,,,,,Debreceni Református Hittudományi Egyetem Felnıttképzési Központ

TÁRSAS KAPCSOLATOK ALAKULÁSA GYERMEKKORBAN
2. és 4. osztályban végzett szociometria vizsgálat összehasonlító elemzése

Készítette: Kummer Kármen Pedagógus Szakvizsga Szakirányú Továbbképzési Szak Témavezetı: Nanszákné Dr. habil Cserfalvi Ilona Professor Emerita

Debrecen 2013

Tartalomjegyzék

I.

Bevezetés……………………………………………………………………….1. Témaindoklás…………………………………………………………………...2.

II.

Elméleti, szakirodalom háttér………………………………………...……….. 5. 1. A szocializáció fejlıdése……………………………………..……………..5. 2. A társas kapcsolatok életkori fejlıdése…………………………...………..7 . 2.1. 2.2. 2.3. Óvodától iskolás korig ………………………………………….……..7. Az iskolába lépés idıszaka...…………………………………...…...…. 9. A család szerepének változása…………………………………………10.

3. Csoportok, közösségek ………………………………..………………….11. 4. Társas kapcsolatok hatása a személyiség fejlıdésére……………………. 12. 5. A pedagógusok szerepe a társas kapcsolatok és a személyiség fejlıdésére13. III. A vizsgálati módszer bemutatása, a vizsgálat célja, feladata……………….…15. 1. A szociometriai vizsgálati módszer bemutatása………………….……….15. 2. A szociometriai vizsgálatom feladata,célja………………..………………20. IV. V. Hipotézisek……………………………………..………………….…………..20. A vizsgálati eredmények bemutatása………………………...………………..21. 2.osztály……………..……………………………………………...………....21. 4.osztály……………………………………………………………………….30. VI. Összegzés………….…………………………………………………………..37.

Felhasznált irodalom…………………..………………………………………………41. Bibliográfia…………………………………………………………..………………..42. Melléklet…………………………………………………………..…………………..44.

2

„ A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.” / Gilbert Keith Chesterton/ I. BEVEZETÉS

Kisgyermekkorban az egészséges, megfelelı kortárs kapcsolatok megalapozása alapfeltétele a hatékony és eredményes nevelésnek, az ép személyiség kialakulásának. Ezen feltételek, igények kielégítése felnıtt korban is nagyon fontos, pláne gyermekkorban, amikor még igazán képlékeny és formálható a gyermeki személyiség. A megfelelı, a késıbbi idıszakokra is nagy erıvel ható szociális fejlıdés megalapozása nélkül az óvoda, iskola nem teljesíti maradéktalanul a feladatait, s bár a család szerepe is óriási és döntıen befolyásolja a kisgyermek egészséges fejlıdését, az iskola szerepe mégsem törpül el mellette, hiszen a gyermek napjainak nagy részét az iskolában tölti. Itt sajátítja el azokat a képességeket, szokásokat, tapasztalja meg azokat a szituációkat, melyek késıbb egész életére, társas kapcsolataira meghatározó hatással lesznek. Ezek nagyon egyszerőnek tőnı dolgok, bárki mondhatná, hogy nem jelenthet gondot ezen szokások, szabályok kialakítása, súlyát mégis az a tény adja, hogy nem maradhat ki az óvodai, iskolai nevelésbıl, hisz ennek hiánya mérhetetlen nagyságú és szinte helyrehozhatatlan hiányosságokat jelent a gyermek késıbbi életében. Felnıttek, gyermekek mindennapi életében az egyik legfontosabb és leglényegesebb pillér az a kapcsolatrendszer, amelyben él és ami által személyisége fejlıdik. Ahhoz, hogy boldoguljunk a világban, elfogadjanak, megértsenek minket, egy sor szociális képességet kell elsajátítanunk. A kisgyermek születésétıl kezdve ennek elsajátítására, megtanulására törekszik. Kapcsolatrendszerünk egy színes, árnyalt, sokrétő rendszer, melyet a gyermek a felnıttekhez és társaihoz való viszonyának fejlıdése során sajátít el. Életük során eligazodásukat, tájékozódásukat nagyban segítik kortárs kapcsolataik, melyek az évek során folyamatosan változnak, fejlıdnek. Csodálatos képesség az, hogy meg tudjuk szerettetni magunkat, aktív és építı tagjai lehetünk egy csoportnak, közösségnek, mely által különféle információkhoz jutunk, melyek személyiségünket gazdagítják. A kisgyermek személyisége anyanyelve után a társas kapcsolatai révén fejlıdik leginkább.
1

Napjainkban rendkívül fontos, hogy az iskola a legfejlettebb ismeretekkel, az emberi gondolkodás és megismerés minden új és fontos vívmányaival szolgáljon, és általuk segítse a gyermekek szociális fejlıdését, alkalmazkodó képességét. A gyermek ismeretszerzése kapcsolatrendszerén belül is cselekvés, beszéd és a szociális fejlıdés által valósul meg TÁRSAS KAPCSOLAT…szép fogalom. Csupán jó dolgok jutnak róla eszembe, bár annak idején igencsak megszenvedtem a társas kapcsolataimhoz vezetı rögös út nehézségeit. Ma már építı jelleggel hat(ná)nak rám ezek az „élmények”, de akkor bizony nem volt könnyő. Az élet szerves része, hiszen akarva-akaratlanul találkozunk vele életünk során. A két szó külön-külön is nagy érték, mégis együtt van igazán értelme: lehet társunk, ha nincs köztünk igazi kapcsolat, és lehet kapcsolatunk, ha a másik nem igazi társunk. Társas kapcsolataink-legyen az pozitív vagy negatív töltető- mindenképp hatással vannak az életünkre, általuk fejlıdik személyiségünk és általuk vagyunk képesek a kudarcok után is talpra állni. A TÉMA INDOKLÁSA Amikor dolgozatom címét megválasztottam, arra gondoltam, hogy nagyon érdekes a téma és a vizsgálati eredmények is egyszerően feldolgozhatóak lesznek. Késıbb átgondolva arra a megállapításra jutottam, hogy talán nem is olyan könnyő téma ez, hiszen a mai gyerekek társas kapcsolatai egészen más értelmet kapnak, mint annak idején akár az enyém, akár a szüleimé az általános iskolában. Amikor a témaválasztáson gondolkodtam, ez volt számomra a leginkább érdekes, mivel a mai rohanó világban a gyerekek életvitelét, társas kapcsolatait, a mögöttük húzódó értékeket és jellemzı tulajdonságokat amúgy is nagy érdeklıdéssel figyelem. A társas kapcsolatok kialakulása, fejlıdése sokak számára talán nem is tőnik fontosnak, de megvalósulása mégis lényeges lépcsıfokokból, egymásra épülı fokozatokból áll. Fontosságát gyermekkorban kell megszilárdítani.

2

a megfelelı modellnyújtás és nem utolsósorban a viszonzás. segítı szándékú közbeavatkozásának. Ebbıl adódhat az a helyzet. Eddigi pályám során sokszor találkoztam olyan gyermekekkel. a megszilárdítás. Döntı jelentısége van a pedagógusok hozzáállásának. aktuális állapotára e téren. hogy a gyermeke milyen helyet foglal el abban a közösségben. hiszen sok szülı nem is kíváncsi arra.Nagyon fontos a helyes értékrend. Nagyon fontosnak tartom. hogy ebben az életkorban még fellelhetı a gyermekekre jellemzı ösztönösség és ıszinteség. az állandó rohanás sokadrangúvá teszi az igazi odafigyelést a gyermekekre. Nem kis feladata az iskoláknak ezen probléma orvoslása. és pedagógusként nagyon kellemetlen volt azt látnom. hiszen a társas kapcsolatok pozitív vagy negatív alakulása rövid-. És legfıképp nehéz elhitetni vele. akik bizonyos okok miatt peremhelyzetbe kerültek a csoportban. egészséges szemlélet kialakítása. hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a nevelés ezen területére. nem fogadja be a közösség. mert akár külsı jegyek. amirıl már nehéz visszaterelni. Hiánya felboríthatja a kialakított szokások rendszerét. ahol-tıle távol-napjainak nagy részét eltölti. mert úgy gondoltam. esetleg kudarcélményei okán elindul egy olyan úton. alsó tagozatos osztályokban végeztem a vizsgálatokat. mely nagy körültekintést igényel és a családdal való összehangoltságot. Nagyon fontos az odafigyelés. hiszen sokszor át kell vennie a családi szerepeket is. hiszen hathatós segítségük nélkül ezek a gyermekek végleg 3 . akár belsı tulajdonságok miatt nem sikerült beilleszkednie és megtalálnia a helyét a gyermekek között. Alapprobléma az idıhiány. illetve hosszútávon egyaránt befolyásolják az élet minıségét. Általános iskolai. a társas kapcsolatok alakulásának segítésére is. a tudatosság. hogy egy ártatlan kisgyermek rosszul érzi magát a közösségben és nem aktív tagja a csoportnak. amiben manapság a családok szenvednek. hogy odafigyeljünk a gyermekek fejlıdésére. hogy váratlanul éri a felismerés: gyermeke nem boldog. Ma az emberek jelentıs része nem törıdik eléggé behatóan ezekkel a problémákkal. Ezért lenne fontos. hiányzó láncszemként akadályozza a teljes körő egészséges nevelést. kapcsolattartást feltételezi. az igénnyé alakítás. hogy ı is fontos tagja lehet egy normális közösségnek és elfogadják ıt a társai.

személyiségük. összekovácsolt közösségi norma. Egészséges és magabiztos személyiség hiányában ez aligha sikerülhet. részben beszőkült és önzı. hogy a mai korra jellemzı. mert ık is példaként állnak majd mások elıtt és szintén ezt az értékrendet adják tovább. személyiségérıl. befogadott tagjai lehessenek egy adott közösségnek. és épp ezért kialakul a gyermekekben egyfajta közömbösség. A mi feladatunk mindezt gyökereiben kialakítani. ma már talán naívnak is nevezhetı hozzáállás. hogy számomra az lenne az igazi siker. a társak kirekesztése. akkor mindenkinek egyenlı esélyei lesznek az érvényesülésre és arra. ezért nagyon fontos a támogatás. ha egy érzékenységérıl gyermekközösségben inkább jellemzı a széthúzás. hogy értékes. és ez által a pedagógus pályán még inkább kiteljesedni. Rajtunk. a bizalmas légkör kialakítása. hogy valaha is befogadott tagjai lehetnek egy adott közösségnek. pedagógusokon és a családok hozzáállásán múlik. hisz mindezek a káros tényezık nagy veszélyt jelenthetnek a felnövekvı nemzedék és a születendı generáció számára. 4 . mint a harmonikus. melyben megnyílnak a gyermekek és felszínre kerül igazi egyéniségük. részben túlfejlett és hebrencs élet dacára. belsı igényévé tenni. ha az általam nevelt gyermekközösségben uralkodna a „Mindenki egyértegy mindenkiért!” elv. függetlenül attól. segítése és mindez kiérdemlése nélkül aligha boldogulhat az ember.elveszthetik hitüket abban. a közösségek pozitív és negatív hatásait milyen módon tudják feldolgozni és ezzel társas kapcsolataikat a számukra legmegfelelıbb minıségben alakítani. hogy a belsı értékek fontosságát megértsék és azokat értékeljék. Talán ízig-vérig pedagógus lényembıl fakad az a. hiszen mások elfogadása. hogy milyen értékrend alakul ki a gyermekekben. a gyermekek saját. kiküszöbölését. még alakítható ez az elv a gyermekekben. munkájáról. de ha arra neveljük ıket. Sajnos a mai anyagias világban nehéz felvenniük egymással a versenyt. hogy ez manapság kevésbé tőnik fontosnak. Hiszem. A csoportot szociális vezetı pedagógusról. Nagyon fontosnak tartom ezek megelızését. Ez azért is nagyon fontos. is éles pedagógiai képet ad.

A SZOCIALIZÁCIÓ FEJLİDÉSE: Szocializáció az az interakciós folyamat. magában foglalja az emberi együttmőködés minden lehetséges változatát.II. ami történhet egyszerő szimpátia alapján. s azzal párhuzamosan a különbözı oktatási-nevelési intézmények. A tanulás modellválasztás alapján jön létre. melynek színtere elsısorban a család. így a kooperációt. Ennek megalapozását már kisgyermekkorban meg kell kezdeni. Minden olyan tanulást. hogy megfeleljen a csoport tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak. ELMÉLETI. Modellkövetés: az utánzott cselekvés mellett az is fontossá válik. 5 . B. 1.” / Akhilleusz Tatiosz/ Rohanó világunkban szükség van arra. Lehet szándékos. önkéntelen és késleltetett utánzás. amelynek révén az egyén viselkedése úgy módosul. hogy észrevegyenek. amely alkalmassá teszi ıket arra. amely révén bekövetkezı viselkedésváltozás társas kölcsönhatások. A szocializáció tehát a személyiség fejlıdésének társadalmi vetülete. hogy a többiek is erre vágynak. tudd. hogy ki az. hogy különbözı csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. melyet rendszerint a résztvevık tárgyi tevékenysége közvetít. szerepirigység. Brim: Az a folyamat. presztízs alapján. melyeket szoros kötelékek főznek össze. SZAKIRODALMI HÁTTÉR „ Mikor arra vágysz. hogy legyünk egymás számára biztos pontok. Utánzás: a szociális tanulás legelemibb formája. „A szociális tanulás formái: A. szociális tanulásnak nevezünk. A gyermekek számára az utánzás révén kialakuló beleélés szinte egyedüli eszköze mások megértésének. megértsenek és szeressenek. képességekre és állapotokra tesznek szert. amely által az egyének olyan tudásra. versengést és a kommunikációt is. Az interakció a személyek egymás felé irányuló és egymás viselkedése által vezérelt aktivitása. szociális interakciók következtében alakul ki. akit utánzunk.

vélemény. azaz belsıvé válik. 1976. A modellkövetı elsajátítja azokat a viselkedés módokat. melynek során az egyén megismeri szőkebb és tágabb környezetét. „Az énkép „az önmagunkra vonatkozó tapasztalatokat és az önértékelést foglalja magában”kölcsönhatásban áll a sikeres társadalmi beilleszkedéssel. A szocializáció minden szakaszában a környezeti hatások belsıvé válása valósul meg. Szabó István. A szerep státuszoknak megfelelı. kialakítva és formálva a személyiség erkölcsi arculatát. Azonosulás (identifikáció): Freud nevéhez kötıdik. 1994. A modell már nem játszik fontos szerepet.”(Dr.). A viselkedésformák vagy értékek átvétele azért történik.”(Kósáné Ormai Vera. A folyamat során belsıvé válnak a normák is. normák által szabályozott viselkedés. Szabó István. stb. hogy valóban társadalmi lénnyé váljék. együttélési szabályait.”(Dr. A szándékosan vagy spontán választott modelltıl átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak. D. társadalmivá válásának szociálisan meghatározott folyamata. az ott élı emberek kölcsönös egymásra hatásán alapuló késztetések alapján. illetve annak kudarcával ( Gilly-Lacour-Meyer. s nem a köznapi értelmő tettetést. személyes közvetítéssel valósul meg. autonómiáját. hagyományait. annak szokás. önbizalmát. saját hatékonyságába vetett hitét. Ezeket a viselkedésmódokat szerepkészségeknek és szereptechnikáknak nevezzük. születése pillanatától kezdve aktívan kénytelen elsajátítani egész környezetét. értékeit.) A szociális tanulás során szociális szerepeket sajátítunk el. „Az egyén társadalmi lény. a szociális tanulás sikertelensége a személyiség torz fejlıdéséhez.) Az egészséges önértékelés megalapozza a gyermek biztonságérzetét. növeli kompetenciáját. Az egyén szocializációjában elıforduló hibák. Belsıvé tétel (interiorizáció): a szociális tanulás legmagasabb szintje.és normarendszerét. Mindez a szocializáció eredményeként megy végbe. ennek révén a szerep énazonos magatartássá válik. Az átvett viselkedésforma. 1989. hiányosságok. szervesen beépül az egyén személyiségébe. A szocializáció az ember társadalomba való beilleszkedésének. s hogy elnyerje én-azonosságát. amelyek egy-egy szerep megvalósításához szükségesek. mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele magában is jutalomértékő. 1994. deviáns magatartásformák felvételéhez.C. A szocializáció meghatározott társadalmi közegekben. megjátszást jelenti. antiszociális beállítottsághoz vezethet. életmódját.) 6 . érték.

interperszonális kapcsolatoknak nevezi. az ún. 2.”(Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh Katalin.és ellenszenv indokai átgondoltabbak és általánosabbak lesznek. ezek keretében nyílik lehetıség az együttmőködésre. a társaságban megszerzett rang kialakulásánál is megfigyelhetjük: fiatalabb korban a fizikai agresszivitásnak van nagyobb szerepe (megverekednek a csoporton belüli pozícióért).) Ugyanezt a társas helyzet.) 2. A kapcsolatoknak nélkülözhetetlen szerepük van az emberek életében. Az elsı a 2-3. 1984. nı a kölcsönös megértés és segítségnyújtás említése az érvek között. A szociális kompetencia kutatásának gyökerei közel 50 évre nyúlnak vissza. a beilleszkedés és a közösség tagjai részérıl megnyilvánuló elfogadottság alapján értékelhetı.) „A társas kapcsolatok életkori fejlıdésére jellemzı a kapcsolat tartósságának növekedése. a munkában. 1994. amikor az anya és a gyermek között meglazul a szoros testi 7 . társas. formálására. A rokon.1. a kölcsönösség. életév körül következik be. a társas készségek és képességek. hogy valaki mennyire tudja a társas kapcsolatait megfelelıen alakítani. Szabó István.”( Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh KatalinRitók Pálné. hogy a gyermekek kapcsolatainak nagyobb része a velük egykorú és azonos nemő társra esik. Serdülıkortól válik gyakoribbá a fiúk és lányok közötti kapcsolat. Az. Az emberek között létrejövı kapcsolatokat a szociálpszichológia személyek közötti. iskoláskorban a tanulásban és a közéleti tevékenységekben alakulnak.”(Dr. Óvodától iskolás korig „A gyermekkori kötıdések alakulásában három fordulópont van.„A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának igénye az ember társas lény mivoltából fakad. szociális kompetenciák fejlettségén múlik. A TÁRSAS KAPCSOLATOK ÉLETKORI FEJLİDÉSE: „A társas kapcsolatok óvodáskorban a játékban. egymás kölcsönös megismerésére. A közösségi beállítódás az aktivitás. késıbb más stratégia mutatkozik hasznosabbnak. 1984. A kapcsolatok nemenkénti alakulása terén már óvodáskorban megfigyelhetı. hiszen ezek révén érintkezhetnek egymással. a külsı tulajdonságokról a hangsúly átkerülése a belsı vonásokra. A közös élmények és feladatok elısegítik a kölcsönös kapcsolatok létrejöttét és a szerepek elkülönülését.

”(Püsök Józsefné. a szülıket követıen pedig a pedagógusok véleménye lesz meghatározó. A gyermekekben kialakul a teljesítmény vágya. hogy egyensúlyba kerül a gyermek-felnıtt.-idézi Vajda. a harmadik pedig a serdülés korára tehetı. Mérei Ferenc és V. Ettıl kezdve a kortárscsoport döntıen meghatározza az egyén viselkedését. évtıl növekszik a gyermekek önállóságigénye. Egyre több idıt töltenek együtt más személyekkel. támogatja az intimitást. Binet Ágnes (1993) megfigyelése alapján ennek hátterében az áll. indulati feszültsége: a korábbiaké csökken. viselkedésük szabályozásában a társak mérvadóak. tanárok hozzáállása kimozdíthatja a negatív énképő. gyermek-gyermek kötıdés „érzelmi hıfoka”. lehetıséget ad a versengés és a kooperáció gyakorlására. addig a 6-10 évesek mindinkább valódi. támaszt nyújt. alulértékelı tanulókat.1985. magányos) átélését is szolgálja. A második fordulat az iskolás kor kezdetével esik egybe. 8 .) Míg óvodás korban a társak leírására esetleges. támogató attitődje.). teret kínál különbözı csoportpozíciók átélésére. irányító. A 6-7. követı. A reális énkép kialakulásához a teljesítmény elismerése. 2011. az elismerés kivívásának öröme. Erikson (2002) a teljesítmény megnyilvánulás. a barátok képviselik a referenciakeretet. A tanárok elfogadó. „iparkodás” idejének nevezte el ezt a korszakot. rejtett személyiségjegyeket és differenciáltabb jellemzéseket fogalmaznak meg.2002. Ettıl kezdve tudják mások viselkedését okokkal magyarázni. A tanítók. én-érvényesítési lehetıséget kínál. A kortárscsoport elısegíti a szülıktıl való függetlenedést. biztonságos légkört teremt. az utóbbiaké növekszik. alkalmazkodó. igazságos visszajelzése. a valakihez tartozás érzését nyújtja. Asher és Parker (1989) szerint a kortárscsoport hozzájárul a szociális kompetencia fejlıdéséhez. Az azonos korú gyermekek saját csoportjaikban egyenrangú félként vannak jelen. támogatja a kölcsönösség megtapasztalását. és megkezdıdik a szülıktıl. 6-10 éves kor körül elıtérbe kerül a társakkal történı összehasonlítás. bátorítása. sikerélményeket biztosító magatartása nélkülözhetetlen. a családtól való eltávolodás.kapcsolat. illetve sajátos gyermeki kultúrát biztosít (WaderZanden. a képességeket és erıfeszítéseket figyelembe vevı jutalmazás és büntetés együttes alkalmazása járul hozzá. valamint különféle szerepek (vezetı. szituációtól függı és személyes vonatkozású tulajdonságokat neveznek meg.

2011. mint korábban.) 2. magatartását és teljesítményeit értékelni lehet. Az iskolában szempontokat és értékrendszert sajátít el. viszont a vonzó külsejő társakat elınyben részesítik. (Vajda. A rokonszenv. ha egy kisiskolásnak nincsenek barátai.”( Püsök Józsefné. szélesedik a szociális környezet és az iskolás gyermek kiszakad kissé a szülıi kötıdés érzelmi bővkörébıl. „Tágul. 2002): 1. a szülık iránti szeretet. a kövér gyermekek szinte mindig hátrányt szenvednek. 9-10 éves kortól az elfogadott erkölcsi értékrendszer a gyermek saját cselekvései megítélésének mércéjévé válik. illetve az értelmi funkciók érésével.Az iskolás gyermek érzelmei tartalmasabbak. ami magatartását is motiválja. 2011. akik elınytelen külsı miatt kerülnek perifériára 9 . másrészt az iskola és az iskolán túli különféle társas szervezıdések hatásaival.2. 2002) A kisiskolások gyakran váltogatják barátaikat. bıvül a szókincsük és stabilizálódik az önkontrolljuk. Jelzés értékő. amelyek alapján a vele egykorúak tetteit.) Az iskolába lépéssel a gyermekek szociális kompetenciájában látványos elırelépés figyelhetı meg. elutasítottság. aminek köszönhetıen eredményesebbek lesznek a beszélgetésekben és az együttes tevékenységekben.”(Püsök Józsefné. A gyerekkori magányosság. A tanítóval való kapcsolat sokféle érzelemben nyilvánul meg. A népszerőséget-népszerőtlenséget ekkor lényegtelen elemek befolyásolják: például a közösség elutasíthatja a furcsa nevő gyermekeket. Ez szorosan összefügg egyrészt az érzelmi élet fejlıdésével. bonyolultabbak és elmélyültebbek lesznek. a kialakult kapcsolatok inkább külsı tényezıktıl függnek. A kutatások az elutasított gyermekek 4 típusát azonosították (Vajda. a szenvedık iránti részvét. kirekesztettség kóros folyamatokat eredményezhet. kommunikációs készsége. a bajtársias érzés is megtalálható megnyilvánulásaikban. Megjelenik a tiszta lelkiismeret jó érzése és olykor a lelkiismeret-furdalás szorongást keltı érzelme is. Lényegesen javul a kisiskolások személyészlelése. ha iskolás lesz. Az iskolába lépés idıszaka „Minden gyermek életében nagy jelentıségő esemény. akiket agresszív viselkedésükért zárnak ki a többiek 2.

A család szerepének változása A család funkciója nem csak a gyermekekrıl való gondoskodás. 2. Ellenkezı esetben pl. integrációs kapcsolatok: a nagyszülıkkel és dédszülıkkel való viszony kedvezı hatású lehet. önérvényesítı törekvéseik. kívül maradók (gyenge kapcsolatteremtı képességekkel rendelkeznek. amit csoportja elfogad és elismer. intenzív. felnıtti párkapcsolatok: a diszharmonikus kapcsolatok rossz hatással vannak a gyermeknevelésre is. ellentmondásos (a legagresszívabb csoport. A családon belüli kapcsolatrendszer intim. átlagosan viselkedık. rivalizáláshoz vezethet. tartós.3. Már a legkorábbi idıszaktól kezdve hat a felnövı egyénre. tanulmányi munkára. elutasított (zárkózottság és agresszivitás figyelhetı meg náluk).3.szülı-gyermek kapcsolatok: meghatározó jelentıségő a szeretetteljes és elfogadó légkör. A tanulók négy különbözı társas helyzetét különböztethetjük meg: népszerő (sok barátjuk van. A család belsı kapcsolatrendszere: a. b. de tagjai jó kapcsolatteremtı és fejlett értelmi képességekkel rendelkeznek). Másrészt az iskola megtanítja a gyermeket olyan iskolai viselkedésre. Az iskolába kerülés elıtt a motivációt és az értelmi képességeket a család alapozza meg. testvérkapcsolatok: az azonos szülıi bánásmód kedvezıen befolyásolja. A család szocializációs funkciói: a) Biztonságérzet megteremtése és a személyiségfejlıdés érzelmi alapjainak lerakása (folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus) 10 . d. mint a felnıtteké. amikor a többiek szava fontosabb a viselkedés és teljesítmény megítélésében. hatásában a legerısebb és maradandó következményő viszony. különc módon viselkedık 4. c. jó kapcsolatteremtı és kognitív képességeik vannak). éretlenül. A beilleszkedés szempontjából fontos szerepe van az iskolai kortárs csoportoknak. magányukat egykét „jóbarát” oldja). A kortárs csoport jelentısége a hozzá való átpártolást követıen válik fontossá. A család hiánya vagy annak diszfunkcionális mőködése döntıen meghatározza a fejlıdı személyiség felnıttkori magatartását is. hanem a szocializáció is.

hogy segíti a lelkiismeret.és értékrendszer kialakulását. mert: 1: elısegíti a szülıkrıl való leválást. pl. a szabadság és függetlenség érzését adja. magatartásformákat sajátít el.) „A közös célok és a közös tevékenység feltételezi és egyben alakítja a csoport erkölcsi arculatát. 2: hasonló korú társakkal lehet gyakorolni az együttmőködést és a versengést. 3. CSOPORTOK. 2011. hogy mindenkitıl elkülönült lényként létezik. azonosul velük) e) Általános értékek és normák közvetítése (családon kívüli társas viselkedés. Szabó István. „A csoporton belüli rokonszenvi vagy ellenszenvi kapcsolatok erısítik vagy gyengítik az együttmőködést. meghatározható minıséget képviselı csoportot közösségnek nevezzük.”(Dr. Itt 11 .b) A beszéd megtanítása (a beszéd közvetíti a család tapasztalatrendszerét) c) Az elsı interakciós tér biztosítása (elsı kapcsolatait itt alakítja ki. A csoport legfontosabb szerepe az. a „szerep” különbözı csoportokban. kisebb-nagyobb csoportokba szervezıdnek. KÖZÖSSÉGEK Az egy osztályba kerülık laza szerkezető és összetartású. mellérendelési kapcsolatok. 3: olyan hatalmi pozíciókat gyakorolhat. A gyermek számára fontos a társak jelenléte. Az egyén csoportban elfoglalt helye nem állandó. lassan alakulnak az alá-.) f) Éntudat és identitás formálása (az éntudat kifejezi. boltban. így a társas kapcsolatok az ember motivációs rendszerének alapvetı részét jelentik.) „A tényleges értéktartalommal rendelkezı. fölé-. megtanulja a viszonyulást bizonyos helyzetekhez. illetve az egyes szituációkban elvárt cselekvési módokat) d) Modellnyújtás (utánozza családtagjait. 4: a kortárscsoportok az egyre inkább eltőnıben levı gyermeki kultúrát közvetítik. helyzetekben más és más lehet. Az ebben megjelenı érdekek olyan csoportérdekek.”(Püsök Józsefné. melyeket máshol kevésbé. melyek egyúttal társadalmi érdekek is. A serdülıkorban kialakuló identitástudat a családtól való késıbbi elválást és az önálló családalapítást segíti. orvosnál. akinek megjelent az életében egy másik fontos tényezı: a kortárscsoport. A személyiség az egyén és környezete kölcsönhatásának eredménye. a viselkedést irányító erkölcsi norma. 1994.) A család többé nem gyakorol egyedüli és korlátlan befolyást gyermekére.stb.

az együttmőködés. izgalmas kérdés. ha valaki népszerőtlen vagy elutasítják. pl. ha a tanítói elégedettség 12 . A döntı tényezı a közös tevékenység. Társaik róluk alkotott képe és az elképzelésben megjelenı minısítés már az intézményi pályafutás korai idıszakában diszkriminatív jellegő. a közösségben alakuló kapcsolatok és a gyerek pozíciója e kapcsolatok rendszerében.”(Kósáné Ormai Vera-Járó Katalin-Kalmár Magda. traumatikus élmény lehet a gyermekek számára. hogy a csoport elfogadja ıt. Szabó István. A kooperáció mint kölcsönös tiszteleten alapuló tevékenység nagyon kedvez az erkölcsi fejlıdésnek. „A közösséget nem csupán a csoportban szövıdı érzelmi kapcsolatok formálják és tartják össze. önfegyelem kibontakozásának. nincsenek vele szemben fenntartásai. egymást kölcsönösen feltételezı és meghatározó egységet képez. Egyén és csoport egymástól elválaszthatatlan. A veszélyeztetett gyermekek társas helyzete korán megpecsételıdik. képességei. „A személyiség fejlıdésében alapvetı jelentıségő a gyereket körülvevı közösség. Együttes munka. Az egyén cselekvı részese a csoporton belüli viszonyok alakulásának. A gyermekcsoportban alakulnak a társadalmi-közösségi szempontból fontos személyiségvonások. 1977. 1994. az egymás iránti megbecsülés.”(Dr. népszerő gyermekek. a csoport peremén lévık. hogy mindez magától megváltozik. a felelısség. A gyerek akkor érzi jól magát az osztályban. melyben mindenki képességeinek legjavát nyújthatja.”(Kósáné Ormai VeraPorkolábné Balogh Katalin-Ritók Pálné. hogy ki kivel barátkozik. mely kihat késıbbi fejlıdésükre is. Az egyén személyes tulajdonságai. ha az egyén érzi és tudja. aktív közremőködése nélkül a csoport nem lenne fejlıdıképes. a csoport érdekeinek figyelembevétele. s sajnos kicsi a valószínősége annak. Ez akkor igazán jelentıs. A kirekesztés súlyos.) A gyermek egyéni tulajdonságaival hat a csoportra. a csoporttagok aktív részvétele a csoport életében. Komoly problémát jelenthet az elszenvedınek. 1984.formálódik a közösség interperszonális viszonyrendszere. az önkontroll. közösséghez való tartozás. TÁRSAS KAPCSOLATOK HATÁSA A SZEMÉLYISÉG FEJLİDÉSÉRE A rokonszenvi kapcsolatok és tekintélyviszonyok alapján rajzolódik ki a csoport társas szerkezete.) 4. vannak-e elutasítottak. kik a kedvelt. magatartás-és cselekvésmintái által hat a közösségre. a viselkedési szabályok interiorizációjának. ugyanakkor azonosul a csoport egészének célkitőzéseivel.) „Az ember alapvetı szükséglete a kollektívához.

Az óvodai. van-e szerepe. az önmotiválás képessége. mint az érzelmek felismerésének és kezelésének képessége. kapcsolata.mellé társai szeretetét is megszerzi. bizalmát. Az érzelmi intelligencia egyik népszerősítıje. A családban elsajátított minták olyan erıt képeznek.„A pedagógus szinte minden megnyilvánulásának modell jellege van. pártatlan magatartása a gyermekek számára mintául szolgál. amelyek lényegében egész életünket végigkísérik. Az iskolában a pedagógusnak éreznie és éreztetnie kell minden gyermekkel. játszótársakat mondhat a magáénak. valamint a kapcsolatkezelési képesség. barátságos. 1989. hogy társadalmi és magánéletünkben boldogok lehessünk. szeretetét. tudunk-e népszerőek lenni az adott csoportban. ha fenn akarjuk tartani a normális pszichológiai alkalmazkodást. ha barátokat. Kutatási eredmények mutatják. hogy a gyermek mennyire felel meg az iskolai követelményeknek.”(Kósáné Ormai Vera. Az utóbbi döntıen meghatározza társas hatékonyságunkat: meg tudjuk-e szerettetni magunkat embertársainkkal. hogy elfogadják-e a társai.) A gyermekkori kapcsolatok minısége. hogy a maga természetével értékes ember. elengedhetetlen olyan képességek birtoklása. tudunk-e hatással lenni másokra. A PEDAGÓGUSOK SZEREPE A TÁRSKAPCSOLATOK ÉS A SZEMÉLYISÉG FEJLİDÉSÉBEN A pedagógusok a gyermekkori kötıdések pozitív irányú kialakulásában és formálásában döntı jelentıséggel bírnak-személyes példamutatásukkal és segítı szándékuk kinyilvánításával. élvezi-e az osztály rokonszenvét. iskolai évek közösségi tapasztalatai szintén befolyásolják személyiségünket. Szükségünk van társas érintkezésre más emberi lényekkel. Az iskola szociális klímája. Goleman (1997) szerint ahhoz. segítı. hogy az emberrel veleszületett kötıdési hajlam és a korai anya-gyermek szeretet kapcsolatának élménye tekinthetı a bıvülı szocializációs színtereken formálódó társas viselkedés kiindulópontjának. Az eredményes beilleszkedés alapja egyrészt az. másrészt pedig. képesek vagyunk-e más emberekkel együttmőködni 5. Társkapcsolataink döntı hatással vannak személyiségfejlıdésünkre és társadalmi beilleszkedésünkre. 13 . tekintélye a csoportban. mélysége vagy felületessége az emberi élet késıbbi szakaszaiban kialakuló kapcsolatokra meghatározó jelleggel bír.

tét nélkül alakíthatnak ki önmagukról hamis képet. megértés. melyek önmagukban is nagyon kifejezıek lehetnek. A világháló silánnyá. Az internet adta lehetıségeknek köszönhetıen nincs szükség ıszinteségre. hogy munkájukban minden gyermekre egyénként. és mindent meg is tegyenek annak érdekében. viszont mindez személytelen formában valósul meg. elfogadás iránti vágy-viszont ez mit sem segít. hogy a pedagógusnak is célja és igénye legyen egy összekovácsolt. 14 . érzékenyek legyenek minden gyermek viselkedési.a nevelési viszonyok egésze hat a gyermekek közötti társas kapcsolatokra. illetve arra. odafigyelésre van szükség. akik a napjuk nagy részét töltik a fiatalokkal. tanulóközpontú iskolákban. éppen ezért a gyermekeknek nagy szüksége van megértı. hogy a gyermekek megtalálják a helyüket a csoportban. mivel az internet adta lehetıségek tág teret adnak a kommunikációnak. érdektelenné tette az embereket és a gyermekek életében ez alapvetı. nem számít a mimika és a metakommunikációs eszközök.család után ezen a téren legfontosabb szerep a pedagógusoknak jut. a társas kapcsolatok tartalmi jellemzıi egyaránt meghatározóak az iskolai élet eredményességéhez. A pedagógusok felelıssége is. A pedagógusok elhivatottsága szükséges ahhoz. a közös tevékenységre. A mai gyerekek világában egyre kevesebb szerep jut a személyes kapcsolatoknak. mivel több lehetıség adódik a gyermekek közötti interakciókra. a barátságok szövevénye. hogy ne sérüljön a gyermekek személyisége. magától értetıdı módon a kezdetektıl kialakul. magatartási. egészséges személyiségő felnıttekké váljanak. a kortárscsoportban elfoglalt hely. Nem kell felvállalniuk külsı jegyeiket. illetve egészségesen fejlıdjön tovább. korukat. és a -megfelelı. A veleszületett szükségleteken-szeretet. melynek minden gyermek egyenjogú tagja. segítıkész hozzáállásra a felnıttektıl. beilleszkedési problémáira. határozott. összetartó és komoly együttmőködésre képes közösség kialakítása. A szociometriai választás egyenletesebben oszlik meg a nyitott. Ehhez nagyfokú empátiára.) A pedagógusokhoz és más személyekhez főzıdı viszony minısége.”( Kósáné Ormai Vera. egyedi személyiségként tekintsenek. 1989. annak értékes tagja legyenek és ez által önbizalommal teli.

Alapgondolata és módszertani kidolgozása J. amellyel a közösségek feltárhatók. lehetıleg azon a helyen. könyvét vettem alapul.Moreno(1892. A szociometria alaptétele a spontán társulások hálózata. Lényeges. hogy a körülmények emlékeztessék a vizsgált személyeket választásaik helyzeti hátterére. Moreno szerint a rejtett hálózat elsıdlegesen érzelmi színezető. egyértelmő helyzetre vonatkozzanak. Ez a módszer az egész világon elterjedt. kivel lakna szívesen egy szobában?) b) együtt dolgozás ( talán nem olyan tisztán rokonszenvi színezető. hanem a személy társas pozíciójával határozta meg. amelybıl célszerő kritériumot formálni: a) együttélés ( pl. mint az együttélés. A vizsgálat kérdései a szociometriai kritériumok. mint szociálpszichológiai eszközrendszert alkalmazzák.FELADATA 1. a személyes kötıdések rendszere. A VIZSGÁLATOM CÉLJA. melyek belejátszanak a hiteles választás motivációjába. Moreno három olyan kört jelöl meg. A szociometria vizsgálatot valós feltételek között kell elvégezni. A VIZSGÁLATI MÓDSZER BEMUTATÁSA. egyszerő módszerét. Ehhez dolgozta ki könnyen kezelhetı. s a beilleszkedést nem a személyiségjegyekkel. A kritérium valójában az adott csoportra érvényes norma.) romániai születéső amerikai pszichiátertıl származik. leírhatók: a szociometriát. A vizsgált közösség tagjai valóságos helyzetben felelnek szubjektív kérdésekre rokonszenvi vagy ellenszenvi választással. Ennek az a célja.III. Moreno volt az a kutató. mert hasznossági mozzanat is keveredik bele) c) együttes társas élet ( pl. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATI MÓDSZER BEMUTATÁSA A szociometria vizsgálat elméleti bemutatásánál Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata(1996.L. s felidézzék azokat az emlékeket. amelyekre választással kell felelni. kiket hívna meg szívesen vendégségbe?) 15 .) c. hogy a választási kritériumok a csoport számára fontos. ahol a közösség él. Az egyén társadalomba való beilleszkedését igyekezett megragadni. aki elsınek vizsgálta magát a társas alakzatot és abban határozta meg az egyén helyét.

amelyek felé irányulnak. a viszonylatok grafikus ábrázolása. az elhelyezkedés a szociogramon. A gyerekek még természetesnek veszik a negatív kérdéseket. hogy a személy a szociogrammal ábrázolt társas mezınek melyik részén helyezkedik el: a középponti övezet közelében vagy a peremen. A több szempontú szociogram kiinduló feltevése az. zavaró társukat elutasítsák. a szociometriai osztályozás. Feltünteti a személy valamennyi kölcsönös és egyoldalú kapcsolatát. közösségek egészére vonatkoznak. 16 . A szociometriai vizsgálat eredményei nemcsak a kapcsolatok térképén. hogy a nekik ellenszenves. a peremre szorítsák. azokat is. 2. bizonyos személyiségjegyek és viselkedésmódok indítanak egy csoport tagjait arra. 3.A szociometria vizsgálat számos változata negatív kritériumokat tartalmaz. hogy a szociometriai hálózatról leolvasható lényeges információk a csoportok. Moreno rendszerének egyik alapfogalma a társas atom: egy személy valamennyi kapcsolatának ábrázolása. kirekesszék. A megrajzolt vonalak a rokonszenvi színezető kölcsönös kapcsolatokra vonatkoznak. a szociogramon ábrázolható. A társas helyzet meghatározásának egyik tényezıje az. és azokat is. Mi a szociogramon feltüntetett kapcsolatokat reális viszonylatoknak tekintjük. A társas szempontú emberismeretnek alapkategóriája a szociometriai helyzet. Másik módszer a választási eredmények összefoglalása mátrixon. a társas mezıt alkotó kapcsolatok térképe. amelyek tıle indulnak ki. Az elutasítás a kirekesztett személyiségével is összefügg. a társas atomok elhatárolása. A szociogram a vizsgált társas mezı vázlata. A társas atomból elmélyült feldolgozás esetén valóban kibonthatóak a személyiség társas összetevıi. Moreno leírásában a szociometriai feldolgozásnak négy jól elkülöníthetı üteme van: 1. a közösségi dinamika vizsgálata. szívesen válaszolnak rájuk. de a formális társadalmi alakzat részeként jellemzik a vizsgált egységeket. Felnıtt csoportokon végzett szociometriai felmérésben negatív kritériumokat nem használunk. 4.

A közösség álláspontjáról kapunk így információt. A több szempontú szociometria három célkitőzése: 1. népszerőségre vonatkozó kérdések. mőveltség. hogy az adott közösségben kivel hányan szeretnének együtt lenni. ki kivel szeret együtt lenni. hanem a vizsgált társas alakzatról mint közösségrıl és a kiscsoportokról mint társas egységekrıl is. hogy szerepeljenek benne : • • • • Rokonszenvet feltételezı kérdések ( pl. amely a közösséget méri fel. Ha a választások eloszlása nagy. akárcsak Moreno. Közepes eloszlás esetén az eredmények a közvéleményben meglevı reális áramlatoknak felelnek meg. nem csak az egyén helyét mutatja meg a társas mezıben. képességekre vonatkozó kérdések (pl. A szociogramot. 17 . akkor nincs kialakult közösségi állásfoglalás az adott kritériumban. hány szavazatot kap egyegy tag az egyes kritériumokban. A választás ugyanis nemcsak páros kapcsolódást fejez ki. A szociometria vizsgálat kérdıívét úgy állítjuk össze. 2. mint a Moreno-féle szociometriai vizsgálatban: a vizsgált csoport valamennyi tagja legyen jelen.vezetı) Egyéni tulajdonságokra. hanem magát a közösséget is jellemzi. ki a legjobb barátja?) Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések ( pl. hogy kik tartoznak össze. a kapcsolódások hálózatát rokonszenvi választások kölcsönössége alapján rajzoljuk meg. Adatokat kell kapnunk a társas mezıben hatékony indítékokról A több szempontú szociometria is a választásnak és a rokonszenvi kapcsolatok hálózatszerő grafikus rögzítésének az elvén nyugszik. A Mérei-féle szociometriában azonban kategóriánként is összegezzük a választásokat. A több szempontú szociogram alkalmazásában az instrukciónak ugyanazok az elvei érvényesek. hangsúlyozni kell a feltétlen titkosságot. hálózati pozíciójára vonatkozóan kapjunk értelmezési támpontot. sport) Közösségi helyzetre. Ne csak a csoport társas helyzetére. Ebben az értelemben tartozik a Moreno-féle szociometria körébe. Terjedjen ki a jellemzés a társas mezı reális viszonyaira. nemcsak azt mutatja meg.Mérei Ferenc(1909-1986) olyan szociometriát igyekezett kialakítani. 3. hanem azt is.

Magas kohézió: az együttesség élménye megnyilvánul. A kölcsönösségi táblázat függıleges és vízszintes tengelyén egyaránt a vizsgált társas alakzat névsora szerepel. A több szempontú szociometria eredményeinek értelmezéséhez olyan szociometriai mutatókra van szükség. Többféle mutatóval fejezzük ki: kölcsönösségi index (a társas mezıben lévı személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata) sőrőségi mutató ( a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa) kohéziós index (azt fejezi ki. Peremnek tekintjük a közösség azon tagjait. akik nincsenek kapcsolatban a társas mezı központi alakzatával. Alacsony szintő kohézió: a csoportban kevés az együttes élmény. melyek átlagértéke százalékban: 20-50-30. Szerkezeti mutatók ( segítségükkel a társas mezınek az alapstruktúráját jellemezhetjük): CM (centrális-marginális) mutatók: mérlegeljük. amelyekre a vizsgálati adatok átfordíthatóak. magányos Kohéziós mutatók: kohézió az a csoportdinamikai feszültség. Alakzatok: zárt. mozgósíthatja és terhelheti az egész közösséget. A központ és a perem viszonyát a CM (centrális-marginális) mutatóban foglaljuk össze. a csoport tagjai közönyösek az együttes feladatokkal szemben. mint szolidaritási tudatot élnek át.A több szempontú szocimetriai vizsgálat adatait két táblázatban foglaljuk össze: a kölcsönösségi és a gyakorisági táblázatban. A mutatók négy csoportja: 1. zárt alakzat nem alakult ki. amelyhez a vizsgált társas alakzat tagjainak legalább egynegyede kapcsolódik. vízszintes tengelyére pedig a felmérılap valamennyi választást kívánó kérdése. lánc. hogy van-e az ábrázolt közösségnek központja és milyen kiterjedéső perem veszi körül. Három adat viszonyítását tartalmazza. 18 . mint közösségi érzést. A gyakorisági táblázat függıleges tengelyére a társas alakzat névsora kerül. csillag. hogy a társas mezıben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatoknak hány százaléka realizálódott) Szerkezeti típusok: Halmazszerkezet: a társas tér nem strukturált. A zárt alakzat együttes aktusainak nagyobb a felszólító jellege. pár. A központ olyan zárt alakzat. melyet a csoport tagjai mint együvé tartozást.

A csoportlégkör négy típusa:a személyes oldal szóródása viszonylag kisebb. a két érték ugyanabba az övezetbe esik. hogy mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkcióra vonatkozó választások. jelentıségindex. Választási koincidenciák: látszólag azonos választások mögött különféle érzelmi áramlatok húzódhatnak. hogy sokat szerepel a csoporttagok tudatában. 4. Attól jelentıs. Tömbszerkezet: egyetlen nagy kiterjedéső tömb fogja össze a közösségnek mintegy a felét. A szociometriai értelmezés tehát a közösség leírása szociálpszichológiai kategóriákban. a közösség tagjainak jó része peremre szorult. kevesen kerülnek a peremre. A csoportlégkör mutatója: azt olvashatjuk le belıle. a közösségi ítéletek. széles peremő szerkezet: egyetlen nem nagy kiterjedéső. A jelentıséget a következı szociometriai mutatók alapján értelmezzük:jelentıségérték. legalább két zárt alakzat van. vagy bal oldala magas. Ezeket csillagok és láncok főzik hálózatba. Kevés a magányos. a két oldal szóródása egyformán magas vagy legalább közepes. 3. hanem különféle szociometriai kritériumok alapján. mint a funkcióoldalé (a mutató bal oldala közepes. széli helyzet mutatója. A választási koincidenciákból következtethetünk a társas alakzat normáira. A csoportlégkör mutatója viszonyszám: bal oldalára a rokonszenvi. A tagolódási dimenziók mutatói: Jelentıseknek mondjuk egy társas alakzatban azokat a személyeket. 19 . 2. mindkét oldal szóródása kicsi. akiket a társaik sokszor választanak nem egyik vagy másik tulajdonságuk. jobb oldala alacsony érték. jobb oldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos szóródása kerül. Egyközpontú. Többközpontú szerkezet: a közösség tagjainak több mint a fele zárt alakzatban helyezkedik el. ami kölcsönösségi vázlat. képességük miatt. mint a rokonszenvi választások. nagyon sőrő zárt alakzat van. de akár három-négy is. jobb oldala legfeljebb közepes érték). funkciója. A jelentıs személynek a társak élményanyagában nincs differenciált szerepe. döntések motivációs hátterére. kizárási mutató. gyakorisági táblázat és mutatók segítségével készül. sok a magányos. a közösségi funkciókat érintı választások kevésbé szóródnak.Laza szerkezet: páros és láncszerő kapcsolódásokkal jellemezhetı struktúra. tagolódási sor.

Ehhez 2. IV. korcsoportok függvényében. fejlıdést mutat egy két évvel idısebb gyermekcsoport társas szerkezete. HIPOTÉZISEK 1. hogy minden gyermek jelen legyen a kérdıívek kitöltésekor. CÉLJA Az általam végzett szociometriai vizsgálattal igyekeztem feltárni az alsó tagozatos kisiskolások szociális helyzetét a beilleszkedés. osztályos tanulókat választottam. mivel csak ebben az esetben kaphatok értékelhetı és alapos eredményeket. fejlıdnek és alakulnak a közösségi érzések. 3. hogy válaszaikat bizalmasan kezelem. mindkét korosztályból 1-1 osztályban végeztem felmérést. A SZOCIOMETRIAI VIZSGÁLATOM FELADATA. aki tagja az adott csoportnak. Vizsgálatommal arra szerettem volna rávilágítani. és ehhez képest is változást. hogy a mai kor gyermekeinek fontosak-e a baráti kapcsolatok. Ehhez egyrészt arra volt szükség. más síkon zajlanak. beszélhetünk-e kölcsönös kapcsolatokról. Vizsgálatomat kérdıíves módszerrel végeztem. társas kapcsolatok terén. hogy minden gyermek szüleitıl visszakapjam a beleegyezı nyilatkozatot és ne legyen hiányzó sem a vizsgálat alkalmával. és 4. A gyermekeket biztosítottam arról.A képesség típusú kérdésnél érzelmeikre alapozzák a választást. A kölcsönös kapcsolatok az esetek többségében az azonos nemőek között alakulnak ki 2. azt társaik elıtt nem fedem fel és ezzel ıszinte válaszadásra kértem ıket. a hatékony közös feladatvégzés és szolidaritás.A nagyobb korosztályra jellemzı az összetartás. kapcsolati rendszere. mennyire függ össze a kapcsolatok kölcsönössége esetleg a nemek. 20 .2. Feltételezésem szerint második osztályra már alakulóban vannak a baráti kapcsolatok. melynek feltétele az volt. attól elvonatkoztatni nem képesek.

könyvére támaszkodtam. 1 kérdés pedig képességre vonatkozó (9-es kérdés). annál 21 .42%. Ez a típus hosszú idıt együtt töltött csoportot jelez. A kölcsönösségi index azt fejezi ki. és 4.8. aki lassan két éve nem tud igazán beilleszkedni. Az egyik egy kisfiú. aki kimondottan „motorja” a közösségnek.6. akik pozitív vagy negatív irányban eltérnek az átlagtól. kimondottan kíváncsi voltam. 10 kérdést tettem fel. ami két év együtt eltöltött idı után elmondható errıl a csoportról. Minden kérdésre maximum három társuk nevével válaszolhattak.4. a másik pedig egy kislány. melybıl 16 lány és 12 fiú. A tanító néni elmondása szerint a közösségben beilleszkedés szempontjából két gyereket tudna említeni.3. A 2.V. tehát az arány alapvetıen közel egyenlı. A kérdıív összeállításakor a Kósáné Ormai Vera: Neveléslélektani vizsgálatok(1984. monogramjuk helyett pedig számokat használtam a teljes titkosság biztosítása érdekében 2.) és Fejlıdéslélektani vizsgálatok(1977) c. melyet a HenaSoft 2008 fejlesztett ki. Az ábrákon sárga körben a lányok. osztály szerkezeti típusa: tömbszerkezet. Minél magasabb a mutató értéke. narancssárga négyzetben a fiúk vannak jelölve.2. a kérdések pedig életszerő szituációkat fogalmaztak meg. Egy kislány elektív mutista. osztályában végeztem. Vizsgálatom eszköze a Mérei-féle több szempontú szociometria volt. A kohéziós mutatók összeszokott közösségre utalnak. Egyetlen nagyobb kiterjedéső tömb fogja össze a közösséget.7-es kérdések) jellegőek voltak.0. A program neve: Szociometria 1. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Szociometriai vizsgálatomat egy debreceni általános iskola 2. A kérdıívek elemzéséhez egy számítógépes program állt a rendelkezésemre.10-es kérdések) és népszerőségi (5. melyek fıképp rokonszenvi (1.osztály Az osztály 28 fıbıl áll. munkámból kifolyólag is. Az ı közösségben elfoglalt helyére. A kutatáshoz kérdıívet használtam. nevük. hogy a társas mezıben lévı személyek hány %-a rendelkezik kölcsönös kapcsolattal. A kölcsönösségi index 96.

hogy a társas alakzaton belül egy személyre az átlagosnál több kölcsönös kapcsolat jut. nagy többségben a 22 . akit láthatóan nem közösítenek ki. elmondható. hogy a vizsgált csoportban az összetartás az átlagostól magasabb mértékő.10).90-1.kevesebb a magányosok aránya. Minden tagnak van legalább egy kölcsönös kapcsolata a társas mezıben.42%. mely átlag feletti értéket jelez (az átlagövezet 0. hogy igen érett közösségrıl van szó. Ez a magas érték azt jelzi. A sőrőségi index (1. a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának hányadosa) alapján. ábra a rokonszenvi kérdésekben jelölt kölcsönös kapcsolatokat mutatja. az információ könnyen és gyorsan áramlik a csoporttagok között. 1. A tanító néni által említett kislány(9) az egyik ilyen zárt alakzat tagja és a legtöbb kölcsönös kapcsolattal rendelkezik.ábra Az 1. és a többszörös kölcsönös kapcsolatok számából jól kivehetık a közösség központi tagjai. sıt. A csoporton belül igen nagy az összetartás. A mutató alapján elmondható. hogy alapvetıen a nemek tekintetében elkülönülnek a csoport tagjai. Az ábrán megmutatkozik az is. Szintén ennek a zárt alakzatnak tagja az elektív mutista kislány(24). többszörös kölcsönös kapcsolattal rendelkezik. Több zárt alakzatot láthatunk.

mely a közösség több mint egynegyedét öleli fel. Az eredmény átlagos értéke (41. Ez a vizsgált csoport esetében átlagos értéket jelez. elmondható. hogy a társas mezıben a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány %-a realizálódott).58%( azt fejezi ki. İk alkotják a csoport peremét.28%. mely arra utal. A vizsgált közösség esetében a központnak tekinthetı legnagyobb mérető társas alakzat 28 fıbıl áll. 23 . mely zárt alakzatot alkotva a csoportnak legalább egynegyedével kapcsolatban van. a szolidaritás és az együttesség dinamikai feszültsége átlagos. hogy a társas kapcsolatokban deklarált összes kapcsolatnak hány %-a kölcsönös). de csak átlagos mértékben. Központ az a társas alakzat. A kohéziós index 10. ha a csoportot megfelelıen tudják motiválni egy adott cél eléréséhez. A jobb oldali arányszám a központi alakzattal közvetlen kapcsolatot fenn nem tartó személyek %-os arányát mutatja. mely a központot alkotó csoport méretét viszonyítja az azt körülvevı peremhez. A fiú-lány kapcsolat mutatóit tekintve. hogy a közösség tagjai kapcsolataik megítélésében eléggé reálisak. de van összeköttetés is a nemek között.közösség tagjai saját neme körébıl választott a rokonszenvi kérdésekben. ugyanakkor vágyaik is érvényesülnek választásaikban. így figyelemre méltó együttes teljesítményre akkor számíthatnak. A viszonzott kapcsolatok mutatójának átlagövezete 40-60% között van ( azt fejezi ki. A középsı az irányító csoporttal közvetlen kapcsolatot tartó befolyásoltsági övezet méretét fejezi ki %-osan. hogy a közösség összetartó. mivel a kapott érték 14. melynek átlagosnak tekinthetı értéktartománya 3-37% között mozog. ami az átlag tartományba esik (1. A CM (centrális-marginális) mutató az adott közösség esetében 61:36:4.66%) jelzi. A bal oldali arányszám a központot irányító személyek csoporton belüli %os arányát adja meg. hogy az osztályban megjelennek a nemek közötti kapcsolatok.ábra). Három arányszám alkotja.

hogy egyetlen nagyobb alcsoport irányítja.90) értékét tüntetjük fel. akik a legtöbb szavazatot kapták. Az aránypár bal oldalán a rokonszenvi választásokra adott szavazatok alapján számított átlagos eloszlás értékét(átlag tartomány 2. A tömbmutató 96.ábra a népszerőségi kérdésekre adott válaszokat mutatja. kékkel jelölve külön a kölcsönös kapcsolatokat. 24 .ábra. jobb oldalon pedig a funkcióra vonatkozó átlagos eloszlás(átlag 2. befolyásolja a közösség életét.22. melynek átlagértéke 43-81% közé esik. melyben a tagoknak legalább egy kapcsolatuk van egymással. A nyílvégekbıl látszanak a „csomópontok”.00-2. A magas érték arra utal. A képen minden kapcsolat megjelenik. A 2. A csoportlégkör mutatóit tekintve a csoport a rokonszenvi konformizmus típusába sorolható. A tömbmutató azoknak a tagoknak a számarányát fejezi ki %-ban.60). akik a társas mezı legnagyobb alcsoportjához tartoznak.42%.69:2.2.60-3. Az arányok megoszlása:2.

a magra nem jellemzı.ábra) kevés esetben beszélhetünk. hogy minden tag inkább a saját neme körébıl választott. 25 . A fiúknál jól látszik a mag(3.7. Ezt jelzi az 5. Ez inkább jellemzı a lányok körében. mivel a fiúk esetében csupán egyetlen párosnál fordul elı(22-26). de nem feltétlenül a legjobb barátként megjelölt társát. elismerni. teljesítmény alapján választani. bár kölcsönös kapcsolatról (4.8). hogy adott esetben el tudnak vonatkoztatni érzelmeiktıl és képesek a képesség. akikre mindenki leginkább számítana. hogy nem feltétlenül a legjobb barát a legjobb valamiben. Mindenkinek van kapcsolata. hogy kölcsönösen egymást választották volna.ábra A képességre vonatkozó kérdésben (3.3. Ez arra utal. ami az 5.ábra. kérdés (-) szociogramját ábrázolja(Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek?). A 4. İk egyébként a negatív elıjelő kérdéseknél a legtöbb szavazatot kapták.ábra alapján.ábra) is az látszik. ami a képesség jellegő kérdésben adott válaszok alapján jelöli a kölcsönös kapcsolatokat.

Az oszlopokból remekül látszik. hiszen a többiekhez képest lényegesen többen választották a népszerőségi kérdésben (Kik azok.10) valamivel többször választottak. Annak. biztosan van elképzelése arról.ábra Az ábra bizonyítja. mert az egyik kislány közülük(9) a pozitív elıjelő népszerőségi kérdésekben mégis az egyik legtöbb szavazatot kapott csoporttag. aki sokkal jobban ismeri a közösséget. hogy az elızıleg említett két fiú (22. hogy ez a kislány igen közkedvelt a közösségben. hogy ez sajnálatból és szolidaritásból ered. Lányok között nem ennyire körülhatárolt az eredmény. mint a többieket. Ez azért érdekes.4. 26 . akiket társaid közül legjobban szeretnek?) Ugyanez mondható el az elektív mutista kislányról(24). aki a második legtöbb szavazattal büszkélkedhet. meghatározó tagja esetleg a közösségnek. Ezt ábrázolja a 6.ábra diagram formában. bár két kislányt (9. vagy valóban nagyon szeretik ezt a kislányt és építı.26) valóban a legtöbb szavazatot kapta az adott kérdésben.

hiszen egyaránt népszerő és kevésbé kedvelt a közösségben. hiszen központi figurája a csoportnak és szeretik is ıt a többiek.ábra Érdekes ez a kettısség. ami például ezt a kislányt(9) jellemzi. de sikereivel kivált némi ellenérzést is.ábra 27 . érzelmeiket félretéve. Ez adódhat némi irigységbıl is. melyek zavarják a többieket és arra ösztönzik ıket. Ennek hátterében húzódhatnak olyan személyiségbeli tulajdonságok. negatív személyként is meg tudják ıt nevezni.5. hogy adott esetben. 6.

ami jelen esetben leginkább a viselkedésükkel magyarázható. hogy aktív és kedvelt tagja legyen a csoportnak. hogy a többség szemében a kérdés szempontjából.ábra éppen ezt mutatja. bár negatív értelemben. magányos. ami miatt beilleszkedésük akadályozott. aki egyáltalán nem barátkozik. 28 .26) tisztán látszik. hogy: Kik nem találtak eddig barátot az osztályban? Ezzel arra próbáltam rávilágítani. hiszen ez a két kisfiú megfelelı hozzáállással és segítséggel elérheti. A 7. kiemelkedı helyen vannak. Komoly odafigyelést és segítséget feltételez ezen probléma megoldása a csoportot irányító pedagógusok részérıl. A közösséget jobban kellene ahhoz ismerni. hogy biztosan tudjuk ennek az okát.ábra Két fiúról(17.ábra). 7. vagy barátkozna. de esetleg a viselkedése. hogy van-e az osztályban olyan gyerek. magatartása miatt mégsem barátkoznak vele. Ez diagramos ábrázolással is szembetőnı(8.Külön kérdés vonatkozott arra.

átlagos mértékben jelennek meg. akiket társaik sokszor választanak a különbözı szociometriai kritériumok alapján. hogy a fiú-lány kapcsolatok kisebb. de annak kétszeresét el nem érı számú pozitív választást 29 . hogy ebben az osztályban jellemzı az összetartás.8. ami arra enged következtetni. A képességre vonatkozó kérdés eredménye kissé meglepı volt számomra. A jelentıs személyek sokat szerepelnek a csoport tudatában. Öt kategóriába sorolhatók a társas mezıt alkotó személyek. A korosztály életkori sajátossága.1. 2. 1. A társas kapcsolatok vizsgálatánál jelentısnek nevezzük azokat a személyeket. De éppen erre utal az az eredmény. hogy érzelmeik kizárásával képesek meghozni döntéseiket. hogy nem feltétlenül választják mindig a legjobb barátaikat.ábra Összességében elmondható. de legalábbis egyirányú kapcsolatokkal. Tagolódási mutatókon belül a tagolódási sor adataiból kaphatunk képet a csoport tagjainak jelentıségérıl. hogy peremhelyzet nem alakul ki. választásaikban leginkább a saját nemük felé orientálódnak. pozitív elsırendő jelentıségőek(az eloszlási mutató kétszeresét meghaladó számú pozitív választást kapott személyek száma. képesek reálisan mérlegelni és objektíven szemlélni a környezetük tagjait. mindenki rendelkezik kölcsönös. pozitív másodrendő jelentıségőek (az eloszlási mutató másfélszeresét meghaladó. Vannak összetartóbb.számjegy). mert ettıl a korosztálytól nem vártam. amibıl az derült ki. kisebb közösségek a csoportban és megtalálhatók az egész közösséget alapjaiban irányító meghatározóbb egyének is. ennél fogva jelenlétüket nem lehet nem észrevenni.

Pozitív másodrendő jelentıségő: 3. negatív elsırendő jelentıségőek ( az eloszlási mutató kétszeresét meghaladó számú negatív választást kapott személyek száma. 4. érdekelt tehát. beilleszkedésére különösen kíváncsi voltam. A vizsgálatom adataiból határozott képet kaptam arról a három gyermekrıl. nem sikerült még mindig igazi baráti kört kialakítania.számjegy). 26. sem a negatív elsırendő jelentıségértéket. Ebben a közösségben 13 lány és 13 fiú volt jelen. Külsı jegyek és viselkedési jellemzık miatt már az óvodában is eléggé kirekesztett helyzetben volt. Negatív másodrendő jelentıségő: 22. hogy közülük az egyik (9) valóban központi figura az osztályban. hogy az iskolában eltelt 4 év alatt mennyit fejlıdött. hogy a társas tér nagymértékő strukturáltságot mutat.2. 5. akik nem érték el sem a pozitív. akiket a fentiekben említettem és valamilyen okból külön kíváncsi voltam rájuk.számjegy). 24. A bemutatott szociogramokon rózsaszín kör jelzi a lányokat. számjegy). tehát teljesen kiegyenlített a nemek aránya.3. de kétszeresét el nem érı számú negatív választást kapott személyek száma. jelentıség nélküliek( azon személyek száma. A tanító néni által említett két gyermekrıl kiderült. megértıek vele és nagyon szeretik.4.5. hogy igen közkedvelt a közösségben. Ebben a közösségben a tagolódási sor 3:3:19:1:2. 14. Ebben az osztályban egy kisfiú társas kapcsolataira. osztályban 26 fı szociometria vizsgálatát végeztem el. 7. tehát a vele kapcsolatos probléma alapvetıen nem befolyásolja társai hozzáállását. Legtöbben a jelentıség nélküliek kategóriájában helyezkednek el.kapott személyek száma.osztály A 4. 11. A tömbközpontú szerkezeti típusra jellemzı. negatív másodrendő jelentıségőek (az eloszlási mutató másfélszeresét meghaladó.számjegy). Az osztály szerkezeti típusa: tömbszerkezet. mivel ıt óvodás kora óta ismerem. kék négyzet pedig a fiúkat. melyekben-az elızı osztályhoz hasonlóan-számokkal jelöltem a gyerekeket. A tagolódási sorra jellemzı a normál eloszlás. Negatív elsırendő jelentıségő: 17. vagy esetleg stagnál a közösségi helyzete. a másik (26) viszont továbbra is küzd némi kirekesztettséggel. 3. A társas mezıben pozitív elsırendő jelentıségőek a következı sorszámú tagok: 9. Az elektív mutista kislányról (24) a kapott adatok alapján elmondható. Szinte minden 30 . 4.

46%. hogy hatással legyenek a csoport egészére.ábrán az összes kapcsolat látható. 31 . hogy a vizsgált csoportban az összetartás átlagos mértékő. A rokonszenvi kérdésekre adott válaszok alapján készült szociogram azt mutatja. hogy ezeket a kisebb zárt alakzatokat mennyire ismerik. ami kisebb. A kohéziós mutatók összetartó közösségre utalnak. A mutató alapján elmondható. A többszörös vonalakból kirajzolódik legalább kettı zárt alakzat.csoporttag rendelkezik kölcsönös kapcsolattal és a közösségen belül átlagosan egy személyre több mint egy kölcsönös kapcsolat jut. teljes elkülönülés. lányoknál 3-8-23 és 1-4-7). A csoportok nemek szerint is elkülönülnek(fiúknál 11-20-24. klikkesedés ezért nem érzékelhetı. hogy érett közösségrıl van szó. a kisebb zárt alakzatok nem klikkesedést jelentenek. A mutató átlagos értéke jelzi. A csoportban kevés vagy egyáltalán nincs magányos. mert láthatóan mindenkinek vannak kapcsolatai.. kevesen kerülnek a peremre. kölcsönös kapcsolatokkal rendelkezı csoportokat jelent. A közösség életét koordináló pedagógusoktól függ. akik a csoport többi tagjával is jó kapcsolatban vannak. A 9. a mutató átlagértéke 85-90%. látnak-e bennük lehetıséget arra. A kölcsönösségi index 88. Minél többen tartoznak a kialakult csoportokhoz. hogy nincs peremhelyzető tagja a közösségnek. melybıl a megkülönböztetı kék szín a kölcsönös kapcsolatokat külön kiemeli. ami nyilván csak pozitív hatás esetén értékelhetı elınyként. de összeköttetés mindenki között van. annál nagyobb befolyásuk van az osztály többi tagjára. csupán összehangoltabb kölcsönös kapcsolatok kirajzolódása. A társas alakzat tagjai mozgósíthatók akár nagyobb együttes teljesítmény elérésére is. Mivel ezt a közösséget is alapvetıen az összetartás jellemzi.

A csoport életének fontos része a nemek közötti kapcsolatok vállalása. ami 38.14%. s vágyaik is érvényesülnek választásaikban. az információ nagyon gyorsan és könnyen áramlik a csoporttagok között. A 10. Ez az átlagos érték azt mutatja. ha a csoportot megfelelıen tudják motiválni. hogy a közösség összetartó. figyelemre méltó együttes teljesítményre akkor lehet számítani. hogy a közösség tagjai kapcsolataik megítélésében eléggé reálisak. hogy azok tekintetében is láthatóak legyenek a választások.ábra A sőrőségi index átlag feletti értéke (1. hogy a társas alakzaton belül egy személyre az átlagosnál több kölcsönös kapcsolat jut.50) jelzi. A mutató átlagos értéke jelzi.ábra) is ábrázolok. A kohéziós index mint mutató átlagértéke 10-13% között mozog. A viszonzott kapcsolatok mutatója 48. 32 . ami az átlagövezetben van ( átlagövezet 40-60%). melyeket pozitív és negatív elıjelüknek megfelelıen külön diagramon és szociogramon(1112.46%.9.ábrán a népszerőségi kérdésekre adott választások jelennek meg. melyet a fiú-lány kapcsolatok mutatóinak értéke is bizonyít. A csoporton belül igen erıs az összetartás. ami jelen közösség esetében a 12.00%-ban határozható meg.

ábra A 11. szolidaritás.ábra). akiket valamilyen okból a többiek nem szívesen fogadnak be. hogy az eltelt négy év lehetıséget adott ennek a közösségnek arra.ábra a negatív népszerőségi kérdés(Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek?) válaszait foglalja össze diagram formájában. Tehát nem változott igazán a közösségi helyzete azzal. vagy pedig köszönhetı annak. ha bajba kerülne?) éppen ez a két gyermek kapta szintén a legtöbb szavazatot (13. Ezzel ellentétben viszont pozitív rokonszenvi kérdésben(Kit védenél meg. akire személyes ismeretség miatt külön kíváncsi voltam. hogy van a közösségben két olyan gyerek ( fiúk). hogy meg tudjuk állapítani egy ilyen eredmény okait. 33 . Az egyik ilyen gyerek éppen az. A közösséget sokkal jobban kellene ismerni ahhoz. hogy belsı tulajdonságaik alapján értékeljék egymást.10. hogy iskolába került és megváltozott az ıt körülvevı csoportösszetétel. Az eredmények egyértelmően azt mutatják. ami jelen esetben-az elızı évekbıl ismervén ezt a kisfiútlehet sajnálat.

ábra A 12. megmutatva azokat a személyeket a csoportban.ábra a Kik azok. 12.11.ábra) a pozitív népszerőségi kérdésre adott válaszok alapján számított eredményeket jeleníti meg. akiket a társaid közül legjobban szeretnek? kérdés szociogramját ábrázolja. akiket a legtöbben szeretnek. melynek épp ellenkezı vonatkozású ábrája (12.ábra tehát a negatív elıjelő népszerőségi kérdést ábrázolja. 34 .ábra A 11.

hogy a társas alakzatban a személyes kapcsolódásokat a közvélemény szabályozza. A CM (centrális-marginális) mutató értéke 58:31:12.47 ( az átlag érték 2. befolyásolja a közösség életét. Ami a tömbmutató értékét illeti. ha bajba kerülnének. kékkel jelölve a kölcsönös kapcsolatokat. mint ebben az esetben a pozitív rokonszenvi kérdésben. Magas érték esetén egyetlen nagyobb alcsoport irányítja. mely a közösség több mint negyedét öleli fel. 35 .ábra Errıl a diagramról (13.91: 2. A csoportlégkör mutatója: személyes oldal: funkció oldal= 2. hiszen a legkevésbé befogadottak.ábra) a képességre adott választásokat láthatjuk. Az egyéni kapcsolatokban mindenki igyekszik a vezetı álláspontjához igazodni. jelölve kivétel nélkül minden kapcsolatot. a mérés eredményei alapján számított mutató szerint a vizsgált csoport átlagon felülinek mondható a kapott 88. Talán épp a gyengeséget.46%-os eredménnyel (az átlagérték 43-81% közé esik). A vizsgált közösség esetén a központnak tekinthetı legnagyobb mérető társas alakzat 23 fıbıl áll.60. A következı elliptikus szociogramon (14.90). kirekesztettséget érzik ezzel a két gyerekkel kapcsolatban.ábra) az elızıekben említett ellentét olvasható le. A vizsgálat eredményei alapján a vizsgált csoport a rokonszenvi konformizmus típusba sorolható. Jellemzı.00-2.13.3. mivel éppen az a két gyerek lett jelölve a negatív népszerőségi kérdésben a legtöbbször.60: 2. mégis ıket védenék meg.

A tagolódási sor ( 1:2:20:4:1) ebben az osztályban is azt mutatja. hogy ebben a kérdésben is azonos nemő társukat jelölték meg és kölcsönös kapcsolat is az azonos nemőek között alakult ki. hogy nincs vagy nagyon kevés a magányos csoporttag. 15. Összességében elmondható a közösségrıl. Pozitív másodrendő jelentıségő: 11. Pozitív elsırendő jelentıségő: 9. hogy el tudnak tekinteni személyes kötıdéseiktıl. 26. 36 . hogy a társas mezı tagjai közül legtöbben a jelentıség nélküliek kategóriájába tartoznak. Negatív másodrendő jelentıségő: 9. összeszokott közösség. 18. de vállalják az ellenkezı nemőek választását is. ami arra utal.14. Negatív elsırendő jelentıségő: 3. A képességre vonatkozó kérdésben a választások alapján erre a korosztályra és az adott csoportra jellemzı. akit egyébként nem neveznek meg legjobb barátjukként. képesek olyat választani.ábra Jól látható. amiben alapvetıen mindenki rendelkezik kölcsönös kapcsolatokkal. A kölcsönös kapcsolatok többsége az azonos nemőek között alakul ki leginkább. hogy egy jól együttmőködı. 26.

esetenként reménytelen feladat. a család szerepe egyre inkább 37 . törıdést igényel.Ebben a korosztályban sokkal többen voltak. deviáns magatartásformákat. elkerülendı a bármi módon kialakuló konfliktusokat. de még rosszabb irányba is fordulhat. melyek megtanulása. önértékelési és beilleszkedési problémákkal küzdı gyermek nagy odafigyelést. Az élet minden területén nagy hatással bírnak az intézményekben szerzett tapasztalatok. illetve elvárásoknak. milyensége. ezért nem merték felvállalni az érzelmektıl független véleménynyilvánítást. amikor át kell vennie a család szerepét a gyermekek életében. nem feltétlenül korlátozva azt a tananyagra. tartóssága. legyen az bölcsıde-ez ma már alapvetı szükséglet a megváltozott életkörülmények miatt-. a kérdések mögé nézve talán nem merték bevállalni az ıszinte válaszadást. Ezen körülmények között fejlıdik a gyermekek személyisége. ÖSSZEGZÉS Szakdolgozatom témája azért nagyon aktuális. Amennyiben sérül az egyén szocializációs fejlıdése. illetve érzelmi szempontból. A szociális fejlıdésnek meghatározó idıszaka az intézménybe történı bekerülés. óvoda vagy általános iskola. Véleményem szerint ez annak is köszönhetı. nem válaszoltak azokra vagy értékelhetetlen válaszokat adtak. antiszociális beállítottságot eredményezhet. Számukra már tétje volt minden válasznak. mert a mai rohanó világ gyermekeinek teljesen új dimenzióban zajlik az élete és ez érinti társas kapcsolataikat is. akik maximális odafigyeléssel fordulnak a gyermekek felé. hogy életkoruk miatt már másképpen gondolkodnak. amely nélkül ez a folyamat nemhogy nem változik. akik kérdéseket hagytak ki. Megváltoznak a szerepek. Az életkor elırehaladtával alakul a gyermekek társas kapcsolatainak minısége. a pedagógusok segítıkészségétıl és segíteni akarásuktól. A szocializáció fejlıdésével a gyermek igyekszik megfelelni az ıt körülvevı közösségnek. alakul társas kapcsolatrendszere. melynek orvoslása nagyon komoly és nehéz. VI. A gyermekeket befogadó intézményekre nagy felelısség hárul. Egy önbizalomhiányos. Mindez nagyban függ a szülıi hozzáállástól. éppen ezért nem mindegy az ott eltöltött évek minısége tartalmi. alakulása ösztönös igénye minden embernek. Ehhez természetesen elhivatott pedagógusokra van szükség. az torz személyiségjegyeket.

oda nem járó barát nevét. Vizsgálatomat a Mérei-féle többszempontú szociometria módszerével végeztem. mint az általam vizsgált második 38 . hiszen mindez az ı pozitív modell szerepüket feltételezi. hogy beigazolódott az a feltevésem. értékrendjét. A szülıi beleegyezı nyilatkozatokkal a szülık hozzájárultak a vizsgálat elvégzéséhez. összetartó közösségrıl beszélhetek. valamint életkori sajátosság. Vizsgálatom célja éppen ezen kapcsolatok feltárása. ami állandó és azon belül alakulnak a különbözı szerepek. illetve az esetlegesen perem helyzetben lévı gyermekek helyzetének felismerése volt. ami jelentıs mértékben köszönhetı a csoportokat irányító pedagógusoknak. A negyedik osztály tanulói között sokkal inkább jelen van a fiú-lány kapcsolat. Hangsúlyoztam a titoktartási kötelezettségemet. mivel mindkét korosztály közösségén belül a lányok és a fiúk csak saját nemük körébıl rendelkeznek kölcsönös kapcsolatokkal. és elérni azt. melyek között szerencsés esetben minden gyermek megtalálja a számára leginkább megfelelı. hogy nem merik felvállalni véleményüket. átveszi helyét az iskola. magatartási.háttérbe szorul.. a kortárscsoportok hatása pedig egyre inkább meghatározza a gyermekek személyiségének fejlıdését. hogy képes legyen ebben a közösségben kibontakozni. Az intézményi nevelés keretein belül találkoznak a gyermekek elıször azzal az élménnyel. Meglátásom szerint ez egyfajta bizalmatlanságból is ered. A vizsgálatom eredményei alapján elmondhatom. melyben üresen hagyott kérdéseket. Legfontosabb. ennek ellenére-fıleg a negyedik osztály tanulói között-több esetben találkoztam olyan kérdıívvel. A közösség társas szerkezete a benne lévı rokon. hogy mások is felismerjék az ı pozitív külsı és belsı tulajdonságait. hogy egy adott közösség tagjai. Mindkét csoport esetében egy nagyon jól összeszokott. kölcsönösség mégsem alakult még ki. Mindkét osztály esetében elmondható ez. illetve saját maguk megnevezését találtam. a személyiségéhez illıt. melyhez az összeállított kérdıívet egy második és egy negyedik osztályban töltötték ki a gyermekek. megtalálni saját maga és mások értékeit. mi szerint a kölcsönös kapcsolatok többsége az azonos nemőek között fordul elı. Az iskola kisfelmenı rendszerben mőködik.és ellenszenvi kapcsolatok rendszerétıl függ. viselkedési normáit. a vizsgálataimban szereplı negyedik osztály szintén azzal a két tanító nénivel kezdte az általános iskolát.

hogy az alsó tagozatos gyermekekre jellemzı. hogy a sok konfliktus megléte és a problémamegoldás hiánya fıképp abból eredt. hogy tudnak kompenzálni és eltitkolni problémáikat. így volt lehetıségem ıket nagyon jól megismerni és a megfelelı hozzáállást kialakítani annak érdekében. ugyanis a képesség jellegő kérdés esetében sok esetben nem az elızıleg legjobb barátnak jelölt társukra esett a választásuk. amibıl mellettük én is 39 . Az ezt megelızı foglalkozásom során nyert tapasztalatokból kiindulva javasolnám a jelenleg óvónıként dolgozó kolléganıknek. választásaikban attól elvonatkoztatni nem képesek.osztály. ami még hatványozottabban jellemzı jelenlegi foglalkozásomra. ahol a folyamatdiagnosztika kritériumai miatt a gyermekek terápiába való ki. mivel meggyızıdésem. nehezen beilleszkedı kisfiúra. ahol 3-4 évet töltöttem el ugyanazon gyermekekkel és szüleikkel. hogy csoportjukat térképezzék fel a szociometria módszerével. hiszen a gyermekekre jellemzı. Mindkét csoport esetében arra az eredményre jutottam. jelen esetekben viszont épp az ellenkezıjét tapasztaltam: az említett három gyermekbıl kettı igazán kedvelt a közösségben. hogy nem a megfelelı emberek dolgoztak együtt akár csoportban. Eddigi pályám során nagyon sokféle felnıtt és gyerek típussal találkoztam. támogatják ıket. ezért tíz hónapon keresztül stabil összetételő csoportjaim nincsenek. A vizsgálat lefolytatása elıtt azt feltételeztem. hogy együtt tudjunk mőködni. Mindez nagyfokú empátiát feltételez. Ezt cáfolják a kapott eredmények. Egy ilyen vizsgálat segítségével ezekre fény derülhetett volna. Nagy szükség lett volna ott is egy ilyen szociometria vizsgálatra. Jelenleg logopédusként dolgozom. hogy ez hatással van mind a mai napig a közösségi hozzáállásukra.és bekerülése a tanév során állandóan változik. mivel egy gyermekközösségben gyakran fordul elı az ilyen társak kirekesztése. Ebbıl a munkaszervezési formából adódóan a kislétszámú(3-4 fı) tanítási óra keretében a tagok közötti kölcsönös kapcsolatok mérése lehetetlen. ahol szintén nagy hasznát vettük volna ennek a módszernek. ami nem feltétlenül egyezett a rokonszenvi választással. Ez azért lehet talán fontos. hogy a közösség tagjai toleránsak egymással szemben. Nem beszélve a pedagógus közösségrıl. Pedagógusi pályámat óvónıként kezdtem. hogy döntéseiket érzelmi alapon hozzák meg. gondolok itt az elektív mutista kislányra és a két. mert az alapokat ugyanazon értékrend alapján kapták. illetve védelmezik. Ezen esetekben érzékelhetı volt a megfontolt döntés. akár egy-egy projekt esetében. és hiszem.

értékes információkhoz juthatnék. ismeretlen közeg. Az ehhez nyújtott segítséget megköszönöm témavezetımnek. Ezekbıl az eredményekbıl pedig olyan értékes információkat kaphatunk. ami gyermekközösségben könnyen lehet stigma. adatok feldolgozása. A terápiás csoportok létrehozása során lenne fontos ezen eredmények felhasználása. Különösen figyelemfelkeltı tünet a logopédiában a súlyos beszédhiba(általános pöszeség). javaslatukat figyelembe véve a csoportban esetleg peremhelyzetben lévı gyermekek szempontjából is hasznos lehetne a munkám. mind a gyermek szempontjából. melynek minden oktatási intézményben jelen kell lennie. akár az ott dolgozó pedagógusok körében történı elvégzése hasznos eredményeket szolgáltat. akik nem szeretik egymást vagy bármi okból konfliktusban állnak. bélyeg és mint olyan. hiszen az órákon nagy lehetıség van a személyes odafigyelésre a maximum 34 fıs csoport miatt. hogy a szociometria egy nagyon hasznos módszer. Nanszákné Dr. ami nagyon megnyugtató mind a szülık. illetve a kapott eredmények. hogy kikerülvén az óvónénik. negatívan befolyásolja a gyermekek csoportban elfoglalt helyét és beilleszkedését. Számomra kihívást jelentett ez a téma. Szülei leginkább azért aggódtak az óvodás évek végén. Éppen ezért voltam kíváncsi az elektív mutista kislány helyzetére. A jövıben igyekszem a vizsgálatok során szerzett tapasztalatokat a munkámban kamatoztatni és a sikeres munkavégzés érdekében felhasználni. 40 . melyek figyelembevételével hatékonyabb munkavégzés. akit óvodás korában ismertem meg. személyiségfejlesztés és közösségi élet érhetı el. az orrhangzós beszéd. a dadogás és a korábban említett elektív mutizmus. mert akár a gyermekek között. dajkák és a megszokott gyermekközösség elfogadó. magára marad és kirekeszti az új. Számomra pedig ékes bizonyítéka annak. mivel így elkerülhetı lenne például olyan gyermekek egy idıben történı fejlesztése. Cserfalvi Ilonának. De a vizsgálatom eredményei ennek épp az ellenkezıjét bizonyítják. Az óvónıkkel együttmőködve. a vizsgálat elvégzése. támogató és védelmezı körébıl.

Bp.o. 5....) Osiris Kiadó. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola (123. Bp.o.) Tankönyvkiadó.1996.84. Püsök Józsefné: Gyermekkori kötıdések vizsgálata (16-22.o.o..FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Bp.1984. 41 .o.o..) Flakkus Kiadó. 1977... 6. 1994.70.124... Kósáné Ormai Vera-Porkolábné Balogh Katalin-Ritók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok (267-269. 4. 3. 2. 1989. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába (15. Bp.) Tankönyvkiadó. Kósáné Ormai Vera-Járó Katalin-Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok (220.o. Dr.o..45.o) Nemzeti Tankönyvkiadó.o..o.) Tankönyvkiadó.o. 2011.155. Bp.17.. Bp. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata (44-217.

343 o.és csoportvizsgálati módszerek Szerk. Bp. 635 o. 424 o. 1977. 6. 228 o.BIBLIOGRÁFIA 1. Kósáné Ormai Vera – Járó Katalin – Kalmár Magda: Fejlıdéslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó. Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába Nemzeti Tankönyvkiadó. 174 o. 2006. Bp. 4. 239 o. 91 o. Palásthy Ildikó – Kathyné Mogyoróssy Anita: A nevelés szociálpszichológiája Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Db. Bp..: Pinczésné dr. Mérei Ferenc: Freud fényében és árnyékában Interart. 7. Kósáné Ormai Vera – Porkolábné Balogh Katalin – Ritók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok Tankönyvkiadó.. 5. 1984. 42 . 1989. Pinczésné dr. 2. Bp. 3. 1997. Bp. 1984. Kósáné Ormai Vera: Beilleszkedési nehézségek és az iskola Tankönyvkiadó. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola: Személyiség. Palásthy Ildikó Db. 2011.

2010. Bp. 13. Palásthy Ildikó: Pszichológiai vizsgálati módszerek győjteménye Db. 1994. 181 o.1976.. Arany Erzsébet-Girasek János-Pinczésné dr.. Dr. 12. Püsök Józsefné: Gyermekkori kötıdések vizsgálata Flakkus Kiadó. 10. 11. Bp. 43 .8. 77 o. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó. Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk AduPrint Kiadó. 175 o. 1998. Dobák István-Vastagh Zoltánné-Vastagh Zoltán: Így ismertük meg a diákközösséget Tankönyvkiadó. 103 o. 315 o. Szabó István: Bevezetés a szociálpszichológiába Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp.2011. 9. Dr.. Bp. 1996. 351 o.

b.b..………………….b.b.……………….………………c. 8. melléklet KÉRDİÍV 1.. 9.……………. Az én nevem és osztályom:………………………………………………. Kikkel nem játszanak szívesen a gyerekek? a.b. ha bajba kerülne? a.……………….……………….…………………. 5.………………….…………….……………… c.……………….MELLÉKLET 1.…………………. 7. Kiket hívnál meg. Ha nagy bajba kerülnél..……………….c.. Melyik társad védene meg.………………c..b.………………..…………….b.……………… c. Osztálykiránduláson kikkel aludnál szívesen egy szobában? a.………………. c.c.. akiket a társaid közül a legjobban szeretnek? a. ha bulit rendeznél? a. Kik a legjobb barátaid az osztályban? a. Kit védenél meg.………………… 4.……………… b.…………………. Kik nem találtak eddig barátot az osztályban? a.………………. 10.c.b. Kik azok. az osztálytársaid közül kire számítanál leginkább? a...c.………………… 2.…………….………………. 6.……………….………………b.………………. sz.………………… 3.c. ha valaki bántani akarna? a. Kitıl nem várhatnál segítséget? a..……………. 44 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful