KENYERES ZOLTÁN

TÜNDÉRSÍP
WEÖRES SÁNDORRÓL

TARTALOM CSÖNGÉTŐL PÉCSIG I AZ ELSŐ VERSESKÖNYVIG
1. A FELFEDEZÉS PILLANATA 2. GYERMEKKOR 3. ELSŐ VERSEK, ELSŐ ÍRÁSOK 4. VONZÁSOK ÉS VONZÓDÁSOK

II AZ ELSŐ KÖTETEK ÉS A HARMADIK NEMZEDÉK
1. AZ ÖTTORONY VÁROSÁBAN 2. „HIDEG VAN” 3. „A KŐ ÉS AZ EMBER” 4. A NEMZEDÉK SZÁRNYÁN

AZ „ELYSIUM”-TÓL A „TŰZKÚT”-IG I KÖLTŐI FORDULAT
1. A SZEMÉLYISÉG FÖLÖTT 2. SZÜRREALIZMUS ÉS VISSZAVÉTELE

II HOSSZÚÉNEKEK
I. ÉRZELEMELBESZÉLÉS VAGY ÉRZELEMSUGÁRZÁS? 2. A VERSSÉ VÁLT SZEMLÉLET

III JÁTÉKVERSEK
1. A RITMUS SZÖVETTANA 2. A RITMUS JELENTÉSI HATÁRHELYZETE

IV SZONETTEK
I. „RÖGTŐL SZÍVIG MINDEN DALOL” 2. „REJTETT KINCSEK SZÁZADÁT...” 3. A PRÓTEUSZI ÉLET JELENTÉSE 4. A DERŰ MEGTEREMTETT HARMÓNIÁJA

PILLANTÁS A PSYCHÉRE BIBLIOGRÁFIAI JEGYZETEK

Három egész napon át bujtam erdő vadonát, gomba-mezőt, szikla-tetőt bejártam. Három egész napon át faragtam egy furulyát, vadrózsából tündérsipot csináltam.
(MAGYAR ETÜDÖK)

CSÖNGÉTŐL PÉCSIG .

Alig egy hónappal később Bónyi az akkor már harminchárom éves Maróthy Jenőt vezette „ifjú Góliáth”-nak nevezve a siker porondjára. egyszerre és tiszta fénnyel. és valami csodálatos szél simogatna végig. nagy költők. tárcái.. április 14-én jelent meg a Pesti Hírlap százoldalas vasárnapi számában. 1967-ben Nemes György jogosan tiltakozott az Élet és Irodalom-ban az ellen. Cikk. tiszta: a csengés hibátlan. nagyon szépek. Kardos László.kénytelen vele . mint amikor az orgonán a vox humana futamai repkednek..” Ez volt a felfedezés pillanata. és drámái is sűrűn szerepeltek a színházak műsorán.. asszonyok. Olvasom a verseket. A rengeteg levélben rengeteg kézirat. a nagy halom levél. és fölfedező szavai nyomatékául azt a címet adta: „Mint csillag az égen”. Schöpflin Aladár. a futamok tökéletesek. környezetábrázolásainak elevenségét. a frisseség nagy magányával. amely ezeken a hangokon játszik. aki még csak tizenöt éves. csöndes nap a vasárnap. lányok papírra vetett álmaival. A versek szépek. amely szól. a nyakam.) Olykor vasárnapra különösen meggyűlik a posta. Csaknem negyven regénye és elbeszéléskötete jelent meg. s olyan érzés fog el. A lelkes és ma már megmosolyogtatóan szárnyaló cikk 1929. A levelet a Pesti Hírlap szombathelyi tudósítója írta. elbeszélgetünk az idegen. összeülünk a levelekkel. A néma beszélgetés eredménye többnyire az. amely a művészet rejtelmeiből fakad. hogy ráírja az ember a kéziratra . mégis kiemelték mesterségbeli tudását. hogy az irodalomtörténeti ítélet megföllebbezhetetlenül a kispolgári szemléletű szórakoztatók közé sorolja. egyéni és elragadó. hűvös. Felhívja benne a figyelmet egy szombathelyi diákgyerekre. néhány héttel korábban pedig Porzsolt Kálmánt köszöntötte munkásságának ötvenedik évfordulóján olyan melegen és . Szépirodalmi műveiben nem nyilatkozott meg fölfedező hajlam. Mintha pőrén állnék egy elhagyatott sivatagban. A kézben. vers. Egy ilyen vasárnap este. mint amikor a sivatagi homokból belemeríti az ember magát a forró napon a friss. mint amikor a derengő esti égen kitűzi fényes fejét az első csillag. s halálakor. (. sose látott emberek. ismert költők gesztusaira. Novák Károly úr. Fuvalom. de a hang. de olyan korabeli kritikusai. cikkei mégannyit tennének ki. akinek néhány versét mellékeli. ragyogva. Oly zengő és hibátlan és tiszta és gyönyörű a zenéjük. áthatóan. még néhol idegen gesztusokra ismerni. a rengeteg mindenféle írás betűsivatagában egy levél s benne néhány kézirat következett soron. A FELFEDEZÉS PILLANATA „Egy új magyar költőről akarunk itt beszélni. A lelkes méltatás és nagy hírrel beharangozott íróavatás egyébként nem volt példa nélkül való a Pesti Hírlap hasábjain. szomorú »nem«-et. pedig a két világháború közötti korszak legtermékenyebb tollforgatói közé tartozott.a halálos.. elolvasom újból a levelet. elolvasom újból a verseket. Úgy tűnt fel. A posta rengeteg levelet hoz a szerkesztőségbe. én tévedek. tiszta. novella. Bónyi Adorján nevére ma már kevesen emlékeznek. Megborzong az agyam. fölényes szerkesztésmódját. Az ember hazaviszi. Most van a tizenhatodikban. Ezeket a verseket egy gyermek írja? Egy serdülő fiú? Nem. ahogyan mondanivalóit értelmezi.I AZ ELSŐ VERSESKÖNYVIG 1. a gerincem. Bónyi Adorján írta. csobogó vízbe. nem. mint Nagy Lajos. igaz.

hanem a lapnak avval a számával is..” Az összhangot csak Kosztolányi Dezső fanyar epigrammái és a lelkesen fölfedezett szombathelyi diák versei bontották meg. csak később vált dominánssá a . derűsen találgatta. azaz szerb lakossága volt. hogy pontosan eligazodjék a „Mint csillag az égen” olvasásakor. Pekár Gyula Mezzofantiról és a nyelvtanulás jelentőségéről értekezett. és a forradalomra vonatkozó sorokat (a negyvenből huszonkettőt) kihagyta a közlésből. melyeket. De a cikket nemcsak Bónyi egyéb méltatásaival érdemes egybevetni. más országok is keresnek már. mint mondotta. „remediumokat”. A Pesti Hírlap vezércikke e beszéddel foglalkozott. 2. és fenyegető hangon „remediumokat” helyezett kilátásba a megromló parlamentarizmussal szemben. A Blaskovichok nagyszebeni rácok voltak.(. megfeledkezve arról. Ezenkívül az újrafelfedező vagy éppen a lap szerkesztősége elfeledkezett a vers nagyobbik feléről is. nevess. „Édesanyám Blaskovich Mária. A kulturális rovatban megemlékeztek a trónfosztás évfordulójáról. hófúvásos Néma éj volt és sötét. A héten ünnepelték Rákosi Szidi színészi pályájának hatvanadik évfordulóját.... Künn nagy éj volt. Ennek a magyar gyereknek muzsikájával jólesik odahajtani fejünket a titokzatos. A föld kacagva zöld Bársonykabátot ölt.írta . Csönderdőben éldegélt. GYERMEKKOR Weöres Sándor 1913.. egyáltalán nem a gyönyörű sorsról írt.aminek javított változata A hallgatás tornyá-nak megjelenése óta gyűjteményes kötetei élén áll . és Tamás Ernő Arany János ismeretlen verseként közzétette az Április 14-én-t. a rovat részletesen tudósította olvasóit a Nemzeti Színházban rendezett ünnepségről. kegyetlen és gyönyörű magyar sors ölébe (. A XV-XVI.).szárnyalóan.) minden világtörténelmi erő a liberális irányzat felé törtet”. hogy a verset tizenhat évvel korábban Czóbel Ernő közrebocsátotta már a Világ-ban. a héten Bethlen István miniszterelnök tartott zord beszédet a képviselőházban. Szerzője. amikor a kor szellemének megfelelő szép hazafias sorokkal zárta a bemutató értekezést: „Tucatnyi vers. zengése itt zsong a fülünkben. aki már írásának címével („Narancsligetek a Nagy-Alföldön”) sem tanúskodott különösebb valóságérzékről és előrelátásról. június 22-én született Szombathelyen. aki akkortájt kapta az első hosszú nadrágot. mit is érthetett a miniszterelnök remediumokon: „lehetetlen volna fasizmusra vagy más erőhatalmi berendezkedésre gondolni nálunk . A csaknem könyvnyi terjedelmű újságszám összhangjába lényegében Bónyi cikke is jól beleilleszkedett. A napsugár heves. A szám komoruló időben látott napvilágot. melyen megjelent a kormányzó és felesége. ami segíti az utókort abban. árva testvér. amelyben megjelent.így kezdődött: Két élet-vert. és átnyújtották a művésznőnek „a legfelsőbb elismerést jelképező Signum laudist” és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter üdvözletét.. Harsányi Zsolt pedig Baromfi-szimfónia címen ilyen klapanciákat tett közzé: Nevess világ. A tizenhat éves gyerek. A Ballada két testvérről . században Nagyszebennek rác.

„minősítvényi táblázatában” többek között a következők olvashatók: . Néhány évet töltött Pécsett.” (Tóbiás i. s mint fiatal huszártiszt járt az ottani társaságba. és Vas megyében mindenki így is mondta. romantikus életű ember volt. Magyar Műhely. Szabó László: Negyvenhat perc a költővel. ami valószínűleg nem egyéb. tekintve hogy tizenhetedik századi nemeslevelét Weöres Mihály kapta. lelkileg állandóan egymás jelenlétében élnek. hogy lábra kap a »Vöres« változat.) Édesapja hivatásos katonatiszt volt. A szüleim zajosabb élethez voltak szokva. m. hiszen ahogy a felmenőim matriculáit nézegetem. Lehet.. Nagyapám születési anyakönyvi bejegyzésében például Vörös-t látok.” (Cs.. Babits Mihály apjának a hivatali kollégája.” (Tóbiás Áron: Weöres Sándor . Hát akkor úgy látszik. A család latinul tudó. Anyámtól már hat-hét éves koromban olyan olvasmányokat kaptam. nem tudom.. dunántúli név tulajdonképpen.. Sanyi és édesanyja egymás szuggesztiójában. ezt azelőtt senkitől sem hallottam. hivatalnoki família volt. hogy bennem is van kulturális érdeklődés. mint Shakespeare. Majd a Szepességbe kerültek.” (Bertha Bulcsu i.” (Kiss Tamás: Árkádiában éltünk. Az alapja nyilván a név furcsa írásmódja. hol oda helyeztek... És majdnem minden ilyen bejegyzés a régebbi múltban.) „Anyám Pécsett ismerte meg apámat. dupla v-vel. négy nyelven olvasott és beszélt. éreztem lénye szuggesztív hatását. eltér egymástól. Apáméban Weöres van. ha nem szólt.” (Várkonyi Nándor: Pergő évek. A Hadtörténelmi Levéltárban őrzött káderlapján.) Anyám. csendes és enyhe iróniára hajló. hogy a két személy azonos. Életünk. s mint ilyen. Nagy Kornélia debreceni lány volt. akit mint katonatisztet. m. úgyhogy a kényszernyugdíjazás nagy törés volt az életükben. hol ide..)” (Bertha Bulcsu: Meztelen a király.. 1975) „(. aki később pécsi táblai elnök lett. ott a »Vörös« név nagyon sokféle variációban van írva. Madách.szászság. Nagyapámat onnan helyezték át Pécsre. s ott lett idővel táblabírósági elnök. s néhány évszázadig a Szepességben és Sároson laktak. és mint a művelt nők legtöbbje: szerény. egyszerűen.) „A család prédikátuma budakeszi. ahogy kimondjuk. Csokonai (. nem tudtam nyomára akadni. hogy nem. És úgy éreztem.hangszalagon. mint tollhiba vagy rossz beidegzés. és lehet. Így találkozott anyámmal. Fölsejlett bennem annak a kivételes-sajátos. egy v-vel. Furcsa..” (Tóbiás i. Örült. Volt katonatiszt és falusi gazdálkodó. 1972) „Sanyi édesanyja művelt. s valahogy akkor is beszélt. úgy.. A két Weöres Mihályt még mindig nem tudtam kikutatni. S még kevésbé tudom. amelyet később anyavallásnak neveztem el Sanyinál. 1964) „Apám furcsa. termékeny reverenciának eredete. Hogy ennek mi az oka. itt vette feleségül Blaskovich István bíró. hogy a család a sokféle névírás lehetősége közül miért éppen a dupla v-s Weörest választotta. vagy ahogy akkor hívták. m. Goethe. Felteszem azt. 1975) „A költőt családi szálak fűzik Debrecenhez: az anyai nagyanyja. hogy cigány származású vagyok. és ugyanabban az időben szerepelt egy Weöres Mihály nevű cigányvajda. mert erre vonatkozólag semmi közelebbi adatot mindeddig kutatásaim ellenére sem találtam. 1976) „A családunk mindig »Vörös«-nek ejti a saját nevét. Minden érdekelte.

több magas kitüntetést kapott „az ellenség előtt teljesített kitűnő szolgálatainak elismeréséül”.) A fiatalember alig lépett le a vonat lépcsőjéről. osztályának 1934 titkos 1921.” A Tanácsköztársaság alatt folytatott tevékenységére azonban egyelőre nincsenek dokumentált adataink. III. törekvő. 1918 őszén őrnaggyá léptették elő. huszárhadosztály állományába. a következőket írták róla: „Szilárd jellemű. alárendeltek irányában: következetes és jóakaró. majd a nyáron leszerelik. és tiszti rangjától megfosztották.) 8 gimnáziális osztályt végzett. hogy amikor Csöngére látogatott.„budakeszi Weöres Sándor (. VIII. sz. 20. IX. alantasokkal barátságos és előzékeny. s a felülvizsgálatokon rokkantnak minősítik. . Vas megye.. Reményt nyújt. az érettségi vizsgát »jó« eredménnyel letette. igen jó szellemi képességekkel és felfogással bír. IV. mégpedig a nem mindig tisztán hallható londoni rádió magyar . Elég jól lovagol. katonásan megparancsolta a helybeli vegyeskereskedés zsidó tulajdonosának. nyúlánk. hogy jó lovas tiszt válik belőle. fellebbvalókkal szemben tiszteletteljes és szerény... A Horthy-idő kezdetén halálbüntetés fenyegette. szeptember 1-i hatállyal nyugállományba helyezi. 1.1905-1907 a cs. öcsém. 21.” Az első világháború alatt frontszolgálatot teljesített. az elméletben »igen jó« eredménnyel végezte. akik a Tanácsköztársaság idején szolgálatot vállaltak a Vörös Hadseregben . a m. nyugodt kedélyű.” Alig egy hónappal később egészségi állapotára hivatkozva szolgálattételre alkalmatlannak minősítik. De azt meg kell hagyni. és azt mondta: . A nyúlánk. VII. A leszerelési irathoz megjegyzésként csatolják azt az indokot.Ugyancsak Illés Árpád mesélte. „Választott lakhelye: Csönge. honvéd Ludovika Akadémia 3 évfolyamát »jeles« eredménnyel végezte 1901-ben (. Egészségi viszonyai. belépett a vörös hadseregbe. egészséges.” Ennek alapján az 1921. hogy „szereti a fene”.) 1902/3 évben a dandár tiszti iskolát elméletben »igen jó«...Miután elhangzott a válasz. 20. mert különben be se vittelek volna a faluba.) Magatartása szolgálatban: elöljárók irányában engedelmes és kötelességszerűen nyílt. hogy ezentúl köteles vele mindennap a falu főutcáján karonfogva végigsétálni. mert Csöngéig nem ment el a vasút. augusztus 13-án kelt „kormányzói elhatározás” 1921. tudniillik a Vörös Hadseregben teljesített szolgálatra. a fegyvernem iránt nagy előszeretetet tanúsít. 1.. ünnepélyes eskü. Azok közé a hivatásos tisztek közé tartozott.. A Hadtörténelmi Levéltárban található „Anyakönyvi lap” csak a következő adatokat közli szárazon: „1918. „A Honv. hadiiskolát »jó« eredménnyel végezte. hogy „alacsony.” A költő szellemi fejlődésén nyomot hagyó egyéniségét néhány történet is körvonalazhatja.1903/4 évben a dandár tiszti iskolát a gyakorlatban »jól megfelelő«. belépett a magyar hadseregbe. némi lóismerettel bír. Egy tulajdon lova van (. hogy amikor az öreg hírét vette a fasiszta diszkriminációs törvényeknek. Amikor megkapta hadnagyi kinevezését. minden fáradalmak elviselésére békében és háborúban alkalmas.hez (. jó társaságban forog. ami már alighanem a valódi indokra világít rá. hadi-szolgálatra való alkalmassága: középtermetű. gyengén fejlett és táplált”. 1919. 1919. ügyirata szerint Weörös (sic!) Sándor őrnagy a tiszti állás becsületét sértette meg. Tóbiás Áron idézett interjújában olvashatjuk: „A környéken máig is emlegetik édesapádról az 1944-es nyár nem mindennapi történetét.ahogy Bertha Bulcsu idézi a költő visszaemlékezését -. Illés Árpád mesélte. Amikor a Hitler-ellenes merényletnek híre jött Csöngére. megenyhült. mégis kapta a katonai nyugdíjat. és kir.” Ez utóbbi a bécsi katonai akadémia volt. . Magatartása szolgálaton kívül: jó bajtárs. áthelyeztetett a zala-veszprémi 20. amikor idősebb Weöres Sándor szigorú hangon mellének szegezte a kérdést: . és vezérkari százados lett belőle. 1919. hogy kizárták a hadseregből. aki „mindennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan”. a gyakorlatban »igen jó« eredménnyel végezte . fáradtságot nem ismerő emberről hirtelen azt írják. egyenrangúak irányában: barátságos és előzékeny. „hadtestparancsnok volt Stromfeld Aurél mellett. nyilván a rádión át. III.Szereted Hitlert? .Jól van. áthelyezték a felszámolás pótk. kir. de aztán megúszta annyival. Weöres édesapja kocsival várta az állomáson.. (Ostffyasszonyfán.) 1920.

jól boldogult. a Balaton menti bazalthegysor szélső tagja. s eközben került sor a kényszernyugdíjazással tulajdonképpen szerencsésen végződő eljárásra. Ezt osztotta föl hét gyermeke között. bora Badacsonyéval és Somlóéval versenyezhet. ha az illető állam budapesti követsége lenne a kezdeményező. idővel azonban megcsappant. akik hiszünk Magyarországban. a Rába egykori árterének szélén állt.. egy életre szóló benyomást adott. Az eléggé szétágazó Kisfaludy-családnak egy szegényebb ága élt Csöngén. MTA) „Csönge.Sűrítve és kicsiben majdnem az egész Európa benne megtalálható. a hajdani avar székhely.. Be is citálták nemsokára Celldömölkre. Nagysimonyi.hívta a költő Fülep Lajost egy levélben. „Vas megye országunk legváltozatosabb megyéje .kuláklistára került. Régimódi bútorok mindenütt. azon száguldozott peckes tartással.a felszabadulás után nyerte el a címzetes alezredesi rangot és a vele járó magasabb nyugdíjat. az erdős-lombos francia folyópartokról beszél. a kelet-európai sztyeppéket idézi. Gérce. s bár gyakorlati tapasztalata nem sok volt. Csönge. hogy a maradék birtokon gazdálkodjék.. antik nyugalmú tájakról. s az ezredest feljelentették rosszakarói. Körülötte a Kemenes-hát. Celldömölk mellett a Sághegy. Az a dimbes-dombos-halmos vidék. mintha Itáliában járnánk. Sárvárnál vagy Hídvégnél. kialudt vulkán. Weöres a második osztályt már itt járta. s a nagyapának már csak hatszáz hold jutott. Délkeleti szöglete. az »ezredes úr«. illetőleg akkor már visszavonuló hadsereg hadbíróságára. a hadrakelt. Irodalmi Szemle. már a háború alatt -. március 22. mediterrán jellegű. Kemenesalja. s mámorosan. A meredek parton. csillogó levegőjével. illetőleg emelhetne a vádlott ellen. költészetnek az emlékeivel.adásán át. . a Rába-völggyel és a távolban látszó kőszegi hegyekkel. De ez éppen az 1919-20-as tanév volt. ahol mintha latin pásztor-istenek őriznék gulyáikat. például a nagynéném Csöngén egy kis Kisfaludyházban élt. édesapád.” (1944.. benne vendégszoba..a költő emlékezése szerint . A csöngei birtok valamikor néhány ezer holdat tett ki.. tele van a magyar vagy szorosabban véve pannóniai művészetnek.” A történethez hozzátartozik.emlékezett Weöres évtizedekkel később szülőhelyére. és valamikor a múlt század végén halt ki ez a Kisfaludy-ág. mérhetetlen örömmel végigszáguldott a falun. nem sikerült. ahol édesapja akkor állomásozott. De ott egy jó szándékú hadbíró elé került az ügy. az ukrán dombvidék bánatos szépségéhez hasonló. és a tömérdek mondóka. A hazaküldött őrnagy mintegy száz holdon rendezkedhetett be a polgári életre.amit addig 1919-es érdemeire való tekintettel védettnek nyilvánítottak . hogy Ádámkával eggyel többen lettünk. aki maga is szinte megállás nélkül »hátrált« Csíkszeredától Cellig. Jánosháza és környéke. Az új időket csak a házigazda motorkerékpárja jelképezte. tágas gazdasági udvar elején. mert igen finom-szépségű vidék ez..” „Érdemes idejönni . mint tudjuk.) Várkonyi Nándor pedig így írta le Weöresék pátriáját: „Tetszett a régimódi udvarház.” Weöres Sándor Pápán kezdte az elemit.” (Bevezető a Vasmegyei Képeskönyvhöz. és a család visszatért Csöngére. megdöglött a fekete kutya. meghiúsult.. a gazdálkodás tudományát szakkönyvekből merítette. vádat a magyar királyi hadbíróság csak akkor emelhet. amelyben Illés Árpádék 1948-ban született gyermekéhez gratulált: „Kedves Árpi! Nagy magányomban fénypont az örömhír. Akácfák alatt karám a lovaknak és teheneknek. az én falum. a levegőjével. zsúptetős juhakol. amivel . népi játék. s fia egy évtizeddel később már kétszáz holdas birtokosnak nevezte egy Hatvany Lajoshoz írott levelében. furcsa szögletes dombjaival. s rangját. nyugdíját egyaránt elvették. messzevivő kilátással a folyó ligetes síkjára. Alakjának felidézésére álljon itt még egy mondat abból a levélből. s aki a következő példás jogi fordulattal intézte el az ügyet: mivel a szóban forgó inkrimináló kijelentés egy idegen állam vezetője ellen hangzott el. Tovább.« A merénylet. A Rába-part. hogy a faluban „ezredes úrnak” szólított kvietált őrnagy . fent melléképület. magából kikelve kiabálta: »Megdöglött a nagy kutya. Az 1950-es évek elején aztán birtoka révén . De már néhány kilométerrel északabbra Karakó. veteményes. 1972. földbe ásott.

például a lucázás. hogy mi a különbség a teozófia és az antropozófia között. De belső ösztönzésének. Helena Petrovna Blavatsky. amikor 1839-ben néhány hónapig Ostffyasszonyfán tartózkodott.gyerekkoromban találkoztam. és több legendaépítő riport jelent meg arról. Az első teozófiai kör az 1870-es években alakult. S e boldogtalan szerelem történetét többek között éppen az a Hutter Zsigmond derítette föl.efféle mondóka kíséretében hintették a szalmát. s magával vitte a német nevelőnő jóvoltából németül már meglehetősen jól értő kisfiát. és Olcott . Ez úgy jött létre. Édesanyja Ady és Babits verseskönyveit hozatta meg számára. neked ejtem. mint az ötvenes-hatvanas években a zen buddhizmus. mint ahogy abban a nyilatkozatában sem. aztán beutazta a világot. sőt együttes igazságában sincs okunk kételkedni. Luca. Csönge tehát Petőfi első szerelmesvers-sorozatáról. végül Indiában kötött ki.” (Simon István: Írószobák. csodafiú szarvasnak ezer ágaboga. talán ma is él a regélő ének egyik verziója . ami nálunk nem Luca-széke volt. aminek valami olyan jelentősége volt. Mit olvasott? Pályakezdésétől máig számos nyilatkozata látott napvilágot. oltatván aludjék. Celldömölkön pedig meglátogatta a kört a Steineriskolához tartozó Albert Steffen. sőt hírét sem hallották egyiknek sem. 1976) Csönge azonban nemcsak a Kisfaludyak említett ágával kapcsolódik a magyar irodalmi hagyományhoz. akinek a verseit később Devecseri Gábor ültette át magyarra. Ők hozták magukkal a helybeli intelligencia művelésére vagy éppen szórakoztatására az akkor divatos okkult tudományokat. az első világháborút megelőző és követő időszakban azonban olyasfajta hatást gyakoroltak e misztikus tanítások az európai és amerikai polgári értelmiségre. aztán a Madras melletti Adyarban működött. persze eredetiben. a Róza-versekről nevezetes falu irodalmunkban. hogy az ártásokat elűzi. hogy már egészen kis gyermek korában Shakespeare-t. s messze földről érkezett vendégek is megfordultak náluk. Hamvas Béla. Weöres gyermekkorában Csöngén és Celldömölkön működött egy antropozófiai kör. hogy otthon nemcsak verseskönyvekhez és drámákhoz juthatott hozzá. hanem szalmahintés. Weöres édesanyja eljárt ezekre az összejövetelekre. nénémasszony litty-lotty . Madáchot vagy német nevelőnője révén Schiller drámáit és a német költészetet olvasta. ezer misegyertya gyújtatván gyulladjék. hanem Petőfi révén is ismerős.Amott kerekezik egy szép pázsit. Kairóban szellemidéző kört alapított. Ő volt az első „mester” Weöres életében. őt követte Pável Ágoston. felcsapott garibaldistának. Édesanyján kívül tőle kapta az első könyveket. aki csöngei születésű volt. Trockij elméleteit népszerűsítő politikai brosúrák. Füst Milán. A már rendelkezésünkre álló adatokat még ki lehet egészíteni avval. még az ablaküvegen mászkáló légy is. Egyszer Csöngén. vele született hajlamának kibontakozásában egy egészen másfajta szellemi hatás és olvasmánycsoport játszott különleges szerepet. Itt élt ugyanis az a Csáfordi Tóth Ferenc nyugalmazott őrnagy és földbirtokos. hogy Karl Baltz osztrák-német hegedűművész és felesége. azon legelészik csodafiú szarvas. Kautzky. spiritizmussal kezdett foglalkozni. hanem kezébe kerülhettek azok a Marx. Ma már talán filozófia szakos bölcsészek sem tudják. akinek tizenhét éves leányába Petőfi beleszeretett. A társalgás ugyanis Karl Baltzra és a vendégekre való tekintettel jobbára németül folyt. Más variációja ez annak az éneknek. Itt csatlakozott hozzá egy kalandos életű német-orosz származású asszony. Luca. aki a falu lelkésze és Weöres Sándor hitoktatója volt. Henry Steele Olcott angol ezredes alapította Bombayban. Aztán élt nálunk. hogy eszmélődésére minden hatott. Lenin. s többször megfordult Csöngén. nem ez a háromlábú szék. Ezeknek külön-külön. és így tovább. másszor Celldömölkön gyűltek össze. amelyeket apja őrzött meg 1919-ből. sej regő rejtem. aki miután hajófűtőnek öltözve megszökött férjétől. Fülep Lajos. gyakran töltöttek hosszabb-rövidebb időt a faluban Molnár Ilona édesanyjánál. Weöres ma is emlékszik Arnoldo Tapia Caballero chilei zongoraművészre. ami az ország majdnem minden részében valamilyen verzióban megtalálható. kitty-kotty. Engels. Mindezek valóban hozzájárultak a bámulatosan korán érő gyerek lelki fejlődéséhez.

Rudolf Steiner állt. valamint Teozófiai Füzetek címmel két kiadványsorozatban bocsátotta közre a mozgalom irodalmát. és 1923-ban szarkasztikus pamfletet bocsátott közre Wolkemberg Alajos tollából. De mutatóba lássunk valamit a tanokból. vagy ideges szervezetre dinamikus intenzitásához mérten kihat. A kettős háromszöget farkába harapó kígyó kerítette körbe. hogy társul. de született egy magyar teozófiai regény is. vágyai. Az eredetileg világtestvériséget hirdető mozgalmat később végleg kettészakították a nemzeti ellentétek. hanem ókori kultúrákból származó jelkép volt. és a német frakció kivált az angolindiai anyaszervezetből. Így népesíti be az ember állandóan áramát a térben saját világával. Egyik-másik ötletszerűnek hangzó vagy szürreálisnak látszó versmozzanat ezekre a forrásokra vezethető vissza. és az angol hatóságok mint veszedelmes felforgatót internálták. 1913-ban aztán szakadás következett be a mozgalomban. amit a hivatalos egyházak. hogy megkeresse a képek és jelképek eredeti forrásvidékét és rendeltetését. ami ekkor természetesen még nem a náci vérfürdőket juttatta az emberek eszébe. arányban az eredeti. ösztönzései és szenvedélyei szüleményével: egy áramlással. és evvel az idézettel vissza is kanyarodtunk Weöres Sándorhoz. ezenkívül Teozófiai Könyvtár. hogy úgy mondjuk. Nálunk a Szent István Társulat vállalta az ellentámadás feladatát. hová nyúljon a könyvespolcon. Az egyiptomi kereszt az anyagi világba alászállott szellemet jelképezte. és képeinek. hanem a kifejezőeszközökben. közepén az egyiptomi kereszttel. de eltértek egymástól az egyébként hasonló alaptételek hangsúlyvetésében is. telíti képzelete. ha a kíváncsi olvasó tudja. amely minden vele kapcsolatba kerülő érzékeny. hogy a magyar teozófiai kör megalakulásakor Magyarországon is járt. A Magyar Teozófiai Társulat 1905-ben szerveződött meg. A sors törvénye kezdődik ezekkel a sorokkal. Érdemes megemlíteni. fölötte pedig egy szvasztika állt. az antropozófusok az emberre vonatkozó okkultista ismereteket ígérték híveiknek. a rossz kártékony démonként. Az ön- . motívumhálózatának néha követhetetlennek mutatkozó vagy bizarr logikája elrendeződik és kisimul. hogy titkos tudományukkal működjenek közre Németország megtörésében és elpusztításában. A csúcsával fölfelé néző háromszög az atyát. őt létrehozó gondolattevékenység intenzitásával. Így él tovább a jó gondolat jótékony erőként.bár nemegyszer abban is -. a forgó világegyetemet és a keringő energiákat jelképezte. Aktív intelligenciaként él tovább . s az első világháború alatt az angol teozófusok már fölhívással fordultak a brit fegyverek érdekében a világ varázslóihoz. képteremtő fantáziáján évtizedek múlva is tetten érhető az okkult tanítások és misztikus filozófiák hatása. Pásztor József Újraélők című regénye. A keleti és európai miszticizmusból összeszedegetett tantételek népszerűsítését egy angol nő. A mozgalom jelvénye a kettős háromszög volt. ami az örökkévalóság ősi ábrázolása. és egy aktív lénnyé válik azáltal.hosszabb-rövidebb ideig. A teozófusok az istenhez vezető út feltárását tűzték ki célul. a kettős háromszög a világegyetem egységét szimbolizálta. De a teozófia mellett őszinte lelkesedéssel kapcsolódott be az indiai függetlenségi mozgalomba is. 1912-től folyóiratot adott ki. Ennek élén egy prófétikus hajlamú osztrák férfi. Természetesen szakirodalmát. Tanaik irányát és társadalmi jelentőségét abból a meglepően vehemens küzdelemből lehet rekonstruálni. a vizet és az anyagot. aki fiatalabb éveiben matematikával foglalkozott. a tüzet és a szellemet jelentette. mindenekelőtt a katolikus egyház folytatott ellenük. mert az illusztrációul felütött füzet az ő könyvtárából való. A két irányzat között elsősorban frakciós és nemzeti ellentét szított tüzet. és filozófiából doktorált Bécsben. egyesül egy elemlénnyel. Nem a kifejezendő tartalomban .” Annie Besant egyik magyarul is olvasható tanulmánya. az előadás kellékeiben és kulisszáiban.ezredes oldalán a mozgalom vezére és ideológusa lett. a lefelé álló pedig az anyát. Verseiben pedig időről időre felbukkannak a titkos áramlások és különleges lényeg. vagyis a birodalmak félintelligens erőinek egyikével. Ő keresztelte át gyorsan növekvő szektáját teozófiai körről antropozófiai körre. aki Blavatsky hívására ment Adyarba és tért át a hinduizmusra. Annie Besant végezte el.elme szülte teremtményként . „Az ember minden létrehozott gondolata a belső világba megy át.

Első verseit is szlovén nyelven írta. a táj keretében egymás mellett élő népek kulturális követeként dolgozott. Ezt a munkát nem kedvelte. és amikor fia elérte a középiskolás kort. a gépek iránt vonzódott. hogy a későbbi években elolvassa mindazt.kényesnek látszóról ekkor kiderül. borjút. a szombathelyi reáliskolába íratta. A filozofáló vers és a verssé vált filozófia persze nem azonos egymással. Szombathelyen kitűnően képzett és nyitott szellemű tanárai csillapították olvasási . ötödik osztályban aztán rendes tanuló lett. a Mura vidéki szlovén nyelv és irodalom emlékeit gyűjtötte és rendszerezte. a premontreiek tartották fenn. olvasott és a világ menetén elmélkedett. Kardeván Károly Madáchról írt tanulmányokat. ami transzformálódik. nemcsak írt. Amikor a városba költözött. ami a keleti és európai misztikus irodalmakból keze ügyébe került az Upanisádoktól és a Bhagavad Gitától Avilai Szent Terézig. Apja. akik Weöres érdeklődését a klasszikusoktól a modernek felé terelték. hanem dolgozott a határban. a Weöres család pedig evangélikus volt. és csak vizsgázni járt be a városba. Plotinustól Clairvaux-i Szent Bernátig. de nem elriasztóan: felcsigázta érdeklődését és újabb olvasásra ösztönözte. valamint Lao-ce Tao Te kingje és egy ókortörténet irodalmi és vallástörténeti szemelvényei mind abba az irányba mozdították élénk transzcendens érdeklődését. de éppen ez utóbbinál . aki fiából komoly tudományú gazdaembert akart nevelni.aminek körébe Weöres költészetének egy része tartozik . A választáshoz hozzájárult az is. Inkább mechanikus szeretett volna lenni. tehenet. csapok. hogy ifjúsága misztikus olvasmányok jegyében telt el. és tulajdonképpen ekkor került életében először közösségbe. ő irányította szellemi fejlődését a növekedés legérzékenyebb korszakában. kerekek. Weöres Sándor bármilyen érett gyermek volt is. Pável Ágoston nemes. 1923-tól 1927-ig az első négy osztályt magántanulóként végezte. amikor magyar nyelvű verseskötete megjelent. Aztán kezébe került néhány Ady-vers is. ahogy tudott. amit itt látott. Vak völgy ölén így zsolozsmázok címmel. a későbbi bolognai professzornak és irodalomtanárának.az értelmezéshez tudni kell. disznót őrzött. s ötvenedik évéhez közeledett. Tizenhárom éves korában érte az első modern irodalmi élmény. Weöres Sándor méltatta a Nyugat hasábjain. Közben teltek-múltak az évek. mert Steffen 1929-ben járt először Magyarországon. éber figyelemmel kísérte és biztató szóval támogatta a Nyugat-Dunántúl szellemi kezdeményezéseit. mert a leányiskolában tanított. amikor a Pesti Napló almanachjában találkozott Babits Két nővér című versével. Ő alapította a városi könyvtárat. csak egy szokatlan tradícióhoz kapcsolódik. Eleinte riasztóan hatott rá ez a költészet. Ez már az 1930-as években történt. Szűkebb szakterülete a szlavisztika volt. Az egyébként múlónak és jelentéktelennek ítélhető gyermekkori élmény ezen az intellektuális mozgósításon keresztül vált költészetének egyik erjesztőjévé. kapva kapott ezen a jó hajlamon. lélekben gyarapodott. Már lényének sugárzása átjárta a nála lakó diákot. majd Pável Ágostonnál lett kosztos diák. és azok közé tartozott. otthonát valóságos kis néprajzi és régészeti múzeummá alakította. és a könyvet a tanítvány. átlényegül és költészetté lesz. szívesen elbajlódott alkatrészekkel és szerszámokkal. ő bocsátotta útra a Vasi Szemle című folyóiratot. először egy Gábriel János nevű matematikatanárnál lakott. de értette az új irodalmat is. Kardeván Károlynak a nevét kell megemlíteni a krónikában.amik valószínűleg túlnyúltak az elemista éveken. Karl Baltz pedig még 1936-ban is megfordult Csöngén -. Édesanyja meghozatta számára Ady Vér és arany és Babits Recitativ című kötetét. Eckharttól és a Szent Viktori kolostor filozófusaitól Jakob Böhméig. Pável Ágoston nem volt iskolai oktatója. aki csak azt megtanulta. szőlőt fattyazott. hogy tradicionális. Az iskoláskori antropozófiai élmények . a tudomány és művészet aurája vette körül: a legszebb pannon hagyományokat folytatta. mégis ő határozta meg előrehaladását ezekben az években. Ezért kell komolyan venni Weöresnek azt a későbbi kijelentését. kedves egyénisége mellett Várady Imrének. összeszedegette a tövek alján a növekedést akadályozó köveket. csavarok érdekelték. hogy mi az. hogy a szombathelyi gimnáziumot katolikusok. segített apja gazdaságában.

A Kultúregyesület könyvtárában egy estébe hajló délutánon találkoztunk. mint a futball-labdát. (Ezt a hangütést aztán később versmondásaiban is nemcsak füllel. éneklő. azokról szinte sejtelmem sem volt. 1972) Az osztályismétlésre szánt 1929-30-as tanévben újra magántanuló lett Győrben. 1975) Az 1927-től 1929-ig a szombathelyi közösségben eltöltött két esztendő döntő jelentőségű volt Weöres életében. és hát középiskolás pályám ennek megfelelően elég viharos volt. de világképe mai távlatait is. arcából (kerek. telt arc) a szemét és a homlokát láttam rendkívülinek. gyarapodása arról tanúskodik. Így aztán annak ellenére. hogy a mulasztás egy-egy nekidurálással. de az már meglepőbb. Egyáltalán nem voltam könnyen kezelhető diák. folyóiratokkal látták el. hogy a tanárok részben szerettek és becsültek. nem érek egy rossz huszas nikkelt s elüldöztek engem. A szerveződő helyi irodalmi körökkel a kultúregyesületben meg a kispityeri kocsmában rendezett irodalmi ivászatokon barátkozott össze. Ezért nem egészen igazságosan ürített „emlékpoharat” később nevelő városára. hanem teljesen kiiktatta életéből. lélekkel is mindig örömmel hallottam. Bárdosi Németh János így emlékezett vissza a középiskolás Weöresre: „Weöres Sándort tizenöt éves korában ismertem meg. mégis rúgtak egyik iskolából a másikba. Nem volt a tanáraimnak könnyű dolga velem. hanem a magyar irodalomban akkortájt felfedezett Trakl verseire is fölhívták a figyelmét. Nem csupán a sokféle műfaj változatát hordta kisujjában. mint bele. édesanyjával jött. gyakran inkább az iskola mellé jártam. akárcsak a mai versei. de dallamos. A latin.) Már ismertem verseit. És amelyik tantárgy nem vonzott. De két tanár pikkelt. elszánt év végi hajrával pótolható lett volna. és nemigen tanultam. akiken az első nemzedék is nevelődött. Pável Ágoston. Sárközi Györgyöt adták a gyerek kezébe. A franciák közül természetesen kezébe nyomták Apollinaire-t. Forrás. Enyhe alkoholizmusban szenvedtem már abban az időben. a hatodik osztályban ezért menthetetlenül megbukott.” (Bárdosi Németh János: Utak és útitársak.” (Moldován Domokos: Magnetofonbeszélgetés Kodály Zoltánról Weöres Sándor és Károlyi Amy költőkkel. Hangja vékony (akárcsak Móricz Zsigmondé). (Szombathely) Az igazsághoz inkább a következő mondatai járnak közel: „Az iskolával való kapcsolatom nagyon különös volt. újságokkal. Lenyűgöző volt a tudása is. De az olvasás kiegészítő foglalkozásból fokozatosan kizárólagos szellemi tevékenységévé fejlődött. és csak a sikeres vizsga után engedték el hazulról bentlakó diáknak. Kassák Lajost.szomjúságát. A diák növekedése. a görög irodalom mellett a kelet világát is magába fogadta. Akkor a szombathelyi reáliskola tanulója volt. Csak azt tanultam. Illyés Gyulát. inkább véznácska fiú volt. Vékony. s évismétlésre szülei Győrbe íratták. a lézengő rittert. azt mondták. ami érdekelt. amikor így fogalmazott: Életem a régi reállal lekvittelt ehelyütt öt évet. kedves tanárja és szállásadója hozott össze vele. melyek akkor is olyan meglepően érettek és újak voltak. másrészt kissé egyetemszerűen végeztem én a középiskolát. Győrben ismerkedett meg Illés . mintha valami furcsa hangsúllyal verseket mondana. A tanáraim egyrészt sokat foglalkoztak velem. hogy miként került a kis dunántúli városba Max Jacob könyve is. Az iskolai tanulást nem úgy mellőzte. hogy Szombathely nem provinciális város volt. a németek közül nemcsak Georgét és Rilkét olvastatták vele.

romantikusan lángoló versek vagy éppen sejtelmesen borongók és hősi elszánásról tanúságot tevők. Az addig inkább csak mennyiségileg szokatlan termés tizennégy-tizenöt éves kora körül kezdett költészettanilag is figyelemre méltó arányokat ölteni. A kisgyermekkori és elemista ritmuspróbákat alaktalanul hömpölygő vad. Elemista korától. A vizsga hivatalosan pontot tett a gyermekévek végére. és nevét kezdte már szárnyára venni a hír. Tanárai is biztatták. ha másik iskolába íratják. és újra otthon fogják a vizsgáig. s kegyelemből átengedték ugyan. a szülők mégis jobbnak látták. a legnagyobb költőkkel levelezett. gallyal hátukon mint cipekednek hazafelé vagy tikkadt nyárban a verandán hogy üldögélnek a napsugárban vagy téli estén. hogy három-négy éves korában Weöres Sándor is afféle rigmusokat gyártott. Amint belekóstolt a Nyugat lírájába. gyermeklélektanilag figyelemreméltóbb. A belső ösztönzésre és a biztató szavakra hallgatva küldte el verseit Karácsony Sándor ifjúsági lapjába. már több száz verset írt pepita iskolás füzetekbe. Pável Ágoston már egyenesen korszakalkotó jelentőségéről beszélt diákjai és ifjú hívei körében. 1928 őszén négy versét közölte a folyóirat. Ebből három később fönnakadt az önellenőrzés műszerein. csoma csoma narancs”. kemény. őskori versek követték. Aztán hazafias periódus következett. Oly árvák ők mind. hogy vacogó szélben. de Weöres matúra ide. Annak tehát nincsen semmi különösebb jelentősége. Ezenkívül a verskészítés állandósulása és folyamatossága vallott az átlagostól eltérő szellemi fejlődésre. ELSŐ ÍRÁSOK A szavak ízlelgetése. s ezekből néhányat föl is használt későbbi köteteiben. a többi szorgalmas kutatókra vár. hogy ezekre a rigmusokra és keletkezésük körülményére évtizedekkel később vissza tudott emlékezni. egyébként is messze járt már ekkor. mert a közlési vágy ekkor kényszerítő erővel kezdte hajtani. 3. de az Ö regek bekerült első verseskönyvébe. tüstént megszólalt a hangján. sziklaszerű sorok. A formálás sikerét ő is érezhette. a szavakkal való játék. Így érettségizett le 1932 tavaszán a soproni Széchenyi István Reálgimnáziumban magántanulóként. Szelek zenéje és a Tájkép címűeket. verseit országos lapok közölték. Nemzedéktársai közül ennek hasábjain jelentkezett még ugyancsak diáksapkásan ezekben az években többek között Bóka László és Képes Géza. Öregek. A kisgyermekkornak van egy szakasza. A percvonat. az öregek. a legtöbb ember azonban kinövi és nyomtalanul elfelejti ezt a korszakot. Csoma csoma csepelin. akihez aztán sok évtizedes barátság fűzte. amíg Szombathelyre nem ment. De a hetedik osztály megint nem sikerült. Az ablakból néha elnézem őket. matúra oda. amikor mindenki költő. ELSŐ VERSEK. mert a korai pubertás általában letörli az emlékezet lapjáról a kisgyermekkori élményeket. csüggeteg. a szóalkotás és ritmuspróba az ember értelmi fejlődésének elemi tulajdonságai közé tartozik.Árpád festővel. Az Erő-be. akik a szö vegfilológia detektívmunkájával felderítik majd motívumainak felbukkanását és vándoréletét. kályha mellett hogyan alusznak jóizüen nyujtott tenyérrel a templom előtt úgy állnak búsan. mégpedig formailag egészen tökéletesen. . A tekintélyes füzethalomban már valóságos alkotói korszakok különböztethetők meg. szerepel gyűjteményes köteteiben és máig legismertebb versei közé tartozik. hogy „Csoma csoma cepelin.

halottan. baja. És ha az utcán bottal bandukolnak. hogyha agg kezük játszik egy szőke gyerekfejen. zavartalan.” A nyári Nap a téli hó. érdektelen .” Olyanok ők. sötét sarokban a téli estén árván lehajtják a fejüket? Ki leste már el.mint hervadt őszi levelek a sárga porban. ha jön a szél és csöndesen. élet-gyertyán lefolyt viasz: téged megettek. bánata Hetven nehéz évtől leláncolva várják egy jóságos kéz. búsan. idegenül néz a napsugár is és oly furcsán mondja minden ember: „Jónapot bácsi. téged leszórtak. mikor a kályhás. élet-szekéren régi szalma.. áldó kezekre senkinek sincs szüksége többé.” Idegenek ők már a nagy világon. hogy libben egyet. őszi levél. hogy e két kézre. álmos. tavaszi friss virág mind azt dalolja az ő fülükbe: „Élet-katlanban régi étek.. És néha. És rabok ők már. leláncolt rabok: hetven nehéz év a békó karjukon. dolgos kezekre. ellentmondást nem tűrő kéz parancsszavát: „No gyere. tán fáj. rettenetes kéz. hogy lóg az őszi levél a fán. ha érzik. Ki leste már el. mint ki utazni készül és már csomagol. hetven év bűne. te már elégtél: mehetsz aludni. tedd le. egykedvű.

hogyan hagyja el az ős világot. hiszen az egész látvány puszta projekció nála. hangzatosabbak. amit megfigyel (az öregek tevékenysége). gyakorlott költőnél is a ritmusteremtés mélyebb képességeire vallana. és a benne megnyilatkozó hangot és szellemet teljesen a Nyugat körébe utalta. akinek nincsen szüksége rá? Bori Imre 1965-ben még az önálló szót kereső dadogásnak nevezte ezt a verset.hogyan pereg le a sárga porba. míg Weöres lábujjhegyen kioson saját verséből. A tizenegyedik és tizenkettedik sort rím kapcsolja össze. ami érdemes a figyelemre. Az Öregek szótagszámát soronként változtató heterometrikus vers. az öregek szomorú sorsának részvétteli ábrázolásakor saját szomorú magányosságát vetítette ki a képzelet vásznára. ami ekkori verseinek is indítéka volt. túlzással azt is mondhatjuk. hogy a szabad vers határán áll. és igazolja későbbi sikerét. amelynek főmondata fokozatosan elhomályosul és jelentéktelenné válik a fontosabb közlendőt kifejező mellékmondattal szemben. ez a meghatározatlan fölöslegességtudat pedig nem különleges életkörülményekre valló állapot volt. és magára hagyja a látványt. Tartalmilag az elhomályosulás azt jelenti. egy alig tizenöt éves gyerektől viszont okvetlen bravúros teljesítmény. s hitelesíti azt is. Még figyelemreméltóbb az élmény feldolgozásának tárgyiasító. a sorok különben rímtelenek. Mégis van néhány vonása. oldott szabad vers.. de ott a költő végig a középpontban maradt. Az Öregek a tárgyra találás leleményéből született. De a vers további értelmezéséhez egy kitérőt kell tennünk.. az Egyedül a magányosság hasonló benyomásából keletkezett. a novella: . Ezt a különálló sort tizenkét soros szakasz követi. de nem sorozatszerűen. Az első sor önmagában zárt külön egység: útra bocsátja és mindjárt össze is foglalja az utána következő elmélkedéseket. Az Erő lapjain közzétett négy verse előtt néhány hónappal a szombathelyi Hír július 15-i számában már megjelent egy rövid kis prózai írása. és levezetésül. ez egyetlen hosszú összetett mondat. csillapításul keresi tárgyát. inverzión és egy metalepszisen (vacogó szél) kívül alig használ mást. A hangzás mégis egységes és tökéletesen érvényesül. mert ebben nyíltan és egyenes adásban sugározta a szorongást és szomorúságot az a jellegzetes kamaszkori elhagyatottság. Nem is jogtalanul: a sorokon elejétől végig uralkodó szelíd érzelmesség elkülöníti az igazán modern költészettől. vagy ha úgy tetszik. objektiváló módja. Ezt nemcsak azért érdemes följegyezni. abban a megfigyelő mindig megőrizte jelentőségét és szerepét. hanem ez a kis helyi lap bocsátotta először nyilvánosság elé -. de azért is érdemes megmenteni a feledéstől. A verset nem a később annyi bámulatos csodát teremtő beleérző képessége. Kosztolányi egyik korai verse. ami a fejlődés egy szakaszában minden gyerekre rátör. hogy az alany (a magányos szemlélő) háttérbe szorul. szerepjátszó hajlama irányítja. hanem a gyermeklélektanban általánosan ismert jelenség: serdülőkori elhagyatottságérzés. lírai novellája Egyszer régen. mint köznyelvi fordulatokat. mert ez volt a legelső nyomtatásban megjelent munkája tehát nem a Pesti Hírlap és nem is Az Erő fedezte föl. címmel. hogy Weöres ettől az 1928 szeptemberében megjelent és korántsem első versétől kezdi költői pályájának időszámítását. Pedig a személytelenítés csak hatásnövelő káprázat. szabályos mederben csörgedezve ellenőrizhetőbbek is. és előtérbe kerül a tárgy. hanem az öregek sorsát azonosítja saját magányával. A vers érzelmi gazdagságát nagyon egyszerű stilisztikai eszközökkel éri el. A Ballada két testvérről és a Himfy strófák verselési megoldásai látványosabbak. Ebben a nehéz formában ez még érett. Ez a magányosság. A hagyományos élménylíra gépezete másképpen működött. amelyben metrikus elemek találhatók. Íme. Az így mégis felfokozott érzelmi feszültség ugyancsak a szerkesztés mesteri adottságairól tanúskodik. néhány megszemélyesítésen. hanem avval éppen ellenkező lelki folyamat vezeti: nem ő azonosul az öregekkel.

aki szent könyveket olvasott. Diána megrettenve nézett.és Hunyadi-indulót. Lélegzet-fojtva hallgattam. az ittfelejtett Múlt temploma volt és Csend volt a papja. nem akartam akkora lenni. lomhán és sejtelmesen. és nem imádkoztam sem reggel. vad tűzgolyóba. nyíllal és tegezzel. Vagy ott ült a kályha mellett. amelyek egy alacsony. amikor beletorkoskodtam a cukorba és anyám a kezemre ütött. És egyszer. régi székek laktak a csendben.. és nem marad más. tovább igazítva az órát. Nem fogom tűrni tovább.. ami akkor nagyon keserűnek tetszett előttem. A szél belesivított a kályhacsőbe. Néha este. az emlékeimet is le fogom győzni. Kis. harcba. zavarosan. a takaró alatt. óriási színes emberek lennének előttem és szobák is olyan magasak. mert féltem tőlük és ha félrenéztem. . sötét égbolton rohannak lefelé. a Nap felé. igen. múmiák egy régi könyvből. ketté vágni kis fakardommal és majd hideg lesz.. az ajtók is és elférek az asztalok alatt. És egyszer egyedül maradtam a csöndes szobában az éneklő órával és mintha megmozdult volna a poros függöny. mindenki megfagy. sem este és dacosan kijelentettem: Jézuska nincs is. a Múlt palástja feküdt rajtuk.. anyám kitépte őket. Másnap fogtam a kis fakardomat. nehéz.. Ekkor elhatároztam. ott feküdt az asztalon egy elsárgult. a halott. félálomban és ingón táncoló parazsak között. játékpuskát akasztottam a vállamra és magamhoz vettem a mogyorófa-nyilat. hogy zsarnokoskodjék felettem. örök gyereknek éreztem az öreg tiszteletest.. mintha valami lomha és földrenehezült ködfátyol nyílna szét előttem. Diána leemelte volna a tegezét és a nehéz. sokat tréfált és nagyokat kacagtam rajta. a zsoltárt pedig a régi zenélőóra énekelte.Az öreg zenélőórát sokszor felhúzta nekem és sorra hallgattam százszor és százszor a Rákóczi-. az asztalterítő lebbent egyet és a szél mintha engem hívott volna. ócska kereveten ül és kötöget. hogy igazán csak áltattak vele és ez nekem nagyon rosszul esett és úgy éreztem. mint most.. látom a dajkámat. nagy. És hamarosan megtudtam.. hogy akkor engem égetne a Nap és mögöttem. . élesen elémömlött egy régi szoba. látok valamit behunyt szemekkel és homályosan.. velem összeforrott. miért. hogy odáig felérjek. poros függönyökkel.. És mindez eszembe jutott akkor. óriási testem mögött árnyékra lelnének. És én úgy féltem akkor. lomha. sokkal inkább.. ma sem értem.. amelyet szarvas Diána-istennő ékesített. amikor keveset kaptam karácsonyra a Jézuskától. csak a szél meg én. amit a kocsisunk csinált nekem. régi német utazási album. És igen. látom a nagyanyámat. Klapka. csatába.. előttem állt a tiszteletes. csendes ember volt és furcsán rázkódott nagy szakálla. forrongva és homályos sejtéssel és mintha nagy. Oda akartam menni a sárgán sugárzó. és a Múltat is le fogom győzni. hogy Isten sincs. Öreg pap lakott benne.. hogy vele is csak a gyerekeket áltatják és gyereknek. amikor lerajzolta kocsisunk torzképét a homokba a mulattatásomra és feketén bomlik előttem két figura. Dicsőségre vágytam és messze akartam menni. hogy világgá megyek. A szél fiának éreztem magamat és ez a régi szoba elvett tőle és rabszolgájává tett.. boltíves falak kezdtek volna összeborulni. kiemelkedni éreztem a két rémet a naptár lapjai közül.. a szelek szárnyán akartam a Nap fölé repülni. éjjel.. rácsosablakú szoba volt. mert éreztem. régi díványon ültem. tisztán csendül a fülembe a végtelenbe elszállt hangja.. Kifordultam a kapun és elindultam.„Ha néha hátrapillantok a rohanó idő szekeréről. amikor az éj csíkja lenéz a függöny mögül és amikor elfelejtek a Napba rohanni.

barna szemei.három érzelmi mozzanata van: a magányos szorongás. És a ház felett vakítva nevetett a Nap. és sorsszerűsége kényszerítő. csak nem szavakban nyilatkozik meg. az nem rezignált kijelentés. nappal mosolygok rajta. De a hagyományhoz való kapcsolatnál fontosabb a saját verséhez fűződő viszony. ami az Egyszer régen. Nyilam kizökkent a nyakamból. hogy a kaffogó kutya növekszik. Ha megfigyeljük a leírt jeleneteket. És én legyőzöttnek éreztem magam és sírni szerettem volna. Hutter Zsigmondot idézi elénk . sajgó légváraimmal együtt örökre. amikor olvassa a verset. Ahogy az „És néha. Az öregek sorsa... közvetítőleg . Pedig ott van ez a mozzanat. hogy a bennük szereplő öregek többnyire nemcsak elhagyatottak.. farkával vad erővel csapkodta a kaput. mielőtt elalszom.verssé váltan. az objektiváció. örökre. Isten tudja. És mindig este. * Ez játszódott le előttem újra. A kis elbeszélésnek . Arany János két közismert költeményének. hanem szegények is. Napot és vén szobát.fellelhető az Öregek-ben is mint végig jelenlevő és megnyilvánuló alapérzésének hullámzása. ami mellett eltörpül a mindennapi perspektíva.. fehér ház kapujából nagy sárga kutya kaffogott rám. észrevehetjük.amelyben a tiszteletes alakja a csöngei lelkészt. Mert hányszor. a lázadás és a visszarettenés. a magányosság és elmúlás egyetemes méretűvé nő: az emberi élet. Csak a dühös kutyát hallottam. mindent. egy pillanat. A versnek ezt a belső ívét azonban nem az irodalomtörténeti . Este félek tőle.. A gyermek és szivárvány-nak és a Juliska elbujdosásá-nak hatása első olvasásra is tetten érhető rajta. otthagyva a kerítés alatt fakardomat.. mindent.. A vers mégsem ezt a társadalmi dimenziót bontja ki.. Elfelejtettem a fakardomat. Fehér fogai csattogtak. megváltoztathatatlan és törvényszerű folyamat képét ölti. zavarja nyugalmamat. ezredszer talán. istentagadásában és elbujdosási jelenetében oly nyilvánvalóan kiütközik? Az elhagyatottság és a beletörődés szövegszerűen szerepel benne.(A faluvégen jártam ekkor. de hányszor szaladtam meg azóta ettől a korlát mögül ugató kutyától.. és alászáll a hang: És rabok ők már. Mellem összeszorul és sírni szeretnék ilyenkor. hanem Weöres versírói hajlamának engedelmeskedve és a tárgyát kereső kamaszkori projekciónak megfelelően az egyetemes érvényűnek. Az érzelmileg magasra emelkedő csúcspont után aztán hirtelen megtörik. hányadszor. beletörődés. mogyorófa-nyilamat elérhetetlen.) Egyszerre csak egy kis. élesen fölcsendül az „áldó kezekre senkinek sincsen szüksége többé”.. hanem az előadás indulatában tör fel. De hol található meg a versben a dac és szembeszegülés mozzanata.. De csak egy pillanatig. sőt a létezés jelképévé válik.. hanem valóságos vádbeszéd... kozmikus méretűnek látszót ragadja meg. csak a dühöngő ebet. vérben forogtak dühös. Mindhárom mozzanat . a lázadás azonban láthatólag hiányzik belőle. amint ugatva csapkodta a kaput. átalakulva..” Ez a kis írás még kezdetlegesen és nagyon átlátszóan kapcsolódott nyilvánvaló irodalmi minták áramkörébe. hogyha agg kezük játszik egy szőke gyerekfejen” kezdetű szakasz végén keményen. növekszik óriásira és eltakarja a tornyot is és nem látok mást.. vereség. a tárgyiasulás egyszersmind a rezignáció elemét is magával hozza. A magányosság és szorongás az öregek szomorú sorsában ölt testet. Aztán elfelejtettem szelet. És néha úgy látom. és mindenki érzi.

Kodály mindenekelőtt jó néhány apróbb-nagyobb változtatást hajtott végre a szövegen. Értelmezését a vegyes karra komponált kórusműben két helyen is határozottan érvényre juttatta. csökkentette már csaknem kielemezhetetlenné. A kép így egységesen falusi hangulatú lett. Weöresénél sokkal módszeresebb logikájával észrevette. mint ami az emlékezésekből kiderül. amelyben megismerkedésüket évekkel korábbra teszi és a vers megjelenésének idejéhez kapcsolja. A javítás tökéletes hangzással illeszkedik a vers ritmusába. hanem az alkotó művészet vette észre: Kodály Zoltán építette rá híres kórusművét. ezek közül kettőt érdemes megemlítenünk. Weöres néhány későbbi kijelentése. elolvasta és megzenésítette.” (Czigány György: Borsos Miklós és Weöres Sándor. Először az „Élet-katlanban régi étek” kezdetű dalbetét szerkezetében. Látóhatár. aztán legnagyobb meglepetésemre levelet kapok Kodály mestertől.” (Moldován Domokos i. vádlóan felhangzó B-dúr akkorddal induló forte dallam.megint csak hibátlan logikával és nagyszerű lélektani érzékkel . A vers eredeti befejezése éppen a dac és lázadás keresett mozzanatának érvényesülése ellen dolgozott. . Ezt az értelmezést nemcsak az idézett elbeszélés igazolja. tizenöt éves korában is írhat valaki jó verset. m. A hang itt gyönyörű fokozással emelkedik a „te már elégtél” sorig. s 1934-ben el is látogatott Csöngére. és a Pesti Hírlap Vasárnapjában jelent meg egy diáksapkás fényképemmel együtt. de arra vall. Majd újra felépül az előbbi ív.kutatás fedezte föl. hogy nincsen korhoz kötve a költészet. melyben engedélyt kér az Öregek kóruselőadására és kiadására. Kodály elhagyta a vers utolsó tizenhat sorát. sőt érzelgősnek találta. hogy Weöres nem értette meg vagy nem fogadta el Kodály korrekciójának szociális tartalmát: más társadalmi réteg öregjei ülnek napfényes tornácokon és mások a ház előtt a falusi utcán.templom előtt) . mert fölösleges ismétlésnek és valószínűleg túlságosan lágynak. amire lemondóan válaszol g-mollban az „És rabok ők már”. „Az Öregek című verset én tizennégy vagy tizenöt éves koromban írtam. A kórusmű mint zenei interpretáció a vers érdekes és megfontolandó értelmezését nyújtja. amikor egy újságban. A „veranda” szót később Weöres is kicserélte.fedezte föl a sorok mögött a magány. minden bizonnyal tévedésen alapul. Az Öregek egyúttal bizonyság arra. 1967) Weöres verse Kodály egyik legszebb kórusművének lett ihletője. hogy „tikkadt nyárban a tornácon”. mert a kórusdalt a Kodály-bibliográfia 1933-ra teszi.) „Weöres Sándort még nem ismertem. amikor 1929-ben Bónyi Adorján már idézett fölfedező cikke után egy hónappal a Pesti Hírlap Vasárnapja újra közölte. A másik lényeges szövegváltoztatást elfogadta a későbbi kiadásokban. expresszívebbé vált. Kodály akkor olvasta a verset. és ezért a sort úgy igazította ki. elhagyatottság és halál ellen föllobbanó haragot és tehetetlen dühöt: vagyis a vers érzelmi gazdagságát. drámaian meg is ismétli. de Kodály megoldásában alighanem zavarta a szóismétlést előidéző névutó (ház előtt . aztán lezuhan a feszültség: „Mehetsz aludni”. hogy a vers elején a „veranda” elüt az ábrázolt képektől. ám a vers első elolvasása és a komponálás között valószínűleg hosszabb idő telt el. Kodály értelmezésében a vers tagoltabbá és kifejezőbbé. A vers mindjárt megkapott. távolabb került az impresszionizmus pasztell színeitől. hanem Weöres ekkortól kibontakozó költői útja is megerősíti. hogy megismerkedjék a helyi népdalokkal. Levelezésük tanúsága szerint ekkor vette föl Kodály a személyes kapcsolatot a fiatal költővel. a „senkinek sincsen szüksége többé” kemény. Kodály mester ezt látta meg. mert ritkán hallani ilyen őszinte érzést és főleg fiatalember szavában az öregek iránti szánalmat. Márpedig Kodály . gondolom a Pesti Hírlap-ban megjelent az Öregek. a sort emelt hangon. kottája pedig 1934-ben jelent meg a Magyar Kórus-ban. hogy az öregek a tikkadt nyárban a „ház előtt” ülnek. a költő diáksapkás arcképével. és ezért azt írta.

Célom.minden még nagyon valószínűtlen. Persze azóta is csak elgondolás maradt: nem akarok kontár lenni. VONZÁSOK ÉS VONZÓDÁSOK Bónyi Adorján bemutató cikke és az első sikerek megnyitották előtte a lapok és folyóiratok kapuit. az újabbaknak pedig sose a legreprezentánsabb alkotásaikat láttam: mégis Kernstock és mint rajzoló Molnár C. 1929-ben már tizenkilenc verse jelent meg. amint belenevet valamibe.. nem „szerelmi zengedezés”. Hát csak írogatok. ezen már talán igazán túl vagyok. valamint két kitüntető támogatójával. A vékonydongájú. és hátul. mint így. formai és stílusbeli árnyalat kell bele. típusa vagyok a műélvezőnek . cingár legényke szívós szervezetűnek bizonyult. összesen huszonkilencszer látta nyomtatásban a nevét. épséggel és erővel szabaduljak. zenéhez is közelebb állok.. mint egy piktor. (. mert különösen a régi föstőket majdnem kizárólag csak reprodukciók után ismerem. nem bírom papírra dobni egy lóherelevél körvonalait). nevető szemekkel a Lány arcát. szökkenő gyárkéményeivel. álmatlanul. Ennek a regénynek iktatjuk ide néhány epizódját. hogy verselő gyerekzseniből állhatatos munkával és kitartó önneveléssel költővé fejlődik-e. A szerencsés csillagzat alatt ajándékba kapott siker azonban veszélyes csapdának mutatkozott. Önmagával hibátlan energiagazdálkodást folytatva.egyszer például egy Kernstock-kép olyan erővel hatott rám (emlékszem: a Várost ábrázolta. Néha volt egy-egy föllobbanó elgondolásom. hanem a nőt nézem. kráter a lávához. Egyelőre . eltökélten kezdett el dolgozni. hogy a nő-téma mint olyan. Megmaradok laikus műélvezőnek. hogy sápadok és gyöngyözik rajtam a hideg verejték.még két évet számolok erre .. vagy elhamvad a föllobbanó fényben. motórikus szabad verses drámát fogok csinálni. Emlékszem. mint érvényesülési lehetőségre és nemcsak mint szemétgyarapításra. Kosztolányi Dezső az nagy számú irányítóim közül.) Kik a kedvenc íróid és föstőid? (nekem a föstészeti tájékozottságom meglehetősen hézagos. az én arcom. gondtalanul.. Rudnay sötét-viharos tónusait is nagyon sze- . tizenöt éves szerelemmel. és emlékét csak a magyar irodalom tünékeny akrobatamutatványaként őrzi meg a krónika. fátyolozó. hogy pl. akinek jobban mint nem tanácsai alá simulok: ha biztatni fog.4. művészeti ismereteinek gyarapodását megbízható forrásokból követhetjük nyomon. az irodalom rögzítőeszközeivel. a föstészethez is. De én a föstészet kifejezőeszközét mindig teljesebbnek éreztem. mint egy modellt. kiegészítve Vas István emlékezésének egy részletével. Nekem az újabb keletű lírámat szinte ez tölti be .mondta valami agg szállóigegyáros. Akkor azonban színházat is akarok keríteni . és az elkövetkező időszakban kellett válaszolnia arra. sokkal több és magamat-kifejezettebb volnék. butaság volt. Kosztolányi Dezsővel és Babits Mihállyal folytatott levelezése önéletrajzi regényként tárja föl lelkét. szédítő.) Azt hiszem. ami ma már (irodalmilag és föstészetileg) (nem gondolod?) jócskán kimerítődött és legalábbis új tartalmi.. mint az irodalomét. amint akkor kinéztem: gyűrötten. kékes-lilás ködökbe. egy éve körülbelül. egy vadmodern. Ezalatt akarok kimászni az impresszionista irányból is.. Akkor nagyon élesen láttam egy képet: vidáman. Pál áll hozzám legközelebb... hogy a társam észrevette. mint az irodalomhoz. néhány közülük többször is. ha rajzolni tudnék (amit annyira semmit se tudok. (. és igazat adok neki. a ködök mögül kapcsolattalanul fölemelkedőn. és rajzolom. A suszter maradjon a kaptafánál . karikásan.tudod. úgy érzem. amiknek jármát nyögöm. tudtommal nem foglalkoztat. a versekkel. úgy.. Mondom: egy képtől. szellemi tájékozódásának irányát irodalmi.) Érdekesnek találom. Kísérletezésének ütemét. Barátjával és nemzedéktársával. amit szinte kínlódva szerettem volna papírra vetni.. (. alattuk a Mező szédületes üressége). hogy a sokféle hatás alól. Úgy hiszem. Illés Árpáddal. Voltaképpen: bármelyik is csak kifejezőeszköz a belső lélekzajlásokhoz. de megkínzott. füsthídjaival.az irodalomban való gyökérverés a célom.

dátum nélkül. sziszifuszi terveket szoptatgattam: rengeteg témám van. hogy igen. de mostanában éjjel se: ennélfogva az éjjeleket. 1929.) Egyébként csak úgy minden szakértelem és előtanulmány nélkül. A külföldi moderneket csak névről ismerem. délutánonkénti 37. De megbocsásson Mester. ha keveset nem mondok. 1929. megírok egy darabot belőle és addig javítom-javítom.) Egyelőre főfoglalkozásom.még mint eleven Rimbaud-reminiszcencia is. (.) (Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz. dilettáns módra. hogy az olyan karácsonyfás örömöket. Mikor Mester levelét megkaptam.. Például jellemző.. teszem (ki volt akkor.amikor megtudta. cserébe ezért az önmagamtól való háborítatlanságért.) (. aztán szépszámú lukas fogaim megreparálásának a közelsége. hogy éppen ilyen balul kora-bácsikás lehetett.„pardon”.. hogy ő „kölyök-Sekszpir”: éppen ilyen nagyongyerek lett utána?) (Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz. (.akihez annyiban talán hasonlítok is. mint én vagyok . amit az orvos a neuraszténiának tulajdonít.) (... de Rudnay talán túl sokat kezeli ugyanazt a témát. akkor tán sose fogok már azért tollat-ceruzát a kezembe. (. Nappal franciául és kínaiul szándékozom megtanulni. kapott-e levelet az akkori zseniíróktól. 1. tizenöt kilométerre van. azaz hogy csak bevásárlóhely. (. (Vajon Rimbaud .) (Weöres Sándor levele Illés Árpádhoz..az is igaz. amikor Mester fiatal..retem.. és így egy nagyon érdekes keverék jön létre. nem tudom . hogy biciklizek és dinnyelekvárt eszem. pedig még volna egypár írnivalóm. alvással töltöm. zsíros tapintású elcsitultságnak.) nem tudom.. hogy agyonjavítom és végre abbahagyom. Rippl-Rónait valahogy már távolabbról szemlélem.. most kell elörülni. és így Mester már amikor levelét írta. A legközelebbi vasútállomás Csöngétől nyolc kilométer. Talán arra is gondolt. Úgy sejtem. abban az átmeneti korban?) Kiss Józseftől vagy Ábrányi Emiltől: valószínűnek tartom. X. hogy ezekkel az aprólékos ügyekkel traktálom . hogyha a „nagyobb” ügyekről akarnék írni. a legközelebbi „város”. 14.) .de ha örökre. Csöngén verem a falhoz az időt. nagyon fiatal író volt.2-3 tizedes hőemelkedés. a zsánereknek lehet biztos kezű érzékeltetője. Éjjel írni szoktam: külső és belső körülmények összepaklizása folytán csak éjjel tudtam írni. mert két-három év múlva már késő lesz. azért akadni fog közte egypár eddig figyelmen kívül hagyott. éreztem: mégis csak gyerek vagyok . akkor akár tollat se fogjak -.) Mostanában valami állandó nyomottságon kívül is nagyon sokféle bajom van: krónikus téli torokfájásom. akihez hetenkint kétszer-háromszor föl fogok járni nyúzatni magam. X.Celldömölk -.Most a népnyelv úgyis nagyon érdekes változáson megy át: beleszövődnek a társaséletben az „intelligencia” által használt szavak. tudta. hogy verset írjak. Győr tőlünk azonkívül. A győri reáliskola magántanulója leszek. hogy még ezelőtt valamivel fölkapták a parasztlányok.. mint nekem a Mester levele. egy sánta idők zsákjában felejtett kis vasi faluban. ÉszakGöcsej vidéki szókat és szófordulatokat gyűjtök. Hogy meddig tart. anélkül hogy bármilyen tervem is volna vele..) Most egy pár napos győri időtöltés után. amiket láttam tőle. jobb híján. tizenöt állomásnyira van. amik önkénytelen szimbólumai a polgári.. Talán nem is bánom.. hogy egymásnak az uccán úgy köszöngessenek: „pardon” .) (. ott lesz instruktorom. ami most ráhasalt az én nyugtalan önmagamra és nagyon kellemes. Hogy néhány külsőséges adatot fölsoroljak. Vaszary azok után a kevés számú képek után. vagy ahol az ember a cipőjének valódi flaszteren való kopogásában gyönyörködhetik . ami énnékem embertelenül nagy tortúra. de bármelyiket forgatom elő és elkezdem a kidolgozást. hogy ezzel nekem mit ajándékozott. Pedig nagy. .

aki csak néz. febr. mint egy nem-ellentétes harmadik dolog.) közben egy elbeszélő költeményt akarok csinálni.) elintézték előttem. és mégis „rokonok”. egy verscikluson is gondolkozom. Azt írtad rólam. 1930. ezt már írtam. hogy ezek az „izmus”-ok a maiak játékszerei. Aki Ekszp. Pedig mai munkáiban is.) Lassanként végleg lepörög rólam a dekadencia és „izmusos” gondolkozás utolsó ragadós csöppje is. Lassanként ugyanazzal a szemüveggel tudom olvasni Herczeg Ferencet. sajnos.. mert . mint a görög szobrászat második (első: a latin) reinkarnációja.. nincs módomban komolyan megismerni) az túl is lépett a programon. főleg verseiben az ekszpresszív elemek uralkodnak. anélkül.. (. ellentétek. ma értéket adott irodalmilag (a festőket. . .) hogy azonnal belecsapjak az impresszionizmusról való polémiák húrjaiba.) (. sokkal közelebb állnak egymáshoz. és megpróbálom lekottázni a melódiájukat (ami nincs). Voltaképpen azt akartam mondani.) (. hogy programomba fulladnék: persze ez nehéz.. két verset is írtam. febr. vagy szétkenődtek a mulandóságban. jobban. és úgy érzem.. de nem vélekedik. és egy új pálinkafajta elméleti lehetségessége foglalkoztat. az fölületesen megfogalmazott kijelentés volt. Program szerinti impresszionisták vagy nem is voltak. Átlátom. és a jövőben mindez nem lesz más.. a csizmahúzótól a holdsugárig és vissza. nem olyan szörnyű ellentétek ezek: impresszionizmus. mióta nem ekszp. Ugyanis a gazdag impressziós-szimbólumos aratnivalót már óriási kaszások (Ady stb. Lassanként egyre jobban az abszolút szem leszek.nem voltak impresszionisták. Ahogy az egész reneszánsz szobrászata nem lehet más. Ennek örülök. Komlósi (sic!) Aladár azt írta róla. dátum nélkül.. Különben az ekszpresszió valóvá-valósítását akarom elnyelni a szegény utánam jövők elől (hehe). hogy Egiptom „impresszionizmus”-áról beszéltem. stb. de nem művésznek lenni.Úgy érzem.. Ilyen író Révész Béla is (ismered a munkáit?). ugye. mindenesetre akarok) a jövő szemével nézni a jelenünkre. mint a XIX. 1931. de csak azóta. mégis. mint ahogy. Én azonban szeretek (tán csak szeretnék. (Vagy ez is csak „program”?) (Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz. úgyhogy én már legföljebb csak markot szedhetnék mögöttük. Az ekszpresszionizmus szintén csak favázféle. Kassák vitán felül álló értékeket adott. hogy Egiptom művészete a ma művészetének egy talán nem is primitívebb. Mondjuk: ellentétek is talán. Még valamit az „impresszionizmus” fogalmáról: ez egy program volt és nem kikristályosodás. Azt hiszem. 11. sem az utóbbinak a mindenáron való mesterkélt újat-mondani-akarása.(Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz.) (.) (Weöres Sándor levele Illés Árpádhoz. vagy csak technikailag (vagyis külsőségesen) primitívebb párhuzama.program szerint . (. hogy minden irányon kívül áll. Ezért most igyekszem a Kelet felé orientálódni.) . századvég és a XX.. ekszp. dátum nélkül. de mint ilyenek. mint Kassák Lajost: már nem befolyásol úgy az abszolút élvezetben sem az előbbinek a nyárspolgárcsemege-mivolta. a jobb és bal kéz már csak fordított helyzetüknél fogva is. századelő művészete. hogy nem vagyok az impressziók embere. 20. De még sok minden foglalkoztat: Stravinszky-Bartók-ízű zenedarabok forognak bennem. mint bármi nem-ellentétes valami. Új aratni való táblák kellenek.program szerint. Az impresszionista festők pedig azért voltak mégis (talán a legnagyobb) művészek. Program szerint pedig lehet klozettra járni.) (Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz. hogy az inkább ekszpresszív és dekoratív..

. (. hogy hát mindez igen szép.) Egy kiadós világtörténelem ókori részében fölfödöztem egy csomó szó szerinti prózai fordítást óegiptomi. egy falu népét közelebb hozni a modern lírához.) Átmentünk a gyerekszobába. újabban kicsit a fejemmel is és a kezemmel is.. Nekem is elmondták elégszer.. ha azon rostálom át a verset: ezt így nevezném. amit Kosztolányi mondott róla: . de a jelen úgy látszik. hogy a végén nem tartanak egy kontraelőadást! Na nem igaz? (Weöres Sándor levele Illés Árpádhoz. . művészemberek! Az is efféle eset.) (. a szó szerinti fordításból „műfordítást” csinálni. szegény”? .. khaldeai. hogy a téma nem nekem való.) Ami a győri dolgaimat illeti. hogy írjak ilyen vagy amolyan verset: az özvegyek szívfájdalmáról. A múlt század első felében még emészthetetlenül groteszkek lettek volna a kifejezései. héber. és most elég sokat dolgozom fizikai munkát. hogy: árnyalatlanság. (. bizony. Legutóbb egy névnapi köszöntőverset akartak velem íratni: erre már aztán én is kicsit. nem azonosítottam Ádám „játszópajtásával”. (. és hittem. a háromszínű lobogóról stb. Így vagyunk mi már csak. befejezte a Magellán-utat a Szépség glóbusza körül és találkozott vele. megfoghatatlan dermedtség teljesen elsikkad a rímek között. hogyismondjam.... (. vagyis van is és nincs is. és a modern költészet egyáltalán nem lehet maradandó. aki mellesleg szólva mindig és mindenütt úgy viselkedik. Kosztolányi kamaszmása hűvös udvariassággal üdvözölt.. dátum nélkül..Bemutatok neked egy kisfiút.. én legtöbbször aztán rájuk hagytam. A hetedik osztályt a hátam mögött hagytam. Csodálatos. hogy nemrég előadást tartottam a gazdakörben. közös szépsége. A másik fiú nevét a bemutatkozáskor egyszerűen Vörösnek hallottam. fölszólamlott. amikor egy év múlva a Nyugat-ban a mutatós Weöres névvel találkoztam. Meg aztán egy másik szépség is fönnakad a rímrostában. nemigen tudtam komolyan venni.. hátha már egyszer előadástartásra fölkérnek.) Eszembe jutott. apja: koksz és barnaszén. Előadásom végén azután a helybeli pap bácsi. 1972) (. akiből nagy költő lesz...) A rímes formát választottam. Az egiptomi vers először színte- . de azért nem így van ám. hogy megkísérlem. az előadásra úgy kértek föl. és hogy Adyt már egészen elfelejtették stb. aminthogy már igazi Weöres-vers volt: És őt vajjon ki sajnálja. ki suttogja: „ó. a számmal. asszír emlékekből.de ebugattát. effélébe én is sokszor belesodródom. már felfigyelhettem volna verseire a Pesti Hírlap vasárnapi mellékletében.. legalább annyit elvárhatok. Már régóta marxista vagyok. tanácskapásokat és hozzá-nem-értőkkel való kénytelenkelletlen vitatkozást.) A véleményeim mintha határozottabbakká válnának. mintha ő tojná a spanyolviaszkot. gyönyörű irodalom. akkor megmondom.Anyja: gépgyár nagy kazánja.) Legjobban az egiptomi érdekel. De így ismeretlenül. bár ez nem mindig előnyös az illető műre nézve: az egiptomi írások egy különös. (.. Szép föladatnak láttam. ha pedig másodszor is előhozzák. valami titokzatos. és így. mégpedig a modern költészetről. melyet ma is megtalál az olvasó összegyűjtött verseiben. többek között arra a tizenöt éves korában a gyárfüstről írt Himfy-strófában.) Pedig mire Kosztolányiék gyerekszobájában találkoztunk..(. (Vas István: Nehéz szerelem. elméletileg már nyolcadikos vagyok. hogy majd megírom..

a torony és az érckakas csikorgása már elválaszthatatlanul egybefolyik. szó szerinti magyar prózai fordításból ültettem rímbe a két ókori dolgot. De egymáshoz soha nincs több közük az ellentétességnél: az első sor egy fehér. kontúrjai és irányelvei vannak. és úgy éreztem. . akár mindennapi alapon: sose volt kenyerem. egy Ráhimnuszrészletet: Gyermek. Az unitárizmus az én gondolkodásomnak teljesen megfelel: nem határozza meg Istent közelebbről.) Kedves Mester. aminek programjai. hogy ezekre az értékekre. egybefolyó színfoltok. Budavár magas volta.. de aztán rájövünk.Vegyünk most egy egiptomi verset. tudtommal. „sötét” és a déli szél is. Nemcsak a rím tartja össze őket. a második egy fekete színű sornak vehető . esztendőknek fejedelme.) . a világ fület se billent. Ezek mind apró. egyik a másik nélkül amúgy sem állhatna meg.) (Weöres Sándor levele Babits Mihályhoz. nem ismertek külön-külön szépet és csúnyát és éppen ezért tudtak szűzi-szépet alkotni. Messzebbmenő tervem. júl. A „relativizmus” vallása. engedje meg. amennyire csak lehetett. Nem tudom.) Előreláthatólag egyelőre egy ideiglenes állásban fogok elhelyezkedni a Vasvármegye napilapnál mint újságíró-gyakornok. a bibliával szemben pedig egyáltalán nem áll a kritikátlanság álláspontján. Éppen nekem való trambulin volna. akit a korlátos idő körülölel. héber. nem vandalizmus-e ezeket a rímtelen.) (. jó Budavár magas tornyán az érckakas csikorog élesen. ahogy van. nem tudatos elhatározással alapítva „naturalista iskolát”. a szövegekhez. nem olyan-e valahogyan. de teljesen az éj is és az. mintha valaki Bach prelúdiumából dzsesszeket csinálna.lennek látszik. A százszázalékos komolyság pedig. aki az örökkévalóság hídján átlépeget. hogy hová kell majd ugranom.. 28. Mohamed koporsója. asszír írás fordítása került a kezembe. (Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz. 1931. (. három fordítás németből (Werfel-költemények) és kettő ó-egiptomi töredékek alapján készült. Kettő közülük saját vers. Példa: Sűrű sötét az éj. a tudomány szerint „komolytalan” tudomány. khaldeus.nem állhatna meg az egyik a másik nélkül. hogy kiérzik-e a rímek fátyla alól a Kemt-beli költők nyers monumentalitása. hogy itt-mellékelve elküldjem néhány újabb írásomat. 16. dec. mint a földre. vagy utcai plakátnak használná föl Rafael valamelyik Madonnájának a motívumait. aki még nem tudom. szűzi dolgokat jambusba (bár önkénytelen jambusba) és rímbe helyezni. hogy a színek csak szigorúan el vannak választva egymástól. álljon akár dogmatikai. dühöng a déli szél. hű maradva. A keresztények szerint „komolytalan” vallás. Jó csomó egiptomi. Ezek mind különálló színek széles ecsetkezeléssel fölrakva és végeredményben egy teljes egészet alkotnak.. ahonnan az égre éppen olyan könnyű ugrani. aki minden nap megszületik. Nem tudom. akár „szabad”.. de nem olvadnak össze. Vagyis: egy lebegés minden között. irodalmiasság nélkül örökkévaló irodalmat: ők ösztönszerűen adtak mindent úgy. sőt valamivel távolabbról. hogy áttérek unitáriusnak és pap leszek.. hogy soha nem múló irodalmi abszolút értéket rejtenek és bámultam. hogy a „sűrű”. ami „dühöng”. aggastyán. 1951. (. akik nyilvánvalóan nem ismertek esztétikát.. akár tudományos.

annyiban különbözik a ciklustól. elméleti. amiben vergődik a mai irodalom. és ily módon a sarat fölcsalogatni: mire fölér.. 8.) (. a szavak mögötti lélek pedig minden illúzió sietős összetépését hirdeti. míg a mai kor nagy költői jóformán elszigetelik magukat az általános ízléstől. de azért befejezett egész is.(Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz. a „való égi mását”. okt. „invenció”. Plautus. hogy éppen ezek ellen íródott. A saját kora számára a modern költészetnek csak „nem értem”-jei vannak és a múlt század módjára ínyenckedik ma is. Zenei műfajokat próbálok behozni a költészetbe. hanem föld. hanem a közönségesség útjain kell keresni. A leglimonádésabb érzelmességbe kell szépséget csempészni. hanem a tálalás művészete: hiába tálalja föl a költő saját szívevérét. kép. már nem sár lesz. amiben a slágerromantikát és dzsesszritmust próbálom megnemesíteni. febr.Azt hiszem. de annál több vázlatot és mindenféle törmeléket.. a korízlésnek írtak. a hangulat háttérben legyen benne.és rumbaszöveget.) (. 1932. 26. (. „szonáta” stb. és ezt még két vagy három részen keresztül variálom.ebből én azt következtetem. A „szimfónia” elméletével is kész vagyok: az első részben fölvetek egy téma-.Próbaképpen össze fogok eszkábálni néhány minél közönségesebb tangó. ami körülbelül arról fog szólni. A szavak az idealizmust hirdetik. 1932. mindig más és más hangulatba mártva az első szakasz anyagát. A „fúga”. dacára annak. hogy míg egyfelől minden része önálló vers. Nem szakácsművészet. (.) (Weöres Sándor levele Babits Mihályhoz. okt. hogy ma az értéket nem a finomság. ha nem tud hozzá aranytányért vagy aranytányérnál értékesebb pléhtányért adni... másfelől mégis mindegyik része az előtte lévőnek értelmi továbbfejlesztése. a „szvit”-et már meg is valósítottam gyakorlatilag. kicsit nagyképűen uccasarat mímelni a templomtorony gombján... Ez igen nehéz lesz.) Mostanában kevés verset írok. „Prelúdium”-om nem párhuzamos a zenei prelúdiummal: úgy definiálom. semmi esetre sem szubjektív témáról kell hogy szóljon. amiben minden elfér. (.) . poétikai párhuzamát még nem találtam meg. .) Éjszaka a Vojtina Ars Poeticájá-t szedtem elő: furcsa. mint a fűzfapoéták nagy része. és igyekezni fogok beléjük eredetiséget vinni.. Molière a maguk idejének mulattatói voltak.. Shakespeare. Azonkívül egy „giccs” nevű műfajt akarok csinálni. hogy a költészet és az édes-büdös káposzta. A jelen ízlésnek nem Valéry meg Werfel. meg fogom írni Hazafi Verai János válaszát az Ars Poeticára.. egyes szavak és fordulatok új meg új ismétlődése és állandó ellentétek adják gondolatritmusát.. . hanem Wallace és a jazz-slágerszövegek felelnek meg .és ritmuscsoportot. 13. 1933. továbbá tömör tárgyilagosságával és fagyos keménységével előszóféle legyen.) (Weöres Sándor levele Kosztolányi Dezsőhöz.) Van egy másik tervem is: kifejteni magamat abból a selyemhálóból. hogy a naturalizmus és poézismellőzés esztétikája zsong belőle. hogy magasabb.

és emberi becsületessége később nehéz. hogy 1945 után nem találta meg helyét az újjászerveződő tudományos életben. hogy Riedl Frigyessel egyidőben.és mindmáig egyetlen magyar irodalomtudományi kézikönyvet. Végre 1933 őszén Pécsett tűnt föl az első világháború után Pozsonyból odatelepített Erzsébet Tudományegyetem hallgatójaként. mely nem a keleti sztyeppéken kóborló nomád lovas ködös ábrándját kergeti. mely az irodalmi fejlődés általános törvényszerűségeit foglalja össze. állást keresett. Kerényi Károly 1934-ben került az Ókortudományi Intézet élére. vidékre szorult oktatók irányították.nem kisebb egyéniség irányította. ami szembefordította híveit a nacionalizmus Németország felől tornyosuló hullámaival és itthon keletkezett forgószeleivel egyaránt. A később ugyancsak külföldön letelepült és 1973-ban elhunyt világhírű klasszikafilológus. A terveit szövő ifjú poéta a nagy nehezen megszerzett érettségi után csaknem másfél évig otthon tengett-lengett. Az Erzsébet Tudományegyetem tanári névsorából érdemes még kiemelnünk a Thienemann örökébe lépő Koszó Jánost. végül a filozófia-esztétika szakon kötött ki. a növendékek képzését nemcsak átlagos képességű. Nem mintha ezek. mert a város kulturális élete fölélénkült az egyetem megszerveződése után. tanításának mégis volt olyan ideológiai tartalma. Kár. és elhagyta az országot. a pedagógus Veszely Ödönt. hanem azt a bibliai és görög hagyományt vállalja.1954-ben történt Pestre való kinevezéséig . Először történelem-földrajz szakra iratkozott. A valóságosan átélt idő lassan cammogott a fölvillanó elképzelések mögött. a művészettörténész és kiváló orientalista Felvinczi Takáts Zoltánt. Ő is a szellemtörténeti irányt követte. Az egyetem jeles színvonalának és jó légkörének kialakítói közé tartozott Tolnai Vilmos nyelvész és irodalmár. akihez doktori disszertációját írta. AZ ÖTTORONY VÁROSÁBAN A levelezésben egzaltáltan csapongva vázolt és mégis páratlanul eltökélten kitűzött tervek és megvalósítandó irányok évekkel vagy éppen évtizedekkel szaladtak előre az időben. de lankadatlan dolgozott saját szellemi érdeklődésének kielégítésén. hogy kuruc korinak mondott gyűjteményében saját verseit tette közzé. hogy a következő esztendőben a jogi karon kísérletezett. ezenkívül megírta az első . de tőle eltérő módszerrel leplezte le Thaly Kálmánt. de vállalkozásával évtizedekkel megelőzte irodalomtörténetírásunkat. a filozófus Halasy-Nagy Józsefet. hogy egész félévet kihagyott. germán mitológiák terjedésének idején a mediterrán kulturális örökség bekapcsolását szorgalmazta a modern európai életbe és Dél szellemének betörésétől várta a korszerű magyar nemzeti öntudat kifejlődését is. sötét idők próbáját állta ki maradéktalanul. Babitsnak írt erről 1933 szeptemberében. sőt filozófiailag a szélsőséges irracionalizmushoz vonzódott. Előfordult. Pécs erre alkalmas helynek is bizonyult. A Bölcsészettudományi Kar állta a versenyt a budapesti és a szegedi egyetemmel. apja gazdaságában dolgozott.II AZ ELSŐ KÖTETEK ÉS A HARMADIK NEMZEDÉK 1. Hallgatójaként? Az előadásokat gyakrabban mellőzte. Várkonyi Nándor emlékezése szerint hanyag diák volt az osztályzás mércéje alapján. és bebizonyította. aki a Minerva című nagy hatású szellemtörténeti folyóiratot szerkesztette. aminek sugárkörében a nemzet ezer éve valóságosan benne él. külön-külön és egyenként kimutatható hatással lettek volna Weöres útjára. a történész Holub Józsefet. de mindannyian hozzájárultak az . Az északi. aki többek között arról volt nevezetés. A német tanszéket . mint hallgatta. Kiss Tamással folytatott levelezése arról tanúskodik. A német szellemtörténet hatása alatt dolgozott. Halasy-Nagy Józsefen kívül. hanem kiválóan felkészült tudósok akadtak köztük. mint Thienemann Tivadar.

Az az atmoszféra.Kardos Tibor. az 1933-tól 1943-ig tartó korszakot . és a barátok és pályatársak közül Kocsis László. A Tanácsköztársaság bukása után lelkészként visszavonultan élt Zengővárkonyban. Weöres Sándor megismerkedésüktől kezdve szoros és állandó kapcsolatban maradt vele. Elveit illetően mindenekelőtt Edgar Dacqué típustanából és Hans Hörbiger jégelméletéből indult ki.ezt Weöres egy év kivételével Pécsett töltötte -. amit professzorai kialakítottak. Rácz István. Talpassy Tibor stb. a később mártírhalált halt Barátos Endre. Majd irodalmi esszéi és tanulmányai mellett egyszer csak különös tudományterületen bukkant föl. és úgy sugározta maga körül a magasrendű erkölcsöt és kultúrát.1927-ben Batsányi János Kör néven irodalmi önképző társaságot szerveztek. hogy valami félszeg patriarkalizmus uralkodott a karon. A Kör az egyetem keretein belül jött létre. az országban. a hatvanas évek végén is rendszeresen bemutatta neki. előbb 1920-ig. mely 1941-től 1948-ig jelent meg. organizátorként. Két nevet kell még külön megemlítenünk. Az Erzsébet Tudományegyetem talán mégis szabadabb és kötetlenebb volt a korabeli Pázmány Péter Tudományegyetemnél. verseit még évtizedekkel később. akkor a jelentékeny tevékenységet kifejtő Janus Pannonius Társaság első éveit élte. és elévülhetetlen érdemeket szerzett a pécsi irodalmi élet megszervezésében. Zsikó Gyula. hogy nem tanított kötelékében olyan korszakos jelentőségű irodalomtörténész. évfolyamai . Minden bizonnyal igaz. Európai szellemű magyar öntudata Adyéval volt rokon. azután 1940-ig terjedően. és az is igaz. ő 1940-ben tért haza Párizsból. és a művészetbölcselettől nyelvhelyességi tudnivalókig tanácsadó mesterének tekintette. akikkel életre szóló barátságot kötött. hogy lexikonszerűen össze lehessen foglalni munkásságát: a nagy első nemzedék legnagyobbjai közé tartozott. szintetizáló hajlama Lukácséval vetekedett.1977). Weöresre Várkonyi sokirányú tevékenységéből főleg ez a vállalkozás hatott. jó tulajdonságaival és rossz tulajdonságaival együtt lehetőséget nyújtott Weöres Sándornak arra. biztatóként az agresszív német terjeszkedés árnyékában a Dunántúl magyar szellemiségét ápolta és népszerűsítette. Bajcsa András. Ő írta meg először összefoglalóan a modern magyar irodalom történetét. Ezt a szellemet terjesztette később a Sorsunk című folyóirat. mint Horváth János. valamint a náluk néhány évvel fiatalabb Koppányi György és Harcos Ottó nevét említi még. Marafkó László adatokat pontosan rögzítő tanulmányban foglalta össze Weöres pécsi éveit (Irodalomtörténet. s ez a szellem formálóan hatott Weöres tájékozódására és irányulására. hogy bátran a maga útján haladjon előre és kifejlessze a verseit támogató és az uralkodó nemzeti klasszicizmustól lényegesen elütő irodalomszemléletét és filozófiai kultúráját. Amikor Weöres 1933-ban Pécsre érkezett. a zeneszerzők közül pedig Maros Rudolfot és Takáts Jenőt jegyzi föl a körülöttük kialakuló baráti körből. mely Janus Pannonius nevét vette föl. Zengővárkonyból járt be Pécsre esztétikai és művészettörténeti előadásaira. s attól kezdve jelentős hatással volt Weöres művészetszemléletére és képi gondolkodására. a másik Fülep Lajos. Fülep Lajos jelentősége messze túl van azon. és mitológiai érdeklődését táplálta. Várkonyi Nándor az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. sőt a határokon túl is. . és arra törekedett. Fejtő Ferenc. hogy fordítóként bekapcsolódhatott a könyv előmunkálataiba. Kolozsvári Grandpierre Emil. lelkesítőként. Bárd Miklós. melyben fogékonyságukra jellemzően az akkor uralkodó Szabó Dezső-hatást Jászi Oszkár gondolataival egészítették ki.Lovász Pál kezdeményezésére . Az irodalmi érdeklődésű hallgatók . András Endre. Kováts József.a város hozott létre egy nagyobb sugarú irodalmi társaságot. amit Takáts Gyula ír emlékezésében. mint hajdan Bornemisza Péter és a régi prédikátorok. Nemzedéktársai közül a pécsi egyetemi élet hozta össze Takáts Gyulával és Tatay Sándorral. filozófiai tudása.egyetem szellemének kialakításához. És természetesen Martyn Ferencet. Az egyik Várkonyi Nándor. később Csorba Győzővel. kicsit lusta és elavult módú családi szellem. 1931-ben aztán . a kiváló festőt. hogy a pannon hagyomány áramába kapcsoljon minden arra indíttatást érzőt a városban. és hatalmas anyagra támaszkodva megpróbálta rekonstruálni az elsüllyedt földrészek és eltűnt ősi kultúrák történetét Sziriat oszlopai címmel.

amelyben lakom. hogy belekóstoljon a függetlenség kalandjába. ahogy voltam. Ne riadjon fel az egész utca. melyet mint mondom. Így találkoztunk először.. Úgy tudom. ajkait összeszorította. amikor szállásán összehívta barátait. „Mélyen tisztelt Magántanár Úr. amikor valaki a nevét kiáltotta. . Képtelenül megválasztott pécsi szállásai legendás hírűek voltak. mert éppen egy gáláns kalandról álmodott. aminek nem volt küszöbe.Tatay Sándor kedves epizódot kerekítve emlékszik vissza megismerkedésük történetére.” (Tatay Sándor: Lődörgések kora. Szaladtam. és megízlelje azt az érzést. jobban mondva csak az utcát. 1977) Takáts Gyula a Várkonyi Nándor hivatalához vezető szűk kaptatón látta meg először: „Emlékszem. majdnem merev térdekkel. úgy. kaput nyitni. és hatalmas védőszárnyak oltalma alól kibújva vele egyívású társakkal szövetkezik. Tatay már az álmok álmát aludta. Aszerint. hol maga előtt kulcsolva össze. Első egyetemi féléve még le sem telt. Öttorony lett. feszes belső indulattal. hogy eljusson hozzá. és ötletet ötletre rakva megtárgyalta velük egy közösen indítandó folyóirat tervét. hogy semmit se lát.Igyekeztem éppen csak akkora hangot adni. segítség nélkül halad előre. nagy hatalmú szerkesztők egyengették amúgy is akadálytalan útját. Vannak ilyen járású emberek.Úgy szólt. és ez a dátum.. erősen sarkára lépve közeledett. Furcsa emberke tartott felfelé az úton. már értesítették Magántanár Urat. hogy a maga lábán áll. Mintegy szórakozásképp egyedüllétében. Közben újra meg újra kiáltotta nevem. Nagy élmény volt ez. A lap címe. és a hangra fölriadt: „. és amikor a hentes reggel levágott egy borjút vagy ökröt. így ment be az Egyetemi Könyvtárba. Aztán karjait váratlan karba téve.Itt Weöres Sándor. A házszám nem jutott eszébe. mint a bennszülöttek. nagy írók. Az újság célja a dunántúli. szerfölött jelentős az életemben. hogy jobb vagy bal lábával lépett. Pécs az önálló irodalomszervezés élményét hozta. . 1971) Weöresnek eddig csak mentorai voltak. Címemet tudta. hogy egyszer egy hentesnél lakott az udvari szobában. Egy-két levelet váltottunk egymással. a szó szoros értelmében véve. de eddig nem találkoztam vele. . kezét hol háta mögött. Az elbeszélés szerint első találkozásukra egy éjszaka került sor. nem is tudok pontosan. és sikeresen. Állát leszegte. látszott rajta. Pécs jelképére hivatkozva. Gondtalan egyszerűséggel végigkiabálta az utcát. Innen kezdődik valóságos kapcsolatom a hazai irodalmi élettel. dédelgették. elsősorban pedig a . de ez még rá is játszott magánosan az éjszakában.Tatay Sándor! Kihajoltam az ablakon. Máskor tyúkólszerű padlástéren lakott. testét fordította jobbra-balra. hogy Tatay Sándor kollégámmal szépirodalmi folyóiratot akarunk alapítani Pécsett »Öttorony« címmel. itt gyűlt össze öt-hat fiatal és a lapalapításban már gyakorlattal rendelkező Várkonyi Nándor. Bertha Bulcsu följegyzi például.Ki az? . a vér befolyt a szobába.” (Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. Várkonyi Nándor megbízásából írok. s a létrát gondosan felhúzta maga után. és Weöres nem is késlekedett. A nemzedéki szervezkedés Tatay Sándor elbeszéléséből ítélve alighanem a küszöb nélküli henteslakásban történt. ahová létrán mászott föl esténként. tanárok pártolták. mintha telefonvonal másik vége volna. Csak jön.

. „HIDEG VAN” Akkoriban úgy illett.de még sokkal reménytelenebbnek látszó dolgokat is keresztülvittek már.Baranya megyei irodalom kihangsúlyozása lesz. Várkonyi Nándortól tanulmányok . 1933. hogy igaz.. új művészeti gyújtópontot akarunk Pécsett létesíteni (olyanformán. hogy Magántanár Úrtól kérjek tanulmányt. hogy a kötet címe eleinte Madártávlat volt. a technikai civilizációnak és (európai szóval) a hiúság vásárának lebecsülésére szolgáló jelkép. 12. hogy röhögségesen nagy munkába kezdtünk . Berda Józseftől.” A talányos mondaton mindjárt el is töprenghetett. 2.Természetesen. Szerepelt is ilyen című vers a kötetben. és mivel megfelelőnek bizonyult. hogy a költő apja egy szép hízott sertéssel egyenlítette ki a nyomdaköltségeket. amik Magántanár Úr tollára kívánkoznak: »A magyarság megmentése«. aki nem volt járatos a kínai filozófiában. »A hitlerizmus veszélyei Magyarországra nézve«. az nem úgy szeret.(vagyis kvantum tekintetében 4-5 számra való anyag). Török Gyulától. Remélem. mint az emberek: semmit se tart többre a szénakutyáknál. hogy a már kéznél lévő művekből az első számba teszi Babits cikkét.) A folyóirat az erőfeszítések és az első biztató sikerek ellenére elhamvadt. a Mayer-féle Kultúra Könyvnyomdai Műintézetet. és tervét nem sikerült megvalósítani. Az effajta meghiúsult vállalkozások akkoriban nem is mentek ritkaságszámba. »Wildt« stb. gyakorlati leleményességének és elvi eltökéltségének az a módszeres tevékenység. de a főváros kikapcsolásával is szólhassanak az ország közönségéhez. Török Gyulától. Ez már a nemzedéki öntudat megnyilatkozása volt. Barátos Endrétől versek. Zsikó Gyulától. a témákat nem azért soroltam föl. ajánlotta Weöresnek. ide vigye el akkor már összeállított első kötetét. Az egykori pécsi társak azt is tudni vélik. hogy kérésemmel nem okozok Magántanár Úrnak nagyobb alkalmatlanságot.. mint ahogy azt Szegeden az ottani »Fiatalok Társasága« és a »Széphalom« már részben keresztülvitte). Várkonyi vállalta a főszerkesztést: terve. Tatay Sándortól és Gróf Istvántól novellák. mintha pont ezek valamelyikéhez ragaszkodnánk. Kocsis. szép fehér.»Rodin és Meunier«. de mindenesetre a gyakorlat élő válaszát adja az ókínai mottóra. hogy a pannóniai írók ne csak a pesti orgánumokon keresztül. mint a füstparipa és a papírtigris: a dologi világnak. Takáts Gyula felhajtott egy viszonylag mérsékelt áron dolgozó kis nyomdát. s a diákok nem dúskáltak a javakban. Dénes Gizellától. Az első szám anyaga már nagyrészt együtt van: Babits Mihálytól bevezető cikk. Az »Öttorony« első számát januárban akarjuk kihozni. »Mussolini és Hitler« . »Nolde«. és nem tudta. Tudjuk. Berda és Török versét. és ha az illetékesek mellénk állnak. és miután Takáts Gyula aláírásával szavatolta a nyomdatulajdonosnak az üzletet. március 21-én megjelent első könyve. bizonyító értékű dokumentuma az ezoterikus filozófiákon nevelkedett ifjú poéta szervező aktivitásának. hogy a szénakutya hasonlót jelent. Ez bizony nem ment olcsó mulatság számba. A történet nem biztos. (. Weöres megfogadta a tanácsot. akkor semmi sincs célunk megvalósításának útjában. Azt akarjuk. 1934. Nagyon sok politikai és művészeti témát vetettünk föl. A kötet megjelenése körül az az anekdota keringett. sőt nyomatékul . ahogy a lapalapítás körül bábáskodott. engem pedig megbízott. novellát Kodolányi Jánostól fog kérni. és szépen is dolgozott. természetesen saját költségén. Kocsis Lászlótól.)” (Weöres Sándor levele Fülep Lajoshoz. A címoldal után külön lapon állt a Lao-cétől vett mottó: „Aki a dolgok mögé néz. dec. hogy a doktoráló hallgató néhány száz példányban kinyomassa disszertációját. stb. fűzött papírborítással. Annál ritkább.

éppen evvel fejeződött be. A vers spengleriánus gondolatmenetéből pedig kibuktak az ilyen korabeli valóságra felelő sorok: Nagy szennyes záporok, torkos sikátorok csíkozzák az életünk és enni sokaknak munkáért sem adnak, azt mondják, hogy: „jaj nekünk” sőt azt mondják: „iszony ami van ma, bizony már semmit sem hihetünk.” A verset két évvel korábban, 1932-ben írta. Egy akkoriban keltezett, Kosztolányihoz szóló levelében beszámolt kötetének tervéről, és azt is megírta, hogy a címe az lesz, hogy Hideg van. A Madártávlat a valóság fölé való fölemelkedésnek, a fölényes eltávolodásnak a versekben kétségtelenül jelenlévő mozzanatát hangsúlyozta volna, a Hideg van a hozzákapcsolódást, a benne élést fejezte ki. A két címváltozat közül, erre a periódusára még jellemzően, az utóbbi került ki győztesen. Támogatóival folytatott levelezéséből kiderül az is, hogy a kötetet eredetileg a Szivárvány-nál, aztán a Nyugat-nál szerette volna megjelentetni, s miután ez nem sikerült, akkor vállalkozott a magánkiadásra, a család anyagi támogatásával. 1934-ben Weöres irodalmi körökben már ismert költő volt, két éve publikált már a Nyugatban, megjelent a Napkelet-ben, a Pesti Hírlap-ban, a Pesti Napló-ban és még egy sereg fővárosi és vidéki lapban. Lássunk most néhány jellemző szemelvényt, hogyan fogadta és értelmezte a kritika a valamikor csodagyerekként feltűnt költő első kötetét. „Hideg van! Hogyne volna hideg esettségünknek, fejletlenségünknek, eszménytelenségünknek mai sivár korában. A fiatal költőnek kíváncsian körülvigyázó lelke szinte lúdbőrzik a század dermesztő lehelletétől. (...) Nincs igazuk azoknak, akik a korszerűséget pusztán a költő szociális érzékenységével mérik. Mindenkori mánk számos vonásból gubancolódik egységes képpé s a költő egyéni lelki alkatától függ reagálásának iránya és intenzitása a többi irányokba. Igen sivár látvány volna, ha a korszerűség minden költőt egyábrázatúvá formálna. Egyébként utalok a Madártávlat, Disszonancia, Bálvány, Disznó, Munkanélküliek című versekre, melyekben a költő mai problémáink leglényegére világít rá egy-egy vakító fénycsóvával. Vagy lehet-e a holnaptalanul ténfergő munkanélküli reménytelenségét tapinthatóbban láttatni, mint ezzel a cikornyátlan képpel: S a napjaik bús libasorban, hosszú kötélen lengedeznek, mint kormos szélben rongyos ingek, miket egyszer kiteregettek s szekrénybe többet sose tesznek. Kétségtelen, hogy beállításaiban, ötletes fordulataiban, groteszk mozdulataiban néha a cinizmus határáig ér egy-egy markolása. De azt hiszem, ez csak látszat, olcsó, mutatványos elméskedés, vagy magakínzó öngúny, vagy fölényes mosolyú menekülés a hitelvesztett elérzékenyülés elől. (...)” (Pável Ágoston. Vasi Szemle, 1934) „Képessége több, mint mondanivalója. Amit megfog, azt meg is oldja; kezében az anyag egykettőre méltó költői anyaggá válik; a varázslatot hibátlan beavatottsággal végzi. (...) A figyelemre méltó, mint minden költői alkotásban, itt is a megelevenítés ereje; a falusi életképekben ilyen részletek, ilyen hiteles képek vannak: Mit mondjak még? Hogy ebédre mit ettem? leölt csirkék sült hulláit temettem, a gőzös húslevesből kis halott koponyájuk még szemközt villogott

s a szemétdombon, cserepek között a tollaikat most is megtalálnám... A falusi képek részletei friss világításban tűnnek elénk, a kutya csakúgy, mint a macska, és a fazekas vagy a kovács, vagy a szobai légy, mely kioktatja a türelmetlen költőt... A költőnek van érzéke a valósághoz, de van érzéke az elvonthoz is. A Kísértet című verse a halottsirató szokványos szólamokon túl új vonásokkal ábrázolja azt az ürességet, amit valakinek örök eltűnése jelent. (...) De érezzük, hogy mindez azért mégiscsak ürügy a szólásra, mindez csak gyakorlat. A kitűnő formák és képek mögött keresni kezdjük a költőt, s csak ritkán akadunk rá. A kötetnek két ségtelenül legjobb verse a Jajgatás című, melyben elemi erővel tör fel a fékezhetetlen panasz Jeremiás panasza. Hibátlan versek kutatják a teremtés titkait, a vallás tartalmát és ezek óegyiptomi imák versbe foglalásai. Szövegük nem tudom, mennyiben fordítás, de szellemük a költőben nyilvánvalóan átültetés. A költő arca legjobban és legszerencsésebben még a Suite bourlesque és a Torzók aprócserepein villog. Ezek nem a legjobb versei, de a legfrissebbek, legfiatalosabbak, s így a leghitelesebbek. (...)” (Illyés Gyula. Nyugat, 1934) „Van egy verse, három sor az egész. S mégis egy egész költészetet jellemez. Cigarettázom az árokparton, Húsz fillér az össz-vagyonom, de az egész Föld a hamutartóm. Mennyi fiatalság van ebben a versben, mennyi tágasság, frisseség, ötlet. Ezernyi szín, zagyván vászonra mázolva a költészete, alig akad két egyforma gerendázatú verse, alig van összefüggő témája, csakugyan kóbor ritter, szabadon csellengő soraiban a független költő szava szól. (...)” (Marék Antal. Magyar Írás, 1935) „Weöres sokat ad (akárcsak ebben mestere, Babits Mihály) a verstanra: ritmusra, rímre, alliterációk, asszonáncok, tiszta rímek csengésére. Különösen azok a versei muzsikálnak bódultan, melyek a költő szexualitásának kiszublimálódásai (Macska). Tisztában van a tartalom és forma művészi összhangjával, bármelyik kötött formával vagy szabadon ír. De mégis annyira megy, hogy ritmusérzékét versmelódiák komponálásával gyakorolja. Ezekben a szavak csak eszközei verse melódiájának. Könyvének ilyen része a „Bartók-suite” című fejezet. (Például: „Csiribiri, csiribiri szellő-lány - kappant-koppant, - lángot hány.” Vagy: „És reggelre, la-lala - kihull a Hold szöszhaja.”) A „Suite bourlesque” című részben bohócos sziporkázással szinte gúnyolja a vers szépségének szentségét, melyet mégis kevés fiatal költő érez oly fájó mélyen, mint ő. - De mindezen versei fölött ott kísért Weöres igazi költői valója - az említett filozófus beállítottság. (...)” (Takáts Gyula. Magyar Minerva, 1935) „(...) ez a költő mindenekelőtt - humorista. De humorában és szatírájában is igazi költő, mert verseinek formáját is e céltudatos groteszkség szerint alkotja, igazítja. A Suite bourlesque típuspéldái szinte Karinthyhoz illő kifigurázásai a dalszövegeknek, Weöres ezekben a verses humoreszkekben »muskátlis kis hullaház«-ról beszél, és széles jókedvében fanyarul kiált fel: ,sej, haj, hacacáré, ahogy Nietzsche mondja.’ Néhány pár soros versikéje a bölcsről, a holdról, az éjszakáról és az akácfáról megannyi kis remeke egy egészen groteszk humornak. Bartóksuite című versének néhány sora:

Csiribiri, csiribiri, bojtorján, lélek lép a lajtorján, Csiribiri, csiribiri, zabszalma, még mellettem alszol ma. Ez a bájos felelőtlenség, ahogy keveri a rímeket és a ritmusokat, ahogy a ritmushoz és a rímhez idomítja a szöveget, a rossz költő, sőt még a lelkiismeretes költő minden gátlása nélkül, igen magas fokú művészet, mert sosem erőltetett, mindig könnyed. Sok versében teljesen a zenét hozza előtérbe, a szavakat misztikusan állítja egymás mellé, megmérni és értékelni nem lehet ezeket a verseket, csak érezni és szeretni (Macska). A nyelv zenéjének és a nyelvvel kifejezett értelemnek teljes összhangját teremti meg ezekben a versekben, melyek igénytelen témákból (kutya, szobalégy) íródtak nagy igényű írásokká. (...)” (Szabó Zoltán. Napkelet, 1935) „Torzító művészete (nemegyszer a humoreszk síkjában is; például: Suite bourlesque) rafinált és hajlékony. Általában unja a befejezettségeket, a tökéletességet nem tartja valódi művészetnek, mert nincs benne érdekesség. »Befejezetlensége« a képzeletbeli funkciónak ad elsődleges szerepet, s megoldása friss optimista világszemléletet fejez ki. Néha nyakas és protestáns, máskor magábaroskadó - nemegyszer gúnyoló - egyénisége magában foglal egy kis cinizmusfélét is, de ez a cinizmus sem az összeszorított fogak közül vicsorog ki. Egyik önkarikatúrájában így szól: Neked mi fáj? Halál? vagy élet? az őszi méla alkonyat, vagy a nyomor? - Énnékem az fáj, hogyha húzzák a fogamat. A falusi életképek új, még meg nem világított oldalaikkal sorakoznak elénk a Hajnal, Krisztusszemű asszonyok, Kutya című versekben. A reális dolgok szemléltetésének éppoly biztos tollú mestere, mint a transzcendens finom megsejtésének. Nagyon jellegzetes vonás nála a tárgyak, állatok beszéltetése, amikor nem akar közvetlen lírai lenni, vagy ki akarja kerülni a szentimentalizmus halvány árnyalatát is. (Fajankó, Szobalégy, Halotti maszk, Disznó). Ezzel egyúttal egy kívüleső formát mutat be s varázsol komoly érdekességgé. Francis Jammesnál találunk erre sok példát, de Weöresnél hiányzik a jellegzetes jammesi ájtatosság. A biblikus, keleties színezet sem ritka jelenség nála. (Fazekas, Litánia, Macska). A Jajgatás Jeremiás kétségbeesett siralmára rezonál. A keleti költészet belső lelkiségét gyökerében tudja megragadni. Óegyiptomi versei, Ra-himnuszai mind a keleti költészet átérzését és szeretetét mutatják.” (Kiss Tamás. Protestáns Szemle, 1935)

3. „A KŐ ÉS AZ EMBER” A jóindulatú, baráti és Weöres tehetségét várakozással szemlélő kritikákon még meg sem száradt a nyomdafesték, amikor alig másfél évvel az első után már megjelent második kötete. Közben, hogy pályakezdése nyomatékosabb legyen, a Hideg van című kötetet jutalomban részesítette a Baumgarten-kuratórium. Mivel csakugyan szerencsés csillagzat alatt született bár asztrológiailag éppen csillagtalan konstellációban látta meg a napvilágot -, az ezerpengős jutalom nem kenyérre kellett, hanem 1935 nyarán észak-európai utazásra fordíthatta. Ott

hegyek közti zöldes-borzas kacskaringós tengerre. A játék túl színes. és a legszertelenebb bolondságokig csapongott. „Rímbe rántok tücsköt. úgy rémlett. hogy a „Nyugat kiadása”. De Kodálynak nem tetszett és félretette. (Norvég leányok) Levelezésének tanúsága szerint augusztus közepén már hazaérkezett. Késő ősszel napvilágot látott második verseskönyve. 1935-ben keletkezett. aki a kettőt együtt ismertette 1936-ban a Válasz hasábjain. a játék és merész kutatás izgalmával verve föl a világnézeti hazátlanság dermesztő csöndjét. elküldte Kodály Zoltánnak mint megzenésítésre alkalmas anyagot. száll a szürke sziklára.” . s Weöres. száll a fehér faházra. hogy csáklyáját kivesse egyiptomi himnuszoktól slágerritmusokig mindenre. A második kötetben . A második kötet. hogy Weöres is elbizonytalanodott.szerzett élmények révén a Nordkapp és a Norvég leányok című két szép versével fizette vissza a magyar irodalomnak az ínségesebb társak elől akaratlan elnyert jutalmat. mintegy félszáz verset tartalmazott. leányok mind párosával. A Balholm-i leányok. a Medúzá-ban szerepeltette. Az új kötet kevésbé volt kiszámíthatatlan. amikor Kodály már megírta rá ismert kórusdalát. mely a Mocsári dal-ból. Csillog-villog a leányok csuklyája. hogy a Hideg van iróniája sokszor a végletekig elszabadult. meglepő és szeszélyes. Puha pára borul rá a hegyekre. és kihagyta ősszel megjelenő kötetéből. amit telhetetlen étvágyának csillapítására birtokolni akart. a kiadás megszervezése és a nyomdaköltség újra Weöresre hárult. A kő és az ember evvel szemben nyugodtabb hangot ütött meg és kiegyensúlyozottabb lélekre vallott. ezúttal is elfogadta a mester legtöbb szövegváltoztatási indítványát: a vers azóta is az ő ízlése szerint való formában jelenik meg. nem igazolódott be ebben a füzetben. Esik eső. Kikötőben. vagy éppen nem volt kedve foglalkozni vele. mint az Öregek esetében. Akkor. de a folyóirat valójában csak rangot osztó eszmei segítséget adott. A kő és az ember. s ezeknek jó kétharmada egészen friss termés volt. kattogó ritmusainál. bogarat” . Az első kötetben Weöres vállalkozó szellemű kalandornak bizonyult. darabos izgalmánál nemesebb az a zengő komolyság. csak sokkal később. aki nyugtalan szenvedélytől hajtva indult kalózútra. s ígéretét be is váltotta.„a babonás sámán varázsigéi helyett egyre gyakrabban beszél a szelíd igazságok egyszerű közvetlenségével is. hármasával karonfogva sétálnak. a címlapon feltüntetve azt is. szürke ködben szines csuklyák vibrálnak. megállapította. és amikor elkészült evvel a verssel. Amit Babits egy évvel korábban megjegyzett a Nyugat „Könyvről könyvre” rovatában. (A célról) A nyugalom lelki biztonsága emeli legmagasabbra ezt a költőt. Véleménye alighanem hozzájárult ahhoz.visszatérve Szegi Pál szavához . a Dunántúli képek ciklusának verseiből árad. Szálldogál a halszagú szél. A kötet a Nyugat ismert emblémájával jelent meg.ígérte. könnyű ködök szitálnak. mint az első. akárcsak az első. hogy „Weörestől még kiszámíthatatlan meglepetéseket várhatunk”. sőt a következőben sem tette közzé. Szegi Pál.

Rejtőzködnöm nem lehet. Rejtőzködnöm nem lehet. eltiporlak. magasrendű esztétikája mégis e korszakának egyik legszebb versévé avatta ezt a dalt. mint minden vallásban. Lehet. Weöres az eredeti verset átritmizálva. a Mocsári dal-ban a klasszikus görög költészet formáihoz fordult. és a szapphói vers mértékére komponálta a magányos bánat méla énekét. szólt a szikla: én is égek. eltiporlak. aki elől hasztalan a bujkálás. hogy a Weöres emlékezete szerint amerikai szöveg csaknem szó szerint megtalálható Fónagy Ivánnak a „primitív népek” költészetéből összeállított Wawiri című antológiájában: nyugat-afrikai dalként. afrikai szöveget őriz. szenvedek! ó. én is égek. észrevesszük. Elmentem a kősziklához. A minden létező közös szenvedéséről és közös tisztaságvágyáról szól a dialógus. Elmentem a kősziklához. arról a kozmikus méretű és egészen általános felelősségről. . szerkezetileg átalakítva első jelentékeny vallásos költeményét írta meg benne. Szólt a szikla: soha el nem rejtelek! ó. amire ha odafigyelünk. én is mennybe mennék. A kő és az ember egy néger spirituálé szabad fordításából keletkezett. Rejtőzködnöm nem lehet. megindulok. Érdekes. Szólt a szikla: megindulok. hogy az amerikai ének a rabszolgák keserves vándorútját követve ősi. Szólt a szikla: én is égek. ráhullattam könnyemet. tágulj tőlem. És ez a meg nem nevezett isten. de az sincs kizárva. de a színreállítás drámai ereje. szenvedek! Rejtőzködnöm nem lehet. Ő volna a lélek esendőségével szembeállított szilárdság. hogy nem rejtőzhet el senki önmaga és a világ elől. hogy lelke van? A nem-emberi világminőség. és amit a versben meg nem nevezett isten kényszerít rá híveire. ami minden vallás erkölcsi alapja. amelyről kiderül. tágulj tőlem.A kötet címadó verse. egyszersmind a világgal és az énnel is azonos: a vers tehát azt is jelenti. ami végül egy és ugyanaz? A külső és a belső világ. szólt a szikla. Ez nem újkeletű bölcsesség. mint te. szólt a szikla. Szólt a szikla: én is mennybe mennék. A „spiritual song”-ot mint a dzsesszmuzsika ősét ajánlotta egyik levelében debreceni költőtársának. hogy valamelyikük filológiai tévedés csapdájába esett. mint te. hogy mégis emberszerű? Az arcát elrejteni akaró elbeszélő és a kérést visszautasító szikla a szubjektum és objektum. Rejtőzködnöm nem lehet. hogy mégsem szilárd? A lelketlen anyag. Talányos és nem is egészen pontosan megnevezhető a szikla szerepe ebben a versben. A kötet másik híres dalában. ami egynemű? Nyilván mindezt egyszerre jelenti a drámai párbeszéd. hogy elrejtsem képemet. Kiss Tamásnak a figyelmébe. én is égek. szólt a szikla: soha el nem rejtelek! Rejtőzködnöm nem lehet. melyről bebizonyosul.

nem marad semmi emlék. Harminc évig nem is akadt senki. hogy rég. Például ahol az . Amikor a vers elkészült. hogy rég volt. Weöres ezt is megmutatta Kodálynak. Elhull a szüreti ének. kettőben némileg más szöveggel. A legszebb és a legnépszerűbb ezek közül a Valse triste. kettő. Ködben a templom dombja. elbujnak már a vének. vagy nem-rég. Valcer? Weöres így számolt be zenei kísérletéről: „A Valse triste tulajdonképpen zenei rondó formában van.Sás se suttog és a mocsár se böffen. három. és már a címet olvasva rosszallóan kapta föl a fejét. Egyik nyár. remeg a venyige teste. Lányok sírnak a házban. villog a torony gombja. Vak. vagy nem-rég. Hol a szádról a festék? Kékre csipik az esték Mindegy. A kötetben megjelent a bonyolult zenei formákkal való kísérletezés néhány egészen kiforrott és tökéletes darabja is. A dér a kökényt megeste. az ember szíve vásik. hanem zenei értelemben rondó. hűvös az árny. az este. Remeg a venyige teste. Ködben a templom dombja. Az ember szíve kivásik. aki ezt a csupa dallam verset megzenésítette volna. Megcsörren a cserje kontya. A fákon piros láz van. mint a másik. csörög a cserje teste. Az »A« elem benne három. Kuckóba bujnak a vének. kettő. egyik nyár. hogy németes muzsika terjedjen az ifjúság körében. akár a másik. 1966-ban Tornyos György írt rá vegyes kari művet szólóval. A »B« elem egy szótaggal rövidebb. Hűvös és öreg az este. Lyukas és fagyos az emlék. kettő tagolású ritmus. de Kodály nem volt híve annak. Vagyis három. Elhull a nyári ének. gyors záporok sötéten szaladnak át a réten. Hűvös és öreg az este. amit főleg a régi olaszok és franciák műveltek. Kolompol az ősz kolompja.) A Valse triste azonban nem így. villog a torony gombja. aminek semmi kapcsolata a költészetbeli rondó formával. Hüvös és öreg az este. Horgász fűzfa vár az iszapba-hullott méz-izü Holdra. Mindegy. (Ugyanis van a költészetben is rondónak nevezett versforma. rekedt hőség ül a béka száján. kettő metszés. Az »A« elemben megírt dolgok aztán mindig visszatérnek a három.

A kő és az ember már csak a magány és elidegenedettség általános kifejezése révén felelt a kor valóságára: abból a távolságból. 1981) A versben csakugyan nem dolgozott politikai indulat. Azt már kevesebben tudták. eloldozzák kiváltó helyéről és az általánosítás minél magasabb légrétegébe emeljék.” (Czigány György i. aki átvesz.mint a Weöresé a Babitsét. a halálhangulatra.mint az Aranyé -. . vagy ellenkezőleg. hogy Babits háborúellenes verse összefüggésében (Kép egy falusi csárdában) ugyanennek a rímnek jelentése is van: lázító gúny és történelmi ítélet. / Ki gondolná.ami nyilvánvaló válasz volt Babits húsz évvel azelőtti művére: S mi harcok anyja volt / nemrég. Fele zárva áll. kerek mondatok és mozgalmas.ez a »B«-ben így jelenik meg: az ember szive vásik. Irodalmi Szemle.. az új fölhasználás éppen hogy fölvillantja a réginek a fényét . Mert bármilyen varázslatos zenei és érzelmi hatást ér is el az ő „szomorú keringőjében” a nem-rég-emlék. az ismerős őszi hangulat felett ott lebeg az állandóság szelleme. Weöres beszámolt róla A vers születése című doktori értekezésében. hogy az érzékelhetőt és élményként átélhetőt elkössék. márpedig valószínűleg abban csengett össze először ez a két szó. a versben azonban szó sincs se estéről. tekintet nélkül arra. sőt a Torzók ciklusában közzétette a magyar költészet első Hitlerellenes versét. se dombtetőről: Gazdátlan kastély. A kötet versei szemmel láthatóan arra törekedtek. / Lyukas és fagyos az emlék. / ma csak egy lanyha holt / emlék. hogy rég volt.. Eszerint a képsorokat egy esti dombtetői séta indította el. vagyis hogy a régebbi rím ékköve az átvétel folytán veszít-e fényéből . még színekben is bővelkedő impresszionista képsor visszhangzik. akitől átvesznek. 1972) A zenével kísérletező vers kapcsolódását a magyar költői hagyományhoz Vas István fedezte föl: „Éppen a Levél a szabadságról évében jelent meg a Nyugat-ban Weöres Sándor Őszi melódiája (ma már Valse triste címen ismert). benne ezzel a két sorral: Mindegy.) És az ilyen átvétel mindig dicsőség. legalábbis költői érvénnyel: Vagy mintha ember hányta volna nemrég. s ebben a kontrasztban a teljessége elmúlásnak és megújulásnak. egyik nyár mint a másik. ennek a bravúrnak a fényében még inkább kitűnik. Abban még leírta a munkanélküliséget. A folyosó fejhangon kiabál. rondóformában kavargó pazar képei a tüstént cselekvésre indító társadalmi publicisztika felől megközelítve valóban üresek voltak. és annak is.” (Vas István: Mért vijjog a saskeselyű?. mely az ismétlődést ígéri. Ebben a tekintetben az egész kötet elvontabb és éteribben lebegő volt az elsőnél. vagy nem-rég.»A«-ban az van: az ember szive kivásik. egyik nyár akár a másik . . amire jól illett volna a „madártávlat” elnevezés.de hát A tetétleni halmon sohasem tartozott a közismert Arany-versek közé.” (Bata Imre: Weöres Sándor. hogy százados nagy emlék! (.. se sétáról. melyikük maradt alul a felhasználás módjában. Ismeretesek a vers keletkezésének körülményei. m. hogy a Babits ríme is folytatás volt: Arany rímét folytatta .. Ennek a kibontakozó alkotómódnak legszebb verse az Altwien ábránd volt.) Bata Imre interpretációja: „Az elmúlás mély szomorúságát dallamos ritmus ellensúlyozza. A forma tökéletes megmunkálása fölemeli a verset önmaga fölé. természethervadásra telt. annak is.

Radnóti. az létezik. Vas. dalolt s anyja. hogy az eredeti élmény kiváltó körülményeit ábrázolja. . A NEMZEDÉK SZÁRNYÁN Az az alkotómód. s a fölidézett élet jelenetei enyhítik a riasztó látomást. Kis falun élek. vagy megfakult. hol testes. A felejtést az elmúlással és az emlékezést a létezéssel már a Valse triste is közös fonálra fűzte. Nemzedéktársai nem becsülték érdemének megfelelően. A szálában még emléke meleg. emlékét őrzik a tárgyak. hanem élményközvetítő. Fejhangon ugat benne a halál. ez az alkotómód megjelent már a Nyugat első nemzedékének költőinél is. Engedd. abba a korba tekint vissza. az ágak össze-vissza donganak. A színtér és történet azonban külön is följegyzésre érdemes: a régi bécsi altwien porcelánok korába vezet el. hanem elsősorban éppen ennek a „szituációversnek” a kidolgozásával segítette elő a költészet modern fordulatát. a jó királyné. az meghal. csak elveszett. csipkés nők lézengenek. A kő és az ember költője az Altwien ábránd szomszédságában közölte Levél Füst Milánnak című versét. -----------------Akár mély kútba. a kis főherceget? Azt mondják. borongó hangulatú leírás a második szakasztól epikus fordulatot vesz: Láttad-e. evokatív költemény. vagy megteremti az élmény lírába. Ez a költő Füst Milán volt. Talán a kis főherceg sem halt meg. disznóinknak a korpát tejjel magam keverem. a második nemzedék költőire. amire emlékszünk. amit elfelejtünk. Egyiküknél pedig éppen meghatározó. Fele zárva áll.A parkot őrzik még a vén falak. amit Weöres évtizedekkel később egy regényszerű és regényterjedelmű versciklusban fog újra átélni: Lónyay Erzsébet élettörténetét. A halálba belenyugodni nem képes mindennapi gondolkodás természetesen előtörő szolipszista vonása ez. Az Altwien ábránd költészettanilag nem élményleíró vers. szertefoszlik. Nem arra törekszik. Füst Milán nemcsak sokat emlegetett szabad versével (ami nem is volt igazi szabad vers) járult hozzá ahhoz. hulltam önmagamba és senkise húzhat ki onnan. hogy a magyar líra hangfelvevő tűje végérvényesen elmozdult az impresszionizmus lejárt lemezéről. Szines virágok közt ugrált. Amiről tudunk.igazi jelentőségét mégis a harmadik nemzedék. Weöres nemzedéke fedezte föl. Az emlékezés védekező fegyver az elmúlás ellen. hanem a fölkeltett hangulatot és gondolatmenetet. nem halt meg. él. hogy szóljak hozzád s bár ifjú volnék hadd tegezzelek. mint isteneket s ringyókat szokás: mert szólni könnyebb így nekem. mindenekelőtt Illyésre már észlelhető hatást tett . írva. tapsikolt. De a vers az utolsó sorokban visszazökken az igazi valóságba. mondd. az élmény belső körét sugározza egy kitalált színtér és kitalált történet révén. a folyosó rejtelmes visszhangjából a halál félelmes arca rajzolódik ki: Kastélya hervad. dalba foglalt dramaturgiáját. A merengő tekintetű. ami kihull a lukas és fagyos emlékezésen. és amikor néhány szóval megváltozva visszatér a nyitó kép. a Psyché lapjain. de arcukról a vakolat lehullt s a helye fényes lett. 4. központi szerepet töltött be. hogy a költő a lélek történéseit epikusan előadott szituációba helyezve fejezi ki.

Névtelen Jegyző). Ez a még bátortalan hangú és a versek többségét tekintve túlnyomórészt gyenge könyv észrevétlenül merült el a szellemi élet hullámaiban. Gál István 1934-ben elindította kulturális-tudományos lapját. hogy a nemzedék legelső . Weöres Sándor és Zelk Zoltán versei kaptak helyet. Toldalagi Pál. s melynek szárnyán. Ebben Weöres nem szerepelt. Soraiban a nemzedék hangja szólalt meg. Az Altwien ábránd Füst Milán versszerkesztési módjának legbelső tulajdonságaihoz közeledett. Hajnal Anna.bár nem vagyok szegény: apám három kocsist tart s előre üdvözöl akárki és ósdi tisztesség övez. Közben pedig az olvasók kezébe kerültek az első önálló verseskönyvek is. Rónai Mihály András. a kötetben Forgács Antal. és lényegében a harmadik nemzedékre alapítva alakult át 1936-38 körül az Egyetemi Nyomda Diárium című folyóirata Kenyeres Imre irányítása révén. mint ahogy mindnyájan vonakodva fogadták el az elsőnek Babits . Vas István. Füst Milán konstruktív lázadó és ez a tény rokonunkká teszi. Tagadja ezt a világot és fölépít helyette egy másikat magának. az Apolló-t. s mintha közönségét is most kezdené megtalálni. Nem véletlen a hatása. az egyre határozottabban körvonalazódó és egyre jelentékenyebb szerepet betöltő nemzedéké. Szabédi László és Szemlér Ferenc versei is szerepeltek). Kis Ferenc.. Ez volt az első jelentékeny kritikai visszhangot kiváltott nemzedéki fölvonulás. Mesterem. 1935ben.. „szomorú keringők” és néger spirituálék mintájára írt verseket. Képes Géza. akkor a nemzedék jelenléte már köztudomású és elismert tény volt az irodalmi életben. Ez nem is volt jellemző Weöres versírói természetére . Kiss Tamás. Habán Mihály. aki malacetetés közben és egyetemi tanulmányok mellett egyiptomi himnuszok.a Füst Milánhoz való vonzódás azonban törvényszerűen következett költői hajlamából. dallamát. „(. című versgyűjteményt (melyben többek között már Devecseri Gábor. és újabb népszerűsége sem az. hangjában. A függetlenülési törekvés a következő években különféle sikerrel járó lapalapítási vállalkozásokban öltött testet (Perspektíva.írta Radnóti Miklós éppen A kő és az ember esztendejében. kiemelkedhet a megfulladással fenyegető mély kútból. belső ösztönzéséből és kísérletezésének tervrajzából egyaránt. amely igyekezett hidat verni a népi és urbánus tábor között. önmaga kútjába hullott költő. és ez pontosan megegyezett Weöres első költői periódusával. 1937-38-ban megjelent Hajnal Anna és Trencsényi Waldapfel Imre szerkesztésében az Argonauták című szépirodalmi folyóirat. amit Új Magyar Líra címmel a Vajda János Társaság adott ki. egy ideig legalábbis úgy hitte.) És hatása egyre élőbb. Bónyi Adorján fölfedező cikke 1929 áprilisában jelent meg. és csak annyiban jelentős. valamint Erdélyből Dsida Jenő. Mi is ezt akarjuk magunknak” . Radnóti Miklós.. középpontjában Radnóti Miklóssal. és közös antológiákban nyilatkozott meg. a naplószerű élménybeszámoló nem illett hozzá.és irodalmunkban meglepően korai fölbukkanását dokumentálja. Rónay György és Takáts Gyula. Kénytelen-kelletlen osztozott. indiai gnómák. II. a sorok zengése idézte a mestert. -----------------És rád gondoltam akkor. osztozott a nemzedék sorsában. mert olymód élek én. amibe hullott. 1929 májusában pedig elkészült a Jóság című antológia. Egy évre rá megjelent Radnóti Miklós és Dénes Béla szerkesztésében és Fejtő Ferenc előszavával a Korunk című antológia. Jékely Zoltán. a fiatal olvasókban. A magányosságát és elzártságát panaszoló. 1934-ben Kárpáti Aurél állított össze válogatást a nemzedék költőinek verseiből. úgyhogy mire 1937-ben egy oktatásügyi könyvsorozat keretében Makkai László kiadta az Új Magyar Költők. Sértő Kálmán. mint tompa kísérteteid. melyhez Weöres is tartozott. ebben a versben éppen fordítva történt. A nemzedék rajzásának első korszaka 1929 és 1934-37 között játszódott le.. ritmusát tekintve lényegesen eltért tőle.

esetleg vesd föl. Legtöbbször itt szokott megszállni Weöres is. mert Vas István emlékezése szerint is ő ismertette össze az írókat Illés Árpáddal. húzzanak hasznot az együvé tartozásból . teljesen reménytelen a helyzetünk. ami az önállótlanság és szervezetlenség tökéletes jele volt.tollával kiállított nemzedéki bizonyítványt. (. az az érzésem. Tóth Árpád neve semlegesebbnek hangzott. és őt tekintse útjelzőnek. Illés Árpádnak az Izabella utcai műteremlakásán tartották. érdemes volna. Bár anyagilag azt hiszem.” A Számadás . Ebben az esztendőben alakult meg a Tóth Árpád Társaság mint a nemzedék íróinak. melyhez azonban még túl fiatalok vagyunk. s az idősebb írók és kritikusok kényelmes egységesítő jelzőit. a lap elindításának moment psychologique-ja mégis elérkezett: (. nem volna intencióid ellenére. ha szeretném ezt a leendő újságot a nemzedékünk törzs-orgánumává fejleszteni: ideje volna. körvonalazódásának első idejéből származnak a következő sorok: „(. A kör megszerveződésében így alighanem neki is része lehetett. Egyéniségekké és nem generációvá szerettek volna fejlődni. s azt ajánlja .kevés kivételtől eltekintve . remélem. A magyar nyelvnek olyan páratlan művésze. Annyi bizonyos. Amikor néhány hónappal később Kiss Tamás épkézláb tervvel állt elő. melyben részletesen ismerteti laptervedet. de csak egy számot ért meg.. hogy igen nagy ember volt. amikor a nemzedék összefogását szorgalmazta. pedig Vas István emlékezése szerint még önálló törzsasztaluk sem volt a budapesti kávéházakban. így válaszolt: „Nagyon örülök a »Számadás« folyóirat-tervednek.)” Néhány nappal később Jékely Zoltán. hogy dolgozzunk közösen. akitől bajosan lehetne rosszat és károsat tanulni. (. hanem csak odacsapódtak az idősebbek társaságához. A nagy.) ha nem csinálunk valamit.kérdezte egy levélben Kiss Tamástól 1935-ben.)” (Weöres Sándor levele Illés Árpádhoz. első üléseiket pedig . hogy az Általad fölsorolt névsor színe-java a mai művészetnek. Hanem a »Számadás« nagyon rossz cím! nincs jobb? Azt hiszem. és kevésbé elkötelezetten csengett az irodalmi életben.. Weöres biztatására. 1936. vagy bedögleni a második vagy harmadik szám után.Weöres Sándor festő barátjának.ügyelt az óvatosság szabályaira.. Hogy aztán Neked mennyiben kellemes és mennyiben nem. különösen ha nem fog terv maradni.. irodalomszervező első és ..evvel a címmel . hogy végre egy országos generációs lapunk legyen. Elvont verseihez kiváló gyakorlati érzék és magas fokú üzleti hajlam társult: gyakorlatiassága és menedzser hajlama szólalt meg. De ha már rájuk nyomták a nyáj bélyegét. hogy politikai jellegtől semmi esetre se kell tartanod. annál is inkább. hogy egy társaság ápolja az emlékét. hogy havonta kétszer ekkora összejövetel legyen a lakásodon. így írt az ügyben: „Tegnap kaptam Weörestől levelet.a következő év januárjában meg is jelent. Makkai László volna a negyedik. ki fog sülni. Még a Társaság alakulásának. mert az erdélyi »Hitel« szerkesztése komoly megbecsülést szerzett az itteni fiatalok közt is nevének.bizonyára Neked is ajánlotta már. hogy nem lehetne-e Kosztolányi Társaság ebből a gyülekezetből. művészeinek köre. hogy „csapatban járnak”.. „Nem gondolod: meg kellene már egyszer a nemzedék lapját alapítani?” . ha vidéken jelenik meg: annál jobb. A kibontakozó nemzedék pedig . Történetét részletesen elbeszéli Vas István a Mért vijjog a saskeselyű?-ben. Halász Gábor rájuk sütötte. A szervezési kísérletek 1956-ban mégis eredménnyel végződtek. A társaság lelke Hajnal Anna és Trencsényi Waldapfel Imre volt. minden a továbbiaktól függ.ez volt Weöres véleménye.. (. többek között tapintatos figyelem Babits érzékenységére. 14) A társaság Tóth Árpád nevét vette föl.. ez a most meghalt nagy költőnk olyan valaki. ha ügyei Pestre vetették. amiben sokféle megfontolás játszhatott közre. ez már énrám nem tartozik. te is örülsz csatlakozási tervének.bár később Hajnal Annánál jöttek össze .. Kosztolányi.. nov. Ha van kedved hozzá. s programszerűen az is a „húszas nemzedéket” jelölte meg támogatottjaként.) A társaság tervéből lehet nagyon sok és lehet nagyon kevés.) Ami az irodalmi társaságot illeti: a névsor annyira vegyes. elkezdhetjük a gyönyörű hallgatást. mint Mikes Kelemen vagy Arany János.

ma a »merész«. hogy nem fordulunk külföldi mintákhoz. nem a Berzsenyiknek. október 22. mint ők voltak annak idején. egy-egy feladatversben róják le világnézeti »kötelmeiket«”. ma a rakoncátlan kölyök a kedvenc. de nem abban. Az előttük járók azonban bámulni vagy éppen elpáholni való fenegyerekek érkezését várták a magyar irodalomba. és gyanúsnak találta játékos hangjukat. Az ő idejükben a »hagyományőrző« volt a dicsérő jelző. ami őket.megelégszenek a lélek apró. Weöres akkor még nem szokott hozzá a bírálatokhoz. „Politikátlan” korosztály vagyunk? ha „szociális” versünk mind megpipázzák. hol a dac. Kelemen János a Gondolat hasábjain kereken kimondta. és nem tudtak mit kezdeni a koravén okosok rajával. felületes szenzációival. hogy „óvatosak . Németh Andor összeráncolt szemöldökkel figyelte formai felkészültségük túlsúlyát. hogy új emeletet húzunk az ő palotájukra. hogy nem úgy csináljuk. mi egyszer volt már. de a Vörösmartyknak. de összefoglaló szerep jutott: az idő nem Klopstockoknak. de a Goethéknek kedvez. már nem is csak esztétikai. hogy mi is úttörők legyünk: tűrjék el. . hogy romboló kedvük nem szárnyal elég magasra. ahogy ők csinálták. hogy ma forradalmi cselekedet nem forradalmárnak lenni. hát ne kívánják. Józanok voltak. és a többiek évekig ismételték egyéni változatokkal. 1934. Nekünk nem úttörő. és nincs bennük elég kezdeményező akarat. Vas. a révület. s olykor. mellyel „csillogó varázzsá szépítik valójában sötét élményeiket”. Maga Babits írta egy versében: »Írd tenyeredre: sohasem lehet.. Babits 1934-ben az Új Magyar Líra című antológiából azt a következtetést vonta le. és önműködően továbbtenyésző költészetet művel.” (Weöres Sándor levele Vas Istvánhoz.) A nagyszerű rabulisztikával előadott okfejtés fontos és komoly. Előállt az a paradox helyzet. a jelszó. a plajbász csúcsa elkopik. és egyáltalán nem a buddhista boncok nyugalmával fogadta a kritikákat. nem a trombitahang. Halász Gábor szerint az előttük járó nemzedék versein a szociális érzés felzaklatott érzése sugárzott át. Ez volt a kritikai alaphang. és a komoruló időben szélcsendes partokon próbálták felvonni vitorláikat részegnek éppen nem nevezhető hajóikra. hogy nem vagyunk elég rossz gyerekek. sőt a józanság programját sugározták magas fokú technikai mesterfogásokról tanúskodó verseikkel és egész magatartásukkal. idősebbeket hevítette.« Ők megtörték az utat. mint sárgadinnye sóval és tubákkal. A harmadik nemzedék csakugyan elütött a korábbiaktól. hogy az új nemzedék nem elég új és nem elég friss.. Már Babits első szavaira élesen kifakadt: „Ami Babitsnak a nemzedékünkről szóló kritikáját illeti: kifogásképpen említi. hogy az ő nyomdokaikon haladunk. fogadjunk. Dsida úgy illik össze. minden friss megtermékenyülés nélkül. Szerb Antal szomorú iróniával kérdezte. ők pedig csak befelé figyelnek. a mánia a verseikben.társadalommozgósító második nemzedék árnyékában kis bölcs öregek módjára viselkedtek. Egy már van közülük: Valéry. Hogy aztán tudunk-e ilyen dantei és goethei összefoglalóegyéniségeket kitermelni magunk közül? Fene tudja. hanem irodalomszociológiai elvek karikatúrába oltott változatát közvetítette. Kassák hiányolta. A sokszor elismételt bíráló megjegyzésekre versben így felelt Weöres: ---------------------S hogy egyformák volnánk s egymásra-nézők? Jékely. s nem lázadó költészetüket a fuvolaszó jellemzi. amiben kritikusai külön útját föllelni vélték. Az ő idejükben a szelíd fiú volt a papa kedvence. túlságosan jólnevelten halad az elődök nyomában.

„szociáldinamikája” keserves. és nem töltheti idejét pusztán laboratóriumi kísérletező munkájával. hanem inkább ösztönös visszahatás volt .! Lám.Vargha Gyulának. ki fart vet a valónak. De nem hittek többé abban a romantika óta derengő szép káprázatban. Várady. s néhány tiszta fénnyel kiemelkedik. 20 költő egyforma kaliberűnek látszott. Szó sincs róla.hiba volna? „Petróleumszag s kávésbögre . S most zöme elsüllyed. ebből kb. Nem a feladatáról. hogy a művészi szó és általában a kultúra . A fiatal nemzedék a sokféle hagyományőrzés és már feltűnően ragaszkodó továbbfolytatás mellett egy egészen alapvető kérdésben eltért a magyar hagyománytól. nem a poéta. A halál hídjánál stb. a lantos. Radnóti és Vas társadalmi indulata a második nemzedék közelében maradt.. sőt korszakot nyitó „józanságuk” akkor. rossz költők. Nem hittek többé abban. Mindnyájan hitték. de addig előtérbe nem került írói magatartást képviseltek. mint A marosszentimrei templomban (1936) a nemzeti kisebbségi elkötelezettség legmegrendítőbb tanúvallomását írta meg. míg egész oeuvre-je közepes.mint később a társadalomtudomány nevezte . kik akkor ezek . hogy méltatlanul lebecsülték volna a két nagy generáció költői és társadalmi eredményeit. . hosszú úton érvényesül. hogy Endrődy. Illyés Gyula és mindenekelőtt József Attila jó néhány határozottan ebbe az irányba mutató versére. 20 vers páratlanul szép (Sebők. akkor paradoxonnal azt lehet mondani. és a valósághoz híven. Szabolcska stb. a primadonnáskodó kitárulkozással meg a közéleti hevülettel szemben is”. Jékely olyan nagy versében. Kosztolányi. Tóth Árpád. a harmincas évek derekán persze nem tudományos belátásból származott. Az előtörő irányt ő képviselte legszembeötlőbb és legprovokálóbb módon.. hogy „az irodalom lőn a nemzetiség védangyala és szellemünk életnyilatkozásainak egyedüli központja”. Ha Weöres helyét keressük ebben a harmincas évek közepétől egyre erősebben láthatóvá váló folyamatban. és szava varázsütésre követ mozgat és vizet fakaszt. Weöres ezzel szemben hittel vállalta a nem politizálás politikailag is sokkoló hatását. mert a már említett „szituációvers” élményt objektiváló és transzponáló formája éppen a tőlük idegen költői magatartások érvényesülését fékezte és csökkentette. hogy a költő lángoszlop a társadalom és a nemzet élén. A magyar hagyományban régen jelenlévő.mint Vas István írta . („Harmadik nemzedék”) Kritikusaik idegenkedése mégsem volt alaptalan..zsíros papír és tört kenyér” (Zelk verse): bájos vágyálom. hogy ő volt a józanság szélsőségese. hogy a költészetnek társadalmi hivatást kell betöltenie. ízlése már kezdettől eltért az uralkodó nemzeti klasszicizmustól. Irodalomszemlélete. Kb. mivel hibátlan”: furcsa szempont) ---------------------Álomvilágban élünk? . a realitáshoz igazodva igyekeztek berendezkedni arra. (. Várkonyi Nándor jegyzi föl. Törekvésük családfáját visszavezethették Babits. de a kritikus. hanem a szerepéről. A népi-nemzeti irodalom átmenetét a modern irodalomba például a következőképpen írta le Várkonyinak: „Különös kor.Hibátlan formaművészek vagyunk? („hibás. amit Gyulai Pál úgy fogalmazott meg. velük együtt azonban néhány kiváló. Közvetlen elődjüket pedig azért Füst Milánban találták meg. Hűvösebb fővel mérték föl az irodalom tudatátalakító és erkölcsformáló lehetőségét.).az előttük járó „két nemzedék szerepeivel. Szabó Lőrinc. A költészet társadalmi szerepéről másképpen vélekedtek. A magyar irodalomban új irányt. mint elődeik.) Végre észrevenni.. a romantikától örökölt túlzásokat azonban nem akarták folytatni. hogy már pécsi évei alatt eltökélten újrafogalmazta irodalomtörténetünk egy-egy korszakát és jelenségcsoportját. nem zárkózhat a műhely falai közé.

a kevéssé személyes dolgai őszinték. Zempléni érték. a közért szóljon stb. Zempléni. modorosnak mondták. ahogy az 1970-es években a Három veréb hat szemmel című költői antológiájában visszatért és mindeddig legteljesebb alakot öltött. míg Vargha. Ez a rendszer. Szétválasztani szűrővel. határozottságát bizonyítja.részben mégiscsak „romantikus” költői szemlélet jegyében bontakozott ki.Emberi alapja a korai dolgainak van. hogy Endrődy. Hanem rámutatni.) ő a Nyugtalanság völgyé-ig őszinte. Átgondoltságát. .érzik versein. amit az a nemzedék nyújtott. hanem egy összefüggő és minden belső konzekvenciájában szilárd irodalomtörténeti rendszerhez tartoztak. Aztán hangoztatták körötte. .« . hogy milyen . Szabolcska elsüllyedő középszerűségek.” Babitsról a következőképpen fejtette ki véleményét: „(. s adta. Nógrádi Pap Gyula. elzárkózó lelki alkat.Meg kéne végre csinálni [sic!].sorába tartozni látszottak. ez a következetesen kidolgozott külön irodalomtörténet eszmei hátvédként működött Weöres verseiben. hogy szenvedek az országért. Míg azt adta. Még látni fogjuk. Fúró-faragó. ami belőle jött. ezt kívánták. 1976) Az ötletszerű rögtönzésnek hangzó gondolatokat valójában nem a véletlen szeszélye kormányozta. a prófétánk. rostával. Senkit annyira fordítva nem látnak ma. mint Babitsot.. Addig. de évtizedekig csak egynéhány felvillanó részlet mutatkozott meg belőle. Mihelyt pózolni kezdett: »Íme.” (Várkonyi Nándor: Pergő évek. ameddig az »én őszinte vagyok« hiányzik. ahogy óvatosan kezdett a kívántnak megfelelő helyzetbe illeszkedni. a kultúráért«. »Ellenállhatatlanul tör ki belőlem. hogy a költő önmagát adja.. hogy arról a nemzedékről nem lehet egy kalap alatt beszélni. .

AZ „ELYSIUM”-TÓL A „TŰZKÚT”-IG .

s e cél érdekében Weöres fölhasznált minden formai lehetőséget a szimbolista alkotómódtól a szürrealizmusig. hanem gondolatot és tapasztalatot is. 315-320) Ez a törekvés óhatatlanul avval járt. aki nem hasonlít senkire. Kosztolányi és mindenekelőtt Füst Milán lírája legfőbb tanulóiskolái közé tartozott. s ez már az 1930-as évek közepétől nemegyszer adott alkalmat esztétikai és költészettartalmi vitákra a legkülönfélébb fórumokon. 1981. amire szüksége volt. első három verseskötete után szembefordította a hagyományos alanyi költészettel és az azt tápláló individualista személyiségfelfogással. és a végső dolgok bizonyossága vagy éppen bizonytalansága gyújtotta fel képzeletét.költőcsoportjával. mint a közvetlen előtte járó. Első három kötetében még erős hatással volt rá a Nyugat költészete. hogy a nemzedékhez tartozó költők a felszabadulás előtti évtizedben József Attila. (TÖRTÉNELMI JELENIDŐ. hanem az embert és természetet egybefoglaló kozmosz jeladásait kereste. az egyszer megjelenő helyett a mindig jelenlévőt akarta megragadni. A SZEMÉLYISÉG FÖLÖTT [Az „orpheuszi” költészet próbája] Weöres Sándor első könyveivel. A harmadik nemzedék más véleménnyel volt az irodalom szociális feladatáról. küzdő szellemű lírájával . Egyik cikkében írta: „Az egyéniség nem elhatározott karlendítések sorozata. Költői alkatával egybevágó eszkatológikus életszemlélete már hamar. . nem az élmény tünékeny csodáit kívánta rögzíteni. a kísérletezés önálló területén kereste a költői kifejezés új nyelvét és szerkezeti formáit. A verset nem a személyes önkifejezés. költészetfilozófiai célkitűzése volt. rendkívüli szellemi terrénumokra eljutás. és rendkívüli formaérzékenységgel asszimilált magába minden stíluselemet. lelki és erkölcsi értékek képviseletére helyezte át. És nemcsak stíluselemet. és nem vette át elődeitől a társadalmi és nemzeti elköteleződésnek a magyar irodalomban meghonosodott és már hagyományossá vált közösségmozgósító szerepeit. hanem átlagfölötti többlet. 1939/a. valamint A vers születése (1939) című doktori értekezésével fokozatosan eltávolodott a Nyugat hagyományait folytató és továbbfejlesztő költészettől. Babits. 339) A bezárt lírai Én helyett e szellemi szabadmozgás megteremtése tartalmi. akik mindenkitől tanultak és mindenkihez hasonlítanak. Illyés Gyula és Kassák Lajos nyíltan politizáló. s pályaformáló élményei között szerepeltek nemzedéktársainak kísérletei Vas Istvántól Csorba Győzőig.összehasonlítva nemegyszer a parnasszista vonzódású formakultúra színeiben tűntek föl. de versalakító szemléletét is. és a költői munka hangsúlyát az intézményesen gazdátlan társadalmi érdekek és égető szükségletek változást sürgető képviseletéről a megőrzendő és megvalósítandó szellemi.” (WEÖRES. A Hideg van. A szellemi szabadmozgás kívánsága nyitottá és fogékonnyá tette minden újat alkotó irodalmi törekvés iránt. és anélkül hogy szakított volna a harmadik nemzedék egyébként sem megszervezett . hanem a társadalmi jelenlét meditatívabb megfogalmazásával kísérletezett. a Hideg van (1934). hanem az általános létkifejezés eszközének szánta. hanem a költő versbeli szerepéről is eltért a véleménye az addig megszokottól. A kő és az ember és A teremtés dicséreté-nek költője azonban nemcsak a költő társadalmi szerepéről gondolkodott másképpen.I KÖLTŐI FORDULAT 1. az esetlegessel szemben a nem változót kutatta. nem önmagunk jellegzetessé csonkítása. szellemi szabadmozgás. nem pedig Hazafi Verai János.és lírájuktól elválaszthatatlan prózájával és publicisztikájával . A kő és az ember (1955) és A teremtés dicsérete (1938) című versesköteteivel. Shakespeare és Goethe az egyéniségek.

. Hamvas a Sziget belső köréhez tartozott. végül a transzcendens léthez.) Mallarmé beszélgetés közben egyszer azt mondta: »La poésie était fourvoyée depuis la grande déviation homérique« . (. 1944-ben ismerkedett meg a Medúza című kötetének megjelenése után. Mindkettőjük mögött felfedezhető volt a korabeli ókorkultusz és a mitológiakutatás európai divatja. Szellemi befolyásolói között különleges helyet foglalt el Várkonyi Nándor és Hamvas Béla.. s amelyre a halak kidugják fejüket a vízből. mint kritika. még a betegség és a vétek is. Elkezdték az olyan költőket előnyben részesíteni. 1975.írta egy levelében a folyóiratszám azonnali hatására -. 38-63. mert rengeteget tanultam belőle. Evola) vonzódott. a Diárium-nak a felkérésére értékelő bírálatot írt a kötetről.” (HAMVAS. hanem elsősorban a modern tradicionalista filozófiához (Guénon. eddig a legalapozottabb és legtalálóbb.Alkata és szemlélete mégis határozott irányt szabott az eklektikus sokféleségnek. akivel pécsi egyetemi évei alatt ismerkedett meg. 83-84) Hamvas Bélával csak később. s ebben Weörest az „orpheuszi” vonal folytatására biztatta. Európában is így volt. ezzel áltat és ezzel kápráztat. mi volt Homérosz előtt. ideológiailag és politikailag fasizmusellenes volt. de főként pompás mint esztétikai manifesztum... 1978. zenei alapzatú versformák kialakítását segítette elő. elsüllyedt. s a zenei folklór felhasználására ösztönözve a modern. Mikor azt kérdezték tőle. Az orpheuszi költészet ezzel szemben az igazi költészet.. Homérosz az ember figyelmét erre a felszínre tereli.) A homéroszi eltévelyedés következtében a költészet külső látvány. Weöressel való kapcsolata avval kezdődött. mert fő mondanivalója egybevágott akkori kísérletezésének irányával. Pompás úgy is.a Sziriat oszlopai-nak előmunkálatai során . 22-23) A cikk nagy hatással volt Weöresre. művészettörténet és etnográfia egybekapcsolásával ókortudománynak kereszteltek el. Homérosznál minden ragyog. akiknek költészete tárgyi és külső jellegű. eltűnt aranykor. 1978.. amelytől a tigrisek megszelídülnek. 1944. melyben tökéletes „létegység” és harmónia uralkodott. 193-208) A tradicionalizmus szellemében törekedett arra. amelyekből megismerhető lehet az az ősi. Ziegler. ami nálunk a Kerényi-féle Sziget-mozgalomban öltött legmagasabb szervezeti formát. (VÁRKONYI. hogy összegyűjtse és feldolgozza azokat a szövegeket. amit valaha is . (FÁJ. Inspirálói között volt Kodály Zoltán. s munkára indító példával szolgált az európai távlat és a magyar hagyomány hivalkodás nélküli összekapcsolásához. de sok szempontból el is tért véleménye Kerényi Károlyétól. aztán az érzékelhetetlen belső zengéshez. és Gulyás Páltól Németh Lászlóig és Devecseri Gáborig az irodalmi életre is jelentős hatást tett. így szólt: »L’orphisme«. roppantul örültem neki. amit a klasszikafilológia. a művészet és bölcselet termékeny együttműködésére tanította. LACKÓ.írta -. Nézzük mindkét szempontból. „Szerintem Hamvas kritikája zseniális . a felszín mutatványa. (. 248-297. akik a külső és tárgyi világot az eredetihez visszaviszik: először a belső képhez. és aki esztétikai igényességre. a lebilincselő látszat szemfényvesztő varázslata lett. főként azért. és érett pályaszakaszai alapján kikövetkeztethetők irányító példái. ő a szakadatlan ritmuskísérletezést bátorította különféle feladatokkal.fordítási feladatokkal táplálta Weöres Sándor már korábban is megnyilatkozó mitológiai érdeklődését.a költészet a homéroszi nagy eltévelyedés óta hamis útra futott. 356-366. „Irodalmunk története eddig olyan költőket emelt ki . (DARABOS. E megújított érdeklődés eredményezte a Gilgames (1937) és az Istar pokoljárása (1939) című mítoszverseit. de hozzájárult a Theomachia (1939) című drámai költeményének megszületéséhez is. RÓNAY LÁSZLÓ. Orpheusz. az érzéki bűbáj. és tőle a „sziget-gondolat” sajátosan végletes értelmezését kapta. hogy a Medúzá-t gondozó Egyetemi Nyomda folyóiratának. aki távolról és inkább csak hasonló irányú általános tájékozódásával tartozott e körhöz. 1981. a harmincas évek második felében . s nem maradt meg annál a tudományegyüttesnél. de filozófiailag irracionalista és a nácizmus németországi hatalomrajutása után a nagy ókori kultúrák eszményítése révén egy virtuális humanizmust állított szembe a valóságos embertelenséggel. zenei szerkezetű. Várkonyi Nándor. A helyzet ma megváltozott. Azt hiszem mint kritika. Ezek közé tartozott Fülep Lajos. 1981. 186-188) A Sziget-mozgalom törekvését szélsőséges kulturális idealizmus jellemezte.

mégis inkább evvel volt rokonságban.csakugyan manifesztumszerűen . 1. A felszabadulás után elsőnek megjelent könyve. nála a hangsúly a költői kifejezés mikéntjére. mert az ember »valamiről« beszél és »valamit« énekel. (ZALAI.az individualizmuson túli emberi lényeg közvetlen. annál többet a mitológiateremtő ókori civilizációban. mint amit Weöres is ki akart fejezni.széles mozdulattal papírkosárba dobta az európai hagyomány zömét. de az ő kérdésfölvetése. A hatásnak ez a két rétege megkülönböztethető a kötetben: a közvetlen gondolati hatás túlzó és csaknem epigonszerű utánzáshoz vezetett.kevés szövetségest talált a kortárs irodalomban. adottként leírni vagy belülről kiindulva feltárni a lényegét. hanem prózában értekezett róla. Az etikai rendszerezés feltételeit keresve megvizsgálta a rendszerszerű megismerés általános lehetőségeit. bontatlan egészt. Rendkívül szuggesztív és nemegyszer már költői szépségű tanulmányaiban és esszéiben ugyanazt a „teljességet”. de mégis mindig csak „valamiről való tudás” marad és nem lehet azonos értékű a „valaminek a tudásával”. hanem egy Vas Istvánról írott kritikájában fogalmazta meg. Nem tudni. Mégsem csak gondolatainak közvetlen és azonnali hatását tükrözte. V. mint a cikk alternatívája. hogy Weöres olvasta Zalai értekezését az Alexander-emlékkönyvben. amit a mostani lírikusok néhánya tapogatózva keres: hogy a mai költészet szükségszerűen csakis orpheusi lehet. hanem zengjen. hanem csak a felső szférában: a dolgok szubsztanciájába kell hogy hatoljon. És egyszerre váratlan szövetségesre lelt a Medúzá-ról megjelent bírálattal Hamvas Bélában. nem jelenségekben találkozik. A kötet Hamvas jegyében állt. hogy olvasmányai között találkozott-e Bertrand Russell idevonatkozó nézeteivel. hanem azt az előrelendítő és felszabadító erőt is munkába fogta. s a prózakötet szorosan hozzákapcsolta az Elysium (1946) és A fogak tornáca (1947) című versesköteteivel kezdődő újabb költői korszakához. hogy mindenben teljesen helytálló.kaptam. ne »valamiről«.) Határozottan emelte ki Hamvas kritikájából azt. A „valamiről beszélni” és a „valamit énekelni” tárgya lehet ugyanaz: de költészettanilag és filozófiailag a két kifejezés mégis lényegesen más lesz. aki egy sosem volt „őskori” kultúra ideálképét próbálta összerakni az annyi borzalmat megélt modern ember erkölcsi és lelki épülésére. énekszerű kifejezéséhez . a népköltészetben és a naiv gyermekdalokban. és először nem is ebben a Hamvas szavaira reflektáló levélben vetette föl. a primitív népek kultúráiban. Hamvas . 947) Nem valószínű. áradó. mint ő mondta: „létegészt” kutatta. amihez az előbbi révén jutunk. hogy igazam volna.. Weöres evvel szemben a „mi”-t félreérthetetlenül fölcserélte a „hogyan”-nal. de ez a gondolat átjárta a modern európai bölcseletet. vagyis a realitással nem a felületen..” (WEÖRES LEVELEI. és Weörest elsősorban ez az eltérés érdekelte. ahogy Hamvas szavait értelmezte. ami kísérletezésével egybecsengett. 1978. Az az ismeret is nagyszerű és mély lehet. de nem biztos. rámutat arra. és eközben rávilágított arra. hanem »valamit« beszéljen. [A „tiszta” meditáció bölcselete] Fejlődési tervéhez . nagyon elevenemre tapint és lehet. amit később még említeni fogunk. De A . belülről élje át a dolgokat. hogy mennyire más dolog valamit kívülről. s az engesztelhetetlen kritika hangsúlya nála arra került. a saját irányát tudatosító és szabaddá tevő erő viszont verscinek átalakulását is segítette. apróbb dolgokban vitatkozhatnék vele. a költészet által kifejezendő lényeg megközelítési módjára került át. amit ez a szerinte elvetendő és folytathatatlan hagyomány mondott és kifejezett. mellyel saját törekvéseit az addigiaknál bátrabb kibontakoztatására ösztönözte. A teljesség felé (1945) még éppen nem belülről ragadta meg és nem „énekelte” a kifejezendő emberi lényeget. A „valamiről beszélni” és a „valamit énekelni” megkülönböztetése azonban filozófiailag és esztétikailag egyaránt mélyebb és komolyabb kérdéshez vezetett el. Nálunk először Zalai Béla vetette föl még a század elején. „mindig knowledge about it és nem knowledge of it”. Illetve ne is beszéljen. De ennél lényegesebb. Akkor már évek óta foglalkoztatta a „valamit” és a „valamiről” költészeti különbsége. hogy konkrétan megnevezi és tudatosítja a mai líra továbbjutási lehetőségét.

hanem a minden elköteleződéstől tartózkodó tiszta meditációban. 278). körülhatároltság és változás az „élet” jellemvonásai közé tartozik. de kiutat nem a világhoz való közeledésben keresett. hanem a reménytelenséget és a történelmi jövő hiányát. mint az éhség. határtalanság és változatlanság a „létezés” minőségei. 1946.” (Az érzelgés öl) Ez a gondolat beépült Weöres költészetének szemléletvilágába és a versekben megvalósuló értékszerkezet része lett. mindent egyforma színben feltüntető érzelem nélküli szeretet eszméje.teljesség felé megírásában közreműködött a pályakezdés óta újra és újra megnyilatkozó szerepjátszó kedve is: a végső igazságokról tanácsokat osztogató bölcs egyike volt a magára vállalt szerepeknek. hogy „afféle Vade Mecum. arra a visszhangra. s külsőleg csakugyan rokonságot tart régebbi korok ájtatos vagy éppen misztikus irodalmával. A kötetet részben erős beleérzőképesség irányította. „Írmagját se tűrd magadban semmiféle társadalom-javító szándéknak. A kard.és kultúrán kívüli társasutazásra biztat”. részvétlen kontemplációnak ez az állapota” szembefordítja a kötet szerzőjét kora törekvéseivel és általában „egy földön. „Szállj le önmagad mélyére. mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. hogy az „egykedvű. előbb-utóbb elevent tipor. mely mohón válogat ehető és nem-ehető között. a régi szkolisták és misztikusok hasonló közhasznú írásaira emlékeztet. rövid fejtegetésekből áll. de nemcsak hogy hiányzott belőle a jövőt előlegező remény.” (Az alapréteg) Ebből az individualizmusellenes álláspontból indult el a könyv gondolatmenete. A kötet kitörést hirdetett a művészet fejlődését is megakasztó individualista szemléletből. „A teljességben nincs jó és rossz. de Weöres nem egy. s minden fejezet csaknem aforizmatikusan tömör. (RÓNAY GYÖRGY. A költőien apodiktikus fogalmazású gondolatok eredeti forrásvidéke pedig a régi keleti filozófiai rendszerekben.a világ legyél te magad” (Tíz lépcső) .” (Az erkölcs. „Törd át gátjaid . hanem mint a fény.” (A közösség-javításról) A könyv néhány keserű jóslatát az intézményesített forradalomról és a vezető emberek erőszakolt kultuszáról néhány évvel később beváltotta a történelem. nincs érdem és hiba. Eszményei között betöltött valódi értelmére és szerepére a Tűzkút szonettjeinek elemzésekor fogunk visszatérni.írta ugyancsak az első fejezetben. Mert minden elvont közösség ködkép. itt most csak korabeli aktualizáló hatására utalunk. 1947. 495-496) Az 1945-ben megjelent könyvben nyilvánvalóan mindenekelőtt a fasiszta háború emberrontó. esztétikai nézetek megfogalmazására is. Az önmagába mint biztonságos fedezékbe húzódó izolált énnel. felróva. Aligha kétségbe vonható negatív korabeli hatását Rónay György tette szóvá. Vajda Endre azt írta a könyvről. A szárny. s ahogy a határolt kút mélyén megtalálod a határtalan talajvizet: változó egyéniséged alatt megtalálod a változatlan létezést. hogy szavai szerint a nyitottság. A keresett „teljes emberség állapotát” összekapcsolandónak tartotta avval. írásakor Weöres nagy formaérzékenységgel élte át olyasfajta szövegek hangulatát. az individuális személyiség kultuszával szemben a nyitottságot és határtalanságot tűzte ki elérendő célul. mintegy kútba. a középkor misztikus irányú irodalmában és a modern európai egzisztencializmusban található meg. melyet a szövegösszefüggésnél tágabb társadalmi környezetben elsősorban ideologikus fogalmazásával keltett. A kristály).” (A jóságról) „Szereteted ne olyan legyen. nincs jutalom és büntetés. és aki a ködben rohangál. s melyekből később az Anthologia humana (1947) című bölcseleti szöveggyűjteményében közölt válogatást. mely egykedvűen kiárad minden előttelévőre. A teljesség felé törekvő ember ekképpen nem az „élet”. III) „Úgy áradjon szereteted. a társadalmi távlattalanságot programmá is emelte. hanem a „létezés” törvényeit kell hogy megismerje. A fészek. a múltból és jelenből . Ennek jellemvonásai közé tartozott a tapasztalt jelenségek minőségi különbségeit eltörlő. De az empatikus szerepjáték alkalmat adott a költészet változásával összefüggő elméleti. országvesztő tragédiája sötétlett. hogy a társadalom minden jobbító tervét gyanúval kezelje és elutasítsa. míg a zártság. A kötetnek öt fejezete van (A forrás. mint amilyenekkel Hamvas foglalkozott. megszívlelendő igazságok parainézis-szerű gyűjteménye” (VAJDA. amiket már a tizenhatodik-tizenhetedik század magyar irodalma is jól ismert. a bölcseleti útikönyvekkel és erkölcsi kalauzokkal. úgy fogalmazva.

. oly harmóniává szövődik. A létezés nélküli lehetőségek elvont esztétikája megint kétarcú volt: egyrészt elválasztotta a művészetet a valóságtól. A kötet filozófiai tanítása kétségbe vonta az ember társadalmi megváltozásának lehetőségét. A „kozmikus egyneműség” eszméje azonban nemcsak a társadalmi cselekvés elutasításához hozott filozófiainak látszó alapozó érvet. Ennek fényében pedig nagyot fordult a könyv tartalma. az „ez vagy te”. Míg a filozofáló elmélet a reménytelenség komor színeit festette. hogy a jelenségvilágnál mélyebben a dolgok diszharmonikus elemei harmóniába rendeződnek. a jelen korban és saját hétköznapjaidban a jó szándék. a mesés képzelet és a tündéri varázslat hol mítoszi sodrású. belül a világ szép és rendezett. A kötet individualizmusellenes szemléletének alapgondolatát Az elmosódó határokról szóló fejtegetésben fogalmazta meg. melyben Uddalaka Aruni a fiát alapigazságokra oktatja: „Ez az elmúlhatatlan. hol lebegő.kiolvasható közvetlen jövő árnyai ellen emelt szót. és az azonosság panteista törvénye. a lehetőségek területére helyezte át. „Figyeld a tünemények szakadatlan áramlását: mind más és mégis mind azonos [. 1947. mindjobban elveszti a határt saját és mások lelke között. csúfnak. Ha embertársa szemébe néz. Schopenhauer óta az európai filozófia gyakran emlegette az upanisádoknak azt a részletét. Az individualizmuson túli individuum. s ha a létben megnyilvánul. áttetsző költészetét támogatta. a lehetőségeket tagadja meg. mint a felhők vándorlása vagy a hegykúpok láncolata. hazugság. A társadalmi reménytelenséget kifejező filozófiai elmélettel tehát szembeszállt az alkotás és alakítás lehetőségét hirdető esztétika. tagolatlannak fölfogott mindenségbe belesimuló új. a belőle származó esztétikai elv a szépség és harmónia uralmát hirdetve arról beszélt. 1923. másrészt viszont szembefordult a dekadencia művészetszemléletével is. szenvedély. de a cselekvő részvétel helyett a távolmaradás morális fölényét hirdeti. HAMVAS. amikor kijelentette. attól a lét lesz gazdagabb”. és benne fogalmazódott meg az élményköltészettel való szakítás. játékos. hogy „a tudomány és művészet hazája nem a lét. a „tat vam aszi” tétel öltött formát Weöres könyvében. és a társadalmi be-nem-avatkozást tekinti az erkölcsi tisztaság egyedüli megvalósulásának. hanem eszményítő irodalomhoz vezetett. ha egy bútort hosszában érint. hanem tapasztalatait általánosítva elvetette a társadalmi megoldás minden lehetőségét és formáját. és feltárul a „közös szépség”: zavarok csak a felszínen mutatkoznak. ez vagy te.” (Az élet megértése) A „kozmikus harmónia” legfontosabb jellemvonása eszményítő jellege volt. mely beletörődve az élet adott állapotába. ez a valóság.] Figyeld a történelemben. A „közös szépség” elve nem a leleplező irodalomhoz. 67-72. ha egy kutyát megsimogat. hogy a személyes én. hanem a lehetőség. megérzi annak egybemosódó világát: »ez is én vagyok«. Weöres esztétikájának eszményítő jellegét fogalmazta meg. elutasítja az agresszió és az erőszak minden ideológiáját. átveszi annak tagolatlan csöndjét: »ez is én vagyok«. megérzi annak érzéseit és felismeri: »ez is én vagyok«.” Az önnön határain túlterjeszkedő. (SCHMIDT. A . „Aki elkezdi lebontani egyéniségét. amiből ez az egész nagy világ van. aki idegenkedve figyeli a társadalmi jelenségeket. amit magába véve rossznak. a mindenség és a mindenséget átható isteni erő és akarat azonos egymással.. erőszak egymásba mosódó vonulását: mindaz. 37-40) [A kozmikus harmónia esztétikája] Az aforizma szerű tanácsgyűjtemény a szemlélődő ember lételméletéhez vezetett el a kötetben. individualizmus fölötti személyiség eszméje nagyon régi gondolathoz kanyarodott vissza. aprónak ismersz.” Ezt a részletet idézte Hamvas Béla is az Anthologia humaná-ban. a »posse«. Már az ind upanisádokban megjelent a misztikus panteizmusnak az a megfogalmazása. a személyiség fölötti emberi lét Weöresnél már korábban is megjelenő gondolata a kozmikus harmónia eszméjében vált esztétikai mértékké. és a művészet alakító értelmét veti el. de a benne működő esztétikai elv a művészetet mindenestül a „posse”. ez a lélek. az »esse«. Svétakétu. a szemlélődő emberhez. hanem logikájának természetes folytatásaként fölvetette a „kozmikus harmónia” esztétikai elvét is.

sem később nem igazodtak pontosan a versek keletkezéséhez. hanem a határtalan egység. A kozmikus harmónia elvének másik. Az . a „teljesség” eszméjének nevében átlelkesítve. szakadatlan gomolygást leképezve a „végtelen áramok” valamelyikét sugallja. A fogak tornáca (1947). szerelmi versekből alakítva ciklust. és ami annyit jelent. a négylapos alkalmi összeállítás a Tűzkút prózaverseiben. Az Elysium versei túlnyomóan korábbiak voltak. De ebben a kötetben is helyet kaptak régebbi költemények. vagyis mozgását hangsúlyozta. a bölcselmi aforizmák hatása csak A fogak tornácá-t befolyásolta. hogy Weöres a harmóniába rendeződő diszharmonikus elemek szüntelen vonulását. Gyümölcskosár (1946). E szerint az esztétika szerint az a művészet feladata.noha részletei megjelentek már A fogak tornáca című kötetben . hanem „álló és mozgó alakzatokként” jelennek meg. s a könyvben addig nem szerepeltek között is többségben voltak a korábbi keltezésűek. pontos tudatosodása után Weöres lírájának egyik fő alakító elve lett. mert Weöres kötetei sem korábban. de tételes megfogalmazása. mert megvalósítója ugyan a versben kifejezendő tartalmat a személyes benyomástól eltávolodva és a jelenségek közvetlenül tapasztalható hatásától elszakadva igyekezett megragadni. legtöbb a Medúzá-ban. a versek felépítése és a ciklusok belső rendje ezt a szüntelen mozgást közvetíti: a forma ennek az elvnek megfelelően válik tartalommá. hogy a lelki tartalmak nem mindig.nem követte. SZÜRREALIZMUS ÉS VISSZAVÉTELE [A logikai láncolat felbontása] Weöres Sándornak 1945 és 1948 között négy verseskönyve jelent meg: A szerelem ábécéje (1946). valamint a témaválogató szempont előrevezető esztétikai kritériumok jelenlétére vallott. az első kötetekben is nyoma van. az összeállítás és elrendezés elve. ezenkívül az Európai Iskola Index című sorozatában megjelent 1947-ben egy rövid prózaversciklusa Testtelen nyáj címmel. hanem közrefogta A teljesség felé című prózakönyvet. és a szüntelen mozgást. A szerelem ábécéje pedig a Tűzkút Fairy Spring-ciklusában talált magasabbrendű folytatásra. a Profusa-ciklusban teljesedett ki. (Az értelem fokozatai) 2. „Figyeld a tünemények szakadatlan áramlását: mind más és mindig más és mégis mindig azonos.noha mindkettő később jelent meg . 1943-44-ben vagy még előbb keletkeztek. hanem válogató és egybeszerkesztő szempontjai szerint alakultak ki. hogy a tapasztalati valóságon áttörve bekapcsolódjék a jelenségeket irányító „végtelen áramokba”.Weöres első önálló gyermekversgyűjteménye . a belső formában öltenek alakot. Mégis jelentékeny iránymódosító áramlatról tanúskodott a két kötet. eszményítő jellegénél nem kevésbé fontos jellemvonása az volt. hogy a vademecum gondolatai hatottak volna rájuk. (Angyalok) E dialektikus irracionalizmushoz tartoznak Weöres ettől kezdve mind gyakrabban feltűnő fogalmai a mozgó mozdulatlanságról.a Rongyszőnyeg alkalmiságától az ars poeticát is formáló Magyar etüdök felé vitte a ritmuskísérletezés eszközéül használt gyermekdalokat és játékverseket. gomolygását. E korszakának két „új” verseskönyve. de a dolgokat nem csupasz önmagukban. Elysium (1946). gomolygó alakváltozását modellálják a versek zenei és képi alkotóelemei. A szerelem ábécéje zömmel korábbi kötetekben megjelent versekből állt össze. sőt nem is elsősorban a szavak denotatív értelmében fejeződnek ki. A változatlan és változhatatlan lényeg elképzelt mozgását. A Gyümölcskosár a gyermekverseiből közölt válogatást. amit a kötetben a „hangtalan zene” képzete fejez ki. A Gyümölcskosár . az átrendeződő változatlanról. alapvetően antropomorfizáló módon fogta fel.a hatvanas években ért be.költészettan felől mindez a huszadik századi költészet egyik fő irányát alkotó objektív líra ellentéte volt. a közzétett huszonnyolc versből húsz megjelent már korábbi kötetekben. nem lehet tehát szó arról. a szavak lexikális jelentésénél gyakran lényegesebb mondanivalót közlő tartalommá. A Testtelen nyáj kísérlete is . az Elysium és A fogak tornáca .” (Az élet megértése) A versíró gyakorlatban ez a metafizikába és irracionalizmusba oltott dialektika ugyancsak megjelent már korábban.

1938-ban például arról számolt be Babitsnak. mely a formától el sem választható: a gondolatok nem az értelem rendje szerint. azt hangoztatva. máskor dimenziótlanul szárnyaló. hogy a szerkesztő éppen a két eszmefuttatás belső rokonságai alapján kérte föl Hamvast a Medúzá-ról írandó bírálatra. amit nem sokkal korábban saját költészetéről írt Várkonyinak. Most végre megtaláltam a csak versben közölhető tartalmat. s az avval összefüggő cikkek.. és kísérletezésének változatait bizonyította. mint Paul Valéryé vagy Rilke utolsó periódusáé. 1976.) Stílusa olykor elomlóan édes. 1. tanulmányok. ahogy saját verseit kiválogatta és kötetbe foglalta . A verssorok az értelmüket nem önmagukban hordják. hogy verseit fölszabadítja a készen kapott ritmussémáktól. melyből idézünk. csak fények és valami határtalan lendület. hol a versszakok. hanem az értelemre mintegy merőlegesen jelennek meg. mégpedig minden addigitól eltérő módon.túl a közrejátszó esetlegességeken. Így aztán a forma lett a fő. távoli kapcsolatokra utaló kifejezésmódját. hanem figyelembe vesszük a kötetet alakító költészettani elképzelések hangsúlyvetését is. Hamvas pedig biztos érzékkel hallotta ki Weöres tanulmányából a tárgyán túlmenő önelemzés hangját. amit prózában is elmondhatnék. Itt a gondolatok nem kapcsolódnak egymásba. anélkül hogy konkréttá válnának. hol innen. baráti. hogy a forma mellé megjelent nála a tartalom is. hol onnan csillantva őket. mert valahogy visszásnak éreztem. keringenek. hanem az általuk szuggerált asszociációkban. hanem keringenek egymás körül. a Diárium 1943. 388389) Ugyanennek az évnek a végén irodalomtörténeti tanulmányt tett közzé Ungvárnémeti Tóth Lászlóról a Diárium-ban. Az Elysium című kötetben egy hosszú kísérletezés eredményeképpen megvalósult nagyarányú költészettani változásra került a hangsúly. (.) Alig találunk bennük utalást a valóságra. amit Hamvas írt róla két hónappal később. (. „Eddig azért volt nálam a tartalom mindig satnyább a formánál. hanem a gondolatok egymásra-villanásában és a hangulati egységben rejlik. az összefüggés nem az értelemláncban. 271-274) A tanulmány. Ezért költészetének a kétségtelen összefüggések és alapvető összekapcsolódások ellenére is meglevő belső korszakhatárai és egymástól elkülöníthető periódusai akkor válnak láthatóvá. „Ungvárnémeti Tóth élettől elforduló. Ezeket a páraszerű gondolatokat egy-egy versen belül többféle ritmus hengergeti. és a Háromrészes ének körvonalazta is arányait. tobzódik párhuzamokban és ellentétekben... és a tartalom csak mint a forma szőlőkarója szerepelt. mert ugyanabban a folyóiratszámban ő is szerepelt a Négy első levél a Magyar Hyperrionból című esszéjével. s lényegében nemcsak avval egyezett meg.abban megnyilatkozó szellem pedig. „Ennek a tartalomnak nincs logikai láncolata. később a ritmikai és tartalmi téma összefonódásáról írt. hogy versben mondjam el azt. az intuíció fokán maradva. I. hol a verssorok gondolatritmusa élesen kiemeli a konstrukciót. Verseiben a szerkezet erősen hangsúlyozódik. (WEÖRES LEVELEI.) 1943-ban. az újabb és újabb irányba forduló ízléséről tanúskodott. mint a csillagok. ódáinak személyiségfölötti lendületét a »poésie pure« mai kedvelői kezdik méltányolni.. decemberi számában látott napvilágot. Hamvas minden bizonnyal ismerte Weöres tanulmányát. mint a zeneműben a fő. hogy a „pindaroszi metrumban”. és így a költői szándék felől tájékozódva . kristályszerűen zárt. itt már az ideák világában mozgunk. nincsenek többé színek. és az ütemet maga készíti. Kereken kimondott és egymáshoz fűzött mondanivalók helyett jobban szereti félig konkretizálódó gondolatok röpülését. Feltételezhető. a Medúza verseinek egybeválogatásakor pedig már izgatott örömmel újságolta Várkonyi Nándornak. kiadói tanácsokon -. ha nemcsak a versek keletkezésének időrendjére figyelünk. 1943. egymásra villanását. elvont verseit.és melléktémák. a gondolatok. mint a fúgaszerkezettel kísérletező Hazaszálló (1935) és a műhelymunkáról tudósító levelek.” (WEÖRES. Ez a változás már a Medúza idején megérett. szinte dekadens. vagyis a görög kardalköltészet formavilágában és struktúrájában talált rá „igazi mondanivalójára”. kritikák. hanem avval is meglepő hasonlóságot mutatott.” (VÁRKONYI. az átalakulás irányát és természetét pedig még sokkal korábban előre jelezték olyan versek.

a tiszta szellemiség birodalmával került minduntalan egybevetésre. ami Weöres értékrendjében a magas. se határ. mint az már a Kenyeres Imrének írott levélből kitetszett. ábraelemek olyan egymásba fonódása és elrendeződése jellemezte. s a változatos. Örvény (későbbi címén: Arany kés forog). sorrendszabó logika. éles szilánk. A sorsangyalok (későbbi címén: A csillagok) és a Téli reggel (későbbi címén: Az egyesülés). de jellegét és sajátszerűségét nem ezek szabták meg. Az Elysium központi jelentőségű versei azt a törekvését mozdították elő. hanem később kibontakozó szellemi kapcsolatuk tartalmához kívánja azt hozzátenni. már-már tartalmat sugalmazó hangsúly kerüljön. de később. Se határ. egyszersmind kedves önparódiája is a remek humorú Téma és variációk (1969). hogy a szerkezetre és a versfelépítésre különlegesen erős. lebegtetése és a vers terében.meg átszőtte a „színeken túli virág” és az „ép kehely” s a kopár homok felidézett képe: a „völgyi lét”. Az Örvény kombinációs számításon alapuló nyelvlogikai játékból származott. váltakozó és visszatérő képtöredékek. ami bizonyos mértékig a szőnyegminták kapcsolódására és összhatására emlékeztet. Ismeretes. Itt még nem működött tökéletes szigorúsággal a motívumokat elegyítő. Ennek a fajta versnek bravúrdarabja. Részben vagy egészében evvel a verstípussal való kísérletezésből született a Menyekzői kar 1-4. vagy távolabbról az építészeti elemek statikai-esztétikai elrendezését juttatja eszünkbe. A tanulmányra felelő Ungvárnémeti Tóth László emlékére című vers a strófa-antistrófa-epódus szerkezethez hasonló versszaktagolás alkalmazásával nyilvánvalóan utalt a görög kardalokra. amivel Weöres maga is foglalkozott. példaadó szférát jelentette. de nem fordította szándékától eltérő irányba. kijelölve Ungvárnémeti Tóth helyét az utóbbiban. Áhitat (későbbi címén: Tüzes csőrű madarakat). Ezek a versek mindjárt bemutatták e típus két szélső lehetőségét is. se út. dinamikus ritmus. a felbukkanó. hanem a motívumszövés térbeli elrendezése jelölte ki. A színes.írta meg azt. hogy a modern művészetek majdnem minden ágazata . hogy A teljesség felé filozofáló tételeit kivéve Hamvasnak Weöres költészetére tett hatása csak azt mélyítette el és segítette kibontani. a szótagszám váltogatása szintén a pindaroszi forma tanulmányozására vallott. az „EgyVáltozatlan” körében. arany-kés forog a telt szivben és fönn. és nagy jövő előtt állt Weöres költészetében. fény pattog a telt szivben éles szilánk. Arany-kés forog a telt szívben és fönn fény pattog. éles szilánk. Fény pattog. Íme. képek eloldása. se út. az írásképben való aszimmetrikus és mégis harmóniába oldódó elhelyezése azt az igényt töltötte be. az itt megkezdett úton továbbhaladó Fughetta (1955) vagy a Négy korál. hogy kristályszerűen zárt szerkezetekben félig konkretizálódó gondolatok repülését érzékeltesse. az anyagi világ a túlvilággal. Ez nem csupán filológiai feltételezés. eredeti szövege: Arany-kés forog a telt szívben és fönn arany-kés forog. mozgalmas hajnali képeket át. amiről az értekezés nyelvén levélben és tanulmányban számolt be. noha kezdettől volt különbség a nézeteik között. amit írt. II (1965) már matematikai következetességgel teremtette meg a nyelvrács tautologikus egyensúlyát. E verstípus nem szűkölködött ritmuselemekben. A motívumok.

istenhez való viszonyában mindenki nőként viselkedik. A Menyekzői kar értelmezéséhez ismerni kell az Énekek éneké-t.egy szellemes nyelvrács. Weöres . egy harmadikban ősi szerelmi jelképeket ismertessenek föl. szövegformálásáról és jelképvilágáról. hogy a „feszülő pillér” és a „táncos tűz” szexuális jelképek. Sorról sorra szálazta alkotását. tudni kell. 1946.és nőprincípium viszonylagos és felcserélhető minőségek. amit Tamás Attila „zenei-iparművészeti” nyelvi alkotástípusnak keresztelt el. E verstípus nyelvi felszínének a kialakítási módját részletesen ismerjük Weöres Sándor egyik leveléből. ha pontos tárgyi-tartalmi elemzésük a megszokottnál nagyobb nehézségekkel jár. s egy rutinos filológ nyugalmával és biztonságával. Ez a dokumentum alighanem a magyar irodalom legkülönösebb és legérdekesebb költői önelemzése. mint Illyés Gyula. aprólékos elemzést adva A sorsangyalok keletkezéséről. ezen evvel az alkotástípussal nem fogunk külön foglalkozni. amelyeket részletesen elemezni fogunk. (TAMÁS. melyeket Szabó Lőrinc már az Örök barátaink első kötetében közreadott 1940-ben. hogy a Weöres képzeletét felgyújtó mondákban. alapos megtárgyalására egész fejezetet szánt monográfiájában. tudni kell. A nagy istenanya (1964). hogy az „egyesség” a lelki jegyességre vonatkozik. amit Kardos László írt meg. Az áradatok hatalma (1964). a „fényes hal” viszont Jézust szimbolizálja. tudni kell. hogy Weöresnek ezt a korszakát és azon belül ezt a később is nagy hatású verstípusát a műhely felől is megismerjük. hogy egyik jelentésrétegükben természetleírások körvonalait sejtessék.éppen az Elysium megjelenésének évében . (KOTTÁNYI. Ezek a versek az automatikus írás egy különleges módszerével készültek. mely a későbbi években és évtizedekben is jelentős szerepet kapott Weöres versalkotásában. és ami Weöres kísérletezésének korabeli fogadtatására is jellemző. Kassák Lajos. hogy a vőlegénymenyasszony párbeszéd alapmintája újra az Énekek éneke. 12-14) Az Örvény és a vele rokon versek az „iparművészeti” oldalát mutatták be annak a költészeti jelenségnek. Készséggel vállalkozott. s a vers esztétikai szépsége akkor sem válik kétségessé. és aminek körültekintő. hogy a „szekér” a meseszekeret jelenti. A Téli reggel-hez el kell olvasni Angelus Silesius Arkangyali vándor-ából azokat a részleteket. 1978) Mi itt más szempontból vesszük szemügyre érett. érdemes részletesebben is megismerkednünk vele. a mozgás és a szerkezet lehetséges kapcsolatainak modellálásával. egy másikban távoli. A jelentéstanilag többértelmű és alig lekötött motívumok szőnyegszövő harmóniája azonban ezeknél is megteremtődött.írta Kardos László „az elmúlt nyáron egy pécsi kertben olvasta fel ezt a költeményt baráti körben. Egy ilyen tárgyú tanulmányban látható volt . Olyan versértők hallgatták többek között. volna-e kedve. hogy a „tűz párkánya” a misztikus troposzféra még nem a legmagasabb szellemréteg stb.sokat foglalkozott a tér. mely Weöres e verseinek kombinatorikájára hasonlított. hanem az automatikus írás különleges sodrában keletkeztek. tudni kell. hogy a „hab” az ürességet jelenti és mint ilyen. misztikus szimbólumok homályos üzenetét hozzák. Félálomban. Ezek mélyén éppen nem a szabályosan váltakozó szavak és motívumok egyensúlyát kereső nyelvlogikai számítás lappangott. a gyakorlati élettel szemben viszont mindenki férfi. E páratlan önelemzésnek magának is megvan a külön története. amellett valami elbájolóan oktató. endofáziás állapotban felderengő képek másolódtak itt egymásra. Keresztury Dezső. s tudna-e felvilágosító magyarázatokat fűzni furcsa verséhez. Megkérdeztük Weörest. de nyomot hagyott még a Tűzkút szonettjein is. melyet 1947-ben írt Fülep Lajosnak. a „jégmadár” a fehérséget fejezi ki. A vadász-isten. a felhasznált elemek. szelíd derűvel tárta föl A sorsangyalok . Az Elysium még később említendő darabjain kívül így készült még például a Merülő Saturnus-ban megjelent Stonehenge-ciklus legtöbb verse. Az élet ura (1963). mítoszokban (például a Mahábháratá-ban) a férfi. [Egy verstípus műhelytitka: „A sorsangyalok”] A másik szélső lehetőséget a Menyekzői kar és különösen A sorsangyalok és a Téli reggel mutatta be. nagy alkotói periódusait a Tűzkút-ig. a sátánhoz tartozik. A hold tündére (1964).

a csalódottságon túl . Weöres jóhiszeműségében egy pillanatig sem kételkedhettünk. kékes-zöld. zuhatag. szökellni. odú. horpadás. és egy terjedelmes levélben töviről hegyire elmagyarázta a verset. Weöres. domború. »Mehei«-nek: sok. forogni. padló. érc-kopárság a tiszta csillag-nyáj alatt. barna. énekesmadár. domb. páfrány. remegni. halom. Elhűlve hallgattuk. Nyilvánvaló. megkérte Weörest. oldott. oly végleges meggyőződöttséggel. »Kavui«-nak: szöglet. hegynyereg. . hogy amikor eljutott hozzá a híre a Kardos László által leírt beszélgetésnek. »Tollubu«-nak: lengő. »Vovun«-nak: vörhenyes. 1946. »Télán«-nak: éles. nyugodni. vihar. madár. rózsaszín. szárny.»Litulu«-nak: fuvola. (. nyitott. harapni.rejtelmeit.) szoktam néha úgy írni verseket. átmenet. szürke. kard. hogy . lejteni. létra. változni. szerencsénkre. bürü. kanyarogni.” (KARDOS LÁSZLÓ. kígyó. sisak. semmiképpen nem hagyhat figyelmen kívül egy olyan dokumentumot. De el kellett gondolkodnom azon. pince. lobogni. kuckó. felső. kiválasztottakhoz se szól. Állítom. 799) Gondolatmenetünk szempontjából túlságos kitérő volna. fal.amivel ő kezdte . A szó szoros értelmében egyenként fejtette meg a sorokat. szögletes. érdes. Például »hobu«-nak megfelelhet: sötét. gúzs. barlang. ismételje meg a mutatványt. amelyet a költő imputált művének. tespedni. gyengéd. „(. Itt most két részletben közlöm az értekezés legfőbb mozzanatait. emelet. »Mohu«-nak: sötét. keverék. játszani. homorú. költészet-e a szónak akár legmodernebb értelmében az az alkotás. hanem legalább százféle és mind más-más..) Mármost mindegyik értelmetlen szó egy csomó értelmet kapott: tehát elkezdtem »megfejteni« és »magyarra lefordítani« a szöveget. és ami egyik oldalon a mű közlésképességének feltételeire. hágó. . s a vers létrejöttét úgyszólván a poézis hatalmaira bízom. hanem íme. friss.. száradni. tollat ragadott. ahogy Weöres előadta. Ez a természetes megismerésvágy működött Fülep Lajosban is. amelynek egyetlen értője maga a költő. csúcs. Oly átjártan. zsugorodni. édes. tőr. hanem a vers misztikus tartalma elé . olyan sugárzó hittel mutogatta a szavak titkait. szűk. Például a fenti szöveg egyik rögtönzött »fordítása«: Kétszeres sötétség lobog és forog a sokféleségben: fuvolahangként szökell a magasba és dobhangként süllyed a barlang borújába. szökőkút. hullámzani.. föl is izgatott. amely nemcsak tömegekhez. Így maradt fönn a versalakító szándék e ritka bizonylata. lengeni. nyílt. hogy senki ott közülünk soha rá nem jött volna a versnek arra az értelmére. nem jutott-e zsákutcába az a művészet. Ez a következő metódussal szokott történni: rögtönzök néhány sornyi értelmetlen szöveget. békanyál. szabad. guggolni. nyugvás. Persze nemcsak egyféle megfejtése van az ilyen szövegnek. mely Kardos László aggodalmában rejlik. hogy a vers keletkezésében való részvételemet minimálisra redukálom. ha megpróbálnánk akárcsak utalni is a közérthetőségnek arra az elméletileg mélyreható kérdésére. mocsár.valósággal megrendített. másikon pedig az írói szándék és általában a „művészi akarás” szerepére vonatkozik. hogy melyiknek milyen fogalmak felelhetnek meg leginkább..a nyelvi megformálás műhelymunkáját helyezem. mint Weöres önelemzése. például: hobu mohu tollubu mehei télán litulu kavui vovun pendumnu litto kohul bo haunbum ive ivon igede Mikor ez az értelmetlen szöveg elkészült: elkezdem a felsorakoztatott értelmetlen szavakat ízlelgetni. lila. de nem abban a sorrendben. hogy bárhogy vélekedik is elméleti alapon az irodalomtörténetírás a szándékvizsgálat és az olvasói hatásvizsgálat arányáról és kapcsolatáról a mű megismerésében. penge. A mutatvány lehangoló is volt. homályos. nyugodt.

S a rímképletet folyton váltogattam. ahol már egyáltalán nem ragaszkodom azokhoz a fogalmakhoz. formálódásának. egyre lazábban alkalmazkodva a megadott értelmezési lehetőséghez. hiszen a felvonultatott fogalomsor nem arra szolgál. lomha foltokra fény-hullás csillogva zeng. A daktilus és tribrachis valami megremegő. például ha egy helyen a »nappal« szót találom.. törvény hullámának öröme. olykor pedig egy sort kétszer is. ide tartozott például Breton és Soupault híres közös műve. vagy bármi más. és ágasbogasan és mégis szelíden eltisztul a tánca.) Ez (.. melyekből elindultam. mint egy lebegő kristály. vagy 1-2-1-4-3. Ezt elkezdtem kötött formába átfaragni.. (. hogy a vers születésének. . Ha az egyik strófában 1-2-3-4 volt a sorok sorrendje.) A sorsangyalok első alakja. s olykor csak három sort vettem.amit René Char találóan nevezett mester nélküli kalapácsnak .. de alkalmasabb volna az »éj« vagy a »hajnal«. amit a modern irodalomban automatikus írásnak neveznek. (..Aztán következik a létrejött nyers szövegek megformálása.. a Les champs magnétiques. a jambus pedig disszonáns ellenáramot ad.valami gépezet vagy szisztéma egyszerűen kiiktatja az alkotói tudatot. mondjuk. váltogatni nemcsak spondeussal és pirrichiussal lehet. vagy 1-3-2 stb. 2-4-1-3. Jól ismert módszer ez az avantgarde mozgalmak történetében. vörhenyesen hullámzik és szökken. . S hogy a himnuszban mi legyen. vobe gollu vá 3. Így csinálhatnék további »fordításokat« is. a következőben. de a sorokat közben cserélgettem. . hogy görcsösen ragaszkodjak hozzá. hát azt veszem. hogy a szerkezet változatosabb legyen. hogy a vers hangulata ide-oda forogjon. hogy az automatikus alkotásnak a dadaizmus és szürrealizmus áramában két nagy válfaja alakult ki: az objektív és szubjektív automatika.Formául kínálkozott a 3 és feles és 4-es trochaikus sorok váltogatása. tian plitei keumu tié 4. .) Ezek után rátérek A sorsangyalok keletkezésére. majd a mélység delejes görcse összegöngyölíti. Van. Az objektív automatizmusnál . azzal a dallamosabbá tevéssel.” A levél eddigi részleteiből nyilvánvaló.« Elindulásul leírtam négy értelmetlen sort: 1. hogy a trocheusokat pótolni. azt bízd őrájuk. fájdalom és mámor felett. hanem daktilussal és tribrachissal is. hom vonnon mí Mindegyik szónak 10-20-féle értelmet adtam. sőt helyenként még jambussal is. naur glainre iki 2. kialakulásának első köre abba az alkotómódba tartozik. aztán »lefordítottam« egymás után tizenkétszer. John Cage a légypiszkot . Fal-tető mosolya.Így keletkezett a következő nyers szöveg: Szegély kedves csúcsai lassú ballagás lelkei a vén útnak rangot adnak. Az is köztudott. gyorsuló hatást visz a trochaikus versbe. hanem hogy impulzust adjon. aki a szavakat egy kalapból húzza ki. Így szóltam magamhoz: »Sok-mindent kaptál már sorsod angyalaitól: köszönd meg nekik egy himnusszal.Másik »fordítás«: Gúzsbakötve kanyarog a viharban a por. csak igen lazán alkalmazkodva az első alak motívumaihoz.

ritmust nem ismer. mely a történések következményeit tükörszerűen visszaveri a teremtett világra.használja fel hangjegyek gyanánt. hogy az automatikus vers mindig kötetlen. hangulati asszociálás próbálta meg az értelem felé terelni. szép hangzású vers. a The Confessions of an English Opium Eater 1821ben jelent meg. elérhetetlenül. Magasban vannak. Ha a világot egy biliárdpartinak tekintjük. a magasabb valóságot. Most lássuk Weöres önelemzéséből a vers transzcendens gondolatmenetének misztikus-filozófiai tartalmára vonatkozó részét. azt kell mondanunk. mely úgy készült. Weöres írt objektív automatikus verseket is. 1125. Ennek végletes formája a pszichodelikus művészet. hogy A sorsangyalok keletkezésének első és Weöres által részletesen elbeszélt mozzanata a szubjektív automatizmus körébe tartozott. és onnan törvényszerű szögben visszaütődnek. vagy a Karma hatalmai. s ilyen még az In memoriam Devecseri Gábor (1971) és az Összekevert újságcikkek (1972). (1955-1960). vagy a kauzalitás szellemei. mint egy bontakozó csók. Az értelem és tartalom felé a metrikai formálás esztergapadján haladt a költemény. A sorsangyalok (a teremtett világ felső. mert a kötelmek-kötöttségek már a tudatos alakításhoz. Nem véletlen. Ha kategorizálni akarjuk azt. (HORNYIK. Ahogy metrikailag-szerkezetileg kialakult Weöres ízlése szerint az értelmetlen és formátlan hangsorból a formás. de még ugyancsak távol állt a tudatos tartalomteremtő munkától. 366) A szubjektív automatizmus evvel szemben a szabad asszociációkat hívja elő. Strófánkénti elemzés: 1. de ott vannak mindenütt a mélyben is. vagy Lipikák. amit Weöres a levélben eddig előadott. Ez volt a hangsor „lefordítása”. ezáltal olyanok. amikor a művész kábítószerrel kapcsolja ki gátlásait. Egy önkéntelen előtörő értelmetlen hangsor volt a vers első eleme. De mint a modern művészetben annyi más. 1979. ők sugározzák bele a törvényt. a költészet fáber jellegéhez tartoznak. a felelősséget. . ez sem új. „A sorsangyalok: a Párkák vagy Moirák. Tág tető láng-ormai nem átallnak a görcsös útnak díszt és rangot osztani. elérhetetlenül. Mindenben részt vesznek és mégis mindig legfelül vannak. 1967. hiszen De Quincey nagyszerű könyve. Az értelmetlen hangsort aztán az automatikus írással rokon szabad. és a zene ritmusára festéket löttyint a vászonra. Nélkülük az élet csak por és sár volna. ilyen például A szörnyeteg koporsójának Finale-ja. forr a mélyben fájdalom és mámor kerekében. fehér márvány-mosolya. Ez az angyalrend mintegy a teremtett világ szegélye. tiszta párkánya. a „psychodelic art”. akkor ez az angyalrend jelenti a biliárdasztal szegélyét. melynek a golyók nekiütődnek. 2. a romantika nagy hullámában. mely mindig csak készülődik és soha el nem csattan. és a vers egyszer csak különös filozófiai tartalom áramkörébe kapcsolódott. A sorsangyalok: a világ felső. kötött rímet. a fájdalom és mámor »kerekét«. Karl Appel táncol. bontakozó csók bársonya függ a magasban. tüzes ormai) az életet (a görcsös utat) díszessérangossá avatják azáltal. hogy kiírt minden tizedik szót Rákosi Viktor Elnémult harangok című regényéből. mely a történéseket felfogja. a Collage (1967) Káldi János. A keresztény misztika »második hármasa«: a fizikai-biológiai történések Hatalmai. törvényszerű forgását intézve. úgy mosódtak el az automatikus írás eredeti nyomai. az az angyalrend. hogy felülről részt vesznek benne. és szinte »kiértékelve« visszaveri. Párkányok fehér mosolya. BATA. a tudatos cselekvések Virtusai és az értelemfeletti történések Dominációi. a Stewardessek a repülőgépen (1967) Tolnai Ottó verseiből készült véletlenszerű kiemeléssel.

amint a port veri«: felszállni kíván és lenn vergődik. sárkánnyá válik: »gyík-fejü lámpa«. vásznak imbolyognak a szélben. Ez a felülről jövő tűz teszi az alsó világ felszínét („az eleven bőrt”) villogóvá. Ők viszik az alaktalan iszapba az ütem égi. ütemes periódusokon át kibontakozóvá. a mulandó burkolat) a tenger-szerű végtelenségben. ahogy a lenti sárba kerül: lomha. amint a lenti sáros elemekkel érintkezésbe kerül. s a teremtett világ tehetetlen lomhaságát ütemessé. Kulcsos könyv betü-lelkei lóbálják a gyík-fejü lámpát. Párkányok fehér mosolya pőreség izzó havában. »Sóvár hús nehéz dobogása«: a sár éledni-átfűtődni kezd. érlelő elemét. A 2. mint egy pőrére-vetkőzött nő. nehézkes. lelkei) adják az élet elevenségét. az eleven bőr villogását szüntelen teremteni. 4. A magasságos ütem. 6. Ó. Őrzik az eleven bőr varázsát kulcsos könyv betü-lelkei. egyelőre durván és mohón. kulcsos könyv betü-lelkei lanyha port puha illanással. A sorsangyalok (a Sors Könyvének betűi s ezáltal tartalmai. hevét. tarkákat. Tág tető láng-ormai. de mégis elérhetetlenek. lángrózsák lehelletében. sóvár hús nehéz dobogását. a lélektelent lelkethordozóvá). 5. mozdulatlan bontakozásban: zengő »mindig és soha«. a »lángrózsák« (sorsangyalok) fényében-tüzében. lomhaságot ütem-vonulással nem szűnnek betölteni. és mégis »soha«.3. strófa motívuma tér itt vissza. változatlan. A sorsangyalok vigyáznak az általuk átlelkesített lenti durva világra. Ők »mindig« odaadják magukat. a fakó föld iszonyu láza! vázzá száradó virága! győzik e lázat ontani . Fal-szegély fény-kútjai szállnak a lompos ballagásra: gyík-ujjak mindennapi zárulása és nyilása. minden tisztátalanságában és durvaságában is a magasságot tükrözővé. démonivá. külön-maradók (bontakozásuk mozdulatlan. mindig-egyforma). Ez a ragyogás ütemes: zárulnak és nyílnak a »gyík-lámpa« ujjai. Húzza a »vásznakat« (az elfoszlókat. A sorsangyalok teszik a lenti port puhán-illanóvá (a durvát bájossá. A sorsangyalok szakadatlan ajándékozzák magukat a világnak. ez az isteni tűz azonban. 8. Hű bivalyként húz az ütem. A sorsangyalok (a világ szegélyének fényforrásai) ráragyognak a lenti sár-elem lassú-menetű periódusaira. 7. szárnyat. de hűséges-türelmes vontatóállat. »Szárny. aprón mint a tengeren. amint a port veri. 9.

11. tragikomikusan imbolyognak a sorsangyalok tüzében. A sorsangyalok rangot. Az élő-testek. 1.. a sorshatalmakról való tanítás hogyan bújt bele az értelmetlen sorokba. hófehéren alszik a Gyermek. s ha kísérletem eredményes. s hogyan vált az egész vers gerincévé: ezt nem tudom. laboratóriumi munka. hogy ha kísérletem nyaktörő. S ami kettőjük között van. Tüzes gyík-fej füstöl a légben. Előttünk áll tehát a vers két szélső övezete: az egyikben feltárult a nyelvi anyag kibontakozása a szürrealista automatikus írásból. a tizenkét szakasz tartalmi magyarázata Weöres előadásában. Az olvasóinak hasznára kísérletező. veszélyeket is vállaló költő önfeláldozó póza azonban nem lett volna méltó sem Weöres pózokat mindig kerülő lelki tulajdonságaihoz. kalap imbolyog lángrózsák lehelletében. halhatatlan. S ez a »hófehéren alvó gyermek«: Jézus. száz kendő. és 6. A 3. A teljes spontaneitás és a tökéletesen zárt allegória-rendszer úgy viszonylik egymáshoz.)” Íme.) . Az 1. létjogot adnak a lenti sárnak. az elemzés csak addig a kapuig tudja nyomon kísérni. láztól kivirulnak és láztól elhervadnak. professzorát talán meg is botránkoztatva. a mulandó burkok („kendő. strófa motívuma. a mélyben az élők bőrén ragyog e lámpa fénye. a másikban . III. ez az eredmény mindenkié”. azáltal. De a vers kísérlet volt. „tudom azt . égi év örök világa! A »mindig és soha« szomjaztatja az életet. A sorsangyalok a sár-világból kifejlő lélek dajkái. Menny betűi. ahol a költő éppen az egymással hadakozó két elemet. mint a mértani körön két egymás mellett levő pont: egyik oldalról a lehető legkisebb. vállalva az egyveleg azonnali robbanását. betegen alszik. Ez a művészet csodája. 12. kalap”) groteszkül. az előző strófában említett lázas periodikusságot. s olyan. hogy az ember sokkal nagyobbat szarik. strófa motívumainak vegyülése. a minden emberben meglévő. A lélek a tenyészet szövevényében (»zöld sürüségben«) sápadtan. Az élők a megkapottnak és megkaphatatlannak kettősségétől lázasak. minden motívum szigorú determinációban működő allegorikus világa. csillagok rezgő dajka-dalra kelnek: zöld sürüségben. ezért levelét gúnyosan.megmutatkozott minden kép. 10. (. az tulajdonképpen maga a vers. csak az én nyakam törik ki. vaskosságukban is kedves. Ez a láz a sorsangyaloktól árad az élet éveinek és világéveinek periódusaira.evvel szinte szöges ellentétben . kik változatlan-egyetlen-örök égi évben élnek. A magasban a sorsangyalok gyík-lámpája. élő bőrön fény-habok. isteni lélek. a nyelvi spontaneitást és a tartalmilag tökéletesen zárt allegóriát öntötte össze egy lombikba.” (WEÖRES LEVELEI.írta Fülepnek -. sem a kísérlet jellegéhez. mintha halott volna. hogy az ütem égi váltakozását viszik bele. görcsös útnak rangot adnak. A művészet nyilván nem e világról való. Tudatában is volt kísérlete merészségének. a másikról a lehető legnagyobb távolság választja el őket egymástól. mint amekkora a seggén kifér. a spontán alaktalanságból. mint halott. mégpedig egy transzcendens és misztikus gondolatmenetre vonatkozva. játékos sorokkal zárta le: „Hogy a vers tartalma. ahol az ismeretlen kezdődik.. Mélyén a ködös áradatnak ütem bodrai rejlenek.tág tető láng-ormai. a sorsangyaloktól.

41-52) Weöres költői fordulatában nem lehet és nem is szabad eltagadni a szürrealista vonásokat. 69) Költészetének szürrealista vonásait Bori Imre dolgozta fel legrészletesebben. ami ettől kezdve újra és újra alkalmazott versírói eljárása maradt. és ha nyelvük és képszerkezetük távolabb volt is a szürrealizmustól. akinek Szentkuthy Miklós állította be. Legszélsőségesebb kísérlete. szintézisként vannak adva: költői »prae-állapotok«. költészettani összefüggésekben egy különös és egyéni szürrealista fordulatként értékelhető. álomszerű fátyolával utalt a szürrealizmusra. mint az előbb említetteké. nyugmozgás siethez indul sietben ablakik feje istenek árnyékszéke vágtat árnyékvillámszék nyers tündérhús csepeg ló puszta paripa sivatag pulószta sipavaritagpa forró arany zivatar hideg fekete ködhenger kőfürt gránitbora párolog szemcsés fekete sziklafüggöny gőzölög éj kert hold pad üres szívdobogás . s később csak a Tűzkút lapjain kapott helyet Az áramlás szobra címmel. 1947. „de költői pozícióit szürrealistának minősíthetjük mind a »költő«. A Medúzá-val elkezdődött és az Elysium-ban és A fogak tornácá-ban tovább folytatott változás formai. 233) Ha túlzásnak tartjuk is. s az Elysium-ban a már említetteken kívül még evvel az eljárással készült az archaikus töredékekre emlékeztető Áldozati táblák és a természeti mondák hangulatát sugárzó Patakmonda. amelyben ezek a szürrealistának nevezhető jegyek hiánytalanul. ugyanakkor az »objektív« művészre jellemző distancionális formakezelés. hogy noha nem programos szürrealizmus az övé. mind szándéka. Az Aphroditét megidéző Anadyomené a nyelv laza. (SZENTKUTHY.[A kiegyensúlyozódás és a dalforma] A sorsangyalok alkotómódja kétségtelen rokonságban volt a szürrealizmussal. 1965. hogy A teljesség felé tantételeitől kezdve az Orbis pictus-ig és a Magyar etüdök-ig mindent a szürrealizmus bűvészkalapjából húzzunk elő. (BORI. asszociációival.ugyancsak a költői fordulat stílusvívmányait gyarapították. mint Bori Imre. mind pedig az »eredmény« szempontjából is. A szürrealizmus körébe sorolta az automatikus írás. januári számában jelent meg. a valósághoz viszonyított előadásszintjük mégis annak körébe vonta őket. 1970. Az ősi mítoszok és transzeurópai kultikus énekek nyelvén megszólaló versek . »aranykor-vágyak«. hogy „Weöres lírájában ott ég az újkori kísérletezőkedv.” (BORI. az Eidolon a Magyarok 1947. hogy Weöres lenne az a realizmust szürrealizmussal tökéletesen elegyítő varázsló. megállapítva. a végletesen szubjektívnak egy végletesen »objektív«. és még a szerepjátékról tanúskodó versekben is a szürrealista automatizmus áradását gyanítsuk. az Atlantis pedig emlékezésláncával. a szerepjátszás változatait reveláló jellege az. Már Németh László is megjegyezte. ami Weöres Sándor költői »irányát« jellemzi. mely szelíd mesévé old egy drámába. amely századunk szürrealizmusát is létrehozta”. S mi több: éppen Weöres Sándor versvilága az. önkényes logikájával. sőt tragédiába illő történetet. a szavaknak a szótári jelentésüktől való elszakításával. ha az általános kategorizálás viszonyítási sémáit helyezzük előtérbe.Tavaszünnep előestéje és az Első emberpár . nem képzeljük azt sem.

Egyrészt a nyelvtani szabályok fellazításával. a maga útját járta. ezek előtt. Kormos István. Weöres kísérletezett hosszabb. De az új alkotómódot és verstechnikát kikovácsoló fordulat legfőbb vonása nem a szélsőség. és a vers mintegy megállt a Nyugat-nemzedékek által kimunkált képszerkesztés-módok és az Eidolon-szerű szélsőséges kísérletezés között. a zenétől a képzőművészetig. A használhatóság gyakorlati elvéhez igazodó formáló elv maradt felül: a versíró technika már csaknem gépezetszerű rendszerességgel alakult úgy. hogy a vihar előtti pillanatot „határhelyzetté” növelje. Juhász Ferenc. Fodor József. terjedelmesebb műalkotásokkal is. sokan méltatlankodtak szokatlansága miatt. Az Újhold-ban (Somogyi) Tóth Sándor foglalkozott vele. másrészt a sűrítő költői kifejezés filozófiai lehetőségeit próbálta ki. a kép az érzékelhető látvány fölé emelkedett és látomássá vált. Az Elysium-ban megjelent Meghalni Juhász Ferenc Ezüst. A költői fordulat e kiegyensúlyozott.és Mária-típusú verseivel volt rokonságban. aztán a vers végső formába öntésének munkaszakaszában ez a mozdulat lefékeződött. hogy meg lehet-e ragadni a mozgás lényegét mozdulatlan szavakkal. melyek során a sokágú műfaj legkülönfélébb műnemeit végigpróbálta. hogy az indító energia egy túllendítő mozdulatot hozott létre. Kassák Lajos és Zathureczky Ede szólt hozzá. de ezek a kevésbé sikerült művei közé tartoznak. A rövid kompozíciók között is legszebb verseit akkor a dal műfajában írta.dobéjdob dobkertdob dobholddob dobpaddob föld homok kavics lámpás madarak ablaksora folyton távozik 1947-ben nagy megütközést keltett ez a vers az olvasóközönség körében. Az Eidolon kettős kísérlet volt. megszelídült és átalakult. korlátozott szürrealizmusának legjobban a rövid. az értelem és tartalom felé mozdult el. s bár tudatos figyelemmel kísérte az új törekvéseket. visszafelé. amire A sorsangyalok keletkezéstörténete szolgált példával. a megdermedt fényt és ezen keresztül a keresett „létegység” eszméjét sugalmazza. a mozdulatlan mozgást. és szándékos bosszantásnak tartották. a formálással értelmet és tartalmat kapott. eidolon. Szorosan kapcsolódott evvel a korabeli magyar költészethez. ha nem éppen szélhámosságként könyvelték el. köteteiben közreadott verses drámát (Endymion. azokon túl. részleges visszavételét. szavak szabálytalan összekapcsolásával folytatott teherpróbát. Nagy László és mások találtak szövetségesükre Weöres kísérleteiben. A Táncdal és a hozzá hasonló halandzsaversek a tiszta zenei hangzás kísérletei voltak: panyigai panyigai panyigai ü panyigai ü panyigai panyigai panyigai ü panyigai ü kudora panyigai panyigai kudora ü panyigai kudora kudora panyigai ü . hogy még szétbontottabbá. Drámatöredék) és eposzfeldolgozást (Gilgames). Az értelem nélküli hangcsoport a formálás során ahelyett. Weöres most sem szegődött kidolgozott ars poeticákkal rendelkező mozgalmak szolgálatába. igék önkényes főnevesítésével és főnevek igésítésével. Ez történt az automatikus írás folyamatában. mert sokan kísérleteztek akkor a dalforma megújításával: Darázs Endre. és saját zászlaja alatt hajózott. azt kérdezve. és a mozgásról mint „ideabeli valóságról” készülhet-e megfelelő nyelvi másolat. Pátzay Pál. szabálytalanabbá és korláttalanabbá vált volna. és az Eidolon-ban is kifejezett tartalmat. egy-két oldalt meg nem haladó kompozíciók feleltek meg. hanem az egyensúly volt: a sajátszerű szürrealizmus mindig magában hordta a szürrealizmus korlátozását. a Szivárvány hasábjain rendezett vitához pedig többek között Laczkó Géza.

csak híg buborék. Édes mindenem! elhagylak örökre. Száraz kóró hajlok a téli rögre. Öröktől szerettem minden szerelmet. (LENGYEL. és benne volt a költő derűs életszemlélete. A lábadon itt topánka szorít: ez a föld! a gyökér-ölü erdő! a homlokodon kék pántlika fon: ez a menny! a fejedre tekergő! igaz csak a szív. ezek közül a legjobb. már csaknem teljesen eszköztelen négysoros olyan volt. hogy „a mindenség nagy összefoglalását képes két versszakban megidézni”. kit féltésed vasrácsa bezár: ha elszáll. 1940. de megint más irányban folytatott kísérletről számolt be. tartalma az ember és a természet viszonya. 68) Még messzebb volt a szürrealista érintéstől A fogak tornácá-ban közreadott Búcsúzás: ez a mesterien letisztult. ezek a dalok azonban csak a felszínen érintkeztek a szürrealista spontaneitással. hanem képzeleti szférában. tenyeredbe csöppen. és hagyományukat a folklóron és a szekták rítusnyelvén át egészen a kora keresztény glosszoláliáig nyomon lehet követni. és a Háromrészes ének-et követve a zenei szerkezetek modellálását használta fel a születés és halál témájára szőtt versdallamokkal. Ma ládd: a himes föld. (SCHÜTZ. A dal műfajában írt legszebb verse ebben a korszakban a Tavaszi virradat című hajnalköszöntő volt. vissza sosem jő. arany-bivalyok gerince ragyog márvány-eres égi ködökben. akinek neve mögé Petőfi bújt el 1843-ban. Gyermek ölében sírtam. fikciós szinten játszódtak. tizennégy soros vers témája a hajnal. Végül Weöres kísérletezett humoros. Lengyel Balázs a felderengő „ős-virradat” képét csodálta. ami a mindennapi küzdelmek fölött. Lengyel Balázs azt írta róla. hogy kiadja népies dalait. A vörös palást ugyanitt jelent meg. láng-habos ég csak láz-tünemény. 163-196) De már az effajta értelmetlen ritmikus hangcsoport is képes értelmes asszociációkat kelteni. 1926. széthull. A kétszakaszos. 1948. csillagmagasban jött létre. (HORVÁTH JÁNOS.Itt az ellenállhatatlanul erős ritmus zabolázta meg az értelmetlen hangcsoportot. mint a harsány népdal. a kalitka-madár. Eredetileg így hangzott a kötetben: Kakas kukorít. mintha egy kínai daloskönyvből vagy egy szentimentális-romantikus chansongyűjteményből került volna elő. Szentkuthy Miklós már említett tanulmányában egyenesen remekműnek nevezte. eszméje pedig az ember lelkében megteremtendő derűs harmónia. hajnal kivirít. a réti rigó dala röppen. A költészettani fordulatot megteremtő versek nem a tapasztalati valóság szintjén bontakoztak ki. a Kalevala születését emlegette a vers derűs báját elemezve. mint a gyermek. A tizennégy sor tökéletesen ötvözött egybe olyan távoli stílusokat. szatirikus. a gyökerük távolabbra nyúlt. a Relációk (1947) csak A hallgatás tornyá-ban került kötetbe. a „panyigairól” eszünkbe juthat például az a Pönögei Kis Pál. 106) Szentkuthy a kisgyermek vízióját. benne volt a távolit és közelit egybevillantó új képszerkesztés. Ez a kis dal csakugyan összefoglalta Weöres kísérleteinek vívmányait: benne volt a minden hagyományt felölelő és mégis új nyelv. groteszk dalokkal is. ha mégannyi nagyszerű megfigyelést . a komor mítosz és a kifinomultan stilizált rokokó hangja.

A személyes réteg nem öltött sugalmazó erejű képi formát. a témában megragadott tartalom pedig legtöbbször polaritásokra. A kísérletezés formai vívmányai pazar bőségben tobzódtak. mint a kísérletezés útvonalának iránymutató csillaga.például Naplójegyzet (későbbi címén: Derű). férfi . A legjobb ezek közül a Padlásablak című kis kétszakaszos vers volt.anyag. Amikor Weöres elhagyta ezeknek az általánosságoknak és elvontságoknak területét. napszakváltozások (alkony.fogalmazta meg ugyanezt hitvallással az Anadyomené-ben. Egyszerre volt ez az eszmény romantikus lelkületű és ábrándos. Két irányban tért el a fordulathoz tartozó versek általános témáitól és tartalmaitól: személyes élmények megfogalmazásával és társadalmi-politikai témákkal. kimondatlanul is ott derengett verseiben. Az „ős-egész” volt ennek az eszmének a varázsszava azóta.nő stb. ami A teljesség felé eszményítő esztétikájában is megfogalmazódott. majd minden nagy értékválság és értékátalakulás korszakában megszólalt. mint hogy bablevest evett ebédre. századi freskó és az élménylírából ide is sorolható Háborús jegyzetek. Az 1946-os XX. hogy a harmónia ábrándját őrizze. mert az ajánlott megoldást a szépség megvalósulásához kötötte. s hasonló törekvés hatotta át Novalis. s ez a szó lett Weöres eszményeinek és illúzióinak legfőbb szimbóluma. Nyomor (későbbi címén: Ijedtség). nem általános érvénnyel) felbontjuk három rétegre. költői hajlama és alkata is másfelé vitte.). szellem .lenn. az eszmei visszhangjuk és befogadói hatásuk kialakulásában szerepet játszó tartalmi viszonyítás nem eredetük. 1979. Magyar tanulság. itt a hiánytalan egész az úr. hogy „vissza kell alázatoskodnia” az olyan egészen lélektelen témákhoz is. hanem vagy egyszerűen elmesélte a versírásra ösztönző lelkiállapotot. (WEÖRES LEVELEI. XX. amire vágyakozott. A „Szép parancsa: a teljes öröm!” . kapcsolatokra és viszonylatokra vonatkozott (fenn . 3. 63).) Igaz. Elődei voltak a nagy romantikusok. mégpedig kivéve a Háborús jegyzetek-et. 1947-ben nemhiába írta egyik levelében Hamvasnak. ott a részekre töredezettség. Nemcsak az ő költészetében nem volt új fejlemény ez a valóságnak nem elemző megragadására. szerelem. fordulatának fő sodrán kívül születtek társadalmi-politikai versei is. Háborús jegyzetek. hűségesen és makacsul ismétlődött újra és újra. hanem . (MARTINKÓ. a művészet hatáskörébe iktatta. de ennek belső íve is rohamosan emelkedett az egyediségtől az általánossághoz. hanem átpoétizálására törekvő ars poetica. isten . 172-221) A fordulathoz tartozó versek fölött mindig ez az egy eszme világított. témára. 1944. itt a harmónia. fájdalom. Ha az Ingarden által meghatározott „ábrázolt tárgyiasság” rétegét (önkényesen. hogy e versek az emberi élet legáltalánosabb alaphelyzeteiből (születés. 1977. Padlásablak . de Weöres a téma és a tartalom tekintetében mintha kénytelen lett volna beérni a változatok körülhatárolható csoportjával. mind A fogak tornácá-ban jelent meg. a versek tematikai és tartalmi rétegein annak a Weöres első kötetei óta lényegében változatlan eszmének a sugarai törtek át. akkor azt kell mondani. hajnal) köréből merítették témájukat. Alig néhány tartozik ide: A reménytelenség könyve. A harmónia eszményének azonban megvolt az ára: a teljesség áhítójának éppen arról kellett lemondania. tépettség csak a jelenségvilágban van. IV. A kifejezés szürrealista fordulata egy platonikus eszmét segített érvényesülni (TAMÁS.ember. és egyszerre volt esztétizáló. a harmonikus életszemlélet eszményét sugározza tekintet nélkül arra. hogy a társadalmi valóság adott körülményei között megvalósítható-e. A személyes élményeket és benyomásokat megfogalmazó versekben . halál) vagy a természeti ismétlődések. A költőnek pedig az a dolga. tartalomra és eszmére.közöltek is. századi freskó kivételével mind 1944-ben keletkeztek. és a második strófa már a szemlélődő egykedvűség típusos megjelenítésével fejeződött be. a lényeg magasabb övezetében bontatlan egység uralkodik: amott a diszharmónia. hogy az Anyámnak című versében 1937-ben először leírta. itt az összhang és béke. Hasadás. a Nyomor. mert kísérleteiben kikovácsolt eszközei erre voltak legkevésbé alkalmasak. Költői előrehaladásának. Keats és a „földi menny” eszméjével viaskodó Vörösmarty nem egy költeményét is. de megjelent majdnem minden nagy történelmi és társadalmi változás idején az európai irodalomban.az élmény esetlegességeken keresztül megnyilatkozó konkrétsága siklott ki a keze közül. akkor nem sikerültek a versei. mint a Tavaszi virradat. ott a szétziláltság és háború. de mivel új köteteiben láttak napvilágot. vagy tételszerűen összefoglalta.

1947. de valóságos korabeli hatása tükröződött: csakugyan nem támogatták akkor az ország demokratikus átalakulását. De jegyezzük föl előbb életének eseményét: 1947-ben megnősült. végletes tételei végletes anatémát vontak egész költészetére. És bármennyire periférikus szerepet töltöttek is be Weöres nagy távlatokra nyitott költészetében. Weöres következetesen érvényesítve A teljesség felé lételméleti tételeiben is kifejtett gondolatait. Amikor a magyar társadalom többsége épp a közös cselekvés erejében bízott. mégis messze sodródtak a korabeli magyar költészet hasonló témájú verseitől. és akkor. Weöres evvel a minősítési lappal lépett át a fordulat évét követő korszakba. és e költészet átalakulása bármennyire a kozmikus harmóniát hirdető esztétikájának és nem a világot tökéletesen kilátástalannak tekintő léttanának jegyében játszódott le.megjelenésük idejét vette alapul. 1959. mivel noha ezek a versek a háborús megrázkódtatás testi és lelki szenvedéséből születtek. S még abban az évben ösztöndíjat kaptak Rómába. ő egyedül az „Undor Angyalát” látta az égen. csaknem egy évet töltöttek Itália ege alatt. 220) Ebben az ítéletben a verseknek nem a tényleges összefüggése. amint „fütyülve a romokra vizel”. 501). . amikor a romok felett legtöbben a jövő lehetőségeinek zászlóit látták lengeni. Szigeti József pedig egy szenvedélyes sodrú kritikában vádiratszerűen olvasta rá a Forum lapjairól. ő csak nevetséges felhőkakukkvári fontoskodást gyanított minden törekvésben. Annál is inkább. Feleségének. 1947-ben Rónay György a Vigília hasábjain kétségbe vonta társadalmi jóhiszeműségét (RÓNAY GYÖRGY. a Szegezzetek a földhöz csillagok. Általánosító szavai éppen különös időszerűsítésnek hangzottak s tévesztett eszméi. (SZIGETI. a társadalmi megváltás tökéletes reménytelenségét hirdette. hogy „a reménytelenség világának szociális-politikai alapja nála: a magyar reakció”. Károlyi Amynak akkor jelent meg első verseskötete.

hűvös. általános. hanem a fogalomalkotás szubjektív állapotait feltáró tudatállapot (KANT. hogy közvetlen fogalmakat szerezzen róluk. bőséges költői korszakának a hangsúlyvetése és a kísérlet fő iránya. Ekkor derült fény a már korábban meghirdetett individualizmusellenes ars poetica mélyebb költészettani összefüggésére. hanem a költői érzékelés és érzelemkifejezés új módjait és lehetőségeit kutatta. filozofáló költészet eszményét tűzte maga elé.II HOSSZÚÉNEKEK I. az érzelmek olyan lelki tényezők gyanánt jelennek meg a versben. akkor már nem irodalomkritikai vélemény volt. amikor a Menekülő múzsá-ról írva felrótta Vas Istvánnak. az érzelmek kifejezése azonban fennakadt a reflexiók hálóján. 194) Az érzelmekről „szóló” líra mindig magában hordja a reflexív beállítottság alapelemét. légüres térbe került. ezek között adta közre az 1948 és 1956 között írott verseinek javát is. az 1950-es évek közepéig írott versek a kísérletezés új dimenzióját nyitották meg. amelyekről az önmegfigyelésen alapuló élményközlés útján lehet képet alkotni. hogy Weöres az önkifejezés egyszemélyi gesztusainak elhárításakor nem egy bensőség nélküli. ÉRZELEMELBESZÉLÉS VAGY ÉRZELEMSUGÁRZÁS? [A költői érzelemkifejezés nehézségei] A fordulat éve után rázárult a csönd. A Medúzá-tól az Elysium-on át A fogak tornácá-ig terjedő korszak mindenekelőtt a költői nyelvvel és képteremtési móddal hajtott végre fordulatot. de hosszú ideig nem tudta még megvalósítani. Egész pályáját felölelő válogatás volt ez. Hegel szerint olyan önmagára vonatkozás. Röviden: az emocionalitással és általában a költői érzékelés nem reflexív megragadásával folytatott kísérletezés került e korszakának középpontjába. az intézményes irodalmi élettől csak a műfordítás szalmaszálán kapott levegőt. (WEÖRES. amiről az imént szó esett. s ha nagy költők kezében oly tökéletessé váltak is az eszközök. hanem a sajátjára is. Nem maga az érzelem. hanem ismerteti őket. sőt a külső lehetetlenülést a belső lehetőségek teljes felszabadításával egyensúlyozta. 354). hanem hivatalos következményekkel járó ítélet. A lírai közvetlenség kívánalmát elméleti formában már egy korai kritikájában megfogalmazta. de szigorú rostáján csak a legjobb versek akadtak fönn. Nem a gondolatkifejezés vált ugyanis problematikussá az európai költészet története során. Minden válogatás értelmezés. majd visszahajlik az alanyra. a költők legtöbbször nem az érzelmeket. 123-124) Ez a kritikai megjegyzés természetesen nemcsak Vas István akkori költészetére volt érvényes. (HEGEL. s újra a tárgy felé lendül stb. ekkor vált nyilvánvalóvá. Az emóció ebben az ide-oda hullámzásban . és nagy evokatív ereje lett. és általában az egész modern líra egyik alapvető gondját vetette föl. a költői kaland tovább folytatódott. hanem az érzelemkifejezés: a gondolat lírai kifejezése továbbfolytatható és továbbfejleszthető formákra talált. Versíró kedve azonban nem apadt el.jól látható ennek az új. mint Kant írta. a vers a költő tudatállapotának érzékeltetésén keresztül ér el az érzelmek rétegéhez. hogy az érzelemleírás bensőségessé és szuggesztívvé formálódott. hogy nem sugározza az érzelmeit.összehasonlítva a későbbi Egybegyűjtött írások-kal . s a kötet rendjében . hanem az érzelmekről szóló gondolataikat fejezték ki. hanem az érzelem tudata alakítja a verset. 1966. 1939. A nem reflexív líra igénye régóta élt benne. a minősítés. A reflexió visszahajlás. Bezárultak előtte a megmaradt és átszerveződött fórumok. 1979. és még magasabbra emelkedett. nem a dolgokkal van elfoglalva. A kísérlet. mindig föl lehet fedezni ezekben a versekben a reflexivitás finom íveit: a gondolat kiindul tárgya felé. Legközelebb csak 1956-ban jelenhetett meg tőle „felnőtt” kötet: A hallgatás tornya. ami a „lét közvetlenségének helyébe” lép.

) De a félelem eredetileg nem a félelemnek a tudata. sőt még túl ezen.. hogy az emocionális tudat csakugyan a világ tudataként jelenjék meg benne.tágabb értelemben . fölvetette. nem pedig az érzékelő képességet: és ennek a különbségnek az emberi cselekvéssel összefüggésben van jelentősége. amihez másképpen nem lehet hozzáférni. . mint emberi cselekvés. hogy a megismerés és kifejezés folyamatában a reflexió akadállyá is válhat. alkotói gyakorlata és mindezek kritikai feldolgozása. lelepleződnek mind az egyéni. a különféle izmusok hirdetett célkitűzése. De mégiscsak az érzékelés tudatát bővíti. és sorozatosan fölbomlanak. amit a személyiség-lélektan is és a társaslélektan is „azonosságválság” névre keresztelt. az érzékelőképesség viszont kifelé irányul. 1976. jog. körbe-körbe forognak. mintha az emóciónak a tudata először reflexív tudat lenne. Az egyes ember nem leli helyét a társadalomban. aki sokat foglalkozott a reflexiónak (ahogy ő nevezte: intentio obliquának) az emberi gondolkodásban betöltött szerepével. „A pszichológusok legtöbbje szerint . vagy éppen apátiába süllyed. s az érzelmek pszichológiai területén is kétségbe vonta a reflexió jogosultságát. A reflexív költészet. a tárgyra. mind pedig a társadalmi szerephelyzetek. ami nem ragadható meg irányzat. hogy az ember megismerje önmagát. vagyis úgy. A művészet lázasan szegődik az elveszett cél és küldetés nyomába. A költő számára ez így hangzott: hogyan lehet versben megragadni az érzelmeket úgy.” (SARTRE. Az emocionális tudat először a világnak a tudata. és ennek révén hozzájárult ahhoz. s a lelki élet (az individuális psziché) kifejezésében nem tagadta a reflektív beállítottság érvényesülését. De van a romantika felbomlása után megváltozott európai irodalomnak néhány olyan mélyen gyökerező esztétikai problémája. 1977. 61) A modern költői érzelemkifejezés és . „önmagának áll útjába”. az emocionalitás és tágabb értelemben a szenzibilitás úgy érvényesüljön. 268-282) Sartre ennél is messzebb ment. irodalomtörténeti elemzése sok mindent elmond a szimbolizmustól a szürrealizmusig és a különböző neo-avantgarde törekvésekig terjedő időszakról. és kiábrándultan eldob mindent. hanem mindig a megismerő tudattal együtt az. és önmaga törvényszerűségeinek feltárásával nagyobb szabadság birtokába jusson. s a cselekvés részét képezi. mint a szubjektumból kiinduló és az objektumra irányuló hatástörekvés. vallás stb. Nicolai Hartmann.és mozgalomtörténeti kategóriákkal: ezek ismételten előkerülnek. újra és újra felbukkannak. a világra vonatkozik. A válasz minduntalan súlyos és a költészet önkörében mindenképpen nehezen elhárítható akadályokba ütközött. és átjárják az egymással egyébként homlokegyenest ellenkező programot hirdető és egészen más alkotómóddal dolgozó irányzatokat és mozgalmakat. A modern irodalom fejlődéstörténete a szellemi élet hosszú és bonyolult közvetítő láncán keresztül alapvető társadalmi tényekhez kapcsolódik. E folyamat sok fontos jellemvonása többé-kevésbé pontosan megvilágítható az egymás után keletkező és egymással párhuzamosan kibontakozó stílusirányzatok és irodalmi mozgalmak élettörténetével.. (HARTMANN. csődbe jutnak. éppen az aktust akadályozza. erkölcs. (. szférájában) pedig eleve vitatható az érvényessége. zászlót bont. hanem magát az aktust is tárggyá tesszük”. a szellemi létrétegben (a közös emberi kultúra.írta . az emóciók reflexív lírai feldolgozása nagy szerepet töltött be az ember érzelemvilágának tudatosításában.minden úgy megy végbe. hogy a versnek végül soha nem egyedüli tárgya az emóció. és ezen a szinten csakis nem-tételezett módon lehet önmaga tudata. mert az érzékelés tudata nem terjed túl az egyéni lelki élet belső körén.az érzékelés kísérletei többékevésbé hasonló úton jártak a fenomenológiai kísérletekkel s a modern költészet szubjektumobjektum problémája nem volt távol a filozófiában elméleti szinten fölvetett kérdéstől. új és új jelszavakat ír fel irányjelző tábláira. Az emocionális tudat elsődlegesen nem reflexív. s a pszichológiai megismerésben „amennyiben itt nem csupán a tartalmat.kap érzéki képet. a társadalom pedig nem talál többé biztos támaszt az egyénben. s ezek egyik sarkalatos alkotóeleme az a jelenség. miként e könyv érzékelése sem a könyv érzékelésének a tudata.

sőt esetleg lehetetlenné is válik. lelki életét. Ez a valaki pedig nem más. hogy egy közös típus érzelmeit. 140) Az „én” és a világ meghasonlásából származó kettősség. A Nyugat első nemzedékéből mindenekelőtt Babits Mihály. nem más. és az érzéki közvetlenségnek is némi eszközül szolgál. és eltűnt vele a költészet sokoldalú szenzibilitása: a líra létformája kétségessé vált. világra való reagálását idézi föl. mert a helyzet lényegéhez tartozik. bár a költészet történetének nincsen olyan korszaka.minden már említett kifejezésbeli kötöttsége. 1966. a vers „előtt” álló alanyhoz. a tárgyi-érzéki közvetlenséget pedig a gondolat visszahajló ívével. személyes. Kosztolányi Dezső. a személyesség és a tárgyi-érzéki közvetlenség egymástól elvált pólusai között a reflexív kifejezés kezdett közvetíteni. mint kívüllevőt mutatja be. BÉLA. mintegy közeledik az olvasóhoz. A szimbolizmus megőrizte az individualitás eszményét. az közvetlenül szól valakihez. a lélek és a társadalom. tárgyias benyomást kelt.[A tárgyi-érzéki közvetlenség] Ilyen a költészetben a tárgyi-érzéki közvetlenség kérdése és az evvel összefüggő reflexív kifejezési mód. aki ugyanavval a meghasonlással viaskodik. (READ. de feláldozta érte a tárgyi-érzéki közvetlenséget. A vele többé-kevésbé egyidőben élő impresszionizmus viszont az „én” felfokozott szerepéről mondott le. a szimbolista líra világa csupa áttétel. hogy színek és hangulatok már-már laboratóriumi kísérleteiben éppen a tárgyi-érzéki közvetlenséget állítsa helyre: a költő . képviselet.Herbert Read szavával . hanem csak a körülményekkel kiegyező áthidaló megoldás. A reflexió mind a személyességből. Az énközpontúság és a személyesség természetesen még a lírai költészetben sem azt jelenti. mely a líra műfaji fennmaradását szolgálja. amit a vers bemutat vagy felidéz. hogy az. Ismeretes volt ekkor is a reflexiós kifejezés. Ebben a helyzetben a reflexív gondolkodás tárgyi közvetettsége és visszafogott. Reviczkytől és Komjáthytól kezdődően a magyar lírát is alapvetően jellemzi a személyességért és a tárgyi-érzéki közvetlenségért folytatott küzdelem. hogy a költő okvetlenül az életrajzilag hitelesíthető tulajdon személyét ábrázolja. melyben meg ne lehetne találni. merengő természetével tompítja. az ember társadalmi elszigetelődésekor ez a képviselet megnehezül. határoltsága ellenére . a romantikus költők mindenesetre elméletileg is tudatában voltak a reflexiókérdésnek. vagy előállít. mint a vers „mögött” vagy a versben „benne” álló alany. A romantika volt az utolsó korszak. mert a kifejezendő érzelmet mint meditációra alkalmas tárgyat. és a romantika felbomlása után sokkal nagyobb szerephez jutott. amit a vers alanya hitelesen ellát. Tóth Árpád és Juhász Gyula költészetét jellemezte a reflexivitás alkalmazása. Az azonosság válságában. (NÉMETH G. 1978. sem pedig uralkodó. s a reflexív líra ezért . mint a vers „előtt” álló alany. de nem volt sem szükségszerű. A Nyugat hőskorában csak Ady jutott ezen túl a maga rendkívül erős és szuggesztív közösségteremtő erejével és . csupa önmagán túlmutató jelkép. mint lelki-érzelmi-eszmei reprezentáció. és arra ösztönzi. De ez nem igazi integráció. mint annak előtte. csupa transzcendencia. A romantika énközpontú integrációjában még rendkívül érzékletesen és közvetlenül jelent meg a külső és belső világ. tehát a vers emberi tartalmát a vers alanya képviseli. A személyességből azért. hogy a típusalkotó valóságos közösségek meglazulnak és fölbomlanak. hogy a reflexió a személyes tudat ellenőrző munkája és elemző megfigyelései révén kapcsolja be az „én”-t a versbe. egyszersmind tárgyra is irányul. hanem csak annyit tesz. ellenőrzött alanyisága kínálja a legegyszerűbb kifejezési módszert.mélyen behatolt az európai költészetbe. mind pedig a tárgyi-érzéki közvetlenségből visszavon valamit. 49-50) A romantika felbomlása után megszűnt az integráció. bár ezt az egységet már a felfokozott és túlzásba hajtott „én” uralma alatt hozta létre. A lírai személyesség nem egyéb. mely a polgári Európában társadalomteremtő erő volt. mely még egységbe tudta foglalni az individuumot és a kollektivitást. Az „én” érzelme objektiválódik a reflexív gondolat ívében. Ugyanezért válik problematikussá a tárgyi-érzéki közvetlenség is: hiszen e közvetlenség azt jelenti. vagy távolabbról az ember individuális ideáját állítja elő. mint az olvasó. hogy közösséget vállaljon vele. Ennek az a lényege.önmagán mint prizmán keresztül figyelte a jelenségek fénytörését.

hogy mit is jelent ez az elutasítás a lírai személyesség fentebb vázolt jelenségének fényében. s még a transzcendentális. N. eszménykereső. a mítoszi ihletű hosszúéneknek és a játéknak az összetéveszthetetlen. Sőt felszólítja. Az eszmény és az érték olyan tudatos előnyben részesítés. A szürrealisták az automatikus írást használták arra. A reflexív kifejezés nem volt képes megakadályozni. hogy olyan költői beszédszinteken szólaljon meg. . hogy megszüntessék a gondolatok visszahajló íveit. az 1930-as években tartalmazott egy rendkívül radikális mozzanatot: olyan programszerűen utasította el az individualizmust és az egyéniség mindenfajta kultuszát. hogy Weöres meghirdetett. 774) Megértése. Két irányban indult el. amiket az egyes embernek kell a maga életében végrehajtania. hogy bővítse és belülről alakítsa át a költői reflexivitás köreit. hanem egyszerűen kiiktatja és eltünteti verseiből a modern azonosságválságban kompromittált és felbomlott személyességet. mert az eszménynek felszólító jellege van. Hartmann szavával „intelligibilis karakterének” szerepét. úgyhogy nem a reflexivitás gondjain segítettek. Fel kell tennünk a kérdést. ami a Háromrészes ének-től kezdve különösen megerősödött. (HARTMANN. másrészt pedig ő is kísérletezett avval. 266) Weöres olyan líra megteremtésével kísérletezett. hogy az nemcsak feltűnő. egyéni személyességet is magába ölelő általános alanya felé keresett költői kiutat. programszerű individualizmusellenességének költészettani tartalma nem mindenfajta lírai személyesség ellen irányult. hanem csak a távlatokra nyitott és magasabbrendű általánosításokra néző lírai személyesség szólalhat meg. felfogása. Az izolált énnel fordult szembe. Weöres Sándor költészete már pályakezdő szakaszában. hogy Weöres az elutasítás révén mintegy bejelentette. [A kísérlet irányai] Föl kell tennünk. Weöres visszafelé indult el e versíró technika Ariadne-fonalán. nem bízza mondandóját a vers alanyára. (HELLER.mint a Köszöntő (1947) című versében írta . hanem a logika követhetőségétől és közlésképes mivoltától fosztották meg a verset. fideista eszmények is tényleges tartalmukat illetően emberi eszmények: emberről szóló és embernek szóló eszmények. aki kicsinyes célok bűvöletében lemond az eszmények távlatairól. Az általánosság nem azonos fogalom a személytelenséggel. hanem példa nélkül való is volt a magyar költészetben. sőt eszménysugárzó jellegébe. aki . hitvallásszerűen vállalta és nagy pátosszal állt ki mellette. sőt áttörheti a reflexív lírát. sőt van olyan általánosság. Az eszmény mindig megszólít valakit. 1970. Az egyik válasz az lehet. a felszíni világba zárkózó individuummal került összeütközésbe. hogy nélküle is boldogul. ami személyesség nélkül egyáltalán nem létezik: ilyen az általános emberi értékek és eszmények köre. ahol elkerülheti. melyben a személyes partikularizáció nem juthat szóhoz. s általánosító jellege révén mindig az egyes embert szólítja meg a közösségen keresztül. megragadása és megvalósítása nem lehetséges a közösségbe tartozó egyén részvétele nélkül. Evvel a válasszal azonban beleütközünk Weöres költészetének alapvetően eszményítő. s inkább olyan kifejeznivaló tartalmat keres. Egyrészt arra törekedett. hogy nem kíván a költészet belső meghasonlottságával foglalkozni. ami társadalmilag szabályozott vagy az egyes eseten túl általánosítható. s végül legtöbbször csak egy illogikus tiszta reflexióhoz jutottak el. Eszmény pedig még egészen platonikus szemlélet szerint sem képzelhető el személyesség nélkül. 1977. de ők a művészi ösztönösség és önkéntelenség örök fonákságába bonyolódtak bele a tudat tudatos kikapcsolása révén. és más formai-tartalmi lehetőségek után nézett. a lírai személyességet nem mint az ember általános eszményének hordozóját utasította el.közösségi hitével: az ő verseiben hangsúlyozottan szereplő és felfokozott „én” csakugyan a világ tudata volt.„szomjat fakaszt a jóra”. Kínált egy lehetőséget már A sorsangyalok típusú versek kiindulásául szolgáló alkotómód is. hogy ez a bezárkózó „én” foglalja el a lírai személyesség eszményeket közvetítő alanyának. mert a versnek azt az alanyát. mert az eszmény megvalósítása tennivalókat sürget. és felszólítottja még közösségi eszmények vonatkozásában is az egyén.

s az erre irányuló kísérletezés ad költészettörténeti jelentőséget olyan műveinek. a Tatavane királynő (1956) egyetlen megszakítatlan monológ. amiket a játékvers közös neve alatt lehet összefoglalni. Végül a reflexivitást belülről tágító és átformáló kísérletei közé olyan különböző stílusú és műfajú versek tartoztak. 1957.áttörni csak később. f. hanem kollektív. hanem egyenesen a tárgyra irányul. ahogy N. melyben a felsorolás és leírás képei lendítik mozgásba a költeményt. könyvnyi lírai kompozíció. úgy. Theomachia. a Medeiá-ban (1954) és az Orpheus-ban (1955) a narráció belső monológok sorozatában olvad fel. melyekkel részletesen fogunk foglalkozni.A reflexív tudatot két módon kerülte el . mely epikai és drámai elemeket is felhasznál és magába olvaszt. hanem magasabb minőségi fokra is emelte s magas színvonalon tette végleg . és mégis a lírai költészeten belül maradnak ezek a költemények. Patakmonda. a költői érzékelés kiterjesztésének és fölfrissítésének egyik eszköze a modern költészetben. (BORI. s megőrizve a lírai bensőséget. 1967. a Mária mennybemenetele oratorikus feldolgozást követ. a hosszúénekek az előadás narratív-dramatikus-oratorikus megrendezésével kerülték el a reflexív gondolkodás körét. mely mindenkit külön-külön is magába foglal. Evvel a modern európai költészetben jól ismert műfajjal Weöres az elsők között kezdett el nálunk foglalkozni. s teremtik meg egy apokaliptikus mítosz hangulatát. Weöres Sándor az 1950-es évek első felében írt mítoszi ihletésű versei révén nemcsak tovább folytatta korábbi kísérleteit. 122) A hosszúvers vagy hosszúének a közös emberi. kísérletező mondókák. kötetnyi.) Bori Imre a műfaj lírai jellegét hangsúlyozva éppen ezért hosszúéneknek is nevezte: törté netileg ugyanis nem a múlt századi epikai formák továbbfejlesztéseként alakult ki. mégpedig legtökéletesebben a szonettjeivel. E versekben az ősi és eredendő emberi formálókedv hozott létre tiszta nyelvi alkotásokat. A költői műformákat tekintve ezek a költemények . a Tűzkút-korszakban volt képes. hogy aztán ezek a kis versek a maguk tökéletességében „megtartalmasodjanak”. társadalmi létszféra megismerésére szolgáló lírai műfaj. 275-276) A mítosz nem szubjektív.a „hosszúvers” műfajába tartoznak. mint a Gilgames. Hartmann a reflexióval.úgy is mint mítoszparafrázisok . a Minotaurus-ban (1956) együttesen kerül alkalmazásra narratív jelenet. A VERSSÉ VÁLT SZEMLÉLET [A mítoszi ihlet jellegzetességei] A mítoszi ihletésű terjedelmesebb kompozíciók. örök „általános alanyával”. az intentio obliquával szemben meghatározta az intentio recta gondolatvonalát. (HARTMANN. mivel a mítoszparafrázisokban szükségszerűen elkerülte a visszahajlások íveit. egybeforrasztó s más formákat is körükbe vonzó költői törekvések eredményeképpen teremtődött meg. 2. ezért itt nem foglalkozunk velük. A hosszúvers egy-kétszáz soros vagy annál még terjedelmesebb. mint az Orbis Pictus (1952) ciklus és a Le Journal (1953). sőt még a személyes összefüggések sem sokkal kevésbé szorosak bennük. különös individuum fölött álló és mégis egyént megszólító jellegével. A fogak tornáca. (HOGGART. nem törtek át rajta. De ezek és általában a groteszkjei bármennyire szélesítették is a reflexív kifejezést. itt maga a parafrazált műfaj jött segítségére. túlhalad az élmények személyes körén. gyermekversek tartoznak. Az elkerülés egyik irányát a már régtől meglevő mítoszi vonzódás jelölte ki. alanya általános alany. III. 1972. ritmusgyakorlatok. Ezekben a költeményekben a gondolat nem hajlik vissza az alanyra. hanem a lírai formákat szintetizáló. A legkülönösebb a Mahruh veszése (1952). Tiszta narráció csak egy van köztük: Az elveszített napernyő (1953). mint egy dal esetében: jól megfigyelhető ez a Mária mennybemenetelé-t (1952) irányító személyes gyász és mély fájdalom tárgyiasulásának és általánosulásának a szemünk előtt lejátszódó folyamatában. párbeszéd és monológ. és fölemelkedjenek az evokatív művészet szintjére. A másik verscsoportba a ritmus és a kép különleges egymásra hatásával „eljátszó”.

amiben egy tagolatlan társadalom egységes világképe fogalmazódik meg. hanem a létben van. sőt „természetfelettisítik”. (BONYHAI. De Weöres az újabb költeményekben egyre messzebbre rugaszkodott az eredeti történetektől. s nem a téma mintául vételére törekedett. mint amilyen a Gilgames volt. sőt lehető legtökéletesebb megvalósulására is. ami másutt a társadalomtudományokban és a filozófiában jutott nagyobb szerephez. szellem-anyag. és ezen keresztül fejezze ki eszményeit. hogy nálunk ismét az irodalomban kezdett formálódni egy szemléletmód. de ekkor került figyelmének gyújtópontjába. Nem olvasmányélmény és külső ösztönzésre feltámadt szándék. ahol „természetesítik”. ilyen ellentétekből álló motívumokból építkezzen. A két pólus között a harmadik a mediátor. Juhász Ferenc és Nagy László is merített ösztönzést belőlük. 202-228) Ez a jellegzetesség Weöres költészetében ugyancsak feltűnt már korábban is. hogy mintája legyen a modern ember fájdalmas elszigetelődése ellen szót emelő költészetnek. már szinte állandó spontaneitás. Weöres Sándor vonzódása a mítoszok kulturális rétegéhez e versek írásakor már régi keletű volt. 1968.és Hamvas Béla-féle felfogása állt. A háború végétől kezdve folytatta Claude Lévi-Strauss azokat a kutatásait. Amikor ezeket a verseit írta az 1950-es évek első felében. s éppen ennélfogva alkalmas arra. és zártságában is a befejezetlen.) A sorsangyalok típusú versekben a feloldás csak a témán és tartalmon áttörő eszmében derengett föl. s ő írta le fogalmilag legteljesebben monográfiájában. 1973. egyszersmind a megelőző szellemtörténeti vizsgálódásoknál racionálisabb útra is tért. nem is tudatos kutatás. a „képszó”. Vonzotta továbbá a gondolat tökéletes képi tárgyiasulása. Parafrázisnak az időben egymás után keletkezett művek alapstruktúrája között levő viszonyt nevezik. sem később nem töltött be olyan központi szerepet. A mítoszokból tehát nemcsak az emberi teljesség és egység ideájához merített bátorítást és epikus nyersanyagot. Weöres mítoszparafrázisai érdekes rokonságban vannak a strukturális antropológia egyidejű mítoszértelmezésével. hanem eredendő költői hajlam vitte arra. (LÉVISTRAUSS. férfi-nő stb. amelyek . az ellentét-feloldás strukturáló szerepét Weöres költészetében elsőnek Bata Imre vette észre. Weörest az vonzotta. melyek eredményei az Anthropologie structurale című könyvében 1958-ban megjelentek. ami azt tanúsítja. A sorsangyalok típusú versek tartalmi rétegét is legtöbbször kétpólusú emberi alapviszonyokra. megújhodott és föllendült az antropológiai mítoszkutatás Nyugat-Európában és Amerikában. a „mitématikus” szerkesztéshez hasonlóan sarkított ellentétekre bontsa le versei tartalmát. hanem megjelenik bennük az integrációra való törekvés. 1846) Ez a vonzalom modern mítoszfeldolgozásokhoz is vezethetett volna. A mítoszok emberi viszonylatokat és létviszonylatokat kifejező motívumkötegei azonban nemcsak ellentétekből állnak (élet-halál. evvel szemben a mítoszi versekben már a . s folyamatosan közreműködött költészetében az 1930-as évek második felétől kezdve. nyitott feldolgozás állapotaként hat.a mítoszi gondolkodás és a mítoszi nyelv sajátszerűségei. (KERÉNYI. E verseivel jelentős hatással volt a magyar költészet fejlődésére. 32-33) Weöres verseiben a funkcióazonosság azokra az ellentétes minőségeket felölelő „viszonylatnyalábokra” vonatkozik. sem korábban. Később mi is foglalkozni fogunk még evvel a szonettek tárgyalásakor. Tudatának előterében kétségtelenül továbbra is a mítoszok Kerényi Károly. csak alapnak és kiindulásnak tekintette őket. i. hanem ösztönösen rátalált bennük az eredendő költői hajlama számára is legmegfelelőbbnek látszó tartalomteremtő elv kész sémájára. az ellentétek sarkai között végbemenő közvetítés is.otthonossá nálunk. m. „melynek lényege az alapfunkciók azonossága”. (LÉVISTRAUSS. hanem a mítoszi gondolkodásmód belső szerkezetének parafrazálását végezte el. isten-ember. hogy a mítoszban az ember soha nincs a semmibe hajítva. a mítoszhoz mint „ősjelenséghez” vonzódott. különös figyelemmel az animus-anima ellentétpárra.). fenn-lenn. ami a mítoszokból árad. 1967. s az az örök frisseség. hogy a mítoszi gondolkodáshoz és nyelvhez. s nagyrészt még az Istar pokoljárása is.mint a strukturális antropológia kimutatta . amit Kerényi egy késői tanulmányában úgy fogalmazott meg. kultúratermészet. alaphelyzetekre utaló motívumok alkották. 221-222) (A „kettő” és „három”.

semmiképpen sem könnyű és vidám. A feloldás és megoldás szikrája nem könnyen pattan ki a mítoszi ellentétek sarkai között. egy értékdimenzió-réteggel mélyebben az áldozat. nem törődik vele. az a romantikus-esztéta eszmény. aztán a szeretet és szerelem. sőt komor és emelkedett. a lét és a pusztulás között a vers. az alkotás a feloldó és győzedelmeskedő harmadik. (VERES. a peregrináció képzetköre . 270) Weöres Sándor mítoszi ihletésű hosszúénekei is egytől egyig mind a halál és pusztulás lehetősége köré szerveződnek. milyen gyötrelmet és riadalmat megszenvedve győzedelmeskedik ez az eszményítő értékszerkezet. Föl lehet fedezni benne a krizeológia. a költészet mint az ember szépet teremtő munkájának legtisztább megnyilatkozása. hanem mindig megtölti költeményeit általános létszemléletének sajátos értékeivel és eszményeivel. közvetítő motívumok segítségével visszatérnek az ezt a költészetet mélyen jellemző eszményítő értékszerkezet körébe. s alapvetően derűs létfelfogása itt nem arat akadálytalanul győzelmet. vagy egy-kettőre új életre kel magától is. ott a pusztulás örökké leselkedő veszedelem. 136) Weöres a Medeiá-ban a történetnek ezt az alapjellegét a költemény nyelvének színpadiasságával. A legderűsebb Az elveszített napernyő. a születés időrendjében a sorozat első és befejező költeménye. de mindig az emberi vágyak legmagasabb övezetében jár. a legkomorabb a Mahruh veszése és a Tatavane királynő. értékmegsemmisülés. Ez húzódik meg a mítosz mélyrétegeiben. Ezeket a költeményeket is az a romantikára hajló. de éppen csak érintik a tragikumot. Az ellentéteket áthidaló közvetítési kísérletek több motívuma is fölbukkan. a mese hőse ha véletlenül meg is hal. sőt operai díszletezésével is érzékelteti. Aszerint. 49) Ezek közé tartozik a szeretet és szerelem. E pusztulásmítosz. 1973. De szemlélete is hozzáhasonul a műfajához. az áldozat és legfőképpen az alkotás. (FRYE. feltámasztják. A tragikum olyan értékzuhanás. letagadja. de összefüggött az elsüllyedt kultúrákról. elpusztult őskorról szóló atlantiszi gondolatkörrel. A mítosz számára viszont éppen a halál a legkomorabb tény. Az élet és a mulandóság. a szüntelen átformálódás. hogy előbb a tragédia közelébe lendülnek. visszatér és ismétlődik. eszményítő költészetideál élteti. távolból villantja föl reményt sugárzó fényét. hogy milyen akadályokon átvergődve. ami már egészen fiatal korában megragadta képzeletét. (HONTI. és nemlétezőnek tekinti a halált. swifti játékos modelláló hajlam ösztönözte elsősorban játékos ábrándozásra. a kreáció s a művészet. aminek szerepét Weöres költészetében Bata Imre elemzi részletesen (BATA. a műveire más kategóriák érvényesek. Az emberi lét sarkított ellentétei között a költészet közvetít. a mediációs mozzanatok közé tartozik a vándorlás. 1979. a mese világában nem gond a halál. A tragikum esztétikai minősége kívül marad a költészetén.tartalomban is megjelenik mint az átalakulás. A csillogó modern kutatási eredmények közepette már-már elfeledett Honti János éppen evvel magyarázta a mítosz és a mese különbözőségét. átlényegülés leírt és elbeszélt mozzanata. borús. Weöres művei közül ezek állnak legközelebb a tragédiához. 1962. 22-26). a válságtudat hatását. amit Weöres nem alkalmaz. továbbá a sosem volt világokat teremtő lukiánoszi. s a mediációs. Ezeket az értékeket ő megőrzi és felmutatja a komor tónusú mítoszi történetekben is. A mítosz maga „szent történet”.ami a vonulások és átváltozások ciklusalakító szerkezeti elvévé is válik a Tűzkút-ban -. A mese önkényesen szárnyal. ami törvénye szerint egyberendezi az összes többi ellentétpárra lebontott emberi létállapotot. az élet és halál ellentéte. ami eszmeileg itt mindig a költészet hatalmát fejezi ki. Az őscsillagról és őscivilizációról szóló téma többfelé ágazó eredetre vallott. 1979. [Feloldás a tragikum közelében] A legalapvetőbb ellentét. A Mahruh veszése bevezető jegyzete szerint az őscsillag pusztulását csak a róla szóló ének élte túl. Várkonyi Nándor . Elhajlanak a tragédia felé. apokaliptikus látomás Weöres tájékozódásának és kísérleteinek vívmányát vonta együvé. a dal. de ezek a költeményei a feloldást mégis úgy sejtetik. ami már megelőző alkotói korszakában is Weöres versvilágának sajátszerűsége volt. aszerint rendszerezni is lehet ezeket a költeményeket. legbelül pedig a költészet. közvetlenül előáll vagy csak halványan.

tanúsította, hogy Weöres már az 1940-es évek legelején foglalkozott a gondolattal, hogy megírja egy képzeletbeli földrész történelmét. (VÁRKONYI, 1976, 386-387) Később részben ezt az ötletet próbálta összekapcsolni egy szürrealista álomleírással A képzelt város című prózaversében, de ez a gyengébb művei közé tartozik. A Mahruh veszésé-nek ihletében ezeken felül közrejátszott még a háborús emlékeknek a XX. századi freskó-ban és A reménytelenség könyvé-ben is megszólaló rétege, és nem kevesebb hatással volt rá a vers keletkezésének ideje, az 1950-es évek elejének korhangulata az akkori háborús pszichózissal együtt. A költemény magyarázó jegyzettel kezdődik, majd százegy négysoros strófa beszéli el a távoli őscsillag hatalmas birodalmainak és kontinenseinek vízözönbe fúlását, tűzözönbe hamvadását, végül a Negyven király éneke zárja le az apokaliptikus látomássorozatot. A 101. kivételével minden négysoros szakasz néven nevez és megjelenít egy elpusztult birodalmat, száz ország neve hangzik el bennük, s e felsorolásszerű építkezés, e névzuhatag Bori Imrét a prehomérikus katalógusköltészetre emlékeztette. (BORI, 1965, 56) Egyhangúságnak nyoma sincs a felsorolásos szemlében: csupa mozgás és dinamizmus mindegyik szakasz, ellentétes minőségeket és tulajdonságokat ábrázoló képek villannak egymásra, ha az első sor a szóban forgó ország békés életének legjellemzőbb minősítő jelzőjét keresi, a második kiemel egy tulajdonságot, a harmadik kifejtéssel vagy éppen ellentéttel válaszol rá, a negyedik a pusztulás döbbenetét érzékelteti. Például: Szép Ogarinn, kevély páva! toll-süveges királyaid tetemén verejték habzik, mint bérceiden sok patak, gyors kocogó öszvérkéid félúton nyögve állanak: megbomlott Szippu és Szüari? vagy a Ghatemu mennydörög? (2) Reményvesztetten, némán tűr agg Szilemegorh északon, köd-imaszíjas lejtők közt kerek, sötét tengerszemek, jég-csendű magasság alján kristálysima, hideg tavak, de az ormokon fenn villog a bíbor-sörényű harag. (40) Weöres ellentétpárjai, élet-halál, fenn-lenn, kívül-belül, eszme-tárgy, öreg-fiatal stb. a képek bámulatos változatosságában öltenek testet. Impozáns műfaji és pazar stílusbeli sokféleségükben bomlanak ki, van köztük szelíd helytörténeti mítosz, szürreális rémlátomás, ódon zengésű, komor, nyers képsor, mondai elbeszélés, tréfás sírfeliratra emlékeztető fogalmazás és groteszk jelenet. A sokféleség és változatosság révén valósággal mozgásba lendül a tényeket rögzítő katalógus, és szemléletes útleírássá válik, a legalább szemléleti, képzeletbeli utazás, vándorlás, körbejárás benyomását keltve. Az apokalipszis félelmes, kíméletlen látomásába így belevegyül Weöres költészetének egy másik fontos és később is gyakran szereplő tartalomhordozó motívuma: a peregrináció. Minduntalan fel-felbukkan ez a motívum Weöres költészetében, fogunk még vele találkozni; sok értelme, jelentése és vonatkozása van, itt még azt is a képzelet körébe vonja, hogy a peregrinus útja során összegyűjti és tudatában összegzi szellemi örökségét. Finom utalás kapcsolja össze a távoli India költészetét és Shakespeare-t, Keletet és Nyugatot a 92. szakaszban, a vissza-visszatérő Fehér Egyszarvú és a Kolibrilány pedig nyilvánvalóan utal Weöres képzeletének teremtményeire. [A Mária-motívum nagy versei] 1950-ben kezdte el írni édesanyja emlékére a Mária mennybemenetelé-t, az újabb kori magyar költészet egyik legszebb költeményét. Ez a többrészes, bonyolult felépítésű kompozíció egyszerre tiszta bensőség és tiszta elvonatkoztatás: de mindent dalba, énekbe oltva. A költeményt később az Egybegyűjtött írások-ban átkeresztelte a Hetedik szimfóniá-ra, de Bori Imre már e címadást évekkel megelőzve írt a vers zenei

modellálású szerkesztési rendjéről, azt fejtegetve, hogy „a Mária-képzet vonatkozásai egy szimfónia tételeinek módján s ellenpontjaival bontakoznak ki”. (BORI, 1965, 59) Az első rész az első tétel: búcsú a testtől. Felravatalozva fekszik a halott, Csíkos lepelből a láb kiáll, alvadt ereit viasz fedi, a körmön violaszín sugár. A láb, a kéz, a szív, nyak, fej, haj, arc, a szem körüli ráncok mind holt tárgyak már, de kibontakozik belőlük a fájdalommal megvert, szerelemmel üdvözülő emberi sors. A tárgyias leírás személytelenül is megrendítően bensőséges, és a nem spiritualizálódott személyes gyász kifejező eszköze: csak egyetlen mesterien elhelyezett bibliai utalás sejteti a költemény címéhez kapcsolódó ívét: Burkolt lábszárak alszanak, az ín egyenes, a térd pihen, olajfák ösvény mentiben. A második részben eltűnik a ravatal, átrendeződik a színtér: mesés, rejtelmes éjszaka van, hol „az égen két újhold delel”, csupa hangzás, zengés a csönd, csupa villanó fény a sötét. A csodák ideje ez, s a csoda meg is történik: Hamvában az ős, rég arctalan, csontot gyűjt, arany arca van, könyökére dől, ágaskodik, felfülel Megszólal a kórus, pásztorok énekelnek, elbeszélik mindennapi életük ismétlődő eseményeit, de dalukban egymásra másolódnak a képek, egyik áttűnik a másikon, szinte megfoghatatlanul többértelművé válik a szöveg, benne van az anya története és a halál, felvillan a fiú is és az áldozat, a pásztorok folyón eveznek át, a képek a görög mitológia alvilági megérkezését is felidézik, erre újabb jelentésrétegként záródik a pásztor és a juh, az áldozatot bemutató és a föláldozott azonosságáról szóló filozófia, aztán elhal az ének, elhal a dal, az anya már hiába hívja a homály szélén az övéit, a találkozás nem jöhet létre. A harmadik részben két egymást váltó kórus dala hallatszik, az asszonylét dicsőségéről és szomorúságáról. Az egyik barokkos-rokokós motívumokkal ékesítve zengi „az asszony ünnepét”, a másik emezt meg-megszakítva keserű panaszszót küld a világba. A két kórus egymással perel, az ünneppel szembekerül a sírás, az otthonteremtéssel az otthontalanság, a törődéssel a kivetettség, a szerelem ereje a szerelem értelmetlenségével. A női élet korszakain halad végig az ének. Megidézi a fiatal lány alakját, az ébredő nemiséget, a szerelmet, a gyermek világra hozatalát, az anyai szeretetet. Fölrémlik Mária anyasága is, Jézus születése, s zengve szól: „az anya lángja ég a világon...” A dicsőítő ének már imába fordul, egyre ünnepélyesebb lesz, már-már közeleg a tökéletesség pillanata, a végleges állapot, amelyben A teljesség felé kedvelt paradoxonjai szerint - hangtalan zengés hallatszik, és sugártalan fény ragyog, amikor a panaszkodó kórus is tetőfokra jut, s keserűen foglalja össze a reménytelenség érveit: (Kenyerünkben a verejték sója. Pecsenyénkben a halál íze. Koporsó-fal körülöttünk.) A dicsőítő kórus Mária diadalát énekli:

...ő, ki a kereszt alatt állott s a nyomoruságtól nem esett el, a kereszten tajtékzó világot bámulja riadt kék gyermek-szemmel, a pokol küszöbén sírdogál, eves vackukban a halottak féltett éjükbe burkolózva a sebző fényre hunyorognak... ------------...minden áramon áthatol a tiszta kék szem ragyogása, tükrözi a tér hajló pántja, az idő százmedrű futása; mint édes csepp a bólongó sáson, tündöklő gömb a változáson, folyton megtelik, folyton leperdül, a szűz békéje leng a világon... Ez azonban még nem a teljes győzelem, nem az isten békéje, a panaszkórus vacogva húzza össze köpenyét, s dideregve könyörög Máriához: „könyörögj érettünk, könyörülj rajtunk” - s az igazi béke, a pax dei, a remény és vigasz ideje, a tökéletesség állapota még beláthatatlanul messze van. A negyedik rész a mennybemenetel misztériumát idézi. Megtörténik a transzfiguráció, a ravatalon fekvő halott egyszeri személyességétől a teremtő női élet általános jelképéhez ível a vers. Most már nemcsak énekelnek róla, mint az előző részben, hanem meg is jelenik a színen Mária. A bevezető sorok a közelgő csodát jósolják „a forrás felett szétnyíló szárny” képével, s a várakozás felfokozott hangulatát teremtik meg. A színre lépő Máriát a lélek, a szellem s a spiritualizáció jelképéül szolgáló szárnyak kórusa köszönti. A mennybe emelkedésre felkészült Mária a fiát magasztalja, s elmondja Jézus misztériumát: „kezdettől apám, s én szültem őt”. A szárnyak iménti kórusának helyén most egy harangkórus szólal meg, s a harang már a költő és a költészet eszményét előlegezi: fohászunkban a bartóki „tiszta forrás” óhajára lehet ráismerni, s csaknem romantikus elragadtatással kérik, hogy ha megcsorbul harang-ércünk, némíts el hatalmaddal. Mária elhárítja magától az ítélkező szerepet, s csak egy szerepet hajlandó elvállalni, a „fészekét”. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy Weöresnél a „fészek” eszménye szorosan kapcsolódik a derűs életeszményhez, már A teljesség felé kozmikus harmóniát hirdető fejezete is a női lét és élethivatás jelképéül szolgáló „fészek” címet viselte. A költemény elérkezik az ív legmagasabb pontjára, végbemegy a csoda, megtörténik a mennybemenetel, felfüggesztődik az idő s vele a halál, mert csak a szárny hangja széttárt, örök. Ez a csoda azonban költészetbeli csoda, a vers képzeletében valósult meg, s nem is egyéb, mint maga a költészet teremtése, a teremtő művészet munkája. A mindössze kétszakasznyi befejező részben (Kódá-ban) már nincs is szükség képre és jelképre, a szó ércesen cseng: Aki hallottad ezt a dalt, egy szilánkját annak a dalnak, melytől a világ szíve szakad meg:

a költészet hatalmához tér meg a költemény. A Mária mennybemenetelé-ben a fő hangsúly az első szóra kerül. mint azok. a Psyché-ben és az 1970-es években írott verseiben változik meg. nem ellentétpár. Itt persze nem gondolok afféle kereszténységre vagy mire. A vers „története” itt nem a dal világot átható erejét dicsőíti. és jellegzetesen mindig a romantikus-esztéta szemlélet hitvallásszerű kifejeződésekor jelenik meg. A ravataltól. akkor már azonosult Jézussal. Nem lehetne ebben a tekintetben Pilinszky János mellé állítani. ami egyszerre vonatkozik az elragadtatásban és áhítatban felparázsló egyesülésvágyra és a terhessé vált költői létre. 34) Mária. mint ahogy formai kísérleteibe beleszólt a szürrealizmus. a reménytelen gyász szavától a diadalmaskodó dalhoz. Az ember lelki és szellemi fölemelkedésének is lehet nevezni. Nem azonos ez az öncélú formakultusszal. amit Weöres költői szemléletét jelölve kötőjellel kapcsolunk össze. az eszmének. A Mária mennybemenetelé-ben e fogalomösszetétel első szavára került a fő hangsúly. „Szerintem csak egyetlen ember létezik. Máriáról oly gyönyörű profán. akárcsak Jézus: jelkép. „vedd el külön sorsomat”. A Salve Regina a középkori Mária-himnuszokat idézi elénk. a Merülő Saturnus-ban. Ez csak a következő korszakában. magasrendű erkölcsi alapú azonosságigényének. a művészi teremtésnek célja van itt. (. nem immanens. egyéni átformálása. mely Schiller óta oly jól ismert az európai költészetben és művészetbölcseletben. akárkikből. és az Jézus. A többi ember annyiban van. de nem lehet és nem szabad nem figyelembe venni sem ezt a vonást: az igazi áhítat egy mozzanata majdnem mindig föllelhető A hallgatás tornyá-nak és a Tűzkút-nak a nagy verseiben. de persze nem tűnik el egészen. csak bensővé válik. De nemcsak ez van jelen a sorokban. amit a romantikus-esztéta szemléletével képvisel. kérleli Máriát. jobban megközelíthessem. mert a formálásnak. a kompozíció zeneisége és az egész vers erősen áradó érzelmi töltése az élet átpoétizálásának romantikus gondolatát érvényesíti. Ebben a ritka szépségű versben a költőnek és a költészetnek a szerepe háttérben marad. mint a szonetteknél még látjuk majd. utalásszerűbb lesz. de van a Mária-motívumnak olyan ugyancsak nagyszabású feldolgozása Weöres költészetében. Annak az eszménynek a megszemélyesítő allegóriája. ahogy a „jézusi ember” eszméje sem vallási vagy vallásfilozófiai gondolat volt abban a nyilatkozatában. vagy annyiban nincs. 1977. Nem irányzatos és tételes neokrisztianizmus ölt alakot ebben. Egyszerre történik meg átvétele és visszavétele.” (CS. hogy ha rákentek egy kis szentelt olajat vagy mit. alkatához és céljaihoz szabott átalakítása.aki hallottad ezt a dalt: ocsudj lomha szörnyeidből. Ilyen a Tűzkút legszebb versei között szereplő Salve Regina. a dal hatalmának dicsőítésében ott rejlik a „forma legyőzi az anyagot” esztétagondolata is. A teljes és tökéletes egyesülést hirdeti. amennyiben Jézussal azonos vagy nem azonos. Költői műfaját tekintve ez is hosszúének.. SZABÓ. A Mária-motívum később is nagy szerepet tölt be verseiben.. de az 1950-es években és az . 233-234) A „romantikus” és az „esztéta”. a magasabb erkölcsi elvnek van alárendelve. ami benne vagy belőle Jézussal azonos. amit a Tűzkút megjelenése előtt. 1963ban adott. Azért írok. szemben a széttöredezettséggel és a szellemi és morális süllyedéssel. sőt a költő az érzelmi ív tetőfokán még meg is akar szabadulni hivatásától. főképpen pedig maga a formálás és versalakítás sugalmazza. I. teljességvágyának. hogy ezt a jézusi elemet valakikből. mely éppen fordítva helyezi el a fő hangsúlyt. s mégis oly éterien és átlelkesülten.) Jézus létezik és bárkiben létezik. magamból vagy másból jobban kifejthessem. hanem egy egységes fogalom kettős hangsúlya. földi imádattal énekel. (WELLEK. 1955. hanem transzcendens. ezért van szükség mindkét szóra. A krisztianizmus úgy és annyira játszik szerepet ennek kibontakozásában.

egy Madonna. gyermeki nyugodt. „Ezentúl hadd maradjak közeledben (. imádott szűz arc.. Előtérben az anya és a fiú kapcsolatának képei tündökölnek.. tavasz örök Rózsája integet. mintha egy középkori mester műhelyében készült volna: Legyen az álca áldott s elhagyott.szakaszon végigvonuló ellentétet nem szabad rövidre zárni. így ér a szem elé kibomló alakod. a keresztény középkor és a világi hétköznapok képzetköreit egybefonva áldozik a női lét és az anyaság dicsőségének. ifjú Nő. A virradat és a halál képe soha nem tűnik el teljesen. Hold. az Újszövetség.) félek. barnabőrü lány. a Háromság kopár kék térdei közé. A vers nem azt fejezi ki. Egyegy szakasz régi festmények hangulatát idézi. A biztonságos éjszaka az anya közelségével a magzati lét születés előtti nyugalmát sejteti („Élő tested falként körűlövez”). karján a kis Jézussal. De ezt a húsz . az „eleven álruhák lánghalála”. te tartod fény felé. amit a magyar költészetben írtak: Égi alakjaid közt múlt az éjjel. Végül nem a hajnal.” Így lehet kiírni a vers alapvető mozzanatának vezérszavait az első és a harmadik szakaszból. A Salve Regina bonyolultabb szerkezetű és több jelentésrétegű költemény. Gyöngeségem. S íme.. a bontatlan egység és azonosulás eszméje diadalmaskodik. Mária. hanem a teljesség. jég-homlokot emel a mélységek fölé. és közeleg a reggel világossága. szent Szűz. hajnalban látom völgyi kertedet: ime! csodás rózsabogyó csucsára saját termő virága ráforrt. Ki az anya? A vers címe szerint királynő: Salve Regina. egy erre rámásolódó képsoron pedig az anyjától elszakadó és felnőtté váló. nem is a halál. A Máriához fohászkodó középkori egyházi ének első szavai ezek. Királynő. . Éva. ha Egyszülötted e romból kikel. A megszólítások és megnevezések pontosan jelölik a vers belső ívét: a természetmítoszok.. az emberi sorsnak az életből az elmúlásba vezető útja. Lilith. és éppen ez az alkotói korszakai között levő különbségek egyik ismertetőjegye. mint a Mária mennybemenetele. Madonna. feszült kebel. Istenáldott. erős Anya. meghatározatlanul ott lebeg a vers egymásba szövődő jelentésrétegei fölött. Két képzetsor segít átalakítani az éjszakából a virradatba és az életből a halálba vezető út egymásnak feszülő asszociációit. Evvel ellentétes irányba halad egy másik képsor. az éjszaka fátyla lassan „tüzes hajnalba lebben”. A vers fő gondolata a képsorozatnak erre a két ellentétes folyamatot felidéző utalás. üdvözlégy. királynő. természete könnyen megküzd a téllel: kis földi testedet nagy lényed áradása magába foglalja és nincsen pusztulása.1960-as évek első felében írott verseit felismerhetően jellemzi. hogy a lélek virradata a halál. a legszebbek egyike. lenge csípő-hajlat. a női test profán dicsérete. A látványosság legkülső rétegében virradatleírás. Anyám. Isten Anyja. gyengéd Látomás.egyenként tízsoros .) gyámságodból kilépve (. üdvözlégy. az Ószövetség.és képszövevényre mintegy „merőlegesen” fejlődik ki. szememfényem Asszonya. önállósuló gyermek jelenik meg. nem hullva széjjel. karodban ül. de elhalványodik és háttérbe kerül. A további megszólítások és megnevezések szerint: Úrnő. például íme.

ami a toposz története során mindig az ellenkezőjét jelenti szó szerinti értelmének. ez nevezhető legkevesebb joggal mítoszi parafrázisnak. Csak a legbelső tartalmi körét alkotó gondolat mutatja a létkérdéseket poláris ellentétekre lebontó és az ellentéteket mégis egységben látó mítoszi szemlélet hatását. s bár fel-feltűnnek benne mitológiai utalások. lágy ívü orr. csodálkozó sötét szem: egyszerű szépség. hanem kitalált történet keretezi. az élet és a halál. A romantikus-esztéta szemlélet egyik figyelembe veendő jellegzetessége ez a kimondatlanul is megvalósuló többes szám első személy. A vers személyes vonatkozásait nem is kell keresni. sőt mondhatni együgyű. a „vedd el külön sorsomat” már említett kettős kötöttségű fohászában fejeződik ki. ez a költemény vall legkevésbé a mítoszi szerkezet szimbolizáló modellálására. a sorok lírai bensősége nem hagy kétséget felőlük. Ez nem kapcsolódik ismert mítoszokhoz.. A költői hivatás negatívumként nyilatkozik meg a versben. A Mária mennybemenetelé-ben előtérbe került ennek elérésénél a költő és a költészet cselekvő szerepe. Ezt az érzelmi involválódást is részletesebben fogjuk tárgyalni a szonetteknél. A Mária-motívum itt azt jelenti. Irodalmunk történetén végigvonuló jól ismert toposz ez. a sors. akiket az eszme vonzásában hasonló törekvés hat át. hogy ne különüljön el anyjától. piciny vagy. hétköznapi báj. hogy az áradó érzelmi tartalom mindig érdekeltté tegye és hozzákapcsolja az olvasót a vershez. A szavak másik értelmi kötöttsége viszont a fiú óhajára vonatkozik.” (BENEY.. Ez utóbbinak szüksége van arra. Ez a költemény van legtávolabb a tragédiától is. a lét: belé fátylad egy csücske fér. keskeny vonásu száj. Ez a szerep itt nem tör át oly erővel a nőt és anyát megjelenítő képsorokon. az ő könyörgését és magasztaló szavát halljuk. de a fiú. Ám gondolatmenetünk számára fontosabb. a költő itt is jelen van. éppen a vállalás és hivatás továbbfolytatására tesz ígéretet. A terhes „külön sors” panaszlása persze olyan szónoki eszköz. Barnabőrü lány és Madonna. de parányibb a tér. hogy soha nem az „Én” másokat kizáró gőgös fensőbbségével hirdeti mondanivalóját. a magzati létszületés. amit az animus-anima együtt fejez ki: a vágyott teljességet. ne pedig elidegenítse tőle intellektuális eszközökkel. mindazokat egybefoglalja. de itt most nem ennek a motívumpárnak az egyik pólusát állítja elénk a vers.Zömök. Gyöngeségem. s talán éppen ezért ezt érezzük a legsajátosabban s legjellemzőbben Weöres Sándor-i költeménynek a hosszúversek között. amit az Anyámnak (1937) című verse óta az ősegész jelképez. 167) Az animus-anima motívumról részletesen lesz szó a szonettek elemzésekor. E kitalált epikai mozzanat egyszerű. Vagy ahogy Beney Zsuzsa írta róla: „A női létben kiteljesedő mindenség. Ahogy itt mondja: „marasztaló Aranykor méz-fuvalma”. című versében. Hold és szent Szűz: a női princípium megjelenése ez. Az éj és a virradat. [A cselekvés változatai] A korszak nagy kompozíciói. amit Juhász Ferenc oly szépen ír meg néhány évvel korábban a Könyörgés középszerért. hogy ne vétsük szem elől: a fiú és a költő ugyancsak széles körű és sokértelmű jelkép. barnabőrü lány. anya-gyermek jelentéspárok végső sorsvállalásában és egységóhajában válnak verssé és lesznek „számunkra valók” esztétikai értelemben. de ezért az egyszerűségért . Ezen a ponton találkozik össze a nem reflexív kifejezés a romantikus-esztéta szemlélettel. 1973. mosolygó. enyhén árnyalja vér. annak a világelvnek a kifejezése. sok függő kormos varkocs keretében a kerek arc világító fehér. hosszúénekei közül Az elveszített napernyő (1953) van legtávolabb a mítoszi indíttatástól.

az ének. távol szigetet környez a sötét. s ahogy a szerelmi légyott ifjú leánykája nővé. s aztán telik-múlik az idő. Theatrum Gloriae Dei. azt sugalmazza. aztán délután lesz. ragyogva röppen elszunnyadt fiára. oly mérhetetlenül szép. s mosolyt fakaszt az olvasóban is. amit aztán ott feled a fűben. tiszta forrás az igaz szerelem. míg örök mosoly dereng a világra. úgy simul bele egyre tökéletesebben a természetbe. hogy megszeretteti a halált. kis állatok fürkészik kíváncsian. s egy tüskével kiszakítja. magával viszi piros napernyőjét is. és a derű eleméhez tartozik. hogy a bemutatott kozmosz. Foszlik. a szerves koegzisztencia megvalósulását hirdeti. Piros selyem ernyőről énekem egyetlen páromnak daloltam. s noha hűvös hajnal van. bomlik. hogy le lehet győzni az életet befelhőző szorongásokat.és együgyűségért bőséges kárpótlást nyújt a mesét kibontakoztató apró részletek gazdag sokfélesége. nem az ernyő komor megsemmisülését mutatja be. alkony és éjjel jön. míg egy szellő meglebbenti. szakad. Az emberi rendből kivált ernyő hazatér a természetbe. hiszen amit tárgyi valóságában előállít. távolból fel-feldereng egy-egy pillanatra a képek mögött az anya-fiú. az nem a természet. úgy változik át az ernyő is. Mária-Jézus motívum . melyben ez a műfaj divatozott. de a költemény mégsem a pusztulás képét festi. roppant költői érzékletessége és nagyfokú felidéző ereje. De azért nem tűnik el belőle egészen. lila tövis gyűl a látóhatárra. évek telnek el. bogarak veszik körül. a költészet lelki erőt adó hatását tanúsítja: tréfásan. hanem megnyugvást keltő visszanaturalizálódását beszéli el. vonulnak és hajolnak ívei híg partok közt. mely feloldja az elveszített napernyőt. mint egy szerelmi románc. s azt a kort is idézi. Ifjú pár megy szerelmi találkára az erdei lombok közé. 582) A befejező sorok kedves. Kardos Tibor azt írta e nagyszerű költeményről. A nap delelőre jut. az űri magányossággal szemben az örök átváltozás jeleneteit viszi színre. titkát ismerem: eggyé fogunk porladni holtan. „Rálehel a tenger-tüdejű erdő”. éppen leheletnyire -. (KARDOS TIBOR. majd megszakad belé! . virágok. asszonnyá és anyává érik. játszik egy sugárka. még a halál riadalmától is meg lehet szabadulni. csipetnyi iróniával a dal. 1972. A költeményt mozgató panteista természetszeretet szelíd mosollyal tölti meg a sorokat. nagy átéléssel. kettőnket láttam. Most már ujjongva töltöm életem. E feloldáson a panteizmus és az anyagi világ dicséretének szelleme uralkodik. fogy. villog kristály-zöld másvilági rét. stilizáltan románcos példabeszéde csöppnyi érzelemmel. elsimult tükrére hajoltam. mégis komolyan. reped. mint sárgarigó az erdei lombban: míg le nem hull egy vén fatörzs elé. mint nő-pillantás. a leány hogy s hogy nem. Pára tulipán felveti fejét. illanva megsimítja kedvesét.de csak párában. a kivetettséggel szemben a természeti lét harmóniáját. Az elveszített napernyő története úgy kezdődik. hanem a költészet szépsége. ősz lesz. Az egzisztencializmus félelmes létélményével. harsányan énekel. a hosszúénekek közül ez van legmesszebb Weöres már említett e korszakbeli sajátos krisztianizmusától.

1979. a harmadik részben ismét útnak ered. Medeia áldozattevése. fényhozó. és útnak indul. Mítoszi hozzáköltésnek lehet nevezni: a címszereplő az első rész nagy belső monológjában elmeséli ugyan a mitológiai történet (főképp euripidészi feldolgozásának) néhány fő mozzanatát. ráköszönt a virradat. hiszen ő. De nem elegendő a kegyelemhez a mártírium sem. ez jut érvényre a sárkánylegény történetében. csak égi másuk tündököl együtt látomásként az égen. Ormokon. Miután ezt megérti. Medeia mégsem törődik bele a megváltoztathatatlanba. a keresésnek. 1964. 167). aztán ő lesz a sárkányszűz is. hogy „szűz. aki szerelméért elárulta apját. amit Bata Imre a mitológiai labirintusszimbólum rokonának tart (BATA. Szimbolikus álomlátások sorozatát ábrázolja a költemény. mint a szürrealizmusra emlékeztető képvilága az elháríthatatlannak látszó ellentétek feloldására három cselekvési szintet mutat be.” Medeia már ismét menekülne. mint a bűn nélküli. a szerelem és szenvedély önkörükben megoldhatatlan. kutatásnak. bársonyos tereken át keresem szárnyának pille-porát. szerető. szerelmét nem találhatja meg. (SZÉKELY. kő-fokon kutatom fátyla nyomát. A dal mégis körülfonja. kiszabott kötelessége pedig az. Az utazás és vándorlás mint helyváltoztatás. erőfeszítésnek céllá emelkedése. mint maga a lankadatlan erőfeszítés. egymáshoz közelíthetetlen. „a vérrel szennyezett” nem találkozhat a himnuszt éneklő kórussal. akit elfognak. megölte testvérbátyját. és mint Székely Boldizsár írta. s a himnikus dal áhítatában egyesül a fényprincípiummal. mely értelmet . erkölcsileg tiszta beavatkozás egyedüli lehetősége szerepel a versben. a Háromrészes ének szép. ám az ég és föld között. Medeiából a második részben reménytelenül epekedő Sárkánylegény lesz. a mindenségbe és teljességbe olvasztása. helye az ég és föld között van.Az időrendben következő hosszúének. megölte gyermekeit is. 70) Csak az ellentétsarkok képlete hasonló. csodás átváltozások követik egymást. éppen a szerelmet nem nyerheti el soha. a Sárkánylegény már agg király. hogy az értékes élet az eszmény szakadatlan keresésével telik el. s vad áldozati rítusban megölnek. Weöres gondolatkörének rokonságában csaknem mindenütt föllelhető ez a peregrinusmozzanat. E gazdag érzelmű költemény kissé operai díszletezése s inkább a posztszimbolizmusra. de hasztalan bolyong. Ezt fejezi ki a ciklusalakító szerkezeti elv gyanánt a Tűzkút-ban a Graduale. nemes pátoszú soraitól kezdve része a költői hitvallásnak: Tűzhabos. magához emeli. Weöres világszemléletének jellegzetes alkotóelemei ezek. Végül a harmadik. az 1954-ben keletkezett Medeia egészen más jellegű költemény. a be nem avatkozás elvét valóra váltó peregrináció. az ideavilág és a valóság között nincsen út. az alakváltoztatás motívumához hasonló tartalmat fejez ki. s egy olajligetben a naphimnusz dallamai csendülnek fel: „Ölelj örömödbe. s kezdődik elölről a keresés. A bűn többé nem tehető jóvá. s ő most önként áldozza fel magát. többé nem találkozhatnak. megváltozott színtéren. hogy felkeresse kedvesét. a féktelen mitológiai medeiaság tökéletes átlényegülése. amit itt egy belső monológ foglal össze. eltűnik az álombeli színtér. A hang vonulása és az Átváltozások. Az álombeli szent rítus ébreszti rá a mindenségben betöltött helyére és kötelességére. sorsszerű ellentétének égi-földi eleme lángol benne. Ő a Hold. a felkelő nappal: beteljesülése életen s halálon túli diadal. ott kezdődik. ismét felkerekedik. ahol az ókori legendának vége szakad. A peregrináció. testét önkezével vágja darabokra. azt sugalmazza. győzelem önmagán is. a nász nem jöhet létre: változik a szín. A második cselekvési mód ennek szöges ellentéte. Medeia. Az első a gyilkosságig elszánt küzdelem. vándorlás és keresés. anya. vad beavatkozás az élet eseményeibe: ez jut érvényre a mitológiai történetben. örök áldozat” legyen. Ezúttal a tűzisten harcosai veszik üldözőbe. a költemény mégis messze sodródik az eredeti történettől. s már nem is annyira a rátalálás a cél. Holdleány.

Énekem. úgy lép a költő is . Nincs messze tőle Madách végső vigasza. sőt az Istár pokoljárásá-tól (1939) az Endymion-on át folytatódó gondolatmenet . s a megjelenítés kevésbé színpadszerű. Földmélyi habokban szétkanyarog mosolyom. 1980. avval. de a nyelvi-költői építőelemek egy fokkal közelebb állnak A sorsangyalok és a Téli reggel típusú versek eszközeihez. . mely hol kevésbé feltűnően. sima víz tereit fürtösre tépi.kapcsolatba az egyetemességgel. Egyszersmind poláris ellentéte volt A teljesség felé nirvánafilozófiájának. Az áldozatadás. és adózik az egyetemesség ismeretlen erőinek. ami áldozattevésből támad. vad mítosz nemes. más szóval újabbnak és modernebbnek hat. de válasz. s ahogy az áldozattevő túlemelkedik önmagán. a mindenséggel. robogó. mégis szakrális. Peter Brook világosan fogalmazza ezt meg: „A kutatás nemcsak olyasmi. de a teljesülést nem látja közelesen megvalósulónak a társadalomban. szertenyilalló: a sötét. a Tűzkút-ig . már a Bolond Istók (1942) című prózai elbeszélő költeményének is végső eszméje volt. Az áldozatadás. a fény ölein kivirúl. érzékelhetőbben átjárta költészetét. ami dallá válik.ettől nem függetlenül . a költészet. Gyüszüvirág-sürüben ébredek. és következetesen a megváltás alkotóelemeként tűnik fel.Weöres költészetének tételes valláshoz nem kapcsolódó. hol a néma dal hullámait három fonál lengeti: szellő. krisztianista eszmeáramlata. Az áldozattevés magasabbrendű cselekvés a peregrinációnál. hanem a szellemi cselekvést.az elhivatott költői munka mintája. és jellegadó jelenségei közé tarto zott. s a megszelídíthetetlen ellentétek lecsillapítására szolgált. devóciós. A peregrináció és az áldozat ennek az eszményített cselekvésnek a körébe tartozik. a láng. ennek két fokozatát alkotja. a sacrificium szent cselekvés.mint az 1950-es években és az 1960-as évek első felében. de mégsem akar tiszta esztétizmusban feloldódni. jellegadó szemléletmódja nem a tiszta kontemplációt eszményíti. Egyik jelentésében a „jézusi ember” eszméjéhez vezet. A keresés az egyetlen válasz a passzivitásra. tarka köveken átsüt. Több jelentése van. A vándorlás. uralkodó és meghatározó. amikor belátható távolságra nem lebeg előtte tisztán körvonalazódó cél. ma. késő-szimbolista mesejátékká formálását. E korszak nagy kompozícióinak a költői hivatásról szóló mondanivalója legtisztábban és legközvetlenebbül az Orpheus-ban nyilatkozik meg. mint a Medeiá-ban. szép. amikor a művészet nem akar lemondani az ember egészséges és értelmes életideáljairól. a tökéletes emberi-társadalmi bizalmatlanságnak. A fordulat korszakától kibontakozó romantikus-esztéta szemlélet mint költészetének nem egyedüli. Mindenütt megjelenik ez a motívum. a mindennapokon. egyedül a kutatás marad meg számunkra. Ebben a költeményben hasonló bőségben kelnek életre a többértelmű képsorok. egy másikban . csira és lehelet. hol .ad az életnek. 915) Nem egyetlen válasz.erősebben. (MIHÁLYI. ami az individualitás övezetén túl van. ami benne gyökerezik minden emberi lényben. a modellálás kevésbé juttatja eszünkbe egy komor. mellyel történelmi vándorútjának végén hősére köszönt. amikor sorra-rendre teljes joggal megdőlnek a szilárdnak vélt értékek. bogárhéj-koponyámban mogyorónyi mennyboltozat. a teremtő alkotást emeli eszménnyé.mint már volt róla szó .Weöres sugalmazása szerint . egyetemes cselekvés is egyben. Kapum keleten az éjből tárul. Ez a Bolond Istók-tól. de fő. a keresés az életbizalomnak és küzdelemnek egyik egészen nyilvánvaló és érthető jelképe az irodalomban. villog a nap-nem-érte redők közt. iramodva kiszökken.

akkor ennek kifejezése és ábrázolása kell hogy legyen. ami a görög mitológia legismertebb történetei közé tartozik. Én mindenki anyja vagyok. a bika áldozatai. az. a másodiké a szellem nélküli anyag. eltűnik az ártatlanság étosza. komorabb és keményebb azoknál. a negyediké a levegő és a tiszta fény. A vers befejező soraiban a lány apja a szívre. ő hajlandó magára venni a világ terhét. Ez a készülődés örök korszaka. s inkább megöleti magát. ábrázolás. hogy hiába ölték meg. de Pasiphaé önként. a királylány pedig borzad tőle. az ellentétek áthidalhatóságába vetett makacs hit. az alvilági kalandot.) Pasiphaé és a királylány egyaránt áldozat. a királylány pedig idilli tisztaságra vágyik. Három főszereplője Pasiphaé. Onnan fordítja vissza a megoldásba. Az első rész közege az őstermészet. hogy az Eurüdiké-epizódra a trák epizód után kerül sor. érzelmi életébe vetett bizalom. másrészt a fokozatos ereszkedés helyett (ébredés. szellemi. a harmadiké az alvilág. hanem annak apja. A Mária mennybemenetelé-től az Orpheus-ig nyilvánvaló a versek etikai értékrendjében az áldozattevés magasrendűsége. a „fehér bika”. kiélezett. ha a költészet kifejezés. a második pedig arra. valamennyit megetetném. örömmel. mely már a trák nők által megölt Orpheusz monológját közli. S a két magatartás között nincsen alkuvás. s már a tragikum esztétikai minőségének határterületén jár. A királylány is tudja ezt. a négy rész mindegyike külön címet kapott. s önálló versként is megáll. Minótaurosz. mocskát. „a halálban is az marad. Erre csap rá ellentétként a második vers. gyengébb az epizódtagok egybeszerkesztésének váza. a bikafejű. s ennek végén vereség. Az első a hajnali ébredés párából kibontakozó képsorát idézi kifogyhatatlan költői leleménnyel. valamennyit ölbe venném. és a játékos páros rímekbe szedett történet sötétebb. a királylány és a bika. mert az életet akarja szolgálni. a szellem tiszta fényénél uralkodik. aki volt”.De a kompozíció egyszersmind lazább is. metafizikusan megfogalmazott kérdésével. (BATA. sőt meggyőződéssel adja át magát. . mert csodálatos hangszere: a lant. A kor valóságához és az akkor fölmerült etikai problémákhoz is közelebb volt. az ember belső lelki. kezében marad. embertestű lény az ő nászukból születik. Az első arra vonatkozik. és semmi vagyok” s „én forgok a táncban örökre”. majd újjászületés és kaland. De össze lehet-e mérni áldozatot az áldozattal. újjáteremtő erejére hivatkozik. akibe beleszeret Pasziphaé. „széthullt a sors. A mítoszi epizódok időrendjének felcserélése a vers belső ívének tervrajzához tartozik. a hím állat. Pasiphaé vállalja az anyagi világ minden sarát. 1979. s ezért a hosszúénekek közül a Mahruh veszésé-nek és a Tatavane királynő-nek a hangoltságával rokon. A negyedik rész a végzettel is dacoló költészet szép hitvallása. halál) erős érzelmi hullámzást idéz elő: az első vers hajnali képére a halál ellentéte következik. az érzelem és értelem újjáfakasztó. csak az énekes dalol egymaga”. s távolról felismerhető ebben a korábbi versek költészetközpontú illúziója. paradicsomi létre áhít. egyrészt a jelenetek önállóságát hangsúlyozza. két fő motívuma a „minden vagyok. Pasiphaé nélkül kihuny az élet. hogy az elszenvedett áldozatban azonosult a mindenséggel (az Örvény című 1944-es prózaversében úgy fogalmazta ezt meg: „diófa voltam és minden voltam”). az ideák világát képviseli. Weöres hitvallása szerint. (Az utóbbi a címmel ellentétben nem is Minótaurosz. a szellem birodalma. A vers felcseréli a két mitológiai alakot. ha a királylány feladja elveit. aki kitárja ölét a bikának. de legyőzni mégsem lehet. kudarc. Orpheusz elveszíti Eurüdikét. Mindkét érvelés meggyőző. Tatavane királynő egyesíti magában Pasiphaé asszonyi készségét és az artemiszi királylány tisztaságszigorát. és két áldozatvállalás közül melyik értékesebb: evvel foglalkozik a Minotauros című költemény. ahová a költőnek Weöres ars poeticája szerint tartoznia kell. a lehetőség ideje: Orpheusz dalba kezd. az végérvényesen választ. és igazságosan. éteri. 172) A harmadik rész beszéli el a pokolraszállást.

S. a tiszta alkotás lehet az emberi tevékenység reménykeltő mintája. Eliotnál megérdemelt büntetését nyeri el az ábrázolt világ.) Ez a megállapítás túlzóan időszerűsíti a vers tartalmát. E tekintetben a Minotauros szorosabban kapcsolódott a kor társadalmi-történelmi valóságához. mellőzi az elioti gúny és irónia oldószerét is. Két ország kínja tüzel alattam. de az is csak távoli hullámverésként. Hasonlóhoz. jóság és rend sterilitását mutatja be. egyszersmind le is zárja sorukat. sem a Tatavane királynő nem vonatkozott ilyen közvetlenül a megírásának korára: kiváltképp nem annak politikai összefüggéseire. a költői formálás. s égi fohásza ezekkel a megrendítő szavakkal fejeződik be: Ó. Eliot The Waste Land-jéhez hasonlítható (amit Puszta ország címmel éppen azokban az években fordított le Weöres). kotolva kelti. azt sugalmazva. mint az övé. anarchikus világ terméketlenségét ábrázolja. 58. amelyekkel a magyar irodalom a személyi kultusz éveiről magas művészettel beszélt. üres mellette a férfitrón.mondja. A Tatavane királynő elvontsági és általánossági szintje T. Weöres éppen a tisztaság. hiába. 1965. többrétegű és jóval terjedelmesebb alkotás. de magtalan. Segíthetnek-e az ősök. . Bori Imre azt írta erről a versről. legáltalánosabb erkölcsi övezetében érintkezett vele. én. mind féltve borítja szárnya. mert sem a Mahruh veszése. De ő „zöld ágat és száraz vesszőt” kapott a szárnyas ősöktől. lesüllyedt. szűz páva-jérce. de eltérő hangsúllyal: Eliot egy széthullott. akiket szent áldozatát bemutatva megidéz? Tatavane királynő a reménytelenbe bele nem törődve is tudja. sosem kel ki a világ boldogsága. a terméketlenség jelképezése révén hasonló gondolatkörhöz tartozik. ki eleven tojások helyett kapott teste alá izzó köveket. fiatal még. hogy a Mahruh veszése mellett a legnagyobb alkotások közé tartozik. Weöresnél a száraz ág végzetszerű szerencsétlenség. Evvel kapcsolódik ez a költemény Weöres ekkori nagyobb kompozícióihoz. s bár Eliot műve sokkal gazdagabb. hogy csak az ének. Éppen ezért keserűbb és fájdalmasabb látomás annál.. hogy sorsa megváltoztathatatlan. Itt az egyedüli reménység az utolsó sorok kitisztuló dalformájából csendül ki. (BORI.

amikor tévedhetetlenül szólaltatják meg a magyar táj dalait. mint A sorsangyalok. s a „kis emberek dalaihoz” kért Weörestől már az 1940-es évektől kezdve szöveget (az 1950-es években Károlyi Amytól is). Ez az egész költői pályáját átszelő és minduntalan előtörő verstípus abból a szempontból kétségtelenül gyermekversekből áll. mert ismerte verszenei alkotó hajlamát. csak két út maradt nyitva a számára: a műfordítás és a gyermekköltészet. de rajtuk kívül például írt egy hasonló ciklust Pásztor Bélával közösen is. versszeretetet növelően. Első önálló gyűjteményét ezekből a Gyümölcskosár című kötetében adta közre. gügyögő szövegekkel. majd a Gyermekjátékok . amit aztán 1958-ban a Tarka forgó követett. mint Weöres Sándor. óvodában mondják őket. 1974. a Rongyszőnyeg és a Magyar etüdök csak két alapgyűjteményük. Gyermekversek? Ritmusgyakorlatok? Verszenei próbák? Lírai vázlatok? Daltani kísérletek? Nehéz megfelelő műfajmeghatározó elnevezést találni rájuk. Egy évvel A hallgatás tornya előtt jelent meg a Bóbita című újabb gyűjteménye e versekből. kórusok éneklik. A RITMUS SZÖVETTANA [A „Magyar etüdök” szerepe] A reflexív kifejezést másik oldalról elkerülő Magyar etüdök mintha a verselő kedv születésének varázsos pillanatát idéznék föl. A fél ország ismeri ezeket a versikéket. E versek egy része Kodály Zoltán keze alá készült. a népköltés titkát fejtenék meg a játékos ösztön szabad csapongásának nagy. vagyis az irodalomtörténet jó indokkal másutt tartja számon. 323) Az így megrendelt versek magjából lett a Rongyszőnyeg és a Magyar etüdök ciklusa. az Egybegyűjtött írások 1975-ös második kiadása már nyolcvan darabot közölt ebből. Kardos Tibor méltán írta: „Nincs poétánk az utolsó csaknem fél évszázadban. (BORI. valamint a Merülő Saturnus vázlatkönyvében. és ne rontsák el idegen dallamokkal. mint az olvasásszociológia. iskolások szavalják. közös emberi élményében. 45) Sok vers tartozik ide. Úgy rendelkezik a magyar nyelvi géniusszal. Kodály sorsdöntő jelentőségűnek tartotta. (KODÁLY. s helyet kaptak a Tűzkút bagatelljeinek ciklusában. mint ahogy a Robinson és a Gulliver is gyermekregénnyé vált. Menyekzői kar és a hozzájuk tartozó későbbi versek s amiként verstípus a mítoszi ihletésű hosszúénekek köre is. noha nem annak készült. mint Tolsztoj az orosz falvak lelkével. mindkettő az azonosulás nagy titka. rejtvények. ezenkívül verses drámáiban betétdalok gyanánt használta fel őket. s tudta. az 1970-es években pedig belekezdett a Rongyszőnyeg folytatásába. s írt bőven hozzájuk hasonlókat túl a Kodálytól kapott megbízásokon. 1965. aki a magyar népi líra. aztán amikor költőként nem szerepelhetett az irodalmi életben a nyilvánosság előtt.III JÁTÉKVERSEK 1. de szerepeltek effajta versek az Elysium-nak és A fogak tornácá-nak már említett dalai között. édeskés álgyermekzenével vagy éppen együgyű. épségben megmaradjon és továbbfejlődjön a magyar zenei érzéke. együttesek adják elő. műfajban. hogy „tud a gyermekek nyelvén selypítés nélkül”. a Téli reggel. felnövő és felnövekedett nemzedékek verses anyanyelvéhez tartoznak jó ízlést formálóan. de nem nehéz megfogalmazni a jelentőségüket. A versciklus a Medúzá-ban megjelent Rongyszőnyeg dalos mondókáit folytatja stílusban. szólások olyan áradatát öntötte volna műköltészeti formába. hogy zömükből gyermekvers lett. Számos dallamfeldolgozást készített tehát. hogy a gyermekeknek az óvodától az iskoláig egészségesen kifejlődjön. 568) A Bori Imre által dallamtanulmánynak és képzelettréningnek elkeresztelt versek önálló verstípust alkotnak Weöres költészetében. ez Holdaskönyv címmel kapott helyet az Egybegyűjtött írások-ban.” (KARDOS TIBOR. 1972. és nem is változott azzá. I. a tréfás mondókák. hangban. rossz ritmusokkal.

(1965), Zimzizim (1969) és a Ha a világ rigó lenne (1974) című kötetei jelentek meg, akkor már párhuzamosan „komoly” verseivel. A Rongyszőnyeg és a Magyar etüdök, valamint a hozzájuk hasonló játékos versek nem különülnek el a többitől, hanem szervesen ízesülnek Weöres költészetébe, nem a költő valamiféle „másik” arcát fordítják az olvasó felé, hanem kísérletezésének egyik megvalósuló irányába tartoznak. Nem költői mellékfoglalkozás teremtményei, hanem a költészet belső forrásából fakadtak. Vannak olyan költők, akik gyermekek számára írnak, és elsősorban gyermekversekre szakosították magukat, mint Gazdag Erzsi, vannak, akik egészen eltérő irányú és más természetű költői világukból lépnek át alkalomszerűen a gyermekversek területére, mint Nemes Nagy Ágnes, másoknál a kísérletezés egy-egy nem integrálható, nem folytatható iránya válik le költészetük tömbjéről és kezd önálló életet élni a gyermekirodalomban, mint Tamkó Sirató Károly világjáró Tengereckije, aki először a Kiáltás című kötetében kelt útra 1942-ben (és akkor még Tengereczkynek írta a nevét). Megint másoknál egy-egy eredetileg nem gyermekversnek szánt, de a többiek közül kiemelhető költemény kerül be a gyermekköltészet véráramába, s e részletekből, szemelvényekből akár önálló kötetnyi is összeállítható, mint Kormos István avatott válogatásában Juhász Ferenc Csikóellés (1978) című kötete, de ilyen módon összegyűjthetők és egybeválogathatók a nagy költők versei kisgyermekeknek és kisiskolásoknak Csokonaitól és Vörösmartytól máig, mint ahogy készültek is ilyen verseskönyvek a magyar irodalmi ízlésnevelés céljából. A Rongyszőnyeg és a Magyar etüdök típusú versek tökéletesen illeszkednek és integrálódnak Weöres költészetébe, mégsem kell kiemelni őket a megvalósult törekvések sokfélesége közül, mert illeszkedésüket és öntörvényűségüket egyaránt sugallják. Műfaji meghatározással a játékvers elnevezés felel meg legjobban lényegüknek és sajátszerűségüknek. E lényeget és sajátszerűséget a mítoszi ihletésű versekkel összehasonlítva lehet megragadni. A mítoszi ihletésű versek a távoli múlt és távoli jövő között feszítik ki gondolataik ívét, a múlt mint utópia (az ellentétek majdani integrálása, a „költői állapot” világállapottá változásának utópikus és kicsit pátoszos, romantikus örök jövő ideje) és a jövő mint ősiség (az újrateremtődő ellentétek, ellentétes emberi alaphelyzetek genezise) kimeríthetetlen lehetőségeket kínál az alkotó képzelet számára. A mítosz a történelem ködbe vesző ősi múltját, az emberiség többé-kevésbé közös múltját szólaltatja meg. A játékvers ugyancsak múltba vezet, az emberek többé-kevésbé közös lelkületű múltját, a gyermekkort idézi föl. És nemcsak a gyermekkort, hanem az egészséges emberi életet közösen átható, elpusztíthatatlan játékösztönt, ami a derű és a szabadság szeretetének önkéntes megnyilatkozása, hajtóereje, menedéke, a szabadon és közösen elfogadott rend sugalmazója. Minden játék teremtett világ, mikrokozmosz, önkörében megvalósított teljesség, mint a mítosz. De nem kevésbé jellemző lényegi különbözésük sem. Weöres mítoszi ihletésű versei mítoszi parafrázisok, a játékversei viszont nem a gyermekvers válfajainak (csúfoló, kiszámoló, körtánc, gyűrűsdi, állathívogató stb.) parafrázisai, illetve stricto sensu csak abban az értelemben lehetne őket parafrázisnak tekinteni, ahogy például minden műfaji megvalósulás a műfaj elvont követelményeinek, minden szonett a korábbi szonettek formai parafrázisa, tehát ha a szimbolizáló modellálás fogalmát tévesen azonosítjuk a Lukács György által használt inherencia fogalmával. Parafrazálás történik Weöres játékos képzeletének egy másik nagy költői műfajában, a szerepjátékokban. Ott távoli korok, stílusok, írók, költők, élethelyzetek játékos szimbolizáló modellálásáról van szó. A szerepjátszó verseket éppen ezért műfajilag el kell választani a kép és ritmus újszerű kapcsolatával folytatott kísérletezéstől, a játék ösztönzésére született versektől. A szerepjátékra épülő versek is csaknem kezdettől jelen vannak Weöres költészetében, de a Tűzkút, és különösen a Merülő Saturnus és a Psyché idején érik el esztétikailag legmagasabb csúcsaikat, a játékversek viszont A hallgatás tornyá-nak korszakában értek - sem előttük, sem utánuk - máig újra el nem ért csúcspontra.

A Rongyszőnyeg-hez képest a Magyar etüdök ciklusa éppen a reflexív kifejezéstől való következetesebb tartózkodásban mutat előrehaladást. Ott még jelentős helyet foglalt el a hagyományos reflexiós dal, amelyben a versíró tudat karonfogva sétál a kifejezendő érzelemmel, megfigyeli, vizsgálja, vigyázza lépését, irányítja útját. Például a Rongyszőnyeg ciklusnak a Medúzá-ban 22. számot viselő verse két háromsoros mondatból áll, az első a gondolat tárgyra irányuló elrugaszkodása: Egy szép madár az ablakomra koppan s már messze száll. Tökéletes, eszköztelen megragadása egy pillanat élményének, s a kifejező kép teljesen tárgyias. A következő mondat azonban visszahajlik az alanyra, az élményhez fűződő érzelmet már elemzően figyeli, s ezen keresztül fogalmazza meg metaforikusan a költészet mibenlétét. Mint kőből készült rózsaszál, szivemben olyan mozdulatlan egy szép madár. A hibátlanul megoldott, hagyományos reflexív dal mintapéldánya ez a kis költemény. Máskor a visszahajlás nehezebben észrevehető, mert a képalakításba fondorlatosabban vonja be a tárgyias kifejezés lehetőségét, de a reflexió íve így is létrejön: Szivemen páva sétált, most denevér lóg róla, veréb fog fészkelni szivemen (16) - az érzelem hasonló megfigyelésen keresztül fejeződik ki, mint az előzőben, csak az „ismertetés” imaginistább, képbe ágyazott. A Rongyszőnyeg szerteágazó volt és szétszórt, mint egy lírai jegyzettömb, mint egy ritmusötleteket rögzítő lírai jegyzetfüzet, melynek lapjain minden megfér egymás mellett, az olyan érzelmes-édeskés lírától, mint a „jó lenne a sorsot félrevetni / álmod pelyhén újra megszületni” (24) vagy „Szép szemeidből vérzik az ég, / sok sebe csillagos ösvény” (a Medúzá-ban 85), a népdal ihletésű versekig, s közben feltűnt benne remek szonett, epigramma, disztichon, szapphói vers, sőt a magyar költészetben egy egészen ritka sorfajta is, a „pszeudo-aszklepiadészi strófa” harmadik sorát alkotó pherekratészi sor („Vendéged vagyok én, Nap”; a Medúzá-ban 45.). [Sorképzések] A Magyar etüdök ciklusa nem olyan szerteágazó és elegyes: a kísérletezés egységesebb jellege uralkodik rajta. A hallgatás tornya című kötetben csak megrostált válogatás került belőle az olvasók elé, mindössze harmincöt darab, az Egybegyűjtött írásokban derült ki, hogy ennek több mint háromszorosát számlálják. Az itt közlésre kerültek között van tíz-tizenöt későbbi keltezésű, egészen 1968-ig, de a legtöbb 1949-50-ben íródott. Egészen kevés kivételtől eltekintve mind magyaros (ütemes, hangsúlyos, újabb verstanokban: ütemhangsúlyos, szólamnyomatékos) verseléssel folytatott ritmuskísérletezés eredményeképp született, s e forma egyik legváltozatosabb gyűjteménye az egész magyar műköltészetben. A sorképzés egy szótagtól tizenhat szótagig terjed bennük, sokféle hangzati tagolással, s így már a versek harmonikusan egyberendeződő részeit is üde sokféleség jellemzi. Egy szótagos sor, hosszabbak után: Bokor alatt jár a csibe. Kapja Kati az ölibe, hej! (29)

Egy és két szótagos, amit öt szótagosok követnek: csipp, csepp, egy csepp, öt csepp, meg tíz: olvad a jégcsap, csepereg a víz. (9) Három szótagos, amit hét szótagos követ, és együtt sorfelbontásos tízesnek is tekinthető: Jó lesz, jó, neked is, nekem is jó.... (70) Öt szótagos: 2/3 Méh-raj duruzsol fák közt, fü alól, (47) Öt és hat szótagos, kétütemű sor, 2/3 és 3/3 osztásban: Sej-haj, folyóba sok a hal valóba, Dunába, Tiszába, se-szeri se-száma. (61) Öt és hét szótagú, kétütemű sorkombináció, 4/1 és 4/3: Tekereg a szél, kanyarog a szél, didereg az eper-ág: mit üzen a tél? (36) Hat szótagos, kétütemű 4/2: Szól a nóta halkan, csak éppen hogy halljam. (2) vagy: Fűvön fekszem háton, szemem égbe mártom, földre, vízre, hegyre irogatok egyre. (8) Hat szótagos kétütemű 3/3: Gyöngyszekfű, illatos, hajnalban harmatos, (15) vagy:

Rossz falu Nagybordás. de átmehet három üteműbe is: Kellene kis kert. oda lép. jó termő. amit hét szótagos kétütemű követ. 4/3 és 4/2: Volt nekem egy cimborám mosakodni restelt. sose lepi dermedt álom: (23) vagy: Gyöngy az idő. (42) Nyolc szótagos kétütemű 4/4: Szép a fenyő télen-nyáron. ide lép. 1951. és 3/3/2 ütemezést kíván a természetes ritmusérzék szerint. bandukoljunk. két ütemmel 4/4 és 4/5 osztásban: . (50) Hét és hat szótagos kétütemű szókapcsolat. 49) Odaki befagy a korsó. kétütemű sor 4/3: Nyisd ki Zoli a szemed. (52) 5/3: a második sor hatására ezt a ritmizálást kívánja. jól nézd meg e levelet: (20) Nyolc és hét szótagos sorkapcsolat. (7) vagy: Paripám csodaszép pejkó. ami ellenáll a Horváth János által felvetett 3/2/3/0 ütemezésnek. (41) Hét szótagos. szedek ott fűvön ingó harmatot. nincs szekerünk. (HORVÁTH JÁNOS. idebe pörög az orsó. hejhó! (46) Nyolc és kilenc szótagos sorkapcsolat. léckapuján kis rézcsengő. (12) Nyolc szótagos háromütemű. vándoroljunk. 3/3 és 4/3: Szedek itt. két-két ütemmel 4/4 és 4/3: Harap utca három alatt megnyílott a kutya-tár. verje a jégomlás. (24) Hat szótagos kétütemű.

Zsuzsóka. (72) Tizenegy szótagos sorok. venyige-térdünk (53) Kilenc szótagos háromütemű sor. füstölt szalonna itt van rakásra. úgynevezett felező tizenkettős nem fordul elő tisztán e versek között. a nóta. díszlik halomba. megy a tánc. (35) Tizenkét szótagos háromütemű 4/4/4: . másik kis bubos. ha az első sor kötőjelét nem vesszük figyelembe. A babám egy garasért haragos rám. róka-esküvőn ravasz a koma (86) vagy: Kürtős pogácsa.Erdőt járunk. (11) Tíz szótagos kétütemű sorok 5/5 osztással: Kertben két jérce. fűszál a lova. egyik szép melles. (22) Még ritkább 4/4/1 osztással: Dárda-hegyü kék jegenye-szál messzi mezőn odatűzve áll. tolluk gyöngyhabos. és az összekapcsolás helyére ütemhatárt teszünk. növekvő szótagszámú 3/4/4 osztással: Nagy a sár hazafele a kis utcán. Jön az ősz. fa ágán (5) 4/4/2 és 4/3/3 váltogatva: Szól a zene. háromütemű sorok 4/3/3: suhog a fü sürüjén. (99) Tíz szótagos. medvét láttam kúszni a lejtőn. leterül a levél-garmada. árkot lépünk. (65) vagy: Szöcske a huszár. perdül-fordul Anikó. ritkábban előforduló 4/3/2 osztással: Kinn voltam a rengeteg erdőn. leginkább még az alábbi sorok közelítik meg. de ezek is ritmizálhatok 3/3/3/3-ként. (16) Tizenkét szótagos. fedi hűs éjszaka tapadó harmata. bükkfa-lábunk.

hogyha ílyet hordanék. (90) vagy: Három görbe legényke. vagyis olyan szövegkészítés révén. hiszen a nyelvi érzékelhetőség olyan tiszta alapformáit keresik. Ezek az erősen tagolt. 380) Van kis csizma eladó. ami már-már absztrakció. mint ahogy a Szepes-Szerdahelyi-verstanban szerepel. hanem a sokfajta verszenei ritmus egymásra hatását vizsgálta csaknem laboratóriumi körülmények között. (62) Tizenkét szótagos négyütemű 3/3/3/3: Suhogó jegenyék állnak a tó partján. szántottam hét tüzes sárkánnyal. 1981. (4) [Hangzásérzékelés és ritmusfokozás] Természetesen a költő nem egy leíró verstani kézikönyv példatárát igyekezett minél nagyobb teljességre törekedve összeállítani. robog a kicsi kocsi.Három madár tollászkodik a faágon. róka rege róka. barackfák közt fújdogál az őszi szél. bizony sose bánnám. szép varrás a szárán. róka rege róka. (21) Tizenöt szótagos négyütemű 4/4/4/3: Szőlőskertben. hogy a kifejezendő gondolat és érzelem ne okozzon gondot. a tanyánk tetejét már onnan meglátnám. öt ütemben. végig bevetettem csupa gyöngyvirággal. tojást lopott ebédre. bármennyire konkrétak és szenzuálisak is. rajta ül a Haragosi. (28) Tizenkét szótagos és tizenhárom szótagos sorkapcsolat. hogy nem kellett bonyolultabb tartalmat kifejeznie. ahol különösen szép a tizenhármas tökéletes népköltészeti hangzása 3/3/3 és 3/4/3/3: Szántottam. árnyékom is jól él bizony. (67) Tizenhárom szótagos négyütemű: A 4/3/4/2 osztású sor erőltetve 2/2/3/4/2 osztás szerint is ritmizálható. tulajdonképpen a költői elvontság távoli határterületein járnak. A legegyszerűbb jelentéssel és tartalommal töltötte meg a verseket. a hidegtől sose fél. három lányom férjhezadni nagyon bánom. (105) Tizennégy és tizenhárom szótagos négyütemű sorkapcsolat 4/4/3/3 és 4/4/2/3: Azért hogy én eszem-iszom. din don dunele. din dini dinele. zárt nyelvi-zenei felépítésű kis versikék. (SZEPES-SZERDAHELYI. (102) Tizenhat szótagos négyütemű sor 4/4/4/4: Fut. Van a csősznek jó subája. hej. . de a természetes nyelvérzék itt négy ütemet kíván. hanem magára a kifejezés versbeli lehetőségére összpontosíthassa a figyelmet.

mert felgyorsulásnak hat a 3/3 osztással. A középső verszenei. 4/2. 4/2 osztással. hogy a kísérlet egyrészt a nyelvi hangképződmények rétegein belül folyik. 4/4. ritmikai részt az első négy sor alkotja. járok. hogy verses maketteken próbálja ki a hangzásréteg törvényeit. Egyfelől azt célozza tehát. Ennek az erősen kihallható szerkesztésnek a hatását még tovább fokozza a szótaghosszúsággal folytatott tudatos és kiszámított mesterkedés. mint négyféle ütemelosztás érvényesül. Marcsa. kötőféket tartsa. hogy lehet-e segíteni. A harmadik rész két sora nyolc és hat szótaggal aztán újra az első rész ritmusát hozza. glosszoláliát lehet találni. 57-58) A nyolc és hat szótagos sorok lüktető váltogatásába még további változatosságot visz a sorok eltérő ütemezése. A megnyugtató harmónia e váltások és ellentétek mesteri kezelése révén érvényesül. sőt a magyar népköltészet gyermekdalaiban több halandzsaszöveget. S ezt . itt a különböző hosszúságú sorok játékos kombinálásából áll elő a táncra hívó. országút visz Fehérvárig. Mint Péczely László megállapította róla.A Magyar etüdök ciklusának darabjaiból és általában a játékversek túlnyomó többségéből nem hiányzik a nyelvi jelentés rétege. úgy tedd rá. számú vers: Ugrótáncot jókedvemből. a tánc szaporázó mozdulatának hatását hangsúlyozzák: a hatodik sor e kettős gyorsítás révén egészen éles ellentétet képez az első rész visszafogottabb. A szakasz három verszenei ritmikai részre tagolódik. 8-6-8-6 szótagos szabályosan váltakozó sorokkal és 4/4. növelje. Ezután egy más ritmusú kétsoros rész következik. s a három rész szerveződik akusztikai egységbe az ugrótánc jellegét sugalmazva. s így a szakaszt egységbe szervező ritmikai lezárás is újabb erősen érzékelhető ritmusváltáson keresztül történik. Rozika.tovább fokozza a hatodik sor egy kivételével csupa rövid szótagja. ha a hosszabb . és fejlessze. a hosszú szótagok monotóniája kitűnő alapot ad a hangsúly (szólamnyomaték) táncritmust nemcsak felidéző. másfelől pedig a versritmus és a kép összefüggésének-függetlenségének határeseteit tanulmányozza.a fokozáson belül is . és nyilvánvaló. de ennek ritmusa alaposan elüt tőle. táncoló ritmus. a nyolc sorban nem kevesebb. Terike. mert itt emez is a gyorsulás benyomását kelti a 3/3/2 osztással. Ennek elkülönülését már a szótagszám sorrendjének megfordulása jelzi: 6-8. szaporázó hatásával nagyon érzékelhetően különbözik az első rész ritmusától. A megszaladó rövid szótagok a gyorsítás. ugyanígy a nyolc szótagos sor sem illeszkedik a befejező rész kezdő nyolc szótagosához. kinek nincsen tíz tallérja. támogatni és fokozni a magyaros ritmizálású sorok ritmushatását. lassúbb nyolc és hat szótagos soraival. széles a két árok. hanem ténylegesen is megteremtő lüktetésének. másrészt pedig hangképződmények rétegének a sematizált látványosság rétegével való kapcsolatára irányul. bővítse a hangzásérzékelést és ritmusfogékonyságot. 1965. Például egy nyolc szótagos 4/4 osztású sor és egy rákövetkező öt szótagos 2/3 osztású sor tökéletes egyensúlyba kerül. A nyolc sorból kettő majdnem csupa hosszú szótagból áll. 4/4 és 4/2 osztással. (PÉCZELY. Az összetorlódó hosszú és egymást követő rövid szótagok különleges akusztikai ellentéte a Magyar etüdök legfontosabb eleme abban a kísérletben. Hangzásérzékelési gyakorlat például a 27. Az első verszenei. ritmikai rész két sora tehát a maga gyorsító. Az ingardeni értelemben vett jelentésrétegnek és az ábrázolt tárgyiasság rétegének kísérleti célú leszűkítettsége azonban így is kiütközik e sorozatban. Az első rész befejező hat szótagos sora után tehát újra hat szótagos következik. édes rózsám. s így az első rész ritmusa rövid ismétlésben visszatérvén megnyugtatóan elégíti ki harmóniaigényünket. Igy tedd rá.

hogy Weöres különbséget tesz a hosszú magánhangzót tartalmazó szótagok és a lassabban ejtendő. kiemelő hatás ellentételezését és mégis egyensúlyát. hogy „a szótagoknak a versbeli helyzetükből eredő hosszúságát a szótagok abszolút hosszúságával is alátámasztja”. újra él már! . Megy a vonat. a hosszú szótag irányában történhet. akkor az átlagos hosszúság a rövid szótaggal azonos. 1981. „Ilyen állandóan egyirányú kilengés azonban megbontaná ritmusérzékünket. anélkül hogy magyaros érzékünk megszűnnék. 49) Másik tétele szerint Weöresnek ezek között a versei között olyanok is találhatók. vízben puha moha volnék.) Ilyen például: Szív dobban. harmóniáját egy soron belül is érvényesíteni lehet. s az átlagból való kilengés pedig csak egy irányban. de erről Hajdu András nem tudott. kalapács koppan.nem tudván kiegyensúlyozódni. felerősítő hatását elsőnek Hajdu András vette észre Weöres ilyen típusú verseiben. akkor az egy szótagra jutó átlagos időtartam a rövid és a hosszú szótagok konkrét időtartama között van. (Ilyenfajta elvek fölbukkantak már a magyar verstan történetében. Feszül az új híd. virul az ország. Ezáltal természetszerűleg az időmértékeshez hasonló viszonyok keletkeznek. ha az ütem csupa rövid szótagból áll. 44-57) E versek zenei elemzése. melyeknek a szótaghosszúsági viszonyai sem a magyaros versben. hogy ha a versben egy adott szótagszámú ütem különböző hosszúságú szótagokból áll. egytagú szavak tiszta hosszúsága és a mássalhangzó-torlódásból eredő rövid magánhangzójú hosszúság között. a magyaros verselést fokozó. és mindkettőben az időtartam-kiegyenlítődés sokak által vitatott és cáfolt elméletére épített.” (HAJDU. sem az időmértékesben nem fordulnak elő. Hogyan? Úgy. 149-152) Abból indult ki. fut a vonat: Zúgó robogás (43) A fokozó. hosszút és középhosszút. A kétféle hosszú szótag úgy jön létre. (SZEPES-SZERDAHELYI.sor csupa rövid szótagból épül fel. Ebben az esetben a kiegyenlítődés úgy megy végbe. Horváth János Kazinczyt idézte ehhez hasonló háromféle hosszúság megkülönböztetésére. hogy a rövid szótag kicsit hosszabb lesz. 1964.kiugrik. lekottázása révén arra a feltevésre jutott. fut a kocsi: Patkó-dobogás. beleolvadni a rövid szótagok zakatolása által rendkívül meggyorsult alapritmusba . aminek az a lényege. s evvel lehetővé tesz eddig ki nem hallható tagolásokat. a sor eleje és vége két-két hosszú szótaggal szimmetrikus. Ezekben Weöres háromféle hosszúságot alkalmaz: rövidet. Tűzben fa parazsa volnék. hogy Weöres egy új ritmikai rendszer létrehozásával kísérletezik. dörög az új gyár. melyekkel harmonikus egységbe lehet szervezni különböző szótagszámú ütemeket. Hajdu András két mozzanatot emelt ki ennek bizonyítására. Szív dobban. amikor a Bóbita című kötet ritmusgazdagságának a titkát kutatta. (HAJDU. tűz lobban. a hosszú pedig kicsit rövidebb. és két (sőt esetleg több) időrész helyét foglalja el. 1964. s hosszú szótagokból álló ütemmel kezdődő rövidebb sor felel rá: Megy a kocsi. középen pedig megszalad a rövid szótagokon. Ha viszont egymásra torlódnak a rövid szótagok. A hosszú szótag tehát . hogy olyan időegységviszonyokat alkalmaz. (69) [Szimultán ritmusok] A hosszú és rövid szótagoknak a magyaros verselésbe való különleges egybevegyülését.

A zenei jelölés rávilágít arra. hogy még a hosszú magánhangzók adott alkalmazása között is van különbség. Az akkor meginduló és azóta is sok belső vitával tovább folytatódó új verstani kutatások fényében Hajdu András tanulmányának terminológiája már alaposan elavult. abban azonban aligha tévedett. hogy túl messzire ment. és így épül be verse ritmusába. szív dobban. mert megteszi helyettük a dallam. hogy „Weöres igen merész módon a szótag kétféle eredetű hosszúságát kétféle értékűnek veszi. 53) Ennek megvalósulásához még sok más. A Weöres ritmusképzési eljárásának rekonstrukciója. mint hogy ilyesmi ritmustörekvés érvényesül a versben. A versek egyszerre követnek magyaros és időmértékes ritmust. Bizonyos. Emiatt a vers ritmusa végképp csak kottákkal írható le. verstanilag azonban nem lehet többet megállapítani. A Magyar etüdök túlnyomó része azokban az években született. ha nem keresztezik túlságosan. ha feltesszük. Hajdu András által nem említett vagy éppen félreértett tényező járul hozzá. hogy igazodjanak hozzá. m. m. hanem elegendő.kalapács). a szótagidőértékek kiegyensúlyozásával foglalkozva a kétféle ritmus egymásra hatásának típusait és jellegzetességeit nem vette számba. 2. de mégis ő volt az első. Weöresnek ezek a versei elütnek a dallammal kapcsolódó versektől. azt csak fonetikai mérésekkel lehetne eldönteni. Hajdu András. és furcsa mód máig egyetlen. (45) Hajdu András szerint itt csak az ad igazán jó ritmust. e verselés funkcionalitásáról szóló végső következtetése azonban helyes volt. amikor egy merőben új versrendszer körvonalait vélte felfedezni e versekben. és nem egyforma ritmusalkotó szerepet tölt be az egytagú szóban hangsúlyos helyzetben lévő hosszú magánhangzó. s ennek révén pontosabb. amikor a verstani munkák éppen a versritmus nyelvi és zenei eredetét vették célba. ami dallamkíséret nélkül is a ritmikus mozgás képzetét kelti. nyolcaddal a középhosszút és tizenhatoddal a rövidet. néhol már megírásakor sem felelt meg a verstani szakszerűségnek. s a Vargyas Lajos könyve (1952) körül magasra csapó viták korábban hosszú ideig érinthetetlennek vélt elveket vontak kétségbe. hogy zenei-táncszerű hatást biztosít dallam nélküli verseknek: olyan versritmus előállítását teszi lehetővé. Weöres Sándor játékversei azonban még mintha összefoglalták volna a zenei versritmus néhány elméleti megfontolásra is érdemes hangzási jelenségét: figyelmeztetőül az új irányoknak. Weöres különös szótaghosszokkal építkező módszere arra jó. korszerűbb magyar verstani kutatásokra nyílt lassan lehetőség. Az eddig jobbára uralkodó zenei elv fölött a nyelvi princípium látszott győzedelmeskedni sok hányattatással. mert e verstani sajátszerűséget nem lehet zene- . Ez a ritmizálás természetesen nyelvérzékünkkel nem ellenkezik. s még csak az sem fontos. egymást felező-negyedelő szótaghossz feltevésével csak mint egy nem elég szabatosan megfogalmazott munkahipotézis fogadható el. de hogy az 1. 4 arány pontosan megfelel-e a valóságnak.” (I. hogy ilyen erősen kiépítsék a ritmust. negyeddel jelöli a tiszta hosszú szótagot. mint a több szótagos szóban hangsúlytalan helyzetben levő (szív .Még szebben Még jobban kalapács koppan. aki Weöres e ritmikailag különösen gazdag verseit ritmuselméleti elemzés tárgyává tette. hogy szándékolt és másmár erőszakosan érvényesülő zenei hatásuk számbavétele nélkül nem lehet elemezni őket. (I. aki járatosabb volt a zeneelméletben. 52) A kotta jól érzékelteti a Hajdu András feltevése szerint megvalósuló háromféle hosszúságot. azoknak nincs szükségük arra. ilyen a kettős ritmus kérdése. mint a verstanban. a kiegyensúlyozódás adott leírásával és a háromféle.

. „Dunába. mert az első és az ötödik. például: Odaki befagy a korsó. vagy megosztja a hangsúlyt. és hogy a vers ritmikai összhangzásában hogy vesznek részt. tehát az ütemek nem vágnak át időmérték szerinti verslábakat. Tiszába / se szeri.itt nem idézett . tarkabarka suhogó. ami az időmértékben két trocheust és egy csonka lábat foglal magában. mert az ötödik szótag ismét rövid. 1981. a második sor első üteme hangsúlynövelő. nagyobb erejénél fogva vezető szerephez juthat. Az első elv szerint . hogy a ritmusérzékeléssel folytatott kísérletezés alapvető ritmikai célja ezekben a versekben a különleges gyorsítás és lassítás. versben. a derékra simuló. a negyedik 4/1 osztású ötös. 127-156) A sorozatszerkezetek szerint a kettős ritmusú vers vagy ütemkapcsoló vagy metszetkapcsoló. idebe pörög az orsó. akkor ez természetes is. mind a hangsúlymegosztó típus csak elvétve fordul elő bennük. A negyedik sorban ritmusváltás megy végbe. nyárba-télbe jó? (57) Az első három sor 4/3 osztású hetes. Az első sorban paeon tertiust anapesztus követ. s a negyedik sornál zökken egyet. a másodikban két trocheust követ egy anapesztus. a harmadikban elöl ismét paeon tertius áll. zúg-búg a vaskályha. Hangsúlymegosztó például. A kettős ritmusú verseket két elv szerint csoportosíthatjuk a legegyszerűbben: hogyan illeszkedik egymáshoz a két rendszer verstechnikailag. a verslábak és az ütemek gondosan illeszkednek egymáshoz. A ritmus összhatás szerint az első három sor a magyaros ritmussal egybefonódó játékos anapesztikus lejtés benyomását kelti. Van. Az ütemkapcsoló típusban a magyaros verselés ütemhatárai egyszersmind verslábhatárok is. vagyis a két hangsúlyos szótag rövid. a hangsúly rövid szótagra esik. aztán anapesztus következik. A magyaros ritmus és az időmértékes ritmus együtt halad mindben. amelyikben a vezető szerep nyilvánvalóan a magyaros ritmusé.Kecskés András terminológiáját használva . Weöres játékversei csaknem kivétel nélkül ebbe a típusba tartoznak.meg kell különböztetni a sorozatszerkezeteket és a szótagszerkezeteket.ismétlésekor kiemelkedjék a kérdésre adott felelet tréfás zárása: „üsse meg a kő”. se száma” (61). (KECSKÉS. a második ütem hangsúlymegosztó. Ha nem feledjük. A versek többségében a hangsúlynövelés és hangsúlymegosztás ilyenfajta váltogatása található: Van-e szoknya eladó. Mi az uralkodó ritmus e versekben: ez a második szempont. Az első sor mindkét üteme hangsúlymegosztó. hogy a nyolcsoros szakaszban e sorozat . Hangsúlynövelő például. Pedig az ilyen tipológiai vizsgálat nem hanyagolható el a versek ritmikai működését tekintve. Tisztán és következetesen mind a hangsúly növelő. ahol a felező nyolcas ütemhatára két choriambust választ el egymástól az 54. aszerint.elméletileg magyarázni és leírni. hogy a hangsúlyos szótag hosszú vagy rövid. vagy másképpen fogalmazva a két choriambus zavartalanul helyezkedik el a két ütemen belül s tökéletesen kitölti azokat. Például: „Égi csikón léptet a nyár”. a harmadik sor mindkét üteme hangsúlymegosztó. az ötszótagos negyedik sornak viszont mindkét üteme hangsúlynövelő. „Kék a hajnal. Szótagszerkezetek szerint a kettős ritmus vagy növeli. ami szerint rendszerezni lehet őket. kék / harmat hinti még” (51). de az egyik helyzeténél. és a magyaros ritmizálás szerint átvált 4/3-ról 4/1-re. s túlnyomó többségüket a kettő megfontolt vagy ösztönösen is hibátlanul működő keveréke jellemzi. mert az első szótag hangsúlyos. az aprózás és elnyújtás sorozatszerű egybeszerkesztése. De ez egyik sem jellemző a versekre.

mindegyik 3/4/2 osztású. (38) A sorok egyöntetűen nyolc szótagosak. Például: Arany ágon ül a sármány. A sorozatosságot az teremti meg. és a sorzáró láb . támogatják a szótagtagolást. proceleusmatikus. remek 4/4 osztással. noha a magyaros is hibátlanul működik. de a versike jellegéhez illik. belezendít citeráján. melyek vezető szólama inkább az időmértékes ritmus. A harmadik sort újra egy hangsúlymegosztó helyzetben lévő anapesztus nyitja. hanem a két rendszer szintézisszerű egybehangzására. de hangsúlymegosztó helyzetben vannak. ismét anapesztussal kezdődik. közben játékos lejtésváltás történik. a középső verslábakból kettő ugyancsak azonos. A második sor lejtés szempontjából semleges. keretezéséből áll. Az emelkedő verslábak itt az ütemkapcsolás szerint illeszkednek a magyarosan ritmizálható ütemekhez. se nem ereszkedő verslábbal. semleges proceleusmatikussal folytatódik. De a magyaros ritmizáláson ellenállhatatlanul átüt az ionicus a minore időmértékes ritmus. és trocheussal zárul. hanem az eredmény szó is jelölhet. kicsi dalt fúj fuvoláján. ami a hatmorás lábak ütemenkénti megszervezéséből és egybefoglalásából. amit Csokonainak az Egy tulipánthoz című versében József Attila vett észre. A versek ritmustani tendenciája azonban nem az. s akkor már a magyaros ritmus beosztott szerepéről kell beszélnünk. A teljes szimultán hangzásra. majd a harmadik ütemet is trocheus tölti ki. A papucs rálapul egy ágra. hanem felül is kerekednek rajta.nótáját dudálja. hogy a magyaros vagy az időmértékes rendszer vezérlete alatt. amit a régebbi verselési szabályok hibának minősítettek volna. hej! (7) A kis versike ritmusgazdagsága és változatossága rafináltan bonyolult módon jön létre. és hangsúlynövelő helyzetben lévő trocheus fejezi be a sort. hogy a négy sorból három anapesztussal kezdődik. Ám nemcsak csillapítóan egybejátszanak a magyaros ritmussal. egyszersmind lágyítják is a ritmus lüktetését. amit már nemcsak a kísérlet. Vannak olyan darabok a ciklusban. majd ezt lejtésváltással hangsúlynövelő helyzetben lévő paeon primus követi. A papucs fölfutott a fára. az első sorban ütemkapcsolásos módon egy hangsúlymegosztó helyzetben lévő anapesztust hangsúlynövelő kettős trocheus követ. (14) Ez a kis vers négy egymást követő háromütemű kilenc szótagos sorból áll. az egy szótagú zárósor hosszú szótagja pedig hangsúlynövelő csonka láb. vagyis abba a csoportba. ami az előző és a következő lejtésváltás poétái szabadosságát is megengedi. A proceleusmatikus négy rövid szótagot szaporázó ritmusa adja a versike játékos jellegét. odalenn Kitikati várja. és trocheussal zárul. A negyedik sor ereszkedő lejtésű verslábbal. se nem emelkedő. arany égen ül a bárány. a két felező hatos két palimbacchiust tartalmaz hangsúlynövelő helyzetben. ötvözetére mutat. A magyaros ritmus váltakozva emelkedő és ereszkedő lejtésű időmértékessel párosul. Az első két sor 3/3/2 osztású nyolcas a három szótagú ütemekhez hangsúlymegosztó helyzetben tribrachiszokkal. meghatározható vezető szólammal csendüljenek fel. A Magyar etüdök egy nem jelentéktelen része tartozik ide. benn se volt Kitikati lába. egy krétikussal és egy proceleusmatikussal kezdődik. sőt éppen ebből lesz sorozatosság. a két szótagúban hangsúlynövelő spondeussal.

.értelmes szót metsz ketté az ütem („sárban e / zer kacsa. sőt az összetartozó szókapcsolatok mind a magyaros. ha ütemhatáron nincs egyszersmind gondolathatár. köztük a magyar költészetben szokatlan és ritkán előforduló verslábakat alkalmazva gyakran eléri.”). hogy az ütem nem vág ketté értelmes szavakat. A magyaros ritmus az első két sorban 3/3/4 osztást kíván. vagy 2/4/4 osztást (ami ütemváltás az előző két sorhoz képest.kettős trocheus . versben „Tó vize. természetes lüktetésével megtámogatva különösen fölerősödik a versritmus összetett és ebben a mivoltában tökéletesen egybefonódó hangzása.peon tertius . szóhatárt azonban ott is szívesen látunk”.mind a négyben trocheus. reszket a tó vize. versben Van-e szoknya eladó. (48) Ha az előző példában az egyenletes sorozatosságú magyaros ritmus keretében ment végbe időmértékes lejtésváltás. tó vize csupa nádszál” . vagy megőrizzük a 3/3/4-et.és szókapcsolat-jelentés értelmi hangsúlyával. hogy a szavak. elvágja az első daktilust).ugyancsak ritka példaként . mind az ezen a ta goláson belül megvalósuló anapesztus-anapesztus-spondeus lüktetést.csonka . sárban ezer kacsa bogarászik. Ez az éles. két daktilusból és lejtésváltással . mind pedig az időmértékes ritmizálás szerint bontatlanul együtt maradnak. 25) Az ellenben már természetes. a nyolc szótagos sor három olyan szóból áll.kettős trocheus . ráadásul Weöres e verseiben ritka példaként a metszetkapcsolásra. Tó vize. és mindegyik ritmikai tartalom a másik keretében. ki se látszik. mint Horváth János írta.és többmorás. s szimultán érvényesül a két daktilus és a magyar költészetben ritkának tartott. és az egész versike erős és szuggesztív ritmusa észrevétlen átlendít ezen a zavaron. de legáltalánosabb verstani vélemény szerint a hibátlan magyaros ritmus úgy működik. A két rendszer egybeötvöződése éppen itt jön segítségül. a 48. a harmadik sor ritmikailag kétféle lehetőséget kínál. két kacsa oda-császkál. a szó vagy szókapcsolat a magyaros ütem és a versláb határának egy helyre kerülését s ami evvel együtt jár: ritmusfokozó hatását. itt az időmérték pontos ismétlődésének keretében történik ütemváltás a magyaros ritmusban. versben „Paripám csodaszép pejkó”. ami kiadja mind a 3/3/2 tagolást. egy kacsa. hanem egybeötvöződik a háromütemű kilences magyaros ritmusával. A negyedik sorban ismét nem állja útját semmi a 3/3/4 osztásnak. Például a 46. az 57. noha épségben marad az ütemek szótagjainak sorozatossága. 1951. a derékra simuló. hogy az időmértékes verselésben a verslábak a szavak határain belül vagy azokon éppen áthajolva jönnek létre. erősen kihallható időmértékes ritmus azonban nem válik külön a vers egészében.anapesztus . Az időmértékes ritmus mind a négy sorban azonos.ahol a tíz szótagos sor 3/3/4 tagolása egybevág a mondat szókapcsolatok szerinti értelmi szakaszolásával.anapesztus . Ekkor a szó. s egyik sem ereszti a másikat. tarkabarka suhogó. de akkor . „azt még nem bánjuk. mindegyik tökéletes keret a másik számára. és az első daktilus is. Van vita arról. Weöres négy.mesteri ionicus a minoréből áll. s a daktilus-daktilus-ionicus a minore verslábakkal.. de Weöresnél többször is előforduló ionicus a minore. tó vize csupa nádszál. nyárba-télbe jó? a három 4/3 osztású hetes és az ezeket követő 4/1 osztású ötös egybefonódik a peon tertius anapesztus . hogy a magyaros verselés ütemhatára kerülhet-e szó belsejébe. (HORVÁTH JÁNOS. Ilyen tökéletes egybeötvözés a következő vers is. A versek jelentékeny részében megtaláljuk ezt az egybevágó hármas határt.

Persze a költői műhely páratlanul magas fokú technikai berendezése elkedvetlenítően sok munkát kívánhatott a nyelvi teremtőképesség adományával nem ilyen bőségben megáldott költőktől. hogy a versritmus beleszólhat a képek szerveződésének a folyamatába. ami kapcsolatukat túlnyomóan jellemzi a költészetben. [Ritmus és kép: a belső ritmikai kör] Kiss Ferenc. és a maga összetett. 124) Ő mindenekelőtt Nagy László és Juhász Ferenc akkor még fiatalnak számító nemzedékének a verseit vette szemügyre. leleményességet és ötletességet sugárzó mesterdarabok. ami a korábbi nemzedékek versalkotó munkájában hosszú folyamat eredményeképp jött létre. s most már több évtizedes óvodai-iskolai tapasztalat tanúskodik erről az alkalmazhatóságról. s a magyaros verselés továbbfejlesztésének bőséges távlataira világítottak rá. A magyar költészetben ritkán alkalmazott verslábakat. amikor 1960-ban számba vette a megelőző korszak költészetének poétikai eredményeit. Bori Imre már idézte Marót Károlynak a görög irodalom kezdeteiről szóló munkájából a ritmus költészetteremtő szerepéről való megállapításait. amely a versritmust mintegy a szemünk előtt teremti meg. még tapasztalatot és gyakorlatot sem. Ezért alkalmasak ezek a versek egészen kis gyermekek versérzékelésének és általában nyelvi fogékonyságának a fejlesztésére is. Miben is rejlik igazi költészettani jelentőségük? Ezek a versek nemcsak a nyelvi kifejezés ritmuslehetőségeivel folytattak teherpróbát. hogy a költészet egy kezdeti szakaszában a mindenen áttörő ritmus fontosabb tényező az értelemnél. A játékversnek az a sajátszerűsége. hogy milyen különleges és szokatlan kapcsolatok létesíthetők a ritmus mint a vers hangzásrétegének alapvetően meghatározó része és a képek. egymást támogató viszonyon. de ebben a folyamatban része volt Weöres kísérletezésének. A kísérletezés legfontosabb költészettani tanulsága mégis abban rejlik. a modern költői köznyelvbe való szerves beépülése valóban Nagy László és Juhász akkori költészetével vált végérvényessé. s néha a képek is szokatlan hatással lehetnek a ritmus érvényesülésére. és a nyelvikulturális közösség egy adott tagjának a számára annál teljesebben bontakozik ki. sortípusokat tesz érzékelhetővé. hanem azt is vizsgálták. ritmuspróbáinak.van befogadói oldala. hogy érzékeléséhez a hagyomány lehető legkevesebb ismeretére van szükség. azt szűrte le egyik legfőbb tanulságul. ütemeket. az 1950-es évek során a modern magyar verselés „generális sajátossága” lett. Formai gazdagodásra ösztönöztek már az évtized első felében. de a társadalom kulturális hagyományának is része. egyszerre objektív és szubjektív természetű. szublogikus fázisára . akár kisgyermekek számára is. mégpedig olyan szuggesztív erővel. (BORI. tehát a vers szemléletességének. 48) A versírás ritmusközpontú. s később az 1960-as évek második felétől kezdve tapasztalható lett a műhelymunka mellőzése és a költészet fáber jellegének lebecsülése. sematikus látványosságának rétege között. minél teljesebben birtokában van a hagyománynak: a versritmus érzékeléséhez legalább egy bizonyos mértékig mindig ismerni kell a hagyományt. 1965. szimultán szerkezetét kényszerítő erővel sugározza: e bonyolult ritmika érzékelése nem kíván semmi verstani előképzettséget. Weöres Sándor játékversei pedig éppen a fáber jellegre építettek. 1960.mint a vers minden mozzanatának . A ritmusnak . A szimultán ritmus általános versnyelvvé válása. dallamtanulmányainak is. túl azon a kiegyensúlyozott. konvencióhoz tartozik. hanem a költői mesterség inspiráló példái is voltak. tudatunktól függetlenül létező. (KISS FERENC. mert ezek az igénytelennek látszó könnyű kis játékversek a versalkotó technika fejlesztése révén nemcsak a tiszta ritmusok iránt még egészségesen fogékony gyermekek körében tettek népszerűségre szert.láb időmértékes lüktetéssel és az értelmi szakaszolással. s Weöresről nem ejtett szót. és a példákat még bőven lehetne sorolni. hogy az ütemeknek az időmértékbe való behatolása s a kettő egyszerre ható egysége. mert a vers nyelvi anyagában rögzítődik. A játékvers ebből a szempontból olyan típusú vers. akik a versritmus mivoltáról még semmit sem tudnak. hogy erősen kihallható ritmuselemekkel dolgozik.

sok verse pedig meglévő dallam ihlető hatására jött létre. puszta hangzás. zim. és az első csíra nem egy eszme vagy kép. zum. az első kép után a második kép már nem két külön kép. Döntő mozzanata nem a külső ritmikai kör. már megkomponált zenéhez kellett szöveget írni. megy a gép. hanem egy versforma. amikor a vers alakulásának kezdetét jelentő képzet nem tárgyi. egy zenei alapmotívum. sőt túl erősen érzékelhető gyors vagy változékony tempójú. s mire a vers végére érünk. A belső ritmikai kör a versalapító dallam ellentétes irányú munkája. játékos. és olyan . mert az a legkülönfélébb versek létrejöttében is közreműködhet. (SZABOLCSI BENCE. Az ilyen ritmustöredékekben már hallott dalok és dallamok ritmusának emléke is közreműködhetett s szolgálhatott dallammintával. nagy az út. sarkított motívumok szövevénye.gyakran előbb megvolt a metrum. Máskor a külső zenei kör a költő saját leleményeként úgy működött.a megbízásban lefektetett vagy az emlékezetben megszólaló dallam ritmusa . Ez nem azonos a szimbolizmus nyelvzenei hatású verseszményével. (43) A belső ritmikai kör erősen. A játékversek kivételével a képalkotás úgy működik a költészetben. és ekképpen átalakítva a költeményt. hanem a versnyelv tonalitásának. 1959. mint a téma. a szavak álomba ringató. hanem alkotáslélektani megfigyelések is tanúskodnak róla. mely Weörest versírásra indította. Ide tartozik a ritmusnak még az a különleges versalakító ereje is. a játékvers ritmikus alapú zenei építmény. és lebegteti. 1958. hogy a kép és a gondolat a versbeli jelenlét határára sodródik. hogy egy ritmus. széttördeli a képet. nem a poétikai formák felbontását célozva és végletes szabadosságot hirdetve. fölébük kerekedik. hogy ellensúlyozza a vers gondolati telítettségét. meghatározott rendszerű. megy a gép. a tudat mélyéről felbukkant és prozódiai rendben jelentkező szócsoport sürgette a kidolgozást. úgy. Zim. (JÓZSEF ATTILA. fut a sinen a kerék. hintáztatja azt. egy. hanem formai jellegű. E versek egy része Kodály Zoltán megbízásából és az ő kívánalmának eleget téve készült. zakatolással utánzó ritmus.nemcsak a költészet történeti kialakulása szolgáltat érveket. a belső ritmikai kör fölbontja a képeket. A külső ritmikai kör . A mítosz tematikus szerkezet. 198-199) Szabolcsi Bence szerint a ritmus ezt az ellensúlyozó szerepet „ultimus movens”-ként tölti be József Attila gagliarda dallamlejtésű verseiben. ritmus. Zum. amihez csak később képződik tartalom. ami szembenáll a képekkel. egyetlen képbe olvad az egész . legfőbb jellemvonásuk a ritmus uralma.ha jó a vers. új minőséget hoz létre. amit Szabolcsi Bence éppen József Attila verseiben fedezett föl. hanem a kettő szintézise. hogy van. és uralma alá vonja a verset. de nem az atonalitás irányában. hanem annak inkább szöges ellentéte. fekete az alagút. a masina fut. Ennek több osztályát különböztethetjük meg. A külső kör a versalapító dallam. a folytatást és befejezést vagy éppen az előzményt. már-már ellenük dolgozik. ritmikai hangzásának sodró lendületű és ellenállhatatlan végletekig fokozása. csúfondáros. Weöres Sándor játékverseiben a ritmus „primus movens”. ahogy József Attila leírta. andalító muzsikájával. Weöres játékversei közel állnak ehhez az alkotástípushoz. A játékversek külső és belső köre ritmikai képződmény. forog a kerék. ami szinte kifejezhetetlenül súlyos. hanem a belső ritmikai kör. táncosan lebegő vagy valamit lejtéssel. 50) A ritmus és minden verstani elem az egybefoglalást szolgálja. dallamminta. nem engedi érvényesülni őket. Felbontja. a versalapító dallam ezekben az esetekben adva volt.megindítja a képalkotás folyamatát. nagy az út. Weöres A vers születése (1939) című doktori disszertációjában maga is írt arról. Hivatkozott Arany Jánosra. akinél leveleinek tanúsága szerint .

Abból a kettősségből. hogy előbb zömmel magas magánhangzókon.a legkülönfélébb mozgásformákhoz tartozhat. akár erre a célra külön kialakított jelek segítségével. Közkeletű irodalomtörténeti és stilisztikai tévedés a versritmus közvetlen összekapcsolása a nyelvi jelentéssel az elemzés során. helyesen szögezte le. mert a rendkívül erős ritmus teljesen uralma alá hajtja a szavakat. A RITMUS JELENTÉSI HATÁRHELYZETE [A meghatározhatatlan jelentés] Pedig a ritmusnak nincsen szorosabb értelemben vett jelentése. hogy „a ritmusok magától értetődően alkalmasak arra. Pedig a kép és a ritmus a lehető legteljesebben egybevág egymással. még a Doppler-effektust is ki tudja fejezni. csakhogy itt a szöveg kíséri a „zenét”. a vonat közeledésének képéhez a mozdony zakatolását felidéző ritmus járul. Egy ismert vers több-kevesebb valószínűséggel azonosítható ritmusának alapján (például ha valakinek lekopogják az asztalon egy általa ismert vers ritmusát. tehát naturális hűséggel idézi fel a közeledő és mellettünk elhaladó vonat benyomását. vagyis más szóval nem igazítanak el afelől. hogy melyik versről van szó). mint az előadóművészetben a zenekíséret. és csak a saját. és nem a zene a szöveget. A vers hatása mégis csaknem teljesen akusztikai. sőt azáltal. 387) A kérdés azonban éppen az. de nem nyújtanak támpontot arra nézve. akár verstani. hogy a versritmus egyszerre válogatás és végtelenség. a forgó kerék és a sötét alagút csak többszöri olvasásra áll össze. A fenti idézetben a ritmus tökéletesen érzékelteti a mozdony hangját. hogy a ritmus külön életet él. (SZERDAHELYI. Szerdahelyi István. hogy felidézzék a külső vagy a belső. de a megfelelő szavak és szókombinációk a szemantikai síkon még mindig meghatározhatatlanul sok jelentést hordozhatnak. külön világa van. a sín. 1981. Itt a páraszerűvé vált szövegértelem olyan szerepet tölt be. Pedig erre csábít még olyan. E jelek a szekvencialitás milyenségét jelentik. Mégis előbb halljuk ezt a versbeli. hogy egy adott és meghatározott irodalomtörténeti vizsgálatban még gyakorlati értelme legyen annak. hogy a folyamatok mozgásformái abban az elvont képződményben. majd túlnyomóan mély magánhangzókon halad előre a vers.és megfelelően értelmezve a térbeli ritmusra is ez érvényes . vagy egy 4/3 osztású magyaros hetes stb. különös vonatot. Az időbeli ismétlődési rend . hogy a ritmus jelentéséről beszéljünk. alapvető hangulati tartalmáról sem nyújt eligazítást. de egy ismeretlen versről a puszta ritmusképlet nem árul el semmi közelebbit. A szekvenciális mozgások leírhatók akár zenei. De nem meghatározhatatlan számú jelentőnek. akkor megmondhatja. a gép. mint hogy látnánk. aki behatóan foglalkozott a ritmus szemantikájával. Ebből azonban tévedés arra következtetni. abból adódnak azok a félreértések és belemagyarázások. ma már csaknem klasszikusnak számító szakmunka is. mert a ritmus kizárja a neki nem megfelelő szavak és szókombinációk halmazát. mennyiben konkretizálhatok olyan módon. meghatározhatatlan számú jelentett nyelvi jelentőjének lehet a ritmusa. A vers tartalma és jelentése elsősorban a hangzáson keresztül ér célba. A versritmust úgy kell felfogni. 2. amivé a ritmus absztrahálja őket. hogy minek az időbeli ismétlődéséről van szó. hogy mit „jelent” maga az általuk jelölt szekvencialitás. mint Fónagy Ivánnak A költői nyelv hangtanából (1959) című könyve a sok versegészből kiragadott és ötletszerű illusztrációs példával. és a vizuális mozzanatok háttérbe szorulnak. mint egy végtelen homonimát: elvileg egy pentameter vagy egy nagy alkaioszi sor.páraszerű lesz és eloldott. s hogy a szöveg nyelvi szemantikája és a ritmus valamiféle egyeztető művelet révén integrálódik a versbe. melyekre Weöres játékversei különösen bőséges alkalmat kínálnak. a lelki valóság különböző folyamatainak mozgásformáit”. mint ahogy az 1943-ban Várkonyi Nándornak írott levelében megjövendölte. még a beállítottságáról. külön és inkább a zenével és tánccal rokon egynemű közegét engedi érvényesülni. s hasonló könnyű . hogy a vers hangzásrétegének síkjain állandó szelekciót érvényesít.

hogy ugyanaz a versen végigvonuló ritmus mennyire eltérő tartalmi és különböző hangulatú szövegek „előállítására” lehet alkalmas. m. a végén lelassuló ritmus alkalmas eszköze az esti hangulat felkeltésének. Máskülönben az elemzés egykettőre érzéki csalódások csapdájába esik. akik meg akarják takarítani maguknak a verselemzés nagy körültekintést igénylő fáradságos munkáját. hanem három azonos ritmusú szöveg tanúskodik arról. már-már nonszensz versbe hajló játékossága olyannyira elüt egymástól. De sokkal inkább arra int ez a példa. kikorhadt. A Magyar etüdök között tanulságos példákat találunk arra. űzi a hegyeken át a holdat. a teljes szövegösszefüggésre és a vers minden hangzáselemére kiterjedő elemzésében nyerheti el irodalomtörténetileg érveket szolgáltató helyét. érzelem . hogy a változatos ritmus a balladai nyugtalanságot érzékelteti (i. A Magyar etüdökben olvashatjuk ennek a csaknem pontos ritmikai mását. varázsos. téma. anélkül hogy a két vers hangulati hatása között hasonlóságot fedezhetnénk fel: Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. és jogosan figyelmeztet arra. Föl ne mássz. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. ad notam készült. és gyakran rövidre zárja az ívet vershatás és ritmus között. komplex egészet alkotnak”.. ellentétekbe torkoll vagy éppen tautologikus magyarázatokhoz jut. üszkös a fadereka. szél szalad ide-oda. Tehát már nem is két. tréfás. m.lehetőségeket kínál Péczely László Tartalom és versforma (1965) című könyve is azok számára. A Medúzá-ban megjelent Rongyszőnyeg ciklus talán leghíresebb darabja volt az Őszi éjjel. műfaj. hogy a vershatás titka. m. Weöres Estharang című verséről megállapítja... a csupa hosszú szótag a tovasikló szánkó képzetét asszociálná (i. Egyszer égig fölmásznék. tekintet nélkül arra.. 153). (39) Az 1935-ben keletkezett Őszi éjjel. az Őszi éjjel. hogy a híres versike következő szakaszában ugyanaz a ritmus a lódobogást „érzékelteti”. Péczely a maga szakterületén úttörő jelentőségű könyvében .. mennyei cápát horgásznék. sírni kezd. lebegő líraisága és az Árok mellett. kikorhadt. mert üszkös a fadereka. (I. hogy „mennyire elemeire bonthatatlan egész a vers: eszmei mondanivaló. Árok mellett üszkös a fadereka. m. a nyelv és a ritmus rejtelmes szövetsége valahol mélyebb rétegekben keresendő.. stílus..tartalom. üszkös a fadereka. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik. dallammintája az „Országúton hosszú a jegenyesor. máshol arról ír. 57) Példáiban azonban ő sem képes megszabadulni az ötletek vonzásától. Felhő-cápa úszik az egeken át. a Szán megy el az ablakod alatt című versben a zökkenőmentes ritmus. kezdetű dal. semhogy egy sorképző daktilust és proceleusmaticust (– . reszket a galagonya magába.. 49). 28).bőségesen hivatkozik Weöres Sándor költészetére. hogy a köztük lévő hangulatiérzelmi-tartalmi különbséget még a legleleményesebb nyelvi-ritmikai beleérzéssel sem lehet minimális ritmikai eltéréseiknek tulajdonítani. hogy a ritmusjelentésről csak mint meghatározhatatlan. vagy a látványos összefüggés-teremtés bűvöletében dolgoznak. versforma elválaszthatatlanok egymástól. az elnyugvás érzékeltetésének” (i. hogy „a higgadtabb menetű sorok. Zúg a tüske. végtelen homonimáról beszélhetünk: a katonadal érzelgőssége és enyhe irredentizmusa. és filozófiailag általánosabb szinten van. A ritmuselemzés csak a vers komplex elemzésének lehet hitelesen része. hosszú a jegenyesor hazáig” kezdetű korabeli katonanóta volt.

mert e rendkívül változatos lelki tartalmakat kifejező alkotások olyan többé-kevésbé homogén ritmuskompozícióra épülnek. Ezért sorolta Lukács György a ritmust az elvont formák közé. melyekről még lesz szó. Ujfalussy József ír arról. 111) A ritmus mindig konkrétan valaminek a ritmusa. hogy minél mélyebb rétegeket ér el a zeneesztétika. integrációk. Ebből a szempontból a ritmus a nyelvi hangzásanyaggal végzett művelet. szintézisek. és ez nemcsak az irodalomra érvényes. többrétegű építmény. gyászos hangulatú tartalmat viszont a lassú. mondván például. nem valóságosan létező rétegei (például a vers . hat / No de hat. csak konkrét jelentősége van. hogy ez a működése alapvetőbb és fontosabb a vers mibenlétét tekintve. hogy mozgalmas és elég vidám a menete”.elvontan nézve formálisan tetszés szerinti tartalomra vonatkoztatható”. hanem csak egyszeri és mindig kontextuális. hat. csak azt érezzük. hogy az esztétikum lényege az a megjelenési viszony. 1965. A ritmus a jelentő síkján válogat. vidám hangulatot a gyorsabb. [A ritmus szervező szerepe és feltáró jellege ] A vers. mint amit Szabó Zoltánnál olvashatunk. hogy milyen érzések hordására-vitelére alkalmas. 58) A versritmus nem a jelentettnek. / Hat. 112) Szabó Zoltánnak akkor van maradéktalanul igaza. hanem bizonyos mértékig érzékelhetők maradnak. sőt materiális. Ezért még az olyan körültekintően feltételes módú fogalmazás is ellenvetést válthat ki. 1977. akár a hozzája kapcsolódó muszkuláris élmények vagy éppen a látható jelenségek periodicitását vesszük észre benne”. 64-65) N. és ezért írta. mint Weöres felerősítve lüktető játékverseiben . létezésnek. elnyújtott ritmus aláfestheti. aki esztétikáját arra építette. fékezett. és minél kidolgozottabb. a jelentett síkján nem. annál világosabban kitűnik. harmóniák jönnek létre. A Tücsökzené-től az Anyám-ig számos nagy modern költői kompozíció mond ellent annak az állításának is. hogy „a derűs. hat / No de ötöt üt. hogy egy olyan mondóka. melyben a háttér ontológiailag irreális. (FÜST. 1977. hogy ez a ritmus az organikus természet esti leírását evokálja. (LUKÁCS. vagyis . Füst Milán írja. hogy a téma és a hangulat megváltozása maga után vonja a ritmus módosulását. hogy egy adott ritmushoz rendelhető.nincsen konkrét jelentése. melynek belső ütemváltozatai sokkal körülhatároltabbak a hangulati változásoknál. hogy a ritmus nem testetlenül megvalósuló idő. kimunkáltabb mindegyik.” (I. hanem a zeneművészetre is. 1962. (SZABÓ. mint minden műalkotás. E polifóniában az egyes mozzanatok nem tűnnek el az egybeszervező mozzanatok mögött. 257) Az elvontság azonban csak a ritmus immanenciájára vonatkozik. Funkcióját nem lehet az adott szövegtől függetlenül minősíteni. tehát létezik. erősítheti”. ötöt üt. s azt kell állítanunk. a szomorú.∪∪/∪∪∪∪) közvetlen hangulati tényező gyanánt össze lehessen kötni az „izzik a galagonya” és az „üszkös a fadereka” predicative kapcsolatok jelentésével vagy a belőlük keletkező képekkel. Hartmann. I. „de ha semmitmondó és épp ezért irányt is mutató szövege nélkül lekottáznók. nem tudnók róla megmondani. eredeti együtthangzások. mint azok a jelentési határhelyzetek. 1948. m. hanem amiként „az idő mindig valaminek az ideje. történésnek a periodicitását hangsúlyozza. hat. hat” . hanem a jelentőnek a ritmusa. hogy milyen kedélybeli vagy érzéstartalmat szolgál.programzene kivételével tematikus kötöttségét nem is lehet meghatározni. (INGARDEN. Ingarden szerint a felhasznált és kidolgozott anyag többrétegűsége egymástól eltérő típusú esztétikai minőségek különös többszólamúságát eredményezi. minél több réteg van jelen benne. a ritmus is mindig ennek a mozgásnak. mozog. s ezáltal merész.kétségtelenül kellemes ritmust állít elő. elvileg meghatározható számú jelentővel még mindig elvileg meghatározhatatlan számú jelentett „fejezhető ki”. a versben megvalósuló ritmusnak a versben betöltött szerepe mindig konkrét. hogy a ritmus „bizonyos értelemben tartalom nélküli.bármilyen hivalkodóan mutatja is magát a versben. aminek a . ami van és történik. mint a „Hat. hat. ebből adódik az a már említett fonákság. akár a hangjelenségekben való megnyilvánulásait figyeljük meg. hogy „a hanghatás nem általános érvényű. 368-369) A ritmusnak . amikor azt hangsúlyozza. (UJFALUSSY. és a mű hatása annál gazdagabb és erőteljesebb.

1981. mert akkor az erősen kihallható ritmus a versszerűség követelményei közé tartoznék.. (SZERDAHELYI. Ami ebben a versben . Ez nem csekélység.„megjelenik”. aminek egyik legsajátabb eredménye az. mint a versen kívül. az nemcsak a nyári éj képe az elalvó pásztorral és a távoli harangkongással. (HARTMANN. de nem meríti ki a ritmus feladatát. hanem inkább az egymás mögé kapcsolódás mélysége kölcsönzi a nagyságot és mélységet”. kevésbé tökéletes ritmus dinamikai előnyei mellett érvelt. Lassan jön a pásztor álma. 1977. hanem a kép mögött. hanem magát a dinamizálódási folyamatot teszi érzékelhetővé.lényeges szerepet betöltő formajátékok mivoltával és jelentőségével. hogy a szó dinamizálódik. A ritmikus versnyelv különbözik. ezt a markánsan érzékelhető eltérést lehet úgy is értelmezni . hanem elsősorban abban a szerepben. 1981. amelyet azok álcáznak és elrejtenek. Hartmann megállapította. amit a vers réteggazdagságának megteremtésében betölt. hanem a ritmikai rendszerbe beállított szó rendelkezik különös képességekkel. hogy felfedik és megmutatják a készítésnek és versképzésnek azt a folyamatát. hogy a ritmus éppen azt jelenti.. 387) A ritmus jelentőségét nem az olvasói asszociációval neki tulajdonított vagy neki tulajdonítható „jelentésben” kell keresni. 159) A játékversek tiszta ritmusrendje. ami nem felel meg a valóságnak. hogy más közegben járunk. hanem lehet rendkívül mélyértelmű is. Mert nem a ritmusnak van külön jelentése. hanem ténylegesen hozzájárul a versnyelv átlényegüléséhez. s ennek következtében szukcesszív jelleget ölt. A versbeli szavak másképpen viselkednek. a szavak és a ritmus egymásra hatásából felsejlik maga a verskeletkezés. és ezt azért kell hangsúlyozni. mint a köznapi beszédben . s e versek ennek a különös képességnek a megszületését mutatják be. sőt Tinyanov maga a feloldatlan.alanyának érzelmei) megjelennek a valóságosan létező előtér rétegeiben (a vers matériájában).lényegessé válik a szavak egymáshoz viszonyított helyzete. néha lényegesen különbözik a hétköznapi beszédnyelvtől (ennek természetes ritmusára itt nem térünk ki). Szerdahelyi is csak egyik magyarázat lehetőségeként veti föl. hogy ritmikai egységek tagjaiként szerepelnek. „ha maga is rétegzett és minden rétegében önállóságot mutat. hanem avval. Bim-bam! torony üregében érc-hang pihen el az éjben. m. a szavak mint jelentéshordozók szempontjából döntő jelentősége van annak. részletesen foglalkozott a Weöres költészetében is . a szavaknak azt a versszerű feltöltődését képes szem- . csendesebb hangzás. mint ennek az átlényegülésnek érzékletes bemutatása: Csillag süt a szeder-ágra. (I. Ezért a szépnek nem annyira az »abszolút mélysége«. mert Weöres játékverseinek „tartalma” legtöbbször nem egyéb. hogy a hangzásréteg eleven és dinamikus megszervezése révén mintegy átemeli a szavakat a költészetbe. 386) Ez igaz. ritmikai szimultaneitása nem is a dinamizmus fokozását szolgálja. hogy a versritmus a szó szemantikat elemeinek szimultán felhasználását aláveti a szó hangalakjának. Azt jelenti. hogy a formajáték nem okvetlen üres virtuozitás. A versben rá háruló strukturáló feladatban és nem az ábrázoló vagy felidéző képességben.” (TINYANOV. hogy Weöres játékversei abban is elütnek a megszokott „komoly” költői formáktól és külön osztályt alkotnak. tehát a költészet mutatómezejét jelöli. mint egy háttérben maradó. A ritmus nemcsak a költészet közigazgatási határát jelző tábla.a hartmanni értelemben .mint Szerdahelyi István teszi -. 174-175) Az erőteljesen felfokozott ritmus természetesen nem teszi dinamikusabbá a vers szavait. „Ezek a tagok erősebb és szorosabb kapcsolatban állnak egymással. (49) E kis dal bájos szépségéhez a ritmus nem valamiféle külön megnevezhető jelentéssel járul hozzá. Rezgő fü a feje-alja. Nyár-éj ege betakarja. Tinyanov írt arról.kivált a játékversekben .

) A bővüléssel a „hang és értelem között lévő ingadozás” a hang felé lendült ki.tengelyén is érvényesül egy bizonyos fajta egyenlőség. és egy tizenkét soros kompozíció része lett. hogy a szöveg minden mozzanatát a szótagok mélységéig hatolva rendeltetésszerűvé tegye: a különnemű elemek között válogat. s eközben közreműködik abban. Ez a rejtelem pedig nem más. 1969. s a vers gondolati asszociációs íve sokkal magasabbra vezetett. hogy az egyenértékűség elvét a szelekció tengelyéről a kombináció tengelyére vetíti. amit már Schiller is a ritmus jótékony munkájának tulajdonított. A hangzásdimenzió a vers egyik többletrétege. érzékelhetővé váljék a készülés és létrehozatal folyamata.és fölérendelési viszonyokat teremtő . amellyel a versnyelv gazdagabb. sorokat és szakaszokat hoz létre a rímekkel és a hangzásréteg egyéb mozzanatainak segítségével. Jakobson a poétikai elemek s ezek sorában a ritmus lényegét mindenekelőtt abban látta. hogy „ingadozás a hang és az értelem között”. A ritmus végig előttünk látja el a szavak dinamizálásának feladatát. elvégzi a szavak poétikai transzfigurációját. mint a tiszta gondolat acélvázára szerelt filozófiai értekezés. szervezettebb. A ritmus végig tevékenyen és erőteljesen részt vesz a szöveg hangzásrétegének kiépítésén keresztül a vers létrehozatalában. sőt fölött újabb és újabb hangzásbeli kapcsolatok szövődnek. Ez a hang és értelem között lévő állapot az imént idézett dal eredeti változatában. hogy Weöres a későbbi kiadásokban sem állította helyre az eredeti szöveget. az egyik nem cserélhető fel a másikkal. 239) A ritmussal bordázott versszöveg nem úgy feszes és tömör. és ennek a szintaktikai viszonyokat mintegy keresztező szerveződésnek a révén a szöveg még tömörebbé és funkcionálisabbá válik. (I. mellékneveket vagy igéket keresünk a főnevek. A kiválogatott szavakat a nyelvtani szabályoknak megfelelően rendezzük és összekapcsoljuk. melléknevek halmazában. a Magyar etüdök között azonban ki is bővült az eredetileg csak négysoros vers. mint annak az egységes esztétikai atmoszférának a megszületése. hanem e kettő között lebeg. 1965. Az elalvó pásztorról szóló négy sort a távolból felhangzó harangszó zenéje keretezi. ahogy a Gyümölcskosár című kötetben megjelent. hogy a versegész tekintetében az előbbi elveszítené jelentőségét. A versszöveg e kettős és egymásra mintegy merőleges bordázata eredményezi a költészetnek azt a sajátlagosságát. de kár. a fákon összegyűlő madarakkal és az árokparton daloló békákkal. nem zene. 1955-ben a Bóbitá-ban a „vallásos felhanggal” nyilván nem lehetett közreadni.bonyolult alá. ezért történt a „materializáló” változtatás. de nem is tiszta hangzás. de a kiválasztott elemeket fölcserélhetetlen sorrendbe szervezi. A Bóbitá-ban és aztán A hallgatás tornyá-ban. A ritmusnak az a feladata a versben. Ebben a kapcsolatrendszerben a szó-gondolat szintaktikai dimenziói helyett a szó-verssorszakasz hangzás-viszonybeli dimenzió érvényesül. I. A válogatás egyenértékű szavak között történik. (Ebből idéztünk az imént hatot. 224) Ezáltal a versben a nyelvtani összekapcsolódás . kiépítettebb mind a hétköznapi beszédnyelvnél. aminek során a szokásos szintaktikai kapcsolatok mellett. anélkül persze.léltetni. (JAKOBSON. szoros rendbe állítja a sodró lendületének alávetett elemeket. például megfelelő főneveket. a hétköznapi beszéd fölött. a vers születésének rejtelme. (LUKÁCS. átemeli őket a költészetbe. A „nyár-éj ege betakarja” helyett „Isten ege betakarja” állt. amit Valéry úgy fejezett ki. mind pedig a drámai és narratív prózánál. és az egyszerű köznyelvi fordulatként is használatos szókapcsolatban felvillanó transzcendencia a versbeli helyzet által megemelkedve tágasabbá és távlatosabbá változtatta az egész dalt. A nyelvi kifejezés mindig magában foglal két műveletet: válogatást és összekapcsolást. hogy a vers hátteréből megjelenjék. m. az ekképpen egymás mellé kerülő szavak már nem egyenértékűek egymással. egy megelőző négysoros rész pedig a falu esti elnyugvását jeleníti meg a hazatérő nyájjal. még nyilvánvalóbban megmutatkozott. 253) .

vagy a ló járását és a vonatot.[Játékosság és derű] Ebben a versben mégis fölmerül a ritmus jelentési határhelyzetének kérdése. De a jelentett is állhat periodikus. csak a szavak és a képi síkok segítségével jut a jelentés közelébe. országút visz Fehérvárig. nem a jelentetté.és hangzásutánzásnak. oda lép. Yeats viszont azt állapította meg róla. Terike. kötőféket tartsa. mint az alkoholnak. de a ritmus homonim jellege még ezekben a versekben is kiütközik. hogy „a ritmusban van valami varázslatos. még azt is elhiteti velünk. ha a versben ábrázoltaknak nagyon jellegzetes és erősen tagolt ritmusuk van. járok. Ez a jelentéshez való közeledés lehet egészen egyedi és konkrét. A ritmusnak tehát önmagában még ekkor sincs jelentése. Eltekintve a befogadói képzettársítások és beleérzések gazdag változataitól. Ez a két lehetőség határolja a ritmus funkcionális működését. a ritmus csak a hang és mozgásutánzás esetében kerülhet a konkrét jelentés közelébe. hogy a fenséges hozzánk tartozik”. imitálni a jelentett valóságos belső ritmusát. ezért irodalomtörténetileg és irodalomelméletileg nem rendszerezhetők és nem is hitelesíthetők. és megközelíti azt. 1965. (7) Paripám csodaszép pejkó. széles a két árok. A ritmus a jelölő periodicitása. 143) Akiket foglalkoztatott a ritmus mibenléte. Karl Bücher a legegyszerűbb munkamozdulatok . hogy éber-állapotú transzba ringat. (LUKÁCS. szekvenciális mozgásból. A 27. Megint máskor nagyon hasonló ritmus egészen eltérő mozgásutánzásra képes: Odaki befagy a korsó. Ezért fejezi ki ugyanaz a ritmus a havon könnyen sikló szán mozgását és a lódobogást. kinek nincsen tíz tallérja. A versritmus még ekkor sem képes önállóan érzékeltetni őket. I. Goethe azt írta. Rozika. melyek az egyéni lelki beállítottsághoz kapcsolódnak és annak törvényei szerint működnek. édes rózsám. amivel megfejthetik a titkát. s ilyenkor a jelölő ritmusa megpróbálhatja utánozni. Az olvasói asszociációk általában arra építenek. A vers szemantikai rétegével együtt azonban csakugyan imitációs hatása van: Ugrótáncot jókedvemből. (RICHARDS. Marcsa. hogy jelentsen valamit. csak a szavak szemantikai síkjával együttműködve járul hozzá a „külső” mozgások és hangok képzetéhez. és lehet egészen elvont és általános. számú versben az ugrótáncot is csak a szavak jelentésétől támogatva utánozza. A Magyar etüdök különösen gazdag példatára a ritmussal történő hang. amikor a versben funkcionális szerepet betöltő ritmus bizonyos mértékig önállósul. idebe pörög az orsó. Ilyen a harangkongást kifejező két sor ebben a versben. Jelentési határhelyzetnek nevezem azt. általában mind keresték azt a közös tulajdonságot. úgy tedd rá. hatást vagy jelentést. Így tedd rá. 1963. hogy a versritmus a vers hangzásrétegének kidolgozásán túl a megjelenő képi világ ritmusára is vonatkozik: ez azonban csak és kizárólag akkor igazolható. 250) Coleridge szerint olyan hipnotikus hatása van. ide lép. De ilyen volt a közeledő és távolodó vonat Doppler-effektusát ritmussal és magánhangzó-csoportosítással imitáló már ugyancsak idézett dal. hejhó! (46) A másik jelentési határhelyzet elvont és általános. s a vers elvont ritmusképlete már nem képes felidézni a táncmozgást.

mint az említett kényszercselekvéses példában. Igaz.mint a Magyar etüdök-ben .periodicitásának képét látta benne (LUKÁCS. mégpedig kényszerítő erővel hívja föl magára a figyelmet.egészen magasrendű esztétikai minőségekhez vezethet. a játékosságra utal. a játékosságot. A ritmikus hangzásréteg olyan erősen kidolgozott ezekben a versekben. az általános és elvont jelentési határhelyzete pedig a lelki felfokozottság. szép . hétköznapi kényszercselekvés mégis rávilágít a ritmus keletkezésének és hatásának lelki lényegére. A. mert színtiszta ritmussal jóformán soha nem találkozunk. de a gondolatmenetet nehéz folytatni. A ritmus az objektív oldalon ismétlődés. A Magyar etüdök ábrázolt tárgyiasságának és sematizált látványosságának rétegeit a mítoszi ihletésű hosszúversek gazdagságával szemben nagyfokú redukció jellemzi. Coleridge is. elvontan és általánosan valamilyen meghatározatlan felfokozottságra vonatkozik. önmagában csak különleges helyzetekben fordul elő. amikor például valaki önkéntelenül dobol az ujjával. Csak két szélsőségben fordul elő. várakozásteljes vagy éppen teljesen oldott lelkiállapotra következtethetünk. ami munkavégző rendeltetésén túl mégiscsak sajátlagossága. (I. melyben egy emocionális introverzió során „az ember visszatér a genotípushoz”. A versritmus a szavakkal él együtt. Caudwell egy mágikus közösség megteremtődését tekintette lényegének. (FÓNAGY. A vers egymásra épülő. m. amint ezt Fónagy Iván írja Petőfi Bánk bán-járól. Az ilyen banális. de a zenében a dallam. nem sugalmaz-e olyasvalamit a ritmus. a táncban pedig a koreográfia az. vagy az oldottság irányában tér el az átlagos lelki diszpozícióktól. azt is csak avval a hozzávetőlegességgel. Richards a várakozás lelki diszpozíciójában jelölte meg a ritmus általánosítható és általános érvényű befogadói hatását. Ez a versritmikai játékosság . hogy a felfokozottságnak egy sajátlagos területére. Tinyanov értelmében akvivalensének tekinthető. 248). 134) A várakozás és kielégítés lelki mozzanatai megoldást kínálnak a ritmus immanenciájára. és csökkenthetik. és felfokozottságot teremt. A ritmus önmagában semmi mást nem képes kifejezni. m. A versritmus azonban egyáltalán nem fordul elő függetlenül. 1960. Goethe is. A ritmus önmagában. valami feszültség vagy oldottság. és hatása a szavak jelentésével kapcsolódik össze. Az önállósuló. ami vagy a lelki feszültség. többé-kevésbé immanens versritmusnak más minősége nincs. ami kielégítést keres. sőt le is ronthatják a vers művészi hatását. 258-259) Minden további meghatározása csak a szöveggel és a vers rétegzettségének elemzésével együtt lehetséges. ami a ritmushoz társul elválaszthatatlanul. és nem is lehet.visszacsatlakozva a versegészhez . melyekre Szabolcsi Bence hívta föl a figyelmet. A verses mondókák és gyermekrajzok világára egyszerűsödnek. A ritmus és konkrét jelentési határhelyzete a hangés mozgásutánzás. A kipontozott sor vagy a szavak helyett álló metrumjelzés a szöveg folytatásának. hogy önként adódik a kérdés. noha önmagában eldönthetetlenül. Az erősen lüktető és ezáltal különös figyelmet keltő ritmus csak a játék felségterületét jelzi. a szubjektíven pedig várakozás.mégis külön hallatszik. Ez a feszültség és oldottság dimenziójának csak és kizárólag egyetlen minőségét jelentheti. mint József Attila táncos gagliardaritmusai. megszervezett és kidolgozott rétegeiből külön kihallható. I . A ritmus néha . vagy a teljes oldottság pszichikai állapota. I. A ritmus tisztán. (CAUDWELL. mintegy a polifonikus együtthangzás kötelékeiből elszabaduló ritmus egyes-egyedül a játék és a játékosság képzetét kelti föl. aminek a közelebbi megnevezésére azonban már nem nyújt támpontot. mely vagy a feszültség. ahol az ujjak dobolásából feszült. A ritmus valamilyen felfokozottságból keletkezik. ami a ritmus jelentési határhelyzetét jellemzi. van köztük néhány egészen poétikus. a felfokozott feszültségben és a felfokozott oldottságban. Yeats is ezt írta körül más-más szavakkal. Minden további tartalmi közelítés már csak a szöveg jelentésrétegein keresztül mehet végbe. A versritmus elvont és általános jelentési határhelyzetének ezen belül az a különleges tulajdonsága van. 127) Nem kerülhetjük tehát meg a Magyar etüdök-kel kapcsolatban sem a ritmus immanenciáját. csak a felfokozottság állapotát. 1959.

és az olvasó csaknem egész érdeklődését magára vonja. kitérőnek elkönyvelendő pályatörténeti epizód. mondóka. derekasan áztunk-fáztunk. de itt. némiképp mégis rokonságban van avval. úgyszólván egy intelligibilis rendbe. (56) De a versikék legnagyobb részének egyszerű. 317-318) . csakhogy az ilyen zene igénytelenebb egekbe ragad bennünket. Jegenyefa ingó-bingó. csupa kép és mozgás minden mozzanat. van köztük tréfás képtelenség. göncöl-szekeret kergettem. legtöbbször szimultán ritmus eloldja a konkrét szójelentéseket. mint A papucs fölfutott a fára. néha egész kis mese sűrűsödik össze négy sorban. Sőt már felesleges túlmagyarázásnak is hangzik. azáltal hogy eltereli róluk a figyelmet. Sárkány-paripán vágtattam. a Magyar etüdök sorozatában és Weöres sok más hozzájuk hasonló felépítésű versében ez egészen természetes. csak éppen semmitmondóak. hogy „magával ragad bennünket. Ez a feltétele annak. sőt együgyű a szövege. minden mozzanatban ott bujkál az általános jelentési határhelyzetbe került ritmus révén a játékosság.a tánczenére és az indulóra. mi egyéb is lehetne? A ritmus és a képek sajátos egymásra hatása nélkül lehetne az.. Persze hogy az. és még az együgyű mondókák is különös fénybe kerülnek.) A könnyebb és játékosabb zenére is érvényes . érzelmi tartalmukat illetően semlegesek. lebegő eksztázisba (. például az Áll a ladik Tiszarévnél vagy az Égi csikón léptet a nyár című vers. és megfelelően kidolgozottak is. Ez az értelmezhetőségen belül maradó. most érkeztünk. a capriccióra -. ha nem is azonosan a zene sokkal többrétű és összehasonlíthatatlanul gazdagabb érzelmi hatáslehetőségeivel. egy gazdag. keserüli holló-voltát. harmóniába. holdfény-haju lányt elvettem. egy olyan rendbe való elragadtatásnak. e különös lebegés által szinte önmaga fölé emelkedik. egyfajta lelki elragadtatásnak érezzük. költészettanilag és irodalomtörténetileg jelentéktelen esemény. fellazítja a képeket. A késői József Attila verseiben ez a minőség a tragikus sorsból feltörő szemlélethez kapcsolódva kiütközik és elgondolkodtat.” (HARTMANN. Így azonban a versritmus által előhívott játékosság. legfeljebb csak futó pillantásra érdemes pályaelágazás. A túlfokozott. hogy a játékvers játékos. teregeti csapzott tollát. alaposan eltévedtünk. gyémánt-madarat mosdattam. hogy nem borítja fel a kompozíció harmóniáját. De ezek is ugyanolyan tiszták és lebegők lehetnek. amit Hartmann a zene meghatározhatatlan. A rétegek nem hiányoznak belőlük. amire a létrehozó alkalom és a felhasznált szókincs rendelte: rigmus. amely az életben nincs meg.természetleírás. egy kimondhatatlan tökéletességbe. de mégis megbontott szemantikai réteg. (101) Máskor mélyebb értelmű létélmény villan fel: Jön a kocsi. a vidám dalocskára. Mert szótagról szótagra. no de kicsit elnótáztunk. megnevezhetetlen csodájáról ír. 1977. odaül az ázott holló. De a játékversek verstípusában ezt is funkcionális mozzanatnak kell tartanunk.. nagy költészet mellékterméke. hogy a ritmus úgy legyen képes kitörni a hangzásrétegben elfoglalt helyéről.

hogy a derű a költői alkotás teremtő lehetőségéből fakad. A játékvers. 1958. Szép Ernőnél és Kosztolányi Dezsőnél nem a játékosság. hogy a maga mértékéhez igazítja őket. a nyelven és a ritmushangzáson. mint ahogy N. noha ábrázolt világuk gyermekien leegyszerűsített. mint a bájos. (SZABOLCSI MIKLÓS. Ennek a kategóriának a jelentőségére Weöres költészetében először Szabolcsi Miklós hívta föl a figyelmet. Hartmann részletesen kifejti ezt az elméleti általánosítás szintjén esztétikájában: a tragikus és a komikus mélyebb szintjeiről itt nem lehet szó. s a ritmussal eloldott szavak és lebegő képek által is fölkeltett játékosság együttesen a bájos és az evvel rokon derűs esztétikai minőségét teremti meg. hanem eredmény: a játékosság azt jelenti. -. beépült a lélekbe. A ritmus és a képek egymásba futása ennek az esztétikai minőségnek szolgál matériával. (JÓZSEF ATTILA. ha József Attila híres szerkesztői üzenetét idézzük erről emlékezetünkbe. leíró. vadrózsából tündérsipot csináltam. gomba-mezőt. magafegyelmező rend. de onnan igen.A játékosság nem kimódolt és mesterkélt ezekben a versekben. Ahogy a Magyar etüdök első versében hitvallásszerűen meg is fogalmazza: Három egész napon át bujtam erdő vadonát. nem is a gyermeki világ ábrázolásából fakad. nem külsőséges tulajdonság. Ez érvényesül a játékversekben is: a játékosság mint az erősen kidolgozott ritmus általános jelentési határhelyzete. De Weöres ezek köreit igyekezett elkerülni a mítoszi parafrázisokban is. A játékvers tárgyi-érzéki közvetlenségéhez az eszményt képviselő versbeli alany személyes erkölcsi felelősségvállalása is társul. 1959. 166-167) A Magyar etüdök megjelenő háttérrétegei nem fejeznek ki mély emberi tartalmat. ami nem a gyermeki lélekről szól. olyan szervező. konstruáló szerepet tölt be a művekben. A játék önkéntes. de a tárgyi-érzéki közvetlenség helyett csupa tudati közvetítés minden porcikájuk. s így lesz teljessé a két minőség újraegyesítésének kísérlete. hogy a játék tulajdonsággá vált. Az előtérrétegek túlsúlya megszabja az esztétikai értékek képződésének irányát is. A versben esztétikai minőséggé átlényegülő játékosság abba az értékosztályba tartozik. amiben a formálás folyik. de Weöres romantikus-esztéta szemléletét mélyen és alapvetően jellemzi. 186) A játékosság pedig a játék magatartásbeli megvalósulása. Csak onnan. ahol pedig a műfaj kifejezési lehetőségéből következő akadály nem állt útjában. a tudat közvetítésére már nem tart igényt.az egyéni vagy a társadalmi élet közelebbi vagy távolabbi perspektívája stb. hanem az utána való vágyakozás fejeződik ki. A játékosság itt esztétikummá emelkedett minőség. hanem magát a játékosságot mint az ember egyik alapvető lelki tulajdonságát sugározza. A derű megjelenő eszménye magának az alkotásnak és teremtésnek a megvalósulásán keresztül jelenik meg. hogy nem lehet az ornamentális esztétika fogalmaival leírni őket: az ábrázoló költészet körébe tartoznak. Három egész napon át faragtam egy furulyát. a versek súlya az előtérrétegeken van. A derűnek elvileg lehetne más is a forrása . és kiváltképp nem a gyermekekhez szólás elképzelt helyzetéből következik. . szikla-tetőt bejártam. ez a verstípus a modern líra nem reflexív kísérletei közé tartozik. és nem a játék vágyát fejezi ki. megfigyelő elme reflexív tudatán keresztül jut érvényre: nagyszerű versek jönnek létre így. nem vágyakozás. ami mindig az elbeszélő. amelyen belül szabadon megvalósulhat a részvevő: a játék szoros kapcsolatban van az egészséges ember eredendő és elementáris szabadságszeretetével. A mozgalmasság és képi gazdagság azonban olyan fokú bennük. A derű mint ennek a költészetnek a legmélyebb háttérrétegből csaknem mindig győzedelmesen megjelenő eszménye. Elég. és ellenállhatatlanul sugárzik a versekből: a versek tárgyi-érzéki közvetlenségének különös megnyilatkozása.

meddig őrzi meg és kedvére való-e. hogy rácáfol a Menschendämmerung próféciáira.IV SZONETTEK I. hanem magas művészi színvonalukban is legjobb évei közé tartoztak ezek az új csönd évei. hogy nem pesszimizmust és nihilizmust lát ez írásokban.” A budapesti kiadásból a „talán” kimaradt. mint amivel az irodalomtörténész munkája során zömmel találkozik. és verseivel más tájak felé is terjeszkedett. „RÖGTŐL SZÍVIG MINDEN DALOL” [Weöres pályaszakaszai és a „Tűzkút”] A hallgatás tornya után ismét hosszú évek teltek el. A kor gazdagodó. annál könnyebben olvashatja le műveiről a változó történelmi korszakok jellegadó tulajdonságait: már a témaválasztásról. majd itthon a Magvető gondozásában. akik elől ugyancsak az 1960-as évek közepe táján hárultak el az akadályok. ami a kötet fő irányában és legjobb verseiben testet öltő romantikus-esztéta szemlélet társadalomhoz kapcsolódó érzelmi indítékáról tanúskodott. hogy nem a történész. a költői kaland folytatódott. Mintha megint rázárult volna a csönd. ahogy a szellemi életre. Nem az akkorra már konszolidálódott ország iránt megmaradt hitetlenkedés szava volt a „talán”. a közéleti . akik előtt nem nyíltak meg a kapuk: többek között Nagy Lászlóval. A kötet a jövőbeli olvasónak címzett Köszöntés-sel kezdődött: „A negyven évnél hamarább elérkező III. inkább kacag a spirituszcsempészeten. gyarapodó irodalmi folyóiratainak sem volt éppen sűrűn vendége. Az eredményről e versek javát egybeválogató és egybeszerkesztő Tűzkút című kötete adott bizonyságot 1964-ben. Ismeretes. a Tűzkút-on. a Psyché-n és az 1970-es években írott versein át egészen az 1981-ben megjelent Kézírásos könyv-ig. és remélve. elsősorban Szabolcsi Miklós 1957-ben írott tanulmánya éppen a kibontakozó. Illés Árpád Arabeszk című szép festményével. amit írt A hallgatás tornyá-n. s ugyanavval a derűvel néz vissza öreg szemembe. majd Lao-ce és Shelley magyarítójaként lehetett látni önálló könyvben a nevét. a korszakhatárokat a társadalom mozgása jelöli ki. Sőt úgy látszik. de bizakodva. persze nem eseménynaptára szerint. 1958-ban válogatott műfordításait adta közre az Európa Könyvkiadó A lélek idézése címmel. pedig éppen a benne rejlő feltételesség jelezte a személyes érzelmi érdekeltséget és elköteleződést. csak alig néhányan voltak. valamint az ugyancsak 1958-ban megjelent Tarka forgó címlapján Károlyi Amyval és Szántó Piroskával. a művészetekre és az irodalomra meghatározó erővel formáló. bíráló szavát is. Pedig nemcsak legtermékenyebb. a borítólapon az ifjúkori barát. pedig a gyűjteményes kötet után a marxista kritika. Mindjárt kétszer: előbb a párizsi Magyar Műhely „kalózkiadásában”. mint én előre az ő kedves fiatal szemébe. mint korábban. Irodalomtörténeti elemzéssel Weöresnél is érzékelhetők különböző pályaszakaszok. hanem az óhajé és kívánságé. nem sejtve. új irodalomba való integrálását tűzve ki célul emelte fel szavát. annál könnyebb dolga van a munkásságát feldolgozó irodalomtörténésznek. aki a szép illusztrációkat készítette. Juhász Ferenccel osztozott a sorsa. de a korszakolás más természetű kell hogy legyen. szemben a tételes bizonyosság hűvös személytelenségével. amikor Weöres Sándor újra csak a világirodalom tolmácsaként és gyermekeknek szánt verses képeskönyvekben szerepelt a nagyobb nyilvánosság előtt. alakító hatást tesz. A kísérlet. hanem azokon az áttételeken keresztül. látványos változások és átalakulások az 1940es években bekövetkezett költői fordulat óta. Ez azonban csak látszatra igaz. hogy attól kezdve már egyetlen egységes lendületű folyamatba tartozik mindaz. amit a szellemi szesztilalomnak talán már véget ért időszakában űztem. A megújuló irodalmi életbe lassan mindenki visszatért. a Merülő Saturnus-on. Minél közelebb van egy író a történelem tüzéhez. évezrednek küldöm könyvemet. Weöres belső költői korszakait nem jelzik nagy. hanem a történelem periodizál.

a Salve Reginá-t az időrend szerint önkényesen. a „belső megoldást”. de önálló műfajjá alakított játékversekre került. másrészt az esztétikai gondolataiban és verseinek java részében már hangot kapott az eszményhirdető elköteleződés. És ez a korszak megint egybeesett a magyar történelemnek az 1948-tól 1956-ig tartó periódusával. majd az ország nagy történelmi fordulata idején játszódik le az a költői fordulata. Éppen ez a küzdelem különbözteti meg a Tűzkút-at a következő kötettől. Költői kalandja nem a társadalmi gondok és szükségletek horizontális síkján játszódott. A világpusztító atomhalál is fölrémlik a sorok között. hogy hátat kell fordítani mindannak. hanem az értékeknek és eszményeknek azon a vertikális. De háttérbe kerül a játékvers is. Persze írt sok minden mást is. A derű a tragédiába vezető szélső pólusok kioldása. humanista aggodalomként. de ideológiában egyszersmind lényegi szakítás is vele. amit a Tűzkút-ba még nem vett föl. és nem térnek el jelentősen ezeknek az évtizedeknek a magyar társadalomtörténeti periódusaitól. éteri fölemelkedés. hanem inkább Tolsztoj és Gandhi a szellemi rokona. hanem ahhoz. A Tűzkút a romantikus-esztéta szemlélet szintéziskötete: Weöres legátgondoltabban és legszorosabb rendben megszerkesztett verseskönyve. és a korszakkülönbség e hangsúlykülönbségekben érhető tetten. a tiszta kép és a tiszta tétel között játszódik le a kötet. Nem Hamvas. Itt küldöm. de az előrehaladó kísérlet a költői érzelemkifejezés és érzékelés bővítésére a hosszúénekeket és a játékverseket emelte ki. A Nehéz óra ugyanezt tételes dikcióban adja elő. Korszakai azonban mégis érzékelhetőek. A „benső világ” megművelése már a „külső harmónia” megteremtésének célját szolgálja. A hosszúének. csak mélységet és magasságot ismerő vonalán ment végbe. Éppen ellentéte E. az 1968-ban megjelent Merülő Saturnus-tól. mint láttuk. Jellemző rá például. amiről részletesen lesz szó ebben a fejezetben. A kötet nyitóverse. mint korábban. bár nekem nem tetszik. a menny és a pokol körei emelkednek és süllyednek versről versre. de a kötet egésze és minden teljes tartalmi kört bezáró ciklusa. Dickinson puritán világának: csupa duzzadt . A kiteljesedő fasizmus és a háború megrázkódtatása. A hang vonulása és az Átváltozások végül kiküzdi a derű elemét az elkomoruló változások hullámverésében. Szemléletét ekkor erős kettősség jellemezte: egyfelől a prózai vademecum cselekvést elutasító társadalmi bizalmatlansága fejeződött ki benne. melyet. egyetlen igazi reprezentáns darabját. A Tűzkút hangsúlyai ismét mások. Nagyok az érzelmi hullámzásai. amit két összekapcsolt szóval romantikus-esztéta szemléletnek neveztünk el. Zárnyitó szerkezetét a Nehéz óra című prózavers adja kezünkbe a kötet végén. Ez már egy fokkal felhőtlenebb. mely egyszersmind a „külső megoldástól” sem választható el. a fény és a teljes sötétség váltogatják egymást. amit különbségként kimutattunk a Magyar etüdök és a korábbi Rongyszőnyeg között. A nem reflexív lírával folytatott kísérlet hangsúlya ekkor a mítoszi ihletettségű hosszúénekekre és a népköltészeti indíttatású. Földibb és világibb. a korábbi korszak egyik vezető műfaja majdnem teljesen eltűnik. A hallgatás tornya-korszak ezt fejlesztette tovább. És hiába hivatkozott a Tűzkút már idézett Köszöntő-jében a „kommunisztikus emberre”. hanem annak megoldását segíti. hanem figyelmeztetésként.ihletettségű gondokról és gondolatokról is. Hangban A teljesség felé folytatása ez. A „belső” nem kizárja a „külsőt”. a Le Journal-szerű groteszktől az Orbis Pictus sorozatig. a szürrealizmus hatása és sajátos átformálása jellemzett. ami kívülről éri az embert. versei nem kerültek közelebb a társadalmi élet mindennapjaihoz és történelmi összefüggéseihez. jellegadója volt A sorsangyalok verstípusa. de nem annak érvéül. hogy itt adja közre a Venus és Tanhuser-t. még nem súlytalanabb a tartalmat illetően. de már könnyebb a költői megoldásokat illetően. az Ablak négyszögében imaginista módon sugallja az „ősegészbe” oldódás eksztatikus szerelmi pillanatát. Weöres pályája nem ilyen. valamint a lírai dal s a tételes bölcselkedés A teljesség felé lapjain és néhány versben is. de jellegét és motívumát illetően indokoltan az előbbi fejezetben tárgyaltuk meg. és a két szélső pont. a Harminc bagatell nem a Magyar etüdök-höz kapcsolódik. bár annak belső mozgását és hullámzását nem követte. a Graduale. Mint Fülepnek írta róla akkor: „Hosszas vesződséggel elkészült egy terjedelmes versem.

szimfóniákba rendezte. a romantikus-esztéta szemlélet lehetséges útjait. általános és elvont tartalmakat megközelítve pedig a játékosság hatását keltheti. Ének a határtalanról (1980) és az 1981-ben megjelent Kézírásos könyv már teljesen lebontva. hanem jelentési határhelyzete. az ellentétel s ezeknek feloldása a zárótételben. melynek két jelentési határhelyzete lehetséges. egyedi jelentéshez közeledve hang. Egyéb jelentési határhelyzete pedig nincs.” (WEÖRES LEVELEI. vagyis a tézis. mint egy Jordaens festmény (pedig Cranach. és mint Vas István írja. 1981. Breughel világát szerettem volna vele megkörnyékezni). mert Weöres szemlélete és a nem reflexív lírával folytatott kísérletezése ebben valósul meg legmagasabb színvonalon. álom a történelemről. Megnövekszik azoknak a verseknek . még légies. 91) Ez a teljes és tökéletes dialektikusság azonban nem követelménye a szonettnek. különösen alkalmas arra. Ezután Weöres 1970-es években írott versei. (VAS. mert hosszú története során a legkülönfélébb tartalmak kifejezésére bizonyult alkalmasnak. mint azt Walter . emberi helyzeteit. Nincsen előre meghatározható jelentése. a konkrét. III. Az empatikus játékhajlam és a beleérzéses szerepjáték könyve ez. ami az oktávára és szextettre épülő szerkezetből bontakozik ki. hanem kiegyenlítetlenek. a másik a Psyché-ben bontakozik ki.a versek nyelvi jelentésrétegeitől függetlenül . Mindezeket röviden előre kellett bocsátani ahhoz. de ezt a világot szopogatja.nem valósíthatják meg. hogy újra előtérbe hozzák a reflexív dalt. amit csak ritkán ér el. alakváltozatait. a harmadik csupa szonettből áll. Becher. Még a Tűzkút szintézisének tanulságait viszi tovább. de . tulajdonsága és hatása a kötött ritmusképleteknek. Az első kettőben változatos lírai műfajok találhatók a daltól a hosszúénekig. Mint a barokk oltárkép vagy az okkultista ponyvaregény: a másvilágot hirdeti. hogy a ritmusnak nincsen jelentése.hús és lobogó drapéria. Az ezeket létrehozó szándék irányította az Egybegyűjtött írások (1970) kötetszerkezetét is. e műforma követelményének tekintette azt. az Áthallások (1976). hétköznapi emberi valóság járja át. ezeknek is csak bizonyos jelentési határhelyzetük lehet. Ez már egy újabb periódus. hogy a Tűzkút-korszak jellegzetességeit szemügyre vegyük. egyszersmind egy magyar „comédie humaine”: minden porcikáját.és mozdulatutánzást végezhet. tehát némely jelentés és tartalom közelébe juthatnak. hogy éles ellentéteket kis helyen szembesítsen egymással. ez a három ciklus a Graduale. akkor ezt az 1972-re valóságos verses regénnyé bővült ciklust profán szintézisnek lehet nevezni. de ezt önmagukban . A korszakot összefoglaló kötet három nagy ciklussal járja be a költői eszmény. A következőkben erre a szonettciklusra fogjuk figyelmünket fordítani. 3) Ezt az irányt jelzi a kötet végén a Psyché-versek első fürtje is. de már lebontja egy más költői nyelvre.a szerepe. játékos sorait is vaskos. máskülönben kénytelenek volnánk elutasítani a hét évszázados európai szonettirodalom legnagyobb részét. antitézis és szintézis”. Újabb korszakhatárt jelöl ezekben.és versszerkezeteknek sem. A romantikus-esztéta szemléletből is mindjobban áthelyeződik a hangsúly az esztétára. (BECHER. egyszersmind ebben összegződik e korszak a legteljesebben. R. A hang vonulása és az Átváltozások. Úgy is lehet mondani. amelyek ornamentálisak. de átmenet a Tűzkút és a Psyché között. amikor korábbi és különböző időkben készült verseit zenei elnevezésű kompozíciókba. 1963. A szonett jelentési határhelyzete a dialektikus ellentételezés. sem kontraszttá feszülők. Ha a Tűzkút a költői kaland szakrális szintézise. [A szonett mélyszerkezete] Volt már szó arról. I. hogy tartalommá váljék benne „az élet mozgásformája: a tétel. strófa. Nem külön korszak a Merülő Saturnus. 210) J. Tamás Attila szavával zenei-iparművészeti jellegűek.ha nem is a száma. Forró és jeles elementumai ezúttal nem antinomikusak. hogy az Átváltozások ciklusa a szintézis szintézise. Egyik jellegzetességsorát éppen ez a megerősödő és előtérbe kerülő szándék jelöli. aki részletesen elemezte a szonett mélyszerkezetét. hanem meghatározhatatlan tartalmú végtelen homonimaként értelmezendő. sorfajoknak. Harmincöt vers (1978). Bosch. „fuvolaátiratban” ismétlik meg évtizedes gondolatait.

1936. és vendégjogát polgárjoggá csak a Nyugat első nemzedékének lírikusai változtatták át. de azoknak előzményszerű közvetlen kapcsolatáról nem lehet beszélni. (KARDOS PÁL. irodalmi. hogy az első Baudelaire-fordítás Reviczkytől való (1886). Az angol szonettirodalom egyik kutatója. igen ritka vendég volt a múlt század klasszikus magyar költészetében. (HAMER. kulturális témájú. Enid Hamer hívja fel a figyelmet arra. 1965. II. életről. 328.Mönch részletesen bemutatja könyvében (MÖNCH. Frigyes szicíliai udvarából európai hódító útjára indult versforma. vagy a Zrínyi-kortárs Milton Henry Howardtól és Thomas Wyatt-tól Shakespeare-en át a maga századáig. hogy éppen szonettet fordított tőlük. 564). értelmi megfontolások csillapítják s egyszersmind tartósítják őket. 1972. hogy a francia szimbolisták szonettszeretete feltűnővé kellett hogy váljon. mint saját hazájában” (KOMLÓS. felszabadult játékot. a nyugat-európai irodalmi áramlatok nem voltak „elzárva” határainktól. de az kétségtelen. 12). 1970.az újra meghonosodó magyar szonett sűrűn előforduló verstani szabadossága. hogy csak nagyon kevés tréfás szonett van. mint Kardos Pál írta. A megelőző korszakok magyar lírájában annyira háttérbe szorult ez a versforma. hanem a két négysoros szakasz egymástól elkülönülő. inkább a kívánság és teljesületlen vágy várakozó. 60). mások viszont nem is sorolják az igazi szonettek körébe az ilyen . mint már Petrarca támaszkodhatott Jacopo da Lentinótól a saját koráig. KIRÁLY. önmagában zárt rímeket használ. m. mikor elkerüli az élmény közvetlen érintését. halálról filozofáló szonett stb. m. Weöres alig támaszkodhatott nagyobb hagyományra Faludi Ferenc első magyar szonettnek tartott pipadalától kezdve. A romlás virágai mintául szolgálhattak ehhez. akik részben már más irányba fordultak. 1955). van szerelmi. Ösztönző hatásukra vall mindenekelőtt Baudelaire-ére . 106) Kezdeményezéseket és szórványos előfordulásokat kivéve a magyar költészet fő áramában a története lényegében huszadik századi történet. hogy ilyen rímszerkezet már korábban is megjelent a magyar szonettirodalomban. hogy a francia parnasszisták és szimbolisták a Nyugat első nemzedékének azokra a költőire tették a legnagyobb hatást. (ZOLNAI 1957. az Új versek közé fölvett szonettmagyarításainak címével: Három Baudelaireszonett és Paul Verlaine álma. s az absztrakciók érdekes módon nemhogy lerontanák. A változás és eltérés nyomon követhető Ady magyarításain is. vidámságot. I. ahogy Zolnai Béla és Király István feltárta. hogy az oktáva nem alkot egységes rímrendszert. 46). de bizonyos kifejezésmódokat mégis előnyben részesít. az első Verlaine-fordítás pedig Havas Adolftól (1896) (HORVÁTH KÁROLY. hogy Ady hogyan fordította Baudelaire-t és Verlaine-t. 313-343. 1965. és azok ismertették meg velük a magyar szellemi életet. I. hanem elsősorban az a figyelemre méltó. xlix) [A modern magyar szonett útja] Meglepően későn érkezett el hozzánk ez a tizenharmadik században. s emelik magasabb szellemi rétegbe. Az érzelmek bármilyen mélyek. s ilyen esetben. s hogy a szonettek nyelve gyakran meg van tűzdelve fogalmi kifejezésekkel és elvonatkoztatásokkal. vallásos. bár az igazsághoz hozzátartozik. 424) Gondolatmenetünk szempontjából nemcsak az méltánylandó. egyet Peterdi Istvántól. (I. de még növelik is e versek szenzuális hatását. mint Komlós Aladár állította (KOMLÓS. Kunszery Gyula félrímrendű szonettnek nevezte el ezt a fajtát (KUNSZERY. és kettőt-kettőt Babits Mihálytól és Juhász Gyulától. 1965. Ismeretes. nyugtalan lelkiállapotából születik. liii. A versforma megújulásának és felívelésének feltételezhető eredetére utalt már Ady Endre. A szonett nem kötődik tehát meghatározott témakörökhöz.) A szonett ritkán fejez ki pillanatnyi örömöt. egyet Szép Ernőtől. A Nyugat első évfolyamában mindjárt hat szonettet közölt. vagy éppen túl is jutottak ezeknek az irányzatoknak a programján és költészettanán. az érzelmi tapasztalást értelmi folyamatokkal kíséri nyomon. 335. erősek és szenvedélyesek legyenek is. s hogy ez utóbbi rajta keresztül „Magyarországon nagyobb hatást gyakorolt. egyensúlyba rendezi az érzelmet a gondolattal. Még a romantika idején sem töltött be igazán jelentős szerepet a magyar líra fejlődésében.

) A szonett dialektikus mélyszerkezete. 191-192) Juhász Gyula. Shakespeare nemcsak a reflexív gondolkodásba ágyazott érzelemközlés tiszta példáit teremtették meg e műformában.a jakobsoni beszédmodellben a nyelv konatív funkciójához van közel. tökéletességét. (RÁBA. de a romantika fölbomlása utáni költészet lehetősége is hajtotta. Petrarca. mint Babits és amikor Ady Baudelairefordítása is megjelent. elsősorban a reflexív költői kifejezésnek kedvez. de nem foglal magában eleve meghatározott esztétikai értékelést. mint a romantika felbomlása után.akár a vocativus. mint a Héphaisztosz. hanem tanúsították a reflexív költői kifejezés roppant lehetőségeit is. amit az oktáva sejtet. legnépszerűbb és legjelentősebb versei között is találunk szonetteket. s tompa asszonáncai olykor már Illyést anticipálják (például Esti szonett). s lehet a kifejezés tényszerűen leszűkült. ünnepélyessége a szonettben mint dalformában különleges hatást tesz. 1981. Homérosz vagy a Listius Lászlót megjelenítő Régi magyar irodalom a szerepjáték álarcában. (HEGEDÜS.rímkezelésűeket. Tabódy Zsoltnak: a b a b / c d c d / e f f / g h h. m. De első köteteiben. amely költészeti folyamatok leírására és történeti érzékeltetésére alkalmas. néha azonban éppen szonettjeiben már előfutára volt egy modernebb rímképzésnek. leghíresebb. Tóth Árpád és Kosztolányi mennyi erőfeszítést tett a személyesség és a tárgyi-érzéki közvetlenség helyreállítására. Tóth Árpád 1920 után már alig írt szonettet. az 1930-as évek derekától kezdve felhagyott vele. azt írja. Éppen ezért figyelemre méltó az a tény. Klasszikusai. Rába György. hogy a Héphaisztosz-ban az önítélet jelzőin átsüt a személyes balsors. A rímhangzás tekintetében legtöbbször a szimbolista zenei hatás eszményét követte. úgyhogy a reflexív és nem reflexív indíttatású líra megkülönböztetése egymástól olyan irodalomtörténeti megkülönböztetés. Babits legtöbb szonettjét pályájának első szakaszában írta. 304) Személyesség és tárgyi-érzéki közvetlenség a reflexív tudat közvetítő lánca nélkül jut ezekben a belülről megteremtett integráció közelébe. az elsőt 1904-ben írta. hogy egy alapjában véve emotív megnyilatkozást kapcsolnak át a referenciális csatornába. 223) A Krisztus-képre című versben a szextett kifejti és megmagyarázza. A második személyű beszéd . A szimbolista francia szonett ösztönzésére megújuló magyar szonettköltészet a Nyugat első nemzedékének lírájában zömmel ugyancsak a reflexív kifejezés körébe tartozott. csaknem mindig ilyen félrímrendű szonetteket írt. A történeti szempont lényege itt abban áll. mint a Hegeso sírja vagy A Lírikus epilógjá-nak egész költészetállapotot összegző vallomása vagy éppen a lírai vitát folytató és a műfajt is elhelyező Szonettek. esztétikai színvonalát. Ez azonban nem befolyásolja a megvalósulás szépségét. Ronsard. Új szonettek: a b b a / c d d c / e f c / c c c. ahová a műfaj hagyománya is rendelte. aki ezt is pontosan érzékeli. (JAKOBSON. amit e versforma jelentési határhelyzetének neveztünk. 274-276) Ezeken a reflexív kifejezés uralkodik. ugyanabban az évben. akár az imperativus igemódjában történik . lehet maga is a költészet választott tárgya. sőt ezen felül is leleményesen szerkesztett újabb és újabb licenciákkal szabálytalan rímképleteket. hogy ennek ellenére Babits. hogy a reflexív tudat mint az ember érzelem. a személyesség és a tárgyi-érzéki közvetlenség eltávolodásakor. s a „lírai hév és drámai konfliktus két pólusa közti történés kozmikus rajza egyszersmind az objektiváló költői eljárás diadala”. de addig többfajta változatot végigpróbált a baudelaire-i ösztönzésű félrímrendű típustól kezdve. Marcus Aurelius: a b a b / c c c c / d e e / d f f. de még inkább kulturális élményből táplálkozva és élményt-gondolatot tárgyiasítva kitört a „bűvös körből”. és ami evvel együtt jár. 1969.és tudatvilágának egyik megnyilatkozása. míg az érzelmek reflexív kifejezése úgy történik. de az olyanok. a reflexivitás kiiktatására vagy legalább tompítására a szonettekben. mint a reneszánsz lírában. sok más lehetőség között. Az alapvető és túlsúlyban lévő reflexív beállítottságot a megszólító verssel sikerült feloldania: ennek beszédhelyzete a propemptikonban és az ódában alakult ki. Ez a vers egy megtekintett festmény által kiváltott . szinte egyetlen lehetősége. akinek a pályáját végigkísérte a szonett. Dante. (Például Nagyvárosok magánya: a b b a / c d d c / e f f / d e d. (I. 1978.

hanem a kényszerűség és szükség alig átléphető bűvös köre. s ennek az erőfeszítésnek a mélyén a válság tudata világít. mely feloldott önmegszólításnak nevezhető annak okán.: ezeknek erősebb és közvetlenebb az érzelmi tartalmuk. A szonett megújulása és fölívelése a századelő költészetében. s áttöri a reflexív tűnődés gyűrűjét. Az önmegszólító vers helyreállítja a versbeszédben a személyességet és a tárgyi-érzéki közvetlenséget. mint például a Hímzés. és mint ilyen egyfajta öntudatlan válasz az azonosságválságra és szerepkrízisre és arra. A kötet címadó ciklusát hét egymásba kapcsolódó szabályos szonett alkotja. feltárul és megvilágosodik előtte a krízis természete és törvénye.közvetlenséget feltételez és közvetlenséget valósít is meg. első kötetében mindjárt csaknem félszáz olvasható belőlük. sőt a második négysorostól kezdve egyetlen hosszú körmondat köti egybe a verset. a válságba jutott élettervvel és szereppel. De győzedelmesen nem képes fölébe emelkedni. vihar!. s az élmény az intellektuális feldolgozásban fölemelkedve és kiterjeszkedve a költő általános léthangulatának bemutatására kínál alkalmat. hol újra odafordult hozzá. BÉLA. azáltal hogy felfeslett a lírai személyesség és tárgyi érzékletesség szála. A reflexivitás a romantika felbomlása után nemcsak egyike a tartalomhoz igazodó és alapjában szabadon választható költői kifejezési lehetőségeknek. hanem Kosztolányi szonettjeiben töltött be megkülönböztető szerepet. 1979.akárcsak mindenfajta második személyű felszólítás . Az 1920-as években ismét visszaszorult és kevesebb szerephez jutott. Az önmegszólító vers hősies erőfeszítés arra.mint Vas István írja . mint az Ó. nagyobb részben a szimbolizmus ösztönzésére ment végbe. Vígasz!. Hold. s ezek zengésében a szonett is a megunt múlt folytathatatlan kellékei közé került. hanem német eredetű dalformáinak jármát segített lerázni. s csak a Számadás-ban tértek vissza. hogy forradalmi tartalom nem a szabad vers laza. A második személyben megszólaló versek között van egy-két önmegszólító vers is. Hamarosan megszólaltak azonban idehaza is az avantgarde irányzatok harsonái. hogy a költő kitörjön bekerített helyzetéből (szinte mindig van is benne valami pátosz és retorikusság). hogy magyarázatképpen előrebocsátja: „Szólongatom olykor magam.. ami ebből a költészetre hárult. . s nem alkot rímrendszert a másodikkal. Az Esti szonett megszemélyesítéses tájkép. A múmia. noha tartalmilag éppen a válságról és annak megoldatlanságáról szól. Az első négysoros külön egységet képez benne. De még ekkor sem apadt el egészen.” Az önmegszólítás azonban nem nála. mint Németh G. de a Meztelenül című kötet környékén teljesen eltűntek. s a hétből hat (a negyedik kivételével mind) önmegszólító típusú vers. A szegény kisgyermek panaszaitól a Kenyér és bor-ig csak egy-kettő bukkan föl. A felszólítás mint e verstípus mélyszerkezete . a szókincs viszont a magyar szimbolizmus szótárából való. „A dacos vállalásban kegyetlen kényszerek lebírása a tét” . Csokonai stb. Jöjj. 1970. A költő ráébred helyzetére.. Béla ír róla.írta Kiss Ferenc e szonettekről (KISS FERENC. a versen belül csak az indulat és érzelem mesterséges felajzása révén sikerülhetett a megoldás ábrándját kicsiholni. a gondolat és érzelem csak közvetett módon van benne jelen. s később hol elfordult e műformától.akkor is azt hirdette. mégpedig kései korszakában. az 1920-as évek első felében ismét megszaporodott a számuk. A reflexió a gondolkodáson és érzékelésen való tűnődés. A Merengéshez. 540) -. hanem a szonett kemény formájában érvényesül. Juhász Gyula mellett ő írta a legtöbb szonettet az első nemzedék költői közül. (VAS. a Nyugat hőskorában kisebb részben a parnasszizmus. E reflexív kifejezésű versekétől egészen eltérő hatást tesznek az olvasóra a megszólító versek. s az avítt nép-nemzeti iskola unalomig koptatott és nem is magyar. mint a megelőző évtizedben. Sőt akadt olyan fiatal költő. 629-631) Ez a felszólítás emeli a reflexív kifejezés fölé ezt a verstípust. Az önmegszólító vers tulajdonképpen önfelszólító jellegű. hanem az egész társadalomra tartozik. önfelszólítás a szembenézésre a beszorított „én”-nel.tudatállapot leírása. Marconnay Tibor. Berzsenyi. kényelmes soraiban bontakozik ki. (NÉMETH G. mert a diadal kivívása nem egy-egy versen vagy költőn fordul meg. A bonyolultan egymásba fonódó hasonlító-vonatkozó mellékmondatok indái a szecessziót idézik. aki . noha tárgyiasabbak az előbbieknél.

esetleg egy új. De 1935-től újra megszaporodott a száma és jelentősége is. mégpedig messze túl azon a reális határvonalon. hanem ábránd. a második és a hatodik egyes szám harmadik és többes szám első személyben. amikor azt írta róla. és finom költői sejtése aligha csal (VAS. lázadó periódusát követő klasszicizálásé. 1922-ben több mint huszonötöt teremtett a zárt formákhoz vonzódó ihlete. egy-két reform megvalósítását. Előtérbe került az elődök által kikovácsolt formák képzettársítási köre és megidéző lehetősége. A korszak alapvető létfenyegetése. s akárcsak Kosztolányi Számadás-a. akit később. melyek ciklussá bővülve a Rend a romokban című kötetének jellegzetes hangját ütötték meg. egész Európa volt a tét. illúzió és csodavárás változtatta szívszorítóvá. A szonett ismételt megújulása beletartozott abba a folyamatba.forradalmisága és költői jelentősége egyaránt hamar elpárolgott. Németh László már 1927-ben pontosan ítélte meg költészetét. de jobbára csak a nyelvészeti kutatás figyelmét keltette föl. a harmadik és az ötödik egyes szám és többes szám harmadik személyben. I. 81-82 és 210). bizakodó. Később pedig . melynek az antik sorfajok és strófaszerkezetek feléledő kultusza is része volt. amit a forma és hangzás jelentési határhelyzetének neveztünk. 1923-ban pedig egyebek között megírta A kozmosz éneke című szonettkoszorúját. a szorongás és félelem légkörében a klasszikus zárt formák figyelmébe kapaszkodott a költő. lemondó mozdulatában. hogy túlzott kép. széthulló. Szabolcsi Miklós írt arról. az új középkor fellobbanó máglyatüze ezektől nem látszott csillapodni.tudvalévő . Ez már a modern magyar költészet új korszaka. E versekben mindenekelőtt Juhász Gyula ösztönző hatása érződött.1981. ezen a tájon aligha lehetett bízni. 241) József Attila kezdetben ugyancsak sok szonettet írt. a középkori állapotokba visszaszorított rétegek némi felemelését. bár lényegi különbségek is vannak a két nagy költemény között. 1981. de az előbbinek van uralkodó szerepe. A pusztuló. mint bűverejű gyógyfüvekhez. hanem az absztrakcióra hajló agy különös statisztái”. a Nyugat 1936-os évfolyamában jelentek meg azok a tizennégy soros versei. Illyés nagyjából ugyanakkor fordult e műformához. szinte mágikus hatást tulajdonítottak a nemzet és a földrész kulturális örökségének. I. A tett és küzdelem csak részletekre érvényes megoldást kínált. sokszor áttekinthetetlenül bonyolult és zsúfolt mondatok torlódnak benne egymásra. Túl a nemzet sorsán. 1970. a középső. hősies. csakhogy ezek a színek nem a meglepett retina ujjongásai. hogy a többes szám első személy uralkodik rajta. A váltakozó beszédhelyzetek szimmetrikusan helyezkednek el benne. (SZABOLCSI MIKLÓS. kiegyenlítődésé. az első és a hetedik egyes szám első személyben szól. József Attila az 1930-as évek közepétől kezdett el újra szonettet írni. E szám szerint tizennégy . Úgy fordultak az európai művelődés évezredes közkincséhez. József Attila hét szonettje közül egy sem önmegszólító típusú vers. kimért és számító józanság jellemezte. 207) Az ő szonettrajongása az 1920-as években azonban inkább csak mosolyogtató különcködés számba ment. Szerkezetét és fölépítését tekintve Vas István Kosztolányi érintését feltételezi rajta. Az 1937-ből való Hazám a nagy összegző versek közé tartozik. hanem mind reflexió és meditáció. hét szonettből áll. az avantgarde lelkes. alulról feltörő értelmiség útnak indítását ígérte. A klasszicizálódás időszakát éppen nem hűvös. a negyedik szonett pedig úgy szól váltakozva egyes szám harmadik személyben és többes szám első személyben. 1937-ben öntudatlanul is erre utalásul éppen egy szonettformába öntött szép versben búcsúztatott el. A koszorú a modern magyar líra műfaji érdekességei közé tartozik. Kosztolányi Számadás-ával nem csekély benső rokonságot mutat az 1935-ből származó Légy ostoba! az önmegszólítás és önfelszólítás keserű. hogy „olykor a színek lázát éli.és hasonlathajszolás jellemzi. mint mélyebb tartalmú és esztétikailag jelentékeny alkotás. úgy látszott akkor. Mert másban. 1963. (NÉMETH LÁSZLÓ. inkább formai mesterteljesítmény volt. szétzilált világban. 476) 1924-től kezdve több mint egy évtizedig nem tért vissza József Attila költészetébe ez a Gyöngysor című versében drágakőnek és antik gyöngysornak nevezett forma.

az oktáva első szakasza az élet hívásainak kusza összevisszaságát állítja. Egyedül Somlyó György költészetében tölt be e forma figyelemre érdemes szerepet (különösen szépek a Talizmán szonettjei). Igaz. Franciásnak. Az elvont tárgyiasság versalakító módszere olyan irányban tágította tovább a reflexív költői kifejezés lehetőségeit. s az 1932-es Te meg a világ című kötetében jelentkezett velük. amit Baránszky Jób László állít. vagy éppen úgy próbálta elkerülni a gondolati visszahajlásokat. Itt-ott felhangzott az önmegszólító vers keserű.darab tizennégy soros vers az angol szonetthez áll közel. Az Újhold költői. 1972. hogy első szonettjeit 1929-ben és 1930-ban írta. mint a reflexív kifejezéstől való eltérés egyik eshetősége. Az irányok. 449): mindketten a szonettek alapvető reflexív jellegét ragadták meg. de a modern magyar szonettirodalomnak Weöres Átváltozások ciklusa mellett mindenképpen ez a legnagyobb szabású műve. valójában alkati tulajdonságokból táplálkozó gondolkodásmódja. de ez nem azonos a reflexív lírai beállítottság feladásával. aki a modern európai szonettnek is egyik legnagyobb mestere volt. mert az irodalmi korszakok egymásba folynak és átkarolják egymást. Amikor megpattan a reflexió íve. s bár az ilyen átalakulást nem lehet naptárilag rögzíteni. önmagát szembesítő versek belső áradásában „a szonett. hogy „A huszonhatodik év-ben a halott kedves csak ürügy az önelemzésre” (RÁBA. s nem is lehet egy-egy műformát vagy műfajt pontos társadalomtörténeti koordináta-rendszerbe állítani. a legszilárdabb.egy 1919-ben írott s közre nem adott kísérletet nem számítva -. hogy a rímelés akkorra már egyébként is évtizedek óta polgárjogot nyert szabadossága nem húzza át szonettjellegüket. vívódó.mindig újra és újra megjelent költészetében. s az érzelmi és gondolati tartópillérek különös helyzetét és távolságát jelenti. mindenekelőtt A huszonhatodik év a Tücsökzene oromzatához mérve milyen helyet foglal el költészetében. nem is sikerülnek a versek. Szabó Lőrinc egész lelki beállítottsága és költői gondolkodásmódja eredendően illeszkedett a lelki és érzelmi események és folyamatok reflexív kifejezéséhez. A huszonhatodik év-vel azonban már mélyen benne járunk a második világháború utáni magyar irodalom történetében. mint Juhász Gyula szonettköltészetének java termése sem. aminek tökéletességig fejlesztésére maga a műforma különlegesen alkalmas és vonzó keretül szolgál. 158). Kabdebó Lóránt pedig hasonló értelemben említette „a megismerés kalandját” (KABDEBÓ. A szonett ettől kezdve mégis noha nem legsűrűbben használt és nem alapvető formái között szerepelt . akik erősen kötődtek Babitshoz. iskolák és nemzedékek formateremtő ízlésének belső útjai vannak. hogy késői szonettjei. és sokat tanultak attól a Rilkétől. 1978. ő is váltakozva írt szabályos és félrímrendű szonetteket. hogy a szonett ellentétező mélyszerkezete inkább útjában állt. a legintellektuálisabb forma” sem képes gátjai közé szorítani a szenvedély erejét (BARÁNSZKY. Szabó Lőrinc szélesítette e költészet medrét mindmáig legszélesebbre: vitatható. mondatszerkesztési logikája természetesen illeszkedett e műforma dialektikus mélyszerkezetéhez. Szabó Lőrinc a modern magyar szonett történetében külön fejezet. hogy e százhúsz vers áttöri „az irodalmi intellektuális költészet korlátait”. nem vonzódtak e versformához. de az utóbbiakban is oly erősen érzékelhető a műforma ellentétező szerkezete. hanem a visszahajló ívek feszességére vonatkozik. A Ketrec a b b a / c d d c / e e f / g g f rímképletéhez például tökéletesen dialektikus mélyszerkezet járul. ami a magyar líra klasszicizáló. hanem betör a sorokba az a fajta érzelgősség. de a kor költészetének fő árama a reflexív kifejezés medrében haladt előre. máskor a lételmélet elvont köre vagy a mítoszok általánossága kínált még másfajta kísérletezést. 1980. latinosnak nevezett. pátoszos imperatívusza. Rába György írja. mégis szinte jelképes értelme van annak . de a pedáns verstan rigolyáit nem állja ki. s e gyötrődő. ami ritka kudarcos pillanata e nagy költészetnek. 156). a szextett pedig vagy-vagyok fölé emelkedő életegység elvét hirdeti. a második szakasz az alternatívák szépségét veti ellentétül. Szonettköltészete pontosan egybeesik az avantgarde és a klasszicizálódás korszakváltásával. de éppen ő kapcsolódik leglazábban e különös tárgyias líra . kiegyenlítő fordulata után ismét csaknem egyeduralkodóvá vált.

Nagy László és Kormos István egyáltalán nem írt szonettet. de szonettszerkezetileg nem a szextett utolsó sora hiányzik belőle. az pedig már kortörténeti dokumentum. De a szonett formához azért ők sem egyöntetűen vonzódtak. [Weöres korai szonettjei] Weöres első szonettjei 1936-ban jelentek meg. s ezek is félrímrendűek. s ukrajnai munkaszolgálata alatt úgy kapaszkodott ebbe a finoman esztergályozott formába. Az elnyomóhoz és Az elnyomotthoz ikerszonettje a Nyugat májusi számában. hanem az oktáva második négysorosának negyedik sora maradt el. elkerülte a vele járó ellentétezés kötelezettségét. ezek között legkülönösebb a 155. akik rövidebb-hosszabb ideig az Újhold köréhez tartoztak a harmadik nemzedéknél fiatalabbak közül. és a modern versbeszéd olyan természetes alkotóeleme lett. a magyar költészetben ritka sonetto codatót is írt. Nemes Nagy Ágnes és Rákos Sándor egyet sem írt. Rába György összesen négy szonettet írt. Hajnal Anna himnuszaihoz és fuvolaénekéhez sem illett. mondatszerkesztése és logikája aztán ismét új fejezetet nyitott a magyar szonett történetében. „Erdély! Dunántúl! Lankák! Halmok! Bércek! / mind. Hazám. a Pastoralé-t pedig a szeptemberi közölte. paraszti kezed eredetileg Szonett címen jelent meg. Egyikük költészetében sem töltött be olyan fontos szerepet a szonett.1944-ből még egy érdekes szonett-töredéke is van.volt egy-két furcsa szonetttorzója. abból is kettő szabálytalan. Kiáradt szonett címmel még egy. egy tökéletesen megszerkesztett oktávából kialakított vers -. mint Radnóti a hexameterekbe.aki ugyancsak ritkán nyúlt e műformához .nekik köszönhető. s a zárt formák és a mívesen kidolgozott ritmika fegyelme egész későbbi pályájukat megigézte. ím. Zelk Zoltán összesen négy szonettet írt. hogy az 1956-os gyűjteményes kötettől kezdve Tájkép. és inkább az antik verselés modern költői alkalmazásából merített ihletet. a hadifogságból való hazajövetel után az 1975-ben megjelent gyűjteményes kötetéig mindössze kettőt írt. Vas István és Rónay György írta. mind kimondom. toldalékos szonettet. A háború után felszárnyaló új népi nemzedék sem vonzódott e formához: Csanádi Imrének pályakezdésekor volt még a háború alatt néhány szép szonettje . mint Szabó Lőrincében. 1951 címmel szereplő vers 1951-ben Tájkép. akinek különös szókincse. melyeknek csak az első hét vagy tizenegy sora készült el. hogyha mondlak Téged . Pilinszky János. mely tizenhárom sorból áll. hogy görögségélményét e középkor végi. Radnóti Miklós például idegenkedett tőle. igy lettél. Az Újhold fő árama elkerülte a szonettet. Vas az 1930-as években és 1947 és 1960 között. Juhász Ferenc az 1950-es évek első felében írt szonetteket az Új versek-ben és a Virágok hatalmá-ban./ ki társ voltál.Szabó Lőrinccel együtt . Rónay pedig különösen az 1950-es évek második felében fordult feléje. De a tudatos formakeresésre vall. E versformát a harmadik nemzedék költői pártolták és vitték tovább az 1930-as évekbeli második megújulásától egy emberöltőn át Tandori Dezsőig. A harmadik nemzedék minden jelentős költője hatása alá került az avantgarde lázadó évtizede után bekövetkezett klasszicizálódás folyamatának. összesen ötöt.” . hogy minden keresettség eltűnt a magyar szonettből. Kálnoky az 1930-1940-es évek fordulóján és az 1950-es években. de Szabó Lőrinc mellett ők tettek legtöbbet e versforma fennmaradásáért és korszerű továbbfejlődéséért ezekben az években: nagyrészt . 1944 címen jelent meg.esztétikájához azok közül. Jékely Zoltánnak . Takáts Gyula mindmáig alig egynéhány szonettet írt. a Szívverés a Válasz második számában. melyben néhány soros farokrésszel kibővül a tizennégy sor. Devecseri Gábor bűbájosan és nagy mesterségbeli biztonsággal hajtotta végre azt a formai anakronizmust. mint a stanza. s nem is kísérletezett vele. hogy a Csontos. kora reneszánsz eredetű forma kelyhébe öntve is bemutassa. ami már Arany Jánosnál tökéletesen magyarrá vált. A még ebben az évben . a Shakespeare és Velázquez szelleméhez a Szép Szó márciusban megjelent beköszöntő számában látott napvilágot. A legtöbb szonettet a nemzedékből Weöres Sándor mellett Kálnoky László.írta Irénhez 1942 nyarán a Ha nem tudnálak befejező tercinájában. szonett című vers.

az első ilyen kísérletei közé tartozott olyan versekkel együtt. Weöres felismerte a szonett mélyszerkezetének azt a sajátosságát. 1944. aminek elmaradásáért nem kárpótolja az olvasót a forma képletéhez szegezett bölcselkedés. mert ez a tiszta gondolati kifejezésmód egyszerre engedi el a személyesség és a tárgyi-érzéki közvetlenség fonalát. Herakleitos. 1976. A Mai költőre és a Babér pedig a gúnyos. 1938-tól 1943-ig. amiért Hamvas Béla jogosan elmarasztalta. a Szívverés.” (VÁRKONYI. Ezek a Medúzá-ban közreadott szonettek . lelketlen. figyelemre érdemes még Weöresnek a vers gondolatmenetére vonatkozó megjegyzése is. hogy az Antik ekloga milyen parázs vitát váltott ki még az 1960-as évek derekán is. A vers születése utóhangja. az elsőből még szokásos formai megoldásainak könnyedsége és keresetlensége is hiányzott. hanem maga a tárgy filozofál.a korábbi Pastorale kivételével a kötet leggyengébb versei közé tartoztak. de ötletességben. A pesti ismeretlennek. Weöres ezt próbálta érvényesíteni a Régi bölcsekre című ciklusban. addig a dialektikus természetű reflexióhoz jól kihasználható formai keretet ad. A kötetből ugyancsak kihagyott Pastorale viszont fölényesen kimagaslott a korai szonettek közül. és a magyar erotikus líra egyik legremekebb darabja. Babits és Kosztolányi ösztönző hatásának állított emléket. hogy a kielégülés nirvánapillanatától („Fekszünk. Csöngén. leleményességben nem érték el Weöres magasabb szintjeit.írott Lao-ce a Nyugat 1937. hogy a lírai kifejezés nem reflexív útját kereste. júliusi számában került közlésre. a Beteg unokahúgomnak vagy a Mint vérző medve azt az albumpoézist. mert úgy gondolta. (HAMVAS. Evvel azonban Weöres egyszersmind a líra határvidékére is sodródott. a pécsiek aggályoskodása mégsem lehetett teljesen alaptalan. három kimaradt belőle. 360) A Pastorale avval is kitűnt a korai szonettek közül. Nagyszerűen használja ki a szonettszerkezet belső dialektikus lehetőségét. s a szextettben a „lényeg” szintézissel zárja le vitájukat. mint ahogy a címe is utal rá. Míg 193637-ben kilencet írt. A teremtés dicsérete című 1938-ban összeállított kötetébe ebből az első tíz szonettből csak hét került be. hogy az olvasóközönség túlnyomó többségén uralkodó ódivatú szemérmességnek szóló nyílt kihívás lenne. énhangot szólaltatta meg. hogy alapvetően kedvez a minden díszítéstől mentes tiszta reflexiónak és fel is használta. ezt reflexiómentes filozófiának lehetne nevezni. a Shakespeare és Velázquez szelleméhez. Túl a téma védelmén. Ebből a Beszélgetés akár szemléltető tanpéldája is lehet a szonett dialektikus felépítésének: a „test” a tételt szólaltatja meg az első négysorosban. hogy kísérletezése tudatos komolysággal folyt. milyen számkivetettnek érezte magát otthon. Mindkét vers Weöres akkori gyengébb próbálkozásai közé tartozott. De a kötet kiadását végző Janus Pannonius Társaság nem merte vállalni. „Azt hiszem. Beszélgetés és Váratlan találkozás. Weöres hasztalan érvelt Várkonyi Nándornak okosan megírt leveleiben a vers ártatlansága mellett. De a Pastorale kivételével a korai szonettek alapvetően reflexív versek voltak. A Szívverés egészen az Egybegyűjtött írások-ig nem jelent meg újra. mivel néhány verssel együtt tanúsítja. Noha öt évvel később a Medúzá-t gondozó Egyetemi Nyomda már nem ellenezte a közreadását. hat év alatt mindössze nyolcat (a Rongyszőnyeg ciklusban szerepelt még egy szonettformába tördelt rímtelen tizennégy soros. a másodikban az „ész” ellentétellel felel rá. A teremtés dicsérete és a Medúza között nem növekedett Weöres szonettíró kedve. A következő évben négy újabb szonett készült el: A halálról. ki kellett hagynia. 21-22) A Hála-áldozat-ban Ady. Míg a nem reflexív kifejezésnek a szonett esetében még a szerkezetből következő nehézségeket is el kell hárítania. . ha azt tekintjük.”) magasrendűen visszakormányozza a verset a férfi és nő teljes emberi-érzelmi együttlétéhez. jelentési határhelyzetét arra. valamint a Pastorale. a másodiknak pedig legfeljebb némi életrajzi jelentősége van. tartalmilag a Fairy Spring ciklus felé mutatott. szatirikus hang szereppróbája volt e versformában. amiket levelében Weöres ugyancsak cím szerint említett annak bizonyságául. de azt nem számíthatjuk ide). mint az Alvó leány vagy még korábbról a Plein air. ahol nem a gondolatsor. mint az állatok. a Shakespeare és Velázquez szelleméhez helyet kapott már a Medúza lapjain.

Azóta különböző viszontagságok. az ellentéteket feloldó szintézist. az Egy összedrótozott csontváz átigazított változata. hangulat és lelkiállapot. de líraesztétikailag nem költemény. kettő 1944-ből. A költészet életformáló ereje és hivatása itt nem az áldozathoz és nem is a keresés motívumához kapcsolódik. A Nem élni könnyebb pedig tételes vers. pályatörténeti szempontból nem elhanyagolható. s az értekezéséből kiemelve a tételes fogalmazású.” (. Nem írt belőlük sokat. Bata Imre ezt biztos érzékkel vette észre.” A Pastorale mellett evvel a két verssel került Weöres szonettirodalma először költészetének és kísérletezésének fő áramába.disszertációjának záradékául íródott. szakadékok szélén újra és újra föltűnt a kulturális idealizmusnak ez a békés kiútkereső és az európai hagyományt átmenteni szándékozó jelszava. „Rögtől szívig minden dalol” . sem földeríteni. A tűnődés és filozofálás ellenben vonzódik hozzá. mint egy nő vagy egy költemény”. melyek nem tartoznak már a líra körébe. költészet s ifjúság” értékeibe kapaszkodott a romantika felbomlásának idején. válságok. ami foglalkoztatja. űrbe öltözött. A Marsyas és Apollon és a Hephaistos ezeknek az újabb verseknek a magyar szonettirodalom hagyományaihoz való viszonyát is föltárta: a görög kultúra élménye Babitsot. a Hephaistos (1948). 359) Hatalmas minőségi különbség van a Pastorale kivételével a korábbiak és ezek között. Ebből a László Gyulának című minden mélyebb tartalom híján lévő alkalmi vers volt. irodalmi élmény sokoldalú. Madách Tragédiá-ja már megfogalmazta ezt az eszményt. az Örök sötétség tapad a felszín belső lelkére. s a „Szerelem. legendáihoz.. tételes megfogalmazásának két véglete között az elmúlt korok műalkotásaihoz. hogy a költő éppen szonettben ragadja meg és fejezze ki azt. mint a teljesség. valamint a tiszta reflexió elvont. Ez sem ismeretlen irodalmunkban. amikor az Egybegyűjtött írások összeállításakor a Tűzkút nagy szonettciklusába sorolta őket. az ideák világa nem más. hanem a Weöres költészetét ettől kezdve mélyen átjáró romantikus-esztéta szemléletet testesíti meg. a Marsyas és Apollon (1947).) „gyémánt derűjét semmi el nem oltja. az ideák világát idézi meg benne. ezért ha a tételes kifejezés miatt esztétikailag nem is jelentős. (BATA. . erősen váltakozó szótagszámával pedig nem is „szabályos”. amit puszta logikával nem lehet sem megérteni. Harlequin (1950) és Az ősanya szól ivadékaihoz (1953) már a műfaj más és mélyebb lehetőségei után kutatott.. csak az Egybegyűjtött írások-ban jelent meg. Juhász Gyulát és Devecserit ihlette szonettre. az Elysium-ban négy szonett jelent meg. Az áhított „harmadik ív”. mert nincs szükségük képi kifejezésre. A hallgatás tornyá-ban jelentek meg újra szonettjei.mondja a vers.„nem ésszel: lényével válaszol. hanem a szerelem és a nő ideáját vonja képzetkörébe: az élet tépettsége fölött megvalósuló bontatlan egész mint írja . az „árny-nélküli fényt”. A további négy szonett. A Naplójegyzet (Derű) az ehhez szükséges lelki diszpozíciót foglalta rövid tételekbe: „lelkem. Egy érzés és esemény fellobbanó pillanatnyi hatását vagy egy adott és körülhatárolt életteli helyzet által kiváltott lelkiállapotot legtöbbször nem lehet a szonett mélyszerkezetének ellentétező sémájához hajlítani: sok lírai téma adódhat egy költő számára. költőietlen versek közé tartozik. közölni lehet benne olyan gondolati elvonatkoztatásokat. Nem a modern irracionalizmus hírnöke ez a szonett. 1947-től 1956-ig mindössze hatot készített. Az előbbi alapvető gondolatokat fogalmazott meg pályájáról és eszményeiről. Ezen a területen a szonettnek nagyobb a jelentési határhelyzetéből következő lehetősége a lírai költészet tűrőképességénél. A hallgatás tornyá-nak szigorú kritikájú válogatásába nem is vette föl. A pillanatnyi élmény. védelmül. egy 1945-ből és egy 1946-ból. Az ilyen nyelvi kifejezés poétikailag vers lesz ugyan. nem kívánják meg a sematizált látványosság rétegét. hiedelmeihez forduló érdeklődés. valamint a később Derű címre átkeresztelt Naplójegyzet. ami ellenáll a szonettbeli feldolgozásnak. Az Elysium után már csak egy évtizeddel később. 1979. De ezek közül csak kettő érdemel figyelmet. a kulturális. A következő kötetben. gazdag lehetőséget kínál arra. mondáihoz.

a második szakasz. hanem csak lehúzza róla az álöltözékül felvett bozontos bundát. Marszüasz ugyanis zenei versenyre kélt Apollónnal. 120) Weöres szonettjében azonban nyoma sincs vidám dionüszoszi játéknak. elutasító magatartásának egyik tartalmi ismertetőjegye (KIRÁLY. amelyet Athéna dobott el. „REJTETT KINCSEK SZÁZADÁT. mely személyes lelki tulajdonságaihoz. hogy a történet voltaképpen álarcos játékra utal. és arról írt. alkalmas az ellentétező tűnődésre és gondolkodásra. világszemléletének kulturális idealizmusához és a műfaj sajátszerűségeihez egyaránt legjobban illett. 2.A kulturális. erkölcsi süllyedéstől.” [A „Marsyas és Apollon” és a „Hephaistos”] A Marsyas és Apollon a görög mitológiának azt az egyik legkegyetlenebb.” (APOLLODÓROSZ. a legyilkolt szilén után bemutatja a gyilkos istent. 1970. és felszólította Marszüaszt. 10) Kerényi Károly megpróbálta megszelídíteni a vad jelenetet. hanem „vér folyik”. hogy megöli. Amint megkezdődött a verseny. mint Király István kimutatja. valódi arisztokratizmus nyilatkozik meg ebben. hogy a győztes kénye-kedve szerint bánhat a vesztessel. (KERÉNYI KÁROLY. nem is a modern szociológia értelmében felfogott tömeg. Mivel Marszüasz nem tudott így játszani. A szonett ellentételező mélyszerkezete nem az oktáva és a szextett között bontakozik ki. A legyilkolt Marszüasz után a szextett első háromsorosában megjelenik a gyilkos Apollón. különösen 1908-ig a „csorda nép”. még ugrált. negatív integráció. érzékletes. dobolt ezernyi törpe. Apollón lett a győztes: felakasztotta Marszüaszt egy magas fenyőfára. I. mivel eltorzult tőle az ábrázata. körülhatárolt. hogy ő is cselekedjen hasonlóképp. 218 és kk): nem demokráciaellenes. majd a második háromsoros fejti ki csattanóul a szintézist. hanem a szellemi. de nem pusztán hangulati jellegű. mint az esztéta modernség lázadó. akkor nem kell arra gondolni. mint most-ölt békahús. az adott kor legrosszabb . majd lenyúzta bőrét és így végzett vele. késleltetve fejlődik ki. a rossz után a még rosszabb győzelme: lenn ujjongott. 1977. s amikor Apollón megnyúzza Marszüaszt. agyvelő nélkül bokázva. Marszüaszt is megölte Apollón. a második háromsorosban pedig az ujjongó tömeget látjuk lenn. és nem kapcsolódik az elsőhöz. hanem a tétel az oktávában nyolc soron elnyújtva. ami itt csöppet sem megnyugtató feloldás. a vulgus mobile. melyet az Apollodórosz neve alatt fennmaradt Bibliothéké a következőképpen ad elő: „Olümposz fiát. anélkül hogy a gondolat elvonatkoztató ívében szükségképp elveszítené konkrét tárgyát és ami a költői kifejezés számára evvel együtt jár. mely a Juhász Gyula óta már meghonosodott licenciát felhasználva önálló rímrendszert alkot. legbrutálisabb történetét veszi témául. irodalmi élmény mindig tárgyias. hanem a romantika óta jól ismert „mob”. A Marsyas és Apollon-nal és a Hephaistos-szal Weöres rátalált arra a szonettalkotó tartalmi körre. FISCHER. katlanban főtt az óriás husa és sok kis szájban péppé szertefoszlott. 193) Adynál is megjelenik. miután megtalálta azt a sípot. amint egykedvűen. Megállapodtak... aki önhitten versenyre hívta. hanem a rémlátás továbbfokozása. élményrétegre. Apollón megfordította kitheráját. költői szándékaihoz. és teljes egészében fogalmivá válna. 1977. (E. de a pillanathoz kötött. Az „ezernyi törpe” nem a nép. Az oktáva első négysorosa a megölt szilén vérző holttetemét idézi. elhagyná a képi nyelv kényszerét. a „völgyi pokolban”. még tovább feszíti a borzalom látomását: s a nyúzott test. az állhatatlan és alaktalan csőcselék. a győztes fölényes nyugalmával beletörli kését az áldozat szeméremszőrzetébe. csak a szextett első háromsorosa hozza a válaszoló ellentételt. 1964.

nem „szellemi Übermensch”. az olvasóra tett hatásában érvényesül. széthullás és megadó beletörődés általános világállapotában. szentenciózus fogalmazás nélkül. és aki pásztor létére maga is hírneves.és meg is különbözteti elődeitől. tragikus ellentét mutatja be: a vers a teremtő. valamint a kortársi esztéta modernség különféle irányainak túlnyomó többségétől -. hogy a szonettet a mitológiai történettel egybevetve egy keletkezési idejéhez szóló tanmese gyanánt értelmezzük. lehúzó erő. szellem nélküli és minden magasabb cél híján lévő puszta anyagi erők győzedelmeskedjenek a világban. hogy ne az alaktalan. aki az énekes-fuvolás mester Olümposz fia. ő az egyetlen. mind pedig a századelő esztéta lázadóinak. istenek. A vers helyes értelmezéséhez akkor jutunk el. egymás után elbuktak. valahányszor kudarcot vall egy-egy újabb mentőakció és újból elbukik egy-egy nagy ember. A tradicionalizmus gondolatmenetének megfelelően abból indult ki ebben az írásában. és egyes istenek . mert Hamvas Béla. de mégsem a „szent költészet” elvét vallja magáénak. Evolát idézve azt írta. sötét hatalmak betörtek és felgyújtották. Nem a szöveg kifejtett. akik valamikor a szent hely védelmezői voltak. eltűntek és elpusztultak. 1979. hanem a pragmatikai dimenziójában. konok. hogy az ő felfogásában a költő nem magányos kiválasztott.más szóval alapvetően szimbolikus feldolgozásban . a „poéta sacer” jelszavát tűzte zászlóra egyik alapvető esszéjében. amiért persze el is nyeri büntetését az ellentmondást nem tűrő istenségtől. Emlékeznünk kell arra. mind a romantika. felső hatalmak. A költő ezért „sacer”-lény: mint a szó eredeti .színvonalától való eredendő viszolygás kap hangot benne. a művészet pedig nem határolódik el élesen a mesterségtől. makacs következetességgel ismételt. és ő Marszüasz játékát ítéli jobbnak. őrzött és védelmezett értékek fonákját. hogy az emberiség története nem fejlődés. hanem hanyatlás s az utóbbi két évszázadban végleg lángba borult a „Temenos”. akkor a „mob” ennek szöges ellentéte. Weöres romantikus-esztéta szemléletét mélyen jellemzi . aki hosszú ideig jelentékeny hatással volt rá még a második világháború kellős közepén. Az öntudatától megfosztott és félelmes járványba esett tömeg. aki még védelmezi a Temenost. A Marsyas és Apollon nem tartozik Weöres akkori társadalmi. hogy a jelenet egynémely változatában Mídász király is jelen van a versenyen. hanem az emberi teremtő erő fölényét hirdeti. Apollón nem a pallérozott görög elmét. és nem gyártott belőle társadalmi allegóriát. (KENYERES. hanem egyszerűen az önkényes erőszakot. 421-428) A csőcselék nem más. nem a nietzschei értelemben vett művészettípust jeleníti meg a versben. Weöres hisz a művészet különös hatalmában. Ezt azért kell különösen hangsúlyozni. ami megjelenik a versben. politikai tartalmú versei közé. nyelvi jelentésrétegében. ha feltárjuk a benne megnyilatkozó értékszerkezetet. Ha a nembeliség a kor legmagasabb emberi szintje.Dionüszosz vagy más földolgozásokban a természet éltető erejét megszemélyesítő Kübelé . a közös élet szent köre. a társadalom lápvilága. Apollón nem művészetével és mesterségbeli tudásával. a jövő és a fejlődés iránya Lukács György értelmében. Az értékszerkezet a szereplőkön keresztül bontakozik ki. a papi renddel. hogy azok. diadalmasan ujjong. sőt a művész még talán közelebbi rokonságban van a kézművesmesterrel. lesüllyedt világ. szabad szellemű költészet romantikus-esztétizáló eszményét a kifejezett tartalom elutasítása és tagadása révén sugalmazza. és aztán kegyetlenül megtorolja a fensőbbségét kétségbe vonó kihívás puszta tényét. az eltorzult felső hatalmat állítja elénk. hanem a történet önkörében . mint a vallások. összefoglalva az újabb kori esztétaszellem szélsőséges hitvallását. Weöres nem aktualizálta a történetet. az ilyetén egyszerűsítő lebontásra a szöveg nem ad támpontot. szabadon szárnyaló mesterség és művészet szellemét képviseli. Óvakodnunk kell attól. Weöres költészetében mindig vissza-visszatérő.kíséretéhez tartozó táncos szilén volt. mely nem érti már saját igazi érdekeit. Marszüasz pedig. hanem csak ravasz fortéllyal képes legyőzni a fuvolást. mint a szellem nélküli. irracionális erők felszentelt papjával. Egyedül a költő maradt őrhelyén a visszavonulás. messze földön megcsodált fuvolás lett. a zabolátlan. Az elbeszélt történet és minden.fejezte ki (egy értékpusztuláson és általános értéksüllyedésen keresztül) a megőrzendő eszményt: a művészet igazi értékeinek kell érvényesülniök ahhoz. a szent hely.

csinálással. mint a költészet által meghódítandó és művelhetővé varázsolandó terület. fordított sorrendben -. emberibbé változtatja. Neki kell őriznie a szent helyet. hanem sokkal inkább mint homo faber őrzi meg és hagyományozza tovább az emberi kultúra és szellem értékeit. Az ő romantikus-esztéta eszményében a John Dewey értelmében felfogott művészi ösztön a konstruktív ösztönnel és mindenfajta készítéssel. a szextett pedig teljes egészében a magasabbrendű és lezáró harmadik lehetőséget mutatja be. ő is az értékek egyedüli megbízható őrének tekinti a költőt. alapvetően idegen tőle. de egy kasztszerűen hierarchikus rendet hirdetett helyette. A vers a kovácsisten három kalapácsütését. ezenfelül az első szakasz keresztrímeket alkalmaz. ahogy a műfaj klasszikus hagyománya leginkább megkívánja. Hamvas poeta sacere a hagyományos váteszmagatartás irracionális szélsősége. a logosz hatalmával mindig újra és újra megteremtse az ember kapcsolatát a magasabb. (HAMVAS. . Georgén és Elioton kívül nem sok követendő nevet talált az elmúlt kétszáz évben. hogy áldozat legyen. de a költő fogalmát úgy képzeli el. magára vonja a nép elsüllyedéséből felidézett démonokat és belepusztuljon vállalásába. mint egész nemzedékétől. az oktáva két szakasza adja elő a tételt és ellentételt. a poeta sacer feladata passzívan az. félig komolyan szigorú világirodalmi osztályozásokat és rangsorolásokat készítsen (WEÖRES LEVELEI. hogy a szó és kifejezés erejével. és nem ismert semmiféle eleve megfontolt elzárkózást. Hölderlinen. Amit Hamvas a bukások láttán diadalmasan ünneplő tömegről írt. aki baráti levelezésében ugyancsak hajlamos volt arra. A feladat tehát kettős. költői gyakorlatában minden hatást bátran magára bocsátott. amiben feltételül szabta ugyan a nép érdekeinek képviseletét. Weöres nemcsak a hősi mozdulat pátoszát és már-már retorikus dagályosságát veti el. három mozdulatát idézi föl. hogy versének hőse lehessen Marszüasz. és nagy szerepet tölt be költészetében. amikor az Egybegyűjtött írások sajtó alá rendezésekor tíz korábbi-későbbi szonettel kiegészítette a Tűzkút kötet Átváltozások című. történelmileg nem előremutató. egyszerre szent és átkozott. IV. kézművesmunkával kapcsolódik össze (MEZEI. hogy a mestereket. A hasonlóság és rokonság mellett azonban lényegi különbség is van Hamvas és Weöres szemlélete között. a második pedig ölelkező rímeket használ. A másik lényeges különbség Marszüaszra vonatkozik: Marszüasz nem poeta sacer. de máskor is gyakran előfordul. 4): a költő nem mint poeta sacer. kézműveseket és mint később nevezte.). Weörest eredendő eszkatológikus kíváncsiságán keresztül pályakezdésétől kezdve vonzza az irracionalizmus. és hőse lehessen Héphaisztosz. az ősinek és tisztának. 1980. de kizárta belőle részvételük lehetőségét. neki kell magára vennie a nép sorsát. hogy vétkeit nem látja. ezoterikusabb és arisztokratikusabb elveket vetett föl. Hamvas felfogása szikárabb volt. merevebb és dogmatikusabb formában fejeződött ki. Rímrendszere ennek sem egészen szabályos. isteni léttel. Weöres is eszményíti a költészetet. de a vátesszerep. a pásztortáncos és együgyű fuvolás.igaz. harminc szonettből álló ciklusát. Ennek a patriarchális. Romantikus-esztéta szemlélete úgy eszményítette a költészet hatalmát.jelentése mondja. 1943. egyszerűbbé. Mallarmén. Bata Imre is helyesen értelmezve helyezte őket egymás mellé . mert a nép már olyan mélyre süllyedt. még meg nem rontottnak tartott „orpheuszi költészet” hagyományához keskeny ösvényt jelölt ki a világirodalomból. megjelenik a Marsyas és Apollon-ban is. Az áldozat motívuma szintén jelen van benne. E szemléletet illetően a Hephaistos a Marsyas és Apollon kiegészítő párja. mesterkedőket is megbecsülte és bevonta a hagyomány áramába. A tíz-tizenegy szótagos modern jambusi lejtés a forma kódexe szerint van. hanem retrográd eszmének Weöresnél nincsen nyoma. fenséges és nyomorult. cselekvően pedig az a dolga. Amint az ellentételező mélyszerkezet is úgy bontakozik ki. a kovácsisten. hogy félig tréfásan. 1. 117138) A vonatkozások Weöresnél kétségtelenek. Hamvas nyilvánvalóan szembefordult a fasizmus demagóg tömegkultuszával. Weöres. hanem lényegesen el is fordítja a romantikus-esztéta szerep irányát: hétköznapibbá. mert a második négysorosban az elsőnek csak az egyik rímje tér vissza.

mely szinte végtelenbe szétszaladt s a gyors bolygók terét magába zárta. a „sánta”. szárnyalást. Tágas és mégis mély. Két motívumban tér el tőle. a határ talanra az összpontosított. és a tárgyiasítást is végső határig feszíti. Érett. az a lágysághoz tartozó hallatlan szilárdság jellemzi. ha benne alhatik. Az utolsó szó nem a nem cselekvés cselekvésszerű paradoxonjára utal. A három kalapácsütésről szóló versben mindössze egyetlen szó vonatkozik a témául választott mitológiai alakra. a fennre a lenn. Az első pörölycsapás a friss erő. kozmoszra a föld. a gyorsra. emelkedést magába foglal. és többes szám első személyben öleli fel mondandóját. akiről Homérosz más helyeken ír. csöpp rezdülés a két nagy társ tövében. mennyre. és ami a keleti bölcseletben is sokszor megjelent. a kép nem díszítmény a gondolati . 1981. hol tág kút tátong mindennek szivében. hogy Babits erre építette egész szonettjét. Weöres nem szubjektivizál. Az ő Héphaisztosz-ában a bicegő kovácsisten első személyben beszéli el az Olümposzról való levettetésének történetét. szép cselekvésből következő megbékélés és béke szinonimája. A második: a görcsös volt. mint korábbi elvonatkoztatásra törő szonettjeiben. és jelképesen mindenfajta magasabbra törekvést. még négy szonettjének és az Új leoninusok-nak a kíséretében. mely a Nyugat 1919-es évfolyamának első számában jelent meg. csak rezdülés. és a kozmosz meghódítására tör. Másfelől pedig elkerüli az imaginista képzelet túlzásait is. Babits verse tematikailag nem más. ami Weöres értékrendjére derít fényt: a béke és a boldogság. Ez az igazi lehetőség. hanem általánosít és elvonatkoztat. Előadása minden reflexivitáson túl van. ahol békénk lakik. úgy. mely a végtelent ostromolja. a légre. ereje a feleslegben mutatkozik meg: nem lendület. hogy a végtelenbe szökő elvonatkoztatásból és általánosításból visszahumanizálódik. s a tett boldog. s lámpához hasonlítja a kovácslángot. aztán elvonatkozódik és általánosul a harmadik személyű előadás. (RÁBA. Itt tűnik fel a béke és a boldogság jellegzetes emberi értéke is. A „fenn” és a „lenn” ellentétét a „benn” oldja fel. Babitsnál feltűnik Próteusz alakja is. a homéroszi szöveg átköltésének finom szubjektivizálásában rejlik. mint Rába írja. de a szextett második háromsorosa egyszer csak személyes beszédre vált át. mint Héphaisztosz Iliász-beli tizenhat soros monológjának szonetté átköltése. Az oktáva első négysorosának második sora utal a címszereplőre. szökött az első mozdulat: karjának izmát érzé már a sánta. ami egyébként gyakori motívum Weöres költészetében. megfontolt egyensúly jellemzi a verset. még az első négysoros második sorának végén. hanem a harmonikus. mely álmodott fenn-fénylő pajzsokat és rejtett kincsek századát a földbe. 304-305) Babits remeklése éppen az álarcos előadásban. már Lao-cé-nél is. Onnan való. amivel. fürödve az erő fölöslegében. ahogy Homérosznál olvasható az Iliász tizennyolcadik énekében. Ismeretes. De nem mond le az érzékletes képekről. könnyed és szárnyaló. mint a Medeia. A felfelé törekvő lendületet testesíti meg. személyes életsorsára utal. E szellemi elvre felel az anyagi.Lendült. Két lényeges fogalom társul a „benn” princípiumához. amiről Hamvas részletesen értekezett a Fák (1934) című esszéjében. akit Weöres ifjúkora óta olvasott. A „fenn” princípiuma ez. melyekre még olyan nagy mítoszverseiben is sok példát lehet találni. Pinty-csőrnél gyengébb volt a harmadik. A szonett gondolati ívéhez is hozzátartozik. Elgyötörte egy pontra szegzett szívós indulat. röppenőre a nehéz és súlyos.

parafrazálandó gondolatokért mindig bátran nyúlt a világirodalom és a filozófiatörténet legkülönfélébb műveihez és munkáihoz). Weöres munkája azonban már öt évvel korábban készen volt. a francia szimbolizmus más. Mi lehetett ösztönzője és ihlető forrása a hirtelen fellobbanó műfaji vonzalomnak? Mint ő maga többször is nyilatkozott róla. az évtized végére érve azonban egyszer csak nekilendült. 2) A Mallarmé-kötet csak 1964-ben jelent meg. ami még éppen a szimbolizmussal és impresszionizmussal szemben támasztott fiatalkori ellenvetésekre utalt: . Mallarmé hatása is elenyésző volt. Az utóbbiakat Dobossy fordította. 28-29. harsányabb. utána következik a prózavers. tematikus vagy szövegszerű (témáért. Ezenkívül e munka ébresztette rá arra a belső rokonságra is. hogy a fordítói munka során Weöresnek összpontosítania kellett figyelmét ennek a nála addig még különösebben előtérbe nem került formának a kifejezési lehetőségeire. a „fenn-fénylő pajzsok”. majd Tandori Dezső szonettköltészete . de nemzedékének költői gyakorlatát nem befolyásolták. 1977. s magyarországi hatástörténetének legjelentősebb fejezete az Átváltozások. Eliot alapolvasmányai közé tartoztak. gúnyos összefüggésben. Elengedi a mitológia vezérfonalát. mert ő maga az. hanem a gondolat kifejlődésének eleven erőtere: a „gyors bolygók” látványa. voltak évek. Ezért fordulhat át minden erőltetés és szónokiság nélkül az egyes szám harmadik személyű előadás a második háromsorosban többes szám első személybe. Nem a történetet hajlítja finom íven a személyes sorshoz és indulati tartalomhoz. az Átváltozások. 1959-ben tíz szonett került ki a keze közül. de olyan játékos. kísérletet indítóan. de annak poétikailag nem felel meg teljesen. [Mallarmé és a Mallarmé-hatás] Az 1950-es években lassan csordogált és el-elapadt Weöres szonettíró kedve. 1967. így tehát Weöres munkája közben még fokozottabban érzékelhette a szonett jelentőségét. a prózaverseket viszont Dobossy László ültette át. A huszonhatodik év. hanem az elvonatkoztatás körét húzza meg úgy. III. Huszonnyolc szabályos szonettet kellett lefordítania. Weöresnél először az 1951-ben írott Disszonancia című versében fordult elő Mallarmé neve. CZIGÁNY. valamennyi versét Weöres fordította. A Nyugat első korszakában mindenekelőtt Baudelaire és Verlaine hatott. Az érzéki-tárgyi közvetlenség mozzanatai mellett megteremti a személyesség légkörét is. véleményezésre. hogy ki a vers hőse. a hatás tehát. valamint nyolc olyan tizennégy soros verset.közül kettő a francia szimbolizmus valamilyen lenyomatát őrzi.az első nemzedék a Nyugat hőskorában. mely Mallarméhoz fűzte. mely a Tűzkút-ban jelent meg. a „pinty-csőrnél gyengébb” harmadik koppanás. Ez a huszonhárom vers volt az Átváltozások harminc szonettből álló ciklusának magja. SZABÓ. nálunk csak Szabó Dezső remek korai tanulmányaiban jelentek meg. (WEÖRES LEVELEI. mint ahogy hosszú éveken keresztül elküldte csaknem valamennyi versét. Saját irányát tudatosította. akik például T. amiből hét közel áll az angol szonetthez.vázszerkezeten. Mallarmé költői életművének összterjedelmét tekintve a szonettet vezető műfajnak lehet nevezni. A modern magyar szonett történetének figyelemre méltó jelensége. hogy a költő és az olvasó egyaránt belülre kerüljön. Másképpen mint Babits. egy esztendőben a Tűzkút-tal. (CS. de nem kevésbé szuggesztív módon. hanem önkibontó. szabálytalanabb belső irányai. és nem is rajzos illusztráció. hogy négy jelentős állomása . ezúttal fordítói feladatai hatottak rá közvetlenül és próbát. mint pályája során oly sokszor. mint Laforgue-é és Corbière-é. elolvasásra. S. a tátongó „tág kút” képe a vers fordulópontjait köti a képi gondolkodáshoz. A francia költő inspiráló hatása az Átváltozások szonettciklusára elsősorban formai természetű volt: annak révén bontakozott ki. és ugyancsak ő írta a könyv utószavát és magyarázó jegyzeteit is. most sem külsőleges volt. a rákövetkező esztendőben pedig tizenhárom. amiből mindössze kettő volt félrímrendű. hogy egyet sem írt. 942) 1959 tavaszán küldte el elkészült Mallarmé-fordításait Fülep Lajosnak bemutatásra. munkáját. érdekesebb. s az olvasónak nem is szükséges sokat tudnia arról. ösztönözte és mélyítette el.

235. és amit belső késztetésre keresett benne. hogy a fordítás közben ismerte meg igazán. de a fordítások nélkül nem vagy legalábbis nem úgy jött volna létre. aki Poe menyasszonya volt. Olvashatott tőle és róla addig is. akkor tárult föl előtte a francia költő világa. . s noha Weöres alapvető költői célkitűzései nem változtak meg lényegesen az évtizedek során. arra készült. 101-115) Tel qu’en lui-même enfin l’éternité le change. azt majdnem lehetetlen volt a fordításban megőrizni: a legkötöttebb európai versforma tökéletes belső kötetlenségét. ritmusainak. Éppen az hiányzik belőlük. (CHASSÉ. E különös kapcsolatnak és hatástörténetnek azért gipsznegatívja a Mallarmé-könyv. szabadságát. hogy erről a verséről maga Mallarmé készített jegyzetekkel ellátott nyersfordítást. Mallarmé egy csúfondáros rímből mégis egyszer csak ösztönző példája lett. Que ce granit du moins montre à jamais sa borne Aux noirs vols du blasphème épars le futur. ô grief! Si notre idée avec ne sculpte un bas-relief Dont la tombe de Poe éblouissante s’orne. kürtökének. allarménak zűr-miséjén fülem dobja visszahallgat Mallarménak földre-ejtett. Ha az elemi jelentés szintjén nem ütköznék mindjárt nehézségekbe az olvasó. amikor Sarah Helen Whitman. s különösen részletes és tüzetes szövegelemzést készített róla Charles. mert az összehasonlítás munkáját egy egyedülállóan megbízható és hiteles értelmezés segítheti. Fordításai éppen ezért nem igazán ihletettek a versek eredeti szellemében. amikor sorról sorra haladt verseiben. ez a vers egy kis levél a múlt-századi csín cimére. hogy az ő stílusának. mint a szobrászatban a maszkkészítésnél használt gipsznegatív az arcformát: fonákjáról és hiányaival. Hamvasnak éppen fő hivatkozásai közé tartozott. hetvenkedő versből a fiatal Weöres készülődő költői hitvallását és célját olvasta ki (VAS. Ami mélyen megragadta őt a francia költő versalkotó módszerében. messze vezető gondolati elágazásait a fordításnak mint határok közé szorított értelmező munkának szükségképpen le kellett nyesnie. 1954. de nem igazán „Weöres Sándor-osak” úgy. I. aki évtizedeket töltött Mallarmé kutatásával. mondatszerkesztésének. Le Poète suscite avec un glaive nu Son siècle épouvanté de n’avoir pas connu Que la mort triomphait dans cette voix étrange! Eux comme un vil sursaut d’hydre oyant jadis l’ange Donner un sens plus par aux mots de la tribu Proclamèrent très haut le sortilège bu Dans le flot sans honneur de quelque noir mélange. távoli asszociációit. Du sol et de la nue hostiles. csaknem olyan módon tükrözték saját költői indíttatását és a Mallarmétól nyert ösztönzést. szófűzésének. a Le Tombeau d’Edgar Poe-t Weöres fordításával. 1981. ami csak az Átváltozások szonettjeiben valósult meg. Azért érdemes ezt választani. Az elkészült fordítások azonban nagyon érdekesen. félig-meddig elfelejtett kínrimére. rímelésének sajátosságait visszhangoznák. imáénak. amivel igazán megérintette őt Mallarmé költészete. Chassé.Sok hangoknak. nyugodt és kiegyensúlyozott. Vas István e még hosszan tovább folytatódó. Calme bloc ici-bas chu d’un désastre obscur. hogy átültesse angolra. mert mégis beszédesen utal arra. Az eredeti francia szöveg nyelvi felszíne rendkívül eldolgozott és lecsiszolt. 250-252). Ennek megvilágítására vessük egybe Mallarmé egyik legismertebb és leghíresebb szonettjét. de nyilvánvaló és természetes. gúnyolódó. Ismeretes. Éppen ezért a francia irodalomtörténet is sokat foglalkozott evvel a verssel.

hanem kultúrtörténeti. vagy ahogy ő maga angolul értelmezte: „vile writhing”. majd csaknem folyamatossá váló képsorok azt sugalmazzák. A költő szerepe óriási: ő az angyal. Erre a hírvivőre utalt a versnek az az első változata. A himnusz A holló-ra utalt. A költőnek evvel a nagy cselekedeteket végrehajtó életével áll szemben az értetlen és rosszindulatú kortársi közönség („Son siècle épouvanté”: megrémített százada) és talán az utókor is. akit legyőz: nem más. aki megtisztítja a szavak jelentését. hogy az ő korában nagy tekintélyű orvos-filozófus-nyelvész Émile Littré etimológiai munkáit forgatta. Az érzéki-tárgyi közvetlenség helyett ez a szüntelen kifelé irányulás már a szimbolizmus jellegzetes alkotómódjához tartozik. Oidipusz a mitológiai történet szerint megfejtette a kérdéseit. ez azonban már nem nyelvtörténeti képzettársítás volt. az értetlen és téves véleményekkel szembeszállva. A szextettben mintegy megfordul az arány. amikor a költészet „eredeti” és „primér” nyelvét kereste. Rába vagy Nemes Nagy típusú költő tollára kívánkoznék. s evvel voltaképpen az emberi létezéshez tartozó titkokat fejt meg. A fel-felvillanó. a költő igazi mivoltát szeretné nemcsak megmutatni. A himnusz szót azonban később kijavította az angyallal ugyancsak asszociáló „glaive”-re. hanem megőrizni is. Csak az utalások rendkívül bonyolultan szövődő hálója teszi nehezebben érzékelhetővé. és hírvivőt jelentett. Erre vonatkoznék az oktáva második négysorosának első sorában a „vil sursaut” (hitvány felpattanás. s minduntalan olyasvalamire utalnak. Kálnoky. melyből a nyersfordítás készült. Felépítésének nyelvi technikája olyan. annak hangját érezte Mallarmé himnikusnak. amit Mallarmé emel szavakból Edgar Poe emlékére. A költő és a hírvivő összekapcsolása már nyilvánvaló asszociáció. majd a következő sorban a „flot” (áradat) és a „noir mélange” (fekete keverék). A síremlék. mint a magyar angyal is. hanem tisztán parnasszista vers benyomását keltené. hogy ő a képzettársításokat és a mögöttes tartalomra való utalásokat nem a szavak értelmező szótári jelentéséből indítja el. A vers középpontjában a költő áll. mint a Szfinx. Így lesz a megelőző sorban az angyal is azonos a költővel. Az „ange”. aki a szavakból elkészíti az emlékművet. A nyelv fogalmi és imaginista elemei láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz. ami pedig héber tükörfordításból jött létre. amint arra az angol nyersfordításhoz csatolt jegyzetekben külön fölhívta az amerikai költőnő figyelmét. akinek a tiszteletére a síremlék készül. mint a hosszúénekek vagy játékversek Weöres Sándorának képi és zenei ihletére. s ahol a Pléiade-kiadásban szereplő „glaive nu” helyett még „Hymne nu” állt. . varázsital elkerülése végett szó szerint és ragaszkodva a francia participiumos szerkezethez „spell drunk”-nak. Mégpedig két költő. Ő nyelvtanilag csak a szextett többes szám első személyébe rejtve jelenik meg a versben. hanem etimológiai-történeti összefüggéseiből röpteti föl. A köznapi francia szavak etimológiai jelentéséhez fordult. s a fogalmi mozzanatok összekötő szerepet játszanak közöttük. valójában azonban kezdettől uralja az egészet: a szimbolizmus csaknem mindig érvényesülő erős személyes tartalma itt is föltűnik a talányos és sokértelmű jelentéssíkok között. ami nincs jelen. megivott varázslatnak fordított). és egy szakadékba vetette magát. Charles Chassé szerint a versben mélyen rejtett utalás van az Oidipuszmítoszra. hogy a „törzs” szavainak tisztább értelmet adjon. Mallarmé értelmezését az nehezíti meg különösen. kardra. a második négysoros első sorában a hidra és az angyal. a magic potion. Sokat emlegetett ezoterizmusa nagyrészt abból a ma már jól ismert filológiai tényből következik. vagyis a költő-hírvivő híres versére. ami inkább hitvány vonaglást jelent). hogy a szavaknak mögöttes tartalmuk van. az „angyal”. ő az.akkor „kívülről” nem szimbolista. a képek mint kis lámpások gyulladnak ki a fogalmi kifejezések között. Edgar Poe. a hírvivő. hogy fordítása inkább egy Rónay. és az imaginárius kifejezés kerül túlsúlyba. Így a tisztán fogalmi nyelvet használó első két sor végén a „glaive nu” (csupasz kard). a költő Oidipusszal azonos. a hidra pedig a szörny. Erre vonatkozik a Tombeau d’Edgar Poe második négysorosának második sora is: a költőnek az a dolga. latin közvetítéssel a görög aggeloszból származik. mire a Szfinx haragjában felugrott. a harmadik sor végén a „sortilège bu” (amit Mallarmé a kézenfekvő félreértés. és Mallarmé.

a „change” nem változtat. de nyelvileg egészen egyszerű. A megmerevedett s ezáltal absztrahált genitívuszos főnévi-melléknévi szókapcsolatokat például igékkel oldja föl. a „Dans le flot sans honneur de quelque noir mélange” (valamilyen fekete keverék méltatlan áradatában). Ez a lelemény egyszersmind tünetszerű is a műhely módszerét illetően. az nyom és fájdalmat okozhat. színesebb. Éppen ezért figyelemre méltó. Ó föld és fellegek ellenségei.”. Nem érdemes a szövegszerű értelmezés bizonyos félresiklásait felróni. mert az eredetiben a felbontott. vagy éppen egyetlen csapással átvágja a bonyolult igei szerkezetek csomóját: „Son siècle épouvanté de n’avoir pas connu” . A szó etimológiai alapja a latin gravis. súlyos jelentésű francia „grief”-ből angolul „struggle”. A „föld és fellegek ellenségei” nyilvánvalóan értelmezési csapda. Emlékezzünk még egyszer az eredeti költemény roppant talányosságára. tiszta. nem pedig a föld és ég ellenségeiről. mint hydra rándult egykor az angyalt hallva Kitől a nép tisztább értelmű szót veszen A megivott rontást hirdették szélesen Fekete habarék durva habját kavarva. Az eredeti vers víztükörszerű. növelik elvont. távolibbak. 1972. vegyük tekintetbe eloldott gondolatszervező logikáját és tökéletesen kötött versszervező rendjét.” Gondolatilag némiképp leszűkül. egy-egy árnyalattal majdnem mindenütt több. ami gondolatilag ugyan messze vezető asszociációkat indít el. hanem „avat”. ellenséges földről és fellegről van szó. nyelvileg viszont felfokozódik a magyarításban a vers. Weöresnél éppen a nyelvi felszín mozgalmasabb. Nyugodt tömb. de azáltal gondolatilag is zártabbá és . így lesz a „comme un vil sursaut d’hydre” magyarul „mint hydra rándult”. homályos sokértelműségére. így lesz a főnévi értelemben panasz és sérelem melléknévi értelemben nehéz. metafizikus jellegét. hogy Mallarmé az „ô grief” kifejezést „o struggle”-nak fordította. választékosabb.„Meghökkent századát melynek még rejtelem.. Mallarmé képzettársításai végletesebbek. Franciául a „grief” nem jelent fájdalmat.Ezek után vegyük szemügyre Weöres fordítását: Ahogy az öröklét Önmagává avatja. mert e bonyolult tartalmat ennél aligha lehet hívebben kifejezni magyarul a tizennégy sor kötött formájában. és akkor Weöres magyarítását bátran a költői fordítás remeklésének nevezhetjük: a lehetőségek végső határán jár. Weöres fordítása jó leleménnyel az asszociációs ív közepén áll meg. súlyos. a fájdalom kínlódás. de fáj! Ha ezért ideánk domborművet se váj Poe-nak. majdhogynem hétköznapi kifejezés és mondatszerkezet. 468) Az angol nyersfordítás viszont határozott és egyértelmű „Of the soil and the ether (which are) enemies. nyugodt felszíne alatt zaklatottabb és mélyebb gondolati asszociálás nyílik. mint a küzdelem.„tisztább értelmű szót veszen”. (WEÖRES. gyakran latinosnak nevezett mallarméi szórend különös nehézségeket támaszt. hogy égi-földi ellenségekről. magyarul megtoldódik és kikerekedik egy igenévvel. a kínlódás pedig olyasfajta erőfeszítés. amikor a kifejezést „de fáj”-nak fordítja magyarra. ezáltal fokozzák a vers enigmatikusságát. Mallarmé rekonstruált szándékának megfelelően. A Költő meztelen pallossal kelti fel Meghökkent századát melynek még rejtelem Hogy ez a messzi hang a halál diadalma! Ők. hogy vakítón ékeskedjék a sírbolt. mármost ami nehéz és súlyos. Ezt a talányt Chassé egy hosszú asszociációs sorral próbálta feloldani. a zárójeles magyarázat még nyomatékosítja is. mely sötét csapásból ide dőlt Jelezze a határt a jövendőbe szétszórt Káromlás fekete szállongása előtt. amihez hasonlót a francia szó ugyancsak nem jelent. az igeneveket is cselekvő igékké változtatja: „Donner un sens plus pur aux mots” .. de angolul éppen azt jelenti.

Weöresben az inspiráció olyan áradatát indította el a mallarméi költészettel való fordítói munkakapcsolat. De ő nem is törekedett arra. a dolgok alapjáig hatoló bölcs együgyűség viszont rendíthetetlen. Illyés Gyula. de nem utánzásszerűen és nem is beleélőbeleérző szerepjáték formájában.körülhatároltabbá válik: „Fekete habarék durva habját kavarva”. alakcserélő gomolygásban megmutatkozó lényeget. ahol a sor már említett értelmi megtoldásához (az eredetiben nem kavarják az italt és kiváltképp nem a habját. amit már csak saját verseiben lehetett továbbfolytatni és megvalósítani. öntudatra ébresztő szellemi áthasonítás révén érvényesült. a nyelvi felszín nem bűvölte el.„habját kavarva”. a szimbolista zenei hangzás igényének megfelelően (change . Amint fordításain meglátszik. nem is került igazán bensőséges viszonyba vele: ő akkor már a szürrealizmuson túl kereste a modern költészet hajlékony és mégis pontos nyelvét. hanem ellenkezőleg. és az analítikus módszer szigorúbb. Illyés a fordítás közben tulajdonképpen kiírta magából. mozgalmasságához.„bas-relief” halkabb és finomabb egybecsengésének helyén áll. amit Mallarméról el akart mondani. hogy a nagyra tartott és ünnepelt ész felszínes és közönyös. az gyújtotta fel képzeletét. nyugtalan peregrináció eszményét sugalmazza. de nem érvényesült nála a rímhívás és rímkényszer olyan játékossága. hiszen kiválóan ismerte a nyelvet és annak egész kultúráját. glaive nu . de a szöveg enigmatikusságát nem viselte el. A szonettciklus is az átszellemült vándorlás. A fordítói feladatot ragyogó leleményekkel. A vers az „Ész” és „Együgyűség” fejtetőre állított ellentétén gúnyolódik. mint aki már messzebbre néz. egy kicsit felületesen tett eleget a verseket részeire bontó analitikus fordítás követelményeinek. azt mondva. aminek a fordítás folyamatában óhatatlanul szárnyát kellett szegnie.„se váj” rímmel. mert az utalás Poe kedvelt puncskészítményeire vonatkozik). az egységes emberi-szellemi létezést megragadja. az átültetés mesterfogásaival végezte el. Weöres Sándor több mint másfél évtizeddel később már nem járhatott volna el így. hogy „angyalt hallva” . a parnasszizmus fegyelmezett eszközeivel fölvértezett sajátos szimbolizmus nem tett rá különösebb hatást. jadis l’ange . [Az „Ünnepélyes szónoklat”] Az igazi Mallarmé-ihlet nem a fordításokban jutott szóhoz. a távoli utalások és az azok nyomán felvillanó (például a hidra és az angyal említésével kapcsolatos) rejtett képek izgatták. ami a nagy mítoszversekben témaszerűen is megjelent. hanem a saját lehetőségeit kibontó.). Igazi átélés nélkül dolgozott. aki már 1942-ben A francia irodalom kincsesháza című antológiája számára lefordította ezt a verset. de egy kicsit túl könnyen. és távolabbi célra tör. hogy kibogozza a mallarméi költészet tartalmi rejtelmeit. Éppen a többértelmű jelentéssíkok egymásra vetülései. azaz elménk . hogy a fokozatokon keresztül feltárulkozó. mint amikor a karmester egy súlyosabb ütemrész előtt pálcájával felüt. nyugodtságához tartozik a rímek eltérő jellege is. hanem az Átváltozások ciklusában öltött testet. Mallarmé szintén túlnyomó többségében tiszta rímeket használt.étrange. mint a Graduale és A hang vonulása: immár harmadszor rugaszkodik neki a kötetben. a rímhívó szó kívánalma és hatása is hozzájárul. őt maga a bog érdekelte. mely az eredeti „ô grief” . és inkább magyarázó-kommentáló módon átvilágított rajta. neki már akarva-akaratlan alkalmazkodnia kellett a megváltozott műfordítói ideálhoz. Ezenkívül a szextett rímelése visszafogottabb az eredetiben. az Ünnepélyes szónoklat még csak figyelemfelhívó mozdulat. s a felhasznált és alkalmazott poétikai elemek stílushatását is pontosabban érzékelte. s beérte a logikailag biztosan megragadhatóval.noir mélange stb. pontosabb szövegkötöttségei között kellett dolgoznia. mint Weöres olyan könnyű megoldásában. A ciklus élére helyezett szonett. szüntelen mozgásban. A magyarul megszólaló vers nyelvi fokozásához. Vessük el az ész uralmát és koronázzuk meg helyette az együgyűséget? Az „ész” tétele és az „együgyűség” ellentétele után rejtetten és talányosan bújik meg a feloldás a szextett második háromsorosának gúnyos tagadó formájában: „agyunk”. míg Weöresnél éppen itt válik legharsányabbá a „de fáj” .pas connu. Hozzá közelebb állt Mallarmé mondatfűzésének rendje. A ciklus címe ugyanazt jelenti. mintegy utat vágott magának a szöveg rejtelmeiben: egyetlen határozott értelmezés gondolati fonalát emelte ki belőle.

nem olyan volna. s ezért igazi táplálékuk mégiscsak a felszín. a „molyok” pedig a rossz feloldást jelképezik: eszükkel hasukban élnek. gondoljunk csak arra. hideg fogalmak költőietlenné változtatják.. Ahhoz elegendő az értékérzésünk számára leadott általános és elvont jelzés. hétköznapi. mint ahogy a negyedik sorban a hamis eszmény már oly hatalmas. mint Weöres korábbi didaktikus-tételes szonettjeit. 531-550. és kiegyensúlyozódnak velük. és alapul szolgálhat az esztétikai érték számára. s ezáltal olyan nem esztétikai értéket emel ki. (HARTMANN. noha a vers nem lehet fiatal. a „felszín bársonyát” rágják. hanem a mennyboltozat. de valójában az anyagiság és haszonelvűség alapjai ezek. ha „villámba-veszendő” lenne. E láncszerű technika . akárcsak a földgolyót vállán tartó Atlasz.) A megszólítás fogalmi elvonatkoztatását remek ellentétekben szikrázó képek követik. de itt mégsem filozófiaként jelenik meg . költői módjára. HAMER. Figyeljük meg ebből a szempontból az első versmondat szerkezetét: Jelenlevő nagy Ész! kecses veréb-patán a por pillanatai szökdelnek a sötét menny-gömbön. mint ahogy megtestesítheti az igazságot és szépséget. a túlszínezett. hanem önkörében meg is valósíthat. a költő munkájában is irányadó. de ehhez már újra az imaginista kifejezés láncszemei kapcsolódnak. amit ugyanúgy megesznek a molyok. A vers gondolati köre A teljesség felé ontologizáló irányával rokon. mindennapi humanizmus értékrendjének elemét alkotja. Ez a kettő nem jár szükségszerűen együtt. (E. az öncélú és hideg rációval szemben látszólag az alapok irányítják őket. ami testet ölthet a költészetben. nincs oly Purána s igyekvő Appendix mely ne téged imádna: (. más szóval. kötött forma nehezen viseli el a túlzásokat. Ez a fogalmiképi egyensúly felel meg legjobban az intellektuális szonett lehetőségeinek és kívánalmainak. hogy szüntelenül ellentétekbe villanjanak a képek. 1936. mint a megelőző sorban a „felszín bársonyát”. mint egy elfoszló „nagyapa-kendő”.) Ezért is kell különös figyelemmel lennünk kifejtésének versszerű. hanem egy.. Keletre és Nyugatra. de nem húzza le mégsem az elvont bölcselkedés. A fejtetőre állított világban persze nem a föld gömb alakú. nem is társadalomtanként működik . amit természetéből következően nem képes megvalósítani. amit már Mallarmé szonettjeiben is megcsodálhattunk. a költészet sok olyan nemes és magasrendű érték érvényességét pártolhatja és hirdetheti. s nem a felszínes gondolkodás kultuszát támogatná. hogy hányszor szól a nagy költészet a fiatalság tényállásértékének igézetéről. E rövid. míg a szík pazar őrületét beékelt válladon tartod. ha vállalná az igazi felismerések kockázatát. a „veréb-pata” az álnagyság sommás érzéki képe. 1977. dalszerű könnyedségtől fosztják meg. A „villámba-veszendő” emberi elme (a többes szám első személy arra utal: a költészet) a jó feloldás eshetőségét kínálja. mint ahogy az „őrület” is a „pazar” jelzőt kapja. Ezután következik a képsort megszakító „Purána” és „Appendix” tiszta fogalmi utalása a költészetre és tudományra.ehhez túl elvont és megfoghatatlan -. Lényegében ez is tételes gondolati vers. xlix) Az Ünnepélyes szónoklat legfőbb költői erénye a fogalmak és képek műfajhoz illően megteremtett aránya: technikailag ez az egyensúlytartó arány avval a láncszerű egymásba kapcsolódással valósul meg. az esztétikai érték . mert a fogalmak nem telepednek rá nehézkesen a költői kifejezésre. vagyis holt anyag.ehhez túlságosan általános és jelzésszerű -. távolról a Le Journal „porcellán patáit” is bevonja ellentétül az asszociáció körébe.mint Hartmann írja .hozhatna emberhez méltó megoldást. a kép és fogalom egyensúlyára épül.ennek „hátán” jelenhet meg. zsúfolt képek pedig a szárnyaló. A vers a valóságos és helyes ismeretekre törekvő erkölcsi magatartás értékeit pártolja. melyet a költészet nemcsak hirdethet. Majdnem minden jó szonett az érzelem és gondolat. A villámba veszendő elme olyan igaz felismerésre törekvő erkölcsi magatartás jelképe. nem testesítheti meg a fiatalságot. hanem képekhez rendeződnek hozzá. a szabadon lebegő.

varázsos alakcserére indult kalandozó szellem melyebb indítékait deríti fel. 1944. A PRÓTEUSZI ÉLET JELENTÉSE [Az alakcsere kritikai fogadtatása] Ha az Ünnepélyes szónoklat még csak felütés és kezdet. 557). hol Arany János és Babits. Gyermek lesz a gyermekek kedvéért. Szabolcsi Miklós először csak egy filológiai összefüggésre hívta föl a figyelmet 1957-es tanulmányának egyik bővebben ki nem fejtett megjegyzésében. hol buddhista életszabályok vagy a japáni No játék s a középkori misztika. Weöres is ilyenféle varázsló.. elkáprázva tökéletes szerepjátszó és alakcserélő képességétől. A gúny. SZABÓ. 180) Elsőnek mégis Bajcsa András írta le vele kapcsolatban Próteusz nevét (BAJCSA. magaskoronájú.lehetővé teszi. megérintik a daloló sztyeppék és szent őrületű művészek képzelt országai. és Babitscsal rokonította Weöres költészetének ezt a jellem- . hol cseresznyefaágnak látszanak. / mert legelőször oroszlán lett ő. humoros szóképzéseiben is. megszólaltatja az állatokat. mert belső egységüket a lánc fogalmi elemei teremtik meg. még kalandos. Kiss Tamás már az első kötet. most számtalan hűs gyönggyé szerteröppen. hogy a képek ne legyenek egyneműek. a szerepjáték és alakváltoztatás költői lényegét legszebben viszont Cs. LXII) Többfelé ágazott Weöres metamorfózisainak megítélése. Szabó László foglalta össze.” (CS. s párduc. Szabó a varázslatos átalakulások mögött Weöres magyarságára és népiségére vetette a hangsúlyt. Weöres már a ciklusalakító szándék tudatos mozdulatával nyúlt utána: ez növeli súlyát és jelentőségét. amikor leheveredik a tengerparton. s a kezünk kivetettük / már köribé: de az agg se feledte cseles tudományát. s Meneláosz el akarja fogni embereivel: „Hát mi rikoltva rohantunk rá. 1953. A parton Proteus alakoskodik: most majdnem isten. hogy különféle maszkok szemnyílásain nézi a világot. a Proteus már a vándorútra. sőt évtizedekkel e vers megszületése előtt értekeztek bírálói és méltatói költészetének próteuszi jellegéről. 3. 1935. hanem változatosan kavaroghassanak a „veréb-patá”-tól a szuroklét tűzéig és jegéig. De valamennyi változásban megmarad ízes dunántúli hangja. De ez a ciklus zömét alkotó 1959-1960-ban keletkezett huszonhárom szonettnél korábbi vers. a másikkal a japán teaházban. Cs. az 1950-ből származó Metropolis és ez. a Hideg van formai virtuozitását tárgyalva megállapította azt a különös tulajdonságát. Weöres szonettjének hőse? Már évekkel. A vers hőse úgy jelenik meg előttünk. egyik versével a babiloni mondában van otthon. s nagytermetü vadkan: / végre folyékony víz és nagy fa. de minden változatban megmarad állandó.” (VAJDA. sűrüsörényes. és átérzi a teremtmények mitológiáját. sólyomlábán azonban ott van Vas megye aranykarikája. 1947. / és azután sárkány. A vers teljes egyneműsége viszont mélyebben rejlik a kifejezés technikájánál: a szonettet az érvényre jutó költői magatartás szervezi egységbe. (KISS TAMÁS. 264) Vajda Endre a Medúzá-ról írva tért ki erre a jelenségre: „Weöres anélkül. felszáll a fjordokra. hogy hugói rendszerességgel a Századok legendái-t költené újra. ahogy az Odüsszeia negyedik énekében megismerjük. 1957-ből való. Elszáll Kelet-Ázsiába.” Ki is tehát ez a Próteusz. 1958 előttről mindössze két vers került be a kötet szonett ciklusába. ha név szerint nem is a görög mitológia tengeri lényéhez hasonlította Weörest: „A kínai mesék varázslói százféle alakban jelennek meg az elámult néző előtt. Százféle poétái átalakulásában hol a régi virágénekek villannak fel. igazi alakjuk is. Ez teremti meg egyszersmind a képek érzéki-tárgyi közvetlensége mellett a személyesség uralkodó mozzanatát is. most a lehetetlen. most újra híg. hol a finnugor népköltészet. most sziklává mered.. hol kígyónak.

évekkel később . s nem csinál ügyet belőle. (NAGY. de nem hódol be a végletes viszonylagosságokba tévedő.. az is én vagyok nihilisztikus relativizmusát.) Paradox. átváltozási képesség” mélyén valami szilárd és nem változó minőség igazgatja az elbűvölően színes tűzijátékot.. nem kereste az együttműködés és szövetség lehetséges határterületeit. s az ezt hitvallásszerűen összefoglaló szonettet: „A parton Proteus alakoskodik. 165) A korábbi bírálatok Szigeti Józseftől kezdve abból indultak ki.) az ez is én vagyok. a kommunió létrehozása végett . de ezt nem Weöres magyarságának. Ő (. hanem személyiségfelfogását értelmezte. a lelkek felemelése és megművelése. zárt személyiséget fel szeretné oldani nyitottá. individuális széthúzással szemben ellenhullámokat támasszak. hogy magának a jelenségnek sem tulajdonított akkor még nagyobb jelentőséget. a közös vonásokat. hogy a „szinte hihetetlen utánzási. hogy Somlyó „»az egyéniség kiteljesítéseként« ünnepli (. Bata Imre nem Weöres társadalomtanára vetette a hangsúlyt. fontosabbnak érzi az ősi emberi tulajdonságokat.(. Király István az alakváltoztató költői hajlamnak tulajdonított elutasítandó ideológiai tartalmat: a relativista szemlélet és magatartás megnyilatkozását látta benne. A lírai hőst nem az individuális emberre alapozza. azaz Néreus a lét minden alakjába be tudott bújni. népiségének mélyről feltörő megnyilatkozásaként értékelte.Következik ez már személyiségfelfogásából is.. A megtalált vers.. az sem zavarja. Szabó. szellemibbé tenni. hogy az önző elanyagiasodással. Nagy Péter 1961-ben minden ideológiai felhang és előjel nélkül sorolta Weöres alkati tulajdonságai közé. a személyiséghiányt”. költők. 1965. . hogy benne tenyésszen. mint tizenkilencedik századi módon gondolkodik.Szabolcsi Miklós vetette föl a Tűzkút-ról írott bírálatában. elvtelen merő taktikázgatásnak sem. 216) Szőcs Géza esszéjének címével és alcímével is kifejezte. hogy középponti jelentőségűnek véli Weöres életművében az alakcserélő hajlamot. s a sok külön kis praktikus célért törtető.. hogy „a hisztrió hajlékonyságával tud más korok.” (BATA. ami Weöres költészetében a szerepváltozások tündöklő játéka mögött változatlan maradt.vonását. 1959. 1964. hanem annak a számlájára írta. stílusok ruhájába öltözni.írta. Szabolcsi.) minden. mint Szabolcsi Miklós. észrevette. aki mélyen hisz abban. hogy az átváltozások mélyebb tartalma ideológiai és filozófiai kételyeket is támaszthat. Szabó. s abban az eredetire rálicitálót alkotni”. ami proteusi. a Merülő Saturnus és különösen a Psyché megjelenése után még erősebben előtérbe került a próteuszi alkat jelenléte a kritikai megítélés szempontjai között. 1973. 317) Elsőnek . Király akkor csak az elvi ellenfelet tudatosította a szerepváltó tulajdonsággal bővelkedő költészetben. mint az elütőket. Miért? Hamvas Béla írja: »Mert eredetileg is mindenütt ott volt. „Weöres próteuszi hajlamú költő . 1856) A próteuszi alkat megítélésében Király István vetett föl merőben új szempontot. hanem a „belső végtelenben” lelhető meg. aki a közös univerzális áram élményét akarja közkinccsé tenni.«” (SZŐCS. hogy a társadalom gondjai közös összefogással megoldhatók. és a korszerű elkötelezettségről s ebben a kortárs magyar irodalom és szellemi élet általános jelenségeiről szólva vitába szállt Somlyó György Psyché-értelmezésével: azt állította. mikor különböző stílusokat ötvöz életművébe. . Pedig Weöres éppen a Tűzkút megjelenése után nyilatkozott hangsúlyozottan költészetének társadalmi hatású céljairól: „Igyekszem költészetemet súlyosabbá. aminek a kész és látható csak alkalom arra. és kemény mag gyanánt megszilárdult.. 1972-ben a debreceni irodalmi napokon előadást tartott Móricz örökségéről. 2-3) Később. még a plágiumról is inkább középkoriasan. A poszeidóni lét alaptörvénye: a metamorfózis. hasonlít-e valakire vagy nem. Evvel mintegy visszakapcsolta a költői jelenséget. hogy Weöres szerint a gondolkodók és költők által keresett „lényeg” nem a külvilágban. 1972. azaz Proteus. 155) Részletezően azonban nem tért ki erre. versalkotó módot A teljesség felé gondolati körébe. mint Cs. (KIRÁLY.” Ő Hamvashoz csatlakoztatta a gondolat fonalát: „Halios Gerón. látszott. (SZABOLCSI MIKLÓS. Ő a közéleti állásfoglalásra kész citoyenember eszménye mellett tört lándzsát. hogy izolált én-nek bélyegzik azt a poétát. s noha méltányolta művészi jelentőségét. 1976. összefüggővé. akárcsak Cs. (SZABOLCSI MIKLÓS.

s ráadásul még igazat is szól. hanem gyakorlati humanizmus. ha Próteusz alakja a váteszköltő jelképévé formálódnék mitológiai sorsmondó és tanácsosztó szerepének következtében. Próteusz tehát nemcsak alakját képes kénye-kedve szerint elváltoztatni. Szilágyi Ákos. nem hevíti a váteszmagatartás felölthető póza. Weöres szemlélete nem errefelé hajlik. úrrá akar lenni a sorson: ő nem érheti be a jövő előrevetített képével. hogy milyen cselekedettel lehet megváltoztatni a jövőt. Próteusz ismeri a mélységet. Márpedig aki fölött csak Poszeidón uralkodik. „ki a tengermélyt jól ismeri és szolgálja Poszeidónt”. Homérosz azt írja. Tizenkilencedik-huszadik századi feldolgozásokban nem volna meglepő. nemzetet vezető rátermettségét jelképezhetné. amit Király István is képviselt. A szonett nem azt erősíti föl. és jósolni is tud. de túl ezen ismeri azt is. hogy éppen ne az következzék be. aki alaposan tanulmányozta Weöres költészetét. hanem egy másik. hogy nem afféle egyszerű vándor jós. fókabőrbe öltözötten. meg nem értett. és szabadulása fejében elárulja nekik. Meneláosz és emberei azért ejtik foglyul a tengeri öreget. emberré változik. sőt 1970-ben Kossuth-díj jelezte félreérthetetlenül az állami megbecsülést. hanem ennél nagyobb tudománynak is birtokában van. hogy a második sor értelmi-logikai szünete előtt még egy önkéntelen alkalmazott és a szakasz ritmusrendjét megzavaró belső rím tovább is fokozza. ami egyébként bekövetkeznék. és mint Király István idézett. 190-191) Ilyen értelemben az 1960-as évektől kezdve már senki nem izolálta Weörest. 1972-ben tartott előadásában mondta. A helyzetmeghatározás szándéka olyan erőteljes és átütő. s eltűnik az egyéniség vallásos megszüntetésének lírájában”. és le akarja győzni a végzetet. ezenkívül jól ismeri a tenger mélységeit. Az oktáva második négysorosa így foglalja össze Próteusz sajátlagos léthelyzetét: Víz és föld határ-láncára bukik. aki különös jelekből megfejti. ami a szótlanul szenvedő. nem kevésbé csodás és varázsos képességéért lesnek rá a parton. költői rangja is vitán felül állt. hogy mit hoz a jövő. hogy jövendőmondásra kényszerítsék. s e szerelemben sár urává. 1975. elhárította már a Hamvas által sugalmazott „poeta sacer” szerepét is. De a tartalmas emberi életért folytatott munkában. Mindezt tekintetbe kell vennünk.. Az ő Próteusza ezért egyszerre több és kevesebb a Homérosznál megjelenő tengeri istenségnél: versében romantikus-esztéta szemléletének jellegzetességeihez igazítva változtatja meg az eposzbeli jelenet értelmét. a szent őrhelyen mégis egyedül kitartó hősi „sacer-lény” tulajdonságaihoz tartozhatnék vagy éppen a költő sorsformáló hatalmát. Próteusz lényege éppen az. irányító képességét.Csak annyiban vagyok izolált én. hogy nemcsak alakoskodik. A híres jelenetből az is nyilvánvalóan kiviláglik. hogyan lehet legyűrni a végzetet. népet. hogy Próteusz „a tenger igazszavú véne”.. Meneláoszék nem is erre az egyébként szemkápráztató tudományára kíváncsiak.” (WEÖRES. 1971. de menny s mélység közt lakik: ő a tenger. amikor Weöres szonettjét értelmezzük. ismeri a jövőt. 20) [Költészet és szabadság: a „Proteus”] Visszatérve most már a költői tanúbizonyságként megfogalmazott vers jelképeinek köréhez. határozottan kijelentette. nem talált mégsem együttműködésre alkalmas kapcsolatot vele pályájának a Tűzkút-tól a Psyché-ig tartó termékeny korszakában. (SZILÁGYI ÁKOS. hogy életműve „szerepekre hullik szét. A sor belsejéből az első és negyedik sorvéggel egyberímelő „lakik” a mitológiai lény valódi mibenlétét hangsúlyozza. ezért biztosan tájékozódik a jövő titkaiban. amennyiben közösségi küldetésemet izolálják. Meneláosz haza akarja vinni embereit. hogyan juthatnak haza. hogy mit tegyen célja érdekében. ami egyszerre jelenti a világ és a lélek titkait. hogy mi fog szükségszerűen bekövetkezni. az bizonyosan meg tudja mondani. társadalmi és nemzeti értékek jegyében megújuló nem elvont. Sőt az 1970-es évek közepétől fel-fellobbanó viták fölkapták és tovább vitték Király bíráló szavát a személyiséghiányról. azt is tudnia kell. a rossz sorsot. De már láttuk. keblén sarat ringat. egyszersmind kiemeli az utána következő .

modern parnasszizmusba hulljon. és visszatartja költészetét attól. gyengébb és esendőbb teremtés.szavakat. az esztétikai értéket megalapozó magasabb emberi-szellemi princípiumok nélkül. s e motívum vándorlása a Tűzkút-ig végigkísérhető olyan versein át. gesztusokba merevülő váteszszerep rossz alternatívájának elkerülésére vannak másfajta magatartások is. de nem is sorsfaggató. a hivatás részévé lett. bízik a költészet szélesebb körű emberi. Másrészt viszont a Jézus-eszmény visszatartja attól is. hogy a formai mesterteljesítmények törvényszerű röppályaívén egy elidegenedett. de az évtizedek során megnemesedett. de túl ezen a varázslaton. de a művészet teljesértékűségéhez nemcsak esztétikai értékre van szükség. az nemcsak elszigetelődhet. Az a lény. A szépség persze ilyen megalapozó értékek nélkül is érvényesül. s a magasabb általánosítás szintjéről is bizonyos személyes vonatkozásokat társít a szonetthez. vissza-visszatérő eszmei motívuma rajzolódik ki. s ezáltal veti le az öncélú szépség kultuszát is. költőfeladattá vált. ahová maga az élet sem helyezi. Weöres eszménye nem ilyen. pozitívra. sorsmondó vátesz. Evvel töri át végképp az elzárkózó hajlamot. Jézus szintén mediátor. társadalomformáló szerepet tulajdonítson.írta már a Csönge 1933. E lebegő. A Weöres költészetébe szilárdan beépült Jézus-eszmény kétfelé nyilvánít ki meggyőződéses elhatárolódást. a falu fölött / keress: az az én hazám” . a szeretet és a tökéletes önfeláldozás erejével cselekszik. de a kis zeneietlenség belső működési feladata nyilvánvaló: a hangzásról felhívó jelleggel vezeti az olvasó figyelmét a jelentésre. A szakasz második két sora viszont valami nagyobbat és többet sejtet: a szeretet erejével emberré változott tengeri istenségben már újra Weöres egy másik alapvetően fontos. ilyen többek között a már említett citoyenember eszménye. Az elzárkózó szépségkultusz és a pózokba. társítási árama azonban nem vallási kegyelet vagy tudományos megfontolás alapján működik. köztes lét hangulata jól ismert Weöres korábbi pályaszakaszaiból. dimenziók között megvalósítható kapcsolat és közvetítés lehetőségét kínálja. tevőlegesre válthat át egy hiányt. Weöres romantikus-esztéta szemlélete éppen abban nyilatkozik meg. és csak és kizárólag a szépség esztétikai minőségének hódolva építkezzék. De tanításai és csodatételei ellenére nem tömegirányító népvezér abban az értelemben. a klasszikafilológia szempontjából pedig merőben önkényes anakronizmus. május című lírai naplójában. . öreg varázsló. „Az ég alatt. ravasz. a sehová nem tartozás és magányosság panaszában gyökerezik. A Próteusz alakjában távolról földerengő Jézus a keresztény hittételek és vallási áhítat szerint még blaszfémiaszámba is menne. hanem inkább az ellentétes elemek. A szonett Próteusza tehát nem pusztán alakját váltogató. A lebegő. hogy a citoyenember még eredményt érhet el e században. Egyrészt eltökéltségre vall. sőt hirdetett tételeiben sem hiszi. aminek tartalmi szerepéről A hallgatás tornyá-nak nagy mítoszverseivel kapcsolatban már ejtettünk szót. isten akarata és az emberek között közvetít. mint Homérosz tengeri öregje. aki a „víz és föld határláncára bukik”. 1977. A motívum életrajzi eredete a csöngei magányhoz vezet. amit Jézus eszménye sugall. A jelkép egybefoglaló. azé. avval vállal közösséget. mint a Széltornya és a Padlásablak. az utóbbi szó viszont csak gyenge asszonáncként illeszkedik a rímelésbe. mint ahogy ezt Hartmann részletesen kifejti (HARTMANN. hogy mélyen és megingathatatlanul hisz a szépség varázserejében. a vers belső háttérrétegében az a mediátoreszme dolgozik. hanem a költői képzelet törvényeinek engedelmeskedve fejti ki hatását. „ő a tenger”. A motívum mélyén. hogy a költészetnek túlzott mértékű és közvetlen emberformáló. társadalmi hatásában is. túl a tételes valláson. Jézus alakja dereng föl benne. hanem inkább Jézussal rokon. ahogy az Ószövetség Mózese az. aki a közéleti-politikai cselekvés terén keresi a közös gondok megoldását. s a közösség életét irányító pozícióba helyezze. köztes lét nem egzisztencialista határhelyzetként nyilatkozik itt meg. aki mutatványaival elkápráztatja nézőjét. de a gondok megoldhatóságában ő sem kételkedik. és a Tűzkút értelmi és érzelmi hangsúlyával végső soron mégis igent mond arra a kérdésre. 511-531). mert a művészet hatásköre és kompetenciája nagyobb sugarú az esztétikuménál. minőségek. hanem közvetíthet is. Aki a „között” állapotában él. fölemelkedett.

de a versben önkényesen összekapcsolt nevek asszociációs íve messzire kanyarodik.három szóból álló szókapcsolatból kettővel szemben kifogás emelhető a jelentéstani szinten kibontakozó összefüggések szerint. Bírák és bankosok areopágja megméri. a népgyűléssel szemben is. a bankintézmény pedig későbbi eredetű gazdasági fejlődés eredménye. a szókapcsolat egésze mégis tökéletesen és az igazsághoz híven működik az olvasóra tett hatás pragmatikai dimenziójában. A történelmi és mitológiai asszociációk mellett a „bírák és bankosok areopágja” természetesen a szonettsorozat saját találmányú. akkor kiderül. Így . hogy az areiopagosz az athéni legfelső bíróság testülete volt. Ebben a szonettben a birtokos jelzős szerkezet már a . a „Jelenlévő nagy Ész” és az alpári. 421-428) Az „areopág” azonban nemcsak történelmi képzettársítást indíthat el az olvasóban. Az areiopagosz (vagy: areioszpágosz) onnan kapta nevét. elidegenült hideg ráció. akik az „eszükkel hasukban” élnek. ő kér segítséget. tagjai az arkhónokból. a konzervatív erőket támogatta.és fogalomrendszerével is összefügg. Nem meglepő tehát. aki a pénz és vagyon érdekeit képviseli. lesüllyedt utilitarista szellemet és anyagias gondolkodást jelképező „molyok”. A mitológia nem ismert ilyen jelenetet. majd mitológiai vonatkozásokat sejtet. Az előbbi képzettársítások a birtokos jelzős szerkezet birtokszavára vonatkoztak. A tömör és hangulati tartalmával még a történelmi igazságnak is megfelelő kifejezés külön érdekessége. hogy Próteusz olyan ítélkező elé került. 1979. ha a Poszeidónt híven szolgáló Próteusz számára sem ígér sok jót az areopággal való találkozás. de lényegében ő az alárendelt. Arész háborúistennel a nevében még félelmesebb és sötétebb előjelű ellenfél a tengeristent urául elfogadó Próteusznak. jelentettek többé-kevésbé hasonlót. a „bankosok” említése tehát kortévesztő szóhasználat. „a bírák és bankosok areopágja”. Ez az Arész dombján ülésező testület szembefordult a demokratikus fejlődéssel. ezért a demokrácia megteremtése után. amikor Poszeidón avval vádolta. A történelmi képzettársításhoz emlékezetünkbe kell idéznünk. mint itt ezek. (KENYERES. közelebbről pedig a szonettsorozat saját kép.a kötőszót nem számítva . s felemelhették szavukat még az ekklésziával. Ott az embertől eltávolodott. Az areopág. sorsa tűhegyen forog: Meneláosz fortélyos cselt vet. vagyis a legvagyonosabb polgárok soraiból kerültek ki. akik végül fölmentették a vád alól: Poszeidón nem nyerte el igazát. ha nem is szó szerint. hanem Próteusszal kapcsolatban még egy mitológiai vonatkozást is felidéz. s nem érti az emberi teljesedés mibenlétét. hogy ha közelebbről megvizsgáljuk. hogy megölte a fiát. az ötödik században megfosztották előjogaitól. Egész ekkori költői korszakának egyik mélyen meghatározó jellemvonása ez. A szonett areopágja ellenben hatalmaskodó és ellenséges. hiszen az areiopagosz. saját leleményű fogalmainak és képeinek körével is összefügg. s ott folyt le a híres bírósági tárgyalás tizenkét isten előtt. hogy az oktáva első négysorosa után már erősen eltér a vers a Homérosz által elbeszélt mesétől. hogy a „bírák areopágja” fölösleges szóismétlés. de számolnunk kell avval. Ez természetesen nem a mitológiai történetben szereplő Meneláosz. A domb elnevezése pedig onnan származott. és megijeszti Próteuszt.hogy az embernek van-e még esélye a teljesebb és magasabb értékű életre. A szextett első háromsorosában jelenik meg Próteusz ellenfele. hogy az intézménynek az Akropolisztól nyugatra emelkedő Arész-dombon volt a székhelye. de tartalmilag bíróságot jelentett. A szonett asszociációs mezejének ezen a helyen három rétege van: távolról történelmi képzettársítást indít el. A „bírák és bankosok” az előző vers. most a birtokosok két csoportja kerül előtérbe. és rendkívül tömören összefoglalja azt a tudnivalót. A „bírák és bankosok areopágja” kifejezés tehát nagyon pontosan tükrözi a fogalom lényegét. az Ünnepélyes szónoklat két baljós elemére emlékeztetnek. miközben egyik a másikhoz tesz hozzá magából valamit. hogy a mitológia szerint erre a dombra menekült Arész isten. a bíró.

(GAILLARD. vonatkozásait. s e kétanyagú láncra függeszti mondanivalóját. a második a közvetítőre. aztán megjelent a szextett elején a veszélyes ellenfél. A szonett tétele és ellentétele az összeütköző szereplőkhöz. hanem drámai összeütközésre emlékeztető szerephelyzetből ered. a rabsors pedig emberi környezetben vár az átváltozó Próteuszra.vers nyelvtani rétegében szorosan összekapcsolja egymással a bírákat és bankosokat. Egyszeriben szertefoszlik az előző két sor súlyos alternatívájának sötétlő vagy-vagy kérdése: a „bírák és bankosok areopágja” tehetetlen . hullámzó. a fogalmi nyelv teljesen kiiktatódik belőle. és így szemantikai szinten helyreáll a megbillent szonettszerkezet. nincsen mód arra. melyen Próteusz sorsa megfordul. Figyelemre méltó. az egyik a szextett első háromsorosának harmadik sora. igazi felismerésekre sarkalló emberi értelemmel. Az oktáva első négysorosa a csodás alakváltozásra képes varázslót mutatta be. Mintha emberi szabadság nem is létezhetnék. s most. nem támogatja logikailag az áthajlást. Itt világosodik meg Próteusz igazi mivolta és küldetésének jelentősége. A Proteus drámai szonett. a szabadság vagy rabságba vettetés roppant különbségét tartogatja: vagy visszadobják habzó szabad árba vagy uszonyán ember-gúzs csikorog. Weöres Sándornak azok közé a versei közé tartozik. hogy mivel itt most nem egyetlen gondolatot. a költői elemeket a megjelenített drámai szituáció vonzza magához. hogy katartikus megrendülést váltsanak ki. hogy egymástól nehezen elkülöníthetően álltak szemben a „bölcs együgyűséggel” és a „villámba veszendő”. hogy az életben is csaknem megkülönböztethetetlenül egybevegyülnek. s a szonett nyelvi egyensúlyát az biztosítja. A vers jelentésrétege viszont semmibe veszi a nyelvtan szándékát. hogy két külön szakaszba kerül az alternatíva két eshetősége. örökké mozgó terében valósul meg. melyek kifejtésére nem elegendő a tizennégy sor. 1961. hanem a „bírák és bankosok areopágjá”-nak a világára utal. De a vers drámai jellege nem a nyelvi megformálás előterében bontakozik ki. A Proteus értékszerkezete azonban továbbhalad az előző vers értékszerkezetén. távolabbról az általuk megtestesített princípiumokhoz igazodik. azt sugalmazva a jelentés szintjén. De az előző vers jelképrendszerében is oly szorosan társult a felszínes gondolkodás. melyek legközelebb vannak ahhoz. A mondatszerkesztés grammatikája itt a szonettszerkezet ellen dolgozik. hanem áthajlik az elsőből a másodikba. a felismerés mozzanatának felel meg. hanem egy egész drámát kell tizennégy sorba tömöríteni. A szonett ellentétező mélyszerkezete itt nem az elvont gondolat dialektikus ívében valósul meg. hogy a szabadság és az önkény-rabság-elnyomás két különböző közeget feltételez beteljesülésül: a szabadság a tenger habzó. 43) A kifejlet az utolsó két sorba sűrűsödik. hogy az imaginista költői képzelet a műfajtól elütő túlzásokba ragadja a verset. mint az angol szonettben: de minden sejtje tengert párolog: száraz porvert tanyán nem élt hiába. hanem a megjelenő háttérrétegekhez tartozik: előttünk áll a hős és ellenfele. előzményeit. a leírt sorok által keltett asszociációk segítenek teljesebben elénk varázsolni a cselekmény körülményeit. itt a tűhegy. a mediátorra vetett hangsúlyt. A Proteus konstrukciója merőben különbözik ettől. a vers végén a megbízatás értelmére derül fény. Ott a „mély” és „sekély” ellentétpár erővonalai mentén bontakozott ki a vers gondolatmenete. a másik pedig a második háromsoros első sora lesz. a lezáró szintézis pedig az egyik legfontosabb drámai elemnek. A sorskülönbség oly hatalmas. Csakhogy az „ember-gúzs” nem általában az emberi közösséget jelenti itt. Az Ünnepélyes szónoklat finom stilizációja a fogalmak és képek láncszemeit ölti egymásba. aminek jelentése a szavak három asszociációs rétegében bontakozik ki. mert nem engedi elkülönülni a két háromsorost egymástól. más dimenzióra irányítja rá a figyelmet. a hideg észkultusz a puszta utilitarizmussal.

A „zefir rózsaszín fésűje” nemcsak görögös hangulatot kelt. hogy a nyers húst evő és lótejet ivó asszonyokkal kell együtt élnie. mely a régi kínai dalköltészet egyik remekműve. hanem egyszerűen csak képvisel. távolról kapcsolatba is lehet hozni őket a házasságát a barbár környezetben rabsorsnak érző hercegnővel. a „zafir”-tól. s balzsamos illatok / Közt nem lengedez a Zephyr. A „hasadt . De bármi legyen is személyes sorsa. nem szabad. azt a magasabb princípiumot képviseli egész mivoltával. csodás gyógyító képességekről. s minderre súlyosan zuhannak rá ellentétül a következő sorban a „kondában röfögő” disznók. ha gúzsba kötik. hideg észkultusszal és a lesüllyedt anyagi gondolkodással szemben a szabadságot képviseli. „az eltört tükör épségben jut a sírba”. bármilyen körülmények közé kerül. a „zefir”. elképzelhető. kényes hercegnőt férjhez adják egy távoli. irtózik attól. E hitvallás szerint a költő nem lázad. Hszi-csün hercegnő már nem ilyen erős egyéniség. A rímek játékára. küldetéssel „sár urává. nem mozgósít. álma szüntelenül hazaszáll. varázsos szabadító erőről (CHEVALIER. zafir-zefir-kefir-Ofir. mégpedig. tartalmilag pontosan illik is oda. a kefír az állattenyésztő nomádok életét villantja föl. ezt az eszményt sugározza magából. az ő átültetésében ismerjük magyarul A vu-szun nép fejedelménél című tizenkét soros versét. sőt nevetségessé a fordításban az eredeti vers hangulatát a „kefír” szó. egész lényével. 188) A Hszi-csün hercegnő nem drámai szonett. (BATA. mert a hercegnő sorsa sötét és kilátástalan. 1969. a nyelvi kifejezés kedves humorára rá is szolgál a téma. 1979. gúzsba kötik. aztán játékosan társul hozzá a langyos szellő neve. fordítói feladatai között találkozott az i. ám kiegészítheti és gazdagabbá teheti érzelmi tartalmát. hogy a rímre rácsapó „Ofir” az ótestamentumi csodákra emlékeztessen. minden sejtjével a tengert. megannyi mágikus szimbólum tartozik hozzá a szellem szférájáról. úgy. A nomádok tudvalévőleg kancatejből készült kumisszal és juhtejből készült kefirrel táplálkoznak. bármit tegyenek vele. de eszményeihez és vágyaihoz hű marad. A törékeny. A szonett mélyszerkezete csonka. hogy Weöres kiszűr belőle minden epikus elemet. s ennek céljaitól nem tágít. a bibliai kincses országgal. s arra gondol. nem harcol. ami alapvetőnek és véglegesnek bizonyult. Éltető eleme a tenger. hogy mégis hogyan tette volna tönkre. akkor elpusztul. nem képes környezetét átformálóan szerteárasztani magából lényének éltető elemét. lénye nem változhat meg. finom szépségével nem illik. viszolyog a bűzös bőrsátortól. ahonnan dúsan megrakodva tértek haza Salamon király bárkái? Az oktáva e játékos leleményű rímelés négy pillérén nyugszik. e. Weöres humanizmusának és romantikus-esztéta magatartásának kulcsverse ez a szonett. mint Bata Imre írja. hittel. de nem is lehet versenyre kelni. nem is toboroz. a szabadságot. bárcsak hazatérhetne a sárga darumadárral.). 147). második században élt kínai költőnővel. A négy szó négy irányba lövi ki a kulturális asszociációk nyilait. Képviseli önkéntelenül. nem áll szent őrhelyen sem szoborrá merevült pózban. emberré változott”. Itt nyeri el teljes értelmét az áldozat és a távolról felderengő Jézus-motívum. mint a Proteus. a magasabb szellemet. A nemes szomorúságot ezért különös ellentétekkel és humorral elegyítette. Weöres tudta. hanem egyszersmind Berzsenyit is idézi („Nincs rózsás labyrinth. ahonnan szellemi értelemben származik. A szonett erre a történetre épül rá. amelyet a „bírák és bankosok” uralnak. Próteusz sok káprázatos alakoskodása között volt egy. a szabadságot is csak saját közegében. s ha partra vetik. adós marad a szintézissel. Saját versébe azonban merészen bevehette. de hiányzik belőle a feloldás. nem küzd. barbár fejedelemhez. de nem tud megbarátkozni új környezetével. s azt a közeget. A zafír tündöklő égi kő a keleti varázslást és a középkori alkímiát vonja ide. a „menny s mélység közt” nyerheti el. S ha már egyszer ott csillog a zafír. képviseli akkor is. Weöres még az 1950-es években. miért ne rímeljen Ofirral. hanem állapotrajz. ha szabadságától megfosztják. csak a tételt és a fájdalmas ellentételt formálja meg. nem irányít és vezet.Próteusszal szemben. hogy az eredeti vers megkapó. III. Próteusz az embertől elidegenült. azt pedig alig egy kecskerímnyi magánhangzó választja el a szép kék drágakőtől. Egész lényéből a tenger eszménye ragyog abban a világban.

hogy leveti a maszkot. műveltség. Nem olvad benne oly harmonikus egyensúlyba az érzékelhető és az elgondolható. s áttételesen. „szőrt és karmot mereszt a két jégpóluson”. minden kezdődik elölről. [A ciklus íve: alászálló és fölemelkedő ága] Folytatódik tovább az átváltozások sorozata. a reflexiós elme segítsége nélkül mondja. mozgósítást kerülő bizalom hatja át ezeket a verseket. Ennek eszményét terjeszti a vers a szomorú történeten keresztül. s addig olyan. de cselekvés nélküli. Az igazi otthon követelménye a kimunkáltság. A tanítói célzat és stílus a versszerűség ellen dolgoznék. amit a látványból kiindulva mond. amíg az emberiség maga kijózanodik. De nem erkölcstanítói hangon. meddő. megváltásra vár. „a huszonötödik óra fúl kondulásba / s az inga holttest az elsőbe fordul át”. A néptől irtózó arisztokratizmusról szólna a vers? Megint a szöveget mélyen irányító értékszerkezet nyújt támpontot a helyes értelmezéshez.” A világ mindenesetre megváltatlan. Az élet csupa nyüzsgés. amit Kerényi Károly meliorizmusnak nevezett: „várni kell. hogy a korhadt. A szonettsorozat most következő darabjaiban egyre mélyebben szállnánk alá a baljós tünetek bugyraiba. Ez a szonett a Proteus középpontjába állított szabadság fontos kiegészítő értékét mutatja be. elméletiesebb jellegű régiói felé tör. de megint csak értékszerkezetük igazít el valódi tartalmuk felől: azért perelnek. Az a jobbulásba vetett. a hercegnő lelkébe zárja eszményeit. a múltba tűnt emlék kibékíthetetlenül állnak egymással szemben. vagyis a fénysugarakban csillámló víztükör s a hullámok játéka indítja el a képzelet működését. A vers allegorizáló képekben beszél. feláldoztatást megváltói tettnek tekinteni? Hátha az akasztott isten nem igazi megváltó. szenvedést.. Az indító képsorok jelképezéssé válnak. 137-138) A medve-ős ezt így mondja a szonett összefoglaló szintéziseként: Az angyalon szikráz a dér. (BATA. a gondolat elvontabb. s a felismerésekre vezető elme allegóriát keres a kifejezendő gondolathoz. de a XX. A világ megváltatlan. közvetve fölrémlik benne a felhőkakukkvár allegóriája. hogy a felszín nyüzsgő rendezetlensége mégis mindig új formák születéséhez vezet.. hanem csak a „halhatatlan / testlengető gyönyör kék semmi címere. szellemnélküliség. mint Szabó Lőrinc versében. A víz látványa. s amit jelképeznek.. hogy az összefüggő képsorral feleslegessé teszi a reflexiót. nem tágít tőlük. A meddő élet e monumentális képe Juhász Ferenc Könyörgés középszerért. alaktalan és értelmetlen mozgás. és ami evvel egyet jelent. Sötét színekkel festik ezek a versek az emberi világot. így várja. és a kivetettség-otthonosság dimenziójában alakul ki. márpedig a szonett ívének tökéletes kifeszítése itt elsőrendű cél. n. A Proteus-ban megfogalmazott költői hitvallás is mást kíván. A Nyüzsgés ihlete hasonló Szabó Lőrinc A földvári mólón című híres meditációjához.disznó-csülökre” írt valóságos sors és a vágyak és álmok világa. a teljesebb. De lehet-e minden áldozatot. előrehalad. De az elmélkedés itt messzebbre rugaszkodik el a tapasztalhatótól. az soványabb és élettelenebb az előző versek tartalmánál. (KERÉNYI GRÁCIA. talán egy rovar szárnyfedőjén. s az a költészettani vívmánya. jobb életért emelnek szót. s ha környezetét átalakítani nem is képes. 191) Nincs megváltás. századi freskó reménytelensége itt megbékélve oldódik föl abban a gondolatban. Tudjuk már. a „botok verésében”. saját magától egészségesebb lesz”. című versének nagyszerű zárósoraihoz hasonlítható. A következő álarc éppen az. nyerseség. nem süllyed le a kondában röfögők színvonalára. é. beteg ág letörik a tetem súlya alatt. A kivetettséghez és otthontalansághoz tartozik a barbárság. Legföljebb annyi változás várható. gyúl-e felszökő fény. ami a költő szerint hiányzik. 1979.. . mint A kettébomlott Hermaphroditus: a nem nélküli lényből létrejött nő és férfi nem képes új életet nemzeni. bármilyen messze jut is attól. mondja a vers. nem a néphez. szellemmel teltség állapota. Az akasztott isten a hasztalan áldozat komor mementójaként himbálódzik a fán.

1926. s képeik allegorikus tartalmában nyilatkozik meg filozofáló hajlam. az életképet. hanem élethelyzeteket. Nem filozófiaiak ezek a versek abban az értelemben. marad a „fél sors” és a „rossz álom”. moralizáló vagy éppen érzelmi és hangulati vonzalom is. / s a mindkettőt megőrző lyukba térünk / nem tudva már melyik táborban éltünk. és sorolta egyszersmind valamennyit a tárgyias. továbbá akár életszerű. hogy rendszeres filozófiai munkákból származó gondolatokat verselnének meg. józan megszorítással használva mindkét szót. ütközéses kifejtésével. van rossz közvetítés is. a ciklus nem halad előre.ahogy Lukács Goethét idézve kifejtette . nem pedig a különösben szemléli az általánost. mert itt. az ábrázolat képkeretbe illeszthető.Evvel a megfontolással kell olvasni A kilyukadt világ és Az elhomályosult ablak sötét keserűségét. Az életkép szóval ezért nem lehet többet mondani. A versek részletei nehezen értelmezhetőek. a tér-idő viszonyt tekintve rajzszerű vagy festményszerű jellege van. Az emberélet csapdái tárulnak fel. (LUKÁCS. sőt a mediáció megszakadhat. a genre-képet. léthelyzeteket festenek meg a fölvetett gondolatok drámai. verődünk ide. Filozofáló életképeknek is lehetne hívni őket. A meddő terebély szép. hogy az élesen elkülönülő fogalmak műszerével lehessen közeledni hozzá. egyegy pontjukról többfelé indulnak el az asszociációk ívei: ezekben a versekben dolgozik a szonettalkotás mallarmés talányossága és rejtelmessége. A „filozofálás” szó is magyarázatra szorul. tehát bármilyen mértékben alkalmazza is . 1965. mint ő írta. ahogy megnyilatkozhatnék benne politizáló. ezekben a szonettekben él a Mallarmé-vers eleven költészet áramába kapcsolt lelke. az új élet mégsem következhet már be. 54-62. Ilyen borús hangulatú vers A holnap születése. még ha szem előtt tartjuk is azt a mélyen gyökerező esztétikai tényt. a Történelem és a Népvándorlás is. hogy Horváth János Petőfi-könyvében milyen érzékeny és fogékony műértéssel különböztette meg a helyzetdalt. Weöresnek ezekben a szonettjeiben nem is tételre . (HORVÁTH JÁNOS. a leíró tájképet s az alaki ihlet verseit egymástól. csak a vágyakozás őrzi a reményt. Weöres ezekben hüvelyezte ki magának.mintegy nyelvi parafrázisként . spirituális értelemben fogalmazódik újra Ady „Kompország”gondolata.abban különbözik a szimbólumtól. Az ebbe a válfajba tartozó versek allegorikusak. az egyesülés. „borzongva mégis a holt imádottra vár”. a csoda nem mehet még végbe.” Egymás változataiként gyűrűznek a motívumok. A ciklus nyitóhangjai után a versek nem távoli tájak szülötteinek álarcát. A kiszáradó. érzékeltetésének módja költői leírás. a modern líra pedig túlságosan kedveli az eredetileg eltérő válfajok egybevegyítését ahhoz. még abban az értelemben sem azok. / nem sejtve. kicsit jékelyesen zenei rímelésével a síron és halálon túli örök szerelem és szeretet régi témáját dolgozza föl modern hangszerelésben. nem politikai és történelmi. Ismeretes. hanem körben forog a remény és reménytelenség határmezsgyéjén. A fordításokban megelégedhetett a jó nyelvi lelemények begyakorolt. „az anya éledez. a „között-lét” kincsét el is lehet herdálni. megjelenítésének. kicsit gépies. de a valóság még nem változik meg. 388-393) A megkülönböztetés következetes végrehajtása már Petőfi költészetében is elég bajos volt. hanem szellemi. nem is mitológiai alakok maszkjait viselik.a képzőművészeti képfelbontás elvonatkoztatást szolgáló eszközeit. hogy egyik vagy másik rendszerszerűen kibontakozó filozófiai iskolához lehetne csatlakoztatni őket. kicsit lélektelen alkalmazásával. mint hogy a vers alapvetően vagy végső soron tárgyias jellegű. akár éppenséggel élettelen dolgot ábrázol. 676) E fogalmi megkülönböztetés megtételekor azonban nem szabad lebecsülnünk az allegória művészi értékét. szép forgói ropognak. a feltámadás. II. hogy a költő az általánoshoz keresi benne a különöst. a hang néha szokatlan erővel csattan. mint Kölcsey óta a nagy ostorozóké: „Szikrázva fut a gőgös babona / egy világ őszében elüszkösödve”. hány fiát vakon tiporja el”. terméketlenné vált cédrus jelképezi itt az elapadt teremtőerőt. s nemcsak másodlagos lehet a költői beszéd az ilyen előadásban az elvont gondolathoz képest. ami Mallarmé alkotómódjából a modern líra számára hasznosítható volt. amit Lukács evvel kapcsolatban feltárt. „tárgyas” líra körébe. Ezt írja itt le: „vágyódunk oda. Az allegória . mert nemcsak átlátszó tantételek áramolhatnak az allegorikus képből. Bármennyire nem figurális.

maszkok. és bőven szerepelt az alakoktól. s aztán nyomukban fiatalabb nemzedékek: végtelen és kimeríthetetlen lehetőségeket kínált a régi szavak felfrissítése. hanem egybeépül a képpel (ha nem is azonosul vele). feltűnt a drámai építésű szonett. de a szavak versbeli helyzetének átalakítására törekedtek a játékversek is ritmikai. s különös összetett szavakat fűztek a verssorok látomásos képeibe. 204-219) A hajdani Újhold modern lírateremtő kísérlete éppen a Tűzkút és a Merülő Saturnus idejében. s csak valami állandóan érezhető. Weöres és az újholdasok kapcsolata nem bővelkedik a műhelyszerű együttműködés eredményeiben. mégpedig Ady óta a legmerészebbet. összegyűjtöttek egy költői szótárra valót az átalakuló. hanem sejtésszerű. hogy a költő szokatlan szókapcsolatokkal eloldja a szavak megszokott jelentését. mivel a nyelvi rétegek kialakítása és megszervezése. ruhák cseréjéből áll. Rába György és Rákos Sándor akkori verseiben és köteteiben.kész. Ez a csöndesebbnek tetsző költői reform valójában a szavak versbeli helyzetének revolúcióját kívánta. Ezek a szavak csak úgy válhatnak az új költészet elemévé. valósággal föl kellett forgatni hozzá a versben megvalósuló jelentésviszonyokat. mindenekelőtt Nemes Nagy Ágnes. radikális eljárása volt az. személyektől független filozofáló életkép válfaja is.” (BÁNYAI. melyek költészetbeli megterheltsége már olyan nagy. ha versbeli funkciójuk és a »jelölthöz« való viszonyuk lényegesen megváltozik. az 1950-es évek végétől az 1960-as évek végéig terjedő periódusban fejlődött ki érett. 1971. megtisztítása és felújítása. nagy hatású költészetté. s ezt választották az Újhold költői. szélsőséges. hanem bővelkedik belső változatokban is. felbúvárolták a kis organizmusok és a hatalmas galaktikák természetrajzát. belülről sugárzó erő irányítja minduntalan a tekintetet a képek közvetlen tartalmán túlvezető elvont és általános jelentésre. melyet a szavak regenerálására felhasznált. A csoportszervező folyóirat annak idején támadólag vett részt az Eidolon-vitában. a térszerkezeti versek. A mikro. megjelent a műfajba oltott állapotrajz. Láttunk már példát a gondolatot és képet láncszerűen egybeöltő szonettre. A dokumentumok tanúságai ellenére költészettörténetileg mégis meg kell állapítani. ha nem is ilyen mértékben és átütő erővel.és makrovilág nyelve Weöresnél is föl-föltűnt már korábban versteremtő mozzanatként. előre szentenciózusan megfogalmazott gondolatok öltenek alakot. a szavak használatának technikája hasonlóságot mutat az elvont tárgyiasság költői alkotómódjának „külső”. alakok. nyelvi. A szürrealista automatikus írás sajátos alkalmazása. gomolygó és többértelmű tartalom keresi a jelképező kifejezést. versformáló eljárásával. hanem párhuzamosság is van. Volt ezenkívül más út is. s Lengyel Balázs értékelő bírálatai is eltérő költészetfelfogásukról tanúskodtak. nyelvrácsok. mivel az Újhold költői fejlesztették ki legteljesebben. zenei mozzanatokkal. hogy kísérletezésük természetében nemcsak elágazások láthatók. hogy szinte lehetetlen kiszabadítani a megszokott asszociációs körökből. A transzcendenciára. Lényege abban áll. Az 1950-es évek második felétől kezdve újra felívelő magyar líra a költői nyelvújítás kétféle útját járta: Juhász Ferenc és Nagy László új szókincset teremtett. 1964. s ennek következtében megszakadnak az elkoptatott . 169) Weöres többféleképpen is kísérletezett a szavaknak a régi kötöttségek és megterhelések alól való felszabadításával. Ez utóbbi hasonlatként még Weöres „újholdas” verstípusának is tekinthető. mint a korábbi. sőt inkább csak hiányok és ellentétek mozaikjaiból rakható össze. s az elvont tárgyiasság költészetének nyelvi rétegeire a legjellemzőbb. (KENYERES. A gondolat ezért nem él oly külön bennük. Pilinszky János. főleg barokk és romantikus allegorizálásban. a kísérletezés egy másik. Az átalakító munka lényegét irodalomtudományi szinten Bányai János foglalta össze egy Rába Györgyről írott tanulmányában: „Vannak szavak. alakuló. ami a Négy korál II vagy a Tapéta és árnyék nyelvszerkezetében látható. eltűnő népi életforma fogalomköréből. az érzékfelettire való irányulás ez. Ide tartozott A sorsangyalok típusú versek alkotómódja. A modern költészet története szüntelen költői nyelvújításba ágyazódik. valamint a ritmikai ellenpontozás három eljárása után a szonetteknek ebben a válfajában találkozunk a negyedik módszerrel. Ezt a negyediket lehet hasonlatként „újholdas” megoldásnak nevezni. Az Átváltozások sorozata tehát nemcsak helyzetek.

írja erről Bányai’. objektív jellegét. s a közlésmód lesz élményszerű. alakuló.. amit T. a képekkel megragadott és kifejezett versgondolat maga elvont és általános. hanem a tárgytól független: csak szó” . / házak szélén a lég fölhasogatva. romantikusabb. Jellegzetesek A kettébomlott Hermaphroditus sorai: A titkos asszonyi tengerszem összenőtt lágyan-hatalmasan az éggel és a földdel. ha a művészi megoldás magas szintű. de főleg minden irodalom alapvetően mindig szubjektív indíttatású. formát kereső tartalmat fejezik ki. Weöres verselésének alapvetően más a temperamentuma. hogy személyes élményeit fejezi ki. hanem magát a gomolygó. meddő nászban fekve az éggel összeforr mint legyűrt lány hanyatt. tömörebbek lesznek.” A szonettsorozat filozofáló életképei a versek nyelvi rétege alatt azonban jelentősen különböznek az elvont tárgyiasság alkotómódjától. Az elvont tárgyiasság alkotómódjában az elvontság nem transzcendentális irányulásként van jelen. . hogy belülről feszítse szét a reflexív lírát. ami az egyéni mögött közös s a személyes fölött általános. sértetlenül halad. szürreálisabb képeket kedveli. arc-oldal és sasorr eltemetett fakó érmeken a romokban. Eliot az angol metafizikus költőkről írva fejtett ki poétikai eszményként: a gondolatot is úgy kell érzékelni.” A Metropolisban: „Mint színes krém. meredek kocka. hanem közös költői problémára adott válaszként párhuzamosan ment végbe. Nemes Nagy Ágnes nyomatékosan hangsúlyozza. ferde sík. (NEMES NAGY Á. hogy elkerülje vele a reflexív tudatot. jelentésétől elszakadva. azt keresi. (I. 168) A kísérlet nem egymásra való hatásként indult meg.. a test-nélkűli penge / üres szivébe szel.és betűképződmény anyagszerűen válik érzékelhetővé. A költői értékelésnek abban az újraegyesítésében játszik szerepet. 287-288) Weöres filozofáló életképeinek belső indíttatása érzékfeletti. néhány kivételtől eltekintve nincs bennük első személyű ige. pólyások ligete bújtat egy szeretőt. (ELIOT. 1980. ahogy a költői szubjektivitást és élményszerűséget is. mint a rózsa illatát.” A Suhanás a hegedűkön kezdő képsora: „Bomló fehér amint lebegő törzs alatt / izzó sürüsödés éle rásujt. remegve / levegő-lombu fák. medencéje körül lápi szempilla zöldel. m. a reflexivitást mint tágítható és továbbfejleszthető beszédhelyzetet használja fel. Weöres arra használja fel az életkép tárgyiasságát. mint a szerelemnek. S. s szonettjeiben a szó különös anyagszerű átváltozása e belső tulajdonságokhoz igazodott. a mozgalmasabb. összesűrűsödnek.. a szavak csaknem magukra maradnak hangalakjukkal. s hogy minden művészet. mint az újholdasok bármelyikének. mint mindenfajta versben. 835-836) Weöres eltérő véleményen van. A Terror-ban olvashatjuk: ám a fillér-fejű szatócs és házanépe bútorral költözik a tágas hidra-szájba. 1966. s az elvont eszmének is olyan élménnyé kell válnia. Evvel szemben az elvont tárgyiasság költészete arra törekszik. Úgy. s nyelvi érzékcsalódás gyanánt a szó maga mint hang. / élesen szeli cifra cafatokra / henger.képzettársítások. hanem az elvont tartalommal való találkozás élményében testesül meg. látomással teltebb. A képbe foglalt tartalom maga beszél. A szokatlan környezet hatására zárlat keletkezik a jelentési viszonyban. Nem a rátalálás élményét közlik. A kilyukadt világ nyitó sorai: „Külön árkaink s gátjaink miatt / az Áldás tengerét föveny elissza. De néha már az intonáció is közel van az újholdasok jellegzetes stílusához. „A szó nem a tárgy neve már. a tér megsürüdik. A Tenebrae-ben: Csont-moszat sarjadoz a fehér sivatagban.

szellem nélküli. a régi. minden „háttal az elrejtett halálra dül”. A Tragédia legsötétebb gondolata győzedelmeskedik itt a szonettben. Egyvalami mégis dacol az idő romboló munkájával. megoldásul. a meddő vágyak köreibe. A pezsgő élet. ami a sötét erőkhöz tartozik. Ez az elsüllyedt ős-földrész: Gondvána. amit bemutat. s nem volt hozzá más kommentár. minden az enyészeté lesz. BENJAMIN. De itt nincs remény. hol a lázadó istenek megdöntik a trónt. pedig tudjuk. csak a Medusa-fő dermesztő szeme fejezi ki a rettenetet és sugalmazza. s az anya vakon tiporja el gyermekét. hogy a pokolraszállás gyötrelmeit már megélte a század embere. azt. A szextett első háromsorosában ellentételként a múlt. A korábbi századokból. mely a legkevésbé sikerült kísérletezései közé tartozik.Felébredés után csak két szoborcsoportra és egy épület-párkányra emlékeztem aránylag tisztán. Mit tartogathat még az idő. talán egy elsüllyedt földrész metropolisának épületcsoportjai jelentek meg előtte.mint írta . 50-40 épület-részletét és szoborcsoportot mutatott. A vers hőse már az oktáva első soraitól kezdve asszonyával járja végig a stációkat.) Az álom kb. s olyan nagymértékű stilizáláson ment keresztül. ez a pokolbeli malom zokog Vörösmarty versében abból a képteremtő látomásból születve. költészet s ifjúság” varázsos hitét hirdet. mintha csak azt mondta volna József Attila nemes erkölcsű vállaló ars poeticájával szemben. 251) A Jelenlét-ben a rossz fölött a még rosszabb diadalmaskodik. Ebből keletkezett 1947-ben A képzelt város című furcsa. mintha Madách Ádámja nézne szét.. a megváltatlan. lírai novella. Egyik levelében elbeszélte Hamvas Bélának az álmát. hogy az eredeti ihletnek már szinte nyoma sem maradt.. Az Átváltozások zarándoklatában elindul mégis lefelé. néhány részlet Weöres leveléből: „(. az eszkimó-színt vagy az űri magányt? Rosszabbat. gonosz. Weöres egész költészete Éva monológjának jegyében áll: romantikus-esztéta eszménye a „szerelem. és először A hallgatás tornyá-ban jelent meg. mert . mely mintha szét akarna . (SŐTÉR. a baljós jelek. csak reménytelen látszat. A Metropolis-ban az ív mintha már kezdene a mélypontról fölfelé emelkedni. mint Ádám Évával a történelmet. szükség van olyan költészetre is. otthontalan világba. végsőig feszülő harmónia. ami allegorikusan utal a rombolás és pusztulás elemi erői fölött győzedelmeskedő magasabb értékű életre. 149) A vers képei egyszersmind emlékezetünkbe idézik Weöres egyik korábbi kísérletét is. A szonett értelmezéséhez vissza kell térnünk az eredeti álomelbeszéléshez. akkor tükörképül kell hogy legyen malma a pokolban mindannak. Az oktáva első négysorosában a léthiánytól hajtott „pokoli szélmalomba” ütközik a tekintet: ismerjük a motívumot. a lesüllyedt. mindannak. hogy az utolsó pillanatban mégis megálljt kellene parancsolni a szakadék előtt. ódon vagy talán már csak romjaiban létező épület. Íme. de inkább felhígult. ami rossz. s megölik atyjukat. 1969. A Medusa-fő komoran dörgi a szextett második háromsorosában. . A feldolgozás során az eredeti anyag kibővült. Ez a művészet gyökeresen különbözött minden ismert művészettől: robbanó derű jellemezte. mint a Marsyas és Apollon-ban. De itt az értékszerkezet még rejtekezőbb módon működik. a mesés tündérsíp hangjából merített reményt. Az oktáva második négysorosa a görög mitológia titántörténeteit idézi. hogy csak az életet kioltó öngyilkos mozdulat választása létezik. hogy az indiai Kudserat félsziget és KeletAfrika közt elterülő földrészen vagyok. Később a levelet vissza is kérte Hamvastól. A sorozat közepén elhelyezkedő Jelenlét ér el a mélypontra. melyben egy mozgalmas város. hogy ha a mennyekben isten igazságosztó malmai őrölnek. anyaguralmú közegbe. varázsos hatalmát hirdette. Még az Eidolon szélsőséges szürrealista kísérletezésének idején megpróbálkozott álomvers írásával is. de az összkép jól bennem maradt. különösen a barokk kor irodalmából jól ismert rommotívum villan meg a vers záróképében. hol tobzódik a zűrzavar. amit Sőtér István a Tragédia lírai csúcspontjának nevezett. a tépett lélek. nincs feloldás. bűbájjal oldja a szenvedést.A Magyar etüdök nyitódala a költészet mágikus. mely játékkal. a sok elillanó nem valóság között van mégis igazi valóság: az „ódon templom”. bűn és förtelem. ha folytatódnak a vers hősének szenvedései. (W. mint egy hely-érzés. az ősvilág képei után egy pillanatra fölrémlik a jövő. 1979.egy prózai munkán dolgozva fel akarta használni.

melyet sűrűn kereszteztek függőleges hullámvonalsorok a párkánytól a földig. A képzelt város nem merítette ki a téma lehetőségeit. mintha a rokokó témát egy kubista festő dolgozta volna föl a maga módján. sőt az explóziónak érzését kelti. körülöttük tagbaszakadt. nincsen semmi köze hozzá. A rokokó hajlított vonalait és fodrozódó díszeit a kubizmus jellegzetes geometrikus idomai váltják fel. hogy a látványban felrémlő épületek körül nincsenek emberek. Emlékszem egy vízszintes. hogy az épület a súlytalanságnak. Az oktáva városleírásának stílushangulata elüt a levélbeli városétól. Az épületek alapszíne villogó fehér márvány. Az ábrázolásbeli hagyomány szerint az álomképek egybemosódnak. de bájt és kéjt idézve viselik a pillanatszergyár termékeit.. cikcakkos párkánysorra. ferde sík. de a kép olyan. Az álombeli látványnak a levélben elbeszélt élénk színeit a szonett első sorában a „mint színes krém” hasonlat foglalja magába. természetét az eltérés és hasonlóság együttesen alakítja ki. kifejtett és részletező. mégis óriásinak látszanak. amiről ott szó volt: Mint színes krém.. s legtöbbször határozatlanok és körvonaltalanok. házak szélén a lég fölhasogatva. élesen szeli cifra cafatokra henger. IV.repülni az örömtől. hogy élnek-e alatta. Költészettanilag mellékes. mely a költői magatartásra nézve kulcsversnek tekinthető Proteus-nál is régebbi keletkezésű. Hasonló csoportot láttam egy templom belsejében (. felnőtt isten-gyermekek. hogy közreműködött megszületésében az 1946-os álombeli élmény emléke és az akkori költői feldolgozás szándéka. rengeteg hullámvonalukkal és szövevényes párkányaikkal. az oktáva utolsó sora pedig az álomelbeszélésnek arra az ugyancsak fontos jellegzetességére utal. eleven mozgalmasságától és sejtelmes érzékletességétől.. az egyetlen. és már magának a képnek arra a térszerkezeti mozgalmasságára is utal. a tér megsürüdik. a berakás legtöbbször kékes-szürke és zöldesszürke. ál-módon. Fragonard képein tombol ekkora vidámság. (. (. mint a levélbeli elbeszélésé. A feldolgozás eltérő stílushatása mögött mély hasonlóság van a két kép között: mindkettőben szembeötlik a látvány erős tagoltsága. A Metropolis a levélben leírt álomjelenet költői feldolgozásbeli változata. mind pedig a szonett. hogy az álomképek hogyan szerveződnek a valóságban. s a kubista stílus a hosszabb prózai leírásnak ezt a jellegzetességét remekül tömöríti a szonettben rendelkezésre álló terjedelemre. A legfőbb eltérés a szonett tárgyiérzéki közvetlenségében van. csakhogy felszínesen. Boucher. itt fontosabb és lényegesebb. itt pedig mélyrőlfakadón és féktelenül.) Ezt az egész művészetet úgy lehetne jellemezni: spirituális rokokó. meredek kocka. 1950-ben. Márpedig a levélben megjelenő és a költő által álomként elbeszélt látvány határozott.. de mindig olyan folytatással. valamint a szonett képeit álomszerűnek hitelesítené-e az evvel tudományosan foglalkozó lélektan. Ezt a szoborcsoportot egy templom-bejárat mellett.” (WEÖRES LEVELEI. Egy-két emelet magasságú épületek.. nem látunk embereket: a „nyüzsgés” elvonatkozódik..) A szobrok mindig csoportosak: két-szarvú isten. Hiába van szó arról. a képek szintjén és közvetlen érzékeltető hatásuk gyanánt nem nyilatkozik meg az a szellem. Nyüzsgését szurok-csatorna itatja. ez tehát a sorozat legkorábbi darabja. hogy az álomszerűség kifejezésének kialakult a művészi hagyománya s ettől hasonlóképpen elüt mind a levél. amit Weöres a levélben spirituális rokokónak nevezett. 2 és 3) A szonett négy évvel készült e levél után. bóbitás istenné. nem árasztják azt a vidámságot és a formák túláradó jókedvét. nem sejthető. zöld patinás fém-berakással. a szabadban láttam: márványból volt. amit a levél részletezett: . Feltételezhető. Ez egészen más jellegű. mely a fehérségen igen élénknek látszik. egymásra másolódnak.) Ami az építészetet illeti: vaskos tömbök. mégsem lehet azt mondani. aszfaltozott utak rendszere itatja. hogy a város nyüzsgését „szurok-csatorna”. sőt el is maradt a látomás friss. és hogy a levél.

Az első személyben megszólaló Autophagia még nyíltabban és egyenesebben szól a művészi alkotómunka természetéről.Falak között bizonytalanba úszva pillanatokból épül fel az utca és ha nem néznek rá. hiszen annak lényege éppen a szinte megragadható képek határozottságában rejlett. A szextett első háromsorosa tartalmilag tér el a levélbeli elbeszéléstől. a művész önmagát falja fel. aki a gondok. ellentétező eltérést fejezi ki. Ez újra csak kettős jelentésű gondolat: jelenti azt. sötét jelenségeihez. De humoros hangon. A zaj. amivel csak nagyon közeli. és képviseli az enyészet fölött diadalmaskodó magasabb értékű életet. mert maga a világ szenved. A táj elsötétül. Mit is dönt hát ki olvasói elé a lakomától eltelt költő? Az elkészült önnön testéből. azonos avval. de jelképezi a művészetet is. hogy amikor már megcsömörlik a lakomától. és mégis ugyanaz marad. önemésztéséről szól. bajok és szenvedések közepette ezer alakot ölt. a nap sugarai eltűnnek. de rágja. hasonlóan ahhoz. A jelképnek ez a második síkja nem allegória. pusztulás és halál kötődik hozzá: az első mintegy lelepleződik itt. mint az álvalóság világa. a sebesség. az „ódon templom”. hogy az írásmű megszületéséért meg kell szenvedni. más szóval éppen itt jelenik meg az álomábrázolás hagyományosan elfogadott kelléke. enyészet. játékos képsorozatnak a vers elejétől kezdve elágazó értelme van. A látszatnak evvel az álvalóságával áll szemben az igazi valóság. a hideg. A költőt fölemészti az alkotómunka. komor árnyakat győzi le? A vers mindezt egyszerre jelenti és fejezi ki. hogy a gúnyos. Fölrémlik a semmi jóra nem vezető terror „köd-szemű polipja”. elidegenült ráció is az értelmesség álarcában megbúvó értelmetlenség volt. az írás gyötrelemből. hogy a mélyről fakadó derű hangulatát is félreérthetetlenül sugalmazzák. mögöttes szinten pedig a bizonytalanság. A sorozat következő szonettjeiben a filozofáló életképek hangja folytatódik. megsemmisül. kórság háttal az elrejtett halálra dül. a Contrappostóban a történelem viharaira emlékeztet az alkonyi táj. A látvány „a bizonytalanba úszik”: e kifejezésnek kettős kötöttsége van a versben. mint egy tűzlovakon elvonuló sereg. kidönti tartalmát közönsége elé. ideabeli alakjával azonos. a folyó holtágában csendesen énekel egy magányos pákász. s jelenti azt. eljön a Tenebrae. az ingardeni értelemben fölfogott sematizált látvány rétegében viszont éppen az álomra és az álomszerűségre utal vissza a kép konvencionalitásával. s még visszatér a szenvedés köreihez. lelkéből sarjadt művet? Gondjait adja át? Gyötrelmeitől. az emberi élet fájdalmas. a láz. Ez a vers is a romantikus-esztéta magatartás következetes megnyilatkozása: a pusztulás általános állapotából kiemelkedő templom a szellemi szférát jelképezi. Az utaláson túl ennek mélyebb értelme is van. aki korábban Próteuszként jelent meg. az éjszaka árnyai veszik át az . Az oktávában kifejezett kép érzelmi és hangulati töltésének ellentéte ez. A fölfelé lendült ív egy pillanatra megtörik. A formák szépségéből kibontakozó derűt itt a bizonytalanság szorongáskeltő érzelmi tartalma váltja föl. sőt fölismerhető. színesség és mozgalmasság. A vers az alkotó lélek autofágiájáról. hanem szimbólum: a szonett szintézisében szimbolizálva jelenik meg az életkérdések és létproblémák művészi megoldásának már jól ismert és hitvallásként őrzött motívuma. csupán az ódon templom a valóság. második. azon keresztül. A lépésről lépésre kibontakozó jelképezés értékét fokozza. ő az. Ez dacol egyszersmind az idő pusztító erejével is. A vers a látszat és valóság értékdimenziójában halad előre. emészti a gyötrelem is. A jelentés szintjén az oktávától és a levél tartalmától való elszakadást. hogy tárgyi létében építészeti alkotás. baljós érzéseitől szabadítja meg magát? A riasztó. személyes kérdésről tud beszélni az ember. A látszat nem más. s az alkotást úgy kell elképzelni. azonosító emblémája. hogy a szenvedés a legfőbb irányítója. Őt már ismerjük. a költővel és annak eszmei. ahogy a szonettsorozat első versében a „jelenlévő nagy Ész”. a látszathoz tartozik első szinten a tagoltság. avval az évődő tettetett játékossággal nyilatkozik. szorongásból sarjad.

A művész keze nyomán megszülető rajz ugyanazt az életelvet testesíti meg. arra emlékeztet. a . hanem csak egyszerű énekmondó. A versbeli rajz az enyészettel dacoló maradandóság jelképe. Transzcendens. melyben megjelenik. s az egész képsor lényegében annak jelentésbeli kifejezése. világűrjébe szökik. A rajzvázlat megidézte a papírlapon megjelenő rajzot. de nem próbálta meg elhagyni a költészet hatáslehetőségének körét. Weöres versének hőse. mint a szerelmi beteljesülés. a „Ne legyen” parancsol itt. s az intézményesített embernek nincs is fölötte hatalma. és a zene intelligibilis hatásának ered a nyomába. Az utóbbi két szonett hangján ismét fölfelé lendül az ív. A vers témája a zenei elragadtatás. hanem meggyőzően hirdesse a kor női szépségideálját. s a vers szándéka szerint az „élő Otthont” jelképezi. vagy csak káprázat? Az utolsó sorokban megfordul a vers. hogy a „hajló csípőjü” akt a sárguló papíron műalkotássá változik át. A Suhanás a hegedűkön. a témában kifejezett tartalom pedig az emberi élet egy oly teljes értékű pillanatát idézi föl. a festő teremtő munkája révén a hétköznapok esendőségéből és esetlegességéből a művészet kozmoszába. amit a már üressé vált köznyelvi metafora a „lélek óceánjának” s a „lélek viharának” nevez. amiből kicsírázhat az új élet. hogy a „villámba-veszendő” gondolat az igazi felismerés. különösen a barokk kedvelte ezt a témát. hogy ruháik leple ne eltakarja. A megvalósulás motívuma. az ilyen képeken általában kies ligetben ülik körül a lanton játszó istenséget olyan elhelyezkedésben. a villámlás a sorozatban utána álló A rajzvázlatban is az értékdimenziók pozitív pólusára vonatkozik. a jelképet magába foglaló vers pedig már maga is a szellem nem pusztuló része: a költői teremtés mindennapi csodái közé tartozik.uralmat. A vers ebben az összefüggésben a Marsyas és Apollon-nal és a Hephaistos-szal tart kapcsolatot. intelligibilis szellem beszél. hogy talán mégis létezik valahol „egy szem eleven fölsíró búza-mag”. hogy csak távolról szemléljük a szellem csodás játékát. a többértelmű síkok tökéletesen egymásra másolódnak. az aoidosz azonban nem isten. Az Aoidos a Múzsával az előbbi szonett érzelmileg visszafogottabb párverse. A makacs élet soraiban aztán feltűnik egy „lány mézesbáb-alakja” s vele halványan feldereng már a „legyen” életparancsa is. a versben elérendő érzékfeletti. Talán a zene géniusza szólal meg. Már nemcsak a vonó suhan a húron. szavakkal el is beszélte. hogy mit ábrázol. aki hősi énekek előadásával keresi kenyerét. hanem a magasabb elv megvalósuló működése. leginkább Apollónt ábrázolták együtt az isteni eredetű leányokkal. A nyelvi jelentésréteg szintjén a vers csupa talány.) A vers arról szól. az „élő Otthon” nem a működő társadalom intézményrendszerében épül föl. Előkelő isteneket. nem alkot újat. de közvetlenül nem vehetünk részt benne. Weöres a reflexív költészettel folytatott annyi sok kísérlet után itt már képes arra. és a szextett monológba fordul. s ezen a szinten a kristályos tömörségű tizennégy sor ellenáll a logikai értelmezésnek. a művészi teremtés magasabb szellemszférájába vetett hit félreérthetetlen. A személytelenül előadott oktáva után „megszólal” a vers. a mállasztó. ablaküvegen át látjuk a jelenést. legföljebb kisebbnagyobb szövegváltozatokkal gazdagítja a hagyományt. A Suhanás a hegedűkön ezt kísérli meg. nem is csak a dallam szárnyal a hangszerből. egyszer csak kilép egy szereplő. idegen tőle az anyaga. értekezve kifejtené a mibenlétét. a „teremtő ige fonákja” ez. mint az „ódon templom”. szent hivatású művész. Nem a vers lehetséges zenei mozzanataira épít. nem is valami magasztos. a szonett fegyelmezett formájában ezek korlátozottak is. A reflexív líra elemezné és részeire bontaná ezt az élményt. A villámlás egy hajókat emelő tengeri vihar képéhez tartozik. Címe festmények címadását idézi. valóságosan előttünk van: a vers már nemcsak alakváltozat. De a vers. Weöres egyik legrejtelmesebb szépségű verse ennek érkezik felső határterületére. szellemi elvekről szól ez a vers. De a romantikus-esztéta eszmény. hogy belülről újrateremtse és sugározza a lélek e suhanásának magasrendű érzését. pusztító idővel dacolva a maradandóság princípiumát öltözteti érzékletes. tárgyi alakba. hanem mester. Nem művész. A következő vers. A makacs élet-ben a „villám-otthon” az „élő-Otthon” szinonimája. (A lélek és szellem megvalósulásáé. De valóság ez. hanem mi magunk suhanunk a muzsika lélekemelő élményében. Az Átváltozások nyitó verséből tudjuk. A mézesbáb a mese és a játék vidékéről származik. és azt a benyomást kelti. hanem a zenei élményt fogalmazza meg szavakkal.

kettősségek. aki a későbbi oly sokáig lenézett és megmosolygott Tinódi Lantos Sebestyének. Az első a „nincs”. Kritikusok és irodalomtörténészek már évtizedekkel korábban észrevették. ahogy első olvasásra gondolnánk. leíró.. húsát elfogyasztják. Hegedűs Mártonok. A DERŰ MEGTEREMTETT HARMÓNIÁJA [Az animus-anima motívum] A sorozat következő két szonettje arccal egymás felé forduló párvers: az Animus és Anima. átmenet és határozatlanság. amögött pedig a rend bekövetkeztének csöndes bizonyosságát fejezi ki. de annak szép és sugallatos elragadtatását most kis gúnnyal és humorral vegyült egykedvűség váltja föl. hogy egyszerre és együtt kell tárgyalni őket. elpusztul. A „szülő” képzete még egyszer fölvillan az „anya és gyermeke” motívumban is. / talpadra esküdött húrom kövesse”. melyek túl a sorozatban betöltött szerepükön. Egymáshoz közeli keletkezésük. Az egymásra felelő fogalompárok. szó szerinti jelentésben is értelmezi a szavakat. A francia nyelvű cím magyarul szó szerint halott természetet jelent. A „van” köre viszont csupa közvetettség. s a vers ebben a második. és felszántják életünk talajrétegét: új élet sarjad majd ki. Olyan kérdések vetődnek föl bennük. hogy a „nincs” és a „van” minőségeihez tartozó értékdimenziók nem egészen úgy alakulnak.jelenti ki a szextett első háromsorosa mindjárt az elején. „Nincs többé semmi baj” . s a vers végén fellobbanó jelkép fényében válik világossá.művészi alkotómunka mesterségbeli. Az előadás finoman gúnyos hangja azonban arra hívja föl a figyelmet. így a születés-pusztulás-születés körforgása összesen háromszor ismétlődve nyomatékosítja annak a magasabb értelmű rendnek a bizonyosságát. Az aoidosz. A második háromsoros végén megjelennek a bivalyok. átalakult minőségének. s minden megszűnés csak átalakulás. valamint a ciklusban párba állított szerepeltetésük nyomatékosan hívja föl a figyelmet arra. mélyen érintik Weöres költészetét. az olvadás és az ázás képzete. a második a „van” köre. átlényegülésének csakugyan „szülői keze” volt az a kéz. hogy a hal új. A csendélet egy cseréptálon fekvő hal. fáber oldalára veti ismét a hangsúlyt. az első 1959-ben készült el. Miért nincs? Azért. E két vers jelentősége a Proteuséhoz hasonló. 4. más szóval a „lelke” is szellemi minőséggé alakult át. ezért koponyája már maga a mennyboltozat. hangszerén kíséri a táncoló Múzsa lépteit. A konyha is eltűnik egyszer. dualitások természete és költészeti funkciója tárul fel e két vers tartalmi és motívumszerveződési tulajdonságában. Ezt fejezi ki a függöny. Az oktáva első négysorosa az emberi étellé átváltoztatott halat és felhasználatlan maradékait mutatja be. mert a komor jelképű jelenetben csak valami nagyon természetes folyamat következett be. nemegyszer . hogy feltáruljon a „mulandóban rejlő mennyei”. a csendéletet. jelenti a mögötte felrémlő halál témáját.. megfőzik kocsonyának. amiként minden elmúlik. A hang és hangulat újabb nagy átváltozása vezet a „szemétdombon rohadó végzet” morbidgúnyos csendéletéhez a Nature Morte-ban. a második pedig a feltálalt étel élettel teli környezetét és elfogyasztóit ábrázolja. elbeszélő mozzanatokkal a vers. Moldvai Mihályok őse és elődje. Ez az átlényegülés véglegesnek mutatkozik. A halat megpucolják.azt a néma szót mi fenn vonúl. Ezek a bivalyok hozták a hajnalt a Tavaszi virradat-ban. lélegző kopoltyúja pedig álommá változott. Távolabbról Az elveszített napernyő gondolatának újrafogalmazása ez. A beteljesülés szerelmi egyesüléshez hasonló pillanata ez is: „pillantásom betelten elfakúl / alig-nyiló kék szemhéjad előtt”. s evvel segédkezik abban. mint József Attila Holt vidék-e. A pontynak lemetszették a fejét. Az alakváltozásokban változatlanul fel-feltörő és a verseket végigkísérő eszmény fogadalomszerűen csendül fel az utolsó sorokban: „. hogy Weöres költészete valamiképpen poláris jellegű és különös. ahol a hal végzete betelt. a második 1960-ban. Ezt a képet egészíti ki értelmező magyarázatokkal. fölszeletelik. A vers címe eképpen egy harmadik jelentést is nyer: jelenti a festményt. melynek jelképéül szegődik a szonett. mely pikkelyeitől megtisztította.

(BATA. a feminin és masculin mentalitás két pólusa mint a weöresi versvilág ívének két állandó támpillére szerepelt. 42) Később ezt a gondolatot fokozatosan egyre bővebben fejtette ki. a hermafroditizmusnak a jelképező motívumát. Közben . 1958. (HÉRA.” (BATA.intencionális-analitikus . SÜKÖSD. az alkotás. a fenntartások minden korlátját ledöntő példátlan sikert aratott a nagyközönség körében a „verses regény”. s abban már központi helyre került a bináris oppozíciók hálózata s azon belül is a női és férfilélek.mások kíváncsiságát is fölkeltette az animus-anima motívumkettős.elsősorban Bata hatására . különösen amikor a Kortárs 1971-ben tíz újabb részletet mutatott be a Merülő Saturnus-ban elkezdődött Psyché-sorozat folytatásából. többek között a borzalom és a derű egymást kiegyensúlyozó szerepeltetésében kereste (VAJDA. a »kapcsolat éggel és földdel« . 1964. tér-idő. 1944. egy évvel később pedig kötetbe rendezve. a feminitás husserli . Bori nem bontotta ki részletesen ezt a megfigyelését. Kétértékű logika szerint képződik a weöresi »vers-gondolkozás«. Beney Zsuzsa arról írt. Vajda Endre már a Medúza költői egységét. (BATA.” (BENEY. 1964/a. A szerelem. s az ellentétpárok közül különösen kettő emelkedik ki meghatározó érvényességgel. pozitív-negatív. az alászállás a test és a föld alvilágába. 1958. hogy az összefüggések felkutatásában milyen irányban tapogatózik tovább. (SZENTKUTHY.megütközést keltő vonásaihoz szüntelen megnyilatkozó kettősségek járulnak hozzá. hogy Weöres egész költészete alapvetően ellentétpárokba rendeződik. az igennem. Mindkét összefüggésben a bináris elvet. hogy a „kettő” és a „kettőt” egybefoglaló „harmadik” az általánosítás egy magasabb fokán már strukturáló elvvé válik a kötetben. 1970. 190). 1968.és lefeléfordulás. 1965. én-te fogalompárok szervező feladatát mutatta be. de érdekes módon a nő-férfi elv ellentéte nem szerepelt ezek között. mely elválaszthatatlanul vonzó és taszító. szép és rettenetes . 131) Beney Zsuzsa tehát a hangsúlyt . SIMON.elemzése. mely e költői univerzum felülete. 47) Még később a versekben tettenérhető kettősség kritikai értékelő szempontban szűrődött le. nő-férfi kettősséget tünteti ki. TIMÁR. 1958. és a párizsi Magyar Műhely-be írott vitacikkében Tellér Gyulával polemizálva már nyomatékosan felhívta a figyelmet a kettőzött lélek jelentőségére. 1947. később Szentkuthy esszéjének már központi gondolata volt az. a világteremtés analóg körei egy centrumra vonatkozva rajzolják ki a gömb palástját. Az egyik az anya-nő fenoménra vonatkozik. a Merülő Saturnus-ban Weöres uralkodó struktúratípusát keresve a Stonehenge-ciklus nyolc versét már végig a nő és férfi minőség megkülönböztető motívuma alapján tárta föl (BATA. „Weöres verseiben a be. valamint a férfi és a nő. 639) Ezeken a közbülső grádusokon át érkezett el az 1979-ben megjelent monográfia megírásához. 1957. A másik mítoszkör a költészet ősi természetére vonatkozó problematikák rétegeit rajzolja ki. 1973. A Graduale első versét elemezve a közel-távol. 56) Ezt a fonalat vette föl és folytatta a másik írás. Az egyikben egyenesen Weöres versszerkesztő logikájának kulcsát kereste. (BORI. de azért futólag leszögezte azt is.e kapcsolat. és a dialektikus gondolkodás ellentétező fogalompárjaiban és szintézisre törekvésében jelölte meg a nehezen feltárulkozó versek nyitját. 44). 53-54) Bata Imre evvel egyidőben két kisebb tanulmányt adott közre a Tűzkút-ról. hogy felismerje a férfiasság és nőiesség princípiumának egymással feleselő és egymást kiegészítő képeit és a kettőt feloldó harmadiknak. A tanulmány vége felé egy. az anima és animus megkülönböztetés. átfogó tanulmányában a teljesség utáni vágy tartalomformáló erejéből kiindulva jutott el oda. 1964) Mégis először csak a Tűzkút megjelenése után írtak a motívumpárokról és kettősségekről és ezen belül a férfi-nő elv megkülönböztetett szerepéről Weöres költészetében. Bori Imre a Hídban megjelent nagy. SZABOLCSI MIKLÓS.mindez a metafizikai tartalom a nőiség képében jelentkezik. a „jungi ihletettségre” történő odavetett utalás jelezte. mint Weöres irracionális filozofálásának és elbűvölő formavilágának Janus-arca. hogy Weöres költészetében ellentétes minőségek szintézise valósul meg. két évvel később egy Weöresről szóló összefoglaló tanulmányát pedig már így summázta: „Mitológiájának két nagy körét ismertük fel. a fenn és lenn.

férfi és nő viszonya címmel. ellentétező szemléletű verstípust. Bata Imre az Elysium korszakáig vezette vissza a motívum eredetét az Anadyomené-t és az Atlantis-t elemezve. új egységbe forrásának megnyilatkozására tud benne ismerni. madárzsivajjal meghitt elevenségűvé varázslódó völgyeknek velük egylényegű rokona jelenik meg Weöresnél. lent és fönt elvont ellentétpárját. s mivel ő a Psyché-ről írt. a férfi-nő alakcsere történetét a görög-római irodalomig követte visszafele nyomon.” Néhány sorral alább e bölcselkedés már egyik . „A teljesség megbomlásának főformája. hogy nő és hím lesz belőle (. hogy Weöres az eltérő jelenségek mélyebb szinten összetartozó tulajdonságait nem az átmenetek egymással érintkező fokozataiban ismeri föl. 113-114) Ezután tért rá ez utóbbi viszonylat részletezőbb tárgyalására. 118-119) A kritika és irodalomtörténet viszonylag későn..” (I. 1978. hanem Beney Zsuzsához hasonlóan tartalmi. 1973. nő és férfi egymást vonzó. ellenpárját adva a sugarait rávető Napnak. A más-más változatokban megjelent természeti jelenség egyedi részleteinek megragadása helyett tehát a részben eltérő jelenségek valós vagy képzelt . nem ismerik az árnyalatnyi színátmeneteket. a ráboruló égboltnak. A nő nem ismeri a világosságot. harmattal. éppígy csonka a nő-lélek és férfilélek.közös lényegének mint változatok végtelen sokaságában megjelenni tudó egyetemes tényezőnek a művészi rögzítése adta itt a művészi célt.. mely máris kész. A kép éppúgy mutat vizet és Napot vagy tengert és égboltot. „A férfira-nőre bontott ember az ember metafizikai kitaszítottságának is jele.) Ahogy a nő-test és férfi-test kiegészítésre szorul. hogy mit tart közülük legfontosabbnak és legjelentősebbnek. a férfi nem ismeri a meleget. mint lombbal. mint Bata Imre. 137-138) Somlyó György is mint az emberi egységsóvárság motívumát tekintette végig a kettőzött lélek képét. amint a kettévált egység. ezeknek más formát adó természeti elemekként jelennek meg. „A nő mint eleven vizeknek . 43-63) 1978-ban megjelent monográfiájában viszont már egész fejezetet szentelt ennek a költészettani jelenségnek Kettősségek viszonya . jelentő funkcióját állította középpontba. 197979-80. m. kifejlett állapotban mutatta be a férfi és női lélek feltételezett különbözőségére épülő. dialektikus gondolati szerkezetében jelölte ki. csak az 1960-as évek közepe tájától kezdve fordított figyelmet Weöres költészetének erre a jellegzetességére. melyek inkább a férfi értékeit magukba sűrítő. 117-118) De már korábban. ezért idézi a férfi-nő találkozás az elveszített teljességet és a férfi és nő násza így lesz a világ teljességének szimbólumává. Az 1941-ben keletkezett verses párbeszéd később Boldogság címmel látott újra napvilágot A szerelem ábécéje kötetben. feloldódik Weöres tudatában a korábban végletesen merevnek mutatkozó ellentét. 1977. hanem tartalmi. „Szeretem ernyős szemedet” kezdettel. a Medúza kötet Rongyszőnyeg ciklusában megjelent egy kis dal. és ha nem helyezte is oly középpontba. tavaknak vagy tengereknek -. strukturáló szerepére vetette. szimbolizáló szerepet tulajdonított neki. láthatólag ő is Weöres költészetének egyik külön kiemelendő tulajdonságaként határozta meg. jelezve.nem a motívum képteremtő.patakoknak. (BATA. De lényegét ő sem a versek ellentétező. A hallgatás tornyá-t fogadó kritikákra emlékeztető hangon. a kőtömbjével fölébe magasodó hegynek. (SOMLYÓ. Az 1950-es években írott mitológiai ihletésű versek természeti képeiből kiindulva ezt Tamás Attila így fogalmazta meg: „Tiszták a körvonalai ezeknek a szavak segítségével elénk rajzolt képeknek. noha magának a kettőzött léleknek a motívuma már korábban megjelent verseiben.” (TAMÁS. m. Az ellentétpárok költői motívumait ő a képteremtő látásmódnak abban a sajátosságában ragadta meg. mint amennyire időtlen geometriát. (TAMÁS. S ahogy a testi összekapcsolódást ilyen egyetemes összefüggés-rendszer részének tudja látni. A nőből hiányzik az igazi teremtő-erő.” (I. A kis versike két megjelenése közé esett A teljesség felé filozofáló értekezése a nőről és férfiról. de a motívumpárokra és kettősségekre nem tért ki. a férfiból az igazi éltető-erő. 423-424) Tamás Attila a Weöres költészetében érzékelhető ellentétes minőségekből indította el 1971ben keletkezett első tanulmányát. egy megbontott teljesség újra összetalálkozásának. egymást taszító összetartozását vagy éppen egymásba forrásukat.

és még később is felismerhető hatással volt az irodalomra: például Karinthy Frigyes 1922-ben írott Capillária című regénye és a regény újabb kiadása elé 1925-ben írott terjedelmes esszéje tanúskodott szellemi kisugárzásáról. a nő lelkében pedig van egy férfieszmény. vagy másik. az animus. 94) Ezért aztán nem is lehet egységes emberi lélektant írni. Az égi megismeri a nagy kezdetet. (I. 43) A jin elem a Földet és a Holdat jelentette. a magasabb általánosítás területén pedig lényegesen nem a jó-rossz értékelő különbségtételével alkalmazza a motívumot.és női lélek és jellem szöges ellentétéről értekezett. forró lüktetésben élnek. hogy szeretne megtanulni kínaiul (WEÖRES LEVELEI. hogy léteznék női személyiség. világosság. s Kosztolányinak már 1929-ben arról írt. ha a nő előtt feltárul egy férfi-lélek vagy önmaga rejtett férfi-lénye: látja. a földi munkálkodik a kész dolgokon. fokozatosan kifinomultak. 1913. ez volt az Ég és a Menny eleme. (VÁRKONYI. tulajdonságai közé tartozott a passzivitás. 1939. és tagadta. I. A jang evvel szemben a férfi elvet testesítette meg. szobor-szerűen. 355-356) Mégis. a földi az egyszerű által tud cselekedni. Weininger a kettőzött emberi lélekről szóló elméletét éles értékelő különbséggel kötötte össze. (BENEY. jellembeli. Ez a hatásosan megírt és érdekes. 236) A lelki. a nők pedig az emancipáció előtti századokban megfosztva a fáradságos munka lehetőségétől. 60) Jung később mégis ezt a megállapítást emelte ki a gondolatmenetből és illesztette a maga „imago”elméletébe. 88). és így jobban képesek élvezni az élet örömeit. mely szerint férfi lelkében él egy ideálkép a nőről. mely a század elején bejárta Európát. 1976. . Weininger a férfi. „Az éginek az útja (tao) alkotja a férfit. m. (I. Ezen a szinten nála az animus-anima fogalompár két elv. hogy „rudimenter állapotban” minden emberi lényben megmaradt valami a másik nemből is. vagy nő. hogy egyidőben tanult is egy keveset. tulajdonságai közé pedig az aktivitás. egy etikai dimenzióba áthelyezve avval az előjellel. (I. Ez az értékelő különbség még Karinthy regényében és tanulmányában is tükröződik.forrását és eredetét is elárulni látszott: „Ha a férfi olykor átlát egy nő lelkébe. 137-138) Weöres ezzel szemben a hétköznapi életben. 50-51 és BATA. és nálunk Gábor Andor fordításában és bevezetőjével ellátva jelent meg Nem és jellem címmel 1913-ban. II. 1957. hogy kékes-szürke fényben dideregnek a dolgok. 376) A jin-jang váltakozás elve az ókori kínai filozófia legsajátosabb vonásai közé tartozik. ahogy Weöres idézett soraiban is szerepel (BODA. s határozottan tagadta az ellentét pszichikai feloldhatóságát: „Minden nemi átmeneti forma ellenére is az ember végül vagy egyik. sőt Várkonyival folytatott későbbi levelezése tanúskodik róla. de merőben tudománytalan könyv akkor a legnagyobb sikerek közé tartozott.” (WEININGER. szerinte a nők szellemi és lelki élete alacsonyabbrendű a férfiakénál. a földinek az útja alkotja a nőit. és ebben mindezeket a nézeteket olyan hangsúlyvetéssel mutatta be. 1). két egymást kiegészítő princípium. m. alaktalan dolgok csíraként. egymástól elkülönülve.” (Nő és férfi) A férfi és nő e lelki szembeállításában távolról Ottó Weininger híres könyve visszhangzik. Jung idevonatkozó személyiséglélektanáról nálunk Boda István írt nagyobb ismertető tanulmányt 1939-ben. 1979. vagy férfi. a nedvesség és a hideg. Már Beney Zsuzsa kapcsolatba hozta futólag az ókori kínai filozófia jin-jang elvével. hogy a férfiak nemi elnyomatásban sínylődnek (KARINTHY. a sötétség. szárazság és meleg tartozott. 1980. vagy a saját férfilénye alatt rejtetten létező nőt figyeli: látja. Lao-cet egészen korán olvasta. ez volt a női princípium. s költői képteremtő lehetőségei csakugyan fölkelthették Weöres érdeklődését. 1973. hanem a férfi lélektanát a nőétől elkülönítve kell tárgyalni. a társadalom mindennapi közegében éppen a nőt értékeli többre. Az égi a könnyű által ismer meg. 119) Ez a kapcsolat nem légből kapott: ismeretes.” (TŐKEI. hogy vöröses félhomályban az egymásba mosódó. hogy Weöres milyen élénk érdeklődéssel fordult a távol-keleti kultúrák felé. m. ez az anima. viselkedésbeli különbözőség tüneteit több száz oldalon soroló értekezésben elsikkadt és másodlagossá vált Weiningernek az a feltevése. feltételezhetően nemcsak Weininger és Jung közvetlen vagy Boda könyve által közvetített hatása játszott közre Weöres költői motívumának kialakulásában.

a történelem mindennapjaiban hosszú évszázadok és évezredek alatt kialakult és általánosítható lelki eltérésekre utal. Mindehhez járult . / Legényeké lesz a pokol”. melyben a legény aranycsillag. E mellett a közvetlen. Az egyikre ez az idézett vers és a hozzá kapcsolódó későbbi interjú a példa. egymásba átfejlődő férfi és nő elv felbukkant a teozófia és antropozófia szemléletmódjában is (WOLKEMBERG. / a leánynip azt beszéli” stb. 183) Az animus-anima motívumpárnak kétféle jelentését. amiről Weöres már gyermekkorában hallhatott.. viselkedési.. az égi és földi. A férfi-világban az explózió mindig kifejlett. vagy: „Egy-egy ördög minden férfi. Csak nők alkothattak ennyire anti-sztatikusan. a gnosztikusoktól és a manichaeusoktól kezdve (HATÁR. Átitatódott evvel a gondolattal a hellénikus és kora középkori misztika is Plotinosztól. és ha igen. Mindennek fényében már nem merő különcködés az. Változatlanul az a véleményem. hogy ilyesfajta általánosítható különbségek ténylegesen léteznek-e. érzelmi.) dinamikusabbak. hogy komolyan gondolt véleményét fejezte ki. értelmét. s leírták e princípiumok jelentésváltozatait a görög mítoszoktól és művészetektől kezdve a zenei arányviszonyokig és a számmisztikáig. amit Weöres A teljesség felé idézett részletében írt. Weöres versében a tréfás hang mögött a gondolat nem volt tréfás. A nő viszont rugalmasabban változtat önmagán s a döntésein is. hogy a férfi szereti a statikusabb. nem átvitt értelmű jelentés mellett van az animus-anima kettősségnek egy metaforikus értelmezése is.. a leány pedig aranyalma. „reális”. Nem irodalomtörténeti feladat annak eldöntése.) Arra gondolok. csupa mozgás. hogy a népképzeletet hogyan hatotta át az ellentétező.. rokokó látvány leírásához hozzátette: „A feminin művészet volt ez! egy matriarchális világ művészete. / Azalatt egy csipkebokor.. tartalmát kell megkülönböztetnünk. akkor pontosan milyen mértékűek és természetűek. a csúfolók. 100).. hogy ez a továbbiakban egyébként komolyabb tartalomba forduló vers az Egybegyűjtött írások-ban a hajdani Rongyszőnyeg ciklus kiegészítő darabjai közé került. egymásra felelő. 1976. hiszen a férfi-nő elv. melyben beszámolt az álmában látott furcsa városról. mivel édesanyjával eljártak egy antropozófiai körbe. vidám. S természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a magyar népköltészet gazdag hagyományait sem. „A nő: tetőtöl talpig élet” kezdetű vers keletkezésének évében írta azt a már ugyancsak idézett levelét Hamvasnak. mely váltakozva ülésezett Csöngén és Celldömölkön. hogy (. / Lányoké lesz a mennyország. 1972. Az ennek vonzásában és légkörében fogant tanulmányok ugyancsak érintették az „egység” és „teljesség” eszményével kapcsolatban a teremtés és a világ női és férfiprincípiumát.” Ez a hangvétel okozhatta.nem is csak pótlólagos kiegészítésül. hanem következetesen folytatott és tudatosan vállalt hagyomány. Mégpedig egy térben és időben egyaránt nagy távolságokat áthidaló hagyomány.) a nők (. 1978) De a világban váltakozó.(SCHWARZ. páros felelgetők egész serege tanúskodik arról. 831-1010).az 1930-as évek-ben Kerényi Károly körül megszerveződő Sziget-mozgalom. Ez a nők és férfiak valóságosnak vélt. 1923. hanem mélyebben érintő szellemi hatásként . évtizedekkel később egy interjúban azt mondta róla. Az élénk. a fenn és a lenn poláris mitológiai gondolkodásának mintájára. „Sokat ma sem tennék ehhez hozzá. véglegesebb döntéseket és megfogalmazásokat. mozgékonyabbak (.” (FÖLDES. társadalmi különbözőségére vonatkozik. típusos allegorizáló szemlélet. és sokkal nagyobb szerepet tölt be. A legényeket. itt pedig az .. A szerelem ábécéjé-nek 1946-ban keletkezett Ajánlás-a a népköltészetből ismert csúfolódók és gúnydalok hangját ütötte meg: „A nő: tetőtöl talpig élet. / A férfi nagyképű kisértet. az animus-anima motívum az ókori görögségtől a huszadik századi szellemtörténetig s a távolkeleti bölcselettől a folklórig terjed. ami ugyancsak fiatalkorától kezdve fölkeltette Weöres érdeklődését. Valószínűleg Weöres túlzottan sarkított tételei nem felelnek meg a valóságnak. irodalomtörténetileg mégis a motívumpárnak ezt a használatát kell a közvetlen jelentés szintjén lévőnek tekinteni. Ez sokkal gyakrabban fordul elő Weöres költészetében. lányokat gúnyoló népdalok tréfás szava ilyen: „Cseresznyefán terem a ződ ág..

hogy „a teljességben nincs jó és rossz.” A jó-rossz kategóriapárnak nyilvánvalóan kétféle jelentéséről és értelmezéséről van itt szó: egy érvényesnek és érvénytelennek tekintett tartalmáról beszél a két idézet. nincs érdem és hiba.” (WEÖRES LEVELEI. mint beethoveni. mégsem harsogott.. libegő. hogy „a teljességben nincsen jó és rossz”. (Az erkölcs. hanem a nő-idea. A teljesség szintjén már a jó birodalmában vagyunk.explózió-sor maga a folyamat. a szép. 782) Egyrészt tehát a legszélesebb körű fogalom. A teljesség felé lapjain olvasható mondat. Láttuk. értékelési szintről indul el a gondolat. a rossz az. a teljesség szintjére vonatkozik. mely a csonkaság szintjén is elérhető e szinttől való elszakadás óhaja. társas-érzület eksztázisa.) Mámoros művészet volt. mint a közvetlen jelentés szintjén. Ilyen vidám. a hasznos stb. a Köszöntő pedig arról a jóról beszél.. minden érték megítélhető a jó-rossz dimenzióban. / Korgó éhet kelteni a jóra: ezért jöttem. (. Ez a szemlélet nem idegen a filozófiai értékelmélettől sem. Ezért veszti értelmét a teljesség szintjén a további megkülönböztetés. Már A teljesség felé lapjain megütközést keltett az a kijelentése. hogy kérjelek a jóra. mivel minden alája rendelhető. másrészt pedig vezető orientációs fogalma az értékek egy meghatározott osztályának. a közvetlen jelentés szintjén Weöres legtöbbször a nők javára tett igazságot. más szóval nem alkalmazható rájuk a jót a rossztól elkülönítő legáltalánosabb és legegyetemesebb értékelő ítélet. III) Weöres tagadná a legalapvetőbb értékorientációs kategória érvényességét? Álláspontját akkor értjük meg. Sőt: nem is lehet őket elhelyezni azon a képzeletbeli egyenesen. Ezen a metaforikus szinten két jellegzetessége van. a rossz rögzíti a csonkaságot. és ami az egyik szinten alapvető jelentőségű. Akkor a nő volt ébren és a férfi aludt. ami csonka. Vagy pedig két értelmezési. A jó-rossz mint primer orientációs kategória Weöres költészetében a teljesség-csonkaság kategóriapárral azonosul. a kellemes. másodszor pedig kerüli a motívumpáron belül az értékelő megkülönböztetést. ezenkívül besorolta a szekundér kategóriák közé mint olyan fogalmat. Heller Ágnes a jó-rossz kategóriapárnak ugyancsak kétféle jelentését különböztette meg: fölvette mint primer értékorientációs fogalmat. Teljesen a temperamentum áradásának jegyében állt. a család dominált. narkotikus mámor: hanem az egészséges szeretet. és bebörtönzi az embert a részlegesség világába. 1970. arról. s nem a férfias. amit korábban idéztünk. inkább mozarti volt. Weöres tehát nem tagadja a jónak és a rossznak mint filozófiailag legalapvetőbb és legáltalánosabb értékorien- . a jó felszabadítja a teljesség óhaját. és minden más értékorientációs kategóriára alkalmazható. és mélyen jellemző sajátszerűségeket tár föl Weöres egész költészetének értékszerkezeti tulajdonságairól. / Nem szándékom. egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. hogy hívjalak a jóra. Az érzelmek boldog viharzása volt végeszakadatlanul. az a másik szinten jelentéktelenné válik. a teljességre törekvés révén. Ezáltal különös jelentőséget kap ez a motívumpár. az ember magatartását és cselekedeteit elbíráló erkölcsi értékeknek. a motívum metaforikus alakjában viszont eltűnik a döntés és bíráskodás: az animus és anima között nincsen értékbeli különbség. sőt nem is létezik. III. Az előbbi két idézet között lévő látszólagos ellentmondást tehát föl kell oldanunk. A jó a teljességben valósul meg. 2) Íme. / Perzselő szomjat kelteni a jóra: ezért jöttem. a teljesség kiküzdésének és megvalósításának szándékában nyilatkozik meg. amelynek két lezáró pontját a jó és a rossz jelölné ki.S ez a viharzó művészet mégis gyengéd volt és illedelmes. Először is általánosabb és elvontabb tartalmat fejez ki vele. és növeli a tépettséget. mely arra hivatott. hogy a cselekvésre és magatartásra vonatkoztatott erkölcsi értékek megítélésében mutasson irányt. A teljességre törekvő cselekvés a jó körébe tartozik. a jó-rossz mértéke csak a csonkaság alacsonyabb szintjén igazít el a cselekedetek értéke felől: a jó ott a teljességre törekvésben. színekké-hullámokká foszló volt a világ.. önző. a rossz megbénítja ezt a kívánságot. . nincs jutalom és büntetés”. (HELLER. most a nő alszik és a férfi éber. mely a valóság minden szférájában orientál. melyben nem a férfi-elv. részleges és töredezett. a motívumpár Weöres költészetében gyakrabban előforduló és jelentékenyebb szerepet betöltő metaforikus értelmezése. ha apodiktikusnak hangzó tétele mellett idézzük A fogak tornáca élén álló Köszöntő első sorait is: „Nem szándékom. problémátlan.

mégpedig függetlenül a társadalom hirdetett és vallott ideológiájától. Heller Ágnes. Az értékek kétféleképpen alkotnak egymáshoz viszonyított hierarchikus rendet: horizontálisan és vertikálisan. embertelen. azokon belül is az úgynevezett „soft” stúdiumoké háttérbe szorul. és átemeli egy másik közegbe. Ebben a vágyakozásban a művészi szép magas értékének lesz alapvető jelentősége. nihilista stb. A mélységet és a magasságot kutatom. ami hiányzik belőle. 156-157) Az „egy”. Ugyanakkor a művészet és a tudomány értékei. hanem ellenkezőleg. részlegességből is lehet még teljesség. részt venni. magas szellemű. Vertikalista vagyok. Ennek előfeltétele. s ha a létben megnyilvánul. töredezettségből. gondosan ügyel arra. Csakhogy az épülő kommunizmus nemcsak horizontális. Már ugyancsak idézett 1965-ös önvallomásában mondta: „korunk horizontalizmusa berzenkedik az én vertikalizmusom miatt. „A tudomány és művészet hazája nem a lét. hozzáadja a valósághoz azt. de nem egymást kizáró. hogy sajátos értékvilágára pontosan alkalmazza őket. ami még nem keveredett a gyakorlat során gyanúba. tágas. s minden aszerint ítéltetik meg. Költészetének lombikjában mesterségesen megteremti az alapvetőség közeledését a magasság hierarchiájához: ez a valóság romantikus átpoétizálásának értékszerkezeti tartalma. hogy az értékeknek. hanem vertikális is. hanem úgy. kiváltképpen a társadalomtudományoké. hanem lehetőség. 1979. Meghatározott társadalmi viszonyok között például alapvető értéktartalmat kap a pénz. A romantikus-esztéta magatartás keresi itt a megnyilatkozást. hogy mennyire mozdítja elő a teljesség megvalósulását vagy legalább reménységének és óhajának ébrentartását. a maga módján hatni. az értékmagasságot előnyben részesítő értékrend alapján társul a teljesség-csonkaság dimenzióihoz. hanem egymást kiegészítő értékeknek a metaforikus kifejezése. széles. hogy az emberi élet fenntartása szempontjából milyen helyet foglalnak el. beleszólni akar: de nem annak révén. és milyen orientációs szerepet töltenek be. a művészi alkotó munka az a morális tiszta cselekvés. aki részletesen írt erről. hogy a magasság értékeit kutatja és terjeszti. Horizontálisan aszerint sorolódnak be. E költészet belső szemlélete szerint a legfőbb jó a teljesség. „Amikor az »alapvetőség« hierarchiája az értékmagasság hierarchiájához közelít (értékmagas javak is az alapvetőkhöz tartoznak). kifejezi azt. mélység és magasság: ezek Weöres értékszemléletének orientációs pontjai. nem a közvetlenül érzékelhető szintet. Az értékmagasság hierarchiájában viszont ezek vannak élen. mélyebb tartalma egybevág a filozófiai értékelmélet egyik jól ismert gondolatával. az »esse«. és természetéből következően nem is keveredhet. hogy eloldja a költészetet a hétköznapi valóság szintjétől.” (WEÖRES. tükrözi. fölvetette. melyek érték mivoltát éppen az „egész” magasabb értéke alapozza meg. amikor pedig az értékmagasság hierarchiája az alapvető hierarchiához közelít. Nem valóság. ami van. a »posse«. (HELLER. az elidegenedettség a legkisebb (Athén klasszikus korszaka). de legalábbis megszólalhat benne a teljesség után való vágyakozás.tációs fogalmaknak érvényességét. A „posse” közegében mindenből minden lehet: a csonkaságból. az elidegenedettség a legnagyobb (kapitalizmus. hogy a művészetet áttéve a lehetőségek szabad áramlásának területére. A horizontalitással a vertikalitást állítja szembe. 790) Weöres romantikus-esztéta szemlélete értékszerkezeti szempontból éppen a vertikalizmusban nyilatkozik meg. melyben a termelés vagy a pénz az értékmagasság-hierarchiában is előkelő pozícióhoz jut). attól a lét lesz gazdagabb” . hanem vertikalitás. abban jut kifejezésre. (SCHELER. Érthetetlen. hogy ábrázolja.hirdette A teljesség felé egyik szakaszában. A metaforikus értelemben fölfogott animus-anima e vertikális szemlélet. értékdolgoknak ez a kétféle rendje és e kétféle rend egymáshoz való viszonya sokat elárul egy korszak jellegéről és társadalmi elidegenedettségének fokáról. Az axiológia is különbséget tesz az értékek alapvetősége és magassága között. az . 191) Bármennyire sajátszerűnek hangzik is ez a fogalmazás. Az egyedüli megoldást a művészi teremtés kínálja. 1970. 1971. pesszimista. Ez a romantikusesztéta szemlélet esztétaoldala. amivel ugyancsak foglalkoztunk már. hanem a lehetőség. folyton továbbemelkedő. Ebben az értelemben az animus-anima azoknak a poláris. nem alapvetőség.

komplementer értékkategóriák találnak kifejezésre benne. 1970. Kötőszavuk nem a vagy-vagy. abból a célból. A teljességhez vezető úton már nincs jó és rossz.az „az önálló tudati aktus. költészetteremtő eszme. szellemmel tölti meg az animus-anima motívumot is. hanem egymást kiegészítő. és lélekkel. de hangsúlyát tekintve legtöbbször az utóbbi felé húz. hanem az is-is. képszerű megjelenítését szolgálja. azon a szinten már az egységbe fűző is-is uralkodik. A verseknek a reá épülő sematizált látványossági rétege valóban a nyelvi érzékelhetőség. Egyiket sem lehet a másik kárára üdvözíteni: csak egymással és egymás által üdvözülhetnek. költészetformáló. azokat jeleníti meg a színen egymásra felelő előadásban. de a „kettő”-re van szükség az egyesüléshez. Az animus-anima motívum azokat a pozitív értékeket fejezi ki kettőzött. a teljesség eszménye már egészen korán megjelent Weöres költészetében. a remény és bizalom szavát hozza. de a kettőző. az 1940-es évek első harmadában lejátszódott nagy költői fordulattól kezdődően különös erővel sugárzik át költészetén. s legfeljebb egy-egy adott korszak vagy társadalmi és ideológiai berendezkedés nevezi ki egyiket a másik eltörlése és betiltása árán értéknek.” (BONYHAI. amikor hívjuk. 783) Az animus-anima motívum ilyenfajta komplementer értékek dramatizált.a kettéválás fájdalmát és újraegyesülés boldog ígéretét -.. nem akkor szólal meg. amikor önkényesen kívánjuk. 1977. az „egész” elveszett paradicsomának visszaálmodása az a magasabb rendű. az értékérzést gondolati visszahajlítás nélkül sugározza. Weöres egyik legnagyszerűbb leleménye e motívum költői alkalmazása. melynek révén az objektum értékességét közvetlenül felfogjuk. Weöres értékszemlélete erősen kettőzött. a költészet esztétikai értékei ennek az erkölcsi imperatívusznak a „hátán” jelennek meg. Például a szent és a profán egymással szembeállítható fogalompárnak látszik. poláris természetű. dramatikus formában. de alapvetően fontos és jelentős fajtáját. Nem kibékíthetetlenül összeütköző értékek jelennek meg a motívum képszerű szerveződésének tükrében. hogy nem helyettesíthető más tudati műveletekkel és intenciókkal. mely fénykörébe vonva átvilágítja. A magasabb fokon. érvekkel nem segíthetjük hozzá az értékesség érzéséhez. (HELLER. kívánalmai. 609) Nicolai Hartmann szerint ez az értékérzés nem akkor jelentkezik.. ahol feltűnik az animus-anima motívum. hanem közvetlen alakjukban a versek sematizált látványosságainak rétegéhez tartoznak. Mindennapi értékérzetünkbe ágyazott értékviszonyokat fejez ki vele. A teljesség igézete.egész. Az értékérzés . Az axiológia ilyen esetben választható fogalmakról beszél. Igaz. Ha valaki nem érez egy objektumot értékesnek (. de a Háromrészes ének óta. hogy nem szorul rá közben az ezt az érzést elemző és boncoló reflexív tudat segítségére. holott a társadalomban mindkettő jótékony szerepet tölthet be. önállósága abban áll. Mintegy modellálja az értékképzésnek azt a módját. de mégsem marad talányos vagy megismerhetetlen. amikor nem ellentétes pólusokon szikráznak ki a kategóriák. felbontó szemlélet továbbra is eleven marad. és tudatosít úgy. itt már lényegében minden a jó körébe tartozik. a költői szenzibilitás gyarapodását és terjeszkedését szolgálja. a „kettő” az „egy” töréséből származik a számszimbolika jelképeinek értelmében. Az animus-anima motívum metaforikus jelentése híven őrzi a „kettőnek” ezt a kettős kötöttségét . az új egésznek a „harmadiknak” a megszületéséhez is. mert az élet gyakorlata mindig . A teljességhez vezető úton megjelenő polaritások már nem az alapvető választásra késztető erkölcsi eszme üzenetét hozzák. Az animusanima ebből a szempontból a többértelmű képeket teremtő képzelet leleménye. hogy érzéseink egyik különleges. poláris. melyek már a teljesség kellékei.mint Bonyhai Gábor írta .) akkor fogalmi magyarázatokkal. egész értékcsoportokat. A vagy-vagy a teljesség-csonkaság elágazásánál érvényes. mert tökéletesen elvont és bölcseleti értekezésekbe illő gondolatokat tud képszerűen megragadni vele. hanem egymást kiegészítőleg jönnek létre és fejtik ki irányító tevékenységüket. A jó és rossz elvét a teljességcsonkaság képviseli: a jó és rossz ennek az alapvető elágazásnak a kereszteződésében nyeri el értelmét. A teljességcsonkaság dimenziójában minden értékválasztás erkölcsi parancsra történik. az egységbe és teljességbe integrálható értékek foglalata ez a motívum. értékosztályokat jelent.

a nőben lakó férfiimago. anya-kép. az élet értelméről és a halál jelentéséről beszél. 1972. a feminitás princípiuma. mely a végső dolgok természetéről szól. az oktáva végén nincsen pont. és szonettszerkezetileg is érdekesen vetíti előre a szintézisben felcsendülő szólamot. De itt mintha a vers átváltana abba a morálprédikátori hangba. hulltomban meztelen imádjam az Urat. a jelen árnyai után a jövő is ugyancsak borúsnak mutatkozik. sosem pihen s vágyna száz évig is pacskolni ennyi bajban. életidegensége. A zaklatottan. „maternalis Erósz” ugyanavval néz szembe. törtet. sosem lehet jobb ez átvonulás. Jung értelmében. hogy a morálisan süllyedő korban. ha a zajló élet szituációba taszít bennünket. röviden. a férfilélek vagy a lélek férfifele. apa-kép. gatyámat is sokalltam. amelyek kihívják állásfoglalását. amelyre a legkülönfélébb tárgyi konkretizálások épülhetnek rá. „paternális Logosz” és az anima. nem a művészlélek minden l’art pour . elcsitul a morálprédikátori hang: a szilárd értékrend belső sugárzása igazgatja a gondolatot. Az „animus”. gyakran izgatóan és ellenállhatatlanul. A vers üzenetét magasabb fokra emelő második háromsoros helyreállítja a vers megbomlott egyensúlyát. és elröppen a tiszta: A tételre felelő ellentétel nem biztat sok jóval. egymástól független elmondott és mégis egymásra felelő monológ egy nagy drámából. A szonettsorozat felfelé szálló ágában megjelenő párvers. De már a kezdése is szokatlan és feltűnést keltő. vagy a férfiban felvilágló nő-kép. bámulva hogy önnön nedvétől részegen mindenki ráng. itt válik világossá a harag és aggodalom oka és eredete. JOUNG. modellszerű magvát.érthetően. az individualizmus tobzódásakor visszhang nélkül marad a szava. 545) Az animus-anima motívumot költészete szerepe felől úgy kell felfognunk. vagy megint másképpen. a lélek női fele. Mégsem a költői hírnév szárnyalását veti gátul a kis egyéni érvényesüléseknek. „Amikor bizonyos szituációk vagy konfliktusok keletkeznek. akkor hallatja a szavát . az Animus és Anima e megnyilatkozást teremtő élethelyzet dramatikus megjelenítése. Itt nyer értelmet a konok. fillér is égetett. a lélegzetvétel még tart. szeretetlensége kap hangot abban a bizonyosságban. A morálprédikátor ítélkező fölénye nyilatkozik itt meg. tudom. hogy a jövő sem fog kedvezni az erkölcsi tisztaságnak. két egymáshoz kapcsolódó. Eltűnik az ítélkező fölény. mert mindig szutykosat sulykol a nagymosás. mégse mindegy. az önös érdekek virágzása idején. végső tartalmában ugyanazt mondja. kerít. hogy a derűs lét ősi titka szavamból fölkel-e és útjukra borítják. de másképpen és más-más hangsúllyal fejezi ki. amikor tehát olyan események történnek. egyértelműen. Művének hatását és érvényesülését félti a költő. és lényegében. és igazán magas értékű költészetté sem válik. 9-22) Mégse mindegy. részletből teljes verssé válik. a mondat folytatódik tovább. alapját. mint ilyen megnyilatkozást teremtő élethelyzet képszerű. pedig utánam nem marad élelmes kis család.szóra bírja. vagy csak holttestemet túrkálják mint giliszták. akár sajátjaink. mely pedig az erkölcsjobbító szándékot sem szokta célba vinni. akár nem. Az Animus egyetlen haragvó indulattal kimondott mondat. ékelve gipsz-önérzetü sorba. 1958. se tortaszelet-forma ház és kert. Két monológ ez a párvers. A szerzésvággyal és az élet tünékeny hívságos örömeivel szembeszálló erkölcsi önérzet szava ez. a szenny mind visszahull.” (HARTMANN. A motívum kitölti bennük a versek egész keretét. dacos indulat. dacosan odavetett „mégse mindegy” az érzelem különleges feltörésére vall. attól tart.

. Az „animus” hangján megszólaló vers tehát a költészet értelmét és nem múló feladatát hirdeti a világban. és drámaian polarizált vergődés. amely Weörest a halálhoz fűzi. Az előző három sorban az „átvonulás” képe jelölte az élet sodrát. az elvhez való ragaszkodás is megemelné a verset erkölcsileg. az emészti. más szóval a halál bizonyossága nem borítja örökös és félelmes árnyékba az életet. magasabb szintre emelné még akkor is. ami azt jelenti. a Merülő Saturnus-nak már egyik vezető szólama lett. ha merőben elvontan és formálisan nyilatkoznék is meg. a teljességből sugárzó derűnek kell megszólalnia. tartalmi rétege felől haladva változtatja derűssé a poézist és a vele érintkező lelket. 1970. és e távlat derűjét tesszük magunkévá. De az elv ki is mondatik: „a derűs lét ősi titka”. Az aggasztja. De az élet mégsem a valóság hétköznapi színeibe öltözötten jelenik meg. ledöntötte magában a fekete bálványt. s a következő kötetnek. A derű forrása nem a megsemmisülés távlatából ered. viszonylagosságot. érdemes kiállni érte: erre vonatkozik a „mégse mindegy” dacos felütése a vers elején és konok megismétlése a második háromsorosban. Nála nem a rettenet. most ehhez kapcsolódik az „útjukra borítják” kifejezés. Ez a kívánalom. Weöres kivonta magát a halál árnya alól. itt a költészet hirdetni való feladatául tett derűs életszemlélet magát az életet itatja át.élet és halál korlátai között . vagyis mélyen elvi. Az „anima” megvalósítja azt. hanem művének végső és legbelső tartalmát őrzi és vigyázza. Ennek kellene megtörténnie.. Kissé furcsa kifejezéssel talán „haláletikának” is lehetne nevezni Weöres itt kibontakozó gondolatkörét. egyezkedést nem tűrő makacs kitartással. hogy a nem jobbuló körülmények között elsikkad majd az az életkedv. Nem akármilyen horderejű tét ez. hogy ez az elv. a tökéletes harmónia. a végtelenbe simulás állapota . vagyis az emberi élet útján felhasználják és hasznossá teszik a szóban forgó elvet. aki részletesen foglalkozott evvel a kérdéssel. hanem a teljesség értékrendjében keletkezik. mely derűs harmóniába rendezi a költői együtthangzás eszközeit. Az Anima lágyabb hangon mondja el ennek a gondolatnak kevésbé elméleti és jobban az élet felé fordult oldalát. hanem a boldog beolvadás. Már maga az elvszerűség.nem a feloszlás.) Líránk a halál sötét derengésében fogan. (.l’art-ban magasabb értékűnek tartott individuális többletjogait és fölényét hirdeti.teljes és zárt (totális) a modern költészet. de ez forog veszélyben. hanem álomszerűen dereng föl. amit műveivel kifejezett és szolgált. tiszta értelmében. a különös „haláletika” középpontjában mindig a teljességre törekvő élet áll. A derű a teljesség érzékelésének. Koncsol László. Néven nevezve áll előttünk e költészet legfőbb princípiuma: nem más ez. A víg városból meredély ölébe mélyebb törésbe menekülni vágyva hol egy-remény lobog. Így . vallomás: líra a szó eredeti. (KONCSOL. derűs halálképet állított helyére. hogy az átvonulás alatt. amit az „animus” tételesen hirdet. [„Haláletika”] De egy tágabb sugarú körben az elmúlással és halállal szembenéző derűs életszemlélet elvét fogalmazza meg annak a gondolatnak a közvetítő kapcsolatával. felfogásának értékérzéséből fakad. és barátságos. és kerül minden harsányabb megnyilatkozást.a halál”. Derűs életszemlélettel élve nem riasztó a halál.. 102) Hozzá kell tennünk: mégsem valamiféle ferdült halálvágy irányítja ezt a költészetet. mely az 1960-as években írott verseiben egyre erősebben csendült fel. ez a princípium nem lesz majd képes kifejteni jótékony munkásságát. hogy „költészetének mindent megmagyarázó lényege az az újszerű viszony. ha a teljesség távlatára tekintünk. mint a teljesség után való sóvárgás. hanem az örök nyugalom. A monológ képi kifejezésmódja egészen finom. hanem a halállal is derűs nyugalommal szembenéző magatartás az életszemlélet szoros tartozéka. a tökéletes béke . hogy a költő szavában a derűs lét ősi titkának. a szív halála: elém jő sorsom menyasszonyi képe. megkockáztatta a feltevést.

jól ismert motívum ez is. (KENYERES. A pőreség az individualizmus minden pózától megszabadult lélek jelképe Weöres költészetében. Csak pillanatig tartó tanácstalanság. Az Animus kifejezett alapérzelme a kicsinyes. merkantilszellemű emberi törekvésekkel való nemes. az 1939-ben keletkezett Istar pokoljárása című költeményében Istar leveti minden ékét. Míg az Animus-ban a teljesség értékérzése. A derű és rajta keresztül a teljességhez kapcsolódó weöresi értékrend ezért itt a vers érzéki-tárgyi közvetlenségéhez tartozik. Állok az elperzselő zuhatagban szinte megcsaltan és zavarodottan: a várt gödör helyett ez a halálom. De a bizonytalanság csak rezzenésnyi ideig tart. hogy a kimondott szavak hatása. Az előbbi versben ezért a teljesség értékérzése tartalmilag olyannyira elütött a kifejezett alapérzelemtől. s mégis jobb lett volna a másik világban maradni. fölvillanó kétség. a halál olyan lesz. a visszahajlítások ívei révén mutatja be. az most már tartós állapot. Az Anima kifejezett alapérzelme viszont eredendően közel van a derűhöz. Az álombeli látomást és az általa keletkezett lelkiállapotot a reflexív tudat ellenőrzésével. A kép kettős kötésű. rémisztő sötét sírgödör. A teljesség értékelvéhez tartozó érzést. az Anima kifejezett alapérzelme a csodálkozó meglepetés. a csodalátásig fokozódó váratlanság. ámít tán. A teljesség igézetéből erőt merítő haláletika a témája az Átváltozások következő három szonettjének is. s „szült-meztelen” hajtja végre feladatát. Csóknál közelebb világol ez álom. A csalatkozásról kiderül. hanem perzselő fényzuhatag. nem tudom mért nem maradtam hab és iszap közt a vizes világon. 1974. árasztja. anélkül hogy meg kellene neveznie vagy utalnia kellene rá. átdereng az álom-halál képein. A léleknek és szellemnek . Egyrészt van kapcsolata avval a vallásos túlvilág-elképzeléssel. mint a legszebb élet. de a kompozíció úgy épül fel. Az álom a valóság alakját ölti magára. elalvás. ezért a meglepetést kifejező képek a szavak jelentésének segítsége nélkül is felidézhetik. hanem „áttűnik” a vers ábrázolt tárgyiasságán. hanem elemzően elbeszéli. meglepetésszerűen múlja felül a látvány a várakozást. s a csodás vízió okozza a zavart. A vers maga azt a derűt árasztja magából. másrészt viszont nagyon erősen kötődik az evilági élet számára hirdetett értékrendjéhez: az „elperzselő zuhatag” rokon értelmű kifejezése a „derűs lét ősi titkának”. elcsöndesedés és egy másik létre ébredés. a tétovaságot és zavarodottságot nem árasztja. hogy jó értelemben. hogy a halálon túl valami jobb és szebb kezdődik. A halál nem riasztó. ruháját. melynek elveiről az „animus” monológja nyilatkozott. a szöveg pragmatikai dimenziója mégis megteremti.Az élet itt vidám és kívánatos. De ami az előbb még tünékeny káprázatnak tetszett. Mint tűzköntös borítja pőresége hajlásain csillagok illanása tánc és zengés valahány mozdulása nagy rózsák fonódnak lehelletébe. a jelentési rétegbe bevonva lehetett közölni. a derű a vers közvetlen jelentéstani rétegében fejeződött ki. A vers alanya saját álombeli képével találkozik. hogy az álomban megjelenő kép szépsége. A barlang ívei a halálról és a költői szellemről szól. lenyűgöző sugallata talán csak puszta káprázat. dacos ellenszegülés volt. sugározza magából. Az eszme itt nem fogalmazódik meg tételesen. csipetnyi habozás. s a szemlélő részéről nyoma sincs ítélkező fölénynek. A vers ellentétele alig észrevehetően kontradiktorikus az oktávában kifejezett tartalommal. hogy csak néven nevezve. az Anima jelentéstani rétegében nincsen szó róla. a derűt viszont minden reflexivitás nélkül közli a vers. 288) Végigvonul a versen egy ugyancsak jól ismert világirodalmi toposz is: az élet álom s a halál is álom.

szomjúság az öröm iránt és bosszú a gonosz ellen. itt-e. Vágyakozás arra. beavatás és halál színtere. I. hiszen az égi házból. úgy válik a lefestett helyzet egyre riasztóbbá és elkeserítőbbé. s máris a barlangjelkép kellős közepében vagyunk. majd a toll-bóbitás madár és a por-özön képi asszociációs köréről. az nem félelmes és nem rossz. e csöpp habon kibontod vitorládat. hogy önálló versnek is megállná a helyét. Az áthatlan halált ne féld. Az oktáva második négysorosában már megtudtuk. bizonyítja az Önéletrajz és Az élet végén című későbbi verse. A képek is ellentétükbe fordulnak. hogy ami bekövetkezik. a születés. A cím mindjárt sokértelmű. A szextett gondolati íve egyébként úgy alakul. ez a három motívum a vitorla. a mellékmondatban odavetett önjellemzés szándékát. hogy tartalmilag nincsen rá szükség. vagy hamvvá-égető könnyedből megjelensz-e s a vándorok fölé tárva láng-lombodat a káprázat szive szivedben megszakad. De az első négysoros a lélek szintjéről szólt. a szomj és a bosszú. szinte leválik a vitorla és a víz. a víz (a hab) elvezet a csónak képzetéhez. kirekesztik a gonoszt. az életből a halálba vezető úton. a vízzel szemben feltűnik a por. kis vágyó csónakod elér egy égi házat hol kinn sír a gonosz és benn zeng az öröm: szomj s bosszú súgta ezt. A barlang a legtöbb mítoszban és mitológiai rendszerben a világot jelenti. Retorikus abból a szempontból. ez a második a test szintjéről beszél. a vitorlabontás metonimikusan visz tovább az utazáshoz. mint a víz. s a vers asszociációi ebből a kezdő képből indulnak el. ami a barlangon kívül van. ami elrettentsen tőle. hogy úgyis álomban él. ott-e. Már jő a por-özön. Az önmegszólító típusú vers első tétele áthajlik az oktáva második négysorosának első sorába. ősi jelkép. Az út nem félelmetes. lárvádat szőtted itt. 1969. a csónak szinekdochészerűen vezet a vitorlához. Az önmegszólító vers a szextettben egyre személyesebb lesz. hogy ha a hegyet egy csúcsával fölfelé néző háromszöggel jelölik. nincs semmi. mert már megtudtuk. ahol életünk lejátszódik. a lélek pedig a szabadulás felé halad benne. mintegy a test és a szív jelképeként. Guénon megjegyezte. önálló hangütése is van általános . de ezek után a feloldást már indokoltan várjuk. az égi házhoz és a zengő örömhöz. s előrevivő segítségből akadállyá változik. A por-özön és a rögön vonszolt elmetszett szárny képe erős kontraszt a kibontott vitorlához. álomban szövöget. Az oktáva második négysorosa retorikus vigasztalás. a vitorla ebben a közegben toll-bóbitává alakul át.mindig különös jelentősége van a halállal szemben. ami bekövetkezik. és benn csak az öröm zeng. madár! a szemedre vonnák toll-bóbitádat de úgyis vaksi vagy. A „sírkő jege” a halált és a hideget összekapcsoló köznyelvi metaforákból nő ki. a toll-bóbita és a láng-lomb. ennek bővebb kifejtéseként is felfogható. álmodban szövögetsz te. mely mindkettő lényegében erre a gondolatra épül. mint arról Platón oly szépen ír a Phaidonban. a barlang e nagy háromszögön belül egy csúcsával lefelé álló kisebb háromszög lehet. hogy a szellem a megvilágosodás. mindegy. elmetszenék a szárnyad de úgyis vonszolod tapadtan a rögön. csak délibáb. hogy ki a költemény megszólítottja: a madár. S ahogy növekszik a retorikus vigasztalás szava. Sírkő jege örök menny-foszlányt tükrözőn ragyog. Plotinosz arról írt. 285-292) Veöres szonettjének három tétele három hasonló jelentésű motívum köré szövődik. A vigasztalás fölöslegesnek tetszett. hanem kívánatos. vagyis maga a költő. majd szőheted tovább. A jég tükröz. Három szó utal a felfokozott érzelmi állapotra: a vágy. (CHEVALIER.

Weöres költészete itt harmadik utat talál: a derű fényébe vont élet és halál képét állítja elő. de életszeretete úgy nyilatkozik meg. mert az élet értéktelen és rossz. barátságos. emberi magatartás. nem más. vagy a megalkotott művek értékének tartósságát vetette szembe az elmúlással. a létrehozó. motívumkontrasztok szerepeltetése. a tökéletes közömbösség és közönyösség. I. szentenciózus felszólításával.e kettőt együtt és egyszerre hirdette. valójában a derű érzelmileg mindig tartalmas és kötött. nem a filozófiailag leszűrhető tétel. tételes beszéd láncszerű egymásba kapcsolása. nem azért nem féli a halált. hanem a tradícióba illeszkedő felelet gondolati ívének finom költői kidolgozásával. A lírai költészetben két hang uralkodik e témában: az élet szeretete és az elmúlástól való rettegés (ez hatja át például Kosztolányi Dezső líráját) vagy életundor. a feloldásként és összegezésként szereplő szextett a szellemi létszféra vigaszát nyújtja. végső elkeseredés. derűs. hogy ezekhez a hagyományos válaszokhoz képest a modern magyar költészetben Illyés Gyula adott újfajta. hanem e lírai-költői. a test múlandóságával. Ez a felszólítás persze szerves tartozéka az önmegszólító verstípusnak. halálköltészet. s az általánosságból induló mondat fokozatosan átvált egyre személyesebb tartalomba. teremtő szellem akadálytalan érvényesülése az alkotásban. ahogy a második négysoros elején a képekbe illeszkedik a „szomj s bosszú súgta ezt” kifejezés. érzelmi tartalmában fejeződik ki. Az európai irodalmi hagyomány háromféle választ adott eddig a halálra. Ezt fokozza még a képi. a délibáb és a lárva. Legfőbb lírai átlényegítő eleme mégis a többértelműség párájába vont nyelvi jelentésréteg. . Nem fordítja a félelemnélküliséget az élet ellen. aminek szíve van. ami mindenekelőtt a versek tónusában. és elkötelezetté teszi. riasztó árnyék gyanánt a végső bizonyosság. ellentétes értelmű használata. a káprázat. a víz és a por. A szó alapja a gignere ige. vagy a vallásos hit túlvilági bizodalmát fejezte ki. majd a szextett bevezetéseként elhangzik „az áthatlan halált ne féld” szentenciózus felszólítása. A derűs szemlélet ebben az értelemben nem közönyös az élet és halál iránt. vagy pedig és leggyakrabban ez történt . A felhasznált toposz lehetne egészen közhelyszerű is. hanem csak a lírai érzékeltetés körülményeire és összefüggéseire utal. a hajó és a madár. Mint még látni fogjuk. nemzeni. hogy szívélyes. Félelem nélkül való szembenézés ez a halállal. (WELLEK. evilági és közösségi természetű feleletet a halál kihívására. esztétikai értékével tűnik ki. (DOMOKOS. hanem akadálytalanul átlát rajtuk. ami bizonyos tettetett vagy valóságos halálvággyal jár együtt. a második négysoros erre ellentételül a vigasztalás retorikájával a testről beszélt. a könny. 1961. hanem a „hogyan”.más szóval a szonett tétele . Sőt: a közvetlen jelentés megfordítása. A derűs egykedvűség lenne ez. mint létrehozni. amit mond. de itt mégis különös pátosszal telítődik. De félrevezető volna. ami ugyancsak jelentett a latinban a vidámsághoz közel álló fogalmat (például genium vino curat). A személyes utalás azonban mégsem lényege és belső jelentése ennek a hat sornak. hogy nem kíséri sötét. Weöres költészetében a derű ebben az összetett jelentésben értendő. a lélek és a test. a sírkő és a menny. ami éget. amiből hiányzik a halálfélelem. a lángokból álló lomb. imaginista kifejezés és a fogalmi. 1977.értelmű. mint ahogy a klasszicizmus megfogalmazta. ez nemcsak hogy érzelmileg elkötelezett lelki minőség. ami már A teljesség felé lapjain is megjelent? Nem így van. hanem az olvasót is bevonja körébe. 360-63) Weöres nem a válasz újfajta tartalmával lep meg.a lélek útjáról szólt. mint ahogy az angolban a belőle származó genial ma is azt jelenti. Ennek eszközei közé tartozik a szonett ellentétező szerkezetét továbbfeszítő belső ellentétek. Domokos Mátyás vetette föl. nem felhőzi félelem és szorongás. Az oktáva első négysorosa . a serenitás fogalmával. ha az ezt a költészetet átvilágító derűt azonosítanánk a winckelmanni „Heiterkeit”. Nem a „miért” új ebben. A derű a géniusz testet öltése és megvalósulása. Derűs egykedvűség csak elvont bölcselkedésként létezik. hogy „de műved él”. A vigasztalásnak tartalmilag nincsen tétje. Ez nem a csendes egyszerűség és a nemes nagyszerűség egyvelege. 150) Inkább a géniusz-szal rokonítható. az lényegében annak a régi irodalmi toposznak felel meg. és elkoptatott szólam helyett egy életmű tárgyi hitelével megerősített igazságnak hangzik. A gondolati tartalom lírai átlényegülése teszi ezt a hatást.

hanem sugalmazza. . a köznyelvi jön helyett a „jő”. a költői és tágabb értelemben mindenfajta teremtő emberi szellem sorsa. és az első szakaszban feltűnő „égi ház” látomásából indulunk ki. egyszersmind feltöltődik a másik jelentésével is. nyelvhangulati többlet a „mindegy” jelentése ellen dolgozik. Már 1956-ban A tenyészet országa hírt adott a pusztulás látomásával való viaskodásáról. munkája az enyészet felett győzedelmeskedő erők történetéhez tartozik. Ellentmond nemcsak a vele egy évben keletkezett másik szonett indulati tartalmának. az égi ház és a káprázat szó szerinti jelentése eloldódik és körvonaltalanná válik. a vágy. „zeng”. elevenen világít derűs nyugalommal. a menny és a rög. reflexív megállapítását nem támogatja a vers érzelmi felépítése sem. indulati áramának hatása alá kerül. ami ellen a logikai érvek szárnyra kelnek. Az élet és halál nagy kérdéseit illetően nem új a vers mondanivalója. nem mindegy. egymásra másolódnak. Mindez együttesen arra vall. méla egykedvűséggel nézhet a halál elébe. tényítéletszerű. (Az utolsó sorban a „káprázat szive szivedben” kifejezés önkéntelenül megfelel a Plotinosz által fölvetett allegorikus ábrázolásnak. de lélekindítóan eleven: lírai erővel tölti meg az európai irodalomból jól ismert toposzt. a „mindegy” közömbös szava idegenül hangzik. hogy a vers értelmét illetően nem a nyelvi jelentésréteg játszik döntő és meghatározó szerepet. az olvasóra tett hatásukban egybevegyülnek. ha az élet és halál nagy. A jég. a szomj és a bosszú s az az emelkedettség és pátosz . hanem asszociációs köreik átfedik és kölcsönösen módosítják egymást. a félelmet leküzdő tudatos beletörődés csak arra vonatkozik. nem tételesen. Egy eszkatológikus fogantatású költészetben éppen a végső dolgokat nem lehet egykedvűen szemlélni. hanem érzelmi. hogy az életműnek mi lesz a sorsa. hatása. A vers mindezt nem „mondja”. s ellentétben van feltűnő indulati gazdagságával is. mint a „ragyog”. más szóval az élet útját járják. és a vers hangulati. Akár az evilági létezés materializmusára. A többértelműségnek ebben az általános. A közömbösség kifejezését.ami oly félreérthetetlenül árad a versből az olyan szavakon keresztül. hiszen magatartását éppen az indulati töltés különböztette meg a puszta esztétizmustól. hogy sikerül-e lánglombját. a halál ijedelmének eloszlatására. A képek egymást ellentétező elemei az olvasás folyamatában. akik útközben vannak. szellemét a vándorok fölé tárnia. a letargikus életszemlélet szava ez. A vers befejező sora. vagy ha úgy tetszik. indulati tartalmával ennek belátására ösztönzi olvasóját. Nem mindegy. Ellentmond közelebbről a vers egész vigasztaló logikájának: mi szükség a vigaszra. de legalábbis félelmét csillapítja és csökkenti bevégzett munkájának értelme. végső kérdései úgyis egyre mennek? De nem illik a szó a vers gondolatához akkor sem. Mintha csak az Animus dacos „mégse mindegy”-ének mondana ellent. a Harc a fehér báránnyal. a délibáb és a lárva. akár a túlvilág transzcendenciájára vetjük a hangsúlyt. ha művének szellemisége lánglombként. nem rettenti. A lappangó félelem. eloldódik jelentésétől. csillámló közegében a „mindegy” fogalomszava is elveszti egyértelmű és megfellebbezhetetlen határozottságát. több és gazdagabb lesz mind. és azt sugalmazza. „a káprázat szive szivedben megszakad”. A költő. mely a feladatát teljesítő embernek jut osztályrészéül. vagy a szokatlan jelző. az „áthatlan” . a sír. hanem ellenkezőleg. de a szellemi övezetben nincsen alku. de ellentmond Weöres egész eddig megismert romantikus-esztéta szemléletének is. ha a halál után feltárulkozó túlvilág ígéretét vesszük komolyan. a vitorla.A vers érzelmi és értelmi csomópontja ebből a szempontból a szextett harmadik sorának élén álló „mindegy”. A „mindegy” csak a fizikai létre érvényes. 1965-ben pedig kötetté bővülve jelent meg a gyűjteményes kötet záróciklusa. a víz (a hab) és a por.) Az elágazó és sokértelmű képekből igazi versegész keletkezik így. vagyis megvilágítani azokat. A szemlélődő közömbösség.ez az érzelmi. Ezekben az években tűnt föl a halál jelképes motívuma Juhász Ferenc költészetében is. érzelmi. a haláltól ne félj helyett a „halált ne féld”. Tartalmilag pedig egyetlen szálra fűzi fel a többi jelképet és jelképmozzanatot az alvilági utazás képzetét keltő „csónak”-tól a barlangjelképhez tartozó „szív”-ig. hogy éppenséggel nem mindegy. arra a halálra utal. más szóval nem válnak el élesen egymástól. verbálisan fejti ki. s ezáltal nem bizonytalanabb. toll-bóbita és a láng-lomb.

A varangykirály győzelme az értelmetlen. Ennek ellenére a motívum ilyen jellegű tartalma nála is kétségtelen: a próteuszi költősors és a költészet életértelme. ijesztő mozzanataira vonatkozik. és metaleptikusan illeszkedik a versbe. a konstrukcióból hiányzik a szonett .mondta a kötet verseivel. a vers tartalma egészen elvont és általános: hasonlót fejez ki ahhoz. ő vigyázott a tengeri tájékozódásra. Egyszerre volt alvilági halál-istennő és égi holdistennő. A ciklus elején álló Proteus szöges ellentéte ez a vers. Az első sor talán azt jelenti. vagyis nem a pohár sápad el. Ehhez kapcsolódik még a különös éj-csuklyás madár röptének bizonytalan iránya. A vers egymásba fűződő képei fölöttébb enigmatikusak. Elvontság és roppant képi absztrakció jellemzi a ciklus következő darabját. tevékeny. embert nemesítő. hogy milyen halált halunk: aszerint. A képek már-már riasztó érzéki-tárgyi közvetlensége („lángol félig-nyitott még üres koporsóból / hat sor fehér ujjal a halálfélelem”) merő stilizáció. 1974. individuális választ adott ő sem az élet és halál eszkato lógikus kihívására. Nemes Nagy Ágnes azonos című verse ebből indul ki. 1979. egész lényéből a tenger princípiumát. a Hekaté-t is.A halál és pusztulás már ott volt az Apám lapjain is. a hat sor fehér ujj talán arra utal. hanem egyenes vonalban haladnak. hanem a mindennapi élet szintjén történő öntudatlan gomolygását ragadja meg. (KENYERES. félelmes. filozófiai értelmét közvetíti. az imádók alighanem azok. az éjjeli rémek is az ő fennhatósága alá tartoztak. Az ő verseiben csak sokkal több áttétellel voltak jelen a kor árnyai. a teremtő költészet elvét. amit az egzisztencializmus a szorongás fogalmával jelöl. lehet a halálé (a népképzelet a kuvikot tartotta halálmadárnak). Az embert átjáró. talán ez az egész szonettsorozat logikailag legnehezebben értelmezhető darabja. hogy az ember élete a cselekvéstől való tartózkodás vagy a cselekvésben való odaadó feláldoztatás szövevényéből áll. hanem aki iszik belőle. teljesség és szabadság eszményét. mint Juhász aggodalmában. ő ügyelt a jó termésre. De ennek nem mélyebb. mint Weöres Sándor idevonatkozó versei. ezek nem felelnek meg a tétel-ellentétel és szintézis viszonyának. haszontalanul elfecsérelt élettel. a gazdag halászzsákmányra. Juhász Ferenc versei közelebbi vonatkozásban voltak a „tékozló ország” történelmi és társadalmi meghatározottságával. Weöres pedig már a Mahruh veszésé-ben is a jelképek elvontabb és spirituálisabb összefüggéseit kereste. 306-319) Az ezekkel a jelképekkel kifejezett haláltagadás és életvigasz hasonlóképpen a „műved él” nevű toposzra vezethető vissza. de még a szóbőségre is. a fehér bárány pedig az értelmes. (BATA. mivel a keresztutak istennőjének is tartották. cselekvő élet végén jelenik meg. Nem „privatizáló”. közlésegységek pontos jelentését illetően. a kor mély válságainak kihívására is. mert noha pontosan három mondatból áll. minden gonosz varázslás kapcsolatban volt vele. 199) Ezúttal nem segít a versszerkezet sem. fényei. Az eszmény itt éppen hiányával van jelen. de most bölcseletileg és történetfilozófiailag egyaránt az általánosítás magasabb szintjére emelkedett: kétféle halált különböztetett meg az imaginista képzelet segítségével. az egyiket az undok varangykirály jelképezte. alkotó szellem elvont és általános kollektivitását állította szembe vele. az elsápadó pohár a méregpohárral azonos. törekvései és kívánságai. sokszor már babonás. aki a megtermékenyítés és születés fölött őrködött. Hekatének egészen ellentétes minőségei és tulajdonságai ismeretesek: ő volt az. a másikat pedig a népköltészetből vett fehér bárány fejezte ki. a mindenség. de a teremtő. hogy Hekatét három testűnek szokták ábrázolni. mint ahogy Próteusz árasztotta magából. mégis alapvetően más szinten fogalmazódott meg. a bevégzetlen munkával azonos. Felelősek vagyunk érte. jobbító eszménye a romantikus-esztéta magatartás válasza volt ezekre a kérdésekre. s az orfikus hagyomány szerint ő irányította a jelenéseket és kísérteteket. Úgy árasztja magából a szorongató félelmet.) Weöres szonettje nyilvánvalóan a hozzá kapcsolódó mítoszok és mondák komor. misztikus aggodalom árad a versből. s ekkor mint vadászistennő is feltűnt. bájital és méreg. de Bata például Perszephonét sejti mögötte. emberféltésében. szinte csak találgatni lehet az egyes képek és képi egységek. minden boszorkányság. A madár lehet a hold jelképe. lehető legtávolabb az itt és most történelmi és társadalmi valóságától s kiváltképp politikai küzdőterepétől. hogy milyen életet élünk . A címet is ennek értelmében foghatjuk fel. akik a hármas útelágazásoknál áldoztak tiszteletére. (Néha Artemisszel is azonosították.

akárcsak a halál jelentőségét bölcs mosollyal elhárító Epikurosz híres tételét. mint égi ladik. ez a fölemelkedés. Nem varázslat és bűbáj által. „Semmi se történt” . melyet A sorsangyalok típusú versekkel alakított ki. A tökéletes haláltagadás verse ez. a gondolatot nem lendíti addig még ki nem jelölt irányba. nincs számunkra jelentősége. sőt előttünk lévő és kézenfekvő igazságot jelenti. mesében az elrejtett. többértelműsége ellenére a vers végső érzelmi-hangulati tartalma nem hagy kétséget maga felől. szorongásunk és aggodalmunk tárgy nélküli. az alvilágból való kiszabadulás lehetőségéről szól. melyből hiányzik a derű eleme és a derűs életszemlélet. 27) Az Ascensio Weöres evilági válaszának tömör összefoglalása azon a költői nyelven.mélyszerkezete. de létező. A belátásra. világ-omlásként. [A szintézis verse] Az In Aeternum méltóképpen zárja le és foglalja össze az egész sorozatot. Fontos szerepe van a szonettciklus ívében. A tiszta változatlan messzeségben ki mindég szív-közelnek áldozik. Az emberi érvelés önmagába kapaszkodó hősiessége élteti e sorokat. de útravalóul megismétli a legfőbb tanulságot. 1963-ban keletkezett. nem is isteni csodatétel révén. de mélyebben. élethelyzetet mutatja be. Amihez Lukács hozzátette: „a halál. végsőkig sűríti és egymáson átvetíti a képeket. és az abban már kifejtettektől is támogatva művészi minőségével megragadja az olvasó lelkét és képzeletét. vele fejeződik be a költői hitvallást egzisztenciális szintre emelő haláltéma. I. de ott van. mert ameddig még itt vagyunk. az űr csak magát falja föl. „dermesztő robaja” csak amolyan nagy hűhó. más szóval magától nem nyilatkozik meg. s noha három évvel később. hanem. ráhajló szomszéd fények szőttesében előrehorgad. amely állítólag minden rossz közül a legborzalmasabb. örök-derűs szerelme ünnepében a kívűle forrongó szomjakig. ijesztő „ott nem léttel” őrzi ez a vers a ciklusban a romantikus-esztéta eszmény értékrendjét. ahogy elhelyezkedik a szonettsorozatban. hogy „a halálnak. az eszme már nem ölt benne újabb alakot. A halál tagadásának-letagadásának gesztusát az élethez való ragaszkodás igazgatja. Azt az állapotot. akkor mi nem vagyunk már itt”. az igazság megvilágosodására utal a fátyol szó háromszori ismétlése: a fátyol minden mítoszban. ime az Eszme majdnem változik. 1976. félelmünk eseménye nem következik be. Fellazítja a hétköznapi szófűzés logikáját. mondában. már-már misztikus fénybe vonja a sorokat . annak révén. A Hekaté az alászállás verse volt. Már nem folytatja az átváltozások csodáit. idézi föl. Éppen e riasztó hiánnyal.mondja a vers utolsó sora: a halál nem történik meg. .mely jelképesen még a holttestet is „fényes hiányként” világítja át . eloldott logikája. ha pedig a halál beállít. érintetlen szül a homoru belső. s e versépítési technikával különös. A sorsangyalok-típusú versekhez hasonló nyelvi-képi megoldások és ezek talányossága. racionális belátás segítségével. Az Ascensio hasonló eszközöket alkalmaz a vers nyelvi jelentésrétegének fölépítésére. idegen zűr cikáz domboru héján mely mindent elfogad és visszaver.a vers végső tartalmában azonban az emberi szellem nem transzcendens minősége nyilatkozik meg. kizárólagosan emberi kérdéssé”. úgy is mondhatnánk. a halál nincs itt. példabeszéd gyanánt. a meghalás mikéntje csak így válik tisztán erkölcsi.mint erkölcsi princípium ölt testet: nem tételesen megfogalmazva. (LUKÁCS. mintha csak a Hekaté szófűzését és képeit folytatná. Fátyol alatt van. Az élettörekvés . megsejthető és megismerhető. mégis észrevétlen.

Nincsen tétele. eszmei. A jelentésréteg mélyebb. s noha éppen ezért igazi szonettnek nem nevezhető abban az értelemben. A két alany szüntelen egymásba játszása a jelentésréteg szintjén azt fejezi ki. Elválaszthatatlanabb tőle. A párhuzam és ismétlődés mértéke mégsem azonos. Becher a műforma lényegét meghatározta. és szépségének titka nem kis mértékben abban rejlik. az Eszme. a vers eleje és befejeződése tökéletesebben kötődik össze. de kikövetkeztethető az egész ciklus eszmei jelentéséből. Mert az Eszme nem úgy birtoka. hogy e két alany egybejátszását és összefonódását. az igazit. a közepén pedig több a belső gondolati előrehaladás. A szonett dialektikus mélyszerkezete ezúttal is hiányzik. a második sor elején álló vonatkozó névmás? Ki az. mégis különvalóságát felfedezzük. az oktáva alkotja az első felét és a szextett közli a másodikat. szellemének része. hogy a vers logikai alanya azonosul az eszmével. hanem lelkének. Az oktávát kitöltő és önmagában még mindig többszörösen összetett első mondategység megnevezett alanya az Eszme. a vers közepe pedig ugyancsak gondolati ismétléspárból épül fel. akinek jelenlétére egyetlen szó utal csak bizonyíthatóan. a szonett hibátlanul megvalósuló külső versszerkezetéhez igazodik. s az eszme őbenne ölt testet. hogy „nem ő lett más”. a változás alanya pedig a megnevezett grammatikai alany. a rejtő. Bárki lehet az. „ki mindig szív-közeinek áldozik”? A válasz nincsen benne a versben. Az oktáva első négysorosa és a szextett második háromsorosa tükörkép gyanánt néz egymásra. a bővülő. a lényegbeli azonosság eszméjét csak erőltetve lehetett volna belekényszeríteni a szonett hármas körű dialektikus rendjébe. A nem reflexív költészet érzéki-tárgyi közvetlensége képes erre a csodára. De kit jelöl a vers logikai alanya.és figyelembe vesszük-e. és más az. de nem ő lett más. Ellentétezés helyett tükörszerű szerkesztést követ ez a vers. A két alany között nyelvtani birtokviszony van. a művészi átlényegülés: a vers áramába kerülve az olvasó egyszersmind az író pozíciójába kerül. de a vers helyes értelmezése azon fordul meg. s ami lényegében evvel egyet jelent. csak leple. De a tartalom kívánalmainak felel már meg a vers alapvetően nem dialektikus építkezése is: a változatlan változást. mint a Hekaté-ban. hanem elemi erővel megjelenít és sugároz. genitivus partitivus lesz belőle. Mivel nem elbeszél és elemez. és részes birtokos viszony. hogy nincsenek a kifejezett gondolat természetétől elütő. A mondat két nagy egysége. Ez a grammatikai alany. Mindenki a vers logikai alanyának tekintheti magát. hogy más az. a vers logikai alanya a birtokos és a grammatikai alany a birtok. mint a lakása vagy a tolla. aki elfogadja gondolatmenetét. a költői léleknek a külvilágra való reagálását írja le.a nála pompázóbb vágyak karéján szinte hozzájuk-durvultan hever. és hatása alá kerül. előrehaladó gondolat pedig a költői magatartás változó külsőségeiről szól. ezért helyettesítheti metonimikusan a másikat. a logikai alanyt. melyet pontosvessző választ el egymástól. Így a vers elején kimondott „majdnem változik” megismétlődik abban. ellentétele és zárótétele. hanem az oktáva és a szextett egymáshoz gondolatritmusként simulva ismétli a változatlan változás vagy változó változatlanság eszméjét. Ez az igazi átváltozás. és semmiképpen sem csak a költővel azonos. mert a tökéletesebb gondolatpárhuzam a nem változó eszmére vonatkozik. A két alany úgy jelentkezik a nyelvi jelentésréteg szintjén. aki „változik”. Ezért szerepelhet a megszemélyesítések alanyaként is. és nyelvtani szinten nem jelöli. tulajdona a logikai alanynak. logikai szintjén ez a nyelvtani viszony megint csak átformálódik. A szerkezetnek ez a tulajdonsága megfelel a kifejezett tartalomnak is. megszünteti a távolságot a szöveg és az olvasó között. de igazi lírai vers. ahogy J. formális mozzanatai. s hasonlóképpen viselkedik az oktáva második négysorosa a szextett első háromsorosával. Az áldozás alanya a vers meg nem nevezett logikai alanya. mint a birtok a birtokostól. A grammatikai alany mögött azonban van egy logikai alany is: őt a vers nem nevezi meg. megszünteti a távolságot az író és az olvasó . R. Az egyetlen többszörösen összetett mondatnak fölfogható vers nyelvtani és logikai szerkezete is a kifejezendő gondolat természetét tükrözi. aki „áldozik”.

Feltételezi az előtte álló ciklus ismeretét. az ábrázolt tárgyiasságok két összefüggő réteget alkotnak benne. domború héj és homorú belső. tulajdonságait. s ez hat ránk közvetlenül és áradon. egyedül is helyesen értelmezhetők. Ezeket a verbális ellentéteket kell a vers nyelvi molekuláinak tekintenünk. és minden leírásszerűen jelenik meg előttünk. pátosz. hogy mozdulatukkal mintegy lekicsinyítve bemutatják az eszme természetét. Az Eszme a teljességnek és a derűs életszemléletnek az eszményére vonatkozik. arányossága és harmóniája. A körülötte gomolygó zűrzavaros világ és a ráirányuló vonzások és hívások dacára változatlan eszmét. Az esztétikai minőség azonban nem összetevő elemeivel fejt itt ki közvetlen hatást. Helyén maradt akkor is. A nyelvi dinamizmus ugyancsak a tartalomhoz simul. ami ellenállhatatlanul árad ebből a versből. illetve elkerült a Tűzkút-ban elfoglalt helyéről. Mégis. az alakváltozások sokaságában és a hozzájuk kapcsolódó gondolatok sokszor elkomoruló tónusában lényegileg mégis változatlan maradt. a szöveg nem sugalmazza. és önkörében is megteremtett. hanem tudósításként kíséri az Eszme azonosulási folyamatát. elfogad és visszaver. E nyelvi alkotóelemek egyneműek a kifejezendő tartalommal. aki végigolvasta a ciklust. vagy egy újabb kötetben valamilyen más szempont szerint egy újabb ciklus rendjébe állíthatók. kettős arcát és mégis egyazon mivoltát. De csak utalásszerűen jelöli. mégis észrevétlen. egy értelmi és egy érzelmi réteget. örök derű és forrongó szomj. mert ott az olvasó vagy a hatása alá kerül a versnek. melyek úgy fordulnak egymás felé. Az értelmi (kognitív) réteg magáról az eszméről szól. Ez félreértés. Ez a tartalmi réteg a vers érzelmi töltése. és nem ismeri Weöres Sándor költészetét. melyek önmagukban. mellyel saját érzelmeit analizálja. mint a vers szépsége. úgy feszülnek egymáshoz. hogy a logikai alany ki nem töltött helyére a magunk nevét írjuk be? Persze. világomlásként. A Proteus. Azt az eszményt szólítja. és a fogalmi névadás gyakran félrevezető. hanem a vers értelmén keresztül érzékeli. az eszmét ábrázolja. ragaszkodás. hogy komolyabb fogalmi apparátust igénybe véve elmélyültebben foglalkoznék a verssel. létrejöttét és természetét mutatja be. milyen finom ívet alkotnak az igék és az igei mozza- . De csakugyan nem reflexív vers-e az In Aeternum? A harmadik személyű előadásmódban egy meg nem nevezett külső tekintet vezet végig a történteken. melyet a ciklus kiküzdött. hogy minek az eszméjéről van szó. vagy teljesen érintetlenül hagyja őt. a Suhanás a hegedűkön. mely a ciklus ívében. hogy az olvasó az író távolságtartó kritikai szellemét éli át. hanem az elemek és mozzanatok összességével már elemezhetetlenül. Ezúttal is inkább csak a jellegét és irányát lehet megjelölni olyan szavakkal. s ilyenkor megmerevül a köztük lévő távolság. Az érzelmeket nehéz megnevezni. hogy mindenfajta eszme megszemélyesítő összefoglalásával találkozik. E versnek két tartalmi rétege van. mint nemesség. ráhajlik és előrehorgad. és elszavalhatok egy műsorban. az eszme méltóságteljes uralma végül is e kis alkotóelemek egymásra villanásából szikrázik ki. s e tíz vers tematikus elhelyezése kedvéért az eredeti harminc vers mintegy egyharmada felcserélődött. mi az. hanem a csaknem személynévvé avató egyediséget jelöli. A nem reflexív versnél ez nem fordulhat elő. nem más ez. A nagy kezdőbetű tehát nem az általánosítás költői jele. amikor a nagy kezdőbetűt látja az Eszme élén -. Az In Aeternum nem ilyen. azt is képzelheti .kiváltképp. Messzeségben és mégis szívközei. és csak tételes értekezés maradna belőle. és arra kényszerít. tisztaság. más szóval. mégpedig anélkül tapasztalja. Mégsem intuitív belátás következtében kerül kapcsolatba vele. Figyeljük meg. Aminek azért mégis részesei lehetünk. Ezek például kiemelhetők a ciklusból. valamint az eszme változatlan lelkületű birtokosát ellentétek záporozó fogalompárjai írják le. A reflexív versnél mindig fennáll annak veszélye. amikor az Egybegyűjtött írások sajtó alá rendezésekor tíz szonettel kibővült a sorozat.között. A barlang ívei azok közé a versek közé tartoznak. Aki nem olvasta a ciklust. Ezt az érzelmi réteget mindenki közvetlenül tapasztalja. s ami mégis hatalmába kerít bennünket. már visszavezethetetlen módon létrehoz egy tartalmi réteget ebben a versben a logikusan elbeszélhető és összefoglalható mondanivaló fölött. A magasrendű esztétikai minőség nélkül természetesen hatástalanul leperegne rólunk. fennköltség.

A többértelműség ezúttal nem talányos. Előlegezi. Ilyesfajta aggályokkal szemben avval lehet megindokolni az értelmező betoldást. nem hagy semmit homályban.majdnem változik. úgy. és egyre magasabbra emelkedik a következő három igei mozzanatú szóban: „változik”. hogy az eszme változására vonatkozó szavakat rövid magyarázattal egészítsük ki: az eszme majdnem változik. végül a negyedik változatban a második sor a harmadikat. de lényegében változatlan marad annak számára. hanem egészen pontosan fölbontható és meghatározható. Ezt szögezi le az utolsó sor: „nem ő lett más. a második sor szippantja magához az elsőt és a harmadikat. várakozást keltően. Ebben az egy versmondatban (mert nyelvtanilag pontot lehetne tenni a végére a további tíz sor nyelvi értelmének megváltozása nélkül) tehát négy különböző mondat rejlik. A harmadik változatban ennek fordítottja játszódik le. A vers első szakasza mindezt magába foglalja. A sorrend szokatlansága révén így egy tömör. Az ív az „áldozik” szóval indul. a belső lényeget nem érinti. A mellékmondatok egymáshoz való viszonya meghatározatlan és bizonytalan. Aki tiszta változatlan messzeségben mindig szív-közelnek áldozik. és egybeolvasztja. poétikai eszköz. ahogy a versben olvasható. Az oktáva első szakaszában kettősség és kettős jelentésbeli kötöttség támaszt egy pillanatra értelmezési nehézséget. A második változatban egyedül marad a második sor. A mondatszerkezet nyelvi szintjén ez a kiegészítés önkényesnek tetszik. aki mindig szív-közelnek áldozik. és megpihenne a lényegi azonosság megnyugtató tudatában. 4. mert az eredetiben nem szereplő szavakat kever bele. A mondatépítő nyelvi szerkezet tehát ebben az esetben fölemelkedik a költői stílus szintjére. de lényegében változatlan marad. ünnepélyesen. A következő változatok kínálkoznak: 1.majdnem változik. 2. aki mindig szív-közelnek áldozik. és a negyedik marad egyedül. de lényegében változatlan marad annak számára. hogy az a verset befejező tizennegyedik sor szinonimája. és az első és a harmadik egyaránt a negyedikhez kapcsolódik. és a vers egyik legfontosabb mozzanata lesz. sűrített mondat áll elő. melynek közlésértéke nagyobb a logikailag kikövetkeztethető változatok bármelyikénél. s innen fokozatosan elcsendesedve ereszkedik le az utolsó sor létigéjéhez.világomlásként.világomlásként. Mind a négy értelmező változatban szükség volt arra. tehát tartalma egybecseng a vers mondanivalójával: a változás csak a külsőségekre vonatkozik. A bizonytalanság és többértelműség mint a tömörítés és sűrítés eszköze játszik közre a létrejövetelében. 3. Ha ezt a szakaszt.natokat tartalmazó igenevek a tizennégy sor gondos építményében. mely képes arra. de lényegében változatlan marad. de lényegében változatlan marad. magában hordozza ezt a jelentést. mégis észrevétlen . mégpedig világ-omlásként. és a grammatikai alanyt tartalmazó negyedik sorhoz tartozik a harmadik sor. majd egyre erőteljesebb lesz. mégpedig világomlásként. csak leple”. A tiszta változatlan messzeségben lévő Eszme majdnem változik. mégis észrevétlen . tehát a vers szerkezeti középpontjában a „forrongó”-val és a „cikázik”-kal ér az ív csúcspontra. Aki tiszta változatlan messzeségben mindig szív-közelnek áldozik. A tiszta változatlan messzeségben lévő Eszme . hogy ez az ötödik az egyetlen lehetséges sorrend. hanem egybefoglalja és összegzi az elágazó gondolatokat. „előrehorgad”. egy ötödik megoldásnak tekintjük az előbbi négy után. akkor azt kell mondanunk. hogy a mellékmondatok összes számba jöhető kötöttségét és kapcsolódását kifejezze. A talányos és rejtelmes többértelműséggel szemben ezt világos és áttetsző többértelműségnek lehet nevezni. mintha csak elnyújtóznék a változatlanságban. Az első változatban a logikai alanyt tartalmazó második sorhoz tartozik az első sor. annak számára az Eszme . Ezt a végső közlendőt pedig nagyszerűen megsejteti az oktáva első szakasza is. mégis észrevétlen. Az oktáva végén és a szextett elején. mégis észrevétlen. A tömörítésnek és sűrítésnek talán éppen ez a legfényesebb vívmánya: . a közlésértéket fokozó értelmi összevonás és egybegyúrás pedig már költészetalakító. annak a számára az Eszme majdnem változik. „ráhajló”. s kapcsolatuk átrendezhető aszerint. a negyedik pedig az elsőt vonzza magához. sőt a kiegészítő magyarázat egyik szava sem fordul elő az egész versben. hogy mit rendelünk a logikai alany és mit a grammatikai alany fennhatósága alá.

tehát a tulajdonképp láthatatlan valami jelenti az észlelés valóságos tartalmát számunkra. Ez úgy lehetséges. a versben felhasznált stíluseszközök mégoly gondos elemzése révén sem lehet a természetét megragadni. Itt most természetesen nem azokra az elméletekre gondolunk. (LAZICZIUS. mint a „szív-közel” és az „ime az Eszme”. a körülményeit alakítják ki. leíró. hanem teljességében előttünk áll. aggodalom.a különös mondatrend nemcsak kiágazó gondolatokat foglal egybe. „Látjuk a fát és a bogarat. a lelkiig. de az érzelmek tanával foglalkozó lélektan és filozófia racionalizálni tudja. az olyan kifejezések. 261-271) Hanem azokat az elméleteket kell itt segítségül hívnunk. Az irodalomtörténet fogalmi eszközeivel megmagyarázhatatlan jelenség ez. 74) Ez a fajta észlelés. hanem magyarázkodás és taglaló érvelés nélkül sugalmazza az eszme egyöntetűségét és lényegi integritását. míg a kiegészítő. amit meg kell fejteni. mint különböző fajtájú elevenséget. és nem vezethető le részletekből és mozzanatokból. talán az áhított jó bekövetkezésének bizonyosságát ígérje. dráma vagy regény. Mert az érzelmi tartalom a vers egészével bontakozik ki: nem tördelhető részekre. hogy a mű egésze sugalmazza: nem a valamilyen elemzési szempont szerint megnevezhető részlet hordozza. nem is szólva figyelmünk lekötéséről. a stílus emelkedettségével a lelkiállapot emelkedettségére vall. A stíluseszközök csupán arra utalnak itt elemzésünk szempontjából. ez a keresztülpillantás játszik szerepet a műalkotás megismerésében is. 147-155). nem elemekből mozzanatosan rakódik össze vagy folyamatosan bontakozik ki. amikor ismeretlen érzések kerítenek hatalmukba bennünket. S az életben leggyakrabban éppen ez. áthajlik a vers érzelmi hatásának köreibe. önálló versként. az egész vers összhangzásában. amit olvasunk. és a fogalmi használattal szemben az érzelmek kifejezése lett volna az ősi és eredeti feladata (CASSIRER. a lakók hanyagságát vagy ízlését. amelyekről az előttünk lévő műben egyáltalán nincs is szó. de ezt az érzelmi tartalmat az észlelésnek abban a szakaszában fogjuk föl. és mezőértéke is van. amit szavakkal nem mond ki. sorsáról. nem is a „két nyelv” elméletére.” (HARTMANN. de mindkettőben látjuk az életet is. Egyedül a külsőségek talán fel sem tűnnének. esetleg csak hátulról. Így nézünk mi. hogy az egész szöveg Laziczius Gyula szavával . féltés. vagy egy darabig pihentetjük a látottakon. hanem a teljes mű közvetíti. melyek szerint a nyelv eredetileg éppen az érzelemkifejezésből jött volna létre. amelyet Hartmann a befogadás aktusszerkezetét elemezve keresztülpillantásnak nevezett. színesen adja elő mondanivalóját. okosan. érzelmi többlet jelenlétére utal. de aminek lényegi közreműködéséhez mégsem fér kétség. (RICHARD. elbeszélés. melyek nem a nyelv felől . emberek egymás arcába: az észlelés áthatol a látható formákon az elvileg más valamiig. mely szerint a nyelvnek kétféle gyakorlati használata léteznék: egy fogalmi és mellette egy érzelmi. fájdalom. szeretet. s mégis épp ezáltal már közvetlenül tudunk valamit az illető ember lelkivilágáról. mint egy mese vagy történet. mint egy természeti tünemény. 1942. Tárgyilag valami egészen másról szól az a vers. Az oktáva első szakasza határozza meg a vers alapvető érzelmi tartalmát. Ilyen jelölő feladatot tölt be az „áldozikváltozik” rím is. Belépünk egy szobába. aminek kedvéért odafordítjuk tekintetünket. de mi szinte átnyúlunk rajta és megragadjuk azt. vele gondolatpárhuzamot alkotó szextett éppen magyarázó jellegénél fogva alárendelt szerepet tölt be. hogy önmagán túlmutatva sugalljon valamit. Az oktáva ezért is állna meg magában önállóan. 1977. mert a rímhívó egybecsengés várakozását a lehető legegyszerűbben elégítve ki képes arra. 1963. sőt szépnek hat. Az egyébként elítélendő ragrím itt nemhogy nem bántó. A többértelműségnek és a gondolati tömörítésnek a stílushatása már egyszersmind átvezet. Az analitikusan megragadható részletek csak az előterét alkotják. jelleméről.különleges „mező”-ben helyezkedik el. öröm. és látjuk a szegénységet vagy gazdagságot. Rátekintünk egy arcra vagy egy mozgó alakra. szépen. nem lépcsőfokonként épül föl. 147-151) Az áldoz helyett az „áldozik”. De az érzelmi hatás nem a stílushatásban rejlik. 1980. de kellemesnek. mégpedig differenciálatlanul. a bensőig.

Olyasféle szavakkal lehet jellemezni. de hozzá kell tennünk. hogy „éhes vagyok”.közelítik meg a kérdést. melyek a tapasztalat révén keletkeznek. 1978. és mint ilyen azonnal kikapcsolódik. Megkönnyebbülés. hiszen csak ennek az ok-okozati viszonynak a feltárása világítja meg . fajtáikat és típusaikat veszik szemügyre. és legjobb esetben is csak hozzávetőlegesen fejezi ki igazi mivoltát. hanem az érzelmek lelki és társadalmi kialakulását vizsgálják. annak számára egészen nyilvánvaló a természete. ellenszenv). stilisztika és poétika elemzései rétegein.. reményünk van arra. alig leheletnyi és mégis átható. hogy miről beszélünk. hanem halk és finom. (HELLER. hanem a szituációhoz tapadó egyéni és különleges érzelem. nem kell megindokolni. Az a szó. amit a ciklus verseinek olvasásakor átélünk. Aki elolvasta az egész versciklust. elementáris és tomboló. aki részletesen foglalkozott érzéselmélettel. hogy így történt” vagy „már előre örülök annak. áhítat. azon keresztül pedig a Medúzá-tól és az Elysium-tól kezdve . csendes öröm. feltárul előttünk. és megkülönböztette őket az ember biológiai egyensúlyának megbomlását jelző késztetésérzésektől (például éhség. szinte nem is lehet szavakkal kimondani. csak szituációba állítva lehet értelmes kijelentés. hogy megkönnyebbülés. mi az. mert az egész viselkedésem elárulja. a Tűzkút költői kalandját foglalja össze. s tulajdonságaikat. továbbá az ingerek által kiváltott általános emberi affektusoktól (például vidámság. az oktáva első négysorosa elénk állítja. hogy „örülök”. Érezni azonban nagyon határozottan és egyértelműen érezzük. ha nem jutunk túl a nyelvi szerkezet. már felidéző erővel. Az emóció nem különíthető el attól az élethelyzettől.”. Az ilyen és ezekhez hasonló érzéseket mindig valamely összetett mozzanatokból álló. de a szonettciklus maga is sűrítmény. hogy „vidám vagyok”. és minden bizonnyal nem is érti. rokonszenv. Az olyan kifejezések. Az In Aetemum-ból felénk áradó érzelmi tartalom egyáltalán nem viharos. Az emóció viszont nem beszédes.érzelmünk igazi mivoltát. melyekbe óhatatlan belebonyolódunk. áhítat. nem-érzés. annak ez az érzelmi tartalom nem nyilatkozik meg. Egyszersmind jelölik a kifejezhetőségét is: az emóció mindig magyarázatra szorul. mely az In Aeternum olvasásakor szerteárad bennünk. szomjúság). mert félreérthetetlen állapotra utal. aminek a beszélő örül. arcjáték. Azt a késztetésérzést. sőt mindenfajta megnevezése pontatlannak hangzik. mert ha csakugyan úgy van. és amint keresztülpillantunk ezen a tartalmon. áhítat.. s a vers érzelmi tartalma ezután már nem is változik. jelentésteli élethelyzet váltja ki. nincs szükség szavakra. mert egyszerű megnevezése nem árulja el igazi természetét. hogy mi a vers érzelmi tartalmának az élethelyzete a vers eszmei tartalmában. A vers érzelmi tartalmának kulcsa a vers értelmi (kognitív) tartalmában van. csendes öröm összetett érzelmi vegyülete nem típusos és általános. Ha így tesszük föl a kérdést. Ennek az összetett érzelmünknek a kiváltó helyzetét már az első szakasz. valamint az úgynevezett orientációs érzésektől. mert fölösleges. kis meghatottság. A kiváltó helyzet és eseménysor bemutatására már az első négy sor elegendő: az érzelem úgynevezett szituációja ugyanis az „átváltozásoknak” az a kalandja. hanem inkább azt a kérdést kell föltennünk. ha tudjuk. hogy elkerüljük a rejtelmesen ködösítő magyarázatokat. Értelmét akkor nyeri el. A megkönnyebbülés. hogy aki nem olvasta a ciklust. ami kiváltotta. hogy. s az első sorok erre a kalandra utalnak. kis meghatottság. akkor nyilvánvalóan látszik rajtam. hogy mi a neve annak az érzelemnek. 204-247) Ezek után nem azt kell kérdeznünk. tájékoztató feladatokat töltenek be választható lehetőségek és döntések esetében (például igen-érzés. és egyetlen szóval mégsem lehet megnevezni. Föl kell tennünk. viselkedés.a fogalmi megnevezésnél pontosabban . ellenben azt az affektív érzést. Heller Ágnes. mint az „örülök. hogy a szóban forgó élethelyzet emléke vagy puszta elképzelése is kiválthatja. ha megszakad a kiváltó élethelyzet ismeretének áramköre.és időviszonyait. világosan jelölik az emóció valóság. hogy mi az. amelyben keletkezett. Az In Aeternum sűrített mondanivalója az Átváltozások kalandjára utal. csendes öröm. szomorúság). ezeket az érzéseket nevezte voltaképpeni emócióknak. és általános irányító. és egész monográfiát szentelt az érzések és érzelmek antropológiai magyarázatának. kis meghatottság. mimika nem fejezi ki.

” (SZERDAHELYI 1972. (LUKÁCS. hanem kiterjed a Medúzá-tól és az Elysium-tól az 1960-as évek második feléig tartó nagy költői kaland egész színterére. ha ez a katartikus mozzanat elmarad. A közös családfához tartozik. ha más költők versei öveznék.amiről föntebb volt szó .és vannak. mely hatalmába kerít bennünket a vers elolvasásakor. hogy változatlan marad. sajnáljuk. kis meghatottság. akik kétségbe vonják. Ennek nemes. hogy alapjellege megváltozott volna. Az értékrögzítő. Ez az összetett érzés. a rilkei „változtasd meg önmagad” parancsát közvetítenék. Csak abban az esetben tartoznék a körébe. sőt szégyelljük. sem negyvenre kiegészített változatára. Az ajánlott világmegoldás nem a nirvánabölcselettel azonos itt már. már-már megváltói küldetéstudatra és a patkolókovácsok és furulyafaragók mesterségbirtoklására. ami árad belőle. hogy mondanivalóját egyedül is kifejezze. mert a befogadó ugyanúgy a »nembeliség« szemszögéből ítéli meg az ábrázolt élményeket. Az érzelmeket kiváltó szituáció. Ebben a „majdnem”-ben benne van az egész kísérlet felelősségvállaló. hogy a ciklus záróverse csak Weöres költészetének termőföldjén él meg. Megkönnyebbülés. rokonságban van a katarzissal. fölemelő megőrzése és megerősítése nem vonható egybe a katarzis megrázkódtatáson és megszégyenítésen átvezető. Egy antológiába vagy szöveggyűjteménybe beválogatva nem volna képes arra. (HELLER. lényegében mégis azonos tartalmú Eszmény előtt azonban az örök és változatlan teljesség igézete lebeg. de nem egészen azonos vele. 1965. áhítat. Az alakváltozások színjátékában tündöklő. Az oktáva önállósága . mint az alkotó. A romantikusesztéta szemlélet hite és eszménye azonban mélyebben gyökerezik a prózai vademecum tantételeinél. a sűrítés és létrehozás.tehát roppant viszonylagosan értendő. hogy „a művészi alkotás akkor is értékes hatást tud gyakorolni a befogadóra. a költői kaland lényegéhez tartozik. I. megerősítő érzés. A katarzis mégis a megváltoztató hatású megrázkódtatás érzése. A megőrzésre és megerősítésre felszólító meghatottság azonban nem méltatlanabb érzés a katarzisnál. alkotó szellem kísérletező szenvedélyével. hanem éppen az eddigiekben való hűséges megmaradásra biztat. mint A teljesség felé bölcselkedő életparancsai. s így az In Aeternum érzelmi tartalmát életre hívó szituáció is azonos maradt. mihelyt kiszakítják onnan. aminek jelentőségét a katarzis létrejövetelével Goethe nyomán Lukács hangsúlyozta. hogy milyenek voltunk az élmény előtt. sőt átkényszerítő megtisztító érzésével. A megoldás maga a költészet. hanem a teljességnek nevezett emberi lényeg eszménye köré szerveződik a teremtő. új irányba forduljunk. hanem állandó kockázat emeli az értékét. szép.bekövetkezett költői fordulat állomásainak azokat a tanulságait és vívmányait emeli bárkájába. amihez a meg nem alkuvó hitre van szükség. és arra érzünk indíttatást és ösztönzést. A fölkeltett érzelem forrása nem korlátozódik szűken az eredeti ciklus itt elemzett harminc versére. 301-302) Erkölcsi igazság járul hozzá. és a nem reflexív lírai kifejezést szolgálják.. hogy más. hogy egyik sem egyszerűen esztétikai érzés.a szép forma élvező befogadása nyomán keletkezik. továbbá lelki-szellemi fölemelkedés.. hogy végletekig van feszítve: nem tét nélküli ez a kaland. 1972. Mindez mégis azt jelenti. Ki . mert az esztétikai érzés . mivel az egész vers léte környezeti feltételekhez van kötve. az Egybegyűjtött írások sajtó alá rendezésekor ki lehetett bővíteni a ciklust anélkül. nemesedés részeséül is érezzük magunkat. itt pedig ennél többről van szó. Szerdahelyi István helyesen írta költészetesztétikájában. Tételekre hullana szét. hogy egyáltalán léteznék ilyen . nemes feszültsége: a lehetőség felső határáig kell elmenni. az Eszme kalandja és a kaland szerencsés befejeződése váltja ki ezt az érzést belőlünk. mintha embervoltunkat magát éreznénk át teljesebben. és esztétikailag sem vall alacsonyabb rendű műalkotásra. ha az Átváltozások szonettjei és általában Weöresnek a Medúzá-tól és az Elysium-tól a Tűzkút-ig kibontakozó nagy. mert az akkor belekerült tíz vers még mindig ugyanannak a költői kalandnak az eseményei közé tartozott. Később. érett pályaszakaszaiban írott versei a megváltoztatást sugalmaznák. E nélkül a feszültségteremtő kockázat nélkül elpattanna az egész szonettciklus különös varázsa. és egyáltalán nem változik. csendes öröm. melyek a romantikus-esztéta szemlélet körébe tartoznak. 758-759) Az In Aeternum viszont nem belső megváltozásra késztet. nem azonos a katarzissal. 180) Az „ime az Eszme majdnem változik” persze nem azonos kijelentés avval. és elsorvad.

kell bújni a görcsbe merevedő pózokból, és helyette el kell fogadni a játék önfeledtségét - s ha ez sikerül, akkor a hivatáshoz ragaszkodó költészet derűs lesz, és a derű elemét sugározza, még ha az élet legsötétebb árnyaival vagy éppen az elmúlással néz is szembe. Röviden összefoglalva, ez az a tét, ami kockán forog e költői kaland folyamán, ez tölt el várakozással bennünket, s mint amikor valakiért aggódunk, és egy veszélyes útról épségben hazatér, úgy érzünk a sorozat befejeződésekor megkönnyebbülést, kis meghatottságot, áhítatot, csendes örömöt. A. F. Shand híres tétele szerint potenciálisan minden érzés érdektelen, ha az, ami kiváltja, nem nekünk váltja ki, hanem valaki másnak. (McKELLAR, 1968. 210) A vers felszínén ez az érzelmi közömbösség uralkodik, semmi izgalom és feszültség nem látható rajta. Az érzelem nekünk nyilatkozik meg, akik elolvassuk, a vers a maga kiváltó élethelyzet-leírásával van elfoglalva, és a belőle fakadó érzelem iránt közönyösen viseltetik. De mi, akik keresztülpillantunk rajta, és ellátunk lényegéig, mi az érzelem hatása alá kerülünk. Így működik a nem reflexív vers. A reflexív vers evvel szemben saját érzelmében érdekelt, a kiváltó helyzetet és a kiváltott érzelmet maga a költő, a vers alanya elemzi, az érzelem az ő számára nyílik meg, s ezáltal bennünket változtat legtöbbször közönyös megfigyelővé. Nekünk objektív, külső és tárgyszerű marad. Van ennek előnye is, ilyenkor ugyanis fogékonyabbak lehetünk a formai megoldások kiválósága és szépsége iránt, mindjárt megakad a szemünk egy-egy nagyszerűen kiválasztott szón vagy remekül összeállított képen stb. A reflexív verset ilyen módon már csak akkor élvezzük, amikor elhárítjuk magunktól az érzelmet, ami árad belőle. Mivel érezni nem más, mint benső kapcsolatban lenni, mint benne lenni, mint érdekeltnek lenni - Heller Ágnes részletesen ír erről, és felsorakoztatja az idevonatkozó nemzetközi szakirodalmat (HELLER, 1972. 138-151) -, ezért a reflexív vers számunkra való objektív, tárgyi mivolta mindig elmosódott és bizonytalan. De a mű termékeny és jótékony bizonytalansága ez. A bűvös szubjektum-objektum különböztető viszony (tudniillik az, hogy a lírai szubjektivitás az olvasó számára tárgyként adott) épül le - vagy legalábbis csökken a befogadás aktusában, amikor a kiváltott érzelem hatására involválódunk abban, amit a vers mond. A költői kalandot ennek révén nem kívülről figyeljük, hanem érzelmi elköteleződésünkkel érdekeltek vagyunk benne. Innen visszatekintve most már feltárul előttünk, hogy a közeledések egész egymás fölé gyűrűző sorozatát teremti meg a vers. Ami statikus, kategoriális elemzéssel csupa egymásnak feszülő ellentétpárnak tetszett, arról a vers mélyebb megértésekor kiderült, hogy nem összevillanó antinómia, hanem egymás felé közeledés, egymásba olvadás: nem ellentétek szikrája, hanem a kiegyenlítődés és kiegyensúlyozódás tüze élteti a verset. Megállapítottuk, hogy a szonettkompozíció csonka, és csak két részből áll: hiányzik belőle a dialektikus mélyszerkezet. A ciklus befejező darabja csak tizennégy sorosnak nevezhető, J. R. Becher értelmezése szerint; de most már ennek működési szerepe is nyilvánvaló. Ez az egyszerűbb szerkezet elősegíti az érzelmi tartalomhoz eljutó keresztülpillantást, a szextett az érzelmet kiváltó szituációt magyarázza, de a fölkeltett érzelem hatására maga is megemelkedik; az oktáva és a szextett nem ellentétezi, hanem kiegészíti egymást, s a két rész a vers összhatásában kiegyenlítődik. Érdekeltségünket, a vershez való benső indíttatású közeledésünket mozdítja elő a nyelvi jelentésréteg szintjén a mondatrend említett többértelműsége: arra kényszerít ez, hogy a szó szoros értelmében részt vegyünk a jelentés megtervezésében és kialakításában. A többértelműség ilyenfajta hatása jól ismert a modern irodalomelméletben, mint ahogy Tordai Zádor rámutat erre Sartre-ról írott tanulmányában. (SARTRE, 1976. 273-274) Meg kell jegyeznünk, hogy a reflexív versnek ez a közelítő hatás is nagyon korlátozottan áll rendelkezésére, hiszen ott az értelmezés a vers alanyának szerepéhez tartozik, ezért inkább csak a szókincs, mint a mondatszerkezet síkján lehet többértelmű.

A közeledések következő gyűrűje a vers grammatikai és logikai alanyát fogja át. Az Eszme és birtokosa már nyelvtanilag és logikailag is összekapcsolódott, de a vers folyamán a rész-egész viszony többet jelent pusztán jelölő-helyettesítésnél. Az Eszme és birtokosa (a vers logikai alanya) abban a rétegben, amit itt értelmi tartalomnak neveztünk, s ami az ábrázolt tárgyiassághoz tartozik, tökéletesen egybeolvadnak egymással. Az Eszme átlelkesül a megszemélyesítések révén, a logikai alanyról pedig nem tudunk meg egyebet, mint hogy az Eszme bűvöletében él, nincsen külön léte, külön valósága. A vers magával ragadó érzelmi tartalma (ami ugyancsak az ábrázolt tárgyiasság része) minket is bevon a költői kaland izgalmába, és érdekeltségünket, involválódásunkat úgyis meg lehet fogalmazni, hogy ha nem azonosulunk is e kettős alannyal tehát ha nem képzeljük is konkrétan azt, hogy mi vagyunk az Eszme birtokosai -, de legteljesebben együttérzünk vele. A két alany közeledik egymáshoz és egybeolvad, mi pedig érzelmileg kapcsolódunk ahhoz, ami avval a minőséggel történik, amit együttesen kifejeznek és megtestesítenek. A közeledések végső gyűrűje már az előbbiek következtében jön létre. Ha a két alany egybeolvad, továbbá érdekeltségünk teljessé válik, akkor a vers hatásában megszűnik az ábrázolt tárgyiasság értelmi és érzelmi rétegének különvalósága is. A vers az Eszme őrzőjének erőfeszítését ábrázolja, hogy az alacsonyabb, szellem nélküli szférák minden csábításával, kérlelésével, kényszerítésével, lehúzó erejével dacolva megtartsa alapvető azonosságát és megerősítse alapvető lételemét, amit éppen az Eszme és azon belül megnevezve az „örökderű” alkot. Aki a versek - immár az egész ciklus és távolabbról az egész kötet, sőt a Medúzá-tól és az Elysium-tól kibontakozó periódusok - szellemi kalandját átélte, lelkében átitatódik a derű elemével, és azt sugározza maga körül. Az alkotáslélektan és az irodalomtörténeti életrajz külön fejezetben tüzetesen elemezné ebben a folyamatban Weöres Sándor személyes szerepét, a költészettörténet és eszmetörténet szempontjából azonban fontosabb ennél a vers olvasói - de mondjuk ki: társadalmi - hatása és hatáslehetősége. A versben megtestesülő magatartás, mely az Eszme őrzésével azonos, s az Eszme, mely „örökderűs szerelme ünnepében” csúcsosodik ki, tételekkel hirdetett zártsága ellenére is a társadalom és közösség életsorsának közelében fejti ki működését. A közeledések versteremtő gyűrűsora evvel a legfontosabb közeledéssel válik teljessé - és evvel be is zárul a magyarázat köre. A vers és az egész versciklus nem nyilvánulhatott volna meg számunkra érzelemkiváltó szituáció gyanánt, ha nem érintett volna bennünket közelről az egész költői kaland értelme és jelentése. Az érzelmi érdekeltség csak a tiszta ornamentális formák természetében járhat együtt tartalmi közömbösséggel. Weöres Sándor alkotói korszakait viszont a tartalomteliség jellemezte, eszményéhez és értékeihez való ragaszkodás határozta meg az Elysium és a Tűzkút között, amikor kibontakoztatta itt tárgyalt műfajait és verstípusait a modern nem reflexív költészet hasznára.

PILLANTÁS A PSYCHÉRE
A Psyché több kiadása és hatalmas sikere után végérvényesen fölszámolhatjuk azt a hiedelmet, hogy Weöres Sándor a kevesek költője, a furcsa ínyenceké, akik abban lelik örömüket, ha keresztrejtvény fejtő buzgalommal láthatnak neki egy első, második, harmadik és negyedik olvasásra is zárva maradó irodalmi mű felnyitásához.(Weöres Sándor könyvében nem kell a modern irodalom boszorkánykonyhájának titkait fürkészni: nyitott és világos lapjai feltárulnak bárki előtt, aki kész arra, hogy lelkét megszabadítsa előítéletektől, és átengedje magát néhány órára a mese varázshatalmának. Persze nem gyermekmesék csodái kelnek életre ebben a könyvben, hanem amolyan „tizenhat éven felülieknek” való történetek, Boccacciót idéző epizódok. A kötet műfaját meg is jelölhetnénk azzal az olasz szóval, hogy „raccolta di novelle”, vagyis elbeszélésgyűjtemény. De a Psyché mégis több ennél, szorosabban szerkesztett, szervesebben komponált könyv. Ha akarjuk, fölfoghatjuk verses regénynek is, olyannak, amit a Délibábok hőse óta már alig írtak. És a kötet versei a prózai írásokkal és jegyzetekkel kiegészítve csakugyan összefüggő történet lapjait rakják egymás mellé. A történet Lónyay Erzsébetről szól, aki 1795-ben született, apja gazdag partiumbéli birtokos nemes volt, anyja viszont egy cigánykirály leszármazottja, akit egy Mailáth gróf fogadott örökbe. Lónyay Erzsébet Mária, harmadik keresztnevén Psyché, mesés ellentétekbe született, és hatalmas végletek közt nőtt fel. Egyszer a miskolci cigánysoron élt, máskor a magas arisztokrácia palotáiba lakott; hol egészen korán felébredő érzéki vágyaitól hajtott kalandokban engedelmeskedett a természet parancsainak, hol a regensburgi apácák leánynevelő intézetének aszketikus szigorúsága szabályozta életét. Aztán megismerkedett Maximilián Zedlitz báróval, egy sziléziai birtokossal, aki kalandos együttlétek és szakítások után elvette feleségül. Ez 1816ban történt, és Psyché akkor már nyolc éve írt verseket. Mozgalmas sorsa a kor nagy művészeivel hozta kapcsolatba. Egy németországi utazás közben megismerkedett Goethével, találkozott Hölderlinnel, a Brunswick család jóvoltából Beethovennel kötött ismeretséget, itthon pedig Kazinczyt bájolta el furcsa, koraérett verseivel. Az 1820-as évek közepétől kezdve aztán egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a kibontakozó reformmozgalom felé, különböző kisebb-nagyobb pénztámogatásokkal segítette a nemzeti ügyet. Lírájába azonban nem került bele a hazafias buzgalom, hanem a lélek rejtett tájain járt tovább, és a hétköznapok eseményei között marad. A nagyhírű kritikus, Toldy Ferenc meg is rótta hűvösséget. Közben öregedő férjében fölébredt a féltékenység ördöge, s már a jótékonysági cselekedetekben is férfiúi megcsalatásának eseményeit gyanította egyre növekvő mániával. Lónyay Erzsébet 1831 tavaszán váratlanul meghalt, s hogy a halálát okozó kocsibaleset véletlen műve volt-e, vagy a dühöngő férjé, azt ma már, csaknem másfél század távolából, nem lehet kideríteni. Idáig tart a kötetből kiolvasható életregény vázlata. A színes és sikamlós, sőt „szemérmetlen” epizódok kiváló mulatságot szereznek az olvasónak - a könyv második rétege azonban nagyot fordít a történeten. Psyché nem halt meg 1851-ben, mert meg sem született, soha nem volt, s a történelmi nevek meg az agyafúrtan megszerkesztett hitelesítő mozzanatok ellenére merő kitaláció az egész mese, s Weöres Sándor gúnyosan szamárfület mutatva történelmi hiszékenységünknek, páratlan nyelvi persziflázsban állítja elénk a tizenkilencedik század elejét. Oly tökéletesen veszi magára a kor nyelvi kifejezésmódját, hogy stíluskritikai elemzéssel nem is lehetne igazolni, hogy Psyché versei nem korabeliek. A nyelvi bűvészmutatványok, mondhatni, világszámaival találkozunk itt. Psyché kislányból érett asszony lesz, aztán öregedni kezd, s a versek természetrajza pontosan követi az életrajzi változást. A nyelvi travesztia néha többszörös. Psyché például elküldi verseit Toldy Ferencnek, a kor nagy kritikusának, s Toldy kritikai glosszában válaszol, az egyikben példaként pár soros verset rögtönöz Czuczor Gergely

aminek Csokonaitól Ungvárnémeti Tóth Lászlóig megtaláljuk a nyomait. mégsem jöhetett létre ilyen költészet. fájdalmasan figyelmeztet egy irodalomtípus hiányára. ha a nyájas képzeletből . akár színészeket. hanem egy életmód és életlehetőség virtuális megteremtése. ami létezik vagy létezett. ahol a poétákra nem a társadalom és a nemzet súlyos gondjainak közönséget megmozgató megfogalmazása hárul. Lélektani próbának. a könyv mindent elfogadó és mindent relativizáló mozzanata. de ami egész életművet alakító erő mégsem lehetett a történelem szorításában. Most már nem mozgalmas életregény. . Azt a stílust építi föl. tágasabb. De ennek a mozzanatnak ezúttal szerepe és értéke van. A parodisták mindig nagy sikert aratnak. hanem csak a szerelem.ebben a pár sorban azonban nem egyszerűen az történik.nem verte volna fel őket a „komoly valónak súlyos érckara”. hanem életstílus is. amelyek múlt század eleji magas irodalmunkból szükségszerűen kimaradtak. mert megoldásukra felelős társaságok és hitelesen tudósító sajtó mozgósítja a közvéleményt. s Arany János önerejéből iparkodott pótolni azt. az öröm és a bánat mindennapi megnyilatkozásait kell versbe venniük. sőt néhány nagy versben jelentősége is nyilvánvalóvá válik. hanem úgy utánozza Czuczor Gergely modorát. Megálmodása annak. történelmi üzenet: íme a könyv egymást váltó és mégis egyszerre jelenlevő rétegei. szabadabb. és az ő tekintetét irányítja szabadabb. a Psyché ebben az összefüggésben annak a költészetnek tünékeny álomképe. amit Weöres Sándor oly tökéletesen magára ölt. hozzá beszél ez a különös történet. ahol a társadalom politikai gondjaival nem kell az irodalomnak bajlódnia. s ne tematikájában is. levegősebb. Ismerjük az akkori költők visszatérő panasszavát. hogy mi mindenről szerettek volna még írni. miközben elénk állít egy örömben és bánatban egyaránt bővelkedő asszonyéletet. miközben mulattat. de abban a magyar társadalomban. ragyogó imitáció. amely megengedheti magának a fényűzést. Sokan elsiratták már elveszett vagy meg sem született naiv eposzunkat. Nem imitáció. Márpedig Psyché soha nem élt. hogy milyen lett volna egy késő rokokó. Korhű életregény. hanem kreáció. és meggyőzi arról. hogy érte szól a harang. Azon a tizenkilencedik századi nyelven. hogy maga Weöres Sándor tesztrendszernek tekinti könyvét. a magyar Kalevalát.modorában . Weöres Sándor azt a stílust építi föl ebben a könyvben. ahogy Toldy Ferenc utánozta volna a maga korában. ahol mindenki tudatállapotának megfelelően rakja össze az elé tett ábrákat és képeket. Ismeretes az is. ami nemcsak irodalmi stílus lett volna. Csakhogy utánozni csupán olyasvalamit lehet. amit a történelem elmulasztott vagy szertefoszlatott. mint amilyet a kor engedélyezett. amely olyan közegben él és fejlődik. és ami ellen határozottan tiltakozni kellene. Nos. ami a rokokó és a biedermeier között nem tudott kifejlődni nálunk. ami a kor nyelvének megtévesztően pontos utánzásában e könyv lapjain föltárul előttünk. Ez a negyedik réteg. ami föloldja a történetiséget. tágasabb vidékekre. s nemcsak ő. S itt vesz a kötet egy harmadik fordulatot. korai biedermeier irodalom egy szabad és független Magyarországon. És ez a könyv. hanem az a versvilág sem született meg. A Psyché azoknak a verseknek utólagos megírása.mint Eötvös írta . már csakugyan meg lehetett volna írni Lónyay Erzsébet európai rangú verseit. mert még egy szállal a játék áramkörébe kapcsolja az olvasót. amelyben a történet játszódik. hogy milyen lett volna egy európai színvonalú magyar irodalom. Annak megálmodása. hogy Weöres amolyan „így írtok ti”-formán ír egy Czuczor-féle verset. hogy csak nyelvében legyen magyar. nem is egy tizenkilencedik század eleji életregény imitációja. énekeseket vagy politikusokat szólaltatnak meg. A könyvnek ezt az elsőnél semmivel sem kevésbé szórakoztató és mulatságos második rétege a nyelvi imitáció csodája. Modellfelállítás.

1947: Weöres Sándor. 8. Kritika. Bp. Bp. 1966: Selected Essays. Magyar Filozófiai Szemle. BORI IMRE. CHRISTOPHER. T. 1979: Weöres Sándor közelében. l. sz. 29-41. 1970: A szürrealizmus ideje. 1980: The Philosophy of Symbolic Forms I-III . kavics (Rába György versei). l. sz. ALAIN. 1964/a: A Weöres-vers közelítése. 41-48. 1971: Szó. 1975: Hamvas Béla irodalom. 54-56. kő. CHASSÉ. Bp. 1976: Értéknyelv. 631-639. Bp. Bp. CHARLES 1954: Les Clefs de Mallarmé. Bp. BONYHAI GÁBOR. 1969: Kommentár és prófécia. l. BÁNYAI JÁNOS. 1970: Weöres Sándor költészete. Bp. 1960: Illúzió és valóság. Valóság. Bp. 1967: Két költő. BAJCSA ANDRÁS. London FÁJ ATTILA. Bp. Jelenkor. 1978: Kerényi Károly hatása a hazai és a nyugati magyar írókra . l. Kritika. Paris CZIGÁNY GYÖRGY. Bp. 1968: A Szarvas-ének szerkezetelemei. 10. 40-44. 549-558. BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ.) Dictionnaire des symboles I-III. sz. l. 1964: A romantika lényege. WALTER. J.és művészetszemlélete. 1977: Ugyanarról másképpen. sz. BATA IMRE. BECHER. . 1977: Mitológia. ERNST. 165-173. 10. sz. BATA IMRE. 1959: A költői nyelv hangtanából. l. 1968: Egy versmodell természetrajza. BATA IMRE. New Haven . Novi Sad BORI IMRE. sz. I. l. in: Kerényi Károly és a humanizmus (Szerk. ELIOT. Sorsunk. JEAN-GHEERBRANT. 1978: Élmény és gondolat. Bp. Literatúra. 1939: A Jung-féle lelki típusok. l. l. BODA LÁSZLÓ. ERNST. 1965: Eszmék és látomások. 3-4. BONYHAI GÁBOR. 941-943. Novi Sad BORI IMRE. R. 1964: Vers és logika (Weöres Sándor: Tűzkút). Magyar Műhely.London CAUDWELL. Saáry Éva és Szépfalusi István). Híd. BATA IMRE. 1963: A költészet hatalma. DARABOS PÁL.BIBLIOGRÁFIAI JEGYZETEK (A Csöngétől Pécsig című fejezet jegyzetei a szövegben találhatók. FÓNAGY IVÁN. 1973: Ikertanulmányok. sz. BENJAMIN. Újvidék CASSIRER. Zürich FISCHER. Látóhatár. Paris. l. 1969: (ed.. 2. CHEVALIER.. 591-616. 188-208.) APOLLODÓROSZ. BENEY ZSUZSA. BATA IMRE. S. 1967: Borsos Miklós és Weöres Sándor kapcsolata a zenével . DOMOKOS MÁTYÁS. 4.

HARTMANN. 1965: A műfordítás-irodalom. Magyar Műhely . I. k. Bp. Bp. 1943: A láthatatlan történet. Bp. 1977: Az irodalmi műalkotás. Bp. A magyar irodalom története . Bp. KARDOS PÁL. 1978: A költői mesterség. 1977: Esztétika. tanulmányok. ROMAN. FRYE. C. 1970: Hipotézis egy marxista értékelmélethez. HORNYIK MIKLÓS. Leipzig KARDOS LÁSZLÓ. HATÁR GYŐZŐ. Cikkek. G. Esztétikai előadások.. London HEGEDÜS GÉZA. New York KABDEBÓ LÓRÁNT. . W. december. 1962: Válogatott tanulmányok. 1972: A nő szerepe: főszerep. 2. HORVÁTH JÁNOS. l. HELLER ÁGNES. 1951: Rendszeres magyar verstan. 1958: Psyche and Symbol. 1947: (szerk. 1957: Fatalista költő (Weöres Sándor válogatott verseiről). 1976: Golghelóghi. INGARDEN. HORVÁTH JÁNOS. London HONTI JÁNOS. HORVÁTH KÁROLY.jel . 1946: Weöres Sándor új versei. sz. F. 1979: A logika. Bp. HÉRA ZOLTÁN. New Jersey GAILLARD. HAMER.vers. l. HAJDU ANDRÁS. Népszabadság. vázlatok. Bp. Híd. a. Bp. HELLER ÁGNES. Bp. Diárium. 1967: Műhelybeszélgetés a költészetről a „Hold és Sárkány” szerzőjével. 1948: Látomás és indulat a művészetben. 1972: Babits Mihály. 1972: Élő humanizmus. 6. l. 1961: A dráma alaptörvényeiről. RICHARD. JÓZSEF ATTILA. HOGGART. HARTMANN. 799-800. NICOLAI. JUNG. l. l. Auden. Bp.) Anthologia humana. Bp. Az érzelmek elmélete. 1978: Az ösztönök. 1936: The English Sonnet. k. KANT. 1973: Anatomy of Criticism. március 31. r. HAMVAS BÉLA. sz. OTTOFRITZ. 1964: Még egyszer a „Bóbita” ritmikájáról. 1958: (S. III. 1969: Hang . 4458. Bp. 21-23. IMMANUEL.. l. Bp. 759-790. KARDOS TIBOR. FÜST MILÁN. Ötezer év bölcsessége. HEGEL. H.FÖLDES ANNA. Bp. HAMVAS BÉLA. Magyar Filozófiai Szemle. 5. sz. 7-8. 1980: Az összegzés ideje (Szabó Lőrinc 1945-1957). 1944: A „Medúza”. 1043-1077. Bp. Bp. Bp. NORTHROP. G. Magyarok. ROMAN. ENID. 1926: Petőfi Sándor. Bp. 558-564. 1966: Kritik der reinen Vernunft. Bp. Szabolcsi Miklós) Összes művei. IV. JAKOBSON.. l. Enciklopédia. 1972: Lételméleti vizsgálódások. 1957: W. sz. NICOLAI. 1118-1134. London HAMVAS BÉLA.

Literatúra. KUNSZERY GYULA. KODÁLY ZOLTÁN. NÉMETH LÁSZLÓ. KERÉNYI GRÁCIA. 12. Heidelberg NAGY PÉTER. n. sz. KISS FERENC. Bp. I-II. sz. Bp. 1942: Általános nyelvészet. 1970: Két nemzedék. I-II. é. l. I-II. MIHÁLYI GÁBOR. McKELLAR. 1965: A magyar szonett kezdetei. 1977: Görög mitológia. BÉLA. sz. a guru. KENYERES ZOLTÁN. Bp. KIRÁLY ISTVÁN. 263-264. 6. WALTER. LÉVI-STRAUSS. 1981: A vers hangzásvilága. Bp. 1979: Az érett Kosztolányi. Bp. New York LUKÁCS GYÖRGY. Capillária. Bp. KOTTÁNYI ATTILA. l. KONCSOL LÁSZLÓ. I-II. NÉMETH G. Bp. 1974: Gondolkodó irodalom. 1965: A szimbolizmus és a magyar líra. Művészet. CLAUDE. 7. London MEZEI OTTÓ. 4. KECSKÉS ANDRÁS.KARINTHY FRIGYES. 1968: Experience and Behaviour. Bp. Gestalt und Geschichte. sz. 421-428. 1977: Teremtő idők. Nagyvilág. LACKÓ MIKLÓS. KENYERES ZOLTÁN. 1948: A mai magyar líra. KISS FERENC. Bp. 1976: A társadalmi lét ontológiájáról. 1970: Ady Endre.) KERÉNYI KÁROLY. Korunk. PETER. Bp. KIRÁLY ISTVÁN. LENGYEL BALÁZS. Bp. 95-125. Jelenkor. 1843-1848. Bevezetés az értékorientációs novellaelemzés módszertanába. Irodalmi Szemle. Bp. 833-840. Bp. Bp. n. 1970: Mű és személyiség. Bp. 1955: Das Sonett. NÉMETH G. 1976: Irodalom és társadalom. Bp. 5. Protestáns Szemle. Bp. 1978: Mezőőrlak Gyöngyös mellett. BÉLA. 10-15. sz. l. . (h. 1978: Az egyensúly elvesztése (A német romantika). 101105. MARTINKÓ ANDRÁS. A Magyar Esztétikai Társaság Évkönyve. Bp. Bp. 1935: Weöres Sándor: Hideg van. KERÉNYI KÁROLY. MÖNCH. Kortárs. 1965: Rosta. 1970: Tapogatózás Weöres Sándor világában. 1967: Structural Anthropology. KISS TAMÁS. LAZICZIUS GYULA. Mouseion. 1957: Utazás Faremidóba. LUKÁCS GYÖRGY.: Topográfia. sz. 1960: Alkotás vagy öncsonkítás. NEMES NAGY ÁGNES. 2. l. 1981: Szerep és mű. l. 9. 1973: A mítosz és a technika lényegéről. l. 1974: Visszatekintés. 1980: Ekhnáton éjszakája (A versről a költővel Lator László beszélget). 1979: Irodalom és társadalmi érték. Bp. sz. 1965: Az esztétikum sajátossága. 1980: Peter Brook. KOMLÓS ALADÁR. 1946: Az építészet. l.

l. TAMÁS ATTILA. 1923: A szanszkrit irodalom története. 1947: A teljesség felé (Jegyzetek Weöres Sándor költészetéről). SCHMIDT JÓZSEF. 1972: Költészetesztétika. SOMLYÓ GYÖRGY. 1-2. Alföld . Literatúra. Bp. 1964: Két mítosz. Kortárs. 1981: Forma és világkép. Gondolatok Weöres Sándor költészetéről a Tűzkút ürügyén. Bp. SZABOLCSI MIKLÓS. 1973: Irodalom és emberi teljesség. SZŐCS GÉZA. SARTRE. 734-738. Basel SZABÓ ZOLTÁN. SCHELER. május 23.. Bp. sz. 1979: Félkör. 605-615. RÓNAY LÁSZLÓ. SCHWARZ. sz. SZABOLCSI MIKLÓS. 1940: A titkok tudománya. Élet és Irodalom. 1981: Babits Mihály költészete (1903-1920). l. 9.. sz. Leipzig SIMON ZOLTÁN. 1972: Szabó Lőrinc. Bp. 1959: Költészet és korszerűség. 1964: Weöres Sándor új versei. l. történelem. RÁBA GYÖRGY. SCHÜTZ ANTAL. HERBERT. 184197. l. 7. SZILÁGYI ÁKOS. SZERDAHELYI ISTVÁN. SZIGETI JÓZSEF. A. 1953: Magyar versek. 66-80. SZILÁGYI PÉTER. Magyar Műhely. Bp. 20-21.) Laudse: Daudedsching. Bp. Bp. Bp. M. SZABÓ LÁSZLÓ. sz. Bp. 7-8. . SŐTÉR ISTVÁN. ERNST. 1849-1857. Kritika. SZERDAHELYI ISTVÁN. SZENTKUTHY MIKLÓS. Bp. SZÉKELY BOLDIZSÁR. 1947: Weöres Sándor. 93-102. 1979: A formalizmus az esztétikában és a materiális értéketika. egyén. 1959: Irodalmi tanulmányok.PÉCZELY LÁSZLÓ. l. Korunk. Magyar Filozófiai Szemle . 1975: A Weöres-i magatartás. l. 1977: A költészet vérszerződése. Bp. sz. 1958: Weöres és világa. 3. 1966: The Meaning of Art. Bp. SÜKÖSD MIHÁLY. Bp. Vigília. l. 1963: Fiatal életek indulója. 1973: A parton Proteus alakoskodik. l. READ. 380-396. 1976: Módszer. 494-501. 1978: (übersetzt und herausg. 1981: Verstan. London RÓNAY GYÖRGY. 1965: Tartalom és versforma. 1977: A mai stilisztika nyelvelméleti alapja. Kolozsvár SZABOLCSI BENCE. l. CS. Bp. Bp. 1981: A versritmus szemantikája. RÁBA GYÖRGY. 12. sz. SZEPES ERIKA-SZERDAHELYI ISTVÁN. 1977: Két tükör közt. Aranytól napjainkig. 1964: Házi feladat a Medeiáról. Magyarok. I. JEAN-PAUL. 1963: Principles of Literary Criticism. Bp. Róma CS. sz. London RICHARDS. 9. 1981: A harmadik nemzedék irodalomszemlélete. Bp. SZABÓ LÁSZLÓ. SZABOLCSI MIKLÓS. 1959: Vers és dallam.

1946. 1958: Mágia és népiesség (Weöres Sándor: A lélek idézése). Első kötet. 1973. UJFALUSSY JÓZSEF. VERES ANDRÁS. 3-4. sz. WEÖRES SÁNDOR. 1946: Weöres Sándor új könyvei. április 9. Hamvas Bélához (OSZK) 1. sz. március 17. 1980: (szerk. Nagyvilág. Bp. 180-181. 1971: Önvallomás. november 7. Kabdebó Lóránt. l. Életünk. október 4. 1962: A valóság zenei képe. Nyugat. Bp. február 27. 1961: A History of Modern Criticism I. Diárium. 12. VAJDA ENDRE. The Later Eighteen Century .) Kínai filozófia . 1981: Szerk. Bp. Béládi Miklós. II. Kenyeres Imréhez (A család tulajdonában) 1. Petőfi Irodalmi Múzeum. érték. 1947. WOLKEMBERG ALAJOS. London WEÖRES SÁNDOR. Bp. WEININGER. 1944. Fülep Lajoshoz (MTA Kézirattár) 1. 1943: Egy ismeretlen nagy magyar költő. 1939. . JURIJ. VAS ISTVÁN. 1923: Teozófia és antropozófia. 12. 1981: Az irodalmi tény. Kosztolányi Dezsőhöz (Közli Gál István. 1929. Bp. 3. TIMÁR GYÖRGY. 1913: Nem és jellem. 1976: Pergő évek. 3. Károly: Július. 339-340. WEÖRES SÁNDOR. l. sz. 1939/a: Berczely A. 1972: Milyen szerepe van a költő életében a fordításnak? Filológiai Közlöny. Bp. 1978: Weöres Sándor. OTTO. 1963. 1973. 1947.) I. december 2.TAMÁS ATTILA. VAJDA ENDRE. 278-279. Nyugat. sz. 1939: Vas István: Menekülő múzsa. Ungvárnémeti Tóth László. 3. 1946. sz. Ókor. In: Írói vallomások. Babits Mihályhoz (Közli: Gál István. l. l. WEÖRES SÁNDOR LEVELEI I. 467-473. l. Bp. WEÖRES SÁNDOR. VÁRKONYI NÁNDOR. február 29. TINYANOV. Bp. Bp. sz. RENÉ. WELLEK. 2. V. műérték. III. 2. 271-273. 4. WEÖRES SÁNDOR. l. 6. l. 1) I. IV. 1981: Mért vijjog a saskeselyű? I-II. TŐKEI FERENC. Szerk. TÖRTÉNELMI JELENIDŐ. 200-218. Beszélgetések a magyar irodalom legújabb fejezeteiről. I. Bp. 1959. július 11. 1979: Mű. december 1. Életünk. 294-316. Bp. l. I. 1865-1869. Protestáns Szemle. 123-124. 1944: Weöres Sándor: Medúza. Válasz.

ZALAI BÉLA. 942954. Kenyeres Zoltán). Bp. l. I. ZOLNAI BÉLA. 1978: Etikai rendszerezés: Esszépanoráma (Vál. Bp. . 1957: Nyelv és stílus.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful