y u g a l o m r a van szüksége. . Ilyenformán a m e g i s m e r é s és az ismeretek akadállyá válnak a kereső szá­ mára. de azok csak egyfajta önki vetítés eredményei. mint B u d d h á n a k . Ha felfedezzük m a g u n k n a k az újat.mivel n a g y o n k ö n n y ű az ismerete­ ken és hiteken keresztül tapasztalatokat szerezni. hogy m i k ö z b e n az ész túlságosan fontossá és jelentőssé válik.. Krisztusnak vagy X-nek. az újdonság so­ ha nincs ö s s z h a n g b a n a meglévő ismeretekkel.főleg az ismeretek terén . hogy hasonló tapasztala­ taink vannak. kísérletezünk. az e d d i g felhalmozott t u d á s elzárja az új információk útját. de aki állandóan ismeretekkel védelmezi magát.. aki az időtlen t u d á s megszerzésére tesz kísérletet. Nulláról kell k e z d e n ü n k az utazást . Legtöbbünk számára nehézséget jelent. nincs értel­ me a régi terheit cipelni. A m i k o r új dolgok u t á n k u t a t u n k .ármilyen új felfedezéshez egyedül ö n m a g u n k jutha­ t u n k el. Az ismeret az önkivetítés és a biztonságérzet esz­ köze. Arról a k a r u n k m e g g y ő z ő d n i .

A ket­ tő között nincs szigorú határvonal.megismerés szó nagyon lényeges tartalmat hordoz. vagy pe­ dig hagyomány. Az élet pedig mindig azzal az oldalával fordul felénk. vagyis külső és belső. ami új. Az életben kétféle megismerés lehetsé­ ges: pszichológiai és fiziológiai. idegen nyelv ismeretének felhalmozását jelenti. . ami történik. amiről eddig nem tudtunk. amit tanulásnak nevezünk. bár én kételkedem ab­ ban. amikor az elméletben vagy gyakorlatban megszerezhető tudás sajátunkká válik. Ez az. Ezért foglalkozzunk inkább azokkal a pszichológiai ismere­ tekkel. hanem azt kérdezem. nyelvtu­ dás vagy valamilyen technika elsajátításáról beszélek. ismeret és tapasztalat formájában öröklőd­ tek. és most megismerjük? Ha egyszerűen csak hozzáteszünk valamit az eddigi ismeretekhez. Nem ismerhetjük fel azt a üillanatot. Legtöbbünk számára a megismerés pusztán a tudás. Ez az. technológia. Két típusa létezik. amelyek évszázadok során halmozódtak fel. inkább átfedik egymást. a közvetlen életta­ pasztalatokat viszont befolyásolják a hagyományok. a faji és társadalmi előítéletek. Létezik lelki és tapasztalatokon keresztüli megismerés. amely összhangban áll a már meg­ szerzett ismereteinkkel. hogy ez egyáltalán tanulás-e. szakismeret. az még nem nevezhető megismerésnek. hogy az elme képes-e valaha is pszichológiai értelemben vett megismerésre. tapasztalat. Nem a szaktudás. Ez volna a meg­ ismerés? Van ebben valami olyasmi.

tiszta és józan g o n d o l k o d á s képességét. ha mindenféle kényszertől mentes. A kényszernek pedig n a g y o n sok formá­ ja létezik. ha a gondolat következtetésekből származik. Nincs megisme­ rés. Ezt nevezik versengésnek. ráadásul félelmet ébreszt. pedig ennek az ellenkezője igaz. Az infor­ máció vagy t u d á s felhalmozása ö n m a g á b a n m é g n e m jelent megismerést. Az összehasonlítás csalódást okoz. n e m pedig eszmékből vagy hiedelmekből. A megismerés csak akkor lehetséges. hogy a megismerés alapja az összeha­ sonlítás. A m e g g y ő z ő d é s egyéb formáihoz hasonlóan az összehasonlítás is akadályozza a megismerést. a ragasz­ kodásban.z elme feladata a megismerés és az érdeklődés. A megismerés m a g á b a n foglalja a megértés szeretetét. . Sokan azt hiszik. a rosszra csábító késztetésekben vagy a jutalmazások szövevényes formáiban. és annak szeretetét. hogy valamit ö n m a g á é r t csi­ nálunk. amely a tényekből indul ki. amelyből c s u p á n irigység fakad. A meg­ ismerésen nemcsak a műveltséget vagy az ismeretek halmozását értjük. Kényszer bújik m e g a külső hatásokban. h a n e m az illúzióktól mentes. a fenyegetésben.

egismerni valamit vagy szert tenni valamilyen tudásra - ez két különböző dolog. A megismerés állandó folya­ mat, nem pedig felhalmozás. Nem olyasmi, amit öszszegyűjtünk, hogy abból induljunk ki. Legtöbbünk tudást halmoz, emlékeket, ideákat, tapasztalatokat raktároz, és ezek alapján cselekszik. A tudásból indulunk el, a technológiák­ ból, a tapasztalatból, szokásokból, olyan tudásból, amelyet másvalaki halmozott fel helyettünk. Az ilyen módon össze­ gyűlt tudás birtokában cselekszünk. Ebben a folyamatban nincs megismerés. A megismerés sohasem felhalmozás,, sok­ kal inkább állandó mozgás. Nem tudom, belegondoltunk-e már abba, mi a megismerés és mit jelent megszerezni a tu­ dást? A megismerés sohasem halmozódik. A megismerést nem lehet tárolni, és utána annak alapján cselekedni. A meg­ ismerés folyamatos haladás. Ezért nincs benne soha vissza­ esés, hanyatlás vagy romlás.

bölcsességet m i n d e n k i n e k saját m a g á n a k kell felfedez­ nie, mivel az n e m t u d á s e r e d m é n y e . Az ismeret és a bölcsesség n e m összeillő fogalmak. A bölcsesség kifej­ lett önismerethez kapcsolódik. Önismeret nélkül nincs rend, és hiányzik az erény is. Az önismeret n e m azonos a saját m a g u n k r ó l felhalmozott ismeretekkel. Az elme - m i d ő n t u d á s t h a l m o z fel - n e m ta­ nul. Amit tesz, az a következő: információkat gyűjt, tapaszta­ latokat vagy ismereteket szerez, és amit összeszedett, azt ne­ vezi t u d á s n a k . így aztán sohasem tanul, csupán n é h á n y is­ m e r e t birtokába jut. A megismerés m i n d i g az aktív jelenben történik, nincs múltja. A b b a n a pillanatban, amikor kimondjuk valamiről, „ezt m e g t a n u l t u k " , t u d á s s á válik, amely azonnal elzár a to­ vábbi megismeréstől. C s u p á n az elme képes rá, hogy n e m h a l m o z fel tudást, m i k ö z b e n folyamatosan megismer. Csakis az ilyen elme képes felfogni a létezésnek azt a formáját, ame­ lyet ú g y n e v e z ü n k : én. M e g kell ismerni ö n m a g u n k a t , teljes valónk felépítését, jellegét és jelentőségét, de ezt n e m tehet­ jük m e g a korábbi ismeretek, tapasztalatok terheivel, vagy feltételekhez k ö t ő d ő elmével. Ebben az esetben a folyamat n e m megismerés, h a n e m csak értelmezés, magyarázat, mivel tekintetünket elhomályosítja a múlt.

megismerés általában tanuláson, könyvek olvasásán, tapasztalatokon vagy utasítások teljesítésén keresztül történik. Ezek a megismerés szokásos módjai. Az em­ lékezetre hagyatkozva d ö n t ü n k , mit tegyünk és mit ne te­ gyünk, mit gondoljunk és mit ne gondoljunk, hogyan erez­ z ü n k és hogyan reagáljunk. A tapasztalatokon, tanuláson, elemzésen, vizsgálaton, önelemzésen keresztül töltjük fel emlékezetünk raktárait. Az emlékezet választ ad az újabb ki­ hívásokra és követelményekre, amelyekből egyre többet le­ het tanulni. Amit tanultunk, azt memóriánkra bízzuk mint tudásanyagot, és ezt a t u d á s t működtetjük m i n d e n új kihívás vagy tevékenység esetén. Szerintem a megismerésnek m á s módja is létezik, és erről szeretnék beszélni, de a megértéshez és a m á s m ó d o n történő megismeréshez teljes mértékben meg kell s z a b a d u l n u n k a ha­ talom és a tekintély tiszteletétől, különben csak utasításokat k a p u n k , és azt ismételgetjük, amit hallunk. Ezért nagyon fon­ tos a hatalom természetének kiismérése. A hatalom gátolja a megértést - azt a megértést, amely n e m azonos az ismeretek emlékezetben történő felhalmozásával. Az emlékezet mindig valamilyen sémával válaszol, nyoma sincs a szabadságnak. Akit ismeretekkel, utasításokkal terhelnek, akit lehúz a tanult dolgok súlya, sohasem szabad. Lehet valaki a legnagyobb tu­ dású szaktekintély, ha felhalmozott ismeretei gátolják abban, hogy szabad legyen, képtelenné válik a megismerésre.

hhoz, hogy szabadok lehessünk, m e g kell i s m e r n ü n k a h a t a l o m teljes felépítését, és darabokra kell szedni az egész mocskos építményt. Élihez fizikai és lelki ener­ giára egyaránt szükség van. Válsághelyzetben viszont az energia s e m m i v é válik, elvész. A válság teljes folyamatának megértése egyben a konfliktus végét is jelenti, és az energia ismét felhalmozódik. így nekiláthatunk lerombolni azt az építményt, amelyet mi m a g u n k emeltünk é v s z á z a d o k o n át, és amelynek m á r nincs többé jelentősége. T u d n u n k kell, h o e v rombolni annvi. mint éüíteni. N e m épületeket, n e m a társadalmi vagy gazdasági rendszert kell lerombolni - ezek hétköznapi dolgok -, h a n e m a mélyen ben­ n ü n k gyökerező, u g y a n a k k o r felületesen kialakított pszicho­ lógiai, t u d a t o s és t u d a t alatti védekező m e c h a n i z m u s o k a t , amelyeket az egyén épít ki m a g á n a k sajátos észjárásával. M i n d e n t le kell r o m b o l n u n k , hogy teljesen védtelenné vál­ junk, mivel csak védtelenül érezhetünk szerelmet vagy szere­ tetet. Ekkor felismerhetjük a h a t a l o m r a való törekvést. Kezd világossá válni, mikor és milyen szinten van szükség rá. Ki­ derül, hogy ez n e m más, m i n t a r e n d ő r hatalma. N e m létezik a megértés, az ismeret vagy a teljesítmény hatalma. Nincs olyan hatalom, amely rangot adhat. A guruk, mesterek és m á s o k h a t a l m á n a k megértéséhez éles elmére, tiszta agyra van szükség, n e m pedig nehézkes és zavaros gondolkodásra.

ajon képes-e az elme arra, hogy függetlenné váljon a hatalomtól, azaz megszabaduljon a félelemtől, és így elveszítse hajlandóságát az utánzásra? Ha igen, akkor ez véget vet a gépies ismételgetésnek. Végső soron az erény és etika nem a jó puszta szajkózása. Abban a pillanatban, amint valami gépiessé válik, megszűnik erénynek lenni. Az erény pillanatról pillanatra valósul meg, akár az alázatosság. Az alázatosságot n e m lehet „művelni", és amelyik elme n e m alázatos, az képtelen a megismerésre. Az erénynek tehát nincs hatalma. A társadalmi erkölcs nem azonos az erkölcs­ csel, sőt erkölcstelen, mivel elismeri a versengést, a kapzsisá­ got és a becsvágyat. Ezzel a társadalom támogatja az erkölcs­ telenséget. Az erény azonban több az erkölcsnél. Erény nél­ kül nincs rend, és a rend n e m azonos valamilyen mintával vagy sablonnal. Az elme, amely szabályt követve ön fegyel­ mezéssel akar eljutni az erényhez, az erkölcstelenség problé­ májával kénytelen szembesülni. Az a külső hatalom, amelyet az elme vetít maga elé, elsza­ kad törvénytől, Istentől és erkölcstől, ezért romboló h a t á s ú v á válik, amint az elme a valódi erény megismerésére törekszik. Saját h a t a l m u n k tapasztalat és tudás formájában létezik, amelyeket állandóan m e g p r ó b á l u n k követni. Ez folytonos másolás és utánzás, amit valamennyien jól ismerünk. A lélek e m e hatalma - n e m a törvény vagy a rendőr hatalma - min­ denkiben megtalálható, és rombolja az erényt, ami él és állan­ dó mozgásban van. Ahogy valószínűleg nem lehet kifejlesz­ teni az alázatot vagy a szerelmet, u g y a n ú g y az erényt is kép­ telenség fejleszteni, és ez b e n n e a gyönyörű. Az erény nem gépies, nélküle nincs alapja tiszta gondolatoknak.

kérdés a következő: Képes-e az elme, amely oly nagy mértékben kötődik feltételekhez - számtalan szekta, vallás, babona, félelem által befolyásolva - szakítani mindennel, és újrateremteni önmagát? Az elöregedett elmét lényegében a hatalom szorítja korlátok közé. A hatalom szót itt n e m a megszokott értelemben használom, h a n e m mint ha­ gyományt, tudást, tapasztalatot, a külső vagy belső biztonság­ ra törekvés és megtartás eszközét, hiszen az elme végső soron m i n d i g biztonságos és zavartalan állapotra törekszik. Az ilyen hatalom lehet egy eszme önként vállalt hatalma vagy az úgynevezett vallásos Isten-eszmény, amely a hívő embereket megfosztja a valóság megtapasztalásától. Egy eszme n e m tény, h a n e m csupán elképzelés. Isten a vallásos emberek szá­ m á r a ilyen elképzelés, lehet hinni benne, de akkor is csak fik­ ció m a r a d . Isten megtalálásához ezt teljesen le kell rombolni. Mivel a korlátok közé szorított, elöregedett elme megfélemlí­ tett, becsvágyó, retteg a haláltól, ugyanakkor az élettől és a kapcsolatteremtéstől is, ezért - tudatosan vagy öntudatlanul csak állandóságra és biztonságra törekszik.

a megértenénk a hatalom, illetve az alárendeltség utá­ ni vágy kényszerét, talán megszabadulhatnánk a hata­ lom bénító hatásaitól. Sóvárgunk biztonságérzet után, hogy igazunk legyen, sikeresek legyünk és tudást szerez­ zünk. Ez a biztonság és állandóság utáni vágy alakítja ki ben­ nünk a személyes tapasztalatok hatalmát, míg kifelé ez te­ remti meg a társadalom, a család és a vallás hatalmát. Ha azonban valaki egyszerűen csak nem akar tudomást venni a hatalomról, és lerázza magáról annak külső jegyeit, az önma­ gában még nem bír túlságosan nagy jelentőséggel. Kitörni az egyik megszokás kényelméből, csak azért, hogy beleragadjunk egy másikba, elhagyni az egyik vezetőt a má­ sik miatt, ez semmi más, mint felületes gesztus. Ahhoz, hogy megismerjük a hatalom működési elvét, igazi mivoltát, meg­ értsük és elvessük a bizonyosság iránti vágyat, tudatosságra és éleslátásra van szükségünk. Nem arról van szó, hogy vé­ gül szabaddá kell válnunk, hanem már kezdettől fogva sza­ badnak kell lennünk.

de nem vagyunk elég éberek és egyben passzívak. olyat keresünk. hanem az a fontos. aki szabaddá vált. Semmiféle hata­ lom nem adhat önismeretet. A legtöbb ember a vágyainak különböző szinteken történő kielégítésére törekszik.eménykedve és félve figyelünk. Sosem az a lénye­ ges. . akkor elfogadjuk. hogyan értjük meg önmagunkat. Amikor valaki a vá­ gyainkat teljesíti. keressük a másikból áradó fényt. hogyan lehet felismerni azt. ha nem. hogy ezt érzékeljük. amely nélkül viszont senki sem szabadulhat meg a tudatlanságtól és bánattól. aki hajlandó erre.

miért só­ várgunk irányítás után. vezetőt. Hibáztatjuk vagy bíráljuk az egykor elfogadott hatal­ mat.iért fogadunk el vagy követünk valamit? Mások hatal­ mának és tapasztalatainak befolyása alá kerülünk. hogy megvizsgálnánk. Ha egyszer felismerjük ezt az ellenáll­ hatatlan vágyat. . akkor értjük meg a kétkedés jelentőségét. tanárt. ahelyett. aztán pedig elbizonytalanodunk. Kiábrándító következmé­ nyei miatt legtöbbünk számára fájdalmas folyamat a hatalom keresése.

. m é g akkor is. és mivel sokan előnyben részesítjük a könnyebb. megtévesztő utat. Ez a h a t a l o m lehet közösségi. látszólag végtelen ellentmondásokkal terhelt életünk fontos. és azt is. Az ismeret és tapasztalat h a t a l m a erkölcs­ telen. aki alattvalójává válik. Ez teszi teljes mértékben k o r r u p t t á a h a t a l o m gyakorlóját. Az emberek többsége rádöbben. ezért inkább kiszol­ gáltatják m a g u k a t valamely hatalomnak. hogy az szabja m e g és alakítsa életünket. lé­ tünket odaajándékozzuk a hatalomnak.tudatos életvezetés fáradságos dolog. A saját. amely viszont elva­ kít és gondolatnélküliséghez vezet. n e m p e d i g a sablonok vagy egy vezető. de lehet egyéni is. amely n e m m á s . amelv törvénvszerűen koncentrálódni kezd. hogy a gon­ dolatokkal teli állapot fájdalommal jár. ha a Mester vagy p a p képviseli. m i n t a Mester. m i n t például az állam. A Mester és a p a p o k h a t a l m a eltávolít a központi kérdéstől. m i n t a saját m a g u n k o n belüli m e g o l d a t l a n p r o b l é m á k rendezése. a Megvál­ tó vagy a guru. A h a t a l o m létrehozza az erőt.

hatalomra.saját m a g a által te­ remtett vagy mások által rákényszerített . n e m tapasztal. esetleg h i n d u vagyok. mivel az a folytonosság. hogy döntéseim helyesek. . olyan éleslátásra. hogy legalább a saját megítéléseimben. társadalmi és vallási hát­ tértől függenek. hogy m u ­ zulmán.z emberek többsége elégedett a hatalom kebelén. az én tapasztala­ taim is ilyen kulturális. Az n e m számíthat semmilyen . papokat. csak egyetlen olyan ál­ lapot van. b u d d h i s t a . Olyan állapot ez. Vajon valóban megbízhatok-e a saját megítéléseimben. Megbízhatok-e ezekben? Számíthatok-e út­ mutatásra. tanárokat. és tudatoso­ dott b e n n e m a probléma. ha a m ú l t b a n felhalmozódott em­ lékek. bizonyosság és védettség érzetét ad­ ja. akkor is m e g m a r a d b e n n e m az érzés. Aki viszont m e g akar ismerni egy mélyreható pszi­ chológiai forradalmat. ta­ pasztalataimban és elemzéseimben bízhatok. amely valóságos. hogy ne bízzam rá m a g a m saját tapasztalataim hatalmára? Még ha elutasítom is a h a t a l o m összes külső megjelenési formáját . újszerű és forradalmi változást hozhat. ú g y látom. gazdasági. amely elhiteti velem. tapasztalataimban és elemzéseimben? A tapasztalatok megszerzésénél m i n d e n k i t saját körülményei befolyásolnak. reményre.könyveket. Attól függően. annak m e g kell szabadulnia a hata­ lomtól. hogy m i n d e z e k e t a kérdéseket feltettem. templomokat. tapasztalatok eredményeit alkalmazom a jelenben? Most. hiedelmeket -. n e m ítél és a hatalom semmilyen formáját n e m gyakorolja. amikor az elme teljes mértékben m e g s z a b a d u l t a múlttól: n e m elemez. Elkép­ zelhető ez? Lehetséges.

vajon nem önisme­ retre van-e leginkább szükségünk? Valóban az egyik legbonyolultabb dolog az öntudat. hogy képesek lehetünk a tökéletes és alapvető önismeretre elszigetelődés és m a g u n k b a fordulás útján. h a n e m a világhoz való v i s z o n y u n k o n keresztül. az e m b e r e k h e z fű­ z ő d ő kapcsolataink tükrében. vagy azáltal. N a g y hiba volna arra gondolni. h o g y pszichológushoz. fe­ leségünkhöz. hogy m e g b i r k ó z z u n k a v a l a m e n n y i ü n k előtt álló megszámlálhatatlan problémával. Ez nyilvánvalóan végtelen folyamat: ö n m a g u n k megismeré­ se. férjünkhöz. de ez n e m m e h e t kapcso­ l a t r e n d s z e r ü n k rovására. p a p h o z fordulunk. amelynek során t u d a t o s cselekvésre van szükség. Felfedezzük ö n m a ­ gunkat. A fel­ a d a t n e m más. h o g y a n lehet szert tenni az önismeretre. testvérünkhöz.hhoz. . amely azonban n e m jelent elszigeteltséget vagy a világtól való visszavonulást. a társadalomhoz. mint a kapcsolatteremtés. Ismerni ö n m a g u n k a t alapvető fontosságú. U g y a n a k k o r a külvilágból ér­ kező hatásokra adott válaszaink keletkezésének megismeré­ séhez k ü l ö n ö s e n éber és kifinomult elme szükséges. de n e m befelé fordulás és elszigetelődés által. esetleg könyvek­ ből olvashatjuk ki.

Az erény azért nagyon fontos. amilyen lenni szeretne. mivel az eszmények és hiedelmek a valódi észlelés helyett torz és kiszínezett képet adnak. megszabadulva minden hiedelemtől. irigyek. gonoszak vagy rosszindulatúak -. éles elmére van szükség. erőszakosak vagyunk. az állandó változásnak van alávet­ ve. éppen ezért nem valóságos. Önmagunk megismeré­ séhez öntudatra. A követésre va­ ló hajlam minden esetben korlátoz. Az egyénnek pontosan ismer­ nie kell saját magát. Amikor kap­ zsik. mivel termékei és egyben részei vagyunk az emberi lét teljes folyamatának. Csak saját magunkat formálhatjuk át. és saját magunk ismerete nélkül lehetetlen az átalakulás. csupán kivételesen éber tudattal lehetséges. idealizálástól. az elmének meg kell szabadulnia mindenfajta dogma. kik vagyunk. mi­ vel az eszményi. hogy adakozók. mert megszabadít. ha közben azt képzeljük. hiszen amit ilyenkor vizsgálunk. hogy ezt a változást késedelem nélkül követhes­ sük. az már az erény kezdete. Ahhoz. milyenek vagyunk . akik lenni szeretnénk. kitalált.csú­ nyák vagy szépek.világ átalakítása saját magunk átformálásán keresztül megy végbe. Önmagunk formálá­ sához nagyon lényeges az önismeret. Olyannak tudni magunkat. amilyenek valóban vagyunk. Ennek hiányában nincs alapja a helyes gondolkodásnak. nem sokat ér. Ha meg akarjuk ismerni. jószívűek és nyájasak va­ gyunk. Ha meg akarjuk tudni. hit vagy sablon szerinti működés béklyójától. és sohasem azt. ami nem vagyunk. . nem képzelhe­ tünk vagy hihetünk olyat. de nem azt. megér­ teni ezt minden torzítás nélkül.

Nincs olyan. szándékai­ nak. mint a környezetünk kihívásaira adott válasz . törekvéseinek. hogy a tapasztalás amely nem más. hogy az „én tapasztalatom" vagy a „te tapasztalatod". .nismeret nélkül a tapasztalat csak illúziókat táplál. gondolatainak és vágyainak pillanaton­ ként! felfedezése. Az önismeret az egyén lehetőségeinek. Az önismeret megakadályozza.emlékek formájában felhalmozódó salakanyagot ter­ meljen. Az „én tapasztalatom" gondolata jelzi a tudatlanságot és az illúziók elfogadását.

Amikor egy módszert követünk. Behódolunk a hatalomnak . hogy megértsük önmagunkat. Megváltóra vagy a Mesterre -. mert nyu­ galomra és biztonságérzetre vágyunk. akkor egy rendszernek vagy ideológiának -. és az eredmény nyilvánvalóan nem önmagunk megis­ merése. amely valami­ lyen eredményre vezet.ha nem egy személy­ nek. Egy módszer mindenáron való kere­ sése közben az a vágy hajt bennünket. Végső soron mindannyian erre tö­ rekszünk. Valójában nem azon fáradozunk. aki garantálja nekünk az eredményt.tanárra. tudatos és öntudatlan gondolkodásunk fo­ lyamatát: inkább olyan szisztémát követünk. A hatalom megakadályoz a valódi önismeretben. cselekedeteinket. . Lehet ugyan biztonságérzetünk és jó közérzetünk a hatalom vagy egy vezető oltalma alatt. benyomásainkat. Márpedig kreativitás csak a szabad­ ságban létezik. a bizonyosság iránti vágy következmé­ nye. hogy valami­ lyen eredményt érjünk el. amelynek segítségével önis­ merethez jutunk. valamilyen hata­ lomra van szükségünk . de ebből hiányzik az önmegismerés teljes folyamata. és le­ rombolja a szabadságot. Ez azonban biztosan nem az önismerethez vezető út. Egy rendszer követése viszont egyér­ telműen a biztonság. Az alkotóerő az önismeretből fakad. gurura. A hatalom valódi természete szerint meg­ akadályozza az egyént saját léte tudatos megélésében.em létezik olyan módszer.

Ilyen csak akkor lesz az elme. A b b a n a pillanat­ ban. értékelésekben. ha m i n d e n pillanatban tudatosít­ juk m a g u n k b a n az igazságot. ismeretekkel és információkkal telezsúfolt elme. az egyén felfedezése. mérlegelésekben. amikor valaki kezdi megérteni saját m a g á t a m i n d e n ­ n a p o k tevékenységeiben.mikor t u d a t á b a n v a g y u n k saját létünknek. ezért kapcsolatok­ ban. Az elemző. C s u p á n a tiszta elme képes megérteni a valóságot. ítéleteket és döntéseket. azt n e m lehet kikutatni. akkor az élet n e m más. értékelő elme s o h a s e m tiszta. Ha n e m ismerjük saját m a g u n k a t . m a g u n k és m á s o k megítélésében leplező­ dik le. n e m h a l m o z fel kifo­ gásokat. Vajon n e m ennek felismerése a legfontosabb az egész folyamatban? Csak akkor v a g y u n k képesek rátalálni az időtlenre és örökkévalóra. amelybe az elme menekülhet. d o g m a . azt az elme n e m szerezheti m e g . A k k o r válik érzékelhetővé. Önismeret nélkül nem létezik örökkévalóság. Az ego tulajdonképpen n a g y o n összetett. feltevés. akkor abban a megértésben min­ d e n erőfeszítés nélkül megjelenik a névtelen és időtlen. amikor az elme n y u g o d t . n e m pedig a szavakkal. az örökké­ valóság csak üres szó m a r a d . jelkép. n a p i tevékenységekben. hiede­ lem. beszéd közben. illúzió. ha tiszta. . mint az én. M i n d e z rávilágít korlátok közé szorított gondolkodás­ m ó d u n k r a . Az időtlenség a z o n b a n n e m az önismeret jutalma. A m i örökké­ való.

mit tegyünk. hogy ezt kell tennünk vagy ezt nem tehetjük . a meditáció végzetesen félrevezető és télies mértékben hiábavaló lesz. mi az önismeret: az emlékek tö­ megéből felépülő „én" tudatában lenni választási lehetőség nélkül. amely aktuális.aját magunk ismerete nélkül tehetünk bármit. Nem ismer­ jük viszont felsőbbrendű énünket. mit ne tegyünk. Ebben az esetben korlátozzuk az elme mozgásterét. régi vagy új emlékek visszfénye. A megfigyelést azonban gátolja. A valósá­ got mint tényt kell látnunk. mivel a világiélek csak a gondolatok síkján létezik. vagyis a látható vi­ lág mögötti Valóság. hogy előtte erősen és megmásíthatatlanul megalapozná az önismeretből származó erényt. Ha egy eszme vagy vélemény befolyásol az emlékekből építkezve gondoljuk. ismerjük elménk működését. a meditáció és a valós élet szétválik. hogy valaki akár élete vé­ géig meditálhat. ezért elmarad a megismerés. Aki komolyan veszi a meditációt. hangulatról. kipróbálhat bármit. mégsem jutunk el a meditáció állapotába. és minden értelmezés nélkül egyszerűen megfigyelni az elme működését. Ö 1 . Önismereten azt ér­ tem. Nagyon fontos megérteni.nem juthat el hozzánk a látható világ mögötti Valóság. mit akarunk elérni. annak nagyon fontos ezt megérteni. amikor dönteni kell arról. szóról és érzésről. Ha nem járunk el helyesen. Annyira elkülönül. Tehet bármit. nem látja meg a lénye­ det. A gondolat a körülmények ered­ ménye. Csupán tudni kell róla. ha csak akkor használjuk. hogy tudunk minden gondolatról. számára annak nem lesz értelme. Ha valaki meditálni próbál anélkül.

a sötétségből hívatlanul érke­ zik. . ami művelhető .az jelen van. tevékenységét. meglátjuk. hogy nem úgy fogadjuk be a hallottakat. hanem naponta és minden pillanatban. hogy az alkotó üresség állapota nem olyasmi. hogy közben az elménk szabad és üres marad? Csak akkor marad szabad és üres. itt az újdonság és a forradalmi változás esélye. de nem alkalmanként. hanem úgy. ahogy a talaj befogadja a magot.épesek vagyunk-e arra. és csak ebben az állapotban lehetséges megújulás. ha megértettük elménk va­ lamennyi működését. Akkor találjuk meg a választ. Meglátjuk. hogy a változás kérés nélkül bekövetke­ zik.

. Saját magunk megértése nélkül nincs alapja a gondolatoknak. Ha mást gyilkolunk. Belül nagyon hasonlóak vagyunk: mindenkit kapzsiság. Intellektuális tudással rendelkezünk erről az egységről. Bizonyos tendenciák. Egyek vagyunk. poli­ tika és előítéletek mesterséges korlátai megosztanak minket. A mi problémánk a világ gondja is. környezeti befolyások hatás­ sal lehetnek ránk. hanem egységet alkotunk. de ismereteinket és érzéseinket más-más szinten tároljuk. de alapvetően nem különbözünk mások­ tól. Hiedelmeinknek. egy emberiség létezik.helyes gondolkodás az öntudat jele. Mi és a világ nem két különböző dolog különálló problé­ mákkal. Mi vagyunk a mindenség közepe. az hamis. rosszindulat. Amit önismeret hiányában gondolunk. magunkat pusztítjuk. félelem és becsvágy vezet. re­ ményeinknek és törekvéseinknek szintén közös alapja van. ezért sohasem tapasztaljuk az emberiség eme különleges együvétartozását. bár a gazdaság. és saját magunk megértése nélkül nem érthetjük meg a valóságot.

p e d i g kizárólag ez lehet az önismeret kezdete.és ezt őszinte érdeklődés­ sel teszi -. amit lát. Lehet pszicholó­ g u s h o z vagy lélekbúvárhoz fordulni.z önismerethez nincs bevált recept. h o g y ténylegesen mi történik. ahogy társkap­ csolatainak e m e különleges. értékelünk. h o g y felfedezhesse azt. . mivel azonnal elutasítja vagy megindokolja. A szabadság viszont valami egészen más. ami a gondolatok m ö g ö t t van. összehasonlí­ tunk. amit mutat. de s o h a s e m figyeljük meg. bírálat vagy értékelés nélkül . t a g a d u n k vagy elfogadunk. Sok ember számára ez tű­ nik legnehezebbnek. és akármilyen messzire toljuk ki határait. Csak így lehet az elme olyan szabad. de az m é g n e m önismeret. h o g y a z o k b a n saját m a g á t vizsgálja. Az emberi kapcsolatok valójában tükrök.tanult vagy tanu­ latlan. kik vagyunk. tudatosítja azt elutasí­ tás. rájön. ítélkezünk. amely m i n d e n pillanatban megmutatja. ha valaki bele t u d nézni ebbe a tükörbe teljes figyelem­ mel. A lényeg .láthatatlan m a r a d .amely a látható világ mögötti Valóság . amelyekben valóságos é n ü n k e t látjuk. t u d a t o s vagy tudattalan. hogy m e g t u d ­ junk valamit ö n m a g u n k r ó l . Az önismeret akkor valósul meg. h o g y az elme képes megszabadítani m a g á t m i n d e n kötöttségtől. és valóban látja azt. az m é g m i n d i g a gondolatok területén m a r a d . torzításoktól m e n t e s t ü k r e m u ­ tatja. Végső soron lehet az elme bármilyen . amikor megismerjük ma­ g u n k a t valamilyen kapcsolatban. korlátozott vagy feltételek­ hez kötött -. Ha valaki képes ö n m a g á t ú g y látni. Az emberek többsége viszont képtelen ú g y tekinteni kapcsolataira.

Valamivé válás Hit Cselekvés Jó és gonosz .

amelyekben kihí­ vás. A valamivé vá­ lás tehát k ü z d e l e m és szenvedés.i n d e n n a p i életünk. . megnevezés és rögzítés található. mint tudjuk. Ez különböző tudati szinteken. de szép aka­ rok lenni. a valamivé válás fo­ lyamata. A lé­ tezés akarása a valamivé válás akarása. és az akarok lenni. Csúnya vagyok. de cselekedeteim végső cél­ ja. Szegény vagyok. vagyis állandó harc: ez va­ gyok. mint valamivé válás. hogy gazdaggá váljak. különböző állapotokban zajlik. Egész életem n e m más. válasz.

mondjuk egy kellemes gondolat. Ha felismerjük azt. hogy hamis. mint saját vágyainak kivetítése.amely az elmét felépítő emlékekből táplálko­ zik . Ez végzi az önkivetítést.megszűnik. Amikor az el­ me megszabadul minden valamivé válásra törekvéstől. Ha felismerjük. miközben az a valami része saját lényünknek. Olyanok vagyunk. csak mindig másként nevezzük. hogy a kivetített képhez akarunk hasonlítani. és azért küzdünk. hogyan csapja be az elme saját ma­ gát. az összes összehasonlítástól és megbélyegzés­ től. hogy ne legyünk azok. keresve tulajdon árnyékunkat. és olyan­ ná akarunk válni. Csak ilyen átalakulásban valósulhat meg egység. követve saját kivetítéseinket. maga sem lesz többé a látható világ mögötti Va­ lóság. Valójában olyan ideálra vágyunk. hogy legyünk valamivé.z elmében megszületik egy idea. amilyenek szeretnénk lenni. . Nézzük. amikor saját felépítménye összeomlik. láthatóvá válik a látható világ mögötti Valóság. mint ez az idea. amilyenek nem szeretnénk lenni. és ekkor az elme olyan kíván lenni. Az eszmény önkivetítés. amelynek iránya mégsem teljesen ellentétes. hogyan csapja be saját m a g á t az elme. Az önkivetítés saját akaratból történik. addig fennáll egyfajta viszony az elme és a látható világ mögötti Valóság között. Pusztán szavakért k ü z d ü n k . akkor a látható világ mögötti Valóság teljes átalakuláson megy keresztül. Az illúzióra való törekvés a szétesés okozója. és a konfliktust az okozza. annak. Minden konfliktus és valamivé válás szét­ eséstjelent. amely a látható világ mögötti Valóság kivetítése. min­ den eszménytől. ami nem más. Erőszakosak vagyunk. h a n e m a látható világ mögötti Való­ ság folytatása kisebb módosításokkal. hogyan csapjuk be saját magunkat. a ha­ misról azonnal kiderül. Amint azonban az elneve­ zés folyamata . hi­ szen az eszményt mi m a g u n k vetítjük ki. amelynek legyen a neve: a látható vi­ lág mögötti Valóság. Amíg az el­ me neveket ad annak. az ellenkező irányban történő kiterjesztése legbel­ ső lényegünknek. Azért k ü z d ü n k .

hogy elménk csiszolatlan. akkor ennek a megfigyelésnek . és próbálunk érzékennyé válni. hatására átalakul a látható világ mögötti Valóság. és azt mondjuk. ha kezdjük megérteni. mennyire durván bánunk másokkal. a szavak mögötti jelentésre. hogy durvák vagyunk.Ugyanakkor. a gazdagokkal. a szegényekkel. önteltségünket. muszáj intelligensnek lennünk. és ezt naponta megfigyeljük életünkben . észrevesszük büszkeségünket. ostobaságunk megmarad. az intelligenciára törekvés még na­ gyobb ostobaságot eredményez. mi a durvaság. Ké­ pes-e a csiszolatlan elme érzékennyé válni? Ha azt állít­ juk. Az a fontos. a hivatalnokokkal -.milyen falánk módon eszünk. hogy felismer­ jük az ostobaságot. Bármennyire próbálunk is intelligenssé válni. csupán szemlélődve fi­ gyeljünk. hogy próbálnánk érzékennyé válni. nagy emberek mondásait ismé­ telgethetjük. Ha viszont meglátjuk és felismerjük az ostobaság megjelenési formáit mindennapi életünkben . Ha felismerjük. ez a tudatosság megtörhe­ ti és felszámolhatja az ostobaságot. Gondoljunk csak bele. ha ostobák vagyunk. Kérkedhetünk a tudásunk­ kal.mennyire törődünk beosztottjaink­ kal. Ne kíváncsian. igyeljünk a kérdésre. hogyan viselkedünk szomszédainkkal. goromba szo­ kásainkat és gondolatainkat -. idézhetünk könyvekből. a cél érdekében tett erőfeszítés valójában durvaság. de alapvetően buták maradunk. anélkül.

hierarchikus rend kiváló lehetőséget kínál önmagunk kiterjesztésére. amelynek végered­ ménye a szeretet. A megosztás nem a valóság és önmagunk között van. vae. énünk minden rezdülésének állandó tudatosításával lehet elérni. áldozat. aki egyidejűleg kizsákmányolt is. megváltót vagy gurut elfoga­ dunk fölöttünk állónak. A szeretet megtagadását jelenti. A kizsák­ mányoló. amikor a lelkünk mélyén megkü­ lönböztetéseket teszünk? Megmosolyogjuk a világi méltósá­ gokat. Mester vagy guru nem vezethet el a valósághoz vagy a különválás felszámolá­ sához. de ezt a megértést csak önismerettel. a biztoshoz és a biztonságoshoz. Törekszünk testvériségre. magunk visszük át a világi hozzáál­ lást a lélek birodalmába. amely átsegítene ezen.v nem szererünk. ami­ kor nincs más választásunk. vagyis az elmének. kiváló táptalajra bukkan ebben a sötétségben és illúzióban. Megváltó. Isten megértésé­ ben? A szeretet nem tűri el a megosztottságot. Önmagunk elkülönülését Istentől vagy a valóságtól saját magunknak „köszönhetjük". de a szeretet hiánvát ne használjuk olyan hosszan elhúzódó folyamatban. Nagyon fontos megérteni a vágyaink által fokozódó el­ lentmondásokat. . de hogyan is valósíthatnánk meg. hanem saját magunkban. Lehetnek-e hierarchikus fokozatok a lelki fejlődésben. Vagy szere­ tünk. Amikor tudjuk. hogy nem szeretünk. az igazság felismerésében. akkor születik meg a változás lehetősége. Ezt a különválást nem lehet áthidalni. büntetés. a megváltó és a bűnös között. nincs szertartás. de amikor egy Mestert. ha a megkülönböztetés megmarad Mester és tanítványa. mint tudomásul venni ezt a tényt. amely ra­ gaszkodik az ismerthez.

amely az én tapaszta­ lata. amikor azt mondom. hiszen az én hiányzik. ezáltal megerő­ södik. Az elme minden pozitív vagy negatív tevékenysége egy tapasz­ talat. Vajon van-e lehetősége az elmének elérni a nyugalmi állapotot. Én. hogy lehetsé­ ges az én feloldása. a felol­ dás során tulajdonképpen az ércem tapasztal. fel akarom oldani az énemet. aki nagyon elszánt vagyok. különben szem elől té­ vesztjük. Képes-e az elme a nem-megismerés állapotába kerülni? Ez csak teljes csendben fordulhat elő. A teremtés nem az én jelenlétében történik. Hogyan lehetséges. kerülhet-e olyan állapotba. amely ténylegesen erősíti az énemet. minden ta­ pasztaláson túli. Amikor ezt kijelentem. amelyben nincs felismerés vagy tapasz­ talatszerzés. II FEBRUÁR 5. nem az elme terméke. óvatosság. amit nem az én tapasztal. hogy a teremtés valami olyasmi. mint tudjuk. és amely ezáltal tovább erősíti az ént. nem önkivetítés. mivel a teremtés nem intellektuális.Minden tapasztaláson túl ntelligencia. fel akarom ezt oldani. II . csak türelmesnek kell lenni. de nem olyan csendben. illetve egyszerűen nincs je­ len? Érthetően fejeztem ki magam? Ez a valódi probléma. amelyben teremtés történhet. hogy az én ne szerezzen tapaszta­ latot? Könnyen belátható. Abban a pil­ lanatban. tudom. éberség és állandó figyelem szükséges az én megértéséhez. hanem.

és ezt pontosan tudjuk. és biztos vagyok abban. Azt is tudjuk. és ezt a mindennapi életben is érvénye­ síteni tudjuk. csoportot. hogy mit értek énen? Az ötletet.Mi az az én? atalom. az én menedéket talál benne. társadal­ makhoz. hogy valamivé váljunk. amikor ezzel szembe kell néznünk. A felso­ roltak utáni vágyakozás azonos az énnel. . akár megnyilvánul külső cselekvésként. és ennek szellemében cselekedni.. az ambíció és a töb­ bi hasonló mind az én különböző megjelenési formája. valójában elszigeteltek és elkülönültek. Hozzá kell ten­ nem. erőfeszí­ tésnek. ami lényeges. mint két külön személyiség. ha te és én. hogy mindenki erre törekszik. klánt és a teljes egészet. a kö­ vetkeztetést.képesek ezt megérteni. az annyira áhított változás bekövetkezik. a megnevezhető és megnevezhe­ tetlen szándékok számos formáját. földrajzi területekhez tartozó csoportok . az emléket. Tudod. a tudatos törekvést a létre vagy nemlétre. a fajt.és nem bizonyos társadalmi osztályokhoz. pozíció és befolyás keresése. akár a lélekben erénnyé alakul. Ezen folyamatok teljessége maga az én. Mégis. mivel úgy érzem. Abban a pillanatban. Ebbe beletartozik a versengés és a vágy.. Szándékosan használom a gonosz minősítést. vagyis. Ezt mind tudjuk. ha az egyének . a tudatalatti felhalmozódott emlékeit. és azt is tudjuk. az az én megértése. kezeljük komolyan ezt a témát. hogy ez gonosz dolog. a tapasztalatot. hogy az én az olyan kivételes pillanatok­ ban nincs jelen. képe­ sek vagyunk szeretni. ez véleményem szerint valódi megújulást hozhat. mivel az én meg­ osztó és önmagát bezáró valami. ez pedig csak a szeretetben fordulhat elő. amikor nincs értelme törekvésnek. egyént. Cselekedetei bármennyire nemesek is. amikor ez univerzálissá és szervezetté válik.

Az erényes ember becsületes. hogy erényes valaki . aki tudatosan törekszik az erényességre. Aki gazdag földi javakban. rádöbbenünk. Az igazság eljöveteléhez a hiedelemnek. nemcsak földi javakban. Az erényes ember. vagy gazdag hitben és tudásban. Az igazságot kereső személy számára az igazság létezővé válik. kiismerjük az én működését. de ha valóban utánagondolunk. de soha­ sem értheti meg az igazságot. Ha megismerjük a szeretetet. mivel számára az erény az én vé­ delmezését és erősítését jelenti. Amikor kijelenti. ha tényleg meg akarjuk tapasztalni.amely nem azonos azzal. így minden nyo­ morúság és baj középpontjába csöppen. soha­ sem találhatja meg a valóságot. O pedig elsősorban erre törek­ szik. Ezért nagyon fontos szegénynek lenni. . Ha azonban te és én.valóságot és igazságot nem lehet felismerni. mi a szeretet. akkor megtudjuk. hogy kapzsiság nélkül kell élni. mint egyének. hogy a szeretet valami más. de alapvetően különbözik az igazságot kereső és azt fel­ ismerő embertől. Mondhat­ juk. tapasztalat­ nak. az csak a sötétséget ismerheti meg. Ahol a szere­ tet jelen van. Az én képtelen felismerni a szeretetet. hogy ez az egyetlen re­ form. erénynek. Biztosíthatok mindenkit. hogy szeretlek. nincs helye az énnek. Lehet nagyon tisztességes sze­ mély. hanem hitben és tudásban is. erényességre törekvésnek . amely megváltoztathatja a világot. ismeretnek.mind el kell tűnnie. A szeretet nem azo­ nos az énnel. akkor a nem-kapzsiság állapotában erősíti énjét. az én eltűnik.

és tegyük nagyító alá. mint például eszmény. számos kibúvót keresünk. Emeljünk ki életünkből egy pillanatot. Megvilágosodás nem következhet be a tudatlanság okainak felszámolása nélkül. mi­ vel az eszmények hamisak. Ezért meg kell ismernünk. maga a boldogság. amikor éppen lesújt az öklünk valakire. eszményeinkben. ezért épít eszmékből. Annak van hite. A hamisság­ tól megzavart elme sohasem tudja megtalálni az igazságot. hit vagy Isten. hitből és eszményekből menedéket. védelemre törekszik.az szeret. Állandóan kerüli a veszélyt. Legyen ez olyan pillanat. Sokkal fontosabb a látható világ mögötti Va­ lóság megértése. mint eszményeket létrehozni és követni. az sem hisz .Ez azonban hamis elképzelés. Megértéséhez hatalmas befogadóképességű. akin eluralkodik az értelem.Az erőszakmentesség esz­ ményét majd csak tíz év múlva valósítom meg. Sötét elmével a megvilágosodás után vágyakozni viszont teljesen felesleges és értelmetlen. és ez maga az eksztázis. így szól: . embe­ rekkel és tárgyakkal való kapcsolatainkban. mivel az mindig bizton­ ságra. mi a hamis az eszményekkel.ki megérti az életet annak biztosan nincs szüksége hit­ re. Mi történhet. csak a látható világ mögötti Valóság valódi. a körülöttünk levő dolgokban. ha közvetlenül alkalmazunk erősza­ kot? Veszélyt jelentünk a társadalom számára. Ezért először meg kell nézni. ha a hamisat valóban hamisnak látja. és mivel az el­ me előre látja a veszélyt. előítéle­ tektől mentes és éles elmére van szükség. hogy elménk csak akkor képes felismerni az igazságot. Biztos. Aki szeret. mivel az igazság érzékeléséhez szükséges a hamisság felismerése. és olyan hang­ zatos neveket adunk nekik. akkor lép az igazság a létezésbe. Amikor az elme megpillantja a hamisságot. Mivel nem törek­ szünk megértésére. mi a hamis a kapcsolatainkban. . .

Hacsak nem táplálja valami ezt az érzést. ösztönző életerő kellene? A leg­ többen lelkesedünk valamiért.ajon ad-e a hit lelkesedést? Megmaradhat-e a lelkese­ dés hit nélkül. és ha igen. Nem kell hinnünk a napfényben. hogy szenvedéseinkkel. Nem kell hinnünk abban. vagy pe­ dig másfajta energia. amely nem kötő­ dik hithez? Az is kérdés. a hegyekben és folyókban. hogy szükségünk van-e valamilyen hitre. ennek mi az oka? Ez az egyik probléma. a testedzésekért vagy a kirán­ dulásokért. akkor elmúlik és újabb dolgokért fogunk lelkesedni. hogy veszekszünk a feleségünkkel. Ez tény. Nem kell hinnünk abban. Nagyon élénken érdeklődünk többek között a koncertekért. és egyáltalán szükség van-e rá. . ha a tények elől illú­ ziókba akarunk menekülni. Vajon létezik-e olyan önmagát fenntartó erő vagy energia. Hitre van viszont szükségünk. konfliktusainkkal és állandó becsvágyunkkal teli életünk rémes és nyomorúságos.

tehát te is gonosz. gyanúsítható és irigy vagy. má­ sok kizsákmányolásával szerezte. A gazdag em­ ber. hisz Istenben. máris vallásos embernek szá­ mítunk? A vallás valójában nem menekülés a tények elől. az Istenben való hit tehát menekülés a valóság elől. a feleséggel. más emberekhez és eszmékhez. ahogyan a beosztottak­ kal. ahogyan beszélünk. Bármi legyen az oka. Meg lehet találni Istent becstelenséggel. Egyedül az az elme értheti meg a valóságot. szomszédokkal bánunk. aki vagyonát gonoszsággal. a társada­ lommal. addig minden zavaros lesz.és a megoldás számára nem a visszavonulás.értése. hanem a szeretet megértése. csalással és gá­ lád trükkökkel? Ha összegyűjtjük az összes szent könyvet és a különböző vallási jelképeket. . alattomos. Amíg nem értjük meg kapcsolatunkat a szomszéddal. gyerekekkel. gyerekekkel. A tényektől és kapcsolatoktól elszakadt elme sohasem ta­ lál Istenre. halmozza a problémákat és konfliktuso­ kat. az összezavart elme további bo­ nyodalmakat okoz.vallás. ezért nem is nevezhető vallásnak. feleséggel. A vallás az a mód. amely képes tisztázni viszonyát a tulajdonhoz. amit mondunk. ha­ nem a mindennaoi kaücsolatok mee. A hit által megzavart elme nem ismeri meg az igazságot. Te is hiszel Istenben. becstelen módon. amely nem küzd többé a kapcsolataiból eredő problémákkal .

Az egyik társadalom azokat bélyegzi meg. hogy az élet borzalmas. így a vallás hit kérdésévé válik. hogy felismerjük a nyomorúság. így választanak el embereket egymástól. Úgy találjuk. a küzdelem és szenvedés jelentőségét. akik nem. Elismer­ jük. hindu vagy buddhista hitet elemezzük. Egyre megy.mikor felismerjük. Ezáltal a szavak. ateistaként elítél minket a társadalom. Amikor a keresztény. Pedig csak szabadon lehet megismerni az igazságot és Istent. Minden dogmához és hithez szertartások és kötelezettségek tartoznak. . szertartások és elméletek hálójába kerülünk. inkább elfordítjuk a fejünket. hogy az Istenben vagy valamiben való hit az maga a val­ lás. elméletek és magyarázatok csapdájába esünk. Nyomo­ zást indítunk. fájdalmas és elszomorító. A hit befolyásol abban. az én. Minél szilár­ dabb a hit. amely így sohasem válhat szabaddá. Mi azonban sohasem nézünk szem­ be a félelemmel. mint korrupció. mit kéne gondol­ nunk Istenről és az igazságról. Hitünk egyre mélyebb és szilárdabb lesz. hogy ezek megosztják az embereket. amelyek megkötik az egyént. nem pedig a hiten keresztül. felismerhetjük. Ez pedig az én hatalmának. nagyságának és erejének kiterjesztésén fáradozik. hogy ráleljünk az igazságra. mivel a hit és a dogmák mögött az ismeret­ lentől való félelem lapul. hogy hinni valamiben vallásos dolog. és már­ is a hitek. valami­ lyen következtetésre vagy dogmára. mivel a hit és erkölcs mö­ gött ott ólálkodik az elme. annál erősebbek a dogmák. szükségünk van egy elméletre. amely megnyug­ tat és mindent jól elmagyaráz. Ertjük ezt? Ha nem hiszünk. akik hisznek Is­ tenben. a másik pedig azokat. a hit viszont megfelelésre készteti az elmét. A hit nem más.

A hit szűrője i hiszünk Istenben. buddhista és keresztény vallás világszerte megosztja az emberisé­ get. Vajon rátalálnak ők Istenre? Kere­ sik-e egyáltalán az Istenhez vezető utat? Megtalálhatják-e Is­ tent a hittel és szavak ismételgetésével? Az ilyen emberek hisznek Istenben. Összezavarodtunk. A hindu. miközben a mindennapi életben zsarnokok. Biztosan ismerünk olyanokat. A hit azonban csak menekülés a zűrzavar elől. nem segít a té­ nyek felismerésében. imádják az Urat. csak a menekülés eszköze lesz a látható viláv mngötti Valóság és a zűrzavar elől. mint megszer­ vezett hit. végzik a szertartásokat. amely nem más. gonoszok. hogy ne szembesüljenek a ténnyel. és mindent megtesznek azért. felülkerekedik a káoszon és felszámolja a zűrzavart. vagy bármilyen más formában hívő. o . és azt reméljük. A káosz megértéséhez nincs szükség hitre. Az ilyen embereket azért tisztel­ jük. mások nem hisznek benne. mivel a hit csak szűrőként működik köztünk és problé­ máink között. akik hisznek Istenben. mert hozzájuk hasonlítunk. törte­ tők. saját maga elől me­ nekül. naponta járnak templom­ ba. Ezért a vallás. a hit majd mindent tisztáz. Aki hisz Istenben és a túlvilág­ ban. milyenek valójában. csalók és becstelenek. ezért hitünk elválaszt a többiektől. imákat és énekeket ismételgetnek.

. Én sem támadom. próbál másokat sa­ ját hitére téríteni. hogyan te­ remtenek konfliktust. Arra próbálunk választ keresni. az el­ fogadás okát. hogy az egyén minden pillanatban a való élettel találkozzon? Ez a végső igazság: minden pillanatban képesnek kell lennünk ar­ ra.nem hitet váltani. mintha az most tör­ ténne először. hogy úgy találkozzunk mindennel. miért fo­ gadjuk el a hitet. ha­ nem akár meg is szabadulhatunk az egésztől. amely az egyén és a tapasztalás közé ékelődhetne. és ezek mindegyike küzd a többivel. hogy a politikai. türelmetlenséget szül másokkal szemben. egyiket helyettesíteni a másikkal. mi mégis vonakodunk attól.Újra megtalálni az életet zt tapasztaltam. Lehet-e a mai világban hit nélkül élni . zűrzavart és ellentétet. Nyilvánvaló. hogy ezekkel a hitekkel szakítsunk. Miután megismertük a motivációkat. hogy lehet-e élni hit nél­ kül? Erre csak akkor adhatunk választ. hogy az emberek többsége lelkesen el­ fogadja és magától értetődőnek tartja a hitet. számtalan szekta és nemzeti hit. ha megvizsgáljuk a hithez való viszonyunkat. Ekkor nincs olyan felhalmozódott hatás. Ez nyilvánvaló tény. Könnyen belát­ ható. úgy. nemzeti vagy egyéb hitek mi­ lyen módon választják el egymástól az embereket. hogy a hit elválasztja egymás­ tól az embereket. ha­ nem teljesen megszabadulni minden hittől -. keresztény és buddhista hit. akkor talán nemcsak a miértre jöhetünk rá. Létezik hindu. Ezek ismeretében felmerül a kérdés. egyházi. különböző politikai ideoló­ giák.

amellyel az elme azonosulhat. a hittel. Létezünk-e egyáltalán hit nélkül? Marad-e még belőlünk va­ lami. és ezen keresztül látjuk magunkat. amely hiten alapul . rossz teljesítménytől való félelem . dogmákkal. Szűrőként működik. ha megszabadulunk a sokféle hittől? Amennyiben nin­ csen hit. Talán a hit elfogadásával megértjük saját magunkat? Éppen ellenkezőleg. sikertelenségtől.i történik velünk.Istenben. idé­ zetekkel telezsúfolt elme nem lehet alkotó. amikor üres. lemaradástól. kinyilatkoztatásokkal. a kommunizmus­ ban. hogy akkor mi lesz? Ha nincs olyan cselekvési min­ tánk.hogy nem vagyunk senkik. a szocializmusban vagy az imperializmusban. hogy annyira lelkesen és mohón követünk valamely hitet. Az ürességtől. Ez a biztos kezde­ te annak. . amilyen.akkor bizonyára töké­ letesen elveszettnek érezzük magunkat. A politikai vagy vallási hit nyilvánvalóan hátráltatja önmagunk megér­ tését.biztosan az egyik oka annak. ha nincsen hitünk? Kell-e rettegni. Az csupán ismét­ lésekre alkalmas. magányosságtól. hogy az egyén megismerhesse önmagát. Vajon egy hit elfoga­ dása nem arra a félelemre világít-e rá. az így szabaddá vált elme képes olyannak látni magát. esetleg egyházi tanokban vagy dogmákban . stagnálás­ tól. és üres a szívünk? A pohár is csak akkor hasznos. és nem lesz belőlünk semmi . hogy semmik va­ gyunk.

törekvő vagy kívánatos és még hosszan lehetne sorolni. Ezzel energiákat szabadítunk fel. nem ér­ jük fel ésszel. A legtöbb ember számára az ellentmondás olyan különleges terület. hogy az ideák. ahol az elme csapdába esik. El lehet rohanni. ha valaki mérges. elmél­ kedhetünk és idézhetünk bölcsességeket. amit valóban csinálni akarok. szabályozhatók. Vajon nem pocsékolunk-e túlságosan sok energiát az eszmékre? Nem tompítják el az elmét az ideák? Lehetünk okosak. tehetünk bármit. nehézkes elme az. de mindez ideák útján történik. En ezt akarom csinálni.. Amikor azonban szembesülök azzal. iért eresztenek gyökeret elménkben az ideák? Miért mindig fontosabbak a tényéknél? Miért van a tények­ kel szemben döntő jelentőségük az elméleteknek és ideáknak? Esetleg azért. és most azokból idéz. mert nem értjük a tényeket. a tények megmaradnak . alakíthatók... ha együtt élünk a tényekkel. A ténveket el lehet nvomni.Közvetlen megfigyelés a látható világ mögötti Valóság és annak megértése foglalja le. de nyilvánvalóan olyankor is tompa. amelyeket a tényekkel való szembesülésre fordíthatunk. elmélkedések és elméletek a té­ nyek előli menekülés eszközei.tény az.. akkor meg­ szűnik az ellentmondás. amely sokat olvasott. Ezzel egy csapásra kiküszöbölhetem az ellentétek érzékelését. vagy pedig félünk szembesülni velük? Ebből az következik. Egyetlen húzással megszüntethetjük az ellentmondást. és közben valami teljesen mást teszek. és akkor elmémet végre teljesen .

és ismeri meg az igazságot. vagyis amikor eljut oda. Az eszmék nem azonosak az igazsággal. amely pusztán csak érzékelés. hogy a gondolat benne teljesen elcsendesedik.amely az énnel és az elmével azonos. Amikor valaki képes behatolni az eszmék m ö g é . ha az elme megszabadul az eszméktől. Nem olyan tapasztalásra van szükség. . akkor ke­ rülhet a tapasztalás állapotába.sak akkor beszélhetünk tapasztalásról. Azt minden pillanatban közvetlenül kell megtapasztalni. részle­ ges vagy teljes folytonosság jellemzi -.

Amikor a cselek­ vés alapja hit. mint tudatos vagy tudat alatti reakció. Eszme kerül szembe másik eszmével. Azt próbál­ juk kideríteni. eszme vagy eszmény. A hit sohasem kapcsolja össze az embereket. a gondolko­ dás nem más. a cselekvés törvénysze­ rűen elszigetelődik és szétesik. tagadással. Láthat­ juk. hanem mindig elválasztja őket egymástól. hogy eszme nélkül cselekedtünk. Már elmagyaráztam. . Lehet-e cselekedni gondolko­ dás nélkül. nem törődve idővel.Cselekvés gondolkodásifolyamat nélkül it értünk eszmén? Biztos. a gondolkodás folyamatának eredménye. vagyis az emlékezet eredménye és időhöz kötött. az egyik eszmén egy másik uralko­ dik. hogy az eszme elszakítja egymástól az embereket. A cselekvés és az idea eltávolodik egymástól. indoklással? Biztosan előfordult már velünk. önvédelemmel. vagyis elszigetelődik. A gon­ dolkodás a szavakba foglalás folyamata. számítással. Ezért amikor a cselekvés alapja egy gondolkodási folyamat. lehetséges-e cselekedni ideák nélkül. megbélyegzéssel. hogy az eszme gondolati fo­ lyamat? Vagy mégsem? Az eszme az agyműködés. hittel. hogy az ismeret és a hit lényegében elkülö­ nítő kategóriák. az ilyen cselekvés szükségsze­ rűen feltételhez kötődik.

épesek-e az ideák egyáltalán cselekvést létrehozni. hogy ezt megértsük. Ha egy idea alakítja a cselekvést. . hogyan jött létre az eszme. Nagyon lényeges. és ezzel korlátozzák a cselekvést? Amikor eszme kényszeríti ki a cselekvést. az nem szabadíthatja fel az embert. vagy csupán formába öntik a gondolatot. az sohasem je­ lenthet megoldást gondjainkra. mivel először azt kell felismer­ nünk.

és ezt nagy büszkén intellektuális szintnek nevezzük. amely valójában ismeret.világ állandóan katasztrófa-közeli állapotban van. és nem a békét. A békét csak szavakban kifejezve. A béke szó azonban nem azonos a béké­ vel. Ezért van ellentét a látható világ mögötti Valóság és a . mint valaha. A múlt. mivel azok örökké jelen van­ nak. az új tényeket pedig ezen ismeretek alapján értel­ tapasztalat között. Új társadalmi és politikai rendszert keresünk. Béke csak akkor lesz. Ez a kötődés az ismeret és ta­ pasztalat. állandó konfliktusban áll a tényekkel. hanem állandósítja azokat a feltételeket. Ez a módszer csak a múlthoz kötődő kérdésekre ad választ. Ez nem jelent megoldást. Az eszmék világához kötődünk. amelyek a problémát létrehozták. a gondol­ kodás szintjén akarjuk. Mintha az emberek többsége eszmékben keresne me­ nedéket a közeledő veszély elől. és nem a békéhez. Az ideo­ lógia mindig akadályozza a közvetlen kapcsolatot. hogy a válság megoldható valamely ideológia segítségével. A békére mint eszmére vágyunk. mezzük. ha megszűnik az általunk okozott zűrzavar. Azt feltételezzük. a befolyásoló tényezők összebékítéséért aggódunk. vagyis gá­ tolja a cselekvést. és nem számoljuk fel a háború okait. és nem mint valóságra. Napjainkban még súlyosabb a helyzet.

Az emlékezet a múlthoz tartozik. Való­ jában az aktív és passzív memória egyaránt feltételhez kötött. Legbelül kell rajtakapnunk önmagunkat. és amikor elő­ hívják. ha kihívással találkozik. ezért teljesen más megközelítésre van szükség. akkor elevenedik meg. talán lehetségessé válik eszmék hatásait legyőzve cselekedni.z eszme a gondolkodási folyamat eredménye. amely mindig feltételekhez kö­ tött. életre kel a jelenben. . és ha ez sikerül. vagyis az emlékezet válasza. amint éppen egy eszme hatására cselekszünk. Az emlékezet önmagában halott dolog.

ha megértjük az esz­ me működési folyamatát. A szeretet nem eszme. Csak akkor tudatosulhat bennünk a szeretet. Vizsgáljuk meg korábbi próbálkozásainkat. ezért sohasem lehet szabad. Minden más módszert kipróbáltunk. Jelen van-e valamely idea. nem halogatás és nem is valamilyen önvédelmi eszköz. nem emlék. És ha ez így van.gondolkodást mindig maga a gondolkodó lény korlá­ tozza. A politikusok és az úgynevezett vallási szervezetek ígérhetnek jövőbeli boldogságot. Ilyenkor válunk képessé arra. és ez nem más. hanem ez a valóság. . mivel ez jelenti az egyedüli megváltást. és csakis akkor fedezhetjük fel a sze­ retet útját. ha most vagyunk éhesek. hogy azoktól vezérelve cselekedjünk. Ez nem csupán elmélet. hogy felhagyjunk minden mással. és rájövünk. nem érzékelés. Politikai vagy vallási eszmék nem hoznak megoldást a problémára. A gondolatot minden eset­ ben azonnal eszme követi. amikor szeretünk? Erről szó sem lehet. ha megismerjük az eszmék módszerét. Az idea működéséhez szükség­ szerűen kapcsolódik zűrzavar. Ezzel le­ mondunk arról.. amelyet át kell gondolni és az életünkhöz igazítani. mint a szeretet. A gondolkodó ember feltételekhez kötődik. hogy egyik eszme sem ad választ a szenvedésre.. A jövő viszonylag lé­ nyegtelen számunkra. és a szeretetre összpontosít­ sunk. alaposan elemezzük. lehetséges-e eszme nélkül cselekedni? A válasz igen. amelyet azonban nem birtokolhatunk a jelenben. gon­ doljuk át.

Miért osztjuk fel az életet jóra és rosszra. Csak amikor megszűnik a teljes figyelem és a szeretet. hanem a szeretet álla­ pota. vagyis maga a jóság. csakis a szeretet lé­ tezik. Létezik irigység és szeretet. a szeretet pedig jo. és észrevesszük azt a pillanatot. egész lényünket be­ tölti ez a szeretet. akkor az elme éber. brutalitás az emberi elmében és lélekben. Ez a teljes figyelem állapota. és azt állítjuk. és nem hiá­ nyozna a szenvedély és szeretet. létezik-e gonoszság? Mindenki figyeljen rám. . A jóság nem minőség vagy erény. akkor keletkezik konfliktus aközött. pe­ dig az úgynevezett jó kritériumának kellene megfelelnünk. hogy van jó és gonosz. mindössze egy éber ál­ lapot. má­ sik részét pedig rossznak? Valóiában ilvenkor nem csak arról van szó. hogy az irigység rossz. amikor az megszűnik olyan kategóriákban gondolkodni. de ez nem jelent megtor­ panást. vizsgálódjunk együtt. figyelmes. hogy figyelmetlen elménk működik így? Az biztos. Figyeljük elménket. tudatos. de miért osztjuk fel az életet olyan dolgokra. Amikor igazán szeretünk valakit. mint válni valamivé. amelyeknek egy részét jónak nevezzük. Ekkor szünetel a cselekvés. és nem létezik jó vagy rossz. Ilyenkor mi vagyok a rosszak. Azt mond­ juk. amikor ezzel ellentétek konfliktusát okozzuk? Nem mintha nem volna irigység. A szeretet mellett nincs jó vagy rossz.em tudom. tartson velem. gyű­ lölet. hogy amikor teljes a figyelem. amik vagyunk és aminek lennünk kellene.

Úgy tűnik. ha nem mi magunk? Ahogy létrehoztunk egy kevés jot. Az összes ellentétet át kell gondolni és érezni. Létezik a világban rossz. A bűn és erény megértésével mindkettőtől meg lehet szaba­ dulni. és ahhoz ugyanúgy hozzájáru­ lunk. mint a jóhoz. az emberekben több a gyűlö­ let. szeretet és gyűlölet. hogy a probléma oka a vágyakozás. méghozzá a tudatosság minden szint­ jén. A jó és a rossz hozzánk tartozik. amelyben elakadnak a gondolatok és érzé­ sek. A bölcs ember viszont felismeri a jó és rossz okát. A jó és rossz konfliktusának problémája mindig velünk van. mint a jóság.em tudatosult bennünk a kettősség? Nem nyilvánva­ lóak tettei. és ennek megértésével szabadítja meg tőle gondolatait és érzéseit. A gondolat és érzés csak akkor léphet túl a jón és annak ellenkezőjén. mivel mi hoz­ tuk létre. ha felismeri. irigyek va­ gyunk. Amikor kicsinyesek. ugyanakkor független tőlünk. ha nem mi magunk? Ki felelős érte. Az ellentéteket képtelenség egyesíteni. és csak a vágya­ kozás feloldásával léphetünk túl rajtuk. amely eltérít és megoszt bennünket. vágyakozás és lemondás. amelyeket nyomasztó szomorúság kísér? Ki hozta létre. Ezzel az átgondolással és átérzéssel új értelmezés szüle­ tik. Folyamatosan létrehozzuk ezt a kettősséget. amely nem a vágyakozás vagy az idő terméke. . Részünkké vált az akarás és nem akarás. hozzákapcsolódunk a rosszhoz. ugyanúgy te­ remtettünk sok rosszat is. tele mohósággal és gyűlölettel.

mert az ideaalkotás szintién van. de napjainkban a gyilkosság már egy ne­ mes cél elérésének eszköze. hogy most nem pénzről vagy anyagi javakról van szó. módosulnak és folytatódnak más formában. nemzeti és politikai krízisek. Ideákra hivatkozunk és fel men tjük a gyilkost. hanem eszmékről.nem számít. gazdasági visszaesések. és ez biztosan példa nélküli. ugyanúgy. hogy céljaink az emberiséget szolgálják. Világszerte jogos elintézési módnak tekintik a gyilkosságokat.. így ideák alkotásával igazoljuk a rossz esz­ közök használatát. A válságok egymást követik. amíg kinyilvánítjuk. Ezt a folyamatot jól ismerjük. Eb­ ből következik a feltételezés. Lenyűgöző eszmerendszerrel rendelke­ zünk a gonoszság igazolására. mint a gyilkosságot. hogy a rossz eszközöknek jó eredménye lesz. A háború nem a béke eszköze. Különböző történelmi korok­ ban előfordultak bizonyos típusú társadalmi. és ez már önmagában is példa nélküli. mélypontok következnek be. igazolva látja magát.világban tapasztalt jelenlegi válság nyilvánvalóan ki­ vételes és példa nélküli. Ezért a gyilkos. mint egy csoport képviselője. . A gonoszságot nem lehet jónak feltüntetni. milyen eszközöket alkalmazunk. Ko­ rábban a gonoszságot gonoszságnak tartották.. Vajon a jelenlegi válság más. Azért kivételes ez a válság. mint a többi? Elsősorban abban különbözik. így feláldozzuk a jelent a jö­ vőért .

amikor teljes a figyelem. attól még az akarás és a vágy gyökerei megmarad­ nak. amikor próbál nem kapzsi len­ ni. mivel minden motiváció alapja az én. vajon az eredmény valóban jóságnak nevezhe­ tő-e? Esetleg a jóság teljes mértékben elválasztható a jóra törekvés belső késztetésétől. amelynek mindig van valami oka? A jó valóban a rossz és gonosz ellentéte? Minden dolog magá­ ban hordozza saját maga ellentétének csíráját is. pedig az indíték ugyanaz maradt: válni valamivé. hanem attól telje­ sen eltérő állapot. mivel válni akar valamivé. Megosztottság.lehet jó vagy rossz -. akkor is harácsol. Van-e figyelem. megszerezni valamit. Amikor az elme tö­ rekszik a kapzsiság tagadására. . akkor az szerzési vágy . mint az elme önközpontúsága.mennyiben valamilyen érdekem fűződik ahhoz. Jóság csak akkor lehetséges. hanem fi­ gyelemelvonás. Vajon milyen ez az állapot? A jóságnak nyilvánvalóan nincs indítéka. hogy jó legyek. hogy nem éri meg kapzsinak lenni. hogy jóság csak a teljes odafigyelés állapotában lehetséges. akkor arra törek­ szik. Ezért a jóság nem a gonoszság ellentéte. nem figyelem. Akkor pedig mit értünk jóságon? Az biztos. amelyből hiányzik a lét vagy nemlét irányába mutató erőfeszítés. szerzés és gyarapodás. amely nem más. A figye­ lemnek nincs indítéka. hogy ne legyen mohó. amikor valami moti­ válja? Ha odafigyelek. Ha az elme felismeri. hogy megszerezzek valamit. Amikor az elme nem akar akarni. A kapzsiságba beletartozik a vágyakozás. Létezik kapzsi­ ság és létezik nem-kapzsiság mint eszmény.

ajon ismernünk kell-e a részegséget ahhoz. szomorúság és múló öröm. Azt gondoljuk. ezért állítjuk. ez a lény máris az idő fogságába esett. milyen a béke? Ez minden bizonnyal hamis gondolkodási mód. Amikor azonban gondolataink hálójába fogjuk. remény. milyen a könyörületesség? Szükség van-e háborúkra. Ugyanakkor felmerül a kérdés: létezik-e lélektani fej­ lődés? Éppen ez elmélkedésünk tárgya. egy magasabb szintű. Abban reménykedünk. csalódás. létezik technológiai feilődés. vágyakozás. Ha képesek vagyunk gondolni rá. fájdalom. akkor nyil­ vánvalóan okoskodásaink univerzumának részévé válik. A pszichológiai én mindig gonosz marad. magunk és mások elpusztítására. egy alak. hogy van fejlődés. hogy az idők folyamán a növekedés és válto­ zás következtében az én visszafordíthatatlanul valósággá vá­ lik. Fejlődik-e az én a rosszból a jó irányába? Az idők során a fejlődés folyamatában a gonoszság központját jelentő én lehet-e valaha is jó és fenn­ költ? Nyilvánvalóan nem. Ezzel a ténnyel azonban nem akarunk szembesülni. hogy meg­ tudjuk. Azt akarjuk. arra vágyunk. milyen a józanság? Meg kell-e tapasztalnunk a gyűlöletet hogy megtudjuk. hogy megtudjuk. utána ehhez igazítjuk gondolkodásunkat. Vagy mégsem? Először feltételezzük. a kerékből az évszázadok során repülő­ > gép lett. időtlen spirituális lény. hogy az én az idő múlásával tökéletes lesz. hogy az én mögött van egy felsőbbren­ dű én. Természete­ sen van fizikai növekedés. id i . egy halom emlék. hogy az én tökéletes­ sé váljon. Milyen ez az én? Egy név. elmozdulás a rossztól a jó irá­ nyába. a kis növényből nagy fa lesz. növekedés.

Amint az elmét lefoglalja a múlt. mi foglalja le az elmét. . Ha valóban figyelünk . hogy lefoglaljon.egszabadulhat-e az elme a múlttól.. hanem igazán beható módon -. meglátjuk. igaz. de nem szabad megengedni. eredeti és romlatlan. hogy valamelyiket kiválasztaná? Abban a pillanatban. Éppen ezért fontos megfigyelni. és a tudatalattira gyakorolt nyomás szintén maga a múlt. hogy a valódi biztonságot nem az elme nyújtja. nem kell választania. Amennyiben mégis vá­ lasztani kell az emlékek közül.. ami­ kor az elme kiválaszt egy jó vagy rossz gondolatot.. Az elme szaba­ don figyelhet. mivel minden tudatosságunk azonos vele. az csak a múlt lehet. a jó vagy rossz gondolatoktól? Hogyan lehet ezt megtudni? Először azt vizsgáltam. a jó és rossz gondolatoktól. mi bir­ tokolja az elmét. máris a múlttal foglalkozik. Ha egyáltalán birtokolja valami. Amennyiben az elmét a jó vagy a rossz foglalja le. anélkül. A múlt azonban sohasem mellőzhető. hanem a múlttól való megszabadulás. A múlt nemcsak a felszínen.nemcsak a sza­ vak szintjén. csak a múlttal törődik. képtelen észrevenni azt. nem tud szabadulni tőle. Megszabadítható-e az elme a lefoglaltságtól? Vagyis le­ het-e az elme tökéletesen mentes mindentől.. új. ami valódi. Figyelni kell rá. hanem a legfelsőbb szinten is jelen van. megszabadul­ hat-e az emlékektől. az leköti az elmét. és ezzel a múlthoz láncolja.

örökké próbál fölém ke­ rekedni. hanem olyan. Azt mondhatjuk. hogy különbözik attól. amit gondol? Vizsgáljuk meg saját elménket.az én ellenőrzi a gondolatokat. az én. nem ilyen lenni. Követhető ez? Létrehozunk egy fe­ gyelmező gondolatot . Próbál mentes lenni irigységtől. ame­ lyek nem jók.ogyan tarthatom magam távol a gonosz. Éppen ezért kell küzdenünk ellene. Talán az egyén. amit gondol. vagy „ez rossz". vagy „erre a gondolatomra vigyáznom kell". így alakul ki az erőfeszítés fo­ lyamata. az ítélő. Ezt biztosan tud­ juk. a cen­ zor különbözik mindettől? Az énem különbözik a gondolat­ tól. amely azt állítja. az önfejűség elkerülésére. A gondolkodás folyamatában mi magunk hozzuk létre az erőfeszítés problémáját. és szeretne válni valamivé. a gonosztól és az irigységtől? Az én. a gon­ dolat. . Jelenleg ebből áll mindennapi létezésünk. íme az én. törekedni a gondolatok elsöprésére. vagy „ezt a gondolatot megtartom". szeszélyes gondolatoktól? A gondolkodó elválasztható-e attól. erőszaktól. a gondolkodó lény. hogy „ez önös gondo­ lat". ahol jelen van az én és ellenőrzésének tárgya. engem akar félrelökni. aki kijelenti.

Függőség Kötődés Kapcsolat Félelem .

amely rendkívül különleges. Amikor házastársunk elfordul tőlünk. és tanulni minden bizonnyal csak így lehet. de nem azonos az ismeretek felhalmozásával. A tanulás azonban az ismert­ től az ismeretlen felé tart. Nem az elutasító elme. Amit ismeretszer­ zésnek nevezünk. mit jelent a szeretet. elégedetlenség és nélkülözés miatt kapcsolódunk például a családhoz. viszont a tár­ sadalom által elismert családi szeretet elfogadhatóvá teszi. A magányosság. Ok nem tudják. Az ellenállás minden formája függőséget hoz létre. rájövünk. Nagyon sokan élnek sekélyes. mert ismert­ től halad egy másik ismert felé. . az viszonylag könnyű feladat. Szabadnak kell lennünk. A féltékenység nem szeretet. üres elmével.oglalkozott-e már valaki közülünk valaha a lelki füg­ gőség kérdésével? Amennyiben elmélyedünk benne. Az önmagunk elől való menekülés a védekezés újabb formá­ ja. ezzel függőségbe kerülünk. hogy a legtöbb ember borzasztóan maganyos. mivel csak a szabad elme lehet alázatos. a füg­ gőségben levő elme pedig sohasem válhat szabaddá. féltékenykedünk. hanem a szabad és ezért alá­ zatos elme képes tanulásra.

Elfogadjuk a függőség szük­ ségességét. sokkal mélyebb­ re hatolhatunk a problémába. Ennek során ismét csak hajlamosak vagyunk bizonyos fokú függőséget teremte­ ni. és nem elemezzük magát a függőség kérdését. Később aztán próbálunk megoldást találni a kialakult kötődés problémájá­ ra. Talán. vala­ milyen rendszertől vagy filozófiától. hogy nem a függőség számít. hogyan kell viselkedni. és elkerülhetetlennek tartjuk. hogy az elme valaha kiszabadul ebből a függőségből? Ez nem azt jelenti. hogy az elmének meg kell valósítania a függetlenség állapotát. Nem függetlenségről vaev eev különleges állapottói való megszabadulásról beszélünk. Állandóan az foglalkoztat minket.. amely esetleg reményt és boldog­ ságot nyújthat. Amennyiben ké­ pesek vagyunk vizsgálódni bizonyos fokú függőségben is. Elképzelhe­ tő-e. anélkül. Sohasem kérde­ zünk rá arra a problémára. hiszen ez csupán a függőségre való reagálás volna. ebből számtalan probléma származhat. hogy állandóan va­ lamilyen függőséget és biztonságot keresünk. hogy abból szabadulni próbálnánk. tanítókat keresünk. hogyan lehetne menekülni vagy kikerülni abból az állapotból. Másoktól kérdez­ zük. amely azonnal uralkodni kezd rajtunk. függőségbe ke­ rülünk. Azt akarjuk. akik olyan életvitelt ajánlanak. Ezzel szemben sohasem kérdezünk rá. amelyben éppen vagyunk.. ha valóban intelligens mó­ don és teljes tudatossággal közelítenénk meg a problémát. Lelkünk mélyén valójában biz­ tonságra és állandóságra vágyunk. felismerhetnénk. Vagyis kár volna tagadni. hogy valaki kivezessen a zavaros helyzetekből. hogy miért törekszünk mindanynyian valamilyen függőségre.iért élünk függőségben? Belsőleg függünk hittől. hiszen az csu­ pán a tények elől való menekülés egyik módja. Amikor biztonsá­ gunk és lelki békénk érdekében úgy döntünk. .

a függőség és a szabadságért folytatott küzdelem egyaránt elveszti jelentőségét. léteznek a mélyben rejtőző olyan okok. amelyektől függésbe kerülünk. Mi lehet ennek az oka? Nem hiszem. átérezve. amelytől annyira irtózik? Ameddig a magányosság nincs az értelem által átvilágítva. eszmékkel vagy rendszerek­ kel. szertefoszlatva. hogy maga a függőség jelenti a problémát.udjuk. Ekkor a függőségből származó összes probléma eltűnik. Emiatt sohasem tudjuk meg. Mi tehát ez a mélyebb probléma? Esetleg az elme fél vagy iszonyodik az egyedülléttől? Vajon az elme ismeri-e azt az állapotot. addig a magány értelme megmarad. Amennyiben feltárjuk ezeket. hogy kapcsolatainkban függőségi viszonyba ke­ rülünk más emberekkel. áthatva. Inkább úgy gondolom. . mi az igazság és mi a vallás. a függőség elkerülhetetlenné válik. ezért nem le­ hetünk szabadok.

Vagyis ki­ alakul az állandó tudatosság.még ha közben másra figyeltünk is -. vágyak és szán­ dékok tudatosulnak. lehető válik számunk­ ra a létezés teljességének megélése. Miután tudatos énünk a lehető legjobban próbál­ ta átgondolni a dolgot . Anélkül. hogy helytelenítenénk vagy elítél­ nénk. a tudatos elme nyitottá és tisztává válik. Ezután a tudat alatti rejtett motivációk. tudatában kell lennünk a függőség és kötődés folyama­ tának.függőség közömbösséget és kötődést okoz. tudatos és tudat alatti gondolkodásunk együttesen oldja meg a függőség problémáját vagy bármely más kérdést. Amikor ez megtörténik. ha tudatosan irányítjuk gondolatainkat a szükséglet és a függő­ ség teljes megértése felé. Amennyiben minden rendben van egészségünkkel és táplálkozásunkkal. Ha ezt sokszor megtesszük. a tudatalatti minden rejtett titkát meg kell ismerni és tanulmányozni. Ha tényleg tudatossá válunk. Állandó konfliktust jelent a megértés vagy szabadulás reménye nélkül. . amely türelmesen és gyengé­ den vezet a teljesség felé. Csak ekkor érthetjük meg az ellentétekre épülő világ konfliktusának jelentőségét. tudatosulnak bennünk a tudat alatti folyamatok.

gya­ nakvás és az állandó konfliktus. amelyben a szükséglet és a használat mindenek előtt való. A társadalom az emberek egymás közötti kapcsola­ tait tükrözi. Te hasz­ nálhatsz engem. amikor a másikat saját kényelmünk érdekében úgy használjuk. Amikor fizikailag vagy lelkileg használunk fel va­ lakit szükségleteinkhez. zűrzavar és nyo­ morúság. Kölcsönösen függve egymástól valamilyen cél érdekében használjuk fel a másikat. akkor ez nem valódi kapcsolat. mint egy beren­ dezési tárgyat? Ezért nagyon fontos megérteni mindennapi életünk kapcsolatainak jelentőségét. . Ami­ kor egymást használjuk. a várható haszon akadálya a kapcsolatnak és a lelki közösségnek. én pedig használhatlak téged. mindig jelen van benne a féle­ lem. nem pedig a kapcsolat. csak az elérendő cél képe lebeg előt­ tünk. A végső cél. hogy birtokoljunk. Mások használata lehet akármilyen kényelmes és örömet szerző. Az ilyen kapcsolat sohasem vezethet boldogsághoz. Ebben a hasz­ nálatban éppen maga a kapcsolat vész el. Ebből a birtoklásból származik az irigység. Ennek leküzdése érdekében szükségünk van arra. A kizárólag fizikai vagy lelki szükségleteken alapuló tár­ sadalomban mindig jelen van a konfliktus. Hogyan alakulhatna ki meghitt kapcsolat. Ki­ zárólag a végső cél számít. A kölcsönös hasz­ nálaton alapuló társadalom az erőszak megalapozója. Lé­ nyegében nincs bensőséges viszonyunk a másik egyénnel.kölcsönös egymásrautaltságon alapuló kapcsolat csak konfliktust teremthet.

Amikor a birtoklás nem kielégítő vagy esetleg fájdalmas. A bizonytalanságtól. Azért birtokolunk. az elszakadás és lemon­ bölcsesség kezdetét jelenti.emondás és önfeláldozás . remélve. mások kötődhetnek erényhez. erény. esetleg külső vagy belső kényszer kérdése. bútorhoz. Aki nem anyagi javakat birtokol. a létezés megszűnésétől való félelem ösztönöz kötődésre és birtoklásra. dás illúzióját kelti. A lemondás és önfeláldozás azonban csupán elszigeteltséghez és illúziókhoz vezet. A „semminek lenni" szándéka nem lemondás. értékhez. hanem a látható vi­ götti Valóság igazsága felszabadít a bizonytalanságtól való fé­ lelem alól. A látható világ mö­ . lemondunk róla egy sokkal kellemesebb kötődés miatt. az állam. Az „én" nemléttől való félelmében kötődik névhez. amik valójá­ ban vagyunk. amely dicsérendő vagy követendő példa lehetne. mivel anélkül nem létezünk. A szeretet az egyedüli. az „én" jelenti a bútor. amely kötődést hoz létre. Birtoklás nélkül az „én" nem létezik. tapasztalathoz és hírnévhez. hogy magasabb szintre jusson. A látható világ mögötti Valóság szeretete a lág mögötti Valóság igazságának keresése. Amíg nem akarunk azok a „semmik" lenni. A legvégső örömteli ragasz­ kodás tárgya Isten vagy annak helyettesítője. A birtoklás sokféle és változatos lehet. név birtoklását. ra­ gaszkodhat ismeretekhez vagy ideákhoz. addig csak szomorúságra és ellentmondásokra számíthatunk. Az elme eldobja mindezt. hogy a magasabb szintű lét hálásabb és állan­ dóbb lesz.mindez nem a nagyság jele. amely ada­ kozó és bensőséges.

ahogy mi is kihasználunk másokat. kialakul a hierarchia: kezdő és beavatott. így tehát ki­ használnak minket. nincs jelentőségünk. Laza vagy erős függőség nélkül. emberek és ideák birtoklása nélkül üresek vagyunk. hogy másokat használjunk lelki szükségleteink kielégítésére. Kihasználni annyi. ezért valamilyen szervezethez.ivei az emberek többsége a hatalom valamilyen formá­ jára vágyik. Valamivé akarunk válni. Ennek a hierarchiának rejtett vagy nyílt eszközei arra valók. és amikor függésbe kerülünk. hogy nem vagyunk semmik. illetve mi magunk kihasználttá váljunk. a függőség váltja ki. ideológiához vagy egyházhoz akarunk tartozni. A vágyat. így amit birtokolunk. megtartani és birtokolni akarunk. tanuló és mester. valamint dolgok. Még a mesterek között is vannak lel­ ki fejlődés szerinti fokozatok. valójában az birtokol bennünket. mint kihasználttá válni. hogy másokat kihasználjunk. . El akarjuk kerülni a gyötrő félelmet.

és csak az ostoba elme akarja az elszakadást. hogy máshoz fogunk kötődni. Az elszakadás általában szomorúság vagy fájdalom eredménye. gyermekeimhez. Menekülni akarunk a kötődés fájdalmától. felfedezhetünk egy rendkívüli dolgot azt. Az elme a kötődés miatti fáidalom ellen találja ki az elszakadást. . hogy kötőd­ jünk valamihez. Mindenhol meg van írva. A kötődésre elszakadás a vá­ lasz. Kizárólag kötődés létezik tehát. eszmékhez. így egész életünk folyamatos kötődéssé válik. amiről azt gondoljuk. hogy az elszakadás gyakorlásán keresztül elménket min­ dig valami más köti magához. kötődhetünk hozzá.sak kötődés van. hogy elszakadás. Kötődöm há­ zastársamhoz. olyasmi. nem léte­ zik. de hol van ebben az igazság? Ha megfigyel­ jük saját elménket. Amikor a kötődésre elszakadással rea­ gálunk. köz­ ben találunk valamit. hatalomhoz és így tovább. csupán annyi történik. hagyományok­ hoz.

Ekkor a lemondás büszke és hiú pózában leli örömét. és táplálja az illúziókat. Ami­ kor viszont ez a kötődés fájdalmat okoz. amelyben csak realitás létezik. A kötő­ dés önámitás. és azok vagyunk. A kötődés nem valamiféle fennkölt ér­ zés. mindennél fontosabbá válnak. a ravaszkodás kere­ si az elszakadás lehetőségét. Vagyon. amelyek következtetések béklyójába vernek bennünket. em­ berek. mivel az ürességet betöltő sok dolog nélkül az egyén elveszti jelentőségét. amelyekhez kötődünk. Az alattomosság formáinak megértése pedig már az intelligencia kezdete. menekülés énünk üressége elől. a szabadságot.önmagunk elvesztését jelenti. Az alattomosság meg­ nyilvánulási formája mindig bonyolult és romboló hatású. amit birtokolunk. ami­ hez kötődünk. A kötődés . A tudáshoz való kötődés nem különbözik bármi­ lyen más örömet nyújtó szenvedélytől. Szabadság nélkül alattomos­ ság foglalja el az intelligencia helyét. . eszmék. Az anyagi vagy eszmei jellegű következtetések gátolják az intelligenciát. A nemléttől való félelem birtoklásra késztet.bármi­ lyen szinten jön létre .zok vagyunk. Az önvédelmi célú ravaszkodás hozza létre a kötődést.

szórakozást. Hatalmas előrelépés a gondolkodásban és érzésekben. hogy értel­ metlen és teljesen hiábavaló ez a próbálkozás . A megfigyelő azt mondja. kultúráról vagy bármiről. Szükségünk van rádióra. köny­ vekre vagy beszélgetésekre. A megfigyelő maga az üresség. hogyan szabaduljunk meg a függőségtől. dolgozhatunk megszállottan.indannyiunknak vannak tapasztalatai a nyomasztó magányról. üres vagyok. és ezért beleegyezéssel vagy elszántsággal -. akit megfigyelnek.. ha meglátjuk ennek a tökéletes abszurditá­ sát. Amennyiben észrevesszük. ami­ kor rájövünk. így eljutunk egy pontig. valójában akkor szembesülünk először egy ténnyel. mi is történik? A probléma a megfigyelőből és a megfigyeltből származ­ tatható. nőket és még szá­ mos egyéb dolgot. én kü­ lönbözöm az ürességtől. csak ezt nem veszi észre. ezért elmenekül előle. egyházi munkát. milyen különleges érzés az elszigeteltség. az nem igaz. amikor nem segít sem könyv. A függőség azon dolgok egyi­ ke. A megfigyelő azonos azzal. hogy lássuk. nem meggyőződéssel. Az üresség kitöltésére. de belül hatalmas marad az üresség. amelyhez menekülhetünk. Le­ het nagyon jó munkánk. amikor ez a felismerés megtörténik. Ha azt állítja a megfigyelő. Ilyenkor borzasztóan magányosak és üresek leszünk. amikor nem tudjuk elviselni. Nem az a kérdés. Legtöbben képtelenek vagyunk szembesülni ezzel az üres­ séggel. és ez nekem rossz. csupán válasz egy tényre.nem a szavak szintjén. .. hiszen az nem tény. és ennek egyik módja a kötődés. italt. vallást. hogy magunkra maradunk. Miért nem nézünk szembe a tényekkel. sem vallás. Ezt va­ lahogy ki akarjuk tölteni. elpalástolására használjuk a kötődést. inkább elfutunk előle. folytonos fecsegésre művészet­ ről. írha­ tunk könyveket.

Csak valami mással kapcsolatban. Kizárólag a konfliktusokról szerzünk tu­ domást. amely közben erősíti az adott állapotot. Amennyiben nem volna kötődés. A függőség állapotának keresése me­ nekülés. amikor nincs összhang­ ban a kihívás és az arra adott válasz. akkor is létezne-e valamilyen állapot? Természetesen nem. így ugyanis csak jelentéktelen szóbeli közlés lesz belőlük. Azo­ nosulok a munkámmal. emberhez és eszméhez.róbáljunk meg tisztában lenni tulajdon kötődéseinkkel. közvetett módon szerezhetünk tudomást róluk. Ez a konfliktus pillanat­ nyi állapotunk eredményének tekinthető. valójában ki vagyok én. ezért az számomra fontossá válik. amelyek akkor keletkeznek. Az állapot kötődést jelent munkához. Akkor pedig mihez ragaszkodunk? Kötődöm a hazámhoz. Hiába bánunk velük el­ vont problémaként. Kötődésem tárgya nem más. tulajdonomhoz. mivel a vele való azo­ nosuláson keresztül tudom meg. mint menekülésem eszkö­ ze saját ürességem elől. Kötődöm a családomhoz. . vagyis azonosulok velük. tulajdonhoz. hagyományhoz.

vallásos vagy hétköznapi ember sohasem fogja megtud­ ni. Ez a magá­ nyosság a szeretetet ismeri. A magá­ nyossághoz szorosan kapcsolódik a szelídség. ők nem emberek. A magányosság nem valamilyen művelhető tevé­ kenység. amely kegyetlenségre és hatalomra szerveződött. A becsvá­ gyó. ha valaki mindezt felismeri. mi a szeretet. . Oroszországban vagy bárhol . ha­ nem gépek. hogy nem tarto­ zik sehová. a kommunizmusban.z egyedüllét nem azonos a magány filozófiájával. Megfigyelte-e már valaki katonák gyakorlatozását? Ahogy ott állnak a tűző napon. hanem még kolostorokban is. hanem minden olyan társadalmi formában. teljes éle­ tet élhet és ennek megfelelően cselekedhet. A hatalom megnyilvánulásainak különleges érzékelését jelenti ez a szembenállás. és nincs az a kormányzó vagy elnök. Ezért. Ha belátjuk ezt. nem pedig a hatalmat. és nyilvánvalóan olyan forradalmi állapotot jelent. ugyanakkor a fiaink. amelyek rendekhez vagy elképesztő hatalommal rendelkező csoportokhoz tartoznak. Ez előfordul Amerikában. amelyben lázadunk az egész társadalom felépítése ellen. a fasizmusban. kívülállók leszünk. Nem csupán a kapitalizmusban. Ide vezet el ben­ nünket az önismeret.nemcsak kormányzati szin­ ten. aki meghívna vacsorára. Kizárólag az elme képes egyedül lenni úgy.

A kötődés élvezetet jelent. Az elszakadás ugyanolyan. perzselő tűz. fel akarjuk azt számolni. biz­ tonságot. A függőség vagy kötődés azért alakul ki. A kötődés és elszakadás egyformán bék­ lyóba ver. Nyíltan. hogy a kötődés előbb-utóbb szomorúsághoz vezet. de örömszerzésre és elégedettségre vágyunk. Kielégülhet-e valaha a vágy. . amíg örömet nyújt. egé­ szen addig. örökké lángol és elemészt. más mó­ don szeretnénk örömhöz jutni. vagy pedig amivel dolgunk van. sohasem múlik el. ezért mindkettőn túl kell lépni. Mindent feléget maga körül. a vágyakozás mindig vágyakozás marad.szenvedés elkerülése érdekében az elszakadást vá­ lasztjuk. mivel enélkül nincs kiút ebből az ellentmondásos és zavaros állapotból. mivel azon­ ban tudatában vagyunk a vele járó szomorúságnak. mert örömet. miközben az örömre vágyakozás megmarad. Valójában így vagy úgy. Az öröm miatt választjuk az elsza­ kadást. erőt és jó közérzetet biztosít. Folyton az örömet és a jól­ eső érzést keressük. mégpedig az elszakadáson keresztül. mint a kötődés. az feneketlen zsák? Akármi legyen a tárgya. előítéletektől mentesen kell megérteni ezt a folyamatot. Miután előre figyelmeztettek bennünket. nehogy sérüljön a lelkünk. bár mindig jelen van a szomorúság és félelem is.

Ezt az ürességet próbál­ juk kitölteni valami máshoz való ragaszkodással. az már kötődést jelent.z ok nélküli szenvedély állapota mentes minden kötő­ déstől. Amikor viszont a szenvedélynek valamilyen oka van. országokhoz. és ha elszakítanak bennünket ezektől vagy valamilyen módon elveszítik jelentőségüket. amely is­ mét szenvedélyünkké válhat. hitekhez. ideákhoz. . ez pedig a szomorúság kezdete. Többségünk kötődik személyekhez. üresnek és alkalmatlannak érezzük magunkat.

Amenynyiben kizárólag önfejlesztéssel vagyunk elfoglalva. amikor rendelkezünk ilyen mintával. Úgy gondolom. Meg akarjuk változtatni. amit kényelmetlen volna elfogadni. amilyen. amilyenek vagyunk. nagyon fontos ennek megértése. már nem tudjuk felfogni. milyenek vagyunk. vagyis milyen a látható világ mögötti Valóság. Nem akarjuk megtudni magunkról az igazat egy kapcsolat adott pillanatában. ezért pozitív vagy negatív irányba próbálja alakítani azt. amely alapján meg akarjuk változtatni önmagunkat -. és ez azt jelenti. ezért hozzálátunk megváltoztami azt. amelyben olyannak látjuk magunkat. milyenek vagyunk. nem értjük meg. ami nem tetszik. milyenek vagyunk kapcsolatunk egy adott pillanatában. hogy nem tudjuk felfogni. egészen biztos.egy szabvány. Felfedezünk a kapcsolatban valamit. milyenek akarunk lenni vagy milyennek kellene lennünk. amit a kapcsolat tükrében érzékel. hogy van mintánk arra. Amikor képet alkotunk arról.alóban csak kapcsolatainkban létezik olyan folyamat. mivel többségünk ilyenkor téved el. amelyben feltárjuk saját magunkat? Minden kapcsolat egy-egy tükör. Többségünk nem szereti azt. milyennek kellene lennünk. Abban a pillanatban. . esetleg milyenek nem akarunk lenni .

amely önismeretből fakad. inkább előnyben részesíti a könnyű és kényelmes füg­ gőséget. A kapcsolat feladata bizonyára az. amelyet a legtöbb ember akar és szeret.kapcsolatok kétségtelenül fájdalmasak lehetnek. tudatlansághoz vezet. az illúzió és a va­ lóság között. a függőség csupán félelmet szül. Konfliktus keletkezik a nyugalomra vágyás és a tényleges állapot. A biztonság és félelem folyamatának megértése nélkül a kapcsolat gátló körülménnyé válik. A kapcsolatokban azonban nincs biztonság.ami elkerülhe­ tetlen -. Amikor egy kapcsolatban nincs feszültség. melynek során mindenféle csapások érnek minket. Amikor biztonságot keresünk a kapcsolatban. Többségünk kerüli vagy mellőzi a feszültséget kapcsola­ taiban. mint az a sajátságos tevé­ kenység. az a kényelem és illúzió eszközévé válik. és figyelmünket a kapcsolat megértésére irányíthat­ juk. félresöpör­ hetjük. békés időszakokkal megszakítva. pedig a kapcsolat nagyszerűséee éppen annak bizonytalanságában rejlik. csak kényelmes. Fájdalmas küzdelem ez. Ezért a család és minden más kapcsolat a gondolatnélkü­ liség menedékévé válik. Amennyiben felismerjük az illúziót. Ez az önkéntes megnyilatkozás fájdal­ mas. a nyugalmas kikö­ tőt... . Ha biztonságot keresünk a kapcsolatban. amely nem más. állandó szabályozást igényel. Aztán az egész létküzdelemmé és szenvedéssé válik. ezt mindennap tapasztaljuk. olyan kábítószer. Ha bizonytalanság telepszik a függőségre . nem őrizhető meg a helves gondolkodás. újabb kerül előtérbe az örök­ ké tartó biztonság reményében. a kapcsolatot mellőzik. álmosító állapot lesz belőle. hogy feltárja az egyén belső állapotát. a gondolatok és érzelmek terén pedig rugalmasságot kíván. megszűnik kapcsolatnak lenni. olyankor akadályozzuk feladatá­ nak teljesítését. Nincs kiút. a kihívások nélküli biztonságot. A kapcsolat az önkéntes megnyilatkozás és az önismeret folyamata.

és a róluk kialakított elkép­ zelésünk a látottak alapián születik. szimbólumok és emlé­ kek kapcsolata. eset­ leg gyengéd érzelmeket táplálni egymás iránt? Két egyén között fennálló kapcsolat tehát . feleségre. Ez a kép kapcsolatokon. istenre.milyen sivár ez az élet . A házastárshoz kapcsolódó szexuális és egyéb örömök. hízelgés és minden más . és ez az. Ezért a kapcsolat házastársunkkal vagy akár egy po­ litikussal tulajdonképpen két kép közötti kapcsolatot jelent. amit nézünk. Hogyan is lenne képes két kép .szeretni. akár távol vannak egymástól .ánézünk egy személyre.elképzelések. politikusra. miniszterelnökre.kialakít egy képet. kényelem. gyerekre. Ebben viszont hogyan létezhet igaz szeretet? . Házastársunk hasonlóképpen alakít ki képet rólunk. a csa­ ládi életben előforduló harag. gyönyör vagy más hasonló alakított ki .amelyet a gondol­ kodás. Ez tény. félelmeken vagy reményeken keresztül alakul ki.akár közel.

Éppen ellenkezőleg. Az emberek többsé­ ge azért birtokol valamit. Amennyiben ilyen megközelítést vagy kapcsolatot alakítunk ki mindennel. és ahol birtoklás van. Amikor pedig bekövetke­ zik egy törés vagy szakadás. házzal vaev bútorral azonosulnak. és mi ezt a zúgást nevezzük életnek. ami nem pusztán érzelem vagy érzékelés. va­ lódi tartalom nélkül. Ezért azt kell tudatosítani. a meghittség. amit birtoklunk. Üres kagylók volnánk. . mert hir­ telen rájövünk.üres kagylóhéj. mik vagyunk valójában . Aki pénzt birtokol. amely nem rombolja szét a kapcsolatot. mélységének felfedezése. ha nem birtokolnánk. Mások a tulajdonnal. szomorúságot érzünk. A kagy­ ló pedig zúg.kapcsolat megértéséhez szükség van egyfajta passzív tudatosságra. az a pénzzel azo­ nosul. Ebben a kapcsolatban benne van az igazi érzelmek le­ hetősége. jelen­ tőségének megértése és a szeretet megismerése. Hasonló a helyzet az ideákkal vagy emberekkel. Ebből a cselekvésből fakad az igazi kapcsolat lehetősége. Valójában azok va­ gyunk. sokkal elevenebbé és fontosabbá teszi. ha nem tölte­ nénk meg életünket bútorral. ott nincs többé kapcsolat. ráadásul még elégedettek is vagyunk vele. könnyen megol­ dódnak a tulajdon és birtoklás problémái. mert különben nem lenne semmije. a közelség érzése. hogy a kap­ csolat teljes tartalma a cselekvés. zenével vagy bármivel.

gyengédség. Azt kérdezzük ma­ gunktól. olyan közeli emberekkel. azt feldolgozzuk. Mivel ilyen nagy horderejű a probléma. hanem belsőleg átértékelt kapcsolat az egyetlen igazi re­ formokat hozó. mint a szeretet. kedvességet. hanem a család és barátok körében. sok emberre.. és a megértésből szeretet lesz. Ha megértem magamat. . és nyilvánvaló. Attól félünk. hogy a kisemberek saját magukra vannak utalva. méghozzá nem az úgynevezett tömeggel. mit tehetünk egy személyben? A reformok érdeké­ ben muszáj csatlakoznunk valamilyen tömegmozgalomhoz. mint házastárs. akkor megértelek té­ ged. A kiterjedt szervezetek és tömegmozgalmak világában attól tartunk. nincs a kapcsolatokban meghittség. és ez az „ é n " és „te" szintjét jelenti. Meg­ töltjük szívünket a világreform programjaival. nagy­ lelkűséget és könyörületességet. A problémához először saját kis méreteinkben kell közelíteni. de nem keres­ sük az egyetlen megoldást. A szeretet a hiányzó lánc­ szem. Sokan ezt mintha nem ismernék fel hogy a világ nem más. mint az én kapcsolata másokkal. amely csak zűrzavart és szenvedést okoz. belemenekülünk a tömeg­ mozgalomba. Amik vagyunk. Félünk „ki­ csiben" kezdeni. nagy szervezetekre és tömegmozgal­ makra van szükség a megoldáshoz. Ezért a kapcsolat különösen fontos lesz. Problémáink gyökere ezekben a kapcsolatokban rejlik. radikális és állandó forradalom. azt gondoljuk. ha nem értjük meg saját magunkat. gyerek vagy szom­ széd.. Mivel hiányoljuk a kapcsolatokban a szeretetet. Pedig a valódi forradalom nem tömegmozgalmak eredmé­ nye. amely nem más. kapcsolataink egyre zavarosabbá válnak.apcsolat nélkül nincs létezés: élni annyit jelent mint kapcsolódni. beszűkül a mozgásterünk.

a társa­ dalom olyan kapcsolat. Problémáink a világ problémái. mi vagyunk a világ. A világ saját magunk kivetíté­ se. Ez a világ nem különül el tőlünk. a világ. Ezért te és én jelentjük a problémát. vagy ki akarunk alakítani másokkal.világ nem különül el tőled vagy tőlem. nem pedig a világ. . ezért megértéséhez önmagunkat kell megérteni. amelyet kialakítottunk.

Mi vagyunk a sakkjátéko­ sok. hogy megértsük a kívülről érkező. magányosságunk. hanem saját magunk. Félelmeinket most rög­ tön kell megfigyelni és felismerni. nincs rajta gyenge pont.amelyekért mi magunk va­ gyunk felelősek -. megdöbbenünk és elszomorodunk. Tehát az egyénben tudatosulnia kell az életkorral já­ ró különböző és jellegzetes gondolkodási és érzelmi szoká­ soknak. a többiek csupán figurák a táblán. félelmeink. társasággal. Az idősebb korban előforduló jellegze­ tes tendenciákat mihamarabb meg kell érteni és kijavítani. valamint gyorsabb és tudatosabb önmegis­ merést követel. Közvetlen kapcsolat nélkül élni viszont magasfo­ kú intelligenciát. Egy magányos egzisztencia ilyen könnyed és kifinomult tudatosság nélkül erősíti az amúgy is uralkodó tendenciákat. az ilyen kívülről jövő támadásnak nincs komoly hatása ránk. Nem csupán arra kell energiát fordítanunk. Semmi sem létezik önmagában. Amikor pedig a sakk­ figura kér valamilyen ellenszolgáltatást. Csakis a lélek belső gazdagsága hozhat békét és örömet. kényszerítő erejű igényeket . ezzel kiegyensúlyozatlanságot és torzulást okozva. amíg képesek vagyunk önmagunk független és toleráns megfigyelésére és tanulmányozására. . Amennyiben védőbástyánk szilárd. így megértésükkel meg is lehet szabadulni tőlük. barátok­ kal vesszük körül magunkat. mivel minden létezés kapcsolat.magány miatti páni félelem elől menekülve belefutunk egy másik függőség csapdájába. igényeink és hibáink megértésére is.

Van-e lehetőség arra. megfi­ gyelni. normá­ lis és egészséges reakció.hogy távol tartsuk magunkat a mérgeskígyótól. .festészetben. ez pedig sekélyessé és nehézkessé teszi az elmét. Legfontosabb teen­ dő tudatosítani az egyénben lejátszódó folyamatokat. nem pedig azt kérdezgetni. mit tesz velünk a félelem.ajon lehetséges-e. az ösztönös belső kényszer . öreg­ ségtől vagy haláltól. ott nyilvánvalóan nincs szabadság. Szó szerint tele vagyunk félelemmel. visszalépjünk a szakadék széléről. Amennyiben egyszerűen csak szaba­ dulni akarunk tőle. kígyóktól. kapcsolatokban vagy bár­ mi másban . a gondolkodást oedie. látszólag könnyen találunk eszközöket a menekülésre. közvéleménytől. nélküle pedig a szeretet is hiánvzik. viszont sohasem valósulhat meg a félelemtől való megszabadulás. Valakit hazugságra késztet. mindegyik teljesen ésszerű. Az emberek többsége fél valamitől: sötét­ ségtől. sekéÍvessé és nehézkessé változtatja. fizikai fájdalomtól. hogyan le­ het lerázni a félelmet. amelynek hatására az egyén fél betegségtől. hogy az elme teljesen kiirtsa magából a félelmet? Mindenfajta félelem illúziót szül. tanulni belőle. másokat korruottá tesz.mindig jelen van a félelem. zenében. Én viszont lelki önvédelemről be­ szélek. Ahol jelen van a félelem. A fizikai önvédelem. haláltól vagy ellenségtől. nehogy a villamos alá zu­ hanjunk és így tovább -. amelyeket a félelem állapotában sohasem lehet megvizs­ gálni és felfedezni. Amikor bármilyen formában keressük a be­ teljesülést . hogy teljesen megszabaduljunk tőle? Láthatjuk. Vannak az elmének sötét zu­ gai.

én egészséges vagyok. Minél többet megismer. nekem van mit ennem. hogy olyan magyarázatot ta­ lálunk. ezért mindenki nagyon szeretne tiszteletre méltó lenni. Ebből születik az összes rendkívül „okos" és titokzatos elmélet. templomba járunk. torzítja a gondolatot. és ezzel együtt rendkívüli bűntu­ dat ébred bennünk. amit nem le­ hetne. Valóban így van ez? Ha megpróbáljuk felfedni és megismerni az okát. annál erősebb lesz a bűntudat és a szorongás. elolvasunk egy könyvet. attól. abszurd babona. A félelem arra ösztö­ nöz. mások viszont éheznek. hogy mesterhez vagy guruhoz forduljunk. vizsgálódik és érdeklődik az elme. Miután beláttuk. vagy csupán tudatosan elnyomjuk magunkban a félelmet? Esetleg arról van szó. azzal még nem szüntetjük meg a félelmet. amely kielégíti a félelem béklyójában vergődő elmét? Hogyan lehet ezt kezelni? Bekapcsoljuk a rádiót. . esetleg egy dogmához vagy ideához kötjük magunkat? A félelem romboló energia bennünk. A félelem be­ burkolózik a tiszteletreméltóságba. elsorvasztja az elmét. hogyan tisztíthatjuk meg tőle elménket? Azt mondhatnánk. hogy a fé­ lelem okának alapos vizsgálata megszabadíthat a félelemtől.élünk mások véleményétől. A bűntudat érzése benne van minden cselekedetünk­ ben. hogy valami olyat teszünk. hogy nem visszük semmire. mások pedig szegények és bete­ gek. hogy a félelem romboló hatású. elszalasztjuk az alkalmat. nem valósíthatjuk meg önmagunkat. Bátran szembenézünk az élet dolgaival. dogma és hiede­ lem.

Az elmével kapcsolatban sohasem szabad megfeledkezni a félelemről. hogy kihagyjuk az emlékezetet? Az elme természetének. amely gondolatokat és szavakat jelent. mint a látás. újabb kaput nyithatunk meg. Ennek megis­ meréséhez azonban energiára van szükség. Az összes energiát elpazaroljuk. működésének és az önismeret folyama­ tának kutatása nélkül nincs sok értelme kijelenteni. amikor ellenállunk és elutasítunk.félelmet nem lehet elsöpörni anélkül. hogy meg kell szabadulnunk a szavaktól. Az észlelés számára tehát. vagyis lehet-e gondolkodni úgy. hogy bele ne pillantanánk az idő természetébe. . ami­ kor kialakult vélemények gátolják a tisztánlátást. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: létezik-e gondolat szavak nélkül. hogy megérte­ nénk. Az energiát nem lehet táplálékból nyerni. amely ezesetben nem más. mivel az étkezés csak fizikai szük­ séglet. amikor küzdünk a szavakkal. Az én értelmezésem szerinti látáshoz hatalmas ener­ giákra van szükség.

biztos legyen helyünk a világban. mivel ennek büntetés a következménye. Anyagi és erkölcsi biztonságra vágyunk.iért vagyunk képesek mindannyian arra. törekvés mögött ott rejtőzik a biztonság utáni vágy. fájdalommal.arra kényszerít minket. A félelem akadályoz abban. Ezért minden ilyen cselekvés. utánozzunk? Azért. másokat kövessünk. nincs igazán jelentősége sem az enge­ delmességnek. sőt in­ kább elzárkózunk ezek elől. Ez viszont csak akkor lehetsé­ ges.akár tudunk ró­ la. szenvedéssel. hogy megfejtenénk a félelem titkát és megszabadulnánk tőle. Egyedül ez ad különleges tisztánlátást a valóság megismeréséhez. azt szeretnénk. hogy kárt okozzunk másoknak. amely a magasabb fokú felismerésben és abban a magányosságban van. Ezért a félelem . . hogy napról napra felismerjük ezt a félelmet és kü­ lönböző megjelenési formáit. mert lelkünk mélyén félünk a bizonytalanságtól. Anélkül. sem a fegyelmezettségnek. hogy engedelmesked­ jünk a Mesternek. ahol nem hal­ mozódik fel tudás vagy tapasztalat. sóvárgás. hogy enge­ delmeskedjünk. ha megszabadulunk a félelemtől. a papnak vagy a kormánynak. hogy elfogadjanak. Annak viszont van értelme. akár nem . Sohasem aka­ runk szembesülni gonddal. a vezetőnek.

jelképekben és a képzelet­ ben létezik. megnevezhető. Amikor szemtől szembe találjuk magunkat a tények­ kel. nem kell semmit megérteni belőlük: ott a puszta tény. Ha észrevesszük magunkon. és az egész folyamatot. hogy mit gondo­ lunk róla? Vegyük például a halált. amíg a gon­ dolat megfigyelőként ítél meg egy tényt. megjelenik a fé­ lelem. fogalmaktól vagy pedig magától a problémától fé­ lünk-e. tapasztalat. vagy pedig az arról alko­ tott elképzelésünktől? Talán tartunk egy dologtól. hogy vajon a sza­ vaktól. és mi bánni tudunk vele. is­ meret hozza létre a félelmet. Márpedig az egység nem jön létre addig. . Amíg a gondolat figyelembe veszi vagy értelme­ zi a tényt. sohasem fogjuk megérteni vagy megvizsgálni a tényt. Csak akkor tű­ nik el a félelem. elméleteket gyártunk a té­ nyekről. vagy attól félünk.ajon magától a ténytől félünk. vagy magától a ténytől? Mivel a szótól vagy a fogalomtól fé­ lünk. A halál szótól félünk. A ténnyel kapcsolatos vélemény. akkor meg kell értenünk azt a szót. addig megmarad a félelem is. amíg ideákat teremtünk és véleményünk van. és sohasem kerülünk közvetlen kapcsolatba vele. amelyet jelentése magában foglal. Amíg a probléma kimondható. fogalom. A halál tényétől vagy a ha­ lálról alkotott fogalmainktól félünk? A tény és a tényhez kap­ csolódó fogalom két különböző dolog. amilyen. Ha ez az egység nem jön létre. A gondolat a múlt termé­ ke. ha teljes egységbe olvadunk az előttünk álló problémával. azonosítható vagy kifogásoDiató. hogy csu­ pán egy szótól félünk. ame­ lyik olyan. ezért csak szavakba foglalva. Ezért nagyon tisztán kell látnunk. addig szükségsze­ rűen jelen kell lennie a félelemnek.

módszert vagy rendszert a fé­ lelem lerázására. végleg a félelem rabságában maradunk. hogy minden féle­ lem eltűnt .félelmet szül. nem léte­ zik az a valaki. Az elme. amely versengést. hogy mindig biztos legyen a dolgában . . amely állandóan bizonyosságra törekszik. például amikor éhezünk vagy a munkánk elvesztésétől rettegünk -. Ha keresünk egy utat. mivel az életben nincs bizonyosság vagy állandóság. hogy „én félek". az összes félelem. így tehát nem az a fontos. aki kijelenthetné. Akkor majd tapasztaljuk.a vágy. nem csak némelyik. egészséges és természetes érzés. Csak a menekülő elme különíti el magát a félelemtől. nincs megfigyelő. nincs elkülönítés. Amikor meglátunk egy kígyót. amely teljesen nor­ mális. egy vadállatot. cselekedetek vagy bármi más mögé. Az egyén pszichológiai védekezése azonban . halott el­ me. hogy megvédjük magunkat . máris te­ hetünk valamit.úgy értem. hogyan szabaduljunk meg a féle­ lemtől.és ez így van rendjén.étezik fizikai félelem. hanem vágy. így abban a pillanatban. Amikor az elme már nem menekül többé szavak. ösztönös a félelem. ha közvetlen kapcsolatba kerülünk vele. Ez nem is féle­ lem. amikor közvetlen kapcsolatba kerülünk az élettel vagy bármivel. nagyravágyást vagy félelmet szülne. Ha viszont megismerjük a félelmet . Ha viszont közvetlen kapcsolat alakul ki a félelemmel. az idegek és minden egyéb szervünk azonnal jelzi ezt.amely nemcsak akkor léte­ zik. Amikor közvetlen kapcsolatba kerülünk a félelemmel. megszűnik a különbség megfigyelő és a fé­ lelem okát jelentő megfigyelt dolog között.

Amikor azonosulunk családunk­ kal. az igazsággal. vagy amikor az országot külső támadás fenye­ geti? Vannak időszakok. Az azonosulás az önmagunkról való megfeledkezés folyamata. ugye átmenetileg megfe­ ledkezünk az énünkről? Ha mondunk valamit Istenről. Viszont. Feltéve. amikor katonai felvonulást. Amikor hazánkról beszélünk. az csupán ideiglenes menekülést jelent.félelem változatos menekülési lehetőségeket talál. amikor tudatosul bennünk a látható világ mögötti Valóság. Amennyiben nem látjuk tisztán a látható világ mögötti Valósá­ . a hittel. hogy tudatában vagyunk saját énünknek. Nem abban az értelemben használjuk ezt a szót. egy csoporttal. az élettel. got. ha azonosulunk valami nagyobb. valamilyen tevékenységgel vagy akár a tétlenséggel azonosulunk. mi a félelem? Talán éppen a látható vi­ lág mögötti Valóság elutasítása? Meg kell értenünk az elfogadás szó jelentését. Ezért mondhatjuk. a szépséggel. mint erőfeszítés az elfogadásra. Megfigyelte-e már va­ laki. egyházi kör­ menetet lát. házastár­ sunkkal. Tudjuk egyáltalán. értékesebb dologgal. meg­ feledkezünk önmagunkról. a küzdelmet és az állandó féleimet. társadalommal vagy eszmével. En­ nek leggyakoribb formája az azonosulás egy országgal. akkor legalább ideiglenesen elmenekülhetünk az én­ től. ismerjük a fáidalmat. Nem elfogadás kérdése. hogyan reagál. amikor a gyermekeinkkel. párttal vagy ideológiával. akkor fordulunk az elfogadáshoz. hogy a félelem a látható világ mögötti Valóság elutasítása. tu­ dással.

Ily módon okozza az idő a zűrzavart. hogy teljes mértékben és azonnal lerázzuk magunkról a félelmet? Amennyiben utat engedünk a félelemnek. nem pedig a félelemtől való végleges megszabadulás eszköze. legalábbis ezt gondolom. Az „ilyennek kellene lennünk" egy elképzelés. Tehát könnyen belátható. esetleg el akarunk menekülni előle. szenvedés és visszataszító megkülönböztetés ember és ember között. Most még félek. hogy esetleg majd valamikor létrejön az emberek testvérisége. és erő­ feszítést teszünk megértésére. állandó zűrzavart teremtünk. amely önkényesen eltér attól a ténytől. ugyanúgy. gyűlölet. „ami­ lyenek vagyunk". Van-e arra lehetőségünk. hogy elmozdulunk a látható világ mö­ götti Valóság felől az „aminek lennie kellene" felé. „ami­ nek lennie kellene". Ha valaki nacionalista. elemzésére. felbontására vagy okának felfedezésére. . ezért időre van szükségem. „ami­ lyenek vagyunk". ahogy nem lehet fokozatosan megszabadulni a mindent megmérgező nacio­ nalizmustól sem. és azt mondja. Az idő tehát magában foglalja a látható vi­ lág mögötti Valóság és az „aminek lennie kellene" közötti idő­ szakhoz tartozó erőfeszítést. de egy napon majd megszabadulok a féle­ lemtől. Nem lehet fokozatosan lerázni a félelmet. Időbe telik váltani a látható világ mögötti Valóságról arra. ha megértettük az idő okozta zűrzavart. Csak akkor változtathatjuk meg azt.z idő azt jelenti. Ál­ landóan a látható világ mögötti Valóság és az „aminek lennie kel­ lene" ellentétében őrlődünk. a közbeeső időszakban tehát lehet háború. Nem szeretjük a félelmet. hogy az idő a zűrzavar egyik eleme.

az idő pedig a szó . A harag pil­ lanatában az é n nem létezik. mint a szó. Tehát tekinthetjük-e a félelmet másnak. megítélés vagy elítélés nélkül észlelünk.milyen furcsa erre gondolni! Az idő gondolat. Igv az elme túljut az ideák szorításán.. Markában tartja a félelem minden bonyolultságát és finomságát. a kettősség konfliktusán és minden máson. aki haragos. Nézhetjük-e az időtényező kiiktatá­ sával a tényt.vélemény. Amikor szembesülünk egy félelemmel .. Nézzük. és ez az idő jelenlétére utal. mint egy megfigyelő.látás" gondolat nélkül. Az elme az idő eredménye. és újra kezdhetjük egy másikkal. vajon ez megnyitja-e az ajtót? Ez a lényege az egész­ nek. kinyithatjuk az ajtót és beléphetünk. nem pedig az. mint elszigetelt ténynek? Amennyiben elszigetelünk egy tényt. mérges vagyok. . amely nem nyit ka­ put az elme teljes univerzumára. mindenféle zsarnok­ ságtól -. szom­ szédtól. házastársi hatalmaskodástól. hogy úgy tekintjük. végkövetkeztetés.mivel az ajtó megnyitásának pillanatában a félelem nyomtalanul el­ tűnik.haláltól. megvan a kulcs. csak utána következik. Azt mondom. hová vezetett ez a gondolat minket. amely többek között a haláltól való félelmet szüli. amikor létrejön a megfigyelő nélküli figyelem. vissza kell térnünk a tény­ hez. Most látás útján kezdünk valamit felfogni . Mikor önmagunkat az elme rendkívüli megnyilvánulási formájaként kezdjük látni. hogy lé­ tezik . amelv nem más. a gondolatot vagy a szót? Ez akkor fordulhat elő.yilvánvaló.. hogyan lehet megszabadulni tőle . Ezért ismerjük fel azt.

emberektől vagy eszméktől való függés szintén félelmet szül. hogy minden félelem gyökere az én. A félelem nél­ küli állapot nem tagadás. nem pedig úgy. Be kell látnunk. amely az én. A félelem tudatlanságból. Az értelem és érzelem megszabadításához pedig a múltat a jelenen ke­ resztül kell megérteni. A dolgoktól. A múlt állandóan arra törekszik. illetve lelki szegénységből keletke­ zik. hogy bát­ rakká válunk. nemcsak a felszínes. hanem a mélyen felhalmozódott okozati félelmeket is. a léte­ zés. . A félelem megszüntetése a félelem okai­ nak megértésén keresztül történik.valamivé válás utáni vágyakozás félelmet okoz. hogy megteremtse a jelent. engem és enyém meghatá­ rozó emlékévé válik. Az öntudatossá­ gon keresztül felfedezhetjük és megérthetjük a félelem okát. A félelem értelmi és érzelmi bizonytalanságot okoz. a teljesítés és a függés félelmet szül. nem ellentéte a félelemnek vagy a bátorságnak. aka­ dályozza a kommunikációt és a megértést. Minden valamivé válásban benne rejlik ugyan­ is a félelem csírája. és mindig a múlthoz kapcsolódik. az önismeret hiányából. A félelem minden embernél lehet veleszületett vagy szerzett.

Vágy Szex Házasság Szenvedély .

csupán a vágyakozása van jelen. mindöszsze annyit tehet. hiányosságai. magá­ nyossága elől. in­ kább azonos azzal. aki vágyakozik. hogy megérti saját magát. hogy azonos saját magányosságával. Ez a megváltozott kapcsolat közvetlen. amely mentes volna a vágyakozástól. nem is létezik. A kü­ lönböző érdekek emlékképei konfliktusba kerülnek az újak­ kal. vagy elmenekül saját üressége. Aki megpróbál feltöl­ tődni. akkor szabadulhat meg a félelemtől.érdeklődési irányának váltózásától függően . amit el akar kerülni. lehetnek benyomásai vele kapcsolatban. Ő azonos magányosságával és ürességével. A tapasztalóból lesz maga a ta­ pasztalat. Amikor közvetlenül tapasztalja. . A szó em­ lék. de nem ismerheti meg köz­ vetlenül az ürességet.incs létező.minden alkalommal más álarcot ölt. akkor megtapasztaló és megtapasztalt között a kapcsolat teljesen megváltozik. A magányosság szó a fájdalom és féle­ lem emlékeivel akadályozza az újabb tapasztalást. illúziókban és vég nélküli konfliktusokban fog élni. Az. A féle­ lem csak ideával kapcsolatban létezik. amely az emlékezet gondolat formájában adott válasza. Az ember eltöprenghet az ürességen. csupán ez hozhat szabadulást. Ez a lét azonban nem választható el saját kvalitásaitól. A döntéshozó tehát létrehoz­ za önmagát mint vágytól elkülönült létezőt. nem pedig szavakon vagy emlékeken keresztül jön létre. A gondolat tapasztalat eredménye. és megszületik a választás. Nem menekülhet önmaga elől. és amikor már nincs jelentősége. Amíg ezt saját magától függet­ lennek tekinti. A vágyakozás . nem különbözik attól.

eg kell értenünk a vágyat. Mindezeket félre kell tenni. a másikat pedig megtagadom.szépségét. Az ember nem döntheti el. viszont nagyon nehéz meg­ érteni valamit. mert nincs más választása. . Azt sem mondhatjuk. követelő és sürge­ tő. A vágy beteljesülésénél minden örömével és fájdal­ mával együtt megszületik a szenvedély. ha meg akarjuk ismerni a vággyal kapcsola­ tos igazságot . nemes vagy alantas. nyilvánvalóan azért teszi. csúfságát vagy bármilyen egyéb tu­ lajdonságát. hogy ezt a vágyat megőrzöm. Amennyiben valaki megérti a vágyat. ami ennyire eleven. hogy vágyakozása jó vagy rossz.

Ebben az örökös küzdelemben teljesen kiforgatjuk önmagából. tagadjuk meg vagy fogad­ juk el. szabaduljunk meg a vágyaktól. mivel a vágyat meg­ ismerni. tisztítsuk meg.miért ne tudnánk hogy a vágy. Ha elpusztítjuk a vágyat. nyugtalanság. elnyomjuk. amely ellentmondásba kerül önmagával. Tudjuk . folyamatosan figyel.izsgáljuk meg a vágyat. fegyelme­ zés vagy ellenőrzés formájában rángat bennünket. vár és nyomul. Tegyünk bármit. szorongás. Viszont.mégis mindig jelen lesz. gyötrő fájdalom. ha megrontjuk a vá­ gyat. nem pedig lerombolni kell. gyakoroljuk az elszakadást. valamilyen különle­ gesen szépet ronthatunk el. ne le­ gyenek vágyaink. Ez teljes képtelenség. Tudjuk. engedjük teljesen szabadjára . magát az életet tesszük tönkre. alakítjuk. . meneküljünk előle. hogy vallási oktatók és mások is azt tanítják. felügyeljük. mégis ott van.

mivel hozzászoktunk a helytelenítéshez. virágra. hogyan próbálnak sokan menekülni ebből az örökös konfliktusból.i történik. ami annyira undorító. hogy tudjuk-e. mert egyik vágy ütközik a másikkal. és mindent tudatosítani bármilyen értékítélet nélkül .csak megnézni.egyszerűnek hangzik. Lehet-e tehát tudatában valaki a vágy teljessé­ gének? A teljességen nem egy vagy sok vágyat értek. ellentmondást és szenvedést okozva. hanem egyszerűen csak tudomá­ sul vesszük? Kérdés. amikor mellőzik? Azért akarjuk elpusztítani. hogy belépünk egy szobába. megnézzük a bútorokat. ha nem minősítjük a vágyat. azonosításhoz és választáshoz. amellyel együtt él. nem tagadja meg és nem mondja. nem ítéljük jó­ nak vagy rossznak. ez­ zel konfliktust. nem rejti el jelképek vagy szavak mögé okozhat-e akkor ez a vágy nyugtalanságot? Nem olyan-e a vágy természete. érté­ keléshez. a szőnyegeket és így tovább . Láthat­ juk. mivel a választás mindig konf­ liktus eredménye. A választás nyilván­ valóan gátolja a tudatosságot. . hanem a vágy teljes minőségét. nem ad neki nevet. „mit kezdjek ez­ zel a vággyal. mégis nagyon ne­ héz. ideára vagy érzelemre? Amennyiben valaki ugyanezt teszi a vággyal. Próbáltunk-e már valaha választás vagy megítélés nél­ kül nézni egy személyre. hogy elpusztul. Tudatában lenni annak. megítéléshez. féktelen és erőszakos". mit jelent valami­ ről tudomást szerezni? Többségünk nincs tudatában ennek.

széles. hogy az örömmel együtt megjelenik a szenvedés. . Mi volna. és valaki kizárólag erre vágyik. zűrzavar. hogy meg­ próbálnánk lemondani róla . bájos arcot. Lehet valami baj ezzel? Úgy vettem észre. ezért szeretnénk. művészi. minden esetben azt akarjuk. egy szép fát. Szerintem az öröm ekkor kezdi elhomályosítani az elmét. Nagyon fontos vi­ szont megismerni az öröm jellegét és szerkezetét. Sen­ ki sem akar megszabadulni az örömtől. ahelyett. amelyeket ő maga hozott létre. a hamis értékek. a felhő vagy a hegy emlékké válik.ami egyszerűen ostobaság. mivel ha az élet csupa öröm. hogy megismétlődjön. intel­ lektuális vagy valamilyen más jellegű dolog. ha megértenénk az örömet. Lehet ez szexuális.átunk egy gyönyörű naplementét. kanyargó folyót. Mindezt nagyon jól tudjuk. ha ezek a dolgok megismétlődnének. Vala­ miben örömünket leltük vagy gyönyörűséget okozott. illúzió. Az ilyen emlék hoszszabban tartó örömet szerezhet. és így az öröm elveszíti tisztaságát. hogy a szenvedés akkor kezdődik. és sze­ retnénk ezt megismételni. olyan hamis értékeket te­ remt. és ez nagy örömet és bol­ dogságot okoz. amikor az arc. a fo­ lyó. tudnia kell. amelyeknek nincs aktualitásuk.

és azt mondom: .fájdalmat és örömet érzek. vágyakozni. ostobaság lenne szépségét tagadni. Látok valami szépet. ideákat kapcsol hozzá. de azt beláthatjuk. Lehet. lehet. aki tényleg nagyon szép... De mi ad az örömnek folytonosságot? Nyilvánvalóan az.á kell jönnünk. és ezzel kész is. mondván: . Ha nem akarom. De a vágy állandó hajszolása is fájdalmas. hogy a vágynak miért van olyan nagy hatása az életünkre.Istenem.Szükséged van erre. de a gondolat tovább fokozza a vágyat azál­ tal. halott vagyok. Ez életbevágó. hogy foglalkozik vele. A gondolat felébred. . hiszen az tény.. Ez az én gondom . Elgondolkodtam ezen. hogy rá gondolok. bárcsak az enyém lenne. Megszűnik a közvetlen kapcsolat a vágy tárgyával. különben halottak lennénk. Én viszont képes vagyok látni. hogy megtaláljuk a helyes választ. ez pedig jelenték­ telen. képeket. A vágy megjelenése egészséges és normális reakció. Nem zavarnak a gondolatok.. ez pedig nem fontos. Ez fontos. Ha látok egy gyönyörű nőt. hogy legalább meg kell próbálni. hogy nem.

Meghalni kis örömökért . ha képtelen meghalni bármiért. Ez nem önkéntes ala­ pon történik. szükséges. amelyeknek jelentőséget tulajdoní­ tunk. hogy apróságokért mindent feláldozzunk az már valami. ne pusztán az idő síkjában mű­ ködjön. bőség. hogy hallunk róla. jólét. kivéve az öngyilkosságot. Ugye. Nem rendelkezhet viszont ezzel a több­ lettel. mint az asszociáció és memória gépies beidegződése.könnyen.annyi már elég. akár egyetlen emlé­ kért is. ambíciók azok a dolgok. A fiatalos elme képes meghalni mindenért. és szárba szökken ezen szavak kiteljesedő jelentősége. mérhetetlen finomságát. de az emberi elme igazából több. kényelme­ sen és mosolyogva . és magával ragad.bár nem akar . méghozzá önként.meghal.róbálta-e már valaki egy örömért odaadni az életét. Ahhoz. könnyedén. A ha­ lál hívatlanul érkezik. hogy az elme képes meghalni sok mindenért. nem pedig az „én". elülteti a magot. de már maga az a tény. De próbált-e már va­ laki meghalni önként. amit ismer. a szépségét és gazdagságát ennek a halálnak. azonnal érezhető ennek az igazsága? Talán nem látjuk rend­ kívüli fontosságát. A számítógépek átveszik az emlékezés funkcióit. hogy belássuk mindezek igazságát. az öröm feladásának érzé­ sével? Nyilvánvalóan nem! Pillanatnyilag az ideálok. hogy elménk fiatalos legyen. lemondás a fontos. Ha az­ zal kísérletezünk. Aztán beláthatjuk. hanem a tudatalattiban is. . Nem csupán felszínes tudati szinten. Az életben a létezés. minden külső kényszer nélkül? Nor­ mális esetben az ember . örömök. Az pusztán az értelem működése.

így van? Ez olyasvalami. miáltal az „én" erősödik. amelyben nincs jelen az „én".. ott megtalálható a konfliktus. az „én". . egy napra. mivel nélkülöz múltat és jövőt . A szex által belekóstolhattunk néhány másodpercre. így ebből sohasem elég.szex azért nagy kérdés. Az „én" megtagadásában teljes a boldogság. Abban a bizonyos pillanatban boldogok vagyunk. mert minden más helvzetben konfliktusba kerülünk a létezés különböző szintjein. mert úgy tűnhet. Vagyis csak konf­ liktushelyzetekben tudatosodik bennünk az „én". hanem az. és ezzel az érzéssel nem tudunk betelni. Ugye.. ami hamisítat­ lan élvezetet és önmagunkról való teljes megfeledkezést nyújt. vagy bármeddig abba az ál­ lapotba. Vajon miért akarunk egyre többet belőle? Azért. a társadalom és a vallás állandóan erősíti. hogyan le­ het megszabadulni az „éntől". szenvedés és küzdelem. ebből a cse­ lekvésből teljesen hiányzik az „én". Ahol jelen van. mivel megszűnik az öntudat. Az ön-tu­ datosság ezért jellegét tekintve konfliktus eredménye. Ezért vá­ gyakozunk állandóan „énmentes" állapotra. összeolvadás mindennél fontosabb lesz. Az öntudatot a gazdaság. A kérdés tehát biztosan nem a szex. és ez maga a konfliktus.és ez az egyesülés.

gondolunk és semmi másra. vezetők. A szex egészen addig rendkívül bonyolult és összetett probléma. Miért kell akkora felhajtás amiatt.mindez előtérbe he­ lyezi és erősíti az „ént". vallás. történetek. ki­ emeli az „ént". amit nyilvánvalóan csinálunk? A filmek.és ennek nincs más módja. újságok. amíg meg nem értjük az elmét.. amit az életben teszünk. Minden más. A munka. A szeretkezés nem jelent na­ gyobb problémát. akkor is minden gondolatunkat a szexnek szenteljük. isten.it értünk a szex problémáján? Ez maga a cselekvés. miért foglalja le ennyire elménket? Talán azért. hölgyeim és uraim? Ez a nagy kérdés. miért gondol a szexre? Vajon miért. menekülések. gaz­ dasági és társadalmi tevékenységek. párthoz való csatlakozás vagy pártból kilépés . Miért válik ez életünk központi kérdésévé? Amikor annyi más dolog leköthetné figyelmün­ ket. mert akkor vagyunk boldogok. Az érzés mindöszsze néhány másodpercig tart. amely gondolko­ dik róla. Legalább egy pillanatra megfeledkezhetünk önmagunkról . mint az evés. Miért foglalkozik ve­ le az elme. . vagy pedig a hozzá kapcsolódó gondolat? Bizonyára nem az aktusról van szó. mert ez a végső menedék? Ez a tökéletes önzetlenség. Mi történik. a nők öltözködése mind a szexre irányítja gondolatainkat. de ha egész nap az evésre egyetlen dologra . politikai. mégis ragaszkodunk hozzá. Eletünkben csak egy út vezet a vég­ ső menedékhez és a teljes önzetlenséghez.. akkor az már baj.

gondolkodás. az egész élet . amelyet rögvest megválaszolok. és mivel felszínesen élünk. mint az „ént" és érzékeléseit.i az oka. de van ennél lényegesebb is: miért csinálunk problémát az élet­ ből? Munka. az mindjárt problémá­ vá válik? Miért lett probléma a szex? Miért vállaljuk. miért nem vetünk véget nekik? Miért nem szabadulunk meg tőlük. hogy bármihez érünk. Az élet azonban teljes megélést kíván. az országgal vagy bármilyen más agyszüleménnyel. . de a külső rész sok ember számára a középpontot jelenti. hogy mindig egy bizonyos. ahelyett. Mindig a középpontból kiindulva gondolkodunk és kifelé haladunk. Ez nem jelent mást. amelyeket lehet külsőleg kinyilvánítani vagy szubjektívvé tenni.mi ezekben a probléma? Elsősorban az. hogy napról napra. kizárólag felszínes reakciókat ismerünk. hogy együtt élünk problémáinkkal. az elkerülhetetlenül problémát okoz. amit tudunk. és amely azonosítható az univerzummal. évről évre cipelnénk magunkkal? A szex valóban fontos kérdés. Amíg tehát az elme síkján élünk. Ez minden. amíg ott élünk a periférián. Erről szól az életünk a felszínen élünk és megelégedünk felszínes problémák so­ kaságával. A problémák tehát addig léteznek. tapasz­ talat. Bármit teszünk a periférián. érzés. mindig lesznek bonyodalmak és problémák. éppen ezért csak a felszínt érintjük. szex. pénzkeresés. adott nézőpontból vizsgálódunk.

nemcsak elméletileg. Csak a szeretet képes megváltoztatni az őrületet. A bir­ toklási vágy tehát nem jelent szeretetet. Semmilyen rendszer. uralkodási vagy behódolási vágy van ben­ nünk. nem pedig pozitív módon kell megközelíteni. birtoklási. rendet és békét. sem baloldali el­ mélet nem hozhat békét és boldogságot az embereknek. így aztán legalizáljuk ezt a birtok­ lási vágyat. hanem gyakorlatilag is . Mit jelent a legtöbb ember számára a szeretet? Amikor sze­ retünk. amikor a „te" és az „én" megszűnik létezni. szépséget. A szeretet akkor jelenik meg minden áldásá­ val együtt. Ebből a birtoklásból származik a féltékenység és a má­ sik elvesztése miatti félelem. ha az ismert dolgokat megértjük. Csak akkor valósíthatjuk meg. azután túllé­ pünk rajtuk. ha az elme megszabadult az ismerttől. Akkor lesz csak hely a szeretet számára. sem jobb-. Jelen van vi­ szont a könyörületesség és szánalom .a házastárs. A birtoklásból származik a féltékenység és a min­ denki számára annyira ismerős számtalan konfliktus. ott nincs birtoklási vágy és irigység. A szentimentalizmus szintén nem szeretet. A szeretetet tehát ne­ gatív. . Az érzelem és érzékenység pusztán érzet. gyerekek és a szomszé­ dok iránt. zűrzavart és viszályt. Ahol szeretet van.szeretet megismerhetetlen. Az érzelmektől vezérelt magatartás ki­ zárja a szeretetet. Csak a szeretet hozhat megbocsátást.

Csak a szavak szintjén létezik olyan szeretet. és ezt nevezzük személytelennek. Csak nyugtalan állapotban gondolunk rá . nem is ismerünk szeretetet félelem. amikor szenvedünk és nyugtalanok vagyunk. szeretünk. és mivel az elme meg­ tölti a szívünket. irigység. akit szeretünk? Amikor elment. isteninek. abban van irigység. irigykedésnek. tisztának. Amíg birtoklunk.. Amikor kijelentjük. közben pedig azt gondoljuk. A szere­ tet biztosan nem az elme szüleménye. hogy féltékenyek vagyunk. Csak akkor lesz szeretet. Az el­ me szüleményei közé tartozik a féltékenység.gye tudjuk. amikor ennyi zavaró tényező mun­ kálkodik bennünk? A füsttől nem látszik a láng. Ezek az agyszülemények fog­ lalják el szívünket.és ameddig azt hisszük. vagy ki tudja még milyennek. becs­ vágy és sikerességre törekvés. uralkodni és birtokolni akarunk. Ameddig birtoklunk. félelemről és aggódásról.. Ezt nevezzük szere­ tetnek. nem marad benne hely a szereteüiek. ha véget vetünk a féltékenységnek. birtoklási és uralkodási vágynak.. mivel a birtoklás elűzi a nyugtalanságot. tudomásunk van a féltékenységről. addig nyugtalanok maradunk. amelyben nincs félelem.. uralkodási vágy és ott az elvesztéstől való félelem. ad­ dig nem kell gondolnunk rá. . addig sohasem fogunk szeretni. irigység és birtok­ lás nélkül.. ez a szeretet. szeretet. Tény.. hogy a szeretet egy érzés? Amikor azt mondjuk. távol van vagy elhagyott. birtoklási vágy. Tehát csak akkor hiányzik a szeretett személy. Hogyan lehetne szeretni. Mikor gondo­ lunk arra a személyre. szere­ tünk valakit.

hogy a ne­ ved fennmaradjon. Ha őszintén megvizsgálják szívüket és elméjüket. ahol viszont nincs szeretet.) Az önök felesége nem osz­ tozik a felelősségen. ott nincs kötelesség. mint a gyengédség. Nem akarsz uralkodni fö­ lötte. vizsgálják meg szívüket és elméjüket. és sze­ xuálisan kihasználni.ez a gondolatnélküliség egyik trükkje: nevetni valamin. ott a kötelesség szó eltű­ nik. (Tudom. A mai világban a kötelességek és jogok elfog­ lalják a szeretet helyét. mert önök a nőket saját maguknál kevesebbre tartják. romlott társadalomban beszélnek jogokról és kötelességek­ ről. ezekkel a szavakkal találja magát szemben. Ezért talál­ ták ki a jog és kötelesség szavakat. nem is szaporodási eszköz. A házastárs nem olyan. A szabályozások sokkal fontosabbak lettek. akinek szívében nincs szeretet. a vagyonon. gon­ dot. nincs benne szeretet. nem kaphatja meg minden­ nek a felét. ott nagyon bonyolult. Amikor az asszony fellázad.vagyont. Csak egy merev. Ahol szeretet van. aztán félretolni. Az beszél jogokról és kötelességekről. hogy nevetnek majd ezen . Azt hiszik. akit használat után el lehet dob­ ni. aggodalmat és örömet. amikor éppen megkívánják. hogy a nőket csak meg kell tartani. nem tud olyan fogalmakban gondolkodni. Uraim. mindent megosztasz vele .hol szeretet van. . mint jogok és kötelességek. Amikor egy férfi szereti a feleségét és a gyermekeit. amely csak arra jó. rájön­ nek. Ahol szeretet van. ott a probléma egyszerű. Amikor szereted a feleséged.

Nézzenek magukba. de az még nem azonos a szeretettel. amelyre az elme képtelen rátalálni. Egymáshoz kötődünk. hogy átengedje magát egy nagyszerű érzésnek. nem ad útmutatást . A szeretet nem ismer egyesülést vagy szétszóródást. de nem összeolvadással. elnevezheti. hanem a léüiek olyan állapota. ha azonban elméje eközben elkülönülve marad.nem személyes és nem is személyte­ len. a nyugalmi állapotot viszont nem lehet erőltetni. hölgyeim és uraim. az csak az elme terméke. ez egyenlő a széteséssel. meghatározhatja. A valódi szeretet nem egye­ sít. és egybeol­ vadjon a szeretett lénnyel. Aki arra vágyik. amit mondtam. Le­ írhatja. és meglátják. elkerüli a zűrzavart és boldogtalan­ ságot. kapcsolataink teljesen mások lennének.mit szeretetnek nevezünk. hanem egyszerűen a létezés állapota. hanem olyan szerződéssel. . amit szere­ tetnek és házasságnak nevezünk. nem személyes vagy személytelen. mennyire igaz. Különben az életünk. Az elme csak nyugodt állapotban ismerheti meg a szeretetet. házasságunk. valószí­ nűleg egy új társadalomban élnénk.

Szeretet nélkül egyikünk sem lehet tiszta. Ilyenkor szó sem le­ het szeretetről. a szeretet és a bensőséges viszony. Mindkettő kizárja a szeretetet. Szeretni valakit az egyik legbonyolultabb dolog a világon. Mivel mi magunk vá­ lunk fontossá. Ugyanezt váltja ki egy ideál hajszolá­ sa is. de az szeretet nélkül nem jelent tisztaságot. vagy ha tiszták akarunk lenni. Aztán a szexuális problémák válnak fontossá. és akkor létezhet. ha hiányzik a szerelem.akár szükség van rá. Ha él bennünk egy ideál a tisztaságról. az még nem szeretet. hogy nemes dolog. Lehet örömteli vagy felszínes. feltételezi a valamivé vá­ lást és a valamibe való belemerülést. nincs jelen a szeretet. amelybe egyaránt beletartozik a szexuális kapcsolat. előbb-utóbb unalmassá és megszokottá válik. Szeretet nélkül a kapcsolat csupán folyamatos szenvedés. Bizonyos. hogy a szeretet tiszta és szűzies. ha hiányzik az „én". Az erkölcstelenség csak lealjasodáshoz és bol­ dogtalansághoz vezet. amiről feltételezzük. az szégyen a házasságra nézve. hanem egyszerűen vágyakozás olyasmi után. Tehetünk szüzességi fogadalmat. A szerelem akkor lángolhat fel. és amiről azt gondoljuk. akár nem -. en­ nek minden következményével együtt.róbáljuk megérteni a házasság problémáját. segít a valóság feltárásában. Nyilvánvaló. Ami a házasságot illeti . így a kapcsolat pusztán a kielégülésre korlátozódik. . először meg kell érteni a szerete­ tet.

. Tisztaság csakis a szeretetben létezik. A házasságok azért mennek tönkre. mivel annyira erős a vágyakozás és az ösztönzés. Szeretet nélkül csak odacsapódunk valakihez. amit nem lehet szavakba foglalni. amelytől csupán annyi telik. akkor nincs szüksée alkal­ is mazkodásra. Csak a szeretet hiányában kezdünk igazodni a másikhoz. Aztán a házasságban „egy­ máshoz alkalmazkodunk". Az al­ kalmazkodás nyilván lelki tevékenység. mert az alkalmazkodás konfliktusok forrása. Nem létezik más. Ha az elme a szexben keresi a boldogságot. amit az elme valószínűleg képtelen felfogni. mint a teljes összeolvadás. Ugye a szere­ lem nem pusztán nemi aktus? A szeretet valami olyan. akkor sem lehet tiszta. Ezt nevezik házasságnak. Azt tudja mindenki. amelyben két ember harcol egymással. Ez még a többi problémánál is öszszetettebb. hogy szabályozza ön­ magát. sohasem lehet tiszta. Az elme.szeretet valóban nem az elme terméke. ez a fajta törekvés a boldogságra mégis bemocskolja az elmét. mint minden igazo­ dás. Bár az aktus során átme­ netileg létrejöhet lemondás. önzetlenség. A szeretet viszont képtelen alkalmazkodni. Milyen kedves meghatározás! Egymáshoz igazodni szintén intellektuális folyamat. ha szeretnek valakit. és megházasodunk.

hogy olvasunk és beszélünk róla. mint tisztának lenni. a problémát nem fogjuk megoldani. Úgy öregszünk meg. A szeretet sokkal mélyebb. amit akarunk . Aki gondo­ lataiban próbál tiszta lenni. Ha a válláson keresztül akarjuk megközelíteni.szexualitás problémája nem annyira egyszerű. bűntelen és romlatlan. amely csupán az agy felszínes megnyilvá­ nulása. az élet valódi értelmét csak a szeretetben lehet felfedezni. mi pedig ott állunk gondolatok nélkül. Szeretet nélkül értelmetlen az élet . csúnya és kövér lesz. so­ hasem ismerjük meg az élet ízét. az lehet tiszta. ha körülbástyáz­ zuk tabukkal és megbélyegezzük. mint amire a természet megismeréséhez szükség lehet. A szeretet nem egy­ szerűen gondolat. ha sokkal mozgé­ konyabb és kifinomultabb az intelligenciánk. az tisztátalan. kitalálhatunk bár­ milyen törvényt -. rögtön kívánjuk a megoldást. ostoba és éretlen volna. Kizárólag biológiai alapon teljes képtelenség megkísérelni ezt. mindez túlságosan gyere­ kes. Annak ellenére. Szeretet nélkül azt csinálhatunk. hogy megoldható lenne a saját szintjén. Csak akkor tudjuk megismerni saját ma­ gunkat a másokkal való kapcsolatainkban. mivel nincs benne szeretet.tartozhatunk bármilyen társadalomhoz. mintha csak fizikai szabályozás kérdése vagy egy belső szerv tevékenysége volna. vagy úgy próbálunk megoldást találni. Testünk öreg. Sze­ remi annyi. A probléma magasabb rendű in­ telligenciát igényel. hogy közben éretlenek maradunk. közben pedig a probléma egyre nagyobb hangsúlyt kap. Csak aki szeret. Az olvasásra és beszédre korlátozódás az életet gazdagító szív melegségének teljes hiányára utal. . Mi azonban intelli­ gencia nélkül vágyunk a megismerésre. Azonnal akarunk cselekedni. sokkal alapvetőbb.ez létünk szomorú oldala. Az értelem önmagában nem jelent tisztaságot.

és az. a szüzességi fogadalommal. hogy egész életünkben szakadatlanul harcoljunk önmagunkkal.megtalálásához szüzességi fogadalmat kell tenni. Micsoda energiapazarlás! Ha engedményt teszünk magunknak.egtöbbünk életét erőfeszítések és küzdelmek jellemzik. hogy a való­ ság. A legtöbb ember elpazarolja energiáit az önsanyargatással. hogy képesek legyünk betartani ezt a fo­ gadalmat. Elfoj­ tunk. Isten . Ennek hatására sanyargatni kezdjük magunkat. hogy ál­ landóan a szexre gondolunk. az sokkal naevobb ielentőséget kaD. nem maga az aktus az energiapocsékolás. Amikor valamit elnvomunk magunkban. hanem az ideálok. A történelem során mindig azt állították. az öröm. az szintén energiapocsékolás. így arra kényszerülünk. A vágy megtagadására. Most jól figyeljünk! Vizsgáljuk meg önmagunkat és a körülöttünk élő embereket! Figyeljük meg ezt az energiapazarlást és küzdelmet! Nem a szex jelentősége. hogy folyamatosan a szexre gondol. . vagy azzal. ezek pedig együtt járnak az energiák elfecsérlésével. elnyomására és ellenőrzésére fordí­ tott erőfeszítés torzítja az elmét.vagy ahogy nevezik . az elképzelések. szabályozunk. szigorúakká válunk.

ez pe­ dig nem más. pedig csak tiszta szív képes rábuk­ kanni a valóságra.vallási vagy fizikai. Egy elnyomott. és amikor nagylelkűség és könyörület tölti el. Ez a szeretet pedig minden tekintetben tiszta. az érzéki szokások rutinjától. anélkül. Amikor az elme és a szív megszabadul a félelem terhétől. nem tudja teljes mértékben adni önma­ gát.csapdájába kerül. érzések .kik szüzességi fogadalommal próbálkoznak. . nincs bennük tisztaság. hogy ne gondolna saját magára. Ehelyett a szokások. és ez­ zel az eredménnyel vagy haszonnal pótolják a szexet . pszichológiai vagy érzéki . nem tiszták. Nem lehet nagylelkű. mint félelem. fegyelmezett szív nem is­ merheti a szeretetet. hiszen valamilyen eredményt vagy hasznot várnak a fogadalomtól. hogy Is­ tenhez eljussanak. Szívükből hiányzik a szeretet. csak akkor beszélhetünk szeretetről.

hogy béke lehet a konfliktus eredménye? Nem számítanak-e többet az eszközök. meg kell ismerni. azonos lehet annak megismerésével. következ­ tetéseket kapcsolunk hozzá. de az sem megoldás. nem lehet lerohanni. mint a célok? A cél csak esetleges. Hogyan szerethetjük és ismer­ hetjük a szenvedélyt. hanem csak eszme vagy jelkép. ha rossz viszonyban vagyunk vele. hogy messzire juthatunk a lemondás által? Valóban azt hisszük. az nem az igazság. és amivel szemben el­ lenállunk. nem lehet elrejteni meghatározások. nem pedig elnyomni vagy megtisztítani. Az igazság csend­ ben érkezik. amiket nem lehet szeretni vagy megérte­ ni. az végül meghódít bennünket. bármihez nyúlhatunk. ideák és okos magyará­ zatok mögé. az eszköz viszont létező. Amit megismerünk. Az árnyék azonban nem azonos a valósággal. mint közvetlen és bensőséges kapcsolatot alakítani ki.alóban az számít vallásos életvitelnek. ha fogadalmakat teszünk ellene? A fo­ gadalom az ellenállás egyik formája. anélkül. Szeretni azt. A bánat nem vezet boldogsághoz. . amit úgy ne­ vezhetünk: a látható világ mögötti Valóság. azzal csak megerősítjük azokat a dolgokat. Szeretni annyi. A szenvedélyt meg kell ismerni. hogy tudomást szereznénk róla. Nem szerethetünk vala­ mit. mert kicsúszik a ke­ zünk közül. Bármit csinálhatunk. Az igazságot nem lehet meghódítani. ha büntetjük ön­ magunkat? Vajon a megismerés jele a test vagy az elme sanyargatása? Az önkínzás tényleg a valósághoz veze­ tő út? A tisztaság valaminek a megtagadása volna? Gondol­ hatjuk-e. ha meg akarjuk kaparintani. ha keresünk helyette valami mást. Az aktuálist. ha ideákat. amit szenvedélynek nevezünk.

vagyis. Azután az élet már nem „probléma". Tisztának lenni egyenlő azzal. mint amikor valaki sikeres ügyvédként. Olyan ez. amit így ka­ punk. Ez nem tisztaság. és ez a forrada­ lom új világot teremt. A mi gondunk az érzés. és nem is lehet megvenni. egy bizonyos vággyal szembeni ellenállás hoza­ déka. Szeretet nélkül a tisztaság csupán a nemi vágy egyik for­ mája. . hogy mássá válunk. hanem csak egy álom vég­ eredménye. ahol szeretet van. méghozzá a szeretet teljességében. a cél nem lehet igaz. előre megérezzük. A tisztaság tehát megszűnik probléma lenni ott. nem valódi. Az igazság nem megvásárolható. áldozatokkal vagy kirekesztéssel. Saját magunkat figyeljük. Az életet élni kell. hogy a tisztaság lényeges? Mit értünk a szexen? Nem pusztán az aktusra gondolunk. érzéseink vannak vele kapcsolat­ ban. politikus­ ként vagy bármi másként hatalomhoz jut . nincse­ nek hozzá eszközök. amellyel vásárolni lehet. hogy gyakran eszünkbe jut.megszabadulás elnyeréséhez semmi sem szükséges. mivel az eszközök és célok azono­ sak. mint eszköz a megsza­ baduláshoz vagy az igazsághoz.a változás azonos szinten történik. nem más. Miért foglalja el a szex annyira a gondolatainkat? A tisztaság csak a szeretettel együtt létezik. Ilyen módon csak piaci árucikkhez juthatunk. nem elkülöníthetők. A tisztaság nem pénz. A tisztaság. Amennyiben mégis létezne ilyen esz­ köz.ez a mi problé­ mánk. hogy egyre többet akarunk. hanem arra. menekülünk előle . Miért gondoljuk. mint az igazság megtagadása. szeretet nélkül viszont nincs tiszta­ ság. Nem lehet megszerezni alkudozással. ne pedig a szomszédainkat.

.alán még sohasem éltünk át olyan elmeállapotot. Az elme. hatalomhoz. Ne riadjunk meg ettől a szótól. ragaszkodik pozícióhoz. mivel akiben nincs szenvedély és intenzitás. nem más. amelynek fenntartásai vannak. sohasem ismerheti meg vagy érezheti ezt a gyönyö­ rűséget. amely­ ben teljes mértékben lemondunk mindenről. ha a szenvedély intenzív. érdeklődését (érdekes módon) érdek iránvítia. Erős szenvedély nélkül azonban képtelen vagyunk mindenről lemondani ugye? Nem mondhatunk le mindenről értelmi vagy érzelmi alapon. Teljes lemondás csak akkor lehetséges. mint rémlátomás. valamint tiszteletet követel. elhagyunk és elengedünk mindent. tekintélyhez. Az ilyen elme sohasem lesz képes önmagá­ ról lemondani.

Lehetünk kéjsóvárak. Ha egy szenvedély ellentmondáshoz és konfliktushoz vezet. . Hacsak önkéntelenül rá nem érzünk. hogy puszta létezésével tö­ kéletesen megszüntesse a szomorúságot. akkor nem ismerhetjük meg azt az ér­ zést sem. valamint a figyelem teljes intenzitása. az nem lehet tiszta lángolás. és mindez felélénkít. Valaminek a megismeréséhez szenvedély szükséges. vágyakozhatunk valamire.öbbségünkből szinte teljesen hiányzik a szenvedély. milyen út vezet a per­ zselő szenvedélyen át. pró­ bálhatunk menekülni valamitől. A szenve­ dély tiszta lángolása arra hivatott. amelyet szomorúságnak nevezünk.

ha nincs ben­ nünk szenvedély. hanem olyan láng. kép. vagy megérteni. Az emberi alkotások .mint például egy katedrális. megfestett nők vagy hasonlók szépségéről beszélek. épületek. Ezeknek megvan a maguk bája.lehetnek szépek vagy csúnyák. Nem visszataszító szó ez. amelyeket drágá­ nak vagy fontosnak tartunk. Mi pedig állandóan rettegünk attól. Ne értsük félre a szenvedély szó jelentését. . megismerni. ami üzletben megvásárolható. amely felperzsel min­ dent. amelyet nem lehet realizálni. ami hamis. Nem követel ma­ gának tiszteletet. Nincs semmi köze az érzelemhez. nem olyan dolog. hogy átengedjünk a lángoknak olyan dolgokat. vaey romantikusan lehetne beszélni róla. Van viszont érzésen és gondolaton túli szépség. templom.ogyan létezhetne szépség szenvedély nélkül? Most nem képek. költemény vagy szobor . érzéshez.

A szenvedély szót azonban én az elme és a létezés állapotának leírására használom. amely erős érzésekkel és rendkívüli érzé­ kenységgel jár .az érzelmekre hat. mivel szenve­ dély nélkül az élet üressé. Nagy szükség van arra. egy fa. Amennyiben képtelenek vagyunk meglátni egy fa szépségét. hogy mindezt intenzíven és erősen érezzük. és próbáljuk ezt feloldani. Arról a lelkesedésről be­ szélek.öbbségünknél a rajongás csak egyetlen dologra vonat­ kozik: a szexre. egy madár vagy az áramló víz csodálata. megszeretni azt a fát. a szenny. a korrupció. mint a mocsok. . a szegénység. amikor az esti égbolt visszatükröződik benne. sekélyessé és értelmetlenné válik. valójában nem is élünk. A belső lé­ nyegről beszélek. amit egy tavacska víztükre iránt érzünk. Esetleg szenvedélyesen szenvedünk. a hatalmas gazdagság. és ha nem törődünk vele intenzíven.

ha nincs benned szenvedély. hogyan lehet szert tenni szenvedélyre. mosolyra vagy sírásra? Ho­ gyan lehetnénk fogékonyak bármire az elmúlást is magában hordozó szenvedély érzése nélkül? Barátaim. az meg ott rossz. figyeljetek rám. ugyanakkor észreveszi a folyó. hogyan lehetünk fogékonyak mindezekre? Hogyan figyelhetünk fel egy mosolyra vagy könnyre? A szeretet bi­ zony. az ég szépségét. guru. meglátja a városban a szennyet. Nem kell félni a szenvedély szótól. A szeretetben nem létezik ellentmondás. hogy mindannyian szenvedélyesen kerestek jó munkát. megérzi. amely­ ben nincs „én". Tu­ dom. hogy a szex helyes vagy helytelen. A legtöbb vallási könyv. A szeretet olyan állapot. amelyben nincs elutasítás. Szenvedélyek nélkül viszont hogyan lehetnénk fogékonyak csúnyára. nem mondjuk. ez itt jó. Hogyan szerethet valaki. fale­ velek susogására. és ne kérdezzétek. nem más. Ha nem vagyunk szenve­ délyesek. Én viszont egészen másról beszélek. a szegénységet. szépre. a mocskot. akiből hiányzik a szenvedély? Szenvedély nélkül hogyan lehet valaki fogékony? Aki fogékony. Olyan szenvedélyről. A szeretet nem ezekről az ellentmondásos dol­ gokról szól. amely szeret. a tenger. hogy a szomszédja ott ül mellette. hogy tartózkodjunk a szenvedélyektől. . vagy gyűlöltök néhány szegény flótást. tanító és vezető mind arra figyelmeztet. esetleg féltékenyek vagytok valakire. naplementére. Olyan állapot. mint szenvedély.em lehetsz fogékony.

figyel.yilvánvaló. csak az a kérdés. kutat. a munkában. amelyek elérése után nyugodtan aludhat. vagy pedig hamarosan meg­ szokássá válnak és elsorvadnak. Egy szenvedélyes ember. akinek erő­ sek az érzései. Legtöbben azonban beérjük ezzel a kis résszel. A szenvedély szót a teljesség értelmében használom. nem csak arra törekszik. Nem szeretném. szakács vagy bármi más. A szexuális vágy az én értelme­ zésem szerint nem azonos a szenvedéllyel. hanem annak csu­ pán töredéke. mivel minden más szenvedély lerombolódott bennünk . . követel. ha félreértenénk egymást. amelyek vagy hatalmas problémává nőnek beszűkült és erkölcsökhöz ragaszkodó tudatunk számára. hiányzik az al­ kotó izgalom és felszabadultság. Ezért válik számunkra fon­ tossá a szex. hogy elégedetlensége ellensúlyozására né­ hány célt találjon ki. hogy szükség van szenvedélyre. a mindennapi tevékenysé­ gek során nem marad helye a szenvedélynek. a gyárban. hogyan lehet életre kelteni.az irodában.legyen akár miniszterelnök. Elveszünk az apró szenvedélyekben. nem lesz elégedett valamilyen kisebb munkával . kérdez. A szen­ vedélyes elme érdeklődő.

Nem előre megfontolt elme. de nem próbál tenni el­ lene. hogy egy kisszerű elme alkalmatlan erre. de attól még kicsinyes marad. hogy le­ ránt mindent saját szintjére. Nyilvánvaló. A jelentéktelen elme úgy próbál szenvedélyes lenni. hanem fiatal. ez nyilvánvaló tény. hogy az egész világot megváltoztathatja egy eldugott faluban egy jelentéktelen elme reformkísérlete. Hogyan válik létezővé egy ilyen elme? Ennek meg kell tör­ ténnie. hogy valami értékeset hozzon létre. amit mondok? Valószínűleg. amely már megérkezett. elsajátíthat bizonyos technikákat. hogy a korlátozott elme.szenvedélyes elme keresgél. Ez akkor történhet meg. behatol. és tudatosul benne saját kicsinyessége. ez a szenvedély is kisszerű lesz . Amennyiben a kisszerű elme belátja mindezt. okosan érvel­ het és védekezhet. szenvedélyesnek kell lenni. kutat. Amikor a kisszerű elme azt mondja. Már említet­ tem. amikor az elme észreveszi saját kisszerűségét. akkor is kis­ szerű marad. és folyamatos érkezésben van. nem törőd­ ve a hagyományokkal. vagy azt gondolja. nem. akkor a változás útjára lép. bármennyire lelkes. A jelentéktelen elme eljut­ hat a Holdig. .például haragra gerjed egy apróbb igazságtalanság miatt. Érthető.

elnyomja a szenvedélyt. esetleg véleményt alkotunk róla.bár­ milyen akarat. A legtöbb emberből kiveszett ez a szenvedély. és felismerhetjük. elvész a szenvedély. de tiszteletre méltó. Ezt meg kell érezni. eltorzítása. aki megtapasztalta még fiatalkorában. és .szó nem azonos a dologgal.a hatása alá kell kerülni. vagy amikor ki akarjuk elégíteni. tiszteletre méltó életet kell élni. Ezért olyan eszményképhez kell igazodnunk. A társadalom pedig . nagypol­ gári.amelynek mi is tagjai vagyunk . Amikor ez sajátunkká válik. . utasítás vagy szándék nélkül . micsoda hatalmas károkat okoz a vágy elfojtása. a szenvedélynek még a szikrája is hiány­ zik belőle. Talán egy belső hang azt mondogatja. Figyeljünk saját erős vagy gyenge vágyaink­ ra. Van. A szenvedély szó önmagá­ ban még nem szenvedély. hogy gazdaggá vagy híressé kell válni. amely halott. tenni akarunk érte valamit.

konfliktus vagy erőlködés lesz. hanem arra számítson. ideálhoz. Vizsgáljuk meg a szívünket és elménket. Én csak tükör va­ gyok mások számára. ez pe­ dig a szomorúság kezdetét jelenti. tegye azt tisztán. hiedelemhez. Amikor oka van a szenvedélynek.z ok nélküli szenvedély állapotában hatékonyan meg lehet szabadulni minden kötődéstől. Teljesen független bármilyen októl. valamilyen beteljesülés -. hogy megérti azt a különleges szenvedélyt. amelv szenvedélvünk úi tárgvává válik. rendben van. hogy eltüntetheti a nyomorúságot. amely mindig szomorúsághoz vezet. soha nem válik ellentmondás vagy konfliktus forrásává. hogy valami máshoz kezdünk ragaszkodni. aggo­ dalmat. Az a szenvedély. a szenvedélyből ellentmon­ dás. amelyről én beszélek. Ha valaki nem akarja nézni. ragaszkodunk személyhez. könyörtelenül és intenzíven . Ha szenvedélyesen érzünk valami iránt . így nem nevezhető következménynek sem. Ha viszont nézni akarja. üresnek és elégedetlennek érezzük magunkat. Ezt az üressé­ get azzal próbáljuk kitölteni. testi vágy lesz belőle.legyen az személy. esetleg vissza­ idézni egy olyat. országhoz. amelyben mindenki saját magát nézheti. vagy va­ lamilyen oknál fogva csökken iránta az éredeklődésünk. bűntudatot. Többségünkben erős a kö­ tődés. Amikor azonban oka van a szenvedélynek. .ne ab­ ban reménykedjen. idea. Amikor a kötődés tárgyát elveszik tőlünk. amely már régen elmúlt. az már kötődéssel jár. Nagyon szeretnénk elér­ ni vagy megtartani egy bizonyos állapotot.

Intelligencia Érzések Szavak (Függőség) Külső feltételekhez kötődés .

ami intenzív érzéseket jelent. Minden szempontból teljes emberi lényt akar. hogy a valóságos Isten . amelyben nem tett kárt a tapasztalat és független az időtől. a falon átmászó macskára. Olyan elme kell neki. Gazdag elmét kíván. tiszta. testtel. Az intelligencia pedig a fogé­ konysággal és megfigyelőképességgel jár együtt. az az intelligencia hiányát jelenti. azt értékeli.z az igazság. hanem ártatlanság által gazdag. Érzékenyeknek kell lennünk. aljasságra. ami befogadható idegekkel. Észreveszi egy fa szépségét. egy gyermek mosolyát vagy egy éhező asszony szenvedését. Fogékonyság állatokra. sekélyes. . amely nem tudásban. A saját kényelmünkre kitalált isten elfo­ gadja a kínszenvedést és az unalomra ítélt elmét. akinek szíve telve. hanem bármi iránt. szemmel. Állandóan és teljesen fogékonynak kell lennünk mindenre. beszűkült. lelke gazdag. amely le­ épült. füllel. de nem egyetlen meghatározott irányban. mocsokra.nem kívánhat olyan elmét. Ha nem teljes az érzékenység.nem az ember ál­ tal teremtett . az igazi azonban mindezt nem igényli. ké­ pes erőteljes érzelmekre. Otthonra kell lelnie bennünk ennek a rendkívüli érzésnek. vagyis mindenre. a szegénységben élők nyomorúságára és kétség­ beesésére. korlátolt és kicsinyes. Egészséges elmére van szüksége.

Ha belém döfsz egy tűt. a kellemes közérzetnek semmi köze a valódi szenve­ délyhez. a környezet és még sok minden más. Tudtuk. bántasz. Nyilvánva­ ló. hízelegsz. szomorúság. mivel nem öröm vagy vágy következménye. egy ősrégi hagyományhoz. a lelkese­ désnek. hogy ez így van? Fel kell tehát ismernünk. ezért örö­ möt vagy szenvedést okoz. ami állandóan változik. Érzelmeinket kiválthatják ingerek. az Upanishadok és a régi hagyományok miatt. ezért csatlakozik egy csoporthoz. egy közösséghez. Amuszlimok uevanúev szeretik a saiát haevománvaikat. . A szeretethez nem tartozik fájda­ lom.ajon hogyan keletkeznek az érzelmek? Nagyon egysze­ rű módon: az idegek és ingerek hatására. annak viszont nem örülök. erre én elégedett leszek. Ér­ zelmeink érzékeléseinken keresztül keletkeznek. hogy az érzelmeknek. Például va­ laki hindu szeretne lenni. Minden érzelem gondolathoz kapcsolódik. hogy többségünknek erőt ad az öröm érzése. akkor ott van valami. Tetszik neki a Gita. mire célzok? Öröm vagy esetleg vágy a szeretet? Amennyiben az érzelem szeretet. Mi tehát az érzelem szerepe az életben? Az érzelem talán maga az élet? Érthető. felpattanok a helyemről.

addig ezen kény­ szerek hatása alatt sohasem érzékelhetjük a gondolatok és ér­ zések szélnél is sebesebb kalandozásait. amint örökké azt hajtogatja. inkább tudatosítsuk magunkban. tanárok béklyóba vernek és megnyomorítanak. legelőször is találjuk meg az okát. Abban is biztos va­ gyok.avasolom. A rendszerek. A megol­ dás csak akkor lehet valódi. Gondola­ tainkat és érzéseinket ne próbáljuk megváltoztatni vagy elemezni. hogy az iskolai mindennapos utasítások és tiltások ki­ ölték belőlünk gondolatainkat és érzéseinket. hanem azt. azt pedig tilos megtenni. hogy rajtakapjuk az el­ mét. Ilyen elemzések során esetleg felfedezhetünk egy indíttatást vagy rájöhetünk valamire. de az még nem az igazi. Aztán. miért gon­ dolkodunk sémák szerint. . Szabaduljunk meg az összes muszáj és tilos rabigájától! Ez nem féktelenséget jelent. miért egy bizonyos módon gondolkodunk és érzünk. mi befolyásolja cselekedeteinket. ahogy a virág bontogatja szirmait reggel. úgy kezd működni az intelligencia. Amíg a muszáj és a tilos irányítanak életünkben. módszerek. így tapasztalhat­ juk meg rendkívüli bonyolultságukat és finomságukat. ezt muszáj. ha intenzíven tudatosul bennünk a gondolat és érzés működésének pillanata. és ez végül hozzásegít bennünket a megértéshez.

mivel az intelligenciában az ér­ zések és észérvek képesek intenzíven és egymással össz­ hangban jól együttműködni. durvaságát és a kizsákmányolást. amely inkább akkor van jelen. amely megmenthetne bennünket mindennapi kenyerünk megszer­ zéséért folytatott szüntelen küzdelmünktől. minden bi­ zonnyal belebuknánk. hanem értelemmel kezel­ jük az életet. Hatalmas azonban a különbség értelem és intelligen­ cia között. . tevékenységünk nem lehet jól szervezett vagy becsületes. így állan­ dósul a zűrzavaros lét. Az értelem csupán az érzelemtől függetlenül léte­ ző gondolat. Valószínűleg hagynánk veszni a vállal­ kozást. mégsem lesz intelligens. amely velejárója ennek az életformának. ha valóban éreznénk abszurditását. Fel kell tehát oszta­ nunk elménket rekeszekre: egyikben tároljuk a vallás iránti kötődést. Üzleti érdeklődésünk az életet megélheté­ sünkhöz szükséges pénzszerzési eszközként kezeli. addig nincs a világon olyan rendszer. az egyén roppant értelmessé vál­ hat. a másikban az érzelmeket. a harmadikban az üzlet iránti érdeklődést. amikor az egyén értelmileg és érzelmileg teljes összhangban cselekszik. az élet megosztottsága. Ameddig nem intelligenciával. amelynek semmi köze értelmi vagy érzel­ mi életünkhöz. vagyis ha érzéseink és gondolataink összhangban volnának. Amikor érzelmeket viszünk az üzletbe.z értelem fejlesztése önmagában még nem eredményez intelligenciát. Amennyiben valóban használnánk értelmünket az üzleti életben. Amikor az értelem az érzelemtől függetlenül va­ lamilyen irányban fejlődik.

amely miatt képesek vagyunk ölni . ezért ki kell törölni tudatunkból. sokkal intelligensebb és tudatosabb vagy. mint a tetszés vagy nemtetszés megnyilvánulása. házad van.rdemes elgondolkodni azon. hogy nem szeretek mást. de versengek veled. Az is teljesen nyilvánvaló. ami a féltékenység és irigység megnyilvánulása. hogy féltékeny vagyok. ahogy a zápor lemossa a port a falevelekről. hogy a szeretet nem érzés és nem is érzelem. Könnyen belátható. Az irigység és féltékenység nem szeretet. hogy ahol féltékenység van. szeretem ezt a helyet és így tovább . Az irigységet és féltékenységet én egyszerűen úgy tüntetem el. hogy az érzés és érzelem elnyomja a szeretetet.mindez magában foglalja azt is. Ezért az érzés és érzelem kegyetlenséget szül. Szeretlek téged. Irigykedem rád. mert jobb állásod. jobban nézel ki.ezt nevezik egy ország vagy egy nép szeretetének. Az érzés és érzelem szüli a tet­ szés és nemtetszés kegyetlenségét. és borzasztóan lelkesedem érted. munkád. Valójában nem mondom ki. Az érzés és érzelem nem más. ott nincs szeretet. . Gondoltunk-e valaha is erre? Egy nemzeti lobogónak neve­ zett vászondarabbal való azonosulás érzelmi tényező.

olyan dolgok emléke. nem találtam ki semmi újat. . ha megszületik bennünk a felis­ merés. akiről tudjuk. hogy felismerni. hanem a „férj" vagy „fe­ leség" jelképét. A szeretet valóban a gyűlölet ellentéte volna? A szere­ tet talán érzelem. észlelés vagy érzés. a gyűlöletet pedig negatívnak. Nem a létező személyt szeretjük. reakció. az összes érzelem. Naevon nehéz ezt megértenünk. ame­ lyeket átéltünk. Nem ismerhetünk valakit addig. szo­ morúságban. mi a szeretet.ezek mind érzelmek. sőt tiszteletre méltó egyének vagyunk.. fájdalom. esetleg ér­ zékelések eredménye? Gyűlölet. aki gyönyört ad? Azt szeretjük. nem kell megrémülni. Valójában nem ismerjük férjünket vagy fele­ ségünket. és így kötő­ dünk hozzájuk. a jó és rossz számára.a gyönyör. mit értünk ezen? Azt szeretjük. kétségektől gyötörve? Ho­ gyan szerethet egy törekvő ember? Pedig mindannyian tö­ rekvő. magányosságban.it értünk érzelmen? Vajon észlelés. amely megszállja az emlékezetet? Mit értünk szereteten? A szeretet biztosan nem emlék. Ha valóban meg akarjuk tudni. önfeláldozás. Amikor azt mondjuk. birtokoltunk. A szeretetet és szimpátiát pozitívnak nevezzük. Hogyan tudnánk szeremi félelemben. hogy sze­ retjük a férjünket vagy feleségünket.. hogy hozzánk tartozik? Ezek tények. éppen ezért az utóbbitól szabadulni aka­ runk. Mind­ ezt könnyedén megtehetjük. A felismerés emlékeken alapszik . szeretet vagy szimpátia valaki iránt . meg kell hal­ nunk a múlt. megszenvedtünk. amíg ismerni csu­ pán annyit jelent. akivel azonosu­ lunk. mivel legtöbbünk számára a szeretet csupán ennyit jelent.

mint értékelni egy göcsörtös faágat. puszta izgalmat értek. hogy az egyén hajlamos elveszíteni a nagy érzéseket. Minél inkább létező a probléma. érzékenynek lenni mások bánatá­ ra. annál kevesebb hely marad az érzések számára. érzelgősséget. Ugyanakkor nagy érzésekre pedig szükség van. egy szót. vagy a napfénybe megmozduló falevelet. áthatóan érezni. mivel elménk ki­ zárólag ezek hatására lehet igazán fogékony. Ilyenkor érezzük a fán daloló madarat. Ezek nem érzések vagy pusztán érzelmek. ezeket használja ki a társadalom. figyelés minőségét. mivel tele vagyunk problémákkal. .mai modern világban oly sok a gond. hanem az észlelés. Bár­ mihez nyúlunk. lelkesedni egy naplementéért. tisztán hallani egy hangot . csak gond lesz belőle. hallás. Érezni annyi. Az ér­ zelmeken és érzéseken keresztül az egyén a társadalom rab­ szolgájává válik.mindezek érzéseket váltanak ki. Erezni a szépséget. Többségünk számára nehéz ezeket a dolgokat nagyon mé­ lyen. Nagyon erősnek kell lennie az érzéseknek. és az egyén teljes mér­ tékben képtelen megoldani ezeket. Nyilvánvalóan soha nincs vége az emberi problémáknak. érzelem vagy érzelgősség ke­ gyetlenségbe csap át. a szavak közötti csendet. Az érzésen nem érzelmet. az út porát. egy becstelenséget. Az érzés.

A gondolat. az öröm és az idő. a gondolattársítás. ezért nem marad belőle elég a szemlé­ lődéshez. ér­ zés és szó nélküli megfigyelés maga az energia forrása. a gondo­ lat. mint öröm. gondolat. érzés nem különálló valamik. így tehát olyan dolgok. a gondolat mögött pedig ott van az öröm. Ezt az energiát viszont felemészti a szó. szó. .incs érzés gondolat nélkül.

Az érzékeléssel együtt félreteszik a szeretetet is. az érzékelés bilincsbe ver. egy mosoly bájossá­ gát. Ezek szerint a szeretethez kapcsolódik az érzés? Az érzés nyilvánvalóan tetszés vagy nemtetszés. ezért úgy ta­ gadják meg a szenvedélyt és a szépséget. és azt mon­ dom: tetszik vagy nem tetszik. az pedig nem más. Amikor észrevesszük egy fa szépségét.. mint a gondolat. mint el­ raktározott emlékek válasza.. mi a szeretet.i az érzés? Olyan. kellemes íz és más hasonlók érzékelése. Látok egy virágot. szeretem vagy nem szeretem ezt az érzést. hanem egészen megis­ merjük az érzés teljességét. egy érzékelés. akkor tudjuk meg. hogy a szex és a vágy rabszolgái leszünk. ha nem töröljük ki ezeket ma­ gunkból. . tetszik vagy nem tetszik ez a virág. Amikor nemcsak részben.és mindezt a maga teljességében látjuk -. akkor ébredünk majd rá. hogy félretaszítják. A tetszést vagy nemtet­ szést a gondolatom befolyásolja. életmódunkat. viselkedési és beszélgetési szoká­ sainkat? Es megfigyeltük-e már a szenteket. Az érzés egy be­ nyomás. amikor felfigyelünk a házak mögött lemenő napra . mi a szeretet. akikhez imádko­ zunk? Számukra a szenvedélyt a szex jelenti. mivel azt ál­ lítják. Azt hirdetik. Azt mondom tehát. jó vagy rossz. Megfigyeltük-e már utcánkat.

nincs kiindulási pont. hogyan szemlélhe­ tünk egy érzést. nincs megfigyelő. cenzor. saját magunktól elkülönülve a féltékenység megfigyelői vagyunk. Vegyük például a féltékenységet. szemlélő. Adva van tehát egy lény. szavakból.a megfigyelünk egy érzést. mert szerves része egyéniségünknek. aki az érzéstől elkülönülve létezik. . nincs olyan egyén. Ez pedig nem más. és ez továbbra is el­ lentmondás. még min­ dig ottmarad a megfigyelő. Arról beszélek. amely alapján ítélkezhetünk. Rájövünk.amely nagyfokú éberséget és azonnali megértést kíván -. amikor az ér­ zésnek nevet. és így tovább. Egy pilla­ natra eltűnhet ez az érzés. aki külön egység. aki megfigyelőként elkülönül a féltékenységtől. Próbálunk változtatni a féltékenységen. annak egyszeriben vége lesz. nincs gondolkodó. Amikor azonban egy érzés befejeződik. Viszont ha nem nevezzük meg az érzést . egy régi rendszer keretei közé szorítjuk. egy cen­ zor. azt tapasztaljuk. és akkor már nem különbözünk attól a bizonyos érzéstől. mit jelent féltékenynek lenni. mint a megfigyelő. de aztán ismét visszatér. aki ezt érzi. Ezért fontos megismerni. jót és rosszat meghatározó véle­ ményekből épül fel. címkét adunk. hogy abban a pillanatban. Mindannyian tudjuk. méghoz­ zá azért. ideákból. vagy próbáljuk megmagyarázni jogosságát. gondol­ kodó. Hogyan tekintünk saját féltékenysé­ günkre? Amikor megvizsgáljuk ezt az érzést.

pozíciót. Az ilyenekben nincs szeretet. aminek nincs köze a való­ di gyengédséghez. érzelem.ezéreljen akár érzelem. vagy magával ragad egy érzés. egy idea vagy bármi nevében. hogy az érzés. gondolat születik ben­ nünk. Egye­ seknek az jelenti a boldogságot. Felismerjük viszont azt. Ezért kell felismerni. Nincs nyugalom sem a lelkükben. akinek az okoz örö­ met. az út vége min­ denképpen a kétségbeesés. szomorúság. másnak pedig éppen az ellenkezője. így azt szeretnénk. hogy törekvő. ha örökké tartana. mi a gyönyör? Amikor megnézünk va­ lamit. Tudjuk egyáltalán. hogy a szeretet nem gyönyör és nem vágy. A szeretetben nincs fájdalom. ezért bajkeverő válik belőlük. sem a környezetükben. Ez a gondolat állandóan lefoglal és örömet szerez. hogy hatalmat. így örömhöz és fáj­ dalomhoz vezet. lelkesedés. akár értelem. elis­ merést szereznek egy ország. mint szenvedély. Minden ér­ zés és érzelem gondolathoz kapcsolódik. kellemes közérzet és minden más. nem egyéb. mivel nem öröm vagy vágy eredménye. . Van.

ha a tapasztalás nem teljesen érthető. Az ilyen szere­ tet veszélyes a társadalomra és az emberi kapcsolatokra. nincs többé hatalomra. pozícióra és értékes dolgokra való vágyakozás. nem elítélni vagy átalakí­ tani kell. A szeretet füst nélküli láng.nem lehet a gondolat körébe bevonni. Ezt a feltételhez kötött választ. Tisztában va­ gyunk-e azzal. törvénvesíti. Az élet pedig kihívásokból és válaszadásokból áll. . amely a múlt eredménye. módosítia. a válasz azonban állandóan régi. hogy ha szeretünk valakit. Aki így szeret. örökké friss. Ezért a gondolat közbelén. szeretjük az egész emberiséget? Tudunk-e róla. mint tökéletlen és hiányos tapasztalásunk következmé­ nye. be kell fejezni az em­ lékezést. hogy együtt élhessünk vele. hogy minden napot megújulva és kiteljesedve kell megélni. amikor szívünk nem sza­ vakkal vagy elmeszüleményekkel van tele. Ez azt jelenti. veszélyes a társadalomra. Ahhoz. Gondolkodásunk nem más. elhárítja a veszélyt. a nem egészen megértett kihívás eredménye. alkotó és örömteli. A kihívás mindig új. Teljes élet azonban csak szeretetben valósulhat meg. A szeretet nem azonos az érzelemmel. Az emlékek kizá­ rólag a szeretetben tűnhetnek el. iránvítia. Akkor bukkannak fel az emlékek.ajon lehet-e szeretni gondolkodás nélkül? Egyáltalán mit értünk gondolkodáson? A gondolkodás válasz a fájdalom vagy öröm emlékeire. hanem megérteni.ellentétben az érzéssel és érzelem­ mel . mennyire veszélyes szeretni va­ lakit? Akkor aztán nincsenek határok. nemzetek. ugyanakkor a dolgok megmutatják valódi értéküket. azután pedig minden moz­ zanat egy-egy újjászületés. hogy a szeretet létezhessen. A szeretetet . Az emlék csupán a tapasztalat marad­ ványa. a szeretet nem egy érzés.

Arra kényszerülünk. Amenynyiben nevet adunk az érzéseknek.pusztán a szavak miatt . hanem saját magától. vajon mi történik? Ilyenkor az elme valószínűleg nem egyszerű megfigyelő. szimbólumokban és képekben gondolkodik. Amikor nem nevezünk meg egy csopor­ tot. in­ nen kapnak a jövőben további címkéket. minden felbukkanó ér­ zést figyelembe kell venni. mint valami egészen új dologra. így sokkal figyelmesebbek. hogy egyenként nézzük az arcokat. hogy erősödje­ nek vagy egyáltalán kapcsolatot teremtsünk velük. ha nem nevezzük meg. ha nem adunk nevet neki? Sokkal közvetle­ nebb és egészen más a kapcsolatunk egy érzéssel. Ebben az esetben nyugodt az elme. az előbukkanó érzésekkel azonnal foglalkozni lehet. és alaposabb megfigyelők leszünk. rákényszerülünk. azért. Mélyebb lesz a sajnálat vagy szeretet érzése.i történik.működésképtelen. Amikor az elme valóban nyugodt. .ahogy a többség teszi -. ér­ zelemmel vagy egy virággal. Ha nem szavakban. Ha nem nevezünk meg valamit. megértőbbek. jelképekben és képekben gondolkodunk . hogy a gondolat . ezzel megerősítjük és biz­ tosítjuk folytonosságukat. Különbözik-e az érzés a megneve­ zéstől. amikor megnevezünk valamit? Esetleg a megnevezés váltja ki belőlünk az érzést? Nem megnevezni egy érzést annyi. érzéseinkből semmi sem marad. amely ma­ ga a szó. Amikor az elme nem szavakban. Ha tömegként kezeljük az egyes embereket. ne pedig tömegként kezeljük őket. hogy úgy tekintsünk rá. ak­ kor a gondolkodó nincs elkülönítve a gondolattól. de nem külső ha­ tásra. Központi helyen tároljuk őket. mint úgy dönteni.

Elménk nem hagyja békén az érzést: hajszolja emlékezésekkel. kényszert érzünk. rosszindula­ tú nagyravágyás érzése mellett megmaradni. . sötétségbe taszítja. megállapítjuk. küzdeni akarunk. egy időn túli mozdulatot.ohasem maradunk valamilyen tiszta és egyszerű érzés mellett.folytonos. mennyire rossz. hogy köz­ ben elménk mozdulatlan marad? Képesek vagyunk-e megél­ ni a szavak mögötti érzést. Emeljünk fel egy kagylót. örökös fecsegés. amely nem ismeri a nyarat. féltékenység. Sohasem maradunk meg egy érzésnél. hanem mindig felcicomázzuk azt szavainkkal. Végtére is ez a mindennapi életünk. Vajon megnézhetjük. egy tavaszt. megcsodálhatjuk-e különleges szépsé­ gét. amely nem szavakból épült fel? Ha igen. legyen az gyűlö­ let vagy szépség iránti különös vonzódás.. hogy legyőzzük. képzettársításokkal. vagy mi­ lyen állat lakhatott benne? Tudunk-e figyelni úgy. hogyan tud­ nánk ebben az érzésben megmaradni. anélkül. hogy inkább a szeretettel vagy a szeretet szóval élnénk szívesebben együtt. a gondolat kavarog körülötte. nézzük meg. milyen szép. irigység. hogy arról locsognánk. Vajon képesek va­ gyunk rá? Megpróbáltuk valaha is? Elképesztően nehéznek fogjuk találni. Amennyi­ ben a gyűlölet érzése bennünk van. zavarosak vele kapcsola­ tos gondolataink. tűrésekkel és tiltások­ kal .. A szó eltorzítja az érzést.. bár lehet. Amikor feléled a gyűlölet.. és meg akarunk bántani valakit egy gesztussal vagy szóval. Próbáljunk a gyűlölet. felfedezhetünk egy rendkívüli dolgot. félelmek és vágyódások hatalma alá ren­ deli.

hogyan lehetnénk szabadok. a szó pedig ennek kö­ zéppontjában áll. kommunizmus. ennek így semmi értelme. A szeretet. hogy min­ dent kimondunk és megnevezünk. A szó maga az idő. Kérdezzük viszont meg magunkat. belegondoltunk-e valaha is abba. keresztény. Ez valóban a legcso­ dálatosabb. angol vagy a társadalmi osztályok nevei. Isten. . Az idő két pont közötti távolság. legizgatóbb és legérdekesebb dolog. amerikai. Gita. és ezáltal rabszolgáivá válunk. miért vagyunk ennyire rabszolgái olyan szavaknak. meditáció csupán szavak .mégis kiemelkedően nagy jelentőséget tulaj­ donírunk nekik. mint In­ dia.em tudom. mivel sza­ vak segítségével gondolkodunk. Vajon az elme megszabadul­ hat-e a szavaktól? Ne kérdezzük. látjuk vagy érezzük. a szó pedig különleges jelentőséget kap. orosz. Amikor nevet adunk valaminek. Minden gondolkodás szóalkotás. megtapasztaljuk.

de többet akarunk. annál jobban elveszünk benne. mint ahogy a tiszta kék égen feltűnik egy felhő. amikor észleljük a kék eget. lesz róla emlékünk.usztán spekulálunk. és máris elvesztünk benne. vagy ténylegesen azt tapasztaljuk. ami történik? Talán tudjuk. milyen egy vallásos elme? Mire alapozzuk ezt a kijelentést? Csak olyan halvány fogalmunk lehet róla. Minél jobban szeretnénk a szót tapasztalatként tárol­ ni. . Abban a pillanatban.

. mint világi. Ezzel ellentétben a feladat az. amelyben nincsenek szimbólumok. nincs behatárolva. A szó maga a határ. nincs megkötve. spirituális. A szeretet szó tehát felébreszt bennünk mindenféle ideákat. amikor kimondjuk a szót. A szavak korlátokat állítanak. elmosolyodunk és megérzünk va­ lamit. olyan kategóriákat. Ehhez viszont az elmé­ nek meg kell szabadulnia ettől a szótól és a jelentésétől. végtelen és még sok minden más. a gondolkodás nem olyan. milyen hatással van ránk. profán. éppen ezért nincsenek határai. Szavak nélküli tevékeny­ séggé válik. amilyennek ismerjük. figyeljük magunkat. és nézzük meg. . Vegyük a szeretet szót..ehet-e gondolkodni szavak nélkül? Amikor az elme nincs telezsúfolva szavakkal. A nem szavakkal működő elmének viszont nincsenek korlátai. Abban a pillanatban. hogy megtaláljuk. mi a szeretet.

Végső soron az elme minden más mellett szavakból épül fel. irigység. Például egy olyan szó­ nak. mint ahogy az elme igyekszik valamit kezdeni vele. Amikor az elme közvetlenül szembesül az irigységgel. amelyek mind nagy hatással vannak az elmére? Ha nem tud megsza­ badulni tőlük. mint Isten. hogy megszabadulni kapzsiságtól. egy harmadik embernek pedig esetleg nem mond semmit. Ameddig az elme az irigység tagadásának ideálján keresztül próbál megszabadulni az irigységtől. képtelen szembenézni az irigység tényével. irigységtől. nagyon fontos megérteni ezt a jelentését is. Az irigy­ ség szó eltereli figyelmünket magáról a tényről. Ugyanakkor a szabadság szónak egészen más jelentése is lehet. gyűlölet. Szinte teljesen lehetetlen tehát kommunikálni egymással.zt hiszem. biztosítjuk annak folytonosságát. számodra különleges jelentése lehet. haragtól vagy bármitől. A szabadság szóról ugye rendszerint az jut eszünkbe. amikor felismerjük a szavakon keresztül az érzést. egymás megértéséhez az szükséges. hogy szabadnak lenni. Azt hiszem. igazság. . és abban a pillanatban. mint Isten. A felismerés a szavakon keresztül történik. naciona­ lizmustól. hacsak nincs meg mindkét félben a megértés szándéka. abban az értelemben. ez a tény sokkal gyorsabban nyilvánul meg. amelynek segítségével behatolnak a szavak mögé. addig nem tud szembenézni a ténnyel. de egészen mást jelent nekem. hogy megszabadulni valamitől? Általában azt je­ lenti. hogy ne essünk a szavak csapdájába. Megszabadulhat-e tehát az elme az irigység szótól? Vajon az elme megszabadulhat-e idegi és pszichológiai értelemben olyan szavaktól.

hogy a szó elveszti hatalmát a megbabonázott ember fölött. hogy rendkívüli látásmódra tegyünk szert. Ez lesz a valóság . Ha kérdést teszünk fel önmagunknak. keresgélés. nem a valódi tény.smét megkérdezzük. amely a középponthoz ve­ zet. éber lesz. mint egy mókuskerék. hogy elfogadják vagy megtagadják. . Például az Isten szó annyira hatással van az emberekre. és az egész úgy működik. Akkor valódi. ezt szavakkal teszszük. tapasztalás nélkül. már nem függ többé a tudatosságot ébren tartó tapasztalástól.a fa szó még nem maga a fa. A legtöbb ember rákényszerül arra. amely nem kívülről szemléli a dolgokat. hanem minden keresgélés nélkül rájuk talál? Ez az egyetlen útja. Száműznünk kell tehát a szavakat és szimbólumokat. hogy szavakat hasz­ náljon. Ez a módszer teljesen háttérbe szorít min­ den olyan hétköznapi gyakorlatot.ami azt jelenti.erőlködés. Az elme tehát magas fokon kiélesedik. hogy a szó nem azonos a do­ loggal . ha ténylegesen kapcsolatba kerü­ lünk vele. ha megérinthetjük. képes-e az elme olyan rendkívüli látásmódra. Ön­ tudatlanul meg kell lelni ezt a pontot . Fel kell azonban ismerni.

amelyben már nem az idő foglya? Ennek megtapasztalása a legtöbb ember szá­ mára nagyon ritka élmény. a partnernek pedig ismernie kell ugyan­ azt a nyelvet. Vajon az elme már a kérdezéskor felismer mindent? Felismerheti-e a szavak korlátait. A szavakra szükség volt. nem pedig valamilyen folyamat eredménye. ahonnan már nem lehet továbblépni. Vajon az évszázadok során fel­ épített szóbeliség szimbolikája azonnal felszámolható-e? Fo­ kozatosan szabadíthatjuk-e meg elménket az ősidők óta tar­ tó verbális rabságból. mit kellene tenni .szóbeliséget évszázadokon át alakították ki. Mindezek évszázadok során halmozódtak fel.éppen ezért egyre halo­ gatjuk a dolgot. Előfordulhatnak változások. lusták és közömbösek vagyunk. vagy nem tudjuk. nem mutatunk érdeklődést. Az igazság felismerése azonnali. vagy pedig hirtelen ki kell törni belőle? Idő kell hozzá. kellenek hozzá szavak. . A szóbeli­ ség társadalmi és egyben egyéni állapot. túlságosan bonyolultnak tartjuk. A kommuni­ káláshoz memóriára van szükségünk. ha­ nem az egyénnek a társadalmi viszonyokra való reagálásából is. méghozzá nagyon sok időre és folyamatos­ ságra van szükség. Meg tudjuk ezt tenni? Gyávák. megértheti-e jelentésüket egy villanás alatt. mégis elju­ tunk olyan pontig. nyelvtudás. és megtarthatja-e ezt az állapotát. Fel kell azonban ismerni a szó folytonosságá­ nak és módosulásának igazságát. A szavak nemcsak társadalmi viszonyokban keletkeztek.

elménk annál egyszerűbb. Olyasvalami. villámgyors a megértés és az éleslátás. Bárminek a megértése tehát . Elvont igazság nem létezik.beékelődik a feladat és a megoldás közé.mikor az elme nagyon nyugodt. ha az elme nagyon nyugodt. amit nehéz követni. A szavak szűrője . A szavak hálójában vergődő elme tehát képte­ len az igazság megértésére. hanem a kapcsolatokban rejlő igazságról.legyen az modern kép. Az olyan elme tehát. A gondolat végső soron szó. Elménk ilyenkor nincs leterhelve saját kavargásával. Az igazság viszont. mint saját mohóságunk meg­ nyilvánulása. hiányzik a gondolat. feleség. és ez a szó rendellenesen vi­ selkedik.amely nem más. Aztán egy ponton megszűnik a szóbeli­ ség.csak akkor történhet meg. roppant kifino­ mult. ami benne van mindenben . Minél jobban érdeklődünk valami iránt. ezért az elme képtelen megragadni. Maga a szó vá­ laszol a kihívásra. Ha valaki ezt az állapotot szándékosan akarja kifejleszteni. ez nem nyu­ galmi állapotot. hogy befogadtuk. Semmiképpen sem lehet elvont. tisz­ tább és szabadabb. amely cseverészik. mint az emléke­ zet . képtelen megérteni az igazságot. Ha azt képzeljük. szomszéd vagy az igazság. . minél erősebb a szándékunk a megértésére. és ezt nevezzük intellektusnak. Hirtelen és észrevétlenül közelít. Nem elvont igazságról beszélünk. nem lehet felkészülni a fogadására. gyerek. sokkal inkább egy halott elmét eredményez. szavakba foglal. Besurranó tolvajhoz hasonlóan érke­ zik. az sem más. amely létezik.

az nem más. a gondolat mindig részleges. elemezni és megérteni akarjuk őket. Ugye meg kell vizsgálni az egész gondolkodási folyamatot? Ha kijelentjük. Ha viszont azzal kezdünk foglalkozni. gondolkodni aka­ runk felőlük.önnyen felismerhetjük. ezért gondolatokon keresztül nem lehet felszámolni a feltételeket. A gon­ dolkodás. Amennyiben egyetértünk abban másokkal. Először elég felismerni a problémát. hogy szüntelenül az elme felségterü­ letén tartózkodunk. mivel azok a gondolat részei. van-e lehetőség lerombolni a korláto­ kat és feltételeket. A nehézséget az jelenti. Ezért sohasem lehetséges teljes megértés. az elme pedig a gondolat eszköze. Éppen ezért be kell lámunk. hogy ezek a feltételek elkerülhetetlenek. az elemzés még mindig csak az emiékek eredmé­ nye. pedig csak a gondolkodási folyamat teljes megértése jelenti a szabadságot. az már problémát jelent. nem kell foglalkozni a megoldással. és részle­ ges minden gondolat. Tény. akkor nincs semmi probléma. akár tetszik. hogy végül lerombolhassuk mindet. hogy feltételekhez kötődünk. szolgasorban élünk. . és ezzel vége. amely ennek megértésével próbálko­ zik. mint erőlködés. hogy feltételekhez kötődünk. akár nem. hogy tudatosítani akarjuk korlátainkat.

hhoz. Ki kell próbálni. hogy megállapítanánk ezekről. anélkül. szocialisták. Tudatában vagyunk annak. de amint ezt ki­ jelentjük. Ez nem vala­ milyen rejtély. amely valóban szabadulás az éntől. hogy a körülményekkel foglalkoznánk. anélkül. máris létrehoztunk egy gondolati gátat. amelyet próbálkozásokkal meg lehet fejte­ ni. hogy jók vagy rosszak? Mivel nagyon bonyolult feladat csupán nézni. . gondolatok nélküli valóját. ez lehetetlen. hogy az elmét megszabadítsuk korlátaitól. ha tudatában vagyunk létünk teljességének. hogy gondolat nélkül nézni egyszerűen lehetetlen. és elérünk egy olyan szintet. hogy nincs elme szabályozás nélkül. hogy hinduk. azt állítjuk. Szerintem ez csak akkor lehetséges. Állít­ hatnánk. kommunisták vagy bármi mások vagyunk. amely elvá­ laszt bennünket egy számunkra ismeretlen dologtól. Képes-e tehát az elme tudatosítani saját korlátait? Szerin­ tem képes rá. Szemléltünk-e már valaha bármit gondolat nélkül? Hallgat­ tunk vagy néztünk-e a reakció teljes kiiktatásával? Mondhat­ nánk. látnunk kell teljességét.

talán megszabadíthatjuk elménket a feltételekhez kötöttség­ től. a gondolko­ dás ennek eredménye. Tudatában lehetünk-e korlátozottsá­ gunknak. társadalmi. Az akarat működtetése nélkül pedig véget vethetünk el­ ménk determináltságának és korlátozottságának. közhangulat. tehát máris kialakult a konfliktus.ha megjelenik .Ez a személy maga is megvalósítási törekvésünk eredménye. Minden elolvasott könyv és min­ den tevékenység élihez a háttérhez kapcsolódik. Az elhatá­ rozás pillanatában megjelenik a személy. gazdasági és politikai környezet következménye. Amennyiben tehát tudatosak vagyunk . mit jelent tudatosnak lenni -. A gondolko­ dás sohasem lehet szabad. mivel a feltételekhez kötöttség kultúra. . vagyis nem létezik szabad gondolkodás. aki azt mondja: Meg kell szabadítanom elmémet a korlátaitól.inden gondolkodás nyilvánvalóan feltételekhez kötött. . ha hiányoznak a konfliktusok? Ez volna a valódi tu­ datosság és .és most azonnal menjünk bele.talán felszámolja a problémákat.

hiába keressük a szabadságot. hogy megfeleljünk a hatalom­ nak. Késztetést érzünk a konformizmusra. amely­ ben felnőttünk. amely ellentétben áll egymással. csak vég nélkül zuhanunk egyik sémából a másikba.ajon a feltételekhez kötődéstől szabadulni szándékozó elme nem alakít-e ki újabb ellenállási és kötődési for­ mát? Miután felismerjük a formát vagy sablont. további konfliktusokra lehet számítani. Nincs nemes szándékú vagy jó feltételekhez való kötődés. valamint arra. Amíg létezik ez a belső el­ lentmondás. most pedig kialakítottunk egy másikat. Ez a szabadulási vágy azonban az elme újabb kötődését eredményezheti. A vágy az. A ré­ gi séma ragaszkodik ahhoz. Ha pedig nem nagyon különböznek egymástól. amit meg kell értenünk. Adva van két forma. amely azt su­ gallja. szabadulni akarunk tőle. alapvetően azonban mégis hasonlóak. Nagyon különböző ez a két késztetés. hogy nem kell engedelmeskedni. . hogy szabadok legyünk.

amely egyébként magában foglalja a szabadság utáni vágyat is. hogy ezt a vágyat próbálnánk elnyomni. Lerombolom a kötődés egyik formáját. . A feltételekhez kö­ tődéstől való szabadulás egy melléktermék. A feltételektől va­ ló szabadulás nem hoz látványos eredményt. Nagyon fontos viszont annak megértése. a vágyakozás is kötődést hoz létre. Ahelyett azonban. de ugyanakkor a másik csapdájába esem. ezért nincs jelen­ tősége. és ezzel a valódi megértéssel elérkezik a fel­ tételekhez kötődéstől való megszabadulás.feltételekhez kötődéstől való szabadulás vágya csak to­ vábbi kötődést eredményez. ez a felismerés lerombolja a korlátokat. meg kell értenünk a vágy működését. Ha megvalósul a vágy megértése. mi hozza létre magát a kötődést. Ugye érthető ez? Amennyiben szándékosan meg akarom szabadítani ma­ gam a feltételekhez kötődéstől.

hanem azt kell kitalálni. mert nem tudja. mivel képzésünk arra irányul. az elme képzése . Az ilyen tudatosság szerintem az egyik legnehezebb dolog a világon. élete azonban nyilvánvalóan felszínes marad. imádkozhat. ez csak akkor valósítható meg. Tudatában kell lennünk gondolatainknak és érzé­ seinknek. mennyire bonyolult ez. elolvashatja az összes könyvet. foglalkozhat tudományok­ kal. a megfigyelésre kell szorítkozni összehasonlítás vagy megítélés nélkül. hogy ítéljünk. így életünk na­ gyon felszínessé válik. amelyben hagyományokat.tudás vagy tapasztalat valamilyen formában történő felhalmozása. vagy az elme kivetítésének bármilyen formája. Miután megtapasztaltuk. elfogadjunk vagy összehasonlítsunk.ez maga az egyszerű tudatosság. Úgy gondo­ lom. halmozhatja az ismereteket. emlékeket és a faji ismeretek örökségeit őrizzük. vajon kiiktatha­ tó-e a tudatos és tudatalatti elme.. Elmehet valaki analízisre. felismerés és mélyre hatolás kulcsa nem más. mivel megakadunk az azonnali problémánál és annak azonnali megoldásánál. beláthatjuk. mint a tu­ datosság. hogyan lehetne mélyebbre hatolni. a meg­ értés. járhat temp­ lomba. ha az elme képes tudatos­ ságra bármilyen külső kérés vagy nyomás nélkül . meditálhat.. .mindezek nyilvánvalóan károsan hatnak a kutatás és felfedezés folyamatára. Azt hiszem. Véleményem szerint nem pillanatnyi problémákra kell megoldást keresni.

az viszont tény. Mit tehet ilyen­ kor az elme? Vagyis milyen állapotban lehet az elme. amikor tudja. Tény. ahogy az ettől való szabadulási törekvések is. Ezt a tényt . az atma -. nem pedig a tény felismerésé­ ről? Amikor tudatosul bennünk. Abban rejlik a nehézség. Ki lehet talál­ ni ezzel kapcsolatban számos elméletet. hogy ne kötődjünk feltételekhez. hogy nem ismerjük fel min­ den vonatkozásában.akár tet­ szik. amely ezektől szabad lenne. hogy feltételekhez kötő­ dünk. azonnal és spontán m ó d o n cselekszünk. és tudjuk. ezt valóban tudjuk. és felismeri. hogy feltételekhez kötődik. hogy az ettől való szabadulási törekvések szintén korlátozottak? Amikor kijelentjük. fortélyos.a megfigyelő.b á r m i l y e n kifinomult. . vagy csupán hangzatos megnyilatkozásról van szó? Ugyanolyan bizonyossággal tudjuk. a felettes én. hogy feltéte­ lekhez kötődünk. és a vele való szembesülés azonnali megvilágosodást okoz. vagyis feltételekhez kötődik. hogy feltételekhez kö­ tődünk. Va­ jon amikor azt állítjuk. hogy van olyan részünk . a gondola­ tok közé tartozik. nincs olyan része. Mivel gondolunk rá. Mondhatjuk azt. azonnal cselekszünk.feltételekhez kötött. filozofikus vagy bonyolult legyen is .z elme teljes mértékben feltételekhez kötött. hogy tudatos és tudatalatti elménk egyaránt feltételekhez kötődik. mint egy kobra felismerésének? Vagy esetleg csak egy tény felszí­ nes ismeretéről beszélhetünk. ahogyan egy kobrát felismerünk? Amikor látunk egy kígyót. Nem kell arra törekednünk. tisztában vagyunk vele. nem látjuk be. van-e annak ugyanolyan jelentősége. hogy minden gondolat .tudomásul kell venni. akár nem . hogy az kobra. amely nem korlátozott. hogy nem kötődünk feltételekhez.

hogy az analízis folyama­ ta . amit vizsgál. aki különbözik attól. Mi jö­ het helyette? Nincs többé elkülönült elemző. Ho­ gyan lehetne ezt megszüntetni? Hogyan lehet a tudat­ alattit egy csapásra megtisztítani a múlttól? A lélekbúvárok szerint a tudatalatti részben vagy teljesen megtisztítható az analízis során vizsgálatokkal. szomszédainkkal.nem szabadíthatja fel a tudatalattit. vagyis konfliktusok forrása lehet. és ez már önmagában is kettősséget okoz.em is tudatosodik bennünk. egy megfigyelő. közvetítést. máris ki­ vontam magam az elemzésből. hogy a tudatalattinak mennyire nincs jelentősége. feltárásokkal. miközben a megfigyelő elemzi megfigyelése tárgyát . Pontosan látom. a gondolatok mozgását igényli. hogy pusztán a tudatalatti elemzése nem vezet sehová. nem foglalkozom vele. Megszűnik az elkülönülés. aki értelme­ zi megfigyeléseit. hogy az analízis semmilyen körülmények kö­ zött sem szabadíthatja meg terhétől a tudatalattit. amikor tudatosul ben­ nem az a tény. így legalább „normális" em­ beri lényekké válunk. bizalmas beszél­ getésekkel vagy álomfejtéssel. . és még lehetne sorolni néhány felszínes dolgot. Azt tapasztaltam. viszont most nem erről van szó.. Abban a pillanatban. Akkor pedig rádöb­ benünk.. hanem mindenki maga lesz saját elemzé­ sének tárgya. Valamennyit segíthet a neurózis ellen. Ezért teljes egészében elutasí­ tom az analízist. hogy a múlt milyen hatal­ mas erővel taszít minket egy bizonyos irányba.amely időt. akik képesek alkalmazkodni aktuális környezetükhöz. ta­ lán kedvesebbek leszünk házastársunkkal. Az analízis folyamatában azonban mindig jelen van az elemző és az alany.

. Két gondolat között van egy hallgatási periódus. amikor nyugalma nem mesterségesen előidézett és minden ok nélküli. megláthatjuk. amely nem kap­ csolódik a gondolkodási folyamathoz.. mert pusztán tekin­ télytiszteletből sohasem fedezhetünk fel semmit. ha az elme nem biz­ tosít folyamatosságot a gondolatnak. nagyon is lehetséges az elme számára. a gondolat mozgása gördülékenynek tűnik. ezért analízisének nincs jelentősége.. mivel abban a pillanatban. A feltételekhez kötődés teljes folyamatának megértéséhez nincs szükség analízisre vagy önelemzésre. hanem ez maga a feltételektől való sza­ badulás.. Csakis ebben az esetben lehet szabadulni a múlttól. A szünet felismerése. mégis vannak benne rések. . hogy megszabaduljon mindenféle feltételhez kötődéstől. ugyanakkor tudatában kell lennie a gondolatok közötti szünetnek is. látnia kell saját ingaszerű moz­ gását múlt és jövő között.pontosabban nem minket szabadít meg. aminek nincs jelentősége. hogy az elme szabad legyen. Csak újabb pótszer lesz belőle. gondolatok közötti intervallumok.. hogy a válasz. maga is a múlt ré­ szévé válik. amikor megjelenik az elemző. hogy ez a szünet órával nem mérhető. Megfigyelhetjük.zt állítom. Ha nagyon körültekintően figyelünk.. Ezt persze nem kötelező elfogadnunk. Ez csak akkor következhet be. teljes tapasztalása megszabadít a korlátoktól . Hogyan lehetséges szabadulás az elme számára? Ahhoz.

álmos elme ragaszkodik kialakított szoká­ saihoz. mivel az elme így sohasem új. gondolatokra és érzé­ sekre . Ha a szokásnak ellenállunk. Nem a szokás be­ fejezése a cél.amely odafigyel ar­ ra. nem friss és nem ártatlan. Szerintem a szabadság lényege a szokás teljes mechaniz­ musának tudatos és tudattalan megértése. rájö­ vünk. hanem a szokás szerkezetének teljes megisme­ rése. A szabadságnak semmi köze életkorhoz vagy tapasztalatok­ hoz. azzal erőt adunk neki. ho­ gyan jönnek létre újabbak más szokások megtagadásával vagy elutasításával. Ekkor majd belátjuk. hogy lezárul további szokások kialakulása. A minden pillanatban éber elme . mivel amíg az elme lerom­ bol egy szokást és létrehoz egy másikat. a kézmozdulatokra. Csak a szabad elme észlelhet mást is saját magán túl. és a küzdelemből újabb szokás alakul ki. megtagadjuk. . hogy teljesen tudatában le­ gyünk a szokásnak. küzdünk el­ lene. addig sohasem lehet szabad. Csak a nehézkes. Csakis a friss. hogyan lehet szabadulni tőle.felismeri. Meg kell figyelni.múlttól való megszabadulás nélkül nem létezik sza­ badság. Nagyon lényeges ennek megértése. ártatlan elme lehet szabad. amit mondanak. Viszont ha ellenállás nélkül tisztában vagyunk a szokás teljes szerkezetével. hogy a szokás már nem alakul tovább. és ebben a szabadságban valami új keletkezik. Az a lényeg. hogyan alakulnak ki a szokások. azzal csak folytonosságát erősítjük. Ami­ kor küzdünk egy szokás ellen.

Figyelem Az egyedül választható tudatosság Erőszak Energia .

. és ha nem az igazságot keresi vele. kioltja energiáit. A valóság kutatása közben az ener­ gia saját magát szabályozza. amely ala­ kítja az egyént. és akit még­ sem tud tönkretenni a társadalom? Beláthatjuk. így viszont nem felel meg a társadalmi elvárásoknak. Ezért van szükség társadalmi ellenőrzésre. Vajon fel lehet-e szabadítani energiát Isten vagy az igazság keresésé­ ben? Az igazság felfedezése közben olyan állampolgárrá vál­ hatunk-e. Talán észrevettük már azt az érdekes és nagyon egyszerű tényt. amikor igazán tenni akarunk valamit. aki megérti az élet alapvető kérdéseit. éppen ezért a társadalom ellenőrzést gyakorolhat fölötte. hogy abban a pillanatban. Amennyiben valaki ezt nem veszi tudomásul. tehát nincs szükség külső kontrollra. Ez az energia szabályozza saját magát. valódi emberré válik. hogy az ember energiát hordoz magában. akkor energiáit mindenféle hiábavalóságra pazarolja. ez az energia romboló hatá­ sú lesz. Aki spontán módon kutatja a va­ lóságot.valóság kutatásához rengeteg energiára van szükség. valahogy lesz hozzá energiánk.

A küzdelem és erőlködés végigkíséri egész életünket . mivel az emberek többségét arra nevelték. hogy jók legyünk. Az oktatás. Ezek mind tények. zöld és piros. pszichikai. hogy küzdjön. ami lé­ nyegében nem más. Az iskolában az első dolog. amit megtaní­ tanak . le­ győzzük a gonoszt. aminek valójában semmi köze a lélekhez. a vallás és a társadalom is arra ta­ nítja az egyént. hogy Istent akkor találjuk meg. elménket. . amely arra irányul.nem arról van szó. A kettősség kialakulásá­ val a konfliktus elkerülhetetlenné válik. testünket. Az az erőfeszítés azonban. Társadalmi szinten pedig senki sem élheti a saját életét. magas és alacsony. mint konfliktus. egyre csak küzdenünk kell az úgynevezett spirituális szinten. fegyelmezettek vagyunk.az erőfeszítés.küzdenünk kell azért.pusztán energiapocsékolás. hogy küzdjön és erőfe­ szítéseket tegyen. mint energiapocsékolás. hogy nincs férfi és nő. energiapocsékolást látunk. gyako­ rolunk.ármilyen konfliktus . hogy megkülönböztessünk tényt és ideát. és mit tilos. Azt hirdetik. megta­ gadunk és elnyomunk mindent. Tilos bármit meglátnunk. mit kell tennünk. Bármerre nézünk tehát. ellenálljunk a kísértésnek és fegyelmez­ zük magunkat. Ezt rendkívül nehéz megérteni és még nehezebb megszabadulni tőle. intellektuá­ lis . marcangoljuk lelkünket. nem más. Mit tehetünk és mit nem. fény és sötétség.fizikai. Meg kell érteni a ket­ tősség teljes folyamatát . ha dolgozunk.

amely­ ben felmerül egy probléma. hogy ez az energiapocsékolás mi­ lyen jellegű. hogy ennek tudatában már elégedetten hátradőlhetünk. .mikor azt kérdezzük. ezt viszont nem lehet megvalósítani Shankara. A való életben kell megfigyelni mindennapi konfliktusainkat. Buddha vagy valamelyik szent útmutatása alapján. együtt kell élni egy nyomasztó emlékkel vagy hagyo­ mánnyal. ami nem azt jelen­ ti. ameddig az ideák sokkal fontosabbak a tényéknél. Miközben tudatosul bennünk.aztán eszerint éljük az életünket. hol fecséreljük el energiáinkat. beláthat­ juk. hogy a veszteség elsődleges okozója a konfliktus. Fel kell ismerni. Az el­ sődleges energiavesztés tehát a konfliktus. hogyan takarékoskodhatnánk az energiával. létrehozzuk egy idea kényszerpályáját a ta­ karékosságról . Mivel sohasem találunk rá meg­ oldást. Ez pedig nem más. mint egy ellentmondás kezdete. A konfliktus addig megmarad.

festésre vagy effé­ lére. hogy többségünk konfliktusoktól ter­ hes. ah­ hoz energiára van szükség. és mit nem szabad tenni. vagyis energiapocsékolást. hanem nagyon is pusztító.elismerhetjük. Az emberek többsége ellentmondásokban él. Amennyiben szem­ besülünk a ténnyel. Az ilyen ellenállás és konfliktus pedig energiát hoz lét­ re. Ha azonban közelebbről szemügyre vesszük ezt az ener­ giát. a konfliktus legyőzése pedig erőfeszítést igényel. amit alkotásnak nevezünk. Az ellentmondás magában foglalja az erőfeszítést.. hanem lelkében is. és annál jobb lesz a végeredmény. . az ellentmondás feszültsége energiát ad nekik az önki­ fejezéshez és alkotáshoz. ellentmondásos életet él. amely már nem ellenállásból származik. amely az el­ lenállás újabb formája.. Ellenállás közben bizonyos energiák keletkeznek. mivel köztudott: ha valaminek ellenállunk. nemcsak környezetében. hanem pusztán a konfliktus eredménye. Az erőfeszítés pedig pazarlást jelent. Amennyiben van bennük tehetség vagy adottság írásra. Minél erősebb a feszültség. hogy nem teremtő. Ez azonban egyáltalán nem alkotás. hogy konfliktusba kerültünk és ellent­ mondásban vagyunk. Az ellentmondás konfliktust teremt. hogy mit kell. annál nagyobb a konfliktus. rájövünk. Minden cselekvés alapja. az olyan minőségű energiát ad.

Meg kell találnunk az energiának azt a minőségét. rakéta. Kreatív csak olyan energia lehet. vagy olyan állapotba kell kerül­ ni. és nem lehet szabad. Közben már nem szokás ar­ ról beszélni. elméletileg még milyen gyógymódok léteznek. Amikor szembesülünk a tényekkel. . Ezek nem alkotások. mint társadalmi reformok. ügyes üzletkötések. elméletekkel bajlódni már nem időszerű. Olyan ez. az atom és az űr megis­ merése mind ismeret vagy gondolat eredménye. vajon nem csak elméletileg létezik-e az ilyen energia. amikor az elme már nincs a gondolat rabságában. hűtőszekrény.z a kérdés. mint ami­ kor egy rákos beteget operálnak. nem megszállottság­ ból. A gondolatok apránként. Az idők során minden találmányt gondolat szült: az összes berende­ zés. kiváló köny­ vek írása. az ebből eredő cselekedetek pedig romboló hatásúak . A gondolat sohasem lehet kreatív. Az elmébe is be kell hatolni. gépiesen termelik az energiát. lépésről lépésre. sőt gyerekes éretlenségre vall. ahogy a teljesít­ mény sem az. amely nem gondolat terméke. ha olyan célokat szolgálnak. nem önmegvalósításból vagy csalódottságból ered? Re­ mélem. létezik-e olyan energia. amely nem önellentmondás eredménye. mivel min­ dig feltételekhez kötött. Felmerül a kérdés. repülőgép.még abban az esetben is. amely kívül esik a gondolatok birodalmán? Van-e olyan energia. világosan fejeztem ki magam. nacionalista megkülönbözteté­ sek vagy politikai tevékenységek. mivel a feltalálás nem alkotás. amelyet nem csupán gondola­ taink hoznak létre.

egy madár dalát hallgatjuk. Léteznek módszerek és koncepciók. Ezt az energiát ételből vagy napsugárból nyerjük.amikor ellentmon­ dásba kerül saját magával -. . nézünk egy folyót. Az ilyen minőségű energiát nem lehet megkeresni. A fizikai energiát megfelelő táplálkozással nyilvánvalóan nö­ velhetjük vagy gyarapíthatjuk. De ugyanaz az energia. Ha fel akarjuk fedezni ennek az energiának a természetét. hogyan hozhatjuk létre a legmagasabb szintű energiát. Az energia legmagasabb szintű formája . miiven eliárással vaev módszerrel lehet hozzájutni. abban a pillanatban már csak energiapocsékolásnak tekinthető. amikor beszélünk. a psziché mozgatóereje származik . először fel kell ismernünk. A módszer azonban teljesen más.az elme olyan állapota. figyelünk vagy szemlélődünk. Minden megfigyelés energiát igényel. Nincs hozzá vezető út. mint az energia minőségének megújítása és felfrissítése. csak tiszta energia létezik.a csúcspont . Nem kérhetjük. amikor nincs idea. nincs érzékelés vagy motiváció. hogv áruliák el. az égboltot. nincs gondolat. mennyi energia vész kárba nap mint nap. amelyből a gondo­ lat.z energiáról alkotott fogalmaink alapvetően különböz­ nek magától az energiától. Erre minden kétséget kizá­ róan szükség van.

hogy nem figyeltünk. feltesszük a kérdést magunknak: Hogyan élhe­ tünk olyan világban. Ezzel ugyanis válaszoltunk. félretaszítja a konfliktust okozó nagyra vágyást. .anélkül. Amikor valamit tényként nézünk vagy figyelünk. mi az együttérzés. reagálna vagy ítélkezne -. hogy értékelne. mint megszabadulás. mit tesz. A mélyére ásva megvizsgáljuk. el­ söpri. milyen hatással bír. a tény biztosan olyan energiát szabadít fel. sajnálkozás vagy szeretet. reagál­ tunk egy állításra vagy tényre. Mindössze értelmeztük. Tehát nem foglalkoztunk magá­ val a ténnyel. Amikor ezt meghalljuk.alaki mond valamit. nem pedig a ténnyel törődtünk. Vegyük például az ambíciót. amely nagyravágyásra épül? Ez azt je­ lenti. Amennyiben belátunk egy tényt. A nagyravágyó elme kívül és belül egyaránt gonosz. miközben nincs szük­ ség a gondolat erőfeszítésére. mint a tőle való megszabadulás pillanata. Ha vala­ ki figyel . véleményt alkottunk ró­ la vagy válaszoltunk. mi pedig figyelünk. amely lerombolja. A figyelem nem más. Egy nagyravágyó elme sohasem tudja meg. annak felfogása nem más. az rendkívüli hatású.

Vajon van-e tér az elmében is. miket mond a beszélgetőpartner. vagy pedig az annyira zsúfolt. Ha az elme nem túlzsúfolt. egy távoli hídon átrobogó vonat zakatolására. A távolság a híd és az otthonunk vagy a folyó két partja között ez mind tér. odafigyelhet a kutya ugatására. Ebben a szobában is van tér. hogy nincs benne hely? Amennyiben el­ ménkben van szabad tér. . nincs teljesen lefoglalva. az a csend. és pontosan tisztában lehet ve­ le. nem pedig halott. mi a tér. Ebben az esetben az el­ me élő. Ebből a csendből szár­ mazik minden más .udjuk.ezért vagyunk képesek ellenállás nél­ küli odafigyelésre.

anélkül. megosztottság. A többi nem más. nincs szükség ered­ ményre. A meditálás folyamán tehát elménk megszabadul a rendszerektől. ez pedig a figyelem egyetlen állapota. Ebben a figyelemben nincs erőlködés. mint meren­ gés vagy az elme kisded játéka. hogyan kell meditálni. befolyásolás vagy kényszer nélkül? Képes-e az elme teljes figyelemre a ki­ rekesztés érzése nélkül? Minden bizonnyal képes rá.étezik-e olyan figyelem. . Ha teljes figyelmet tudunk fordítani valamire. és képes figyelni. hogy lekötné magát vagy összpontosításra törekedne. anélkül. hogy lekötnénk az elmét. küzdelem. amely nem köti le az elmét? Lehet-e figyelni egy tárgyra való összpontosítás nél­ kül? Lehet-e figyelni bármilyen késztetés. rájöt­ tünk arra.

éleményem szerint különbséget kell tenni céltudatos és cél nélküli figyelem között. amelynek nincs oka. Hasonlóképpen létezik elégedetlenség.ez azonban kirekesztő folyamat. . amely nem kirekesztő. Van viszont olyan figyelem. tudatosság. hitre. de véleményem szerint ez a rendkívüli elégedetlenség alapvető fontosságú. Nélküle az elégedetlenség bármilyen más formája csak az elégedettséghez vezető utak egyike lehet. tárgyra . nem elégíti ki semmiféle beteljesülés. nem lehet megzabolázni. Összpontosíthatunk egy bizonyos ideára. Talán nem a megfelelő kifejezést használtam erre. nem valamilyen problémából ered.

és az egyes részek összeadása nem jelenti az egész befogadását. A figyelem olyan álla­ pot. Az ismeret.Iménk művelésénél nem az összpontosításra kell he­ lyezni a hangsúlyt hanem a figyelemre. de nem az össz­ pontosítás erőfeszítéséből származik. nem eredményezi a végtelen megértését. A rész azonban sohasem azonos az egésszel. amely szükségszerűen össz­ pontosítás eredménye. A figye­ lem korlátlan. hogy valami köré felhalmozná az összegyűjtött tapasztalatokat. Az ilyen tevékenység azonban ön­ magával kerül ellentmondásba. amely saját magára összpontosít. de amikor az a célunk. Az ismeret kon­ centráció eredménye. és bármilyen kiterjesztése csak saját ha­ tárain belül történhet. A teljes­ ség sohasem fér bele a koncentráló elme kereteibe. Az elme. nem határolják be ismeretek. a tudást saját kiterjesztésé­ re használja eszközként. miközben a figyelem határok nélküli. amelyben elménk mindig tanul. Koncentrálással az elmét arra kényszerítjük. Koncentrálás so­ rán az elmét valami mindig korlátozza vagy behatárolja. hogy megértsük az elme teljességét. hogy egy pontba szűküljön össze. . A figyelem tehát elsődleges fontosságú. anélkül. ráadásul közösségellenes. már a puszta összpontosítás is akadályozó tényezővé válik. amely az összpontosítás felhalmozá­ si folyamata. Figyelem állapotában elménk használ­ hatja és használja is az ismeretet.

most oda kell figyelnem. Ellenállás­ sal és félretaszítással foglalkozik. Amennyiben teljes mértékben nyitottak vagyunk valaminek a befogadására. . Hamarosan rájövünk. Amikor látunk egy fát vagy egy madarat. mi­ lyen jó volna figyelni. a teljes odafigyelés nem azt jelenti. Ez nem figyelem. Nincs más lehetőség. vagyis védőfalat magunk körül. De hogyan lehet ezt megtenni? Ismét visszatértünk a vágyhoz. Ugye van ebben valami igazság? Valaminek a totális megértéséhez télies figyelemre van szükség. gyakorlással sem lehet eljutni a teljes fi­ gyelem állapotába. Azáltal. hogy megszerezzünk valamit. ezért képtelen figyelemre. amikor az elme kényszeríti magát figyelemre? Ellenállást vált ki. Mi történik. hanem kizárás. tehát a figyelem sohasem lesz teljes. mennyire bonyolult ez. hogy nevet adtunk neki.it jelent a figyelem? Vajon a figyelem segíti-e elmémet működésre kényszeríteni? Amikor azt mondom ma­ gamnak. El­ ménk hozzászokott a zaklatottsághoz. és ez jó. ez pedig egy papagáj. A gyakorlás összpontosítást jelent. szabályoznom kell elmémet és kizárok minden más gondolatot. már meg is akadályoztuk. hogy megakadályozza más gondolatok beszivárgását. hogy meg­ állapítjuk: ez egy tölgyfa. Vajon ezt lehet figyelemnek nevezni? Biztosan nem. hogy teljes átalakuláson mentünk keresztül. hogy figyelhessünk rá. ezért azt mondjuk. aztán to­ vábbmegyünk. ami viszont behatárolja az összpon­ tosítást. rá­ jövünk.

mivel ezek mindegyike a kényszer valamilyen formája. Félelem mindaddig jelen van. A szeretet nem hasonlítgat. tele frusztráltsággal és kín­ zó ellentmondással. amikor a tanítványt jólét veszi körül. biztonságérzete van. az a félelemtől való szabadulást jelenti. jutalmazással vagy büntetéssel. ezért megszű­ nik az irigység és a „valamivé válás" kínszenvedése. amíg szükségét érezzük. amely szeretetből fakad. . és tudatára ébred egyfajta elfogulatlan hozzáállásnak. Ez nem más. A félelem kiküszöbölése a figyelem kez­ detét jelenti. nyugalmi állapotba kerül. hasonlítgatással. a figyelem ezzel szemben nem oktatható. Ugyanúgy nem lehet megtanítani a félelemtől való szabadulást sem.ogyan lehet eljutni a figyelem állapotába? Ezt nem lehet művelni rábeszéléssel. Midőn mind­ ezt megértjük. Az összpontosítást meg lehet tanítani. mint a siker hajszolása. A figye­ lem tehát spontán módon alakul ki. vagy vigyük valamire. hogy legyünk valakik.

és ebben rejlik az élet szépsége. ahol sohasem háborgatnak. ha a tudás felhalmozódik.ehet-e gyakorolni az alázatot? Amennyiben tudatában vagyunk alázatosságunknak. csak a tanulás folyamata létezik. amely akkor válik fájdalmassá. hogy különleges állapotba kerül­ jünk? Olyan helyre. amennyiben teljes odaadással figyel. Ezért érezzük. hogy megérkeztünk. nincs tovább. Tudni akarjuk. sohasem fog eredményre várni. Az ilyen elme tel­ jes mértékben öntudatlan saját tevékenységét illetően. mivel állandóan nyitott. Ha megér­ keztünk. ahol megtalál­ juk az örök boldogságot és az állandó üdvösséget? Mint már korábban említettem. mint a folyó. Az elme. olyan. azért figyelünk. zaklatottak és szánalmasak vagyunk. Az eredményre vagy befejezésre törekvő én nem örökkévaló. nincs hová megérkezni. nemcsak az üzleti életben. Vajon ez azt jelzi. Pedig mindenki meg akar érkezni vagy már beérkezett. csak a tanulás folyamata létezik . . hanem minden más területen. biztosan nem vagyunk alázatosak. hogy elégedetlenek. mindig mozgásban van. Nincs hová megérkezni.

a tény iránti alapvető érdeklődés söpri el ezt a hátteret. tehát olyannak látja. de ha tudatunkat tökéletesen elfoglalja a virághoz kapcsolódó ismeret. és nem a háttérrel. Ha valóban a tény megfigye­ lésével vagyunk elfoglalva. Ebben a tu­ datosságban nincs választási lehetőség. Tudatában kell lenni feltéte­ lekhez kötődésünknek. nem látjuk magát a növényt. amelyben bár­ milyen helytelenítés vagy elfogadás nélkül figyel meg valamit. nincs helytelenítés. Az emberek többsége képtelen erre. Amennyiben viszont elménk tele van a virággal kap­ csolatos botanikai ismeretekkel. foglalkozások és minden más miatt nem tudják leválasztani a tényt háttérkörülményeiről. mivel ez akkor is megmutatkozik. amilyen. mivel a hagyományok. már nem a virág teljességét látjuk. amikor megfigyelünk egy tényt.tudatosság az elmének olyan állapota. az utóbbit el­ nyomjuk. Amikor elsődleges érdek kizárólag a tény megérté­ se. Egy tény szemlélése tehát tudatosságot jelent. Amikor nem a botanikus szemszögéből nézünk egy virágot. tetszés vagy nemtetszés. Tuda­ tában kell lennünk a háttérnek. és amikor úgy érezzük. teljességében látjuk. . Lehet tudomásunk a virágról. hogy a háttér csak akadályozna eb­ ben.

megfigyelhetem. Tudatosulhat bennem.tudatosságban csak jelen létezik . majd reám hagyományozta. az önvizsgálat vi­ szont nem lehet teljes. Tuda­ tosan felfoghatom egységes egészként a múlt teljes folyama­ tát. . hiszel-e Istenben. és erről beszámolt másoknak is. hogy feltegyem a kérdést. milyen erők munkálkodtak. A tudatosság összetett folya­ mat. aki alkotott egyfajta istenképet. fáj­ dalmas. hogyan alakul ki a félelemből Isten fogalma. és így be­ folyásoltam vagy változtattam meg ezt az istenképet.félelem valamelv ősömtől. Az is lehet. pontosan mi történt.vagyis tudatosan lát­ juk a múlt folyamatainak hatását. én pedig összegyúrtam ezt jelen elképzeléseimmel.amenynyiben tudatosan gondolkodom . miközben a tudatosság örömet és eksztázist okoz. Ezek közül valaki mohóságában kisa­ játította. amelyek arra kény­ szerítettek. ahogy kihat jelenre és jövőre. Például ha megkérde­ zem. és követendő példának állította az utánzást mint ma­ gatartást. akinek személyes tapasztalata lett a valóságról vagy Istenről. amely alakítja a je­ lent. és módosítja a jövőt. Tudatosan fel lehet ismerni. Az önvizsgálat eredménye morbid. A tudatosság a teljesség folyamata. nem a megosztottság jellemzi. hogy létezett olyan személy. mi kész­ tetett a kérdés feltevésére. Aztán tudatosulhatnak bennem a különböző félelmek . akkor a kérdezés folyamán .

és a teljes képet látja-e. zöld. Pedig ha nem látjuk a fát teljességében. kisebb és nagyobb ágakból. egyáltalán nem látjuk. megsárgult. Ugyanez vonatkozik a tudatosságra is. sohasem láthatjuk teljességét. ki festette. gyü­ mölcsből és levelekből áll.ezeket mind egységes egésznek látjuk. haszontalansá­ got. Ha nem látjuk elménk működésének teljességét . tagadást. ahogy a fát . jóváhagyást. amikor a fát nézzük. El­ mehetünk mellette. reményt és zaklatottságot.nincs nyoma a tudatosságnak. törzs­ ből.ezt most szó szerint értem -. mert csak az érdekli. Milyen szép! vagy Az egy mangófa. fa. kétségbeesést.fa. Az elme működésének szemlélé­ se közben a tudatosság állapotában ugyanúgy érzékeljük a helytelenítést. Megkérdezhetjük tehát magunktól. nem csak részekre. A tudatosság az egészre vonatkozik. tudatos-e elménk ebben az egyszerű érte­ lemben. harcot. ehető. Amikor megállunk és ránézünk . valamint virágból. talán tamarindus. csúnya. vagy Nem tudom milyen ogyan nézünk egy fát? Látjuk-e a fát teljességében? Ha nem látjuk teljes egészében. magát a fát nem látjuk. A levél lehet halott. miközben megjegyezzük: Ott egy . vagy pedig a kép egyik sar­ kát nézi.abban az értelemben. A fa gyökerekből. lehulló .

hanem tu­ datosítani kell a pszichológiai folyamatot. Nem minősítjük a madár röptét: csak figyel­ jük és gyönyörködünk szépségében.a a tudatosság gyakorlattá és szokássá válik. koldusokról és elsuhanó luxusautókról -. sohasem tapasztalunk unalmat vagy fájdal­ mat. egyre nő a konfliktus. hullámzó tengerről. Választás vagy indoklás nélkül képtelenek va­ gyunk megfigyelni ezt a belső konfliktust. Amikor azonban saját belső küzdelmünket nézzük. . Amit gyakorolnak. Amikor azonban eredményt hajszolunk. Amennyiben tudatában vagyunk gondolatainknak és ér­ zéseinknek . Nemcsak a külvilágról kell tudomást szerezni madarak röptéről. fákról és szélről. valamilyen végső célt akarunk elérni. A tudatosság nem fegyelmezhető. fájdalmas és fárasztó lesz. mi­ vel a gyakorlás magában foglalja a szokás kialakulását. az már többé nem tudatosság. és megkez­ dődik a fárasztó küzdelem. az erőfeszítés és akarat alkalmazását. hogy azonosítanánk vagy megtagad­ nánk ezeket -. belső feszültséget és konfliktust is. helyteleníthetjük vagy igazol­ hatjuk azt. Az erőlködés pedig torzu­ láshoz vezet.anélkül. árnyakról.

feltételezi a szemlélődést. A mindenre kiterjedő tudatosságból fakadó cselek­ vés a saját lét teljességének tudatosítását is jelenti. A gondolat virágzásán azt értem. házak előtt ülő színes ruhájú embereket -. Ezek­ kel korlátozzuk a gondolat virágzását. hogy virá­ gozzék minden gondolat és érzés. beláthatjuk. Bárminek. beszűkült és középszerű lesz. ezt meg kell tenni. a falevél. A gondolat pedig csak ebben a tudatosságban képes virágozni. hagyja. ha egy gondo­ latot vagy érzést virágozni engedünk. Mindez teljes mértékben különbözik attól a cselekvéstől vagy összpontosítástól. virágzó fákat. amely pusztán képességektől függ. illetve az abból nyert ta­ pasztalatokra épít. fatörzs.varjak repülését az égbolton. szét­ tördelt vagy töredékkapacitásra.tudatosság olyan elmeállapot. tehát na­ gyon kiterjedt figyelmet igényel. Nem lehet értékelni. éppen ezért korlátozott. fi­ gyelést. hogy ez jó. szüksége van szabadságra. az pedig rossz. mi zajlik le gondolatainkban és érzéseinkben. mi törté­ nik. Figyelmet. a lombkorona formájának tudato­ sulását. sohasem korlátozza azokat. a tudatosságon keresztül érti meg minden érzését és gondolatát. . ha részleges. és nem lehet korlátozni. és nem összpontosítást igényel. azt pedig nem. Az elme korlátozott. Amennyiben tehát nagyon mélyen belemegyünk. ami virágzik. hogy a gondolat virágzása a gondolat végét jelenti. nem lehet kijelenteni. amely mindent magá­ ban foglal . fényre. hogy szabadságot kell adni neki: lássuk. Aki tudatosan éli meg saját létezésének teljességét.

Választás és helytelenítés nélküli csendes szemlélődés. ha nincs elfoga­ dás vagy visszautasítás. amely a negatív gondolkodás legfejlettebb for­ mája. produkál. Ez a tudatosság feltárja azt a kreatív ürességet. eltűnik maga a probléma is. Alkotás csak tagadás­ ból fakadhat. Csak akkor beszélhetünk alkotásról. nem pedig külön­ böző fokozatokat jelent. felszínre kerülhet minden jelentősebb rejtett érték. A táguló tudatosság és a teremtő üresség egyaránt teljes folyamat. amelyből a megértés fakad. Amikor az elme fogalmaz. ha az elme csendes és üres. . de csak akkor. amelyet nem le­ het elképzelni vagy megfogalmazni. amikor nem „csinál" problémát . így jöhet létre az egyre táguló tuda­ tosság.ebben az éber passzi­ vitásban benne foglaltatik az alkotás. „Sem­ minek lenni" és „valaminek lenni" nem egymás ellentétei. amikor eredményt akarunk. A tudatosságban sokkal erősebb az érzékenység. Ha helytelenítés vagy megítélés nél­ kül csendesen szemlélünk egy problémát. Amennyiben az eredmény hajszolása megszűnik. Ebben az állapotban megértjük és fel­ számoljuk a problémát. nem elérendő végcél.tudatosság nem valamivé válás. az nem alkotás. Probléma csak akkor merül fel. ebből passzív tu­ datosság következik. ez pedig nem az „igenlés" szó ellentéte. Ebben a folyamatban gon­ dolat és érzés kibontakoznak.

aminek hatására különösen nyugodttá vá­ lik.z öntudatosság állapotában semmi sem marad titok­ ban. Ha egy ventilátor nagy sebességgel forog. Csak semmi kötelesség vagy kényszer! A fájdalom és szomorúság majd megteremti azt a kielégíthetetlen érdeklődést. tanulmányoz­ zuk és megértsük. hogy megfigyeljük. A megértésnek ezt a folyamatát azonban gátolja a helytelenítés vagy elfogadás. Hasonlóképpen a gondolatok és érzések is csak akkor tanul­ mányozhatók vagy érthetők meg. . ítélet vagy azonosítás. Egy lassan mozgó dolgot tudunk követni. Minél többet lát és ért a szűrő. ha mozgását tanulmányozni akarjuk. ha az elme képes a lassú feldolgozásra. Csak az nem ismétli önmagát. Az összes gondolat és érzés a tu­ datosság szűrőjére hullik. amit teljes mélységében megértettünk. annál erősebb a tudatosság. Az elme lassítását tehát meg kell oldani. és ennek köszönhetően magasabb szintű lesz a megértés. mivel olyan tükröt állít elénk. amelyben minden torzítás nélkül látszik. a lapátokat egyetlen fémlapnak látjuk. Amikor viszont ráébred képességeire. amely­ nek saját törvényszerűségei vannak. felgyor­ sulhat működése. egy gyors gépet viszont le kell lassítani. mivel akkor minden gondolat és érzés követhető és megérthető lesz.

Mindezek a figyelmetlen­ ség jelei. esetleg igazoltam.történelem. érzelem és szeretet van -. házastársnak -. vajon mi lesz ennek a következménye? Nem tudom. és ha igen. Amikor viszont figyelmet szentelek az erőszaknak és ebben a figyelemben törődés. hogy ez természetes. Szemlélhetjük-e az erőszakot teljes figyelemmel. magának az erőszaknak már nem marad hely.i történik. elmenekültem előle. Ha pedig a figyelem szeretettel párosul. hogy érdemes-e belemenni eb­ be . amikor saját biztonságunkat a tár­ sadalmon belül keressük. kijelentettem.nagyon sokan valószínűleg soha semminek nem szentel­ nek teljes figyelmet -. amikor teljes figyelemmel fordulunk az álta­ lunk erőszaknak nevezett dolog felé? Az erőszak nem­ csak elválasztja egymástól az emberi lényeket . vajon mi törté­ nik? Valójában mi a figyelem? A teljes figyelem valószínűleg törődést is jelent. az pedig lehetetlen érzelmek és szeretet nél­ kül. mi történik ilyen esetben? Amikor teljes figyelmet szentelünk bárminek . de ha mégis előfordul.amely­ hez a hitet és a feltételekhez való kötődést hívja segítségül -. .vagy ma­ tematikatanulásnak. marad-e hely az erőszak számára? Tudnak követni? Hivatalosan helytelení­ tettem az erőszakot. hanem akkor jelenik meg.

ne légy erőszakos.Ezt olyan szintig el lehet vinni. vérmérséklet vagy kötődés szerint. vagy a középpontban. mi az erőszak. Hol lehet meghúzni a határvonalat? Létezik-e kö­ telező határ saját ideák. hogy az ember megszű­ nik létezni. mi a helyzet a növények­ kel? .eszélünk az erőszakról. mert az csúnya dolog. vallási közösségek óvnak az állatok megölésétől. frázisokkal vagy cselekedetekkel kifejeznünk. Mivel az emberekben a több évszázados civilizáció ellenére is még mindig eléggé erős az állati ösztön.Ha nem akarok állatokat ölni. képes-e eb­ ben a világban egy emberi lény teljes mértékben megszaba­ dulni az erőszaktól. amely egy másik társadalom elpusztítására irányul? Az erőszaknak milyen szintjéről beszélünk? Esetleg azt akarjuk elemezni. ahol én vagyok? Azt mondják. felmerül a kérdés. Vajon véget vethetünk-e ennek? . ha mé­ lyebben belemegyünk. Társadalmak. de vajon mit értünk rajta? Ez valóban nagyon érdekes kérdés. és én belátom. élhet-e az ember erőszak nélkül? Pontosan tudjuk. fantáziák. Néhány emberben felmerülhet a kér­ dés: . és megvizsgáljuk. Elmagyarázhatnak minden érvet. hogy „eddig és ne tovább"? Van-e különbség az egyén haragja és erőszakos cselekedete. kívül és belül egy­ aránt. amely a társadalom. főleg akkor. az erőszak borzalmas mindenki számára. normák. valamint a társadalom által szított gyűlölet kö­ zött. amelyre elmondhatjuk. hol kellene elkezdeni az ettől való megszabadulást? Kezdjem a periférián. ezért nem szükséges sza­ vakkal.

mivel ő maga a világ. harácsolunk és hol itt. hogy megragadjuk és megértsük saját magunkat. Lát­ hatjuk viszont. majd fel kell oldani. Meg kell ismernünk a konfliktus és szomorúság fő okát. Amikor az egyén belső konfliktussal küzd. Túlságosan lusták vagyunk ahhoz. hol ott keresünk lelki biztonságot.azt gondoljuk. Nem elég tehát egyszerűen csak a külső békét keresni. környezetével is összeütközésbe kerül. hogy majd mások megoldják helyettünk a problémát. vagy pedig elpusztíthatjuk azt a néhány embert. aki háborút robbant ki. . hogy a béke vágya meghozza a békét. megteremtve ezzel a belső békét. A lustaság miatt . és békét hoznak nekünk.ami valójában az önhittség egyik formája .e higgyük. Mindenki csak saját maga teremthet békét a lelkében és a világban is. ami­ kor mindennapi kapcsolatainkban agresszívek va­ gyunk. hogy a legtöbb ember közömbös.

ami az elképzelt kép nélküli nézést jelenti. .például háború két ország között -. lényegében agresszívek vagyunk. hatalomvágy. Válasszuk le róla a hozzá kapcsolódó képzeteket. közben pedig kialakítottak egy ideológiát.ezt bizonyítja számtalan háború is -. nem szükséges értelmezni. Amikor tényleges erőszakra kerül sor . és ne próbál­ junk mentesülni az erőszaktól. Úgy tekintsük. Természetükhöz tartozik az erőszakosság. pozíciószerzés. valamint az agresszivitás. hogy felismerjük erőszakosságunkat.z állatok erőszakosak. hogy szelídek legyünk . irigység. mit értünk egy fa ártatlan szemlélésén. és még élve­ zi is. presztízs és mindenekelőtt az uralkodásra törekvés.ez szintén része a konfliktusnak. amikor erőszakosak vagyunk. Már elmagyaráz­ tam.vagyis minden gondolat nélkül. Fegyelmezzük magunkat. Mindenféle gondolat nélkül szemlélni valamit olyan. akik az állatvilág­ ból fejlődtek ki. Az emberek erőszakosak . éppen ezért nevezhet­ jük ártatlannak ezt a szemlélődést. mintha először látnánk. feled­ kezzünk meg magáról a szóról és az ebievezésekhez kapcso­ lódó gondolatokról. és az erőszakmen­ tesség ideálját valljuk. ne legyünk erőszakosak .ugyanakkor ismerjük az erőszakmentesség eszményét -. Mindig arra törekszünk.és ez megint csak a konfliktust erő­ síti. harag. mintha először találkoz­ nánk vele . Az erőszakot a maga valójá­ ban kell szemlélni. korlátozni. Valóban erőszakosak vagyunk . Első teendő. le­ győzni. Az emberek. elnyomni. Tehát. amelyet erőszakmentes­ ségnek neveznek. így máris konfliktusba ke­ rülünk. szintén erőszakosak. féltékenység. Az erőszakot ugyanígy kell szem­ lélni. mindenki részt vesz benne.

aeyseitieink úey kezelik az erőszak ideológiáját.ilyesmi nemcsak kí­ vül létezik. hanem bennünk is -. hogy a tökéletes figyelem segítségével megszabadulhatunk magától az erőszaktól. hogy nincs semmilyen időintervallum a figyelés és cselekvés között.zemlélhetjük az erőszak tényét . Ez azt jelenti. Az erőszak tényét egy ideológián keresztül nézzük. Méghozzá telje­ sen megszabadumatunk tőle. tehát továbbra is erőszakot gyakorolunk. Nem figyelünk semmire: elménk. nem csupán szóbeli egyetértésre vagy ellenkezésre. oly módon. . Amikor pedig elfogadjuk az időt. mivel nem adunk időt olyan ideológia megjelenésére. nincs vége az erőszaknak. mintha sohasem ismertük volna az erőszak tényét. miközben erőszakmentességet prédikálunk. és ezáltal jön létre az időintervallum. Ehhez azonban nagyon mély meditációra van szük­ ség. amely a megszabadító pózában tet­ szeleg.

Lelkileg szeretnénk biz­ tonságban lenni. lel­ ki szükségletünk. pedig állandó biztonság nem létezik.zerintem az erőszak fő oka. . A belső biztonságérzet váltja ki a külső biztonság igényét. hogy birtokoljunk egy férfit vagy nőt. mint biztonság vagy bizonyosság. lelki biztonságra törekszünk. bárki. erőszakossá válunk. hogy mindennel szemben bebiztosítsuk kapcsolatunkat. Egy kapcsolatban azonban nem létezik olyas­ mi. Úgy gondolom. így tehát az erőszakhoz hozzájáruló okok világszerte elter­ jedtek és tombolnak. Amennyiben ezt a kapcsolatot támadás éri. és biztos legyen a kapcsolatunk. megbízhatóságra vágyunk. komolyabb előtanul­ mányok nélkül megfigyelheti és megtalálhatja saját magában azokat a dolgokat. Azért alakult ki a házasság intézménye. hogy mindannyian belső. érzéketlenségnek. amelyek külső okai ennek a rendkívüli brutalitásnak. mi folyik a világban. aki csak kis figyel­ met szentelne arra. bizonyosságra. mivel belső. Mindannyian biz­ tonságra. közönynek és erőszaknak.

érthető a probléma. Ha viszont valaki képes szemlélni és megérteni az erőszakot. mivel elmém állandóan arra összponto­ sít. hogyan szabadulhat meg az egyén az erőszaktól. az biztosan önző gondolkodásra és cselekvésre ösztönöz. nem csak felszínesen vagy hangzatos frázisokban -. hanem lelkileg telje­ sen és véglegesen? Amennyiben az erőszakmentesség eszmé­ nye nem szabadítja meg elménket az erőszaktól. hogy az elme tel­ jes mértékben megszabaduljon az erőszaktól. amelyek szabályozzák az erőszakot és erőszakmen­ tességre változtatják át. ha­ rácsoló társadalmunk lényegében erőszakra épül. Amúgy belátom.indannyian belátjuk az erőszak felszámolásának fon­ tosságát. hogyan legyen valaki erő­ szakmentes. mennyire fontos. anélkül. és megszerezzen egy másikat. Mindenfelé háborúk dúlnak. Mi tehát a teen­ dőm? Az biztosan nem kérdéses. ho­ gyan valósíthatjuk ezt meg. Tény. Ha az egyének megszabadulnak az erőszaktól . és amikor azt kérdezzük. hogy önzővé válnánk? Gondolom. Amikor az a gondom. Az egész világ az erő­ szak béklyójában vergődik. ami véleményem szerint számunkra tökéletesen jelentéktelen. . Kérdés. hogy erőszakosak vagyunk. akkor talán van esély a végleges megoldásra. nemcsak felszínesen.teljesen. hogyan ne legyünk erőszakosak. hogy megszabaduljon egy dologtól. lélekben is. és olyan irányelveket követek. hogy az elmét megszabadítsam az erőszaktól. az erőszak okának elemzése vajon segít-e feloldani magát az erőszakot? Végül is ez az egyik fő problémánk. csak egy ideált hozunk létre.

addig az egyén a tudat­ lanság és félelem által vezérelt világban fog élni. Ha az egyén vágyat érez. Együttmű­ ködtünk elődeinkkel. A gyűlölet elpusztításához meg kell szabadulni a gyűlölet minden kisebb és nagyobb formájától. hogy a világban most is tobzódik a gyűlölet. kapzsiság világát? A világ ugyanaz nagyban. a társadalmi vagy vallási szervezet működtetéséhez egyénekre van szükség. és amíg ez nem sikerül. előtte fel kell hagynia a gyűlölködéssel. gyűlölet és kapzsiság foglyai va­ gyunk. őseink és mi magunk te­ remtettük meg. kapzsiság magját. . mint az egyén kiterjesztése. állam. hanem embe­ ri butaság vagy történelmi folyamat eredménye. A gyűlölet nem magától jött létre. és ameddig meggondolatlanul vi­ selkedünk. Most pedig részt veszünk a gyűlölet világában. Az egyén tudatlansága. Amennyiben az egyén változik. hogy lé­ tezik egyetemesség és teljesség. mint mi kicsiben. de nem létezik egyének nélkül. hogy elpusztítsa a gyűlöletet. Amikor azonban az egyén megfontolt. másrészt pedig megértheti. A világ ön­ magunk kiterjesztése és megtöbbszörözése. de az idea megvalósításához. kapzsisága és félelme megtartja ugyanezeknek a felépítményét. a tudatlanság. vajon befo­ lyásolhatja-e a gyűlölet. A világ pedig nem más. akik valamikor a múltban elvetették a gyűlölet. félelem.áthatjuk. amíg elnézőek vagyunk vele szemben. egyrészt elszakadhat a fájdalmat és szenvedést ki­ váltó borzalmas okoktól. társadalmi szerve­ zet. elmélkedő és tudatos. Létezhet mint idea. Ez a tudatlanság tehát kétségtelenül a múltba vezet. A gyűlölet légkörét apáink.

A haragnak számos oka le­ het. rossz eszközöket alkal­ mazok jó cél érdekében. mint barátokkal és ellenségekkel foglalkozni.. hozzám hasonlóan brutálissá válsz. Ezt csináljuk már évezredek óta. érzésekkel és cselekedetekkel. . hogy leküzdjem magamban a haragot. Azzá leszel. A haragot toleránsán kell tanulmányozni és megérteni. Eb­ ben nincs megértés. va­ jon mi lesz az eredménye? Még több harag. bár­ mennyire helyesnek érzed. nem szabad to­ vább táplálni gondolatokkal. ezek megértése nélkül nem szabadulhatunk tőle. amit teszel. ami ellen harcolunk. nem pedig erő­ szakkal győzedelmeskedni fölötte. Az ellenség és barát meghatározása gondolatainkban vagy cselekedeteinkben alakul ki. Ez a fárasztó feladat állandó öntudatosságot és intelligens ru­ galmasságot igényel. Nincs transzcendentális harag. ami én is vagyok. A helyes gondolkodás véget vet ennek a felosztásnak.z biztos. Megalkottuk az ellenséget. ezért a jóság megszűnik létezni. A sze­ retet túllép barát és ellenség kategóriáin. tehát sokkal in­ kább fontos tudatában lenni saját gondolatainknak és csele­ kedeteinknek. és te gonosz eszközök­ kel harcolsz ellenem. és találkozunk egymással. és te kegyetlen eszközökkel akarsz legyőzni. mint az. Felelősek vagyunk az ellenségeskedés kialakulásáért. Ha brutális vagyok.. Ha gonosz vagyok. hogy azzá válunk. amilyenek mi vagyunk. a gonoszt. hogy a gyűlölet gyűlölettel csap­ ion össze? Amennviben erőszakos eszközöket használok. és nem lehet véget vetni az ellenségeskedésnek. mi magunk váltunk ellenséggé. akkor te magad is gonosszá válsz. Meg kell értenünk az ellenségeskedés okát. Vajon van-e más megközelítés. mivel a társadalom és az állam olyan. Ami­ kor mérgesek vagyunk.

Boldogság Szomorúság Fájdalom Bánat .

viszállyal terhelt vi­ lágban menedékre van szükségünk. amit mindanynyian akarunk? Ebben a nyugtalan világban. külö­ nösen fontos tisztában lenni azzal. Az emberek többsége minden valószínű­ ség szerint valamilyen boldogságra vagy békére vágyik. Ezt hajszol­ juk. amelytől a boldogságot reméljük? A boldog­ ság és öröm nem azonos egymással. ahol békességben élhe­ tünk. egyik vezetőtől a másikhoz megyünk. menedéket keres. gondolkodást és törődést igényel. Úgy gondolom. figyelmet. boldogságot. amit keresünk: boldog­ ságot vagy örömet. amit legtöbben keresünk? Mi az. küzdelemmel.i az. váltogatjuk a val­ lásokat és tanítókat. mi után kutatunk. Egyáltalán kereshetjük-e a boldogságot? Talán rábukkanhatunk az örömre. mit akarunk felfedezni. . mi az. Mielőtt tehát szívünket és lelkünket odaad­ juk valaminek. háborúval. A boldogság valaminek a mellékterméke. de a bol­ dogságot biztosan nem találjuk meg. szinte mindenki ezt akarja. ahol mindenki békét. A zűrzavarral. Vajon valóban a boldogságot keressük vagy pedig egy bi­ zonyos örömöt. tudnunk kell. ami komolyságot.

Meg kell érteni ezt a rendkívüli dolgot. Igazából semmit sem élvezünk. pénzt keresünk. Eme vágyainkat nem szükséges elítélni. külön­ ben az élet felszínes. tanulunk néhány dolgot. Más élményekre vágyunk . aki egyre többet ha­ rácsol össze magának. ostobaságnak tartjuk . Különlegesen finom elmére van szükség hozzá. de nem rafinált egyénre. Megnézzük.. ha­ talomra. telihold.. pozícióra. eluralkodik rajtunk egy érzés. ugyanakkor felszínesek. Ha ezeket értéktelennek. Az öröm azonban sokkal mélyebb érzés.agyon kevesen élvezünk bármit is. felületesen szórakozunk vagy izgu­ lunk. érdekes fa.mondván. amelyben az öröm élvezője nincs benne. szenvedünk. Az ilyen ember sohasem értheti meg az örömnek azt az állapotát. igazolni.. jelentéktelen. Kis örömet szerez egy naplemente. bujaságra. Az öröm természetét mélységeiben kell megismerni. kevés szel­ lemi élvezethez jutunk és végül meghalunk.megszüle­ tünk. bár a javán már túl vagyunk. felszínesnek. amit örömnek nevezünk. gyermekeink születnek. Öregszünk. felelősséget vállalunk. szép ember. de élvezni akarjuk az életet. .. inkább meg kell érteni és a he­ lyükre kell tenni őket. Ezek mind az élet természetes tartozékai.szenvedélyekre. hogy nem spirituálisak -. tönkretesszük egész életünket. repü­ lő madár vagy egy tánc látványa. Az öröm nem pusztán érzés. amelyet meg kell ér­ teni és bele kell merülni. kicsinyes lesz .

abban a pilla­ natban már nem vagyunk azok. csa­ ládjuknak vagy a társadalomnak. amikor tuda­ tosul bennünk. gazda­ gok és szegények egyaránt akarnak valamit maguknak. Azt nevezzük tehát boldogság­ nak. Ha azonban nem kapjuk meg. amit hajszolni lehet. elkerül bennünket. addig tökéletes boldogságot érzünk. ha ez sikerül. máskülön­ ben pedig boldogtalan leszek. boldogságot érzek. amit akarunk. Vajon az a pillanat jelenti a boldogságot. Amíg akarunk és megkapunk valamit. . hátha rájövünk.it értünk boldogságon? Néhányan azt állítják. el akarunk utazni külföldre. amit akarunk. hogy alázatosak vagyunk. amit akarunk. Amikor tudatosul bennünk. Próbáljuk kitalálni. A boldogság nem olyan do­ log. Ruhát akarunk vásárolni. és boldogok leszünk. mi a boldog­ ság. hogy a szegények ne kapják meg azt. ha megkapunk bármit. legyen az siker vagy elismerés. hanem jön magától. Ha azonban ke­ ressük. boldogtalanok lesznek. Nem ez jelenti a problémát. amit akarnak. és ha sikerül. aminek tudatában va­ gyunk. és megkapjuk. a bol­ dogság abból áll. Nem arról beszé­ lünk. attól boldogok le­ szünk. Nem indulhatunk tehát el a boldogság után. máris kezdődik a boldogtalanság. Ebben mindannyian részt veszünk. Ha egy autóra vágyunk. hogy megkapjuk. nem nyugtalankodunk. hogy mindenünk megvan? A boldogság tu­ datosulásának pillanatában már régen túl vagyunk a boldog­ ságon. hogy olyasmi. Amennyiben akadályozzák vagy leállítják őket. Én akarok lenni a legna­ gyobb politikus.

az emlék. A gondolat ér­ zés. A boldogságot viszont nem lehet megtalál­ ni.. ott hiányzik a boldogság. de nem tudhatja. Ahol konfliktus tapasztalha­ tó. Vajon lehet-e az elme. az pedig nem boldogság. amely már elmúlt. A boldogság emléke csak egy érzés. hogy bol­ dogok voltunk. A boldogság tudatosulása még nem jelent bol­ dogságot. amilyen például az emlékezés konfliktusa. A konfliktus az elméhez kapcso­ lódik. A felismerés az emlékezés válasza. tehát unos-untalan konfliktusokat szül. A gondolkodás minden szintjén az emlékekre adott vá­ lasz. A boldogság azonban nem érzés. Emlékezünk arra. Az érzésre újra meg újra rá lehet találni. amit el lehet érni. Az emlékezés vi­ szont azonos a múlttal. ami pedig szintén érzés. A felismerés nem azonos a boldogsággal. A végső cél az érzés. Vajon tudatosul-e bennünk. A múlt nem más. mivel állandóan elvész. csupán érzés. de megmondhatja-e a múlt. reakció. mint érzés. A boldogság nem azonos a boldog pillanatokra való emlékezéssel. és nem a jelen. reakció a jelen mellett vagy ellen.z elme sohasem találhat rá a boldogságra. Az érzések mindig örömöt ke­ resnek.. a boldogság viszont nem olyan cél. hiszen az nem olyasmi. Amit ismerünk. mikor jön el a boldogság? A tudatosság csakis konfliktusokból ered. mi a boldogság? Felelevenítheti. Ami elmúlt. amit érzésként lehet hajszolni vagy meg­ találni. az már nem boldogság. . emlék. az a múlt. a tapasztalat boldog? A valódi felismerés gá­ tolja a tapasztalást. A boldogság élménye.

A dolgok átmeneti jellegűek. A boldogságot eszközökön keresztül keressük. azok pedig tönkreteszik a cél­ kitűzést. családban vagy hírnévben.. Van-e valamilyen forrása? A folyó a kezdetétől a vé­ géig vízcseppekből áll. mint maga a boldogság. Aztán a tu­ lajdon. A boldogság igazi jelentésének megismeréséhez fel kell fe­ deznünk az önismeret folyóját. ha azt képzeljük. a dolog értéke­ sebbé válik. család. mégsem azonosak a boldogsággal. hogy a for­ rásánál találhatjuk meg a boldogságot. kapcsolatokban. Tévedünk. Az önismeret nem önmagában végződik.éressük a boldogságot dolgokban. és halálra van ítélve. A boldogságot keressük ben­ nük. A boldogság ott van. és valóban az is. Ami­ kor valamin keresztül keressük a boldogságot. . elhaszná­ lódnak vagy elkallódnak. Keressük a bol­ dogságot tulajdonban. amely rátelepszik minden cselekedetünkre. A kapcsolat folyamatos súrlódások­ kal jár. de nem ismerjük fel átmeneti jellegüket. eszme nagyon fontossá válik. gon­ dolatokban és eszmékben. amit emberi kéz vagy elme alkotott? A dolgok. ahol éppen mi magunk hajózunk önismeretünk folyóján. bármin ke­ resztül. csak boldogtala­ nok lehetünk általuk. Ezért a bánat lesz állandó társunk. Mindezek tehát nagyon fon­ tossá válnak. kapcso­ latok és eszmék nyilvánvalóan átmenetiek.. Az eszmék és hiedelmek pedig nem szilárdak vagy állandóak. Megtalálható-e bármi révén a boldogság. Ebből a nézőpontból a probléma egyszerűnek tűnik.

meleg és életet adó. A folyamatosság utáni vágy romlottságra utal. . ha azért vágyunk a boldogságra. Ha magunknak akarjuk megtartani a napfényt. gondolkodó kategóriákon . egyik örömből a másikba igyekezhetünk. El­ ménk viszont keresi az állandó boldogságot. A kreatív boldogság olyan. mert sikertelenek voltunk. áhítja a boldogságot. ha elménk az „én" gondolatán . valamit. Megalkuvás nélküli boldogságra csupán akkor nyílik lehe­ tőség. mint a napfény. Csak akkor érhetjük el az eksztá­ zist. aki keresi. aki mindezt élvezi. Ha azonban elménk képes túljutni ezen. ha az „én" a kifinomulás során végül eltűnik. fájdalom nélküli boldogságot . Az „én". Ha képesek vagyunk megérteni az élet folyamatát anélkül. de mindennek a középpontjában ott van az „én". mert szenvedünk vagy mert elvesztettünk vala­ kit. a valódi.. olyan bol­ dogságra talál. az csak egyszerű reakció. hogy jót vagy rosszat mondanánk rá. aki harcol.. amely már nem önmagából fakad.almozhatjuk az élvezeteket. és nem valamiféle keresgélés eredményeként jön létre -. ha ez a folyamat véget érne.amely megalku­ vást nem ismer. Hasonlóképpen. az már nem tisz­ ta. kutatja. esetleg azért. megfigyelő. aki egyre kifinomultabbá válik. de sohasem szeretné. amely nem a „tiéd" vagy az „enyém". Ez a bol­ dogság nem lehet a szó hétköznapi értelmében állandó. ami to­ vább tart.kísérletező. véleményem szerint ak­ kor következik a kreatív boldogság.túl fejti ki tevékenységét. aki több örömre vágyik. az „én".

és mivel szenvedünk. nagy házunk. pedig rendelkezünk tudással. Boldogtalan. amikor elmém egy része a boldogságot. Boldog vagyok. amikor szenvedünk? Megérthetjük-e a szenvedést? Ez az én problé­ mám. hogyan figyeljek a szenvedésre. körülvesszük magunkat haszontalan. kicsinyes. nem pedig az. Meg kell tehát értenem. kultúránk is egészen más volna. létezik-e boldogság.. boldogságot akarunk. szenvedő emberi lények vagyunk.. figyelhetek a boldogságra is. a nyomorúságból való kivezető utat keresi? Nyilvánvalóan nem. Ezt kihasználva félrevezetnek minket azok. hiú emberi lények vagyunk. akik társadalmi. hogyan lehetek boldog. értéktelen dolgokkal. nem minősíthetem. teljesen más világban élnénk. Megérthetem-e. de abban a pillanatban. Civilizációnk. A boldogságról akkor tudom meg az igazságot. pénzzel és pozícióval. lelki vagy anyagi boldogságot ígérnek. mivel a szenvedés megértéséhez teljesen azonosulnom kell vele. Boldogtalan.iért kutatjuk. lehet pénzünk. autónk és számtalan élmé­ nyünk. Boldogtala­ nok vagyunk. sok gyermekünk. Ha boldogok volnánk. ha tisztá­ ban vagyok azzal. mivel valójában azzal vagyok azonos. Mi értelme megkérdezni. amikor nem szenvedek. . szá­ nalmas. Nem utasíthatom el. hogy mi a boldogság? Lehet ez helyes megközelítés? Nem vagyunk boldogok. oda a boldogság. nem ha­ sonlíthatom össze valami mással. küszködő. megelégszünk kicsinyes célkitűzésekkel. mi a szenvedés. hogyan kell figyelni. Tudnom kell. Ha képes vagyok odafigyelni a szen­ vedésre. amikor ez tudatosul bennem. mi a szenvedés.

A szenvedés nem enyém vagy tiéd. azok szenvednek.különleges éleselméjűséget és belá­ tást igényel. Meg­ érteni ezt a szenvedést . hol él. események eltérőek lehetnek.le­ gyenek bármilyen nemzetiségűek -. konkrét személyről van szó. Hason­ lóképpen a szenvedés is általános. mivel eltérő életet élünk. Ha mégis az. Amikor embereket megsebesítenek . féltékennyé. de a másik ember szenvedése alapvetően ugyanolyan. Ha egy embernek nincs élelme. hogy mindannyian ugyanahhoz az egyetlen emberiséghez tartozunk. Miután vége a szenvedésnek.ülönbözik-e a te szenvedésed az én szenvedésemtől. az nem a mi szeretetünk. az már nemcsak a mi éhségünk. esetleg az ázsiai. aggódóvá és durvává válik. Amikor ambíciók hajtanak és könyörte­ lenek vagyunk. Nem tehetem személyessé.amely nem az enyém vagy a tiéd. Beláthatjuk. hanem jelen lévő és mindannyiunkat érintő . akkor szenved. amely nem személytelen. Amikor éhesek vagyunk. Amikor valaki szenved. Amikor szeretünk vala­ kit. Nem ismerjük fel. birtoklóvá. hajléka. Amerikában vagy Oroszországban. akkor zsarnokivá. ha­ nem egész Ázsiáé is. hanem egyszerűen öröm. magától értető­ dően következik a belső és külső béke. hogy ez kifogásolható. ruhája. amerikai és orosz ember szenvedésé­ től? A körülmények. füg­ getlenül attól. nem vonatkoztathatok el tőle. nem elvont. gondoljunk arra. . Az öröm nem az én örömöm vagy a te örömöd. mint az enyém. hogy a hatalmon lévő poli­ tikus ugyanolyan könyörtelen Ázsiában. nem az enyém vagy a tiéd.

Ha nem értjük meg a szenvedést. elménk és szívünk érzéketlenné válik. erőszakossága vagy szűklátókörűsége.a feleségem. az attól való menekülés pedig eltompít. megváltót. ita­ lozást vagy egyéb szenvedélyeket választva -. Ha megértem a szenvedést. koldusok . amely lehet sa­ ját ostobasága. érzé­ ketlenné válunk iránta. hogy a szenvedés eltompít bennünket. Én viszont önmagában vizsgálom a szen­ vedést. hanem a környezetemben élők ... a gyermekeim. mantrát. mi történik azután. Bárki meg tudja állapítani a szenvedés okát. meggondolatlansága. mert menekülni akarunk előle . állatok. érzéketlenné tesz. . felfigyelek nemcsak a saját. Mi­ vel nem szándékozom menekülni előle. eszméket. kezdem megérteni a szenvedést. élénk. anélkül. Nem értjük meg a szenvedést. A szenvedés megértése nem az ok megtalálását jelenti. vagyis érzékenynyé válok. Mivel nem értjük meg a szenvedést. Elmém figyelmesen éber. és ebben az állapotban tudatára ébredek mások szenvedésének.gurut.iért vagyunk annyira közömbösek mások szenvedése iránt? Miért nem érdekel minket a teherhordó férfi vagy a gyermekét cipelő asszony? Miért vagyunk annyira ér­ zéketlenek? Ennek megértéséhez tudnunk kell. reinkarnációt. miért nem ér­ dekel minket a szenvedés. Annyi bizonyos.szenve­ désére is. érzékeny leszek. csak meneküljünk a látható világ mögötti Valóságtól. Mi azonban nem akarjuk megérteni a szenvedést. hogy választ várnék. bármit.

a hit ugyanolyan szerepet tölt be a lelki fájdalom megelőzésében. Az élmények feltöltő erejének birtokában védve vagyunk bármely komoly. a lelki fájda­ lom viszont abból ered. hanem valójában fizikai vagy lelki „javak­ tól". Ezért félünk a hit elvesztésétől. amelyeket eszközként gyűjtöttünk össze a fájdalom elhá­ rítására vagy a bánat megelőzésére. amelyek elégedetté tesznek. A megszerzett tudás és hiedelem azonban alapvetően azonos . Elutasíthatunk néhány ránk erőltetett hagyo­ mányos hiedelmet. mivel erőt. önbizalmat és tudást csakis sa­ ját tapasztalataink adhatnak.fizikai fájdalom az idegrendszer válasza. hogy félünk mindenkitől. Ebből következik. annak ellenére. zavaró tényezővel szemben. Nem akarjuk. A lelki fájdalom elűzésé­ re irányuló felhalmozási folyamamak a bánat szerves része. ugyanis attól fé­ lünk. Nem az ismeret­ lentől félünk tehát. Amed­ dig a pszichikai feltöltődés zavartalan. hogy bármi háborgasson.védekezés a fájdalom ellen. aki megzavarhat. . hogy olyan dolgokhoz ragasz­ kodunk. hogy nincse­ nek tökéletes ismereteink vagy bizonyítékaink ezen hitek va­ lóságalapjáról. valaki vagy valami elragadhatja ezeket tőlünk. Ahogy az orvo­ si ismeretek felhasználhatók a fizikai fájdalom ellen. A tudás is segíthet a fájdalom megelőzésében. megvéd bennünket a lelki fájdalmaktól.

ha felosztjuk a világot szenvedésre és az azt megfigyelő sze­ mélyre. Most pedig mindenki nagyon jól figyeljen! Belátható. .nem szeretnek. a harmadik pedig menekül a tények elől . amely szabadulni akar a bánattól. Énem egyik része magyarázatot. Van egy bánat . ha a ró­ la szerzett tapasztalatunk nem megosztott. Ez maga az igazság. hogy szenve­ dünk. nem látjuk meg az igazságot. elmélete­ ket állít fel. Másik része különféle következtetések hálójában vergődik.it értünk bánaton? Talán tőlünk különálló dolgot? Eset­ leg valami rajtunk kívül találhatót. Amikor kijelentjük.. vagy talán valami másról van szó? Ez bizo­ nyára nagyon fontos kérdés. túl szeretne lépni rajta. amit megfigyelhe­ tünk vagy megtapasztalhatunk? Pusztán csak megfi­ gyelők volnánk. És van még harmadik része is az énemnek.. meghalt a fiam vagy vala­ mi hasonló. a másik magyarázatot keres. vajon mit értünk rajta? Különbözünk-e saját szenvedé­ sünktől? Valóban ez a nagy kérdés. amely válaszra vár. hogy egy tény vagy igazság csak akkor érthető meg. mindannyian ilyenek vagyunk? Egyik énünk elutasítja a bá­ natot. nem pedig akkor.hogyan érthetjük meg ezt teljes egészében? Csak akkor lehetséges megszabadulni a bánattól. Ugye. és ellenáll neki. Amennyiben viszont széthullunk. ha képesek vagyunk az átfogó megértésre. okokat és érve­ ket követel.

akkor ez a középpont fog félni tőle. valójában mi ez a középpont. Egyszerűen csak élünk egyik szótól a másikig.ajon amikor nincs megfigyelő. nem adunk neki nevet és nem toljuk félre. mi történik? Ha nem nevezzük meg. mert mi magunk vagyunk a fájdalom. Nincs többé „én szenvedek". egyik reakció­ tól a másikig. nem kell megnevezni és ezzel félresöpörni mi magunk vagyunk a fájdalom. mi­ vel még sohasem vizsgáltuk. . csinálni kell valamit a fájdalommal. Mi a teendő? Semmit sem lehet tenni? Ha mi magunk vagyunk a fájdalom. Amikor pedig azok vagyunk. A középpont szenvedni fog. Ekkor cselekedni kell. ami szenvedhetne. az érzés. mivel nincs kö­ zéppont. Nem választhatjuk el magunkat a fájdalomtól. vajon a középpontunkhoz tartozik? Ha a középpontunk áll vele kapcsolatban. ha nem kapcsolódik hozzá félelem. Mi történik valójában? Nincs kategória. hogy szenvedünk? Egészen biztos. de nem fogadjuk el. mi történik? Azt mond­ juk. aki szenved. az agónia. hogy alapvető átala­ kulás történt. olyankor a szenvedés különbözik-e tőlünk? Mi vagyunk a szenve­ dők.

módja és fokozata létezik. mi valójában a szenvedély és a szerelem. italhoz.amelyek felé törekszünk . amely a szenve­ dély és szerelem megértésével foglalkozik. Rácsapjuk tehát az ajtót a szomorúságra. és az élet ezen két fontos tényezőjének meg­ értése nélkül sohasem fogjuk megismerni.hatalmas jelentősé­ get tulajdonítunk..fogfájás. karrierhez. operáció. az nem válasz a kérdés­ re. Van fizikai szenvedés . és ezekre létezik válasz. Szenvedést okozhat a jövőbeli fájdalomtól való félelem is.. Menekülésünk ezután létfontosságú lesz. Ezeket mind nagyon jól ismerjük. szórakozáshoz. A szenvedés szorosan kapcsoló­ dik a félelemhez. mi a félelem és a bánat. a hatalom különböző formáihoz. A cél­ kitűzéseknek . ahogy azt az emberek többsége teszi. és teherként cipeljük életünk során. Befejezhetünk-e min­ denféle menekülést. Az olyan elmének. érdektelen csevegéshez. mindenképpen meg kell ismernie. mint az ajtó bezárása. és visszatérhetünk-e a szenvedéshez? Ez annyit jelentene. ez elkerülhetetlen. Be kell zárni az ajtót a további kérdések előtt.szenvedésnek rengeteg változata. abba kell hagynunk a vizsgálatát. bal­ eset -. Ha menekü­ lünk előle. hogy nem keresünk megoldást a szenvedés­ re. az sem más. . Ha elfogadjuk létezését. Ha azt állítjuk. gyakorlatilag születésünk pilla­ natától halálunkig. hasfájás. tekintélyhez. Menekülhe­ tünk férfihoz vagy nőhöz.

amit csak akarunk. Ahhoz. A bánatnak számtalan formája létezik. Az ember mindig próbálta legyőzni azt a különleges dolgot. Létezik tudatos és öntudatlan bánat. és azt is tudjuk. ha szeretetünk nem talál viszonzásra. azon a tudatos és öntudatlan bánat végét értjük. Az egyszerűséghez nagyon sok intelligencia és érzé­ kenység szükségeltetik. Megpróbálhatunk bármit. tiszta és egyszerű elmére van szüksége. és véleményem sze­ rint a bánat megértése nélkül sohasem lesz vége a konfliktu­ soknak. Még amikor látszólag boldogok vagyunk és megvan mindenünk. Vagy a vallásba menekülünk előle. Bánatot érzünk haláleset­ nél. nyomorúságnak neveztek. a teljes magányosság érzése. esetleg va­ lamilyen testre vagy lélekre ható gyógyszert veszünk be. a kimerítő mindennapi hajszának. Ká­ bíthatjuk magunkat szavakkal. mégsem szaba­ dulunk a tudatos bánattól. Amikor tehát a bánat elmúlásáról beszé­ lünk.bánat nem más. Az egyszerűség nem pusztán ideál. mint bizonytalanság. szórakozással vagy mestersé­ ges élvezetekkel. amelyet bánatnak. nyomorúságnak. hogyan kell kezelni. valamint minden ala­ pot és kiváltó okot nélkülöző bánat is. hogy valaki véget vethessen a bánatnak. a tudatalattinkban akkor is gyökeret ver a bánat. ha nem kapunk elismerést. amelyet évszázadok során örö­ költünk. Mindannyian ismerjük a tudatos bánatot. szomorúság. ha nem felelünk meg saját elvárásainknak. vagy racionalizáljuk. . Létezik öntudatlan bánat is. szomorúságnak.

hogy saját érzéseinket bántjuk. Ha teljes életet élünk. hogy véleményeik és érzéseik nem helytál­ lóak. cselekedeteink bajt okozhatnak. Ezek után mi a teen­ dő? Alkalmazkodni kell hozzájuk. csak azért. ez a felfedezés zavart okozhat azokban. akik ezeket a véleményeket és érzéseket dédelgették. kompromisszumot kell kötni velük. amit tudni akarunk? Attól tartok. hogy ne okozzunk gondot másoknak? Ez az. Ez annyira egyszerű. akkor megkérdezésükkel és aktív kapcsolat­ teremtéssel meg kell tudnunk. és megváltozik véleményünk? Ha másoknak miénktől eltérő véleménye van.ogyan kell cselekednünk. Sokkal fontosabb azonban kideríteni azt. mi igaz és mi nem zavar másokat. Miért akarjuk tiszteletben tartani mások érzéseit és vélemé­ nyét? Esetleg attól tartunk. hogy akkor nem csinálnánk semmit. hogy nem is érdemes megválaszolni. vajon igazuk van-e? Amennyi­ ben kiderítjük. hogy meg ne sértsük barátainkat? .

Amikor valaki hazudik. mert mindenkinek van ideája. Azt gondoljuk. Miért alakít ki valaki egy képet magáról? Azért. mert ténylegesen nem tanulmányozza saját magát. kialakított képe saját magáról. Ha viszont azt színlelem. Ha mélyen belemegyünk a haragba. Ha azonban megfigyeljük. A látható világ mögötti Valóság megfigyeléséhez. hogy kicsi és lényegtelen. milyennek kellene és milyennek nem kellene lennie. Amikor valaki híze­ leg. és egy ideához vagy hőshöz próbálunk hasonlítani. azzal nem bántják az egyént. és ezt a sze­ mébe mondják. kicsi vagy nagy -. véleménytől és félelemtől. Ez nem pusztán szónoki fogás. mint menekülés a valóság elől. . ha a magunkról kialakított ideát támadás éri. Folya­ matosan az ideák és mítoszok világában élünk. arról. Akkor gerjedünk harag­ ra. kellemetlen dolgot mondtak neki. féltékenység.mindegyiket nagyon jól is­ merjük. és ezzel szembesítenek. sohasem a va­ lóságban. hogy ilyennek vagy olyannak kellene lennünk. és nem söpörjük félre. szemléléséhez. A magunkról kialakított ideális kép nem más. valójában milyenek vagyunk. feltárhatjuk az összesét. értékeléstől. hogy nem va­ gyok hazug.függetlenül attól. Miért érzünk megbántottságot? Talán az önhittség az oka? Miért létezik egyál­ talán önhittség? Azért. gyűlölet . mert bán­ tották. senki sem árthat nekünk. tényleges megismeréséhez meg kell szabadul­ ni az ítélkezéstől. Vegyük bármelyik problémát: harag. akkor persze elégedettek vagyunk. mit találunk? Miért haragszik valaki? Azért.iért különböztetünk meg egymástól kisebb és nagyobb problémát? Talán nem jelent mindegyik egyaránt gon­ dot? Miért mondjuk egyikre. hanem csak tényt közölnek vele. haragudni fogok. hogy nagy és lényeges? Ha meg tud­ nánk érteni egy problémát teljes mélységében . a másikra pedig azt. irigység.

hogy jelen van. hogy nevetünk. Mindezek az érzéketlenség megnyilvánulásai. egyetlen szóval vagy pil­ lantással. ha má­ sokat bánthat. amikor valaki elzuhan. Minden esetben kényszert érzünk. mások bántásának kifejezései. és meg­ találjuk ezt az érzést. azokat próbáljuk lerántani. bosszú­ ból. Nézzünk magunkba. Vannak olyan emberek. . öntudatlanul.ajon tudjuk-e. akiknek különleges élvezetet jelent. ha mások szenvedését láthatják. olyan jelekből lehet megállapítani. és gyönyörködött mások szenvedésében. és nagyon kevesen vannak. hogy bántsunk valakit. Nem biztos. mit jelent a szadizmus? De Sade márki valamikor könyvet írt egy emberről. akik képesek radikálisan szakítani a gyönyör ezen elfajzott formájával. Akik fent vannak. Lehet bántani valakit szándékosan. meggondolatlanul mondunk kritikát és pletykát másokról. egy mozdulattal. de ha még­ is. aki élvezte.

emlékeken keresztül alkot. . miközben ez maga a tapasztalás? Érthető a különbség? Nem az emlékek ápolására van szükség. ez egy tapasztalat. Elképzelhető tehát. hogy a legközelebbi ta­ lálkozáskor tiszta lappal induljunk. Ha ennek az érzésnek nem tulajdonítok jelentőséget. hagyományokon. Va­ jon lehetséges-e. hanem az elme felhalmozási folyamatától való megszabadu­ lásra. hogy a megbántás ellenére sem indul be a fel­ halmozás folyamata? A két eset teljesen különbözik egymástól. Ez a szó igazi értelmében vett valódi műveltség. az fáj nekem.z elme tapasztalatokon. Megbántasz engem. Ilyen az elme mindennapi működése. nem motiválja cselekedeteimet. Miközben látom a tapasztalás feltéte­ lekhez kötő hatását. amelyet elraktá­ rozok. amely szerint vi­ szonyulok hozzád. Ebből alakul ki nálam egy alapállás. Megszabadítható-e az elme a felhalmo­ zó tevékenységtől. Ha durva szavakkal illetsz engem. elmém nem kötődik feltételekhez.

Mindannyian jól ismerjük ezt az érzést. ha kételkednek valamelyikben. amely konfliktust és fájdalmat okozhat. a harag gyökeres kiirtásához vi­ szont mélyreható tudatosság kell. hogy hitünk. Társadalmi és vallási megfontolásokból vagy kényelem­ ből uralkodunk magunkon. lényegesek-e ezek mások szemében. kö­ nyörületesnek kell lenni. de valahogy mégsem tudtunk sza­ badulni tőle. elképzelésünk és véleményünk na­ gyon fontos. mivel a kettő nem fér meg egymás mellett. vagy gondosan kialakított bizton­ ságát veszélyeztetik. mert akadályozzák. hogy mindannyian próbáltuk már fékezni haragunkat. A gyűlölet pedig csak további gyű­ löletet szül. ez azonban nem változtat semmin. A rendteremtéshez meggondoltnak. inkább csak kárt okozhat. ke­ gyetlenség miatt. Vajon ennek az lehet az oka. Ehhez megint csak megfontoltság szüksé­ ges. tönkreteszik védekezését. Ebben az esetben az em­ ber kezdi felszámolni saját ellenkezését. . Létezik-e valamilyen különleges módja a harag leküzdésének? A harag fizikai vagy pszichikai okokra vezethető vissza. Hogyan lehet megérteni és megszűntem! a haragot? Ha úgy érezzük. A hithez és meggyőződéshez való ragaszko­ dás helyett tegyük fel inkább a kérdést. A másokat irányító okok megismerésén ke­ resztül haragunk megszüntethető. vagy pedig könyörületet érzünk? Megfér-e egymás mellett könyörület és harag? Lehet-e igazságosság harag és gyűlölet esetén? Talán haragszunk egy általános igazságtalanság. feltétlenül ingerülten reagálunk. Igazságtalanságot tapasztalva többnyire felháborodunk. Valaki haragszik azért. Harag esetén nincs igazságosság. hogy szeretjük az emberiséget.iztos vagyok benne.

miért emlékezik és raktároz az elme. ami nem az elméből származik. Nem is tudja. Az elme nincs tudatában sa­ ját könyörületességének vagy szeretetének. váljon valakivé.olyasmi. mit jelent a megbocsájtás. amely megbántódhat. az elme közép­ pontba helvezi és megerősíti saiát fáidalmát. addig nincs szeretet.ugyanúgy. 1 J O J ) . mivel egyik sem tudatos erőfeszítés eredménye. hogy szépítse. Éppen ezért nagyon fontos kideríteni.it jelent a könyörületesség? Mindenkinek saját magá­ nak kell rájönnie. csak azért teszi meg. viszont megértheti az el­ me. mint a szeretet . to­ vább ne bántsák. miközben erényes és nagylelkű? A könyörületesség . könyörületesség. Amikor az elme egyáltalán semmi sem szándékozik lenni. Ezért a tudatosan megbocsájtó elme valójában sohasem bocsájt meg. amint tudatosan megbocsájtunk. hogy a megbántott elme megbocsájthat-e valaha. Abban a pillanat­ ban viszont. megéreznie. Az elme állandóan abban mesterkedik. nagyítsa saját magát. Amíg tehát tudatos bármilyen különleges hatás vagy erény. akkor ke­ rül a könyörületesség állapotába. Abban az állapotban nincs megbocsájtás vagy megbántódás. mit kell tudnia az „én" tudatos fejlesztéséhez. Képes-e a megbántható elme valaha is megbocsájtani? Vajon lehet-e könyörületes az olyan elme.

amire mi vágyunk. mivel nem más. . hogy a másokétól eltérő cselekvés természetes kö­ vetkezménye a nyugtalanság. ha birtokolnak. amikor olyasmit cselekszünk. mégis menedéket keresünk eb­ ben az átmeneti állapotban. Ha valóban szeretünk valakit. Ebben a szeretetben nincs szabadság. amelyet az állítólagos szeretet vált ki. hogy a szeretet mindkét fél szabadságát jelenti.alaki azt kérdezte. kényelemben érezzük magunkat. hanem egysze­ rű birtoklás. Vagyis szeretjük. mint eltitkolt kötelék. hogyan cselekedhet szabadon és ön­ uralom nélkül. ha a másik személytől azt kívánjuk. Csak akkor fordulhat elő fájdalom. hogy fájdalmat okozzunk ne­ ki. hogy a kényelem múlékony. a szerzési vágy kifinomult formája. hogy azzal megbánthatja azt. amit helyesnek tartunk. akit szeret. vagy pedig ő akar tőlünk olyas­ mit. amikor tudja. szen­ vedésre a szerelemben. Ebből kö­ vetkezik. mindkét felet tönkreteszi. Az egyénnek el kell nyomnia valódi érzéseit. fájdalom és szenvedés. kizárt dolog. bizton­ ságban. így aztán az állandó el­ fojtás. A komfortért való küzdelem te­ hát valójában elárulja a belső gazdagság hiányát. az már nem szeretet. pedig jól tudjuk. Amikor lehetőség van fájdalomra. hogy ezzel a másik számára elfogadhatóvá tegye magát. amire ő vágyik. Köztudott.

a jutalom iránti vágyakozásból vagy a bün­ tetéstől való félelemből származik. Ideiglenesen felrázza a meg­ állapodott elmét. Menedéket talál egy másik hitben. Ugye mind­ ez nem vall intelligenciára? Nem segít ezen semmilyen külső vagy belső kényszer. az elme viszont újabb védekezést talál ki. és az elme összezava­ rodik. Ez az igazság. Mit tesz ilyenkor az összezavarodott elme? Megtalálja a módját. hogy ismét háborítatlan legyen. munkanélkülivé válás.haláleset.sajnálat sokk eredménye. Ember. egy új kapcsolatban. nem elég. amilyen. . ezért csak egyetlen szabadulási mód létezik .ezt viszont magunknak kell megtalálnunk. rend­ szer vagy hit nem szabadíthat meg. ha valaki meggyőz. és így tovább. mindenképpen tudatlanság következménye. amely bármilyen kifinomult is. A csapda természetének megismeréséhez meg kell szabadulnunk tőle. Történik valami . amely már elfogadta az életet olyan­ nak. Ehhez kell ismeretlen vizeken hajóznunk. biztosabb munkában. kiábrándulás egy hitből -. Az élet hullámai aztán ismét szétzúzzák nyugalmát.

Bánkódunk. alkalmatlanságunk miatt. hogy megtaláljuk a mód­ ját terheink könnyítésének. bánatot okoz a halál. módszereken keresztül. Ezek a bánatok gyakran nem is tudatosulnak. Eltemet minket a bánat. Ilyen nevetésben azonban csak ritkán van részünk. Van azonban nevetés is az életben. Próbálunk mítoszokba. a zöld mező és kék ég rendkívüli szépségét. életünk nyomorúságból és küzdelemből áll. Mindezek ellenére bennünk van a bánat is. látjuk a természet pompáját. A korrupció minden formája bánatot okoz. képzelgésekbe. szeretni va­ lakit anélkül. A nevetés kellemes do­ log . A bánatnak vége szakadhat. ha egy nemzet hanyatlik. módszert. kitalációkba menekülni. miközben már nem is értjük. halljuk a gyerme­ kek kacagását. miért kéne szeretnünk ezt a létezést. örömet okozni minden ok nélkül. és ellenállhatunk a fölénk tornyo­ suló szomorúságnak. A látható világ mögötti Valóság megér­ . eszközt. Az anya szenved a szülésnél. Kell találnunk valamilyen megoldást. Reménykedünk. ha várunk valamit.a sétára indulunk. Ha jobban körülnézünk. amiért nem tudtunk teljesíte­ ni valamit kicsinyességünk. amely megszabadít az élet terheitől. saját házunk táján is találunk szomorúságot. és az nem jön el. Folyamatos szét­ hullás. de nem rendszereken vagy tése után tűnik el a bánat. hogy ne bukkanhasson ránk a bánat. akkor is bánatosak leszünk. hogy viszonzást várnánk.nevetni.

koncepciókhoz. cinikus. megkeseredett. Mindezek menedé­ kei a felületes és bánatos elmének. hogyan ma­ gyarázzuk bánatunkat. . képzésünk. ke­ ménnyé. Amennyiben nem talá­ lunk menedéket. Ha nincs ma­ gyarázat.ogyan találkozunk a bánattal? Attól tartok. Oktatásunk. akkor ivásba. A felü­ letes elme vallásokhoz. Nemzedékeken át adják ezt tovább a szülők gyerme­ keiknek. ismereteink. az ideák világában. hiedelmekhez vagy ideákhoz menekül. nincs kielégítő hit. közönyössé válunk. mind felületessé tesznek bennünket. a minket érő társadalmi hatások. ezt a talál­ kozást legtöbben nagyon felületes módon éljük meg. falat vonunk magunk köré. szexbe menekü­ lünk. rideg ember lesz belő­ lünk. Az ilyen elme valójában nem ismeri a bánatot. vizsgáljuk meg. legfeljebb halvány fogalma lehet róla. de ez sohasem azonos magával a bánattal. Kialakult benne egy kép a bánatról. esetleg menekülni próbálunk valamilyen neurotikus iránvba. és a felszínes elme sohasem képes begyógyítani eze­ ket a sebeket. cinikussá. kemény. Az ilyen szenvedések elleni védekezés meggátolja a további vizsgálódást. Figyeljünk saját elménkre. legfeljebb csak a bánat szóval. következtetésekhez. az istenhithez való ragaszkodásban vagy pedig egy elkövetkező életben reménykedve. hogyan veszünk el a munkában.

. és a halál is ott le­ selkedik a közelben. önámítások. vagy próbáljunk menekülni előle. ha képesek vagyunk . munkaképtelenség . hogyan szembe­ süljünk a bánattal: imádjuk. olyankor is. Bármelyik keresztény templomban tapasztalhatjuk a bánat imádatát. nem viszi semmire. Utána pedig nincsenek illúziók. nyomorékság. Akkor valóban megérthető a szenvedés. aggodalmak. és teljesen meg lehet szabadulni tőle. Mindenhol jelen van a bánatnak nevezett különleges dolog. és nagyon különösnek tartom.betegség. amit mondanak. adjunk rá ésszerű magyarázatot.érzelmek nélkül figyelni arra. Akkor talán megtudhatjuk. Jelen van kapcso­ latainkban. és azt hirdetik. Különleges. Keleten saját formái vannak a bánat elkerülésének. hogy mégis kevesen tudnak va­ lóban megszabadulni a bánattól. haláleseteknél. Mi pedig nem tudjuk. ha valaki nem felel meg saját elvárásainak. hogy csak a bánaton és Krisztus keresztre feszítésén keresztül lehet megtalálni Istent. mi a szeretet. vakság. A bánat fizikai okai . szent dolognak tekintik. éles és logikus működésre. vagy amikor próbál teljesíteni és lenni valaki. Csodálatos lehet. félelmek. az agy képes lesz tiszta.bánat mindig más és más alakot ölt. de teljes kudarcot vall.problémát jelentenek.

miért van szenvedés. Mivel én nem vagyok valaki. hogy elhagyott. és nem azt a sze­ mélyt. Magányossá váltam. Aztán rájövök. vajon mi történik? Milyen állapotba kerül az az elme. merre vezet. Ha ezt megteszem. bármelyik mutathatna valamilyen kiutat. hogy az ént helyeztem előtérbe. magányomtól és szerencsétlensé­ gemtől. Elveszett és magányos lettem. mi az oka. amely követi a szenvedés útját? . Ha viszont kitartok a szenvedés mellett és nem dobom el magamtól. vajon minden megnyílik előttem? Akkor meglátom. Nem tudom. mindenki érzékeli-e a különbséget. hogy mi történik valójában. Ekkor képes le­ szek követni a szenvedés útját. ettől pedig sírnom kell. Számtalan ember áll készen arra. hanem az. mert engem elhagyott. abban reménykedem. nem próbálom megtagadni vagy nem akarok elhatárolódni tőle. mert ő elment. hanem ré­ szemmé válik. meglátom. aki azon munkálkodik. nem vagyok kívülálló vagy megfigyelő.i a szenvedés? Mit jelent tulajdonképpen? Nem az ér­ dekel. Egyszerűen tudatában vagyok a szenve­ désnek. hogy segítsen a menekü­ lésben . Nélküle senki vagyok. reményeivel és álomképeivel. ezért egész lényem szenved. akit szeretek. Karma vagy Isten akarata. hanem azért. Nem azért vagyok elkeseredve.több ezer úgynevezett vallásos ember a hitével és dogmáival. hogy megszaba­ dítson nyomorúságomtól. hogy ő az lesz.

ily módon a bánat szó elveszíti mindenféle jelentését. az egész dolog átalakul. Amíg nincs kapcsola­ tom a rajtam kívül álló dologgal. de kialakítok vele egy fiktív kapcsolatot. addig nem jelent számomra problémát. Kényszer vagy parancs hatására ezt nem pillanthatjuk meg. jelentése megváltozik. hogy az a do­ log. és amit el akarunk kerülni. ami a szenve­ dést okozza. máris problémát jelent. hogy látni akarjuk azt. amikor kapcsolatba kerülök a rajtam kívül eső dologgal. spontán meg­ értéssel kell szemlélődnünk. pénztelenségem miatt vagy valamilyen más okból. .ohasem mondjuk. Ha viszont azonosulok a dologgal és látom a tényeket. Akkor majd teljes és összetett lesz a figyelem. egyszerűen eltűnik. Ameddig a szenvedést kívülálló dologként tudom kezelni. tökéletesen érthetőnek és megoldottnak tekinthető a probléma. Abban a pillanatban. Ekkor azt látjuk. amit szenvedésnek és fájdalomnak nevezünk. Ebben az esetben nincs félelem. addig szenvedek a testvérem el­ vesztése miatt. inkább érdeklődéssel.

vagyis nem a középpontból nézünk. beszűkül. amely nem szédül meg a látványtól. A megfigyelési képesség hiánya váltja ki a fáj­ dalmat. Ha egy középpontból tekintünk szét. remény. szépséges naplementét.legyen az következtetés. az feszültséggel és fájdalommal jár. miközben azt hangoztatjuk. ez annyira lenyűgöz bennünket. a megfigyelés nagyon korlátozott. Nem tudunk megfigyelni. ha gondolkodunk. hogy „nem kell a fájdalom. Amikor megfigyelünk vala­ mit a középpontból . Vajon képesek vagyunk-e megfigye­ lésre a mindenhonnan előtörő korlátozó késztetések nélkül? Akinek bánata van. csalódottság vagy bármi -. annak elmagyarázhatjuk. ha megszűnik minden magyarázat. Ami­ kor a középpontból nézzük a szenvedést. csodálatos hegycsú­ csot.mikor látunk egy kedves tárgyat. legszívesebben megölelnénk a világot. Csak akkor tu­ dunk valóban figyelni. elbűvölő arcot vagy mo­ solyt. műkö­ dünk. rá kell jönnünk az okára. Amennyiben tehát kitartunk egyetlen pozíció mellett. Ugye előfordult már velünk ilyesmi? Az­ tán úgy érezzük. hogy menekülhessünk". megfigyelési képességünk behatárolt. hanem lát­ ni és megfigyelni akar. idea. és ott akarunk maradni. hogy a bánat szükségszerű és a beteljesülés eredménye. én pedig olyan elmé­ ről beszélek. Ezek a dolgok kívülről jutnak be elménkbe. az már önmagában is szenvedés. . és ebből fakad a bánat. hogy szóhoz sem tudunk jutni. egyetlen középpontból nézünk szét.

Mit jelent a bánat szó? A társaság. hogy tényleg van végpontja valódi vége. végképp egyedül. hogy szinte megbénulunk a döbbenettől. koncepcióval. nem meneküléssel végző­ dő.i történik. . hogy próbálná kitölteni ezt az ürességet. amíg teljesen véget nem vetünk a bánatnak. A minden .mér­ téket meghaladó végtelenségbe azonban nem tudunk bejutni. ak­ kor következik a bánat. a reinkarnációhoz és sok más ostoba­ sághoz. és már nem működik abban az értelemben. hogy tehetnénk valamit vagy ésszerű magyarázatot találnánk. Elménk ez ellen tiltakozik és lázad. következhet egy másik utazás. Ha fokoza­ tosan belemegyünk. Hir­ telen magunkra maradunk. Ezzel kell együtt élni. és ott maradunk üresen. anélkül. Amikor minden bánat véget ér. Nem menekül­ hetünk halottlátókhoz. nem csak szavakban. amely­ nek nincs kezdete és vége. meglátjuk. a kedves szavak. magányosan. elkötelezettséggel vagy ideával azonosuló mesterséges vége. Egész lényünkkel át kell élnünk a bánatot. nincs mit védelmez­ ni. ha valakit haláleset következtében elveszí­ tünk? Azonnali reakció. csu­ paszon. mivel az elme teljesen üres. közös séták. sok kellemes együtt töltött idő mindez elvész egy pillanat alatt.általunk ismert . minden támo­ gatás nélkül. Aztán majd rájövünk. és amikor elmúlik a megrázkódtatás.

A bánat is tompítja az elmét.. . bele lehet merülni. A bánat vége azzal kezdődik. és hamarosan megtudunk majd valamit a bánatról. Együtt élni a széppel vagy a csúffal. milyen nehéz együtt élni a hegyek látványával. A bánat létezik. Együtt lehet élni a bánattal. hogy lel­ ki önvizsgálatot kell tartani. hogy va­ lóban szép. Együtt kell élni vele. ha­ nem a bánat végéről>A szomorúságról szerzett ismeret nem vet véget a bánatnak. ennél a ténynél azonban nem szükséges többet tudni róla. milyen könnyen hozzá lehet szokni ezekhez. meg le­ het érteni. Megállapítjuk. Nem kell azonban hozzászokni a bánathoz. ahogy azt nagyon sokan teszik. miért szenvedünk.ind annyiunknak van valamilyen bánata. aztán továbbmegyünk. elemezni és magyarázni kell. Én azonban nem erről beszélek. Sohasem menekülhetünk el tehát a bánat tényétől. Jól tudjuk. amely nem engedi elménket eltompulni. olyan tudatosságot. járhatunk templomba. Naponta ott vannak szemünk előtt a hegyek. és közben nem hozzászokni annak szépségéhez. Biztosan mindenki megfigyelte. de nem azért. Olvashatunk könyveket erről a témáról. amennyiben hozzá­ szokunk. Akarunk tud­ ni ezekről? Amennyiben igen. és minden pillanatban tökélete­ sen tudatában kell lenni az összes pszichológiai tényezőnek. és nem hozzászokni a látványhoz . hanem teljesen együtt kell élnünk vele. halljuk a patak csobogását. látjuk a völgy árnyait. sohasem alkothatunk véleményt róla. nem észszerűsíthetjük. hogy megtudjunk róla valamit.hatalmas ener­ giát igényel.

A szavak . gyermekeinkkel. előítéletek és feltételek nélkül. Ezt nem tehetem meg. A bánatot csak akkor lehet megérteni. elméletekkel. hogy közvetlen és bensőséges viszonyba kerüljünk a szomorúság­ gal. Nincs ilyen kapcsolatunk barátainkkal. Képesnek kell lennem arra. Ha megér­ tünk valamit . hogy szeretnem kell téged. Ehhez azonban bensőséges kapcsolatba kell kerülni vele. . és valóban teljes mértékben megértjük. Ha meg­ értelek téged.akár szomszédunkkal vagy feleségünkkel kapcsolatban -. minden korlátozás. közel kerülünk ezekhez a személyekhez. halogatásokkal. ha bensőséges kap­ csolatba kerülünk vele. Csak akkor érthetjük meg a bánatot. racionalizálás. ha megértem a bánatot. Minden kifogás. Bensőséges kap­ csolatban kell lennem veled.ma­ gyarázat.z emberek többsége senkivel sem alakít ki bensőséges kapcsolatot. előítélet. nem lehetnek előítéleteim veled kapcsolatban. hogy téged nézzelek. bensőséges kapcsolatot kell kialakítani vele. amelyek mind szóbeli kijelentésekben nyilvánulnak meg. mivel menekülök előle magyarázatokkal.megakadályoznak abban. bírálat vagy ellenszenv nélkül kell szemlélődnünk. fe­ leségünkkel. mind csak szavak. melyek egy szel­ lemi folyamat termékei . reményekkel. szeret­ nem is kell. ami azt jelenti. Hasonlóképpen. ha szeretjük.

Igazság Valóság Megfigyelő és megfigyelt A látható világ mögötti Valóság 1 1 .

Láthatatlanul jön. Befogadásához azonban teli szív és üres elme szükséges. egyszerű. Hirtelen érkezik. ha az elme üres. Amikor szeretet lakozik szívünkben. Ez csak akkor követ­ kezhet be. Egyszerű emberi lények leszünk. és tiszta. Nekünk az elménk van tele. ha elménk és szívünk tiszta. hitről. és megszűnik alkotni. hogy megbéké­ lést keressünk. mint az éjszaka. minden címke nélkül. nem akkor. Meg kell tehát szabadulnunk mindezektől a dolgoktól. ha szívünk tele van az el­ me dolgaival. Az igazságnak kell el­ jutnia hozzánk. Abban az esetben már hívás nélkül jön az igazság. amikor figyeljük vagy akarjuk. de a szívünk üres. . nem be­ szélünk testvériségről. akár a szellő. mint a nap­ sugár. megosztottságról vagy a hozzá kapcsolódó hatalomról. nincs szükségünk rá. Elkerül viszont az igazság. hogy az igazság teret kapjon. Az igazság csak akkor jelenik meg.z igazsághoz nem vezet ösvény. Olyan könnyed és is­ meretlen lesz. ha van bennünk szeretet.

Az igazság csak akkor ismer­ hető meg. valójában nem más. ha már véget ér a küzdelem. mivel más szavainak ismétlése még nem azonos az igazsággal. Időtlen. Az ismétlés nem más. a kizárólagosságot. nem létezik kétféle igazság. mint az önimádat megnyilvánulása. . hogy valaminek a végére érjen .em vezet ösvény az igazsághoz. amely akkor alakul ki. Az igazság létforma. Csak a végcéllal törődik. Az elme .felhagy ezekkel a tevékenységekkel. nem találja meg az igazságot.és teljesítmény­ orientált . Aki Buddha. amikor az elme . azt hajszolja. eredmény. és teljesen megértjük az elme működését.amely keresi a meg­ osztottságot. Le­ gyen bármilyen nemes ez a cél.nem ismerheti meg az igazságot. Shankara vagy Krisztus igazságát hangoztatja. Majd akkor lesz igazság. Az igazság nem kapcsolódik múlthoz vagy je­ lenhez. Ha valaki saját magát imádja.amely erőfeszítéseket tesz és fegyel­ mezi magát. nem tudhatja meg az igazságot. mint hazugság.

z igazság tény. az­ tán másként látjuk ugyanazt a mosolyt. Csupán az elme az. ambí­ cióink vannak. Erre csak az képes. amely­ nek szüksége van olyan tapasztalatra. hogy az igazság folyamatos. addig Isten keresése csak fokozza a zűrzavart. és a mai igazság holnapra érvényét veszti. menekülés. és másként látjuk magát az életet is. aztán másként látjuk ugyanazt a személyt. amelyet csak akkor lehet megérteni. helyettesítünk. Látunk egy mosolyt. amely igazolja. nem akar eredményeket elérni. Az igazság nem folyamatos. nem ismerhetjük meg az igazságot. ha az elme és a tény közé helyezett különböző dolgokat eltávolítjuk. Tény a tulajdonviszony. éppen ezért értelmetlen. vagy ő zsarnokoskodik rajtunk. Az igazság mindig új. Az ilyen elme viszont nem ismeri meg az igazságot. a természethez és ideákhoz való viszony. Amíg nem értjük meg ezen viszonyokat vagy kapcsolatokat. Az igazság mindig új. mint helyettesítés. . Amíg elnyomunk. csak egy-egy pillanatra látható. nem törekszik felé. Amíg uralkodunk feleségünk fölött. A tegnapi igazság ma már nem igaz. az emberekhez. nem köthető helyhez. mivel az nem más. másként látjuk az inte­ gető kezet. Látunk valakit. Az igazságnak nincs folytonossága. amíg birtokolunk és birtokolnak. éppen ezért időtlen. a családi viszony. addig nem ismer­ jük meg a szeretetet. aki nem keresi.

az csak tudatlanságból fakad. Az igazság nem hely­ hez kötött. ha keressük? Kutatha­ tunk-e az ismeretlen után? Először is azt kell tudnunk. csak a vágyunk lesz.ajon meg lehet-e találni Istent. nincs úürtutató és a szó önmagában még nem igazság. az pedig nem? Amikor az igazságot keressük. amit találunk. Arinak kiala­ kulása azonban nem azonos az igazsággal. valamilyen különleges éghajlaton. mit keresünk. nem vezet hozzá ösvény. amire végül rálelünk. bizo­ nyos emberek között? Vajon elmondható-e az igazságról. Megtalálható-e az igazság va­ lamely helyzetben. le kell mondani ró­ la. Ha azért keresünk. Az igazság kere­ sése egyenlő annak megtagadásával. hogy itt van. ott pedig nincs? Ez elvezet hozzá. mivel a keresés maga is tudatlanság eredménye. hogy találjunk vala­ mit. hogy realitássá váljon. . Nem kereshetjük a valóságot.

Az igazság soha­ sem tűnhet el. mivel pillanatonként lehet megragadni minden gondolatban. de mindenképpen kreatív. Nem tökéletes. az mindig tönkremegy vagy eltűnik. és a kettő között óriási a különbség. nem válik hirdetőjévé. . szóban. mozdulatban.a valódi élet maga az igazságra való rátalá­ lás -.z igazságot nem lehet felhalmozni. kapcsolatban. hanem alkotó emberi lény lesz belőle. Ha valamelyikünk megtalálja és át­ éli az igazságot . mosolyban és könnyben. Amit felhalmoznak.

Aki tehát felismeri a valóságot. annak meg kell szüntet­ nie a keresést. akinek szándékában áll az igazság felfedezése. Az igazság csak azokhoz juthat el. nem va­ lódi. . Igazság csak akkor létezik. ami van. Ez nem azt jelenti. amit azonban találnak. Az igaz­ ság azoknak sem való. Nem tartozhat semmilyen társadalmi osztályhoz. nem egyéb. eszméhez vagy valláshoz. valamint saját tapasztalatok felhalmozását.z igazság nem azoknak való. saját forradalmát kell megvívnia. Sőt ellenkezőlee. hogy meg kell elégednie az­ zal. akik biztonságot. nemzethez. a család. akik önki­ terjesztésre vagy önmegvalósításra vágynak. önma­ gunk emlékét. állandóságot szeretnének. akik tisztelik. amelyre vágynak. amely után vágyakoz­ nak. Az idő csapdájában vergőd­ ve az állandóságot kutatják. nem használják eszközként az önkiterjesztés­ hez. és ez nem idő kérdése. akik függetlenítik magu­ kat az időtől. Az idő jelenti a tegnap. Az igazság nem található meg templomokban. az emberi faj. Az állandóság. mint a nem-állandóság ellentéte. hiszen saját gondolatuk terméke. cso­ porthoz. amelyek együttesen hozzák létre az én és enyém szavakat. amikor az elme és az emberi kéz alkotásait félresöpörjük. emberi kéz vagy elme által létrehozott dolgokban.

mint a vallásoktól és politikai rendszerektől . meglátni az igazságot a ha­ misságban. a meghallott igazság méreggé válik. nem pedig élőhalott po­ litikusok vagy olyanok. Megszabadulni a nacionalizmustól ugyanúgy. de nem készteti cselekvésre az el­ mét. Felfedezni ma­ gunknak.kizsákmányoláshoz vezet. Amennyiben csak egyszerűen meg­ hallottuk. ami igaz. akik saját vallási rendszerük foglyai. amely beszűkíti vagy becsapja. hogy az igazság működésbe lép és cselekvésre késztet. Szerencsénkre vagy szerencsétlenségünkre tehát hallot­ tunk valamit.na­ gyon lényeges. hogy va­ lójában hogyan szabadíthatjuk meg elménket a nacionaliz­ mus kicsinyességétől. egy seb elgennyesedéséhez hasonlítható. ha elménk fiatal.elületes módon egyet lehet érteni azzal a kijelentéssel. Csak ilyen elme képes új világot teremteni. friss. Az igazság. . és nem kavart fel annyira. hogy a nacionalizmus . oda vezet. Az más kérdés. mi igaz és mi hamis. hogy elménk elkezdjen megszabadulni minden olyan dologtól. ártatlan és készen áll forradalmi változtatásra.összes érzelmességével és ráru­ házott érdekeltségeivel . és egymás ellen fordítja az embereket. és csak akkor lehetséges. amelyet csak meghallanak.

z igazán nem bonyolult, bár esetenként fárasztó lehet. Látható, hogy nem azzal a ténnyel kezdjük, ami éppen van, nem is azzal, amit gondolunk, cselekszünk vagy szereménk. Feltételezésekkel vagy ideákkal kezdjük, amelyek nem aktualitások, ezért kerülünk tévútra. Komoly figyelemre van szükség, ha tényekkel, nem pedig feltételezésekkel kez­ dünk. A gondolkodás összes formája, amely nem az aktuális­ ból származik, csakis zavart eredményezhet. Ezért annyira lé­ nyeges megérteni, aktuálisan mi történik kívül és belül. Ha valaki kereszténv, látomásai bizonvos sémákat követnek. A hinduk, buddhisták vagy muszlimok saját hitükből ki­ indulva eltérő képet alakítanak ki. Úgy látjuk Krisztust vagy Krisnát, ahogy neveltetésünk meghatározza. A kultúra, amelyben felnőttünk, az iskolázottság mind befolyásolják a víziókat. Melyik az aktualitás: a látomás vagy pedig az elme, amelyet korábban bizonyos módon alakítottak? A vízió egy adott tradíció feldolgozása, amely az elme hátterét formálja. Ami meghatározó, az nem az elképzelés, hanem az, ami ak­ tuális, vagyis maga a tény. Nagyon egyszerű egy tény megér­ tése, de bonyolulttá teszik a tetszések és nemtetszések, a tény elutasítása, vagy a ténnyel kapcsolatos vélemények és ítéle­ tek. Az értékelés ezen formáitól úgy lehet megszabadulni, ha megértjük azt, ami éppen van, vagyis ami nem más, mint a
látható világ mögötti Valóság.

z elme, amelynek véleménye van egy tényről, beszű­ kült, korlátozott és romboló. Egy tényt több módon le­ het értelmezni. Ez az értelmezés azonban olyan átok, amely akadályozza a tisztánlátást és azt, hogy tegyünk vala­ mit a ténnyel kapcsolatban. Amikor véleményt mondunk egy tényről, semmit sem teszünk vele. Esetleg hozzátoldhatunk valamit, észrevehetünk apró finomságokat, levonhatunk kö­ vetkezetéseket, megállapíthatunk fontosságot vele kapcsolat­ ban, ugyanakkor felfedezhetjük jelentéktelenségét is. Magát a tényt azonban nem lehet értelmezni; nem nyilváníthatunk véleményt róla. Emiatt az elme nagyon nehéz helyzetben van, hiszen el kell azt fogadnia. Mindig lefordítjuk a dolgo­ kat, különböző jelentésekkel ruházzuk fel őket, előítéleteink­ hez, feltételeinkhez, reményeinkhez, félelmeinkhez és min­ den máshoz igazodva. Ha úgy szemléljük a tényeket, hogy nem véleményezzük vagy értelmezzük őket, nem tulajdoní­ tunk nekik jelentőséget, sokkal életszerűbbek lesznek, vagyis olyankor kizárólag a tények számítanak. Ezeknek pedig lesz annyi saját energiájuk, hogy helyes irányba vezessenek.

rra próbálunk választ keresni, vajon létezik-e állandó­ ság. Nem olyan eredményre akarunk jutni, amilyenre szeretnénk, hanem az aktuális tényre, vagyis az igazság­ ra vagyunk kíváncsiak. Minden, ami velünk kapcsolatos kívül és belül egyaránt - viszonyaink, gondolataink, érzéseink - át­ meneti jellegűek, az állandó változás állapotában vannak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy elménk állandóságra, örökös békére, szeretetre, jóságra és biztonságra vágyik, vala­ mint arra, hogy ezeket idő vagy esemény ne tehesse tönkre. Ennek érdekében az elme által létrejön a lélek, a Világiélek és az állandó Paradicsom víziója. Ez az állandóság azonban az át­ meneti jellegből származik, ezért magában hordozza annak csíráját. Egyetlen tény létezik: az állandóság hiánya.

zt akarjuk megtudni, mi a valóság. Vajon szavakkal megfogalmazható-e a leírhatatlan? Lehet-e mérni a mérhetetlent? Meg lehet-e markolni a szelet? És ha megmarkoljuk, az valóban a szél? Ha mérjük a mérhetetlent vagy szavakba öntjük, az talán már maga a valóság? Semmi esetre sem, mivel amikor leírjuk a leírhatatlant, az abban a pillanatban megszűnik valóság lenni. Amikor az ismeretlent átfordítjuk ismertté, megszűnik ismeretlen lenni. Ez az, ami után vágyakozunk. Állandóan tudni akarunk, mivel csak ak­ kor folytathatjuk, akkor leszünk képesek gondolkodni, elérni a végső boldogságot és állandóságot. Tudni akarunk, mert nem vagyunk boldogok, nyomorúságosan erőlködünk, mi­ vel kiégtünk, leépültünk. Ahelyett, hogy tudomásul vennénk azt az egyszerű tényt, hogy lealjasodtunk, unalmasak, fárasz­ tóak és zavarosak vagyunk. Az ismerttől az ismeretlen felé törekszünk, amely aztán ismertté válik, ezért sohasem talál­ juk meg a valóságot.

elmerül a kérdés, hogy a szenvedés csupán egy szó, vagy tényleg létezik? Amennyiben nem pusztán egy szó, akkor itt a szónak nincs jelentősége, hiszen csak az intenzív fájdalom van jelen. Mi az, ami fáj? Egy kép, tapasz­ talat vagy valami, ami volt, de már nincs. Ha megvan, öröm­ nek nevezzük, ha nincs, akkor fájdalomnak. A fájdalom és a bánat tehát kapcsolódik valamihez. Ez a valami lehet-e egy­ szerűen a szavak szintje, vagy pedig valóban létező dolog? A félelem önmagában nem létezik, csak valamivel - egyén­ nel, eseménnvel vae;v érzéssel - kaocsolatban. Most már teljesen tudatában vagyunk a szenvedésnek. Vajon ez a szenve­ dés független tőlünk, és csak megfigyelőként észleljük, vagy pedig valóban mi szenvedünk?

elentéktelenek vagyunk. Lehet nevünk és címünk, tu­ lajdonunk és bankszámlánk, hatalmunk és hírnevünk; mindezek ellenére semmik vagyunk. Képesek vagyunk-e tökéletesen tisztában lenni ürességünkkel és jelentéktelenségünkkel, vagy inkább hátat fordítunk, és nem akar­ juk tudomásul venni? Tehetünk, amit akarunk, nem óv meg minket semmi sem. Menekülhetünk előle kerülő utakon, egyéni vagy csoportos erőszakon keresztül, egyéni vagy cso­ portos istentiszteleten, tanulással vagy szórakozással. Szá­ molnunk kell azzal, hogy éjjel-nappal jelen van. A jelentékte­ lenség és az attól való félelem kapcsolatainkra is hatással le­ het, miközben úgy érezzük, nincs más választásunk, mint el­ menekülni előle. Hozzá fűződő viszonyunk nem az elkülö­ nült megfigyelőé. Gondolkodó és megfigyelő nélkül a jelen­ téktelenség ugyanis nem létezik. Egyek vagyunk a jelentéktelenséggel, közös jelenséget alkotunk, nem elkülönülve léte­ zünk. Ha a gondolkodó személy fél önön jelentéktelenségtől, ha ellenségként kezeli, a vele kapcsolatos cselekvés elkerül­ hetetlenül illúzióhoz, további konfliktusokhoz és szenvedés­ hez vezet. Amikor felfedezzük és megtapasztaljuk saját jelentéktelenségünket, az attól való félelem - amely csak akkor lé­ tezik, ha a gondolkodó elkülönül gondolataitól, és így próbál kapcsolatot teremteni velük - teljes mértékben eltűnik.

lyasmiről beszélünk, amelyhez nem egyetértésünk vagy egyet nem értésünk szükséges, hanem a figyel­ münk. Az életet szigorúan, objektíven és tisztán szemleljük - nem érzéseink, hangulataink szerint. Nem törődünk azzal, hogy valami tetszik-e avagy sem. A tetszik-nem tetszik szemlélet okozza a gyötrelmet. Mindössze annyit kérdezünk, hogyan vessünk véget a félelemnek. Ez az egyik legnagyobb problémánk, mivel ha egy emberi lény képtelen véget verni ennek, örökös sötétségre kárhoztatva él. Az örök szót azon­ ban nem keresztényi, hanem általános értelemben kell érteni. Egy élet hossza éppen elég. Nekem, mint emberi lénynek, ez­ alatt kell találnom valamilyen kiutat, nem hagyatkozhatom csupán arra, hogy az idő majd megold mindent. Vajon embe­ ri lényként teljes mértékben vagy csak részben vethetek véget a félelemnek? Valószínűleg még sohasem tettük fel magunk­ nak ezt a kérdést, mivel nem tudjuk rá a választ. Ha a legko­ molyabb formában tesszük fel ezt a kérdést, azzal a szándék­ kal, hogy megtaláljuk a menekülés módját, vagy kiismerjük a félelem természetét és felépítését, akkor, abban a pillanatban, amint rájövünk erre, a félelem önmagától véget ér. Nekünk már semmit sem kell tennünk. Amint tudatában leszünk ennek, és közvetlen kapcsolatba kerülünk a félelemmel, a megfigyelő válik megfigyeltté. Nem lesz többé különbség a megfigyelő és a megfigyelt dolog kö­ zött. Amikor magát a félelmet figyeljük meg, a megfigyelővel pedig nem törődünk, ez már a megfigyelőnek saját félelmei­ től független cselekedete lesz.

iközben nézünk valamit - legyen az fa, feleség, gyerek, szomszéd, csillag az égen, fény a vízen, madár a leve­ gőben vagy bármi - mindig jelen van egy megfigyelő cenzor, gondolkodó, kísérletező, kutató -, valamint a megfi­ gyelés tárgya. A megfigyelő és a megfigyelt, a gondolkodó és a gondolat. Mindig létezik tehát megosztottság, amelynek oka nem más, mint maga az idő. Ez a megosztottság a konf­ liktus lényege. A konfliktussal együtt megjelenik az ellent­ mondás. A megfigyelő és megfigyelt már önmagában ellent­ mondás, ezenkívül elkülönülés is. Ahol pedig ellentmondás van, ott nem hiányzik a konfliktus sem. Konfliktus esetén mindig úgy érezzük, sürgősen túl kell jutnunk rajta. Le kell győzni vagy leigázni, menekülni előle, csinálni vele valamit, de minden ilyen tevékenység időigényes. Amíg létezik ez a megosztottság, múlik az idő, ami pedig szomorúságot okoz. Aki felismeri a szomorúság végét, annak számára ez vilá­ gos. Megtalálja a kettősséget gondolkodó és gondolat, ta­ pasztaló és tapasztalat között. Amikor megfigyelő és megfi­ gyelt elkülönülnek egymástól, olyankor múlik az idő, így nem lesz vége a szomorúságnak. Mi tehát a teendő? Egyálta­ lán értjük-e ezt a kérdést? Látom magamban, hogy a meg­ figyelő mindig figyel, ítélkezik, cenzúráz, elfogad, elutasít, ellenőriz és alakít. A megfigyelő és gondolkodó nyilvánva­ lóan a gondolat eredménye. A gondolat az első, nem pedig a megfigyelő vagy a gondolkodó. Ha nincs gondolkodás, nincs megfigyelő vagy gondolkodó, és a figyelem csak abban az esetben lehet teljes és tökéletes.

gondolat szavakba foglalt jelenség. A szó, a tapasztalat és a képzelet nem más, mint az emlékezet válasza. A gondolat átmeneti jellegű, folyton változik, nem ál­ landó, de törekszik az állandóságra. A gondolat tehát megte­ remti a gondolkodót, aki ezáltal állandóvá válik, elfogadja a cenzor, irányító, ellenőrző szerepkört. O lesz a gondolat for­ mába öntője. Ez az illuzórikus állandó jelenség az átmeneti gondolat terméke. A gondolkodó maga a gondolat, amely nélkül nem létezne. A gondolkodó különböző tulajdonságok­ ból áll, ezeket nem lehet elvonatkoztatni tőle. Az iránvító is irányított, de azért megpróbálja becsapni saját magát. Amíg azonban még a hamisságot is hamisan látjuk, nincs igazság.

ogyan jöhetne létre gondolkodó és gondolatának egye­ sülése? Ez nem akaraton, fegyelmezésen, bármilyen erőfeszítésen, összpontosításon, kontrollon vagy egyéb eszközön múlik. Eszközök használata eleve feltételezi a cse­ lekvő egyént. Amíg jelen van egy szereplő, addig jelen van a megosztottság is. Egyesülés csak akkor történhet meg, ha az elme végtelenül nyugodt, anélkül, hogy erre szándékosan tö­ rekedne. Akkor lesz nyugalom, amikor nem a gondolkodás ér véget, hanem maga a gondolat. Meg kell szabadulni a feltéte­ lek béklyójától, amely nem más, mint maga a gondolat. Min­ den probléma megoldódik, ha nincs idea és következtetés, mivel ezek a gondolattal együtt csak felkavarják az elmét. Ho­ gyan lehetséges a megértés, ha valami megzavarja az elmét? A komolyságot a spontaneitás finom játékával kell enyhíteni. Ha mindent hallunk, amiről beszélnek, rájövünk, hogy az igazság olyan pillanatokban érkezik, amikor nem is számí­ tunk rá. Ha lehet ilyet javasolni, legyünk nyitottak, érzéke­ nyek, és minden pillanatban tudatosuljon bennünk a látható világ mögötti Valóság. Ne bástyázzuk körül magunkat megcá­ folhatatlan gondolatokkal. Az igazság üdvössége akkor jön el, ha az elmét nem foglalják le saját küzdelmei és tevékenységei.

szenvedés. . mivel lélektani szempontból nél­ küle nincs szabadság. Abban a térben jelen van öröm. Ott a szabadság. de ha megfigyelő és megfigyelt között nincs tá­ volság. ahogy kimondjuk. már nem is vagyunk szabadok. Abban a térben nem lesz konfliktus. teljesítési vágy és hírnévre törekvés. Az egyén nem azonosítja magát fával. Létrehoz egy teret. hogy belátjuk. Ennek megértéséhez nem szükséges in­ tellektuális egyetértés vagy ellenkezés. Ez annyit jelent. hanem közvetlen kapcsolatba kell kerülni a lényeggel. hogy ezt nem értjük. A szabadság nem egyfajta válasz valamely kérdésre. amely a látható világ mögötti Valóság. ép­ pen ezért nem jelenthetjük ki. Ebben a különleges térben ott a szabadság. férfival vagy bármi mással. Tudatosult bennünk. Ab­ ban a pillanatban. amikor a megfigyelő már nem különül el a megfigyelttől. hogy szabadok vagyunk. legyen az egy fa vagy bármi. Igazán csak akkor kerülhetünk kapcsolatba valamivel. virággal. ezért hasonló helyzetbe kerülünk. hogy szabadok vagyunk va­ lamitől.zükségünk van térre. és abban a tér­ ben konfliktust okoz. fájdalom. az hatalmas teret eredményez. összes cselekedetünk és tevé­ kenységünk minden pillanata a megfigyelő és megfigyelt vi­ szonya. Nem elég kijelenteni. mint amikor a megfigyelő figyel egy fát. ha nincs tér megfigyelő és meg­ figyelt között. asszonnyal. A kapcsolatinak egészen más jelentése lesz. Abban a térben nincs kapcsolat semmivel.

Elmém tehát megfigyeli a magányosságot. Ha viszont nem menekülök. vagyis nem menekül előle. Az valóban üres. nem ott található-e szabadulás az összes kötődéstől és függőségtől? .lmém megfigyeli a magányosságot. A gondolko­ dóban tudatosul saját magányossága. A megfigyelő szeretne szabadul­ ni attól. majd elkerüli és menekül előle. Képes-e az elme szakítani minden függőséggel. amit figyel. vagyis létezik-e megfigyelő. nem ala­ kítja át. Azt hiszem. lehet-e különbséget tenni megfigyelő és megfigyelt között? Esetleg csupán egyetlen állapot létezik. Azt mondjuk. adva van tehát a megfigyelő és a megfigyelt. hogy irigyek vagyunk. hogy kimozduljon ebből az ürességből. hogy legyen a látható világ mögötti Valóság állapotában. De vajon nem azonos-e a megfigyelő a megfigyelttel? Talán nem maga az elme hozza létre az irigykedést? Ebben az esetben semmit sem tehet ezzel kapcsolat­ ban. amelyben az elme üres és magányos? Nem az elme figyeli meg saját üres­ ségét. Ezek után az elme tudatában lehet-e saját ürességének? Bármennyire törekszik. az nem lesz egyéb. elkülönülés. vagyis teljesen üres és magányos? És amennyiben eljut abba az álla­ potba. aki a magányosságot figyeli? Egy megfigyelő nincs tudatában magányosságának. és ettől a tulajdonságunktól szeretnénk megszabadulni. van-e vala­ milyen megosztottság. mint menekülés és függőség. nagyon lé­ nyeges ezt gyorsan megragadni. ne fecséreljünk túl sok szót feleslegesen. Ha viszont folyamatos kapcsolatban marad vele.

Az igazság nem olyan dolog.míg a tapasztaló emlékezik tapasztalatára. Azt képtelenség feljegyezni. hogy vi­ gyük valamire. A vágy elvá­ lasztja a gondolkodót saját gondolatától. A tapasztalás iránti vágy hozza létre a tapasztalót. nincs igaz­ ság. mint önismeret. . Az a vágy. elraktározni. tapasztaljunk. A vágy formáinak tudatosulása nem más. amire emlékezni le­ het. elválasztja a tapasztalót a ta­ pasztalattól. aztán né­ ha elővenni. aki ismereteket halmoz fel és emlékezik. amely a meditáció alapja.

Ez így marad.apcsolatba kerülünk valakivel vagy valamivel. Amikor fizikai fájdalmat érzünk. gyerekkel. a „mi len­ ne" és „mi van" közötti vívódással. Azonosulunk a fájdalommal. bármilyen ténnyel. hogy a megfigyelő azonos a megfigyelttel. Megfigyelő és meg­ figyelt elkülönülése miatt vágyik a megfigyelő további ta­ pasztalatokra. Amíg tökéletesen meg nem értjük. elkülönül a megfigyelő és a megfigyelt. és mivel onnan szemlélő­ dünk. amíg telje­ sen fel nem fogjuk . hiszen ez közvetlen fizikai kapcsolat. felhőt vagy bármit nézünk. egész éle­ tünk tele lesz konfliktusokkal. a cselekvés köz­ vetlen.nem csupán értelmünkkel és szó sze­ rint-. feleség­ gel. fel nem is­ merjük. ameddig tudatában vagyunk annak. hogy amíg van olyan megfigyelő. . meg­ ítél. hogy első az idea. mélyen át nem érezzük. cenzúráz. A gondolat az emlékezet­ ből pattan elő. addig nincs közvetlen kapcsolat azzal. hanem azonnal ott a tett. az észlelés közvetlen. értékel. csak a fájdalom létezik. Tel­ jesen és tökéletesen meg kell érteni. ezért állandóan keres és kutat. fel nem fedezzük. elutasít. Az emlékezet kép. ellentétes vágyakkal. és csakis az létezik. aztán a cselekvés. Ezt teljes mélységében meg kell érteni. amikor például egy virágot. nincs megfigyelő. élményekre. ami a lát­ ható világ mögötti Valóság. ha valamink fáj. Mivel nincs megfigyelő. Nem úgy működik a dolog. felhőkkel. de ez a kapcsolat megszakadhat abban a pillanatban. aki tapasztalatokat gyűjt. égbolttal. aki érzi a fájdalmat. hogy mi vagyunk a megfigyelők. amint a gondolat szembesül vele.

hanem olyan kreatív üresség. Ha . Ez nem fakad­ hat olyasmiből. hogy megkérdeznénk. hogy a valóság nincs távol tőlünk. ami a látható világ mögötti Valóság. ami a látható világ mögötti Valóság? Akkor megtaláljuk az ismeret­ lent. képesek vagyunk ezt megérteni. ami törekszik valamerre. Mindkettő ab­ vel a problémára adott válasz magában a problémában van. amely létezik és amely ismeri azt. Akkor meglátjuk. esetleg az jön el hozzánk. nem kikényszeríteni. Mi­ a valóság is abban van. megismerjük az igazságot. kicsoda Isten. ban van. ha­ nem csak az lehet. ahogy az ismeretlen sem. Ha megértjük azt. ami nem bekövetkezik. ami keletkezik. akkor tapasztalhatjuk azt a rendkívüli csendet. ami a látható világ mögötti Valóság. amelybe csak a valóság hatolhat be. miért nem szenteljük teljes figyelmünket arra. amit a látható világ mögötti Valóságnak nevezünk.helyett. amit isme­ rünk.

mert valaki felhívta rá a figyelmünket. a szabály. hogy erőszakosak vagyunk. Tény tehát. kitalálták az erőszakmen­ tesség ideáját. Erőszakos emberi lények vagyunk.különösen Keleten -. majd pedig átengedjük magun­ kat az étkezés gyönyörének. nekünk pedig nincs ötletünk. Ekkor pe­ dig nem törődünk vele. Az idea. Nem tudunk kiala­ kítani egy ideát. és ne csak azért.zomorú vagyok. hogy mit kellene enni. közömbössé válik a szabály miatt. Nagy veszély esetén azonnal kell cselekedni. amely tos cselekvés elől. Aztán jön az idea. hogyan lehet mindezen változtatni. hogy erőszakosak és dühösek vagyunk. Tudom. amellyel kapcsolatba kerültünk. Csupán a látható világ mögötti Va­ lósággal szoros kapcsolatban lévő cselekvés létezik. Le­ hetséges-e szembenézni a ténnyel? Az is tény például. és az erőszakot háborúk és ehhez hasonlók formájában életfor­ mának választottuk. Az erőszakmentesség olyan idea. lelkiállapotom kétségbeejtő. Ez így más értelmet nyer. Az elme ellustul. ha mérgesek va­ gyunk. Bár örökké erőszakmentességről beszé­ lünk . Erőszako­ sak vagyunk. amely megakadályozza őket. hogy szembesüljek a ténnyel. és ez legalább annyira fontos. nem úgy viselkedünk. Mivel az emberek képtelenek szembesülni az erőszak tényével. menekülési eszköz a látható világ mögötti Valósággal kapcsola­ . Aktuális tény. mit kéne tennünk a látható világ mögötti Valósággal. amely fel­ használható a politikában. mit kellene és mit nem lehetne tennem. Az idealizálás és a szabály menekülés a látha­ tó világ mögötti Valóság elől. Miért van szükség ideára? Nem ideális állapot. mint az éhség aktuális ténye. hogy mérgesek vagyunk. ami elhangzott. hogy annak megfelelően cselekedjünk. de akkor is csak idea. Vizsgáljuk meg mindazt. a koncepció megóv attól. hogy magával a ténnyel foglalkozzanak. ami a látható világ mögötti Valóság. nem pedig tény.

hogy szembesüljünk azzal. lehetőséget. amilyenek sének folyamata az ideán keresztül akár erényesnek is tekint­ hető. A látható világ mögötti Valóság elkerülé­ . ami a lát­ ható világ mögötti Valóság. Erényessé válni egyébként csupán haladék. Ha viszont közelebbről és közvetlenül megvizsgáljuk. Egyszerűen csak elhalasztása annak. hogy közvetlenül a látható világ mögötti Valóság szerint cselekedjünk. a lenni szeretnénk.z erényesség azonos a látható világ mögötti Valóság meg­ értésével. látni fogjuk. hogy semmi köze az erényességhez. elkerüljük a látható világ mögötti Valóság álcázása azzal. Miközben erényessé válunk. Az erény nagyon fontos egy gyor­ san széthulló társadalomban.

Ha viszont elmarasztaljuk. viselkedését. egyéniségét.zeretnünk kell azt a dolgot. figyelni mozdulatait. Ez mindig aktuális. mit gondol. akkor szeretnünk kell. mit érez és mit cselekszik. Játszani kell vele. Ha meg akarunk érteni egy gyermeket. amit éppen tanulmányozunk. nem pedig elítélnünk. mivel az egyénnek minden pillanatban meg kell figyelnie. Ehhez hasonló a látható világ mögötti Valóság megértése is. . nem érthetjük meg a gyermeket. hibáztatjuk vagy elutasítjuk.

hogy feljebb kerül­ jünk? Miért a sok erőfeszítés. de attól még nem változunk. A bonyolultság nem abban van. mivel nem nézünk szembe azzal.iért vagyunk nagyravágyók? Miért vágyunk sikerre. az csak szomorú­ sághoz és ellentmondáshoz vezet. Saját konfliktusunk bonyolult és megoldhatatlan lesz. ami a látható világ mögötti Valóság. Miért rettegünk annyira saját magányunktól vagy üres­ ségünktől? Bármit teszünk a lényegen kívül. ami a látható világ mögötti Valóság? Miért kell elfutni. hanem a számos menekü­ . cióink miatt kerüljük azt. ami a látható világ mögötti Valóság? látható világ mögötti Valóság. amik vagyunk? Sikerülhet a menekülés. és ez konfliktust szül. A konfliktus a látható világ mögötti Valóság tagadása vagy az attól való menekülés. hogy ezt bizonygassuk magunknak közvetlenül vagy egy ideológián keresztül? Va­ jon nem a magabiztosság a fő oka a konfliktusnak és zűrza­ varnak? Nagyravágyás nélkül talán megsemmisülnénk? Esetleg élnénk túl a nagyravágyás hiányát? Miért vagyunk okosak és nagyravágyók? Nem az ambí­ Ez az okosság talán inkább ostobaság? Miért félünk annyira attól. karrierre? Miért küzdünk azért. Más­ fajta konfliktus nem létezik. ha úgyis mindig azok maradunk. ami a lési lehetőségben.

és kiutat keresünk. ami a lát­ zal. igazolás vagy összehasonlítás folyamata. Ez foglalkoztatja elménket. aztán összehasonlítja az­ félreállítás zavart. eszközt a látható világ mögötti Valóság megváltozta­ tására. kapcsolat.. . az égető nyugtalanságtól. elménket lefoglalják az eszközök.vagyis csúnya. a cselekvés módja. Azt gondoljuk.ez az elutasítás. mivel elménk sohasem elége­ dett a látható világ mögötti Valóság vizsgálata közben. hogy eljussunk az elégedettséghez. aminek az elégedetlenséget érezzük. megtaláljuk a választ elégedetlenségünk okára. ami a lát­ ható világ mögötti Valóság. Már nem foglalkozunk tehát az elégedetlenséggel. fájdalmat és nyugtalanságot okoz. ami lehetne. Nem jövünk rá.. hogy amikor szembesül azzal. félelmek öszszessége. elutasítja. Csak azzal foglalkozunk. vagy valamilyen módon igazolni próbálja. mi van az elégedetlenség hátterében. Ez borzasztóan bonyolult. Mindig valami mássá akarja változtatni . amely lehet társadalmi rend. ezzel is félrelöki azt. kavargó gondolatok. ambíciók. ha ebből az állapotból kijutunk. látni fogjuk. Ha megfigyeljük saját el­ ménket. Ezért kere­ sünk utat. csalódottságok. hogy minél távolabb kerüljünk a lángok­ tól. ami a látható világ mögötti Valóság. Ha elégedetlenek va­ gyunk. Ez a ható világ mögötti Valóság. azzal a parázszsal és perzselő tűzzel.ivei vagyunk elégedetlenek? Biztosan azzal. amik lényegében vagyunk .

amilyennek lennie kellene. alakítani vagy módosítani olyanra. Az igyekezet . Nem fizikai küzdelmekről vagy műszaki problémákról beszélek. Az igazi elégedettséget nemcsak a birtoklás jelenti. azt át tudjuk ültetni mindennapi tevékenységekbe. amikor a vágy átalakítja vagy mó­ zünk a látható világ mögötti Valóság megváltoztatására. En­ bolás egyik biztos jele . de amíg a pszichológiai sötétséget és igyekezetet nem értjük meg. Az erőfeszítés arra irányul. Nem beszélhetünk elfogadásról.addig marad meg. Az erőfeszítés eltérít a látható világ mögötti Valóságtól. hanem a lát­ ható világ mögötti Valóság jelentőségének megértése is. az megérti a látható világ mö­ götti Valóságot. amíg vágyat ér­ dosítja a látható világ mögötti Valóságot. Ha megért­ jük az erőfeszítés jelentőségét.a rom­ . ad­ dig változatlanul felforgatja azt. Állandóan menekülünk akarjuk. hogy a látható világ mögötti Valóságot megváltoztassa a látható világ mögötti Valóság elől. A lelki problémák mindig beárnyékolták a fizikaiakat. Aki valóban elégedett.eg kell értenünk az igyekezet problémáját. Csak passzív tudatállapotban lehet megérteni a látható világ mögötti Valóság jelentését. Fel le­ het építeni gondosan egy társadalmi struktúrát. hanem pszichológiai igyekezetről. nek elfogadásával viszont megszűnik az igyekezet. és megfelelő fontosságot tulajdonít neki.

Ami­ kor az elmét a társadalmi viszonyok. amit a gondolat rendszere hoz létre. Steril és halott. döntéssel próbálja megváltoztatni a látható világ mögötti Valóságot. Vajon a látható világ mö­ götti Valóság megértése magával hozza-e az elégedettséget? Ez az elégedettség nem azonos azzal. amely a látható világ mö­ götti Valóság megértéséből fakad. . éhezés. és a látható világ mögötti Valóság megértésé­ nek pillanatában kel életre. így aztán az elme megítéléssel. próbál változtatni rajta. Ez az elégedettség nem az el­ me terméke. amikor nem háborgatják. mivel az elme összezavarodott. ami a látható világ mögötti Valóság.függ az elmétől. hogy olyan állapotba juthat. Az elméből fakadó elégedettség nem más. mint menekü­ lés. vizsgálni és elemezni kell. zaklatott. hanem béke és nyugalom veszi körül. nyilvánvaló nyomorúság zavarja. szegénység. töké­ letlen. Ha viszont az elme képes úgy szemlélni a látható világ mögötti Valóságot. amelynek nincs köze az elméhez. Létezik azonban elégedettség. lezüllés. hogy ne akarja összehasonlítani. megítélni vagy valami mássá átalakítani. olyan elégedettséget tapasztal­ hatunk. távol attól. összehasonlí­ tással. ezáltal remélve. amikor nyugalmat keres. aztán belebonyolódik a változtatás módjába és rendsze­ rébe. de olyasmi. hanem erősí­ teni. hanem olyan elégedettség. amely nem olyan mélyről induló forradalom. amely egyaránt hatással van a társadalomra és az egyéni kapcsolatokra. amit nem lehet elfojtani. A látható világ mögötti Valóság z elégedetlenség nem szükségszerű velejárója az élet­ nek.

hogy az egyetemen még izzik bennünk az elégedetlen­ ség. közben elégedetlenségünk lenyugszik. hogy csillapodjon. amelyet megtölt tartalommal. középszerűvé válunk. aztán találunk egy jó állást. eltűnik. a tuda­ kozódást bármely kérdésben.. minőséggel. hanem az. hogyan csillapít­ suk elégedetlenségünket. hogy eltartsuk csa­ ládunkat. meg kell keresnünk a megélhetéshez szükséges pénzt. tevékenységgel. Ugye milyen fon­ tos az elégedetlenség. Az elme nagyon könnyen keres olyan pótszert. Meg­ elégedve az élet dolgaival. hogy a valóságra vagy az igazságra rátaláljunk. Az összes vallási könyv. ugyanak­ kor kialakít egy rutint.gye milyen fontos szerepe van életünkben az elégedet­ lenségnek? Mindent. hogyan tartsuk izzásban és életben. nyugtatja az elmét. Le­ het. Olyan irányba befolyá­ solja. minden guru és politikai rendszer békíti. amelynek csapdájába esik. Elégedettek leszünk. küzdünk azért. azt a tö­ rekvést. mert csak úgy lehet igaz módon vizsgálni. ha meg akarjuk tudni az igazságot? . A tüzet azonban kezdettől fogva táplálni kell. ez mozgat. a kísérletezést. elemezni az elégedetlenség problémá­ ját. és elégedetlenségünk eltű­ nik.. tegye félre az elégedetlenséget és merüljön bele az elégedettség mocsarába. ami lényeges. Ez elég is­ merősen hangzik. de nem az a problémánk.

hanem inkább a látható világ mögötti Valóság folyamatos próbára tétele olyan forradalomhoz vezet.onfliktusba kerülünk egymással. vallást és emberi kapcsolatrendszert. Egymást követik a válságok és háborúk. és elpusztítjuk a vilá­ got. akiket tisztelet övez. minden­ felé éhínséget. Vannak hihetetlenül gazdagok. A problémák megoldásához nem feltétlenül gondo­ lati rendszer szükséges. amely sokkal nagyobb hatású. Valóság megértése. a látható világ mögötti . Ez a forradalom szükségszerűen magával hoz egy eltérő kul­ túrát. és vannak szegé­ nyek is. nyomorúságot tapasztalhatunk. mint az eszmék forradalma. Az elégedetlenség.

Értelem Gondolat Tudás Elme .

hogy állandóan véleményt alkossunk kü­ lönböző elméletekről. Fon­ tos. ha tudunk idézni számtalan szerző számtalan művéből. ha egyáltalán van még lelki életünk. hanem az objektív érvelés birtoklása. ugyanakkor problémánk lesz azzal. megfi­ gyelni lelki életünket. hogyan hozhatjuk egyensúlyba éle­ tünket. nehézséget okoz meglátni a körülöttünk lévő világot. ön­ magunkat a hamishoz és igazhoz kell mérnünk. A cél nem csupán a legmagasabb szintű értelmi képes­ ségek elsajátítása. értelmesek vagyunk. ha elolvastunk mindenféle köny­ vet.z emberek többségénél kifejlődtek úgynevezett intellek­ tuális képességek. elméleteivel és ideáival. de ezek egyáltalán nem értelmi ké­ pességek. Úgy tűnik. hogy a dolgokat pontosan olyanoknak lássuk. amelyek tele van­ nak más emberek mondásaival. Nincs szükség rá. ha képesek vagyunk összefüggéseket megállapítani. vala­ mint magyarázatokat adni. értelmes elméletei. . hanem magunkra kell gondolnunk. amilyenek. Az úgynevezett értelem fej­ lesztésével minden más képesség és érzés elvész. Azt hisszük. Ugyanakkor szinte senkinek sin­ csenek eredeti. Olvasunk olyan könyveket.

felszaba­ dító és kreatív jellegű. vagyis saját maga el­ lensége lesz. hatalmában áll létrehozni saját akadályokat. hogy minden gondolat csak zavart kelt.amennyiben valódi . amely már önmagában is zavart kel­ tő lehet.gy versengő elme. Ezen ténvezők akadálvozzák az élet eeyszerűséj j OJ gének átélését. Egy szenvedély élesítheti az elmét. amely káros szenvedélyekben talál kielégülést. segítheti a gondolat összpontosítását. spekuláció. nem képes valódi felfedezésére. és ak­ kor majd kiderül. Az ilyen önfelfedezés megszabadít a szerzési vágytól és az értelem teljes uralmától. mint például a pusztító kí­ váncsiság. El­ ménknek teljesen nyugodtnak. A gondolat és ér­ zés. Mivel a gondolat sohasem tökéletes. Ez a felfedezés . mielőtt teljes mértékben megszabadul­ nánk az önmagunk által létrehozott zavaró tényezőktől. Az elme képes illúziók táplálására. . pletyka és még lehet­ ne sorolni. képes a speku­ latív kíváncsiságra és a kapott válaszok megfogalmazására. ezért hatal­ mát meg kell ismerni. mert nem teljesen értjük a gondol­ kodás-érzés folyamatát. tudás. összehasonlító terminológiákban gondolko­ dik. de nem változtatja át valósággá az érzést és gondolatot. az állandó önfelfedezés folya­ matában van. Minden gondolat zavart kelt. A gondolat te­ hát önmaga zavaró tényezőjévé válik. csendesnek kell lennie. illúziókat. amely intenzíven tudatos. képesség. és megszabadulni azoktól nagyon bonyolult feladat. ame­ lyek azonban gátolják a valóság felismerését. amely a valamivé válás konfliktusá­ val küzd.

elégedett a sok magyarázattal. A modern oktatás az értelmet fejleszti. Az intelligenciának öröklött tulajdonsága.z értelem fejlesztése önmagában még nem eredményez intelligenciát. Egyre több magya­ rázatot és elméletet ad az életre. ha valaki intel­ lektuálisan és érzelmileg egyaránt tökéletes harmóniá­ ban cselekszik. Az intelligen­ ciához azonban ész és szív tökéletes egységére van szüksége. hogy mene­ küljünk a konfliktusokból.egy bizonyos irányban fejlesztik. mint az érzelemtől füg­ getlenül létező gondolat. Amikor az értelmet . mégpedig azért. . Az értelem nem más.az érzelemtől függetlenül . az intelligencia mégis hiányozni fog belőle. amely akkor keletkezik. Az elme az intellektus . akkor lehet valaki nagyon értelmes. Az intelligenciában mindkét ké­ pesség erőteljes és harmonikus formában egyszerre van jelen. a szeretet harmóniája viszont hiányzik belőle. Nagyon nagy a különbség értelem és intelli­ gencia között. hogy egy­ szerre érezzen és érveljen. mert elégedettek vagyunk a tudósok és filozófusok magyarázataival. Kifejlesztettük a ravasz értelmet.

számol. azt kapom érte?" .rendkívüli érzést vált ki az égbolt.udjuk. az maga a közép­ szerűség. Életünk közép­ szerű. mi­ lyen hasznunk származik belőle. az mindkettő halálát jelenti. megéri-e. a világ vagy egy fa szépsége. „Ha ezt csi­ nálom. a szomszéd. és ez nemcsak az anyagi ja­ vak világára igaz. a házastárs. mivel mindig számolunk. Azt firtatjuk. mérle­ gel és egyensúlyt teremt. Érthető ez? Ha a tiszta érzést megrontja az értelem. és van tiszta érzés . Az értelem érvel. a gyerek. hogy létezik értelem. Amikor ér­ telem és érzés találkozik. Ez jellemző az emberek többségére.szere­ tet és nemes érzelem. hanem a spirituális világra is. Felteszi a kérdést: „Megéri ez nekem?" vagy „Származik belőle előnyöm?" Másrészt ott a tiszta érzés .

megbeszéléseken. ugyanakkor korlátozott és feltételekhez kötött. hogy vigyük valamire. Ez a politikai játszma az egész vi­ lágra kiterjed. elemezhet. hogy ez biztonságunk érdekében. a tiéd és az enyém. Ehhez nem kell költői léleknek lenni. Ez a föld a miénk. és most nem konkrét orszá­ gokról beszélek. hogy boldogan élhetnénk a Földön. jobb és több mun­ ka reményében alakult így.z emberek többsége nem nagyon törődik az őt körülve­ vő rendkívüli univerzummal. hogy érzel­ mes húrokat pengessek. vizsgálatokba. nem csodálkozunk rá létezésére. nem hoz létre maradandó értéket. sőt tehetnénk érte valamit. távol álljon tőlem. ezért megfeledkezünk emberi mivoltunkról. ami a miénk. Tudjuk. mivel nem kötődik feltételek­ hez. . hogy már úgyis hallottuk. nem pedig ostoba érzelgősség. vitázhat. Nem oldja meg problémáinkat. Az érzékeny­ séggel egészen más a helyzet. Megfeledkezünk arról is. vitákba. Ennek a csodálatos és rendkívüli világnak a földje annyira gazdag. hogy mélyen erezzünk az élet iránt. Az értelem érvelhet. következtetéseket vonhat le. Ne sö­ pörjünk félre valami újat azzal a megjegyzéssel. Sajnos azonban kicsinyességünk és lokálpatriotizmusunk megoszt bennünket. idézetekbe. Napokat és éveket áldozunk az értelem pallérozására vi­ tákon. Az értelem nem járható út. Szerintem nagyon lényeges. ne bonyolódjunk bele az érte­ lem útvesztőibe. ami tény. Nem látjuk meg. hanem rögtön kivezet a félelmek és aggodalmak világá­ ból. sohasem figyelünk vagy érintünk meg egy fűszálat. ha fa­ levelet hord a szél. harcokon és küzdelmeken keresz­ tül.

és ez a szó zavart kelt. ha az elme valóban nyugodt. annál inkább lesz egyszerű. Bárminek megértése tehát . házastárs. szomszéd vagy az igazság. Az igazság azonban nagyon titokzatos. Absztrakt igazság nem létezik. Végül is a gondolat maga a szó. Valamihez kapcsolódó. verbalizáló elme tehát nem képes megér­ teni az igazságot..legyen az modern kép. amely behatol kérdés és válasz kö­ zé. gyermek. Egy ponton megszűnik a szavakba foglalás. sokkal inkább ha­ lott elme. Minél jobban érdeklődünk valami iránt. az már nem nyugodt.csak akkor követke­ zik be.em tudom. nem zavarja saját zsivaja. ha az elme nagyon nyugodt. amikor felkészültünk fogadására. A csevegő. mivel ahogy foglalkozni kezdünk az elmével. ezt nevezzük felfogási folya­ matnak. mint a tolvaj az éjszakában. Ilyen nyugodtságot azonban nem lehet kifejleszteni. és minél erősebb a megértési szándék. tiszta és szabad az elme. valaha észrevettük-e már. ha akár egyetlen másodper­ cig is.. nem elvont igaz­ ságról van szó. A szó válaszol a kérdésre. A sza­ vak szűrője az emlékezet. lopakodva érke­ zik. nincs jelen gondolat. de teljesen nyugodt az elme. nem pedig akkor. Az igazság. A megértés akkor villámcsapásszerű. ami benne van mindenben . hogy akkor ér­ tünk meg valamit igazán. .

mivel mi magunk vagyunk isme­ retlenek. és meglátjuk. Szeretetre méltó. Ez a folyamat csak belülről indulhat. kontroll és irányítás folyamatának . ha az elmének nincsenek előítéletei önmagával kapcsolatban. . átváltozást.mint az érte­ lem. Fi­ gyeljük meg saját érzelmi állapotainkat. támaszt. és már nem fél önmagától. Amikor azt mondjuk magunknak: „Én vagyok az is­ ten" vagy „Társadalmi hatások és minőségek halmaza va­ gyok.sak akkor ismerhetjük meg önmagunkat. amely mindig spontán. amit ki kell fejez­ ni.vagyis amikor előítéleteink vannak saját magunkkal kapcsolatban. ismeretlen körülmények között jönnek létre. Ami spontán. elfojtást vagy kontrollt. nem keresünk állandóan irányítást. ha nyitott és nem vértezi fel magát az ismeretlennel való találkozásra. nem vé­ dekezünk. amelyben az akaratnak . ha nem va­ gyunk ennek tudatában. semmi más" . nem ismerhetjük meg az ismeret­ lent.nincs szerepe. Ha az elménk felkészült. az bizto­ san új. A spontaneitás tehát csak akkor valósul meg. ismeretlen. ha nem óvja saját magát. hanem titokzatos. sötét. egészen biztos. ha az elme védtelen. kiszámíthatatlan. hogy a nagy öröm és lelkesedés pillanatai nem szándékosak. Amikor váratla­ nul nézzük magunkat. ha nem számolunk. kreatív. hogy nem fogjuk megismerni az ismeretlent.

vagy pedig pszichológiai jellegű. Az idegek azonnali reakcióját és az em­ lékek tárából érkező lelki válaszokat . mert minden tapasztalatot a múlt emlékein keresztül szemlélünk. hanem mindig a régi szűrőjén keresztül szemléljük. hogy a tapasztalásra adott válaszunk feltételekhez kötött. megállapítható. család. matematikát. és a felhalmo­ zott emlékek válasza. hogy az információ kezelése vagy tényszerű és technikai jel­ legű. népcsoport. és minden esetben korlátozott. Ha befejeztünk egy tapasztalást. Akkor viszont mi az emlékezés? Ha megfigyeljük saját memóriánkat és az emlékgyűjtés folyamatát. Ezért teljesen egyértelmű. guru. ha nem teljesen értünk meg egy tapasztalatot. ami azért következhet be.vagy pedig a befejezetlen tapasztalat maradványa.it értünk gondolaton? Mikor gondolkodunk? Vajon nyilvánvaló. ideértve a tervezést. hogy a gondolat idegi vagy lelki válasz eredménye? A gondolat az érzékek azonnali reagálása egy élményre. fizikát és minden mást . Ezek szerint a gondolkodás folyamata az em­ lékezés válasza volna? Nem volnának gondolataink. hagyomány . . ha nem lennének emlékeink. Vizsgáljuk meg saját memóriánkat. Sohasem látjuk újnak az újat.amelyeket befolyásol származás. Csak akkor marad meg valami. és az emlékek válasza egy bizonyos ta­ pasztalatra nem indítaná be a gondolkodás folyamatát. lelkünkben nem marad em­ lék a tapasztalatról. és megtudjuk a választ.gondolat­ nak nevezzük.

Abban a pillanatban. de ennek a szünetnek mégis jelentősége van az inga előre. Azzal a problémával állunk tehát szemben. hogy gondolkodá­ sunkat befolyásolja a múlt. mint múlt és jövő. anélkül. amely tartalmazza a tudatost és tudattalant egyaránt. . Csupán egyetlen állapot létezik. ami­ kor birtokoljuk a múltat. ugyanúgy. mivel nincs két olyan különböző állapot. amely a jelenre adott válaszokból hozza lét­ re az egyén tudatosságát. hogy a gon­ dolatok nem folyamatosak. mint az egyéni és kollektív múltat. hogy létrehoz­ nánk újabb feltételekhez kötődéseket vagy egy másik múltat.és hátralendülésénél. Abban a pillanatban. Ez talán csak a másodperc töredéke. Belátjuk azt a tényt. Két gondolat között min­ dig van szünet.a nagyon gondosan figyelünk. hogyan tudjuk átalakítani a múlt folyamatát. és ez képezi létünk teljes hátterét. kétségtelenül megkapjuk a jövőt is. el kell fogadnunk a jövőt is. A jövő csupán a módosított múlt folytatása. amikor elfogadjuk a múltat. amely kivetítődik a jövőre. A tudatosság tehát a múltból ered. meglátjuk. de mégiscsak múlt.

ez pedig tudatlansághoz és szomorúsághoz vezet. A gondolkodó és azon erőfeszítései. A gondolko­ dó tart saját teremtményeitől. A gondolkodó önmagán belül képes rengeteg gon­ dolatot megkülönböztetni. mert a gondolkodás fájdalmas. zavart kelthet. hogy felfedezhesse az is­ meretlent. Mivel fél a gondolkodástól. és a kialakult rend elleni lázadáshoz vezethet. Vajon a gondolattalanság nem vált-e szokássá? A tudatosság rendet teremt. ismétlésekre és utánzásokra hagyatkozik. Miért vagyunk gondolatok híján? Azért. A kialakult irányvonalak csakis gondolattalansághoz vezetnek. . Gondolkodni és érezni tágabb értelemben. A gondolko­ dó fél saját magától. de soha­ sem teremt szokást. Az elme pedig lázad az ismeretlen ellen. Az ilyen elme sohasem hagyja el azért az ismertet. szokások és sémák között.gondolkodó megszokásból gondolkodik. ezért mo­ zog ismert dolgok. ezért cselekedeteit félelem mo­ tiválja. utánzással és szokások rabjaként a gondolkodó gondolatnélkülivé válik. kialakítja a gondolatnélküliség sémáit. de a gondolat továbbra is azonos marad a gondolkodóval. és ő az oka a tudatlanságnak és szomo­ rúságnak. A gondolkodó retteg. A gondolat fájdalmának felismerésével. amit tett. konfliktushoz és zavarhoz vezetnek. ellenke­ zést válthat ki. hogy legyen valaki. ezért a gondolkodó saját magától fél. választás nélkül tudatában lenni valaminek. viszont a cselekedet maga a cselekvő. mindez ismeretlen mélységekbe vezethet. aztán próbál változtatni azon.

mintha fejjel menne neki egy kőfalnak. A felemelkedéshez azonban ismernie kell önmagát. Miért gondolja a gon­ dolkodó azokat a gondolatait. . Miért készít ilyen fájdalmas képet? Ezt a problémát kell ta­ nulmányozni. A festő úgy festi meg a képét. Ez az ismétlődés azonban biztosítja a gondolkodó létének folyamatosságát. Ami ismert és megértett. cselekedete. megérteni és megoldani. bánatot és zűrzavart. A gondolkodó a gondolatában nyilvánul meg. a cselekvő a cselekedettel. hogy közben átad boldogságot. Ha a gondolkodó felül tud emelkedni saját magán. amelyekből cselekedetei szár­ maznak? Olyan ez. a szereplő a tevékenységgel. megszű­ nik minden konfliktus. ami teljesített és befe­ jezett. amíg gondolata. te­ vékenysége nem választható el tőle? A gondolkodó azonos a gondolattal. A gondolkodó a cselekedetein keresztül teremti meg sa­ ját nyomorúságát. a cselekvőt és a szereplőt addig. nem fontos megérteni a gondolkodót. bánatát és viszályát. az nem fogja ismételni önmagát.gye.

amelyben élünk..em tudom.. látjuk. amely nem gondolat terméke. Min­ den gondolkodás. és sohasem teljes. Láthatjuk. A gon­ dolat tehát a tapasztalat által korlátozott elme reakciója. Erőszakmentességet hirdetünk. hogy a gondolkodást korlátoz­ zák a körülmények. ezért a gondolat számos problémánkat képtelen megoldani. amelyeket olvasunk. közben készülünk a háborúra. könyörtelenül törtetünk. . hogy gondol­ kodásunk az emlékezet válasza. a napi élet minden hatása. és amelyben az elme tudatában van minden konfliktusnak és külső hatásnak. közben tele vagyunk ambícióval. A tudás sohasem teljes. Nagyon pontosan meg kell értenünk tehát.. hogy minden gondolat részleges. Nem létezik tehát szabad gondolat. Az ebből származó cselekvés bukáshoz és további ellent­ mondásokhoz vezet. de alapvetően erőszakosak vagyunk. Ezek mind ellentmondá­ sok.. amelybe születtünk. mivel tapasztalat eredménye. az étel. részleges és sohasem szabad. tapasztalat és ismeret kétségtelenül csak részleges. Békéről beszé­ lünk. amit elfogyasztunk. Próbálkozhatunk logikus érveléssel. ezért minden tudásból születő gon­ dolat korlátozott. Végre felfedezhetjük viszont azt a szabadságot. világos-e mindenki számára. de nem vagyunk azok. rivali­ zálással. A gondolat az emlékezet válasza. az éghajlat. az emlékezet pedig gépies. hogy mind­ annyian ellentmondások között élünk. Be­ szélünk a szeretetről. a kultúra. de ha megfi­ gyeljük saját elménket. az emlékezet azon­ ban mindig részleges. Arra hi­ vatkozunk. az újságok. hogy jónak kell lenni.

annak köszönhető a cselekvő létrejötte. mivel ebből tudjuk meg. előítéletek és megalkuvás nélkül gondolkodunk. Ezek szerint a cselekvés vagy a cselekvő az elsődleges? Vajon létezik-e cselekvő cselekedet nélkül? Érthető ez? Mindig azt kérdezzük magunktól: Ki az. . Néhányan talán tapasztaltak már ilyet. az sok­ kal fontosabb lesz. nagyon körültekintően és intelligens módon elemezzük ezt a folyamatot. azt követheti egy ötlet. mint maga a gondolkodó. Ha első a gondolkodó. hogy meggyőzni próbálnánk valakit és anélkül. önmagunk válunk fontossá. Nagyon fontos megfigyelés ez. A mostani civilizá­ ció minden filozófiája. akkor ő sok­ kal fontosabb lesz. mint maga a gondolat. ho­ gyan kell cselekednünk. aki látja? Ki az. hogy lát­ nánk valaminek a végét.fákon élő majom megéhezik. a tapasztaló a tapasztalattól. meglátjuk. abban a gondolkodásban nem lesz gondolkodó .csak a gondolkodás létezik. Ha azonban keres­ sük gondolkodásunk végpontját. ezért kényszert érez egy gyümölcs leszakítására. anél­ kül. hogy jobb volna felhalmozni a gyümölcsöket. Amikor nagyon tisztán. és miután az befejeződik. a cselekvő a cselekedettől? Amennyiben alaposan. a megfigyelő a meg­ figyelés tárgyától. Első a cselekvés. cselekvése és szokásrendszere ezen fel­ tételezésen alapszik. Lehet ezt követni? Ha a cselekvés vége lát­ ható. és nem a gondolat. Amikor viszont első a gondolat. hogy mindig első a cselekvés. létre­ hozza a cselekvőt. aki tanítja? Elvá­ lasztható-e a gondolkodó a gondolattól.

hogy igaz vagy hamis. Ez az észlelés: azonnal meglátni valamiben az igazságot.zámomra egyetlen észlelés létezik.sem­ mi érvelés. . amelyben azonnal meglátom valamiről. Néha előfordulhat. Az igaz vagy hamis azonnali észlelése sokkal lényegesebb. elkötelezettségen vagy fortélyon alapuló értelem. amely kifejezést könnyen és tartalom nélkül használjuk. amelyet nem lehet semmihez sem kapcsolni. mégpedig az. Számomra csak egyetlen közvetlen észlelés létezik . Az elemzésre és ér­ velésre korlátozódott elme azonban képtelen az igazság felis­ merésére. Ez teljes mér­ tékben különbözik a megérzéstől. hogy valaki rögtön meglátja valaminek az igazságát . éles elme kell az érveléshez.olyan igazságot. érvelés és az észlelést késleltető értelem nélkül. minden elemzés. mint a tudáson. Szükség van az elemzés képességére. számítás vagy elemzés.

Megértés minden pillanatban történik. Amennyiben csupán azzal törődünk. hogy tudást halmozzunk fel. . Ilyenkor ugyanis a felhalmozott tudás és tapaszta­ lat kerül középpontba. ez akadályozni fogja a további megértést.z alapvető megértés nem ismeretekből vagy felhalmo­ zott tapasztalatokból származik. ezen keresztül léteznek és futnak öszsze a gondolatok. mint az emlékezet fejlesztése. mivel mindez nem más.

hogy a tanulás vagy megismerés aka­ dály. mi­ vel ismerten és hiten keresztül nagyon könnyű tapasztalato­ kat szerezni. Hogyan fognánk hozzá? Először is meg kellene ér­ teni a gondolkodás folyamatát. Teljesen másra kell gondolnunk: a kreatív boldogság érzését nem lehet tudással vagy tanulással megszerezni.hogyan kell autót vezemi vagy egy gépet használni -. mivel az folyamato­ san beárnyékolja a jelent. Kreatívnak lenni a szó legnemesebb értelmében azt jelenti. ha valami újat akarunk felfedezni. Krisztus. ez nem műszaki ismeretekre vonat­ kozik . Ragaszkodni információhoz. mások tapasztalataihoz vagy kinyilatkozásaihoz bármennyire nagy­ szerű is . hogy eddig még sohasem olvastunk vallási vagy pszichológiai könyvet. úgy kell meghatároznunk az élet értelmét és fontosságát. nem egyéb. hogy minden pillanatban szabadulnunk kell a múlttól. ilyenformán teljesen hamisak és valószerűtlenek. . és az ismeretekből származó hatékonyságra sem érvényes. nem pedig önmagunkat és gondolatainkat a jövőbe vetítve olyan istent teremteni. Olyan utazásra keli indulni. vallási szer­ vezetek. ezért mindent az elején kell kezdeni. Ezek a tapasztalatok azonban csak az önkivetítés termékei. Ez az egyetlen módja valami új felfedezésének. aki megfelel elvárásainknak.együk fel. nincs Buddha. hogy nincsenek mesterek. Amikor azt állítjuk. Ugye ez túl gyerekes volna? Elő­ ször tehát meg kell érteni a gondolkodás folyamatát. Saját magunkra kell hagyatkoz­ nunk. Hogyan kezdenénk hozzá? Tételezzük fel. amelyet teljesen megfosztottunk az ismeretektől. mint ismeret.hiába próbáljuk ehhez igazítani cselekedeteinket -. hátráltató tényező.

mint az értelem. amelyiknek egyik lába hosszabb. mint egy asz­ tal. Ha vi­ szont az elmét és szívet elborítja a tudás.Az információk és a megismert tények állandóan szapo­ rodnak. . miénk az egész fa. A tu­ dás szükséges. ezért ez játssza a legfontosabb szerepet életünkben. magya­ rázat és tényfelhalmozás nem ment meg a szenvedéstől.z ismeret keresése közben a szerzés öröme miatt elve­ szítjük a szerelmet korlátozzuk a szép érzékelését és a kegyetlenséggel szembeni érzékenységet. Olyanok vagyunk. Oktatásunk felkészítette elménket a befogadásra. és egyre kevésbé illeszkedünk be a világba. A bölcses­ ség határtalan. felhalmozásra. és azt hisszük. a tudománynak megvan a maga helye. Elválasztottuk az értelmet az érzéstől. hogy értelmesek legyünk. csak valamelyik részéhez. jellegüknél fogva azonban korlátozottak. és amennyiben a szenvedés okát félremagyarázzák. magában foglalja a tudást és cselekvést. . A rész megismerésén keresztül sohasem tudjuk meg. Meg­ kaparintunk egy ágat. Az intelligencia sokkal több. Arra tanítottak. Intelligencia azonban nem létezik önisme­ ret és a bennünk zajló folyamatok teljes megismerése nélkül. mivel magában foglalja az érve­ lést és a szeretetet. Egyre in­ kább specializálódunk. A bölcsesség nem helyettesíthető ismerettel. az élet értelmetlen és hiá­ bavaló lesz. és kifejlesztettük az értelmet az érzés rovására. ezért nincs egyensúly­ ban. Az értelem nem vezet el az egész­ hez. milyen örömöt szerezhet az egész.

és ennek alapján kijelenthe­ tem. amely mellett elkötelezzük magunkat. Amikor azonban az értelem valódi érzéssel találkozik. középszerűvé válik. a valódi érzés tudatosítása anélkül. . feladja a gondolkodást és az ismeretszerzést. Az ér­ telem funkciójának ismerete. Az értelem funkciója tehát mindig a begyűjtés. olyan következtetésre jutunk. Az értelem és a hozzá kapcsolódó tevékenységek bizonyos szintig rendben vannak. Egyik elkötele­ zettségből keveredünk a másikba. hogy az ilyen elme és értelem a következtetések rabszol­ gájává válik. elemzés és kutatás.nagyon tiszta és éles tudatosságot igényel. foglalkoztunk-e már az értelem természeté­ vel. Mivel azonban belső lelki nyugalomra vágyunk. hogy a kettő összekeveredne és tönkretenné egy­ mást . mert aggódunk az életünkért. mert félünk.em tudom.

Megfigyelhetjük azonban. Másrészt vannak érzéseink. amelyeket tönkretesz a társada­ lom és a félelem. érvelünk annak alapján. Ezzel én sem akarok vitába szállni. okosan érveljen. amelyet állandóan megszakít és szí­ nez az értelem. megfigyelték-e már. érvelésre és következtetésre. abból középszerű gondolkodás lesz. hogyan elemezzük saját magunkat. mindenkinek szüksége van rá. Az újságok. hogy tisztán. hogy az értelem örökké elemzi. miért kell kívülállónak maradni a való­ ság megismeréséhez. Amikor az értelem találkozik a tiszta érzéssel. Megtanultuk. Egyrészt értelmesek va­ gyunk. miért tartozunk vagy nem tartozunk valahová. milyen nagy szerepet játszik életünkben az értelem. semmi más? . amely képes ismeretszer­ zésre. tapasztalatok és ismeretek figyelembevételével. Vajon az értelem és érzés rábukkanhat-e az igazságra? Esetleg csupán érzékelés létezik. Adott tehát az értelem. korlá­ tozások. mi tetszik és mi nem.em tudom. Ugyanakkor létezik egy tiszta érzés. magazinok mind emellett érvelnek. elemzésre. Éppen ellenkezőleg.

ha egyszerűen is­ mereteket halmozunk. Tényleg az a tanulás. miközben a tanulás mindenkor teljes. Az semmi­ képpen sem tanulás. sokkal inkább egyszerű mechanikus fo­ lyamat. csak éppen nem tanulás. mivel él és mozog. amely gépiessé válik. minden. ha az elme egysze­ rűen csak felhalmoz és gyűjtöget? Lehet. hogy ismerem magam. amelyet tanulásnak nevezünk.it értünk tanuláson? Az is tanulás. a tanulás belefullad a fel­ halmozott ismeretek tengerébe. A tanulás nem azt jelenti. hogy a tanulás vala­ mi egészen más? Szerintem a felhalmozó folyamat. Egy gép sohasem tud tanulni. nincs kezdete és vége sem. információt gyűjtünk? Ugye ez is a tanulás egy fajtája? Mérnökhallgatóként tanulunk matematikát és sok más tantárgyat. hogy bizonyos mennyiségű meglévő ismerethez kell újabbakat felhalmozni. Felhalmozott tudásunkat gyakorlatban kívánjuk hasznosítani. Amikor kijelentem. ahogy erre már próbáltam rámutatni. legfeljebb ismeretek felhalmo­ zásra képes. . A mechanikusan működő elme pedig nem képes tanulásra. Minden pil­ lanatban tanulok magamról valamit. A tanuló elme sohasem állítja valamiről. Egy­ szerűen csak az emlékezet működése. Tanulásunk felhalmozó. hanem olyan tudás folyamata. Számomra a tanulás egészen mást jelent. hogy tudja. Tanulás közben informá­ ciókat szerzünk az adott tárgyból. és az énem rendkívül fontos. A tanulás azonban egészen más. A tanulás sohasem felhalmo­ zó jellegű. amelynek nincs kezdete és vége. kapcsolódó jellegű. mivel az ismeret mindig részleges.

míg a tanulás állandó folyamat. Csak akkor tanulunk. . stagnáló. sőt ellentétes irányú. anélkül. állandóan tanul. hogy felhalmozna. ha a hozzáadás folyamata teljes mértékben megszűnik. Az ártatlan el­ me mindent azonnal felfog. amit nem tudunk értelmezni korábbi ismereteink alapján.z ismeretszerzés nem jelent előrelépést a tanulásban. a tudás tekintélyével megerősített elme vi­ szont képtelen a tanulásra. amely nem hozzáadó vagy megszerző jel­ legű. Ezért a tanulás folyamata feltételez egy állapotot. Tanuláson nem az addigi ismeretekhez való hozzá­ adást értem. Minden tudás tekin­ télyt parancsol. ol­ vasáson és megfigyelésen keresztül halmoz fel ismereteket. A tanulás folyamata feltételez egy ál­ lapotot. Amit általában tanulásnak neve­ zünk. tehát önmagában is fejlődik. vagyis ha meglátunk valami újat. amelyek hozzáadódnak a már megszerzett ismeretekhez. Az ismeretet szerezzük. Az elme tapasztalatokon. mint ismerethez. az tulajdonképpen új ismeretek szerzése és hozzáadá­ sa a már felhalmozott tudáshoz. A tanuló elme ártatlan. ha nem kapcsolódunk a múlthoz. amelyben az elmének nincs tekintélye. mivel megfertőzte a múlt. miközben a tudást felhalmozó el­ me öreg. Legtöbbünk számára nagyon nehéz különbséget tenni ta­ nulás és ismeretszerzés között. Az elme csak akkor tanulhat. amelyben az elme nem halmoz fel ismeretként ko­ rábbi tapasztalatokat. En viszont egészen másról beszélek. A két folyamat egymással nem egyeztethető össze. Ilyen tudásháttérrel élünk.

A szeretet szó nem azonos az ér­ zéssel. Ne tévesszük össze tehát a szavakat. azzal a rendkívüli minőséggel. Létezésünk és gon­ dolkodásunk módja. Összes sejtjével és érzékelésével létrehozza az elmét. és majd saját maga megtapasztalhatja. végképp elveszünk. A szó. Az elme az agy terméke. Az agy megje­ gyez minden érzést. Amennyiben az agy korlátozott vagy sérült. de az elme elkülönül az agytól.i az elme? Amikor felteszem ezt a kérdést. a szimbólum nem tekinthető aktuálisnak. fi­ gyelje meg. örömet vagy fájdalmat. nem azonos a valósággal. a leírás. Az ajtó szó nyilvánvalóan nem azonos magával az ajtóval. neveket. hogyan gondolkodik. Mindenki nézzen saját elméjébe. az elme is károsodik. A valóságot saját ma­ gunknak kell megtapasztalnunk. Az agy hozza létre az elmét. az csak jelzés. Nem muszáj elfogadni ezt a gondolatmenetet. senki se vár­ ja tőlem a választ. amit maga a szó jelent. bár az utóbbi független az agytól. jelképeket a tényekkel. Agy nélkül nincs elme. és sohasem érezzük meg a csodálatos elme minőségét. Amiről beszélek. Mi is tehát az elme? Minden bizonnyal azonos teljes tuda­ tosságunkkal vagy öntudatosságunkkal. . Mindenki kísérletezhet vele. Ha az elem meghatározása közben megragadunk a szavak szintjén. Valójában az agy teremtménye.

belevész a félelembe. Milyen lelkesen fogadja el az elme a létezésnek ezt a formáját. . Nem az ismeretlentől fél. vele együtt pedig a félelmet. és mivel mindig lehor­ gonyoz.épiesen végezzük fárasztó napi teendőinket. reményt és halált. csak kisebb vagy nagyobb köríveken képes mozogni saját központja körül. A félelem mindig együtt jár a többre vagy kevesebbre vágyással. ha­ nem az ismert elvesztésétől. Ettől nem akar eltávolodni. és milyen szívósan ragaszkodik hozzá! Elménket az idea tartja egyben. A formák sza­ kadatlan áramlása során az elme létrehozza az időt. amelyet körbezár az élet és a létezés. hanem az ismerttől való függés. ha pedig megteszi. nem rugalmas. Az elme sohasem szabad. Nem az ismeretlen vált ki félel­ met.

de a felszín alatt az öntudatlan mélyén .az idő és hagyomány teljes súlyával nehezedik ránk. hogy nem létezik biztonság. Régebben csak az egyházak akarták megkaparin­ tani elménket napjainkban pedig a kormányok vették át tőlük ezt a szerepet. Az elme teljes egészében az idő eredménye. nem lé­ tezik. hajszolva bennünket egy bizonyos irányba. a teljes megértés nélküli elfo­ gadások sorozata. a csata színhelye pedig az elme. Konfliktusok és igazodások következménye. Biztonságra törekszünk. közben pe­ dig attól félünk. Nem akarunk szembesülni azzal a ténnyel. Boldogtalanok vagyunk. Erőszakosságunk ellenére az erőszakmentesség eszméjének megfelelően próbálunk élni. A tudatos elme korlátozott mértékben ellenőrizheti és irá­ nyíthatja saját magát. és boldogságra vágyunk. a biztonság. bennünket sürgetve. babonák. mint olyan. Ezért keressük szakadatlanul. pe­ dig a lelkünk mélyén tudjuk. nem vagyunk biztonságban. Ez konfliktust szül. Ezért ellentmondások között élünk. létünk szakadatlan harc..z elmét mindenkor befolyásolja a behatárolt gondolko­ dás. A felszínen az elme ellenáll az ilyen befolyásnak. megol­ datlan problémák. félelmek és kényszerek várakoz­ nak türelmetlenül. Látszó­ lag van beleszólásunk a dolgok menetébe. . Alakítani és ellenőrizni akarják az el­ mét.. de a tudatalattiban ambíciók.

A régi és úgynevezett új sémák felrúgása a legfontosabb. valamint az előrehúzó és visszarángató vágytól? Tel­ jes bizonyossággal állíthatjuk. hogyan működik az elme. a mi volt és mi lehetett volna kétsége. ami mögöttünk van vagy az utópiának. nem ag­ gódva a jövő miatt. hogy van rá esély. ezért fordulunk az élet helyett a halál felé. méghozzá remény nélkül. Eljátszadozhatunk. múlttal vagy jövővel foglalkozunk. kétségbeesés és remény. Ki akarunk törni a régi keretekből. Pedig az élet a legnagyobb forradalom.z elme sémákhoz kötődik. annak. Becsaphatjuk magunkat vagy máso­ kat. mint a régi módosított változata. pedig ez képtelenség. múltnak vagy jövőnek. Egy megalapozatlan jövőkép kényszeré­ ben élünk. hogy megszabaduljon a sé­ máktól. Ez nem azonos a reménytelenséggel vagy a közömbösséggel. mint a ha­ lálnak. de csak azért. de a régi sémák teljes felszámolása nélkül nem számítha­ tunk radikális változásokra. . hogy újabbak közé kerüljünk. Ehhez vi­ szont a mában kell élni. Van-e lehetősége az elmének. ha ki akarunk kerülni a káoszból. Új világot akarunk teremte­ ni. meghatározott keretek kö­ zött létezik. de azzal még nem váltjuk meg a világot. A séma lehet a múlt vagy jövő. zavar és utópia. hanem min­ dig a halállal. Az életnek nincs sémája. működik és mozog. ahol helyzetünk nem más. Ezzel szemben mi nem élünk. Ezért annyira lényeges megérteni. Ezeket mindannyian jól is­ merjük.

Miután megismertük a teljes folyamatot . törekvései. motivációi. ahogy a gyémánt tulaj­ donságai sem léteznek a gyémánt nélkül. ambíciói. amely mélyreható belső forradalomhoz vezet.z igazságot csak egyik pillanatról a másikra lehet megis­ merni. kitörő lelkesedést okoz. Az elme megérté­ séhez nem lehet mások ideáit alkalmazni.hogyan érvel. hogyan működik összességében saját elménk. lévén önmaga is az idő terméke. Nincse­ nek az elmétől elkülönített fogalmak. csak az idő síkjában képes működni. mivel az elme . Éppen ezért képtelen megtalálni az igazságot. mivel az egyén nem választható külön tőle. nem pedig po­ litikai vagy gazdasági rendszerek. milyen vá­ gyai. Az elme megismeréséhez az elmének saját magát kell is­ mernie. és ami­ kor ezt megteszi. Az igazság nem folytonos. Az újdonság minősége rendkívüli élményt nyújt. . hanem meg kell fi­ gyelni. kapzsiságai és félelmei vannak -. felfedez valami teljesen újat.amely fel akarja fedezni -. irigységei. Csak ez a bel­ ső forradalom képes megváltoztatni a világot. az elme túlléphet saját magán.

meglátjuk. ezért hanyagolja el a jelent. Sohasem va­ gyunk tudatában a jelennek. és a tényeket felté­ telekhez kötődve fogadja. amely esetleg kellemetlen.. múltunkhoz. hogy a tudatosság múlt és jövő között működik. A múlt je­ lenthet menekülést a jelenből. mivel csak a már elmúlt dolgok tudatosulnak. amely a múlthoz és gondolatainkhoz kapcsolódik. Elménk állapota és tudatosságunk tehát olyan.. vagy pedig a jövő ad reményt a jelentől való szabadulásra. Csupán a lét állapotáról beszélhetünk. Ha megfigyeljük elménket működés közben. Elítéli és elutasítja a tényeket. Ez a megerősödés önmagát hosszabbítja meg. Tudato­ sul-e berniünk. a jelen pedig csak a kettő közötti átjáró. nincs külön tudatos és tudattalan. nincs köze a jelenhez. Az el­ mét tehát lefoglalja múlt és jövő. bár ezt felosztják tudatosra és tudat­ talanra. amely múlt és jövő között leng előre-hátra. vagy pedig elfogadja és azono­ sítja magát velük. Tudatossági állapotunk az.alójában csak egy állapot van. Ragaszkodunk hiedelmeinkhez. ez pedig nem más. mint az inga. ezt nevez­ zük jövőnek. mint a múlt megerősítése. hogy múlt és jövő felé tart. sohasem a jelené. Szívünket és elménket figyelve belátjuk. ez pedig az öntudat. Ez a tudatosság azonban mindig a múlté. Az ilyen elme nyilvánvalóan képtelen tény­ ként látni a tényeket. . mit akarunk közölni a következő másodperc­ ben? Csak egy pillanattal később értjük meg.

Ezt tesszük mindannyian. tulajdonságok.. O Í J .összes problémájával együtt . ezért keres valamit az idő határain túl. azonban előbb vagy utóbb az ilyen feleletek elfogadhatatlanokká válnak.feltételekhez kötődő elme biztosan képtelen kitalálni.. még­ hozzá a legkülönbözőbb módokon. hogy azonnal választ kapjunk. A mindennapi lét . Azért aggódunk. az már nem létezik többé. mivel nem különíthetők el magától a problémától. Az elme bizj tonságra törekszik. A múlt. retteg és bizonytalan. ezért alakul ki konfliktus vágyaink és az élet elvárásai között. hogy egyáltalán érdekel-e valakit ez a prob­ léma. amely a jelenen keresztül jut el a jövőbe. feltételekhez köti az elmét. A dolgok mai állása szerint elménk a múlthoz kötődik. Amint megértjük a problémát minden bonyo­ lultságával együtt. Ez megtörténik mindenkivel. kötődések és kénvelmes gondolkodásmódok feléüítménve. Nem tudom. Az ilyen elme konfliktusba.ép­ pen elég terhet jelent. mi van az időn túl. Az időhöz kötődő elme viszont hogyan ismerhetné fel az időtlent? Állandóan leomlik a hitek. bajba kerül.

egyházakhoz csatlakozunk. viszont amennyiben azonnal megérti és feldolgozza a felmerülő gondokat. nyomorúságával.z egyik alapvető kérdés. miközben unjuk a taposómalmot. és nem cipeli napokon át . Ez a komolyság fokmérője. Az állandóan problémákkal terhelt el­ me nem lehet komoly. Templomba megyünk. ha eljárha­ tunk a gyülekezetekbe. hogy éveken át gépie­ sen végezze munkáját. Mi az. amely felmerül.az már komoly elme. ünnepnek tekintjük. esetleg az önkifejezés eszközeként festünk. teljesí­ tési vágyával. szükségével. hogy milyen mélyre hatolhat az elme saját magába. . mivel feltételezi a lelki lét teljes felépítésé­ nek tudatosulását minden kényszerével. feszültségé­ vel. egy őrült világban pró­ bálunk komolyak és vallásosak lenni. aggodalmával. Felelősséget kell vállalnunk. időnket lefoglalja a megélhetést biztosító napi robot. intellektuális szórakozást választunk. zavartságával. Ezek azonban sohasem eredményez­ hetik az elme rendkívüli megváltozását. gondos­ kodni kell feleségről és gyerekekről. az úgynevezett spirituális dolgok felé fordulunk. Nagyon sok embert arra képeztek ki. ami a legtöbb embert érdekli? Ha van pénzünk. nyomorúságosan élünk. küzdelmével. Ha viszont nincs pén­ zünk. beszélgetünk a művészetről. bánatával és számos más problémájával együtt.

amely pedig megbecsülést jelent. mivel működhet orvosként. zenészként. beszűkült módszerek kívül és belül egyaránt megosztottságot hoznak létre. dogmái. speciális funkciója van. ugyanúgy. Sza­ kosodás esetén az elme ellentmondásosan működik és be­ szűkül. méghozzá a múlt­ ban felhalmozódott hagyományok miatt.vallásos elme mentes minden hatalomtól. művészként vagy íróként. A funkció tehát mindennél fontosabbá válik. mint az or­ vost. tehát tudományos is. A vallásos elme egyúttal tu­ dományos is. Ilyen az agy működése. pedig ezt borzasztóan nehéz megvalósítani. de a tudományos ismereteken képzett elme nem feltétlenül vallásos. A vallásos el­ mének nincsenek hiedelmei. A tudományos elme azonban nem azonos a vallásos elmével. Ezek a különleges. A vallásos elme a teljességgel foglalkozik . A tudóst valószínűleg a társa­ dalom legfontosabb tagjának tekintik.nem egyetlen funkcióval. hanem az emberi lét teljességével. . hanem tényről tényre halad. mivel stá­ tuszhoz kapcsolódik. mérnökként. Az agynak kü­ lönleges.

Idő Észlelés Agy Átalakulás .

mert máskülönben a félelem zűrzavart szül. Egy szo­ morú ember nem tartja fontosnak. irigység és versengés háborúk­ hoz vezet. hogy a következő egy-két millió évben lassan fejlődik mint emberi lény. céllal való azonosuláson vagy valamilyen felsőbbségen keresztül lehet eljutni oda. Kételkedem az egész fejlődéselméletben. A pszichológiai idő ezen belül változatlanul rendkívüli zavart okoz. de nem a fizikai létben. . Én viszont emberként élek negyven vagy ötven évet ebben a világban. és csak fokozatos fejlődésen. növekedésen. hogy az időben keressen megoldást. Kérdés. most azonban pszichológiai időről beszélünk. kétségtele­ nül lesz társadalmi rend is. amely azonosítja magát az idő­ ben egy bizonyos létformával. Ilyen körülmények között van-e lehetőség megszabadulni a félelemtől és a pszi­ chológiai időtől? A fizikai időnek muszáj léteznie. Mindezeknek én is résztvevője vagyok. Amennyiben az egyénben rend van. lehetsé­ ges-e egy csapásra megszabadulni minden félelemtől. hanem a gondolatban. amíg elérte mostani állapotát. nem különülhe­ tünk el tőle. és nem érdekli. és a jövőben még tovább fejlődhet. elfojtáson. konfliktusokból és koncepciókból épül fel.inden vallás hangsúlyozza az idő fontosságát. vajon a pszichológiai idő csak az egyén­ ben vagy a társadalomban is képes-e rendet teremteni? Mindannyian a társadalom részei vagyunk. Az a kérdés. Az agy nyilvánvaló fejlődésen ment keresztül. Ebben a társadalomban a kapzsiság. amely mindenféle elméle­ tekből. Messze van a mennyország. nem térhe­ tünk ki előle.

mikor az időről beszélünk. csalódásunk . amely az időhöz kapcsolódik. a jö­ vő pszichológiai struktúrájáról. Az idő jelenti a múltat. és kitalálja ezt a fokozatos­ ságot? Emberi lényként belátom. ideánk. és létrehozza a jövőt. Ez vi­ szonylag egyszerű dolog. a vonatot. reményünk. Ezt nevezzük elemek és időnek. az időről. De va­ jon létezik-e holnap pszichológiai értelemben. korlátunk. amelybe beletartozunk mi magunk.. Más leszek holnap. ezért azt mondom magamnak. mert léteznie kell. amiről beszélünk: a holnapról. és ennek szelle­ mében teremtem meg a holnapot. amelyben élünk. azonnali változás képtelenségét.azt kell vizsgálni. de nem mérhető órá­ val. vagy találko­ zónk van másnap. ha­ gyomány és korlátozás alapján értelmezem. .ez mind az idő. érzéseim­ ben a radikális változás. az elme megszabadulhat-e minden olyan tapasztalattól. gondolkodásomban. tudás. összes emlékünk. Az idő az. hogy időt kell adni erre.amikor megáll az idő . vagyis az elme ideje szerint? Van-e ténylegesen pszichológiai holnap? Vagy a holnapot csak az elme teremti. A jelent tapasztalat. nem órával mérhető krono­ lógiai időre gondolunk. és változni fogok egy hónap múlva. A gondolat. jelent és jövőt. Egy évvel korábbi tapasztalatom nyomot hagyott az elmémben. Ennek a mókuskeréknek vagyok foglya. A tegnap még tart a mában. szükségünk van kronológiai időre. cselekedeteimben. mivel belátja a közvetlen. Egy időtlen állapot megértéséhez .. hogy borzasztóan fontos életemben. Ha el akarjuk érni a buszt. Az idő létezik.

Nem értheti meg a félelem teljességét az idő bonyolultságának felismerése nélkül. amely megváltozik és így folytatódik tovább. amely az időből tegnapot. az „én". so­ hasem lehet szabad. egyik élet a másik­ ba vezet. amelyet elragad a félelem összetettsége. Eze­ ket használjuk életmódként és életcélként. Amíg az idő valaminek az eszköze. Az biztos.ez a túllépés olyan minő­ ségi változás... hogy az idő a gondolat valódi természete. percben. amelyek a tegnapot. konfliktust. Ezért legtöbbünk számára a félelem különleges valóság. Az idő lehet távolság. Az idő teremti a zűrzavart. a gondolat pedig a memória folyamata. az el­ me képtelen túllépni saját magán . Az idő gondolat. mát és holnapot csinál. tér. mivel a tények azonnali észlelése és belátása időtlen. Az elme. hanem a pszichológiai órának nevezett belső folyamatra gondolok. mivel ezek össze­ tartoznak. hogy a jelenhez és a jövő feltételeihez igazodjanak. a gondolat pedig maga az idő. Ez a tényező kapcsolódik a félelemhez.z idő gondolat. Az idő pedig azonos a félelemmel. . amely az időtől megszabadult új elméhez tar­ tozik. Az idő a félelem tényezője. órában. Az idő rend­ kívül fontos számunkra. azok a gondolatok. élet az élet után. Időn nem a kronológiai időt értem. ezért fé­ lelmet szül. mát és holnapot alkotják a múlt emlékei­ nek felhasználásával. A félelem megértéséhez tehát tudatában kell lennünk az időnek. évben. amit órával mérnek másodpercben. napban.

Az idő erőfeszítést igényel a két állapot közötti intervallumban. Állandó konfliktusban vagyunk a mi van és mi lehetne között vergődve. Időbe telik. gyűlöletre. vagy pedig felfedezzük az okát. mint ahogy a nacio­ nalizmus mételyétől sem. ezért erőfeszítéseket teszünk meg­ értésére. . Mindez erőfeszítést igé­ nyel . Ebből következik. Van-e lehetőség rá. A mi lehetne belőlünk egy idea. ha meg­ értettük az idő okozta zűrzavart. hogy azonnal és teljesen megszabadul­ junk a félelemtől? Amennyiben tovább tűrjük a félelmet. A nacionalizmus és a testvériség eszméjének terjedése azt jelenti.amihez már hozzászoktunk. legalábbis így gondoljuk. amelynek nincs köze a valósághoz.z idő mozgást jelent a mi van irányából a mi lehetne fe­ lé. Félünk. Az időt tehát a zűrzavar ele­ mének kell tekinteni. elemzésére. boncolgatására. A mi va­ gyok az tény. esetleg menekülünk előle. nyomorra. hogy az elkövetkező idő­ szakban háborúra. hogy nem lehet fokozatosan megszabadulni a félelemtől. ál­ landóan zűrzavart teremtünk. Ezért az időre szükség van a félelemtől való megszabaduláshoz. amíg eljutunk a mi van ponttól a mi lehetne állapotig. de egy napon majd megszabadulunk félel­ meinktől. az emberek közötti ellentétekre számíthatunk. Az idő tehát zűrzavart okoz. és ezt csak akkor lehet megváltoztatni. nem pedig a félelemtől való végső meg­ szabadulás eszközének. Nem szeretjük a félelmet.

ha valaki viszont tel­ jes mértékben elutasítja a pszichológiai időt. Nem mondhatjuk. hogy létezhet teljesen másfajta idő is. ezért rendkívül figyelmesnek kell lennünk. Még sötétben is tisztában vagyunk ezzel. El kell fogadni a fizikai időt. amely egyikhez sem kapcsolódik. Az idő is méreg. tehát vigyázni kell vele. ha el akarjuk érni a buszt vagy a vonatot.a a polcon Méreg feliratú üveget látunk. Csak a fizikai és pszichológiai időt ismerjük. mivel zűrzavart okoz. Beláthatjuk. A fizikai idő jelentős szerepet játszik a lélek­ ben. Elvérzünk ebben a csatában. amelynek viszont komoly befolyása van a fizikai létre. „Hogyan tartsam magam távol tőle. hogy ab­ ban mérgező anyag van. eljuthatunk annak megértéséig. éppen ezért az idő fog­ ságában élünk. Ha viszont az időt csak önmagunk megszabadítása eszközének tartjuk. Bárcsak minden­ ki velem tarthatna ebben az időben! Az az idő már nem zűr­ zavaros. tudjuk. egyáltalán nem értjük egymást. hanem a legnagyobb rendben van. . hogy méreg van benne. mindig figyelnünk kell rá. hogyan figyeljek az üvegre?" Tudjuk. hogyan lehet azonnal megszabadulni a fé­ lelemtől. másfajta időbe kerülhet. Ha ezt tényként kezeljük.

A megértés friss és azonnali. szerelemben. békét és minden mást szeretne -.z igazság vagy megértés egy szemvillanás alatt követ­ kezik be. nem pedig valaminek a folytatása. ezért nem teremthet kapcsolatot azzal. . addig az idő síkjában próbálkozik. Amíg valaki a folytonosságot keresi állandóságra vágyik kapcsolatban. nincs folytonossága. nem vezethet megértéshez. nem tartozik az idő sík­ jába. Ezt könnyen beláthatjuk. ami időtlen. Ami volt.

Ha az elme tudatában van a tudatosság teljes folya­ matának.nem holnap. az elme legyen mindennek telje­ sen tudatában. nem pedig énünknek. . Megtanultuk. hogy majd következő életünkben rábuk­ kanunk. annak következménye. mindig félni kell a végtől és a haláltól. és folytonosságot biztosít magának az emlékezéssel. megfigye­ lő. ez pedig hiába­ való hajsza. hogy minden kényszer nélkül olyan ál­ lapotot teremtsen. milyen lehet a halhatatlanság az időn túl. meg kell találnunk. Nem lehet meghalni miközben élünk . Amennyiben lehetséges. Csupán a filozófusok. hogy az egész mennyire egyszerű. amelyben sem a tapasztalónak. az is­ mert pedig az idő folyamata. mielőtt meghalunk. saját magunk­ nak kellene megszüntetni a folytatást. Gondolkodá­ sunk az ismerthez kapcsolódik.. Amíg létezik tapasztaló. törekszik. de nem találtuk meg a végső igazságot. és annak.ha mindennek tudatában van. ami nem más.míg az idő keretein belül gondolkodunk. ezzel pedig megszüntemi az „én" folytonosságát. Az időhöz kapcsolódó világban élve az elmé­ nek nincs lehetősége. legalább abban reménykedhetünk.. amely mindig gyűjtöget. Ténylegesen abba kell hagyni az emlékek felhalmozását. félnünk kell a haláltól. Ilyen elmével próbáljuk kitalál­ ni. Ha meg akarjuk találni az igaz­ ságot . hogy az idő korlátain belül hiábavalóság az időn túli keresése . létezhet olyan halál. elméletgyártók és speku­ lánsok számára van értelme. mint amnézia. és mielőtt meghalunk. Ne állapítsa meg. Ha pedig ez nem sikerül.nem lehet mesterségesen elveszteni a memóriát. gondolkodó. amely valóban teljesen időn túli. sem a ta­ pasztalatiak nincs alapja. hanem most és azonnal -. Egész gondolkodásunk alapja az idő.

örömet. ami­ től valamit teljességében látunk. Va­ lamit azonnal meglátunk. Mi az. rendkívüli érzékenységet. megértjük napi feladatainkat. aki az éle­ tet teljesen átlátja. nyugtalanságainkat és félelmeinket. arra hivatkozva. Nem lehet tehát a dolgot szőnyeg alá söpörni. Aki valamit teljességében lát. semmi köze en­ nek napi létünkhöz. Látjuk egy részét.e látod. Te nem az időben látod a dolgokat. unalmunkat.. bánatot. Nem gondolunk fokozatos érkezésre. így azonnal megérthetjük? Látjuk az élet teljes struktúráját: szépséget. csúfságot. biztosan az időn kívül áll. Máskor viszont nem látunk. Ez hogyan történhet meg? Szerintem az lehet az oka.. Nagyon is sok köze van. Érdemes odafi­ gyelni erre. hogy egyikünk kapcsolatban áll az idővel. mivel ennek köze van mindennapi létünkhöz. Számomra telje­ sen világos. Ha felfogjuk ezt. én viszorít igen. bána­ tunkat. az pedig nem kötődik időhöz. én pedig nem látom. de nem látjuk teljességében. A te látásod egész lényed tevékenysége. és ki akarjuk deríteni az okát. . és csak ez az észlelés számít. hogy egy merész huszárvágással egyszerre meg lehet szabadulni minden nyomorúságtól.

Lecsendesedik. Guruk vagy könyvek nem segítenek. amikor észleljük a problémát. az teljesen megszűnik. és mi gondolunk rá. Előfordult matematikusokkal. Ezt már biztosan sokan tapasztalták. Miután megtett mindent. Az elme ebben az állapotban képes olyan észlelésre. hogy feleletet találjon. Nem olyan nagy dolog. fásultságtól. hogy abban a pillanatban. tudósokkal. nincs más kiút. de nem a fáradtságtól. aggódunk miatta. Magunkra maradunk a problémá­ val. amely már önmagában megold minden problémát. Ebben a nyugalomban találja meg a megoldást. Végül pedig ki­ jelentjük. nem té­ pelődik rajta. különös módon azt tapasztaljuk majd.iztosan már sok emberrel megtörtént. és hétköznapi emberek is tapasztalhatnak hasonlót. Ez a választás és elvárás nélküli tudatosság. és az észlelés pillanatában még nem volt semmi problémája. tehát megnyugszik. hogy el­ szakadunk tőle. amelyben nincs nyugtalanság. az elme spontán módon lenyugszik. A gondolkodás határain be­ lül minden eszközt bevetünk megértéséhez. Ha teljes erővel belevetjük magunkat a problémába. vitába szállunk vele. Mit jelent ez? Az elme teljes kapacitással gondolkodik és a gondolatok végére ér. Van egy probléma. hogy nyugodt körülmények között majd megtudja a választ. Azt is tapasztalhattuk. nem akarja mindenáron megtalálni a választ. hogy megtalálná a választ. hogy hirtelen észlelt valamit. anélkül. . sem pedig arra számítva. Ilyenkor elménk már nem aggódik. hogy ennél többet nem tehetünk.

menekvést találjunk. Ha belátjuk ennek igazát. nincs erőfeszítés vagy konfliktus. Ebben az azonnali észlelésben éppen az elke­ rülhetetlen tudatosság vet véget a bánatnak. Amennyiben teljes figyelmet szentelünk valaminek. tapasztalhatjuk az azon­ nali észlelést. Az elmét nem kötheti le a hogyan. A bánat vége magában a szomorúságban valósul meg. amelyben az idő nem számít.amelyet nem árnyékol be tapasztalat es teljesen megszabadult a múlt­ tól . amikor válaszra vá­ gyik.próféták mindig azt hangoztatják. megismerhetjük. a kezdetben benne van a vég. A bánattól való eltávolodás csak arra jó. Az észlelésnél azonban nem lehet kérdés a ho­ gyan. Szerintük a tapasztalat vezet a megér­ téshez. kö­ vetkeztetést.észlelheti a valóságot. Lehullanak tehát az emlékek hordalékai és a múlt maradványai. és felfog­ juk egy pillanat alatt. amit bánatnak nevezünk. Az ilyen elme nem figyelmes. . Ezzel szemben csak az ártatlan elme . hogy választ. mennyire tiszta az ár­ tatlan elme. A kezdet magában hordoz­ za a végzet csíráját. hogy tapasztalatokat kell szereznünk. vagyis egész lényünkkel figyelünk. Mint korábban is említet­ tem. nem pedig tőle tá­ vol. de a bánat attól még folyta­ tódik.

A szabadságot kereső elme sohasem szabad. pedig a valamitől szabad elme valójában nem szabad. Azért ártatlan. nem maga a szabadság. ha megérti a té­ nyeket . élő. Az elme csak akkor lehet csendes. hatékony és nem irányul semmire.ahogy vannak . és minden tapasz­ talattal rendelkezik. hogy 100 napig vagy 100 évig élt. de nem valamitől szabadnak. mert szabad. ha megértette az idő fo­ lyamatát. függetlenül attól.minden értelmezés. hanem önmagától. az pedig figyelmet igényel. Az ilyen elme észlelheti az igazságot közvetlenül és az időn túl. Az ilyen elmének sza­ badnak kell lenni. mégpedig nem va­ lamitől.valóban nyugodt elme meglepően aktív. Csak az ilyen elme lehet ta­ pasztalattól és tudástól egyaránt szabad. Csak a valami­ től való szabadulást ismerjük. A szabad elme ártatlan. Csak az ilyen elme képes felfogni az időn túli igazságot. . elutasítás és megítélés nélkül. A valamitől való szabadság csupán reakció. Az elme csak akkor szabad.

vezetők. templomba járó és rettegő elmét. hogy magunkat kérdezzük. ahonnan az ismereteket szerezzük. Hogyan fedezheti fel az elme ezt az állapotot? Hogyan juthat el ilyen szabadsághoz? Remélem. mintha késztetést vagy kényszert éreznénk. amit tudnunk kell. . nincs olyan jelentősége. hogy az észlelésből fakad az energia. Az igazság útja tehát maga az észlelés. Ha valaki más kér­ dezi meg tőlünk. Az ilyen energia összetöri a jelentéktelen. Amennyiben tudatában vagyunk a folyamatnak. A sza­ badság határai egyre szűkülnek.mindezek egyre jobban beszűkítik a szabadságot. ha megfi­ gyeljük. mindenki komolyan elgondolkodott ezeken a kérdéseken. A politikusok. papok. az elme rabszolgaságát. újságok és könyvek. Nem akarok befolyásolni senkit. ha tényleg észleljük a lélek beszűkülését. hogy korlátok nélküli tudatosság álla­ potába kerüljön. az elmét annyira fel kell szabadítani. és amelyekhez ragaszko­ dunk .problémát bizonyára az jelenti. rájö­ vünk. egyszerűen csak rámutattam a kérdésfeltevés fontosságára. a tisztelettudó.

az ég­ boltot vagy a tengert. A szépség a forma. Amikor ez megtörténik. vagy pedig megjegyezzük. semmit sem kell tenni érte. Észlel­ ni csak akkor lehet. az irányítás üres. arcot. éppen ezért sohasem észleljük magát a virágot. hogy valaminek az észlelése lenyűgöző él­ mény.smeretes. meghatározzuk. Szeretet nélkül nem létezik szépség. Ha elménk használata nélkül nézünk a tenger fölött egy csillagot. mi történik? Azonnal megnevezzük a virágot. ha az elme csendes. a beszéd. Nem tudom. hogy valóban megnézzünk egy virágot. vettük-e valaha a fáradságot. viszont kíváncsi volnék. Az ilyen észlelés valóban időtlen. milyen szép a színe. képes teljes mélységében látni sa­ ját magát. Ahol nincs szeretet. és mennyire szeretnénk látni a kertünkben. Vagyis abban a pil­ lanatban. .egy virágot. amikor megnézzük a virágot. milyen fajtához tar­ tozik. aki valaha is tényleg észlelt volna valamit . Amikor azonban az elme a legkisebb nyugtalanság nélkül észlel. amikor au­ tóval elhaladunk mellettük. Nincs viszont olyan szabály. igazán csak akkor észleljük szépségét. amellyel meg lehet tanulni az észlelést. bevált gyakorlat vagy módszer. ugye tapasztalunk szeretetet is? A szépség és szeretet azonos. egysze­ rűen csak a társadalom. nincs semmiféle fecse­ gés. ugyan­ akkor irányít is. egy adott kultúra terméke. akad-e olyan személy. elménk elkezd fecseg­ ni róla. esetleg ajándékba vinnénk vagy a gomblyukunkba tűznénk. Természetesen látjuk ezeket. És amikor megnézünk egy virágot. éppen ezért gépies és élettelen. és szép­ ség nélkül nincs szeretet.

de mindezeket félre kell tenni. Az elme az észlelés eszköze. mivel a tudás megosztja az elmét és összekavarja a dolgokat. elkép­ zelésre. spekulációra. Az elmét szabaddá kell tenni a tudástól. amelyek a feltételekhez való kötődés eredményei. hogy az elme nagyon tiszta és egyszerű legyen. Máskülönben bármit fedezünk fel. Ezért az igazság megtalálásához meg kell érteni az el­ me működését.amely sokat tapasztalt és mégis megszabadult a tudástól és tapasztalattól . Ha az elme nagyon korlátolt. Ha az elme tekervényes. sohasem lá­ tunk tisztán. gondolkodásra. amely egyben az agy is.gyetlen eszközünk az elme. Ugyanis csak az ártatlan elme .képes töb­ bet felfedezni. mint az agy. nem tudjuk észlel­ ni a határtalant. a valódi észle­ léshez azonban az elmét meg kell szabadítani minden felté­ teltől és félelemtől. Az elmének hatalmas kapacitásai vannak feltalálásra. tudatunk kiszínezi a korábbi tapasztalatokkal. .

Meg­ kapjuk az érdemjegyet a munkáért. stressz és agyonhajszoltság ha­ tására történik. amíg az agyunk bele nem fárad.iért öregszik az elme? Megöregszik abban az értelem­ ben. a folyama­ tos ismétlésért. Vannak professzorok. következtetéseinek. szexuális és vallási szokásokhoz kötődik. hogy semmit sem lát tisztán. akik addig ismétlik ugyanazt a dolgot. Elménk túlzsúfolttá válik. újságokra. . gyorsan szeretnénk közel kerülni hozzá. hanem mindent lefordít saját emlé­ keinek. különböző munka-. Kötődéseink miatt az elme mindenképpen öregnek tekinthe­ tő. Tanulmányaink csak az emlékezés fejlesztésére irányulnak. képleteinek terminológiájára. miért van ez. aztán a vizsgán kijön belőlünk. Az elmét annyira terheli a számtalan tapasztalat és emlék. annyira tönkreteszi és megfélemlíti a bánat. Rögtön megtudjuk. rádióra vagy televízióra. ahelyett hogy használnánk. elhasználódik. a gyakorlatért. hanem Istenért is versengünk. Inkább fá­ rasztjuk elménket. és nemcsak állásért. hogy gyengül. Ugyanakkor ambícióink miatt belső harcot ví­ vunk. tudatosan vagy ön­ tudatlanul befolyás vagy bánat hatása alá kerül. elég utalni a tömegkom­ munikációra. így tehát minden nyomás. önmagát ismétli.

követelését. tevékenységét. Nem az abszurd. tendenciákat. az pedig nem kell -. ezt meg­ tartom. Amikor ezt megismerjük. En­ nek megértéséhez meg kell ismerni az öreg elmét. az állatvi­ lágból évezredek során kialakult elme . ha az öreg. ab­ ban a pillanatban el is csendesül. hogy rátalálhat egy teljesen más irányra. módszeres gondolkodásra vagy valami hasonlóra utalok. éppen ezért nagyon fontos a meditáció.zerintem nagyon fontos megérteni az öreg elme műkö­ dését és irányultságát. a reagálásokat.olyan nyugodt. agresszív törekvéseket. feltételekhez kötődő. irányítás és minősítés nélkül .nem mondjuk. Ez csak akkor történhet másként. hogy ez jó. igényeket. ez pedig rossz. Itt egyaránt gondolok a tudatos és tu­ dat alatti rész megértésére. tudatosíta­ ni kell minden megmozdulását. és ez tudatosul bennünk minden kontroll. törekvését. Amikor a maga teljességében áll előttünk. . A me­ ditáción az öreg elme működésének megértését.amely örökké keresi a biztonságot és kényelmet . mivel ez túlságosan éretlen és gyerekes dolog. akkor láthatjuk az öreg elme tel­ jes mozgását. amely a világosság felé vezet. reakcióinak megfigyelését értem. A régi elme valószínűleg képte­ len megérteni az új elme működését.

és nemcsak a hatvanévesek. hanem a fiatalok is. valami egészen más kezdődik. hogy az állandó törekvés ... . bánatba és eről­ ködésbe. mivel az öreg el­ me tele van az emlékezés sebeivel. Biztosan szükség van fiatal elmére. sértetlenül átjuthat a bánat völgyén. Mennyire öregek lélekben! Nagyon keve­ sen őrzik vagy tartják meg az elme fiatalságát. amelyekkel nem lehet él­ ni vagy komolynak maradni. Tapasztalhatjuk. amely saját dön­ tései szerint él. amelyben nyoma sincs szenvedésnek. milyen gyorsan öregednek az emberek. mint ami eddig volt. Nem piacképes termék. Nem hiszem. aprópénzre nem vált­ ható. Nem olyan dolog. Az elme. hogy ne fáradjon bele a küzdelembe. nem terheli önmagát számatalan emlékkel. megzavarva vagy megromolva az élet eseményeitől és történéseitől. Az ilyen elme. ha­ nem hogy ne legyen megfertőzve. hogy az ilyen fiatal elme megszerezhető. Az is fontos. hogy az elme egyszerűen jól akarja érezni magát. Ezen nem azt értem. felsértve.zt hiszem.legyünk valakik vagy vigyük valamire . amelyet áldozat vagy elszántság árán megvásáromatunk. viszont ha belátjuk fontosságát. A fiatal elme azonban mindig megújuló és friss. már halott és rideg. szükségességét és a benne rejlő igazságot.a valódi oka elménk lepusztu­ lásának és öregedésének.

ezért magát a módszert kell félretenni. A mód­ szer csupán feltételekhez köti az elmét. hamisnak bizonyul. hogy minden feevelem bizonvos séma szerinti módszeren alánul. amely lehet rendszer. hogy egy módszer. A séma olyan eredménnyel kecsegtet. . arra gondolhatunk. a módszer mint szokás elvethető. mert hamis. gyakorlat. Ez nem más. mint gépies beidegződés. naponta ismétlődő dolog? Teremthetünk-e valamilyen módszerrel új elmét? A módszer bizonyára magában foglalja egy gyakorlat folyto­ nosságát.ogyan kezd létezni egy vallásos vagy egy új elme? Van-e erre valamilyen rendszer? Talán egy módszer. El kell vetni az elme minden mechanikus folya­ matát. Mindegyiket el kell vetni mecha­ nikus jellege miatt. amely nem mechanikus.. amelyet előre elhatáro­ zott a hívő és eleve irányba állított elme. így az az eszménykép.. A mechanikus elme amúgy hagyomá­ nyosnak tekinthető. Nincs kapcsolata az élettel. egy szokás megváltoztatja az elmét. bizonyos eredmények elérésére irányultságát. egy rendszer. az elmének félre kell söpörnie a gondolat valamennyi gépies elemét. a kívánt eredmények­ től függően. és nekünk ily módon kel­ lene létrehoznunk egy nem mechanikus elmét. egy fegyelmezési elv. Amikor fegyelemről beszélünk. Képes-e tehát egy bármilyen értelemben vett módszer új elmét létrehozni? Ha nem.

mivel csak így jöhet létre megváltozott minőség és időtlen állapot. mint az élettel. ebben az érte­ lemben az idő csupán illúzió. Nagyon kényelmes luxuselméletünk van arra. odaérkezni. hogyan lehet mindannyiunknak ilyen elméje. persze nem fokozatosan kialakítva. A halállal nem lehet úgy vitatkozni. teljesítéshez. érkezéshez. . Az tehát a kérdés. nem célkitűzés. hanem létezésünk mindennapi gyakorlati problé­ máinak megoldásához is. nincs horizontja. nem gondolkodik tér vagy távolság vonatkozásában. amely nem kötődik időhöz. horgony és kikötő nélküli. hogy idő kell a haladáshoz. Ez félrevezető eszme. nem kell elérni. nemcsak az örök érvényű dolgok meg­ értéséhez.j elmére van szükségünk. az igazsághoz való közel kerüléshez. Az élet után halál vár ránk. Ilyen elmé­ re van szükségünk. Van-e lehetőség ilyen elmére? Ennek elérése nem teljesítménytől függő. Azonnal meg kell történnie. mivel a fejlesztés időigényes folyamat. hiszen mindez csak időben és térben képzelhető el.

amelyet évszázadokon át befolyásol a kultúra. A fény pedig nem más. Az agy azonban nem alszik. Ami­ kor tehát kijelentjük. hogy ez a mi tapasztalatunk. fag­ gatás. Ha ezt valaki saját maga akarja felfedezni . Ezt a nyugalmat megfigyelésen és vizsgálódáson keresztül érheti el. mint állandó éberség. Ezek viszont az imént említettek eredményei vagy reakciói.nem más mondja ha tényleg van valóság. Máskülön­ ben csak saját képeit. nyugodtnak kell lennie.z új elme felfedezéséhez nemcsak a régi elme reakcióit kell megérteni.az öreg elmének. A régi elme legyen aktív. nem is va­ gyunk ennek tudatában! Éppen ezért kételkednünk kell a saját vagy bárki más ta­ pasztalatának érvényességében. amelyet istenfélő vagy istentagadó hagyományok táplálnak. ugyanakkor nyugodt. koncepcióit és értékeit látja meg. hanem a nyugodt­ ság ellenére nagyon aktív. . tényleg létezik Isten (a szó önmagában még nem jelenti a tényt) . Ezekhez azonban fényre van szükség. nézés és figyelés hatására az öreg elme reakciója a nyu­ godtság lesz. érdeklődés. A kérdezés. hanem az is szükséges. hogy a régi el­ me lenyugodjon. a környezeti hatás és a propaganda.

Ha szünet van a beszéd és a reakció kö­ zött. véleményével és a múlt emlékeivel azonnal reagál. miről szól az élet. A kettő közötti szünetben nyugalom van. jöhet a megvilágosodás. hogy figyelünk. hogyan figyelünk. tudással. Ebben az intervallumban szüle­ tik az új elme. az intervallumban . de lehet néhány másodperc is -. Nagyon nehéz ilyen módon figyelnünk valamire. hogy minden az emlí­ tett módon történik. és nem csupán az ismere­ teinkre emlékezünk. nem egyszerre történik a reagálás és a kimondás. következte­ tésével. szinte állatias módon mű­ ködik.emelem. tapasztalatokkal. vizsgálja a jövőbeli megértést. és azonnali válasz nem ér­ kezik. Nézzük csak meg. nem pedig az öreg elme. Ha ezt sikerül kikapcsolni. Az elme figyel. amely­ ben már az új elme működik. és elménk tudásával. Tudni akarjuk. Csakis ez képes megértésre. Az azonnali reakció elöregedett elmére vall. amely annyira bonyolult. és meglátjuk. . elfogadott. ab­ ban a csendben létezik csak megértés. hogy létrejön az időintervallum. Figyelhetünk következtetéssel.amelyet a végtelenségig nyújtha­ tunk. ha megfigyelünk vala­ mit. amely hagyományos. észrevesszük. Tulajdonképpen nem is na­ gyon figyelünk. Csak akkor lehet figyelni. ha az elme nyu­ godt. esetleg türelmetlenül választ követelünk. mire való ez az egész. nem reagál azonnal. amely azonban nem intellektuális jellegű. emlékekkel.

a tiéd és az enyém. akkor talán befolyásol­ hatjuk a világot és tágabb értelemben az egész emberiséghez fűződő kapcsolatainkat is. ha radikáli­ san váltunk napi szemléletünkben.világ átalakítását magunkkal kell kezdeni. ha átalakítjuk magunkat. hogy változzanak meg. Az a szándékunk. Bármilyen kicsi a világ. Ezért kellenek forradalmi változások. j . hogy ez a mi közös felelősségünk. ebben pedig a törekvés a legfontosabb. hogy megértsük magunkat. amely közvetlen környezetünket jelenti. ne másokra várjunk. Nagyon fontos annak megértése.

amikor a hallottakat saját magunk számára alakítjuk. ha tuda­ tosan vagy öntudatlanul lefoglaljuk. konf­ liktus van.áltoztatás tudatosan vagy öntudatlanul is előidézhető. vagy pedig saját szánk íze szerint értelmezzük. Nem láthatjuk az igazságot. az öntudat­ lan viselkedés által bekövetkezett változás azonban szintén küzdelmet és erőlködést feltételez. A tudatos változtatás erőfeszítést igényel. tehát öszszességében nem is tekinthető változtatásnak. . Friss elmével valami újhoz lehet jutni. ha nem szentelünk neki teljes figyel­ met. nem pedig a tegnapok emlékeitől meggyötörve. amíg létezik változta­ tási törekvés. ha felismeri lefoglaltságának tényét. a változás kierőszakolt. ha az elme frissen találkozik a problémával. Vajon képes-e elménk minden erőfeszítés nélkül szembenézni a változás problémájával . Igazi változás csak akkor következhet be. Az elme lefoglaltsága pedig csak ak­ kor szűnik meg. nincs megértés. Amíg harc. az elme azonban nem friss. Nyilvánvaló.például a szerzési vággyal? Nem láthatjuk teljességében a szerzési vágy tartalmát. hogy a lefoglalt elme nem lehet friss és élénk.

de tudhat-e elménk ar­ ról. amikor meg­ változott. amely majdan őt magát megváltoztatja? Néha úgy érez­ zük. ha hidat akarunk építeni. mivel az elégedettség eszközévé válik. jutalom vagy a biz­ tonság keresése. Az ilyen tudás azonban hátráltatja a változást. meg kell szabadulnia az ismeretektől. biztosan tudjuk. amit aka­ runk. és amíg középpontban áll az elégedettség. hogy megtaláljuk ennek igazságát vagy hamisságát. Ez azonban nem valódi változás. sikeren és szer­ zésen alapszik. amelyre oly nagy szükség volna már. Szinte mindenki így gondolkodik. ha ezzel elérhetjük azt. és többé már nem változik. milyen az elme állapota. és hajlan­ dók vagyunk a változásra. büntetésen. addig nem számíthatunk változásra. Akkor az elme megdöbben­ tően nyugodt lesz. Vajon előidézhet-e változást a már megszerzett tudás? Tudásra van szükségünk. Darabokra kell szedni az elmét. Amúgy minden erőfeszítésünk jutalmon. és csak ilyen elme képes radikális átalaku­ lásra. . de érde­ mes meditálni rajta.fenti megállapítás belátásához nagyon sok önvizsgálat­ ra van szükség. Nem kell egyetérteni velem. Mivel az elme alapve­ tően és mélyen a forradalmi változás állapotára vágyik.

hogy az üresség önmagában teljes forradalmat valósít meg a tudatosság terén. és közben nem tudjuk. ha tudjuk. és csak gépiesen hasz­ nálható. Ha az elme felismeri a hamisat. hogy a tagadás állapotában fedezhetjük fel az igazságot. A tagadás kiüríti az ismeretek tudatosulását. . majd folytatódnak a jövőben. tapasztalaton. amely a múltban halmozódott fel. Abszurd ötlet volna megtagadni minden olyan tu­ dományos ismeretet. kerülni kell minden külső hatást ez pedig rendkívül nehéz feladat. eközben azonban nem tudja. A tu­ datosság átalakításához viszont forradalmi változás és teljes üresség szükséges. Erre mindenki figyeljen oda. Nagy szükség van a tagadás állapotára. Nincs lemondás. Lemondás­ ról csak akkor beszélhetünk. ha valamit elvetünk. a jelenben történ­ nek és változnak. emberi öröklésen. A ta­ pasztalatok mindig a múlthoz kötődnek.tudatosság teljes átalakításához szakítani kell az elem­ zéssel és kutatással. Az egész tudatosság évszázadok tárolóhelye. mi hamis. Minden bizony­ nyal ez történik majd. A tudatosság végső soron tudáson. majd meglátjuk. mert ha túlságosan messzire megyünk el. Ha ilyen messzire eljutunk. belátjuk. Ha már ismerjük az igazságot. mit kapunk cserébe. mi az igazság. Ilyen üresség csak akkor lehetséges. emlékezésen alapszik. amit igaznak hiszünk. teljes mértékben elutasítja azt. ha tényleg felfedezzük és belátjuk. ennek mi lesz a következménye. a hamisat egyszerűen azzá változtatjuk.

Szerintem a szándé­ kos változtatás. Egyén és közösség nem szembeállítható és nem elkülöníthető kategória. alkalmazkodó. arra kényszerítve az egyént. amely kötelező. változásra kényszerítő motiváció .z egyén változásának hatására a közösség is biztosan megváltozik. újítás. anélkül. Ha sikerül közösen megfejtenünk a változás problémáját. és miből áll ez a válto­ zás. bár bizonyos politikai cso­ portok próbálják a kettőt szétválasztani. hogyan valósíthatja ezt meg az egyén. hogy akarnánk. . félelem. nem számít változásnak. csak nem változás. Erőszak. hogy szembeforduljon az úgynevezett közösséggel. befolyásolás. Bár az ember értelmével könnyen be tud­ ja látni mindezt. akkor talán a tényleges figyelés során vizsgálódva tör­ ténhet változás. propagan­ da.ez minden. biztos vagyok benne. előírt. hogy rendkívül ritka a változás valódi jellegének motiváció nélküli megismerése.

Lehet Jézus. hogy azon belül nem lehet változtatni. Ez az igazi meditáció. ezért valakinek a gondolata ellentétben lehet mások gondolatával. Két gondolat ellentéte vagy konfliktusa esetén az eredmény a gondolat módosított folytonossága. nem igazi változások.kötődjön a múlthoz. amikor valaki felismeri a terü­ let határait.egváltoztathatjuk eszméinket. akkor is csak gondolat marad. vajon le­ hetséges-e elhagyni a gondolat felségterületét. Radikális változás csak a gondolat te­ rületén kívül következhet be.a gondolat területén belül marad. jelenhez vagy jövőhöz . Az eszmék bármikor helyettesíthetők más eszmékkel. és rájön. A teljes folyamatot szemlélve felmerül a kérdés. amelyek behatárolják az elmét. Buddha vagy bárki gondolata. Az olyan változások. A változás tehát a gondolat területén belül zajlik. de a gondolat akkor is feltételekhez kötődik. . gondolatainkat. azon kívül megvalósítani a változást? Minden tudatosság . ez pedig nem igazi vál­ tozás.

tekintély van . követlek. hogyan alakul az életünk. tehát boldog le­ szek. a guru. Ugye ez motivál majd­ nem mindenkit a változásra? Figyeljük meg saját gondolko­ dásunkat. mert megkapom tőled azt. a tudás tekintélye. forradalom az ismerttől az ismeretlen felé halad. vár ránk az örök élet. amit én nem tudok. amit akarok. bízom az irányításodban. a vezető. hogy telje­ sítsünk. a hierarchia. Ezért tisztellek téged. Gondoljuk át ezt együtt! Az ismerttől az ismert felé történő elmozdulás­ ban hierarchikus életszemlélet. nem pedig fordítva. mit jelent sikeresnek lenni. Aztán következhet a jól ismert tevékenység. Amikor ezt tesszük. Ha viszont bebiztosítjuk. ahol nincs tekintély és tel­ jes kudarc érhet minket. . a változásban. sikeresek és boldogok leszünk. amelvben szükségszerű a tekintély: a büntetés. és meglátjuk.áltozás csak úgy lehetséges. Haladok tehát az ismerttől az ismert felé. és azt akarom elér­ ni. Aki pedig a tudás birtokában van. amit akartam. kialakítok egy rendszert. nem fordulhat elő semmilyen probléma. hogy mindig mi magunk legyünk az események középpontjában. megyek egy guru után.te tudsz vala­ mit. garan­ tálja a sikert a törekvésemben.. amelynek meglesz a sikere és az eredménye. amelynek lényege. ha az ismerttől az ismeret­ len felé irányul. vajon már az is változás? Változás. Tudom.. A siker mindenki számára ismert. mert megkapom.

de történt-e valami. hogy a változás csak a módosult folyamatosság puszta ismétlése lesz. nem olyan értelem­ ben. és rájön. Fel kell tenni a kérdést. mert nekünk így kényelmesebb. depressziós. és csak néha ér olyan hatás. az el­ me teljes megváltoztatására. munka­ helyet váltunk. ronda. Megkérdezhetik tehát maguktól. és kevésbé olyan. Belátom. Én akarom a változást. de nem vagyok benne biztos. ami mélyreható és radikális volt? Talán nem akarunk változni. hogy valójában nem változik. Azt mondom. van-e egyáltalán változás. amely nem pusztán valamilyen motiváció eredménye. hogy igenlő a válasz. Felmerül tehát az elke­ rülhetetlen kérdés: van-e egyáltalán változás? Visszatérhe­ tünk a fiatalságunkhoz.elmerülhet ez a kérdés. dep­ resszióssá. Másképpen fogok gondolkodni. A külvilágban forradalmi vál­ tozások történnek a kibernetika és az automatizálás terüle­ tén. Vagyis radikális forradalomra gondolok. hogy valaki változ­ zon . lehetséges-e. cseleked­ ni.. haláleset történik. felidézhetjük azt az időszakot. más akarok lenni.. a minőség bármi­ lyen igénye nélkül. csúnyává és brutálissá válnak. és a végén mégis szomorúvá. erőszakos vagyok. Vál­ toztak-e valamennyire az emberek? Változtunk-e mi ma­ gunk? Esetleg előfordultak felszínes változások. Közben erősítem akaraterőmet. Változhat-e az ember? . Amikor valaki magába néz. inkább ilyen leszek. válunk. hogy a külső körülmények változnak: házaso­ dunk. gyerekek születnek. hogy tegyek érte valamit. mély depresszióba esik vagy próbál menekülni saját magától. hogy borzasztóan bol­ dogtalan.nem külső körülmények hatására -. és így tovább. Változhat-e valaki egyáltalán? Tudom. megszabadulok né­ hány szokásomtól. A legtöbben hatal­ mas erőfeszítést tesznek.

szimbólumai és törekvései erősen korlátozottak. Bármilyen erőfeszítést tesz vagy nem tesz a korlátozott területen belül.vagy legalább valamit látok belőle. jobb étel -. kultúrát. normákat. hogy tisztázom a problémát? Ha másképpen közelítem meg. Ezek után mi a teendőm? Re­ ménykedjem. amelyen az oktatást. mint a tudatalatti . ami változás. nagyobb ablakok.amely el nem érhető.a tudatos része éppen úgy. akkor az egyén­ nek sohasem lesz békéje vagy szabadsága. különleges háttere van. értékeket és szabványokat ér­ tem? Ha nem szabadulhat meg tőle.lehet tudatos vagy tudatalatti . Nézhetek-e valamit motiváció nélkül? Létezhet-e az el­ mém ösztönzés vagy változásra motiválás nélkül? Mivel bár­ milyen motiváció egy adott kultúra reagálásának eredménye. amelyben felnőttem? Ez valóban na­ gyon lényeges kérdés. mivel ha az elme nem szabadul meg a kultúrától. elmém . amelyben nevelkedett. és az eszme olyan szintjén kell kezdődnie . .megszabadulhat-e a társadalomtól. ez a szó szoros értelmében teljesen hiábavaló. a feltételekhez kötött el­ me korlátai miatt bármilyen változás sikertelen marad. Vajon az elmém megszabadulhat-e így egy olyan kultúrától. Istenei és mítoszai.ogyan tudok átalakulni? Látom az igazságot . átalakulás. Tudatosságom ugyanis feltételekhez kötődik. Lehetnek egy börtönben jobb körülmények . fejlődött.több fény. az akkor is egy adott kultúra börtöne marad. mivel a felté­ telekhez kötött elme területén belül maradnak.

mivel ezekkel a problémákkal kell szembenéz­ nünk. hogy visszatérjünk a központi kérdéshez: Hogyan lehet feloldani az „ént". talán se­ gíthetünk egymásnak. amely pusztító és romboló . hogyan hajtsunk végre radikális változást magunkban. akkor lesz nyugalom. hogy gondolkodó és gondolat. mivel attól még nem következik be kreatív pszichológiai változás. . Ha összegezzük mindazt. aki tapasztalatot szerez. amely szeretet és szenvedély nélküli időhöz kötődik? Csak akkor le­ het túllépni ezen. hogy mások megtudják. gazdaságban és a kü­ lönböző intézményekben. és ne elégedjünk meg a fel­ színes forradalmakkal a politikában.lképzelhető-e. ha csak felületesen kezeljük a problémat. amiről beszéltünk. ho­ gyan vélekedem erről a problémáról vagy a világ gondjairól. Az is a mi problémánk. Eb­ ben a csendben nincs tapasztaló. nem kell további tapasztalatokra várni. amikor az elme nem választja szét önmagát gondolkodóra és gondolatra.az a mi problémánk. A tisztán látáshoz azonban nem elég a szó. Ha a gondolkodó és a gondolat egy és ugyanaz. amelyben nincs szük­ ség képzelődésre. megfi­ gyelő és megfigyelt azonos legyen? Sohasem tudjuk meg a választ. Félre kell tennünk ezeket a dolgokat. hanem másoké is. Próbáljuk megérteni saját magunkat. hogy tisztábban és árnyaltabban lás­ sunk. csak a kreatív pszichológiai forradalom létezik. és magyarázatra várunk. Az állandó belső harc. Mások nem akarnak megérteni en­ gem vagy az életszemléletemet. Nem az a cél. Ez nemcsak az én problémám.

Élet Halál Újjászületés Szeretet .

mivel az za­ varóvá válik.mondjuk rágó­ gumit rágok. Nem akarok dohányozni. Szeretném abbahagyni. ha le akarok szokni. mennyire bonyolult valamit nem elutasítani vagy elfogadni. Ennek oka. akkor is. hogy a sokféle tradíció. és belátjuk. nem jelent problémát. ezért meg akarok szabadulni tőle. speciális problémáját és a közvetlenül hozzá kapcsolódó tapasztalatokat. A dohányzás mindenkép­ pen problémát jelent. . félre kellene tenni. el­ lenzem. Akkor okoz gondot. A dohányzás zavart okozhat. tehát hozzáállásom a dohányzáshoz az ellenállás vagy hely­ telenítés. A passzív szemlélődés helyett az elme mindig magával a problémával foglalkozik. Hogyan lehet megtörni ezeket a szokásokat? Vegyük például a dohányzást. és ebbe bárki behelyet­ tesítheti saját szokását.róbáljuk megérteni egy szokás kialakulásának teljes fo­ lyamatát. Amíg elé­ gedett vagyok a szokásommal. hogy kí­ váncsiak lennénk rá. próbálom elnyomni. Ezek után szemlélhetem-e a problémát helyte­ lenítés. a kulturális háttér arra késztet minket. esetleg helyettesíteném valamivel . amikor tenni akarok valamit vele. amiről beszélek. ahelyett. in­ kább elutasítsunk vagy elítéljünk valamit. megítélés vagy elfojtás nélkül? Nézhetem-e a do­ hányzásomat bármilyen elutasító érzés nélkül? Ki kell pró­ bálni azt.

hanem éppen az ellenkezője . vajon nem észleltük-e. hogy az nem hagy nyomot maga után? Csak a befejezetlen tapasztalat hagy hátra jeleket. Ha már teljességében átéltünk egy tapasztalatot. Az elme csak akkor képes megérteni a jelent. értsünk és megszabaduljunk a mindennapok hordalékától. hogy négy évszakot éljünk meg egyetlen napon. ha nem vé­ gez összehasonlítást.anélkül. De hogyan érthet meg és rakhat össze az elme olyan dolgokat.amely nem azonos születéssel és halállal. méghozzá minden torzítás nélkül. és ezzel sokat veszít jelentő­ ségéből. ha a jelent megterheljük a múlt tapasztalataival. megítélésekre és felismerésekre. Képesnek kell lennünk arra. Mindenre kiterjedően és mélyen átgondoljuk és átérezzük. amelyek nem rakhatók össze. és minden értéken túl léteznek? Minden tapasztalatot olyan mélyen és teljesen élünk át. A jelen ugyanakkor örök.. A jelent vala­ mi befejezett dolognak tekintjük. az újjászü­ letés? A megújulást . nem mond ítéletet. ha a múlt képét a jelen tükrében néz­ zük. Nagyon ébernek kell lenni ahhoz. Csak a felhalmo­ zott emlékektől való szabadulás hozhat megújulást.. Megújulás azonban csak akkor lehetséges. amennyire csak lehetséges. A vágy a jelen elíté­ lésére vagy megváltoztatására . folytonosságot biztosítva ezzel az önazonosító emlékezésnek. . Csak a tapasztalat kiteljesedésekor lehetséges megújulás.folytonosságot biztosít a múlttal. a jelen megőrzésére irányuló erőfeszítés nem eredményez megértést.gye mennyire fontos az állandó megújulás.hiába várjuk. hogy megismer­ nénk . Figyelünk a hozzá kapcsolódó fáj­ dalomra és örömre. hogy tapasztaljunk.

Hírnévre törekedni olcsó. verset írni . A jelenlegi oktatási rendszer velejéig romlott. festők. Mivel nem szeretjük azt. Névtelenül élő kreatív sze­ mélyiségek leszünk. mert arra tanít. ostoba dolog. ne pedig azt. poli­ tikusok. nem törődnénk azzal. triviális.állott már erről valaki? Híres írók. ha valaki véka alá rejti tehetségét. Jó dolog névtelenül kedveskedni. nincs semmi értelme. hogy híresek le­ gyünk. és ebben sokkal több a gazdagság és szépség. amit csinálunk. festeni. mint maga a tevékenység. Legjobb. Vajon miért? Azért. hogy a si­ kert szeressük. amit csinálunk. nem jelenik meg a fotónk az újságokban. énekesek vagy ilyesmik akarunk lenni. névtelenné vá­ lik. hogy azt szerethesse. Az eredmény sokkal fontosabbá válik. . amit csinál. költők. ne pedig a vele járó kér­ kedést. amit csiná­ lunk. mert valójában nem szeretjük azt. Ha szeretnénk énekelni. hírnévvel akarjuk gazdagítani magunkat. A politiku­ sok nem keresik a barátságunkat. Attól nem leszünk híresek.ha valóban szeretnénk -.

motort szerelni. Lehetünk jó mérnökök. de szívünk és elménk üres. Az alkotás az első. bár­ milyen nyelven írók. Faraghatunk kőből arcot. Megtanultuk ezeket a techni­ kákat. nem kell tanulni stílust vagy ékesszólást. Már nem a dalt hallgatjuk. mégsem kreatív festő az illető. színvi­ lág. nem pedig a technika. hogy a dal és az éneklés öröme fontos. Amennyiben nincs mit monda­ nunk. mert megtanultuk a technikát. Pedig én azt mondom. Lehet valaki tökéletes zongorista. ezért annyira nyomorúságos az életünk. hogyan kell szépen működni. lehet csodálatos a stílusunk. hogy a szépség felismerése már önmagában is művészet. és mégsem zenész. Tudjuk a technikáját. Belátjuk. de nem szeret­ jük az élő dolgokat.kreativitást nem lehet összehangolni a technikai telje­ sítménnyel. zongoristák. gyermekeket oktatni. amit leírunk. Lehet briliáns az ecsetkezelés. Ha örö­ met lelünk benne. Játszhat valaki csodálatosan zongo­ rán. Ha van valami mondanivalónk. Első osztályú gépek va­ gyunk: tudjuk. csak rutin­ szerű. csupán az énekest. de nincsen dal. ugyan­ akkor nem kreatív. a régi ismétlése új szavakkal. Kifejleszthetjük saját technikánkat. de technikán keresztül nem lehet eljut­ ni a kreativitáshoz. mégsem leszünk alkotóművé­ szek. hogyan kell egy rendszer keretein belül házat vagy hidat építeni. . megal­ kothatjuk saját stílusunkat. a technikát a semmiből is fel lehet építeni. Megtanul­ hatjuk tőle az éneklés technikáját.

akkor azt is tudjuk. hanem az elme aktuális állapota. bennfen­ tesség alapján. mi az együttműködés lényege. belső forradalomra van szükség. hacsak az egyén meg nem ismeri saját elméjének működését.még több szomorúságot okoznak az emberek­ nek. Együttműkö­ dünk bármely személlyel. amely az elme működése teljes fo­ lyamatának megértéséhez kapcsolódik. új civilizáció létrehozására nyílik le­ hetőség.reformerek . és ez talán még fontosabb. hogyan kell együttműködni. társadalmi és vallási értelem­ b e n . . változást ígér. aki reformot. amelyben állandóan keresi az igazat és áldottat.politikai. nem pedig séma. ez azonban konfliktust és nyomort szül. Az elme teljes folyamatának megértéséhez radi­ kális. Ha tudjuk. az igazi együttműkö­ dés ebből alakul ki. és amelyben megsza­ badulunk saját énünktől. Ebben a teljesen másmilyen világban nem lesz szer­ zési vágy. Ez nem elméleti utópia. irigység vagy összehasonlítgatás. Ha a belső forradalom miatt tudjuk. mikor nem kell együttműködni. tekintélyelv.

vagyis szerezzen munkát. csak a régi forma módosított foly­ tatásának. éppen ezért egyáltalán nem kreatív. A társadalmon kívüli teljes forradalmat vallási for­ radalomnak nevezem. . Ami világszerte történik. azért mégis el kell nyomni. szerintem társadalmon belüli lázadás. hogy tudatosuljon bennük valamennyi hatás. Az ilyen lázadás a társadalom keretein belül marad. amelyik nem vallási. Úgynevezett oktatási rendszerünk arra tanítja a fiatalokat. és ez segítené az elmét. hogy már az oktatá­ si rendszer is arra törekszik. hogy vagy lázadás történik a társadalom ke­ retein belül. vagy pedig forradalom a társadalmon kí­ vül. gyara­ podjon és vigye többre. hogy megalkuvók legyenek vallási. ellenőrzés alá kell vonni azokat. gazdasági és erkölcsi té­ ren egyaránt. éppen ezért nem tekinthető forradalomnak.áthatjuk. Bátorí­ tani kell a fiatalokat. hogy minden feltételhez kötődéstől megszabaduljon. amely szabályozza és alkalmazkodóvá teszi az elmét. Annyira kötődünk az ilyen lázadáshoz. az ifjúság illeszkedjen be a társa­ dalomba . Természetesen lázadásaiknak nincs értelme. Megfelelő oktatással azonban másféle felfogásra volna lehetőség. és ez gyakran bűnözés formájában jelentkezik. Bármilyen forradalom. keressen pénzt. a társadalom keretein belül marad.

Nem az a fontos tehát. hogy rendet tegyünk a bennünk eluralkodó zűrzavarban. az átmegy a zavar. Ha elmondjuk neki. Hasonlóképpen. milyen a fény. hogy megszaba­ duljunk a zűrzavar okaitól. megtaláljuk az élet célját. viszont ha képes volna látni. amit a szent köny­ vekben olvastak. Bármi­ lyen választ kapok tehát. mi az élet célja. Mi tehát az élet célja. Más az életcélja a politikai vagy vallási cso­ portoknak. ami­ kor össze vagyunk zavarodva? Nagy zavarunkban feltesszük a kérdést. mi az élet és a lét célja. hogy a zűrzavarban megtaláljuk a választ. ha tisztázni tudjuk a bennünk kavargó zűrzavart. nyugtalanság és félelem szűrőjén.agyon sokan tülekszenek. hiszen elmém nyugtalan és háborgó. és attól eltorzul. mi az élet értelme. . Nem kell kérdezősködni vagy kutatni. Ok majd azt ismételgetik. Mindössze annyit kell tenni. saját vakságából és sötét világából kiin­ dulva próbálja felfogni a hallottakat. hogy megmondják. amikor össze vagyok zava­ rodva? Érthető ez? Zavarodott állapotban csak zavaros vá­ laszt kaphatok. mint amikor egy vak ember megkérdezi. Hogyan reménykedhetem viszont igaz válaszban. Az okos emberek próbálják felfedezni az élet célját. sohasem tenné fel ezt a kérdést. hogy megkérdezzük. és még lehetne sorolni. Olyan ez. mivel abban reménykedünk. hanem az.

A világon mindenhol istenítik a sikert. Nagyon boldogan élhet valaki. hírnév. ambíció és kegyet­ lenség nélkül élni ebben a világban. Szerintem lehet névtelenül. milye­ nek vagyunk .ajon lehetséges-e ebben a világban ambíciók nélkül él­ ni. A siker sokkal fontosabb számukra. aki éjszakánként tanult és bíró lett belőle.anélkül. vállalva önmagunkat? Ha felfedezzük végre. Ennek ellenére legtöbben közülünk a siker elérésének kényszere alatt görnyednek. aki nem tulajdonít jelentőséget az énnek. Hallani történeteket a szegény fiúról. teljesen ismeretlenül. Ez volna a helyesen felfogott nevelés egyik fontos eleme. alapvető átalakuláson megyünk keresztül. A siker di­ csőítésével kábítják az embereket. mint a bánat megértése és elűzése. A nagy siker azonban sok szomorúsággal jár együtt. hogy mások próbálnánk lenni -. aztán multimilliomos lett. vagy aki újságot árult. .

. ha tudnánk.. végrendeletünket? Esetleg összehívnánk a csalá­ dot és barátokat. bocsánatot kérnénk tőlük azokért. ha mindezt meg lehet tenni egy óra alatt. és megbocsátanánk nekik mindenért? Meghalnánk teljesen az elme. Meg kell próbálni. akkor megvalósítható a hátralévő napokban és években is. a vágyak és a világ számára? De hiszen. amiket elkövettünk ellenük.. már csak egy órát élhe­ tünk? Talán próbálnánk elrendezni szükséges ügyein­ ket. és majd meglátjuk.ajon mit tennénk.

friss és ártatlan. A tapasztalatok felhal­ mozása. Megszülettünk egy adott évben. Az elmének muszáj tapasztal­ nia. Ártatlanság nélkül viszont lehetünk tíz. nyomorúságával és fáradtságával terhelünk. ez vitathatatlan. akkor az elme friss. amely képes tapasztalni az is­ meretek felhalmozása nélkül. Reagálnia kell mindenre . ártatlan és korta­ lan marad.vagy hatvanévesek vagyunk. ha fiatal. nem találunk rá Istenre. Testünk öregszik. az élet kínjaira és nyomorúságaira -. a beteg állatra. . Az ártat­ lanság azonban nem életkor kérdése. a hamvasztásra szállított holttestre. Az ilyen elme sohasem fedezi fel az igazságot. ugyanúgy. Az elme csak akkor képes felfedezésre.a folyóra. Ugyanakkor a tapasztalatok megőr­ zése nélkül kell reagálnia mindenre. különben meghal. mint elménk. a múlt minden örö­ me és bánata számára. negyven. és most ti­ zenöt. a terhüket cipelő szegény falusiakra.i az életkor? Az eddig élt évek száma? Az csak része az életkornak. Ha az elme mindennap meghal a tegnapok emlékei. az emlékek hamuja öregíti az elmét.vagy hat­ vanévesek. hanem az olyan elme is. amelyet az élet összes ta­ pasztalatával. Nemcsak a gyerek ár­ tatlan.

el­ lentmondás. amelyet örömmel hoztunk létre társadalmi kapcsolataink tükrében. annak nincs lehetősége rá. végtelen kavarodás. bánatot. hallani sem akarunk róla. El kell felejtenünk a magunkról. Hozzászoktunk az ilyen élethez. A napi munkába járást. mivel a haldoklással talán meg lehet érteni az életet. mit jelent a halál. A mostani élet kínszenvedés. mintha már mindent tudnánk. vagyis kapcsolatba kell kerülnünk a halállal. hanem ténylegesen érezni kell a halál állapotát. A halálfélelem megszüntetéséhez azonban kapcsolatba kell kerülnünk a halállal. máskülönben nincs vége a félelemnek. örömöt. beleöreg­ szünk és meghalunk. Mivel a halárnak már az említése is rettegést vált ki. Min­ den napot úgy kell befejezni. Nem a róla kialakított képpel. ésszerűen gondolko­ dik és figyel. Ha egész­ ségesek vagyunk. Ha meg akarjuk tudni. Szervezetünk az el­ használódás és betegségek miatt el fog pusztulni. Elfogadjuk. hogy teljes mérték­ ben kapcsolatba kerüljön a tényekkel. tudni akarjuk. kapcsolataink­ ról alkotott képet. mi a haldoklás. normális. Ez nem morbid vágy. nyomorúsággal és zűrzavarral. A halálban ugyanis ez fog történni. Aki egészséges. . meg kell tudnunk. bizonytalanságot és keresgélést nevezzük élet­ nek.élünk a haláltól. családunkról. nyug­ talanságot. ezért tele van konfliktussal. mi az élet.

hogyan kell élni? Ha szeretjük a fá­ kat. boldogságunk az életben. mert nem tudjuk. nem számít igazán. Végül mindennek a mélyén ott a félelem haláltól. Ha nem ismerjük meg a félelem okát és nem szabadu­ lunk meg tőle. ha pontosan tudnánk. ha meghalunk? Az élet számunkra szomorúság. élünk vagy meghaltunk. hogyan kell élni? Vajon akkor is félnénk a haláltól. könnyező embereket. élettől és szenve­ déstől. Esetleg azt hisszük. ha tényleg szeretetet érzünk szí­ vünkben. Gondoljuk végig együtt az egészet. nem vagyunk fo­ gékonyak a külvilág iránt.iért félünk a haláltól? Talán azért. Ez viszont komoly probléma. hogy a halál után boldogság vár ránk. és ebbe most nem is akarok belemenni. talán akkor is félnénk-e a haláltól? Senki sem hagy­ ja magát megtéveszteni. éppen ezért érdekel bennünket a halál. lehulló faleveleket. Nincs örömünk. és talán ezért tesszük fel a kérdést: mi történik. . madarakat. a szegényeket. naplementét.

véleményeket. hogyan lehet megszabadulni az ismerttől való félelemtől. amíg nem za­ varják meg azokat. hogy valaki vagy valami el ne vegye azt tőlem. Félünk a fájdalomtól. folytonos kapcsola­ tot feltételez az ismerttel. A lelkiismeret viszont feltételek­ hez kötődik. A fizikai fájdalom idegi reakció. a hit támaszt nyújt a lelki fájdalom ellen. amelyet azért gyűjtöttem. a lelki fájdalom pedig abból adódik. jellemünket. aztán azért aggó­ dom. hogy enyhít­ sem a fájdalmat és megelőzzem a bánatot. Mit tudok? A tudás eszméket. jóhírünket. a rettegés a fizikai és lel­ ki felhalmozásoktól.zt vizsgálom. . miért félek a hitem elvesztésé­ től. Innen ered az ismerttől való félelem. bár nincs tökéletes ismeretem vagy szilárd bizonyítékom a hit valódiságával kapcsolatban. A tudás szintén se­ gít a fájdalom elkerülésében. Az utóbbi az oka annak. Mondhatjuk.én pedig nem akarom. hogy a féle­ lem a lelkiismeretből fakad. A lelki tartalékok megakadályozzák a lelki fájdalmat. hogy zavarjanak. hogy elveszítjük csalá­ dunkat. tehát az ismert eredményének tekinthető. amelyek elégedettséget adnak. bankszámlánkat. ét­ vágyunkat és még lehetne sorolni. ta­ pasztalatokkal. Tele vagyok tehát felhalmozásokkal. hogy ragaszkodom dol­ gokhoz. amelyek megakadályozzák a háborgatás ko­ molyabb formáját . Attól tartunk. Az orvosi tudás a fizikai fájdal­ mak megelőzésében segít.

Újjászület­ hetünk ezerszer. hogy az nyilvánvalóan nem tartozik az elme terü­ letéhez. Az ami folytatódik. vagyis nem spirituális. hogy az „én" nem sza­ badul meg az időtől. tehát nem születhet újjá. Ebből következik. aki meghal és elér valaminek a végére. A gondolat tehát lényegében az idő terméke. ami folyamatos. képes-e valaha felfedezni a valóságot.mikor a lélek örökkévalóságáról beszélünk. addig nem újulhat meg. Lépjünk ennél kicsit tovább. illetve reinkar­ nálódhat-e fizikai formában. Ami tehát folytatódik. Ezek szerint minden. nem lehet valóságos. A gon­ dolat nem gondolhat rá. vágyban. amely gondolati folyamat? Amennyiben nem. Ezek szerint az „én" is ilyen lelki örökkévaló­ ság volna? Amennyiben lelki örökkévalóság. a tegnapból származik. újjászülethet-e. akkor az időtől független. és folyamatos mozgása miatt vála­ szokat ad a múlt eseményeire. akkor az része az időnek. . „En" és „te" csak a gondolat folyamatában léteznek. tapasztalatban folytatódik. mégsem ismerjük meg a valóságot. Amíg a gondolat emlékezet­ ben. amely a fizikai léttől függetlenül folytatódik. mivel a gondolat az időn belül van. hogy ez a gondolati folyamat. feltételez­ zük. öröklötten pusztító jellegű? Aminek folyamatos­ sága van. sohasem újulhat meg. akkor valahol be kell fejeződnie a gondolatnak. Tudni akarjuk. ami teljesen nyil­ vánvaló. mivel csak az újulhat meg. Ha a gondolat gondolni tud az „énre". amely túl van az idő korlátain? Megújulhat-e valamikor az „én". nem folytatódhat.

Meg kell hal­ nunk a gondolatunk. magány. fiatalok. ha meghalunk. Csak akkor van szeretet. hogy megújuljon az életünk. mivel csak akkor ke­ rülünk kapcsolatba az élettel. Ez akkor történik meg. A félelem azonban bánatot szül. házun­ kért. . nem szerethet . Ezért ki­ alakítunk egy életet. amit a legszentebb dolognak és isteninek tartunk. szimpátiák rabja és arra kényszeríti magát. A bánatnak úgy lehet véget vetni. Az elme. Tisztában vagyunk vele. érzéket­ lenséggel. amely ugyanúgy idő­ höz kötődik. hogy emberi lényként újak. tiszták leszünk. amelyhez ragaszkodunk. ügyünkért. amelyet mindennapi agóniával. legyen az szenvedés. ha nem halunk meg naponta. vagyonunkért.szokások. de mivel része a gondolatnak. vagyis frissek. frissek és fiatalok legyünk. amely retteg. mit jelent kapcsolatba kerülni a halállal. hogy szervezetünk egyszer felmondja a szolgálatot. amikor meghalunk. meghalunk nevünkért. Nem korlátozhatjuk vi­ szont a halált a dolog fizikai részére. hogy kedves és mesterkélten tapintatos le­ gyen. ha még az életben kap­ csolatba kerülünk a halállal. Meg kell halnunk a társadalom számára. kapcsolat. gyarapodó problémákkal és ostobaságokkal élünk meg.udjuk-e. nem fog vitatkozni velünk. feleségünk számára. valójában semmi köze az isteni léthez. és minden torzítás nélkül szemléljük a dolgokat. meg­ halni ellenkezés nélkül? Amikor eljő a halál. mint a gondolat. Ezt az életvitelt „léleknek" nevezzük. Ilyen az életünk! Mindennap meg kell tehát halnunk. A vele való találkozáshoz mindennap meg kell halni minden számára. Nem talál­ kozhatunk viszont a halállal.

ismeretlen. de van megújulás és újjászületés. Annak vi­ szont van valóságalapja. a halhatatlanság. ami­ lyen . amelyben nincs folytonosság.ajon a befejezésben biztosan benne van-e a megújulás? Csak a halálban kezdhet valami új létezni. nem pe­ dig spekulálni róla vagy oktatni. Nem arról a halálról van szó. hanem az „énnel" azono­ sított korábbi következtetések. Ez nem olyasmi. emlékek és tapasztalatok ha­ láláról. mint a halál . nem tud újjászületni vagy megújulni. ahogy azt teszik a reinkar­ nációval és minden mással. A halál magá­ ban hordozza a halhatatlanságot. mivel a túlvilágon majd tovább élünk. Ha már nem félünk.vagyis végnek. mivel minden percben végponthoz érkezünk. hogy ami folytatódik.. és amiben van erő a megújulásra. ha a halált olyannak tekintjük. . hogy a halált gyönyörűnek és csodálatosnak nevezzük. Azt nevezzük öröknek. hogy aztán másfajta vigaszt nyújtson. amiben a folytonosság elpusztul. amelytől mindannyian félünk. Ez maga a halhatatlanság. An­ nak ellenben nincs valóságalapja. Nem nyúj­ tok vigaszt.ugyanúgy. Sokan ezért hisznek a reinkarnációban vagy a folyamatosságban. amit meg kell tapasztalni. nyitottá válunk az ismeret­ len felé. amiben hinni lehet. vagy amit el lehet gondolni. A valóság . Az „én" halálának minden pillanatában benne van az öröklét. Megújulás és újjászületés tehát csak a mindenna­ pi halálban létezik. esetleg intellektuálisan vizsgálni vagy elfogadni. örökösen megújulunk. Tény azonban.. és még lehetne folytatni a sok ostobaságot.

Ez annyit jelent. Ezt viszont csak akkor lehet megtenni. hogy teljesen megújulva kell gondol­ kodni és cselekedni. amelyet környezetünk kényszerít ránk. hogy tökéletesen éljük át és töltsük ki a jelen pillanatot. ha elménk és szívünk már nem véd minket az élet ellen. A halhatatlanság keresése részünkről nem más. Ki kell szabadulni a hamis értékek háló­ jából. . mint vágy. létezik-e újjászületés. mégis fel kell ismernie az önvédelem illuzórikus jellégét. A halhatatlan­ sághoz és valósághoz tökéletesen le kell meztelenednünk. Az elme az önvédelemben ravasz és titokzatos. hogy folytathassuk önvédelmi tevékenységünket az élettel és az intelligenciával szemben. A halhatatlanság ke­ resése a reinkarnáción keresztül lényegében önös gondolat. éppen ezért a valósághoz semmi köze. hanem az. Nem az számít tehát.iztosítékot szeretnénk kapni egy újabb életre. amelyben nincs boldogság vagy bölcsesség. Az ilyen vágyakozás csak illúziókhoz vezethet.

Az biztos. vagy beletartozik az időbe. tehát nem tud újjászületni vagy folytatódni. Vajon az „én" ilyen spirituális egység? Amenynyiben a válasz igen. tudnom kell. amit hinni szeretnék. hogy nyilvánvalóan az elmé­ hez tartozik. időn túlinak kell lennie. mivel nem mérhető idővel. Nézzük. emlékekbe és gondolatokba. Amikor spirituális örök­ létről beszélünk. tapasztala­ toktól. Próbáljuk meg kitalálni. vágyakon és tapaszta­ latokon keresztül folytonos. hogy nem képes feltételekhez kötődni. az nem ismerheti meg a valódit. ami nem halhat meg. sohasem újul­ hat meg. valóban valamilyen spirituális dolog-e. Ami folytonos. esetleg az emlékektől. nem emberi elme terméke. tényleg időn túli-e az „én". Remélem. feltételezzük. Másfajta nem lehet. Nem tartozik bele a gondolatokba. A spirituáli­ son azt értjük. olyan valami. Ami te­ hát folytonos. Amíg a gondolat emlékeken. ismeretektől függetlenül létező? Az „én" lehet spiri­ tuális egység vagy pedig gondolkodási folyamat. amelyet spirituálisnak nevezünk. nem pedig a sa­ ját következtetések és vélemények. nem pedig arra. valamilyen folytonosság. ki vagyok „én".róbáljuk meg kitalálni. amit valakitől hallottam. eddig lehetett követni. mit értünk reinkarnáción. Esetleg időn kívüli. Az igazságra vagyok kíváncsi. . „újjászülettem". Amikor kijelentem. addig nem újulhat meg. vagy amit tanítot­ tak. hogy az igazság szabadít fel. Spirituális egység.

tapasztalat és tudás eredmé­ nye. Létezik-e viszont olyan dolog. Ha tudok gondolkodni valamiről. természetesen az időn belül marad. Amiért a gon­ dolat gondolkodik róla. Gondolatom az idő. Semmi sem állandó . az része lesz a gondola­ taimnak. a gondolat is gondolkodik róla. olyasmi. A lélek folytonossága eszméjének és a többszöri újraszületésnek tehát nincs értelme. halhatatlanságról vagy reinkarná­ cióról. ami állandó. mivel abban van minden reménye. mint lélek. . és nem a fortélyos elme rakta össze? Nincs olyan. hogy van reinkarnáció. nem az ember találta fel. mivel ez örömet szerez nekünk. így a lélek is az időn belül marad. A keleti népekkel együtt mondhatjuk tehát. mint a rettegő elme találmánya. ugyanis az alakít ki mindenféle elméleteket a halál utáni életről. van újjászületés. Az ilyen elme tartósságot akar és keres az állandóságon keresztül. az állandóság hiányát. amely sohasem hal meg. Mivel az elme képes erre gondolni. mivel ez nem más. az emberi természeten kívüli. Ezért az elme kitalál vala­ mit. hogy van ilyen. amit gondolatokon. Valamilyen örökkévaló. ezért ragaszkodik hozzá a gondolat. mi­ vel az elme látja ezt a nyomasztó bizonytalanságot. sza­ vakon túlinak érzünk. az úgynevezett léleknek állan­ dó a megújulása. amely időn és gon­ dolaton túli. munkahelyek sem.családi kapcsolatok. Bizonyosságra vágyik. és ezt nevezi léleknek. zűrza­ vart. spirituális. Létezik-e lélek? Szeretjük azt hinni.halál kérdésének megértéséhez meg kell szabadulni a félelemtől.

a hatásból pedig ok lesz .így viszont nem lehet semmi más. Ez ugyanis teljesen lényegtelen szempont. Bármilyen szakosodott egyed nyilvánvalóan halálra van ítélve. nem pedig az. Az emberi nagyságot az jellemzi. nem kor­ látozza szakosodás. Vajon nevezhetjük-e az okot és hatást statikusnak. mint hogy hi­ szünk-e a reinkarnációban. ami. Amennyiben létezne állandó ok és hatás. időrendi és lélektani értelemben egyaránt. Inkább az a kérdés.ez egy folyamat. hogy az ok. Ugyanakkor a ma a tegnap következmé­ nye. A probléma tehát sokkal összetettebb annál. Gyakorlatilag szako­ sodhatunk. csak az. Benne van az állandó megújulás lehetősége. hiszünk-e a lélekvándorlásban vagy a karmában. Az emberi lény viszont nem teljesen befe­ jezett. Minden ok valamilyen hatást fejt ki. A ma viszont a holnap oka is. vagy­ is örökre rögzítettnek? Nem válhat-e a hatás okká? A ma a tegnap eredménye.karma okokat és hatásokat foglal magában. Az tehát okból hatás. hogy képtelen szakosodni. a kö­ rülmény és a korlátozás nincs kapcsolatban a hatással. és további hatások előidéző­ jévé válik. vagyis nincs állandó ok vagy hatás. addig konfliktus áll fenn a gondolat és a körülmények között. . Egy ga­ bonaszem specializálódott . de lényegi értelemben ez nem lehetséges. Ameddig elfogadjuk. hogyan csele­ kedjünk. A cselekvés az őt meghatáro­ zó okokból bontakozik ki. az már specializáló­ dás volna. A karma tehát magában foglalja az okot és a ha­ tást. ami pedig maga a halál.

a tapasztalás és a tegnap eredménye. Létezik-e a múlttól független cselekvés? Megszabadulhat-e a cselekvés a tapasz­ talat és a tegnap ismereteinek terhétől? Amíg a cselekedet a múlt terméke. amelyek nyilvánvalóan befolyásolják mai vála­ szainkat. Ez okozhat ugyan pillanatnyi örömet. A mai tapasztalatok pedig hatással lesznek a hol­ napra. pedig csak a szabadság­ ban lehet felfedezni az igazságot. képes-e az elme megszabadulni korlátaitól? . tehát képtelen cselekedni. sohasem lehet szabad. hogy szabad lehet-e a gondolat? A szabad gondolat vagy cselekedet ugyanis nem eredményez fájdalmat és korlátozást. amely nem gondolaton alapul? Az idea a tegnap folytatása módosult formában. Ez a folytonosság szabályozza a holna­ pot. ami annyit jelent. A karma az ok és hatás teljes folyamata. két­ ségtelenül újabb konfliktusokhoz vezet. Az tehát a nagy kérdés. Nem cselekszünk. Valójában az elme nem sza­ bad. vannak tapaszta­ lataink. függetle­ níthető-e a cselekvés a múlttól? Létezik-e olyan cselekvés. mivel ez az emlékezés. Az a kérdés. de végül fájdalomba torkollik.ozhat-e a cselekvés szabadulást az ok-hatás ördögi kö­ réből? Csináltam valamit a múltban. Ez a lényeg. Csak reakciókra képes. és ez lesz a cselekedetek alapja. A dolog igazi bökkenője. hogy a gondolaton alapuló cselekedet sohasem lehet szabad. Amíg a cselekvés ideán alapszik. hanem csak a reakció folytatódik.

mert képtelenek vagyunk megol­ dani. mi a szeretet. tehát menekülünk előle. de ez rendkívü­ li erőfeszítést jelent még egy olyan ember számára is. Mint már említettük. intellektuális és emocionális rendszer. mert cölibátust fogadtak. Hogyan lehet akkor megoldani ezt a problémát? . mi törté­ nik ilyenkor az elmében. így megtagadják. két módon szoktunk kezelni vala­ mely problémát: elnyomjuk vagy menekülünk előle. viszont továbbra is kavarog benne a problé­ ma. amelyet a világért sem fogadnánk el. va­ lamint a napi tevékenység áll rendelkezésre. Elintézi egy kézlegyintéssel. Magára öltheti az egyszerűség palástját. Az egész valamely részének elnyo­ mással történő megtagadása terméketlenséget és állandó bel­ ső harcot eredménvez. Szerintem az öröm megértéséhez mindent meg kell tudni róla. A legtöbb embernek problémát jelent a szex. Az el­ nyomás valójában a meneküléssel azonos. A meneküléshez nagyon bonyolult. A papok azért menekülnek. A szeretet nem azonos az örömmel. aki tel­ jesen hétköznapi életet él. viszont a probléma továbbra is megmarad. hanem valami egészen más. de nem tud megoldást. Miért? Azért.z öröm megértése nélkül sohasem tudjuk meg. Az aszkéta egy módon menekül előle. Nézzük. Számos olyan menekülési forma létezik.

élhetünk társadalmi életet. A szeretet nem az elme vagy értelem terméke. amit akarunk . Amikor valaki ki­ jelenti. ezen nem igazán azt érti. tehetünk. Tudjuk. nincs kockázat és konflik­ tus. re­ ményt. amit szeretnénk. amely nem azonos az emlékezéssel. Csak akkor van szeretet. Az erény lényege a szeretet. Ezek a feltételek nem ideák. Szeretet nélkül a problémák növekednek és sokszorozódnak. Ha nincs bennünk szeretet.kereshetünk isteneket. nem lehet vallásos. mivel a következő pillanatban már féltékenykedik rá. viszont nem tehet­ jük azt. irigységet. kétségbeesést. halottak vagyunk. írhatunk regényeket vagy verseket -.félelmet. szagolgatják-e. próbálhatunk változtatni a szegények sorsán és a poli­ tikán. vagy hátat fordítanak ne­ ki. szeretünk-e mindent. Ha viszot az elme nincs a sze­ retet állapotában. Egy törekvő ember nem tud szeretni. Ilyekor a lét teljes problémá­ ját . . Aki ragaszkodik a családjához. Csak a szeretet létezik. kapzsiságot. Szeretettel viszont bármit tehetünk. Nincs értelme meg­ kérdezni. nem pedig érdeklődő és önközpontú. A féltékenységnek sincs köze a szeretethez. A szeretet nem osztható meg mennyei és fizikai részre. A szeretet nagy szabadságot feltételez.szeretet nem művelhető. szereti a feleségét. Ilyen a szeretet is. nem lehet egyet vagy többet szeretni. ha az elme nagyon nyugodt. nem szeret.megértjük és megoldjuk. hogy az illatos virág nem törődik azzal. az ismerheti meg a szeretet és igazság szépségét. Csak a vallásos elme szabadul meg a problémáktól. viszont termé­ szetessé válik mint szenvedély.

hogy a szere­ tetből hasznot húzzon? Van-e olyan szeretet. amely nem arra vágyik. addig nincs szeretet. . Ha ezt megértjük.amit egyébként szolgáltatásnak neveznek -. amelyben nem érezni sebzettséget. nagylelkűség vagy szimpátia eredménye? Az biz­ tos. tudjuk a választ is. amennyiben az nem talál viszonzás­ ra? Ha felajánlom a barátságomat.ilyen az indíték nélküli szeretet? Létezik-e ösztönzés nélküli szeretet. amíg a másik­ nak reményt adok. hogy amíg sértve érzem magam és félek. hogy segíthet rajtam . és te elutasítod talán nem leszek ettől megbántva? Vajon a megbántottság érzése lehet-e barátság.

mivel azt gondoljuk. így nyoma sincs bennünk szeretetnek. Amikor szeretünk. Minél inkább hatékonyak vagyunk intellektuáli­ san . ezért erősödik a bürokrácia. Egyszerűen egy szervezet keretein belül szeretnénk létezni. mint szakadatlan hatalomvágy. zűrzavar és fájdalom. elménkhez igazodva élünk. annak is biztosan megvan a megfelelő helye. Ezért található zűr­ zavar a világban.még az úgynevezett békében is -.ogyan lehet szeretet nélkül élni? Létezünk. Mivel nem akarunk bi­ zonytalanságot és veszélyt. ezért jönnek létre diktatúrák. Úgy létezünk. Szeretet nélkül viszont a létezés lidércnyomás. mivel agyunkra és nem szívünkre hallgatunk. jóindulat és könyörületesség teremthet rendet és békét most és mindörökké. annál inkább kímélet­ lenné. Mindezt elfogadjuk. márpedig nem akarunk veszélyesen élni. így él az emberek többsége. gépies és hatékonyságra törekvő. A szervezetek azonban sohasem adják meg ezeket. akár egy hadsereg. szükség van hadseregre. az veszélyes. amelynek célja háborúk ki­ robbantása. mint elkerülhetetlent. mint elkerülhetetlent. . Csak szeretet. hogy elfogadjuk a konfliktust. mivel létünk nem más. Aki szeret. Mivel a modern társadalom hatékonyságon alapul. brutálissá és érzéketlenné válunk. a szervezetek rendet és békét teremte­ nek a világban. de a szere­ tet nélküli lét csak kényszer. A szeretet életünk legveszélye­ sebb és legbizonytalanabb eleme.

Oroszországban és Kínában.egfigyelhetjük azokat a szegény asszonyokat. A szülők sohasem ülnek le melléjük. ha az egyének kiszakad­ nak a közösségből. csak más formában -. . amelyben nincs korrupció és sze­ génység? Ilyen csak akkor jöhet létre. akik nem tanulhatnak úgy. és hogyan jöhetett létre? Lehet forradalmat kirobbantani. vajon ho­ gyan reagálunk? Nagyon lényeges. hogy meghatározzuk ma­ gunknak. hogy a nagyon gazda­ gok megkaphatnak bármit. ki lehet törni a társadalmi keretekből. de ha új társadalom születik . milyenek vagyunk valójában.ha mindezt megfigyeljük. Milyen az a társada­ lom. akik sú­ lyos terheket cipelnek a piacra. Lé­ tezik-e olyan társadalom. akik sohasem nyaralnak. nem fogják tudni. amely olyan feltételeket teremt. látunk olyan gyerekeket. mint a régi. miféle reakciót vált ki belőlünk mindez. ha szeretik őket és gondoskodnak róluk. Vannak hajléktalanok. akiknek szülei egész nap elfoglaltak. így reagálok én. milyen érzés. kevés a ruhájuk és az élelmük . akiknek semmijük sincs? Milyen ez a társadalom. a vezetőknek is­ mét mindenféle kiváltságaik lesznek. akiknek nincs saját ágyuk. Ez majd megmutatja. megszabadulnak törekvéseiktől. vagy nézzük a porban játszadozó utcakölyköket. hogy meséljenek a földi élet és a mennyország szépségeiről. Ez történt a forradal­ mak után Franciaországban. és megis­ merik.amely ugyanaz. mit jelent a szeretet. ahogy mi tettük annak idején. ugyanakkor vannak gyerekek. Azok a gyermekek. akik nem tudnak tisztálkodni.

egyre inkább brutálissá és embertelenné válunk. Könyörület csak akkor ébred az ember­ ben. amit gondolatokkal. Ha­ csak nem lesz mindenkiben mély szánalom. éppen ezért statikus. nem pedig szó. nem azonos szimpátiával vagy empátiával. gyengéd vagy valami hasonló. ami az aktív jelenben létezik. Éppen ezért nem elég. elnyomással lehet megvalósítani. Lehet dinamizmust adni egy szónak. nem ismerjük fel az élet jelentőségét. hanem valami olyasmi. ha valaki kedves. udvarias. Gépiesen működő el­ ménk csak bizonyos funkciók elvégzésére lesz alkalmas. mint az aktív jelenű cselekvés. A cselekedet és a szó pedig különbözik egy­ mástól. Könyörületen nem valamilyen megszerezhető dolgot ér­ tek. ha a gondolat csírájában hal el. de az nem ugyanaz. A könyörület cselevés. A cselekvés az aktív jelen.ondolati úton semmilyen körülmények között sem le­ het könyörületet gyakorolni. Nem azonos a szóval. Biz­ tonságra törekszünk fizikailag és lelkileg egyaránt. míg a szó mindig a múlt. . szabályokkal. ellenőrzéssel. A könyörület szót nem a gyűlölet vagy erőszak ellentéteként használom. A szánakozás nem érzés. ami csupán a múlt. hiányoz­ ni fog belőlünk a mély érzés és szépség. A könyörület nem olyasmi.

hogy az emberek többsége csak sodródik. amelyet szeretet. hogy maga az emberi gondolkodás változzon meg alapvetően? Ezek után felmerül a kérdés: van-e olyan folyamat. mivel puszta kíváncsiságból vagy valamilyen benyomás hatására érdeklődnek. Ez tehát az egyik probléma. könyörület és megfontolt gondolkodás tesz gazdag­ gá. Amikor én változom. nem képesek olyan életre. az élet fermköltségének érzése. az vajon hatással lesz-e az egész világra? Esetleg elképzelhető-e. misztikus egység.önyörület és jóság. hanem emberi kapcsolatokból áll. ha szem előtt tartják azt. Az oksági változás nem le­ het szánakozás. aztán tovább­ lépnek. A másik probléma pedig a következő: Ha én változom. milyen hatással lesz ez a társadalomra? Esetleg egyáltalán nem kell törődnöm ezzel? Az emberek többségét nem foglal­ koztatja.nyoma sem lesz szánakozásnak. hogy a technikai változások sora ne hozza magá­ val az emberi lények elgépiesedését. Vajon megvalósítható-e mindez kényszer hatására? Amennyiben jelen van a kényszer bármilyen formája legyen az propaganda vagy moralizálás . hanem csak a piaci viszonyok része. A változásnak tehát ki­ váltó ok nélkül kell végbemennie. ezért ha néhányan változnak. Könyörület még akkor sincs. A gépek olyan gyorsan fejlődnek. amiről beszélünk. hogyan befolyásolja ez a társadal­ mat és kettőnk viszonyát? Mivel a társadalom nem valami rendkívüli. amelylyel a változó egyén behatolhat a tudatalattiba? .

aztán képes mindettől megszabadulva egyéniséggé válni. mivel az mindig korrupt.mikor szánalommal. hogy meggyőzzek valakit.legyen az bármennyire rejtett . abban az állapotban kibontakozhat a jellem. mit jelent szeretni nem csak ismételgeti az erkölcsösség frázisait. A kényszer bármilyen formája . Az ideológiától felhevülve egyszerűen csak ismételni fogja. jóságot.nem elméleti. szánalmat. Hasonló ostobaságokat hangoztatnak a politikusok is. ahogy mindenki szajkózza. kapzsiság. Milyen kapcsolat van az egyén és a szánalom érzése kö­ zött. Ha ezektől megszabadu­ lunk.kapcsolatot? Aki kényelemre törekszik. ha megértjük az irigység. Ahhoz szabadnak kell lenni. propagandagépezeten keresztül továbbí­ tom. aki megérti a társadalom teljes szerkeze­ tét és működését.nem hozza meg azt a szép­ séget. . hogyan lehet továbbítani ezt az érzést? Ha mikrofonon. szeretettel vagy őszinte érzéssel aggódom. Jóság csak olyan ember­ ben virágozhat fel. ahhoz. tudja. amire az egyén képes. az illető szívének még üresnek kell lennie. hanem gyakorlati . a szabadság pedig csak akkor valósul meg. A jóság felvirágzása tehát nem a társadalmon belül törté­ nik meg. hogy jónak. ambíció és hatalomvágy teljes problémáját. Az ilyen emberben megvan a szánalom. sohasem ismeri meg a jóságot. amikor az egyén elméjét körbeveszi a kollektív tudat és a tradíció? Hogyan találhatunk a kettő között . kedvesnek és szabadnak kell lenni.

nem pedig tehet­ ség vagy engedelmesség. amely határok nélküli és egészen más forrásból táplálkozik. imádság vagy áldozat nélkül. akár a futótűz. Amikor az elme nyugodt és derűs. ha a szív nincs eltelve az elme ravaszkodásaival.szánalom könnyen érkezik. . A hatalom ellátja ruhával és élelemmel az em­ bereket. bár erény szükséges hozzá. A nyugalomból hiányzik a motiváció és a többre való törekvés. nincs mozgásban. tagadásaival és kötő­ déseivel. akkor van jelen ez a forrás. Ezt nem lehet könyvekből vagy guruktól megtanulni. Mennyire bo­ nyolult mindezektől megszabadulni! Nincs szükség filozó­ fiára és kinyilatkoztatáshoz ahhoz. Az ambíció és irigység úgy pusz­ tít. Erre nagy szükség van a termelés gyors növekedése érdekében. Nem érhető el erényességgel. Ehhez a forráshoz bárki hozzáférhet. de nem jöhet üres kézzel. A szeretetet az elme teszi tönk­ re követeléseivel és félelmeivel. Ez a feladata a jól működő kormánynak és a kiegyensúlyo­ zott társadalomnak. A szervezet azonban nem pótolja a szív és a kéz nagylelkűségét. biztosít számukra szállást és orvosi ellátást. hogy gyengédek és ked­ vesek legyünk. céltudatosságaival és sürgetéseivel.

Egyedüllét Vallás Isten Meditáció .

és pozícióközpontúság társa­ dalmi struktúrájától. aztán pedig eltűnnek a felhőkkel együtt. és hatalmas energiák feszülnek benne.em tudom. senkivel sincs kapcsola­ ta. hanem tényszerű. . irigység. A gondolat és érzés minden formája gátlás alá kerül. Az istenek és angyalok felhők mögé rejtőztek. Ez pedig min­ dentől megkülönböztethető állapot. Ilyenkor az ember teljesen elszigetelődik. volt-e valaha közülünk valaki olyan magá­ nyos. hogy hirtelen rádöbbent.és most szándékosan nem az egye­ düllét kifejezést használom. Amikor valaki megszabadul a kapzsiság. Az egyedüllétnek más a jelentése. arrogancia. mert az egyedüllétben szépség lakozik. Az egyedüllét valami egészen különleges ál­ lapot. teljesítmény. am­ bíció. akkor egyedül marad. mivel annak megvan a maga szépsége. Teljesen magányosak vagyunk . Nem fordulhatunk senkihez és semmihez. Ez a felismerés nem intellektuális.

. ez pedig újra elszigeteltséghez és magányhoz vezet. Csak akkor tudhatjuk meg. lehetnek elméletei. azonosíthatja magát azzal. létezik-e olyasmi. Az egyedüllét nem szükségszerűen elszigeteltség. hogy az elmét ne ér­ je semmilyen befolyás. Egyedülállónak lenni kivételes állapot bi­ zonyos vonatkozásban. Egyéb állapot nem megfelelő erre. mi a szépség. amit Istennek neveznek. hogy megtaláljuk ma­ gunknak. intelligenciát és megértést igényel. amikor az elme teljesen egyedül van. mit is jelent a szépség. Egye­ dül kell lenni a vallás megértéséhez. A tökéletes egyedülléthez az szükséges. falakat emelünk magunk köré. koncepciói. Hihet valamiben. Szerintem azonban a vallásnak semmi köze a hithez. ne fertőzze meg a társadalom. ugyanakkor a tökéletes egyedüllét rendkívüli érzékenységet. méghozzá nacionalizmusból. A vallásos elme állapotát csak akkor lehet megérteni. formulái. papokhoz. A magányosságban vergődő elme az elszigeteltség álla­ potában sohasem képes megérteni a vallást.iába vagyunk emberi lények. A szép­ ség megértése pedig kizárólag tökéletes egyedüllétben történ­ het meg. szent könyvekhez vagy templomokhoz. faji és osztályellen­ tétekből. és nem is egyedi jelenség. ha kezdünk rájönni. ami halhatatlan és időn túli.

nem be­ folyásolja a „sok". hiszen az elme egy a „sokból". Ily módon jön létre ez a mérhetetlen valami. Társaságra vágyunk. életünket a megkülönböztetés állapotában szeretnénk élni. abból követ­ kezik a magány. nem ismerheti meg a magányt. Aki egyedül van. Az elme azonban ezt nem foghatja fel és sohasem értheti meg. Az elme valójá­ ban megkülönböztetések alapján működik. ami nem azonos a „sokkal". Az elme sohasem lehet magányos. Voltál-e már az egyedüllét állapotában? Elménk nem egyedüllétre rendezkedett be. sohasem kerülhet konfliktusba. ami pedig konfliktushoz vezet. éppen ezért csak a magányt ismeri. A magányosság nem hasonlítható az egyedülléthez. mivel csak a magányosságot ismeri. A el­ me nem magányos egység. és amikor ezt megéli. milyen érzés egyedül lenni. összehordtak és elkészítettek. amit évszázadok alatt összerak­ tak. Az egyedüllétnek ezzel szemben nincs megkülönböztetés jellege. Aki ismeri a magányosságot. . sohasem tudhatja meg.magány teljesen különbözik az egyedülléttől. nem is a „sok" eredménye. Az emberek többsége sajnos keresi a függőséget. Az egye­ düllétet kénytelenek vagyunk magányosságra váltani. mint az elme. barátokat akarunk. Valami olyasmi. Nem úgy tevő­ dik össze. Tudatában lehet viszont az egyedüllétnek.

egtöbben soha nem vagyunk egyedül. Visszavonulha­ tunk a hegyekbe és élhetünk remeteként, de amikor fi­ zikailag csak magunkban vagyunk, akkor is ott lesznek velünk ideáink, tapasztalataink, hagyományaink és ismere­ teink arról, ami már elmúlt. A keresztény szerzetes az apát­ ság cellájában sincs egyedül; vele van gondolatban Jézus, a teológia, a hit és a dogmák. Az indiai szerzetes, aki elvonul a világtól, szintén nincs egyedül, mivel együtt él emlékeivel. Olyan egyedüllétről beszélek, amelyben az elme teljesen megszabadul a múlttól. Csak az ilyen elme erényes, és ebben az egyedüllétben van ártatlanság. Esetleg mondhatjuk azt, hogy ez túlságosan nagy kérés. Ebben a kaotikus világban nem lehet így élni, mindennap be kell menni a munkahelyre, pénzt kell keresni a megélhetésre, gyereket kell nevelni, el kell tűrni a házastárs piszkálódásait és még lehetne folytatni a felsorolást. Amiről beszélek, szerintem kapcsolódik a napi tevékenységekhez, különben nem volna semmi értéke. Lát­ hatjuk, hogy ebből az egyedüllétből származik az erény, amelyben rendkívüli érzék alakul ki a tisztaság és gyengéd­ ség iránt. Nem számít, ha valaki hibát követ el, ennek nincs igazán jelentősége. Az számít, hogy legyen meg a teljes egye­ düllét érzése, mivel csak ilyen állapotú elme lehet tudatában annak, mi van szavakon, neveken és képzeleten túl.

szomorúság egyik jellemzője a rendkívüli magányos­ ság. Lehet társaságunk, istenünk, tudásunk, társadalmi aktivitásunk, pletykálhatunk a politikáról - a politiku­ sok többsége amúgy is pletykás -, magányosságunk mégis megmarad. Keressük tehát az élet értelmét és fontosságát. A magányosságtól azonban továbbra sem szabadulunk. Néz­ zünk szembe vele mindenféle összehasonlítgatás nélkül, lás­ suk meg úgy, ahogy van, ne akarjunk menekülni előle, ne rej­ tegessük, ne fordítsunk hátat neki. Ezek után rájövünk majd, hogy a magányosság valami egészen mássá változik. Nem vagyunk egyedül. Ezernyi hatás, befolyás, lelki örökség, propaganda és kultúra eredményei vagyunk. Nem vagyunk egyedül, ezért csak másodlagos lényeknek tekint­ hetjük magunkat. Ha valaki teljesen egyedül van, nem tarto­ zik családhoz - bár lehet családja -, nem tartozik semmilyen nemzethez, kultúrához vagy szent célhoz, ezért kívülállónak érzi magát. Az egyén függetlenné válik a gondolat, cselekvés, család és nemzet minden formájától. Csak az lehet ártatlan, aki teljesen egyedül van. Ebben az ártatlanságban szabadul meg az elme a szomorúságtól.

a új világot, új civilizációt, új művészetet, valami olyan újat alkotunk, amit nem fertőzött meg hagyomány, fé­ lelem, törekvés, ha valamilyen névtelent alkotunk, amiben nincs te meg én, hanem csak mi vagyunk, akkor az elmének teljesen névtelennek, vagyis magányosnak kell len­ nie. Ez feltételezi, hogy lázadni kell megszokás és tisztelet el­ len. A tiszteletre méltó ember általában középszerű, hiszen akar valamit. Saját boldogságérzete tartja őt függőségben. Ez a boldogság attól függ, mit mondanak a szomszédok, mit gondolnak a guruk, mit írtak le a szent könyvekben, mi van a Bibliában vagy mit tanított Krisztus. Elméje soha nincs egyedül. Sohasem sétál magában, mindig körülveszik ideái. Nincs annál fontosabb, mint rajtakapni az „ént", meglátni, ahogy beavatkozik, ahogy kifejti hatását és megalapozza ön­ magát. Mindez ellentmondásban van a névtelenséggel. Ha át­ látjuk az egészet, nyilvánvalóan felmerül a kérdés, lehet-e azonnal olyan elmeállapotba kerülni, amelyben nincs befolyá­ solás, amelyre nincsenek hatással a saját vagy más emberek ta­ pasztalatai, mivel az elme a magányossága miatt meg nem rontható. Csak ezután lehetséges új világot, más kultúrát és tár­ sadalmat felépíteni, amelyben már elképzelhető a boldogság.

sak a kreativitásban képes az elme megszabadulni min­ den befolyástól, beavatkozástól, hogy teljesen egyedül maradjon. Világszerte új technikákat fejlesztenek ki arra, hogyan lehet befolyásolni az embereket propagandával, kényszerrel vagy utánzással. Számtalan könyvet írtak arról, hogyan kell csinálni valamit, hogyan lehet hatékonyan gon­ dolkodni, hogyan kell házat építeni, hogyan kell egy gépet összerakni, ezért fokozatosan veszítünk a kezdeményezésből, hogy valamilyen eredeti ötletünk legyen. Az oktatási rend­ szerben, hivatalos kapcsolatokban különböző eszközökkel késztetnek megalkuvásra és utánzásra. Ha pedig engedünk egy befolyásnak valamilyen viselkedés vagy cselekvés kap­ csán, természetesen ellenállást tanúsítunk más befolyásokkal szemben. Vajon egy másik befolyással szembeni ellenállás ki­ alakítása közben nem viselkedünk-e negatívan? Elménknek állandóan lázadnia kell, hogy megérthesse azokat a befolyásokat, amelyek folyamatosan hatnak ránk, beavatkoznak, ellenőriznek, alakítanak bennünket. A közép­ szerű elme egyik jellemzője, hogy örökösen fél, zavarodott, rendre vágyik, állandóságot, olyan formát akar, amellyel irá­ nyítható és ellenőrizhető. Ezek a formák és különböző befo­ lyások az egyes embereknél ellentmondásokhoz vezetnek és zűrzavart okoznak. A befolyások közüli választás is a közép­ szerű elmére jellemző. Vajon képes-e az elme utánzás, alakítás és félelem nélkül létezni? Az ilyen elmének magányosnak, éppen ezért kreatív­ nak kell lennie. A kreativitás nem a tiéd vagy az enyém, ha­ nem névtelen.

vallásos ember nem keresi istent aggódik a társadalom átalakulása miatt, mivel azonosul vele. A vallásos em­ bernek számtalan rituáléja van, tradíciókat követ, ha­ lott és régmúlt kultúrában él, folytonosan magyarázza a Bib­ liát, szent énekeket kántál vagy csuhát ölt magára. Az ilyen ember nem hívő, hanem menekül a tények elől. A vallásos ember teljességében akarja megismerni a társadalmat, amelylyel azonosul, attól nem különül el. Kialakít magában egy ér­ tékrendet, ami a kapzsiság, önzés, törekvés teljes felszámolá­ sát jelenti. Éppen ezért nem függ a körülményektől, bár ő maga a körülmények eredménye - az étel, amelyet megeszik, a könyv, amelyet elolvas, a film, amelyet megnéz, a vallási dogmák, hiedelmek, szertartások és minden hasonló ide tar­ tozik. Mivel felelősséget érez, a vallásos embernek be kell lát­ nia, hogy terméke annak a társadalomnak, amelyet ő maga hozott létre. Ezért a valóság megtalálását itt kell kezdeni, nem pedig templomban vagy a képzeletben. Máskülönben hogyan találhatna egy teljesen új állapotra?

'elfedezhetjük-e magunknak, milyen a vallásos elme? A laboratóriumban dolgozó tudóst nem zavarja meg nacionalizmus, félelem, hiúság, törekvés, különleges igény, ő egyszerűen a kutatásaival foglalkozik. A laboratóriu­ mon kívül viszont olyan, mint bárki más, van benne naciona­ lizmus, hiúság, féltékenység és minden egyéb. Az ilyen elme nem közelítheti meg a vallásos elmét, amely nem tekintélyel­ ven működik, bár az ismereteket hagyományok és tapaszta­ latok alapján halmozza. Ez valójában a hagyomány és felté­ telhez kötődés folytonosságát jelenti. A vallásos lélek nem az időhöz kapcsolódva gondolkodik, nem érdeklik azonnali eredmények és a társadalom meglévő szerkezetének megvál­ toztatása sem. Azt mondhatjuk, hogy a vallásos elme nem ri­ tuális, nem tartozik egyházhoz, csoporthoz vagy eszmerend­ szerhez. A vallásos elme behatolt abba az ismeretlenbe, aho­ vá csak beugrani lehet. Gondos mérlegelés után ide nem le­ het benyomulni. A vallásos elme igazi forradalmár, nem csu­ pán reagál az adott környezetre. A vallásos elme robbané­ kony, kreatív - ez nem a szó elfogadott értelmében nyilvánul meg, például versben, díszítésben, építészetben, zenében, költészetben -, ez valóban a kreativitás állapota.

z összes komoly emberi problémához hasonlóan az imádság is bonyolult, nem lehet félvállról venni. Türel­ mes, óvatos és rugalmas megközelítést igényel, senki sem várhat tőle határozott következtetéseket és döntéseket. Ha az imádkozó nem ismeri önmagát, az ima könnyen önámításhoz vezet. Néha hallani olyan kijelentéseket, hogy amikor Istenhez imádkozunk földi javakért, az imák gyakran meghallgatásra talárnak. Amennyiben a hit az imádságok erősségétől függ, az imádkozok, amit kérnek - egészség, ké­ nyelem, földi javak -, néha megkapják. Ha valaki bűnei feloldozásáért imádkozik és elnyeri jutalmát - vagyis gyakran megkapja, amit kér -, ez erőt ad a további könyörgéshez. Az­ tán létezik olyan imádság is, amely nem anyagi javakért vagy emberekért szól, hanem a valóság és Isten megismeréséért, amelyre szintén gyakran választ várnak. Vannak más formái is a bűnbánó imának, amelyek sokkal titokzatosabbak és szö­ vevényesebbek, de azok is folyton könyörögnek, koldulnak és ígérgetnek. Minden ilyen imádság elnyeri jutalmát, ugyan­ akkor tapasztalatokkal is jár. Felmerül viszont a kérdés, vajon elvezethet-e a végső valóság felismeréséhez? Talán nem a múlt eredményei vagyunk? Nem köt-e ben­ nünket minden az irigység és gyűlölködés hatalmához és ezek ellentéteihez? Amikor folyamodunk valamiért vagy bűnbánó imát mondunk, a felhalmozódott kapzsiság tartalé­ kaihoz fordulunk, amely meghozza saját jutalmát, ennek azonban ára van. Ha valamilyen külső erőhöz fohászkodunk, vajon megérthetjük-e az igazságot?

a könyörgés sohasem világíthat rá arra. Valamilyen módon mindig kielégítő és örömet szerző ez a válasz. amikor baj­ ban vagyunk vagy szomorúság ér bennünket.z ima . az így keletkező nyugodtság sohasem adhat teret annak a kreatív állapotnak. A fegyelmezéssel nyugtatott elme sohasem lesz igazán nyugodt.amely fohász és kérés . amely nem könyörgés eredménye. mint amikor egy gyermeket a sarokba állítanak. Ha tehát valaki megtanulja azt a trükköt. Mivel nem ért­ jük meg a bajt vagy szomorúságot. Nem szavak ismétlése révén. mint ön­ hipnózis. de be­ lül forrong. ez szokásává válik. kérünk és fohászkodunk. Az ima. Olyan ez. . mert különben elutasítanánk. ami nem az elme szüleménye. Ha meg akarjuk tudni. a fohász. az elmének nyugodtnak kell lennie. amit nem az elme tákolt össze. Az imára kapott választ saját magunk találjuk ki. ami nem más. amelyben a valóság létezik. mi az. Látszólag nyugodt. mesterségesen keltett nyugodtság semmi­ képpen sem nevezhető nyugalomnak. valaki máshoz fordulunk. hogyan lehet az elmét valaminek az ismételgetése ál­ tal megnyugtatni. amelyek nyugalomra késztetik. Csak ak­ kor imádkozunk. A kierőszakolt.sohasem találja meg a valóságot. sem pedig olyan eszközök használatával. A fohászra adott vá­ lasznak azonban nyilvánvalóan igazodnia kell az imádkozó egyén vágyaihoz.

varázs­ lások és guruk kavalkádját. Mivel ez annyira egyszerű. Életerő. mitől leszünk boldogok. hogy viszonylag könnyű erkölcsösnek lenni. mit akarunk. mivel csak az számít. ami lét­ rehoz vallást. Ezt meg­ tesszük. erőszakos. csupán rontást. .vallást általában úgy ismerjük. kötődést és homályt. boldog házasság és gyer­ mekáldás. A végső igazság a sajátunk. uralkodni vágyó egyén rej­ tőzik. dogmákat. nem pe­ dig a gazdagság vagy szegénység. ha meg akar­ juk ismerni Istent és az igazságot. mi ad bizonyossá­ got a halhatatlanságra. szertartások. ismeret. Az elme csak életerővel és önbizalommal válhat szabaddá. Az elme belekerül mindabba. azt pedig nem. mások tapasztalatainak és értékelé­ seinek kérdése? Esetleg a vallás csupán erkölcsösség? Tud­ juk. önbizalom. terjeszkedő. mivel ezek mind véget érnek a halállal. Az erkölcsösség mögött azonban a növekvő. és ebben a csapdában vergődik. dog­ mák. lehet utá­ nozni egy erkölcsi rendet. papokat. amit keresünk. mint hiedelmek. babonák. A hit nem ad semmi mást. Ez volna a vallás? A val­ lás valóban hit. Akkor viszont mi a vallás? Rá kell jönni az igazságra. és ezek vezetnek minket egy végső cél felé. babonákat és bálványimá­ dást. bálvány imádások. A hit bár­ milyen formája nélkül megtalálhatjuk azt. kezdeményezés szükséges. azt tartalmaz­ za.

van-e igaz­ ság a szervezett vallásban. és csak szabadon lehet felfedezni az igazságot . kényelmet és útmutatást nyújtanak. ke­ resztények és buddhisták civakodnak és gyilkolják egymást. Az erény szabadság.nem pedig a hiedelmekkel támogatott hivatalos vallás karmaiban vergődve. hogy a szervezett vallás hamis. ideákban és hitekben. hogy megtaláljuk Istent? Milyen kép­ telenség erénynek gondolni Isten és a valóság megtalálását. buddhizmust. térítéssel és kényszerítéssel. behálózhatja az igazságot. ideákban és hiedelmekben? Miért élünk együtt hie­ delmekkel? Nyilvánvalóan azért. vagy pedig abban.z a kérdés. Ebből következik. hogy hindunak vagy bármi másnak nevezzük magun­ kat. Annyira kötődünk a hivatalos val­ láshoz. hogy feltételezzük benne az igazságot. hinduk. védelemre vágyunk. mit értünk vallá­ son? Biztosan nem a hivatalos vallásokat . Van-e valamilyen igazság a szervezett vallásokban? Elnyelhe­ ti. mint az igazság kereséséről. hanem azt vizsgáljuk. mert a hiedelmek biztonsá­ got. Abban hi­ szünk. oda akarunk bújni valakihez. elméletekben. . Önmagunkban fé­ lünk. Az eszmény tehát a cselekvés gátjává válik. kereszténységet -. van-e igazság a vallásokban. mivel ezek mind szer­ vezett vallások propagandával. ezért létrehozunk egy eszményt. amely viszont akadályozza a lé­ nyeg megértését. de a szervezett vallás mégsem azonos vele. Vizsgáljuk meg. A muszlimok. Amúgy van-e igazság az elméle­ tekben. Van ebben valami igazság? Nem úgy beszélünk a vallásról.hinduiz­ must. elszakítja egymástól az embereket.

visszahúzó erő­ vé válik. Ezt a kapzsiságot mindenféle negédes és hivatalos szó­ lammal álcázzák. csatlakozzanak másik cso­ portokhoz. végeláthatatlan for­ radalom. és szépen megbeszélnék. Aki magasra vágyik. hogy a hatalomvágy szinte kimeríthetetlen az úgynevezett spirituális szervezetek­ ben.tagsági díj és alapszabály nélkül -. ettől pedig az egész kiterjedt lesz. ha az emberek 20-25 fős cso­ portokban . de a fösvénység.vallásos szervezetek ugyanolyan kötöttek és merevek. nem pedig az egyház­ közösség ügye. büszkeség és ellentmondás mételye tovább burjánzik. Miközben óvja önmagát. hogy a tagságot időnként arra biztatnák. Biztosan tisztában vagyunk azzal. Az igazság keresése egyedi. . Az élet állan­ dó változás. alulról kell kezdenie. Nem volna-e sokkal okosabb. hanem megszabadulva minden befolyástól és véleménytől. és mivel egy szervezet sohasem rugalmas. türelmetlenség. A szervezett gondolatok mindenképpen hátráltatják magát a gondolkodást. mint a hozzájuk kapcsolódó gondolatok. Ebből az ala­ csony indításból sokkal boldogabb és józanabb világot lehet létrehozni. hogy bármelyik csoport kiváltságos legyen. útjában áll a változásoknak. nem válik be­ szűkültté és intézményesítetté. hogyan juthatnak el a valósághoz? Úgy lehetne megakadá­ lyozni. szektásság és sok egyéb szörnyű megnyilvánulás alakul ki. Ebből konfliktus. folyamatos átalakulás. de nem elszigeteltnek. kényelmes körülmények között találkoznának. A valódival való találkozáshoz magányosnak kell lenni.

Ezek az igaz­ ságok a világban elterjedt betegségekhez hasonlóan elválaszt­ ják egymástól az embereket. Beszélhetünk testvériességről. Ezekhez a hiedel­ mekhez ragaszkodunk . istenben való egyesülésről. . mohamedánok sajátos istenképpel . Ezeket az igazságokat egymás után kipróbáljuk. közben inkább csak erősítjük a kor­ látozásokat. már nem teszünk megkülönbözte­ téseket. Annyira nyilvánvaló dolgok ezek.ajándékát. amit meg akarunk keresni. hindu iste­ nek. ugyanakkor meg­ tagadjuk azt.mint a korlátok ledöntésének legha­ tékonyabb eszközeihez -.mindegyik szektának megvan a maga részigazsága.i történik a világban? Vannak keresztény. Ezért elfogadjuk bármelyik szekta . Néhány kiváltságos kezében a kizsákmányolás eszközévé válnak. Mi is történik valójában? Isteneitek megoszta­ nak benneteket.legyen az keresztény vagy hin­ du . szenvedésünkért viszont jutalomra számítunk. ahogy szétválaszt az istenhit is.

és belevetjük magunkat az élet hömpölygő folyamába.ez az igazi vallás. Ezt viszont csak akkor valósíthatjuk meg.udjuk-e. amely felülemelkedik az elme felfedezé­ sein és trükkjein. nem olvasható a Bibliában vagy a Gitában. az igazság és a jó érzés keresése nem azonos a jóság és alázat gyakorlásával. vele létezünk . Ez azt jelenti. Ennek a keresésnek a vége valami teljesen más­ nak a kezdetét jelenti. hogy eljön a pillanat. Az élet ma­ gával sodor. . ha elhagyjuk a magunknak ásott medencét. nem bádog iste­ nek és kőszobrok imádata. benne élünk. mit mondanak vagy nem mondanak az emberek. olyan áradó szeretet. nincs ott a templomokban és katedrálisokban. hogy érezni fogunk valamit. élő és örökké mozgásban van. nem azonos a púja szertartással. Nem lesz probléma a biz­ tonsággal. nincs benne a számtalanszor ismételt szent névben vagy bár­ melyik babonában. hanem olyan va­ laminek a kutatása. mivel részévé válunk. azzal sem kell törődni. Az élet ezután lenyűgöző módon fog óvni ben­ nünket. amikor már nincs szükség továb­ bi keresésre. Isten. mi a vallás? Nincs benne az egyházi énekek­ ben. Ezeknek semmi közük a valláshoz. így magunkra már nem kell vigyáznunk. Ez az élet szépsége. Abban az állapotban meg­ látjuk. mint egy fo­ lyó. A vallás a jóság érzése.

kap­ csolatainkban. Ha azért keressük Istent. kapcsolat és eszme -. amennyiben a valóságot keressük. éppen ezért ez nem lehet igazi. Szeretnénk azonban megtalálni az igazságot. Hogyan gondolhat ilyen elme a valóságra vagy Istenre? Először meg kell szabadulnia a feltételekhez kötődéstől. amit pedig meg lehet ismerni. mint menekülés. hanem minden tevékenységben. Nagyon tisztában kell viszont lennünk azzal. akkor ez nem más. A valóság is­ meretlen.élelem. Mivel elménk képes tisztánlátásra és megér­ tésre. A templomok és könyvek istene nem isten. . mint menekülés a realitások elől. igazság vagy va­ lóság nem válik ismertté az összezavarodott. eszmében és kapcsolatban. saját korlátaitól. Ha viszont öszszezavarnak minket a világ dolgai . meg is fogjuk talál­ ni. Ebben az esetben ez nem menekülés lesz. Ezért Isten. hogy Isten kutatása me­ nekülés-e vagy pedig az igazság keresése mindenben . semmiképpen sem előtte. ruházat. otthon. a dolgok értékében és az eszmékben. hanem nyilván­ valóan csupán egy csodálatos menekülési forma. és csak azután is­ merheti meg Istent. hogyan találhatunk rá a valóságra? Az bizony csak kitalált valóság lesz. és vajon va­ lóságos-e ez a kutatás? A legtöbb ember számára ez nem más. Ilyenkor meg­ teremtjük a magunk istenét. nem csak bizonyos cselek­ véssorozatokban. mert belefáradtunk a világ minden nyomorúságába. feltételekhez kötött és korlátozott elme számára.iért keressük olyan szenvedélyesen Istent. az nem valódi.

nem gondolhatunk az ismeretlenre.csakis attól kezdve lehet örök és időtlen. Ha az elme már teljesen csendes. miközben bombákat szórtak! Ezek sze­ rint lehet hinni Istenben gyilkolás közben. és csak a kicsinyes elme hihet istenben. mivel a gondolat képtelen azt felmérni. hogy Isten velük van. amíg meg nem érti a kapcso­ lat tartalmát .az emberekkel és tárgyakkal való kapcsolatát és ameddig nem állítja helyre a kapcsolat valódiságát min­ dennel ezen a világon. abban hitnek szintén nincs semmi keresnivalója. Ha nyi­ tottak vagyunk az ismeretlenre. abban nincs helye hitnek.. és az ilyen elme bi­ zonyára képtelen az ismeretlen felé nyitni. Az elme nem tisztul meg addig. Ameddig hit létezik. és annak véget is tud vetni. addig nem lehet szabad. nem foglalkozik leképezéssel és végtelenül nyugodt .. Amíg az elme megértő a kapcsolatai­ ban rejlő konfliktusok iránt. sohasem találhat rá. ha teljesen üres. A mi istenünk tehát nem isten. Emlé­ kezzünk a világháborús pilóták hitére. támogatjuk a hadsereget . a tegnap eredménye. Az el­ me a múlt terméke. ha az elme teljesen megérti saját működését. hogy hiszünk a könyörületességben. A valóságra csak akkor lehet számítani. akik azt hangoztatták. de ezeknek nincs kapcsolata a valósággal. hanem általunk készített kép. és közben gátlás­ talanul harácsolunk. .ki hisz Istenben. Az ismeretlent csak abban az esetben képes befogadni az elme.azt hangoz­ tatjuk. Az ilyen elme csak képek közvetítésére alkalmas. saját elégedettségünk leképezése. Végső soron a hit az önvédelem egyik formája. Hiszünk Istenben. megbocsátásban és jóindulatban. Ha nyitottak va­ gyunk a valóságra. vagy amikor má­ sokat kizsákmányolnak. minden vonatkozásban tétlen.

ha ké­ pes azt mondani. létezik-e Isten és szeretet". Csak ilyen ember kerülhet szent áhítatba. az lehetséges vagy nem lehetséges. hogy ez a tagadás állapota. hogy az ismeretek áramlása megszű­ nik . Amikor az elme teljesen magányos. az csak annak felismerése. Az elme csak olyan állapotban fedezhet fel bármit.ilyen állapotban lehet az elme. amit már ismerünk. és elméjét lexikális ismere­ tek terhelik? Az ilyen ember ezt rendkívül nehéznek fogja ta­ lálni. mivel ha tudjuk a választ. amit nem tu­ dásként halmozott fel. legbelül a nem-tudás állapotában és teljesen egyedül van. nem is létezik. amikor kijelenti. Krisztus. vajon tapasztalhat-e bármikor olyasmit. ami azt jelenti. Amikor az elme teljes mértékben félreteszi a megszer­ zett tudást. vallás és idézet. nemzethez és fajhoz sem. „nem tudom". akkor összehasonlítjuk valamivel.csak ekkor van esély forradalmi változásra. „tu­ dom". „nem tudom. befolyásoktól mentes. Mester. nincs Buddha. hogy amit gondolunk. tanító. Ha azt mondjuk. Ekkor az a kijelentés. hogy „nem tudom". és amikor cserben­ hagyja az emlékezete? Ne válaszoljunk azonnal önma­ gunknak erre a kérdésre. Aki azonban kijelenti. A hívő em­ ber nem tartozik egyik valláshoz. . hiszen állandóan tanulmányozza az emberi tapasztalatok sokféleségét.

Amikor valóban kimond­ juk: „nem tudom" . és az elme már nem kutat az emlékek között. hanem ténylegesen ta­ pasztalták is -. nincs szó hatásvadász. megszűnik minden feltételhez kötődés. Ha ezt nagyon tisztán látjuk. hogy minden gondolat . örökkévalóságra vágyunk. abban a pillanatban a felismerés miatt megszűnik min­ den félelem. hogy kialakítsunk valami tartósat a meglévő ismeretek keretein belül. Azt tapasztaljuk. amelyben ki­ jelenti. Látnunk kell.a valaki tényleg eljut egy olyan állapotba. az emlékezet így válaszol a kihívás­ ra. amit mondtam . „nem tudom". Mit kell tennünk. magasztos. hogyan lehet befejezni a gondolkodást? Az biztos. miután szembekerült egy komoly problémával.nemcsak a szavakat. tartósságra.amit nagyon kevesen képesek megten­ ni -. közönséges vagy ostoba gyökerei az ismertben. mi­ vel nem létezik válasz. és tudni akarjuk. magabiztos válaszadásról. ha ezt belátjuk. nem vizsgálja többé az ismereteket. illetve az emlékezetben vannak. . hogy az önismere­ ten keresztül tudatában kell lennünk a gondolkodás teljes fo­ lyamatának. Mindig arra törekszünk. ez rendkívüli alázatosságra vall. „nem tudom". megszületik. Ha eddig mindenki tudta követni.legyen az bármilyen titokzatos. Az ismeret csak a gondo­ laton keresztül működik. Vajon milyen állapotba kerül ilyenkor az elme? Valamilyen időbeli állandóságra törekszünk. akkor rájönnek. hogy amikor kimondjuk: „nem tudom". az elme. elhervad és elpusztul. hogy körülöt­ tünk minden átmeneti. Nincs meg benne a tudás arroganciája. Ezután valami rendkí­ vüli dolog következik. képes azt mondani.

aki a hitben vagy a hit tagadásában keres támaszt. mivel ebben a bizonyosságban nincs szükség hitre. szabadok vagyunk. nem lehetünk istenhívők vagy istentagadók. rájövünk. ha egyszerűen kije­ lentjük. csak egy bizonyos mó­ don képes cselekedni.összes gátló körülmény­ től. mi a valóság! .stenhívőnek vagy ateistának lenni számomra egyaránt abszurdnak tűnik.az önvédelmen és biz­ tonságra való törekvésen alapuló . nem egysze­ rűen csak értelemre. Ha ez megvalósul. hogy ezek léteznek. Aki nincs ennek tudatában. Ha teljesen más megközelítésből nézzük. hogy létezik valamilyen valóság. Nem szakadhatunk el a biztonságtól. Isten va­ lóságát. Ha ismerjük az igazságot. Számomra az intelligencia az elme és a szív teljes harmóniáját jelenti. amely nem hit vagy hitetlenség kérdé­ se. Az intelligencia hiányából származó akadályokat viszont fel kell ismernünk. aki csak remél és feltételez. túl a hit határain és a szavak illú­ zióin.személyes tapasztala­ taim alapján állítom. Felfedezésükhöz azon felismerés szükséges. Isten és igazság . mások meg­ kérdezése nélkül is rájövünk. Az igazság vagy Isten felfedezése azonban hatalmas intelligenciát igényel. hogy az elmének meg kell szaba­ dulnia az idők során felhalmozódó . Az akadályok lerombolásához borzasztóan nagy intelligenciára van szükség.

és önismeret nélkül sincs meditáció. Nem gondolhatunk az ismeretlenre. . Ennek ismerete és a feltételektől való megszabadulás nélkül képtelenek leszünk túllépni az el­ me korlátain. és ennek feltétele. Ezért az elmét meg kell szabadítani az időtől. ha nem közelről kezdjük. rejtett öntudatot is. A meditációban tehát azzal kell törődni. amely időtlen vagy örökkévaló. arra nem is gondolha­ tunk. és ha közben figyeljük magun­ kat. Az ismeretlen befogadásához magának az elmének kell ismeretlenné vál­ nia.és éppen ezért nem használ­ ja a jelent a jövő eszközeként . A meditálás tehát a bölcsesség kezdete. nemcsak a felszínt.. Azzal kell tehát kezdeni. Amikor az elme tel­ jesen megszabadul a tegnaptól . Nagyon fontos feladat volna szabadulni az idő hálójából. rájövünk. mivel tudásunk az időhöz kötődik.editáció nélkül nincs önismeret. Imáinkra választ az ismerttől kapunk.. Amit tudunk. hogy az egyén megismerje saját ma­ gát. Nem juthatunk messzire. hogy a gondolat ismerttől ismert felé halad. Ezért szükséges elhagyni a gondolkodás folya­ matát. hiszen amit nem tudunk. hogy megértenénk a gondolat. Az elme nem gondolhat olyanra. nem pedig az ismeretlen­ re gondolni. hogy megis­ merjük önmagunkat. A gondolatnak meg kell értenie saját működését. hanem a belső. és ez a gondolkodási folyamat véges. Az elme a gondolkodás folyamatának és az időnek az eredménye. amely azonos a szív és az elme megismerésével. anélkül. nem való­ di. az elme időhöz kötött folyamatainak fel kell oldódniuk. ér­ zés és cselekvés mindennapi folyamatát.csak akkor képes az örökké­ való befogadására. hogy megismerjük önmagunkat.

O az időhöz kötődő köz­ pont. az is része a meditálásnak. hogy tudatosulnia kell a gon­ dolkodóban. amikor céltalanul fecsegünk. Amíg valaki nem érti meg ennek a központnak a fel­ építését. A meditáció nem olyasmi. vagyis ne húzzunk falat gondolat és gondolkodó kö­ zé. amely örökké változó környezeti hatások eredménye. ami elkülönül az élettől. Amit most csinálunk. vagy pedig valamilyen trükkel energiához jutunk. aki ismeret formájá­ ban halmozza fel a tapasztalatokat. Fölösleges bármilyen hókuszpókusz. A gondolkodó ebből a központból szemlélődik. hogy a végére pontos leírást kaphat ar­ ról. és azon sem. Senki se re­ mélje azonban. hogy az orrunk hegyét figyeljük.. A gondolkodó pszichológiai egység. epésről . A meditálásban nincs szükség gondolkodóra. figyel és ta­ pasztal. mi a meditáció. hogy a gondolatnak be kell fejeződnie annak ellenére. nem szabad próbálkozni az ellentmondás felol­ dásával. addig állandó lesz a konfliktus. Amikor autót veze­ tünk vagy buszon ülünk. Az ezzel küszködő elme képtelen megérteni a meditálás szépségét és mélységét. Nem a légzési technikán múlik. ami­ kor magányos erdei sétánk során széltől sodort pillangót cso­ dálunk meg . Első tennivaló. hogy mindezek részei a meditálásnak. ami azt je­ lenti..válogatás nélkül kell tudatosítanunk magunk­ ban. hogy hajtana előre a vágy valamilyen eredmény elérésére.lépésre végigmegyek a meditáción.

Kitartást is igényel. A biztonságot viszont sohasem találja meg az elme. A vizsgálódás megkezdése után majd belátjuk. hogy önközpontúvá válna. nehezebb a fizikai munkánál és bármilyen tudománynál. mivel az élet mozgalmas. hogy ez már tényleg a meditálás folyamata. miért ragaszkodik bármihez. ezt átérezni és tökéletesen belemerülni. hogy milyen forrásból táplál­ koznak és mi a szándékuk. mint be­ menni egy irodába. hogy nincs biztonság. olyan igazság. intelligens elme el van foglalva sa­ ját magával. Olyan dolog. ami pedig valóban ke­ mény munkát jelent minden nap. Sokkal fárasztóbb.emminek lenni . Nem engedhetjük azonban. Meghal a házastárs. nem pedig érvelni mellette. Az élet nem nyugalmi állapot. Egy gondolat teljes tartalmának megismerése felfedi az elme működésének folyamatát. Könnyen belátható. akkor tudatosul bennünk. amit meg kell ragadni. hogy ez a szó megbabonáz­ zon bennünket. ismerjük. tudhatjuk. ha keresi. miközben az elme abban reménykedik. isten. hogy szabaddá válhat. minden órában és minden percben. Nincsenek szilárd kapcso­ latok. ezért rendkí­ vül ébernek. mert biztonságra törek­ szünk. mert a szabadság nem jön könnyen.házastárs. elmegy a gyerek vagy történik valami más. tudatosnak kell lennie. amit észre kell venni és érezni kell. Az elmé­ nek tehát meg kell vizsgálnia. vallás és hagyomány egyaránt. amikor tudatában vagyunk minden gondolamak. . Ezek mind gátló ténye­ zők. Túlságosan sok dologhoz kötő­ dünk.. Amenynyiben képesek vagyunk eljutni idáig. anélkül.. Minden hátráltatja . bár­ mennyire szeretnénk is azzá tenni. Ha tapasztaltunk már valamit a világból. Mindez kemény munkát igényel. gyerek. Az a meditálás. Az alázatos. hogy nem vagyunk szabadok. de azért van szükségünk rájuk. hogy ez ellentmondás.az már a szabadság kezdete. szomszéd.

nem elég egy­ két napig. bujaságra. kí­ sérletképpen írjuk le egy teljes napon át minden gondo­ latunkat és érzésünket. Az öntudatosság és önismeret fényében felfedezzük és feldolgozzuk a konfliktusok okait. amelyből jön a bölcsesség nyugalma. vágyak és szavak rejtett okait. és majd fokozatosan felfedezzük a gondolatok és érzések. szándékok és reakciók leírását. Folytatni kell a gondola­ tok és érzések.a nehéznek tartanánk a tudatos állapot fenntartását.. irigységre. Szánjunk időt reggelizés előtt ezek feljegyzésére. miközben tudatosul bennünk saját állapo­ tunk. amit leírtunk. A meditálás nemcsak folyamatos öntudatosság. A helyes gondolkodásból következik a meditálás. Ebben a nyugalomban érhető el a legmagasabb szintű létezés. és le kell mondanunk né­ hány szórakozásról. . hanem az én állandó feladása is. amíg nem azonnal tu­ datosulnak bennünk. hátsó szándékokra. A tudatos és tudattalan közötti összhang pedig elhozza a megértést és a tökéletesbe való beleolvadást. hiúságra. vágyak és reakciók leírása belső tu­ datossághoz vezet. Amikor csak tehetjük. Ebben az a fontos. hogy szabad értelemmel tanulmányoz­ zuk. Emiatt talán hamarabb kell lefeküdnünk. Érzések és gondolatok. hanem legalább annyi ideig. írjuk le reakcióinkat a féltékenységre. elalvás előtt elő­ ítéletek és elutasítások nélkül tanulmányozzuk és vizsgáljuk és nézzük át a leírtakat..

Az elme trükkjei azonban nem azonosak a meditálással. A hit csak ellenállást és elszigeteltséget eredményez. az már maga az igazság volna? Azo­ nos-e az igazság a folytonossággal és emlékezéssel? Esetleg csak akkor találhatunk rá az igazságra. de tuda­ tában van mindennek. ha állandó volna. nem használja az emlékezést a felismerés fő eszközeként. mivel akkor menedékre lelnénk benne. Ez a tudatlanság nem szűnik meg valamilyen fegyelme­ zésen keresztül. ha az elme végleg le­ csendesedett? Ha az elmét nem ragadják el az emlékek. Fel­ merül a kérdés. de ha ragaszkodom az emlékezeten keresztüli tapasztalathoz. amelyeket meditálásnak nevezünk. Ez már biztosan a meditálás útja volna? Csak ak­ kor nyílik lehetőség a megértésre. minden pillanatban felismeri az igazságot. . abszolút-e. sem modern vagy ősi tekintély alapján.ajon az igazság végső. ezt abszolútnak és állandónak tekintem. ha az elme nyugodt. Nyugalomra csak akkor lehet szá­ mítani. Szeretnénk.a bennünk zaj­ ló különböző konfliktusokat. így viszont nincs esély megnyugvásra. ha korlátlan volna. A meditáció az öntudat kezde­ te. másoktól szeretnénk ellesni mindenféle trükköket. ha teljesen megértjük saját magunkat . abszolút és állandó? Szeretnénk. amit mondunk. mivel akkor ah­ hoz tartanánk magunkat. és meditálás nélkül nem létezhet öntudat. Mivel ez nagyon kimerítő fel­ adat. boldogságot találnánk benne. amíg nem vesz tudomást saját ma­ gáról. tud minden kapcsola­ tunkról és tevékenységünkről. ami vi­ szont nem következhet be. folyamatos-e és állandóan megta­ pasztalható-e az igazság? A tapasztalás ismétlődése vajon csak az emlékezetet dolgoztatja meg? Nyugalmi pillanatok­ ban tapasztalhatok bizonyos igazságokat.

amelyről én beszélek. pedig ezeknek semmi közük sincs az alkotáshoz. hogy a meditálás tulajdonképpen alkotás. hogy van egy különleges hely az elmé­ ben. mivel itt az elme kerül az alkotás állapotába. él. ezért az ilyen állapotban le­ vő elme minden pillanatban meghal. Az alkotás olyan szó. Minden író alkot. iskolákban oktatják a „kreatív" írást. amelyet mindannyian nagyon könynyen és meggondolatlanul használunk. nem pedig kivárni annak eljövetelét. Ha ezt tesszük . de ennek nincs igazán jelentősége. rájövünk.és ezt nevezi alkotásnak. A szabadság fontosságát kell keresni a munkában. Lehet. mint a szabadság. amit mondok -. akkor is érdemes meghallgatni. Ezek mindegyike egy adott társadalomban élő elme feltételekhez kötött válasza. Ez olyan teljesítmény. Az alko­ tás állapotának nincs kiváltó oka.de ha nem. kapcsolatokban és minden másban. ami felhalmozódott benne. Mindezt együttesen nevezik meditálásnak. amelyen keresztül kifejezheti önmagát. és ettől nagyon izgatottá válik. Ezért már kezdettől fogva követelni kell a szabadságot.editálással teljesen meg lehet szabadítani az elmét mindattól. szeret és létezik. hogy nem fejezi ki ezt az állapotot. A festő felvisz né­ hány színt a vászonra. . amely nem más. Ezzel a piacon szerezhet pénzt vagy hírnevet . teljesen más. Az az alkotás. Akkor majd rájövünk.

a festő vagy írástudó alkotása. és nem vezet sehová. nem megfogalmazható. Önmagunk kivetítése pedig nagyon kö­ zeli. Ha elmegyünk ilyen messzire. Ennek az alkotásnak nincs különleges indítéka. mivel nincs idő és tér.nyugodt elme nem vágyik semmilyen tapasztalatra. hogy van az isme­ retlennek olyan mozgása. amely időtlen. mit jelent alkotni. Ön­ magunk megismerése nélkül nem juthatunk messzire. Ha pedig nem keresi. nincs tapasztalnivaló. muszáj. rájövünk.minden erőfe­ szítés nélkül . Bár­ mennyire szeretnénk azonban messzebbre jutni. hogy értse saját magát. Felismerjük. . nem le­ fordítható. teljes nyugalomba kerül. a tapasztalat és a tudás rabságából. mint meditá­ ció. Az elme csak ek­ kor szabadul ki az idő. Az ilyen elme tudja. nincs elérhető cél és teljesít­ mény. A meditálás az alapok haladéktalan lefektetésének folyamata. milyen mér­ hetetlen nagyságú ez a mozgás. csak saját ha­ tárainkig érhetünk el. nem jön elő semmi a múltból. Ez az al­ kotás szeretet és halál. és ez természetesen . nem akar semmit sem kifejezni. Mindez az első lépéstől az utolsóig nem más. de ez nem a köl­ tő. Aki képes meditálni. amely nem azonosítható. ezért megszabadul az ismerttől.elvisz a nyugalmi állapotba.

ami időt­ len és örökkévaló. Ha már ilyen messzire eljutottunk a meditálásban. az egyedüllét és érintetlenség pedig ártatlanságot jelent. de nem fedeztük fel saját magunknak. rájövünk. aki tapasztalatokat gyűjtene. A szó nem azonos a dologgal. Nem mondjuk. hogy megvalósuljon az. nyomásnak vagy vágynak. és megértettük a gon­ dolkodás teljes folyamatát. szemlélődő és tapasztaló. aminek semmi értelme. ez ugyanis az önközpontú elme tevékenysége. hogy olyankor az elme teljesen nyugodt. mi a meditálás.a azt vizsgáljuk. A meditálás tehát megtisztítja az elmét önközpontú tevé­ kenységétől. hogy samadhi. mint meditálás. Ez az egész folyamat nem más. Az ajtó szó még nem ajtó. Éppen ezért lehetőség nyílik arra. megtaláljuk a csendet és a tökéletes ürességet. . nincs kitéve semmilyen befo­ lyásnak. Az elmének ebben a teljes nyu­ galmában nincs figyelő. mivel csak néhány könyvben olvastunk róla. Óriási a különbség szó és dolog között. Nincs sen­ ki. Teljesen magányos. Az elmét nem szennyezi a társadalom.

Nagyon sok dologról beszéltünk az élettel. ahhoz olyan elme kell. és hogyan kell megtenni az első lépést. halállal és idővel kapcsolatban. Pedig szükségünk van nagylelkű elmére .esetleg csak eljátszhatunk a meditálás ötletével. kapzsisággal. Nem lehet meditálni nagylelkűség és jóság nélkül vagyis meg kell szabadulni a büszkeségtől. mivel nem juthatunk messzire. a nagylelkűség pedig a meditálás kezdete. A meditáció pedig a jóság felvirágoztatása. Ha elménk tekintélyelvek által vezérelt. hagyományokhoz kötődő. félelemmel. a siker és hírnév hajszolásától.miről beszélünk. Nem meditálhatunk. ha nem tudjuk. ambícióval. ha ambícióink vannak .nemcsak térrel teli tág elmére.korlá­ tozás. az mind megalapozza az elme meditálási képessé­ gét. Talán túlságosan is sokat foglalkoz­ tunk velük. A közelben kell elkezdeni. ha jól figyelünk. amelyben na­ gyon mélyre lehet hatolni. amely motiváció. A jóság csak ilyen termékeny talajban erősödhet és virágozhat. Szükség van vi­ szont arra. so­ hasem ismerhetjük meg a meditálás rendkívüli szépségét. . A meditá­ lás kibontakozása jó dolog. elfogad és követ. hogy adjunk . mivel a spontaneitás jelenti a minő­ séget. és semmit sem vár cserébe. hanem olyan szívre. hogyan kell kezdeni.legyen az kevés vagy sok . Meg kell halni minden eredményért és minden percben. tekintély­ ivel. Ha megvizsgáljuk és beleássuk magunkat. irigységgel. gondolko­ dás nélkül ad. A teljesítmény állandó hajszolása gátolja a nagylelkűséget. visszatartás nélkül.

szeretet és éhezés.maga az élet. a vesze­ kedés. politikai tettekkel és beavat­ kozásokkal együtt .szépre és csúnyára egyaránt . megfigyelése. tudás. mindennapi lé­ tünkben legalább annyira lényeges. mivel a szépség észlelése és a meditálás útjának megértése egyaránt az élethez tartozik. bánatokkal. Ezekre mind szükség van. A létezés ezen teljes folyamatának megértése . Ha valaki tényleg ilyen mélységében érti meg az életet. mint a meditálás útja. Ennek megértése. a dolgok lényegének mélyreha­ tó megértését igényli. valamint a külső és belső motivációk befolyásáról kell beszélünk. Fel kell ismerni igazat és hamisat. valamint az elme felszabadítása nem más.szintén nagyon lényeges. . félelem. Ez az egész folyamat nem más. Meglátni a szépséget egy gyönyörű fában.befolyásolás teljes problémájának megértéséhez a ta­ pasztalat. mint a munkába járás. a lemenő napot elta­ karó felhők játékában. majd az attól való megszabadulás. ugyanúgy. meg kell látni az igazságot az úgynevezett hamis­ ban is. Mindez nagy rálátást. az minden eset­ ben meditálás és elmélkedés. mint a szépség. napi gondokkal. A meditálás az élet értelme. mint a meditálás. de nem valamely konkrét do­ logról. A szép­ ség észlelése. idegeskedés.befolyások­ kal. fogékonyság a dolgokra . az oda történő szenvedélyektől mentes be­ lépés. nyomorúság. az esti égboltban. A meditálás a létezés egész folyamatának tudatosítá­ sa.