,,,,,Debreceni Református Hittudományi Egyetem Felnıttképzési Központ

TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA GYERMEKKORBAN
2. és 4. osztályban végzett szociometria vizsgálat összehasonlító elemzése

Készítette: Kummer Kármen Pedagógus Szakvizsga Szakirányú Továbbképzési Szak Témavezetı: Nanszákné Dr. habil Cserfalvi Ilona Professor Emerita

Debrecen 2013

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés……………………………………………………………………….1. Témaindoklás…………………………………………………………………...2.

II.

Elméleti, szakirodalom háttér………………………………………...……….. 5. 1. A szocializáció fejlıdése……………………………………..……………..5. 2. A társas kapcsolatok életkori fejlıdése…………………………...………..7 . 2.1. 2.2. 2.3. Óvodától iskolás korig ………………………………………….……..7. Az iskolába lépés idıszaka...…………………………………...…...…. 9. A család szerepének változása…………………………………………10.

3. Csoportok, közösségek ………………………………..………………….11. 4. Társas kapcsolatok hatása a személyiség fejlıdésére……………………. 12. 5. A pedagógusok szerepe a társas kapcsolatok és a személyiség fejlıdésére13. III. A vizsgálati módszer bemutatása, a vizsgálat célja, feladata……………….…15. 1. A szociometriai vizsgálati módszer bemutatása………………….……….15. 2. A szociometriai vizsgálatom feladata,célja………………..………………20. IV. V. Hipotézisek……………………………………..………………….…………..20. A vizsgálati eredmények bemutatása………………………...………………..21. 2.osztály……………..……………………………………………...………....21. 4.osztály……………………………………………………………………….30. VI. Összegzés………….…………………………………………………………..37.

Felhasznált irodalom…………………..………………………………………………41. Bibliográfia…………………………………………………………..………………..42. Melléklet…………………………………………………………..…………………..44.

2

„ A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.” / Gilbert Keith Chesterton/ I. BEVEZETÉS

Kisgyermekkorban az egészséges, megfelelı kortárs kapcsolatok megalapozása alapfeltétele a hatékony és eredményes nevelésnek, az ép személyiség kialakulásának. Ezen feltételek, igények kielégítése felnıtt korban is nagyon fontos, pláne gyermekkorban, amikor még igazán képlékeny és formálható a gyermeki személyiség. A megfelelı, a késıbbi idıszakokra is nagy erıvel ható szociális fejlıdés megalapozása nélkül az óvoda, iskola nem teljesíti maradéktalanul a feladatait, s bár a család szerepe is óriási és döntıen befolyásolja a kisgyermek egészséges fejlıdését, az iskola szerepe mégsem törpül el mellette, hiszen a gyermek napjainak nagy részét az iskolában tölti. Itt sajátítja el azokat a képességeket, szokásokat, tapasztalja meg azokat a szituációkat, melyek késıbb egész életére, társas kapcsolataira meghatározó hatással lesznek. Ezek nagyon egyszerőnek tőnı dolgok, bárki mondhatná, hogy nem jelenthet gondot ezen szokások, szabályok kialakítása, súlyát mégis az a tény adja, hogy nem maradhat ki az óvodai, iskolai nevelésbıl, hisz ennek hiánya mérhetetlen nagyságú és szinte helyrehozhatatlan hiányosságokat jelent a gyermek késıbbi életében. Felnıttek, gyermekek mindennapi életében az egyik legfontosabb és leglényegesebb pillér az a kapcsolatrendszer, amelyben él és ami által személyisége fejlıdik. Ahhoz, hogy boldoguljunk a világban, elfogadjanak, megértsenek minket, egy sor szociális képességet kell elsajátítanunk. A kisgyermek születésétıl kezdve ennek elsajátítására, megtanulására törekszik. Kapcsolatrendszerünk egy színes, árnyalt, sokrétő rendszer, melyet a gyermek a felnıttekhez és társaihoz való viszonyának fejlıdése során sajátít el. Életük során eligazodásukat, tájékozódásukat nagyban segítik kortárs kapcsolataik, melyek az évek során folyamatosan változnak, fejlıdnek. Csodálatos képesség az, hogy meg tudjuk szerettetni magunkat, aktív és építı tagjai lehetünk egy csoportnak, közösségnek, mely által különféle információkhoz jutunk, melyek személyiségünket gazdagítják. A kisgyermek személyisége anyanyelve után a társas kapcsolatai révén fejlıdik leginkább.
1

Napjainkban rendkívül fontos, hogy az iskola a legfejlettebb ismeretekkel, az emberi gondolkodás és megismerés minden új és fontos vívmányaival szolgáljon, és általuk segítse a gyermekek szociális fejlıdését, alkalmazkodó képességét. A gyermek ismeretszerzése kapcsolatrendszerén belül is cselekvés, beszéd és a szociális fejlıdés által valósul meg TÁRSAS KAPCSOLAT…szép fogalom. Csupán jó dolgok jutnak róla eszembe, bár annak idején igencsak megszenvedtem a társas kapcsolataimhoz vezetı rögös út nehézségeit. Ma már építı jelleggel hat(ná)nak rám ezek az „élmények”, de akkor bizony nem volt könnyő. Az élet szerves része, hiszen akarva-akaratlanul találkozunk vele életünk során. A két szó külön-külön is nagy érték, mégis együtt van igazán értelme: lehet társunk, ha nincs köztünk igazi kapcsolat, és lehet kapcsolatunk, ha a másik nem igazi társunk. Társas kapcsolataink-legyen az pozitív vagy negatív töltető- mindenképp hatással vannak az életünkre, általuk fejlıdik személyiségünk és általuk vagyunk képesek a kudarcok után is talpra állni. A TÉMA INDOKLÁSA Amikor dolgozatom címét megválasztottam, arra gondoltam, hogy nagyon érdekes a téma és a vizsgálati eredmények is egyszerően feldolgozhatóak lesznek. Késıbb átgondolva arra a megállapításra jutottam, hogy talán nem is olyan könnyő téma ez, hiszen a mai gyerekek társas kapcsolatai egészen más értelmet kapnak, mint annak idején akár az enyém, akár a szüleimé az általános iskolában. Amikor a témaválasztáson gondolkodtam, ez volt számomra a leginkább érdekes, mivel a mai rohanó világban a gyerekek életvitelét, társas kapcsolatait, a mögöttük húzódó értékeket és jellemzı tulajdonságokat amúgy is nagy érdeklıdéssel figyelem. A társas kapcsolatok kialakulása, fejlıdése sokak számára talán nem is tőnik fontosnak, de megvalósulása mégis lényeges lépcsıfokokból, egymásra épülı fokozatokból áll. Fontosságát gyermekkorban kell megszilárdítani.

2

nem fogadja be a közösség. alsó tagozatos osztályokban végeztem a vizsgálatokat. aktuális állapotára e téren. akár belsı tulajdonságok miatt nem sikerült beilleszkednie és megtalálnia a helyét a gyermekek között. és pedagógusként nagyon kellemetlen volt azt látnom. hiszen sok szülı nem is kíváncsi arra. az állandó rohanás sokadrangúvá teszi az igazi odafigyelést a gyermekekre. a tudatosság. hiszen a társas kapcsolatok pozitív vagy negatív alakulása rövid-. mely nagy körültekintést igényel és a családdal való összehangoltságot. Döntı jelentısége van a pedagógusok hozzáállásának. mert akár külsı jegyek. hiszen hathatós segítségük nélkül ezek a gyermekek végleg 3 . hogy ı is fontos tagja lehet egy normális közösségnek és elfogadják ıt a társai. Általános iskolai. segítı szándékú közbeavatkozásának. kapcsolattartást feltételezi. hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a nevelés ezen területére. És legfıképp nehéz elhitetni vele. Nagyon fontos az odafigyelés. Eddigi pályám során sokszor találkoztam olyan gyermekekkel. illetve hosszútávon egyaránt befolyásolják az élet minıségét. hogy ebben az életkorban még fellelhetı a gyermekekre jellemzı ösztönösség és ıszinteség. Ma az emberek jelentıs része nem törıdik eléggé behatóan ezekkel a problémákkal. hogy egy ártatlan kisgyermek rosszul érzi magát a közösségben és nem aktív tagja a csoportnak.Nagyon fontos a helyes értékrend. amiben manapság a családok szenvednek. Ebbıl adódhat az a helyzet. hogy a gyermeke milyen helyet foglal el abban a közösségben. hogy odafigyeljünk a gyermekek fejlıdésére. ahol-tıle távol-napjainak nagy részét eltölti. Alapprobléma az idıhiány. esetleg kudarcélményei okán elindul egy olyan úton. egészséges szemlélet kialakítása. Nagyon fontosnak tartom. amirıl már nehéz visszaterelni. Hiánya felboríthatja a kialakított szokások rendszerét. akik bizonyos okok miatt peremhelyzetbe kerültek a csoportban. hogy váratlanul éri a felismerés: gyermeke nem boldog. Ezért lenne fontos. a megfelelı modellnyújtás és nem utolsósorban a viszonzás. az igénnyé alakítás. a megszilárdítás. hiszen sokszor át kell vennie a családi szerepeket is. a társas kapcsolatok alakulásának segítésére is. Nem kis feladata az iskoláknak ezen probléma orvoslása. hiányzó láncszemként akadályozza a teljes körő egészséges nevelést. mert úgy gondoltam.

mert ık is példaként állnak majd mások elıtt és szintén ezt az értékrendet adják tovább. hogy ez manapság kevésbé tőnik fontosnak. ma már talán naívnak is nevezhetı hozzáállás. A mi feladatunk mindezt gyökereiben kialakítani. részben túlfejlett és hebrencs élet dacára. hogy a belsı értékek fontosságát megértsék és azokat értékeljék. Hiszem. a közösségek pozitív és negatív hatásait milyen módon tudják feldolgozni és ezzel társas kapcsolataikat a számukra legmegfelelıbb minıségben alakítani. Ez azért is nagyon fontos. ha egy érzékenységérıl gyermekközösségben inkább jellemzı a széthúzás. segítése és mindez kiérdemlése nélkül aligha boldogulhat az ember. a gyermekek saját. Talán ízig-vérig pedagógus lényembıl fakad az a. hisz mindezek a káros tényezık nagy veszélyt jelenthetnek a felnövekvı nemzedék és a születendı generáció számára. mint a harmonikus. részben beszőkült és önzı. Sajnos a mai anyagias világban nehéz felvenniük egymással a versenyt. pedagógusokon és a családok hozzáállásán múlik. belsı igényévé tenni. és épp ezért kialakul a gyermekekben egyfajta közömbösség. személyiségük. hogy a mai korra jellemzı. ha az általam nevelt gyermekközösségben uralkodna a „Mindenki egyértegy mindenkiért!” elv. a bizalmas légkör kialakítása. de ha arra neveljük ıket. a társak kirekesztése. személyiségérıl. Egészséges és magabiztos személyiség hiányában ez aligha sikerülhet. A csoportot szociális vezetı pedagógusról. és ez által a pedagógus pályán még inkább kiteljesedni. kiküszöbölését. Nagyon fontosnak tartom ezek megelızését. munkájáról. Rajtunk. is éles pedagógiai képet ad. befogadott tagjai lehessenek egy adott közösségnek. hiszen mások elfogadása. ezért nagyon fontos a támogatás. 4 .elveszthetik hitüket abban. hogy értékes. hogy milyen értékrend alakul ki a gyermekekben. összekovácsolt közösségi norma. melyben megnyílnak a gyermekek és felszínre kerül igazi egyéniségük. függetlenül attól. akkor mindenkinek egyenlı esélyei lesznek az érvényesülésre és arra. még alakítható ez az elv a gyermekekben. hogy számomra az lenne az igazi siker. hogy valaha is befogadott tagjai lehetnek egy adott közösségnek.

ami történhet egyszerő szimpátia alapján. hogy megfeleljen a csoport tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak. Utánzás: a szociális tanulás legelemibb formája. Brim: Az a folyamat. akit utánzunk.II. A tanulás modellválasztás alapján jön létre. 5 . melyet rendszerint a résztvevık tárgyi tevékenysége közvetít. ELMÉLETI. Ennek megalapozását már kisgyermekkorban meg kell kezdeni. szociális tanulásnak nevezünk. A SZOCIALIZÁCIÓ FEJLİDÉSE: Szocializáció az az interakciós folyamat. B. SZAKIRODALMI HÁTTÉR „ Mikor arra vágysz. Lehet szándékos. presztízs alapján. szociális interakciók következtében alakul ki. magában foglalja az emberi együttmőködés minden lehetséges változatát. versengést és a kommunikációt is. tudd. Minden olyan tanulást. melynek színtere elsısorban a család. hogy ki az. 1. amelynek révén az egyén viselkedése úgy módosul. s azzal párhuzamosan a különbözı oktatási-nevelési intézmények. hogy legyünk egymás számára biztos pontok. hogy a többiek is erre vágynak. megértsenek és szeressenek.” / Akhilleusz Tatiosz/ Rohanó világunkban szükség van arra. amely által az egyének olyan tudásra. Az interakció a személyek egymás felé irányuló és egymás viselkedése által vezérelt aktivitása. amely révén bekövetkezı viselkedésváltozás társas kölcsönhatások. hogy különbözı csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. „A szociális tanulás formái: A. szerepirigység. melyeket szoros kötelékek főznek össze. Modellkövetés: az utánzott cselekvés mellett az is fontossá válik. önkéntelen és késleltetett utánzás. amely alkalmassá teszi ıket arra. hogy észrevegyenek. A szocializáció tehát a személyiség fejlıdésének társadalmi vetülete. képességekre és állapotokra tesznek szert. így a kooperációt. A gyermekek számára az utánzás révén kialakuló beleélés szinte egyedüli eszköze mások megértésének.

hogy valóban társadalmi lénnyé váljék. 1994. A szerep státuszoknak megfelelı.”(Kósáné Ormai Vera. személyes közvetítéssel valósul meg. A szocializáció minden szakaszában a környezeti hatások belsıvé válása valósul meg. D. Az egyén szocializációjában elıforduló hibák. stb. A szocializáció az ember társadalomba való beilleszkedésének. „Az egyén társadalmi lény. önbizalmát. életmódját. A szándékosan vagy spontán választott modelltıl átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak.”(Dr.) Az egészséges önértékelés megalapozza a gyermek biztonságérzetét. vélemény. Mindez a szocializáció eredményeként megy végbe. annak szokás. az ott élı emberek kölcsönös egymásra hatásán alapuló késztetések alapján. hagyományait. s nem a köznapi értelmő tettetést. A viselkedésformák vagy értékek átvétele azért történik. mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele magában is jutalomértékő. társadalmivá válásának szociálisan meghatározott folyamata. s hogy elnyerje én-azonosságát. 1976.és normarendszerét.C. illetve annak kudarcával ( Gilly-Lacour-Meyer. A szocializáció meghatározott társadalmi közegekben. Azonosulás (identifikáció): Freud nevéhez kötıdik. saját hatékonyságába vetett hitét.) 6 . születése pillanatától kezdve aktívan kénytelen elsajátítani egész környezetét. hiányosságok. Belsıvé tétel (interiorizáció): a szociális tanulás legmagasabb szintje. melynek során az egyén megismeri szőkebb és tágabb környezetét. érték. normák által szabályozott viselkedés. deviáns magatartásformák felvételéhez. „Az énkép „az önmagunkra vonatkozó tapasztalatokat és az önértékelést foglalja magában”kölcsönhatásban áll a sikeres társadalmi beilleszkedéssel. azaz belsıvé válik. A modellkövetı elsajátítja azokat a viselkedés módokat. szervesen beépül az egyén személyiségébe. A modell már nem játszik fontos szerepet. autonómiáját. 1994. Szabó István. együttélési szabályait.). Az átvett viselkedésforma. a szociális tanulás sikertelensége a személyiség torz fejlıdéséhez. A folyamat során belsıvé válnak a normák is. 1989. megjátszást jelenti. amelyek egy-egy szerep megvalósításához szükségesek.”(Dr. ennek révén a szerep énazonos magatartássá válik. kialakítva és formálva a személyiség erkölcsi arculatát. Szabó István. növeli kompetenciáját. antiszociális beállítottsághoz vezethet.) A szociális tanulás során szociális szerepeket sajátítunk el. Ezeket a viselkedésmódokat szerepkészségeknek és szereptechnikáknak nevezzük. értékeit.

A TÁRSAS KAPCSOLATOK ÉLETKORI FEJLİDÉSE: „A társas kapcsolatok óvodáskorban a játékban. Az emberek között létrejövı kapcsolatokat a szociálpszichológia személyek közötti. Az. 1984.”(Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh Katalin. egymás kölcsönös megismerésére. hogy a gyermekek kapcsolatainak nagyobb része a velük egykorú és azonos nemő társra esik. Óvodától iskolás korig „A gyermekkori kötıdések alakulásában három fordulópont van.„A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának igénye az ember társas lény mivoltából fakad.1. a kölcsönösség. ezek keretében nyílik lehetıség az együttmőködésre.) Ugyanezt a társas helyzet. nı a kölcsönös megértés és segítségnyújtás említése az érvek között. késıbb más stratégia mutatkozik hasznosabbnak.) „A társas kapcsolatok életkori fejlıdésére jellemzı a kapcsolat tartósságának növekedése.és ellenszenv indokai átgondoltabbak és általánosabbak lesznek. az ún. A kapcsolatoknak nélkülözhetetlen szerepük van az emberek életében.”(Dr. A közösségi beállítódás az aktivitás. A közös élmények és feladatok elısegítik a kölcsönös kapcsolatok létrejöttét és a szerepek elkülönülését. hogy valaki mennyire tudja a társas kapcsolatait megfelelıen alakítani. A szociális kompetencia kutatásának gyökerei közel 50 évre nyúlnak vissza. hiszen ezek révén érintkezhetnek egymással. életév körül következik be. a külsı tulajdonságokról a hangsúly átkerülése a belsı vonásokra. amikor az anya és a gyermek között meglazul a szoros testi 7 . iskoláskorban a tanulásban és a közéleti tevékenységekben alakulnak. Serdülıkortól válik gyakoribbá a fiúk és lányok közötti kapcsolat. formálására. A kapcsolatok nemenkénti alakulása terén már óvodáskorban megfigyelhetı.) 2. a társas készségek és képességek. 1984. A rokon. Az elsı a 2-3. társas. 1994. interperszonális kapcsolatoknak nevezi. Szabó István. a társaságban megszerzett rang kialakulásánál is megfigyelhetjük: fiatalabb korban a fizikai agresszivitásnak van nagyobb szerepe (megverekednek a csoporton belüli pozícióért). 2. szociális kompetenciák fejlettségén múlik. a munkában.”( Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh KatalinRitók Pálné. a beilleszkedés és a közösség tagjai részérıl megnyilvánuló elfogadottság alapján értékelhetı.

a családtól való eltávolodás. A tanárok elfogadó. Az azonos korú gyermekek saját csoportjaikban egyenrangú félként vannak jelen. a képességeket és erıfeszítéseket figyelembe vevı jutalmazás és büntetés együttes alkalmazása járul hozzá. bátorítása. A tanítók. 8 . tanárok hozzáállása kimozdíthatja a negatív énképő.1985. Asher és Parker (1989) szerint a kortárscsoport hozzájárul a szociális kompetencia fejlıdéséhez.-idézi Vajda. hogy egyensúlyba kerül a gyermek-felnıtt. viselkedésük szabályozásában a társak mérvadóak. A kortárscsoport elısegíti a szülıktıl való függetlenedést. támogatja a kölcsönösség megtapasztalását. igazságos visszajelzése. A gyermekekben kialakul a teljesítmény vágya. rejtett személyiségjegyeket és differenciáltabb jellemzéseket fogalmaznak meg. biztonságos légkört teremt. illetve sajátos gyermeki kultúrát biztosít (WaderZanden. addig a 6-10 évesek mindinkább valódi. szituációtól függı és személyes vonatkozású tulajdonságokat neveznek meg. támogató attitődje. A második fordulat az iskolás kor kezdetével esik egybe. teret kínál különbözı csoportpozíciók átélésére. „iparkodás” idejének nevezte el ezt a korszakot. lehetıséget ad a versengés és a kooperáció gyakorlására. indulati feszültsége: a korábbiaké csökken. és megkezdıdik a szülıktıl. valamint különféle szerepek (vezetı. a valakihez tartozás érzését nyújtja. Ettıl kezdve a kortárscsoport döntıen meghatározza az egyén viselkedését. a barátok képviselik a referenciakeretet. A reális énkép kialakulásához a teljesítmény elismerése. gyermek-gyermek kötıdés „érzelmi hıfoka”. Ettıl kezdve tudják mások viselkedését okokkal magyarázni. alulértékelı tanulókat.2002. magányos) átélését is szolgálja. irányító.) Míg óvodás korban a társak leírására esetleges. a harmadik pedig a serdülés korára tehetı. alkalmazkodó. 6-10 éves kor körül elıtérbe kerül a társakkal történı összehasonlítás. a szülıket követıen pedig a pedagógusok véleménye lesz meghatározó. Binet Ágnes (1993) megfigyelése alapján ennek hátterében az áll. támaszt nyújt.”(Püsök Józsefné.). Erikson (2002) a teljesítmény megnyilvánulás. Egyre több idıt töltenek együtt más személyekkel.kapcsolat. támogatja az intimitást. Mérei Ferenc és V. az elismerés kivívásának öröme. az utóbbiaké növekszik. A 6-7. évtıl növekszik a gyermekek önállóságigénye. 2011. én-érvényesítési lehetıséget kínál. sikerélményeket biztosító magatartása nélkülözhetetlen. követı.

viszont a vonzó külsejő társakat elınyben részesítik. Az iskolába lépés idıszaka „Minden gyermek életében nagy jelentıségő esemény. 2011. Megjelenik a tiszta lelkiismeret jó érzése és olykor a lelkiismeret-furdalás szorongást keltı érzelme is. ami magatartását is motiválja. szélesedik a szociális környezet és az iskolás gyermek kiszakad kissé a szülıi kötıdés érzelmi bővkörébıl. a szülık iránti szeretet. a szenvedık iránti részvét. akik elınytelen külsı miatt kerülnek perifériára 9 . Az iskolában szempontokat és értékrendszert sajátít el. mint korábban. bıvül a szókincsük és stabilizálódik az önkontrolljuk. kirekesztettség kóros folyamatokat eredményezhet. 2002) A kisiskolások gyakran váltogatják barátaikat.) 2. másrészt az iskola és az iskolán túli különféle társas szervezıdések hatásaival. a bajtársias érzés is megtalálható megnyilvánulásaikban. A kutatások az elutasított gyermekek 4 típusát azonosították (Vajda. (Vajda. akiket agresszív viselkedésükért zárnak ki a többiek 2. Lényegesen javul a kisiskolások személyészlelése. magatartását és teljesítményeit értékelni lehet. A népszerőséget-népszerőtlenséget ekkor lényegtelen elemek befolyásolják: például a közösség elutasíthatja a furcsa nevő gyermekeket. ha iskolás lesz. kommunikációs készsége.”( Püsök Józsefné.”(Püsök Józsefné. illetve az értelmi funkciók érésével. bonyolultabbak és elmélyültebbek lesznek. a kövér gyermekek szinte mindig hátrányt szenvednek. Ez szorosan összefügg egyrészt az érzelmi élet fejlıdésével. A tanítóval való kapcsolat sokféle érzelemben nyilvánul meg.Az iskolás gyermek érzelmei tartalmasabbak. Jelzés értékő. 2011. „Tágul. elutasítottság. A gyerekkori magányosság. a kialakult kapcsolatok inkább külsı tényezıktıl függnek. 2002): 1.2. 9-10 éves kortól az elfogadott erkölcsi értékrendszer a gyermek saját cselekvései megítélésének mércéjévé válik. A rokonszenv. amelyek alapján a vele egykorúak tetteit. aminek köszönhetıen eredményesebbek lesznek a beszélgetésekben és az együttes tevékenységekben. ha egy kisiskolásnak nincsenek barátai.) Az iskolába lépéssel a gyermekek szociális kompetenciájában látványos elırelépés figyelhetı meg.

önérvényesítı törekvéseik. A családon belüli kapcsolatrendszer intim. de tagjai jó kapcsolatteremtı és fejlett értelmi képességekkel rendelkeznek). ellentmondásos (a legagresszívabb csoport. tartós.szülı-gyermek kapcsolatok: meghatározó jelentıségő a szeretetteljes és elfogadó légkör. kívül maradók (gyenge kapcsolatteremtı képességekkel rendelkeznek. A család szerepének változása A család funkciója nem csak a gyermekekrıl való gondoskodás. rivalizáláshoz vezethet. tanulmányi munkára. hatásában a legerısebb és maradandó következményő viszony. c. integrációs kapcsolatok: a nagyszülıkkel és dédszülıkkel való viszony kedvezı hatású lehet. felnıtti párkapcsolatok: a diszharmonikus kapcsolatok rossz hatással vannak a gyermeknevelésre is. éretlenül.3. A család szocializációs funkciói: a) Biztonságérzet megteremtése és a személyiségfejlıdés érzelmi alapjainak lerakása (folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus) 10 . 2. elutasított (zárkózottság és agresszivitás figyelhetı meg náluk). átlagosan viselkedık. testvérkapcsolatok: az azonos szülıi bánásmód kedvezıen befolyásolja. intenzív. A kortárs csoport jelentısége a hozzá való átpártolást követıen válik fontossá. amikor a többiek szava fontosabb a viselkedés és teljesítmény megítélésében.3. A tanulók négy különbözı társas helyzetét különböztethetjük meg: népszerő (sok barátjuk van. Másrészt az iskola megtanítja a gyermeket olyan iskolai viselkedésre. hanem a szocializáció is. magányukat egykét „jóbarát” oldja). d. b. Ellenkezı esetben pl. mint a felnıtteké. Már a legkorábbi idıszaktól kezdve hat a felnövı egyénre. A beilleszkedés szempontjából fontos szerepe van az iskolai kortárs csoportoknak. jó kapcsolatteremtı és kognitív képességeik vannak). különc módon viselkedık 4. amit csoportja elfogad és elismer. A család belsı kapcsolatrendszere: a. Az iskolába kerülés elıtt a motivációt és az értelmi képességeket a család alapozza meg. A család hiánya vagy annak diszfunkcionális mőködése döntıen meghatározza a fejlıdı személyiség felnıttkori magatartását is.

mellérendelési kapcsolatok. a szabadság és függetlenség érzését adja. A csoport legfontosabb szerepe az. 3.) „A közös célok és a közös tevékenység feltételezi és egyben alakítja a csoport erkölcsi arculatát. pl. illetve az egyes szituációkban elvárt cselekvési módokat) d) Modellnyújtás (utánozza családtagjait. CSOPORTOK. Az egyén csoportban elfoglalt helye nem állandó. 1994. a viselkedést irányító erkölcsi norma. mert: 1: elısegíti a szülıkrıl való leválást. magatartásformákat sajátít el. Itt 11 .) f) Éntudat és identitás formálása (az éntudat kifejezi. megtanulja a viszonyulást bizonyos helyzetekhez. azonosul velük) e) Általános értékek és normák közvetítése (családon kívüli társas viselkedés. A gyermek számára fontos a társak jelenléte.) A család többé nem gyakorol egyedüli és korlátlan befolyást gyermekére.és értékrendszer kialakulását. így a társas kapcsolatok az ember motivációs rendszerének alapvetı részét jelentik. boltban. Szabó István.stb. 4: a kortárscsoportok az egyre inkább eltőnıben levı gyermeki kultúrát közvetítik. „A csoporton belüli rokonszenvi vagy ellenszenvi kapcsolatok erısítik vagy gyengítik az együttmőködést. Az ebben megjelenı érdekek olyan csoportérdekek.) „A tényleges értéktartalommal rendelkezı. hogy mindenkitıl elkülönült lényként létezik. KÖZÖSSÉGEK Az egy osztályba kerülık laza szerkezető és összetartású. orvosnál. 2: hasonló korú társakkal lehet gyakorolni az együttmőködést és a versengést. a „szerep” különbözı csoportokban. meghatározható minıséget képviselı csoportot közösségnek nevezzük.”(Püsök Józsefné. kisebb-nagyobb csoportokba szervezıdnek. A személyiség az egyén és környezete kölcsönhatásának eredménye. hogy segíti a lelkiismeret. melyeket máshol kevésbé.”(Dr. 2011. melyek egyúttal társadalmi érdekek is. 3: olyan hatalmi pozíciókat gyakorolhat.b) A beszéd megtanítása (a beszéd közvetíti a család tapasztalatrendszerét) c) Az elsı interakciós tér biztosítása (elsı kapcsolatait itt alakítja ki. akinek megjelent az életében egy másik fontos tényezı: a kortárscsoport. helyzetekben más és más lehet. fölé-. A serdülıkorban kialakuló identitástudat a családtól való késıbbi elválást és az önálló családalapítást segíti. lassan alakulnak az alá-.

formálódik a közösség interperszonális viszonyrendszere. ha valaki népszerőtlen vagy elutasítják. aktív közremőködése nélkül a csoport nem lenne fejlıdıképes. közösséghez való tartozás. az együttmőködés. „A közösséget nem csupán a csoportban szövıdı érzelmi kapcsolatok formálják és tartják össze. hogy a csoport elfogadja ıt. A gyerek akkor érzi jól magát az osztályban. a csoport érdekeinek figyelembevétele. melyben mindenki képességeinek legjavát nyújthatja. hogy mindez magától megváltozik. ugyanakkor azonosul a csoport egészének célkitőzéseivel. Együttes munka. s sajnos kicsi a valószínősége annak. „A személyiség fejlıdésében alapvetı jelentıségő a gyereket körülvevı közösség. a viselkedési szabályok interiorizációjának. az önkontroll. a felelısség. Komoly problémát jelenthet az elszenvedınek. traumatikus élmény lehet a gyermekek számára. A döntı tényezı a közös tevékenység. Ez akkor igazán jelentıs. mely kihat késıbbi fejlıdésükre is. az egymás iránti megbecsülés. A veszélyeztetett gyermekek társas helyzete korán megpecsételıdik.”(Kósáné Ormai Vera-Járó Katalin-Kalmár Magda. a csoport peremén lévık. a közösségben alakuló kapcsolatok és a gyerek pozíciója e kapcsolatok rendszerében. Szabó István. A gyermekcsoportban alakulnak a társadalmi-közösségi szempontból fontos személyiségvonások. 1994. pl.”(Dr. A kirekesztés súlyos. egymást kölcsönösen feltételezı és meghatározó egységet képez. Egyén és csoport egymástól elválaszthatatlan.) A gyermek egyéni tulajdonságaival hat a csoportra. A kooperáció mint kölcsönös tiszteleten alapuló tevékenység nagyon kedvez az erkölcsi fejlıdésnek. vannak-e elutasítottak. képességei. önfegyelem kibontakozásának. ha az egyén érzi és tudja.”(Kósáné Ormai VeraPorkolábné Balogh Katalin-Ritók Pálné. nincsenek vele szemben fenntartásai.) 4. kik a kedvelt. népszerő gyermekek. Az egyén személyes tulajdonságai. ha a tanítói elégedettség 12 .) „Az ember alapvetı szükséglete a kollektívához. a csoporttagok aktív részvétele a csoport életében. magatartás-és cselekvésmintái által hat a közösségre. Az egyén cselekvı részese a csoporton belüli viszonyok alakulásának. hogy ki kivel barátkozik. izgalmas kérdés. Társaik róluk alkotott képe és az elképzelésben megjelenı minısítés már az intézményi pályafutás korai idıszakában diszkriminatív jellegő. 1984. TÁRSAS KAPCSOLATOK HATÁSA A SZEMÉLYISÉG FEJLİDÉSÉRE A rokonszenvi kapcsolatok és tekintélyviszonyok alapján rajzolódik ki a csoport társas szerkezete. 1977.

elengedhetetlen olyan képességek birtoklása. Az óvodai. Az iskola szociális klímája.mellé társai szeretetét is megszerzi. hogy társadalmi és magánéletünkben boldogok lehessünk. Az eredményes beilleszkedés alapja egyrészt az. valamint a kapcsolatkezelési képesség. játszótársakat mondhat a magáénak.”(Kósáné Ormai Vera. mint az érzelmek felismerésének és kezelésének képessége. Kutatási eredmények mutatják. pártatlan magatartása a gyermekek számára mintául szolgál. barátságos. az önmotiválás képessége. Goleman (1997) szerint ahhoz.) A gyermekkori kapcsolatok minısége. Szükségünk van társas érintkezésre más emberi lényekkel. hogy a maga természetével értékes ember. mélysége vagy felületessége az emberi élet késıbbi szakaszaiban kialakuló kapcsolatokra meghatározó jelleggel bír. iskolai évek közösségi tapasztalatai szintén befolyásolják személyiségünket. A PEDAGÓGUSOK SZEREPE A TÁRSKAPCSOLATOK ÉS A SZEMÉLYISÉG FEJLİDÉSÉBEN A pedagógusok a gyermekkori kötıdések pozitív irányú kialakulásában és formálásában döntı jelentıséggel bírnak-személyes példamutatásukkal és segítı szándékuk kinyilvánításával. Az utóbbi döntıen meghatározza társas hatékonyságunkat: meg tudjuk-e szerettetni magunkat embertársainkkal. A családban elsajátított minták olyan erıt képeznek. ha fenn akarjuk tartani a normális pszichológiai alkalmazkodást. hogy a gyermek mennyire felel meg az iskolai követelményeknek. segítı.„A pedagógus szinte minden megnyilvánulásának modell jellege van. van-e szerepe. tudunk-e népszerőek lenni az adott csoportban. tekintélye a csoportban. szeretetét. élvezi-e az osztály rokonszenvét. Az érzelmi intelligencia egyik népszerősítıje. ha barátokat. hogy az emberrel veleszületett kötıdési hajlam és a korai anya-gyermek szeretet kapcsolatának élménye tekinthetı a bıvülı szocializációs színtereken formálódó társas viselkedés kiindulópontjának. másrészt pedig. kapcsolata. amelyek lényegében egész életünket végigkísérik. bizalmát. 13 . 1989. tudunk-e hatással lenni másokra. Az iskolában a pedagógusnak éreznie és éreztetnie kell minden gyermekkel. Társkapcsolataink döntı hatással vannak személyiségfejlıdésünkre és társadalmi beilleszkedésünkre. képesek vagyunk-e más emberekkel együttmőködni 5. hogy elfogadják-e a társai.

a közös tevékenységre. beilleszkedési problémáira. éppen ezért a gyermekeknek nagy szüksége van megértı. egészséges személyiségő felnıttekké váljanak. mivel több lehetıség adódik a gyermekek közötti interakciókra. magatartási. érdektelenné tette az embereket és a gyermekek életében ez alapvetı. Az internet adta lehetıségeknek köszönhetıen nincs szükség ıszinteségre.”( Kósáné Ormai Vera. elfogadás iránti vágy-viszont ez mit sem segít. A veleszületett szükségleteken-szeretet. illetve egészségesen fejlıdjön tovább. hogy a pedagógusnak is célja és igénye legyen egy összekovácsolt. hogy munkájukban minden gyermekre egyénként.család után ezen a téren legfontosabb szerep a pedagógusoknak jut. a barátságok szövevénye. 1989. érzékenyek legyenek minden gyermek viselkedési. magától értetıdı módon a kezdetektıl kialakul. 14 . összetartó és komoly együttmőködésre képes közösség kialakítása. annak értékes tagja legyenek és ez által önbizalommal teli. melynek minden gyermek egyenjogú tagja. hogy ne sérüljön a gyermekek személyisége. hogy a gyermekek megtalálják a helyüket a csoportban. és a -megfelelı. melyek önmagukban is nagyon kifejezıek lehetnek. Ehhez nagyfokú empátiára.a nevelési viszonyok egésze hat a gyermekek közötti társas kapcsolatokra. egyedi személyiségként tekintsenek. odafigyelésre van szükség.) A pedagógusokhoz és más személyekhez főzıdı viszony minısége. tét nélkül alakíthatnak ki önmagukról hamis képet. A szociometriai választás egyenletesebben oszlik meg a nyitott. akik a napjuk nagy részét töltik a fiatalokkal. mivel az internet adta lehetıségek tág teret adnak a kommunikációnak. tanulóközpontú iskolákban. a társas kapcsolatok tartalmi jellemzıi egyaránt meghatározóak az iskolai élet eredményességéhez. megértés. a kortárscsoportban elfoglalt hely. és mindent meg is tegyenek annak érdekében. A mai gyerekek világában egyre kevesebb szerep jut a személyes kapcsolatoknak. illetve arra. korukat. határozott. viszont mindez személytelen formában valósul meg. Nem kell felvállalniuk külsı jegyeiket. nem számít a mimika és a metakommunikációs eszközök. A világháló silánnyá. segítıkész hozzáállásra a felnıttektıl. A pedagógusok felelıssége is. A pedagógusok elhivatottsága szükséges ahhoz.

) romániai születéső amerikai pszichiátertıl származik. s a beilleszkedést nem a személyiségjegyekkel. A VIZSGÁLATOM CÉLJA. hanem a személy társas pozíciójával határozta meg. egyszerő módszerét. mint az együttélés. melyek belejátszanak a hiteles választás motivációjába. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATI MÓDSZER BEMUTATÁSA A szociometria vizsgálat elméleti bemutatásánál Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata(1996. hogy a választási kritériumok a csoport számára fontos. A szociometria alaptétele a spontán társulások hálózata.III. A vizsgálat kérdései a szociometriai kritériumok. ahol a közösség él. egyértelmő helyzetre vonatkozzanak. amelybıl célszerő kritériumot formálni: a) együttélés ( pl. Lényeges. amellyel a közösségek feltárhatók. a személyes kötıdések rendszere. lehetıleg azon a helyen. Moreno volt az a kutató. Ez a módszer az egész világon elterjedt.Moreno(1892. A kritérium valójában az adott csoportra érvényes norma. kiket hívna meg szívesen vendégségbe?) 15 . A VIZSGÁLATI MÓDSZER BEMUTATÁSA. hogy a körülmények emlékeztessék a vizsgált személyeket választásaik helyzeti hátterére. A vizsgált közösség tagjai valóságos helyzetben felelnek szubjektív kérdésekre rokonszenvi vagy ellenszenvi választással. könyvét vettem alapul. aki elsınek vizsgálta magát a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét. s felidézzék azokat az emlékeket. kivel lakna szívesen egy szobában?) b) együtt dolgozás ( talán nem olyan tisztán rokonszenvi színezető. Moreno szerint a rejtett hálózat elsıdlegesen érzelmi színezető. Alapgondolata és módszertani kidolgozása J. Moreno három olyan kört jelöl meg. A szociometria vizsgálatot valós feltételek között kell elvégezni.L.) c. Ennek az a célja. mert hasznossági mozzanat is keveredik bele) c) együttes társas élet ( pl. Ehhez dolgozta ki könnyen kezelhetı. amelyekre választással kell felelni.FELADATA 1. leírhatók: a szociometriát. mint szociálpszichológiai eszközrendszert alkalmazzák. Az egyén társadalomba való beilleszkedését igyekezett megragadni.

Másik módszer a választási eredmények összefoglalása mátrixon. 3. azokat is. szívesen válaszolnak rájuk. kirekesszék.A szociometria vizsgálat számos változata negatív kritériumokat tartalmaz. hogy a személy a szociogrammal ábrázolt társas mezınek melyik részén helyezkedik el: a középponti övezet közelében vagy a peremen. A szociometriai vizsgálat eredményei nemcsak a kapcsolatok térképén. Moreno rendszerének egyik alapfogalma a társas atom: egy személy valamennyi kapcsolatának ábrázolása. a társas atomok elhatárolása. amelyek tıle indulnak ki. 16 . A gyerekek még természetesnek veszik a negatív kérdéseket. amelyek felé irányulnak. A megrajzolt vonalak a rokonszenvi színezető kölcsönös kapcsolatokra vonatkoznak. a szociometriai osztályozás. a társas mezıt alkotó kapcsolatok térképe. A társas helyzet meghatározásának egyik tényezıje az. bizonyos személyiségjegyek és viselkedésmódok indítanak egy csoport tagjait arra. A társas atomból elmélyült feldolgozás esetén valóban kibonthatóak a személyiség társas összetevıi. közösségek egészére vonatkoznak. A szociogram a vizsgált társas mezı vázlata. Feltünteti a személy valamennyi kölcsönös és egyoldalú kapcsolatát. a közösségi dinamika vizsgálata. hogy a szociometriai hálózatról leolvasható lényeges információk a csoportok. és azokat is. Felnıtt csoportokon végzett szociometriai felmérésben negatív kritériumokat nem használunk. de a formális társadalmi alakzat részeként jellemzik a vizsgált egységeket. A társas szempontú emberismeretnek alapkategóriája a szociometriai helyzet. A több szempontú szociogram kiinduló feltevése az. hogy a nekik ellenszenves. a peremre szorítsák. 4. 2. a viszonylatok grafikus ábrázolása. a szociogramon ábrázolható. Moreno leírásában a szociometriai feldolgozásnak négy jól elkülöníthetı üteme van: 1. Mi a szociogramon feltüntetett kapcsolatokat reális viszonylatoknak tekintjük. zavaró társukat elutasítsák. az elhelyezkedés a szociogramon. Az elutasítás a kirekesztett személyiségével is összefügg.

hálózati pozíciójára vonatkozóan kapjunk értelmezési támpontot. hogy az adott közösségben kivel hányan szeretnének együtt lenni. Ebben az értelemben tartozik a Moreno-féle szociometria körébe. sport) Közösségi helyzetre. a kapcsolódások hálózatát rokonszenvi választások kölcsönössége alapján rajzoljuk meg. hangsúlyozni kell a feltétlen titkosságot. A több szempontú szociogram alkalmazásában az instrukciónak ugyanazok az elvei érvényesek. hogy kik tartoznak össze. nem csak az egyén helyét mutatja meg a társas mezıben. 3. népszerőségre vonatkozó kérdések. hanem a vizsgált társas alakzatról mint közösségrıl és a kiscsoportokról mint társas egységekrıl is. hanem magát a közösséget is jellemzi. Ha a választások eloszlása nagy. 17 . képességekre vonatkozó kérdések (pl. akkor nincs kialakult közösségi állásfoglalás az adott kritériumban. mőveltség. hogy szerepeljenek benne : • • • • Rokonszenvet feltételezı kérdések ( pl. amely a közösséget méri fel. ki a legjobb barátja?) Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések ( pl. Ne csak a csoport társas helyzetére. Közepes eloszlás esetén az eredmények a közvéleményben meglevı reális áramlatoknak felelnek meg. A több szempontú szociometria három célkitőzése: 1. nemcsak azt mutatja meg. Adatokat kell kapnunk a társas mezıben hatékony indítékokról A több szempontú szociometria is a választásnak és a rokonszenvi kapcsolatok hálózatszerő grafikus rögzítésének az elvén nyugszik. hány szavazatot kap egyegy tag az egyes kritériumokban. A közösség álláspontjáról kapunk így információt. Terjedjen ki a jellemzés a társas mezı reális viszonyaira. 2. A választás ugyanis nemcsak páros kapcsolódást fejez ki. akárcsak Moreno. A szociometria vizsgálat kérdıívét úgy állítjuk össze. A Mérei-féle szociometriában azonban kategóriánként is összegezzük a választásokat. A szociogramot.Mérei Ferenc(1909-1986) olyan szociometriát igyekezett kialakítani.vezetı) Egyéni tulajdonságokra. hanem azt is. ki kivel szeret együtt lenni. mint a Moreno-féle szociometriai vizsgálatban: a vizsgált csoport valamennyi tagja legyen jelen.

Többféle mutatóval fejezzük ki: kölcsönösségi index (a társas mezıben lévı személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata) sőrőségi mutató ( a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa) kohéziós index (azt fejezi ki. mint szolidaritási tudatot élnek át. A zárt alakzat együttes aktusainak nagyobb a felszólító jellege. A gyakorisági táblázat függıleges tengelyére a társas alakzat névsora kerül. pár. mozgósíthatja és terhelheti az egész közösséget. a csoport tagjai közönyösek az együttes feladatokkal szemben. lánc. zárt alakzat nem alakult ki. vízszintes tengelyére pedig a felmérılap valamennyi választást kívánó kérdése. amelyhez a vizsgált társas alakzat tagjainak legalább egynegyede kapcsolódik. melyet a csoport tagjai mint együvé tartozást. amelyekre a vizsgálati adatok átfordíthatóak. csillag. hogy a társas mezıben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka realizálódott) Szerkezeti típusok: Halmazszerkezet: a társas tér nem strukturált. Alacsony szintő kohézió: a csoportban kevés az együttes élmény. A központ olyan zárt alakzat. Magas kohézió: az együttesség élménye megnyilvánul. Három adat viszonyítását tartalmazza. hogy van-e az ábrázolt közösségnek központja és milyen kiterjedéső perem veszi körül. akik nincsenek kapcsolatban a társas mezı központi alakzatával. Alakzatok: zárt.A több szempontú szocimetriai vizsgálat adatait két táblázatban foglaljuk össze: a kölcsönösségi és a gyakorisági táblázatban. A több szempontú szociometria eredményeinek értelmezéséhez olyan szociometriai mutatókra van szükség. Szerkezeti mutatók ( segítségükkel a társas mezınek az alapstruktúráját jellemezhetjük): CM (centrális-marginális) mutatók: mérlegeljük. Peremnek tekintjük a közösség azon tagjait. mint közösségi érzést. 18 . A központ és a perem viszonyát a CM (centrális-marginális) mutatóban foglaljuk össze. melyek átlagértéke százalékban: 20-50-30. magányos Kohéziós mutatók: kohézió az a csoportdinamikai feszültség. A kölcsönösségi táblázat függıleges és vízszintes tengelyén egyaránt a vizsgált társas alakzat névsora szerepel. A mutatók négy csoportja: 1.

jobb oldala alacsony érték. A szociometriai értelmezés tehát a közösség leírása szociálpszichológiai kategóriákban. Attól jelentıs. 19 . a közösség tagjainak jó része peremre szorult. Tömbszerkezet: egyetlen nagy kiterjedéső tömb fogja össze a közösségnek mintegy a felét. Többközpontú szerkezet: a közösség tagjainak több mint a fele zárt alakzatban helyezkedik el. hogy sokat szerepel a csoporttagok tudatában. tagolódási sor. A csoportlégkör négy típusa:a személyes oldal szóródása viszonylag kisebb. A csoportlégkör mutatója: azt olvashatjuk le belıle. A választási koincidenciákból következtethetünk a társas alakzat normáira. a közösségi ítéletek. vagy bal oldala magas. sok a magányos. akiket a társaik sokszor választanak nem egyik vagy másik tulajdonságuk. mint a rokonszenvi választások. kevesen kerülnek a peremre. jobb oldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos szóródása kerül. hogy mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkcióra vonatkozó választások. jobb oldala legfeljebb közepes érték). A jelentıs személynek a társak élményanyagában nincs differenciált szerepe. hanem különféle szociometriai kritériumok alapján. képességük miatt. Egyközpontú. nagyon sőrő zárt alakzat van. a két oldal szóródása egyformán magas vagy legalább közepes. de akár három-négy is. Kevés a magányos. gyakorisági táblázat és mutatók segítségével készül. mint a funkcióoldalé (a mutató bal oldala közepes. döntések motivációs hátterére. kizárási mutató. 4. Ezeket csillagok és láncok főzik hálózatba. 3. Választási koincidenciák: látszólag azonos választások mögött különféle érzelmi áramlatok húzódhatnak. A tagolódási dimenziók mutatói: Jelentıseknek mondjuk egy társas alakzatban azokat a személyeket. széles peremő szerkezet: egyetlen nem nagy kiterjedéső. A csoportlégkör mutatója viszonyszám: bal oldalára a rokonszenvi. jelentıségindex. a két érték ugyanabba az övezetbe esik. legalább két zárt alakzat van. a közösségi funkciókat érintı választások kevésbé szóródnak.Laza szerkezet: páros és láncszerő kapcsolódásokkal jellemezhetı struktúra. ami kölcsönösségi vázlat. A jelentıséget a következı szociometriai mutatók alapján értelmezzük:jelentıségérték. mindkét oldal szóródása kicsi. széli helyzet mutatója. funkciója. 2.

melynek feltétele az volt. 3. kapcsolati rendszere. a hatékony közös feladatvégzés és szolidaritás. HIPOTÉZISEK 1. mindkét korosztályból 1-1 osztályban végeztem felmérést. hogy válaszaikat bizalmasan kezelem. hogy minden gyermek jelen legyen a kérdıívek kitöltésekor. attól elvonatkoztatni nem képesek. fejlıdnek és alakulnak a közösségi érzések. A kölcsönös kapcsolatok az esetek többségében az azonos nemőek között alakulnak ki 2. hogy minden gyermek szüleitıl visszakapjam a beleegyezı nyilatkozatot és ne legyen hiányzó sem a vizsgálat alkalmával. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOM FELADATA.2. 20 . Feltételezésem szerint második osztályra már alakulóban vannak a baráti kapcsolatok.A képesség típusú kérdésnél érzelmeikre alapozzák a választást. azt társaik elıtt nem fedem fel és ezzel ıszinte válaszadásra kértem ıket. beszélhetünk-e kölcsönös kapcsolatokról. IV. és 4. aki tagja az adott csoportnak. korcsoportok függvényében. A gyermekeket biztosítottam arról. fejlıdést mutat egy két évvel idısebb gyermekcsoport társas szerkezete. mivel csak ebben az esetben kaphatok értékelhetı és alapos eredményeket. társas kapcsolatok terén. Vizsgálatomat kérdıíves módszerrel végeztem. Ehhez egyrészt arra volt szükség.A nagyobb korosztályra jellemzı az összetartás. Ehhez 2. más síkon zajlanak. mennyire függ össze a kapcsolatok kölcsönössége esetleg a nemek. Vizsgálatommal arra szerettem volna rávilágítani. osztályos tanulókat választottam. és ehhez képest is változást. hogy a mai kor gyermekeinek fontosak-e a baráti kapcsolatok. CÉLJA Az általam végzett szociometriai vizsgálattal igyekeztem feltárni az alsó tagozatos kisiskolások szociális helyzetét a beilleszkedés.

hogy a társas mezıben lévı személyek hány %-a rendelkezik kölcsönös kapcsolattal. A kölcsönösségi index 96.7-es kérdések) jellegőek voltak. Egy kislány elektív mutista. osztályában végeztem.8. osztály szerkezeti típusa: tömbszerkezet.V. és 4. A kohéziós mutatók összeszokott közösségre utalnak.10-es kérdések) és népszerőségi (5. narancssárga négyzetben a fiúk vannak jelölve. melybıl 16 lány és 12 fiú. A kérdıívek elemzéséhez egy számítógépes program állt a rendelkezésemre. melyet a HenaSoft 2008 fejlesztett ki.0. A program neve: Szociometria 1.4.2. Vizsgálatom eszköze a Mérei-féle több szempontú szociometria volt. a másik pedig egy kislány.6. Minél magasabb a mutató értéke. aki lassan két éve nem tud igazán beilleszkedni. Az ı közösségben elfoglalt helyére. tehát az arány alapvetıen közel egyenlı.3. aki kimondottan „motorja” a közösségnek. 1 kérdés pedig képességre vonatkozó (9-es kérdés). A kölcsönösségi index azt fejezi ki. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Szociometriai vizsgálatomat egy debreceni általános iskola 2.osztály Az osztály 28 fıbıl áll. Ez a típus hosszú idıt együtt töltött csoportot jelez. A tanító néni elmondása szerint a közösségben beilleszkedés szempontjából két gyereket tudna említeni. Minden kérdésre maximum három társuk nevével válaszolhattak. Az egyik egy kisfiú. kimondottan kíváncsi voltam. Egyetlen nagyobb kiterjedéső tömb fogja össze a közösséget. A 2. monogramjuk helyett pedig számokat használtam a teljes titkosság biztosítása érdekében 2.42%. annál 21 . A kutatáshoz kérdıívet használtam. munkámból kifolyólag is. a kérdések pedig életszerő szituációkat fogalmaztak meg. 10 kérdést tettem fel. akik pozitív vagy negatív irányban eltérnek az átlagtól. ami két év együtt eltöltött idı után elmondható errıl a csoportról. Az ábrákon sárga körben a lányok. nevük. melyek fıképp rokonszenvi (1. könyvére támaszkodtam. A kérdıív összeállításakor a Kósáné Ormai Vera: Neveléslélektani vizsgálatok(1984.) és Fejlıdéslélektani vizsgálatok(1977) c.

Szintén ennek a zárt alakzatnak tagja az elektív mutista kislány(24). hogy a társas alakzaton belül egy személyre az átlagosnál több kölcsönös kapcsolat jut. és a többszörös kölcsönös kapcsolatok számából jól kivehetık a közösség központi tagjai. hogy alapvetıen a nemek tekintetében elkülönülnek a csoport tagjai. Ez a magas érték azt jelzi. sıt.ábra Az 1. A sőrőségi index (1.10). többszörös kölcsönös kapcsolattal rendelkezik. nagy többségben a 22 . elmondható. Az ábrán megmutatkozik az is. A csoporton belül igen nagy az összetartás.90-1. 1. a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának hányadosa) alapján. Minden tagnak van legalább egy kölcsönös kapcsolata a társas mezıben. hogy a vizsgált csoportban az összetartás az átlagostól magasabb mértékő.kevesebb a magányosok aránya.42%. Több zárt alakzatot láthatunk. A tanító néni által említett kislány(9) az egyik ilyen zárt alakzat tagja és a legtöbb kölcsönös kapcsolattal rendelkezik. A mutató alapján elmondható. hogy igen érett közösségrıl van szó. mely átlag feletti értéket jelez (az átlagövezet 0. az információ könnyen és gyorsan áramlik a csoporttagok között. ábra a rokonszenvi kérdésekben jelölt kölcsönös kapcsolatokat mutatja. akit láthatóan nem közösítenek ki.

mely a központot alkotó csoport méretét viszonyítja az azt körülvevı peremhez. de van összeköttetés is a nemek között. ha a csoportot megfelelıen tudják motiválni egy adott cél eléréséhez.66%) jelzi. a szolidaritás és az együttesség dinamikai feszültsége átlagos. A bal oldali arányszám a központot irányító személyek csoporton belüli %os arányát adja meg. A fiú-lány kapcsolat mutatóit tekintve. így figyelemre méltó együttes teljesítményre akkor számíthatnak. A vizsgált közösség esetében a központnak tekinthetı legnagyobb mérető társas alakzat 28 fıbıl áll. A jobb oldali arányszám a központi alakzattal közvetlen kapcsolatot fenn nem tartó személyek %-os arányát mutatja. Az eredmény átlagos értéke (41. mely a közösség több mint egynegyedét öleli fel. A kohéziós index 10. Ez a vizsgált csoport esetében átlagos értéket jelez. hogy a társas mezıben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány %-a realizálódott). mely zárt alakzatot alkotva a csoportnak legalább egynegyedével kapcsolatban van. melynek átlagosnak tekinthetı értéktartománya 3-37% között mozog.28%. hogy a közösség tagjai kapcsolataik megítélésében eléggé reálisak. de csak átlagos mértékben. mivel a kapott érték 14. A középsı az irányító csoporttal közvetlen kapcsolatot tartó befolyásoltsági övezet méretét fejezi ki %-osan.58%( azt fejezi ki. ami az átlag tartományba esik (1. A viszonzott kapcsolatok mutatójának átlagövezete 40-60% között van ( azt fejezi ki. elmondható.ábra). hogy az osztályban megjelennek a nemek közötti kapcsolatok.közösség tagjai saját neme körébıl választott a rokonszenvi kérdésekben. A CM (centrális-marginális) mutató az adott közösség esetében 61:36:4. hogy a közösség összetartó. 23 . mely arra utal. hogy a társas kapcsolatokban deklarált összes kapcsolatnak hány %-a kölcsönös). Három arányszám alkotja. Központ az a társas alakzat. ugyanakkor vágyaik is érvényesülnek választásaikban. İk alkotják a csoport peremét.

ábra a népszerőségi kérdésekre adott válaszokat mutatja. A 2. A nyílvégekbıl látszanak a „csomópontok”. kékkel jelölve külön a kölcsönös kapcsolatokat. A képen minden kapcsolat megjelenik. akik a társas mezı legnagyobb alcsoportjához tartoznak. A tömbmutató azoknak a tagoknak a számarányát fejezi ki %-ban.42%. melyben a tagoknak legalább egy kapcsolatuk van egymással.ábra. befolyásolja a közösség életét. A tömbmutató 96.69:2.90) értékét tüntetjük fel.22.00-2. hogy egyetlen nagyobb alcsoport irányítja. A magas érték arra utal. jobb oldalon pedig a funkcióra vonatkozó átlagos eloszlás(átlag 2.60-3. Az arányok megoszlása:2. 24 . akik a legtöbb szavazatot kapták. Az aránypár bal oldalán a rokonszenvi választásokra adott szavazatok alapján számított átlagos eloszlás értékét(átlag tartomány 2. A csoportlégkör mutatóit tekintve a csoport a rokonszenvi konformizmus típusába sorolható. melynek átlagértéke 43-81% közé esik.2.60).

akikre mindenki leginkább számítana.ábra) kevés esetben beszélhetünk. ami az 5. İk egyébként a negatív elıjelő kérdéseknél a legtöbb szavazatot kapták. hogy nem feltétlenül a legjobb barát a legjobb valamiben. Mindenkinek van kapcsolata. mivel a fiúk esetében csupán egyetlen párosnál fordul elı(22-26). teljesítmény alapján választani.ábra A képességre vonatkozó kérdésben (3. 25 . Ezt jelzi az 5.3.ábra. elismerni.7. a magra nem jellemzı. Ez inkább jellemzı a lányok körében. A fiúknál jól látszik a mag(3. kérdés (-) szociogramját ábrázolja(Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek?). hogy adott esetben el tudnak vonatkoztatni érzelmeiktıl és képesek a képesség. bár kölcsönös kapcsolatról (4.ábra alapján. de nem feltétlenül a legjobb barátként megjelölt társát. A 4. hogy kölcsönösen egymást választották volna. ami a képesség jellegő kérdésben adott válaszok alapján jelöli a kölcsönös kapcsolatokat.ábra) is az látszik. Ez arra utal.8). hogy minden tag inkább a saját neme körébıl választott.

meghatározó tagja esetleg a közösségnek.4.26) valóban a legtöbb szavazatot kapta az adott kérdésben. Annak. biztosan van elképzelése arról.ábra diagram formában. aki sokkal jobban ismeri a közösséget. akiket társaid közül legjobban szeretnek?) Ugyanez mondható el az elektív mutista kislányról(24). hogy ez sajnálatból és szolidaritásból ered. Az oszlopokból remekül látszik. Lányok között nem ennyire körülhatárolt az eredmény. hiszen a többiekhez képest lényegesen többen választották a népszerőségi kérdésben (Kik azok.10) valamivel többször választottak. mint a többieket. Ez azért érdekes. hogy ez a kislány igen közkedvelt a közösségben. bár két kislányt (9. 26 . vagy valóban nagyon szeretik ezt a kislányt és építı. hogy az elızıleg említett két fiú (22. mert az egyik kislány közülük(9) a pozitív elıjelő népszerőségi kérdésekben mégis az egyik legtöbb szavazatot kapott csoporttag. Ezt ábrázolja a 6.ábra Az ábra bizonyítja. aki a második legtöbb szavazattal büszkélkedhet.

hiszen központi figurája a csoportnak és szeretik is ıt a többiek. érzelmeiket félretéve. de sikereivel kivált némi ellenérzést is.ábra Érdekes ez a kettısség. negatív személyként is meg tudják ıt nevezni. Ennek hátterében húzódhatnak olyan személyiségbeli tulajdonságok. melyek zavarják a többieket és arra ösztönzik ıket. Ez adódhat némi irigységbıl is.ábra 27 .5. 6. hiszen egyaránt népszerő és kevésbé kedvelt a közösségben. hogy adott esetben. ami például ezt a kislányt(9) jellemzi.

hogy: Kik nem találtak eddig barátot az osztályban? Ezzel arra próbáltam rávilágítani. 7. Ez diagramos ábrázolással is szembetőnı(8. ami miatt beilleszkedésük akadályozott. kiemelkedı helyen vannak. aki egyáltalán nem barátkozik. ami jelen esetben leginkább a viselkedésükkel magyarázható.ábra Két fiúról(17. hogy a többség szemében a kérdés szempontjából. Komoly odafigyelést és segítséget feltételez ezen probléma megoldása a csoportot irányító pedagógusok részérıl. 28 . magatartása miatt mégsem barátkoznak vele. hiszen ez a két kisfiú megfelelı hozzáállással és segítséggel elérheti.ábra). A 7.Külön kérdés vonatkozott arra.26) tisztán látszik.ábra éppen ezt mutatja. A közösséget jobban kellene ahhoz ismerni. bár negatív értelemben. vagy barátkozna. hogy biztosan tudjuk ennek az okát. hogy van-e az osztályban olyan gyerek. de esetleg a viselkedése. hogy aktív és kedvelt tagja legyen a csoportnak. magányos.

A képességre vonatkozó kérdés eredménye kissé meglepı volt számomra. átlagos mértékben jelennek meg. akiket társaik sokszor választanak a különbözı szociometriai kritériumok alapján.1. kisebb közösségek a csoportban és megtalálhatók az egész közösséget alapjaiban irányító meghatározóbb egyének is. pozitív másodrendő jelentıségőek (az eloszlási mutató másfélszeresét meghaladó. hogy ebben az osztályban jellemzı az összetartás. A jelentıs személyek sokat szerepelnek a csoport tudatában. hogy peremhelyzet nem alakul ki.számjegy). Öt kategóriába sorolhatók a társas mezıt alkotó személyek. de legalábbis egyirányú kapcsolatokkal.8. 1. de annak kétszeresét el nem érı számú pozitív választást 29 .ábra Összességében elmondható. ami arra enged következtetni. pozitív elsırendő jelentıségőek(az eloszlási mutató kétszeresét meghaladó számú pozitív választást kapott személyek száma. 2. De éppen erre utal az az eredmény. hogy a fiú-lány kapcsolatok kisebb. választásaikban leginkább a saját nemük felé orientálódnak. A társas kapcsolatok vizsgálatánál jelentısnek nevezzük azokat a személyeket. Vannak összetartóbb. hogy érzelmeik kizárásával képesek meghozni döntéseiket. mindenki rendelkezik kölcsönös. mert ettıl a korosztálytól nem vártam. amibıl az derült ki. ennél fogva jelenlétüket nem lehet nem észrevenni. Tagolódási mutatókon belül a tagolódási sor adataiból kaphatunk képet a csoport tagjainak jelentıségérıl. képesek reálisan mérlegelni és objektíven szemlélni a környezetük tagjait. hogy nem feltétlenül választják mindig a legjobb barátaikat. A korosztály életkori sajátossága.

negatív elsırendő jelentıségőek ( az eloszlási mutató kétszeresét meghaladó számú negatív választást kapott személyek száma. Szinte minden 30 . Ebben az osztályban egy kisfiú társas kapcsolataira. osztályban 26 fı szociometria vizsgálatát végeztem el. 26. 14. tehát teljesen kiegyenlített a nemek aránya. A tagolódási sorra jellemzı a normál eloszlás.5. tehát a vele kapcsolatos probléma alapvetıen nem befolyásolja társai hozzáállását. akiket a fentiekben említettem és valamilyen okból külön kíváncsi voltam rájuk. A vizsgálatom adataiból határozott képet kaptam arról a három gyermekrıl. 3. A tömbközpontú szerkezeti típusra jellemzı. számjegy). a másik (26) viszont továbbra is küzd némi kirekesztettséggel.számjegy).3. Legtöbben a jelentıség nélküliek kategóriájában helyezkednek el. beilleszkedésére különösen kíváncsi voltam. Pozitív másodrendő jelentıségő: 3.számjegy). hogy igen közkedvelt a közösségben. akik nem érték el sem a pozitív. A tanító néni által említett két gyermekrıl kiderült. vagy esetleg stagnál a közösségi helyzete.számjegy). 5.osztály A 4. 4. Negatív elsırendő jelentıségő: 17. 11. de kétszeresét el nem érı számú negatív választást kapott személyek száma. hogy az iskolában eltelt 4 év alatt mennyit fejlıdött. érdekelt tehát. melyekben-az elızı osztályhoz hasonlóan-számokkal jelöltem a gyerekeket. Az elektív mutista kislányról (24) a kapott adatok alapján elmondható. jelentıség nélküliek( azon személyek száma. mivel ıt óvodás kora óta ismerem.2.4. A társas mezıben pozitív elsırendő jelentıségőek a következı sorszámú tagok: 9. Ebben a közösségben a tagolódási sor 3:3:19:1:2. Negatív másodrendő jelentıségő: 22. Külsı jegyek és viselkedési jellemzık miatt már az óvodában is eléggé kirekesztett helyzetben volt. A bemutatott szociogramokon rózsaszín kör jelzi a lányokat. Az osztály szerkezeti típusa: tömbszerkezet. 4. hogy a társas tér nagymértékő strukturáltságot mutat. nem sikerült még mindig igazi baráti kört kialakítania. 24.kapott személyek száma. kék négyzet pedig a fiúkat. hogy közülük az egyik (9) valóban központi figura az osztályban. sem a negatív elsırendő jelentıségértéket. 7. Ebben a közösségben 13 lány és 13 fiú volt jelen. megértıek vele és nagyon szeretik. negatív másodrendő jelentıségőek (az eloszlási mutató másfélszeresét meghaladó.

a mutató átlagértéke 85-90%. klikkesedés ezért nem érzékelhetı. teljes elkülönülés. Mivel ezt a közösséget is alapvetıen az összetartás jellemzi. A csoportban kevés vagy egyáltalán nincs magányos. A közösség életét koordináló pedagógusoktól függ. A 9. látnak-e bennük lehetıséget arra. kölcsönös kapcsolatokkal rendelkezı csoportokat jelent.. kevesen kerülnek a peremre. hogy ezeket a kisebb zárt alakzatokat mennyire ismerik.ábrán az összes kapcsolat látható.csoporttag rendelkezik kölcsönös kapcsolattal és a közösségen belül átlagosan egy személyre több mint egy kölcsönös kapcsolat jut. melybıl a megkülönböztetı kék szín a kölcsönös kapcsolatokat külön kiemeli. 31 . a kisebb zárt alakzatok nem klikkesedést jelentenek. annál nagyobb befolyásuk van az osztály többi tagjára. hogy hatással legyenek a csoport egészére. A mutató alapján elmondható. A rokonszenvi kérdésekre adott válaszok alapján készült szociogram azt mutatja. akik a csoport többi tagjával is jó kapcsolatban vannak. A társas alakzat tagjai mozgósíthatók akár nagyobb együttes teljesítmény elérésére is. lányoknál 3-8-23 és 1-4-7). A mutató átlagos értéke jelzi. csupán összehangoltabb kölcsönös kapcsolatok kirajzolódása. ami kisebb. mert láthatóan mindenkinek vannak kapcsolatai.46%. A kohéziós mutatók összetartó közösségre utalnak. hogy a vizsgált csoportban az összetartás átlagos mértékő. A kölcsönösségi index 88. ami nyilván csak pozitív hatás esetén értékelhetı elınyként. hogy érett közösségrıl van szó. hogy nincs peremhelyzető tagja a közösségnek. Minél többen tartoznak a kialakult csoportokhoz. A csoportok nemek szerint is elkülönülnek(fiúknál 11-20-24. A többszörös vonalakból kirajzolódik legalább kettı zárt alakzat. de összeköttetés mindenki között van.

hogy a közösség összetartó.ábra A sőrőségi index átlag feletti értéke (1. hogy azok tekintetében is láthatóak legyenek a választások. A mutató átlagos értéke jelzi. A kohéziós index mint mutató átlagértéke 10-13% között mozog.46%.ábrán a népszerőségi kérdésekre adott választások jelennek meg. figyelemre méltó együttes teljesítményre akkor lehet számítani.ábra) is ábrázolok. A viszonzott kapcsolatok mutatója 48.00%-ban határozható meg. melyet a fiú-lány kapcsolatok mutatóinak értéke is bizonyít. A 10.9. ami jelen közösség esetében a 12. s vágyaik is érvényesülnek választásaikban. hogy a közösség tagjai kapcsolataik megítélésében eléggé reálisak. melyeket pozitív és negatív elıjelüknek megfelelıen külön diagramon és szociogramon(1112. ami 38.14%. ami az átlagövezetben van ( átlagövezet 40-60%). 32 . Ez az átlagos érték azt mutatja. az információ nagyon gyorsan és könnyen áramlik a csoporttagok között. A csoport életének fontos része a nemek közötti kapcsolatok vállalása. ha a csoportot megfelelıen tudják motiválni. hogy a társas alakzaton belül egy személyre az átlagosnál több kölcsönös kapcsolat jut.50) jelzi. A csoporton belül igen erıs az összetartás.

10. Az egyik ilyen gyerek éppen az. Az eredmények egyértelmően azt mutatják. ha bajba kerülne?) éppen ez a két gyermek kapta szintén a legtöbb szavazatot (13. A közösséget sokkal jobban kellene ismerni ahhoz.ábra A 11. akiket valamilyen okból a többiek nem szívesen fogadnak be. ami jelen esetben-az elızı évekbıl ismervén ezt a kisfiútlehet sajnálat. hogy az eltelt négy év lehetıséget adott ennek a közösségnek arra. szolidaritás. vagy pedig köszönhetı annak.ábra). Ezzel ellentétben viszont pozitív rokonszenvi kérdésben(Kit védenél meg. hogy van a közösségben két olyan gyerek ( fiúk).ábra a negatív népszerőségi kérdés(Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek?) válaszait foglalja össze diagram formájában. akire személyes ismeretség miatt külön kíváncsi voltam. Tehát nem változott igazán a közösségi helyzete azzal. hogy meg tudjuk állapítani egy ilyen eredmény okait. hogy belsı tulajdonságaik alapján értékeljék egymást. hogy iskolába került és megváltozott az ıt körülvevı csoportösszetétel. 33 .

ábra A 12. 12. megmutatva azokat a személyeket a csoportban. akiket a legtöbben szeretnek. 34 .11. melynek épp ellenkezı vonatkozású ábrája (12.ábra A 11.ábra) a pozitív népszerőségi kérdésre adott válaszok alapján számított eredményeket jeleníti meg.ábra tehát a negatív elıjelő népszerőségi kérdést ábrázolja.ábra a Kik azok. akiket a társaid közül legjobban szeretnek? kérdés szociogramját ábrázolja.

jelölve kivétel nélkül minden kapcsolatot. 35 . mint ebben az esetben a pozitív rokonszenvi kérdésben.90). a mérés eredményei alapján számított mutató szerint a vizsgált csoport átlagon felülinek mondható a kapott 88. hiszen a legkevésbé befogadottak. Jellemzı.60. Talán épp a gyengeséget. kirekesztettséget érzik ezzel a két gyerekkel kapcsolatban. ha bajba kerülnének. mégis ıket védenék meg. kékkel jelölve a kölcsönös kapcsolatokat.60: 2. A vizsgálat eredményei alapján a vizsgált csoport a rokonszenvi konformizmus típusba sorolható. mely a közösség több mint negyedét öleli fel. A vizsgált közösség esetén a központnak tekinthetı legnagyobb mérető társas alakzat 23 fıbıl áll.ábra) az elızıekben említett ellentét olvasható le. Ami a tömbmutató értékét illeti.ábra) a képességre adott választásokat láthatjuk. hogy a társas alakzatban a személyes kapcsolódásokat a közvélemény szabályozza. A következı elliptikus szociogramon (14.3. A csoportlégkör mutatója: személyes oldal: funkció oldal= 2.ábra Errıl a diagramról (13. befolyásolja a közösség életét.00-2. mivel éppen az a két gyerek lett jelölve a negatív népszerőségi kérdésben a legtöbbször. Az egyéni kapcsolatokban mindenki igyekszik a vezetı álláspontjához igazodni. Magas érték esetén egyetlen nagyobb alcsoport irányítja.46%-os eredménnyel (az átlagérték 43-81% közé esik).91: 2. A CM (centrális-marginális) mutató értéke 58:31:12.47 ( az átlag érték 2.13.

14. Összességében elmondható a közösségrıl. amiben alapvetıen mindenki rendelkezik kölcsönös kapcsolatokkal. akit egyébként nem neveznek meg legjobb barátjukként. A képességre vonatkozó kérdésben a választások alapján erre a korosztályra és az adott csoportra jellemzı. A kölcsönös kapcsolatok többsége az azonos nemőek között alakul ki leginkább. 15. A tagolódási sor ( 1:2:20:4:1) ebben az osztályban is azt mutatja. hogy ebben a kérdésben is azonos nemő társukat jelölték meg és kölcsönös kapcsolat is az azonos nemőek között alakult ki. 26.ábra Jól látható. képesek olyat választani. Pozitív elsırendő jelentıségő: 9. hogy el tudnak tekinteni személyes kötıdéseiktıl. de vállalják az ellenkezı nemőek választását is. hogy nincs vagy nagyon kevés a magányos csoporttag. 18. Negatív másodrendő jelentıségő: 9. ami arra utal. Pozitív másodrendő jelentıségő: 11. hogy egy jól együttmőködı. 26. Negatív elsırendő jelentıségő: 3. hogy a társas mezı tagjai közül legtöbben a jelentıség nélküliek kategóriájába tartoznak. 36 . összeszokott közösség.

A gyermekeket befogadó intézményekre nagy felelısség hárul. akik maximális odafigyeléssel fordulnak a gyermekek felé. amely nélkül ez a folyamat nemhogy nem változik. illetve elvárásoknak. de még rosszabb irányba is fordulhat. Ezen körülmények között fejlıdik a gyermekek személyisége. az torz személyiségjegyeket. Mindez nagyban függ a szülıi hozzáállástól. a kérdések mögé nézve talán nem merték bevállalni az ıszinte válaszadást. alakulása ösztönös igénye minden embernek. törıdést igényel. hogy életkoruk miatt már másképpen gondolkodnak. Megváltoznak a szerepek. A szocializáció fejlıdésével a gyermek igyekszik megfelelni az ıt körülvevı közösségnek. nem válaszoltak azokra vagy értékelhetetlen válaszokat adtak. nem feltétlenül korlátozva azt a tananyagra. éppen ezért nem mindegy az ott eltöltött évek minısége tartalmi. Ehhez természetesen elhivatott pedagógusokra van szükség. illetve érzelmi szempontból. Az élet minden területén nagy hatással bírnak az intézményekben szerzett tapasztalatok. VI. elkerülendı a bármi módon kialakuló konfliktusokat. alakul társas kapcsolatrendszere. tartóssága. akik kérdéseket hagytak ki. amikor át kell vennie a család szerepét a gyermekek életében. önértékelési és beilleszkedési problémákkal küzdı gyermek nagy odafigyelést. óvoda vagy általános iskola. A szociális fejlıdésnek meghatározó idıszaka az intézménybe történı bekerülés. legyen az bölcsıde-ez ma már alapvetı szükséglet a megváltozott életkörülmények miatt-. mert a mai rohanó világ gyermekeinek teljesen új dimenzióban zajlik az élete és ez érinti társas kapcsolataikat is. antiszociális beállítottságot eredményezhet. milyensége. Az életkor elırehaladtával alakul a gyermekek társas kapcsolatainak minısége. ezért nem merték felvállalni az érzelmektıl független véleménynyilvánítást. a család szerepe egyre inkább 37 . deviáns magatartásformákat. Véleményem szerint ez annak is köszönhetı. ÖSSZEGZÉS Szakdolgozatom témája azért nagyon aktuális. melyek megtanulása. esetenként reménytelen feladat. melynek orvoslása nagyon komoly és nehéz. Egy önbizalomhiányos. a pedagógusok segítıkészségétıl és segíteni akarásuktól. Számukra már tétje volt minden válasznak. Amennyiben sérül az egyén szocializációs fejlıdése.Ebben a korosztályban sokkal többen voltak.

megtalálni saját maga és mások értékeit. melyhez az összeállított kérdıívet egy második és egy negyedik osztályban töltötték ki a gyermekek. Mindkét osztály esetében elmondható ez. hogy képes legyen ebben a közösségben kibontakozni. A szülıi beleegyezı nyilatkozatokkal a szülık hozzájárultak a vizsgálat elvégzéséhez. mint az általam vizsgált második 38 . valamint életkori sajátosság. Meglátásom szerint ez egyfajta bizalmatlanságból is ered. A negyedik osztály tanulói között sokkal inkább jelen van a fiú-lány kapcsolat. A közösség társas szerkezete a benne lévı rokon. hogy nem merik felvállalni véleményüket. Hangsúlyoztam a titoktartási kötelezettségemet. illetve az esetlegesen perem helyzetben lévı gyermekek helyzetének felismerése volt.és ellenszenvi kapcsolatok rendszerétıl függ. ami jelentıs mértékben köszönhetı a csoportokat irányító pedagógusoknak. viselkedési normáit. átveszi helyét az iskola. illetve saját maguk megnevezését találtam. Legfontosabb. Mindkét csoport esetében egy nagyon jól összeszokott. Vizsgálatomat a Mérei-féle többszempontú szociometria módszerével végeztem. kölcsönösség mégsem alakult még ki. magatartási. és elérni azt. hogy egy adott közösség tagjai. a személyiségéhez illıt. a vizsgálataimban szereplı negyedik osztály szintén azzal a két tanító nénivel kezdte az általános iskolát. ami állandó és azon belül alakulnak a különbözı szerepek. A vizsgálatom eredményei alapján elmondhatom. melyek között szerencsés esetben minden gyermek megtalálja a számára leginkább megfelelı. Vizsgálatom célja éppen ezen kapcsolatok feltárása.. a kortárscsoportok hatása pedig egyre inkább meghatározza a gyermekek személyiségének fejlıdését. értékrendjét. mi szerint a kölcsönös kapcsolatok többsége az azonos nemőek között fordul elı. melyben üresen hagyott kérdéseket. hogy beigazolódott az a feltevésem. Az iskola kisfelmenı rendszerben mőködik. összetartó közösségrıl beszélhetek.háttérbe szorul. Az intézményi nevelés keretein belül találkoznak a gyermekek elıször azzal az élménnyel. hiszen mindez az ı pozitív modell szerepüket feltételezi. mivel mindkét korosztály közösségén belül a lányok és a fiúk csak saját nemük körébıl rendelkeznek kölcsönös kapcsolatokkal. hogy mások is felismerjék az ı pozitív külsı és belsı tulajdonságait. oda nem járó barát nevét. ennek ellenére-fıleg a negyedik osztály tanulói között-több esetben találkoztam olyan kérdıívvel.

hogy nem a megfelelı emberek dolgoztak együtt akár csoportban. gondolok itt az elektív mutista kislányra és a két. mivel meggyızıdésem. Ezen esetekben érzékelhetı volt a megfontolt döntés. támogatják ıket. hiszen a gyermekekre jellemzı. Nagy szükség lett volna ott is egy ilyen szociometria vizsgálatra. nehezen beilleszkedı kisfiúra. hogy döntéseiket érzelmi alapon hozzák meg. Ezt cáfolják a kapott eredmények. ami még hatványozottabban jellemzı jelenlegi foglalkozásomra. akár egy-egy projekt esetében. mert az alapokat ugyanazon értékrend alapján kapták. Jelenleg logopédusként dolgozom.és bekerülése a tanév során állandóan változik. Pedagógusi pályámat óvónıként kezdtem. Ez azért lehet talán fontos. és hiszem. hogy csoportjukat térképezzék fel a szociometria módszerével. hogy a sok konfliktus megléte és a problémamegoldás hiánya fıképp abból eredt. Mindez nagyfokú empátiát feltételez. ahol szintén nagy hasznát vettük volna ennek a módszernek. A vizsgálat lefolytatása elıtt azt feltételeztem. Eddigi pályám során nagyon sokféle felnıtt és gyerek típussal találkoztam. illetve védelmezik. ahol 3-4 évet töltöttem el ugyanazon gyermekekkel és szüleikkel. Mindkét csoport esetében arra az eredményre jutottam. Nem beszélve a pedagógus közösségrıl. Az ezt megelızı foglalkozásom során nyert tapasztalatokból kiindulva javasolnám a jelenleg óvónıként dolgozó kolléganıknek. választásaikban attól elvonatkoztatni nem képesek. hogy tudnak kompenzálni és eltitkolni problémáikat. mivel egy gyermekközösségben gyakran fordul elı az ilyen társak kirekesztése. ami nem feltétlenül egyezett a rokonszenvi választással. ezért tíz hónapon keresztül stabil összetételő csoportjaim nincsenek. Egy ilyen vizsgálat segítségével ezekre fény derülhetett volna. jelen esetekben viszont épp az ellenkezıjét tapasztaltam: az említett három gyermekbıl kettı igazán kedvelt a közösségben. hogy a közösség tagjai toleránsak egymással szemben. Ebbıl a munkaszervezési formából adódóan a kislétszámú(3-4 fı) tanítási óra keretében a tagok közötti kölcsönös kapcsolatok mérése lehetetlen. ahol a folyamatdiagnosztika kritériumai miatt a gyermekek terápiába való ki.osztály. így volt lehetıségem ıket nagyon jól megismerni és a megfelelı hozzáállást kialakítani annak érdekében. hogy együtt tudjunk mőködni. ugyanis a képesség jellegő kérdés esetében sok esetben nem az elızıleg legjobb barátnak jelölt társukra esett a választásuk. hogy ez hatással van mind a mai napig a közösségi hozzáállásukra. amibıl mellettük én is 39 . hogy az alsó tagozatos gyermekekre jellemzı.

bélyeg és mint olyan. ismeretlen közeg. De a vizsgálatom eredményei ennek épp az ellenkezıjét bizonyítják. A terápiás csoportok létrehozása során lenne fontos ezen eredmények felhasználása. akár az ott dolgozó pedagógusok körében történı elvégzése hasznos eredményeket szolgáltat. illetve a kapott eredmények. a dadogás és a korábban említett elektív mutizmus. melyek figyelembevételével hatékonyabb munkavégzés. dajkák és a megszokott gyermekközösség elfogadó. Nanszákné Dr. Az ehhez nyújtott segítséget megköszönöm témavezetımnek. Számomra kihívást jelentett ez a téma. javaslatukat figyelembe véve a csoportban esetleg peremhelyzetben lévı gyermekek szempontjából is hasznos lehetne a munkám.értékes információkhoz juthatnék. a vizsgálat elvégzése. melynek minden oktatási intézményben jelen kell lennie. Az óvónıkkel együttmőködve. Ezekbıl az eredményekbıl pedig olyan értékes információkat kaphatunk. A jövıben igyekszem a vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat a munkámban kamatoztatni és a sikeres munkavégzés érdekében felhasználni. ami gyermekközösségben könnyen lehet stigma. magára marad és kirekeszti az új. Számomra pedig ékes bizonyítéka annak. adatok feldolgozása. hogy a szociometria egy nagyon hasznos módszer. mivel így elkerülhetı lenne például olyan gyermekek egy idıben történı fejlesztése. személyiségfejlesztés és közösségi élet érhetı el. az orrhangzós beszéd. hogy kikerülvén az óvónénik. negatívan befolyásolja a gyermekek csoportban elfoglalt helyét és beilleszkedését. Éppen ezért voltam kíváncsi az elektív mutista kislány helyzetére. mind a gyermek szempontjából. mert akár a gyermekek között. ami nagyon megnyugtató mind a szülık. Cserfalvi Ilonának. 40 . akik nem szeretik egymást vagy bármi okból konfliktusban állnak. akit óvodás korában ismertem meg. Szülei leginkább azért aggódtak az óvodás évek végén. támogató és védelmezı körébıl. hiszen az órákon nagy lehetıség van a személyes odafigyelésre a maximum 34 fıs csoport miatt. Különösen figyelemfelkeltı tünet a logopédiában a súlyos beszédhiba(általános pöszeség).

o. Püsök Józsefné: Gyermekkori kötıdések vizsgálata (16-22.o..1984. Bp.1996.124. Bp.o.o. 41 . 1989.o. 5. Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh Katalin-Ritók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok (267-269.o. 6.) Tankönyvkiadó.o) Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp... 1994.. Bp. Kósáné Ormai Vera-Járó Katalin-Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok (220.. 4.17. 3..) Tankönyvkiadó.155. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata (44-217...45. 2..) Osiris Kiadó. 1977.o. Dr. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola (123.) Flakkus Kiadó.o.o. Bp. 2011..o. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába (15.) Tankönyvkiadó.FELHASZNÁLT IRODALOM 1.84..70.o.. Bp.

228 o. 1997. Pinczésné dr.. Kósáné Ormai Vera – Porkolábné Balogh Katalin – Ritók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó. 42 . Palásthy Ildikó Db. 6. 1989. 1984. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2.és csoportvizsgálati módszerek Szerk. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola: Személyiség. 91 o.. 174 o. 239 o. Bp. 1977. Bp. 343 o. 1984. 4. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola Tankönyvkiadó. 7. 424 o. 2006. 3. Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó. 5. Bp.: Pinczésné dr.BIBLIOGRÁFIA 1. Bp. 635 o. Palásthy Ildikó – Kathyné Mogyoróssy Anita: A nevelés szociálpszichológiája Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Db. Mérei Ferenc: Freud fényében és árnyékában Interart. 2011.

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó. Bp. 11. Püsök Józsefné: Gyermekkori kötıdések vizsgálata Flakkus Kiadó. 43 . 315 o. 1996..1976. Bp. 9. Dr. 175 o.2010. 10. Bp. 1998. Bp. 1994.8. Dr. Arany Erzsébet-Girasek János-Pinczésné dr. 181 o. Palásthy Ildikó: Pszichológiai vizsgálati módszerek győjteménye Db. 77 o. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába Nemzeti Tankönyvkiadó. Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk AduPrint Kiadó.2011. 103 o. Dobák István-Vastagh Zoltánné-Vastagh Zoltán: Így ismertük meg a diákközösséget Tankönyvkiadó.. 351 o.. 13. 12.

Kik nem találtak eddig barátot az osztályban? a.b. Kiket hívnál meg.………………….………………… 4.……………….…………….……………… c. Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek? a..………………… 2.………………c.………………. Kit védenél meg.………………c....………………b.………………. Kik a legjobb barátaid az osztályban? a. 8.c. Az én nevem és osztályom:………………………………………………. c. 10. 9.c.………………..…………….b. 44 .c.…………………. sz.……………. Ha nagy bajba kerülnél.……………… b.…………….b.b. Osztálykiránduláson kikkel aludnál szívesen egy szobában? a.b..…………………. 5.b.……………….……………….c. Kik azok..……………….……………….…………………. Kitıl nem várhatnál segítséget? a. melléklet KÉRDİÍV 1. Melyik társad védene meg.……………….MELLÉKLET 1.. akiket a társaid közül a legjobban szeretnek? a.…………….………………… 3.. ha bulit rendeznél? a. 6.……………… c.…………………. az osztálytársaid közül kire számítanál leginkább? a.b.c.………………. ha valaki bántani akarna? a. ha bajba kerülne? a.b.. 7.……………….

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful