1

12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL

2

3

12 TUDÓS A 21. SZÁZADRÓL

TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2009

évi stratégiai kutatási programja keretében készült Megjelent a Tudomány Világfóruma – World Science Forum 2009. Staar Gyula ISBN 978-963-9902-32-9 Készült a TINTA Könyvkiadó gondozásában Felelõs kiadó: Kiss Gábor . Goldperger István. Staar Gyula © 2009 Szemenyei István.4 A kötet a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia 2008–2009. Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a Tudomány Nemzetközi Tanácsa (ICSU) Fõszerkesztõ: Szemenyei István Szerkesztõ: Goldperger István Társszerkesztõk: Erdélyi András. évi rendezvényére A kötet kiadását támogatta: a Magyar Tudományos Akadémia az Egyesült Nemezetek Oktatási. Erdélyi András.

...........................H ASSAN MOHA A. 29 CATHE RINE CE SAR SK Y HER CES SKY AZ ÉGBOLT MINDENKI SZÁMÁRA KÖZÖS ............................................................................................................................ A ..... 9 BA RABÁ SI A LBERT-L ÁSZLÓ BAR BÁSI AL -LÁ A KOMPLEXITÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÜSZÖBÉN ÁLLUNK .................. 21 CH ATERINE B RÉCHI GNAC CHA BR CHIG A KUTATÓ ÖTLETE SZÁRNYRA KEL ...................................... 79 LU Y ON GXIANG YON ONG AZ IGAZSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ NYOMÁBAN .... HOGY KIK VAGYUNK ............................................. 103 PAVLICS F ERENC FE ÛRKUTATÁSSAL SEGÍTENI A FÖLD MEGMENTÉSÉT .............. 113 AHM ED H........... 61 ROL F-DIE TER HE UER ROLF -DIET HEU A TUDOMÁNY UNIVERZÁLIS NYELV .......................................................................................................................................................... HA BOLYGÓNK JÖVÕJE AFRIKA JÖVÕJÉN MÚLIK .................. ZE WAIL AHME ZEW GONDOLATOK A TUDÁSRÓL ÉS AZ EMBERISÉG JÖVÕJÉRÕL ..............5 TARTALOM ELÕSZÓ PÁ LINKÁ S JÓZ SE F .................................................................... 51 MOH AMED H......................................................... 125 ........... 71 LO VÁSZ L ÁSZLÓ LOV LÁ MATEMATIKÁVAL MEGÉRTENI A VILÁGOT ................................ 39 CSÍK SZE NTMIH ÁLYI M IH ÁLY SÍKS ZEN IHÁ MIH IHÁ IDEJE LENNE MEGÉRTENÜNK..... 91 ERWIN NE HE R NEHE HER CSAK A VÁLTOZÓT ÉRZÉKELJÜK ........................ 7 PÁL INKÁS JÓZSE SEF WERNE RA RBER NER AR A MÉLTÁNYOS EVOLÚCIÓ ...................................

mérnök. Nobel-díjas agykutató. a Quality of Life Research Center (QLRC) igazgatója. USA HASSAN.6 AK ÖTETBEN S ZE REPLŐ T UDÓSOK KÖ SZE ZER TU ARBER. Budapest. a California Institute of ZEW Technology (Caltech) kémia. Peking NE HE R. az Eötvös Loránd Tudományegyetem LOV Matematikai Intézetének igazgatója. ERWIN. Nairobi. a Francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) elnöke. a Harvard Egyetem Dana Farber Rákkutatási Intézetében mûködõ Rendszerbiológiai Központ munkatársa.és Szervezéstudományi Karának professzora. MOHAMED H. A. USA ZE WAIL . matematikus. CATHERINE. az egyetem „Ultragyors Tudomány és Technológia a Fizikai Biológiában Központ” igazgatója. Franciaország CE SARSK Y. az Európai Részecskefizikai LaboratóriHEU um (CERN) fõigazgatója.*. az Országos Népi Gyûlés alelnöke. a Kínai Tudományos Akadémia elnöke. fizikus.. a Nemzetközi Csillagászati Unió CES SKY (IAU) korábbi elnöke. Olaszország. a Fejlõdõ Világ Tudományos Akadémiájának (TWAS) ügyvezetõ igazgatója. Kalifornia. USA * A World Science Forum 2009 Nemzetközi Felügyelõbizottságának tagja . ROLF-DIETER*. Németország PAVLICS FERENC. CATHERINE. Svájc LO VÁSZ LÁSZLÓ*.és fizikaprofesszora. Max-Planck Társaság Biofizikai NEHE HER és Kémiai Intézete. a Holdautó (Lunar Roving Vehicle – Apolló Program) tervezõje és fõkonstruktõre. Párizs. kémiai Nobel-díjas. a World Science Forum 2009 Nemzetközi Felügyelõbizottságának társelnöke BA RABÁ SI ALBERT-LÁSZLÓ. genetikus. fizikus. YONGXIANG*. WERNER. AHMED H. Claremont. fizikus. mérnöki tudományok. Göttingen. Franciaország CSÍK SZE NTMIH ÁLYI MIHÁLY. a Tudomány Nemzetközi Tanácsa CHIG (ICSU) elnöke. asztrofizikus. Boston. Genf. Kenya HE UER. pszichológus. Nobel-díjas biokémikus. a Tudomány Nemzetközi Tanácsa (ICSU) korábbi elnöke. a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) elnöke LU. Northeastern Egyetem. fizikus. Komplex BAR BÁSI Hálózatok Kutatóközpontjának igazgatója. USA BRÉCHI GNAC. az Afrikai Tudományos Akadémia (ATA) elnöke. Kalifornia. Basel. a francia kormány atomenergia-ügyi fõbiztosa. Santa Barbara. Massachusetts. Párizs. Svájc. Trieszt. Kalifornia. Pasadena. a Claremont Graduate SÍKS ZEN IHÁ University Viselkedés.

1999-ben a Tudomány Világkonferenciáján a Magyar Szervezõbizottság társelnöke voltam. hogy a találkozó nyomán a tudomány szereplõi világosabban látják majd az igazi kihívásokat. A Világkonferencia szervezõi az ENSZ Oktatási. és az Oktatási Minisztérium államtitkáraként én vezethettem a magyar delegációt a Világkonferencia kormányközi eseményein.7 ELÕSZÓ 1999-ben. hogy a Tudomány Világfóruma 2009-es rendezvénye ismét egyedülálló lehetõséget teremt a közélet alakítói számára arra. hiszen egybeesik a Tudomány Világkonferenciája 10. Õszintén remélem. amelyet 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezett. és a Tudás és a jövõ . Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a Tudomány Nemzetközi Tanácsa (International Council for Science – ICSU). A 2009-es WSF különleges esemény és alkalom. partnerségben az UNESCO-val és az ICSU-val. amelyeket az emberiség elõtt álló nagy feladatok megoldásában is felhasználhatunk. az ezredfordulóra készülve. hogy érdemi párbeszédet folytassanak a tudomány 21. a társadalom igényeit. Bízom abban. World Science Forumot (WSF) rendezzük. hogy most a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest adott otthont az elsõ és eddig egyetlen Tudomány Világkonferenciája rendezvénynek. A Tudomány Világkonferenciájának egyik konkrét eredménye a kétévente Budapesten megrendezésre kerülõ Tudomány Világfóruma rendezvénysorozat. a rendezvény helyi szervezõi és házigazdái a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar kormány voltak. századi szerepérõl. rendezvényein. miközben minden résztvevõ számára világosabban jelenik majd meg a tudomány természete. elvárásait. 2009-ben immár a 4. annak különleges értékei és lehetõségei. évfordulójával. egyben a Tudomány Világfóruma elnökeként köszönthetem önöket. Megtiszteltetés és öröm számomra.

s egyben a tudósok átfogó és felelõsségteljes gondolkodásának egyik konkrét példája és bizonyítéka is. Szeretnék köszönetet mondani az interjúalanyoknak. hogy önök nemcsak felemelõ. de mint mindig mindennek. általában és az adott tudományterületen speciálisan. világképébe és humanista gondolkodásába. Azzal a reménnyel kívánok kellemes olvasást mindenkinek. Ez az interjúkötet egy értékes és ünnepélyes szellemi hozzájárulás kíván lenni mindkét fenti célhoz. Köszönöm az idejüket. és megpróbálja felvázolni a tudás. Sok-sok embert kellett volna még beválogatnunk. Az interjúkérdések elsõsorban a nagy kihívásokra vonatkoznak. Szándékunk szerint ez az interjúkötet egy sorozat elsõ kötete. hogy társaink. Néhányuk a WSF Nemzetközi Felügyelõbizottságának (International Steering Committee) tagja. néhányukat kollégáim vagy éppen a szerkesztõi kollektíva ajánlotta. „Sokan vannak az arra érdemesek. a gondolataikat és az együttmûködésüket. A kötet felemelõ és elegáns gondolatok gyûjteménye. örömteli gondolatokat fognak találni a könyvben. és kevesen a kiválasztottak” – tartja egy régi szólás. a tudomány szerepét a 21. hanem hasznos és értékes tudásanyagot is kapnak mindennapi munkájukhoz és életükhöz. század komplex és globális társadalmi viszonyai között. és a következõ WSF-ekre egy-egy újabb kötetet kívánunk megjelentetni további szereplõkkel. remélem.8 ELÕSZÓ témakörére koncentrál. Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia és a Tudomány Világfóruma elnöke . a tudomány szerepére és lehetõségeire azok megoldásában. hogy a kiválasztott 12 tudós nagyon jó reprezentatív betekintést nyújt a tudomány kiemelkedõ alkotóinak tudományos tevékenységébe. és jobbá tételében. Mindezzel együtt is. A könyv tizenkét világhírû tudós és tudománypolitikus gondolatait és reflexióit gyûjti egy kötetbe a világról és a tudomány szerepérõl annak jobb megértésében. szövetségeseink voltak ebben a szellemi erõfeszítésben és világutazásban. Egyúttal szeretném kifejezni köszönetemet és elismerésemet a kötet létrehozásában közremûködõ szerkesztõgárda tagjainak és az interjúkészítõknek is. Az interjúalanyok kiválasztása szükségszerûen szubjektív. korlátai voltak ennek a szellemi kalandozásnak is. a rendelkezésre álló idõ és források tekintetében egyaránt. Az elmúlt tíz év eredményeinek számbavétele mellett a WSF 2009 tehát a jövõrõl szól.

más néven restrikciós endonukleázok felfedezéséért és alkalmazásáért. Ez egyfelõl elegendõ lehetõséget kínál a populáció evolúciójához. másfelõl azonban gondoskodik a populáción belüli sejtek többségének stabilitásáról. tehát mindig marad némi esély az új információ fogadására. – Professzor úr.) svájci mikrobiológus. Egyfajta immunrendszerrõl van szó. elvezetett a rekombináns DNS-technológia kifejlesztéséhez. június 3. A Tudomány Világkonferenciája idején (1999) Arber professzor az ICSU (International Council for Science – a Tudomány Nemzetközi Tanácsa) elnöki tisztét töltötte be. s a génsebészet alapjainak megteremtéséhez.9 WERNER ARBER A MÉLTÁNYOS EVOLÚCIÓ Erdélyi András interjúja WERNER ARBER (szül. s jelenleg a Tudomány Világfóruma 2009-es rendezvénye Nemzetközi Felügyelõbizottságának társelnöke. Az ön szakterülete. melyek produktumai lehetõvé teszik a baktériumok számára. amely a restrikciós enzimek révén darabokra hasítja a beáramló idegen információt. jeles eseményt ünnepelhetünk: ön három évtizeddel ezelõtt kapta meg a Nobel-díjat a restrikciós enzimek mechanizmusain végzett kutatásaiért. elég nehezen megközelíthetõ a közvélemény számára. Segítene megérteni azoknak a kutatásoknak a lényegét. 1929. érdekes módon. Az új DNS-beáramlást a természet alighanem egyfajta finomhangolásos kontrollal tartja nagyon alacsony szinten. genetikus 1978-ban két amerikai kutatóval (Daniel Nathans és Hamilton Smith) együtt kapott megosztott orvosi és fiziológiai Nobel-díjat a restrikciós enzimek. hogy a bakteriális genomokban vannak olyan gének. a molekuláris genetika. amelyekért önt és kollégáit Nobel-díjjal jutalmazták? – Kutatócsoportommal az 1960-as években fedeztük fel. hogy a más típusú baktériumoktól szerzett genetikai információt nagyon alacsony szinten tartsák. Ez a szint. . A felfedezés új fejezetet nyitott a molekuláris genetikában. nem csökken nullára.

Ezeket a fogalmakat a közelmúltban vezették be a tudomány azon területeinek megnevezésére. Vannak 1-es. – De az eljárásra. amely elõtt kaput nyitottak a molekuláris genetikában? – Ez érdekes kérdés. hogy az ön kislánya. 3-as stb. – Nem tudom. gyakorlatilag nyolc-tíz év kellett ahhoz. még egy csodálatos mesét is költött hozzá „A király és szolgái” címmel. 1964-ben az Annual Reviews of Microbiology címû folyóirattól felkértek egy tanulmányra. aki tízéves volt.) . annyi mindenestre bizonyos. azok alkalmasak lesznek strukturális és funkcionális analízisre. melyek a gének szerkezetét és funkcióját. és fel lehet használni fizikális feltérképezésre. tisztában voltam vele.10 WERNER ARBER Ez a kontroll a bakteriális világban meglehetõsen széles körû. hogy az elsõ restrikciós enzimeket izolálni lehessen. – Ön kezdettõl fogva tisztában volt a felfedezés jelentõségével? Más szóval: látta-e elõre azt a hatalmas fejlõdést. amely a következõ évben jelent meg. Elõtte már izoláltak bizonyos 1-es típusúakat. valamint a fõ géntermékeket. de ezek nem reprodukálható módon hasították fel a DNS-t. feltételezem. Az így létrejövõ DNS-fragmentációkat elektroforetikus úton szét lehet választani. és ahogy haladtunk elõre a kísérletekkel. A tanulmány utolsó oldalán megkockáztattam bizonyos elõrejelzést. de a DNS feldarabolásának módszere korántsem mindig ugyanaz. amelyek reprodukálhatóan hasítják fel a lineáris DNS-molekulákat rövid felismerési szekvenciájukon belül. hogy mire lesz jó a DNS restrikció. továbbá szekvenciaanalízisre és funkcionális tanulmányozásra. ám a restrikció specifikus mechanizmusai nem mindig ugyanazok. 2-es. Nem a már említett 2-es típusúak voltak az elsõ megtisztított restrikciós enzimek. még éveket kellett várni… – Igen. elég jól megértette a dolgot. Kutatásaimat az 1960-as években kezdtem. A genomika és a proteomika zömmel ezeken a lehetõségeken alapul. Általában azonosítani lehet egy specifikus DNS-szekvenciát. és különösen nukleotid szekvenciaanalízisre. hányan tudták követni ezt a magyarázatot. amikor ön megkapta a Nobel-díjat. típusú enzimek. ennek folytán kevésbé voltak használhatók. A 2-es típusú enzimek azok. Azt állítottam: ha a restrikciós enzimeket sikerül izolálni. (Lásd a történetet az interjú végén. Silvia. természetesen lépésrõl lépésre egyre mélyebb betekintést nyertünk. a fehérjéket. vagyis az élettevékenységek legfõbb közvetítõit vizsgálják. És így is történt! Tehát a kérdésére válaszolva: igen. sõt. Ezt a mesét aztán a nemzetközi sajtó nyomban felkapta.

és Silvia ekkor állt elõ azzal a mesével. s a kislányom megkérdezte: „Holnap kezdõdik az iskola…. Kaliforniában. Munkaidejének egyik felét gyógyítással tölti. hogy ideje lenne végre az összes lehetséges kockázatot egy nagyszabású konferencián megvitatni. Vagyis ebben az esetben az orvos kiveszi az ismeretlen tartalmú mintát. – Visszatérve az ön szakterületére: senki nem tagadhatja azt a hihetetlen fejlõdést. Temérdek dolog vár megértésre. Neurobiológus. ha a kutató. pontosan azzal. ezen a területen is. amit ön is említett. Már akkor is kapcsolatban álltunk egyes amerikai kollégákkal. amely a géntechnológiában az elmúlt évtizedekben végbement.A MÉLTÁNYOS EVOLÚCIÓ 11 – Igen. és rákos lesz. ugyanakkor változatlanul heves viták folynak a kutatások kockázatairól. A hosszú távú kockázatot azonban . – Lenyûgözõ kreativitás egy gyerektõl! Ma mivel foglalkozik Silvia? Csak nem a „DNS-királlyal”? – De igen. Silvia iskolai vakációjának vége táján jött a hír a Nobel-díjról. azt kutatja. és vannak hosszú távú. és azt tapasztaltuk. hogy a probléma gyökerét megértsük. Itt világosan megfogalmazódott. Pár nappal késõbb sétálni mentünk. másik felében kutatóként dolgozik. amikor a kutatók vizsgálat alá vették például a rákvírus-géneket. miként befolyásolták ezek az ön kutatásait? – Újra vissza kell mennünk az idõben ahhoz. és átadja a laboratóriumnak analizálásra. hogy a korábban össze nem tartozott gének összekapcsolásában vannak rövid távú. mit mondjak az osztálytársaimnak?” Megpróbáltam egyszerû szavakkal elmagyarázni neki a restrikciós enzimek mûködését. Valóban léteznek-e ezek a veszélyek. a szolgák pedig az enzimek. vagy többnyire megalapozatlanok az ezzel kapcsolatos aggodalmak? Hogyan látja mindezt. aki mindössze négyéves volt akkor. Caroline. A kisebbik lányom. A király a DNS. Az ilyenfajta kockázatot el lehet kerülni azzal. hogy az emberek fõleg akkor kezdtek el aggódni. Rövid távú kockázat lehet például. illetve az eredmények alkalmazásáról. A géntechnológia tulajdonképpen kísérleti úton fejlõdött ki az 1970-es évek legelején. akik megvédik királyukat az idegen „DNS-király” behatolásától. és ha léteznek ilyen kockázatok. aki a rákvírusból kivett rekombináns gént kezeli. feltevésen alapuló kockázatok. úgynevezett evolúciós kockázatok. amelyre aztán 1975 februárjában sor is került Asilomarban. Nyilvánvalóan mindvégig indokolt a legnagyobb elõvigyázatosság. az Egyesült Államokban. ha a kutatók betartják a mikrobiológiai laboratóriumokban szokásos eljárási szabályokat. miként stimulálják az idegek az izmokat a szükséges funkciók ellátása érdekében. ma orvos. Innen jött a javaslat. maga is megfertõzõdik.

Sok tudós úgy véli. melyek genetikai módosulást idéznek elõ. hogy a biológiai sokféleség a jövõben is újra és újra gazdagodni fog. – Feltétlenül! A horizontális géntranszferek kutatásából adódó egyik általános következtetés. hogy a restrikció valójában egyfajta akadály. Felismertem. hogy belelássunk a biológiai evolúció speciális mûködésébe. miután kiszabadulnak a környezetbe? Ebben az összefüggésben jöttem rá arra a felismerésre. Ebbõl a szempontból a baktériumok és vírusaik ideális objektumok ahhoz. teológiai következtetéseket is. Ez biztosítja az organizmusok populációinak magas genetikai stabilitását.12 WERNER ARBER kevésbé lehet kiszámítani. lassú. de ami a Természetben történik. míg más enzimmûködések igen alacsonyan tartják az evolúciós rátát. sõt. Ugyanakkor lehet azonosítani más enzimrendszereket is. Nem tudjuk tudományos vizsgálat tárgyává tenni. Teremtés és evolúció gyakran kerülnek konfliktusba egymással. . kétségtelenül elvezet bizonyos teológiai következtetésekhez is. mégpedig a más organizmusok által elõidézett genetikai fejlõdésben rejlõ lehetõségeknek köszönhetõen. Ez garanciát ad számunkra arra nézve. Számos kérdés vetõdik fel. – Ha megenged egy személyes kérdést: ön hívõ? – Igen. módosítja a horizontális géntranszfer mértékét. Ezek közül egyes enzim-tevékenységek aktívan támogatják a genetikai módosulásokat. nincsenek tanulmányozás alá vehetõ tudományos jelenségei. Úgy döntöttem tehát – s éppen az asilomari konferencia idején –. vagy éppenséggel a genetikai módosulásokat alacsony fokon tartják. az egy állandó. például: átkerülhetnek-e a szóban forgó gének más organizmusokba. nem mondanám. folyamatos teremtés. gondolom. hogy az élõ szervezetek nemcsak múltbeli közös eredetük révén kapcsolódnak egymáshoz. mely a recipiens sejteket védi a más organizmusokból történõ génbeáramlással szemben. – Ez a fajta felismerés. protestáns vagyok… Keresztény. Ezen az alapon összehasonlíthatjuk a géntechnológia evolúciós kockázatait a normál biológiai evolúcióban rejlõ kockázatokkal. és ahogy ön is mondta. másfelõl mégis utat enged a biológiai evolúció folyamatának. hogy jövõbeni kutatásaimat a mikrobás evolúcióra összpontosítom. – Gyakori ez a tudósok körében: hívõnek lenni? – Nem. magában rejthet bizonyos alapvetõ filozófiai. a spirituális világnak nincs tudományos nézõpontja. Számomra ez valóban fontos filozófiai következtetés. hogy az evolúciós biológia molekuláris szintre is kiterjeszthetõ. hanem a jövõben is szorosan összekapcsolódnak.

hogy jelenleg ezt a vizsgálatot nem minden esetben végzik el kellõ alapossággal. hogy a géntechnológia ugyanolyan stratégiákat követ. hogy a horizontális géntranszfer csak a mikroorganizmusokra érvényes. A természetes evolúcióban egy adott gén alkalmanként horizontálisan átkerülhet egy másik élõ szervezetbe. megtalálható a természetben. technológiai értékelés alá kell vennünk. . hogy az adott produktum a géntechnológiai beavatkozás következtében mit eredményez. az egyik oldalon. Nyilvánvalóan. Tíz vagy húsz évvel ezelõtt biológusok azt állították. mint amilyeneknek a természetes biológiai evolúcióban tanúi lehetünk. – Ha a géntechnológia evolúciós kockázatai – egyebek között az éppen önök által felfedezett restrikciós mechanizmusnak köszönhetõen – mégsem annyira kockázatosak. Véleményem szerint nagyon fontos. A génmódosulásnak ugyanezek a stratégiái szolgálják a természetes valóságban is a génvariánsok spontán létrehozását. melyek már jelen vannak a genomban. akkor jelenleg mi a legnagyobb kockázat a géntechnológiában? – Jelenleg géntechnológiával egy funkcionális gént transzferálni lehet más típusú organizmusba. mint sokan hiszik. végsõ soron szintén egyfajta hit. mellyel a géntechnológia dolgozik. de az állításuk. Ha számításokat végzünk. akkor ennek a valószínûsége egy emberöltõ alatt igen csekély. hogy a természetes biológiai evolúció kockázatai igen csekélyek. míg a másikon: ami a lelkiséghez tartozik. ami tudományos megközelítéssel megragadható. Mivel tudjuk. mozgatják a biológiai evolúciót. De egyre több meggyõzõ bizonyíték van arra nézve. ezért ugyanezt kell alkalmazni a géntechnológiában. Mindazonáltal tudnunk kell. Tudományosan egyik fél se tudja igazolni álláspontját. hogy ha kell. akár éveket is eltöltsünk a rekombináns DNS-termékek biztonságosságának vizsgálatával. ami segíti az emberek életét. például mezõgazdasági GM-terményekként. Az utóbbit én olyannak tekintem. Jelenleg az összes gén. Tartok tõle. hogy nincs Isten. de ennek nagyon kicsi a valószínûsége. mielõtt a genetikailag módosított (GM) produktumokat. itt tulajdonképpen két külön világról van szó. például az élelemnél. Egyesek tagadják a spiritualitást. hogy ez a transzfer élõvilágunk úgyszólván minden szegletében megtörténik. kibocsátanánk a természetbe. Ezek a releváns gének a természet világában egy vagy két lépéssel horizontálisan is átkerülhetnek egy adott organizmusba.A MÉLTÁNYOS EVOLÚCIÓ 13 Azt hiszem. hogy civilizációnk számára megfelelõbb biológiai folyamatot nyerjünk. Géntechnológiával egy kiválasztott gént transzferálni lehet egy másik organizmusba annak érdekében. vagy aktívan módosítani lehet bizonyos géneket.

És egy további aggodalmam: nem szabadna elkövetnünk azt a hibát. század legnagyobb kihívásának? – Talán a túlnépesedést. nem feledkezhetünk meg arról. hogy szarvasmarhák etetésére szolgáló monokultúrák ellátására termesszünk növényeket. a tudományos módszer az egyetlen. nagy terméshozamú ve- . a mikrobiológiától. de a mezõgazdasági termesztését még nem kezdték meg. habár becslésem szerint ehhez két további évtizedre lesz szükség. melyek részévé válhatnak mindennapi táplálkozásunknak. Miközben ebbe az irányba haladunk. korlátozott az ivóvízkészletünk. Egyes nagyvállalatok piaci versenyképességük fenntartása érdekében gyorsan növõ. Ha az élelem minõségét napi tápanyagszükségletünknek megfelelõen valóban sikerül jelentõsen javítanunk. Itt Magyarországon vagy Svájcban nem szenvedünk tömegesen az éhségtõl vagy az alultápláltságtól. amely folyamatosan növekszik. Ön még ma is reálisnak tartja ezt a célkitûzést? – A növekvõ népsûrûség mellett nem hiszem. és megkérdõjelezi a mezõgazdaság fenntarthatóságát. és meg kell óvnunk a biológiai sokféleséget. melyet már kifejlesztettek. amellyel az emberi táplálék minõsége javítható. Meg kell õriznünk a biodiverzitást! Úgy vélem. amelyek kevésbé romlandók a termesztési. A legnagyobb problémát a gazdaságban látom. hogy a géntechnológia és a klasszikus nemesítési módszerek kombinációjával végül is lépéseket tehetünk a GM-termékek felé. kevesebb mezõgazdasági termény kell a nagy mennyiségû hússzükségletet kielégítõ állatállomány táplálására. Elegendõ A-vitaminról gondoskodhatna azok számára. valamint a föld atmoszféráját! Nem tehetünk tönkre hatalmas erdõségeket azért. hogy 2015-ig elérhetjük ezt a célt. szélesebb perspektívából nézve mit tart a 21. hogy 2015-ig felére kell csökkenteni a szegénységet a világon. illetve a tárolási szakaszban. Az elkövetkezõ évtizedekben jóval több gondot kell fordítani a táplálkozás minõségének javítására. akiknek a mindennapi étkezésébõl hiányzik ez a nélkülözhetetlen vitamin. Ezért úgy gondolom. hogy értékes termõföldjeinket bioüzemanyag elõállítására használjuk. de nem mindenütt ez a helyzet. Olyan növényekre gondolok. Ez igen nagy hiba. – Politikai. és ami a legfontosabb: sokkal inkább hozzájárulnak saját táplálékszükségletünk kielégítéséhez. társadalmi és más fórumok szónokai gyakran hivatkoznak az ENSZ azon célkitûzésére. De a szándékot továbbra is reálisnak tartom. Igazán figyelemreméltó példa és elérendõ célnak is tekinthetõ az Arany Rizs. hogy bolygónk felszínén korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre termõtalaj.14 WERNER ARBER – Ha elszakadunk az ön szakterületétõl. akkor nem leszünk annyira rászorulva a húsfogyasztásra. Errõl az 1999-es Tudomány Világfórumán is sok szó esett.

az ökovállalkozások és az alkotó felemelkedés korszakaként emlegetni. Mégis arra jöttem rá.A MÉLTÁNYOS EVOLÚCIÓ 15 tõmagokat alkalmaznak. a gazdaság és a politika világa közötti partneri kapcsolat megteremtésének. de nem fordítanak elegendõ figyelmet arra. Mindeközben növekvõ szakadék tátong a fejlõdõ és fejlett országok között. hogy a horizontális géntranszfer hozzájárulna a természetes biológiai evolúcióhoz. hogy profitáljon a más organizmusokban végbemenõ újszerû fejleményekbõl. Miként láthatná elõre egy élõlény az életfeltételek változásait. és a világ elmaradottabb részének kevés az esélye a legújabb technológiák átvételére. hogy a természetben ez a folyamat meglehetõsen méltányosan megy végbe. Az új variánsoknak csak a kisebbségérõl van szó. ezt a gondolatot sikerül novemberben a WSF plénuma elé vinnem – a tudomány. Ám ez a fajta kölcsönhatás az evolúciós fa ágai között mégis létezik. Tudnunk kell azonban. Alkalmat kínál bármilyen kialakuló organizmus számára. amelyek olykor magát a tudóst is meglepik. melyek azt szimbolizálnák. A biológiai evolúció mechanizmusait tanulmányozva az ember váratlanul olyan felismerésekre bukkanhat. Egy ilyen partnerség keretei között esély és elegendõ idõ kínálkozna például az alapos technológiaértékeléshez. Terveket kell készíteni a világ mezõgazdaságának fenntartható fejlõdéséhez. hogy nem minden genetikai variáció jótékony és hasznos. és természetesen befolyásolja a jövõbeni fejlõdési folyamatokat is. Szerencsére ezek a kockázatok mindeddig gyakorlatilag a nullával voltak egyenlõk. és meg kell teremteni az esélyt az intenzív együttmûködéshez – ez lehet a döntõ fontosságú. hogy ne csak a tudóstársadalom. A jelképes evolúciós fát vizsgálva az ágak között egészen a legutóbbi idõkig nem láttunk olyan horizontális kapcsolatokat. amelyek valóban csodálatosak. elsõ lépés. Hogyan beszélhetünk ilyen körülmények között a „tudás századáról”? És hogyan lehet a tudomány értékes eredményeit elterjeszteni a szegénység sújtotta régiókban? – Ezt a rendkívül fontos kérdést megpróbálom ismét a saját szakterületemen át megközelíteni. Ez a tudományos felismerés érdemes arra. századot szokás a tudás századaként. – A 21. Az élet olyan mûködéseket produkál. hanem az egész népesség számára közkinccsé tegyük. melyekhez neki és utódainak idõben alkalmazkodniuk kell? Ha még ennél is véletlenszerûbben mennek végbe a genetikai változások (habár ezek soha nem teljesen véletlenszerû- . az innováció. a vállalkozó szellem. mielõtt a termékeket a környezetbe kibocsátják. mindazonáltal a technológiai értékelést nagyon komolyan kell venni! Éppen ezért igen nagy szükségét látom – és remélem. hogy a termékeikben rejlõ feltételezhetõ kockázatokat megfelelõ technológiai becslésekkel kiszûrjék.

például –. Az orientációs ismeret valójában a kora gyerekkori tapasztalatok. hogy a tudósok a megszerzett tudományos ismeretet egyre inkább megpróbálják a természetes valóság és a dinamikus folyamatok átfogóbb képeibe illeszteni. És persze jóval messzebbre is láthatunk: a kozmoszban! Lehetõségünk van rá. nagyban függnek az emberek orientációs ismereteitõl. hogy konszenzusra jussunk. Ilyen módon gondoskodhatunk a szélesebb közönség számára a korszerû orientációs ismeretekrõl. sikeresen terjeszthetem a széles nyilvánosság körében. amelyeket elutasítanak. tiszteletben tartva a valóban fenntartható fejlõdés követelményeit. vagy még általánosabban: holisztikus megértésrõl. – Az ön rendkívül gazdag életmûvét alapul véve mi az. ha ismereteimet. amit ötven évvel ezelõtt láthattunk. Általánosságban véve a tudomány az utóbbi idõkben rendkívül sikeresnek bizonyult számos. ha az új szükségletekhez a populáció szintjén történik meg az alkalmazkodás. beleértve a technológiai újítások bevezetését is. hogy felfogjuk a világ mûködését. legjobb. s melyek azok. amit még szakmai téren el szeretne érni? – Az én életkoromban nyilvánvalóan boldog lehetek. amelyekre a biológiai evolúció terén tettem szert. amelyeket elfogadnak. A közvéleményben. Egyre kisebb dolgokat vizsgálunk – nanotudományok. fõként azokat. mint a 20. a civil társadalomban meg kell erõsíteni a bizalmat a tudomány iránt. A kozmikus evolúció megértése a biológiai evolúció tanulmányozásával együtt lehetõvé teheti számunkra. században. Az élettudományok területén biológiai rendszerekrõl beszélünk. A jövõbeni kulturális fejlõdésrõl hozott demokratikus döntések. hogy a társadalom képes legyen osztozni abban a felelõsségben.16 WERNER ARBER ek). természetesen. században volt? – Folyamatos változásokat élünk meg. – Mennyire más tudósnak lenni a 21. és a tudományos ismeretek keveréke. Így születhet helyes döntés arról. meglehetõsen speciális kérdés tisztázásában. hogy melyek azok az újítások. amely az újfajta technológiai alkalmazások bevezetésével óhatatlanul együtt jár. Ám azt is látnunk kell. hogy múltbeli eseményeket is megfigyelhessünk. a mûveltség. Véleményem szerint az alapul szolgáló redukcionista megközelítés továbbra is a tudományos tevékenységek középpontjában marad. a vallásos hitek. A tudo- . hiszen az átsugárzott fény a limitált sebesség miatt késéssel érkezik a Földre. A jelenségek megfigyelõiként ezeket az elveket elõször is a tudósok között kell megvitatnunk. ahhoz képest. s csak azután léphetünk a nyilvánosság elé. Az interdiszciplináris szemléletet meglehetõsen gyümölcsözõnek tartom ehhez az integratív megközelítéshez.

hogy más tudósokkal eszmét cserélhessek. mielõtt azok széles körben alkalmazásra kerülnek. jóllehet 12 évvel ezelõtt. a vegytan és az életfolyamatok alaptörvényei ugyanazok Ausztráliában. bárhol is dolgozzanak. amely csak legutóbb fedezte fel újra a globalizációt. Majd késõbb õk is megteszik! Viszont azt kell mondanom önnek. A tudomány mindig is globális volt! Tudósként engem mindig is érdekelt. míg az aktív. elevenen és szellemileg frissen tartja az embert. és ezzel a ténnyel a tudósoknak mindig is tisztában kell lenniük. természetesen! Egyetemi tanár voltam. hogy szilárd technológiai értékelésekkel támasztja alá az újdonságokat. hogy az ember afféle autodidakta filozófusként töltse el ideje egy részét. Ez azonban õszinte és gyakori párbeszédet feltételez az érintett felek között. a kutatómunkát se folytatom. éppen ebben rejlik az erõnk: képesek vagyunk rá. matematikáról. fizikáról. Az én életkoromban már megengedhetõ. A fiatalabb generáció nagyon tehetséges. mindig is így volt.A MÉLTÁNYOS EVOLÚCIÓ 17 mány olyan módon járulhat hozzá ehhez a kívánalomhoz. amit olvasok. és úgy döntöttem. hogy az elérhetõ ismeretek beágyazása egy szélesebb kulturális kontextusba meglehetõsen izgalmas tevékenység. amikor megválasztottak az ICSU elnökévé. ahol különbözõ társadalmak és politikai rendszerek élnek egymás mellett. ha a tudománynak a társadalomra gyakorolt hatásáról gondolkodunk. Tulajdonképpen a gazdaság az. hogy politikai és földrajzi határokon átívelõ. És azt hiszem. amit tudok. jó kapcsolatokat teremtsünk. földtudományokról. hogy nemzeteket egymáshoz közelítsünk. . – Hogyan telnek napjai mostanában? Tartja még a kapcsolatot a fiatalabb generációkkal? – Hogyne. – Hogyan képes a tudomány befolyásolni a politikai döntéshozókat egy elkülönített világban. Igyekszem folyamatosan naprakész állapotban tartani tudományos ismereteimet és világképemet. De jellemzõen a saját szakterületére fókuszál. és amit a fiatalabbaktól látok. Ezek a tudományok és vizsgálatuk tárgyai zömmel globális természetûek. lemondtam a katedráról. És errõl soha nem szabad megfeledkezni. Ez érthetõ és indokolt. Az életfeltételek. fiatal tudósoknak nyilván erre nincs idejük. De abból. kémiáról. mint Magyarországon. nagyon különbözõ körülmények között? – Mi most alapvetõen a természettudományokról beszélünk: élettudományokról. a fizika. nagyon sokat profitálok.

melyek egy zsúfolt városra emlékeztetnek. és ez valóban csodálatra méltó küldetés. aki nagyon magas és sovány. amit a szolgáknak el kell végezniük. – Professzor úr. ez a szolga apró darabok- . szokványos tudományos kongresszusok. A szolgák kövérek és alacsonyak. ICSU elnökként. amelyben minden munka fel van jegyezve. hogy minden alkalommal kérdezzenek meg egy-egy funkcióban levõ vagy korábbi ICSU elnököt nézeteirõl és adott helyzetérõl. és most a WSF Felügyelõbizottsága társelnökeként. A király olyan. de elmaradhatatlan kérdés: kinek tenne fel hasonló kérdéseket egy következõ interjúkötet számára? – Látom a listájukon. De ez nem szegi kedvét a szervezõknek. általában tálcákat látok az asztalon. mint egy olló. hogy otthont ad a Tudomány Világkonferenciájának. az Akadémia új elnökének. Tökéletes alkalom lehet ez ahhoz. hogy nem minden kezdeményezés sikeres. az utolsó. Éppen ezért javaslom. emberi lényeknek a király parancsai titokzatosak. A királyt szolgák veszik körül. tiszteletre méltó következetességgel haladnak elõre. Ezek a fórumok nem egy adott témára összpontosító. Hogyan látja a magyar tudomány jelenlegi helyzetét? – Már kifejeztem elismerésemet Pálinkás professzornak.18 WERNER ARBER – Ön sokszor megfordult Budapesten: tudósként. és azt is tudom. aki úgy mûködik. sõt. Ezek a tálcák baktériumtelepeket tartalmaznak. Nekünk. olyan labdaszerûek. A Magyar Tudományos Akadémia tíz évvel ezelõtt felajánlotta. a szolgákat enzimeknek. mint egy könyv. és ezt a feladatot tökéletesen teljesítette! Ennek az eseménynek a folytatásaként az Akadémia minden második évben megrendezi a Tudomány Világfórumát. Sokkal átfogóbb módon vizsgálják a tudomány küldetését az emberi társadalomban. A téma: tudomány a társadalomért! Éppen ezért tartom fontosnak a politika és a gazdaság képviselõinek jelenlétét is. hogy számon tartják korábbi ICSU elnökségemet. Ha egy idegen király megtámad egy baktériumot. Édesapám a királyt DNSnek hívja. Mindegyik baktériumban van egy király. Függelék: Mese a királyról és szolgáiról Ha bemegyek édesapám laboratóriumába. Apukám fölfedezett egy szolgát. hogy partnerséget alakítsunk ki meghatározott feladatok vállalására és elõmozdítására. Természetesen óriási munkát jelent.

A MÉLTÁNYOS EVOLÚCIÓ 19 ra vagdossa. hogy megfejtsék a király titkait. Az apukám azért kapta a Nobel-díjat. Ezért egy csomó ollós szolgát gyûjtenek össze. Az így keletkezõ kicsi darabokból könnyebb kinyomozni a titkot. mert fölfedezte a szolgát az ollókkal. és belerakják õket egy királyba. de a saját királyát nem bántja. így a király darabokra lesz vágva. (A tízéves Silvia Arber meséje 1978-ból) . Okos emberek arra használják az ollós szolgát.

20 .

2005-ben elnyerte a FEBS (Federation of the Societies of Biochemistry and Molecular Biology) jubileumi rendszerbiológiai díját.” – „A fizikusokat. számos díj kitüntetettje. mint õ. Bukarestben és Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat. hogy a válaszból semmit sem fognak érteni” – írja egyik neves nyelvészünk. 1967-ben született Karcfalván (Románia). . mivel is foglalkoznak valójában. ahol 33 évesen nevezték ki professzorrá. Gene Stanley mondta róla nemrégiben: „A most élõ tudósok közül. A Barabási-Albert-modell arra a kérdésre is magyarázatot kínál. A Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europeae tagja. Az õ munkája nyomán fedezték fel a skálafüggetlen hálózatokat 1999-ben. 1995-tõl a Notre Dame-i Egyetemen dolgozott. Barabási Albert-László az egyik legtöbbet idézett fizikus. a mûszaki életben és a társadalomban. Talán mert az emberek félnek. a Harvard Egyetem Dana Farber Rákkutató Intézetében mûködõ rendszerbiológiai központ munkatársa. senki sem váltott ki nagyobb hatást az utóbbi öt évben.21 BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ A KOMPLEXITÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÜSZÖBÉN ÁLLUNK Silberer Vera interjúja BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ a Northeastern Egyetem (Amerikai Egyesült Államok) fizikaprofesszora. matematikusokat sose kérdezik. vegyészeket. Amikor az Ön könyvét olvasom. 2008-ban a japán NEC C&C Alapítvány díjával ismerték el eredményeit. tudomásom szerint. mégis érzékelem a hálózatok világában azt a bonyolultságot és izgalmas hasonlóságot. 2006-ban pedig a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Neumann-érmét. amely magyarul Behálózva címmel jelent meg. Bostonban szerzett PhD-fokozatot. hogy miért gyakoriak ezek a hálózatok a természetben. amelyet számtalan példával megmutat. Korábbi témavezetõje. az egyetem Komplex Hálózatok Kutatóközpontjának igazgatója.

felötlött bennem. tudjuk.és elektromos vezetékekig – mind összehangolva mûködnek. Hogy legyen valami olvasnivalóm a hosszú téli szünetben. hogy mindent áthatnak. Barátaink. és amikor az egyik barátommal Manhattanben. amelyek a kritikus pontok hiányát vagy keletkezését tárgyalják. naponta használjuk a világhálót. de egyszerûen is megszülethet. beszélhetnék a hálózatokról szakzsargonban is. Akkortájt New York egyik városrészében. hogy ezek a hálózatok. és azt sem. hogy gondolkodásunk szoros kapcsolatban álló neuronok hálóján alapszik. és ha nem is gondolunk rá. 1994-ben az IBM T. mindenki úgy érzi kicsit: hozzá és róla beszélünk. Fényképezõgépünkkel szeretjük a „heuréka!” pillanatát megörökíteni. egyre inkább érezzük. – Hogyan kezdett el gondolkozni a hálózatokról. hogy mindenki találkozott már velük. Ezért amikor a hálózatokra terelõdik a szó. J.22 BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ – A hálózatokkal az a szerencse. Azt azonban valószínûleg kevesen tudják. mire reflektorfénybe kerülhet. Ekkor azonban még az összes olvasmá- . ismerõseink révén társadalmi hálóban élünk. hogy kizárólag a hálózatokról tudunk egyszerûen beszélni: minden fontos természettudományos felfedezést el tudunk úgy mondani – és el is mondunk –. Watson Kutatóközpontjának elefántcsonttornyában dolgoztam. a Times Square közelében sétáltunk. amikor a részek végül összeállnak. Miközben szavakba öntöttem a gondolataimat. Ezt a pillanatot sokszor évekig hordozzuk magunkban – ennyi idõ alatt érik be egy gondolat. megpróbáltam neki elmagyarázni újdonsült mániámat. Nem hiszem. hogy minden összekapcsolódik. s miközben lapról lapra vándorolunk. Bronxban laktam. A hálózatoknak inkább az a különlegességük. Persze. minden sejtünkben bonyolult hálózatok szabályozzák génjeink kölcsönhatásait. A hálózatokkal is így történt: 1994–1995 körül fogant meg az elképzelés. említhetném a fokszámeloszlásokat. A számítógépekrõl meg a számítástudományról szólt – ennek hatására kezdtem el gondolkodni a hálózatokról. kivettem egy könyvet a könyvtárból. hogy bárki megértse. De ugyanezt az információt a mindennapok nyelvén is közölhetjük. hogy New York moraja sok-sok bonyolult hálózattól származik. mindenütt jelen vannak. amelyek az élet számos területén megjelennek. a klaszterezettséget és azokat az elméleteket. s a hozzá vezetõ utat számos elvetélt projekt és elgondolás szegélyezte. mély matematikai törvényekkel és roppant bonyolult összefüggésekkel írhatók le. az asszortativitást. de a heuréka ideje csak 1999-ben jött el. kik voltak „valós és virtuális” tanítómesterei? – Egy elképzelés rettentõ bonyolultan. és ezek – az Internettõl a telefonkábeleken át a víz. hogy fontos információkat veszítenénk el a közérthetõség miatt.

Három ragyogó elme is segített abban. amely a szociológiát. ami a gáz mérhetõ tulajdonságaihoz vezet. Elõször a híres magyar író. Karinthy Frigyes írt errõl 1929ben. amely a skálafüggetlen hálózatok felfedezéséhez vezetett. aki doktoranduszként dolgozott nálam. errõl azonban az akkori elméletek semmit sem mondtak. hogy hasonlóan viselkedhetnek a gázokhoz. amely hónapokon át napi olvasmányom volt. hogy minél többet tudjak meg a hálózatokról: Erdõs Pál. hogy a nagy hálózatok úgy modellezhetõk a legjobban. aki nemcsak alapvetõ munkákkal járult hozzá ennek a diszciplínának a mûveléséhez. hogy a világon bármely két ember csak néhány kézszorításnyira van egymástól. A világban mûködõ hálózatoknak agyafúrtabban kell szervezõdniük. Arra gondoltam. Minden lektori véleményben ugyanaz a gondolat fogalmazódott meg: Kit érdekel? Miért kellene foglalkoznunk a hálózatokkal? Albert Rékával. mint az Internet vagy a sejt. amelyek nagyszámú alkotóelem között lejátszódó. ahogy témavezetõimtõl. – Milyenek ezek a rendszerek? – A legfontosabb paradigma. a matematikát. hõmérsékletet és a rend sok más jelét kelti. a számítástudományt és a biológiát is uralta 1960 óta. hogy mi felel meg a hõmérsékletnek és a nyomásnak az olyan komplex hálózatokban. Ez a véletlenszerûség nem zárta ki az érdekes tulajdonságokat. Az elsõ cikkemet 1995-ben írtam a hálózatokról. merre fussanak a kábelek? Persze. Rényi Alfréd – 1960-ban õk fektették le a véletlenszerû hálózatok elméletének alapjait – és Bollobás Béla. és Hawoong Jeong posztdokkal csak négy évvel késõbb érkeztünk el heuréka-pillanatunkhoz. Vicsek Tamástól (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Gene Stanley-tõl (Bostoni Egyetem) tanultam.A KOMPLEXITÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÜSZÖBÉN ÁLLUNK 23 nyom arra utalt. De életképes lenne ez a város. Tehát két ember között mindig találunk olyan . megsejtve. ha véletlenszerûnek tekintjük õket. és öt különbözõ folyóirat utasította vissza azonnal. hogy nem. ha dobókockával döntenék el. A kérdést azonban egészen másképp fogtam fel. Egyetlen bíráló sem mondta. amelyek közül az egyik legizgalmasabb a kisvilág-effektus. mint a nagy matematikusok: a komplex és véletlenszerû rendszerek vizsgálatában a fizikus gondolkodásmódját követtem. hanem a statisztikus fizika szemszögébõl vizsgáltam – olyan rendszereknek tekintettem õket. hanem a tudományterület legfontosabb eredményeit le is írta egy nagyszerû könyvben. hogy a szörnyen bonyolult természetes hálózatokat akkor írhatjuk le a legjobban. úgy szólt. sok független esemény nyomán formálódnak. hogy rossz. amelyekben az atomok és a molekulák véletlenszerû mozgása nyomást. A kérdés az volt. A hálózatokat nem a gráfelmélet. ha véletlenszerûnek tekintjük õket.

Bár a kisvilág-tulajdonság nagyon izgalmas. hogy ezek az egymástól távoli területeken megjelenõ hálózatok sokkal jobban hasonlítanak. sõt a szexuális kapcsolatok hálózatáig. a technika és a társadalom megannyi hálózatában – sejtjeink genetikai és anyagcsere-hálózatától az e-mail-hálózatokig. mintha a hálózat középpontjai lennének. A kérdés a következõ volt: ha a hálózatok nem véletlenszerûek – és miért lennének azok –. míg a legtöbb csomóponthoz csak néhány kapcsolat tartozik. a világhálón akad néhány olyan csomópont. a figyelmet azután Duncan Watts és Steven Strogatz fontos cikke keltette fel. amelybõl kiderült. hogy „õ a barátom barátjának a barátjának a barátja”. Amikor jobban szemügyre vettük az eredményt. vagy a barátainkat válogatjuk. nemcsak a világhálón jelenik meg. mert egyetlen modell sem jósolta meg ennek a matematikai összefüggésnek a felbukkanását a hálózatokban. Emiatt a tanulmányozásuk . hanem sok más természetes hálózatban is fennáll. ami a véletlenszerû viselkedésbõl következik. és alapvetõen eltérnek attól. a skálafüggetlen tulajdonság csaknem elkerülhetetlen. rájöttünk. amelyek a csomópontok és a kapcsolatok hozzáadása és eltávolítása révén folyamatosan fejlõdnek. hanem olyan rendszerekként kell felfognunk. hogy nemcsak a társadalmi hálókban.24 BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ láncot. a véletlenszerû hálózatok keretében is könnyen megmagyarázható. mint amennyire különböznek. amelyek azt jósolták. hogy minden csomópontnak körülbelül azonos számú kapcsolattal kell rendelkeznie. A felfedezés pillanata akkor érkezett el. amelynek rengeteg kapcsolata van. Pedig másképp is lehetne: a természet dönthetett volna úgy is. mint ahogy a világhálót építjük. amit a legnagyobb felfedezésünknek tekintek: a hatványfüggvény rendkívül általános. hogy egészen más elv alapján szervezi a hálózatokat a sejtjeinkben. hogy minden egyes csomópont kapcsolatainak a száma jellegzetes eloszlást. A modell óriási változást hozott a gondolkodásunkban is: a hálózatokat ezentúl nem statikus objektumokként. amelyek bonyolultabb rendezõdés nyomaira utalnak. akkor milyenek? A választ 1998–1999 fordulóján találtuk meg a skálafüggetlen tulajdonságban. A csomópontok és a kapcsolatok különbözõsége ellenére kiderült. amikor 1999-ben megértettük. Rájöttünk. hanem a természet. amikor feltártuk a világháló mögötti hálózatot: kiderült. Nagyon meglepõdtünk. Fizikusként azonban olyan hálózati tulajdonságokra vadásztam. Ezt a jelenséget elõször a Harvard Egyetem pszichológusa. Heuréka-pillanatunk akkor érkezett el. Stanley Milgram igazolta kísérleti úton. honnan ered ez az univerzalitás: a hálózatok keletkezési módjából. hogy ha egy hálózatot csomópontonként építünk fel. hogy a véletlenszerû modellekkel ellentétben. az Internetig. De ez még csak az elõjátéka volt annak. nem pedig egyszerre. úgynevezett hatványfüggvényt követ.

amelyek a társadalmi hálókra épülnek. De vannak rejtettebb következmények is. Ha megértjük a hálózatokat irányító alapvetõ törvényeket. ha a világ más tájára költöztek. Ha számba vesszük ismerõseinket. hogy az Internet is skálafüggetlen hálózat. ezért a hálózatelmélet számos területen érezteti a hatását. hogy nem élhetünk nélkülük. õk maguk pedig olyan együttesekké váltak. amelyben a központok dominálnak – és ettõl kezdve számos Internet-protokoll megjavult. Ez robbanásszerû érdeklõdést váltott ki a hálózattudomány iránt. amely a sejtjeinkben egész hálózatok mûködését befolyásolja. de milliók életét befolyásolja. . amely lassan szivárog be az életünkbe. mindenütt elkezdjük látni a rend jeleit. a hálózatok alapján. minden korábbitól eltérõ. és egyre inkább befolyásolja az életünket. Több olyan következmény is kitapintható azonban.A KOMPLEXITÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÜSZÖBÉN ÁLLUNK 25 fizikai feladat lett – mert modellezésük és megértésük számos statisztikus fizikai eszközt igényel –. Nézzük például azoknak a site-oknak a robbanásszerû elterjedését – a MySpace-tõl a Facebookig. a társadalmi rendszerek mögötti struktúráktól kezdve a hálózatok álláskeresésre gyakorolt hatásáig. Megváltozott a betegségekrõl való gondolkodásunk is: a hálózatok segítenek abban. és kihasználjuk a hálózati hatások elõnyeit. és még akkor is figyelemmel követjük barátaink életének fontos eseményeit. amelyekrõl sokan talán nem is tudnak: minden Internet-modellt újraterveztek. hogy a hálózatok a gazdasági fejlõdés új paradigmáihoz vezettek: az Ázsiai Fejlesztési Bank nemrégiben egymilliárd dolláros kölcsönt adott Pakisztánnak olyan iparágak fejlesztésére. hanem olyan defektusként. Ez a kutatás új távlatot nyit elõttünk: nézõpontváltást kínál. gyökeresen megváltozhatnak a kapcsolataink. hogy a ráktól az idegrendszeri elváltozásokig számos betegséget ne egyetlen gén vagy anyagcseretermék meghibásodásának a következményeként lássunk. új módszereket dolgoztak ki a gyógyszercélpontok keresésére: ez pedig új és jobb antibiotikumokkal kecsegtet. A biológiában. amelyek erõsítik a kötelékeket. amelyektõl – kizárólag a hálózatelmélet alapján kidolgozott koncepciók nyomán – azt várják. miután kiderült. amelyek tulajdonságai megjósolhatók és a jóslatok közvetlenül összevethetõk a valósággal. Több eredmény is rejtve marad tehát az emberek elõtt. Utoljára hagytam. vagy akár a magyarországi iWiW-ig –. hogy hosszú távú gazdasági hasznot hoznak az országnak. Olyan mechanizmusok törnek elõ. – Megjelennek az elméleti vizsgálatok eredményei mindennapi életünkben is? – Az a szép a hálózatokban.

. akkor valószínûleg én magam alapítottam volna meg. hogy a hálózatelmélet nem csodaszer – nem gyógyír minden betegségre. nemcsak a rendszerek közös tulajdonságait. Sokan olvassák a Behálózva címû könyvet. hasznosak lehetnek az Internet-forgalom anomáliáinak kimutatásában. aki a ráksejtekben vizsgálja a részhálózatok meghibásodását. Ezeket az ötleteket mindenki maga találta ki. hogy megkülönböztessem az egyedit az általánostól. A beszélgetések létfontosságúak: ezek segítettek nekem – és rajtam kívül biztosan sokaknak –. Ugyanakkor gyakran figyelmeztetem azokat a magánembereket. a megoldásukhoz használt módszerek és eszközök gyakran nagyon hasonlítanak a különbözõ diszciplínákban. talán én eredtem volna a nyomukba. gyorsan kiderül. informatikusok. Ha összehasonlítjuk a különbözõ tudományágak hálózatokról szerzett tapasztalatait. A beszélgetések segítségünkre vannak abban. ami aztán elképesztõ dolgokra sarkallja az embereket. s olyan nyelvet kínál. mások az amerikai elnökválasztási kampány átalakítására éreztek késztetést. akik hozzánk fordulnak a problémáikkal. ha új gyógyszerek lehetõségére láttam volna esélyt. építészek – elõtt tart elõadásokat. amelyeket a szociológusok fejlesztettek ki a társadalmi hálók rendellenes viselkedésének nyomon követésére. A hálózatelmélet igazi interdiszciplináris területté vált. nyereséggel járnak az eszmecserék? – A tudományterület egészséges fejlõdése szempontjából nélkülözhetetlennek tartom ezeket a találkozásokat. Valaki például társadalmi hálózatot mûködtetõ céget alapított az olvasottak alapján. Ha megjelent volna egy vállalat a lelki szemeim elõtt. hogy az egyik területen megszületett megoldásokat átvigyük egy másikra. közgazdászok. majd biológiai PhD-tanulmányokba kezdett. biológusok. erre gondolt?” Egy csudát! Az az igazság. egy nõ abbahagyta a mérnöki és informatikusi munkáját. Az elméleteknek megvan a saját életük. gyakran megoldást kínál annak az orvosnak a problémájára. azok az eszközök. Milyen élménnyel. hogy a feltett kérdések. Néhányuk felkeresett és megkérdezte: „Ugye. hogy a természetes hálózatok architektúrája univerzális: noha igen eltérõ rendszerekkel dolgozunk. hogy hányféle ötletet tulajdonítanak nekem. amelyet egy informatikus dolgoz ki a világháló valamelyik egyedi tulajdonságának a tanulmányozására. Ez nagyon gyakori: az az algoritmus. amelyen a különbözõ tudományterületek szót válthatnak egymással. amelyek rávilágítanak arra. hogy milyen tudás áll mögöttünk. hogy semmi ilyenre nem gondoltam.26 BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ – Sokrétû hallgatóság – fizikusok. és mindannyiunknak mást mondanak aszerint. hanem az egyes diszciplínák és hálózatok egyedi jellemzõit is felismerhetjük. amikor valóban megértette a hálózatok univerzalitását. hogy a biológiai hálózatokat tanulmányozhassa. Gyakran megdöbbenek.

és nem fejlesztünk ki egy „behálózott” környezetben mûködõ döntéshozási rendszert. Sok döntésünket power pointos elõadások és szavazattöbbség alapján hozzuk meg – anélkül. A tudomány számára nemcsak lehetõség. vagy más problémáktól vonja el a forrásokat. energia. hogy ezek uralják a lapok címoldalait. amelynek sajnos több mint a fele mutációt szenved. hogy minden nyomorúságot egyszerre szüntessen meg.és vízhiány. amelyek több kárral járnak. hanem kötelesség is. vagy az informatikus fejleszti ki a hibamentes Internetet. Ön mit tart a világ legégetõbb problémáinak? – Most egyszerûen felsorolhatnám azokat a jól ismert gondokat. vagy olyan változásokat vezessünk be. amelyekkel szembe kell néznünk: szegénység. nem voltak eszköze- . hogy meg kell tanulnunk tájékozottan dönteni a komplex rendszerekben. amíg nem értjük meg minden ízében azt a komplex hálózatba rendezõdött világot. mint haszonnal. kellemetlenséggel jár. De annak ellenére. Addig. Ezeknek a problémáknak a megoldásához egyszerre kell ismernünk és kezelnünk azt a három legnagyobb komplexitást hordozó rendszert. az emberiségnek nincs annyi forrása. amelyben élünk. az idén „Tudás és jövõ”. hogy semmit se csináljunk. de azért a rákkutató találja majd meg a rák elleni szert. éhség. hogyan mûködik pontosan a p53 gén. csak a még súlyosabb bajok szimptómái. gazdaságunkat és társadalmunkat. Bár évtizedek óta éreztük. vagy hogyan viselkedik egy router túlterhelés esetén. Ezért az az egyik legnagyobb elõttünk álló feladat. de biztosan nem boldogul az egyes területek speciális ismeretei nélkül – például meg kell tudnunk. nem szabadulhatunk ezektõl a problémáktól. amelyhez közünk van: a természetet. ha létezik ilyen. Nagyon jól tudjuk. ezek közül több megfontolatlan és csak sokára jelentkezik. hogy az egyszerû determinizmus elvesztette az értelmét: minden cselekvésnek egy helyett számos következménye van. A komplex rendszerek általános tulajdonsága. de sok másiktól sem. – A Tudomány Világfórumának elõször „Tudás és társadalom” volt a jelszava.A KOMPLEXITÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÜSZÖBÉN ÁLLUNK 27 A hálózatelméletet tehát számos területen felhasználhatjuk az információk rendszerezésére és perspektívaváltásra. hogy alaposan ismernénk cselekedeteink következményeinek teljes spektrumát. Mindenekelõtt a jó döntésekhez szükséges rendszer hiányzik. hogy feltárja sokszorosan összekapcsolt világunk törvényeit és mûködését. ha van egyáltalán. hogy a természet szorosan összefüggõ rendszerei ki fogják kezdeni determinisztikus világképünket. Minden lépés elõre nem látott költséggel. A hálózatelmélet talán nélkülözhetetlen a haladáshoz. Másrészt ezeknek a problémáknak a bonyolultsága gyakran megbénít bennünket: arra késztet.

mikor és kivel váltanak szót vagy üzenetet. és csak helyes szemléletre van szükségünk a komplex rendszerek titkainak megfejtéséhez. Ugyanakkor a kutatók olyan összetett módon és részletességgel tanulmányozhatják a természetes komplex rendszereket. elektronikus ujjlenyomatot hagy maga után. ezek a magánéletbe is behatoló vizsgálatok súlyos személyiségvédelmi kérdéseket vetnek fel. amelyek környezetünk komplex rendszereit irányítják. A komplex rendszerek terén végzett számos korábbi munkánk elméleteken alapult. Csak hinnünk kell abban. A valódi ok az adatokban rejlik: egyre inkább képesek vagyunk követni. hogyan vásárolnak vagy utaznak – és még sorolhatnám. amilyenre eddig soha nem volt még lehetõségük. képesek vagyunk rá! . we can! – Igen. Ezért kölcsönözzük a 2009. Ez elõször kínál lehetõséget a szorosan összekapcsolt rendszerek nyomon követésére és feltárására. amelyek nem mindig gyökereztek mélyen a valóságban. Az utóbbi évtizedben azonban gyökeres változás következett be: egyszerre minden. mert zsenik sereglenek erre a tudományterületre (de ez is igaz – sok ragyogó fiatal kutatót izgat a feladat szerte a világon).28 BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ ink és adataink a tanulmányozásukhoz. Nem azért. hogy értsük meg végre. amely az adatokra és a mérésekre épül. az Egyesült Államok új elnökétõl: Yes. hogy a komplexitás megértésének a küszöbén állunk. évi Tudomány Világfórumának üzenetét Barack Obamától. Fel tudjuk térképezni. Ez a temérdek adatot termelõ korszak páratlan lehetõséget kínál. A hálózatelmélet nyomán a komplexitás nagyon pragmatikus megközelítése kezd kibontakozni. Az ebbõl születõ elméleteket pedig az az erõs vágy motiválja. amit csinálunk. és felfedezzük azokat a törvényeket és mechanizmusokat. – Milyen üzenetet hordozhat a Tudomány Világfóruma 2009-ben? – Nagyon hiszek abban. hogy mi zajlik társadalmi és gazdasági rendszereinkben. hogy éljünk ezzel a lehetõséggel. hol vannak az emberek. olyan elképzeléseken. Persze. mi történik. Kötelességünk. hogy felfedezhetjük a komplexitást szabályozó törvényeket.

2008-ban az ICSU (International Council for Science – a Tudomány Nemzetközi Tanácsa) elnökévé választották. 1994-ben pedig a francia kutatóintézetek koronaékszereként emlegetett Francia Nemzeti Kutatási Központ. a klaszterfizika interdiszciplináris kutatása felé fordult. mint az „interdiszciplinaritás” efféle megkapó lírai metaforával érzékeltessen: „olyan ez. Catherine Bréchignac. mindemellett áttekintést ad a tudomány legfontosabb feladatairól a 21. 1997-tõl 2000-ig a CNRS vezérigazgatója volt. mint a pillangó. Alighanem csak egy tudós nõ képes arra. . és végül. a CNRS elnöke párizsi irodájában fogadott az alábbi beszélgetésre. Az elmúlt tíz évben számos nemzetközi elismerésben részesült. hogy egy olyan száraznak ható tudományos fogalmat. és közben tevékenyen részt vett az Európai Unió kutatási szervezeteinek irányításában. a Freie Universität Berlin. Tudományos eredményeivel már 1991-ben kiérdemelte a francia tudományos élet rangos „Académie des Science” díját. Kutatói tevékenysége mellett kezdettõl fogva fontos szerepet vállal a francia és a nemzetközi tudománypolitikában. a 80-as évek elején az atomés molekulafizika.29 CHATERINE BRÉCHIGNAC A KUTATÓ ÖTLETE SZÁRNYRA KEL Erdélyi András interjúja CATHERINE BRÉCHIGNAC pályáját atomfizikusként kezdte. 2006 óta a CNRS elnöki posztját tölti be. hiszen a tudományos élet egészen új területére. a brit és a francia Fizikai Társaság. de nem utolsósorban a tudományos kutatásban dolgozó nõk helyzetével kapcsolatosan is fontos észrevételeket tartalmaz. században. Kanadában folytatott posztdoktori tanulmányai után. a klaszterfizika világába enged bepillantást. Alábbi beszélgetésünk mindazonáltal garantáltan a realitások talaján marad. sokat ígérõ tudományág. mely egyik virágról a másikra száll”. illetve a szilárdtest fizika határterületén kibontakozó új. közöttük az Izraeli Tudományos Akadémia. a CNRS Ezüst Medálját. illetve az egyesült államokbeli Georgia Tech Institute magas kitüntetéseiben.

30 CHATERINE BRÉCHIGNAC – Vannak tudósok. nem csak a méret. Ebben az idõszakban fedezte fel a világ a nanofizikát. hogy valami egészen másba kezdek. amelynél a tulajdonságok megváltoznak. Elõször atomfizikával foglalkoztam. A biológusok voltaképpen ezt a méretet nevezik mole- . majd a nyolcvanas évek elején átváltottam egy akkor merõben új kutatási területre. beavatna minket röviden ennek az új tudományágnak a rejtelmeibe? – Különbözõ módokon juthatunk e terület közelébe. ha matematikával. meghatározó személyiségekrõl. amíg már a tulajdonságok is megváltoznak. Ha ugyanis az ember komolyan elmélyül valamiben. ez pedig az utazás. Aztán visszajöttem Párizsba. – A laikus olvasó számára mindmáig meglehetõsen ismeretlen ez a terület. Amikor befejeztem a középiskolát. Márpedig ez ellen soha nem volt kifogásom: mindig szerettem töprengeni valamin. Önnek is volt hasonló élménye. A másik megközelítési mód. amikor az atomok felõl közelítünk a molekulák felé. alkalmat kínál arra. vagyis ahol az anyag összetettebbé válik. hogy áthidalhassuk az atommolekulák. és röviddel ezután elutaztam Kanadába a posztdoktorátusom megszerzéséért. itt nyílik ugyanis lehetõség arra. Ezért döntöttem 21 vagy 22 évesen úgy. én nem tudok ilyenfajta revelációszerû élményekrõl beszámolni fiatalkoromból. Rendkívül érdekes találkozási pont ez. ahol a tulajdonságok a mérettel együtt változnak. igazán sajnálom. akik pályaválasztásuk kapcsán elõszeretettel beszélnek inspiráló környezetrõl. a klaszterfizikára. hogy még több komplexitást vigyünk a kisebb méretbe. Elõször is veszünk egy anyagrészt. A pályaválasztásom ennél jóval köznapibb módon zajlott. ami mindig is fontos volt számomra. akkor egészen másfajta kultúrából érkezõ eszmevilágokat is meg kell ismernie. És még valami miatt. Elmentem Afrikába. hiszen az a méret. akkor sokat kell tanulnom. hogy megismerjek egy idegen világot. illetve a szilárdtest fizika közötti rést. hirtelen úgy döntöttem. Aztán a méretet tovább csökkentjük. és megpróbáljuk a méretét addig csökkenteni. Amikor ismét hazatértem. vagy életük revelációszerû pillanatairól. döntõ fontosságú. amikor elhatározta. Az efféle intellektuális kaland mindig nagyon vonzott. hogy felépítsük a magunk rendszerét. teljesen új kutatási területet választottam. hogy fizikus lesz? – Nem. Fizikát tanítottam. amíg a tulajdonságok követni kezdik a méretváltozást. a következõ igen egyszerû alternatívát láttam magam elõtt: ha irodalommal kezdek foglalkozni. Így aztán amikor megszereztem a PhD-t. ha gondolkodom. könyvekrõl. amíg az anyag tulajdonságai változatlanul maradnak. Ez a kritikus terület. Csak azért. Utóbbinál elég. egészen addig. és addig növeljük a méretet. Burkina Fasóba. hogy a kutatást választom. akkor viszonylag keveset.

és abból kiindulva próbált elõre jelezni valami . amelyet az atom-klaszterfizikában nano-nak nevezünk. Ha egy komplex kérdést meg kell oldanunk. a jobb megértés érdekében. századi tudomány mûvelésében a múlt századi módszerekhez képest? – Óh. és a méretek is hasonlók. A múlt században individualistább volt. ezért összekapcsolhatók. amikor egy kutató két vagy három tudományágban megfelelõ jártasságot szerez – olyan ez. hogy itt nem valamiféle öncélú fogalomkörrõl van szó. hogyne. Ha vetünk egy pillantást a karbon-nano kémcsövekre. Ezért mondtam az imént. amikor különbözõ tudományágak – fizika. Hihetetlenül érdekes új. mára jóval kollektívabbá vált. Az interdiszciplinaritás eszköz ahhoz. Ennek lehetünk tanúi manapság a biológiában. „szárnyra kel”. de nem többet. amikor a természettudomány kezdi másolni a biológiát. És mivel mindkét esetben ugyanolyan atomokról és molekulákról van szó. alapvetõen két különbözõ tudományos megközelítési mód között választhatunk. de hangsúlyoznom kell. interdiszciplináris tudományág ez. – Szélesebb értelemben – a tudomány egészének aspektusából nézve – mi a szerepe az interdiszciplinaritásnak a modern kutatásban? – A különbözõ tudományágak összehangolt együttmûködésének nagyon fontos szerepe van a modern kutatásban. mint amikor az ember két vagy három nyelvet elsajátít. s ilyen módon élünk az interdiszciplinaritás adta lehetõséggel.A KUTATÓ ÖTLETE SZÁRNYRA KEL 31 kulának. ugyanazokkal a méretekkel találkozunk. A másik ugyancsak hatékony megközelítési mód. Olyan ez. hogy valamit megértsünk. különösen a 20. Ez az a méret. – Lát-e különbséget a 21. mert az már az alaposság rovására megy –. amelyek megfelelnek a DNS méreteinek. század elsõ felében a kutató rendszerint létrehozott egy modellt. hogy az interdiszciplinaritás nem önmagáért való cél. és egyik kutatási területérõl a másikra repül. kémia. és e tudás alapján elkezdi összevetni a más-más területeken szerzett tapasztalatokat. amikor a természettudományos ismereteket ültetik át saját területre. míg a másik ötleteket. illetve megfordítva. mely az elmélet és a kísérlet számára egyaránt új kihívást jelent. biológia. hanem eszköz valamilyen cél megvalósításához. matematika – képviselõibõl teamet hozunk létre. Ez az egyik alapvetõ különbség. A múlt században. mint amikor a pillangó virágról virágra száll: ha az embernek új ötlete támad. Tehát alapvetõen két formája van az interdiszciplinaritásnak: az egyik fuzionáló kutatói csoportokkal keresi a választ a probléma megoldására. vagy modelleket visz át egyik területrõl a másikra. teljesen más ma a tudomány. A másik jelentõs változás a módszerekben tapasztalható. Az elsõ.

igen ostoba az életben. hanem megpróbáljuk megérteni a megfigyelt jelenséget. Mindenekelõtt adva van a megfigyelés. hogy ez általánosítás. Éppen ezért határoztuk el a CNRS-nél. században visszatértünk a megfigyeléshez. A gond természetesen nem a keresõprogrammal van. igyekszünk megérteni. Elvégzett néhány kísérletet. hogy sokan közülük abban a tévhitben ringatják magukat. és abból következtetett. hiszen a neten való szörfölés. amely a világból mindenfelõl ránk özönlik? Miként szintetizáljuk ezt az óriási információmennyiséget. hogy emeritus oktatókként 4-5 évig maradjanak velünk. Ez a jelenség magával hozott egy újfajta mentalitást a kutatási metodológiában. megpróbálta megérteni a dolog lényegét. ami egyelõre hiányzik a laboratóriumokból. ami alól mindig akadnak kivételek –. Olyasmirõl van szó. – Mennyire változtak meg ebben az új korszakban a fiatal kutatói generáció pozíciói? Tudnak-e a fiatalok élni a lehetõségeikkel. Ez a hozzáállás. De folytatva a különbözõségek felsorolását: a harmadik lényeges eltérés az e századi tudomány és a múlt századi között az adatokhoz kötõdõ problémákból adódik. hogyan lajstromozzuk az adatokat? És folytathatnám a sort temérdek más nehéz és szokatlan kérdéssel. a 21. utána elvégezzük a kísérletet. máris kutatást végeznek. Tehát valóban új korszakot élünk a tudományban. hogy a tudomány õvelük kezdõdött. s értékes tudásukat. melyekkel az információ kora szembesít minket. mondanom sem kell. és az adatbázis használata nagyon is hasznos. ám ezután nem a modellezés következik. azzal. A tudomány tehát elõre-hátra lépked. és összességében milyennek látja az új kutatói generációt? – Természetesen számukra jóval több lehetõség adott. tapasztalataikat és gondolkodásmódjukat osszák meg a fiatalabb nemzedékekkel. Az imént említettem a kontroll nélkül ránk zúduló hatalmas adatmennyiségbõl adódó komplex problémahalmazt. Ezt követõen a szimuláció révén visszatérünk a megfigyeléshez. Némelyek úgy vélik. és különösen terméketlen a tudományban. hogy kiállja-e a kísérletezés próbáját. és ugyanakkor rendelkezésünkre áll a szimuláció eszközrendszere.32 CHATERINE BRÉCHIGNAC új jelenséget. ahogyan korábban történt. amit látunk. Hogyan kezeljük azt az irdatlan adathalmazt. mi több nélkülözhetetlen eszköze a korszerû tudományos munká- . megalkotjuk a modellt az elõrejelzéshez. Mára. rengeteg új kihívással. Általában ez az elsõ lépés. majd kipróbáljuk a modellt. hogy nyugdíjba vonuló professzorokat kérünk fel arra. alkotott egy modellt. hogy beütnek egy szót a keresõprogramba a neten. mint amennyi nekünk volt. A kibernetika felemelkedésével és a komputerek segítségével igazán könnyûszerrel elõállíthatunk bármiféle szimulációt. A probléma ott van a mai fiatal kutatókkal – habár tudom.

és egy lassú. Hogy egy példával érzékeltessem: minden egyetemnek megvan a maga stratégiája. Az ország különbözõ részein és különféle technológiai platformokon hoztunk létre hálózatokat. illetve az ipari szektor közös erõfeszítéseire láthatunk jó példákat. ugyanis egyes véleményekkel ellentétben a tudomány nem létezhet technológia nélkül. technikusok motiváltan keresnek új irányokat – az ipar és a sokoldalú partnerség. Tudni kell azonban. ma azonban szerzõdéses alapon közös laboratóriumokban dolgozunk együtt a felsõoktatási intézményekkel. vagy. a másik az együttmûködés. valójában Franciaország legnagyobb kutatóintézete. hogy a szavakkal való keresgélés azonos az autentikus kérdések feltevését magában foglaló kutatói munkával. hogy felhasználjuk az idõsebb és tapasztaltabb kutatónemzedékek tudását. köztük 11 ezer tudós. azaz szintetizálnunk kell a gondolkodásmódunkat és a kutatási módszertanunkat.A KUTATÓ ÖTLETE SZÁRNYRA KEL 33 nak. amikor valaki azt hiszi. Korábban a CNRS-nek megvoltak a saját laboratóriumai. melynek központja Párizstól délre helyezkedik el. de következetes fejlõdés eredményeként jócskán megváltozott a mentalitás. hogy az elmúlt 10-15 évben a francia kutatási rendszerben alapvetõ változások mentek végbe. hogy egy másik példát említsek: az Optic Valley társaság. hogy ezeket a versengõ intézményeket és munkatársaikat együttmûködésre ösztönözzük. hogy vissza kell térnünk bizonyos korábbi modellekhez. A CNRS stratégiai fontosságú szervezet. A központ több mint ezer részlegének nyolcvanöt százaléka az egyetemeken található. következésképpen az egyetemek folyamatosan versengenek egymással.és magánlaboratórium. a kutatás ugyanis ezen a két pilléren alapul: az egyik a verseny. és éppen emiatt gondolom. Olyan jelentõs ipari csoportosulásokkal kötöttünk egyezményeket. és az egyetemekkel csupán társulásos kapcsolatban álltunk. a régiók és a társadalmi-gazdasági szféra felé fordulva. Ugyanakkor meglehetõsen erõs a nemzetközi je- . Még a második világháború kitörése elõtt alapították. és közel 10 ezer mérnök. Ez önáltatás. voltaképpen milyen szerepet tölt be a szervezet a francia és a nemzetközi tudományos közösségben? – Kezdjük a számokkal: 30 ezer ember dolgozik a CNRS-nél. mint a RhonePoulenc. mérnökök. Nekünk a CNRS-nél éppen az a célunk. miközben természetesen mi magunk is versenyzünk. Különbözõ projektekben hálózatszerûen dolgozunk együtt a verseny és az együttmûködés szellemében. – A CNRS-t szokták a francia kutatások koronaékszereként emlegetni. azon keresztül. és minden fontosabb kutatási területen jelen van. Ez a két dolog különösen fontos. A probléma ott kezdõdik. Kutatók. köz. Továbbá 6-7000 posztdoktorátusi hallgatónk tevékenykedik a laboratóriumainkban. és a velük folytatott partneri együttmûködés keretében számos egyetem.

amely az emberi társadalom akut problémáira éppen a tudománytól vár autentikus válaszokat? – Az ICSU az egyik legrégibb nem-kormányzati szervezet a világon. Több mint 160 projekt keretében 60-nál is több ország tudósai vállalkoztak arra. Ez a nagy tekintélyû tudományos szervezet számos nagyszabású nemzetközi projekt gazdája. Mind a két pillér nagyon fontos. koordinált nemzetközi tudományos programok közé. hogy új tényeket tárjanak fel a sarkvidékekrõl. a másikat pedig a nemzetközi tudományos uniók. A kutatásból és a tudásból mindenkinek és mindenütt részesülni kell – ez a legfõbb alapelvünk. amelyet okkal sorolhatunk a valaha is létrehozott legambiciózusabb. Hol a helye ma az ICSU-nak a nemzetközi tudományos együttmûködésben. 2009 márciusában fejezõdött be. Ezért összpontosítunk olyan projektekre. 137 országgal állunk kapcsolatban. de kite1 Nemzetközi Sarki Év .34 CHATERINE BRÉCHIGNAC lenlétünk a partnerségi kapcsolatoknak köszönhetõen: többek között a Magyar Tudományos Akadémiával is hosszú évek óta igen sikeres közös pályázati programot mûködtetünk. Úgy vélem. és a szervezet elnökeként miben látja a fõ stratégiai célokat egy olyan világban. – Ön 2008 óta tölti be az ICSU elnöki posztját. és ezen kívül 20 nemzetközi tudományos társulás tartozik hozzánk. A program a közelmúltban. melynek két összetevõje van: az egyiket a nemzeti tudományos intézmények adják. és kiváló alkalmat kínált a modern technológiai vívmányok kiaknázásához a mûholdas távérzékeléstõl kezdve a génanalízisig. Ez az együttmûködés jó példája a közös erõfeszítéseinknek: próbálunk minél több országot és tudóst bevonni és aktiválni a világ minden részébõl. amelyeket a tagok egyedül nem tudnának kezelni. Ez a hagyomány kötelez minket. nemzeti kutatóintézet vagy más tudományos intézet – alkotja a tagságunkat. Tehát óriási szervezetrõl van szó. Az új kutatások egyebek között Földünk belsõ világának rejtelmeit szondázták. Jelenleg 30 tudományos unió és 117 nemzeti tudományos közösség – akadémia. méghozzá a korábban már említett interdiszciplinaritás jegyében. A hosszú évek folyamán a szervezet számos alkalommal bizonyította. az ICSU ereje és egyedisége alapvetõen a kettõs tagság intézményében rejlik. mint a 2007-ben elindított International Polar Year1. hogy a különbözõ tudományágak együttmûködését elõmozdítsa. ebbõl következõen a tudomány univerzalitásának eszméje gondolkodásunkban elsõ helyen áll. hogy képes közremûködni olyan nemzetközi ügyek megoldásában. melyet 1931-ben azért alapítottak. fontos szerepet vállal egyebek között a budapesti Tudomány Világfóruma rendezvénysorozatban is. illetve a változásoknak a bolygónk többi részére gyakorolt kritikus hatásairól.

hogy õk is tevékenyen hozzájáruljanak a közös cselekvéshez. hogy ezek a különösen széles spektrumú kreatív kutatások a közvélemény képzeletét is megragadták. miközben az adatok minõségének ellenõrzését. Ebben a kapcsolatrendszerben természetesen döntõ szerep jut a magas színvonalú tudományos adatbázishoz és információs hálózathoz való egyetemleges és méltányos hozzáférésnek. Kettõs célt tûztünk ki ezekkel az irodáinkkal: egyfelõl biztosítani szeretnénk. megértése és méltánylása ugyanis döntõ elem a tudás társadalmának globális kialakításában. másfelõl azonban elvárjuk. A problémát az jelenti. Gyakorlatilag arról van szó. – Az imént említette a globális tudás évszázadának követelményeit. másfelõl növelni szeretnénk a régiók tudósainak és tudományos szervezeteinek részvételét az ICSU kutatásaiban és politikai tevékenységében. hogy a regionális prioritásaink tükrözõdjenek az ICSU stratégiai fejlesztésében. Éppen ezért a közeljövõben a . Nem csoda tehát. Éppen ezért teljes mértékben egyetértek azzal. tárgyalásokat folytatunk az arab régióban megnyitandó képviseletünkrõl is. valamint a Karibi térségben. és pontosan ezért hoztuk létre regionális irodáinkat Afrikában. hogy használja is az adatbázist. hogy a web folyamatosan változik. hiszen a számítógépnek köszönhetõen egyetlen gombnyomással több tudományos információhoz hozzájuthat az ember. és kíváncsian várom. ugyanakkor ICSU-elnökként minden bizonnyal szembesül a fejlett és fejlõdõ országok közötti növekvõ különbségek problémájával. Más szavakkal: szeretnénk minél többet adni a régióknak. és a hosszú távú hozzáférhetõséget gyakran elhanyagolják. Ez a hálózat már a valóságban létezik. És itt jutunk el egy másik fontos kérdéskörhöz: hogyan észleli és értékeli a közvélemény a tudományos tevékenységet? Az ICSU soron következõ stratégiai terve éppen e kérdésfelvetésbõl kiindulva igyekszik kreatív módon áthidalni a tudomány és a társadalom közötti rést. Mindez kétségkívül pozitív fejlemény. kollégáim véleményét. elemzéseit a küszöbön álló vitákban. és az összes országnak megvan a kapacitása ahhoz. és meglehetõsen kaotikus. hogy egy adott információhalmaz egyik napról a másikra nyomtalanul eltûnhet a hálóról.A KUTATÓ ÖTLETE SZÁRNYRA KEL 35 kintettek a Napra és a kozmoszra is. illetve legutóbb Latin-Amerikában. az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Miként segíthet az ICSU a tudomány eszközeivel áthidalni a szegény és gazdag társadalmak közötti szakadékot? – Ez a törekvés az egyik legfontosabb összetevõje az egész világra kiterjedõ stratégiánknak. mint bármikor annak elõtte. hogy a következõ Tudomány Világfóruma Budapesten éppen ezt a viszonyrendszert – Tudomány és Társadalom – választotta központi témájául. A tudomány társadalmi elfogadottsága. mi több.

És ez valódi hozzájárulás lesz azokhoz a követelményekhez. a hidrogén. s mi azt szeretnénk elérni. Logikusan elõször is olyan rendszert fejlesztünk ki. Elõzetes számítások szerint 2050-re az emberi népesség közel 80 százaléka megavárosokban fog élni. ideértve a fejlõdõ országok jogos igényeinek kielégítését is. bolygónk túlnépesedése és az ebbõl fakadó globális szükségletek jelentik a legnagyobb kihívást. hogy ezek a hatékony rendszerek és közösségek egy jó kommunikációs rendszeren belül összekapcsolódjanak. Jóval stabilabb rendszert szeretnénk biztosítani. a bioenergia. energiára és kommunikációra mindenképpen szükség lesz. De . és nincs kétségem afelõl. hogy a tudományos közösségen belül számos szakág megalkotta már a saját magas színvonalú adatbázisát. hogy más tudományágakra és szakterületekre is kiterjedjen. Egyes tudományos területeken már mûködnek ilyen rendszerek: a bioinformatikai szakmai közösségben például kifejlesztettek egy nagyon hatékony hálózatot a genomika és a proteomika adatainak tárolására és felhasználására. megoldatlan problémája közül melyiket tartja a legnagyobb kihívásnak a 21. Ugyanakkor keresnünk kell az alternatív megoldásokat: a napenergia. A magunk részérõl igen intenzíven együttmûködünk olyan túlnépesedett országokkal. században? – Úgy vélem. amely konkrét felelõsséget vállal azért. információkat gyûjtsön. rendszerezzen és bocsásson rendelkezésre. Tény. De milyen energiát használunk majd? Azt gondolom. A legújabb stratégiai tervünknek ez az egyik központi eleme. mint például Kína.36 CHATERINE BRÉCHIGNAC magunk részérõl mindent meg fogunk tenni azért. elvárása. a szoláris és a kozmikus fizika területein. De hasonlóan jó példákkal találkozhatunk a csillagászat. a vízi és a geotermikus energia kiaknázásának minden lehetõségét – e tekintetben a tudományos kutatás ma már szerencsére elég gazdag tárházat kínál. amelyeket a tudás évszázada támaszt. hogy az ICSU saját programjai még inkább interdiszciplinárissá váljanak. De idõvel ezt az integrált rendszert tovább bõvítjük olyan módon. párhuzamosan azzal a kívánatos folyamattal. amely az ICSU saját interdiszciplináris programjának a szükségleteit elégíti ki. hogy a saját adatbázisunkat egy hatékony stratégiai világhálóvá fejlesszük. Az egyik rendkívül fontos forrásunk a nukleáris energia. és a nukleáris hulladékot különösen nagy elõvigyázatossággal kell kezelni. hogy a globális kutatás számára megbízható és hiteles adatokat. Milyen lesz az együttélés ezeken a zsúfolt helyeken? Milyen életmódot lehet kialakítani a megavárosokban? És miként lehet kielégíteni ezeknek a társadalmaknak az alapvetõ szükségleteit? Vízre. a szél. hogy a tudomány sok kérdésre adekvát válaszokat fog találni ezen a téren. az energiaforrásokat feltétlenül diverzifikálni kell. – A mai kor számtalan követelménye. de ezzel nagyon óvatosan kell bánni.

A multinacionális cégek ugyanis hajlamosak arra. a klaszterfizikára. matematikai vagy kémiai laboratóriumokban. hogy a biológia. Ki kell terjesztenünk a tudomány határait – a tudás érvényesüléséért! Ez a tudománypolitika egyik legfontosabb feladata a 21. hogy ismét utaljak a saját területemre. szép számmal. és aligha vitatható. tudományos mûhelyekben dolgozik. matematikában. s figyelmen kívül hagyják a politikusok. mit miért teszünk. hogy a biológusok magukra maradnának. megannyi ellentmondásával együtt. korábbi ICSUelnök. A természettudományokban – fizikában. de hozzáteszem. – Tíz évvel ezelõtt. Hiszen rendkívül nagy horderejû kísérletek folynak az ûrkutatástól az elemi részecskék vizsgálatáig. a fizika századának tartották. századot. hogy megértessük az emberekkel. kémiában vagy informatikában – valóban óriási lépéseket tettünk az utóbbi évtizedekben. és igazán jó bon mot-nak tartom. de be kell látnunk. 1999) 3 Jane Lubchenco. nem kell attól tartanunk. hanem a gazdaság. században. a maga komplexitásával. hogy egyedül a biológusokra hagyjuk. Mindenestre tény. (Tertia Kiadó. Egyetért ezzel a véleménnyel? – Igen.és Légkörkutató Hivatalának vezetõje. hogy ebben a században a biológián a sor. hogyan sikerült férjével az úgynevezett „megosztott adjunktusi státusz révén” egyensúlyt teKroó Norbert. Ami persze nem jelenti azt. hogy kizárólag a saját közvetlen üzleti érdekeiket kövessék. nemzetközi hírû tengerbiológus professzor. és nemcsak a politikai döntéshozókat.A KUTATÓ ÖTLETE SZÁRNYRA KEL 37 ez nem elég! A tudományos álláspontokat világos magyarázatokkal fel kell tárnunk a társadalom elõtt. jelenleg az Egyesült Államok Nemzeti Óceán. a tudományos mûhelyekben. hogy a biológia túl fontos ahhoz. a „21 tudós a 21. hanem fizikai. – A 20. míg az elõttünk álló századra a biológiának jósolnak nagy jövõt. és milyen célokért dolgozunk a laboratóriumokban. században ne lenne ott a legfontosabb tudományágak között. túltesz a saját szakterületeinken – ezért kell most a biológiára fókuszálnunk. a Tudomány Világkonferenciája alkalmával készült interjúkötetünkben Jane Lubchenco 3 beavatott minket. az ipar irányítóit is meg kell gyõznünk érveink helyességérõl és fontosságáról. Ám ezzel kapcsolatban is akadnak kételyek. illetve a társadalom egészének szempontjait. hogy a fizika a 21. 2 . Egy magyar fizikus 2 például némi szarkazmussal megjegyezte egy interjúban. egyetértek. Hatékonyan kell érvelnünk. Mondok egy adatot: az élettudományokkal foglalkozó kutatók 20 százaléka nem biológiai intézetekben. hogy a tudomány lépésrõl lépésre halad. századról” címû interjúkötetben.

akkor nálunk is teljesen szabaddá kell tennie magát. a kislányom még csak két hónapos volt. már két gyerekem volt – két fiú. hogy ott jóval nehezebb a gyerekvállalás. a fizetésem odakint gyakorlatilag ráment arra. illetve magasabb pozíciókra tör. A magam példáját mondom: amikor megszereztem a PhD-t. amiben éppen benne vagyok. hogyan osszam be az idõmet. a nemzeti válogatott edzõje. amit éppen nem csinálok. ha meg a családommal vagyok. hogy az emberek odajönnek hozzám. Franciaországban is vannak hasonló megoldások a tudományban dolgozó nõk segítésére? – Azt hiszem. Ebbõl a szempontból tehát valóban szükség lenne szemléletváltásra. akkor a kémcsövekre koncentrálok. – Mivel foglalkoznak a gyerekei. úgyszólván éjjel-nappal. a „kisebbik” pedig professzionális golfozó. ha az ember nõként igazi tudományos karriert akar befutni. hogy a kicsirõl gondoskodjam. a nõknél azonban valamilyen oknál fogva nem az. . ha az irodámban vagyok. hogy jusson. és nem azon töröm a fejemet. mint Amerikában. mint az Egyesült Államokban. Az megint más kérdés. A férfiak számára ez magától értetõdõ. akkor a hivatalos munkámat végzem. Franciaországban rengeteg támogatás van a gyerekneveléshez. Tehát megtapasztaltam. nálunk ugyanis nõként és családanyaként könnyebb tudományos munkát végezni. kell. A modellnek köszönhetõen kellõ idõt tölthettek együtt gyerekeikkel. és nagy csodálattal megkérdik: ön tényleg a golfjátékos Bréchignac-nak az anyukája? Szóval. amelyik erõsíti a szabályt. akkor valóban együtt vagyok velük. mert igazán felemelõ érzés egy ilyen híres személyiség anyukájának lenni. a dupla elnöki megbízatás és más magas pozíciók mellett jut ideje a családra is? – Természetesen. úgyhogy gyakorta megtörténik. – Ennek ellenére ön hogyan tudta ezt megoldani a saját személyes életében? – Én vagyok a kivétel. Ha a laboratóriumban vagyok. és emlékszem rá. A kislányom a doktori fokozatom megszerzése után született. hogy mi az. akik eszerint már jócskán felnõttek? Szintén tudományos területen dolgoznak? – A lányom irodalmat tanít. nagyon büszke vagyok rá. ugyanakkor a tudományos karrierjükrõl sem kellett lemondaniuk.38 CHATERINE BRÉCHIGNAC remteniük a tudományos munkájuk és a családi életük között. – A laboratóriumi munka. De amikor a posztdoktorátusom megszerzéséért Kanadába mentem. számomra soha nem merült fel az a kérdés. mint nálunk. hiszen öt unokám van! Nézze. Híres ember Franciaországban. Én mindig azt teszem. a nagyobbik fiam vízügyi mérnök. Franciaországban kissé más a helyzet.

Svéd Királyi Tudományos Akadémia. az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája. kémiai. Egyetemi tanulmányait Buenos Airesben végezte fizikus szakon. Dr. a londoni Royal Society). egyebek között a galaktikus kozmikus sugárzás összetételével és terjedésével. European Southern Observatory) fõigazgatójaként tevékenykedett. valamint az asztrofizikai lökéshullámok hatására bekövetkezõ részecskegyorsítással. CESARSKY Franciaországban született. A Harvard Egyetemen 1971ben szerzett PhD-fokozatot csillagászatból. Ezután 1994–1999 között a DSM igazgatójaként fizikai. Commissariat à l’Energie Atomique (CEA) munkatársa lett. Jelenleg a francia kormány atomenergia-ügyi fõbiztosa. Az ûrkutatással foglalkozó világszervezet. majd 1985–1993 között a SAp vezetõje. Pályája kezdetén nagy energiájú jelenségekkel foglalkozott. Nemzetközi Asztronautikai Akadémia. asztrofizikai és földtudományi kutatással foglalkozó mintegy 3000 tudományos kutató. évi ûrkutatási díjának (Space Science Award) kitüntetettje és több tudományos akadémia tagja vagy külsõ tagja (Francia Tudományos Akadémia. Majd az infravörös-csillagászat felé fordult az érdeklõdése. mérnök és technikus munkáját fogta össze. . Õ vezette az ISOCAM központi programját. 2006–2009 között a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) elnöke volt. majd a California Institute of Technology posztdoktori ösztöndíjasa volt. Cesarsky a modern asztrofizika több területén végzett sikeres kutatásokat. 1974-ben Franciaországba visszatérve a Service d’Astrophysique (SAp). amely a csillagkeletkezéssel és a galaxisfejlõdéssel kapcsolatban is izgalmas. Academia Europaea.39 CATHERINE CESARSKY AZ ÉGBOLT MINDENKI SZÁMÁRA KÖZÖS Szabados László interjúja CATHERINE J. új eredményekre vezetett. 1999–2007 között az Európai Déli Obszervatórium (ESO. a különféle galaktikus és extragalaktikus források infravörös-emissziójának koordinált vizsgálatát. Direction des Sciences de la Matière (DSM). a COSPAR (Committee on Space Research) 1998.

Úgy döntöttem. Negyedéves hallgató koromban új professzor érkezett: Carlos Varsavsky. Köztük volt egy Harvardon dolgozó professzor is. a Carnegie Alapítvány adományával. Bár francia vagyok. Közben elvégeztem az egyetemet. Sikerült is a felvételi mindkettõnknek. Elméleti kutatásokkal szándékoztam foglalkozni. hogy ha Carlos Varsavsky nem éppen akkor tér vissza Argentínába. mondjuk. de a professzornak természetesen a rádióteleszkóp összeszereléséhez és mûködtetéséhez kellett a segítség. Akkoriban az egyetemen nem volt csillagászatoktatás. akik döntõen hozzájárultak szakmai sikerességéhez? – A Buenos Aires-i egyetemen tanultam fizikát. milyen más foglalkozást ûzne most? – Bizonyára fizikus lennék. Miközben segítettem a rádiótávcsõ összeszerelésében. szüleim és családom Argentínában élt. hogy csatlakozom ehhez a csoporthoz. az angliai Cambridge-ben dolgozott. Õ argentin volt. így csupán fizikát tanulhattam. – Ha nem csillagásszá válik. hogy az én generációmhoz tartozók számára az asztrofizika területe sokkal érdekesebb. Úgy vélem. így a Harvardra kerültünk PhD-ösztöndíjasnak. akinek az asztrofizika volt a szakterülete. Ehhez elõbb egy rövid dolgozatot kellett készítenem a csillagok korának meghatározásáról. és mindketten a Harvardra pályáztunk. és a Harvardon szerezte a PhD-fokozatát. Ez azon tudományágak egyike. hiszen Buenos Airesben a lehetõség nem volt adott. Viszonzásként õ segített abban. nem lettem volna asztrofizikus. ugyanis akkoriban Argentínában egyáltalán nem volt csillagászati PhD-program (bár hamarosan beindult). és Varsavsky irányításával részt vettem a teleszkóp felállításában. és kik voltak azok a fontos személyek. Mielõtt visszatért Argentínába. és Varsavsky mellett dolgozom. hogy tartsanak ott elõadást. Közben férjhez mentem Diego Cesarsky asztrofizikushoz. . Az Argentínában felállítandó rádióteleszkóp mellé egy kutatócsoportot kívánt szervezni. La Plata egyetemén néhány csillagászati kurzust is felvettem. hanem. hogy ezt a hivatást választottam. egyszersmind nagyon örülök. hogy PhD-ösztöndíjat kapjak az Amerikai Egyesült Államokba. Varsavsky professzor pedig több kiváló csillagászt hívott Buneos Airesbe a világ minden tájáról.40 CATHERINE CESARSKY – Melyek voltak azok a meghatározó élmények. De azt gondolom. valószínûleg részecskefizikával foglalkoznék. csupán két évvel késõbb. Egy alkatrészekre szedett rádióteleszkóppal tért haza. amelyek érdemben befolyásolták szakmai életútját. Örökké megõrzöm õt az emlékezetemben. amelyben igazán érdekes dolgok történnek az én korosztályombeli kutatók számára. így sikerült kapcsolatba kerülnöm a Harvard Egyetemmel. mert õ terelt ebbe az irányba.

Kulsrud irányításával kezdtem dolgozni. ami az asztrofizika területén megvitatásra érdemes téma volt. és boldogan mondhatom. Doktori disszertációm elkészülte után abban a szerencsében volt részem. Bár igazán kevés idõt tölthettem Russell Kulsrud társaságában. De a három év alatt rengeteget beszélgettünk. az azokhoz kapcsolódó nagy energiájú jelenségeket. és témavezetõmnek is õt választottam. hogy még most is. Így is rengeteget segített nekem a disszertációhoz szükséges szakmai alapok elsajátításában. és akkortájt természetesen még szó sem volt Internetrõl. Gyakran próbált témát váltani. A rendezvényen azonban rá kellett döbbennem – finoman kifejezve – plazmafizikai tudatlanságom mélységeire. Tudása is lenyûgözõ. és minden lehetséges témát megvitattunk. – Mire a legbüszkébb szakmai. életéve táján is nagyon aktív. Fantasztikus dolog. Kettejük után egy harmadik nevet is említek: Peter Goldreich professzorét. Elmentem egy plazmafizikai konferenciára is. mondjuk az 1970-es években a nagy energiájú asztrofizikai folyamatokkal és a csillagközi anyaggal kapcsolatos elméleti kuta- . hogy beszámoljak a munkáimról.AZ ÉGBOLT MINDENKI SZÁMÁRA KÖZÖS 41 Azokra a személyekre visszatérve. Bámultam a komolyságát: mélyen gondolkodó. kitûnõ. mégis õ volt a témavezetõm. Teljesen ráirányította a figyelmemet az asztrofizikára. fõleg az elméleti témák iránt. Kaliforniába. akik nagy hatással voltak rám. így tettem én is. amikor a Harvardon voltam. de nem kitûnni vágyó személy. a részecskék gyorsulását stb. akik hatását magán viseli kutatói pályafutásom. õk hárman azok. egész pályám során megmaradt az érdeklõdésem az asztrofizika valamennyi területe iránt. tudományos teljesítményébõl? – Pályám elején. ennek eredményeként pedig majdnem minden szóba került. hogy elkerültem Kaliforniából. így közös cikkünk sincs. Carlos Varsavsky viszont sajnos nagyon hamar. ám furcsa módon mégsem végeztünk közös kutatásokat. 80. Majdnem három évet töltöttem ott. Nyári munkára Princetonba mentem. Nos. hogy posztdoktori ösztöndíjas lehettem a Kaliforniai Mûszaki Egyetemen (CalTech) Peter Goldreich szakmai irányítása alatt. amikor egy ilyen koponyát maga mellett tud az ember. A Harvard College Obszervatóriumban viszont senki nem volt igazán jártas ezen a területen. és azóta. Akkoriban a napkitöréseket próbáltam megérteni. 50 éves korában meghalt. Doktori disszertációmat a kozmikus sugárzás terjedésérõl írtam. mert õ valóban nagy tudós. Pályafutásom elsõ felében saját kutatásaim is elméleti jellegûek voltak. hogy a Russell Kulsrud által meghirdetett témával foglalkozzam. telefonbeszélgetések segítségével és kézzel írt leveleket váltva nem túl gyakran. Bár Princetonban dolgozott plazmafizikusként. Russell Kulsrud professzort is meg kell említenem.

Egyik pillanatról a másikra elõtûnt a nevezetes galaxis képe 15 mikrométeres hullámhosszon. hogy meggyõzzem a kormányt a kutatásaink folytatásához szükséges támogatás indokoltságáról. Ráadásul mindezért én voltam a felelõs. és a világ minden táján dolgozó több száz ember munkáját kellett összehangolnom. nem láthatta. vagyis valamennyi fizikai és kémiai alapkutatás felelõse az Atomenergia Hivatalban (Commissariat à l’Energie Atomique). Életem legjelentõsebb idõszaka kezdõdött az ISO felbocsátásával. A kamerát valójában nemzetközi együttmûködésben hoztuk össze. Korábban legfeljebb 150 ember irányítását végeztem. vagyis az M51 galaxist ábrázolta. amelyben a mi intézetünknek meghatározó szerep jutott. 1994-ben a CEA anyagtudományi igazgatója lettem. mert a Föld felszínérõl ez a hullámhossz nem észlelhetõ. . Ennek során igazán nagy vezetõi tapasztalatot szereztem. ISO) ISOCAM nevû kamerájának vezetõ kutatója lettem.42 CATHERINE CESARSKY tási témákkal foglalkoztam. Még ipari partnereink is voltak. akik fizikai és kémiai kutatásokkal foglalkoztak. Amikor eltávolították a szonda fedélzeti távcsövének bemenete elõtti védõsapkát. és ez a pozíció megkönnyítette az ISOCAM megépítéséhez szükséges támogatások megszerzését. megjelent az elsõ kép: az Örvény-ködöt. az M51-rõl képet alkothassunk. és egy ilyen mûszer elkészítése hosszú idõt vesz igénybe. az ISO kapcsán hirtelen ide-oda kellett utazgatnom Európán belül. 1994-tõl pedig a több ezret is elérte a rám bízott dolgozók létszáma. Az infravörösben megfigyeléseket végzõ korábbi ûrszondáknak pedig nem volt elég jó a szögfelbontásuk ahhoz. amelyben korábban senki nem látta. Az ISOCAM elkészítésére vonatkozó javaslatot igazából 1984-ben fogadták el. csillagászati célú ûrszondája volt. Saclay-ben. vagyis a színképnek olyan tartományában. Ráadásul miniszterekkel és vezetõ kormánytisztviselõkkel kellett tárgyalnom. Az 1980-as években az Infravörös Ûrobszervatórium (Infrared Space Observatory. Közben az Asztrofizikai Fõosztály vezetésével is megbíztak a munkahelyemen. hogy pl. Az ISO felbocsátása 1995 novemberében ezért az egyik legemlékezetesebb esemény számomra. nagy összegû szerzõdéseket kötöttünk ipari cégekkel. Míg egy csöndes iroda sarkában levõ íróasztalnál elméleti munkával foglalkozva legfeljebb 2-3 emberrel mûködtem együtt. Így 1999-ig nagyjából 3000 fõ munkájáért feleltem. Az 1995-1998 között mûködött ISO az Európai Ûrügynökség (ESA) egyik igen sikeres. Az experimentális vizsgálatok késõbb keltették fel az érdeklõdésemet. például arról. és természetesen a döntõ szó is a miénk volt.

így a CEA-nél folyó alapkutatások irányítása közben is részt vettem az ISO-val kapcsolatos kutatómunkában. fõleg a távoli extragalaxisokkal kapcsolatos vadonatúj eredmények miatt ez rendkívül érdekes volt. születésnapomra esett. a csillagkeletkezés üteme 70-szer nagyobb volt a jelenleginél. a Yepun „elsõ fényénél” is ott voltam. de a hasonló méretû negyedik távcsõ. hogy az ALMA létrehozására vonatkozó. de leginkább ebben. Jelen voltam például. hogy a galaxisokban rengeteg csillag jött létre. Röviden összefoglalva: rengeteg érdekes esemény és egyedi élmény részese lehettem az ESO fõigazgatójaként. Az infravörösben fényes galaxisok sokkal gyakoribbak voltak az Univerzum korábbi idõszakaiban. az ALMA nagy haladást jelent az Univerzum megismerésében. és késõbbi kutatásaim is kapcsolódnak ehhez. European Southern Observatory) fõigazgatója lettem. és nem csak nekem. Fantasztikus idõszakot élhettem meg ezen intézmény igazgatójaként. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) elnökeként pedig nemrég én nyithattam meg a Csillagászat Nemzetközi Évét.AZ ÉGBOLT MINDENKI SZÁMÁRA KÖZÖS 43 – Jutott-e egyáltalán ideje kutatómunkára ezekben a vezetõi és adminisztratív feladatokkal teli években? – Ezekben az években az ISO még mûködött. Az ESO mûködteti a világ legnagyobb optikai távcsövei közé tartozó néhány teleszkópot és az azokra szerelt legkorszerûbb detektorokat. és lehetõvé teszi az európai csillagászok számára az öreg kontinensrõl nem látható déli égbolt tanulmányozását. Megállapítottuk azt is. az ESO és az USA Nemzeti Tudományos Kutatási Alapja (NSF) közötti egyezmény aláírása 2003. amikor a négy óriási teleszkópból álló rendszer harmadik távcsövével. február 24-én éppen a 60. A teleszkóphálózat minden egyes újabb elemének elkészülte azóta is fontos esemény. A világméretû összefogással (17 ország közremûködésével) jelenleg épülõ ALMA (Atacama Large Millimetre Array) távcsõhálózat európai felelõse is voltam. Aztán 1999-ben az Európai Déli Obszervatórium (ESO. Az eredmények. melynek jelenleg 14 ország a tagja. mert éppen azokban az években kezdett mûködni a világ legnagyobb távcsövének számító VLT (Very Large Telescope) rendszere. Az ESO csillagászati kutatásokkal foglalkozó kormányközi szervezet. . valamint az ezekre és az ESO többi chilei távcsöveire szerelt más kutatóberendezés üzembe helyezésénél is. mint most. Évmilliárdokkal visszafelé tekintve tudtuk követni a korábbi viselkedésüket. Különös véletlen. Az ISO számos projektjében részt vettem. A milliméteres hullámhosszak detektálására alkalmas ALMA a chilei Atacama-sivatagban létesül egy 5000 m magas fennsíkon. a 8 m tükörátmérõjû Melipallal elõször detektálták a csillagok fényét. amely izgalmas idõszaknak ígérkezik. a Világegyetem jelenlegi életkorának mintegy a feléig.

azaz más csillagok körül keringõ bolygók felfedezése a legjelentõsebb csillagászati eredmény. Tervezem továbbá. – Mit szeretne még elérni. nagyon érdekelnek engem. és az ESO is közremûködik némelyikben. Ez az obszervatórium a nagyon nagy energiájú kozmikus sugárzást észleli. Mindezek a kérdések. Követem az új fejleményeket. hogy visszatérek a kozmikus sugárzással kapcsolatos korábbi kutatásaimhoz is. a HESS és az Auger Obszervatóriumok eredményeit. az Univerzumban elõforduló legnagyobb energiájú és legritkább részecskéket. A legutóbbi 2-3 hónapban pedig idõm legnagyobb részét IAU-elnöki teendõim és a Csillagászat Nemzetközi Éve világméretû koordinálására létrehozott munkacsoport elnöki teendõinek ellátására fordítottam. de a munkacsoport elnökeként 2010 közepéig folytatom a tevékenységemet. és hogyan hatnak ezek a 21. a galaxisok fejlõdése. például a GOODS (Great Observatories Origins Deep Survey) elnevezésûben. akik különféle égfelméréseket használnak kutatásaikhoz. amely forradalmasítaná e kutatási területet. a második évben a Csillagászat Nemzetközi Évének elõkészítése miatt valamivel többet. IAU-elnöki megbízatásom 2009 augusztusában ér véget. s bár egyelõre nincs olyan ötletem. a galaxismagokban levõ óriási tömegû fekete lyukak kialakulása stb. 1995-ben történt az elsõ ilyen felfedezés. amikor Michel Mayor és Didier . égitestek kialakulását és fejlõdését vizsgálják. de a tájékozottság majdcsak meghozza a maga gyümölcsét. hiszen megkezdte mûködését az Auger Obszervatórium. amióta a közelmúltban a francia kormány atomenergia-ügyi fõmegbízottjává neveztek ki. század alakulására? – Úgy gondolom. – Melyek az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású felismerései. Sok ilyen felmérést végeznek. felfedezései a csillagászatban. megvalósítani a pályáján? – Kutatóként továbbra is a galaxisok fejlõdésének kérdésével foglalkozom. Az ezzel kapcsolatos teendõi mellett is jutott ideje saját kutatásaira? – Az teljesen az aktuális feladatoktól függ. A galaxisfejlõdés vizsgálata napjainkra igen kiterjedt kutatási területté vált. Az elsõ évben az IAUügyek az idõm töredékét kötötték le.44 CATHERINE CESARSKY – Az IAU elnöki tiszte a legmagasabb rang a világ csillagászainak közösségében. Rengeteg csillagász foglalkozik ilyesmivel. Jelenleg azonban egészen más dolgok megtanulása köt le. ami tulajdonképpen az ISO-észlelések idején megkezdett kutatásaim folytatása. hogy a legutóbbi 10-15 évet illetõen egyöntetû a csillagászok véleménye: a Naprendszeren kívüli. mellyel éppen az Univerzumot alkotó struktúrák. a Fermi.

Van egy másik lényeges új eredmény is. Míg a CoRoT alapvetõen francia projekt az ESA közremûködésével. A jövõben pedig az exobolygók megfigyelésére és talán tulajdonságaik meghatározására is rendkívül nagy távcsöveket vetnek be. Hogy miért így tágul az Univerzum. Késõbb pedig valószínûleg interferometriai mérésekre alkalmas ûrszondákkal is keresnek majd exobolygókat. mint a már nagyon régóta ismert sötét anyagé. az a spektrális tartomány ugyanis ideális az ilyen kutatásokra. Ez utóbbiakat szuper-Földeknek nevezzük. Ma már 330-nál is több olyan bolygót ismerünk. és ennek kiemelésében talán ugyancsak egyetértenek a csillagászok: ez az Univerzum gyorsuló tágulásának kimutatása. Létezik-e az eddig ismert erõkön kívül újabb mezõ vagy erõ. a Neptunuszhoz hasonlókat is sikerült. És nemrég felbocsátották a Kepler ûrszondát is. esetleg a Földhöz hasonló tömegût is sikerül így találni. Úgy gondolom. amelynek pontos fényességmérései alapján igyekeznek minél kisebb méretû és tömegû bolygókat felfedezni. standard gyertyák. Napjaink csillagászai számára a sötét anyag mibenléte az egyik legsúlyosabb megválaszolandó kérdés. de 1998-ban szupernóvákat vizsgáló két kutatócsoport egymástól függetlenül arra a következtetésre jutott. amely ugyancsak a fotometria módszerével végez bolygókeresést. hogy a Világegyetem tágulása lassul. aztán már kisebbeket. például az ESO által megépítendõ ELT-t (Extremely Large Telescope). és az ilyen exobolygók száma gyorsan. ún. hogy a sötét energia természetének megfejtése sokkal nehezebb lesz. rotáció és bolygóátvonulás kifejezés alapján kapta). hogy a rendelkezésre álló földfelszíni észlelõberendezésekkel csak a Jupiter vagy a Szaturnusz tömegét elérõ exobolygókat lehet kimutatni. Napjainkban már mûködik a CoRoT ûrmisszió (nevét a konvekció. Hogy még kisebb tömegû exobolygókat is sikerüljön találni. és most – mindannyiunk meglepetésére – a Földnél csupán 2–10-szer nagyobb tömegû exobolygókat is találtak már. amelynek elõkészítése az én fõigazgatói megbízatásom idején kezdõdött. és elérjük a Föld tömegének megfelelõ kritikus tömeghatárt. Korábban azt gondolták a szakemberek. hogy gyorsul a tágulás. de nagyobb hatásfokkal. arra a kérdésre még nincs válasz. egészen új eszközökre van szükség. pontosabban rohamosan növekszik.AZ ÉGBOLT MINDENKI SZÁMÁRA KÖZÖS 45 Queloz egy közeli csillaghoz tartozó bolygót talált. amely más csillag körül kering. Ezek az ûrszondák az elektromágneses színkép termális infravörös tartományát érzékelik. amely a gravitáció ellenében hatva fokozza a tágulást? Erre az ismeretlen természetû valamire sötét energiaként hivatkoznak. A szupernóvák a kozmikus távolság megbízható indikátorai. Az ELT fõtükrének átmérõje 42 méter lesz. Néhány éve még úgy tûnt. a Kepler az amerikai NASA missziója. .

évfordulóját ünnepeljük. vagy egészen másféle mezõ. és rajta kívül minden más. Az imént említett két eredmény jól példázza azt is. további dimenziók bevezetésére. vagy esetleg valami más jelenti a megoldást. „áttörés-jellegû” megválaszolandó kérdések az Ön tudományterületén. amelyek túllépnek Einstein gravitációelméletén. ugyanazt az eget élvezzük mindannyi- . Ekkor vált egyértelmûvé. amelyek szemléletváltozáshoz vezetnek azzal kapcsolatban. hogy milyen a mi közös Univerzumunk. Nézetem szerint ezek minden földi halandó számára fontos kérdések. Úgy gondolom. ott a folyamatos fejlõdés biztosra vehetõ és megjósolható. Egyebek között Galilei fedezte fel a Jupiter négy nagy holdját. új részecskék. maga az eredmény fantasztikus lesz. talán évtizedek múlva. mennyire páratlan élmény a csillagos égre tekinteni. mint egy miniatûr naprendszer. Az elsõ távcsöves megfigyelések teljesen megváltoztatták az Univerzumról addig alkotott képet. mint a húrelméletben. az elsõ távcsöves csillagászati megfigyelésekét. Az exobolygók kutatása terén egyszerûbb a helyzet. – Melyek a legfontosabb. Ezért is szeretnénk elérni. a bolygók és az éggömb csillagai tökéletes rendet alkotva a Föld körül keringenek. Viszont azt megjósolni sem lehet. az majd elválik. megjósolható-e azok társadalmi fogadtatása és kihatása? – A Csillagászat Nemzetközi Évében vagyunk. A sötét energia viszont még hosszú ideig megoldásra váró rejtély maradhat. hogy hol is vagyunk. mirõl is szól a csillagászat. és ennek kapcsán belátta a kopernikuszi rendszer helyességét. a Nap. ahogyan azokat a mozgásokat Ptolemaiosz leírta. s közben eltöprengeni a Világegyetem fogalmán és mûködésén. századi csillagászok. mint néhány évtizeddel korábbi elõdeik. Talán évek. hogy mindez mikorra sikerül. és milyen múlton át jutottunk idáig. A csillagászat további – ugyancsak elõrevivõ – sajátossága. és saját maguk is megtapasztalhassák. de akárhogyan lesz is. hogy mennyire másképpen mûvelik a kutatást a 21. hogy az égbolt mindenki számára közös. hogy az emberek rádöbbenjenek arra. korszaknyitó jelentõségû megfigyeléseinek 400. A Jupiter bolygó a körülötte keringõ holdjaival együtt olyan. hogy a bolygók a Nap körül keringenek. amelynek keretében Galilei saját készítésû távcsövével végzett. az akkoriban uralkodó arisztoteliánus világkép szerint ugyanis a Föld különleges helyet foglal el. honnan jöttünk. hogy napjainkban hasonló jelentõségû felfedezések születnek a csillagászatban.46 CATHERINE CESARSKY Természetének feltárása újabb forradalmat jelenthet a fizikában. Hogy aztán ehhez szükség van-e olyan változtatásokra.

hogy aztán talán más tudományágakat is megértsenek. ahol nagy adattömegekkel dolgoznak. A csillagászatban e tekintetben végrehajtott fejlesztések valószínûleg más olyan területeken is hasznosulnak. hozzájárulva azok elõrehaladásához. Ez már önmagában is olyan tényezõ. Az emberiség haladásához szükség van a tudományra. a klíma tanulmányozása során keletkezõ adattömeg. ha erõsebb lenne a kapcsolat a tudomány és a társadalom között. köztük a csillagászati képalkotás során a légköri turbulencia hatásának kiküszöbölésére szolgáló adaptív optikát. Ez az egyik aspektus. rendezésével és elemzésével kapcsolatos újabb fejlemények lehetõvé tették a virtuális obszervatóriumok mûködését. Valójában ez a célunk a Csillagászat Nemzetközi Évével. hogy az emberek a csillagászaton keresztül kezdjék megérteni a tudományos gondolkodást. amelyet már a gyógyászatban is alkalmaznak a bonyolult szemmûtéteknél. azaz elõsegíti a békét. lépéseket. ahol a csillagászati mûszertechnika a leginkább hasznosítható. vagyis az. de egy másik is létezik: a csillagászat magas szintû mûveléséhez elengedhetetlen az élenjáró mûszaki színvonal. A béke ugyanis alapvetõ. Ezért az iparral együttmûködve dolgozunk. A csillagászok a világ minden táján példát mutatnak az egységre. miként a képfeldolgozási eljárásainkat is. és szükség van az adatokhoz való gyors hozzáférésre és azok kiértékelésére. és ezzel a kapcsolattal híd képezhetõ a tudomány össznépi befogadása és maga a tudomány között. Úgy vélem. amely az emberiség egyesítése irányában hat.AZ ÉGBOLT MINDENKI SZÁMÁRA KÖZÖS 47 an. A földfelszíni obszervatóriumok mûszereivel és a Földön kívül keringõ csillagászati teleszkópokkal kapott hatalmas adatmennyiség összegyûjtésével. és a csillagászatban használt új technikák más területeken is alkalmazásra találnak. Erre vonatkozóan nyilvánvaló példa a Föld megfigyelése. hogy a gyógyászat az a terület. tárolásával. és az így kikényszerített fejlesztés hamarosan a társadalom más területein is hasznosul. A csillagászat mindig a mûszaki haladás élmezõnyében jár. és a tudomány az emberiség segítségére . intézkedéseket javasol a tudomány és a társadalom kapcsolatának megerõsítésére? – Természetesen szeretném. és ebben éppen a csillagászat segíthet mint a legjobb társadalmi fogadtatásban részesülõ tudományág. Rengeteg példát lehet említeni. – Milyen kezdeményezéseket. s ezt nap mint nap megtapasztalhatjuk a Nemzetközi Csillagászati Unióban. igényeinkkel a végletekig hajtva a fejlesztést. A közvélemény figyelmének felkeltésére a mi tudományunk a legalkalmasabb. A csillagászati célú képfeldolgozáshoz kifejlesztett elektronikus detektorokat ugyancsak számos más területen is használják.

hogy a közönséges anyagi javak mellett másra is szüksége van az embereknek – természetesen hasonló szerepet tölt be a mûvészet is. az Internet korában. Az alapkutatás továbbá univerzális: nem ismer határokat. az éhezés és a türelmetlenség. kifejezhetik érzelmeiket. általában véve. enyhítésében? – Az alapkutatás mindenképpen a mûszaki színvonal emelkedésének motorja. amelyekkel szembe kell néznie az emberiségnek. – Mik a világ jelenlegi legégetõbb problémái. az egészség javításában. A nyomor felszámolása. a tudományban. különösen most. Gyakran érzem úgy. Ilyenformán az emberiség egyesítését és ezzel együtt a békét segíti elõ. Ezeknek köszönhetõen a tudomány képes enyhíteni a nyomort. és ez a türelmetlenséghez kapcsolható. Úgy vélem. segít az éhezés felszámolásában. az oktatási lehetõségek hiánya a világ számos régiójában és más súlyos problémák megoldásra várnak. hogy sokkal több közöm van a világ túlsó felén élõ csillagászokhoz. Az általam mûvelt tudományban. Természetesen még ennél is fontosabb a kutatások hozadéka: a tudományos felfedezések hatására bekövetkezõ mûszaki fejlõdés. A földgolyó különbözõ pontjain bármikor háború törhet ki. De a béke veszélyeztetettsége messze a legfontosabb. jelezni tudja a klímaváltozást. A tudomány egészét és különösen a csillagászatot illetõen azt is megjegyzem. És ugyanez más területeken is lehetséges. az érdekes témák iránti figyelem felkeltésére.48 CATHERINE CESARSKY lesz az összes nagy problémájának a megoldásában. illetve az Ön tudományterületén? – A világ számára a legsúlyosabb probléma a háborús fenyegetés. hogy alkalmas az emberek gondolkodásának formálására. A tudomány továbbá képes a környezet állapotának folyamatos figyelésére. a jólét fokozásában. Természetesen a klímaváltozás és a környezetszennyezés ugyancsak azok közé a legfontosabb problémák közé tartozik. – Mi lehet a tudomány szerepe ezeknek a gondoknak a megoldásában. hogy a tudósok példát tudnak mutatni. hogy mindegyikük képes szóba állni a szakmájában dolgozó bárki mással. a csillagászatban valamiképpen egy nyelven beszélünk. segíthet enyhíteni annak hatását. mint a közvetlenül mellettem lakó családhoz. amely a közös szakmai tevékenység buborékjában összezár bennünket. másrészt pedig a nyomor. feltéve. hogy a politikai akarat megvan mindehhez. Szá- . s ez például kitûnõen látszik a csillagászatban. s eközben az emberek járathatják az eszüket. Ez pedig ráébreszti a tömegeket arra. amelyek közé tartozik egyrészt a béke és a jólét hiánya.

Ebben az interjúkötetben is csupán két nõ szerepel a megkérdezettek között. Az én generációmban rengeteg kutatónõ van. üzeneteire? – A Fórum páratlan lehetõséget teremt arra. hogy a Föld valamennyi lakója életében legalább egyszer gondolkozzon el az égbolt csodáiról. Hadd utaljak itt arra. hogy más tudományágakhoz hasonlóan a csillagászatban is jelentkezik a „szivárgó . és erre az elmélyülésre a nõk – különösen a gyermekes anyák – hagyományosan kevésbé képesek. Ugyanakkor az emberi életpályán van egy pont. a fiatalabbak között pedig még több. amelynél teljes odaadás szükséges. De még e tekintetben is látszik a változás: mindkét nemhez tartozó fiatal kutatók sikerrel küzdenek azért. és a tudományban sem kedvezõbb a helyzet. Ön is így látja? – Valóban jobb. A cél az emberek életminõségének javítása. csatlakozzon ahhoz az igényhez. mint a férfiak. a gyermekvállalás nálam belsõ kényszer volt. és nem a típusú nõ. aki a család mellett is szép pályafutással büszkélkedhet. kétgyermekes anya vagyok. – Az egész világot férfiak irányítják. évi World Science Forum „fõ üzenetére”. valamint arról. Politikai aspektusokról is szó eshet. aki eldöntötte. hogy a tudomány hogyan segítheti elõ a békét. mivel tudománnyal akar foglalkozni. Ami engem illet. – Van-e javaslata a 2009. különösen a tudományos kutatásban. – A csillagászatban e tekintetben valamivel jobbnak tûnik a helyzet más tudományágakhoz képest. hogy ez nem így van. ezért ugyanannyira alkalmasak a tudomány mûvelésére. Viszont már egészen fiatal koruktól kezdve azt éreztetik a nõkkel. hogy nem lehet gyereke. hogy mindannyian értsük meg a csillagokat és az Univerzum részének érezzük magunkat. hogy a tudományos kutatás területén is bõven akad tennivaló az egyenjogúság kellõ szintjének eléréséhez. miként általánosságban a tudomány és a tudósok társadalmi szerepérõl. amelytõl valamelyik nembeliek inkább alkalmasak kutatónak? – A nõk ugyanolyan képzettek.AZ ÉGBOLT MINDENKI SZÁMÁRA KÖZÖS 49 mos fórumon elmondtam már. mint férfitársaik. hogy nemzetközi szinten eszmét cseréljünk a tudományról. Ön szerint van-e lényeges vagy jellegzetes különbség a férfiak és a nõk között. Néha már gyermekként elriasztják a nõket. hogy a Csillagászat Nemzetközi Éve keretében azt szeretnénk elérni. hogy megfelelõ egyensúlyt alakítsanak ki kutatómunkájuk és családi életük között. Véleményem szerint ez rejtett diszkrimináció. de még nem elég jó. a fenntartható fejlõdésben betöltött létfontosságú szerepérõl. Már ez a tény is világos üzenet arra vonatkozóan.

különösen – ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem – a döntéshozó hatalmat illetõen. és így tovább. hogy nõ vagyok. hogy nõ töltötte be a Nemzetközi Csillagászati Unió legfõbb tisztségét. Pályám során soha nem okozott gondot. még akkor is. Mindig – és ez mostanra is igaz – könnyebbnek éreztem a csoportban végzett munkát. hanem orvosolni is kell ezt a sajnálatos helyzetet. és csillagász kollégáim is meg voltak elégedve az Ön szervezõi-vezetõi munkájával. hogy miért. és nemcsak arra kell rájönni. – De éppenséggel Ön az ellenpélda! – Igen. de jobban szerettem. hogy a magasabb szinteken egyre kisebb a nõk aránya. aki nõ létére nagyon sikeres pályát futott be. tudom. hogy én ezt akarom. Fiatal koromban viszont másoknak igen. mert fiatalon elhatároztam. Egyszerûen így alakult. Nehezen tudnám megmagyarázni. A végzõs egyetemisták között még igen sokan vannak. hogy miért. – Hadd erõsítsem meg: a csillagászközösség büszke arra. az emberek nem sokat vártak a fiatal nõktõl. Köszönöm. Soha nem éreztem különbnek magamat a többi nõnél vagy bármely más kutatónál a férfiak uralta világban és a szakmai pályafutásomban sem. Az idõ múlásával szerencsére kezdtek komolyan venni engem. Tényleg sokféle vezetõ beosztást töltöttem be – talán még újabbak is lesznek –. és szoros szakmai kapcsolatban vagyok más kutatónõkkel. hogy nem azért. hogy én vagyok az a kivétel. mert a fiatal nõket – kiváltképpen amikor én az voltam – eléggé lenézték. amely alatt az a jelenség értendõ. ám nem tudom.50 CATHERINE CESARSKY vezeték” effektus. A professzorok között csupán elvétve találni nõket. hogy megosztotta gondolatait az olvasókkal. Talán azért. ha egyedüli nõ voltam a csoportban. A csillagászatban is fellép a vezetékszivárgás. ha más nõ is közremûködött a munkában. posztdoktori pozíciókban már kevesebben. legalábbis számomra nem. hogy miért történt éppen így. mert az emberek érezték. Másként kifejezve. hogy szükség esetén hajlandó vagyok a felelõsség vállalására. . Az biztos.

Csíkszentmihályi 1934. a felelõsségvállalás és a boldogság egyik legismertebb kutatója a világon. a kreativitásra és az áramlatra (flow) irányuló kutatásai teszik ismertté. Kanadában és Olaszországban is. az intrinzikus motiváció.és fejlõdéspszichológus. És addig éltek. Kreativitás: a flow és a felfedezés. Brazíliában. a „pozitív pszichológia” tanulmányozására létrehozott nonprofit kutatóintézet. Nevelés. az American Academy of Education. a Quality of Life Research Center (QLRC) igazgatója. avagy a találékonyság pszichológiája. szeptember 29-én magyar szülõk gyermekeként született az akkor Olaszországhoz. ha – az új tudományterületet megalkotó tudóshoz hasonlóan – saját maguk hozhatják létre azokat a munkaköröket vagy szakterületeket. az American Academy of Arts and Sciences és a National Academy of Leisure Sciences tagja. azt megelõzõen a Lake Forest College Szociológia és Antropológia Tanszékét vezette. A Magyar Tudományos Akadémia.51 CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY IDEJE LENNE MEGÉRTENÜNK. hogy a kiemelkedõen kreatív emberek akkor igazán elégedettek. könyvfejezet illetve könyv szerzõje. .és Szervezéstudományi Karának professzora. míg meg nem haltak: a mindennapok minõsége. majd 1965-ben doktori (PhD) fokozatot szerzett. de nevét a boldogságra. Csíkszentmihályi a kreativitás. HOGY KIK VAGYUNK Boross Ottília interjúja CSÍKSZENTMIHALYI MIHÁLY a kaliforniai Claremont Graduate University Viselkedés. és 22 évesen vándorolt ki az Egyesült Államokba. Korábban a University of Chicago Pszichológia Tanszékét. Több mint 120 cikk. melyekben alkotni képesek. az optimizmus. A világ közel száz. Vendégprofesszorként tanított Finnországban. ma Horvátországhoz tartozó Fiuméban (Rijeka). legkreatívabb emberének tartott személy élettörténetébõl arra a következtetésre jutott. Mûveibõl itt hármat emelünk ki: Flow. Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája. A chicagói egyetemen 1960-ban diplomát.

Ilyenek voltak az öntözéses gazdálkodást folytató õsi kultúrák. hogy minden megilleti õket. hogy igazán megdolgoznánk érte. a jövõ. gõg (ógörög). Egyiptom. bolygónk létfeltételei nem teszik azt lehetõvé. részben hübrisz2. akik fel akarják hívni az emberek figyelmét világunk környezeti értékei megóvásának fontosságára. amit szemünk-szánk megkíván anélkül. amelyek a vizet az öntözés szolgálatába állítva egyre gazdagabbak lettek. Bolygónk kincseit elherdáljuk. hogy hiába vágyunk arra. Sokan érzik úgy. Nem tudnék igazán rámutatni jelentõségükre. a világgazdasági válság. mint mások. Pszichológusként támogatom is õket. de kisebb mértékben máshol is érzékelhetõ valamiféle önelégültség. hogy õk isten kiválasztottai. azokig a munkásokig. s egyfajta globalizálódó osztályharc alakulhat ki. akik a többieknél nagyobb hatalomra tesznek szert. mely szerint a világ tartozik nekünk valamivel. akik szerint négyszázszorosát kell kapniuk annak. csak úgy járna nekünk. azt hirdetve. átvitt értelemben nem valóságos dolog. hogy mennyire fontosak. Az ilyen chimérák1 kergetése szomorú gazdasági és politikai következményekkel jár. noha tisztában vagyok azzal. hogy elsõsorban az Egyesült Államokban és Európában. s egyre inkább elhatárolódtak az õket körülvevõ népektõl. – Lehetséges. egyfajta felsõbbrendûség-érzés áll a háttérben. Kína. a Földbe esetlegesen becsapódó kisbolygók. akik szerint feltétlenül fõnökeik villáinak kacsalábon forgó utánzataikban kell lakniuk. hogy ez az arisztokratikus attitûd. szocializációnk részévé vált? – Látni már a gyermekekben is. Felesleges hangsúlyoznom. Egyik sem igazán pszichológusnak való téma. hogy meg vannak gyõzõdve arról. a túlnépesedés vagy a környezetszennyezés – melyeket laikusként aligha lennék képes elemezni. a képzelet szüleménye. India. hogy mindent meg kell kapniuk. illetve az Ön tudományterületén? – Sok olyan súlyos probléma vesz körül bennünket – legyen az a globális felmelegedés. a világegyetem örököseinek Görög mitológiai szörny. Részben tudatlanság. hogy az emberek bizonyos csoportjai több dologra jogosultak. Úgy nõnek fel. az a felfogás. amit alkalmazottaik kapnak. a tudományban. hogy az ilyen anyagi célok megvalósíthatóak legyenek. amely mindazokat az embercsoportokat veszélyezteti. általában véve. a cégek menedzsereitõl kezdve. hatékonyabban használják ki a természetet. hogy érdekelne bennünket mások sorsa. 2 Bûnös elbizakodottság. Mintha minden. 1 . Mintha mindent meg kellene kapnunk. mégpedig könnyen és felelõsségvállalás nélkül. de egy átfogóbb pszichológiai kereten belül inkább az foglalkoztat. Természetesen szeretnék segíteni azoknak.52 CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY – Mik a világ jelenlegi legégetõbb problémái. amink van.

a genetikusok az emberi szervezet jövõjét irányítják. A tudomány rendkívül sokat tett annak érdekében. amely nem a civilizáció kezdete óta érvényes elvekre. kémikusokról. megmérgeznek egész vízrendszereket az olaj felszínre nyomása során. hogy a tudomány nem monolitikus intézmény. és mûvelõi mossák kezüket. ahol a pozitív pszichológiának fontos szerep jut egy olyan élet felvázolásában. mely elõbb vagy utóbb emberi katasztrófákhoz vezetõ gazdasági és kulturális megosztottságot fog eredményezni. Amikor például a vegyészetet különféle területeken alkalmazzák a Föld fosszilis olajkészletének kisajtolásától a növényvédõ szerek használatáig. melyek sem az egyének. Ezért próbálkozunk azzal. és olyan cikkek fogyasztásáról. amivel mindannyiunknak foglalkoznunk kell. Valami hasonló megy végbe most a nyugati világban. Ugyanakkor meg kell határoznunk. amivel dolgozik. hogy mi a tudomány átfogó feladata. Úgy gondolom. Ez nem túl szerencsés hozzáállás. amikor munkájuk esetleges következményeirõl esik szó. és fel kell kínálnunk másféle értékek és célok lehetõségét. kreatív és kielégítõ. s kizárólag azzal a területtel kell foglalkoznia. és a társadalomra hagynia annak eldöntését. nem beszélve a fizikusokról. Természeti kincseinket pocsékoljuk el. és folyamatosan tájékoztatnia bennünket arról. hogy az anyagi világ és az abban rejlõ energiák minél érthetõbbek legyenek számunkra. amin dolgozik. HOGY KIK VAGYUNK 53 fiai. melyek szerintük könnyebbé és kielégítõbbé teszik életüket? – Ez olyan dolog. a tulajdonlás körül forog minden. hogy mondjanak le kényelmükrõl. a kényelemre és a birtoklásra épül. Ezen a ponton érzek pszichológusként felelõsséget azért. túlspecializált lett. hogy az embereket meg lehet gyõzni arról. hogy a tudomány. – Mi lehet a tudomány szerepe ezeknek a gondoknak a megoldásában. Szerintük egy tudósnak elfogulatlanul. sem a társadalmak számára nem hoznak semmi jót. s amely alternatív élet ugyanakkor izgalmas. Úgy látom. azt gondolom. hogy olyan örömteli életet kínáljunk az embereknek. hogy tudatosítsam az emberekben: az önzõ vágyteljesítésnek következményei vannak. – Lehetséges.IDEJE LENNE MEGÉRTENÜNK. hogy melyek Földünk túlélésének általános feltételei. s ez különösen a természettudományokra igaz. Cserébe. azt gondolom. azaz a biológusok a különféle betegségek számûzésében kiválóak. kilátásba kell helyeznünk. enyhítésében? Nos. Ez az a pont. minden tudósnak foglalkoznia kell azzal. és így tovább. hogy munkája eredményének mi legyen a sorsa. ahol nem az anyagi hatalom és birtoklás. . s a folyókat is tönkreteszik.

hogy az emberek egyre többet költenek haszontalan tárgyakra vagy pusztító szokásokra. hogy gyermekeikbõl fogyasztókat nevelnek. az emberek együttélésének szabályait. hogy miként neveljük és szocializáljuk gyermekeinket. hogy mossák kezeiket. hogy miként szeressék meg az életet. és emberként is sikeresebbek. hogy a társadalmaknak alternatív megoldásokra van szükségük. iskolákban. sem általában az emberek számára. Meggyõzõdésem. s csak tovább növeljük a bajt. hogy milyen lenne egy olyan egészséges gazdaság. Épp azért vágtam bele a pozitív pszichológiába. . hogy megmutatnák nekik azokat a csodákat. amikor azt mondják: „ha unatkozol. irodákban. önállóbbá és kreatívabbá. hogy csinálják ezt vagy azt – ez nem vezetne sehova. akik már sok mindent tudnak. mely nem azon alapul. munkahelyeken. érdekesek és izgalmasak. bármit. mint a puszta szórakozás és haszontalan termékek fogyasztása. Ahelyett.54 CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY de vajmi keveset törõdött az emberi szükségletek feltárásával. hogy a társadalom mire használja tudásukat. A „kemény” tudományok mûvelõi nem tehetik meg. mint egyszerû fogyasztóvá nevelt társaik. Többet kellene töprengeniük azon. autót”. Ha az emberi energiát továbbra is csak pusztító célok irányába leszünk képesek terelni. Nem darabolhatjuk fel többé a világot. dirigálni az embereknek. s próbálnák megértetni velük a világ mûködését. bárhol. veszek neked egy másik videojátékot”. mert egyre nyilvánvalóbb. Az ilyen gyerekek sokkal boldogabbak lesznek. hogy mire tanítjuk õket? – Amerikában sokan nem törõdnek annak a következményeivel. vagy vegyél magadnak új ruhákat. hogy a változás kulcsa abban rejlik. és ki kell dolgoznunk azt. hogy miként lehet életünkön jobbítani további anyagi források felhasználása nélkül is. az a vélekedés. Többek között ezzel kell feltétlenül foglalkoznunk. hogy a pszichológiának papolnia kellene. mondván. biciklit. mint embereket összehozni. Ezek hosszú távon sokkal inkább kielégítõk. ha nem fogyasztunk eleget. ami elég beteges dolog. menj el a vidámparkba. vagy „ha nem tudsz a fenekeden ülni. A tudósok káros önhittsége. A közgazdászok kétségbeesnek. hogy semmi közük ahhoz. – Gondolja. hogy az atomot széthasítani nehezebb dolog. csak az egyik tünete a problémának. Inkább azt kell megmutatni a gyerekeknek. Nem gondolom. és miként találják azt érdekesnek. hogy a szórakoztatóipar ebben a „túlhajtottságban” nem egészséges sem a gyerekek. melyek egy mikroszkópba vagy egy távcsõbe nézve tárulnak fel elõttük. Ezt kell kialakítanunk a különféle intézményekben. Rá kell jönnünk. jottányit sem kerülünk közelebb a megoldáshoz. hogy csúcsfogyasztóból miként válhatunk mind függetlenebbé.

belefeledkezést olyan fokon. az Ön neve és munkássága mára már elválaszthatatlanul összekapcsolódott a „flow” fogalmával. A felismerést ugyanakkor komoly reformnak kell követnie az oktatáson. A pszichológia az alig több mint száz évvel ezelõtti lipcsei laboratóriumi start után egy darabig az emberi viselkedés mechanisztikus – tréfásan „fizikairigységnek” nevezett – értelmezésétõl szenvedett. A tudományos megközelítés ugyanakkor soha nem vonta kétségbe igazán azt. melyek nem vezethetõek maradéktalanul vissza biológiai vagy kémiai tényezõkre – mint ahogy a biológia sem redukálható le kémiai vagy a kémia fizikai faktorokra. Bizonyos tekintetben könnyebb – a kommunikáció villámgyors. az idõ repül. jelentõs és kedvezõ irányú változásokat eredményez. „áttörés-jellegû” megválaszolandó kérdések az Ön tudományterületén. hanem önmagáért a tevékenység folyamatáért végzi. Miként határozná meg Ön röviden a flow-állapot (az „átszellemültség-érzet”) lényegét? – Értelmezésem szerint a flow valamilyen tevékenységbe történõ teljes belemerülést jelent. Különösen az idõvel van baj… az a fajta ráérõs gondolkodás hiányzik. hogy a boldogság nem kizárólag az általunk birtokolt dolgok függvénye. mint a kollégáim többsége. kreatív gondolat bölcsõje volt. amikor az ember az adott tevékenységet már nem is annak eredményéért. század alakulására? – Meggyõzõdésem. mint a jazz-zene. Ilyenkor az ember teljes személyiségével jelen van abban. hogy a belsõ. a forrá- . és 21. századi mûvelésében? Nem igazán tudom. nyújtja. HOGY KIK VAGYUNK 55 – Professzor úr. Másrészt ugyanakkor egyre nagyobb idõ. amit csinál (tesz. arra való egyértelmû bizonyíték.IDEJE LENNE MEGÉRTENÜNK. – Mi a leglényegesebb különbség a tudomány 20. mivel én másképp mûvelem a tudományt. megjósolható-e azok társadalmi fogadtatása és kihatása? – Úgy gondolom. és rendkívül könnyû együttmûködõ hálózatokat kialakítani. Ilyenkor az „én” átlényegül. hogy az emberi szervezet olyan törvényeknek is engedelmeskedik. Minden cselekedet. Olyan ez. szinte megszûnik. – Melyek a legfontosabb. felfedezései. hogy minden. gondol). – Kutatási területén melyek az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású felismerései. intrinzikus motiváció – másképpen autotelikus viselkedés – újrafelfedezése napjaink pszichológiájának egyik legfontosabb lépése elõre.és pénzhiánnyal küszködünk. lépés és gondolat elkerülhetetlenül az elõzõbõl fakad. mely korábban oly sok kiemelkedõ. és ebben az állapotban képességeinek legjavát mûködteti. ezek hogyan hatnak a 21.

és a társadalom által felkínált jutalmazó rendszereken belül. nem ad feladatokat. absztrakt gondolatokat memorizálva vagy felidézve. s az önálló tanulásra. Az embergyerekek évmilliókon át fel-alá szaladgáltak. mert ezekhez értek valamicskét. intézkedéseket javasol a tudomány és a társadalom kapcsolatának megerõsítésére? – Elsõsorban az iskolákon és a munkahelyeken belüli teendõkrõl beszélnék. odakinn is rengeteg teendõjük van. A tanárok közöttük sétálgatnak. és megkérdezi. hogy tanuljanak. hanem a gyerekek lelkesítésén keresztül próbálja elérni azt. hanem cselekvéseken keresztül. Ha pedagógiáról van szó. Montessori és Waldorf elveket egyaránt fel lehet fedezni a módszerben. Nem szoríthatjuk be magunkat a kizárólagos anyagi jutalmazás korlátai közé. Az oktatást rendkívül fontosnak tartom. hogy milyen érdekes dolog az érdeklõdés. a tanulás a legnagyobb mértékben igazodik a gyerekek sajátosságaihoz. és igen gyermekközpontú. . – Milyen kezdeményezéseket. A gyerekek így azt gondolhatják magukban. a virágokról. melyek a gyerekeket az elsõ pillanattól kezdve felelõsségre tanítják. Továbbá a gyerekek nem tartózkodnak az osztályteremben 50 percnél tovább. a családom is fontos az iskolának. amelyek igyekeznek gyermekközpontúak lenni. van családom. megjelent például az állami iskolákban is. már igen keveset. s van köztük jól mûködõ állami iskola is. és olyan környezetet teremt. hogy milyen értékeket. hogy nem lehetünk túl büszkék arra. és nem ülve tanultak. A kapunál állva kezet fog velük. vagy hogy miként gondolkodnak. és azt gondolom. s a családomnak is fontos az iskola”. hogy a tanár nem tart elõadásokat. ahol természetellenes vagy fejlettségüknek nem megfelelõ dolgokra kényszerültek volna. Nem kerültek olyan helyzetekbe. Aztán ismét visszaülnek a padba.56 CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY sok elosztásán. hogy „Fontos vagyok. de azzal. Ez a pedagógiai módszer számtalan irányba fejlõdött tovább. hogy mennyi információt szereznek gyerekeink az iskolában. amely segít ki is elégíteni azt. ami az iskolákban történik. Azzal. Igyekszik megmutatni. mivel 50 perc elteltével kimennek játszani. akkor azonban még mindig a Montessori iskolák a legjobbak. lépéseket. A finn iskolarendszer az egyik legsikeresebb a közösségi iskolák között. Több olyan iskola is van már. hogy vannak a testvéreik és a szüleik. életstílust alakítanak ki magukban. Az iskolaigazgató például reggelenként minden gyermeket egyenként üdvözöl. és a gyerekek egy csomó mindent megtudnak a fákról. A Montessori iskolákban az a szokás. rengeteget törõdünk.

hogy mik lehetnek az alternatívák. mozira meg nem volt elég pénzem. miközben életünk még a patkányokénál vagy a farkasokénál is rosszabb. és igen tanult. az egység és a jelentés igényérõl. emberek. Gondoltam. és hogy az emberek nem viselkedhetnek ilyen esztelen módon. de egészen addig egyáltalán nem hallottam róla. és Piccolo Budapest néven éttermet nyitott Rómában. és miként lehetne megjavítani. évi World Science Forum fõ üzenetére? – Ideje lenne megértenünk. mint arról. de érdekes. mikor Olaszországba kerültünk. A hó már olvadásnak indult. hogy elõször a valláshoz. meleg van. hogy mi lehet a baj. mert ha nem tesszük. Itt állunk racionális agyunkkal. Az elõadás után elolvas- . – Milyen meghatározó élmények. Nem találtam meggyõzõ választ. Értelmetlen pocsékolása mindannak a szívnek vagy észnek. ahol apám a római magyar nagykövetségen dolgozott. világháború meghatározó volt. Családom a szemem láttára esett szét. fordításokat is vállaltam. 1945 elején ölték meg Budapesten az egyik bátyámat. és igen érdekesnek találtam az elõadót.IDEJE LENNE MEGÉRTENÜNK. Tízéves voltam. nem sok mindent lehetett csinálni. és emlékszem rá. a II. mint a mandala. és pénzbe se kerül. próbálván rájönni arra. és hogy az emberek olyan dolgokat vélnek látni. érdekes címmel. Ezek a negatív tapasztalatok ültették el bennem azt a gondolatot. hogy mi romlott el. hogy nem tudtam szabadulni attól a kérdéstõl. nem is tölthetném ennél jobb helyen az estét. hamarosan nem leszünk. 13 vagy 14 éves lehettem. amennyibõl el lehetett menni Svájcba síelni. Bolondos elõadás volt. Az egésznek semmi értelme. amikor a háború véget ért. Nem másról beszélt. vagy vasat bányászva. melyek az egységet szimbolizálják. ami az emberekben az evolúció során kialakult. miért történtek meg ezek a dolgok…? Ez volt az oka annak. hogy az életnek nem ilyennek kell lennie. õ volt Carl Jung. és noha nem dúskáltam a pénzben. Ott is dolgoztam. és arról. hogy kik is vagyunk mi. Mint kiderült. majd a filozófiához és az irodalomhoz fordultam. technológiánkkal és kultúránkkal. 1948-ban visszavonult. A háború vége felé. valamiféle repülõ csészealjakról volt szó. már nem emlékszem pontosan. Így elmentem. egy másik pedig orosz hadifogságba került. HOGY KIK VAGYUNK 57 – Van-e javaslata a 2009. Késõbb. fontos személyek befolyásolták érdemben szakmai életútját? – Azt hiszem. hogy egyfajta projekcióról van szó. Az egyetemen történetesen meghirdettek aznap estére egy nyilvános elõadást. A pszichológiát Zürichben fedeztem fel. Azt mondta. hogy a háború miként rombolta le õket. megspóroltam annyit. a hindu mandala az égen. hogy Nyugat-Európának nincsenek értékei. és 6-7 évet robotolt egy bányában vagy szenet. mert az az ember igen komoly volt.

58

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY

tam a könyveit, és arra gondoltam, hogy talán megtaláltam az egyik utat a dolgok mûködésének megértése felé. – Foglalkozott filozófiával, irodalommal és vallással. Ön szerint a vallás, egy felsõbbrendû lényben való hit, nevezzük Istennek, segíthet megérteni és megoldani a problémáinkat? – Úgy vélem, hogy egy ilyen dologban való hit segíthet. Õszintén szólva én nem hiszem, hogy létezik olyan magasabb rendû erõ vagy lény, aki segít rajtunk, de a benne való hit emberibbé tehet bennünket. Persze embertelenebbek is lehetünk, amint azt Afrikában vagy Ázsiában a keresztény felfedezõk esetében láthattunk, akik hite már-már a kriminalitás határát súrolta. A hit persze csak azokat segíti, akiknek van hitük. Jelen pillanatban én egyetlen dologban hiszek, mégpedig annak a lehetõségében, hogy az emberek az evolúció kerekét jobb irányba forgatják. Képesek vagyunk megérteni, hogy milyen lenne mindannyiunk számára a jobb élet, és azzal is, hogy milyen eszközökkel érhetjük ezt el. Azt is hiszem, hogy felelõsek is vagyunk azért, hogy megvalósítsuk. Nem vagyok benne biztos, hogy az emberiség élni fog ezzel a tudással és a lehetõségeivel annak érdekében, hogy megtegye, amit meg kellene tennie, de tudom, hogy nem lehetetlen. Mivel nem lehetetlen, mindent meg kell tennünk megvalósulása érdekében. – Kire, mire legbüszkébb szakmai, tudományos teljesítményébõl? – Nemrégiben jöttem vissza Koreából, ahol a szöuli polgármester, S. Ho meghívására arról tanácskoztunk vele és munkatársaival, hogy miként lehetne a várost kreatív módszerekkel a világ leglakhatóbb városai közé emelni. Három, koreai nyelvre lefordított könyvemet olvasta, és elképzeléseitõl, melyek megvalósításáért az utóbbi három év során rengeteget dolgozott, nem hagyta magát eltántorítani. A város lakossága csaknem eléri a 20 millió fõt, munkatársai száma 90 000, szóval nem kis fába vágta a fejszéjét. Amire tehát a legbüszkébb vagyok, hogy a munkámat nemcsak szakmai berkekben ismerik el, hanem eredményeim az élet számos területén nyújtanak ötleteket és adnak útmutatást az embereknek, akik között egyetemi hallgatók, nyugdíjas korúak, és olyan vezetõk is akadnak, akik munkámat nagy léptékû társadalmi változtatásokhoz is tudják használni. – Mit szeretne még elérni, megvalósítani a pályáján? – Pár évvel ezelõtt egy kollégámmal együtt belevágtunk a világon az elsõ Pozitív Pszichológiai doktori iskola megszervezésébe. Bízom benne, hogy hamarosan kirepül az elsõ évfolyam PhD diplomával a kezé-

IDEJE LENNE MEGÉRTENÜNK, HOGY KIK VAGYUNK

59

ben, és meggyõzõdhetek róla, hogy a program akkor is jó kezekben lesz, ha történetesen nyugdíjba vonulnék… – Kinek tenne fel hasonló kérdéseket? – Nem könnyû erre a kérdésre válaszolni... A legtöbb általam csodált emberrel volt szerencsém találkozni és megismerni õket. Rengetegen vannak persze, akik ugyancsak csodálatra méltók, de akiket nem ismerek. Így hát a nevüket sem tudom...

60

1983-ban Triesztben szervezte meg az azóta elhunyt pakisztáni Nobel-díjas tudós. – Milyen problémák jelentik a legnagyobb kihívást manapság a világ számára. A. Mohamed Hassan 1947-ben született Szudánban. Abdus Salam. az Iszlám Tudományos Akadémia tagja. Az intézményt. a Belga Királyi Tengerentúli Tudományos Akadémia levelezõ tagja és a Pakisztáni Tudományos Akadémia külsõ tagja. HASSAN a Fejlõdõ Világ Tudományos Akadémiájának ügyvezetõ igazgatója. korábban: Harmadik Világ Tudományos Akadémiája (TWAS). HASSAN BOLYGÓNK JÖVÕJE AFRIKA JÖVÕJÉN MÚLIK Simon Ágnes interjúja MOHAMED H. A Kartúmi Egyetem Matematikai Tudományok Iskolájának korábbi professzora és rektora az „Order of Scientific Merit of Brazil” díj tulajdonosa. a Kolumbiai Akadémia (Colombian Academy of Exact. Kenya fõvárosában. A 2000-ben nagy hírveréssel beharangozott Millenniumi Fejlesztési Célok fontos szerepet játszottak abban. Tudományos kutatómunkája középpontjában az elméleti plazmafizika. különös tekintettel az Ön tudományterületére? – A világ legnagyobb kihívásait jelentõ problémák közül hármat emelnék ki: • A Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítése a fejlõdõ országokban. A. Physical and Natural Sciences) tiszteleti tagja.61 MOHAMED H. Mindezek mellett Mohamed Hassan tölti be az Afrikai Tudományos Akadémia elnöki tisztét is Nairobiban. 1974-ben plazmafizikából szerzett PhD fokozatot az Oxfordi Egyetemen. hogy az emberek figyelme a fejlõdõ világ legsúlyosabb . különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra. a szél pusztításának fizikája és a homokszállítás áll. általánosságban és a tudományban. hivatalosan pedig 1985-ben alapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezete.

akkor a kudarc megerõsíti majd azt a nézetet. hogy túllépjünk azon az alapvetõ ellentmondáson. és ha a globális tudományos közösség eltökéltnek bizonyul minden tekintetben. hogy a nemzetközi diplomáciai és tudományos közösségek túl gyakran állítanak fel elérhetetlen célokat. hogy ki felelõs a problémáért és kinek a kezében van a megoldás. Ha nem sikerül teljesíteni a Millenniumi Fejlesztési Célokat. hogy az egyre növekvõ szén-dioxid-kibocsátás a gyorsan növekvõ fejlõdõ országokból. hanem a sérülékeny közösségek alkalmazkodási lehetõségeit is. Másfelõl. HASSAN kihívásaira irányult. Ezek közé tartozik a rendkívüli szegénység felszámolása. Meg kell tehát duplázni erõinket és tenni akarásunkat. Így tehát a klímaváltozásra mint kihívásra valamiféle ügyes tudományos és technológiai fejlesztéssel. Kínából és Indiából származik. A 2015-ig teljesítendõ távlati célok körvonalazása. • Hatékony. decemberi. hogyan tartsunk egyensúlyt a szegény országok gazdasági növekedésének igénye és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése iránti igény között. legsebezhetõbb országok alapvetõ szükségleteit még mindig nem sikerült kielégíteni.62 MOHAMED H. elkerülve egy globális katasztrófát. Nem várhatjuk el a szegény országoktól. ha tartós nemzetközi erõfeszítéseket teszünk diplomáciai téren. Ez csak akkor járhat sikerrel. amelyeknek sajnálatra méltóan kevés lehetõsége van alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz. Brazíliából. Az elmúlt évtizedben. különösen. A legfontosabb tényezõ azonban a nemzeti kormányok által megszabott és követett politika. ha ez aláásná polgáraik gazdasági és szociális jólétét ígérõ kilátásaikat. koppenhágai klímaváltozási találkozón haladást tudjunk felmutatni. Talán a legfélelmetesebb kihívás. amellyel a mai világban szembe kell néznünk az. hogy az elõttünk álló 2009. globális stratégia kidolgozása a klímaváltozás hatására fellépõ komplex problémák megoldására. hogy a leggyengébb. alkalmazással kell válaszolni. Ahhoz. amelyeken lemérhetõ a haladás – vagy a haladás hiánya. nevezetesen Afrika szubszaharai térségeiben. hogy a világ legszegényebb és leginkább marginalizálódott országai számára legalább a célok egy részének elérését biztosítsuk. Megbeszélések sokasága sem lenne elég arra. amely nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését tartja szem elõtt. nemcsak az energia megõrzésével kell foglal- . Ázsiában és Dél-Amerikában jelentõs lépéseket tettek a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítésének irányába. hogy a környezeti terhelések következményeit a vállukra vegyék. Más helyeken viszont. azokét. távolról sem lesz elegendõ. a gyermekhalandóság mértékének csökkentése. számos egyedi cél kitûzését eredményezte. nem tekinthetünk el attól a ténytõl. a HIV/AIDS és más fertõzõ betegségek terjedésének megfékezése. A. ha a jelenlegi tendencia folytatódik. Olyan stratégia kidolgozására van szükség. Legfõképp pedig annak jele lesz.

különösen a csekélyebb forrással és gyengébb gazdasággal rendelkezõ államok. és több mint 700 millió ember otthona. hogy a kormányok ne csökkentsék a tudományra és oktatásra szánt kiadásokat pusztán az állami bevételek csökkenése és a külsõ források elvesztése kapcsán felmerülõ. mezõgazdaságot és biodiverzitást (angol kezdõbetûik alapján WEHAB). energiát. A kormányok viszont nem tekinthetik a tudományt fölösleges. Pontosan ez történt Afrikában az 1970-es. Kutatók képviselõinek kell közbenjárniuk. Afrika nagyobb területet foglal el. globális technológia transzfer stratégiák kidolgozásával is. Brazília. valamint klímaváltozást érintõ összetett fenntarthatósági problémákra. lehet. hanem sikeres. hogy Afrika az. Kínát. Más szóval. Nem engedhetjük. fõként a fejlõdõ országok tudományos közösségeire. Ez azt jelenti. Sok tekintetben. ami ígéretes jövõt jósol az érintett országoknak. Az elmúlt néhány évben tapasztalt globális gazdasági összeomlás különös terhet ró a tudományos közösségekre. hogy ez újra megtörténjen. 70%-uk nem jut elektromossághoz. „drága mulatságnak”. bolygónk jövõje Afrika jövõjén múlik. • A pénzügyi válság hatékony kezelése. azonnali feladatok miatt. A tudományos közösségnek természetesen ki kell vennie a részét a világméretû pénzügyi válság hatásainak enyhítésébõl. az oktatási és kutatási költségvetést szétrombolták. hogy nemzeti kutatási terveik megvalósulhassanak. Csak reménykedhetünk abban. Az afrikaiak 40%-ának nincs biztonságos ivóvíz-hozzáférése. amíg kiemelt figyelmet nem fordítanak Afrika problémáira. Indiát.BOLYGÓNK JÖVÕJE AFRIKA JÖVÕJÉN MÚLIK 63 koznunk. és 30 millió gyermek fekszik le éhesen minden este. egészséget. hanem a polgáraik jövendõ jólétét tápláló remény „forrásának”. követik Brazíliát. Európa és az Egyesült Államok együttvéve. Amikor kitört a pénzügyi válság. hogy más fejlõdõ országok. üvegházhatásból eredõ éghajlati terhelés nélkül. addig nincs esély a Millenniumi Fejlesztési Célok teljesítésére. és a kontinens még ma is nyögi ennek a keserves rövidlátásnak a következményeit. hogy tudományos megoldást találjunk a vizet. Brazília. Huszonöt millió afrikai HIV/AIDS fertõzött ember van. ahova a globális figyelem nagy . 1980-as évek pénzügyi válságai során. amelyek lehetõvé teszik a fejlõdõ országok növekedését nagymértékû. Ahogy fent említettük. de nem hunyhatunk szemet fölötte. és továbbra is fenntartható szinten támogatják a tudományt. hogy Afrika szegény és gyenge. Kína és India a közelmúltban úgy döntött. hogy a tudomány és a technológia terén további befektetéseket tervez. – Milyen szerepet játszhat a tudomány ezeknek a kihívásoknak és fenyegetéseknek a csökkentésében? – A tudomány és technológia egyik legnehezebb feladata. mint Ausztrália.

éves szinten több mint 10%-os GDP növekedési rátával (hivatalos kormányzati statisztikák szerint). Ez azt jelenti. Sõt. Kína kutatásra és fejlesztésre szánt ráfordításai ma már meghaladják a GDP 1%-át. amely felismeri a tudomány. Kína Afrikába irányuló új befektetései azt sugallják. A globális problémák pedig a fertõzõ betegségek terjedésének csökkentésétõl a források tartós felhasználását célzó hatékony stratégiák megtervezéséig sorolhatók. Kína csodálatos gazdasági növekedése jól ismert. az nemcsak súlyos morális következményekkel jár. (Ez a tendencia elõrevetíti. Ez messzemenõ következményekkel jár Afrika jövõjének szempontjából. és ma már csak az Egyesült Államok elõzi meg a teljes nemzeti kutatási. Míg az 1990-es és korai 2000-es években a fejlesztések Afrikát legfeljebb csak érintették. Ez annak a bölcs kormányzati politikának a következménye. különösen ma. alkalmazások terén. hogy a tudományosan fejlett országok. HASSAN részének fordulnia kell. ami körülbelül 136 milliárd dollár. Ami kevésbé ismert. a külföldi befektetések már bõven meghaladják azt az összeget. most a második.) Jó hír. szintén nemrég lépte át az 1%-os küszöböt kutatási és fejlesztési ráfordításokban. ha teljesíteni szeretnénk a Millenniumi Fejlesztési Célokat. Ma Kínáé a világ harmadik legnagyobb gazdasága. Ilyen technológia az elektronikus kommunikáció és a biotechnológia. – A tudomány egyetemes. technológiai és innovációs kezdeményezések. ma már ez nincs így. ahol a legnagyobb felfedezések születnek. hogy Kína lekörözte Japánt. amennyit Afrika a segélyszervezetektõl kap. A. hogy az erõsödõ gazdasággal rendelkezõ fejlõdõ országok Afrikára mint stratégiai forrásra tekintenek. amelynek GDP növekedési rátája éves szinten 7%. sõt a kormány nemrégiben bejelentette. Mi lehet a fejlõdõ világ szerepe a globális tudományos közösségben? – Továbbra is nagy a rés a fejlett Észak és a fejlõdõ Dél között tudományos. technológia és innováció fontosságát a nemzetek jövendõ jólétében és a lehetõségeket megnyitó technológiák gyors terjedésében. hogy teljes és egyenlõ partnerként kapcsolódjon be a nemzetközi tudományba. hanem közvetlenül befolyásolja a világ globális problémamegoldó képességét is. még nagyobb elõnyre tesznek majd szert az elkövetkezõ években. Ez rossz hír. amely egyre több fejlõdõ ország számára tette lehetõvé. fejlesztési ráfordítás vonatkozásában. hogy 2011-ig . a beláthatatlan tudományos fejlõdések korában. hogy kutatás és fejlesztés terén egyes országok között már csökken a különbség.64 MOHAMED H. India. Ha Afrika legkritikusabb problémáinak megoldása kudarcot vall.

mint az agyak elpocsékolása”. mind a választott ország számára hasznossá tenni. Ez szélesebbre nyitja a Dél–Dél ollót tudományos. bár Kína. és a 20. és hogyan befolyásolja ez a 21. fejlesztésbe és innovációba – ennek megfelelõen felvirágzik –. amely az- . vagy hamarosan legalább a GDP 1%-át kutatásra és fejlesztésre kívánja fordítani. A gazdag és szegény országok közötti különbség csökkentése és a legfontosabb globális feladatokkal való megbirkózás a globális tudomány. Ezen a területen a legfrissebb eredmény a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor kiépítésének megkezdése. Szakértõk becslése szerint. Ha egy tudós egyszer elment és megalapozta a gyökereit egy másik országban. ma Afrika szubszaharai térségeiben a helyi egyetemeken képzett tudósok közül több távozik az Egyesült Államokba. De a tudósok választása. nemzetközi szervezetek és a világméretû tudományos közösség számára. hogy a termonukleáris fúzió képes lesz korlátlan mennyiségû tiszta energia szolgáltatására. Mégis. ha minden országban kritikus tömegben állnak rendelkezésre jól képzett tudósok. hogy az agyelszívást addig nem lehet visszafordítani. hogy hol telepednek le és dolgoznak. technológia és innováció eszközeivel. A történelem azt mutatja. hogy ezekkel a feladatokkal csak úgy lehet megbirkózni. mialatt egyre több fejlõdõ ország invesztál kutatásba. – Mi az elmúlt évtized legkiemelkedõbb eredménye az Ön tudományterületén. A tudomány egyetemes lehet érvényességében és hatásában. hogy egy nemzet tudományos diaszpóráját nemzetközi tudományos cserékkel lehet mind a tudós hazája. Az igazság az. Dél-Korea és Tajvan kivételt jelentenek e szabály alól. nagyon nehéz újra hazacsábítani. század alakulását? – A tudományos érdeklõdési területem legnagyobb ígérete. Malajzia. Dél-Afrika. ijesztõ kihívást jelent a nemzeti kormányok. más országok továbbra is hátul maradnak. mint amennyi Afrikában marad. mint a világ tudományára jellemzõ Észak–Dél olló a 19. nagyban függ attól. Indira Gandhi legidõsebb fia és India korábbi miniszterelnöke megjegyezte: „Inkább az agyak elszívása. A tapasztalat azt mutatja.BOLYGÓNK JÖVÕJE AFRIKA JÖVÕJÉN MÚLIK 65 az ország GDP-jének 2%-át kívánják K+F célra fordítani. században. még Ruanda is napjainkban. ami legalább olyan aggasztó lehet. Számos fejlõdõ ország követi ezt a példát: Brazília. technológiai és innovációs tekintetben. képes-e az adott ország legjobban képzett állampolgárait megfelelõ lehetõségekkel ellátni szakmai karrierjük hazai folytatásához. amíg a tudósok nem találnak megfelelõ munkakörülményeket a saját hazájukban. Ahogy Rajiv Gandhi.

és a 21. intézkedéseket javasolna a tudomány és a társadalom kapcsolatának megerõsítésére? – Egy fontos lépés. hogy a befektetés a tudományba. hogy NEM invesztál tudományba. – Milyen elgondolások mozdíthatnák elõre együttesen az országokat? – Elõször is. amelyet véleményem szerint a legtöbb fejlõdõ országnak. Minden országnak kellene legalább egy tudományos központ. fontos áttörés lesz annak demonstrálása.” Másodszor. A kutatáshoz az internet megszületése olyan lehetõségeket nyitott meg világméretû skálán. A. – Mi a különbség a tudomány mûvelésében a 20. az éghajlatváltozást. hogy a termonukleáris fúzió tényleg mûködik. Ahogy Bernando Houssay. hogy megengedje azt a luxust. – Milyen lépéseket. biztosítva. hogy a társadalom megértse – és értékelje – a tudomány szerepét a fejlõdésben. néhány évtizede megjegyezte: „Argentína túl szegény ahhoz. mind az Afrikai Unió (AU) erõs támogatásáról biztosította ezeket az erõfeszítéseket. meg kell értenünk. és az egész világot ellátja energiával. mind a szegény országok most jobban elszántak arra. század tudománya mind kísérleti. legfõképp Afrikának és a legkevésbé fejlett országoknak meg kell tennie. mint valaha. – Melyek a fõbb (áttörés-jellegû) kérdések az Ön tudományterületén és mi lehet a társadalmi hatásuk? – Mint mondtam. technológiába és innovációba nem luxus. amelyek bõségesen szolgáltatják majd az elektromos áramot. Argentína elsõ Nobel-díjasa és azon három Nobel-díjas egyike. mint bármikor eddig. mind a gazdag. hogy a befektetések . hogy átvezet a mai plazmafizikai kutatásoktól a jövõ fúziós erõmûveihez. HASSAN zal kecsegtet. században? – A 21. akiket fejlõdõ világban végzett kutatásukért díjaztak. Ez véget vet az energiaforrásoktól való függõségnek és megállítja a globális felmelegedést. amelyrõl az én generációm tudósai nem is álmodhattak. az a tudományos érdeklõdés felkeltése és a tudomány széles körû megismertetése. mind számítógépes munkákra erõsen alapoz.66 MOHAMED H. Az elmúlt év során mind a G8. hogy világméretû tudományos technológiai és innovációs lehetõségeket bontakoztathassanak ki. bár hozzá kell tennünk. amely az élethosszig tartó tanulást szolgálja. Az információ szabad áramlása több esélyt nyújt a világméretû kommunikációra. Ehhez fontos eszközük lehetne tudományos centrumok és tudományos múzeumok létrehozása.

technológiára és innovációra. Ötödször. legszegényebb helyeken) hiányzik. esettanulmányi portfoliókat készítsünk elõ. ahogy az emberiség történelmében még soha. a társadalmi és gazdasági jólét akadályai rég voltak ennyire csüggesztõek. India és más fejlõdõ országok sikerei nem vakíthatnak el bennünket. de a politikai akarat (fõleg a leginkább rászoruló. hogy zavaros idõket élünk. minden országnak új. hogy ezt az ígéretes retorikát konkrét lépésekre váltsa. technológiát és innovációt. régi és új betegségek sújtják a világ legszegényebb és legelesettebb embereit. A tudomány. A világ országainak 1/3-át. A nehézségek leküzdéséhez láthatóan megvannak az eszközeink – elsõsorban tudomány. amelyek a sikeres kísérletek hatásait bõvíthetik. Kína. a hazájában felnõtt. nincsenek meg a megfelelõ higiéniai viszonyok. technológia és innováció olyan ütemben menetel elõre. Harmadszor. Így a nemzetközi tudományos közösség – és általában véve a nemzetközi közösség – feladata. Negyedszer. mind külsõ forrásokból invesztálni kell. és nincs megfelelõ energiaellátás. Hatodszor. hangsúlyozva a fenntartható fejlõdés érdekében végzett tudományos. és egyre több ország teszi gazdasági fejlõdési stratégiája sarokkövévé a tudományt. Nekünk – azaz a tudósoknak és a gazdasági fejlõdés szakértõinek – szorosan együtt kell dolgoznunk. a világszínvonalú egyetemek és kiválósági központok alapvetõ szerepet játszanak a fenntartható fejlõdést szolgáló tudományos. Ugyanakkor. amely segít a diákoknak felkészülni a munkahelyükön õket váró feladatokra. illetve Észak–Dél kapcsolat kiépítésére kihasználja. Emellett ki kell építenünk azokat a hálózatokat. Ez az oktatási rendszer kibõvülését és reformját jelenti. technológiai és innovációs alkalmazások sikeres kísérleteit. Brazília. Ilyen intézményekbe mind hazai. A lakosság nagy részének még mindig nincs elegendõ élelmiszere. hogy a tudomány. millióknak nincs biztonságos hozzáférése az ivóvízhez. Nem kérdés. . az emberiség 50%-ának lakhelyét kitevõ közel 80 déli államban csak igen korlátozott lehetõségek adódnak tudományra. világszínvonalú tudós generációt kell kiképeznie és támogatnia. segítve a lemaradt fejlõdõ országokat. jó problémamegoldó képességû. technológiai és innovációs nemzetközi együttmûködések elõsegítésében. széles kommunikációs csatornákat kell létrehozni.BOLYGÓNK JÖVÕJE AFRIKA JÖVÕJÉN MÚLIK 67 messze elmaradtak a kezdetben vállalt szándékoktól. technológia és innováció formájában –. A nemzetközi tudományos közösségnek mindent meg kell tennie. hogy nagy. technológia és innováció néhány fejlõdõ országban tapasztalt gyors növekedését az erõsebb és rugalmasabb Dél–Dél. amelyek segítségével a tudósok és a gazdasági növekedés szakemberei tanulhatnak egymástól.

. a biztonságos vízkészletek apadása. aki bemutatta számomra az ICTP intézetet. Ezeket a kihívásokat sok tekintetben maga a tudomány. és bevezetett a plazmafizika. hogy ezeket a problémákat csak tudománnyal és innovációval lehet megoldani. mint megállítani a pillanatot és felismerni az ellentmondásokat. és bevont a Harmadik Világ Tudományos Akadémiája (TWAS) szervezésébe. a nukleáris háború fenyegetése. – Ha meghatározhatná a Tudomány Világfóruma 2009 egyik fõ üzenetét. egyúttal elmagyarázva eredményeinket is. – Mik voltak azok a legfõbb tapasztalatok és kik voltak azok az Ön számára fontos emberek. amelyek a nagyobb közösségek elõtt állnak. különösen Afrikában és a legkevésbé fejlett országokban. H. de egyszerre cselekedjen is. technológia és innováció okozta. Miért bízzanak az emberek a tudományos közösség képességeiben – vagy akár a szándékaiban? Ez a tudományos közösség számára olyan feladat. amely megkívánja. mi lenne az? – A nemzetközi tudományos közösség – és általában véve a globális közösség – kulcsfontosságú feladata a fejlõdõ országok némelyikében (Brazília. Sokan – gyakorlatilag mindannyian a nemzetközi tudományos és fejlõdõ közösségben – azt hisszük. Prof. Abdus Salam. J. mind a gazdag. Dél-Afrika stb. Ez segítséget nyújtana a tudományos lehetõségek széles bázison nyugvó kiépítésére a fejlõdõ világ elmaradt térségeiben. mind a szegény országokban: kísért a globális felmelegedés réme. A hanyagság és érdektelenség következményei rég nem voltak ilyen tragikusak. hogy a tudományos közösség odafigyeljen. HASSAN Aztán ott vannak a bolygónk jövõjének jólétére irányuló egzisztenciális kihívások. a pótolhatatlan fajok kiveszése. elfogadva mások gondolatait és hozzáállását. A. de azokat a lehetõségeket is. akik meghatározóan befolyásolták szakmai pályafutását? – Dr. aki az Oxfordi Egyetemen a PhD-munkám témavezetõje volt. Watson. A nemzetközi tudományos közösségnek nincs más választása. kockázatokat. valamint a termonukleáris fúzió területére. technológiai és innovációs lehetõségek kiaknázása a Dél–Dél és Észak–Dél partnerség elõsegítésére.) tapasztalt gyorsan növekvõ tudományos.68 MOHAMED H. Kína. Itt állunk tehát egy paradox szituációban: a kilátások soha nem voltak kiválóbbak. India. C.

– Mit szeretne még elérni a szakmájában? – A kontinens tudományos és technológiai alapú fejlesztése érdekében szeretnék hozzájárulni világszínvonalú egyetemek és kiválósági központok fejlesztéséhez Afrikában.BOLYGÓNK JÖVÕJE AFRIKA JÖVÕJÉN MÚLIK 69 – Hogy emlékszik vissza Abdus Salam professzora? Hogyan segítette elõ az õ személyisége az ICTP felvirágzását? – Salam kivételes egyéniség volt. technológiai és innovációs fejlõdését elõsegítõ. nemzetközi erõfeszítések homlokterében álló. a szegény országok tudományos fejlõdésének elõmozdításán. fõként akadémiai üléseken elnökölök. Érdemes és lelkesítõ volt vele dolgozni. Valódi élmény és megtiszteltetés volt 15 évig ennyire a közelében dolgozni. – Hogyan tölti a szabadidejét? – Olvasok és sportolok. – Hogyan osztja meg az idejét Nairobi (Kenya) és Trieszt (Olaszország) között? – Évente háromszor-négyszer utazom Nairobiba. nagy intézménnyé vált. Többnyire a TWAS ügyeivel kapcsolatban utazom. . vagy a titkársággal tartom a kapcsolatot. – Mi a legszembetûnõbb az Ön számára ezeken az utakon? – Szembetûnõ az életszínvonalbeli különbség a két hely között. gyermekei is követni fogják a fejlõdõ országok tudományát és innovációját elõsegítõ elszánt munkáját? – Talán igen. amely egy kis holtágból a fejlõdõ világ tudományos. – Hogy látja. A legidõsebb lányom például orvos. Mindig újító módon és szenvedélyesen kezelte a fejlõdõ világ tudományának támogatását. és szívügyének tekinti az afrikai egészségügyi problémákat. illetve meghívott elõadóként fontosabb rendezvényeken veszek részt. de mindegyikük a maga módján. – Szakmai sikerei közül mire a legbüszkébb? – A TWAS növekedésére.

70 .

az Európai Részecskefizikai Laboratórium fõigazgatója. hogy idõt tudott szakítani erre a beszélgetésre. Stuttgartban folytatott középiskolai és egyetemi tanulmányok után 1977-ben a Heidelbergi Egyetemen szerzett PhD-fokozatot kísérleti részecskefizikai témában. és 2007-ben a TESLA elvét elfogadták a Nemzetközi lineáris ütköztetõ (ILC) számára. Ott élére állt a TESLA (Tera-electronvolt Energy Superconducting Linear Accelerator) projektnek. a DESY JADE kísérletéhez csatlakozott. Alig várom. 2004-ben kinevezték a DESY részecskefizikai és asztro-részecskefizikai kutatási igazgatójának. január 1-je óta a CERN. 1998-ban visszatért Németországba a Hamburgi Egyetem professzoraként. Amikor megválasztották a CERN fõigazgatójának.) – Professzor úr. A német részecskefizikai intézet.” (Physics Today. elõször is szeretném a Magyar Tudományos Akadémia nevében megköszönni.71 ROLF-DIETER HEUER A TUDOMÁNY UNIVERZÁLIS NYELV Horváth Dezsõ interjúja R OLF -D IETER H EUER professzor (szül. 1994-ben megválasztották az OPAL (9 ország több. december 14. 2007. ahogy nekivágunk ennek a nagy kalandnak. a Nagy Hadronütköztetõ (LHC) elsõ évérõl a következõt nyilatkozta: „Ez a részecskefizika igen izgalmas idõszaka. Ennek eredménye az a 12 kiemelkedõ tudóssal készült interjút tartalmazó könyv . a következõ nagy gyorsító egyik tervének. mint 300 kutatójából álló) együttmûködés vezetõjének. majd alapító tagja lett a CERN Nagy Elektron-Pozitron Ütköztetõ Gyorsítójánál (LEP) létesített OPAL (Omni-Purpose Apparatus at LEP) kísérletnek. hogy együtt dolgozhassam a CERN személyzetével és a világ minden részérõl származó kutatói közösséggel. A CERN fõigazgatójának lenni az LHC mûködésének elsõ éveiben nagy megtiszteltetés. 1948) 2009. nagy kihívás és valószínûleg napjaink legnagyszerûbb fizikusi feladata.

billiomod résszel több keletkezett. megváltoztatta az életünket. és egyik sem illik napjaink átfogó világképébe. – Igen. Ön adót szedhet utána”. kövessük azt. . válaszhoz kell. és el kellett volna tûnnie kölcsönös annihilációval. Az út az innovációhoz alkalmazott tudományon keresztül vezet. – Valóban nem. – Valószínûleg nem ingyen ennivalóra gondol. megalkotva Világegyetemünket. Röntgen felfedezése. és az utóbbi élelmiszert is jelent. a tranzisztor is.és energiatartalmának csak mintegy 5%-át értjük. de a legjobb jelenlegi példa a world wide web. Gutenberg óta a legnagyobbat. Biztosítanunk kell mindenki számára a béke és az egészség feltételeit. Mivel a szervezõk elõzetesen kérdéseket adtak közre a beszélgetések vezérfonalaként.72 ROLF-DIETER HEUER lesz. A 70%-a sötét energia. Az Õsrobbanás után anyagnak és antianyagnak azonos mennyiségben kellett volna keletkeznie. Anyag azonban egy egészen picivel. nem tudja. a legnagyobb kihívás az. – A tranzisztor felfedezése is alapkutatás eredménye. hogy a Világegyetem anyag. kreatív munka. és ma már a világ összes gyorsítójának felét. azt nekünk kell megválaszolnunk. a röntgen-sugárzás. mire lesz majd az elektromosság használható az emberek számára. teljesen átformálta az orvosi diagnosztikát. A részecskegyorsítókat eredetileg mikrofizikai kutatásokra építették. Amikor Faradayt vizsgálatai közben az akkori pénzügyminiszter megkérdezte. Melyek a világ jelenlegi legégetõbb problémái. Új nagy gyorsítónk. Az információcsere forradalmát hozta. de „egy napon. az pedig az alapkutatásra támaszkodik.. a részecskék és terek Standard modelljébe. több mint 7000-et. Ami a mi tudományterületünket illeti.. és nézzük csak meg. illetve az Ön tudományterületén? Mi lehet a tudomány szerepe ezeknek a problémáknak a megoldásában? – Véleményem szerint a világ legégetõbb problémája az egészség és a béke. azt válaszolta. Budapesten rendezendõ World Science Forum világkonferencia alkalmából ad ki. mivé lett mára. általában véve a tudományban. de a mi és hogyan fizika. és azt csak állandó innovációval lehet elérni. az értelmes. Uram. Másik hasonló kérdés a Világegyetem születése. A miért filozófiai kérdés. a negyedrésze sötét anyag. amelyet az Akadémia az õsszel. Az elsõ kérdéscsoport a tudomány és társadalom viszonyára vonatkozik. a Nagy Hadronütköztetõ. Amire mindenkinek szüksége van. és az maradt hátra. orvosi célokra használják. A CERN-ben született 20 évvel ezelõtt részecskefizikai kísérletek céljára. azt hiszem. hogy segítsen bennünket ezekben a kérdésekben.

– Az elején a world wide webet is bonyolult volt használni. és egyre specializálódik. – Van egy nagy különbség. századi és 21. Már korábban említettem a Világhálót: napjainkban a CERN és a részecskefizika alapvetõ szerepet játszik a számítógép-hálózatok következõ generációjának. amely lehetõvé tette. mint mások. hogyan jutnak tömeghez az elemi részecskék. mert az emberi információ egyre halmozódik. amelyre szükségünk van ahhoz. ha a Higgs-bozon létezik. egyszerûen túl bonyolult a dolog. amelyet a Nagy hadron-ütköztetõ szolgáltathat. Az asztrorészecske-fizika. A world wide web felületét 1990-ben kezdték alkalmazni. amely megmagyarázhatja. hogy melyek a leglényegesebb különbségek a tudomány 20. Nekünk viszont igen nehéz rávennünk a részecskefizikán kívüli kutatókat és a mérnököket. Némely felfedezést könnyû használni. hogy nagy kapacitást igénylõ számításokra a gridet használják. korunk egyik leggyorsabban fejlõdõ kutatási területe. a legszorosabb együttmûködést. hogy a Standard modell nem ad számot a gravitációról. amely a Világegyetem nagy léptékû szerkezetét szabályozza. felfedezései. – Igen.A TUDOMÁNY UNIVERZÁLIS NYELV 73 – Kutatási területén melyek az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású felismerései. A modell utolsó hiányzó alkatrésze a Higgs-bozon. Ez idõvel egyre fontosabb lesz. hogy az adott problémát megoldjuk. a MammoGrid projekt. másokat bonyolultabb. Következõ kérdés. Másik rejtély. A fenti területek közeledése talán meghozza a gravitáció elméleti megértését is. Röntgen sugárzását és Lawrence ciklotronját a felfedezés után szinte azonnal hasznosították a gyógyászatban. hogy megértsük a fizikai világot a legapróbb részecskéktõl egészen a galaxisokig. az a részecske. egyesek sokkal hamarabb meghonosodnak a köznapi gyakorlatban. század alakulására? – A mi területünkön a múlt század legnagyobb felfedezése a részecskefizika Standard modellje. jó példa erre: a mellrák gyors diagnózisát segíti a világ kórházaiban tárolt rengeteg korábbi diagnózis. Ez a hipotézis még kísérleti bizonyításra vár. hol található az az információ vagy számítógép-rendszer. ezek hogyan hatnak a 21. arról az erõrõl. amelyet a CERN is támogat. szinergiát feltételez olyan távol esõ területek kutatói között. a gridnek a fejlesztésében. századi mûvelésében? . Ez a modell azonban nem teljes. mint a részecskegyorsítók fizikusai és az óriási teleszkópokat üzemeltetõ csillagászok között. A grid az információáramlás és a számítástechnikai erõforrás-megosztás ’demokratizálódásának’ következõ állomása: nem kell tudnunk. és 1994-ben már a Vatikán könyvtárában tudtam böngészni vele Budapestrõl.

Ahhoz. az LHC elindítása és az Intézet összes berendezésének üzemeltetése mellett az. A kis dolgokat optikai mikroszkóppal nézzük. helyi kezdeményezések elnyomását. Több figyelmet kell fordítanunk az interdiszplináris kutatásokra.és neutrínófizikai kutatásokra. a fizikában is. Mennél kisebb a vizsgált objektum mérete. a legutóbbi. Wigner és Teller átütõ felfedezéseket tettek a szilárdtestfizika. Kanada. Einstein. A tudományos kutatás globálissá válik. az atomokat elektronmikroszkóppal. A globalitás persze nem jelentheti más. Kína és India) jelentõs hozzájárulásával. hogy feltárjuk és megértsük az anyag mikroszerkezetét. hogy egyre messzebbre és mélyebbre nézzünk a korai Világegyetembe. Oroszország. Ami a részecskefizikát illeti. az Európai Részecskefizikai Laboratórium építette meg a tagállamokon kívül több más ország (mint az USA. hogy egyetlen ország vagy földrész magában megépíthesse õket. ezek a berendezések már túlságosan nagyok ahhoz. a kémia és a biológia is. azokat nem becsüljük meg kellõképpen. – Ön volt az egyik vezetõje a Nemzetközi Lineáris Ütköztetõ (International Linear Collider). Az utóbbi években jó néhány elektrongyorsító épült arra. Hatalmas berendezések épülnek világszerte országok közötti együttmûködésben asztrorészecske. természetesen. habár az adja az innováció alapját. a fúziós kutatások világ-laboratóriuma.74 ROLF-DIETER HEUER – A 20. tehát annál nagyobb energiájú szondákkal kell néznünk. de a szilárdtestfizika. gyorsítókat használ az orvostudomány. annál közelebb kell mennünk hozzá. éppen ellenkezõleg. és épül az ITER. célunk az. egyre erõsebb mikroszkópokra van szükségünk. hogy a CERN globális világ-laboratóriummá váljon. . a következõ nagy gyorsító tervezési munkálatainak. ami nagyon elbonyolítja az interdiszplináris kutatást. Napjainkban a kutatás annyira elaprózódik. század eleje elképesztõ áttörést hozott a tudományban. A CERN fõigazgatójaként fõ célom. Ahogy korábban említettem. Azóta a tudományos kutatás egyre specializálódik. és. az európai szabadelektronos röntgenlézer-laboratórium Hamburgban lesz. részecskefizika és magfizika elméletében egyaránt. az atommagot és az elemi részecskéket gyorsítókkal. az XFEL. egy világ-laboratórium csak erõs nemzeti és regionális laboratóriumokra támaszkodva mûködhet jól. – A Nagy Hadronütköztetõt (LHC) a CERN. hogy tanulmányozhassuk. hogy szinkroton-sugárforrásként szolgálja az anyagtudományokat. Japán. hogy mind nehezebb különbözõ tudományterületekkel megismerkedni. de a következõ nagy gyorsító már valóban globális vállalkozás lesz.

Tudomány nélkül nincs technológia. akik majd visszatérnek a természettudományokhoz. nincs fejlõdés. komoly és pozitív visszhangot fognak kiváltani a társadalomban. újra összejövünk velük. Ezért hirdetem mindenütt a CERN nemzeti tanár-programját. hogy informáljuk õket. Habár ez a nagy érdeklõdés. sajnos. Szeretnénk növelni a fiatal kutatók érdeklõdését a CERN-béli idegenvezetés iránt. – Magyarország volt az elsõ résztvevõje ennek a programnak 2006-ban. század elején a modern fizika felfedezéseit a középosztály családi szalonjaiban tárgyalták. nincs innováció. a magas sugárzási szint miatt az LHC föld alatti gyûrûjét egyszer s . utána pedig. megtárgyalni az eredményeket. A 20. amelyek majd ezeket megválaszolják. és rengeteg kérdés volt. és ezt átadják a diákoknak. – Ez rendkívül fontos. hogy eljuttassuk azt hozzájuk. hogy az eddiginél több látogatót fogadhassunk. A CERN legutóbbi nyílt napja ötvenezer látogatót vonzott. decemberben. ahogy korábban is említettem. Problémát jelent az is. az Univerzum összetétele és az anyag tömegének származtatása. lépéseket. és a mi kötelességünk. hála az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a CERN szervezési és anyagi segítségének. „áttörés-jellegû” megválaszolandó kérdések az Ön tudományterületén. a tanárok fellelkesednek. a fekete lyukak. megjósolható-e azok társadalmi fogadtatása és kihatása? Milyen kezdeményezéseket. elmúlni látszik. ahol lakom: több mint százan eljöttek meghallgatni. Az Õsrobbanás. a nagyközönség továbbra is érdeklõdik a tudományos felfedezések iránt. A felfedezések. az antianyag érdekli a széles nagyközönséget. most ugyanis a látogatási lehetõségek fél évre elõre elkelnek. óriási sikerrel. – Nemrég hétszáz fõs közönségnek tartottam Dublinban népszerûsítõ elõadást a részecskefizikáról. hogy amíg a néhai LEP gyorsító kísérleteit a berendezés mûködése alatt is meg lehetett nézni. és a mi kötelességünk. Évente mintegy 25000 hivatalosan bejelentett látogató és valószínûleg legalább másik 25000 nem bejelentett nézi meg a CERN létesítményeit.A TUDOMÁNY UNIVERZÁLIS NYELV 75 – Melyek a legfontosabb. amelyen negyvennél több fizikatanár vesz részt. soha nem beszéltem ekkora közönség elõtt. – Januárban elõadást tartottam a CERN Nagy Hadronütköztetõjérõl a faluban. fõleg az Õsrobbanással kapcsolatban. Szeretnénk a CERN nyilvános elõadásainak és látogatóinak számát növelni. ez már most látszik. Nem szabad alulbecsülnünk az emberek érdeklõdését a tudomány iránt. Azóta is minden augusztusban szervezünk ilyen továbbképzést a CERN-ben. intézkedéseket javasol a tudomány és a társadalom kapcsolatának megerõsítésére? – A két legfontosabb kérdés. tapasztalatokat.

amelyet a svájci kormány a CERN-nek ajándékozott. van még sok kitûnõ német egyetem. aki a PhD-munkámat vezette. amelyet a német egyetemnek szoktak nevezni a fizikában. és végig támogatta a végrehajtást. Mennyire volt gyors ez a váltás. és hogy magunk dönthessük el. Utasítások és végrehajtandó határozatok helyett motivált bennünket. 9 ország több. a szó legigazibb értelmében. az innováció és a békés együttmûködés hajtóereje. Az alapelve az volt. Amerika vagy Ázsia bármelyik laboratóriumában otthon érzem magam. hogy át kellett vennie egy ilyen hatalmas kollaboráció. Elsõsorban az õ befolyására választottam a fizikusságot. hogy megtaláljuk saját magunknak a lehetõ legjobb feladatokat. de kétségkívül jelentõs tényezõ volt. mint 300 fizikusának koordinálását? . A mi tudományterületünkön Európa. mihelyt a gyorsító mûködésbe lép. Svájc néhai Expo pavilonjában. Az elsõ stuttgarti középiskolás fizikatanárom. – Mennyire volt fontos karrierjében. A tudományos kutatás a tudás. De visszatérve a fontos személyiségekre.76 ROLF-DIETER HEUER mindenkorra el kell zárnunk a látogatók elõl. éppen átvette Aldótól az együttmûködés vezetését. inkább tanácsokat adott. A második Joachim Heintze. – Hogyan fogalmazná meg a 2009-es World Science Forum fõ üzenetét? – A tudomány univerzális nyelv. a harmadik tanítómesterem Aldo Michelini volt. A CERN állandó múzeumát és kiállítását. Ez a fajta együttmûködés a CERN megalapításának egyik fõ célja: példát mutatni világméretû békés együttmûködésre. Kiváló tudományos vezetõ volt. Milyen meghatározó élmények és fontos személyek befolyásolták érdemben szakmai életútját? – Három nagyon fontos személyiség jut eszembe. természetesen. a Mikrokozmoszt új kiállítás fogja felváltani a Globe-ban. hogyan lehet a legjobban elvégezni a dolgokat. az OPAL együttmûködés megalapítója. – Amikor Ön meghívott bennünket. a Heidelbergi Egyetem professzora. és megtanultam tõle a jó kutatásszervezést. Õ tanított meg a logikus gondolkodásra. hogy a feladattal együtt átadta a felelõsséget. Csak végszükség esetén avatkozott be a folyó ügyekbe. különösen a részecskefizikában? – Ez. erõs túlzás. elképzeléseire vonatkozik. – A második kérdéscsoport a szakmai életével kapcsolatos személyes élményeire. Új kísérleti területeket fogunk megnyitni a látogatók elõtt. hogy doktorátusát Heidelbergben szerezte. hogy alakítsunk magyar OPALcsoportot.

A TUDOMÁNY UNIVERZÁLIS NYELV

77

– Egyáltalán nem volt gyors az átvétel, egyre több és több felelõsséget kaptam, fokozatosan belenõttem, ahogy egymás után vettem át a kísérlet körüli feladatokat. – Kire, mire legbüszkébb szakmai, tudományos teljesítményébõl? – Az OPAL kísérlet sikerére. Azt hiszem, idõvel jó tudományos menedzser lettem. Akkor voltam a legbüszkébb, amikor nemzetközi konferenciákon új megfigyelések körüli vitákat azzal zártak: „Várjuk meg, mit mond errõl az OPAL!” – Emlékszem több évre a kilencvenes években, amikor a CERN által felvett új posztdoktori ösztöndíjasok 80%-a az OPAL kísérletet választotta. Meglepett a dolog, és kikérdeztem néhányat. A válaszuk az volt, hogy az OPAL munkacsoportok hozzáállása tetszett nekik: a fiatalokat meghívták, nézzenek körül, és ha valamelyik csoport érdekes tennivalót kínál, csatlakozzanak... – Igen, ez volt az alapelv és a legnagyobb kihívás: a fiatal kutatók megfelelõ motiválása. Mielõtt az OPAL vezetõje lettem, összesen fél elõadást tartottam (egy egész elõadást megosztottam másik kollégámmal az OPAL együttmûködésbõl); fiatalokat küldtünk elõadni az OPAL – és különösen az illetõ – eredményeirõl valamennyi konferenciára, legyen az kis mûhely, közepes szimpózium vagy óriási kongresszus. – Mit szeretne még elérni, megvalósítani a pályáján? – Szeretnék maradandóan hozzájárulni a részecskefizika jövõjéhez Európában és az egész világon. Üzembe kell helyeznünk, természetesen, a Nagy Hadronütköztetõt, az LHC-t, és üzemben tartanunk a következõ 10-20 év folyamán. Másrészt az LHC-rõl elkezdtünk gondolkodni már évekkel az elõzõ nagy gyorsító, a Nagy elektron-pozitron ütköztetõ, a LEP indulása elõtt. 2007-ben publikáltuk a Nemzetközi lineáris ütköztetõ, az ILC referenciatervét, és párhuzamos fejlesztésként komoly haladást értünk el a Kompakt lineáris ütköztetõ, a CLIC fejlesztésében a CERNben. Most a két fejlesztõcsoport egyre szorosabban együttmûködik, közös munkamegbeszéléseik, sõt munkacsoportjaik vannak, és a CERN csatlakozik az ILC, Nagy Lineáris Ütköztetõ detektorfejlesztõ tevékenységéhez. – Mi történik a CERN világlaboratóriumi státusával, ha az ILC nem Európában lesz? – Semmi. A CERN teljes mértékben részt fog venni az új gyorsító tervezésében, építésében és üzemeltetésében, akárhol épül is meg. – Köszönöm a beszélgetést!

78

ROLF-DIETER HEUER

79

LOVÁSZ LÁSZLÓ
MATEMATIKÁVAL MEGÉRTENI A VILÁGOT
Staar Gyula interjúja

LOVÁSZ LÁSZLÓ a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének vezetõje, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke. Budapesten született 1948. március 9-én. A Fazekas Mihály Fõvárosi Gyakorló Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. Gimnáziumi évei alatt szinte minden hazai és nemzetközi matematikaversenyt megnyert. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus szakán végzett 1971-ben. Világhírû eredménye a gyenge perfekt gráf sejtés és a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása. 1979-ben megoldotta az információelmélet egyik legnevezetesebb kérdését, a Shannon-problémát. Cikke az év publikációja lett. Nevéhez fûzõdik a Lovász-féle lokális lemma és a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus. 31 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az algoritmikus gondolkodásmód elterjesztésének úttörõje, az elméleti számítógép-tudomány egyik vezéralakja. Híres feladatgyûjteményében a véges matematika szinte teljes anyagát feldolgozta. Eddigi munkahelyei: a budapesti és szegedi tudományegyetem, Princeton Egyetem, Yale Egyetem, Microsoft. Számos kitüntetése közül kiemelkedõ a matematikusok Nobel-díjának tartott Wolf-díj, a Széchenyi Nagydíj és a Bolyai-díj.

– Ön 2006 óta a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) elnöke. Megváltoztatta ez a tisztség az életvitelét, kutatómunkáját, mindennapjait? – Az elnöki tisztség sokrétû, nagy feladat. Emiatt sokat kell utaznom, s ez elég sok idõmet elveszi. Talán legnagyobb és legfontosabb munkánk az IMU 26. kongresszusának a megszervezése, melyet 2010 nyarán tartunk Indiában. Ez szolgálatom végét is jelenti. A napokban jöttem meg

. kiteljesedhet. Kínában minden évben száz ilyen születik. ahol több mint egy hétig a kongresszus helyszíneit néztük végig. Addig még néhány nehéz döntést is meg kell hoznia szervezetünknek. sokszintû munka. közülük kiválasztanak hatot. fejlõdõ országok támogatását. – Úgy gondolom. Van azonban racionális megfontolás is mögötte. – A többi kínai fiatal közül pedig néhányan más ország színeiben nyerik az aranyérmet. az új elektronikus világunk is számos megoldandó feladatot ad. akik mindannyian aranyérmet nyernek. melyben felnõhet. – Az elmúlt években voltak olyan súlyponti kérdések. A világ matematikusainak a négyévente összehívott kongresszus a legnagyobb rendezvénye.80 LOVÁSZ LÁSZLÓ Indiából. Matematikai tehetség valószínûleg mindenütt azonos arányban születik. s olyan matematikai kutatóintézetekkel. hogy amennyire csak lehet. Ugyanakkor ide sorolhatjuk Kambodzsát. van-e olyan környezet. hogy a világ minden részén honossá tegyék a matematikai tudást? – Mert ezt nemes feladatnak tartjuk. tehát matematikusaik sincsenek. a világ minden részén hozzájáruljon a matematikai tehetségek érvényesüléséhez. – Miért olyan fontos Önöknek. elõtte már évekkel sok a tennivaló. A harmadik világbeli országokban iskolákat finanszírozunk. konferenciákat szervezünk. a rendezés részleteirõl tárgyaltunk. Mellette Vietnam viszont komolyan fejlõdik. hiszen a fejlõdõ országok is sokfélék. – Így van. matematikusaikat meghívjuk rendezvényeinkre. Például az évezredes kultúrájú Indiának gazdag matematikai hagyományai vannak. Ma igen sok kiváló matematikussal büszkélkedhetnek. A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák eredménylistái mindezt statisztikailag is alátámasztják. például az amerikai diákcsapatban is gyakran olvashatunk kínai neveket. Igen jó matematikusaik vannak. Kambodzsában a kormány ma már legalább támogatja erõfeszítéseinket. aki késõbb aranyérmes lesz. Ez szerteágazó. Egy kis országban 2-3 évenként születik egy-egy gyerek. ahol kiirtották az értelmiséget. melyekre az IMU kiemelt figyelmet fordított? – Egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük a harmadik világbeli. Minden azon múlik. Az IMU-nak tehát egyik célkitûzése. Mûködik a nagy számok törvénye. melyek a világ bármely részén színvonalat jelentenének.

a matematikusok nemigen kedvelik az idézettségen alapuló impakt faktort. mivel a hagyományos lapokat fokozatosan kiszorítják az elektronikus folyóiratok. hogy a matematikai cikkeknél az idézettség csúcsa 10 évvel késõbb van. Lapozgatni azonban egyszerûbb a számítógép képernyõjén. Tulajdonképpen az egyes országok fizetnek elõ a fõbb kiadók folyóiratainak elektronikus változataira. – Nyilván az érdeklõdési körei szerint szûkítve válogat a tanulmányok között. Háromba jól belenézek. az olvasást megkönnyítendõ. csomagban fizetnek elõ olyan elektronikus folyóiratokra. mely a papíralapú folyóiratoknál jól mûködött? – A színvonalas elektronikus folyóiratoknál ugyanúgy van lektorálás. úgy tudom. – Az elektronikus publikálás nem lazítja fel az ellenõrzés rendszerét. mely megmagyarázza. Tegyük fel. a költségeket arányosan elosztva a szolgáltatást igénybe vevõ egyetemeik. ha az idézettségi görbébõl. gondot fordítanak a megjelenítésükre. és azt gondosan végigolvasom. az elsõ három évet emeljük ki. – Publikációkról lévén szó. Az impakt faktort három év adataiból számítják ki. Az egyetemek. rendesen tipografizálják is a cikkeket. miért nem szeretjük ezt a fajta hatástényezõ számítást. Végül egyet közülük kinyomtatok. Ezeknek elolvasom a kivonatát. Elõször is. A fejlõdésnek ez az útja elkerülhetetlen.MATEMATIKÁVAL MEGÉRTENI A VILÁGOT 81 – Sok fejtörést okoz nekünk. hogy az elektronikus publikálás új útvonalait miként illesszük be a kutatómunka már kialakult rendszerébe. Ezt tudva. melynek tíz évnél van a maximuma. bizonyos idõ alatt megnézek 10-20 cikket. – Igen. Hogyan archiváljuk az elektronikus folyóiratokban megjelent cikkeket? Tekinthetjük-e teljes értékû publikációnak az interneten közreadott cikkeket? Ezek megoldásra váró kérdések. Miért? – Az IMU errõl is készített egy anyagot. a hivatkozások alapján. könyvet nem szívesen olvasnék képernyõn. a folyóiratokat így lapozom át. – Ott azonban fárasztó hosszú ideig olvasni. . kutatómunkájukat segítik. ami az asztalomon tornyosul! Az csak vágyálom. kiderült. semmi esetre sem lehet mérvadó. vagyis akkor hivatkoznak rá legtöbben. Nézze meg ezt az óriási mennyiségû papírhalmot. melyek õket érdeklik. – Ez igaz. de cikket igen. a kutatóintézetek elektronikus hozzáférést vásárolnak. Ráadásul a jobbak. hogy mindezt egy hónap alatt végigolvasom. kutatóintézeteik között.

hogy Albert Einsteinrõl van szó. fogalommá válnak. hogy a matematika ágakra szakad szét. átformálta a kutatómunkát. új folyamatokat indítanak el a matematikai kutatásokban. és mindenki kizárólag csak a maga problémáival küszködik. e témakörben megjelenõ cikkben egyszerûen csak regularitási lemma néven emlegetik. Minden intelligens matematikus tudja. – Több mint 30 évvel a publikáció megjelenése után! Eredményét ma már minden. Így. Szemerédi Endre a híressé vált regularitási lemmáját 1975ben bizonyította. Persze. hosszabb publikációk feldolgozásához sok idõ kell. Akkoriban az a veszély fenyegetett. vagy csak egyszerûen a fogalommá vált eredményre. Élesen elvált az alkalmazott és az elméleti. Ezért kezdetben nemigen hivatkoztak rá. „tiszta” matematika. új utakat nyitnak. – Ebben a komputerek megjelenésének is szerepe van? – Igen. Meglehet. Ma már a matematikus tevékenysége egyre kevésbé a számolásra koncentrálódik. melyekre gyorsan reagálunk. a „Nagyhatású hozzájárulás a matematikai kutatások” kategóriában. a komputerek megjelenése az alkalmazott matematikának is lendületet adott. az ún. hogy ki áll mögötte. – Azt mondom.82 LOVÁSZ LÁSZLÓ – A matematikusok lassabban olvasnak? – Lassabban dolgoznak. Ugyanakkor a komolyabb technikai eszközöket alkalmazó. hanem a könnyebben elérhetõ könyvre. relativitáselmélet… – …és mindenki tudja. Na most. a 20. század nagy hatású eredményének nevezte. rá hivatkoztunk. nem növekszik az õ idézettsége. ezek idõvel alapvetõ tanulmányoknak bizonyulnak. sokkal inkább . század közepén a matematikai kutatások jelentõs része nagyon absztrakt irányba tolódott el. s akkor a továbbiakban már nem az eredeti cikkre hivatkozunk. persze. Ma ez kevésbé van így. vannak cikkek. amit nagyon nehéz volt elolvasni. Mondok egy példát. – 2008-ban viszont megkapta érte az Amerikai Matematikai Társulat Leroy P. A Nemzetközi Matematikai Unió legutóbbi kongresszusán a Fields-érmes Terence Tao a nyitó elõadását Szemerédi Endre tételére alapozta. hiszen úgyis tudja mindenki. Nem jelent ez sokkal többet bármiféle idézettségi mutatónál?! – A matematikában. Monográfiák részeivé. Eredményét egy 100 oldalas cikkben publikálta. hogy e mögött Szemerédi Endre neve áll. a matematikai kutatómunkában az elmúlt fél évszázadban milyen változások figyelhetõk meg? – A 20. Steel-díját.

Azért még mindig eltörpül a vegyészekéhez vagy az orvosokéhoz képest. biztosítási matematikus. 2. akik jól ismertük Erdõs Pált. Ma már a konferenciáink egyre nagyobb része nem a technikai részeredmények ismertetését tekinti céljának. hogy mely foglalkozásokat ûzõk a legelégedettebbek a munkájukkal. Ott már nem mondhatjuk. Az elsõ három foglalkozás: 1. áttekintõ tanulmányok.MATEMATIKÁVAL MEGÉRTENI A VILÁGOT 83 a gondolkodásra összpontosul. A matematikus dolga. Maga a tevékenység teszi vonzóvá a szakmánkat. Ennek a világnak egyre kisebb részét ismeri egy-egy ember. matematikus. Ráadásul az algoritmusok elmélete is tisztult azáltal. Erdõs a világjárása során a közös gondolkozásra alkalmas problémák sokaságát hozta-vitte és terjesztette. A matematikus helyett a számításokat elvégzik a gépek. Gyakoriak az olyan konferenciáink. akik egy-egy témakörrõl tartanak bevezetõ. melyik algoritmus mûködik a legjobban. összefüggõvé tesszük. 3. szervezni a rendszert. hogy hatékony algoritmusokat találjon. és folyamatosan növekszik a csoportmunka. hogy mára a matematikusok száma a sokszorosára nõtt. egyre kevésbé lehet értékelni. hogy nagyon megnõtt a matematikusok száma. ezért nagyon meg kell gondolnunk. Zsenialitása abban rejlett. – Annyira jól megfizetik a matematikusokat? – Nem errõl van szó. hogy meglátta és megfogalmazta a megoldásra váró . Az elmúlt évtizedekben exponenciálisan nõtt a matematikai publikációk száma. Tény. Változás még. hogy a matematikában is elõtérbe kerül. ez nem szokatlan. Szembetûnõ változás még a 20. ha ezt a hihetetlen mennyiségû új eredményt valamilyen módon áttekinthetõvé. hogy majd kipróbálom. hogy milyen algoritmust alkalmazunk. A matematika egységét csak úgy õrizhetjük meg. Erre jelenthetnek megoldást az összegzõ. statisztikus. Mert nagyon nem mindegy. Nemrégen olvastam egy amerikai cég által készített felmérését arról. A kutatói szám növekedésének sokféle következménye van. hogy nagyon nagy méretû problémákra kell alkalmaznunk azokat. kidolgozza azok elméletét. hogy 2n vagy n2 lépésben vezet el a feladat megoldásához. ezzel együtt valamelyest a befolyásunk is. melyek a fontosabb eredményeket ismertetik. század közepéhez képest. hogy késõbb jobban megértsék a nagy összefoglaló elõadásokat. összefoglaló elõadásokat. melyek elõtt például a doktoranduszoknak egyhetes iskolát tartanak adott témakörbõl. Ilyen elõkészítés nélkül az ember elvész a problémák tengerében. Magyarok számára. hanem felkérnek elõadókat. – Mert nincs rá idõ? – Nincs.

én szeretem a csoportmunkát. hogy az algoritmusok a matematika eszközeivel vizsgálható. nagyon izgalmas problémákhoz vezetnek. Kiderült. Ugyanakkor a kiscsoportos munkán belül is szükség van arra. Elég csak két nagyon nagy eredményt említenem. . hogy a véletlen olyan algoritmusokat is ad. nem. Ebbe a sorba illeszkedik az 1976-ban megfogalmazott Szemerédi-lemma. de inkább kivételeknek számítanak. Ennek egyik lépéseként bizonyos számról el kell dönteni. összevesse saját gondolatvilágával. hogy maradtak. Ez a biztonsági kódolás egy nyilvános kulcsú titkosítást megvalósító algoritmus. hogy az ember napokra elvonuljon és a többiektõl kapott információkat. hogy az prímszám-e. Amikor beírjuk. Megvallom. mely tulajdonképpen azt mondta ki. A pályázati rendszer csoportmunkára ösztönöz. Az internetes kapcsolat lehetõsége is a közös munkát segíti. az 1950-es évekbõl. Például a számítógépeinkben fut az RSA-rendszer. – Nem. ötleteket feldolgozza. a tényleges együttmûködés a matematikában maximum 3-4 ember gondolatcseréjét jelenti. A legtöbb kutató rákényszerül. Ez is a véletlen módszerek segítségül hívásával történik. a Fermat-sejtést megoldó Wiles és a Poincaré-problémát tisztázó Perelman sikerét. könnyebben találkozhatnak egymással. Ma sokkal többet utaznak a kutatók. a matematika valószínûleg soha nem jut el a részecskefizika „szintjére”. melyeket más eszközökkel nem érhetünk el. több konferenciát szerveznek. – Persze. – Gondolom. ahol egy-egy eredmény publikációjában a szerzõk száma néha a százat is meghaladja. akkor egy számelméleti módszerekkel mûködõ biztonsági kódolást nyitunk meg. – Mit tart az elmúlt évtizedek legnagyobb hatású felismerésének a matematikában? – Egyik ilyen felismerés. mert egyre nehezebb. Kiindulásnak Erdõs Pál cikkét szokták említeni. már évtizedekkel ezelõtt. amikor a tudásunkat összeadva jutunk elõbbre. maradtak a matematikában is nagy magányosok. A másik fontos fejlemény. Nagyon sok cikket publikált társszerzõvel. ami a biztonságot adja. Szükség is van erre. akik egyedül igyekeznek legyõzni a sokszor reménytelenül nehéz problémákat.84 LOVÁSZ LÁSZLÓ nyitott kérdéseket. Ezek egyéni munka eredményei voltak. ugye. hogy idõrõl idõre kutatási pályázatokat adjon be. hogy a véletlen módszerek a matematika legkülönbözõbb ágaiban sorra meghonosodnak. hogy ha egy gráf nagyon nagy. Ott bizony többek részvételét várják el. hogy http:. technikásabb lett a tudományterületünk. – Azért.

akkor öttagút is. Azóta sok mindenre kiterjesztették ezt a módszert. melyet ma már a matematika szerves részének tekintünk. a véletlenszerû és a leírható részre történõ felbontás módszerével jutottak célba. akkor talál négytagú sorozatot. elkülönítjük. meghatározott. Nagy teljesítményû számítógépek segítségével a prímszámoknak talán harminctagú számtani sorozatának felleléséig jutottak el. a már említett Terence Tao és Ben Green bebizonyították. Ha kicsit gondolkozik. például egy gráfnak az optimális szerkezetét kell meghatároznunk vagy egy hálózatban a maximális folyamot stb. melyeket jelentõsen alkalmaznak gyakorlati problémákra. század második felében a matematika egyre mélyebb és sokoldalúbb. Amikor például egy rettentõen nagy struktúrát vizsgálunk. melyek véletlenszerûek. . talán még a numerikus analízist és a statisztikát sorolták ide. A 3. 5. Valaha az alkalmazott matematika kifejezés csaknem azonos volt a differenciálegyenletek elméletével. 7 a prímszámoknak egy háromtagú számtani sorozata. A nagy számok törvénye alapján az ilyen struktúráknak sok tulajdonságát megjósolhatjuk abból következõen. a bonyolultságelmélet és a számítógép-tudomány. Olyan helyeken is. hogy a prímszámok között akármilyen hosszú számtani sorozatok vannak. annak tulajdonságairól képet kaphatunk. Pár évvel ezelõtt. hogy megnõtt azon területeinek száma. mellyel a vizsgált struktúrát egy véletlenszerû és egy egyszerû rész keverékeként állítják elõ. Elmondhatjuk tehát. Korunk matematikájának említésre méltó új fejleménye.MATEMATIKÁVAL MEGÉRTENI A VILÁGOT 85 akkor annak bizonyos részei szükségképpen véletlenszerûek. Ez az újabb elv nagy hatású segédeszközünk lett. a véletlenszerû nagyon sok jót hordoz magában. Egyre nagyobb szerepet kap a diszkrét matematika. A klasszikus matematikának régóta nyitott kérdése volt. Diszkrét optimalizálási problémák sora bukkan elõ. ha bizonyos részeit. hogy tudjuk róluk: véletlenszerûek. Hiszen a prímszámok említett sorozata is teljesen determinisztikus. rajzolgat az ember. Bizonyításukban felhasználták Szemerédi 1976-ban megjelent cikkének gondolatait. Szemerédi publikációja tehát harminc év múlva érte el a csúcshatását. ezáltal a maradék struktúrát leírhatóvá tesszük. a klasszikus analízis eszközein túlmutató alkalmazását igényelte. ha még türelmesebb. ellenkezõleg. A tudományos kutatás robbanásszerû kiteljesedése a 20. hogy a véletlenség mint jelenség fontos elemévé vált korunk matematikájának. hogy a prímszámok között vannak-e akármilyen hosszú számtani sorozatok. Ez pedig nem hátrány. az algoritmuselmélet. ahol nyoma sincs a véletlennek.

idegsejtekbõl. Közöttük a kölcsönhatásokat bonyolult hálózat írja le. csak idõ kell hozzá. hogy egy adathalmazban mennyi az információ. ha lehetne… Természetesen. Az nem lehet mind belekódolva. mely matematikailag egy óriási nagy gráfnak tekinthetõ. Kereshetjük a matematika alkalmazásának a lehetõségét az evolúció szintjén. a jövõ nagy kihívása az élet megértése matematikai eszközökkel. melyet szeretnénk megérteni. egymással kölcsönhatásban lévõ diszkrét elemekbõl áll: sejtekbõl. A matematika segítségével megértettük a fizikai világot. S akkor újra elõttünk a kérdés: ez a hálózat miként mûködik. értem a kérdést. Tehát. mennyi benne a redundancia. s annak szekvenciáit. A kvantumfizikán keresztül megértettük a vegyi folyamatokat… A biológiát még nem igazán értettük meg. Úgy érzem. Óriási erõfeszítésekkel feltérképezték a humán genetikai állományt. Óriási kihívás a matematikus számára. Kérdések sora következethet ezek után. melyek hasonlítanak a számítógép-tudományban vizsgált problémákhoz. században milyen prioritások látszanak felsejleni? Például a matematikusnak készülõ fiát milyen irányban indítaná el? – Fogalmazzunk inkább úgy. Hiszen a genetikus kódban nem fér el például az összes agysejt összes kapcsolata. s vajon mennyire lehet? Ezek alapvetõ kérdések. kémiai folyamatokat vette tekintetbe. esetleg állatok. késõbb megértettük az elektromos tér tulajdonságait. s ami nem az. Meggyõzõdésem. hogy milyen irányban próbálnám. A kapcsolatok egy része valószínûleg véletlenszerûen. 400 éve már leírtuk a bolygómozgást. lehet-e azt tovább tömöríteni. melyeket a legegyszerûbb értelemben valamiféle gráf ír le. Mennyi ennek az információtartalma. – Az élet szervezõdésének a kérdésérõl van szó? – Igen. mondjuk egy baktérium vagy az ember szervezete mûködésének szintjén. Ezzel párosulnak most azok a kölcsönhatások. Jó lenne mindezt megérteni. . milyen a szerkezete? A hagyományos alkalmazott matematika az élõvilágban eddig csak a differenciálegyenletekkel leírható fizikai mozgásokat. hogy itt is hasonlóképpen sikeres lesz a matematika. mennyi benne a véletlenszerû. A rendszer. és az élõlény. növények halmazából. a használat közben jön létre. Ezek kombinatorikus kérdések. Itt több különbözõ szintrõl beszélhetünk. Vagy itt van például egy szervezet teljes örökítõ információját jelentõ genom.86 LOVÁSZ LÁSZLÓ – Véleménye szerint a matematika fejlõdésében a 21. és a matematika segítségével leírni.

A matematika tõle független fejlõdése hozta létre azt a struktúrát. nem – válaszolja Arkhimédész. vagyis nem determinisztikusan polinomiálisnak. hogy száz év múlva mit válaszolnak majd erre a matematikusok? – Azt. melyben már ez a kérdés is eldönthetõ. Kr. hogy erre a keresõ feladatra készíthetõ hatékony algoritmus. a Galois-elméletnek kellett kialakulnia. hogy a P=NP kérdés eldöntéséhez 2000 évet kellene várnunk. úgy 2000 év múltán. a testbõvítések fogalmának. Vagyis meg tudjuk-e keresni azt. hogy jó-e. hogy ha rátalálunk egy megoldásra. – Gondolom. mit kérdezne meg elsõként tõlük? – Azt hiszem. hogy hatékonyan kiszámítható. A P=NP azt jelentené. S valóban. Ennek bizonyításához sokkal mélyebben kellene értenünk. ha száz év múlva visszatérhetne kis idõre a matematikusok közé. aki azt kérdezi tõle: szerkeszthetõ-e szabályos hétszög? Úgy gondolom. abból következtethetünk-e arra. 200 körül elképzelni sem lehetett ennek a bizonyítását.MATEMATIKÁVAL MEGÉRTENI A VILÁGOT 87 – A matematikának több súlyos megoldatlan problémája van. ugye. van elképzelése arról. ennek ellenõrzése már könnyen megy. Ma sokkal gyorsabban fejlõdik a matematika. – Elképzelni sem tudom – válaszolja a mester. arra lennék a legkíváncsibb. . Arkhimédész a barátjával beszélget. Van erre egy analógiám. Kérdezhetjük: ha egy probléma ilyen szerkezetû. Ezeket a problémákat nevezik NP-nek. Melyik legyõzésének örülne a legjobban? Úgy is feltehetném a kérdést. Azonban. e. Nem adok erre száz évet sem. hogy az prímszám-e. hogy az jó-e. miként mûködik egy algoritmus. könnyebben kialakulhat az a matematikai struktúra. Ahhoz a valós szám. ha rálelünk egy osztójára. hogy bebizonyíthassák: a szabályos hétszög nem szerkeszthetõ. Ez a P. mely alkalmazásával már könnyen bizonyítható volt ez a probléma is. Például egy nagyon nagy számról nehéz eldönteni. amirõl már könnyen ellenõrizhetjük. Vagyis P nem egyenlõ NP-vel. – Hogyan lehetne ezt bebizonyítani? – faggatja tovább a társa. hogy a P egyenlõ NP-vel igaz-e? – Ez. akkor már könnyen ellenõrizhetjük. az algoritmuselmélet egyik alapkérdése? Mondana róla valami megvilágosítót? – Nagyon sok matematikai feladatnak olyan a szerkezete. hogy nincs ilyen algoritmus. Nem hiszem.

Meghallgattam elõadását. a levezetéseket. Másik ilyen a Riemann-sejtés. Ennek ellenére kitartottak. – Kifizetõdõ a szinte reménytelen feladatoknak nekigyürkõzni? – Nem hiszem. esetet kellene szétválasztanom. Seymour és R. ami megoldásának különösképpen örülne? – Van. nagyon nehéz problémákat oldottak így meg. Nagyon régi. D. hogy roppant izgalmas lenne tudnunk. Több mint száz éve annyi okos ember próbálkozott vele. csak kudarcban volt részük. esetszétválasztások analízisébe. egy oroszországi születésû izraeli hölgy. a harmadik cseh). akik vállalják annak a kockázatát. megoldható-e. hogy ez már kissé félelemkeltõ. P. Egy év múlva beszéltem egyikükkel. a másik angol. Vannak egészen kivételes stílusban dolgozó emberek. A vége felé bekapcsolódott hozzájuk egy negyedik amerikai. Maria Chudnovsky. Esetleg van még olyan kérdés. Két év múlva bebizonyították a perfekt gráf sejtést. belemennek olyan bonyolult részletek. reggel 8-tól este 8-ig írják a táblára az ötleteiket. – Sokan dolgoznak ezen? – Igen. ami a matematika legklasszikusabb megoldatlan problémája. a perfekt gráf sejtést. ilyen például az amerikai hármas: N. s azután fél éven keresztül minden áldott nap összejönnek. de egyik sem mûködött. annyi részeredmény született. Robertson. tovább dolgoztak. Amikor már a 6. így jutottak célba. akkorra már régen elfelejtettem az elsõt. Egyedül az ember talán el is vesztené a fonalat a sok részlet között. mely arról szólt. Szereznek valahonnan pénzt. – Kicsit elkanyarodtunk a P=NP problémától. hogy esetleg öt év intenzív munka után sem jutnak el a probléma megoldásához. gondolom. sok jó matematikus kínlódik. igaz. de õk ezzel a munkamódszerrel óriási sikereket értek el. mai világunkban nem biztos. Elõmenetelük szempontjából. kisebb akadályok folyamatos leküzdésével. sokkal elõbbre jutnak. hiszen a kutatási stílus nagymértékben egyéniség kérdése. sok számítást igénylõ bizonyításokat nemigen szeretem. vagy a 7. Ezeket a nagyon hosszadalmas. – Ez. Mások. aki hozzátett még egy fontos ötletet. Ha valaki ilyen- . amitõl a legtöbb ember visszaretten. Vannak olyan matematikusok. hogy ne kelljen tanítaniuk. hogy eddig számos ötletet megpróbáltak. kitûztek maguk elé egy még nagyobb célt. Thomas (egyikük kanadai.88 LOVÁSZ LÁSZLÓ – Ezzel a súlyos problémával. Annyiféle kapcsolódási pontja van tudományunkban. hogy erre határozott választ lehetne adni. hogy ez a legjobb stratégia. Amikor az elsõ nagy sikerüket elérték. sajnos.

ez így semmit nem jelent. Különben az elliptikus görbék elméletén alapulnak a legjobb számítógépes biztonsági kódok. és érvelni igyekeznek.MATEMATIKÁVAL MEGÉRTENI A VILÁGOT 89 be belefog. Amikor a politikusok a tévében beszélnek. viszont a harmadfokú görbéket ma sem értjük teljesen. Ennél azonban többrõl is szó van. – Megoldják ezt a problémát még a mi életünkben? – Nem kizárt. ha amögött kvantitatív gondolkozás. egzaktabban gondolkozzon. tudjam. hallgatva a diskurzusukat. Két n-edik hatvány összege lehet-e n-edik hatvány? Vagy igen. hogy az elsõ ötven ötlete az elmúlt 120 évben már másnak is eszébe jutott. szeretem. azt értékelni tudjuk. ezt kellene jobban kihasználnunk. Amikor nekem azt mondják. – Fontosnak tartja a matematika eredményeinek. elliptikus görbékre vonatkozó problémára visszavezetnie. Amikor exponenciális növekedésrõl beszélnek. sok pénz. Minél több embert rá kellene vennünk arra. hogy minél többünknek képe legyen arról. az újságban olvasunk egy elemzést. szeret sakkozni. A Fermat-sejtés eredetileg önmagában álló kérdés volt. ún. hogy a számértékeket a helyükön kezeljük. A matematikáról nehéz figye- . A Fermat-sejtést az osztrák Gerhard Frey-nek sikerült a harmadfokú. Egyébként a legtöbb gyerek szereti a gondolkodtató játékokat. hiszen látványosabb. Lehetõleg minél korábban elkezdve. számadatok vannak. Az elménket folyamatosan pallérozni kell. Hiszen arra sem számított senki. Amikor a Microsoftnál kriptográfusok egymás között beszélgettek. a matematikai gondolkodásnak a közkinccsé tételét? – Természetesen igen! Miért lényeges ez? A mai demokratikus társadalomban fontos. ebben a szörnyû betegségben tavaly világszerte száz ember halt meg. hogy a szintén megingathatatlannak tûnõ Fermat-sejtést hirtelen bebizonyítják. az kiteszi magát annak. vagy nem. Így jutott el azután Wiles a megoldáshoz. társasjátékokat. A legtöbb természettudománynak lényegesen jobbak a lehetõségei a matematikánál. hogy mit jelent. ha van egy kivétel? Azután ezt a problémát összekapcsolták a fõ sodorvonalbeli matematikával. akkor ne rettegjek attól. Erre lehet építenünk. hogy matematikai módon. Na bumm! Mit jelent. Senki se tekinthesse a természettudományokat fölöslegesnek. hogy én is elkapom. kézzel foghatóbb dolgokat mutathatnak. Amikor azt mondják. hogy a fejét kissé racionálisabban használja. Amikor hallunk egy hírt. nemigen lehetett azt megkülönbözetni attól (legalábbis szavak tekintetében). Mindenkit meg kellene tanítani. mit végeznek az egyes tudományok. amit Wiles mondott. A másodfokú görbéket már a görög Apollóniusz óta megértettük.

ma miként látja. annak nem szabad elégedettnek lennie. törekedni kell rá. magammal nem annyira.90 LOVÁSZ LÁSZLÓ lemfelkeltõen beszélni. költõi a kérdés. ez nagyon fontos feladat. Terveim jó részét nem tudtam megvalósítani. – Meglehet. de nem lehetetlen. Szakmámmal elégedett vagyok. jól választott életpályát? – Jól választottam. számomra a matematikusi pálya az igazi. Akinek céljai vannak a tudományban. . hiszen egy sikeres matematikusnak teszem fel: visszatekintve gimnáziumi éveire.

Világszerte több társaság tiszteletbeli vagy levelezõ tagja. A Freeman– Jinken. Az elektrohidraulikus vezérlési technikák területén az elektrohidraulikus arányos vezérlési módban elért eredményeire a 80-as évektõl számított legfontosabb elõrelépésként tekintenek. Munkásságát számos díjjal ismerték el. a Kínai Gépészeti Társaság (CMES) elnöke. április 28-án. A gépészet fejlesztésében. Ningbóban született 1942. 2000-ben a német szövetségi elnök a Németországi Szövetségi Köztársasági Lovagi Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. melynek késõbb – 1988-ban – vezetõje lett. . különösképp a hidrodinamikus erõátvitel és vezérlés területén elért eredményeit világszerte elismerik. A legfelsõbb kínai államhatalmi szerv. A fejlõdõ országok tudományos akadémiája (TWAS) 2006-ban az Abdus Salamról elnevezett díjat adományozta neki. Rekordnak számító két év alatt szerzett PhD doktori fokozatot a mérnöki tudományokban a németországi Aacheni Mûszaki Egyetemen az Alexander von Humboldt Fellowship alapítvány ösztöndíjasaként.és Vickers-féle elvek tanulmányozásával alapjaiban formálta át az elektorhidraulikáról alkotott addigi ismereteket. Kína egyik legõsibb városában. Lu professzor a kelet-kínai Zhejiang tartományban.91 LU YONGXIANG AZ IGAZSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ NYOMÁBAN Cservenka Ferenc interjúja LU YONGXIANG professzor 1997 júliusa óta a természettudományok. a Kínai Tudományos Akadémiának (KTA) az elnöke. a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. az Országos Népi Gyûlés Állandó Bizottságának alelnöke. Egyetemi tanulmányait az 1897-ben alapított Zhejiangi Egyetemen fejezte be 1964-ben. a csúcstechnológiai kutatás-fejlesztés és az innováció kínai irányító-vezetõ szervezetének.

hogy több olyan eredményt érjünk el. más rendszerekbõl is tanulnunk kell ahhoz. Kína egy elég nagy gyártó ország. A kínai tudomány és technológia az utóbbi években gyors ütemben fejlõdött. hogy elõrevigyük saját rendszerünk fejlõdését. Hazatérésekor magával vitte a nyugati elgondolásokat. Kína még most is le van maradva több területen más országok mögött. Ahogy azt ön is minden bizonnyal tudja. a közjólét szintkülönbségeire. hogy erõsítsük az együttmûködésünket a tudományos közösséggel annak érdekében. Természetesen az ott szerzett tapasztalatokból és tanulságokból jó néhányat átültettem a mi rendszerünkbe. a kölcsönösen elõnyös együttmûködés megerõsítéséhez a közös boldogulás megvalósítása érdekében és a teljesség szellemének megerõsítéséhez egy harmonikus világ közös erõbõl történõ kiépítése érdekében. másodsorban az. Meggyõzõdésem. Különösen mély benyomást tett rám az. kiváltképp a kiváló német mérnökképzés koncepcióját. A felmerülõ globális kérdéseket szem elõtt tartva Kína nagyobb felelõsséget vállal magára a nemzetközi együttmûködés elmélyítésében és egy méltányos nemzetközi rend kialakításában. Kína hatalmas ország sok kihívással. az energia. és mind jobban/eredményesebben tudjunk szembenézni a jövõben ránk váró kihívásokkal. más nemzetektõl. . hogy tudományos megközelítéssel felhívjuk a figyelmet ezekre a problémákra. században Kína továbbra is ragaszkodni fog a multilateralizmushoz. hanem a külföldtõl. Meg kell.és környezetbiztonságra. gondoljunk csak a demográfiai robbanásra. hogy a kutatás fölöttébb szisztematikusan és folytonosan az ipari alkalmazás irányába mutat. Hogy õszinte legyek.92 LU YONGXIANG – Több évet töltött Németországban. a város és a vidék közötti szakadékra. hogy nem elegendõ csupán kiváló nemzeti hagyományaink nívójára támaszkodva folytatni a megkezdett utat. Feltétlenül fejlesztenünk kell a felsõfokú tanulmányokat a mérnöki területen. – Mi Kína szerepe és felelõssége gyorsan változó világunkban a 21. és ezeket át is ültette a hagyományos kínai gondolkodásba? – Nemcsak hogy szakterületem ismereteit és innovációs pontjait sajátítottam el. a felsõfokú tanulmányokba. A nemzetközi szinten szakmailag elbírált tanulmányok teljes száma alapján Kína a második helyet foglalja el a világban. a közös biztonság fenntartásához. hogy a német mérnökképzés mennyivel jobban egyesíti a teoretikus koncepciókat a gyakorlati kísérleti kutatással. Kötelességünk. mely Kína és a világ hasznára válik. században? – A 21. de kutatási szervezeteink és kutatóintézeteink mûködésébe is. de megismertem az általános gépészet innovációs rendszerét is.

hogy még jelentõsebb innovációval és hozzájárulással egy harmonikus társadalmat építsen ki. – Ezzel nem teljesen értek egyet. és ez a tendencia tetten érhetõ a tudományos és technológiai képességben is. hanem új kihívásokat. A jelenlegi világgazdasági válság miatt a világ nehezebben tud megbirkózni ezekkel. a KTA Kína fenntartható nemzeti vagy regionális társadalmi és gazdasági fejlõdéséhez szükséges fontos tudományos és technológiai igényeknek fogja szentelni a legnagyobb figyelmet. és valami új lenne születendõben nagy fájdalmak közepette. A kutatási rendszert illetõen a KTA reformon fog átesni. Mielõtt ez bekövetkezett. a globális felmelegedés. Azokon a területeken. a tiszta víz. az egészségügy. a környezetszennyezés. hogyan járhat egy lépéssel Kína elõtt. és alaposan ki fogja értékelni a csúcstechnológia globális távlatait. hogy milyen sok minden megváltozott a pénzügyi válsággal. – Érdekesnek találom. meg fog újulni. melyek a közérdeket tekintve létfontosságúak. melyek az egész világ fejlõdésére nézve kihívást jelentenek. A fejlett. a legkevésbé fejlett és a fejlõdõ országok gazdagsága és szegénysége közötti szakadék egyre mélyül. és haladni fog elõre a harmonikusság jegyében. az energiakérdés. hogy miként kezelhetõ a Nyugat hanyatlása. valamint tudományos problémák jelentik a legnagyobb kihívást? – A fenntartható fejlõdés. mintha valami eltûnõben lenne. A stratégiai csúcstechnológiát és a rendszerintegrációt tekintve a KTA igazodni fog az ország stratégiai igényeihez. Jelenleg egy átmeneti idõszakot élünk meg? Úgy tûnik. valamint legmagasabb színvonal elérésére a tudományos világban. új . a Nyugatot leginkább az foglalkoztatta. Meglátásom szerint a pénzügyi válság nemcsak negatív következményekkel jár. – Napjainkban mely általános. és szabad utat engedünk az ennek eredményeként létrejövõ átfogó elõnyöknek. az alapkutatásban a tudomány élvonalbeli területeire fókuszálva és a kritikus tudományos kérdéseket megcélozva a KTA tovább növeli erõfeszítéseit az originális innováció támogatására.AZ IGAZSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ NYOMÁBAN 93 Ami a Kínai Tudományos Akadémiát illeti. A legkevésbé fejlettek és a fejlõdõk csekély tudományos és technológiai befektetése és gyenge tudományos és technológiai innovációs képessége hátrányos helyzetet teremt számukra a közös kihívások elleni küzdelemben. hogy miként kezelje Kína elõretörését. és most a kínai gondolkodók igyekeznek választ találni arra. Mára fordult a kocka. a természeti katasztrófák és a közbiztonság csupán néhány probléma azok közül.

különös tekintettel a mostani energiarendszerrõl a jövõbeli zöldebb. Fel kell gyorsítanunk iparágaink strukturálását. a felsõoktatásunkon. fenntarthatóbb energiarendszerre való átállásra. de még csak a modernizáció elsõ fázisánál jár. Átfogó mérnöki tudásra van szükség a technológiák alkalmazásához. Egy nemzet tudományos. Túl kell lépnünk a fejlõdés környezetre és ökoszisztémára veszélyt jelentõ mai módján. három vagy talán több éven belül. szakképzési rendszerünkön. Arra kell késztetnünk az ifjabb generációt. hogy meg tudjunk felelni a mûszaki projektek által támasztott interdiszciplináris kívánalmaknak. Kína rendkívül dinamikusan fejlõdött a reform és nyitás folyamatának eddigi harminc éve során. mint napjaink gazdasági növekedésének motorjára. az erõforrások megcsappanásával. környezetbarát és energiatakarékos. a gépészet is a fent említett kihívásokkal néz szembe. A gépészmérnököknek olyan új technológiákat és módszereket kell kifejleszteniük. hogy közös erõfeszítéssel túljuthatunk a válságon egy. Javítani kell oktatási rendszerünkön. kettõ. enyhítésében? – A tudományra és technológiára egyre inkább úgy tekintenek. és nem csupán rövid távú intézkedéseket kell hoznunk a krízisre reagálva. – És az ön tudományterületén milyen kihívásokról beszélhetünk? – Saját kutatási területem. kiváltképp a demográfiai robbanás fokozódásával. az anyagi egyenlõtlenségekkel. hogy elõnyösebb helyzetbõl léphessenek fel ezekkel a kihívásokkal szemben. hogy több multidiszciplináris ismeretre tegyenek szert. Az elmúlt évtizedekben felhalmozott tudományos és technológiai vívmányok a tudományos és technológiai forradalom esetleges új szakaszának kezdetét jelzik. Innovációs tevékenységünkön keresztül növelni kell a munkalehetõségeket és az ipari potenciált. A kölcsönösen egymásra ható globalizációs és információtechnológiai erõk rendkívül sok kihívást teremtenek a mérnöki szakma számára. így Kínának is meg kell ragadnia ezt a lehetõséget. Úgy gondolom. sokkal jobb koncepciókat sajátítsanak el. a fogyasztás és a termelés ingatag trendjével. egy inkább környezetbarát fejlõdési modell felé kell elmozdulnunk.94 LU YONGXIANG lehetõségeket is hoz a jövõbeni fejlõdés számára. . – A tudománynak milyen szerep juthat ezeknek a gondoknak a megoldásában. technológiai és mûszaki képességének javítása lehetõvé teheti. melyeknek egyre nagyobb szerep jut a jövõben. melyek támogatják a gazdasági növekedést. melyek az emberiség jövõbe mutató. és ahhoz. fenntartható fejlõdõdést szolgáló lépéseit támogatják. Minden nemzetnek. amely már fenntartható. és elõsegítik a fenntarthatóságot.

hogy több helyet keressenek fel Kínában. komoly kulturális hagyományokkal rendelkezik. Több kínaival kellene kapcsolatot teremteniük. tehát. hogy . nem annyira fejlett is – hozzájárulhat a maga módján a világcivilizációhoz. és javítani fogunk intézményeink légkörén annak érdekében. csakúgy. akik mai világunkat formálják? – Ennek az egyik fõ oka az lehet. különösképp a neves tudósok sokkal jobban értik a kínai fejlõdést. Minden nemzet – még a legnagyobb és legerõsebb vagy a legkisebb. hogy a fejlettek átadják technológiájukat a fejlõdõknek. mintha semmit sem tudnánk. hogy megvalósulhasson a kiegyenlített és fenntartható fejlõdés. Kína hatalmas ország változatos tájképpel. Az emberiség már régebben – különösképp az ipari forradalom után – számos tudásmércét és technológiát megteremtett. Világunk egyre globalizáltabb. Miért van az. Már fogadunk. és kommunikáljanak emberek különbözõ csoportjaival. Nemrégiben indítottunk ösztöndíjas programot különbözõ kutatási területeken többségében külföldi tudósok részére. Napjainkban minden országnak a lehetõ legszorosabb együttmûködésre és kölcsönviszonyra kell törekednie más nemzetekkel.AZ IGAZSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ NYOMÁBAN 95 Napjainkra a legkevésbé fejlettek és a fejlõdõ nemzetek jóval lemaradtak a fejlett országok mögött a tudomány és technológia területén. A KTA egy nagyon nyitott szervezet. Internetes honlapunkon a legtöbb információ kínaiul olvasható. máskor pedig olyan érzésem van. Kína nagy múltra tekint vissza. hogy milyen gondolatok foglalkoztatják az embereket. ha jobban meg akarják érteni Kínát. egy ország tevékenységeivé váltak. hanem többirányú innovatív tevékenységek. hogy nemzetközi együttmûködés nélkül javítson státusán a világban? – Nem hiszem. országokkal vagy térségekkel. Sok külföldi tudós. hogy a külföldiek kevés alkalommal látogatnak Kínába. A kínai kutatási és társadalomfejlesztési adatok. kínaiul is meg kell tanulniuk. kívánatos lenne. – Vannak pillanatok. amikor úgy érzem. hogy mindent tudunk Kínáról. multinacionális kultúrák összefonódásával. – Képes lehet a kínai tudományos közösség arra. Minden laboratóriumunk kapuja nyitva áll külföldi partnereink elõtt. hogy olyan keveset tudunk azokról a kínai gondolkodókról. Annak érdekében. mint az ipari célkitûzések a külföld számára is elérhetõek. Azt tudom javasolni. és akkor érthetõbbé válna. tudományos közösséget. Ezek nemcsak egy nemzet. kultúrát. természeti erõforrásokkal és vonásokkal. és támogatunk magasan képzett külföldi tudósokat.

melyek kiváltképp elõmozdították a kísérleti áramlástan gyors elõrehaladását a 20. nem csupán néhány személyt. század alakulására? – Az áramlástan alapegyenleteinek numerikus módszerekkel történõ megoldása lehetõséget teremtett a gyakorlati áramlási problémák megoldására. Az újonnan kidolgozott ismeretet a technológiai invenció szolgálatába kell állítani. – Az utóbbi évek óta sok idõt szentel Kína saját innovációs rendszerének megteremtésére.és folyadékáramlás mérésében. illetve nem vihetõ át a tömegtermelésbe. a technológiai és a menedzsment innovációt. felfedezései. A tudományos és technológiai innovációnak támogatást kell kapnia. – Ha jól értem az innováció nem kizárólag technológiai újítást jelent. összefogjuk a többnemzetiségû kultúrákat. Ezek a módszerek mostanra olyan fejlettségi szintet értek el. – Meglátásom szerint az innovációnak magában kell foglalnia a tudás-. – A felfedezés még most is a legfontosabb része az innovációnak. és mindezt átültessék az ipar területére. amely lehetõvé teszi ezek alkalmazását a lamináris és turbulens áramlás lokális sebességmérésében és hasonlóképp a kevert gáz. melynek révén új alkalmazások. metodológiák. eszközök jönnek létre. mint a kulturális innovációt. Az imént említettek nélkül nagyon nehéz feladat a tudósokat és a mérnököket arra ösztönözni.96 LU YONGXIANG nemzetközibbé váljunk. kellékek. . A mértékismereti fejlesztések szintén hozzájárultak a gyakorlati áramlási problémák komplementer kísérleti és numerikus megoldásához. akárcsak a kulturális környezetet. csakúgy. hogy ezeket miként használhatjuk fel ésszerûen. hanem tudásinnovációt is. A tudásalapú új felfedezések fontosak. – Kutatási területén melyek az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású felismerései. A hõdrótos sebességmérõ és a lézer Doppler anemométer (LDA) voltak azok a rendszerek. hogy ténylegesen is hatékony innovációs munkát végezzenek. A Zhejiangi Egyetem mottója – „Keresd az igazságot és légy kreatív” – az ön nevéhez fûzõdik. melyek nagyobb populációt szolgálnak. ezzel propagálva innovációs tevékenységünket. ezek hogyan hatnak a 21. Menedzsment innováció nélkül a legújabb technológia valószínûleg nem érvényesül a termelékenyég növelésében. Ez akár törekvésének vezérelve is lehetne. és ehhez meg kell teremteni a lehetõ legjobb körülményeket. de az emberiség elõrehaladását illetõen az is lényeges. század második felében. törvényi hátteret.

században eredeti gondolatokhoz vezetett a tudományban és technológiában. melyek egészen mostanáig nem voltak elképzelhetõek a megfelelõ vizsgálati módszerek hiányában. A 21. melyekkel gyakorlati áramlásproblémák numerikus számítása is megoldható. Az Internet és az információs alkalmazások 21. az e-mail és számos csetes eszköz már általánosan használatos. századi mûvelésében? – A 20. Példának okáért a biofizikával és a biokémiával kiemelkedõ vívmányok születtek az élettudomány területén. és ezzel olyan számítógépprogramok készítése vált lehetõvé. században az innováció a metodológiában és a teóriában nagyobb jelentõséggel bír a kutatás számára. vagy megkereshetünk nyomtatásban megjelent vagy elõrenyomtatott tanulmányokat a legkülönfélébb és gazdag hálózati forrásokban. új anyagok az anyagtudomány és a szilárdtestfizika révén.AZ IGAZSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ NYOMÁBAN 97 Az alkalmazott matematikában számottevõ fejlõdés ment végbe a parciális differenciálegyenletek numerikus megoldásának irányába. így például a legfejlettebb litográfiai vákuumtechnológiák és az atomi manipulációra alkalmas eszközök (köztük a Nobel-díjjal elismert pásztázó alagútmikroszkóp – STM) hozzásegítenek a nanofizika és a nanotechnológia kialakulásához. – Milyen különbségeket lát a tudomány 20. . századi gyors fejlõdésének köszönhetõen kiváltképp könnyedén megtalálhatunk. Az új évszázadban a hálózatok. A nagy sebességû számítógépek számítási teljesítménye jelentõs fejlõdést mutat. A különbözõ diszciplínák vagy témakörök közötti interakció vagy átfedés a 20. században a kísérleti és numerikus módszerek együttes használata lehetõvé tesz olyan áramlástani vizsgálatokat. A gyors fejlõdésen átesett. haladó színvonalat képviselõ eszközök az elmúlt húsz évszázad tudományos vívmányaiként jelentõsen elõrelendítették az új diszciplínák születését. hogy biztosítható legyen a tudományos kutatás kellõ intenzitása és nívója. századhoz viszonyítva az új században nagyobb szükség van az innováció és a tudomány jól mûködõ átfedésére ahhoz. A 21. Bármikor beszélgethetünk vagy csetelhetünk egymással a világ bármely pontjáról. A képesség fejlõdése módot ad a tudósoknak a kémiai reakciók molekuláris vagy akár atomi szinten történõ manipulációjára is. melyeket javunkra is fordíthatunk. A 21. században az Interneten keresztül a tudósok hozzáférhetnek a történelem során felhalmozott csaknem minden adathoz. Osztozhatunk a globális informatizáció által hozott elõnyökben. századi és 21. században. A multidiszciplináris és interdiszciplináris kutatás felelõsségteljesebb a 21.

intézkedéseket javasol a tudomány és a társadalom kapcsolatának megerõsítésére? – Elõször is. . hogy a tudományos haladás innovatív lökést adott egy nemzet erejének és létének minõségi javításához. készek egymással megosztani elképzeléseiket. – Milyen kezdeményezéseket. ami a kutatók erejét adja. A tudósok számára oly nélkülözhetetlen egyediség az. és ezek különbözõ formái is elfogadottabbak a 21. A modern tudomány hatékonyabbá teszi a kommunikációt. együttmûködések projektek keretében) gyakoribbá. kutatási projektjeinknek az olyan sürgetõ problémákat kell megcélozniuk. de alapot szolgáltat a csúcstechnológiai fejlõdéshez – kell. mint például a klímaváltozás. Az emberi társadalom történetében újra és újra beigazolódott. A rendszertudomány és a rendszermérnöki tudomány fel fogja ölelni a mérnöki és technológiai tudományok ismereteinek és gyakorlatának jelentõs részét. Másodszor. Új ismeretek és eszközök birtokában a tudósok és mérnökök megoldást fognak találni a legégetõbb problémákra: új megújuló energiák kifejlesztésére. rugalmasabbá váltak. kihívást jelentõ közös problémák megoldásának felkarolására. a vízhiány. lépéseket. megkönnyíti az életet és javítja az emberek egészségét. áttörés jellegû megválaszolandó kérdések az ön tudományterületén. hogy megfelelhessünk a gazdasági növekedéshez. a tudományos kutatás – mely így vagy úgy. hosszú távon az egész emberi társadalom javát fogja szolgálni. amit hajlandóak egymás között kicserélni a világban élõ kollégák. – Melyek a legfontosabb. környezet. a klímaváltozás és más. E tekintetben az ismeretlen megismerése utáni vágy lényegesen elõrelendíti az emberi társadalmat.98 LU YONGXIANG A széleskörû nemzetközi cserék (akadémiai látogatások. és így bármely vezérelv vagy kutatási kezdeményezés. a fenntarthatóság fejlesztésének új módjaira. hogy legyen a gazdasági és társadalmi növekedés alapvetõ motorja. tiszta víz. A társadalmi vállalkozásként funkcionáló nemzetközi tudományos és technológiai együttmûködés létfontosságú ahhoz. kutatási eredményeiket. megjósolható-e azok társadalmi fogadtatása és kihatása? – A jövõben a tudósok és mérnökök szoros együttmûködést fognak folytatni a nagyméretû rendszerektõl az egészen kis rendszerekig terjedõen. században. amelyek nagyobb szaktudást és a multidiszciplináris és többléptékû projektek nagyobb távolságról és idõkeretbõl történõ összehangolását igénylik. az emberi egészséghez és a fenntartható fejlõdéshez társuló globális kihívásoknak.

vagy egyéb programsorozatok megrendezése országszerte. az oktatásra. a tudományos etikai és morális kódex követésére. vagy a népszerû tudományok digitális múzeumainak létrehozása. a társadalmakra. szimpózium. a háború alkalmat kínál a befektetésre. az évente kiadásra kerülõ tudományos és társadalmi beszámolók megjelentetése. mintha néha feledésbe merülne. – A tudósoknak emlékezniük kell a felelõsségükre a társadalom felé. a közbiztonságot veszélyeztetõ tényezõk. Harmadsorban. az ûrtech- . egyebek közt elõadások a népszerû tudományok témakörében.AZ IGAZSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ NYOMÁBAN 99 természeti katasztrófák. Ez felveti a tudomány és technológia emberi társadalom iránti etikai felelõsségének kérdését. melyek a társadalom és a döntéshozók szolgálatában állnak. követniük kell az etikai és morális normákat. és annak érdekében. mint a nanotechnológia és a biotechnológia. Nem csupán a gazdasági és társadalmi fejlõdés stratégiai kérdéseire fordítunk figyelmet. helyszíni konzultáció. amelyek ezeknek a fõbb problémáknak a kezelésére irányulnak. Ez a tudomány nagy részben rakétákkal. hogy ez a kérdés nem kizárólag a tudományos szellemen múlik. Személy szerint azt gondolom. bemutató és oktatás. Az. hogy megfelelhessünk társadalmi felelõsségünknek. de a nemzetek és társadalmak hagyományos és nem hagyományos biztosítékaira is. Olyan területek. A kutatási tevékenységek elérhetõvé tétele. Tudósainknak emlékezniük kell saját felelõsségükre a társadalom felé. Akadémiánknak magas szintû szaktanácsadó testületei is vannak. A KTA által kezdeményezett tudománynépszerûsítési akcióprogramok rendszerint kedvezõ fogadtatásban részesülnek a közösség. a kettõ – a TéT és a társadalom – viszonyát. hogy saját magunkért mi felelünk. emberi egészség kérdése. a tudomány-etikai és morális normákra. Ilyen akció volt a tudományos laboratóriumok megnyitása a közönség elõtt a tudomány és technológia népszerûsítésének országos hete apropóján. – Az imént kitért a fizikára is. különösen a tinédzserkorú tanulók részérõl. akárcsak a tudományos ismeretek elterjesztése tulajdonképpen az egész társadalom felvilágosítását szolgálja egy civilizáltabb és racionálisabb világ megteremtésének céljával. ami szükségszerû vagy választható. a tudomány egy másik létfontosságú feladata az emberek információtudatosságának emelése. Kutatási tervezésünk és a layout-elrendezés során célirányosan számos forrást határozunk meg olyan kutatási területekhez kapcsolódóan. hanem a politikák és emberiesség koncepcióinak egyesítésén. fegyverekkel – katonai alkalmazásokkal – foglalkozik. Ennek értelmében a tudományos közösségnek ki kell alakítania egy helytálló tudományos értékrendet a tudományos szellem népszerûsítésére és fejlesztésére.

100 LU YONGXIANG nológia komoly vívmányokat hoznak a civilizációknak. lassan eléri a mi társadalmunkat is. hogy elkerülhessük a negatív vagy mellékhatásokat. Ha minden nemzetnek azonos álma lenne. de nem minden vonatkozásukban. Elemzéseket kell készítenünk. Miért tûnik úgy. és azokat át kell adnunk a társadalomnak és a döntéshozóinknak. ne csak a mennyiségre koncentráljanak. ami nem tenne jót a jövõbeni innovációnak. mint például az energia- . Húsz évvel ezelõtt a lányom és a fiam az építészmérnöki tanulmányokkal próbálkozott. hogy a kínai fiatalok jobban érdeklõdnek a tudományok iránt. Az amerikai álommal összehasonlítva az európai multikultúrák gyûjteménye. – Gyakran hallani az úgynevezett amerikai álomról. és javíthassunk azokon a pozitív eredményeken. Azokhoz az évekhez képest. közgazdaságtant vagy akár politológiát tanuljanak. a kínai tudósok minõsége is sokat javult. mint német. és az a jelenség. de ez már a múlté. hogy jogot. A közös ideológiákat és közös célokat minden nemzet tagjai számára el kellene ismerni. Egyazon bolygó lakói vagyunk. ám a másik oldalon ott van annak a lehetõsége. hogy 2012-re meg fogja haladni az amerikai publikációk számát. Egy nemzet minden generációja nyomot hagy a történelmen. sõt még horvát vagy új-zélandi álomra is. akkor miként határozná meg az amerikai és a kínai álom közötti különbséget? – A különbözõ nemzetek álmai között vannak átfedések. Véleményem szerint a jövõben arra kell ösztönöznünk a tudósainkat. így olyan közös kihívásokkal kell megküzdenünk. hogy nagyobb figyelmet szenteljenek a minõségnek. hogy ezek veszélyt rejtenek az emberiségre. Azonban hatalmas népességünknek köszönhetõen így is találni magasan képzett embereket. Az Egyesült Államok szintén azt szorgalmazza. hogy a fiatal generáció jobb innovációs munkát végezzen. Beszélhetünk-e kínai álomról? Ha van ilyen. ez túlságosan leegyszerûsítené a dolgokat a világban. Nem hiszem. Hozzáteszem. melyek kihatnak jövõbeli fejlõdésünkre. Véleményem szerint a diverzitás a legjobb dolog a világon. hogy 2012-re a kínai publikációk száma meg fogja haladni az amerikai tanulmányok számát. – A kínai tudósok által készített fizikai tanulmányok száma olyan gyors ütemben nõ. amerikai vagy brit társaik? – Az utóbbi évtizedekben csakugyan drámai mértékben emelkedett a publikációink száma. de még nem elegendõ mértékben. De létezik definíció európai. fizikai tanulmányok és a matematika iránt. ausztrál. ami Amerikában végbement. arab álomra. akik érdeklõdnek a mérnöki. amikor fiatal voltam. ma a legtehetségesebb tanulóknak lehetõségük van arra.

AZ IGAZSÁG ÉS AZ INNOVÁCIÓ NYOMÁBAN 101 problémák. évi World Science Forum fõ üzenetére? – Tudománypolitika és technológiai elõretekintés a globális fenntarthatóságért. – Van-e javaslata a 2009. beleértve a globális kihívások mérséklését és az ezekhez való adaptációt. Jelenleg 2-3 milliárd ember él napi 2-3 dollárból. Ami a fejlett vagy jobban fejlõdõ országokat. hogy 50 éven belül bolygónk népessége 9-10 milliárd lesz. mely virágzik. a környezetvédelem. Bármely civilizáció képes több embernek hasznot hozni. így például Kínát illeti. hogy miként segíthetjük a legkevésbé fejletteket. A tudomány és technológia vívmányait több emberrel kell megosztani. . Elképzelhetõ. Több együttmunkálkodásra van szükség azonos vagy hasonló koncepciók alapján. több egyén szolgálatába kell állítani a világban. de azt is meg kell fontolnunk. az egészségügy. milyen világról álmodik? – Egy békésebb és harmonikusabb világról álmodom. – Milyen országról. nem szabad kizárólag saját boldogulásunkkal foglalkoznunk. köztük a jövõ biztosítékai is. De itt van még a nemzetközi terrorizmus és egyéb nem hagyományos biztonsági kérdések.

102 .

vagy az ideg-és izomrendszerre ható rendellenességek gyógyításához. egy München melletti kisvárosban születtem. ezért apám szerencsére mentesült a katonai szolgálat alól. a második világháború utolsó évében. Édesanyám pedagógus volt. – Professzor Úr. Egy másik. . és ebben az idõben egy tejipari cégnél dolgozott könyvelõként. az epilepszia. Budapesten.103 ERWIN NEHER CSAK A VÁLTOZÓT ÉRZÉKELJÜK Erdélyi András interjúja 1991 kiemelkedõ év volt az elektrofiziológia történetében. a korai harmincas években szerezte képesítését. egészen addig. Ekkor ünnepelték Luigi Galvani állati elektromosságról írt elsõ publikációjának kétszázadik évfordulóját. ön a háború utáni Németországban nõtt föl. Milyen volt e dél-német kisváros légköre. Konferenciáján. ahol alkalmat adott az alábbi interjúra. és közvetlenül a háború után is tanított. száz évvel korábban Wilhelm Waldeyer anatómus megalkotta a neuron fogalmát. Apám kereskedelmi ügyvitelt tanult. Az új módszert laboratóriumok ezrei vették át szerte a világon. egy kis bajor városban. a három gyerek – két nõvérem és jómagam – felnevelése minden idejét le nem kötötte. és ennek köszönhetõen az orvostudomány lényegesen közelebb került számos betegség okainak magyarázatához. és milyen meghatározó élményeket õriz az emlékeiben? – Landsbergben. mely az ioncsatornákat befolyásoló tényezõk vizsgálatát teszi lehetõvé. így a cukorbaj. közeli kisvárosban. amíg a háztartási teendõk. és 1991-ben ERWIN NEHER német biofizikus Bert Sakmann kutatókollégájával együtt megkapta az orvosi és fiziológiai Nobeldíjat az úgynevezett patch-clamp technika kifejlesztéséért. Mivel a tejtermékek a háború idején az élelemellátásban stratégiai szerepet töltöttek be. Neher professzor idén januárban részt vett a Magyar Idegtudományi Társaság XII.

akit szintén nagyon érdekelt a természet. harmonikus légkörben. nagyon hálás vagyok nekik. ahol órákat töltöttem növények. azt hiszem. Szóval. Ez a városka 70 kilométerrel nyugatra fekszik Münchentõl. és mind módszertanilag. Tízéves koromban egy közeli városba. Azt mondhatom tehát. állatok. hogy egyetemre menjek. ezt a készséget nagyapámtól örököltem. hogy mikor arra került a sor. Amikor kutatóvá váltam. egészséges családi környezetben nõttem fel. – Hogyan emlékszik tanáraira. bevezetett az elõkészítõ technikákba. Ez idõ tájt kezdett elterjedni a „kibernetika” fogalma. megismertette velünk az új iskolaépületben felállított teleszkóp vezérlõrendszerét. ahol a Marienschulbrüder katolikus gyülekezet gimnáziumában kezdtem tanulni. ugyanakkor a tudomány iránti megfelelõ szellemi attitûd kialakításához is példaképül szolgált. Jól emlékszem arra a tanárunkra. a háború utáni korszak nehézségei ellenére ép. Hans Dieter Luxhoz. a Max Planck Intézet pszichiátriai osztályára kerültem. Sok meglepetés várt Önre odakint? . Mellette szenvedélyesen foglalkoztattak a különféle szerkezetek. hogy biofizikus akarok lenni. Mindelheimbe kerültem. Családi házunk egy csodálatos kert közepén állt. aki a motoneuronokban zajló szinaptikus mechanizmusokat és a csiga-neuronok ionáramlását vizsgálta. órák vagy rádiók – szétszedtem ezeket. hamarosan a fizika és a matematika vált két kedvenc tantárgyammá. mind technikailag nagyon sokat tanultam tõle. – 1966-ban Fullbright ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokba. Gyanítom. rálátással az Alpokra. Tény. Az ilyenfajta élmények felkeltették érdeklõdésemet a technikai és analitikai kérdések iránt. milyen ösztönzéseket kapott tõlük a késõbbi pályaválasztásához? – Rendkívül elhivatott és lelkiismeretes tanáraim voltak. mindent elolvastam róla.104 ERWIN NEHER Buchloe-ban nõttem fel. Õ volt a témavezetõm. aztán próbáltam összerakni. természeti jelenségek megfigyelésével és próbáltam megérteni a körülöttem zajló világot. Egy másik tanárunk lenyûgözõ csillagászati elõadásokat tartott. kész volt bennem az elhatározás. hogy nagy szerencsém volt a tanáraimmal: sokszínû és nagyon erõs inspirációkat kaptam tõlük. És tanulmányoztam a „Hodgkin-Huxley-féle elméletet” az idegingerlésrõl. Amit csak találtam. aki velünk együtt tervezte meg a napórát az új iskolaépülethez. Ez igen nagy segítséget jelentett késõbbi tudományos munkámhoz. gyönyörû vidéken. De közben az élõ dolgok irányában sem veszítettem el érdeklõdésemet. A Müncheni Mûszaki Fõiskolán – a tipikus német egyetemekkel ellentétben – a meglehetõsen kötött tanrendet problémamegoldó kurzusokkal egészítették ki.

azok természetesen nagyon hasonlóak minden országban. külföldi kutatói tapasztalatszerzésem. ráébredtem. panaszolva. Minõségileg sok újat láttam. különösen sokat vitatkoztak errõl az ötvenes évek elején. Létezik hasonló „kiáramlás” az Ön országából is? – Az „agyelszívás” jól ismert fogalom Németországban is. amikor valóban sok kutató ment ki külföldre. és milyen sokfélék! Lenyûgözött Amerika természeti gazdagsága – szóval nagyon szép élmények voltak ezek. ez volt az elsõ. a korábbi elnök nyilvánvalóan nem értékelte a tudományt olyan módon. hogy mennyire sokszínû és mennyire más az a világ ahhoz képest. és sokukkal versengtem is. és kellõen vonzóak-e az intézeteink ahhoz. Ebbõl a szempontból nem hinném. Ahogy az elõbb említettem. ami a tudomány alapjait illeti. s azt mondhatom. hogy fiatal tudósok külföldön szerezzenek tapasztalatokat. Pályám során összesen három évet töltöttem az Egyesült Államokban. De ahogy kikerültem az Egyesült Államokba. másodszor.CSAK A VÁLTOZÓT ÉRZÉKELJÜK 105 – A legmeglepõbb az volt számomra. A kérdés: megvannak-e az eszközeink. amit mi akkoriban Németországban Amerikáról elképzeltünk. mennyire különbözõek az emberek. – Aktualizálva a témát: az Egyesült Államok új elnöke az eddigieknél lényegesen nagyobb támogatást ígért a tudománynak. ahogyan az új elnök ígéreteibõl ez kiolvasható. hogy az új elnök személye különösebb változást jelentene. hogy egy ellenirányú folyamattal ezeket a tehetséges fiatalembereket . És tudományos szempontból is rendkívül ösztönzõek. így Németországban és az Egyesült Államokban is. hogy sok fiatal és tehetséges kutató külföldön. Ebben az idõszakban sok amerikai katona tartózkodott Nyugat-Németországban. hogy számos laboratóriummal mûködtem együtt. Vajon ez az ígéret tudományos téren erõteljesebb versengést vagy erõsebb együttmûködést elõjelez Európa és az Egyesült Államok között? – A kettõ: verseny és együttmûködés mindig is együtt volt jelen ebben a kapcsolatrendszerben. hogy Bush elnökségét a tudósok két módon is megszenvedték: elõször is. Másfelõl viszont kétségtelen tény. nekem is hasznomra vált az Egyesült Államokban szerzett laboratóriumi tapasztalat. véleményem szerint nem feltétlenül rossz tendencia. a tudományra fordított összegek jelentõsen zsugorodtak. s az Amerikáról alkotott képet természetesen õk alakították bennünk. Önmagában persze az. Mindazonáltal. – Magyarországon gyakran beszélünk az úgynevezett „agyelszívás” jelenségérõl. elsõsorban az Egyesült Államokban keresi – és találja meg – boldogulását. mennyire más ez az ország a valóságban.

Az ott dolgozó fiatal kutatóknak azt kellett tenniük. A szervezet nagyon hasznosnak bizonyult abból a szempontból. hogy megértsük ennek a kezdeményezésnek a jelentõségét. és kevés lehetõségük volt arra. . hasonló starthelyzetbe kerülhetnek. olyanokat. hogy számos tehetséges kollégát közvetlenül a doktorátus megszerzése után köreinkbe vonzzunk.106 ERWIN NEHER visszahozzuk saját hazájukba. és számos más európai országban. hogy kialakítsák saját. vagyis olyan ígéretes fiatal tehetségeknek nyújt öt évre szóló anyagi támogatást. mind tudományos szempontból különféle tanszékek vagy intézetek keretei között szervezték. Tom Jovin. Az megint más kérdés. akik már bizonyítottak. melyek keretében fiatal kutatók. amelyek segítik a fiatalabb kutatók törekvéseit? – Akkori tanszékvezetõink. Ugyanilyen támogatási rendszerek európai szinten is létrejöttek: az Európai Kutatási Tanács létrehozta a Starting Independent Grant Scheme (Kezdeti Független Kutatói Támogatások) nevû rendszert. és Otto D. mint ahonnan annak idején mi indulhattunk. hogy intézeti igazgatóink nagyvonalúságának köszönhetõen nekünk már 30 évvel ezelõtt megadatott. Patlak. hogy független kutatásvezetõkké válhassanak. amire a fõnök megkérte õket. majd 1978-ban az Ön intézete megalapította a „Fiatal Kutatók Laboratóriumai” nevû szervezetet. Németországban idõközben számos ilyen programot elindítottunk. mint Önök annak idején? – Azt gondolom. Ahhoz. – A fiatalabb kutatói nemzedékek tehát jobb lehetõségekkel rendelkeznek. Vannak ösztöndíjaink és bizonyos alapítványi programjaink. Hans Kuhn. Hamil. Ebbõl a szempontból kétségkívül van mit javítani a rendszerünkön. mint Joseph B. legalábbis Németországban. egy-egy idõsebb vezetõ irányításával. mint amilyenekkel az átlagos kutatók rendelkeztek akkor. Idõközben a helyzet sokat változott. Kreutzfeld alapították számunkra. – 1976-ban Ön a Yale Egyetemen dolgozott. Mi volt ennek a jelentõsége? Vannak-e hasonló intézmények Európában. hogy függetlenséget élvezhettünk. akkori fiatal kutatók számára ezeket a független laboratóriumokat. tudnunk kell. hogy a tudományos tevékenységet abban az idõben mind adminisztratív. hogy létrehozzák saját laboratóriumi kutatócsoportjukat. független kutatói profiljukat. Alain Marty és Owen P. hogy általánosságban véve a fiatalabb nemzedéknek ma jobbak a lehetõségei. amikor én fiatal voltam. amelyek révén a fiatal kutatók a diploma megszerzése utáni idõszakban lehetõséget kapnak arra. akik bizonyították rátermettségüket. Fred Sigworth. amely lényegében ugyanezt a modellt követi.

Változott a technológia. szerkesztõkkel tárgyalnak. változott a laboratóriumok mûködtetése. Felfedezésünknek köszönhetõen a fiziológia nagy része átválthatott a gerinctelen állatok vizsgálatáról az emlõsállatok és az emberi sejtek celluláris szintû tanulmányozására is. hogy eltávolíthatunk egy darabkát a sejthártyából. ezer. – 1991 jelentõs fordulópont volt az Ön életében és – nem mellékesen – a tudománytörténetben is. de az is lehet. Húszharminc évvel ezelõtt ez eléggé más volt. Az eszköz lehetõvé teszi az ioncsatornák és más jelzõrendszerek tanulmányozását. elég sok a különbség. Ez egy új megfigyelési módszer az ioncsatornákban keletkezõ apró elektromos áramlatok megfigyelésére. Az ember arra összpontosított. Az új technológia nagyon gyorsan terjedt szerte a világon. cikkeikkel neves folyóiratoknál kopogtatnak. és ezt csak a legnagyobb sejtek voltak képesek tolerálni. A hagyományos módszerekkel ugyanis a fiziológusok csak az állat. A technológia módosításával az is lehetõvé vált számunkra. ma jóval erõteljesebb a verseny. így az agyból kivett emberi és emlõs sejteket. mivel az elektródokkal be kellett hatolniuk a sejtekbe. s ha elért valamit. . mivel a munkaerõpiacon folyó versengésben elsõsorban ez számít. Az ioncsatornák afféle pórusos átjárók a sejt belseje és külsõ része között. mint a huszonegyedikben? – Hogyne. Hogyan hatott a felfedezés a saját szakterületükre? – A hatás tulajdonképpen tíz évvel korábban kezdõdött. A patchclamp technika utat nyitott újfajta gyógyszerek kifejlesztéséhez is. és beléphetünk a sejt belsejébe. Számos betegség okaira kaphatunk ilyen módon világosabb magyarázatot. az epilepszia vagy az ideg.és növényvilágban fellelhetõ legnagyobb sejteket tudták vizsgálni. és a kutatók immáron tüzetes vizsgálat alá vehetik az élettani orvoslás számára fontos sejteket: a különbözõ szervekbõl. hogy kétezer laboratórium vette át a módszerünket a sejtélettan tanulmányozására. de fõleg a fiatalabbak. akik idejük jelentõs részét úgyszólván csak azzal töltik. mivel az általunk bevezetett pipetták ezt lehetõvé tették. akkor azt leírta. jórészt arra törekednek. és mindeközben a tudomány érzékelhetõen eliparosodott. hogy kézirataikat csiszolgatják.és izomrendszer rendellenességeire.CSAK A VÁLTOZÓT ÉRZÉKELJÜK 107 – Más volt „tudományt mûvelni” a huszadik században. Így hát vannak. miután kifejlesztettük az úgynevezett patch-clamp technikát. hogy a lehetõ legrangosabb folyóiratokban publikálhassanak. elküldte a megfelelõ szakfolyóiratnak. és ha valóban értékes teljesítmény állt mögötte. hogy jó munkát végezzen. így a cukorbaj. Bert Sakmann professzorral megkapták az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat egy új membrán-fiziológia technika kifejlesztéséért. Manapság mindenki. a cikk rendszerint meg is jelent.

– De azért fontosnak tartja. szakemberektõl mégis gyakran hallani. képviselje a tudományos közösség érdekeit. Természetesen tudom. De az agy megértése ennél sokkal bonyolultabb feladat. másfelõl törést is jelent. hogy megtaláljam a módját. miként kezelem az egyéb idõigényes elfoglaltságokat. hogy mi történik a katedrálisban. Világszerte kutatók ezrei dolgoznak azon. A Nobel-díj a tudósnak lehetõségeket kínál arra. ami természetesen büszkeséggel tölt el. hogy a kutatómunkámat akarom folytatni. Nem kétséges. hogy óriási lépéseket tettünk ebbe az irányba. s e bonyolult szerv mûködésének megértése századunk egyik legnagyobb kihívása. akkor rá kell jönnünk. Fontos. – Visszatérve a Nobel-díjhoz: hogyan befolyásolta a díj az Ön személyes életét? – Egyfelõl nagy elismerés ez. Tehát elvileg ismerjük szervezetünk „építõköveit”. hogy tudományos pályafutásom során közel kerülnénk az agy mûködésének teljes megértéséhez. Ebbõl a szempontból hogyan látja saját szakterülete jövõjét? – Természetesen ez az egyik legnagyobb kihívás. Én magam mindenesetre feladtam azt az illúziómat. mit gondolunk. miként mûködik az élet. ma már zömmel ismerjük a fõ alkotóelemeket. De ha a jelen helyzetbõl indulunk ki. még nem fogjuk megérteni. s bizony meg kellett küzdenem azért. és az emberi génállományt csaknem teljes egészében feltérképeztük. hogy az emberi agy továbbra is „terra incognita”. Tehát részt kell . amellyel a tudósoknak szembe kell nézniük: önmagunk megértése. melyekbõl sejtjeink felépülnek – a génekre és a proteinekre gondolok –. Az embernek meg kell tanulnia ezeket kezelni. mi a mûködési elvük a minket körülvevõ organizmusoknak. hogy a tudománynak támogatásra van szüksége. kik vagyunk. hogy mindent tudunk egy katedrális építõköveirõl. De egy tudós nem feltétlenül az ilyesmihez ért a legjobban. hogy az ember részt vegyen a kutatási alapokat érintõ döntéshozatalban. igyekezzen meggyõzni a közvéleményt és a politikai szférát. hogy valakiknek el kell végezniük ezeket a feladatokat.108 ERWIN NEHER – A felfedezés nyilvánvalóan hatalmas áttörést jelentett a sejtélettani kutatásokban. szerveink hogyan funkcionálnak. hogy újra egyensúlyt teremthessen az életében. Számomra elég világos volt. hogy választ kapjanak ezekre az alapvetõ kérdésekre. hogy részt vegyen a tudománypolitikában. Azon az alapon. hogy bekapcsolódjon a tudománypolitikába és sokféle más tevékenységbe. hiszen temérdek felkérésnek kell eleget tenni. vagy ez inkább egyfajta teher? – Inkább teher. hogy elég messze vagyunk a pontos válaszoktól.

Úgyhogy a kreatív kutatómunkára az elmúlt idõszakban alig maradt pár százaléknyi idõ. A kérdés csak az. csakis a változásokra vagyunk érzékenyek. illetve. amit ilyen ügyekre fordítok. amelyek biológiai eredetûek – betegségek. Világszerte elismert tudósként Ön miben látja a 21. Végül pedig léteznek pozitív kihívások. s ennek köszönhetõen mostanában az idõm 40-50-60 százalékát ismét kutatómunkára fordíthatom. akut problémáinak megoldását. a Red Sea Program tudományos irányítótestületének volt az elnöke. Meggyõzõdésem. Életkörülményeink abszolút szintjét nem érzékeljük. század legnagyobb kihívásait. éghajlat. alapító elnöke az Európai Idegtudományi Intézetnek (European Neuroscience Institute). Emellett húsz-harminc százalék elmegy a laboratórium irányításával kapcsolatos adminisztratív feladatokra. egyértelmûen ember által elõidézett bajok. hogy jóval kisebb részt vállalok a tudománypolitikában. 2000 és 2006 között az idõm mintegy harminc százalékát a tudománypolitikai tevékenység vitte el. és ott vannak még az utazások. amelyeket az imént felsoroltam. hogy életkörülményeink értékelése és jólétünk érzékelése nagyon különös módon zajlik.CSAK A VÁLTOZÓT ÉRZÉKELJÜK 109 vennünk ebben a munkában – pillanatig sem vitatom. vagyis attól. Éppen ezért döntöttem úgy. Hadd próbáljam meg kategorizálni a ránk váró kihívásokat. hogy ez az elfoglaltság eltérít a fõ feladattól. és hogyan járulhat hozzá a tudomány ezeknek a gondoknak a megoldásához? – Számos súlyos problémát kell megoldanunk: környezetszennyezés. járványok –. regionális konfliktusok. hogy az elmúlt években Ön meglehetõsen aktívan részt vett a tudománypolitika alakításában – néhány példa csupán: számos akadémia tagja. mint a természeti katasztrófák. – Globális gazdasági válság közepén vagyunk. fõleg Brüsszelben. amit a köz is elvár a tudóstól. Tulajdonképpen mennyi idõt fordít erre a tevékenységre? – Ez bizony jó kérdés: azt az idõt. hogy a közvélemény észleli-e ezt a közremûködést? Tény. Azok. hogy a problémák többségére a tudomány képes megoldásokat kínálni. amit ön említ: a gazdasági válság. nevezetesen: hogy jó kutatómunkát végezzen. s ez nyilván nem segíti korunk más. Jellemzõ példa erre a pénz kínálta . a laboratóriumi produktív munkától kell elvonnom. terrorizmus és legújabban. De közben azt is látni kell. amelyek fizikaiak. hogy az ember közzétegye a gondolatait és a tudományos eredményeit. – Viszont tény. Mellettük szembe kell néznünk olyan problémákkal is. a külföldi elõadások. amelyek intellektuálisak: megérteni saját magunkat és a környezetünket. aztán természetesen lépést kell tartani a szakirodalommal – olvasás –.

Aztán a boldogság szép lassan elillan. Elméletileg tehát elég könnyen megoldható lenne a világ problémáinak némelyike. kényelmesebb autókhoz stb. hogy az ember. Ha megbetegszünk. mondjuk a számítógéphez. a gyorsabb.. mi tesz minket boldoggá. – Úgy gondolja. nos. s ezek a szerencsés emberek elõbb vagy utóbb ugyanúgy érzik magukat. amire alapvetõen szükségünk van. hogy az emberek csak a változást érzékelik.110 ERWIN NEHER boldogság. amikor a népesség egy kis töredéke – mint ahogy manapság is egyesek – a tízszeresét. húszszorosát fogyasztotta a forrásoknak. A tudomány pedig gondoskodik a probléma megoldásához szükséges eszközrõl. És miután az emberek hozzászoknak. Rokokó kastélyokat építettek. hanem. amely próbálja megérteni a motivációinkat. valahogyan módot kell találnia arra. A neurobiológiának van egy ága. ha arról van szó. megint többet akarnak. de tény. tartós állapotainkat miért nem? Pillanatnyilag nem tudom a . – És hogyan tudnánk kiszakadni például a fogyasztói társadalom ördögi körébõl? – Ezt nem tudom megmondani. hogy a jövedelmünknek ezentúl nem a tíz. hogy segítse az embereket az önmérséklet kialakításában. amivel az életkörülményeket jobbá teszi. akár tízszerese is annak. miután hozzászokott egy bizonyos luxusszinthez. a húsz százalékát kelljen energiára költeni. Tehát a tudománynak valamikor. rosszul érezzük magunkat. Egyszerûen el kellene döntenünk. hogy elegendõ forrást biztosítunk egy adott probléma megoldására. hogy a tudomány képes erre? – Remélem. a klímakérdés megoldása érdekében. éppen a válsággal kapcsolatos egyik vitacikkben. vagy még rosszabbul. és miért csak a változásokat érzékeljük. és valószínûleg ugyanolyan boldogok lehetnénk. ahhoz képest. de hozzászokunk. de elõbb-utóbb ahhoz is hozzászokunk! Ezért mondom azt. Ha egészségesek vagyunk. amelyet a lottónyertesek a hirtelen ölükbe hullott pénz miatt éreznek. ez az öröm is csak ideig-óráig tart. mondjuk. jól érezzük magunkat. És ugyanez érvényes életünk legtöbb más összetevõjére is. amely alighanem a többszöröse. hogy még többet követeljen. hogy az öröm. amire valójában szüksége volt. És ez más dolgokra is ugyanúgy érvényes: egyszerûen csak konszenzusra kellene jutnunk. Kétségtelen. hihetetlenül leleményes tud lenni. Manapság olyan szinten élünk. Mostanában olvastam valahol. saját forrásaik egzakt szintjét azonban nem! Amikor a tudomány kitalál valami újat. hogy a történelemben voltak olyan epizódok. mint korábban. A töredékével is beérhetnénk. csak hónapokig tart. hihetetlen fényûzésben éltek.

akivel közösen kaptuk a Nobel-díjat. de nem feltétlenül minden szempontból. hogy nem feltétlenül a pénz. Részleges átfedések persze továbbra is adódtak. – Nem. Bert Londonból. Hamar megegyeztünk. Egy új intuíció. így hát elkezdtük ezeket megvitatni. Bertet nagyon érdekelték az alapvetõ idegsejti mechanizmusok. ha bepillanthatok a körülöttünk zajló világ mûködésének titkaiba. természetesen. diákként. így hát jócskán akadt közös témánk. Sokkal fontosabb számomra: valaminek a megértése. mindketten saját kutatói érdeklõdésünknek megfelelõen haladtunk tovább. 1973-ban Göttingenben találkoztunk újra. de hamar rájöttünk. – Ha megenged egy személyes kérdést: Önt mi teszi boldoggá? Szavaiból arra következtetek. Más szóval – a jó baráti és családi kapcsolatok mellett – boldoggá tesz. más-más témában készítettük diplomamunkánkat. amit teszünk. és összebarátkoztunk. és ez a kutatás vezetett végül a Nobel-díjhoz. hogy a tudományos munkámban vagy akár a személyes életemben bizonyos dolgok összeillenek. nagyon tehetséges emberrel dolgozhattam együtt. egymást kiegészítõ tapasztalattal rendelkezünk. az összehangolt kutatás. Ám hozzá kell tennem: azok az inspirációk.CSAK A VÁLTOZÓT ÉRZÉKELJÜK 111 választ. hozta magával a neuromuszkuláris kutatásban szerzett tapasztalatait. és próbáltam tanulmányozni a „single channel” (egycsatornás) áramlást a mesterséges membránokban. Az alap. hogy sok hasonló kérdés foglalkoztat minket. az többnyire az evolúcióból fakad. ahol én egy élettani-vegytani laboratóriumban dolgoztam. egy felismerés. Alighanem van bennünk egy javulást érzékelõ mechanizmus. Sir Bernhard Katz biofizikai laboratóriumából jött. Az emberiség számára az evolúció során mindig is fontos volt az alkalmazkodás. Ebbõl a szempontból nagyon szerencsésnek mondhatom magam. élénk eszmecseréket folytattunk. nem a pénz. és talán ez inspirál minket arra. amelyek a dolgokat elõmozdítják. már csak azért is. hogy mindig a jobbat keressük. viszont van egy lehetséges magyarázatom. mindaz. A másokkal összehangolt tudományos tevékenység egyik módja lehet a harmonikus belsõ állapot megteremtésének. mert sok. 1980 környékére a laboratóriumaink kissé elkülönültek. hogy együtt kell dolgoznunk. – Mennyire fontos Önnek a csapatmunka? – Közösségi lények vagyunk. és az életkörülmények javításának igénye. belsõ állapotaink kölcsönhatásainktól függenek. mert temérdek. Úgy vélem. rendszerint az egyén agyából származnak. Elkezdtünk dolgozni a „single channel” áramlások mérésén. Bert aztán Heidelbergbe kapott kineve- . Münchenben ismerkedtünk meg. közöttük Bert Sakmann-nal.

A közvetlen környezetemben pedig négy-öt diák és posztdoktor segíti a munkámat. Három vagy négy közös publikációt készítettünk azóta. Mostanában évente egyszer-kétszer találkozunk. és hogyan épül fel ez a részleg? – Jellemzõen öt tapasztalt kutató. – Eléggé családias lehet! De úgy tudom. összesen tehát mintegy húsz–harminc fõ. amennyiben a feleségemmel is a laboratóriumban – hol másutt? – ismerkedtem meg 1978-ban. mielõtt elkezdtem megszervezni a saját kutatócsoportomat. két további fiunk mezõgazdasági mérnök. . hogy hasznosítsa kutatói tapasztalatait. a szó szoros értelmében vett családi élete is egy bizonyos laboratóriumhoz kötõdik… – Igen. öt–tíz diák és öt–tíz technikai alkalmazott alkotja az osztályt. Még ugyanabban az évben összeházasodtunk. illetve geológus. De természetesen tartjuk a kapcsolatot. és hasznára váljon a tudományos nevelésnek. így hát a valódi családom és az intézeti „családom” párhuzamosan növekedett. – Ön 1983 óta saját laboratóriumot vezet a Max Planck Intézetben. Legidõsebb fiunk fizikus. Feleségem biokémikus. Nem szeretem a túl nagy mûveleteket. két lányunk orvosnak tanult. és ezért is osztottam fel az osztályt három független csoportra.112 ERWIN NEHER zést. mikrobiológus. Idõközben feleségem középiskolások számára saját laboratóriumot hozott létre. és mindig nagyon érdekes eszmecseréket folytatunk. A harmadik gyermekünk megérkezéséig folytatta kutatói karrierjét. hányan dolgoznak ott. azóta ritkábban dolgozunk együtt.

2008. az Apollo programban használt Holdautó. a jármû tervezõje és fõkonstruktõre. Részt vett a Santa Barbara-i elektromos meghajtású autóbuszok kifejlesztésében és a közösségi közlekedési hálózat beüzemelésében. 1971-ben és 1972-ben az Apollo–15. valamint a Spirit és az Opportunity Mars-járók tervezésében is. Gépészmérnök. A Budapesti Mûszaki Egyetemen 1950-ben szerzett gépészmérnöki diplomát. Mûszaki igazgatóként õ felügyelte és vezette az Apolló programban használt holdjármû tervezését és kivitelezését. március 15-e alkalmából megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. február 3-án született egy Vas megyei kis faluban. 1957-ben az Egyesült Államokban telepedett le. 1956-ban hagyta el Magyarországot. A világ elsõ Földön kívüli jármûvei. . –16 és –17 ûrhajók asztronautái közlekedtek velük a Holdon. ahol ezt követõen hat évig tanított. a Lunar Roving Vehicle létrehozásának kezdeményezõje. 2000-ben aranydiplomát kapott a Budapesti Mûszaki Egyetemen. a Sojourner.és légköri viszonyaira tervezett különleges kerekeinek köszönhetõen kifogástalanul mûködtek. Érdeklõdése késõbb a hibridhajtású jármûvek felé fordult. a General Motors vezetõ mérnökeként a holdterepjáró autó fejlesztését irányította. Balozsameggyesen. a Hold talaj. 1961-ben a General Motors villamos meghajtású jármûvek kutatóközpontjába helyezték át a Kalifornia állambeli Santa Barbarába. a holdjáró tervezéséért NASA-díjat kapott. Az 1980-as évek elején az Opel spanyolországi gyárában megszervezte a Corsa személygépkocsik sorozatgyártását. Pavlics Ferenc az Apollo program sikeréért.113 PAVLICS FERENC ÛRKUTATÁSSAL SEGÍTENI A FÖLD MEGMENTÉSÉT Both Elõd interjúja PAVLICS FERENC 1928. A NASA Marshall Ûrrepülési Kutatóközpontja (NASA Marshall Space Flight Center) és a Boeing Aerospace Company megbízásából. Az 1990-es években közremûködött a Mars-kutatásban sikeresen használt önjáró kutatórobot. ahol a General Motors kutatórészlegének munkatársa lett a Michigan állambeli Detroitban.

miután itt a Földön kimerülnek az erõforrásaink vagy a Földet lakhatatlanná tesszük. élelmet és egyéb természeti erõforrást igényel. mert az e területen szükséges gyakorlati megoldások során másutt is hasznosítható technológiákat fejlesztenek ki.és kõolajkészleteinket kimerítjük. miközben fokozott mértékben szennyezi a környezetét és egyre több szemetet termel. az általános iskolától az egyetemig minden szinten. és így tovább. Az új energiaforrások fejlesztése már folyik. A tudomány hatékonyabbá teheti a mezõgazdaságot is. szûkebb szakterületem. Emellett azonban arra is szükség van. és egyre korszerûbb atomerõmûveket fejlesztünk ki. hasznosítjuk a napfény és a szél energiáját. A távoli világûr felderítése ugyancsak hozzájárulhat a földi problémák megoldásához. század legfontosabb problémái a Föld erõforrásainak ésszerûbb felhasználásával függenek össze. (A plug-in hibrid rend- . így képesek lehetünk ellátni az egyre növekvõ népességet. a Föld belsõ hõjét. Vagy pedig. Saját. A gépjármûvek sokkal hatékonyabban mûködhetnek a jelenleg fejlesztés alatt álló „plug-in hibrid” rendszerû hajtómûvekkel. hogy képes lesz-e elhagyni a Földet. segítenek az ígéretes energiaforrások azonosításában. általában véve. mert az ûreszközök folyamatosan figyelemmel kísérik a szennyezõ forrásokat és a szennyezés mértékét. figyelik a mezõgazdasági haszonnövényeket sújtó betegségeket. A folytonosan növekedõ népesség egyre több energiát. Ezzel összefüggésben rendkívül fontosnak tartom a média és az oktatási intézmények szerepét. a tudományban. az ûrkutatás jelentõs mértékben segítheti ezeknek a fontos problémáknak a megoldását. mire véges szén. Az alternatív energiatermelés ugyanakkor csökkenti azt a légszennyezést.114 PAVLICS FERENC – Melyek a világ jelenlegi legégetõbb problémái. Csak a tudomány és a technika eredményeinek felhasználásával biztosíthatjuk a kellõ mennyiségû energiát a megújuló energiaforrásokból addigra. az emberiség túlélése azon múlik. században valóra válik a magfúzióból nyerhetõ energia hasznosítása is. amely minden bizonnyal hozzájárul a globális felmelegedéshez. Remélhetõleg a 21. amint azt Stephen Hawking a közelmúltban (teljesen komolyan) megjegyezte. A tudomány és a technika az energia egyre hatékonyabb felhasználásában is szerephez juthat. enyhítésében? – Csak a tudomány és a technika oldhatja meg az energiaigény és a környezetszennyezés problémáját. illetve az Ön tudományterületén? – A 21. és kolóniákat létrehozni a világûrben. hogy a társadalom támogassa a tudomány által kifejlesztett azon megoldásokat is. – Mi lehet a tudomány szerepe ezeknek a gondoknak a megoldásában. amelyek bizonyos mértékû áldozatvállalást igényelnek.

és elérhetõ áron kell rendelkezésre állniuk. A különféle gépekben és berendezésekben alkalmazott villanymotorok hatékonysága is fokozható. A mezõgazdaság és az élelmiszer-termelés területén a biológia játszhat fontos szerepet. milyen módszerekkel lehet õket letéríteni a pályájukról. utóbbinál azok az elektromos hálózatról tölthetõk fel. amelyek veszélyt jelentenek számunkra. és vizsgáljuk. Keressük azokat a kisbolygókat. de szükség esetén hálózatról is utántölthetõk. mert a Földnek ütközhetnek. Lakható bolygókat keresünk a Naprendszeren kívül. A 21. ezek hogyan hatnak a 21. Ugyanezeken a felvételeken azonosítható a növényi kártevõk által okozott fertõzés. emellett rengeteg energiát lehetne megtakarítani a korszerû világítótestekkel. felfedezései. A már mûködõ és a még csak fejlesztés alatt álló embereket szállító ûrhajók és automata ûrszondák a technológiai fejlõdés csúcsát képviselik. A Naprendszerre vonatkozó ismereteink ezerszeresére nõttek. Elõbbinél benzinmotor tölti az akkumulátorokat. eljárások születnek. azóta felkerestük a Naprendszer összes bolygóját és egy sor holdjukat. ahol a bányászati feltárás vagy a mélyfúrások a siker reményével kecsegtetnek. A világûrbõl a látható fény és az infravörös sugárzás tartományában készített felvételek és a radarképek segítségével azonosíthatóak azok a területek.) Ehhez azonban áttörésre van szükség az elektromos energia tárolása területén. század alakulására? – A világûr kutatása a 20. és azt tervezzük. A történet az Explorer–1 ûrszondával kezdõdött. nagyobb terméshozamot biztosító és a betegségeknek jobban ellenálló növényfajtákat fejleszthetnek ki. A fejlett mûholdas hírközlési rendszerek ma már azonnali kommunikációt tesznek lehetõvé a világ bármely két pontja között. az akkumulátoroknak megbízhatóan kell mûködniük. Ezeknek a fejlesztéseknek a melléktermékeiként a Földön is jól használható eszközök. század közepén kezdõdött. és ezáltal megóvni a Földet a becsapódásuktól. . és ezáltal kiterjedt az emberi tevékenység és a tudományos felfedezések horizontja. A „plug-in” hibrid akkumulátorait menet közben a benzinmotor tölti. – A kutatási területén melyek az utóbbi évtizedek legnagyobb hatású felismerései. mert a különbözõ éghajlati körülményeknek és talajtípusoknak jobban megfelelõ. hogy meglátogatunk néhány kisbolygót. közismert rövidítésével a GPS pedig lehetõvé teszi a mezõgazdasági munkagépek autonóm irányítását. század problémáinak megoldásához az ûrtechnológia is jelentõs mértékben hozzájárulhat. a „globális helymeghatározó rendszer”. és leszállunk a felszínükre.ÛRKUTATÁSSAL SEGÍTENI A FÖLD MEGMENTÉSÉT 115 szer átmenetet képez a „hagyományos” hibrid és a villanyautó között.

leszállnak a felszínére. a földi légkör és a felszín hõmérsékletét. A Holdon végrehajtott összetett küldetések során gyûjtött tapasztalatoknak jó hasznát vesszük majd. Folyik a Mars átfogó kutatása. blogok írását. A tudományos cikkeket online olvashatjuk. amelyben személyesen is részt vehettem. ezzel párhuzamosan pedig tovább gyarapodnak a Világegyetem egészére. Az Apollo-program során. Több nemzet összefogásának eredményeképpen megépítettük a Nemzetközi Ûrállomást. amelynek keretében ûreszközeink a bolygó körül keringenek. ahol megteremtik a hosszú távú emberi tartózkodás feltételeit. Egyik legjelentõsebb programunk a Constellation-program. Ezen erõfeszítéseink hozzásegítenek azoknak az óriási gondoknak az enyhítéséhez. századi és 21. század közepe táján embereket akarunk a Marsra küldeni. ugyanígy készíthetjük el a hivatkozásokat. . A 21. hogy az ember képes legyõzni a Föld gravitációját. századi mûvelésére. valamint az országhatárokon átívelõ virtuális hálózatok létrehozását. a telefonkapcsolaton keresztül tartott szemináriumokat. századi mûvelésében? – A technológiai fejlõdés hatással van a tudomány 21. sõt. Ehhez a nagyszabású vállalkozáshoz feltétlenül nemzetközi összefogásra lesz szükség. az emberek leszálltak a Holdra. megmérjük a Nap energiáját. és a fedélzetén biztosítottuk az ember folyamatos jelenlétét a világûrben.116 PAVLICS FERENC Az elmúlt évtizedekben számos gyakorlati alkalmazást fejlesztettünk ki. a roverek bejárják a felszínt. ennek keretében azt tervezzük. egyetemi kurzusokat. amikor valamikor a 21. a felhõk szerkezetét. ami lehetõséget teremt az élet valamilyen fajtájának az elõfordulására is. és azon belül különösen a Naprendszerre vonatkozó ismereteink. hogy személyesen elmenjünk a könyvtárba. A kutatások igazolták a víz jelenlétét a Mars felszínén. az élelmiszer-termelésben és a szennyezõdések kezelése területén kell szembenéznünk. önjáró laboratóriumaink. a légkörben található szén mennyiségét és eloszlását. nincs szükség arra. és ott jármûveikkel alapos kutatómunkát végeztek. mûholdas helymeghatározó rendszereket és katonai felderítõ mûholdakat használunk. században az ûrkutatásban tovább bõvül a nemzetközi együttmûködés. hírközlési mûholdak százait. Rendelkezésünkre áll az Internet. századra a Föld kiterjedt vizsgálatát tûztük ki célul. hogy ûrhajósaink visszatérnek a Holdra. – Melyek a leglényegesebb különbségek a tudomány 20. amelyekkel az energetikában. Megtanultuk. A 21. lehetõvé téve az e-mailen keresztül történõ együttmûködést.

ha sikerülne az élet bármilyen formáját felfedezni a Marson. a rendkívül sok mindenre képes szoftverek pedig a nagyon bonyolult folyamatok modellezését is lehetõvé teszik. Már folyik azoknak a kisbolygóknak a kutatása. állandó telepek kifejlesztéséhez. A Mars Exploration Rover (Spirit és Opportunity). miközben az ûrhajósok nagy hatótávolságú jármûveikkel felderíthetik a Hold túlsó oldalát. akkor ott az állandó napsütés következtében folyamatosan biztosítható a napelemekkel történõ energiatermelés. Minthogy fennáll a lehetõsége annak. A Hold kiindulópontként szolgálhat számos különbözõ ûrbeli tevékenységhez és folyamathoz. hogy ezáltal elkerüljük az ütközést. Folytatódnak az emberes ûrrepülések. – Melyek a legfontosabb. amellyel megváltoztathatjuk a Föld felé tartó kisbolygó pályáját. többek között önfenntartó. ezért a kommunikációs robbanás újrafogalmazza a tudomány és a társadalom közötti kölcsönhatást. századi és korábbi mûvelése között az. mert kiküszöböli a párhuzamosságokat. Ennek köszönhetõen most felgyorsul az élet nyomainak keresése. nyílt kommunikáció sokkal hatékonyabbá és gazdaságosabbá teszi a tudományos kutatást. hogy a Hold felszíne alatt vízjég található. az eredményeket és a jegyzõkönyveket. Minthogy a tudományos információk szabadon hozzáférhetõek. A Hold túlsó oldalán maga a Hold leárnyékolja a Föld felõl érkezõ zavaró sugárzásokat. márpedig valódi áttörést jelentene az. ha sikerül állandó.ÛRKUTATÁSSAL SEGÍTENI A FÖLD MEGMENTÉSÉT 117 Az azonnali. önfenntartó telepet létrehozni valahol a Hold déli sarkvidékén. valamint szabadon hozzáférhetõvé teszi az adatokat. „áttörés-jellegû” megválaszolandó kérdések az Ön tudományterületén. ki kell azonban fejleszteni valamilyen módszert. ezen a területen az jelentheti az elsõ áttörést. amelyek összeütközhetnek a Földdel. Ezt követõen küldhetünk majd embereket a Marsra. Ha a holdbázist a Hold déli pólusára tervezzük. hogy létezik víz a Marson. illetve a Phoenix programok során már sikerült igazolni. hogy az állandó emberi jelenlét a Holdon önfenntartó módon biztosítható. ha meg akarjuk valósítani a korábbiakban vázolt célokat. megjósolható-e azok társadalmi fogadtatása és kihatása? – Az ûrkutatás területén számos „áttörést” jelentõ felfedezésre lesz szükség. ezért ott ideális helyszínt találhatunk rádiócsillagászati obszervatóriumok elhelyezéséhez. A másik nagy különbség a tudományos kutatás 21. ezért teljes joggal bízhatunk abban. . hogy széles körben rendelkezésre állnak a nagy teljesítményû számítógépek (ma már több szuperszámítógép van. mint ahány mérnöki rajzasztal).

ha hatékony akar lenni.és fizikatanáraim- .118 PAVLICS FERENC Az ûreszközökre telepített mûszerekkel (Hubble-ûrtávcsõ. nem nélkülözheti a társadalom politikai. hogy ha az emberiség túl akarja élni a 21. Ennek a kommunikációnak az információs technológia a legfõbb eszköze. évi World Science Forum „fõ üzenetére”. Egyik legfontosabb kezdeményezésként meg kell erõsíteni a természettudományos oktatást (matematika. fizika. Csak a tudomány és a technika segíthet megoldani azokat a problémákat. Az elmúlt évtizedekben csökkent a természettudományok és a mûszaki tudományok iránti érdeklõdés. közgazdaságtant vagy társadalomtudományokat tanultak. akik érdemben befolyásolták szakmai életútját? – Elõször a szombathelyi Faludi Ferenc Gimnáziumban keltették fel az érdeklõdésemet a tudomány és a technika iránt. – Kik voltak azok a fontos személyek. miként lehet kellõ bölcsességgel úgy gazdálkodni a Föld erõforrásaival. intézkedéseket javasol a tudomány és a társadalom kapcsolatának megerõsítésére? – Nagyon fontosnak tartom a társadalom és a tudomány közötti kölcsönhatást. és a csillaguk körül a lakható zónában keringenek. amelyeknek a felszínén víz van. üzeneteire? – A Tudomány Világfóruma 2009 egyik legfontosabb üzenetének úgy kell hangzania. fõleg a matematika.) és a földi csillagvizsgálók távcsöveivel folytatjuk a Világegyetem átfogó kutatását. erkölcsi és anyagi támogatását. A tanárainkra szeretettel emlékszem. a legtehetségesebb diákok inkább jogot. Ennek során számos váratlan felfedezés születhet. A Faludi jó nevû állami iskola volt. Chandra stb. – Milyen kezdeményezéseket. akár az sincs kizárva. de a médiának és az oktatási rendszernek is részt kell benne vennie. – Van-e javaslata a 2009. hogy olyan. a mai Berzsenyi Dániel Fõiskolán márványtábla õrzi emlékét. hogy miközben új energiaforrásokat és élelmiszer-termelõ eljárásokat fejlesztünk ki. kémia stb. lépéseket. a Fölhöz hasonló méretû és típusú bolygókat találunk. A tudomány azonban. amelyekkel a társadalomnak a 21.) az általános iskolától az egyetemig minden szinten. századot. században szembe kell néznie. hanem tudományterületük korlátairól is. akkor a tudománynak és a technikának megoldásokat kell nyújtania arra. A tudósoknak nemcsak kutatásaik témájáról és eredményeikrõl kell nyíltan beszélniük. eközben mégis úrrá legyünk a környezetszennyezésen.

Kazinczy. sok mérnökre volt szükség. megszervezett ezen a területen egy még ma is létezõ tudományos társaságot. Zigány Ferenc (ábrázoló geometria). Mieczyslaw G. Bekker vitt ki a menekülttáborból. magyarok. Az 1956-os forradalmat követõen elhagytam Magyarországot. Egy hét sem telt el. A Faludiban érettségiztem 1946-ban. Ötünket azonnal fel is vett. hogy munkaerõt toborozzon. szívesen fogadták a Magyarországról érkezõ.ÛRKUTATÁSSAL SEGÍTENI A FÖLD MEGMENTÉSÉT 119 ra. aki a szerszámgépekrõl adott elõ. A Budapesti Mûszaki Egyetem (akkori nevén a József Nádor Mûegyetem) kiváló. ahol a Magyarországról érkezõket gyûjtötték össze. lánctalpas jármûvek meghajtásával kapcsolatos alapkutatásokat végeztünk. noha jómagam akkor még egy szót sem tudtam angolul. Egészen 1956-ig mint tanársegéd dolgoztam vele. Terepjárók. „régi vágású” professzorai (Pattantyús-Ábrahám Géza (általános géptan). Ezt követõen egészen a nyugdíjazásáig együtt dolgoztam vele a General Motors kutatóintézetében. képzett munkaerõt. Így aztán a kísérleti laboratóriumban eleinte többségben voltunk mi. Bár korábban a kémia is érdekelt. hogy együtt dolgozhattam a késõbbi Kazinczy László professzorral. Szerencsére õ azonban lengyel származású volt. Vörös Imre (gépelemek) és a többiek) kitûnõen megtanították a tudomány és a szakma alapjait. hogy mérnöki beosztásba kerülhettem. Bevezetett a talajok és a jármû közötti kapcsolat vizsgálatának a titkaiba. elsõsorban a hadsereg részére. Õ alapozta meg a talajon való mozgásképesség tudományát. meghívott tanársegédnek. – Kire. hogy az Egyesült Államok nem kevesebb. és felkereste a tábort Detroitból dr. Muttnyánszky Ádám (mechanika). Ausztria után Amerikában is egy olyan táborba kerültünk. Bekker a General Motors egyik mérnöke. és ezután kezdtem meg mérnöki tanulmányaimat. Az Egyesült Államokban tehát Mieczyslaw G. Lunar Roving Vehicle) kifejlesztéséhez. és jól tudott németül. és próbáltuk a különbözõ meghajtásokat a különbözõ terepviszonyok esetére optimalizálni. A tudomány és a technika iránti szeretetemre ugyancsak nagy hatással volt. valószínûleg nekik köszönhetõen fordult érdeklõdésem a mûszaki tudományok felé. mint 38 ezer magyar menekültet fogadott be 56 után. Akkoriban fellendülõben volt az autóipar. Kísérleteket végeztünk. tudományos teljesítményébõl? – A legizgalmasabb és a legtöbb elismerést hozó munkám az Apolloprogram keretében az ûrhajósok Holdon történõ helyváltoztatását lehe- . Tudni kell. de néhány hónap alatt az esti iskolában sikerült annyira megtanulnom angolul. Elõször mûszaki rajzolóként dolgoztam. több tankönyvet is írtunk közösen. mire a legbüszkébb szakmai. ami végsõ soron elvezetett az Apollo-program során használt Holdautó (LRV.

így kezdettõl fogva bekapcsolódtam ezekbe a munkákba. a talaj feletti szabad magassága 0. A holdjármû tervezését. tudományos mûszereket és 40 kg kõzetet tudjon . hogy az Apollo-program után is tovább dolgozhattam a NASAnak. 50 kg-os. Az elvárások szerint két ûrhajóst. szélessége 2. Végül azonban ez a terv nem valósult meg. Én 1961 óta már a Santa Barbara-i részlegnél dolgoztam. hogy a Hold felderítésének tudományos céljait csak a holdfelszínen mozgó közlekedési eszközzel lehet teljesítni. jóllehet errõl az elsõ Holdra szállás elõtt nem sokat tudtunk. anélkül. amelyet a Surveyor szondák vittek volna a Holdra. A NASA már a 60-as évek elején együttmûködött a General Motorsszal. Megelégedettséggel töltött el. Magának a kocsinak az elkészítése a Santa Barbarán (Kalifornia) dolgozó csoport feladata volt. Sikerült von Braunt meggyõznünk. Wernher von Braunnak. a navigációs mûszerekért. hogy a jövõ újabb Holdra szállásait célul kitûzõ Constellation program számára készülõ új holdjárók családja kifejlesztésében folyamatosan tanácsadóként közremûködhetek. Késõbb azonban kiderült. de a Surveyor szondák által a holdfelszín fizikai viszonyairól gyûjtött információk nagyon hasznosnak bizonyultak a Rover tervezésénél. távirányítású makettjét. a Lunar Rover vagy Lunar Roving Vehicle fejlesztése volt. távirányítású holdjáró kifejlesztésén dolgoztunk. illetve a szerkezeteknek a Mars felszíni viszonyaira vonatkozó adatai kiértékelésében. hogy a holdkompon összehajtogatva elhelyezhetõ egy kb.120 PAVLICS FERENC tõvé tevõ Holdautó. az ottani fizikai körülményeket. 200 kg tömegû jármû. Ezután néhány héten belül a Boeing és a General Motors megbízást kapott a Lunar Rover megépítésére.1 m. Alabama) irányításával. Az Apollo-programban ennek ellenére eredetileg nem terveztek holdjármûvet. és részt vehettem a Marsjárók fejlesztésében.36 m. a NASA Marshall Ûrközpont (Huntsville. hogy ez veszélyeztetné a program végrehajtását. keréktávolsága 2. Egy kisebb. a hõszabályozó alrendszerekért és a beépítés feltételeinek a megteremtéséért a Boeing volt felelõs. Az e területeken szerzett több évtizedes tapasztalataim elismerését jelenti.25 m. Ehhez tanulmányoznunk és értékelnünk kellett a Hold felszínét alkotó anyag tulajdonságait. Elkészítettük a Rover 1:6 arányban kicsinyített. míg az akkumulátorokért.06 m. fejlesztését és gyártását a Boeing és a General Motors közös csoportja végezte. és azt elvittük Huntsville-be. A szakemberek már a program kezdetén egyetértettek abban. – Melyek voltak az LRV legfontosabb általános mûszaki tulajdonságai? – Az autó hossza 3. teljes felszereléssel. ahol bemutattuk a Marshall Ûrközpont akkori igazgatójának.

Ezek az Apollo-ûrhajósok speciális berepülõ pilóták voltak. – A Lunar Roverbõl összesen hat példány készült.5-szeres arány kiváló érték. mert õ pontosan tudta. a Descartes kráterben és a Taurus–Littrow alakzat vidékén állnak. egyet pedig a floridai Kennedy Ûrközpont múzeumában láthatnak a látogatók. így azok most a Hadley-hegységben. ahogy mi megtanítottuk õket a Rover kezelésére. különleges kerék. de hol látható a többi? – Valóban. hogy valaki akkoriban ûrhajós lehessen. hogy milyen izgalmas lenne kipróbálni az autót a Holdon. Rengeteg kísérletet végeztünk. – Ön csak néhány évvel idõsebb azoknál az ûrhajósoknál. nekem viszont nem volt repülõ képesítésem. hogy a Holdra repülhessen. Egy példányt a washingtoni Nemzeti Repülési és Ûrhajózási Múzeumban állítottak ki. A hatodik autót különbözõ vidéki múzeumokban mutatják be. Megfordult esetleg a fejében. az ûrhajósoknak azonban a Holdon egyszerûen. A kerék megtervezése is komoly kihívást jelentett. De végül is nagyon elõnyös volt. mindenfelé az Egyesült Államokban. hogy akár Ön is kipróbálhatná az autót a Holdon? Nem szeretett volna Ön is ûrhajós lenni? Lett volna erre lehetõsége egy. A legnehezebb feladat az volt. Korábban Schmitt volt az. berepülõ pilótának kellett lennie. ezért szóba sem jöhetett. aki az alapvetõ geológiai ismeretekre tanította meg az Apollo-ûrhajósokat. a Rover legjobban látható része. fölmerült bennem a gondolat. hogy a kocsit a holdkompon rendelkezésre álló szûk helyen összehajtogatva lehetett csak szállítani. De sajnos errõl szó sem lehetett. Ez egy egészen újszerû megoldású. De ahhoz. akik a Holdon a Lunar Rovert használták. Három a Holdon „parkol”. Harrison Schmitt ugyanis szakképzett geológus volt. hogy melyik konstrukció felel meg leginkább a mostoha holdi körülményeknek. a NASA-val alvállalkozói viszonyban álló cég munkatársának? – Persze. Kivéve az utolsó ûrhajóst. hogy én is ûrhajós legyek. ez a 2. különösebb erõfeszítés nélkül és ésszerûen rövid idõ alatt „ki kellett hajtogatni” és menetkész állapotba helyezni. Vagyis a hasznos teher 520 kg-ot tett ki a kocsi 208 kg-os önsúlyához képest. akiknek emellett mérnöki képesítésük volt. Meghatározott idõtartamot sugárhajtású vadászgépen is pilótaként kellett repülnie. de neki is különleges kiképzésen kellett részt vennie. a Holdon használt három példányt otthagyták. hogy egy geológus is eljutott a Holdra.ÛRKUTATÁSSAL SEGÍTENI A FÖLD MEGMENTÉSÉT 121 szállítani. és emellett ez a kerék is az én szabadalmam. hogy milyen kõzeteket és talajmintákat érdemes összegyûjteni. Ma már . ugyanúgy.

egy kis motorral. a Corsa tervezése már be volt fejezve. de késõbb más városok is megvásárolták a rendszert. Ezután kezdõdött el a gyártás. olcsó kisautót. nem kifejezetten a természettudományokhoz kapcsolódik. – Megalkotta tehát az autótörténelemben a két végletet. ezen keresztül egyrészt bedolgoztam a NASA-nak az ûrkutatással kapcsolatos munkáiba. Elõbb Németországban voltam az Opelnél. és amikor eljöttem Spanyolországból. akkor már két mûszakban folyt a termelés. Az én feladatom a gyártás. lakóhelyem. Amikor 1980-ban az Opelhez kerültem. de nem utolsósorban. azon belül a minõségellenõrzés beindítása és megszervezése volt az Opel spanyolországi gyárában. Santa Barbara városa részére megterveztem és kifejlesztettem egy teljesen elektromos meghajtású autóbuszt. késõbb. igaz. – Miként alakult a pályája az Apollo-program után? – Büszke vagyok arra is. Ez magában foglalta egy laboratórium felállítását. elõször csak kis sorozatban. amellyel emberek tízmilliói kilométerek billióit tették és teszik meg. egészen mások az ûrhajósokkal szemben támasztott fizikai követelmények. Zaragozában. Ugyanakkor megalkotott egy igazi. és az hajtja meg a jármûvet. amelyiknek három méregdrága példányával hat ember néhány tucat kilométert utazott. Végül. emellett egy helyi vállalatnak besegítettem egy elektromos autóbusz megtervezésében. sokkal inkább mérnöki alkotás. Van egy kis. miután a General Motorstól nyugdíjba mentem. elektromos meghajtású jármûveket Santa Barbara város üzemeltette. mérnöki szaktanácsadói cégem. Van egy hibrid változata is. hogy a Holdon. az erõátvitelt és a kocsi felfüggesztését is én terveztem. ami elektromos áramot fejleszt. mérnökök is eljuthatnak a világûrbe. Ezeket a környezetkímélõ. és napi 1200 autót gyártottunk. egyre növeltük a termelést.122 PAVLICS FERENC persze más a helyzet. bár ez a munkám – akárcsak az Opel Corsa gyártásának megszervezése –. népszerû. Pusztán mûszaki szemmel hogyan hasonlítaná össze a két kihívást? . csendes. majd 1982-ben én magam is Spanyolországba költöztem. tudományos kutatók. Magát az elektromos meghajtást. ahol gépjármû-technológiai témában tartottam angol nyelvû elõadásokat. hogy az Opel újonnan létesített spanyolországi gyárában kidolgozhattam az Opel Corsa termelési folyamatát és beindíthattam a gyártást. a minõségi ellenõrök kiképzését és a gyártás beindítását. Spanyolországban a munkám mellett meghívott elõadó voltam a Barcelonai Mûszaki Egyetemen (Universidad Politécnica di Barcelona). Az elsõ Földön kívüli autót. föltölti az akkumulátort. így civilek.

ÛRKUTATÁSSAL SEGÍTENI A FÖLD MEGMENTÉSÉT

123

– A Holdjáró tervezése és megépítése, az ahhoz szükséges kutatásokkal, egészen más jellegû kihívás volt, mint egy nagy sorozatban készülõ autó gyártásának a beindítása. Talán éppen ezért mind a két munkát nagyon élveztem. Csúcsteljesítménynek a Holdjárót tekintem, de a kihívás mind a két munkában érdekes volt. – És érzelmileg milyen a viszonya két alkotásához, a Lunar Roverhez és a Corsához? – Érzelmileg a Holdjáróhoz húz a szívem. Egészen más szemmel nézek fel a Holdra, mint azelõtt. Pontosan tudom azokat a pontokat, ahol a három Rover parkol. Talán valamikor turisták fogják meglátogatni azokat a helyeket. A Corsával kapcsolatban érzelmileg inkább az ottani spanyol, német és amerikai munkatársaimra gondolok vissza szeretettel. – Mit szeretne még elérni, megvalósítani a pályáján? – Életem hátralévõ éveiben szeretnék továbbra is kapcsolatban maradni az ûrkutatási programokkal, különösen azzal lennék elégedett, ha részt vehetnék a NASA új Holdprogramja, a Constellation megvalósításában.

124

125

AHMED H. ZEWAIL
GONDOLATOK A TUDÁSRÓL ÉS AZ EMBERISÉG JÖVÕJÉRÕL
Keszei Ernõ interjúja AHMED H. ZEWAIL a Kaliforniai Mûszaki Egyetem (California Institute of Technology, röviden „Caltech”) Linus Pauling kémia- és fizikaprofesszora, továbbá az egyetemen mûködõ „Ultragyors Tudomány és Technológia a Fizikai Biológiában Központ” igazgatója. Egyetemi oklevelét az egyiptomi Alexandriai Egyetemen szerezte kémiából, doktori címet pedig a Pennsylvaniai Egyetemen (Egyesült Államok) kapott kémiai fizikából. 1999-ben a femtotudomány kifejlõdésében játszott úttörõ szerepe elismeréseképpen egyedül kapta meg a kémiai Nobel-díjat. Az õ kutatásai nyomán nyílt lehetõség az atomok kémiai reakciók közbeni, ún. átmeneti állapotának megfigyelésére. Kutatócsoportjával a közelmúltban kifejlesztette az ún. négydimenziós ultragyors elektronmikroszkópiát. Ahmed Zewail 13 könyv és több mint 500 tudományos közlemény szerzõje. Magyarul is megjelent önéletrajzi könyve (A fáraók földjének Nobel-díjasa; eredeti címén Voyage through Time – Walks of Life to the Nobel Prize) 17 nyelven, illetve kiadásban elérhetõ. Világszerte tartott nyilvános elõadásokat tudományról, oktatásról és a világbékérõl. A fejlõdõ országok megsegítésére irányuló fáradhatatlan tevékenységét nagyra becsülik az egész világon. 2009 áprilisa óta az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama mellett mûködõ Tudományos és Technológiai Elnöki Tanácsadó Testület tagja. A tudomány és a társadalom érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Nobel-díjon kívül még nagyon sok más elismerésben volt része; 40 állami kitüntetés és akadémiai vagy egyetemi tiszteleti tagság birtokosa, és több bélyeg is jelent meg róla. Hollandiában, Olaszországban és az Egyesült Államokban négy nemzetközi tudományos díjat alapítottak, amelyek Ahmed Zewail nevét viselik. 2004 óta mûködik az általa létrehozott AZ alapítvány Kairóban, amelynek célja a „hasznos tudás” terjesztésének elõsegítése és tehetséges egyetemisták díjazása a tudomány és a mûvészetek területén.

Ezek közül én azokat tartom a legfontosabbaknak. a fejlett országok pedig nem képesek asszimilálni õket. az analfabétizmusnak a felszámolására. ami nagymértékben csökkenti munkaerejük értékét.126 AHMED H. hogy elfogadta a felkérést és vállalkozott erre az interjúra. Az elsõ probléma az oktatással van. amit ennek megfelelõ mértékben kellene kiaknázni az emberiség igazi ellenségének. illetve közelebbrõl az Ön tudományterületén? – A 21. így szakmai karrierhez sem. A negyedik probléma a bevándorlás. kulturális és vallási súrlódásokhoz vezet. a fejlõdõ országok elveszítik a szaktudással rendelkezõket. de nem térhetünk ki a mielõbbi átállás elõl napenergiára. A 21. hogyan segítsünk a nincsteleneken. ZEWAIL – Professzor Úr. A prosperáló gazdaság csakúgy. elsõként arra válaszoljon. A gyermekek fejlõdése és boldogságkeresése nem játszik elég fontos szerepet abban a világban. Néhány fejlett országban is. Meglehetõsen hosszú idõn át a természetes széntartalmú üzemanyagokra alapoztuk a civilizációt. Ön szerint mik a világ jelenlegi legégetõbb általános problémái. Nincs elegendõ energiaforrásunk a jelenlegi hatmilliárd ember ellátására. század nagyon sok problémát vet fel az egész világ számára. mik ezek a tudományban. Meg kell találni annak a módját. de elsõsorban nem anyagi segítség. amely a fejlett tudáson és magas technikai színvonalon alapul. amikor fõleg bizo- . Sok országban a nõknek nincsenek elegendõ jogai a megfelelõ oktatáshoz. századdal. hogy egyes országok népességének közel fele analfabéta. A jelenlegi tömegvándorlás már nem hasonlítható a régebbihez. A második probléma a szegénység. századról” címû kiadványban jelenik meg. mint a demokratikus közélet. üzemanyagcellákra. de még inkább a fejlõdõ országokban riasztó mértékben növekszik a szegények száma. Nehezen egyeztethetõ össze a „tudásalapú” 21. A kiadvány szerkesztõi összeállítottak egy kérdéscsomagot a beszélgetések témájáról. mindenekelõtt szeretném megköszönni a Magyar Tudományos Akadémia nevében. A harmadik probléma az energiaellátás. akiknek száma rövid idõn belül hétmilliárdra gyarapszik. ha nem találunk a kezelésükre valamilyen ésszerû megoldást. Szerintem a jólétben mutatkozó jelentõs különbségek kiegyensúlyozatlansághoz és zavargásokhoz vezetnek. Kérem. ami a „12 tudós a 21. bioüzemanyagokra és egyéb alternatív energiaforrásokra. század oktatása nagymértékben az információtechnológián alapszik. Ez utóbbi pedig megélhetési. hanem az önellátás megoldását elõsegítõ módszerek átadásának formájában. a társadalom iskolázottsági színvonalától függ. hogy ezeknek megfelelõ kérdéseket tegyek fel. amelyek a békés együttélést fenyegetik. a szegények nagy tömegû bevándorlása gazdag országokba egyaránt problémát jelent a befogadó országoknak és a bevándorlóknak is. engedje meg.

Ugyanakkor vannak olyan területek. de annak lesznek zavaró hatásai a társadalmi . Ennek erõforrásai korlátozottak. A tudomány és a technológia lehetõségei századunkban elképzelhetetlenül nagyok. és csak a világ nemzeteinek összefogásával oldhatók meg. Az is elképzelhetõ. Hasonló jelentõségû lehet tudásunk gyarapodása a világegyetemrõl. Amint a 20. és megalkották az azt leíró nyelvet. hogy ezek segítségével az említett égetõ problémák enyhíthetõk lesznek. A parányi testek világában. A fejlõdõ országoknak a fejlettek segítségével otthon kellene foglalkoztatási lehetõségeket teremteniük. a sötét anyag és a sötét energia. mi pedig globális méretekben túlzott mértékben fogyasztjuk ezeket. amelyeket nagyon komolyan kell vennünk. a víz tisztításától a járványok kivédéséig. mind azon túl. és hogyan alakul ki bonyolult rendszerek egyedi viselkedése. mind a naprendszeren belül. ahol a tudomány elengedhetetlenül fontos szerepet játszik. században az orvostudomány és az élettudományok forradalmi fejlõdésének lehetünk tanúi. század tudósai megfejtették az atom természetét. a lézer és a tranzisztor felfedezéséhez. innen határtalan lehetõségek nyílnak annak megértéséhez. az élelmiszerhiány. Ilyen például a fejlõdõ országok legfõbb problémáinak megoldásában alkalmazható egyszerû technológiák kifejlesztése. – Úgy tûnik. úgy gondolom. de ugyanennyire fontos az ésszerû érvelésre és a tények felderítésére alapuló oktatás szempontjából is. a kvantummechanikát (ami pl. A klímaváltozás. valamint az atomfegyverek fenyegetése olyan kérdések. hogy a tudomány meghatározó szerepet tölt majd be az említett problémák megoldásában vagy legalábbis enyhítésében. hogy újonnan felfedezett közeli bolygókon az élet újabb formáit találjuk majd meg. – Valóban. Professzor Úr eléggé biztos abban. a genetikai anyag molekuláris szerkezetének megismeréséhez vezetett). Az információtechnológia fejlõdése nyilván hozzáférést biztosít majd a globális haladás elõnyeihez a fejlõdõ országokban is. Hasonlóképpen határtalannak tûnõ lehetõségek rejlenek az ûrkutatásban. pl. az ivóvízhiány. Eddig már sikerült felderíteni atomok és molekulák térbeli és idõbeli viselkedését. globális járványok. és nagyon remélem. Én hiszek az emberi kreativitás és a tudományok erejében. a 21. atomi méretekben és nanoskálán a miniatürizálás és az atomi-molekuláris építkezés vadonatúj lehetõségei tárulnak majd fel. hogy a tudomány alapvetõ fontosságú a gazdasági fejlõdés szempontjából. hogyan mûködnek a biológiai „gépek”.GONDOLATOK A TUDÁSRÓL ÉS AZ EMBERISÉG JÖVÕJÉRÕL 127 nyos hiányszakmák szakemberei vándoroltak. valamint a rájuk érvényes törvényszerûségek vonatkozásában. Végezetül problémák vannak egész bolygónkkal.

Ennek megfelelõen a Caltechen mi is arra összpontosítunk. figyelemre méltó erõfeszítései. Reménykedjünk benne. Ezek száma világviszonylatban sem volt nagy. az a tudományos és technikai fejlõdéssel való visszaélés. században tipikusan tudományos iskolák mûködtek egy kimagasló egyéniség vezetésével. hogy az emberiség összetett problémáira ésszerû megoldások szülessenek ebben a században. A magánélet személyes volta és a mindenre kíváncsi média okvetlenül egymással ellentétes igényeket támaszt. A nagyon nagy méretek világában már megnyíltak az új perspektívák: a 30 méteres teleszkóppal mintegy 10 milliárd évvel „látunk vissza” az univerzum történetére. ZEWAIL viszonyokra nézve. századi és a 21. az agymûködés értelmezése sejt. mind a tudósok közössége megváltozott. A 21. hogy a tudományos eredmények alkalmazásai békések és minden nemzet számára hasznosak legyenek. amelyek segítenek ebben a megértésben. Ami azonban engem a legjobban aggaszt. századi tudományos életben? – Mind a tudomány. hogy megtaláljuk az alapelveket és elméleteket.és molekuláris szinten. és mindegyiknek megvolt a saját kutatási célja. különösen a rászorulók körében. megfigyelhetõvé kell tenni ezeket a folyamatokat. vagy a molekuláris orvostudomány további.128 AHMED H. A 20. mint az akkoriban lehetséges másodperc körüli idõfelbontású képeken. térben és idõben együttesen négydimenziós mikroszkópiát. század alakulását? – Szûkebb tudományterületemen az én meglátásom szerint az a legnagyobb probléma. Századunk kutatásainak élvonalába tartozik ezen kívül például a genomszekvenciák felderítése. és hogyan befolyásolják ezek a 21. – Mi a legnagyobb különbség a 20. A tudománynak az élelmiszer-termelésben is hatalmas szerepe lesz. hogy a tudósok idejében felismerik a fejlesztéseikben rejlõ veszélyeket. és aktív szerepet vállalnak majd abban. hogy megértsük bonyolult rendszerek kialakulását és viselkedését. század elejére a kutatásban részt vevõ tudósok száma jelentõsen megnõtt – valószínûleg idõben ex- . hogy kifejlesszük az anyagok megfigyelésére alkalmas. – Ön szerint mik a legutóbbi évtized legnagyobb hatású felfedezései szûkebb tudományterületén. Csak a színvonalas oktatás és az okos kormányzás lehet az alapja annak. Mostanában 13 nagyságrenddel nagyobb idõfelbontásban láthatjuk a mikroszkopikus eseményeket. A terület fejlõdése Robert Hooke-nak az 1600-as években megjelent Mikrográfiája óta igazán figyelemre méltó. illetve a technikai fejlõdés nemkívánatos politikai következményei. Ahhoz.

Vajon az újabb kutatásoknak ez a méretskálája az anyag új tulajdonságainak felfedezését is megköveteli ahhoz. A rossz szerkezet miatt azután például Alzheimer-kór léphet fel. A tudományos iskolák sem ugyanazt jelentik már. az alapok mélyebb megértése és a kíváncsiság vezette tudásigény a könnyen megnevezhetõ célok és a támogatás megszerzésének oltárán. hogy a nanoszerkezetek képzõdését. ha eredményeinek a mindennapi életbe beépült alkalmazásaira gondol. valamint kihatásai a társadalomra? – Néhány példával válaszolnék erre a kérdésre. és megjósolható-e azok társadalmi megítélése. rákos sejtbe juttatni úgy. hogy a bonyolultság megértéséhez szükség van-e „új fizikára”. – Mik a legfontosabb megválaszolandó kérdések. hogy az egészségesbe nem jut be? Utolsó példám a nanoszerkezetek viselkedése. amelyek áttörést hozhatnak az Ön tudományterületén. Választ kell találnunk arra. Hogyan lehet olyan molekulát tervezni. aki fontosnak tartja a tudomány társadalmi népszerûsítését. a tudomány multidiszciplináris és interdiszciplináris lett. tudásunk nagyon szerteágazó. azok mûködését szabályozni tudjuk? Röviden szólva az a kérdés. a szappantól a gyógy- . hogy eközben nem veszik el teljesen a tudomány igazi haladásának szegletköve. Minden meglévõ atomi és molekuláris tudásunk birtokában sem tudjuk a választ arra. és hogyan tudjuk megakadályozni a rossz struktúra kialakulását. a kutatások határai pedig elmosódtak. Ön szerint milyen kezdeményezések. miért gombolyodik rosszul egy fehérjemolekula. és ha igen. A válaszok feltehetõen messzemenõ következményekkel járnak a társadalomra nézve is. az forradalmasítja-e a technológiát. – Professzor úr társadalmi kérdésekben is közismerten aktív. és a multidiszciplináris problémák kezelése megköveteli a különbözõ tudományágak ismeretét. mint régebben. hogy a mûködésben lévõ szerkezetek „megjelenítésével” segítsünk ezeknek az alapvetõ kérdéseknek a megválaszolásában. Azt csak remélhetem. intézkedések képesek javítani a tudomány és a társadalom kapcsolatát? – Hitem szerint a társadalom becsüli a tudományt.GONDOLATOK A TUDÁSRÓL ÉS AZ EMBERISÉG JÖVÕJÉRÕL 129 ponenciálisan –. amiben különben sok ezer atom mûködik együtt a szervezet érdekében. mitõl alakul ki a jó szerkezet. és kénytelenek a pályázati kiírások rövid távú céljaihoz igazodni. Bizonyos értelemben visszatérünk az arisztotelészi gondolkodáshoz. Ugyanakkor a tudósok egyre szûkebb problémakörökre specializálódnak. és elnémítja azt? Vagy hogyan lehet egy gyógyszermolekulát a beteg. amelyik felismeri a gének pontosan meghatározott részét. Ezért tartom fontosnak. Másik példám a molekuláris felismerés.

hogy eleve tudja. ZEWAIL szereken át az élethez nélkülözhetetlen technikai eszközökig. kemény munkával és kitartással érnek el eredményeket. hogy az ember alapvetõen tudásra vágyó lény a végtelen univerzumban. hogy a kormányok és a széles tömegek is úgy gondolják. valamint annak tisztázását. hanem olyan ismeretekre és készségekre. A tudomány mûködésérõl azonban meglehetõsen téves nézetek uralkodnak. – Az Ön oktatása nagyon hosszú ideig tartott. amelyek biztosítják a világ jövõjét. Ahogy Thomas Edison fogalmazott: a sikerhez 10% tehetség és 90% izzadság kell. másrészrõl. Sem a tudósoknak. hogy a felek megértsék egyrészrõl. – Ez az interjú a World Science Forum alkalmából egy különkiadványban jelenik meg. miért lenne a hit összeegyeztethetetlen az észérvekben történõ gondolkodással. A tudomány ugyan az igazság keresése során racionális érvelést fogad csak el. És van még egy nagy probléma. Semmi okát nem látom annak. és feltehetõen a legjobbak közé tartozott. sem a vallásos hívõknek nem szabad dogmatikusnak lenni. mint ember. amihez gyakorta szerencse is kell. hogy a tudósok rövid távon választ találnak az éppen felmerült technikai problémákra. Nemcsak a formális iskolai képzésre. a titkokat megfejtõ nagy felfedezéseket. Egy tudós soha nem úgy megy a laboratóriumába. mit fog felfedezni.130 AHMED H. Szerintem a tudósok feladata a tudomány valódi mûködésének és hasznának bemutatása. Van még mit tenni annak érdekében. például a Marson mûködõ robotot vagy Dolly klónozását. Ön hogyan fogalmazná meg a Fórum egyik legfontosabb üzenetét? – Az én üzenetem a következõ: A világnak nagymértékben szüksége van az oktatásra. a társadalmi vezetõknek pedig az új tudás létrehozására irányuló hosszú távú erõfeszítéseket kell támogatni. amely „elegáns” világegyetemünkre vonatkozik. hogy mire hivatott a vallás. A közönség ugyancsak nagyra becsüli a tudomány egyes könnyen felfogható kimagasló eredményeit. de ettõl a tudós. Pedig a technológiai problémák megoldásában sikeres nagy felfedezések általában alaptudományos kutatások eredményei. hogy mirõl szól a tudomány. amely szerint a tudomány és a vallás összeférhetetlenek. nem pedig a rövidtávúakat. A legnagyobb fantáziájú és legkiválóbb tudósok is csak hosszabb távon. egy terjedõben levõ félreértés. Ennek során milyen fontos élmények és kiemelkedõ tanárok voltak meghatározóak szakmai életútja szempontjából? . akik megmutathatják a tudomány szépségét a társadalomnak. nem hitetlen. Attól tartok azonban. hiszen rengeteg a megválaszolatlan lényeges kérdés. Ebben nagy szerepe van a tudósoknak.

Áttelepülésemmel az Egyesült Államokba olyan lehetõségeket kaptam és olyan megítélésben volt részem. amelyeknek nagy hasznát vettem szakmai érvényesülésem során. Az egyik ilyen bizonytalanság az idõ és az energia közötti viszonyban azt jelenti. de felsorolásukhoz több oldalra lenne szükség. hogy egyre rövidebb ideig megfigyelve valamit. Közel egy évszá- . de fontosak voltak emberi kapcsolataimban is. különösen akkor. hogy sokan nem hittek a megvalósíthatóságában. Új hazámban megtanultam az egyéni szabadság értékét és az emberi kreativitás szerepét. hogy valóban úgy érezhettem. szerencsém van. – Az Ön tudományos karrierje igazán bõvében volt eredeti tudományos felismeréseknek. amelyben Newton mechanikája és az azzal összefüggõ törvények érvényesülnek. amelynek megváltoztatásáról beszélt? – Az atomok és molekulák világában érvényesek olyan bizonytalansági elvek. ami elõbbre vitte a tudományt. Az egyik részemrõl a femtoszekundum idõskálájú molekuláris dinamika egyik dogmájának sikeres megváltoztatása és ennek nyomán a femtokémia tudományterület születése. de számomra nagy jelentõségû az is. Egyiptomban kiváló alapoktatásban részesültem. Szakmai fejlõdésemben természetesen sokan közrejátszottak. Végezetül megemlítek egy személyesebb vonatkozást is. a Caltech a lehetõ legjobb környezetet biztosította számomra. Tudományos otthonom. családi és társadalmi hátterem pedig olyan elvekre és értékekre tanított.GONDOLATOK A TUDÁSRÓL ÉS AZ EMBERISÉG JÖVÕJÉRÕL 131 – Életutam során szerencsés voltam abban az értelemben. A másik a négydimenziós elektronmikroszkópia kifejlesztése annak ellenére. kivételesen jó hallgatókat és munkatársakat. amelyek teljesen hiányoznak megszokott makroszkopikus világunkban. hogy azt a tanulás és a jobbító tevékenység szenvedélye vezérelheti. – Ki tudná-e fejteni röviden. továbbá kiemelkedõ képességû kollégákat. ha ezek célja a segítség a rászorulókon. és igazán sok kihívással járt. hogy jókor kerültem jó helyre. Mi az. akik közül sokan a világ vezetõ tudósai lettek. Azt hiszem. a nem szakértõk számára is érthetõen. mi az a molekuláris dinamikai dogma. hogy a kutatások során több mint 300 fiatal kutató került ki ebbõl az iskolából. de természetesen vannak ezek között különösen becsesebb „darabok”. a csillagos ég a határ számomra. Ezek csak maguk a kutatási eredmények. hogy olyan a munkám. amire ezek közül a leginkább büszke? – A tudósok általában a legtöbb eredményükre büszkék. nagy öröm és izgalmas feladat számomra részt venni tudományról és társadalmi kérdésekrõl szóló eszmecserékben. egyre kevésbé meghatározott annak energiája.

Mi ennek a fizikai háttere? Világegyetemünk valóban hatalmas és elegáns képzõdmény! – Ön még aktív tudós. Azonban a hosszú idejû megfigyelések lehetetlenné teszik az egyébként gyors atomok mozgásának megfigyelését. Ez biztosítja azt. amit koherenciának nevezünk. Számomra ugyanilyen az úgynevezett „kettõs természet”. – Köszönöm szépen az interjút! .132 AHMED H. hogy ez a határozatlanság fizikai alapon nem érthetõ. mint egy igen gyors videokamerával – mégis tudjuk követni az atomok rendkívül gyors mozgását a molekulákban. Ennek bizonyításával eloszlott a határozatlansági elvet körülvevõ köd. hogy bármit is csinálok. A fény vagy az elektronok néha úgy viselkednek. Ahhoz hasonlít. mint a hullámok. tele ambíciókkal. Ezt nevezik a fizikában hullámcsomagnak. azt viszont remélem. Ebbõl a képbõl azonban hiányzott az. azt szenvedélyesen és elszántan csinálom. Sokan gondolták úgy. hasonlatosan egy szimfonikus zenekar uniszónójához. hogy csak hosszú idejû megfigyeléssel (lehetõleg végtelen hosszúval) lehet azokat pontosan meghatározni. amit még szeretne elérni tudományos pályafutása során? – Azt nem tudom megmondani. ZEWAIL zadon át a molekulák kvantumállapotainak energiájáról azt tartották. semmibõl nem következik. hogy elérjem a célomat – röviden szólva. Visszatérve a tudományról és a vallásról említettekhez azt mondhatjuk. hogy nincs értelme a femtoszekundumos idõfelbontásnak. Mi az. mivel közben az energiafelbontás igen rossz és a kvantumállapotok összemosódnak. mint a részecskék. mintha valaki nem lehetne egyszerre anyagi és lelki értelemben is gazdag – de ez nem törvényszerû. hogy femtoszekundum idõtartamú „felvillanások” segítségével – úgy. A molekulák együttese azonos fázisban „indítható” mozgása során. továbbra is sikeres szeretnék lenni. néha pedig úgy. amire szükségem is van ahhoz. mi is jöhet legközelebb. amely térben és idõben egyaránt jól lokalizált.

133 .

134 .

135 .

végezte Felelõs vezetõ: Freier László .136 A nyomdai munkálatokat az Akaprint Nyomdaipari Kft.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful