Dimitrievits György – Gulyás Zoltán

A növényvédelem gépesítése
Szaktudás Kiadó Ház
Budapest, 2011
Szaklektor:
Dr. Fenyvesi László
Dr. László Alfréd
Technikai szerkesztô:
Bablena Adrienn
Irodalmi szerkesztô:
Szendy Csaba
Fôszerkesztô:
Szujó Béla
© Dimitrievits György – Gulyás Zoltán, 2011
ISBN 978-963-9935-77-8
Szaktudás Kiadó Ház Zrt.
1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B
Telefon: 273-2180
Felelôs kiadó a kiadó elnöke
Tartalomjegyzék
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Növényvédelmi eljárások csoportosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Vegyszeres növényvédelmi eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Vegyszermentes növényvédelmi eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
Vegyszeres növényvédelmi mûszaki technológiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Szórástechnikai eljárások, az eljárások jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Permetezés, a permetezés mûszaki technológiája, jellemzôi . . . . . . . . . 15
A permetezés minôségét meghatározó tényezôk . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A hidraulikus permetezés minôségét meghatározó tényezôk . . . . . 17
A szórófejek mûködésének jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17
A légporlasztásos (pneumatikus) permetezés minôségét
meghatározó tényezôk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
A permet eloszlása a célfelületen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
A permetezés teljesítményét meghatározó tényezôk . . . . . . . . . . . . 30
A permetezés veszteségeit meghatározó tényezôk . . . . . . . . . . . . . . 32
A permetezés fontosabb mûveletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
Permetlékészítés és -töltés mûszaki technológiája . . . . . . . . . . . . 35
Az anyagszállítás-adagolás gépei és technológiája. . . . . . . . . . 37
A permetlékészítés, -töltés gépei és technológiája . . . . . . . . . . 39
A permetlé kijuttatás mûszaki technológiája. . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Permetezôgépek fôbb részegységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Üzemi permetezôgépek mûködése, típusai. . . . . . . . . . . . . . . . 110
Növényvédelmi gépek mûszaki, környezetvédelmi
követelményei, a gépek minôsítése, vizsgálata. . . . . . . . . . . . . 130
Üzemi permetezôgépek kiválasztásának szempontjai . . . . . . . 145
Üzemi permetezôgépek beállítása, üzemeltetése . . . . . . . . . . . 162
Üzemi permetezôgépek karbantartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
Üzemi permetezôgépek biztonságtechnikai követelményei. . . . . . 180
Kisüzemek, kiskertek, háztáji gazdaságok
növényvédô gép típusai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184
Légi növényvédelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198
Mikrogranulátum szórás mûszaki technológiája, jellemzôi . . . . . . . . . . 207
5
Mikrogranulátum szóró gépek és adapterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
Ködözés mûszaki technológiája, jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213
Ködképzô gépek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214
Porozás mûszaki technológiája, jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216
Porozó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217
Egyéb vegyszeres növényvédelmi mûszaki technológiák . . . . . . . . . . . . . 219
Csávázás mûszaki technológiája, jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Nedves csávázás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Porcsávázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219
Kombinált csávázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Inkrusztálás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Csávázó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Vetômagcsávázó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220
Gumócsávázó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228
Kenés mûszaki technológiája, jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230
Gázosítás mûszaki technológiája, jellemzôi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231
Fóliatakarásos gázosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232
Fém- és vasbeton silóban tárolt termények gázosítása . . . . . . . . . . . 232
Talajinjektálás mûszaki technológiája, jellemzôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233
Vegyszermentes növényvédelmi mûszaki technológiák . . . . . . . . . . . . . . . 234
Mechanikai eljárások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Egyéb fizikai eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Termikus eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Termikus gyomirtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234
Termikus gyomirtó gépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235
Gôzölés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236
Fagyvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237
Fûtés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
A terepfûtés gépei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238
Légkeverés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241
A légkeverés gépei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 242
Öntözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243
Gyûjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243
Riasztás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244
Jégkárelhárítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245
Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247
Tárgymutató. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 252
6
Bevezetés
A növényvédelem a termesztési technológiák nélkülözhetetlen része, amely nem-
csak a termelés biztonságát szolgálja, hanem megfelelô minôségû termények elô-
állítását is lehetôvé teszi, továbbá fontos szerepe van a termesztés eredményessé-
gében, emellett különleges jelentôsége van a környezetre gyakorolt hatása miatt is.
A vegyszerek mezôgazdasági használatát a társadalom részérôl nagyfokú aggoda-
lom kíséri, és ennek hatására szabályozó illetve korlátozó intézkedések születnek.
A növénytermesztésben érdekeltek számára tehát alapvetôen fontos érdek, hogy a
védekezések pontosan, szakszerûen a környezet legkisebb terhelése mellett kerül-
jenek végrehajtásra.
A növényvédelem eredményességében, környezeti hatásában döntô szerepe
van a gépesítésnek. Termesztett növényeinket csak akkor tudjuk megvédeni a
kártevôk, kórokozók és gyomnövények terméscsökkentô, minôségrontó hatásá-
tól, ha a jól kiválasztott növényvédô szereket optimális idôben, a szükséges
mennyiségben, egyenletesen szórjuk ki a megcélzott felületre. Ez a feltétele an-
nak is, hogy magunkat és a környezetet a túl sok, vagy tömény permet mérgezô,
illetve növényeinket perzselô hatásától megóvjuk. Sokszor a várt eredmény el-
maradása esetén a gazda az alkalmazott növényvédô szerek hatástalanságára
gyanakszik, pedig az ok lehet az is, hogy nem megfelelô gépet alkalmazott, a
permetlevet nem sikerült megfelelôen kijuttatni. A leghatékonyabb vegyszerek-
kel is csak akkor lehet megfelelô eredményt elérni, ha a kezelés megfelelô idô-
ben történik, a hatóanyag a kívánt mennyiségben és egyenletes eloszlásban ke-
rül a célfelületre. Ezért hatékony növényvédelemhez megfelelô gépek használa-
tára és célszerû mûszaki technológiák alkalmazására, vagyis szakszerû alkalma-
zástechnikára van szükség. A helyes döntéshez megfelelô ismeretek, sokoldalú
tájékozottság szükséges. A növényvédelmi eljárásokhoz különbözô rendelteté-
sû, rendszerû, kialakítású, teljesítményû gépek széles választéka áll rendelke-
zésre, a beszerezhetô típusok száma több ezer. A gépek mérete és bonyolultsága
nagymértékben megnôtt, ezt a fejlôdést ösztönözte a környezetvédelmi követel-
mények szigorodása, és elôsegítette az általános technikai fejlôdés, többek kö-
zött az elektronika elterjedése.
Az eredményes növényvédelem alapvetô feltétele és követelménye tehát,
hogy a célnak megfelelô gépet alkalmazzunk, folyamatosan fenntartsuk annak
jó állapotát, és szakszerûen üzemeltessük. Mindehhez szükséges a növényvédô
gépek és a mûszaki technológiák megfelelô szintû ismerete. Ebben a könyvben
7
– a terjedelem adta korlátok között – igyekeztünk mindazt összefoglalni, amire
a témában érdeklôdôknek szüksége lehet. A vegyszeres és vegyszermentes eljá-
rások ismertetése mellett bemutatjuk a gépek felépítését, a jellemzô mûszaki
megoldásokat, összefoglaljuk a szakszerû üzemeltetés legfontosabb tudnivalóit,
ismertetjük továbbá a gépekkel szemben támasztott követelményeket, és a köte-
lezô vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalókat. Reméljük, hogy a gazdák, a gya-
korlati szakemberek mellett az oktatásban résztvevôk és más érdeklôdôk is ha-
szonnal forgatják majd könyvünket.
A szerzôk
8
Növényvédelmi eljárások csoportosítása
A védekezések lehetséges technikai módozatai aszerint csoportosíthatók, hogy a
károkozókat fizikai, kémiai vagy más hatással semmisítik meg. A növényvédelem
módszereit alapvetôen vegyszeres és vegyszermentes eljárásokra lehet felosztani.
A vegyszeres eljárások nagy hatékonyságuk és teljesítményük, sokoldalú alkalma-
zási lehetôségük miatt lényegesen elterjedtebbek, annak ellenére, hogy alkalmazá-
suk a környezet terhelésével járhat. Széleskörû használatukat a rendelkezésre álló
technikai megoldások sokfélesége is lehetôvé teszi.
Vegyszeres növényvédelmi eljárások
A vegyszeres növényvédelmi eljárásoknál a hatóanyagot egyenletesen elosztva
kell a célfelületre juttatni, ahol károkozók vannak, illetve ahol megjelenésük vár-
ható. A növényvédô szerek alkalmazásánál a leggyakrabban a következô mûszaki
eljárások használatosak:
• Szórástechnikai eljárások:
– permetezés (porlasztás),
– mikrogranulátum szórás,
– ködözés,
– porozás.
• Egyéb eljárások:
– csávázás,
– kenés,
– gázosítás,
– talajinjektálás.
9
Vegyszermentes növényvédelmi eljárások
A vegyszer nélküli eljárásokhoz azok a módszerek sorolhatók, amelyeknél a vé-
dôhatás nem kémiai, hanem más, leggyakrabban fizikai, mechanikai törvénysze-
rûségen alapszik, mégpedig:
• Mechanikai eljárások:
– talajmûvelés,
– tisztítás,
– burkolás,
– egyéb mechanikai eljárások.
• Egyéb fizikai eljárások:
– termikus gyomirtás,
– gôzölés,
– fûtés,
– légkeverés,
– öntözés,
– gyûjtés,
– riasztás,
– egyéb eljárások.
10
Vegyszeres növényvédelmi
mûszaki technológiák
Szórástechnikai eljárások, az eljárások jellemzôi
A növényvédô vegyszereket úgy kell kiszórni, hogy ezek a lehetô legegyenlete-
sebb eloszlásban, a környezetszennyezés elkerülésével jussanak a célfelületre, az-
az a növényzetre vagy a talajra.
A kiszórt anyagok lehetnek folyadékok, porok vagy granulátumok; a folyadé-
kok (permetlevek) fizikai tulajdonságaikat tekintve szuszpenziók, emulziók, vagy
oldatok.
A szórástechnikai módszerek a kiszórt részecskék nagyságától, a kiszórt anyag
mennyiségétôl és fizikai állapotától függôen lényegesen különböznek. A részecskék
méretének csökkentésével növelhetô az azonos mennyiségû anyaggal bevonható
(megvédhetô) felület, illetve minél kisebb méretû részecskékkel fedjük be a felüle-
tet, annál kevesebb anyag kiszórása elegendô. A folyadékszórás esetében például a
levélfelület egy négyzet alakú részét 4 db d átmérôjû csepp fedi be (1. ábra).
1. ábra. A cseppméret és a folyadékmennyiség összefüggése
11
Feleakkora átmérôjû cseppekbôl 16 db fedi be ugyanazt a felületet. A két tér-
fogat aránya adja a folyadékmennyiség és a cseppméret összefüggését: a cseppmé-
ret felére csökkentésével a felület befedéséhez szükséges folyadék mennyisége is
a felére csökken. Általában amilyen arányban csökken a részecskék átmérôje,
olyan arányban csökken az adott nagyságú felület egyenletes bevonásához szük-
séges anyagmennyiség. Az 1 mm
3
folyadékmennyiségbôl képezhetô cseppek szá-
mát és az ezekkel befedhetô felületek nagyságát a cseppméret függvényében az
1. táblázat szemlélteti.
1. táblázat. A cseppméret, a cseppszám és a befedhetô terület összefüggése
Célszerû lenne tehát a részecskék méretének a lehetô legnagyobb mértékû
csökkentése, hiszen ezáltal az anyagfelhasználást is csökkenteni lehetne, ennek
azonban határt szab az igény, hogy a cseppeket célba is kell juttatni, a nagyon kis
méretû részecskéknél viszont ez nehezen megoldható, mert:
• nehezen rakódnak le a célfelületen,
• sokáig lebegnek a levegôben,
• szél hatására elsodródnak,
• a folyadékcseppek erôsen párolognak.
A különbözô méretû folyadékcseppek lebegôképességét mutatja a cseppek esé-
si sebességét feltüntetô 2. táblázat.
2. táblázat. A különbözô méretû folyadékcseppek esési sebessége
12
Átmérô (d) [µm] Esési sebesség [cm/s]
1500 545
1000 400
750 313
500 210
250 94
100 27
60 10,2
30 2,7
10 0,3
Cseppméret
[µm]
A cseppek száma
[db]
Befedhetô terület
[mm
2
]
1000 1,91 1,5
100 1 910 15
10 1 910 000 150
1 1 910 000 000 1500
Látható az adatokból, hogy például egy 100 µm nagyságú cseppet már 27 cm/s
sebességû termik (hômérsékleti különbség hatására kürtô alakban felfelé irányuló
légáramlás) már lebegésben tart.
A kiszórt részecskék lebegése, párolgása, elsodródása a különbözô növényvé-
delmi munkák és növényvédô szerek esetében más és más korlátokat szab a mé-
retek meghatározásakor. Amíg a gyomirtó szerek elsodródása szabadföldön káro-
kat okozhat, ezért nagyméretû cseppek alkalmazása szükséges, addig zárt térben,
például üvegházban kis méretû cseppek alkalmazása is megengedhetô. Ezért a
gyakorlat igényeinek megfelelôen különbözô méretû részecskék képzésére, illet-
ve kiszórására alakultak ki eljárások.
A részecskék lerakódását egyes esetekben elektromos feltöltéssel igyekeznek
elôsegíteni. A feltöltött részecskék az elektrosztatikus vonzás hatására nagyobb
arányban és tartósabban rakódnak le a célfelületen.
A különbözô eljárásoknál azonban nem valósítható meg azonos nagyságú ré-
szecskék képzése, illetve kiszórása, a gyakorlatban mind cseppképzéskor, mind a
szilárd anyagok (porok, mikrogranulátumok) kijuttatásakor meglehetôsen széles
spektrumban oszlanak el a részecskék. Az egyes eljárások során képzett, illetve ki-
szórt részecskék jellemzô mérettartománya a 2. ábrán látható.
2. ábra. Részecskék jellemzô mérettartománya
növényvédelmi eljárások szerinti csoportosításban
A porok és granulátumok gyári készítésû szemcsékbôl állnak, a méreteloszlás
tehát a szórásnál adottnak tekinthetô. Figyelembe kell azonban venni, hogy táro-
lás, kezelés során a méreteloszlás megváltozhat, a szemcsék összetapadhatnak, il-
letve súrlódás következtében aprózódhatnak.
A permetleveket a hatékony szóráshoz cseppekre kell bontani. A cseppképzés
történhet hidraulikusan, pneumatikusan, mechanikusan és termikusan.
13
A gyakorlatban nincs lehetôség a cseppspektrumok pontos meghatározására, és
annak eldöntésére, hogy adott gép alkalmazásakor az üzemi paraméterek változ-
tatásának hatására például mikor jön létre permetezés vagy porlasztás. Ezért a gép
cseppképzési rendszerébôl kiindulva a hidraulikus cseppképzést permetezésnek, a
radiálventilátor által szállított nagysebességû levegôvel végzett cseppképzést lég-
porlasztásnak, a speciális hideg vagy meleg ködképzô gépekkel végzett cseppkép-
zést ködözésnek nevezzük.
A részecskék nagysága és a cseppképzés módja mellett a szórástechnikai eljá-
rások a területegységre kiszórt anyagmennyiség (hatóanyag és hígító anyag
együtt) alapján is csoportosíthatók. Az általánosan elfogadott felosztás szerint a
következô eljárások különböztethetôk meg (3. táblázat).
3. táblázat. Növényvédelmi eljárások az anyagfelhasználás
nagysága szerinti csoportosításban
Természetesen a fajlagos anyagfelhasználás (fajlagos szórásmennyiség) és a ré-
szecskeméret között szoros összefüggés van; hiszen például az ULV eljárás na-
gyobb cseppméretû permetezéssel nem valósítható meg, nem hozható létre meg-
felelô fedettség a célfelületen.
A szórástechnikai eljárások jellemzôje a cseppekre (szemcsékre) bontott anyag
megfelelô egyenletességû elosztását és a növényzetbe való behatolását (penetrá-
ció) elôsegítô irányítás módja is. Ebben a tekintetben a különbözô kialakítású
szórószerkezetek munkája két fô csoportba sorolható:
• Síkpermetezéssel a közel síkban elhelyezett célfelületet szórják be növényvé-
dô szerrel. Jellegzetes példája a talaj permetezése vegyszeres gyomirtásnál.
Ezt szántóföldi síkpermetezésnek is szokás nevezni, noha a talajfelszín egyen-
lôtlenségei vagy a talajt borító növényzet miatt a célfelület sohasem geomet-
riai értelemben vett sík. A szórószerkezetek kialakítása és a szórás irányának
meghatározása folyamán ezek az eltérések elhanyagolhatók. A síkpermetezés
teljes felületen vagy sávosan végezhetô.
14
< 0,5 dm
3
/ha
UULV (ultra-ultra-low-volume), rendkívül kis mennyiséggel
végzett kezelés
0,5–5,0 dm
3
/ha ULV (ultra-low-volume), igen kis mennyiséggel végzett kezelés
5,0–50 dm
3
/ha LV (low-volume), kis mennyiséggel végzett kezelés
50–150 dm
3
/ha MV (medium-volume), közepes mennyiséggel végzett kezelés
150–500 dm
3
/ha HV (high-volume), nagy mennyiséggel végzett kezelés
500–2 000 dm
3
/ha UHV (ultra-high-volume), igen nagy mennyiséggel végzett kezelés
> 2 000 dm
3
/ha
UUHV (ultra-ultra-high-volume), rendkívül nagy mennyiséggel
végzett kezelés
• Térpermetezéssel a térben tagolt, részben egymást takaró célfelületeket von-
ják be növényvédô szerrel. Minden esetben kifejlett növényállomány kezelé-
sérôl van szó. Ilyen eljárás például a gyümölcsfák vagy a szôlôültetvények
permetezése. Az eljárás során jellegzetes feladat a részecskékre bontott nö-
vényvédô szer bejuttatása a növényzet belsô részeibe, azaz a megfelelô beha-
tolás vagy a megfelelô penetráció létrehozása, ami alapvetô feltétele az
egyenletes fedettség kialakulásának.
Permetezés, a permetezés mûszaki technológiája, jellemzôi
A permetezési eljárásokat sok esetben nehéz egyértelmûen megkülönböztetni, mi-
vel a képzett cseppek mérete és annak eloszlása a gyakorlatban nehezen meghatá-
rozható. Az alkalmazott, gyakran kombinált cseppképzési eljárások sem teszik le-
hetôvé minden esetben az elhatárolást. Ezért a hidraulikus és légporlasztásos per-
metezés mûszaki technológiáját együtt ismertetjük a különbségek hangsúlyozásá-
val.
Hidraulikus permetezés
A hidraulikus permetezés a legrégibb, legbiztosabb és leggyakrabban alkalmazott
növényvédelmi szórástechnikai eljárás.
Oldatok, emulziók és szuszpenziók kiszórására egyaránt alkalmas. A folyadék
kiszórása és cseppekre bontása hidraulikus nyomás hatására történik. Az alkalma-
zott üzemi nyomás nagysága általában 1–30 bar között van.
Ezen belül a nyomás nagysága szerint a permetezési eljárások három csoport-
ba sorolhatók:
• alacsony nyomású permetezés: 1–5 bar,
• közepes nyomású permetezés: 5–15 bar,
• magas nyomású permetezés: 15–30 bar.
A permetezôgépeken az üzemi nyomás általában tág határok között változtat-
ható, ezzel szabályozható a cseppek nagysága és a kiszórt folyadék mennyisége.
A permetezéshez szükséges cseppméretek alacsony nyomással is létrehozhatók. A
nyomás azonban nemcsak a cseppekre bontást végzi, hanem a cseppek célba jut-
tatásához szükséges mozgási energiát is szolgáltatja. A cseppek mozgási energiá-
ja tömegüktôl és sebességüktôl függ. A cseppek energiája a nyomás növelésével
bizonyos határok között növelhetô. Ezért azoknál az eljárásoknál, ahol a szórófe-
jek a célfelület közelébe vihetôk, vagy a cseppek célfelületre jutását a gravitáció
is segíti (pl. síkpermetezés), általában kis vagy közepes nyomásokat alkalmaznak.
Térpermetezésnél, ahol a cseppek mozgási energiájára a penetrációhoz és a célba
juttatáshoz is szükség van, általában közepes vagy magas nyomások használato-
sak. A cseppek mozgási energiája nemcsak a nyomástól, hanem méretüktôl is
függ. Térpermetezéskor általában a nagy célfelület megfelelô mértékû bevonásá-
hoz apróbb cseppeket alkalmaznak. Ilyen esetben a nyomás növelésével nô ugyan
15
a cseppek mozgási energiája, de azok kis mérete miatt nem elégséges mértékben,
hiszen a nagyobb nyomás finomabb cseppspektrumot eredményez. Ezért térper-
metezéshez gyakran alkalmazzák a cseppek szállításához a ventilátorok légáramát
a szükséges penetráció és a megfelelô hatótávolság elérésére.
Permetezéskor 100–1500 dm
3
/ha fajlagos permetlé-felhasználás az általános,
tehát a permetezés közepes, nagy, illetve igen nagy anyag felhasználású (MV, HV,
illetve UHV) eljárások csoportjába sorolható.
A hidraulikus permetezés elônyei: A hidraulikus permetezés hátrányai:
• igen széles alkalmazási terület, • nagymértékû vízfelhasználás,
• pontos adagolási lehetôség, • kis területteljesítmény,
• jó minôségû, egyenletes szórás, • nagy gépigény,
• viszonylag kis szerveszteség, • nagy élômunka igény,
• viszonylag kis környezetszennyezési veszély. • magas üzemeltetési költség.
Légporlasztásos (pneumatikus) permetezés
A légporlasztásos permetezést általában csak állománykezelésre alkalmazzák.
Csak oldatok és emulziók kiszórására alkalmas eljárás; szuszpenziók kijuttatásá-
ra nem használható. A pneumatikus permetezésnél, vagy más szóval légporlasz-
tásnál minimálisan 80–100 m/s sebességû légáram szükséges a megfelelô csepp-
képzéshez.
Kisebb légsebesség (50–80 m/s) akkor alkalmazható, ha a permetlevet hidrau-
likusan elôporlasztják. Ezt az eljárást kombinált porlasztásnak nevezik. Ilyen eset-
ben a hidraulikusan képzett cseppeket a légáram tovább aprítja, mivel porlasztás-
kor a képzett cseppek szállításához a légáram adva van.
Porlasztáskor a kiszórt anyag mennyisége általában 5–250 dm
3
/ha, ezért a por-
lasztás többnyire a kis, illetve közepes (LV, illetve MV) anyag felhasználású eljá-
rások csoportjába sorolható. A permetlé koncentrációja a permetezéséhez viszo-
nyítva 3–12-szeres.
A légporlasztás elônyei: A légporlasztás hátrányai:
• kismértékû vízfelhasználás, • szûkebb alkalmazási terület,
• nagy területteljesítmény, • nagyobb szerveszteség,
• kis élômunka igény, • nagyobb környezetszennyezés.
• kis gépigény,
• alacsony üzemeltetési költség.
A permetezés minôségét meghatározó tényezôk
A permetezés célja permetlevek pontos kiadagolása, és egyenletes elosztása a cél-
felületen. A gyakorlatban a célfelület bevonását viszonylag kisméretû cseppek
egyenletes elosztásával igyekszünk elérni.
16
A hidraulikus permetezés minôségét meghatározó tényezôk
A szórófejek mûködésének jellemzôi
Hidraulikus permetezés alkalmazása esetén a munkaminôséget a szórófejek kiala-
kítása és üzemi jellemzôi alapvetôen meghatározzák. A hidraulikus cseppképzés
legfontosabb paraméterei:
a) a szórófej folyadékfogyasztása (szórásteljesítménye): q [dm
3
/min],
b) az ürítési tényezô: µ,
c) a szórási szög (szórási kúpszög): o [º],
d) a permetsugár tömegeloszlása (szóráskép),
e) a hatótávolság: l [m],
f) a közepes cseppátmérôk (számított, helyzeti): d [µm],
g) a cseppek méret szerinti eloszlásának jellemzôi.
A felsorolt tényezôket az alábbiakban ismertetjük részletesen.
a) Az elméleti folyadékfogyasztást adott fúvóka keresztmetszet esetén az aláb-
bi összefüggés alapján lehet meghatározni:
ahol:
q
elm
az elméleti folyadékfogyasztás,
A
0
a fúvóka kilépô keresztmetszete,
p a folyadék nyomása,
µ a folyadék sûrûsége.
A sûrûséget permetleveknél elhanyagolással 1 kg/dm
3
-nek szoktuk venni, fo-
lyékony mûtrágyák szórásánál azonban ezzel az anyagtényezôvel már számolni
kell. A képletbôl kitûnik, hogy azonos méretû fúvóka esetén a folyadékfogyasztás
alapvetôen a nyomástól függ, tehát ha egyenletes mennyiséget akarunk kiszórni,
akkor a nyomást állandó értéken kell tartani.
b) A tényleges folyadékfogyasztás azonban különbözik az elméleti értéktôl.
A tényleges és az elméleti folyadékfogyasztás arányát az ürítési tényezô ad-
ja meg:
ahol:
µ az ürítési tényezô,
q a tényleges folyadékfogyasztás [dm
3
/min],
q
elm
az elméleti folyadékfogyasztás [dm
3
/min].
,
elm
q
q
µ =
0
2
,
elm
p
q A
µ
=
17
A különbözô méretû fúvókák tényleges folyadékfogyasztását az üzemi nyomás
függvényében a 3. ábra szemlélteti.
3. ábra. Különbözô méretû fúvókák tényleges folyadékfogyasztása
az üzemi nyomás függvényében
Megfigyelhetô, hogy a kívánt szórásteljesítményt esetenként különbözô mére-
tû fúvókákkal is el lehet érni más nyomás alkalmazásával.
c) A szórási kúpszög is fontos jellemzôje az adott fúvókának és a permetezés-
nek (porlasztásnak). Szántóföldi síkpermetezésnél például az adott állandó
szórási szög a megfelelô minôségû permetezés fontos feltétele. A szórási
kúpszög, amint azt a 4. ábra mutatja, változik az üzemi nyomás függvé-
nyében.
18
4. ábra. A szórási kúpszög változása az üzemi nyomás függvényében
Látható, hogy az adott fúvókánál 2 bar-nál kisebb üzemi nyomás esetén roha-
mosan csökken a szórási kúpszög. Ilyen esetben a munkaminôség nagymértékben
romlik. A nyomás növelésével csak egy határig növekszik a szög, azon felül már
csak a cseppek mérete csökken, bizonyos határon túl az irányított szórás helyett a
permet gomolygása következik be. A különbözô típusú fúvókákhoz a gyártók
megfelelô nyomástartományt javasolnak. A 4. ábrán látható esetben a 2–4 bar tar-
tomány tekinthetô optimálisnak.
d) A permetsugár tömegeloszlásának (szóráskép) mérése a fúvókától meghatá-
rozott távolságban a folyadéksugár, illetve a cseppek szektoronkénti felfogá-
sával történik. Eszköze egy vályúsor (keresztirányú szóráseloszlás) vagy sík-
beli elrendezésû rekeszek rendszere lehet. A kiértékeléshez a vályúkban, re-
keszekben lévô folyadék magasságát, térfogatát mérik. A különbözô rend-
szerû fúvókákra eltérô szóráskép jellemzô (5. ábra). A fúvókákat részletesen
külön fejezetben ismertetjük.
5. ábra. Különbözô rendszerû fúvókák szórásképe
19
e) A hatótávolság fogalma alatt hidraulikus szórófejeknél a vízszintes irányban
végzett szórás során elérhetô távolságot lehet érteni. A 6. ábrán látható, hogy
a nyomás növelésével csak egy határig növekszik az a távolság, ameddig a
cseppek eljutnak, azután viszont már csökken. Ennek az oka az, hogy a nyo-
más növelésével egyre kisebb cseppek képzôdnek, amelyek mozgási energi-
ája rohamosan csökken. Ezért abban az esetben, amikor nagyobb távolságra
kell a permetet eljuttatni (például gyümölcsfák kezelésénél), akkor a cseppe-
ket légáram segítségével juttatjuk el a célfelületig.
6. ábra. Szórófejek vízszintes hatótávolsága a nyomás függvényében
f) Permetezés során minden esetben különbözô méretû cseppek halmazát kap-
juk. Mivel a cseppek mérete, illetve annak megoszlása rendkívül jelentôs
nemcsak a permet hasznosulása, hanem a környezeti hatás szempontjából is,
a cseppek méretének meghatározása és jellemzése különös fontossággal bír.
A cseppképzés számszerû jellemzésére számított és helyzeti középértékeket
adnak meg. Számított középértékként a számtani átlag használata a leggyakoribb:
• lineáris közepes cseppátmérô: [mm],
• felszín szerinti közepes cseppátmérô: [mm],
• térfogat szerinti közepes cseppátmérô: [mm], v d
s d
d
20
• térfogatfelületi középérték (Sauter-féle átlag): [mm].
Helyzeti középértékként a medián a legelfogadottabb paraméter:
• lineáris közepes cseppátmérô NMD,
• felszín szerinti közepes cseppátmérô SMD,
• térfogat szerinti közepes cseppátmérô VMD.
A különbözô módon meghatározott középértékek egymáshoz való viszonya a
következô:
< < < ,
NMD < SMD < VMD,
VMD > .
Leggyakrabb a térfogat szerinti közepes cseppátmérôt használják, amely annak
a cseppnek az átmérôje, amelynek térfogatánál a kisebb, illetve nagyobb cseppek
gyakorisága azonos. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha 1 dm
3
folyadékot perme-
tezünk ki, akkor 0,5 dm
3
folyadékból a térfogat szerinti közepes cseppátmérônél
kisebb, 0,5 dm
3
folyadékból pedig nagyobb cseppek keletkeznek.
A különbözô méretû cseppekbôl álló permetek a Brit Növényvédelmi Tanács
(British Crop Production Council – BCPC –) nemzetközileg elfogadott osztályo-
zási rendszere szerint a lentebbi kategóriákba sorolhatók:
• nagyon finom permet (VMD < 100 µm),
• finom permet (VMD = 100–200 µm),
• közepes permet (VMD = 200–300 µm),
• durva permet (VMD = 300–400 µm)
• nagyon durva permet (VMD > 400 µm).
g) A cseppek méret szerinti eloszlásának mérése lézertechnika és elektrooptikai
rendszerek alkalmazásával történhet. A cseppméretek gyakoriságát grafikus
ábrázolással, empirikus sûrûség-, illetve eloszlásgörbékkel lehet szemléltet-
ni. Ezek az átmérô-osztályközökre esô cseppelôfordulások darabszámának
az összes cseppszámhoz viszonyított százalékos arányát vagy a cseppfelszín-
nek, illetve térfogatnak az összes felszínhez, illetve térfogathoz viszonyított
arányát mutatják. Az empirikus görbékhez jól illeszthetôk, az adatokból jól
számíthatók a különbözô eloszlásfüggvények.
A cseppek méret szerinti eloszlását jól szemléltetik az empirikus sûrûség- és el-
oszlás görbék (7. ábra).
v d
vs d v d s d d
3
2
v
vs
s
d
d
d
=
21
7. ábra. Cseppek méret szerinti eloszlásának jellemzésére alkalmas függvények
Az eloszlásfüggvények segítségével jól jellemezhetô a permetezésre jellemzô
inhomogenitás, a képzett cseppek méret szerinti eloszlása is. Számítható a szórás,
megadható a VMD/NMD arány, a 90, illetve a 10%-os kummulált gyakoriság kö-
zötti átmérô intervallum. A környezetvédelmi követelmények szigorodása követ-
keztében elsôsorban a 100 µm alatti közepes cseppátmérôt veszik a permetezés
meghatározó paraméterének.
A légporlasztásos (pneumatikus) permetezés minôségét meghatározó tényezôk
Légporlasztásos permetezésnél a folyadékot nagysebességû légáram bontja csep-
pekre, majd szállítja a célfelületre. A porlasztás jellemzôit döntô mértékben meg-
határozza a felhasznált folyadék mennyisége, valamint az áramló levegô mennyi-
sége és sebessége. Adott légteljesítmény esetén csak meghatározott mennyiségû
permetlé porlasztható el megfelelô mértékben. A képzett cseppek mérete függ a
levegô sebességétôl, minél nagyobb a légsebesség, annál kisebb cseppek képzôd-
nek. A légáramba vezetett folyadék hatékony elporlasztásához legalább 80 m/s se-
besség szükséges. A légporlasztás minôségét jelentôsen befolyásolja az a mód,
ahogyan a levegô a folyadékkal érintkezik. Minél nagyobb felületen érintkezik a
folyadék a levegôvel, annál jobb a porlasztás hatásfoka. Ezért a folyadékot vékony
rétegben vezetik a légáramba azon a ponton, ahol annak a legnagyobb a sebessé-
ge. A hatásfok javítása érdekében a folyadékot gyakran hidraulikusan elôporlaszt-
ják (kombinált porlasztás), így a levegô cseppekkel találkozik, amelyeket tovább
aprít. Ilyen esetben kisebb légsebességekkel (50–80 m/s) is lehet megfelelô por-
lasztó hatást elérni.
22
a) empirikus sûrûségfüggvény b) eloszlásgörbék
A permet eloszlása a célfelületen
A permetezés alapvetô célja a permet egyenletes elosztása a célfelületen. Egyedi
szórófejek alkalmazása esetén, mint kisüzemi permetezôgépeknél, vagy kézi szóró-
pisztolyok használatánál ezt a permetáram folyamatos irányításával igyekeznek
megvalósítani. Nagyüzemi gépeknél a szórófejeket célszerûen elrendezve szórósz-
erkezetekre építik fel. Ilyenkor az idôben és térben egyenletes szórás a megfelelô el-
oszlás feltétele. Ehhez egyenletes adagolás, elsôsorban állandó nyomás biztosítása
szükséges, továbbá állandó munkasebesség. Ez különösen lejtôs területen okoz ne-
hézséget, mert ilyenkor a munkasebesség és a motor fordulatszám is változhat. Az
állandó adagolás szabályozó berendezéssel biztosítható. A célfelület jellegébôl adó-
dóan más munkaminôségi feltételek vannak síkpermetezésnél és térpermetezésnél.
A szántóföldön alkalmazott síkpermetezésnél a megfelelô munkaminôség elérése cél-
jából szórókereteken a szórófejek egyenletes elhelyezésével a háromszög alakú szórás-
képeket illesztik úgy össze, hogy elméletileg egyenletes eloszlás alakuljon ki, amint azt
a 8. ábra jobboldala szemlélteti. A gyakorlatban a különbözô hibák miatt nem egyenle-
tes az eloszlás, hanem bizonyos eltérésekkel kell számolni (lásd az ábra bal oldalát).
8. ábra. Szórófejek elrendezése szántóföldi szórókereteken;
elméleti és gyakorlati szóráskép
A gyakorlati szórásképet jellemzi a keresztirányú szórásegyenletesség, amely a
szántóföldi síkpermetezés legfontosabb jellemzôje. A megfelelôen egyenletes kereszt-
irányú szórás csak az alkalmazott fúvóka szórási kúpszögének megfelelô munkama-
gasságban érhetô el. Ez az általánosan használt 110–120°-os szórási kúpszögû réses
fúvókák esetében a célfelülettôl mért 50 cm. Amint a 9. ábrán látható, az optimálistól
eltérô fúvóka-célfelület távolságnál a keresztirányú szórásegyenletesség romlik.
23
9. ábra. A fúvóka-célfelület távolság hatása a keresztirányú szórásegyenletességre
Figyelemre méltó, hogy az optimálisnál nagyobb munkamagasság következté-
ben kisebb mértékben romlik a munkaminôség, mint abban az esetben, ha ez a tá-
volság a kívánatosnál kisebb. Ennek azért is van jelentôsége, mert munka közben
a szórókeret lengésbe jön, és ennek következtében a szórófejek a célfelülettôl kü-
lönbözô távolságra kerülnek (10. ábra).
10. ábra. Függôleges irányú keretlengések hatása
a keresztirányú szórásegyenletességre
24
Látható, hogy a függôleges keretlengések következtében a célfelület közelébe
kerülô oldalon nemcsak nagyobb mértékben romlik a másik oldalhoz képest a ke-
resztirányú szórásegyenletesség, hanem itt már kezeletlen sávok is kialakulnak.
Ezek mellett olyan sávok is elôfordulnak, ahol a szükségesnél lényegesen na-
gyobb mennyiségû permetlé rakódik le, ez a túlpermetezés pedig perzselést
okozhat.
A keretlengések miatt nemcsak a szórófej-célfelület távolság változik, hanem a
vízszintes irányú kaszáló mozgások következtében a szórófejek haladás irányú
mozgása is egyenlôtlenné válik. Ennek hatására egyes felületek több, mások ke-
vesebb permetet kapnak (11. ábra).
11. ábra. Vízszintes irányú keretlengések hatása a kezelések minôségére
A haladási irányú, vagy hosszirányú szórásegyenletesség alakulását a keret-
mozgások hatására a 12. ábra szemlélteti.
25
12. ábra. A keret mozgásának hatása a hosszirányú szórásegyenletességre
Síkpermetezésnél gondot jelent a kezelt területek csatlakoztatása. Amint az a
13. ábrán látható a permetezetlen sávok és a kétszer kezelt felületek is rendkívül
súlyos hibát okoznak. A pontos sávcsatlakoztatás eszközei késôbbi fejezetben ke-
rülnek bemutatásra.
13. ábra. A sávcsatlakoztatás hibái
26
Térpermetezésnél bonyolult feladatot kell megoldani az egyenletes kezelés ér-
dekében. Gyakran nagyobb távolságban, összességében nagy, mélységében tagolt
felületeken kell megfelelô permetlerakódást elérni. A permet eljuttatását nagyobb
távolságra ventilátor légárama biztosíthatja. Ez a légáram teszi általában lehetôvé
a lombozat megnyitását a permetáram számára. A megfelelô mértékû penetráció
sûrû lombozatú növények kezelésénél alapvetô követelmény.
Szántóföldi állománypermetezésnél erre a célra alkalmasak a légzsákos, vagy
légszekrényes szórószerkezetek. Ezeket a mûszaki megoldásokat az anyagtakaré-
kos, környezetkímélô mûszaki megoldásokról szóló fejezetben részletesen ismer-
tetjük.
Ültetvényekben a munkaminôséget döntôen meghatározza a szórószerkezet ki-
alakítása, elhelyezése, irányításának lehetôségei, valamint az alkalmazott ventilá-
tor üzemi jellemzôi. Egyenletes kezelés elsôsorban az ültetvény adottságaihoz jól
idomuló szórószerkezettel érhetô el. Fontos tényezô az alkalmazott ventilátor lég-
teljesítménye. A 14. ábrán három, különbözô légteljesítményû ventilátorral fel-
szerelt gép munkája hasonlítható össze.
14. ábra. A penetráció a légteljesítmény függvényében
Látható, hogy a 4 m széles lombozatú fáknál a 27 000 m
3
/h légteljesítményû
ventilátorral mintegy 2 m távolságig lehet megfelelô fedettséget elérni, így kétolda-
li kezeléssel sem lehet biztonságosan kezelni a lombozat belsejét, a védekezés elég-
telensége miatt elôfordulhat, hogy a fertôzés ismételten elterjed a teljes lomboza-
27
ton. A 67 000 m
3
/h teljesítményû ventilátorral a lombozat közepén is elegendô a
fedettség, két oldalról végzett permetezés megfelelô eredményt adhat. A 180 000
m
3
/h teljesítményû ventilátor a lombozat teljes keresztmetszetében közel azonos,
kielégítô mértékû fedettséget ért el. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges minden
sorban permetezni, egyik oldalról is kellô mértékû kezelés valósítható meg. Ennek
azonban nagy ára van. Az ábrából kitûnik az is, hogy amikor a légáram a lombo-
zatból kilép, akkor még jelentôs mennyiségû permetet hordoz. Ennek nagy része
nem éri el a következô sort, hanem a talajra rakódik és veszendôbe megy.
A permet hatótávolságát a légteljesítmény mellett a munkasebesség is döntôen
befolyásolja. A 15. ábrán látható, hogy a haladási sebesség növelésével a ventilá-
tor légáramának hatótávolsága rohamosan csökken.
15. ábra. A hatótávolság változása a haladási sebesség függvényében
Ezért, ha a hatótávolság, vagy a penetráció nem megfelelô, legkézenfekvôbb
megoldás a haladási sebesség csökkentése. Bár a kisebb munkasebesség kisebb te-
rületteljesítménnyel jár, azonban az eredményes kezeléshez a megfelelô hatótávol-
ságot feltétlenül biztosítani kell. Mivel a fedettség függ a területegységre kiszórt
folyadék mennyiségétôl, gyakran elôfordul, hogy a lombozat távolabbi részein a
fedettséget nagyobb permetlé felhasználással igyekeznek növelni. Amint a 16. áb-
rán látható, ez nagy pazarlással jár.
28
16. ábra. A hatótávolság a fajlagos szórásmennyiség függvényében
A fajlagos szórásmennyiség növelésével a hatótávolság csak kismértékben nö-
vekszik, ezzel szemben a lombozat nagy részén rendkívüli mértékû túlpermetezés
jelentkezik, a permetlé megfolyik, a talajra csepeg. Ilyen beállításnál a vesztesé-
gek nagysága elérheti az 50–60%-ot is.
A permetezés minôségét a relatív fedettség és a fajlagos cseppszám nagyságá-
val és egyenletességével lehet jellemezni. A relatív fedettség (elterjedt a fedettség
kifejezés azonos értelmû használata is) a permetlével borított és az összes célfelü-
let aránya. Általában százalékos formában szokták megadni. Hátránya, hogy a
cseppek méretét, illetve számát nem veszi figyelembe. Ezért elôfordulhat, hogy
adott nagyságú felület vizsgálatánál egy nagyméretû, vagy számos apró csepp
azonos fedettséget eredményez. A fajlagos cseppszám 1 cm
2
felületen lerakódott
cseppek darabszáma.
Mindkét jellemzônél meghatározható átlagos, minimális, maximális, illetve
szín- és fonákoldalra vonatkoztatott érték, illetve a szín és fonákoldalon kapott ér-
tékek aránya.
29
A permetezés teljesítményét meghatározó tényezôk
A permetezôgépek területteljesítményét alapvetôen a munkaszélesség és a munka-
sebesség határozza meg. A két tényezô szorzata határozza meg az alapidô, vagyis
a tisztán permetezésre fordított idô alatti területteljesítményt:
ahol:
t
a
az alapidô alatti területteljesítmény [ha/h],
b a munkaszélesség [m],
v a munkasebesség [km/h].
A munkaszélesség növelését szántóföldi szórókeretes gépeknél elsôsorban a
keret szilárdsági jellemzôi korlátozzák. A legnagyobb gondot a keretlengések kö-
vetkeztében jelentkezô minôségromlás okozhatja. A nagy munkaszélesség a gép
fordulékonyságát csökkenti, emellett a terepakadályok kikerülését is megnehezíti.
Ültetvény (kertészeti) permetezôgépeknél többnyire a sortávolság a munkaszéles-
ség meghatározója. Több sor egymenetes kezelése mind a gépkonstrukciót, mind
az üzemeltetést bonyolítja, a munkaminôséget és az üzembiztosságot pedig ront-
hatja.
A munkasebesség növelésének határt szabnak:
• a tábla domborzati viszonyai,
• a talaj jellemzôi,
• a talajfelszín,
• a növényzet jellemzôi,
• az erôgép teljesítménye,
• a permetezôgép szerkezeti kialakítása és szilárdsága,
• egyéb (pl. ergonómiai, környezeti) tényezôk.
A felsorolt tényezôk mindegyike egymagában is korlátozhatja az alkalmazható
munkasebesség értékét. Elôfordulhat például, hogy elegendô az erôgép teljesítmé-
nye, megfelelô a permetezôgép szerkezeti szilárdsága, az ültetvény jellemzôi, a ta-
lajfelszín és a domborzati viszonyok sem gátolják a magasabb sebességfokozat-
ban való üzemelést, de a homokos, laza szerkezetûi talajon a traktor kerekei nem
képesek kellôen megkapaszkodni. A kerekek csúszása (szlip) megnövekszik, így
a haladási sebesség nem növelhetô.
A területteljesítményt azonban nemcsak a munkaszélesség és a munkasebesség
határozza meg, hanem jelentôs mértékben befolyásolja a kiszolgáláshoz szüksé-
ges idô nagysága is. Ez többek között attól függ, hogy mekkora a fajlagos szórás-
mennyiség. Minél nagyobb a területegységre kiszórt permetlé mennyisége, annál
gyakrabban kell a gépet feltölteni, a töltés összességében annál tovább tart, és an-
nál kevesebb idôt tölt a gép permetezéssel. A víztakarékosság mellett ez is a szük-
séges és elégséges fajlagos szórásmennyiség alkalmazását indokolja.
A területteljesítményt tehát nagymértékben befolyásolja a permetlével történô
ellátásra fordított idô nagysága. Ha a gépbôl a permetlé kifogy, a gépnek el kell
,
a
t b v =
30
jutnia a töltôhelyre, a tartályt tele kell tölteni, majd vissza kell jutnia arra a hely-
re, ahol a permetezést abbahagyta. Ezért a töltés helyét célszerû úgy megválaszta-
ni, hogy a közlekedés a lehetô legkevesebb idôt vegye igénybe. Fontos a permet-
lékészítés, -töltés helyes megszervezése és kellô teljesítménye is. Ehhez biztosíta-
ni kell azt, hogy a szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon, és ha a permetlé-
készítés nem a gépben történik, akkor is biztosítani kell, hogy a töltésre érkezô gép
tankolását azonnal meg lehessen kezdeni. Fontos hogy a töltési teljesítmény olyan
nagy legyen, hogy a gép megtöltése a lehetô legkevesebb idôt vegye igénybe.
Az összes munkaidô kihasználásánál jelentôs tényezô lehet az egyik tábláról a
másikra való átállás idôszükséglete is. A nagy teljesítményû, önjáró gépek rend-
szerint alkalmasak országúton 40–50 km/h sebesség elérésére, ami az ilyen erede-
tû mellékidô csökkentését lehetôvé teszi.
Végeredményben a permetezôgépek a teljes munkaidônek csak bizonyos részét
töltik permetezéssel, ezért a napi teljesítmény meghatározásánál ún. idôkihasználási
tényezôvel kell számolni, amit általában q-val szokás jelölni. Ennek nagysága külön-
bözô lehet a fajlagos szórásmennyiség és a helyi viszonyok függvényében, általában
szántóföldön q=0,3–0,5, ültetvényekben q=0,6–0,8 értékekkel lehet számolni.
A területteljesítmény tehát az összes munkaidô alatt:
ahol:
W az összes munkaidô alatti területteljesítmény [ha/h],
b a munkaszélesség [m],
v a munkasebesség [km/h],
q az idô kihasználási tényezô.
Ha azt akarjuk meghatározni, hogy egy adott nagyságú területet mennyi idô
alatt tudunk lepermetezni, akkor a következô képlettel számolhatunk:
ahol:
t
ö
a kezeléshez szükséges idô [h],
T
k
a kezelendô terület nagysága [ha],
W az összes munkaidô alatti teljesítmény [ha/h].
Érdekes lehet még annak meghatározása, hogy milyen távolság megtétele után fogy
ki a permetlé a tartályból, hiszen a töltést esetenként ennek függvényében célszerû vé-
gezni. A permetlétartály kiürülésének úthossza a következôképpen számítható ki:
4
10
,
V
s
Q b

=

,
k
ö
T
t
W
=
,
10
b v
W
q
=
31
ahol:
s a permetlétartály kiürülésének úthossza [m],
V a permetlétartály névleges térfogata [dm
3
],
Q a fajlagos szórásmennyiség [dm
3
/ha],
b a munkaszélesség [m].
A fenti képletek alkalmazását a gépek beállításával, üzemeltetésével foglalko-
zó fejezetben számítási példák segítségével szemléltetjük.
A permetezés veszteségeit meghatározó tényezôk
32
17. ábra. A veszteségek fôbb okai
A növényvédelmi munkák során kijuttatott permetlé csak részben kerül a célfelü-
letre, ahol hasznosulni tud. A hasznosuló részt, mint hatásfokot idegen szóval
„recovery”-nek is szokták nevezni. Ez azonban nem pontos megnevezés, mert ez
a kifejezés „visszanyerés”-t jelent, pedig ebben az összefüggésben nem errôl van
szó. A hatásfok ebben a tekintetben a permetlé eredményesen kiszórt hányadát (a
célfelületre kerülô, hasznosuló részt) jelenti.
A veszteségek elsôrendû forrása tehát az, hogy a permetlé nem jut el a célfelü-
letre, illetve nem képes megtapadni rajta. A veszteségeket okozó legfontosabb té-
nyezôket a 17. ábra szemlélteti.
Látható hogy azonos sebességû szél a különbözô méretû cseppeket eltérô távol-
ságra szállítja el. Ezért arra kell törekedni, hogy a lehetô legkevesebb 100 µm-nél
kisebb, elsodródásra különösen hajlamos csepp képzôdjön. Az elsodródás meg-
akadályozása, illetve mérséklése érdekében szeles idôben a permetezést kerülni
kell, illetve a hagyományos technikák (ezek már 2 m/s szélsebesség esetében sem
alkalmazhatók teljes biztonsággal) helyett korszerû, anyagtakarékos, környezetkí-
mélô mûszaki megoldásokat (a késôbbiekben részletesen bemutatásra kerülnek)
kell alkalmazni, amelyek segítségével nagyobb szélsebességek esetében (akár 4–6
m/s) is hatékonyan és biztonságosan lehet permetezni. A permetveszteségek má-
sik formája a termik hatására fellépô függôleges irányú elsodródás. Az elsodródás
miatt bekövetkezô veszteség általában a kijuttatott mennyiség 5–10%-át teszi ki.
Ez az arány nem tûnik soknak az összes veszteséghez képest. Figyelembe kell
azonban venni, hogy ez a mennyiség rendkívül sok, nagyon apró méretû cseppbôl
tevôdik össze, így hiányuk a célfelületen a fedettséget és a fajlagos cseppszámot
jelentôs mértékben csökkenti, továbbá a környezetkárosító hatást növelheti.
A veszteségek mennyiségileg legnagyobb részét mind szántóföldi állomány-
kezelésnél, mind ültetvények kezelésénél a talajra hulló permet teszi ki, ezért
ajánlatos mennyiségét a minimálisra csökkenteni. Preemergens gyomirtás (a
kultúrnövény kelése elôtt végzett gyomirtás) esetében természetszerûleg ez a
veszteségtényezô nem létezik, mivel a célfelület maga a talaj. Posztemergens
gyomirtás (a kultúrnövény kelése után végzett gyomirtás), valamint szántóföldi
állománypermetezés során a talajon felfogható vegyszerveszteség a teljes meny-
nyiség kb. 10–20%-a, annak ellenére, hogy a talajfelszínre jutó hatóanyag nem
teljes egészében megy veszendôbe, hiszen egyes károkozók ellen ott is hatásos
lehet. A talajra kerülô mennyiség – egyebek mellett – nagy mértékben függ a ke-
zelendô növényzet jellemzôitôl. Amint a 18. a. és b. ábrán különbözô nagyítá-
sokban látható, az ecsetpázsit függôleges, és sima felülete kevésbé alkalmas a
cseppek megtartására, azok könnyen legördülnek, lefolynak a levelekrôl. Ezzel
szemben a vadrepce közel vízszintes, szôrôs levelein a permetcseppek könnyen
megtapadnak.
33
A talajra hulló veszteség fôbb okai a permetezôgép nem szakszerû beállításán
túlmenôen tehát a következôk lehetnek:
• az apró cseppek nehezen csapódnak le a lombozaton, könnyen megkerülik
azt, és végül a talajra rakódnak le,
• a nagy átmérôjû cseppek nem tudnak megtapadni a levélfelületen, megfoly-
nak, és a földre csurognak.
Veszteséget okoz az is, ha a cseppek röppályájuk során elpárolognak. Az elpá-
rolgás esélyének csökkentése érdekében általános szabály, hogy 25 °C hômérsék-
let felett, és 40% relatív páratartalom alatt nem szabad permetezni. Meleg nyári
napokon a korai, vagy a késô esti órákban, esetenként éjjel lehet a védekezéseket
elvégezni. A cseppek elpárolgása miatt bekövetkezô veszteség a kiszórt permetlé
mennyiségének általában kevesebb, mint 1%-a.
A szántóföldi védekezésekhez képest azonban lényegesen nagyobb vesztesé-
gekkel kell számolni az ültetvényekben, ahol átlagos feltételek mellett a kiszórt
permetlének mintegy 30–40%-a veszendôbe megy. Ennek zöme közvetlenül, vagy
közvetve a talajra kerül. Legrosszabb a helyzet gyümölcsösökben télvégi lemosó
permetezéseknél, amikor az a cél, hogy a permet megfolyjon a törzsön, ágakon és
gallyakon, hogy a résekben megbúvó, áttelelô kártevôket elérje és elpusztítsa. A
nagy permetlé felhasználás, a kis méretû és rendkívül ritka célfelület következté-
ben ilyenkor a veszteség nagysága meghaladhatja akár a 90%-ot is, a cseppek zö-
me ugyanis közvetlenül, vagy megfolyás révén a talajra kerül.
Az eddig ismertetett veszteségek mellett általában a permetlének további jelen-
tôs része sem hasznosul, feleslegesen kerül felhasználásra, esetenként kárt okoz a
növényzetben. A megfelelô védôhatás eléréséhez ugyanis egy bizonyos hatóanyag
mennyiségre van szükség felületegységenként. Ha lényegesen nagyobb mennyi-
ség kerül a célfelületre, akkor túlpermetezésrôl beszélhetünk. Ez megnyilvánulhat
abban, hogy a permetlé megfolyik a felületen, a levelek mélyedéseiben összegyû-
34
18. a., b. ábra. Permetezéstechnikai szempontból különbözô növényi felületek
lik. A túlpermetezés nemcsak felesleges anyagfelhasználást jelent, de indokolatlan
környezetterhelést, esetenként fitotoxikus hatást, perzselést is kivált, tehát ezt
mindenképpen el kell kerülni. Elméletileg természetesen elegendô lenne, annyi
vegyszert a felületre juttatni, amennyi a biológiai hatáshoz, például a kártevô vagy
gyomnövény elpusztításához, vagy a gombabetegség kialakulásának megakadá-
lyozásához szükséges, de a gyakorlatban ennél nagyobb permetfelhasználásra van
szükség. A túlpermetezésbôl adódó veszteség átlagosan 10–20% között mozog.
A permetezés során fellépô veszteségek nemcsak anyagi kárt okoznak, és a vé-
dekezés eredményét veszélyeztetik, hanem a környezetre is súlyos veszélyekkel
járnak. Az elsodródó permet elsôdlegesen károsíthatja a szomszéd táblák növény-
zetét, de okozhat méhpusztulást, veszélyeztetheti a lakott területeket, állattartó te-
lepeket, élôvizeket, természetvédelmi területeket és tájvédelmi körzeteket is.
A permetezés fontosabb mûveletei
Permetlékészítés és -töltés mûszaki technológiája
A védekezések eredményességének alapvetô feltétele, hogy a permetlé a szüksé-
ges koncentrációjú és megfelelô homogenitású legyen. Ha ez nem biztosított, a ke-
zelés hatástalan maradhat, vagy a kultúrnövényekben, illetve a környezetben
károk keletkezhetnek. Rossz minôségû permetlé által okozott hibák nem mérsé-
kelhetôk nagypontosságú adagolással és szórással. A permetlékészítés elhanyago-
lása a minôségi hiányosságok mellett a permetezôgépek kiszolgálásának elhúzó-
dásához, a védekezések megkéséséhez vezet.
A permetlé minôségét elsôsorban a következô tényezôk határozzák meg:
• a víz minôsége (tisztaság, keménység),
• a vegyszerek jellemzôi (formulázás, keverhetôség stb.),
• az adagolás pontossága,
• a készítés eszközei, módszere,
• a keverés intenzitása,
• a keverés idôtartama,
• adalékanyagok.
A permetlé készítéséhez megfelelô tisztaságú és keménységû vizet kell biztosí-
tani. A víz keménységét a benne lévô oldott kalcium és magnézium sók okozzák,
amelyek mennyiségét általában német keménységi fokban [Nº] adják meg. A víz
keménység szerinti osztályozása a következô:
• 0–4 N° nagyon lágy,
• 4–8 N° lágy,
• 8–18 N° közepesen kemény,
• 18–30 N° kemény,
• 30 N° felett nagyon kemény.
A víz keménységének meghatározására egyszerû eszközök vagy tesztcsíkok
használhatók. Ez utóbbiakat 1–2 másodpercig a vízbe kell mártani, majd 1 perc el-
35
telte után az elszínezôdés alapján skálán leolvasható az eredmény. Ha a vízben sok
az oldott só, akkor a különbözô növényvédô szerek rosszul oldódnak benne, az
emulzióképzô szerek olajos vivôanyaga csapadékot képez, ami gátolja a gép mû-
ködését. Legelônyösebb lágy víz használata. Ha kemény a víz, akkor lágyításra
van szükség. Legegyszerûbb erre a célra szóda alkalmazása. Általánosságban azt
lehet mondani, hogy ha 100 l vízhez 0,5 kg szódát adagolunk, akkor a víz kemény-
sége 1 keménységi fokkal csökken.
A növényvédô szerek egy része a vízzel közvetlenül könnyen elkeverhetô, más
készítményekbôl a csomósodás elkerülése érdekében keveréssel törzsoldatot kell
készíteni, majd további víz hozzáadásával lehet a kívánt koncentrációt elérni. A
koncentrációt általában a növényvédô szerek engedélyezési okiratai megadják, ál-
talában nem haladja meg az 1–5%-ot.
Gyakori több, különbözô hatású növényvédô szer együttes felhasználása. Eh-
hez figyelembe kell venni, hogy az egyes vegyszerek egymással reakcióba léphet-
nek és ennek következtében védô hatásuk, és fizikai jellemzôik megváltozhatnak.
Elôfordulhat csapadék, vagy szilárd részek kiválása, ami a permetlé homogenitá-
sát rontja, felhasználását megnehezíti vagy megakadályozza. Ezért a növényvédô
szerek keverhetôségét gyakorlati próbák alapján szokták közölni a készítmények
kombinációit a következô kategóriákba sorolva:
• keverhetôk: az adott szerkombináció fizikai, kémia jellemzôi nem, vagy leg-
feljebb jelentéktelen mértékben változnak.
• a permetlé folyamatos keverést igényel: a permetlében szemcsés kiválás, kré-
mes fölözôdés, gyors ülepedés vagy rétegzôdés következik be. A kombináció
csak folyamatos intenzív keverés mellett használható fel.
• nem keverhetôk: a permetlében nagyon gyors túrószerû vagy pelyhes csapa-
dék kiválás, kristályosodás, olajkiválás vagy fázis szétválás, esetleg ható-
anyagbomlás következik be.
A keverhetôséget olyan tényezôk is befolyásolják, mint a készítmény kora, tá-
rolási körülményeik, a permetezéshez használt víz keménysége, a permetlé tö-
ménysége, valamint a permetlé készítésének módja.
A permetezôszerek fejlôdése, a ható- és segédanyagok változása miatt a keve-
rési táblázatok állandóan módosulnak, gyakran pedig nem állnak rendelkezésre
megfelelô adatok. Ilyen esetekben kis mennyiségekkel keverési próbát kell végez-
ni. Két vagy több növényvédô szer együttes felhasználásakor a keverékben a leg-
veszélyesebb szerre elôírt óvó intézkedéseket kell megtartani.
Szigorúan tilos a felhasználni kívánt készítmények eredeti töménységben törté-
nô összekeverése!
A növényvédô szerek mellett gyakran kevernek a folyadékba levéltrágyákat, a
cseppképzést, párolgást, lerakódást, elsodródást befolyásoló fizikai jellemzôket
megváltoztató adalékanyagokat. A permetlé kémhatása és koptató tulajdonságai a
gépeknél vegyszer és kopásálló szerkezeti anyagok, elsôsorban mûanyagok, rozs-
damentes acél és kerámia, egyéb helyeken megfelelô felületvédelem alkalmazását
teszik szükségessé.
36
Az anyagszállítás-adagolás gépei és technológiája
Az alkalmazott permetezési technológiától függôen a keveréshez a permetléké-
szítés helyszínén nagy mennyiségû vizet kell biztosítani. Többnyire csak na-
gyobb ültetvényekben van fúrt kút, vagy vízvezeték, egyébként pótkocsival, szip-
pantó kocsival (19. ábra) vagy magával a permetezôgéppel szállítják a vizet a
helyszínre.
19. ábra. Szippantó kocsi vízszállításhoz
A szállító kapacitást a fajlagos szórásmennyiség (vegyszeres gyomirtásnál
100–400 dm
3
/ha, állománypermetezésnél 500–1500 dm
3
/ha) és a permetezôgép
vagy gépek területteljesítményének függvényében úgy kell meghatározni, hogy a
vízhiány miatt a kezelések ne szüneteljenek. Ez ugyanis a védekezések késedel-
mét, esetleg elmaradását okozhatja.
Sok permetezôgép fel van szerelve önfelszívó berendezéssel, amely segítségé-
vel a töltés megoldható. A pótkocsira szerelt tartályokból külön szivattyúval is le-
het a vizet a permetezôgép tartályába, vagy keverô berendezésbe átfejteni. Ez le-
het benzinmotor hajtású telepíthetô, a traktor teljesítmény leadó tengelyéjérôl üze-
meltetett vagy a keverôberendezésre, illetve a permetezôgépre épített szivattyú.
Fontos, hogy a tartály feltöltésére használt szivattyú teljesítménye nagyobb gépek
kiszolgálása esetén legalább 300–500 dm
3
/min legyen a gépkapacitás jó kihaszná-
lása érdekében. A szippantó kocsik kompresszoraik révén többnyire 1000–1500
dm
3
/min teljesítménnyel alkalmasak a víz áttöltésére.
A növényvédô szereket vagy a permetezôgéppel, vagy nagyobb mennyiség esetén
külön pótkocsin, esetenként zárható konténerben lehet a helyszínre szállítani. Minden
esetben ügyelni kell arra, hogy a vegyszerek se a szállítás során, se a helyszínen ne
37
kerülhessenek illetéktelenek kezébe, illetve a környezetvédelmi elôírásokat maradék-
talanul be kell tartani. Permetlé készítéséhez a vegyszereket veszteség nélkül kell
nagy pontossággal a keverôbe adagolni. Ez azért jelent problémát, mert a forgalom-
ban lévô több száz készítmény rendkívül sokféle különbözô méretû (rendszerint
0,1–200 dm
3
) és kivitelû göngyölegben kerül forgalomba. Ritka eset, amikor egész
göngyölegek felhasználásával oldható meg a permetlé készítése. Ezért feltétlenül
szükség van a vegyszerek pontos kimérését biztosító eszközökre. Nem engedhetô
meg a göngyölegekben lévô vegyszer mennyiségének becsléssel végzett felezése, har-
madolása. Az adagok kimérése történhet megfelelô pontosságú mérleggel vagy folya-
dékok esetében precíziós átfolyásmérôvel. Ez utóbbi számos változata alkalmazható.
Ilyen a digitális kijelzésû elektromos átfolyásmérô, amely egyik végén vegyszeres
kannára, másik felén a vegyszerkeverô tartályra csatlakoztatható (20. ábra).
20. ábra. Vegyszer töltése precíziós adagolóval
Az elzáró szelep kinyitása után a vegyszer a göngyölegbôl átfolyik a mérôegysé-
gen, a kijelzôn folyamatosan ellenôrizhetô a mennyiség. A megfelelô adag átáram-
lása után a szelepet el kell zárni. A digitális számlálón mutatott érték nullázható.
Növényvédô szerek átfejtésére és adagolására kézi mûködtetésû eszközök is al-
38
kalmazhatók. Szivattyúval szívható fel nagy méretû göngyölegbôl (pl. hordóból)
a vegyszer és skála beosztás alapján ellenôrizve gravitációs úton a keverô tartály-
ba adagolható. Kisebb göngyölegbôl tölcséren keresztül közvetlenül lehet az átfej-
tô tartályba tölteni a folyadékot. Hasonló átfejtô- és mérôberendezéseket használ-
nak a növényvédô szeres konténereknél. Ezek a berendezések a pontos adagolás
mellett biztosítják a folyadékok elfolyástól mentes, környezetkímélô kezelését.
A permetlékészítés, -töltés gépei és technológiája
A permetlékészítésnek (permetlékeverésnek) számos technológiája van, és ennek
megfelelôen különbözô gépek és eszközök alkalmazhatók. A különbözô változa-
tok a 21. ábrán tekinthetôk át.
21. ábra. Permetlé készítési technológiák
A permetlékészítô berendezések képezhetnek önálló egységet saját tartállyal, lehet-
nek a permetezôgéphez csatlakoztatott, annak hidraulikus rendszerérôl mûködtetett
adapterek vagy a permetezôgépbe beépített részegységek. Funkció szerint alkalmasak
lehetnek kizárólag keverésre vagy emellett töltésre, továbbá a víz felvételére is.
Kivitel szerint használhatók helyhez kötött, stabil keverôk, áttelepíthetô vagy
saját futómûvel rendelkezô mobil berendezések. Helyhez kötött keverôk legtöbb-
ször keverôtornyokban találhatók, ahol a folyamatos vízellátás kútról vagy háló-
zatról biztosított, a töltés pedig gravitációs úton történik. A telepíthetô szerkeze-
tek a keverés helyszínére szállíthatók és ott rendszerint a talajon vagy keverôkád-
ban nyernek elhelyezést. A mobil keverôk pótkocsira építve vagy permetezôgépre
szerelve, traktorral vontatva szállíthatók más helyszínre. A berendezések hajtása
stabil kivitel esetén villanymotorral, míg az áttelepíthetô és mobil kivitelûeknél
benzinmotorral, a traktorról, esetenként annak hidraulikus szivattyújáról történhet.
39
A permetlékeverô berendezésekben lehet törzsoldatot készíteni és ezt a szüksé-
ges víz hozzáadásával kiegészíteni a kívánt töménység eléréséhez, vagy egy adag
megfelelô koncentrációjú permetlevet egyszerre megkeverni.
Az alkalmazható keverô berendezésekben a víz átmeneti tárolása, a növényvé-
dô szer bemosása, a törzsoldat, illetve a permetlé készítése mûanyag tartályokban
történhet. A víz, illetve a vegyszerek betöltésére szolgáló beöntô nyílásban a
szennyezôdések felfogására szûrôt kell alkalmazni. A növényvédô szer bemosásá-
ra használt tartályok általában tölcsér alakúak, térfogatuk többnyire 50–100 dm
3
.
A törzsoldat készítésére alkalmas tartályok 300–600 dm
3
-esek, a víz átmeneti tá-
rolására illetve a permetlé keverésére szolgáló tartályok pedig rendszerint
5000–30 000 dm
3
térfogatúak, alakjuk hengeres vagy elliptikus a jó térkihaszná-
lás és a keverés hatékonyságának biztosítása érdekében.
A mechanikus keverôk hajtása villanymotorról vagy benzinmotorról történik.
Az aktív szerkezeti elem többnyire 100–300 mm átmérôjû, 2–6 lapátú nyitott tur-
binakerék, melynek fordulatszáma 100–500 1/min. Általában egy keverôfejet al-
kalmaznak. A mechanikus keverôk hatásfoka rendszerint elmarad a hidraulikus
rendszerûekétôl.
A hidraulikus keverôk mûködtetésére vegyszerálló szivattyúkat alkalmaznak. A
centrifugális szivattyúk maximális nyomása általában 4 bar, szállítási teljesítmé-
nyük 300–1000 dm
3
/min között változik. A membrán és dugattyús szivattyúk üze-
mi nyomása leggyakrabban 15–50 bar, szállítási teljesítményük 100–250
dm
3
/min. A szivattyú folyadékáramát keverésre leggyakrabban injektor mûködte-
tésével hasznosítják. A betáplált folyadék réseken át további folyadékot szív be, és
a Venturi csôben nagy sebességre felgyorsítja. A kiáramló folyadék biztosítja a ke-
verô hatást. A folyadékot gyakran több irányban is áramoltatják.
Keverôtornyok rendszerint nagyobb szôlô- és gyümölcsültetvényekben létesül-
tek. A kis távolságok következtében a permetezôgépek rövid idô alatt megközelít-
hetik a központi helyen mûködô permetlé ellátó helyet. A víz vezetéken át táplál-
ható a mintegy 3–4 m magasan elhelyezett beton vagy fém tartályokba. Ezek rend-
szerint nagy kapacitásúak. Általában mechanikus rendszerû keverôt alkalmaznak
villanymotoros, esetenként benzinmotoros hajtással. A törzsoldat készítésére kü-
lön kisebb tartály szolgál. A permetezôgépek töltése ejtôcsövön keresztül gravitá-
ciós úton történik. A nagy teljesítmény miatt ilyenkor gondot okozhat a permetlé
felhabzása, amely megakadályozza a tartály teljes feltöltését. Ilyenkor a permet-
léhez habzásgátló anyag hozzáadása lehet szükséges. A töltésnél jelentkezô habo-
sodás mérséklésére a tartály aljára lenyúló bevezetôcsô használata is célszerû le-
het. Ilyen megoldás látható a 22. ábrán.
Egyes ültetvényekben víz és elektromos áram nem áll rendelkezésre. Ilyen he-
lyeken beton vagy fém kádakban történhet a permetlé készítése. A vizet tartályok-
ban szállítják a helyszínre. Keverésnél benzinmotor hajtású, telepíthetô, a kádak-
ra szerelhetô keverô adaptereket használnak (23. ábra).
A permetezôgépek feltöltése szivattyú aggregáttal vagy a permetezôgép szi-
vattyúja segítségével önfelszívással történhet.
40
Szántóföldön vagy kisebb ültetvényekben a tábla szélén végezhetô a permetlé-
készítés. Nagyobb permetezôgép kapacitás kiszolgálásához pótkocsira vagy saját
alvázra szerelt mobil vagy telepíthetô, illetve földre helyezett önálló permetléke-
verô-töltô berendezések használhatók. Pótkocsira szerelhetô és vontatott kivitelû
berendezés látható a 24. és a 25. ábrán.
41
22. ábra. A permetlé bevezetése a tartályba a habosodás elkerülése érdekében
23. ábra. Telepíthetô keverô adapter
24. ábra. Pótkocsira szerelhetô permetlékeverô, -töltô berendezés
25. ábra. Vontatott kivitelû, kardánhajtású permetlékeverô berendezés
Korszerûbb permetlékeverô berendezéseken a vegyszerek bemosására alkalmas
szerkezet is van. Ezeket a göngyöleg kimosására alkalmas mosó fejjel is felszere-
lik. Szükség esetén külön tartályban a növényvédô szerekbôl kisebb mennyiségû
42
vízzel törzsoldatot készítenek, majd ezt további vízzel hígítják. Ez történhet na-
gyobb méretû permetlétartályban, vagy közvetlenül a permetezôgépbe történô át-
töltésnél. Ha törzsoldat készítésre nincs szükség, közvetlenül készülhet el a na-
gyobb tartályban a permetlé. Ezekben a berendezésekben általában hidraulikus
keverôelemek mûködnek. Egyes típusoknál a törzsoldat és víz elkeverését statikus
keverôvel a töltésnél oldják meg.
A permetlékeverôk lehetnek szakaszos vagy folyamatos mûködésûek. A szaka-
szos rendszerû berendezéseknél egyszerre egy adag törzsoldat, illetve permetlé
készül el és a permetezôgépek töltése ennek felhasználásáig történhet, majd új ke-
verésre van szükség. A folyamatos üzemû gépeknél a törzsoldat megszakítás nél-
kül (egyes berendezéseknél két tartályban felváltva) készül, így a berendezés a
permetezôgépek kiszolgálására állandóan készen áll. A permetezôgépek töltése ál-
talában 400–1000 dm
3
/min teljesítménnyel végezhetô.
Permetlékészítésére felhasználható a permetezôgépek hidraulikus rendszere is.
A beöntôszûrôbe beépített vegyszerbemosó fejjel, valamint a szivattyú által szál-
lított folyadék segítségével a növényvédô szerek elkeverhetôk. A permetezôgépek
nagy része fel van szerelve vegyszer bemosó és göngyöleg tisztító berendezéssel
is. Ezeket a berendezéseket a permetezôgépek kiegészítô berendezéseivel foglal-
kozó fejezetben mutatjuk be.
A permetlé kijuttatás mûszaki technológiája
Permetezôgépek fôbb részegységei
Permetlétartály
A permetlétartály feladata a permetlé tárolása. Tekintettel a permetlevek korrozív
tulajdonságára, anyaga ritkábban rozsdamentes acél, leggyakrabban mûanyag,
üvegszállal erôsített poliészter vagy polietilén. A poliészter tartályok gyártása
részben kézzel, egyedileg történik, ezért a belsô felület kialakítása gyakran nem
megfelelô, felületi érdessége gyakran lényegesen nagyobb, mint a megengedett ér-
ték. A korszerû gépeken általában polietilén permetlétartályokat alkalmaznak,
amelyek fröccsöntéssel, préseléssel készülnek.
A tartályok alakja, mérete sokféle lehet, alapvetôen a traktor-gép kapcsolat, a
rendeltetés, a kivitel és a konstrukció határozza meg.
Függesztett gépeken rendszerint a haladási irányra merôlegesen keskeny, lapos
tartályt alkalmaznak (26. ábra).
43
26. ábra. Függesztett kivitelû permetezôgép tartálya
Vontatott kivitelû gépek különbözô alakú és térfogatú permetlétartályai látha-
tók a 27. ábrán.
27. ábra. Vontatott kivitelû gépek különbözô méretû
és formájú permetlétartályai
44
Esetenként nem egy permetlétartály van a permetezôgépeken, hanem kettô,
vagy három (28. a. és b. ábra). A kéttartályos változat gyakori például hidas önjá-
ró kivitelû permetezôgépeknél. Ilyen konstrukciónál biztosítani kell a folyadék
egyenletes töltését, illetve ürítését.
28. a., b. ábra. Több tartállyal felszerelt permetezôgépek
A permetlétartályok tetején a töltés megkönnyítése érdekében széles, megfele-
lô mélységû szûrôvel ellátott beöntônyílás helyezkedik el, amelynek elôírásszerû-
en a géphez rögzített, levegôzô nyílással ellátott záró fedele van, amely a kellô tö-
mítettséget biztosítja. A 29. a. és b. ábrán záró fedéllel ellátott beöntônyílás, ill.
beöntôszûrô tekinthetô meg.
29. a., b. ábra. Beöntônyílás záró fedéllel; beöntôszûrô
Az üzemi gépek tartályának alján leeresztô csap van elhelyezve. A teljes ki-
ürítés érdekében a tartály fenekét úgy kell kialakítani, hogy a folyadék a leeresz-
tô csap körül gyûljön össze. Ez azért fontos, mert a tartályban a kezeléseket kö-
vetôen permetlé nem maradhat, a teljes kiürülést biztosítani kell. A gépek tartá-
lyát szintjelzôvel kell ellátni, hogy a gép kezelôje figyelemmel kísérhesse az
ürülés mértékét, és a töltés idôpontját megfelelôen tudja megválasztani. A szint-
jelzôt úgy kell elhelyezni, hogy a töltöttség mértékét a vezetôfülkébôl és a töl-
tôhelyrôl is jól lehessen látni. Ezért egyes gépeken két szintjeltô is van, a tartály
45
elülsô és oldalsó részén (30. a. és b. ábra). A szintjelzôknek elôírt osztással és
pontossággal kell jelezniük a tartályban lévô folyadék mennyiségét vízszintes
helyzetben és lejtôn egyaránt. Leggyakrabban hidraulikus szintjelzôt (ún. ned-
ves szintjelzô) alkalmaznak, a tartályban lévô folyadék szintjét a kívül függôle-
gesen elhelyezett átlátszó, mûanyag tömlôben jelenítik meg, a leolvasást pedig
skála teszi lehetôvé. A leolvashatóságot a tömlôben elhelyezett élénk színû úszó
tovább könnyítheti. Ennek a megoldásnak nagy hátránya, hogy a permetlé lera-
kódása a tömlôt rendszerint nehezen átláthatóvá teszi, és így a leolvasást meg-
nehezíti, vagy megakadályozza. Ezért elônyösebb az a megoldás (ún. száraz
szintjelzô), amikor a tartályban úszót helyeznek el, amely a kívül elhelyezett
csôben mutatót mozgat (30. c. ábra).
30. a., b., c. ábra. Különbözô rendszerû szintjelzô berendezések
Korszerû gépeken elektronikus szintjelzôt is alkalmaznak, amely a gép fel-
töltésekor, valamint a permetlétartály ürítése során digitálisan mutatja a tar-
tályban lévô folyadék mennyiségét. Elektronikus szintjelzô tekinthetô meg a
31. ábrán.
46
31. ábra. Elektronikus szintjelzô
A permetlétartályok kiegészítô berendezése a tartálymosó berendezés, amely
rendszerint egy vagy több szórófej segítségével teszi lehetôvé a belsô felületek
megtisztítását. Tartálymosó szórófejek elhelyezése és mûködése kerül bemutatás-
ra a 32. a. és b. ábrán.
32. a., b. ábra. Tartálymosó szórófejek elhelyezése és mûködése
A nagy méretû tartályok töltésének megkönnyítése érdekében a gépekre lenyit-
ható létrával ellátott kezelôállást szerelnek fel. Ezen állva az elôírásoknak megfe-
lelô távolságból könnyen és biztonságosan elérhetô a beöntônyílás. Erre a célra ki-
alakított kezelôállás látható a 33. ábrán.
47
33. ábra. Kezelôállás a permetezôgép biztonságos töltéséhez
Nagyméretû tartályokba gyakran építenek hullámtörô lemezeket (34. a. és b.
ábra) a folyadéklengések megakadályozására, mérséklésére.
34. a., b. ábra. Hullámtörô lemezek elhelyezése
Keverôberendezés
A permetlevek jelentôs része intenzív ülepedésre hajlamos, ezért a megfelelô ho-
mogenitás biztosítása érdekében az üzemi gépek permetlétartályába hatékony ke-
verôberendezést kell beépíteni. A korszerû gépeken általában hidraulikus keverô
berendezést alkalmaznak. A szivattyú által szállított permetlé egy részét leggyak-
rabban a tartály térfogatához jól megválasztott teljesítményû, szakszerûen pozíci-
48
onált (a nagyobb kiterjedésû vízszintes felületek, illetve a nehezebben elérhetô,
peremmel határolt terek irányába) keverô injektorokon keresztül nyomják a per-
metlétartály aljába. A keverô injektorokból kiáramló folyadék a tartályban lévô
permetlevet magával ragadva, intenzív mozgásba hozva, megfelelô keverô hatást
biztosít. Keverô injektorok elhelyezése látható a 35. ábrán.
35. ábra. Keverô injektorok elhelyezése a tartályban
A keverô injektorokat gyakran kiegészítik ugyancsak a tartályfenék közelében,
megfelelôen elhelyezett, perforált csövekbôl álló keverôkkel. Ilyen kombinált ke-
verôberendezés vázlata látható a 36. ábrán.
36. ábra. Kombinált keverôberendezés mûködése
49
A hidraulikus keverôberendezés megfelelô mûködésének alapvetô feltétele,
hogy kellô mennyiségû és nyomású folyadékáram álljon rendelkezésre (elegendô
legyen a gép szivattyújának szállítási teljesítménye). Egyes gépeken ezért külön
szivattyú biztosítja a keverôberendezés folyamatos és egyenletes folyadékellátá-
sát.
Csapok
A permetlétartályok önfelszívással történô feltöltése, a tartályok kimosása, leürí-
tése, a permetlé áramlási irányának megváltoztatása stb. a gépeken célszerûen el-
helyezett kezelôszervekkel, többnyire golyós csapok segítségével történik. Ezek
lehetnek kézi vagy elektromos mûködtetésûek. A permetezôgépeken leggyakrab-
ban 2, 3, 4 és 5 állású csapokat alkalmaznak. A 37. ábrán vontatott kivitelû gép
oldalán elhelyezett kezelôpanel látható. A 38. a. és b. ábrán 3, illetve 4 állású go-
lyós csap szerkezete tekinthetô meg.
37. ábra. Kezelô panel a gép oldalán
50
38. a., b. ábra. Több állású csapok
Tömlôk
A permetezôgépeken alacsony nyomású, rendszerint nagy átmérôjû szívóági és
magas nyomású nyomóági tömlôket alkalmaznak. Ezeken fel kell tüntetni a mére-
tet és a megengedett maximális nyomást. Fontos a tömlôk olyan elhelyezése, hogy
ne legyenek rajtuk olyan hajlatok, amelyek zavarják a permetlé áramlását.
Öblítôvizes tartály
A környezetvédelmi elôírásoknak megfelelôen a permetezôgépeket külön álló ún.
öblítôvizes tartállyal is fel kell szerelni, amely nem lehet kapcsolatban a permetlé
tartállyal. Az öblítôvizes tartálynak elegendô térfogatúnak kell lennie a permetlé
tartály kiürülésekor, az üzemi nyomás visszaesésekor leállított gépben maradt per-
metlé (ki nem permetezhetô permetlémennyiség vagy összes mûszaki maradék-
mennyiség) technikailag hígítható részének (ún. hígítható mûszaki maradékmeny-
nyiség, amely a gép azon részegységeiben maradt folyadékmennyiséget jelenti,
amely a gép rendeltetésszerû üzemeltetésével felhígítható, majd hígítva kijuttatha-
tó) megfelelô arányú felhígításához. Az öblítôvizes tartályból történhet a tartály-
mosó szórófejek folyadékellátása is. Az öblítôvizes tartály elhelyezésére több le-
hetôség kínálkozik (39. a. és b. ábra).
51
39. a., b. ábra. Példák öblítôvizes tartály elhelyezésére
Kézmosó vizes tartály
A permetezôgépeken a kezelô tisztálkodásához különálló, megfelelô méretû kéz-
mosó vizes tartályt is el kell helyezni. A kézmosó vizes tartály nem képezheti az
öblítôvizes tartály részét. Olyan helyre kell ezt a tartályt felszerelni, hogy a keze-
lô a tisztálkodást kényelmesen elvégezhesse (40. a. és b. ábra).
40. a., b. ábra. Kézmosó vizes tartályok elhelyezési módjai
Szivattyú
A szivattyúk feladata a permetlé továbbítása a szórófejekhez és a keverô berende-
zéshez, valamint a megfelelô cseppképzéshez szükséges üzemi nyomás biztosítá-
sa. Szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek térfogat kiszorításos elven mûködô
szivattyúk és örvény (centrifugál) szivattyúk.
A dugattyús és a membrános szivattyúk, valamint a permetezési gyakorlatban
ritkán alkalmazott görgôs szivattyúk térfogat kiszorításos elven mûködnek. A per-
52
metlé nyomását egyenes vonalú mozgással, a szivattyútér méretének változtatásá-
val állítják elô.
Dugattyús szivattyú elvi vázlata látható a 41. ábrán.
41. ábra. Dugattyús szivattyú elvi vázlata
1. hajtó tengely, 2. forgattyús tengely, 3. hajtókar, 4. vezetôdugattyú, 5. dugattyú,
6. szívószelep, 7. nyomószelep, 8. légüst, 9. manométer, 10. visszafolyószelep,
11. szeleprugó
A hajtótengely (1) forgó mozgását a forgattyús tengely (2), a hajtókar (3) és a
vezetôdugattyú (4) alakítja át egyenes vonalú lengô mozgássá. A dugattyú (5)
mozgásával keltett szívás, illetve nyomás vezérli a szívó- (6), illetve a nyomósze-
lepet (7). Szívóütemben nyílik a szívószelep és a permetlé a tartályból a szivattyú-
térbe áramlik. A nyomóütem kezdetén a szívószelep zár, majd nyílik a nyomósze-
lep, melyen át a permetlé egy nyomás alatt levô térbe, onnan a szórófejbe áram-
lik. A dugattyú és a henger közötti rést vagy a rugalmas dugattyú, vagy a tömsze-
lencébe helyezett rugalmas anyag tömíti.
53
Dugattyús szivattyú felépítését és metszetét szemlélteti a 42. ábra.
42. ábra. Dugattyús szivattyú felépítése
A dugattyús permetlészivattyúk általában kis fordulatszámon mûködnek meg-
bízhatóan és jó hatásfokkal. Emiatt a motorral vagy teljesítmény leadó tengellyel
üzemeltetett permetlészivattyúk bemenô tengelyét fordulatszám-csökkentô áttéte-
len keresztül hajtják. A szivattyú szállítóképességét a dugattyú átmérôje, löket-
hossza, a szivattyú fordulatszáma és a hengerek száma határozza meg. Az alkal-
mazott szivattyútípusok esetén ez hengerenként 30–40 dm
3
/min folyadékszállítást
jelent. A legnagyobb üzemi nyomás általában 40–60 bar.
A membránszivattyúban (43. ábra) a szivattyúteret rugalmas membrán határol-
ja, amelynek anyaga gumi vagy mûanyag, így a permetlé nem érintkezik az egy-
máson csúszó alkatrészekkel.
43. ábra. Membránszivattyú elvi vázlata
1. kulisszás hajtómû, 2. dugattyú, 3. membrán, 4. szívószelep, 5. nyomószelep,
6. szívócsô-csatlakozás, 7. nyomócsô-csatlakozás
54
Membránszivattyúknál, amennyiben a dugattyú és a membrán között közvetí-
tôfolyadék van (pl. olaj), a membrán nagy nyomással terhelhetô. Ebben az esetben
az üzemi nyomás a dugattyús szivattyúkéval megegyezô lehet. Magas nyomású
membránszivattyú látható a 44. ábrán.
44. ábra. Magas nyomású membránszivattyú
Ha a közvetítôfolyadék hiányzik és a nyomást a membránnak kell felvennie, a
membránszivattyú csak közepes nyomással (10 bar) üzemeltethetô. Folyadékszál-
lítása hengerenként 25–40 dm
3
/min.
A membránszivattyút a gyakorlatban dugattyússzivattyúval kombinálják. Eze-
ket membrándugattyús szivattyúknak nevezik (45. ábra).
45. ábra. Membrándugattyús szivattyú felépítése
55
Kombinált szivattyúk esetében a membránt nem merev rúd, hanem dugattyúval
mozgásba hozott folyadék (rendszerint olaj) mozgatja. Ez a megoldás nagyobb
nyomás (max. 50 bar) mellett üzembiztosabb mûködést tesz lehetôvé. A dugattyús
és membránszivattyúk csak a nyomóütem alatt szállítanak permetlevet, ezért a
nyomóvezetékbe a lüktetô áramlás kiegyenlítésére légüstöt kell beépíteni. A lég-
üst nyomásálló edény, amelynek felsô részében levegô van. Ez a rugalmas légpár-
na kiegyenlíti a szakaszos permetlészállítás miatt fellépô nyomásingadozást.
Mûködési elvüket tekintve a fentiektôl lényegesen eltérnek a centrifugálszi-
vattyúk (46. ábra), amelyek forgó mozgásra kényszerítik a permetlevet, ezáltal nö-
velik annak mozgási energiáját.
46. ábra. Centrifugálszivattyú elvi vázlata
1. szívócsonk, 2. lapátkerék, 3. tengely, 4. csigaház, 5. nyomócsonk
A permetlé a tengelyirányban elhelyezett szívócsonkon (1) át áramlik a szivaty-
tyúba. Itt a lapátkerék (2) forgása következtében a szívótorok és a lapátkerék pa-
lástján levô rés között a centrifugális erô hatására nyomáskülönbség és nagy se-
bességû áramlás lép fel. A lapátkerék a tengelyre (3) van rögzítve. A csigaházban
(4) lefékezett, és a megnövelt nyomású permetlé a nyomócsonkon (5) keresztül el-
hagyja a szivattyút. A centrifugálszivattyú nyomása a nyomóvezeték elzárásakor
sem növekszik egy meghatározott érték fölé, ezért biztonsági szelepre nincs szük-
ség. A centrifugálszivattyú elônye egyszerû szerkezete, megbízható mûködése,
kopásállósága. Hátránya, hogy 4–5 bar-nál nagyobb nyomást nem képes elôállíta-
ni, és üzembe helyezés elôtt légteleníteni kell. Nagy fordulatszámú (3000–5000
1/min) és 50–500 dm
3
/min folyadékszállítású változatait alkalmazzák.
56
Centrifugálszivattyú látható a 47. ábrán.
47. ábra. Centrifugálszivattyú
A növényvédelmi munkáknál esetenként használnak görgôs szivattyúkat is.
Görgôs szivattyú felépítése látható a 48. ábrán.
48. ábra. Görgôs szivattyú felépítése és mûködése
1. állórész, 2. forgórész, 3. mûanyag bevonatú görgô
Az állórészben (1) a kisebb forgórész (2) excentrikusan helyezkedik el. A for-
górészen 6–12 horony van kiképezve, amelyekben görgôk (3) helyezkednek el. A
centrifugális erô hatására a görgôk az állórész falának nyomódnak és a szûkülô rés
következtében a folyadékot a szívótoroktól a nyomóághoz szállítják. A görgôs szi-
vattyúkkal általában legfeljebb 8–15 bar nyomás állítható elô, szállítási teljesítmé-
57
nyük méretüktôl függôen általában 40–200 dm
3
/min között van. A görgôs szivaty-
tyúk nagy hátránya, hogy kopásra igen érzékenyek. Ezért permetlészállításra nem
alkalmasak, tiszta víz továbbítására használhatók megfelelôen.
Görgôs szivattyú tekinthetô meg a 49. ábrán.
49. ábra. Görgôs szivattyú
Szûrôk
A permetezôgépeken a szivattyú védelmére, illetve a szórófej-dugulások megelô-
zése érdekében általában négyfokozatú szûrôrendszert alkalmaznak.
A beöntônyílásban elhelyezett szûrô, a szivattyú elôtt és után beépített szívó-, ill.
központi nyomószûrô, valamint a szórófejekben lévô elemi fúvókaszûrôk lyukbô-
sége a fenti sorrendben fokozatosan csökken.
Az 50. a. és b. ábrán különbözô kivitelû (hagyományos és elzáró szelepes) szí-
vószûrôk kerülnek bemutatásra.
50. a., b. ábra. Különbözô kialakítású szívószûrôk
58
Vannak hagyományos kivitelû és öntisztító nyomószûrôk, amelyek folyadék-
árammal átöblíthetôk. Az 51. ábrán hagyományos és öntisztító nyomószûrô elvi
vázlata és mûködése látható, az 52. a. és b. ábrán pedig különbözô rendszerû (ha-
gyományos, öntisztító) nyomószûrôk tekinthetôk meg.
51. ábra. Hagyományos és öntisztító nyomószûrô vázlata és mûködése
52. a., b. ábra. Hagyományos és öntisztító nyomószûrô
A szûrôk alakja általában félgömb, csonka kúp, henger, vagy sík lapfelület. Ak-
tív felületük perforált lemez vagy szitaszövet. A szûrôbetétek többnyire rozsda-
mentes acélból, vagy mûanyagból készülnek. A betéteket szûrôházba helyezik el
úgy, hogy tisztításkor egyszerûen kivehetôk, illetve könnyen cserélhetôk legye-
nek. A szûrôbetétek lyukméretét (a betétek finomságát) mesh értékkel (mesh
szám) jelölik, amely azt jelenti, hogy az adott szûrôbetéten 1 coll (25,4 mm) távol-
59
ságon belül mennyi lyuk található (pl. az 50 mesh számú szûrôbetéten 25,4 mm tá-
volságon belül 50 db lyuk van). A mesh érték növekedésével párhuzamosan csök-
ken a szitaszövet-szálak közötti távolság, vagyis minél nagyobb a mesh szám, an-
nál finomabb a szûrôbetét. A beöntôszûrôkre jellemzô mesh szám általában 16, a
szívószûrôk betéteinek finomsága többnyire 30 vagy 50 mesh, a nyomószûrôkben
lévô betétekre jellemzô érték pedig rendszerint 50, 80 vagy 100 mesh.
Armatúrák (fôelzáró-, nyomásszabályzó szelep, szakaszoló egységek, finom-
szabályzó egységek, mennyiségszabályzó szelepek stb.)
A permetezés be-, ill. kikapcsolása, az üzemi nyomás, ill. a kijuttatott mennyiség
szabályozása, a folyadékáramlás irányítása, a szakaszok finomszabályzása stb.
többnyire kompakt kivitelû központi armatúracsoporttal történik. A permetezôgé-
peken számos különbözô kivitelû armatúrát alkalmaznak a felmerült igényeknek
megfelelôen. Az egyes armatúrák lehetnek kézi vagy elektromos mûködtetésûek,
távvezérlésûek.
Az 53. a.–c. ábrán kompakt kivitelû, kézi mûködtetésû, szántóföldi, ill. ültet-
vény permetezôgépre szerelhetô armatúracsoportok tekinthetôk meg.
53. a., b., c. ábra. Kézi mûködtetésû armatúrák
60
A központi egységbe a szivattyú nyomóágából érkezik a permetléáram, és fô-
elzáró szelepen keresztül táplálja a szórófejeket és a keverô berendezést.
A permetezési nyomást szabályozó armatúra többnyire rugós nyomásszabály-
zó szelep, amely a beállításnak megfelelô nyomáson kinyílik, ezáltal a folyadék
egy részét visszafolyó ágon keresztül visszaengedi a permetlétartályba, így a be-
állított üzemi nyomást állandó értéken tartja.
Az egyes szórócsövekhez irányuló vezetékek szakaszoló egységekkel egyen-
ként kapcsolhatók (külön permetléellátással rendelkezô szórókeret-, vagy szóróív-
szakaszok), a folyadék nyomása általában finomszabályzó egységekkel szaka-
szonként is szabályozható. A szakaszoló egységeket ki lehet egészíteni ún. meny-
nyiségszabályzó szeleppel, amely egy sebességfokozaton belül, kisebb sebesség-
beli eltérések esetében a kijuttatott permetlémennyiséget az üzemi nyomás kis
mértékû változása mellett állandó értéken tartja.
A szórószerkezet zárása után a szivattyú által szállított permetlé a nyomássza-
bályzón és a keverôberendezés vezetékén jut vissza a permetlétartályba. A rend-
szer tehát biztonsági szelepként is mûködik.
Az armatúrák elektromos mûködtetésûek is lehetnek. Az 54. a. és b. ábrán
kompakt kivitelû, elektromos mûködtetésû, szántóföldi, ill. ültetvény permetezô-
gépre szerelhetô armatúracsoportok tekinthetôk meg.
54. a., b. ábra. Elektromos mûködtetésû armatúrák
A gépkezelô munkájának megkönnyítése érdekében az elektromos armatúrákat
a traktor vezetôfülkéjébôl távvezérlô egység segítségével lehet mûködtetni.
Az 55. ábra távvezérléssel mûködtethetô motoros szelep szerkezeti felépítését
szemlélteti.
61
55. ábra. Távvezérléssel mûködtethetô motoros szelep felépítése
Egy központi armatúracsoport tehát sok funkció ellátására alkalmas:
• a permetezés központi kapcsolóval indítható vagy leállítható,
• beállítható és szabályozható az üzemi nyomás és a szórásmennyiség,
• a különálló szakaszok kapcsolhatók, ill. nyomásuk egyedileg szabályozható,
• a keverô berendezés, ill. egyéb berendezések (pl. a tartály belsejének tisztítá-
sára szolgáló szórófejek, a vegyszerbemosás berendezései stb.) gyors mûkö-
désû elzáró szelepek nyitásával üzemeltethetôk stb.
Korszerû gépeken a leggyakoribb funkciókat Joystick vezérléssel lehet ellátni
a vezetôfülkébôl (56. ábra).
56. ábra. Joystick kezelôelem a traktor fülkéjében
62
Manométerek
A permetezés minôségét döntôen befolyásolja az üzemi nyomás, ezért ellenôrzé-
se rendkívül fontos. Erre a célra leggyakrabban folyadék (glicerin) csillapítású
úgynevezett Bourdon csöves nyomásmérôket, más szóval manométereket (57. a.
és b. ábra) alkalmaznak, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy jól láthatók legye-
nek a vezetôülésbôl. A manométerek kivitelét, méretét, osztását és pontosságát
elôírások határozzák meg.
57. a., b. ábra. Szabványos manométerek
Ventilátor
A ventilátorokat permetezôgépeken a folyadék elporlasztására és a cseppek célba
juttatására alkalmazzák. A szórófejeket rendszerint a ventilátor nyomó oldalán,
a kilépô keresztmetszet közelében helyezik el. Rendszerüket tekintve axiális és ra-
diális ventilátorok használatosak.
63
Axiálventilátor szerkezeti felépítése és mûködése tekinthetô meg az 58. ábrán.
58. ábra. Axiálventilátor felépítése és mûködése
1. lapátkerék, 2. terelôlapátok, 3. terelôfelület
Az axiálventilátorban a levegô a forgó lapátkerék (1) lapátjainak kényszerítô és
az álló lapátok (2) terelô hatására a gép tengelyével párhuzamosan áramlik. A ten-
gelyirányú légáramot az álló lapátok után elhelyezett görbe felület (3) tereli a ten-
gelyre merôleges irányba.
A ventilátorok által szállított levegô nyomását vízoszlop milliméterben (rövi-
dítve mm v.o.) adják meg. A permetezôgépeken alkalmazott axiálventilátoroknál a
szállított levegô nyomása 60–100 mm v.o. A légáram sebessége 30–50 m/s, a szál-
lított levegô mennyisége általában 25–80 000 m
3
/h. Az axiálventilátorok többsége
kettô vagy több fokozatú hajtómûvel készül, a szállítási teljesítmény a fordulat-
szám módosításával és a lapátok szögének állításával is változtatható.
64
A radiálventilátorok (59. ábra) a centrifugálszivattyúhoz hasonló elven mû-
ködnek.
59. ábra. Radiálventilátor felépítése
1. szívótorok, 2. lapátkerék, 3. állórész, 4. profilos lapát
A szívótorkon (1) át beáramló levegô részecskéit a lapátkerék (2) forgó moz-
gásra kényszeríti. Forgó mozgás közben centrifugális erô hat a levegô részecskéi-
re, amelynek hatására azok a lapátkerék palástján át az állórész (3) csigaház alakú
terébe áramlanak. A bôvülô részben csökken a levegô áramlási sebessége, ennek
eredményeként növekszik a nyomás.
A növényvédelmi gépeken használt egyszerû kialakítású radiálventilátorokkal
400–600 mm v.o. levegônyomás érhetô el. A kilépô keresztmetszetnél mérhetô
légsebesség 65–120 m/s, a szállított levegômennyiség általában 3000–15 000 m
3
/h
érték között változik.
A permetezôgépeken használatosak még dobventilátorok (60. ábra), amelyek
radiális rendszerûek, azonban a lapátok hossza lényegesen nagyobb, mint a ha-
gyományos radiálventilátoroknál, mûködési paramétereiket tekintve pedig az
axiálventilátorokra hasonlítanak.
65
60. ábra. Dobventilátor felépítése
1. lapátdob, 2. állórész, 3. terelôlapok
A dobventilátor a radiálventilátorhoz hasonló elven mûködik. A szívótorkon
beáramló levegôt a henger alakú lapátkerékre szerelt terelôlapok (3) felgyorsítják,
és az állórész (2) rés alakú terén át nyomják a szabadba.
A dobventilátorok által szállított levegô nyomása 100–300 mm v.o.. A kilépô
légsebesség 30–50 m/s, a szállított levegômennyiség általában 10 000–30 000 m
3
/h
érték között változik.
Hasonló mûködési elvûek a keresztáramú ventilátorok is, azonban ezeknél a la-
páthossz még nagyobb, az átmérô pedig lényegesen kisebb.
Szórófejek, fúvókák
Permetezésnél a folyadékot a szükséges mennyiségben, nagy pontossággal kell ki-
adagolni, megfelelô méretû cseppekre kell bontani, és a célfelületre (rendszerint a
növényzetre vagy a talajra) minél egyenletesebben elosztva kell eljuttatni. Ezek-
nek a feladatoknak a megoldására rendkívül sok, különbözô rendszerû és kivitelû
szórófejet, fúvókát fejlesztettek ki, amelyek a permetezés hatékonyságát alapvetô-
en meghatározzák Szántóföldi permetezés, illetve ültetvények kezelése során al-
kalmazott szórófejek és fúvókák csoportosítása látható a 61. ábrán.
66
61. ábra. Permetezô szórófejek és fúvókák csoportosítása
A cseppképzés általában hidraulikusan, folyadéknyomással; mechanikusan,
centrifugális erô hatására; pneumatikusan, nagysebességû légárammal vagy kom-
binált eljárással történik, tehát a szórófejek mûködési elvük szerint a felsorolt
négy csoportba sorolhatók.
Hidraulikus cseppképzésû szórófejek
A hidraulikus szórófejek a nyomással szállított folyadékot szûk kiömlô kereszt-
metszetben felgyorsítva és forgásba hozva vagy ütköztetve vékony folyadékhár-
tyát (folyadékfátylat) képeznek, amelyen a felületi feszültség és a levegô ellenál-
lása következtében hullámok alakulnak ki, majd rétegek válnak le, végül cseppek
képzôdnek (62. ábra).
67
62. ábra. A cseppképzôdés folyamata
A hidraulikus szórófejek elônye viszonylagos egyszerûségükben rejlik. A vo-
natkozó elôírásoknak megfelelôen csepegésgátló membránszeleppel csatlakoznak
a szórócsövekhez, a folyadék tehát membránszelepen keresztül jut be a szórófe-
jekbe. A membránszelepek mûködését a permetlé-rendszer üzemi nyomása szabá-
lyozza, a szelepek akkor nyitnak, miután a nyitó nyomás (általában 0,4–0,6 bar)
kialakult. A szelepen át a szórófej-testbe jutó folyadék az eltömôdések megakadá-
lyozása érdekében rendszerint szûrôn (elemi szûrô vagy finomszûrô) halad át.
Csepegésgátló membránszeleppel ellátott hidraulikus szórófej elvi felépítése és
mûködése tekinthetô meg a 63. ábrán.
68
63. ábra. Csepegésgátló membránszeleppel ellátott hidraulikus szórófej felépítése
A cseppképzôdéshez szükséges vékony folyadékhártya tehát létrehozható úgy,
hogy a permetlé a szórófejben felgyorsul és forgásba jön, majd a szórófej szûk ki-
ömlô keresztmetszetén kiáramlik. Ebben az esetben a szóráskép kúpsugarú (üre-
ges kúp vagy kúppalást, illetve teljes kúp). Ezen az elven mûködnek az ültetvé-
nyek permetezése során leggyakrabban alkalmazott cirkulációs szórófejek.
Az említett vékony folyadékfátylat a szórófejbe jutó permetlésugár ütközteté-
sével is létre lehet hozni. Ilyenkor a szóráskép lapos, legyezô alakú. Ezt a mûkö-
dési elvet az ütközéses szórófejek képviselik. A szántóföldi kezeléseket általában
réses szórófejekkel felszerelt gépekkel végzik.
69
A 64. a.–d. ábrán különbözô kialakítású hidraulikus szórófejek elvi felépítése
és az általuk képzett szóráskép látható.
64. a., b., c., d. ábra. Hidraulikus szórófejek felépítése és szórásképeik
Cirkulációs szórófejek
A cirkulációs szórófejek közül a csigabetétes és a pörgetô testes, illetve az örvény-
kamrás vagy tangenciális beömlésû változatok terjedtek el leginkább.
Csigabetétes szórófejek
A csigabetétes szórófejeknél (65. ábra) a szórócsôbôl érkezô permetlé a csigabe-
tét (2) palástján kialakított barázdákon áthaladva forgásba jön. A szórófej test (3)
végében kialakított kúpos cirkulációs teret cserélhetô szórólapka (4) zárja le. A
szórólapkát a belsô menetes szórófej sapka (5) rögzíti, a szórólapka és a szórófej
test közötti résben tömítôgyûrû (6) található. A csigabetét és a szórólapka között
lévô cirkulációs térben a folyadék forgó mozgása intenzívebbé válik, majd a szó-
rólapkán lévô furaton kilépve kúppalást, más néven üreges kúp alakot vesz fel.
70
65. ábra. Csigabetétes szórófej felépítése
1. a szórócsô csatlakozómenete, 2. csigabetét, 3. szórófej test,
4. szórólapka, 5. szórófej sapka, 6. tömítôgyûrû
Pörgetô testes szórófejek
A pörgetô testes szórófejek nagyon hasonló elven mûködnek, azonban ezeknél a
szórófejeknél a permetlé forgatását nem csigabetét, hanem pörgetô test (1) bizto-
sítja. Amennyiben a pörgetô testek közepén furatot képeznek ki, teljes kúp alakú
szóráskép keletkezik, ha a középfurat hiányzik, üreges kúp alakú a szóráskép. Pör-
getô test vázlata látható a 66. ábrán.
71
66. ábra. Pörgetô test vázlata
1. pörgetô test, 2. szórólapka, 3. cirkulációs tér
A 67. a. és b. ábrán különbözô anyagból készült, eltérô kivitelû pörgetô testek
és szórólapkák a 68. a.–c. ábrán pedig ültetvények permetezésére használt, külön-
bözô szórásképû szórófejek láthatók.
67. a., b. ábra. Különbözô pörgetô testek és szórólapkák
72
68. a., b., c. ábra. Ültetvények permetezésére használt szórófejek
Tangenciális beömlésû vagy örvénykamrás szórófejek
A 69. ábrán látható szórófej esetében a szórócsôbôl érkezô permetlé érintô irány-
ból lép be a nagy méretû cirkulációs térbe (örvénykamrába). Ezeknél a szórófe-
jeknél nem speciálisan kialakított betét, hanem a beömlés iránya, valamint az ör-
vénykamra kiképzése biztosítja a permetlé forgásba hozását. Az örvénykamrát a
szórónyílást is magában foglaló szórósapka (2) zárja le. A szórófej test (3) ellen-
kezô oldalán füles csavarral (4) lezárt furat van, amely a szórófej tisztítására szol-
gál. A füles csavar és a szórósapka alá tömítôgyûrû (5) helyezhetô el. Az örvény-
kamrás szórófejekre teljes kúp alakú szóráskép jellemzô.
69. ábra. Tangenciális beömlésû (örvénykamrás) szórófej
1. a szórófej csatlakozómenete, 2. szórósapka, 3. szórófej test,
4. füles csavar, 5. tömítôgyûrû
73
Ütközéses szórófejek
Az ütközéses szórófejek csoportján belül elkülöníthetôk felületütközéses vagy ütkö-
zôlapos, illetve folyadékütközéses vagy lapos sugarú, más néven réses szórófejek.
Felületütközéses (ütközôlapos) szórófejek
A felületütközéses vagy ütközôlapos szórófejeknél (70. ábra) a furaton kilépô fo-
lyadék szilárd felületnek ütközve legyezô alakban terül el, és cseppekre bomlik.
70. ábra. Ütközôlapos szórófej felépítése
1. szórófej test, 2. szûrô és szûrôváz, 3. rögzítô anya, 4. ütközôfelület
Folyadékütközéses (réses) szórófejek
A folyadékütközéses vagy más néven lapos sugarú vagy réses szórófejekben két
irányból szemben egymásnak vezetett folyadéksugarak ütköznek és alkotnak kö-
zösen legyezôszerû fátyolt, majd bomlanak cseppekre.
A réses szórófejek mûködési elvét és kialakítását a 71. ábra szemlélteti.
71. ábra. Réses szórófej mûködése
74
A hidraulikus szórófejeket szántóföldi permetezésnél leggyakrabban a nagy
egyenletességet biztosító lapos sugarú vagy réses fúvókákkal használják, a hagyo-
mányos kivitelû réses fúvókákon kívül azonban különbözô feladatokhoz számos
más kialakítású réses fúvókát is alkalmaznak, ezek közül a teljesség igénye nélkül
a legelterjedtebbek kerülnek bemutatásra.
Az ún. elsodródást csökkentô fúvókába helyezett elôporlasztó betét megváltoz-
tatja az áramlási viszonyokat, és ezáltal befolyásolja a cseppképzést.
Hagyományos (A) és elsodródást csökkentô fúvóka (B) felépítése hasonlítható
össze a 72. ábrán.
72. a., b., c. ábra. Hagyományos és elsodródást csökkentô
réses fúvókák felépítése és mûködése
A cseppképzés szabályozásának további lehetôségét kínálják az úgynevezett
légbeszívásos (injektoros vagy passzív injektoros) fúvókák. Ezeknél az áramló fo-
lyadék a speciálisan kiképzett furatokon át levegôt szív be (passzív módon), és az-
zal elkeveredik (73. a.– d. ábra.).
75
73. a., b., c., d. ábra. Hagyományos és kompakt kivitelû
légbeszívásos fúvókák felépítése és mûködése
A kilépô cseppekben ennek következtében légbuborékok képzôdnek, és ennek
hatására durvább cseppek képzôdnek, mint a hagyományos kivitelû, ill. az elsod-
ródás csökkentô réses fúvókáknál (74. ábra).
76
74. ábra. Légbuborékok injektoros fúvóka által képzett cseppekben
Az injektoros fúvókák által képzett cseppek a célfelületnek ütközve a bennük
lévô légbuborékok hatására szétpattannak, amint azt a 75. ábra szemlélteti, és az
elaprózódott cseppek megfelelô borítottságot biztosítanak.
75. ábra. Injektoros fúvóka által képzett cseppek szétrobbanása a célfelületen
Az elsodródás csökkentô és a légbeszívásos fúvókák alkalmazását megkönnyí-
ti, hogy csereszabatosak a hagyományos kivitelû fúvókákkal, tehát egyszerûen be-
építhetôk a hidraulikus szórófejekbe.
77
Azonos gyártmányú és méretû hagyományos, elsodródást csökkentô és injektoros
kivitelû fúvókák által 4 bar üzemi nyomáson képzett cseppek térfogat szerinti elosz-
lását szemlélteti a 76. ábra.
76. ábra. Hagyományos, elsodródást csökkentô és injektoros fúvókák cseppeloszlása
Látható, hogy amíg a hagyományos kivitelû TP 11004 VP típusú fúvókánál a
100 µm-nél kisebb cseppek aránya eléri a 30%-ot, az elsodródást csökkentô DG
11004 VS típusnál ez az érték 20% alatti, az injektoros AI 11004 VS fúvókáknál
pedig kevesebb, mint 5% esik ebbe a tartományba.
A levegô bejuttatása a fúvókákba nemcsak beszívással történhet, hanem betáp-
lálással (aktív módon) is. A levegôt ilyen esetben kompresszor szállítja a szórófe-
jekhez légvezetékeken keresztül. A folyadék és a levegô nyomásának együttes vál-
toztatásával a permetezési jellemzôk, elsôsorban a cseppméretek tág határok kö-
zötti szabályozása válik lehetôvé, azonban drágább és bonyolultabb szerkezetet
igényel. Az ilyen elven mûködô fúvókákat levegô betáplálásos vagy aktív injekto-
ros rendszerû fúvókáknak is nevezik.
A síkpermetezésre használt 110–120° szórási kúpszögû réses fúvókák mellett a
szántóföldi szórókereteken, illetve azok szélein alkalmazhatók különbözô kialakí-
tású (pl. hagyományos és légbeszívásos oldalt réselt fúvókák), aszimmetrikus szó-
rásképû fúvókák (77. a. és b., valamint a 78. ábra) is. Ezekkel a táblák széle, élô-
vizek, érzékeny területek közelében lévô sávok permetezhetôk meg átfedés nélkül.
Soros kultúrákban, levelek alá történô permetezésre is használatosak.
78
77. a., b. ábra. Aszimmetrikus szórásképû légbeszívásos fúvóka és szórásképe
78. ábra. Hagyományos oldalt réselt fúvóka
A cseppek sûrûbb növényállományba történô jobb behatolását teszik lehetôvé
a kettôs réses fúvókák, amelyek a haladási irányhoz viszonyítva elôre és hátra szó-
ró két permetlegyezôt hoznak létre (79. ábra). A különbözô irányokból a növé-
nyekre érkezô cseppek egyenletesebb borítást tesznek lehetôvé az egy irányban
szóró fúvókák munkájához képest.
79. ábra. Kettôs réses fúvóka szórásképe
79
Sorközpermetezésnél alkalmazzák a kisebb (60–80°) kúpszögû réses fúvókákat.
Érdemes megemlíteni, hogy ültetvények permetezése során is egyre gyakrab-
ban alkalmazzák a szántóföldi kezelésekre is használt elsodródás csökkentô, vala-
mint légbeszívásos réses fúvókákat. A szórási kúpszög ugyanakkor ültetvények
kezelésénél általában 60–90°, a fúvóka betétek anyaga pedig a magasabb üzemi
nyomás miatt rendszerint kerámia.
Korábban már esett arról szó, hogy a kiadagolt permetlémennyiséget az üzemi
nyomás változtatásával és a különbözô méretû fúvókák cseréjével lehet beállítani.
A fúvókák alkalmazását megkönnyítik a 2, 3 vagy több szórófej befogadására al-
kalmas szórófejtartók (80. a. és b. ábra). A használni kívánt fúvóka mûködési
helyzetbe fordításával egyszerûen és gyorsan elvégezhetô a szórásteljesítmény
módosítása, egyúttal lehetôség nyílik különbözô rendszerû fúvókák alkalmazásá-
ra, ezáltal a szórástechnikai jellemzôk megváltoztatására is.
80. a., b. ábra. Több szórófej befogadására alkalmas szórófej-tartók
Pneumatikus (légporlasztásos) szórófejek
A hidraulikus szórófejek mellett pneumatikus szórófejeket is alkalmaznak. Ezek
légáram felhasználásával képzik a cseppeket. Különbözô kialakítású légporlasztá-
sos szórófejek láthatók a 81. ábrán.
80
81. ábra. Légporlasztásos szórófejek
a.) a folyadékot a légárammal szemben vezetik be; b.) az áramlások iránya azonos,
a folyadék egy kúpos elosztóelemen terül el; c.) hidraulikus szórófej porlasztja elô
a folyadékot, az áramlások iránya azonos
A folyadékot a pontos adagolás érdekében rendszerint kalibrált adagoló tárcsán
keresztül vezetik a légáramba, ahol úgy terítik el, hogy a lehetô legnagyobb felü-
leten érintkezzen a levegôvel. A folyadék-légáram sebesség különbségének leg-
alább 70–80 m/s-nak kell lennie a megfelelô cseppképzéshez. Ilyen légáramot el-
sôsorban radiális ventilátorokkal lehet elôállítani. Nem tekinthetôk pneumatikus,
légporlasztásos rendszerûnek az axiálventilátoros permetezôgépek, amelyeken a
cseppképzést hidraulikus szórófejek végzik, a 30–40 m/s légsebességet elérô
axiálventilátorok légárama pedig továbbítja a cseppeket a célfelületre. Ezért eze-
ket helyesen szállító levegôs permetezôgépeknek nevezhetjük. A légporlasztásos
szórófejek általában kis folyadékmennyiség (legfeljebb 250–300 dm
3
/ha) finom
cseppekre bontására alkalmasak.
Kombinált szórófejek
A kombinált szórófejek általában a hidraulikus és a pneumatikus cseppképzés elô-
nyeit igyekeznek egyesíteni. Gyakori az a megoldás, amelynél a radiális ventilá-
tor légáramába hidraulikus szórófejet, vagy -fejeket építenek, és a levegô a folya-
déknyomással képzett cseppeket tovább porlasztja. Ez a megoldás a légporlasztás
jobb hatásfokú változatának is tekinthetô.
81
a.) b.) c.)
Kombinált szórófej látható a 82. ábrán.
82. ábra. Kombinált szórófej
Mechanikus szórófejek
A szórófejek negyedik csoportja mechanikus elven mûködik, és a centrifugális erô
hatását használja fel. A folyadék kalibrált és cserélhetô adagoló tárcsán keresztül
jut a szórófejbe (83. a. és b. ábra). Ez elektromos, vagy gyakrabban pneumatikus
motor által forgatott kúp alakú, csipkés élû tárcsa, amelyen a folyadék vékony ré-
tegben elterül, és amelyrôl a centrifugális erô hatására cseppekre bomolva körkö-
rös irányban repül le.
83. a., b. ábra. Tárcsás szórófej felépítése, mûködése
82
A tárcsa fordulatszáma rendszerint változtatható, a fordulatszám növelésével
apróbb cseppek képezhetôk. Nagyobb átmérôjû porlasztó tárcsa alkalmazásával
kisebb fordulatszámmal is megfelelô porlasztás érhetô el. A mechanikus szórófe-
jekkel kiszórható folyadék mennyisége erôsen korlátozott. A tárcsás szórófejek ál-
talában ULV vagy LV mennyiségû permetlé-felhasználásra alkalmasak, a képzett
cseppek többnyire 100 µm-nél kisebbek. Ezért a mechanikus szórófejeket legin-
kább légi védekezéseknél alkalmazzák.
Szórókeret, szórószerkezet
Nagyüzemi szántóföldi és ültetvény permetezôgépeken a szórófejeket a permete-
zési feladatnak megfelelô elhelyezésben szórószerkezeteken rögzítik, sok esetben
lehetôvé téve irányuk megváltoztatását. A szórószerkezetnek kulcsfontosságú sze-
repe van abban, hogy a szórófejek által képzett cseppek a kívánt módon jussanak
el a célfelületre. A szórószerkezetek kialakítása a védendô növények jellemzôitôl
és a permetezés technológiájától függ. Ennek megfelelôen számos, eltérô kialakí-
tású szórószerkezet kerül alkalmazásra. A szántóföldön, illetve ültetvényekben
leggyakrabban alkalmazott szórószerkezetek mûködési elv és kialakítás szerint
csoportosítva láthatók a 84. ábrán. A kisüzemekben, kiskertekben alkalmazható
szórószerkezetekkel külön fejezetben foglalkozunk.
84. ábra. Szórószerkezetek fôbb típusai
83
Szántóföldi szórószerkezetek
Szántóföldön leggyakoribb a hidraulikus szórószerkezetek alkalmazása (85. áb-
ra). A kezelések során a teljes felület (talaj vagy növényzet); a növénysornak
vagy a sorközöknek megfelelô keskeny sávok vegyszeres kezelése; esetleg a nö-
vényvédô szerek levélzet alá történô kijuttatása egyaránt cél lehet, tehát a véde-
kezésekre használhatók síkszóró, sorszóró, sorközszóró és levélzet alá szóró
szerkezetek. A szántóföldi szórószerkezetek többsége a teljes felület egyenletes
kezelésére, más szóval síkpermetezésre alkalmas. Ennek megfelelôen a szórófe-
jek egy síkban, egymástól azonos távolságra vannak elhelyezve a szóró-
szerkezeten (szórókereten), a szórófejek talajtól való távolsága a növényzet ma-
gasságának megfelelôen beállítható.
85. ábra. Síkpermetezésre alkalmas, hidraulikus szántóföldi szórószerkezet
Korábban vegyszeres gyomirtásra alkalmaztak félig függesztett, vontatott és rá-
szerelt síkpermetezô kereteket is, manapság szinte kizárólag függesztett kivitelû
szórókeretek használatosak.
A függesztett szórókeretek (86. ábra) elônye, hogy különbözô permetezési cé-
lokra, különbözô kultúrákban használhatók, ezért univerzálisnak tekinthetôk. Az
acél, vagy ritkábban alumínium profilanyagból vagy lemezbôl kialakított vázszer-
kezetre szerelik fel a permetlévezetékeket és a szórófejeket úgy, hogy azok a sé-
rülésektôl védve legyenek (megfelelô elhelyezés, felütközésgátlók).
84
86. ábra. Függesztett szántóföldi szórókeret
A permetlévezetékek lehetnek magas nyomású tömlôk, amelyeket a szórófejek-
kel együtt a szórókereten rögzítenek. Ennél a megoldásnál hiba lehetôsége adódik,
ha a szórófejek egyenlô osztása nincs megfelelôen beállítva. A másik változatnál
mûanyag vagy fém vezetékekben áramlik a permetlé, és ezeken a vezetékeken
egyenlô, 50 cm-es osztásban képzett furatokhoz csatlakoznak a szórófejek. Ebben
az esetben az osztás az egyes szakaszokon állandó, de az egyes szakaszok pontos
csatlakoztatását itt is biztosítani kell. A szántóföldi permetezôgépeken a vonatko-
zó elôírásoknak megfelelôen a szórószerkezeteket úgy alakítják ki, hogy az egyes
szakaszokat külön lehessen be-, és kikapcsolni.
A kisebb méretû keretek nyitása, összecsukása, magasságának elôírt tarto-
mányban történô fokozatmentes állítása általában kézi mûködtetéssel történik, na-
gyobb munkaszélesség (általában 15 m felett) esetén a mozgatás hidraulikus mun-
kahenger segítségével, az erôgép vezetôfülkéjébôl távvezérléssel végezhetô. A
szántóföldi szórókeretek minden esetben több tagból állnak, szállítási helyzetben
a nagyobb méretû keretek többnyire a permetlétartály mellé (87. ábra), a kisebb
keretek pedig a tartály mögé, keresztben csukhatók össze (88. ábra).
85
87. ábra. A tartály mellé összecsukott függesztett szórókeret
88. ábra. A tartály mögé, keresztben összecsukott függesztett szórókeret
A szántóföldi permetezôgépek munkaminôségét döntô mértékben meghatároz-
za a keret felfüggesztésének módja, valamint az, hogy a keret lengéscsillapítása
mennyire hatékony. A keretlengések szórásegyenletességre gyakorolt káros hatá-
sairól korábban, külön fejezetben már volt szó.
Korábban alkalmaztak kisebb munkaszélességû, merev felfüggesztésû kerete-
ket (89. a. és b. ábra). Ennél a megoldásnál a szórókeret a tartószerkezethez ké-
86
pest nem tudott elmozdulni, vagyis a keret együtt mozgott a géppel. Ez olyan
szempontból elônyös volt, hogy egyenletesen megmunkált talajon a keret lengés-
mentesen követte a talajfelszínt, biztosítva ezáltal a megfelelô szórásegyenletessé-
get. Óriási hátrány volt ugyanakkor ezeknél a kereteknél, hogy a merev kapcsolat
miatt a járószerkezetet érô dinamikus erôhatások átadódtak a keretszerkezetre, így
a merev felfüggesztésû szórókeretek igen sérülékenyek voltak.
89. a., b. ábra. Merev felfüggesztésû szántóföldi szórókeretek
Ezt próbálták késôbb a keret rugós alátámasztásával kiküszöbölni. Ezzel ugyan
a keretek kevésbé sérülékennyé váltak, azonban egyenetlen talajfelszínen az erô-
teljes keretmozgások következtében jelentôsen romlott a szórásegyenletesség, ez-
által a gépek munkaminôsége.
Jelentôs fejlesztési lépésként megjelentek a lengô keretek, amelyeknél a
szórókeret és a tartóváz közötti kapcsolat nem merev, vagyis a keret mozgása füg-
getlen a gép mozgásaitól. Napjainkban kizárólag a vonatkozó követelményeket ki-
elégítô lengô kereteket alkalmazzák. A lengô keretek számos változata ismert.
Ilyenek a trapéz felfüggesztésû szórókeretek (90. ábra), sok változatban alkalmaz-
zák az egy ponton történô felfüggesztés rendszerét (pl. ingafelfüggesztés 91. áb-
ra), valamint a paralelogramma felfüggesztést (92. ábra) is.
87
90. ábra. Trapéz felfüggesztésû szórókeret
91. ábra. Inga felfüggesztésû szórókeret
88
92. ábra. Paralelogramma felfüggesztésû szórókeret
Kisebb kereteknél a lengések mérséklésére elegendô lehet a megfelelôen meg-
választott felfüggesztési mód, nagyobb kereteknél általánosan elterjedt a lengés-
csillapítók alkalmazása. A lengéscsillapítás a függôleges irányú lengések mellett
általában a vízszintes mozgásokra is kiterjed. A szórókeretek különbözô irányú
mozgásait a 93. ábrán mutatjuk be.
93. ábra. Különbözô irányú keretmozgások
89
Elsôsorban a 2 és 3 irányú mozgások rontják a kereszt-, illetve hosszirányú szó-
rásegyenletességet. Ezért a szántóföldi permetezôgépek munkaminôséget döntô
mértékben meghatározza, hogy a keret lengéscsillapítása mennyire hatékony.
A lengések mérséklésére a különbözô rendszereket alkalmaznak (94. a.–c. ábra).
A leggyakoribb megoldás az, amikor a keretet középen vízszintes tengelyre
függesztik és az ingaszerû függôleges lengéseket hidraulikusan mérséklik. A má-
sik elterjedt megoldás a torziós tengely alkalmazása.
94. a., b., c. ábra. Különbözô kialakítású lengéscsillapító egységek
Korszerû gépeken nem csak a keret lengéseit csillapítják, hanem mozgásait sza-
bályozzák is. A keretszárnyak távolságát a talajtól általában ultrahangos szenzo-
rok segítségével érzékelik (95. ábra). Ha valamelyik keretszárny túlságosan meg-
közelíti a talajt, automatikusan visszaemelkedik a megfelelô helyzetbe.
90
95. ábra. Ultrahangos érzékelô szórókereten
Az igényesebb szórókeretek kialakítása lehetôvé teszi, hogy lejtôs területen is
a talajjal párhuzamosan, állandó munkamagasságban mûködjenek. Természetesen
a lengéscsillapításnak ilyen helyzetben is hatékonyan mûködnie kell. Ezt szemlél-
teti a 96. ábra.
96. ábra. Lejtôn is párhuzamos a szórókeret a talajjal
91
Teljes felület egyenletes permetezése érdekében alkalmazzák a szórószerkeze-
teken a permetlé keringetés módszerét. A szórókereten két vezeték van kiépítve,
amelyekben a permetlé folyamatosan kering (cirkulációs permetlérendszer). Ez
azt eredményezi, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított a kívánt üzemi nyo-
más, tehát bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórás-
ra. Ezáltal elkerülhetô az a hiba, amely az indulásnál jelentkezik: a nyomás a szó-
rófejeknél még nem megfelelô, a beállított érték csak fokozatosan alakul ki. A
helytelenül, kis dózissal, nem megfelelô porlasztással, és egyenletességgel kezelt
felület nagysága ugyanis az üzemeltetési paraméterektôl függôen jelentôs lehet.
Vegyszeres gyomirtásnál ez a hiba különösen jól megfigyelhetô, gyakori látvány,
hogy az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a permetezôgép megindult, gyomo-
sodás lép fel, amely táblán befelé haladva fokozatosan megszûnik. A helytelenül
kezelt területek további hátránya a közvetlen kár mellett, hogy újabb fertôzések
kiindulását okozhatják. A védekezések eredményessége szempontjából a cirkulá-
ciós permetlérendszer tehát jelentôs elônnyel jár.
Növénysorok kezelésére, illetve levelek alá történô permetezésre alkalmasak
a 97. a. és b. ábrán bemutatott szórószerkezetek.
97. a., b. ábra. Sor-, ill. levelek alá történô permetezésre alkalmas szórószerkezetek
A hidraulikus szórószerkezetek mellett elterjedten alkalmaznak szántóföldön
szállítólevegôs szórószerkezeteket is. Ezeknél ventilátor légáramát használják fel a
növényzet megnyitására, a cseppek célba juttatására. A légzsákos vagy légszekré-
nyes szórószerkezetekrôl az anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldá-
sokkal foglalkozó fejezetben részletesen esik szó.
A szórókereteket a szórófejekkel együtt a mechanikai sérülésektôl meg kell vé-
deni, ezért kisebb kereteknél a szélsô kerettagok úgy vannak kialakítva, hogy aka-
dállyal történô ütközéskor vízszintesen elôre, nagyobb munkaszélességû keretek-
92
nél pedig elôre és hátra, valamint függôlegesen felfelé egyaránt ki tudnak térni,
majd az akadály elhagyását követôen azonnal, önmûködôen visszatérnek eredeti
pozíciójukba.
A szántóföldi légporlasztásos szórószerkezetek rendszerint állítható helyzetû és
irányú szórófejekkel mûködnek, és soros növénykultúrák állománypermetezésére
használatosak.
Ültetvény (kertészeti) szórószerkezetek
Az ültetvények permetezéséhez használt szórószerkezetek szintén lehetnek hidra-
ulikus, szállítólevegôs vagy légporlasztásos rendszerûek.
A hidraulikus szórószerkezetek hatótávolsága, penetrációja meglehetôsen kicsi,
ezért nagyüzemi ültetvényekben állománykezelésre ritkán alkalmazzák ezeket.
Gyümölcs- és szôlôültetvényekben, a sorokban, a fatörzsek közötti terület
gyomirtására különbözô speciális szórószerkezetek állnak rendelkezésre. A 98.
ábrán látható szórószerkezet merev keretbôl és ehhez rugalmasan kapcsolódó
szélsô szórócsôbôl áll. Ez a szórócsô a fatörzseknek ütközve – általában rugóerô
ellenében – kitér, majd továbbhaladva visszatér eredeti helyzetébe. Az ültetvénye-
ket rendszerint burkoló lemezekkel védik a gyomirtó szerek károsító hatásaitól.
98. ábra. Berendezés gyümölcs-, és szôlôültetvényekben
a sorokban elvégzendô gyomirtáshoz
Egy másik szerkezetnél a szórócsô mereven csatlakozik a kerethez, és nem nyú-
lik a fatörzsek közé. A fatörzsek közötti sávot a szórócsô végén elhelyezett aszim-
metrikus szórásképû szórófej permetezi be.
A pontpermetezô szórószerkezetek (99. ábra) fatörzsek, szôlôtôkék mechaniku-
san nem elérhetô, közvetlen környezetére szórnak permetlevet. A berendezés mû-
ködési elve a 100. ábrán tekinthetô meg. A berendezés mindkét oldalán optikai ér-
93
zékelôk vannak elhelyezve, amelyek a fatörzseket vagy a tôkéket, illetve azok hi-
ányát érzékelik. A szenzorok a szabályzó berendezésen keresztül mûködtetik a
pontpermetezô szórófejeket nyitó vagy záró mágnes-szelepeket. A permetezés
idôtartama több fokozatban állítható be, ezáltal a permetlé felhasználás minimali-
zálható. Mindkét oldal külön lekapcsolható vagy folyamatosan mûködtethetô.
99. ábra. Pontpermetezô szórószerkezet gyümölcsültetvényben
100. ábra. Pontpermetezô szórószerkezet mûködési elve
94
Ültetvényekben gyakran használnak szállítólevegôs szórószerkezeteket.
Az axiálventilátoros szórószerkezeteknél (101. a. és b. ábra) a ventilátor kilépô
keresztmetszetében a célnak megfelelôen helyezkednek el a korábban ismertetett
hidraulikus cseppképzésû szórófejek. Az elporlasztott folyadékot a ventilátor lég-
árama szállítja a növényzetre.
101. a., b. ábra. Hagyományos axiálventilátoros szórószerkezetek
A ventilátorból kiáramló levegô terelésével, és a szórófejek célszerû elhelyezésé-
vel, igyekeznek a permetlevet az ültetvény jellemzôinek figyelembe vételével a lom-
bozatra irányítani, és ott egyenletesen elosztani. Az ültetvény jellemzôinek megfe-
lelôen kialakított axiálventilátoros szórószerkezetek láthatók a 102. a. és b. ábrán.
102. a., b. ábra. Ültetvények jellemzôihez kialakított
axiálventilátoros szórószerkezetek
A szórófejek elhelyezését tekintve hasonló felépítésû keresztáramú ventilátoros
szórószerkezetek elônye, hogy a lombozat teljes magasságában egyenletes a szó-
rás mennyisége és minôsége (103. ábra).
95
103. ábra. Keresztáramú ventilátoros szórószerkezet
A nagy magasságban elhelyezkedô növényzet kezelése hagyományos kialakí-
tású szállítólevegôs szórószerkezetekkel nem végezhetô el. Erre a célra gyakran
két axiálventilátoros szórószerkezetet szerelnek a gépre. Magas gyümölcsfák ke-
zelésére alkalmas szórószerkezet látható a 104. ábrán.
104. ábra. Két szórószerkezettel felszerelt ültetvény permetezôgép
96
Elsôsorban szôlôültetvényekben használnak több sor egyidejû kezelésére alkal-
mas szórószerkezeteket. Ilyen, hidas önjáró célgépre szerelt többsoros szórószer-
kezet látható a 105. ábrán.
105. ábra. Többsoros szórószerkezet hidas önjáró szôlômûvelô gépen
A radiálventilátorral üzemelô légporlasztásos szórószerkezetekre jellemzô,
hogy gégecsöveken vezetik a levegôt a szórófejekhez (106. ábra). Ennek követ-
keztében a szórás iránya az ültetvény lombozatának elhelyezkedéséhez jól beállít-
ható, az axiálventilátoros gépekhez viszonyított kisebb légteljesítmény miatt azon-
ban a hatótávolság korlátozott. Ezért a légporlasztásos szórószerkezeteket elsôsor-
ban kisebb lombozatú, intenzív ültetvényekben alkalmazzák.
106. ábra. Légporlasztásos szórószerkezet
97
Ebben a fejezetben említhetôk meg azok a kombinált porlasztású szórószerke-
zetek is, amelyek kialakítása nagyobb hatótávolságot tesz lehetôvé. Ezek a szóró-
szerkezetek elsôsorban magasra növô út menti fák, vagy komló ültetvények keze-
lésénél alkalmazhatók (107. ábra).
107. ábra. Magas fák permetezésére alkalmas, ún. lövellô csöves szórószerkezet
A kisüzemi ültetvényekben, háztáji gazdaságokban alkalmazott permetezôgé-
pek, szórószerkezetek részletes ismertetésére külön fejezetben kerül sor.
Alváz, járószerkezet
A permetezôgépek részegységei alvázra szerelve alkotnak szerkezeti egységet. A
nagyobb teljesítményû gépek méretüknek, rendeltetésüknek megfelelôen külön-
bözô alvázakra épülnek. A nagyüzemi gépek lehetnek traktorra függesztett vagy
munkagépre, teherautóra szerelt kivitelûek. A vontatott vagy önjáró kivitelû gé-
peknél fontos a megfelelô járószerkezet alkalmazása. Vegyszeres gyomirtásnál a
talajra gyakorolt nyomás a gép tömegétôl és a kerekekre szerelt gumiabroncsok
futófelületének a talajjal érintkezô részének nagyságától függ. A talajra nehezedô
nyomás a gumiabroncsokban levô levegô nyomásának változtatásával is szabá-
lyozható bizonyos határok között. A nagy tömegû gépek 2–3 tengelyes kivitelben
készülnek (108. ábra).
98
108. ábra. Háromtengelyes önjáró szántóföldi permetezôgép
Mûvelônyomos technológiánál nagy átmérôjû és keskeny kerekek alkalmazásá-
ra van szükség. Így biztosítható egyidejûleg az alacsony talajnyomás és a mûvelô-
nyomban történô haladás taposási kár nélkül. Ilyen futómûvel készült gép látható
a 109. ábrán.
109. ábra. Vontatott permetezôgép nagy átmérôjû,
keskeny kerekekkel mûvelônyomban
99
A nyomtávolság a szántóföldi gépeknél általában fokozatmentesen állítható. Ez
többnyire mechanikusan vagy hidraulikusan, álló helyzetben, illetve menetközben
történik. Hidraulikus nyomtávolság állító berendezés mûködése látható a 110. ábrán.
110. ábra. Nyomtávolság állítása hidraulikusan
Ha a nyomtávolság a növények sortávolságának nem egész számú többszöröse,
akkor valamelyik kerék növénysoron járva taposási kárt okoz. A taposási károk
csökkentése érdekében alkalmazzák a nyomkövetô vonószerkezetet, amelynek elô-
nyös hatását szemlélteti a 111. ábra.
111. ábra. A nyomkövetô vonószerkezet hatására kisebb a taposási kár
100
Az alacsony építésû gépek is károsíthatják a növényzetet. Soros kultúrák
gyomirtására ezért elônyösek az állítható nyomtávolságú és hasmagasságú (sza-
bad magasságú) gépek.
A vontatott és önjáró kivitelû szántóföldi gépek – elsôsorban a keretlengések
mérséklése érdekében – rugózott kivitelben készülnek. A légrugózás és a hidro-
pneumatikus rugózás elve tekinthetô meg a 112. a. és b. ábrán.
112. a., b. ábra. A légrugózás és a hidro-pneumatikus rugózás elve
A kisebb méretû, vontatott kivitelû permetezôgépeket mechanikus rögzítô fék-
kel, a nagyobb gépeket légfékkel szerelik fel. Rögzítô fékre és légfékre láthatók
példák a 113. a. és b. ábrán.
113. a., b. ábra. Vontatott permetezôgépek fékberendezései
Kiegészítô berendezések
A permetlékészítéssel foglalkozó fejezetben már volt arról szó, hogy a permetezô-
gépek hidraulikus rendszere is alkalmas permetlé készítésére. Erre a célra külön-
bözô kiegészítô berendezések alkalmazhatók.
A beöntônyílásban elhelyezett szûrôbe épített vegyszer bemosó fej (114. ábra)
és a szivattyú által szállított folyadék segítségével a növényvédô szerek elkeverhe-
tôk és bemoshatók a tartályba.
101
114. ábra. Beöntôszûrôbe épített vegyszer bemosó fej
A permetezôgépek nagy része fel van szerelve vegyszer bemosó berendezéssel.
Ilyen berendezés illusztrációja tekinthetô meg a 115. ábrán.
115. ábra. Vegyszer bemosó berendezés
102
A vegyszer bemosó berendezések rendszerint a kiürült növényvédô szeres gön-
gyölegek tisztítására is alkalmasak. A berendezés funkcióit, használatát szemlél-
teti a 116. a. és b. ábra.
116. a., b. ábra. Vegyszer bemosó és göngyöleg tisztító berendezés
funkciói, használata
A munkaminôség javítása érdekében a nagy munkaszélességû szántóföldi per-
metezôgépek ún. habjelzô berendezéssel (sorjelölô berendezés) szerelhetôk fel. A
berendezés alkalmazását a kezelt sávok pontos csatlakoztatásának nehézsége in-
dokolja. A helytelen sávcsatlakoztatás következményeit korábban már ismertet-
tük. A habjelzô berendezés elvi felépítése a 117. ábrán kerül bemutatásra.
103
117. ábra. Habjelzô berendezés felépítése
Mint a 118. ábrán látható, a traktor kompresszorából származó levegô a beren-
dezés tartályában lévô habképzô anyagot felhabosítja, majd az így képzôdött hab
csôvezetéken keresztül a szórókeret végén elhelyezett adagolóba kerül, onnan pe-
dig a talajra hull. A habjelek sûrûsége változtatható. A talajon látható habpama-
csok segítik a traktorvezetôt a pontos sávcsatlakoztatásban.
118. ábra. Habjelzô berendezés mûködése
104
A GPS navigációs rendszer a permetezôgépek kormányzását könnyíti meg, ez-
által a pontos sávcsatlakoztatást is biztosítja. A 119. ábrán látható, a vezetôfülké-
ben elhelyezhetô kijelzô fény-, és szükség esetén hangjelzésekkel figyelmezteti a
gépkezelôt, ha a helyes iránytól eltért. A jelzô fények mutatják a gépkezelônek az
iránytartás pontosságát. Zöld fénynél az irány helyes, a sárga kismértékû, a piros
pedig veszélyes eltérést jelez. Ha a gép olyan területre ér, amelyet már megperme-
tezett, akkor a berendezés hangos figyelmeztetô jelzést ad. Így a traktor vezetôje
a mûholdakról kapott jelek segítségével kielégítô pontossággal tarthatja a megfe-
lelô irányt.
119. ábra. Kormányzást segítô GPS monitor
Magasabb költséggel a helymeghatározó rendszer felhasználásával automati-
kus kormányzásra is lehetôség van. Ez néhány cm pontosságú iránytartást tesz le-
hetôvé.
A permetezôgépek haladási sebessége és az üzemi nyomás a terepviszonyoktól
és az erôgép motorjának fordulatszámától függôen változik és a két érték általá-
ban nincs szinkronban egymással, ezért nagy eltérések adódnak a hosszirányú szó-
rásegyenletességben. A szabályzó berendezések a permetlé területarányos kijutta-
tását teszik lehetôvé. Erre a célra alapvetôen két megoldás kínálkozik: a szórószer-
kezet szórásteljesítményének, illetve a hatóanyag mennyiségének szabályozása.
A szórószerkezet szórásteljesítményének szabályzását a legegyszerûbb eset-
ben a mért és kijelzett üzemeltetési értékek alapján, kézi vezérléssel maga a gép-
kezelô végzi menet közben egy változtatható keresztmetszetû visszafolyó ág se-
gítségével.
105
A folyadékfogyasztás mérésére alkalmas eszközök láthatók a 120. ábrán.
120. ábra. Turbinás átfolyásmérôk felépítése
A permetezô monitorok nagyobb része egyidejûleg több jellemzôt (szórószer-
kezet szórásteljesítménye, haladási sebesség, idô) határoz meg, kijelzi az üzemel-
tetési paramétereket vagy az elôírt értékektôl való eltérést, amelyek alapján a ke-
zelô a rendszer mûködésébe beavatkozhat.
A haladási sebességgel arányos permetezésre leggyakrabban elektronikus sza-
bályzó automatikákat alkalmaznak, amelyeknek mûködési vázlata a 121. ábrán
látható. A berendezés a haladási sebességet és a szórószerkezet folyadékfogyasz-
tását egyaránt méri és az ezekbôl meghatározott fajlagos szórásmennyiséget a be-
táplált alapadatok (munkaszélesség, adott kerékfordulatra megtett út stb.) felhasz-
nálásával összeveti a névleges értékkel.
Különbség esetén az üzemi nyomás vagy a permetléáram szabályozásával kor-
rekciót hajt végre és az eltérést megszünteti, vagyis biztosítja a fajlagos szórás-
mennyiség állandóságát. A 122. ábrán szabályozó berendezés központi vezérlô
egysége látható a traktor fülkébe szerelve.
106
121. ábra. Szabályozó berendezés felépítése
122. ábra. Szabályozó berendezés központi egysége a vezetôfülkében
107
Az önjáró gépek általában légkondicionált, esetenként szûrt levegôjû, panoráma
ablakokkal ellátott vezetôfülkével vannak felszerelve (123. ábra). A gépkezelô ké-
nyelmét ergonómiai szempontok alapján kialakított, lengéscsillapított vezetôülés
szolgálja. A fülkében vannak elhelyezve az ellenôrzô és szabályozó eszközök.
123. ábra. Önjáró permetezôgép kabinja
Éjszakai permetezéshez a gépeket megfelelô világítással kell felszerelni, hogy
a kezelô a munkát ellenôrizni tudja. Ültetvény permetezôgépeken általában hátra-
felé irányított fényszórókat alkalmaznak, szántóföldi gépeknél a teljes munkaszé-
lességben kiépített világítás biztosít megfelelô erôsségû fényt (124. ábra).
124. ábra. Önjáró permetezôgép kivilágított szórókerettel éjszakai munkában
108
A permetezôgépek külsô tisztításához sok esetben hosszú tömlôvel ellátott szó-
rópisztolyt szerelnek fel, amelyet mosófejjel is ellátnak (125. ábra).
125. ábra. Mosófejjel ellátott szórópisztoly a permetezôgép külsô tisztításához
A gépkezelô munkaruhájának, tisztálkodó eszközeinek és személyes tárgyai-
nak tárolása céljából külön tároló dobozt szerelnek a gépekre (126. ábra).
126. ábra. Tároló szekrény munkaruhának és személyes tárgyaknak
109
Üzemi permetezôgépek mûködése, típusai
Üzemi permetezôgépek mûködése
A korszerû üzemi permetezôgépeknek számos követelménynek kell megfelelniük.
A vegyszerek pontos kiadagolása és a környezetvédelmi követelmények kielégítése
érdekében többféle funkciót kell megvalósítaniuk. Az elôzô fejezetben ismertetett
részegységekbôl számos különbözô rendeltetésû és kialakítású gép alakítható ki.
A 127. ábrán a leggyakrabban alkalmazott permetezôgépek mûködési vázlata
látható.
127. ábra. Permetezôgépek mûködése, fôbb funkciói
Üzemi permetezôgépek típusai
A különbözô kultúrákban fellépô károkozók elleni védekezéshez permetezô-, és
porlasztógépek rendkívül széles választéka alakult ki. Eltérô felépítésû és méretû
gépek állnak a kisgazdaságok, a nagyüzemek, a társas vállalkozások, a gépkörök,
illetve a bérmunka vállalkozók rendelkezésére. Számos permetezôgép speciális
célra (például komló vagy magas, út menti fák permetezéséhez) készül. A perme-
tezôgépek több szempont szerint osztályozhatók. Leggyakrabban azonban a gya-
korlati szempontoknak megfelelôen építési módjuk (kivitelük), illetve alkalmazá-
si területük alapján különböztetik meg a gépeket. A rendelkezésre álló típusokat a
gépek kiválasztási szempontjaival foglalkozó fejezetben részletesebben ismertet-
jük, ebben a fejezetben a legfontosabb tudnivalókra szorítkozunk.
110
Szántóföldi permetezôgépek típusai
A szántóföldi növények vegyszeres védelméhez rendelkezésre álló permetezôgé-
pek típusainak összefoglaló csoportosítása a 128. ábrán követhetô.
128. ábra. Szántóföldi permetezôgépek csoportosítása
Szántóföldeken építési módjukat tekintve függesztett, vontatott, rászerelt (erô-
gépre vagy munkagépre, teherautóra szerelt), valamint önjáró kivitelû permetezô-
gépeket alkalmaznak.
A függesztett permetezôgépek (129. ábra) általában 300–1800 dm
3
térfogatú
permetlétartállyal és 10–24 m munkaszélességû szórókerettel készülnek.
111
129. ábra. Függesztett szántóföldi permetezôgép
A vontatott permetezôgépeket (130. ábra) többnyire 1000–5000 dm
3
-es per-
metlétartállyal, 15–36 m munkaszélességû kerettel szerelik fel. Rendszerint egy-,
ritkán kéttengelyes kivitelben készülnek, a nagyobb méreteknél a talajnyomás
csökkentése érdekében nagyobb méretû gumiabroncsokkal.
130. ábra. Vontatott szántóföldi permetezôgép
112
Forgalomba kerülnek munkagépre (talajmûvelôre, vagy vetôgépre), traktorra
(131. ábra) vagy teherautóra szerelt (132. ábra) permetezôgépek is.
131. ábra. Traktorra szerelt szántóföldi permetezôgép
132. ábra. Teherautóra szerelt szántóföldi permetezôgép
Az önjáró gépeket általában 3000–10 000 dm
3
térfogatú tartállyal és 24–40 m
munkaszélességû szórókerettel gyártják. Az önjáró permetezôgépek többsége két-
tengelyes négykerekes kivitelû, de vannak – fôleg a 8000–10 000 literes tartállyal
készülô típusok között – háromtengelyû, hatkerekes változatok is. Az önjáró gé-
113
pek permetezô felépítménye általában nem különbözik lényegesen a függesztett,
rászerelt vagy vontatott gépek rendszerétôl. A permetlétartály, ahogy errôl már ko-
rábban is szó volt, esetenként osztott kivitelû elhelyezése olyan, hogy biztosítsa a
gép stabilitását, és hidas kivitel esetén a növelt szabad magasságot. A forgalma-
zott és alkalmazott típusok többsége növelt szabadmagasságú, hidas kivitelû gép
(133. ábra). A hidas kivitelû permetezôgépek szabad magassága legtöbb esetben
150–300 cm között változik.
133. ábra. Nagy szabad magasságú hidas önjáró permetezôgép munka közben
A szántóföldi szórószerkezetek ismertetése során említettük a szántóföldi per-
metezôgépek rendszerük alapján lehetnek sík-, és térpermetezôk. A síkpermetezô
gépeknél a vízszintes szórókereten meghatározott és egyenletes távolságban elhe-
lyezett adott kúpszögû szórófejekkel a célfelület síkjában igyekeznek minél
egyenletesebb permetelosztást elérni. A síkpermetezô gépek csak korlátozottan al-
kalmasak kifejlett növényállomány egyenletes kezelésére. Ezért szántóföldi állo-
mánykezelésre gyakran szállítólevegôs gépeket alkalmaznak. Ezek a gépek nem-
csak jó minôségû permetezést tesznek lehetôvé, hanem lehetôséget nyújtanak ar-
ra is, hogy nagyobb szélsebességnél (akár 5–8 m/s) is hatékonyan lehessen véde-
kezni. Nem csak állománypermetezésre használatosak, hanem szeles idôben vegy-
szeres gyomirtásra is. Szélcsendes idôben a ventilátor kikapcsolásával hidraulikus
síkpermetezôként mûködtethetôk.
A szállítólevegôs gépeken alkalmazott axiálventilátorok nagy légteljesítménye
jól használható a cseppek továbbítására, a kis légsebesség következtében azonban
a cseppek aprítására nem. A légporlasztásos permetezôgépeken alkalmazott radi-
ális ventilátorok légsebessége már képes a folyadékot apró cseppekre lebontani és
kisebb távolságból a növényzetre szállítani. A ventilátor által szállított levegôt gé-
gecsöveken keresztül vezetik a szórófejekhez (134. ábra), ennek következtében a
szórás iránya jól beállítható a növényzet elhelyezkedésének megfelelôen.
114
134. ábra. Légporlasztásos szórószerkezettel felszerelt szántóföldi permetezôgép
A sávos permetezô adapterekkel szerelt gépek lehetôvé teszik, hogy ne a teljes
felület, hanem csak az elvetett mag feletti csík kapjon permetet.
A szántóföldi permetezôgépek rendszerint közepes nyomású (5–20 bar)
membrános, dugattyús vagy a kettô kombinációjaként membrándugattyús szivaty-
tyúval üzemelnek.
A szántóföldi szórókeretek többnyire trapéz-, inga- vagy paralelogramma fel-
függesztésû, lengéscsillapított keretek, mozgatásuk kisebb munkaszélesség esetén
kézi erôvel, nagyobb méretû kereteknél hidraulikusan történik.
Szántóföldi szórószerkezeteken leggyakoribb a réses szórófejek használata.
A korábban széles körben alkalmazott ütközôlapos szórófejek egyenlôtlen szórás-
képük miatt ma már csak folyékony mûtrágyák szórásánál jönnek számításba.
A szántóföldi gépek anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldásairól,
a gépek, illetve a szórófejek kiválasztási szempontjairól külön fejezetben részlete-
sen esik szó.
Ültetvény (kertészeti) permetezôgépek típusai
Az ültetvény permetezôgépek építési mód, permetezési rendszer, szórószerkezet,
kezelési mód, és felépítés szerinti csoportosítása a 135. ábrán látható.
115
135. ábra. Ültetvény (kertészeti) permetezôgépek csoportosítása
Ültetvények védelmére építési módjukat tekintve függesztett, vontatott, eseten-
ként önjáró kivitelû permetezôgépeket alkalmaznak.
Kisebb ültetvényekben jól használhatók a többnyire 300–800 dm
3
térfogatú
permetlétartállyal ellátott függesztett permetezôgépek (136. ábra).
136. ábra. Függesztett ültetvény permetezôgép
Nagyobb felületeken eredményesebb munka végezhetô vontatott permetezôgé-
pekkel (137. ábra), amelyek általában 800–3 000 dm
3
-es tartállyal kerülnek forga-
lomba.
116
137. ábra. Vontatott ültetvény permetezôgép
Ültetvények védelmére is alkalmaznak önjáró kivitelû permetezôgépeket (138.
ábra), de nem nagy számban, mert az önjáró gépek sem teljesítményben, sem a
kezelés minôségében nem különböznek lényegesen a függesztett, ill. vontatott ki-
vitelû gépektôl, az áruk viszont lényegesen magasabb.
138. ábra. Önjáró ültetvény permetezôgép
Az ültetvények kezeléséhez használt gépek permetezési rendszere lehet hidra-
ulikus, szállítólevegôs vagy légporlasztásos. A különbözô rendszerû szórószerke-
zeteket már részletesen ismertettük, ugyanakkor itt is fontos hangsúlyozni, hogy
az ültetvény permetezôgépek legfontosabb jellemzôje a szórószerkezet kialakítá-
117
sa, mivel ültetvényekben a növényvédô szereket a géptôl gyakran jelentôs távol-
ságban a növényzet teljes felületén lehetôleg egyenletesen kell elosztani. Ennek
a rendkívül nehéz feladatnak a megoldására sokféle szórószerkezetet fejlesztet-
tek ki.
Ismert, hogy az ültetvény permetezôgépek szórószerkezete leggyakrabban szál-
lítólevegôs rendszerû, axiálventilátoros kivitelû. Szállítólevegôs rendszerûek a
dobventilátoros permetezôgépek is. Ezek a gépek speciális radiális rendszerû ven-
tilátorral üzemelnek, permetezés technikai jellemzôik ugyanakkor hasonlítanak az
axiálventilátoros permetezôgépek tulajdonságaihoz. Hasonló elven mûködnek a
keresztáramú ventilátorral szerelt gépek is.
A ventilátorok kilépô keresztmetszetében elhelyezett szórófejek által elporlasz-
tott permetlevet a légáram szállítja a célfelületre, megmozgatva a lombozatot, ez-
által biztosítva a penetrációt és a levelek kellô mértékû fonákoldali fedettségét.
A radiálventilátorral felszerelt permetezôgépek lehetnek légporlasztásúak, illet-
ve kombinált porlasztásúak, a légáram nemcsak a cseppek szállításában, hanem
képzésében is szerepet játszik. A permetezés iránya rendszerint jól állítható, azon-
ban a rendelkezésre álló viszonylag kis mennyiségû levegô csak kisebb fajlagos
szórásmennyiséget tesz lehetôvé, és a kilépés után rövid távolságon belül lefé-
kezôdik.
Az ültetvény permetezôgépek a velük végezhetô kezelések módját tekintve le-
hetnek sor-, vagy átfúvásos permetezôk. Az elôbbiek az ültevény sorközeiben ha-
ladva a növényeket a lombozattól, és a szórószerkezet teljesítményétôl függôen
egy, vagy két oldalról permetezik. Ez történhet egy vagy több sor egyidejû keze-
lésével. Az átfúvásos gépek elsôsorban szôlôültetvényekben használatosak és egy
menetben több sor kezelését végzik. Tekintettel arra, hogy ez a módszer gyengébb
munkaminôséggel, nagyobb vegyszerveszteséggel, illetve környezetszennyezés
veszélyével jár, meglehetôsen ritkán alkalmazzák.
Kertészeti permetezôgépek permetléellátását általában membrános vagy du-
gattyús szivattyúk biztosítják.
Az alkalmazott szórófejek általában cirkulációs rendszerûek, a legtöbb esetben
a korábban bemutatott örvénykamrás és pörgetô testes kivitelûek. A légporlasztá-
sos szórófejeknél ma már ritka a permetlé közvetlen bevezetése a légáramba, a
legtöbb típusnál hidraulikus szórófejek végzik a folyadék adagolását és az elôpor-
lasztást (kombinált cseppképzés).
Üzemi permetezôgépek anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldásai
A vegyszeres növényvédelmi munkák jelentôs anyagfelhasználással járnak és
ezeknek az anyagoknak nagy része veszélyes a környezetre. Ezért a növényvédô
gépek fejlesztésének alapvetô célja a vegyszerfelhasználás minimalizálására, illet-
ve olyan kivitelezése, amely a legkisebb veszteséggel jár. A precíziós szórástech-
nika alkalmazására és a környezeti hatás minimalizálására számos megoldás áll
rendelkezésre. Az anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldások csopor-
tosítása a 139. ábrán tekinthetô meg.
118
139. ábra. Anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki eljárások
Szántóföldi permetezôgépek anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldásai
A szórófejekkel, fúvókákkal foglalkozó fejezetben részletesen ismertetett elsodródás
csökkentô (anti drift), légbeszívásos (injektoros vagy passzív injektoros), valamint le-
vegô betáplálásos (aktív injektoros) fúvókák speciális kialakításuk, mûködési elvük
révén jelentôs mértékben csökkentik a permetezés környezetterhelô hatásait.
A levegô betáplálásos fúvókák már ismertetett mûködési elve alapján fejlesz-
tettek ki olyan permetezôgépeket, amelyek lehetôséget biztosítanak arra, hogy a
gépre szerelt fúvókák által képzett cseppek mérete a szélviszonyok függvényében
megváltoztatható legyen. A 140. ábrán látható permetezôgépen kanalas szélsebes-
ségmérô segítségével határozzák meg a szélsebességet. Ez az információ közpon-
ti számítógépbe kerül, amely a mért adatok alapján meghatározza az elsodródás
csökkentéséhez szükséges cseppméretet, és ennek alapján ad parancsot a szóró-
keretre felszerelt aktív injektoros fúvókákba áramló permetlé és a kompresszor se-
gítségével betáplált levegô nyomásának beállítására.
A szél kedvezôtlen hatásait más, egyszerûbb mûszaki megoldásokkal is mérsé-
kelni lehet.
Az egyik ilyen megoldás esetében a szórókereten azonos méretû, hagyományos
és kompakt kivitelû légbeszívásos réses fúvókák vannak egymás mellett elhelyez-
119
ve (141. ábra). A pneumatikusan kapcsolható fúvókák közül az hozható mûködés-
be, amely az aktuális szélsebességnek megfelelô méretû cseppek képzésére alkal-
mas. Ez a kivitel a változtatható cseppmérettel történô permetezés mellett, külön-
bözô méretû fúvókák alkalmazásával a fajlagos szórásmennyiség változtatását is
lehetôvé teszi.
141. ábra. Szélarányos permetezésre alkalmas szórószerkezet
Léteznek olyan speciális kialakítású szórófejek is, amelyek pneumatikus mû-
ködtetéssel több fúvóka egyidejû használatát is lehetôvé teszik (142. ábra). Ez a
megoldás módot ad arra, hogy megfelelô vezérléssel akár menet közben is tág ha-
tárok között lehessen változtatni a szórásteljesítményt és a cseppméretet.
120
140. ábra. A szélviszonyoknak megfelelô, szabályozott cseppméretû permetezés
aktív injektoros fúvókákkal felszerelt permetezôgéppel
142. ábra. VarioSelect szórófej több fúvóka szelektív mûködtetéséhez
Mint említettük, a hatékonyság növelése és az elsodródás mérséklése érdeké-
ben számos szórószerkezetet fejlesztettek ki. A 143. ábrán elsodródást csökkentô
szórószerkezettel felszerelt szántóföldi gép tekinthetô meg. A szórókeretre a szó-
rófejek elé burkolóelemeket szereltek fel (144. ábra). Ezekkel az elemekkel egy-
részt mérsékelhetô a cseppek elsodródásának kockázata, másrészt a kezelendô nö-
vényzet elfektetésével csökken a talajra hulló permetlé mennyisége.
143. ábra. Burkoló elemekkel felszerelt szántóföldi szórókeret
Az elsodródás megakadályozására alkalmas módszer a cseppek légárammal
történô irányítása, a közismert légszállításos szántóföldi permetezés.
121
A légzsákos permetezôgépek esetében általában hidromotorral hajtott axiálven-
tilátor megfelelô mennyiségû levegôt nyom a szórókeret felett elhelyezett, több-
nyire vászonból vagy mûanyagból készült tömlôbe (légzsákba), ezeken alul kilé-
pô nyílások vannak, amelyeken keresztül a levegô kiáramlik, és a szórófejek által
képzett cseppeket a célfelületre szállítja. A lefelé irányuló légáram állománykeze-
lésnél megnyitja a növényzetet, elôsegíti a penetrációt. Ez azért fontos, mert a kár-
okozók többsége a lombozat belsejében illetve a levelek fonák oldalán támad. Ez
a légmozgás ugyanakkor gátolja az elsodródást, ezért a légzsákos gépekkel na-
gyobb szélsebesség esetén is biztonságosan lehet dolgozni.
A légzsákos gépek egy részénél a ventilátor fordulatszámának változtatásával a
légteljesítményt az igényeknek megfelelôen be lehet állítani, emellett a légzsák hely-
zete, ezáltal a levegô kiáramlásának iránya szintén változtatható. Ez lehetôvé teszi,
hogy a gép haladási sebességének megfelelôen a legjobb penetrációt lehessen elérni.
A légzsákos szórószerkezetek mûködésének elvi vázlata a 145. ábrán tekinthe-
tô meg, a 146. ábrán pedig légzsákos szórókerettel felszerelt, vontatott kivitelû
szántóföldi permetezôgép látható.
A légzsákos permetezôgépek nem csak állománypermetezésre alkalmasak, ha-
nem szeles idôben vegyszeres gyomirtásra is. Szélcsendes idôben a ventilátor ki-
kapcsolásával hidraulikus síkpermetezôként mûködtethetôk.
122
144. ábra. Burkolóelemek elhelyezése
145. ábra. Légzsákos szórószerkezet mûködése
146. ábra. Légzsákos szórókerettel felszerelt szántóföldi permetezôgép
A levegô elosztására a szórókeret mentén lemezbôl készült szekrényeket is al-
kalmaznak. A légszekrényes szórószerkezettel ellátott permetezôgépek hatékony-
ságát tovább lehet növelni azzal, hogy a levegô nem egy, hanem két furatsoron lép
123
ki (147. ábra). Ez a jobb penetráció mellett azt is eredményezi, hogy két oldalról
véd a szél elsodró hatásától.
147. ábra. Két légfüggönyös légszekrényes szórószerkezet
Szántóföldi gyomirtásnál a legjelentôsebb megtakarítás ún. helyspecifikus per-
metezéssel érhetô el. A mezôgazdasági mûvelésû táblákon a kártevôk és kóroko-
zók megjelenése, valamint a gyomnövény populációk térben és idôben heterogén
jelleget mutatnak. A hagyományos technológiáknál a teljes felület kezelésben ré-
szesül akkor is, ha csak a tábla egyes részein jelentkezik fertôzés (148. ábra). Ha
csak azokon a területeken permetezünk, ahol arra ténylegesen szükség van, akkor
lényegesen kevesebb vegyszerrel érhetô el a szükséges eredmény.
Az ún. helyspecifikus permetlé-kijuttatás lehetôséget biztosít a permetlé folt-
szerû kiadagolására kizárólag ott, ahol tényleges kártétel fenyeget.
A helyspecifikus kezelésnek több lehetséges megoldása van. Bíztató eredmé-
nyek vannak a gyomok közvetlen érzékelésére, az ilyen gépeken a növények egy-
mástól történô megkülönböztetésére alkalmas érzékelôket helyeznek el. Az így
meghatározott területeken közvetlenül elvégezhetô a fertôzött területek helyspeci-
fikus permetezése. A kezelendô területek felderítése és rögzítése történhet GPS
helymeghatározás segítségével. Ez történhet a tábla bejárásával és a gyomos terü-
letek behatárolásával. Az így készített térkép betáplálható a szórást vezérlô számí-
tógépbe. Lehetôség van az igénynek megfelelôen a szórás ki- vagy bekapcsolásá-
ra a teljes felületen, vagy az egyes keretszakaszokon. Vannak olyan gépek, ame-
lyeken az egyes szórófejek is külön-külön mûködtethetôk.
A 149. ábrán mûködô helyspecifikus permetezô rendszer látható.
124
149. ábra. Helyspecifikus permetezô rendszer
A helyspecifikus, precíziós növényvédelemmel jelentôs mértékû költségcsök-
kenés érhetô el, ami természetesen együtt jár a környezetterhelés mérséklésével is.
A fertôzött területek meghatározására alkalmas lehet a hiperspektrális távérzé-
kelés is. Ilyen kamerával végzett földi vagy légi felvételezéssel olyan hatalmas
125
148. ábra. Gyomfészkek megjelenése szántóföldön
mennyiségû, részletes információhoz juthatunk, hogy a fertôzések jellege és elhe-
lyezkedése is meghatározható.
Itt kell megemlíteni a közvetlen vegyszer beadagolás módszerét is. Ha megbíz-
ható adatok állnak rendelkezésre a különbözô gyomok területi kiterjedésérôl, ak-
kor lehetôség van több folyékony halmazállapotú gyomirtó szer váltakozó vagy
együttes kijuttatására is. Ezt a közvetlen vegyszer beadagolású permetezôgépek
teszik lehetôvé, amelyek mûködési elvét a 150. ábra szemlélteti.
150. ábra. Közvetlen vegyszer beadagolású permetezôgépek mûködési elve
A permetezôgép tartályában tiszta víz van, a vegyszereket az eredeti göngyö-
legbôl, vagy különálló vegyszertartályokból lehet felhasználni. Ezekben a tartá-
lyokban általában szakaszos és folyamatos mûködésre alkalmas keverô berende-
zéseket alkalmaznak. A fôszivattyú által szállított vízbe a vegyszertartályokból a
szabályzó berendezés által vezérelt adagolók juttatják a szereket a keverôkamrá-
ba, amely közvetlenül a szórószerkezet elôtt van elhelyezve. A kész permetlevet –
mint a hagyományos gépeknél – a szórófejek juttatják ki a célfelületre. Ha rendel-
kezésre áll fertôzési térkép, akkor annak alapján a közvetlen vegyszer beadagolá-
sú permetezôgéppel helyspecifikusan lehet gyomfoltokat kezelni az igényeknek
megfelelôen menet közben változtatható dózisú és összetételû permetlével. A köz-
vetlen vegyszer beadagoló rendszer környezetbarát és további megtakarításokat is
lehetôvé tehet, mivel kiküszöböli, hogy a munka végeztével, illetve idôjárási okok
vagy meghibásodás miatt bekövetkezô, kényszerû leállásoknál a gépben permetlé
maradjon, amit rendeltetésszerûen már nem lehet felhasználni.
A permetezés befejezését követôen a közvetlen vegyszer-beadagolású rendszer
az öblítôvezetéken keresztül megtisztítható. A Bypass-vezeték hagyományos per-
metezôgépként történô mûködtetést is lehetôvé tesz.
Ültetvény permetezôgépek anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldásai
Ültetvények környezetkímélô permetezése során is egyre gyakrabban alkalmaz-
zák a szántóföldi kezelésekre is használt, már sokszor említett elsodródás csök-
kentô, valamint légbeszívásos réses fúvókákat.
126
Az elsodródás minimalizálását és a veszteségek jelentôs mértékû csökkentését
teszik lehetôvé az alagút permetezôgépek. Ezeknél a gépeknél a lombozatot bur-
koló elemekkel veszik körül. Ezek az elemek alkalmasak a lombozaton átjutó
cseppek felfogására. A lecsapódott permetlé a burkoló elemek alján gyûlik össze,
majd szûrés után visszakerül a gép permetlétartályába. Az alagút permetezôgépek
egy vagy többsoros változatban készülnek (151. a. és b. ábra). Kifejlett lombozat
esetén a visszanyert permetlé aránya általában 20–30%, kisebb lombozatnál a
megtakarítás akár 50–70% is lehet. Az alagút permetezôgépeket leggyakrabban
szôlôültetvényekben alkalmazzák, de vannak gyümölcsültetvényekben használha-
tó típusok is.
151. a., b. ábra. Különbözô kivitelû alagút permetezôgépek
A hidraulikus szórószerkezettel felszerelt alagút permetezôgép-típusok mellett
léteznek ventilátoros gépek is. Ezeknél a felesleges permetlé összegyûjtése olyan
cseppcsapdákban történik, amelyek a folyadékot felfogják, a levegôt átengedik.
A permetlerakódás elôsegítése érdekében alkalmaznak a gépeken elektrosztati-
kus feltöltô berendezéseket. A nagy feszültséggel és kis áramerôsséggel mûködô
rendszerek a permetlevet a tartályban (kontaktfeltöltés), a szórószerkezetben (in-
fluenciafeltöltés), vagy kilépésnél (koronafeltöltés) töltik fel. A különbözô elekt-
rosztatikus feltöltô rendszerek elvi vázlata a 152. ábrán látható.
Elméletben a feltöltés hatására a cseppek az ellenkezô töltésû növényzetre na-
gyobb arányban rakódnak le. Mivel a feltöltéshez jelentôs energia szükséges, az
elektrosztatikus berendezéseket általában csökkentett permetlé felhasználásra al-
kalmas légporlasztású gépeken alkalmazzák (153. ábra).
A permetlé megtakarítást szolgálják a növényérzékelô berendezéssel felszerelt
permetezôgépek is. Permetezés során általában a gép elején, tartó konzolokon, kü-
lönbözô magasságokban elhelyezett infravörös vagy ultrahangos szenzorok (álta-
lában 1, 2 vagy 3 pár érzékelôt szerelnek fel) érzékelik a lombozatot, illetve annak
hiányát. A központi egység ennek alapján vezérli a szórófejekre szerelt szelepeket.
Ha egy vagy több szórófej magasságában nincs lombozat, akkor a szelep pillanat-
szerûen lezárja a szórófeje(ke)t, majd ha ismét növényi felületet érzékel, ugyan-
úgy visszakapcsolja az(oka)t, tehát csak ott történik permetezés, ahol van lombo-
127
128
152. ábra. Elektrosztatikus feltöltô rendszerek elvi vázlata
153. ábra. Elektrosztatikus feltöltés rendszerével üzemelô
légporlasztásos permetezôgép
zat. Mivel az érzékelôk és a szórófejek nem egy síkban vannak, a rendszert szink-
ronizálni kell. A berendezés folyamatosan méri a haladási sebességet, az érzéke-
lôk szórófejektôl való távolságának betáplálásával a szórófejek kapcsolásának
szükséges késleltetését pontosan megvalósítja. A növényérzékelô berendezések
mûködési elvét a 154. ábra szemlélteti.
154. ábra. Növényérzékelô berendezés mûködési vázlata
Axiálventilátoros permetezôgépre szerelt hazai fejlesztésû növényérzékelô be-
rendezés tekinthetô meg a 155. ábrán.
155. ábra. Növényérzékelô berendezéssel felszerelt ültetvény permetezôgép
Vizsgálatok szerint a növényérzékelô berendezésekkel végzett permetezés mi-
nôsége egyenértékû a hagyományos védekezéssel. A permetlé megtakarítás mér-
129
téke nagymértékben függ az ültetvény lombozat folyamatosságának mértékétôl.
Fiatal telepítésû ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata nem ér össze,
vagy a tavaszi elsô permetezéseknél a megtakarítás elérheti az 50–75%-ot. Össze-
függô lombozat kezelésénél 5–20% közötti megtakarítással lehet számolni. To-
vábbi elôny, hogy a permetlé megtakarítás, illetve az üzemidô jobb kihasználása
következtében a területteljesítmény 10–20%-os növelése érhetô el. A berendezés
alkalmazását elôsegíti, hogy használt gépekre is könnyen felszerelhetô.
Növényvédelmi gépek mûszaki, környezetvédelmi követelményei,
a gépek minôsítése, vizsgálata
A gépekkel végzett növényvédelmi tevékenység során fennáll a környezetszeny-
nyezés veszélye. Ezért már évtizedekkel ezelôtt jogszabályokat, szabványokat al-
kottak annak érdekében, hogy a gépek kialakítása, az alkalmazott mûszaki megol-
dások lehetôvé tegyék, hogy a kezelések csökkentett permetlé-felhasználással, a
környezet lehetô legkisebb mértékû terhelésével legyenek elvégezhetôk.
Növényvédelmi gépek minôsítése
Növényvédô gépek minôsítése Európában
Az egyes európai országokban a növényvédô gépek minôsítésére egymástól el-
térô rendszereket dolgoztak ki és alkalmaznak, ugyanakkor ezek a rendszerek
hasonló elemekbôl épülnek fel. Az egyik fontos hasonlóság, hogy a gépek kö-
telezô minôsítését jogszabály írja elô, a minôsítési kötelezettség hatálya alá új
növényvédelmi gépek tartoznak. Az illetékes szervek általában honosított euró-
pai szabványok figyelembevételével elkészített követelményrendszer (mûszaki,
környezetvédelmi, munkabiztonsági követelmények) szerint minôsítik az érin-
tett növényvédô gépeket (típusokat). A minôsítés történhet adminisztratív úton
vagy laboratóriumi gépvizsgálat eredményei alapján. A minôsítés a gépek hasz-
nálati értékének, üzembiztosságának vizsgálatára nem terjed ki. A gépek keres-
kedelmi forgalomba hozatalát megelôzô minôsíttetés a gyártó, illetve forgalma-
zó vállalat kötelessége. A minôsített típusokra forgalmazási engedélyt adnak ki,
ezt követôen bekerülnek az engedéllyel rendelkezô növényvédelmi gépeket tar-
talmazó adatbázisba, amely sok esetben a mezôgazdasági tevékenység kapcsán
felmerülô támogatások (pl. géptámogatás, földalapú támogatás) igénylésekor a
benyújtott kérelmek elbírálásának alapjául szolgál. Az engedélyek meglétének
igazolására rendszerint az értékesített gépekre matricát kell felragasztani. Az
engedélyezettség tényét, továbbá a matricák alkalmazását általában az illetékes
növényvédelmi hatóság ellenôrzi. Jogsértô magatartás esetén bírságot szabnak
ki, illetve egyéb intézkedéseket (pl. termékforgalmazási korlátozás) foganato-
sítanak.
A növényvédelmi gépek minôsítése, vizsgálata kapcsán mindenképpen fontos
megemlíteni a Németországban önkéntes alapon mûködô, ún. elismerési rend-
szert. Az elismerést a gyártó, illetve forgalmazó vállalat mellett a gépek tulajdo-
130
nosai is kérelmezhetik. Lehetôség van a komplett gép vagy egyes különálló rész-
egységek (pl. fúvókák) elismertetésére is. Az eljárás során az illetékes Julius
Kühn-Institut (JKI) végez egy teljes körû (minden részegységre kiterjedô) labora-
tóriumi mûszaki-funkcionális vizsgálatot, emellett a területileg illetékes szövetsé-
gi tartomány növényvédelmi szolgálata szabadföldi vizsgálatnak (tartós üzemi
vizsgálat) is aláveti az elismertetni kívánt géptípust, részegységet. Amennyiben a
vizsgálati tárgy mind a laboratóriumi, mind a szabadföldi vizsgálatok során kielé-
gíti a vonatkozó követelményeket, meghatározott idôtartamra elismertté válik. Az
elismertség ténye a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek való
megfelelésen túl azt is igazolja, hogy a vizsgált gép vagy részegység használati ér-
téke, üzembiztossága, tehát gyakorlati alkalmazhatósága is megfelelô.
Elismert gépek esetében lehetôség van arra, hogy elsodródást csökkentô képes-
ség tekintetében is értékeljék. Az értékelés feltétele, hogy a bejelentô rendelkez-
zen a JKI által meghatározott követelmények szerint és feltételek mellett szélcsa-
tornában vagy szabadföldön lefolytatott elsodródás-vizsgálati eredményekkel.
Ezeket az eredményeket vagy ún. elsodródási határértékeket tartalmazó adatbázis
vonatkozó elemeivel vagy ún. hagyományos referencia-permetezôgép elsodródás
vizsgálati eredményeivel hasonlítják össze és értékelik az elsodródás csökkentô
képességet. A gépeket elsodródást csökkentô képességük alapján kategóriákba
(50, 75, 90%) sorolják, a besorolt tételekrôl pedig listát tesznek közzé. A 90%-os
kategóriába tartoznak például az alagút permetezôgépek, illetve a levelek alá tör-
ténô permetezésre alkalmas permetezôgépek. A 75%-os, illetve az 50%-os kate-
góriába anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldásokkal felszerelt gé-
pek tartoznak, mint például a korszerû légbeszívásos fúvókákkal, légzsákos
szórószerkezettel, valamint a szórókeret szélein ún. záró fúvókákkal felszerelt gé-
pek. A besorolás alapján, az illetékes növényvédelmi hatósággal történô egyezte-
tést követôen kötelezô jelleggel írják elô, hogy a környezetterhelésre kifejezetten
érzékeny területeken (pl. élôvizek, védendô természeti értékek közelében) –a ke-
zelendô területre kijuttatandó növényvédô szerek tulajdonságainak függvényében
–milyen mûszaki megoldásokkal felszerelt permetezôgépeket lehet alkalmazni.
Az elôírásokat feltüntetik az egyes növényvédô szerek göngyölegein (zsákok,
kannák, flakonok stb.). A környezetvédelmi elôírások folyamatos szigorodása mi-
att hasonló rendszer bevezetése hazánkban is várható a közeljövôben.
Növényvédô gépek típusminôsítése Magyarországon
A vonatkozó jogszabályok értelmében az 5 dm
3
-nél nagyobb névleges térfogatú
tartállyal rendelkezô, a lentebbi felsorolásban megtalálható, új növényvédelmi gé-
peket – a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló gépek kivé-
telével – típusminôsítési eljárás alá kell vetni kereskedelmi forgalomba hozatal
elôtt.
A jogszabályok hatálya alá a következô növényvédelmi gépek tartoznak:
• függesztett, vontatott, valamint önjáró kivitelû szántóföldi permetezôgépek,
• függesztett, illetve vontatott kivitelû ültetvény (kertészeti) permetezôgépek,
131
• hordozható kivitelû (háti, taligás, telepíthetô stb.), motoros hajtású permete-
zôgépek,
• hordozható kivitelû (kézi, vállra akasztható, háti stb.), nem motoros hajtású
• permetezôgépek,
• csávázó gépek,
• granulátum szóró berendezések (beleértve a vetôgépekre szerelt adaptereket is).
A kötelezô típusminôsítési eljárást a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete
alá tartozó Mezôgazdasági Gépesítési Intézet (rövid név: MGI) folytatja le meg-
határozott követelmények alapján. A fentebb felsorolt kategóriákba tartozó nö-
vényvédelmi gépek 2004. január 1. óta kizárólag az MGI által lefolytatott típus-
minôsítési eljárás alapján kiadott, hatályos forgalomba hozatali engedély birtoká-
ban hozhatók kereskedelmi forgalomba hazánkban.
A növényvédelmi gépeket gyártó, illetve forgalmazó vállalat köteles az MGI fe-
lé nyilatkozatot benyújtani, amelyben nyilatkozik arról, hogy az általa gyártott, illet-
ve forgalmazott növényvédelmi gépek a vonatkozó jogszabályokban meghatározott
követelményeknek megfelelnek. A nyilatkozathoz magyar nyelven mellékelni kell a
következô, meghatározott tartalmú, és megadott formátumú dokumentumokat:
• nemzetközi érvényû minôségtanúsítás(oka)t,
• gépcsaládok esetén családonként az egyes típusok meghatározására szolgáló
ún. kombinációs mátrixot, amely tartalmazza a típusok fontosabb mûszaki pa-
ramétereit (1 db mátrix egy gépcsaládra vonatkozik, a mátrix minden egyes
sora egy-egy különbözô géptípust jelöl),
• típusonként az egyes típusokat azonosító, minden részegységre kiterjedô mû-
szaki adatlapot,
• használati útmutató(ka)t,
• egyéb, az elbírálást érdemben segítô dokumentumokat (fotók, prospektusok stb.).
Amennyiben rendelkezésre áll(nak), a következô dokumentumo(ka)t is be lehet
nyújtani:
• az MGI, illetve az ENTAM (European Network for Testing of Agricultural
Machines – Mezôgépvizsgáló Intézmények Európai Hálózata) megnevezésû
nemzetközi szakmai szervezet másik, teljes jogú tagsággal rendelkezô tagin-
tézménye által, a típusminôsítési eljárásra bejelentett géptípus(ok)ra vonatko-
zó, azonos követelmények alapján lefolytatott vizsgálat, minôsítés során ka-
pott eredményeket igazoló dokumentumok (vizsgálati jegyzôkönyvek, gép-
vizsgálati jelentések, minôsítési dokumentáció stb.),
• munkavédelmi, munkabiztonsági minôsítô bizonyítvány(ok).
Amennyiben a benyújtott dokumentáció tartalmilag hiányos, illetve nem a
meghatározott formátumban került benyújtásra, az eljárás megkezdése elôtt az
MGI kiegészítést, hiánypótlást kér.
A komplett dokumentáció alapján az MGI meghatározza a típusminôsítési el-
járás lefolytatásának módját.
A típusminôsítési eljárás 3 különbözô módon folytatható le:
• a benyújtott dokumentáció alapján, adminisztratív úton,
132
• helyszíni szemle alapján,
• laboratóriumi gépvizsgálat alapján.
Az adminisztratív úton történô típusminôsítési eljárásra kizárólag akkor van
lehetôség, ha a bejelentett géptípus(ok) nemzetközi érvényû minôségtanúsítási
okirattal rendelkeznek és az MGI vagy másik, teljes jogú ENTAM tagintézmény
korábban, azonos követelmények alapján, pozitív eredménnyel vizsgálta, minôsí-
tette a bejelentett típus(oka)t.
A helyszíni szemle alapján történô minôsítés lehetôsége akkor merül fel, ha
a benyújtott dokumentáció alapján nem lehet egyértelmûen dönteni a típus alkal-
masságáról, ugyanakkor laboratóriumi gépvizsgálat nem szükséges.
Amennyiben a típusminôsítési eljárásra bejelentett géptípus(ok) vonatkozásá-
ban nem állnak fenn a fentebb részletezett lehetôségek, akkor az MGI telephelyén
elvégzi a laboratóriumi gépvizsgálatot és ennek alapján ítéli meg a gépek alkal-
masságát. Gépcsalád(ok) esetén családonként egy géptípus (ún. vezérgép) labora-
tóriumi vizsgálatára kerül sor, a gépcsaládba tartozó többi géptípus alkalmasságá-
nak megítélése dokumentumok, szükség esetén helyszíni szemle alapján történik.
A típusminôsítési eljárások díjait külön jogszabályban rögzített díjszabás tartal-
mazza.
Amennyiben az eljárásra bejelentett típusok kielégítik a vonatkozó követelmé-
nyeket, az MGI 5 évig hatályos forgalomba hozatali engedélyt ad ki, a minôsített
típusok bekerülnek a „Forgalomba Hozatalra Engedélyezett Növényvédelmi Gé-
pek Jegyzéke” megnevezésû adatbázisba. A mûszaki, növény- és környezetvédel-
mi szempontból nem jelentôs hiányosság, eltérés esetén egy évig hatályos, ideig-
lenes forgalomba hozatali engedély is kiadható.
Az idôbeli hatály lejártával a forgalomba hozatali engedélyt új nyilatkozat be-
nyújtásával (a fentebb leírtak szerint) meg kell újítani.
Ha a forgalomba hozatali engedély hatályossági idôtartamán belül bármely
géptípuson érdemi mûszaki változtatást hajtanak végre, azt az MGI felé be kell je-
lenteni. Az MGI a bejelentés alapján elbírálja, hogy a hatályos forgalomba hoza-
tali engedély hatályban maradhat-e, vagy a változtatások következtében új forga-
lomba hozatali engedély kiadása szükséges (a gép a változtatások következtében
új típusnak minôsül) a korábban részletezettek szerint. Az MGI jogosult a forga-
lomba hozatali engedély hatályossági idôtartamán belül vizsgálatot folytatni, ha a
géptípusnál minôségromlás vagy be nem jelentett érdemi mûszaki változtatás gya-
núja merül fel. Az MGI a forgalomba hozatali engedélyt visszavonja, ha a géptí-
pus minôsége romlott vagy a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô gépen
olyan változtatást hajtottak végre, amelyet az MGI felé nem jelentettek be.
A hatályos forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezô növényvédelmi gépek-
rôl az MGI nyilvántartást vezet és tesz közzé honlapján.
A forgalomba hozatali engedély hatályosságát, az engedély számának és idô-
beli hatályának feltüntetésével az alábbi kivitelû matricával kell igazolni vala-
mennyi értékesített gépen (156. ábra). A matricát a gépeken feltûnô helyen (pl.
tartályon) kell elhelyezni.
133
156. ábra. Igazoló matrica
A forgalomba hozatali engedély hatályosságát, valamint a matricák elôírásos al-
kalmazását a vonatkozó jogszabályokban kijelölt szervezet (növényvédelmi hatóság)
ellenôrzi, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak be nem tartását szankcionálja.
A laboratóriumi gépvizsgálat eredményei alapján történô típusminôsítés köve-
telményei
A gépvizsgálatokat az MGI illetékes szakemberei végzik, akkreditált státusszal
rendelkezô laboratóriumban (157. ábra).
157. ábra. Akkreditált laboratórium
Az új, üzemi méretû szántóföldi, illetve ültetvény (kertészeti) permetezôgépek
vizsgálata honosított európai szabványon (MSZ EN 12761) alapuló követelmény-
rendszer szerint történik. A hordozható kivitelû permetezôgépek, a csávázó gépek,
134
valamint a mikrogranulátum szóró adapterek követelményeit a vonatkozó jogsza-
bály tartalmazza. Az üzemi méretû permetezôgépek részegységei kapcsán vizsgá-
landó fôbb jellemzôket, továbbá a vonatkozó legfontosabb követelményeket (a
gépvizsgálat eredményei alapján történô típusminôsítés legfontosabb lépéseit) a 4.
(szántóföldi gépek) és az 5. (ültetvény permetezôgépek) táblázat tartalmazza.
4. táblázat. Szántóföldi permetezôgépek fôbb vizsgálandó jellemzôi, követelmények
135
Vizsgálandó részegység Vizsgálandó jellemzô Követelmény
Permetlétartály
Felületi érdesség (kívül, belül)
Tömítettség
Teljes térfogat
Töltési kapacitás
Teljes visszamaradó mennyiség
(hígítható + nem hígítható mû-
szaki maradékmennyiség)
R
z
s 100 µm
min. 5% tartalék kapacitás
min. 100 l/min
a névl. tartálytérfogat
max. 0,5%-a + max. 2 dm
3
/m
(a munkaszélességre értve)
A tartály szintjelzôje
Láthatóság, Leolvashatóság
Osztás
Pontosság
max. 25, 50, ill. 100 dm
3
a tar-
tályméret függvényében
a névl. tartálytérfogat 20%-áig
max. ± 7,5% hiba, fölötte max.
± 5% hiba
Öblítô vizes tartály Térfogat
a névl. tartálytérf. min. 10%-a
vagy a hígítható mûszaki ma-
radékmenny. min. 10-szerese
Szûrôk
(szívóági-, nyomóági
szûrô)
Elhelyezés, Tisztíthatóság,
Lyukbôség
Szivattyú Szállítási teljesítmény
Keverô berendezés Permetlé homogenitása max. ± 15%
Szabályzó-, kapcsoló
berendezések
(üzemi nyomás; térfo-
gat/hektár)
Nyomásváltozások (a szóró-
keret, ill. az egyes szakaszok
ki- és bekapcsolásakor)
Nyomásesés (a nyomásmérési
pont és a fúvókák közt)
Szabályozás gyorsasága az üze-
mi paraméterek változtatásakor
Pontosság
max. ± 7,5%
max. 10%
7 s elteltével max. ± 10% eltérés
- CV s 3% (7 mérés)
- max. ± 5% eltérés az átlagtól
- max. ± 6% középeltérés
Nyomásmérô
Leolvashatóság
Pontosság
Osztás
max. 0,2-1,0 bar az üzemi
nyomás függvényében
max. 0,2-2,0 bar az üzemi
nyomás függvényében
5. táblázat. Ültetvény (kertészeti) permetezôgépek fôbb vizsgálandó jellemzôi,
vonatkozó követelmények
136
Vizsgálandó részegység Vizsgálandó jellemzô Követelmény
Szórószerkezet
Keretszakaszok szélessége
Beállítás
Akadályokkal való érintkezés
Keresztirányú szórásegyenle-
tesség
max. 4,5 m s 24 m
max. 6 m > 24 m
- beállítási tartomány: min. 1 m
vagy min. 1,2 m (magas kul-
túrában használt gépeknél)
- a talajtól számított 0,5 m le-
gyen beállítható
- a szórókeret mozgása legyen
független a géptôl
kitérés és azonnali visszatérés:
elôre: s 10 m
elôre, hátra: > 10 m
CV s 7% (1 megadott magasság
és 1 nyomás mellett), ill. s 9%
Fúvókák
Rögzítettség (helyes szórás-
irány)
Utáncsepegés
Adagolási teljesítmény
-egyes fúvókák
-szórókereten
Adagolási egyenletesség
Cseppméret (elsodródás)
8 s elteltével s 2 ml/5 min
-névleges érték ± max. 5%
-névleges érték ± max. 10%
közös átlag ± max. 5%
10%-os térfogati cseppátmérô
Kézmosó vizes tartály Térfogat min. 15 dm
3
Vizsgálandó részegység Vizsgálandó jellemzô Követelmény
Permetlétartály
Felületi érdesség (kívül, belül)
Tömítettség
Teljes térfogat
Töltési kapacitás
Teljes visszamaradó mennyiség
(hígítható + nem hígítható mû-
szaki maradékmennyiség)
Rz s 100 µm
min. 5% tartalék kapacitás
min. 100 l/min
a névl. tartálytérfogat max.
2-4%-a a tartályméret függ-
vényében
A tartály szintjelzôje
Osztás
Pontosság
max. 25, 50, ill. 100 dm
3
a tartályméret függvényében
a névl. tartálytérfogat 20%-áig
max. ± 7,5% hiba, fölötte max.
± 5% hiba
Öblítô vizes tartály
Térfogat a névl. tartálytérf. min. 10%-a
vagy a hígítható mûszaki ma-
radékmenny. min. 10x-ese
137
Vizsgálandó részegység Vizsgálandó jellemzô Követelmény
Szûrôk
(szívóági-, nyomóági
szûrô)
Elhelyezés, Tisztíthatóság,
Lyukbôség
Szivattyú
Üzemi nyomás
Szállítási teljesítmény
Keverô berendezés Permetlé homogenitása max. ± 15%
Szabályzó-, kapcsoló
berendezések
(üzemi nyomás; térfo-
gat/hektár)
Nyomásváltozások (a szóró-
keret ill. az egyes szakaszok
ki- és bekapcsolásakor)
Nyomásesés (a nyomásmérési
pont és a fúvókák közt)
Szabályozás gyorsasága az üze-
mi paraméterek változtatásakor
Pontosság
max. ± 7,5%
max. 10%
7 s elteltével max. ± 10% eltérés
- CV s 3% (7 mérés)
- max. ± 5% eltérés az átlagtól
- max. ± 6% középeltérés
Nyomásmérô
Leolvashatóság
Pontosság
Osztás
max. 0,2-1,0 bar az üzemi
nyomás függvényében
max. 0,2-2,0 bar az üzemi
nyomás függvényében
Szórószerkezet
Vertikális szóráskép minôsége
Permetezés kapcsolhatósága,
beállíthatósága, szimmetriája
(jobb és bal oldal)
50% ±max. 5%
Fúvókák
Kapcsolhatóság (külön)
Beállíthatóság (szórásirány)
Utáncsepegés
Adagolási teljesítmény
-egyes fúvókák
-szóróíveken
Adagolási egyenletesség
8 s elteltével s 2 ml/5 min
- névleges érték ± max. 5%
- névleges érték ± max. 10%
közös átlag ± max. 10%
Ventilátor
Kikapcsolhatóság
Beállíthatóság (fokozat, lapát-
szög, légterelôk stb.)
Légszállítás
Légsebesség szimmetriája
(jobb és bal old.; max. értékek)
a többi hajtott részegységtôl
függetlenül
névleges érték ±max. 10%
Kézmosó vizes tartály Térfogat min. 15 dm
3
A típusminôsítési rendszer mûködtetése során szerzett tapasztalatok
Az elmúlt évek során megfigyelhetô volt, hogy a növényvédelmi gépeket gyártó, illet-
ve forgalmazó vállalatok kizárólag olyan géptípusok vonatkozásában kérelmezték a tí-
pusminôsítési eljárás lefolytatását, amelyek kapcsán valós piaci igény mutatkozott. A
kérelmek mellékleteként benyújtott dokumentumok számos esetben voltak hiányosak,
pontatlanok, valamint nem megfelelô formátumúak. Leggyakrabban az egyes típuso-
kat azonosító, minden részegységre kiterjedô adatlapok kitöltése jelentett problémát a
kérelmezôk számára. Az üzemi méretû gépek esetében az eljárások kb. 80%-a admi-
nisztratív úton került lefolytatásra, kb. 20%-ot tett ki a gépvizsgálattal történô minôsí-
tések aránya. A hordozható kivitelû gépek vonatkozásában ez az arány kb. 50–50% kö-
rül alakult. Helyszíni szemlére mindkét kategóriában csupán néhány esetben volt
szükség. Az eddigi tapasztalatok alapján az alábbi problémák merültek fel a hordoz-
ható kivitelû (motoros és nem motoros meghajtású gépek), valamint az üzemi méretû
permetezôgépek laboratóriumi gépvizsgálattal történô minôsítése során:
Hordozható kivitelû gépek:
• a permetlétartályok záró fedele sok esetben nem biztosította, hogy a permet-
lé véletlenszerû elfolyása ne következhessen be (a beöntônyílás peremének
megmunkálása számos esetben hagyott kívánnivalót maga után – hullámos,
sorjás volt –, a záró fedélben nem került tömítés elhelyezésre stb.),
• a tartályok térfogata egyes esetekben nem érte el még a névleges térfogatot
sem, ezáltal nem rendelkeztek tartalék kapacitással,
• a tartályok aktuális töltöttségi szintje, töltési határa sok esetben nem volt le-
olvasható a tartályokon elhelyezett szintjelzôrôl,
• a gépek feltöltött tartály(ok) mellett megengedett tömegére vonatkozó elôírá-
sokat nem minden esetben tartották be,
• a nyomóvezetékben nem mindig helyeztek el szûrôt,
• a gépek, valamint az alkalmazott fúvókák azonosítása (típusjelzés, típusbeso-
rolás, gyártás éve, fúvókák mérete) gyakran nem volt megfelelô.
Üzemi méretû gépek:
• a permetlétartályok olykor nem rendelkeztek a névleges térfogathoz képest
elôírt min. 5% tartalék kapacitással,
• a tartályok szintjelzôjének osztása egyes gépeknél nem volt elôírásos, a szint-
jelzôk pontossága pedig nem elégítette ki a vonatkozó követelményeket,
• a gépekre szerelt öblítô vizes tartályok térfogata nem minden esetben volt
megfelelô,
• problémák merültek fel a keverô berendezések kapcsán, mert nem tudták biz-
tosítani a kijuttatandó permetlé kellô homogenitását,
• túlságosan kis keresztmetszetû tömlôk, vezetékek használata, nem megfelelô
áteresztô képességgel rendelkezô armatúrák alkalmazása miatt több esetben a
megengedettnél nagyobb mértékû nyomásesés következett be a nyomásméré-
si pont és a fúvókák között; hasonló okból kifolyólag a teljes szórószerkezet,
illetve az egyes keretszakaszok, ill. szóróívek ki- és bekapcsolásakor bekövet-
kezô nyomásváltozások sem feleltek meg az elôírásoknak,
138
• a gépekre szerelt manométerek osztása, pontossága sokszor nem volt meg-
felelô,
• az ültetvény (kertészeti) permetezôgépek ventilátorai nem minden esetben
elégítették ki a légsebességek szimmetriájára vonatkozó követelményeket,
• a gépekre szerelt kézmosó vizes tartályok térfogata gyakorta nem volt meg-
felelô.
Számos probléma merült fel a szántóföldi permetezôgépek keresztirányú szó-
rásegyenletessége, illetve az alkalmazott fúvókák kapcsán is a lentebbi okokból
kifolyólag:
• a szórókeret nem szakszerû (aszimmetrikus) kialakítása, valamint az elôírá-
soknak nem megfelelô szakaszolása (a külön kapcsolható és önálló permetlé-
ellátással rendelkezô szakaszok hossza sok esetben nagyobb volt a megenge-
dettnél),
• a szórófejek egymástól való távolságára vonatkozó követelmény figyelmen
kívül hagyása (különösen az egyes szakaszok csatlakozási pontjai mellett el-
helyezett szórófejek esetében),
• a szórófejek silány kivitele (pl. ismeretlen gyártótól származó, illetve után-
gyártott fúvókák), nem megfelelô rögzítése (helytelen szórásirány).
A felmerült hiányosságok megszüntetése, a hibák kijavítása az MGI szakvéle-
ménye alapján a kérelmezô vállalatok részérôl a minôsítési eljárás eredményes le-
zárhatósága (5 éves idôbeli hatályú forgalomba hozatali engedély kiadása) érde-
kében általában az eljárás idôtartama alatt megtörtént. Elôfordultak azonban olyan
esetek is, hogy a hibák kijavítása hosszabb idôt vett igénybe. Ilyen esetekben, a hi-
bák számától és súlyosságától függôen vagy egy évig hatályos, ideiglenes forga-
lomba hozatali engedélyek kerültek kiadásra vagy az érintett típusok nem kaptak
engedélyt.
2010. december 31-én összesen 720 db engedéllyel rendelkezô géptípus szere-
pelt a vonatkozó nyilvántartásban, a következô kategóriákban:
• függesztett kivitelû szántóföldi permetezôgépek: 115 típus,
• vontatott kivitelû szántóföldi permetezôgépek: 224 típus,
• önjáró kivitelû szántóföldi permetezôgépek: 58 típus,
• függesztett kivitelû ültetvény (kertészeti) permetezôgépek: 46 típus,
• vontatott kivitelû ültetvény (kertészeti) permetezôgépek: 137 típus,
• hordozható, nem motoros hajtású permetezôgépek: 93 típus,
• hordozható, motoros hajtású permetezôgépek: 42 típus,
• csávázó gépek: 2 típus,
• granulátum szórók: 3 típus.
A fenti adatok azt mutatják, hogy a növényvédelmi géptípusok a legtöbb kate-
góriában megfelelôen széles választékban állnak rendelkezésre a magyar piacon,
másrészt levonható az a következtetés, hogy a forgalmazott géptípusok bizonyos
részére a gyártó, illetve forgalmazó vállalatok nem kérelmezték a forgalomba ho-
zatali engedély kiadását. Ennek oka lehet a tájékozatlanság, valamint a jogkövetô
magatartás hiánya.
139
A minôsítési rendszer mûködtetése során szerzett tapasztalatokat összefoglalva
megállapítható, hogy a növényvédelmi gépek kötelezô típusminôsítési rendszeré-
nek mûködése megfelelôen hatékony, nagyobb problémáktól mentes. A gyártó és
forgalmazó vállalatok a követelmények ismeretében, valamint a lefolytatott minô-
sítési eljárások eredménye alapján több alkalommal korszerûsítették, továbbfej-
lesztették gépeiket. A minôsítési rendszer hozzájárul a gépek kivitelének, mûsza-
ki színvonalának folyamatos javulásához, és ennek eredményeként fokozódik a
növényvédelmi beavatkozások hatékonysága, csökken a környezet indokolatlan és
szükségtelen vegyszerterhelése.
Üzemelô permetezôgépek idôszakos felülvizsgálata
Permetezôgépek idôszakos felülvizsgálata Európában
Az Európai Unió (EU) tagállamainak többségében, illetve más európai orszá-
gokban is hosszú évek óta mûködik az üzemi méretû, használatban lévô szántó-
földi és ültetvény (kertészeti) permetezôgépek idôszakos felülvizsgálati rendsze-
re (rendszeres idôközönként történô ellenôrzése). A legtöbb államban (pl. Bel-
gium, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország,
Litvánia, Németország, Olaszország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia) a vonatkozó
jogszabályok értelmében kötelezô jelleggel mûködtetik a rendszert. Egyes or-
szágokban (pl. Ausztria, Spanyolország) egyelôre önkéntes alapon végzik az
idôszakos ellenôrzéseket, és késôbbi idôponttól fogják bevezetni a felülvizsgál-
tatási kötelezettséget. Akadnak azonban olyan államok is (pl. Bulgária, Romá-
nia, Szerbia), ahol nem végeznek felülvizsgálatokat, ugyanakkor tervezik a
rendszer bevezetését.
A gépek felülvizsgáltatása a kötelezô jellegû felülvizsgálati rendszert mûköd-
tetô országokban a géptulajdonosok kötelessége. A felülvizsgálatokat általában a
vonatkozó európai szabványban (EN 13790) foglaltakon nyugvó követelmény-
rendszer alapján, érvényes engedély birtokában, a személyi és tárgyi feltételeknek
megfelelô állomások végzik rendszeres idôközönként. Az alkalmazott követel-
ményrendszerek rögzítik azokat a követelményeket, amelyeket az ellenôrzött gé-
peknek ki kell elégíteniük, meghatározzák a felülvizsgálatok során alkalmazandó
vizsgálati módszereket, tartalmazzák a vizsgálatokhoz szükséges mérôeszközök,
vizsgáló berendezések körét, továbbá elôírásokat közölnek az alkalmazott eszkö-
zök, berendezések metrológiai jellemzôinek (mérési tartomány, osztás vagy fel-
bontás, pontosság stb.) vonatkozásában. A felülvizsgálati gyakoriság általában
2–3 év. Vannak olyan államok is (pl. Norvégia, Svájc), ahol a természeti adottsá-
gok, a mezôgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepe, valamint az üzemelô
permetezôgépek darabszáma 4–5 éves bevizsgálási ciklust tesz indokolttá és lehe-
tôvé, az Egyesült Királyságban ugyanakkor évente végzik el a felülvizsgálatokat.
Általánosságban elmondható, hogy Európában a kezdeti nehézségek (széles
körû tájékoztatás, a felülvizsgáló állomások felszerelése, a személyzet továbbkép-
zése, szervezési nehézségek stb.) leküzdését követôen Európa-szerte évrôl évre
növekszik a rendszeresen felülvizsgált permetezôgépek száma. Az európai orszá-
140
gok többségének példája arra világít rá, hogy az üzemi méretû permetezôgépek
idôszakos felülvizsgálati rendszerének bevezetése, fenntartása mind szakmai,
mind piaci szempontok figyelembevételével indokolt.
Permetezôgépek idôszakos felülvizsgálata Magyarországon
Hazánkban a vonatkozó jogszabályok értelmében kötelezô jelleggel kerül beveze-
tésre a használatban lévô permetezôgépek idôszakos felülvizsgálati rendszere. A
kötelezettség az üzemi méretû szántóföldi és ültetvény (kertészeti) permetezôgé-
pekre vonatkozik. Az üzemben lévô permetezôgépek rendszeres idôközönként
történô felülvizsgáltatásának kötelezettsége a gépek tulajdonosait terheli.
A felülvizsgálatokat az MGI által kiadott, érvényes tanúsítvánnyal rendelkezô
állomások végzik. Az MGI az állomások mûködését kizárólag akkor tanúsítja, ha
azok a vonatkozó személyi és tárgyi feltételeknek maradéktalanul megfelelnek.
Személyi feltételek:
• legalább középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezô, az MGI által szer-
vezett továbbképzéseken rendszeresen részt vevô vezetô,
• a feladatra célirányosan felkészített szakmunkás(ok) (minimum 1 fô).
Fontosabb tárgyi feltételek (a felülvizsgálatok elvégzéséhez szükséges, fonto-
sabb vizsgáló berendezések, mérôeszközök):
• átfolyásmérô berendezés szivattyúk szállítási teljesítményének (szállítási ka-
pacitásának) meghatározásához (példa: 158. ábra),
• ellenôrzô manométer (példa: 159. ábra) a gépek nyomásmérôjének vizsgála-
tához,
• mérôeszköz vagy mérôhenger a szórófejek folyadékszállításának ellenôrzésé-
hez,
• nyomásmérô eszköz a nyomásváltozások, a nyomásesés meghatározásához
(példa: 160. ábra),
• vályúsor szántóföldi permetezôgépek keresztirányú szórásegyenletességének
meghatározásához (példa: 161. ábra),
• egyéb mérôeszközök (fordulatszámmérô, mérôszalag, stopperóra, légnyo-
másmérô).
141
158. ábra. SPRAYTEST III típusú mérôkoffer
159. ábra. Ellenôrzô manométer
142
160. ábra. PE 300 típusú digitális nyomástávadó
161. ábra. SPRAYERTEST 1000 típusú vályúsor kármentôvel
143
A felszereléshez tartozik egy ún. kármentô is, amely alkalmas a vizsgálatoknál
kijuttatott víz felfogására és összegyûjtésére. A vizsgáló berendezéseknek és mé-
rôeszközöknek mobil kivitelûeknek kell lenniük. A felülvizsgáló állomásokon
végzett mérések eredményeinek visszavezethetôsége érdekében meghatározott
idôközönként kalibráltatni szükséges az ellenôrzések során használt eszközöket,
berendezéseket.
A jogszabályok szerves részét képezi egy követelményrendszer, amely honosí-
tott európai szabványban (MSZ EN 13790) foglaltak figyelembevételével készült
el, részegységek szerinti bontásban rögzíti azokat a követelményeket, amelyeknek
az ellenôrzött gépeknek meg kell felelniük, meghatározza a felülvizsgálatok mód-
szereit, felsorolja a szükséges mérôeszközöket és vizsgáló berendezéseket (lásd a
fentebbi felsorolást), valamint elôírásokat közöl az eszközök, berendezések fonto-
sabb jellemzôi tekintetében.
A gépekkel szemben támasztott fôbb követelmények:
Szántóföldi permetezôgépek:
• megfelelô mûszaki állapot, kifogástalan mûködés, tömítettség az összes rész-
egység vonatkozásában,
• a permetlészivattyú (fôszivattyú) szállítási teljesítménye minimum a gép
gyártója által megadott névleges érték 90%-a legyen,
• hatékony keverô berendezés,
• manométer elôírásos osztása és megfelelô pontossága,
• az egyes szórókeret-szakaszok ki- és bekapcsolásakor bekövetkezô nyomás-
változások mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot,
• az egyes szórófejek szórásteljesítménye (adagolási pontossága) maximum
±10%-kal térhet el a gyártó által megadott névleges értéktôl,
• a nyomásmérési pont, valamint az egyes szórókeret-szakaszok betáplálási pont-
jától legtávolabb esô szórófejek között fellépô nyomásesés max. 10% lehet,
• keresztirányú szórásegyenletességnél a variációs együttható értéke (CV) s10%.
Ültetvény (kertészeti) permetezôgépek:
• megfelelô mûszaki állapot, kifogástalan mûködés, tömítettség az összes rész-
egység vonatkozásában,
• a permetlészivattyú (fôszivattyú) szállítási teljesítménye minimum a gép
gyártója által megadott névleges érték 90%-a legyen,
• hatékony keverô berendezés,
• manométer elôírásos osztása és megfelelô pontossága,
• az egyes szórófejek szórásteljesítménye maximum ±15%-kal térhet el a gyár-
tó által megadott névleges értéktôl vagy max. ±10%-kal a szórófejek átlagos
folyadékfogyasztásától,
• a megfelelôen szimmetrikus permetezés érdekében a jobb és bal oldali
szóróívre szerelt szórófejek átlagos folyadékfogyasztása közötti különbség
max. 10% lehet,
• a nyomásmérési pont, valamint az egyes szóróívek betáplálási pontja között
max. 15% nyomáskülönbség lehet.
144
A felülvizsgálatok rendjére, a felülvizsgáló állomások létesítésére, az ellenôrzések le-
bonyolítására, valamint a vonatkozó jogszabályokban nem szabályozott kérdésekre vo-
natkozó információt várhatóan az MGI javaslatainak figyelembevételével teszik közzé.
A felülvizsgálatok tervezett rendje:
• éves felülvizsgálati terv elkészítése,
• felülvizsgálatok meghirdetése,
• jelentkezés az ellenôrzésekre,
• értesítés a vizsgálatok pontos idôpontjáról,
• a permetezôgépek átadása a felülvizsgálatra,
• az ellenôrzések elvégzése, a vizsgálati jegyzôkönyv elkészítése,
• a gépek mûködési engedélyét igazoló matrica kiadása.
Felülvizsgáló állomások létesítése a tervek szerint:
• jelentkezési felhívás közzététele,
• személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
• jelentkezések beadása és elbírálása,
• tanúsítvány kiadása,
• az állomások személyzetének kiképzése,
• ellenôrzések megkezdése.
A felülvizsgálatok lebonyolításának fôbb feltételei:
Felülvizsgáló állomások részérôl:
• területi lefedettség, megközelíthetôség, megfelelô gyakoriság szavatolása,
• megfelelô helyiség rendelkezésre állása,
• lehetôség biztosítása füstgázok elvezetésére, a felhasznált víz felfogására,
összegyûjtésére, a gép tartályába történô visszajuttatására.
Géptulajdonosok részérôl:
• megjelenés a felülvizsgálatokon mûködôképes, tiszta permetezôgéppel.
Üzemi permetezôgépek kiválasztásának szempontjai
A gépek kiválasztásánál alapvetôen abból célszerû kiindulni, hogy a védekezések
kapcsán felmerülô költségek mintegy 80%-át a növényvédô szerek teszik ki, a kor-
szerû permetezôgépek magasabb ára a vegyszerek jobb hasznosulása, illetve meg-
takarítása révén gyorsan megtérül, ezért célszerû a kezelendô felület jellemzôinek
megfelelô, igényes kialakítású, üzembiztos gépet beszerezni. A nem megfelelô mi-
nôségben végzett permetezések, a gyakori üzemzavarok, meghibásodások a gép
beszerzési költségénél lényegesen nagyobb károk forrásai lehetnek.
Ha valaki új permetezôgépet akar vásárolni, hatalmas választékra talál, a kínálat-
ban több ezer géptípus szerepel. Felvetôdik a kérdés: hogyan lehetséges ez? A ma-
gyarázat abban kereshetô, hogy a permetezôgépek többségét ún. építôszekrény elv
szerint készítik, olyan gépcsaládokat alakítanak ki, amelyeknél az egyes típusok
azonos rendszerû, és általában azonos gyártmányú, de különbözô méretû és teljesít-
ményû részegységekbôl szerelhetôk össze. Így válik lehetôvé tehát, hogy mindössze
egy részegység megváltoztatásával újabb típusok jelenjenek meg a kínálatban.
145
A gépgyárak részére a további típusok kialakítását nagymértékben megkönnyí-
ti az is, hogy a fôbb részegységek nagy választékban szerezhetôk be erre szakoso-
dott gyártóktól. Ezek fôleg kis-, és közepes méretû olasz vállalatok, amelyek rend-
kívül nagy darabszámban állítanak elô többek között tartályokat, szivattyúkat, ar-
matúrákat, ventilátorokat vagy más részegységeket. Ezek ára elsôsorban a nagy
darabszám, a korszerû gyártástechnológia és a kis ráfordítás következtében igen
kedvezô. Ezért az európai gyártók többsége olasz gyártmányú részegységekbôl
szereli össze típusait, és csak néhány nagy gyár (pl. HARDI, DAMMANN, Tec-
noma) készíti saját gyártmányú részegységekbôl a gépeit.
A rendelkezésre álló típusok számát tovább növelte az elsôsorban az elektroni-
ka nyújtotta lehetôségeken alapuló intenzív mûszaki fejlesztés, továbbá azok a
szabványok, jogszabályok, amelyek megjelenése elsôsorban a növényvédelmi
technika környezetszennyezô hatásainak csökkentését célozta.
A permetezôgépek kiválasztásánál elsôdleges szempont, hogy kizárólag olyan
gépet vásároljunk, amely a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelôen
került kereskedelmi forgalomba.
Szántóföldi permetezôgépek kiválasztása
A szántóföldi permetezôgépek rendkívül széles kínálatát áttekintve felvetôdik
a kérdés, hogy milyen szempontok alapján és milyen gépet célszerû választani?
A kérdés megválaszolása nem egyszerû feladat, a megalapozott döntéshez az
anyagi lehetôségeken túl számos tényezôt kell figyelembe venni. Ennek megfele-
lôen ebben a fejezetben a kiválasztás fontosabb szempontjait ismertetjük.
A legfontosabb kiválasztási szempont tehát, hogy csak olyan gépet vásároljunk,
amelyre fel van ragasztva a forgalomba hozatali engedély meglétét igazoló matri-
ca, amely azt tanúsítja, hogy a kiválasztott gép kielégíti a vonatkozó jogszabályok-
ban foglalt követelményeket.
A 10–20 ha-os területeken jól alkalmazhatók a kisebb, 300–1000 dm
3
térfoga-
tú permetlétartállyal, ill. 8–15 m munkaszélességû szórókerettel felszerelt, füg-
gesztett kivitelû permetezôgépek.
Olyan függesztett gépet célszerû választani, amelyre a haladási irányra merôle-
gesen nézve keskeny, magas, megfelelôen rögzített permetlétartályt szereltek fel
annak érdekében, hogy a traktor elsô tengelyének terhelése ne legyen a stabilitás
szempontjából kedvezôtlenül alacsony, és a gépen elhelyezett kezelô szervek a
traktor vezetôfülkéjébôl könnyen elérhetôk legyenek.
Sok függesztett típus esetében a tartály beöntônyílásában elhelyezett szûrôbe
vegyszer bemosó fejet építenek be. Ez a kiegészítô berendezés nem növeli meg je-
lentôsen a gép árát, ugyanakkor nagy segítséget nyújt a permetlékészítéshez.
Bár kisebb méretû tartályok esetében ez ritkábban okoz problémát, függesztett gépek-
nél is érdemes figyelni arra, hogy a tartály térfogatához jól megválasztott teljesítményû,
megfelelôen elhelyezett keverô injektor(ok) legyenek a megvásárolni kívánt gépen.
A kisebb méretû gépeket többnyire két vagy három kamrás membránszivattyú-
val szerelik fel. A szivattyú üzemi nyomásának és szállítási teljesítményének ele-
146
gendônek kell lennie a megfelelô cseppképzéshez, valamint a szórófejek és a ke-
verôberendezés rendeltetésszerû mûködésének biztosításához a gyártó által java-
solt üzemi nyomástartomány felsô határán is.
Korszerû gépeken könnyen hozzáférhetô elzáró szelepes szívó-, és öntisztító
nyomószûrôket alkalmaznak, amelyek nagy többletköltséget nem jelentenek,
ugyanakkor megkönnyítik a gép karbantartását.
A szórófejek, fúvókák kiválasztásáról külön fejezetben van szó.
A szórószerkezetek kialakítása függesztett szántóföldi permetezôgépek eseté-
ben is kulcsfontosságú. A választott gépen a permetlévezetékek lehetôség szerint
ne legyenek kis keresztmetszetû tömlôk, amelyeket a szórófejekkel együtt a
szórókereten rögzítenek. Ennél a megoldásnál a szórófejek rögzítése, osztása sok
esetben nem megfelelô, ami rontja a szórásegyenletességet és fokozott a megen-
gedettnél nagyobb mértékû nyomásesés veszélye, vagyis a szórófejek nem a beál-
lított üzemi nyomásnak megfelelô szórásteljesítménnyel dolgoznak, megváltozhat
a szóráskép, a képzett cseppek mérete. Mindkét szempontból elônyösebb az a
megoldás, amikor nagyobb keresztmetszetû, mûanyag vagy fém vezetékekben
áramlik a permetlé, és ezeken a vezetékeken egyenlô, 50 cm-es osztásban képzett
furatokhoz csatlakoznak a szórófejek. Ebben az esetben az osztás az egyes szaka-
szokon állandó, ugyanakkor az egyes keretszakaszok pontos csatlakoztatását itt is
célszerû ellenôrizni. Függesztett gépeknél a kisebb munkaszélesség miatt sokszor
elkövetik azt a hibát, hogy az egyes szakaszok permetlével történô ellátásához túl-
ságosan kis keresztmetszetû tömlôket használnak, ami növeli a nyomásmérési
pont és a szórófejek között fellépô nyomásesés mértékét.
A kisebb méretû keretek nyitása, összecsukása, magasságának elôírt tarto-
mányban történô állítása általában kézi mûködtetéssel történik, igény esetén a
mozgatás hidraulikus munkahenger segítségével, az erôgép vezetôfülkéjébôl táv-
vezérléssel is elvégezhetô. A kisebb méretû szórókeretek is minden esetben max.
4,5 m széles tagokból állhatnak, szállítási helyzetben általában a permetlétartály
mögé, keresztben csukhatók össze. Fontos, hogy kisebb gépeket is el kell látni
olyan mûszaki megoldásokkal, amelyek a szórókereteket, szórófejeket a mechani-
kai sérülésektôl megvédik. A védelemre szolgáló berendezéseket úgy kell elhe-
lyezni, hogy azok permetlével ne érintkezhessenek, ellenkezô esetben a gépek
munkaminôsége a keretrôl lecsöpögô permetlé miatt romlik.
A szántóföldi permetezôgépek munkaminôségét döntô mértékben meghatároz-
za a keret felfüggesztésének módja, valamint az, hogy a keret lengéscsillapítása
mennyire hatékony. Célszerû elkerülni a merev felfüggesztésû szórókerettel fel-
szerelt függesztett gépek megvásárlását. Ennél a megoldásnál a szórókeret a tartó-
szerkezethez képest nem tud elmozdulni, vagyis a keret együtt mozog a géppel. A
merev kapcsolat miatt a járószerkezetet érô dinamikus erôhatások átadódnak a ke-
retszerkezetre, így a merev felfüggesztésû szórókeretek igen sérülékenyek.
Kizárólag a vonatkozó követelményeket kielégítô lengô kerettel ellátott gépe-
ket célszerû alkalmazni. Kisebb kereteknél a lengések mérséklésére elegendô le-
het a megfelelôen megválasztott felfüggesztési mód, szükség lehet azonban len-
147
géscsillapítók alkalmazása. A leggyakoribb megoldás az, amikor a keretet közé-
pen vízszintes tengelyre függesztik és az ingaszerû függôleges lengéseket hidrau-
likusan mérséklik.
Összességében kijelenthetô, hogy az egyszerû kivitelû, olcsó gépek üzembiz-
tossága és tartóssága nem mindig kielégítô, eredményes üzemeltetésükhöz megfe-
lelô hozzáértés és nagy gondosság szükséges. A függesztett gépeknél fontos szem-
pont, hogy olyan traktor álljon rendelkezésre, amellyel a stabilitás a gép felszere-
lése és feltöltése után is megfelelô marad.
Nagyobb felületeken 1000–3000 dm
3
-es tartállyal, 18–24 m-es kerettel készült,
vontatott kivitelû permetezôgépek alkalmazása lehet célszerû, ezekkel gyorsabb
és gazdaságosabb munka végezhetô.
Az alkalmazott tartályok anyaga leggyakrabban üvegszállal erôsített poliészter
vagy polietilén. A poliészter tartályok hátránya nagyobb tömegük, és hogy idôvel
rideggé válnak, ennek következtében könnyebben törnek, vagy repednek. A tartály
faláról leváló üvegszálak eltömhetik a szûrôket. A poliészter tartályok elônyös tu-
lajdonsága viszont, hogy meghibásodás esetén ragasztással viszonylag egyszerû-
en javíthatók. A korszerû gépeken általában polietilén permetlétartályokat alkal-
maznak, elônyös tulajdonságuk, hogy könnyebbek, mint a poliészter tartályok és
viszonylag tartósak. Hátrányuk, hogy meghibásodás esetén javításuk csak hegesz-
téssel történhet, ami megfelelô felkészültséget igényel.
Nagyobb méretû permetlétartállyal felszerelt permetezôgépeknél fokozott je-
lentôsége van a tartály alakjának, mert ez a keverés hatékonyságát jelentôsen be-
folyásolja. Elônytelen ilyen szempontból, ha a tartályban gyártástechnikai, vagy
esztétikai célból bonyolult felületek, eldugott sarkok vannak, mert ezek a permet-
lé homogenizálását akadályozzák, egyes, elsôsorban vízszintes felületeken, holt
terekben a permetlébôl lerakódások képzôdhetnek. A keverés szempontjából leg-
kedvezôbbek a henger alakú vagy a henger alakot minél jobban megközelítô for-
májú tartályok. Amennyiben nagyobb tartállyal felszerelt, vontatott gépet vásáro-
lunk, célszerû olyan gépet választani, amely kombinált keverô berendezéssel van
ellátva, ami azt jelenti, hogy a megfelelô teljesítményû, szakszerûen elhelyezett
keverô injektorokat (minimum 2 db nagy teljesítményû injektorra szükség van) ki-
egészítik többnyire a tartályfenék közelében, jól pozícionált, perforált keverôcsö-
vekkel.
Nagyobb tartályok esetében az alak mellett problémát okozhat a tartályfenék
kiképzése is. A teljes kiüríthetôség érdekében a tartályokat, illetve azok fenekét
úgy kell kialakítani, hogy a permetlé minden irányból lefolyjon és a leeresztô csap
közvetlen közelében gyûljön össze. Nagy méretû tartályokba gyakran építenek
hullámtörô lemezeket a folyadéklengések megakadályozására, mérséklésére. Ez a
tartályok élettartama és a gép stabilitása szempontjából egyaránt fontos, ezért cél-
szerû az ilyen kivitelû tartályokat elônyben részesíteni.
Egyre gyakoribb, hogy a gép oldalán vegyszer bemosó és göngyöleg tisztító be-
rendezést helyeznek el. Ezek egyrészt azért elônyösek, mert a növényvédô szeres
göngyölegeket nem kell a permetlétartály tetejéig felemelni, másrészt kialakításuk
148
többnyire olyan, hogy a kiürített göngyölegek (kannák, ballonok, zsákok) elôírá-
soknak megfelelô kimosását is lehetôvé teszik. Ez környezetvédelmi szempontból
nagyon fontos, mert a kiürült növényvédô szeres göngyölegek veszélyes hulladék-
nak minôsülnek, amelyeket csak megfelelô mennyiségû tiszta vízzel történô kimo-
sás után vesznek vissza az értékesítés helyén.
A tartályok belsô tisztításához álló kiegészítô berendezéseket vontatott kivitelû
gépeknél is célszerû alkalmazni. Ha mégis olyan gépre esik a választásunk, amely
nincs felszerelve vegyszerbemosó berendezéssel, legyünk tekintettel arra, hogy
nagy méretû tartályok töltésének megkönnyítése érdekében a gépekre lenyitható
létrával ellátott kezelôállást szereljenek fel. Ezen állva az elôírásoknak megfelelô
távolságból könnyen és biztonságosan elérhetô a beöntônyílás.
A vontatott gépeken a legtöbb esetben 3–6 kamrás, 15–20 bar nyomású mem-
brán-, vagy membrándugattyús szivattyút alkalmaznak a permetlé szállítására. A
szivattyúk üzemi nyomására és szállítási teljesítményére vonatkozó kritériumok-
ról a függesztett gépek kiválasztása kapcsán már volt szó, ennek ellenére fontos
kiemelni, hogy nagyobb gépek esetében ez fokozott jelentôségû. Egyes gépeken
ezért külön szivattyú biztosítja a keverôberendezés folyamatos és egyenletes fo-
lyadékellátását.
Célszerû olyan gépet választani, amelyen permetezés be-, ill. kikapcsolása, az
üzemi nyomás, ill. a kijuttatott mennyiség szabályozása, a folyadékáramlás irányí-
tása, a szakaszok finomszabályzása stb. kompakt kivitelû, elektromos mûködteté-
sû központi armatúracsoporttal történik, amelyet az erôgép vezetôülésébôl lehet
vezérelni. Ez a megoldás lényegesen megkönnyíti a gépkezelô munkáját. A szaka-
szoló egységeket ki lehet egészíteni ún. mennyiségszabályzó szeleppel, amely egy
sebességfokozaton belül, kisebb sebességbeli eltérések esetében a kijuttatott per-
metlémennyiséget az üzemi nyomás kis mértékû változása mellett állandó értéken
tartja.
A nagyobb teljesítményû, korszerû gépek ma már többnyire fel vannak szerel-
ve elektronikus szabályozó automatikával. Ez biztosítja, hogy a fajlagos szórás-
mennyiség (dm
3
/ha) állandó maradjon a fordulatszám vagy a haladási sebesség
változásai esetén, továbbá adatokat szolgáltat az üzemeltetés jellemzôirôl (nyo-
más, szórásteljesítmény, kezelt terület nagysága, a kiszórt permetlé mennyisége
stb.), tovább könnyítve ezáltal a kezelô munkáját.
A szórófejek, fúvókák kiválasztási szempontjaival külön fejezetben részletesen
foglalkozunk.
18 m vagy nagyobb munkaszélesség esetén kizárólag olyan gépet célszerû vá-
lasztani, amelyen a szórókeretek nyitása, összecsukása hidraulikus munkahenge-
rek segítségével történik. A permetezés minôsége szempontjából döntô fontossá-
gú, hogy a szórófejek és a permetezett felület távolsága megfelelô és állandó le-
gyen. Ezért a keret magasságának beállítása ezeken a gépeken szintén hidraulikus
úton legyen végezhetô.
A gép mozgása következtében lengô keret rontja a szórásegyenletességet. A
lengések csökkentésére a kiválasztásra javasolt gépeken különbözô, igen hatékony
149
csillapító megoldásokat alkalmaznak, amelyek a szórófejek elmozdulását minimá-
lisra csökkentik.
A keretre szerelt korszerû szórószerkezetet úgy alakítják ki, hogy az egyes elô-
írásoknak megfelelô méretû szakaszokat külön lehessen kapcsolni. Ezáltal lehetô-
vé válik a nagyobb távolságokon bekövetkezô nyomásesés elkerülése mellett az is,
hogy olyan esetekben, amikor nem kell teljes munkaszélességben permetezni
(például a tábla szélén), a felesleges szakaszok lezárhatók legyenek, és így elke-
rülhetô legyen egyes területek kétszeri kezelése.
A taposási károk jelentôs csökkentését eredményezheti, ha nyomkövetô vonó-
szerkezettel felszerelt gépet választunk, amely lehetôvé teszi, hogy a munkagép
mindig a traktorral azonos nyomban haladjon. Ez elsôsorban a tábla végeken, a
fordulókban jelent nagy elônyt.
A legnagyobb, több száz vagy több ezer hektáros gazdaságokban, illetve bér-
munka vállalkozók üzemeltetésében alkalmazhatók eredményesen a 3000–10 000
dm
3
térfogatú tartállyal és 24–48 m munkaszélességû szórószerkezettel felszerelt
vontatott, valamint önjáró kivitelû permetezôgépek. Az elôzôekben tárgyalt szem-
pontok vonatkoztatható részei ezekre a gépekre is érvényesek. Fontos felhívni a fi-
gyelmet arra, hogy a nagy teljesítményû vontatott vagy önjáró gépek hatékony,
eredményes alkalmazásának feltétele a kellô nagyságú mûködési terület mellett a
megfelelô üzemeltetési feltételek biztosítása.
Az önjáró kivitelû permetezôgépek hajtását rendszerint 100–200 kWteljesítmé-
nyû dízelmotor biztosítja, javasolható a nagyobb teljesítményû motorokkal hajtott
gépek kiválasztása. A gépekre általánosságban jellemzô a hidrosztatikus hajtás.
Bár vannak olyan gépek, amelyeknél a hidrosztatikus hajtáshoz 3–5 fokozatú me-
chanikus sebességváltó is kapcsolódik, amellyel permetezésnél kis sebesség és
nagy nyomaték, közúti közlekedésnél pedig nagy sebesség és kis nyomaték érhe-
tô el, célszerûbb ugyanakkor olyan gépet vásárolni, amelyre jellemzô a hidroszta-
tikus összkerékhajtás. Ez azért elônyös, mert lehetôvé teszi a fokozatmentes se-
bességváltást és a terepviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodást. A közleke-
dés megkönnyítése és a kezelô kényelmének biztosítása érdekében válasszunk a
személygépkocsiknál is alkalmazott automatikus sebesség szabályozóval (tempo-
mat) felszerelt gépet.
A gép kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a gép alvázán a részegységek úgy
legyenek elhelyezve, hogy a futómûvek terhelése üres és teletöltött permetlétar-
tály esetén egyaránt kiegyenlített legyen. Az üzembiztosság, a teljesítmény és a
munkaminôség szempontjából egyaránt elônyös, ha olyan gépet vásárolunk,
amelynek alváza az aktuális terhelés függvényében szabályozott, pneumatikus ru-
gózású. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb az üzemeltetô mun-
kája, kisebb a gép elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazha-
tó, kisebb a szórókeret lengése, jobb a kereszt-, illetve hosszirányú szórásegyenle-
tesség.
Az önjáró permetezôgépek többsége kéttengelyes négykerekes kivitelû, de van-
nak, fôleg a 8000–10 000 literes tartállyal készülô típusok között, háromtengelyes
150
hatkerekes kivitelûek is. A kerekek mérete is különbözô a rendeltetésnek megfe-
lelôen. A talajnyomás csökkentése érdekében vegyük figyelembe a kiválasztás so-
rán, hogy amennyiben soros kultúrákban végzünk állománykezelést, akkor kes-
keny, nagy átmérôjû abroncsok alkalmazására van szükség, ahol ez nem követel-
mény, ott a széles abroncsokat használjuk.
A nagy tömegû gépek biztonságos mûködtetéséhez hatékony fékrendszerre van
szükség, amely általában hidraulikus vagy pneumatikus, rásegítéses kivitelû, dob
vagy tárcsafék.
Olyan gép vásárlását javasoljuk, amelyen a kormányzás elektronikus szabályo-
zású hidraulikus szervokormánnyal történik, amely többféle üzemmódot tesz le-
hetôvé. Közúton hagyományos elsôkerék kormányzás alkalmazható, terepen pe-
dig az elsô és hátsó kerekek ellenkezô irányú elfordításával egyes gépek szinte
helyben meg tudnak fordulni. A kerekek azonos irányú elfordításával ún. oldala-
zó járást is alkalmazhatunk, amely lejtôs területen lehetôvé teszi az oldalirányú
csúszás megakadályozását, a gép nyomon tartását. Szereltessük fel gépünket GPS
rendszerû nyomkövetô rendszerrel, amely nagy pontossággal irányítja a gépet. Ez
a szinte teljes mértékben automatikus kormányzás a nagyfokú pontosság mellett a
vezetô kényelmét is szolgálja, akinek irányítási feladata a munkavégzés során már
minimális lehet. Egyes gépekbe a kezelô szórakoztatása céljából audiovizuális
eszközöket is beszerelnek.
Önjáró gépeken a szórószerkezetet elôl, vagy hátul helyezik el. Mindkét meg-
oldásnak vannak elônyei és hátrányai. Az elôl elhelyezett szórókeretre jó a rálátás,
könnyen ellenôrizhetô a munka, a sorok csatlakoztatása, az akadályok kikerülése
biztonságosan történhet. Hátrányos viszont, hogy a menetszél a permetet a gépre
sodorja, ami megfolyásokat, csepegéseket okozhat, valamint a szélvédôre jutva a
kilátást rontja. A gépek többségén ezért hátul helyezik el a szórókeretet, ahol ezek
a problémák nem jelentkeznek, viszont a munka ellenôrzése és a sávcsatlakozás,
például gyomirtásnál, nehezebb. A kiválasztott gépen összességében azért célsze-
rûbb a hátul elhelyezett szórókeret, mert a munka ellenôrzésére és a pontos sáv-
csatlakoztatás biztosítására számos, korábban ismertetett mûszaki megoldás áll
rendelkezésre.
A nagy munkaszélesség és megnövelt munkasebesség szükségessé tette a
szórószerkezetek korszerûsítését a megfelelô munkaminôség biztosítása érdeké-
ben. Olyan megfelelôen lengéscsillapított szórószerkezettel felszerelt gép kivá-
lasztását javasoljuk, amelyen a szórókeret magasságát elektronikus rendszerrel el-
lenôrzik. A keretszárnyakon ultrahangos érzékelôk vannak elhelyezve, amelyek a
talajtól való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályozás, amelynek so-
rán, ha a keret túlságosan megközelíti a talajt, akkor a vezérlés mûködésbe lép és
automatikusan megemeli a szárnyakat. Ez azért fontos, mert a kezelések minôsé-
ge szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szórófejek talajtól való távolsága a ke-
zelések során állandó maradjon. A különbözô terepviszonyok között végzett mun-
ka biztonságát és jó minôségét tovább javíthatjuk, ha olyan gépre esik a választá-
sunk, amelyen biztosítva van, hogy a szórókeret a gép helyzetétôl függetlenül a
151
lejtôvel párhuzamosan legyen mûködtethetô. A lengéscsillapítás természetesen
ebben a helyzetben is biztosított legyen.
A gépek újszerû alkalmazását teszi lehetôvé a szórószerkezeten alkalmazott
pneumatikus mûködtetô rendszer. A szórófejeken pneumatikus vezérlésû szele-
pekkel lehet különbözô méretû és rendszerû fúvókákat mûködtetni vagy kikap-
csolni menet közben is. Ezzel a megoldással a technológiai változtatásokat idô-
veszteség nélkül végrehajthatjuk. Ez az alapja a már ismertetett helyspecifikus
permetezésnek is, amelynél GPS rendszer felhasználásával és megfelelô gyomtér-
kép készítésével lehetôségünk van arra, hogy csak a fertôzött, gyomos területen,
és a szükséges dózissal végezzük el a kezelést. A szélviszonyoknak megfelelô,
szabályozott cseppméretû permetezési technológiánál ugyancsak ez a rendszer al-
kalmat ad arra, hogy a légmozgásnak megfelelôen különbözô méretû cseppekkel
védekezzünk. Mindenképpen célszerû tehát a pneumatikus mûködtetô rendszerrel
felszerelt gépeket elônyben részesíteni.
Jelentôs munkaminôségi javulást eredményezhet olyan gép alkalmazása, ame-
lyen cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy
a szórófejeknél állandóan biztosított az üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor
azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhetjük,
hogy vegyszeres gyomirtásnál az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a perme-
tezôgép megindult, gyomosodás lépjen fel, amely táblán befelé haladva fokozato-
san megszûnik.
A kínálatban szereplô önjáró permetezôgépek túlnyomó többsége az igények-
nek megfelelôen hidas kivitelû. A hidas permetezôgépeket elsôsorban kukorica
védelmére ajánljuk, emellett jól használhatók napraforgó, dohány és más magas
növésû sorkultúrában, valamint alacsony növésû növények kezelésénél is.
A hidas kivitelû gépek szabad magassága legtöbb esetben 150–300 cm között
változik. A típus kiválasztásnál figyelembe kell venni, hogy a 150–160 cm-es sza-
bad magasság nem minden növényállománynál elegendô, a kezelések jelentôs ré-
szénél legalább 180–200 cm szabad magasságra van szükség. A 150–160 cm sza-
bad magasságú gépek például magas növésû kukoricában csak korlátozott mérték-
ben alkalmazhatók.
Olyan korszerû gépet válasszunk, amely esetében a szabad magasság menet
közben hidraulikusan változtatható, ez azért elônyös, mert közúton alacsony hely-
zetben biztonsággal lehet vele nagy sebességgel közlekedni, munkavégzés közben
pedig a kezelendô növényzet magasságához történhet a beállítás.
Célszerû olyan hidas gépet választani, amelynél tág határok között, hidrauliku-
san, fokozatmentesen és munka közben állítható a nyomtávolság is.
Érdemes olyan gépet választani, amely további olyan megoldásokkal van fel-
szerelve, amely a gépkezelô kényelmét tovább fokozza, a munkavégzést meg-
könnyíti.
Korábbi fejezetekben részletesen ismertettünk a szántóföldi permetezôgépek
hagyományos és korszerû kivitelû részegységeit, kiegészítô berendezéseit,
szórószerkezeteit, ill. a gépeken alkalmazható anyagtakarékos, környezetkímélô
152
mûszaki megoldásokat (korszerû fúvókák, szállítólevegôs szórószerkezet,
helyspecifikus permetezés stb.). Az idôrôl idôre szigorodó környezetvédelmi elô-
írások indokolttá és szükségessé teszik alkalmazásukat. Egyre kifejezettebb az a
társadalmi igény és szakmai törekvés, hogy minél kisebb fajlagos permetlé fel-
használással legyenek elvégezhetôk a beavatkozások, lehetôleg anélkül, hogy ve-
szélyeztetnénk, terhelnénk a környezetet. Ezért minden esetben részesítsük elôny-
ben azokat a mûszaki megoldásokat, amelyekkel minél kisebb permetlémennyiség
felhasználásával, környezetkímélô módon lehet permetezni.
Ültetvény permetezôgépek kiválasztása
Ültetvényekben a védekezések sikere még nagyobb mértékben függ az alkalma-
zott permetezôgépek mûszaki jellemzôitôl és üzemeltetésük színvonalától. Ezért
ismét hangsúlyozni kell, hogy nem megfelelô gépek alkalmazása, illetve helytelen
beállítások következtében a permetlé jelentôs része veszendôbe megy, és felesle-
gesen terheli a környezetet. Ha a lombozaton lerakódott vegyszer eloszlása nem
egyenletes, akkor a védôhatás nem lesz kielégítô. A különbözô telepítésû, korú ül-
tetvények eltérô kezelési igényeket támasztanak, ezért kiemelt fontosságú a meg-
felelô permetezés technika kiválasztása és alkalmazása.
A gépek kiválasztásánál a tanúsító matrica meglétének ellenôrzése mellett elsô-
sorban az ültetvény adottságaiból kell kiindulni. Az ültetvény nagysága, a faj és faj-
ta, a sor és tôtávolság, a koronaforma és a fák kora egyaránt befolyásolhatja a per-
metezéssel kapcsolatos gépesítési igényeket. Hangsúlyozni kell, hogy ültetvények
kezelése kapcsán nem csak a megfelelô permetezôgépet kell kiválasztani, hanem a
munkagépet üzemeltetô megfelelô erôgépet is biztosítani kell. A gyümölcsfa per-
metezô gépek csak megfelelô teljesítményû traktorral üzemeltethetôk hatékonyan.
Kisebb ültetvényekben jól használhatók a 300–800 dm
3
-es tartállyal ellátott
függesztett gépek, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a
gép felszerelése és feltöltése után is megfelelô maradjon. Ez különösen fontos lej-
tôs területeken. Ha kis tartállyal szerelt géppel akarjuk a nagyobb területünket ke-
zelni, akkor a gyakori tankolások miatt kedvezôtlenül alacsony lesz a ténylegesen
permetezésre fordított idô, ezért a védekezéseket nem tudjuk az optimális idôszak-
ban elvégezni, és ezért károk léphetnek fel.
Nagyobb felületeken eredményesebb munka végezhetô vontatott permetezôgé-
pekkel, amelyek általában 800–3000 dm
3
-es tartállyal kerülnek forgalomba.
Ültetvények védelmére önjáró kivitelû permetezôgépek alkalmazása nem cél-
szerû, mert az önjáró gépek sem teljesítményben, sem a kezelés minôségében nem
különböznek lényegesen a függesztett, ill. vontatott kivitelû gépektôl, az áruk vi-
szont lényegesen magasabb.
Fontos figyelembe venni, hogy az ültetvény permetezôgépek legfôbb jellemzô-
je a szórószerkezet kialakítása, mivel ültetvényekben a növényvédô szereket a
géptôl gyakran jelentôs távolságban a növényzet teljes felületén lehetôleg egyen-
letesen kell elosztani. Gyakori permetezési hiba, hogy a lombozat belsejébe és fel-
sô részére nagyságrendileg kisebb mennyiségû hatóanyag jut, mint a lombozat gép
153
felôli oldalára. Sokszor a levelek fonákoldalára – noha a színen megfelelô a fedett-
ség – egyáltalán nem jut permet.
Az egyszerû kivitelû hidraulikus szórószerkezetekkel felszerelt gépek haszná-
latát nem ajánljuk, mert ezeknél a permetcseppek kizárólag mozgási energiájuk
révén jutnak a növényzetre, a szórófejek által meghatározott irányba. A cseppek
energiája a számításba vehetô cseppméret tartományban azonban igen korlátozott
és ezzel a módszerrel nem lehet egyenletes fedettséget biztosítani a növényzeten.
Elsôsorban a takart felületek, a lombozat belseje, illetve a levelek fonákoldala kap
elégtelen védelmet.
Ezért olyan gép választása javasolható, amely szórószerkezete ventilátorral ki-
egészítve készült (szállító levegôs szórószerkezet).
Nagyobb térállású és lombozatú gyümölcsösökben axiálventilátoros szóró-
szerkezettel felszerelt gépek használata indokolt, mert az axiálventilátorokra álta-
lánosságban jellemzô nagy légteljesítmény (25 000–80 000 m
3
/h) egyrészt lehetô-
vé teszi a cseppek nagyobb távolságra történô szállítását, másrészt képes megmoz-
gatni a leveleket, elôsegítve ezzel a megfelelô penetrációt és az egyenletes csepp-
lerakódást. A szállítólevegô kis légsebessége (30–50 m/s) pedig azért elônyös,
mert nem veszélyezteti a kezelt növényzet épségét.
Nagy térállás és sûrû lombozat esetén 800–900 mm átmérôjû ventilátorral fel-
szerelt, 45 000–80 000 m
3
/h légteljesítményû permetezôgépet célszerû választani.
Olyan gépet válasszunk, amelynél a ventilátor légteljesítménye az igényeinknek
megfelelôen változtatható. Mivel a változtatás egyik módja a fordulatszám módo-
sítása, célszerû olyan ventilátorral felszerelt gépet vásárolni, amely esetében leg-
alább 2 fokozatú hajtómû teszi lehetôvé a légteljesítmény beállítását. A másik le-
hetôség a ventilátor lapátok szögének állítása, ami általában fokozat nélkül, vagy
4–15 fokozatban történhet. Célszerû a fokozatmentes vagy minél több fokozatban
történô beállítási lehetôséget preferálni. A legnagyobb ventilátorok általában a
csonthéjasok, de különösen a dióültetvények hatékony kezeléséhez szükségesek.
Kisebb ültetvényekben használhatók a 600–700 mm átmérôjû ventilátorok,
amelyeknek a légteljesítménye rendszerint 25 000–45 000 m
3
/h között változtat-
ható fentiek szerint. Az axiálventilátoros szórószerkezetek állítási lehetôségei ál-
talában korlátozottak, ezért például szôlôültetvényben elôfordulhat, hogy a lég-
áram a leveleket zsindelyszerûen összenyomja, és ezáltal megakadályozza a pe-
netrációt. Ezért szôlô védelméhez azokat az axiálventilátoros szórószerkezeteket
ajánljuk, amelyeknél a légáram 30–45°-os szögben éri a lombozatot. Fontos, hogy
a szórószerkezeteken nagy számban, szakszerûen legyenek elhelyezve, tág hatá-
rok között, lehetôleg szerszám nélkül beállítható légterelô berendezések (pl. lég-
terelô lemezek), amelyek legyenek alkalmasak a légáram irányának beállítására a
kezelendô ültetvény jellemzôinek megfelelôen.
A hagyományos radiálventilátorral felszerelt permetezôgépek légporlasztásúak
vagy kombinált porlasztásúak. A permetezés iránya ezeknél rendszerint tág hatá-
rok között, a kezelendô növényzetnek megfelelôen pontosan beállítható, ami ül-
tetvények kezelésénél igen elônyös, azonban a rendelkezésre álló viszonylag kis
154
mennyiségû levegô (3000–15 000 m
3
/h) csak kisebb (általában 150–300 l/ha) faj-
lagos szórásmennyiséget tesz lehetôvé, a kilépés után a nagy sebességû (65–120
m/s) levegô rövid távolságon belül lefékezôdik.
Tekintettel a viszonylag kis légteljesítményre, a radiálventilátoros szórószerke-
zetekkel felszerelt gépek alkalmazását elsôsorban kis sortávolságú, kis lombozatú
ültetvények, fôleg szôlôültetvények (ahol nem a hatótávolság biztosítása okoz ne-
hézséget, hanem a kielégítô penetráció elérése) és intenzív gyümölcsösök kezelé-
sére javasoljuk.
A magas növésû fák kezeléséhez beszerezhetôk különleges kialakítású szóró-
szerkezettel felszerelt permetezôgépek is. A választásnál feltétlenül figyelembe
kell venni, hogy a nagy teljesítményû ventilátorral felszerelt gépek mûködtetésé-
hez minimum 60–80 kW teljesítményû traktor szükséges, különben a szükséges
fordulatszám nem biztosítható, a potenciális légteljesítmény nem használható ki.
Ventilátoros gépeknél a változtatható szórási irányú szórófejek a ventilátor lég-
terelôinek kilépô keresztmetszetében nyernek elhelyezést. A szórófejek, fúvókák
kiválasztásáról a következô fejezetben lesz szó.
Korábbi fejezetekben az ültetvény permetezôgépek vonatkozásában is részlete-
sen ismertettük a hagyományos és korszerû kivitelû részegységeket, szórószerke-
zeteket, ill. a gépeken alkalmazható anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki
megoldásokat (korszerû fúvókák, alagút permetezôgépek, elektrosztatikus feltöl-
tés rendszere, növényérzékelô berendezések). Mivel ültetvény permetezôgépek al-
kalmazása esetén fokozott a környezet veszélyeztetésének, terhelésének kockáza-
ta és általában nagyobb mennyiségû permetlé kerül kijuttatásra, még nagyobb
hangsúlyt kell fektetni ezeknek a megoldásoknak a használatára.
Szórófejek kiválasztása és használata
A permetezés minôségét alapvetôen meghatározzák a szórófejek és a fúvókák.
Ezek kiválasztása és megfelelô alkalmazása tehát külön figyelmet érdemel.
A szórófejeket, fúvókákat gyártó és forgalmazó vállalatok termékeikrôl részle-
tes ismertetôket, katalógusokat bocsátanak ki, amelyekbôl kellô mélységig tájéko-
zódni lehet a szórófejek és fúvókák aktuális választékáról, fontosabb mûszaki és
permetezés-technikai, cseppképzési jellemzôirôl, ajánlott alkalmazási területükrôl
stb. Ebben a fejezetben elsôsorban a kiválasztás megkönnyítéséhez kívánunk se-
gítséget nyújtani.
A kiválasztásnál a legfontosabb szabály, hogy csak ismert és elismert gyártók
(pl. Agrotop, Albuz, HARDI, Lechler, TeeJet) jó minôségû termékeit alkalmaz-
zuk. Ezek a cégek több évtizedes kutatási-fejlesztési tapasztalattal rendelkeznek,
rendkívül precíz gyártás és többszöri alapos ellenôrzés után hozzák forgalomba
termékeiket. Ennek megfelelôen az elismert gyártók termékei kielégítik a vonat-
kozó követelményeket.
Kaphatók igénytelen kivitelû, irreálisan olcsó szórófejek és fúvókák is, ezektôl
azonban nem várható megbízható mûködés és kellô pontosság. Ezért feltétlenül
kerülendô a silány kivitelû, sokszor ismeretlen eredetû, utángyártott alkatrészek
155
használata. Ez a gazda alapvetô érdeke, hiszen a drága növényvédô szerek ered-
ménytelen, esetleg jelentôs környezeti károkat okozó kijuttatását nem érdemes
megkockáztatni.
A közeljövôben várható az üzemelô permetezôgépek idôszakos felülvizsgálati
rendszerének hazai bevezetése, ami a jó minôségû szórófejek és fúvókák haszná-
latát kötelezô jelleggel fogja megkövetelni. Az Európában alkalmazott, valamint a
hazánkban bevezetés elôtt álló felülvizsgálati rendszerek elemeit külön fejezetben
részletesen ismertettük.
A szórófejek és a fúvókák kiválasztása tulajdonképp a permetezôgép kiválasztá-
sával kezdôdik, hiszen a gép rendszere, üzemi nyomástartománya, továbbá szóró-
szerkezetének kivitele meghatározza az alkalmazható szórófejek és fúvókák körét.
A gépek kiválasztási szempontjait az elôzô fejezetben részletesen ismertettük. A
gyártók, illetve a kereskedôk sok esetben meghatározott felszereltséggel kívánják
értékesíteni gépeiket, célszerû azonban a védekezési feladatoknak megfelelô rész-
egységekkel, a kezelésekre alkalmas szórófej-, és fúvókagarnitúrával megvásárolni
a gépet, mert így elkerülhetô a nem megfelelô technológia kényszerû alkalmazása,
illetve a késôbbi, jelentôs többletköltséggel és fáradsággal járó módosítások.
A választáshoz a kezelendô növények permetezés-technikai igényeibôl és a
megvalósítandó technológia jellemzôibôl (pl. optimális fajlagos szórásmennyiség)
kell kiindulni.
A fúvókák rendkívül fontos jellemzôje a szórásteljesítmény. Ismert, hogy a fú-
vókák szórásteljesítménye a méret és az üzemi nyomás függvényében változik. A
különbözô méretû fúvókákat a gyártók a pontos típusjelzésen kívül különbözô
szabványos színek segítségével is megkülönböztetik. A 6. táblázatban a különbö-
zô szabványos színekhez (eltérô méretekhez) tartozó szabványos szórásteljesítmé-
nyek (kerekített értékek) láthatók különbözô üzemi nyomások mellett.
6. táblázat. Különbözô méretû fúvókákra vonatkozó szabványos
szórásteljesítmény eltérô üzemi nyomásokon
156
Szabványos
színjelölés
Szórásteljesítmény
[dm
3
/min]
3,0 bar
Szórásteljesítmény
[dm
3
/min]
4,0 bar
Zöld 0,6 0,7
Sárga 0,8 0,9
Lila 1,0 1,1
Kék 1,2 1,4
Piros 1,6 1,8
Barna 2,0 2,3
Szürke 2,4 2,7
Fehér 3,2 3,6
Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy az üzemi nyomás változásával a
szórásteljesítmény mellett módosul a szórási kúpszög és a képzett cseppek mére-
te is. A szórási kúpszög szintén jellemzô az adott fúvókára, értékét gyakran típu-
sának megjelölésében is feltüntetik. Az optimális nyomástartományban a kilépô
folyadék legyezô, kúp, illetve kúppalást alakban képez permetfátyolt. Különösen
alacsony nyomású szórófejeknél a szórási kúpszög már 1–2 bar nyomáscsökkenés
esetén is rendkívül nagy mértékben megváltozik. Ha a szórási kúpszög nem meg-
felelô, akkor romlik a szórás egyenletessége. A különbözô rendszerû fúvókák
ugyanis a célfelületen meghatározott mennyiségû folyadék lerakódását teszik le-
hetôvé. Szántóföldi síkpermetezésnél ezeket a mennyiségeket szórófejek alatt
adott távolságban elhelyezett vályúsoron szokták meghatározni. Az így nyert el-
oszlás általában háromszög vagy trapéz alakú. Fontos ezek szabályossága, mert
csak így biztosítható megfelelô keresztirányú szórásegyenletesség, ami szántóföl-
di permetezésnél a legfontosabb munkaminôségi paraméter.
A nyomás megváltoztatása a cseppképzést is befolyásolja. Kisebb nyomásnál
kevesebb és nagyobb méretû csepp képzôdik, nagyobb nyomás esetén ellenkezô
irányú változás következik be.
A jó minôségû termékeket gyártó cégek az egyes fúvókák szórásteljesítményét
az üzemi nyomás függvényében a kezelési utasításban és a gépek tartályára felra-
gasztott szórási táblázatban adják meg, ezek az adatok hitelt érdemlôek és jól
használhatóak. Az adatokat rendszerint a fajlagos szórásmennyiség és a munkase-
besség figyelembe vételével közlik. Az alkalmazni kívánt fajlagos szórásmennyi-
ség ismeretében a rendelkezésre álló táblázatokról a munkasebesség függvényé-
ben egyszerûen leolvasható, hogy a szükséges szórásteljesítmény különbözô mé-
retû fúvókákkal mekkora üzemi nyomás mellett biztosítható. Amennyiben a vásár-
lásra kínált gépre szerelt szórófejek nem elégítik ki igényeinket, válasszunk meg-
felelô fúvókagarnitúrát.
A fúvókákon igen nagy mennyiségû permetlé áramlik át, ezért az élettartam
szempontjából fontos, hogy milyen anyagból készülnek. Kopásálló anyagból
rendszerint csak a permetlé megvezetésére szolgáló betétek készülnek, és ezeket
olcsóbb, mûanyag fúvókatestbe préselik bele. A fúvókabetétek ritkán sárgarézbôl,
rendszerint mûanyagból, rozsdamentes acélból vagy kerámiából készülnek. A sár-
garézbôl készült fúvókák a legérzékenyebbek a kopásra. Ezért, továbbá magas
áruk miatt alkalmazásuk ritka, szinte teljesen kiszorultak a gyakorlatból. A mû-
anyag fúvókák elônye az alacsony ár és elterjedésüket segíti, hogy kopásállósá-
guk, élettartamuk az új összetételû anyagok alkalmazása révén egyre nô, megkö-
zelítôen azonosnak tekinthetô a rozsdamentes acélból készült fúvókákéval. Az
acélbetétes fúvókák hátránya a mûanyag fúvókákhoz képest, hogy sokkal drágáb-
bak. Leghosszabb ideig a kerámiabetétes fúvókák használhatók (általánosságban
azt lehet mondani, hogy a kerámiabetétes fúvókák akár 3–4-szer annyi ideig hasz-
nálhatóak, mint a mûanyag-, vagy acélbetétes fúvókák). Fokozott igénybevétel
esetén magasabb áruk feltétlenül megtérül. Általánosságban kijelenthetô, hogy
szántóföldön az árukat és élettartamukat is figyelembe véve a kedvezô összetéte-
157
lû mûanyagokból (pl. POM, PP) készült betéttel rendelkezô fúvókák alkalmazása
javasolt, fokozott igénybevétel esetén ugyanakkor mindenképp indokolt a drá-
gább, de lényegesen tartósabb kerámiabetétes fúvókák használata. Ültetvények
permetezésére használt szórófejek esetében a nagyobb igénybevétel miatt a kerá-
miából készült szórólapkák és az edzett rozsdamentes acélból vagy szintén kerá-
miából készült pörgetô betétes szórófejek, illetve a kerámiabetétes fúvókák alkal-
mazása célszerû.
Szántóföldön a permetezôgépeket rendszerint többféle célra és különbözô kö-
rülmények között használják, ezért különbözô rendszerû és méretû fúvókák alkal-
mazására lehet szükség. Ha gyakran kell más technológiára áttérnünk, akkor vá-
lasszunk több szórófej befogadására alkalmas szórófej-tartókat. Erre a célra több
mûszaki megoldás áll rendelkezésre, ezek közül kettôt említünk. A tábla szélén
végzett nehézkes és idôigényes szerelést elkerülve az egyszerûbb kivitelû gépek-
re is könnyen felszerelhetô, kézi mûködtetésû ún. revolver rendszerû szórófej-tar-
tókat (általában 3–5 db fúvóka befogadására képesek) elforgatva egyszerûen és
gyorsan lehet a kívánt méretû vagy rendszerû fúvókákat mûködési helyzetbe hoz-
ni. A gyors fúvókacsere további lehetôségét kínálják a korábban bemutatott, pne-
umatikus mûködtetésû VarioSelect szórófejek is, amelyek 2 vagy 4 fúvóka befo-
gadására alkalmasak. Ehhez azonban megfelelôen kialakított permetezôgép szük-
séges.
Minden esetben mérlegelni kell a szórófejekben elhelyezhetô ún. elemi szûrôk
szükségességét. A fúvókák eldugulását (különösen a gép mögött elhelyezett szó-
rófejeknél) mûködés közben nehéz észrevenni, ez kezeletlen sávok kialakulásával
járhat. A fúvókák kitisztítása idôigényes munka, gyakori elôfordulása esetén – a
bosszúság mellett – a védekezések elhúzódásával, az esôzések vagy a szél miatt
szûkre szabott idô következtében a permetezések elmaradásával is számolni kell.
Ezért minden olyan esetben, amikor a permetlé tisztasága, homogenitása nem ki-
fogástalan, válasszunk könnyen cserélhetô elemi szûrôvel ellátott szórófejeket.
Szántóföldi kezeléseknél leggyakrabban síkpermetezést végzünk. A permetle-
vet a talajra vagy a növények felszínére igyekszünk minél egyenletesebben kijut-
tatni. Erre a célra legalkalmasabbak a 110–120° szórási kúpszögû lapos sugarú
vagy más néven réses fúvókák, amelyek szabványos 50 cm osztás esetén ugyan-
csak 50 cm-rel a célfelület felett elhelyezve kétszeres átfedést (átlapolást) biztosí-
tanak. Ez biztosítja a megfelelô keresztirányú szórásegyenletességet álló helyzet-
ben végzett vizsgálatnál és a legkisebb hibát, amikor haladás közben a szórókeret
lengésbe jön.
Egyenletes szántóföldi permetezésre a hagyományos kivitelû réses fúvókák
megfelelôek lehetnek, ezek a fúvókák azonban igen apró cseppeket képeznek. Ez
elônyös a permetlé eloszlása szempontjából, de a kisméretû cseppek könnyen el-
sodródnak, elpárolognak. Ez különösen a tavaszi vegyszeres gyomirtási munkák-
nál okoz problémát, amikor a felázott talajok, illetve a növényzet gyors növekedé-
se miatt a rendelkezésre álló idô sok esetben nagyon rövid, az ilyenkor gyakori
erôs szelek pedig még tovább csökkentik a permetezésre alkalmas napok számát.
158
A hagyományos kivitelû réses fúvókák alkalmazása csak szélcsendes idôben java-
solható.
Az elsodródás csökkentô réses fúvókák korábban ismertetett felépítésükbôl
adódóan nagyobb méretû cseppeket képeznek, a nagyobb cseppek azonban csak
repülés közben elônyösek, a célfelületen azonban kisebb fedettséget, rosszabb el-
oszlást eredményezhetnek. Ezek a fúvókák gyenge szél (max. 2–3 m/s) esetén al-
kalmazhatóak.
A légbeszívásos (injektoros) réses fúvókák mûködési elvük következtében még
durvább cseppeket képeznek, ugyanakkor a megfelelô mértékû fedettséget is biz-
tosítják. Az injektoros fúvókákkal nagyobb szélsebesség (4–6 m/s) mellett is biz-
tonságosan, jó minôségben lehet dolgozni. Az utóbbi idôben terjedtek el a kom-
pakt kivitelû injektoros fúvókák, amelyek lényegesen kisebb méretûek, csökkent-
ve így a mechanikai sérülések veszélyét. Ezért a hagyományos kivitelû légbeszí-
vásos fúvókák helyett célszerû a kompakt kivitelûek alkalmazása.
Ha átlapolásra nincs szükség, például a tábla beszegésénél a szórókeret szélein
elhelyezett szórófejek esetében, akkor különbözô rendszerû és kialakítású aszim-
metrikus szórásképû fúvókákat célszerû alkalmazni ún. záró fúvókákként. Ezeket
a fúvókákat érzékeny területek (pl. élôvizek) közelében végzett kezelések során
vagy soros kultúrákban levelek alá történô permetezésre is érdemes használni.
Sorközök gyomirtó permetezésénél használhatunk különbözô rendszerû, 65°-
os, 80°-os vagy 90°-os szórási kúpszögû fúvókákat is. Ugyanezeket a fúvókákat
állománykezelés során is alkalmazhatjuk a sorokba belógatható permetlévezeté-
kekre szerelve.
Elsôsorban kalászosok állománypermetezésénél lehet hatásos a kettôs réses fú-
vókák alkalmazása. A haladási irányban elôre és hátra kiszórt permet a vizsgála-
tok szerint nagyobb penetrációt biztosít.
Kaphatók már olyan fúvókák is, amelyeknél a mérettôl függetlenül adott nyo-
máson azonos a cseppek mérete.
A réses fúvókák mellett a gyártó cégek kínálnak ütközôlapos fúvókákat is.
Ezek szórásképe általában nem olyan egyenletes, szabályos, mint a réses fúvóká-
ké, ezért csak olyan védekezési feladatokra lehetnek alkalmasak, ahol a kereszt-
irányú szórásegyenletesség nem alapvetô követelmény. A gyakran alkalmazott
szántóföldi fúvókák fôbb jellemzôit a 7. táblázatban foglaltuk össze.
159
160
7
.

t
á
b
l
á
z
a
t
.

S
z
á
n
t
ó
f
ö
l
d
i

p
e
r
m
e
t
e
z
é
s

s
o
r
á
n

g
y
a
k
r
a
n

a
l
k
a
l
m
a
z
o
t
t

r
é
s
e
s

f
ú
v
ó
k
á
k

f
o
n
t
o
s
a
b
b

j
e
l
l
e
m
z
ô
i
Míg szántóföldön rendszerint a szórás teljes szélességében egyenletességre tö-
rekszünk, ültetvényekben a kezelendô lombozatnak megfelelô, gyakran változó
mennyiségû permetlevet kell kijuttatni. Ennek megfelelôen célszerû a szóró-
szerkezeten különbözô méretû, vagy beállítású szórófejeket alkalmazni.
A gépek szórószerkezetén ún. iker szórófejeket használjunk, amelyek 180°-os
elforgatással lehetôvé teszik azt, hogy a kívánt szórófejjel dolgozzunk. Tehát ha az
ilyen felépítésû szórófejekbe két különbözô méretû vagy más kialakítású fúvóká-
kat helyezünk, egyszerûen biztosíthatjuk a fúvókacserét, továbbá könnyen és
gyorsan tudjuk változtatni a szórásteljesítményt vagy a szórásképet. Emellett le-
hetôségünk van arra is, hogy kisebb mértékû elfordítással a szórás irányát a lom-
bozat jellemzôinek megfelelôen módosítsuk, vagy 90°-os elfordítással megszün-
tethetjük azoknak a szórófejeknek a mûködését, amelyekre nincs szükség (pl. al-
só, felsô szórófejek).
Ültetvények jó minôségû permetezésére alkalmasak a cirkulációs rendszerû
szórófejek. A leggyakrabban használt típusok a csiga-, vagy pörgetô betéttel fel-
szerelt, illetve az örvénykamrás rendszerûek, amelyek kivitelüktôl függôen teljes
kúp vagy kúppalást (üreges kúp) alakban juttatják ki a permetlevet. Önmagában a
szóráskép alakja nem befolyásolja érdemben a fúvókák gyakorlati szempontból
fontos jellemzôit, gyakoribb az üreges kúp szórásképû fúvókák alkalmazása.
A ventilátor nélküli, hidraulikus rendszerû kis üzemi ültetvény permetezôgépe-
ken, kézi szórópisztolyokon javasolható az állítható szórófejek használata, ame-
lyeknél csavarorsós szerkezet segítségével lehet a permetlé forgásba hozását biz-
tosító betét helyzetét a szórólapkához képest állítani, és ezáltal a szórás kúpszögét
változtatni. Az állítható szórófejek alkalmazásánál azonban figyelembe kell ven-
ni, hogy kúpszög változtatásával azonos nyomásnál is más a szórásteljesítmény és
a cseppméret.
Egyre elterjedtebb ültetvényekben is a 80–90°-os szórási kúpszögû légbeszívá-
sos réses fúvókák alkalmazása. Amennyiben ilyen fúvókákat választunk a mûkö-
dési elvbôl fakadó kedvezôbb cseppképzési tulajdonságok kihasználása révén
jobb penetrációt érhetünk el és a permetcseppek elsodródását is jelentôsen mérsé-
kelni tudjuk.
Hozzáférhetôk légbeszívásos kivitelû cirkulációs rendszerû fúvókák is. A ha-
gyományos cirkulációs rendszerû fúvókákhoz képest ezekkel is nagy mértékben
csökkenthetjük az elsodródást.
Az ültetvény permetezôgépeken a nagy igénybevétel miatt kizárólag kopásálló,
elsôsorban kerámiából készült fúvókabetétek alkalmazását javasoljuk. A fúvókák
eldugulását megakadályozó elemi szûrôk használata szintén ajánlott.
Az ültetvény permetezôgépeken gyakrabban alkalmazott fúvókák fontosabb
jellemzôi a 8. táblázatban tekinthetôk meg. Általánosan elterjedtek a különbözô
anyagból készült, eltérô kivitelû, más-más méretû pörgetô testekkel és szórólap-
kákkal szerelt szórófejek, amelyeket a lentebbi táblázatban nem tüntettünk fel.
Ezekre jellemzô, hogy amennyiben a pörgetô testek közepén furatot képeznek ki,
a szóráskép teljes kúp, a középfurat hiányában pedig üreges kúp alakú.
161
8. táblázat. Ültetvények permetezése során széles körben alkalmazott
fúvókák fôbb jellemzôi
Üzemi permetezôgépek beállítása, üzemeltetése
Üzemi permetezôgépek beállítása
A permetezôgépek beállítása elôtt mûködésüket minden esetben ki kell próbálni.
Ellenôrizni kell a részegységek mûszaki állapotát, mûködését. Hiba felfedezése
esetén elôször a hibát kell elhárítani, csak ezt követôen kezdôdhet a gép beállítása.
A beállítási adatok meghatározásánál alapvetôen a célfelület jellemzôibôl, a
fajlagos szórásmennyiségbôl, ill. a kijuttatás technikai paramétereibôl kell kiin-
dulni. A fajlagos szórásmennyiség, a munkaszélesség, illetve sortávolság, vala-
mint a munkasebesség alapján a teljes szórószerkezet szórásteljesítménye a követ-
kezô képlet alapján határozható meg:
ahol:
_q a szórószerkezet szórásteljesítménye [dm
3
/min],
Q a fajlagos szórásmennyiség [dm
3
/ha],
b a munkaszélesség vagy sortávolság [m],
v a munkasebesség [km/h].
,
600
Q b v
q

=
_
162
Fúvóka típusa
Szórási
szög (º)
Fúvóka szórás-
képe
Fúvókabetét/
szórólapka
anyaga
Ajánlott üzemi
nyomás (bar)
TeeJet TXA/TXB Conejet 80 üreges kúp kerámia 5,0–20,0
TeeJet AITX Conejet 80 üreges kúp kerámia 4,0–20,0
Lechler TR 80 üreges kúp kerámia 3,0–20,0
Lechler ITR 80 üreges kúp kerámia 3,0–20,0
Albuz ATR 80 üreges kúp kerámia 5,0–25,0
Albuz TVI 80 üreges kúp kerámia 5,0–25,0
HARDI 1299 80 üreges kúp kerámia 3,0–25,0
Lechler ID 90 90 legyezô kerámia 3,0–20,0
Albuz AVI 80º 80 legyezô kerámia 10,0–25,0
Az így kapott szórásteljesítmény értéket elosztva a szórófejek számával, meg-
kapjuk az egy szórófejre jutó szórásteljesítményt:
ahol:
q egy szórófej szórásteljesítménye [dm
3
/min],
_q a teljes szórószerkezet szórásteljesítménye [dm
3
/min],
n a szórófejek száma.
Külön fejezetben ismertettük a szórófejek, fúvókák kiválasztási szempontjait,
ehelyütt abból indulunk ki, hogy a célnak megfelelô permetezéshez szükséges, jó
minôségû szórófejek, fúvókák rendelkezésre állnak.
Ismert, hogy a fúvókák meghatározott üzemi nyomáson adagolják ki a kívánt
permetlé mennyiséget. A gép permetlétartályára felragasztott, illetve a kezelési
utasításban is megtalálható szórási táblázat alapján tehát a kiszámított szórástelje-
sítmény biztosításához szükséges, a gépen lévô fúvóká(k)ra vonatkozó nyomásér-
téket kell megválasztani és a gépen pontosan beállítani. A szórási táblázatok hasz-
nálatát szemlélteti a 162. ábra. A példaként kiválasztott 288 dm
3
/ha fajlagos szó-
rásmennyiség biztosításához az ábrán bejelölt változatok alkalmazhatók.
162. ábra. A szórási táblázatok alkalmazása
,
q
q
n
=
_
163
Ezután kerülhet sor a beállítás ellenôrzésére, ami tiszta vízzel történhet. A szá-
mításnál alkalmazott munkasebességet egy meghatározott hosszúságú (pl. 100 m)
szakasz megtételéhez szükséges idô megállapításával egyszerûen és gyorsan lehet
ellenôrizni. Ha a kapott érték eltér a számításnál használt értéktôl, korrekcióra és
ismételt mérés(ek)re van szükség, egészen addig, amíg a két érték megegyezik. El-
lenôrizni kell ezután a fajlagos szórásmennyiséget is. A beállított üzemi nyomás-
sal és az ellenôrzést követôen megfelelô munkasebességgel 100 m-es szakaszon
próbapermetezést kell végezni meghatározott és pontosan leolvasható szintig fel-
töltött permetlétartállyal. Ezután a tartályt ismét pontosan addig a szintig kell fel-
tölteni, ameddig a próbapermetezésnél volt. Ez alapján meghatározható a próba
alatt elfogyott folyadék térfogata, amit a munkaszélesség vagy sortávolság és a
munkasebesség ismeretében a fentebbi képlet segítségével össze kell hasonlítani a
kiszámított névleges értékkel. Ha eltérés mutatkozik, akkor az üzemi paramétere-
ket módosítani kell és az ellenôrzés(ek)t addig kell ismételni, amíg a mért és a ki-
számított értékek meg nem egyeznek.
Szántóföldi permetezôgépek tekintetében fontos teendô a szórókeret megfelelô
munkamagasságának beállítása és biztosítása. Teljes felület permetezésekor a
szórókeret és a célfelület közötti távolságot, vagyis a munkamagasságot a szóró-
fejek osztásának figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy a kezelt felüle-
ten mindenütt kétszeres átfedés legyen. Ez azt jelenti, hogy a szórószerkezet tel-
jes szélességében a felület minden pontjára két szórófejbôl kerül permetlé.
Ahogy már korábban is említettük, szántóföldi síkpermetezésnél a megfelelô
keresztirányú szórásegyenletességet garantáló lapos sugarú vagy réses fúvókák al-
kalmazása javasolható. Réses fúvókák alkalmazása esetén a legjobb keresztirányú
szórásegyenletesség akkor érhetô el, ha a fúvókák távolságát a permetezendô fe-
lülettôl 50 cm-re állítjuk be. Ez azonban haladás közben a keretlengések következ-
tében jelentôsen megváltozhat. Az 50 cm-es munkamagasságtól csak akkor célsze-
rû eltérni, ha a talajviszonyok ismeretében nagyobb keretlengésekre kell számíta-
ni. Ilyenkor célszerû a keretet 10–20 cm-rel magasabbra beállítani, mert ha a fú-
vókák a lengések következtében a talajhoz túlságosan közel kerülnek, akkor azzal
nagyobb hibát követünk el, mintha a távolság az elôírtnál nagyobb.
Ültetvény (kertészeti) permetezôgépeknél a szórófejeket, illetve a szórószer-
kezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelôen úgy kell beállítani, hogy a
cseppek minél nagyobb arányban a célfelületre jussanak, és elkerülhetô legyen a
permetlé talajra hullása, elsodródása vagy elpárolgása. Ezért fontos teendô a per-
metezés irányának és intenzitásának meghatározása. Az ültetvény lombozatának
elhelyezkedését figyelembe véve kell az alkalmazott szórófejek rendszerét, mére-
tét megválasztani és permetezési irányukat beállítani, de a legfontosabb teendô a
feleslegesen mûködô szórófejek lezárása.
A sorközbe beállva a gépet mûködtetve a lombozat alsó és felsô határát kell kis
rátartással megcélozni.
A leggyakoribb, hidraulikus szórófejekkel és axiálventilátorral felszerelt szállí-
tólevegôs permetezôgépek alkalmazása esetén szôlôültetvényekben általában a
164
szóróíveken legfelül elhelyezkedô 1–2 szórófej mûködtetése felesleges, eseten-
ként a legalsó szórófejek is lezárhatóak. Gyümölcsültetvényekben is gyakran
szükségtelen a legfelsô szórófejek használata, de a leggyakoribb és legnagyobb hi-
ba az, hogy permetlésugarak irányulnak a talajra. Erre is az alsó szórófejek lezá-
rása lehet az egyik megoldás. A fúvókák szórási irányának helyes megválasztásá-
val is orvosolhatjuk ezt a problémát.
Hagyományos koronaformák esetén például a kezelés általában nem lehet egyen-
letes a lombozat teljes magasságában. Rendszerint le kell zárni azokat a szórófeje-
ket, amelyek irányában nincs kezelendô felület. Az egyenletes fedettség érdekében
a lombozat mélységének megfelelôen a különbözô szinteken a kiszórandó permetlé
mennyisége általában különbözô. Ezért a szórószerkezeten eltérô méretû szórófej-
betétek elhelyezésére van szükség. Így érhetô el, hogy a nagyobb lombfelületû ré-
szek több, a kisebb felületû részek kevesebb permetet kapjanak (163. ábra).
163. ábra. A permetlé elosztása termôkaros ültetvényben
Ebben az esetben a fúvókákat úgy kell megválasztani, hogy összes adagolási
teljesítményük megegyezzen az elôzôekben a gépre vonatkozóan kiszámított ösz-
szes szórásteljesítménnyel.
A beállításokat természetesen mindig a ventilátor mûködtetése mellett kell el-
végezni, mert a ventilátor beállításai (légteljesítmény; kilépô levegô sebessége,
iránya) a hatótávolság mellett a penetrációt is befolyásolják.
Ismert, hogy a ventilátorok légteljesítménye, illetve a kilépô levegô sebessége
alapvetôen függ a járókerék, illetve a lapátok méretétôl.
Az axiálventilátorok jelentôs része többfokozatú hajtómûvel készül, így a járó-
kerék fordulatszáma, ezáltal a légteljesítmény, valamint a kilépô levegô sebessége
a megfelelô fokozat megválasztásával változtatható. További lehetôség a szabály-
zásra, hogy a lapátok szöge több fokozatban vagy fokozatmentesen állítható.
165
A lapátszög beállítása rendszerint a ventilátor agyán elhelyezett speciális szer-
kezet segítségével történhet (164. ábra).
164. ábra. A lapátok beállítása
A radiálventilátorral felszerelt kombinált-, vagy légporlasztásos szórószerkezetek-
re jellemzô, hogy gégecsöveken vezetik a levegôt a szórófejekhez, ennek következ-
tében a szórás iránya az ültetvény lombozatának elhelyezkedésének megfelelôen
könnyen és pontosan beállítható, az axiálventilátoros gépekhez viszonyított kisebb
légteljesítmény miatt azonban a hatótávolság korlátozott. Ezért a légporlasztásos
szórószerkezeteket elsôsorban szôlôben, kisebb lombozatú, intenzív gyümölcsösök-
ben alkalmazzák. Sövény ültetvényben például légporlasztásos gép alkalmazásánál
az egyenletes fedettséget azonos méretû szórófejek betétekkel és a lövellô fejek cél-
szerû irányításával lehet biztosítani a különbözô növényi szinteken (165. ábra).
165. ábra. A permetlé elosztása sövény ültetvényben
166
Ebben az esetben a gépre meghatározott szórásteljesítményt a szórófejek szá-
mával elosztva kapjuk meg az egy fúvóka által kijuttatott permetlé mennyiségét.
A megfelelô hatótávolság biztosítása érdekében a gépeket a sorközben, álló
helyzetben úgy kell beállítani, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permetlé
teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél ugyanis figyelembe kell ven-
ni, hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus, különösen a régebbi vagy
kevésbé korszerû típusok esetén. A hatótávolság akkor megfelelô, ha a következô
sorban megfigyelve azt észleljük, hogy a permet a kezelt növények lombozatának
szélén még észlelhetô, azonban a sorközbe már nem áramlik ki. Így jelentôs vesz-
teségek kerülhetôek el.
A hatótávolság beállításánál természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy
ez a tényezô nemcsak a szórófejek és a ventilátor megválasztási és beállítási jel-
lemzôitôl, hanem a munkasebességtôl is jelentôs mértékben függ.
Ezért a beállításokat munka közben mindig ellenôrizni kell, a szükséges kor-
rekció legegyszerûbben a munkasebesség változtatásával érhetô el. Természetesen
arra is gondot kell fordítani, hogy az üzemeltetés során ezt a sebességet folyama-
tosan betartsuk. További figyelmet igényel az is, ha egy géppel több különbözô
adottságú ültetvényt is kezelünk. Ilyen esetben természetesen minden ültetvény-
hez külön-külön be kell a gépet állítani. A beállítási jellemzôket célszerû felje-
gyezni a különbözô ültetvények szakszerû permetezéséhez szükséges beállítások
reprodukálhatósága és megkönnyítése érdekében.
Gyümölcsültetvénynél gondot okozhat a fajlagos szórásmennyiség meghatáro-
zása a növényzet adottságainak megfelelôen. Ez általában a növényvédelemért fe-
lelôs szakember feladata, aki számításba veszi az ültetvény adottságait, a fertôzés
jellegét, a növényvédô szer tulajdonságait, a permetezôgép jellemzôit, idôjárási és
más tényezôket.
A következôkben egy egyszerû módszert ismertetünk a fajlagos szórásmennyi-
ség meghatározására.
Elsô lépésben meg kell határozni, hogy az ideálisnak ítélt cseppméretet figye-
lembe véve egységnyi (1000 l) permetlével mekkora lombfelületet lehetséges le-
fedni.
Általánosan kijelenthetô, hogy szakszerû permetezés során a permetcseppek
többségének átmérôje (d) 200–300 µm. A továbbiakban a két érték számtani átla-
gával (d
átl
= 250 µm) folytatjuk a számítást.
Tehát:
d
átl
= 250 µm = 0,250 mm, a sugár (r) az átmérô fele, vagyis
r = 0,125 mm.
Az egyszerûség kedvéért tekintsük a cseppeket tökéletes gömb alakúnak.
A gömb térfogata (V) a képletbôl kiszámítható.
3
4
3
r
V
t
=
167
Egy csepp térfogata tehát: mm
3
.
1 mm
3
= 0,000001 dm
3
(és 1 dm
3
= 1 l), akkor egy csepp térfogata 0,0000000082 l,
tehát 1000 l permetlébôl db permetcsepp
nyerhetô.
Feltételezve, hogy a cseppek egymás mellett helyezkednek el, ebbôl adódóan
egy gömb alakú csepp által lefedett kör alakú terület egy négyzetbe illeszthetô, a
négyzet oldalainak hossza a kör átmérôjével, vagyis a csepp átmérôjével (D
átl
)
egyezik meg.
Tehát 0,250 · 0,250 = 0,0625 mm
2
az egy csepp által lefedett négyzet területe.
Ha 1 mm
2
= 0,000001 m
2
, akkor 0,0625 mm
2
= 0,0000000625 m
2
.
Vagyis 121 951 219 512 · 0,0000000625 = 7621,95 m
2
~ 7622 m
2
terület fed-
hetô le teljes fedettséggel úgy, hogy a cseppek szélei összeérnek.
A gyakorlatban a következô korrekciókkal módosíthatjuk ezt az értéket:
• A cseppek a valóságban nagyobb felületen terülnek, mint az eredeti átmérô-
jük, ám ez sok környezeti tulajdonságtól és az általunk megkevert permetlé fi-
zikai tulajdonságaitól is függ. Legyen a korrekció értéke +20%.
• A kijuttatás technikájából adódóan 100%-os fedettség nem valósul meg a gya-
korlatban és nem is szükséges teljes fedettség a jó biológiai hatás eléréséhez.
Legyen a korrekció értéke +30%.
A korrekciók elvégzését követôen tehát a befedett terület:
7622 · 1,2 · 1,3 ~ 11 900 m
2
.
• Az ültetvények szabálytalanságából adódó helytelen beállítás, a szél, a menet-
szél, a ventilátor szívóhatása miatti örvénylés következtében a kijuttatott permet-
lé mennyiségnek csak egy része jut el a célfelületre. Legyen a korrekció mérté-
ke –30%.
Végeredményben a veszteséget is számolva a befedhetô terület:
11 900 – (11 900 · 0,3) = 8330 m
2
~ 8500 m
2
.
A második lépés az ültetvény lombfelületének és a kezeléshez szükséges fajla-
gos szórásmennyiség meghatározása.
Az egyszerûség kedvéért úgy kalkulálhatunk, mintha a lombfal folyamatos és
tömör felületet alkotna.
A lombfal vastagságától függôen az alábbi korrekciós tényezôkkel módosíthat-
juk a kapott eredményt:
Lombfal vastagsága:
< 40 cm c = 1,0
40 – 80 cm c = 1,0 – 1,6
80 – 100 cm c = 1,6 – 2,0
100 – 200 cm c = 2,0 – 3,0
200 cm < c > 3,0
1000
121 951 219 512
0, 0000000082
=
3
4 0,125
0, 0082
3
V
t
= =
168
Példák:
1. példa:
Adatok: 4 · 8 m (sortávolság × tôtávolság) térállású, intenzív mûvelésû almaültet-
vény; lombfal magassága: 2 m, lombfal vastagsága: 40 cm.
Kezelendô lombfal hossza 1 ha-on: , ahol
a nevezôben a sortávolság szerepel.
A kezelendô felület nagysága (lombfal hossza × lombfal magassága) tehát:
2500 · 2 = 5000 m
2
.
Az elsô lépés során tisztáztuk, hogy 1000 l permetlével kerekítve 8500 m
2
felület
fedhetô be, ebbôl adódik, hogy
, vagyis a kezelendô 5000 m
2
nagyságú lomb-
felület permetezéséhez kerekítve 600 l/ha permetlé szükséges. Mivel 40 cm vagy
annál kisebb vastagságú lombfal esetében a korrekciós tényezô (c) értéke: 1, ezért
az eredmény végeredménynek tekinthetô, tehát a szükséges fajlagos szórás-
mennyiség: 600 l/ha.
2. példa:
Adatok: 7 · 4 m (sortávolság × tôtávolság) térállású, meggyültetvény; lombfal ma-
gassága: 3 m, lombfal vastagsága: 180 cm.
A 1. példa alapján a számítás módja a következô:
A kezelendô felület nagysága: 1428 · 3 = 4286 m
2
.
Ezt az eredményt a korrekciós tényezôvel megszorozva, melyet c = 2,7-nek vá-
lasztottunk:
Tehát a szükséges fajlagos szórásmennyiség: 1360 l/ha.
Ennél a példánál a végeredményt a vonatkozó korrekciós tényezô figyelembe vé-
telével kaptuk meg. A 100–200 cm vastagságú lombfal esetében a korrekciós té-
nyezô c = 2,0 – 3,0. Ezen a tartományon belül úgy célszerû megválasztani a kor-
rekciós tényezôt, hogy a tényezô vastagabb lombfal esetén nagyobb legyen.
504 / 2, 7 1360 / . l ha l ha ~
2
2
1000
4286 504 / .
8500
l
m l ha
m
=
2
10 000
1 10 000 =1428,6 .
7
ha m fm = =
2
2
1000 l
5000 588 /
8500
m l ha
m
~
2
10 000
1 10 000 2500
4
ha m fm = = =
169
3. példa:
Adatok: 5 · 3 m (sortávolság × tôtávolság) térállású, almaültetvény; lombfal ma-
gassága: 2 m, lombfal vastagsága: 80 cm.
A kezelendô felület nagyság: 2000 · 2 = 4000 m
2
.
A korrekciós tényezôt c = 1,7-nek választva:
Ebben az esetben a szükséges fajlagos szórásmennyiség: 800 l/ha.
Permetezôgépek üzemeltetése
A permetezés hatékonyságát nagyszámú környezeti, technológiai, mûszaki és üze-
meltetési tényezô befolyásolja. Az eredményes permetezéshez ismerni kell ezeket
a tényezôket, valamint kölcsönhatásaikat és azok figyelembe vételével kell a vé-
dekezéseket végrehajtani. A következôkben az üzemi szántóföldi és az ültetvény
(kertészeti) permetezôgépek üzemeltetésénél szükséges fontosabb ismereteket
foglaltuk össze.
Szántóföldi permetezôgépek üzemeltetése
A szántóföldi síkpermetezés eredményességét a technológiai elemek megfelelô al-
kalmazása, a gépek szakszerû beállítása és üzemeltetése biztosítja. A végzett mun-
ka minôsége szempontjából különösen fontos az üzemi nyomás, a szórófejek típu-
sa és mérete, a szórófejek elrendezése, a térfogat szerinti közepes cseppátmérô, a
szórásegyenletesség, a szórókeret lengései, a sávcsatlakoztatás, a haladási sebes-
ség és a fajlagos szórásmennyiség.
A szántóföldi síkpermetezéshez általában alacsony vagy közepes nyomású per-
metezôgépek használhatók. Ezeket a szórófejek és az agrotechnikai követelmé-
nyek figyelembevételével többnyire 2–8 bar nagyságú, állandó nyomással célsze-
rû üzemeltetni. Figyelembe kell venni, hogy nyomásingadozáskor változik a szó-
rásteljesítmény, a szóráskép, a cseppméret és romlik a szórásegyenletesség. Ha a
szórásteljesítmény a nyomás változása következtében módosul, nem biztosítható
a szakszerûen megválasztott fajlagos szórásmennyiség. A szórási kúpszög válto-
zása, különösen a nyomásesés hatására bekövetkezô csökkenés esetében, azt
okozhatja, hogy a szórófejek egyenlô osztásával, és a szórókeret helyesen beállí-
tott magasságával célszerûen kialakított geometriai feltételek megváltoznak. En-
nek következtében a keresztirányú szórásegyenletesség romlik. A nyomásváltozás
egyidejûleg a permetezés eredményességére nézve rendkívül fontos cseppképzést
470 / 1, 7 800 / . l ha l ha ~
2
2
1000 l
4000 470 / .
8500
m l ha
m
=
2
10 000
1 10 000 2000 .
5
ha m fm = = =
170
is befolyásolja. A cseppméret változásával az azonos mennyiségû permetlébôl
képzett cseppek száma, a fedettség és végsô soron a permetezés minôsége és ha-
tékonysága is megváltozik.
Általános és alapvetô szabály, hogy kopott fúvókákkal permetezni nem szabad!
Kopott fúvókák alkalmazásának következményeit szemlélteti a 166. ábra.
166. ábra. Kopott fúvókák alkalmazásának következményei
A kopás következtében megnô a fúvóka szórásteljesítménye, a cseppképzés
elônytelenül megváltozik (durvább cseppek képzôdnek), módosul a szóráskép,
romlik a keresztirányú szórásegyenletesség. Kopott fúvókák használata a perme-
tezés minôségének, hatékonyságának romlását, ezáltal a növényvédô szerek pa-
zarlását, a védôhatás csökkenését vagy elmaradását eredményezi. Ezért mindig fi-
gyelemmel kell kísérni a fúvókák állapotát, és szükség esetén idôben cserélni kell
azokat. Erre akkor van szükség, ha a szórásteljesítmény a gyártó által megadott
névleges értéket több, mint 10%-kal meghaladja. A szórásteljesítmény a legköny-
nyebben úgy ellenôrizhetô, hogy a fúvókák által egy kiválasztott üzemi nyomás
mellett 1 perc alatt kijuttatott folyadékot felfogjuk, mennyiségét meghatározzuk,
és összevetjük a gépek oldalán, és a kezelési utasításban egyaránt megtalálható
szórási táblázatban megfelelô helyen szereplô névleges értékkel.
171
Ehelyütt is érdemes hangsúlyozni, hogy fokozott igénybevétel (pl. szolgáltatás-
ban nagy területeken végzett, gyakori permetezés) esetén mindenképpen célszerû
és gazdaságos kopásálló anyagból készült betéttel rendelkezô fúvókát választani
így elkerülhetô a gyakori fúvókacsere.
Azt is érdemes ismét megemlíteni, hogy – fôleg szeles idôben, speciális felada-
tok megvalósítása során (pl. táblák széleinek kezelése, levelek alá permetezés stb.)
– mindenképp célszerû a bemutatott korszerû, speciális fúvókák (pl. légbeszívá-
sos, aszimmetrikus fúvókák) anyagtakarékos, környezetkímélô mûszaki megoldá-
sok (pl. légzsákos szórószerkezet, helyspecifikus permetezés) alkalmazása.
Általános agrotechnikai igény, hogy herbicidek (gyomirtó szerek) kijuttatása-
kor a fajlagos cseppszám (db/cm
2
) preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30
db, míg posztemergens gyomirtásnál 30–40 db; fungicidek (gombaölô szerek) ki-
szórásánál min. 60–80 db, inszekticidek (rovarölô szerek) kijuttatásánál pedig
min. 40–60 db legyen.
Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy 50–60%-kal kisebb
fajlagos cseppszám esetén a vegyszeres védekezés minôsége lényegesen romlik,
illetve a kezelés hatástalanná válik. Ez rámutat arra, hogy a fajlagos cseppszám
növelése mindenképpen elônyös.
Az összes tényezô figyelembevételével a kedvezô cseppméret (a térfogat sze-
rinti közepes cseppátmérô értékével kifejezve):
• talajpermetezésnél 250–300 µm,
• kontakt hatású szerekkel (csak azon a felületen hatnak, ahova a kijuttatás so-
rán kerültek) végzett gyomirtásnál 300–350 µm,
• inszekticidek és fungicidek permetezésnél 150–300 µm.
Ismert, hogy a szántóföldi permetezés munkaminôségének jellemzésére a ke-
reszt-, illetve a hosszirányú szórásegyenletesség általánosan elfogadott paraméter.
A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a permetezôgép konstrukci-
ója, a szórófejek rendszere, a szórókeret munkamagassága, a talajegyenetlenség, a
haladási sebesség, a keret lengéseinek iránya, a lengések amplitúdója és frekven-
ciája befolyásolja.
Mivel üzemszerû permetezés közben a szórókeret munkamagassága gyakorla-
tilag sohasem állandó, hanem a névleges magasság körül változik, a keresztirányú
szóráskép is megváltozik. Fontos ismét kiemelni, hogy az általánosan használt há-
romszög-szórásképû réses szórófejeknél a permetezési magasság csökkentésével
lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési
magasság növelésével.
A permetezés munkaminôsége tekintetében lényeges, hogy a permetezett sá-
vok pontosan illeszkedjenek. Segédeszköz híján szántóföldi permetezéskor a sá-
vok csatlakoztatása a gépkezelô szubjektív megítélésére van bízva, ezért a sávok
csatlakoztatása sok esetben pontatlan. Gyomosodás nem csak teljes sávkihagyás
következtében lép fel, hanem akkor is, ha az átfedés részleges. Ugyanakkor a
kétszeri kezelés – a megengedettnél nagyobb vegyszeradag miatt – perzselést
okozhat.
172
A sávcsatlakoztatási hibák csökkentése mindenképp szükséges, a korábbi feje-
zetekben ismertetett lehetôségek (habjelzô berendezés, mûvelônyomos technoló-
gia, GPS navigáció, automata kormányzás) alkalmasak a feladat megvalósítására.
A mûvelônyomos technológia alkalmazása során a permetezôgép minden mû-
velet esetén azonos, a munkaszélességnek megfelelô távolságokra lévô, a járóke-
rekek szélességében vetetlenül hagyott nyompárokban halad. Ez az eljárás több-
szöri, egyenletes kezelést tesz lehetôvé, miközben a vetetlen sávokból adódó ter-
méskiesést a taposási kár elmaradása és a sávok mellett lévô növényeknek a na-
gyobb tenyészterület eredményeként jelentkezô intenzívebb fejlôdése, az ún. sze-
gélyhatás ellensúlyozza.
Ültetvény permetezôgépek üzemeltetése
Ültetvények kezelésénél a permetezôgépeket úgy kell üzemeltetni, hogy a keze-
lendô növényi felületek megfelelô mennyiségû, egyenletes permetborítást kapja-
nak, a veszteségeket pedig minimális szintre kell korlátozni. Ennek megfelelôen a
szórófejeket, illetve a szórószerkezetet a növényzet elhelyezkedésének megfelelô-
en kell beállítani és üzemeltetni úgy, hogy a cseppek minél nagyobb arányban a
célfelületre jussanak, és elkerülhetô legyen a permetlé talajra rakódása, elsodródá-
sa, vagy elpárolgása.
Ültetvények kezeléséhez általában közepes vagy magas nyomású permetezôgé-
pek használhatók. Ezeket a szórófejek és a vonatkozó követelmények figyelembe-
vételével többnyire 10–25 bar nagyságú, állandó nyomással célszerû üzemeltetni,
mert ebben a nyomástartományban megfelelô méretû és energiájú cseppeket ké-
peznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerû, mivel nagyobb
értékeknél jelentôsen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.
A nyomásingadozás következményeit a szántóföldi gépek üzemeltetésével fog-
lalkozó fejezetben ismertettük, az ott a szórásteljesítmény, a szóráskép, valamint a
cseppméret megváltozása kapcsán tett megállapítások az ültetvény permetezôgé-
pek üzemeltetésére is vonatkoznak.
Kopott fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgetô testekkel természetesen ültetvé-
nyekben sem szabad permetezni. Mivel ültetvények kezelése során általában ma-
gasabb üzemi nyomással és nagyobb fajlagos szórásmennyiséggel dolgozunk, fo-
kozott jelentôsége van annak, hogy kizárólag kopásálló anyagból (rendszerint ke-
rámiából) készült, hosszabb élettartamú fúvókákkal, szórólapkákkal, pörgetô be-
tétekkel üzemeltessük gépünket, mert magasabb áruk viszonylag rövid idô alatt
biztosan megtérül.
Ültetvény permetezôgépek üzemeltetésénél a gép adottságai mellett az ültet-
vény jellemzôit kell figyelembe venni. Ezek közül a legfontosabbak a sor-, és tô-
távolság, a lombozat térbeli elhelyezkedése és sûrûsége, valamint a levelek mére-
te és mozgékonysága.
Üzemi szôlôültetvényekben a megfelelô minôségû permetezés elôfeltétele a
zöldmunkák gondos elvégzése. A túl sûrû lombozat, a sorközbe benyúló hosszú
hajtások ugyanis a permetcseppek behatolását, egyenletes eloszlását nagymérték-
173
ben akadályozzák, esetenként meg is gátolják. Szôlôben a sortávolság többnyire
1,8–3,6 m között van. A permetezés-technika vonatkozásában kedvezôtlen a kis
sortávolság, mert a traktor és a permetezôgép nehezen tud haladni a sorközökben
a növények károsítása nélkül, sôt a kisebb sortávolságú ültetvénybe egyes géptí-
pusok be sem férnek. Éppen ezért az üzemeltetés egyik nehézsége a keskeny sor-
köz. A permetezéskor ugyanis a szórószerkezet és a lombozat között egy minimá-
lis távolságnak kell lennie azért, hogy:
• munka közben a traktor és a permetezôgép oldalirányú kitérései miatt a gépek
szerkezeti egységei a leveleket, illetve a fürtöket se sértsék meg,
• a szórófejekbôl kiáramló permet ne csapódjon le közvetlenül az elsô levélen,
hanem szétterülve a teljes lombozatot borítsa,
• az esetleges hibaelhárítást (pl. szûrôk tisztítása, szórófejek eltömôdésének
megszüntetése) a sorok között is el lehessen végezni,
• a gépkezelô a vezetôfülkébôl ellenôrizhesse a szórófejek munkáját.
A sortávolság és a lombozat szélességének különbsége adja a szabad sor-
közt. A lombszélesség a mûvelésmódtól, a fajtától és a metszésmódtól függôen
még egy adott ültetvény egy-egy során belül is 0,3–1,8 m között változhat, de
átlagosan is tapasztalható egy szôlôsoron belül a lombszélesség 30–50%-os in-
gadozása.
A lombozat egyik jellegzetes sajátossága, hogy a levelek „zsindelyszerûen” he-
lyezkednek el egymáson. A lombozat permetezésekor ennek megfelelôen zárt, tö-
mör egységet képez, mintegy falat húz a permetcseppek útjába, a penetrációt erô-
sen csökkenti. Ezt még csak fokozza, hogy a szôlô leveleinek mozgékonysága
rossz. Ha azonban permetezéskor a szállítólevegô nem oldalról, hanem alulról,
függôleges irányban éri a lombozatot, a levelek fonákoldalába ütközô légáram már
könnyen biztosít szabad utat a permetcseppek számára a levelek mozgatásával.
Szôlôben a szállítólevegôs permetezôgépek üzemeltetésekor különösen nagy fi-
gyelmet kell fordítanunk a légteljesítményre. Kezdeti vegetációs állapotú vagy fi-
atal telepítésû szôlôültetvény esetében, ahol a lombozat kicsi, a nagy légszállítású
permetezôgépekkel megvalósítható több sor átfújása. Ez a hatótávolság növelésé-
vel a területteljesítményt növeli. Kifejlett lombozatnál (általában a harmadik per-
metezés után) a nagy légteljesítmény nem elônyös. A levegô összenyomja a leve-
leket, és megakadályozza ezzel a lombozat belsejének és a levelek fonákoldalának
permetezését.
Ennek elkerülése érdekében a permetezés irányát úgy kell megválasztani, hogy
a levegô-, permetléáram elölrôl vagy hátulról, illetve alulról vagy felülrôl érje a
lombozatot. Így a lombfal megnyílik és a cseppek behatolása lehetôvé válik. Ezt
axiálventilátoros gépeknél a légterelôk és a munkasebesség megfelelô beállításá-
val, radiálventilátoros szórószerkezetnél a lövellés irányának célszerû megválasz-
tásával lehet elérni.
Gyümölcsfák permetezésénél az egyenletes fedettséget a géptôl nagy távolság-
ban, összességében nagy, mélységében tagolt felületen kell elérni. További nehéz-
séget jelent, hogy a levelek mindkét oldalát védelemben kell részesíteni. Gyakori
174
permetezési hiba, hogy a lombozat belsejébe és felsô részére nagyságrendileg ki-
sebb mennyiségû hatóanyag jut, mint a lombozat gép felôli oldalára. Sokszor a le-
velek fonákoldalára – noha a színen megfelelô a fedettség – egyáltalán nem jut
permetlé. Kis teljesítményû ventilátorral felszerelt vagy túlságosan nagy sebesség-
gel üzemeltetett gépek esetében kismértékû a penetráció, a cseppek zöme a lom-
bozat gép felôli oldalán rakódik le, a fa belseje felé a fedettség értéke rohamosan
csökken.
Gyümölcsültetvények védelménél megfelelôen nagy szállítási teljesítményû
ventilátorral felszerelt permetezôgép alkalmazása szükséges. Téves az a nézet,
amely szerint a ventilátorok kilépô légsebességének növelése segíti elô a jobb
anyageloszlást. A nagy kiáramlási sebesség a ventilátor kifúvó nyílásától távolod-
va rohamosan csökken, energiája általában a lombozat elérésekor felemésztôdik,
és a permetcseppek itt, a lombfelület géphez közel esô palástján csapódnak le. Sok
esetben a nagy légsebesség a lombozatot, a gyümölcsöket károsítja. A lombozat
kímélése végett ügyelni kell arra, hogy a növényzetet érô légsebesség a 30–35
m/s-ot ne haladja meg.
Az üzemi gyakorlatban használt gépeken – kevés kivétellel – a ventilátorok el-
sôsorban a cseppek szállítását és a levélzet enyhe, penetrációt segítô mozgását se-
gítik. Ehhez tehát nagy légteljesítmény és viszonylag kis kilépôsebesség szüksé-
ges. Erre alkalmasak az axiálventilátoros permetezôgépek. A ventilátor teljesítmé-
nye ugyanakkor nagyban befolyásolja a munkaminôséget és a veszteségek nagy-
ságát is.
A radiálventilátorok ezzel szemben nagy légsebességgel, de kis légteljesít-
ménnyel üzemelnek. Alkalmazásukkal a permetlé finomabb porlasztása, de kisebb
hatótávolság érhetô el. Elônyük viszont, hogy a permetezés iránya ezeknél a
szórószerkezeteknél általában sokkal pontosabban beállítható a lombozat elhe-
lyezkedésének megfelelôen, mint az axiálventilátoros szórószerkezeteknél.
A ventilátorok üzemeltetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a szívóolda-
lon gyakran lerakódnak lehullott levelek vagy egyéb szennyezôdések, emiatt a
ventilátorok légteljesítménye lényegesen csökken, ezért a szívóoldalon elhelyezett
védôrácsot rendszeresen meg kell tisztítani a szennyezôdésektôl.
Mivel ültetvényekben nagy mennyiségû permetlevet juttatunk ki magasabb
üzemi nyomással, illetve a képzett cseppek mérete összességében kisebb, fokozott
jelentôséggel bírnak a korábban ismertetett anyagtakarékos, környezetkímélô
megoldások (pl. növényérzékelô berendezések, alagút permetezôgépek, elektrosz-
tatikus feltöltés) rendszeres alkalmazása.
175
Számítási példák
A permetezôgépek üzemeltetése során több tényezô meghatározása válhat szüksé-
gessé. Ezek kiszámításához nyújthatnak segítséget az alábbi példák.
1. példa:
Adatok: Vontatott kivitelû szántóföldi permetezôgéppel permetezünk. A munkaszé-
lesség b = 24 m, a fajlagos szórásmennyiség Q = 300 dm
3
/ha, a munkasebesség v
= 8 km/h, a szórófejek száma n = 48 db, fúvókák típusa: XR 11005, a szivattyú szál-
lítási teljesítménye q
sz
= 150 dm
3
/min, az idô kihasználási tényezô q = 0,4.
Kérdések:
a) Elegendô-e a szivattyú teljesítménye a szórófejek ellátásához, ha a nyomás-
szabályozós és a keverôberendezés folyadék igénye 30 dm
3
/min?
b) Mekkora egy fúvóka szórásteljesítménye?
c) A fúvókák szórásteljesítményének biztosításához mekkora üzemi nyomást
kell beállítani?
d) Mennyi idô szükséges T
k
= 300 ha kezelendô terület megpermetezéséhez?
Megoldások:
a) A szórószerkezet szórásteljesítménye:
Ehhez hozzá kell adni a keverôberendezés folyadék igényét, vagyis a teljes folya-
dékigény 126 dm
3
/min. Mivel a szivattyú szállítási teljesítménye q
sz
= 150 dm
3
/min,
a gép folyadékellátása biztosított.
b) Egy fúvóka szórásteljesítménye:
c) A 162. ábrán látható szórási táblázatból kiolvasható, hogy a megadott típusú
fúvókák 3,0 bar üzemi nyomás mellett biztosítják a kívánt szórásteljesítményt.
d) A gép területteljesítménye az összes munkaidô alatt:
24 8 0, 4
7, 68 / .
10 10
b v
W ha h
q
= = =
3
96
2 / .
48
q
q dm min
n
= = =
_
3
300 24 8
96 / .
600 600
Q b v
q dm min

= = =
_
176
A kezelendô terület nagyságát T
k
= 300 ha ezzel elosztva:
szükséges a teljes terület kezeléséhez.
t
m
= 10 h mûszakteljesítményt figyelembe véve tehát 4 nap alatt végezhetô el a
kezelés.
2. példa:
Adatok: Függesztett kivitelû szántóföldi géppel dolgozunk. A permetlétartály
névleges térfogata V = 1.000 dm
3
, a munkaszélesség b = 12 m, a szóró-
szerkezet szórásteljesítménye _q = 38 dm
3
/min, a fajlagos szórásmennyiség
Q = 250 dm
3
/ha.
Kérdések:
a) Mekkora út megtétele után ürül ki a permetlétartály?
b) Milyen munkasebességgel üzemel a gép?
c) Mekkora a gép területteljesítménye az összes munkaidô alatt, ha az idô ki-
használási tényezô q = 0,45?
Megoldások:
a) A tartály kiürülésének úthossza:
m.
b) A gép munkasebessége:
c) A gép területteljesítménye az összes munkaidô alatt:
3. példa:
Adatok: Axiálventilátoros ültetvény permetezôgép szôlôültetvény permetezését
végzi. A sortávolság b = 3 m, a fajlagos szórásmennyiség Q = 600 dm
3
/ha, a szó-
rószerkezet szórásteljesítménye _q = 18 dm
3
/min, az idô kihasználási tényezô
q = 0,75.
12 7, 6 0, 45
4,1 / .
10 10
b v
W ha h
q
= = =
600
600 38
7, 6 / .
250 12
q
v km h
Q b

= = =

_
4 4
10 10 1000
3333
250 12
V
s
Q b

= = =

300
39, 06
7, 68
k
ö
T
t h
W
= = =
177
Kérdések:
a) Milyen munkasebességet kell választani a fajlagos szórásmennyiség biztosí-
tásához?
b) A T
k
= 40 ha területû ültetvény kezelése mennyi idô alatt végezhetô el?
Megoldások:
a) A gép munkasebessége:
b) A gép területteljesítménye az összes munkaidô alatt:
A kezelendô terület nagyságát T
k
= 40 ha ezzel elosztva:
szükséges a teljes terület kezeléséhez.
Tehát t
m
= 10 h mûszakteljesítményt figyelembe véve 3 nap alatt végezhetô el
kezelés.
Üzemi permetezôgépek karbantartása
A növényvédelmi munkáknál csak megfelelô kivitelû és jól felkészített permete-
zôgéppel lehet optimális idôben és a szükséges egyenletességgel kijuttatni a vegy-
szereket. Ezért a rendszeres karbantartás a biztonságos védekezés elengedhetetlen
feltétele. A karbantartás célszerûen a gép idény elôtti felkészítésébôl, az idôszakos
ellenôrzésbôl, a napi feladatokból és a szezon végi teendôkbôl áll.
A legjelentôsebb feladat a gép felkészítése az idényre. A védekezések megkez-
dése elôtt legalább 3–4 héttel célszerû megkezdeni az elôkészületeket, hogy a
szükséges pótalkatrészeket idôben be lehessen szerezni. Az elsô feladat a gép ala-
pos átvizsgálása. A hibák jelentôs része szemrevételezéssel is megállapítható. El-
lenôrizni kell a kardántengely, a permetlétartály, a futómû, az abroncsok, a tömlôk
és a csatlakozók épségét. Fontos feladat a szivattyú, a ventilátor, a permetlétartály,
a szórókeret rögzítésének ellenôrzése. Az esetleg hiányzó kötôelemeket pótolni
kell, a csavarokat, anyákat meg kell húzni. Az elöregedett tömlôket, tömítéseket
célszerû kicserélni, mert ezek idény közben meghibásodásokat okozhatnak. Meg
kell vizsgálni a szûrôk állapotát, a sérült, deformálódott szûrôket ki kell cserélni.
Szintén cserélni kell a manométert, ha mutatója nem tért vissza az alaphelyzetbe.
Szántóföldi szórókereten ellenôrizni kell, hogy nincsenek-e deformációk, repedé-
sek vagy törések. Meg kell vizsgálni a rögzítô és lengéscsillapító elemeket is.
40
29, 6
1, 35
k
ö
T
t h
W
= = =
3 6 0, 75
1, 35 / .
10 10
b v
W ha h
q
= = =
600
600 18
6 / .
600 3
q
v km h
Q b

= = =

_
178
A szórókeret nyitásának-zárásának, valamint emelésének és süllyesztésének aka-
dálymentesen kell végbemennie. A javítás történhet egyengetéssel, hegesztéssel,
vagy egyes elemek cseréjével. A szórókeret javítása csak megfelelô felkészültség
esetén végezhetô el házilag, rendszerint szakmûhely igénybevétele szükséges.
Szállító levegôs permetezôgépeknél a ventilátor épségét, a lapátokat, a burkolato-
kat, a fokozatkapcsoló mûködését is ellenôrizni kell.
Az átvizsgálás és a szemrevételezéssel is megállapítható hibák elhárítása után
kerülhet sor a próbaüzemeltetésre. Elôtte azonban még a hajtómûvekben (szi-
vattyú, ventilátor) ellenôrizni kell az olajszintet, a nyomáskiegyenlítô tartályba
(légüst) az elôírásnak megfelelôen levegôt kell nyomni. A permetlétartályba a ki-
próbáláshoz szükséges mennyiségû vizet (mérettôl függôen 100–500 dm
3
) kell
tölteni. Célszerû a nyomást a minimális értékre beállítani, a szórószerkezetet le-
zárni, a ventilátort kikapcsolni. A gépnek meghajtás után egyenletesen, rezgés-
mentesen kell mûködnie. Ha rendellenességet tapasztalunk, azonnal le kell állí-
tani a gépet, a hibát meg kell keresni, és ki kell javítani. Ellenôrizni kell, hogy
nincs-e valahol folyás vagy csepegés. A permetlétartályban megfigyelhetô a ke-
verô berendezés mûködése, és a visszafolyó ágon áramló folyadék. A gép meg-
felelô mûködése esetén a nyomás az üzemi értékre növelhetô. Ha a nyomás nem
éri el a kívánt értéket, a próbaüzemet meg kell szakítani, és ellenôrizni kell a nyo-
másszabályozót, mert ez is lehet az elégtelen nyomás oka, majd a szivattyút kell
megvizsgálni. A szivattyú hibáját az üzemszerû kopások mellett leggyakrabban
membrán szakadás vagy szelep fennakadás, illetve törés okozza. A szivattyú ál-
lapotát a szállított folyadék mennyiségének meghatározásával kell ellenôrizni. A
szórófejekhez, a keverô berendezéshez és a visszafolyóhoz vezetô tömlôket le-
szerelve az összes folyadékot ismert térfogatú edényben (például hordóban) kell
felfogni. Mérni kell az edény megteléséig eltelt idôt. Mérleg segítségével is meg-
állapítható a folyadék mennyisége. Mindkét esetben számítással meghatározható
a szállítási teljesítmény (dm
3
/min). Ha a szivattyú állapota megfelelô, ez nem le-
het kevesebb, mint a névleges gyári érték 90%-a. A szivattyú felújítása megfele-
lô felkészültség esetén történhet házilag vagy szakmûhelyben, végsô esetben új
szivattyú beépítése válhat szükségessé. A manométer, szabályozó armatúra és a
szivattyú ellenôrzése után kerülhet sor a szórószerkezet bekapcsolására. Minkét
oldal, illetve az egyes szakaszok kapcsolhatóságát ellenôrizni kell.
A permetezôgép idény elôtti felkészítésénél az egyik legfontosabb feladat
a szórófejek ellenôrzése. A szórás kikapcsolása után csepegés nem jelentkezhet,
a permetlé áramnak pillanatszerûen kell megszûnnie. Utólagos csepegés esetén
a visszacsapó szelepeket meg kell vizsgálni, meg kell tisztítani, és szükség esetén
a membránokat vagy rugókat ki kell cserélni. Több fúvóka befogadására alkalmas,
illetve elzárható szórófejeknél vizsgálni kell különbözô helyzetekben a mûködést.
A kopott, sérült fúvókákat feltétlenül ki kell cserélni. Általában a fúvókák kopása
egyszerre történik, tehát cseréjüket is egyidejûleg kell végrehajtani. Feltétlenül jó
minôségû, precíziós fúvókákat építsünk be, mert csak ezek biztosítanak pontos
adagolást, egyenletes eloszlást és megfelelô cseppképzést.
179
Szállítólevegôs vagy légporlasztásos permetezôgépeknél a ventilátor munkájá-
nak vizsgálatát is el kell végezni. Ki kell próbálni különbözô fordulatszámoknál a
mûködést és a légáram irányának állítási lehetôségeit.
A permetezôgépet az álló helyzetben végzett ellenôrzés után haladás közben is
ki kell próbálni. A szabályszerû mûködés vizsgálata különösen a futómûnél és a
szántóföldi szórókeretnél fontos. Ilyenkor fedezhetôk fel az álló helyzetben nem
észlelhetô hibák. A szokásos terepviszonyok és munkasebesség mellett nem en-
gedhetôk meg nagyobb keretlengések, a kitért kerettagoknak gyorsan, de csillapít-
va kell az eredeti helyzetbe visszatérniük.
A permetezôgépek idény elôtti felkészítésének alapja, hogy elkerüljük a meg-
hibásodásokat, üzemzavarokat, megfelelô idôben és minôségben juttassuk ki a
vegyszereket. A gép gyors átvizsgálását célszerû azonban az egyes permetezési
munkák, fordulók elôtt is elvégezni. Az estleges hibákat a munka megkezdése
elôtt érdemes elhárítani.
A napi munka megkezdése elôtt célszerû a gépet még egyszer ellenôrizni. Mun-
ka közben elsôsorban a szórófejek munkáját kell figyelemmel kísérni. Dugulás
esetén meg kell állni és a fúvókát, illetve a szórófejet meg kell tisztítani. A napi
munka után a gépbôl a permetlémaradékot el kell távolítani. Ezután a gépet vízzel
át kell mosni. A mosásnál a vizet a szórószerkezeten át ki kell permetezni, így
a szórószerkezet vegyszerrel érintkezô részei is megtisztulnak.
Idény végén vagy hosszabb tárolás elôtt a gépbôl – a részegységek megbontá-
sával – a vizet gondosan el kell távolítani. A gép festetlen fém alkatrészeit célsze-
rû vékonyan bezsírozni. A gépet úgy kell tárolni, hogy a tömlôk ne törjenek meg.
A vontatott gépeket célszerû bakra állítani, az abroncsokban a nyomást csökken-
teni. A szórófejeket és a manométert le kell szerelni és megfelelô tárolásukról gon-
doskodni kell.
A növényvédô gépek kisebb hibái (manométer, tömítések, tömlôk meghibáso-
dása stb.) az alkatrészek cseréjével általában házilag is könnyen elháríthatók. A
nagyobb meghibásodásoknál, különösen a motor, a szivattyú és a ventilátor meg-
hibásodásakor tanácsos szakmûhelyhez fordulni.
Üzemi permetezôgépek biztonságtechnikai követelményei
A permetezôgépek üzemeltetése során két fô baleseti forrás adódhat:
• a növényvédô szerek szakszerûtlen használata miatt fellépô károsodás,
• a gép helytelen kezelése, mûködtetése következtében jelentkezô baleset, sérü-
lés.
A növényvédô szerek használatával kapcsolatos fontosabb tudnivalók:
A növényvédô szerek elôírás szerinti használatával a környezetre, az emberre je-
lentett kockázat minimálisra csökkenthetô.
A balesetek megelôzése már a növényvédô szer megvásárlásánál kezdôdik.
180
Csak legálisan forgalmazott vegyszereket vásároljunk megfelelô szakboltban.
Ne vásároljunk bizonytalan eredetû, gyakran hamisított növényvédô szereket,
mert a várt hatás elmaradása mellett, ezek az emberi egészségre és a környezetre
is veszélyesek lehetnek. Csak a sértetlen, biztonságosan csomagolt (nem csurgó-
csöpögô), használati utasítással ellátott készítményeket vegyünk meg.
Gondoskodni kell a növényvédô szerek biztonságos tárolásáról megakadályoz-
va azok eltulajdonítását, szakszerûtlen felhasználását, károsodását. Külön-külön
tároljuk a rovar-, és a gombaölô szereket, a gyomirtókat, mert az esetleges keve-
redésbôl súlyos károk keletkezhetnek. Télen a megmaradt növényvédô szereket
jól szellôzô, fagymentes helyen tároljuk, nyáron pedig óvjuk a túlzott felmelege-
déstôl.
Fontos, hogy a növényvédô szert, a permetezéshez szükséges egyéb anyagokat,
eszközöket gondosan zárjuk el az avatatlanok (például gyerekek) elôl.
A védekezés elôtt olvassuk el a növényvédô szeres göngyölegeken lévô tudni-
valókat, és az ott leírtak szerint cselekedjünk!
Szigorúan tilos:
• a permetezés elôtt, alatt és után szeszes italt fogyasztani,
• erôs szélben permetezni,
• az engedélyezettnél nagyobb adagokat, töménységet felhasználni.
További fontos szabályok:
Növényvédelemben csak a 18. életévüket betöltött személyek dolgozhatnak.
A legkisebb mérgezés vagy annak gyanúja esetén a munkát azonnal abba kell
hagyni, és orvoshoz kell fordulni.
Idegen személyek nem tartózkodhatnak a növényvédelmi munkák helyszínén.
A kezelt területet „Vigyázat, méreggel permetezett terület!” táblával kell ellát-
ni, amelyet az élelmezés-egészségügyi várakozási idô lejártáig kint kell hagyni.
Kerülni kell minden olyan szennyezôdést, amely a permetezési munkák során
keletkezhet (a szer elfolyása, a por alakú készítmények szétszóródása stb.).
A munka befejezését követôen alaposan meg kell tisztálkodni.
Saját és embertársaink védelmében szigorúan tartsuk be az elôírt élelmezés-
egészségügyi várakozási idôket, ezek lejárta elôtt gyümölcsöt, zöldséget vagy más
terméket fogyasztani vagy értékesíteni szigorúan tilos.
A permetezési munkák végzésekor az egyéni védôfelszerelés használata köte-
lezô. A felhasználandó növényvédô szerek csomagolásán feltüntetik a kötelezôen
használandó védôfelszerelést (167. ábra).
181
167. ábra. Permetezéshez szükséges védôruházat
Az egyéni védôfelszerelés legfontosabb részei a következôk:
• védôsisak (168. ábra),
• védôszemüveg,
• védômaszk elôírásos szûrôbetéttel,
• védôruha (kabát és nadrág; overál),
• gumi-, vagy mûanyag kesztyû,
• gumi-, vagy mûanyag csizma.
168. ábra. Védôsisak
182
A permetlé készítéséhez, keveréséhez használt eszközöket soha ne használjuk
más célra és használat után a növényvédô szerekkel együtt zárjuk el.
Az a legfontosabb, hogy mindenki – saját és környezete védelmében – nagyon
gondosan végezze ezt a munkát.
A gépek kezelésévek kapcsolatos fôbb tudnivalók:
A traktorról hajtott gépek elsô számú veszélyforrása a kardánhajtás. A védôburko-
lat nélkül üzemeltetett kardánhajtás – elkapva a kezelô vagy a gépet megközelítô
más személy ruháját – súlyos csonkulásos vagy halálos balesetet okozhat.
A veszélyt a szakszerûen felszerelt hibátlan védôburkolat megszünteti, ezért azt
csak javítás alkalmával szabad leszerelni, de utána azonnal vissza kell szerelni.
Ugyanez vonatkozik a gép egyéb hajtómûelemeinek burkolatára. Ma már min-
den gépet többszörösen ellenôrzött védôburkolattal felszerelve hoznak forgalom-
ba. Nem szabad ezeket a burkolatokat az elsô karbantartás vagy javítás alkalmá-
val „lefelejteni” a géprôl.
Munka közbeni megálláskor ügyelni kell arra, hogy a gép nagy fordulatszámú
alkatrészei a kardánhajtás kikapcsolása (vagy a gépre épített motor leállítása) után
még tovább forognak. Burkolatuk felnyitása balesetet okozhat.
Nyomás alatt levô permetlévezetékek vagy szerelvények megbontása baleset-
veszélyes, mivel a szétfröccsenô permetlé a szembe, a légzôszervbe vagy a bôrfe-
lületre jutva mérgezést okozhat. A permetlévezeték vagy a magas nyomású szi-
vattyú szerelése elôtt a biztonsági szelep tehermentesítésével, a csapok nyitásával
meg kell szüntetni a túlnyomást a permetlérendszerben.
Az üzem közben elôforduló tömlô szakadások megelôzésére csak jó minôségû,
az üzemi nyomásnak megfelelôen választott szilárdságú, sérülés-, illetve kopás-
mentes tömlôt és csatlakozószerelvényeket szabad használnunk.
A magas nyomású gépek biztonsági szelepeit, manométereit üzemképes álla-
potban kell tartani.
Nem szabad a permetezôgépeket a gépkönyv szerint megengedettnél nagyobb
nyomással üzemeltetni! Az ennek ellenére elôforduló tömlôszakadáskor az elôírás-
nak megfelelô egyéni védôfelszerelés óvja a kezelôt a permetlével való érintkezéstôl.
A különbözô növényvédô szerek alkalmazásakor használandó egyéni védôesz-
közöket a növényvédô szerek engedélyezési okirata elôírja.
183
Kisüzemek, kiskertek, háztáji gazdaságok növényvédô gép típusai
A kisüzemek, kiskertek, háztáji gazdaságok védelmére rendkívül sokféle felépíté-
sû, kialakítású és teljesítményû növényvédô gép áll rendelkezésre. A választék
a 169. ábra alapján tekinthetô át.
169. ábra. Kisüzemekben, kiskertekben, háztáji gazdaságokban
használható növényvédô gépek
A gépek lehetnek kézi mûködtetésûek vagy motoros meghajtásúak. A kézi mû-
ködtetésû gépek kivitele általában egyszerûbb, könnyebbek, ennek megfelelôen az
ilyen típusok rendszerint lényegesen olcsóbbak is. Hátrányuk viszont, hogy a mû-
ködtetés, különösen tartósabb üzemeltetés esetén, fárasztó, de még fontosabb az,
hogy a kezelés minôsége nem egyenletes. Kézi mûködtetésnél a permetezôgép
üzemi nyomása nem állandó, ezért a szórásteljesítmény, a képzett cseppek mérete
és a hatótávolság folyamatosan változik. A mûködtetés elvonhatja a figyelmet a
szórás megfelelô irányításától. A helyzetet rontja, hogy a gépek nagy részén nincs
a nyomás ellenôrzésére szolgáló manométer, a munka minôsége tehát nehezen el-
lenôrizhetô. A vállra akasztható gépek kivitele általában igen egyszerû, nem alkal-
masak minôségi munkára és tartósabb üzemeltetésre. A háti gépek alkalmazásá-
nak határt szab az ember teherbíró képessége, a tartós használat fárasztó lehet.
A motoros meghajtású gépek esetében 2 vagy 4 ütemû benzinmotort, akkumu-
látorról hajtott egyenáramú vagy 220 V-os hálózatról mûködtetett váltóáramú vil-
lanymotort alkalmaznak. Kivitelük általában bonyolultabb, nehezebbek, drágáb-
bak. Ezeknél a gépeknél az üzemi nyomás beállítható állandó értékre, ezáltal
a szórásteljesítmény, a cseppképzés és a hatótávolság állandósága is biztosítható,
a figyelem a megfelelô kezelésre irányítható, így általában lényegesen jobb minô-
184
ségû, egyenletes kezelés végezhetô. Általában háton hordozhatók, áttelepíthetôek,
taligás vagy mobil kivitelûek.
Kisüzemekben, kiskertekben, háztáji gazdaságokban alkalmazott gépek többsé-
ge hidraulikus vagy pneumatikus (légporlasztásos) cseppképzésû permetezôgép,
ritkábban kerül sor porozó gépek, ill. mikrogranulátum szórók alkalmazására.
Kézi mûködtetésû permetezô-, és porozó gépek
Kiskertekben, háztáji gazdaságokban leggyakrabban kézi mûködtetésû vállra
akasztható, kézi vagy háti permetezôgépeket használnak. A gépek kivitelét, üzemi
jellemzôit az ember teherbíró és teljesítôképessége határozza meg. A permetlétar-
tály térfogata általában 5–20 dm
3
, üres tömegük többnyire 1–5 kg, a gépek szórás-
teljesítménye rendszerint 0,5–1,5 dm
3
/min. A legnagyobb számban membrán-,
vagy dugattyús szivattyús háti, valamint légszivattyús vállra akasztható, ill. kézi
permetezôgépeket alkalmaznak.
A membránszivattyús háti permetezôgépekben (170. ábra) a permetezéshez
szükséges üzemi nyomást a permetlétartály alján elhelyezett membránszivattyú
hozza létre.
170. ábra. Membránszivattyús háti permetezôgép felépítése és mûködési elve
1. légüst, 2. nyomószelep, 3. permetlévezeték, 4. membrán,
5. szívószelep, 6. görbe tengely, 7. kézi kar
185
A membránszivattyút – a kézi kar segítségével – a permetezést végzô személy
mûködteti. A szivattyúhoz légüst csatlakozik a folyadékszállítás szakaszosságának
kiegyenlítése céljából. A géppel általában 1,5–3,0 bar üzemi nyomás hozható lét-
re. A szivattyú által szállított permetlé az elzáró csap vagy szelep nyitásakor a szó-
rófejen keresztül áramlik ki és bomlik cseppekre. A viszonylag egyenletes perme-
tezés a permetezôszár megfelelô irányításával és egyenletes mozgatásával valósít-
ható meg. Membránszivattyús háti permetezôgép látható a 171. ábrán.
171. ábra. Membránszivattyús háti permetezôgép
A dugattyús szivattyús háti permetezôgépek (172. ábra) esetében a permetezés-
hez szükséges nyomást a tartályon kívül elhelyezett dugattyús szivattyú biztosítja,
amely kézi kar segítségével mûködtethetô.
186
172. ábra. Dugattyús szivattyús háti permetezôgép felépítése és mûködési elve
1. húzórúd, 2. henger, 3. kézi kar, 4. membrán, 5. szívószelep, 6. nyomószelep,
7. légüst, 8. permetlévezeték a szórócsôhöz
A szivattyú a tartályból szívott permetlevet a tartályban elhelyezett zárt légüst-
be továbbítja, amely kiegyenlíti a permetlészállítás szakaszosságát. A permetlé
áramlását a dugattyú mozgásának megfelelôen golyós szívó-, illetve nyomószele-
pek szabályozzák. A szivattyú által elôállított többnyire 3–6 bar nyomás hatására
a permetlé az elzáró csapon és a szórófejen át kiáramlik és cseppekre bomlik.
Dugattyús szivattyús háti permetezôgép látható a 173. ábrán.
187
173. ábra. Dugattyús szivattyús háti permetezôgép
A légszivattyús permetezôgépek (174. ábra) henger alakú tartályába csak meg-
határozott mennyiségû permetlé tölthetô.
174. ábra. Légszivattyús permetezôgép felépítése és mûködési elve
1. biztonsági szelep, 2. nyomásmérô, 3. szeleprúd, 4. tömszelence,
5. pillanatszelep, 6. nyomószelep, 7. dugattyú, 8. légszivattyúhenger, 9. szórócsô,
10. szórófej, 11. beöntônyílás
188
Ezután a tartályt légmentesen le kell zárni. Ily módon a permetlé fölött légpár-
na alakulhat ki. A gépre szerelt légszivattyúval addig kell a tartályba levegôt
nyomni, amíg a nyomás el nem éri az elôírt üzemi értéket. A tartályban létesített
általában 2–4 bar nyomás hatására a permetlé a szórócsôbe, majd az elzáró csap
nyitásakor a szórófejen át a szabadba áramlik és cseppekre bomlik. A légszivaty-
tyús permetezôgépek elônye, hogy permetezés közben nincs szükség folyamatos
mûködtetésre, a kezelô teljes figyelmét a szórás irányítására fordíthatja. Jelentôs
hátrány azonban, hogy az üzemi nyomás folyamatosan csökken, ezért egyenletes
minôség nem érhetô el. Vállra akasztható, ill. kézi légszivattyús permetezôgép lát-
ható a 175. a. és b. ábrán.
175. a., b. ábra. Vállra akasztható, illetve kézi légszivattyús permetezôgép
Bár alkalmazásuk nem gyakori, ebben a fejezetben kell röviden szót ejtenünk a
kézi mûködtetésû porozó- és granulátum szóró gépekrôl is.
A fújtatós rendszerû porozó gépeken mûanyagból vagy gumírozott vászonból
kialakított redôny (harmonika) mozgatásával változtatható a térfogat és kelthetô a
légáram, amely a belehulló port a növényzetre szállítja. Mûködésük szakaszos.
Hasonló elven mûködnek a lengô lapátos háti porozó gépek (176. ábra) is,
amelyekben kézi karral mûködtetett lapát által keltett légáram hozza mozgásba és
szállítja a port.
189
176. ábra. Lengô lapátos háti porozó gép felépítése és mûködési elve
1. fúvótér, 2. portartály, 3. kézi kar, 4. mozgatható lapát, 5. szívószelep, 6. nyomószelep,
7. keverôtér, 8. fúvócsô, 9. lemezfal, 10. tolólemez, 11. perforált lemezhenger
A középen elhelyezett válaszfal a gépet fúvótérre (1) és portartályra (2) osztja.
A kézi karral (3) mozgatható lapát (4) a fúvótér két szektorában szívást és nyo-
mást állít elô. A szívótérbe a szívószelepeken (5) át levegô áramlik. A nyomótér-
bôl a levegô a nyomószelepeken (6) át a keverôtérbe (7), majd a fúvócsôbe (8) jut.
A keverôteret ívelt lemezfal (9) választja el a portartálytól. Az elválasztó falon
tolólemezzel (10) elzárható és szabályozható adagolórés van. A portartály alján
perforált lemezhenger (11) helyezkedik el, amely a kézi karhoz kapcsolódva len-
gô mozgást végez. A perforált henger mozgása lazán tartja az adagolórés feletti
porréteget, és elôsegíti, hogy a por folyamatosan a keverôtérbe hulljon. A keverô-
térbôl a port a légáram a fúvócsôbe, majd a növényzetre továbbítja.
A kézi mûködtetésû ventilátoros porozó gépek, illetve kézi mikrogranulátum
szóró berendezések általában egyszerû kivitelû szerkezetek. Munkaminôségük lé-
nyegesen jobb, mint a fújtatós vagy lengô lapátos rendszerû porozó gépeké. A 177.
ábrán kézi mikrogranulátum szóró berendezés látható használat közben.
190
177. ábra. Kézi mikrogranulátum szóró berendezés munka közben
Motoros meghajtású permetezô-, és porozó gépek
Motoros meghajtású, háti permetezô-, és porozó gépek
A motoros háti gépek meghajtását általában 1,5–3,0 kW teljesítményû motorral
biztosítják, permetlétartályuk térfogata rendszerint 10–18 dm
3
, üres tömegük
többnyire 8–12 kg, szórásteljesítményük, hatótávolságuk nagyobb, reprodukálha-
tó módon változtatható. Hátrányuk, hogy zajszintjük magas és erôs rezgéseik ré-
vén megterhelik az emberi szervezetet, továbbá karbantartásuk, javításuk nagyobb
szakértelmet igényel. A motoros háti permetezôgépek egy része külön adapterrel
porozásra vagy granulátum szórásra is használható.
A hidraulikus rendszerû benzinmotoros permetezôgépek (178. ábra) esetében
rendszerint közepes nyomású (10–15 bar) membránszivattyút hajt a 2 vagy 4 üte-
mû benzinmotor. Egyre elterjedtebb a 4 ütemû motorok alkalmazása.
191
178. ábra. Hidraulikus rendszerû, benzinmotoros meghajtású háti permetezôgép
Az egyenáramú villanymotorral üzemelô hidraulikus permetezôgépek áramfor-
rása akkumulátor (179. ábra). Rendszerint ezek is membránszivattyúval mûköd-
nek. Elônyük a csendes, egyenletes mûködés, figyelmet igényel viszont az akku-
mulátor töltése.
179. ábra. Hidraulikus rendszerû, akkumulátoros meghajtású háti permetezôgép
192
A leggyakrabban alkalmazott légporlasztásos rendszerû gépeknek szivattyújuk
nincs, a permetlé porlasztását, cseppekre bontását, valamint a cseppek célfelület-
re szállítását általában radiálventilátor légárama végzi. A folyadék gravitációs
úton, illetve a tartályba a ventilátorházból bevezetett levegô nyomásának segítsé-
gével jut a légporlasztásos szórófejekhez. A folyadék mennyisége több fokozatban
állítható be. A képzett cseppek mérete általában kisebb, a hatótávolság többnyire
nagyobb, mint a hidraulikus rendszerû motoros meghajtású háti gépeknél. Ezek a
gépek sok esetben a rendelkezésre álló porozó adapter segítségével, kisebb átala-
kítással, porozásra is alkalmasak. Felépítésük és mûködési elvük a 180. ábrán te-
kinthetô meg.
180. ábra. Légporlasztásos rendszerû, benzinmotoros meghajtású háti permetezô-
és porozó gépek felépítése és mûködési elve
1. tartály, 2. keverôtér porozáskor és granulátum szóráskor, 3. ventilátorház,
4. ventilátorlapátkerék, 5. fúvócsô, 6. permetlévezetô csô, 7. tartályfenéklap porozási
helyzetben, 8. nyomócsô, 9. tartályfenéklap helyzete permetezéskor
193
181. ábra. Légporlasztásos rendszerû, benzinmotoros meghajtású háti
permetezô-, és porozó gép permetezés közben
Áttelepíthetô permetezôgépek
Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmazott hidraulikus rendszerû permete-
zô aggregátorok. Permetezô aggregátor látható a 182. ábrán.
182. ábra. Permetezô aggregátor
194
Kis teljesítményû (általában 1–3 kW) villany-, vagy kétütemû benzinmotorról
nyerik meghajtásukat. Közepes nyomású (10–15 bar) membrán-, vagy dugattyús
szivattyú szállítja a permetlevet a saját vagy külön létesített permetlétartályból.
Ennek megfelelôen jó minôségû permetezésre képesek. A hidraulikus cseppkép-
zésû permetezés az igényeknek megfelelôen többnyire 10–30 mhosszú tömlô köz-
beiktatásával, kézi szórópisztolyokkal végezhetô. A gépek szükség esetén köny-
nyen áttelepíthetôk.
A szórószerkezet ebben az esetben szórócsôbôl, illetve egyetlen szórófejjel el-
látott, kézi szórópisztolyból áll. A kézi szórópisztolyok az igényeknek megfelelô-
en sokféle méretben és kivitelben készülnek (183. ábra), ahogy már említettük
rendszerint hosszú tömlôvel csatlakoznak a permetezôgéphez (184. ábra).
183. ábra. Különbözô kivitelû kézi szórópisztolyok
195
184. ábra. Permetezés aggregátor segítségével, hosszú tömlôvel ellátott kézi
szórópisztollyal
A taligás kivitelû permetezôgépek egytengelyes kivitelûek, egy-, illetve két kere-
kûek, munkahelyzetben támasztó lábakkal stabilan rögzíthetôk. Általában 50–150
dm
3
-es permetlétartállyal készülnek, meghajtásuk szintén villany-, vagy benzin-
motorral történik. A folyadék szállítását többnyire kis teljesítményû, közepes,
esetleg magas nyomású (általában 10–20 bar) membránszivattyú biztosítja, tehát
ezek a gépek is hidraulikus rendszerûek. Munkaeszközük a permetezô aggregáto-
roknál is említett hosszú tömlôvel szerelt kézi szórópisztoly. A 185. ábrán benzin-
motoros hajtású, taligás permetezôgép látható üzemeltetés közben.
A mobil kivitelû kisüzemben, kiskertekben használható permetezôgépek kate-
góriájában megemlíthetôk a kerti kistraktorral üzemeltethetô permetezôgépek.
Ezek a gépek leggyakrabban vontatott kivitelûek, 100–300 dm
3
térfogatú tar-
tállyal, 10–15 bar nyomású membrán-, vagy dugattyús szivattyúval készülnek.
Szórószerkezetük esetenként kézi szórópisztoly hosszú tömlôvel, gyakrabban pe-
dig hidraulikus szórófejekkel szerelt szórókeret, amelynek tagjai rendszerint kü-
lönbözô irányokba állíthatók. A keretet vízszintes helyzetbe fordítva szántóföldi
permetezésre, függôlegesen állítva szôlô, gyümölcsfák kezelése alkalmas (186.
ábra).
196
185. ábra. Benzinmotoros hajtású, taligás permetezôgép munka közben
186. ábra. Kis traktorral üzemeltetett hidraulikus permetezôgép
197
Légi növényvédelem
Magyarországon a légi növényvédelemnek nagy hagyománya van és fontos tech-
nológiai eszköz a növénytermesztésben. Bár a korábbiakhoz képest a légi úton ke-
zelt terület nagysága, mintegy 5 millió hektár, jelentôsen csökkent, még mindig je-
lentôs munkát, 0,8–1,2 millió hektárt végeznek a légi jármûvek. A védekezések-
hez a megfelelô mûszaki feltételek adottak, bár a géppark zöme nem a legújabb
légi jármûvekbôl áll. Jelenleg mintegy 90 légi jármû üzemel, ebbôl 50 helikopter.
Az országos lefedettség jónak mondható, minden régióban található vállalkozás,
amelynek a szolgáltatásai elérhetôek.
Az EU-ban környezetvédelmi szempontok alapján felvetôdött a légi növényvé-
delem betiltása, esetleg a dereguláció lehetôségének fenntartásával. Hazánkban
rendelet szabályozza a mezô- és erdôgazdasági légi munkavégzést. Ez biztosítja a
biztonságos és szakszerû védekezések feltételeit, ezért hazánkban a légi védeke-
zések szabályozott keretek között tovább végezhetôk.
A légi növényvédelem legfontosabb mezôgazdasági alkalmazási területei a kö-
vetkezôk:
• gabonafélék posztemergens gyomirtása,
• gabonafélék tavaszi fejtrágyázása,
• gabonafélék gomba és rovar kártevôk elleni védelme,
• olajnövények (repce, napraforgó, szója) rovarok és gombák elleni védelme,
• szôlô- és gyümölcsösök növényvédelmi munkái,
• napraforgó és repce desszikálása,
• kukorica érésgyorsítása.
A légi jármûvek emellett az erdôgazdaságokban, erdészeti kultúrákban is vé-
geznek kezeléseket, és jelentôs további feladat a szúnyogirtás.
A repülôgépes növényvédelem elônyei és hátrányai a földi védekezéssel össze-
hasonlításban a következôk:
A légi növényvédelem elônyei: A légi növényvédelem hátrányai:
• nagy területteljesítmény, • táblaméret és megosztottsága
• kis permetlé felhasználás, befolyásolja,
• gyors beavatkozási lehetôség, • a permetezés szórásegyenletessége
rövidebb kezelési idôk, rosszabb (CV = 30–70%),
• a talajállapottól és növényállománytól • pontatlanabb sorcsatlakozások,
független kezelés. • korlátozott (csak légi kijuttatásra
• taposási kár nincs engedélyezett) szerfelhasználás,
• a növény fonákja is fedett • nagyobb a környezetszennyezés
• teljes fedettség lehetôsége (elsodródás) veszélye.
A légi növényvédelemben merevszárnyú repülôgépeket és helikoptereket egyaránt
alkalmaznak. A merevszárnyú repülôgépeken alkalmazott permetezô felszerelés a
187. ábrán látható.
198
187. ábra. Merevszárnyú repülôgép permetezô szórószerkezetének felépítése
1. tartály, 2. permetlévezeték, 3. szivattyú, 4. szórócsô,
5. szórófejek, 6. szélkerék, 7. kézi kar, 8. szalagfék
A permetlé a tartályból (1) a vezetéken (2) keresztül jut a szivattyúba (3),
amelynek hajtását szélkerék (6) végzi. A szivattyú a permetlevet a szórócsövön (4)
elhelyezett hidraulikus szórófejekhez (5) szállítja, ahol kiadagolásra és elporlasz-
tásra kerül. A szórószerkezet mûködtetése, illetve elzárása szalagfék (8) segítségé-
vel történik.
A repülôgépre szerelt szélkerék hajtású szivattyú és a szórókeret a 188. ábrán
látható.
199
188. ábra. Merevszárnyú repülôgép permetezô berendezése
A védekezésekhez monoplan „egy-”, illetve biplan elrendezésû „kétfedeles”
repülôgépeket használnak (189–190. ábra).
189. ábra. M-18-as monoplan „egyfedeles” merevszárnyú repülôgép munka közben
200
190. ábra. AN-2-es biplan „kétfedeles” merevszárnyú repülôgép munka közben
Az alkalmazott merevszárnyú gépek fel- és leszállási útja rövid, teherbíró ké-
pessége nagy, és 120–180 km/h sebességgel még biztonságosan repülnek. Ha-
zánkban az AN-2R, Z-137T, PZL-M-18, Z-37 stb. típusú gépek üzemelnek.
A merevszárnyú gépekéhez hasonló elven mûködnek a helikopterek permetezô
és mûtrágyaszóró berendezései, melyek elektromos, levegô- vagy hidraulikus
meghajtásúak. Hazánkban Ka-26, MI-2, Aluette és Hiller típusú helikopterek üze-
melnek. A helikopterek terhelhetôsége, ennek megfelelôen területteljesítménye ál-
talában kisebb, mint a merevszárnyú gépeké, elônyük azonban, hogy helybôl fel-
szállva a mûvelendô területrôl vagy annak közvetlen közelébôl a talajviszonyok-
tól független felszállásihely-igényük lényegesen kisebb, manôverezési képessé-
gük pedig jobb. A rotor által keltett légörvény jobb penetrációt és fonákoldali fe-
dettséget eredményez (191–192. ábra).
201
191. ábra. Ka-26 koaxiális kétrotoros helikopter permetezésben
192. ábra. A Ka-26 helikopter szórószerkezete
A légi növényvédelmet hazánkban 44/2005. FVM-GKM-KvVM együttes ren-
delete szabályozza. Mezôgazdasági repülést csak megfelelô légi alkalmassági bi-
zonyítvánnyal rendelkezô, zárt kabinú légi jármûvel, felsôfokú növényvédelmi ké-
202
pesítéssel bíró személy szakirányításával, repülésfigyelô közremûködésével lehet
végezni. Mezôgazdasági repülést csak az végezhet, akinek érvényes szakszolgála-
ti engedélye van, valamint rendelkezik légi-mezôgazdasági bizonyítvánnyal. Ez
utóbbihoz növény-, talaj-, környezet- és természetvédelmi, közegészségi, munka-
és tûzvédelmi, vagy felsôfokú növényvédelmi képesítés, illetve repülôgép-vezetôi
üzemmérnöki oklevél szükséges. A légi jármûvezetôk háromévenként kötelesek
szakmai továbbképzésen részt venni.
A légi jármû szóróberendezését, felszerelését, tartozékait kifogástalan állapot-
ban kell tartani, különös tekintettel a keresztirányú szórásegyenletességre, vala-
mint zárt állapotban az elfolyás- és csepegésmentességre.
A légi jármû vezetôje a munka megkezdése elôtt köteles meggyôzôdni a munka-
terület levegôbôl történô megmunkálásához szükséges munkafeltételek együttes
meglétérôl. Ilyen például a munkatérkép, amely tartalmazza a kezelésre kijelölt te-
rületeket, a kezelés szempontjából érzékeny növénykultúrákat, az állattartó telepe-
ket, állandó legelôket, védett természeti területeket, a vizek szempontjából érzékeny
területeket, személy- és teherszállító útvonalakat, államhatárt, légvezetékeket, ki-
emelkedô tereptárgyakat. Figyelembe kell venni természetesen az idôjárási körül-
ményeket, különösen a hômérséklet, szélirány, szélsebesség, légnyomás, páratarta-
lom, felhôzet adatait, és ezeket az adatokat óránként be kell jegyezni a naplóba.
A repülést a technológiának megfelelô biztonságos magasságban kell végrehaj-
tani. A rendelet pontosan elôírja a munkavégzés során végrehajtható manôvereket,
repülési magasságokat, irányváltási szögeket, az alkalmazható sebességeket. Ki-
szórt vegyszer nem kerülhet a kezelt területen kívül más területre. Tilos repülést
végezni lakott terület, állattartó terület, élôvíz, bányató, illetve vízkivételi mû,
szennyvíztisztító telep, illetve fokozottan védett természeti terület felett. Növény-
védelmi munkát csak légi kijuttatásra engedélyezett szerrel lehet végezni. Az en-
gedélyokirattal a munkavégzés megrendelôjének kell rendelkeznie. Amennyiben
az engedélyokirat tartalmazza az ajánlott légi jármû típusát, valamint a kijuttatás
speciális körülményeit, ettôl a kijuttatásnál nem lehet eltérni.
A légi növényvédelmet a légi jármûvel végzett növényvédelmi munkavégzés
megrendelôje által megbízott – a növényvédô szer engedélyokiratában meghatá-
rozott forgalmi kategóriának megfelelô képesítéssel rendelkezô – szakirányítónak
kell irányítania. A szakirányító köteles a légi jármû vezetôjének a munka megkez-
dése elôtt átadni, illetve bemutatni:
• az írásba foglalt munkamegrendelést,
• a felhasználásra kerülô növényvédô szer engedélyét a helyi viszonyokhoz iga-
zodó felhasználási utasítással,
• a kezelésre kijelölt területet, a környezô településeket, a kezelés szempontjából
érzékeny növénykultúrákat, az állattartó telepeket, a védett természeti területe-
ket, a külön jogszabályban a felszín alatti vizek védelme szempontjából megha-
tározott érzékeny területeket, a személy- és teherszállító útvonalakat, légvezeté-
keket és kiemelkedô tereptárgyakat feltûnô színnel megjelölt térkép másolatát,
• a méhek védelmében tett bejelentés igazolását.
203
A szakirányító köteles a munka megkezdésétôl annak befejezéséig a helyszínen
tartózkodni. Ez a kötelezettség vonatkozik a légi jármûvel a kezelésre kijelölt te-
rület felett végzett kijuttatásra, a tábla végi fordulók és rárepülések, illetve a zárt
állapotban lévô feltöltött vagy üres permetlétartállyal, repülôtérrôl repülôtérre
vagy a munkavégzés helyére való, illetve az onnan visszatérô légi manôverekre. A
szakirányító felelôs a felhasználásra engedélyezett növényvédô szer átmeneti tá-
rolásáért, az engedélynek megfelelô elôkészítéséért, a munkavédelemre vonatko-
zó biztonsági elôírások és a visszamaradt veszélyes hulladék ártalmatlanítására
vonatkozó külön jogszabályban foglalt elôírások betartásáért.
A meteorológiai körülmények, illetve a munkaminôség egyenletességének vál-
tozása vagy egyéb azonosított veszélyhelyzet váratlan fellépése esetén a szakirá-
nyító a munkavégzést módosíthatja, felfüggesztheti vagy leállíthatja, amelyet a
növényvédelmi munkavégzésrôl vezetett naplóba be kell jegyezni. A szakirányító
felelôssége a légi jármû vezetôjének szabálytalan munkavégzésével okozott ká-
rokra nem terjed ki.
A légi jármû üzembentartója köteles a légi jármû növényvédôszer-kijuttató beren-
dezését, felszerelését, tartozékát mûszakilag kifogástalan állapotban tartani, különös
tekintettel a munkaszélességre jellemzô keresztirányú szórásegyenletességre, vala-
mint zárt állapotban az elfolyás-, és csöpögésmentes növényvédôszer-szállításra.
A légi jármû vezetôjének rendelkeznie kell az elôírt egyéni védôeszközökkel, fe-
lelôs a repülés, továbbá a növényvédôszer-kijuttatás technikai és technológiai sza-
bályainak, valamint a megrendelô, illetve a szakirányító utasításainak betartásáért.
A növényvédô szerrel kezelhetô legkisebb területet a légi jármû vezetôjének a
biztonsági szempontok figyelembevételével úgy kell megállapítania, hogy a nö-
vényvédô szer ne kerülhessen a kezelt területtel szomszédos területekre.
A légi jármû vezetôje vagy az általa megbízott személy köteles a kezelt tábla 5
km-es körzetén belül az idôjárási körülményeket (hômérséklet, szélirány, szélsebes-
ség, páratartalom, légnyomás, felhôzet stb.) az erre rendszeresített naplóba bejegyez-
ni. Az adatok valódiságát a megrendelô vagy a szakirányító és a légi jármû vezetôje
aláírásával igazolja. A légi jármû üzembentartója a naplót 5 évig köteles megôrizni.
Átrepülést vagy munkarepülést tilos növényvédô szerrel töltött tartállyal lakott
terület, állattartó hely, élôvíz, illetve vízkiviteli mû fölött végezni.
Növényvédelmi munkavégzéshez a repülôteret úgy kell kijelölni, hogy az átre-
pülés lehetôség szerint ne érintsen védett természeti területet, valamint külön jog-
szabályban meghatározott különleges rendeltetésû vadászterületet. Ha ez nem va-
lósítható meg, az átrepüléshez az illetékes természetvédelmi, illetve vadászati ha-
tóság hozzájárulását kell beszerezni.
Védett természeti területen munkarepülés az illetékes természetvédelmi ható-
ság engedélyével végezhetô. A munkarepülés során LV-kategóriájú növényvédô
szert legfeljebb 4 m/s szélsebesség mellett. ULV-kategóriájú növényvédô szert
legfeljebb 2 m/s szélsebesség mellett lehet kijuttatni.
25 °C feletti hômérsékletnél, valamint 65% relatív páratartalom alatt történô
növényvédôszer-kijuttatásról a szakirányító dönt.
204
Tilos növényvédôszer-kijuttatást végezni fordított léghômérsékleti állapot (in-
verziós jelenség) esetén.
Növényvédô szert az emberi és állati egészség, valamint a természet és a víz-
bázisok védelme érdekében csak a meghatározott biztonsági sávok betartásával le-
het légi jármûvel kijuttatni. Az államhatár, a lakott terület, az állattartó hely, az ál-
latok folyamatos etetésére szolgáló rét, legelô, zöldtakarmány termesztô hely, va-
lamint a növényvédô szerre érzékeny növénykultúrák védelme érdekében a keze-
lés helyétôl számított biztonsági sávok szélessége:
• szélcsendben 1000 m,
• ha a szél a felsorolt helyek felé fúj 2000 m,
• ha a szél a felsorolt helyek felôl fúj 500 m.
Belterületek 2500 m-es körzetében a szôlô és gyümölcsösök fakadása után ti-
los hormonbázisú gyomirtó szert kijuttatni. Szeptember hó 10. napja elôtt lombta-
lanító és lombleszárító, valamint érésgyorsító készítmény kizárólag cseppnehezí-
tô hozzáadásával vagy egyéb, az engedélyben elôírt, a permetlé elsodródását meg-
gátoló adalékanyaggal juttatható ki.
Magyarországon több évtizedes tapasztalatok és kutató-fejlesztô munka ered-
ményeként kialakított technológiai ajánlások alapján történnek a védekezések. Az
alkalmazott repülési sebességek és magasságok, valamint fajlagos permetlé-fel-
használások a 9–11. táblázatokban láthatók.
9. táblázat. Repülési sebességek
205
A permetezés jellege
Repülési sebesség [km/h]
Repülôgépek Helikopter
An-2, M-18, Z-137 T Ka-26
Rovarölô permetezés 160–180 90
Gombaölô permetezés 160–180 45–50
Gyomirtó permetezés 160–180 60
Állományszárítás és hormon bázisú
gyomirtás
160–180 60
Mûtrágyaszórás folyékony vagy
granulátum
160–180 90
10. táblázat. Repülési magasságok
11. táblázat. A különbözô permetezési eljárásoknál hektáronként
kijuttatható fajlagos permetlé mennyiségek
A légi permetezés során kijuttatásra kerülô különbözô kezelési eljárásoknál, il-
letve vegyszereknél alkalmazásra kerülô beállításokat a 193. ábra tartalmazza.
206
A permetezés jellege Permetlé mennyiség [dm
3
/ha]
Rovarölô permetezés
ULV max. 5
LV 20–50
Gombaölô permetezés 50–80
Gyomirtó permetezés 50–80
Állományszárítás és hormonbázisú
gyomirtó szeres permetezés
50–80
A permetezés minôsége
Repülési
magasság
[m]
Munkaszélesség [m]
Repülôgépek Helikopter
An-2, M-18, Z-137 T Ka-26
Nagyon finom permet 10 50 50
Finom permet 5 23–25 25–30
Közepes permet 3–5 23–25 23–25
Durva permet 3 20–22 20–22
Nagyon durva permet 3 18–20 18–20
193. ábra. Beállítások különbözô növényvédô szerek légi kijuttatásánál
Mikrogranulátum szórás mûszaki technológiája, jellemzôi
A mikrogranulátum szórás szemcsézett növényvédô szerek kijuttatását jelenti.
A szemcsék mérete általában 150–1500 µm között van, a kijuttatott mennyiség
10–60 kg/ha között változik, tehát a kis és a közepes (LV és MV) anyag felhasz-
nálással járó növényvédelmi eljárások közé sorolható.
Rendszerint a szemcsézett növényvédô szert a talajfelszínre juttatják, és utána
azonnal bemunkálják a talajba. A kártevôk és a gyomok elleni védekezésben hasz-
nálják. A mikrogranulátumok lebomlása folyamatos, tehát viszonylag tartós hatást
eredményez. Minden esetben síkszórást alkalmaznak teljes felületre vagy sávosan.
A mikrogranulátum adagolása mechanikusan, kijuttatása, valamint talajon történô
elosztása a gravitáció hatására vagy légárammal történik.
207
A mikrogranulátum szórás elônyei: A mikrogranulátum szórás hátrányai:
• nincs vízfelhasználás, • szûk alkalmazási terület,
• minimális környezetszennyezési veszély, • viszonylag pontatlan adagolás,
• kis üzemeltetési költségek, • drágák a készítmények.
• tartós növényvédô hatás.
Mikrogranulátum szóró gépek és adapterek
A mikrogranulátum szóró gépek és adapterek feladata a mikrogranulátumok pon-
tos kiadagolása, és egyenletes elosztása a talajon.
A mikrogranulátum szórók teljes felület kezelésére vagy sávos szórásra lehet-
nek alkalmasak, ez alapján kivitelüket tekintve lehetnek önálló gépek, vagy vetô-
gépre szerelt adapterek. A mikrogranulátum szórást a mikrogranulátumok magas
ára miatt ritkán használják teljes felületen, leggyakrabban vetôgépre szerelt adap-
terekkel (194. ábra) sávos kezelést alkalmaznak.
194. ábra. Vetôgépre szerelt mikrogranulátum szóró adapter
A vetôgépre szerelhetô mikrogranulátum szóró adapterek fontosabb részegységei
a tartály, az adagoló-, és az elosztó szerkezet (195. ábra).
208
195. ábra. Mikrogranulátum szóró adapter fôbb részei
A vetôgépekre szerelhetô adaptereken mechanikus, többnyire réses, réses for-
gótárcsás, tolóhengeres vagy csigás adagoló berendezéseket használnak.
A réses adagoló berendezés (196. ábra) esetében a tartályba töltött granulátu-
mot a talajkerékrôl hajtott szögletes tengelyre rögzített csillag alakú lazítókorong
(2) tereli az adagolónyíláshoz. A nyílás hosszát az adagolólemez (3) rendszerint
háromszög alakú kivágásának helyzete határozza meg.
196. ábra. Réses adagoló berendezés
1. tartály, 2. lazítókorong, 3. adagolólemez, 4. szabályozótárcsa, 5. csavarorsó
209
A réses forgótárcsás rendszerû adagoló berendezéseknél forgótárcsa (1) moz-
gatja a szemcséket az adagolórés (3) felé (197. ábra). A rés mérete és ez által a ki-
szórt vegyszer mennyisége a szabályozó lap (2) helyzetének megváltoztatásával
módosítható.
197. ábra. Réses forgótárcsás adagoló berendezés
1. forgótárcsa, 2. szabályozó lap, 3. adagolórés
A tolóhengeres adagoló berendezés (198. ábra) tartályából (1) a hornyos ada-
golóhenger (2) továbbítja a növényvédôszer-szemcséket a szórócsôbe. A szem-
csék továbbítását végzô hornyok hossza, és ezzel az egy fordulat során továbbított
anyag mennyisége a hornyokba illô, belsô fogazású szabályzó henger (3) elmoz-
dításával szabályozható.
210
198. ábra. Tolóhengeres adagoló berendezés
1. tartály, 2. adagolóhenger, 3. szabályozó henger
A csigás adagoló berendezés (199. ábra) esetében az adagolórés mérete és ez-
zel a kiadagolt anyag mennyisége a szabályozótárcsa és a csavarorsó segítségével
szabályozható.
199. ábra. Csigás adagoló berendezés
211
A különbözô rendszerû mechanikus adagoló berendezések általános tulajdon-
sága, hogy az adagolt mennyiség növelésével nô az adagolás egyenletessége. Ez
az alapvetô feltétele a jó minôségû munkának, de a pontosan adagolt mikrogra-
nulátum szemcséket megfelelôen el is kell osztani a célfelületen.
A mikrogranulátum szóró berendezések a mikrogranulátumok kijuttatása, illet-
ve talajon történô elosztása tekintetében lehetnek mechanikus (gravitációs) vagy
pneumatikus rendszerûek (200. a. és b. ábra).
200. a. ábra. Mechanikus mikrogranulátum szóró, -elosztó rendszerek
1. szekrényes, 2. repítôtárcsás, 3. bütykös kerekes, 4. csigás, 5. szalagos
A mechanikus rendszerû adapterek esetében a mikrogranulátum kijuttatása,
elosztása viszonylag egyszerû feladat. Az ejtôcsôbôl a szemcsék a szórásszéles-
ségnek (általában 5–10 cm) megfelelôen a korábban bemutatott, széles halfarok
vagy kúpos alakú elosztóba kerülnek. Ebben gyakran különbözô kialakítású tere-
lôelemek vannak, amelyek elôsegítik a szemcsék egyenletes eloszlását a sávszé-
lességen belül.
200. b. ábra. Pneumatikus mikrogranulátum szóró, -elosztó rendszerek
6. elosztótömlôs, 7. vezetôvályús, 8. ventilátoros,
9. ventilátoros elosztófejjel, 10. ventilátoros cellás tárcsával
212
A pneumatikus rendszerû mikrogranulátum-szóró gépeken a szemcsék a tar-
tályból a mechanikus adagoló szerkezeten keresztül radiálventilátor légvezetéké-
be hullanak. A légáram a granulátumot ütközôlapon teríti el és így juttatja a talaj-
ra (201. ábra).
201. ábra. Pneumatikus mikrogranulátum szóró gép elvi vázlata
1. ütközôfej, 2. bordáscsô, 3. fôlégvezeték, 4. tartály, 5. adagolórés,
6. fojtószelep, 7. radiálventilátor, 8. ütközôlap, 9. terelôlemez, 10. mellékvezeték
A mikrogranulátum szórók keresztirányú szórásegyenletessége nagy mérték-
ben attól függ, hogy a szemcséket mennyire sikerül azonos mennyiségben az
egyes szóró elemekhez eljuttatni, és annak segítségével milyen mértékben lehet
elosztani a célfelületen.
Ködözés mûszaki technológiája, jellemzôi
Ködözéskor a folyadékot 0,5–50 µm nagyságú cseppekre bontva juttatják a légtér-
be vagy szórják a növényzetre. A ködözés folyadék felhasználása 0,3–5,0 dm
3
/ha,
az eljárás tehát a rendkívül kis vagy az igen kis (UULV vagy ULV) anyag felhasz-
nálású módszerek csoportjába sorolható. A képzett igen apró cseppek a természe-
tes légmozgások hatására sodródnak, irányításukra mesterséges légárammal csak
korlátozott lehetôség van. Környezetvédelmi okok miatt ma már csak zárt terek-
ben alkalmazzák. Az eljárás során gyári kiszerelésû, vízben vagy olajban oldott
növényvédô szert szórnak ki hígítás, tehát víz további hozzáadása nélkül. A csepp-
képzés pneumatikus vagy termikus lehet. Ennek megfelelôen hideg és meleg kö-
dözés különböztethetô meg.
213
A ködözés elônyei: A ködözés hátrányai:
• víz felhasználás nincs, • alkalmazási lehetôségei korlátozottak,
• nagy teljesítmény, • az adagolás pontatlan,
• kis gépigény, • a szórás irányítása korlátozott mértékben
• kis élômunka igény, lehetséges,
• alacsony üzemeltetési költség. • szabadföldön nagy mértékû az elsodródás
veszélye.
Ködképzô gépek
A ködképzô gépek lehetnek hideg-, vagy meleg köd képzésére alkalmasak. Jelen-
leg leginkább a meleg köd képzô gépeket alkalmazzák. Kivitelüket tekintve köd-
fejlesztô aggregátorok és kézi mozgatású készülékek használatosak. A szabadföl-
dön használatos aggregátorok környezetvédelmi okok miatt háttérbe szorultak, és
a zárt térben (üvegházban, fólia alatt) alkalmazott készülékek terjedtek el. A kézi
ködfejlesztô készülék felépítése és mûködése a 202. ábrán látható.
202. ábra. Kézi ködképzô berendezés felépítése
1. égôtér, 2. légszivattyú, 3. benzintartály, 4. vegyszertartály, 5. benzincsap,
6. porlasztó, 7. gyújtógyertya, 8. fúvócsô, 9. rezgôszelep, 10. vegyszercsap,
11. vegyszervezeték, 12. vegyszerporlasztó, 13. elômelegítô spirál
A forró füstgáz a készülék égôterében (1) keletkezik. A készülék indításakor a
kézi légszivattyú (2) segítségével túlnyomást létesítenek a benzin-, (3) és vegy-
szer-tartályban (4). A túlnyomás hatására a benzincsapon (5) át üzemanyag áram-
lik a porlasztóba (6), ahonnan a légszivattyúval szállított levegôvel elporlasztva az
214
égéstérbe jut. Az égéstérben gyújtógyertyával (7) létesített villamos szikra gyújtja
meg a benzin-levegô keveréket. Az égéskor keletkezett forró füstgáz az égéskor
fellépô nyomás hatására nagy sebességgel kiáramlik az égéstér folytatását képezô
fúvócsövön (8). A gáztömeg tehetetlensége folytán a kiáramlás még akkor is tart,
amikor az égés okozta túlnyomás már megszûnt. Ennek hatására az égéstérben vá-
kum keletkezik, mely a rezgôszelepen (9) és a porlasztón keresztül újra friss ben-
zin-levegô keveréket szív az égéstérbe. A gyújtáshoz szükséges áramot akkumulá-
tor vagy szárazelem szolgáltatja, melyet áramszaggatóval egybe épített gyújtóte-
kercs transzformál a gyújtószikrához szükséges magas feszültségre. Néhány má-
sodperc üzem után az égéstér annyira felmelegszik, hogy a friss keverék gyújtó-
szikra nélkül, öngyulladással is meggyullad, az áramforrás tehát kikapcsolható.
Az égéstérbôl vékony csôvezeték vezet az üzemanyag-, és a vegyszer-tartály lég-
terébe. A csôvezetékbe épített szelep az égéstérben fellépô nyomás hatására nyí-
lik, a vákum hatására zár, így a tartályokban szükséges túlnyomást az égéstérben
lezajló égési folyamat fenn tudja tartani, a légszivattyú további mûködtetésére te-
hát nincs szükség. Néhány másodperces üzem után nyitható a vegyszer-tartály
csapja (10), melyen át a vegyszer a csôvezetékbe (11) és a fúvócsô végén elhelye-
zett porlasztóba (12) áramlik. A vegyszervezetô csô néhány hurokkal körülfogja a
forró fúvócsövet (13), így az anyag elômelegítve jut a porlasztóhoz. Az elômele-
gítés az oldószerként használt olaj gyorsabb elpárolgását segíti elô. A bemutatott
kézi ködképzô berendezés látható a 203. ábrán.
203. ábra. Kézi ködképzô berendezés
Nagyobb létesítmények kezeléséhez természetesen nagyobb teljesítményû köd-
képzô berendezések alkalmazhatók (204. ábra).
215
204. ábra. Nagy teljesítményû ködképzô berendezések
Porozás mûszaki technológiája, jellemzôi
A porozás por alakú növényvédô szerek kiszórása, amelyek szemcsemérete álta-
lában 0,5–100 µm között van. A kívánt mennyiség általában 10–50 dm
3
/ha, tehát
a kis anyag felhasználású (LV) eljárások csoportjába sorolható. Állománykezelés-
ben, kártevôk és kórokozók elleni védelemben használatos. A hatóanyagot rend-
szerint talkum, gipsz vagy más vivôanyaggal kombinálják. A korábban általáno-
san használt eljárás jelentôsége nyilvánvaló hátrányai miatt minimálisra csökkent.
A porozószerek lerakódási készsége a célfelületre lényegesen rosszabb, mint a fo-
lyadékcseppeké. A folyamatosan adagolt porozószert rendszerint légárammal
szállítják a célfelületre.
A porozás elônyei: A porozás hátrányai:
• vízfelhasználás nincs, • rossz lerakódási készség,
• nagy területteljesítmény, • nagy anyagveszteség,
• kis gépigény, • pontatlan adagolás,
• kis élômunka igény, • rossz eloszlás,
• egyszerû gépkonstrukció, • nagy környezetszennyezési veszély.
• alacsony üzemeltetési költség.
216
Porozó gépek
A porozó gépek rendeltetése a porok pontos kiadagolása és a növényzetre juttatá-
sa. Mûködési elvük azon alapszik, hogy a port légáramba adagolják, a légáram a
port a szórószerkezeten keresztül a növényzetre szállítja.
A porozó gépek fô szerkezeti részei (205. ábra):
• portartály,
• adagoló szerkezet,
• boltozódás gátló,
• radiálventilátor,
• szórószerkezet.
205. ábra. Porozó gép elvi felépítése és mûködése
Az általában 50–200 dm
3
térfogatú portartályban rendszerint csigás, spirális
vagy lapátos szerkezet akadályozza meg a por tömörödését, illetve boltozódását.
A tartály alján csigás-tárcsás, hornyos, forgócellás vagy szállítószalagos adagoló
szerkezet található.
A 206. ábrán látható, vízszintes elrendezésû portartályban a forgó pálcákkal (1)
lazított port a jobb-, és balmenetes adagoló csigák (2) a tartály közepe felé terelik.
Az itt elhelyezett adagoló nyílás (3) felett a csigatengelyre ékelt lapátok forognak
(4), amelyek a port az adagoló nyílásba kényszerítik. Az adagoló nyílás mérete
tolólemezzel (5) változtatható, ezáltal az adagolt por mennyisége szabályozható.
A kiadagolt por a ventilátor légáramába hullik, amely csôvezetéken és a szórófe-
jen át a növényzetre szállítja a port.
217
206. ábra. Porozó gép tartálya
1. forgó pálca, 2. adagoló csigák, 3. adagoló nyílás, 4. lapát,
5. tolólemez, 6. meghajtó lánckerekek
A 207. a. és b. ábrán függesztett, illetve vontatott kivitelû porozó gépek látha-
tóak.
207. a., b. ábra. Üzemi porozó gépek
218
A porozó gépek adagolása meglehetôsen pontatlan, és nagymértékben függ
a por nedvességtartalmától, amit viszont az idôjárás (relatív páratartalom) befo-
lyásol. A porok rossz tapadását esetenként elektrosztatikus feltöltéssel igyekeznek
orvosolni.
Egyéb vegyszeres növényvédelmi mûszaki technológiák
Csávázás mûszaki technológiája, jellemzôi
A csávázás a vetômagvak vagy vetôgumók vegyszeres kezelése a kártevôk és
a kórokozók ellen. A csávázási eljárások a felhasznált vegyszer fizikai állapota
szerint négy csoportba sorolhatók:
• nedves csávázás,
• porcsávázás,
• kombinált csávázás,
• inkrusztálás.
Nedves csávázás
A vetômagot vagy a vetôgumót folyékony csávázószerrel kezelik. A legelterjed-
tebb csávázási eljárás. A növényvédô szert rendszerint rápermetezik vagy rákenik
a magra vagy a gumóra (korábban a csávázó szerbe merítették a magokat, gumó-
kat, ezt követôen a szaporító anyagot szárítani kellett).
A korszerû nedves csávázási eljárásoknál a növényvédô szer felhordása után a
magokat vagy gumókat keverik, hogy a csávázó szer minél egyenletesebben
oszoljon el a felületen. Az adagolt folyadék mennyisége általában 0,5–5,0 kg/t.
A nedves csávázás elônyei: A nedves csávázás hátrányai:
• pontos adagolási lehetôség, • a vetést vagy az ültetést a csávázást
• a szer jó tapadása a vetômagon követôen azonnal el kell végezni.
vagy a gumón,
• jó csávázó hatás.
Porcsávázás
A vetômagot vagy a vetôgumót por alakú csávázószerrel kezelik. A por egyenle-
tes elosztását a magok vagy a gumók felületén keveréssel valósítják meg. A sza-
porítóanyagra adagolt szermennyiség általában 0,5–5,0 kg/t, egyes esetekben eléri
a 15 kg/t-t. A porcsávázás speciális változatának tekinthetô a nedvesített porcsá-
vázás. A por és a vetômag vagy a gumó elkeverésekor igen kis mennyiségû vizet
porlasztanak be elsôsorban a por jobb tapadásának elôsegítésére.
219
A porcsávázás elônyei: A porcsávázás hátrányai:
egyszerû kivitel. • pontatlan adagolási lehetôség,
• a szer tapadása a magon vagy gumón gyenge,
• nagyobb környezetszennyezési veszély.
Kombinált csávázás
A nedves-, és a porcsávázás együttes alkalmazása. Erre az eljárásra van szükség,
ha a vetômagot vagy a vetôgumót kétféle – egymással nem keverhetô – hatóanyag-
gal kell kezelni. Az eljárás folyamán a nedves és a porcsávázás elônyei és hátrá-
nyai összegezôdnek.
Inkrusztálás
Az inkrusztálás a csávázás továbbfejlesztett változata. A magokra csávázószert és
ragasztóanyagokat visznek fel rendszerint több menetben úgy, hogy azok teljes
bevonatot képeznek. A felhordási mûveleteket gyakran szárítás zárja le.
Az inkrusztálás elônyei: Az inkrusztálás hátrányai:
• a magokon teljes bevonat képzôdik, • segédanyagokra van szükség,
• nagyobb védelmet biztosít. • esetenként szárítóra vagy külön gépre
van szükség,
• a kezelés idô-, és munkaigényes,
• a csávázásnál lényegesen drágább.
Csávázó gépek
A szaporítóanyagok csávázásához különbözô kivitelû és teljesítményû gépek szé-
les választéka áll rendelkezésre. A csávázó gépek funkcióját, felépítését alapvetô-
en meghatározzák a felhasznált csávázó szer fizikai és kémiai tulajdonságai.
Vetômagcsávázó gépek
A nedvescsávázó-gépek folyékony formában juttatják a vegyszert a magvakra.
A csávázószer tulajdonságaitól függôen három különbözô technológiát alkal-
maznak. Egyes vegyszereket por alakban hoznak forgalomba, ezeket a csávázás
megkezdése elôtt vízzel kell elkeverni. Ezt az eljárást nedvesítô csávázásnak is
nevezik. A por és víz elkeverése érdekében a csávázó gépekre ún. elôkeverô tar-
tályokat szerelnek fel, amelyekben a por alakú csávázószer vízzel elkeverhetô, te-
hát használatra megfelelôen elôkészíthetô. A fajlagos szerfelhasználás általában
1 dm
3
/100 kg vetômag. Ennél az eljárásnál a szer tapadása a magvakra megfelelô,
a pontos adagolás és az egyenletes elosztás azonban rendszerint csak nagyobb dó-
zisnál és korszerû kialakítású csávázó gép alkalmazása esetén valósítható meg.
220
A csávázás minôsége szempontjából kedvezôbb tulajdonságúak a gyárilag ké-
szített szuszpenziók, amelyek vízzel tovább hígíthatók. Ezek adagolása, elosztása
egyszerûbb, mint a nedvesített poroké, tapadóképességük a magvakon jó.
Alkalmaznak végül szerves vegyületben oldott csávázó szereket is, amelyeknél
azonban a hígítás körülményes, párolgásuk miatt veszélyeztethetik a környezetet.
Viszonylag kis mennyiségben (0,1–0,2 dm
3
/100 kg vetômag) is felhasználhatók és
kiválóan tapadnak a magra. A nedvescsávázó-gépeket többnyire mindhárom fo-
lyadéktípus felhasználására alkalmazzák.
A porcsávázó gépek por formájában juttatják a vegyszert a vetômagra. Általá-
ban egyszerû kivitelûek, hiszen a port a magvak felületén könnyen el lehet oszta-
ni. Nehézséget okoz azonban a por pontos adagolása, különösen függ a minôség a
nedvességtartalomtól. A porcsávázás legnagyobb hátránya azonban a gyenge
tapadóképesség. Ennek következtében sok hatóanyag kárba vész és jelentôs mér-
tékû a környezetszennyezés. Ezért a porcsávázás a gyakorlatból szinte teljesen ki-
szorult.
A kombinált csávázó gépek por-, és nedvescsávázásra egyaránt alkalmasak.
Inkrusztálásnál több rétegben visznek fel vegyszereket a vetômagra. A tapadás
fokozása érdekében ragasztó anyagokat is felhordanak a felületekre, ennek kö-
vetkeztében az eljárás végén összefüggô burkolat fogja körül a vetômagot. A ned-
ves- és kombinált csávázó gépek sok esetben alkalmasak inkrusztálásra is. Mivel
ennél az eljárásnál esetenként nagyobb mennyiségû folyadék felhasználására ke-
rül sor, az inkrusztáláshoz a csávázó gépeket gyakran szárító berendezéssel egé-
szítik ki.
A csávázó gépek üzemmódjuk szerint lehetnek szakaszos vagy folyamatos mû-
ködésûek. Szakaszosan mûködnek a hagyományos kivitelû kézi vagy gépi hajtású
csávázó gépek, amelyek teljesítménye kicsi, a jó munkaminôség nem garantálha-
tó és a környezetszennyezés veszélye nagy.
A korszerû csávázó gépek folyamatos mûködésûek. A folyamatos anyagáram
nagy teljesítményt és állandó minôséget biztosít.
A csávázás legfontosabb célja tehát a növényvédô szerek és a vetômag egyen-
letes elkeverése. Az egyszerûbb kivitelû, hagyományos felépítésû, ún. egyfázisú
nedvescsávázó-gépek esetében a folyékony csávázó szer és a vetômag adagolása
után általában keverôdobban vagy szállítócsigában történik meg a két anyag ho-
mogenizálása. Hagyományos kivitelû nedvescsávázó-gép felépítése és mûködési
elve látható a 208. ábrán.
221
208. ábra. Hagyományos kivitelû nedvescsávázó-gép felépítése és elvi mûködése
1. váz, 2. hajtás, 3. gabonamérleg, 4. elevátor, 5. keverôdob, 6. zsákoló,
7. ciklon, 8. szûrô, 9. szivattyú, 10. szórófej, 11. folyadékadagoló
A vetômag billenô rendszerû gabonamérlegbe kerül (3), majd innen az eleváto-
ron (4) át a keverôdobba (5) jut. A folyékony vegyszer a gabonamérleg által vezé-
relt adagolóból (11) kerül a szórófejhez (10). A két anyag elkeveredése a keverô-
dobban történik meg, majd a csávázott mag a zsákolón (6) keresztül hagyja el a
gépet.
Nedves csávázásnál a folyékony csávázó szer és a vetômag hagyományos mó-
don (egy fázisban) történô elkeverése általában nem kielégítô, ezért a korszerû, ún.
kétfázisú nedves-, illetve kombinált csávázó gépeken az elkeverés két lépésben va-
lósul meg.
Az elsô fázisban a csávázó kamrában találkozik a vegyszer és a vetômag.
A csávázó kamrában gravitációs úton magfüggönyt alakítanak ki, és erre kerül rá
a folyékony vagy por alakú csávázó szer. Erre a célra kialakított, kombinált csá-
vázó gépekre jellemzô, forgó tárcsás rendszerû csávázókamra elvi felépítését és
mûködését szemlélteti a 209. ábra.
222
209. ábra. Forgó tárcsás rendszerû csávázó kamra elvi felépítése és mûködése
1. csávázókamra, 2. forgó tárcsás magadagoló, 3. magfüggöny,
4. rotációs porlasztó, 5. poradagoló
A forgó tárcsás magadagolóból (2) állítható méretû adagoló résen a csávázó
kamrába (1) áramló vetômagot függôleges magfüggöny (3) formájában terítik
szét. Erre a magfüggönyre kerül a csávázó kamra közepén elhelyezett rotációs
porlasztóból (4) a folyékony csávázó szer vagy a bal oldali poradagolóból (5) a
por alakú vegyszer.
Amint a 210. ábrán látható, a vetômag és a csávázószer nagy felületen érint-
kezhet egymással, ami a jó megtapadás lehetôségét biztosítja.
223
1
210. ábra. A vetômag és a csávázó szer hatékony elkeverése
Nedvescsávázó gépeken forgó dobos rendszerû csávázókamrákat (211. ábra) is
alkalmaznak.
211. ábra. Forgó dobos rendszerû csávázó kamra
1. villanymotor, 2. hajtómû, 3. rotor, 4. porlasztótárcsa, 5. mag, 6. állórész,
7. folyadékvezetô csô, 8. motor
224
A második fázisban a már összekeveredett szer és a vetômag a kétfázisú csává-
zó gépekben további keverésen esik át (keverôdobba vagy szállítócsigába kerül),
amely során a homogenitás, a magvak fedettségének egyenletessége tovább javul.
Kétfázisú, kombinált csávázó gépek felépítését, mûködési elvét a 212. ábra szem-
lélteti.
212. ábra. Kombinált csávázó gépek elvi felépítése, mûködése
1. terelôlap, 2. terelôcsiga, 3. kaparólapos felhordó, 4. visszafolyócsô, 5. csávázókamra,
6. magszóró tárcsa, 7. folyadékszóró tárcsa, 8. poradagoló, 9. magtartály,
10. szállítószalag, 11. kefehenger, 12. pormennyiség-jelzô, 13. kihordócsiga,
14. csávázó szeres tartály, 15. elágazó csôidom, 16. keverô vízsugárszivattyú,
17. csávázó szer mennyiségét jelzô szerelvények, 18. tartályfedél, 19. szivattyú
A gépet a villanymotorral mûködtetett hajtómû automatikusan lassan elôre
mozgatja, miközben a felszedô vályú szélére erôsített rugalmas terelôlap (1) a gar-
mada alá csúszik és onnan a terelôcsigákhoz (2) tereli a magvakat. A jobb és bal
menetes csigák középre szállítják a vetômagot a vályúba, ahonnan kaparólapos
felhordó (3) továbbítja a magtartályba (9). Ha az önetetô elôtt magtorlódás kelet-
kezik, a vetômag nyomása kikapcsolja az önjáró szerkezet motorját, és az elôre-
haladás szünetel mindaddig, amíg a felszedô-, és a felhordó szerkezet a torlódást
fel nem dolgozta. A magtartályból a magfelesleget – túlfolyó nyíláson keresztül –
visszafolyócsô (4) vezeti a felszedô elé. A csávázás a csávázó kamrában (5) megy
végbe. Ennek közepén helyezkedik el a folyadékszóró tárcsa (7), amelyet villany-
motor tengelyére ékeltek. A magszóró tárcsát (6) a magtartály tetején lévô villany-
motor hajtja, amelyre a tárcsa és a tartály alja között szabályozható résen át jutnak
a magvak. A magfüggönyre a folyadékszóró tárcsákról (7) vagy a poradagolóból
(8) kerül a csávázó szer. A gépbôl a csávázott mag a kihordócsigán (13) keresztül
zsákba, vagy garmadába kerülhet.
225
A csávázó gépeken a vetômag-, és a vegyszeráramlás szabályozása és megfe-
lelô szinkronizálása nagyon fontos feladat. Ezekre a funkciókra számos megoldást
alkalmaznak az egyszerû mechanikus megoldásoktól az elektronikus szabályozá-
sig. A 213. ábra alapján követhetô az a rendszer, amikor a gépen átáramló mag
mennyiségét elektromágnessel (1) mûködtetett, az átömlô keresztmetszetet vál-
toztató berendezés szabályozza.
213. ábra. Elektromágneses szintszabályozó rendszer
1. elektromágnes, 2. magtartály, 3. érzékelô, 4. magszóró tárcsa, 5. emelô villa
A szükséges keresztmetszet a magszóró tárcsa (4) és a magtartály (2) átfolyó
csövén elcsúszó fojtócsô között alakul ki. Ez utóbbit a magadagoló tengelyére
rögzített, mechanikusan szabályozható emelô villa (5) állítja a megfelelô résmé-
retre. A villa tengelyéhez kapcsolódnak a szabályozó tagon keresztül a mûködte-
tô elemek, az elektromágnes, a nyitórugó és az ütközôrugó. Üzemi állapotban a
nyitórugó az állítható ütközô rúd által határolt keresztmetszetre nyitja az átöm-
lôrést. Az egyenletes magadagolás érdekében a rés felett állandó magasságú mag-
oszlopot kell biztosítani. Ezt a magtartályban elhelyezett elektromos szintérzéke-
lôvel (3) vezérelt elektromágnes teszi lehetôvé oly módon, hogy a gép indulása-
kor vagy üzem közben zárva tartja az átömlôrést mindaddig, amíg a magszint a
tartályban el nem éri a megfelelô magmennyiséget.
226
A csávázó gépek lehetnek stabil (214. ábra) vagy mobil (215. ábra) kivitelûek.
214. ábra. Stabil kivitelû csávázó gép
A stabil kivitelû csávázó gépeket nagyobb üzemekben gyakran magtisztító gé-
pekhez kapcsolva üzemeltetik. Itt a magáram biztosított. Más üzemi körülmények
között garmadából vagy zsákokból töltik a gépeket. A folyamatos magellátás biz-
tosításához ilyenkor átmeneti magtárolókat kell alkalmazni.
227
215. ábra. Mobil kivitelû kombinált csávázó gép
A mobil kivitelû csávázó gépek könnyen áttelepíthetôk magtáron belül vagy át-
szállíthatók más helyszínre.
Gumócsávázó gépek
A gumócsávázó gépeket elsôsorban burgonya csávázására alakították ki. A gépek
a gumókat a tartós tároláshoz szükséges csírázásgátló anyaggal vagy a vetôgumó-
kat csávázó szerrel vonják be. Fontos, hogy az eltérô geometriájú gumók felüle-
tére minden esetben egyenletesen kerüljön fel a csávázó szer. Leggyakrabban a
szállító szerkezeten haladó gumókat hidraulikus cseppképzésû szórófejek perme-
tezik le, esetenként az egyenletes eloszlás érdekében kefehengereket is alkalmaz-
nak (216. ábra). Egyes típusoknál szivacshengerek nyomják a csávázó szert a gu-
mókra.
228
216. ábra. Gumócsávázó gép felépítése
229
Kenés mûszaki technológiája, jellemzôi
A folyékony növényvédô szert a növények felületére kenik. Kizárólag gyomirtás-
ban használják. A folyadékot hígítás nélkül juttatják ki. Jellegzetes alkalmazási te-
rülete a szántóföldi soros kultúrák vagy legelôk magasra nôtt gyomjainak szelek-
tív irtása. A kultúrnövénynél magasabban elhelyezett kenôfelület csak a gyomok-
ra keni a totális hatású, a növényi sejtekbe felszívódó hatóanyagokat.
A kenés elônyei: A kenés hátrányai:
• a kijuttatáshoz nem kell víz, • szûk alkalmazási terület,
• kis szerfelhasználás, • a vegyszeradagolás pontatlan,
• elsodródás nincs, • a kultúrnövény károsodásának veszélye
• egyszerû mûszaki megoldással fennáll.
alkalmazható,
• alacsony üzemeltetési költség,
• környezetszennyezés nincs.
Kenôgépek
Kenéssel a felszívódó gyomirtó szerek juttathatók ki, mert ezeket nem kell egyen-
letesen a gyomnövények felületére elosztani. A gyomirtó szerek felkenésére hen-
gereket, tömlôket, keféket alkalmaznak. A hengeres kenôgépeknél a folyékony
gyomirtó szert filccel vagy más rugalmas anyaggal bevont hengerre adagolják.
Ehhez forgó fémhengert nyomnak. Az így megnedvesített fémhenger a gyomirtó
szert a soros kultúrából vagy fû közül kinôtt magas gyomokra keni. Az eljárás
eredményességének legfontosabb feltétele, hogy a szert a hengerekre egyenletesen
és folyamatosan adagolják úgy, hogy csepegés ne lépjen fel. Kenôhengerek helyett
féligáteresztô anyagból készült tömlôket is alkalmaznak. Ilyen rendszerû gép lát-
ható a 217. ábrán.
230
217. ábra. Vegyszerkenô gép legelô gyomirtásában
Szôlôsorok gyomirtásához fejlesztették ki a kefés rendszerû kenôgépeket,
amelynél a kefék csillag alakú tárcsák alján helyezkednek el. A tárcsákat a földön
vontatva a kefék a szert a gyomokra kenik. A tárcsa a tôkéknek, karóknak, oszlo-
poknak ütközve elfordul, kitér, majd eredeti helyzetébe visszaáll.
Gázosítás mûszaki technológiája, jellemzôi
A gabona tárolása során a legnagyobb veszteségeket a raktári kártevôk okozhat-
ják. Egyik ideális szaporodó helye a kártevônek a gabonatároló, egyrészt, mert
elegendô mennyiségben áll rendelkezésre táplálék, másrészt pedig zavartalanul
fejlôdhetnek, hiszen még természetes ellenségeiktôl is védve vannak.
Amennyiben a tárolt terményben megjelentek a rovar kártevôk, elpusztítá-
sukra többnyire gázosítással történô kezelés lehet alkalmas. A terménygázosí-
tás hazánkban szinte kizárólag foszfor-hidrogén (PH
3
) gázzal történik. A gáz
fejlesztéséhez alumínium-, illetve magnézium-foszfidokat használják, melyek-
bôl a levegô nedvességének hatására PH
3
fejlôdik. Fontos tudni, hogy a PH
3
igen erôsen mérgezô, belélegezve súlyos, akár halálos mérgezést is okozhat.
Ugyanilyen következménye lehet a készítmények lenyelésének is. Bizonyos tö-
ménységben vagy nagy mennyiségû víz hatására történô gázfejlôdés során rob-
banásveszélyes elegy alakulhat ki. A gázosító szereket kizárólag megfelelô ké-
pesítéssel rendelkezô szakember szerezheti be, tárolhatja, illetve használhatja
fel. A felhasználás során a szakember tájékoztatja a gázosítandó terület felelôs
vezetôjét és az ott dolgozókat a betartandó rendszabályokról, és a felhasznált
anyag engedélyezési okiratában és biztonságtechnikai adatlapján szereplô leg-
fontosabb elôírásokról.
231
A gáz a gáztérben elôször lefelé, majd a gázokra jellemzôen minden irányban
terjed (naponta kb. egy métert halad gabonában). Azonban nedves, összetömörö-
dött gócokba, illetve a poros, törtszemes, polyvás területekre nem vagy csak kis
töménységben tud behatolni.
Fóliatakarásos gázosítás
Kivitelezése egyszerû, gyors, illetve zárt térben és szabadban egyaránt használha-
tó (218. a. és b. ábra).
218. a., b. ábra. Tárolóban tárolt ömlesztett gabona fóliatakarásos gázosítása
Fém- és vasbeton silóban tárolt termények gázosítása
Silók gázosítása húzatással egyik silóból a másikba PH
3
készítmény alkalmazásá-
val történhet. A formuláció pellet, tabletta, golyó vagy tasak lehet. Kitároláskor a
rostálás kötelezô (kivéve tasak használatakor). A silócellán belül a gázosító szer
eloszlását és ezzel együtt a gázfejlôdés egyenletességét már nem lehet befolyásol-
ni. Ennek kiküszöbölését teszi lehetôvé a gáz visszavezetéses, kényszer légbe-
fúvásos módszer az ún. J-System gázosítási eljárás. A hagyományos technológiá-
val ellentétben, a silóban tárolt gabonát nem kell a gázosítással egy idôben átfor-
gatni. Az eljárás alkalmilag létesíthetô keringetéssel az ömlesztett terményben fej-
lôdô foszfor-hidrogén egyenletes elterjedését biztosítja, melynek használata során
a gázosítás hatékonyságát nagymértékben fokozni lehet.
Az eljárás elônyei:
• a gázosító szerek kijuttatása (silóba, garmadába) lényegesen rövidebb ideig tart,
• a technológia garantálja a teljes mennyiségû gabonában az egyenletes kon-
centrációt (biztos ölôhatás),
• a gázosító szer maradék anyaga az expozíciós idô után nem marad a gabonában,
• a gázosítást követôen a gabonát nem kell rostálni,
• a gázosítási szer behatási ideje lerövidül a húzatás idejével,
• az elektromos és munkabér jellegû költségek jelentôsen csökkennek,
• a gabona szállíthatósága akár napokkal is lerövidülhet.
232
Talajinjektálás mûszaki technológiája, jellemzôi
A talajinjektálás folyékony növényvédô szerek talajfelszín alá juttatása (219. áb-
ra). A talaj megnyitása után többnyire a gyökérzónába adagolják a folyadékot kis
nyomással. Az eljárást rendszerint talajkártevôk ellen alkalmazzák.
A talajinjektálás elônyei: A talajinjektálás hátrányai:
• biztos hatás nagyobb talajmélységben is, • nagy energiaigény,
• nincs környezetszennyezés. • pontatlan adagolás,
• nagy növényvédôszer-igény,
• nagy üzemeltetési költség.
219. ábra. Növényvédô szerek talajba injektálása
233
Vegyszermentes növényvédelmi
mûszaki technológiák
A termesztett növényeink védelmére számos hagyományos és újszerû vegyszer-
mentes eljárás alkalmazható, ezek közül a fontosabbakat ismertetjük röviden.
Mechanikai eljárások
A mechanikai eljárások leggyakoribb módja a talajmûvelés, így például a szántás,
amely számos kártevô ellen preventív védekezést biztosít. Gyomirtásban általáno-
san alkalmazott módszer a kapálás, kultivátorozás. Elterjedt módszer továbbá a
metszés, amely a fertôzött növényi részek eltávolítását, majd megsemmisítését je-
lenti, de esetenként sor kerülhet teljes növények eltávolítására és megsemmisíté-
sére, mint például tûzelhalásos gyümölcsfák esetében a fertôzés terjedésének
megakadályozása céljából. Mechanikai eljárásnak tekinthetô a burkolás vagy a ta-
karás. Ide sorolható többek között a madarak kártétele vagy a jégverés ellen hasz-
nálatos hálók alkalmazása, vagy a gyümölcsfák törzsének lefedése vadkár ellen.
Egyéb fizikai eljárások
Termikus eljárások
Termikus gyomirtás
A termikus gyomirtásnál hôhatással roncsolják el a gyomnövények sejtjeit. A hô-
hatást lánggal, infravörös sugárzással vagy elektromos kisüléssel lehet kiváltani.
Az eljárás elônyei: Az eljárás hátrányai:
• növényvédô szerek alkalmazására • szûk alkalmazási terület (szelektív
nincs szükség, alkalmazása bonyolult szerkezetet
• vegyi környezetszennyezés nincs. igényel),
• térben és idôben korlátozott hatás,
• igen nagy energiaigény,
• kis területteljesítmény,
• nagy élômunka igény,
• nagy mûveleti költség,
• tûz- és robbanásveszély.
234
Termikus gyomirtó gépek
A termikus gyomirtásnál magas hômérséklet közlésével történik a sejtek elroncso-
lása, miközben a talaj felmelegedése minimális.
A termikus gyomirtó gépek közül a lángszóró berendezések, az infravörös su-
gárzók és az elektromos gyomirtó gépek érdemelnek említést.
A forgalomban lévô lángszóró berendezések szinte kizárólag folyékony pro-
pán-bután (PB) gázzal mûködnek. Ezeknek nagy elônye, hogy könnyen és vi-
szonylag olcsón beszerezhetôek, mivel más célokra is használatosak. Ez azzal az
elônnyel is jár, hogy a mûködéshez szükséges szerelvények (nyomáscsökkentô,
visszacsapó szelep, manométer stb.) is rendelkezésre állnak. A lánggyomirtás tör-
ténhet teljes felületen, vagy sávosan. Nagyobb felületek kezelésénél a gyomirtó
hatás növelése érdekében burkoló lemezeket helyeznek el a lángszórófejek felett,
így a gyomokat hosszabb ideig éri a hô (220. ábra).
220. ábra. Sávos láng gyomirtó berendezés gyümölcsültetvényben
A lángképzés és eloszlás a szórófejekben történik. A lángszóró fejekben a töm-
lôkön odavezetett gázhoz levegô keveredik és a láng résszerû nyíláson lép ki.
A megfelelô hôhatás biztosítása érdekében a lángszórófej helyzetét lehet állítani.
Kisebb üzemek részére háti és targoncás kivitelû lángszórókat is kifejlesztettek.
Az infravörös sugárzóknál égôtér van rozsdamentes acélból kialakítva, amely
kerámiaszálas burkolattal van ellátva. Az égôtér talaj felôli oldala hullámosított
acélráccsal (sugárzóráccsal) van lefedve, amely a síkfelülethez viszonyítva mint-
egy 40%-kal megnöveli az energia kihasználást. Van olyan megoldás is, ahol a su-
gárzórácsot a gázégô fúvókák a talaj felôli oldalról melegítik fel. A rács az égôfej-
jel 900–950 °C-ra melegszik fel. Az infravörös sugárral mûködô készülék hullá-
235
mosított lemezrácsa különbözô szögekben sugárzik, forró légáramlást kelt, amely
áthatol az infravörös árnyékon és eléri az árnyékolt növényrészek minden pontját,
elpusztítja a gyomokat.
A kultúrnövénybôl kinövô gyomok megsemmisítésére elektromos gyomirtó gé-
pek is használatosak.
221. ábra. Elektromos gyomirtó gép
A 221. ábrán látható berendezésen magas feszültségû egyenáramot elôállító
generátor van elhelyezve, amelytôl az áramot a növényzet felett változtatható ma-
gasságban elhelyezkedô kerettôl szigetelôkkel elválasztott elektródára vezetik. Az
elektródákhoz közel lévô gyomnövényeket az elektromos kisülések pusztítják el.
Gôzölés
Elsôsorban szaporító házakban szükség van a talaj fertôtlenítésére, a kártevôk és
kórokozók elpusztítására. Erre a célra különféle stabil és mobil gôzfejlesztô beren-
dezéseket használnak. A kazánok leggyakrabban olajtüzelésûek, alkalmasak a ta-
laj felületének kezelésére, illetve komposzt fertôtlenítésére. A mûködtetés és sza-
bályozás a korszerû berendezéseknél teljesen automatizált. Mobil kivitelû gôzfej-
lesztô berendezés látható a 222. ábrán. A berendezés 300 kg gôzt állít elô órán-
ként, felületkezelésben a teljesítmény mintegy 65 m
2
/h, komposzt gôzölésnél pe-
dig 3,5 m
3
/h.
236
222. ábra. Mobil gôzfejlesztô berendezés
Fagyvédelem
A növényzet hômérsékletének fagypont alá való csökkenésének megakadályozá-
sa. A fagyvédelmi eljárások csak a vegetációs idô alatt (rendszerint kora tavasszal
vagy késô ôsszel) jelentkezô kisugárzásos vagy sugárzási (radiációs) fagyok elle-
ni védelemre szolgálnak, tehát a téli vagy a légtömegekkel szállított, más néven
áramlási (advekciós) fagyok ellen nem alkalmazhatók.
A radiációs fagyok derült, szélcsendes éjszakákon a talajfelszín közelében a te-
rület mélyebben fekvô részein, az ún. fagyzugos helyeken alakulnak ki. A maga-
sabb légrétegekben (5–10 m felett) a levegô hômérséklete a radiációs fagyok ese-
tében általában nem csökken fagypont alá. A fagy egy éjszaka képzôdik, általában
rövid ideig, legfeljebb 3–4 óra hosszáig tart. A radiációs fagyok által okozott
károk hazánkban a fagyzugos helyeken általában 10 évbôl 5–7 évben, egy-egy al-
kalommal 1–3 éjszakán lépnek fel. Fagyvédelemre magas költségei miatt csak in-
tenzív mûvelésû kultúrákban kerülhet sor.
A fagy elleni védelem hatékonysága alapvetôen a megfelelô elôkészületektôl
függ. A felkészülés egyik feltétele a várható fagy lehetô legmegbízhatóbb elôrejelzé-
se. Országos és területi elôrejelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)
és más szervezetek a tömegkommunikációs eszközök segítségével rendszeresen tesz-
nek közzé, de a fagy vonatkozásában kritikus fenológiai stádiumban lévô szôlô-,
és gyümölcsültetvényekben helyi meteorológiai megfigyelések is szükségesek.
237
Fagyveszélyes idôszakban 7, 13 és 19 órakor szükséges leolvasni a száraz vagy
más néven léghômérsékletet (a levegô hôsugárzás ellen árnyékolt, száraz
érzékelôjû hômérôvel mért hômérséklete) és a nedves hômérsékletet (az az egyen-
súlyi hômérséklet, amely nedvesített érzékelôjû hômérôn mérhetô a hô-, és ned-
vességcsere egyensúlyának beállása után). Ezekbôl az értékekbôl meghatározható
a levegô relatív páratartalma (adott hômérsékleten a levegôben található pára
mennyiségének, és ugyanezen a hômérsékleten lehetséges legnagyobb párameny-
nyiségnek az aránya, százalékban kifejezve) és a harmatpont (az a hômérséklet,
amelyre a levegôt le kell hûteni ahhoz, hogy a benne lévô vízgôz kicsapódjon).
Amennyiben a 13 órakor mért harmatpont +2,5 °C alatt van, a következô haj-
nalon a fagy valószínûsége nagy. A délután folyamán ilyenkor a fagy elleni védel-
met elô kell készíteni. A harmatpont meghatározását 19 órakor kell meg ismétel-
ni. Ha a harmatpont ugyancsak +2,5 °C alatt van, az ég tiszta és szélcsend van, ak-
kor radiációs fagy várható.
Fûtés
A talaj menti légrétegeket fagypont feletti hômérsékletre kell fûteni. Fûteni lehet:
• kályhákkal,
• infravörös hôsugárzókkal,
• hôlégfúvó berendezésekkel.
A fûtés elônyei: A fûtés hátrányai:
• viszonylag biztos fagyvédelmi hatás. • nagy élômunkaigény,
• jelentôs beruházási költség,
• nagy energiaigény.
A terepfûtés gépei
Az egyik legrégebben alkalmazott védekezési eljárás a terep fûtése kályhákkal. A
különbözô típusú kályhák méretben, tüzelôanyag-fogyasztásban, valamint hatás-
fokban térnek el egymástól. A kályhák hôenergiájuk nagy részét sugárzás formá-
jában adják át a környezô levegônek, illetve a növényzetnek. Lehetnek egyedi
vagy vezetékes feltöltésûek. Az utóbbiak kezelése egyszerûbb, szabályozásuk
gyorsabb és pontosabb. Hátrányuk, hogy alkalmazásuk költséges vezetékrendszer
kiépítését igényli, amelyet a fagyveszélyes tavaszi idôszakban telepíteni kell.
A tüzelôanyag legtöbbször gázolaj, a vezetékes rendszerûek földgázzal vagy
folyékony propángázzal is üzemeltethetôk. A kályhákat a védendô területre a
fagyveszélyes idôszak elôtt kell kihelyezni. A telepítés sûrûsége a várható fagy
mértékétôl függ, általában 100–200 db/ha-ra van szükség (223. ábra).
238
223. ábra. Olajkályhák szôlôültetvényben
A kályhák megfelelô üzemeltetés és karbantartás mellett 1,5–2,5 dm
3
/h olajfo-
gyasztással, maximális hatékonysággal, gyakorlatilag füstmentesen üzemeltethe-
tôk, és ekkor a sugárzó hô mintegy 30–35%-a a teljes energia kibocsátásnak.
Az infravörös hôsugárzók lényegesen nagyobb mennyiségû sugárzó hôt fej-
lesztenek. Többnyire folyékony gázzal üzemelnek. A berendezéseket az egyszerû
kezelhetôség, az igen jó hatásfok jellemzi. Az ilyen készülékek által kibocsátott hô
az összes energia 80–90%-a, általában 30–40 db-ot kell hektáronként kihelyezni.
Hôlégfúvó fagyvédelmi berendezések alkalmazásával elkerülhetô a körülmé-
nyes és idôigényes feltöltés és begyújtás. A hôlégfúvó berendezések lehetnek mo-
bil vagy helyhez kötött (stabil) kivitelûek.
Mobil kivitelû, traktorral vontatható hôlégfúvó berendezés látható a 224.
ábrán.
239
224. ábra. Mobil kivitelû hôlégfúvó berendezés
A bemutatott mobil kivitelû berendezéssel mintegy 5 ha terület védhetô meg
enyhe fagy esetén.
A stabil kialakítású hôlégfúvó berendezések csôrendszeren keresztül juttatják el
a felmelegített levegôt a fagyveszélyes talaj menti levegôrétegekhez (225. ábra).
225. ábra. Stabil hôlégfúvó berendezés kiépített csôhálózattal
240
A hôlégfúvóból kikerülô levegôt nagy légteljesítményû ventilátor továbbítja a
fôvezetékbe, majd onnan a szárnyvezetékekbe. A fóliából készült szárnyvezetékek
perforáltak, és a nyílásokon keresztül közvetlenül a fagyveszélyes zónába juttat-
ható a levegô. Egy-egy berendezéssel 1 ha szôlôültetvény kb. –4 °C-ig védhetô
meg hatékonyan.
A tisztán fûtési eljárások folyamán ügyelnünk kell arra, hogy a túlságosan nagy
teljesítményû, rosszul telepített fûtô berendezések ne növeljék a fagyveszélyt.
Az csak látszólagos ellentmondás, hogy a fûtés ellenére fokozódhat a fagyve-
szély. A nagy mennyiségû hôt termelô berendezésekbôl kiáramló meleg levegô
nem hûl le az ún. inverziós határrétegig – vagyis a hazánkban hozzávetôlegesen
10–20 m magasan elterülô melegebb légrétegekig –, hanem azt áttörve a légtérbe
távozik. Az inverziós határréteg alatt a gyors áramlás miatt hôcsere gyakorlatilag
nem következik be. Ilyen esetben a talaj menti légrétegek hômérséklete nem emel-
kedik, hanem csökken annak következtében, hogy az inverziós határréteget áttör-
ve távozó meleg légtömeg helyére a környezô területekrôl hideg levegô áramlik
be. Ez az ún. „kéményhatás”.
Az ismertetett három eljárás közül az említett veszély a legmarkánsabban a
kályhákkal megvalósított terepfûtés esetében jelentkezik. A jelenség kísérletileg is
kimutatható. Az infravörös hôsugárzókkal történô fûtés lényegesen kedvezôbb
helyzetet teremt, mert a sugárzó hôt a környezô levegô, illetve a növényzet át tud-
ja venni. A hôlégfúvó berendezések a levegô megosztott áramoltatásával segítik
elô a hideg és a meleg levegô keveredését.
Meg kell még említeni, hogy a sok helyen alkalmazott füstöléses fagy elleni vé-
delem általában eredménytelen. Ennek oka, hogy a füst „hôszûrôként” viselkedik,
de pontosan a kívánttól eltérô módon. A füstréteg átengedi a talaj nagy hullám-
hosszú kisugárzását, de visszaveri a rövid hullámú légköri sugárzást, így a talaj-
felszín hôvesztesége füstöléskor nagyobb.
Légkeverés
Az eljárás a talaj közeli hideg és a magasabban lévô, melegebb levegôrétegek ösz-
szekeverésén alapul. Eredményessége döntôen a különbözô magasságú légrétegek
hômérsékletétôl, illetve ezek különbségétôl függ. A légkeverést ciklikusan ismé-
telni kell a különbözô hômérsékletû levegôrészek ismételt réteges elkülönülésének
megakadályozására.
A légkeverés elônyei: A légkeverés hátrányai:
• jó és biztos hatás, • nagy beruházási igény,
• növényvédô szer felhasználására • kis teljesítmény,
nem kerül sor, • magas üzemeltetési költség.
• nincs környezetszennyezés.
241
A légkeverés gépei
Az energia befektetés tekintetében legkedvezôbbnek ítélhetô a légkeveréses véde-
kezési eljárás. Az ültetvény felsô légterének magasabb hômérsékletét használja fel
a talaj közelében lévô hidegebb levegô felmelegítésére. A két légréteg összekeve-
résére nagy teljesítményû légcsavarok alkalmasak, légkeveréses védekezést tehát
fagyvédelmi szélgépek vagy helikopterek segítségével hajthatunk végre.
A szélgépek üzemeltetése akkor lehet eredményes, ha a 10–20 m magasságban
elhelyezkedô levegô hômérséklete min. 2–3 °C-kal magasabb, mint a talaj közeli
levegôé (un. inverziós állapot). A fagyvédelmi szélgépek hatásterülete a géptípus-
tól, a minimális hômérséklettôl és az inverziótól függôen 2–9 ha.
A 226. ábrán látható fagyvédelmi szélgép légcsavarját saját, stabil kivitelû ben-
zinmotor hajtja.
226. ábra. Saját benzinmotoros fagyvédelmi szélgép
A motor által leadott teljesítményt hajtómûvek és kardántengelyek közvetítik a
légcsavarhoz. A légcsavar üzem közben az oszlop tengelyvonala körül is elfordul,
a körbefordulási idô kb. 4–5 min. Ezzel a körbeforgással érhetô el a szélgép hatás-
területének növelése. Villanymotoros hajtású típusok is ismertek.
242
A stabil motoros megoldás hátránya, hogy a motor nincs kihasználva, hiszen
esetleg évente néhány órát üzemel. Gazdaságosabbak a traktorhajtású változatok.
Az erôgépeket csak a kritikus idôszakban, fagyveszély fellépésekor, és akkor is
csak az éjszakai órákban kell igénybe venni, egyébként a szokásos módon hasz-
nálhatók.
Légkeverés helikopter alkalmazásával is végezhetô. Ennek az eljárásnak az a
nagy elônye, hogy külön beruházást nem igényel, de biztosítani kell az éjszakai
repülés feltételeit, mert például csak éjszakai repülésre szóló jogosítvánnyal ren-
delkezô pilóta végezhet ilyen munkát. Gondot jelenthet a hatékonyság biztosítása
is a védendô terület nagyságának függvényében.
Öntözés
A növényzet felületének folyamatos nedvesítése, miközben a fagy hatására a nö-
vényzeten jég is képzôdik. Amíg a felületen víz is van, a halmazállapot-változás
következtében hô szabadul fel és a növényzet hômérséklete nem süllyed fagypont
alá. Az eljárás folyamán tehát a teljes felületet tartósan nedvesen kell tartani. Kis
intenzitású folyadékadagolás szükséges, mert a nagy folyadékmennyiségtôl folya-
matosan növekedô jégréteg letörheti a hajtásokat vagy az ágakat. Az alapelvbôl
következik, hogy a fagy megszûnése után a jégréteg teljes elolvadásáig folytatni
kell az öntözést.
Az öntözés elônyei: Az öntözés hátrányai:
• ha vízpótlásra rendelkezésre áll öntözô • alkalmazása csak ott lehetséges,
berendezés, a beruházási igény minimális, ahol esôztetô öntözés megvalósítható,
• kis üzemeltetési költség, • csak –2-3 °C-ig hatásos,
• kis üzembehelyezési idôigény. • ha tartós a fagy, a talaj károsodhat.
Gyûjtés
Rendszerint rovarkártevôk elleni védekezésben alkalmazzák. A gyûjtés történhet
csapdával, amelyhez különféle eszközök kaphatók vagy alakíthatók ki. Régóta al-
kalmaznak erre a célra mechanikus vagy pneumatikus gyûjtô berendezéseket,
amelyek mûködése azon az elven alapul, hogy a növények szárát megmozgatják,
a rovarkártevôk pedig a növény hirtelen helyzetváltoztatása következtében lees-
nek, ezáltal felfoghatók és összegyûjthetôk. Burgonyabogár elleni védelemre ké-
szült, pneumatikus bogárgyûjtô gép tekinthetô meg a 227. ábrán.
243
227. ábra. Hatsoros pneumatikus bogárgyûjtô gép
A gépen hidromotor hajtású ventilátorok fújják meg a lombozatot nagy sebes-
séggel, a lehulló bogarakat a ventilátorok alatt elhelyezett tálcák fogják fel, ame-
lyeket idônként üríteni kell. A gép a kifejlett bogarak mellett a peték nagy részé-
nek összegyûjtésére is alkalmas. A gyûjtô gépek szakszerû alkalmazásához termé-
szetesen rovartani ismeretekre van szükség.
Riasztás
A riasztás elsôsorban vadak, illetve madarak ellen használatos eljárás. A hagyo-
mányos módszerek, mint bábuk, fényes anyagok, madártetemek stb. kihelyezése
mellett hang-, és fényjelenségek generálására alkalmas berendezések is használa-
tosak. Ilyen berendezés látható a 228. ábrán.
228. ábra. Madárriasztó berendezés
244
A berendezés csattanásszerû hangokat bocsát ki. Mind a hang erôssége, mind a
gyakorisága változtatható.
Jégkárelhárítás
Természetes körülmények között a jégszemek, jégdarabok kialakulása nagy ma-
gasságban, –10 és –15 °C hômérséklet körül megy végbe. Ezen a hômérsékleten
néhány nagyobb, erôsen túlhûlt vízcsepp megfagy. Az így kialakult jégszemkez-
demények mérete, további vízcseppeket összegyûjtve, igen gyorsan növekszik.
Ennek eredményeként nagy méretû jégszemek, jégdarabok alakulnak ki, amelye-
ket a feláramló levegô már nem tud fenntartani és nagy sebességgel esve, rövid idô
alatt elérik a talajt, ahol a növényzetben kárt okoznak.
A jégesôk ellen biztos védelmet kizárólag védôháló telepítésével lehet biztosí-
tani. Igen magas költsége miatt azonban a védôhálók alkalmazása csak kisebb te-
rületû, kiemelten magas értékû ültetvényekben lehet gazdaságos.
Jégkárelhárítás céljára más, alacsonyabb költségigényû módszerek is kínálkoz-
nak, ezek közös tulajdonsága, hogy eredményességük elsôsorban a megbízható
meteorológiai elôrejelzésen, valamint a gyors, precíz kivitelezésen alapul.
A jégverés elleni védekezés nagyobb területen leggyakrabban alkalmazott
módszere, hogy a jégesôvel fenyegetô zivatarfelhôkbe ezüst-jodid részecskékbôl
álló ún. jégképzô magot juttatnak, amely elôsegíti a túlhûlt vízcseppek korábbi fa-
gyását. Ennek következtében ugyan több jégszem keletkezik, de a kialakuló jég-
szemek mérete sokkal kisebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé,
ezért hosszabb idôt tölthetnek a pozitív hômérsékleti tartományban, az olvadás
nyomán jelentôsen csökken méretük. Szerencsés esetben teljesen elolvadva, esô-
cseppekként érik el a talajt, de legalább is jóval kisebb, és lazább szerkezetû jég-
szemekként érnek le. Az ilyen védelemben részesülô területen a jég által okozott
kár is jóval kisebb mértékû lesz.
Az ezüst-jodid részecskék zivatarfelhôkbe történô juttatására több lehetôség kí-
nálkozik.
Korábban gyakran alkalmazták erre a célra az ún. jégkárelhárító rakétákat. Az
eljárás lényege, hogy a jégesôvel fenyegetô felhôkbe a földrôl vagy a levegôbôl ra-
kétákat lônek, amelyek ezüst-jodid részecskéket tartalmaznak. A felhôk megköze-
lítése, ezáltal az ezüst-jodid részecskék pontosabb célba juttatása érdekében légi
növényvédelemre alkalmazott mezôgazdasági repülôgépeket is alkalmaznak.
Napjainkban gyakoribb és olcsóbb módszer, hogy a talajfelszínen elhelyezett, ún.
talajgenerátorokkal állítanak elô ezüst-jodid kristályokat, amelyek természetes úton
jutnak a zivatarfelhôkbe. A zivatarfelhôk kialakulásuk során felszippantják a talaj
közeli meleg-párás levegôt, ezáltal az ezüst-jodid részecskék a felhôkbe jutnak.
Egy másik, jégkárelhárításra alkalmas eljárás hanghatásra épül. Acetiléngáz és
oxigén elegyét robbantják be, s lövik ki 7 másodpercenként a felhôk közé, 10–15
kilométeres magasságba, két, puska durranásához hasonló hang kíséretében. A ki-
bocsátott lökéshullámok kb. 1 kilométeres körzetben megakadályozzák a jég-
245
szemcsék kialakulását, tehát ezzel az eljárással 50–70 hektárnyi területet lehet
megvédeni. Maga a hangágyú egy 6×2,5 m területû zárt fémkonténerben helyez-
kedik el, mobil kivitelû, utánfutóval vagy más szállító jármû segítségével közúton
szállítható (229. ábra).
229. ábra. Jégkárelhárító hangágyú
A berendezéshez két radar is kapcsolódik, melyek tetszôleges helyen elhelyez-
hetôek. Amint a szakemberek észlelik a vihar közeledtét, a védendô területre tele-
pített berendezést távirányítással mûködésbe hozhatják.
246
Irodalom
Bablena, A., Gulyás, Z., 2010. A szántóföldi növényvédelem. Agrárium, 20
(2010/9 – Gépesítési melléklet), 10–11. p.
Balázs F. – Dimitrievits Gy.: A növényvédelem gépei. Mezôgazdasági Kiadó, Bp.,
1979. 199 p.
Balázs F. – Dimitrievits Gy. – Ruttkay P.: A növényvédô gépek üzemeltetése. Me-
zôgazdasági Kiadó, Bp., 1984. 307 p.
Balogh T. – Imeli I. – Trefán L.: A növényvédelem gépesítése. Egyetemi jegyzet,
Gödöllô, 1970. 200 p.
Bánházi J. – Koltai J. Soós P.: A szántóföldi munkagépek mûködésének elméleti
alapjai. Mezôgazdasági Kiadó, Bp., 1984. 534 p.
Biber K. – Dimitrievits Gy. – Tóth B.: Milyen szert használjunk? Mezôgazda Ki-
adó, Bp., 1999. 350 p.
Csizmazia Z.: A növényvédelem gépei. Mezôgazda Kiadó, Bp., 2006. 145 p.
Dimitrievits Gy.: Permetezôgépek területteljesítményét meghatározó tényezôk
kölcsönhatásai. Mezôgazdasági Gépesítési Tanulmányok, Gödöllô, 1974.
Dimitrievits Gy.: Permetezôgépek környezetkímélô üzemeltetése. Szaktanácsadá-
si füzetek, Gödöllô, 2004. 22 p.
Dimitrievits Gy.: Növényvédô gépek kötelezô típusvizsgálata. Agronapló, 2004.
3. sz. 33–34. p.
Dimitrievits Gy.: A permetezési technika jelenlegi helyzete és fejlesztésének lehe-
tôségei. Ôstermelô, 2005. 2. sz. 82–85 p.
Dimitrievits Gy.: Takarékos permetezés gyümölcsösökben. Gyakorlati Agrofórum
2005. 8. sz. 62–64p.
Dimitrievits Gy.: Anyagtakarékos, környezetkímélô permetezési eljárások. Mezô-
gazdasági Technika, 2005. 10. szám, Vállalkozók Tanácsadója 169.
Dimitrievits Gy.: A veszteségek és az elsodródás csökkentésének lehetôségei az
állományvédelemben. Gyakorlati Agrofórum Extra, 14. 2006. 53–55 p.
Dimitrievits Gy.: Szántóföldi permetezôgépek szakszerû üzemeltetése. Agrárága-
zat, 2006. 3. sz. 46-51 p.
Dimitrievits Gy.: A permetezôgép helyes beállítása a gyümölcsültetvény adottsá-
gaihoz. Gyakorlati Agrofórum, 2006. 4. sz. 65–66 p.
Dimitrievits Gy.: Gyümölcsfa permetezô gépek és üzemeltetésük. Agrárágazat,
2006. 5. sz. 36–38 p.
Dimitrievits Gy.: Vetômagcsávázó gépek. Agrárágazat, 2006. 6. sz. 60–63 p.
247
Dimitrievits Gy.: A mikrogranulátum szórás technikája. Agrárágazat, 2006. 7. sz.
Melléklet 12–14 p.
Dimitrievits Gy.: A permetlé készítés technológiája. Gyakorlati Agrofórum, 2006.
9. sz. 66–68 p.
Dimitrievits Gy.: Permetezô szórófejek és fúvókák. Agrárágazat, 2006. 9. sz. 24–27 p.
Dimitrievits Gy.: A csávázás gépei. Gyakorlati Agrofórum, 2006. 10. sz. 56–58 p.
Dimitrievits Gy.: A permetezési technika fejlesztési lehetôségei. AgroNapló,
2007. 1. sz 65–68 p.
Dimitrievits Gy.: A mikrogranulátum-szórás mûszaki feltételei, Gyakorlati Agro-
fórum, 2007. 2. sz. 62–64 p.
Dimitrievits Gy.: Permetezô fúvókák kiválasztása és szakszerû használata.
AgroNapló, 2007. 2. sz 65-66. p.
Dimitrievits Gy.: Szántóföldi permetezôgépek helyes üzemeltetése, beállítása.
AgroNapló, 2007. 3. sz 48–50. p.
Dimitrievits Gy.: Újdonságok a permetezés technikában. Agrárágazat, 2007. 3. sz.
30–32 p.
Dimitrievits Gy.: Szántóföldi permetezôgépek választéka. Agrárágazat, 2008.
1. sz. 68–73 p.
Dimitrievits Gy.: A szántóföldi permetezôgépek választéka. AgroNapló, 2008.
3. sz. 57–59. p.
Dimitrievits Gy.: Az ültetvénypermetezô gépek választéka. Agrárágazat, 2008. 3.
sz. 44–47 p.
Dimitrievits Gy.: Új gép a szélarányos, csak a fertôzés helyére irányuló permete-
zésre. Agrofórum, 2008. 3. sz. 104–105 p.
Dimitrievits Gy.: Magajáró permetezôgépek. Mezôgazdasági Technika, 2008. 6.
sz., Vállalkozók Tanácsadója 201.
Dimitrievits Gy.: A szôlôpermetezés gépi technológiája. Agofórum, 2009. Extra
30. 50–53 p.
Dimitrievits Gy.: Permetezôgépek felkészítése az idényre. AgroNapló, 2009. 1. sz
53–54. p.
Dimitrievits Gy. – Gulyás Z.: Új szántóföldi permetezôgépek a magyar piacon.
Mezôgazdasági Technika, 2009. 4. sz. 28–30 p.
Dimitrievits Gy.: A növényvédô gépek ellenôrzése Európában és hazánkban.
AgroNapló, 2009. 5. sz. 24. p.
Dimitrievits Gy.: A növényvédelem gépesítésének fejlôdése az MGI tevékenysé-
gének tükrében. Mezôgazdasági Technika, 2010. 1. sz. 68–71 p.
Dimitrievits, Gy. – Gulyás, Z.: 2004. Versuche mit angewandten verlustmindern-
den technischen Lösungen beim Spritzen. Conference: Agricultural Engineer-
ing - 62. VDI-MEG Tagung Landtechnik. Konferencia-Kiadvány (ISSN 0083-
5560; ISBN 3-18-091855-1 - Precision Farming), Dresden, 2004. október 7-8.,
p. 455–462. (VDI-Berichte Nr. 1855, 2004).
Dimitrievits, Gy. – Gulyás, Z.: Új szántóföldi permetezôgépek a magyar piacon.
Mezôgazdasági Technika, 2009. L (4. sz.), 28–30. p.
248
Dimitrievits, Gy. – Gulyás, Z., Kovács, L.: Környezetkímélô, vegyszertakarékos
permetezési eljárások. XXXI. MTA-AMB Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás
az agrárgazdaság gépesítésérôl. Konferencia-Kiadvány 2. kötet (ISBN: 978-
963-611-443-5ö; ISBN: 978-963-611-445-9), Szent István Egyetem Gépész-
mérnöki Kar, Gödöllô, 2007. január 23., 23–26. p.
Dimitrievits, Gy., Gulyás, Z., Kovács, L.: Szántóföldi permetezés – hatékonyan.
Magyar Mezôgazdaság, 2007. 62 (12), 22–23. p.
Dimitrievits, Gy. – Gulyás, Z. – Kovács, L. – Magó, L.: Növényérzékelô perme-
tezô berendezés gyümölcsültetvényben. XXVIII. MTA AMB Kutatási és Fej-
lesztési Tanácskozás az agrárgazdaság gépesítésérôl. Konferencia-Kiadvány 3.
kötet (ISBN: 963 611 410 2 ö; ISBN: 963 611 413 7), Szent István Egyetem
Gépészmérnöki Kar, Gödöllô, 2004. január 20–21., 72–76. p.
Dimitrievits, Gy. – Gulyás, Z. – Kovács, L. – Sallai, P.: New Methods of Fruit
Tree Spraying. Hungarian Agricultural Engineering (HU ISSN 0864-7410) N°
18/2005, 15–17. p.
Fenyvesi L. – Papp Z.: Új távérzékelési módszer a mezôgazdaságban és a környe-
zetgazdálkodásban. Mezôgazdasági Technika 2007. 1. szám 26–28p.
Fenyvesi, L. – Gulyás, Z. – Szoboszlay, S.: Aktív injektoros, ütközôlapos fúvó-
ka cseppképzés-vizsgálatának, illetve szélcsatornában végzett elsodródásvizs-
gálatának eredményei. Mezôgazdasági Technika, 2010. LI (12), 2–5. p.
Fûzy J.: Mikrogranulátum kijuttató berendezések. AgroNapló, 2008. 8. sz. 89–91. p.
Gépi vállalkozók könyve. (Szerk.: Tóth L.) Mezôgazda Kiadó, Bp. 1995. 345 p.
Gulyás, Z.: Hogyan csökkentsük a permetlé elsodródását? Agrárágazat, 2004. V
(1), 32–37. p.
Gulyás, Z.: A permetezôgépek idôszakos felülvizsgálati rendszerének hazai hely-
zete a nemzetközi tapasztalatok tükrében. XXXII. MTA-AMB Kutatási és Fej-
lesztési Tanácskozás az agrárgazdaság gépesítésérôl. Konferencia-Kiadvány 2.
kötet (ISBN: 978 963 611 451 0 ö; ISBN: 978 963 611 453 4), Szent István
Egyetem Gépészmérnöki Kar, Gödöllô, 2008. január 22., 25–29. p.
Gulyás, Z.: A környezetkímélô állománykezelés korszerû mûszaki lehetôségei.
Értékálló Aranykorona, 2009. IX (2), 29–31. p.
Gulyás, Z.: A permetezés fejlesztési lehetôségei. Magyar Mezôgazdaság, 2009. 64
(4), 20–23. p.
Gulyás, Z.: Szántóföldi permetezés gazdaságosabban. Agrárium, 2009. (2009/3),
22–23. p.
Gulyás, Z. – Kovács, L.: Elsodródás ellen: korszerû fúvókák. Mezôgazdasági
Technika, 2004. XLV (2), 2–3. p.
Gulyás, Z. – Kovács, L.: Anyagtakarékos permetezôgépek vizsgálatának eredmé-
nyei. Mezôgazdasági Technika, 2006. XLVII (2), 2-4. p.
Gulyás, Z. – Kovács, L., Ültetvénypermetezés gazdaságosabban. Agrárium, 2009.
(2009/4), 9–10. p.
Gulyás, Z. – Kovács, L.: Korszerû eszközök a növényvédelmi kijuttatás-techniká-
ban. Értékálló Aranykorona, 2010. X (3), 34–36. p.
249
Gulyás, Z. – Kovács, L.: Növényvédô gépek típusminôsítése, permetezôgépek
idôszakos felülvizsgálata, in: Élelmiszerbiztonság megítélési módszerei I–II.
Továbbképzési elôadások gyûjteménye – I. kötet (ISBN: 978-963-88947-0-0) –
1 fejezet, Kiadja: Edison House Holding Zrt.; Szerkesztette: Ambrus Árpád;
Budapest, 2010, 375–387. p.
Gulyás, Z. – Soós, S.: Permetezôk idôszakos felülvizsgálata – Magunkat mérgez-
zük, vagy permetezzünk szabályosan? AgrárUnió, 2010. X (12, 1), p. 103–104.
Gyakorlati AGROFÓRUM (Növényvédelmi technikai különszám) 1996. VII. évf.
12. sz.
Gyakorlati áramlástan (Szerkesztette: Sitkei Gy.). Mezôgazdasági Szaktudás
kiadó, Bp., 1997. 504. p.
Hoffmann M.: Abflammtechnik KTBL-Schrift 331. 1989. 104 p.
Imeli I. – László A. – Svincsók L.: A növényvédelem gépesítése. Egyetemi jegy-
zet, Keszthely, 1983. 140. p.
Jeske, A: Pflanzenschutztechnik. Akademie-Verlag, Berlin 1978. 428. p.
Kováts L.: Permetezés- és szórástechnika. Mezôgazdasági Kiadó, Bp., 1978. 230. p.
Lüders, W.: Pflanzenschutztechnik, Pflanzenschutzdienst Baden-Württemberg,
1979. 502. p.
Matthews G. A.: Pesticide Applikacion Methods Blackwell Science Ltd. Oxford,
2000. 432. p.
Mezôgazdasági gépszerkezettan (Szerk.: Szendrô P.) Mezôgazdasági szaktudás
Kiadó, Bp., 2000. 662. p.
Németh T. – Neményi M. – Harnos Zs.: A precíziós mezôgazdaság módszertana.
JATEPress-IKR 2007. 261. p.
Növényorvosi (permetezési) tanácsok (Szerk.: Seprôs I.) Szaktudás Kiadó Ház,
Bp., 2002. 286. p.
Növényvédelem a kiskertben. (Szerk.: Nechay O.) Mezôgazdasági Kiadó, Bp.,
1980. 357. p.
Példák mezôgazdasági géptanból (Szerk.: Szendrô P.) Szaktudás Kiadó Ház, Bp.,
2005. 302. p.
Ruttkay P.: A permetezôgépek területteljesítményének és munkaminôségének op-
timalizálása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 68. p.
Sallai P. – Simon Z.: A hatékony növényvédelem permetezés-technikai feltételei a
gyümölcstermesztésben. AgroNapló, 2008. 3. sz. 85–86. p.
Szász Á. – Petró E.: Környezetvédelem és a mezôgazdasági repülés összefüggé-
sei. Bp., 1997. 58. p.
Turba J.: Porlasztók. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1976.
Varga J.-né: Gyümölcsültetvények fagyvédelme légkeveréssel. Értesítô Termelés-
technológiák Mûszaki és Gazdaságossági Vizsgálatáról, 132. sz. 1982. Gödöl-
lô, 28. p.
250
A könyvben következô cégek anyagait használtuk fel:
AGROGÉP Jármû- és Gépgyártó Kft.
AGROTOP Spray Technology
ALBUZ (www.albuz-spray.com)
AMAZONEN-Werke H. Dreyer GmbH & Co. KG
ANDREAS STIHL Kereskedelmi Kft.
ANNOVI REVERBERI S.p.A.
ARAG Srl
BARGAM S.p.a.
BARTIFARM Kft.
BEARING Kft.
CASE-IH Agriculture
FARMGÉP Fejlesztô és Gépgyártó Kft.
FINOTTO Srl
Gebrüder HOLDER GmbH
HARDI (www.hardi-nozzles.com)
HARDI INTERNATIONAL A/S
HERBERT DAMMAN GmbH
HOMBACH Wärmetechnik GmbH
HOROSZCOOP Kft.
HYPRO Global Spray Solutions
Hypro Lurmark nozzles (www.hyprolurmarknozzles.com)
IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi zRt.
INTERAT zRt.
JOHN DEERE INTERNATIONAL GmbH
JULIUS KÜHN-INSTITUT (www.jki.bmd.de)
KITE Mezôgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi zRt.
Kverneland Group Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
LECHLER GmbH (www.lechler.de)
Martignani Srl
MSR Dosiertechnik GmbH & Co. KG
MÜLLER ELEKTRONIK GmbH & Co. KG
Müller & Sohn Spezialmaschinen GmbH
Officine Carpi Srl
POLMAC SRL SPRAYING EQUIPMENT
pulsFOG Dr. Stahl & Sohn GmbH
RDS Technology Ltd.
S.A.E. di A.Poltronieri & C. s.a.s.
STARCZ AGROTECHNIK Kft.
Swingtec GmbH
TeeJet Technologies (www.teejet.com)
VOGEL & NOOT Mezôgépgyár Kft.
251
Tárgymutató
alagút permetezôgép 127, 131, 155, 175
alapidô alatti területteljesítmény 30
állománypermetezés 27, 33
alváz 98
aszimmetrikus szórásképû fúvóka 78, 79, 93, 159
átfolyásmérô 106
automatikus kormányzás 105, 150, 173
axiálventilátor 64, 114, 165
axiálventilátoros szórószerkezet 95, 154, 175
centrifugálszivattyú 56
cirkulációs permetlérendszer 92
cirkulációs szórófej 69
csávázó gép 220
csepegésgátló membránszelep 68
cseppek esési sebessége 12
cseppek méret szerinti eloszlása 21
cseppképzôdés folyamata 68
cseppméret 12, 15, 21, 78, 161
csigabetétes szórófej 70
dobventilátor 66
dugattyús szivattyú 40, 53, 118, 195
dugattyús szivattyús háti permetezôgép 186
elektromos gyomirtó gép 236
elektronikus szabályzó automatika 106
elektrosztatikus feltöltô berendezés 127, 155, 175, 219
elméleti és gyakorlati szóráskép 23
elméleti folyadékfogyasztás 17
elsodródás 13, 33, 36, 119, 121
elsodródás csökkentô fúvóka 75, 119
fajlagos cseppszám 29, 33, 172
fajlagos szórásmennyiség 14, 29, 149, 162
fékberendezés 101
fóliatakarásos gázosítás 232
fôelzáró szelep 60
függesztett szántóföldi permetezôgép 111
függesztett szórókeret 84
252
függesztett ültetvény permetezôgép 116
golyós csap 50
GPS 105, 124, 151, 152
habjelzô berendezés 103, 173
hatótávolság 15, 20, 28, 29, 155
helyspecifikus permetezés 124, 152, 172
hidas önjáró szántóföldi permetezôgép 45, 113, 152
hidraulikus cseppképzés 14, 17
hidraulikus permetezés 15, 16, 17
hidraulikus szórófej 20, 67, 196
hidraulikus szórószerkezet 84, 93, 154
hidraulikus, akkumulátoros háti permetezôgép 192
hidraulikus, benzinmotoros háti permetezôgép 191
hiperspektrális távérzékelés 125
hosszirányú szórásegyenletesség 25, 90, 150, 172
idô kihasználási tényezô 31
idôszakos felülvizsgálat 140
idôszakos felülvizsgálat követelményei 144
igazoló matrica 134, 146, 153
inga felfüggesztésû szórókeret 87
inkrusztálás 220
járószerkezet 98, 147
kenôgép 230
keresztáramú ventilátor 66, 118
keresztáramú ventilátoros szórószerkezet 95
keresztirányú szórásegyenletesség 23, 24, 25, 139, 164
keretlengés 25, 30, 101, 164
kettôs réses fúvóka 79, 159
keverô berendezés 48, 148, 179
kezeléshez szükséges idô 31
kézi szórópisztoly 195
kézmosó vizes tartály 52
kombinált csávázás 220
kombinált cseppképzés 15, 118
kombinált szórófej 81
kopott fúvóka 171, 173, 179
ködképzô gép 214
közvetlen vegyszer beadagolás 126
lapátszög beállítás 166
légbeszívásos fúvóka 76, 119, 131, 159
légkeverés gépei 242
légporlasztás 14, 16
légporlasztásos háti permetezôgép 193
légporlasztásos permetezés 16, 22
légporlasztásos permetezôgép 114
253
légporlasztásos szórófej 80, 193
légporlasztásos szórószerkezet 93, 97, 166
légszivattyús hordozható permetezôgép 188
légzsákos permetezôgép 122
légzsákos szórószerkezet 122, 131, 172
lengéscsillapítás 86, 89, 147
levegô betáplálásos fúvóka 78, 119
levelek alá történô permetezés 78, 92, 131, 159
manométer 63
membrándugattyús szivattyú 55, 115
membránszivattyú 54, 146
membránszivattyús háti permetezôgép 185
mikrogranulátum szóró gép és adapter 208
munkasebesség 28, 30, 150, 167
munkaszélesség 30, 85, 147, 149
mûvelônyomos technológia 99, 173
nedves csávázás 219
német keménységi fok 35
növényérzékelô berendezés 127, 155, 175
nyomásszabályzó szelep 60
nyomkövetô vonószerkezet 100, 150
nyomtávolság 100, 152
öblítô vizes tartály 51
önfelszívó berendezés 37
önjáró szántóföldi permetezôgép 31, 113, 150
önjáró ültetvény permetezôgép 117
örvénykamrás szórófej 73
összes munkaidô alatti területteljesítmény 31
paralelogramma felfüggesztésû szórókeret 87
penetráció 14, 15, 27, 28, 155
permetezô aggregátor 194
permetezôgépek mûködési vázlata 110
permetlékeverô berendezés 40
permetlétartály 43, 148
permetlétartály kiürülésének úthossza 31
permetsugár tömegeloszlása 19
perzselés 25, 34
pontpermetezô szórószerkezet 93
porozó gép 217
pörgetô test 71, 118, 161
pörgetô testes szórófej 71
radiálventilátor 65, 175, 193, 213
radiálventilátoros szórószerkezet 155, 174
relatív fedettség 29
réses szórófej 74, 115, 160, 172
254
részecskék jellemzô mérettartománya 12, 13
rugózás 101, 150
sávcsatlakoztatás 26, 104, 105
síkpermetezés 14, 18, 23, 26, 78
silóban tárolt termények gázosítása 232
speciális szórószerkezet 93
szabad magasság 101, 152
szabályozott cseppméretû permetezés
120, 152
szabályzó berendezés 105
szakaszoló egység 60, 149
szállítólevegôs szórószerkezet 92, 95, 153
szintjelzô 45, 46
szivattyú 52
szórási kúpszög 18
szórási táblázat 163
szóráskép 19, 23, 69, 147, 170
szórófej folyadékfogyasztása 17
szórófej szórásteljesítménye 17, 106, 120, 156, 163, 184
szórólapka 70
szórószerkezet szórásteljesítménye 105, 162
szûrô 58
taligás permetezôgép 196
tartálymosó berendezés 47
teherautóra szerelt szántóföldi permetezôgép 113
tényleges folyadékfogyasztás 17
terepfûtés gépei 238
térfogat szerinti közepes cseppátmérô 20, 21, 172
termik 13, 33
termikus gyomirtó gép 235
térpermetezés 15, 23, 27
típusminôsítés követelményei 134
típusminôsítési eljárás 131
tömlô 51, 85
traktorra szerelt szántóföldi permetezôgép 113
trapéz felfüggesztésû szórókeret 87
túlpermetezés 25, 29, 34
ürítési tényezô 17
ütközéses szórófej 69
VarioSelect szórófej 121, 158
védôfelszerelés 182
vegyszer bemosó és göngyöleg tisztító berendezés 43, 102, 103, 148
vegyszer bemosó fej 101, 146
vontatott szántóföldi permetezôgép 112
vontatott ültetvény permetezôgép 116
255

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful