A görög színház eredet és felépítése  Fedetlen volt napfényvilágítás  Nincs elszigetelve a külvilágtól  A nézők fentről látják, az istenekkel egy

szintben  A főhős jó döntést hozzon, ha rosszat, akkor tragédia  Katarzis→ megtisztulás (elbőgés érzése)  Nem jellemek játszanak  A színészek gólyalábakon mozogtak (kothornosz)  Kevés színpadi mozgás  Peplon: lepel, a jelmez  Maszkot visel  Sztentor: tölcsér, hangosító  Aki eltévesztette a darabot halál  A dráma jelen idejű  Dionüszosz kultusz: felvonulás, életének eljátszása, szent állata a kecske, tragédia: kecskeének  Az athéni demokrácia idején  Cél: példa értékű nevelési módszer  Az író maga is játszott  A kar általános igazságot fogalmaz meg  A tragédia következményeit mutatja be  Kommosz: a kar és a színész közötti beszéd (panaszdal)

Görög színház Ie. V.szdban a dráma lett a görög irodalom vezető műneme. Kialakulása a vallásos szertartásokhoz kapcsolódik, elsősorban Dionüszosz ünnepeihez. A színház rendszerint domboldalra épített, félkör alakú, ahol lépcsőzetesen emelkedő padsorokat képeztek ki a nézők számára. A színház közepén egy kerek vagy félkör alakú tér helyezkedett el. Ez volt az orkhésztra, ide vonult a kórus. A valamivel magasabb színpad keskeny volt, alig fért el rajta 2-3 szereplő. A színpad mögött díszes épület állt, előtte pedig oszlopsor.

zenekíséret. vagyis a bevezető részt. céljaiért vállalja a harcot. A hős általában drámai harcra kényszerül. . A színészek álarcot hordtak.A színházi előadások reggel kezdődtek természetes világítás mellett. A dialógus egyszerre visszafelé és előre viszi a cselekményt. mely a szereplő jelleméből következik. tánc. Belépődíjat kellett fizetni. így a női szereplőket is férfiak alakították. A színházaknak kitűnő akusztikájuk volt. ahol drámájuk véget ér. Prologosz alkotja az expozíciót. A kórus (kar) énekel (kardal). jellemkomikumnak nevezzük. melyben a komikus hős csapdába kerül. Ének. amit az alakok párbeszédéből. Általában az ellenséggel való küzdelemben bukik el. A megtévesztésen vagy félreértésen alapuló helyzet. és így lesz tragikus hős. A színházi előadás összetett látványosságot nyújtott. A dráma a görög irodalomvezető műneme. Egyetlen megmaradt szatírdráma Euripidész Küklopsz című alkotása. A komédia hősei átlagos emberek. cselszövés. melyben hirtelen nagy értékpusztulás következik be. A dráma színpadra szánt alkotás. az egymással ellentétben álló színészek kapcsolata áll a középpontban. A kardal a kórus által énekelt. A szatírok Dionüszosz kíséretébe tartozó félig állati külsejű. megrendítő hatást. de a megoldás mindig szerencsés kimenetelű. könnyed műfaj. Katarzisnak nevezzük a testet-lelket formáló. A dráma az irodalom harmadik műneme. Sorsfordulatot mutat be legtöbbször. a katasztrófa. színdarab alá egyfajta aláfestés. kisszerű hősök. Az események viharos gyorsasággal peregnek. melyben értékhiány képződik. A szatírdráma oldott hangvételű. A komikumnak azt a fajtáját. A vélemény kinyilvánítása a nézőtéren az előadás közben történt. Konfliktusok. monológjaiból ismerünk meg. vagy értékvesztés következik be. A komikum olyan értékszerkezet. véletlenek összjátékának áldozatai. A szatírdráma vagy szatírjáték minden bizonnyal Dionüszosz dicsőítését kellett tartalmaznia. díszlet együttesen jelent meg a nézők előtt. A tragikus hős többnyire pozitív erkölcsi értékeket képvisel. Exodosz a végkifejtés. ami volt. kecskelábú emberek voltak. Tragédia: egy olyan értékszerkezet. Felidézi azt. Valószerűtlen fordulat. Eseménysort ábrázol. A komédia a dráma műnemébe tartozó műfaj. és sodorja a főhősöket addig a pontig. helyzetkomikumnak nevezzük. melyben az író megismertet az előzményekkel. dialógusaiból és a magánbeszédeiből.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful