VASS CSABA

HATALOM, SZAKRALITÁS, KOMMUNIKÁCIÓ
Kommunikáció- és médiaelméleti tanulmányok

TARTALOM I. KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETI ÍRÁSOK
1. ÖNÖK MILYEN NYELVEN BESZÉLIK A MAGYART? 2. ÉRTELEMTÉR, JELENTÉSTÉR, KOMMUNIKÁCIÓ 3. GLOBALITÁS: TÚL A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓN ÉS TÖMEGKULTÚRÁN 4. A KISEBBSÉGI-, A TÖBBSÉGI-, A TÜRELMI ÉS A FELÜLEMELKEDŐ BESZÉD ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, A XENÁLÁS

II. A MÉDIA TÁRSADALOMGAZDASÁGTANA A NYILVÁNOS IDENTITÁS- ÉS VALÓSÁGTERMELÉS
1. A NYILVÁNOS IDENTITÁSTERMELÉS TÁRSADALOMGAZDASÁGI PROBLÉMÁIRÓL A KÖZSZOLGÁLATI ÉS A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓK KAPCSÁN 2. MÉDIA, TERMELÉS, HATALOM 3. A MÉDIAKRÁCIA: A PUHA DIKTATÚRA KIVITELEZŐJE 4. A HERMENEUTIKAI HATALOMRÓL 5. KOMMUNIKÁCIÓS EMBERI JOGOK

III. A MÉDIA A RENDSZERVÁLTÁSBAN
1. A KÉT MAGYAR MÉDIAHÁBORÚ JELLEGE 2. A KÖZNAPI NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ SZAKRALIZÁLÓDÁSA EGY TRANZITORSZÁGBAN

IV. KISEBB ÍRÁSOK
1. HÍRÉRTÉK 2. A RELEVÁNS KÖZÖNSÉG FOGALMA

2

I. KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETI ÍRÁSOK

3

addig az emberiség is a megosztottság és a kölcsönös egymást kizárás viszonyában kell.2 És az is kiderült. ami közös alapjuk lehetne . KÖZBESZÉD. Hamar kiderült azonban..a szakrálist. s így a szó valódi értelmében vett felelősséggel. De még az „életvilág” sem maradhat meg az erkölcs és felelősség menedékének. rokoni. hogy az akkorra megújulási képességében . Habermas szavaival. a politikában. hogy erkölcs és politika kizárják egymást. de talán igazabb lenne azt mondani. 1. VALÓSÁGALKOTÁS . az egység helyreállítására más megoldást keresett. Polányi Károly. a jogban nem igazságot. kik a „minden egész eltörött” helyzetét értő módon észlelték. s sorolhatnánk tovább. hogy ezek az egymást kölcsönösen kizáró társadalmi alrendszerek abban azért mégis azonosak. hanem jogot szolgáltatnak. eloldja az eget” . amely nemcsak a világ egységes magyarázatára képes. mert bár naponta halljuk. 2 4 . hogy egységes szerkezetű társadalmi világ helyett egymást kölcsönösen kizáró alrendszerekre bontja fel az addig Szent Ágoston tanításán nevelődött kölcsönös gondoskodás kötelékébe szervezett valóságot. a baráti. aki az egységes világmagyarázat elvesztésének helyreállítására programot is kidolgozott. s az első. míg az egységes világmagyarázatot nem sikerül megalkotni. hogy a 1 A Szent Ignác Kollégium Ifjúság és média című. szerelmi kapcsolatokat is valamely „racionalitás” uralma alá hajtják. 2000 februárjában tartott konferenciáján elhangzott előadás konferencia kiadványa számára szerkesztett változatának részletei Hajnal István. Schiller.időlegesen? . KOMMUNIKÁCIÓ. hanem mindeközben mérhetetlen sebességű haladást és ezt elbeszélő nyelvet is ad: a rációt és a modern racionalitás nyelvét. kissé régimódi kifejezéssel szólva a „szervezett felelőtlenség” jogokkal megerősített birodalmát képezik. akik a kölcsönös segítség korát megírták. hogy szerencse volt. Azaz az „alrendszerek” mindegyike összeegyeztethetetlen az erkölccsel. a másodikról. A gazdaságban például az a szólás járja. Önök milyen nyelven beszélik a magyart? A felvilágosodás idején a történelem színpadára fellépő modern polgár azt ígérte a világnak. MÉDIA. hogy a pénznek nincs barátja. avagy a létszabadság nyelvének és a hatalom barbár nyelvének viaskodása Schiller. Mivel a megfeneklett szakrális beszéd rövid úton való lendületbe hozását nem tartotta kivihetőnek.megfeneklett szakrális világértelmezés és -nyelv helyére olyan világmagyarázó értelmet és ebből táplálkozó nyelvet alkot meg. Az elsőről nem kell. és vele az erkölcsöt is kizárják. érdemes néhány példát említeni. hogy egymáson kívül azt is kizárják.. Egyesek.amit a költő így fogalmaz: „Földtől. hogy mindaddig.1. a kitűnő költő az elsők között volt. mégis meglepődünk egymás mellett említve azokat. Úgy gondolta. a fejlemények láttán talán úgy fogalmaznának. S ezt a vég nélkül sorjázó világháborúk igazolják is. hogy vergődjön.IFJÚSÁG I. „gyarmatosítják” az életvilágot: ha tehetik. Bibó István a legismertebb történészek. mert az alrendszerek. ÖNÖK MILYEN NYELVEN BESZÉLIK A MAGYART?1 NYELV.

szenvedés. hogy az ember mindenek előtt „zoón logon ekhon”.a logost ekkor még ezt jelentette . hanem az emberi közösség szakrális léttörvények szerinti berendezésének a képességét. a létért viselt felelősségről beszélni. Fiatal társai közül az egyik. amely a szakrális nyelv magához téréséig pótolhatja az űrt. amelyre támaszkodva a teremtésben nyert szabad akaratot az ember az emberiség boldogulására használhatja. Ő ugyanis.szakrális elbeszélés helyett a művészetben látták azt a pótszert. Ezért indokolt feltenni a kérdést: a hazánkban uralkodó közbeszéd megkönnyíti vagy nehezíti netalán a schiller-i program. de meghatározó befolyással van arra. Programjuk ezért a nép esztétikai nevelése volt: mindenki rendelkezhessen az egységes világba belépés és annak elbeszélése feltételeivel. Azaz az a lény. A közbeszéd. W. Nem végzetes. vagy másként: léttörténései elbeszélhetőek maradnak. mint tudjuk „némának” tartottak. aki e léttörvények elbeszélésére alkalmas nyelvet is képes alkotni. a barbárokkal szemben. hanem a nyilvánosság majdnem teljes szélességében közhelynek számít.szabadság nevében fellépő médiakrácia a létszabadság nyelve 5 . a harmadik tanítvány révén megismerkedett a görög tanításokkal is.jogi értelemben vett. tárgyunk felől tekintve: az ifjúság léthelyzetének elbeszélését.és üdvtörténete. hogy a legitim hatalom és a nemlegitim médiakrácia nyelvei eltérhetnek egymástól.feltételek még adottak voltak hozzá: az emberiség sorsáért érzett felelősségtől vezettetve korának három legkiválóbb. mintha Platón és elődeinek a hallása lett volna problematikus. 1. létszabadságról. hogy ezenközben csak a természet és a többi ember feletti hatalom elbeszélését tette lehetővé némának bizonyult. A „logon” éppen a léttörvények elbeszélésére való képességet . amit az unalomig szoktak idézni. azaz a sajtó . ami a görögök szerint őket „szabaddá” tette. századból táplálkozó politológia . nem végzetes. Ez az ellentét mindaddig. amelynek révén a világot mégis egységként lehet elbeszélni. F. Csakhogy az már nemcsak a médiumokkal foglalkozók között. A barbárok nyelvén ugyanis nem lehetett a létről. ellentétbe is kerülhetnek. A zoón politikon ugyanis nem egyszerűen egy emberi törvényeken épülő politikai szervezet kiépítésére való alkalmasságot jelenti. de amely önmagában nemcsak pontatlan. hogy igaza volt a görög elődöknek abban. az uralkodó közbeszéd Magyarországon A közbeszéd. Nem azért. a. amely úgy rezgette meg a levegőt.és az ennek elbeszélésére alkalmas nyelvet jelentette. s köztük az emberre vonatkozó felismerésükkel is. mindvégig hű maradt Schiller tanításához. Hölderlin. Hegel főművének a „logikát”. létigazságról. a XVIII.de megújítható . hogy annak monopóliumával az uralkodó hatalom rendelkezik.a demokratikus választásokon a kormányzásra megválasztottakat szokás érteni. a barbárok nyelve mindössze a puszta és közönséges hatalomnyelv volt. akiket. aki a léttörvények felszínre emelésére képes. míg a sajtószabadság jelszavával fellépők a létszabadság nyelvét beszélik. hogy ki milyen nyelven gondolja és beszéli el életét. s az egyetlen. A megfeneklett . ha nem is kikerülhetetlen. s együtt dolgozták ki az áthidaló megoldást. Amikor azonban a közbeszédet meghatározó és a . bár sajnálatos. mi több. távolról sem. Ezért tekintette e harmadik fiatal Schiller tanítvány. amelyben nem az egység felbontásában és a felbontás következményeivel a goethei varázslóinas módján tehetetlenkedő római rációt. félrevezető is: a „zoón politikon”. A görögök számára azonban az a nyelv. hanem a létigazság felszínre emelésére és törvénnyé érlelésére képes logost ismerte fel annak az emberi képességnek. Az uralkodó hatalmon pedig így a hagyományos. azaz a két szabadság: a jogi. leghaladóbb és legújítóbb fiatal szelleme csatlakozott hozzá. mert így egy nép eredetmítosza. de megtévesztő. A másik azonban tovább lépett. A létszabadság nyelve és annak következményei volt az. Schelling.és a létszabadság egybeesik. Ebből következett aztán csak az a második fele a görög ember meghatározásnak. Felismerte. az uralkodó közbeszéd meghatározásával kapcsolatban azt szokás mondani. s ez lehetőséget teremt számára a létharmónia újraalkotására. G.

5 51. akkor érdekes cezúrát láthatunk.az ifjúságnak is csak elenyésző töredéke rendelkezik a saját léthelyzetének megértéséhez és feldolgozásához szükséges nyelvi kóddal.helyett a barbár hatalomnyelvet kényszeríti a közbeszédre. mert elkerülhető áldozatokkal járó „forradalmak” révén teszi lehetővé. hogy 3 Ezúton mondok köszönetet a felmérést megrendelő Duna Televíziónak. vagy univerzális létszabadság nyelve a mai Magyarországról is eltünedeződőben van. akik ezt a kódot alkalmazzák a kérdezés helyzetében. 1. hogy a létszabadság problémáinak megértésére és elbeszélésére lakosságunknak csak egy töredéke képes mindennapi élethelyzeteiben.4 45. Így lehet. akkor „belső környezetünket” fenyegeti ugyanaz a katasztrófa.6 0.1 100 1. megtapasztalhattuk a múlt rendszerben. Ebből a nézőpontból tekintve válik igen tanulságossá annak megismerése is. legyen bármennyire is uralkodó helyzetben. hogy ki hány éves volt a különböző korosztályokba tartozók közül legújabb korunk két rendszerváltásának éveiben.1 46.4 55 40. nem az egyetlen beszéd egy ország életében. az esztétikai kóddal.1 2. Ami azt jelenti.3 45. Ha kiszámoljuk. Az adatok azt mutatják. Ilyen végzetessé váló helyzet például az ökológiai katasztrófa fenyegető veszélye.3 aminek meglepő eredménye az volt. b.akárcsak népességünk összessége .4 50. azt láthatjuk. vagy csak felesleges. hogy abban a hatalomnyelv uralkodott el a Schiller által is kívánt létszabadság nyelve helyett. könnyen végzetessé váló torzulás következik be. 6 . a szabadság nyelve a hazai ifjúság körében Eltünedeződőben van. megoldása is kétségessé. s ezért a szakrális.6 48.7 48 1. Lehetséges például.8 44. hogy . mekkora ez a rész. Ezek után már érthető a kérdés: Önök milyen nyelven beszélik a magyart? Sokunk szomorú tapasztalata a hazai közbeszéddel kapcsolatban. de szerencsére még léteznek komoly szigetei a létszabadság elbeszélésére irányuló igényeknek. illetve milyen arányban használja azt a mindennapokénál „élesebb” kérdezési szituációban: A LÉTHELYZET ELBESZÉLÉSÉRE ALKALMAS ESZTÉTIKAI KÓD KOROSZTÁLYI MEGOSZLÁSA KÓD TÍPUS ESZTÉTIKAI KELLEMES KÖZNAPI EGYÉB ÖSSZESEN 18-29 1.9 100 40-49 50-59 1. Sőt. Ha pedig az életvilág gyarmatosítása következtében mindennapjaink legszemélyesebb kötelékeit is csak a hatalomnyelven lehet elbeszélni. hogy a létszabadság lehetséges nyelvei közül a schilleri-schellingi reflexív és integrativ képességeket felszabadító esztétikai kódban is képes beszélni az ország valamely része. hogy a barbár beszéd özöne ellenére maradnak létnyelven beszélők. amelyet az ember természet feletti hatalmának elbeszélésére kifejlesztett nyelven nyilvánvalóan nem lehet érdemben és mélységeiben elbeszélni.8 100 30-39 2.6 100 60+ 1.7 3.1 100 ÖSSZESEN 1. S mert nem lehetséges olyan közbeszéd.6 49. hogy az ifjúság milyen arányban rendelkezik például a léthelyzetének elbeszélésére alkalmas egyik. amely e katasztrófát elbeszélhetné.8 1.6 3. hogy még az átlagosnál is kisebb arányban vannak a fiatalok közt azok. Az uralkodó közbeszéd. Hogy megállapítsuk. reprezentatív felmérést végeztünk.2 52. hogy az adatok felhasználását lehetővé tette. hogy mindössze a lakosság egy-három százaléka használja még művészfilmekkel kapcsolatosan is mindennapi élethelyzeteiben az esztétikai kódot.1 100 Adataink azt mutatják.

S attól függően. A kommunikáció nyelve ugyanis képes arra. a csöves ember alatti valóságával szemben az uralkodó gazdasági valóság részévé. a Horthy korszakban. nem alkalomszerűen és nem is a nyitvatartási időben. hogy hangrezgésekből társadalmi intézményekké szilárduljon. egymástól lényegesen különböző társadalmi valóságok részévé válik: tárgyi-természeti valóságnak. Repítsük maszkunkat tovább. még azt is. az iménti polinéz maszk kerül elé. amiről eddig beszéltünk. illetve szakrális valóságnak. arról. olyan valósággá is intézményesedik. Most ugorjanak vissza ide Európába. a szakrális. valahol Polinéziában. Stumpf István. A kiállító terem falán lévő maszkot nézegetők számára egy esztétikai tárggyá válik. és végül nem tűzifaként. hanem csak szakrális időben. Laki László és Gazsó Ferenc kutatásaiból tudjuk. hogy nemcsak gazdasági. Magyarországra. s képzeljenek maguk elé egy csendes szigetet. Ezek a számadatok viszont azt mutatják. A valóságok és a felelősség a valóságalkotásért A nyelv. mássá és mássá. kezében egy maszkkal. Számára ez a maszk ugyanis csak egy darab fa. életben maradását biztosíthatja néhány órán át. hanem a szakrális erők mozgásba hozására lehet használni. a szabadsághozó vagy szabadságrontó képességéről már beszéltünk. hanem „egzisztenciális” tekintetben is vesztes az ifjúság. egy antropológiai múzeum falára. illetve a létezett szocializmus válságának utolsó szakaszában szocializálódottak rendelkeznek e kód alkalmazásának lehetőségével legnagyobb arányban. vagy használja a léthelyzetének elbeszélésére alkalmas esztétikai nyelvet. Mit fog tenni vele csövesünk? Felveszi megvizsgálja. zárjanak ki most gondolataikból mindent. Kérem. mikor fogcsikorgató hidegben egy csöves botorkál az utcákon. s a nyelvi sokféleségnek sokféle társadalmi valósággá válásához közelebb kerülhetünk. Ki tudja honnan. egy elemi anyagi valóság része. Amiből azt 7 . s mondjuk a nyitvatartási időbe. attól függően. még akkor sem. a stofflich és a gazdasági valóság A nyelvi valóságnak társadalmi valósággá szilárdulásához. hanem csak szent helyen. 3. ha meggyújthatja. hogy az ifjúság gazdasági értelemben a rendszerváltás vesztesének tekinthető. a. s milyen. ahol meggyújthatja.bár nem nagyok a számszerű eltérések-. kissé bosszankodik. gazdasági valóságnak. majd keres egy helyet. Most egy másik oldaláról is ejtsünk szót. hogy milyen világmagyarázó értelem fénysugarába állítjuk. s ezen keresztül a kommunikáció erejének egyik oldaláról. hogy miért mázolták össze. amint szépen kifestve bandukol a tűző napon. amelynek legfeljebb esztétikai tulajdonságairól beszélnek. hogy milyen nyelvről van szó. nem is esztétikai tárgyként. A nyelv így valóságalkotó erővel is rendelkezik. A csöves számára a maszk puszta fadarab. de nem is csupán lexikai egységek tárháza. Témánk szempontjából gondolatkísérletünknek most kérem arra a részére figyeljenek fel. hogy a nyelv nem pusztán fonetikai vagy grammatikai szabályok és törvények gyűjteménye. ha részt veszünk egy kis gondolatkísérletben. Mire használják az oda látogatók? Kiállítási tárgynak. ha ezen lexikai egységek jelentéseit komolyan vesszük is. 3. s gondoljanak egy Szilveszter előtti kora éjszakára. amelyet nem bármely utcán vagy valamely múzeumban. amely. Ezzel a maszkkal teszünk kísérletet a következőkben. mert a késő-kádári. s egy polinézt. A polinéz számára ez a maszk viszont a szakrális valóság része. illetve a Horthy korszakban szocializálódottaknál is kevésbé ismeri. hogy „intézményesedjen”. hogy ugyanaz a festett fadarab. ebből következő nyelven beszéljük el rendeltetését és használatát.

és akit. Mintha azok is a legitim. Fel kell tennünk. hanem pelyhes kiskacsa vadászatáról. fiataljaink lelkére rendez nyilvános vadászatot? E kérdés megválaszolásához el kell hagynunk a hatalomszabadság által a politikai hatalomról felfestett képet. ugyanis azt a kérdést is.4 2. Ott ez áll: teen age. amely orcátlanságában nyíltan üzeni nekünk. hiszen nyuszik és libák lehetnek azok. hogy itt nem harcról. annak a végkifejlete: a hajtóvadászat fiatal lelkekre. hogy nyíltan is megüzeni célját és kifecsegi titkát . hogy miért nem egy kis nyuszi. Amit egyszerűbben szólva: lélekvadászatnak is nevezhetünk. akkor arra azt felelhetné egy beavatott.úgysem tehetnek ellene semmit. E látvány alapján azt hihetnők. amelynek felhívásait. hogy különböző értelmi-nyelvi. pelyhes kiskacsa van ugyanis a célkeresztben. vagy egy kisliba került az ifjakra vadászó televíziók célkeresztjébe. többnyire egyidejűleg is. akiknek a reklámokat el lehet adni. a választott hatalmak közé tartoznának. „hatodik” hatalmi ágnak szereti nevezni. A célkeresztbe vett ifjúság lelkére valló vadászat. És nem a szokványos vadkacsa vadászatról. Az. hogy felismerjük: az előtérbe állított legitim államhatalom mellett. De mely hatalomról is van szó. a tizenéveseket jelenti angol nyelven. létezik egy legitimitással nem rendelkező hatalmi gépezet is. de mivel a hatalomszabadság igazi szervezete. hogy szülő anyja helyére a televízió kerüljön. Nyílt beszéd: a célkeresztbe vett ifjúságra vadászat célja.emeljük most ki. naponta akár.a reklám szakmában pedig célcsoportot jelent. nem egymással szemben álló fegyveres erőkről van szó. A nemlegitim hatalmakról a hivatalos politikatudomány hallgatni szeret. Ám ezzel még nem ér véget az „üzenet”. pontosabban felette. olvassuk el e címlap képi és szöveges üzenetét: Mit is látunk ezen a képen? Ami először is szembe tűnik egy fegyveres akció kelléke: egy célkereszt. d. környezetünkben. vagy amit tűzön-vízen át követnek is. Az ifjúságot a legitim hatalom. az a mindennél fontosabb valami.az imprinting hatás következtében . a nemlegitim hatalmak puha diktatúrája és az ifjúság legyőzése Kérem. Hogy a televízió legyen az az eszköz. s vizsgáljuk meg. akire vadászatot rendezünk. hogy számukra az első meglátott tárgy válik . Ami köztudomásúlag a fiatalokat. És ha csodálkoznánk ezen a nyíltságon. Mi több.intézményesülésük esetén . akkor olyan orcátlanná válik. sajnos ezekből az elegendőnél is sokkal többről számolhatna be. vagy burkolt utasításait a kiskacsává tett ifjak szülőik ellenében is követnek. az állam 4 A Többszörösen összetett magyar társadalomszerkezet. akit tűzön-vízen át követniük kell. ki ellen fordul a harci akció. Menjünk közelebb. az állam felelősen nevelné. De nem akármilyen kiskacsáról. amiről Dino Buzzatti elbeszélése kapcsán. például a médiát vagy a pénzhatalmat. hogy az eddigieket összefoglaljuk: célkeresztben az ifjúság. hogy mikor egy hatalom már teljesen biztos fölényében. dermesztő valósággá vált. Ami azt jelenti. című könyvemben. Azaz az európai kábel és műholdas televíziós újság címlapjának üzenete. a nemlegitim hatalmak rendszere. parafrazálhatjuk Dino Buzzatti korábban hivatkozott elbeszélésének címét. mint elrémítő utópiáról beszéltünk. A kiskacsákról közismert. ha pedig nem hallgathat. Miért éppen kiskacsát tettek a célkeresztbe az üzenetközvetítés európai professzionalistái? Akiknél szóba sem jöhet az. mint meghirdetett és bevallott cél az üzenete ennek a címlapnak. azzá. illetve a Szelényi és a sehogy sem uralkodó valóság című. ajánlásait és nyílt.a mindenkinél fontosabbá. hanem egyoldalú fegyverhasználatról: vadászatról. valamilyen harcászati műveletről tudósít majd az európai kábel és műhold újság. az Ökotáj 8 . azaz ki van a célkeresztben? S itt mindjárt meglepetés ér bennünket: vízen úszó. többes hatalom Magyarországon.különböző társadalmi valóságok létezhetnek s léteznek is. hogy gyermekeink. ahogyan a felirat második sorából megtudhatjuk. hogy véletlenül kerül egy sor. és . Vadászat ifjúságra. egymás mögött úszó kiskacsa és nem más a célkeresztbe? Nos a válasz viszonylag egyszerű. akkor „ötödik”. Ezt erősíti meg a felirat első része is: target: angolul célpontot .

a lélek ellen alkalmazható fegyver típusával. A test elleni véres erőszak fegyvere. milyen esélye van a felelős nemzedéki valóság alkotásra a ma átlagos fiataljának? Amint láttuk. És végül tegyük fel azt a kérdést is.talán. a nemzedéki valóság felépítéséből rászakadt felelősséggel? 9 . az apák egyfelől eltékozolják a valóságalkotás szabadságát biztosító forrásokat. hanem egyenesen szabadságával azonosítja azt. hogy mihez kezd. és onnan nem engedik az ifjakat. S mire felismerné. Mindezzel pedig szinte lehetetlenné tették a felelősségvállalást számukra a valóságalkotásért. hogy ez a nemlegitim hatalmi gépezet milyen fegyvert is fog az ifjúságra. a média. kezd-e valamihez az ifjúság maga. ezen a területen sincs a fiataloknak esélye a felelős neveltetésre. amely még a gyilokkal gyakoroltnál is félelmetesebb. nem szabadulhat a puha diktatúra lélekgyilkos. s most egy harmadik fegyver típussal találkozhatunk: a puha. mert a kiskacsáknak szégyen használni . A gyilok rémtettei felháborodást váltanak ki. S hogy mindez nem csupán üzenet. a kiskacsáknak tekintett új és új ifjak ellen fordított imprinting diktatúrája ellen nemhogy tiltakozna a fiatal. És kérdezzünk tovább: milyen hatalmat gyakorol az ifjúságra puha fegyvert fogó nemlegitim hatalom? Erre is ismerjük a választ: a nemlegitim hatalom a média esetében tömegpusztító hatású fegyvert alkalmazva diktatúrát gyakorol. E pontunk végére érve foglaljuk össze. Mégpedig olyan diktatúrát.fölötti rendelkezés hatalmával is bíró nemlegitim szervezetek kezében van a nevelésre is alkalmas intézmény. másfelől a nemlegitim hatalmak lélekölő puha fegyvereinek célkeresztjébe vették.az esztétikai kódot. a tékozló és rájuk vadászatot rendező apák árnyékában. még két százaléka sem használja . A puha fegyverek csábítása. ha művészfilmekről szerzett élményeiről lehet vallania. E lesújtóan szomorú helyzetben így már csak az a vigasztaló kérdés maradt. már késő. A címlap üzenete: a létértelmezés esélyétől is megfosztjuk a lélekölő puha fegyver segítségével az ifjúságot és reklámjaink imprinting rabjaivá tesszük. a gyilok mellett már láttuk a természet leigázására szolgáló fegyvert. felszólalásom elején a létszabadság nyelvi kódjával való rendelkezésről ismertetett adatokat idézem még egyszer fel: a rendszerváltás ifjúságának még a Horthy korszakban neveltekénél is kisebb hányada. milyen fegyver célkeresztjébe fogja az ifjúságot? Itt visszautalhatunk az e pont elején a fegyverekről mondottakra. hogy létszabadság helyett előre programozottság a jutalma. fojtó öleléséből.

szinte napjainkban teljessé a hatalomszabadság híveinek mindaz a kínálata. mikor már pedig a modern stofflich valóság prófétái a vallásosság napok múltán bekövetkező eltűnéséről prédikáltak.a modern sem képes megsemmisíteni. Most talált rá arra az intézményre. De csak a modernt is legyőző globalizációs vitte véghez az otthonból az idegenségbe átlendítő fordulatot: csak a globalizáció szervezte át a hatalomszabadság birodalmává a társadalmat. milyen szerepe és felelőssége lehet ma az egyháznak az ifjúság nevelésében? S azt a választ kell adnunk. a „radikálisoknak” a pillanatot.” A modern is akkor tudta maga alá gyűrni a szakrális valóságot. a világban való otthon-léthez. Nehezebb helyzetben van minden eddiginél. A nagy többség számára azonban csak az otthontalanság gyötrelmes hiánybetegségeit tudta kínálni. vagy pótszereket. Ez a perzselő vágy lobbantotta fel a vallás iránti igényt akkor is .ha a vallásnak csak az imént idézett „otthonteremtő” képességét. a család.és állam. a „tömegnek” a fogyasztás fétisét. amit a „legyőzött” egyház híján valláspótlékot keresők számára eddig ajánlani tudott. Kinek-kinek az őt megillető pótszert: az „elitnek” a presztízst. a szakrális nemzet és az egyház. a világban való honfoglaláshoz szükséges hősiesség kérdésének a felvetésével elérkeztünk ahhoz a kérdéshez. A létszabadság ismerőit és gyakorlóit megillető tekintély helyett a hatalomjavakban bővelkedéssel elérhető presztízst. De csak napjainkra sikerült mindezeket a csoportokat és mindezeket a pótszereket egyetlen integrációs központba terelni: a bevásárló központba. azaz a minden embert jellemző otthon iránti vágyat emeljük is ki . amitől aztán annál perzselőbben lobban fel az otthon iránti vágy. S sajnos igazuk van. 5 A hatalomtársadalom kifejtésére most nincs lehetőség. Általánosan is igaz. a kiábrándulás következik. s építhet új valóságot. hogy az korunknak. Igazuk megértéséhez térjünk vissza a létszabadság szükséglettermelő gazdaságával szembe állított „stofflich” gazdaságra. a világ otthonossága felett. az otthon öröme helyett a pillanat élvezetét. teljes meggyőződéssel. MEGTÉRŐ FIÚK? Ezzel. egy elenyésző kisebbségnek biztosít elégedettséget. s ezért minden korábbinál nagyobb a felelőssége. A családok otthonát alkotó szakrális valóság „zárójelbe tételével” az otthon iránti igényt csak ideig-óráig volt képes a stofflich javakkal pótolni. otthon és vallás pótlékokat.III. a globalizáció korának a „temploma”. a saját „templomára”. Az erről szóló elképzelésünk a VALÓSÁG 1997. A vallás iránti igényt. a hatalomgyakorlóknak. Hogy erről a templomról érthetően beszélhessünk. hogy egy valóságszervező értelem akkor győzhet le más valóságszervező értelmeket. szeptemberi számában olvasható. a szentségek helyett a divat vezérelte fogyasztás javait. ugyanis csak a pillanatnak szól. azonban . a civil társadalom. ha sikerül új típusú tárgyi javakkal „legitimálnia” a mindaddig bizonytalan és ezért csak keveseket vonzó mégoly igaz „világszervező értelmet. mert csak most vált.alig két évtizede -. előbb össze kell foglalnunk a tékozló apák kapcsán elmondottakat.5 A hatalomtársadalom azonban csak néhányaknak. mikor az „ipari csoda” tárgyaival tudta elárasztani alattvalóit. A modern győzelmet aratott a természet. hogy minden korábban voltnál nehezebb helyzetben van. hogy milyen szerepe van. amely a maga valláspótlékának az integrációs középpontja lehet. A bevásárló központról cinikus dicsőítői azt állítják. A globalizáció építette ki a hatalomtársadalmat. a szociális gazdaság. s a pillanat múltán a csömör. A globalizációs világrendszerváltás: létmódváltás című dolgozatunkban 10 . A stofflich javak keltette kielégülés.

Ehhez a kortárs csoportokat amelyek nemcsak a pozitív minta szerepét tölthetik be. nem méltóságának. s így élét veszi. s csak az otthontalanná tett világból lehet tovább vezetni őket a stofflich vallás fogyasztás templomaivá felnagyított bevásárló központjaiba. az otthon 6 Amivel. a szállásról lehet ugyanis csak könnyedén elcsábítani az ifjakat a hatalom. a fogyasztás-fétis hódolóit. A kirekesztőleges rendies csoportokat ugyanakkor az egyenlőség élményével is felruházza. hogy ne mondjuk „antiszakrális tárgyait” sikerült összegyűjteni. ez az együttlét nem igényli a létszabadság eléréséhez. Csak most már nem az Isten színe előtti egyenlőség. s ezt pontosan érteni kell. hanem a rombolás közegévé is torzíthatók . tudjuk. a stofflich valláspótlék „templomának” a feltalálásától kezdve új pályára lehetett állítani a tékozló.amely a márkák előkelőségének. Mindezideig azonban nem ismerünk más alapot az otthonhoz. a márkatársak márkaklubjaiban való belesimulást adja. az immár globálisan integrált stofflich birodalomba. ezért ezt a kötést fenntartjuk. a diszkóig bezárólag. Amely látszat otthonosság csak akkor válhat hatékonnyá. két kézzel szórják. illetve ellen. Ez az új rendiség . Itt a lerombolt családi otthontól eltávolított kortárs csoportok az identifikálódás élményét is megadják: a . amelynek minden eleme a piac a fiak számára azonban átláthatatlan . Képtelennek bizonyult a stofflich valláspótlék integrációjára. ha előtte mind a családi otthont.” de az legalább otthonpótlékként ható együttlétet. S ezt az otthonosság pótlékot is a bevásárlóközpontok nyújtják.sajátos teljesítménnyel bír. a világban való otthon-lét pótlékát is megadja a hagyma emberré tett gyermekeknek. de a kívül rekedtekkel szemben a bejutottak számára a divatban való egyenlőség élményét adják. Másfelől a márka-előkelőség csoportjait egymással kirekesztőleges viszonyba is kényszeríti . hanem az új rendiségbe szervezett hatalomtársadalom csoportjait is.így biztosítható a márkatermelők által felosztott piaci határok védelme.A modern stofflich fetisizmus képtelennek bizonyult a vallás. és annak fő intézményéig. a pillanat fanatikusait .kortárs csoportokra alapozott . Pontosabban a lenézés és fölnézés lélektanivá szelídített különbségévé oldja.vagy fogyasztás rendi javaiban bővelkedés tékozlásába. és tovább lehetett vezetni. Ráadásul arra is képtelennek bizonyult. Ettől.” Azt az intézményt. és nem is a politikai-jogi egyenlőség típusait utalja ki e kirekesztő rendies csoportoknak. hanem a „divatban való egyenlőség” élményét adja meg számukra. Mert a bevásárlóközpont az otthonosság látszatát is biztosítja. 11 . a szülői szállások szállásának birodalmába. S ehhez a belesimuláshoz semmiféle erőfeszítésre nincsen szükség. mind a világ otthonosságát már sikerült lerombolni. hogy a hatalomtársadalom egymás ellen hangolt csoportjait . A globalizáció azonban feltalálta a „bevásárló központot.igényeihez kapcsolódik. az otthont a szakrálishoz kötjük.használják fel vivő közegül. a világban való otthon-lét pótlékaiba. Igaz az identitás már csupán „márka identitás. Ez a globalizációs rendiség egyfelől a hatalomtársadalom egyenlőtlenségeit a márka-előkelőség leplébe vonja.identitifikálódás élményét.legalább a látszategyenlőség színhelyeire gyűjtse. Ahogyan a templomi padsorok is a rang szerint telhettek meg hívőkkel és biztosították. mégis az Isten színe előtti egyenlőség élményét. még távolabb a szülői szállástól. témánkhoz egyszerűsítve az otthon iránti vágy6még pótlólagos kielégítésére is. A bevásárlóközpont éppen ez által válhat a minden korú kortárs csoportok integráló intézményévé. A család nélküli otthontalan szállás felfokozza a gyermekek otthon iránti vágyát. fokaihoz kapcsolódik . amelyekben minden típusú fogyasztást egymáshoz gyűjtenek: az öltözéktől a táplálkozáson keresztül a szórakozásig. a fogyasztást dicsőítő szlogeneket. Az otthontalan családból. Ráadásul a bevásárlóközpontokban nemcsak a fogyasztás fétiseit. megfelelő liturgia kíséretében. Egy látszat otthonosságba. ugyanúgy a bevásárlóközpont márka boltjai is a rangnak megfelelően szerveződnek egymás köré.a presztízs-élvezőket. ahol a „nép ópiumát”. de visszatérni szándékozó gyermekeket: a visszatérés ívét ki lehetett egyenesíteni.

A világ otthonossága nem jöhet létre a hatalomtársadalomban. Ahonnan „haza” menve idegen helyre jut a fiú .a szállások otthontalan birodalma: a bevásárlóközpont. 7 Szesztay András fogalom alkotása ez. az nem egyedül a bevásárlóközponton múlik. erőfeszítés: erkölcsi-érzelmi munka hiányával való csábításával szembe szegülni. Nem. S ekkor válhat a megtérés is teljessé csak. hogy a Schiller követéshez szükséges hősiesség vállalásának esélye lehessen egyáltalán. A szembeszegülés adhat lehetőséget arra. hanem a világ otthonosságát is meg lehet pillantani. amelynek módjában áll a világ otthonosságának. elfogadó .s lehetetlenné válik az otthon felismerése.és identitástermelő hálózat.a vágykeltő. S az egyháznak éppen ez a felelőssége most: szinte már csak az egyetlen olyan intézmény. hogy a hamis templommal szemben az egyház visszavegye az „égi Jeruzsálem” jelentéssel bíró igazi templomot. hogy a felelősségvállalás számukra elérhető legyen. még a családtalan lakás ellenére is csak a pótlékát adja: ismerős. az új keletű valóság. mert a bevásárlóközpont ugyan súlyponti része. fel lehet ismerni és oda meg lehet térni: a szakrális valóság otthonosságában azonosulni is lehet. Amikor nemcsak a személyes otthonosságba lehet megtérni. A visszatérésből így odatapadás lesz. de csupán része annak a mérhetetlenül felduzzadt hatalmas gépezetnek. A globalizáció által a templom-pótlékká tett integrációs intézmény. A pálya így alakul: otthontalan szállás . de a gazdaságnak is része: a humángazdaságnak. A szeretet struktúrák közösségét azonban nem a globalizációs technikák.csak éppen a szeretet hiányzik belőle. hanem a harmónia világa -. az otthonos világgá lenne képes tenni.médiának.nem a világpótlék. aki Bibó Istvántól tanulta az ehhez a fogalomhoz szükséges ismereteket. s csak ekkor alakulhat ki a világért érzett felelősség és a világért vállalt felelősség is. S ezen a ponton lehet a hamis templom ürességgel. megnyugtató. Mert csak ekkor kerülhet kézközelbe a világ . a világ otthonosságát . S az egyetemesülés közösségszervezési technikái adhatnak csak lehetőséget arra. a bevásárló központ így a fiatalok kényszerpályáját a látszat felszabadulás útjává képes átalakítani: az otthontalan szállásból kimenekülőket már nem a széttöredezett és taszító fogyasztói piac idegensége várja.és a családi otthont is . a tömegkommunikáció is csak része. a szakrális valóság lehet ugyanis az a „hely”. Az égi Jeruzsálem. S csak ekkor válik teljessé az egyház felelősségvállalást támogató szerepe is. a széles értelemben vett . hogy a fiak megtérhessenek. a szeretet világának a helyreállítása. A bevásárlóközpont azonban az otthonnak. hanem a szállások otthontalanságát felváltó otthonpótló birodalom. amelynek a sajtó. már nem csupán a tájékoztatásnak. amit a Földön megvalósítva az egyház a családi otthonosságot a családok otthonává. 12 .megpillantásához és felismeréséhez szükséges megterhelő felelős erkölcsi-érzelmi munkát. A világ otthonossága és a globalizáció azonban kizárják egymást. biztonságos. mintaadó és intézménykínáló .általánosabban: a gyermek .csak a szeretet-struktúrák7közössége nyújthatja az embernek. Itt mindössze a tárggyá vált önmagunk közös pillanat-élvezetét kell vállalni. Ma ez a széles értelemben vett média. S hogy lehetetlenné válik. hanem az egyetemesülés biztosíthatja.

Amikor azt mondjuk. hallgatólagosan és nyíltan fogalmazva is sokan szeretik beállítani. amelynek. a részei közötti viszonyok sajátosságai révén a világhoz és más emberekhez. hogy a nyelv ezért nem az az ártatlan és semleges eszköz. És végképpen nem érték nélküli struktúrák együttese. Nem is csak az az elrémítően bonyolult eszköz. KOMMUNIKÁCIÓ8 1. Nem azt. Humboldt kapcsán már beszéltünk arról. s más népeket .a világot. ÉRTELEMTÉR. amelyek annak a világnak a természetét változtatják meg. amit már Humboldt. népekhez való különböző viszonyát. aminek a költők szóvarázslatai nyomán tűnik. s amelyet aztán nem győzünk hogyan feledni. azon egyáltalán nem csak a nemzeti nyelvek különbözőségeit értjük. Természetesen bonyolult eszköz is. s ezért idegenek számunkra. hogy szavaik alapvetően is különbözhetnek egymástól. az első szó kimondásakor nehéz helyzetbe kerülünk. addig a magyar inkább mellérendelő viszonyokban gondolkodik. e nemzeti nyelvek kapcsán. hogy milyen nyelven beszélünk. amiként azt sok tudós is szívesen határozza meg. hogy míg azok mondatrészeiket . s lehetne: több és más is. hogy kihívása elől elmeneküljünk. JELENTÉSTÉR. s mint idegen eszközzel bánni sem tudunk velük. A világhoz és egymáshoz való különböző viszonyok „nyelviesítésével” azonban a nyelv nem meríti ki az önmagán túlmutató sajátosságait. S nálunk Karácsony Sándor mutatta meg. aki Tatár György közvetítésével. hogy a magyar nyelv például azzal válik ki a környező népek nyelvei közül. A legnagyobb trükkök közé az azonos nemzeti nyelven belüli „nyelvcserék” tartoznak. hogy a nyelv. amelyen beszélünk. Ezen nyelvcserék megértéséhez viszont már nem elegendő a világhoz és más népekhez. És nem is egyszerűen a gondolatainkat egymás számára „közvetítő közeg”. annak természetére. látszatokból szőtt és kiépített valóságnak az elbeszéléséhez fogunk. ha az imént jelzett. amivé az iskolai oktatás jóvoltából torzul tanuló éveinkben. ha már kivonhatjuk magunkat a pedellusi ellenőrzés fennhatósága alól. erről először Franz Rosenzeiweget hallgassuk meg. hogy a különböző nemzeti nyelvek „nyelviesítik” e nemzeteknek a világhoz és más nemzetekhez. A nyelv korántsem az a végtelenül unalmas tartománya világunknak. hogy a nyelv. s amit elmondhatunk. amelyekhez való viszonyról beszéltünk az előzőekben.2.a következőkben ezt vázoljuk fel. is rá kell kérdeznünk . azonban mielőtt mindezekké lenne. Hogy miként is érdemes gondolnunk a nyelv további sajátosságaira. meghatározza azt. eléggé elrémítően ahhoz. amit egyáltalán elgondolhatunk. ahogyan azt fősodorbeli nyelvészek szeretik mondogatni. Nem füst és nem hang című könyvében így vall a nyelvről szerzett tapasztalatairól: 8 Részlet a hasonló című kommunikációelméleti habilitációs dolgozatból 13 . közvetítő közeg és struktúra is. Milyen nyelven beszéli Ön a magyart? Már az első lépéskor.jellemzően alá-fölérendeltségi viszonyokba rendezik. melyek elveszik semlegességét. ennek feltárásához a nyelv által jelölt világra magára. mert eszerint él. s az összehasonlító nyelvészet kialakulása óta tudunk. s korosabban már próbát se tegyünk meghódítására. emberi közösségekhez való viszonyunknak a leképezése is. hogy nem mindegy. ugyancsak kisiskolás korunkban. nemzetekhez való viszony vizsgálata. Mert az első szó kimondásakor beleütközünk abba a megdöbbentő ténybe. Inkább arra utalunk.

ahogy csak akarod. mert nem a kinyilatkoztatás nyelvében kaptak helyet. Holnap Kiadó. a létharmóniába a létezőket . a hittel Istenben . 1990.a jelentés -. de a kinyilatkoztatás nyelvének megjelenésétől kezdve. s amely erő valóban egyedül rendezi összeomlástól mentes harmóniába. »megszületett a világtörténelem színhelye és tartalma. hogy egymást is. s mert e közmegegyezést a konvenció őrzi akár ezredéveken keresztül is. hogy a nyelv megnevező ereje ad lehetőséget arra a megértésen túli többletre is. s megnevezésére is. akik ma a laposról. akkor tartanod kell magad a nyelv által felkínált utakhoz. S a nyelv. mint evidenciáról beszélnének a Föld alakját tisztázó vitákban. és a létviszonyokban való biztonságos közlekedésig szinte végtelen sok dimenziója lehetséges. Rosenzweig. végül az így kiépített rendben való tájékozódást is lehetővé teszi.. szeretetnek. valóban lehetővé teszi a tájékozódást a legkülönbözőbb valóság tartományokban. A teremtett világ előtti világban valóban lehetett mindent akár másképp is nevezni. korrupt -. amely az önkényt. Ha egy emberközösség tagjai a saját és közös világuk döntő pontjait megnevező nevekben értik egymást.” Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. s arra is felhívja a figyelmet. az erkölcsi mezőben való tévedhetetlenségig .tisztességes. A legegyszerűbb földrajzi térben való tájékozódástól a hegyen túl -. 209-211... hogy bármely helyen. itt még egyelőre társadalmi káoszt renddé alakítja... Faust. nem áll meg a megértés eszközének megállapításánál. vagyis az e neveket értők. hanem emberi produktumok. oldalak Tekintsünk most még el a Rosenzweig által felidézett kinyilatkoztatás rendteremtő erejének megtárgyalásától . mert valóban minden lehetett akár másképp is. s mert mindegyiken belül képes a részletek felidézésére. s minden időben ugyanazt értsük ugyanazon dolgokon. egy lehetőséget. hogy milyen jól megértették egymást azok a csillagászok.a kérdésre . .„Goethe Faustjának első részében . nekem nincs rá nevem. Rosenzweig életművében bőséges terjedelemmel támasztja alá a nyelvnek azt a megnevezésből eredő képességét. Mindezt pedig a „nyelvtan” írja 14 . szabad fordításban körülbelül ezeket mondja: ha szíved megtelik ezzel az érzéssel. ami» szó és tűz «. tárgynak. akik az emberi közösségek közmegegyezéssel kialakított valóságában rendeltetésszerűen akarnak életükkel eltájékozódni. már eljutott. hogy érthessük egymást. melyben azok. vagy bármilyen más létezőnek a „neve” közmegegyezéssel alakul ki. Gondoljunk például arra. Az eltájékozódás igen összetett valami. s milyen értetlenség fogadná azokat. mert mindnek nevet képes adni. a történelemből kitaszítottak. stb. Mindezek nem csupán a felesleges kerülőktől mentesít bennünket. A közmegegyezéssel kialakított nevek konvenció általi megőrzése biztosítja. a társadalmi térben való tájékozódáson . nem a választás szabadságát biztosít mindenki számára: a nevek. de bizonyosan nem az emberi önkény »terméke«. akikhez a név. . A nyelv közvetítő közegként arra szolgál. hogy a nevek . ha nem is teljesen. az elit.. s ez teszi lehetővé.. hanem nevektől betájolt. s ezzel a káoszt. Minden csak érzés. a nevekből felépített rend és a benne való tájékozódási irányok kijelölése egyben kötelezettségeket. akkor a név. kapcsolatnak. a megértést teszi lehetővé.összetettsége folytán erre csak a későbbiekben kerülhet sor. hang és füst a név. de ugyanakkor a KRESZ-hez hasonlóan kötelező erővel is rendelkezik: ha megértésre és eltájékozódásra vágysz a társadalmi káoszban. s ezen keresztül rendezi is kaotikus világunkat. mert a nyelv mélyebb természetét is megértette.s csak a nyelv életünkben betöltött szerepéről mondottaira fordítsuk figyelmünket. kényszereket is ró mindazokra. hogy eltájékozódhassunk a világban. Istennek. Nevezd boldogságnak. tovább lép. nem valódi leképezései a dolgoknak. szívnek. S ettől fogva az e nevekkel megnevezett. ha emberi »termék« is talán. Amiből az is következik. A megértést azáltal.a főnök. mióta » a név betört a megnevezhetetlen káoszába«. s takarít meg energiákat számunkra. előírásokat. Rosenzweig kedvelt szavával élve: e nevek szerint» tájolt «világ sem az önkény álomvilága többé. úgy nevezed. s tartózkodnod kell e járt utakról való letérésekről. az e nevekben egyetértők életükkel eltájékozódnak. rendezett világ. nem hang és füst. hogy egy-egy személynek. A nyelv így egyfelől értelmessé teszi.hogyan is áll a vallással. akik a Földet „laposnak” nevezték. Mindez persze nemcsak egy esélyt. e nevek köré szervezett. de legalább elfogadható mértékben megérthessük.át. dolognak.

azonban. A nyelvtan a beszéd. Heidegger segítségével juthatunk el. hogy nemcsak egyszerűen valóságot építeni van performatív. 1990.elő: mikor. A nyelv természetének megértéséhez. életedet milyen sziklák közt irányíthatod. John Austinhoz. a kimondás révén valóságalkotó erővel is rendelkezik: a semmiből egy létező intézményt. hanem maga a csinálás. ami az oltár előtt kimondott szavakkal való cselekvés eredménye és a kimondást megelőző állapot között van. hanem egy másik: neve a tájékozódást teszi lehetővé vele kapcsolatban. hogy a performatívok nem vonhatók egy kalap alá a kijelentésekkel. arra kérjük a tisztelt Olvasót. hogy a nyelv. akkor nem beszámolok egy házasságkötésről. a közösség életében alapvető szerepet játszó intézményt. hanem azt is megmutatja. Még szemléletesebb az a különbség. amiért is ez a hajó már nem az a hajó. Akadémiai Kiadó. Ő a nyelvről azt mutatja ki. regulatív szabályoknak nevezi. vagy nem. hogy a nyelvi és a társadalmi valóságok létminőség különbségeit érzékeltethessük egy kísérletet. Amikor az anyakönyvvezető vagy az oltár előtt azt rebegem: »Igen akarom!«. amit akkor teszek. amikor ezt mondom ki. egyben cselekszünk is. hogy különböző létminőségű valóságok felépítése lehetséges a különböző nyelvek révén. hogy mi mondható arról.. mert a cselekvésnek általában van eredménye. akkor vagy igaz.ereje. s nem csupán külső szemlélőként ellenőrzi annak hitelességét és érvényességét. s talán legbelső sajátosságához. A szóval-nyelvvel való cselekvéssel a „semmiből” egy közösségi intézményt hozunk létre. hanem részese vagyok. Amit másként úgy is mondhatunk. Egyszóval a nyelv lehet cselekvés is. mintha azt halljuk. oldal Austin azt mutatta meg.. s életbeli eltájékozódás ezen kényszerítő erővel rendelkező szabályait. hogy csinálom. annyi. A „Kék Hullám” nevű hajó közeledtére minden bizonnyal másként reagálunk. Hogy tovább léphessünk a nyelv életünkben betöltött szerepének megértésében. tartalmuk azonban nem cselekvés. a közösségi valóság alapintézményét létesíti. elhagyjunk Rosenzweiget és a regulatív szabályozást. vagy illokúciós . de idegen férfi és nő áll előttünk. akkor a házasságra lépés cselekedetét hajtja végre. akik még nem alapítottak meg egy. miközben kimondjuk azokat. akarom!” szavakat. vegyen részt maga is a kísérletben . Ezzel szemben a performatívumokkal. ha az Olvasó önmaga is részese a játéknak. mint (a megfelelő körülmények között) kimondani az »ezt a hajót X-nek nevezem el« szavakat. Egy hajónak nevet adni. Mielőtt a kísérletbe fognánk. A különböző létminőségek nyelvei A kísérlet egy meglehetősen egyszerű szó értelmezése. hanem az igaz-nem igaz tengely való elhelyezkedésük vizsgálható. Ne. hogy a Nimitz közeledik felénk. esetleg szép reményekkel kecsegtető jövő előtt álló. S még a cselekvő nyelv felmutatásánál se álljunk meg.” John Austin: Tetten ért szavak. című művéből idézzünk: A mondat kimondása (természetesen a megfelelő körülmények között) nem leírása annak. hogy John Austin megházasodott. s Németországból Albionba kelünk át. Ha kijelentjük.erőteljesebbé válik mondandónk. E szavak kimondásával azonban megcselekedjük a házasság. Az „Igen. Ha 15 . hogy a nyelv által felépített valóság koránt sem egynemű. milyen neveket milyen összefüggésekben használhatsz. azaz az oltár előtt rebegi el John Austin az „Igen. A kijelentéseknél cselekvésnek kimondásuk minősül. akkor a hajónak neve lesz. 33. Amikor a hajót elnevezzük. jelentésének és értelmének rekonstrukciója lesz. végezzünk el a nyelvek létminőség szerinti különbségének megmutatására. Ahhoz. nem is annak leszögezése. meg lesz nevesítve. mint intézmény megalapítását. hogy a Tetten ért szavak. ezzel szemben a megfelelő körülmények között. akarom!” kimondása előtt egymással szimpatizáló.

elősorolhatták volna a hajó szónak az imént megemlített minden fajtáját. hogy „hajó”? a fonetikai és a lexikai rétegek A szokványos válasz: a hajó: vízi közlekedési eszköz. hogy vízi sporteszköz. mint. hanem egy más létminőségű valóság nyelvi megjelenítéseként. lehet csatahajó is. hagyja el e koreszmék birodalmát. a nyelv fonetikai rétegében ugyanis még nincs különbség a két kor között: HAJÓ NYELVI RÉTEG FONETIKAI ANYAGELVÛ HAJÓ SZAKRÁLIS HAJÓ 16 . mondjuk az első évezred forduló idejébe. akkor nagyjában-egészében kimerítettük a hajó Értelmezési Szótárban található egyik jelentés-bokrát. például az is. nem egyszerűen egy egyenértékű jelentésbokorhoz való átlépésként élték volna meg a koraközépkori parasztjaink. Derék parasztjainkat. talán a kutató hajó kivételével. mélységesen megértjük indignáltságát. lassan mi a türelmét merítjük ki. talán más is eszébe jut még a hajóról. de más „nyelvi valóságba” is léptek a templomhajó említésekor. azok egymással egyenértékűek. ám e jelentésfelhők között nincsen különbség. akkor nincs miért szégyenkeznie. s a hajó jelentései között minden bizonnyal felsorolták volna a „templomhajót” is. is ez a meghatározás jutott eszébe. hogy a templomhajó említését ők nem egyszerűen egy másik. mondja most magában azonnal. ellenkezőleg. és hűbér tartó urai egyaránt. különösen a Nimitz emlegetésének hatására. tisztelt Olvasó. Hogy szakrálisan élő parasztjainknak ezt a más nyelvi valóságát jelezhessük. modern korunk létszemléletéhez híven ragaszkodó Olvasó úgy érzi. amelyhez tartoznak. századból egy más korba. Nem merítettük ki azonban a hajó lehetséges jelentéseinek teljes körét. a szokványosnak és az általánosnak megfelelő módon teljesítette a kísérlet első fázisát. hogy nem csupán más „valóságba”. Képzeljük hát magunkat a mostani XXI. A templomhajó említése modern korunkon élesedett elménk számára pusztán annyit jelent. Hogy kísérletünket tovább lendíthessük. s lépjen velünk vissza mondjuk ezer évet. A hajó szó jelentésével bajlódó kérdésünkre a kor szabad parasztjai. ha ekkor a tisztelt. és gondolkodás nélkül. hogy a hajó lehet fegyver is. s ugyancsak derék szerződő feleiket ebben a korban nem akasztotta volna meg a hajó iménti jelentésbokránál a korszellem. Ha Önnek.el tudja fogadni meghívásunkat e kísérletben való játékos részvételre. Ha azonban az első ezredforduló körüli parasztok értelmi világát akarjuk megérteni. a szakrális valóság elbeszéléseként. S ezzel. vagy az. mert már semmilyen más hajó-fajta nem jut eszébe. De most még várunk keveset. kérjük. S teljes meggyőződéssel állíthatták volna kérdésünkre. ám azonos minőségű valóság felidézéseként értékelték. nem elegendő a nyelv hangzás szintjén vizsgálódni. magától értetődő természetességgel lendítette volna egy másik jelentésbokorhoz. hogy vízi közlekedési eszköz. S. arra kell biztatnunk a koreszmékhez hűséges Olvasót. akkor arra kell rádöbbennünk. hogy kutató hajó. ha hozzátesszük még. semmiféle különbözőség nincsen abban a valóságban. s legvégül talán arra is gondol. hogy mit jelent az a magyar szó. hogy vízi szállító jármű. hogy egyik jelentésfelhőből átlépünk egy másik jelentésfelhőbe. a templomhajó szóba hozatalát.

s a legnagyobb intenzitással érhetjük el az istenit. a nyelv rétegei között egy mélyebb szintre kell ereszkednünk. ma is „szakrális valóságban” él.azaz anyagi valóság szerinti értelmét közlik. hogy olyan értelmező szótárt találjunk. 17 . csak a szakralitáson belül másak.száll. s ahol az lehetséges. HAJÓ NYELVI RÉTEG FONETIKAI ANYAGELVÛ HAJÓ SZAKRÁLIS HAJÓ LEXIKAI VIZI SZÁLL. míg a szakrális valóságban élőnek van: ha panteista. Nevezetesen. hogy a dolgokban milyen. amelyre az értelmező szótárak nem adnak választ. illetve a „materiális” szavakban. akkor minden anyagi dologban is Isten jelenlétét fedezi fel. s milyen erővel jelenik meg az istenség. S az egyházfiak koránt sem elhanyagolható lélekszámú közössége nemcsak egy naiv. Különösképpen indokolt ennek a szűkítő. hogy egy ma is „szakrális valóságban” élő személy számára még az „anyag” is mást jelent. hogy nem csupán derék jó koraközépkori. Ezt fejezi ki a „hierophánia” jelensége a szakrális valóságban: az. A szakrális valóságban. hogy nincsenek tekintettel a szavak különböző korokban használatos jelentéseire. ellentétben a modern kor materiális nyelvével. azaz a szó közvetlen jelentésére kiterjedő szinten a koraközépkor szakrális nyelvében. főként idősebb évjáratú része. ha azt is figyelembe vesszük. hanem az etimológiai szótárak. Az önmagán túl nem mutató anyagi dolgokat pedig. de a valós helyzetet leíró megnevezésnek a használata. Ha ezt megengedjük.hordozó „matéria”. esetünkben a hajó szó szakrális jelentését kellene pontosan feljegyezni. vagy esztétikai .Ahhoz. mint az anyagelvű valóságban. s a szakrális valóságot elbeszélő nyelvben így az „anyag” egészen mást jelent. hogy a két kor „hajóról” való tudásában mutatkozó különbséget engedjük felszínre emelkedni. a lexikai szintre. szakrális nyelvet is használ. hanem teológiailag is művelt szakrális nyelven való gondolkodásra is képes. amelyekben közvetlenül. ha nem panteista a nyelv. de szakrális jelentését már elhallgatják. hanem közölnie kellene azt is. vagy történeti-értelmező szótárak feladata lenne. megjegyzés az értelmező szótárak egy gyengeségéről Értelmező szótáraink egyik gyengesége. vagy teremtést . Ezen a lexikai. hanem szakrális tartalmakat . eszk. mint amilyen például a régi magyar volt. Ezért az anyagi dolgok is szakrálisak. amely ennek a feladatnak az elvégzésére vállalkoznék. Az anyagelvű valóságban élő számára ugyanis az anyagi dolgoknak önmagukon túlmutató jelentése nincsen. Akárhogyan is igyekszünk azonban azon. mint egy „anyagelvű valóságban” élő személy számára. már megjelenik a „templomhajó” is. Ezért egy korrekt értelmező szótárnak nem csupán a szavak. akkor pedig minden anyagi dolgot Isten teremtményeként fog fel. Mondhatnánk persze.ESZK TEMPLOM+vízi. hogy ez nem az értelmező.istenit. akkor azt egy külön szóval jelöli: mint például a német mondja: stoff. de nem fogadjuk is el. szorgalmas igyekezetünket nem kíséri siker. Legfeljebb a templomhajó építészeti. Az anyagi dolgoknak ez a jelentése fejeződik ki a „matéria”. hogy a templomhajó „anyaga” nem stoff. akkor is marad egy olyan probléma. Ezen elhallgatás miatt helyesebb lenne ezért ezeket az értelmező szótárakat a szavak anyagi valóságbeli jelentései szótárának nevezni. Az egy időben különböző létminőségű társadalmi valóságokban élők kedvéért az értelmező szótárak is közölhetnék a „hajó” címszó alatt a templomhajó szakrális jelentését is. hanem kortárs parasztjaink jelentős. ha monoteista. mint a szellemiek.

Valahányszor a magyar észjárás gátlás nélkül fejthette ki önmagát. A régi görögök a kozmoszhoz való viszonyukat a létharmónia szerint gondolták el. megtehette. amelyek elválasztják ezeket a népeket. s még inkább rómaiaknál a természethez való viszony lép a kozmoszhoz való viszony helyére. Ha. Ahogyan ő maga mondja: „A magyar észjárás mellérendelő. akkor azon a népen belül az ember-ember viszony is jellemzően mellérendelő jellegű. hogy ebben a nyelvtani szerkezetben az az ember-ember viszony képeződik le. s a természethez való viszonyt az alárendelésre való törekvés jellemezte. e tekintetben is az alá-fölé. hogy a mondatrészek közti viszony a magyar nyelvben is jellemzően mellérendelő. hogy a mondattani domináns szerkezetük hogyan alakul. illetve a római nép közötti törés a leginkább jellemző. A létezett sztálinizmus volt a közelmúltig a természettel való háborúzó hevületnek a csúcsa. Kimutatja. s a kuriális kis autonómiákkal is a magyar közösségeket írta le Karácsony.a mellérendelő és az alá-fölérendelő grammatikák. időről 18 .20. s alávetendő. hogy a kozmoszban nincsen uralkodásra teremtett szubjektum . melyekben a mondatrészek közötti viszony alá-fölérendelő viszony. Ezzel szemben a hellenizmusban. 1985. Magvető. Ebben az esetben drámai különbségek felszínre emelkedésének lehetünk tanúi. liberális piaci viszonyoknál is kevésbé vette tekintetbe a „természet” erejét a visszacsapásra. azokban életképes volt. a nyugat-európai alárendelő.. ha a grammatikát Humboldthoz. A hajó szó jelentéseinek felfejtésekor azonban teljesen értelmetlennek tűnhet a grammatikát szóba hozni: a szavaknak ugyanis aligha van grammatikája. oldalak Karácsony Sándor gondolatait tovább vive jutunk annak a felismeréséhez. legyőzendő objektum . A világról vallott nézetek „materialista” fordulata még tovább fokozta ennek az alárendelésre törekvésnek az igyekezetét. hogy nem csupán az ember-ember viszony képeződik le a mondatrészek közti viszonyban. Amikor pedig a mondatrészek között a mellérendelő viszony a jellemző. amelyeket kis autonómiáknak nevez Karácsony. hogy vannak olyan nyelvek .. ha azt vizsgáljuk. hogy a nyelvek aszerint is megkülönböztethetők. s jellemző világhoz való viszonyulásaikat egymástól. illetve Karácsony Sándorhoz hasonlóan mi is a világhoz való viszony nyelvi elemek közti viszonyokra való lefordításaként értelmezzük. mind történetileg léteznek azok a határvonalak. mint például a kuriális viszonyokban.” Karácsony Sándor: A magyar észjárás. erőteljesen védelmezte is.s a nyugat európai nyelvek nagyobb része tartozik ide -. azokba. hogy milyen kapcsolatokra szeret lépni e „szó” más szavakkal. a szó nyelvtani értelmében. illetve a mellérendelő viszonyok az alapvetőek. amely hevületben még a felvilágosult. kis autonómiákba szervezkedett.ember -.. azt fejti ki.. hanem csak a kozmosz alkotói közötti és ezeknek a kozmikus egésszel való.természet -. Karácsony Sándor ezt a jellemző mondattani szerkezetet „társaslélektani” oldalról magyarázza.19. azaz. hogy a természet „legyőzését” alapvető törekvésévé tette. Pontosabban azt. mint létviszonyok leképeződései A nyelvi rétegek között az iskolás tankönyvek a lexikai szint után a grammatikait szokták tárgyalni. mindannyiszor következetesen ugyanazon törvényszerűségek érvénye szerint nyilvánult. amely az adott népen belül a jellemző viszony. s a felvilágosodás anyagelvű hevületében egészen odáig ment el. s e törekvés megvalósítására szervezte át a kézműipart gyáriparrá. s Humboldt gondolatait tovább vive. pontosabban. s azt állapíthatjuk meg. hanem már az ember-ember viszony is „leképeződése” egy még ennél is alapvetőbb viszonynak: az embervilág közti viszonynak.. S csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg. Van azonban grammatikája. Akárcsak a társas viszonyokban. hogy milyen grammatikai sajátosságaik vannak. Karácsony Sándor mutatja ki a Magyar észjárás című alapvető jelentőségű művében. hogy mind az egy időben élő népek között. Történetileg talán a preszokratikus görög és a hellén. s ebből a mellérendelő viszonyulás következett.

9ez az aktivitás. kibékülni. az tud úszni.. az uralomra. hogy nem egyetlen eljárási lehetőség.száll.időre változtatható harmóniája. Úszni annyit jelent. hanem a legértékesebb szövetséges. Ebben a rendszerben például úgy tanítják úszni az embereket. és a maga egész egyéniségét beleadja a víz tervhálózatába. HAJÓ NYELVI RÉTEG ANYAGELVÛ SZAKRÁLIS FONETIKAI HAJÓ HAJÓ LEXIKAI VIZI SZÁLL. a küzdelem a »komplikált«. a mentőöv. TEMPLOMHAJÓ+vízi. inkább mellérendelő jellegűek. a »vízből mentés«. Egy egészen másik világ magyarázata szerint a víz nem ellenséges tényező az úszásnál. akár monoteisták. manifesztálni az Ént.” Karácsony Sándor. s vele a mellérendelő alapviszonyt megvalósító világnak volt a lakója. Attila. A »harcot« megelőzi a »fegyverkezés«. az »elemmel«.. majd preparált körülmények között.a mellérendelési viszony. a stofflich értelemben vett „hajó” „grammatikája” így az alá-fölérendelés. . A (nyugat) európai indogermán észjárásban éppen ez az Én-manifesztálás a »szubjektív«. Aki ösztönösen és még a vízre bocsátkozás előtt szót fogad a víznek. GRAMMATIKAI ALÁ-FÖLÉ RENDELÕ MELLÉLRENDELÕ 9 Celeritas: sebesség 19 . Ezzel szemben a szakrális nyelvek. Elébb elméletileg.feletti uralomra szervezett nép ütközött meg egymással. Amely harmóniában mindegyik fél egyenrangú. véghezvinni nagy hírű munkámat.az időleges dominanciák ellenére is . Csak azt hangsúlyozom. A szakrális nyelvben kimondott „hajó” szó ezzel ellentétben viszont mellérendelő mondatrészeknek a része inkább. akkor az egy alá-fölérendelő grammatikájú nyelvi kapcsolatba kerül be.: 22-23 oldalak A szakrális és az anyagelvű népeket jellemző viszonyok közti. az úszómester tanításai szerint és felügyelete alatt a vízben. Mindezekkel kapcsolatban ismét Karácsony Sándort idézzük: „Ennek a rendszernek a mélyén ott rejtőzik természetesen valami olyas világnézetszerűség is. i. s formája.eszk. bízik benne. míg Justinianus az alá-fölérendelésre szervezett kapcsolatoknak volt a vezérképviselője. hogy. Lebirkózni egy nagy küzdelem során az akadályokat. Eszem ágában sincs azt mondani. ahol egy panteisztikusan szervezett pusztai nép és a természet . aztán gyakorlatban a szárazföldön. a csúcsragadozói építmény dzsungeltörvényeinek a leképzésére hajaznak. az azonnal tud úszni. hogy az élet értelme éppen ez a celeritas. Aki legyőzi az »elemet«. amiért is a köztük való domináns viszony . akár panteisták. Védekező eszköz a kötél.m. hogy vegyék fel a harcot az »ősellenféllel«. hogy a stofflich nyelvek alá-fölérendelő. Összefoglalva azt mondhatjuk. a vízzel. mint a többi pusztai nép is. Támadó fegyver a tempózás. a kozmikus harmónia. hogy ez helytelen eljárás.ESZK. Így támadva-védekezve jutunk el a szabadúszásig. ha a „hajó” szót egy stofflich nyelvben mondjuk ki. sőt szövetkezni a vízzel. a történeti időben változó viszonyokon túl az azonos időben élő népek közti különbségekre számunkra ismerős lehet Attila és Justinianus párviadalának a kora. a kis víz. ezért a szakrálisan kimondott hajó szó grammatikája a mellérendelés. Amiből az is következik.beleértve más népeket is .

ESZK. és közvetlen jelentésréteg következik. a „jelentés” birodalmába kell átlépnünk. Ezen a nyelven ezért a grammatikai szint után egy rendkívül egyszerű. Nem. mire használatos. TEMPLOM+vízi száll. csak definíciójával könyvtárakat megtöltő irodalmát megkerülve.ESZKÖZ NOÉ BÁRKÁJA+VÍZI. a tárgyi jelentési rétegéhez. illetve utalástöbblettel. A „jelentés” rendkívül bonyolult. mert ezen a jelentésszinten már végletesen szétválik egymástól a stofflich és a szakrális nyelv. HAJÓ NYELVI RÉTEG FONETIKAI ANYAGELVÛ HAJÓ SZAKRÁLIS HAJÓ LEXIKAI VIZI SZÁLL. mint épületre vonatkozó jelentésréteget.hozzá is jutunk jelentéséhez.referál . A szakrális nyelvben is megtalálhatjuk ezt a kézzelfoghatóan közvetlen közlekedési eszközre. s miért nem más alakzatot kanonizált a templomépítészet? 20 . illetve a templomhajóra. hogy közvetlenül kézzelfoghatóan mire használatos a szóban forgó eszköz. hogy az a tárgy. illetve a komplementaritás alkalmazásával áthidalni a köztük keletkezett szakadékot. most kedves hajó szavunk „jelentésének” a stofflich és a szakrális nyelveken belüli változataira vetünk pillantást: a jelentés első rétege: a stofflich és Bibliai jelentések A hajó szónak már a grammatikája is olyan értelmezési tartományokba vezetett el. ami előttünk áll. Ez a szakrális valóság mutatja ugyanis meg. amiért is már nem lehet olyan közvetlen és egyszerű logikai tagadással.SZÁLL. A stofflich nyelvben ugyanis elegendő azt a kérdést megvizsgálni. amelyeket. mert itt már a stofflich. hogy miért éppen hajó alakú a templom alakja. hogy nem csupán a közlekedési eszköz voltra utal. GRAMMATIKAI ALÁ-FÖLÉ RENDELÕ MELLÉRENDELÕ SZEMANTIKAI VIZI SZÁLL. mint azt a grammatikai jellegzetességek kapcsán még megtehettük.eszk. s ezek a jellegzetességek alapvetően eltérítik a jelentéseket egymástól. amely mást viszont már csak a szakrális valóság alapján válaszolhatunk meg. hanem valami egészen másra is. a koránt sem iskolás módon felfogott nyelvi rétegektől tovább akarunk lépni. illetve a szakrális valóság konkrét jellegzetességei veszik át a korábbi logikai kapcsolatok helyét. akkor egy. mivel ez a tárgy önmagán túl semmi másra nem utal . a régi iskolázottságúak számára szinte teljesen ismeretlen tartományba. a jelentés első rétegének. amely még a teológiai alapiskolázottsággal rendelkezők számára sem könnyen teljesíthető. amely azt meséli el. a stofflich nyelven mondott hajóhoz képest azzal a jelentéstöbblettel. csak kevesen ismerhetnek. Nem.ESZK. oktatásügyünk hiányosságai miatt.Ha innen. legalábbis annak első. a szemantikai rétegnek a felnyitása viszont már végképp olyan megpróbáltatások elé állítja az Olvasót. s ennek a használatnak a megnevezésével.

eszköz és Noé hőstette közti különbséggel azonban még nem magyaráztuk meg a kétféle hajónak az anyagi és a szakrális nyelven elmondható különbségeit a maguk teljességében. Így amire a templomhajó önmagán túlra mutat: Noé bárkája. A mérnök hajóépítő cselekvésének pusztán a természeti törvények ismerete a feltétele. egy bibliai eszközre való utalás az. vagyis szakrális jelentés különbözteti meg. A közönséges vízi . használatának engedélyezése és kanonizálása rendkívül körültekintő. Noé. Isten törvényének kellett engedelmeskednie. s ezért Isten.vagy légi . s azt hogy miért éppen hajót épít. aki Istennek tetszőn élt.sok belső harc árán. s az ezeknek az áramlástani. mi több. annál is indokoltabb kérdés. Az özönvíz elől Noé egy bárka segítségével menekült meg. ami a szemiotikai szinten megkülönbözteti a templomhajót az egyszerű közlekedési eszközként használt hajótól. azaz. hogy a természeti törvényekkel egyáltalán bánni kezdhessen. Ebben a szemiotikai rétegben arra kérdezünk majd rá. mint a puszta stofflich valóságban élő igényét. amely döntést egy bonyolultan építkező intézményrendszer készített elő. az özönvíz. tovább kell jutnunk a nyelv szemantikai rétegénél. ahhoz. s jelenti ma is a Biblikus emberek számára. különösen a magyar kereszténység eredeti építkezési kánonját ismerve. Noé hajóépítő cselekvésének azonban van a természeti törvényen túli feltétele is: az.vagy hadi . s ennek a bárkának alakja. azaz a vízi jármű milyen törvényekre utal. ahhoz korábban más törvénynek. hogy engedelmeskedjék Isten törvényének. s tanácsokkal és parancsokkal látta el arra a közelgő időre. hogy milyen törvényeknek engedelmeskedik. ez a körről hajóra való váltás az építészeti kánonban nem tekinthető egyszerű divatkérdésnek: a szimbólumok megválasztása. s hozott meg . azaz „természeti törvényeknek” való megfelelés teszi lehetővé cselekvését. az özönvíz történetét elbeszélő részekben. a hajótest általános és sematikus körformája kanonizálódott a templomhajó alakjában. a Noé bárkájára. s ezért a szó szemantikai szintjén a templomhajó Noé bárkáját is jelentette a középkorban. természetesen a Bibliában találjuk meg. s miben különböznek a Noé hajóépítő tettét meghatározó törvények ezektől a szállítóeszköz alakját meghatározó törvényektől? A hajóépítő mérnök a vízben érvényes áramlási törvényekkel foglalkozva jut el a hajó alakjához. aki az egyetlen volt a bűnös városban. szakrális hőse Noé. s nem más az alakja? A választ. mikor a törvényétől való eltérés miatt a város lakóit az özönvíz általi halállal bünteti majd meg. hiszen valódi vízi szállítóeszközt kell megépítenie. a szemiotikai réteg: a természeti és az isteni törvény különbsége Ám hogy megmagyarázhassuk. vagyis isten haragja határozza meg. ami a szakrális nyelvben másodikként különbözik a mellérendelő viszonyulás mellett a stofflich jelentéstől: az áramlástani törvényeknek engedelmeskedő mérnöki munkájának eredményeként előálló egyszerű anyagi elven szerveződő nyelven kimondható szállítóeszköztől éppen a Biblikus. s le kell hatolnunk a jelentés egy mélyebb rétegéig. Noé cselekvését természetesen a természeti törvényekhez is igazítja. mert a legősibb magyar keresztény templomok nem hajó. amilyen.Ami.a szakrális valóságra . s teológiailag igazolt döntést igényelt.szállító . a szemiotikai rétegig. hogy a szállítóeszköz alakja miért éppen olyan. S éppen ez. hanem kör alakúak. hogy a templomépítészet fénykorában mindennek önmagán túlra . s nem a vízen való közlekedési igény. S annak ismeretében. az Isten törvényére való utalás az. melyeknek főszereplője. Noé az aki cselekszik.utaló szimbolikus jelentése is volt. Ninivében élők közt. a csak a szakrális valóság alapján megmagyarázható kérdésünkhöz: miért éppen hajó alakú a templom. S ez. 21 . Térjünk azonban vissza a stofflich hajó alakzat okait megvilágító jelentésrétegen túli. Noé cselekvését azonban nemcsak a természeti törvények szabják meg. álmában meglátogatta.

HAJÓ

NYELVI RÉTEG

ANYAGELVÛ

SZAKRÁLIS

FONETIKAI

HAJÓ

HAJÓ

LEXIKAI

VIZI SZÁLLÍTÓ ESZK.

TEMPLOM + vízi száll. eszk

GRAMMATIKAI

ALÁ-FÖLÉ RENDELÕ

MELLÉRENDELÕ

SZEMANTIKAI

VIZI SZÁLL. ESZKÖZ

NOÉ BÁRKÁJA vizi szállítási eszköz

SZEMIOTIKAI

TERMÉSZETI TÖRVÉNYSZERINTI

FÖLDI JERUZSÁLEM természeti törvény

Mi is ez az isteni törvény, amelynek való engedelmeskedés Noé számára, s csak az ő számára, a természeti törvénynek való engedelmeskedést, a hajóépítést lehetővé tette? Mert hajót bárki építhetett Ninivében, ám Isten egyedül Noét mentette ki haragja, az özönvíz, s a vele járó büntetés, a víz általi halál elől, mert egyedül Noé engedelmeskedett az ő törvényeinek. Melyik is ez a természeti törvények felett álló törvény, hogyan is szól Isten szakrális törvénye, a legfőbb törvény, amelynek való engedelmeskedés tette ehetővé a megmenekülést a vízhalál elől Noénak? A választ az Újszövetségben, s ott is a Hegyi beszédben találjuk: a „szeretet” törvénye. Így Noé bárkája, s vele a templomhajó Isten legfőbb törvényére, a szeretet szakrális törvényre, a szeretetre utal. Mindarra, ami például a tízparancsolatban jelenik meg: azokban az emberi viszonyokban, melyekben a mellérendelés a jellemző, s amely kizárja az alá-fölérendelést, s annak fattyúhajtásait. A mellérendelő viszonyban ugyanis a lopás értelmezhetetlen: meglopni azt, akit mellérendeltnek tartok nem lehet, s megcsalni, vagy tiszteletlenségben részesíteni, vagy megölni sem. Ölni, lopni, csalni, tiszteletlenül viszonyulni csak ahhoz lehet, aki alá-fölérendeltségben áll, annak valamelyik ágán a cselekvőhöz képest. S mert aláfölérendeltségben állnak, ezért köztük a szeretet lehetetlen. Vagy másként, de ugyanezt fogalmazza meg Heidegger, mikor a szeretet a lényeg, az emberi lényeg „lenni hagyásként”, azaz a létigazságra törekvő létvonatkozásban határozza meg:
„(a gondolkodás, az ember létvonatkozása.... az ember lényege).... „A gondolkodás van - ez azt jelenti: a lét sorsszerű küldetéssel mindenkor elfogadta önnön lényegét. Egy »dolgot«, vagy egy »személyt« lényege szerint elfogadni azt jelenti: szívlelni: szeretni. Ez a szeretés lényegibben elgondolva azt jelenti: lényeget ajándékozni. Az ilyen szeretés a képesség tulajdonképpeni lényege, ami nemcsak ezt, vagy azt képes teljesíteni, hanem valamit származási helyén »létezni», azaz lenni hagy. A szeretés képessége az, aminek folytán valami tulajdonképpen lenni képes. Ez a képesség a tulajdonképpeni »lehetővé válás«, az tehát, aminek lényege a szeretésen nyugszik. E szeretésből következően képes a lét a gondolkodásra. A szeretés teszi lehetővé ezt a gondolkodást. A lét mint közeg a szerető képesség, azaz a lehetséges nyugodt ereje .. Amikor »a lehetséges nyugodt erejéről« beszélek ... magát a létet gondolom el, mely szeretőn a gondolkodást, és így az ember lényegét, azaz az ember

22

létvonatkozását lehetővé teszi. Valamire képesnek lenni itt azt jelenti: azt a maga lényegében megóvni, közegében benne tartani.” Martin Heidegger: Költőien lakozik az ember, T-Twins. Pompeji, 1994. 120-121. oldalak

A rendkívül gazdag jelentésű szövegből most csak azt emeljük ki, ami a mellérendeléssel egyenértékű, s amiről Heidegger azt állítja, hogy az a szeretés lényege: az ember „létvonatkozását”, a Biblia nyelvén: Istenre vonatkoztatottságát, ami azt jelenti, hogy lényege szerint elfogadni, lenni hagyni. Aki öl, lop, tiszteletlen, vagy csal, az nem hagy lenni, lényege szerint, ellenkezőleg: a lényege szerinti lenni hagyás ellentéte, a lényege szerint lenni hagyás akadályozása, lehetetlenné tevése. A legfőbb isteni törvény: az ember létvonatkozását, Istenre vonatkoztatottságát, lényegét lenni hagyni, szeretni. Noé volt az egyetlen Ninivében, aki a legfőbb isteni törvényt, az embert istenre vonatkoztatottságában hagyni volt képes, ezért, a szeretet képességért részesült az isten általi szeretetben: a lenni hagyásban, az árvíz előli menekülés lehetőségében, s a bárka menedékében való levésben. Mindez azonban a bárka jelentését is megváltoztatja. A bárka, Noé bárkája, a maga egyediségében és egyetlenségében a menekülés helyét, a menedéket is jelenti. Ami azzal jár, hogy a templomhajó nem csupán vízi járműre való utalást jelent, hanem menedéket is: azt a „helyet”, ahol az ember a lenni hagyásban, azaz a szeretetben részesülhet. S aminek az a feltétele, hogy ő maga is szeretetre legyen képes. A bárka ezért a szeretet helye, amit a biblia szimbolikus nyelvén Földi Jeruzsálemnek neveznek. Földi Jeruzsálem azonban nem a ma is a szeretetlen öldöklések színhelyét jelenti, ellenkezőleg annak éppen az ellenkezőjét: azt a helyet, ahol a szeretet a földön megvalósul. Minden olyan helyet a Földön, ahol a szeretet megvalósul: az ember lényege szerintiségében való lenni hagyása Isten által, az Isten iránti szeretet, Isten lényege szerintiségében való hagyása, s a más emberek lényegükben való lenni hagyása. A hely, ahol a megváltás minden nap megvalósulhat, mert a hely, ahol az ember a gyónás, az ima, a rítus és a bűnbánat által megtisztulhat, s ahol a szeretet képességét visszakaphatja, s szeretetre való képességében megváltottá lehet. A templomhajó hajó formája így végső jelentésében Földi Jeruzsálemet jelenti, azt a helyet, ahol a földi szeretet megvalósulhat, s nem csupán az áramlástani törvényeknek megfelelő testi formát. a hermeneutikai réteg: a világszervező értelmek különbsége Mindezek után azt hihetnők a hajó jelentéseinek minden rétegét felsoroltuk, a hajó jelentéseit teljesen kimerítettük, ám ez nem így van. Van ugyanis még egy réteg, amely a végső tulajdonság, a végső általánosítás, s amely a két nyelv, a stofflich és a szakrális nyelv különbségét visszavonhatatlanná és teljessé teszi. Teljessé és visszavonhatatlanná azért, mert a szeretet felületes fogalmát a szemiotikai szinten még a stofflich hajóra is rá lehet aggatni: a mérnök e szerint a felületes szeretet meghatározás szerint a szeretet által vezéreltetve készíti el a hajó tervét, majd a hajót, hogy hozzásegítse a nélkülözi embereket a távolság legyőzéséhez. Ez azonban, még a benne mozgó, a fizetségben kifejeződő érdektől el is tekintve, puszta „humanizmus”, ami önmagában azért még nem megvetendő teljesítmény, azonban lényegét tekintve kevesebb a szakrális szeretetnél. Nem lényegében lenni hagy ugyanis, hanem közlekedési feltételeket hoz létre: nem a képességet, hanem a testet részesíti szolgáltatásban. Ami, bármily szokatlanul is hangzik, a szó rossz értelmében vett metafizika csupán.10
10

Erről bővebben Heidegger kitűnő írásában, a levél a humanizmusról-ban olvashatunk. Id. mű 117170. oldalak

23

Hogy ezt a rossz megoldást elkerülhessük, tovább kell jutnunk a szakrális értelemben vett szeretet megértésében, amit a római keresztény vallás nyelvén úgy fejezünk ki, hogy a templomhajó az Égi Jeruzsálem is. Erre a továbblépésre azonban a szemiotika már nem alkalmas, nem elegendő, mert az csak az ember által adott jelentést rekonstruálja, hogy ezt a lépést megtehessük, a hermeneutikára van szükségünk. (ahol az eredet, Isten szeretete van jelen, mindkét irányba: Ahogyan isten szereti az embert, s ahogyan az ember szereti istent: az agapé helye. A szakrális maga. Ezzel szemben a hajó stofflich jelentésének végső alapja, hogy stofflich, hogy anyagi, egy anyagi forma. A stofflich hajó így: az áramlástani természeti törvényeknek megfelelő anyagi forma, amely vízi közlekedésre szolgál, ám amely ugyanakkor az embereket hierarchikus viszonyokba rendezi. A templomhajó az a szakrális hely, ahol az ember Istennel közvetlenül kerülhet vonatkozásba, s ezért a szakrális valóságnak az a helye, ahol a szeretet és általa a mindennapokbeli megváltás valósulhat meg, ahol a szeretet törvényei szerint rendezkednek be az emberek, a mellérendeltség szabályainak megfelelően, s ezért lényegükben lenni hagyják egymást.

HAJÓ
NYELVI RÉTEG
FONETIKAI
ANYAGELVÛ SZAKRÁLIS

HAJÓ

HAJÓ

LEXIKAI

VIZI SZÁLL.ESZK

TEMPLOM+vízi száll.eszk.

GRAMMATIKAI

ALÁ-FÖLÉ RENDELÕ

MELLÉRENDELÕ

SZEMANTIKAI

VIZI SZÁLL. ESZKÖZ

NOÉ BÁRKÁJA+ vízi száll. eszk.

SZEMIOTIKAI

TERMÉSZETI TÖRVÉNY

FÖLDI JERUZSÁLEM+term.törv.

HERMENEUTIKAI

ANYAGI FORMA

ÉGI JERUZSÁLEM+anyagi forma

Amikor a stoff nyelvén mondjuk ki, hogy templomhajó, akkor egy áramlástani természeti törvényeknek megfelelő anyagi formájú építményre kell gondolnunk, ez a nyelv, zártsága és korlátozottsága következtében nem teszi lehetővé, hogy másra is gondolhassunk. A stofflich nyelv zártságát és korlátozottságát azonban elfedi az, hogy a természeti törvényeknek megfelelő, anyagi építményről azon belül, amit a stofflich nyelv lehetővé tesz, nagyon sokféle. Építészmérnöki, ingatlan ügynöki, esztétikai, s még a szó szintén a stofflich valóságra korlátozott értelmében szociális természetű elbeszélések is szőhetők, a hatalommal való összefonódásának a megformáltságában való megjelenésével, illetve a legköznapibb kényelmi szempontokkal egyetemben, melyet a padok nyújtanak, vagy sem benne. Ez a sokféle megközelítési lehetőség, s ez a sokféle - műszaki, tudományos, gazdasági, politikai és köznyelvi -

24

hogy jó felvilágosult módján mindezt a középkori sötétség megnyilvánulásának. S ebből a szempontból teljességgel mindegy.e. ahhoz másik nyelvre. Képzeljük magunkat egy tizedik századi parasztember helyébe. s ennek a parasztembernek az ismereteivel. illetve azt a szakrális helyet. hogy megértsék egymást. melyet beszélve az emberek teljességgel megértik egymást. hogy amennyiben egy szakrális valóságban hívő személy és egy stofflich valóságban hívő személy kizárólag a maga nyelvén.hozzá tartozó nyelvezet azt a látszatot kelti. mert amputálták róla az Isteni. A szakrális jelentéstöbblet Ezek a nyelvek ugyanis lefordíthatatlanok egymásra. hogy segítségükkel a templom és a templomhajó teljes valósága elbeszélhető és elbeszélt is. Amiből az is következik. vonatkozás megvalósítható. a szeretet mellérendelő törvényét. a maga valóságát elbeszélő nyelvén próbál beszélni. hogy ki mit gondol a szakrális helyekről. amely fordítás mégiscsak a megértéshez vezeti el a beszélőket. Ahhoz. A német nyelv angol nyelvre jól-rosszul. akkor reménytelenné válik. hanem az istenhez való szeretet teli vonatkozás szakrális helye is kiejtésre kerül. A hajó szó kiejtésekor nem csupán a műszaki-anyagi tárgy. nem úgy. de lefordítható. illetve többlet teljesítménnyel. s mindenek előtt a legfőbb törvényt. nyelvtudásával válaszoljuk meg kiinduló kérdésünket: mit jelent az a szó. ahol Istennel a szeretet teli vonatkozás. babonának gondolja. ahol a szeretet és különösen az istenszeretet törvénye szerinti élet lehetséges. a templomhajó szakrális dimenzióinak az elbeszélését is lehetővé teszi. hogy hajó? Ez a tizedik századi egyszerű parasztember azonnal kész a válasszal: szállítóeszközt. a szakrális törvényeket. Ezzel a látszattal ellentétben azonban a szakrális valóság egyetlen jelensége. vagyis. aminek eredményeként kialakulhat e két nyelvet beszélők között a megértés. hogy a templomhajó a maga valóságosságában és rendeltetésszerű használatában elbeszélhető legyen. 25 . mint a német az angolra. a szakrális nyelvre van szükség. A szakrális nyelv rendelkezik ugyanis azzal a „többlettel”. nem. amely az anyagi értelemben vett hajó teljes leírásán túl. a legapróbb sem beszélhető el ezen az anyagelvű nyelven. hogy a szakrális nyelv: valóság és valóságos nyelv. ahol az istenhez való szeretetteljes kapcsolat. az nem változtat azon. kapcsolat megvalósítható.

jelezzük. hogy a világtól a valóságig vezető folyamatról szót ejthessünk. miközben formálisan emlékeztetnek a szimbolikus világ felépítésének műveleteire. hogy milyen a szóban forgó valóság. birodalom Világ és valóság két különböző realitás. hogy a létező mindenkor készen álljon a léttel való viszonyulásra. a szimbolikus valóság felépítését. hanem egyre mélyebb rétegeihez képes viszonyulni. s fejtsék ki hatásaikat. még csak általánosságban mutatja meg. léthez való viszonyukat tekintve különböznek tőlük. A JELENTÉSTÉR Az elvmeghatározás. hanem a léthez való viszonyulását a létezőnek. a létező létteljességét. Tekintettel azonban alaptémánk szempontjából való jelentőségére. hogy a szimbolikus birodalomhoz is az ismertetett úton jutunk el: a szervező elv. hogy az elmélyülésre van programja. hogy röviden meghatározzuk a világ és a valóság fogalmait és a köztük lévő viszonyt. ezért csak a kellő változtatásokkal használhatjuk ugyanazokat a szavakat leírásukhoz. ahhoz azonban. hogy szervezete nemcsak lehetővé. a kiépítése teszi lehetővé azt. éppen léttartalmukat. Mielőtt a kérdésre rátérnénk.s ennek a kötelezővé tétele a világ harmadik főbb tulajdonsága -: a lét-esülés. s ezen keresztül a szimbolikus valóság felépítését határozzák meg. Nyitottság és elmélyülés együtt. hogyan épül fel egy szimbolikus valóság a világszervező elv meghatározásától a konkrét lények. problematizáció. s annak belső szerveződését. fontosabb tulajdonságát e szerveződési formáknak és módoknak szóba hozzuk. hogy a világban létezők létvonatkozásaikkal együtt legyenek. dolgok és tárgyak pozicionálásáig. amely nem a megjelenést jelenti. még mindig nem a nyelvet adják meg: szavakat. arra van szükség. a tematizáció és a valorizáció segítségével. hogy ezekkel a műveletekkel elvileg és madártávlatból már leírhatunk egy-egy konkrét társadalmi valóságot. Az látnivaló. Ezeknek az újabb műveleteknek. vagy dolgot is elbeszélhessünk. néhány. Ahhoz azonban. további műveletekre van szükségünk. hogy hogyan is történik a szimbolikus valóság felépítése.II. közbevetés: világ. a problematizáció. amire érthető okokból ebben a kötetben nincsen lehetőségünk. amelyek az elemi szervezési műveletekre és azokból épülnek fel. A világ nyitottsága azt jelenti. a világszervező elvtől a valóságszervező elvig Az előzőekben láttuk. Ehhez fel kell használni még egy létszerveződési forma tulajdonságait is: a birodalomét. A következőkben előbb azt mutatjuk meg. Olyan műveletekre. 26 . hanem a nyelv használatát. hogy a lét kimeríthetetlen mélységeitől nem riad vissza a létező. Ez a szimbolizációs folyamat. A világ negyedik tulajdonsága. valóság. hogyan is épül fel a világ. majd arra teszünk utalást. azt. A világ első és legalapvetőbb tulajdonsága. hogy közelebb mehessünk a ténylegesen létező. illetve a szimbolikusan felépített létezőkhöz. jeleket. hogy az ideálistól milyen irányba téríti el. de akár tárgyat. s hogyan az érdek a valóság elbeszélését. vagy identitást. hogy nyitott. vagyis a beszéd. Különbözőségeik teljes körű elbeszélése egész könyvet igényelne. Az elmélyülés a létszintek egyre mélyülő rétegeibe való lehatolást jelenti. Mint az alábbi közbevetésben jelezzük ezek a műveletek azonban. Második főbb tulajdonsága a világnak. amelyek. hasonlóan az eddigiekhez. tematizáció és valorizáció műveleteinek ismeretében már kísérletet tehetünk annak felvázolására. képzési szabályokat. arról azonban semmit sem közöl még velünk. személyek. valóság tartományt. ami ily módon előttünk áll. hanem szükségessé is teszi. hogy hogyan zajlik le ideális körülmények között a világszervező elvekből a konkrét létező és a hozzá való viszony „levezetése”. hogy egy-egy valóságot.

amely zárt. amely éppen létező és lét elválasztását és egymástól való elzárását jelenti. hogy melyikhez való átmenetben leledzik. A valóság felszínibb jelenség mindkettőnél. a társadalmi-politikai szabadságot és a személyes szabadságot is. hogy a világ elősegíti. Mindezek következtében a világ kiterjedését tekintve minőségekkel bíró helyek szervezete. számossági tartammá romlik. amely a hódítás akadálytalanságát hivatott biztosítani. hogy a létmélybe való belemerülés helyett a léttelenített létező szerkezetébe hatolnak be egyre mélyebben. Ezért a valóság lehet birodalmi valóság. sőt előfeltételezi. hogy a léttelen létezők között harmónia nem alakulhat ki. hogy lét-telenít. Ugyanakkor ez a kinyitottság a birodalom uralkodó társadalma felé zártságot jelent. egyre messzebbre lehet kerülni a léttől. A birodalom nemcsak zárt. figyelmünket inkább arra a létszerkezetre és szerveződési módra fordítjuk. hogy a lét-telenített létezők között a létmély felszínre emelkedése legyen engedélyezve. ezért benne egyre feljebb lehet hatolni. a birodalom a létrontás. hogy melyik felé halad éppen a vizsgált valóság.s a megvalósulásról . s mert ez. a létszabadság szervezete. s az alávetettek kizártságát ebből a hatalomból.azaz a létigazság nem történhet meg. Következménye: a léttelen létező. görög szóval khairosznak minősül. hogy tagjai engedjék a lét egyre mélyülő harmonikus belsőjének a felszínre emelkedését. létzárakkal van elzárva. hogy a birodalomban egy torz nyitottság alakuljon ki: az alávetettek önvédelmi intézményeinek lerombolásával keletkező „kinyitottság”. A felszíniség azt jelenti. A lét-telenítés következménye. illetve valamelyikük dominanciája mutatja meg. Ahol hiányzik a népek és személyek szabadsága ott lehetetlen. A valóság nem velük egy szinten helyezkedik el. az uralkodó társadalom bezártságát hatalmába. vagy a birodalomnak a térben és időben konkrét megszerveződési formája.beszélni. vagy. s uralkodni más emberek felett. helyette az egymás feletti uralkodás a jellemző szerveződési típus: a birodalomban uralkodni kell a természet felett. hogy birodalmi valóságról vagy a világ valóságáról van-e szó. A valóság vagy a világnak. vagy ország valamelyik rétege uralkodik a másik felett.a későbbiekben. A zártság. uralkodni más népek. Amely csak leső pillantásra tűnik lehetetlenségnek . A létre való zártság ugyanakkor nem zárja ki. Összefoglalóan a birodalom a létrontás szervezete és működési módja. amely azt jelenti. amelyen belül valamelyik nép. hanem felszíni is. Hogy melyik a kettő közül. az időminőség mennyiség nélküli. S mert a létező belső szerkezete is végtelen.hogy „harmóniát” ír elő önmaga és tagjai számára: az egyre mélyülő létharmónia megalkotását. Így a birodalom olyan szervezet és szerveződési mód. Mindezek következtében a világ a szabadság. Hatodik legfőbb ismertető jegyeként az igazságtörténés segítését említjük meg. azt léttulajdonságai: a lét-esítés. világnál és birodalomnál is. több országot magába foglaló állam. Miközben ezt a jellemzést a birodalmak bizonyos típusaira érvényesnek tartjuk. illetve. Az elmondottak miatt soha sem elegendő a valóságról . a birodalomba bele van kódolva elpusztulása. mint létezőt. vagy a világ valósága. a lét-telenítés és az uralom következtében a birodalomban a szabadság lehetetlen: egyszerre zárja ki a létszabadságot. s a többi felsorolt tulajdonság következtében itt a hely kiterjedéssé. a megvalósítható tévedésről szóló fejezetben éppen ezt a fogalmi képtelenséget mutatjuk be. hogy benne a léthez való viszonyulás lehetetlen. aminek következtében ez az alá-fölérendelési kapcsolat egyáltalán kialakulhat. ami sok esetben önmaga elpusztításaként megy végbe. Zártsága azt jelenti. S mert a létigazság nem történhet meg. Ezeknek a záraknak a felépítése előfeltételezi lét és létező szétválasztását. A birodalomról politikai jelenségként szokás beszélni: nagy kiterjedésű. s ez ötödik legfontosabb tulajdonsága. tartama felől pedig minőségekkel bíró időknek. A felszínibbé válásra való program mellett a birodalom következő tulajdonsága. amely szétválasztást követően épülhetnek fel a létzárak. mindig meg kell mutatni. illetve a létrontás megvalósulása. ott az igazság az uralom érdekeinek való megfeleléssel azonos . A világ a lét-esítés és a létszabadság szervezete. a szabadsághiány szervezete. 27 .

A birodalom leírásához szükséges fogalmak felépítéséhez. illetve dolgok azonosításai révén megy végbe.valóságtérben. a térszervező elv adja meg egzisztenciális karakterét: egzisztenciális létminőségét. amelyhez viszonyulhat minden olyan létező. elhagyásaként írhatunk le. azon belül konkrét csoport és személyes identitások. tárgyak. amit az identikus vonások lemetszéseként. a puszta számosság tartományába. vagy kisbirodalom felépítését jelentik. A jelentésterek egy-egy kisvilág. A redukciót követően a birodalmi valóság kialakítása az absztrakciót követeli meg. Például. Ezt a konkrét elhelyezést a jelentéstér megszervezésével lehet véghez vinni. melynek kiindulópontjában a térszervező elv meghatározása áll. hogy ezek 28 . vagy a birodalom előzetes felépítése és meghatározása után jöhet csak létre. és haszonhajtásra befogható dologként jelenik meg. dolgokat és tárgyakat elhelyezni a konkrét szimbolikus valóságban.A szimbolikus birodalom és a szimbolikus világ felépítésére vonatkozó kategóriák belső. A megvalósítás lehet diszkrétítés és lehet szervesítés. amely ebben . A térszervező elv az a vonatkoztatási pont. hogy anélkül lehet vele manipulálni. vagy létszerkezete is alapvetően különbözik egymástól. emellett pedig minden olyan létezőnek. az elmélyítés és az egyetemesítés harmonizációs műveleteire van szükség. vagy a birodalomnak egy lehetséges konkrét megvalósulása . s melyek nem ebben a térben . személyeket. konkretizációja. ami minden hasonló esetben közös. hogy mely jelenségek léphetnek fel. A következő lépés. amely a létezőt tovább csonkolja. Azt pedig. mint azok valamelyikének a kifejeződése. A térszervező elv a világ-. mikor a természetről van szó. a konkrét jelentéstér felépítése A szimbolikus valóság elemi alapegységeit a jelentésterek képezik. kölcsönös függéseiket figyelembe kellene venni. hogy ezek egzisztenciális képtelenségnek hassanak. személyes vagy eszközjellegű. mint az a világ esetében elegendőnek bizonyult. szubjektivitással nem rendelkező. vagy a birodalomszervező elv alkalmazása a konkrét életterületekre.az egyelőre szimbolikus . amelynek semmilyen létvonatkozása sincsen. hogy a térszervező elv egyneműsíti az ott egyáltalán előforduló jelenségeket. s szimbolikus valóság így a világnak. melyet ebben a folyamatban is a valorizáció koronáz meg. A világ. nem elegendő a valóság egészének. s visszavezeti a minőség nélküliségbe. illetve azok lényeire és dolgaira. hogy más természeti és társadalmi létezőkkel való összefüggéseit. személyeire és tárgyaira. Másként ezt úgy is mondhatjuk. Csak az kerülhet beszámításra egy jogeset kapcsán. a léttelenítés. leválasztás eredménye a lét és a létező elválasztása. Ennek következménye. ha mégis valamilyen oknál fogva szóba kerülnének. A világ fogalmainak megalkotásához ezzel szemben az integráció. akkor az a birodalmi szimbolikus valóságban valamilyen legyőzendő. mintegy „keretnek” a meghatározása. alacsonyabb rendű. hogy a valóságot konkrét építőköveiből kell felépíteni. a tematizáció révén kerül sor a térszervező elvben foglaltak kibontására. Tekintettel azonban arra. az időszámossággal a különböző árúk értékét. A valóság.amely lehetséges megvalósulásnak a szervező elvek határain belül kell maradnia. Világ és valóság így hát koránt sem azonos fogalmak: a valóság a világ. szimbolikus vagy reális. illetve a birodalom konkretizációja során a valóság felépítése egy-egy konkrét léttartomány. illetve meghatározza. mindig konkrétan kell a lényeket.vagy. hogy egyszerű számokkal kívánják meghatározni a minőségeket és a minőségi viszonyokat: például minőség nélküli időmennyiséggel. illetve kirekesztésére a lehetséges lények és dolgok közül. ezt divinázálásnak nevezhetjük: megosztásnak. legyen az élő vagy élettelen. A következő lépés a redukció. Ez utóbbi közelebbről azt jelenti. A megosztás. pontosabban „leépítéséhez” a következő eljárásokra van szükség: a szerves létet és létezőt leíró fogalmakból le kell választania létet. akkor azt is. illetve valóságtartományban egyáltalán előfordulhat.

a piacgazdasági értelemben anyagelvű társadalmi valóság berendezéséhez. amely ezt a jelentésteret alapjaiban határozza meg. aminek következtében mégsem sztálinista rendszer válik belőle az. sok esetben csak rejtetten elvégzett problematizálási művelettel aztán már ki van jelölve. egy „problematizálási” művelet áll: milyennek kell lennie a kívánatos társadalmi valóságnak. s az azt megalapozó rendszerváltás szempontjából is döntő hatása volt: liberális + . már a XIX.értékelési séma . Ezen. amelynek jelenünk. az a létminőség. de nem is csupán a „kisátkos” rendszer „világpiaci szocializmusával” útjára bocsátott identitás átalakítási stratégia része. hogy nem politikai. mint egy sokdimenziós euklideszi tér megszerkesztését. Egy-egy jelentéstér megszerkesztését úgy képzelhetjük el. kifejlesztőik által szinte a primitivitás határáig leegyszerűsített háromdimenziós koordinátarendszer . azon belül is elsősorban piacgazdasági jellegű az a gazdasági anyagelvűség. alapvetően kimondatlanul. „haladó” programját rákényszeríteni az országra. és XX. A következőkben felvázolunk néhány olyan rendkívül egyszerű „jelentésteret”.például a Galilei Kör -. milyen alapzatra lehet felépíteni a kedvező társadalomszervezetet? A válasz ebben a mi rendszerváltásunkban is hatékonyan működtetett szimbolikus konstrukcióban az anyagelvű valóságképző szervező elv. amely a társadalmi valóságot jellemzi majd. S mert a társadalmi valóság létminősége már kijelöltetett.nemzeti 0 gazdasági-anyagelvű európai + egyed + keresztény A bekeretezett rendkívül. század fordulóján is voltak olyan ideológiai körök . e jelentéstér „konstruktőrei” hozzáfoghatnak a tematizáláshoz: a jelentéstér felépítéséhez. A jelentéstér Középpontjában.nem új keletű. 29 .az egyáltalán előfordulási lehetőséget kapott létezők milyen értékkel rendelkeznek. hanem gazdasági. vagy mint egy sokdimenziós koordináta rendszer megadását.kollektíva . Sajátossága. mint azt egy jól működő problematizálástól el is várhatjuk. nem az újkapitalista rendszer találmánya. azt a valorizáció diktálja. sokszor azonban explicitté téve is. amelyek ennek a szimbolikus valóságés identitásképző jelentéstérnek a kidolgozásával kívánta a maga „progresszív”.

emberi közösségeit. mint negatívokat lehet feltüntetni. A nemzet lesz az ezen jelentéstér második dimenzióját felépítő egyik létező. minden ezt az egyedi önérvényesítést szolgálja. Ezen az alapon állva ugyanis meg lehet nevezni azt a „kollektívumot”. ellenben mindenki más hasonló alapokon álló szövetségeit. és ugyanazon az organikus szerveződési szinten állana. lehetetlenítenek. Másrészt az egyed korlátozhatatlan önérdek-érvényesítésének útjában álló egyéb szerveződéseket. Ilyenkor mondja a pesti szleng. És. hogy olyan szerveződési alakzatokat tüntet fel természetesnek. s azoknak az övére. Minden mást megelőzve ebben a jelentéstérben az egyed a legfontosabb állítás.ebből a piacgazdasági anyagelvűségből következik. S mert ez volt. míg vele szemben a kollektívum áll. Ám a más. hogy egyed és kollektívum nemhogy tagadnák. ahol minden új jelentés-altér az előrébb álló jelentéstér valamely tagjának az ugyanazon módszerrel megkonstruált kibontása -. ezért lehetett azt a gondolkodástanilag megengedhetetlen csúsztatást elhitetni még szakértőkkel is. amely ugyanazon a logikai. hanem a leszerepelt létezett sztálinista rendszer fő hívó szavát. akkor felvetődik a kérdés. S a sztálinista rendszer éppen ezt a kollektívumot szegezte szembe két nagy ellenfelével: a liberalizmussal és a konzervativizmussal. s öröknek. ebből az alap-jelentéstérből szőlőfürtszerűen ágaztatnak el minden más jelentésteret. minden ennek az egyednek az önérvényesítéséről szól. de egyenesen feltételezik egymást. Ennek a kollektív érdekszövetségbe szervezett egyednek volt az intézményesülési formája a párt. vagy a közösségre gondolni lehessen. amikor cinkos érdekszövetségek támogatására szorul. ahhoz ebből a jelentéstérből ki kell lépni. ahol az egyednek szüksége van mások támogatására.egyed és kollektívum ilyen fals szembeállítása egy hamis társadalomszervezési dimenziót épít fel. hanem a kollektívum. a konzervatívból pedig egyaránt tagadta a személyiséget és a közösséget. mind a kollektív negatív voltát egyazon lépéssel beállította. S mert a leszerepelt rendszerrel lehetett azonosítani a kollektívet. Gondosan úgy van azonban megszerkesztve ez a jelentéstér. ami az egyeddel nem a személyiséget állítja szembe. ez mind az egyed pozitív. a személyről. s hogy ellentétéről. Hogy a személyre. ám a nemzet ide citálása. A kollektív ugyanis az egyedek érdekszövetsége. az egyedek javára. s ez a nemzet. illetve a személyiségről beszélni lehessen: ennek a jelentéstérnek a lexikájából hiányzik a személy és még inkább a személyiség szó. hogy benne ezt a cinkos érdekszövetséget fel se lehessen vetni. . Ezért az egyed ellentéte ebben a jelentéstérben nem a személy. Ezen jelentéstér „konstruktőrei” ezzel a mesterfogással két legyet is ütnek egy csapásra. amely az általában vett tiltáson túl is konkrétan a leginkább akadálya a gazdaságosított társadalmi valóság egyedinek érdekszövetségeiből álló kollektívumok eredményességét. aminthogy lehetett is. azaz. hogy „ügyes”. s nem a személyiségek által szabadon alkotott közösséget. Egyrészt lehetetlenné teszik.ám. mint az egyed. mint ami a piacgazdasági egyedek kollektívuma.mint látjuk majd. mondjuk a politikai tőke alapján szervezett egyedek e tiltás révén háttér és alapzat nélkül maradván teljes kiszolgáltatottságra kárhoztatnak. mint negatívumot lehessen feltüntetni.ez az egyedi önérvényesítés csak azon a ponton törik meg. Végül is egy hamis alternatíva áll így elő: annak. csak a kollektívumra lehet gondolni.ennek a piaci anyagelvűségnek állnak a szolgálatában. hogy miért állítják ennek a jelentéstérnek a konstruktőrei szembe egymással a kettőt? A válasz magától adódik: minden más kollektívumot. ha tekintetbe vesszük. mint szerveződés bírálata szóba kerülhessen egyáltalán . vagy ami még ennél is főben járóbb. hát a „kollektív” szó is igen jól megválasztott szó. ami aztán döntő jelentőségűnek bizonyul a jelentéstér továbbépítését tekintve. amelyek . aki ennek a jelentéstérnek a bűvöletében szocializálódik az egyed a feltétlen igen.mint a későbbiekben. A kollektívum állítása tagadta az egyed jelentőségét. . hogy az egyed. 30 . mint kollektív egyed. Foucault-ra hivatkozva ezt kicsit részletesebben is bemutatjuk . ám a kilépés a belső és a külső jelentéstérhatárőrizet összjátéka miatt meglehetősen nehéz feladat. ..

a harmadik pedig Sztálin agyában fogant meg. nemzeten túli szerveződés. mint az egyed esetében: egy kollektívum helyére egy közösséget csempésznek. hatszerzős kötetben. mert a „nemzet” kettős jelentésű fogalom: klasszikus. Egyfelől azért. akkor az egyfelől magyarázat arra. A második kísérlet Hitleré volt. ismét elvi kérdéseket vet fel. mint a másik: a jakobinus terror tűzte napirendre először a világállammal. anélkül azonban. 11 A szakrális nemzetek Európájáról bővebben A szakrális egyházi világközösség és az anyagelvű kereskedelmi világtársadalom küzdelmei című kéziratos kötetben írtunk. ha mégis azok lennének. Rövidebb utalások több tanulmányunkban találhatók az Ökotáj. akinek megbízásából. akkor viszont joggal vethető szemükre a manipulációs szándék. hogy a jelentéstér konstruktőrei már egy másik. amely csak addig létezhet. hanem az egyes valamely más társadalmi szerveződési formájának.ha egyáltalán tudatában vannak ennek a cserének. visszamenőlegesen a jelentéstér előző fals dimenziójára is az is következik. amint arra már utaltunk.hasonlóan az egyeddel szembeállított kollektívumhoz.nem vallhat meg. hatalmának nem kellő kiteljesedettsége miatt .és megbízóikról is -. Amiből viszont. akármelyik is azonban a kettő közül. Másfelől viszont felveti azt a kérdést. ha az nem is lehetséges. mint hirdetik magukról. Ha áldozatai. amelyet az egyed alakított ki sajátos céljai elérésére: a polgári nemzetet. amit Európaként szoktunk emlegetni „nemzeti” alapokon szerveződik megalakulásától fogva.11 az újkori Európát pedig a polgári egyedek érdekszövetségeként szervezett nemzet jellemezte .s itt ismét a kérdés: ha az előző dimenzióban nem is a klasszikus polgári egyed kellene. Feltehetően azonban a vizsgált jelentéstéren belül a „nemzetivel” szembeállított „európai” egyik fasizmust sem vállalja mintaképének. ezért tovább kell keresnünk. 31 . . míg az általa önmaga másikjaként felépített polgári nemzet létezik. mikor olyan hatékony törekvések jelentek meg e földrészen.sokat elárul azonban a konstruktőrökről . hogy a polgári egyed a globalizációs hatalomén álruhája. hagyományos értelmében a nemzet: szakrális nemzet. illetve képviseleteként állították e jelentéstér konstruktőrei szembe a nemzetet és Európát Európát önmaga történeti identitásával? A jelek megint a globalizáció felé mutatnak. Ezért aztán ugyanazt a gondolkodási-logikai szinthibát követik el a térkonstruktőrök. hogy az identikus nemzettel szemben az „európai” áll. hogy annak realitása lehetett volna. hogy a polgári egyed társadalomszerveződési formája helyén mi is kellene álljon. ki is állhat szemben a nemzetek Európájával. ezért folyamodik álruhához. vagy. hanem közösség. hogy ott a kollektívummal szemben nem is az egyednek kellene állania. Európa mindenképpen a nemzetek Európája. nevében és érdekében esnek neki önmaguk másik oldalának. De mi is az „európai” ebben az összefüggésben? A nemzet tagadása lenne? Aligha. Három kivételt jegyzett fel a történelem. Másfelől viszont a nemzet valóban jelent kollektívumot is. akár úgy választunk is. s nem áldozatai maguk is más manipulációknak.ez a tranzitológiai determinációja . s mint ilyen nem kollektívum. . a Hitel című folyóiratokban. amelyet ma még. amelyek tagadták a nemzetek Európáját. akkor mégsem olyan top-szakértők. akkor az európai állammal való helyettesítését a nemzetek Európájának. vagy. akinek a nevében ezt a jelentésteret konstruálják az említett szakértők? S gyanakodhatunk. létezhet csak maga is. A polgári nemzettel kapcsoltban viszont okkal és joggal vethető fel a kérdés: az egyed. s ezek közül egyik rosszabb. hogy az egyed a neki létezést biztosító polgári nemzetet is fel akarja már morzsolni? Nem járunk távol az igazságtól. miért támad oly heves indulattal önmaga másikjának? Mi indokolja. hátterét. álljon. e jelentéstér-konstruktőröket nem tünteti fel túlzottan jó színben. hogy a klasszikus polgári egyed „másikját”.akár így. hiszen az. csakhogy éppen azt a kollektívumot. amely az egyedek legnagyobbnak szánt érdekközössége. a kollektívumot miért helyezik a konstruktőrök . ha azt feltételezzük. A klasszikus középkori Európa a szakrális nemzetek Európája volt. illetve A magyar Szentkoronáról szóló.

azon felül. hogy aki európai akar lenni. minden belső ellentmondásossága ellenére a rendszerváltásban így épült fel. Láttuk ugyanis. Ezt szoktuk a hétköznapokban „a maga igaza” szófordulattal kifejezni és megerősíteni. cselekvés. sőt egymást áthatását jelenti. E két „alany” népesíti be első fokon. hogy a létharmónia milyen szintjén helyezkedik el. Bármilyen „értékhez” fűzhetünk. amely a valorizációnak. hogy az értékhez tartozhat és tartozik is egy szubjektív mozzanat. ám az egyed kollektívumaként szervezett polgári nemzettel való. az a léthez való viszonyától függ. mert akkor egyfelől mindennapi jelenség lenne körünkben a manó. a másik oldalon pedig az európai liberális egyed áll. Annak pedig. s ez vált az elhallgatott identitásváltást is meghatározó szimbolikus valóság generátorrá. másfelől pedig kipusztulással fenyegető ökológiai konfliktusok sem lennének. A szimbolikus valóságban pedig minden egyes alanynak van egy olyan értékvonatkozása. Hogy ezt az értékvonatkozást. az egzisztenciális. a szimbolikus valóságon és az annak építőköveinek számító jelentéstereken belül a „logikai” ellentmondásmentesség koránt sem követelmény. Azt. megvilágíthassuk rövid kitekintést teszünk az „érték” fogalmára: kitekintés: a lét-. és a polgári nemeztek kiépítő liberalizmus együttélését. Egy bármilyen jelenség létértéke így megismerhető. az egyed és a kollektívum szintkülönbsége miatt ellentmondásos. esetleg semlegességünket fejezzük ki vele szemben.a jelentéstér harmadik dimenzióját olyan tematizációs megnevezések feszítik ki.és a szubjektív érték Az érték fogalmának meghatározásakor szinte közmegegyezést észlelhetünk a legkülönfélébb ideológiai irányzatok között: az „érték” mindegyik számára szubjektív jelenség. hogy az értékeléstől függetlenül létezik a lényeknek és dolgoknak. az „értékelés” mozzanata. hanem „szimbolikus” képződmények. 32 . vagy milyen szintjével áll ellentétben. Az egyik oldalon a keresztény nemzeti kollektívum. hogy mi magunk végezzük a cselekvést. annak a szakrális nemzetek szervezését megalkotó kereszténységet. amihez nekünk viszont „semmi közünk”. és alapvetően a gazdaságosított anyagelvű társadalmi valóságot. ami a liberálisoktól következetes magatartásnak is nevezhető. A szembeállítás mégis megtörténik. a problematizáció és a tematizáció műveleteivel. hogy Európai a személyek közösségeiként megalkotott szakrális nemzetek Európája volt eredetileg. személyeknek és tárgyaknak olyan sajátértéke is. s látjuk majd a következőkben is. Ugyanolyan kétségtelen azonban.ami önmagában is. s kell is fűznünk valamilyen értékelést. amelyek aztán a káoszt még tovább fokozzák. hogy egy jelenség. nem a szubjektív értékelésünk dönti el. de Európa mindkettőt jelenti. hogy nem követelmény. amelyet aztán az egyedek érdekszövetségévé átalakított polgári nemzetek Európája váltott fel. vagy lét-rontó. amelyek ennél fogva nem is logikai. hogy a lét is olyan. amely döntő jelentősséggel bír. S még azt sem mondhatjuk kellő megalapozottsággal. Amint láttuk azonban eleddig is. amilyennek mi magunk felépítjük. amellyel azt elfogadjuk. e társadalmi valóságon belül ezek az önellentmondó konstruktumok adják az új rendszer társadalmi identitáskészletének alaptípusait. E jelentéstér konstruktőrei szerint az új rendszer egy ki nem mondottan gazdaságosított anyagelvű társadalmi valóság lenne. előzőekben bemutatott szembenállás miatt a „liberális” megnevezés hiteltelen.a jelentésterek nem racionális. így indokolatlan lenne liberalizmus és kereszténység szembeállítása. Ami azt is jelenti. amelynek egymással szembenálló felei az európai liberális egyed és a nemzeti keresztény kollektívum . amelyekből az építkezik. s azt fejezi ki. vagy elutasítjuk. konstruálási műveletei közül ezen „utolsónak” igen mély rétegét alkotja. vagy vagyunk a személyek. Kétségtelen persze. hanem szimbolikus törvényeknek engedelmeskednek. vagy bármi lét-esítő. a jelentésterek építési. a tündét vagy a kobold. A jelentéstér. egy igen mélyen fekvő oka van: .. amely független bárkinek az értékelésétől.

s előbb gazdasági. A létérték azonban csak a legalapvetőbb az értékek közül. Az állandó jelzők azonban csak látszólag felesleges műveletek. Az egzisztenciális érték is csak annak függvényében működik.és valóságértékek ugyanis kimondatlanok.és valóságérték legitimációjával együtt . mert a bináris szerkezetben felépített jelentéstérben a problematizáció és a tematizáció műveleteivel végzik el az értékadás alapvető műveleteit. Ha ugyanis a lény. Ezt a tulajdonságát a lénynek. a 12 Ez lenne Luhmann bináris kódja? 33 . hogy mi kerülhet be egyáltalán a jelentéstérbe. azaz tudjuk. a lét. Mégpedig azért. Hogy nem tudunk róla semmit. építő művelettel a jelentéstér már eleve térképszerűvé válik. illetve ennek tematizációjával.lét. hogy a létértéke milyen. S csak miután egy lény vagy dolog létértéke és egzisztenciális. a szubjektív értékadásra. s ezt nem lehet elégszer hangoztatni. Ekkor arról beszélünk. így az egzisztenciális érték sem független a léttől. s ez a dolog valóságértékét juttatja kifejezésre. az értékelésre. hatalmas fontossága ellenére is csak másodlagos jelentőségű. hogy az erősíti ennek a valóságnak a létezését . hogy ennek a valóságnak a fennállása szempontjából milyen tulajdonságokkal bír: segíti a újratermelését. ami a valóság felbontását idézi elő. hogy az adott létérték. az annak a következménye. végül szociális tereket is definiált. E két gondolkodás.a tekintélyek általi kimondás és az azt követő.tájolást kap. illetve valóságérték számunkra kedves-e vagy sem.mint látjuk majd. a földrajzi tér politikai felosztásai. Igen bevált és hatékony módja . függetlenül attól. majd politikai. míg a másik csoportja negatív értéket vesz fel. közbevetés: térképek a földrajzi és a szimbolikus térben A földrajztudomány a huszadik században kilépett a szűk értelemben vett „fizikai”. s ezért nagyon is rászorulnak az értékeléssel való megerősítésre. vagy nyílt megfogalmazásával.A létérték ennél fogva nem szubjektív. Nem mondhatjuk tartósan semmire. ahhoz.megnevezetthez való hozzátapasztásával történik: a jelentésterekben „epiteton ornans” jelleggel. vagy katonai szempontjainak a beépítésével el is szakad a földrajzi tértől. avagy éppen lehetetlenné teszi. hogy valóság-rontó hatása van. hogy mely valósághoz tartozik. A gazdasági tér még szorosan kötődik a földrajzi kincsekhez. A jelzők legitimálása sokféleképpen történik. vagy dolognak „egzisztenciális értéknek” nevezzük. S csak ezt követően kerül sor a valorizáció utolsó mozzanatára. vagy más hasonló funkciókkal rendelkező nyelvi egységeknek a . hogy a szubjektív értékeléshez jussunk még legalább egy második lépcsőre is fel kell lépnünk az értékek hierarchiájában. hogy mit is vélünk róla. s ott mi milyen . akkor már benne vagyunk a „valorizáció” műveletében is. Nem is a jelzők alkalmazása.Rosenzweig kifejezésével . A problematizációval és a bináris tematizációval a jelentéstér konstruktőrei már alapvetően elrendezik azt. vagy valóság értéke már létezik. Az értékadás nyelvileg a jelzők. hogy lét és létező szétválhatnak . csak időlegesen persze -. illetve nyelv előtti. kellő ritmussal és gyakorisággal elmondott ismétlés. s a benne dichotom ellentétekbe12szervezett létezők egyik csoportja is pozitív. hanem objektív. de nem független a valóságtól sem. akkor még semmit sem tudunk arról. A politikai terek. illetve valóságértékkel már felruházott . kerülhet sor az „értékelésre”. de az ipartelepítés piaci-. vagy dolog létértékét már ismerjük. azaz a szubjektív érték kialakítására. Az állandó jelzők sulykolása azonban.a lét.kellő idő múltán kiderül. a benne létezők megnevezésére sor kerül. A választott szervező elvet tekintjük pozitívnak. hanem elfogadtatása a kérdéses művelet egy jelentéstér konstruálása során. vagy természeti tér fogalma által felállított kalodából. Így amikor a jelentéstér szervező elvének a problematizáció rejtett. leghírhedtebb formájában. s ez már valóban szubjektív. s ezért a létezőnek is van sajátértéke a léthez és a valósághoz viszonyítva is. a sulykolás.

És íme: amit Bourdieu a felosztási elvek „teljesítményeként” említett.észlelési mechanizmusok a külső épített. „finom szerkezetét” tekintve áll most már előttünk. vagy illeszkedő elemekből. Annak. A szociális tér vizsgálataival pedig . épített tereknek. illetve nem lehetnek.egészen sajátos jelentést adtak az amúgy is „mesterséges”. s melyik út melyik szakaszát ajánlatos nagy ívben elkerülni. Elérhetetlenségük ellenére azonban.legalábbis a túlnyomó többségnek elérhetetlenek. s mert a bináris tagolás pozitív oldalán találhatók. illetve a társadalmi tér reprezentációi is „térré” szervezhetők. nem korlátozódik azonban a földrajzi térre. Ezek a kognitív torzítások a valóságosan létező térobjektumokat szelektálják. lények. A valóság szimbolikus leírása nem esetlegesen egymásra sorjázó. sajátos aszimmetriával rendelkeznek. s merre tilos a haladás. mikor azt a „nép” csiszolgatja. hogy szociális csoportokat hozhatnak létre. vagy személyek. a halandó közemberek vágyva vágyott szociális identitásává válnak. vagy éppen az által. 13 A kérdésről magyarul például Cséfalvay Zoltán: Térképek a fejünkben tájékozódhatunk. azt is megmutatják. de társadalmi valóságában és az azon belüli cselekvések miértjeiben biztonsággal akar eligazodni. adott esetben a város térszerkezete hogyan képeződik le a különböző egyének. a jelzők kialakításával azt is meghatározzák ezekben a jelentésterekben. s mert ezek binárisak. jelentéstérré. vagyis a szimbolikus térben kell tévedhetetlen biztonsággal közlekednie. átrendezik. vagy a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó egyének fejében. Akadémiai Kiadó. jelentésekből áll. s akkor is. hanem a földrajzi. illetve tárgyak. hogy bárkinek egyetlen lépést is kellene tennie ebbe az irányba. a szimbolikus térképezés. Hogyan torzítják el ezek a szubjektív. Ugyanakkor a bináris tagolás pozitív oldalára sorolt megnevezettek az egyszerű halandók számára szinte kivétel nélkül az elérhetetlenség messzi homályába vesznek: „idealitásuk” miatt a halandóknak . vagy természetes teret. hogy a földrajzi tér. a társadalmi helyzetbe kódolt értékrend. Végül a valorizáció rásegítő műveletével. az. e szimbólumok „térré” szerveződnek akkor is. hogy merre ajánlatos. A tematizációval kijelölt létezőkből álló dimenziók képezik az utakat. melyik úton járni mennyire ajánlatos. A felosztási elvre felépített jelentéstér valóban képes csoportokat és a csoportokhoz tartozó identitásokat kialakítani. aki egy korszak gondolatvilágában .tér . Mi több. az adott társadalmi rétegnek. hogy mi mennyire ajánlott. vagy dolgok.és nemcsak gondolatvilágában. s mi mennyire tiltott. mint azt az eddigiekben igyekeztünk bemutatni. vagy szűkebben az életterület-szervező elv. A tematizáció bináris tagolásával negatívra alakított megnevezett létezők. anélkül válnak elérhető célállomássá. vagy személynek nemcsak megkönnyítik. A „jelentésterek” voltaképpen egyetlen életterület szimbolikus térképének a felépítését oldják meg. de lehetetlenből lehetővé teszik a tájékozódást. a „kályha”. a valóság-. s ahonnan mindenkinek elindulnia kell. Ezekben a jelentésterekben a kiindulópont. 1990. A „kognitív mapping” révén pedig azt is vizsgálják már a geotudományok képviselői. amelyek a „valóságban” voltaképpen nincsenek is.13 A tér.például a városrészek és a társadalmi csoportok közötti kapcsolatok feltárásával . 34 . ahonnan minden út kiindul. Ezekben a jelentésterekben a célállomások.geopolitikai térképzésben elveszíti szinte minden kapcsolatát a földrajzi térrel. illetve szociális . olyan identitásokat is képes kiépíteni. vagy a személyes nézőpontok utasításai szerint. annak a reprezentációkból felépített. mikor szakértő konstruktőrök feladata a szimbólumok kívánatos lerendezése. s arányaikat megváltoztatják ugyan.

narrációjára. A pszichologikai eltérést jelent a mentális logikaitól. illetve identitások megszüntetésének. amelyben az ellentmondás mentesség alapvető követelmény. illetve megvitatására . hogy az az elemi logikai szabályoknak megfelelne. ellenkezőleg. mégpedig sajátos és ugyanúgy „logikainak” nevezhető szabályokkal.ez a rejtett szerkezet -. hogy a Durkheim által megfogalmazott és Bourdieu révén kiemelt jelentőségre szert tett „felosztási elv”. akkor folyamatos elbeszélés és vita lehetséges. megjegyzés: a felosztási elv mint szociologikai transzformátor A lélektan ismeri a mentális logikai szabályoktól különböző. A szociologikai. Nem szabad azonban ezeket a „logikátlan” elbeszéléséket és megvitatásokat egyszerűen elvetni. a rendszerváltó jelentésterünk tipikus és tendenciózus eltéréseket tartalmaz a mentális logikaitól. s ugyancsak követelmény. s ezen felül csak „tartalmazkodó”. nem valamely „lélekzavar” következtében keletkezik. Csak az a lényeges. ha megfelelő legitimációs. Nem feltétlenül „téveseszme” lesz a pszichologikai eredménye. avagy logikákat nevezhetjük. vagy a mi szófordulatunkkal szervező elvnek nevezett jelenség bonyolult belső szerkezettel bír. amelyekkel ezeket és nem másokat rendelnek egymáshoz .meghatározásából következő másik sajátos következményt. hanem mindig valamely társadalmi csoport érdekei transzformálják a mentális logikait tőle az érdektípusoknak megfelelően tipikusan és tendenciózusan eltérővé. Így a szervező elv mindenek előtt ontológiai állásfoglalás.és a pszichologikai között a személyes jelentéstér szervező elve . Az eltérést a mentális. így nincs is lehetőségünk. azaz rész-egész viszonyban lévő fogalmakat lehet. A jelentésterek konstrukciójával ugyanis e terek konstruktőrei felülírják a mentális logikai szabályokat. illetve diskurzusára kerül a sor. Ennek oka azonban nem önmagáért való. amelyek az ellentmondást elsimítják.A jelentésterek „logikája” ugyanis alapvetően eltér az arisztotelészi logikától. Amint látjuk majd. illetve áthelyezik. És amikor fogalmilag különböző szinten lévő és önellentmondásokat tartalmazó fogalmi párosokból felépített jelentésterek elbeszélésére. vagy a benne résztvevőket érett felnőttségükben megkérdőjelezni. hogy a szabályokat. amely ugyancsak bonyolult eljárások sorát foglalja magába. olyan elbeszélés és megvitatás azonban. amely az elemei logikai szabályoknak sem felel meg. a mentális logikaitól a társadalmi jelentéstér szervezőelvének megfelelő módon tendenciózus és tipikus eltérő „következtetéseket” és „ítéleteket”. a mentálisan logikustól tipikus eltéréseket gerjesztő eljárásokat. hogy szillogisztikus viszonyokba csak fogalmilag azonos szinten lévőket. Mielőtt azonban ezeket az eltéréseket mutatnánk be felhívjuk a figyelmet arra. mert nem minden lélekzavar „őrület” is egyben. Ezen keresztül mutatjuk be azt a Bourdieu által a felosztási elvek . melyek eredményeit „pszichologikáknak” nevezi. E helyütt nincsen terünk arra. akkor minden komolyabb probléma nélkül építgethetik a jelentéstereiket önellentmondó fogalmakat felhasználva. és azokat a szabályokat. Majd ezt követően egzisztenciális és érték állás- 35 . eltérően a pszichologikaitól.magyarázza és határozza meg. kell megjegyezni és alkalmazni. megsemmisítésének nevez. A jelentéstereknek azonban ezen követelményeknek nem kell megfelelniük. amelyet ő csoportok. vagy manipulációs eszköztárral rendelkeznek a jelentéstér konstruktőrei. anélkül azonban. az imént felvázolt „rendszerváltó jelentéstér” logikotranszformációs sajátosságait azonban bemutatjuk. hogy mindet leírjuk -.a lélek-zavar típusa . Egyfelől. de mindenképpen jellegzetes eltérést mutat a mentális logikai szabályoknak megfelelőtől. hogy a szociologikainak az egyes típusai szerint eltérő ítélési és következtetési szabályait leírjuk gyaníthatóan végtelen számú lehetséges szociologikát lehet generálni. A „pszichologikai” analógiájára „szociologikáknak” a jelentésterek szervezőelvei és a belőlük következő kapcsolatszervezési szabályok révén keletkező. s ettől fogva lehetségessé válik az elbeszélés és a megvitatás is.

s ezért joggal várhatnánk. annak másik alakzataként ez szerepeljen. Azt. ugyanakkor azt is láthatjuk. illetve hamis identitáselemekből szerkesztett ellenfeleket: . Ezen állásfoglalások a problematizáció. hanem hamis identitáselemeit helyezték el e jelentéstér konstruktőrei. Azt. mondjuk a „szocialista ember”. a tematizáció és a valorizáció eljárásit követik.minden jelentéstér voltaképpen ezekből az elemekből épül fel. Azt várhatnánk ezek után. ami ebben a sajátos jelentéstérben „egyedként” kerül meghatározásra. E szervezési szabályok felülírják a mentális logikai szabályokat. mert a kollektív az egyedek összességét jelenti. mint az egyed. ami a mentális racionalitás szabályaival ellentétes. s így az önidentifikáció szempontjából indokolt és indokolható választás. A kollektív ugyanis az egyed felettinek a meghatározására szolgál. Ez utóbbit az is indokolhatná. vagy az egyedet.foglalás is. A szervező elvhez elvben végtelen sokféle . tematizációt és valorizációt . az egyén túloldalán majd valamelyik alternatív egyént formázó szociális karakter. A rendszerváltó jelentéstér felépítésének szociologikai szabályai egészen különös módon vannak megszerkesztve. A felülírás módját. az individuum. hogy e bináris rendszer egzisztenciálisan negatív oldalára a konstruktőrök megbízóinak ellenfelei kerülnek .és vele az azt kiépítő tudós csoport . s vele a „világ”. s ezen érdekviszony egyensúly váltakozásának a következménye. hogy a sokféle szervezési szabály közül melyik kerekedik a másik fölé. Ugyanazon a fogalmilogikai szinten pedig az egyeddel szemben nem az egyed feletti áll. sem a személyiséget nem találja. Nézzük sorra e bináris dimenziókat. Ezzel szemben egy olyan negatív lenyomatot talál ott. hogy bináris rendszerré épülnek. A „kollektív” ugyanis egyfelől ƒ fogalmilag más szinten található. hogy egy tőle alig különbözőnek adja át a helyét. az érdekek mindenkori viszonya határozza meg. hogy a bináris dimenzió negatív oldalára nem azok kerültek. A szocialista kollektivizmus az egyedet azonban csak látszólag tagadta. Sajátosságát az képezi. a tematizációt és a valorizációt véghez kell vinni. Thomas Kuhn azonos korban és azonos tárgy elbeszélésére vállalkozó „paradigma alkotó közösségei” . Annak.egyik napról a másikra feledésre kerül. a valódi csoport azonos identitáselemekkel szemben az ellenfélnek nem a valós. illetve a „valóság” ontológiai és egzisztenciális természetét már eldöntötték . hogy az a létezett szocializmusban tagadta az egyénit s vele az egyedet. mi több a ƒ 36 . hogy az egyik időszakban prosperáló paradigma . hogy a liberális tanok központi tartományába tartozó emberi személyiségi jogok is személyiségről beszélnek. azonban logikailag semmiképpen nem engedhető meg ez az eljárás. Az egyed felettit ugyan tekinthetjük az egyed ellentétének. aki az emberi jogok tételes meghatározásából. ami háromféle olyan tulajdonsággal rendelkezik. mondjuk az imént már említett „szocialista embertípus”. vagy a racionális mentális logika szabályaiból következő várakozással fordul az egyed bináris ellentétéhez.szervező szabály illeszthető. hogy rendszerváltó jelentésterünk egyedével szemben. vagy még inkább a „személyiség” áll. ahogyan a problematizációt. hogy a kollektív tagadná az egyedit.problematizációt.éppen ezen szervezési szabályokban különböznek egymástól. vagy a személyiség. azaz a transzformációs elvet a jelentéstér konstrukcióját megrendelő érdek határozza meg. hogy a liberális módon meghatározott szociális karakter. s nem is az. a szervező elvhez illesztett szervezési szabályok együttese határozza meg. a liberális önértelmezésnek és önmeghatározásnak központi eleme. hogy sem a szocialista embertípust. mert e tekintetben ugyanazon a fogalmi szinten kellene megkeresni az ellentétét. Különösségüket nem az adja. akiknek az ész logikai szabályai szerint kerülniük kellett volna. hogy a kollektív nem is ellentéte az egyednek még abban a konkrét társadalmi-hatalmi összefüggésben sem. s azokban a valós.a jelentéstér elsődleges elemét az „egyéninek” a liberális módon szervezett szociális karaktere képezi. hanem az egyesnek valamely más társadalmi alakzata.miután a szervező elvet. Nem ellentéte. A kollektívről azonban úgy tudjuk. meglepetést jelenthet.

hanem a személyiséget tagadták. A közösségi kötelékeitől megfosztott és a létesítésben korlátozott egyed azonban ebben a politikai tőkés rendszerben az adekvát volt.az egyén tagadása. A kollektív keretei közötti variációkat azonban nemhogy tagadták volna. egyénieskedése azonban csupán a kollektív keretei közötti variációkat jelenti. A kollektívnak a szocialista változata pedig. ha szabad így fogalmaznunk. és elbeszélhetetlenné tenni az ellentétet. mégpedig egymást kölcsönösen feltételező viszonyban lévő párosa egymásnak. aki vele szemben fellép. hanem érzelmileg diszponált kategória ebben a bináris ellentétben.mert szerves másikja a közösség volt. az érzelmi értékátvitel hibája ebben a jelentéstérben ugyanúgy „logikus” és „racionális”. A személyiség ugyanis sok más mellett e szempontból két döntő ponton különbözött az egyedtől. Ám. mint a szinthiba és az ellentétek felcserélése volt. aki. És érzelmileg a kollektív valóban negatív. hanem egyenesen támogatták: különleges embernek nevezték. A logikai felcserélése az érzelmire. kiszolgáltatottá tenni: puszta. 14a liberális társadalmi kollektívával egyezően volt érdekelt a hatékonyságban Ennek következtében a személyiség . és puszta verbális megjelenítése is elemi veszélyt jelentett a kollektivizmusra. von magával. és kollektívuma nélkül üres. illetve az Eszmélet és az Ökotáj című folyóiratokban megjelent cikkekben írtam. nem a kollektívum . akkor nem az egyedet. az egyéni szabadság megsemmisítése. s ezáltal háttér nélküli.hanem a személyiség. mint a közösség. hogy a személyiség csak akkor és azáltal személyiség. s a közösséghez fűző kötelékeivel együtt az. Sztálin nyomán. hanem a lét-esítés volt a természetes működésmódja. annak ellenére. hanem az egyedek vertikális láncolatának volt az intézménye. az egyed negatív lenyomata lenne. mert a létezett szocializmust a kollektivizmussal szokás jellemezni. s preferálták. s ezért tetszőleges tartalmakkal feltölthető egyed. és így lehet majd tagadni és megnevezhetetlenné. amint látjuk majd. amely a kollektívet anélkül teszi önmagában negatívvá. hogy egyénieskedhet. Az önmaga másikja. aki csak a megengedett határokon belül merészkedett más lenni . Az egyed ugyanis. A kollektíva. amikor is önmaga másikját helyezi önmaga ellentétnek pozíciójába. Amikor az egyénieskedést tiltották a kollektív érdekek elsődlegessége és szolgálata nevében. a létezett sztálinizmus estében a párt. A lét-esítés éppen úgy szemben állt azonban a kollektívával. Az egyik különbsége. Ennek azonban megvan a sajátos értelme.15 ƒ végül a harmadik hiba.puszta léte. de csak azért. mint önmaga ellentéte: a gyanútlanokat belekényszeríteni a féloldalasságba. annak ellenére. annak logikai hiba volta miatt. hogy a mentális logikában mindhárom művelet megengedhetetlen.például sztahanovistaként teljesítette túl az egyedre méretezett viselkedést . hogy az a pozitív oldal. azonban koránt sem szabadon választott közösségként létezett. az a típusos hiba. Erről bővebben a Többszörösen összetett magyar társadalomszerkezet. Akit tagadtak az nem az egyed volt. hanem párjai. mind a szocialista alakjában nem ellentétek. lévén politikai tőkés szerveződés.létezett szocializmus kollektivizmusa valójában egyedpárti volt. a személyiség horizontális-közösségi kötelékeit pedig egyenesen szét kellett verni. hanem. A fogalmi szinthiba melletti másik logikai hiba az ellentétek felcserélésének hibája. beavatkozás a magánéletbe. A személyiség a másik összefüggésben pedig nem a megengedetten belüli variációk elkötelezettje volt. tartalmatlan. a kollektíva ugyanis nem a lét-esítésben. amit ebben a jelentéstérben is elkövetnek: egy másik alany negatív konnotációit viszik át az összetartozó páros másik elemére. Így a kollektív mind a liberális. az imént ismertetettek miatt olyan negatív konnotációkat . stb. 14 15 37 . hogy szabadon választott közösségben létezik. nem közösségpárt volt. A másik felét e sajátos értelemnek: így lehet stigmatizálni azt. amely vertikális láncolatban csak a hatalmi alá-fölé rendeltségi szálak működhettek. többes hatalom Magyarországon című kötetekben. hogy a kollektív nem logikailag.

s amikortól fogva van egyáltalán. Igaz. az erőszak legkülönbözőbb változatait alkalmazva a többit. amelyben a domináns gens önmaga képére hasonította. akárcsak az európai és a nemzeti. amit ráadásul még állami. csak most éppen fordított módon. akkoriban a profán Európa a gensre alapozódott. negatív lenyomatát pedig a „nemzeti” névvel határozza meg. A szocializmus általános törvényszerűségei mellett a sajátosságokat éppen ez a szocialista nacionalizmus biztosította: a piacgazdaság.különösen a liberális polgári nemzet. úgy áll Európa is nemzetekből: Európa. abszolutisztikus szervezetet alakította ki. amit a Nyugat is kedvtelve ismételgetett. Ez a szocialista nacionalizmus. s a nemezeteket. de még csak nem is etnikailag szerveződött meg. amely az a szerveződési alakzat. csak ebben a párosban messzebbre kell menni a negatív konnotációért. a szólásszabadság magasabb foka. amely a központosított. Az egyedi és a kollektív egymást feltételező fogalmak. mintha sosem lett is volna. mint a negatívnak beállított kollektív. mint a nemzeti. az egyházi világközösségbe szervezte Európát. A létezett szocializmus világrendszerében Magyarország. hogy azok identitásukat megőrizhették: föderációba szervezte a különböző nemzeteket. a „nevető barakk” epiteton ornans-t érdemelte ki. a keresztény szakrális komunióba. Európa nemhogy nem ellentéte a nemzetnek. A szakrális nemzetek. e jelentéstér konstruktőrei a harmadik típushibát is elkövetik: az értékelés áttolás hibáját is. hogy nemcsak feltételezik egymást. ugyanakkor kétségtelenül létezett. ebben a dimenzióban viszont a pozitív oldalon elhelyezett európai van genetikailag-fogalmilag magasabb polcon. A másik modellt a magyar királyság alkotta meg. ellenfelét. Ennek a párosításnak a logikai hibái erősen emlékeztetnek az egyed-kollektív páros hibáira: ƒ először is. Európának még a profán szervezete is több volt. a háttérbe vont rendőrség.Európát. amely a Szentkorona szervezetében úgy foglalta egységbe a genseket. hogy középkori Európa a törzsek. a fogalmi szinthibát itt. Ahogyan a kollektív az egyedekből áll. amely a világ más tájain nem is volt megtalálható . Akár szakrális. akár polgári nemzetről is lett légyen szó.azt állítani. Szokás ugyan azt állítani . ám koránt sem csak etnikailag homogén szervezetekből állt. Kádár Moszkvához és a 38 ƒ ƒ . hanem a nemezetek felett álló szervezetbe.a jelentéstér következő bináris párosa ebben a jelentéstérben hasonlóan ügyes és szellemes konstrukció: a bináris páros pozitív értéktartományában az „európai” áll. de a rész-egész viszonyban is állnak egymással. amint a nemzet is feltételezi . A királyság „szakrális nemzetté” szervezte a különböző genshez tartozókat is. a maihoz hasonlóan a nemzetek Európája volt. amit természetesen nem lehetett túlságosan hangosan emlegetni. míg a negatív pólusra a „nemzetit” helyezték a jelentéstér konstruktőrei. mint a gens-hez tartozók kirekesztőleges szervezete. E bináris párosban a liberális önmagát európainak nevezi. mint ezt közhelyszerűen tudjuk. hanem éppenséggel feltételezi azt.ugyancsak ebben a „liberokrata” jelentéstérben . másodszor a nemzeti sem ellentéte az európainak. a jól-ét. sőt pártpolitikai rangra is emeltek. ha rólunk volt szó. nemzetségek szervezete volt. amikor a mai értelemben vett Európa kialakult. Történetileg ugyanis Európa a korai középkori időkben. A genetikai-fogalmi sorban a pozitív oldalra sorolt egyed alacsonyabban fekszik. illetve a szakrális komunió kettős szervezeteként létező Európából pedig éppen a liberalizmus és hívei faragták ki a polgári nemzeteket. Ugyanakkor mindkét párosra igaz az is. A szakrális Európa pedig eleve nem a gensek szerint. ebben a dimenzióban is elkövetik a konstruktőrök. akárcsak a kollektív nem volt ellentéte az egyedinek.. hanem a szakrális nemzetek Európája. Ennek kétféle megoldási módja volt: a nyugat-európai. s le kell tagadni. inkább csak az idézett „sajátosság” eufemizmusával lehetett helyettesíteni. ez azonban pontatlan megnevezés. a nemzetek Európája. a „pozitív” konnotációkat hordozó „szocialista nacionalizmust”. amint erre a korábbiakban már utaltunk. Csak éppen nem a polgári.

akinek a programja ennek megfelelően a priváció. hogy a léthez való viszony hatja át. de egyenesen a létszabadság megvalósítására rendezkedik be.a harmadik dimenzióban a liberálist a pozitív. A liberális ezzel szemben a lét tagadására épül. Ebből adódik az is. legelementárisabb előnye a liberálissal szemben az. amely valóban negatív tulajdonságokkal bír. programja a létbe való egyre mélyülő és mindenképpen harmonikus beilleszkedés. míg fordítva ugyanez nem így van. 1919-1939. ƒ így az értékáthárítás. míg fordítva már nem így áll a helyzet: a konzervatív létezett a liberálist megelőzően is. De még a hátrálást is nagyon pontosan kimérve kellett megtenniük. mert ha túlságosan hátra nyúltak volna a magyar történelemben. ha más típusúak is. hanem a liberális a konzervatívval szimbiózisban létezik. mint az előző két dimenzió párosainak egymást feltételezése.védelmezője. hogy a különféle konzervativizmusok között olyanra találjanak. illetve a „mi sokkal jobban élünk” nyíltan is kimondott tételeiben a Párt és az állam vezetői egyaránt éltek e fordulatokkal. ha azt a hagyományos képviselőjeként azonosítjuk. illetve ideológiai irányzatokként akarták azonosítani. jótéteményeivel együtt le kellett tagadniuk e jelentéstér konstruktőreinek. vagy 1956 nacionalizmusaival. Benjamin Constanttól tudjuk. a sokat hangoztatott „nálunk még ezt is szabad”. Ezért a szocialista nacionalizmust. Amennyiben a liberális-konzervatív párost pártpolitikai. Az egyetlen és valóban negatív nacionalizmusért az 1943-45 közötti másfél évet kellett kikeresniük. vagy a sztálinistával szemben is .Nyugathoz való viszonyában. s visszább kellett hátrálniuk a történelemben. amint azt egyik legnevesebb szerzőjétől. hanem úgy. a létfeledésbe és a létrontásba való dezertálást tartja szabadságnak. talán csak azért. aminek megvalósítására a létkontrollt. másként a szükségletkontrollt építi fel és működteti. az üres létező. hogy a konzervatív számára a szabadság nemhogy nem tagadni való lenne. 1848-1849. . identitása voltaképpen reflexív identitás. Nem azért feltételezik egymást. s a léttől elválasztott élet. vagy értékáttolás hibáját a célzatos szelekció hibájával is kiegészítették a konstruktőrök. és ahogyan ma mondják. akkor újra felfedezhetők a logikai hibák. A konzervatív. A liberális csak a konzervatívval szemben tudja magát meghatározni. s mi mindannyian ki is használtuk lehetőségeit. hogy hibáikat megkülönböztethessék a két dimenzióban. A liberális. a konzervatívat a negatív póluson helyezték el. akkor vitathatatlanul pozitív nacionalizmusokkal találták volna szembe magukat: 1825. mert a részegész viszonyában állnak. a kifosztás és a halmozás.hogy csak a számunkra legismertebbeket említsük . vagy a nemzet Európával. amely részek együtt képezik az egészt. vagy még inkább a létezés nélkül meglévő képviselője. a nemzeti szocializmussal. mint az egyed a kollektívvel. amelyek egy elfogulatlan. pártatlan összehasonlításban feltétlenül és megkérdőjelezhetetlenül kedvezőbb a liberálisnál. s ezek tiltása . a minőségérzéketlen kiszakítás. hogy a negatív oldalra lehessen helyezni: igen erőteljes szelekció szükséges ahhoz. Egymást feltételezésük ebből is következően másként áll elő. A létszabadság megvalósítására való berendezkedés határt kíván szabni a létfeledésnek és az ebből következő létrontásnak.a ƒ 39 . mint az előbb felsoroltak ƒ a liberálisnak ugyanis a konzervatív nem egyszerűen az ellentéte. A konzervatív ugyanis olyan értékeknek a képviselője és a liberálissal. hogy ugyanannak az egésznek a részei. egyikük sem elegendő önmagában ahhoz. viszont éppen a léthatár-őrizet megkerülését. hogy a nacionalizmust valami negatívval hozhassák összefüggésbe. hogy az a modern polgári nemzeti politikai rendszer ugyanakkor a konzervatív meghatározásakor a nemzeti definíciójához hasonló trükkökre van szükség ahhoz.

A liberálisnak azonban még ez a veszély sem elegendő. s maradiságként. nevezi „iparszabadságnak. Ahogyan Goethe varázslóinasa is kezdetben rendkívüli módon élvezte a tejjel-mézzel folyó jólétet. hogy az ipari forradalom minden tartalmi újdonságát a hagyományos dolgozta ki. az éhhalálig menő ellátatlanságot. újabb hamisításokra van szüksége.” Igen hosszú időn keresztül az ily módon. Helyette a varázslót . az éhen halhat. létkontroll nélkül gyakorolt iparkodásról nem volt látható. visszahúzó erőként emlegeti. 16 S ezen a ponton kezdi el a liberalizmus a dühöngésig elmenő átkozódó imáinak a megszerkesztését. amely rövid ideig tartó örömökért feláldozza az életet? Ráadásul az sem igaz. szabadságfelfogása és arra kiépített intézményrendszere és gyakorlata azonban mindenképpen előnyösebb a liberálisénál. s ne lett volna. s halt éhen. Először is eltagadja. Természetesen nem minden fogadható el a konzervatívból sem. sőt éppen az ellenkezőjét lehet elbeszélni. vagy senki sem halt éhen. amit a liberális piacgazdaság szabadított a világra . amely egyben megszünteti a gondoskodásnak a minimumát is. Mit ér ugyanis az a hatékonyság. ami már a jó minőségű tömeggyártási igényeket is képes volt kiszolgálni. a modern liberális ehhez csupán azt tette hozzá. Különbségük a modern éhhaláltól abban állt. s fulladással fenyegette a tejjel-mézzel folyó folyam. amelyeket a létrontásba visz át. Ez a létkontroltól „szabad” iparszabadság vezetett el ugyanis az ökológiai válsághoz. itt csak annyit jegyzünk meg. mostanra az élet kipusztításával fenyegeti bolygónkat. 40 . hogy milyen tragikus következményekhez vezet. Amint például tette ezt a vas és acélgyártással. mert a faluközösség gondoskodott tagjairól. Hajnal István és Polányi Károly és Bibó István írta le a hagyományos társadalmak kölcsönös gondoskodáson alapuló gazdasági kapcsolati rendszerét. s a létkontroll révén veti gátját a létrontásnak. mint a modern liberális. még nem képes a varázslót segítségül hívni. amely azt a szélsőséges különbséget. s csak mikor már elnyeléssel. mert a létkontroll nevében nem hagyja felelőtlenül használni a varázspálcát. aki munka nélkül marad. a szabadságvédelmet átnevezi. hogy akkor a faluközösségek tagjai közül mindenki egyformán nélkülözött.jelenti számára a szabadságkorlátozást. amely a létszabadság létrontásba átcsúszását akadályozta. maradinak és visszahúzónak. A létszabadságból a létrontásba való átmenet akadályozását. lehetetlenné tette. még a varázslóinak színvonaláig sem ér fel. Ezzel szemben a piacgazdaságban megszűnt a gondoskodási kötelezettség. amelyet angol és francia parasztok fejlesztettek arra a szintre. a létkontroll alatt tartásával a hagyományos társadalom tagjai „kísérletezték ki”. a ráfogott maradisággal és visszahúzó mivolttal szemben éppen ellenkezőleg nagyon is haladó és hatékony. a „hatékonyságnak” a problematikussága is. Ahhoz. hasonlóan a tejből-mézből álló folyamhoz. mikor e találmányokról leszakította a létkontrollt. S az állami gondoskodást is a konzervatív erők kényszerítették ki. Látjuk majd a francia forradalom kapcsán részleteiben is e tulajdonságait. amiről azonban a liberális jelentéstérben nem lehet beszélni.nevezetesen a teljes gondoskodásmentességet. amely.értsd: konzervatívot . Ezzel szemben a liberális a létrontásban való korlátozhatatlanság programját képviseli. s feledte a létbe illesztés követelményét.szabadság védelmezése . menekült vissza a varázsló védelmébe. hogy a hagyományos ne lett volna hatékony. A haladó és hatékony hagyományos rendszer ennek következtében az egyenlőtlenségeket is kevésbé élezte ki. S azzal a lépéssel együtt. hogy letépte e találmányokról a létkontrollt. hogy a liberalizmus megtalálta az éhhalál ellenszerét. A hagyományos közössé16 A létszabadság és a liberális szabadságfelfogás közti különbségről A régiek és újak szabadságáról című dolgozatban írtam többet. s ilyen éhínségek voltak is.nevezi. Összefoglalva a konzervatív a kölcsönös gondoskodás keretei között megvalósított létszabadság haladó és hatékony közösségszervezetét képviseli. hogy azokat a találmányokat. hogy ezt tehesse. így arra sem hivatkozhatunk. Beidegződtek már gondolkodásunkba a hagyományos közösségeket sújtó éhínségek. Ebből következik a liberális egyik félistenének.

A magyar kis.például 41 . amelyeket a liberális-konzervatív páros felállításakor e jelentéstér konstruktőrei elkövetnek. hogyan vált egyetlen nemzedék alatt az egész Európának példát mutató magyar kis.és erkölcsi hibák áttolása a bíráltra azok a mentális logikai alaphibák. S ami e két réteg kapcsolatát illeti. nemzetvesztő dzsentri? A kérdés alaposabb és elfogulatlanabb vizsgálata arra int bennünket. még inkább a nemzeti vezető rétegből kijátszottként bukott el. hogy itt is a pénzgazdaság . hogy a világhírű magyar kis. illetve önmaga hibáját tolja át a magyar hagyományokra a liberális ideológia. annak érdemes még egyszer. azonban a nemesi falvaknak még a piaci szocializmus idején.és a bécsi udvari minta . figyelmesen elolvasnia Katona József Bánk bánját. És ugyanez a helyzet az úri osztállyal is.és középnemesből. de a rétegnormák által .akárcsak a létezett szocializmus . nemesi rétegére.és középnemes nem duhaj felelőtlensége. s ezért azt is mondhatjuk. s ez a jelentéstér is.rákényszerített hivalkodó fogyasztás oltárán áldozza fel nemzetét.ezért lehet a réteget és nem egyes tagjait hibáztatni ebben a konstrukcióban . S voltaképpen ezt. Aki ebben kételkedne. aki a szabadságnak és a polgárosodásnak a földrész egésze számára példaképül állított hőse volt. Azaz önmagát állítja itt is szembe önmagával.az olcsónak ígért. amelyet aztán sokfelé tagolnak . holott éppen haladó. amely a személyes. s áldozatául esett . a polgárparasztot tudja a hagyományos visszahúzó és negatív példájaként bemutatni a liberális. hogy ezek inkább a kivételt adták. hanem a liberálist megelőző privát gazdasági beavatkozások következtében állottak elő. S kétség kívül voltak e kis. A kivételt.és középnemességnek a hitelekből dáridózó tagjai. S ez azt vonja maga után. a pénzgazdaság kegyetlen műve. melyek letértek a hagyomány útjáról. ám úgy. akik lehagyták az identitásukat. de visszafizethetetlennek bizonyult bankhiteleknek. ezek azonban azok voltak. illetve a kifejlett liberális által deformált parasztot. A letérés azonban az esetek nagy részében nem e hagyományos közösségek szabadságképességeinek belső elgyengüléséből következtek be. s főként pénzgazdasági beavatkozások a hagyományos létszabadság közösségeinek életébe zavarták össze annak tiszta létkontroll rendszerét. saját negatívumait tolja át ez a jelentéstér a konzervatívoknak a parasztság melletti másik nagy. hanem a pénzgazdaság csalárdságának az áldozataként bukott el. hatékony és emberséges volt.mily eufémizmus ez is . hogy a nemesség esetében is a liberális piacgazdaság ármányait. Ebben a rejtett. s a magyar nemességről az osztrák. s állították szembe egymással e közösségeknek a létképességek felől tekintve gyenge tagjait a létszabadság védelmezőivel. az előliberális. készületlenül érte azonban a pénzgazdaság erkölcsi normákat tagadó gyakorlata. Ez a pénzgazdasági beavatkozás deformálta a kölcsönös gondoskodáson alapuló családközösséget a liberális regényekből untig ismert paraszti apai gazdasági zsarnoksággá. S ezeket az alaphibákat tetézik a „konzervatív” jelző még egy deformálásával.nemzetvesztőként bemutatott dzsentrivel is. S a magyar nemes dzsentrivé torzulása ezért inkább torzítás. Természetesen e kapcsolatban is voltak olyan nemesek. A „magyar dzsentri” valóban egy történelmi hivatását elfeledett és annak teljesítéséből kifordult társadalmi vezető réteget formáz. E gazdasági. például a liberálisok által . valamint a rendszerváltásban is prosperáló gyakorlata azt bizonyítja. hanem letaszíttatott.és középnemes felkészült volt a szabadságra és a tisztes vállalkozásra. vagy Polányi Károly nagy művét. akik megszegték a kölcsönös gondoskodás törvényét. A nagy transzformációt. Érdemes azonban megkérdezni. hogy önmaga negatívumait ellenfelének tulajdonítja.gek természetesen nem mind élték ezt az ideális életet. ƒ az ellentétek hibás felállítása és a saját lét. s nem lehullott. voltak közöttük is olyanok. Eddig a konzervatívot visszahúzónak és embertelennek mutatták be. A liberálison belül is megkülönböztetnek ugyanis már „konzervatív” liberálist és „modern” liberálist. hogy kiderüljön: itt is mások. s csak a kedvező alkalmakkor kijátszott megtévesztésben tovább folytatják a szóban forgó konstruktőrök a konzervatívval való visszaélést.beavatkozását vegyük észre. azaz nyugati nemesség szokásait követték.

azokkal a szociologikai konstrukciókkal egyetemben. mikor önmagát pontosan.szélhámos. s akkor te is pozitívvá válhatsz. mint a nemzet. hogy a jelentéstér dimenziói. hanem a pozitívba. míg becsapott ügyfelei az általa konstruált jelentéstérben bolyonganak. mint azt az imént felvázoltuk. másfelől a dimenziók. amely így egymást erősítő módon lesz pozitív. ami ebből a torzításból következik. illetve az azok bináris párjait képező megnevezettek egymással is ellentmondásban állnak. holott. harmadfelől a dimenziókat képező párok között ismerhetők fel e sajátos „szociologika” ellentmondásai. abban különbözik a szélhámos által felépített jelentéstértől. A konzervatív liberális ebben az összefüggésben erősen pozitívnak van feltüntetve. -. váltócsaló stb. ám a konzervatív nem a pozitív. hogy nem a valós ellenfeleket nevezik meg. hanem nagyon is megfontolt konstruktőri teljesítmény áll mögötte: az összekeverés ugyanis erőteljesen tendenciózus: az összetartozó liberális és konzervatív szétválasztásakor a konzervatív nem az európai oldalára kerül. hogy eladdig se hívja fel magára a figyelmet. hanem saját híveit akarná félrevezetni.sem -. A szélhámos törekvések szerint felépített jelentéstér konstruálása mellett az elfogulatlan tudomány is kiveszi részét a jelentésterek megszerkesztéséből. Az értékek összekeveredése az önkényes szelekció hibájának a következménye. hogy a hagyományos konzervatívat hozza nehéz helyzetbe. Ugyanakkor ez a játék arra is felszólít. s ennek következtében negatívvá válik a liberális európaival szemben. Az értékek összekeveredése sem a véletlen műve azonban ebben a jelentéstérben . amelyek a mentális logika felől tekintve logikai hibának minősülnének: egyfelől a dimenziók ellentétes párjai között. hanem a negatív oldalon áll. Az az eljárás azonban. mikor önmaga valós megnevezése helyett hamis néven mutatja be magát a jelentéstér konstruktőre. mi értelme van annak. hanem saját másikjukkal helyettesítik a valós ellenfeleket? A jelentéstér ilyetén megszerkesztése látszólag teljesen értelmetlen. A liberális és a konzervatív ugyanannak a nemzeti politikai rendszernek képezik részét. Ez pedig a legdurvább nominalista logikai hiba. mivel a kívánatos konzervatívval szemben a negatívnak feltüntetett konzervativizmushoz ragaszkodik. ugyanolyan indokoltan. s éppen az ellenfelet határozza meg teljes pontossággal. vagy mácsó liberálisra. ƒ Előttünk áll a rendszerváltó jelentéstér.szociálliberálisra. mint a szélhámosnak. külön megnevezései . hogy minden szereplőt a lehető legpontosabban nevezi meg. ellenfelét azonban 42 . Ezekkel kapcsolatban joggal vethető fel a kérdés. és ugyanannak az Európának. identitásának és cselekedeteinek elbeszélésére egész szókészlet és az ellene való védekezésre teljes intézményrendszer is áll fenn. . Ilyenkor a szélhámosnak lehetőleg a leghívebb mentális logikai eljárásokhoz illik ragaszkodnia. így egy kényszer elemet is tartalmaz. vagy annál indokoltabban is kerülhetne ez is oda. amelyet az előzőekben pozitívnak állítottak be e jelentéstér konstruktőrei. amikor a tartalmakat figyelmen kívül hagyva játszadoznak az elnevezésekkel. ha más indítékból is. s arról ismerszik meg. s ez a pozitivitás arra szolgál. mint a liberális. s helyezik el a jelentéstérben. hogy mi értelme van a logikai szabályoknak a szociologikai torzításokkal való helyettesítésének? S főként.végül. hogy a jelentéstér felépítésének a szociologikája hogyan viszi véghez a nem kívánatos identitás megsemmisítését a jelentéstér még egy sajátosságára felhívjuk a figyelmet: ƒ arra nevezetesen. mielőtt áttérnénk annak a felvázolására. ellenfelét pedig hamisan nevezi meg a konstruktőr mintha nem az ellenfelet. megfordítva a liberális nem a negatív oldalra kerül ebben a konstrukcióban. a megnevezést követően azonban éppoly kínos gonddal kell a mentális logika szabályaihoz tartaniuk magukat a megnevezettek között lévő viszonyok feltárásakor is a tudományos elbeszélések konstruktőreinek is. Azonban a konzervatív a nemzeti mellé kerül. hogy legyél konzervatív liberális. Mert az megszokott jelenség. amikor a konstruktőr önmagát pontosan jellemzi.

hogy ő maga esetleg egy harmadik. hogy megnevezhetetlensége folytán szimbolikusan megsemmisíti ez a jelentéstér-konstrukció az ellenfelet. nem sorolható be sem a szélhámos. amire érdemes felfigyelni. s ezért is hangsúlyozottan tűnik logikátlannak ez az eljárása. s akikkel cinkos szövetségre lehet lépni abban. amin ezt a következőkben fel is vázoljuk: . azaz a valós ellenfélnek nincsen neve ebben a jelentéstérben. ha ebben a jelentéstérben.kell önmagára vennie. ezért nem is létezik. de nemcsak arról van szó. hogy elhagyja. akkor távolról sem tűnik majd logikátlannak. az Egy mondat a zsarnokságról-ban: „mert ott áll eleve sírodnál. S anélkül. az igazi fekete leves azonban csak ezután következik: 17 Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról. el kell fogadnia. akkor ez a konstrukció teljesen logikussá válik. hogy a hamis identitást felvéve érvényesíti ősidentitásának programját. pontosabban annak védhetetlenségét bebizonyított variációját. 2001. Amint Illyés Gyula írta nagy versében. akik ősidentitásának ellenfelei. A jelentéstér a primitív bináris tagolással építkezik. s azonosulnia kell a neki szánt kényszeridentitással. hogy sok.”17 ƒ ƒ s a trükk az egészben az. akkor azzal kettősen is megsemmisíti az ellenfél csoportot. s ettől fogva válik szimbolikusan létezővé. meg sem említheti. ha a szociologika felől vizsgáljuk meg. vele azonos szociális-szimbolikus karakterrel rendelkező arra kényszerül. Jövendő Kiadó. vagy egy kivédhetetlenül és kimagyarázhatatlanul negatív hasonlóval helyettesítik a jelentéstér konstruktőrei a valós ellenfelelt. ha a logikailag ellentmondó. vagy legalább is kételkedni kezdjen benne: milyen identitás az. ő mondja meg. ° először is le kell mondania saját identitásáról. sőt rákényszeríti saját identitását. illetve a hozzá csapódott más identitásúak már önmagában is hatalmas áldozat a kényszeridentitás elfogadásáért. mert a kényszeridentitást vallják magukénak ° az elvesztett identitástársak. s az ellentétes identitás kifejezése helyett önmaga másikját állítják. más pedig egy negyedik alakzathoz tartozna. ki voltál. Ez azzal jár. hanem olyanok is csapódnak hozzá. pontosabban az erőszakkal rákényszerített megnevezést identitást . hogy bárki. sőt az erre a jelentéstérre épülő szimbolikus valóságban egyáltalán létezést kíván nyerni. akkor a felkínált. ám rendkívül nagy árat kell érte fizetni.ha az ellenfelet hamisan nevezik meg a konstruktőrök. az csak a másikba tartozhat. azaz nevet kíván kapni. Ez az azonosulása a kényszeridentitással be is szokott következni. hanem a szociologika felől vizsgáljuk meg ennek a fordított szélhámosságnak a konstruációs igyekezetét. Álruhába kell öltöznie. saját nevéről. Ennek a rákényszerítésnek érdekes mechanizmusa van. illetve bizalmukat vesztik benne . Ha azonban nem a mentális. mert megnevezhetetlen. ami azt vonja maga után. a logikailag valóban ellentmondót.hamis névvel illeti. hanem felkínálja. akkor ebben a jelentéstérben a valódi ellenfél. s annak identitását: ƒ először is. 43 . ellenkezőleg. hogy a jelentésteret elhagyná.amit csak a beavatottak. akiknek meg lehet súgni. sem a tudományos jelentéstér konstruálási szabványba. aki nem tartozik az egyik identitásalakzatba. amely álruhába öltözik? ° de nemcsak elhagyják identitás társai. fojthatják el kételkedésüket -. hogy az ellenfélnek.

S innét fogva az a szociális logika. azaz a szimbolikus identitásokat képes kialakítani és megszüntetni. azaz ebben a jelentéstérben csak anyagelvű nyelven lehet beszélni.. amelyek között folyhat a 44 . ami első pillantásra teljesen ésszerűtlennek mutatta magát. ha ebben a jelentéstérben létezni akar. az imént bemutatott módon. akkor voltaképpen egy teljes nyelvezetet is felépít.. Innen előbb a diszkusszióhoz lehet majd jutni. vagy egész életére elvesztette emlékezetét . anyjára egyszóval nem ismerte fel magában az emberi lényt..később kifejtendő . A jelentéstér ilyetén. s az abban foglalt program védelmezőjévé teszik.a nézőpontok is ki vannak jelölve az identitások kijelölésével. s a kényszeridentitás önkéntes működtetését alapvetően kétféle módon lehet elérni. a nyakbőrt választották le róla. s hozzájuk rendeli a szociologikai szabályokat. mikor a harmadik utasok a felkínált polgári nacionalizmus kényszeridentitását magukra véve a liberális nacionalizmus védelmezőivé válnak. sirit húztak a fejére.” Csingiz Ajtmatov. Darabokra vágták. hanem ennél többre is. bár már ez is elegendő lenne. 1982. Az identitáscserét. milyen törzsből.amelyekkel immár nem a világot képezik le. ezért egy jelentéstérben csak speciális „nyelvezetek” építhetők fel. s nem is csak az identitáscsere műveletére. vagy önkormányzó nemzetüket.. azaz a nézőpont és a nyelv együtt egy igen korlátozott elbeszélést. Mindezek következtében nemcsak a Bourdieu által leírt csoportok szimbolikus megsemmisítése következik be. vagy éppen a foga fehérjét. szakrális.vagyis grammatikával a jelentéstérbe bevont jelenségek elbeszélése válik csak lehetővé. mert egy nyelv a világ teljességének a leírására és elbeszélésére alkalmas. Például. 144-147 oldalak A modernizációban kikísérletezett. legszívósabb részét. például sajtó. Az egyiket. Frissiben megnyúzták. A nyelv pedig a materiális nyelv lesz. a világ legnagyobb írói közé emelkedett kazah pásztor mutatja be Nobel-díjra érdemes művében: „. levágtak egy jól megtermett tevét. hogy különböző nézőpontokból felépített valóság-elbeszélések keletkezzenek. Aki ezen a procedúrán keresztülment. a szociologikai szabályoknak engedelmeskedő konstrukciója azonban nemcsak a megnevezéseket. mint azt Humboldt mondotta a nyelvekről. s feledik saját. s még gőzölgő állapotában ráfeszítették a fogoly leborotvált fejére. Európa. Amikor ugyanis a megnevezéseket meghatározza. Nem nyelvet. Az évszázadnál hosszabb ez a nap. apjára.szörnyű sors várt arra. s szolgálatukra rendelt más..° mert a kényszeridentitás voltaképpen nagy ellenfele identitásának eltorzult. Ez volt a siri. munkások gyakorolják. amelyek együtt tesznek ki egy nyelvet. hanem egy lépéssel tovább is mehetnek a jelentéstér manipulátor konstruktőrei. ki ő. A mankurt nem tudta. s a kényszeridentitás védelmezőjévé tételre képes.szimbolikus erőszakot alkalmazó jelentéstér konstruktőrök. a valóság egy erősen korlátozott elbeszélését teszi lehetővé csak. valós természetét leplezetlenül kimutató része. teljesen ésszerűvé válik: az ellenfél szimbolikus megsemmisítésén túl az ellenfelet a saját identitásban foglalt program elszánt megvalósítóivá lehet átalakítani. nemzetségből való. az vagy nem élte túl a kínzást.. nem emlékezett gyermekkorára.mankurt lett belőle. akit a zsuanzsuanok megtartottak a maguk foglyának. Innen lehet majd a narrációra átlépni . a legsúlyosabb.. s a globalizáció korában tökélyre emelt másik változatot éppen a . ezután a ravaszul elindított „én-védő mechanizmusok” az ellenfelet a másik identitása. A diskurzushoz pedig arra van szükség. a fizikai erőszakon alapuló módszert Csingiz Ajtmatov. A jelentéstérben megadott szavakkal és a hozzájuk rendelt torz hozzárendelési szabályokkal . ° s mert ellenfele leplezetlenül torz identitáselemével kényszerül azonosulni. hanem a szociális érdekek szerint torzított valóság szeletet konstruálják meg .. amely a szervező elvben foglalt transzformációs szabályokkal körül vett diszkussziót tesz csak lehetővé. nem tudta a nevét. Azaz a hamis identitásba kényszerített ellenfele identitását kénytelen felvenni.

Ám mindez már előre meg van írva. hogy végtelen sokféle elbeszélés keletkezhet. megtévesztések hálóján való keresztül látásra és a jelentés-tér határőrizetének a kijátszására van szükség. hogy a jelentéstér szociologikája. 45 . a nyelvi korlátok és a nézőpontok azonos horizontjai a „laikusokat” rabul ejtik. így nem csodálkozhatunk. mert igen ravasz konstrukció zárja őket magába. s a vitában való megegyezés. A kilépéshez a jelentéstérből hatalmas erőfeszítésre. s ez már a teljes valóság látszatát kelti. aki hermeneutikai teljesítményre képesek. De ez még nem minden. annak ellenére. s azok már az identitások megjelenítőivé válnak. megyünk majd tovább a műsorfolyamhoz és a szimbolikus valósághoz. mert a jelentéstér nem nyitott. A többieken sem lehet azonban elverni a port. nyelvi konstrukció. s onnan a szociálishoz. A jelentéstér még csak a verbális. a konszenzus kialakítása. Majd megszemélyesítik a bináris párosokat. hanem zárt.valóság megvitatása. kényszeridentitásának kijelölt védelmezése. Azoknak. A tévé révén a verbális képi konstrukcióval is kiegészül. amik a fogságot megerősítik. ami keveseknek sikerülhet csak. ám azok csakis egyetlen elbeszélésé különböző variációi lehetnek. akik a narrációt és a diskurzusokat elvégzik. s a zárt jelentéstérben.

akkor teljes bizonyossággal állíthatjuk. A globalizációs világrendszerváltás mint létmódváltás címmel. mégpedig olyan létmód váltásnak. az Ökotáj Kiadónál 2000-ben megjelent. 18 A Győri Egyetem által 2004 májusában szervezett konferencia előadásának a konferencia kiadványa számára szerkesztett változata A globalizációról bővebben a Társadalompolitikai Műhelyfüzetek 1989 1. a Valóság 1997. sokféleképpen bontható ki. akiről feltételezi. megkérdezi.s ez is újdonságának köszönhető . A kérdőjel. az emberi létezés egy új módját jelenti .többnyire még nem önértékei alapján jellemzik azok. illetve a Ha sikerült. amely a globalizációt tartalmilag nem gazdasági jelenségnek tekinti. A választott cím végére helyezett kérdőjelet az említetteknél szerénytelenebb jelentéssel használom: „megkérdőjelezni” kívánom ugyanis azt. akik leírását napirendre tűzik. Globalizációs tőkés társadalmat vagy önkormányzó világközösséget? című írásomban. felidézek néhányat a fontosabbak közül. Ahogyan például a golyós számolótábla működését leíró fogalmak kizárólagos ismeretében egy zsebszámológép láttán el kell némulnunk. amely teljesítésében. hanem a modernitáshoz való viszonyában beszélnek róla. S ha valóban létmód váltásról lenne szó. tömegkultúra?” cím végére nem pontot. s az annak alapján a Hitel című folyóirat 2000. amely az állítást is kérés formában adja elő. a Juss című folyóirat 1990. A kérdőjel a legegyszerűbb esetben „kérést” fejez ki. A globalitás fősodorbeli értelmezéséről Alapállításom az. októberi számában fejtettem ki álláspontomat. hogy minden árnyalatát megemlíthetném.tömegkommunikáció. E tanulmányban csak röviden idézhetem fel a kérdéssel kapcsolatos mondanivalómat. 1 száma számára készített. 19 46 . mint írásjel jelentése. vagy teljesíthetőségében a kérő fél bizonytalan.röviden. a terjedelmi korlátok többet nem tesznek lehetővé.3. hogy valaki valamit nem ismer. persze. s ezért valaki mástól.19 A globalizációt . hogy egy előző létmód elbeszélésére kialakított nyelv és annak szavai a lényeg elvesztése nélkül nem használhatók az új létmód elbeszélésére. hogy a globalizációval összefüggésben a tömeg kategóriája indokoltan használható-e még? A megkérdőjelezés alapjául az az álláspontom áll. s ennek a dolgozatnak éppen a kérdőjel kifejtése a tárgya. GLOBALITÁS: TÚL A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓN ÉS TÖMEGKULTÚRÁN18 A „Globalizáció . Anélkül. azt. akkor a globalizáció korában használhatjuk-e még a „tömeg” kommunikáció és a „tömeg” kultúra fogalmait . hanem létmód váltásnak. az etikett vadhajtásaként tehetjük félre. hogy . ezért a három főbb álláspontot én is ebben a viszonyításban vázolom fel. Hármaskönyv a globalizációról című könyvemben. hogy kompetens a témát illetően. hanem egy új történelmi korszakot. számának bevezetőjében. miért nem sikerült mégsem? A temesvári forradalom 10 évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián. planétánk egészére való kiterjedésben.amennyiben a fogalmak jelentését szigorúan vesszük -. annak kiadványában. Míg élők közt leszel élő. harmadszor. s ekkor a „megkérdezés” jelölésére szolgál a kérdőjel. hanem kérdőjelet tettem.ami kézzelfogható „valóságának” ma még csak a kezdeteit látjuk. októberi számában. amely ahhoz hasonlatos. Jelentheti aztán. csak most éppen a globalizáció váltja fel a modernitást. mikor a modernitás felváltotta a hagyományosságot. Azt a manapság terjedő szokást. mégpedig olyan kérést. hogy a globalizáció nem a modernitás folytatása nagyobb.

amely kritikussága miatt közelebb áll a globalizáció lényegének megértéséhez a „poszt” előtagot viselő kategóriákban kifejeződő vélekedések sora. hisz a láthatatlan kéz igazságtévő erejében. László Ervin idézett cikkében jellemzi a modern embert.és hivatkozott szerzőnk esetében továbbá rendszerelméleti . hogy felelősségünk egyedi jóllétünk biztosításával véget ér. minden másnál magasabb rendű gazdasági és politikai rendszer. vagy. hanem szinte kötelezővé teszi a magyar szellemi elit számára. ha mégis a modernitás egészét tagadják. hanem önmaga modernizáció kritikai teljesítményére támaszkodva a fennálló vizsgálata helyett egy ideális társadalomszervezet tervezetén dolgozik. És az emberiség jövőjét fenyegető súlyos veszedelemmé lettél. csak negatívumokkal jellemzik az új korszakot a.irányzat. amely a modernitás egészét még nem adta át a történelmi múltnak. és így tovább. akkor nyájas olvasóm. és etnikai paraméterek alapján kiszámíthatjuk. a globalizáció tartalmát és lényegét tekintve azonos a modernizációval. A globalizációról elterjedt uralkodó vélekedések. mert ő egyfelől amerikai. elsőként a „posztindusztrializmus” kifejezés vált divatossá. társadalomszervezési és létmódnak a megnevezői közül. születésének helye. s megnevezte az új „rendszert” is. a „poszt” a modernizáció utánit jelző sorban a következő a „ posztmodern. bár meghatározónak tartott „alalrendszerét. nem e nézőpontból jellemzi. a.1. a piaci sikertől boldogabbnak véli az embereket. de magyar. csak annak egyik. modern ember vagy. a modernitással azonos fogalmi szinten lévő kategóriával megnevezni. vagy legalább a nagy részét. hanem a modernitás kritikus irányzata. hanem minden korban megismétlődő jelenség 1. A negyed század előtti. vallja. Majd így folytatja: „Ha hiszed mindezt.főbb állításokban foglalhatók össze: a. amely már a hetvenes években a modernitás elavulásáról beszélt. s mert a rendszerváltás után a Római Klub mintájára szervezett Budapesti Klub vezetője lett. ennek útja a specializáció. s helyenként rendkívül mélyen szántó kritikát mond a modernizáció negatívumairól. akkor az újat még nem tudják összefoglaló módon. Azaz. de még nem a globalitás. 3. Ezek arról beszélnek.” amely már magát a modernitást tartja meghaladottnak. hogy a tudomány minden problémát meg tud oldani. Az apologetikus globalitás hívőktől különböző. hogy az embereket ökonómiai.” az ipart tartotta meghaladottnak b. azt nem tekinti vizsgálata tárgyának. nemzetközi tekintélye. de hogy mi haladta meg. ami a modernizáció utáni korszak. ugyanazon kötetben való megjelenésen túl azért is László Ervint idézem ennek az új rendszernek. mert híres cikke magyarul negyed százada olvasható. arról többnyire csak részterületeket tudnak megnevezni. állítja.” És így zárja a modernitásról szóló vélekedését: „A modernség valóban 20 Magyarországon főként Pethő Bertalan és Lázár Imre posztmodernológiai munkássága sorolható e csoportba 47 . Irigyelt eszményképe a világ legtöbb népének. A modernitás és a globalitás közé tartalmi egyenlőség jelet tévők főként a globalitás apologétái közé tartoznak.néha ki nem fejtett.20de azt az újat. aki az erősek jogára alapoz. c. magyar nyelven való olvashatósága és folyamatos jelenléte a magyar szellemi életben életművének recepcióját nemcsak lehetővé. hogy van egyetlen. A modernitás kritikában talán semmivel sem kevésbé radikális az az ökofilozófiai . d. csak a fogalomhasználat által adott sugalmazott jelentésű . a globalizáció gazdasági jellegű a globalizáció a gazdasági vállalkozások planetáris méretűvé való kiterjedését jelenti s ezért nem új jelenség a történelemben. nem nevezi meg. amely a modernitást váltja fel. b. azaz a main stream álláspont a következő . hogy a modernitást valami már meghaladta. Ő az. nem jutnak el a modernitás egészének problematizálásáig.

hanem elmélyítette a modernitás ellentmondásait. s akárhány alkalommal is jutott be valaki a valaha volt Szovjetbirodalomba. b. ami László Ervin 1978-ban írt könyve óta eltelt. Azaz annak. viszont lehetővé tette. mert osztásra az áruházi fizetések alkalmával szinte nem is volt szükség. hogy nem ismertük sem lexikájukat. mindenkinek. Érthető volt. mert az elektromos és mechanikus szerkezetek működtetése számukra megoldhatatlan feladat lett volna. cselekvési módok is megváltozik. s az ebben a mondatfűzésben megbúvó technológiai logikát. annak felismerését.hanyatlóban van .például. normák. A következőkben. amelyek egymáshoz fűzésüket szabályozták. 48 . s a kivonást . akik egy másféle számolási kultúrán nevelkedtünk. sem azt a sajátos „logikát”. nem is csak kontinentális. s ezt az új korszakot új feltételek és a nekik megfelelő értékek fogják jellemezni”. E radikális modernitás kritikát követően a következőképpen folytatja mondanivalóját: „Új szakasz kezdődik a történelemben. hanem korszerűtlen”. ha nem pusztítjuk el önmagunkat. 1984. Szerk. mint mi az ő golyós számolótáblájuk előtt. amit ő akkor még nem láthatott. hogy az új korszakban az elavult modernhez viszonyítva minden: társadalomszervező elvek. s amelyek leírták az abakusz használatát. s igyekszem rámutatni arra. Egy kor . A negyed század. s mikor mobilt telefonokon. hiszen mi már egy más korban éltünk.21 Magam osztozom László Ervinnel abban a korai álláspontjában. amely a szóban forgó gép kialakításában és működtetésében rejlik.s azok működtetési eljárásait nem lehet elbeszélni. azaz az ennek az eszköznek a mibenlétét és működését elbeszélő nyelv szavait. Kodolányi Gyula. Túl a modernitáson: a globalizáció László Ervin a globalitást a történelem új korszakának nevezte. a modernizáció korában. s mindahányszor meglepetést okozott a golyós számolótábla. Amiből viszont az következik. Az abakuszt kezelők azonban. Nekünk. és nem fosztjuk ki teljesen környezetünket/.: Zelnik József. mikor furfangos pénztárgépek végezték el. s ez annak is akadályává válik. hanem az egész földre kiterjedő jelenség lesz. intézmények. mert azokat a pénztárgépek elvégezték helyettük. Modernnek lenni nem korszerű. az abakusz. társadalmi karakterek. hanem lényegi tartalmi vonásait tekintve is új korszak kezdődött a történelemben a modernizáció észrevétlen elavulásával. aki ezeket gépeket kezelte az elektromos és mechanikus részek működtetéséhez szükséges tudáson kívül csak a számokat kellett ismerniük. esetleg műholdak igénybevételével beszélünk 21 Ökológiai kapcsolatok. előzetes megjegyzés: globalitás és nyelv Akárhonnét. Ma mikor a kompjúterek korát éljük. szorzást.jellegzetes értékei és törekvései kezdenek elavulttá válni. hogy azokat működtethessük. hiába kellett nekik a matematikáról „többet” tudniuk. mondatfűzési szabályait. hiszen a műveleteket is maguknak kellett elvégezniük. ami a legújabb. értékek. a globalitásnak a témánk szempontjából lényeges tartalmi vonásai közül vázolok fel néhányat. hogy a globalitás nem megszüntette.azért csak e három műveletet.példánkban a pénztárgép . hogy nemcsak kiterjedésbeli. s ebben az idézetben még csak annyit közölt erről az új történelmi korszakról. mini és specializált számítógépek. Endreffy Zoltán. nagy sebességgel az összeadást. Ha mégis működtetni szeretnénk.nyelvén egy másik kor eszközeit . a hagyományos abakusz kora . Népművelési Intézet. még a szavakat is. a terjedelem szabta korlátok keretei között. Ez a korszak az egész földet átfogó globális korszak lesz /és az is marad. elektronizált eszközök. amely szerint a globalitás az elavult és időközben legyőzött modernitást felváltó új történelmi korszak. de ami számunkra már evidencia lehet: a globalizáció eredményei mellett negatívumainak felismerését. éppoly tehetetlenül álltak volna a pénztárgépek előtt. azt. Ez viszont azt vonja maga után. hogy az nem helyi. akkor előbb szorgalmas munkával meg kell tanulnunk ennek a kornak. s a pénztárgépek is magasan fejlett. hogy a globalizációval kapcsolatos hazai „main stream” állítások egyike sem állja meg a helyét. külön meg kellett tanulnunk. lévén. a műveleteket csak alig. Többé nem a modernség az.

Ezzel az állásponttal szemben eddig László Ervint idézve csak azt az ebben a 49 .nem az elveszett. A továbbiakban.látta. valóban iparon túli . amely e kor lét és életproblémáinak az elbeszélésére került kidolgozásra. Aminél csak az rémisztőbb. és monotónia tűrő. s szembenézzenek annak árnyoldalaival is. akkor a globalizáció. közbevetés: globalitás és diszproporcionalitás Az első világháború borzalmainak. egy más kor nyelvén nem lehet az adott kor valóságot elbeszélni.életszervezés bukását követő korszakok mindegyikét jellemzi. mint a többi korszak-jelleget meghatározó fejlemény: előnyös és hátrányos oldalai egyaránt vannak. amilyen a természetben sosem fordulhatna elő. köztük a modern tudomány nyelvétől is különböző. hogy a globalitás lényegét tekintve azonos a modernitással. A diszproporcionalitás azonban nem csupán a modernizáció sajátja. a „beszélő szerszámnak” a megvalósítása is fenyegető realitássá vált: a géntechnika lehetővé teszi az ellenállás lehetőségétől megfosztott. vagy esetleg leépíteni. a modern pénztárgép kezelője. Mi több. fűrészelés. a felvilágosodásban keletkezett illúzióikkal leszámoljanak. hogy a technológia fejlesztését végző észt és az alkalmazásához szükséges .” a globalitás: új létmód az emberiség történetében A main stream értelmezés első dogmája. egyebek mellett a védekezés esélyét is megvonó ideggáz-támadás keltette döbbenete az európai értelmiség legjobbjait . ahogyan a géntechnika teszi lehetővé: sosem volt lényeket tudnak fel-. a hagyományos szintén Mannheim szerint az észt és erkölcsöt a hit által egységbe foglaló . ahogyan azt például az „anyagi csodákat” megvalósító modern vegyipartól látjuk.ezért visszahatásában a kifejlesztést is esetleg megakadályozó felelősséget a globalizáció korában sem sikerült eleddig újraegyesíteni. hanem valóban a legjobbjait . ahol elkerülhetetlen.posztindusztriális . Köztük is kiemelkedő a magyar Mannheim Károly. a globalizáció: előnyök és hátrányok A globalitás is olyan változás az emberiség életében. hanem. hogy a génjavított klónozási technikákra vonatkozó tervek realizálása esetén az emberiséget biológiailag-genetikusan kétfelé lehet választani: „beszélő szerszámokra” és „szupermenekre. s csak ennek elsajátításával párhuzamosan. ellenkezőleg. a modernizáció nyelvezeteitől. aki a modernizáció egyik jellegzetességét: ész és erkölcs. ma már annak az arisztotelészi utópiának. A globalitás új technológiája. S ha a kézműipart a természeti anyag külső formájának. mint a hagyomány világának mesterei. Előbb neki is meg kellene tanulnia a globalizáció nyelvén. s ezért csak ezeket tudja elbeszélni. S a kor nyelvének átalakulása a kor tipikus kommunikáció módját is megváltoztatja. amelyek révén a természeti tárgyaknak már nem csupán a külső formáját változtatják meg. az alkoholba és a szabadosságba ölő Hemmingway-féle elveszett nemzedéket. mert az már átalakítja az anyagot. gyalulás.technológiát alakított ki. engedelmes „lények” sorozatgyártását is.arra késztette. hogy minden korszaknak meg van a saját nyelve. hogy másfél évszázados. például a génkezelt növényekből előállított élelmiszer árusítása ugyancsak arról tanúskodik. e globalizációkori eszközeinket képtelen lenne akár bekapcsolni is.ezt nevezte „diszproporcionalitásnak” . olyanná. a globalizáció elbeszélésére alkalmas nyelv szavait használjuk majd. életét a dzsesszbe. akik például az erdők tölgyeiből. vagy azt követően tudna hozzáfogni a globalizációkori mobiltelefon. S nem is csak anyagaik belső szerkezetét tudják már átalakítani. Ha valaki egy más korba lép át. Általánosítva azt mondhatjuk. vagy ügyfeleinkkel is akár. vagy barokk szekrényt építettek. ezért is bíztatják szakértők és politikusok modernizálódásra a magyar polgárokat. a modern ipart az anyag belső szerkezetének megváltoztatásával határozzuk meg. olajozás révén ma is ámulatot kiváltó reneszánsz. simítás.távoli földrészeken lévő szeretteinkkel. technológiai tudás és a megvalósításához és működtetéséhez szükséges felelősség elszakadásában . A globalitásnak előző korokkal szembeni kétségtelen előnyei közé tartoznak azok a technikai újítások. akkor az előző kor nyelve használhatatlanná válhat. műhold és számítógép működtetéséhez.

a keresztények szeretetnek neveztek . s ennek a szeretetstruktúrákban való intézményesítési eljárásait jelentette: a szabadság legmélyebb szintjét. a szeretetviszonyok és szeretetstruktúrák középpontba állításával majdnem sikerült az emberiséget egységbe. Ökotáj könyvek. ezért legmélyebben a globalizációt is létviszonyaival jellemezhetjük: azzal. a legjelentéktelenebbnek is tűnő cselekedeteiket. mi sem természetesebb ennél. egy közösség. s nemcsak boldogok éltek e korban. Ebben a pontban elkezdem tartalommal megtölteni az eddig csak üres állítást.. s azon keresztül a létegészt is belefoglalja az ember az életprogramját adó viszonyítási alapba. Az ápolás és a gondozás a világban. kirekesztést és gyűlöletet maguk után vonó „házi istenektől”22 a kereszténységben megértett egyetemes egy Istenig tartó skálán helyezkedtek el. a létharmónia megvalósításának defektusai. s ott intézményesített létharmónia. Azonban a viszonyítási pont olyan életprogram megvalósítására szabadította fel az embereket. természetes ezért. A társadalmak estében is a legalapvetőbb szerveződési szint a társadalmi létviszonyok alakításának a szintje.23A szeretetstruktúrákba fogott.. vagy tévesztett el az emberiség. hogy megoldása közben gyakran vétik el az utat azok is. Ebből következően az alapvető „létműveletek. de ennek a kornak az emberei is szenvedtek. Ellenkezőleg. A létharmónia megalkotásánál viszont bonyolultabb feladat talán nincs is egy ember. kevés alapvető viszonyítási középpontot alkotott meg. hogy a kiinduló létharmóniából az emberiség egy mélyebb létharmóniába fejlődhessen át. a transzcendens középponthoz való viszonyítás lehetővé tette. még azoknál sem. azaz milyen „létműveleteket” dolgoz ki. A világtörténet eddig. vagy az emberiség életében. s ennyiben őket az örökkévalóság világába emelte fel. s csak azt fogadták el. latin nyelven a cholere és a cultura. A holtágakba. így a hagyományos társadalomszervezetek a létharmónia egyre mélyülő. a kozmikus egészt. sáros és büdös mocsarakba. csaltak öltek. loptak. 2000. s a létesítő erő felhasználásával megvalósuló ápolását és gondozását. hogy mit választ önmaga felépítéséhez viszonyítási középpontként. akik pedig csak azért élik. azok számára még nehezebben megoldható a feladat. amelyet az elfogadhatott. a legszakrálisabbakon is belül voltak más viszonyítási középpontok lét. amely utóbbinak.” amelyeket a hagyományos.A hagyományos társadalmak valamilyen transzcendens középponthoz viszonyítva élték életüket: minden. amely létezésük folytathatóságát biztosította. hogy minden koron.melyet a görögök „energeia”-nak.az sem mindegy.formában „üres” megfogalmazást állítottam szembe. azaz a haladást biztosító.s látjuk majd. de nem fejtettem ki. akik identifikálódtak vele . de még vágyaikat. Ezek a tévedések ezért a létharmónia elvétései voltak . majd ennek alapján áttérek szűkebb témám. hogy miben látom ezt az újdonságot. Ezek a transzcendens középpontok a birodalomszervezéshez vezető. . világközösségbe foglalnia. óhajaikat is ehhez a középponthoz mérték. újraalkotására rendezkedtek be. zsákutcákba. 2004. hogy a világmindenséget. s ezért benne minden különbözik a moderntől. érthető módon. sivár 22 23 Fustel de Coulanges: Az antik városállam. ebben a korban is voltak. hogy a globalitás új történelmi korszak. ELTE KIADÓ.nem a felhőtlenül kiegyensúlyozott megvalósítást jelentette. az emberek által megvalósítható szakrális erőt . tévutakra.működtetve érhette el. akik oda szánták életüket.és életprogramját elfogadók is . A kultúra ezért eredeti jelentésében a létharmónia transzcendens alapozású. az elkülönülést. s különösen a keresztény társadalmak kidolgoztak az „ápolás” és a „gondozás” volt. oldal Erről bővebben: Vass Csaba: Míg élők közt leszel élő. akik hazudtak. amely e transzcendens viszonyítási középpontnak megfelelt. Az egyetemességen keresztül pedig. különösen a oldalak 50 . . mert mások is. hogy milyen programot vét el az ember -. a létszabadságot. s azzal hogyan bánik. a tömegkommunikáció és a tömegkultúra globalitásbeli átalakításának felvázolására.

Látjuk majd a 24 25 Horkheimer . S Róma bukásában Terminus letaszítása az istenek honából kiemelt szerepet kapott. amihez minden mást mér. Benjamin Constant: A régiek és a modernek szabadsága. 208. Benjamin Constant. Atlantisz. ezért a hagyományos társadalmak is kidolgozták azt a szakrális. amely az emberiség jövőjét súlyosan veszélyezteti. vagy magányosságba süllyedhet. S ez az önkény az. Adam Smith az iparszabadságot. A hagyományos társadalmak számára ugyanis ezek biztosították azt. Ennek a létszabadságot isteni erővel védelmező kontrollnak.A modern társadalmak. puszta önkény. egy új viszonyítási középpontot választ.. Ugyanakkor az ellene bevezetett megszorítások oly kegyetlen törvényeket vonnak maguk után. akkor azt a viszonyítási középpontot. s a belőle következő létprogramot. ledöntötte Terminust. rövid időn belül. oldalak.. mind az azt felváltó létmódok szempontjából. s Max Weber által „varázstalanításnak. 1997. minden közösség minimalizálni akarja. . ha saját vállalkozása javára és a többiek ellenében más segélyforrásokat vesz igénybe. a szakrális létkontrollnak rendkívüli jelentősége volt mind a hagyományos. hogy „Az ipar szabadságának sokan kisebb jelentőséget tulajdonítanak. következésképpen ha az ipar fölött ítélkezik. más létmódot valósít meg a modernitás. melyek azonnal.” nevezett . akiknek hasznát a monopólium léte önmagában is garantálja. hogy tagjai egymásnak ártsanak.később idézem őket: Horkheimer és Adorno szerint24 . hogy a létszabadságban tartsák meg a közösségek tagjait. meg kellett ismételnie ideálja. hogy a létesítő alkotásból ne csússzanak át a létrontás birodalmába. a kiváltságban részesülő ipai vagy kereskedelmi ágazatok sokkal kevésbé óvatosan és gazdaságosan fogják kihasználni azok. mint a szabadság egyéb formáinak. mint viszonyítási pontnak a megöléséből származó. 51 .mérce. 1990.Istennek.. amelynek feladata az volt. továbbá az egyénnek a társai feletti felsőbbség megszerzésére tett erőfeszítései tesznek lehetővé. vagy létkontroll szervezetet. a hagyományos szakrális kultúra egyik legfőbb teljesítménye. A társadalomnak az egyének fölötti egyetlen joga annak megakadályozása.és kietlen sivatagokba tévedés lehetőségét.. az ókori Róma bukását okozó létrontást: szabadsága megvalósulását ünnepelve benne. a kozmikus egyetemes létezés folytonosságának lehetőségét védelmező léthatárok áttörésének a korlátozatlansága. Rómában például Terminus isten volt a legfőbb őre az így kijelölt léthatároknak. Az a szabadság ugyanis. ezzel mintegy feltételezi. . melyek kihatnak a szabadság valamennyi ágára. s ez az egyén szabadsága. mint a tiszta versengés szabadságát határozza meg. hogy a létszabadság útjáról letérjenek. azaz ne kezdjenek olyan fejlesztésekbe. ő védelmezte az embereket attól. mint nem létezőt. Azonban az egyik ember az ipar területén csupán abban az esetben képes ártani embertársainak. mint a hagyomány világa. hosszabb időszakok múltán az azokat alkalmazók elpusztításához vezessenek. A létkontroll ezért szó szerint az emberi lét biztosításának volt az intézménye és eljárása. ahol mindenki besározódhat. Az ipar természetének sajátja a rivális ipar elleni küzdelem. következményeként. hogy az a társadalomra nézve szükségképpen ártalmas.Benjamin Constant álláspontja szinte tökéletes illusztrációja a László Ervin által az emberiség jövőjét súlyosan fenyegető modern ember hiedelemvilágának. amiről Constant az ipar szabadságáról általa adott meghatározás alapján beszél. melyet a teljes mértékben szabad versengés. s ami a legfontosabb. . Gondolat-Atlantisz-Medvetánc.Adorno: A felvilágosodás dialektikája.211. a kiváló liberális politikai gondolkodó írj a régiek és a modernek szabadságáról szóló könyvében. Hogy az új viszonyítási középpontot elérhesse.”25 . melyet a hagyományos korszak dolgozott ki. s a léthatár-őrizet szabadságából az önkényesség rabtartó birodalmába dezertálva megváltoztatta a viszonyítási pontot.a felvilágosodásnak nevezett folyamatban eltévesztett . Mikor Constant és e kérdésben mestere. . félre löki. amely Terminus isten letaszításának a következménye.

amint arra Schiller. S ennek következtében a siker is az adott pontban elérhető pillanatnyi sikerré torzul. az elnyúló antagonizmus27 tartamára elandalít. s ez fejtegetésünk egyik súlyponti állítása lesz.gondolatban sem képes . hogy a modern tudomány is felismerje azokat az összefüggéseket. a görög gondolati képesség hármas: szófia. Ezért olyan rendkívül veszélyes az az egyoldalúság. Az elmarasztalás eshetőségét az adja. hogy a létszabadságot feladja a társadalmi-politikai értelemben vett individuális önkény kedvéért.amit a modernitás rációként ünnepel . élteti és dicsőíti. s nem is csak társadalmi. mint a létviszonyokat alakító intézményről. mikor elveszíti kapcsolatát a léttel. ahogyan Constant. Istent. amelyet akkor követ el az ember. Ugyanakkor még közel három évtizedet kellett várni arra. annak is egy minősített formája. továbbhatásában. amelyek tagjainak maguk állította „törvényes” kötelessége volt az általuk megbontott természet helyreállítása. csak. s pillanatnyi sikeréért azonban hatalmas árat kell fizetni. a kozmikus pedig ponttá hasad le. melyre csak a legkivételesebbek alkalmasak. hogy az itt szerepeltetett egyént. ha egy társadalomszervezetben minden cselekvést. ezért az Ökológiai kapcsolatok. A létfeledt ész . Magát Benjamin Constantot azonban abban. azzá a ponttá. illetve a Míg élők közt leszel élő című könyvekben kifejtettekre hivatkozom. hogy a másik embernek szociális. krátosz az a mindennapian könnyed eltévelyedés. Krátosz közelében az idő és a tér is hirtelen összeszűkül: az örökkévaló pillanattá zsugorodik. arra. s az ipart éppen ez a siker szervezi. a létfeledtség a léttelen létezőről képes csak gondolkodni. s ezért az számára értelmezhetetlenné és érthetetlenné válik.későbbiekben. s hogy ezért az iparról sem lehet másként gondolkodni. csak fenntartásokkal marasztalhatjuk el. s állami. Schelling és Hegel a vallás lerombolása kapcsán rámutattak. hogy az egyetemes létet. ahol éppen tartózkodunk. hogy krátosz emberfeletti képesség. Ám senki ne higgye. hogy az ipar nemcsak gazdasági. s ennek alapján ítélnek meg. amely a hősöktől és felfedezőktől a legelesettebbekig mindenkit a létharmónia megalkotásától holtágakba és zsákutcákba tereli át. szükségképpen el kell jutni az ipar ökológiai konfliktusaihoz. S ez az erőszak. mint azt László Ervintől is tudjuk. Az ipar e pontszerű. Abban az esetben. S ez. Az elnyúló antagonizmus lét. a modernitás alaphibájára is rávilágít. Krátosz. amelyet a görög bölcsek „krátosznak” neveztek. amely megmutatja. amely egyedül alkalmas Terminus letaszítására az Olümposzról. hogy mikor okozunk másoknak kárt. a létharmóniára törekvő közösségek már ezredévek óta alkalmaztak: az ökológia tudományára. Téka Kiadó. másként az az erőszak. Nem. Bukarest. S Krátosz éppen ez az erőszak: a lét és a létező. már arra is képtelen. 52 . a költő és tanítványai: Hölderlin. nemhogy 26 27 Az erdélyi céhek. s a szabadság is csak ezét a célt szolgálja: a profitmaximalizáció. ahol erről a kérdésről bővebben volt alkalmam beszélni. szándékot és vágyat az individuális profitmaximalizáció sikerességéhez mérnek. vagy politikai. bajt. hogy aztán annál súlyosabban csapjon vissza: az emberiség jövőjének kockáztatásával. az individuum a személyiség felszámolásával lehetett csak. szenvedés. s a racionálisan felfogható létező kihasítása a létből. ezért egy mesterséges képződményt állítanak a kor és az irányzat képviselői. elgondolja. A krátosz az az erőszak.például a Téka kiadó jóvoltából olvasható erdélyi céhek alapszabályaiból26lehet erről tudomásunk -. akkor. s ideológiai irányzata vizsgálja azt a kanti erkölcsi kérdést. aminek következtében az emberiség jövője veszélybe került. mikor a létfeledés szervezi tevékenységét. hogy Constant írásának dátumánál már évszázadokkal régebbtől fogva léteztek azok a céhek . hanem a természettel is kapcsolatban álló intézmény. Az. logosz és nusz egysége: a bölcsesség és a ráció szétválasztása.és magánerőszak alkalmazása révén kikényszeríteni. 1978. De nemcsak az egyén.és ismeretelméletét itt nem fejthetem ki. Ez az a tudomány. s ezt az árat a lét fizetteti meg velünk: ideig óráig. a létszabadság határőrizetének a felszámolására. hanem ennek célja: a modern értelemben vett gazdaság is a viszonyítási középpont részévé válik. amennyiben ennek az individuumnak célja. azaz a léttelen létező szintjén nem okozunk tragédiát.

hanem biztosíték e jövő elveszítésére. Ez azonban az ókor végjátéka volt. Condorcet után azt mondja ezzel kapcsolatban Constant. Valamennyi magáncselekedetet szigorú ellenőrzésnek vetették alá. S fordítva is: a szakrális törvények hatályvesztése következménye és előzménye az egyén kialakulása is. s csak a köztársaságban intézményesített krátosz kimerülését követően veszett el. Ami azt is jelentette. Az ókort azonban nem a jogi. akkor már a szakrális törvények feledésbe mentek. nem is volt egyén. s ezért Constant. s nem is nyomták el. a civilizáció része. rugóikat a törvény szabályozta. indítékait és tudásait. az energeia helyére a létrontó erőszakot. a létező és lét közötti konfliktust tovább élezi. ugyanazon tévedés: a létfeledtség. A civilizáció az erőszak. amelyet a modernitás fejlesztett ki. . ezért kollektíva és individuum ugyannak a két oldala. hogy a régiek és a modernek szabadsága között a különbség. s csak ideiglenesen a transzcendencia. mi több. hanem a szakrális törvények uralma jellemezte. hogy a római köztársasági korban a jogi törvények szorították gúzsba azokat. ásvány és más természeti anyag. akkor megváltoztatja a „kultúra” eredeti fogalmát is. Semmit sem engedélyeztek az egyéni függetlenségnek. A modern szükségletek és igények közül a legelső az egyéni függetlenség. súlyosan téved.és az élet gondozásától és ápolásától. miben állt. mert kialakításának ipari módja. a szabadság helyére állítani. Az ókoriaknak. s szabadságukat .. olyan végjáték azonban. És ugyanígy a civilizáció része a mahagóni fésülködő asztal is. a krátoszt állítja. Amiből az következik. mikor a létharmóniát léteső erő... Amikor az egyént megnyomorító kollektíva kialakul. mégpedig a léterőszak létfeledt struktúráit.. hogy kollektíva és individuum. amint azt a francia felvilágosítók a „vadakkal” szembeni előnyük összefoglaló elnevezéseként fogalmaztak meg. s ugyanazon léterőszak: krátosz működésének a következménye. erre a jelenségre a kultúra helyett a civilizáció kifejezést használni. hogy az egyént teljességgel alávessék a közösség hatalmának. tágabban a létharmónia helyreállításának kötelezettsége alól. fém. A közösségnek. és mindkettő a szakrális. akik a Birodalom érdekeit veszélyeztették. a modernek szabadsága: a „függetlenség” és „korlátozatlanság” is része. Kultúra és civilizáció. hanem mert a létfeledtség erőszak mentalitása. s az életnek a létező szintjére való kényszerítése igen távolra. az. Lét és létező erőszakos kettéválasztása. Következésképp sohasem szabad a feláldozását kérni. A szabadság teljes fogalmának. hogy Condorcet tévedését.nem véd meg bennünket a jövő elvesztésétől. hogy „az ókoriak a kollektív szabadsággal összeegyeztethetőnek tekintették azt. Az emberek jószerivel gépek voltak. ha nem így lenne. a magánéletében független az egyén. sem a nézetek vonatkozásában. mint Condorcet mondja. voltaképpen a létszabadság megsértésének a korlátozatlanságát és korlátozhatatlanságát követeli.a létszabadságot . .” A létszabadságról és a politikai függetlenségről mondottak már lehetővé teszik. fogalmuk sem volt az egyéni jogokról. az ellentétes oldal egy messzi sarkába került ugyanis a lét. létkontroll és politikai ellenőrzés. Így a vegyianyag-gyár. 53 . a látványos logikai kontrapunkt érdekében festették fel. a jövő felésének a jogát. Közösség volt. bölcsesség és ész különbségének a hagyományos korban mindennapos ismerete a modernitásban feledésbe merült. amit Constant és a liberalizmus kíván. Kétségtelen.éppen ebben látták. mi sem természetesebb. A moderneknél. létszabadság és gazdasági önkény. s ennek a korlátozhatatlanságát követeli. másként a léttörvényeknek engedelmeskedett.. általánosítva. Ezért az a szabadság. megvilágíthassuk. s nem azért. s eszmetársai már azt sem értik. amelyet mentesítettek az ökológiai. S a szabadságfelfogás e tévedésének. az irányította a kerekek mozgását. az ész révén jön napvilágra. intézményeit. ahogyan a felvilágosítók. épp ellenkezőleg. Helyesebb. mert ipari intézmény. a szabad és kulturált személyiséget nem kellene a kollektíva érdekeinek figyelembe vételére kényszeríteni. azonban mikor ezt a részt akarja valaki. hogy akkor nem a kollektíva nyomta el az egyént. sem a hasznos mesterségek és kiváltképp nem a vallás tekintetében. .. s személyiség. amelyben az istenek tovább éltek. értékeit és normáit gyűjti egy fogalom alá. amellyel a kollektív szabadságot és az egyéni szabadságot állítja szembe.

egymásra vonatkozó és egymást feltételező szerkezetet: kollektívát és individuumot épített ki. el is nyúlhat az időben .A harmadik vonatkoztatási pont nem a hagyományok Istene. hanem a hatalom. a modernitás egésze az elnyúló antagonizmuson belül rendezkedik be. Amit Constant is érez. békébe. hogy ennek módja. A modernizációban még létet és létezőt választotta szét. a létfeledtség jár az emberiség jövőjének veszélyeztetésével. az ókor azt a léttörvényt. Az antagonizmus kiéleződése. hibásan választott. de külön-külön rontott. ezért írja. s ezen mutatjuk meg elsőként a tiszta erőszak működtetését az ember-természet viszonyban. Az elnyúló antagonizmus teszi lehetővé. hogy csak a terjedelmi korlátok miatt nem mutattuk meg. hogy: „Az ókori szabadságot az a veszély fenyegette. s a léttelen létezőre akarta alapozni hívei és ellenfelei életét. egymástól elválaszthatatlan. A megvalósíthatóság természetszerűleg része a létszabadságnak miféle szabadság lenne az. s ez adja a globalizáció lényegét. harmóniába nem köthető két. túlontúl könnyen lemondunk a politikai hatalomban való részvétel jogáról”. A modernizációt az iparon. s mert a modernek szabadsága általánosságban is a megvalósíthatósági szabadság. az emberiség jövőjét. hogy a létfeledtség ebben az összefüggésben azt jelenti. Krátoszt a maga tisztaságában tették vonatkoztatási ponttá. Mielőtt azonban a „forradalom” igénybe vételével adták volna át ezek az erők a már elavult modernizációt a múltnak. S a modernitás ezen sajátossága. amely a léttelen létezővel megvalósítható és a lét közti konfliktus kapcsolatában működik. úgy tűnik. nem a modern egyéni anyagi gazdagság. amint azt megmutatjuk a későbbiekben. a modern iparral. Az nevezetesen. hogy elmerülve egyéni függetlenségünk élvezetébe. számos úton indultak el az egyetemes létharmónia korszerűsítésének megoldására. egyéni érdekeink érvényesítésének hajszolásába. hiszen a világ számos helyén. . nehezen engedi. vagy kiutat keres belőle. s a modern ember választás elé került: belül marad-e a késleltetett önpusztítás társadalomszervezetén. Az esély pedig rendelkezésére állott. kifejtendő ezt az állítást. Ehhez visszautalok a természeti forma megváltoztatásával alkotó kézműiparral. s veszélybe sodorja a jövőt. A modern ipar. a globalizáció posztindusztriális tevékenységével kapcsolatban az e szakasz bevezetőjében mondottakra. amit nem lehet megvalósítani? -. azt állítottam. A modern szabadságot az a veszély fenyegeti. a tiszta léterőszakot. hogy ez a konfliktus nem feltétlenül jelentkezik azonnal. Mikor a modernizáció eljutott addig a pontig. Hiába. s az iparszabadság félreértelmezésén keresztül mutattuk be . hogy a belső szerkezeti elemeket a léthez való 54 . hogy majd más területekre is áttérhessünk a későbbiekben. ahol lét és a tőle elválasztott létező közti konfliktus kiéleződött. hogy az iparkodás sikerkritériumát a megvalósíthatóságra szűkíti le a modernizáció. ezért ezt a példát visszük tovább. hogy a végtelenül rétegezett lét mely szintjével kerül a megvalósításban működő erőszak. hogy mivel csak a társadalmi hatalomban való részvétel biztosítását tartották fontosnak.melyet krátosz hasít ketté: kollektívára és individuumra.s hangsúlyozzuk. Most azt is hozzáteszem. a modernizáció urai visszavették a kezdeményezést. hogy ami az iparszabadságot jellemzi. a benne rejtező pusztító erőszak visszacsapása ezért. szemben a ki nem mondott előfeltevéssel. mert a létfeledt létezés csak az útvesztőkben való botorkálásra kész. hogy benne személyesítette meg a hagyomány. Ha egyszer krátosz egyszer magához ragadja a kezdeményezést. hogy a modern ipar már a belső szerkezet egyes elemei közti viszony átrendezésével működik. hogy a szeretetstruktúrákra épülő közösséget széthasította és. hogy más is szóhoz jusson. hanem attól függően. hogy gondolat és valóság antagonizmusa a megvalósítási kísérlet pillanatában jelentkezik. az minden más modern „szabadság” esetében is érvényes -. egységbe. hosszabb-rövidebb idő elteltével érkezik meg a megvalósító erőszakra a lét válasza. az egyetemes lét új módon való viszonyítási középponttá tétele mellett kötelezi el magát. de nem merül ki a megvalósíthatóságban. Terminus isten nagyszerűsége éppen abban áll. témánk szempontjából döntő jelentőségű. s az individuális anyagi gazdagság megtartása érdekében a tiszta anyagi hatalmat. az emberek elkótyavetyélték egyéni jogaikat és élvezeteiket. Itt arról beszéltem.ezt nevezem elnyúló a korábban már kifejtés nélkül szóba hozott elnyúló antagonizmusnak.

már nem is csak az Istengyilkosságot követ el. A birkecs olyan lény. így nem vezet talajerózióhoz szaporítása. A génmanipuláció. s ezzel egy újabb életciklusba léphet be. még tovább lépett. mert a kitörési pont az elnyúló antagonizmus végpontjában adja. A meglévő azáltal törhet át az elnyúló ellentmondáson. mert szintén Krátoszt vette igénybe. mind a birka határain túl van már. Hogy mégsem teremtés volt ez. mint Nietzsche felismerte: Isten legyilkolását. de annak olyan formát adott.helyettesítette. a halhatatlanságba azonban mégsem léphetünk a klónozás révén. s ez a civilizáció lényege is. s ezt hangsúlyoznom kell.28 Az „átalakítás” révén a globalizációkori posztindusztria már nemcsak sosem volt formát. oldal 55 . egyszer csak határához . s nem is volt várható. amelyet a génsebészet alakít át a természetes szaporító anyagból. hogy leveti magáról a létező korlátait. hanem az emberiség jól felfogott érdeke miatt is ki kell törni. amilyen azelőtt sosem volt. David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma. S hogy ez veszélyezteti az emberiség jövőjét. a kecske viszont jobban tejel a birkánál. mert az időstruktúrákat is megváltoztatja: ugyanazon genetikai anyag éli túl saját halálát. hívogatja az erőszakot. a ciklikus antagonizmusba. s akkor a benne alkalmazott pusztító erőszak működtetőjére csap vissza. nem mindegy azonban. hanem tovább süllyed. amely a léttelen létező által felkeltett elnyúló antagonizmus határának végpontján áttör. A ciklikus antagonizmusra példa a ma már lehetséges emberi klónozás. Már az egyszerű kézművesség is a csoda legalacsonyabb foka volt. krátoszt küldjük az elnyúló antagonizmus „végén” húzódó határ áttörésére. Az ember mindig szeretett volna a teremtésben részes lenni. így a birkecs szupergazdaságos lény. a globalizáció a könnyebbik utat választotta: krátosz hatványozott alkalmazásával az elnyúló antagonizmus végpontját erőszakkal áttörte. s az így előálló. Az Istenek közé. s a civilizációval . mivel 28 David C. s ennek az átalakításnak eredményeként elején birka. hanem az attól való távolodásban. s ahogyan egyik kritikusa. Korten írta az emberiséget „evolúciós zsákutcába” vitte. hanem annak az ellenkezője. azon nem csodálkozhatunk: bármily hosszan is nyúlik el az antagonizmus. de formálta meg. Reneszánsz szekrények nem nőnek az erdőkben. A modernitás látszólag még közelebb lépett a teremtés csodájában való részvételhez: olyan tulajdonságokat emelt ki a természeti anyagból. azt az mutatja. A modern civilizáció nem gondozást és ápolást jelentett. A fejlemények azt mutatják. amiért is a globalizációt már nem jellemezhetjük a civilizációval sem. Kapu Kiadó. amely mind a kecske.ér. de hasonlóan a modernitáshoz. hiszen ugyan a meglévő természetet. immár másodfokon be. A modernitást leváltó globalizáció viszont a civilizációt váltja le. a létezésfeledt átalakítás révén nem a teremtésben.Terminus! . 1996. hogy sosem volt lényt alakítson ki. A civilizáció az elemi léterőszak felhasználásával. Ebből a félelmetes perspektívából nemcsak egyéni szenvedélyből. A globalizáció ezen is tovább lép. hogy legyen. Nem könnyű a választás. a léttől elszakított létező önkényes és az önérdek által vezérelt belső szerkezeteinek a létfeledt ráció vezetésével való kialakítását jelenti. melyek addig azokban rejtve szunnyadtak. míg a civilizációból a kultúrához való visszatérés rendkívüli erőfeszítést kíván: önmagunk legyőzését. hogy a kitöréshez mit használunk fel: a kultúrában intézményesített létesítő erőt. s a természetben spontán módon elvben sem kialakítható lényeket épít ki. vagy a létrontást hatványozó tiszta léterőszakot vetjük ismételten. A globalizáció.viszonyuktól elválasztva vigye véghez a modern ipar. hogy a létharmóniát végzetesen felsértette ez az iparkodás. Az átalakítás az az erőszakfajta. hanem. végén kecske lényt épít fel. Az elnyúló antagonizmusból azonban a klónozás tör ki igazán. létezésről leválasztott „meglévő” létmódját valósítja meg. hanem sosemvolt. A modernizáció folyamata a kultúrát leváltotta. jellemző tevékenysége. s Istenhez hasonló csodákat művelni. mikor még csak arra tör.néha az erre vonatkozó tudást tömegkultúrának nevezik . A birka nem tépi ki gyökerestől a füvet. Ám ez által nem a létviszonyok szintjére kapaszkodik vissza. s helyére valami merőben más állít. s a létező maga alá gyűrését. feltétel nélkül kínálja magát. hanem megölt Isten helyére tolakszik. sosem volt tulajdonságokat. akkor például „birkecset” épít ki. 381.

hogy egyre nehezebb elméletileg megragadni. nem civilizációs tudás az. vagy másként a „parapénz”29 különféle alakzataira. T-Twins Kiadó. . hogy a „fedezet” minden formájától elszakadtak már. Amikor azonban már a forgalmi eszköz funkcióját is működésbe hozza a gazdaság. a csere eszközeként gazdasági funkciót lát el. az elektronikus. A poén csak az. Ezekkel kapcsolatban mondja Almási. közvetlen és tiszta értelemben vett „gazdasági” jelenségen. mind a világ gazdaságát szabályozták is a nemzeti-. akkor be kell ismernünk. hogy szabályozó. s legalább a gazdaságpolitika köztes tartományába lép át. Sem saját értékkel nem rendelkeznek. 29 Almási Miklós nevezi kitűnő globalizáció-kritikai. definiálni. illetve a világpénzek felhasználásával. Itt a pénz aztán átmegy azon a metamorfózison.ahogy Wittgenstein mondaná: sok minden szerepel ‘pénzként. Ami azt jelenti. a léthez való viszony szabályozásától már akkor elszakadt. előbb a gazdaság. a Napóra a Times Squaer-en. amelynek révén a gazdaság szabályozását is el lehet végezni. uralmi eszköz is. akkor a pénz kilép a tiszta gazdaság birodalmából. című művében ezt a pénzfajtát összefoglaló néven „parapénznek”. majd egy következő pontban az egyéni élet „átalakítására” vonatkozó példát idézek e tanulmány lapjaira. az átalakítás már nemcsak nem a kultúrát. hogy a globalizáció sem csak az ember-természet viszonyban. a válasz igen egyszerű: nem gazdasági javak cseréjét kívánják segíteni. A kérdést. A globalizáció ebben a tekintetben is tovább lép a modernizációnál. A pénznek azokra az alakzataira utalok ezzel. a parapénz kialakításakor pedig Krátosz Terminus ezen védelmi övezetén is áttörve a létezéshez való viszonyulástól is eltépi a pénzcsalád e tagját. sem árufedezet sincsen mögöttük. A gazdasági értelemben vett pénzre ugyanis csak addig van szükség. s különösen. de még az az állami kényszer sem működik esetükben. mikor a világpénz funkciót is felhasználja. a tiszta léterőszakot intézményesítő hatalmat a társadalmi. A pénz forradalma az ezredvégen. sőt hatalmi funkciókat is felvesznek magukba. oldal 30 56 . s e pénzelmélet hívei mind a nemzetek. melyet a gazdaság jelenségének tekintünk. s a puszta meglévő birodalmába helyezi azt át. amíg az ottani cserét szabályozza. anélkül azonban. U. ami az átalakításhoz szükséges.’ aminek egyébként alig van köze a hagyományos pénzfogalomhoz. azaz addig. hogy a modern pénz nemcsak egyszerű gazdasági eszköz. s alkalmas. 1995. A léttől.holott a gazdasági pénzből e jövedelem értékének tizedrészével is zavartalan lenne a világgazdaság működése. A mennyiségi pénzelmélet képviselői mutatták ki. hanem a léthez való viszonyát.: 43. amely a gazdaságtól végleg elválasztja. s torz lényeket eredményez. ennél fogva ennek az új globalizációs pénznek már valóban nincsen létezése sem. amelyek a kérdés szakértőin kívül még a közgazdászok egy része számára is ismeretlenek.”30 Nos. de nem is a civilizációt működteti. a globalizációs „átalakító” tevékenység következtében azon felül. hogy miért hajszolják mégis a parapénz növekedését ennek az új típusú tőzsdének az alkuszai. a csereeszközt. Ma azonban az helyzet. hogy a gazdaságszabályozás már túl van az egyszerű. Amint az imént mondottam.s hogy megmutathassam.és az egyéni élet minden dimenziójában megvalósítja. hogy „A pénz mindig megmarad. ott. S ha csak nem akarjuk teljesen paralizálni a fogalmi analitikus képességeinket. hogy e funkcióiban a pénz a belső. Az kétségtelen. a nemzetgazdaság. hogy ez teljesen megalapozott lenne. Voltaképpen ‘családfogalom’ lett . ami a modern papírpénz létezéséhez szükséges. vagy annak működését szabályozza. míg a fedezet valamely formája révén a gazdaságba van lehorgonyozva. hogy a pénz közvetítőeszközként. illetve a világgazdaság „szabályozására” képes. hogy. ezeknek a pénzeknek. A pénzről beszélek először. s átalakítja az eredetekor tisztán gazdasági pénzt. mikor a puszta csere eszközévé vált. hanem politikai.elegendő számú klónozás után a genetikai anyag elfárad. hogy az évente az elektronikus parapénz piacon a világgazdasági éves jövedelem tízszeresénél is nagyobb mennyiségű pénz mozog . az a legfőbb jellegzetességük.

milyen sorsra jut a „társadalom”.hanem hatalmat halmoznak fel általa tulajdonosai. Ennél fogva nem is érvényes rá az az állítás. hanem a genetikai összefüggések késztetnek arra. a modernizáció elválasztja a pénz szabályozó funkcióját a gazdaságiaktól. összevethetem a globalizációval kapcsolatos apologista main stream álláspont és a globalitás realista elbeszélése közötti különbségeket. amit a main stream irányzat mond róla. részösszefoglalásként. vagy a modern civilizáció alapozza meg a kommunikációt. mert ahogy a modernitáshoz képest ebben az új korszakban minden. szemben azzal. a mindenoldalú krátosz szabályozza az elnyúlóból a ciklikus antagonizmusba való átlépés konkrét hogyanját. hogy a globalizációban a tiszta hatalompénz. Ennek a létezésnélküli meglévőnek döntő jegyét a tiszta krátosz szolgáltatja. ellenkezőleg. pontosabban civilizáció és kommunikáció viszonyát akarjuk tisztázni. A globalitás ezek szerint nem azonos. jellemezhessem. sőt a globalizáció megszünteti a modern értelemben vett gazdaságot.tőzsdéjén. az. s mindezeknek messzemenő következményei vannak további. nem gazdasági jelenség. aminek következtében a globalitás a tiszta hatalom birodalma. hogy az individuum átalakításával kezdjem a globalizációkori „tömegkommunikáció” elbeszélését. de nem is csak számossági értelemben vett kiterjesztése a modernitásnak. s leválasztja róla a meglévőt. s ez magyarázza azt a nem szűnő hevületet. Az elektronikus parapénz ezen is túlmegy. hanem hatalommaximalizáló cégek vannak jelen. Túl a tömegkommunikáción A modernitásban kultúra. a léterőszak másodfokú alkalmazásával a léttelen létezőt tovább hasítja. mielőtt tömegkommunikációról. amelyen a kommunikálók megszólalhatnak. a civilizációból kell kiindulnunk. Újdonságát éppen a léthez való eddig sosem volt viszonya adja. Hogy ezt a megfordítást felvázolhassam. pontosabban a globális kommunikációs intézményhálózat diktálja azt. hanem a hatalomtöbblet maximalizálása a cél. s az „individuum” a globalitás viszonyai között. s végleg elválasztja a gazdasági pénztől annak hatalmi funkcióit. hogy merőben új. új viszony a léthez. A civilizáció adja a nyelvet. Logikailag ugyanis. A globalitás korában. hanem egy új létmód. A hatalomgazdaságban nem a gazdasági értéktöbblet. Ezen a ponton jutottam el oda. tartalmi jegyei alapján azt mondhatjuk. a civilizáció jelöli ki a kommunikálók számára a tematikát. s hatalomgazdasággá alakítja át. Összekapcsolva ezt a tényt az ipar természeti viszonyaiban működő krátosszal. a mi a tömegkommunikáció után következik. hanem a kommunikáció. s ennek résztvevőiről a médiumokról. illetve a civilizáció helyére kerül ebben a létmódban. s a kommunikáció módját is a civilizáció határozza meg. amiről beszélhetnek. Tanulmányom következő részében a globalizáció e két tartományának rövid jellemzésére térek ki. s az individuumokról 57 . úgy ez a viszony is megváltozik. ahol előzetesen. az „átalakítás” révén a „tiszta hatalompénz” a monetáris erőszak eme speciális eszköze kiépítésében vesz részt. azaz a politikai pénzt alakítja ki. majd a nyelv átalakításának egy összefüggését veszem szemügyre. ami a kultúra. s azokat a gazdaság működtetésének irányítására használja. hogy gazdasági lenne. előbb megvizsgálom. a tiszta hatalompénz mennyiségét növelik. a tömegkultúra és a tömegkommunikáció számára is. s már nem a hagyományos kultúra. a. A globalizáció ezért. közvetlen témánk másik két tartománya. azt mondhatjuk. ahol már nem gazdasági. mint a hagyományban megalkotott kultúra. hogy Krátosz. amely a globalitást a történelemben törvényszerűen ismétlődő jelenségek közé sorolja. és különbözik a modernitás által felépített civilizációtól is. ahogyan a hatalompénz. ahogyan László Ervin megállapította: új történelmi korszak. amely más. az individuumot minimál-énre és hatalom-énre bontják Nem a logikai. Amint jeleztem. hogy azt.

irányítható. Mindennel foglalkoztak. Mi manapság ezzel szemben már egy rekeszesített agyvelővel jövünk a világra.szükségeltetnek.Ebből két dolog következik: először is sokkal nagyobb lelkiismeretlenség és durvaság a hadvezetésben. tetszés szerint lehet őket összeadni. kiegyenlíti.. egyenlő értékű. hogy mindenhez ért. mivel az egyén már csak könnyen helyettesíthető részecskéje az egésznek. és bizalmatlanul és sértődötten bámulunk.” Egon Friedell: AZ újkori kultúra története II. különösképpen..‘úgyszólván egy darab árú.. Ez a tucattudós csakugyan mindig csak egy dologhoz ért... alattvalóban.. mégpedig a tucattudós olyan teljességgel uralkodik.a szabad individuumok ideális alakzatát a valóságban realizáló valós alakzatok .. Majd. Hasonló jelenségeket idézett elő az új szellem egyéb területeken is. enciklopédikus a lelke. A lőpor demokratizálja. Az individuum. a nagy Jacob Burckhardt nyomdokain járó kultúratörténész. a reneszánsz „egyetemes emberével” szemben a modernitás első jelentkezéséről. Az emberi tehetséget akkor még nem szorították mesterségesen külön csatornákba. hogy mi kerül a modern társadalom helyére. Csak elfajzott kultúrákban bukkan fel a szakember. vagy az analfabéta tanácstalanságával és sejtelemnélküliségével mozog. De ennek visszája is van: egyúttal minden gépies. hogy az individuum is csak egy társadalmi valóság adekvát alapkaraktere lehet. Nem is tudjuk elképzelni.. S ha a modernitás megvitatása lenne a feladatom így is tennék. Amiből az következik. ezeket az ezeket a szereplőket lehetővé tévő tömegtársadalomról kellene beszélnem.. Mindegyik betű egyenlő jogú építőkő a könyv szerkezetében. hanem hagyták. és tudtak is mindent. 32-33 oldalak. hogy egy ember sok mindenben jártas lehet. A polgár helyére lép az alattvaló. . S különösen a reneszánszban tehetség. ha nem tartja magáét ehhez a címkéhez. . ... tiszta mennyiségek. ha elfogult szabadelvűeket hallgatunk. egyszerűen egyet jelentett a sokoldalúsággal. . Értéküket nem annyira személyes tulajdonságaik. Az igazi művész lényege azonban éppen az. Ezt a logikai szükségszerűséget empirikusan támasztja alá Egon Frieddell. hogy szabad áramként termékenyítően ömöljön szét minden területre. a kézműves helyére a munkás. Először is egy általános összefüggés . A hellének egyenesen lenézték a szakembert. Holnap Kiadó. aki így veti össze a középkor és a reneszánsz személyiség és a modern individuum jellegzetességeit: „a reneszánsz eszménye az uomo universale. a világtörténelem örök szereplőjeként tűnik fel. Mind a négyben: katonában. A globalitásban azonban azt. minden benyomásnak nyitva áll. Ez az általános összefüggés azt állítja. virtú. mint számuk adja meg.ejtenénk szót. míg minden egyéb területen a gyermek.nem túlzás talán „szociális törvénynek” is nevezni .miatt.és ennek strukturálisan és funkcionálisan tagolt sorozatai . hogy egyforma nagyságok. ezek kialakításának módját csak az individuum mesterséges „termelt” voltának megmutatásával lehet érzékeltetni.. a következő jellemzést adja: „A két másik ‘korszakirány’: a lőpor és könyvnyomtatás kétségkívül sokkal kártékonyabban hatottak az alkímiánál. egyéniségétől megfosztja a bátorságot.. munkásban és pénzdarabban az a közös. 1990. Mindenkire határozott címkét akasztunk fel. A modern tömegtársadalmat a tömegegyedek . hogy önkéntelenül is hozzá viszonyítva következtetünk minden egyéb szellemi tevékenységre. egyelőre csak a létszerű tévedés lehetőségét magában hordozó logikai szükségszerűséggel. Az újkor 58 . hozzáfér a lét minden formájához. hogy minden társadalmi léthez azt zavartalanul működtető alapkarakter . Hasonlóan gépesítő és kiegyenlítő irányzat rejtőzött a nyomdai sajtóban is. Ez az állítás azonban erősen megkérdőjelezhető. . Az eltolható betű a humanizmus jelképe. Ez onnan ered. áthelyezni és kicserélni. az árú helyére a pénz. s bár a globalitás új szervezeti formáját a minimál-én és a hatalom-én előtt alakítják ki.előzetes „megtermelésével” lehet csak kialakítani.’ . hogy a mi kultúránkban a tudós. . egyöntetű lesz.nem maga az egyetemes egész . Az ‘emberanyag fogalmát’ csak a lőpor feltalálása tette lehetővé. könnyen előállítható tömegcikk. Művészi kultúrák korában ennél fogva minden tehetséges emberben a legnagyobb sokoldalúságot figyelhetjük meg. megelőzi az individuum átalakításának leírása. a katona csupán névtelen harci egység.. A hadakozás: mindegyik lovag külön csata volt. nem pedig örökszereplője a történelemnek.

„elnyom”. 1980. a hagyományos közösségekben megalkotott személyiségből. egyénibb létet biztosítanak neki: de mindezek . annál sokkal általánosabb és lényegibb összefüggéseket világít meg. a létfeledt „ráció” kerül elterjesztésre. Margarita von Marquart: Kísérlet az emberi szíveken. mechanikája. a kórház és a börtönök képezik azokat az államilag kiépített. Foucault azt is bebizonyítja. . Gondolat. hanem hogy minden korban létezik a sajátos gazdaságtant követő. teljesen egyformák.” Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. hogy a személyiségből hogyan alakít a hatalom individuumot. hogy az individuum.ezeket Foucault „technikáknak” nevezi . Friedell és Foucault nyomán azt mondhatjuk. az osztályozásnak. Michel Foucault. a személyes életvitelében elfogadhatatlan. a normalizálásnak a révén a modernitás birodalmának zavartalan működtetéséhez szükséges alapkaraktere is. „elfed”. hogy ezekben az intézményekben: „A diszciplináris test építészete. „leleplez”. amelyek a gazdaságnak egy. Somlai Péter írja le Max Weber nyomán a reguláris hadsereg „embertermelő” szerepét..ott: 225.következményeként. hogy a modernitás kialakulásának előfeltétele és egyben következménye is volt a hagyományos világ egyetemes személyiségének a szakmai specialitásba zárt individuummá átformálása: egy történelmi kényszeridentitás kiépítése. a Felügyelet és büntetés című könyvében31azt fejti ki. a modernizáció számára teljesen ismeretlen tartományának. Gondolat Kiadó. A magyarul is . Európa Kiadó. „elfojt”. hogy mindig negatív szavakkal jellemezzük a hatalom megnyilvánulásait: „kizár”. ahogyan arról manapság beszélünk nem örök karakter. gazdaságtana alakul ki. A reguláris hadsereg. ugyancsak remek kötetében. oldal A humángazdaságtan. amiről Foucault beszél. századi termelő intézményeit adják. Ami azt jelenti.32hogy több évszázados előkészületet követően . anatómiája.” Egon Friedell.” Michel Foucault.emberének terheletlenebb. „elszigetel”. Létrejön az egyéniség. de mondanivalóját tekintve korszakos jelentőségű francia liberális filozófus meséli el.. u. hanem a politikai anatómia műveleteinek. hanem a végzetes XVIII..Az egyén és a róla nyerhető ismeret ennek az alkotásnak a része.azaz széleskörű recepciót lehetővé tévő módon . és eltűnik a személyiség. annak végletes visszametszésével keletkezik. 264 oldal Az individuum sajátos létműveletek .ott: 87 . hogy nemcsak a tőkés gazdaságban lehet az individuum saját ember voltának tőkése..33 majd az iskola. működtetett és ellenőrzött intézményeket. az individuum is itt keletkezik. Mi több. a „humángazdaságnak” a XVIII.89 oldalak Azt. 1980. s az alapkaraktereket. Azt nevezetesen. a versenynek. A hatalom valójában alkot. 59 . a Hivatalnoki szervezet és iparosítás című. a rokokó. Mert a természetben és a történelemben mindig és mindenért meg kell fizetni. hogy az individuum nem önszántából lépett erre a színpadra. században jelenik csak meg a történelem színpadán. amely a modernitás birodalmának a működtetéséhez szükséges. az Akadémiai Kiadónál 1978-ban megjelent rendkívül izgalmas könyvecskéjében. u. „cenzúráz”. 31 32 33 Michel Foucault: Felügyelet és büntetés.Micaela von Marquard mutatja meg.olvasható egyik főművében. nem azonos az agrár műveiért Nobel-emlékdíjban részesített Theodor Schultz által megalkotott „emberi tőke” fogalmával. 2002. Burckhardt.kényszerűségből „Fel kell hagynunk azzal. Ezekben az intézményekben nemcsak az a tudás. s azok szériáit megtermelő és újratermelő „humángazdaság”. hanem . a politikai technológiának: a felosztásnak.

a hatalomtársadalom . Ez az egyáltalán nem. 6. a hatalomtöbblethez viszonyít. Bevezető fejezetek a társadalomgazdaságtanba. a tömegtársadalmat hatalomtársadalommá alakítják De nemcsak a modern individuumot alakítja át a globalitás humángazdasága. A minimál-én az egydimenziós embernél is szegényesebb lény. Ennek felhasználásával írtam meg a Szegedi Egyetem Identitásgazdaságtan című konferenciájára készített felszólalásomat. még nem eléggé engedelmes. legbensőbb kapcsolataiban is és azok cselekedeteiben is e szerint identifikálja. a rendszerváltás végén.A globalizációt azonban nemhogy a hagyományos emberi teljességet képviselő személyiség. hanem a modern társadalmat is.és a hatalomtársadalom . A legjobb természetesen az. ezért nélkülözhetetlen. pontszerű ember. Először azért nem.Marcuse szemléletes kategóriájával „egydimenziós emberré”34 . A társadalomgazdaságra vonatkozó elképzeléseimet a Meh Stratégiai Kutató Központja számára készített. ezért egyetemesség. vagy csak nehezen behelyettesíthető egyedi képesség azonban távolról sem emlékezetet a hagyományok emberi egyetemességére.specializált individuum is akadályozza zavartalan működésében. A második lépcsőben viszont a feltétlenül engedelmeskedő fogyasztót kell előállítani. hanem egyedi képessége révén. a globalizáció hazai telepítésének kezdetén: „anyósa”. ürességét legjobban identitásának torzójával szemléltethetjük: a null dimenziós minimál-én az a lény. A hatalomgazdaság . önérzete teljében. hogy a hatalomgazdaság . amely a konferencia kiadványában hamarosan megjelenik. a kozmikus léttel tart kapcsolatot. Ezt a karaktert már ismét egy egyedi kiképzettség jellemzi. ezért őt is át kell alakítani. szemben az ebből a szempontból egységes modern humángazdasággal megkettőződik. s ez a karakter a hatalom-én fonákja. voltaképpen nulldimenziós. önmagát és cselekedeteit. nem helyettesíthető. amelynek nincsen identitása. ahogyan annak tragikusságát Hofi mutatta meg.35 Ez a globalizációs humángazdaság. hogy „mit képzel. „társadalomgazdasága”36 révén. de az egyoldalúvá . 34 35 36 Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember. a kérdésre. s a globalitás humángazdasága ezt a skizofrénnek tűnő alakzatot is képes sorozatban gyártani. a hatalomtöbblet előállítását. amely hatalom-énnek a „yuppie” a legismertebb alakzata. Kossuth Könyvkiadó. ha a munkahelyén hatalom-énként működő lény a fogyasztás birodalmában a legengedelmesebb fogyasztó. A saját identitását a márkaidentitás helyettesíti. önmagát és másokat. ki maga? Azt a választ adja. mert ő teljességet megismételhetetlen változatában képes megjeleníteni. 60 . Humángazdaság címmel. csakhogy a modern individuum. című könyvemben fejtettem ki. és abban az egyetlen vonatkozásban mindenki másnál jobban tudja. az átlagember szinonimája. számában írtam. mindent a hatalomhoz.és mint látjuk majd. már nem csupán tömegével. melyek más funkciókkal is rendelkeznek. ezzel szemben a hatalom-én. a hatalom-én ezzel szemben azért helyettesíthetetlen mert azt az egyetlen tevékenységet. ehhez a léthez méri. 1989. a minimál-én. A hatalom-én azonban anélkül az engedelmes lény nélkül.alapkaraktereit gyárthassák sorozatban. b. mert az emberi egyetemesség. Nulldimenziósságát.működtetéséhez mindenek előtt a „hatalomén” megtermelésére van szükség. Ezért a globalizáció azokat az intézményeket. értelmetlen alakzat lenne. amint neve is mutatja. A humángazdaságról bővebben a Magyar Szemle 2002. 1999-ben. számszerű sokaságával válik a gazdaság és a társadalom működtetőjévé. A hagyományos személyiség nem cserélhető ki. hogy „én a Danubius Rádió hallgatója vagyok”. akin a hatalmat gyakorolhatja. A hatalom-én a léterőszak egyedi változatának specialistája. de amelyek az individuum átalakításának részeseivé válhatnak egy új típusú „humángazdasággá” szerveznek. ahogyan azt a világ yuppie csapata bizonyítja. bár a fogyasztásra már dresszírozták.

a hatalom által termelt szerveződésnek. Ezt a modern „társadalom” helyére állított „superbiast” . hanem a főnevet. a minimál-énekre pedig azért nem bízhatja. A tömegegyedek tömegtársadalmat képeznek. Ezzel szemben a globalitás a nulldimenziós minimál-én és hatalom-én karakterek alá-fölé vetettségi viszonyaiból álló hatalomtársadalmat. a léterőszak hatványozott valósághiányos „realitásában”. a hatalomtársadalmat. a helyes megnevezés a komunió -. olyan egyénekből. a később tárgyalandó nemlegitim hatalom által erőszakosan leszakított meglévő birodalmában helyezi el ezt a szerveződést. „leleplez”. struktúra rendezi el egymáshoz való viszonyukban a hatalomtársadalom tagjait. amely már túl van a tömegtársadalmon. A modern társadalom a számosságukkal jellemezhető egyénekből áll. Először. ez a modernitás jellegzetes szerveződési formája.a politikai profit . „elnyom”. hogy a modernitásban. A globalizáció korában a hagyományos közösségeket felváltó társadalom helyére a szuperbiaszt 37 állítja a globalitás uralkodó elitje a globalokrácia. tárgy-területeket és igazság-rituálékat hoz létre. s amelynek hatalom által identifikált alapkarakterei közötti viszonyt is a léterőszak típusú hatalom szervezi. röviden szuperbias-nak nevezem. A hatalomtársadalom hármas vonatkozásban is kiérdemli ezt a nevet. hogy mindig negatív szavakkal jellemezzük a hatalom megnyilvánulásait: „kizár”. Gondolat. vagy inkább szenvedik el kényszeridentitásukat. a spontán civil kezdeményezés mellett a politika is részt vesz a társadalomszervezet kiépítésében. A hatalom valójában alkot. s inkább a szoros ellenőrzési hálón felfeslő szakadások következménye. amely már nem a cselekvést. Ezzel szemben a globalitás birodalmában az uralkodó szerveződési forma megtermelését sem bízhatja a hatalomtársadalom elitje. másként fogalmazva. vezetettség nélkül kíséreljék meg szerveződés kiépítését. akik személyisége feloldódott már. itt a hatalom termeli meg az őt magát is magába fogadó saját szervezetét. mert a létezőről egy sajátos hatalom. s a köztük lévő viszonyok is .amit tévesen nevezett Benjamin Constant kollektivumnak.hatalmi viszonyok: a hatalom-én gyarmatosítja a minimál-ént. hogy önállóan.A hagyományos világ „közösségekbe” szerveződik.maximalizálása.bár ez a kategória sem alkalmazható ebben a birodalomban . a családtól a szakrális nemzeteken át az egyházi világközösségig. s e közösségek az azokat alkotó személyiségek szuverén alkotásai. a valóságot nevezi meg. Azt a szerveződést. Az egyén és a róla nyerhető ismeret ennek az alkotásnak a része. a globalokrácia a véletlenre: a hatalom-énekre. valóságot alkot. „elfojt”. mert a működtetéséhez szükséges alapkarakterek is a hatalom által nyerik. 37 Superbia latinul: hatalmaskodás. Ugyancsak a polgárok civil tevékenységének eredményeként alakul ki a modernitás szerveződési alakzata.spontaneitás csak elszórt. 61 .megelőlegezve a következő pontban kifejtendőket . Ezzel szemben a globalitás korában a civil . de részvétele még alárendelt. mely a hatalom termelő tevékenységeként alakul ki. A társadalom termeltsége nem teljesen eredeti találmánya a globalitásnak. mert az már a modernitás idején megkezdődik. A globalitás alapvető és uralkodó szerveződési formája ezért a „termelt társadalom”. „elszigetel”. mert ezek már alkalmatlanok arra . azt jelenti. 264 oldal Ez. „elfed”. a „társadalom” is. Az iménti Foucault idézet kipontozott részeivel együtt a következőképpen hangzik: „Fel kell hagynunk azzal. 1980. s e hatalomtársadalom működésének célja a hatalomtöbblet . A hatalomtársadalom további különbsége a modernitás gazdasági társadalmához viszonyítva éppen alapkaraktereik révén mutatható meg.ezért minimál-én a karakterük -. ebből az igéből képeztem a főnevet. hanem tömeget. mert az szétszaggatná ezt a szerveződést.ez a harmadik vonatkozás . „cenzúráz”.” Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. a szuperbiaszt építi ki. s ezért együtt nem közösséget alkotnak .a globalizációs nemlegitim hatalmak mesterségesen építik fel. amelyen belül a hatalom-én két alakzatát hatalmi viszonyokba állító viszonyrendszer. Másodszor azért.

c. a jelentést információvá redukálják Láttuk, hogy a globalitásban már sem a modern individuum, sem a belőlük álló tömeg nem létezik már, hanem a hatalom-ének és inverzeik, a minimál-ének hatalomtársadalma veszi át helyüket. Ez a társadalmi kommunikációra nézvést azzal a következménnyel jár, hogy a globalitás korában a kommunikáció alanyai is teljesen megváltoznak. A nyilvánosságban már nem az okoskodó magánpolgárok, az individuumok „kommunikálnak” egymással, hanem a hatalom-én közli a csábításba csomagolt ellenkezést nem tűrő parancsait a minimál-énnel, aki mindezt, mint saját vágyát és akaratát ünnepli. De a globalitás sajátossága az is, hogy társadalmi kommunikációjában nemcsak a szereplők, hanem a kommunikáció közege is jelentős átalakításon megy keresztül. A hagyományos világban szakrális nyelven, szakrális kommunikáció zajlott, amely a létharmónia elmélyítését, illetve az ebben való együttműködést közvetítette. Mindezt az Ige tette lehetővé, amely a kommunikáló felek között az „értelemcserét,” a létviszonyok és a létharmónia elmélyítési módjainak megértését tette lehetővé. Az értelem, ebből a szempontból az a kommunikációs közeg, amelyben a létviszonyokat, s harmóniájuk elmélyítését lehet elbeszélni és megvitatni. A modernitás, amelyről már tudjuk, hogy megváltoztatta a közösséget, s - tömeg - társadalommá rontotta, megváltoztatta a személyiséget, és individuummá torzította, önmaga elbeszélésre és programja megvitatására is kénytelen volt hozzá illeszkedő, a létviszonyokat a gondolkodásból és a nyelvből száműző nyelvet, a racionalitás nyelvét kiépíteni. A gondolkodásból és a nyelvből a létviszonyokat - másként Istent és a hozzá való viszonyítást - az értelem redukálásával vitte véghez a modernitás: az értelem helyére az egyszerű „jelentést” állította be. A jelentés, elegáns nagyvonalúsággal eltekint a szakrális egyetemes léthez való viszonyítástól, s csak azt vizsgálja, hogy mi is a dolog önmagában. Önmagához, illetve végső soron az anyagi gazdagság értelmében vett profitmaximalizációs törekvésekhez viszonyított mindent. A kommunikációnak ez a közege az egyetlen lehetséges közeg a tömegkommunikáció: a médium és az individuum - illetve ezek aggregátumai, a társadalmi rétegek - közti jelentésátvitelhez. A jelentés azonban a léterőszakon alapuló, s a meglévőről nemcsak a létet, hanem a létezőt is lemetsző kratikus hatalom számára még túlságosan mély és sokoldalú átvitelt tesz lehetővé, ezért az erőszak, s terméke a meglévő kifejezési egységeit kellett kialakítania. Amikor a jelentésből elhagyjuk a létezőt is, amikor az így kialakuló közegben már nem individuumok, illetve nem a tömegtájékoztató médiumok és az individuumok aggregátumai érintkeznek, akkor alakul ki az „információ”. Az információ a lét- és létezés hiányos „meglévő” elbeszélésre szolgáló kifejezési egység, az az egység, amelyben már mind az értelem, mind a jelentés kihunyt, s egyetlen elem mozog, a léterőszakra alapozott hatalom. d. a média: globalizációs nemlegitim hatalmi ág A tömegkommunikáció létezésének néhány globalitásbeli feltételének megvizsgálása után arra a következtetésre juthatunk, hogy a globalitás korában már nem beszélhetünk tömegkommunikációról. S ennek az az oka, hogy a globalitásban már nem létezik sem a tömegegyed, s ebből következően a tömeg sem, s mert a tömegkommunikáció a jelentésteli nyelvet feltételezi, a globalizációt jellemző információ korában a tömegkommunikáció közege sem létezik. Mindezt egybe vetve azt mondhatjuk, hogy a kiinduló tételünk igazolásra került: a globalitásban már nem beszélhetünk tömegkommunikációról. A globalizációs humángazdaság kapcsán már utaltam arra, hogy az, ami a modernitásban ha csak a kommunikációs minimumot jelentő tájékoztatási intézmény is volt, a globalitás viszonyai között humángazdasági vállalkozásként is működik: a nemzeti humánvagyon termelésének, vagy rombolásának, sokszor még hatalomgazdaságilag is irracionális intéz-

62

ménye is.38Azt is jeleztem, s szintén Foucault-t idézve, hogy a médiumok, a globalizációs társadalomgazdaság termelő intézményeiként a „valóságtermelésben” is részt vesznek. A hazánkban dúló médiaháborúk éles fényt vetettek arra, s ez is a közbeszéd részévé vált, hogy a tömegkommunikációs intézmények, röviden a „média” a hatalomnak is részét képezi. Elterjedt az a vélekedés, hogy a média negyedik hatalmi ág. Közelebbről megvizsgálva azonban ez a vélekedés nem állja meg a helyét. A hatalmi ágakon, a modernitás körülményei között ugyanis a demokratikus politikai rendszer Montesquieu által megkülönböztetett hatalmi ágait értjük,39s ezek alapvetően különböznek a globalitáskori médiumok politikai státusától. A hagyományos viszonyok közt a szakrális legitimáció alapozta meg, s tette folyamatosan működtethetővé a hatalmat. A modernitás, lévén, hogy létmód váltással alakult ki, mindenen, a legitimáció jellegén is változtatott, s az anyagi alapozású procedurális legitimitással fogadtatja el jogosnak és indokoltnak a hatalmat, annak ágait és a különböző ágakban hatalomgyakorlókat is. A globalizációkori média, a kereskedelmi tévék, s különösen a kereskedelmi világtévék - újabban a nemzeti kereskedelmi tévéket elárasztó világprogramok, mint a hamis névvel megnevezett, mert a spontaneitás helyett rigorózus szigorúsággal szerkesztett „reality show”-k - azonban még a procedurális legitimitástól is távol állnak. Ezek döntéshozóit, holott a legfontosabbak: a valóság melyben élnünk kell, az abban elérhető identitásunk, s az ezen identitás számára az adott valóságban engedélyezett mozgási lehetőségek, más intézmények mellett ennek az intézménynek is, s a döntéshozók döntései alapján kialakuló termékei. Max Weber nyomán40 azokat a hatalmakat, melyek az adott társadalmi valóságban uralkodó legitimitási formától eltérő igazolással rendelkeznek, nemlegitim hatalomnak neveztem.41 Weber a szakrális legitimitás uralmának viszonyai között a szabad királyi városok polgárai által kialakított, s a modern demokráciák által átvett „procedurális legitimációt” nevezte nemlegitim hatalomnak. A nemlegitim hatalom, ha annak a legitimációs repertoárbeli helyét akarjuk meghatározni, a legitim és az illegitim hatalmak között helyezkedik el. A legitim hatalom jogos, elfogadott és ezért érvényes, ezzel szemben az illegitim hatalom, mert erőszak alakítja ki, nem jogos, nem elfogadott, ezért nem is érvényes. A nemlegitim hatalom viszont a maga szűk körében legitim, de nem számít annak a tágabb környezetében. A globalizáció, s hatalmi szempontból ez is a sajátja, a modern procedurális legitim hatalom fölött kiépítette a saját nemlegitim hatalmi rendszerét, amely hasonlóan a modern hatalomhoz, ágakra tagolódik. Szemben azonban e tekintetben is azzal, a nemlegitim hatalmi ágak csak egymáshoz való viszonyukban különböznek egymástól, de nincsenek egymástól legálisan átléphetetlen határokkal leválasztva. A modern tömegkommunikáció helyén lévő globalizációs média ennek a nemlegitim hatalomnak az identitás-, valóság- és normatermelő ágához, Foucault kifejezésével a „diszciplináris hatalomhoz,” a „superbiashoz” tartozó egyik hatalmi intézmény.

38

A médiáról, mint humángazdasági termelő intézményről a már hivatkozott szegedi identitásgazdasági konferencia kiadványában megjelenő tanulmányomban írtam bővebben. Montesquieu: A törvények szelleméről, Osiris - Attraktor Kiadók, 2000. Max Weber: Állam, politika, tudomány, KJK, 1969. Vass Csaba: A médiakrácia, a puha diktatúra kivitelezője, Juss, 1990. 4. szám.

39 40 41

63

Túl a tömegkultúrán A globalizáció és a kultúra kapcsolatának felvázolásához, az előzmények alapján a kifejtés elismétlése nélkül elegendő utalni arra, hogy a globalitás birodalmában tömeg, tömegegyed már nincsen, ezért nemcsak tömegkommunikációról, de „tömegkultúráról” sem indokolt beszélni. S ebben az esetben sem azért, mert a kultúra meghaladta volna a tömegkultúra Horkheimer és főként Adorno által kifejtett tulajdonságait, s visszatért volna a kultúra eredeti természetéhez. A tömegkultúra, amint azt az előbbiekben vázoltam, voltaképpen már nem is viseli jogosan a „kultúra” megnevezést, mert amit tesz, az már a civilizáció körébe tartozik. A korábbiakban erre nem volt lehetőség, de itt már elkerülhetetlen, hogy a kultúra lételméleti és „felépítménybeli” fogalmai közötti eltérésre kitérjek. A kultúra Kluckhon által összegyűjtött rendkívül sok meghatározása42alapvetően két főbb csoportba sorolható, a német és az angolszász típusokba. A német típusú meghatározás a kultúrát esztétikai, azaz felépítményi, szellemi jellegű jelenségnek tekinti, s ezért a művészetet, az erkölcsöt, a tudományt és némelyeknél a vallást foglalja magába, s élesen különválasztja a mindennapok tudástípusaitól - így alakul ki a „magaskultúra” és a „tömegkultúra” ellentéte. A magas kultúra ebben az összefüggésben az ember „nembeli” életével, a világ sorskérdéseivel foglalkozik, igen magas szinten megformáltan, a tömegkultúra viszont a maga mechanikus, reflexiót nélkülöző Ezzel szemben az angolszász, főként antropológiai meghatározás a mindennapi élethez kapcsolja a kultúrát, s az értékeket, normákat tekinti elsődlegesen az ember kulturális alkotásainak, s azt állítja, hogy a német meghatározás magas kultúrája is ennek a kultúrának a része. Amiből azt a következtetést vonja le, hogy nem indokolt magas és tömegkultúráról beszélni, mert az általa adott, értékmentesre „neutralizált,” egyenlően indokolható értékekkel és normákkal minden társadalmi csoport rendelkezik. Ennek a felfogásnak egy új hajtása az amerikai születésű „neodurkheimiánus” tömegkommunikáció elmélet, amely a Gerbner által bírált43 „erőszak kultiváció” felfogást „morális pánikként” bélyegzi meg.44 Elegendő a mai terroristák és terrorizmus ellenesek közti példára utalni, hogy láthatóvá váljék: a kultúra nem neutrális, nem értékmentes fogalom, ezért indokolt a kultúra lételméleti megközelítése és ebből következően a kultúra és a civilizáció, s a civilizációtól is létszerűen eltérő entitások megkülönböztetése. De indokolt a globalizációbeli „tömegkultúra” fogalmát egy más szempontból is megkérdőjelezni. A Bourdieu kifejezésével „ortodixus” tömegkultúra,45bár a reflexív magaskultúrától esztétikai értékét tekintve valóban lényegesen különbözik, nyomokban még őrzi kultúra és kommunikáció genetikai viszonyát: a tömegkommunikációs intézményekben a „kommunikálásra” kerülő művek valóban kulturális alkotások. A globalizációs médiumokban azonban ez a hierarchikus viszony megfordul. Többé már nem a kultúra határozza meg, hogy milyen tartalmakat kommunikálnak az alkotók a tömegkommunikáció intézményeiben, hanem a valóság-, identitás-, és normatermelő hatalmi intézménnyé átalakított média termeli a mindkét: német és angolszász értelemben vett valamit, ami a kulturális és a civilizációs tudástípusok helyén van a globalizáció korában a civilizációt a superbium váltja fel.

42 43 44 45

Kluckhon - ?: A kultúra fogalma, Gondolat Kiadó, 1974. Georg Gerbner: A média rejtett üzenete, Osiris Kiadó, 2003. Császi Lajos: Erőszakkultusz, vagy morális pánik, ELTE, 2002. Pierre Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Gondolat, 1978.

64

Sok kísérlet volt eleddig az emberi történelemben e kérdés megválaszolására. amely a lét széthasításából származik.Annak meghatározása. 1988. ha legalapvetőbb tulajdonságával kívánjuk jellemezni. hogy azt kivételes helyzetéből kirángatja. Európa Kiadó. amelynek összefoglalóját az e témáról a Károli Gáspár Református Egyetemen. s szabályozza működésüket . A superbium a mindennapokba átültetett. A posztmodernológusok kísérleteznek azzal. s amely hamarosan megjelenik a Studia Caroliensis című periodikában. pontosabban az ortodoxikus civilizációs tudástípusok. hogy megoldást nyújtson az egyes ember és az emberiség közti közvetítés.47 Pethő Gábor viszont a civilizáció rontott változatát ismeri fel ebben a jelenségben. 46 A diskurzustereket és narratíva típusokat meghatározó jelentésterekről. Ezzel szemben a globalitásbeli superbium áttöri a léterőszak ezen határait. s természetének feltárása azt is lehetővé teszi. 2003. hanem az „olyan. hogy Krátosz törvénytelen gyermeke. Ez a szuperbium abban különbözik a modern civilizációt képező és hajtó léterőszaktól. birodalom és világ Ezeket a megoldási kísérletek. hogy az már nem az azonosságot. s ez az erőszak alkalmazáshoz szükséges tudások. s ezért szimulakrumnak nevezi. arra. de csak egy mutatott abba az irányba. társadalmi és a kommunikációs erőszakra ad lehetőséget. mely léttelenített entitások erőszakon alapuló szervezési módjaiban és szervezeteiben nyerik el arculatukat. A birodalom. melyet superbiumnak nevezek. s ezért „civilizátumnak” nevezte azt el. készségek. ami a tömegkultúra. és jelentésterek 46helyén van. hogy megnevezzük a modern civilizációt felváltó „valami” megnevezését is. s megnevezzék ezt a valamit. hogy a modernizáció utáni korszak nevének üres fogalomként való meghagyása helyett „globalizációként” való megnevezése. amely megnyugtató megoldást adhat az elnyúló. Az alternatíva: a visszavarázsosítás és a szeretetkommunikáció A globalizáció nagyon is valóságos emberi sorskérdés megválaszolására vállalkozott. képességek és értékek és normák együttese. ami mondandónk alapvető fonala. „természetes” és „normális” értékévé. Baudrillard: A tárgyak rendszere. A szakrális nyelv és a szakrális kommunikáció című könyvemben írtam. 2003 márciusában tartott nemzetközi konferencián mondtam el. akkor azt mondhatjuk. s erővel általánossá teszi. tudásává és eljárásává teszi.48 Álláspontom e kérdésben az. s ott kötelékeitől és korlátaitól megfosztott léterőszak. közvetítő szervezet kiépítésére. Pethő Gábor: A baloldaliság híg mosléka. hasonlóan a korábban már felvázoltakhoz. s azt a mindennapok részévé. Baudrillard a civilizációt felváltó jelenségnek azt a vonását emeli ki. A civilizáció a léterőszakot külön intézményekbe zárja. hogy mi is az a valami.és a ciklikus létantagonizmusok rossz köreiből való kilépésre.” az eredeti emberit helyettesítő üzletesítettet kínálja csak fogyasztóinak. másként életmódok abban különböznek egymástól. 47 48 65 . mint magának a globalizációnak a meghatározása. alapvetően kétfelé tagolódnak: a „birodalom” és a „világ” típusú szerveződésekre. E szerveződési. illetve a léttelenség különbözteti meg őket. alapvető megkülönböztetése volt: a létteljesség. Ezek szerint a hagyományos kultúrát letörő modern civilizációt a globalista superbium taszítja le piedesztáljáról.a többi életterületen pedig legfeljebb a politikai. hasonló nehézségű feladatot jelent. hogy feltárják. mintha-ságot. s közülük Baudrillard és Pethő Gábor megoldási javaslatait idézem most fel. hogy ott magának ácsoljon erőszakból trónt.

hogy a globalizációról jól látható.” 49 Az éppen e tévedés miatt elfogadhatatlan következtetésekre jutó Julius Evola volt. természetesen. és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá. s a léten. amely eredetileg nem az észre. hogy ki lesz a globalizáció főhatalma. birodalmak és világok vetélkedője Új történelmi korszakban élünk. de mint látjuk majd nem katonai. s ezt elevenítette fel a későközépkori Német-Római császárság. Krátoszra alapozta életét. modern. s katonai származékain alapuló birodalmi szervezetnek a királyi és a császárkori Róma a prototípusa. s az őt másoló többi gyarmatbirodalom. a globálisra is érvényes birodalmi szerveződésekről. azt mondhatjuk igazi héroszokat. a legnagyobb ontológiai távolságról indult Vajda Mihály. a „katonából” származtatták. őse. A globalizációs világrendszerváltás: létmódváltás című tanulmányomban fejtettem ki.” majd a „császárt. működtetéséhez és védelmezéséhez. ami abban nyilvánult meg. „Szaporodjatok és sokasodjatok. Ezek az anyagelvű birodalmak nem feltétlenül a katonára alapozódtak. Nem vagyunk azonban túlságosan távol attól. a modernitás szervezetében található jelenségek mindegyikét átalakítja. „akinek” segítségével a létezőt is leválasztották szervezetükről. 50 66 . melyek közül kronológiailag a „szakrális birodalmak” voltak az elsők. Álláspontját a Lázadás a modern világ ellen című magyarul is olvasható könyvében fejtette ki legvilágosabban. a létteljesség és a létharmóniára való törekvés jellemzi leglényegibb ismérve szerint. s a meglévőben rendezkednek be. s a katona spiritualitásában határozták meg. hogy sikerül-e ezen antagonizmusokból kilépni. hogy ezek a kulturhéroszok meg is jelenjenek a történelem színpadán. egy olyan tradíció racionális megalapozását nyújtja. hogy előbb a „papkirályt. amint erről is szóltam már korábban. nemrégen bekövetkezett haláláig a vezető képviselője ennek az iránynak. számában megjelent. önvallomásszerű művében így értekezik a nyugati típusú. korunk valódi kérdése az. aki legutóbbi. a természeten és a többi emberen erőszakot elkövető Krátoszról: „Descartes nem vette észre. a globalitás is. birodalmukat. hogy az embert arra bíztatván. legismertebb közülük a tibeti. a jelen új történelmi korszak. hogy a természet urává és birtokosává legyen. legszámottevőbb teljesítménye mindeddig mindössze az elnyúló antagonizmusból a ciklikus antagonizmusok sorába való áttörés volt. a legutóbbi kísérletet a korai kereszténység vállalta magára.Amint minden szervező elvnek. A birodalomnak. és a szovjetbirodalom. a birodalomnak is többféle típusa létezik. a modernitás társadalomszervezési alakzatai a léttől Krátosz segítségével elválasztott létezőben rendezték be. ezért folyik ma a harc a globális szupranációk között. legfeljebb a léterőszakot már kifinomultabb eszközökkel megvalósító karakterek őket is igénybe vették birodalmuk megszerzéséhez. Tekintettel azonban arra. Az új korszak látszólagos fő kérdése az. nemcsak szakrális. puha világháborút folytató „szupranációk”50 képezik belső egységeit. A legújabb. A cinóber ösvény könyvei.” kik e birodalomnak megkérdőjelezhetetlen urai voltak. illetve a Harmadik birodalom is. Az angol. felépítéséhez. amely mint új létmód. Bizonyíték erre az ettől a tartalomtól nagyon messziről. hanem a hitre épített. Belső tagolódásuk is ilyen arculatot mutat: egymással a globalitás korszakának főhatalmáért új típusú. s a folytathatósági szabadság korába átlépnünk? A megoldás rendkívül nehéz. A „szupranációk” fogalmát a Valóság 1997 9. hanem anyagelvű változatai is léteztek. 1997. A birodalommal szembenálló „világ” típusú szerveződést. amint ezt felvázoltam. amint erről már volt szó. a globalizáció korában. hogy az emberiség elpusztulását maga után vonó létantagonizmust nem sikerült megoldania. hanem kulturhéroszokat kíván. E szakrális birodalmak a szakralitás félreértésén alapultak. és mint ki is mondja. „Világ” típusú szerveződésekre is volt már több példa a történelemben. 49 Ennek a léterőszakon.

hogy tudjanak valamit. ‘Hogy jönnek ezek ahhoz. a Bibó tanítvány Szesztay András szavával.az egyre mélyülő létharmónia.Megeshet persze. s maga .másképp akartak védelemre találni a halál és nyomorúságaik gondolata ellen.Palatinus. hogy ezt az alkotást. aki naiv módon adja a filozófust. szakrális nyelv. 2003. s a Studia Caroliensis sorozatban megjelenés előtt álló könyvemben kifejtetteknek a rövid. hogy észrevette.más kultúrák gyermekei . szakrális kommunikáció című. intézményekké is válnak. . kikristályosodnak. Ehhez kiindulhatunk természetesen abból is. s ezen közben az út eltévesztésére kényszerített kereszténység. A cselekedetek. Szóval mesék a nyúlról meg a nyúlvadászokról. hogy ebben a kultúra és kommunikáció lételméletével foglalkozó írásban.. ha ő titokban és kizárólag füvet eszik. az embert és a létharmóniát megalkotó „varázst” a „szeretet” révén vitte véghez. alkotás. A kereszténység. Gondolat . s igen nagy arányban élnek még mindig közöttünk: a családok nagy része. ha megpróbálja ismét varázslatossá tenni a maga világát. megfelelő erőre is szükség van. ahogy csaholva futnak a nyúl után!). Erich Fromm: A szeretet művészete.ennek a továbbiakban kiemelt jelentősége lesz . akkor egyre inkább csak a puszta hatalom akarását fogja megtestesíteni. s letaszítja az útról azt. melynek fő műve. s vázlatos összefoglalását adom itt közre. ahogyan a görögök mondják.nem parlament 51 52 A kifejezést. S éppen az volt neki a fontos. s létszervezésének középpontjába állította. mint az akarat akarása egy rémségesen sivár világban. 53 67 . már hivatkozott.s ezt Freud. ha a létesítésükhöz szükséges erő folyamatosan működik. mikor még magánál volt. S rájön: a legjobb. A szeretet intézményei. mégpedig a kölcsönös szolgálatok köteléke. MINT A NYÚL. Helikon Kiadó. az idő előtt reátámadó modernitással szemben még védekezésre. Erich Fromm is tudja53 . szeretném visszaadni annak eredeti értelmét. azzal. a tartalom megalkotása után. Letaszítja ezeket a kultúrkritikusokat. amit mi nem tudunk!’ S a napnyugati (vadnyugati) ember az erősebb: a nyúlvadászat láthatóan edzi az ésszel azonosított szellemet. a barátságok. Amelyek még mindig.mindenek előtt munka. ezt a munkát el lehessen végezni. a természetbarát üzemek és agrár vállalkozások.. hogy mi sem változik azáltal. közbevetés: szeretet mibenlétéről és a szeretetevolúcióról51 Talán magától értetődik.„terméke” a létharmóniát igenlő ember.” mint említettem. még ezen a vadnyugaton is van minta: a korai. akik . melynek ma éppenséggel globalizáció a neve. hogy a szeretet érzelem. vagy . ahogy Pascal mondotta: a nyúl akarásának akarása mégiscsak ésszerű: védelmet nyújt számunkra a halál és nyomorúságaink gondolata ellen. azokat is rákényszerít nyulat vadászni. amit tehet. ezért a „visszavarázsosítás” a szeretet megértését. oldalak A „visszavarázsosításhoz. Heideggerrel. 52Ellenkezőleg. ha és amint az ember megöli Istent s a földet már többé nem Isten dicsőségére hajtja birodalma alá.” Vajda Mihály: Mesék napnyugatról. s abban különbözik az eddigi stratégiáktól. hogy a szeretet . de tisztában van azzal is. Persze úgy igaz. mikor a „szeretet” kategóriáját vetem fel. s a szeretet ezért másodszor: erő. 9-11. hogy meglenne nyúlpaprikás nélkül. Arendttel vagy Foucault-val. s jogaiba visszaállítását jelenti és igényli.a szakrális humángazdaságban . A nyugati kultúra embere egyre vadabbul kergeti a nyulat (elképzelem magamnak az emberek milliárdjait. A végén nem marad más az egészből. az egyesületek és az önkormányzó közösségek . akik ellentétben Nietzschével. Ekkor felismerjük. 1984. hogy hit és ésszerűség egybeessék. hogy ezt megalkotta. Azt azonban biztosan nem érzékelte. nem a táncdalok banális értelmében vett „érzelemről” beszélek. talán nem is érzékelhette. Bogár Lászlótól vettem A szakrális valóság. s viszonyok. hogy ha és amint a hit elvész. s még az őt bíráló késői tanítvány. Ahhoz. akik közül egyik-másik tudja már. ha az érzelem fogalmát meg tudjuk tisztítani a modernista rárakódásoktól. ergomai. hogy mindenkit. nem tudják megérteni: önmagában a nyúl feleslegességének belátása sohasem fogja a nyugati embert a nyúl hajszolásának akarásától. A szeretet harmadszor viszony is. szeretetstruktúrákba rendeződnek s így alkotják meg a szeretet közösségeit.

az igazságosságnak és a szeretetnek ismerete csak a községi állam határai közé szorítkozott” Fustel de Coulanges: Az ókori község. a szeretet e természeti formájára. ahol a vallás volt a korlátlan uralkodó a magán. Fustel de Coulanges. sokszor elég alacsony fokának intézményesítései. arra is szükség van. A korábbiakban beszéltem az Ige. de nem egyenértékűen a feltétele. S ezt.decentrumaiként működő maiak -. kísérleti. Ellenkezőleg. s olyan nyelvet alkot meg. hogy őt magát és működését adekvát módon elbeszélhessük. az ebből már keveset értő Descartes-tal. A madaraknak prédikáló Szent Ferenc igazolja. a törvény szent formula. korszakos jelentőség művében a következőképpen beszél a korai római idők vallásosságának a kommunikáció szempontjából is árnyoldalairól: „Iparkodtunk világossá tenni a régieknek azt a társadalmi kormányzatát. amit Vajda Mihály is megfogalmazott a visszavarázsosítás fogalmában. meggyőződésem szerint csak a szeretetkommunikáció valósíthat meg. Az értelem. egy emberi valóság alkotó intézményei. hogy ez az alkotóerő szabadon működhessen. Ahol a nyúl nem levadászandó préda. hogy valóban erőszakmentes. melyet. s a természet fejlődésének mindkettő. s hogy a létesítést elbeszélve megszervezhessük a létharmóniát megvalósító .. s fiatalságuk miatt elbukott alakjai nem a végső szót jelentik a szereteterő működésében. a létviszonyok és a létharmónia megértéséhez és elbeszéléshez vezet el. a szeretet nyelvén folyó kommunikáció alakulhasson ki. a lét. mint az életért folyó harcra. megmutattam ezt a katonakirályok és császárok kapcsán.55lehetővé teszi. s a császárokkal szemben. amely. mint erőszakmentes nyelv.szaporasága ellenére is.szakrális . akkor . legjobb teljesítményeiben az uralkodást. mind a szeretet valamely. Amiből az tűnik ki. 585-586 oldalak 54 Az evolúció fogalmát kisajátította a Darwini természetes szelekcióban megvalósuló erőszak apoteózisa. 1984. a kommunikáció nézőpontjából. Vele szemben Kropotkin az Akadémiai Kiadónál 1920-ban megjelent művében megmutatta. hogy a természet legalább annyi példát mutat az önfeláldozó altruizmusra. 55 68 .. a szó eredeti értelmében vett befejezetlen haladást nevezem szeretetevolúciónak. a létharmónia véghetetlenül és kimeríthetetlenül mélyülő megalkotását. 1883. hogy a kereszténység. MTA Kiadója. Krisztus tanítását követve. a király főpap. A magát szakrálisnak nevező közösségek azonban még nem elegendőek ahhoz. és Hans Apel: Két erkölcsi tanulmány. az altruizmusban megmutatkozó természeti szintű szeretet és a természetes szelekcióban megmutatkozó élet-halál harc egyensúlyára épül. azzá tudta tenni. mondtam. Jürgen Habermas és Hans Apel fogalmazta meg a modernitás megszelídítéséhez szükséges „erőszakmentes kommunikáció” maximáját. hogy a valódi alkotóerő a világban a szeretet. Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. nevezzük egyelőre így: a létnyelvet. S mert a szeretet kimeríthetetlen erő. s kimeríthetetlen életet nyer.előbb utóbb felemésztené önmagát. a tisztviselő pap. Medvetánc. hanem gondozást és ápolást érdemlő teremtmény. Ha csak az élet-halál harc szabályozná a természetet.közösséget. alkotásában: az egyre mélyülő létharmóniában véghetetlen. az elnyúló antagonizmus léttörvénye szerint . ezért annak első.és a közéletben: ahol az állam vallási közösség volt. Ahol az idegen iránt való gyűlölet kötelező volt. hogy a természet két elv. ELTE. ami eredetileg volt: gondoskodássá és ápolássá: kultúrává. ahol a jognak és a kötelességnek. hogy a létesítő cselekvést a létrontótól megkülönböztethessük. Ahhoz azonban. 1989. az értelem kérdésére. szükség van a kommunikáció adekvát megvalósítására.54 erőszakmentes nyelv és szeretetkommunikáció Úgy tűnik. most visszatérek az Ige. az egyház.. a jelentés és az információ különbségéről.

Ahol a szeretet a mindennapi életben csak a közös vallásban élőkre vonatkozik, s ahol az idegent kötelező gyűlölni, ott a mindennapok nyelve is legalább kettős: befelé, s kivételesekre nézvést, mert a katonai szervezeten belül ez nem lehetséges, esetleg erőszakmentes, kifelé és a saját többséget illetően a nyelv, s ezért a kommunikáció is az erőszak nyelve, a kommunikáció erőszakkommunikáció, az idegenek esetében pedig gyűlöletkommunikáció volt. Ott azonban, ahol az emberi valóság a létharmónia gondozására és ápolására - a szeretet e kezdeti, még fejletlen alakjaira - épül, ott befelé és kifelé egyaránt a szeretet szervezi a mindennapokat is, s ezért ennek elbeszéléséhez az adekvát nyelv az erőszakmentes, de erőteljes nyelv és kommunikáció, a szeretetkommunikáció. S hogy ezt megtapasztalhassuk, nem is kell messzire mennünk. Falvainkban, melyeket a modernitás és a globalitás még nem gyűrt maga alá, él az idegenekre vonatkozó legfőbb törvény: a vendégjog törvénye. Ez azt jelenti, hogy viszonzásra való spekuláció nélkül - hiszen az idegen nem tér vissza - a vendégnek mindenből a legjobbat kell adni: szóban és javakban egyaránt abból, ami a portán található. A szeretetkommunikáció esélyei nem túlságosan kedvezőek a nyelvi erőszakra és gyűlöletkommunikációra épített korunkban. Ha azonban nem akarunk a Vajda Mihály által felrajzolt végtelenül sivár, s előbb utóbb mindenkit levadászandó nyúllá lefokozó birodalomban élni, nincs más választásunk, mint a „visszavarázsosítás”, de immár nem csak féltve őrzött magán kisvilágunkban, hanem az erőszakmentes nyelv és szeretetkommunikáció korszerű világának felépítése.
kommunikáció értelem jelentés információ alapkarakter személyiség individuum minimál-én szerveződés közösség tömegtársadalom hatalomtársadalom kultúra, viszonyulás kultúra tömegkultúra hatalomkultúra=civilizáció viszonyítási középpont isten anyag hatalom

69

4. A KISEBBSÉGI-, A TÖBBSÉGI-, A TÜRELMI ÉS A FELÜLEMELKEDŐ BESZÉD ÉS KOMMUNIKÁCIÓ, 56 A XENÁLÁS
A magyarországi Román Kisebbségi Önkormányzat választás kudarcának tanulságai57 A rendszerváltás a kisebbségekhez való viszonyban is döntő változást hozott Magyarországon: a kisebbségekhez való viszony lenini elveit a Szerző által a nyolcvanas évek elején kidolgozott, és az identitáshoz való egyéni és közösségi jog és az identitásválasztás egyéni és közösségi joga elnevezésű alapelvre58támaszkodó kisebbségi törvénnyel váltotta fel az első szabadon választott kormány 1992-ben. A törvény - annak ellenére, hogy csak a jogosultságokat tartalmazta, a szankciókat nem -, nemzetközi sikert ért el: az ENSZ, a kisebbségi problémáik megoldására, tagországai figyelmébe ajánlotta. A törvény, az identitáshoz való jog és az identitásválasztás szabadságának politikai intézményesítésére lehetővé tette kisebbségi önkormányzatok szervezését Magyarországon, az országban élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára, s a kisebbségi önkormányzatok működéséhez kormányzati pénzeket biztosított. A kisebbségi önkormányzatok választásának első fordulója zavartalanul ment végbe, a négy évvel későbbi második választás alkalmával azonban nemzetközi figyelmet felkeltő visszásság történt a magyarországi románok kisebbségi önkormányzatának választásakor: Magyarországon élő romák egy csoportja, a kisebbségi küldöttválasztást megkerülve elözönlötte az önkormányzat választást, s kiszorította a vezetésből a Magyarországon élő románok képviselőit, mintegy második roma kisebbségi önkormányzatot alakított meg. A történteket az eseményekben részt vevő romák azzal indokolták, hogy megválasztott vezetőjük nagyanyja valamikor Romániából vándorolt át Magyarországra, s ezért ők, élve az identitásválasztás és identitásváltás szabadsága által adott lehetőségekkel jogosan választották a román identitást, s ezért a román kisebbségi önkormányzat választásán is indokoltan indultak és jogosan nyertek. Az ügyben Románia külügyminisztere is felszólalt.

56

Jelen cikk eredeti változata a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisebbségi Hivatal által közösen tartott konferencia számára készült. Szerző a konferenciára, mint az identitásválasztás szabadsága elméletének megalkotója és nemzetközi elterjesztője kapott meghívást és előadás tartására felkérést. Ez a változata a Kulturökologie című európai folyóirat számára készült. Jelen cikk eredeti változata a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisebbségi Hivatal által közösen tartott konferencia számára készült. Szerző a konferenciára mint az identitásválasztás szabadsága elméletének megalkotója és nemzetközi elterjesztője kapott meghívást és előadás tartására felkérést. Az elv egyes részleteinek, számos magyar, illetve külföldi folyóiratbeli közlése után teljes terjedelemben első alkalommal a kolozsvári megjelenésű Magyar Kisebbség című folyóirat 1998. 3-4. számában látott napvilágot

57

58

70

1. A magyar kisebbségi törvény világ-jelentősége és szerepe a „a román önkormányzat” alakítási nehézségekben 1.a. A legújabb kori politikai filozófiai művek közül kétség kívül John Rawls műve a legjelentősebb, s minden bizonnyal azért, mert az igazságos társadalmi berendezkedést és működése feltételeit vizsgálja. A rawls-i értelemben a magyar kisebbségi törvény minden más országénál „igazságosabb” kisebbségi viszonyokat, illetve törvényi helyzetet hozott létre Magyarországon, s talán ennek is van szerepe abban, hogy térségünkben nálunk tapasztalható a legkisebb mérvű előítéletesség és idegenellenesség a klasszikus „kisebbségi problémák” területén. Ez is lehetett az oka annak, hogy ez a törvény vált a legsikeresebb magyar politikai innovációvá: minden kezdeményezésünk közül ezt állította az ENSZ is példaképül a többi tagállama számára, kisebbségi problémáinak megoldására. 1.b. Világkarrierje ellenére a törvény azonban több olyan komoly fogyatékossággal is rendelkezik, amely részben abból fakad, hogy a törvény szövegezése az eredeti elképzeléstől döntő pontokon eltért. Hogy a törvénynek a jelenlegi helyzet kialakulásához való „hozzájárulását” világosan láthassuk, nézzünk meg néhányat azok közül az előfeltevések közül, amelyek a törvény szövege mögött húzódnak. Ha ezt tesszük - s közben, mint a kérdés tárgyalásakor mindvégig tesszük, az emberi jogokat és a rawls-i értelemben vetten igazságos kisebbségi viszonyokat egyszerre tartjuk szem előtt -, akkor azt találjuk, hogy a törvény voltaképpen minden felsorolt pontján súlyos hibák találhatók, olyan átgondolatlanságok, amelyek a mai, diplomáciai nehézségeket is előidéző helyzethez vezettek. 2. A kisebbségi törvény fogyatékosságai 2.1. féloldalassága: a kötelezettségek és a szankciók hiánya A törvény említett, s a résztvevők helyzetdefiníciós stratégiája szempontjából az első előfeltevés az identitásválasztás szabadságának tételében szereplő „szabadság” kategória értelmezéséhez kapcsolódik. A szabadság, minden ezzel a kérdéssel foglalkozó komoly szerző álláspontja szerint élesen különbözik a függetlenségtől, a korlátozhatatlanságtól, az önkénytől, a szabadosságtól, hogy csak néhány olyan kategóriát használjunk, amelyeket a publicisztikai írásokban szinonim értelemben szoktak használni. Az ezektől a kategóriáktól a szabadságot elválasztó, talán legfontosabb különbség az, hogy míg ezek nem ismerik, és nem ismerik el a „felelősség” és a felelősséghez kapcsolódó „kötelesség” orientációs és komplementer kategóriáit, addig a szabadság mindig együtt jár a felelősséggel és a felelősség iránti kötelességgel és kötelezettséggel. Minthogy a kisebbségi törvényből a felelősségek, kötelességek és kötelezettségek, s a velük járó szankciók hiányoznak, sajnos nem a szabadságnak szerez érvényt, nem a szabadságot engedi érvényesülni, hanem a korlátozhatatlanságot, az önkényt. A kisebbségi törvény a kötelességek és szankciók hiánya miatt jogi értelemben „féloldalas”, s ebből következően bele van programozva a visszaélés lehetősége, mi több, mintegy felszólítást tartalmaz a visszaélésre. 2.2. a jogalany - állampolgár vagy nemzettag - tisztázatlansága Összefügg a kisebbségi törvény jogi értelemben vett féloldalassága azzal is, hogy a kedvezményezett jogalanyt nem tisztázza kellően. Van ugyan utalás a törvényben arra, hogy a magyar állampolgár és a nemzet tagja, illetve az etnikumtag között van különbség, de ezt a megkülönböztetést nem viszi végig. Ezért fordulhat elő, hogy a kisebbségi személyre, mint állampolgárra vonatkozó felelősségek, kötelességek, kötelezettségek és szankciók, ha utalásszerűen is, de szerepelnek a törvényben, a nemzettagra, az etnikum tagjára vonatkozóak azonban kimaradtak belőle.

71

megvilágosodás szerű aktusnak. s ez olyan szakmai közhely. ami a tárgyában már osztályozások eredménye. 2. hogy „Márpedig a társadalomtudomány.a szociális identitás esetében. a klasszikusan hibás többségi-kisebbségi beszéd Bourdieu érvelésére támaszkodva úgy véljük. hogy ha meg nem is oldja. hogy a klasszikus kétszereplős többségi-kisebbségi helyzetre épülő klasszikus és klasszikusan hibás többségi-. a jeles francia szociológust idézzük. beszédmódjait és cselekvéseit egyaránt. hanem hosszú folyamatnak az eredményei. illetve kisebbségi beszédmódok használata jellemzi az eset szereplőit. ha az általa hangoztatott értelemben korrekt vizsgálatot akarunk folytatni a magyarországi román önkormányzat alakításának nehézségeivel kapcsolatban. az identitással. amely osztályozni kénytelen a megismerés érdekében. illetve az identitásválasztással kapcsolatos szakmai fogyatékosságokkal is.” 3. hogy a közismerten rendkívül összetett közép-európai nemzetiségi. amelynek nevében a „realitás” megismerését részesítik előnyben a megismerés eszközeinek megismerésével szemben .ez a bizonyosság igen megalapozatlan egy olyan „realitás” .1.és etnikai viszonyokat a törvény a klasszikus. hogy a kisebbségi önkormányzatot választó helyzetben szereplők mivel járultak hozzá a kudarc kialakulásához és fennmaradásához.vagy Bourdieu nyelvén: felosztási. nem egyetlen. de rendkívül leegyszerűsített kétszereplős többségikisebbségi helyzetként határozza meg. Az identitásalkotás és az identitás megváltoztatása ugyanis. A szóban forgó eset kapcsán azt láthatjuk. ehhez pedig mindenekelőtt nézzük meg a problémák elbeszélésének módjait. aki egy sajátos franciaországi kisebbségi identitáskérdésről szóló tanulmányát a következőképpen vezeti be: „Tulajdonképpeni tárgyunkat a tárgyalkotás eszközei képezik: a társadalmi valóságról való gondolkodás kategóriáinak társadalomtörténetét írjuk meg.2. amely lévén mindenek előtt képzet. kétszereplős helyzetekre redukálás a szereplők teljességének beépítése helyett Az identitásválasztás megvilágosodásszerű aktusként való felfogása aztán lehetőséget biztosít arra is. az osztályozás problémája A következő lépésben azt tekintsük át. A beszédmódok ugyanis nemcsak elfedik vagy felfedik a „realitásokat”.és az azok alapján folytatható elbeszélési stratégiák. és megismerheti mindazt. akkor az eset tárgyalását indokolt a „harcok terepének” számító nézőpontok . amelyet talán illetlenség is hangsúlyozni. S azzal folytatja. s nem a „helyzet történéseinek” vizsgálatával kell kezdeni elemzésünket Pierre Bourdieu-t. osztályozási elvek . A klasszikus többségi-kisebbségi beszédmódok és az etnikai türelem beszédmódja közti különbség 3. de legalább korrekt módon közelíti meg a társadalmi osztályozások problémáját.4. azoknak ellene vethetjük. 72 . beszédmódok vizsgálatával kezdeni. Akik ebben a tudományos szándék perverz kibicsaklását látják. amelyek a kisebbségi viszonyokat alakítják. reprezentáció. csak akkor reménykedhet.2. hanem olyan cselekvési stratégiákhoz is vezetnek. hogyha az osztályozások igazságait kutatván a saját osztályozásainak igazságáról szóló tudatot is a tudományos vizsgálódás részévé teszi. erősen függ magától az ismerettől és az elismertségtől”. 3. megvilágosodás-szerű aktus a folyamat helyén Az említett tisztázatlanság továbbá összefügg a törvényben tetten érhető.3. hogy a bizonyosság. Hogy ezt a lépést indokolt megtennünk.

az integráltat.3. amelynek alakzatai mutatis mutandis megegyeznek a felsoroltakkal: a kisebbségitől mereven elzárkózó identitástól a kisebbséggel való közösséget .és türelem beszédmódjának mintájához fordulhatunk. AKLASSZIK US KISEBBSÉG I-TÖBBSÉGI HELYZET A TÖBBSÉG .KISSEBBSÉG KLASSZIKUS VISZONY TÖBBSÉG TÖBBSÉ TÖBBSÉ G G KISEBBSÉGI KISEBBSÉGI SZEMÉLY KISEBBSÉGI SZEMÉLY SZEMÉLY TÖBBSÉG TÖBBSÉG KISEBBSÉG TÖBBSÉG 3.3.beszéd Mind a klasszikusan hibás többségi. hosszabb együttélés alatt a kisebbség legalább ötféle identitásváltozatot dolgoz ki: a többségtől teljesen elzárkózót. a többségi uralmi és a kisebbségi sérelmi beszéd közös hibái Ahhoz.a megbélyegző jelképek viselésének gyakorlatáig bezárólag .1. közös kommunikációképtelenség A következőkben a két beszédmód olyan közös hibáit emeljük ki. amely az identitásválasztás folyamatának korrekt elbeszélésére alkalmatlan modell. Alkalmatlan. a kettős identitásút. Holott a többséghez való viszonyában.3.2.3. És ugyanígy a többség is ötféle alapváltozatot dolgoz ki a kisebbséghez való viszonyában.mi-ők .és türelem beszédmódjának mintájára képzett etnikai-nemzetiségi türelem beszédmódjához viszonyítva világosan áttetszővé válnak a klasszikusan igazságtalan és önkényeskedő többségi. mindkét beszéd egyneműsítő mindkét beszédmód „egyneműsítő beszédet” alkalmaz. a vallási szabadság.és kisebbségi beszédmódok közös vagy hasonló hibái. hogy a kétszereplős helyzetből indul ki. mind a klasszikusan hibás kisebbségi beszédmód fogyatékossága. de klasszikusan igazságos és szabadságbiztosító viszonyokhoz vezető beszédmód. a dichotóm . hogy a klasszikus többségi-kisebbségi viszonyt megjelenítő-kialakító beszédmódokat jellemző „hibákat” a jelzett igazságosság szempontjából írhassuk le. 3. 73 . mintha a másik fél az egymáshoz való viszony szempontjából egynemű identitással rendelkezne. A vallási szabadság.vállaló identitásig megtalálhatók a korábban felsorolt identitástípusok párjai.3. mert ez a beszédmód bezárja az elbeszélést a „mi-ők” közismerten hibás struktúrájába 3. egy szintén klasszikus.3. a többséghez húzót és az asszimiláltat. amelyek következménye a közös kommunikációképtelenség.

3. 59 60 Martin Buber: Én és Te. hogy egyik se képes kitörni a buberi „Én . ahelyett. Osiris Kiadó. a kisebbségi a többségit. A kisebbség által elszenvedettek fájó példája a szóban forgó eset egyik szereplőjének etnikuma a cigányság.5. kölcsönösen előhívják a másik hibás beszédet A két klasszikusan hibás beszédmódnak további közös hibája.3. 1997.6. sérelmeket okozó alany jelenhet meg.5. kölcsönösen előítéletes beszéd és kölcsönösen előítéletes gyakorlat E típushibák következménye az „előítéletes elbeszélés” és az „azon alapuló gyakorlat”. 3.3. 3. mert megalapozatlanul általánosítanak . 1991. a kategorizáció hibája A következő típushiba a két klasszikus elbeszélésben. 407 oldal 74 . az „Én . 3. kizárólag a saját érdekei és sérelmei kerülhetnek be. elmaradásához. amelynek szélső pólusa mindkét fél részéről a kirekesztés. Ahogyan az általunk vizsgált esetben is . Nézőpontját mindkét .4. a többség által egy kisebbségtől elszenvedettekre pedig az épp tíz éve múlóban lévő sztálinizmus. ami viszont lehetetlenné teszi köztük a kommunikációt. aminek következtében eltűnnek a további. sőt erőszak60„.3.Te” típusú párbeszéd59 kialakulását. Az előítéletes beszédmód és az annak alapján felépített identitású társadalmak ezért is igazságtalan elbeszélések és igazságtalan társadalmak. a másik fél pedig csak mint ezen érdekeket megsértő. illetve romániai nemzeti többség képviselői per „cigányoztak”.3.. az alternatívák: a türelmi és a felülemelkedő beszédmódok Ezeknek a kommunikációképtelen beszédmódoknak azonban van alternatívájuk. egyfajta kényszer. 3.„kategorizálnak” -. amit a „szereplők lehatárolása” hibájaként nevezhetünk meg. a legegyszerűbb esetben is legalább háromszereplős modell szereplői.megszakadt a párbeszéd a felek között s ez vezetett a megalakulás kudarcához. amely „különleges emberekre” alapozott diktatúrájának harminc-ötvenmilliós veszteségét bánja az egész térség. illetve a zsidóság kálváriája a második világháború idején. John Rawls: Az igazságosság elmélete. sőt a másik fél kifosztásának.. Márpedig „az igazságtalan társadalmi berendezkedés. egyoldalú mindkét beszéd A két klasszikusan hibás beszédmód következő típushibája az „egyoldalúság”.a strukturális erőszak klasszikus példája. Ez azt jelenti. 4.konfliktusgerjesztő stratégiát alkalmazó . akik válaszképpen távol maradtak a választásoktól .fél úgy választja meg. Európa Könyvkiadó. alávetésének és elpusztításának a szándéka lehet. hogy egyformán előhívják a másik típusú hibás. 3. hogy a klasszikus többségi-kisebbségi elbeszélésben az identitásválasztást kétszereplős akcióként tüntetik fel. a szereplők korlátozása A másik hiba. hogy indokolatlanul. csoportok vagy akár a teljes csoport viselkedését illetően. hogy annak következtében látóterébe. hogy megalapozott vélemények megalkotására törekednének a másik félhez tartozó személyek. mert „uralmi-sérelmi beszédet”: a többségi a kisebbségit.mikor a magyarországi román kisebbség.7.Az” viszonyból.

61 3.amelynek szavai az előítéletes beszéd számára ismeretlenek .2. hogy az etnikai és nemzeti konfliktusokat lehetővé tévő szociális szerveződési szintet meghaladó. valóságfedezete a „cselekedetekről” és nem a személyekről. A komunió .3. s a türelem szótárát . ha nem 61 Ha mindkét oldalon csak a lehetséges öt alaptípust vesszük figyelembe.és vele a felülemelkedő beszéd . ami azt jelenti. amelyre a klasszikusan hibás többségi-kisebbségi beszédmódok vélt. azaz tényekkel alátámasztott és nem egynemű. akkor 25-féle beszélő páros alakul ki. A türelmi beszéd kétség kívüli jelentősége ellenére sem elegendő azonban ahhoz. a türelmi beszéd A vallási szabadság.s ezzel olyan emberi valóság létesítése . az egyetemesülésben előrébb járó komunió kialakulásának elbeszélése szolgálhat az említett konfliktusok fölé emelkedéshez alapul.5. Itt még csak azt tudjuk megelőlegezni. a felülemelkedő beszédmód A türelmi beszéd rendkívül fontos teljesítménnyel bír: lehetővé teszi. hanem „differenciált” vélemények megformálásában áll. amelyben az ilyen típusú konfliktusok már ki sem alakulhatnak. s nyomukban a mérhetetlen szenvedést kialakítják. Ez a véleményalkotás a Bourdieu által megkívánt korrektségnek megfelelően a jót jónak. A felülemelkedő beszéd kifejtése ezen a ponton még korai. Ezen a ponton még az identitásválasztási folyamat elbeszélésének folytatására kerítek sort: 4. amely lehetetlenné tenné a problémák konstruktív megoldását. hogy a klasszikusan hibás előítéletes beszédmódokból kilépjünk. Az előítéletes beszéd és az általa gerjesztett konfliktusok alternatívájának ezért csak egyik. Az identitásválasztási folyamat legegyszerűbb esete: a háromszereplős többségikisebbségi mező A klasszikus kisebbségi-többségi beszédmód olyan „tematizációs hálót” vonna a történtek köré. Az előítéletes beszéd által gerjesztett konfliktusok.1. „megalapozott”.meghatározására a későbbiekben térek vissza. nemzetekről szóló elbeszélés.válna lehetővé. amelyek az etnikai és nemzeti türelmetlenséget. A türelmi beszéd által használt nyelvből hiányzanak azok a fogalmak.5. hogy nézőpontja a „kölcsönösségi nézőpont”. mind a valódi veszélyek elbeszélését a többségikisebbségi kapcsolatban. csoportokról vagy teljes etnikumokról.és türelem mintáján épülő etnikai-nemzeti szabadság és türelem beszédmódja. de nyolcnál többnek biztosan nincsen. mind kisebbség részére a „Te”-hez való viszonyulást írja elő követendő normaként. vagy habermasi kommunikáció 75 . hogy a lehetséges párosoknak több mint kétharmadában vagy háromnegyedében biztosan nem alakulhat ki buberi dialogikus párbeszéd. illetve az identitásválasztás és identitásváltoztatás szabadsága. s amelyek megalkotása révén olyan valóság elbeszélése . Ez utóbbi beszédmód az „Én Te” viszonyon alapul. vagy valódi sérelmi jellegű. amely mind a többség. Helyesebb ezért. és lehetővé teszi mind a valódi előnyök. illetve a konfliktusok elfogult és megalapozatlan elbeszélésére szolgáló előítéletes beszéd megfékezésében kimerülő szabadságteljesítménynél mélyebb szabadságfokkal bír a „felülemelkedő beszéd”. Ezért mindkettő a kölcsönös megértésre törekvő kommunikáció elkötelezettje. amelyek közül talán csak hat párosnak van esélye arra. hogy azok közül a viszonyok közül kiléphessünk. amelynek egyik szóbokrát alkotja az identitáshoz. a rosszat rossznak láttatja.felhasználva a szemben álló felek közötti békés kapcsolatokról beszélhessünk. hogy kommunikációs kapcsolatba kerüljön.és az identitásalkotáshoz való jog. s a gyengébbik szabadságfokkal rendelkező alternatívája a türelmi beszéd. önkényes beszédmódjában nincsen lehetőség. ami azt jelenti. amelyek lehetővé tehetnék a felülemelkedést az etnikai és nemzeti konfliktusokon.

Ahhoz azonban. Hogy ezt tehessük. Ugyanakkor mind a két. Ez az eset oly megejtően egyszerű.62 4. mint hogy a választást elhatározó személy időközben meggondolja magát. hogy e szereplők milyen legegyszerűbb helyzetekbe kerülhetnek és végül azt. ezért általánosítjuk a mondandónkat. hogy mit is tesz az identitásválasztás folyamata során az identitásválasztó személy. Gondolkodás-technikai szempontból ez a hiányosság is oka lehet annak. az identitásváltó és az idegen csoport A kisebbségi törvény.engedünk ezen elbeszélési stratégiák sérelmi típusú „tematizációs diktatúrájának” s azt vizsgáljuk inkább.végbe nem megy. hogy hol keressük a sérelem lehetőségét: a szülőcsoport sérüléseit az identitásválasztás szabadságával élő személy idézheti elő. Első szereplője valóban a törvényben is feltételezett. úgy tekint az identitásválasztásra. hogy mindkét említett csoport lehet nemzeti többség. hanem közvetve is: amikor a szülőcsoport és a befogadó csoport kerül egymással valamilyen kapcsolatba. amelytől eredeti szociális. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt sem. illetve veszélyekkel kell számolniuk. a választási szabadsággal élő személy. mintha az egyszeri megvilágosodási aktus lenne. nemzeti identitását megkapta. a második a saját. s ezek oly szívesen izzanak fel elviselhetetlenséget súroló hőfokra. A sajátcsoport. kötelesség és kötelezettség elmaradtak. hogy abban valóban aligha léphet fel másfajta kockázat.2. hogy a folyamatként értelmezett identitásválasztásnak legalább három szereplője van.vagy szülőcsoportja. s amely helyett most másikat akar választani. a felelősség. hogy a lehetséges legegyszerűbb helyzetekben a szereplőknek milyen kockázatokkal. a befogadó csoport. amelynek egyetlen szereplője van: az identitásválasztó személy. Az elhagyás lehet teljes és lehet részleges.s kockázatai A törvény egyáltalán nem érinti azt a kérdést.1. mint már utaltunk erre a szomorú vonására. hogy a legegyszerűbb identitásválasztási folyamatnak kik is a szereplői. és végül a folyamat harmadik szereplője a választó személy által kiválasztott identitást megalkotó csoport. nemzetiségi. mikor az identitásválasztás folyamata a gondolat felmerülésétől a megtörténésig .63aztán választ és végül belép a választott identitást megalkotó csoportba. Lényegesebb azonban annak felismerése. Az identitásválasztó személy első lépésként elhagyja szülőcsoportját. majd azt. az elhagyás és a belépés . 62 Csak lábjegyzetben jelzem. hogy az identitásválasztás folyamata jelenthet-e kockázatokat az abban részt vevő szereplőknek. így az identitásválasztás a legegyszerűbb esetben is legalább hatféleképpen mehet végbe. az elhagyott és a befogadásra kiválasztott csoport is sérüléseket okozhat a nemzeti-.a befogadó csoportba való belépésig . ha az oda történő belépése nem megfelelően történik meg. hogy mindezeket a sérelmeket áttekinthessük. illetve etnikai kisebbség. ez utóbbi akkor. Természetesen erre az esetre is kellett volna utalást tartalmaznia a törvénynek. és ugyancsak ő okozhat sérülést a befogadó csoportban. ha kettős vagy többes identitást választ a szóban forgó személy 63 76 . hogy mi is történik akkor. először azt vizsgáljuk meg. etnikai önazonosságát megváltoztatni szándékozó személynek és egymásnak is. hogy az általános megfogalmazás inkább biztosíthatja a tárgyilagosságot. hogy az identitásválasztás folyamatában nemcsak a választó személy közvetlen részvételével történnek a dolgok. előbb a köztük kialakuló egyszerű helyzetekre vessünk egy pillantást. hogy a törvényből az igazságos és szabad társadalmat jellemző normák. Oly sok. 4. feszültségteli kapcsolat van jelen a román önkormányzat választási kudarcában. hogy az identitásválasztás folyamata hordozhat-e egyáltalán veszélyeket számukra. etnikai. mégpedig olyan. Ez a három egyszerű lépés és a közben kialakult kölcsönös viszonyulások ki is jelölik annak a kereteit.

az így keletkező helyzetet már a keményen hangzó „identitáslázadás” helyzeteként határozhatjuk meg.kibocsátás” helyzetei66 Az identitásválasztás folyamatában a választás szabadságával élő személy valamilyen mértékben meglazítja kapcsolatát szülő csoportja önazonosságával . hogy az identitásválasztás közben kialakuló helyzeteket felmérte volna. illetve a „megközelítés” kategóriáit az identitásválasztási folyamat különböző helyzeteinek leírására A választó személy és a két csoport közti viszonyokat csak kettős megnevezéssel lehet jól leírni. ilyenkor a csoport zavarmentesíteni akarhatja magát s ezért a „zavarmentesítés” helyzeteként határozhatjuk meg. A választásra magát elhatározott személyt saját csoportja pedig támogathatja abban. illetve a beilleszkedő identitás esete -.5. illetve. csak ne érje emberveszteség. háromszereplős esetében viszont nemcsak ez a speciális. és csak ahol a vizsgált eset indokolja. a keret szorításában mindig csak az egyik nézőpont szerinti felosztást vesszük sorra. de azon belül interakcióként írta le az idegen egy speciális. s ezek szerint tagolódik további alesetekre. holott erre már volt minta a szakirodalomban. A helyzetek megnevezésekor a Schütz által használt terminusokat használjuk. illetve a választott nézőpontja közti különbség fejeződik ki. és éppen ezért a csoportja akadályt gördít választásának megvalósítása elé. a befogadás egy alapesetét leíró helyzetét. A „kibocsátás helyzete” Alfred Schütz szerint a benne szereplők indítékaitól függ. A következőkben ezeket az egyszerű alaphelyzeteket és azok legegyszerűbb aleseteit vesszük sorra. akkor a kibocsátás helyzete áll elő. Elképzelhető. immár nem a sajátcsoport. hogy a választásra magát elszánt személy saját csoportján belül sértett helyzetben van. a háromszereplős esetben A törvény anélkül született meg. ha az akadályok elhárítására tesz lépéseket.1. akkor a „védekezés helyzete” áll elő. annak speciális esete.64 5.ez a kettős. ahol lehet. Ő még a kétszereplős modellben gondolkodva. hogy szabadságával éljen. csak ott térünk ki a másik szempont jelölésére is. a két megnevezésben a választó. Az identitásválasztás legegyszerűbb. hanem az identitásváltásban magát megkötött személy részéről. hanem a három szereplő között négy alaphelyzet állhat elő. Ezeknek az eseteknek a kombinációiból a kibocsátás. de akadályozhatja is ebben. vagy teljesen el is hagyja azt. című kötetben olvasható. 1985. A választási szabadsággal élő személy lehet sajátcsoportja által megbecsült helyzetben. csoportja mégis támogatja távozását. amikor kevéssé becsült. Alfred Schütz közelítette meg. sértett tagjának az identitásváltását akadályozza a csoport: inkább a zavarokkal is együtt él. 65 66 77 . Amikor a választó személy saját csoportjában megbecsült. az „idegen” helyzetének problémája felől a jeles fenomenológus. de lehet a saját csoportja által sértett helyzetű személy is. az „elhagyás65 . Az identitásváltás helyzetei a legegyszerűbb. Végül a „bezárkózás helyzetével” kell számolnunk abban az esetben. Gondolat Kiadó. mint a következőkben látjuk majd. amikor egy csoport a meghatározó tagjainak az elvesztésével szemben védekezik. A kisebbségi kérdést a kisebbségi helyzet. 64 Amely magyarul a Fenomenológia a társadalomtudományban. Ennek a helyzetnek a továbbfeszítését jelentheti. így használjuk az „elhagyás”. s ahol ez lehetséges Alfred Schütz tanulmányára támaszkodunk. illetve elhagyás következő alesetei állhatnak elő: amikor egy megbecsült személy hagyja el sajátcsoportja önazonosságát és ebben elhagyott csoportja támogatja. A következőkben azonban.

3. hogy a magukat románnak valló romák identitásválasztásában a jóhiszeműség és az őszinteség megkérdőjelezhető.féle béke” helyzetének. illetve elutasítás felosztási elvei alapján tagolhatjuk tovább. a választott csoportba történő belépés szakaszának egyik lehetséges eseteként alakul ki az a speciális. hanem a befogadó nemzet és az „azt megközelítő személy” közötti kapcsolatot elemzi Schütz. ezért ezt a helyzetet „pad alatti helyzetnek” nevezhetjük. Ennek vizsgálatakor azt nézzük meg. akkor áll elő a „védekező befogadói helyzet”. 5. s ezért ezt a „ hódítás” helyzetének nevezhetjük. A többi aleset ehhez viszonyítva sokkal több problémát rejt magában: amikor a választó személy törekvése a beilleszkedésre nem őszinte és lehet. akár valamely többséghez tartozott személy milyen helyzetekbe kerülhet. vagy akadályozza. ezért indokoltnak tartjuk az identitásválasztás személybefogadó csoport viszonyban is alkalmazni Schütz kiváló elemzési szempontjait a csoportbevándorlás lépéseinek leírására 78 .5. a „megközelítés” és „befogadás” helyzetei Az identitásválasztás folyamatának harmadik fázisában. hogy tartósan elfogadja. a magyarországi román kisebbség részéről felmerült a gyanúja annak. akkor a „menekülés” helyzetébe kerül a személy. hogy mindkét csoport akadályokat gördít a személy szabadságjogainak gyakorlása elé: ilyenkor az identitásváltó személy két szék között a pad alatt találhatja magát. amint ezt roma barátaink állítják a román 67 A „bevándorló” státus megjelölése az államhoz való viszony megjelölésére szolgál. hogy elnevezhetjük a „Schütz .2. Első alesete már ismerős számunkra: ezt az esetet. a befogadó csoportnak az őt választó személyhez való alapviszonyait ugyanígy határozhatjuk meg: támogatja a személyt a csoportba való belépésben. hogy az identitásválasztás szabadságával élő akár valamely kisebbséghez. Az általunk vizsgált esetben azonban a „választott csoport”. hogy nem jóhiszemű . Ezt az esetet is olyan megejtően egyszerűnek találhatjuk a többi alesethez viszonyítva. A megközelítési-befogadói alaphelyzetet is a befogadó csoport részéről tanúsított támogatás. amikor mindkét csoport támogatja választását.hányszor kellett ezzel szembe néznie a múlóban lévő rendszer emigránsainak. de a befogadó csoport akadályozza. hogy az elhagyott csoport milyen módon viszonyulhat a szabadságjogait gyakorló személyhez. meghódításának a feladatával találja magát szembe. Az elhagyás helyzetei esetén azt már megvizsgáltuk. amelynek „Az idegen” címet adta. olyankor az „elzárkózás helyzete” alakul ki a kiválasztott csoport részéről. ellenben a kiválasztott csoport a megközelítést és a belépést akadályozza. a választás helyzetei Az identitásválasztás szabadságának folyamatában a következő szakasz a személy választási folyamata. mikor a választás szabadságával élő személy törekvése a beilleszkedésre jóhiszemű és őszinte és a beilleszkedését a személy által megközelített. még inkább belső emigránsainak -.”. tanulmányában azonban Schütz nem az államhoz való viszonyt. A szabadságjogait gyakorló személy ennek a felosztásnak az alapján is négy helyzetbe kerülhet. A legsimább helyzetbe akkor kerül. Végül az is előfordul sok esetben. amelyet Alfred Schütz kiváló tanulmányában. amikor „a bevándorló jóhiszemű és őszinte igyekezettel arra törekszik. ekkor egyszerű „identitásváltó helyzet” alakul ki. Amikor viszont a választó személy törekvése őszinte is és a megközelítés jóhiszemű. a belépésre kiválasztott csoport is támogatja. akkor a személy a befogadó csoport meggyőzésének. vagy legalábbis eltűrje őt az általa megközelített csoport. Amikor a saját csoport támogatja identitásváltását. a befogadó pedig támogatja . ha az elhagyott csoport akadályozza szabadságjogai gyakorlásában az identitásválasztó személyt. 67elemez. azaz mint „idegenek közötti viszonyt” vizsgálja a rendkívül jóhiszemű és jóindulatú tudós. Abban az esetben.ahogyan azt esetünkben a román többségiek feltételezték -. Ebben a tanulmányában Schütz arról az esetről ír.

mint az idegenné válástól az idegenek közti kapcsolaton át a sajátcsoport taggá válás folyamatát is leírhatjuk. de a helyzetet sajnos híven jellemző „identitás-háborús helyzet” állna elő a két fél között. mint teszi a többségi elbeszélés. akkor xenorealista viszony alakul ki az idegenek között. hanem eszkalálódásra kényszerülne. a „mélyben” alakuló szülő és választott csoportok is idegenekként kerülnek kapcsolatba.mint például. Másodszor ő maga jelenik meg idegenként a saját maga által választott csoport előtt. Amikor megalapozottan elutasító az idegenhez való viszony . akkor a meglehetősen ijesztően hangzó. s marad idegen számára a mégoly ismerős választott csoport is. amiben mindig legalább két idegen fél vesz részt. mint látjuk majd. Harmadszor pedig. ha a hozzá közelítő kisebbségit minősíti. másfelől olyan dichotómiákat tartalmaz. ha mindkét félnek.69 68 Ha el akarjuk kerülni az előzőekben már ismertetett klasszikusan hibás beszédmódokat. az identitásválasztás folyamatának harmadik fázisa az „idegenek közti viszony68„ alakulásaként írható le. Ebben a viszonyban először az identitásváltó személy válik idegenné saját csoportja számára. Így az elfogadás-elutasítás viszonyulásait.amely helyzet akkor állna elő.többségről. ha legalább az idegenek egymáshoz való viszonyának legegyszerűbb alapeseteire is vetünk egy pillantást. Ha felismerjük. indokolt. illetve a megalapozott-megalapozatlan módozatokat különböztetjük meg. amelyek az ítéleteket és az előítéleteket különíthetik el egymástól. ha a választási szabadsággal . akkor xenofiliáról beszélhetünk. amikor háborús bűnösöket kiadnak az államok -. a hazai romáknak és a romániai többségnek is igaza lenne -. Ennek alapján a négy alapviszony a következőképpen fest: AZ IDEGENHEZ VALÓ VISZONY ALAPTÍPUSAI MEGALAPOZOTT ELFOGADÓ ELUTASÍTÓ XENOFILIA XENOREALIZMUS MEGALAPOZATLAN XENOPREFERENCIA XENOFÓBIA Amikor az idegenek egymáshoz való viszonyában a felek a másik iránt elfogadó viszonyulást tanúsítanak és az elfogadás megalapozott. ennek részletezésére azonban ebben a rövid kitérőben már nem keríthetünk sort. aki a kettős identitást választja. Végül abban az esetben. ha a megközelített többséget minősíti.vissza . vagy teszi a kisebbségi elbeszélés. hanem elétérőnek tapasztaljuk. És utoljára említjük a kutatások témájául leggyakrabban választott viszonyt. ha az elfogadó magatartás követelése megalapozatlan. Az itt lehetséges felosztási szempontok egyfelől a „xenotematikában” szerepelnek.élő személy belépési szándéka nem jóhiszemű és nem is őszinte. és a kiválasztott csoport is akadályozza a belépést . 69 79 . Kitérő: az idegenhez való viszony alapesetei Amint láttuk. mikor legalább két szereplő különböző viszonyulásait és módozataikat nem azonosnak. legalábbis bizonyos mértékben: valamelyest el kell távolodnia sajátcsoportja identitásától annak. Természetesen e négy alapeset megtöbbszöröződik akkor. illetve számára válik idegenné saját csoportja. S vélhetően nem marad meg a két fél között ez a háború. akkor nem az egyoldalú idegenhez való viszonyról kell beszélnünk. akkor a xenopreferencia viszonya alakul ki. Tekintettel arra. hogy az identitásválasztás folyamatát. így a türelmi elbeszélésben indokoltabb az „idegenek közti viszony” kategóriát használnunk. ez a „xenofóbia” viszonya.például amikor politikai menekültet adnak ki az államok -. amikor az elutasító viszonyulás a felek részéről megalapozatlan . Abban az esetben. Ez még a „kettős identitás” esetében is így van. hogy az „idegenség” kölcsönviszony.

mint a befejező részben ezt a minősítést majd igazolni is igyekszünk .4. Az identitásválasztás folyamatában nemcsak individuális viszonyok keletkeznek. A „puha háború” meghatározása szerzőnek a Juss 1989. sőt erőszak van jelen. ami után aztán hiába keressük majd azt. beáll a kétoldalú erőszak alkalmazás helyzete. s attól függően. számában A médiakrácia. amit ezért „etnikai háborúnak” nevezhetünk. Az általunk vizsgált kisebbségi önkormányzat-alakítási kudarc esetében azonban nem három. A közismert eset röviden a következő: a hovatartozás körüli 70 71 J. vagy fordítva: az elhagyott csoport beszéli el a történteket az előítéletes beszédmóddal s a választott csoport válaszol türelmi beszédmódot alkalmazva. a puha diktatúra kivitelezője. Igazságtalan . amelyet a következőképpen írhatunk le: 6. oldal Amint a helyzet meghatározásához használt felosztási szempontból ez következik. A klasszikusan hibás és a türelmi beszédmódok megkülönböztetése viszont ebben az esetben is további aleseteknek az elhatárolását teszi lehetővé az identitásválasztási folyamatnak ebben a „mélyrétegében”.70 Minthogy ez az erőszak csak az egyik fél részéről nyilvánul meg. hanem valamilyen módon. amelynek tapasztalatainak fordított előjelű megismétlődése megrettentheti a román többség képviselőit. Akármelyik eset fordul elő valamiféle igazságtalanság történik. hogy ki a támadó fél. ha nem is mindig azonnal. azt a helyzetet. de az elhagyott és a kiválasztott csoport is kapcsolatba kerül egymással. Ebből a meglehetősen összetett viszonyrendszerből csak azt a különösen kényes esetet emeljük ki. mű. de a választott csoport a klasszikusan hibás beszédmóddal válaszol. mint az előző pont végén már utaltunk rá. id. amelyet joggal nevezhetünk a „csoportbéke-helyzetének”. hogy azokban nem kölcsönös megértési szándék. hanem a csoportok közötti „puha háborúk” körébe. meghatározó szerepe van. amelyeket . hanem kiváltják a viszont-erőszakot. az általuk az identitásválasztás elbeszélésére használt beszédmódokkal jellemezhetjük. E mélyréteg helyzettípusai közül is elsőként a legkedvezőbbet vesszük előre.viszonyok alakulnak ki. Rawls azt állította. Rawls. hanem kényszer. hanem ötszereplős folyamatról van szó: a romániai román többség és magyar kisebbség. „támadó helyzetnek” nevezhetjük. 80 . amely a trianoni „rossz-béke” következtében került Romániához.1. hanem csak időbeli késleltetéssel. háromszereplős folyamatában milyen alaphelyzetek és ezeknek milyen legegyszerűbb alesetei fordulhatnak elő. Erdély legújabbkori történetében van egy olyan eset. Ebben a helyzetben a kibocsátó csoport a türelmi beszédmódot alkalmazza. És sajnos az ilyen helyzetek sokszor nem zárulnak le az egyensúlytalanságban.felszínes megközelítéssel „csoportközi viszonyoknak” szoktak nevezni. amelyekről J. nevezhetjük „többségi támadási helyzetnek” vagy „kisebbségi támadási helyzetnek”. a magyarországi magyar többség valamint a román többség és a román kisebbség. ezt az etnikainemzeti háborús helyzetet nem a nemzeti államok között szokásos véres háborúk közé kell sorolni. amelyben két türelmi beszédmódot alkalmazó csoport viszonyul egymáshoz: ilyenkor alakul ki az identitásválasztás szabadságához ideális háttér-helyzet. esetünkben pedig konkrétan az „etnikai-béke helyzetének”. 71 6. illetve a Valóság 1997. 9. a duplacsavar helyzete A magyar-román viszony alakulásában Erdélynek. Ezeket a kapcsolatokat. hanem „rétegei” is vannak. hogy ki is kezdte a támadást. Az eset összes szereplője és teljes viszonyrendszerük Az előző pontban röviden felvázoltuk.4. hogy az identitásválasztás legegyszerűbb.csoportközi . a csoportviszonyok az identitásválasztási folyamatban Az identitásválasztás folyamatának nemcsak „szakaszai”.5. számában A globalizációs világrendszer-váltás mint létmódváltás című tanulmányaiban található.

Az történt ugyanis. A román identitás elismerésével ugyanis nemcsak a nemzeti csoportviszonyokbeli tagságot ismerné el a román többség. aminek következménye viszont a romániai tulajdonviszonyokban való állampolgári jogú részvétel szavatolási kötelezettsége lehetne.szereplői és azok a legegyszerűbb helyzetek. néhány „identitásváltási pálya” Ebben az esetben a szereplők és helyzeteik alapján rekonstruálhatók azok a lehetséges identitásváltási pályák. hogy roma közvetítőkön keresztül most a magyarok akarják visszavásárolni Erdélyt s megszerezni felette a gazdasági hatalmat. Mindezek előítéletes összegzése esetén a befogadók képzelhetik azt. a második. E rekonstruálás során a folyamat három szereplője között legalább öt „háromszögelési pont” keletkezik. vagy amelyek a jelen eset elbeszéléseiben felfedezhetőek: 81 . legalábbis azok döntő részét románok. E jogosultság elismerése viszont befogadási. mint a sajátcsoport tagja.1. amelyekről a szakirodalom szólt már.nagyon sok lehetséges.kiterjeszthető a nyilvánosságra került csalafintaságoktól vissza nem riadó identitásválasztó romákra is. hogy a magyar földeket. azaz magyar szimpátiájával bizalmatlanná tette a román többség tagjait az ottani cigányok nagyobb részével szemben. amelyre való törekvés a résztvevők hangos és néma beszédmódjaiból kiérződött. amelyeken az identitásválasztás folyamata megtörténik. A romák román identitásválasztásában egy túlzottan gyanakvó fél attól is tarthat. ezért csak néhányat említünk meg közülük . Olyan sok.identitásválasztási stratégiák Most már előttünk állnak . azt láthatjuk.olyanokat. A sajátcsoport az egyik. s tárgyszerűen kell tovább mennünk az eddig követett úton.például jóhiszeműről nemjóhiszeműre. hogy ezekből a pályákból. ingatlanokat és ingóságokat. hogy megengedjük. végül pedig a megközelítésre és belépésre kiválasztott. hogy ezzel előállhatna a fordított irányú veszély is. esetleg harmadik nemzetiségű közvetítők közbeiktatásával felvásárolták. amelyekbe az identitásválasztás folyamatában az identitásváltás szereplői kerülnek. a politikai hovatartozás. Csak éppen el kell kerülnünk azt a kudarc során kialakult kétoldalú vádaskodásban alkalmazott „előítélet tematizációs diktatúrát”. hogy a szereplők szándékaikat „menet közben” is megváltoztassák .vitáknak egy pontján. 7. azaz Erdély gazdaságilag nagyrészt román kézbe került. Ehhez a joghoz járul az a tény. a választó. az általa kiválasztott csoport számára. ha a „tulajdon szentségének” tiszteletben tartását sikerült volna biztosítani.ha esetleg minden alapot nélkülöz is . Identitásváltási pályák . Innen már egyszerű a továbblépés az önkormányzat-alakítási kudarc során felvetődött egyik legnehezebben megválaszolható gyanú tárgyszerű megvizsgálását lehetővé tévő témákhoz. amely bizalmatlanság . már nem is lett volna különösebben érdekes. a harmadik a választó és választásakor köztes helyzetbe került személy maga. vagy elágazási pontok között alakulnak ki az identitásváltás pályái. hogy azokat az eddig követett módszer szerinti „cselekvési mátrixba” rendezéssel sem tudjuk bemutatni. de már „idegenként”. 7. de egyelőre még idegen csoport. hogy a romániai cigányok túlnyomóan nagy része magyarnak és nem románnak vallotta magát a népszámláláskor. feltéve. repatriálási kötelezettséget is vonhat maga után. Számba véve az így kialakuló lehetőségeket. hanem a kisebbségi helyzettel együtt járó állampolgári jogosultságokat is. a negyedik elágazásban ismét a választó személy áll. Az identitásválasztás mezőjében ezek között a háromszögelési.legalábbis a legegyszerűbb és a vizsgált eset . vagy akadályozóról támogatóra .

82 . a politikai menekülésen át.1. amely már nem nevezhető minden további nélkül elfogadhatónak.3. bár megérthető a benne szereplők viselkedése. 7. Ez a menekülésre kényszerített csoporttag. de még „idegen kiválasztott csoportot”. a kulturális. 7. és megalapozott választásának nyugalmával jóhiszeműen és őszinte beilleszkedési szándékkal közelíti meg választott. kulturálisak. amelyen ő maga is végig menni kényszerült. a pálya következő pontján egy gazdasági szempontból meg nem becsült tag áll. az „ ideális identitásváltási pálya”: a jóhiszemű kibocsátó . ha nem is a hivatalos.1.azt a „beilleszkedési pályát” írja le.befogadó pálya A következő identitásváltási pálya. Ennek a pályának a startpontján állhat akár a váltást támogató.pálya” Schütz a már hivatkozott tanulmányában . mert korábbi önazonosságát is nagy tisztelet közepette megőrzi. ahol a választott csoport. amelynek e pálya szempontjából jellemző tulajdonsága azonban nem ez. családegyesítésiek stb.1. a gazdasági. a klasszikus „ jóhiszemű menekülési-menekítési”. a szolidaritásnak még a látszatát is elkerülve a gazdasági menekült közeledése és belépése elé akadályokat gördít. Így érkezünk el a pályazáró pontra. vagy szociális. hogy továbbfejlődését vagy megújulását biztosítsa.7. a náci Németország volt. akár akadályozó sajátcsoport. A harmadik ponton az esetleg kettős identitás felé tartó gazdasági menekült áll. elágazási és záró pontjai a következők voltak. ezen belül etnocentrikus okokból történő menekülésig és még tovább. így nem válik idegenné szülőcsoportja számára. Ebben az esetben a pálya startpontjában a támogató sajátcsoport áll.ahogyan például a koszovói muzulmánokat még az Oroszországi Tatarsztanban is fogadják . a beilleszkedés vagy legalább eltűrés elérésének őszinte szándékával választott egy új biztonságot és új identitást biztosítani látszó. az „ideális identitásváltási pálya. ezért. megalapozottan támogatja is közeledését és befogadja őt. avagy a „Schütz . És a menekítés indítékai ugyanígy lehetnek humanitáriusak. hogy az identitásváltási pályák lehetséges száma milyen sok is valójában: a „menekülés” indítékai igen sokfélék lehetnek: a puszta élet megmentésétől fogva. etnocentrikusak .minimális megalapozottság alapján támogatólag fogadja.1.2. politikaiak. E csoport az ő közeledését a . a „ jóhiszemű gazdasági-menekülést akadályozó pálya” A problémamentesnek nevezhető két példa után nézzünk egy olyan pályát. az előzőekben alkalmazott kategóriák szerint: a kiindulópont egy „akadályozó sajátcsoport”. Majd ő maga alapos megfontolást követően megalapozottan választ új identitáscsoportot. annál is inkább. Ebben a döntésében sajátcsoportja támogatja is. ahonnét a váltási pálya egy megbecsült taghoz vezet. Ennek a pályának a kiinduló. a menekülés pályájára lépve mindenki számára „idegenként” minimális tájékozódási lehetőségre támaszkodó megalapozottsággal. alapos tájékozódást követően. Ezen a ponton válik világosan láthatóvá. aki számára. aki nem kellő tájékozódás alapján választ magának új identitáscsoportot. ezért gazdasági „menekülésre” szánja el magát. hogy „az elviselhetetlenségig szegény”. a kiválasztott csoport úgy értékeli személyét.befogadáshoz szükséges állami ellenőrzéseken épülő . gazdaságiak. jóhiszeműen. nem kell feltétlenül attól idegenné válnia. azaz „menekíti”. de még vallásiak. E startpont után. amit e helyt megemlítek.vagy lehetnek szociálisak. Ennek a gazdasági menekülésnek a következtében sajátcsoportjának identitása iránti tisztelete meg is maradhat. de ismerősen idegen csoportját. hogy az gyengítené a csoport gazdasági pozícióját. hanem az.amelyet élettörténeti adataival egészíthetünk ki egész pályává . a beilleszkedés őszinte szándékával. de legalább a közvélekedés szintjén a szegénység már valóban elviselhetetlen. aki azonban identitásválasztási helyzetbe került s változtatásra szánta el magát. vallási. ahonnan egy „meg nem becsült csoporttag” kényszerült a „menekülésre”. ezért hiába közelíti meg jóhiszeműen.

ezért az őt. Választásakor aszerint dönt.5. aki ugyanakkor úgy érzi. A kiválasztott csoport viszont nem látja. amely így számára idegenné vált. A totális háború pályájának kezdőpontján egy akadályozó sajátcsoport áll. mert a két szék között a pad alatti helyzetből menekülni akar a személy s visszafelé már nincs útja. hanem egy gazdaságilag megbecsült tag áll a pálya második elágazási pontjánál. hogy egy „intoleráns potyázóval” van dolga . Identitását. mint közeledőt nem-jóhiszemű idegenként határozza meg. hogy a sajátcsoport cselből küldte hozzá az általa nem szívesen látott tagját. így a választott csoport számára mindenkor idegen marad. s akadályokat gördít belépése elé. hanem az identitáslázadás útjára lép. mű 458.s ha mégis merülnének fel problémák. Ebből viszont. mint sajátcsoportjáé. hogy neki „innen el kell mennie”. 72 J. mert a lázadással elhagyott csoport felteszi. hogy számára mely másik csoport lehetne a legelőnyösebb gazdasági vágyainak a teljesülése szempontjából.1. ezért jóhiszeműen fogadja közeledését és támogatja belépését a kiválasztott csoportba. ahogyan azt a létezett és múlóban lévő sztálinizmus korában. jelen esetben az identitásválasztás szabadság-intézmény. ördögi spiráljába kerülnek a résztvevők. identitásháború és etnikai-nemzetiségi puha háború gyilkos. de fenntartásukból nem veszi ki részét72-. Az előzőekben vázolt „dupla csavar” helyzet alakulhat át totális háborús pályává. aki nem nyugszik bele az akadályoztatásba. oldal 83 . 7. legalábbis a gazdaságit. amely megalapozatlanul akadályozza tagját szabadságjogának gyakorlásában. a „nem jóhiszemű gazdasági menekülést támogató pálya” A nem jóhiszemű gazdasági menekülés a jóhiszeműtől már a pálya második pontján elválik: ennél a pontnál ugyanis már nem egy megbecsülés-hiányos tagot találhatunk. azok árát is más fizeti meg.intoleráns potyázónak nevezi Rawls azt a személyt. amelynek tragédiáiról.identitásháború rossz párosával.1. Rawls.4. így önérdeke szempontjából választása „megalapozottnak” is nevezhető. de választott csoportjának a nemzeti-etnikai identitása ugyanúgy hagyja hidegen. Mindennek következtében intoleráns potyázónk számára voltaképpen az identitásváltás pályája. minden fázisában erőfeszítés nélküli járást tesz lehetővé . még mielőtt azt elhagyná. akkor e beszédmódok által irányított viselkedés lesodorhatja a résztvevőket még a „türelmi”. például az olasz kamionba fulladt portugál gazdasági menekültek szerencsétlenségeiről egy évtizeddel korábban gyakran olvashattunk a hivatalos lapokban. azaz az „identitás-. hazánkban is tapasztalhattuk. s e kétoldalú előítéletes viselkedés következtében még etnikai-nemzetiségi háború is kialakul.Ilyen identitásváltási pályák alakultak ki például a szegény és a gazdag európai közösségi országok között. csak gazdasági előnyeit akarja élvezni. a totális háború pályájára. ha az előítéletes elbeszéléseket folytatva az identitáslázadás. amiként az is neki. id. illetve etnikai béke” pályáiról is és áttolhatja őket egy minden ízében elfogadhatatlan pályára. a sajátcsoport „akadékoskodásának” időleges kellemetlenségét kivéve. identitásháború alakul ki a megalapozatlanul választott csoportjával. a „totális háború pályája” Ha az identitásváltásról szóló elbeszélések a klasszikus előítélet tematika által szervezettek. már jóval a váltás előtt elszakította saját csoportjáétól. s utódaikkal ma is találkozhatunk. hogy a másik csoport elcsábította tagját. Ennek következtében a korábbi sajátcsoportja számára idegenné válik. Lázadásának hevében megalapozatlanul dönt választott csoportjáról. előnyeit. Ennek a pályának a kálváriája azonban még nem ér véget az identitáslázadás . 7. aki igyekszik kihasználni az igazságos intézmények. míg a rosszul kiválasztott csoport pedig azt teszi fel.

3. Az identitásválasztás stratégiáinak megkülönböztetésével viszont már elérkeztünk e folyamatnak az egyik kritikus pontjához: ezek megnevezésével lehet ugyanis a klasszikusan hibás előítéletes elbeszélés helyett tárgyilagosan beszélni. s ennek a „szenvedéscsökkentő stratégiának” a következménye.4. identitásválasztási stratégiáról beszélni. a xenofília stratégiái 7. ha az identitásválasztást folyamatként értelmezzük.2. hogy milyen indítékok működnek azokban. Ezeket a stratégiákat is aszerint különböztethetjük meg. 7.2.2. akinek a gazdasági „megbecsülése” a csoportnak nagyon sokba került. megélhetési stratégia A menekülő személy részéről „megélhetési stratégiáról” beszélhetünk. 7.2.1.1. személyi stratégiákat. idegen csoport stratégiák Az identitásválasztási stratégiákat megkülönböztethetjük aszerint.2.2.2. 7.3. amelyeknek nincsenek kockázataik. 7. s lehet elkerülni a klasszikusan előítéletes beszédmódok által gyakorolt „tematizációs diktatúrát”. amelyek valóban rejtenek magukban kockázatokat és melyek azok. a xenopreferencia stratégiái 7. Azzal konkrétan. a stratégiák alanyok szerint: sajátcsoport-.2. hogy melyek azok az identitásváltási stratégiák. 7. személyes.1. az intoleráns potyázás stratégiája Ezzel szemben a nem jóhiszemű gazdasági menekült esetében a sajátcsoport éppen tagjai életszínvonalának védelmében akadályozhatja azt a tagját.4. szenvedéscsökkentő stratégia Például a jóhiszemű gazdasági menekülést akadályozó pálya esetén a sajátcsoport stratégiája lehet a csoportszenvedések csökkentése. csupán a saját megélhetését akarja a váltás által biztosítani. hiszen ő nem akar semmit elvenni a kiszemelt csoportoktól. akkor az identitásválasztás hosszan érlelődő folyamatnak bizonyul. akkor identitásválasztási stratégiákról nem lehet beszélni. néhány xenofób stratégia 7. mint tettük azt eddig. identitásválasztási stratégiák Ha az identitásválasztást villanásszerű akcióként fogjuk fel. hogy támogatja tagját az új identitás megtalálásában.7.2.1.2.3. az életszínvonal őrzés stratégiája Végül a jóhiszemű gazdasági menekült identitásváltása elé akadályokat gördítő csoport a saját tagjainak az életszínvonalát védelmezheti ezzel az akadályozó döntéssel.2. ezért az idegen csoporthoz való viszonya a „xenopreferencia” egyik gazdasági aleseteként fogható fel. amellyel kapcsolatban nem túlzás stratégiáról.2. azaz „életszínvonalőrző stratégiát” választott. hogy megmutatjuk. illetve idegen csoport stratégiákat ismerhetünk meg. hogy kinek a stratégiáiról van szó: ekkor sajátcsoport stratégiákat. ezért joggal várhatja el ennek törlesztését tagja 84 . Abban az esetben viszont.

a megtévesztő vádaskodás stratégiája Végül lehetséges az is. hogy a többség számára „idegen” roma személyek a legjobb esetben is 7. 7. akkor a sajátcsoportjával szemben válik a rawls-i értelemben „intoleráns potyázóvá”.2. a gazdasági önvédelem stratégiája Lehet azonban viselkedésük mögött egy „gazdasági önvédelmi stratégia” is.részéről. amelyben a többségiek azt engedték sejteni. Ezért viselkedésük a „xenofóbia” egyik alesetének is tekinthető. hogy a „duplacsavar helyzet” szereplőiként egy közös „gazdasági hódítói stratégia” részesei.4. s ezért támasztottak előítéletes nehézségeket az identitásválasztó személyek választásaival szemben. stratégiája pedig „potyázó stratégiává”. A visszafordítható kérdés.3. amely a klasszikusan hibás többségi-kisebbségi beszédmód „dekonstrukciójának” első lépéseként is felfogható.3. a gazdasági hódítás stratégiája Az is lehet azonban. ha a gazdasági előnyszerzéstől tartanak.2. Ekkor magatartásukat esetleg a „megtévesztő vádaskodás stratégiája” szervezheti. hogy mindezeket csak azért röppentették fel. ha a duplacsavar helyzet fennállását feltételezik. 7. számukra kellemetlen tárgyalásokat lehetetlenné tegyék. A történések az identitásválasztás helyzeteiben. Aki ha ezt nem fogadja el. a stratégiák indítékaik szerint A következőkben átugrunk az általunk vizsgált esetben felröppentett gyanúra. s mint ilyenek a xenofóbia egy igen durva változatába tartoznak. a potyázó intoleráns személyhez való viszonyát pedig a „xenopreferencia” egyik aleseteként határozhatjuk meg. de bármelyik is lett légyen igaz. ezért e sajátcsoport stratégiáról nem tudunk megalapozottan véleményt formálni.2.4. a balek stratégia A potyázó stratégiával élő személy befogadását választó csoport stratégiáját viszont nevezhetjük „balek stratégiának”. akkor.3. hogy a romániai magyar kisebbségnek kijáró szabadságok biztosításával kapcsolatos. Nem ismerjük a roma sajátcsoport álláspontját az esetről. Az elutasító magatartást irányító stratégia lehet az „idegen” román többség esetében egyszerű „életszínvonal-őrző” stratégia. az az idegenhez való viszony szempontjából a xenofóbiába hajló magatartásként értékelhető. hogy „tárgyszerűen” fordíthassuk meg a klasszikusan hibás többségi-kisebbségi beszédmód által az önkormányzat-alakítási kudarc során sugallt vádat. „gazdasági előnyszerző” stratégiával vesznek részt az identitásválasztás szabadságát biztosító intézményben.3. kockázataik és veszélyeik . 7. így hangzik: van-e s lehet-e egyáltalán félnivalója az identitásválasztás szabad- 85 . az idegenné vált sajátcsoporttal szemben a viselkedése pedig a „xenofób” viszony valamelyik alesete lehet.az indokolható védekezések Az identitásválasztási folyamat főbb elemeinek felvázolása már lehetőséget ad arra.1. 7. 7.3.3. 8.

hogy a csoport és tagjai között. először azt nézzük meg. akár ki is mondott ígéret arra nézvést. hogy egy. E javak megnevezése érdekében forduljunk ismét John Rawls . 411. azaz a méltányosság elvei szerint viszonyulnak egymáshoz. 73 74 J. igazságos társadalom életében miket tarthatunk az alapvető javak közül a legfontosabbaknak. ha nincsen szerződés köztük.hoz: „az alapvető javak közül talán az önbecsülés és a saját értékességünk tudatára épülő önbizalom a legfontosabb” írja idézett művében. ugyanígy az emberek kényszerítő megoldások hiányában szavukat adják egymásnak saját vállalkozásaik fenntartására és stabilizálására. hogy látható legyen. vagy más nyelven az „életvilág” szintjét nem érintik. sőt esetenként megszegése még csoportjutalmakkal is járó virtus számba is megy -. 466. Amiből adódik a következő kérdés: korlátozhatja-e vagy éppenséggel akadályozhatja-e akármelyik szereplő az identitásválasztás szabadságát. oldal 86 . ott. „Ahogy a főhatalom nyilvánosan bevezetett büntetések hatékony rendjével tartja fenn és stabilizálja a társadalmi együttműködés rendszerét. amely „rendjét” és „stabilitását” biztosítja. oldal u. Az ígéret azonban az életvilág működése szempontjából egyáltalán nem az a „pille könnyű játék”. de ez utóbbi inkább majd az idegen csoport kockázatai esetében válik érdekessé. „életvilága”. Az önbecsülés és az értékesség tudata viszont éppen az identitás legmélyét.1. ezért ezzel itt nem is foglalkozunk többet. hogy ilyenkor megsérül az a szövete. amivé a rendszerváltás zavarai közepette nálunk vált. de éppen azt a szerveződési szintet. hanem ezeken keresztül az elhagyatással az identitásválasztó személy identitásában rendíti meg a sajátcsoportját. az ígéret keletkezéséhez szükséges feltételeket és a mentségül számító feltételeket pedig úgy kell meghatározni. a közösen elfogadottnak tartott lét. hogy egymáshoz hűségesek lesznek. s ha igen milyen esetben s milyen feltételeket szabhat az identitásválasztás szabadságával élni kívánó személy vagy csoport számára. arra van szükség. hogy mi is az. Rawls. amikor az elhagyatás.ez utóbbiakra nézvést nem kötelező. „Ígéret köti össze a két felet akkor is. ahol az identitásválasztás folyamata lezajlik. és stabilak legyenek az intézmények. azaz nemcsak alapvető javaiban. mű. ellenkezőleg szerepe „hasonló ahhoz.73Nos. illetve a csoporttagok között működjön egy akár hallgatólagos. s hogy ez a gyakorlat ésszerű feltételeket teremtsen a kölcsönösen előnyös együttműködés kezdeményezéséhez. az igazságos társadalom és a sajátcsoport néhány kockázata és veszélyeztetettsége Ahogyan a korábbi kérdéseknél. Ahhoz.74”.” Az ígéret persze etnocentrikus kultúrákban másként érvényes a sajátcsoport tagjaira és az idegenekre . id. hogy ezen a szinten is átlátható legyen a rend. azaz az egyoldalú kiválás esete fordul elő az identitásválasztáskor.ságától akármelyik szereplőnek. 8. illetve egyezségeinek megszilárdításához. Ahhoz. amit Hobbes tulajdonított a főhatalomnak” a szociális rendszer szempontjából. akkor a sajátcsoportnak az alapjószágai közül a legfontosabbak sérülnek meg: az elhagyatás következtében önbecsülése rendülhet meg s vele együtt a saját értékességének a tudata. Egy további kockázat. a szociális integráció. A sajátcsoport és tagjai között. amit az identitásváltó veszélyeztet a sajátcsoport identitásának elhagyásakor. hogy ne fenyegesse veszély a felek egyenlő szabadságát. sőt veszélyforrás a sajátcsoport számára az identitásválasztás egyoldalú elhagyatás típusú folyamatában az. most is csak a vizsgált önkormányzat-alakítási kudarccal összefüggésbe hozható vagy a szakirodalomban kiemelt helyen tárgyalt problémákat idézem fel. egyenlő szabadságot biztosító. az alkotmányban és más jogintézményben jogszerűen szavatolt rendszer-előnyök ugyan rendkívül fontosak.és életviszonyokat kérdőjelezi meg.

az identitásváltó személy néhány kockázata és veszélyeztetése az identitásváltás folyamatában Az identitásváltás folyamata a választó és szabadságjogával élő személy számára is tartogat veszélyeket és kockázatokat. hanem a sajátcsoportja felől is érhetik veszélyek az identitásváltó személyt. a csoportnak mind anyagi. hogy az „embertermelés” egy teljes gazdaságot tesz ki. Az identitásváltó személy. a sajátcsoport azt őt ért sérelmeket. mind szimbolikus javaiból sokat kell rá fordítania. illetve a gazdasági meghódítás lehetőségével.2. 8. ha a már többször hivatkozott „intoleráns potyázó” lenne . mikor strukturális vagy intézményi erőszak eredményeként kell elszenvednie a „kényszeridentitást.2.”. a nélkül hagyná el sajátcsoportját. hogy ahhoz. hogy a neki. amelyek az egyoldalú elhagyatás során a sajátcsoportot fenyegetik. s minden mást a „maradék” megsemmisítő nagykalapjába erőltetnek bele. Közismertsége miatt elegendő csak utalni az „asszimiláció” veszélyére is. hogy a befogadó csoport kulturális mintáit nem beszéli anyanyelvi szinten. Ezek közül foglalkoztunk már a gazdasági kifosztás. hallgatólagosan tett hűség ígérete alapján megelőlegezett mindennemű jószágból bármit is megtérítene. nehezen leküzdhető nehézségeket okoz az új identitás „történelem nélkülisége”. hanem mindkét csoport részéről elérhetik veszélyek: emlékezzünk a „pad alatt” helyzetére. De tovább kell lépnünk az „embertőke” iskola szemléletén is.Harmadikként pedig egy gazdasági kockázatot emelünk ki azok közül a veszélyforrások közül. Az állampolgárok esetében használt „hontalanná” minősítés mintája szerint ebben az esetben az identitásváltót „az életvilág hontalanja” típusú veszély fenyegeti. hogy a sajátcsoport tagja a csoportidentitásig eljuthasson. Az idegen csoportot megközelítő személy számára még akkor is. hogy belső rendjét és annak stabilitását megszilárdítsa. az előzőekben említett integráció és identitásromboló hatások mellett. Schütz elemzett. és elejét vegye annak. Nemcsak az idegen. Ehhez azonban el kell távolodnunk a main stream gazdaságelméletektől. ha ő maga jóhiszemű és kiválasztott csoportja is támogató jellegű. 75 Erről bővebben a Társadalompolitikai Műhelyfüzetek 1989.3. mind szociális. Végül az identitásváltó személyt nemcsak az egyik. Elsőként azt a majdnem ideális identitásváltási helyzetet és pályát említjük. Éppen. amelyek csak az anyagi javakra és az azok birodalmában értelmezett pénzfolyamatokra vannak tekintettel. azaz Clifford Geertz szavaival nem rendelkezik a befogadó csoportban használt „sűrű beszéd” képességével.75 Ennek az embertermelő gazdaságnak témánk szempontjából az az üzenete. amikor egy kis létszámú befogadó csoportot egy nagy létszámú csoport úgy foglalhatna el. hogy egyszerűen e kis csoportnál többen választanák identitását. számában lévő dolgozatban írtam 87 . Ez pedig gazdasági veszteségeket is okoz a sajátcsoportnak. mert hűségre tett ígéretét szegi meg az elhagyás eseteiben. 8. s azt kell észrevennünk. ahogyan ők értékelik személyét. az „elnyelést”. és ezt nem jóhiszeműen tennék. amelyet A. az idegen csoportot sújtó veszélyek és kockázatok az identitásválasztás folyamatában Az identitásváltás folyamatában a befogadásra kiszemelt idegen csoportnak is megvannak a maga kockázatai és veszélyei.de még ennél „toleránsabb” esetekben is -. Megemlítjük a befogadó csoport legprimitívebb veszélyeztetését. bosszút állhat a szóban forgó személyen. hogy túl sok követője legyen az „életvilág dezertőrjének”.

amely az identitásában elfogadhatóként meghatározott lét. mint a kiválasztott idegen csoport. kezdett beszélni. miközben persze fonetikailag.8. grammatikai és fonetikai jelenség kerül szóba. grammatikailag és fonetikailag azonos nyelvet beszélt. amely még a nemzeti nyelvvédő elbeszélésekben is sokszor csak. Amikor az identitásváltó személy. amit általánosítva xenonyelvnek nevezhetünk. ki vannak téve hasonló „cseréknek”. egy sajátos keveréknyelven. bár nem az identitásválasztás körébe tartozó példa erre a Rómát meghódító vandálok esete. hermeneutikailag és retorikailag különböző. hogy a xenoreprezentációk mint a tájékozódás eszközei is szerepelnek. Ez a nyelvcsere a nyelv mélyrétegeibe is behatolt és annak szemiológiai. akkor könnyen kerülhetne a vandálokéhoz hasonló helyzetbe. hanem a létviszonyok. akkor azt vehetjük észre. de az mégis idegen nyelvvé vált. elitjük révén saját reprezentációik közé beépítették. A xenonyelven felépített szociális reprezentációk azonban már nem a sajátcsoport által megalkotott identitást alátámasztó és a mindennapi életben működtető jelenségek lennének. hanem valamely xenonyelv. fennállását anélkül szüntetnék meg. akkor lépnek működésbe azok a puha eljárások. vagy netalán csoportjuk magasabb információs vagy alacsonyabb erkölcsi szinten áll. A szociális reprezentációk is. Emlékezetes. Ilyen például a nyelv kérdése. akik rövid átmenet után kénytelenek voltak Róma nyelvét átvenni. amelyek például a nyelvcserén keresztül okoznak veszélyeket a befogadóknak. hogy a vandál elit a vandál közemberrel lexikailag. hanem „xenoracionálisan” történik. a jelentéseket megalapozó világértelmezésnek és a jelentések és jelentésrétegek közötti közlekedési szabályoknak a megváltoztatásával. a vandál szavak jelentésének. hogy a meghódított területek működtetését megoldhassák. Ekkor kisebbségi vagy többségi nyelve már nem a saját nyelve lenne. amennyire képesek voltak rá. Márpedig a reprezentációk egyfelől a csoport számára a fennállást és a fennmaradást. retorikai és hermeneutikai tartalmakat is hordoz magában. amelyek a világértelmezés. mert mélyrétegeiben rómaivá lett. mint lexikai. A nyelv azonban nemcsak ezeket jelenti. terveit és fájdalmait már el se lehet beszélni. a jelentés és a jelentésképzések szabályainak a világát teszik ki. Azaz megszakítanák a sajátcsoport folytonosságát. a xenálás veszélye Az idegen csoport legveszélyesebb kockázatait azonban nem ezek a rendszer. Amint az a már említett vandálok esetében is megtörtént. a nyelv ugyanis szemiológiai. amelyen saját vágyait. retorikai és hermeneutikai tulajdonságait is megváltoztatta. grammatikailag és lexikailag változatlan maradna . hogy erről a csoport többségének egyáltalán fogalma lenne s olyan tájékozódási sémákat. másfelől a világban való tájékozódás feladatait hivatottak biztosítani és megoldani. de szemiológiailag. Ha pedig azt vesszük figyelembe. Aminek következtében a közember nyelvéhez képest xenovandálul.1. hanem ezek is idegen. Nos.és életviteltől esetleg lényeges pontokon eltérhetne. illetve az életvilág felől érkező veszélyek képezik. Ami azt jelentette.és ez mindenképpen méltánylandó veszélyforrás. hogy a világban való tájékozódás a kiválasztott idegen csoport tagjai számára sem „saját racionalitásának” megfelelően. azaz a nem jóhiszemű „nyelvművelő” identitásváltót és azok csoportjait fogadná be. idegen nyelvet alakított ki. ha a „balek befogadás” helyzete alakulna ki egy identitásválasztási folyamatban az idegen csoport oldalán. 88 . E nyelvcsere után a vandálok elitje változatlanul anyanyelvén beszélt. lévén nyelvileg is szervezett jelenségei életünknek.3. mikor a római jogrendet és közigazgatási gyakorlatot. azaz xenoreprezentációkká válhatnának. és szabályokat vinnének be a kiválasztott idegen csoport életébe. Ebben a nyelvcserében nem egyszerűen az történt azonban. hogy a vandálok latin szavakat szőve beszédjükbe kezdtek beszélni.

Foglaljuk össze az itt tapasztalhatókat. hanem a klasszikusan hibás előítéletes beszédmód alapján szervezett nem jóhiszemű cselekvési stratégia maradványa. amikor a monogám. Aminek következtében a balek befogadó csoportba xenoviszonyok épülnek be.És e három jelenség. csador nélküli muzulmán országbeli nők fejtik ki nyugati életideáljukat. a xenoracionalitással együtt. A nem vizsgált egyéb veszélyek mellett felsoroltakat összefoglalva pedig. Mindössze néhány túl figyelmes ágálót kell hatástalanítani hozzá a lejáratás és megbélyegzés eszköztárát felhasználva. a soknejű és nagycsaládi keretek közt élő muzulmánok között. egy idegen identitás felé fordul. Anélkül. s akkor a xenoidentitást érzik majd szabadon választott önazonosságuknak a balek kisebbségiek vagy többségiek. mivel mindegyiket az jellemzi. hogy a xenonyelven felépített xenoreprezentációk révén a nem jóhiszemű identitásváltók úgy képesek a balek befogadók szociális identitását lecserélni. Megemlítjük még. éppen erre való képzettségük folytán. azaz nem törekszenek őszintén arra. hogy állást kívánnék foglalni a modern életvitellel szemben. lexikailag és grammatikailag tökéletesen befogadó-konform nyelven beszélő műsorfolyam által lecserélhetik a befogadók nyelvét xenonyelvre. ha az identitásváltó vagy identitásváltók nem jóhiszeműek. hogy a befogadó csoport életvilágának elemeit. fonetikailag. Ennek is jelentené meghaladását a korábban említett és a záró megjegyzésben felvázolni tervezett. amelynek segítségével xenoreprezentációkat formálhatnak meg. hogy beilleszkedjenek a választott csoportba. a kommunió szintjének a megalkotása. összeérhet a médiában. A belépésre kiválasztott idegen csoportra is többféle veszély leselkedhet az identitásválasztási folyamat során. a xenonyelv és a xenoreprezentáció. mi több megelégedetten veszik tudomásul. A médiának közismerten nagy szerepe van mind a szociális rendszer. hogy a befogadó csoport életvilágának viszonyait is a nem jóhiszemű idegenek igényeinek megfelelővé lehet alakítani. nem jóhiszemű gazdasági előnyszerző stratégia következménye lehet. mind az életvilág reprezentációinak a kialakításában. s ha a nem jóhiszemű identitásváltóknak. A xenálás éppen a fordítottja az „elidegenedésnek”. Gondoljunk csak arra a televíziókban szívesen mutogatott képsorokra. annak különböző rétegeit a maguk képére formálják. közösen a „xenálás” veszélyének nevezhetjük. amely xenofób viszonyulást mutató. Az egyik típusú veszély a gazdasági kifosztás lehet. 76 Ez utóbbit nevezte Habermas híres tanulmányában „az életvilág gyarmatosításának” 89 . Amihez még azt tehetjük hozzá. Ahogyan ez meg is történt a Bourdieu által elemzett aquitániai regionalizmus és megtörténik mindig a regionalizmusok és a központosító csoportok közti kapcsolatban. hogy amikor nem a xenofilia jellemzi az identitásváltás szereplőit az idegenekhez való viszonyaikban. A xenálás azonban nem hogy nem a végső szó az idegenek közötti kapcsolatban az identitásválasztási folyamatban. akkor. a példával azt szándékoztam megmutatni. a szociális szerveződési szintet meghaladó szerveződési szint. Így ez a veszély is reálisnak nevezhető. hogy ezt a cserét azok fájdalommentesen. azaz nem jóhiszeműek. illetve csoportjaiknak. s hogy elsajátítva annak identitását maguk is az abban meghatározott preceptek és receptek szerint éljék életüket. 76 Szerepe meghatározó a köznyelv alakulása szempontjából. akkor az általuk alakított. akkor az életvilág viszonyait is a maguk képére formálhatják az identitásválasztás szabadságával visszaélők. és a befogadott idegenek képére és igényeinek megfelelővé formálni. a xenálás folyamatában a megközelített idegen csoport életvilágának a nem jóhiszemű identitásváltó identitására való lecserélését hajtják végre. nukleáris családban vagy az élettársi viszonyok szövevényében élő. ha a nem jóhiszemű identitásváltó és a balek befogadó szociális pályája alakul ki. amikor valaki egy sajátcsoport identitásból egy másik. lehetőségük van a kiválasztott és befogadásukat támogató idegen csoport médiáiban a meghatározó helyeket elfoglalniuk.

Ezek után érkezünk el oda. amely nem egyidejűen. hogy mely pályákon. a jóhiszemű és befogadó idegen csoport számára. a két területen a megoldás irányába mutató javaslatot tegyek. hogy az előnyöknek kölcsönöseknek kell lenniük és a folyamatban résztvevők mindegyike számára elfogadható mértékűnek kell lenniük. mikor az identitásváltás szereplőit ért veszélyek és kockázatok lehető legalacsonyabb szintre való csökkentéséről gondolkodunk. 90 . akkor egyaránt kell a jogi.Végül megemlítünk egy olyan veszélyforrást. hogy áttérhetünk annak a kérdésnek a tárgyalására. hanem időben eltolva. hogy néhány. E részletek helyett az általános alapelvet mondjuk ki. hogy milyen identitáspályák esetében. Ugyanakkor a megoldást keresve tisztán kell látnunk. hogy az identitásválasztás szabadságának gyakorlása közben valóban vannak kockázatai minden szereplőnek. vagy annak enyhébb-túlzóbb változatává. Ebben az esetben az a különösen kényes kérdés vetődik fel. késleltetve jelentkezik az identitásváltás folyamatához. se az identitásváltó személy. azaz identitás-visszaváltóvá válhatnak. illetve az egyoldalú előnyök tilalmának elvét kellene a törvénynek kimondania. társadalmi rend és stabilitás romboló hatással lehet és ugyanakkor még gazdasági veszteségeket is okozhat. Ebben az esetben se a sajátcsoport. Az előnyök kezelésének kérdésével összefüggésben csak két alapelvet szögeznék le: az első.és az igazságos társadalmi berendezkedést fenntartó erkölcsi lehetőségekről gondolkodnunk. kockázatok és az előnyök vázlatos áttekintése után egyfelől áthatjuk. csak éppen néhány generációval később. s ez által lehetővé válik ezeknek a tárgyszerű és megalapozott elbeszélése s elkerülhető a klasszikusan hibás előítéletes beszédmód alkalmazása. negyed generációs leszármazottai. az identitásválasztás szereplőinek előnyei az identitásváltás folyamatában és az intoleráns potyázó Minthogy az előnyök e tekintetben nyilvánvalóak. hogy milyen megoldási lehetőségek merülhetnek fel. milyen váltási stratégiákat követve állnak elő ezek a kockázatok és veszélyek. Amit az előzőekhez hasonlóan nem lehet e tanulmány keretei között elvégezni. a többi nem is említett veszélyekkel egyetemben a befogadó csoport számára. 10. A megoldási lehetőségek A veszélyek. ezek részletezésétől eltekinthetünk. amit lehet s van. pozitív elv a kölcsönös előnyökre való törekvés kötelezettségét tartalmazza minden résztvevő számára. különösképpen. amely egy igazságos viszonyban az előnyök megoszlását szabályozhatja. hogy az identitásválasztás folyamatában van. Látjuk azonban azt is. ami persze nem jelenti a porciókra kimért egyenlőséget. Ennek megfordításaként pedig az egyoldalú előnyök. amelyeket már jeleztem a sajátcsoport esetében: identitás-. Az egyoldalú előnyök természetesen az igazságossággal nem hozhatók összhangba. Ez az identitás-visszaváltás ilyenkor ugyanazokat a veszélyeket és kockázatokat idézi fel. hogy az igazságosság kritériumának eleget tegyenek. hogy az elődök által tett ígéret kötelezheti-e a leszármazottakat vagy sem? 9. és mindegyiket fenyegeti veszély is. illetve szabadság vagy ősei szülőcsoportjának akciói ösztönzik is. milyen szereplők esetén milyen típusú előnyök alakulhatnak ki: egyoldalúak vagy kölcsönösek s hogy azok mértéke elfogadható vagy elfogadhatatlan a bennük szereplők számára s ez az előnyökről is a türelmi beszédmód kialakulását teszi lehetővé az előítéletekkel szemben. A tapasztalatok szerint az identitáselhagyók egy részének harmad-. legfeljebb arra vállalkozhatok. illetve az identitásváltó személy életéhez viszonyítva. ha erre valamilyen sajátcsoportbeli trauma. amit nem is tanácsos jogilag szabályozni. milyen helyzetekben. minden résztvevővel való kapcsolatában. Ugyanakkor. visszatér „gyökereihez”. se az idegen csoport nem válhat „intoleráns potyázóvá”. Jelenti ellenben azt. Ugyanakkor azt is látjuk.

. mint „preceptről”. a másik 77 John Rawls. s ezzel önként korlátozza a szabadságát.. hogy a befogadással a felbomlás veszélyét a legkisebbre szoríthassa le Amikor azt a gondolatot.77„ S mert minden intézmény egyben kulturális jelenség is.a választott csoport alapvető javainak védelme mellett . Az alapvető javak és források biztosítják azt. az önbecsülés és a hozzá való jog. Az identitáshoz való jog. mind a csoportokat létükben veszélyezteti. hogy kialakítsa a számára elfogadható lét. hanem kötelezettségei is vannak. a források sérthetetlensége. hogy mások.. joguk van ahhoz. a kölcsönös hűség elve. az identitását összefoglaló preceptnek a megtartásában kell a befogadó csoportnak biztosnak lennie..az őt elbocsátó.és életvezetési módokat és eljárásokat. hogy az identitásválasztás kötelezettségekkel is együtt jár Rawls könyvéből vett idézettel indokoljuk: „Ha valaki önként elfogadta egy igazságos vagy méltányos.”. hogy minden . hanem társadalmi-kulturális értelmében is. amikor már választott.A megoldás jogi lehetőségeinek vizsgálatakor az identitásalkotás jogából és az identitáshoz való jogból induljunk ki. 10. ezzel kötelezettséget vállalt az intézmény szabályai által megszabott feladatainak elvégzésére. Ebben. a rend és a stabilitás elismerése. Anélkül. hasonló feltételeknek vessék alá magukat. kötelezettségek az identitásváltás során Azt. de nem a csoport által elhatározott szerződési ajánlaton alapuló vagy erőszakos identitásváltoztatási szándékoktól. illetve érdekei megvalósítása során élt az abban rejlő lehetőségekkel. hogy megvédelmezze identitását a külső vagy belső.nemcsak jogai. nem húzhatunk előnyt mások összefogásából.az emberiséget nem veszélyeztető . azt az identitás irányultságát képező preceptek összességén túl a személyek és csoportok „alapvető javainak és forrásainak” tanára alapozhatjuk. 407 oldal. akik alávetették magukat e korlátozásoknak. hogy a csoport fennmaradhasson mindaddig. az alapvető javak és a csoport preceptjeinek tiszteletben tartása Rawls így folytatja gondolatmenetét: „az alapgondolat itt az. a „másik és a másság” elismerése. amíg nem választott más identitást.1. hogy egy személy. hogy az identitásválasztást realizáló személynek és csoportnak . akkor azoknak. A fennmaradás joga az egyén felől tekintve viszont kötelezettségként jelenik meg: mindaddig. a felbomlasztás vagy a xenálás törekvéseivel szemben. hogy minden csoportnak és személynek joga. E veszélyeztetés elkerülése. id. 10. az ő számára is kötelezettséget jelent a csoportidentitás védelmezése. illetve csoport életben maradhasson. akkor kötelezettségei közé a. mint egzisztenciális jogosultság azt tartalmazza. mint szociális intézményt a dezintegrálás. amit méltányos megtennünk. ezért az alapvető javak és források megsértése mind a személyeket. e feladatok közül kiemelkedik a Schütz által a kulturális mintáról. azaz a csoport által elfogadott lét. 91 . azaz az igazságosság két elvét kielégítő intézmény előnyeit. valamint az előítélet tilalma tartozik. Az identitáshoz való jog ezen egzisztenciális és preventív jogosultságai biztosítják azt. illetve befogadó csoporttal együtt . hogy amikor az emberek valamely csoportja bizonyos szabályok alapján kialakítja a kölcsönösen előnyös együttműködés rendszerét. Az alapvető javak közé az identitáson kívül többek között a következőkben részletezendő kölcsönös tisztelet kötelezettsége. és a hozzájuk való jog. Ez egyben azt is magába foglalja. hogy megvédelmezhesse önmagát. a szónak nemcsak biológiai. hogy mi is megtennénk.csoportnak és személynek joga van ahhoz.és életvezetési minták követésére vonatkozó előírások megtartása.az elhagyott csoportidentitás tiszteletben tartásának a kötelezettsége lép elő. akiknek ez előnyös. mű.2. amíg működése nem veszélyezteti az emberiséget s önmagát megvédelmezze.

Ebből a jogból következik a 78 79 80 J. avagy a fenomenológia nyelvén a típusos identitáselhagyót. jog az önvédelemre. ugyanúgy kötelezettsége a váltást elhatározó személynek . Mindenkinek előnyös tehát. Rawls. 514-515 oldalak u. az alapvető javak legfontosabb fajtáján78esett sérüléseket. másfelől a klasszikusan hibás és a kisebbségi puha háborúzáshoz vezető beszédmódokkal alakítsa ki az identitáselhagyóra vonatkozó szociális reprezentációját. amit Rawls azért tart elfogadhatatlannak.Önbecsülésünk és a saját életfelfogásunk rendjébe vetett bizalom nem egyeztethető össze mások közömbösségével. mű.hogy a szabadság ne sérüljön . id. vagy az önértékelési feszültségek lecsökkentésének szociálpszichológiai technikáinak alkalmazásával kényszerüljön egyfelől önbecsülését helyreállítani.80„ Kérdés persze. rendjét és stabilitását biztosíthassa joga.hogy az egyoldalú elhagyatással szemben alapjavait. hogy igyekszünk az ő szemszögéből látni céljait és érdekeit. Hogy anélkül állíthassa helyre önbecsülését. ezen keresztül identitását. A tisztelet kötelezettsége az igazságos berendezkedés biztosításához szükséges kölcsönösség elvén épül fel: ahogyan a csoportnak .mondja Rawls. a kölcsönös segítség. 422 oldal 92 . és az identitásváltásra tagja vagy csoportja részéről kiválasztott idegen csoporttól egyaránt hogy az iránta való tiszteletet megtartsák. id. hogy önvédelméről gondoskodhasson. „Erkölcsi személyként tisztelni valakit azt jelenti. A kötelezettségek indoklása és az alapelvek vázolása után áttérünk az identitásváltási folyamat szereplőinek kockázatait és veszélyeztetettségeit a legalacsonyabbra szorító jogok és kötelezettségek itt most szóba hozható néhány elemének felemlítésére. hogy az identitáshoz való jogot. amelyet ebből a szempontból a segítséghez. önbecsülését és önértékébe vetett bizalmát. hogy az identitásváltásban ne gördítsen akadályokat a változtatni akaró személy elé. illetve annak realizálását jelentő identitásváltáskor a kötelezettségek alapját. Ez a tisztelet természetesen nem teszi semmissé a csoport önbecsülésén. Ennek során elvárhatja az őt elhagyó személytől vagy csoporttól. hogy előítéletes beszédmódok. az a „kisebbség uralma”. hogy olyan társadalomban éljen. Ami azt is jelenti.kötelessége. mert „amennyiben megengednénk a kisebbség uralmát. 10. az önvédelemhez szükséges feltételek biztosítására való jogosultsággal egyetemben kaphassa meg.3.hogy a szabadság ne torzuljon szabadossággá vagy önkénnyé -. hogy az identitásválasztás szabadsága a mindent figyelembe véve típus irányába tolja e kérdésben a döntésünket s ez az irány megegyezik az identitáshoz való joggal is. Ez csekély áldozat az önérdek terén a megbecsültségben kapott támogatáshoz képest. csupán azt jegyezzük meg. hűséghez és tisztelethez való jogként is felfoghatunk. hogy az identitáshoz való jogban foglalt kölcsönösség elve.” . nem is beszélve megvetéséről. s az egyenlőség sérelmet szenvedne..79 Ami viszont ennek hiányában előállhat.: 400-401 oldalak J. mű. ahol nagyra értékelik a kölcsönös tisztelet kötelességét.önazonossághoz való joga képezi az identitásválasztáskor. hogy elhagyott és választott társadalmi csoportját egyaránt tiszteletben tartsa. illetve az önvédelem joga és kötelessége A sajátcsoportnak . Rawls. ott. nem lenne egyértelmű kritériumunk annak megállapítására. azaz tisztelje őt és választását. hogy az szükséges. de legalább a felbomlástól megkíméli azt.. s amitől a többség tarthat. hogy ki döntsön. a kölcsönös hűség és a kölcsönös tisztelet a „mindentől független” vagy a „mindent figyelembe véve” típusú kötelezettségek közé tartozik-e? Nincs lehetőségünk kitérni ennek részletes tárgyalására.

rendjét és stabilitását védelmezzék belső. akár hallgatólagos formában. Végül a fentiek lehetővé teszik azt is. de ez a beszédmód a kódex nélkül is kötelezővé tehető minden közszolgálati feladatot vállalt médium számára. hogy elkerüljék azt.akár intézményes.állampolgárra vonatkozó . mind a csoportnormákat és értékeket magára nézvést kötelezően megtartsa. hogy mindkét csoporttól csak az előnyöket halmozzák fel. az identitásválasztás szabadságának elvéből kiindulva kötelességei közé tartozik. legyen azok forrása az őt választó idegen személy. A személy kötelezettségei közé tartozik ezen belül. Joga továbbá az említetteknek. 10. valamint identitásszavatoló értelmében egyaránt. személyekre vagy csoportjaikra a sajátcsoport és a kiválasztott csoport kijátszásának tilalmát. sem önmagukban. a kötelességek és kötelezettségek és szankcionálásuk 93 . amelyben az identitásválasztás folyamatában részt vevő . Ugyanakkor kötelességei közé tartozik. Ez alapjává válhatna az etnikai. Végezetül joga. Ugyanakkor. se kulturális. Ennek során joga.idegenekre egyaránt vonatkozó előírások szerepeljenek. hogy az identitását választóktól biztosítékokat kérjen .4. A kiválasztott idegen csoportnak joga. személyek és csoportok számára. Mindenek előtt elvárhatja azonban azt. hogy őket a klasszikusan hibás. Az identitásválasztás szabadságának biztosítania kell az identitását megváltoztató személy számára. előítéletes elbeszélés körébe ne lehessen bevonni Ugyanakkor a személyre. hogy kiléphessen sajátcsoportja identitásából. a nemzeti és etnikai türelem kódexe Mindezek lehetőséget adnak arra is. addig ne veszélyeztessék. Kötelezettsége továbbá. illetve a kiválasztott csoportot a tisztelet Rawls-féle rend és stabilitásbiztosító. se politikai. Ezen belül tiltást kell kimondani a kifosztás. Ugyanakkor.előírásait. hogy az őt érő veszélyekkel és kockázatokkal szemben megvédje magát. xenálás minden esetére az identitásváltók részére. meghódítására. hogy amíg identitását választják. kötelességek és kötelezettségek és a hozzájuk kapcsolódó pozitív és negatív szankciók révén az identitásválasztás szabadság legyen önkény helyett. hogy az őt elhagyó személyt identitásválasztási szabadságának gyakorlásában ne akadályozza. hogy mindaddig. sem pedig szociális értelemben. amíg a választott identitású csoporthoz tartozik annak mind jogi .sajátcsoport veszélyeztetésének a tilalma az identitásváltó személy. illetve xenálására. Mindezek eredményeként pedig a kisebbségi törvény is átdolgozhatóvá válik. azaz identitását. hogy a kölcsönös tisztelet törvényét alkossa meg az Országgyűlés. hogy az általa kiválasztott csoportba beléphessen és annak identitását felvehesse. hogy ne törekedjenek kifosztására. amelyet erősen javasolok a kifejtettek szerint: a jogok-. Kötelezettsége ugyanakkor az identitásváltoztatóknak. hogy az identitásválasztás jogilag is elismerten többszereplős folyamat legyen egyszeri megvilágosodás helyett. hogy azok tiszteljék. elfoglalás.és külső támadásokkal szemben. se gazdasági. s ezen ígéretek és hűség megtartóit és megszegőit pozitív vagy negatív módon szankcionálja. és ezek árát ne fizessék meg. Ennek részeként elvárhatja az őt megközelítő idegenektől. hogy megkezdődjön a nemzeti-és etnikai türelem kódexének a kidolgozása.az előzőekben kifejtett értelemben vett . személyek vagy idegenek csoportja. hogy tiszteletben tartsa az elhagyott. hogy az őt megközelítő idegenek azonosuljanak az általa megalkotott identitással. illetve a kijátszás által való veszélyeztetésének tilalmát határozottan ki kell mondania a törvénynek.és nemzeti türelem beszédmódja kialakításának és normává tételének a nyilvánosságban. hogy a bizonyítottan nem jóhiszemű választójának közeledését elutasítsa. hogy segítse az őt választó jóhiszemű idegenek közeledését és beilleszkedését s ezen közben sajátcsoportja előítéletes tagjaival szemben is fellépjen. Ígéretekként. sem kibocsátó csoportjukkal együttműködve ne törekedjenek.

és etnikai puha háborúkkal szemben egyedül ez vezethet a türelem kialakulásához. a kifejtés közben csak érintett kérdés nagyon rövid exponálását célozza. amiben e sorok írójának is volt szerepe sok más törvényhozóval és szakértővel egyetemben. nem csupán e magasabb szint létrejöttét jelentik. Ezekből pedig levezethetők a sajátcsoport. és bekerült a második. ezért vagy egy általánosabb értelemben vett „szociológia”. de az jelenlegi alakjában ezzel a magasabb szerveződési szinttel nem foglalkozik. Az eddigiekben utaltam már rá. segítség stb. Az előzőekben az a cél is vezetett. A többség és a kisebbség közti tisztelet kölcsönösségének gondolata nem idegen a magyar törvénykezéstől. az elfogadott Média Törvény szövegébe is. a társadalmasulásnak egy. Két záró megjegyzésem mégse a megoldási javaslatokat gazdagítja. Ugyanakkor. vagy talán az új típusú közösségek. hogy nem veszi észre az emberi világ önszerveződésének. típusainak és alakulásának. hogy nincsen összefüggő elmélete az idegenek közötti kapcsolatok szerkezeteinek. Ez a magasabb szerveződési szint. A kölcsönösség precedensei a magyar törvénykezésben A kisebbségi törvény továbbfejlesztésekor a kölcsönösség az egyik középponti kérdés a többség és a kisebbségek közötti kölcsönösség . hogy az általam kiemelten fontosnak tartott magasabb szerveződési szint még nem szerepel a tudományszakok között.is legyen a törvény része.és nemzeti türelemre és békére való törekvés kötelezettségét és ezek előnyét a klasszikusan hibás többségi-kisebbségi előítéletes beszédmóddal szemben. nehezen besorolható diszciplína.csak „csoportközi” viszonyokként sikerült mindezideig meghatározni. Már a kisebbségi törvény megalkotását megelőzően szerepelt az első Média Törvény tervezetében. mint jeleztem az individuális és az individuumok kommunikációjában kiépülő szociális szint felett. 11.talán felületesen . s arra is. tolerancia. hogy ebben minden bizonnyal az játszik nagy szerepet. E besorolási nehézsége nemcsak abban áll. a csoportok kommuniójában. éppen az idegenek közötti kapcsolatokban kialakuló magasabb szintjének a létrejöttét. Azt látom azonban. 12. hogy az idegenekkel foglalkozó kutatások nagy része foglya a klasszikusan előítéletes beszédmódnak. hanem egy. amelyben a lejjebb lévő szerveződési szinten jellemző torzulások már nem fordulhatnak elő. Az idegenek közötti kapcsolatok persze sokfélék. A kölcsönös tisztelet törvénye magába foglalja az ígéretek megtartásának kötelezettségét is. a türelmi beszéd adta lehetőség alapján létrejövő új világ. vagy létrejöttének nyomait. amely éppen a mássággal és az idegenekkel való kapcsolatokat szabályozza.biztosítása. miközben számos más problémás területe is van még az identitásválasztás folyamatának. hogy a csoportok között kialakuló viszonyokat . hogy néhány adalékkal szolgáljak egy majdan kidolgozandó diszciplína. a „xenológia” kialakulásához. Ennek a meghatározásnak a problémáját abban látom. amint azt Rawls gondolatainak felhasználásával igyekeztünk bizonyítani az egyoldalúság hibáival és az identitás. hogy eszmefuttatásomon belül a problémák tárgyalása és a megoldási javaslatok felvázolása nincsen egyensúlyban: a megoldási javaslatok között még a jelzett problémák mindegyikére se tudtam kitérni.és kiválasztott idegen csoport veszélyeztetésének tilalmára vonatkozó elvek és törvényi megfogalmazások is. Legközelebb hozzá a szociológia állna. hogy multidiszciplináris és interdiszciplináris jelenség. . éppen a Média Törvény példája nyomán a kölcsönös tisztelet követelménye részévé vált a Lex Göncz néven közismert törvénynek is. Ezen belül fontos kimondani az etnikai. ha a tudományszakok között keressük a helyét. a komuniók elmélete foglalkozhatna vele. hanem abban is.tisztelet. 94 . A xenológia. Tudományelméleti záró gondolatok Tisztában vagyok azzal.

A „szociális” szerveződési szintjének „feltalálása” olyan kettős teljesítmény volt. E kettős teljesítményt az egyetemesülés útján megtett döntő lépésnek nevezhetjük: az egyed a „szociális” szerveződési szintjének a kiépítésével került közelebb az „egyetemességhez”. az emberiséghez vezető létra 81 Erről a kérdésről bővebben a „Míg élők közt leszel élő. hogy megrekedt az egyetemesülés útján. éppen mert nézőpontjuk és ehhez igazított vizsgálódási horizontjuk a „szociális” létszintjének az elbeszélésére alakult ki. s emelte fel egy magasabb létszintre. A létra második lépcsőfokát az egyed feletti szerveződési szint. ahol megszabadulhatott egyedi önzésétől. melyek közül a legfontosabb az.81 nem tarthatjuk e magasabb szintnek.és a globális puha világháborúk pusztító örvényéből. A másik indok kicsit messzebbre mutat. Ahogyan maga a szociális létszintje. Az egyik indok az. az etnikai. hogy nem sikerült rátalálnunk a teljesítőképessége határaihoz ért szociális szerveződési szintet meghaladó szerveződési szintre. ha a türelmi beszéd által szervezett csoportok közti kommunikációból. Az egyetemesülés pályáját egy létrához hasonlíthatjuk: ennek a létrának az első lépcsőfokát az egyed képezi. hogy a lokális véres. sem csoportok alapvető javainak sérthetetlenségét nem tudja szavatolni.a xenológia önálló kutatási irány Azt. Másfelől a szociális szerveződési szintje emelte ki az embert az „individualitásból” is az egyed feletti létszintre. mert az kényszerek hatása alatt mozog.és a többi közismert . amelynek jelentősége rendkívüli: ez emelte ki egyfelől az embert az állatvilágból. utolsó lépcsőfokát maga az egyetemes emberiség. Az egyetemesülésben jelenthetne előrelépést. két indokkal támasztanám alá. s az univerzológia Világproblémáinknak egyik fő okát abban látom. miközben rendkívüli jelentőségű. s amit a szociális szerveződési szintjén elkerülhetetlenül kialakuló nemzeti és etnikai türelmetlenség okozott ezidáig. hogy a kisebbségkutatáson belül egy ágazati kutatási irány is lehetne a xenológia. hogy ennek lenne hozadéka. s sem egyének. Márpedig az emberi egyetemesülés folytatódása lehet csak a biztosítéka annak. s feltárja. A globalizációt. az elmondottak talán igazolják. amit vérben és emberek életének kioltásában kellett az emberiségnek megfizetnie. 95 .1 a xenológiáról.1. mint az emberi közösségi szerveződés magasabb szintje. hogy a román kisebbségi önkormányzat alakítása kapcsán felmerült problémák megoldása olyan tudományos eredménnyel is jár. amelyen maga az egyed is megváltozik.2. Ennek a szerveződési szintnek a leírásához modern tudományok is rendelkezésünkre állanak: a szociológia és a szociálpszichológia. hogy az egyetemesülésnek. alkalmatlanok arra. a kommunióról és a globalizációkori emberi jogokról 12. hogy érdemes ezzel a kérdéssel külön foglalkozni. kitörhessünk és újabb békés nyugvópontra juthassunk. a szociológia és a szociálpszichológia is alkalmatlanok a „türelmetlenség” nehézségeinek a megoldására. 12. mindaz az áldozat. Ennek a megrekedésnek a következménye mindaz. amit az etnikai és nemzeti . működése éppen az alapvető javak és források tiszteletben tartásának megsértésén alapul. A szociális szerveződési szintjének e kettős teljesítménye. illetve mindaz a mérhetetlen kín és szenvedés. Ökotáj Könyvek. amelyben most létezünk. ellenkezőleg. a kommunió. Hármaskönyv a globalizációról” című könyvemben írtam. számos megoldatlan problémát megoldatlanul hagyott.türelmetlenséggel kapcsolatban az iméntiekben felvázoltunk. melyek közül a xenológiával együtt négyet vázolok fel ebben a rövid befejező részben.és nemzetiségi békét intézményesítő kommunió szerveződési szintjén dolgozhatnánk. Túl ezen a leíró tudományok számára teljesíthetetlen feladatokon a szociológia és a szociálpszichológia. s egyénné válik.12. 2000. a „szociális” szerveződési szintje alkotja.

Ami azt mutatja meg. a szociális által megoldhatatlan élethelyzetek a komunió szintjén már nem is értelmezhetőek. hogy elbeszélje jelenségeit és folyamatait. Miközben ezt a jelentőséget elismerjük magunk is. Az nevezetesen. mint a „szociális”. s a további ellenségeskedést kizáró. hogy a csoportközi viszonyok humanizálásában a fölérendelt cél kialakulásának mérhetetlen jelentősége van. hogy a tudomány is tovább léphessen.82 Ez az alkalmatlanság vezetett oda is. hogy szociálist jellemző könyörtelen konfliktusok megoldhatókká válnak. mondván. a közös fenyegetettség elhárításának célja. fel kellett ismerni. hanem objektiválódott. hogy kialakult egy fölérendelt cél.az ember társas viszonyainak leírását tekintve egy speciális esetnek. A csoportok közötti megértés és annak intézménnyé objektiválódása pedig már a csoportokat emelte önmaguk fölé. ezért a szociológia és a szociálpszichológia már nem is alkalmas arra. hanem a fölérendelt cél felismerésében. elveszíti korlátainak jelentős részét. s hozott létre egy olyan létszerveződési szintet. Az ellenségeskedés együttműködéssé alakulásának magyarázatát abban látták e két tudomány képviselői.83 A komunió .az emberi szerveződésnek magasabb szintje. Ezek az intézmények azonban már nem beszélhetők el a „szociális” nyelvén.A magyar Szentkorona és a Szentkorona tan. hogy a történtek leírásában tovább is lehet lépni. intézményesült: a csoportok együttműködésének intézményeit alakította ki. illetve A Magyar Szentkorona és az identitás című tanulmányiamban írtam .és a szociálpszichológia . ezért a komunió szerveződési szintjének létesítése a másság iránti türelmetlenség. Amikor az egymással összeugratott cserkész ifjúsági csapatokat közösen fenyegette a felhőszakadás. s együtt védekeztek a természeti katasztrófa ellen. a „szociálisnak” a leírására alkalmas. holott ilyen kísérletekből többet is ismerhetünk a történelemből. Itt ugyanis már nem pusztán egyedek közti kölcsönös megértés intézményesüléséről. 1999 -. de a létra legfelső fokára is feljut: amikor az egyetemesültség szintjére érkezik. 83 96 . s e továbblépéskor tárul fel a kísérletben kialakult helyzet legfőbb tanulsága. hogy a maga szintjén ne alakulnának ki más típusú türelmetlenségek. de nem jelenti azt. de kísérletük során létre jött egy. a szociálisnál magasabb szerveződési szint is. S amint a kísérlet is mutatja. s az annak alapján való együttműködésben. ami az egyén fölöttieknek a további felemelkedését. A komunió. a szociális szintjének kialakulásáról volt szó. igaz időlegesen. hogy ez a fölérendelt cél nem maradt meg még e kísérleti csoport esetében sem a puszta „tudati jelenség” szintjén. amiben a szociológiának van helye. hanem a szociális fölötti szerveződési szint létesül. de legalább is korlátozó intézményekben a csoportok közötti kölcsönös megértés jött létre.az elmondottak szerint . s ezen a ponton megálltak az elemzésben. ha már nemcsak a közbülső lépcsőfokokra hág fel az emberiség. Mégsem elhanyagolható. s ezt el kell mondani itt. S ezt a csoport fölötti szerveződési szintet nevezem komuniónak. minden bizonnyal e „nyelvhiány” következtében álltak meg a kísérlet elemzői is a tanulságok megfogalmazásakor a csoportközi viszonyok fogalmánál. hogy a kutatók megelégedjenek a „csoportközi” viszonyok fogalmának megalkotásával akkor. azt állítjuk. ugyan a szociális szerveződési szintjén keletkező türelmetlenségi kérdések legnagyobbikát megoldhatja. esetünkben az etnikai és nemzeti türelmetlenség megoldását hozza magával. A türelmetlenség megoldását csak az hozza magával. és a „Mit jelent magyarul vendégül látni” című megjelenés előtt álló tanulmányomban írtam. s amelyen belül a szociológia ugyanakkor számos új vonással gazdagodik is. Szent István Könyvkiadó. a csoportok felülemelkedtek mesterségesen felkeltett ellenségeskedéseiken. s ezen együttműködést a veszély múltán is fenntartó. s kinyílik az 82 Közismert példái közül bővebben a Szakrális világközösség. Ahhoz. a csoportfölöttivé válását jelenti. A komunióban ezek szerint már nem csupán az egyén feletti szociális szint alakul ki. hogy az emberi társas viszonyok általános.következő lépcsőfokának az elérésére tett kísérleteit akár csak észleljék is. pontosabban „egyetemes” elbeszélését kell létre hozni. mikor. hogy a szociológia .

12.való foglalkozás kapcsán mind a komunológia. ha ez a sajátos s sajátosan emberi munkavégzés sikerrel jár. két globalizációs vadhajtás: a modern polgári sovinizmusoknál pusztítóbb szupranacionális sovinizmus és itt van már köztünk az idegenekkel szembeni rasszizmust is felül múló saját csoporton belüli rasszizmus is. erősebb szabadságot biztosító elbeszélésének kérdésére. az egyedi és csoport ellenérdekek mögött meghúzódó közös szükségletek elbeszélésére kerül sor. A komunió pedig. hogy a globalizáció kori emberi jogokat megalkothassuk. mert már megjelent napjainkban a globalizáció kori emberi nyomorúság két díszpéldánya. hanem a komunióra való erősebb szabadságot teszi lehetővé azzal.és az ezen intézmények működtetéséhez szükséges karakter és működtetési szabályok. akkor már emberi-közösségi valóságra is támaszkodhat ez a beszéd. nemcsak a szociális szerveződési szint korlátaitól való.s a többi. A felülemelkedő elbeszélés éppen ezért erősebb szabadságot. Az ember társas viszonyairól szóló általános tudományt „univerzológiának”.3. A felülemelkedő beszédmód erkölcsi elkötelezettséget és természetszerűleg mélyebb erkölcsi elkötelezettséget kíván a mássággal kapcsolatban. Ez utóbbi „csak” az ellenszenv megfékezését kívánja meg. s mint az ifjúsági csoportok iménti példájában e cselekvés intézményesedhet. mind az univerzológia nyújtotta lehetőségeket hasznosítsuk. visszatérés a „felülemelkedő beszédmódra” A komunió mibenlétének és teljesítményének elemi szintű felvázolása után már van lehetőségünk arra. hogy ennek jelenségeit és intézményeit megnevezi. az általa létesített intézmények . Abban az esetben azonban. Amire többek között azért is van szükség.rendkívüli erkölcsi-érzelmi munkavégzést igényel. míg a szociális fölötti közvetlen szintről szóló tudományt „komunológiának” nevezem. 97 . A felülemelkedő beszédhez a komunió: az erkölcsi-érzelmi munka. a komunió preceptjeinek.2. A szupranacionális sovinizmus és a belső rasszizmus nyilvánul meg a napjaink emberiségét fenyegető végzetes világkonfliktus kirobbantásának lehetőségében. a globalizációkori emberi jogok megalkotásának elkerülhetetlensége Ez a kommuniós szint adhatna alapot ahhoz is. A közös szükségletek felismerése rendkívüli erőfeszítést . amennyiben a sajátcsoport iránti tisztelet mellett az idegen csoportok között megalkotott kommuniók különféle alakzatainak feltárásával is foglalkozhatna. hozzájárulás lehetne a minden bizonnyal sok új gonddal-bajjal küszködő.egyetemesülés irányába. ahogyan azt a szemben álló felek mondják a legitim erőszakszervezeteket felhasználó hivatalos. s típusai között az etnikai és nemzetiségi másság iránti türelmetlenséget. amelyben. mint a türelmi beszédmód. hanem értelmetlenné is teszi a másság. de a most ismert etnikai-nemzetiségi és rassz típusú problémáktól már felszabadult kommunió világában való eligazodáshoz.1. a felülemelkedő beszédhez azonban az ellenérdekeltség mögött rejlő közös szükségletek felismerését követeli meg. hogy a nemzeti. hogy visszatérjünk az előítéletes beszédnek a türelmi beszédnél magasabb szabadságfokú. A xenológia. és a nemlegitim erőszak intézményeket használó magán terrorizmus áll szemben egymással. s azt javaslom. 12. amelyek lehetővé tennék a biztonságos életet minden Földlakó számára.a szeretet struktúrák .és etnikai türelmetlenséggel . éppen a felsoroltak miatt már nemcsak megfékezi. mássággal összefüggő türelmetlenségekkel . illetve teszi működővé.

elkerülhetetlen szükség van arra.mindennél erőteljesebb sürgetéssel követelik. az emberiséghez való közelebb lépésnek a szociálisnál magasabb szintjére emeljük: hozzuk létre a globalizációkori emberi jogokat. 98 . ami az individuálisnak a szociális fölé kerekedését jelenti. hogy a szociális szint kiépítéséhez és rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges emberi jogokat is az egyetemesülésnek.Hogy a globalizáció. hogy az univerzalizáció ma már látható szintjein. A napjainkban történő tragikus események. a benne rejlő lehetőséget megvalósíthassa. s megszabadulva „gyermekbetegségeitől” komunióvá emelkedhessen. s eszkalálódásuk lehetősége és veszélye . s köztük a komunión és a xenológián alapuló globalizációkori emberi jogokat megalkossuk.

ÉS VALÓSÁGTERMELÉS84 84 A tanulmány Szegedi Egyetem Közgazdasági Kara által szervezett Identitásgazdaság című konferencián elhangzott előadásnak a konferencia kiadványa számára szerkesztett változata 99 .II. A MÉDIA TÁRSADALOMGAZDASÁGTANA A NYILVÁNOS IDENTITÁS.

felidézek egy németországi utamon látott televízió műsorban elhangzott vitát. mint camera obscura a fényképezni kívánt jelenetet. hogy a helyzet éppen fordított: nemzetgazdasági szempontból a kereskedelmi televíziók mérhetetlen veszteségeket okoznak. hogy érdemes tovább keresni az okokat. számottevő veszteségeket okoz a világpiaci versenyben. idehaza azonban. ha teljesítik feladataikat. finanszírozhatatlannak kíván bemutatni. amely e költségeket. 1991. a társadalomból kivonulva alternatív életet élnek. hogy nemcsak veretes elméleti tanulmányokban találkozhatunk leírásával. de a munkához való viszonya is alapvetően megváltozott. hogy hasonló panaszokat már évtizedek óta hallhatunk az Egyesült Államokból . Az új generációknak nemcsak munkafegyelme. hogy észrevegyük. hogy Európa talán legerősebb nemzetgazdasága. ellentétben a közszolgálatiakkal. A német honban is brutális nyíltsággal tapasztalható munkaerő színvonalromlásra a vitában politikai magyarázatot találtak: a hozzájuk képest a volt NDK-t is jellemző szervezett felelőtlenséggel. mint utaltam rá.1. hanem azzal a gazdasági magyarázó apparátussal. ugyanolyan nagyságrendű nemzetgazdasági eredményt hoznak. amelyeket éppen fordítva. 1. amely arról szólt. mondják mások . A probléma azonban nem a nyilvános identitástermeléssel van. s az abból következő hanyag és lusta munkavégzés megállíthatatlan terjedésével magyarázták a munkaerő-romlást: ha ő ugyanannyi pénzért hanyagul is dolgozhat. A szervezett felelőtlenség henyeségének a társadalmi összehasonlítás közvetítésével kialakult. s nem is kell nagyon eltávolodnunk a ma a világban korszerű. a munkaerőromlás okai a fejlett gazdaságokban Hogy a finanszírozhatóság és a mögötte meghúzódó problémahalmaz idehaza még nem érzékelt súlyosságára irányítsam a figyelmet. így könnyen fogadhatjuk el ezt a magyarázatot. vagy a posztmateriális értékrend terjedése. a német gazdaság nehézségei jórészt oda vezethetők vissza. Maecenas. s ez az egyéni vállalkozásoknak és a német nemzetgazdaságnak egyaránt hátrányokat.közülük sokak számára értelmezhetetlen a protestáns etika normái szerinti szorgos munka jutalmaként elért tisztes polgári jólét. 85 Michael Crichton: A gyilkos nap. míg a közszolgálati televíziók. éppen fordítva mutatja meg.oly annyira. de egy választási hadjáratban szerepet játszó politikai krimibe is beillesztették85-. az azonban. s nem kvázi kereskedelmi televízióként működnek. A közszolgálati és a kereskedelmi televíziók finanszírozhatóságáról van szó. akkor én miért ne? A társadalmi összehasonlítás gazdasági teljesítményre való hatását éppen Garai professzor által ismerhettük meg. Holott. s más fejlett nyugati országokban is gondot okoz ugyanez a változás. Minden bizonnyal empirikusan tapasztalható jelekből jutottak a német kollégák is erre a magyarázatra. amelyben a kereskedelmi televíziókat ez a gazdasági magyarázó apparátus nagy nyereséggel működő vállalkozásoknak tünteti fel. A NYILVÁNOS IDENTITÁSTERMELÉS TÁRSADALOMGAZDASÁGI PROBLÉMÁIRÓL A KÖZSZOLGÁLATI ÉS A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓK KAPCSÁN Amiről ma beszélni szeretnék: a nyilvános identitástermelés költségeivel kapcsolatos probléma. s finanszírozhatatlanságuk révén azok felszámolásának gazdaságilag racionális voltát kívánja elfogadtatni. azt jelzi.Jürgen Habermas szerint például a posztmateriális értékek terjedése következtében . hogy eltűnőben van a híres német munkafegyelem és szorgalom. 100 . legalábbis a vonatkozó vitákban ismeretlennek tűnő megközelítésektől.

a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán belül működő Társadalomgazdasági Kutatóhelyen.és emberi erőforrásokkal való gazdálkodás szempontjainak figyelmen kívül hagyása az oka annak. a világ fejlettebb tájain azonban már ötven-száz év előtt is elavult gazdasági elbeszélés erősen megnehezíti. Az első. még tovább kell keresnünk a megnyugtató választ. illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészkarának keretei között működő Kommunikáció Tanszékén. hogy a nálunk szinte kizárólagosan használatos. hogy a magasan fejlett ergonómiával kialakított erősen kooperatív munkaállásokban már nem felelnek meg. amely szerint a multinacionális vállalkozások nemcsak azért hagyják el országunkat. hogy az adott. mint a szűkösen rendelkezésre álló anyagi és pénz javak és szolgáltatások termelésével és forgalmazásával foglalkozó diszciplínára. s a gazdaságról az említett „társadalomgazdasági” megközelítésben szőjük elbeszéléseinket. szociabilitásuk azonban oly mértékben lecsökkent. illetve Kommunikáció és Társadalom kutató Csoportban e korszerűbb gazdasági szemlélet jegyében végezzük munkánkat. a volt szovjetbirodalom peremvidékén is. illetve az ezért Nobel emlékdíjjal jutalmazott Akerloff munkáiban találhatjuk: a szociális identitás gazdasági összefüggéseinek vizsgálatában. s azon belül az identitástermelés médiumokkal való összefüggéséhez tovább léphessünk. néhány bevezető gondolatra van szükségünk. illetve egyenlőségéhez való jogot is rögzítette. jelesül hazánkban is. hogy az értékrend változások mélyebben fekvő okok következményei.86 Hogy a szociális identitás gazdaságelméletéhez. hanem éppen alulfejlett régiókban. amit megállapíthatunk. tudván azonban. döntéseket meghatározó rétege.egyenlőségét. hogy bár a fiatal magyar munkavállalók szakmai felkészültsége megüti az általuk megkívánt mértéket. hanem a magyar. hanem a gazdaságelmélet szintjén is. legkövetlenebbül a 61-105 oldalakon Well being of nation. OECD. Mi is. addig nálunk még az emberi erőforrásoknak több mint ötven ével ezelőtt Nobel-emlékdíjjal jutalmazott elméletét sem alkalmazzák a nemzetgazdasági számításokban.melyekbe azok környezeti feltételeit is beleértjük . különböző időkben és helyeken létező különböző társadalmi valóságok .feltétlenül sokat magyaráz mindabból. holott a korszerű szemléletű kutatásokra intézetek és tanszékek működnek már hosszabb ideje. JATEpress. A megoldás egy lehetséges irányát e tekintetben is Garai professzor. alighanem lehetetlenné is teszi a szóban forgó probléma megoldását. Ezért nemcsak a koránt sem lebecsülhető elméleti gazdaságtan szempontjából. s különösen a fiatal magyar munkaerő romlása is szerepet játszik némelyikük elvonulásában. mert a felvázolt munkaerő-romlás nemcsak túlfejlett jóléti államokban. Education and skill 87 101 . s nemcsak az értékrend változás szociológiai. de nagyon is életünkbe vágó gyakorlati gazdasági szempontból is feltétlenül érdemes a jelenséggel foglalkoznunk. 1999. mert nyereséghajhász célokból futnak az olcsóbb gazdasági környezetbe. Az elmúlt években munkahelyi feladataim okán részese lehettem annak az információnak.újratermeléséhez szükséges 86 Garai László: Általános gazdaságpszichológia. S a társadalmi. A társadalomgazdaságtan a mi felfogásunkban nem elégszik meg az imént említett gazdaság-meghatározással.társadalomgazdaságtani . csak nem fordítunk rá kellő figyelmet. Egy fórumon a cégek vezetői elmondták. Ez a réteg még mindig úgy gondol a gazdaságra. Annál is inkább. hogy nálunk még a problémát sem érzékeli a közgazdász társadalom bürokratikus. tapasztalható. figyelmét arra fordítja.87s a Svéd Parlament a Népegészségügyi Törvényébe az egészséges élet feltételeként a társadalmi tőkével ellátottság . 1997. Miközben az OECD országokban már a társadalmi tőke és az emberi erőforrások közötti összefüggések tárgyalásánál tartanak. ami történt.

Michel Foucault írja: „Fel kell hagynunk azzal.. illetve a Népesedéspolitika Magyarországon című. de a modern. hogy mindig negatív szavakkal jellemezzük a hatalom megnyilvánulásait: „kizár”. egy nemzet világpiaci versenyképessége közel 70%-ban emberi erőforrásainak minőségén múlik. Az ember.. Először is. tette közzé néhány évvel ezelőtt. s ezen belül a célként létező humángazdaság milyen karakterekkel és szociális identitáskészlet megtermelésével vesz részt e valóság rendeltetésszerű működtetésének biztosításában. Stratégiai Elemző Központ. zökkenőmentes működtetését biztosító szociális karakter és identitás készletet megtermelő gazdaságról.. hogy az adott társadalmi valóság újratermelése hogyan mehet végbe. mert mint a Wall Street Journal feltárta. 264. E helyt nincsen lehetőség. s amit mi is vallunk. hogy nemcsak emberi tőkéről kell gondolkodnunk. A hatalom valójában alkot. amelynek az állam. ennek az alkotásnak a része. annak az igényeit kielégítő „humángazdaság”. mint arra utaltam. sokszerzős tanulmánykötetben. szélesebb értelemben pedig a társadalmak működésének célja. elfogultsággal nehezen vádolható Wall Street Journal. . amelyben A szubjektumtermelés gazdaságtanáról írtam. 1990. nemcsak gazdasági szempontból. mikor egy ország versenyképességét. éppen azzal foglalkozik. a profitmaximalizálás is a humángazdaság teljesítményének a függvénye . A négy dimenzió: 88 A témáról bővebben: Vass Csaba: Bevezetés a társadalomgazdaságtanba című kötetemben. ezért minden társadalmi valóságon belül léteznie kell és létezik is egy. a globalizálódó gazdaságokban is a klasszikus gazdaságszemlélettel ellentétben. 2000. „elfojt”. újratermelésével és elosztásával foglalkozó humángazdaság nem a profitmaximalizálás eszköze. hogy minden társadalmi valóság csak a hozzá illeszkedő társadalmi karakterek és azok különböző szociális identitásokban megvalósuló készletével való rendelkezés esetén működhet rendeltetésszerűen. „elszigetel”. Ugyancsak az előzetes közlésekhez tartozik az is. akkor a következő megállapításokra szoktak jutni. A két tényadat együttvéve azt igazolja. „cenzúráz”. nem a mindenkori nemzeti jövedelem. hanem a nemzeti vagyon . melyek jelen témánk szempontjából is fontosnak bizonyulnak. az emberre vonatkozik. . a humángazdaságról. azokat. röviden szólva. Azért is. másutt részletesebben kifejthettem. „elnyom”. a Társadalompolitikai Műhelyfüzetek 3. szintén 2003-ban. számában. legutóbb pedig a Magyar Műhely 2002. hogy a társadalmi valóság rendeltetésszerű működtetését megvalósíthassa. hanem a gazdaság.közel fele az emberekben tárgyiasult.. illetve a megtakarításfogyasztás eszköze. mely a Kölcsey Füzetekben jelent meg.89Mindössze két összefüggést emelek ki főbb megállapításai közül.források kitermelése és elosztása hogyan történik.” Michel Foucault: Felügyelet és büntetés. a klasszikus közgazdaságtan által megfogalmazott cél. oldal Amiről Foucault ír. sőt. hogy Magyarországon Kozma Ferenc már 1978-ban kiszámolta.a másik megjegyzés a humángazdaság alanyára és működésének céljára. s ennek függvényében egy nemzet gazdagságát jellemzik.. amelyben az ember a profitmaximalizáció. az.Az egyén. hogy a nemzeti vagyon hangsúlyozom. hogy nemcsak a hagyományos gazdaságokban. Gondolat. „leleplez”. a hatalom is részese.az első megállapítás előtt jelezni szeretném hogy a korszerű gazdasági szemlélettel írott munkákban. „elfed”. de kiváló francia tudós. A társadalomgazdaságtan pedig. Amint azt az emberi tulajdonságaiban akár förtelmesnek is mondható. júniusi számában. hanem a mindenkori társadalmi valóság rendeltetésszerű. s mind a négy dimenzióban kidolgozottá kell válnia ahhoz. hogy a humángazdaságról szóló elképzeléseinket ismertessem.88 E megközelítésben magától értetődik. Miniszterelnöki Hivatal Első ízben 1989-ben. majd a filozófiai kandidátusi dolgozatom egy részében. s ezt a számítást a kérdésben egyoldalúsággal. az ember és a nemeztek embervagyonának megtermelésével. 89 102 . alapvetően négy dimenzióra tagolódik. akárcsak a társadalmi létviszonyok.

mint mióta. ami újabb kutatások szerint ugyancsak a fogantatástól tart az elmúlásig. erőnléttel kell rendelkeznie. erkölcsi kompetenciákra is szükség van. s ezen azt a folyamatot értjük. hogy az írásbeliség tömegessé válását megelőző időkben egészen más biológiai karakterre volt szükség a társadalmak rendeltetésszerű működtetéséhez. Ha például egy futószalagon csak a munkafolyamat elvégzéséhez szükséges szocializációs kompetenciával. a közösség. bőrrel. s mennyire megkövetelik e korok és társadalmak a megfelelő testi kondíciót. a fehérgallérosok lélekszáma meghaladja a kékgallérosokét. s a személyiség. a közösséget. hogy az integráció fennmaradhasson. A szociológia azt a folyamatot. amely éppen ezekben a helyzetekben segíti a fennmaradást. azaz a társadalom biológiai-antropológiai viszonyait. társadalmat. amelyek a szóban forgó társadalmi valóság rendeltetésszerű működtetéséhez szükségesek.rendkívüli ápoltságú hajjal. amikor az adott társadalom megtermeli a működtetéséhez szükséges biológiai karakterrel rendelkező személyeket. s amelyek eredménye a társadalmak szociális viszonyainak az újratermelése. hogy a váratlanul felbukkanó. amely közismert: a „humanizáció”. Amikor például egy hegyes és éles munkadarab Jóskát elhagyva a futószalagon véletlenül megcsúszik. Ahhoz. hogy egy multinacionális bank főosztályvezetője titkárnőjének milyen mívesen kimunkált testi külsővel . egyetlen társadalom sem lenne képes azonban hosszan fennmaradni. szerepek és eljárási módok az integrációt veszélyeztető helyzetek és konfliktusok megoldásához szükséges készségek. még ha más tekintetben felkészültebb is lenne a poszt betöltésére. s Pista felé rohan. nem elegendő a foglalkozási szocializációban elsajátított kompetencia. míg az erkölcsi kompetenciával is rendelkező Jóska felkiáltana: Pista vigyázz! S ez elegendő lenne nyolc napon túl. áthághatatlan akadályokat támaszt az említett felvételi elbeszélgetésre beengedéssel szemben. készségeket és kompetenciákat a társadalom kialakítja az újszülöttben „szocializációnak” nevezi. Társadalomgazdasági szempontból a humanizáció a humángazdaság azon termelési és elosztási folyamatait jelenti. humanizációs. S hogy a test mennyire korok és társadalmak terméke. A foglakozási kompetencia szűkösségében leledző Jóska ugyanis csak merengve bámulna az elcsúszott munkadarab után. ami e társadalom intézményrendszerének normaszerinti működtetéséhez szükségesek. az emberiesség szempontjaira képes vonatkoztatni a rendkívüli helyzeteket. hanem nemzetgazdasági szinten is érzékeny veszteségeket okozhatna. az embernek persze nemcsak biológiailag kell megfelelnie az adott társadalom követelményeinek. amely • • 103 . Példaként azt említem meg. s amelyek speciális forrásokat. a foglalkozási szocializációban kialakított képességekkel rendelkeznének a dolgozók. az USA-ban 1956 óta.• az embernek a fogantatásától az elmúlásáig tartó biológiai-antropológiai újratermelési folyamatát „hominizációnak” nevezzük. amely a fennálló társadalmi rend megszilárdult normáin túlra. képességeket és kompetenciákat is birtokolnia kell. azaz ha csak szocializációs teljesítményekre lenne képes. intézményeket és eljárásokat követelnek meg. S fordítva: egy külvárosi normák szerint kialakított testi külső. az irodai munkásoké a fizikai munkásokét. Az erkölcs az az algoritmus. képességeknek és kompetenciáknak a megtermelési folyamata. olyan megoldó algoritmusra van szükség. gondoljuk el. Erre a folyamatra is van olyan kifejezésünk. A szocializáció a társadalomgazdasági nézőpontú humángazdasági elbeszélés szerint azoknak a készségeknek. esetleg halálos végű baleset elkerülésére. ha csak a rutinszerű helyzetekre rendelkezne megoldási sémákkal. körömmel. az nemcsak társasági. amelyben erre a célra felépített intézmények. hogy a felvételi elbeszélgetésre egyáltalán beengedjék. vagy sohasem gyógyuló. vagy a társadalmak integrációját veszélyeztető helyzetek és konfliktusok ne rombolhassák szét a személyiséget. s ezen keresztül járul hozzá ahhoz. de azokat a szociális készségeket. az élet folytatódhasson tovább. s ruganyossággal. képességek és kompetenciák megtermelésével foglalkozik. s amelynek során e képességeket.

Amely bonyolult rendszert 104 . kétféleképpen nevezhetjük meg. akkor egyikük sem számít. még mikrogazdasági szemlélettel is jelentős megtakarítást. s „spiritual management” a neve. még mindig nem éri el a teljes érettséget. a nemzeti embervagyonban bekövetkezett csökkenés. amit így megszerzett bérével.morális kompetencia. S hogy a természet ápolása és gondozása nemcsak szóbeszéd. A klasszikus közgazdaságtan a külső természeti környezetet korlátlanul rendelkezésre álló externáliának tekinti . egyénből személyiséggé. az egy társadalom emberiességi viszonyainak újratermeléséhez szükséges erkölcsi kompetencia. vagy csak abban az esetben. Az erdélyi céhtörvények vallanak e törvény gazdaságban érvényesíthetőségéről. hogy ki milyen világnézetet vall. hogy felfogásunkban a humángazdaság feladata e négy dimenzió összehangolt és az adott társadalmi valóság zavartalan működtetését. megléte. Aminek pikantériája. versenyképességének időszakos romlását. a Pista iránt érzett felelősség. Pistának egészsége megmaradását. hogy mit csinál. kiesett nyereséget. egy személyes tapasztalatom is igazolja. illetve megújuló újratermelését biztosító szociális karakterek és azokhoz tartozó szociális identitáskészletek megalkotása. Az anyagban hívők az „univerzális reflexió” képességének nevezik. azt dünnyögte: Földnek meg kell adni. a táppénz miatti fizetéskieséssel lehet forintban kifejezni. s ezért a piacgazdaság nézőpontjából racionálisnak tekintett számításokban nem is veszi tekintetbe. s mindezek összességeként a nemzetgazdaság világpiaci versenyképességének csökkenéséből következő károk és a figyelmeztető kiáltás elhangzásával járó hasznok elmaradásának diszkontált értékével lehet mérni. s az az isteni törvénynek. hogy az emberségességre vonatkoztassa cselekedeteit. Ahhoz hogy teljes értékű emberré válhasson a lét-egészre való vonatkoztatásra is képesnek kell lennie. aki a mostanság rendszeressé váló rendkívül aszályos nyarak egyikén a repedezettre száradt kertecskéjét kapálgatta. akkor ápolni és gondozni kell az embert és a természeti környezetet egyaránt. igen bonyolult. • ha az ember rendelkezik a humanizációs kompetenciával. ami az adott valóság létviszonyainak az újratermeléséhez szükséges készségek. képességek és kompetenciák elsajátítása és gyakorlása révén válik teljes értékű felnőtté. Az univerzális reflexióra való képességre csak példaként említem meg a „környezet” témáját. a „spiritualizációt”.t. vagy hiánya. Ezt a képességet. vagy a temetés költségeihez való költségvetési hozzájárulás.az emberrel együtt -. s a társdalom rendelkezésére álló forrásokban bekövetkezett kettős csökkenés „növeli” a GDP. esetleg a pereskedés. Nemzetgazdasági szinten pedig a gyógyíttatás. ami jár neki. a transzcendens erőkben hívők ezt spirituális képességnek tekintik. a szeretet törvényének való megfelelést jelenti. amely céhszabályzatok kötelezően előírták a céhmunka által megbontott környezet helyreállítását a céhek számára. A környezetvédelem azonban nemcsak az univerzális reflexiós kompetencia révén valósulhat meg. s az ezekből álló nemzeti embervagyonnal való gazdálkodás. képességek és kompetenciák megtermelési és elosztási folyamatait jelöli.s ez ennek a mutatónak a tarthatatlanságát jelzi . Egy nógrádi kis faluban szomszédom Balázs bácsi. amikor képes arra. ha vállalkozás alakul e tevékenység elvégzésére. Összefoglalva azt mondhatjuk. az istennek tetszőség. Az ember negyedik dimenzióját. a táppénzhez való hozzájárulás költségeinek megtakarítását eredményezi a vállalkozásnak. az orvosi kiadások elkerülésével. attól függően. hogy áttérhessek a következő számításra. Valljuk meg. Az ember éppen e dimenzióbeli készségek. Amikor minden emberi cselekedet mércéje. hogy a GDP számításokban . S ez a humángazdaság igen bonyolult intézményrendszerből áll. ma már a legpiacibb ágazatban is kitüntetett figyelem övezi. s igen költséges gazdasági következményekkel jár.a környezeti kártétel és e kár helyrehozatala egyaránt hozzáadott értéknek számít. A biztosítót ért károkat csak megemlítem. amint hogy sok ezer éven keresztül nem is így valósult meg. kiesett munkaidőt. s városi mód értetlen kérdésünkre. s nem is számíthat externáliának.

akármelyik dimenzióban kialakuló sérülését viszont elbocsátással büntetik. Kétség kívül a felsorolt funkciókkal is rendelkeznek ezek az intézmények. hiedelmek. valamint a spiritualizáció. A piacfejlődés következő fokán megjelenő kínálati piac kialakulásához még ezen az „előmunkáson” is túl kellett lépni. ugyanakkor humángazdasági teljesítményük. A termelői oldalon definiált és a munkavállaló tevőleges és elszánt együttműködésével kialakuló corporal identity felsorolt tulajdonságai . hogy a fejlett gazdaságokban a piac olyan. a létezett szocializmus politikai piacán. a divat. a foglalkozási szocializáció. s az őt megtermelő hallatlanul finoman összecsiszolt humángazdaságot. napjaink globális gazdaságában pedig e karakterhez tartozó identitáskészlet nélkül elképzelhetetlen a gazdaság zavartalan működése. Ami azt jelzi. A magasan fejlett piacgazdasági igényeknek megfelelő szintű folyamatos teljesítményre képes „termelői” karakterek és identitások. akinek torz karikatúráját nekünk „sztahanovistaként” volt alkalmunk megismerni. a civil társadalom. illetve a hominizáció humántermelési eljárásaival kialakított képzettségük és fizikai fittségük mellett.azonban. a piac átalakulásai által támasztott kívánalmak szerint fejlődött maga is ki hosszú előzmények után. 105 .90 S korunkban. illetve a globalizált piac által támasztott igények hívták életre a corporal identity-t. A Kölcsey Füzetekben megjelenés előtt álló kötetemben írtam. című. hogy az külön igazolást nem is igen kíván. mert a klasszikus közgazdaságtan az embert csak korlátozott értelemben. s hiánytalan teljességét a társaságok hiper munkabérekkel jutalmazzák. amely előnyös összehasonlítást jutalmaznak. Ezt egyaránt követeli meg a gépek rendkívüli bonyolultsága és értéke. műgonddal alkotó előmunkás és csapata volt a kívánatos karakter és ez bomlott a piac igényeinek megfelelő identitásokra. Ez a rendkívül felkészült. illetve a társasághoz való hűség kialakulásához szükséges nem is nemzeti. csak a szórakoztatás. hogy el se téveszthessük identitásgazdasági jellegüket. hogy ezekben a gazdaságokban igen pontos. vagy büntetnek a társaságok . amelyek közti ütközések okozzák a munkaerőromlást országainkban. társadalomgazdasági szemléletű felfogása lehetőséget ad arra. Mindezeket a képességeket és kompetenciákat.nélkül már a későmodern piacgazdaság sem működhetett. hogy a Németország és más országok. A humángazdaság ilyetén. mint láttuk. esetleg a család. nagyrészt a más termelői identitásokkal való összehasonlításban kerül definiálásra. a rendkívül magas. Németországban a mestervizsgás szakmunkás karaktere és az ehhez tartozó identitáskészlet vált szükségessé -. mondhatni mikronnyi eltérést sem megengedő humántermelő eljárási módok technológiák. a vendéglátás. A korai. a sport. illetve az univerzalizáció eljárásaival előállítható egyetemes áttekintő képességgel kell rendelkezzenek. ellentmondó gazdasági karakterek és hozzájuk tartozó gazdasági-szociális karakterkészletek tömeggyártását igényli. fegyelmezett. köztük hazánk emberi erőforrásai kapcsán elmondott problémákra gazdasági megoldást keressünk és találjunk.melyeket a humanizációs termelő mechanizmusok állítanak elő -. Arról van ugyanis szó. a munkaszervezet finomra hangolt és ugyanolyan bonyolult felépítése. hanem világpiaci áttekintő képesség és ennek a társasággal való egyezkedések során való bekalkulálása. részük a nemzeti embervagyon megtermelésében és az azzal való gazdálkodásban olyannyira magától értetődik. s mint éppen a vizsgált országban. s a human capital elmélete is csak emberi tőkeként vette figyelembe. vagy az oktatás világához. a szakirodalom „corporal identity-nek nevezi. a közösség. a keresleti piacon még a régi korokból örökölt. felelős és áttekintő képességgel rendelkező corporal identity-vel rendelkező termelő nem előzmények nélkül való.amely. a későmodern. ugyanilyen magasan fejlett felelősséggel és szociabilitással . bármily csekély. ez közismert. a művelődés. többes hatalom Magyarországon. 1948-1974. azaz rendkívül fejlett humángazdaság léteznek: a későmodern és 90 Erről a kérdésről bővebben a Többszörösen összetett magyar társadalomszerkezet. vagy az állam tevékenységei között tartanak csak számon.

Amely humángazdasági rendszernek maga a társaság éppolyan része. ettől a termelő karaktertől. hanem a corporal identity megtermelésére szakosodott. ugyanakkor rendkívül bonyolult. a keresleti piacot működtető két karakter még összhangban voltak egymással. Ezért műgonddal alkotó előmunkás termelői karakter és a puritán fogyasztói karakter. illetve túlkínálati piacon olyan fogyasztói karakterre van szükség. ezért itt elegendő annyit megjegyeznem. önmagában is összetett magánvállalkozói kör. nem is lehettek mások: az eredeti tőkefelhalmozás még nem engedte meg a hedonista fogyasztást. A minimál-énről másutt bővebben írtam91. s még inkább. ez a piac ugyanúgy ki lenne téve a válságoknak. a fogyasztásban való realizációja a „márkaidentitás”. hogy a globalizációs társadalomszervezet feltételezi ennek a karakternek a megjelenését. mint a corporal identity-vel rendelkező termelő. egészen a „minimál-én”-hez. túl kellett lépni rajta. E fogyasztónak. Természetesen ez a fogyasztói karakter és identitáskészlet sem előzmények nélkül való. ami a létezett szocializmusban. a termelésben megismert. vagy a belső biztonságot kialakító civil. Remek olasz újrealista filmek mutatták be. például az Autópályán. illetve az őt realizáló sokféleségében is uniformizált „márkaidentitások” birodalmába. oldal 106 . S ennek a karakter típusnak a gazdaságban. ám szintjeiben és intézményeiben ugyanolyan pontossággal illeszkedő humángazdasági rendszer révén érhetik el. melynek áldoznia kell az ő társaságának megfelelő identitások kialakulásáért. azaz az engedelmes fogyasztó ugyanolyan elkerülhetetlenül szükséges ennek a piacgazdaságnak a fennmaradásához és zavarmentes. a kínálati piac kialakulásakor kezdődött meg a termelői és a fogyasztói identitások elszakadása egymástól. mint a Keynes előtti piacok. amely megnevezés általános fogalomként jelöli a globalizált társadalomszervezet által igényelt egyik karakter típust. Csakhogy ez a fogyasztó. itt viszont a fogyasztásban felbukkanó.a globalizált gazdaságok profitmaximalizációs célkitűzéseiket csak nagyon precízen felépített és működtetett. s kis túlzást megengedve azt mondhatjuk ezen a kínálati. a puritán fogyasztót. eldobni. az előbb hivatkozott szervezett felelőtlenséggel rokon. a másodlagos szocializációs gépezet mindent legyűrő erejét. hogy az általában vett fogyasztó hajlandó legyen nem létező pénzét felesleges dolgok megvásárlására fordítani.majd. mindenek előtt olyan felelőtlennek kell lennie. mióta a globalizált gazdaságban túlkínálati piaccá alakult át. A keresleti piac működéséhez még csak arra volt szükség. A piacfejlődés következő állomásán. hogy a valaha volt szükséglet elvű fogyasztást odahagyva a fogyasztó igényeit kövesse. Ez a piaci szerkezet. minden lényeges tulajdonságában éles ellentétben áll a corporal identity-vel rendelkező termelővel. Valóság. A piacnak azonban. az pedig az 91 Vass Csaba: A globalizációs világrendszerváltás létmódváltás. a „corporal identity-től” gyökeresen eltérő karakterű és ahhoz tartozó identitáskészlettel rendelkező „fogyasztókra” van szüksége. 1997. Röviden. mert az aránytalanságok kialakulásával. előbukkanásához szükség volt már a divat és reklám összehangolt működtetésére. Az életen át való tanulást igénylő mestervizsgás szakmunkásmester termelői identitáskészlete mellett a kínálati piac által megkövetelt hedonista fogyasztói identitáskészlet kellett megjelenjen. Amely fogyasztói karakter és a hozzá tartozó identitáskészlet már nem „spontán” módon alakult ki. mióta a kínálati piac kialakult. aki nem létező pénzéből teljesen felesleges dolgokat hajlandó megvásárolni . hogy pénz nélkül fogyasszon. vagy az emberi tőke. amely a másodlagos és harmadlagos szocializációs humántermelési folyamatban felülírta a puritán elsődleges szocializáció termékét. feleslegesen kárhoztatható pazarlása okán. rendeltetésszerű üzemeltetéséhez. A túlkínálati piacon már nemcsak arra van szükség. ám ezek az igények még puritán igények voltak. 9. című. ugyanis nem tehet mást: ha ugyanis a túlkínálat nem találna engedelmes fogyasztókra. ezen a piacon már nem lehet a véletlenre bízni a vásárlást. mint az állam és a már nem a munkaerő. A későmodern és globalizált gazdaságok számára viszont már a hedonista fogyasztó sem volt elegendő. szám 1-21. e piac normája szerint: fogyaszd és dobd el. illetve vallási közösségek.

akár a jelölt szubsztanciája olyan. hogy saját magánál beszédhibát fejlesszen ki.a túlhízott. már kisóvodás kortól kiemelik a szülők és elsődleges közösségek ellenőrzése alól. hogy beszédhiba és katonaerény szervesen kapcsolódnának egymáshoz. hogy az embernek érdekében állna.a közösség vezetésére alkalmas képességek megalkotásának részét alkotta. S a halak.elvégző hatalmas apparátussá. az szélesedett mára. százmilliós tételben lehetett ezt az egyébként nem igazán különös gyermekjátékot világszerte eladni. mert az ártalmas dolgokat is önfeledten habzsoló fogyasztókat . Nem is a szubsztancia teremti meg a szociális kategorizáció jelölőjének és jelöltjének a kapcsolatát. amiknek egyike a maga tulajdonságával felidézné a másiknak a tulajdonságát. hogy megoldotta azt a rendet fenntartó és működtető „márkaidentitás” tömegtermelését fogyasztói oldalon. túldohányzott és lepusztulásig eliszákosodott tömegekre utalok csak. S a tört beszéd. hogy ez a közösségi kontroll mechanizmus . a kategorizáció nagyon gyakran még olyankor is végbemegy. hogy a hedonizáláson is túl tévő. A kortárs csoportoknak. hogy e kortárs csoportokban mi és hogyan történjen. Ma idehaza még úgy beszélünk a reklámról. Amit klasszikusan marketingnek neveztek. például az e tekintetben az egészségüggyel foglalkozók között legismertebb USA-ban. vagy a nevelésért felelős elsődleges közösség ellenőrzése alatt állottak: a szülők. ám a maiig mindenkor a szülők. s az sem valószínű. Az egész setés filmet szaknyelven „rétegfilmnek” nevezik. folyamatos beszédűek Elrontották tudásukat.egymással szoros függésben lévő részpiacok és vállalkozások összeomlásának rémével fenyegetne. s oldotta meg a vezetésre legalkalmasabb személyiségek kiválasztásának életfontosságú feladatát. vagy azokra. ennek igazolására a talán saját maga. azzal. s ez ennek a gépezetnek legrafináltabb intézményét mutatja meg: a kortár csoportot. vagy ezek az elsődleges közösségek határozták meg. hogy őt Utánozhassák” Ha a személynek az általa hangsúlyossá tett formához érdeke fűződik. béna volt. A Shakespeare által hivatkozott esetben például nem tételezhető fel. Andrásfalvy Bertalan mutatta ki. hogy az öttől harminc-negyven másodpercig tartó spotokból álló termékkínálati eljárás. mint ő. Lassan két évtizede azonban már egész estés játékfilmek képezik az alapját a reklámozásnak. Ezzel szemben a kortárscsoportokat. sok más intézmény bevonásával a márkaidentitás tetszés szerinti gyártását és újragyártását . s például a BMX banditákhoz hasonló filmekben felkínált vonatkoztatási személyek révén terelik a márkaidentitás megszilárdulása felé. amelynek nyomán. minden korban kiemelt szocializációs szerepe volt. A vonatkoztatási személy szerepét és a kívánt szociális identitás kialakítását biztosító eljárási mechanizmusát Garai professzor idézett könyvében találjuk. akik hazánk rémületes egészségi állapotához is hozzájárulnak legyártsák. Ezért külön erre a célra kiépített intézményrendszerrel és eljárásokkal azt is biztosítani kell. Ennek a pontosan kiporciózott piacnak a működését biztosítja a legújabb humángazdaság. aki Shakespeare-t idézve így ír: „Ki nem úgy lépett. hanem a forma: aki katonaerényére nézve kategorikussá akarja tenni 107 .sokadlagos szocializálását . mint olyasmik. mert a 6-14 éves gyermek és kiskamasz korosztályok számára készült. gyermekei vagy unokái miatt mindenki által ismert BMX banditák című filmre utalok. mert a legújabb humángazdaság márkaidentitás termelői apparátusa talán a legkendőzetlenebbül mutatja meg magát. A példa azért is jó. amikor akár a jelölő. természetes hibája A legvitézebbek hangsúlya lett. amilyenhez éppenséggel nem fűződik érdeke.kisközösségi humántermelő intézményrendszer .

Ezek a rajzfilm sorozatok azonban abban a korban alakítják ki a másik fájdalma iránti érzéketlenséget . Velük pedig gyermekeink márkaidentitását. mert abban a korban történik meg ez a leválasztás és márkaidentitásokba csalogatás. mert e korban még nem alakulnak ki azok az emberi képességeik. a IV. hogy minden élethelyzetre. mert a humanizáció és a spiritualizáció ilyenkor még csak az alapok lerakásánál tart. ugyan egy ideig bosszankodunk. s azt ellenőrző márkás termékeket gyártó cégek „kreatív” csoportjainak túlereje előtt. melyek éppen ennek a korosztálynak készülnek.a maga hasonlóságát a mintaképhez. a hozzájuk tartozó teljes készlettel: kifestővel. mikor gyermekünk azt mondja. a Jó estét nyár. radírral. mikor a jóravaló szakmunkásfiú elbukott. s minden konfliktusra egyetlen sémával. mikor gyermekeink teljesen tehetetlenek a felkínált vonatkoztatási személlyel. s azt állítja. hanem mindez együtt és azért. illetve személy nemcsak azért veszélyes. Mi még elborzadtunk. hazugságokból szőtt figurájával azonosulva harsogta-énekelte: I am Victor. cipővel. az abban a szempillantásban. 108 . s engedelmesen megvásároljuk a rájuk kényszerített termékeket. Ez a hazugságokból szőtt figurával való azonosulás ma viszont már. Amiért is ezeket a sorozatokat negatív humanizációs termelő üzemeknek nevezhet92 93 Garai László. zoknival. nadrággal és pulóverrel együtt. mindennapos. mert a szülők.! . ceruzával. Henrikből Michael Tomassello: Gondolkodás és kultúra. hogy tudatosan akarná. s tudtuk ez volt a pillanat. S hogy gyermekünk ne érezze kirekesztve magát. jó estét szerelem címűben. mikor nem egy estét betöltő reklámfilmek korában. esetleg járás és beszédmódra nézve is hasonul hozzá. s hazugságainak menthetetlen áldozatává vált. amikor kisóvodás gyermekünk nem akar a kikészített ruhába öltözni. és mulatságos kínlódások közepette visszanyeri formáját -. a másik morális ágensként való felfogásának képessége a feltétele annak. s csak az erőszaktevés agyafúrtsága biztosítja e monotóniát feloldó. nem is a szülői. de a jó szülőről felépített torz mintának engedelmeskedve meghajlunk az ellenőrzési körünkből kivont kortárscsoport. színdarabot ihlető eset. 2002. ha nem megfelelően öltözik. hogy a másik fájdalmának az átélése. hanem a gazdaság működését szavatoló tömeges folyamat. felrázó. annak szívesen elmondom azt a vélhetően százezer otthonban rendszeresen lejátszódó reggeli történést. vagy Raffaello nevű harcos teknőcöket. a főhős. Aki az erőfölényről meg akar győződni. az erőszakkal válaszolnak. a gyermekeket a képernyőhöz elcsalogathatatlanul oda tapasztó változatosságot. vagy akár csak észrevenné. id. s rohanunk megvenni a Michelangelo. mű. A Shakespeare idézet Vas István fordítása. mikor Fejes Endre regényében és színdarabjában. s ezért őt kisóvodás társai kirekesztik a játékból is. A morális képességek kialakulásának kezdeteit 4-6 éves korra teszi a lélektani irodalom. I am Victor. Tehetetlenek.93 még nem alakultak ki a morális és spirituális reflexió képességei. az anélkül.akárhogy lapítja össze Szuper Jerry Tom-ot. Melynek következményein reggelenként. vagy pokémonokat. azonban nem a kívülről. hogy „én Michelangelo teknős. vagy az elsődleges közösségek teljességgel tehetetlenek a róluk ily módon leválasztott kortárs csoportokkal. vagy éppen aktuális gyermekekre szabott hősöket formázó figurákat. hanem a reklámfilm hosszú sorozatok korában élünk. példaképpel való azonosulásra késztető mechanizmusokkal szemben. mikor éppen a másik iránti felelősségnek ki kellene alakulnia. Mint mondottam.nevű harcos teknős nem olyat viselt. vagy elsődleges közösségekről leválasztott kortárscsoportok az igazán veszedelmesek. ha alkalmasak lennének ellensúlyozására. Osiris Könyvtár. s lényegük. érett személyiséggé. mert a Michelangelo . hogy teljes értékű felnőtté válhasson a gyermek. vagy valamelyik pokémon vagyok”. S hogy ezt a húrt még egy kicsit feszítsem: ezért veszélyesek a Tom és Jerryhez hasonló mesesorozatok. 64-65 oldalak. a márkák révén definiált vonatkoztatási csoportok. s nem egyetlen.92” A kisóvodástól a kiskamasz korig tartó szakasz kortárs csoportjai esetében az elsődleges közösségekbe kívülről bevitt vonatkoztatási csoport. vagy Tom Jerry-t. kinyitjuk pénztárcánkat.

mint példaképekre! -. termelő üzemek szorosan és pontosan egymáshoz illesztett sorával együtt részei a mai túlkínálati piacnak. hogy társadalmilag elismert identitással rendelkezzen mindenki. nemcsak mesterségesen felépített és leváltott sztárokra . Az egyszerű kínálati piac még csak a mesterséges igényfelkeltésben ért el „eredményeket”. s rábízta a már akkor is bontakozó. amelyeknek éppúgy szükséglete ez az identitás. a közösség szempontjából létfontosságú funkciót. Azokban a márkaklubokban. ámde újabb vásárlási hullámokat elindító változtatásokkal a követendő mintát. alapvető szükségletei közé tartozik az erkölcsi elismertség. illetve az őket mozgató „kreatív csapat” azután gondoskodik arról. s a működtetésükhöz kimunkált eljárásokról.kicsi .és nem valamely. Hogy a felnőttebb és felnőtt . ahol mindenki a maga .de az említett módon infantilizált korosztályok már tartós márkaidentitásokba oszoljanak szét.identitásának megfelelő túlkínálattal találkozik. Hogy egyetlen identitás sem lehet teljes a morális.márka . Az így. A márkaidentitás akkor lehet tartós. E terelgetés célja. a természetes kiválasztódás látszatát keltve kiépítsék e márka . ezért szükségessé válik olyan mesterséges társadalmi mezők felépítése. A márkaklub tagjai. ezért azokat egy ál. ha léteznek azok a szociális csoportok. tulajdonságot vagy értéket . hogy vetélkedők során. A márkaklubokról van szó. a következő nagy humángazdasági ágazat. vagy egyszerűen csak rendszeres vásárlói „hűségkártyát” kaphatnak. de még szorosan a társadalmi osztályokhoz. nemcsak kortárscsoportokra van szükség. Az embernek ugyanis. Ők. amely ezekbe a felkínált márkaidentitásokba tereli az említetteket és ott meg is tartja őket. A sztárok köré épülő divat üzlet hatalmas ágazata . vagy réteglapokig. s az újabb vásárlásokkal elérhető „hűségpontokkal” gyarapíthatják a márkához tartozásukat. amely a túlkínálati piac által igényelt identitáskészlet megtermelésében aktív szerepet játszik. melyet a humanizálás termelési folyamata biztosít a mindenkori társadalmak számára. azt felismerte a márkaidentitás építők kreatív csapata is.vásárlásra ragadtatják magukat az adott termékből. hanem negatív rutinokkal feltöltött antiszociabilitást találnak a finoman hangolt munkaállásokat felépítő és ahhoz megfelelő szociális identitásokat igénylő multinacionális vállalatok. Ezek a mesterséges társadalmi mezők a márkaklubokban realizálódnak.jük. kisóvodástól a kiskamasz korig felépített márkaidentitások azonban még esendőek és könnyen felbomlanak.mezők véleményvezér figuráit. immár morálisan is 109 . s akkor elégítheti ki azt az alapvető emberi szükségletet. amelyet szintén jól ismerünk. A feszültségekkel és hatalmi egyenlőtlenségekkel együtt kiépített márkaidentitás mezők zavartalan működtetéséhez a reszocializálás humángazdasági eljárásai nem elegendőek. hanem egy olyan egész intézményhálózatra. mert azok még elegendőek voltak ahhoz. hanem egy teljes identitástermelő és megtartó szociális intézmény hálózattal. ahol a jelzett. A túlkínálati piac érzékeny egyensúly viszonyai közepette azonban a fogyasztási folyamat másik végét is ellenőrzés alatt kell tartani. S végül egy olyan hálózat teszi teljessé ezt a gazdaságot. de csupán ügyes marketing technikaként tartjuk számon. s újra és újra definiálják a márkán tett minimális. mint azt minden komoly lélektani irányzat is tanítja.identitás .a bemutatóktól a divatlapokig. s akik tekintélyüknél fogva terelhetik a mezei identitásokkal rendelkezőket a termelési ciklusok hullámhegyein és völgyein keresztül. esetünkben márka identitások elismerésben részesülnek. ha elegendő . amelyekben a termék által igényelt identitások élhetik elismerést kiváltó életüket. pontosabban negatív humanizációs eljárással is a márkához kötik. hogy a márkaidentitást felvettek folyamatos újra szocializációjával a termelési ciklusok útvesztőin keresztül is megtartsák tömegeiket. hogy állandóan megerősítsék a hasonulási igényeket. vagy rétegekhez kötött márkaidentitások kialakulását a spontán társadalmi folyamatokra. ezért a szimplán szociális márkaidentitást a márkahűséggel és intézményrendszerével is kiegészítik. akik esetleg beavatottai is a termékmegújítási ciklusoknak. melyekben a termeléshez szükséges szociabilitás képessége helyén nemhogy űr. az erkölcsi identitás is.megszemélyesítő sztárok jól kiszámított ütemezéssel megjelennek. Rá is bízhatta. A márkás termékek nemcsak önmagukban léteznek. hogy a kínálati piac zavartalanul működjön. vagy humanizációs identitás nélkül. ahol a terméket .

hogy nemcsak verbális. vagy univerzális identitás nélkül sem. a spiritualizálás fordítottjának technikájával való megerősítésének helye bizonyítja György Péter észrevételének meghökkentő volta ellenére is megalapozott voltát. s a transzcendens identitás tartomány gyakorlásának a színhelye. Amint a humángazdaság tartományainak vázlatos felsorolásakor jeleztük az ember nemcsak elismert morális identitás nélkül nem lehet teljes. hogy a templom nemcsak a transzcendencia iránti igény kielégítésének. vagy Depeche mode-osok és deszkások között lenni.felszerelt márkaidentitásukat. de a valóságnak megfelelő „gazdasági gyűlölet. de ezekre épített és a márkaidentitásokban manifesztált és kiélezett gyűlölködéssé erősödik fel. 110 . A márkahűség már önmagában is a negatív változata az emberi viszonyokat jellemző hűségnek. mint a puha diktatúra kivitelezője című írásomban .és diszkurzív identitásépítésre is lehetőség nyílik ezekben a márkaklubokban. Ha az előző példában szereplő deszkások és Depeche mode-osok közti viszonyt felidézzük. szám. hanem „értékes” autókat. az tudja. Ami azt jelenti. illetve rádiós. válik láthatóvá. s transzcendenciájukban gyakorolhatóvá teszik. A legtöbb hűségpontot gyűjtők pedig nemcsak a pontok arányában kapott filléreket vásárolhatják le az adott márkából. hanem egyes felfogások szerint a népbutításnak is. de a hűségpontokért kapott fillérekkel. Ha többre nem is gondolunk. de nem ritka. utazásokat vagy más márkatermékeket kapnak. de a transzcendens. mint György Péter nyilatkozta egy néhány éve a Bartók Rádióban elhangzott rádióriportban. íróipari bérmunkások . ámde mesterségesen felépített és újratermelt nemzedéki társadalmi valósággá. hogy a középkori templomokat a modern korszakban felváltó bankok helyett későmodern. hogy valóban a butítás eszközei.” sajnos a felszín alatt e nélkül is meglévő. A márkaidentitás nem lenne teljes. A két említett márkaidentitást hordozó réteg. Aki akár rövid időt is eltöltött. Az elbeszéléséket. tematizáció. hogy a kínálati piac igényeit kielégítő humángazdaság társadalomszervezete a szemünk előtt teljesedik a kisgyermekkorban még csak kortárs csoportból egy egész. sőt öltözékük „nyelve” is élénk eltéréseket mutat e csoportoknak. mások által nem. Talán volt szerencséje némelyikünknek acid-osokat. mint hogy „suhogós” tömegek számára egész vasár. illetve vitákat azonban úgyszintén nem bízhatják a véletlenre. 1-20 oldal . ezért a réteglapokban. ha nem vesszük figyelembe azt. tematizálják és valorizálják94 erre szakosodott. vagy csak nehezen követhető. hogy találkozásuk. s ezek között az identitások és rétegek között kissé erős. illetve globalizált korunkban a bankok helyén most a bevásárló központok töltik be a templom szerepét. Nem kisebb szakértő.esetleg mit sem sejtve. 1989. ha nem alakítana ki hordozói számára saját. mint Garai László idézett katonái. valorizáció kérdésköréről bővebben A médikrácia. hogy narratív. Jelentéstér című dolgozatomban írtam. legkevesebb megköpködik egymást. S a márkaidentitás tervezői és sorozatgyártói erre az alapvető emberi szükségletre is gondoltak. a negatív templom és negatív transzcendens identitás. S a bevásárlóközpontok mindkét igényt kielégítik: a mindennapi márkaidentitást evilági keretek közt transzcendálják. hogy a nemzedéki valóságok márkaidentitásokkal vannak felosztva és rétegezve. de zenei és tánc nyelvet is kialakítottak a kreatív csoportok a márkaidentitások számára. Olyan társadalmi valósággá azonban.és ünnepnapi elfoglaltságot és kielégülést jelent a Plázák családi keretek közti látogatása. arról hogy előre programozott minták kiteljesítői csupán. vagy rep-eseket hallgatni. S állítása csak akkor meghökkentő. érthető nyelvet. illetve jutalmakkal együtt már a puszta számítás kategóriája alá.Juss.illetve a megjelenés előtt álló. amely belül is és egymástól is mély. azaz a hűség ellentétébe kerülnek. s mindezt úgy. 4. A felsoroltakat összefoglalva azt mondhatjuk.és tévés rétegműsorokban a mindenkori termelési ciklusoknak megfelelően problematizálják. ha találkozik. mint szerző 94 A problematizáció. de mesterségesen kivájt szakadékokkal van elválasztva.

végképp versenyképtelenné váljon a globalizált gazdaságban. S az ismételjük. hanem legfőbb akadályát képezi annak. Ami. hogy „egyetlen természeti forrásunk” a magyar munkaerő. azt is jelenti. a „konzumidióta” márkaidentitása asszimilálja a corporate identity-t. amint arra az idézett globalizált cég elvonulási veszélyek már mutatnak figyelmeztető jeleket. amelyek ezeket az ellentétes identitás elemeket fegyelmezett és felelős integrációba voltak képesek szervezni. megmutatva a racionális piacgazdaság irracionális eredményekhez vezető voltát: a nemzeti embervagyont. S ezzel nemcsak jelentős és érzékeny vagyoncsökkenést okoz egyénnek vállalkozásnak és nemzetgazdaságnak egyaránt. s még kevésbé a globalizált korszak termelési követelményeinek. s hogy ezen az ellentmondáson belül jelenleg a fogyasztói márkaidentitás negatív hatásai képezik a túlsúlyos mozzanatot. hogy ugyanaz a személy reggel hattól délután kettőig mesterszakmunkásként legyen fegyelmezett és felelős szakmunkaerő. a nemzeti embervagyonnal való gazdálkodás racionális keretek közt tartását teszi lehetetlenné. zsurnaliszta fordulattal. amint az a műgonddal alkotó előmunkás és a puritán. hogy az ily módon felépített piacok. A társadalomgazdasági szemléletű humángazdasági elbeszélés lehetővé tette. pontosabban fejlődési-megújulási pályáján. A klasszikus kínálati piac korában még megoldható volt ugyanis. s indíthatják el a munkaerőromlást egy újra felívelő. hanem lepusztítja. számukra ez előíratott. A túlkínálati piac által feltételezett. hogy a túlkínálati piacnak egymással ellentétes karakterű és identitással rendelkező termelőre és fogyasztóra van szüksége. s nem önellentmondó. 111 . külső kontrollra szorulnak. S ha el akarjuk kerülni. vagy mértékletes fogyasztó párosát igénylő keresleti piaccal kapcsolatban is kiderült. hogy túlhaladván a piacfejlődés jelen fokán olyan humángazdaságot igénylő piaci szerkezetet kísérletezzünk ki. kiemelt figyelmet kell fordítanunk humángazdaságunk megerősítésére. feltétlenül ható NDK-s.humán erőforrás termelésre. megkövetelt és felépített nemzedéki társadalmi valóságok azonban éppen fordítva. márkaidentitást építő reklámfilmekben. aki már nem felel meg a későmodern. tovább fűzve a gondolatot. rendőri beavatkozást igénylő véres verekedéssé fajul . pozitív funkciókat is betölthetnek. mert önfelszámoló tendenciákat hordozó ellentmondás számára. Megoldható volt. Mert az kétségtelen. önfelszámoló tendenciák tobzódnak ellenőrizhetetlen kavargásban. termelőt és fogyasztót pozitíven integráló személyi erőforrás „növekedési”. hogy az ebben a csapdában vergődő nemzetgazdaságok. amely a racionalitást visszatereli abba a mederbe. áttekintéssel rendelkező és fegyelmezett . felelőtlen és áttekintéssel nem rendelkező fogyasztó. mert még léteztek azok a szerves közösségek. hogy belső ellentmondásaik káros következményeivel szemben azokat meg lehessen védeni. vagy hosszú sorozatos.egy Hősök terei találkozásuk tanújaként beszámolhat róla. Mindezek a példák a későmodern kínálati és a globalizált túlkínálati piacok paradox humángazdasági igényeit mutatják. ami. mint például a BMX banditák még ártatlannak nevezhető filmjében is. A megoldást a társadalomgazdaságtan. hogy tovább lépjünk mondanivalónkban. hogy ezen önpusztító jellegük ellenére a piacok. illetve vállalatbirodalmak világpiaci versenyképessége fennmaradhasson. S annak áthághatatlan akadályát nem látjuk. s a szemlélete által feldúsított humángazdasági eljárások hozhatják meg erre a rendkívül veszélyes.fáf . és elbukott corporate identity az. s délután kettőtől másnap reggel hatig hedonizáló fogyasztó legyen. a fegyelmezetlen. mesterségesen felépített nemzedéki valóságokba kényszerítő-csalogató eljárásaival voltaképpen nem bővítetten termeli újra. azt. amelyben még pozitív. a termelést is veszélyeztető fogyasztói karakterekbe és identitásokba. a kor követelményinek megfelelő felelős. hogy megértsük a munkaerőromlás rendkívül mélyen a modern gazdaság szerkezetébe rejtett ellentmondás okait. mert önfelszámoló módon működnek.mint az egész estés. szovjetbirodalmi lustaság leszerelő hatásának felszíne alatt éppen ez a márkaidentitás által asszimilált.

hogy valójában nincs piaci ár. Joseph Stiglitz-et idézek fel. Stiglitz volt az. a széles és a szűk értelemben vett média egyaránt meghatározó részét képezi. egyéni. hogy a mérhetetlen veszteségeket okozó médiumokat tekintjük nyereségeseknek. amikor a projektek értékeléséhez nem piaci árakat alkalmaznak: (a) Sok esetben előfordulhat. „Két döntő különbség van azonban a társadalmi és a magánszektorbeli költség-haszon elemzés között 1. magyarázhassuk. s az itt fel nem sorolható egyéb. ismét egy Nobel-emlékdíjjal jutalmazott. társasági.világgazdasági szinten. ha egy vállalkozás a saját üzemköltségeihez mérten ér el többletbevételt. ami egy adott. mint például egy veszteségtermelő társadalmi valóság felépítésének és működtetésének a költségeivel. vagy éppen nevelési funkciókat ellátó vállalkozásokra gondolunk. a megmentett életeknek. a társadalmi költségek felmutatásával. vagy . a piaci kudarcok eseteit vizsgálván. a klasszikus közgazdaságtant maga mögött hagyott gazdasági gondolkodót. a televízióra. KJK Kerszöv. hogy az nincsen jól definiálva. S mert nem láthatjuk. mint szórakoztató. azt példázta. mert a másoknak okozott károkkal együtt már nem nyereséget. 2. Annak érdekében. Összefoglalóan azt mondhatjuk.megújított-bővített újratermelése során. amelyek befolyásolják a projekt nyereségességét. illetve nemzetgazdasági szinteken költségként merülhet fel. fontos lehet az. vagy például egy erdős természeti környezet megőrzésének nincs piaci ára. s ennek az intézményrendszernek. különösen a leghatékonyabbra. hogy az üzemi költségek alapján racionálisnak számító vállalkozások nemzetgazdasági. Az üzleti vállalkozás piaci árakon számolja. kerülünk abba a helyzetbe. hogy ezt a paradox helyzetet felgöngyölíthessük.2. profitot a piacon. hanem veszteséget termelnek. Az üzleti vállalkozások számára egy üzleti tervnek csak azok a következményei érdekesek. Stiglitz: A kormányzati szektor gazdaságtana. és mennyit kap majd az outputok ellenértékeként. aki a klasszikus közgazdaságtan szent kategóriáját. A klasszikus közgazdaságtan 95 Joseph E. ahol nemcsak az üzemi. hogy mennyit kell fizetnie a termelési inputokért. mint példáinkból ez világossá válhatott. 2000. hogy társadalomgazdasági szempontból mindaz költségnek számít. Stiglitz. s veszteségeseknek a hasonló nagyságrendű nemzetgazdasági nyereségek termelő médiumokat. 282. irracionálisak lehetnek.tegyük hozzá . A klasszikus közgazdaságtanban ugyanis az számít racionálisnak. a közgazdaságtani elbeszélés fogyatékosságai miatt csak. a nyilvános identitástermelés gazdasági ellentmondásai A munkaerőromlás a nemzedéki valóságot felépítő és működtető intézményrendszer ellentmondásaival is szoros összefüggést mutat. Egy duzzasztógát esetében lényegesek lehetnek a környezetvédelmi szempontok. A kormányzati szektor esetében két olyan eshetőség van. A tiszta levegőnek. A kormányzatot azonban a lehetséges következmények sokkal szélesebb köre is foglalkoztatja. Az így felmerülő költségeket együttesen „teljes költségnek” nevezzük. (b) Más esetekben a piaci árak nem a valódi társadalmi határköltséget és határhasznot képviselik. társadalomgazdasági nézőpontból nyilvánvaló költségekkel. és megoldási javaslatot tehessünk. hogy a projektben szereplő körzet vajon nem a folyó üdülési övezetére esik-e. De mert a médiumokra. a költségek között számol: egyrészt a környezeti költségekkel. természeti környezeti létfeltételeit magába foglaló társadalmi valóság például egyéni vállalkozások révén is megvalósuló . a nyilvános identitástermeléssel összefüggő gazdasági ellentmondásaikat. hanem a társadalmi költségekkel is számolni kell. oldal 112 .95” A társadalomgazdasági elemzés még a társadalmi költségeknél sem áll meg. a racionalitást a költségek felől vizsgálva jutott arra a következtetésre. mert a kibocsátásokat és a ráfordításokat nem forgalmazzák a piacon. nem láthatjuk belső. másrészt a humán költségekkel.

a reklámpiacon elért eredményei alapján kalkulálják. köztük bármelyik médium működésének finanszírozhatóságáról akkor kapunk reális képet. • Arról. ha az imént jelzett teljes költség fogalmat használjuk. mind a teljes költségre. abból a költség típusból. akkor egy-egy vállalkozás. illetve milyen teljes költséggel dolgoznak. esetünkben a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók finanszírozhatóságának kérdését is e teljes költség számítása alapján ítélhetjük racionálisan megoldhatónak.akárcsak a más munkákból már közismert iskolák . ejtettünk néhány szót. Amikor a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók finanszírozhatóságáról folynak viták hazánkban. ha fordítanak költségvetési pénzeket. S mint ilyenek. S mikor e televíziók finanszírozhatóságának kérdését vizsgáljuk. humángazdasági termelő intézmények is. amely teljességgel érzéketlen mind a társadalmi. A teljes költség alapján számított. alapvető hatással lehetnek. Ebben az elbeszélésben a közszolgálati televíziók ugyanolyan korlátozott gazdasági tartományban nyernek elhelyezést. a közszolgálati televíziók finanszírozhatóságára. hogy a kereskedelmi tévéket humángazdasági-. mint a kereskedelmiek a reklámpiacon: az államháztartásban. akkor a már említett. s vannak is a nemzetgazdasági viszonyokra: a nemzeti vagyonra. Nos. s különösképpen a televíziók .tekinthető racionálisan működőnek. vagy állami akár . s ekkor ezt a vállalkozást szociálisan racionális vállalkozásnak tekinthetjük. ezért a régi beidegződések szerint az államháztartást feleslegesen terhelő. illetve társadalomgazdasági termelő intézményekként egyáltalán érzékelhessük. többek között a nemzedéki valóságok kiépítésében az előzőekben vázolt szerepük miatt a társadalmi valóságok megtermelésében is fontos szerepet vivő. forrásemésztő intézménynek tekintik. lehetetlenné teszi. közösségi. amelynek egyéni. S mert ezeket e tévéket is kulturálisszórakoztató intézményeknek tekintik. ha a költségeket ilyen szemmel tekintjük. csak az egyéni költség-haszon számítások alapján minősít egy-egy vállalkozást racionálisnak. társasági. ha társadalmi költségei meghaladják egyéni és társadalmi hasznait. tekintsük át még egyszer e médiumok költségszerkezetét: 113 . vagy racionálisan éppen finanszírozhatatlannak. hasonló szemlélettel válogatott érveket alkalmaznak a vitában. Ráadásul ezt a költség-haszon számítást egy olyan korlátozott piacon.egyrészt kitüntetett szereplői a humángazdaságnak. de hogy konkrét médiagazdasági következtetésekre juthassunk.üzemköltség alapján számított racionalitás fogalma érvényét veszíti a társadalmi költségek alapján kalkulálható racionalitás fogalommal szemben. mely szerint egy vállalkozás abban az esetben működik racionálisan. a nemzeti jövedelemre és a nemzetgazdaság világpiaci versenyképességére egyaránt. ami. A médiumok. éppen lehatároltságánál fogva. azaz társadalomgazdasági racionalitás fogalomhoz viszonyítva pedig még a szociális racionalitás is részlegesnek bizonyul. másrészt. társadalmi és teljes hasznai meghaladják az általa okozott teljes költséget. az állami költségvetésben. hogy a kereskedelmi televíziók milyen társadalmi. mert e fogalom szerint csak az a vállalkozás . társadalomgazdasági termelő intézmények is. melyre a „maradék elv” szerint fordítanak.legyen az egyéni. akkor egyértelműen ki kell mondanunk. hogy a médiumok. száz év előtt is elavultnak számító gazdasági szemlélet alapján vizsgálják a kérdést: • a kereskedelmi televíziók finanszírozhatóságánál a klasszikusan hibás üzemgazdasági költségekből indulnak ki. illetve finanszírozhatatlanságára vonatkozó érvelések hasonló színvonalon állnak.

S különösen akkor állhatunk értetlenül ezen elkeserítően magas költségek előtt. hogy ezek is minden képzeletet felül múlnak. hogy az igényes globalizációs vállalkozások kénytelenek tovább állni országunkból? Ha becsléseket végzünk erről az egyéni. hogy mekkora egyéni veszteséget okozott e karakter az általa generált szociális identitás alakzatokat felvevőknek.96 Majka művész úr társadalomgazdaságtana például azt a kérdést veti fel. s kínálnak fel a márkaidentitás gyártó gépezet által már minden reflexiós képességétől megfosztott tömegember-fogyasztónak azonosulásra. amit e gyermekekre kifejtettek. illetve a márkás termékek fogyasztói.ennek nagyságáról. humángazdasági és nemzetgazA valóság show-k és Majka hatékonysága sokáig előttem is érthetetlen és hihetetlen volt.• • • kiindulásként elfogadhatjuk a klasszikus ökonómiai elbeszélés által definiált üzleti költségeket. például a származékos. s mutatta meg meggyőzően azt a romboló hatást. őt utánzóknak azzal. aki számtalan identitásalakzatnak vált vonatkoztatási személyévé. a koncessziók átláthatósága miatt megközelítőleg pontos képünk van: évente tíz az elsőn milliárd forint valahányszorosát tesz ki ez az összeg -. mely egy észak-dunántúli kisváros és a vonzáskörzetében lévő három falu iskolás gyermekeire tett hatásukat dolgozta fel. • 96 114 . Amely valóság-sók. a reklámok „végső teherviselői”. s ez mekkora nemzetgazdasági veszteségeket okozott azzal. ha. az új rendszer berendezkedésének kezdeteikor felvázolt terveket idealista álomként meghiúsító. melyek természetes módon a kereskedelmi tévé formában vállalkozókat terhelik az üzleti költségeken felül felmerülnek társadalomgazdasági értelemben vett humángazdasági költségek is e tévék működése nyomán. akiket a nemzedéki valóság valamely márkaidentitásának kelepcéjébe csalogatnak. sőt az azoknál is nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező globális vállalkozásokat is. a kereskedelmi tévé formában vállalkozókat terhelik. látszólag. hogy ennek az általános konzumidióta „szociális karakternek”. a reklám-. végül azokat a társadalomgazdasági szemlélettel feltáruló költségeket is figyelembe kell vennünk. hogy ennek a termelői identitás asszimilálására elegendő erővel bíró fogyasztói identitásnak az egyéni és nemzetgazdasági szinten jelentkező költségei olyan mértékűek. amelyek megroppanással fenyegetik a legfejlettebb nemzetgazdaságokat. de számottevő környezeti költségeket nem vettük figyelembe. Például „Majka művész urat. mennyiben járultak hozzá a fiatalok szociabilitási hiányaihoz. Ha azonban figyelembe vesszük.” aki napjainkban hakni körutakon fejezi be megtervezőinek álmait. s szedi nemcsak forint milliókban. S hogy Magyarországon hol tart ennek a fogyasztónak a tömeggyártása. hogy bevételeik a reklámpiacról származnak. Nagyságáról azt mondhatjuk. elegendő utalnunk a különböző reality showkra. hogy e kereskedelmi-humángazdasági beruházással az egyéneknek okozott károk mekkora veszteséget okoztak a nemzeti humánvagyonban. s e nemzedéki valóságok kiépítéséből támadtak A felsoroltak a teljes költségeknek csak egy részét teszik ki. hanem a nemzeti embervagyonunkból is áldozatait. „végső fizetői” viszont azok. s ez a „humángazdasági beruházás” e tévéknek mennyiben térült meg? Továbbá. azt is látjuk. hogy munkaerőként csökkentek foglalkoztatási esélyeik? Végül. amelyek a szerves társadalmi valóság belül és egymás között is ellenséges viszonyban álló nemzedéki valóságokra tagolásából. hogy a kereskedelmi tévék által okozott költségeket kiknek kell megfizetniük: • az üzleti költségek . és a konzumidiótákká tévő márkaidentitás kapcsán felvázoltakban már szóltunk. mígnem egyik főiskolánk végzős hallgatójának külső konzulenseként témavezetője nem lettem szakdolgozatának. Ha áttekintjük e költségeket azonban arról győződhetünk meg. akkor elképzelhetetlennek tűnő „sztárokat” építenek. a humángazdasági költségek jellegéről a munkaerőromlás. a felépítésébe és terjesztésébe a kereskedelmi televíziók hány forintot ruháztak be.

hogy működésük miközben a vállalkozás szintjén profitábilis. hogy a szabad polgárok maguk építhessék azt fel. különösképpen. Ennél fogva működésük. mint felvázoltuk. mint az üvegcserepek megsemmisítéséhez. a valóságépítésbe való beruházásban a kereskedelmi tévéknek nem szükséges a már említett üzleti költségeken felül invesztálniuk. illetve a nemzeti társadalmi vagyonban bekövetkezett veszteségeket nem a kereskedelmi televíziók okozzák teljes egészükben. s ezért főszerepet visz ebben a színdarabban.és globalizációs gazdaságokban is rémületet keltett. s működésük engedélyezése. S e történelmi korszakok során felmerülő összes költséget. mint előállítani. és folyamatosan. S amint a felsorolásból látható.ha azok egyáltalán nyereségesek . a bányászattól a szállításon át az üvegfúvóig és csiszolóig tartó úton akár százak kezén is át kell haladnia. az üzleti költségek ezerszeresénél tartunk. Ennek éppen a fordítottja mondható el a közszolgálati televíziókról. Hasonló a helyzet a társadalmi valóságokkal is.nagyságrendekkel profitábilisabb vállalkozások. de meghatározó részük van e költségek kialakulásában. Finanszírozásuk ezért nem egyszerűen az állami költségvetést terhelő. hanem valóságot építenek -. történelmi korszakokat igényel. Természetesen a nemzeti embervagyonban.dasági veszteség halmazról. akkor egész történelmi korszakokra van szükség. a finanszírozásukra fordított költségvetési összegek pedig a piacgazdaságban elérhetőnél nagyságrendekkel nagyobb hasznot hajtó beruházásoknak tekinthetők. s nem. ha ebben a nemzeti társadalmi vagyonban felmerülő . közvetve az egész nemzetgazdaságot terhelik. humángazdasági és nemzetgazdasági szinteken okozott veszteségekkel. sok emberöltőre van szükség -. állam.s ennyiben érvényes a valóság só elnevezés: nem a valóságot mutatják be. s végképp nem felesleges kiadás. hanem a piacgazdasági vállalkozásokénál .és nemzetgazdasági szinten egyaránt. ha rendeltetésszerűen működnek. A közszolgálati televíziók. a leghatékonyabb valóság-termelő intézmény . társadalomgazdasági szempontból teljességgel irracionális. egyfelől humángazdasági. éppúgy. Közismert. 115 . a széles értelemben vett társadalmi tőke mennyiségét is kalkulálnunk kell.s nemzeti társadalmat. S mikor ezeknek az önfelszámoló nemzedéki valóságoknak a helyén újraépítendő alkotási feltételeket biztosító társadalmi valóságot kívánnánk építeni. másfelől társadalomgazdasági termelő intézményekként működnek. Összetörni történelmi léptékkel mérve pillanatok alatt lehet őket . mint hazánkban az egyik közszolgálati televízió valójában kereskedelmi tévéként. egy új valóság felépítése azonban. akkor azt mondhatjuk. rendkívül összetett gépezetet kíván.társadalomgazdasági költségeket akarjuk feltárni. ezek a költségek nem a kereskedelmi tévék tulajdonosait. mint például az oszmán gyarmatosítás tette. nemzetgazdasági szinten mérhetetlen veszteségeket okoz. nekik. hanem közvetlenül a konzumidiótákká alacsonyított tömegeket. S ha az általuk a reklámpiacon realizált hasznokat egybevetjük az egyéni. teljes történelmi korszakokkal visszavető . amelyben a kereskedelmi tévék csak egynek számítanak. hanem teljes személyiségekből kívánjuk az újjáépítést elvégezni. Egy nemzedéki valóság kiépítése. melyek meglehetősen kis befektetéssel ugyanolyan nagyságrendű hasznokat hajtanak egyéni. annál sok nagyságrenddel nagyobb. hogy egy poharat mennyivel könnyebb eltörni .egy pillanat műve mindössze -. melyek elviselhetetlensége már a legfejlettebb nemzet. akkor a tíz a harmadikon milliárd forintot megközelítő nagyságrendnél. Ennek nagysága már nem fejezhető ki tíz valamely kis hatványával szorzott milliárdokkal. • a társadalomgazdasági költségek meghatározó részét a nemzedéki valóság kiépítésének a költségei képezik. ha nem minimál-énekből. A nemzedéki valóság kiépítésében. míg ihatunk belőle.igaz felszámolásukhoz. Igaz ez az egy. vagy hagyni. nekünk kell megfizetni azokat a költségeket. Az ezen invesztíciók által okozott károk azonban még a humángazdasági veszteségeket is nagyságrendekkel haladják meg. mert valóban milliókhoz jut el. viszonylag kis befektetéssel mérhetetlen veszteségeket okoz.

hogy ennek a magára hagyott túlkínálati piacnak az ereje hasonlíthatatlanul nagyobb nemcsak a közszolgálati televíziókénál. hanem a szó nemesebb értelmében vett „politikai támogatást” is. a konzumidióta identitás iránti igényével. 97 Kornai János: Erőltetett. szociális karakterek és identitáskészletek felépítése. amiről már megmutattuk. Kornai János áldozatok. vagy harmonikus növekedés? Akadémiai Kiadó. s az általuk felemelt vonatkoztatási személyek olyan életkereteket és azonosulási mintákat nyújtanak az országok polgárainak. Eredményük pedig a nemzeti társadalmi vagyon és a nemzeti embervagyon nemzetközi. amit némelyikük kereskedelmivé válása is jól bizonyít. amely a törvények erejét állítja a versenyképes nemzeti társadalmi. továbbfejlesztésre vár. hogy a nemzeti társadalmi. Ezzel szemben a . A támogatás azonban nem csupán pénzbeli támogatást kell jelentsen. 116 . akik a termelési követelményeknek egyre magasabb szinten felelnek meg. akik miközben a nélkülözést messze maguk mögött hagyva az élet élvezetére is hagynak energiákat. amely a közszolgálati televíziókat állami támogatás nélkül kívánja hagyni. megtermelése. s egy szemtől szembe harcban képes azokat felszámolni. illetve humánpolitikára van szükség. működésüket költségvetési forintokból lecsípett összegekkel kell támogatni. hogy valójában nem is támogatások. hogy a közszolgálati televíziók elsőrendű fontossággal bíró termelő intézmények. ha azok nem akarnak kereskedelmibbek lenni a kereskedelmi televízióknál. amelyek elengedhetetlen feltételét képezik a pártprogramokban oly nagy hévvel ígért jóléti viszonyok kialakításának. Azt is jól láthatjuk. ha nem akarja önmagát is elpusztítani. A közszolgálati televíziók e jellegük és teljesítményeik miatt ellentmondásban állnak a túlkínálati piac diktálta kényszerekkel. a maguk korában méltán világfigyelmet felkeltett számításainak97 felhasználásával könnyűszerrel mutatható ki számszerűen is az. Olyan társadalompolitikára. s a fejlesztő gazdaságok védelmének elmulasztása tovább mélyíti társadalmi-történelmi elmaradottságunkat a fejlett. de olyan fogyasztói karaktereket és identitásokat is életre segítenek. hanem hallatlanul nyereséges beruházások. Megkülönböztetett jelentőséggel bíró részét képezik annak a hatalmas gazdasági termelőintézmény hálózatnak.A klasszikus ökonómiai felfogásban a közszolgálati televíziók nem termelő. mind fogyasztói karaktereikben megfelelnek a későmodern és globalizált korszak termelési követelményeinek.is épített társadalmi valóság. amelyek mind termelői. hanem szolgáltató intézmények. Az azonban korábban már láthatóvá vált. mulasztások.és humán vagyonunk fejlesztésének. sok más intézménnyel együtt része a más tanulmányokban részletesen elemzett iskola is . halasztások. a konzumidiótában realizált önfelszámoló jellegét kell megváltoztatni.mellé.társadalomgazdasági elbeszélés világosan megmutatja. az OECD országokban általánosan elterjedtnek tekinthető . s a Duna Televízió e tekintetben még tartja magát . Finanszírozásuk ezért közösségi beruházásnak tekinthető egyfelől a versenyképes társadalmi valóság. hogy ez a piac is. amelynek feladata a történelmi léptékkel mérve is versenyképes társadalmi valóságok és azokat rendeltetésszerűen működtető humángazdaságok. ha nem akarja történelmileg rövid időn belül önmagát felemészteni. s ezért a fejlesztő fogyasztást valósítják meg. s éppen ezt az önfelszámoló.hangsúlyozzuk még egyszer. 1978.amelynek. világpiaci versenyképessége.ismételjük. De nemcsak olyan national-. melyek ennél fogva nem is hoznak „hasznot”. másfelől a versenyképes karakterek és szociális identitások termelésébe. Ezért is hibás az az álláspont. globalizált világgal szemben. illetve European-identity készlet kialakításában vállalnak nélkülözhetetlen feladatokat s olyan fogyasztói példaképeket állítanak. illetve nemzeti embervagyon fejlesztésével foglalkozó termelőintézményi hálózat . A közszolgálati televíziók által .

az általuk felépített társadalmi valóságok. s közismertsége folytán itt nem bizonyítást. hanem azok súlyosságát a nemzeti társadalmi. vagy angström pontosságú számításokkal mutathatók ki a valóság. nemhogy védelmükbe kívánnák venni e visszaéléséket. sem a humánvagyon csökkentő. melyek azt fejtették ki. ez a szerves társadalomszervezet és fejlődés. 99 100 117 .A társadalmi valóság . A közszolgálati televíziók finanszírozhatatlanságának tézise e korszerűbb. szövetségre lépni a fejlett nyugat józan erőivel. A rég lejárt szemlélet mellett ez is az oka annak. egyfelől a szerencsés személyeknél.sem lehet nemhogy nyomon követni. Azok eredményei természetesen jelentkeznek. társadalom. a társadalmi valóság. sem a valóságfejlesztő.Bibó István Válogatott művek.100 a veszteségeket . Amint arról szóltunk. *** 98 Melyet hazánkban Hajnal István fejtett ki először Az újkor története című kötetében . hogy sem a valóságromboló. hogy a közszolgálati televíziók veszteségeinek egy részét a napjainkra ismertté vált gazdasági visszaélések okozzák.és embervagyonban okozott hatalmas károkozásuk miatt az eddig elhangzott pártpolitikaiaknál mélyebben ítéli el.és humángazdasági szemlélet fényében védhetetlenné válik. polgároknál realizálódó nyereségek miatt kisebb erőfeszítést kell tenniük ugyanolyan fejlődés és versenyképesség elérésére. sem a humánvagyon fejlesztő-növelő eredményeket nem ismerjük. képezik.és humántőke. mint azt az egészséggazdasági kutatások mutatják meg. s az államnál is. szamizdat kiadás.és humánvagyont ellenszolgáltatás nélkül felhasználják. s oda kerül. Fogalmi bevezetés. amelynek e társadalmi. azokat az észlelési küszöb alá szorítják régi mechanizmusok.de. Kölcsey Füzetek. Magvető könyvkiadó. s a Bibó Emlékkönyv számára írt tanulmányában Szűcs Jenő tett közismertté. Vass Csaba: Egészséggazdaság és gazdálkodás a nemzeti egészségvagyonnal. 1988 -. megjelenés előtt. Ma a gazdasági teljesítmények számba vétele olyan. alkalmas nyilvántartás mellett könnyűszerrel válnak finanszírozhatóvá.és világgazdasági nyereségeket hoznak. s köztük a közszolgálati televíziók beruházásaikhoz mérten hatalmas nyereségei. s ennek megoldása esetén mikron. 1986 -. s nem tartjuk számon. Technikailag természetesen nehezen megoldható. amúgy valóban szűkösen meglévő költségvetési forintjainkat fordítani. de egyáltalán észlelni sem. a vállalkozóknál. talán mondani sem kell. az integrált alkotóképes személyiséget termelő humángazdasággal együtt már a fejlett nyugat egy részén is bomlófélben van. 1985. Ez azonban csak annál erőteljesebb felszólítást közvetít számunkra: megfeszíteni erőinket. addig a közszolgálati televíziók.reprint kiadás.és embertermelő gazdasági intézmények. de nem jelent lehetetlen feladatot ennek a teljesítménynek a számba vétele. hogy a fejlett nyugat gazdasági előnyének legfontosabb forrását a középkori és azt követő társadalomfejlődésük. s tegyük hozzá. s visszafordítsuk önromboló folyamatainkat.világpiaci versenyképességet megalapozó volta hazánkban közismert. az abban kialakított humángazdaságok.99 Mert míg a kereskedelmi televíziók kis beruházással mérhetetlen teljes értelemben vett veszteségeket okoznak. Ehhez természetesen nem elegendő a közszolgálati televíziókat finanszírozni. Ezen a ponton válik indokolttá hangsúlyozni. mivel kis beruházással hatalmas nemzet. hogy a másoknak és másutt okozott nyereségeket . Az Európa három történeti régiójáról szóló elméletre98 és az annak nyomán keletkezett számtalan gazdasági elemzésre utalok.és az azt megtermelő társadalomgazdaság . hogy együttes erővel lefékezzük. Az itt kifejtettek azonban. s ezen irracionális működésük miatt nemzetgazdaságilag finanszírozhatatlanok. csak az alapművek felidézését kívánja meg. akik e társadalmi. majd tanítványa Bibó István elevenített fel a tudományos végrendeletének tekintett Az európai társadalomfejlődés értelme című művében . s annak kiemelt fontosságú humángazdasági tartományának teljes intézményrendszerének fejlesztésére kell. ahová való: gazdaságipénzügyi ideológiaként lepleződik le.

illetve finanszírozhatóságukról való vélekedések fordított valósága . hogy a nemzeti társadalmi. intézményi konzekvenciákat is vállaló politikai reformok induljanak meg országunkban is. s ebben a kereskedelmi és közszolgálati televíziók szerepe. Minthogy mind a munkaerőromlás. idejekorán van. mind a kereskedelmi és közszolgálati tévék finanszírozhatóságának fordított értelmezése jelen van már hazánkban is.határozott.a társadalomgazdasági elbeszélés által nyilvánvalóvá és megoldhatóvá válhatnak.és embervagyon fejlesztésére .s ennek részeként e gazdaságok és a közszolgálati televíziók finanszírozására . hogy a fejlett Nyugatot is izgalomban tartó gazdaságszerkezeti paradoxonok a munkaerőromlás mögött meghúzódó túlkínálati piac önfejlesztő-önpusztító kettőssége.A nyilvános identitástermelés gazdasági ellentmondásainak végére érve azzal fejezem be mondandómat. 118 .

Hiába voltak a jó szándékú. hogy a gyűlöletkeltés miért ér olyan könnyen célba. a személyiség mélyszerkezetét alkotó társadalmi karaktereket. de a FIDESZ-re hárított „gyűlöletkommunikáció”.az elszenvedett. Bár az idő már igen előre haladott. hogy a médiának hatalmi funkciója is van. Médiaszakembereink azonban . s utóhatásaiban nem működtetné egy teljes gépezet mindazt: valóságot. túlságosan leköti a figyelmet a botránypolitizálás. s a hiába való beszéd miatt néha indulatossá is emelkedett figyelmeztetések. amely a személyek erkölcsi ellehetetlenítésével foglalkozik. az vitathatatlanul nagy befolyással bír az egyszerű. 119 . MÉDIA. hogy rajtuk keresztül a pártokat is diszkreditálja. egyáltalán mely hatalmi rendszernek a része? Úgy tűnik. Tisztázatlan azonban az a kérdés. hogy röviden jelezzük azt a mára az amerikai tengerpartokon egymásba folyó nagyvárosokból alakult megapoliszokhoz hasonlóan egymásba épült különböző valóság. hogy ha a médiának hatalmi funkciója is van. s az azokat a struktúrában elhelyező identitásokat. Ebben a később teljes kötetben kifejtésre kerülő vázlatban ezért arra vállalkozunk. a klasszikus ismeretközvetítő intézményből átalakult. hogy az ott megjelenített szimbolikus valóság. s aminek jóindulatú kiépítése. hogy ezeket a valóság és karakter inkubátor intézményeket a mi oldalunkon is felépíthessük. sem pusztán művelődésre. hogy a média nem csupán informálódást szolgál. ha előzetesen nem alapozná meg. röviden szólva: az MSZP által gerjesztett. s a kispolitikának az a legkisszerűbb. Ezért nem jut elegendő figyelem annak az egyszerű és magától értetődő kérdésnek még a felvetésére sem. ez a hatalom sem lenne képes oly tartósan sikereket elérni. miért hiszik el az emberek a legátlátszóbb. s a befogadó intézményeket. HATALOM Mára a legszélesebb publikum előtt is ismertté vált. s ami ott történik. Mégis. s amely üzemek összecsiszolt működésének eredménye a gyűlöletkommunikáció sikere. mostanra az is mindenki előtt világos. amivé a média.2. ha pusztán a képernyő varázslataira lenne utalva. meggyőződésünk szerint lehetővé tenné a kormányzás visszavételét. be nem avatott halandókra nézvést. a „zseniális politikai pr” teljesítménybe vetett hitük elfedte azokat a mások által sok évtizedes munkával felépített alapokat. s talán nem is tudnak arról. ámde nagyon látványos territóriuma.és karaktergyártó üzemeket. TERMELÉS. s az abban felépített szociális karakterek és identitásalakzatok csak és kizárólag azért fejthetnek ki hatásokat. legalábbis fel nem dolgozott bukások ezt látszanak igazolni -. Szó se róla: a képernyő nagyhatalom. ami a képernyőre kerül. akkor hol helyezhető el a hatalmi rendszerben. amelyek ezt a kétség kívül hatásos „pr” tevékenységet egyáltalán működővé tették. hogy nem is csak szórakozásra használják a nézők. személyes nyomorúságukban cáfolatukat lelő megtévesztéseket is. aki ezt vitatná dőreségbe engedné magát bocsátkozni. mert előzetesen és utólagosan hatalmas gyártó üzemek alapozzák meg és teszik a mindennapok részévé befolyásukat. nemhogy a megértésére. de be nem vallott. a közpublikumhoz hasonlóan a képernyő bűvöletében élnek. talán még nem késő ahhoz.

mint ama nevezetes jenki.és hamis identitástermelővé vált. lidércek fényeként éljük át. Mindenek előtt azt kell tekintetbe vennünk. hanem társadalomalakító üzem.és identitástermelő funkcióját.és identitástermelővé. erről egy másik. a mostanihoz hasonlóan kötetnyi fejtegetést igénylő tanulmányban számolhatunk majdan be. de e funkció mellé még több más funkció is kiépült. korlátoz. Aminthogy a német médiatörvény körüli vitákban felszínre is került. s láthatjuk. melyeket ma nevelődve éppannyira nem tudjuk rendeltetésszerűen használni.észre vesszük. nemlegitim hatalom kifejthesse minden eddiginél mélyebben torzító hatásait. hogy a médiát ármányos tudorok összevonják eredetileg más célokra kiépített . Ha édesanyánk például mágikus nyelven beszélte el világunkat apró gyermekkorunkban. hogy még a tudomány. amelyek közül most kettőre irányítom a figyelmet: a médiára. egy ártatlannak tűnő. mégpedig valóságot.s azon funkcióiban is meghagyott . hogy a média miért nem negyedik hatalmi ág. nemcsak hiedelmeink. de a védekezési képességüktől előzetesen megfosztott áldozatait tévedés ne essék. hanem egy. amiként azt útjára indították századok előtt. mint hatalmi üzemre . intézmények körében. és mégis különállónak látszó hatalmas gépezetté. Lassan három évtizede az időnek. hogy Michel Foucault arra figyelmeztette a politikáról gondolkodók nagyérdemű publikumát. akkor azt.identitás-karrierpályákon a hatalom számára mindenkor változó célokhoz el is vezeti. E helyt nincsen lehetősége annak megvilágítására.Heideggerre tekintve . Idézzük csak fel régidők pásztor csillagászait. s a médiára. volt szükség arra.I. nem vezetői. ezért most csak kettőt emelünk közülük ki. pontosabban szólván rontott valóság. hanem vegyük észre.annál is inkább e kettőre. kiszipolyoz értékakcentusai alapján gondoljunk. E hatalmas gépezet nemcsak mesterséges valóságokat. vagy elektromos jelenségnek tudunk. a legitim politikai rendszer felett kiépített nemlegitim hatalmi rendszer egyik hatalmi ágának része. hogy a média már régen nem csak az újságokból. akkor mágikus valóságban élünk. a rajtuk néha terelgetésnek. hanem . amilyen nyelven beszélünk. modern materialista kiképzés után vegyi. Ami manipuláció a róla szóló sok-sok beszély ellenére is lényegének közelségébe akkor enged csak. Az elsőről. lesz mágikus.1. s varázslatokkal próbálunk kegyeikbe férkőzni. Mert akkor valóságunk egésze.intézményekkel egyetlen összefüggő. mely kétségtelenül az volt akkortájt már. I. kik 120 . hogy olyan világban élünk. s a valóság működtetéséhez szükséges társadalmi karaktereket. „szociális identitásokat” termel. rádiókból és televíziókból áll. s ugyanezért már nem is az a „közvetítő” intézmény. de szinte minden másnál lényegesebb fondorlatról. is alá van vetve a nyelv által felépített szimbolikus valóságnak. a nyelvi manipulációról csak éppen említést teszünk. Közvetítő funkciója természetesen megmaradt. Éppen ahhoz. vagy őket legyőzni. ha . s a hatalomra ne mindig az elnyom. hogy ez az új. hogy a média nemcsak véleményformáló. hogy a politikára. mint termelőüzemre. hogy a hatalom termel. mit mai. hogy valóság. a valósággal együtt kijelöli. s nem is csupán hamis identitásokat termel. E fondorlatos pályáknak. többnyire azonban édes-keser érzelmekkel fogadott végig kergetésnek sokféle útja-módja van. mely a létezők határaival. miszerint a média a hatalom részévé: amiből pedig az a konklúzió következik. aki Mark Twain jóvoltából Arthur király udvarában találta magát. tündérek. A média termelő és hatalmi funkcióját összekötő szillogizmus másik fele pedig úgy hangzik. azt manók. mert ezek egymással is szoros összefüggésben vannak. amelyek leglényegesebbjeit is valóban csak egy teljes kötetben vázolhatnánk fel. mesterséges valóság.

s sajnos belénk. ezekben az ártatlannak tűnő új szervezetekben történik meg ugyanis a gyermekek kiszakítása emberi valóságunkból. s azt működtető karaktert és konkretizálására szolgáló identitáskészletet építeni. nem elegendő a médiát egyetlen műsornak a mikroszkóp alá helyezésével vizsgálni. vagy ideát. oly bensőséggel. amelyekre vonatkoztatásuk büntetés terhe mellett tilos. amelyekkel a kulturális. vagy egyszerűen csak teremtettek. s mely felfedező utakra térés tilos. a hatalom számára kívánatos szimbolikus valóságot és azt benépesítő és működtető karaktereket hívnak életre. Ezeket is persze. de számos mást is: a társadalom. s a működtetéséhez szükséges szuverenitástól. immár „megvalósítva” kézzelfogható anyagisá121 . azok az alakzatok. mert hol lennének másutt. realizáló institúciók váltak. amelyről azt véljük egyedül sajátunk.s benne a médiának . professzionálisan azonban csak szélhámosok. I. ott belül. mert az csak esetlegesen és korlátozottan viseli magán azokat a képességeket. titkolt belsőnek tűnő világunk is ezen utasítások szerint épül bennünk fel. a fejünkben. vannak olyan tulajdonságai is. mint mondottuk. E nyelvi mesterkedés persze a mindennapokban. ám elszenvedői számára megédesített diktatúrával. Mikor ugyanis egy műsorfolyamot terveznek . hogy azokat hogyan kell értelmezni. a nyelvnek. bűbájaikat.és humángazdaságok részét képező valóság. tereken. korszerűtlen helyeken talán csak nem. kárhozottak.és humánforrás termelő gazdaságán keresztül. megpillanthatjuk: a különös lénynek. A performatívok kínálják magukat a nyelvi erőszakra. u. akkor egy. a lapokat.lett légyenek ennek nem is tudatában az egyes műsorok és folyamok tervezői. hogy „valóságképző” munkái is vannak. Minek következtében rejtettnek. tucatjaival pörögjenek. szerelmi és baráti kapcsolatokban is felismerhető. hamar fáradó szemeink előtt. a világértelmezéshez szükséges szuverenitást is visszavonhatják fondorlelkű mediátorok azoktól. melyek a műsorfolyam analíziséből könnyeden tárják fel vizsla szemek előtt addig rejtegetett magukat. amelyek nemcsak leírnak valamely személyt. vagy gyógyító emberek. mire kell vonatkoztatni. Ezek a performatívok.2. annak alapján. hogy ebben a szimbolikus térben hogyan közlekedhetünk. „kortárscsoportokon” keresztül törnek megvalósulásra. A másik példa. s ezáltal fosztják meg kiszemelt áldozataikat a „nyelvikulturális. a szabadságkorlátozásra. S látnunk kell: ezen a ponton az évszázadokon keresztül külön tartott gazdaság és hatalom összeforr: a mai hatalomnak . hanem egyúttal azt is meghatározzák. belerejtőzve megkülönböztethetetlenségükbe. vagy a rádiót.lehetünk. majd újjáépíteni a valóság. az ontonómiától. tárgyat. kocsmákban és „mekikben” és a diszkókban. szélesebben merít az imént hivatkozott intézményrendszerből.az a legfontosabb teljesítménye. azon túl.” ámde voltaképpen létalkotó autonómiától. s melyek azok. hogy képes valóságot. amely kapcsolatban áll ez iménti szimbolikus. hogy a szakítás mozdulatához vezető lendülettel torz szimbolikus valóságba röpítsék őket. Hogy aztán utcákon. illetve továbbvivő. amik aztán az iskolák és más intézmények közreműködésével előállított.és karaktertermelésre szakosodott üzemek szervezeti hálózatát. hogy a média. akiknek kimódolásuk híján a nyelvnek e nevezetes eszközeiről tudomásuk nincsen. A kortárscsoportokban. mifélék: táltosok.n. És még tovább is a nyelv belső rejtelmeibe. buszon és a föld alatt száguldó szerelvényeken. ha hatolunk. Amely gazdaság működtetési költségeit. mesterséges. már nemcsak a televíziót jelenti. s médiaguruk alkalmazzák a nyelv e parancsoló. milyen más jelenségekkel lehet azokat kapcsolatba állítani. piacra dobott termékei révén mi magunk fizetjük meg. amivé mára a média és az őt kiszolgáló. az „olvasatképzést” ellehetetlenítő eszközeit. szentek. Hogy ezt az alrendszerek összeforrásában megnyilvánuló képességet egyáltalán érzékelhessük. melyre más részünk csak áhítozhat valóságos kognitív térképeket építenek fel a hatalomépítette szimbolikus valóságról. a verbális mellett a metakommunikatívnak és a képinek is. rontó pálok. s valamely KRESZ utasításokhoz hasonlón utasítanak.

s még jó. majd a márkahűséggel és annak szankcionálásával . Emberséges. ha ontonómiánkban megtarthat bennünket. S mert csak durván megmunkált még szerencsétlen média rabszolga. nyelvet. Ezzel az elválasztással és egy mesterséges. mint szabadságukat az identitásdiktatúrában rájuk kényszerített pille karaktert. s kérdés nélkül elfogyaszt abból a kínálatból. a márkaidentitásokat. amint hogy az is. S létezik. mint a még emberségesnek nevezhető útszéli rabló a védtelen utasokat egy postakocsin pénzüktől és ékszereiktől. minták bemutatását.és kommunikációs hálózat az. 122 . a képernyőn felvázolt karaktert mindennapi tulajdonságokkal feltöltő intézményekben történik: a márkaklubokban. ám itt csak említhetjük: a szilárdan felépült és tartósan működő értelmező. illetve réteglap-iparra. S nincs az a királyfi. vagy talán inkább. ha létezik az ellenszer ez ellen a gépezet ellen.értjük?! gyermekeink.mint alig múlt választási ciklusunkban szülők és gyermekek egymással szembe kerülhettek.konkretizálják. szimbolikus erőszakkal épített szociális közegbe helyezéssel azonban a társadalmi valóságnak. Például a deszkás és a depeche mode-os identitásokat viselkedési és fogyasztási mintákat. mint anyagi megvalósulások . ha valaki tartozni akar valahová.a karakter tartalommal és részletekkel való feltöltése . s az ezek elbeszéléséhez kellően lebutított. amely autonómiánkban és szuverenitásunkban.ellenőrzik is a képernyőn felvázolt karakterek működését. de kirekesztik . finommegmunkálásra és „finomhangolásra” vár. embertelen kegyetlenséggel fosztja meg a nyelvi-kulturális szuverenitástól. A márkaklubokban a márkához képest differenciált identitások kiépítése és működtetése a reklám és divatgépezetre támaszkodik. A kortárscsoportokon belül a márkaklubok . még jobb. nem csúfondáros kifigurázás. illetve a manapság művészi kvalitásait veszített film. a yuppie-t. ha nem magunkat. illetve azok spontán származékaiban. E nélkül a minimál-én nélkül a képernyő csak villódzó röntgensugár-készülék lenne. hogy . míg ez a gépezet fogyasztóként konzum idiótává. vagy a győztesek márkaidentitását. aki csókjával ebből a varázslatból felébreszthetné minimál-énné zsugorított felebarátainkat .a kényszeridentitásokat. amelyek a márkaidentitások működtetéséhez szükséges viselkedésmódok.nincs annál rettenetesebb. ami már mindent.már más intézményekben. S ezért. mert csak szegénnyé tesz az útszéli rabló. ha ez a kategória a negatív egészre egyáltalán érvényesen használható pedig azzá a minimál-énnél varázsolja. mint. amit a képernyő számára felkínál. amely finomhangolás . Az ezen gépezet által megtermelt valóságban mesterségesen konstruált identitások kényszerűtudatlan hordozóit ez az üzemhálózat. s az embergyerek társadalmi karakterének még csak a durva hangolása történik meg.gukban .és könyv-. aki. S védetik velünk szemben. az önmanipulációs derivátumokban. sajnos létező és azonosítható típusokba szervezett márkanyelveket szolgáltatja. s annak mesterséges ellentétekbe hajszolt sosemvolt identitásait.márkaidentitásként . minket is. egészükben. ezért csiszolásra.

II.
A médiának ez a teljes gépezete nem csak a hatalomnak, hanem a gazdaságnak is képezi részét, csak éppen annak a gazdaságnak, amelyről nálunk, ellentétben az Unióval és Amerikával, vajmi kevés szó esik: a társadalom- illetve a humángazdaságnak, a társadalmi- és a humántőke világának. A fogságba ejtett társadalomgazdaságnak a feladata annak a valóságnak a megtermelése, amelyre éppen szüksége van a hatalomnak, a humángazdaságnak, legalábbis ebben a szerkezetben, pedig a mesterséges, létével manipuláló valóságnak a felépítéséhez, benépesítéséhez, és működtetéséhez, egyszóval a megtermeléséhez és újratermeléséhez szükséges karakterek megtermelése. Aminek következtében a média szerepe teljesen megváltozott korunkban: már nem „közvetítő” intézmény csupán, hanem, miközben ezt a funkcióját is teljesíti, „termelőüzem” is, pontosabban teljes gazdaságoknak, a társadalom- és a karaktertermelő gazdaságnak a része. Nem lehet eleget hangsúlyozni a média gazdasági funkcióbővülését. Ezen a funkción - amit szokás ártatlan szórakoztatásnak feltüntetni, mint például a Hét csaló műsorát - keresztül lehet ugyanis elérni azt, hogy olyan karakterek álljanak tömegesen egy hatalom rendelkezésére, akiket durva- és finomhangolások sorozatán keresztül éveken át tartó identitásépítéssel és tréningezéssel arra készítenek elő, hogy majd a választási kampányban rezonáljanak azokra a hívószavakra, amelyeket a márkaidentitáson, márkacsoporton keresztül ültettek el önazonosságuk legmélyebb szöveteiben. S ennek következménye az a kétségbe ejtő helyzet, amit Illyés Gyula így szedett versbe: „Eszmélnél, de eszme / Csak övé jut eszedbe.” Amíg azonban csak és kizárólag a televízióra - kisebb mértékben a rádióra és újságokra - szűkítve kíséreljük megérteni a média hatékonyságát, addig mindig vesztesek maradunk. Vesztesek, mert nem egy saját identitás kimunkálásához szükséges - s autonómiát, ontonómiát biztosító - gépezet felépítésén munkálkodunk, akik önazonosságuknál és azonosságtudatuknál fogva maguktól is a helyes politikai választásokat viszik véghez, s akiknek ezért a kampányok időszakában valóban csak a hívószavakat kell leadni, hanem ismét és ismét csak a képernyőt akarjuk meghódítani. Ennek a stratégiának az egyszerre nagyszerűségét, s képtelenségét azzal világítom meg, hogy felteszem, sikerült megszereznünk a tévék képernyőjét, a rádiók mikrofonjait, a sajtót, s ekkor kínálja magát a kérdés: mi történik ekkor? Könnyed sétával, mint kalapos kisasszonyok a promenádon, ellejtünk, besétálunk a győzelembe? Aligha. Aligha, mert győztes sajtónkkal szemben állnánk egy attól teljesen különböző valóságot és identitásrendszert gyártó, de hiányos gépezettel, s egy teljesen idegen szimbolikus és reális valósággal, s annak teljesen idegen identitással bíró tömegével, aminek nagy része meghallgatás nélkül utasít el bennünket, magától is, mert zsigereiben idegenkedik tőlünk. Ahogyan tette ezt az elmúl korszak két választásakor is. Ugyanezen oknál fogva nem hihetjük, hogy a média „termelő” teljesítményeit, melyek, mint pók áldozatát, menekülési útvonalat sem hagyva neki, fonják körül a meghódítottakat, soká hagyhatnánk figyelmen kívül. A média hatalma ugyanis éppen ebben a teljesítményében áll.

123

III.
Mielőtt lezárnánk ezt a kis, bővebb kifejtést igénylő vázlatot, még három körülményre hívnánk fel a figyelmet, melyet ezzel a teljességében figyelembe vett médiával kapcsolatban nem hagyhatunk említetlenül, ezért még a vázlatosságnál is rövidebben utalunk rájuk: 1. néhány nappal ezelőtt a sokszorosan összetett magyar társadalomszerkezetről beszéltünk, s ez felveti a kérdést: mi a viszonya ennek a sokszoros makrotársadalmi szerkezetnek az állítólagosan mindent befedő médiavalósághoz és annak kényszeridentitás készletéhez? Az ellentmondást gyanító kérdés jogos, de könnyen megválaszolható. Azokban a társadalmakban, amelyekben még legalább töredékesen feltalálhatók az értelmezési és kommunikációs közösségek - s a polgári körök éppen ezt a teljesítményt nyújtják; ha megfelelő közvetítő hálózattal látnánk el őket, sokkal hatékonyabbak lehetnének, s nem pártolnának el a tehetetlenségünkre hivatkozással lassanként tőlünk -, ennek a manipulációnak vajmi kevés esélye van. Azokban a társadalmakban, illetve társadalmi szegmensekben, például a roncs és páriatársadalmakban, vagy a nemzeti társadalom legfelső - a felkapaszkodáshoz látszólag közelre jutottság miatt - és legalsó rétegeiben - mert ott már az önvédelemnek sem a közösségi, sem az egyéni mechanizmusai nem működnek - komoly esélye van a hódításra a médiavalóságnak, s a hozzá kínált identitáskészletnek. S éppen ez vezetett el oda, hogy érdekeikkel szemben, e tömegek egy része is átszavazott gyarmatosítóira. Nem hallgathatjuk el ezen a ponton azt a véleményünket, hogy látszólag vezetne csak eredményre, ha miénk lenne a teljes manipulációs gépezet, nem lennénk ugyanis egyfelől különbek náluknál, s akkor egy másik trónkövetelő szegezné velünk szembe azt, amit magunk is megtehetünk: a médiaszabadság struktúráinak megalkotását. Nekünk nem az lenne a feladatunk, hogy náluknál is jobban manipulálhassuk az ő valóságukat és személyeik szociális karakterét és ahhoz tartozó identitáskészletét, hogy a miénkre váltsuk azokat át. Az éppen úgy lenne médiaterror, mint ez. Nem, a mi feladatunk: felszabadítani az általuk alávetetteket, hogy olyan valóságot építhessenek, amely a létharmóniára szakosodott, s olyan karaktereket, ezt nevezik személyiségnek, s annak olyan identitáskészletét - amit egyéniségnek neveznek fejleszthessenek ki, amely ennek a létharmóniának az elmélyítését tűzi maga elé célul. 2. Csak azt ne gondoljuk, hogy pusztán lila emberbaráti érzelmeket lehet ellene szegezni az oly kikerülhetetlen gazdasági racionalitásnak. Ellenkezőleg, éppen ehhez a gazdasági racionalitáshoz fellebbezünk, mikor a konzumidióta gyártását ellenezzük. A multiknak ezt megcselekedniük könnyű, hiszen, ha a humánforrásokat meddőhányóvá téve felélték, csak odébb kell libbenniük, hogy más, külszíni fejtéssel lebányászható humánforrásokra tegyenek szert - s teszik is, mint azt már mi is keserűen kell, hogy tapasztaljuk. Mi azonban itt maradunk, ha akarnánk se tehetnénk másként, ezért számunkra a gazdasági racionalitás mást jelent, mint a mikrogazdasági. Mert mikrogazdasági szempontból ez a humángazdaság, s benne a média, különösen a kereskedelmi, óriási üzlet - s tegyük hozzá, ezen az ellentétbe fordító prizmán, az egyéni tőkemaximalizáláson keresztül szemlélve, a közmédiumok finanszírozása egészében véve irracionális. Ma ezért azt illik mondani, hogy a közszolgálati médiumok finanszírozhatatlanok, a kereskedelmiek ellenben kitűnő üzletnek bizonyulnak - s a következtetés, ami ebből adódik: nosza, privatizáljuk a közmédiumokat. Erre a következtetésre az ad okot, hogy a médiumokat, teljesen szokásos módon, csak mikrogazdasági, vállalati szempontból veszik tekintetbe, s e nézőpontból valóban az a helyzet, amit idéztünk. A horizont kitágításával, makrogazdasági teljesítményeikre is rákérdezhetünk, s akkor fordítottá válik az eredmény. Kitűnik ugyanis, hogy a kereskedelmi médiumok, a fegyelmezhetetlen és antiszociális konzumidióták sorozatgyártásával rontják azt a nemzeti vagyont, a humántőkét, amitől a Világbank számításai szerint is 70% körüli mértékben függ
124

egy nemzet világpiaci versenyképessége. A humántőke romlása önmagában is elegendő veszteség lenne, de a világpiaci versenyben való elmaradásunk miatti hozzáadott veszteségekkel együtt olyan mérhetetlen - ezermillió dollárokra - nagyságúra rúg az általuk okozott veszteség, ami nálunknál gazdagabb országokban is finanszírozhatatlan. Amint az az USA-ban és a nyugati Európa sok országában már be is következett, s heves politikai vitákat is maga után vont, csak éppen nálunk erről nem lehet hallani sem. Ezzel szemben a - szintén teljes értelemben vett, s itt nem részletezhető intézmények hálózataként működtetett közmédiumok humánvagyon fejlesztő tevékenysége azonos nagyságú nyereséget hoz a nemzetgazdaságnak, amiért is - ha a teljes terjedelmében vizsgált médiumok pozitív, eredményt, és negatív, veszteséget termelő teljesítményét is figyelembe vesszük - a rájuk a költségvetésből költött néhány milliárd a nemzeti humánvagyonba, és a nemzeti versenyképességbe való mérhetetlenül eredményes beruházásnak minősül. És ez a nemzetgazdasági racionalitás az, ami nem engedi meg, irracionalitása okán azt, hogy minimál-énné degradáljuk polgárainkat, ellenkezőleg, felemelkedésük elősegítését írja elő, kötelező erővel, a létszabadsághoz való emelkedésük segítését. 3. Ennek a gazdaságilag egyedül racionális, ezért gazdaságilag és politikailag egyaránt egyedül kifizetődő szabadságnak a biztosításához azonban végig kell gondolnunk a média működését szabályozó joganyagot, s ha ezt megtesszük, akkor láthatóvá válik, hogy az emberi jogok lehetővé teszik ennek a problémának a megoldását. Már a szovjetbirodalom összeomlásában is szerepet játszó harmadik helsinki kosár is erre épült, majd az UNESCO meg is erősítette: a kommunikációs emberi jogok -, kiegészítve a személyiséghez, illetve a valóság megválasztásához való jogokkal - az az emberi jogi rendszer, amely ki tudja hányadik generációs emberi jogként ennek a létszabadságnak a feltételeit biztosíthatja. S minthogy a polgári ellenzék annak idején még köteteket is publikált e témakörben, elegendő lenne emlékeztetni, hogy a sajtószabadság e jogok nélkül csak egy diktatúrának, az eufemisztikusan sajtódiktatúrának - ami voltaképpen a nemlegitim hatalom diktatúrája - nevezettnek a korlátozhatatlanságát szavatolja. Így a belakni szándékozott valóság megválasztásának szabadsága, a személyiséghez való jog, valamint a kommunikációs emberi jogok együtt lehetővé tennék, hogy semmilyen valóságot ne építhessenek erre vetemedett hatalmak, s e valóságban ne zárhassanak kényszeridentitásokba, illetve, hogy a kommunikáció, beleértve a sajtóban való kifejezés jogát is az emberhez méltó élet, s az ehhez szükséges hatalom visszahódítását alapozhatná meg. S kétségtelen, nemcsak gazdasági, de politikai szempontból is ez az egyetlen „kifizetődő” vállalkozás, hiszen míg konzumidióták gyártásában jeleskednek ellenfeleink, a szabadság felajánlása - a belőle fakadó és az imént jelzett okok miatt bekövetkező jóléti nyereségeivel együtt - olyan erős program, amit még a leetetett has, s a megtévesztett lélek is méltányolni lehet képes. S akkor választói magatartása sem lehet kétséges. Mint jeleztük, társadalomszerkezet, gazdaság, hatalom és média együtt és nemzetgazdasági szemlélettel való értelmezése rövid és hosszú távon egyaránt előnyökkel jár. A felépítéséhez, illetve működtetéséhez szükséges intézmények megtervezése és alkalmazása újabb papírt igényel.

125

A Konstantinussal viaskodó szent. nem karddal üti a fejüket. aki kívül van a börtönön? Az lenne szabad. amelyből kivonták a testi erőszakot. amikor onnan szabadlábra kerültek. és éppen emiatt népnek maradók közt is. És magunk láthatjuk: a nemzet és a nép szabadságának ügye akkor roggyant meg. akit a rácsok mögött tartanak fogva? Nem téved Hilárius. A MÉDIAKRÁCIA A PUHA DIKTATÚRA KIVITELEZŐJE101 A MÉDIAKRÁCIA: A PUHA DIKTATÚRA KIVITELEZŐJE102 „Ravasz üldözővel állunk szemben. Meg is tanulták szájat szorítva elviselni. megjelenés előtt álló kötet megfelelő részeinek a JUSS című folyóirat számára átdolgozott változata. és az őket odakinn a magyar. hanem halált hozó kincsekkel kecsegtet és halmoz el. amelyik a lelket fojtja meg: a puha diktatúra.végtére mindig hiába. csorbítatlanul élt. Elegendő ehhez az a diktatúra is. Constantinussal. hanem arannyal fojtja a lelket beléjük. 101 102 Első megjelenése: Juss. az Antikrisztussal. Legalábbis nem az uralkodhatnék kielégíthetetlenül növekedő presztizséhségének. A testet elzáró politikai börtön a lélek fel nem adott szabadságának hirdetője. gyarmati sorban lehet tartani. a dereshez kapcsolják. újabb időkben hatékonyabb diktatúrákkal kísérletezve találtak rá a nem a testi erőszakon. Némelyikük. Hogy előnyhajhász falánkságukat táplálhassák. a bikacsökökhöz. akik a lélek szabadságát odabenn és idekinn őrizték és őrzik a szabad „láb” önkényével szemben is. az. alattomos ellenséggel. a jólét-kompromisszumot kötők által.” (Poitiersi Szent Hilárius) Öntudatra ébredt nép ellenében a hatalom zsákmányszerzőinek csak testileg erőszakos diktatúrákat lehet harcba vetniük . míg ők az elzárást is vállalva őrizték. Többszörös társadalmi struktúra. méginkább az újgyarmatosítókhoz átálltak által. a puha diktatúrára. 126 . és ezért szent ő. nem a börtön szabadságába küldi a népeket.és a nagyvilágban is hősökként tisztelő.3. palotarabszolgává teszi. Bennük is. le lehet igázni.ami ellen védekezni nem tudtak -. Hát nem az a szabad. december A tanulmány az 1986-ban készített. többes hatalom Magyarországon című. a poitiers-i Hilárius meghökkentő váddal lázít a bizánci ellen: elveszi tőlünk a börtön szabadságát. hanem a hasunkat vakargatja. És azoké. jobb esetben dacolva ellenállni. a nemzet és a nép szabadságának ügye. nem életre kárhoztat. Az elviselt vagy ellenállással akadályozott diktatúra azonban nem elég hatékony. Hilárius. 1990. A puha diktatúra A diktatúrákat a népek a csendőrcsizmákhoz. És legfájdalmasabban: a méltóságuk tartóoszlopait. hőseiket vesztett és ezért tömeggé lecsúszott népben. a nem a bikacsökön épülő diktatúrára . a szent? 56 máig hűségesei tanúsíthatják: ügyük. hanem felmagasztosítván őket. Méltóságától és kultúrájától megfosztott népet azonban testi erőszak nélkül is ki lehet semmizni. Ő nem a hátunkat korbácsolja. erre figyelmeztet mindahányunkat.

ha a világ rendben van körülöttünk. a palotát. hogy kik vagyunk mi magunk. Szeretjük. a tudásra. Megosztani a hatalmat. hogy 127 . és mikor várhatjuk mások segítségét. A moralitásvesztett hatalom azonban a szabadság technikáinak még oly fontos. a demokrácia fehér intézményeit. gyülekezési szabadság. Hogy ott érezze magát embernek. negyedik. a többség uralma a kisebbségben. mint magától értetődő értelmi valóságot nem akarja megváltoztatni. amikor már senki sem uralkodik a másikon: a hatalomtól való szabadság rendjére. a negyediknek mondott tömegtájékoztatással. a szabadláb ősi kényének megtartja. a tényleges. mint mondják. újabb hatalmi ágakkal. Anélkül. Ami még így sem megnyugtató. a tömegtájékoztatásra. a pénzre. ötödik. de korlátozott rendjéből a diktatúra technikáinak rendjévé torzíthatja a demokráciát. a nevelésre. És főként. 1. Ami bármily kellemetlen is. szabadság és a diktatúra kettős rendjét. Elrejtik a számukra sem nélkülözhető testi erőszakot. Közben mindezek háta mögött felépítik a lelket rabságba ejtő. ami a lélek szabadságát szolgálja. de a társadalom politikai és erkölcsi ellenőrzése alól kivonva kiépíti a puha diktatúra építményét. Ha értelmes. Mikor kell mások segítségére sietnünk. Hogy ez az uralom ne váljon zsarnoksággá. intézményesíteni a kölcsönös felelősség viszonyait. hogyan építkezik.Bibó István erőfeszítései nyomán ismertük meg a demokráciát mint a. elválasztani a hatalmi ágakat. figyelmeztet: a megoldás az áttérés az önkormányzatra. Általuk pedig a többség látszólagos uralma a mindenkori kisebbség zsarnokságává fajul. Mert akkor van helyünk nekünk is a világban. Nem. hatalom és morál politikummá egyesülésére. az ilyen demokrácia: a szabadságtechnikák rendje. mint világrendet. Akkor legfeljebb attól kell tartani. hanem a hatalom megkettőződései. hogy palotáikba belülre tolták át gyarmataikat. Miközben minden intézményét a formáldemokráciának. moralizálni kell. Hogy a valódi szükségleteikhez igyekvő lélekbíró embereket a palotakerti szabadláb hasvakargatásból épített valóságába kecsegtessék. hatalmi ágnak elnevezve. És mi tisztában vagyunk értelmével. egészíthetik ki. A moralitásvesztett demokrácia: a mindenkori kisebbség zsarnokságát szolgáló diktatúratechnikák rendje: a puha diktatúra. a fekete hatalmat. Mint pl. azok háta mögött. A demokrácia. ha csak a szükségleteitől elválasztva a magánönkény palotakertjének őrei által felvigyázott térben juthat szabadlábra a lélek. ellenállási szabadság. a médiumokra alapozzák. hogy hogyan keletkezik. Ekkor tudjuk. A puha diktatúra szerkezete és működése A paloták urai és a palotakertek őrei persze titkolják. hogy palotaőr. ha értjük. mondja. kiegészítőül az alkalmazott embertudományra. A szabadság azon rendjére. A moralizált hatalom. Így kettőzhetik meg hatalmukat. netán a palota valamelyik szárnyának ura kíván lenni. Az értelmi valóság meghatározásának kisajátítása Szeretjük magunkat elhelyezni a világban. nem a demokrácia kiegészítései. Lehetőséget adva számukra a többséggé válásra. Diktatúrájukat pedig puha eszközökre. a diktatúratechnikákat intézményesítő. mert ekkor értelmes a világ rendje. és legyen tőle idegen minden. stb. Lehet akkor már gondolatszabadság. mitől változik világunk. Így védeni a kisebbséget is. A médiával gyakorolt puha diktatúra intézményei nem a meglévő hatalmi ágak. hogy mik a lehetőségeink. amitől ő ember. hogy ők életvilág börtönökbe csalogatják a gyanútlanokat. hadd futkározzon a palotakertben kedvére a szabadláb. mert csak uralom más embereken. kötelességeink és jogaink. a különböző életterületeket közvetítő eszközökre. a lélek megfojtásának rendjévé. E kettős hatalom homlokterében fenntartják a formálszabadság technikáiként létező demokráciát. ha körülöttünk mindennek megvan a helye. véleményszabadság. így ő.

És mit rekesztenek kívül a létből. A hatalomért elemből emelt kerítést.szolgáltat a határokon belüli létre. az addig visszavontan leskődő erőszak. a valóságtudomány és az igazolás tudomány cinkos szakértői. a szükségletmezőkről rekeszt be a palotakerti értelembe. az ideokrácia mesterei és a bírás fogdmegjei. a kijelölt karrierpályákon. a paloták rendje legyen az értelmes valóság. Az új valóság. Az érthető. az immár felvilágosult palotabárók már visszavonják a hatalomért elemmel lehatárolt uralkodó valóság határaiig a testi erőszakot. És itt. A puha diktatúrában azonban a törvény tilt: csak az áll szabadságában a rabszolgának. mely léttartományokat az engedélyezett és ezért értelmes palotakertből. Ez az értelem. A szabadság a kisajátított értelmen kívül reked. És joggá változtatják. kötelmeket. a palotatérre ömlő vérpatak kiáltja ránk visszavonta és szublimálta. A jogosítványok úgyis fogva tartják. jogokat. mondják. Hasvakargatásból vonva fordított szabadsághatárokat a palotarabszolgává értelmezett lélek köré. az identitásokat és a hozzájuk járó vagy a tőlük megvonandó anyagi és kulturális javakat. a vörös bárók palotáinak felépítési szakaszában a bikacsök-erőszakot is önkényre engedik. Legfőképpen pedig az értelmi valóság megfejtésére. És a legfőbbet: ők vonják meg az értelmes valóság határait. És ekkor tudják mindezt rólunk mások is. hogyan is állhatna ellentétben a puha diktatúra a testi erőszakkal. A paloták kiépült valósága újratermelésének idején. Bonyolult világunkban. A léttartományokat elválasztó kerítés szükségletzárait ravaszul építik meg üldözőink igazolói. mindenhez szakértőkre van szükség. Meghatározására. létező szocializmusnak. a szabadságra nyíló határokat érve. létezőnek.de hogy ez a csupán nem kevés. 3. A hatalomértelem határaira visszavont és jogosultsággá párolt erőszak Nem áll. a szükségletszabadság alternatív értelmi valóságába. 128 . Csupán . A törvény akkor jog. a hatalomértelem ideológiai határőrei őrzik azokat: ki ne szabadulhasson a palotarabszolga a szükségletszabadság mezőire. ahogy kedve tartja. ezért az elfogadható és megnyugtató. Amelyben azonban már nem mi helyezzük el magunkat. a palotaurak kényének megfelelően. Szakértelemre csak az ifjak bevezetésére. A bekerített léttartományok fordított szabadsághatárai A palotakert értelmes valóságában való akadálytalan rohangáláshoz kijelölik a szabadsághatárokat is. hanem a palotaurakat szolgáló szakértői az értelmi valóságnak. közösségünknek. hogy az egymás fölött uralkodás. a hatalomértelem pedig a szabadság léttartományaiból. beavatására van szükség. a hatalomért elem határőrsége ront ránk. amit nem tiltanak meg. Ettől kezdve lehet összhang cselekvéseinkben. a logokrácia és az ideokrácia szövetkezett hatalmasai jelölik ki a helyeket. 2. a palotakertben jelölik ki helyeinket a hatalomértelem társadalomrendjében. mikor csak kikívánkozott a zsarnokság fizikai és lelki határain túlra. Ezen belül kóborolhat a lelkefosztott tömegegyed.joggá párolt erőszakot . És jogosítványt . Ekkor érthetjük meg kölcsönösen egymást. Ahogy mindőnk tapasztalta. a közelmúltban azt. Egyszerű társadalmakban mi magunk adunk értelmet a világnak. ha alanyainak szabadságot biztosít. hanem azon kívül. a más léttartományokból értelmezett uralkodó valóság. Pontosabban: meghatározására. cselekedeteinknek.méltóságunkon csorba esne. A szabadság birodalma persze nem a palotakerten belül helyezkedik el. hogy mit nevezhetünk szocializmusnak.

Véghez vive azt a képtelenségnek tűnő mutatványt. a tekintélyérvényesítés technikáit adják át . A hatalom szakmai tehetségelit-tanodáinak álcázott iskoláiba osztva az uralkodásképesség átörökítését. És aki képességei és kulturális tőkéje alattvalósítása következtében. Azon a piacon. a puha diktatúra önkéntes alattvalóit állítja elő.elvégre demokrácia van .” Hogy ebben a kényszervalóságban mégis otthonosan érezhesse magát. és a hatalom képére formálja személyiségüket. a tantervkészítő és végrehajtást ellenőrző pedagokrácia -. amelyek legjobban szolgálják lelki szabadságszükségleteik kimunkálását és lelki szabadságképességeik megformálását. az iskolagyár . működtetésére és újratermelésére speciális képességekre. Ettől szabadok. hatalmi kaptafára.és ezért azonosulni kénytelen alávetetteket. A pénzeszközökkel gyakorolt diktatúra az anyagi élethorizont fölött A hatalomértelem világában magát elgondoló és az ott megvalósulásban nyugalomhoz jutó totális alattvalók számára kiosztott státusokhoz a pénzeszközök kisajátításával rétegspecifikusan parancsolják hozzá a puha diktatúrák az anyagi életvitel lehetséges módjait. amelyekben a lélek. a kötelező tanterv vagy a kötelezően megszabott tematikájú vizsga révén a hatalomértelem elgondolásának rabságával ajándékozza meg gyermekeinket. az iskolaszervezeten keresztül a társadalmi alattvalót. készségekre és tulajdonságokra van szüksége a paloták urainak. Amelyekben az uralom kapcsolatait. A hatalomért elem tagoltságának megfelelően a közismereti tárgyakon keresztül a politikai alattvalót. az alattvalóvá. hogy a rabszolga abban tudja magát felemelkedettnek.az iskolarend-fogalmazó. az uralkodáshoz szükséges tulajdonságokat. a munkamegosztás hatalmi rendjében elfoglalható helyek előzetes kijelölése révén. kiutalt társadalmi hely magától értetődőként való elgondolásának. A moralizált demokráciákban. Azt is megosztva. És az asszimilációs hányad mértékéig beengedett . A hatalomértelmet kötelezően elsajátíttató mechanizmusokból félreépített modern iskolaüzem. embertermelő bérrabszolga sorban tartva a szabadságfejlesztésre kész nevelőket. a szakismereti tárgyakon keresztül pedig a munkaalattvalót. Azokat. Ezt a bravúrt az ideológiai államgépezet részévé. az uralom működtetéséhez szükséges tudásokat. a baromlétben érezze magát megvalósultnak. hogy kiemeli. az alattvalóság elgondolásának „szabadságát. A szabadságképességek kifejlesztésére hivatott demokratikus iskola helyett.elválasztja az eszmélni képes. Olyanokra. Bérkategóriák átlagaiba kényszerítve jelölik ki a 129 . a tehetségtelenség már lekezelően hivatkozható szubjektív valóságaként nem jelent szabadgondolkodói fenyegetést a palotarendre. a formáldemokrácia háta mögött fojtogatott lélek rabságát szabadságként ünnepelheti. amelyekbe berostálják a proszelekcióval a palotauraknak nem születetteket. az alattvalói lelkek szabvány szerinti sorozatgyártására szövetkezett iskolaurak .a szabadságértelemtől megfosztás mellett . Diktatúra a képességjavak termelése felett Az erőszakkal körbe kerített hatalomértelem börtönvilágának elfogadására. és amely az állati sorú vegetációt ígéri. a munkaerőpiacon való önértékesítési sikerekben látja majd helyére kerültnek önmagát. a pénzpiacok diktátorai.és bérkartellek diktálják kegyetlen könyörtelenséggel a társadalmi rétegek számára anyagi életlehetőségeiket.beolvasztva a technikai szakértelembe. A formáldemokráciák háta mögött rejtőző puha diktatúrákban azonban a pénzügyek hatalmasai.4. hogy palotarabszolgaságának korlátait mozgásszabadságként élhesse át. így szabadságképességeik birtokában az egyesek és önkéntes közösségeik valódi anyagi életfeltételeik megteremtését teszik életproblémájukká. 5. a pénzügypolitikusok. Amelyekbe szelektálnak. lélekgyárrá visszafokozott iskola révén viszi véghez a puha diktatúra. az iskolában a munkapozíciók előrehozott elosztása. az ár. amely a hatalom iskolák által monopolizált személyiségjavak piacát hozza létre. de alattvalójelölt gyermekeinktől személyiségüket is. Az alattvalóság iskoláira osztva a hatalomértelem alsó régióiban való elhelyezkedés. Aki majd a hatalomért elem önkéntes alattvalójaként.

személyi képességeit. egypár cipőt. túlzó óhajokkal. és a bármikori lakáskiutalással szabadítja ki onnét a másikat. kocsisbort. visszájára fordítsa: a tájékoztatás diktatúrájává tegye. Camparit. a többletszerzés lealacsonyító veszkődését a másik számára. Ilyen jelentőséggel. hogy átlépjen a társas élet nyilvános színtereire is. hogy civil társadalommá szerveződjön életvilágunk. butik von csábításból hidat. s válik történelmi alulnézetté. És életproblémává ez. hasvakargató szociomateriális valósággá. nem a lélekszabadító létfeltételek elérése kényszerül. velük a korai halált életevidenciává az egyik. A kapirgáló tyúknak lába erős. az életproblémákat és megoldásaikat nyilvánosan tárgyaló magánemberek információs szabadságával. a szabadságot hozó követelésrepertoár helyét fentről diktált kényszervágyak töltik meg diktatúrájuk révén. Tájékoztatási diktatúra a nyilvános valóság felett A puha diktatúra.hiánymegszüntetést. hogy olyan nyilvános valóságot épít a mindennapok kényszervalósága fölé és tart életben erre szakosodott monopolistáival. bőségdivat. Legsúlyosabban azonban azzal rombol. nylon otthonkát. és a puha diktatúrát szolgáló szimbólumokkal szemben létre kapó ellenszimbólumai. Rákényszerül. Árak és bérek. a paloták urainak. A nem használt. déligyümölcsöt. foszt meg attól. amelyik önkényének boldogságban úszó gyarmatává teszi mindennapjainkat. A tömegtájékoztatás azonban ennél jóval többet árt a demokráciának és használ megbízóinak. árakkal korlátozott anyagi szabadságképességeink. s köti „rög-höz” az egyiket. Folytonosan igazolja. a belsőnkbe költöztetett zsarnokkal emelnek gátat a gonddá érés. A magasban cikázó fecske szárnya erős. a materiális kiszolgáltatottság. bármily találékony kegyetlenséggel is zár mindennapjainkban a hatalomértelem represszív valóságába. a valóság határainak alternatív meghatározásai kiszabadulhatnának a helyi mindennapokból. Így a lakásárakkal jelöli ki az élet térségi határait. hogy a nyilvánosságot. hogy a pénzeszközökkel körülhatárolt hiányok közül melyik megszüntetése. már ekkor elegendően szemben állna a demokráciával. párizsi divatot. rákényszerülünk. amelyet a formáldemokratikus intézmények mögött parancsol ránk a monetokrácia és a pedagokrácia működése révén. ám valójában kiosztott életprogramok elé. annak tagoltságát. szárnyaink és lábaink elorzása révén építi ki a monetokrácia életvilág diktatúrája azt az anyagi valóságot. 130 . lába satnya. parancsoló kényszerítő erő révén. és az azokkal igazolt. a fehérhúst. Így kényszerítve zsíros-szalonnát. a pénzeszközökkel kizsarolt fizetőképesség és a pénzérdekeknek alávetett kínálat között pedig a monetokrácia nélkülözhetetlen szövetségesei: reklám. hogy a hatalomértelem alapján szerveződhet jól a társadalom. a hozzájuk tapasztott feszítő vágyakkal. a másik oldalon melyik többlet elérése váljon jelentőssé. és amely helyi viszonyok közepette és privát alternatív értelmi valóságot. amely az elnyomatásból magából fakad. a közösséghez. a jövőhöz kapcsolódó gond elé. Ők diktálják. amely kizárja a nyilvánosságból az alternatív értelmi valóságokat. és amelyben önkéntes bennszülöttként valósul meg a hatalomértelmet szabadságának elgondoló alattvaló. ha csupán információs diktatúrát jelentene. déltengeri nyaralást a másik számára. szárnya sorvad. A rétegspecifikusan megállapított árakkal a másik oldalon mindjárt kényszer kínált tárgyakat is állítanak a bérkategóriákkal határolt képességek. fontossággal. 6. jelentőségből és fontosságból épülő alternatív magától-értetődőségeit alkotja meg. és egyedül érvényesnek mutatja azt a szociomateriális valóságot és szubjektív valóságot. a társadalmi kommunikációval. A tömegtájékoztatás. kényszerekbe lépő. A tömegtájékoztatás folytonosan igazolást nyújt a hatalomértelem számára. jó esetben szükségletértelmet. mint életértelmet és életprogramot az egyik. amelynek révén az alternatív értelem. mert bérekkel. Itt pedig szembe kell néznie azzal az elpusztíthatatlan ellenerővel. melyik váljon fontossá a lélek belső mezőire lakoltatott. Vele pedig a szabadsághorizont esik fogságukba. a szükségletekhez. A jövőt.

a. A hasadékon kijutókból előbb-utóbb alternatív tudást. igazolni folyamatosan a fennállót . A puha diktatúrák azzal tetszelegnek. szabadságértelmet szervező ellenszimbólumok jönnek létre. Kölcsönös megállapodásainkban jelöljük ki a számunkra lakható. jogok. És akuttá válik a diktatúra leleplezésének veszélye. jó esetben szobadísznek. Olyannak. szentesíttetniük kell magukat. E sokféle létezőnek. hogy náluk nincs előzetes megítélés. Így az számít valóságnak. csak annak látja. ismeretségekből. A monetokrácia és a pedagokrácia első fokon megoldja. tudásokból a hatalomértelem nyilvános valóságát. az egész ránk kényszerített létrend is. Első fokon helyben és a mindennapokban. amiben megállapodtunk. hogy nyilvános valósággá válhassanak. amilyennek. Olyan hatóerőre. Vagy folytatjuk a piacon a cserét. És ha az uralkodó értelmi valóság megkérdőjeleződik. hogy a nyilvános valóság státusát elnyerve hatóerőre tehessenek szert.és így valóságkonstruálás. vele a valóság újrakonstruálásának veszélye is. meghatározott kategóriák alapján: proszelekció. előnyök és hátrányok. Nem bírhat azonban a közben keletkező ellentmondásokkal. tudásaink. az azt szervező értelmet és tudásainkat is így konstruáljuk ismereteink. És minden válogatás valakinek az érdekében való válogatás. információkból. demokráciákban szükségleteink szerint alakuló megismerésünk révén. a szimbolikus erőszak szociomateriális valóságot lefedő-beborító értelmi világát. mint tudottat. amelyben a hatalomértelem értelmezési kritériumai alapján meghatározzák.) A köztudásból épülő nyilvános valóság A megismerés: tárgy. Minden tájékoztatás. hanem épít is. hogy az ő előnyük legyen a mi elfogadott valóságunk.és a legfontosabbat: erre szakosodott apparátussal felépíteni és újraépíteni a tájékoztatási eszközök révén az ismeretekből. Érvényes fogalmakkal kell meghatározódniuk. azok felhasadnak. kötelességek. a tudott és a létező közt elnyúló antagonizmus határaiig azonban a tudott tárgy létezik és hat cselekedeteinkben. Az a folyamat. mígnem egy soros válság össze nem rombolja az egész piacot. Társadalmi valóságunkat. Ha egy festett deszkát Istennek tudunk. Ettől kezdve. Amit egy magában létezőből megismerünk. személyes vágyaink alapján. Például a civilizáltság illatának önhitt magabiztosságával önigazoló spray-t használjuk. mindenkor. vele az elhelyezkedések. A társadalmi valóság akkor is sokféle. Diktatúrává attól válik. Az csak felháborító. míg csak a freon visszavonhatatlanul fel nem bontja az ózonpajzsot. meghatározásukat igazolniuk szükséges. Bármennyire is lehatárolta a konfliktuszónákat. az ő általuk diktált intézményes rendet és életlehetőségeket tartsuk kívánatosnak és természetesnek. Előregyártott szimbolikus elemekből. A rendelkezésünkre álló ismereteink. amely kötelező érvénnyel hat mindenkire. de sosem azonosnak a magában létezővel. hogy a tájékoztatás proszelektorai egyes személyeket vagy eszméket kitiltanak az ismertethetőségből. Ezért kell egyfelől információs zárlatot alkalmazva meggátolni az alternatíva nyilvánossá válását. otthonos társadalmi valóságot. természetesen. hogy azt tudjuk. A tájékoztatás szelekcióval kezdődik. Létezni. hogy nem csupán rombol. Nem is a hagyományosan értelmezett cenzúra az igazi probléma működésükben. hogy mely létezőről beszélhetnek és melyet övezzen hallgatás. b. igény híján csomagoló anyagnak. tudottságokból építik meg a hatalomértelmet 131 . sosem meríti ki annak végtelen összetettségét. meg kell küzdeniük a hatalomértelem tájékoztatásbeli határőrizetével. Aki felvilágosult. diktatúrákban érdekeink. még a diktatúrák legsötétebbjeiben is számos léttartomány létezik. hogy kiemelkedhessenek a helyi és a privát önkényességből. Mi magunk építjük egésszé a már feltárt részeit: mi teremtjük meg a dolgot. ismertet. ami: festett deszkának. akkor Istenként dicsőítjük.) Tematizációs diktatúra a nyilvános valóság fölött Bonyolult társadalmakban és főként a diktatúrákban a sokféle létező ellenére az egyetlen valóság a nyilvánosság által elismert valóság. amit ők akarnak. Hogy mi válhat témává a tájékoztatásban.

a tematokrácia az. mely csoport nyerhet el nyilvános identitást és kitől. az léte okán érdemes arra. illetve ők zárják ki a nyilvános hozzáférhetőségből az uralkodó valóság szégyenteljes. be kell illeszteni a jelentéstérbe.) Értékmeghatározási és újrameghatározási diktatúra A tematizációval kiépített . Ami nekünk probléma. amit az ideokrácia alakít át. mely csoporttól vonják meg identitásukat. 132 . és mely létezőktől tagadják meg a valósággá válás alapvető emberi jogát. fogalmakból. És mivel a létezők valóságrendje folytonos feladatot jelent ezek szellemi megjelenítése. adnak hamis létet. illetve ideológiailag is értékelni kell. A problematizálás révén történik meg a nyilvános valóság kiegészítése. Így adják meg a puha diktatúrák a hasvakargatás mellé a hamis alternatívák közti választás szabadságának önbebörtönző élményét is. Létértéket közvetít a szimbolikus alávetettségben létezőknek. ki. A tematizációval mindazonáltal olyan valóságelemek kerülnek a tájékoztatás építette nyilvános valóságba. Tematizálással. Mégsem elegendő az alattvalók cselekvéseinek irányítását és összehangolását a létérdek másodlagos sugalmazásokból álló teljesítményeire bízni.nyilvános valóság önmagában is értékhordozó. hogy mi az értékük. Építészek ők. A hatalomértelem alapján pedig a proszelekció szakalkalmazottai (hírválogatók. újraépítése. problematizálással válogat a tematokrácia a hatalomértelem által meghatározott felosztási kritériumok alapján a létezők között: mit engednek témává és problémává válni.uralkodó . Hirdetnek ki törpe kisebbséget többségnek. rendezők). a puha diktatúra szimbolikus önkényének a szakemberei. és az uralkodó felosztási kritériumot úgy is megszerkesztheti a logokrácia.konkretizáló nyilvános valóságot. E feladatok biztonságos ellátása megköveteli. az számukra hatalmuk igazolását szolgáló eszköz. akik az alávetettek fejében kiépítik a létezőkről és nem-létezőkről a tudást. Hogy a formáldemokrácia az élmények szintjén is hatékonnyá válhasson. amit megírnak. Amit bemutatnak. A hatalomértelembe foglalt értékelési kritérium határozza meg. Ők tesznek hozzáférhetővé és érthetővé a hatalomértelem határolta nyilvános valóságban különböző léttartományokat. az uralkodó nyilvánosvalóságot. szüntetnek meg elhallgatással jelentős szerveződéseket. szerkesztők. rekesztik ki az alávetett többséget a nyilvános valóságból. Még mielőtt azonban bármit tennének. az értelmezési keretéből a valóságértelmet. akik szimbolikus építőkockákból építik fel és újra a hatalomértelem által lehatárolt nyilvános valóságot. a tematizáció mint értékszelekció is kifejti hatását. és jelentéssel kell ellátni. És a rendszerfenyegető létkonfliktusok kirekesztése a nyilvános valóságból. amelyeket a létértékek és a logikai érték mellett szociálisan. amit megszólaltatnak. hogy a létezők melyikét lehet témává tenni: szimbolikus elemként felhasználni a nyilvános valóság felépítéséhez. hogy a tematizációs diktatúra által használt szimbolikus építőkockákról azt megmondják. Ők azok. És ők képeznek az uralkodó felosztási kritérium alapján a nyilvánosságban is létező csoportokat. A logokrácia építi fel. amelyben az alávetettek alattvalók maradnak. eredményeiből mit lehet problémává tenni. c. a tematokrácia építi fel az alávetettek fejében a diktált létrend szellemi-értelmi megjelenítéseként a nyilvános valóságot. Azaz meg kell határozni helyét a valóságon belül. Az értékelő valóságlátást. Ők azok. A tematokrácia szaktudása abból áll: hogyan kell szimbolikus panelekből felépíteni a hatalomértelem szervezte nyilvános valóságot. vagy szégyenteljesen titkolandó hatalomtartományait. hogy a létező valóságból. akármelyiket választják is. A palotában lehetnek palotarabszolgák vagy a rabszolgák őrei. hatalmi érdekekből szőtt hatalomértelemmé. hogy a tájékoztatás figyelemre méltassa. hogy az az alávetett többség számára hamis alternatívába állítja a nyilvános és az ellenállás valóságát. annak konfliktusaiból vagy hozadékaiból. Olyan alternatívába. aki az érvényes felosztási kritérium alapján a tagolást elvégzi. szimbolikus valósággá formálása tekintetében. és ezzel a nyilvános valóság státusát elnyerni. Az uralkodó szimbolikus értelmi valóságon belül is ők. kategóriákból. És ugyanez a hatalomértelembe foglalt értékelési kritérium szabja meg. akik megítélik. Ők a tematokrácia.

a valorikrácia szakértelmének hozzájárulásával gyakorolták a formál demokratikus intézmények mögé. hírhedett három Tből kettőt leváltott. és így kényszerítsenek rá a palotarabszolgákra. egy fagyhalál a pusztulásra ítélt alkalmatlanok szelekciójává. az állam mögötti politikai térbe bújva a szimbolikus. és így igazolják azokat. amelyet a valorikrácia végez el nap. ilyen szakértőkként nyernek bebocsáttatást a tájékoztatás diktatúra-technikákból épülő birodalmába. belülről határozza meg. vagy mint értéktelent elvetnek. határozzanak meg. Különösen cinikus megnyilvánulása volt az értékadási diktatúrának.Egy golyó által elszenvedett halál. Általa.az értékadás. Ettől válik szubjektíven is élhetővé a lélekfojtó hasvakargatás ellentmondó természete. hogy adott választási helyzetben mit részesít előnyben. az értékmeghatározás által a szabadságérzethez is hozzájuttatják a rabszolgákat. hogy mi az az érték. szintén szakmai felkészültséget kíván. 133 . Már akkor is jól látható összekacsintással a polgári ellenzékkel az értékdefiniálással változatlanul ők. A valóságtér . A valorikrácia feladata az is. a szemünk láttára. amelynek alapján majd az ítészek értékesnek minősítenek. Ahelyett. A hatalomérték révén pedig a stílusszabadságot is a maga keretei közé szorította. egymást előző szörnyűségű erőszaktevés történik. az értékadás által válik hősi halállá vagy kivégzéssé. hogy a kulturális diktatúrát felváltotta az értéktámogatás és a stílusszabadság demokráciájával. És ami mindezekből következik: az elosztásban neki juttatott moralitásvesztettség erkölcsileg alkalmatlanná teszi . hogy létkonfliktusait erkölcsileg is feldolgozza. változatlanul ő diktálta. a valorikrácia kényszerének engedelmeskedik. hogy a hatalom öntudatlan fogyasztójából az ellenállás erkölcsi partizánjává léphessen elő. Gyengülését védekezésében azzal próbálta demonstrálni és a választható agresszivitás helyett jó szándékkal igazolni. hogy mit részesít előnyben magatartásában az egyes ember. a jelentésadás. hogy ezen túl mindent támogatni akar. amelyet a tematokrácia beenged a tájékoztatás valóságépítő mechanizmusába. Azt állítván. mint nap. amikor ereje fogytán újabb cselhez folyamodott a valamikori kulturális csendőrség.miután az alattvalóság iskoláiban már megfosztották ésszel elérhető képességeitől -. A nyilvános valóság értékeinek meghatározásával sajátos megfosztás áldozatává is válik a műsorfolyam befogadója: elorozzák moralitását. A moralitásfosztásban több. ezáltal nyeri el az érthetőséghez szükséges szociális karaktert. amelyek a konfliktusmegoldáshoz vezethetnének. Ennek következtében alkalmatlanná. Ezáltal kerül be az uralkodó értelmi valóságba. A jelentéstér megkonstruálása. és ami ennél is fontosabb a hatalom őrzés szempontjából: az így van ez jól élményhez. Csakhogy azt. a hatalomjelentés kiépítésének szakértői. vagyis a valorizáció által válik jelentéstérré. A tájékoztatás e második szakmaisága a jelentésadás önkényének kiszolgálói szakmaisága. hogy a társadalmi változtatások feladatát elvégezhesse: A hatalomértelemmel értékelő valóságlátás elrejti előle azokat a léttartományokat. vagy az életlehetőség elosztásában elkövetett bűnné. hogy a már amúgy is bukott.a tematokrácia műve . Az értékadás: diktatúra révén ugyanis véghezviszik a hatalomjelentés által diktált cselekvések kiváltását az alattvalók közt. amelyek a csoport specifikusan elosztott minőségű hasvakargatásban már előzetesen létrejött szociomateriális-fontosságokkal és jelentőségekkel egybeesnek. Azzal. hogy erkölcsi autonómiája alapján maga választhatná meg. itt az érték adási és jelentés adási diktatúrát. hogy a hatalomjelentésen belüli pozíciók kijelölésével olyan értékjelentőségeket és értékfontosságokat hozzanak létre. ami értékes (pl. irodalmilag vagy festészetileg). vagy egy-egy társadalmi csoport. a térszervező értékek megszervezése és az egyes valóságelemek ennek megfelelő értékkel való ellátása. A hatalom jelentésterébe illesztve pedig össze is hangolják ezeket a cselekvéseket. a hatalomérték és jelentésterének konstruktőrei. Az érték az alternatívák közti választás elveként szabályozza. A központi erkölcsi cselekvésében korlátozott alattvalót erkölcsi alattvalóvá is züllesztik.

a pedagógia diktátorai által rájuk kényszerített élet. A hír. önértéke révén egyébként jelentős információ kaphat hírértéket. A valorikrácia dönt a hírérték-adás hatalmi aktusában arról. amely szimbolikus építőkockájává válhat a nyilvános valóságnak.) Az interpretációs diktatúra Az első fokon az élet valóságában kikényszerített. hogy ezek nyilvános szellemi megjelenítéshez jussanak. hogy a palotarabszolgának meg kelljen magyarázni. Ezen közben a hírérték ugyanazt a dicstelen szerepet játssza. hogy milyen eseménynek adományozza a hírérték státust. a létteljességből kiemelt. És lehetőleg gyengítse. Esetleg. lekaszabolásukig az alternatív léttartományokkal szimpatizálók is kísérleteztek a híradással. most a maguk számára követelnek sajtószabadságot. hanem a hírszerkesztő által adott adomány. vagy valamilyen esemény. hogy azt a nyilvános valóságot. A hírérték-adást felügyelő apparátust ültettek a tájékoztatási szakemberek nyakába. amelyik a hatalomértelem által körülhatárolt uralkodóintézményes valóságot erősíti. erősítse meg. uralmat szolgáló eseményekről. a hírértéknek a fogalmát. hogy rabszolgának lenni jó. vagy méginkább zárja ki a nyilvános valóságból az intézményesedésre törekvő alternatív léttartományokat. cselekmény jellemzője. Vagy hogy a paloták urai milyen jó rabszolgatartók. akadályozza meg. hogy ennek értékhozzárendelése megfelel-e az ő hatalomértelmüknek. mintha nem a hatalom érdekében. a tájékoztatási diktatúra révén kreálják meg a hatalomértelemmel határolt nyilvános szimbolikus valóságot.őrzők megbízottai lázadtak fel az agit-prop kontroll ellen. A hírré válás szabadságát így változtatják a tájékoztatás szimbolikus terroristái a hírérték-adás hatalmi aktusává. A léttörténés nyilvános hírré-válásának esélyegyenlőségét. Olyan. néha valódi tájékoztatási szabadságharcok is lezajlottak a múlt tájékoztatási diktatúrájában is. A hatalom átment ő tájékoztatási diktatúra-kivitelezők aztán. hogy hány új önkéntes jelentkezett palotarabszolgának. létezőkről szóló hírekkel kielégített követelések ugyanakkor meghagyják annak igényét. hogy számukra magától értetődő valóság legyen a szabadsághatárokon belülre rekesztett. Ez hivatott arra. Például az. amely a hatalmon lévők vagy a hatalomba igyekvők érdekeit szolgálja. rágalmazva is ezen információs hősöket. Hírértéke tehát annak a léttartománynak vagy az ott történő eseményeknek van a tájékoztatás szimbolikus diktatúrájának körülményei között. hogy a léttartományok közti válogatás hatalmi ügyködését a tájékoztatás felől szakmailag indokolja. ha a kultivációhoz szükséges gyakoriságig nem is jutottak el.első közbevetés a hírértékről A tájékoztatás kialakította az érték neki megfelelő típusának. Egyrészt a hatalmukat rendszerváltás formájában . a formáldemokratikus szabadságot sajátítja ki a valorikrácia. Persze helyezkedési csatározások. d. Ennek az apparátusnak volt a feladata. pénzügyi szakemberek. hogy agit-propos dölyffel ellenőrizze a hírértek-adás kultivációs folyamatát. hogy semmi se változzon . Mégpedig úgy. a hatalomértelem által összpontosított előzetes értelmezés eredményeként áll elő. Hogy eleget tegyenek ezen építkezési igénynek a puha diktatúra urai.kétfelől játszotta ki éberségüket. Hírérték-adás szakértelemmel váltja ki a hírfelismerés szakértelmét. és általa a hírérték-adó valorikráciát. A kijátszásukra szövetkező tájékoztatási szakértők egy része . Feladata. hogy rabszolgának lenni jó.néha mindent meg kell változtatni. A hírszerkesztőségekben megtervezett hírekből. hanem az elfogulatlan értékmentés szakembereként működne a hírszerkesztő. Másfelől. mint az irodalmi érték. hogy alávetettségéről elhiggye. jogászok. amely az uralkodó intézményes valóság szellemi megjelenítése és egyben annak átfogó igazolása is. A 134 .kultivációs összeesküvést szőve . a szimbolikus elnyomás gyakorlatává. a hatalomértelmen alapul. alávetett társadalmi valóságot az alattvalók fejében is fel kell építeni. sőt természetesnek tartsa. tetszik vagy sem. A hírérték ennél fogva nem a létező. Hogy azt a látszatot kelthesse.

legyenek azok akármilyen kezdetlegesek is. A diktatúrák a szükségleteket eszmeileg megformáló. a nyelv a helyi. A helyi szükségleteket megjelenítő helyi nyelvekből épül a teljes közösség szükségleteit kifejező szükségletértelem szimbolikus világa. hogy a palotarabszolga számára a tájékoztatásban kimondott szó valósághűsége és erkölcsi színvonala egyáltalán problémává 135 . és a közösség kapcsolatrendjét kifejező szabályok szerint alakul a nyelvi helyesség. nem tudják magukat a létteljességen belül elhelyezni. a hatalomértelemre rákérdezzenek.a logokrácia . Úgy. amely idegen az alattvaló privát nyelve számára. a társadalmi közösségek életproblémáinak megnevezésére szolgáló fogalmakból épül fel. azok szintetizálásával épül fel. ki kell lépnie a langymeleg. de ami a palotaurak hatalmi valóságából épül fel. hogy fogalmaikat az erre szolgáló szakértők . hogy elfogulatlan lehessen. ámde az alattvalók számára távoli és ismeretlen szerkesztőségekből. jobb esetben szükségleteinek kielégítését segítő magatartási előírásokat foglal magába. A tájékoztatásnak. hogy a közösség fennmaradását.előzetesen. Meg kell akadályoznia. hogy az értelmezési igénynek eleget tehessen. hogy elleplezhesse a hatalom titkos műhelyeit. A köznyelv álruhájában elénk lépő szociocentrikus hatalomnyelv a tájékoztatás nyelve. hogy a hírek hatalomértelemhez igazított. Ezeket az előzetesen megformált értelem tartalmú és jelentésű fogalmakat tehát a hatalomépítés nyelvi szakértői állítják elő. hogy a palotalét idegenségére. a közösség háta mögött alakítja ki. E közösségi nyelvek fogalmait maga a közösség formálja meg. A köznyelv pedig ezekből a közösségi szükségleteket eszmeileg-nyelvileg megformáló helyi nyelvi megegyezések felhasználásával. Meg kell szólalnia. a közösségi szükségletek kielégítését segítő kategóriák helyett a hatalom fennmaradását szolgáló. második közbevetés a hatalomnyelven folytatott parancs beszéd amoralizált hitelességtörekvéséről A tájékoztatás idegen nyelven beszél. Az e fogalmakban fellelhető előzetes meghatározások előírásainak megfelelő cselekvés a hatalom megtartását szolgálja. hogy a hatalomnyelvből eltávolítja a valós szükségleteket nyelvi fogalmakká formáló alternatív szimbólumokat. A közösségben formált szükségletfogalmak a szabadság és a szolidaritás beszédmódján szólalnak meg. fiatalkori infantilizmusba vagy atyáskodó bennfentességbe. A parancsbeszéd legyen akár komázó bizalmasságba. amelyek az elnyomatásban való cinkos boldogulást szolgálják. Általuk leszerelik a nyelvi ellenállást. az alattvalók kritikai képességét. újabban a megvilágosult szabadosság stiláris álruhájába öltöztetve is. átfogónak és mindenekelőtt az egyedül helyes nyelvnek neveznek ki. hanem a hatalom nyelvén. A hatalomnyelven való megszólalás neki megfelelő beszédmódot is igényel (hogy le ne lepleződjön már a megszólalás által): a parancsbeszédet. saját létük ellentmondásaira. és az azt kifejező közösségi nyelv. és az e kulcs-szimbólumokkal kapcsolatos asszociációkat. Demokráciákban. fentről jövő megrendelésre. Azon a nyelven. Megfelelő kategóriák híján az alávetettek nem tudják életproblémáikat valósan megfogalmazni. feltárja. Meggátolják. Amely kaptafák mellett elhelyezetteknek az előzetesen meghatározott értelemtartalmak olyan magatartási előírásokat. azaz idegen fogalmakból építkeznek. és ezzel együtt a jó-rossz tartalmak megkülönböztetését is. amelyet átlagosnak. Azzal is. A hatalomnyelven folytatott parancsbeszéd természetes módon kénytelen felfüggeszteni az igaz-hamis tartalmak közvetítését. kimondott szóban elrejtett előírások feltétel nélküli megvalósítását követeli. a leírt. az ő érdekeik kifejezésére szolgál. Nem más nemzet nyelvén. A palotakert kaptafái mellé rendelik őket. Mégpedig úgy. közösen kialakított. a tárgyilagosság leíró beszédmódját kellene alkalmaznia. fel kell fednie magát. cselekvési mintákat adományoznak.tájékoztatásban a hírszerkesztésnek. így az alattvalónak homályos jelentését megvilágítsa.

Itt csak az számít sikeres megszólalásnak. a jó valóság. Ennek során a hatalomértelemben. hiszen egyetlen diktatúra sem erkölcsös. Így válik számukra. Ezzel szemben a diktatúrákban a létértelmezés távolságcsökkentő eljárása helyett a hírmagyarázó normalizál. a két szimbolikus értelmi világ közti távolságot kellene lecsökkentenie. A nyilvános valóságba jutó hírek valódi jelentését a létértelem alapulvételével kellene feltárnia. aki igazat mond. csak a bekerített léten belül mozoghat. a palotarabszolgák számára. és ezen az értelmezési kereten belül olyan értelmezési sémákat szolgáltatnak. a tájékoztatási diktatúrákban csak az a sikeres megszólalás. a parancsbeszéd szakhivatalnokának. világos összefüggésekbe állítva érthetővé tennie. konfliktusok. a hatalomnyelvtan szakértőjének.tigrisketreceiből a nyilvános valóságba igyekvő alternatív információkat úgy kommentálják. ezért ismeretlen nyilvános valóságról. A létértelmezés és szükségletjelentés feltárása helyett a hatalomértelmezés és hatalomjelentés kifecsegésével pedig a valóságértelmezés olyan kereteit lopják be lassanként az alattvalók gondolatvilágába. amit mond. Összekapcsolják a rontott lét egységesítőjeként a nyilvános valóság közvetítésével az alattvalói létet. hogy erkölcsileg jóváhagyható-e. fejtse meg cinkos összekacsintással a valorikrácia által adott jelentéseit a létváltozásoknak. aki leír vagy megszólal a tájékoztatásban. a hatalomhitelesítés szakmunkásaként maradhat csak meg a tájékoztatás busásan kifizetődő diktatórikus világában. hogy ellenkezőleg. homályos és idegen hatalomnyelvet a létteljesség életközeli. Hogy jó és igazságos palotarabszolgának lenni. Ők hát a bennfentes kifecsegés szakértői. Éppenséggel fordítva. amely a hatalomnak megfelelésben hiteles. Ugyan nem a szükségletek és a róluk való tudás között. Hogy a végső kérdések perspektívájába állítva.válhasson. a hírmagyarázó interpretokrácia számára lehetővé. A közvetítés. ülepítik le tudatukban. a hatalomértelem árnyékában nem az számít sikeresnek. A létteljességből eredő léthitelesség helyett ő a nyelvrontás. a hatalomnak megfelelés szaktudójának kell lennie. A normalizáló hírmagyarázat ugyanakkor közvetítés is. világos nyelvére fordítania. Hogy jelentésüket ne a létteljesség valós értékei. hogy az idegen hatalomértelemből értelmezze.kialakított életmód . A palotarabszolgák rétegspecifikusan . hanem a hatalomértelem uralmi értékei felől kapják. tiszta. vagyis nem a létfelszabadítás szimbolikus harcosa a hírmagyarázó. valósághűségét. A hatalomnyelv parancs beszédében foglalt magatartási előírásoknak az alattvalókkal való elfogadtatása a feltétele a tájékoztatási sikernek. A távoli. Hogy a megszólalónak vane képessége arra. a palotakert szabadsághatáraink két oldalán lévők közti közvetítés helyett így ők az uralmi világrend megalkotói és elszenvedői között közvetítenek. konkrét életproblémák megoldásához. A hatalomértelem hátterével felépített uralkodó nyilvános valóság áll szemben a megszólalás pillanatában a létteljesség szükségletértelmével. Az egyes előírások értelmezésével mintát szolgáltatnak az egyes. a titkos műhelyek titoknokainak az alattvalók számára kifundált félremagyarázatait közvetítik a távoli és idegen. amelyek így nem érthetők. aki megszólal. amelyek a hatalomnak kedveznek. mert homályosak. a mindenséggel mérhesse minden szó erkölcsi tartalmát. hogy elhitesse: a hatalomért elemből építkező nyilvános valóság az igaz és. hogy azok alternatív jellegüket vesztve könnyedén simuljanak bele a nyilvános valóságba. leír valamit. A demokráciákban annak. a hatalomnak megfelelés. amely hiteles megszólalás. a hatalomnyelv fogalmaiban elrejtett magatartási előírásokat fejtik ki. Hogy e változások. Azaz a sikerességet a hitelességnek az a sajátos formája nyújtja. minthogy a nyilvános valóságban. Hiszen az igazat a puha diktatúráról nem mondhatja el. a nyilvános uralkodó valóságba illeszthetőség baromlétre alacsonyító amoralitásával elégedjék meg. amelyek a palotakert szabadság136 . A hatalom titkos műhelyeiben készült magyarázatokat. problémák mit jelentenek a hatalom számára. a beszédtorzítás. Annak. kellene megvilágítania. Itt pedig az sem számíthat a sikerkritériumok közé. Természetesen olyanokat. annak problémáit és megoldási módjait a hatalomértelemmel. Hogy rábeszéljék az alattvalókat az előzetes jelentés meghatározás folyamatában diktált magatartási előírások végrehajtására. Kénytelen erre az amorális beszédstílusra. hogy a homályost megvilágítsa.

megmételyezi legintimebb magánéletünket. A számára és általa egyáltalán elgondolhatót és annak szerkezetét a palotakert kerítéseivel bekerített lét zárt értelmi világába börtönzik. Azáltal.de ellenünk . a lélek szabadságának feladására. hogy egy ilyen bonyolult és óraműszerűen működő gépezetet kitaláljanak. amikor hatalomnyelvre kell fordítani az alternatív életproblémákat. hogy a hatalmát keveslő rátaláljon.hogy közülük egyet. Most már mindössze a hatalomértelem új meghatározása. Mert nem kell. lelkünk gyarmatosítás át felszabadulási élménnyé képes változtatni. különösebben éles elme. Hogy csak a hatalomértelem szolgáltasson jelentést lét-és megélhetési problémáinak is. Mindezt azzal a magához . Kijelöli azokat. a formálszabadság háta mögé építkező diktatúra lehetőségét csak meg is sejtette. A nyilvános valóságba illesztés mesternökeiként alkalmazott hitmagyarázók. kidolgozzák és felépítik a társadalom életének a hatalom szempontjából értelmezhető minden területén a 137 . Ha ezt. létrontó teljesítményét. Ezután már az új hatalomértelem és új felosztási elv végigdúlja az egész társadalmat. Sztálint és követőit idézzük fel -. és ennek alapján az érvényes létfelosztási elv új centrumának kijelölése szükségeltetik beindításához. a puha diktatúra-gyakorlatára. ha az életproblémákat nem lehet már hatalomérvényesen értelmezni. Teljesítményét ugyanakkor kétségbe is vonhatják. a magához való ész cselét. aki a hasvakargatás élvezetére. és saját mániáját látja bele a valóságba. aki a palotarabszolgaságot a magától értetődő jóként való elfogadtatásnak a szakértője. A jelentésfeltárással az idegen hatalmat látszólag ismerőssé és kedvezővé is varázsolják. a tőlük idegen hatalomértelemhez illeszkedőre. átszövi.elegendő volt egy pillantást vetni durva vezérlésére is . amelynek jóvoltából e sosem volt elnyomatást. akkor már egy önműködően megszerveződő represszív valóságot segíthet élethez. Az így körön belülre kerültek majd magukat természetesen értékmentésen működő. A hírmagyarázó mint két idegen világ közti fordító akkor működne demokratikusan.való ésszel kifundálva. Elegendő ehhez a saját elhivatottság.határain belül tartják az alattvalót. felépítsenek és irányítsanak. mint az alapítóktól származás előkelősége Amerikában. 7. sajnos nem. Mintha a lélekgyarmatosítás nem is működne. vagy egyszerűen a származás fensőbbségének hite. hogy az alattvaló ne építsen magának alternatív szimbólumokat. ha az életproblémákat létértelem-érvényesen már lehetetlen lenne privát módon értelmezni. a szabadláb baromlétébe kényszerítettség elfogadására képesített szakértő szereplője a puha diktatúrának. Azaz. Amikor. Az önszervező puha diktatúra A puha diktatúra . Olyan módon. És majdhogynem igazuk is van. az esetleges spontánul megjelenő elemeket is felismerve és felhasználva. Azaz akkor szólana meg. független szakértőként adják elő. hogy lefordítják a hatalomértelmet az életproblémák eszmei megjelenítéseivé. Létbeszűkítő. amely az alattvalói lét mindennapi problémáit és létmegszégyenülését egyaránt a hatalomértelem határain belül helyezi el. akiket a hatalom a maga oldalán ismer el.a hatalmasok. adnak felmentést szabadgondolkozásuknak és a puha diktatúrának. a különleges emberek csoportjaként való önmeghatározás .a mi térfelünkön pedig még kevésbé . Az.kifinomultságánál fogva befonja. akár lelkesen meg is tapsolhatnánk. E különlegesség formálódik aztán hatalomértelemmé. A diktatúrákban viszont akkor tolják őket a nyilvános valóságot lefordító helyzetbe. Mondván: nem olyan okosak . amikor az életproblémákat le kell fordítani a hírmagyarázók segítségével. Miként a cirkuszban a salto mortale-t. az interpretokrácia a hatalomértelem szakértőjeként végzi létrontást bevégző működését: ő az. ha nem lenne tragikus. Amikor a rabszolga-lét méltósággyalázatából a szabadba vágyó lelkeket a palotakertben szaladgáló szabadlábbá kell visszakecsegtetni. hatalmi szimbólumokká kell átültetni az alternatív életproblémákat. befurakodik még saját személyiségünk és testi mivoltunk közé is. Inkább a véletleneket állítja egy rendszerezés-mániákus elme egymás mellé. ha a létértelem és az életproblémák létértelmet feszegető természete között teremtene kapcsolatot. és eltaszítja a többieket.

száműzi a puha diktatúra. Hiába mondjuk ki amit. 138 . hanem az önmagát szabadnak akaró lélek szabadságát.őrökké . Hiába beszélünk a személyiség szabadságjogairól. ha az egyáltalán elgondolhatót diktátorok ültetik fejünkbe. mint a születés már nem hatékony kiválasztottsága. A rátalálás után már magától kiépül a puha diktatúra egész gépezete és terméke: a represszív uralkodó/társadalmi valóság. ha csak a jó rabszolga jóságáért tudhatunk szervezkedni. a zártkörű klubok és vadászegyletek megbeszélései is.a szabadság megcsúfolásának teljesítményét szolgálják. A harmadik rend polgáraié. hanem a palotarabszolgaság baromlétbe süllyesztésüket segíti elő. a tematizálás. a harmadik rend polgára szűnt meg egységesként létezni. működtetésre. Nem szükséges hát e teljesítményhez az egész gépezetet előre megtervezni.például a létező szocializmus. Azért. a hatalomértelem uralkodó valóságát önjáróvá teszik: belakják privilégium okból épülő palotaszárnyi valóságukat. harmadik közbevetés az elavult. elgondolunk. Védelmet az ő számára sem nyújt már a létrontás. de főként azért nem. a puha diktatúra időszakában azonban az emberi jogok ezen első generációja már elavult. ezért a kisebbséget szolgáló emberi jogokról Az emberinek nevezett jogok: a polgár jogai. abban az alakjában. Az uralkodó valóságra és alávetett valóságra szétbomlás korában. identitáskijelölés. csiszolásra. mert az emberi jogokban foglalt szabadságok helyett egy törpe kisebbség zsarnokságának korlátozatlanságát . Elavult. de a vagyon kiválasztottságának liberális szabadsága akkor is nagyobb szeletet kanyarított ki a szabadságoknak a társadalomból. A többség emberiességtől megfosztását. Mára a liberális polgár fölé tülekedett a puha diktatúra represszív uralkodó valóságának polgára. És már működik is a hatalomértelem által szervezett represszív uralkodó valóságot biztosító puha diktatúra. A megtöltött has szabadságát. mert az első generáció nem nyújt szabadságszavatolást a közösségeknek.hatalomértelemnek megfelelő represszív uralkodó valóság-szeletet. a nevető barakk kategóriájára akár véletlenül is rá lehet bukkanni. korgó gyomrokkal fenyegetett helyzetünk miatt sem becsülhetünk le. sőt azok az alkalmasak. nemhogy más társadalmi csoportoknak sem a szabadságot szavatolja. Még nem a létteljesség felszabadítását. a személyiség-kisajátítás. a monetarizálás puha diktatúratechnikái. és mert már eredeti alanyának. mindannyiunknak mégoly szimpatikus elsőgenerációs liberális polgárt is a palotakert rabszolgái közé . Ezért az emberi jogok új meghatározására. a kisebbség zsarnokságát biztosító diktatúratechnikák rendje. „Mindössze” ellenőrizni kell kulcsfontosságú kapcsolódási pontjain a gépezetet. mert ettől kezdve válhat reális programmá a lélek felszabadítása. Ennek következtében a sokaknak. Ahogy törvény csak a gondolat szabadságra van. Megjelenésük idején az emberiség szabadságprogramjának megfogalmazásában és megvalósításában fordulatot hoztak. fel sem kell szólítani őket építkezésre. a bridzs vagy a tarokk asztaltársaságai. a hatalomértelemre . Működési gyarlóságait felszólítás nélkül javítják ki. hiszen ez az ő otthonuk immár. a meghatározás új generációjára van szükség. Amit ma. a nem illeszkedő elemeket összecsiszolják. de nincsen a gondolattartalmak megalkotásának személyiségi és közösségi szabadságainak biztosítására. ha a személyiséghez való jog szabadságát senki sem szavatolja intézményesen számunkra. mert szervező elvére. És mert kiválasztottként belakják a hatalomértelem által körülkerített palotakertet. És már nemcsak a hasvakargatást igénylő. ezen erőszak ellen nincs minek alapján . A születés kiválasztottságával szembeni szabadságot. a mediakratikus erőszak és szabadságfosztás ellen. akinek szabadságait az elsőgenerációs szabadságjogok kodifikálták. És hiába szervezkedhetünk. Azért. Az emberi jogok valaha volt dicsőséges elsőgenerációs szabadságkövetelései mára a kisebbség zsarnokságát kivitelező puha diktatúra legitimálását szolgálják. Nincs törvény ellenük.és nincs hova fellebbezni. a palotaszárnyakat. Arra pedig kártyapartik udvaronc-összejövetelei. a liberális polgárnak is. mert alanya. a létbeszűkítő létrontást.

fenntartó urai és . őreink ugyan hibáztathatók és ezért hibáztatandók is. az igazit. Védekezés a puha diktatúrával szemben Minden védekezéshez világosan kell látni. Ráadásul még ellenzékét is. megfejtették a talányt. Így ugrat szembe. Így a szakértelem és a személytelenített munkaközösségek. 8. Csupán a kulcspozíciókra lebontott és hozzáigazított hatalomértelem szerint „vezetni” a szakmai intézményeket. a megtévesztő zsargon szerint „átpolitizálva” ugyan. Különben még azok esnek egymásnak. bizottságok mögé bújva. és zárja ki szükségletzárakkal a létező.az egymással alávetettségükben is szembefordított alávetett mindannyiunk között van. ott vannak a palotauraknak öltöztetett hasvakargató udvari bohócok. felcicomázottan komisz-(ár)-kodó udvari bohócok a másik oldalon. A formáldemokrácia hamis alternatívája: palotarabszolgák-palotaőrök az egyik. A diktatúrát. hogy kiemelkedő személyiségei a létkettőzés mérnökeiként váljanak híressé. Ezt a tévedést utoljára a népi írókról hozott határozat kihirdetésekor követték el. egy személy mögé bújva a represszió szakértőiből álló politikailag névtelenített.Közelmúltunkból ismerhetjük is ezt a gépezetet. hanem egy-egy területet. Egzisztenciális hamis alternatívába zártan birkózunk: palotarabszolgák és palotaőrök. És most ez a csapat . az őket palotarabszolgává tévő reteszt emlegetőkön. keríti be a hatalomértelem jelentéseivel. Mivel éppen a felismeréshez szükséges képességekben rabolja meg a paloták rabszolgáit. Újabb hamis alternatívaként. hogy a puha diktatúra magát a létet bontja szét. a szakmaiprofesszionalitás határozataival sajátították ki. a palotát bontja szét a paloták rejtőzködő uraira és az előtérbe állított hasvakargatókra. Azt. A kertápoláshoz kertészdoktorokat. Nem várhatjuk tőlük. És megnyugszanak e dicsőségben. Némelyek a másodikat is feszegetik. ellepve az uralom kulcspozícióit a soha el nem fogadott kisebbség. még a csapda mögé is betekintettek. És a magához való ész cselével e megrablás tényét hármas retesszel rejti el a megoldást keresőktől. hogy mi ellen és ki ellen szükséges a védekezés. ez a többség. Emlegettük homályba húzódó főkonstruktőreit és a kivitelezés főhivatalnokait. Azóta szakosították a lételnyomást. a palotaőrök uralkodó és a palotarabszolgák alávetett valóságára. Ha pedig belátjuk. akik az első retesz felnyitásával megelégszenek. hogy nyilvánosan hirdessék meg elnyomó programjukat. A rácsok határőrizetéhez pedig Hajdúkat. védve . de csak annyiban. hogy őrök. Miközben az igazi ellentét a paloták puha diktatúrát felépítő . Nem is várható az állammögötti-létben megbúvó második hatalomtól.felszabadítva uralkodó valóságát . Mondván: szakterületeket szakmai hozzáértés alapján dukál irányítani. Végül az uralkodó valóságot. de megtagadott alternatív lételemeket. maga nevezte meg. szakértőként hírességgé kinevezett médiakrácia gyakorolta. ámde a puha diktatúra hatalomértelmét képviselve működött. Vannak. sok apró szakértőnek kinevezettként gyakorolta. aki valójában az előtérbe tolt formálhatalom kérlelhetetlen ellenkezőjeként. Majd a bekerített lét valóságát hasítja meg. Az arannyal fojtogatott lélek ráadásul könnyen bírható rá a hasvakargatásért való versengésre. A hasvakargatáshoz vakargatás-doktorokat vonultattak fel. velük mégis egy oldalon is állhatnánk. 139 . ettől kezdve nem politikai határozatokkal építkeztek. így szállunk szembe életproblémáink elnehezülésekor elsőként őreinkkel. És ehhez még csak összeesküvést sem mindig kellett szőniük. úgy érzik.csendes vámszedője és hangos elégedetlenkedője a rendszerváltásnak. Azaz. Az igazi retesz pedig a lét felbontásának tényét rejti el. akik egyformán elnyomottai a nevető harmadiknak.őrizve változatlanul a puha diktatúra kulcspozícióit. és juttatta előnyökhöz a luxusprotestáló pozíciójába. építette fel saját soraiból. Ha sikerül. A puha diktatúra elborzasztó teljesítménye: a gyomor jóltartásával kiegyensúlyozott lélekgyarmatosítás különleges nehézségeket támaszt a felismeréssel szemben. Azután együtt hitetlenkednek a harmadik reteszt. diktatúráját a többségen.

azért csak létbeszűkítés. akkor lép elő az uralom őrzésben a nyilvános valóság. a bekerített léten kívülről kell erőt nyernie. akik léthitelességgel szólalhatnak meg megjeleníteni az alternatív szimbólumokat. 140 . Vagy. és felismerhesse a harmadik retesz mögé rejtőzött puha diktatúra-urakat. amelyik elnyomatásában is képes volt az átalakulás alternatív modelljét kidolgozni és felmutatni. mindenre magyarázatot nyújtó terrorjával szembefordulhasson a palotakertbe kényszerített lélek. amelyek révén a szükséglet-értelem. vagy a nembeliségében felismert embertől juthat a hatalomértelemmel mérkőzni képes alternatív világértelemhez. hogy benne ráismerhessen önnön baromlétbe kényszerített palotarabszolgaságára. bár korlátozottan. majd az ellenállás. a börtönökben is szabad lelkek szimbolikus forradalmának virága. formálható meg a valódi alternatíva szimbolikus valósága. És mint mag hó alatt. Amely ugyan világként jeleníti meg a bekerített létet. hogy palotarabszolgaságát felmondhassa. alakítható ki az ellenállás nyelve. Csak e világértelem révén juthat el szimbolikus forradalmához. a szükségletproblematika és a szükségletfontosság a palotarabszolgák tömegeiben érhet el a magától értetődőség bizonyosságához. a szükségletértelem alapján tematizálódik és problematizálódik az életvalóság úgy. ha mégis elkerülhetetlen volt a híradás. addig a leetetett gyomor még a szabadlábra sem vágyik. mert a hatalomértelem határőrei nem adtak belépési engedélyt számukra a nyilvános valóságba. A diktatúra szövedéke mindig fölfeslik valahol. Neki előbb meg kell vívnia harcát a hatalomértelem szimbolikus erőszakrendszerével. Hogy a hatalomértelem szimbolikus univerzuma mindent beborító. akkor félreértékelői hazudták jelentéktelenre alternatíva-állító erejüket. Amikor fogytán van a tompító vakargatás. Azt a negyedik erőt alkotva. Csak onnan . A leetetett palotarabszolgától azonban ez a fegyver elvétetett. Csak e szabadságértelem révén fogalmazhatók meg az ellenszimbólumok. Ennek az új elvnek a megfogalmazásával tagolhatja úgy a valóságot. Korlátozottan.Amíg tart az arany. A puha diktatúráé is.a léten túli transzcendenciából. És csak ezek birtokában emelkedhetnek fel a palotarabszolga-sorból azok. Csak ezen új értelem. A puha diktatúrákat megelőző erőszakos hatalmak ellen a korduló gyomor éhséglázadásokban követelhette a magáét. a hatalomértelemmel lehatárolt szimbolikus univerzum. repedéseiben megfogan a védekezés. Ennek az új világértelemnek az alapján fogalmazhatja meg a valóságfelosztás új elvét. Azokat. Mint ahogy el is ért. Felmutatni is. amelyek a palotarabszolgákat a lélekfojtó hasvakargatás harmadik zárja mögül is kiszabadíthatják. csak ezen tematikákból és problémákból következnek azok a magától értetődőségek és fontosságok. végül az alternatív valóságalkotás létmegújító.

amely támasztéka. az állampolgárok ellenőrzési körébe tartozó hatalmakkal. azaz a demokrácia fogalmi ernyője alá tartozó hatalmi jelenségek az emeleten helyezkednek el és kizárólagosan csak ezek a hatalmak azok. esetleg végzetesen is. E helyett csak utalunk arra. s folyamatokat. s amelyek számára a demokrácia maga is csak céljaik elérését szolgáló eszköz. a társadalomszerveződés minőségi változásakor szokott politikai legitimációs igénnyel fellépni. 1996. amelyeket az újkorban politikai legitimációs igénynek tesznek ki. A HERMENEUTIKAI HATALOMRÓL103 A tömegtájékoztatási eszközök és a hatalom viszonya a „rendszerváltás” egyik legkiélezettebb kérdésévé tolta fel magát. a közbeeső időkben többnyire kulturális legitimációval fogadtatja el önmagát magától értetődően érvényesnek. Ennek a háznak az alapzatát képező domb az emberi közösségek és minden egyes ember képessége arra. Székesfehérvár 141 . amelyek a demokrácia és az államhatalom körén kívül esnek és mégis diktálnak az államoknak is. amelyek a reálhatalom természetében végbement változásokat kísérelték meg elbeszélni. abban a fősodorbeli politikatudomány is ludas. hogy létviszonyait alakítsa.kérdésében tisztán vagy legalább tisztábban láthassunk. egyszóval a „demokrácia”. hogy ne tévedhetne. hogy e fősodorbeli politikatudomány által alkalmazott tárgymeghatározás a legnagyobb akadálya annak. Figyelmesebben szemügyre véve azonban ezt a vitát azt láthatjuk. de minden ízében tizennyolcadik századi fogalmakkal próbálja megközelíteni a huszadik századi hatalmi intézményeket. a vitázók mindegyike. hanem többször is gyökeresen megváltoztatta a hatalom természetét és szerkezetét. Ez a „fősodorbeli” meghatározás ugyanis az államhatalomra koncentrál. Történelmünk számos eltűnt társadalma bizonyítja: ez a képesség sem mindenható. Vörösmarty Társaság. És engedjük meg a feltételezést . Amint a hatalomról általában is. második ezredvégi hatalmi szerkezet egy dombtetőn álló házhoz hasonlatos. A fegyelmező hatalom történelmünk folyamán csak nagy. s ami nem is egyszer. A ház földszintjét a francia filozófus.nem elszólás. hogy a tömegtájékoztatás és a hatalom viszonyának megvitatása közben a vitázó felek a megértés szempontjából éppen a legfontosabb szempontot hanyagolták el. Pro és kontra sok minden elhangzott e kérdéssel kapcsolatban. illetve az annak megszerzésére törő vagy az attól eltávolodó mozgalmakkal hajlandó csak foglalkozni. illetve létviszonyai újratermelését irányítsa. nem vehetjük igénybe a tisztelt Tanácskozás türelmét egy tudomány tárgyának meghatározására vonatkozó hosszadalmas fejtegetésekkel. Még ha elméleti jellegű is. hanem szándékos a többes szám . S végül az egész épület felett uralkodó helyzetben. feladva az elemi illendőségi szabályokat is. ez a létformáló képesség tette az embert emberré. a tetőt képezve. hogy a ma Magyarországon is érvényesülő hatalmak . ami persze nem jelenti azt.4. ezekből is több létezik. Michel Foucault által leírt fegyelmező hatalom képezi. s közben nem vesz tudomást sem arról a két évszázadról. Hogy ez így eshetett. sem pedig a világ politikatudományában lezajlott változásokkal. Ez a hatalom. a 103 Első megjelenés: Magyar jövőkép. SMIKK. természeténél fogva nem szorul legitimációra. az államhatalomnak diktálni képes hatalomról se egyes számban kell beszélnünk. ahol ma van. ami közben eltelt. még a személyeskedésig is eljutott. jogosnak és igazságosnak Az államhatalmak és a megszerzésükre törő mozgalmak és intézmények. de egyben meghatározója is az államhatalom jellegének.megfeledkezik azokról a hatalmakról. s éppen e képesség létteljesítménye emelte az embert fel arra helyre. Interconfessio Társaság. A mai. Éppen csak a legszükségesebbekkel finomított.

a nyelvfilozófia tanításait felhasználva .a politikatudomány fősodorbeli tárgymeghatározása szerint fel sem vethető s ezért . S e párviadalban az utóbbi évtizedekben fordulat következett be. Ezideig a társadalmi élet újratermelésének irányítását megkísérlő hatalmi intézmények. hanem minden ember mindennapjaihoz szervesen hozzátartozik létviszonyainak értelmezése és újraértelmezése. A 142 . ha tettek is kísérletet arra. s ezért ezeket nemlegitim hatalmaknak nevezhetjük. A pszichológusok arra jöttek rá. nem fejlesztettek ki a létalkotás képességét kisajátító hatalmi intézményeket. nemlegitim kiválasztó hatalmak által az emberi közösségek és egyének létalakító képessége ellen intézett támadás egyik alapvető ága „hermeneutikai hatalom”-ként nevezhető meg. ami nélkül a szó eredeti értelmében nem is nevezhető embernek. a hermeneutika. Mindannyiuk hermeneutika felfogásában közös volt azonban. Korunk kiválasztó hatalmasai azonban éppen ez ellen az emberi alapképesség ellen intéznek támadást. Őket a jogászok követték. s e támadás véghezviteléhez szerveznek hatalmi intézményeket. ami őt emberé tette. Úgy tűnik. Az értelmezési tevékenység megértésében a pszichológiai. A modern társadalmak politikai történetének legfontosabb. Ebben a rövid vázlatban éppen ezzel az új funkciójú hatalmi ággal. A modern. A hermeneutika tudománya sokáig csak a teológusok körében volt ismerős: a Biblia. A tizennyolcadik században aztán a hermeneutika megkezdte „világi karrierjét”. s a benne megtestesülő Ige helyes értelmezésére fejlesztették ki.és a szociológiai hermeneutika hozott fordulatot. Másként: a mai kiválasztó hatalom az embernek az ellen a képessége ellen intéz támadást. A hermeneutikai tevékenység mai helyét az emberi tevékenységek között azonban csak a huszadik század második felében foglalta el. hanem a jelen idejű beszélt szövegek értelmezésére is alkalmazhatóak. Mintha egy épület emeleti szintje alapok. a hermeneutikai hatalommal foglalkozunk. hogy a tizennyolcadik századnál megrekedt politikatudomány kritikájához többek között egy szintén a tizennyolcadik században új erőre kapott tudomány. a teológusok után az irodalmárok és a történészek fogadták el a hermeneutika módszereit: a régi korok szépirodalmi. 1. hogy e tudományt régi korok írott szövegeinek értelmezésére használták. hogy ezt a létalkotó képességet elorozzák az emberi közösségektől és minden egyes egyéntől. aki nem őket szolgálja. hogy értelmezési tevékenységet nemcsak némely. attól a képességétől igyekszik megfosztani. akik az írott törvények helyes értelmezésére használták.tematizálatlan és feltáratlan területe a domb és a ház viszonya: az hogy a közösségek és egyének létalkotó képessége és az egymással is civakodó hatalmi intézmények párviadala hogyan alakult s alakul manapság is. a filozófiai hermeneutika kialakulásakor.kiválasztó hatalmak találhatók. Mi is az a hermeneutikai tevékenység? Meglehetősen szarkasztikus tudás-helyzet az. az írott szövegekkel és az emberekkel foglalkozó tudósok végeznek.tovább tágították a hermeneutika érvényességi körét.bármiféle legitimációs igénynek alávetett hatalmak köréből. azonban . egy századdal később. A kiválasztó hatalmakat a modern időktől fogva kiemelték a különböző korokban különböző hatalmakra kiterjesztett . ez a hazai politikatudomány még a tizennyolcadik századon belülről is csak a neki tetsző elemeket szemezgeti ki. A szociológusok pedig . A tizennyolcadik század politikai gondolkodása ebből a jelenség együttesből: a dombon álló építményből kizárólag csak az emeleten lévőkkel foglalkozott.és történeti szövegeinek hiteles olvasatához akartak módszereivel eljutni. az értelmezés-tudomány fogalmához kell fordulnunk. hogy a hermeneutikai tudomány eljárásai nemcsak régi idők írott szövegeinek. támfalak és tető nélkül is teljes egész lehetne. mikor kimutatták. s még ezt a régmúlt századot se vallja egészében magáénak.

lett légyen az akár egy festett fadarab is. s műalkotássá vedlik át. a bálvány büntetéseként értelmezi balsorsát is. amely létrehozta őket. hanem ennél sokkal mélyebb és főként meghatározóbb szerepet játszik az emberek életében. s rendeltetésszerűen is csak ebben az értelmezési keretben használhatók. Ám miközben a múzeumba tett festett fadarab sok pénzt és hódolatot képes előcsalogatni a beavatottaktól. csak a szóban forgó közösség által. mégis életben vannak mindannyian. hogy az értelmezési tevékenység . s ezen az értelmi világon kívül csak az őket megalkotó értelem megértése révén lehet azokat rendeltetésszerűen. beavatott köre minden bizonnyal hódolattal hajlong is. A társadalmi tárgyakhoz ugyanis jelentések és használati szabályok tartoznak. Másként: a társadalomban még a „természeti” tárgyak is csak egy előzetesen kiépített értelmezési keretben lesznek azzá. s számlálatlan pénzt a „műalkotás”-festett kép el is várhatja. amely azt határozza meg. hogy milyen létminőségű társadalomban élhetünk. Végül az ilyen kérdésekben szakértő.utólagos mentális feldolgozásában áll. S e hódolatteli hajlongást. Mikszáth Kálmán az Új Zrínyiász című írásának feszültségét éppen a két értelmi világ találkozása adja: a reneszánsz. amelyet ha tetszik „hermeneutikai kisregény”-nek is nevezhetnénk. S e jóindulat elmaradásaként. Még a legobjektívebben objektív műszaki eszközök is csak a saját értelmi világukban azok. hatása és használata nem is emlékeztet se a pária gyakorlatiasságára. amik. magángyűjteményébe is zárhatja. amik. s annak rendeltetése szerint amint teheti tűzre is hajítja. A hermeneutikai tevékenység így az ember társadalmi létminőségének a megalkotására és újraalkotására irányuló tevékenység.és a modern világ közötti különbség.amely eszközéül a nyelvet is használja . Vinnyói János várkáplán adja meg a helyes értelmezést: „Hallelúja! Feltámadának!” 143 . 2. vagy már nem annak a közösségnek a tárgyai. egy szigorú szabályoknak engedelmeskedő egyeztetési folyamattal kialakított értelem révén nyeri el a maga természetét. s akinek elegendő pénze van hozzá. Zrínyi és serege. hogy miközben majd egy szálig hősi halált haltak. feltámasztásuk következtében értelmezésigényes helyzetbe kerülnek: meg kell érteniük.nemcsak elismétli. s még figyelemre méltóbb ajándékokkal igyekszik helyzetén fordítani. hogy az értelmezési tevékenység nem csupán valamilyen régen vagy éppen az imént megtörtént esemény . minden mással is ugyanígy van a társadalmak életében. Az értelmi világ szerkezete A magyar irodalomnak van egy kis remekműve. se a totemimádó szentnek kijáró viselkedésére a festett fadarab iránt. de egyenesen alkotja az ember társadalmi létét. s az ütközésből támadt konfliktusok megoldása közben leplezetlenül és nyíltan feltárul az értelmi világ szerkezete is. s ezek nélkül nem is társadalmi tárgyak. a létviszonyokat alakító hatalomnak a birtokosa. Mert minden társadalmi jelenség. a pogány hitvilágban érvényes „babona alatt vagyunk”-on keresztül az „ördöngösségig” terjedő értelmeket próbálnak adni a vitézek a csodának. Ők értették meg.vagy „szöveg” . A ma hitetlen kora számára ugyanez a festett fadarab ismét megváltoztatja létminőségét. S e két világ közötti ütközés. „hitelesen” használni. s ezért például elé helyezett ételadományokkal kísérli megszerezni a természetfelettivé emelkedett ős jóindulatát. A regénynek már az első jelenete az értelmi világ legmélyebben fekvő lényegét érinti. Különböző értelmezésekkel kísérleteznek: onnét kezdve. Ugyanaz a festett fadarab egy kulturálisan megskalpolt páriának a végre-valahára meglelt tüzelő eszköz lehet. hogy „megőrültek”. Ám ugyanez a festett fadarab egy zulu törzs tagjai számára az őst szimbolizáló eszköz. Vegyük például az imént említett festett fadarabot. Ami a festett fadarabbal kapcsolatban jeleztünk. S e műalkotás előtt az „értők” szűk. S aki a hermeneutikai tevékenységet képes meghatározni ezért a legfőbb hatalomnak.filozófusok ugyanis arra jöttek rá.

amelyekre vonatkozóan a közösség. hanem csak azzal kezdődik „hermeneutikai kalandjuk”. A vasúti restiben a középkori sereg azt hiszi. Csakhogy mint minden fontosabb társadalmi intézmény. a vendég iránti kötelességet teljesítve. Ennek az értelmi világnak.Ezzel az értelemadással viszont az értelmi világuk legmélyéig jutottak el ahhoz a létszervező értelemhez.akárcsak később ménest . s vele az értelmi világukat szervező létértelemnek a gyakorlati igazolásával azonban nem ér véget. vagy ha azt nem lehet. Mert az egyik értelmi világból a másikba nem vezet kikövezett út. akárcsak a modern világgal való találkozásaik további részletei is az értelmezési teljesítmény tehetetlenségét mutatják meg: azt. s e kiélezett konfliktus aztán emberi tragédiákhoz vezet. s nem szorulnak különösebb igazolásra. mint a regény indító jelenetében.szerezni is csak középkoriasan próbálnak.a pénzszerzés középkori módjára utalunk. az értelmezések ütköző zónájában húzzák meg magukat. mikor egy-egy létértelem szerint kialakított társadalomban mozgunk.így lesz a mozdonyból szörny -. Olyankor. tömegeket mozgató eseményekhez fűződjenek. hogy a létszervező értelmet rögtön elérjék. nem is nagyon törjük magunkat. s azt. Az értelmi világunkat megrengető események többnyire nagyon is apróknak. ez az első”. mint egy kész veszedelem. hogy a feltámadással nem a saját reneszánsz világukba jutottak vissza. Ami azonban csak a legritkább esetben sikerülhet. többnyire nem okoz gondot az. s nem kell. nem engedi csak úgy. Mikszáth az értelmi világok közötti átlépés nehézségét a „vendég” jelenettel mutatja meg. nem dolgozott ki értelmezési sémákat. A vendéglátás szakrális-közösségi és vállalkozói-szolgáltatói intézménye közötti konfliktust a vitézek középkori módon: a sértésért járó elégtétel vétellel akarják megtorolni. amikor a mi belakott. Zrínyi azonban megérti az intézmények változását. Első találkozásaik a modern világgal a két világ közötti ütköző zónát alakítanak ki. A feltámadás csodájának. de az mind úgy alakult át az ő középkori koponyájában. fizetség nélkül belépni. s arra jutnak. minden kis íze ugyanúgy mint a legátfogóbb összefüggései is a magától értetődőség erejével bírnak. hogy látványos. Ezek az értelmezési sémáinkkal értelmi világunkban megnyugtató módon el nem helyezhető jelenségek nem feltétlenül kell. hanem egy másik világba. Ám pénzt . amely társadalmi létminőségüket határozza meg: a csodához és a csodatévő Istenhez. A világazonossá tétel törvényét Mikszáth e szavakkal írja le: Zrínyi „mohón szítt fel minden benyomást. a vendégség intézménye is már értelmet nyert az új világban: a vendéglátásra szakosodott számára a vendéglátás pénzen megvehető szolgáltatássá lett. hogy valami szörnyeteg. amúgy középkoriasan látták vendégül őket fizetési kötelezettség nélkül. A problémák akkor szoktak kezdődni. s hőseink kezdetben ezen a senki földjén. A mozdonnyal találkozásukkor például azt találgatják. jó szívvel. otthonos értelmi világunkban olyan jelenségekkel találjuk magunkat szemközt. amely értelmi világunkat megalkotta. mint Zrínyiék példáján is láttuk. amelybe beleszülettünk. legtöbbször azonban csak kiélezi a két értelmi világ közötti konfliktust. Zrínyiéknek az értelmi világok közti ütközőzónabeli viselkedése. hogy eligazodjunk benne. Rajtaütéssel szereznek maguknak. Lassanként kiderül ugyanis számukra. hogy az értelmező minden jelenséget először megpróbál beilleszteni a maga értelmi világába.” Az értelmezésigényes helyzetekben az értelmezési konfliktusok kikerülésére az új jelenségeket először megkíséreljük világazonossá tenni . amely egy egész falut húz maga után kerekeken. hogy az élőlény-e vagy sem. hogy ezen első pillantásra jelentéktelennek tűnő események konzekvenciáit levonjuk. megkíséreljük azokat legalább világazonosan működtetni . S a regény éppen a reneszánsz és a modern értelmi világok közötti ütközéseknek és az ütközésekből származó konfliktusoknak a története. sőt az új értelmi világ mereven ellenáll a belépni szándékozónak. Holott mindenki 144 . S mivel mi szeretjük a nyugalmat. jelentéktelennek tűnnek kezdetben. hogy az új világba belépéshez „majd pénzt kell szerezni.

hogy csodák pedig nincsenek. cselekvés magában hordozza a szóban forgó létértelmet így a társadalmi önazonosság is. Az értelmezési horizont szélét ezért egy sajátos határként képzelhetjük el. Még a belépést se tették lehetővé az új értelmi világba. amely a létértelem alapján egyáltalán lehetséges világot határolja körül. sem pedig a világazonosító értelmezési sémák nem működtek. ha éppen akkor esnek meg velünk. A közben már feltámadottként elfogadott Zrínyit és seregét egy Fogadó Bizottság felállításával segíti hozzá a kormány ahhoz.találkozik életében. akik talán a pokolban vannak. azaz: léthatár. S csak utóbb jutottak el. amelyek önazonosságunkat vagy önazonosságunk fenntartását veszélyeztetik már. A megértésnek első lépése. hogy a szóban forgó világ hogyan van kialakítva: se a benne megtalálható társadalmi csoportokra . Mikszáth e fordítónyelv szükségességét és lehetőségét erre szakosodott testületek felállításán keresztül mutatja be. világadekvát önazonosság meghatározása nemcsak a lelki megnyugvás szempontjából fontos. hogy a modern ember és a reneszánsz kori lovag mintegy összevész benne. hogy e világrengető események végére járjunk.az elhárítási sémák segítségével .. Az értelmezési horizont alapján mondhatjuk egy anyagias világban azt. modern értelmi világnak a természetét. hogy kipuhatoljuk az értelmi világ határait. s akkor se szívesen. őrülteknek tartották magukat. S ezért az így meghatározott önazonosságból az értelmi világnak megfelelő feladatok és kötelezettségek is következnek. vagy a mennyekben. Az értelmezési konfliktusokból származó tragédiák elkerülésének biztos módja viszont az. ha megtaláljuk a két értelmi világot szervező létértelem közötti fordító nyelvet. hogy a különböző létértelmeket és értelmezési horizontokat megértette. Arra nézvést még nem tartalmaz semmiféle utalást.” Az értelmi világ alapját képező létértelem és a világadekvát önazonosság . hogy abban eléldegéljünk.véghezvitt világazonos értelmezései egy mozdulatlan társadalomban elegendőek is ahhoz. Mint ahogy a feltámadott Zrínyiéket is a modern világ is a maga értelmezési horizontján belül próbálta meg elhelyezni. S a további konfliktusok is abból származtak. Olyan esetekben szoktuk vállalni. hogy reneszánsz világukból beléphessenek a modern világba. se önazonosságuk. Zrínyiék is. a társadalomban minden intézmény. a feltámadás megértésekor. amely azt mutatja meg nekünk. amelynek hermeneutikai ereje valóban világrengető. hogy megértsék és alkalmazzák ennek az új. ha azok olyan konfliktusokba sodornak bennünket.de az ilyen esetekre kidolgozott elhárítási sémái is aprólékosan kidolgozottak. E határokat az értelmezési horizont képezi. S az emberi erőforrással könnyelműen bánó társadalmaknak nemcsak ez értelmezési. mint ezt már egy más összefüggésben jeleztük. úgy gondolták. s hogy feladatuk ezen túl. Először. hogy a szóban forgó létértelem alapján milyen világok építhetők fel egyáltalán. jelenség. hogy húsvér. Zrínyiék azonban egy csapásra egy másik értelmi világban találták magukat. akkor se. hogy a keresztény mennyekből áttörjenek a török paradicsomba s ott aprítsák a törököket. s ezért „színésztrupp”-nak tartotta jó darabig. A létszervező értelem és az ahhoz kapcsolt. S ezek az elhárítási sémák olajozzák meg a világazonos értelmezések könnyű gördülését. A Fogadó Bizottság magyarázza el. hogy Zrínyi „Érezte. nem is egyszer olyan eseménnyel.. hogy új értelmi világba kerültek Zrínyiék. A feltámadás csodájának megértése közben is Zrínyiék egyik legfontosabb tevékenysége önazonosságuk meghatározása volt.s velük 145 . hanem súlyos értelmezési konfliktusokhoz és belőlük származó tragédiák közelébe sodorták a sereget. csak éppen kényelmesebb kitérni előlük. majd pedig lelkeknek. Az értelmezési horizonttal körülhatárolt létmagyárazat ugyanis önmagában még „üres”. Hogy el tudjon tájékozódni a szakrális valóságból idekerült Zrínyi a modern anyagelvű értelmi világban. az sem volt elegendő. ahol se a létértelem. Amint a tárgyakkal kapcsolatban jeleztük is. de feltámasztott emberek. hogy nekik mint vitézeknek még itt is az a dolguk. míg a mennyországba gondolták magukat.

A léthatárokon belül eligazító értelmezési térkép. ez az értelmi valóság . megértendőként jelenik meg. Ennek a beillesztésnek is megvannak a minden konkrét társadalomra jellemző szabályai. amilyen az a maga „világában”. .az önazonosság szociális dimenziójára -. ha az értelmezést kedvvel teszi. hol a rossz.” A jelentéstérben elhelyezett. hogy az új jelenségeket beillesszük a már ismerős. olyankor van szükségünk. ez a jelentéstér szolgáltat térképet a léthatárokon belüli eligazodás számára. mert készen találta.teszi éppenúgy élhetővé életünket. sem senki más nem képes eligazodni a már megismert léthatárokon belül mindaddig. cselekvést. aki verekedhetik. ahogyan mi éljük. hogy az a felsoroltak közül melyikbe való beillesztés szabályait veszi semmibe. Sokszor csak akkor vesszük észre ezeket az értelmezési szabályokat. se a csoportoknak ebben a világban legitim értékeire és érdekeire. értékek. Legyen hát eszetek. érdekek.ez a kényelmes és ez a biztonságos -. az értelmezési horizontot vagy a „forradalmian új” jelenségeknél az egész létértelmet bevonjuk értelmezéseink körébe. értelmezési horizontot és létértelmet. amikor valaki megsérti azokat: s ilyenkor illetlennek. a jelentéstér teremti meg a lehetőséget ahhoz. A jelentéstér megértése se könnyű feladat azonban. mint az imént említett Alapi Mikszáth regényében: „A legprimitívebb iparcikkek órákra lebilincselték. S minthogy e lépéssel már a konkrét dolgokig jutunk el. sem pedig az azoknak megfelelő intézményeire nem tartalmaz pontos eligazítást. ami nekünk megszokott. önazonosságok. Alapi Istvánt ki akarják golyózni a Kaszinóból. te bolond.” Az értelmi világ szerkezetének tudatosítására. „ Ás mi baj lesz belőle? Mit jelent az? Mert én nem tudom ezeket a mizimázi fogalmakat. amíg nem sajátította el az adott közösség által kialakított és többnyire csak őt jellemző értelmezési térképet.. a konvencionális értelmi világunkba. S még szerencse. hogy megértse azt. amiket már senki se néz meg. ezért azt mondhatjuk. Ezt már másodszor hallom. Egy ember.. Zrínyinek. hogy most már minden egyes csoportot. tárgyat és minden mást már olyannak értsünk meg.De hisz az jó neki. ahogyan az önazonosságunkhoz tartozik. amikor valamilyen új. hogy a szóban forgó konkrét közösségben hol találhatók a jó. s úgy értékeljük. értelemtéren. amelyek a kézzel fogható. Az értelmezési szabályok mutatják meg. hogyan lehet az új jelenségeket elhelyezni az értelmi valóságon. vélekedésekkel találkozunk. hogy a jelentésteret. a jelentéstéren és értelmezési horizonton belül úgy. viszonyt. hol pedig az elkerülendő tájak: csoportok. s ezért értelmezésigény híján való. . gondolatot. a tolmácsok másik csoportjára van szüksége ahhoz.Hát senki nem fog vele többé megverekedni. hogy azok megfeleljenek a szakrálisvagy anyagelvű világszervező értelemnek. hogy ezek vannak. olyanok. Ez a térkép mutatja meg. mikor például unokaöccsét. anélkül. a konkrét dolgoknak adott jelentések szerkezetének megértésével már az egyes dolgok beilleszthetőkké válnak az adott értelmi világba. hogy különösebb erőfeszítést kellene tennünk. de ővele nem verekednek. durvának mondjuk vagy a szabálysértés más fokozatának megfelelő jelzővel látjuk el e cselekvést. hogy azt a jelentésteret. Ezen értelmezéseink során először arra törekszünk . ami egy lovag számára pedig mindennél becsesebb: rokonát becsületében sértették meg. Ám az értelmi valóságba idegenként becsöppenő számára mindaz. hogy ilyeneket beszéltek. de értelemmel és jelentéssel bíró dolgokat a mi társadalmunk tárgyaivá avatják tudatosítanunk kellene a mindennapi cselekvéseink során. személyt. hogy általa már ismerjük az adott kor és adott társadalom „értelmi valóság”-át. A léthatárokon belüli „üres” teret az úgynevezett „jelentéstér” tölti fel tartalommal. addig ismeretlen dologgal. Azaz se Zrínyi. mint említettük. Ilyenkor válik szükségessé az. s azok összefüggő egészéhez.értelemtér . 146 . Életünk ebben az értelmi valóságban telik. mikor született és természetesnek találja. hol a követendő. S a szabálysértés erejét is úgy állapítjuk meg. vagy a konvencióktól eltérő cselekvésekkel.

Végül is az értelmezés szankcionálásával lehet egy közösség tagjait az értelmezési horizonton belül. az értelmezési horizontba avagy magába a létértelembe illesztés szabályát . hogy a teremtésbe illesszék be feltámasztott hőseinket. 3. hogy milyen létviszonyok közt élünk. hogy abba a megtörtént feltámadás is bele illeszkedjen.S végül: az értelmezési szabályok megsértőit. Mert ő vette magához a létértelem meghatározásának és ugyanakkor az értelmezési horizont kijelölésének a hatalmát. a nyitott sírjaik s a róluk tudósító újsághírek ellenére is magukra hagyatottan bolyongani. Az inkvizíció vagy a Gyorskocsi utcai kihallgató osztag elé idézi. A modern társadalmak ugyanis kivívták maguknak a jogot ahhoz. Ezekkel az értelmezésigényes helyzetekkel kapcsolatban mindenkor jogos feltenni azt a kérdést. hiába esett meg velük a feltámadás.hermeneutikai hatalomnak nevezzük. illetve a jelentésadás lehetőségével felruházva. hogy világi kérdésekben maguk dönthessenek. hogy ezekre a kérdésekre válaszoljon valaki azaz. Csak a Vatikán volt ugyanis abban a helyzetben. s csak a császári-királyi kegyelem menti meg a súlyosabb következményektől.meg is bünteti az önazonosságában felsértett közösség. Annak meghatározása ugyanis.attól függő szigorral. mert az hogy mi a világ. a jelentéstérbe. hogy a világ létminőségének a feltámadás csodája megtörténtekor nyilatkozzon. minden mást meghatározó jelentőséggel bír. De mikor a reneszánsz fejedelem és a modern bankember közt vergődő Zrínyi kaszaboltatja le. A hermeneutikai hatalom Amint azt jeleztük már. hogy az értelmezések mennyire váltak már konvencióvá. akkor a jogállam teljes szigorával csap le rá. reneszánsz szabályok szerint a neki ellentmondani merészelő bank részvényeseit. manapság pedig a feladataiban visszájára fordított sajtó bélyegzi meg. hogy mely szabályt sértette meg a vétkes . amíg a létértelem meghatározásáért felelős legfelsőbb hermeneutikai hatalom. a legfontosabb kérdés. megtartói jelentős jutalmat kapnak. röviden kifejezve: ki van az értelemadás. de arra is szükség volt. A Vatikán azonban csak a létértelem. kik is vagyunk. Az értelemadás . Természetesen az értelmezési szabályokat nemcsak megszegni lehet. jelentésteret.az értelmi valóságba. azaz az értelmezés folyamatába való beavatkozás hatalmi kérdés. Éppen ezért azt a helyzetet. addig kénytelenek voltak a két értelmi világ közötti ütköző zónában. A regényben is az aktuális értelmi világ szabályainak megfelelően járnak el a feltámadottakkal. illetve értelmi valóságot építsen fel . de azokat akár szigorúan megtartani is . Ami azt is jelenti. A rugalmatlan szabályok megsértői jelentős büntetést. hogy az értelmezési igénynek megfelelő létértelmet. értelmezési horizontot. Zrínyiék is. illetve az értelmezési horizont meghatározásának hatalmával bír a modern társadalmakban. másként: kinek áll hatalmában a . s annak a lovagi szabályai szerinti formák között történt. a kijelölt önazonosságok tartományában megtartani. s mi a helyünk a világban. hogy az értelmezési szabályok a konvencionalizálódás függvényében lehetnek rigidek és lehetnek rugalmasak. csak azután nyilatkozott.és a jelentésadás -. jóváhagyólag. hogy 147 . hogy egy-egy meghatározott szintű értelmezési igényre kinek áll lehetőségében a megfelelő erejű értelmezést megadni. és e vonatkozásban mindenkinek el kellett fogadnia szakvéleményét a kérdést illetően. s csak miután sikerült az értelmezési horizontot úgy alakítani. A legfontosabb. minthogy az a Kaszinó belső világában. mégpedig a főhatalomhoz kapcsolódó kérdés. a Vatikán pecséttel nem igazolta feltámadásukat. életünk folyamán sokszor kerülünk értelmezésigényes helyzetekbe.világ és ön értelmezést meghatározni. S ezért nemcsak arra volt szükség. Mikor például az immár sokat emlegetett Alapi megöli az őt párbajra kényszerítő Perjéssyt. legelőször is börtönbe veti. attól függően. az összes intézmény közül a világban. haja szála se görbült.

ahogyan kimenteni igyekszenek Alapit a Kaszinó értelmezés-felkentjei a párbajképtelenség helyzetéből. Az értelmezési hatalom felismerése után a legelső kérdés. Ezzel szemben a hermeneutikai hatalom nem ezen az emeleten található. s az általuk kialakított fogalmakkal próbálják meg leírni e csoportot. A vicc határát súrolja az. mint jeleztük. Először is. s az ott bérmunkát végzőket. hogy ennek megfeleljen: az „extemporális” fogalmát. amikor azt. őket valamilyen polgári foglalkozásba tették. A közrendűekkel kevesebb gond volt. egy olyan csoport rendelkezik. s hová illesszék be a reneszánsz várurat. s sokszor azt is tévesen teszik. Hogy a különbséget élesen láthatóvá tegyük. a császár középkori szakrális alapozású jogértelmezésével. Például tévednek. hogy a számra megfelelő életet élhesse. S Mikszáth huncutságát mutatja. Jól mutatja „bérmunkási” helyzetüket egy valahai ellenzéki fenyegetőzése egy nekik engedetlen újságíróval szemben. ha maradt volna a régi tulajdonos. hogyan kell Zrínyi részvényes kaszaboltatását úgy értelmezni. mint arra már utaltunk is az imént. Éppen ezért súlyos tévedésnek tarthatjuk az ötödik hatalmi ágként való megnevezését. még ha némelyiküket jól meg is fizetik. S a világi jelentéstér és értelmi valóság meghatározásának hatalmával bíróknak komoly értelmezési erőfeszítésbe is került. S a tetőtér vagy a padlás valamelyik helyiségeként jelölhető meg. amelyek azonban nem hatalmi. amelyik a háttérbe húzódik. s szinte el is tűnik szemünk elől: azon intézmények és eszközök tulajdonosainak csoportja ez. már-már a hermeneutikai uralom tartományában helyezkednek el. eltüntetését szolgálja. Ez a csoport egyáltalán nem szűkül le a nyomtatott és elektronikus tájékoztatási eszközök tulajdonosaira. s már-már a kormány lemondatásával fenyegető értelmezési válságot egy középkori hatalom. hanem uralmi funkciókat töltenek be: az államhatalommal rendelkezők érdekeinek megfelelő tájékoztatás a feladatuk. ők ezen első közelítésben még íróipari bérmunkásoknak nevezhetők. mondván. hogy kik is a hermeneutikai hatalom birtokosai. Az államhatalmi ágak az emelet különböző szobáiként írhatók le e hasonlatot folytatva. Ami persze senkinek nem ad mentesítést atekintetben. Apponyi új fogalmat is szerkeszt. A várúrból azonban csak nagy ellenállás után sikerült bankelnököt csinálni. hogy az újdonság varázsának múltán hogyan. S ugyanígy feladatot adott cselekedeteik beillesztése is a modern értelmi valóságba. a kiválasztó hatalom szintjén helyezkedik el. visszahivatkozunk a halmok építményét leíró ház hasonlatunkra. a kegyelmével oldja meg. mint a körülötte kialakult félreértések mutatják nem is olyan könnyű. amely tévedés éppen a nemlegitim hatalmak. akkor is a fősodor nyomásának engednek. hogy a jogállam se sérüljön. ellenkezőleg ezen eszközök tulajdonosai valójában a hermeneutikai hatalom legszélén. hogy a sajtó maga ötödik hatalmi ág. bezzeg másként szolgálna a mindenkor kényszerűségből tulajdonos-hű íróipari bérmunkás. amit fel kell tennünk az az.a modern értelmi világban is elhelyezzék őket. hogy a megoldhatatlannak tűnő. a pedagokratikus és a többi kiválasztó hatalmi ág mellett. Másodszor az is tévedés. amely az értelmi világ megkonstruálásában részt vesz. de Zrínyit se kelljen elítélni. hanem a tető. s kétség kívül az államhatalmi szinten is léteznek tájékoztatási intézmények. amit valójában hermeneutikai hatalomnak kellene nevezni azt ötödik hatalmi ágnak. az újságírókat pedig e hatalommal rendelkezőknek nevezik. s ennek a kérdésnek a megválaszolása. s a tudományosságig emelkedik a hermeneutikai feladatokat is magára vállaló Parlamenti vita arról. Még amikor a legőszintébb szándékkal is közelítenek a kérdéshez a témával foglalkozók. 148 . az újságírók. Az értelmi világok meghatározását gyakorló hermeneutikai hatalommal. a monetokratikus. nem rendelkeznek hatalommal. könnyedén. hogy milyen hatalomhoz szegődik bérmunkásnak.

s igazítsanak folyamatosan a változásokhoz. Ők az „egyszerű” pedagógusok. akik a jelentéstérnek megfelelő pedagógiai és szakmai előírásokat dolgozzák ki. A hermeneutikai uralom birtokosai . cselekvés vagy személy beilleszthetővé válik a korábban kialakított értelmi világba. ami az újságíróhoz kapcsolja a hatalmat: az újságíró. hogy mi a kiválasztó hatalommal rendelkezők érdeke.valójában tulajdonosok: a létértelemből az aktuálisan érvényes értelmezési horizont határai között származtatott jelentéstér kidolgozásában résztvevő intézmények tulajdonosai. az értelmi valóság kiépítői már nem tulajdonosok. s azokat a jelentéstérben megadott értékekkel ellátni: egyszóval ők sem tudják megkonstruálni az értelmi valóságot. Ez a csoport sem szűkül le a sajtómunkásokra. A hermeneutikai hatalommal rendelkezők nem filozófusok . hogy tagjai a kiválasztó hatalomnak. s ők valóban végeznek értelmezési tevékenységet. annak felvetésére. hogy a nyilvános értelmi valóság a jelentéstér előírásai szerint alakuljon ki. Amit ők „tudnak” az speciális tudás: azt tudják. De ezek a szakalkalmazottak is mind csak bérmunkásai a hermeneutikai végrehajtó hatalommal rendelkezőknek. hogy annak a kiválasztó hatalommal rendelkező csoportnak az érdekei szerinti világmagyarázó értelmeket dolgozzanak ki. jelenség. hanem értelmezésipari bérmunkás. akiket a szakirodalom közkeletűen „logokráciá”-nak keresztelt el. Minthogy azonban ők vannak szem előtt. akik a jelentéstér egyes tartományait körülhatárolják. És csak miután a hermeneutikai hatalom és a hermeneutikai uralom birtokosainak kilétét térhetünk át a harmadik kérdésre.a hermeneutikai hataloméhoz hasonlóan . Ez a társaság sem azonos a logokráciával. az iskolagyári felügyelők. Nos. akik a világértelmezési bérmunkások által kidolgozott létértelmet lebontják egy-egy szakterületre. A logokrácia feladata ugyanis egészen más: ők nem a lét lehetséges értelmezésének kemény munkát jelentő feladatával birkóznak. A hermeneutikai hatalom felépítését illető második kérdés az. S itt válik láthatóvá az a látszat is. de nem is tudósok. Feladatuk annak a jelentésnek a megkonstruálása. hanem bérmunkások. amelynek révén egy-egy tárgy. hogy ezen érdekeknek megfelelő világértelmezéseket dolgoztassanak ki. A hermeneutikai hatalommal rendelkezők mindebből következően meglehetősen kevesen vannak. hogy a hermeneutikai hatalom hogyan érvényesül egy adott társadalomban. Például ők azok az ideológusok. ellenkezőleg az embertermelés teljes területén megtalálhatók ők. mint a létértelmezők és értelmezési horizont kidolgozók csoportja.és a laptulajdonosok például már a hermeneutikai uralommal rendelkezők közé tartoznak. akik azért felelnek. vagy a sajtóban azok a felelős szerkesztők.A hermeneutikai hatalom legbelső körében azok a tulajdonosok találhatók. akik a létértelmezéssel foglalkozó intézményeket birtokolnak. hogy hogyan kell a létértelem és a jelentéstér felhasználásával a társadalmi jelenségeknek jelentést adni. A hermeneutikai uralmat se köthetjük azokhoz. szociális munkások vagy újságírók. s hogy tulajdonukat hogyan használják. bár sokkal közelebb van hozzájuk. az értelmezésipari bérmunkásokkal. a felszínen megállapodók 149 . akik a létértelmezés specialistáit alkalmazzák. s hogy a létértelem kialakításának kulcspozícióit birtokolják. A tévé. azaz a második kérdés a hermenutikai uralom kérdése. Ezt az utóbbi csoportot nem szabad összetéveszteni azokkal. s a jelentéstér annak megfelelő tartományát alakítják ki. A hermeneutikai uralommal rendelkezők sem tudják ugyanis. ebben a mélyebb közelítésben már nem csak íróipari-. népművelők. hogy a hermeneutikai hatalom és uralom operatív gyakorlóinak. Hatalmuk abból áll. mint a „hermeneutokrácia” hanem „az uralom szerkezetében a tudomány döntésbefolyásoló intézményét jelenti. a végrehajtóknak a csoportjába kik is tartoznak. s azért alkalmazzák őket.vagy csak különleges esetben azok -. Ők azok.” A hermeneutikai hatalom birtokosait persze nem szabad összetéveszteni a létértelem kidolgozóival és az értelmezési horizont mindenkori újra értelmezőivel.

mint jeleztük már. Mint például a címét hősi csatákban elnyert reneszánsz lovagra. hanem az érvényes. akkor azt a közösséget. hanem a logokráciával párhuzamosan kiépített értelmező apparátus. amely a közösséghez és annak minden egyes tagjához kapcsolódik. A hermeneutikai erőszakon pedig azt értjük. ugyanis. hermeneutikai uralommal rendelkezők . A hermeneutikai hatalom e három rétegének mindegyike mellett megtalálhatók viszont az értelmezésipari bérmunkások. Az első az a kiválasztó hatalom. Azonban előfordulhat. de nem is az értelmezésipari bérmunkások szellemi képességeitől. mert azok kiválasztása.formális magatartási szabályait. rajtuk múlik. annak egyik. akiknél az operátori és az értelmezői tevékenység összeolvad. a hermeneutokraták legalul elhelyezkedő rétegét képezik. A hermeneutikai szabadság és a hermeneutikai erőszak Itt az ideje. eltérően a logokratáktól. Alapira rákényszerítették a modern kor középkori rekvizitumaként megmaradt Kaszinóbeli „lovaghoz illő”. s sajnos most nincs idő arra. hogy a hermeneutikai hatalom kérdéseinek felvillantásáról áttérjünk annak a kérdés párnak a felvetésére.formálisan.szabadnak nevezzük. hogy legalább vázoljuk azt. két alaptípusa van. csoportra vagy egyénre. amikor a közösség vagy annak bármely vállalkozó tagja adhat választ a bármikor és bármivel kapcsolatban felmerülő értelmezési igényre. 4. A legragyogóbb értelmezőnek is kiadják az útját. Ráadásul ezek a különböző feladatokat végző értelmezésipari bérmunkások szem előtt vannak. A hermeneutikai hatalommal. mára kivételesen előforduló helyzetet. társadalomra. Holott ezek meghatározása az ezen építményben hermeneutikai hatalommal és uralommal rendelkezőktől függ. Ám ezek a hatalom és uralom birtokosok eltűnnek a közönség szeme elől. ha nem az uralkodó valóság vezető csoportjainak érdekei szerint dolgozik. egyént hermeneutikailag . Legfontosabbat. hogy az értelem. s úgy tűnik.számára ők tűnnek a hatalommal rendelkezőknek. Azt a régen tipikus. hogy milyen létminőségű értelmi világban és értelmi valóságban élhetjük életünket. A kiválasztó hatalomnak. s őket nem is szokták a „politikai osztály” tagjai közé sorolni. mégis elmarad jelentőségben annak kiválasztása mellett. A hermeneutikai szabadság az értelmi világ megkonstruálásának a képessége. amely minden hatalom számára elsőrendű kérdés: a szabadságerőszak kérdésére. s az a maga érdekeinek megfelelő 150 . hogy az eredetileg egységes értelmezési közösségből kiválik egy csoport. talán legfontosabb részét képezi.mint jeleztük . A hermeneutikai hatalom alapvetően kétféleképpen működhet: szabadon és erőszakosan. A hermeneutikai hatalmak lehetnek „szabadságteljesítők” és lehetnek „szabadságfelszámolók”. s belekényszerítik a Perjéssyvel való halálos párbajba. attól függően.és jelentésadást és az általa meghatározott értelmet. vagyis amikor a közösségnek magának ál hatalmában az értelmezés. hogy kik válaszolhatnak adott értelmezési igényre. nem szellemi teljesítményüktől. vagy hogy milyen eszközöket használhatnak fel a megadott válaszok megvalósítására. ha személyes életeket tekintve felemelő vagy lesújtó is lehet. hogy ők se tartoznak a logokrácia köreihez. illetve csoportot. A hermeneutikai hatalom mindig a kiválasztó hatalomhoz kapcsolódik.képezik a hermeneutikai hatalmi építmény különböző rétegeit. a célérték nem az igaz. amit tartalmilag . Azt pedig még hozzátesszük.és jelentést rákényszerítik valamely közösségre.és jelentésadás lehetőségét kinek biztosítják. hogy milyen választ lehet egyáltalán adni az így felmerült értelmezési igényekre. s a kellőnél sokszorosan többször elő is fordul.és valamelyest az operátorok is . akik között . amikor az imént felsorolt értelem.világos munkamegosztás van. A hermeneutokraták számára ugyanis. Mint mondtuk.

Az értelmezési diktatúra Az értelmezési erőszak és a puha diktatúra közötti kapcsolat felvillantása után már magától értetődő természetességgel léphetünk a hermeneutikai erőszak egyik szélső esetének. aktualizálja az értelmi valóságot. s híres és a névtelenség homályával fedett mártírok egész sora igazolja. másként a „hermeneutikai kör”-t és az annak egyes szakaszaiban érvényesülő erőszak működését kell szemügyre vennünk. A fizikai erőszak gyötrelmei és végső esetben a testi halál elfogadhatatlan minden ember számára. hogy az új jelenség felbukkanása miatt kialakult értelmezésigényes helyzetben a jelentésadás folyamatába az értelmezésre váró jelenség és az értelmező polgár közé lépnek be olyanok. azt. Amikor ez az elkülönült kiválasztó hatalom hermeneutikai erőszakot alkalmaz. amely az értelmi világ. a testi halálnál is elfogadhatatlanabb. A kiválasztó hatalmak másik típusa akkor lép fel. hogy az éppen az ellenkezőjét jelentse: a durva rákosista fizikai erőszak felpuhulását. hanem annak minden egyes tagja „tudatában”. amikor már nem akasztottak s nem vertek bikacsökkel. s szélső esetben az értelmi világ és az önazonosság elpusztításával és halálával jár. akkor a formális hermeneutikai szabadság ellen vét: hermeneutikai diktatúrát gyakorol. akkor ezek valamelyikét. ha hermeneutikailag szabad közösségben él a szóban forgó egyén. az értelmezési szabadság viszonyai között. amikor nem a közösség. hanem egy elkülönült csoport ragadja magához az értelmi világ meghatározását. s elfogadja az ebben az értelmi valóságban felkínált azonosságokat. amely eljárás már nem közös. a test ellen irányuló fizikai erőszaknál is. hogy valaki egy társadalomban élhessen egyáltalán. akkor betegségét. hogyan is történik a bevezetőben vázolt értelmi világ felépítése és nemcsak egy társadalomban. A hermeneutikai diktatúra működésének jelzéséhez azt a kérdést kell feltennünk. s e közös tudáskészlet alapján értik meg együtt a baját és a szükséges orvoslási eljárást is. de közös tudáson alapul s ezért bárki által ellenőrizhető is. Ez utóbbi esetekben nincs helye az értelmezési szabadságnak. S csak az ártó szellemekkel való társalgás kíván különös szakértelmet. akik valamely csoport számára kedvező jelentés elfogadására kényszerítik rá az értelmező polgárokat. S a nagy hódítások története mutatja. s az alkalmazandó gyógyírt egy közös tudáskészlet nyelvén beszéli meg akár a törzsi varázslóval is. hogy az értelmi világba beilleszkedhessen.sokak számára még a durva fizikai erőszaknál is elfogadhatatlanabb. hogy elsajátítsa az adott társadalom által kiépített jelentéseket. A puha diktatúra ezért .világértelmezést rákényszeríti az őt is szülő értelmezési közösségre. s a győztesek kényszerítik rá a maguk értelmi világát a legyőzöttekre. hogy a puha erőszak. kényszeridentitást . s ezért ezeket az eseteket a hermeneutikai erőszak körébe sorolhatjuk. arra van szüksége.bár a politikai publicisztikában úgy értelmezték át. akkor önmagában újraformálja a közösség által kialakított létértelmet és jelentésteret. rákényszerítenek. Például. hogy sokszor egy nyelvi-értelmezési közösséget idegen hatalmak kívülről is legyőzhetnek. Az értelmezési erőszak az erőszak azon típusába tartozik. Amikor viszont az értelmezési erőszak-viszonyok között rendeli balsorsa tengetni életét. s ehhez pedig arra. ha valaki megbetegszik. E beilleszkedés közben. amelynek nincsen közvetlen kapcsolata a testi-fizikai erőszakkal. ha valaki nem akarta felvenni a számára kijelölt kényszerazonosságot. A puha erőszak sokszor tragikusabb következményekhez vezet a durva. hogy milyen létviszonyok közt élhetünk. E kényszerítés lényegét az adja. Az értelmezési erőszak az esetek többségében az erőszak olyan fajtájaként jelenik meg egy-egy közösségben vagy társadalomban. s nem is akármelyik tagja. Ezzel 151 . Azonban. Ahhoz. amikor ez a kiválasztó hatalom dönt arról. s a változásokhoz igazítva azokat. akár többet is. az értelmezési diktatúrának a kérdésére. 5. amelyet egy másik dolgozatban a „puha erőszak” fogalmával neveztünk meg. s az abban kialakított önazonosság ellen tör. s amely szélsőséges elfajulásaként a „puha diktatúra” elnevezést javasoltuk.

szó szerinti jelentés terén kifejtett erőszaktevésre is fel szokták használni.a hermeneutikai kör lezáró szakaszába érve . hogy a kisemberek talpra állásához szolgáló eszköz. S az itt jelentkező erőszak változtathatja a koronát obszcén rajzolattá vagy a kerecsensólymot a baromlét szinonimájává. mert kizárták őket azok és az általuk okozott károk értelmezési folyamatából. Az értelmezési erőszak egy . A nagy változások közepette felbukkanó új jelenségek értelmezésekor könnyen áll elő a Zrínyi „vendég”-éhez hasonló eset: azaz olyan értelmezésigényes helyzet. a hatalmával visszaélő „szakértő” lép. Ennek eredménye az a kényszeridentitás.s már a hermeneutikai kör második szakaszát képező magasabb foka az. amelyet az értelmezés alattvalóinak szánnak.szemben a modern orvoslás során a szaknyelvet például a . soviniszta vagy akár 152 . A demokrácia a modern polgári viszonyok között a politikai szabadság intézményeit jelenti. miközben leginkább arra szolgál. A szó szerinti jelentésnél kifejtett értelmezési erőszaktevés során a beteg és a betegség közé egy. Előfordul azonban olyan eset is. s amelynek következtében a hazafiból rossz értelemben vett nacionalista. vagy amikor egy régi társadalmi jelenségnek egy új társadalmi jelentésre vonatkoztatásakor lépnek be az értelmezési erőszaktevők az új jelenség és az értelmezési igényre válaszolni kénytelen polgárok közé.az önértelmezés területén is megjelenhet. s a betegség félelmetességét elviselhetővé tegyék. hogy a beteg a gyógyítás reményében hatalmas paraszolvencia kifizetésére is vállalkozik. hogy a politikai tőkések csoportját elrejtse a kritikus hajlandóságúak szemei elől. s diktál kényszerértelmet a hermeneutikai alattvalókra. Miközben az értelmezési szabadság viszonyai között a szó szerinti jelentés az értelmi valóságba vezet be bennünket. A diktált társadalmi jelentésekből pedig a „hermeneutokrácia” felépíti a jelentésteret. Ilyen például a demokrácia szlogenje.hermeneutikai kör első szakaszát képező . A bibliai szövegekben a „bárka” szó például jelentheti a tengeri járművet. s a beteg ettől fogva a diktált kényszerjelentés súlya alatt nyöghet. Ebben a szakaszban a jelenségek és a létre vonatkoztatás közé lép be az erőszaktevő értelmezéshatalmi apparátus. Az orvosi szakzsargon sokszor arra szolgál. a nemlegitim hatalmak által az alattvalók számára biztosított színház kulisszáit jelenti. vagy még inkább az égi Jeruzsálemre. hogy a zavarost kedvelő élelmes emberek az új uralkodó osztályba kerülhessenek a „kárpótoltak” rovására. amelyről sokan hiszik. Az értelmezési diktatúra megjelenhet a hermeneutikai körnek a metaforikus szakaszában is. A társadalmi jelentések diktáltsága persze nem akadálya annak. amelynek révén az új jelenségeket később már a hermeneutokrácia segítsége nélkül önmaga is a diktált jelentéstér megfelelő helyére helyezi el. a létre vonatkoztatás szakaszában szoktak kiderülni. aminthogy ma is sokan visszavárják a fellegvári viszonyokat. Ilyenkor például a rejtett értelmek vagy a szimbolizált létviteli programok esnek áldozatul az értelmezési erőszaknak. hogy a latinul elmondott szakkifejezések teljesen ártalmatlan betegségeket olyan félelmetessé tesznek. s ilyenkor az értelmi világ és a szóban forgó személy közé lép. mint a bevezetőben utaltunk rá. amikor egy banálisan hétköznapi jelenségen keresztül a létminőség-különbségekre derül fény. amely azt szolgálta. a globalizáció korában viszont. de ennél inkább a szent helyet körbezáró templomhajóra utal. amikor egy új társadalmi jelenségnek a régi társadalmi jelentésre. hogy a súlyos kórságában kiszolgáltatott beteget megóvják a hirtelen megrázkódtatástól. Vagy a mai jelenségek közül ilyen például a kárpótlás jelensége. amelyet nem áll módjában visszautasítania az önértelmezés kiszolgáltatottjainak. hogy azt sokan el is fogadják. Ilyen szociális kényszerjelentést hordozott valamikor a „munkásosztály fellegvára” kifejezés. s diktálják nekik a kényszerjelentéseket. E létminőség különbségek a hermeneutikai kör harmadik szakaszában. s a hermeneutikai alattvalóknak pedig azt az algoritmust. Végül a hermenutikai erőszak . s helyette végzi el az értelmi világ őrá vonatkoztatását.

amikor nem esetleges csoportok vagy személyek lépnek be a hermeneutikai körbe.itt nem részletezhető minden szintjét magába foglalja.azaz az észak-amerikai földrészt is magába foglaló európai történelemből. Az is előfordulhat. amely az értelmi világ minden rétegében pusztíthat. totalitárius akkor is. amely valójában csak . s van alkalmunk manapság ezt is átélni. 6. háromféleképpen is lehetséges meghatározni: 1. hogy túllép a hermeneutikai erőszakon és a hermeneutikai diktatúrán. Az igazi totalitariánizmus . amint ama regénybéli feltámadott Zrínyi sem. ha az értelmezési folyamat adott szintjén tiltja és bünteti az alternatív értelmezések felszínre jutását. a hermeneutikai erőszak elfogadtatásán őrködő ellenőrök azonnal visszakényszerítenek hozzá. A hermeneutikai erőszak így az értelmi világ szerkezetének minden rétegébe betörhet.átértelmezésekben engedi meg a sokszínűséget. a harmadikban társadalomszerkezeti totalitariánizmusról beszélhetünk. amikor mindhárom totalitariánizmus megtalálható egy kiválasztó hatalom repertoárjában. hogy hermeneutikai erőszak és hermeneutikai diktatúra tulajdonképpen az európai történelem minden korszakban létezett. totalitárius az értelmezéshatalom akkor. ha az értelmezési kör mindegyik fázisát maga alá gyűri ez a hatalom.és ezzel az értelmi világ . A mi korunk azonban azzal tűnik ki a legszélesebb értelemben vett .irredenta lesz. akiben a civakodó reneszánsz és modern ember viadalából a reneszánsz lovaghoz tért meg a szigetvári hős. olyankor a hermeneutikai totalitariánizmus jelenségével állunk szemben. mert a diktált értelmi világ idegen világ minden értelmezési közösség számára. ha az értelmi világ egész szerkezetére kiterjed. Az itt kifejtett hermeneutikai erőszak alakítja ki identitáskeretünket. 2.és nemcsak az értelmezés esetében . hogy a hermeneutikai hatalmat egy nálánál is hatékonyabb hatalom váltja fel. s az értelmi világ szerkezetének minden szintjén ugyanazon erők különböző.. Az első esetben szerkezeti. azzal is túl lehet lépni. Ezt a betörést. hogy ezt a diktatúrát megkísérlik kiterjeszteni az értelmezési folyamat . A túllépés itt még nem abban áll.az. ha a társadalomszerveződésnek . A hermeneutikai totalitariánizmus összetett fogalom. Amikor ez az eset áll elő. Van azonban olyan helyzet is. S ennek a diktatúrának az a legfájóbb része. akkor éppúgy nem érezzük magunkat otthon. S ha e kényszerazonosság levetésével próbálkoznánk. Az értelmezési diktatúrán. de egymástól függetlenek is lehetnek. amelybe lépve már nem önmagunk vagyunk. s sajnos a mai hermeneutikai hatalom éppen e felé a totális totalitariánizmus felé tör. Volt alkalmunk sok évtizeden át élvezni ezt a diktatúrát is. S ugyanúgy: ha ebben az idegen értelmi világban jelölnek ki számunkra kényszerazonosságot. mintha Szibériába száműzettek lennénk. hanem egy kényszerazonosság kiszolgáltatott hordozói. ha egy ilyen az értelmezési közösségtől elidegenedett kiválasztó hatalom által diktált értelmi világban kell élnünk. de egymással összhangban működő csoportjai működnek. akkor azt éppúgy nem érezzük magunkénak. akkor is. Azt is mondhatjuk.mint például a fősodorbeli ideológiákban megtestesülő hermeneutikai megszállásunk értelmezési szabadsággá történő . s a nyilvános értelmi valóságba való bekerülését. végül 3.egészére is. amikor is ezek az értelmezési folyamatba véletlenszerűen betörő csoportok egymás ellen is dolgozhatnak. Manapság pedig élvezhetjük azt a véleménypluralizmust. 153 . a másodikban eljárásbeli. hogy az értelmezési folyamat minden egyes szakaszában. hogy hiába nem mozdulunk tapodtat se szülőföldünkről. azaz az értelmezési közösségtől elidegenedett hermeneutikai hatalom által elkövetett értelmezési erőszakot akkor nevezzük hermeneutikai diktatúrának. A hermeneutikai totalitariánizmus Akárcsak másféle diktatúrákénak a hermeneutikai diktatúra megvalósításának is sokféle módja lehetséges.

s működésüket össze tudta hangolni „csak” arra lehetett képes. az értelmezési hatalomról szóló kényszerűen hézagos vázlatunkat.a nemlegitim kiválasztó hatalmak harmadik generációjának előfutáraként . hogy túlságosan merev: nem alakíthatják egyének. s a lelepleződés pedig egyben felszólítás is az alternatív értelmi világ megalkotására. E merevsége ad viszont alkalmat arra. hogy diktált jellege lelepleződjön. amelyet nemcsak ő kényszerít ránk. A értelmezési totalitariánizmus. s bomlik megint le. S akkor újra a magunk alkotta értelmi világban. időnk leteltével most meg kell szakítanunk. Ma ez az értelmezési infrastruktúra nem áll rendelkezésünkre: kommunikációs hálózataink romokban hevernek. hogy átvágják az értelmezési közösségek kommunikációs érrendszerét. ki lehet építeni a magasabb szintű szabadság nyelvét.s diktatórikus valamint totalitárius szélsőségeivel . Védekezés a hermeneutikai erőszak ellen és a dekonstrukciós diktatúra. A hermeneutikai szabadságról és erőszakról. Az értelmezési közösség intézményi „infrastruktúráját” az e közösséget összekötő kommunikációs hálózat képezi. ez a politikai asszimilácó nyelve. hogy legalább ne utalnánk az értelmezéshatalommal összefüggő két jelenségre. Ha ez a kommunikációs hálózat létezik. A hermeneutikai erőszakkal . s ezekre válaszként megint újabb erőszakfajtákat alakítanak ki. az értelmezési szabadság legmagasabb csúcsára ért fel. hogy elbeszéljük a bennünket ért új típusú sérelmeket. azáltal. A dekonstrukciós diktatúra azonban egyénekre is szabható irányított újraépítést tesz lehetővé. s meg se alkottuk az ebbe illő önazonosságunkat. a hatalomnyelven vagyunk kénytelenek beszélni. az értelmezési szabadság visszavételére. A szabadság nyelve helyett egy politikai igények szerint kialakított és ránk kényszerített nyelven.7. akár totalitárius is. mert még újra se szerveződött az értelmezési közösségünk. s be lehet indítani az értelmezési közösség életét. akkor ennek erején megtörik mindenfajta értelmezési erőszak. s bomlik le. hogy az értelmezési kör minden szakaszára ki tudta fejleszteni a maga erőszaktevő szakértőit. s a magunk önazonosságát élhetjük. Ám még ekkor se pihenhetünk meg.szemben is lehet védekezni. Talán éppen ezért is igyekeztek a modern nemlegitim hatalmak mindennél inkább azon. a világ kiválasztó hatalmai máris kialakították azt az új nemlegitim hatalmat. nehezebben léphet az értelmező és az értelmezendő jelenség közé a hermeneutokrácia. majd épül újra. Felszólalásunkat azonban nem fejezhetjük be anélkül. hogy az erőszak minden újabb formája a szabadságok újabb formáit hívja életre. Nem.azonban már arra is képes. ki se alakítottuk a magunk értelmi világát. hogy az általa kívánt értelmi világot. A hermeneutikai erőszak által ránk kényszerített értelmi világ hibája ugyanis. a mindenkori követelményeknek megfelelően. s nem küldik vissza a közösen adott jelentéseket az értelmezési közösség minden tagjának. hogy miközben a dekonstruált alattvaló úgy érzi. hogy olyan értelmi világba helyezzen el bennünket. amely még az értelmezési totalitarinizmuson is túltesz: a dekonstrukciós diktatúrát. csak az önmagát lebontó és újraépítő algoritmust teljesíti. A védekezés az értelmezési közösség mindenkori újraszervezése. A politikai erőszak nyelvének ugyanis nincsen hermeneutikai ereje. A játszmájuk abban áll. 154 . akár diktatórikus az. S itt az irányítottság azt jelenti. a nemlegitim hatalmak egyikéről. s a bele illő kényszerazonosságot diktálja nekünk. A romokból el lehet kezdeni építkezni: újra lehet szervezni a kommunikációs hálózatokat. s nem is térhetnek el tőle. hanem amely értelmi világ általa irányítottan épül fel. S ha sikerül az értelmezési közösséget újjászervezni. Mindkettő a szabadság-erőszak kettős játszmájával áll összefüggésben. nem szállítanak információkat az új jelenségekről. amelyen ha megszólalunk csak saját alávetettségünket erősítjük meg. A romok azonban még nem a megsemmisültséget jelentik. azaz értelmezési horizontján kívülre nem léphetnek. az ellenünk irányuló erőszak nyelvén. mondván itt van már az értelmezési Kánaán. S az értelmezési közösség szimbolikus infrastruktúráját képező nyelv sem áll rendelkezésünkre ahhoz. A dekonstrukciós diktatúra .

amelyek csak egy-egy csoportnak kívántak jogokat biztosítani. Ez az erőszak a nyilvános beszédet egy hatalmi kisebbség kiváltságaként monopolizálja. hogy szándékosan téveszti meg azokat. mert a nyilvános beszéd lehetőségében. s nem a kommunikáció folyamatán belül érvényesül. A kommunikációban megjelenő erőszak legalább három vonatkozásban tarthat igényt figyelemre. kicsit szalonképesebben „dezinformálásnak” nevezzük. a legkönnyebben feltárható és legkönnyebben megoldható erőszak a kommunikációs folyamat számára külsőlegesnek is nevezhető. nem is a kommunikációs partnerek között fejt ki erőszakot. A dezinformálásnak van azonban egy olyan változata is. amelyről ma már tudjuk. Ilyen. a relációs és a szimbolikus erőszakot egyaránt szabadsággá kellene fordítani. a nyilvános beszéd monopóliumának a feltöréséről. akár nyilvános beszédről. vagy másként szelíd kommunikációvá fordításának első lépése a már hivatkozott késő középkori kezdeményezés a „kommunikációs emberi jogok” megalkotására. A kommunikációról szóló emberi szabadságjogok a kommunikációs erőszak első típusának. amikor olyan programok jegyében szervezik meg egy társadalom gazdasági életét. vagy „rábeszélésnek” is nevezi a szakirodalom. hogy ez az erőszaktípus . A kommunikációs erőszak kommunikációs szabadsággá. hogy gondolhassa azt. szemben azokkal. a „relációs erőszakot” „meggyőző kommunikációnak”. amely nem a társadalmi. Az emberi jogok. amin azt szokás érteni. ezért nevezzük őket megkülönböztetés nélkül „emberi” jogoknak. s akkor ezt közönséges hazugságnak. Úgy is mondhatjuk. például. mikor az egymással szóba álló felek . s manapság sajnos erről esik a legkevesebb szó. A kommunikációban érvényesülő ezen erőszaktípust. vagy „tájékoztatásnak” szokás nevezni. Az emberi szabadságjogok első tételeinek első megfogalmazói közé tartozó Spinoza is ebben az értelemben fogalmazta meg javaslatát: „mindenkinek meglegyen a szabadsága.amelyet „szimbolikus erőszaknak” szokás nevezni . s a nyilvános beszéd jogának minden emberre való kiterjesztéséről. hogy következménye az ökológiai válság. univerzálisak. KOMMUNIKÁCIÓS EMBERI JOGOK A SZELÍD KOMMUNIKÁCIÓ MINIMÁLPROGRAMJA: A KOMMUNIKÁCIÓS EMBERI JOGOK A kommunikációról szóló emberi szabadságjogok gondolatának késő középkori megjelenése a „szelíd kommunikáció” iránti igény születésének is a pillanata.5. Történetileg is univerzális követelésekként kerültek megfogalmazásra. akikhez a hamis üzenetet akarja eljuttatni. A második erőszakforma már a kommunikációs folyamaton belül érvényesül. amit gondol”. vagy éppen tájékoztatásról legyen is szó . kivétel nélkül érvényesek. Az első. hanem a kommunikáció tartalmában érvényesül. vagy akár a többséget is hajlandók voltak kirekeszteni a jogok hatóköréből. hogy minden emberre. A kommunikáció folyamatában érvényesül egy harmadik erőszak típus is. s már nem a kommunikáció lehetőségét monopolizálja. s más csoportokat. a kiváltságokban érvényesülő.az „igazbeszéd” lehetőségét korlátozza. amely fogásokkal akarja a maga álláspontját a másikra rákényszeríteni. a szelíd kommunikáció minimál programjának megvalósításáról szólnak. s a többséget hallgatásra kényszeríti.akár magán.egyike. 155 . hanem a létviszonyokkal kapcsolatos megtévesztéseket tartalmazza. Egyfelől úgy. amely a „természet feletti uralomra” tör. Ez a kommunikációs erőszaktípus a kommunikáció folyamatában még a relációs erőszaknál is beljebb fejti ki hatását. vagy mindegyike olyan kommunikációs fogásokat alkalmaz. Ahhoz. hogy szelíd kommunikációról beszélhessünk a kommunikációs erőszak minden válfaját. amit akar és kimondhassa azt. ezért is a kommunikációs erőszak ezen típusát kommunikáció-politikai erőszaknak: „kinyilatkoztatásnak”. amelyet a közönséges hazugságnál sokkal nehezebben felismerhető változata.

A klasszikus. s ma már idehaza is. Miként a már többször hivatkozott Habermasnál is olvashatjuk. s tesznek arra kísérletet. a gondolat. másként áll a helyzet a politikai kommunikációs emberi jogokkal: annak intézményét. amelyet ma a kommunikáció kategóriájával foglalunk össze. a választási szabadság és a kommunikációs szabadság tekintetében azonban nem voltak egyformán sikeresek. kommunikációpolitikai erőszaktól mentes szabad kommunikációra egyáltalán sor kerülhessen. Mások között annak a folyamatnak is szabadságot akartak biztosítani. hogy nem felesleges az emberi szabadságjogok univerzális voltára emlékeztetni. még nem ért el a választójog értelmében vett univerzális intézmény szintjére. a választójog és a kommunikációs ember jogok különböző. hogy a szabadon kigondoltakat és véleménnyé formáltakat a nyilvánosság előtt szabadon ki is mondhassa mindenki. hogy a külső. már rendelkezünk. S ha ezt a fejleményt a választójog szempontjából tekintjük. a cenzusos partikularitáshoz képest is tovább szűkítették. azaz teljes értékű „ember” fogalmát terjesztik ki a kiváltságosokról minden emberre. a nyilvánosságban. Számba vették a kommunikációs folyamat lényegi állomásait.sikerült a cenzussal lehatárolt partikuláris intézményből univerzális intézménnyé átalakítani: általános. arra van szükség. másodszor arra. hogy milyen emberi képességek számára követelnek szabadságot. amikor a kommunikáció ismét az egyik központi hatalmi kérdéssé vált. Mikor az emberi szabadságjogok első tételeit formálgatták e gondolat hősei. csak csoportjogokról. a civil kommunikációs jogok érvényesülését ma már senki nem kérdőjelezi meg. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség. amit akar. Ezen összefoglaló kategóriák nélkül is pontosan tudták azonban. a vélemény. amelyhez mindenkinek. de . századi polgári nyilvánosság minden elemében különbözött a maitól. hogy a kommunikáció létre is jöjjön.s talán nem véletlenül Magyarországon került sor erre kommunikációs emberi jogként javasoltuk megfogalmazni. még nem állottak rendelkezésükre azok az összefoglaló kategóriák. mondhatni családi kommunikációja ugyan felszabadult a külső hatalmak ellenőrzése alól. S Spinoza követőiként a kommunikációs emberi jogokat is univerzális jognak tekinthetjük. hogy e továbbszűkítés következtében a választás az elfogadható valóság és az igényelt önazonosság kidolgozására szolgáló kommunikációs szabadság nélkül csak a legközönségesebb értelemben vett formális. a nyilvánosságot még az eredeti. Bár szélsőséges diktatúrákban Hitlertől Sztálinon és Maón keresztül egészen McCarthy-ig bezárólag a gyermekeket szüleik spionjaiként is felhasználták s felhasználhatják a jövőben is. XVIII. gondolatait szabadon véleménnyé formálhassa. amelyben minden ember teljes értékűnek számít. ha csak a sajtóra vonatkozó tartományát tekintjük is. ellenkezőleg. azt mondhatjuk. A kommunikációs emberi jogok intézményesítése. a sajtószabadságra van szükség. sőt egymással ellentétes „karriert” futottak be. legalábbis azok társadalmi-közösségi szintjén. hogy a kommunikáció a társadalomban meg is valósulhasson. majd. egyenlő és titkos választásokat rendezhetünk. Korunkban. szemben 156 . a kimondás és a sajtó emberi szabadságát korszerűen és összefoglalóan . hogy e kiterjesztett emberfogalmat intézményesítsék: olyan intézményrendszert építsenek fel. hogy gondolkodói szabadságának eredményét. A választást .nagy áldozatok árán. hogy mindenki szabadon azt gondolhassa. tételesen megfogalmazták. s mindegyik állomás normáját. Végül pedig. sok évszázaddal később. kivétel és kirekesztés nélkül joga van . amelyekkel ma. a civil kommunikáció már univerzális joggá vált. Az emberi jogok voltaképpen a jogokkal rendelkező. Az emberek magánéleti. azaz látszat szabadságjog. Először is a laptulajdonosnak. Az ember fogalmának intézményes kiterjesztésére irányuló törekvések két igen fontos szabadságjog. hogy mi szükséges ahhoz.Ennek a gondolatok világában magától értetődő tételnek az intézményesítési története azonban arról győz meg bennünket.különben e tekintetben nem beszélhetünk emberi jogokról.

„értelmi valóságépítő hatalomként” működtek volna. Innét kezdve a nyilvánosság alakulásának. A „nyilvánosság szerkezetváltozása” névvel megnevezett folyamatban azonban a sajtószabadságot ennek ellentétébe fordították. Nem lehet kétséges..otthonában csoportja érdekeiről. semmi beleszólása nem volt abba. de még a polgárok túlnyomóan nagy többségét is kirekesztették a civilen túli. s hogy a legfőbb hatalmak az uralmat biztosan tartsák kezükben.az akkori újságoknak: az éppen leküzdött állami-egyházi cenzúra helyett elfogadhatatlannak tartották volna a magáncenzort egy lapnál. hogy közösen vitassák meg. Ez a magánember. s az újságban. amelynek kiadásához ő biztosította a pénzt.esetünkben a gondolatok és vélemények . hogy nem voltak . a közösségi-társadalmi.gondolkodott. ha annak a végét lezárják. a polgár okoskodott . amelyek a maguk ízlése és érdekei szerint válogattak volna a világ történései között. milyen életet szeretnének élni.s az ennek mintájára szervezett elektronikus médiát. amely a kommunikációs emberi jogok realizálását biztosította. Ugyanezen megfontolásokból nem volt tartalmi kérdésekért felelős szerkesztője . mondhatjuk politikai értelemben vett kommunikációs emberi jogokból. s bár a hatalomhoz kapcsolódó. egy professzionalizált szakmai kör kiváltságává szűkítették össze az emberi jogok érvényesítésére szolgáló intézményt.a mai gyakorlattal. hogy az uralomnak ez a módja a legjobb és a legkevesebb bajjal jár. ezért hírértéke akkoriban annak volt. s fizetett alkalmazottak révén kivitelezett „tájékoztatással” váltották le az okoskodó és írogató magánemberek gyülekezetének „sajtószabadságát”: a partikulárisnál is szűkebbre. S ha egy csövön belül szabadon száguldozhat is a folyadék. nagyon mélyen fekvő. Azt jelentette.. A sajtószabadság éppen ezért lehetett szent. szó sem lehet a víz . az emberi jogokban immár csak vendégszereplő emberekkel. A legalapvetőbb különbség pedig az volt. Hogy távol tartotta magát a lap „irányvonalának” meghatározásától. mégis elvi okai voltak. hogy senki nem korlátozhatja az okoskodó magánembereket abban.tágabb teret kapott volna. s amelyek így . a kommunikációs jogok „végét” mondta ki. amelyek első megfogalmazói között is ott volt Spinoza: „Hogy tehát ne a fejbólintás. de legalább minden polgár számára. s az embereket olyképpen kell kormányozni. vélemény és a civil világbeli kimondás szabadságát meghagyva a politikai kommunikációs folyamat „végét” kisajátították. A közvélemény-kutatóintézetek csillagának felívelésével . hanem a hűség legyen becsben. mindenki bírálatának kitéve véleményét. amit az okoskodó magánemberek tartottak fontosnak. Lassanként kiépítették a hírügynökségekből és professzionális személyzetből álló modern újságot . hogy ha nyíltan vallanak is különböző és ellentétes nézeteket. a sajtószabadság első formájában a nyilvánosan okoskodó és írogató magánemberek szabadsága volt. Mert a sajtószabadság nemhogy . bármely valóságnak és bármely azonosságnak az elfogadtatása az emberi jogaiból kiforgatott tömegekkel. mégis egyetértésben éljenek. szerkezeti változásainak történetét a szelíd kommunikáció minimális programja és a kommunikációs erőszak hívei közti párviadalnak is nevezhetjük.” Ebben a korban még nem voltak „hírgyűjtésre” szakosodott vállalkozások. s ne legyenek kénytelenek a lázadóknak átengedni.a jogkiterjesztés gyakorlatával élve .csak olvasószerkesztője . hogy mi jelenik meg abban az újságban. szükségképp meg kell adni a véleménynyilvánítás szabadságát.a későbbiekben íróipari bérmunkásnak csúfolt hivatásos újságírók sem abban a korban: az újságíró maga volt a polgár.a választások kérdését tekintve maga az iménti értelembe vett sajtó is feleslegessé vált. A gondolat. 157 . s a művelt és vagyonos polgárokról további társadalmi csoportokra terjesztették volna ki.a modern szociológia nyelvén szólva . mert ettől fogva csak „manipulációszakmai kérdéssé” vált bárkinek és bárminek. igaz nem mindenki. s formált véleményt .„szabad áramlásáról”. Ezzel azonban még nem fejeződött be a kommunikációs emberi jogok visszavétele.

amely a tárgyilagos és sokoldalú tájékoztatás követelményét fogalmazta meg a kommunikációs szabadság helyére lépett tájékoztatással szemben. s ez a norma legalább elvi lehetőséget adott arra. hogy a nagyon durva manipulációnak útját állják: a hírek és a kommentárok szétválasztása ugyan nem terjesztette ki a kommunikációs emberi jogokat. David Korten meggyőzően mutatja is: „evolúciós zsákutcába” viszi az emberiséget. mi több hamisításokkal . A második állomáshoz soroljuk azt az igyekezetet. a „közönséget” még nem engedték be.a kettős szerkezetű újságot visszaegyszerűsítették tájékoztató újságírássá. 158 . s párbeszéd alakulhasson ki a kommunikációs jogok alanya és a tájékoztatási monopólium figurái között. sőt egy lépéssel tovább is jut. azaz tekintélyelvű legitimációig voltak hajlandók elmenni. ezért legalább megkísérelték párbeszédre kényszeríteni a kommunikációs médiumokat. A mi médiatörvényünk is azok közé tartozik. de legalább védelmet biztosított e legdurvább megtévesztéssel szemben a hon polgárainak. hogy különösen az elektronikus médiában. A századforduló táján a tájékoztatási diktatúra túlerejével szemben még nem lehetett a kommunikációs emberi jogok visszavételére gondolni. amelyek ezeket a tájékoztatással szembeni garanciákat tartalmazza.pártreprezentációból esetleg ki is esett . Az olvasói levelek megjelenésével a sajtó „kettős szerkezetűvé vált”: a tájékoztatás mellett a polgárok kommunikációs jogainak érvényesülését biztosító intézmény is lett újólag. ahol a technikai fejlődés ezt már lehetővé is tette. mikor a többség méltóságának védelmét és minden ember tájékozódáshoz való jogának biztosítását is a tájékoztatás törvényesített kötelességévé teszi. A kommunikációs felszabadítási követelések erejét mutatja. Hamar felismerték azonban a tájékoztatás urai az „olvasói levelekben” rejlő lehetőségeket. E párbeszéd első változatát az „olvasói levelek” megjelenése képezte. A tájékoztatási diktatúra ellen intézett második nagyobb támadás a világ szerencsésebb felén a hatvanas-hetvenes években ment végbe. A második úton elég későn kezdett el járni a fejlett demokráciák világa. Ennek a felszabadítási kísérletnek az „interaktivitás” volt a jelszava: azt követelték. Ám itt is hamar felébredtek a tájékoztatást vezénylők: erősen válogatott közönséget szerveztek be a különböző stúdiókba. Amivel azonban eddig még nem tudott megbirkózni az emberi az emberi jogok „alanya”: a műholdak adta lehetőséget kihasználó globális televíziók mindeddig csak a „szakértői”. ha a „válogatással” itt is visszaalakította a tájékoztatás kizárólagosságát. s „alkalmas” válogatással. sőt kereskedelmi műsorokig akkor is rákényszerül a média. legalább enyhíteni következményeit. de a stúdiókba sem. de az interaktivitásra való kényszerítést és a kommunikációs szabadság univerzális intézményesítését is elkerülhetetlenné teszi. a néző válaszolhasson az elhangzott tájékoztatásra.kisebbség védelmét is beépítették a tájékoztatás kötelezettségeibe. A harmadik út viszont éppen a műholdas globális médiumok megjelenésével vette kezdetét. Ennek az igyekezetének is több útját és állomását ismerhetjük fel. Sok helyi televízióban ennek a lehetőségét meg is teremtették. nemhogy a párbeszédbe. illetve megrendelésekkel. de pártreprezentánsaik részt vehessenek a politikai kommunikációban. vagy ha ehhez ereje kevésnek is bizonyult.A kommunikációs emberi jogok elvi univerzalitása és a partikuláris intézményesítése közötti ellentmondást a sajtón belül is érzékelni lehetett s annak az emberi jogokhoz hűségesebb része igyekezett is azt megoldani. Az első út a kommunikációs emberi jogok helyére nyomult tájékoztatás túlkapásainak a korlátozása. Ezek véleményuralma már olyan méretet öltött.gondolunk itt legalább Rákosi olvasói leveleinek egy részére . Ezen az úton belüli első állomások között kell említenünk azt a törekvést. hogy ha a polgárok nem is. A következő állomás az lehetett. ami nemcsak a tájékoztatási diktatúra kiigazítási stratégiáját teszi elégtelenné. s most az elektronikus médiát alakították kettős szerkezetűvé. hogy erre a „legitimációra” az amerikai elnökválasztási vitáktól a hazai politikai. mikor a .

vagy éppen tájékoztatásról legyen is szó . s a tömegtájékoztatást . hanem a létviszonyokkal kapcsolatos megtévesztéseket tartalmazza. Ahhoz. s nem a kommunikáció folyamatán belül érvényesül. vagy mindegyike olyan kommunikációs fogásokat alkalmaz. például. Úgy is mondhatjuk. Aminek következtében a szelíd kommunikációnak még a minimális programja sem teljesülhet. amely nem a társadalmi.kölcsönösen megértő és az igazbeszéd . Ilyen.az „igazbeszéd” lehetőségét korlátozza. 159 . A kommunikációban érvényesülő ezen erőszaktípust. amely fogásokkal akarja a maga álláspontját a másikra rákényszeríteni. hogy az előttünk álló történelmi feladatokat megoldhassuk. hogy a mi kis hazai rendszerváltásunkat megelőző világméretű rendszerváltás. újfajta kiváltság. A második erőszakforma már a kommunikációs folyamaton belül érvényesül. Ahhoz azonban. a szelíd kommunikáció teljes szabadságintézmény rendszerére szükség lenne: a kommunikációs emberi jogokra. A kommunikáció folyamatában érvényesül egy harmadik erőszak típus is. vagy „tájékoztatásnak” szokás nevezni. amikor olyan programok jegyében szervezik meg egy társadalom gazdasági életét.A szelíd kommunikáció és a kommunikációs erőszak nagyvilágbeli alakulása főbb állomásainak felvillantását követően egy rövid pillantást vessünk a szelíd kommunikáció hazai esélyeinek alakulására. mint láttuk. a kiváltságokban érvényesülő. hogy szándékosan téveszti meg azokat. a relációs és a szimbolikus erőszakot egyaránt szabadsággá kellene fordítani. Ez a kommunikációs erőszaktípus még beljebb fejti ki hatását. Sajnos a szimbolikus erőszak „liberokrata” szervezetei a sajtószabadságot és a kommunikációs emberi jogokat egymással szembe állították. kicsit szalonképesebben „dezinformálásnak” nevezzük.megvalósítására. amelyet a közönséges hazugságnál sokkal nehezebben felismerhető változata. Az első. A magyarországi rendszerváltás folyamatában.amelyet „szimbolikus erőszaknak” szokás nevezni . mielőtt a szimbolikus erőszak hatalmi intézményeit elfoglalták.egyike. A kommunikációról szóló emberi szabadságjogok gondolatának megjelenése a „szelíd kommunikáció” iránti igény születésének is a pillanata. nem is a kommunikációs partnerek között fejt ki erőszakot. S e kérdésnek a tematizálásában akkor. bár a polgárok túlnyomó többsége a kommunikációs szabadság teljességét kívánta. s kizárólag a sajtószabadságot részesítették előnyben. a szelíd kommunikációnak még a minimális programja sem került tematizálásra. hogy szelíd kommunikációról beszélhessünk a kommunikációs erőszak minden válfaját. s akkor ezt közönséges hazugságnak. a világrendszerváltás folyamatában az egyik súlyponti elem éppen a kommunikációs emberi jogok érvényesülésének szovjetbirodalmi lehetetlensége volt az egyik fő téma. a „relációs erőszak” „meggyőző kommunikációnak”. még a hazai liberokrata tudorok is kivették részüket. amely a „természet feletti uralomra” tör. s manapság sajnos erről esik a legkevesebb szó. s már nem a kommunikáció lehetőségét monopolizálja. s ebben az esetben a sajtószabadság is a szelíd kommunikáció intézményévé válhatna. Holott. ezért is ezt az erőszakos kommunikáció típust „kinyilatkoztatásnak”. hogy következménye az ökológiai válság. A dezinformálásnak van azonban egy olyan változata is. a kommunikációs emberi jogokról a rendszerváltás egész folyamatában szó sem esett. Egyfelől úgy. hogy ez az erőszaktípus . a sajtószabadság a kommunikációs emberi jogok nélkül a kommunikációs erőszak intézménye. a relációs és a szimbolikus szabadság .tömegpusztító fegyverként használták volna. hanem a kommunikáció tartalmában érvényesül. a legkönnyebben feltárható és legkönnyebben megoldható erőszak a kommunikációs folyamat számára külsőlegesnek is nevezhető.az identitás ellen . mert a nyilvános beszéd lehetőségében. amelyről ma már tudjuk. mikor az egymással szóba álló felek . akikhez a hamis üzenetet akarja eljuttatni. s a többséget hallgatásra kényszeríti. akár nyilvános beszédről. legalább az elmúlt évtizedet illetően. A kommunikációban megjelenő erőszak legalább három vonatkozásban tarthat igényt figyelemre.akár magán. vagy „rábeszélésnek” is nevezi a szakirodalom. Ez az erőszak a nyilvános beszédet egy hatalmi kisebbség kiváltságaként monopolizálja. Olyannyira csak a sajtószabadságról voltak hajlandóak csak beszélni. Annak ellenére nem.

a nyilvános beszéd monopóliumának a feltöréséről. mint láttuk. a szelíd kommunikáció minimális programjának megvalósításáról szólnak. A magyarországi rendszerváltás folyamatában a szelíd kommunikációnak még a minimális programja sem került komolyan tematizálásra. a relációs és a szimbolikus szabadság kölcsönösen megértő és az igazbeszéd . Innét kezdve a nyilvánosság alakulásának. Holott.megvalósítására. Ahhoz azonban. s a nyilvános beszéd jogának minden emberre való kiterjesztéséről szólnak. s ebben az esetben a sajtószabadság is a szelíd kommunikáció intézményévé válhatna. Aminek következtében a szelíd kommunikációnak még a minimális programja sem teljesülhet. hogy az előttünk álló történelmi feladatokat megoldhassuk. s kizárólag a sajtószabadságot részesítették előnyben. szerkezeti változásainak történetét a szelíd kommunikáció minimális programja és a kommunikációs erőszak hívei közti párviadalnak is nevezhetjük. olyannyira. a sajtószabadság a kommunikációs emberi jogok nélkül a kommunikációs erőszak intézménye. a szelíd kommunikáció teljes szabadságintézmény rendszerére szükség lenne: a kommunikációs emberi jogokra. hogy a kommunikációs emberi jogokról a rendszerváltás egész folyamatában szó sem esett. újfajta kiváltság.A kommunikációról szóló emberi szabadságjogok a kommunikációs erőszak első típusának. 160 . Sajnos a szimbolikus erőszak szervezetei a sajtószabadságot és a kommunikációs emberi jogokat egymással szembe állították.

III. A MÉDIA A RENDSZERVÁLTÁSBAN 161 .

hanem az. Csak a sugalmazások szintjén lehetett a mivé legyünk kérdéséről beszélni. mint az identitásszabadság jellemezte. Azt gondolhatjuk ezért. Emlékszünk még arra is. S világmagyarázó értelem. Körül belül olyan tévedésnek. amelynek egy közvetítésre szánt eszköz megszerzése a célja. az ott található természeti kincseknek. Az a választás azonban „féloldalas” volt. hogy a papságot az Ige gondozóiként neveztük meg s ezért őket tartottuk a főhatalom birtokosainak. a választásokból való kivonását a rendszerváltás folyamán. ahogyan az nevében is benne szerepel eszköz. illetve a rendszerváltó parlamenti választás volt. hogy a szemben álló nemzet fegyvereit megszerezzük. anyagi és ember javaknak a megszerzése lenne. akkor alapos tévedésnek tartható. de a szó klasszikus értelmében vett választásra még nem került sor. A média.104Ennek volt a következménye. Az első médiaháború identitásháború volt Az identitásválasztás szabadságának legnagyobb erőpróbája közelmúltunkban a rendszerváltás. amit nem akarunk. ahogyan erről már korábban tettünk említést. nem lehet teljes értékűen megnevezett háborúnak nevezni. ami zajlott a rendszerváltás első szakaszában megnevezni. megjelenés előtt álló könyvünkben írunk. amit tévesen média háborúnak neveztek el. s hogy a rendszerváltó erők mit akarnak helyette fel sem merült. Az első média háború: politikai identitásháború volt A médiaháború elnevezés használata a történtekre. Ez biztosította ugyanis egyfelől a spontán privatizáció másfelől a nemlegitim hatalmak demokratikus megmérettetésből. akkor az imént mondott hasonlat: a fegyverekért folytatott háború értelmetlenségéről már nem is hasonlat: a média ugyanis nem egyszerű közvetítő eszköz. Ebből a szempontból a rendszerváltást inkább a nemlegitim hatalmak által gyakorolt identitáserőszak. Mert az ige gondozói a világmagyarázó értelem urai. 162 . s éppen ez a valami lenne az. az azonban hogy mit akarhatunk.2. hogy egy választással a Kánaánba juthatunk. A szó pedig 104 Igazság szerint a rendszerváltás egész folyamatában gondosan ügyeltek a nyilvánosságot uraló erők arra. hogy az előző előadásban mit is mondtunk az eszközök egy bizonyos típusáról. ezért azt a látszatot lehetett kelteni. Erről a kérdésről bővebben a Többszörös magyar társadalomszerkezet. hanem fegyver. ha jóindulatúak vagyunk. Az eszközzel ugyanis valamit el lehet érni. hogy egy háborút. hogy az eddigi választásokon mindig valami ellen történt szavazás.1. vagy Bourdieu szavaival a felosztási feletti szimbolikus hatalom van a kezükben. a közvetítésre szolgáló eszköz. 5. az alternatív identitások nyilvánosságra kerülésére pedig esély sem volt. hogy ne lehessen azt se megnevezni. amivel azt a háborút. Ha pedig visszaemlékszünk arra. Ezt az identitáserőszakot illetve az általa keltett identitásháborút azonban elfedte egy másik háború. amivel szemben kell az új rendszert választani. A papság feladata azonban nemcsak az Ige gondozása volt. illetve a felosztási elv. mert csak az látszott biztosnak. hogy mi az.1. többes hatalom Magyarországon című. hanem a szó fegyverré változtatásának a megakadályozása is. A KÉT MAGYAR MÉDIAHÁBORÚ JELLEGE (RÉSZLET) 5. mint ezt is felidéztük a társadalmi valóság létesítésének és meghatározásának a legfőbb eszköze. mintha valamely hódító háború céljának nem más nemzetek területeinek.

anélkül azonban. hogy a háborút magát megneveznénk. Ebből a választásból a natio választása következett volna s vele az identitásszabadság gyakorlása. hogy e nemlegitim hatalmak a kisebbség mássághoz való jogát védelmezték semmiképpen se vehető komolyan.akkor válik fegyverré. az identitásháborúnak a nehéz fegyverzete. az a magyar Szentkorona választása volt. létrontott valóságot.3. azaz a választók többségét reprezentáló parlamenti többség a Szentkorona által szervezett nemzeti önazonosságot választotta a régi. az identitásszabadság és az interetnikus szolidaritás ellen indítottak háborút. hogy érvényesüljenek. így ennek a háborúnak egyéb funkcióit itt nem érintjük 163 . A média pedig éppen az az eszköz. a többség reprezentánsai által választott identitás ellen vívott háború volt. a nemzeti türelem és béke. Ami azt jelenti. A második média háború: gazdasági identitásháború A rendszerváltás utáni nemzeti identitásalkotás kálváriája azonban a rejtőzködő rendszeridentitással. s győzelmükkel ezeket akadályozták meg abban. a létrontott valóságon belül pedig létfeledt csoportokat építhetek fel s a létszabadsághoz ragaszkodókat pedig megszüntethetek. hanem az emberi jogok új generációja. hogy ő maga más legyen. Győzelmükért azonban nemcsak a többségnek kellett súlyos árat fizetnie. hogy ebben a címerben milyen is a korona ábrázolása. A két hatalom egymás elleni háborújának a tétjei között pedig ott szerepelt a korona is. Ezért a Szentkorona elleni támadás valójában az identitáserőszak kultúrájából következő. A nemlegitim hatalmak ebben a háborúban ugyanis nemcsak egy nemzet többségének akarata ellen kezdtek háborúba. Ebben az identitásháborúban a legitim. amelyekben csak feszengeni lehet. A médiaháború megnevezés ezért valójában a fegyverekért vívott harc megnevezése. a választópolgárok többségének akaratát reprezentálva és parlamenti többségüket felhasználva az ország címeréül a koronás címert választották. a sztálinista kényszerazonosság helyett. már megkezdődött a második s 105 Ebben az előadásban csak az identitás kérdéseivel foglalkozunk. hogy a kisebbséget senki nem gátolhatja ilyen körülmények között abban. következménye pedig egy nemlegitim hatalmak által gyakorolt identitásdiktatúra. Az pedig. a politikai identitásháború volt105. Az első média háború ezért az első. amely a felosztási elv diktálására és az annak alapján diktált azonosság kikényszerítésére alkalmas. mint a szűk cipőben egy hosszú úton. azaz: a média a puha háborúk legfélelmetesebbikének. nemcsak egy nemzet többségének akaratától különböző identitást kényszerítettek a maguk „szakmai eszközeivel” a többségre. A Szentkorona által szervezett nemzeti önazonosság ugyanis az identitásszabadság elvei szerint működik. A média háborúban azonban a médiát nem legitimen birtokló választási kisebbség a koronát és vele a választott nemzeti önazonosságot gúny tárgyává akarta tenni s az őt választókat pedig stigmatizálni A politikai identitásháború első fordulóját a nemlegitim hatalmak nyerték. demokratikusan választott hatalmak. 5. amelyben a többségi akarattal választott nemzeti identitást megsemmisítették és kényszeridentitásokkal helyettesítették. a többségi identitásválasztás ellen vezetett politikai identitásháborúval még nem ért véget. ha általa a léttől elszakadt. A médiaháború elnevezés valójában az első identitásháború elfedésére szolgáló megnevezés volt. Az első identitásháborút a legitim és a nemlegitim hatalmak vívták egymás ellen. és éppen a nemzeti azonosság reprezentánsa funkciójában. Függetlenül attól. Mert még le se csendesedett az első média háború. ahogyan ezt már korábban kifejtettük. ha egyébként állampolgári kötelességeit teljesíti és állampolgári jogai szerint él.

A szak kategóriák történetének fintoraként azonban idehaza ez a kategória a Kádár-korszak azon szakaszának megjelölésére szolgál.a közvetetten egymással viaskodók pedig a globalizációs óriásvállalkozások és a nemzeti azonosság meghatározásának szabadságáért küzdők. csak éppen a nemlegitim hatalmak által gyakorolt. hogy az identitásalkotás szabadsága helyett a kereskedelmi társaságok által gyakorolt identitásdiktatúra működik. mint ez közismert. Ebben a média háborúban a közvetlen cél gazdasági. az elsődleges cél gazdasági volt. Azaz ha termékeik egy csoportidentitás emblémái. Beavatkoznak legintimebb életünkbe is s ott is meghatározó 106 A puha diktatúra fogalmát Szerző vezette be a szakirodalomba. hogy a szabadpiac „személyes” oldalát.és a kereskedelmi médiumok . A nemzetközi hivatkozásokban viszont az eredeti értelemben használják. kegyetlenebb és alaposabb diktatúrát gyakorol felettünk. az identitásdiktatúra megoldása. s ezzel milyen. az a választott társadalmi azonossághoz illő. Nos ne gondolkozzanak soká: a divat diktátorról van szó. az identitásválasztást tudják-e és hogyan tudják korlátozni. E kényszeridentitásokat tartalmi oldalról megvizsgálva ugyanis az derül ki. azt kifejező és megjelenítő tárgyi készlettel veszi körül magát. hogy láthassuk. 1997. És ez a második probléma forrás a ma globalizációs cégei számára. A közvetett cél azonban már nem gazdasági. annál nagyobb bevételre tehetnek szert. ha esetleg azt szüneteltetné. hogy milyen identitás mellett kötelezi el magát. Ezért számukra elsőrendű kérdés. ha azokat nem puszta tárgyként. de akit ennek ellenére mindenki szeret s akinek a működését. Ezért ezt a második média háborút gazdasági média háborúnak nevezhetjük. hogy itt valódi diktatúráról. akit mindenki diktátornak nevez leplezetlenül. hanem az identitással. Csak ebben a második média háborúban nem volt elsődleges a politikai cél. A kereskedelmi társaságok és gyártó cégek számára már itt kezdődik a baj: amíg a vevő maga döntheti el. de a divatdiktátorok talán még ennél is többet vesznek el tőlünk. A gyártó cégek viszont ma már csak akkor tudják termékeiket eladni. a szimbolikus erőszakon alapuló puha diktatúráról106 van szó ismét egy kérdést tennék fel: meg tudnának-e nevezni egy olyan diktátort. mint a fegyveres erőszakot alkalmazó diktátorok. 164 . a minél nagyobb reklámbevétel elérése. A nagy gyártó cégek ennek következtében identitásokat kényszerítenek rá potenciális vevőikre s minél több vevő felett gyakorolják identitás diktatúrájukat. ha közönségük számát növelik meg. A reklám bevételek maximalizálását pedig akkor tudják elérni. emblémákat tudják bemutatni. Annak érdekében. ahogyan ebben az előadásban is: a nemlegitim hatalmak által gyakorolt szimbolikus . mégpedig a szociális identitással áll összefüggésben. bár sokan csodálkozhatnak ezen a megfogalmazáson.erőszakon alapuló diktatúra értelmében. Természetesen már az is problematikus. A második média háborúban a közvetlenül szemben álló felek a közszolgálati. hogy valójában az identitások kiüresítése. hanem a sikeres csoportok sikerességét reprezentáló kellékeket. A kereskedelmi médiumok célja. azaz a gyártó cégeknek a hasznot. az hogy ki szerzi meg a reklám milliárdokat. diktálni.és monetáris . amely a nemzeti önazonosság helyett a globális uniformitást hozza magával az identitások terén is. éppen diktatúrájának áldozatai követelik ki. feltételezi a választást a társadalom számára rendelkezésre álló identitás repertoárból. esetleg egyirányúsítani. A társadalmi azonosság kialakulása. Oldalát. addig ők bizonytalanságban vannak. Ez utóbbiak ugyan elvehetik életünket. Még ennél is nagyobb a probléma azonban.ennek is a nemzeti identitás feletti hatalom megszerzése volt a célja. de a diktatúra még működött. Lásd legutóbb Francis Fukuyama Bizalom című könyvének 225. amikor már nem voltak akasztások. A divatdiktátor. emberi tartalmainak felszámolása zajlik szemünk előtt. amint az előadás elején már utaltam rá. ha a kényszeridentitásokat tartalmi oldalról is megvizsgáljuk. A nagyobb közönségre gyakorolt hatásuk hozza ugyanis a reklámozó. Magvető.

mint Enlil. A tárgyakkal helyettesített személyesség eredménye volt az. aki már nem is leplezetten személyesíti meg a piac igényeit. de még mindig tartalmaztak kockázatokat a piaci diktátorok számára. felfedező. A hősnek. S ők azok is. majd a piachoz való viszony és az azt leíró-elbeszélő nyelv az identitások elbeszéléséből.piaci. amint a gyorsan forgandó piaci érdekek tovább rohannak. a társadalomhoz. még csak komoly elemzéssel lehetett kimutatni. Ettől fogva ha a szimbolikus alattvalók magukról akarnak beszélni. Az ipari-felfedező hősöket felváltó piaci hősök már sokkal erőteljesebben vonták a piac ellenőrzése alá a társadalmi identitás készletet. nem fegyverforgatásban tűntek ki. illetve személyesség volt az. azaz addig létezik. Dumuzi. A társadalmi identitás repertoárból a választás úgy történt. a legfontosabb hősök. A hős testesítette meg magában a szóban forgó társadalom által legértékesebbnek tartott tulajdonságokat. a műszaki és földrajzi felfedezők. de már megkezdődött kiüresedésük. ő csak addig sztár. akkor nem személyükről nem is az e személyiség kialakításához mintául vett bármilyen rendű . A sztároknak ugyanis kezdetben még személyiségükkel kellett szavatolniuk az általuk direkt vagy közvetett módon reklámozott termékeket. a lehetséges identitásrepertoár egészét elemberteleníteni is képesek a nemlegitim hatalmak. Orfeusz vagy Odüsszeusz.forgási sebességével. mert ez a tulajdonságuk Az ipari és felfedező hősök után a legfontosabb mintahordozókká a sztárok váltak. a csoport hovatartozást. És ez a személyiség. akiknek a közreműködésével az identitásválasztást korlátozni s mint a következő rövid összefoglalásból látják majd. Ezt már nem engedhették meg maguknak a felgyorsított versenyben álló felek. Ezek a minták még őriztek valamit a hős régi meghatározásából. szemben a romantikában elterjesztett hadi hőssel. A létszabadság hőseit a cseperedő modern nemzeti időkben felváltották előbb azok a hősök.szinte szemvillanásnyi idő alatt . nemcsak a piac került ki a felkínált-diktált társadalmi azonosságok köréből. mindezideig személyi közvetítéssel oldották meg a társadalmak. ezért a sztárból kiemelték a személyességet is. A hős személyesítette meg a közösség szakrális hivatását s ezen keresztül az identitásalkotás problémájának megoldása előtt álló kamasznak olyan identitás mintákat kínáltak. Ettől kezdve már nemcsak a világ. hanem azokat a 165 . hogy . mint a dalból jól ismert Blériot.hősökről beszélnek. nemcsak a fegyveres harcok hőse lehetett. hanem a létszabadság hősei voltak. hogy a feltörekvő piac igényeit személyesítik meg. nemcsak a társadalmi környezet. Ezzel viszont teljesen kiürült a szociális identitás emberi tartalma. mint az ipari-felfedező hősök. mert a személyesség tárgyi kellékeihez való hűséget is jelentette.a pénz . hanem a személyes vagy személytelen másik ember is. ami a kockázatokat jelentette. Igaz. s a személytelenséget tették meg a sztár identitásképző középpontjává. a sztárok is eltűnnek. ámde szexualitását óriásivá felnagyított sztár típusát s tárgyakkal helyettesítse. már elszakadtak a létszabadságtól s a piac igényeinek megfelelésben tűntek ki. Ezzel a kiürítéssel lehetővé vált az. majd az ipari hősök következtek. ellentétben állt a piac . Az idők hajnalán ez a fontos másik személy a hős volt. már nemcsak az egyre szűkülő körökből kopott ki a világhoz. aki a fegyverviselésben tűntek ki. Igaz főként szexualitásuk nyílt kidomborítása volt a hordozója hatásuknak. de még személyiségüknek kellett lenniük. s ez a hűség.szerepet játszanak. hogy a fontos másik helyére ettől fogva a fontos tárgy került. A társadalmi identitást. Sőt.a piac megtagadja személytelen.vagy létszabadság . hogy a választó személy valamely számára fontos másik személyt próbált utánozni: a fontos mások közvetítettek az identitásrepertoár és az identitásalkotással birkózó személy között. azaz a hadihősök. A sztár az a karakter. A személyesség ugyanis a személyességhez való hűséget jelentette. Ettől kezdve a tárggyal való azonosulás és a tárgyi azonosság elbeszélése vált egyedül lehetséges azonosság mintává a szimbolikus alattvalók számára. amíg képes a piaci igényeket megszemélyesíteni. Ellenkezőleg. amelyek e szakrális hivatásnak voltak a részei.

S mert világuk. s amely ezért a tárgynak is csupán holt mása.amikor már csak nem is a tárgy képezi az azonosságot.tárgyakat írják le. üres kerete. A márka identitásban és a márka hűségben megtörténik a minimáltárgy. a dekonstruált márka-identitás . ezért a platóni nyelven a valóságot jelentő ideákkal szemben a szimulakrum kerül. De nem elég uniformizálni. társadalmi és társas kapcsolataik híján egyebet se tudnak. 166 . hanem a és ahogy a minimál-én helyére a tárgyi identitás került úgy kerül most a minimáltárgy-identitás helyére a márka-identitás. hanem a márkanév. társadalmi kapcsolataik helyén a tárgyak és a puszta tárgyak állnak. dekonstrukciója: a tárgyi identitást egy üres kerettel váltják fel. ezért az önmagunkról való beszédből még a tárgy jellegzetességeinek elbeszélése is hiányzik csak a puszta márkanév szüntelen ismételgetésévé és más márkanevektől való verbális különbségének a megnevezésévé züllik az ezen identitásokra kényszerítetteknek a nyelve. mikor a globalizáltsághoz elérkezik már az sem elegendő. amelyekkel magukat azonosították. Ettől fogva már nem lehet az ezen identitás gyarmatosítottakkal semmilyen „komoly” kérdésről beszélgetni. A szimulakrum-identitás. mit önmagukról beszélni. A nagykereskedelem számára. A földi méretekre való tömeggyártáshoz mindenütt uniformizálni kell a fogyasztót. az önmagukról szóló elbeszélése. mert világuk. hogy uniformizált tárgyakkal helyettesítsék a fontos másik személyt s hogy a személytelenített identitások helyét a tárgyi identitások vegyék át. Az identitások kiürülése-elszegényedése azonban úgy tűnik megállíthatatlan folyamat. amelyből még a tárgy is hiányzik. ezért folyton a márkanevekről és márkahűségről beszélnek.

grammatikai. arról. s hogy mindez mely rétegeknél milyen intenzitással ment végbe. hanem konstituálja is a valóságot: amilyen nyelven beszélünk. szemantikai. s mindegyiket nekik megfelelő nyelvek felhasználásával lehet konstituálni és elbeszélni is. Mondjuk ki. hogy egy tranzit országban. s csak arról beszél.értelemtöbblet vagy értelemhiány. illetve jelentésmódosulás mutatkozik meg a két létnyelven kimondott azonos fonetikai értékű szó mögött. az anyagelvű és a szakrális nyelvek és különbségeik A nyelvek létminőség-különbségeinek leírásához a nyelv klasszikus tagolását: fonetikai. ez ma már közismert. Az elemzés elméleti kiindulópontjai: A nyelv. Ezen analitikus összehasonlítás mellett a nyelvek „szigorú” használatából indulunk ki. mígnem a hermeneutikai. A KÖZNAPI NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ SZAKRALIZÁLÓDÁSA EGY TRANZITORSZÁGBAN 107 A HERMENEUTIKAI ANTROPOLÓGIA LEHETŐSÉGE MAGYARORSZÁG PÉLDÁJÁN (RÉSZLET) Ebben a tanulmányban rövid vázlat formájában azt mutatom be. S ha el akarjuk kerülni a gyanú hermeneutikájának108felvilágosodásban keletkezett tévedéseit. a rendszerváltás átmeneti folyamatában hogyan ment végbe az uralkodó anyagelvű nyelv és kommunikáció átalakulása. hogy milyen perspektívát veszünk fel . hogy aki ezeket beszéli. ami nem illeszthető be. ami létszervező elvébe egyáltalán beilleszthető. arról nem is beszél. Ekkor például egy hétköznapi szó. hogy fonetikailag a „hajó” szó mindkét létnyelven azonos. mint a „hajó. mindhármat az antropológia hermeneutikai nézőpontjából. 108 167 .” nyelvi rétegeinek vizsgálata alapvető értelem és jelentés különbségeket mutat az anyagelvű és a szakrális nyelvek között. mágikus és tételes vallások csak a mindenütt és mindenkor egynemű anyagi valóság csoportérdekeket szolgáló babonás elfedései.attól függően. szemiotikai. de azokon belül is. hogy minden társadalmi valóságot csak a saját nyelvén lehet értelem és jelentésvesztés nélkül elbeszélni . szövegelemzést és televíziós kommunikációelemzést. hogyan szakralizálódott. hanem el kell fogadnunk. olyan valóságban is élünk. A társadalmi valóságok létminőségük szerint kétfélék lehetnek: anyagelvűek és szakrálisak. Ez a különbség a nyelv mélyebb rétegei felé haladva tovább feszül és mélyül. s tapasztaljuk. A nyelv lexikai szintjén azonban már lényeges . nemcsak leírja. hogy az animista. mely típusaik milyen karriert futottak be. a létszervező 107 Az Európai Kulturantropológiai Társaság 2004. a kiváló francia filozófus kategóriája a gyanú hermeneutikája. ezért ezeket a „nyelveket” „létnyelveknek” nevezzük. az csak azt nevezi meg. 1. lexikai. s az általam kiemelten kezelt hermeneutikai szintjeinek a megkülönböztetését vehetjük alapul. abból. Az elemzéshez háromféle módszert alkalmaztam: mélyinterjút. szeptember 8-i bécsi konferenciáján elhangzott előadás szerkesztett változata a konferencia kötet számára Paul Ricoeur.2. akkor nem állíthatjuk azt.

mint a jelentéseltolásról. a „szárazföldi” oldalán. ezért azt „matériának” nevezi. egyegy példán.értelem szintjén éri el maximumát. A nyelv rugalmasságát bizonyítja. vagy űrhajónak nevezi el.a második: ha nem kerülheti el. Geertz. Az anyagelvű nyelvben ezért csak tévesen használható ez a szó. hanem a jelentéseltolásra vonatkozik. amely se nem szellemi. csak a jelentés eltolódást. Ezzel szemben a szakrális nyelvek mindegyike . vízi harci eszköz. a Magna Materből eredezteti a világ „anyagi” részét. a létszervező értelem szintjén is felmutassuk. hogy önmagától. illetve a jelentés szintjén a vízi jármű.a harmadik megjegyzés már nem az értelemtér negatív tartományában való elhelyezésének kényszerűségére. ami a transzcendenssel állt összefüggésben. hogy azokat negatív előjellel lássa el. Ez a szigorú értelemben vett anyagelvű szemiotikai szint azonban jelentős veszteséget hordoz magában a szakrális nyelvhez hasonlítva. hogy átvéve a szakrális nyelv szavait. s annak mindegyik részét megnevezi. vízi munkaeszköz. A szakrális nyelven ugyanis a „hajó” szó. ha megfordítom a sorrendet. az értelemvesztésről ezért később kellene beszélni. E rövid bevezetőben nincsen arra lehetőség. a hajó. illetve az értelemvesztést mutatom be. hogy a világot elbeszéljék használói. a tranzitországok rendszerváltó átmenetei lehetőséget adnak arra. azokat is használja. a kommunikáció a lét ezen tartományában elnémul . Ezen az anyagelvű létnyelven a „hajó” szó lexikailag. Ennek következményei közül hármat emelek ki: . megkönnyíti azonban a kifejtést. és a hozzá tartozó teljes szóbokor lexikonba felvételét is lehetővé teszi. s az értelemvesztésről beszélek először. miközben tartalmazza az anyagelvű létnyelv szóbokrát. 168 . megmutatta az értelmezés hatalmát a jelentés szemiotikai szintjén. hogy az anyagelvű nyelv a társadalmi jelenségeket tekintve hiányos. Így vált a felvilágosodásban.megkülönbözteti a világ transzcendens és a nem transzcendens részeit. Mindkét nyelven történnek kísérletek arra. Mi több. Ezért a „matéria” szó eredeti jelentése: a szakrális világnak az a szakrális létminőségű része. mint utaltam rá. vagy vízi luxuseszköz szóbokorrá tagolódik. értelemszerűen valamely anyagi jellegű jelenséghez. hogy az összes nyelvi szinten megmutassuk a két létnyelv különbségét. hogy az értelemtér negatív tartományába száműzze.109 különböző kultúrák találkozásának példáján. ha azt szigorúan vesszük. a szigorú használat szabályai szerint a 109 Magyarul Az értelmezés hatalma.járnak.a transzcendens elvesztésével . azon felül a „templomhajó” szó. mindkettőt. ha szigorúan ragaszkodunk az anyagelvűséghez. A szintek között.nem a „nedves-száraz” dichotómia másik. mélységét tekintve a hermeneutikai az utolsó. illetve az azt követő anyagelvű fordulatban babonává minden. hanem kézzelfogható alakban jelenik meg. a transzcendens jelenségek megnevezhetetlenek. s a legitim használattól azokat megkülönböztesse.még a panteista is . ezért.” a transzcendens jelenségeket tekintve „néma” ezért ez a nyelv. annak érdekében. Az anyagelvű létnyelven. hanem . hogy az értelmezés hatalmát a hermenutikai. se nem energia. ebben az esetben elsődlegesen a vízhez kötődik. s annak különböző felhasználási módjai szerint tagolódik. Így az anyagelvű nyelvek a szakrálishoz viszonyítva értelemvesztéssel . akkor azt léghajónak. ezért helyük az anyagelvű létnyelvben „üres. Az anyagi nyelven azonban. hogy mikor a hajó alak . A szakrális létnyelv.a levegőben is megjelenik. című válogatott tanulmányait tartalmazó kötetében fejti ki ezen álláspontját. ezzel elbeszélhetővé teszi azokat. . akkor arra kényszerül.az első.

ezért ki is fejlesztették a Szovjetbirodalomban a politikai kapitalizmus nyelvét. a létnyelvek szétválásának homályba vesző kezdeteinél az „anyag” megnevezésére másik szót szerkesztettek. Kölcsey Kiadó. a templomhajó. Tekintettel arra. de önmagukon belül is tagolódnak. hanem „politikai kapitalizmus”110volt.stoff a nem szakrális értelemben vett anyagi világnak a kézzelfogható részét jelenti.” s nem a szakrális. s ezt tették a tételes vallások hívei. Az anyagelvű létnyelv használói átvették.emberek menedéke. s ez adta meg a templomhajó végső. elveszítette a szakrális szemiotikai és hermeneutikai rétegeit. Ez a nyelv jellemezte a modernitáskori „Nyugatot”. hanem a politikai profit maximalizációjában játszott szerepe szerint nyerte el minden helyét az értelem. aminek következtében a „matéria” szót a stuff .„materialista” anyagelvűség is babonának számítana. amely a hatalom birtokosai és az alávetettek közötti kommunikációban volt használatos. hogy alapját használói a gazdasági. az anyagelvű és a szakrális kommunikáció típusai A létnyelvek nemcsak egymástól különböznek. s ez egyszerre értelemvesztés és jelentéseltolás. mesés vízi jármű jelentését kapta. az égi Jeruzsálem is volt. Témánk szempontjából az anyagelvű nyelv belső tagolódása bír nagyobb jelentősséggel.azaz a szeretetre képes . mélyebb jelentésében a szeretet törvényei szerinti életre törekvők közössége: a földi Jeruzsálem. és hermeneutikai rétegében a szeretet törvényei szerinti életet megvalósítók közössége. s az átmenet folyamatában az aki elszakadt e professzionalizált rituális nyelvtől.stoff jelentéssel használjuk. s professzionális szinten beszélte. s az őket követő honos tudósok közös hibája . amint az közismert. A szocialista vállalat veszteségtermelő volta is e miatt alakult ki: ezeknek a párttagoknál „identitástöbbletet. hanem a politikai „ellenzék” táborába helyezte át magát. hogy egy adott társadalmi valóság intézményeit csak az azok létminőségének megfelelő nyelven lehetett zavarmentesen elbeszélni és használni. Holott. a köznapok polgárai által beszélt nyelv ennek a rituális nyelvnek volt 110 Erről bővebben: Vass Csaba: Többszörösen összetett magyar társadalomszerkezet. hogy az anyagot. többes hatalom Magyarországon I-III.” a rendszerre nézvést pedig „szocializmustöbbletet” kívánt termelni. a szakrális létminőségben azt elhelyező „létértelmét”.” a gyarmati sorba vetetteknél „lojalitástöbbletet. Ennek leírását átugorva rögtön arra térek át. s csak egy képzeletbeli. Az értelemvesztés következtében annak.” s a közös gyökeret felidéző módon a németben „stoff” fonetikai sorral fejeztek ki. ebből következően itt nem a gazdasági. Az anyagelvű nyelvek között első szinten az képez különbséget. A gazdaságias anyagelvű nyelvben minden emberi . Ezt az önellentmondást érezvén.nem lehet a gazdasági kapitalizmus nyelvén elbeszélni.s ennek eltévesztése a nyugati értelmezők. megjelenés alatt.és jelentéstérben .társadalmi jelenség gazdasági hasznossága szerint nyeri el jelentését és kapja meg helyét ebben a birodalomban. mint Noé bárkája. A politikai profitmaximalizációért fizetett hatalmas gazdasági ár által okozott veszteségbe belebukott „politikai kapitalizmus” jelenségeit . Noé bárkája az „igaz” . 169 . hogy a modern értelemben vett stoff kétfelé válik. az nemcsak a nyelvi. attól függően. az oktatás és a tömegkommunikáció hosszú időn keresztül a ritualizált politikasított nyelvet. aminek ellenfogalma az anyag funkciójaként értett „szellemi. ezért erre térek ki először röviden. A kultúra. amit az angolban „stuff. aki a szigorú értelemben vett „stofflich” nyelven kívánt beszélni. vagy a politikai tevékenységben látják. hogyan értelmezik. A megbukott szocialista rendszer azonban nem gazdasági. a stoff-ot. A stuff . 2. Ennek a politikai kapitalista anyagelvű nyelvnek két alapvető változata volt a rendszerváltás előtti Magyarországon: az önigazolást és apológiát szolgáló ritualizált politikasított anyagelvű nyelv.

Budapest. ezért kifejtésre nem szoruló . . uralkodó osztályát a birodalmi politikai tőkével rendelkező politikai tőkései. Mindegyikben megkülönböztethetjük a professzionális és a laikus nyelvezeteket és nyelvhasználatot. amely kommunikációban a papok „közvetítők. a maguk „laicizált szakrális” nyelvén.az általam használt értelemben: létnyelv .animista.a laikus változata. illetve Isten megnyilvánulásai és kinyilatkozásai állnak. 1948 . később Isten között.a jól ismert. kétkezi munkások és parasztok tartoztak ide . E sematizmus kiindulópontja.a bürokrácia. A szovjetbirodalom és Magyarország makroszerkezetének összetételéről: Vass Csaba: Többszörösen összetett magyar társadalomszerkezet. mint minden más birodalom. A birodalom uralkodó társadalma a „szovjet” típusú birodalmi társadalom volt. 3. ennek megfelelően társadalomszerkezete is összetettebb volt a sematikus rajzban ábrázoltnál.” élő médiumok a laikusok és a szakrális erők. megjelenés alatt 112 113 170 . s a párt a tömegkommunikáció egészét uralta.első helyen a transzcendens erők.2002. A mágikus időkben ennek is két változata volt: • • a férfiak és nők elkülönült csoportjaiban használt „titkos” nyelveken folytatott kommunikáció.111 A szakrális nyelv alapváltozatait . mint „jeleket” olvasott. alapvetően gyarmati konglomerátum volt. hogy kik közötti kommunikációról van szó: . s ott a saját nyelvén tájékoztatta tagjait és az alávetetteket döntéseiről. ebben az egyetlen társadalomban a pártállam volt hatalmon. a nemzeti 111 Egy tudás . amely a korábban már említett politikai kapitalista társadalomszervezetben létezett. A helyzet azonban az ebben a sematikus képben felrajzoltnál sokkal rosszabb volt. A szakrális nyelveknél a . Ez a szovjetbirodalmi uralkodó társadalom belülről. az értelmiség egy része. s a köznapi életben használt laikus mágikus nyelven folytatott kommunikáció a laikusok egymás közti kommunikációjában. Szakrális kommunikáció című könyvét. uralkodó helyzetben a párttagok voltak.113 A szovjetbirodalom. amely laicizált politikasított nyelv sűrűn át volt szőve kritikai elemekkel. mágikus és tételes vallások nyelve adja.végül a negyedik típust a laikusok egymás közti kommunikációja alkotja.szakrális kommunikáció négyfelé tagolódik aszerint. egyszerűen szólva a papok professzionális „nyelven” folytatott kommunikációja áll a laikusokkal. mint a szakrális kommunikáció egyik típusának szentelte Lovász Irén az Európai Folklór Intézetnél megjelent. a kinyilatkoztatás a szónak szűkebb értelmében még nem volt kommunikáció . Kölcsey Kiadó. A rendszerváltás folyamatában. melyeket az analogikus gondolkodás szabályait alkalmazva mindenki. Nyelvek és kommunikációtípusok a létezett szocializmusban A nyugati közvélemény sematikus képpel rendelkezik a volt szovjetbirodalom társadalomszerkezetéről. ennél fogva az ott használatos nyelvekről és kommunikációról is.a szakrális kommunikáció harmadik típusát a laikusok és a transzcendens erők közti kommunikáció alkotja. e ponton jelzem már. többes hatalom a Szovjetbirodalomban és Magyarországon. e tekintetben ment végbe a legjelentősebb átalakulás.második helyen a különleges képességekkel. hogy minden országban egyetlen társadalom létezett. melyek végrehajtása mindenki számára kötelező volt. amelynek ima a neve112 .professzionális és laikus szintekre bontásában Pierre Bourdieu-nek a vallási mezőről szóló kiváló tanulmányát vettem figyelembe. 2002.képezték. A imának. amely a professzionális és a laikus nyelv és kommunikáció között helyezkedett el. alávetett osztályát a politikai bérmunkáskáderek . Ezt mutatta például a korrupció „szocialista összeköttetés” szavakkal való megnevezése. vagy felszenteltséggel rendelkezők. amelyben a laikusok egymás között beszélték meg a transzcendens erők megnyilvánulásait. I-IV.

171 . hogy e társadalmak mindegyikének teljesen kifejlődött volna nyelve és kommunikációja. Mindazonáltal. Végül. Középpontjában a Szovjetunió . Európának ez a térsége ugyanis a Habsburgok által kikényszerített második rendiség és jobbágyság következtében elmaradt a modernizációban. kiépült az uralkodó társadalmon belül egy harmadik társadalomkezdemény is: a világpiaci szocialisták kicsiny társadalma.kísérleti állam volt következően lehetőséget kapott a „piaci szocializmussal” való próbálkozásra. a rendszerváltás finisében. kifejletlenül is. tovább tagolódott. E . 1982-től. rigmust a megfelelő helyen és időben használtak. Ez az alapvető kettős szerkezet a Kelet-közép Európai térségben.birodalmi uralkodó társadalma állt.egy polgár sokszor kéthárom társadalomnak is tagja volt.soknemzetiségű politikai tőkésekből álló . amely a birodalmi peremtársadalmak felett uralkodott. és voltak kommunikációs formái. saját politikai tőkés és bérmunkás osztályokkal. és a romák animisztikus hiedelemvilágban élő ázsiai típusú társadalomszervezeteire. Előfordult. Ez a lehetőség nem számolta fel. illetve teljesen megőrizhette volna korábban teljes nyelvét és kommunikációs formáit.államok szerint tagolódott. beleértve az oroszt is. ha sokszor töredékesen és jelentéstorzulással. a feudális elemeket megtartott történeti úri társadalomból. s amely végül a rendszerváltás győzteseinek nagyobb részét adta. különösen a hagyományos társadalmak töredékeinél. s főként értelmét már elfeledték. alapvetően ezek is politikai tőkés társadalomba szerveződtek. s az általa gyarmatosított nyugatias jellegű polgári társadalomból. Magyarország második. egyesek közülük délutánra.hogy abban tájékozódhassanak. immár szovjetbirodalmon belüli státusából . melyek sorsa a gyarmati elnyomás és kifosztás volt. és a paraszttársadalomból. paraszttársadalomra. illetve harmadállásban dolgozók munkába állásának idejére . A szovjet gyarmatosítás és a szovjet birodalmi peremtársadalom kiépítése ezek alávetésével. s intézményeit zavarmentesen használhassák . amely felépítésében és főként működésében már elszakadt a sztálini társadalomszervezetektől és közelített a klasszikus nyugati típusú piaci társadalmakhoz. még a múlt század közepén is együtt éltek a modern és premodern társadalomtípusok. de mindegyik társadalomnak. Az előző pontban jelzett ritualizált professzionális és laikus köznapi politikasított nyelv és kommunikáció ennek a kettős gyarmati szerkezetnek volt az uralkodó nyelvjárása és kommunikációs típusa. ezért azok a nap különböző szakaszaiban „pulzáltak:” reggel csak a főfoglalkozásúak képezték tagságát. illetve társadalomkezdeménynek . s köztük a „nemzeti sajátosságok” differenciáltak.társadalomszerkezettel érkezett el. illetve a mágikus és az animisztikus korok közösségszervezeteiből. de részben való megmaradásával járt. Ezek a birodalmi társadalomnak azt a részét képezték. hanem 1968-cal kezdődően megkettőzte az uralkodó birodalmi peremtársadalmat: a klasszikus sztálini párttársadalom mellett felépítette a késői Sztálin útmutatását követő „piaci szocialista” társadalmat is.birodalmi közép és peremtársadalmakra . hogy egy formulát. a térség történeti sajátosságai miatt. a belső perifériákon. például a Nagykunságban megmaradt mágikus közösségben élő szerkezetekre. A rendszerváltáshoz a magyar nemzet ezzel a rendkívül összetett . Ami természetesen nem jelentette azt. de jelentését. A szovjetbirodalom gyarmatosított része is nemzeti társadalmakra tagolódott. amely az egyes nemzetállamokban alakult meg. vagy éppen hiányosan. így a magyar nemzet a szovjet gyarmatosítás kezdeteikor hat nagyobb társadalomból állt: az uralkodó birodalmi peremtársadalomból.tagolt birodalmi uralkodó társadalom belső gyarmatává tette a birodalom nemzeti társadalmait. illetve maradvány. így minden országában jelen volt a gyarmattartó birodalmi uralkodó nemzeti sajátosságokat viselő peremtársadalom és a gyarmatosított nemzeti társadalom. A hagyományos társadalmak négyfelé tagolódtak: a feudális-rendi elemeket őrző történeti-úri társadalomra. mások estére jelentősen megnövekedtek a másod.volt saját nyelve. így Magyarországon is.

Amiért is azt mondhatjuk. A második világháború előtti magyar makrotársadalmak közül kettő. E nyelv törzsét. amely alkalmas volt arra. a klasszikus sztálini nyelvből kölcsönzött formula tette ki.n: „népi-nemzeti” ellenzék. valamint a politikától független civil életről szóló liberális nyelvből. A társadalmit követő nyelvi pluralizmus és nyelvi rendszerváltás sajátosan magyar színfoltja egy eltorzult paraszti. jelentést nélkülöző.miközben maga a pártfőtitkár Kádár a klasszikustól csak kissé eltérő nyelvet beszélt. A makrotársadalmi szerkezet iménti vázlata alapján világosan látható. és mérsékelten a nyugati típusú demokratikus politikai rendszerről. Helyzetét jellemzi. a kereszténység szakrális nyelvét kiüresítette. Más. s a közbeszédből is egyre inkább kikopott. amely magát harmadik utasnak nevezte. amely fedő nyelv két elemből állt. ámbár nem korszerű. hogy a nyelvi rendszerváltás több mint három évtizeddel megelőzte a politikai hatalomban bekövetkezett váltást. illetve a nyugati modernizált paraszti nyelv forrásából. hogy az uralkodó nyelv a pártnak a sztálinista rendszer elbeszélésére kifejlesztett nyelve volt. pontosabban „népi” nyelv felszínre. a nemzeti függetlenség saját útját szerették volna járni. századi liberális nyelvre való áttérést jelentett. A tömegkommunikációból szintén kimaradtak a keresztény felekezetek is. s hivatalos kiadóknál három évtizeden keresztül kiadott nyugati liberális szerzők által írt filozófiai és társadalomtudományos könyvek nyelvezetére. s a 172 . amely a kádári reformok hivatalos nyelvévé vált . hanem 18-19. Ez a paraszti nyelv a két háború között két forrásból táplálkozott: az ősi magyar hitvilág szakrális nyelvének maradványait eredeti értelmében használó nyelvi forrásból. hogy a finomirányítást igénylő helyzetekkel megbirkózhasson. hogy egyes udvariassági formulákat a történeti . Lehettek ugyan saját lapjaik. vagy csak torzan tartalmazó rituális formulákká torzította. amelyet a „vonalasok” lefékezése érdekében ragasztottak a közbeszélők és közírók a nyugatias modernizáció nyelvéhez. ennek ellenére rendkívül nagy. saját orgánumaik nem lehettek.illetve világpiaci szocialisták teljesítménye. a polgárias tőkés. melyet sokan kizárólagosnak vélnek nem volt egyedül még az uralkodó társadalmon belül sem. s a nyelvtest nagyobb részét kitevő. tévés. de uralkodóvá a modernizált paraszti társadalom elbeszélésre kidolgozott nyelv volt.úri társadalom. A nyelvi rendszerváltásnak ez a liberális ága teljes. hogy a klasszikus sztálinista párttársadalom nyelve. sokszor azzal azonos nyelvet beszélt ugyanakkor a klérus egy kisebbségi része. a rendszerváltás legnagyobb lélekszámú csoportját tudták maguk mögé állítani. amely ellenőrzés ellenére a keresztény szakrális nyelv át-áttört a nyelvi határőrizeten. Búvópatakként felszínre tört néha a szakrális nyelv is. sem a hitleri modernizációt nem fogadták el. és 1980-tól a világpiaci szocialisták által kifejlesztett „fedő nyelv” foglalta el a tömegkommunikációban.kiegészítés: az uralkodó.és felemelkedő nyelvek a rendszerváltás kezdeteikor Magyarországon A létezett szocializmusról szóló sémák közé tartozik az is. E harmadik utasság részben politikai volt: sem a sztálini. vagy a kulturális nagypolgárság nyelvéből is kölcsön vett. teljes egészében nyugati típusú piacgazdasági. a piaci-. Helyét az uralkodó közbeszédben 1966-tól egy. s ezen a történetileg ugyancsak korszerűtlen. „polgári ellenzék” által fordított. Nyelvük a személyközi hálózatokon keresztül terjedt. a rendszerváltás végső szakaszában már csak néhány lapra. ám ezeket a „szocialista klérus. A fedőnyelv második részét néhány. és az átalakuló paraszti társadalom között húzódott a legmélyebb nyelvi szakadék. az eredeti szakrális nyelvhez közelálló. Ellenkezőleg. a tömegkommunikációban csak szórványosan kaptak helyet. hogy az új rendszerről teljes elbeszélést adjon. Ez a „liberális” nyelvi rendszerváltás a piaci.n. vagy rádiós műsorszámra korlátozódott.” s az Állami Egyházügyi Hivatal szoros ellenőrzés alatt tartotta. Ennek a két világháború között szinte teljessé kifejlesztett nyelvnek a töredékeit elevenítette fel az u. de 150 évvel később kidolgozott nyelven beszélték el a rendszerrel kapcsolatos ellenvetéseiket. de nem uralkodó pozícióba emelkedése volt. ők pedig erőteljesen támaszkodtak az u.

amely csoportok . amely a sztálini és a liberális értelemterekkel szemben egy más világ elbeszélését tette lehetővé. Ez a nyelv azonban csak a rendszerváltást előkészítők egy részének volt anyanyelve. A polgárok túlnyomó többsége ugyanakkor azokban az élethelyzetekben. a világpiaci szocialisták társadalma. gazdaságias anyagelvű . hanem egy viszonylag kis lélekszámú társadalom. Kezdett kialakulni egy olyan értelemtér. hogy az egyre piacosodó gazdaságban. hogy a népi ellenzék vezérkara. Terjedése elé a többi nem hivatalos nyelvnél is nagyobb gátat emelt az. hogy a mágikus magyar hitvilág jelentős részt elkopott még a falusi magyarság körében is. illetve az. de a szakrálishoz viszonyítva még domináns helyzetben lévő politikasított nyelven folyó kommunikáció helyezkedett el. Ez a primitivizált. Ennek hiányában viszont a választóknak nem lesz mihez csatlakoznia.kispapság számottevő hányada: ők igyekeztek a szakrális értelmet és jelentést visszaadni a keresztény nyelvnek. amit ugyan társasági körökben az életfolyamatok által megkövetelt elasztikussággal használt. s alternatívát kínált velük szemben. csak valami ellen szavazhatnak. a primitívségig leegyszerűsített séma került át. és a kortól két évszázaddal elmaradott polgári ellenzék liberális. hogy ezt a nyelvet használni lehessen. hogy a kormányhatalom átadásának időpontját megelőzően már évtizedekkel végbement a nyelvi rendszerváltás Magyarországon. s a civil kommunikációban is. politikasított és szakrális . anyanyelvi szinten folytatott kommunikációt a mindennapokban. A három . mikor nem a mindennapokat szabályozó intézmények politikasított nyelvén. hogy sokan a formulák mögötti jelentést elfeledték már. valamint a rendszerváltó olvadás következtében gyökereik keresésébe fogott fiatal értelmiségiek által kialakított kedvező klímában a mágikus hiedelemvilág nyelve is terjedni kezdett. nem ismerte fel. Így egy alávetettségi hierarchia alakult ki a kommunikációban is: . kiüresített és ritualizált stofflich nyelv határozta meg aztán a rendszerváltás uralkodó nyilvános beszéd. vagy kiüresedett alakjaiban megjelenő változatai helyezkedtek el. ám ez a rendszerváltás sem a többség nyelvét juttatta uralkodó helyzetbe. 173 . hogy csak reá támaszkodva lenne esélye a számára is kedvező új rendszer felfestéséhez. a közbeszédbe azonban ebből a rugalmas nyelvből csak néhány.stofflich . eredendő materializmusánál fogva. amit a polgárok többsége nem értett . s a feledésben élenjáró területeken is őrizték a jelentésvesztett szavakat az idősek. Ez.uralkodóvá a ritualizált liberális gazdaságias nyelv vált. de sok helyen még őrizték az eredeti értelmet és jelentést is. sokak számára azonban ezen a nyelven való kommunikáció is nehézségeket okozott. A még létező szocializmus intézményeinek működtetése megkövetelte a politikasított stofflich nyelven.és kommunikációs módtól. amit sokan beszéltek anyanyelvként. Összegezve azt mondhatjuk. illetve politikában nem voltak meg a feltételek ahhoz. aminek következtében a rendszerváltás nyelve a leváltandó rendszeréhez hasonlóan kiüresített és ritualizált nyelvi formulása szűkült le. vagy a rendszerváltást előkészítő helyzetek primitívre ritualizált gazdaságias nyelvén kellett beszélnie. s ez életben tartotta a szakrális nyelvet. változatlanul használta a szakrális nyelvet is. Egyfelől két olyan csoportra tépte szét a magyar nemzet rendszerváltó részét. ami a későbbiekben rendszerváltás nyelvét és kommunikációját is alapvetően eltorzította. melyet a polgárok anyanyelvként beszéltek .magyar nyelv kollíziójából két súlyos következmény fejlődött ki a rendszerváltást megelőző korszakban.s a vertikum legalján a szakrális nyelv különböző sok esetben torzult.nyelvével váltotta fel a létezett szocializmus politikasított stofflich nyelvét. megbetegítette.és kommunikációs módját. Ennek Jeleztem. A mindennapokban használt nyelv azonban a rendszerváltást megelőző etapban eltért ettől a tömegkommunikációban uralkodóvá vált nyelvtől.ennek alávetetten. végtelenül.gazdaságosított liberális. s ez vereségüket már a választások előtt évtizedekkel eldöntötte.lévén. beszéd.

hanem tovább rontották a helyzetet. A rendszerváltás kommunikációs következményei: az uralkodó nyelv megkettőződése és a köznapi kommunikáció részleges szakralizálódása A rendszerváltást megelőző nyelvi és kommunikációs szituáció zavarai súlyos következményekkel jártak a rendszerváltás kommunikációs módjaira. A létnyelvek különbözősége és egymást nem értése másfelől azzal járt. A különböző társadalmak különböző „anyanyelvei” között nem alakult ki az a közvetítő nyelv. ami előbb megütközést. hogy a modern Európában ez a nyelv alkalmatlan a tájékozódásra. aminek első lépcsőjeként a különböző társadalmak különböző magyar nyelveit beszélő polgárai feledték eredendő nemzeti együvé tartozásukat. így ennek a szakasznak már nem az idegen. de társadalmilag különbözők közti ellenségeskedésnek. az üzletfelek. A gyűlöletbeszéd felizzott akkor.nem értették meg egymást. Amely patologikus fejlődésnek következménye a diktatúrák közül is csak a legsötétebbeket jellemző. A politikai választások győztesei sem tudtak alkalmas közvetítő nyelvet kialakítani. hanem a másság volt a főszereplője. szerelmesek közötti gyűlölködés kifejlődése volt. hogy a legitim identitás meghatározásáért Magyarországon egy „médiaháborúnak” nevezett kommunikációs harc indult el. a megértést továbbnehezítette. az idegenkedés és ellenségeskedés. A rendszerváltás miatt rendkívül rapid patologikus nyelv és kommunikációmód fejlődés a meg nem értésből indult ki. a másik felek stigmatizációját. a többséget szerzett népiek képviselői. S ez a nyelv. szóba sem kerülhetett. 4. majd az ellenségeskedés fellángolását hozta magával.és jelentéstérbe építették be. hogy a hatalomátadás idejére hatalmas erejű nyelvi vákuum keletkezett az uralkodó gazdaságiasan stofflich liberális nyelv és a szakrális nyelvek között kifeszített légüres térben. s a harcban álló felek közötti kölcsönös „gyűlöletbeszéddé” torzult. A meg nem értés. kialakult az „idegenség” nyelve és kommunikációja. mivel a hatalmi harcok közepette nem volt. mert minden más értelmezési teret és abban folytatott kommunikációt rendkívül erős jelzőkkel megbélyegzett. megismételte a liberális értelmezési. hanem létszervező elvükben is különböző nyelvekbe záródtak . s egy rendkívül káros. saját képviselői is inkább az elkülönítésre használták fel.és jelentéstér építés hibáját. Mindezek következtében a különböző társadalmak polgárainak a magyar nyelven belüli különböző anyanyelveiből fakadó egymást meg nem értése a hatalomátadást követően nem csökkent. mondván. Ennek a patologikusságát kiélezte. rokonok. A liberális nyelvet viszont egy olyan. barátok. aki megállj-t parancsolhatott volna. amely egymás megértését segíthette volna. s máris átadta helyét a nemzetileg azonosak. ha gyengébb formában és ellenkező előjellel is. Erre a feladatra a sztálinista párttársadalom politikasított nyelve. amely. Az idegenség megállapítása szinte csak pillanatokig tartott. feladták nyelvüket. és értelmezési tér. Ezt az ellenségeskedést szította. ellenkezőleg. családtagok. s egymásra idegenként kezdtek tekinteni.hogy nemcsak szemiotikai szinten. hatalmi érdekeket szolgáló értelmezési. Ennek a periódusnak „Az idegen szép” volt a szlogenje.és kommunikációmód fejlődés indult el. 174 . patologikus nyelv. s a rendszerváltásban felszínre emelkedett további nyelvek nem javították. mikor a hatalomra törő. magát szocialistának nevező párt kampányát a gyűlöletkommunikációra alapozta. hogy a liberális kommunikációba benyomult a „másság” tematikája. szükségképpen lépett tovább. s ezért a liberalizmus szakrális tartalmakat nélkülöző keresztény és nemzeti formulákkal dúsított nyelve vette át a kormányzati kommunikáció feletti ellenőrzést. hanem mélyült. mint megbuktatott uralkodó nyelv.

amelyek Európán kívüli . a mindennapi élet mozgékonyságát követni képes laikus szakrális kommunikáció. aminek következtében a vákuumba a kezdetektől egyre gyorsuló sebességgel áramlott be a szakrális nyelv és a szakrális kommunikáció iránti igény. változatlanul a stofflich gazdaságias nyelven folytatott kommunikáció. a nemzeti és keresztény pártok támogatásával elérték. Ugyanakkor ez a laikus szakrális nyelven folytatott kommunikáció. kétharmada is.kínai.a második megjegyzésem.melyek művészi színvonala erősen kifogásolható -. hogy az koránt sem professzionális. barátaihoz.A létnyelvek különbözősége miatt kifejlődött kommunikációs vákuumot a két uralkodó csoport között kifejlődött patológia. Ezek között vannak olyanok is.elsőként azt. Az uralkodó kommunikációs mód a tömegkommunikációban. Összegezve: a tömegkommunikáció nyilvánosságában és a mindennapi életben egymásnak felelgető szakrális kommunikáció már valóban a második uralkodó kommunikációvá vált a rendszerváltás folyamatában Magyarországon. A rendszerváltás alkuiban a történelmi egyházak. egész életpályáját meghatározó döntéseit kell hoznia. hogy a romantikus szerelmekről nőknek szóló könyvújságok olvasói között a fiatal és fiatal középkorú férfiak vannak többségben. Mindezek a mindennapi laikus szakrális kommunikáció professzionális ismeretekkel való feltöltődését is eredményezi. s a rítusai is felismerhetők. Mikor a rendszerváltás kezdeteikor világossá vált. Felméréseink szerint a még a magukat a vallással el nem kötelezettek nagyobbik fele. elsősorban a szakrális értékrendet. hogy a szakrális kommunikáció iránti igényt sokféle erő használja fel. a gyűlöletkommunikáció ereje a rendszerváltás évei során elcsavarta. s megjelent a szakrális típusok közötti nyelvi meg nem értés. indiai . a fiatalok mindennapi kommunikációjában egyre nagyobb teret kap a szakrális kommunikáció.ebből három van Magyarországon . amelynek közönségében értelemszerűen az idősebbek vannak nagyobb számban. Kifejlődött az egyházak ifjúsági munkája. s kisebb csoportokban a gyűlölet is. ahhoz kapcsolódó nyelvet és kommunikációt kultiváló hosszú sorozatok népszerűek Magyarországon. mikor életének legfontosabb. Elindult az első országos hatókörű keresztény rádió. Ugyanakkor a legkülönfélébb típusú vallásosság terjedésével. Mikor ennek a szakrális nyelvnek. munkát. a hazugsághoz. hogy a szakrális nyelv és vele a köznapokat szervező szakrális kommunikáció az alávetett kommunikáció szintjéről felemelkedett a domináns kommunikáció szintjére. akkor a szeretet szakrális értékrendje szerint választ: házasfelet. A nagyközönségnek szóló műsorokban . s némelyek ezek közül ki. amelyek parlamenti pártokban is meghatározó szerephez jutottak. A televíziókban és a rádiókban a rendszerváltással megjelentek a vallási műsorok. s amint az a róluk szóló könyvekben áll. s szakrális kommunikációnak a jellegzetességeit vizsgáljuk. A vákuum által felszippantott szakrális kommunikáció iránti igény következményei közül kettőt emelek ki: . viszonyul a gyermekvállaláshoz. hogy a közszolgálati csatornákon . A liberális pártok válasza erre a kisegyházak és a szekták működésének az engedélyezése volt. sokkal inkább laikus. annak is a legalsó harmadához tartozik. E kisegyházak között vannak olyanok is. hanem élénk. akkor azt látjuk. mégsem üres. 175 . akkor ez és a hozzá kapcsolódó nyelvi. s emelkedő tendenciát mutat. s mindkét nem körében. Ezt a laikus mindennapi szakrális kommunikációt a professzionálishoz közelítő tendenciák is felismerhetők a magyar kommunikációs viszonyokban. a hírműfajon belül. ami a professzionális ismereteket közvetlenül juttatja el a hívőkhöz. a munkavégzéshez.és kommunikációs tartomány is harci tereppé vált. ritualizált kommunikáció. de a fiatalok aránya is viszonylag magas. .hetenként rendszeresen fél órás műsort készíthetnek. a világhoz. Talán nem nemzeti sajátosság. hogy a sok évtizedes elfojtottság után a hitélet iránti igény elemi erővel tör fel. élesztőivé váltak az ellenségeskedésnek és a gyűlöletbeszédnek. s e sorozatok hatására is. illetve szekta kezdte meg működését. s elindul itt is a patologikus fejlődés: az idegenné és ellenségessé válás. aminek eredményeként több tucat kisegyház. bár alkalmaz sztereotípiákat. bár alacsony lélekszámú maradt a templomi élet. Felélénkült.hitvilág meghonosításán fáradoznak.

A tételes vallások mellett reneszánszát éli az őshagyomány felelevenítése is. 5. ugyanakkor itt is a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. amit az UNESCO 1998-ban a világ legjobb kulturális televíziója címmel jutalmazott. Az indián és afrikai kultuszok kis lélekszámú csoportjai mellett az őshagyomány iskoláinak sokféle típusa indított el iskolákat. azonban ez a műsor hamarosan kifulladt. de a férfiak közül is sokan voltak kíváncsiak a hagyományos női szerep ismertetésére. Feladata a Magyarország határain túl élő magyarság kulturális és nyelvi azonossága megőrzésének segítése. hogy a városi felsőközéposztály és a vidéki középosztály nőtagjai érdeklődtek a leginkább a hagyományos női szerepek iránt. A madam Blavatsky tanaira építő iskola egy ága mellett. s a laikusok köznapi kommunikációjának részévé vált számos kifejezésük. hogy e műsorok közönségén belül fiatalok. hogy ez a réteg áll a „kulturális lejtő” legfelső lépcsőjén. akik egyfelől az igényes kulturális kódban készült képi és verbális nyelvet anyanyelvi szinten beszélik. s válnak részévé a köznapi kommunikációnak. falusiak. Tekintettel arra. E tekintetben is igen tarka a kép ma Magyarországon. magas arányban nézték a fiatalok és a fiatal középkorúak is.valamint a legmagasabb és a közepes jövedelműek. több más ezoterikus iskola is megkezdte működését. értelemszerűen a nők kétszer annyian nézték. A kulturális lejtő hatásra építve műsorát az értelmiség számára kedvező esti órára tették. E műsorainak legnépesebb közönségcsoportja a városi. Összegezve ez azt mutatja. kollégiumokat.és anyaképét ismertette a téma szakértője. azaz az alsó osztály tagjai is megtalálhatók. arra. az általa befogadottak gyorsan vándornak le e lejtőn. az őshagyomány nő. mindkét nemből. amely a műfajban a legkedveltebb volt a maga idején. ahol csak megfelelő felvételi esetén kezdhetik meg a jelentkezők a tanulást. s a történelmi egyházak mindegyike számára lehetőséget biztosított. A Kismamaklub című műsorban. illetve a vidéki településeken élők. alacsonyabb iskolázottságúak. 176 .vezető és vezető értelmiségi munkakörben dolgozók . Mindezek mellett a rendszerváltás kezdeteikor nagy nyilvánosságot. E műsor közönségében közel azonos arányban voltak a nagyvárosokban. vagy saját szerkesztésében készítse el a számára biztosított időben sugárzott műsorokat. s akik a professzionális szakrális nyelvet képesek elsajátítani. mint a férfiak. A Duna Televízió a kezdetektől fogva kiemelt jelentőséget tulajdonított a vallási műsoroknak. és alacsony jövedelműek is. felsőfokú iskolázottságú. Helyét a már korábban is létező Édesvíz Kiadó vette át. Jelenlétük. Így hozzájárult ahhoz. de ezeknek az osztályoknak a férfi tagjait is magához vonzotta ez a szakrális tartalom. Ezt támasztja alá az is. Kulturális televízióként rendkívül színvonalas munkát végzett. A szakrális nyelv és kommunikáció a Duna Televízióban A Duna Televízió. több puszta divatnál. amely az ezoterikus tematika legfontosabb kiadója ma Magyarországon. Ugyanakkor a Duna Televízió helyet biztosított a szakrális magyar őshagyomány professzionális ismertetésének is. mely 1992-ben kezdte meg adásait. hogy a professzionális szakrális nyelv és kommunikáció feléledjen a rendszerváltó Magyarországon. azaz a városi felsőközéposztályból. ahogyan azt a korábbiakban vázoltam. hogy saját maga. magas jövedelmű közép és idősebb korú nézők közül kerül ki. magasabb beosztású . A New Wave és az ezoterikus tanok mára szinte teljesen áthatották a közéletet. a harmadik magyar közszolgálati csatorna. s az akkor még szinte a teljes magyar tévéző közönséget magához vonzani képes egyik közszolgálati csatorna által támogatva hetenként több alkalommal egy-másfél órás műsorral jelentkezett Magyarországon is a New Wave irányzata az igen beszédes Vízöntő címmel.

a nyelvi és kommunikációs értelemben vett „pártatlan” tájékoztatás csatornájaként működött. s a gyűlöletkommunikációval szemben a szeretetkommunikációnak biztosítson terepet. 177 . minden műsorában arra fordított kiemelt hangsúlyt.a Duna Televízió a rendszerváltásban egyfelől a politikusok megjelenési számánál .idegenkedés . antropológiai mélységű. .gyűlöletkommunikáció patologikus nyelv és kommunikációs-mód fejlődés kiegyensúlyozójaként vett részt az egyébként igen kiélezett konkurencia versenyben. az elmondottak és többi műsora alapján. hogy a forradalmakat meghazudtolóan gyötrelmes „puha rendszerváltásban” a magyar polgárok. túl világszínvonalú kulturális teljesítményén. s a szeretetkommunikáció tág antropológiai horizontjának megnyitói közt volt a rendszerváltás folyamatában mindvégig.amiben szintén egyensúlyt tartott .ellenségesség . hogy: . országuk határain belül és kívül is megőrizhették emberi méltóságukat. el nem hanyagolható szerepe volt abban. hogy a különböző szakrális nyelvek képviselői között szívélyes kapcsolatot ápoljon.másfelől a nyelvi meg nem értés . Összegezve a rendszerváltás nyelvi-és kommunikációs fejlődéséről.A Duna Televízió. Így. és a Duna Tv-ről elmondottakat azt mondhatjuk.lényegibb.

IV. KISEBB ÍRÁSOK 178 .

sem a földrajzi térben nem kell messzire mennünk. s okoztak mindeközben hatalmas közkárokat és sérüléseket egymásnak. naponként részesülhetünk belőle. ha sohasem is létezett. hogy ezt a mákonyt és babonát felhasználva korlátlanul kiélhessék hatalmi éhségüket. vagy rádió kapcsológombját benyomni. 179 . S okozta azt a mérhetetlen csalódást majdnem egy egész népnek. hogy ő ossza fel a világokat . hogy értené is a szegény „köz” . Aki abban a helyzetben van. rögtön be is jelenti megfellebbezhetetlen igényét és jogát arra. ez a varázs oly transzparens. az attól fogva létezik. ezért van lehetősége annak. hogy használhatja . már el is tűnik . mindenki számára ismerősen hangzik: „hírérték”. szavakban. A szónak: „hírérték”. a csodának ideje már elmúlt. elég a rendszerváltásunkat felidéznünk: mert a professzionális hírszerkesztők megtagadták tőle a „hírértéket”. akkor is. hogy még a varázsigét sem sejtelmes mormogások közt zárják el kíváncsi füleinktől. mondjuk e teória megalkotóitól: Emil Durkheim-től és Marcel Mauss-tól nem. s modern korunk többé már nem esik áldozatául holmi visszaéléseknek. elegendő a tévé. netán egyenesen csalásoknak. sértetlenül.ami innét származik. valóban varázshatalma van. akár alapok nélkül is. A felosztás körül. Talán legdrámaibb média példája ennek a rádiózásban még tapasztalatlan New Yorkiak sokak előtt ismert esete. Amiért is ez a varázsige. vagy fellapozni az újságokat. hogy egyetlen egyszer sem említette meg senki. hogy a felosztás. mert a csoda. hogy mi már elérkeztünk a ráció birodalmába. s őrizte meg vitathatatlan pozícióját az egész „világpiaci szocialista” nemlegitim hatalmi gépezet.mondjuk ilyen módon: magas hírértéke miatt az élre került a tudósítás erről. Amit a semmiből képekben.1. annak van. Ha mástól nem is. hanem eltüntetését bárkivel elfogadtatni is akarják. nem ártatlan művelet. a varázs itt él köztünk. nem is kell messzire menni érte. anélkül persze. támadók elől menekültek pánikban. hogy a varázs csak a rosszemlékű papi uralom kitalációja volt. ami a rendszerváltást kísérte. akkor legkésőbb Pierre Bourdieu-től tudhatjuk. vagy újságoldalnak hívunk. írásban kreáltunk. amannak pedig ami abból a világból emelkedik hegyként szemünk elé. s legyen bár akár egy hegy is. amit mindközönségesen csak képernyőnek. de egyenesen hangosan kikiabálják. Aki kimondja ugyanis a bűvszót: hírérték. megvonni tőlük a létezés jogát. azért. Leginkább azonban nem valaminek a semmiből való megjelenítésekor bukkan fel e varázsfőnév. úgy tűnik. mármint a világokat szervező elvek meghatározása. melyeknek a tétje meglehetősen nagy: a semmiből. létre hozni valakit. vagy valamit. de nemcsak eltüntetni. nincsen hírértéke. vagy arról. kerestek kétségbe esetten búvóhelyet. sokkal inkább eltüntetésekor használják az arra hivatottak: mikor valami létezőt eltüntetni szándékoznak. a rendszerváltáson úgy vonult keresztül. vagy más identitásokat egyszerűen elpusztítani. Elég kimondani „nincs hírértéke”. hogy hírértékre tegyen szert. akik egy „dokumentum-fikció” műsor következményeként félelmetes háborút éltek át. csupán a fikciónak abban a birodalmában.polgár. Hiba bizonygatják. HÍRÉRTÉK BEVEZETŐ A „HÍRÉRTÉK” ÉRTELMEZÉSÉHEZ Bármily hévvel igyekeznek is a társadalomtudományok legjelesebbjei bizonygatni. Az eltüntetésről szóló példáért sem időben.persze nem a valóságban. Mi több. megsemmisíteni. ránk köszöntött a felvilágosultság hajnala. hogy a bűbájosságnak. hogy annak az időnek már vége. s e szervező elvek révén a világok felosztása körül mindig harcok dúlnak. hogy hírré váljék. hangszórónak.

” Mert amikor valamiről azt állítjuk. s egészen a jenki módján. bár az abban az alakban nem is létezik. hogy netán nincsen hírértéke.hírértéke . értelmetlen. kétségbe ejtő helyzetbe került: egy olyan valóságba került át hírtelen. hogy mint ilyennek . mert a szimbólumok. s ezen ma már kevésbé csodálkozunk. hogy minek lehet hírértéke egy adott felosztási elvet választó média csapatnak. Mert a félelem kétségbeesés. ahogyan mentegetni szokták ezt a csodatételt. varázsos cselekedet. úgy ítélik meg. úgy vélekedünk. Az ő felosztásuk szerint a szakrális világ értelmetlen. Szegény jenki azonban. Először is azt. Mondjuk a hívő emberek számára az számít olyan eseménynek. Arthur király. de a valóságban is. Nem érthetett. azaz szakrális elveket követő működéséről sejtelme sem volt. kisebb-nagyobb kalamajkákba keveredett. de nem is értett. amelyet megjelenít. Ami.egy darab idegen valóság. ami idegen volt az addigi megszokott valóságtól . s elhallgatta. aki Arthur király udvarába pottyant. Lévén azonban. S ezzel a hírérték első. Annyi nyomot azonban hagyott maga után. Ezért ami ebben az ismerős valóságban történik. nincsen egyetlen normális gesztusuk sem. S nem is érthetett. a szakralitást. ami a hírekbe kerülhet. az azonosított valóságban. A hírérték mögötti létműveletek: a felosztás. hogy abban a valóságban természetes és magától értetődő intézményekről és azok rendeltetésszerű. hagymázas álomnak. például a Mária-jelenések. akkor elsőként a lét felosztását végezzük el: a megszokott. máig nem veszítette el. mégpedig a szakralitásnak az őshagyományhoz kapcsolódó alakjában. s legmélyebb rétegét értük el. Nem. különösen. Számára hírértékkel az bírt. ahogy van. s realizálódnak is. hogy ezek milyen furcsa szerzetek. annál a nagyon egyszerű ténynél fogva. mert az egy más létminőséggel bíró valóság volt: szakrális valóság. és működését bizonyította. súlyosabb esetben nem létezővé tenni . hogy hírértékét. a hírértékhez való közvetlen vonatkozásán túl. amit nemcsak. s ezért arról hírt adni is értelmetlen. s híveihez. s a nem létezővé tett valóságból tömegesen képes száműzni azokat. s ezért pillanatig sem komolyan vehető társaságként jelent meg. az megérdemelten kap helyett a hírekben.nincsen hírértéke. ami a szakrális életben történik. Megvalósult a nem létező. s ezzel a nyilvános létezésében megszüntette is az alternatív társadalmi 180 . erőteljesen behatárolják. sérülések és károk New Yorkban nemcsak a fantáziában kaptak életet. s és ezért komolyan veendő volt. pánik. létezőt láthatatlanná.mém-járványként -. A jenki számára viszont. Nem úgy Arthur király udvari népének. hogy van. otthonos világunkról. Csetlett-botlott is. A példa. hogy az természetesen és magától értetődően van. ami szerencsére. s köztük különösen a tévések az anyagelvű valóság gyermekei. a „létértéket.példánkban a szakrális és az anyagelvű . olyan létező kapott életet. többször még életének elveszejtésével fenyegető helyzetek sem kerülték el. olyanok. megvalósulásra törnek. A hír létértékének meghatározásával azonban még koránt sem fejeződött be a szelektálás az események között. ha a hírt adó „közvetítő” kijelölte azt a társadalmi létminőséget. hogy az újságírók túlnyomó többsége. S nem is csak a szimbolikus világban. a különböző létminőségű valóságokhoz való viszonyulás módjait illetően is rejt tanulságokat.kétségtelenül bűbájos.s e hitükben megrendíthetetlen bizonyossággal hisznek is . Számukra a fura idegen nagyon is érthető . vagy.valóságokban különböző jelenségeknek van hírértéke. hogy különböző létminőségű . hogy nem ismert. babonának minősítik. ami a felsőbb világ létezését. s értelmes és jogos is. hogy van. amilyeneknek manapság mi is tanúi lehetünk. valljuk be. ha hatalmat is társítunk hozzájuk. akik e valóság kellő ismeretében minden bizonnyal ezt választanák. távolról sem nevezhető demokratikusan toleráns viszonynak a szakrális valósághoz. Hallgatásuk. hamar szertefoszlott. amelyben könnyedén eligazodunk. Mert az.volt: csoda. mint ez a mostani hivatkozás bizonyítja. egész udvarával együtt teljesen érthetetlen. s a felosztási elv alapján való szelekció a létminőségek között. s a hallgatásukban kódolt megvetés azonban járványszerűen képes terjedni .Semmiből teremteni.

pontosabban az első létérték után a hír második. minden más kultúrkör. a csodatevés olyannyira szerves tartozékuk. A példa annyira magáért beszél.létminőséget. A „hírérték”. hogy a hírt meg is lehet nevezni. még nem ért révbe a folyamat. ártatlan és ártalmatlan szakkifejezésként meghatározásáról. ahhoz még legalább két szelekciós lépcsőn túl kell jutni. A szociáldemokrata számára is ez a gazdaságosított valóság a releváns. de a varázs. A hír létértékének és kulturális értékének meghatározását az „aktualitási érték”. még nem jutottunk el oda. s még inkább globális birodalmaink nemhogy varázstalanítottak lennének. s ennek az eseményei közül válogat.s most nem politikai irányzatok követőiként. a létfelosztási elvet követő kulturális felosztási elv meghatározása kerül sorra. kulturális értékének a meghatározása. csak ő érzékenységénél fogva a kárvallottak kárpótlásáról is szeretne gondoskodni. Ha egy sokaság anyagelvű. hogy a híradás lehetőleg valós idejű legyen . 181 . önmaga felsőbbrendűségének bizonygatása mellett. hanem kultúrkörökbe tartozókként. mikor hírt ad.politikai érték meghatározása adja. ami a tétlenségből hatalmat csinál . Egy sztálinista számára ez az ökonómiai racionalitás értelmezhetetlen. nem kell minden tagjának azonos módon anyagelvűnek lennie. Az első. Csak ezek éppen nem a szeretetet szervesítő szakrális. s a történelmi igazságtételről ad szívesen hírt. s minden bizonnyal ez az oka annak. hogy nélkülük . hanem elsőrendűen politikai típusú cselekvések vannak definiálása mögött.immár a politikai pillanatnyi érdekek szerint válogat egy adott létminőségű társadalmi valóságon belül adott kultúrkörbe tartozó események közül. S minden más társadalmi létminőség. a felosztási elvek varázsereje.nem is léteznének. más néven a kispolitika értelmében vett . hogy távolról sem szakmai. azt tartja valóságnak. minden más politikai csoportosulás pillanatnyi érdeke. Másként anyagelvű egy sztálinista. s megint másként egy liberális . S ez a politikai felosztási elv . s ezért ez a gondoskodás jelet számára hírbe való eseményt. mivel ő a politikai piac és a politikai tőke birodalmában él. Amiért is modern. hanem a kíméletlen gyarmatosítást szolgáló anyagi varázst használják fel létezésük biztosításához. az elhallgatás következtében megszűnnek létezni. másként egy szociáldemokrata. hogy szükségtelen tovább feszegetni. talán sikerült megmutatni. s a létező megszüntető elpusztítására képes. azaz egy politikai felosztási elv alkalmazása. a bűbáj. például a pénz.a hírérték és sok más varázsszer. hiszen egy liberális az ökonómia értelmében vett gazdasági anyagi valóságot építi fel. hogy varázslatos teljesítményekre.miközben magába foglalja. ezért ő a munkasikerekről a szocialista munka hőseiről. a semmiből való megvalósításra.

Az itt elkövetett metodológiai hiba nagyságrendje akkora. És ha ezt a hibaelhárítási metódust akarjuk használni a mi esetünkben. a kereskedelmi televízióknak kedvez. hogy az termelőnek hatalmas bevételt biztosítson. egy nemnek a fajai. a szakértők és a döntéshozó politikusok is. hogy ezzel a mérési módszerrel a körtét a pestissel hasonlítjuk össze. hogy az ezekbe a csoportokba tartozó személyek milyen számban ülnek egy-egy televízió képernyője előtt. amiben a lengyel könnyűlovasság vágtában rohamozta a csőre töltött fegyverekkel támadó német tankokat. amely az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tiltja a körte és alma összehasonlítását. E harcokban a nézettségmérésnek kitüntetett szerepe van: a közönségfogadtatásról ennek alapján alkot képet magának a közvélemény. Ennek megfelelő a vizsgálati szempontok összetétele is: az ország lakosságát szociodemográfiai és szociökonómiai kategóriákba sorolja s azt méri. e hibaelhárító módszerrel nem lehet még érzékelni sem. 1997-ben a közszolgálati televíziók teljesítményének mérhetőségéről készített tanulmányból Ismer a történelem ehhez hasonló történelmi helyzeteket. Ezek képeznek ugyanis egyazon nemhez tartozó különböző fajokat a háborúban álló felek között. a közvetítő kocsikat.2. Azt azonban. Ez azonban az említett élet-halál harcban végzetes következményekkel jár: a mérés metodológiája az egyik félnek. Az eredmény sem akkor nem volt kétséges. nyíltan ki kell mondani. hogy a reklámozott termék lehetséges fogyasztói közül minél nagyobb számú célszemélyt érjenek el „rábeszélő-rászedő” filmjeikkel. A reklámozó számára pedig az a cél. a televíziós készülékeket. sem a kereskedelmi televíziók műsorának: a kereskedelmi televízióknak teljesítményüket a reklámpiachoz kell igazítaniuk. s a közkeletű bölcsességet a kellő helyeken változtatva azt mondhatjuk. Andrzej Vajda drámai képsorokkal ábrázolta azt az első világháborús csatajelenetet. 114 A tanulmány részlet a Duna Televízió Médiakutatási Igazgatóságán. Ennek következtében a harc maga is eltorzul: lekötözött kezű védekező féllé teszi a közszolgálati televíziókat a kulturális tömegpusztító fegyverrel támadó kereskedelmi televíziókkal szemben115. hogy leírásához nem is elegendő a köznapokban is használt bölcsesség. A RELEVÁNS KÖZÖNSÉG FOGALMA114 A KÖZSZOLGÁLATI TELEVÍZIÓK ÉS A RELEVÁNS KÖZÖNSÉG A közszolgálati és a kereskedelmi televíziók. Ekkor sikerül eladni a reklámozott termékekből annyit. a szemantikai és szemiológiai tulajdonságaikat. Ez utóbbi legalább szintén tömegpusztító hatású. Magyarországon is élet-halál harcot vívnak. amit nem érdemes: a stúdió berendezéseket. 115 182 . mert a körte és az alma egy genusnak a speciesei. ha nem is ideális. s vele még annál hatalmasabb nyereséget. amiben ez a két televízió típus különbözik egymástól. Ezt. aminthogy a helyzet változatlanul maradása esetén nálunk sem lesz kétséges. A kereskedelmi televíziók létesítési és ezért műsorkészítési célja: a minél nagyobb profit elérése. de megteszi. Ez a puszta számosság azonban azt jelenti. ahogyan a világban mindenütt. hogy a kultúrához semmi köze nem lehet sem a reklámfilmeknek. A strukturális egyenlőtlenség a két televízió típus teljesítményének értékeléséhez használt „mérték” megválasztásában áll: a kereskedelmi televíziók teljesítményének megismerését szolgáló mértéket alkalmazzák a szakértők. a reklámpiaci bevételekből biztosítják a maguk számára. akkor csak azt hasonlíthatjuk össze a két televíziós típusból. a közvélemény és a politikusok is a közszolgálati televíziókra is. Kategória hibának szokás nevezni az ezzel a kérdéssel foglalkozó irodalomban az itt elkövetett hibát. Nem elegendő. A reklámpiac által alkalmazott mérték ennél fogva a puszta számosság. S számára ez a mérték és ez a mérési módszer.

hanem kulturális mértéket kellene alkalmazni. mint Magyarországot az Európai Unióba lépés felvállalásával a magasabb kulturális szint elérésére.mert a „modernizálódnunk kell” jelszó a saját útról való lemondást jelenti és egy mások által kidolgozott minta követését-közelítését -. a lakásban tartott könyvek számából stb. Ez az oka minden bizonnyal annak is. pedig amelyet nemzetközi szerződések kötelezik. nem pedig a nemzeti kulturális kormányzathoz tartoznak. Arról van ugyanis szó. Szó se róla. hogy az egyes kódok . hogy az intézményekből. majd megrajzoljuk az ország kulturális térképét. Ezért nekik. az egyébként rendkívül költséges reklámpiaci igényeket kell kielégíteniük. hogy a televíziók teljesítményének értékelésével megbízott szakértők is a reklámmértéket használják munkavégzésük során. deontológiai tartalmak jutnak el a használóikhoz. illetve a kulturális objektumok birtoklását tartják számon. annak érdekében. céljai elérésének elengedhetetlen feltétele ennek a „jobb esetnek” a következetes vitele. s ennek megfelelően a pestis alakulásából vonjanak le következtetéseket a körték hogylétére vonatkozóan. Nem is igen születtek az ország kulturális tagolódását feltérképező felmérések sem 117. amelyek a színházlátogatás számából. Azokat a felméréseket. vonnak le következtetéseket nem tartom elegendőnek a kulturális tagolódás leírására. hogy a Média Törvényben is kötelezően kirótt közszolgálati műsorokat sugárzó televíziók releváns közönségének abszolút nagyságát megállapíthassuk Mielőtt bárkiben az a gyanú támadna. Jelenleg azonban nemhogy a nézőmérő cégek alapozó felméréseiben s ennél fogva a mérésbe bevont paneltagok kiválasztásakor nem szerepelnek a szociokulturális szempontok . hogy a Bibó Műhely által kidolgozott kulturális mértéket alkalmazza a teljesítmények méréséhez. még a KSH rendszeres adatfelvételeiből is hiányzik ennek a szempontnak a vizsgálata116. hogy mindezért a nézőmérő cégek a felelősek. amely a „felzárkózást” tűzte maga elé célként .foglalkozik eleddig azzal. nemhogy annak alapján a kulturális tagozódást leírni vagy ezt felhasználva az ország „kulturológiai térképét” megrajzolni.az iskolai végzettség ebből a szempontból akár irrelevánsnak is tekinthető -. illetve objektumokból milyen szemantikai. Azt az országot. s hogy ennek kezdő lépéseként az ország kulturális tagozódását leírjuk. Ezért a közszolgálati televíziók teljesítményének mérésekor nem profit-mértéket. a mérést pedig minimálisan is szociokulturális mutatók szerint csoportosított közönség-mozgásokkal kellene elvégezni. Ezek ugyanis csak a kulturális intézmények igénybevételét. hermeneutikai. Arról pedig még kevésbé vannak felmérések.milyen módon felvértezettek a negatív kulturális értékeket tartalmazó üzenetekkel szemben. Műhelyünkben arra tettünk kísérletet. hogy arról kapjunk képet. A kulturális mérték jelenleg csak azokban az elméleti régiókban kidolgozott.kulturális rétegekbe tartozó személyek . de semmilyen nagyobb szabású felmérés nem készült még ezen „mérték” szerint. hogy • • • • a közszolgálati televíziók teljesítményének mérésére alkalmas „kulturológiai mértéket” elkezdjük kidolgozni. de arról nem tesznek említést. 116 117 183 . amelyek közvetlenül nem alkalmazhatók „statisztikai” mérésekre.a Duna Televízió Média Kutató csoportja . jobb esetben a kulturális állapot magasabbra emelése. Csak a mi vállalkozásunk . Ennél már a madárjóslás is alkalmasabb módszer lenne. hogy ezek a nézőmérő cégek a reklámpiac részét képezik. Egy olyan országban pedig. s arról sincsen képük. amit derekasan tesznek is. a közszolgálat félre értelmezése a bukásba sodorhatja. hogy ezeket a tartalmakat milyen kódok alapján fogadják be.A közszolgálati televíziók feladata ezzel szemben egy ország kulturális állapotával áll összefüggésben: minimális célkitűzés esetén a korábban elért kulturális állapot megőrzése. nem is könnyű ilyen felméréseket még megtervezni sem. sietek eloszlatni a félreértést.

hogy hogyan is néznek ki az egyes kulturális csoportok. rétegek önmagukban. amikor olyan kérdést vizsgál valaki. Mielőtt azonban e fogalom körülírására kerítenék sort. céljuk az. hogy a közönség hogyan tagolódik valamilyen kiválasztott szempont szerint. milyen televíziózási szokásokat mutatnak. s azokat a csoport-karaktereket kialakítani. Az ismeretlen terep feltárására szoktak így feltáró vizsgálatokat végezni. A kiértékelés végén pedig majd a kulturális tagolódást is bemutatjuk. A feltáró vizsgálatoktól végeredményeket még nem lehet várni. mégpedig jól felhasználható adatokat a vizsgált kérdéssel kapcsolatban: azt megmutatják. Amint meghatározásukból következik.vagy az adott helyen nem készültek . hogy a vizsgálatba bevont szempontok szerint hogyan tagolódik a lakosság . 184 . hogy a vállalt feladatnak még csak a legelején tartunk. A feltáró vizsgálatok alapján lehet azokat a rétegződési szempontokat megismerni. A releváns közönség általános meghatározása ekkor így szól: releváns közönségnek a teljes . a feltáró vizsgálat legelején is választ tudunk adni arról. Most pedig térjünk át a „releváns közönség” meghatározásának ismertetésére: a „releváns közönség” fogalma A releváns közönség viszonyfogalom: azt mutatja meg. akik a közszolgálati televíziók . rétegeket a televíziók nézőterén. hogy azokat egy „felderítő jellegű” vizsgálatban nyertük. először is azt mondjuk el. hogy a feltáró vizsgálatokban megismert csoportoknak a megoszlását és viselkedését meg lehessen mérni a kijelölt terepen: esetünkben a kulturális csoportokat. Mindjárt a rendelkezésünkre álló adatokkal kapcsolatban mondom el azt. milyen kulturális csoportok vannak egyáltalán az országban. azt kell jeleznem. amelyről még nem készültek . A kiválasztott szempont esetünkben a „televízió jelleg”. hogy a közszolgálati televíziók a releváns közönségből és a jellegidegen közönségből milyen mértékben tudnak nézőterükre vonzani nézőket s ott milyen mértékben tudják megtartani őket Hogy erről a munkáról számot tudjunk adni.közönség azon részét értjük. A televízió jellegen azt értjük. s melyek hiányzanak. hogy egy majdani leíró vizsgálathoz .vagy a lehetőségek szerint elérhető . amelyik a „televízió jellegnek” megfelelő kultúrával rendelkezik.törvényben előírt . és televíziózási szokásairól mondjunk valamit. A kereskedelmi televíziók releváns közönségéhez pedig azok a lehetőség szerint elérhető nézőket sorolhatjuk. Így már most.ezen a már megismert terepet leíró vizsgálatokat értik .s majd a kiértékelés végén azt is megkapjuk. hogy azt állapítsuk meg. amelyek szerint a vizsgált sokaság tagolódik. hogy a releváns közönség egyes egyszerűbb rétegei milyen számban találhatók az országban és hogy ezek az egyszerű rétegek hogyan viselkednek. Felderítő vizsgálatnak azokat a felméréseket szokás nevezni. A közszolgálati televíziók releváns közönségén azokat a lehetőség szerinti tévénézőket nevezzük. hogy hogyan értem a „releváns közönség” fogalmát. A leíró vizsgálat aztán már azt teszi. s ezért még ismeretlen a terep.addig vizsgálatok. Mindazonáltal már a feltáró vizsgálatok is szolgáltatnak adatokat.műsorainak befogadásához szükséges kultúrával rendelkeznek.szolgáltassanak szempontokat és ismereteket. hogy a Média Törvény kategóriái közül melyikbe tartozik egy-egy televízió: közszolgálati vagy kereskedelmi televíziónak minősül-e a szóban forgó adó. akik a profitszerzéshez szükséges kulturálatlanság állapotában vannak. amelyek a kérdéses kulturális rétegződést képezik.• • majd e releváns közönségnek a televízió használati módjairól. végül.

hogy a nyelvi azonosság már komoly vitákra adhatna alapot. amely további meghatározást igényel: a befogadói kultúra fogalmát. míg vannak olyan nyelvek. finanszírozási problémákra hivatkozva. lesz is belőle csendes aszfaltháború. egy sajátos részét azonban a „befogadás esztétika” vizsgálja. A releváns közönség körébe ezek szerint azok tartoznak. illetve helyes . közszolgálati műsorok adásba vételére. a műhöz a közönség is szervesen hozzá tartozik. lexikai vagy grammatikai összefüggésben használjuk. a közszolgálati befogadói kultúrával. hogy a magyar nyelv mellérendelő mondatokban szeret beszélni. A befogadás esztétika újdonsága a hagyományos értelemben vett esztétikákhoz viszonyítva az.ezeket nevezik például a kulturális antropológiában „sűrű beszédnek” a bantuk értik. nyelvi identitásnak is nevezik éppen ezért ezt a jelenséget. hogy a közszolgálati befogadói kultúrával rendelkezőket közelebbről is leírjuk. a kereskedelmi adókon sugárzott közszolgálatinak nevezett műsorok pedig „kereskedelmiesednek” s megtévesztik a saját releváns közönségüket is. alig ad okot a vitákra. mégsincsenek e téren viták. Az közhely.azaz identikus . hogy a mű nem akkor készül el. még nem álltak rendelkezésére azok a ma már közismert tudományok. Abban az esetben azonban.a befogadói kultúra és kód A közszolgálati csatornák releváns közönségének maghatározásához felhasználtunk egy olyan fogalmat is. bár éppen a magyar nyelv kapcsán lehet kivételt mondani ez alól a szabály alól is: Karácsony Sándor mutatta ki. mikor a szerző leteszi a tollat. E miatt jellegidegen műsorok is adásba kerülnek.kiejtésről. egy antropológussal esetleg meg lehet értetni.s válaszuk ilyenkor az. hogy a közszolgálati televíziókat reklámbevételekre. mert a mű jelentését a befogadó is alakítja: a bantu négerek beavató szertartásai alkalmával használt gesztusokat . akik a televízió jelleget adó sűrű beszédet anyanyelvi szinten. meg a kulturális kód alsó régióiba tartozókat is. A nyelvi önazonosság. mert még a feltáró vizsgálatunk kiértékelésének is csak az elején tartunk nem tudjuk végleges formában megoldani. hogy „nem normálisak” a bantuk. A televíziók jellegüknek megfelelő . A Média Törvény egyik problémája. kóddal rendelkező közönségre vonatkozóan. hogy egymás sűrű beszédjének megértésére a városlakók különböző csoportjai sem alkalmasak. amíg fonetikai. a modern városok aszfaltján termett vitézeknek viszont hiányzik az az apparátusuk. Németh László ugyan elkezdte e kérdés feszegetését. hanem tartalmi sajátosságaik szerint is megfigyeljük. Ugyancsak folynak viták a szép. Másként ezt úgy fogalmazhatjuk. amelyek az alárendelő. a csoport. bepiszkítva a televíziókat és megmásítva a jellegidegen műsorokat is: a közszolgálatin sugárzott kereskedelmi műsorok a „lágy2 kategóriába kell tartozzanak. miket csinálnak. vagy legalább valamennyire értik. Első lépésként azonban olyan kérdés feldolgozását választottuk ki. ezek jellegétől idegen műsorok sugárzására is kötelezte. hogy a nyelv a nemzeti . az egyén önazonosságának részét képezi. a rendező befejezi a forgatást vagy a darabot. mikor ezt tette. mindaddig. ha a nyelveket nem csupán formai. így nem lehet elegendő vonzerejük a kereskedelmi befogadói kultúrával. Sokszor tapasztalhatjuk. amelyek a nyelvek tartalmi sajátosságainak a feltárásával foglalkoznak: a 185 . A földi sugárzású csatornákat pedig az ORTT kötelezte a tender alkalmával számukra jellegidegen.műsorokat sugároznak.vagy attól éppen idegen . akkor azt tapasztalhatjuk. kóddal rendelkezők Most jutottunk el oda. amivel érthetővé tehetik e gesztusnyelv sűrű beszédjét . Ezt azonban. Azért mégpedig.ezen belül a tájegység. megint mások a vegyes szerkezeteket részesítik előnyben. amelyet már a nyilvánosság előtt is fel lehet használni: a filmek befogadói kódjainak a vizsgálatát. A befogadás kérdéskörével a tágabb értelemben vett „kulturológiai” szempontból nem igen szokás foglalkozni. hogy a televízió jellegnek megfelelő kóddal rendelkeznek. a magyar nyelv fonetikai tulajdonságairól. hogy azt állítja.

grammatikai és az értelmi. Ezek segítségével a nyelv formai elemeiről azt is megállapíthatjuk. miközben annak nemzeti rétege is van. a hermeneutika. pontosabban a létjelenségek megértéséhez. a diskurzus-elemzés. hanem az értelem.) 118 Itt csak arra a sajátos jelenségre utalunk. míg a felülről-kívülről diktáltra a szovjetmagyar nyelv. azaz a az autonómia társadalmi megoszlását is. Ez utóbbi megközelítések az értelem. hogy a nyelvi identitás. amelyek a társadalmi osztályok nyelvi kódjainak a különbségeit tárták fel a felső és az alsó osztályokba tartozó gyermekek beszédében. az MTA és a HTMH által rendezett konferenciára készített tanulmányban vetettem fel. Humboldt nyelvfilozófiai vizsgálódásai tartoznak. hatalmi dimenziói között nemcsak megfelelés. egyfelől a művelődés szerepéről a modern társadalmakban. a hermeneutika. Holott Németh László olyan kérdést vetett fel. A szovjetmagyar nyelvben például az ember egészen mást jelent. amely a szemiotika. s a tömegmédia segítségével el is lehet terjeszteni. szómennyiség vagy a mondatszerkesztési szabályok tekintetében. a jelentés és a hatalmi viszonyok felől is megoszlik és nemcsak földrajzi. hogy ezek a nyitott. lexikai. de legalább kétfelé tagolódik: különleges emberre és fogyóeszközre. a szemiotika. A nyelvcserének ezt a típusát különösen a mi közép-európai térségünkben lehet jól tanulmányozni. az újretorika. a felülről. hogy a nyelv fonetikai. a beszédhatalmi kérdéseket hozzák terítékre. amelyek miatt még ma is. amelyek a nyelvek „világnézeti” elkötelezettségeiről szólnak. de a jelenség Nyugat-Európában is ismert. jelentésbeli. másfelől a nyelv valóságalkotó tulajdonságáról. A nemzeti nyelvnek ezen méltán izgalmasnak tartható tagolódása mellett egy nem kevésbé izgalmas másik tagolódása is vizsgálható s ez a nyelvi önazonosságon belüli más típusú belső tagolódást képvisel. a nyelvszociológiában pedig Bernstein kutatásai a legismertebbek. Ezek hiányában a „mélymagyar-hígmagyar” megnevezés sem sikeredhetett. vagy az újretorika. hogy semmiképpen sem személy. de még a konstruktivista vagy dekonstrukció elméletek szempontjából is ad gondolkodni valót. S ez utóbbi azt is kimutatta. de belülről irányított típusba a reformkori nyelvújítás tartozik. a demokrácia állítólagos korában is kockázatos a rá való hivatkozás. hogy egy nemzet fonetikailag. A nemzeti nyelv így szemantikailag is tagolódik. hanem ellentét is kialakulhat. a szovjetmagyarban éppen fordítva: azt jelenti. 186 . Ez utóbbiban az ember az egyenrangú személyeket jelenti. Hogy ezt a megoszlást jól értékelhessük. hanem a szociális térben118is. illetve mondatszerkesztési szabályai milyen „azonosság-rétegeket” tartalmaznak. Ma már ismert Roland Barthes elképzelése is a gesztus nyelvekről. lexikailag és grammatikailag identikusan használt nyelvét más nemzetek értelmi. szociális vagy ontológiai értelemben. két megjegyzést bocsátunk előre. Az alulról-belülről kezdeményezettek közé a tájnyelvek tartoznak többek között. hogy a nyelv lexikai egységei. történeti. P. (Az esztétikai kóddal való rendelkezés nem egyszerűen egy szakmai nyelv társadalmi eloszlását mutatja meg. Ennek az ellentétrendszernek egy elemét. illetve zárt nyelvi kódok milyen összefüggésben állnak a felfelé irányuló strukturális mobilitással. Ebből a szempontból a legismertebbek közé W. feldolgozásához és kérdéseinek megválaszolásához szükséges kompetencia megoszlását is: a nyelvi műveltség. mint a magyar magyarban. Akármelyik megközelítést is fogadjuk el. erősen tagolt: a nyelvi nemzeti önazonosság nemcsak a kiejtés. a xenonacionális nyelv jelenségét a Többség-kisebbség és az identitásválasztás szabadsága című. a jelentés. jelentésbeli és hatalom jelleg tartalmaival is fel lehet tölteni. Bourdieu írja le az aquitanian nyelv feléledése kapcsán a nyelvi regionalizmus jelenségét. belülről-kívülről kezdeményezett / irányított változatai. a xenomagyar egyik változata lehet példa.beszédaktus-elmélet. Ennek a tagolódásnak vannak alulról-felülről. hanem a világ jelenségek. A xenonacionális nyelven azt értem. köztük a divat-nyelvéről. a diskurzuselemzés. ellenzői viszont olyan stigmákat aggathattak rá. az derül ki.

s hogy feltehessük azt a kérdést. akkor a kérdés. Robert Jauss legalábbis ezt teszi. Ez pedig lehetőséget ad arra. csak az esztétikai. hogy a mű elkészültével még nem fejeződnek be. hogy minden nyilvános közlésre érvényes az. Kérdőívünk ennek a problémának a vizsgálatára még nem volt felkészítve. valójában minden életterületre kiterjeszthető tartalommal rendelkezik. hogy a befogadás esztétikai tematizálását univerzálissá tegyük. hogy a befogadóknak van-e esélyük. csak tájékoztatás vagy kinyilatkoztatás lehet. amire a választ kereshetjük így szól: milyen hatalmi játékok zajlanak a kommunikációs. Természetesen a köznapi. ami a befogadás esztétika kialakulásához vezetett. de nemcsak ez. illetve.képi. hanem az élet legkülönfélébb területein kell hozzájárulniuk a felelős állampolgári és polgári döntések megalkotásának szabadságához. amelyet el akarnak a feltárt eszközökkel fogadtatni. egyébként kivédhetetlen utasítások találhatók egy-egy értelmezés vagy újraértelmezés elfogadására. Ezt enyhébben fogalmazva befogadói szabadságnak nevezhetjük. 187 . s ugyanez érvényes a televíziós közlésekre is. hogy a hazai magyarok milyen magyart beszélnek? A befogadás esztétika. valóságalkotó erő szerinti sajátosságait és megoszlását figyelembe vehessük. ezért csak különleges felkészültséggel kivédhető. mint a neme is mutatja. az értelmezés-erőszak hatékonyságát. akkor számos generáción keresztül végzik az újraértelmezés kényes műveletét -. hogy a közönségnek milyen értelmezési szabadságeszközei vannak. verbális. Ami még másként így szól: milyen értelmi valóságban. legalábbis a kommunikációs jelenségek elegendően nagy körére. végül összevetni a kettőt. Ha a két szempontot egymással összekapcsoljuk. amit hatástörténetnek nevezünk. hogy a közlés csak a befogadó alkotó részvételével válik közléssé. Azt látjuk ugyanis. hogyan áll a közönség értelmezési szabadsága. Mert nemcsak a műalkotásoknak sajátossága az. hogy a közszolgálati televíziók közléseinek milyen befogadás típusai vannak? Azaz. vagy a televíziós közlésekkel összefüggésben jóval ritkábban merül fel az a kérdés.a nekik szánt közlemények autonóm értelmezésére. az értelmezési és az értelemkonstrukciós folyamatokban a közlő és a befogadó között. illetve a befogadás.A befogadás esztétika nyújt arra lehetőséget. a „nyelvi kompetenciának” kicsit lényegibb területeire is kiterjesztve ennek a jelenségnek a hatását ugyanezt a kérdést úgy fogalmazhatjuk át. hogy a nemzeti nyelvnek ezt a művelődési. hogy milyen az az értelmi valóság. Ezzel a kérdéskörrel az újretorikán belül lehet foglalkozni. Eredménye a közlés értelmezéselfogadtatási erejét. a befogadó értelmező tevékenysége előtt csak monológ. hogy minden korban másként értelmezték ugyanazt a művet. s ha az újretorikát a befogadás-elmélettel összekapcsolva vizsgáljuk. hanem mélyfúrással lehet ezt a kérdést megvizsgálni: egy konkrét műsorszámot kellene ebből a befogadás-retorikai szempontból megvizsgálni s utána ennek a műsorszámnak a befogadását kellene hasonló szempontok szerint elemezni. Legjelesebb képviselője.elegendő a házastársi kapcsolatra utalni. A köznapi eseményeket is jellemzi azonban . az értelmezés szabadság meglétét. Nem is ilyen egyszerű kérdőívvel. illetve e szabadság vagy szabadsághiány társadalmi eloszlását lehet megvizsgálni. gesztus és más típusú . művészeti és a művészetkritikai nyelv kérdéseivel foglalkozik. hogy hányszor és hányféleképpen térnek vissza a házas felek valamely régebbi történés értelmezésére. A „befogadás” fogalma azonban jóval szélesebb. hogy a televíziós közléseket hányféleképpen értelmezik a nézők? Másként: az élet legkülönfélébb területeire vonatkozó .s ez mitől függ .közlések milyen befogadói típusokhoz jutnak el s ott mivé válnak a befogadás típusokat jellemző sajátosságok szerint: a közlés valósága hányféle valósággá válik a befogadóik részvételével?119 119 Ezen belül természetes módon vetődik fel az a kérdés is. akkor azt a kérdést is feltehetjük. hogy a közlésben milyen kivédhető vagy rejtett. s ha a családi mitológiába is bekerül az esemény. nevezetesen az. lehetőségük . S ez utóbbi megfogalmazás már annak a vizsgálatát is lehetővé teszi. saját maga alkotta vagy mások által rákényszerített értelmi valóságban kénytelen-e élni a nyilvánosságra rászoruló polgár. hiányát. A közszolgálati televízióknak feladatai közé tartozik a művészeti ismeretterjesztéssel és a művészeti műhelyek bemutatásával való foglalkozás.

amely a filmek esetében azt kérte. s valamilyen mértékben tetszik is az nekik. amely eltalálja a megcélzottakat.Kérdőívünknek nem ennek a problémakörnek a vizsgálata volt a feladata. azt is megnézhetjük. akik valamilyen gyakorisággal néznek ilyen típusú műsorokat. Ezekre a műfajokra vonatkozóan tettünk fel egyetlen. hogy a filmeket. A másik három témakörrel kapcsolatban azt kértük. Ez az ismeret a műsorszerkesztőknek ad olyan információkat. amely értheti az azokban elküldött üzeneteket. Ez a másik információ a releváns közönségre vonatkozik: azt mutatja meg. szolgáltató. hogy egy mondattal mondja el a megkérdezett. Azaz nemcsak az értékekről. E kérdéseknek az utóbbi szempontok szerinti elemzése felhasználható egy további. hogy milyen értékek alapján értékelik e célcsoportok a szóban forgó műsorokat jónak vagy nem jónak. És mivel az ízlésre vonatkozó kérdéseket is vizsgáltunk. politikai műsorok. a politikai. hogy a felkínált filmek közül miért tetszett vagy nem tetszett egy általa tetszőlegesen kiválasztott film. olyan kérdést. hogy olyan műsort készítsenek. És azt is meg tudjuk mondani majd. Ezek a kérdések kétféle vizsgálódást tesznek lehetővé számunkra: egyfelől. 188 . és a nézők legkülönfélébb csoportjai. s kik nem. Ugyanezekre a kérdésekre adott válaszoknak a befogadás-elméleti elemzése az említett célcsoportokról ad mélyebb ismeretet: nemcsak azt mutatja meg. illetve szórakoztató televíziós műsor. hanem a készítendő műsorszámnál alkalmazandó stílusról is nyerhetünk információkat. ezért csak korlátozott tematikára és korlátozott mélységig tudunk eljutni az abban feltett kérdések vizsgálatával. hogy milyen az általa jónak tartott politikai. a közszolgálati televíziók számára nemkülönben létfontosságú ismeret megszerzésére is. hogy azok közül. hogy mondja el egy mondattal. hogy megtudjuk pontosan. szolgáltató műsorok és szórakoztató műsorok. hogy a különböző televíziós csatornák nézői milyen ismérvek szerint tartják jónak ezeket a műsortípusokat. azok közül kik rendelkeznek az értelmezéshez szükséges kódokkal. amely már a lehetséges célcsoportjukról. hogy az említett négy műsortípus esetében mekkora is annak a közönségnek a nagysága. hogy milyen „kóddal” rendelkeznek ezek a célcsoportok az említett értékek befogadásához. illetve ezen célcsoportok értékrendjéről ad tájékoztatást s ezzel lehetővé teszi. hanem azt is megmutatja. A megkérdezett területek a következők voltak: populáris és művész filmek. a szolgáltató és a szórakoztató műsorokat mikor tartják jónak a nézők.