You are on page 1of 9

Kenesei István: A nyelv és a nyelvek (231- 258) Beszéd és gondolkodás

A filozófia, a nyelvészet és a pszichológia vizsgálja, hogy mi lehet a kapcsolat a gondolkodás és nyelv, a gondolkodás és beszéd között.

Filozófus: létezhet-e gondolkodás nyelv megléte nélkül? A nyelv a tőle független gondolatok közvetítője vagy a gondolat létezési formája?

Nyelvészet: a nyelvek különbségei befolyásolják-e a megismerés folyamatát? Hogyan érzékelik a különböző nyelvű népek a világot? Azonos világképet tudnak-e kialakítani?

Pszichológia: Mi a szerepe az egyén gondolkodási folyamataiban az önmagának szóló belső beszédnek?

Gondolunk valamit, és aztán kimondjuk vagy már eleve nyelvi formában gondoljuk azt amit mondunk?

Eek még ma is kérdések. A nyelv és a beszéd megkülönböztetése

Egymással összefüggő, de szét is választható két kérdés ugyanis az, hogy: A nyelv, mint társadalmilag rögzített jelek és szabályok rendszere, milyen hatással van a gondolkodás lehetőségeire, arra, hogy egyáltalán hogyan tudunk gondolkodni? És fordítva: az emberi gondolkodás és megismerés törvényszerűségei hogyan magyarázzák a nyelv egyes szabályszerűségeit?

a szűkebb a GONDOLKODÁS/ A gondolkodás és nyelvi elemzések viszonyának terepe a téri kifejezések (rag. mint a nyelv egyéni és alkalomszerű felhasználása egyéni gondolkodási folyamatainkban? Mindig beszédben gondolkodunk-e? És mindig gondolkodunk-e. falban Vonatkoztatási tárgy + céltárgy: célszerűbb azt mondani. arra jobban emlékszek. névutó. falnál. (Pl.: falon.Milyen szerepet játszik a beszéd.: eleje.: O-O ez egy szemüveg J ) Gondolkodás: Az eredetileg kommunikációs szerepű beszéd folyamatosan válik a megismerési folyamatokat szervező eszközzé. Asszimetria van a nyelvben a forma és téri viszonyok kódolásában /forma érzékeny. A téri nyelv összefügg a látás és térmegismerés kettős rendszerével. A beszéd közvetítő szerepe a megismerési folyamatokban: Emlékezés: Mennyire befolyásolja a beszéd az emlékezést? Nagyon. hogy a kapu a bicikli mellett van.- . ha beszélünk? Gondolkodás 2 féle értelmezése van: Tágabb: gondolkodás és nyelv (vagy beszéd): ingerektől viszonylag függetlenedő „belső” folyamat pl.bögre Tárgyak vizuális felbontása pl. zártabb rendszer/ Forma érzékeny főnévi rendszert használunk pl. mint. állandóan bővülő. nyitott rendszer áll szemben formára kevésbé figyelő. A beszéd közvetítő szerepe a tanulásban és emlékezésben is több lépcsőn alakul ki: 1. háta Téri viszonyok pl. Mert ha kapok egy ábrát és megnevezik. mint amit nem neveznek meg. észlelés Szűkebb: új feladat megoldásakor végzett belső munka /innentől a tágabb a MEGISMERÉS. igekötő).: csésze. hogy a bicikli a kapu mellett van.: emlékezés.

megoldás eszközévé. Mivel a beszéd fokozatosan válik a gondolkodás eszközévé. kérdezünk. hanem a személyek közötti cselekvésé. Ábrákat. Ilyen.: számtanpéldák megoldásánál folyamatosan le tudjuk állítani beszélőszerveinket. hanem különböző cselekvéseket végzünk (fenyegetünk. vagy ha bonyolult. Távirati stílus jellemzi (ismert és új információ közül csak az új fogalmazódik meg) à nyílt. tervezés. összehasonlítás. amikor pl. képeket magunkban mindig megnevezünk. artikulációs izmok működése figyelhető meg. de magában igen). s eközben belső beszéddé válik. . motyogunk). Belső beszéd: hangtalan. vagyis a belső beszéd egyre jobban közelít a nyílt.felhasználja a gyerek a mások által adott címkéket 2. Konklúzió: Ez egy fejlődési folyamat. A beszéd elsődlegesen nem a gondolkodás. a külső kommunikatív beszéd fokozatosan a kiemelés. – maga is produkál közvetítő megnevezéseket 3. Minden beszéd megnyilvánulás mögött komoly tervezési folyamat van. A pszichológia válasza tehát: a beszéd a gondolkodás igen fontos eszköze. Hiszen a beszéd folyamatosan válik a gondolkodás eszközévé. hogy a másik mit ismerhet már. kommunikatív beszédhez képest másodlagos a belső beszéd. külső beszédhez. és ebben az értelemben nem mindig gondolkozunk amikor beszélünk. akkor le is írjuk és hosszabb idő után már a leírás formájában emlékszünk rá. – bensővé válik (nem mondja ki hangosan. a belső feladatmegoldás eszköze. (Pl. Mindig beszédben gondolkodunk-e? Gyakran magunkban is beszélünk gondolkodáskor. egyébként meg a belső beszéd fokozatosan visszaszorul az agyi központok izgalmára. A nyelvi feladatoknál meg a feladat nehézségével párhuzamosan nő a beszélőizmok tevékenysége. de nem mindig beszédben gondolkodunk. Kérdés: a belső beszéd mindig. tájékoztatunk). minden helyzetben a gondolkodás megvalósítója-e? Belső beszédkor valamilyen feladathelyzetben az agyi beszédmozgató központok izgalma. A feladatmegoldás közben az aktív hangképzés a feladatok nehéz pontjainál jelenik meg. ezt is úgy szervezzük.

hogy a többi emberrel való kommunikációtól függetlenül. A megismerés a világ visszatükrözése. tudatában végbemenő gondolati tevékenység. Az ember kettős viszonyt alakít ki a világhoz: cselekvő és megismerő. mert az ember világhoz való gyakorlati és megismerő viszonyában. Míg a gondolkodással megértjük és megismerjük a világot. képzeteink összehasonlítása alapján. informatika és a nyelvészet is. Mivel a gondolkodás az ember megkülönböztető jegye. pszichológia. Vagyis az egyes ember lelkében. bár a gondolkodással további műveleteket is hajtunk még végre racionalizmus: velünk született a gondolkodás képessége. a megismerés eszközeként írjuk le (kognitív szerep). Amikor a gondolatok közléseként vizsgáljuk. A nyelvben mindkettő benne van: a nyelvhasználat maga is cselekvés és a megismerés feltétele is. addig a nyelvvel kifejezzük és közöljük gondolatainkat. tudás és emberi természet. A kognitív tudományok a világnak az agy által létrehozott reprezentációi. A megismerés individuális.Nyelv és megismerés Filozófia szempontból azért fontos a nyelv és gondolkodás viszonya. Nyelv és gondolkodás két külön képesség egy filozófiai elképzelés szerint. Eszerint az ember képes arra. Kognitív tudományokhoz tartozik az ismeretelmélet. fogalmaink egy része is. akkor cselekvés (kommunikatív cselekvések végrehajtásának eszköze). gondolatilag reprezentálja a világot. egyénhez kötött jelenség. így a nyelvvel szemben elsődleges. A nyelv megismerésben játszott szerepét azért tárgyalják sokszor a nyelv és gondolkodás problémájaként. ember és világ viszonyának jobb megértéséhez. A filozófiai vizsgálódások így hozzájárulnak a gondolkodás. Amikor a nyelvet gondolatok kifejezéseként vizsgáljuk. Ennek 2 ága van: empirizmus: a külvilágot reprezentáló gondolati képmásokat. ennek rendelődik alá a kommunikatív funkció. elmebeli képeket a külső ingerek okokozati viszonyban hozzák létre. illetve az ember többi élőlénytől való megkülönböztetésében fontos szerepe van a gondolkodás logikai műveleteinek. /Ezzel szemben az empirizmus: életünk során fejlődik ki a gondolkodás érzékleteink. mert a gondolkodás csak a nyelv segítségével hozzáférhető./ . logika. A nyelv elsődleges funkciója a gondolkodás kifejezése. a logikusan gondolkodni tudó emberi lény sajátja.

Mindkettő (empirizmus. legalább is biztosra ezt nem tudhatjuk. bármikor felülbírálható és ellenőrizhető. Az ismeretnek nyelvi formát kell öltenie. a megértést a szóhasználatra vonatkozó szabályok ismeretétől teszi függővé. Mivel. Létezik-e ilyen privát nyelv? Nyelvünk valamely része lehet-e privát? Használatelmélet: a szójelentést nem mentális tárgyként fogja fel. Amit teszek csak bizonyos szabályok alapján tudom megtenni. a nyelvközösség nyelvi szabályai szerint. Így egy álomkép. Ez pedig nyilvános mércét kritériumot követel. és csak én érthetem őket. Amit ismeretnek nevezünk. Tehát: valamely fájdalomérzetet csak én érzem. akik szerint gondolkodás és megismerés nyelvileg feltételezett.Persze a tapasztalat is fontos. Saját érzeteim előfordulásáról csak nekem lehet tudomásom. ha nyelvünk privát lenne. Ennek alátámasztása: Jelentéselmélet: nyelv és gondolkodás szétválasztása. A tapasztalati adat itt az érzet – adat. A privát nyelv nem a kommunikáció eszköze. de logikailag más is megfejtheti. (például a fájdalomérzetet tekintik a fájdalom szó jelentésének. mert nem ugyanazt érezzük. Mindenki csakis a saját testéből tanulhatja ezt önmegfigyelés útján). Olyan nyelvek. ezen belül a nyelv másodlagos. racionalizmus) szerint: a nyelv kognitív funkciója az emlékezésben és az ismeretek átadásában érvényesül. hogy megbízható. Nem csak a gondolkodás fogalma (tág. akkor nem lenne értelme megismerésről beszélni. hallucináció nem lehet ismeret. mert vele aktualizáljuk a velünk született eszméket és mert eszméinket a tapasztalatra alkalmazzuk. szűk) okoz nehézséget. mert a fordítás lényege a jelentés változatlansága). annak jellemzője. A privát nyelvet logikailag lehetetlen megérteni. Jelentéselmélet egy következménye a privát nyelv. de a különbség nem lehet. ugyanazt a gondolatot sokféle módon lehet kifejezni (Bár más a Süt a nap angolul és németül. megnevezem. bár e szavak függetlenek a nyilvánosan megfigyelhető jelenségektől. . a kommunikáció szükségleteiből nem is vezethető le. Sokféle nyelv van. hisz az új szó grammatikája elő van készítve a nyelvben. A vita azok táborát erősítette. melynek minden szava az egyén saját tapasztalati adatait jelöli. A nyelv fogalma is sokrétű.

Az is előfordul. filozófia módszereivel vizsgálható. nyelvhasználatot. Előfordul.” Sok filozófus szerint létezik a gondolkodás nyelve.A nyelv és gondolkodás viszonyának problémája két féle típusú problémát rejt magába: Nyelvi rendszer értelmében vett nyelv és gondolkodás Egyéni beszédtevékenység és gondolkodás viszonya Empirikus. vagy hogy a nyelvi formák és a gondolkodás formái logikailag analógok (hasonlóak) egymással. az ismer már legalább egy emberi nyelvet. hogy relatív értelemben van-e privát nyelv használat. nem arra. A filozófiát logikai kijelentések érdeklik: mi a viszony emberi nyelv és gondolkodás között? A válaszhoz fontosak a privát nyelv körüli érvek. A privát nyelv tagadása a logikai értelemben vett privát nyelvre vonatkozik. ténybeli viszony. mivel rendszerűség. Ismeri a szabálykövető magatartás egy formáját. . titkos írást csinál. A nyelvhasználat során műveleteket végzünk. Kapcsolatuk szükségszerű nem esetleges. és kreativitás (újra alkotás képessége) jellemzi. melyek segítségével formális struktúrákat alkotunk és alakítunk át. A grammatikai szabályok formaiak. A gondolkodásról is elmondható ez: formális struktúrákon való műveletvégzés. A magánhasználat előfeltételezi a nyilvános használatot. a gondolatok kifejezésére szolgáló nyelv a kommunikáció eszközéül szolgáló nyelvet. hogy valaki olyan titkos nyelvet dolgoz ki. mely minden beszélt nyelvtől különbözik. A nyelvnek e jellemzőjét a részekből való összeszerkesztettség (kompozicionalitás) magyarázza. mint a nyelvet is. arra vonatkoznak. például eltérően használva az érzet szavakat. hogy a más – más tapasztalatok alapján máshogy értelmezzük a szavakat. Maga a gondolat e szerint nyelvi természetű. rendelkezik egy grammatikával. Aki érzeteiről beszél. megfejtés elvi lehetősége. amit a nyelv formai oldalának nevezünk. mint elménkben megfogalmazni vagy kimondani egy mondatot a gondolkodás nyelvén. De fennáll a tisztázás. belső nyelv segítségével fogalmazzuk meg. így csak tapasztalati tudományok. hogy a gondolkodásnak és a nyelvnek analóg feltételei vannak. melyet tényleg csak maga ért. főleg pszichológia. Azt értjük tehát azon. hogy a nyelv és gondolkodás logikailag feltételezik egymást. Szent Ágoston: „gondolatainkat egy mindannyiunk számára azonos. Megfogalmazni egy gondolatot annyi. Nyelv és gondolkodás logikailag feltételezi egymást.

formalizált nyelvek: technikai. vagyis a gondolatok tartalmának összetevőik tartalmától és az összetétel módjától kell függenie. KRESZ esetében. tudományos célból szándékosan. Ha ez így van. E jelrendszerek felosztása sokrétű: másodlagos nyelv: pl.: a nem nyelvi alapú művészetek nyelvei mesterséges. nyelvtől. matek. // A tökéletes nyelvre irányulnak kutatások. hogy a mondat nem alkotórészeinek egyszerű összege. hogy leírja a természetes nyelveket.: nem a Háború és béke. Mesterséges: egyszerű fogalmakhoz. Mesterséges. Adott tapasztalat és gondolat elválaszthatatlan a kifejezési eszköztől. A nyelv és gondolkodás viszonyára vonatkozó kérdés megválaszolását a nyelv fogalmainak további értelmezései is befolyásolják. formalizált: minden formalizált nyelv mesterséges. A természetes nyelvek logikai szerkezetét modellálják. Az általános nyelvészetnek (emberi nyelvek egyetemes vonásaival foglalkozik) és az elméleti nyelvészetnek is (nyelvi jelenségek leírás. kombinációkhoz grafikai jelet. jelkombinációt rendelnek. de fordítva ez nem mindig igaz. hanem a jelkészlet. melynek eszközeivel a művész megfogalmazta. Léteznek jelrendszerek. A nyelv feladata. a természetes nyelvekre épülnek közvetlenül.: költészet. Formalizált: modern logika rendszerei. .E szerint a gondolkodásnak is kompozicionalista természetűnek kell lenni. Azon a felismerésen alapulnak. magyarázata) végső vonatkoztatási pontja a természetes nyelvek. mint a művészetek. A természetes nyelvek kognitív szempontból tökéletlenek (inkább akadályai. vagy erőteljesen függnek tőlük pl. hanem ahhoz képest minőségileg új képződmény. akkor létezik a gondolkodás nyelve. itt épp a regényforma). tervszerűen hozzák őket létre // A másodlagos (pl. a nyelvi jelentés saját szerkezettel bíró alapegysége. melyet az alkotó használt. mintsem elősegítői a világos gondolkodásnak és megismerésnek).

Nem ugyanúgy birtokolják a szó jelentéséhez szükséges tudást. és sajátos tevékenység eredményeként. ha a hangsornak jelentést tulajdonítunk.tárgyi. az aranyműves és az átlagember. Cselekvésként azonosítani kell (állítás. (Pl.: hangsor fizikai jellemzőinek megadása) nem tudjuk nyelvi megnyilatkozásként azonosítani. ami a megnyilatkozásban eleve benn van (pl. hogy milyen más szavakkal kapcsolható össze. hogy a szót megértjük. . fenyegetés stb. nyelvi cselekvés szerkezetek) még elvontabb leképeződései. (Pl. szabályai elvont szinten a valóságos cselekvésformák szabályrendszerének felel meg. Ismerni kell tehát azokat a szókapcsolatokat. kézikönyvek. Egyetemes kifejezhetőség: minden emberi nyelv képes kifejleszteni magából az eszközöket bármilyen gondolat vagy ismeret kifejezésére. A nyelvi cselekvés az emberi cselekvés jegyeit viseli magán. Mégis sikeresen használják szótárak.: aranyat máshogy ismeri a vegyész. illetve tudnunk kell. A cselekvés leírása fizikai és intencionális (szándékot kifejező). Ezért beszélhetünk „”nyelvi cselekvésről. A nyelvi cselekvés műveletvégzés. akiktől/ amelyekből a közösség felvilágosítást kaphat). „nyelvi munkáról”. A nyelvben ismeretek halmozódnak fel. természetes nyelvbe ágyazva vezetik be a jól meghatározott terminusokat és a formális matematikai leírás eszközeit). csak tudományok nyelvei vannak. A nyelv maga is felfogható sajátos tevékenységként. velük beszéli meg a nyelvközösség többi tagja. szakértők által. de nem lehet. minden tudományt átfogó tudományos nyelvet. A gondolkodás e műveleti struktúrák (anyagi. Egy szó ismerete az a képesség. Minek vegyük a megnyilatkozást. A nyelvi cselekvésre is vonatkozik ez.Ki akartak alakítani egyetlen. és „nyelvi munkamegosztásról”. A nyelvi munkamegosztás: minden természetes nyelv legtöbb kifejezését csak néhány beszélő ismeri. ígéret. De a sétálok…az nem jó.: ígérem… ígéret cselekedetének tényleges kimondása. És tudnunk kell azt is. hanem az adott közösség tapasztalatait. egységes.). csak akkor. Csak fizikai jellemzéssel a beszédet (pl. Lokúciós szint: szótári jelentés + jelentéstani szabályok /TARTALOM/ Illokúciós erő: a megnyilatkozással milyen cselekvést hajtunk végre. mert kimondása nem sétálás). hogy milyen cselekvési szándék van benne. „kommunikatív cselekvésről”. általuk használja. /CSELEKVÉSI SZÁNDÉK/ Performatív megnyilatkozás: a szó kimondása egybeesik azzal a cselekvéssel. melyeknek a szó jelentésének létrehozásában szerepe van. A tudás nem a világ lényegi szerkezetét tükrözi. ezek persze rokonságban egymással.: a matek kevert technikai nyelv. Ideális szakértő maga a nyelvközösség.

A nyelv szubjektuma. . hordozója sohasem az egyes ember. hanem egy közösség.