Tanulási zavarok terápiája

A Gyarmathy Éva által kidolgozott fejlesztő anyag a Porkolábné-féle programmal rokon, viszont annyiban különbözik, hogy a pszichomotórium célzott fejlesztése mellett az ingerfelvétel és feldolgozás szintjén is nyújt fejlesztési lehetőséget. A terápia során alkalmazott játékok és gyakorlatok a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztésére szolgálnak. Ez a fejlesztési program nem kifejezetten prevenciós célú, hanem már a kisiskolában meglevő diszlexia korrigálására is felhasználható terápia. A fejlesztő anyag jellemzője, hogy nem ad konkrét tervet a foglalkozásokra, hanem szempontokat kínál és gyakorlati anyagot nyújt. A tanulási zavarok szindrómát különböző eredetű és igen változatos tünetegyüttes jellemzi, amelyhez a környezeti tényezők és hatások sokfélesége szintén társul. Ezért a pedagógus csak a helyi igényekhez és lehetőségekhez alkalmazkodva, megfelelő ismeretek és anyagok birtokában képesek hatékony fejlesztést végezni.

A fejlesztő foglalkozások kialakítása: Amikor tervet készítünk a fejlesztő foglalkozásokra, nagyon sok szempontot kell figyelembe vennünk. Szervezhetünk egyéni vagy csoportos (4-5 gyermek) foglalkozásokat. Az egyéni foglalkozásokat sokkal célzottabban választhatjuk ki a megfelelő játékokat, mint amikor 4 – 5 gyerekre tervezünk. A fejlesztés során egy másik nagyon fontos dolog, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni az eredményes fejlesztés érdekében az, hogy a szülők együttműködjenek a terapeutával. Ebben az esetben megfelelő játékokat javasolhatunk otthonra és így megsokszorosítva a gyakorlási időt. Nagyon fontos, hogy a foglalkozások hangulata legyen játékos, kreatív és gyakorló jellegű. A foglalkozásoknak legyen egy bevezető és egy lezáró szakasza, mert ez strukturálja, és egyfajta biztonságot nyújt. Továbbá nagyon fontos a rendszeresség a foglalkozások időpontja és helye tekintetében (ugyanazon a napon, ugyanabban az órában és ugyanott találkozzunk a gyerekkel). A foglalkozások 30 – 45 percesek és lehetőleg nyugodt, ingerszegény környezetben folyjon a foglalkozás. Nagyon fontos, hogy minden foglalkozás után írjuk le megfigyeléseinket, gondolatainkat, érzéseinket a fontosabb csoporttörténésekről.

Ezek a nagymozgások. mint hely és eszközlehetőségek. GYAKORLATOK ÉS JÁTÉKOK . A gyakorlatok kiegészíthetőek. Egy másik fontos változás az anyagban. mozgásos tevékenységekben már megfelelő szintre tudunk hozni. ritmusérzék fejlesztése. míg a tanulás zavarokkal küszködő gyermek legnagyobb részére inkább a globális információkezelés jellemző. de ez nem jelenti azt. hogy a fejlesztésben vannak kiemelt területek. amelyeket játékos. aktív tevékenységre építő gyakorlatok hátterébe szorulnak. ha pontosan tudjuk minden egyes gyereknél. Éppen ezért dolgozatomban részletesebben próbálom minden fejleszthető területen a gyakorlatokat kiegészíteni. hogy a játékokat. I. A verbális szövegeket mozgással színezzük. valamint a saját érdeklődésünk. A papír – ceruza fejlesztés az életkor előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap. újabb változatokat lehet kitalálni. A Meixner Ildikó által kidolgozott terápia a Gyarmati Éva által kidolgozott terápiától abban különbözik. beszéddel gazdagítsuk. szókincsfejlesztés. A fejlesztő programot 5 – 10 éves gyerekekkel végezhetjük. hogy a foglalkozások során minél többet beszéltessük a gyereket. egyszerre jelen levő ingerekkel tudnak jól teljesíteni. A fejlesztési területek a következők: A beszéd fejlesztése. hogy az írás. olvasás. hogy a mozgásos. hogy a fejlesztési területek kissé eltérnek. amelyek fejlesztése több funkciót is betölt. a testséma és a tapintás. A feladatlapok akkor hatékonyak. ha azokat a képességeket. papíron is gyakorolhatja. és az olvasástanítás során a módszerük a szintetikus olvasástanítási módszer.A fejlesztő anyag jellemzői és felépítése: Fontos tudnunk. a gyermek két dimenzióban. analitikus megközelítést kívánó feladatsort is tartalmaz. szem előtt tartva olyan fontos tényezőket is. számolás elsősorban egymás utáni. térbeli tájékozódás fejlesztése. Nagyon fontos. új játékokat lehet kitalálni. óvodai és napközis foglalkozások keretében egyaránt. és mi is igyekezzünk minél többször verbálisan gazdagítani a gyakorlatokat. hogy mit kell fejlesztenünk és mivel. a mozgást verbális anyaggal. A Gyarmathy Éva által kialakított fejlesztő anyag sorbarendezéses. Ennek jelentősége abban rejlik. A fejlesztő foglalkozásokhoz ki tudjuk válogatni a legmegfelelőbb gyakorlatokat. Éppen ezért a fejlesztés akkor a leghatékonyabb. gyakorlatokat különböző feladatlapok egészítik ki. lépésről lépésre történő foglalkozást kíván.

fejen tárgyakat szállítsanak könyvet. A játék lényege. füzetet. hátra. EGYENSÚLY A fejlesztés célja a test egyensúlyának fenntartása. a ritmikus képek megértésének és kifejezésének képessége adja az alapot a haladó perceptuó – motoros gyakorlatokhoz. élményeket szerezzenek testükkel kapcsolatosan. TESTSÉMA A környezetben való tájékozódáshoz az első kiinduló pont a saját testünk. a. botocskák. keresztezett lábbal). babzsák. Gyakorlatok: Tájékozódás a testen     a gyerekeknek különböző utasításokat adunk. egy másik játék lehet a „létrán lépegetés”. törülközőt. vándorolj!”. kezükkel. labdát . A játék során karikákra van szükségünk. kettesével lépve. 2. amit a padlóra helyezünk. középhaladó és haladó szint szerint. Ebben az esetben nagyon fontos. „Tárgyátadás” – kis tárgyakat vállukkal. Gyakorlatok: Három szint szerint vannak a feladatok. az útnak indítja a fákat a mondatocskával (Fácska vándorolj!) és azt is mondja hogyan kell menni (guggolva. Kezdő szint: . ugyancsak egy jól alkalmazható játék a „Fácska. futva.az utolsó padra. és minden gyerek egy karikába be kell álljon. kezdő. A testünkről való információkat már csecsemőkortól kezdődően fokozatosan sajátítjuk el. akadályba ütközik. valamit cipelve vagy egyensúlyozva. fedezzük fel. hogy a gyerekeknek tudatosítsuk testrészeiket. Csoportosan is lehet láncban az egyik helyről a másikra juttatni dolgokat. hogy eggyel kevesebb karika van. bal lábon. hogy a gyerekek különböző tárgyakat visznek egy megadott helyre valamelyik testrészük segítségével. Közben ő is elindul és szerez magának helyet. vállon. komoly zavart szenvedhet a mozgáskoordináció és az észlelés. Egy lefektetett létra fokai között maj fokain mennek előre. Az egyik fejlesztő játék. Pl: kézháton. Az akinek nem jutott karika. Ehhez a megfelelő tárgyak: kendő. Amennyiben ez a folyamat gátolt. lábujjakkal próbálják egymásnak adogatni.1.

lábujjhegyen áll és közben tízig számol. „Krumplifutás”. melléje tehetünk virágokat. gombát. Játékok:   „Erdei séta”. Ugródeszka: ugráljanak ugródeszkán vagy ugrószőnyegen. és ötig számol. amelyet a gyerek át kell ugorjon. papírfákat. Rakjanak egymásra építő kockákat. dámaköveket. c. b. Akadályokat is lehet tenni. A gyerek előre és hátra járkál. Megfordított távcső: a gyerek egy megfordított helyzetű távcsövet tart a szeme előtt és egy vonalon vagy járó deszkán kell végigmenjen. Az útra akadályokat is rakhatunk. TÉRI ORIENTÁCIÓ: A térorientációs gyakorlatoknál a gyerekeknek önmagukat kel a külső környezetben elhelyezniük. Majd a másik lábán áll és fokozatosan hosszabbítja az állási időt. hogy a gyerekek ne ejtsék ki a krumplit a kanálból. Egyensúly deszka: álljunk tízig számolva szélesen alátámasztott egyensúly deszkán és később fokozatosan csökkentsük az alátámasztás méretét. Építsenek kártyavárat. keze oldalsó középtartásban van. A lényeg. de kezükben egy kanál van és abban krumpli. Ugrókötelezés. Egyensúly gerenda: sétáljon kettő – négyhez arányban alátámasztott egyensúly gerendán és ha lehetséges változó ritmusú dobütésre és zenére mozogjon. „Tedd rá a csúcsot!”.a gyerekek egy adott helyre kell eljussanak. Ezeket a gyakorlatokat különböző ritmusú zenével lehet társítani ami a ritmusérzéküket is fejleszti.   Lábujjhegyen járás: előre és hátrafele szalad. amit a gyerek séta közben összeszedhet. Haladó szint:    Egyensúly magas gerendán: a földtől kb. 1 méter magasságban helyben járás. Egy lábon állás: egy lábon állva. egyensúly játékok: „Cél a torony!”.a földre egy utat rajzolunk és ez lesz az út. Mivel sok tanulási és feladat megoldási helyzet megkívánja az irányokban való eligazodást. és az elején segítsük megtartani az egyensúlyt. Egyszerű kerékpár: a gyereknek már megtaníthatjuk az egyszerű kerékpár használatát. 3. Középhaladó szint:     Egyensúly staféta: a fejükön levő könyvel sétálnak vagy esetleg valamilyen zenére mozognak. ezért ezeknek a gyakorlatoknak a .

Rajzolás: jelöljük meg a papír vagy tábla oldalát. nyugati és keleti irányt. Térképek: Állapítsák meg az irányokat a városi és területi térképen. Pl. b. Olyan játékokat játszunk a gyerekekkel amelyben égtájakhoz megfelelően kell magukat elhelyezni. Tájékozódás a testen:       Kéz és láb azonosítása: a gyerek jobb kezére és lábára piros szalagot teszünk és játszunk. Zene és ritmus: játszunk indulókat és adjunk utasításokat. Fent-lent.délre ugrani”. középső felére. A tanítást a saját testen való tájékozódással kezdjük. „A jobb tenyeredbe rajzolj egy X-et”. Pl: „Balázska menj északra Jánoshoz”. jobb.végzése különösen fontos. Alkalmazás és általánosítás:    Kép azonosítása: használjunk képeket. Egyéb testrészek: tanítsuk meg melyik a jobb és bal fül. kéz.északra ugrani . c. „A bal kezed ujjait fesd be zöldre”. folytatódik a tárgyak viszonyával. Ellentétes parancsok: utasítsuk a tanulókat úgy. pl.”. váll stb. „Ülj le arra a székre amelyik a bal felemen van” Az ujjak helyének definíciója: Pl. felső. „A vezér azt mondja. tárgyakon. fölött-alatt fogalmának elsajátítása: különböző utasításokat adunk a gyereknek. Doboljatok a bal lábatokkal. Orientáció táblán és papíron: gyakorolják a jelöléseket a papíron és a táblán az irányokkal kapcsolatosan. alsó. Viszonyok tárgyakon:        Papír jelölés: irányítás után a gyerekkel rajzoltassunk a papír bal. amelyiket mozgatja majd ő is kell utánozza. a. Ebben az esetben is játsszuk a „Kövesd a vezért” játékot. „Rázd meg a bal lábadat”. „Fogd meg a bal (jobb) válladat”. Pl. Szökdelés zenére: „Beugrani – kiugrani . konkrét helyzetekkel. déli. lábujjak. hogy ellentétes irányokkal válaszoljanak. diafilmeket és filmeket az irányok megbeszéléséhez. . Égtájak: tanítsuk meg az északi. Használjunk golyós táblát. Teljes test mozgás: „Menj el Mária bal oldalán”. ahonnan a gyerek el kezd rajzolni. hogy érintsed a jobb kezeddel a padlót. Mindennapi tárgyak: tanítsuk meg a bal és jobb oldalt megkülönböztetni állatokon. „Emeld fel a jobb (bal) kezedet”. Test utánzás: a tanár különböző mozgásokat produkál és a gyerek meg kell azt a testrészét nevezze.

 Soralkotó tevékenységek: rendezzenek el puzzle vagy rajzfilm képsorokat asztalon. egyéb észleletekhez és a mozgáshoz való kapcsolását célozza. a. a szemmozgás koordináció fejlesztése. Egyik gyerek hátrafele megy. akiket a személy meg kell érintsen. Rendezzék el a fa számsort vagy a betűformákat balról jobbra. ami már a téri irányulás egy magasabb formája. Az aktivitást a látáshoz kötő gyakorlatok segítik a szem-kéz koordinációjának fejlődését. ha a gyerekek biztosak a jobb és bal megkülönböztetésében. Ezért fontos a vizuális diszkrimináció fejlesztése. Ezt a játékot akkor játszhatjuk. padlón balról jobbra. a gyerekek irányítják. több elemet és azok egymáshoz való viszonyát tartalmazza. 4. Játékok:   „Robotirányítás”. „Mi van feljebb és lejjebb?” Játékosan elbeszélgetünk a fent és lent levő tárgyakat összehasonlítva. de csak irányt jelölő szavakat használnak. Ezek után a gyerek visszajön a terembe és a többiek utasításai szerint cselekszik. hogy a gyerek integrálni tudja a vizuális információkat. Játékok az egymás utáni sorozatok követésének fejlesztésére:   „Mi van messzebb?” a gyerekeknek két-két távolságot kell összehasonlítsanak.ez páros játék. leírása integrálja a vizuális tapasztalatokat a nyelvi funkciókkal. Bal kezed fele két lépés). Ha a gyermek már jól kiismeri magát az alapvető téri relációk között. A többi gyerekek kijelölnek tárgyakat vagy személyeket. térpercepciós megismeréssel kapcsolatos élmények. a finommozgás javulása az írás eredményességét növeli. ezek megfogalmazása. A látás pszichofizikai folyamat. Szemlélődés révén megfogalmazhatók a gravitációval. hanem a felfogott kép feldolgozását. A téri orientációs zavar egyik speciális esete az egymás utáni sorozatok követésének nehézsége a térben. . fogalmi gondolkodással. LÁTÁS A vizuális észlelés fejlesztése nem a látásélesség javítását jelenti.egy gyerek kimegy a teremből. az alak-háttér megkülönböztetése. a párja pedig irányítja az akadályok között (Jobb kezed fele egy lépés. „Tolatás”. tovább lehet lépni a sorozatok fele. Vizuális diszkrimináció: Vizuális felismerés.

hol találták meg a saját színüket. stb. a gyerekek rámutatnak arra. versenyautók. Folytatás leírás: kép étkezőasztalról tálalás után. pl. Személyleírás: a tanár az osztályban egy gyermekről leírást ad. kérdés. Látótér leírás: az ablakon kinézve a gyerekek leírást adnak a látott tárgyakról. tálcára stb. függőleges. majd a gyerekek megkaphatják azokat. kör. pasztellkrétákat. a természetes formák és tárgyak leírására tükörből. A vizuális felismerés leírása. ujjpozíció. Tárgyak azonosítása: az asztalon levő tárgyak közül az egyikről a tanár leírást ad. állandó tárgyakra fixálni. Kísérletezzenek prizmával. Fokozatosan növeljük a távolságot egészen 6 méterig. Nagyítókészülék: vizsgáljanak meg különböző tárgyakat. a padra. és a gyermek írja le a tárgyat. b. a gyerekek mutassanak rá. szökdelés. elemi részeket. A vizuális felismerés értelmezése:    Gyakorlatok mikroszkóppal: egy és kétszemes mikroszkóppal való tárgyelemzés. különböző minták kisérése (vízszintes. Ilyen típusú gyakorlatokat maga a pedagógus is rengeteget tud összeállítani. és ugyanezt a színt tegyük más krétákkal együtt pl. képtörténeteket kizökkenés nélkül balról jobbra követni. Méret leírás: különböző méretű tárgyak azonosítása. hogy mi történt és mi fog történni. Szemmozgás koordináció: a gyermek mozdulatlan fejjel képes különböző helyeken levő. Képelemzés: nagy képeket használva a megnevezett részeket kell a gyermeknek megmutatnia. c. Példák: sétálás. labdagurítás. átló). Játszanak színpalettával. d. Fénykör: a gyerekeket biztassuk a teleideszkop felderítésére. ha megnézik és leírják azokat. Színek felfedezése: először nézzenek alapszíneket majd festékeket. Vizuális orientáció: adjunk a gyereknek egy zsírkrétát. elemzése:      Nézési feladatok: bizonyos távolságról tárgyakat mutatunk. mozgó tárgyakat. A megfigyeléshez és a leíráshoz használjanak kartonpapír csövet. keverjenek rajta színeket.     Ennivaló: az asztalra gyümölcsöket vagy játékokat helyezünk és a gyerekek egy bizonyos távolságról nézhetik. alakokat. a gyerekek rá kell mutassanak a megfelelő tárgyra. .

akik nem voltak a teremben.Ritmusérzék fejlesztése: hangokkal és mozgással történő ritmusfejlesztés. hogy tisztán tudjon beszélni. Másolás és megnevezés. hogy a helyes és helytelen hangokat megkülönböztesse. hogy a hallott hangok irányát meghatározza.Alak és háttér megkülönböztetés: a jelentéssel bíró tárgyak környezetükben való differenciálása vizuális koncentrációt. . amit te nem látsz”: különböző tárgyak elhelyezése az osztályterembe és azok a gyerekek. Hangerőnövelés: a pedagógus az adott versikét elmondja különböző hangerővel. a hiányzó részek megtalálása.(Fejét testét nem mozgatja ) 5. stb.Bim. Versikék: Gazdag Erzsi. Pl. d. Hangdifferenciálás: gyakorlatokat végzünk a mozgásgyakorlatokkal párhuzamosan. b. . Ezen a területen a következőket kell fejlesztenünk: a. hogy egy gyermek helyesen megtanuljon írni és olvasni nélkülözhetetlen. HALLÁS Ahhoz. bam. figyelmet. c. orrlánc”: a gyufásdobozt adogatják egymásnak ujjról ujjra. „Én látom. elrejtett figurák megtalálása. Irányhallás: a gyermek feladata. ha képes differenciálni és sorbarendezni a hangokat. A gyermek feladata. vagy pedig orról orra. Játékok:   „Ujjlánc. Donászy Magda. bam. Pl. szemükkel kell keressék azokat.Hej danárom. majd a sorok olvasása során történő hangnöveléssel. Hangerősség és hangminőség észlelése: különböző hangok produkálása bizonyos hangerővel és hangminőséggel. A megfelelő artikulációt akkor tudja elsajátítani. és stabilitást követel. egymást fedő figurák megjelölése.

. ezért gyakran az egyes szavakból nem áll össze számukra a mondat. Pl. a. tárgyakat kell felsorolják a gyerekek. beszédtechnikai gyakorlatokat a pedagógus elmondja és a gyermek megismétli. amelyet a mozgással is ötvözhetünk. csoportosítása. vagy szótagot. c. valamint versritmusú szólások kötetlen beszéd során. és időmértékes szövegmondással. Manipulálás jelekkel: kartonból készült kis és nagy betűkkel meg számokkal történő játékok. mintamásolás golyós táblán. párosítása. Nagyon fontos számukra. Mintákkal és különböző formákkal történő játékok. b. TAPINTÁS A fejlesztés során célunk a téri formák percepciója és a tárgyak egymáshoz viszonyított manipulációjához szükséges motoros készségek alapját képezik a mindennapi életben előforduló nonverbálisan megjelenő problémák megoldásának.Pl. szortírozása. Az idő felfogásával is nehézségeik lehetnek. minta egyeztetése a téri konstrukcióval.Pl. IDŐBELI SORBARENDEZÉS A tanulási zavarokkal küszködő gyermekek az időben túlságosan távol lévő elemeket nem tudják egységként kezelni. vagy pedig szót)” a csoportvezető egy jól látható mozdulatot produkál. 7.. formák elrendezése. 6.. „Adj hozzá egy mozdulatot (vagy betűt. A ritmusérzék fejlesztése történhet különböző hangszerekkel történő feladatok során. Ezt folyamatosan történik. Weöres Sándor Rongyszőnyeg című versgyűjteményéből. minta egyeztetése a mélység különbségeinek figyelembevételével.” a dal éneklése során a piacon vásárolt állatokat. az időtartamok nagyságát és egymással való összefüggését. a mellette levő gyermek meg kell ismételje. Játékok: „Én elmentem a vásárba. és egy mozdulatot adjon hozzá. hogy megtanulják az időbeli viszonyokat. Minták és formák tulajdonságainak megbeszélése és azok készítése a gyakorlat lényege. zöldségeket. Alapvető formák tapintása.

Játékok és feladatok: a. VERBÁLIS SOROZATOK A verbális elemek egymásutániságát. A rejtvények . A szokásosnál nagyobb szünetet hagyunk a szótagok között. A téri orientáció fejlesztésére alkalmasak a következő feladatok: a Labirintus jellegű gyakorlatok: keskeny vonalak között ceruzával húzott vonallal kell a megadott tárgyhoz érkezzen. Inkább többször kapjanak egy-két rejtvényt. Ezek a finom motorikát is fejlesztik. A feladatok megoldása izgalmas rejtvényfejtés kell. játékosságára. Kirakós játékok: Különböző képeket kell a gyermek kirakjon. b. és az iskolában is gyakorolhatnak az olvasás és írás megalapozásához. c. Minden szóra egy pálcika: mondunk egy mondatot és a gyermeknek annyi pálcikát kell lerakjon ahány szót hallott.8. puzzle c. TÉRORIENTÁCIÓ Ebben az esetben a helyzetek felismerése és azonosítása a cél. pl.vagyis a papír-ceruza feladatok . hogy a dolgok milyen irányban helyezkednek el. . II. Eleinte egyszerű 2 -3 szóból álló mondatot mondunk majd ezt fokozatosan nehezítjük. Ennél a feladatnál is szintén 2-3 szavas mondattal kezdjük a gyakorlatokat majd ezt fokozatosan nehezítjük. Mintautánzás: különböző mintákat kell lemásoljon. REJTVÉNYGYŰJTEMÉNY A feladatok során a gyerekek kíváncsiságára. Találd ki hány szó: mondunk egy mondatot és a gyerekeknek meg kell mondaniuk hány szóból áll az. b.segítségével a következő területeket fejlesszük: 1. mint egyszerre sokat. Tudatosodnia kell az irányok megkülönböztetésének és annak. hogy legyen. Robotparancsnok: mint egy robot szótagolva adunk utasításokat és a gyerek azokat az utasításokat el kell végezze. így a gyermek dolgát megnehezítve. belső hatóerejére kell építenünk. rendszerét már óvodáskorban elsajátíthatják a gyerekek.

Térbeli irányok tudatosítása a cél.A kirakós játékok és a mintautánzás a téri viszonyokat. hogy először minél nagyobb méretekben kelljen a ábrát elkészíteni. a nem megfelelően elhelyezkedő tárgyat kell megkeresse. A mellékletekben a feladattípus megtekinthető. egymás utáni logikai rendet kívánó feladatokat el tudják végezni. hogy a gyerek mindig a megfelelő iránytól haladva kövesse a képeket és ne összevissza. A gyakorlatok során vigyázzunk arra. A mellékletekben megtalálható a feladattípus. hullámvonalakat rajzolgat. az elemek egymáshoz való kapcsolatát tudatosítják a gyermekben. majd nagyobb papíron és minél kisebb területeken történő rajzolással folytatjuk. FINOMMOTORIKA FEJLESZTÉSE Az ebben a részben található feladatok az íráshoz szükséges vonalvezetési készséget. Pl. Kezdhetünk a homokozóba rajzolni. Pl. A képek segítik őket. 4. FIGYELEM FEJLESZTÉSE A feladatok során a gyerekeknek balról jobbra kell követniük egy-egy ábrasort és utasítás szerint kell megjelölnie az adott típusú képet. 3. Pl. A szemmozgásirány begyakorlása segít az olvasáshoz szükséges haladási irány megtanulásában. Nézd végig sorba a kutyákat és karikázd be azokat. Vezesd a ceruzával úgy. karikákat. ahogy a fenti képen látod. amelyek ügyesen felemelik a mancsukat. hogy a sorbarendezéses. hogy ne menjen le az útról. . A gyermek egyeneseket. a mozdulatok precizitását kívánják növelni. A gyakorló feladatok során alapszabály. a nyuszi egy tüskebokor körül szalad a kutya elől. TÉRBELI – IDŐBELI SORBARENDEZÉS A feladatok során a lépésről lépésre történő információfeldolgozást gyakoroltatjuk. 2.

és hogy a balról jobra történő sorbarendezés valósuljon meg. ha a feladat végzésekor hangosan kimondják a szavakat. szótagokat. amelyekkel rendelkezik a gyermek. ha a terápia előtt meghatározzuk azokat a képességeket. Holnap Kiadó. időbeli és térbeli sorozatokat tartalmazzanak a feladatok. Csak akkor végezhetünk hatékony munkát. alkotni. hogy alapos munkát végezhessenek. Jó. 5. akkor megfelelő fejlesztést tudunk biztosítani. Hagyjunk elég időt. Budapest Gyarmathy Éva (1991). Ha ezeket feltérképezzük. A képsorozatokat a gyerekeknek összekeverve adjuk oda és az ők feladatuk az lesz. amelyekkel nem rendelkezik vagy a fejlettségi szintjének nem megfelelő. Vinczéné Bíró Etelka (2002). Gyakori beszédhibák a gyermekkorban. rajzokat kell gyűjtenünk. Sorminták és logikai rendek kialakítása a feladat. Mennyiségi. Ilyen feladatokat mi is összeállíthatunk csak képeket. Ezekből a feladatokból egy – egyet adjunk és ne túl gyakran. NYELVI SORBARENDEZÉS Csak akkor kezdjünk el szavakkal is foglalkozni. és éppen ezért a fejlesztő anyagoknak ehhez a sokféleséghez kell alkalmazkodniuk. Montághné Riener Nelli. vagy pedig azokat a képességeket. Mint tudjuk a tanulási nehézségek eredetükben és tüneteikben is sokfélék. ELTE. A feladatok során adjunk elég időt a gyerekeknek gondolkozni. Játékkatalógus: tanulási zavarokkal küzködő gyerekek. A képek kirakásakor törekedjünk arra. keresik a hangokat. és egyszerre csak egy feladatot kapjon. hogy a gyermek a cselekedeteiket értelmezzék.A sorbarendezést fejlesztő gyakorlatok egyik típusában sorozatokat kell befejezni. Ezeket a feladatokat egyénileg és kiscsoportokban is végeztethetjük. A fejlesztő anyag rugalmasan alakítható a gyerekek képességei szerint és ezt a pedagógusnak mindvégig követnie kell. Hány „k” hanggal kezdődő állat képe van itt? Színezd ki azokat. Budapest . amelyeket megtaláltál. hogy megfelelő sorrendbe rakják azokat. PL. A sorbarendezést fejlesztő gyakorlatok másik típusa képekből áll. FELHASZNÁLT IRODALOM Montágh Imre. ha a térbeli és időbeli szekvenciák terén már valahogy elboldogul a gyermek.

már én is tudom!” Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek korai fejlesztése. A tanulási zavarok terápiája. Kudarc nélkül az iskolában.Porkolábné Bíró Katalin (). Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Franz Sedlak. Brigitte Sindelar (2000). Kiadó. Budapest. „De jó. Valett (1996). Robert E. . Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful