,,,,,Debreceni Református Hittudományi Egyetem Felnıttképzési Központ

TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA GYERMEKKORBAN
2. és 4. osztályban végzett szociometria vizsgálat összehasonlító elemzése

Készítette: Kummer Kármen Pedagógus Szakvizsga Szakirányú Továbbképzési Szak Témavezetı: Nanszákné Dr. habil Cserfalvi Ilona Professor Emerita

Debrecen 2013

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés……………………………………………………………………….1. Témaindoklás…………………………………………………………………...2.

II.

Elméleti, szakirodalom háttér………………………………………...……….. 5. 1. A szocializáció fejlıdése……………………………………..……………..5. 2. A társas kapcsolatok életkori fejlıdése…………………………...………..7 . 2.1. 2.2. 2.3. Óvodától iskolás korig ………………………………………….……..7. Az iskolába lépés idıszaka...…………………………………...…...…. 9. A család szerepének változása…………………………………………10.

3. Csoportok, közösségek ………………………………..………………….11. 4. Társas kapcsolatok hatása a személyiség fejlıdésére……………………. 12. 5. A pedagógusok szerepe a társas kapcsolatok és a személyiség fejlıdésére13. III. A vizsgálati módszer bemutatása, a vizsgálat célja, feladata……………….…15. 1. A szociometriai vizsgálati módszer bemutatása………………….……….15. 2. A szociometriai vizsgálatom feladata,célja………………..………………20. IV. V. Hipotézisek……………………………………..………………….…………..20. A vizsgálati eredmények bemutatása………………………...………………..21. 2.osztály……………..……………………………………………...………....21. 4.osztály……………………………………………………………………….30. VI. Összegzés………….…………………………………………………………..37.

Felhasznált irodalom…………………..………………………………………………41. Bibliográfia…………………………………………………………..………………..42. Melléklet…………………………………………………………..…………………..44.

2

„ A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.” / Gilbert Keith Chesterton/ I. BEVEZETÉS

Kisgyermekkorban az egészséges, megfelelı kortárs kapcsolatok megalapozása alapfeltétele a hatékony és eredményes nevelésnek, az ép személyiség kialakulásának. Ezen feltételek, igények kielégítése felnıtt korban is nagyon fontos, pláne gyermekkorban, amikor még igazán képlékeny és formálható a gyermeki személyiség. A megfelelı, a késıbbi idıszakokra is nagy erıvel ható szociális fejlıdés megalapozása nélkül az óvoda, iskola nem teljesíti maradéktalanul a feladatait, s bár a család szerepe is óriási és döntıen befolyásolja a kisgyermek egészséges fejlıdését, az iskola szerepe mégsem törpül el mellette, hiszen a gyermek napjainak nagy részét az iskolában tölti. Itt sajátítja el azokat a képességeket, szokásokat, tapasztalja meg azokat a szituációkat, melyek késıbb egész életére, társas kapcsolataira meghatározó hatással lesznek. Ezek nagyon egyszerőnek tőnı dolgok, bárki mondhatná, hogy nem jelenthet gondot ezen szokások, szabályok kialakítása, súlyát mégis az a tény adja, hogy nem maradhat ki az óvodai, iskolai nevelésbıl, hisz ennek hiánya mérhetetlen nagyságú és szinte helyrehozhatatlan hiányosságokat jelent a gyermek késıbbi életében. Felnıttek, gyermekek mindennapi életében az egyik legfontosabb és leglényegesebb pillér az a kapcsolatrendszer, amelyben él és ami által személyisége fejlıdik. Ahhoz, hogy boldoguljunk a világban, elfogadjanak, megértsenek minket, egy sor szociális képességet kell elsajátítanunk. A kisgyermek születésétıl kezdve ennek elsajátítására, megtanulására törekszik. Kapcsolatrendszerünk egy színes, árnyalt, sokrétő rendszer, melyet a gyermek a felnıttekhez és társaihoz való viszonyának fejlıdése során sajátít el. Életük során eligazodásukat, tájékozódásukat nagyban segítik kortárs kapcsolataik, melyek az évek során folyamatosan változnak, fejlıdnek. Csodálatos képesség az, hogy meg tudjuk szerettetni magunkat, aktív és építı tagjai lehetünk egy csoportnak, közösségnek, mely által különféle információkhoz jutunk, melyek személyiségünket gazdagítják. A kisgyermek személyisége anyanyelve után a társas kapcsolatai révén fejlıdik leginkább.
1

Napjainkban rendkívül fontos, hogy az iskola a legfejlettebb ismeretekkel, az emberi gondolkodás és megismerés minden új és fontos vívmányaival szolgáljon, és általuk segítse a gyermekek szociális fejlıdését, alkalmazkodó képességét. A gyermek ismeretszerzése kapcsolatrendszerén belül is cselekvés, beszéd és a szociális fejlıdés által valósul meg TÁRSAS KAPCSOLAT…szép fogalom. Csupán jó dolgok jutnak róla eszembe, bár annak idején igencsak megszenvedtem a társas kapcsolataimhoz vezetı rögös út nehézségeit. Ma már építı jelleggel hat(ná)nak rám ezek az „élmények”, de akkor bizony nem volt könnyő. Az élet szerves része, hiszen akarva-akaratlanul találkozunk vele életünk során. A két szó külön-külön is nagy érték, mégis együtt van igazán értelme: lehet társunk, ha nincs köztünk igazi kapcsolat, és lehet kapcsolatunk, ha a másik nem igazi társunk. Társas kapcsolataink-legyen az pozitív vagy negatív töltető- mindenképp hatással vannak az életünkre, általuk fejlıdik személyiségünk és általuk vagyunk képesek a kudarcok után is talpra állni. A TÉMA INDOKLÁSA Amikor dolgozatom címét megválasztottam, arra gondoltam, hogy nagyon érdekes a téma és a vizsgálati eredmények is egyszerően feldolgozhatóak lesznek. Késıbb átgondolva arra a megállapításra jutottam, hogy talán nem is olyan könnyő téma ez, hiszen a mai gyerekek társas kapcsolatai egészen más értelmet kapnak, mint annak idején akár az enyém, akár a szüleimé az általános iskolában. Amikor a témaválasztáson gondolkodtam, ez volt számomra a leginkább érdekes, mivel a mai rohanó világban a gyerekek életvitelét, társas kapcsolatait, a mögöttük húzódó értékeket és jellemzı tulajdonságokat amúgy is nagy érdeklıdéssel figyelem. A társas kapcsolatok kialakulása, fejlıdése sokak számára talán nem is tőnik fontosnak, de megvalósulása mégis lényeges lépcsıfokokból, egymásra épülı fokozatokból áll. Fontosságát gyermekkorban kell megszilárdítani.

2

És legfıképp nehéz elhitetni vele. Ma az emberek jelentıs része nem törıdik eléggé behatóan ezekkel a problémákkal. akik bizonyos okok miatt peremhelyzetbe kerültek a csoportban. nem fogadja be a közösség. hogy váratlanul éri a felismerés: gyermeke nem boldog. hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a nevelés ezen területére. hogy ebben az életkorban még fellelhetı a gyermekekre jellemzı ösztönösség és ıszinteség. Nagyon fontos az odafigyelés. Alapprobléma az idıhiány. hiszen sokszor át kell vennie a családi szerepeket is. alsó tagozatos osztályokban végeztem a vizsgálatokat. segítı szándékú közbeavatkozásának. amirıl már nehéz visszaterelni. a megfelelı modellnyújtás és nem utolsósorban a viszonzás. Döntı jelentısége van a pedagógusok hozzáállásának. mely nagy körültekintést igényel és a családdal való összehangoltságot. hiányzó láncszemként akadályozza a teljes körő egészséges nevelést. amiben manapság a családok szenvednek. Ezért lenne fontos. Nagyon fontosnak tartom. egészséges szemlélet kialakítása. esetleg kudarcélményei okán elindul egy olyan úton. illetve hosszútávon egyaránt befolyásolják az élet minıségét. Nem kis feladata az iskoláknak ezen probléma orvoslása. hiszen sok szülı nem is kíváncsi arra. akár belsı tulajdonságok miatt nem sikerült beilleszkednie és megtalálnia a helyét a gyermekek között. hogy a gyermeke milyen helyet foglal el abban a közösségben. az állandó rohanás sokadrangúvá teszi az igazi odafigyelést a gyermekekre. Ebbıl adódhat az a helyzet. hogy ı is fontos tagja lehet egy normális közösségnek és elfogadják ıt a társai. a megszilárdítás. aktuális állapotára e téren. hogy odafigyeljünk a gyermekek fejlıdésére. hiszen hathatós segítségük nélkül ezek a gyermekek végleg 3 . mert úgy gondoltam. hiszen a társas kapcsolatok pozitív vagy negatív alakulása rövid-. az igénnyé alakítás. a tudatosság. Általános iskolai. Hiánya felboríthatja a kialakított szokások rendszerét. Eddigi pályám során sokszor találkoztam olyan gyermekekkel. ahol-tıle távol-napjainak nagy részét eltölti. a társas kapcsolatok alakulásának segítésére is. hogy egy ártatlan kisgyermek rosszul érzi magát a közösségben és nem aktív tagja a csoportnak. és pedagógusként nagyon kellemetlen volt azt látnom. mert akár külsı jegyek. kapcsolattartást feltételezi.Nagyon fontos a helyes értékrend.

A mi feladatunk mindezt gyökereiben kialakítani. is éles pedagógiai képet ad. Egészséges és magabiztos személyiség hiányában ez aligha sikerülhet. hogy számomra az lenne az igazi siker. ha egy érzékenységérıl gyermekközösségben inkább jellemzı a széthúzás. hogy ez manapság kevésbé tőnik fontosnak. mint a harmonikus. melyben megnyílnak a gyermekek és felszínre kerül igazi egyéniségük. és ez által a pedagógus pályán még inkább kiteljesedni. függetlenül attól. mert ık is példaként állnak majd mások elıtt és szintén ezt az értékrendet adják tovább. hogy a mai korra jellemzı. hogy valaha is befogadott tagjai lehetnek egy adott közösségnek. segítése és mindez kiérdemlése nélkül aligha boldogulhat az ember. összekovácsolt közösségi norma. részben beszőkült és önzı. belsı igényévé tenni. munkájáról. Hiszem. pedagógusokon és a családok hozzáállásán múlik. hiszen mások elfogadása. személyiségérıl. hisz mindezek a káros tényezık nagy veszélyt jelenthetnek a felnövekvı nemzedék és a születendı generáció számára.elveszthetik hitüket abban. befogadott tagjai lehessenek egy adott közösségnek. a bizalmas légkör kialakítása. Sajnos a mai anyagias világban nehéz felvenniük egymással a versenyt. Nagyon fontosnak tartom ezek megelızését. a közösségek pozitív és negatív hatásait milyen módon tudják feldolgozni és ezzel társas kapcsolataikat a számukra legmegfelelıbb minıségben alakítani. részben túlfejlett és hebrencs élet dacára. hogy értékes. és épp ezért kialakul a gyermekekben egyfajta közömbösség. a gyermekek saját. hogy a belsı értékek fontosságát megértsék és azokat értékeljék. hogy milyen értékrend alakul ki a gyermekekben. Talán ízig-vérig pedagógus lényembıl fakad az a. a társak kirekesztése. Rajtunk. de ha arra neveljük ıket. ma már talán naívnak is nevezhetı hozzáállás. A csoportot szociális vezetı pedagógusról. személyiségük. még alakítható ez az elv a gyermekekben. ezért nagyon fontos a támogatás. 4 . kiküszöbölését. akkor mindenkinek egyenlı esélyei lesznek az érvényesülésre és arra. ha az általam nevelt gyermekközösségben uralkodna a „Mindenki egyértegy mindenkiért!” elv. Ez azért is nagyon fontos.

hogy megfeleljen a csoport tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak. presztízs alapján. hogy különbözı csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak.II. amely alkalmassá teszi ıket arra. amely által az egyének olyan tudásra. melynek színtere elsısorban a család. Lehet szándékos. önkéntelen és késleltetett utánzás. amely révén bekövetkezı viselkedésváltozás társas kölcsönhatások. ami történhet egyszerő szimpátia alapján. B. szociális interakciók következtében alakul ki.” / Akhilleusz Tatiosz/ Rohanó világunkban szükség van arra. így a kooperációt. versengést és a kommunikációt is. „A szociális tanulás formái: A. hogy ki az. Utánzás: a szociális tanulás legelemibb formája. képességekre és állapotokra tesznek szert. szociális tanulásnak nevezünk. A tanulás modellválasztás alapján jön létre. melyeket szoros kötelékek főznek össze. Minden olyan tanulást. hogy a többiek is erre vágynak. ELMÉLETI. szerepirigység. 5 . 1. A gyermekek számára az utánzás révén kialakuló beleélés szinte egyedüli eszköze mások megértésének. amelynek révén az egyén viselkedése úgy módosul. SZAKIRODALMI HÁTTÉR „ Mikor arra vágysz. tudd. A SZOCIALIZÁCIÓ FEJLİDÉSE: Szocializáció az az interakciós folyamat. hogy észrevegyenek. magában foglalja az emberi együttmőködés minden lehetséges változatát. megértsenek és szeressenek. Ennek megalapozását már kisgyermekkorban meg kell kezdeni. melyet rendszerint a résztvevık tárgyi tevékenysége közvetít. Modellkövetés: az utánzott cselekvés mellett az is fontossá válik. Az interakció a személyek egymás felé irányuló és egymás viselkedése által vezérelt aktivitása. A szocializáció tehát a személyiség fejlıdésének társadalmi vetülete. akit utánzunk. s azzal párhuzamosan a különbözı oktatási-nevelési intézmények. Brim: Az a folyamat. hogy legyünk egymás számára biztos pontok.

normák által szabályozott viselkedés. deviáns magatartásformák felvételéhez. Azonosulás (identifikáció): Freud nevéhez kötıdik. Szabó István.”(Kósáné Ormai Vera. hagyományait. társadalmivá válásának szociálisan meghatározott folyamata. személyes közvetítéssel valósul meg.C. önbizalmát. annak szokás. A modell már nem játszik fontos szerepet. A modellkövetı elsajátítja azokat a viselkedés módokat. 1994.). A szocializáció az ember társadalomba való beilleszkedésének. szervesen beépül az egyén személyiségébe. A viselkedésformák vagy értékek átvétele azért történik. autonómiáját. megjátszást jelenti. antiszociális beállítottsághoz vezethet. mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele magában is jutalomértékő. stb.”(Dr. hogy valóban társadalmi lénnyé váljék. érték. A szerep státuszoknak megfelelı. Mindez a szocializáció eredményeként megy végbe.) 6 . s hogy elnyerje én-azonosságát. Belsıvé tétel (interiorizáció): a szociális tanulás legmagasabb szintje. melynek során az egyén megismeri szőkebb és tágabb környezetét. 1976. 1994.és normarendszerét. Az átvett viselkedésforma. Az egyén szocializációjában elıforduló hibák. születése pillanatától kezdve aktívan kénytelen elsajátítani egész környezetét. együttélési szabályait. A szocializáció meghatározott társadalmi közegekben. 1989.) A szociális tanulás során szociális szerepeket sajátítunk el. növeli kompetenciáját. az ott élı emberek kölcsönös egymásra hatásán alapuló késztetések alapján. Ezeket a viselkedésmódokat szerepkészségeknek és szereptechnikáknak nevezzük. illetve annak kudarcával ( Gilly-Lacour-Meyer. A folyamat során belsıvé válnak a normák is. amelyek egy-egy szerep megvalósításához szükségesek. a szociális tanulás sikertelensége a személyiség torz fejlıdéséhez. saját hatékonyságába vetett hitét. vélemény. értékeit. A szándékosan vagy spontán választott modelltıl átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak. D.”(Dr. s nem a köznapi értelmő tettetést. ennek révén a szerep énazonos magatartássá válik. életmódját. „Az énkép „az önmagunkra vonatkozó tapasztalatokat és az önértékelést foglalja magában”kölcsönhatásban áll a sikeres társadalmi beilleszkedéssel. Szabó István. kialakítva és formálva a személyiség erkölcsi arculatát. A szocializáció minden szakaszában a környezeti hatások belsıvé válása valósul meg. hiányosságok.) Az egészséges önértékelés megalapozza a gyermek biztonságérzetét. „Az egyén társadalmi lény. azaz belsıvé válik.

szociális kompetenciák fejlettségén múlik. késıbb más stratégia mutatkozik hasznosabbnak.) 2. Szabó István. a társas készségek és képességek. 1984. ezek keretében nyílik lehetıség az együttmőködésre. a kölcsönösség. életév körül következik be. interperszonális kapcsolatoknak nevezi. a munkában.) Ugyanezt a társas helyzet.„A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának igénye az ember társas lény mivoltából fakad.”(Dr. amikor az anya és a gyermek között meglazul a szoros testi 7 . Az elsı a 2-3.”(Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh Katalin. 1984. A szociális kompetencia kutatásának gyökerei közel 50 évre nyúlnak vissza. iskoláskorban a tanulásban és a közéleti tevékenységekben alakulnak. A TÁRSAS KAPCSOLATOK ÉLETKORI FEJLİDÉSE: „A társas kapcsolatok óvodáskorban a játékban.és ellenszenv indokai átgondoltabbak és általánosabbak lesznek. 2. az ún.1. a társaságban megszerzett rang kialakulásánál is megfigyelhetjük: fiatalabb korban a fizikai agresszivitásnak van nagyobb szerepe (megverekednek a csoporton belüli pozícióért).) „A társas kapcsolatok életkori fejlıdésére jellemzı a kapcsolat tartósságának növekedése.”( Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh KatalinRitók Pálné. hiszen ezek révén érintkezhetnek egymással. Óvodától iskolás korig „A gyermekkori kötıdések alakulásában három fordulópont van. A rokon. 1994. A közösségi beállítódás az aktivitás. társas. formálására. nı a kölcsönös megértés és segítségnyújtás említése az érvek között. hogy valaki mennyire tudja a társas kapcsolatait megfelelıen alakítani. Az. Serdülıkortól válik gyakoribbá a fiúk és lányok közötti kapcsolat. a beilleszkedés és a közösség tagjai részérıl megnyilvánuló elfogadottság alapján értékelhetı. Az emberek között létrejövı kapcsolatokat a szociálpszichológia személyek közötti. hogy a gyermekek kapcsolatainak nagyobb része a velük egykorú és azonos nemő társra esik. egymás kölcsönös megismerésére. a külsı tulajdonságokról a hangsúly átkerülése a belsı vonásokra. A kapcsolatok nemenkénti alakulása terén már óvodáskorban megfigyelhetı. A kapcsolatoknak nélkülözhetetlen szerepük van az emberek életében. A közös élmények és feladatok elısegítik a kölcsönös kapcsolatok létrejöttét és a szerepek elkülönülését.

sikerélményeket biztosító magatartása nélkülözhetetlen. a szülıket követıen pedig a pedagógusok véleménye lesz meghatározó.) Míg óvodás korban a társak leírására esetleges. alulértékelı tanulókat. biztonságos légkört teremt. szituációtól függı és személyes vonatkozású tulajdonságokat neveznek meg. bátorítása. A 6-7. A második fordulat az iskolás kor kezdetével esik egybe. a valakihez tartozás érzését nyújtja. támogatja az intimitást. a képességeket és erıfeszítéseket figyelembe vevı jutalmazás és büntetés együttes alkalmazása járul hozzá. indulati feszültsége: a korábbiaké csökken. Asher és Parker (1989) szerint a kortárscsoport hozzájárul a szociális kompetencia fejlıdéséhez. illetve sajátos gyermeki kultúrát biztosít (WaderZanden. A tanárok elfogadó. Az azonos korú gyermekek saját csoportjaikban egyenrangú félként vannak jelen. igazságos visszajelzése. addig a 6-10 évesek mindinkább valódi. a harmadik pedig a serdülés korára tehetı. támogató attitődje. a barátok képviselik a referenciakeretet. tanárok hozzáállása kimozdíthatja a negatív énképő. alkalmazkodó.2002. 6-10 éves kor körül elıtérbe kerül a társakkal történı összehasonlítás. A reális énkép kialakulásához a teljesítmény elismerése. támaszt nyújt. Ettıl kezdve a kortárscsoport döntıen meghatározza az egyén viselkedését. Egyre több idıt töltenek együtt más személyekkel. 8 . az elismerés kivívásának öröme. az utóbbiaké növekszik. lehetıséget ad a versengés és a kooperáció gyakorlására.”(Püsök Józsefné. rejtett személyiségjegyeket és differenciáltabb jellemzéseket fogalmaznak meg. „iparkodás” idejének nevezte el ezt a korszakot.). gyermek-gyermek kötıdés „érzelmi hıfoka”. évtıl növekszik a gyermekek önállóságigénye. hogy egyensúlyba kerül a gyermek-felnıtt.kapcsolat. én-érvényesítési lehetıséget kínál. A kortárscsoport elısegíti a szülıktıl való függetlenedést. 2011. Mérei Ferenc és V. és megkezdıdik a szülıktıl. irányító. A gyermekekben kialakul a teljesítmény vágya. követı.1985. Ettıl kezdve tudják mások viselkedését okokkal magyarázni. A tanítók. teret kínál különbözı csoportpozíciók átélésére.-idézi Vajda. Binet Ágnes (1993) megfigyelése alapján ennek hátterében az áll. a családtól való eltávolodás. Erikson (2002) a teljesítmény megnyilvánulás. valamint különféle szerepek (vezetı. viselkedésük szabályozásában a társak mérvadóak. magányos) átélését is szolgálja. támogatja a kölcsönösség megtapasztalását.

viszont a vonzó külsejő társakat elınyben részesítik. 2002): 1. szélesedik a szociális környezet és az iskolás gyermek kiszakad kissé a szülıi kötıdés érzelmi bővkörébıl. másrészt az iskola és az iskolán túli különféle társas szervezıdések hatásaival. kirekesztettség kóros folyamatokat eredményezhet.”( Püsök Józsefné. 2011. „Tágul. A tanítóval való kapcsolat sokféle érzelemben nyilvánul meg. 2002) A kisiskolások gyakran váltogatják barátaikat. ha egy kisiskolásnak nincsenek barátai. A rokonszenv.2.Az iskolás gyermek érzelmei tartalmasabbak. a szenvedık iránti részvét. Jelzés értékő. A kutatások az elutasított gyermekek 4 típusát azonosították (Vajda.”(Püsök Józsefné. A népszerőséget-népszerőtlenséget ekkor lényegtelen elemek befolyásolják: például a közösség elutasíthatja a furcsa nevő gyermekeket. a bajtársias érzés is megtalálható megnyilvánulásaikban. bonyolultabbak és elmélyültebbek lesznek. elutasítottság. Megjelenik a tiszta lelkiismeret jó érzése és olykor a lelkiismeret-furdalás szorongást keltı érzelme is. Az iskolába lépés idıszaka „Minden gyermek életében nagy jelentıségő esemény.) 2. akik elınytelen külsı miatt kerülnek perifériára 9 . a szülık iránti szeretet. bıvül a szókincsük és stabilizálódik az önkontrolljuk. mint korábban. Lényegesen javul a kisiskolások személyészlelése. 9-10 éves kortól az elfogadott erkölcsi értékrendszer a gyermek saját cselekvései megítélésének mércéjévé válik. Az iskolában szempontokat és értékrendszert sajátít el. amelyek alapján a vele egykorúak tetteit. a kövér gyermekek szinte mindig hátrányt szenvednek. Ez szorosan összefügg egyrészt az érzelmi élet fejlıdésével.) Az iskolába lépéssel a gyermekek szociális kompetenciájában látványos elırelépés figyelhetı meg. illetve az értelmi funkciók érésével. 2011. ha iskolás lesz. akiket agresszív viselkedésükért zárnak ki a többiek 2. a kialakult kapcsolatok inkább külsı tényezıktıl függnek. kommunikációs készsége. ami magatartását is motiválja. magatartását és teljesítményeit értékelni lehet. A gyerekkori magányosság. (Vajda. aminek köszönhetıen eredményesebbek lesznek a beszélgetésekben és az együttes tevékenységekben.

de tagjai jó kapcsolatteremtı és fejlett értelmi képességekkel rendelkeznek). A család szerepének változása A család funkciója nem csak a gyermekekrıl való gondoskodás. testvérkapcsolatok: az azonos szülıi bánásmód kedvezıen befolyásolja. Az iskolába kerülés elıtt a motivációt és az értelmi képességeket a család alapozza meg. A tanulók négy különbözı társas helyzetét különböztethetjük meg: népszerő (sok barátjuk van. A beilleszkedés szempontjából fontos szerepe van az iskolai kortárs csoportoknak. rivalizáláshoz vezethet. d. integrációs kapcsolatok: a nagyszülıkkel és dédszülıkkel való viszony kedvezı hatású lehet. tanulmányi munkára. c. elutasított (zárkózottság és agresszivitás figyelhetı meg náluk). hanem a szocializáció is. éretlenül. tartós. Másrészt az iskola megtanítja a gyermeket olyan iskolai viselkedésre. átlagosan viselkedık. ellentmondásos (a legagresszívabb csoport. A család szocializációs funkciói: a) Biztonságérzet megteremtése és a személyiségfejlıdés érzelmi alapjainak lerakása (folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus) 10 . A család belsı kapcsolatrendszere: a. Ellenkezı esetben pl. magányukat egykét „jóbarát” oldja). különc módon viselkedık 4. önérvényesítı törekvéseik.3. A családon belüli kapcsolatrendszer intim. kívül maradók (gyenge kapcsolatteremtı képességekkel rendelkeznek. A család hiánya vagy annak diszfunkcionális mőködése döntıen meghatározza a fejlıdı személyiség felnıttkori magatartását is. 2.3. mint a felnıtteké. Már a legkorábbi idıszaktól kezdve hat a felnövı egyénre. felnıtti párkapcsolatok: a diszharmonikus kapcsolatok rossz hatással vannak a gyermeknevelésre is. b. hatásában a legerısebb és maradandó következményő viszony.szülı-gyermek kapcsolatok: meghatározó jelentıségő a szeretetteljes és elfogadó légkör. amikor a többiek szava fontosabb a viselkedés és teljesítmény megítélésében. jó kapcsolatteremtı és kognitív képességeik vannak). intenzív. A kortárs csoport jelentısége a hozzá való átpártolást követıen válik fontossá. amit csoportja elfogad és elismer.

lassan alakulnak az alá-.”(Püsök Józsefné. KÖZÖSSÉGEK Az egy osztályba kerülık laza szerkezető és összetartású. meghatározható minıséget képviselı csoportot közösségnek nevezzük. a viselkedést irányító erkölcsi norma. Itt 11 . megtanulja a viszonyulást bizonyos helyzetekhez. fölé-. 3: olyan hatalmi pozíciókat gyakorolhat.”(Dr. 3. illetve az egyes szituációkban elvárt cselekvési módokat) d) Modellnyújtás (utánozza családtagjait. hogy segíti a lelkiismeret. azonosul velük) e) Általános értékek és normák közvetítése (családon kívüli társas viselkedés. A személyiség az egyén és környezete kölcsönhatásának eredménye. kisebb-nagyobb csoportokba szervezıdnek. A serdülıkorban kialakuló identitástudat a családtól való késıbbi elválást és az önálló családalapítást segíti. mellérendelési kapcsolatok. Szabó István.) f) Éntudat és identitás formálása (az éntudat kifejezi.b) A beszéd megtanítása (a beszéd közvetíti a család tapasztalatrendszerét) c) Az elsı interakciós tér biztosítása (elsı kapcsolatait itt alakítja ki. így a társas kapcsolatok az ember motivációs rendszerének alapvetı részét jelentik.stb. 1994. helyzetekben más és más lehet.és értékrendszer kialakulását. 2011. A gyermek számára fontos a társak jelenléte. mert: 1: elısegíti a szülıkrıl való leválást.) A család többé nem gyakorol egyedüli és korlátlan befolyást gyermekére. A csoport legfontosabb szerepe az.) „A tényleges értéktartalommal rendelkezı.) „A közös célok és a közös tevékenység feltételezi és egyben alakítja a csoport erkölcsi arculatát. Az egyén csoportban elfoglalt helye nem állandó. CSOPORTOK. 4: a kortárscsoportok az egyre inkább eltőnıben levı gyermeki kultúrát közvetítik. 2: hasonló korú társakkal lehet gyakorolni az együttmőködést és a versengést. a „szerep” különbözı csoportokban. pl. hogy mindenkitıl elkülönült lényként létezik. melyek egyúttal társadalmi érdekek is. melyeket máshol kevésbé. „A csoporton belüli rokonszenvi vagy ellenszenvi kapcsolatok erısítik vagy gyengítik az együttmőködést. orvosnál. Az ebben megjelenı érdekek olyan csoportérdekek. boltban. a szabadság és függetlenség érzését adja. akinek megjelent az életében egy másik fontos tényezı: a kortárscsoport. magatartásformákat sajátít el.

hogy ki kivel barátkozik. ha az egyén érzi és tudja. Az egyén cselekvı részese a csoporton belüli viszonyok alakulásának. A gyermekcsoportban alakulnak a társadalmi-közösségi szempontból fontos személyiségvonások. képességei. A kirekesztés súlyos. egymást kölcsönösen feltételezı és meghatározó egységet képez. népszerő gyermekek. a csoporttagok aktív részvétele a csoport életében. a felelısség. 1977. s sajnos kicsi a valószínősége annak. Komoly problémát jelenthet az elszenvedınek. aktív közremőködése nélkül a csoport nem lenne fejlıdıképes. az önkontroll. Társaik róluk alkotott képe és az elképzelésben megjelenı minısítés már az intézményi pályafutás korai idıszakában diszkriminatív jellegő. melyben mindenki képességeinek legjavát nyújthatja. nincsenek vele szemben fenntartásai. hogy mindez magától megváltozik. „A személyiség fejlıdésében alapvetı jelentıségő a gyereket körülvevı közösség. a csoport peremén lévık. közösséghez való tartozás.”(Kósáné Ormai Vera-Járó Katalin-Kalmár Magda. TÁRSAS KAPCSOLATOK HATÁSA A SZEMÉLYISÉG FEJLİDÉSÉRE A rokonszenvi kapcsolatok és tekintélyviszonyok alapján rajzolódik ki a csoport társas szerkezete. Együttes munka. vannak-e elutasítottak. az együttmőködés. pl. a csoport érdekeinek figyelembevétele. ugyanakkor azonosul a csoport egészének célkitőzéseivel. A gyerek akkor érzi jól magát az osztályban. „A közösséget nem csupán a csoportban szövıdı érzelmi kapcsolatok formálják és tartják össze. ha a tanítói elégedettség 12 . mely kihat késıbbi fejlıdésükre is. Egyén és csoport egymástól elválaszthatatlan. Az egyén személyes tulajdonságai. 1994. magatartás-és cselekvésmintái által hat a közösségre. traumatikus élmény lehet a gyermekek számára. kik a kedvelt. 1984.) „Az ember alapvetı szükséglete a kollektívához. A kooperáció mint kölcsönös tiszteleten alapuló tevékenység nagyon kedvez az erkölcsi fejlıdésnek. izgalmas kérdés. hogy a csoport elfogadja ıt.) 4. a közösségben alakuló kapcsolatok és a gyerek pozíciója e kapcsolatok rendszerében. Ez akkor igazán jelentıs.) A gyermek egyéni tulajdonságaival hat a csoportra.”(Dr. A veszélyeztetett gyermekek társas helyzete korán megpecsételıdik. a viselkedési szabályok interiorizációjának.formálódik a közösség interperszonális viszonyrendszere. ha valaki népszerőtlen vagy elutasítják. önfegyelem kibontakozásának.”(Kósáné Ormai VeraPorkolábné Balogh Katalin-Ritók Pálné. Szabó István. az egymás iránti megbecsülés. A döntı tényezı a közös tevékenység.

Az utóbbi döntıen meghatározza társas hatékonyságunkat: meg tudjuk-e szerettetni magunkat embertársainkkal. élvezi-e az osztály rokonszenvét. pártatlan magatartása a gyermekek számára mintául szolgál. Az érzelmi intelligencia egyik népszerősítıje. másrészt pedig. Az iskolában a pedagógusnak éreznie és éreztetnie kell minden gyermekkel. játszótársakat mondhat a magáénak. hogy az emberrel veleszületett kötıdési hajlam és a korai anya-gyermek szeretet kapcsolatának élménye tekinthetı a bıvülı szocializációs színtereken formálódó társas viselkedés kiindulópontjának. ha barátokat. Kutatási eredmények mutatják. az önmotiválás képessége. mélysége vagy felületessége az emberi élet késıbbi szakaszaiban kialakuló kapcsolatokra meghatározó jelleggel bír. bizalmát. valamint a kapcsolatkezelési képesség.„A pedagógus szinte minden megnyilvánulásának modell jellege van. hogy a maga természetével értékes ember. 1989. kapcsolata.) A gyermekkori kapcsolatok minısége. tudunk-e népszerőek lenni az adott csoportban. tekintélye a csoportban. Az óvodai. hogy társadalmi és magánéletünkben boldogok lehessünk. segítı. Az eredményes beilleszkedés alapja egyrészt az. szeretetét. barátságos. mint az érzelmek felismerésének és kezelésének képessége. Társkapcsolataink döntı hatással vannak személyiségfejlıdésünkre és társadalmi beilleszkedésünkre. képesek vagyunk-e más emberekkel együttmőködni 5. hogy elfogadják-e a társai. A PEDAGÓGUSOK SZEREPE A TÁRSKAPCSOLATOK ÉS A SZEMÉLYISÉG FEJLİDÉSÉBEN A pedagógusok a gyermekkori kötıdések pozitív irányú kialakulásában és formálásában döntı jelentıséggel bírnak-személyes példamutatásukkal és segítı szándékuk kinyilvánításával. tudunk-e hatással lenni másokra.”(Kósáné Ormai Vera. A családban elsajátított minták olyan erıt képeznek. amelyek lényegében egész életünket végigkísérik. ha fenn akarjuk tartani a normális pszichológiai alkalmazkodást. hogy a gyermek mennyire felel meg az iskolai követelményeknek.mellé társai szeretetét is megszerzi. van-e szerepe. iskolai évek közösségi tapasztalatai szintén befolyásolják személyiségünket. 13 . elengedhetetlen olyan képességek birtoklása. Az iskola szociális klímája. Szükségünk van társas érintkezésre más emberi lényekkel. Goleman (1997) szerint ahhoz.

a barátságok szövevénye. magától értetıdı módon a kezdetektıl kialakul. illetve arra. magatartási. Az internet adta lehetıségeknek köszönhetıen nincs szükség ıszinteségre.”( Kósáné Ormai Vera. érdektelenné tette az embereket és a gyermekek életében ez alapvetı. tanulóközpontú iskolákban. 1989. tét nélkül alakíthatnak ki önmagukról hamis képet. viszont mindez személytelen formában valósul meg. A szociometriai választás egyenletesebben oszlik meg a nyitott. A mai gyerekek világában egyre kevesebb szerep jut a személyes kapcsolatoknak. és mindent meg is tegyenek annak érdekében. a társas kapcsolatok tartalmi jellemzıi egyaránt meghatározóak az iskolai élet eredményességéhez. beilleszkedési problémáira. melyek önmagukban is nagyon kifejezıek lehetnek. érzékenyek legyenek minden gyermek viselkedési. illetve egészségesen fejlıdjön tovább. A pedagógusok elhivatottsága szükséges ahhoz. korukat. nem számít a mimika és a metakommunikációs eszközök. mivel több lehetıség adódik a gyermekek közötti interakciókra. megértés. hogy ne sérüljön a gyermekek személyisége. határozott. melynek minden gyermek egyenjogú tagja. annak értékes tagja legyenek és ez által önbizalommal teli. Ehhez nagyfokú empátiára. hogy a pedagógusnak is célja és igénye legyen egy összekovácsolt. mivel az internet adta lehetıségek tág teret adnak a kommunikációnak. odafigyelésre van szükség.) A pedagógusokhoz és más személyekhez főzıdı viszony minısége. összetartó és komoly együttmőködésre képes közösség kialakítása. egyedi személyiségként tekintsenek. A pedagógusok felelıssége is. éppen ezért a gyermekeknek nagy szüksége van megértı. és a -megfelelı. hogy a gyermekek megtalálják a helyüket a csoportban. hogy munkájukban minden gyermekre egyénként. egészséges személyiségő felnıttekké váljanak. akik a napjuk nagy részét töltik a fiatalokkal.család után ezen a téren legfontosabb szerep a pedagógusoknak jut. A világháló silánnyá. segítıkész hozzáállásra a felnıttektıl. a kortárscsoportban elfoglalt hely. Nem kell felvállalniuk külsı jegyeiket. a közös tevékenységre. 14 . elfogadás iránti vágy-viszont ez mit sem segít.a nevelési viszonyok egésze hat a gyermekek közötti társas kapcsolatokra. A veleszületett szükségleteken-szeretet.

) romániai születéső amerikai pszichiátertıl származik. mert hasznossági mozzanat is keveredik bele) c) együttes társas élet ( pl. a személyes kötıdések rendszere. A VIZSGÁLATI MÓDSZER BEMUTATÁSA. könyvét vettem alapul. amellyel a közösségek feltárhatók. kivel lakna szívesen egy szobában?) b) együtt dolgozás ( talán nem olyan tisztán rokonszenvi színezető. leírhatók: a szociometriát. Alapgondolata és módszertani kidolgozása J. A vizsgálat kérdései a szociometriai kritériumok.III. Moreno három olyan kört jelöl meg. Az egyén társadalomba való beilleszkedését igyekezett megragadni. egyértelmő helyzetre vonatkozzanak. amelyekre választással kell felelni. amelybıl célszerő kritériumot formálni: a) együttélés ( pl. A szociometria vizsgálatot valós feltételek között kell elvégezni. hogy a körülmények emlékeztessék a vizsgált személyeket választásaik helyzeti hátterére. hanem a személy társas pozíciójával határozta meg. A VIZSGÁLATOM CÉLJA.) c. Ehhez dolgozta ki könnyen kezelhetı. A kritérium valójában az adott csoportra érvényes norma.L. hogy a választási kritériumok a csoport számára fontos. Ennek az a célja. mint szociálpszichológiai eszközrendszert alkalmazzák.Moreno(1892. s a beilleszkedést nem a személyiségjegyekkel. egyszerő módszerét. melyek belejátszanak a hiteles választás motivációjába. kiket hívna meg szívesen vendégségbe?) 15 . A szociometria alaptétele a spontán társulások hálózata. lehetıleg azon a helyen. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATI MÓDSZER BEMUTATÁSA A szociometria vizsgálat elméleti bemutatásánál Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata(1996. Moreno szerint a rejtett hálózat elsıdlegesen érzelmi színezető. aki elsınek vizsgálta magát a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét. mint az együttélés. A vizsgált közösség tagjai valóságos helyzetben felelnek szubjektív kérdésekre rokonszenvi vagy ellenszenvi választással.FELADATA 1. Moreno volt az a kutató. Lényeges. ahol a közösség él. Ez a módszer az egész világon elterjedt. s felidézzék azokat az emlékeket.

közösségek egészére vonatkoznak. amelyek tıle indulnak ki. de a formális társadalmi alakzat részeként jellemzik a vizsgált egységeket. hogy a szociometriai hálózatról leolvasható lényeges információk a csoportok. a közösségi dinamika vizsgálata. A több szempontú szociogram kiinduló feltevése az. a viszonylatok grafikus ábrázolása. a társas mezıt alkotó kapcsolatok térképe. A szociogram a vizsgált társas mezı vázlata. Feltünteti a személy valamennyi kölcsönös és egyoldalú kapcsolatát. A társas helyzet meghatározásának egyik tényezıje az. az elhelyezkedés a szociogramon.A szociometria vizsgálat számos változata negatív kritériumokat tartalmaz. Mi a szociogramon feltüntetett kapcsolatokat reális viszonylatoknak tekintjük. zavaró társukat elutasítsák. amelyek felé irányulnak. a peremre szorítsák. Felnıtt csoportokon végzett szociometriai felmérésben negatív kritériumokat nem használunk. A gyerekek még természetesnek veszik a negatív kérdéseket. Moreno leírásában a szociometriai feldolgozásnak négy jól elkülöníthetı üteme van: 1. 16 . 2. A szociometriai vizsgálat eredményei nemcsak a kapcsolatok térképén. azokat is. Az elutasítás a kirekesztett személyiségével is összefügg. a társas atomok elhatárolása. szívesen válaszolnak rájuk. bizonyos személyiségjegyek és viselkedésmódok indítanak egy csoport tagjait arra. a szociogramon ábrázolható. 3. Moreno rendszerének egyik alapfogalma a társas atom: egy személy valamennyi kapcsolatának ábrázolása. a szociometriai osztályozás. hogy a személy a szociogrammal ábrázolt társas mezınek melyik részén helyezkedik el: a középponti övezet közelében vagy a peremen. 4. kirekesszék. és azokat is. hogy a nekik ellenszenves. A társas szempontú emberismeretnek alapkategóriája a szociometriai helyzet. A társas atomból elmélyült feldolgozás esetén valóban kibonthatóak a személyiség társas összetevıi. Másik módszer a választási eredmények összefoglalása mátrixon. A megrajzolt vonalak a rokonszenvi színezető kölcsönös kapcsolatokra vonatkoznak.

A több szempontú szociogram alkalmazásában az instrukciónak ugyanazok az elvei érvényesek. Ha a választások eloszlása nagy. A Mérei-féle szociometriában azonban kategóriánként is összegezzük a választásokat. hanem azt is. a kapcsolódások hálózatát rokonszenvi választások kölcsönössége alapján rajzoljuk meg. A választás ugyanis nemcsak páros kapcsolódást fejez ki. hanem magát a közösséget is jellemzi. ki kivel szeret együtt lenni. képességekre vonatkozó kérdések (pl.vezetı) Egyéni tulajdonságokra. hogy kik tartoznak össze. Ebben az értelemben tartozik a Moreno-féle szociometria körébe. akkor nincs kialakult közösségi állásfoglalás az adott kritériumban. A szociometria vizsgálat kérdıívét úgy állítjuk össze. mint a Moreno-féle szociometriai vizsgálatban: a vizsgált csoport valamennyi tagja legyen jelen. A szociogramot. mőveltség. ki a legjobb barátja?) Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések ( pl. hálózati pozíciójára vonatkozóan kapjunk értelmezési támpontot. hangsúlyozni kell a feltétlen titkosságot. nemcsak azt mutatja meg. akárcsak Moreno. Adatokat kell kapnunk a társas mezıben hatékony indítékokról A több szempontú szociometria is a választásnak és a rokonszenvi kapcsolatok hálózatszerő grafikus rögzítésének az elvén nyugszik. Közepes eloszlás esetén az eredmények a közvéleményben meglevı reális áramlatoknak felelnek meg. amely a közösséget méri fel. sport) Közösségi helyzetre. A több szempontú szociometria három célkitőzése: 1. hogy szerepeljenek benne : • • • • Rokonszenvet feltételezı kérdések ( pl. hány szavazatot kap egyegy tag az egyes kritériumokban. nem csak az egyén helyét mutatja meg a társas mezıben. hanem a vizsgált társas alakzatról mint közösségrıl és a kiscsoportokról mint társas egységekrıl is. Terjedjen ki a jellemzés a társas mezı reális viszonyaira. 3. Ne csak a csoport társas helyzetére. 2. hogy az adott közösségben kivel hányan szeretnének együtt lenni. 17 .Mérei Ferenc(1909-1986) olyan szociometriát igyekezett kialakítani. A közösség álláspontjáról kapunk így információt. népszerőségre vonatkozó kérdések.

Három adat viszonyítását tartalmazza. melyet a csoport tagjai mint együvé tartozást. hogy van-e az ábrázolt közösségnek központja és milyen kiterjedéső perem veszi körül. amelyekre a vizsgálati adatok átfordíthatóak. vízszintes tengelyére pedig a felmérılap valamennyi választást kívánó kérdése. Peremnek tekintjük a közösség azon tagjait. Magas kohézió: az együttesség élménye megnyilvánul. 18 . A több szempontú szociometria eredményeinek értelmezéséhez olyan szociometriai mutatókra van szükség. A zárt alakzat együttes aktusainak nagyobb a felszólító jellege. A mutatók négy csoportja: 1.A több szempontú szocimetriai vizsgálat adatait két táblázatban foglaljuk össze: a kölcsönösségi és a gyakorisági táblázatban. A kölcsönösségi táblázat függıleges és vízszintes tengelyén egyaránt a vizsgált társas alakzat névsora szerepel. A gyakorisági táblázat függıleges tengelyére a társas alakzat névsora kerül. zárt alakzat nem alakult ki. A központ és a perem viszonyát a CM (centrális-marginális) mutatóban foglaljuk össze. a csoport tagjai közönyösek az együttes feladatokkal szemben. Alakzatok: zárt. Alacsony szintő kohézió: a csoportban kevés az együttes élmény. amelyhez a vizsgált társas alakzat tagjainak legalább egynegyede kapcsolódik. akik nincsenek kapcsolatban a társas mezı központi alakzatával. mint közösségi érzést. lánc. mint szolidaritási tudatot élnek át. Többféle mutatóval fejezzük ki: kölcsönösségi index (a társas mezıben lévı személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata) sőrőségi mutató ( a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa) kohéziós index (azt fejezi ki. csillag. magányos Kohéziós mutatók: kohézió az a csoportdinamikai feszültség. hogy a társas mezıben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka realizálódott) Szerkezeti típusok: Halmazszerkezet: a társas tér nem strukturált. A központ olyan zárt alakzat. mozgósíthatja és terhelheti az egész közösséget. pár. melyek átlagértéke százalékban: 20-50-30. Szerkezeti mutatók ( segítségükkel a társas mezınek az alapstruktúráját jellemezhetjük): CM (centrális-marginális) mutatók: mérlegeljük.

a közösségi funkciókat érintı választások kevésbé szóródnak. nagyon sőrő zárt alakzat van. Ezeket csillagok és láncok főzik hálózatba. Tömbszerkezet: egyetlen nagy kiterjedéső tömb fogja össze a közösségnek mintegy a felét. mint a funkcióoldalé (a mutató bal oldala közepes. a két oldal szóródása egyformán magas vagy legalább közepes. a közösség tagjainak jó része peremre szorult. funkciója. kevesen kerülnek a peremre. Egyközpontú.Laza szerkezet: páros és láncszerő kapcsolódásokkal jellemezhetı struktúra. a két érték ugyanabba az övezetbe esik. széli helyzet mutatója. döntések motivációs hátterére. sok a magányos. A jelentıséget a következı szociometriai mutatók alapján értelmezzük:jelentıségérték. hogy mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkcióra vonatkozó választások. 4. A jelentıs személynek a társak élményanyagában nincs differenciált szerepe. mint a rokonszenvi választások. Többközpontú szerkezet: a közösség tagjainak több mint a fele zárt alakzatban helyezkedik el. 3. a közösségi ítéletek. jelentıségindex. A szociometriai értelmezés tehát a közösség leírása szociálpszichológiai kategóriákban. hogy sokat szerepel a csoporttagok tudatában. kizárási mutató. Attól jelentıs. jobb oldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos szóródása kerül. hanem különféle szociometriai kritériumok alapján. A csoportlégkör mutatója: azt olvashatjuk le belıle. akiket a társaik sokszor választanak nem egyik vagy másik tulajdonságuk. ami kölcsönösségi vázlat. A csoportlégkör mutatója viszonyszám: bal oldalára a rokonszenvi. jobb oldala alacsony érték. 2. Választási koincidenciák: látszólag azonos választások mögött különféle érzelmi áramlatok húzódhatnak. A választási koincidenciákból következtethetünk a társas alakzat normáira. gyakorisági táblázat és mutatók segítségével készül. legalább két zárt alakzat van. A tagolódási dimenziók mutatói: Jelentıseknek mondjuk egy társas alakzatban azokat a személyeket. 19 . képességük miatt. széles peremő szerkezet: egyetlen nem nagy kiterjedéső. vagy bal oldala magas. A csoportlégkör négy típusa:a személyes oldal szóródása viszonylag kisebb. Kevés a magányos. mindkét oldal szóródása kicsi. jobb oldala legfeljebb közepes érték). de akár három-négy is. tagolódási sor.

Ehhez egyrészt arra volt szükség. aki tagja az adott csoportnak. hogy minden gyermek szüleitıl visszakapjam a beleegyezı nyilatkozatot és ne legyen hiányzó sem a vizsgálat alkalmával. A kölcsönös kapcsolatok az esetek többségében az azonos nemőek között alakulnak ki 2. Ehhez 2. mennyire függ össze a kapcsolatok kölcsönössége esetleg a nemek. korcsoportok függvényében. hogy a mai kor gyermekeinek fontosak-e a baráti kapcsolatok. és ehhez képest is változást. osztályos tanulókat választottam. A gyermekeket biztosítottam arról. melynek feltétele az volt. hogy válaszaikat bizalmasan kezelem. HIPOTÉZISEK 1.2. 3. kapcsolati rendszere. fejlıdnek és alakulnak a közösségi érzések. Feltételezésem szerint második osztályra már alakulóban vannak a baráti kapcsolatok. és 4. Vizsgálatomat kérdıíves módszerrel végeztem. hogy minden gyermek jelen legyen a kérdıívek kitöltésekor. IV. 20 . más síkon zajlanak. mindkét korosztályból 1-1 osztályban végeztem felmérést. a hatékony közös feladatvégzés és szolidaritás. fejlıdést mutat egy két évvel idısebb gyermekcsoport társas szerkezete. társas kapcsolatok terén. beszélhetünk-e kölcsönös kapcsolatokról. Vizsgálatommal arra szerettem volna rávilágítani. CÉLJA Az általam végzett szociometriai vizsgálattal igyekeztem feltárni az alsó tagozatos kisiskolások szociális helyzetét a beilleszkedés.A képesség típusú kérdésnél érzelmeikre alapozzák a választást. mivel csak ebben az esetben kaphatok értékelhetı és alapos eredményeket. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOM FELADATA. azt társaik elıtt nem fedem fel és ezzel ıszinte válaszadásra kértem ıket.A nagyobb korosztályra jellemzı az összetartás. attól elvonatkoztatni nem képesek.

melyek fıképp rokonszenvi (1. A kérdıívek elemzéséhez egy számítógépes program állt a rendelkezésemre. a másik pedig egy kislány. annál 21 . Egy kislány elektív mutista.3. A kölcsönösségi index azt fejezi ki. munkámból kifolyólag is. A kohéziós mutatók összeszokott közösségre utalnak. A kérdıív összeállításakor a Kósáné Ormai Vera: Neveléslélektani vizsgálatok(1984.osztály Az osztály 28 fıbıl áll.4. A kutatáshoz kérdıívet használtam. könyvére támaszkodtam. Minél magasabb a mutató értéke. Egyetlen nagyobb kiterjedéső tömb fogja össze a közösséget.7-es kérdések) jellegőek voltak. osztályában végeztem. hogy a társas mezıben lévı személyek hány %-a rendelkezik kölcsönös kapcsolattal. 1 kérdés pedig képességre vonatkozó (9-es kérdés).42%. nevük. akik pozitív vagy negatív irányban eltérnek az átlagtól. Ez a típus hosszú idıt együtt töltött csoportot jelez. melybıl 16 lány és 12 fiú. A program neve: Szociometria 1. aki kimondottan „motorja” a közösségnek. Az ı közösségben elfoglalt helyére.8. Minden kérdésre maximum három társuk nevével válaszolhattak. A tanító néni elmondása szerint a közösségben beilleszkedés szempontjából két gyereket tudna említeni.10-es kérdések) és népszerőségi (5. tehát az arány alapvetıen közel egyenlı. ami két év együtt eltöltött idı után elmondható errıl a csoportról. A 2. A kölcsönösségi index 96.0.2.V. Vizsgálatom eszköze a Mérei-féle több szempontú szociometria volt. és 4. osztály szerkezeti típusa: tömbszerkezet. narancssárga négyzetben a fiúk vannak jelölve. Az ábrákon sárga körben a lányok. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Szociometriai vizsgálatomat egy debreceni általános iskola 2.6. kimondottan kíváncsi voltam. Az egyik egy kisfiú. melyet a HenaSoft 2008 fejlesztett ki. a kérdések pedig életszerő szituációkat fogalmaztak meg. monogramjuk helyett pedig számokat használtam a teljes titkosság biztosítása érdekében 2. aki lassan két éve nem tud igazán beilleszkedni.) és Fejlıdéslélektani vizsgálatok(1977) c. 10 kérdést tettem fel.

akit láthatóan nem közösítenek ki. 1. A csoporton belül igen nagy az összetartás. hogy igen érett közösségrıl van szó. a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának hányadosa) alapján. elmondható. A sőrőségi index (1. A tanító néni által említett kislány(9) az egyik ilyen zárt alakzat tagja és a legtöbb kölcsönös kapcsolattal rendelkezik. Az ábrán megmutatkozik az is. Több zárt alakzatot láthatunk.42%. mely átlag feletti értéket jelez (az átlagövezet 0. és a többszörös kölcsönös kapcsolatok számából jól kivehetık a közösség központi tagjai. hogy a társas alakzaton belül egy személyre az átlagosnál több kölcsönös kapcsolat jut. nagy többségben a 22 . ábra a rokonszenvi kérdésekben jelölt kölcsönös kapcsolatokat mutatja. az információ könnyen és gyorsan áramlik a csoporttagok között.10).kevesebb a magányosok aránya. Szintén ennek a zárt alakzatnak tagja az elektív mutista kislány(24).90-1. hogy alapvetıen a nemek tekintetében elkülönülnek a csoport tagjai. Minden tagnak van legalább egy kölcsönös kapcsolata a társas mezıben. sıt. hogy a vizsgált csoportban az összetartás az átlagostól magasabb mértékő. többszörös kölcsönös kapcsolattal rendelkezik. A mutató alapján elmondható. Ez a magas érték azt jelzi.ábra Az 1.

Három arányszám alkotja. a szolidaritás és az együttesség dinamikai feszültsége átlagos. hogy a közösség összetartó. de van összeköttetés is a nemek között. hogy az osztályban megjelennek a nemek közötti kapcsolatok. İk alkotják a csoport peremét. Központ az a társas alakzat.28%. mely zárt alakzatot alkotva a csoportnak legalább egynegyedével kapcsolatban van. hogy a közösség tagjai kapcsolataik megítélésében eléggé reálisak. elmondható. A jobb oldali arányszám a központi alakzattal közvetlen kapcsolatot fenn nem tartó személyek %-os arányát mutatja.ábra). mely arra utal. ugyanakkor vágyaik is érvényesülnek választásaikban. Az eredmény átlagos értéke (41. 23 . A kohéziós index 10. mivel a kapott érték 14. de csak átlagos mértékben. mely a közösség több mint egynegyedét öleli fel. hogy a társas kapcsolatokban deklarált összes kapcsolatnak hány %-a kölcsönös).58%( azt fejezi ki. Ez a vizsgált csoport esetében átlagos értéket jelez. hogy a társas mezıben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány %-a realizálódott). mely a központot alkotó csoport méretét viszonyítja az azt körülvevı peremhez. A fiú-lány kapcsolat mutatóit tekintve. A CM (centrális-marginális) mutató az adott közösség esetében 61:36:4. melynek átlagosnak tekinthetı értéktartománya 3-37% között mozog. ha a csoportot megfelelıen tudják motiválni egy adott cél eléréséhez.66%) jelzi. A középsı az irányító csoporttal közvetlen kapcsolatot tartó befolyásoltsági övezet méretét fejezi ki %-osan. A vizsgált közösség esetében a központnak tekinthetı legnagyobb mérető társas alakzat 28 fıbıl áll. ami az átlag tartományba esik (1. A viszonzott kapcsolatok mutatójának átlagövezete 40-60% között van ( azt fejezi ki. A bal oldali arányszám a központot irányító személyek csoporton belüli %os arányát adja meg.közösség tagjai saját neme körébıl választott a rokonszenvi kérdésekben. így figyelemre méltó együttes teljesítményre akkor számíthatnak.

00-2. akik a társas mezı legnagyobb alcsoportjához tartoznak. akik a legtöbb szavazatot kapták.ábra a népszerőségi kérdésekre adott válaszokat mutatja. jobb oldalon pedig a funkcióra vonatkozó átlagos eloszlás(átlag 2. A 2. melynek átlagértéke 43-81% közé esik.60-3.22. A képen minden kapcsolat megjelenik. A nyílvégekbıl látszanak a „csomópontok”. 24 . A magas érték arra utal.42%.90) értékét tüntetjük fel. hogy egyetlen nagyobb alcsoport irányítja.2. befolyásolja a közösség életét.ábra. melyben a tagoknak legalább egy kapcsolatuk van egymással. Az aránypár bal oldalán a rokonszenvi választásokra adott szavazatok alapján számított átlagos eloszlás értékét(átlag tartomány 2.69:2.60). A csoportlégkör mutatóit tekintve a csoport a rokonszenvi konformizmus típusába sorolható. kékkel jelölve külön a kölcsönös kapcsolatokat. A tömbmutató 96. Az arányok megoszlása:2. A tömbmutató azoknak a tagoknak a számarányát fejezi ki %-ban.

hogy kölcsönösen egymást választották volna.ábra. hogy adott esetben el tudnak vonatkoztatni érzelmeiktıl és képesek a képesség. kérdés (-) szociogramját ábrázolja(Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek?). Mindenkinek van kapcsolata. 25 . a magra nem jellemzı. Ez arra utal. A 4. teljesítmény alapján választani. elismerni.ábra) is az látszik.ábra alapján.ábra) kevés esetben beszélhetünk. de nem feltétlenül a legjobb barátként megjelölt társát. mivel a fiúk esetében csupán egyetlen párosnál fordul elı(22-26). bár kölcsönös kapcsolatról (4.3.7. ami az 5. ami a képesség jellegő kérdésben adott válaszok alapján jelöli a kölcsönös kapcsolatokat. İk egyébként a negatív elıjelő kérdéseknél a legtöbb szavazatot kapták. akikre mindenki leginkább számítana.8). Ez inkább jellemzı a lányok körében. hogy minden tag inkább a saját neme körébıl választott.ábra A képességre vonatkozó kérdésben (3. A fiúknál jól látszik a mag(3. Ezt jelzi az 5. hogy nem feltétlenül a legjobb barát a legjobb valamiben.

aki sokkal jobban ismeri a közösséget. mint a többieket. Az oszlopokból remekül látszik. hogy ez sajnálatból és szolidaritásból ered.ábra diagram formában. meghatározó tagja esetleg a közösségnek. aki a második legtöbb szavazattal büszkélkedhet. Lányok között nem ennyire körülhatárolt az eredmény.ábra Az ábra bizonyítja. 26 .4. hiszen a többiekhez képest lényegesen többen választották a népszerőségi kérdésben (Kik azok. hogy ez a kislány igen közkedvelt a közösségben. Annak. akiket társaid közül legjobban szeretnek?) Ugyanez mondható el az elektív mutista kislányról(24). bár két kislányt (9. Ez azért érdekes. hogy az elızıleg említett két fiú (22.26) valóban a legtöbb szavazatot kapta az adott kérdésben. mert az egyik kislány közülük(9) a pozitív elıjelő népszerőségi kérdésekben mégis az egyik legtöbb szavazatot kapott csoporttag.10) valamivel többször választottak. biztosan van elképzelése arról. vagy valóban nagyon szeretik ezt a kislányt és építı. Ezt ábrázolja a 6.

hiszen központi figurája a csoportnak és szeretik is ıt a többiek. Ez adódhat némi irigységbıl is.5.ábra 27 . ami például ezt a kislányt(9) jellemzi.ábra Érdekes ez a kettısség. negatív személyként is meg tudják ıt nevezni. 6. melyek zavarják a többieket és arra ösztönzik ıket. érzelmeiket félretéve. hogy adott esetben. Ennek hátterében húzódhatnak olyan személyiségbeli tulajdonságok. de sikereivel kivált némi ellenérzést is. hiszen egyaránt népszerő és kevésbé kedvelt a közösségben.

7. magányos. hiszen ez a két kisfiú megfelelı hozzáállással és segítséggel elérheti. hogy van-e az osztályban olyan gyerek. A 7. Ez diagramos ábrázolással is szembetőnı(8.26) tisztán látszik. hogy aktív és kedvelt tagja legyen a csoportnak. hogy a többség szemében a kérdés szempontjából.ábra Két fiúról(17. hogy: Kik nem találtak eddig barátot az osztályban? Ezzel arra próbáltam rávilágítani. aki egyáltalán nem barátkozik. vagy barátkozna.ábra). de esetleg a viselkedése. ami jelen esetben leginkább a viselkedésükkel magyarázható.ábra éppen ezt mutatja. ami miatt beilleszkedésük akadályozott. bár negatív értelemben. kiemelkedı helyen vannak. A közösséget jobban kellene ahhoz ismerni. magatartása miatt mégsem barátkoznak vele.Külön kérdés vonatkozott arra. 28 . Komoly odafigyelést és segítséget feltételez ezen probléma megoldása a csoportot irányító pedagógusok részérıl. hogy biztosan tudjuk ennek az okát.

8. mindenki rendelkezik kölcsönös. A társas kapcsolatok vizsgálatánál jelentısnek nevezzük azokat a személyeket. hogy ebben az osztályban jellemzı az összetartás. De éppen erre utal az az eredmény. A képességre vonatkozó kérdés eredménye kissé meglepı volt számomra. A korosztály életkori sajátossága. ami arra enged következtetni. képesek reálisan mérlegelni és objektíven szemlélni a környezetük tagjait. de annak kétszeresét el nem érı számú pozitív választást 29 . mert ettıl a korosztálytól nem vártam. 1. hogy nem feltétlenül választják mindig a legjobb barátaikat. hogy peremhelyzet nem alakul ki. 2. átlagos mértékben jelennek meg. akiket társaik sokszor választanak a különbözı szociometriai kritériumok alapján. hogy érzelmeik kizárásával képesek meghozni döntéseiket. kisebb közösségek a csoportban és megtalálhatók az egész közösséget alapjaiban irányító meghatározóbb egyének is. választásaikban leginkább a saját nemük felé orientálódnak. pozitív másodrendő jelentıségőek (az eloszlási mutató másfélszeresét meghaladó.ábra Összességében elmondható. pozitív elsırendő jelentıségőek(az eloszlási mutató kétszeresét meghaladó számú pozitív választást kapott személyek száma.számjegy). hogy a fiú-lány kapcsolatok kisebb. Öt kategóriába sorolhatók a társas mezıt alkotó személyek.1. ennél fogva jelenlétüket nem lehet nem észrevenni. amibıl az derült ki. Tagolódási mutatókon belül a tagolódási sor adataiból kaphatunk képet a csoport tagjainak jelentıségérıl. de legalábbis egyirányú kapcsolatokkal. Vannak összetartóbb. A jelentıs személyek sokat szerepelnek a csoport tudatában.

Szinte minden 30 . akik nem érték el sem a pozitív. Pozitív másodrendő jelentıségő: 3. vagy esetleg stagnál a közösségi helyzete.3. akiket a fentiekben említettem és valamilyen okból külön kíváncsi voltam rájuk. 4. Ebben a közösségben a tagolódási sor 3:3:19:1:2.5. Az osztály szerkezeti típusa: tömbszerkezet. A vizsgálatom adataiból határozott képet kaptam arról a három gyermekrıl. sem a negatív elsırendő jelentıségértéket. hogy az iskolában eltelt 4 év alatt mennyit fejlıdött. Külsı jegyek és viselkedési jellemzık miatt már az óvodában is eléggé kirekesztett helyzetben volt. beilleszkedésére különösen kíváncsi voltam. negatív másodrendő jelentıségőek (az eloszlási mutató másfélszeresét meghaladó.kapott személyek száma. 4. jelentıség nélküliek( azon személyek száma. Negatív elsırendő jelentıségő: 17. A bemutatott szociogramokon rózsaszín kör jelzi a lányokat. Az elektív mutista kislányról (24) a kapott adatok alapján elmondható. 7. a másik (26) viszont továbbra is küzd némi kirekesztettséggel. negatív elsırendő jelentıségőek ( az eloszlási mutató kétszeresét meghaladó számú negatív választást kapott személyek száma.2. A tömbközpontú szerkezeti típusra jellemzı. hogy közülük az egyik (9) valóban központi figura az osztályban. osztályban 26 fı szociometria vizsgálatát végeztem el. Ebben a közösségben 13 lány és 13 fiú volt jelen. A tagolódási sorra jellemzı a normál eloszlás. nem sikerült még mindig igazi baráti kört kialakítania. Legtöbben a jelentıség nélküliek kategóriájában helyezkednek el. kék négyzet pedig a fiúkat. érdekelt tehát.osztály A 4.számjegy).4. 11. megértıek vele és nagyon szeretik. A tanító néni által említett két gyermekrıl kiderült. számjegy). melyekben-az elızı osztályhoz hasonlóan-számokkal jelöltem a gyerekeket. Negatív másodrendő jelentıségő: 22.számjegy). 14.számjegy). mivel ıt óvodás kora óta ismerem. 5. hogy igen közkedvelt a közösségben. de kétszeresét el nem érı számú negatív választást kapott személyek száma. tehát a vele kapcsolatos probléma alapvetıen nem befolyásolja társai hozzáállását. Ebben az osztályban egy kisfiú társas kapcsolataira. 26. hogy a társas tér nagymértékő strukturáltságot mutat. 24. A társas mezıben pozitív elsırendő jelentıségőek a következı sorszámú tagok: 9. tehát teljesen kiegyenlített a nemek aránya. 3.

. A társas alakzat tagjai mozgósíthatók akár nagyobb együttes teljesítmény elérésére is. akik a csoport többi tagjával is jó kapcsolatban vannak. A mutató átlagos értéke jelzi. A csoportok nemek szerint is elkülönülnek(fiúknál 11-20-24. hogy érett közösségrıl van szó. mert láthatóan mindenkinek vannak kapcsolatai. A 9. Minél többen tartoznak a kialakult csoportokhoz. a kisebb zárt alakzatok nem klikkesedést jelentenek. ami kisebb.ábrán az összes kapcsolat látható. de összeköttetés mindenki között van. A közösség életét koordináló pedagógusoktól függ. kevesen kerülnek a peremre. hogy nincs peremhelyzető tagja a közösségnek. Mivel ezt a közösséget is alapvetıen az összetartás jellemzi. csupán összehangoltabb kölcsönös kapcsolatok kirajzolódása. ami nyilván csak pozitív hatás esetén értékelhetı elınyként. A kölcsönösségi index 88. látnak-e bennük lehetıséget arra. A csoportban kevés vagy egyáltalán nincs magányos. kölcsönös kapcsolatokkal rendelkezı csoportokat jelent. annál nagyobb befolyásuk van az osztály többi tagjára. hogy a vizsgált csoportban az összetartás átlagos mértékő. melybıl a megkülönböztetı kék szín a kölcsönös kapcsolatokat külön kiemeli.46%. a mutató átlagértéke 85-90%. A rokonszenvi kérdésekre adott válaszok alapján készült szociogram azt mutatja. lányoknál 3-8-23 és 1-4-7). A többszörös vonalakból kirajzolódik legalább kettı zárt alakzat. teljes elkülönülés. A kohéziós mutatók összetartó közösségre utalnak. A mutató alapján elmondható.csoporttag rendelkezik kölcsönös kapcsolattal és a közösségen belül átlagosan egy személyre több mint egy kölcsönös kapcsolat jut. hogy hatással legyenek a csoport egészére. hogy ezeket a kisebb zárt alakzatokat mennyire ismerik. 31 . klikkesedés ezért nem érzékelhetı.

ábra A sőrőségi index átlag feletti értéke (1. ami 38. A viszonzott kapcsolatok mutatója 48. hogy a közösség tagjai kapcsolataik megítélésében eléggé reálisak. hogy a társas alakzaton belül egy személyre az átlagosnál több kölcsönös kapcsolat jut. A kohéziós index mint mutató átlagértéke 10-13% között mozog. hogy azok tekintetében is láthatóak legyenek a választások. A 10.00%-ban határozható meg. s vágyaik is érvényesülnek választásaikban. melyeket pozitív és negatív elıjelüknek megfelelıen külön diagramon és szociogramon(1112.9. ha a csoportot megfelelıen tudják motiválni.50) jelzi. melyet a fiú-lány kapcsolatok mutatóinak értéke is bizonyít. 32 .14%. A csoporton belül igen erıs az összetartás. hogy a közösség összetartó. ami jelen közösség esetében a 12. A mutató átlagos értéke jelzi. Ez az átlagos érték azt mutatja.46%. az információ nagyon gyorsan és könnyen áramlik a csoporttagok között.ábra) is ábrázolok. figyelemre méltó együttes teljesítményre akkor lehet számítani. ami az átlagövezetben van ( átlagövezet 40-60%).ábrán a népszerőségi kérdésekre adott választások jelennek meg. A csoport életének fontos része a nemek közötti kapcsolatok vállalása.

szolidaritás. ha bajba kerülne?) éppen ez a két gyermek kapta szintén a legtöbb szavazatot (13. vagy pedig köszönhetı annak. akiket valamilyen okból a többiek nem szívesen fogadnak be. Tehát nem változott igazán a közösségi helyzete azzal. ami jelen esetben-az elızı évekbıl ismervén ezt a kisfiútlehet sajnálat. Ezzel ellentétben viszont pozitív rokonszenvi kérdésben(Kit védenél meg. hogy az eltelt négy év lehetıséget adott ennek a közösségnek arra.ábra). 33 .10. akire személyes ismeretség miatt külön kíváncsi voltam. hogy belsı tulajdonságaik alapján értékeljék egymást. Az egyik ilyen gyerek éppen az. hogy van a közösségben két olyan gyerek ( fiúk). Az eredmények egyértelmően azt mutatják. A közösséget sokkal jobban kellene ismerni ahhoz. hogy iskolába került és megváltozott az ıt körülvevı csoportösszetétel.ábra a negatív népszerőségi kérdés(Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek?) válaszait foglalja össze diagram formájában.ábra A 11. hogy meg tudjuk állapítani egy ilyen eredmény okait.

12. melynek épp ellenkezı vonatkozású ábrája (12.ábra a Kik azok. 34 .ábra tehát a negatív elıjelő népszerőségi kérdést ábrázolja.ábra) a pozitív népszerőségi kérdésre adott válaszok alapján számított eredményeket jeleníti meg.ábra A 12. akiket a társaid közül legjobban szeretnek? kérdés szociogramját ábrázolja.11.ábra A 11. akiket a legtöbben szeretnek. megmutatva azokat a személyeket a csoportban.

mivel éppen az a két gyerek lett jelölve a negatív népszerőségi kérdésben a legtöbbször. Ami a tömbmutató értékét illeti. A csoportlégkör mutatója: személyes oldal: funkció oldal= 2. kirekesztettséget érzik ezzel a két gyerekkel kapcsolatban. Talán épp a gyengeséget.46%-os eredménnyel (az átlagérték 43-81% közé esik).ábra Errıl a diagramról (13.ábra) a képességre adott választásokat láthatjuk. jelölve kivétel nélkül minden kapcsolatot.60.3. A vizsgált közösség esetén a központnak tekinthetı legnagyobb mérető társas alakzat 23 fıbıl áll. ha bajba kerülnének. 35 . kékkel jelölve a kölcsönös kapcsolatokat. Az egyéni kapcsolatokban mindenki igyekszik a vezetı álláspontjához igazodni. Jellemzı. a mérés eredményei alapján számított mutató szerint a vizsgált csoport átlagon felülinek mondható a kapott 88.47 ( az átlag érték 2. A következı elliptikus szociogramon (14.13. hogy a társas alakzatban a személyes kapcsolódásokat a közvélemény szabályozza. A vizsgálat eredményei alapján a vizsgált csoport a rokonszenvi konformizmus típusba sorolható.ábra) az elızıekben említett ellentét olvasható le.00-2. Magas érték esetén egyetlen nagyobb alcsoport irányítja. mint ebben az esetben a pozitív rokonszenvi kérdésben. mely a közösség több mint negyedét öleli fel. befolyásolja a közösség életét. A CM (centrális-marginális) mutató értéke 58:31:12.60: 2. mégis ıket védenék meg.91: 2.90). hiszen a legkevésbé befogadottak.

A képességre vonatkozó kérdésben a választások alapján erre a korosztályra és az adott csoportra jellemzı. akit egyébként nem neveznek meg legjobb barátjukként. Negatív elsırendő jelentıségő: 3. 36 . képesek olyat választani. hogy a társas mezı tagjai közül legtöbben a jelentıség nélküliek kategóriájába tartoznak. A kölcsönös kapcsolatok többsége az azonos nemőek között alakul ki leginkább. 26. Negatív másodrendő jelentıségő: 9. összeszokott közösség.14. 18. A tagolódási sor ( 1:2:20:4:1) ebben az osztályban is azt mutatja. ami arra utal. hogy ebben a kérdésben is azonos nemő társukat jelölték meg és kölcsönös kapcsolat is az azonos nemőek között alakult ki. Pozitív elsırendő jelentıségő: 9. amiben alapvetıen mindenki rendelkezik kölcsönös kapcsolatokkal. hogy nincs vagy nagyon kevés a magányos csoporttag. 15. 26. hogy egy jól együttmőködı. de vállalják az ellenkezı nemőek választását is. hogy el tudnak tekinteni személyes kötıdéseiktıl.ábra Jól látható. Pozitív másodrendő jelentıségő: 11. Összességében elmondható a közösségrıl.

ÖSSZEGZÉS Szakdolgozatom témája azért nagyon aktuális. éppen ezért nem mindegy az ott eltöltött évek minısége tartalmi. akik maximális odafigyeléssel fordulnak a gyermekek felé. A gyermekeket befogadó intézményekre nagy felelısség hárul. mert a mai rohanó világ gyermekeinek teljesen új dimenzióban zajlik az élete és ez érinti társas kapcsolataikat is. ezért nem merték felvállalni az érzelmektıl független véleménynyilvánítást. Véleményem szerint ez annak is köszönhetı. melynek orvoslása nagyon komoly és nehéz. Ezen körülmények között fejlıdik a gyermekek személyisége. illetve érzelmi szempontból. Az élet minden területén nagy hatással bírnak az intézményekben szerzett tapasztalatok. A szociális fejlıdésnek meghatározó idıszaka az intézménybe történı bekerülés. Számukra már tétje volt minden válasznak. óvoda vagy általános iskola. de még rosszabb irányba is fordulhat. önértékelési és beilleszkedési problémákkal küzdı gyermek nagy odafigyelést. Mindez nagyban függ a szülıi hozzáállástól. hogy életkoruk miatt már másképpen gondolkodnak. legyen az bölcsıde-ez ma már alapvetı szükséglet a megváltozott életkörülmények miatt-. Ehhez természetesen elhivatott pedagógusokra van szükség. Megváltoznak a szerepek. alakul társas kapcsolatrendszere. A szocializáció fejlıdésével a gyermek igyekszik megfelelni az ıt körülvevı közösségnek. a pedagógusok segítıkészségétıl és segíteni akarásuktól. VI. melyek megtanulása. a kérdések mögé nézve talán nem merték bevállalni az ıszinte válaszadást. amikor át kell vennie a család szerepét a gyermekek életében. tartóssága. deviáns magatartásformákat. amely nélkül ez a folyamat nemhogy nem változik. antiszociális beállítottságot eredményezhet. milyensége. akik kérdéseket hagytak ki. illetve elvárásoknak. nem feltétlenül korlátozva azt a tananyagra. a család szerepe egyre inkább 37 . Egy önbizalomhiányos. Az életkor elırehaladtával alakul a gyermekek társas kapcsolatainak minısége. az torz személyiségjegyeket. esetenként reménytelen feladat. törıdést igényel.Ebben a korosztályban sokkal többen voltak. nem válaszoltak azokra vagy értékelhetetlen válaszokat adtak. alakulása ösztönös igénye minden embernek. elkerülendı a bármi módon kialakuló konfliktusokat. Amennyiben sérül az egyén szocializációs fejlıdése.

és ellenszenvi kapcsolatok rendszerétıl függ. valamint életkori sajátosság. a személyiségéhez illıt. Meglátásom szerint ez egyfajta bizalmatlanságból is ered. A vizsgálatom eredményei alapján elmondhatom. átveszi helyét az iskola. hiszen mindez az ı pozitív modell szerepüket feltételezi. Vizsgálatomat a Mérei-féle többszempontú szociometria módszerével végeztem. ami jelentıs mértékben köszönhetı a csoportokat irányító pedagógusoknak. összetartó közösségrıl beszélhetek. mi szerint a kölcsönös kapcsolatok többsége az azonos nemőek között fordul elı.. Mindkét csoport esetében egy nagyon jól összeszokott. A negyedik osztály tanulói között sokkal inkább jelen van a fiú-lány kapcsolat. ami állandó és azon belül alakulnak a különbözı szerepek. Legfontosabb. A szülıi beleegyezı nyilatkozatokkal a szülık hozzájárultak a vizsgálat elvégzéséhez. magatartási. Vizsgálatom célja éppen ezen kapcsolatok feltárása. illetve saját maguk megnevezését találtam. hogy beigazolódott az a feltevésem. hogy mások is felismerjék az ı pozitív külsı és belsı tulajdonságait. hogy képes legyen ebben a közösségben kibontakozni. Az iskola kisfelmenı rendszerben mőködik. Az intézményi nevelés keretein belül találkoznak a gyermekek elıször azzal az élménnyel. megtalálni saját maga és mások értékeit. mint az általam vizsgált második 38 . kölcsönösség mégsem alakult még ki. ennek ellenére-fıleg a negyedik osztály tanulói között-több esetben találkoztam olyan kérdıívvel. A közösség társas szerkezete a benne lévı rokon. viselkedési normáit. illetve az esetlegesen perem helyzetben lévı gyermekek helyzetének felismerése volt. oda nem járó barát nevét. értékrendjét. melyek között szerencsés esetben minden gyermek megtalálja a számára leginkább megfelelı. Hangsúlyoztam a titoktartási kötelezettségemet. melyhez az összeállított kérdıívet egy második és egy negyedik osztályban töltötték ki a gyermekek.háttérbe szorul. hogy nem merik felvállalni véleményüket. a vizsgálataimban szereplı negyedik osztály szintén azzal a két tanító nénivel kezdte az általános iskolát. hogy egy adott közösség tagjai. mivel mindkét korosztály közösségén belül a lányok és a fiúk csak saját nemük körébıl rendelkeznek kölcsönös kapcsolatokkal. Mindkét osztály esetében elmondható ez. melyben üresen hagyott kérdéseket. a kortárscsoportok hatása pedig egyre inkább meghatározza a gyermekek személyiségének fejlıdését. és elérni azt.

hogy csoportjukat térképezzék fel a szociometria módszerével.és bekerülése a tanév során állandóan változik. mert az alapokat ugyanazon értékrend alapján kapták. támogatják ıket. Az ezt megelızı foglalkozásom során nyert tapasztalatokból kiindulva javasolnám a jelenleg óvónıként dolgozó kolléganıknek. nehezen beilleszkedı kisfiúra. és hiszem. Ezt cáfolják a kapott eredmények. Ezen esetekben érzékelhetı volt a megfontolt döntés. Nem beszélve a pedagógus közösségrıl. ezért tíz hónapon keresztül stabil összetételő csoportjaim nincsenek. ugyanis a képesség jellegő kérdés esetében sok esetben nem az elızıleg legjobb barátnak jelölt társukra esett a választásuk. ami nem feltétlenül egyezett a rokonszenvi választással. választásaikban attól elvonatkoztatni nem képesek. A vizsgálat lefolytatása elıtt azt feltételeztem. amibıl mellettük én is 39 . Mindkét csoport esetében arra az eredményre jutottam. Ez azért lehet talán fontos. Ebbıl a munkaszervezési formából adódóan a kislétszámú(3-4 fı) tanítási óra keretében a tagok közötti kölcsönös kapcsolatok mérése lehetetlen. így volt lehetıségem ıket nagyon jól megismerni és a megfelelı hozzáállást kialakítani annak érdekében. Pedagógusi pályámat óvónıként kezdtem. Nagy szükség lett volna ott is egy ilyen szociometria vizsgálatra. ahol szintén nagy hasznát vettük volna ennek a módszernek. hogy döntéseiket érzelmi alapon hozzák meg. ahol a folyamatdiagnosztika kritériumai miatt a gyermekek terápiába való ki. hogy nem a megfelelı emberek dolgoztak együtt akár csoportban. ami még hatványozottabban jellemzı jelenlegi foglalkozásomra. jelen esetekben viszont épp az ellenkezıjét tapasztaltam: az említett három gyermekbıl kettı igazán kedvelt a közösségben. akár egy-egy projekt esetében. mivel egy gyermekközösségben gyakran fordul elı az ilyen társak kirekesztése. hiszen a gyermekekre jellemzı. hogy az alsó tagozatos gyermekekre jellemzı. hogy tudnak kompenzálni és eltitkolni problémáikat. hogy a közösség tagjai toleránsak egymással szemben. ahol 3-4 évet töltöttem el ugyanazon gyermekekkel és szüleikkel. gondolok itt az elektív mutista kislányra és a két. Egy ilyen vizsgálat segítségével ezekre fény derülhetett volna.osztály. Eddigi pályám során nagyon sokféle felnıtt és gyerek típussal találkoztam. Jelenleg logopédusként dolgozom. hogy ez hatással van mind a mai napig a közösségi hozzáállásukra. hogy együtt tudjunk mőködni. illetve védelmezik. Mindez nagyfokú empátiát feltételez. hogy a sok konfliktus megléte és a problémamegoldás hiánya fıképp abból eredt. mivel meggyızıdésem.

magára marad és kirekeszti az új. Szülei leginkább azért aggódtak az óvodás évek végén. melyek figyelembevételével hatékonyabb munkavégzés. ami gyermekközösségben könnyen lehet stigma. negatívan befolyásolja a gyermekek csoportban elfoglalt helyét és beilleszkedését. dajkák és a megszokott gyermekközösség elfogadó. Számomra kihívást jelentett ez a téma. támogató és védelmezı körébıl. Különösen figyelemfelkeltı tünet a logopédiában a súlyos beszédhiba(általános pöszeség). mind a gyermek szempontjából. személyiségfejlesztés és közösségi élet érhetı el. a vizsgálat elvégzése. Éppen ezért voltam kíváncsi az elektív mutista kislány helyzetére. akár az ott dolgozó pedagógusok körében történı elvégzése hasznos eredményeket szolgáltat. az orrhangzós beszéd. 40 . adatok feldolgozása. hiszen az órákon nagy lehetıség van a személyes odafigyelésre a maximum 34 fıs csoport miatt. akik nem szeretik egymást vagy bármi okból konfliktusban állnak. Az óvónıkkel együttmőködve. hogy a szociometria egy nagyon hasznos módszer. illetve a kapott eredmények.értékes információkhoz juthatnék. hogy kikerülvén az óvónénik. bélyeg és mint olyan. De a vizsgálatom eredményei ennek épp az ellenkezıjét bizonyítják. A jövıben igyekszem a vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat a munkámban kamatoztatni és a sikeres munkavégzés érdekében felhasználni. Az ehhez nyújtott segítséget megköszönöm témavezetımnek. Ezekbıl az eredményekbıl pedig olyan értékes információkat kaphatunk. Cserfalvi Ilonának. ismeretlen közeg. melynek minden oktatási intézményben jelen kell lennie. akit óvodás korában ismertem meg. mivel így elkerülhetı lenne például olyan gyermekek egy idıben történı fejlesztése. A terápiás csoportok létrehozása során lenne fontos ezen eredmények felhasználása. a dadogás és a korábban említett elektív mutizmus. javaslatukat figyelembe véve a csoportban esetleg peremhelyzetben lévı gyermekek szempontjából is hasznos lehetne a munkám. ami nagyon megnyugtató mind a szülık. Számomra pedig ékes bizonyítéka annak. Nanszákné Dr. mert akár a gyermekek között.

o.o.. Bp. 2011. Bp. 2.o.17..) Osiris Kiadó.84.o... Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata (44-217. Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh Katalin-Ritók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok (267-269..70. 3.o. Bp. Bp.. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola (123. 41 . 4.o.) Tankönyvkiadó.o) Nemzeti Tankönyvkiadó.1984. Bp.. 1977. Kósáné Ormai Vera-Járó Katalin-Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok (220.45. 6. Dr.. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába (15.155.. Püsök Józsefné: Gyermekkori kötıdések vizsgálata (16-22..) Flakkus Kiadó.o.. 1994.1996.) Tankönyvkiadó.) Tankönyvkiadó.FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 1989.o. Bp.124.o.. 5.o.o.

Mérei Ferenc: Freud fényében és árnyékában Interart. Bp. 2006.BIBLIOGRÁFIA 1.: Pinczésné dr.és csoportvizsgálati módszerek Szerk. Palásthy Ildikó – Kathyné Mogyoróssy Anita: A nevelés szociálpszichológiája Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Db. 343 o. 174 o. 1977. Bp. 91 o. 5. Bp. 635 o. 2011. 7. 1984. 3. 1989. 42 .. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába Nemzeti Tankönyvkiadó. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola Tankönyvkiadó. Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó. Kósáné Ormai Vera – Porkolábné Balogh Katalin – Ritók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó. 228 o. 1997. 2. 424 o. Bp. 4. 239 o. 1984.. Pinczésné dr. 6. Palásthy Ildikó Db. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola: Személyiség. Bp.

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó.. Püsök Józsefné: Gyermekkori kötıdések vizsgálata Flakkus Kiadó.1976. 175 o. 11. 77 o. Bp. 1994. 1996. 10. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába Nemzeti Tankönyvkiadó. Palásthy Ildikó: Pszichológiai vizsgálati módszerek győjteménye Db. 351 o.. 43 .8. Bp..2010. 315 o. Bp. Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk AduPrint Kiadó. 13. Bp. 1998. 12. Dr. 181 o. Dr. Arany Erzsébet-Girasek János-Pinczésné dr.2011. 103 o. 9. Dobák István-Vastagh Zoltánné-Vastagh Zoltán: Így ismertük meg a diákközösséget Tankönyvkiadó.

Kik azok. Kitıl nem várhatnál segítséget? a.……………….…………….b.. ha bajba kerülne? a.b. Osztálykiránduláson kikkel aludnál szívesen egy szobában? a. Az én nevem és osztályom:………………………………………………. Kik a legjobb barátaid az osztályban? a.b..b.c.……………….……………….………………….………………b.c. 5. ha valaki bántani akarna? a.………………….………………. az osztálytársaid közül kire számítanál leginkább? a.…………………. akiket a társaid közül a legjobban szeretnek? a.c.……………… c.b. Kik nem találtak eddig barátot az osztályban? a.……………. 10. Kit védenél meg.………………….………………… 4. sz.………………… 3.. 6. ha bulit rendeznél? a..……………….…………….……………….………………… 2. 8. 7. Melyik társad védene meg.. Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek? a. 44 .……………….……………….…………….b.……………….……………….c..b.………………c.………………c. 9. c.c.………………….……………… b. Kiket hívnál meg. melléklet KÉRDİÍV 1.b.……………… c..... Ha nagy bajba kerülnél.MELLÉKLET 1.……………….…………….

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful