You are on page 1of 351

ffiagljarors2ág a2 e2redfordulón Stratégiai tanulmánljoJí a magljar TudománljDS RJíadémián II. R2 agrárium hel112ete és jöuője

Pro~ramuezető

Kouács Ferenc
5zerkesztő

Glatz Ferenc
Oluasószerkesztő

Balo~h mar~it

magljarors2ág a2 e2redfordulón Stratégiai tanulmánlJOk a ffiagljar TudománlJDS Rkadémián II. R2 agrárium hel112ete és jöuője

Kertészeti hungarikumok

Szerl1esztette

llyélli Jó2sef
és Papp János

Budapest ~DDJ IDTR Társadalomkutató Központ

A kéziratok eikészülését támogatta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

© Andrásfalvy András, Balázs Sándor, Bernáth jenő, Botos Ernő Péter, Csoma Zsigmond, Farnadi Éva, Füstös Zsuzsanna, Géczi László, GyőrfiJúlia, Hajdu Edit, Kapitány József, Kováts Zoltán, KristófLászló né, Már János, Maráczi László, tMárkus Ferenc, Máté Valéria, Müller István, Nagy József, Nyéki józsef, Pallóné Kisérdi Imola, Papp jános, Rácz Endre, Retkes József, Schmidt Gábor, Soltész Miklós, Szabó Attila, Szabó Zoltán, Szüts Menyhért, Terbe István, Totth Gedeon, Zámboriné Németh Éva, Zatykó Ferenc

K 2.518.586

A kéziratot lektorálta: Gonda István

Kézirat-előkészítő:

Gubek Istvánné

___

sl::>~ r:r- s-sIL 4<L

ISBN 963 508 404 8 ISSN 1417-8435

Kiadja az MTA Társadalomk utató Központ Kiadásért felel: Glatz Ferenc, a Nemzeti Stratégiai Kutatási Program elnöke A borítóta kötet fotóinak felhasználásával Abinéri Gábor készítette Nyomdai előkészítés: AbiPrint Bt., Budapest Nyomdai munkálatok: Dabas Jegyzet Kft. Felelős vezető: Marosi Györgyné Megjelent 27,3 A/5 ív terjedelembe n 1700 példányban

Tartalom
GLATZ Ferenc: Hungarikumok az élelemtermelésben , környezetgazdálko dásban (Előszó) KOVÁCS Ferenc: Bevezető 9
ll

ANDRÁSFALVY András-NYÉKIJóz sef-PAPP János: A hungarikum mint 13 a magyar kertészeti termékek sajátos minősége (összefoglalás) A hungarikum jellegű kertészeti termékek piaci versenyképességének fejlesztése 15 • A magyar termékek exportjának elhelyezése az EU- és a környező országok piacain 16 I. rész HUNGARIKUMOK TEGNAP ÉS MA PAPP János: Hungarikumok a kertészeti stratégiában ANDRÁSFALVY András: A kertészeti hungarikumok sajátos minősége Mi nevezhető hungarikumnak? 25 • A hungarikumok forrásai: a tájtermesztés és az őshonos magyar fajták 26 • A hungarikum mint minőséget meghatározó ismérv 27 • A hungarikummal kitüntetett termékek köre és a felhasználás korlátai 28 • A hungarikumokkal való gazdálkodás módszerei 29 CSOMA Zsigmond: A hungarikumok története és szerepe Bevezetés 31 • A kertészeti termesztőtájak és a hungarikumok történeti kialakulása 34 • A szaporítóanyag-tör vények és a hungarikum tájfajták kiszorulása 38 II. rész ÁGAZATOKBAN KERTÉSZETI A HUNGARIKUMOK BALÁZS Sándor-FÜSTÖS Zsuzsanna-GÉCZI László-GYŐRFIJúlia­ KAPITÁNY József-KRISTÓ F Lászlóné-MÁR JánosMÁRKUS Ferenc-NAGY József-TERBE István-ZATYKÓ Ferenc: Zöldségnövényeink mint hungarikumok A magyar fűszerpaprika 49 • A hajdúsági torma 55 • A vecsési savanyú káposzta 63 • Amakói vöröshagyma 72 • Konzervuborka 21 25

31

47

79 • A magyar görög- és sárgadinnye 84 • A magyar gomba 97 • A zöldségtermesztés fejlesztési lehetőségei 107 SOLTÉSZ Miklós-NYÉKIJózsef-PAPP János-SZABÓ Zoltán: lll Hungarikum gyümölcsök Bevezetés lll • A hungarikum gyümölcsök és termékek kritériumai ll3 • Hungarikum gyümölcsök és gyümölcstermékek ll 7 • A hungarikum gyümölcsök és termékek versenyképességének növelése 137 BOTOS Ernő Péter-HAJDU Edit-SZABÓ Attila-MÜLLER István: 141 Hungarikumok a szőlő- és borágazatban Bevezetés 141 • A hungarikum fogalma a magyar szőlészetben és borászatban 142 • Magyarország és borvidékeinek ökológiája 144 • Alföldi borvidékek 144 • Dél-dunántúli borvidékek 149 • Eszakmagyarországi borvidékek 152 • Észak-dunántúli borvidékek 155 • Hungarikumok a szőlészetben 161 • Fajtaleírás-a régóta termesztett, honos szőlőfajták 164 • Nemesített, új szőlőfajták 169 • Hungarikum borok és borvidékek 172 • Egyedikarakterű kárpátmedencei termőhelyek 17 4 • A hungarikum borok piac a 205 • A hungarikum borok marketingje 213
BERNÁTHJenő-ZÁMBORINÉ NÉMETH Éva: Gyógy- és aromanövény221 hungarikumok A hazai gyógy- és aromanövény-ágazat kialakulása 221 • A hazai ökológiai potenciál elemzése 228 • Biológiai háttér 232 • A termesztés- és feldolgozástechnológia korszerűsítése 236 • A hungarikum-előállítás optimális körzeteinek fejlesztési lehetősége, prioritások 240 • Országcsoportonkénti marketingstratégia kidolgozása (eredetjelölés, márkázás) 242 • Javaslatok és tennivalók az EU-csatlakozás tükrében 245

KOVÁTS Zoltán-MARÁCZI László-RETKES József-SCHMIDT Gábor: 253 Tájtermesztés a dísznövénytermesztésben hunA • 253 Hungarikumok a dísznövénytermesztésben garikumok mint a magyar dísznövénytermesztés kitörési lehetőségei 255 • Tájtermesztés - hungarikumok a díszfaiskolákban 257 • Magyar fajták a díszfaiskolai termesztésben 259 • Helyzetértékelés, a jövő alakulása, az EU-csatlakozás feladatai 262 • A dísznövények fejlesztésének szükségessége és a hungarikumok 263 • Dísznövény-hungarikumok és a nemzetközi fajtavédelem 270 • Összegzés 273

III. rész MARKETING, PIAC, VERSENYKÉPESSÉG PALLÓNÉ KISÉRDI Imola: A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek
gyűjteménye

281

A magyar gyűjtemény követelményrendszerének általános elvei 283 • Az általános elvek megvalósítására kidolgozott követelményrendszer legfontosabb elemei 284 FARNADI Éva-MÁTÉ Valéria-SZÜTS Menyhért-TOTTH Gedeon: Az Agrármarketing Centrum Hagyományok-Ízek-Régiók
gyűjteménye

287

Az EU-tagállamok termékvédelme 291 RÁCZ Endre: A hungarikum gyümölcs- és zöldségtermékek piaci versenyképessége 295 A hungarikumok védelmi rendszerének alapkövetelményei 295 • Az Európai Unió rendszerei 295 • A hazai védelmi rendszerek 299 • A magyar rendszer működésének problémái, változtatási javaslatok 304 Irodalomjegyzék Summary. The Hungaricum as a special quality ofthe Hungarian horticultural products and commodities A kötet szerzői 307

311 317

.

egy új agrárstratégia tudományos megalapozási lehetőségéről.az ipar. Ezért kap az agrárium szerte a fejlett világban külön támogatást az adófizetői közösségtől. Az agrárium a lokális élőhely-az emberi. Ezek rendben tartása.Hungarikumok a~ élelemtermelésben. de ugyanakkor közérdekű tevékenységet végző munkások: természeti környezetünk gondozói. állattenyésztésrőt erdőgazdálkodásról stb. Legalábbis mi. -. Addig csak élelemtermelő munkást láttak a parasztban. 1997-ben. amíg nem rémlett fel előttünk a környezetpusz títás jelentőségének réme. Az agrárium "dolgozói" világversenyben álló árutermelők ezzel a magyar adófizetői közösség hasznos tagjai. kutatók erre törekszünk. Segíteni. A magyar tudománynak segítenie kell az állam polgárait. Ma már azonban képesek vagyunk szintézisbe foglalni ember és természet viszonyát. állati élőhely . Ma már harmóniát kívánunk teremteni természeti életkörülmény eink és termelő tevékenységün k között. Ez volt az egyik tézisünk 1996 decemberében . nyereséget realizáló közvetítőt a terménykeresk edóoen. amikor a magyar agrárium jövőjéről a Nemzeti Stratégiai Kutatási Programban eszmecserét indítottunk és egy modern agrárprogram kidolgozását kezdtük el. tanulmányköt etek adtak helyzetjelenté st a magyarország i agrárium termelési ágazatainak helyzetéről . belakása éppúgy az agrárium "dolgozói" -nak élettevékenys ége. Az volt mindig a történelem folyamán. domboldalako n szeretnénk életünket leélni. 1998-ban konferenciák. nem pollen-fertőzött réteken. a kereskedelem. Mi egészséges erdők­ ben. És ez mindnyájunk szülőföldje. "Hungarikum. növényi. Mert az agrárium nem az egyik piacgazdasági ágazat a sok közül . körn ye~etga~dálko dásban Segíteni.programot": azaz . mindnyájunk életkörnyezete . hogy a szállásterülete kínálta termelési adottságokat kihasználhass a és környezetgazd álkodási kötelezettsége inek eleget tehessen.egyensúlyban tartója.kertészetről. de erre a környezetgazd álkodási jelentőségére az emberiség addig nem figyelt fel. Az agráriumban élő polgártársainkra különös felelősség hárul: ők nemcsak élelemtermelők leleményes hasznosítói és árutermelői a Kárpát-meden ce éghajlati és talajadottsága inak hanem ők a szülőföld természeti értékeinek elsőszámú karbantartói is. mint az egészséges táplálék megtermelé se. az élelemtermelé s minőségi követelményeirőL Majd ennek folytatásaként 2001-ben indítottuk az ún. szolgáltatás közül. hogy a világversenyben nyíló lehetőségeket és kényszereket felismerje. vizekben.

2. A gazdaságpolitikai környezet adottságain ak kutatása. 4. netán .a Hungarikum program az állampolgár i nevelés programja: piacorientált és egyben környezetgondos magatartás ra kívánja ösztönözni és nevelni a magyar agráriumba n élő _polgártársainkat. a közlekedésben.a helyi adófizetői közösség feladata.az egyes honi növényi és állati termékek kataszteréből kiválogatni azokat.milyen új növény. a szolgáltató és kulturális intézményr endszerben dolgozók számára dolgoz ki alternatívák at. S ma már a viták kellős közepén vagyunk: mit értünk a hungarikum fogalmán? Mi legyen az állam szerepe az európai uniós környezetb en? Mennyit rontott a torz földtulajdon-szerkezet korszerűsítési esélyeinken.. pontként. (Valójában az egész Nemzeti Stratégiai Kutatások Programja hasonló jellegű: a politikában . tenyésztésé ben. 3. és mi szeretjük a változásokat. Es végül . Termékkutatás. az iparban. A biodiverzitás kárpát-medencei kötelezettsé peinek feltárása.) A Hungarikum -program: l. víz-.5. versenykép ességünkön .) A Hungarikum -program a tudományo s világ segítség-pr ogramja az agráriumban dolgozók részére.. és tulajdonság ok között kiemelt figyelmet érdemelnek. Igy indult a Hungarikum -program 2001-ben.és állatfajták termeléséb en. vagy amelyek megőrzése . a kihívásokat . a kereskedelemben .egyediségü k miatt . Glatz Ferenc 10 . Mert ezek csiszolják értelmünke t és tesznek bennünket teremtő élőlénnyé .és állatfajokat lehet nálunk megtelepíte ni és hungarikum má honosítani? Mert a világ változik. amelyekkel a kitárulkozó világpiacon versenyben maradási esélyünk van. amelyek a helyi éghajlati. napi életkörülmé nyeinken? Milyen hasznosítás i lehetőségek rejlenek a meghonoso dott növény. (Amennyib en a biodiverzitá s világprogra mját a magyar állam magára nézve kötelezőnek tartja. Piackutatás.mint e sorok írója ezt sem tartja kizártnak.

A magyar kertészeti termékekne k nyugat. E termékek jelentős része nélkülözhet etlen az egészséges táplálkozásban. A kertészeti ágazatra a munkaigén yesség és a termékek sokfélesége jellemző. az emberi szervezet ellenállóképességének fenntartásá ban. A magyar kertészeti termékek exportjának zöme jelenleg is az EU-országo k piacán realizálódik. Az Európai Unió a világ legnagyobb fizetőképes piaca a kertészeti termékek szempontjábóL A kertészet fejlesztése a magyar agrárium egyik ígéretes területe lesz az EU-csatlakozást követően. Ebben az elismertség ben a sajátos. amelynek természeti feltételei a kertészeti termékeket saját os. a hazai és külföldi fogyaszták által is elismert minőségi tulajdonság okkal gazdagítják. A kertészeti hungarikum okban meglévő természeti és társadalmi értékek kihasználás a érdekében növelni kell a piaci versenyképességet fokozott biológiai és műszaki fejlesztéssel és hatékony marketingtevékenységgel. Az e piacokon meglévő magas piaci követelmén yeknek csak többletárué rtékkel rendelkező minőségi. A Kárpát-med ence olyan ökológiai adottságokk al megajándék ozott régió. Az agrárgazdas ág lehetséges jövőképében a kertészet kiemelt helyen szerepel.és kelet-európ ai piacokon egyaránt jó hírneve van. A kertészeti hungarikum ok előállításának igénye nemcsak a mezőgazdasági export.A kertészet a magyar agrárgazdas ág legsokoldalúbb és legszíneseb b szektora. Hazánkban a kertészet fejlesztésének igénye széles társadalmi támogatott ságat élvez. mert a kertészeti termékek többségét továbbra is belföldön használják fel. hanem a hazai fogyaszták szempontjá ból is fontos. ll . E természeti adottságok fokozottabb kihasználás a fontos feladat. hungarikum jellegű áruk szerepe kiemelkedő. és élelmezés-egyensúlyi szem-pontból biztonságos kertészeti termékekke llehet eleget tenni. A vidékfejlesztés és a kertészeti ágazat jövője között szaros összefüggés van. Ez a szempont különösen fontos hazánkban a krónikusan foglalkozta tási gondokkal küzdő hátrányos helyzetű régiókban. Az EU-tárgyalásokon megfogalm azott ajánlások is a hazai kertészet egyértelmű fejlesztését indokolják A kertészeti termékek szerepe az életminőségjavításában napjainkban felértékelődött. Hazánk fejlett kertészeti kultúrája Európa-sze rte elismert. A lakásés a tágabb lakókörnyezet humánusab bá tétele szintén feltételezi a környezetkultúrával kapcsolatos kertészeti tevékenység nagyarányú fejlesztését. amely mindinkább előtérbe kerül az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni időszakban.

A kutatások legfontosab b eredménye it adjuk közre e könyvben.arikum jellegű kertészeti termékek értékesítése hozzáértő marketingm unkát igényel.Halaszthata tlan feladataink vannak a kertészeti termesztés sajátosságaiból eredően a piacra jutást és piacon maradást célzó. A Magyar Tudományos Akadémián folyó Nemzeti Stratégiai Kutatási Prograrnek keretében 1996-tól kezdődően a legfelkészültebb kertészeti szakemberek közreműködésével mind az öt kertészeti ágazatban feltártuk a hungarikum termékek előállításának fejlesztési lehetőségeit. hanem az ágazat jövőjének alakításába n közreműkö­ dó"k is hasznos ismereteke t találnak. hogy nemcsak a kertészeti szakembere k. remélve. Kovács Ferenc akadémikus programfelelős . A magyar mezőgazdaság évtizedek óta tartó válságából való kHábaláshoz stratégiai döntések és intézkedése k szükségese k. ezért a piaci követelmén yek teljesítése. a közösségi értékesítő szervezetek működése elengedhete tlen. A hazai agrárgazda ságot az EU -csatlakozás sal új pályára szükséges állítani. Ebben a váltóállítás ban a kertészeti ágazat fejlesztése és a kertészeti hungarikumok előállítása fontos irányt képvisel. A hun&. összefogásorr alapuló marketingtevéken ység kialakításáb an és az ehhez kapcsolódó infrastruktú ra kiépítésében. Ezek körébe tartozik a kertészet biológiai alapjainak és technológiájának fejlesztése.

minden tájnak megvannak a saját fajtái. de amodern piacon is elfogadható minő­ séget termő fajták. A legfontosabb gyümölcsfaj.ANDRÁSFALVY ANDRÁS-NYÉKIJÓZSEF-PAPP JÁNOS Hhun~arikum mint a ma~ljar kertés~eti termékek sajátos minősé~e [öss~efo~lalás] Hungarikumnak tekinthető minden olyan növény vagy állat. éppen ezért többnyire a pillanatnyi divattal lépést nem tartó igényeket kielégítő. A tájfajták a gyümölcs-. A bogyósok között van esélye a tájfajták és eredetvédelem kifejlesztésének. az itt élő lakosság generációi során kialakult hagyományokhoz kapcsolódik.. • italok. az alma termesztésében a globalizált piac diktál. Hajdúsági köszméte. szőlő. és a külföld is magyar sajátosságként ismer(he)t meg. hanem inkább fajtatípust.fajtatípus" ajanathan iránt nincs számottevő piaci kereslet. Bódi. beleértve a zárt körzeteket is. és amelyet a magyarországi lakosság. például Besztercei. Ha számba vesszük a hungarikumként elfogadható kertészeti és élelmiszeripari termékeket. Penyigei szilva. . Nagymarosi málna. a termőhely nevével többnyire társítható. akkor az alábbi fó'bb csoportokat különböztethetjük meg: . magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el.tájfajták . • édesipari termékek. A Magyarországon ismert és termesztett gyümölcsfajták közül azokat érdemes hungarikumnak nevezni. az egyetlen hazai .maga is magyarnak. Szomolyai. amely a magyar termelési kultúrához. amelyek nem annyira egyetlen klónfajtát képviselnek. Gönci kajszi. Egri. tudáshoz. hagyományos vagy honosított. Szőlőtermesztésünk és borvidékeink örvendenek talán a legnagyobb hírnévnek. Ceglédi. Kiskörei cseresznye. például Szentendrei.és zöldségtermesztés földrajzilag körülhatárolható tájain régóta termesztett. továbbá abból készített élelmiszer-ipari termék. Hasonló esélye lehetne a szinte fajtánként elkülöníthető dióoltvány-ültetvények termésének.de legalább egy kisebb tájegység lakossága szűkebb hazájára nézve .fogyasztási cikkek és termékek: • élelmiszer-ipari termékek.

kivonatot és kencét lehetne kifejleszteni. amelyek eddig is szerepeitek a külföldi piacon. A híres borok kivétel nélkül fajtához kötöttek. Szabolcsi alma. Csurgói. de garantáltan és stabilan magyar eredetű. és Kecskeméti és Hatvani paradicsompürérőL Agyógy. Halasi kieferkörte. Egységesen átgondolt exportpolitikával kell ezt elősegíteni. Földesi tormát. Kalocsai csemegepaprika (őrlemény). A nyugaton kétségtelenüllegna gyobb keresletnek örvendő nagy testű Californiai óriás kategória ugyan nem jellemző a mai magyar fajtasorra. a Szentesi paradicsomalakú. Keszthelyi. csak egységes nevet (logót) kellene nekik adni. de a fajták helyett inkább a termesztőkörzet hangsúlyozásával lehetne szerepeltetni a Vecsési. vagy Téglási. Szatmári szilva. Szegedi. Külön kell foglalkoznunk az ún. Dísznövénytermes ztésünk néhány magról szaporított egynyári virág. röviditalokkat amelyek egy része a borokhoz hasonlóan már megkapta a nemzetközi hírnevet: Kecskeméti fütyülős barack. Zöldségtermesztés ünk fajtaszerkezete csak a hungarikumként számításba jövő fűszerpaprika. Szatmári szilvalekvár. Sajnos a többféle vállalat által forgalmazott gyümölcslevek márkái még nem törtek be a nyugati piacokra. Fehérözön stb. változatos ugyan. valamint a kora tavaszi idény Hegyes erős. Greygo-fajták pirosan érett termésű és a Cecei. például egyéves mályvarózsa változatos színű és termetű fajtasorávaL a magyar sóvirággaL valamint az endemikus fás növények. többnyire hajtatással termesztett F1 hibrideket. Hajdúsági káposztát. hársfaklánok faiskolai termékként való exportjávaL A fogyasztási cikkek és termékek nagymértékben összefüggnek a tájak specializációjávaL Ezek a következők: Élelmiszer-ipari termékek körébe tartoznak a Kalocsai és Szegedi paprikaörlemény. inkább csak a tájat hangsúlyozva lehet beszélni az egyes nagyobb geotermikus üvegházkomplexumok és konzervüzemek tájáról származó Szentesi korai hajtatott paradicsomról. Alkoholos és üdítőitalok kategóriájában vezetnek az ország borvidékeinek különböző minőségű. Tokaji törkölypálinkák Édesipari termékek részben átfedik a élelmiszeripari termékek kategóriáját. Fajtától szintén függetlenül. Kecskeméti kajszilekvár. de Szentesi vagy Tétényi megjelöléssei ki lehetne fejleszteni olyan analóg fajtákat. de jól megalapozott magyar eredetű készterméket. Vecsési savanyúkáposzta.és fűszernövényekterén jó néhány szerény tömegű. Külön kategóriában kell szerepeltetni a csípős Bogyiszlói és Almapaprika fajtákat. Hasonló tájfajta jelleggel. . hogy az új fajták gyors egymásutánban jelennek meg a piacon. Balinkai. Egri cseresznye. amelyekből sok szerepel az árjegyzékekben. Gesztenyepüré. Pritamin paprikakrém. eredetvédelemmel is ellátott márkás borai. viaszsárga színű étkezési paprikák jellegzetesen hungarikumként szerepeltethetők a nyugati piacokon. például stabilizált berkenyehibridek. szárítmányt.A bor eredetvédelme mintául szelgálhatna a többi kertészeti ágazat számára is. Ha eltekintünk attól. Táltos.

hogy nemzeti jellegzetességeink megőrzését ne csorbítsa az alkalmazkodás.kertészeti termékek piaci uersenQ. pörkölt.Rhun!Jari. sőt a várható fejlesztés egyértelműen a EU-csatlakozás jegyében fog történni. hogy valóban magyarnak nevezhessük az ételt. hogy az országimázs javításának fontos eleme a hungarikumok kifejlesztése. amelyek a legfontosabb szerephez jutnak abban. Ami az élelmiszer-ipari termékeket illeti. hogy pillanatnyi pénzügyi helyzetük javítása érdekében a táj (a termelők csoportjának) közérdekét sértő dön- . lecsó. gulyás. Az egyes tájak termelői­ nek saját érdeke ugyan. Külön figyelmet kell szentelnünk a kereskedésben vásárolható termékeknek és a vendéglátóipar által kínált készételeknek amenükétlap jának Végeredmény ben a hungarikum potenciális élvezőinek a külföldről érkező vendégeknek a vendéglők­ ben kínált ételek hívják fel a figyelmét. leghatározottabb a szőlő. Legjobb reklám természetesen a magyar lakosság példamutatása . főtt tészták sütőipari termékek. Ne feledkezzünk meg arról. a vendéglátók aktív közreműködését is igénybe kell vennünk.kum jelle!Jű . messzemenően alkalmazkodn unk kell az élelmiszerminőségi és higiéniai szabályokhoz ügyelve arra. horizontális és vertikális összefogásra és érdekegyeztet ésre is szükség van. Mivel termékeink legtöbb fogyasztája nyugatról jön és az EU követelményrendszeréhez szokott. hogy a "beetetett" vendég vásárlóként keresse a jóízűnek ítélt ételek alapanyagait. termelő. és legkevésbé a zöldségtermesztő tájak szervezettsége és identitása és ezzel összefüggésbe n a szövetkezési hajlama is. A termelők és a táj érdekeire alapozott kezdeményezé snek szüksége van az állami támogatásra. de a közösségi tudat egyesítő ereje nélkül a kívánatos "alulról jövő kezdeményezé sre" alig számíthatunk A magyarország i kertészeti termőtájak nagymértékbe n különböznek identitásuk tudatában.és borvidékeken. mezőgazdasági és állattenyésztési termékekéveL A legtöbb magyar étel.k fejlesztése A hungarikum megkülönbözt etésre számot tartó termékek meghatározás át és elfogadtatását sokrétű társadalmi akcióprogram. Szélesebb. másrészt az induló kezdeményezéseket meg kell védeni a szabad piac tőkéjének akcióitóL A helyi önkormányzat okat gyakran éri olyan kísértés. Ha azt akarjuk. a vendéglőkben rutinszerűen megnyilvánuló étkezési szokások és ünnepi rendezvények en való közös részvétel által kínálkozó alkalmak. A szövetkezést és a közös érdekek érvényesítésé t pénzügyi és adminisztratív intézkedésekk el elő kell segíteni. holott ízét és zamatát a zöldségnek és fűszereknek köszönheti.és értékesítő-szö­ vetkezeti megmozdulás ok keretében kell erősíteni. A hungarikumok kifejlesztése ennek megfelelően különböző eséllyel és nehézségekke l jár.képessé!Jéne. különböző húsételek köret ei stb. Kevésbé öntudatos és fejletlenebb a gyümölcstermő tájak. az étlapon nem kertészeti termékként jelenik meg. a kertészeti termékek sorsa és fogyasztása szarosan összefonódik más. töltött káposzta.

A tőkeerős konkurenciát adminisztratív eszközökkel kell megfékezni. amelyek valamely általánosan igényelt fogyasztási cikk időszakos hiányát vagy (gyengébb ellátottság miatt) magasabb árát jelentik. internet) eszközeit.betöréshez" a leggyengébb pontok kipuhatolásáv al kell hozzáfogni.és a körngező orszáqok piacain A piaci értékesítés fejlesztésének kétféle megközelítésé t egyszerre kell elkezdeni. amikor a vendéglátás és a vásárok lehetőséget kínálnak nemcsak a vendégeknek hanem az egész lakosság számára. tehát amelyet nem ismernek a fogyaszták hiába kínáljuk addig. maqgar termékek exportjának elhelgezése H az EU. A többé-kevésbé telített világpiacra való . rádió. hogy a felvázolt indítványokna k megvalósítása. Idegenforgalmi látványosságok és a turizmus lehetőségeit fel kell használni helyi fesztiválok rendezésére. A tavaszi primőr délről jön. kisebb-nagyob b nehézségekbe fog ütközni. A földrajzi fekvésből adódóan bizonyos gyümölcsök érési ideje más. kihasználva legalább egy országos hetilap (például A falu) és az elektronikus médiák (Tv. A másik megközelítési mód a felvevő­ piac fejlesztését tűzi ki célul. Tőlünk délre korábban.. amely a meglevő vásárlóerő felkutatásával és felmérésével kezdődik. átfogó terjedelmű interaktív. hogy megismerjék és élvezzék a helyi különlegességek. közvéleményalakító mozgalmat kell indítani. Ebben legtöbbet tehetnek az iskola és a társadalmi egyesületek. Fontos szerep jut a helyi hagyományok ápolásának. a helyi adottságoktól függően. Az első. északra késó'bb érik a cseresznye. ahol a termékeinket ismerik. Ezek az ún. Időszerű feladatunk tehát a hungarikumok . mert az alkalmazkodás elengedhetetlen feltétele. A márkák és a földrajzi eredetvédelem kérdéseiben a közigazgatás támogatása elengedhetetlen. hungarikumok fogyasztását.tésekre szánják rá magukat. hogy a felmerülő akadályok elhárítása és a sikeres kezdeményezé sek példájának terjesztése folyamatosan felszínen tartsa a fejlesztés ügyét. a régió és a szövetkezet helyi összetartozási tudatát (lokálpatriotizmusát) a helység minden lakójában erősíteni kell. "réspiacok". Az árut. a klasszikus értelemben vett piackutatás. amíg az nem kelti fel a vásárló érdeklődését. amíg az EU-integráció ezt meg nem tiltja. de az idény végén északról szerezhető be ugyanaz az áru. egyrészt a meglevő igények fokozásávaL másrészt új igények indukálásávaL A piackutatás mindenképpe n indokolt. Ezért országos. A táj. Meglévő és aminőségi követelménye knek megfelelő hungarikumai nk értékesítése csak ott kecsegtet sikerrel. és az igények kielégítésének médját és mértékét ehhez igazítja. Nem kétséges.

megismer tetése. vagy más szóval a piac "beetetése ". mert egész (embert) nemzetet kíván. Ez igényeseb b munka. amit elsősorban az idegenforgalom eszköztár ával és a hazai lakosság példaadásával lehet kifejleszteni. Nagy része van ebben az "országim ázsnak". amelyet a vendéglát óipar és a vendéglők magyar közönsége közvetít. de sokkal nagyobb súllyal esik a latba a hazai étkezési kultúra. . Itt lehet beszélni reklámról is.

.

I. rés2

Hungarikumok tegnap és ma

PAPPJÁNOS

Hungarikumok a kertés~eti stratégiában

Hazánkban elődeink mintegy másfél évszázada kezdték meg a küzdelmet a kertészet elismertetéséért, a magyar kertészet fejlesztéséért. A kiegyezést követő gyors ipari és polgári fejlődés igényelte a sokoldalú kertészeti ágazat termékeit itthon és az Osztrák-Magyar Monarchia más részeiben is. A viharos másfél évszázados történelmünk során többször került hátrányos helyzetbe a hazai kertészet, de a reális társadalmi szükséglet és igény, valamint a nagy társadalmi változások mindig lökést adtak a kertészet fejlődésének Gondoljunk csak a múlt századi 1929-1933-as nagy gazdasági világválságra, amelyből való kilábalás a magyar kertészet nagyarányú fejlődé­ sét eredményezte. Az 1960-as és 1970-es évek foglalkoztatási gondjainak enyhítésében, a mezőgazdasági export ugrásszerű bővülésében a kertészet fejlesztése kiemelkedő szerepet játszott. A hazai mezőgazdaság és kertészet több mint két évtizede tartó válsága és az EU-hoz történő csatlakozásunk közelsége stratégiai változásokat igényel. Ezek egyike a sokféleséggel, a sokszínűséggel jellemezhető kertészeti ágazat fejlesztése. A magyar kertészet társadalmi megítélése kedvezően változott, köszönhető ez a szakma elismertetéséért szerénységgel és állhatatossággal végzett küzdelemnek és a kedvező brüsszeli véleményeknek. A magyar kertészetben rejlő lehetőségek kiaknázása, a kertészet fejlesztésének "zöld út" biztosítása nemcsak a kertészet ügye, mert az nemzetgazdasági érdek. Még hat-nyolc évvel ezelőtt sem tartották a kertészeti termesztést a magyar mezőgazdaság egyik stratégiai ágazatának Sokat változott a kertészet szerepének megítélése. A sokféleség, a sokoldalúság, a munkaigényesség, a nagyobb hozzáadott érték előállításának képessége társadalmunkban felértékelődött. A kertészet beágyazódott a magyar vidék szinte minden szegletébe, ezért a vidékfejlesztés ben, a régiófejlesztési programokban szerepe megkerülhetetlen, mással nem helyettesíthető. Különösen jelentősége van a kertészeti tájtermesztésnek a hátrányos helyzetű mezőgazdasági körzetekben a lakosság megélhetésében és jövedelemkiegészítésében. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1998-2000 között az Akadémia szakembereinek bevonásával hazai Technológiai Előretekintési Programot indított a társadalom különböző területére vonatkozó jövó'Kép lehetséges forgatókönyvének a kidolgozására. A magyar mezőgazdaság jövőképére vonatkozó

három változat egyike a kertészeti központú jövőkép, amely a kertészet tudását és munkainten zív tevékenysé gét állítja középpontba. A magyar kertészek a kedvező változásoka t figyelembe véve az FVM, az MTA és más intézménye k segítségével több kertészeti stratégiai változatot készítettek a kertészet napirenden levő és távlati fejlesztésére vonatkozóan. A közelségbe kerültEU-c satlakozásu nk a feladatok újraértékelé sét igényli. Az EU átlagához viszonyítot tan a gazdálkodási mutatókban többszörös a lemaradásunk . Ennek ellenére a magyar kertészet felzárkózta tása a legfontosabb feladatunk, mégha az nehéz, fáradságos és küzdelmes utat is jelent. Az MTA-n folyó Nemzeti Stratégiai Kutatási Prograrnak mezőgazdasággal foglalkozó programjáb an 2001-ben és 2002-ben a kertészetne k mind az öt ágazatában megvizsgáltuk a hungarikum-előállítás fejlesztésének lehetőségeit. A hungarikum kifejezést gyakran használjuk, s hozzávetőlegesen tudjuk a tartalmát, de nem könnyű terminológi áját is pontosan megadni. A hazai magyar nyelvi irodalom sem ad egyértelmű útmutatást, eligazítást ebben a kérdésben. A magyar kertészet termelési volumene igen jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben . A zöldségter mesztés mennyiség e ma már elérte a '89-'90-es évek átlagát. A lecsökkent termelési volumenek mellett is gyakoriak a piaci anomáliák. Az Európai Unióban van a világ legnagyobb fizetőképes kertészeti piaca. A kertészeti termékek jelentős részében nem önellátott. A magyar friss és feldolgozott kertészeti termékek exportja ma is az EU-országokba irányul. A hazai kertészet jövedelmezősége jelentős részben az exportértékesítéstől függ. A piac magas minőségi követelmén yeit kielégíteni alapkövetelmény, de hogy egy ilyen telített piacon versenykép essé válhasson az áru, ahhoz valami többlettel kell rendelkezn i a kertészeti terméknek. Ezek a termékek lehetnek a hungarikum ok, amelyek sajátos jellegűek, a magyar természeti adottságok között termelt, megkülönböztethető tulajdonságokkal rendelkező, vagy ilyen alapanyagokból előállított feldolgozott termékek. A magyar kertészeti termékek hungarikum jellegét nem az EU Élelmiszerkönyvminőségi előírásai adják, de azokat természete sen maradéktal anul be kell tartani. A hungarikum jellegű kertészeti termékek piaci bevezetése, versenykép ességének növelése folyamatos marketingt evékenység gellehet eredményes . Sok kezdeményezés történt hazánkban a hungarikum jellegű termékek megkülönb öztetésére (eredetjelzés, védjegy, márkázás stb.), de ezek a szakma és a kereskedele m által még rendszerbe nem foglalt, egyértelműen nem elfogadott, ezért következetesen nem alkalmazha tó gyakorlatot jelentenek. A kertészeti hungarikum ok nem csak az export szempontjá ból lehetnek jelentősek. Az életszínvon al emelkedésé vel párhuzamo san egyre nagyobb hazai fogyasztásuk aránya, sőt lehet olyan termék, amely sajátosságá t csak a magyar fogyaszták ismerik el hungarikum ként. A termékek köre változhat, korábbi

híres termékek elveszíthetik vonzó sajátosságukat a piacon, míg mások újra divatba hozhatók. A kertészeti termékeink egy részének már ma is jó hírneve van az Európai Unió országaiban és Kelet-Európában. Elsősorban ezeket a jó hírnevet már kivívott termékeket kell hungarikum jellegűnek tekintenünk. Meg kell kísérelni az e körbe sorolhatók kiváló minőségi tulajdonságait megbízható laboratóriumi és érzékszervi bírálati eredményekkel alátámasztani, megkülönböztető sajátosságaikat igazolni. Ezek az összehasonlítá, minden kétséget kizárá vizsgálati eredmények ma még nem minden terméknél állnak rendelkezésre, ezért szükséges, hogy a kertészeti hungarikumokra vonatkozó megbízható vizsgálatok országos kutatási programja induljon el. A kertészeti hungarikumokhoz sorolt termékek köre a kertészek között is vitatott kérdés. Az azonban nem vitatott, hogy versenyképes kertészeti termesztés jövője jelentős részben a piac által visszaigazolt sajátos hungarikum termékek előállításának arányától is függ. A Magyar Tudományos Akadémián folyó Nemzeti Stratégiai Kutatási Program úttörő kezdeményezése a mező­ gazdasági, közte a kertészeti hungarikumok helyzetének tudományos elemzése. A kertészeti hungarikumokkal foglalkozó tanulmányokat készítő kutatói csoportok képviselői az öt kertészeti ágazatra vonatkozóan foglalják össze megállapításaikat. A kertészeti hungarikumok előállítását a kertészeti stratégia, a kertészeti fejlesztési tervek fókuszába kell állítani. A hungarikum termékek kiemeit kezelését indokolja az is, hogy szerényhazánkban a kertészettel hasznosított terület aránya jelentős (1. táblázat). A magyar mezőgazdaság, a magyar kertészet ma történelmi léptékű változás előtt áll. A kertészeti ágazat a csatlakozás első évtizedében éles versenyhelyzetben lesz kénytelen szerkezetét megújítani, műszaki és technológiai korszerűsítését végrehajtani, s új értékesítési és piacszabályozási rendszert kiépíteni.

l. táblázat A kertészeti ágazatokkal hasznosított terület (ha) 2001-ben
Zöldségtermesztés Gyümölcstermesztés
Szó1őtermesztés

100-110 OOO 97 500 92 900

Gyógynövénytermesztés Dísznövénytermesztés
Szőlő-

kb. 38-40 OOO kb. 3 OOO
2000 15-20 OOO 350-365 OOO

és gyümölcsfaiskola

Kertészetivetőmagtermesztés

Összesen A mezőgazdasági terület o/o-a A növénytermesztés bruttó termelési értékének %-a

kb. 6,0-6,2
44,4

A hungarikum termékek előállítása csak hazai kutatásfejlesztéssel lehet eredményes. Ehhez ki kell dolgozni a kertészeti ágazat központi kutatási programját, amely már évtizedek óta hiányzik. A kutatási stratégia kiemelt feladatává kell tenni a hungarikum jellegű termékek előállítását segítő, különösen a technológiai kutatások prioritásának biztosítását. A százezreket foglalkoztató kertészeti termesztés nélkülözhetetlen eleme a fejlett szaktanácsadási rendszer, amely szintén csak magas szintű K+ F tevékenységre alapozódhat. Az előzőekben már rámutattunk hogy az eddigi agrárreformok mindig a kertészet fejlődését eredményezték Az EU -csatlakozás nagy változásokat, reformokat igényel a hazai kertészet ben is. Egyértelmű, hogy nagy értékeket jelent hazánknak a sajátos hungarikum jellegű, eredetmegjelöléssei forgalmazható, különleges beltartalmi értékekkel rendelkező kertészeti termékek előállítása. Nem engedhetjük meg, hogy Magyarországon versenyképesen előállítható és jobb beltartalmi értékekkel rendelkező kertészeti termékek felhasználása helyett nagyarányú importra kerüljön sor. Legyenek irányadók számunkra Németh László és Somogyi Imre prófétai gondolatai, és váljanak valósággá, amit a magyar kertészeti kultúra fejlődésé­ ről írtak. A magyar mezőgazdaság, a magyar vidék nem minden gondjára orvosság a kertészet fejlesztése, de biztosan állíthatjuk, hogy minél jobban kihasználjuk természeti és társadalmi adottságainkat, minél többet megvalósítunk agrárreformereink elképzeléseiből, annál közelebb kerülhet országunk a szép, virágzó Magyarország megteremtéséhez.

ANDRÁSFALVY ANDRÁS

Hlíertés~eti hungarilíumolí sajátos minősége

illi neue2hető hunl}arikumnak?
Alapvető tartalmát az "egyedien és egyedülállóan magyar" jelzővel fordíthatjuk le és vonatkoztathatjuk fogalomra, tárgyra, jelenségre az élet minden területén - írja Farnadi Éva. "Magyar vonatkozású szellemi alkotás (könyv, nyomtatvány), történelmi vagy természetrajzi lelet" -az Idegen szavak szótára szerint. A hungarikumok tehát a termékek és szolgáltatások olyan csoportját képezik, amelyek szarosan kötődnek adott helyi vagy térségi termelési kultúrához, egyediek, és ebből következően alkalmasak az adott területegység vonzerejének növeléséhez, a térség gazdasági fejlődésének előmozdításához. Hungarikumnak tekinthető egy állat vagy növény, vagy abból készített élelmiszeripari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élő lakosság generáciéi során kialakult hagyományokhoz (beleértve a nemzedékek során az itt élő magyarságba beolvadt etnikumokat, például sváb, szlovák stb.) kapcsolódik, és amelyet a magyarországi lakosság- de legalább egy kisebb tájegység lakossága szűkebb hazájára nézve - maga is magyarnak, magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, és a külföld is magyar sajátosságként ismer(he)t meg. De ha csak a magyar vonatkozás, tehát hagyomány, tudásanyag, magyar alapanyag a feltétele annak, hogy egy Magyarországon - mondjuk 80 éve - készített terméket hungarikumnak nevezzünk, akkor nagyon sok (túl sok) "hungarikumunk" lenne. Ez esetben hagyományos termékről beszélhetünk, de a hungarikum- ami értelmezésünk szerint- még ennél is többet, valami sajátosat, kiemelkedőt, általánosan ismertet, sőt elismertet jelent, valami olyat, amit még kívülálló, tehát például külföldi is ismer, és mint magyar jellegzetességet tart számon. Ha túl sok a hungarikumnak nevezett termék, akkor a hungarikum megkülönböztetés veszít az értékébőL Csoma Zsigmond szerint a hungarikum fogalmán-amely az utóbbi évtizedben az agrárpolitikában is elterjedt- a következőket kell értenünk: egy-egy állat vagy növény, faj illetve fajta, egy-egy élelmiszer-ipari eljárás hatására Magyarországhoz, a magyarországi lakossághoz, az itteni sajátos szellemi termelőtevékenységhez, termelő kultúrához kapcsolódó, abból nyert, a társadalom által elismert produktum (fajta, termék), amely több évszázada vagy

amelynek eredetét törvény is védi. Ebben az esetben azonban az EU-rendelkezésne k megfelelően csak az eredetvédelmi dokumentumban megjelölt táj jogosult a megnevezett tájfajta kereskedelmi forgalmazására (2081/92 EGK-rendelet).nemzedékek során. éghajlati. A táj fajtáktól meg kell különböztetnünk az őshonos fajtákat. ami termék formájában és hírében külföldön is ismert. Piroska. hogy a fenti elvi megkülönböztetés érvényében való kételkedés nélkül. Szegedi mam ut. amelyek bizonyíthatóan az ország (és a Kárpát-medence) területén alakultak ki. Mezőtúri Solymári gömbölyű. Meg kell jegyeznünk. Kántorjánosi. talaj.az egyes hagyományos termőtájakon előállított és piacra hozott termények származásától. Korai piros Arany csillag. az ország területén kívül eső tájakon kipusztultak. míg ugyanazok a fajták más. Szomolyai fekete Cigánymeggy (populáció). Mariska. hun!Jarikumok forrásai: a tájtermesztés és az őshonos ma!Jljar fajták H A tájtermesztés.a földrajzi. de akár a közelmúltból ma is bizonyítja a magyarsághoz való tartozást. Nyári fontos Arabitka. Az EU-ban elindított "Euroterroirs" mozgalom keretében hazai viszonyok között is meg kell határozni a hazai tájakat és (esetleg a határokon is túlterjedő) régiókat. Borsi-féle kései rózsa. vagy hoszszú ideje hozzátartoznak a helyi terményszerkezeth ez. Szegedi arany 26 . Korai piros. A tájban termesztett fajtákat joggal nevezhetjük tájfajtáknak akkor is. Újfehértói fürtös. Pándy meggy (populáció). Korai besztercei Gönci magyar kajszi (szelektált klón).és biológiai feltételeknek megfelelően kialakult terményszerkezet. Pomázi hosszúszárú. Debreceni muskotály. adott esetben a két kategória elválasztása nem mindig sikerül. Debreceni bőtermő Besztercei szilva (populáció). faji és fajtabeli hovatartozásától függetlenül. általánosságban Magyarországhoz köthető fogaiommá vált. Csengődi. ha a nevezett fajták terménye más tájakon is vagy a világon bárhol szerepel. Húsvéti rozmaring. azért inkább példaként az első kategóriába tartozó gyümölcs tájfajták felsorolására vállalkozunk: alma: körte: birs: cseresznye: meggy: szilva: kajszi: őszibarack: Batul. Árpával érő Bereczki.

a szellemi élet hagyományainak hordozói. Gondját kell viselnünk. Ezt a hagyományt őseink elődeink.Hhungarikum mint minőséget meghatárm~ó isméru A magyar kultúrának. miért ne legyünk büszkék arra. ami Európa-szerte. kertészettel. ami minket. Egyre több az olyan elem. Nyilvánvaló. kellemes. sőt tapasztalataikat továbbfejlesztve adták át fiaiknak. és gazdálkodnunk kell tehát az örökséggel. A változatcsságra való törekvés ősi emberi tulajdonság. sőt világszerte egységes. alig különbözteti meg a világ városait és lakóit. a reklámpszichológia messzemenően kihasználja a fogyaszták efféle nosztalgikus vágyát. akkor földrajzi határainkkal körülvett országunk és a nemzetünk általlakott határon túli területek sajátosságai jelennek meg előttünk. Az adott tájhoz és országhoz való kötődés inkább a vidék emberét és a mezőgazdasággal. Nemzeti azonosságunk (identitásunk) alapja a közös származás és nyelv. Amint ránk szállt. aminek nyilván lehet előnye is. tulajdonosai és felelősei vagyunk. A civilizáció nemzetközivé válása. amely csak itt alakulhatott ki. Európától és az egész világtól. hogy az örökölt tudati elemek összhangban vannak anyagi érdekeinkkel. és ettől függ a mi további sorsunk is. hogy az adott hely és hagyományok környezetében a lehető legjobb tud maradni továbbra is. de hiba volna figyelmen kívül hagynunk minden mást. közvetlenül apáink hozták létre és fejlesztették ki. Ezt az összefüggést azonban a tudomány és technika fejlődése fokozatosan már századokkal korábban fellazította. az ember és a természet egymásba fonódó élete. az ősök tapasztalatán alapuló szokások és túlélési stratégiák rendszere. ismeretlen tájak meglátogatásának vágya fejeződik ki az egyhangúságtól való idegenkedésben is. de nehezen bizonyítható. alig különbözik. mi az. A kultúra története és a művészetek fejlődé se eleven bizonyítéka ennek a hajlamnak Ezt az igényt elégíti ki a világszerte fejlődő turizmus. vízhasznosítással és élelmiszer-előállítással foglalkozó polgárt jellemzi. amelyet ma egyre gyakrabban globalizációnak is nevezünk. Nála még fellelhetők a hagyományos gazdálkodás nyomai. nekünk. egyébként is ellentmond az uniformizálódásra való törekvésnek. időjárás és természeti katasztrófáinak századokon át elviselt viszontagságai között életben tudtak maradni. ahogyan élnek és fogyasztanak. magyarokat megkülönböztet közvetlen szomszédainktól. ezt a földet anyagi és szellemi kultúrájukkal együtt. Fel kell tételeznünk hogy az adott helyen a tapasztalat a lehető legjobb és legeredményesebb megoldásokra törekedvén meg is közelítette a kitűzött célt: a földrajzi táj. méghozzá magyar is? . rajtunk áll további sorsa. A Magyar Nemzeti Örökség védelmének a kormányban is van közvetlen gazdája. a marketing. hogy amit hungarikumkéntértékesíteni akarunk. de az egész ország és annak minden anyagi és emberi vonatkozása a szakminisztériumok hatáskörében ugyancsak idetartozik. ami ezen kívül esik. Ha kérdezzük. Távoli. az egészséges. A legújabb korban kifejlesztett mesterség. erdészettel.

Hasonlóan ára volt annak is. ami fel nem újítható. Azóta hosszú utat tett meg a tudomány és technika. ami másokban tiszteletet és megbecsülést vált ki? Mert nyilvánvaló. ami a polgárosodás késlekedésével válhatott valóra. ami e tekintetben óvatosságra int. Hungarikum marad mindaz. Puskás Tivadar a telefonközpont feltalálói. érzékenyen kell figyelnünk arra. Nyugaton ennek a reménye is régen elveszett. az ő népi kultúrájukból csak leegyszerűsített sablonok maradtak fenn. Ami nekünk maradt. valóban mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek ötlenek szem ünkbe. mert ha nem is mondunk le értékesítésükrőL tudnunk kell. hogy ha valakit rokonszenvesnek ítélünk. magnetofon és a mozgófilm segítségéveL Nyugati szomszédainkhoz viszonyítva ez egyedülálló csoda. az áldott anyaföld. amiért súlyos árat fizettünk. század történelmét alakító magyar feltalálák és Nobel-díjasok névsora. hogy változó gazdasági környezetben ez a ma tapasztalható előny a gazdasági globalizáció előrehaladtával megváltozik. mert őseink áldozatos élete is terheli a műkincseket. A birtokunkban levő értékekkel való ésszerű gazdálkodás fontos kötelességünk. Mi az. egyrészt sajátos nyelvünk és kultúránk. Amikor féltett kincseinket áruba bocsátjuk. oda áramlott a haszon és a dicsőség is. Bölcsen kell tehát ezekkel gazdálkodnunk.Rhungarilmmmal Ititüntetett terméltell köre és a telhasználás korlátai Ha áttekintjük a hungarikumok fogalomkörébe tartozó fogyasztási cikkek hosszú lajstromát. Jól tudjuk. terméket. Sok olyan különlegességgel büszkélkedhetünk azonban. IrinyiJános a gyufa. hogy Magyarországon a 20. ami tartósan megmarad? Ami a "hungarikum" megkülönböztetésnek köszönhetően a vásárlóban rokonszenvet kelt. s azzal együtt annak művelői és terményei. italt. ők csak egy láncszemet képviseltek ebben a folyamatban. amit ma. Mindaz. Még kevésbé tudatosult a világ közvéleményében a 20. mint hagyományos népművészeti alkotást. növényfajtát és háziállatot tudunk kínálni a nyugatról idelátogató turistának. és amelyhez a szükséges tudást és tetterőt magukkal vitték a sírba. annak a műveit is szívesebben fogadjuk. ételt. magyarokat megkülönböztet szomszédainktól és minden más nemzettől. amit korabeli művészeik átmentettek. Alig kerülnek szébaJedlik Ányos a dinamó. ami minket. De vajon ebből mi az. Hiszen tudósaink az egész emberiség civilizációját gyarapították majdnem mind külföldön fejthették ki képességüket. Az tény. hogy a sok kézimunkát igénylő termékek kínálatának az alacsonyabb életszínvonallal összefüggő kisebb munkabérhányad ad kedvező esélyt. ami országunkhoz köthető. Áttételesen a ma termesztett termények és készülő termékek is jelentős hányadban korábbi gazdasági és technikai elmaradottságunknak "köszönhetők". mert azon kívül. de az sem. Amikor annak a magyar kolbásznak az önköltsége már nem fog lényegesen különbözni a Német- . hogy ők magyarak voltak. és amit természetesen kedvezően ítélhetünk meg. században csodálatos népi kultúránk örökségének összegyűjtésére lehetőség nyílt a fonográf. amelyeket életük során létrehoztak.

rokonszenv Ezzel a három tényezővel kell gazdálkodnunk. . hírverés kell hozzá. amelyeket más szóval megbízhatóságnak és az újdonság varázsának is nevezhetnénk. az úgynevezett réspiacok felderítése az egyik módszer. hogy az EU keretében érvényesíthető eredetvédelmi lehetőségeket is kihasználjuk a hungarikumok előnyére. márkához. Rhun!Jarikumokkal ualó !Jazdálkodás módszerei Minőség. Jó adag marketing. . egyediség. E térern nagyvonalú kísérletezésre. . de a minősége.dinnye: a görög és spanyol primőr után. A jó minőséggel és érdekes fűszerezéssel. "logó" -hoz való kötődés lehetőségét. kiszereléssei felépített hírnév adja meg a logó súlyát. avagyEU-szabványokhoz kell alkalmazkodnunk. amire közvetlenül kevesebb befolyásunk van. amelyeket a piackutatás hivatott felderíteni.köszméte: a lengyel és a német szezon előtt. A megszakott termékek folyamatos ellátásában jelentkező egyenetlenségek kitöltése.spárga: az osztrák és német szezon előtt. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a termőhelyhez. különleges íze (megjelenése) és nem utolsósorban a "hungarikum" megjelölés iránti rokonszenv következtében mégis előnyös üzletnek ígérkezhet.cseresznye: a francia. Biztos értékesítési lehetőség van meghatározott időszakban például a következő termékeknek . Kétféle megközelítési lehetőség van. a marketing tudománya is fejlődik. kihat a harmadikra. me rt a nemzetközi. . Az első kettő szakmai meggondolások tárgya. A minőség tekintetében nem nagy a játéktér.országban előállított kolbászétól. Ez nem zárja ki azt. próbálkozásra és rugalmasságra van szükségünk. Mindkét előző tényező.meggy: a német és lengyel szezon előtt. amelyet tartalommal kell kitölteni. olasz és spanyol szezon után. A piac objektív lehetőségei A piac objektív lehetőségeit. A divat állandóan változik. Az egyediség sokféle arculattal juthat kifejezésre: a különleges íz. amely ugyan csak keret. . esetleg megjelenés vagy kiszerelés lehetőséget biztosít az invenciónak amiben azonban óvatosnak kell lennünk. de erősen függ a világpolitika alakulásától is. az "országimázs" iránti rokonszenvre: építi vagy rombolja. természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A világkereskedelem gyakran használt másik méclszere az új piaci igények fejlesztése (gerjesztése). Badacsonyi olaszrizling. Pálpusztai sajt. Kürtőskalács. Tokaji aszú. magyar tarka bonyhádi táj fajta. Édesipari termékek: Debreceni mézeskalács. tiszai szürke harcsa. Nyírségi akácmáz. Italok: Szatmári szilvapálinka. Orosházi libamáj. Ez a módszer nagyobb áldozatot. Cecei fehér étkezési paprika. Mecseki itóka. Debrői hárslevelű. . Negró és Pemetefű cukorka. Gyógynövénytermesztés: Síki kamilla. Gönci magyar kajszi. E válogatásból is kitűnik a széles skála. Aranyfácán paradicsompüré. ma már a müncheni piacon ismert és kedvelt eikké vált. A közelmúltban azonban éppen néhány hungarikumnak számító exportcikkünkkel értünk el látványos sikert. mangalica sertés. Tokaji eszencia. Dobostorta. Konyakos meggy. Állattenyésztés: magyar szürke marha. Tokaji szamorodni. körültekintést és kockázatot is jelent. Tészták: csigatészta. Kugler (mignon). Céltudatos marketinggel végeredményben ezt a folyamatot serkentjük Példák a hungarikum címkével fémjelzett termékek köréből A "hungarikum" megkülönböztető jelzővel illethető terményeket és termékeket a mezőgazdasági tevékenység egyes ágazatai szerint csoportosítva az alábbi példákon mutatjuk be: Növénytermesztés: Öko-10-tönkölybúza. Villányi kékoportó. Ecetes almapaprika. Szekszárdi és Egri bikavér. de hála az 1956-os emigránsok jelenlétének. Piros paprikakrém. Nagykőrösi konzervuborka. Kovászos uborka. Zöldségtermesztés: Szegedi és Kalocsai fűszerpaprika. Szőlőtermesztés: Csabagyöngye. fodros tollú lúd. rackajuh. Rábaközi perec. Szaloncukor. Kertészet Gyümölcstermesztés: Szomolyai fekete cseresznye. Kecskeméti fütyülős barackpálinka. Piros paradicsompaprika. tarhonya. cigájajuh. Makói vöröshagyma. Csabai paprikás kolbász és szalámi. Aszú-törköly pálinka. Badacsonyi kéknyelű. Makói fokhagyma. Stifolder kolbász. balatoni fogas. Gyulai szárazkolbász. A Cecei típusú fehér étkezési paprika nyugaton néhány évtizeddel korábban alig volt ismert. tiszai ponty. Somlói juhfark Zwack Unicum. Pick és Herz szalámi. Élelmiszer-ipari termékek: Vecsési savanyú káposzta. Siklósi tramini. Rákóczi borpárlat (Tokaji brandy). Őrségi kecskesajt. amellyel számolnunk lehet.

CSOMA ZSIGMOND Hhungari:kumo:k története és s2erepe Beue2etés Magyarország Európa közepén. akik termővé és virágzóvá tették a korábban értéktelen. észak-dél és kelet-nyugat természeti és kulturális hatásainak ölelésében található államiságának 1000 éve óta. A szőlők nyomában kertek. akik sok értékes fajtával gazdagították Európa és a világ csemegeszőlő-termesztését. amit az 1896. Mathiász János Kassán majd Mádon kezdte szőlőnemesítői munkáját. szaktudásával összekapcsolódott. de a közvélemény szerint minden esetben Magyarországgat a magyar termő­ tájakkat a magyar kertészeti termelő népesség munkájával. Mindezek a hatások a régi magyar.2%-ra. akiknek csemegeszőlő­ fajtái világhírnevet szereztek a francia Chasselasok mellett. mai szóhasználattal hungarikum szőlőfajtákat és termesztési-borászati értéküket már feltárta. Itt dolgoztak a "homok óriásai". meddő. . de sikereit az alföldi csemegeszó1őkkel érte el. gyümölcsfák is megjelentek. A filoxérafertőzés miatt ki pusztuló hegyvidéki sző­ lők a Duna-Tisza közi immunis (75% kvarctartalmat elérő laza) homokterületek felértékelődtek. Elég. hungarikumok zömét adják a kertészeti ágazatban. évi 25. sívó homokot. A szőlőfajták tekintetében a kutatás a középkori. A magyarországi csemegeszőlő-termesztés legnagyobb mértékben a Duna-Tisza közén alakult ki. és a szőlők még saját gyökereiken is szépen díszlettek Ez a terület lett Cegléd-Kecskemét központtal az új szőlőkultúra fellegvára. vagy magyarnak vélt. ha MathiászJános.8%-ról39. Ebben az idóben változott meg a magyarországi szó1ő­ termesztés. különösen a csemegeszőlő-nemesítés terén az eredmények világra szólóak voltak. Kozma Pál nevét említjük. Stark Adolf. Az itt kialakuló csemegeszőlő­ nemesítés és -termesztés két kiemelkedő alakja volt Mathiász János (1838-1921) és tanítványa Kocsis Pál (1884-1967). Kocsis Pál. így például a különböző Duna-Tisza közi csemegeszőlőkével. ahol a filoxéra nem tudott megélni. s a minőségi fogalomként emlegetett híres magyar kertészeti termékek esetében is fennállnak amelyek ma az ún. magyarnak tartott. Ma thiász első nemesítői kiemelkedő teljesítményét az Ezeréves Magyarország emléke nevű csemegeszőlő-fajtával érte el. amikor az 1892. majd az első világháború előtti iciőszakra már 43%-ra emelkedett a homoki szőlőterületek aránya Magyarországon. Azonban a magyar származású szó1őfajták. a Kárpát-medencében.

legismertebb csemegeszőlő­ fajtája. az 1880-as évek végétől.évi millenneumi kiállításon is bemutattak és elismerést nyert. Birtokát 16 kh nagyságúra bővítve évente 20 ezer kg csemegeszőlőt termelt eladásra. Kecskemét kincse. MathiászJános diadala. ennek ellenére mégis e szőlőfajta világhódító útja itt kezdődött el. a Szőlőskertek királynője. így az Erzsébet királyné emlékére. Az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara 1880-1900 között többször jelentette. Az 1921-ben meghalt Mathiász utódja tanítványa. Az egyik legnagyobb hírű és sikerű magyar csemegeszőlő a Csabagyöngye. század elején a kontinentális európai szőlő. 1929-ben állította elő leghíresebb fajtáját. közülük 12 világszerte elterjedt. Darányi Ignác nevével fémjelzett fajták. a Gloria Hungariae-t és a Kocsis Irmát.és borvidékeken. legkorábban érő fajtákat. gyomai. század végén. Bem tábornok. majd a következő évben az Irsay Oli vért. Cegléd szépe. hogy Mathiász halála után a francia Chasselas-fajták mellett a magyar csemegeszőlő­ fajták is világhírre tettek szert. megfigyelései révén a szőlőhöz és a gazdálkodáshoz értő városi polgár lett. Már 1889-ben az Egylet Értesítőjében Starkat név szerint megemlítették mint a királyné számára küldött csemegeszőlő-külde­ mény egyik szőlőtermesztő gazdáját. az Alföldön óriási mértékben telepítettek szőlőt. Mathiász Jánosné muskotály. szarvasi gazdák felkarolták a csemegeszőlő- . Békéscsaba. Kecskemét gyöngye. amelyek hungarikumszámba mennek. hogy a magyar csemegeszőlő-termesztés. Thallóczy Lajos muskotály. Nem kis részben neki köszönhető. De Kecskeméten hamarosan újabb és újabb fajták jelezték munkásságát. Kecskemét virága. és a világ csemegeszőlő-területén termesztett fajták közül változatlanul az első helyen áll. A 19. különösképpen a homokon egyre magasabb színvonalra jutott. és végül az 1916-ban utoljára nemesített. 1871-től a Békés vármegyei Gazdasági Egylet tagjaként működött. ahol hamarosan fajtagyűjteményt alakított ki. amely koraiságával. Nagy hírű magyar fajták még. egyedi jellemzőik: enyhén muskotályos. Kísérletezései során. egyben leghíresebb. Zrínyi Ilona. A város vaskereskedője. Az eltelt évek során Stark Adolf kísérletei. hogy ma is 67 névvel ellátott fajtáját tartják számon. hanem az alföldi szőlőnek is. ízével a legközismertebb lett külföldön is. Munkátsy József. század végén. a Csabagyöngye és a Kossuth szőlő. Az ő érdeme is volt. amelyeket nagyobb felületen is eltelepített. Különleges. hogy a csabai. különböző elvetett szőlőmagokból szelektálással válogatta ki a legerősebb. MathiászJános sikeres munkásságát a csemegeszőlő-nemesítésben mutatja. az egyik legkorábbi csemegeszőlő-fajta a 19. részben a filoxéravész utáni nagy szőlőrekonstrukcióban az immunis talajok értéke megnőtt. akitől a csemegeszőlők származtak. Kocsis Pál lett. Szauter Gusztávné muskotály. a 20. aki tovább folytatta a csemegeszőlő-nemesítést. aki sok dicsőséget szerzett nemcsak Békéscsabának és a helyi gazdasági egyletnek. Stark Adolf (1834-1910) már 1869-ben eltelepítette első szőlejét.a búzatermelő "Viharsarok" -nem tartozott ugyan a híres magyar történeti borvidékek közé.

de csak Oroszorsz ágba 400 mázsát. vagy határozta meg a termeszté s sikertelen ségét. A termeszte tt fajták különösen a kertészeti növényfaj ták vizsgálata. a falusi- . a termést befolyáso ló. Németors zágba. már régi idők óta foglalkoztatta a gazdákat. hogy a szőlőnemesítők később is felhaszná lták fajorr belüli és fajok közötti keresztez éses nemesítés ben a kiváló szőlőfajták előállításához. A század végén 217 fajta szőlejét ajánlotta katalógus ában. A Csabagyöngye szőlőfajta sikerét mutatja. tetszetős csemegeszőlő. már külföldre is szállította k szőlőt.termeszté st. augusztus végén következik be. A fajták eltérő tulajdons ágainak ismerete nélkül a sikeres termeszté s elképzelhetetle n volt. A Csabagyöngye magonc klónszelekciója is erre az időre tehető. A fajta keletkezé se az 1880-as évek legvégére tehető. sőt egyes gazdák. 1903-190 5-ben már 299 fajtát forolt fel saját gyűjtemé­ nyében.termesztési tulajdonsá gaitól függő . A Kossuth szőlő Stark Adolf mago n ca. Ebbe tartoznak a ma kiszoruló régi magyar kertészeti tájfajták is. A Kossuth szőlő is nagymért ékben hozzájáru lt Stark elismeréseihez. Ez a nagy hírű fajta finom zamatú. amelyek ma már kertészeti hungariku mok. Magyaror szágon gyakran előforduló.termeszté si fajtatulajd onságok alig. 1897-ben Békéscsabáról 250 mázsát. ami nemzetkö zi kötelezet tséget is jelent (a riói Biodiverzitás Egyezmény. a minél tökéletese bb megismer ése. hogy az 1930-as években Franciaországban és a francia gyarmato kon is nagymért ékben terjedt a fajta használata. vagy csak részben voltak ismertek a paraszti társadalo mban. ami valószínűleg a Macleleine Angevine. A kertészeti termeszté s más területét azonban még nem vizsgálták ilyen behatóan. amit a különböző szakmai elismerés ek is mutattak. megfigyelése és a termeszté s eredmény essége szempont jából történő értékelése . Pedig a hungariku mok megismer ése és tanulmán yozása a génforrások megőrzésével együtt alapvető nemzeti érdek. eredmény telenségé ta korábbi évszázado kban is. a FAO Génmegőrzési Egyezménye stb. De ekkor már ismerték Oroszors zágban és Amerikáb an is. a megjegyzési rovatban pedig az. Angevine magj ából".csakis a fajta biológiai. Sikerét és termeszté si értékét jelzi az is. Mrikában a terméken ységemia tt a Csabagyöngye elé helyezik. 1903-1905-ből származó "Szőlő-Cathalogus" -aszerint a 23. Számtalan. bár érésideje a Csabagyöngye után két héttel. Ezek a biológiai. amely az Alföldön elterjedt.tényező alakíthatt a ki a termeszté s sikerességét. sorszám alatt szerepelt a Kossuth Lajos fajta. a Muscat Lierval és a Duc ofBuccleu ch természetes kereszteződéséből származo tt. hogy "saját keltezésű Madl. de külföldön is nagyban termeszti k.). kitüntetés eihez. A közelmúl tban (1996-19 97) Magyaror szágon is érvénybe lépett törvények előírják a növényte rmelés genetikai anyagaina k védelme érdekében a hazai fajok és fajták változato k és vadrokon fajok mint génforrás ok megőrzését. 1900-ban Ausztriába. A Stark-féle szőlőtelep is egyre híresebb lett.

az etno-amp elográfia számára. Különöse n a régi vizsgálata k szőlőfajtá gyar. Ez a folyamat nemcsak természetes úton ment végbe. tájegységi tagozódá sát kialakítva. egyben a termeszte tt növények földrajzi. hogy egy-egy tájfajta határozta meg . R:kertészeti termesztőtájak és a hungari:kumo:k történeti :kialakulása A korábbi évszázado k termeszté se révén a helyi ökológiai adottságo khoz leginkább megfelelő fajok és tájfajták választód tak ki. hungarikum-szőlőfajták az ampelográfiai szakiroda lom szerint ma már kis jelentőséggel bírnak.vagy legalábbis madöntőmértékben befolyáso lta. vagy akár egy-egy termelő közösségr e. Az ún. Az agrártörté neti. hungariku mokról.mezővárosi közösség ekben. A tapasztal ati úton összegyűjtött ismeretek rendszere zésére. a fajtahasználat tudatossá ga a népi szaktudás ra. ma már alig ismert kertészeti tájfajtákról. hogy megismer tesse ezeket a fajtákat. ellenőrzésére. őshonos kárpát-m edencei mutatta ezt. Igen fontosak. történeti. számuk az utolsó 100-150 évben az üzemi termeszté sben lecsökkent. hogy egy-egy tájjelleg kialakulását a növény is elősegítette. a termesztői öntudatra és még számos agrártörténeti kérdésre adhat választ. kutatása. átadására .néprajzi rögzítése. és a korábbi évszázadok emberéne k viszonyát. Pedig a termeszte tt régi tájfajták különleges termelési eszközök nek foghatók fel. főleg a paraszti gazdálkod ásban (gyümölcstermeszté s ben és zöldségte rmesztésben) játszott szerepe homályban maradt. a tulajdonságaikat. Pedig a népi fajtaismeret. Különöse n nagy szerepük volt régen. összegyűjtése és feldolgozása. területi specializálódását. Ebből adódott az is. Ugyanakk or a tájfajták az egykori. ha figyelembe vesszük. A meghatár ozó termónely i optimum pedig egyes tájegységeket kiemeit és jellegzetes kertészeti körzetek kialakulását segítette elő. A történeti ökológia pedig a régi növényfajták elterjedés ét és a természe tes környeze tben elfoglalt szerepüket. egy-egy termesztő-termő tájon. történeti. ezeknek történetiökológiai. kiértékelé se szintén hiányzik. occidentalis fajtacsopo rt fajtáihoz képest ma már kicsi. jelentő­ ségüket kutatja. vagy magyarna k vélt.a termeszté stechniká t. sőt jellegzetese k lehetnek egy-egy történeti korban. ismeretan yagát ezekről az ősi. Ezért a történeti néprajz és az agrártört énetkutat ásának egyik feladata.néprajzi kutatás eddig a tájfajták történeti vizsgálataival nem foglalkozott eléggé behatóan. hanem az ember irányított a pozitív és negatív szelekciók sokaságát jelentette . leírására és szélesebb körű szakmai közkinccs é tételére csak kevés próbálkoz ás történt. con v. . jelentőségük a nyugat-eu rópai. Így a természe ti feltételek biztosítot ták majd az emberi termeszté s tovább befolyásolta egy-egy kertészeti növénycs oport elhelyezkedését.

Ezek az új gyümölcsfajták (francia. azonban ezeken már nem a tájfajtákat. a termesztési körzetekben az agroökológiai potenciál mindig meghatározó volt. nem is magyar fajtákat. hanem külföldieket termelnek a termesztőkörzetekben. A nagy hírű termesztőkörzetek termőtájak azonban megmaradtak. A zöldségtermesztésben a fajtaváltás késóob kezdődött. tájfajta hasonló technológiája azonos képet kölcsönzött a tájnak. A múlthoz. De ez a hagymás. ezek továbbélését segítették elő a helyi tárolási-feldolgozási (konzerv. illetve a szárítás módjai révén. Az agrárkertészeti tájegységek. egységesnek tűnő tájfajtahaszná latot. Szoros kapcsolat alakult ki a termelők és a feldolgozék között a magyarországi konzervipar történetével összefüggésbe n már a 19. káposztás. tovább viheti a nagy hírű egykori magyar termék. elszórtan. század közepétől elóob lassan. a Magyarország ot felkereső turistákat. a lakosság jövedelemszerző és eltartó képességében. a terméket. még akkor is híres és fennmaradt. különösen a természeti tényezők térségi jellegére. megjelenése is tovább segítette. Az ilyen jellegű kertészeti hungarikumok a turizmus és az idegenforgalo m megerősödésével szinte önálló életre keltek. majd hűtőházi) lehetőségek. a kiváló termesztési és magtermeszté si lehetőségeknek köszönhetően. a magyar termesztőtájakra emlékeztette a külföldit. már a termék puszta látványa. gyakrankülföl di is. század második felében. . angol. a tájkarakter kialakulására. ahol az azonos termesztett kerti növény. a hungarikumok at termesztő régiók kialakulását. Egyes tájak jellegzetes növényei tájképi arculatot is adhattak. a hagyományok hoz kapcsolódást. Ezek az egykori tájfajták ma hungarikumké nt meghatározot t híres és ízes kertészeti termékek meghatározó szerepet játszottak a mikrotérségek kertkultúrájában. A hungarikum név azonban erősebb. német) a 19. Természetesen a kiváló adottságú területen egy újabb fajta. elsősorban az uradalmakban nyertek tért. de jól adaptálódó képességű. ha már csak a táj neve őr­ zi az egykori híres termék emlékét. tagolódását a természeti és közgazdasági tényezők térbeli jellege. amelyek lassan megtörték a hazai. és a hungarikummá váló terméket a feldolgozóipar régién belüli megtelepedése . ízléses csomagolása az országra. mint például a fűszerpaprika-termelő falvak földj ei. de az egyéves és a kétéves termesztés miatt egyes fajtáknál a részleges fajtaváltás gyorsabban bekövetkezett. sőt az országhatáron túl is a magyar tájjal azonosította a közvélemény. a tájfajták az egyes hungarikumna k számító híres fajták kiszorulása hamarabb megkezdődött. egymásra gyakorolt kedvező hatása biztosította. Azonban már a korábbi évtizedekben megjelentek olyan intenzívebb fajták elsősorban külföldiek. A nagymértékű termelést. belga. Mindezek az 1970-es évekig a tájfajták a kertészeti hungarikumok fennmaradásá t és termesztését jelentették. hungarikum nevét.A tájkörzetekben. dinnyésterüle tekre is vonatkozott. hanem esetleg a termesztőtájtól idegen. a terményt így hungarikumm á tudatosítva.

ún. Ezek a termény ek tettek egyes falvakat. Mindeze n terméke k történet ének összegyűjtése a jövé' feladata. a mohácsi áttelel6 kelkáposztára. akár külföldö n is mint hungarik umok hirdetik a magyar terméke k jó hírnevét . A 20. ezeken belül helyezke dtek el a zöldségn övény csoporto k. Részben a közgazdasági feltételek (például az új telepese kadóked vezmén yeia kerti. és a települé sek neve a népi márkába n máig fennmaradva . szegedi kalocsai fűszerpaprika. aszobi ribizkére. S mivel ez egyre jobb szállítási viszonyo kat igényelt. áruk. anyagilag egyre gyarapo dó gazdákká. a tájegység sajátossá gaiból összegez 6dött. a vecsési káposzt ára. (Elég. a kecskem éti kajszira. amely a táj. a nagymar osi málnára.A magyaro rszági kertésze ti növénye k term6kö rzetei ugyanis sokszor a középkorig visszave zethet6 termesz tésikult úra csírájával. a csányi dinnyére stb. együttes en is jól megfigyelhet6. A termel6i gondosk odás az apáról fiúra szálló szakmai tapaszta latokat is jelentett e. baranya i görögdinnye. függetlenül a társadal mi helyzetükt61. részben a növekedé' népessé gszám miatt. szolgalmi földek terményeib61. falucsop ortokat híressé. a termeszt6k örzet adottság aiból. század közepér e a kertésze ti termelés színtere így 6 nagytájra.). Ez tette kétszáz év alatt a vecsési pusztát híressé.) Ezek a tájfajták adták az alapját a magyar kerti termesz tésnek az 1970-es évekig. ha csak a zentai sárgadin nyére. ezekben a mikroré giókban a legoptimálisabban használt ák ki a term6he lyi adottság okat. de általános fogalomként ismert és használt vecsési káposzt át hozzuk fel. a hevesi. a közgazdasági lehet6sé gek kihaszná lása a nemzetiségt61 függetlenül. Mindez kedvez6 feltétele volt az ökológiai adottság ok mellett a tájterme sztési körzetek és a tájfajták kialakulásának. Ennek hatására alakultak ki a kistájakra jellemz6 tájfajták amelyek sokaság a adta meg a kertésze ti ágazatok által termelt termény ek. a makói vörösha gymára vagy a fokhagymára. 61 kistájcso portra. és a be16lük levonha tó tapaszta latok a magyar agrárium szempon tjából is nagyon tanulságos ak lehetnek . a kecskem éti konzerv uborkár a. a termel6k özösség ek tapaszta lataiból. amelyek között ma több hungari kumnak nevezett is található (például szentesi fehér és paradics om alakú paprika. ami a század végére már többféle kedvezm ény formájáb an országos méretű volt). a badacso nyi óriás csereszn yére. a somogyi korai burgony ára. 35 középtájra. népi márkák sokaságá t. gondolunk. ami viszont a biztos felvev6piacot jelentett e. a nagyma rosi geszteny ére. cecei étkezési paprika stb. 36 . a hajdúság i káposztá ra. századtól. a makói vöröshag yma. A török hódoltsá g utáni nagymértékű gazdasági és társadalm i. és a vecsésieket. valamint termész eti átalakítá s a jellegzet es hungarik umterme szt6-kör zetek felvirágzását is eredmén yezte a 18. 230 kistájra különült el. múltjával rendelkeztek. a terme16helyek és a piacok közti távolság idóoeni csökken ését eredmén yezte. a szakmai hozzáért és. ahol az ökológiai adottság. A termesz t6körzet ek elkülönü lését a növénye k biológia igényeit kielégít6 környez eti tényez6 k segítetté k el6. a solymári gömbölyű cseresznyér e. a szentesi karalábéra. Példaké nt a máig ismeretl en.

mert magas cukortartalma miatt nem tud kierjedni. Rákóczi Ferenc ezt küldte Nagy Péter cárnak mellyel kapcsolatban követe. A káposztásföldek a községtől délre és délkeletre eső mocsaras. " Tokaj-Hegyalján l 707 -ben és 1721-ben említik először az eszenciát." Az eszencia nemcsak a cárnak hanem feleségének. így nincs alkoholtartalma az italnak.. A Budapest közelében. . Persze ez nem jelenti azt. Az aszúból készült eszencia nem a bor kategóriájához tartozik. A káposzta nagymértékű termesztésével Magyarországon a német telepes gazdák szakszerűen foglalkoztak. Bor essentiáját kedvesen vette a czár. pontja megfogalmazásaszerint "Tokaji eseneia (nektár): a tokajhegyaljai borvidék zárt területén termett. amelyek jól ismertek a világon. akár a híres Tokaji eseneia (nektár) esetében is. ízében az édes és a különlegesen finom ízek mellett a nemespenész fűszeres.. mélyfekvésű területeken voltak. a nektárt. már az 1823-ban született nemzeti Himnuszban is megfogalmazta Kölcsey Ferenc. cukormentes vonadékanyagot tartalmaz. lassan folyós. állandó marketinggel történő bemutatására ne lenne szükség. egyedi jellemzője: csak Tokaj-Hegyalján készítik. a trónörökösnek valamint a cár nénjeinek is annyira íz- .. ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik. hogy a termékek ismertetésére. század végén. bőven termő. A magas cukortartalom egyben konzerválja is a szirupszerű italt. amit az egyre nagyobb lélekszámú Pest vásárolt fel. II. kétszer is itt előhozta s Varsaván is egyször. Jellegzetes tokaji illatkoncentrátum.. kissé fanyarkás íze érződik. Ez a költeménye az országot kánaáni. valamint DunaharasztibóL Taksonyból (ausztriai és frankföldi németekkel) települt be a 18. A vecsési káposztatermesztés is hamarosan híressé vált. méz sűrűségű. többek közt a tokaji édes szőlők aszújából készült eszenciát is megemlítve: " . A sötét színű. mely literenként legalább 450 g összes természetes cukrot és 50 gr. január l-jétől érvényes bortörvény 61. Magát az eszenciát. Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. paragrafus 8. olajos-szirupos konzisztenciájú folyadék igen magas cukortartalmú. Nedeczky Sándor a következőt írta: " .A vecsési káposzta ma Magyarországon az egyik legjobb káposztafajta.. 1854-ben 185 vecsési zsellérbeadványaszerint a homokbuckák között és az ősparlagon fekvő egykori vecsési puszta földje szinte ontotta a sok eladni való veteményt. Soroksárról (Hessenből és Württenbergből származó németekkel). mustból minimális erjedés úgán keletkező tokaji borkülönlegesség. édeni állapotban mutatta be. ami egyszerre gyümölcsös és enyhén keserű." Különleges. a Pest-Szolnok főútvonal mentén fekvő Vecsés község Nagykovácsiból. De jó példa a borvidék a régió hungarikumkialakító hatására a tokaji aszú és az eszencia is. a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt t őkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlóoogyókból préselés nélkül kiszivárgó. Az 1998.

valamint fényes családi összejöveteleken fogyasztották édesség. Főleg az asszonyok kedvelt itala volt társasági alkalmakon. A Tokaj Renaissance Egyesület.. Istenek itala halhatatlan Nectár A holott. amit Balassa Iván monográfiája is feltüntet: " . A Vinum Tokayensis Passum név is erre utalt. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1997 decemberében hozta nyilvánosságra az 1996. A nagy aszúsodó évjáratokban készítettek eszenciákat a korábbi évszázadokban. ami az aszúeszencia gyógyhatásának felismerését is mutatja: " .wenn aus einer Parthey Truckenbeeren der gantz frey abfliessende Saft. te termesz. gyümölcs mellé az étkezések lezárásaként. Hogy ts ak szagadtól-is el szaladt az halál. a saját súlyától csepegett ki.. évi . Pedig tsak keveset ivott ám belőlled. A Magyar Kurircímű újság 1790-ben már az alábbi versikét tette közzé. A tokaji aszúszemekből készült eszenciát pontosan először Keler Pál írta le 1726-ban. gyógyászati célra is iszogatták kortyonként. hogy minél többet szerettek volna belőle kapni. " Vagyis az aszúeszencia az aszús szőlóoogyók tömegéből. Gazdag háztartásokban. áldott az a határ. parfé. és különleges ünnepi.. patikákban az aszús szőlóoogyókból készült eszenciát használták fel. az aszúszemek kisajtolása. Minthogy az erszénnye mindég félt te-toll ed. latinul és németül. amikor az aszúszőlő szedése szélesebb körben elterjedt." Mindez jelzi kedveltségét is.. hogy ebből a mennyiségből már önmagában is különös édességű lé csorgott ki. Ezért olyan mennyiséget halmoztak fel kedvező aszús évjáratokban a módosabb.. amely Magyarországon Tokaj-Hegyalján gondozza az egykori hagyományokat és fenntartja azt a termelők közt. ennek a terméknek a megőrzésén is munkálkodik. A kád alját megfúrták és abba tollat erősítettek. polgári étkezéseken volt gyakori.. noha már ki akarták vinni. keserű gyógyszerek bevételénél és azok összekeverésénél a gyógyszertárakban.lett. nemesi asztalokon. mihelyt kezdett inni Meg-gyógyult. században általánosan elterjedt és ismert lett Tokaj-Hegyalján. melyen át az értékes nedű cseppenként jutott az alatta elhelyezett edénykébe. nagyobb gazdák. wie Honig gesammelt und in Antal gefüllet wird so heisst dergJeichen W ein Essentz . Mert egy beteg téged. Az eszencia akkor tűnt fel. Az eszencia a 18-19. préselése nélkül. Az édes italkülönlegesség fogyasztásamellett orvosi. Hszaporítóanljag-töruénljek és a hungarikum tájfajták kiszorulása A Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapja.

és dísznövényszaporító anyagok előállításáról és forgalmazásáról. salátafélék. esetleg még megtalálható elismert tájfajták az EUfajtalistára is felkerülnek. újab b betegségekre érzékenyek: a Besztercei szilva például a vírussal szemben.CXXXI. század végén. Mintha a magyar szigorúság ebben a kérdésben az európait is meghaladná. Ezek között lehetett megtalálni az amúgy is kiszoruló régi tájfajtákat. elsősorban a zöldpaprika. Sajnos azonban mindezek sem segítik a nagy hírű.) FM rendelet a növényi genetikai anyagok megőrzéséről és felhasználásáról szólóakat. hogy bár 1997-ben a magyarországi zöldségfajta-ellátottság összességében jónak mondható volt.) FM rendelet a növényfajták állami elismeréséről. Ez pedig azt eredményezte. a multinacionális érdekeknek Az EU-ban ugyanis a Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő. s csak a fajták kisebbik hányada. s ezért kezd e régi híres 39 . fejezetének 5-6. hogy állami elismerésben nem részesített növényfajta is felhasználható legyen. 28. ezek felhasználása az EU-n belül ezután már semmilyen módon nem korlátozható. ahol majd évtizedenként kicserélődik például a gyümölcsfajta-állomány fele. és ezen belül a zöldség. a 92/1997.és gyógynövényfajták jegyzékén 5 7 fajból1625 fajta szerepelt. komló-. Pedig több közöttük sikerrel szerepelhetne az egységes európai piacon. (XI. spárga és a gomba fajtái. legfeljebb géntartalékként. vöröshagyma. torma. Mindez azt jelentette. így azokat termelik. §-a a növényfajták állami elismeréséről kimondta. és a kevesebbet tudó egykori magyar tájfajták amelyek a termelés speciális igényeit már nem tudják annyira teljesíteni. mint Európa nyugati országaiban. törvényt a növényfajták állami elismeréséről. Sajnos a régi tájfajták egyes tagjai nem ellenállóak. 28.és gyümölcstermesztésben a fajtáknak és a jó minőségű szaporítóanyagoknak mint biológiai alapoknak a jelentősé­ gét. hogy felismerte a törvényhozás a magas színvonalú növénytermesztésben. vagy ideiglenesen szaporításra engedélyezett növényfajta termeszthető árutermelésben és hozható forgalomba.28%. Magyarországon azonban a régi tájfajták száma jelenleg még mindig magasabb. Az elkészített és megújított Nemzeti Fajtajegyzékben évről évre rohamosan csökken a telepítésre. konzervuborka. fűszerpaprika. hogy Magyarországon csak állami elismerésben részesített. szaporításra. nemesítési alapanyagként való megőrzésüket. valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló törvényt (a "vetőmagtörvényt"). illetve a következő miniszteri rendeleteket: a 88/1997. A "vetőmagtörvény" III. háttérbe szorulnak. Így következhetett be. (XI. mégis az államilag elismert és forgalmazásra engedélyezett zöldség. forgalmazásra engedélyezett nagy hírű. görögdinnye. a 90/1997. 28. gyümölcs. régi tájfajták és népi márkák termesztésben való fennmaradását. egykori magyar tájfajták száma. és önként adnánk tért a nagy nyugati világfajtáknak. fokhagyma. Ezzel megszüntette azt a korábbi gyakorlatot. (XI.) FM rendelet a szőlő-. akár exportcélú árutermelés céljából. hogy a külföldi cégekés termeltetők a fajtáikat elismertették a 20.volt magyar.

zöldes színű almát nevezték húsvéti rozmaringalmának amely húsvét körül jelent meg a gyümölcskeresked ésekben. a kertekben messziről felismerhetőek voltak. így a tavaszi. Ilyen hungarikum a gyümölcstermeszt ésben például a Húsvéti rozmaring. a vöröshagyma. A szekrényeken. Hollandiában például 27 nemesítő cég működött 1990-ben. a Gönci magyar kajszi. a Szomolyai röviciszárú fekete cseresznye. Az alföldi ökológiai adottságoknak megfelelőerr egy szelektált mutáns. bár a Kárpát-medencében még az 1970-es évek előtt Magyarország fő meggyfajtája volt. Ez a fajtacsoport eredetileg tiroli eredetű.tájfajta újabban kiszorulni. A külföldi versenyfajták nemesítése a multinacionális vetőmagforgal­ mazóknál egyre erőteljesebben folyik. ami nemcsak édes. a Besztercei szilva. Amikor azonban Bereczki Máté megkapta Entz Ferenc faiskolájából ezt a fajtát. míg a kései érésűek reneszánsza várható. és 18-20 fajta kapta meg az állami elismerést. Ezért ezt elnevezte Entz-féle rozmaringnak ami a magyar Alföldön nagymértékben elterjedt. a Badacsonyi cseresznye. komódokon. s még a versenyképesség szempontjából javításra szoruló fajok. A Húsvéti rozmaring(más elnevezése: Rozmaringalma. A Pándy meggy is háttérbe szarul újabban. A mediterrán országok nagy kajszitermelése miatt a korai magyar kajszifajták is kezdenek kiszorulni. ettó1 különböző fajtát kapott. Citromalma az Alföldön. Fagymentes helyen. Az Alföldön elterjedt késői érésű. század első felében tűnt fel Magyarországon. a meggy. A magyar gyümölcstermeszt ésnek jó piaci lehetőséget biztosító fajként tű­ nik a cseresznye. a dió . az alma. nagy koronával a parasztporták jellegzetes gyümölcsfáját adták. üdítő ízű is volt. mutatós. a Solymári gömbölyű cseresznye. Honti alma a Felvidéken). húsvéti ünnepi asztalok almája volt. A 19. a kajszi. Néhánynak rövid történetemutatja nagy hírüket. amelyből 350-et engedélyeztek is. esetleg szalmaközt tavaszig keményen elállt. a Milotai dió. a málna. miközben Magyarországon 20-22 új fajtabejelentés érkezett. Évente 450 új fajtát állítottak elő. Bereczki Máté híres gyümölcsfajta-kuta tó és -leíró nevéhez fűződik a magyar rozmaringalma megismertetése. Egyes termesztett fajokon belül azonban még mindig magas a magyar fajták száma. . és sokszor júniusig is elállt. a konzervparadicsom területén). az őszibarack és a szilva esetében is számos tájfajtával büszkélkedhet Magyarország. hogy beazonosítsa. más. amire a pomológusok felfigyeltek. a Húsvéti rozmaringalma választódott ki. és itt vezetőszerepettöltenek be a termesztésben (így a fűszerpaprika. mestergerendákon sorba rakva illatosították az utóérésben lévő almák a szobák levegőjét. Entz Ferenc írta le Magyar rozmaringalma néven. A közös érdekeltségerr alapulva az új fajta gyors bevezetése és elterjedése a vetőmagellátás biztonságának is letéteményese. hanem kellemesen savanykás. mint azt Entz leírásából gondolta.közöttük több versenyképes hungarikumra hívhatjuk még fel Európa és a világfigyelmét -. a Nagymarosi málna. Igénytelen nagy fája.

híres terméket mutatták be a marosi málnát a korabeli kertészeti és mezőgazdasági kiállításokon. 10 darab fért el rétegesen egy nagyobb. Az 1930-as években már hordós lémálnát is vásároltak a helyi kereskedők. Nagymaroson a Knewett-féle málnát termesztették először. A Nagymarosi málna a híres Duna-kanyar menti csemegeszőlők szerepének csökkenése. Malling Promise. aki a filoxéra utáni megújuló agrártermelés mintaszerű vállalkozója. A lovasszekereket is speciális rugókkat lemezrugókkal szerelték fel ún. elsősorban Budapest piacaira. A történeti feldolgozások és kutatások szerint Heincz Antal ültetett először málnát Nagymaroson. példaképe volt. úgynevezett bundokba rakták. A málnát kis farekeszekbe. ugyanis kitűnőerr adaptálódott a helyi mikroklimatikus környezethez és talajadottságokhoz. Findus és a hazai fertődi fajták miatt a hagyományos ízű. Ezért különleges és néprajzilag is figyelemre méltó a helyi szállítóeszközök sokfélesége. hanem a szemközti szigeten is. különösen az Alföldön. a háztájikban maradtak fenn. A nagyobb termésnagyságú és a nagyobb terméshozamú Malling Exploit. A bund egy léckeretű vázban lévő 10 db kis oldalperemű fatálca volt. féderes kocsikként hogy a dűlőutak bukkanóin. A sértetlen szállítás igényelte a legnagyobb figyelmet. A kis málnatermésű. Az intenzív koronaformák és a gyenge növekedésű alanyok általános térhódítása révén az erőteljes növekedésű fajta háttérbe szorult. amelybe 1-1. és a kilencvenes évekre csak a házkörüli kertekben. világháború után az üzemi gyümölcsösökben termesztettek sorrendjében a harmadik helyen állt a Húsvéti rozmaring. eleinte kerek. de ugyanakkor bőven termő marosi málna helyett új fajtákat kezdtek telepíteni a hatvanas évek második felében. A kipusztuló szőlők miatt munkanélkülivé váló nagymarosiak új munka. A kézi trog emeletes kiképzésével és polcrendszerével biztosították hogy a kis kosárkákban lévő málna ütődés nélkül kerülhessen a felhasználóhoz. amelyből kb. a filoxéravész pusztítása után a 19. Mindez a törődésmentességet biztosította a piacra jutásig. amelynek neve még mindig fogalom. hasonlóan font kosárban. a nagymarosi. fonott fűzvessző kosárkákban szállít ották. illatú marosi málna háttérbe szorult. A helybeli málnatermesztés hamarosan országos hírű­ vé vált. Ez a korabeli fajta volt az. tahi hajó-révállomásra szállításig is minél kevesebb gyümölcs sérüljön meg. saját levelével bélelt és díszített étkezési málnát kofahajókkal szállították délre. 41 . század végétől egyre nagyobb szerepet kapott. Speciális kis. de a termőtáj napjainkig is a leghíresebb málnatermesztő­ körzet. majd ezeket nagy ládákba helyezték.és kereseti lehetőséget kaptak a málnásokbeli munkák révén. A két világháború között mint tájjellegű. Ez a fajta lett az első hűtőtárolás révén az ún.5 kg málna fért bele.Magyarországon a II. "gurulás málna': amit nemcsak a Duna menti domboldalakon termesztettek. A szépen csomagolt. a Szentendrei-sziget északi homokterületein. amelyik oly nagy hírnevet szerzett a vidéknek. hosszúkás. majd Közép-Európában is ismert és kedvelt lett. majd később ovális.

De a közrendűek étkezésében is fontos és nélkülözhetetlen volt a káposzta. a tepsiben sült hordós káposztát. a lucskoskáposzta-levest. században még Polgár is .a Bocskai általletelepített hajdúk lakta Hajdúság . a nagydobosi sütőtök. fokhagymánál 4 magyar mellett 29 külföldit. Áldott. a káposztás galuskát. Szirmay Antal (1747-1812) egy latin nyelvű versében így dicsérte a káposztát: "Első része ételünknek ama káposztás hús. Ha szalonna nincsen benne. a puliszkás káposztát. de a l 7.az Alföld keleti felének jellegzetes régióját alkották 1876-ig. a szentesi és a hajdúsági tájfajta. Óh áldott káposzta. Hadház. a hajdúkáposztát. mint például a szőlő. a cecei étkezési fehérpaprika és a kovászos uborka. a káposztasalátát. Dorog. a szentesi paradicsompaprika. a rakott káposztát. a hajdúsági torma. a szentesi kosszarvú és a bogyiszlói vastag húsú paprika. fogás "savanyúkáposzta tehénhússal" volt. századi németek által hozott és elterjesztett Branschweig a változata lehetett. a káposzta hússal. amelyik valószínűleg a 18. a paradicsomos káposztaleve st. a kolozsvári káposztát. Nánás. a káposztás babot. paradicsom hozta. Szoboszló. termék volt a Hajdúságban is a korábbi évszázadokban. így a különleges növényi kultúrák. a pörkölt káposztát. az adómentességgeL A szabad földfoglalásta 18. szívünk már nagyon bús. a kásáskáposztát. Kollektív nemességük révén kikerültek a földesúri főség alól. 1603-ban például egy galgóci földesúr. század közepétől a hajdúvárosok határában is az újraosztás váltotta fel. Számtalan ételt készítettek beló1e országszerte. a korhelylevest. A Hajdúsági káposzta a korábbi évszázadok általánosan ismert és használt fejeskáposztája volt Északkelet-Magyarországon az ecsedivel. A káposzta az egyik legfontosabb népélelmezési cikk. a toroskáposztát. a . a dinynye. a hajdúkerület megszűnéséig. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Nemzeti Fajtagyűjteménye 1999-ben például 13 magyar vöröshagymafajta mellett 58 külföldit tartott nyilvántartás ban. a káposzta honosadtak meg. fejes káposztánál 7 magyar mellett 130 külföldit. század utolsó évtizedétől már nem élhettek a legfontosabb nemesi privilégiummal. De káposztából készítették a hajdúsági édeskáposzta-levest. aki kolbásszal [oldozta!" A hajdúsági parasztasszonyok szerint csak a mázatlan cserépfazekakban lehetett jól töltött káposztát főzni. a kender. a székelygulyást. miszerint a 12. Thurzó Szaniszló egyik 18 fogásos ebédjéről maradt fenn egy feljegyzés. az édeskáposztát. Vámospécs és a 17. A 7 hazai fajtán belül is csak kettő a régi hungarikum. A hajdúvárosok: Böszörmény. a kelkáposztalevest.A zöldségtermesztésben hungarikumnak számíthat még az almapaprika.

A hungarikumokra és a kiszoruló tájfajtákra az egységesülő Európa is kíváncsi. . vásáraira. kissé lapos. zamatok színesítik a globalizálódó. A nagy káposztatermelő körzetek speciális tájfajtákat nemesítettek ki. ahol közvetítő kereskedők. ott külön káposztáskertekben termelték a középkor óta. települések. Szolnok piacaira. káposztáskofák is árulták. A káposztamagot az év századik napján vetették el (április 10. hanem savanyított hajdúsági káposztát is szállítottak az említett nagyváro sokba. kemény. a káposztás bélest. annak jeléüL hogy ott eladó káposzta van. Alig volt utca a Hajdúság településein.) szabadföldi palántaágyba. húzótermékei lehetnek a magyar kertészetnek. amelyek Európa és a világ piacain sikerrel megmérettek és ma is fennmaradtak. A káposzta értékét jelzi. tömött káposztafejjeL Mind téli. De a kiszoruló régi. Balmazújvárosba. majd palántanagyságban ültették ki a szabadföldre. ahol az utcai kisajtó mellett rúdra húzott káposzta ne lett volna. hogy ezért a káposzta termesztése kiterjedt a Hajdúságban. egykori hungarikumok többségét a tájfajták a biológiai sokszínűség és a géntartalék mellett fellehet használni a rezisztencia-nemesítésben. A káposztát mindenszentek napján (november 1. házikertekben. A Hajdúságban például a hadházi tájfajta alakult ki. és ahol alkalmas volt a talaj tápanyagtartalma és vízgazdálkodása. hogy palántarakáskor lovas szánon lehetett benne közlekedni. a káposztás rétest stb. a vöröskáposztát. az elmaradott térségek. részint homokos.káposztacikát (gyalult hordós káposzta. ezek minősége felett magasszintű paraszti tudással őrködtek. húsokhoz való savanyúság). Érthető. ízeiben is homogenizálódó európai kertészeti termesztést és kertészeti terményeket. a szórványgyümölcsösökben. *** A jól megválasztott hungarikumok. az ökológiai rendszerben termelő ültetvényekben." Híres káposztáskert volt például Hajdúhadházon a község nyugati és északi részén a Vénkert és a Békáskert (majakabkert). az eredeti tájkép megőrzésében. Nemcsak fejes édeskáposztát. Az eladható káposztát karóra húzva cégérként mutatták az utcán a kereskedőknek. valamint Miskolc. annyi kilónyi vegyes terményt kaptak cserébe. a fejes hordós káposztát.) káposztavágó késekkel vágták le a tövéről. ami a káposztatermesztésre nagyon alkalmassá tette: "Határa részint fekete föld. mind nyári káposztát termesztettek. A vízigényes káposzta termesztésénél ez nagyon fontos megfigyelés volt. A hajdúságiak a káposztát szalmával bélelt szekereken szállították Debrecenbe. Eger. hiszen az egyéni ízek. a töltött káposztát. A helyi paraszti hagyomány szerint a Békáskertnek olyan vizes volt a talaja. hogy cserekereskedelemben is elfogadták vagyis ahány kiló káposztát adtak. Fényes Elek 1851-ben Hajdúhadház leírásánál a termékeny földjét említette.

a termelésbőllassan kiszoruló egykori hungarikumoknak. tájfajtáknak nagy szerepe lehet a gasztroturizmusban. sűrítik magukba. A csökkenő számú.Ezt a sokszínűséget jelentik és biztosítják ma még a nagy hírű magyar tájfajták amelyek több évszázad termelői tapasztalatát ötvözik. ahol a történeti múlt. Ezek az ismeretek a terményekben megjelenve a különlegességeket is díjazó fogyasztóknál megbecsült. a jelen és az asztali örömök mint nemzeti örökségünk kincsei jelennek meg Európa közvéleménye előtt. a különböző vidéki-régiós és kertészetiidegenforgalmi programokban. 44 . egyedi piaci terméket jelentenek.

rés2 Hungari:kumo:k a :k~rtés2~ti ága2ato:kban .II.

.

Spanyolország. hogy jó minőségű és a piac által keresett árut tudjunk kínálni a vevőknek szaros kapcsolatban vannak az egyes termőtájakat jellemző különleges ökológiai adottságokkaL A termőtáj fogalma ebben az értelemben kibővül. valamint kitartó és átgondolt marketingmunkávallehet elérni. hogy az európai nagy zöldségtermelő országok (Olaszország. Ezek közül jó néhány ma már a sikeres piaci fogadtatás alapján hungarikumként terjedt el a szakmai és fogyasztói köztudat ban. Hollandia) termelési időszakát és volumenét figyelembe véve Magyarország nem a tömegtermelésben akar versenyezni. amely két fontos elemre épül. Emellett a stratégia része még. a termesztés biztonságának növelésével. a minőségjavításával. és nemcsak a hosszú évek alatt esetleg ott kialakult és híressé vált terméknek . amelyek az egyes termőtájak adottságai alapján különleges minősé­ gű és ízű termékeket alakítottak ki. amely szerint a zöldségtermesztés területén az Európai Unióban nincsenek kvóták így a termelés növelhető. Az európai piacok ismeretében Magyarországnak határozott marketingstratégiája van. csupán a termék versenyképességnek kell megfelelőnek lennie. Ezt a pozíciót-miként más ország is teszi csak a termesztés technológiai fejlesztésével. mint a más országokban termelt termékeké.BALÁZS SÁNDOR-FÜSTÖS ZSUZSANNAGÉCZI LÁSZLÓ-GYŐRFIJÚLIA-KAPITÁNY JÓZSEFKRISTÓF LÁSZLÓNÉ-MÁRJÁNOSMÁRKUS FERENC-NAGY JÓZSEFTERBE ISTVÁN-ZATYKÓ FERENC ~öldségnöuéngeink mint hungarikumok Mint ahogy az EU gazdaságpolitikájából ismeretes. és amit a különböző szakmai tanulmányok is alátámasztanak az európai uniós csatlakozásunk legsikeresebb ágazata a mezőgazdaságon belül a zöldség-gyümölcs ágazat lehet. ezzel biztosítva a folyamatos. Franciaország. Azok a feladatok amelyeket az EU-csatlakozásig meg kell tennünk annak érdekében. Az egyik és legfontosabb az az adottság. A kedvező prognózist alátámasztja az EU 2200/96 számú piacszabályozási rendszere. friss piaci ellátást. amelynek folytán a magyar földön termelt zöldség íze kedvezőbb. ezzel egy különleges választékot kínálva az európai fogyasztóknak. Az utóbbi években kiforrott magyar marketingstratégia épít azokra a lehetőségekre. hanem az úgynevezett réspiacokra szeretne beszállítani.

Ez a folyamat a magyar kertészet fejlődésének egész történetében jelen volt. A jelentősebb zöldségtermesztő tájak már a 19. l. amelynek eredményeként az adott helyen széles körű tájtermesztés alakul ki. táblázat Hungariirumnak számító zöldségfajok termésmennyisége Zöldségfaj Fűszerpaprika Termésmennyiség ezer t/év 55 Étkezési paprika Torma Fejes káposzta Vöröshagyma Konzervuborka Görögdinnye Laskagomba Összesen 241 8 60 147 35 148 2 177 OOO Dolgozatunkban azokra hungarikumokra szeretnénk kitérni. Így a folyamat révén megteremtődött ezeknek a termékeknek a jó híre (image). Azok a termőtájak amelyek nem tudtak az állandóan változó piaci igényeknek megfelelni. Más termesztőkörzeteket pedig éppen egy korszerű technológia hív újra életre. vagy a gazdasági-társadalmi viszonyok nagymértékben megváltoztak elsorvadtak nevük azonban fogalomként még fennmaradt. a Cece környéki termesztés azonban jelentéktelen.hungarikumokat hozott létre. éghajlat. hanem a jól adaptálható és az esetleg eredeti termőhelyénél kedvezőbb árut adó termékek körzetét is jelenti. és a fogyasztó először ezeket kereste (például a vecsési káposztát. ahol az adott faj számára a termesztés körülményei (talaj. piac közelsége) a leginkább kedvezőek voltak. E termékek jó híre túlnőtt Magyarország határain. a hevesi dinnyét stb.). amely fajtatípusként (fehér húsú. Ilyen a cecei paprika. század közepén és a 20. hogy az EUcsatlakozás után is az egységes piacon megfelelő marketingstratégiával megállják helyüket. ami a korszerű támrendszeres termesztésnek köszönheti újab b hírnevét. A piac és a fogyasztó mindig nagyra értékelte ezeket a termékeket. mint például Szatmárban a konzervuborkát. és a tájtermesztés mindig új abb és újabb sikeres termékeket. amelyeknek már a termőhelye is garancia volt a különleges minőségre. Ezek a következők: . melyek a kereskedelmi forgalomban folyamatosan jelen vannak és várható.az otthonát. és egy egész hungarikum néven jelölt kört hozott létre. Így a termőtáj egy állandóan fejlődő folyamatnak tekinthető. század elején kialakultak ott. hegyes) még tovább él. a kalocsai vagy szegedi paprikát.

Heves (Csány). növeléséhez. a kalocsai tájkörzetet foglalta magába. napsütéses órák száma). A fűszer­ paprika-termesztés fejlődésére jelentősen hatott az 1917-ben Kalocsán létesített Vegykísérleti Intézet kisugárzása. Bajáig.Rábaköz. . .. Bátya. . majd az 1500-as években a Balkán-félszigeten terjedt el. Termesztése a 18.Kalocsa. amely a termékminősítéssel. Debrecen környéke. igen hamar a kereskedelmi forgalomba is bekerült.gomba .fűszerpaprika. zamat. A Duna völgyében folyó termelés gyakorlatilag Salttól Szekszárdig. valamint a gyorsan felmelegedő és tápanyagban gazdag talajnak köszönheti.Cece. Baranya. munkaigényes növény termelésének hagyományos feldolgozása . A fűszerpaprika Magyarországon közel 300 éve házi fűszer. illetve kiváló fűszerező hatására. a törökök hozták be az országba.konzervuborka . zúzástól az őrlésig.és festékanyagára. a termék minőségének javításához. Békés.magyar laskagombafajták. .Makó. majd egyre több község kapcsolódott be a termesztésbe. Azóta világszerte elterjedt és kedvelt fűszerré vált. Szatmár.étkezési paprika . Miske) terjedt ki. 160 éve belföldi kereskedelmi cikk. hogy hamarosan ismertté vált Magyarország határain túl is. Európába.Vecsés.savanyú káposzta . . -hagyma. zamatát és festéktartalmát a kedvező klimatikus viszonyoknak (hő­ mérséklet. Nyírség.Hajdúság. Az eddigi tipikusan kis üzemi. . A fűszerpaprika kiváló ízét. és mintegy 100 év óta exportálják A Kalocsa környéki fűszerpaprikát termesztő táj kialakulásában és fejlődé­ sében döntő szerepet játszottak a termesztési adottságok.töréstől.torma. -görögdinnye.a technikai haladással korszerűsödött. Szeged. Termesztése a századfordulón a környező községekre (Faj sz. Rmaqyar fűszerpaprika Termőtáj Az emberek már több évszázad óta felfigyeltek a fűszerpaprika íz-. században terjedt nagyobb mértékben. A fajszi és bátyai vízimalmok közreműködésével és a Pálfy testvérek őrlő hengermalom-találmányával őrleménykészítő "őrlő és finomító gép" működött. a csípő­ ségmentes fűszerpaprika előállításával. Hazánkban a paprikát az 1500-as évek óta ismerik. ennek köszönhetőerr az általuk készített paprika olyan minőségű volt. a biológiai alapok biztosításával hozzájárult a Kalocsa környéki fűszerpaprika-termesztés kibővítéséhez. elsősorban Spanyolországba Kolumbusz révén került.

5-11. hétköznapjai összefonódtak sajátosan magyar növénnyel. A szegedi fűszerpaprika-őrlemény kezdetektől fogva a szegedi tájkörzetben termelt és az itt meghonosodott méclszerek szerint feldolgozott nyers csöves fűszerpaprikából készült terméket jelentett. A Kalocsa és Szeged környéki termelési központok kialakulásában és fejlő­ désében a fent említetteken kívül szerepet játszott még a hagyomány és a szakértelem. szószok. Az itt élő emberek sorsa. krémek. hiszen a világ több mint negyven országában ismert és elismert. amely számukra megélhetési forrássá vált. oleorezin megjelenítésben történik. például Kalocsa vidékéről is szállítottak ide nyers paprikát. Konyhai felhasználásán kívül jelentős szerepet tölt be a gyógyászatban és a kozmetikai iparban egyaránt.0 fagymentes időszak (nap/év): 200-220 csapadék (mm/év): 150-600 napfénytartam (óra/ év): 2100-2150 A fűszerpaprika magyarországi eiterjedésén túl eredeti magyar termékként "hungarikummá" vált. Jelenleg mintegy tízezer család. a magyar gazda szakértelme és szorgalma tette világhíressé a magyar paprikát. első­ sorban Röszke és Kiskundorozsma kapcsolódott be a termesztésbe. A fűszerpaprika-termesztő tájjellemző ökológiai adatai: talaj: öntés. valamint az ország több területén kialakult úgynevezett mikrokörz~tekben történik. illetve 50-60 ezer ember megélhetését biztosítja e nagy kézimunkaerőt igénylő növényi kultúra. keresett exportcikk igazi "hungarikum". Kedvező ökológiai adottságok. melynek termelése során több fontos munkaművelet csak kézzel végezhető el. fűszerporok levesporok leveskockák mártások. hogy a talaj minőségét is figyelembe véve válasszuk meg a szaporítási (termesztési) módot. A terület és talaj kiválasztásánál nagyon fontos szempont. Tápé és más községek is.L?tájon. Felhasználása a legkülönbözóob: csípősségtől mentes és csípős változatban őrlemények. és szegedi őrleményként hoztak forgalomba. csernozjomok domborzat: síkság évi középhőmérséklet (0 C): 10. Speciális termesztési technológia A fűszerpaprika legeredményesebb en a korábban kialakult kalocsai és szegedi ter:J:J.A szegedi fűszerpaprika-termő táj Szegeden és környékén alakult ki. majd Gyála. amely apáról fiúra szállt. amit már a szegedi eljárás szerint dolgoztak fel. Az esetenkénti konjukturális időszakban más körzetekből. .

A szedés után a terméseket vékony rétegben elterítik fonnyasztják majd 250 cm-es zsinegre felfűzve füzéreket készítenek. A fajtát. jó táperőben levő. ha a talajművelés eszközrendszere adott a kívánt talajszerkezet biztosításához. Kezdetben helyrevetésset majd palántáról termelték a paprikát. a termesztési módot és a termesztés körülményrendszerét minden esetben optimalizálni kell. Ilyen területeken külső beavatkozás nélkül is zavartalan a kelés. fontos figyelembe venni a fűszerpaprika biológiai és agrotechnikai igényét. A paprikával díszített házak egyedülálló. Helyrevetést elsősorban nem cserepesedő. fajtatiszta. október elején van. szeptember elején érő. jó minőségű termést takaríthatunk be. amit magas hozammal és jó minőséggel hálál meg. könnyen felmelegedő. vagy középkötött vályogtalajokon lehet sikeres. továbbá kevesebb vetőmag is elegendő az optimális növényszám biztosításhoz. ezzellátványos dekorációt kölcsönöznek a" paprikások" házainak. jelentős hatást gyakorolva a termés menynyiségére és minőségére. helyrevetve 300-500 ezer hektáronkénti növényszámmaL A növény nemcsak igényes és sok kézi munkaerőt igényel. Egyes fajták esetében kéthárom alkalommal történik a szedés. Április 1-10.Palántázott termesztés elsősorban a könnyen felmelegedő barna homok. A termesztést az emberi tényező és a hagyomány. A fűszerpaprika termesztése 50-60 cm-es sortávolságban történik. Mindkét termesztési mód esetében a termesztés sikerét alapvetően meghatározza a termesztett fajta. szemet kápráztató látványosságot nyújtanak a Kalocsa és 51 . mely során nagyon fontos szempontnak kell tekinteni a fémzárolt. jó vízgazdálkodás ú barna homoktalajokon végezzük. ami a fűszerpaprika-termesztés legmunkaigényesebb fázisa.fóliaházban március végén elvetett magról felnevelt 6-8 lombleveles palántával. valamint a szaporítóanyag (palánta. valamint az ökológiai hatások együttesen határozzák meg. hanem szakszerű növényápolást. Legjobb elővetemény az őszi gabona. Biztonságosabb és intenzívebb a kelés. érett állapotban történik. helyrevetés esetén szeptember végén. A szedés időpontja palántázott termesztésben szeptember elején. magas vigorértékű vető­ mag használatát. palántázva 180-220 ezer.Jól terem a dunai meszes. Palántázással . A fűszerpaprika betakarítása teljesen bepirosodott. vető­ mag) minősége. A helyes vetésforgóra már a terület kiválasztásánál gondolni kell. a szaporítás optimális idó'ben történő végzése. vagy falra függesztve helyezik el. közötti időszakban történő ültetésselkorai. de jó elővetemény a hüvelyesek családjába tartozó bab és borsó is. A füzéreket a házak ereszei alatt. közötti időszakban végzett helyrevetéssel2-3 héttel késó'bbi érés és alacsonyabb minőség érhető el a palántázotthoz viszonyítva. és az 1970-es évektől kezdődően többnyire újra helyrevetéssei termelik. öntözést és tápanyagellátást is. valamint a tiszai öntéstalajokon. Kötöttebb talajok is megfelelnek. május 20-25.

zúzzák és megőrlik. víz. A belőle készült őrlemény eredeti magyar termék.és cukortartalma csökkenésemellett a festéktartalom (különösen a piros festékek aránya) megnő. E minőségjavító fázis fontos eleme a feldolgozásnak amit a jó minőségű árualapanyag érdekében kell alkalmazni. módszereitől. az alkalmazott termesztési mód. vagy néhány napos prizmás tárolás után nagy teljesítményű szárítókban a termést feldolgozzák.Szeged környéki településeknek.0 mm) a finom szemcseméretig (0. amely több ezer embernek munkalehetőséget és megélhetést biztosít. Felhasználták törött paprikaként durva szemcsézettel. a termesztendő fajta típusát pedig a termőhelyi körülmények. Kiváló festőképességű. "hungaricum". A fűszerpaprika Kalocsa és Szeged környékének mezőgazdasági termelését meghatározó magas kézimunkaerőt igénylő kertészeti kultúra. korszerű és magas higiéniai követelményeket is kielégítő feldolgozás-technológiával előállított őrlemény aromában. magas színezéktartalmú fűszert állítanak elő. csemege. . Íz alapján csípős és csípős­ ségmentes fűszerpaprika-őrleményt ismerünk. kellemes ízű és zamatanyag-tartalmú. Fóob tájfajták A termesztés sikerét a fajta. ízben és illatban egyedülálló a világon. A magyar fűszerpaprika-őrlemény homogén őrlésű. kiváló ízű. az évszázadokra visszanyúló hagyomány tette a növényt híressé. A jelenleg rendelkezésre álló fajtasor a legkülönbözó'bb termőhelyi körülmények között is lehetővé teszi a jó minőségű fűszerpaprika­ alapanyag termelését. édesnemes. rózsa. A fűszerpaprika-őrleményt fizikai és kémiai jellemzők alapján a következő minőségű csoportokba sorolják: különleges. Kalocsa és Szeged környékének kiváló klímája. talajadottságai. magas higiéniai tisztaságú. A magyaros ételek méltán keresett fűszere az igényes hazai és külföldi konyhákban egyaránt. erezet és mag) gyártandó minőségtől függőerr "csumaszegényítik". valamint a felhasználás céljától függőerr változott. Jelenlegi gyakorlatban az utóérlelést ládákban végzik. kedvező biokémiai folyamaton megy át.3-0. melynek terméseiből finom aromájú. A megszárított fűszerpaprikát és félterméket (termésfal. fűszeresen aromás illatú. valamint őrlésmédjától függőerr durva szemcsétől (0. amely elismert és keresett az egész világon. A füzéres tárolással a fűszerpaprika 4-6 hét alatt utóérik.45 mm) egyaránt. valamint a technikai feltételek határozzák meg. A fűszerpaprikát mint fűszert története során több változatban használták fel. A legjobb fűszerpaprika-fajták válogatott utáérlelt terméseiből a hagyományos feldolgozási eljárást is megtestesítő.5-1. egyöntetű megjelenésű. amely elsősorban a feldolgozás szintjétől.

A megtermelt őrleményből 4-5 ezer tonna exportra. lehetővé Termelési volumen A fűszerpaprika termőterülete az utóbbi években a statisztikai adatok alapján 5500-6000 ha körül alakult. Folytonos növekedésű fajták: . holott ezt a magyar gasztronómiáb an betöltött szerepe egyáltalán nem indokolja. Mihályteleki -csípős: Kalocsai V-2. a viszonylag egyenletes termésmennyi ség előállítását.csípősség nélküli: Kalocsai 50. Az exportpiacoko n 4500-6000 tonna magyar fűszerpaprika értékesítéséve l számol az ágazat hosszabb távon is. A termesztés biológiai alapjait képező 26 államilag elismert fajta széles választékot biztosít folytonos növekedésű. Fogyasztását hivatalos statisztikák hiányában mintegy 5000 tonnára becsülik. jelentős veszteséget okozva az őrleménygyártó cégeknek Napjainkban a világpiaci árak némileg emelkedtek. Féldeterminál t fajták: -csípősség nélküli: Kalocsai m. ezeken mintegy 50-60 ezer tonna nyers termést. Az export nemzetgazdasági szinten 10-12 millió USD deviza ár bevételt jelent. Kalocsai 801. Szegedi 178. szélsőséges hatások kivédését. amelynek termesztése kizárólag hazai nemesítésű fajtákkal történik. és ugyanennyi hazai felhasználásra került.5 . A belföldi piacon a legális kereskedelem ben mintegy 3500-4000 tonna paprikaőrleményt értékesítettek az elmúlt években. Remény. A köztermesztés ben az alábbi főbb fajták termesztése történik. A fűszerpaprika jelenleg is egyedüli növényfaj. Rubin. Sajnos az elmúlt években az exportőrök számára sorozatos kedvezőtlen változások mentek végbe. 2-2. illetve exportjának mintegy 8-10°/o-át adja.A termesztési igények figyelembevételével megválasztott fajtaösszetétel teszi a különböző évjáratok. Szegedi 80. 622. Determinált fajták: . féldeterminált és determinált fajtatípusokba n csípősség nélküli és csípős változatban. Magyarország a fűszerpaprika világtermelés. Kalocsai 90. táblázat szerint alakult. igen nagy áringadozások mellett. illetve 8-10 ezer tonna őrleményt állítottak elő. Csárdás Folklór. A fűszerpaprika-termelés az elmúlt években a 2.csípősség nélküli: Kalocsai D 601. Ebből kitűnik. Szegedi 20. hogy a legális forgalom mellett a feketepiaci forgalmazás a 20-25%-ot is eléri. de jellemző a fűszerpaprika-őrlemény "nyomott áron". és emellett a kiskerti és magántermelé s mintegy 1000-1500 ha-t tesz ki. jelentős veszteséget okozva a legális forgalmazókn ak A feketepiac térnyerését segíti az is. hogy a fűszerpaprika-őrlemény áfakulcsa azonos az élvezeti cikkekével (25%). Kármin.

A meglévő szárítókapacitás energetikai. hogy azok megfeleljenek az uniós előírá­ soknak is. miközben új termelőkkel kell a világpiacon versenyezni. táblázat A fiíszerpaprika-termelés alakulása Magyarországon Év 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Termőterület (ha) 5 750 484 2 6 359 3017 5 638 5 389 Nyers termés (t) 50 374 46 540 64 804 26 215 44103 57 996 Nyers átlagtermés (t/ha) 10. ami önköltség alatti termékértékesítést jelent. javaslatok A fűszerpaprika termesztését biztonságos alapokra szükséges helyezni annak érdekében.19 8. higiéniai.82 10.61 9. Az ágazat erősen exportorientált. valamint a rezisztenciával rendelkező fajták széles körű használa tát. Ezt a helyzetet súlyosbítja az. javítva ezzel a termésbiztonságot. ezért a termék gazdaságosságának fenntartása érdekében lehetőség szerint hosszú távon fenntartandó a minőségi termelési támogatása a korábbi exporttámogatás kényszerű megszüntetésének ellensúlyozására. környezetterhelési paramétereit olyan szintre kell hozni. illetve megszűnt. amelyeknél az alacsonyabb előállítási költség mellett nagyobb a támogatottság. Ösztönözni szükséges az új típusú integráció kialakulását.76 euro/kg átlagáron történő értékesítése. szükséges a megfelelő kapacitások (hűtött tér) kiépítése. hogy az ágazat támogatottsága évről évre csökkent. hogy elkerülhető legyen a termésingadozásbó l bekövetkező áringadozás.61 10. ahol a jobb tőke­ ellátottság és technikai háttér biztosítása mellett növelhető a termésátlag és a gazdaságosság. Szükséges továbbá a szárítók kapacitás-kihaszná ltságának javítása egyéb zöldségszárítmányok előállításávaL . Növelni szükséges az öntözhető területek nagyságát.2. Ezek a fejlesztések központi források igénybevétele nélkül nem valósíthaták meg.69 7. Az alapanyag és készterméktárolás jelenleg nem megoldott.

Az eredetvédelem erősítésével segíteni kell a magyar fűszer­ paprika piaci pozíciójának erősítését. amely ezt a növényt idevonzotta? Volt-e olyan külföldön szerzett tapasztalat. A világpiacon bevezetett új minőségi követelmények indokolttá teszik valamely magyarországi akkreditált labor olyan műszerekkel való felszereltségét. amely révén lehetővé válik a magyar előállíták számára. Hhajdúsági torma A termőtáj története és adottságai A torma délkelet-európai és nyugat-ázsiai származású vad alakja Magyarországon több mint ezer éve endemikus. ahol az elsődleges feldolgozás termelői kézben marad. vagy van-e valamely különlegessége e tájnak. ezzel javítva a jövedelmezőséget. Az értékesítés területén jelentős előrelépést jelenthet. Jelenleg a magyar fűszerpaprika-őrlemény 98%-a nagy kiszerelésben az ipari felhasználókhoz kerül. Európában hat történelmi termesztőkörzete van. A szubjektivitásé a döntő momentum. Ki kell dolgozni olyan ágazati marketingstratégiá t. amely az itt élő gazdálko- . ha a fűszerpaprika kikerül az élvezeti cikkek kategóriájából. amely az összefüggő felületen történő termesztést inspirálta? Volt-e olyan kényszerítő körülmény.és eredetvédelmi szabályozás mű­ ködtetésének. Felmerül a kérdés. hogy a közvetlen fogyasztó meggyőződhessen arról: a magyar fűszerpaprika jobb. mint a többi termelő ország paprikája. hogy a jelenlegi értékesítési struktúrát átalakítva termékeiket a közvetlen fogyasztói piacon is megjelentethessék . hogy miért éppen ebben a régióban alakult ki a növény termesztési körzete. elveszítve ezzel azt a lehetőséget. viszont támogatni és ösztönözni szükséges az elsődleges szemponttá váló élelmiszer-biztons ágot javító fejlesztéseket. Kiemeit szerepet kell szánni a márka. ezzel együtt ki kell dolgozni egy azonosítási és nyomonkövetési rendszert. melyek révén a feldolgozók mentesülnének a jelenleg lassú és költségigényes németországi vizsgálatoktóL A termelői érdekek érvényesítése érdekében a fűszerpaprikatermelők is hozzanak létre termelői értékesítő szervezeteket. század végétől Debrecen környékén termesztették. és ezáltal a 25%-os áfa jelentős mértékben csökkenthető.A meglévő őrlőkapacitások elegendőek. hazánk egyike ezen körzeteknek Felismerve a torma kedvező táplálkozási és gyógyító hatását eleink hosszú időn keresztül az őshonos változatát gyűjtötték majd a 19. Az ágazati marketing egyik eszköze lehet egy megkülönböztető védjegy kialakítása.

amit már őseink is j ól tudtak. réti öntés.az 1930-as évek óta fő növényként termesztik. Elődeink szaporítóanyagat is hoztak be (Nürbergi torma). láp domborzat: síkság évi középhőmérséklet (°C): 10. valamint a homokos-löszös talajokon .0-10. Debrecentől délkeletre. amely nem fásedik úgy. aki a "semmit nem érő homoktalajon" kezdte el ezt a munkát. Gazdag gyökérzete a talaj 60-70 cm-es mélységéig is lehatol. mint a nagyon kötött talajon. a hullámos felszín a jellemző. ízletes és nem túl csípős. mély termőrétegű talajokat választották ki. jól körülhatárolható területen. Az utóbbiaknak is csak egy része. A torma szereti az egyenletesen nedves talajt. hogy a terméket ellehetett adni a debreceni és nagyváradi piacokon. A Nyírség nyugati részén helyezkedik el ez a termelési körzet. amelyet e kedvezőtlen adottságú tájon is jövedelmezően lehet termeszteni? A feltett kérdések mindegyikére igennellehet válaszolni. jelentősen hozzájárult. a homokdombokon és tartósan vízállásos területeken nem. A korai felmelegedésnek és a késői fagyoknak köszönhetően hosszú a tenyészidő. A helyi talajokon kiváló minőségű torma termeszthető. Ahhoz. Feljegyzések szerint az 1915-1920-as évek között telepítették le az első összefüggő tormatáblákat nagybirtokosi (Bagamér) és bérlői (Debrecen) területeken. amely mind a napig alkalmazott technológia. láthatta. mint a sovány homokon. Feltehetően a németországi tapasztalatok is hozzájárultak e kezdeményezéshez. hogy keressék meg azt a növényt. a napsütéses órák nagy száma pedig a jó gyökérképződést segíti elő. Bagamérban Nemes Imre uradalmi intéző volt az első "próbálkozó". hogy e növénnyel mind többen kezdjenek el foglalkozni. amelyre a savanyú homoktalaj. A területi adottságok szegényesek. mivel a tartósan vizes területek csak rét. Tormát elsősorban a mélyfekvésű és enyhe lejtésű területeken lehet sikeresen termeszteni. és helyette tormát ültettek . amikor a 90-120 cm -es talajvízszintű. A hajdúsági tormatermesztő táj jellemző ökológiai adatai: talaj: homok. Kezdetben évelő növényként termesztették majd az 1920-as évek elejétől az Ausztriából átvett módszerrel áttértek az egyéves termesztésre. Többen a szőlőt vágták ki. A táj éghajlata ugyancsak kedvező. hogy a torma élelmes növény: a talaj mélyebb rétegeiből is képes a vizet és a tápanyagat felvenni.dókat arra sarkallta.5 fagymentes időszak (nap/év): 150-200 csapadék (mm/ év): 500-550 napfénytartam (óra/ év): 2000-2050 Termelésre elsősorban a homokdombok közötti részek alkalmasak. Ebben az időben Németországban több helyen "nagytáblásan" termesztették a tormát.és láptalajokon.az alacsony aranykorona értékű réti öntés. Aki elkezdte termeszteni.és legelőterületeknek használhatók.

) A torma termesztése nagy szakértelmet igényel. csak egy hajtást meghagyni. (A szövetkezetnek is volt közös tormaterülete. az "aljasabb" földeket is hasznosítani. Monostorpályi. és könnyebb a kiszedés is. Bagamérban több mint 20 cigány család szövetkezett a tormatermesztésre. amely a termelés folyamatosságát. ami a termőterület még szélesebb kiterjedését eredményezte. illetve bővítését tette lehetővé. valamint a rizoma kiemelését . ahol nyolc községben (Almasd. Nyírmártonfalva. mert ebben szép tormát lehet termeszteni. a bakhátban lévő torma igen szépen termett. majd a rizoma kiszedése. burgonyát) termesztett volna a gazda! Közben a termelő olyan speciális tapasztalatra tett sze rt (de e községekben élő napszámosréteg is).talaj előkészítést. A termelők "rájöttek". ültetése. de ugyanakkor nehéz fizikai munkát is jelent.-hez csatlakoznak értékesítés céljából. Egy-egy gazdasági egységen belül a kívánatos vetésforgó. a 90-100 cm-re lévő bakhátközöket lóvontatású ekekapával művelték. Ezt a munkát csak kézzel és a könnyen mozgatható homoktalajokon lehetett elvégezni. hogy a bakhát az "üdvözítő". A termelőszövetkezeti időszakban annyi változás történt. A technológia egyes elemeit . a felső gyökereket eltávolítani és a földet visszahúzni.Ahol a szőlőt a "víz nyomta". növényápolást és növényvédelmet. de a döntő a háztáji termesztés volt. Így alakult ki a ma is létező monokultúrás termesztés. növényváltás nem jöhetett létre. mint síkművelés esetén. ami e növény pers- . a hajtásválogatás. és egységnyi területről jóval több pénzt kapni. napraforgót.Jó hír. kukoricát. a hajtásválogatás-fejelés és a kitermelés. mert igazán "jó tormaföld" kevés volt/van. Ekkor lépett be az "export" (1960-1970). Feldolgozóüzemek hűtőházak épülnek e térségben. Bagamér. A bihari termesztőtáj mintegy 5400 km 2 kiterjedésű terület. válogatása mind-mind kézi munka. A torma tehát bőséges munkát igényelt. tisztítása. Bakhátkészítő ekéket készítettek. mert a "végterméket" ellehetett adni.gépesítették de a dugványok előkészítése. hogy a szövetkezet biztosította a háztáji tormatermesztéshez a gépeket. a felső gyökerek ledörzsölése. A földdel nem rendelkezők számára az ültetés. A "bőví­ tés" gondot jelentett. Manapság a kisebb területen termelők a kft. nem is szólva a felszedést követő koronavágásról és a talpgyökerek kézi lepattintásáról. mintha más növényt (búzát. Létavértes. hogy a roma kisebbség egy része is megtanulta e szakmát. E növényeket ki kellett bontani. Újléta és Vámospércs) napjainkig az ősi szakmai hagyományokra alapozva. s felvásároita a tagjai által termelt tormát. Mindez nem jelentett gondot. majd a következő évre szóló dugványok előkészítésrőL A torma szinte egész évben lekötötte a családok munkaerejét. valamint az azt követő árukikészítés nyújtott (és nyújt) munkalehetőséget. de a termesztéstechnológiát folyamatosan fejlesztve 600-1000 ha-on termesztik a tormát. A bakhátba ültetett gyökérdugványok (25 cm hosszúak és ceruza vastagságúak voltak) 3-4 hajtást is hoztak.

A tormatermesztés úttörői a bagamériek. Ezekbőllesznek azután a hajtások és a gyökerek. amelyekhez helyben megfelelő eszközöket is konstruáltak például bakhátkészítő és termést kiszedő ekéket. a visszamaradt vékony talpgyökereket összeszedik. A megszedett gyökereket a szabadban tárolják. tetejük 30 cm széles. amikor is méretre vágják és kötegelik Vágással jelölik a dugvány polaritását. A talaj-előkészítésnél a mély. magasságuk ugyancsak 30 cm. mentes az igen erős kesernyés íztől. illetve hajtásképződés már az ültetés előtt megindulj on. A hús színe fehér. Ezek 90-100 cm-re (esetleg 120 cm-re) vannak egymástól. és egyenletesen vastagodó. hogy a helyi adottságokat (talaj. Örvendetes. felülete csaknem sima. csapadék stb. Elterjedt a dugványok előhajtatása. gépekkel kiváltani. hogy a dugvány tetején és talpán kb. hogy ez a torma leveleit . a talpát kissé ferdére vágják.pektíváját is jelzi.a gyökerek kiszedése előtt . így könnyebbé válik az ültetési távolság és mélység egyenletes betartása. Debrecen környékén április végén.) Az ültetésre a téli hónapokban készítik elő a dugványokat. Ültetéskor ültetőfá58 . május elején ültetik a tormát. de ahol a területet sokáig víz borítja. 2-3 cm-es részen a rügyeket meghagyják. a talaj felszínén 15-20 cm magas bakhátakat alakítanak ki. mert csak így nevelhető szép egyenes. A bakhát tetejét bakhátsimítóval asztalsimává teszik. 35-40 cm mélyen szántanak. A tormadugványok előkészítése gondos munkát igényel.és zamatanyagban gazdag.a talajfelszín közelében levágja. ezt 80-100 cm mély rigolírozással (altalajlazítással) érték el. hiszen a termelők mindig azon gondolkodtak. a fűka­ szát pedig úgy alakították ki. A mai technolégiában 50 cm-ig altalajt lazítanak. a bakhát közétéssorát művelő gépet. Speciális termesztési technológia A Debrecen környékén ma is alkalmazott termesztési technológia közel százéves "töprengés" eredménye. Az ültetésre alkalmas gyökér legalább 5 mm átmérőjű és 20 cm hosszú.) hogyan lehet a legjobban hasznosítani. Legjobb minőséget azonban a 8-10 mm átmérőjű talpgyökerek adják. hogy a gyökér-. hosszú főgyökér. aminek az a célja. A mi tormánk íz. a fej i részt egyenesre. Az 50-60 cm-es mélyszántást követően készítik el a bakhátakat. a sok kézi munkát pedig csökkenteni. aljuk 40 cm. A mélyműveléssel egy idó'ben nagyadagú istállótrágyát (4-5 kg/m 2 ) is kijuttatnak Hogyha ugyanarra a területre telepítenek tormát. ott mégjúniusban is ültetnek. A dugványokról tavasszal durva vászonnalledörzsölik a sarjrügyeket olymódon. hogy a jó minőségű magyar torma egyre több országba jut el. laza termőréteg kialakítása a legfó'bb szempont. és ezt dugványozásra használják. (Így kevesebb lesz a penészes gyökér.

hogy a bakhát ne sérüljön. ügyelve arra. 4-6 cm csonk maradjon. először ültetés után kb. ugyanis ha sekélyen vágnak. vastagsága a legnagyobb átmérőnél mérve 2. hogy hol a dugvány "feje" teteje.val28-30 cm mély lyukat fúrnak. egy héttel a lombot levágják úgy. a bakhátat a tövek körül 10-15 cm mélyen ki kell bontani. Először a talpgyökereket tördelik ki. fás. A bakháton előtörő előző évi tormákat. az ún. hogy a torma koronáját (felső hajtásait) ne takarják be földdel. A torma szedése október közepétől november második feléig. amikor a maradék levélrózsát eltávolítják. a fagyok beálltáig tart. így a sebfelület kisebb. elágazástóL állati és gomba kártételektől mentes legyen. akkor ott maradnak a tőrézsalevelek ha viszont mélyen vágnak. hamarabb kalluszosodik. vagyis a főgyökér felső oldalán előtörő gyökerek. Az optimális koronázáshoz nagy gyakorlat szükséges. akkor ún. enyhén csípős legyen. mert ha a nyaki gyökerek megerősödnek. és másodszor legkésó'bb augusztus első napjaiban. mert rontja az ültetvény áruminőségét. nem fertőződik. Nyáron egy-két alkalommal nitrogén műtrágyázás szükséges. ugyanakkor a vékonyabb gyökereken a törés helye biztosan mutatja. majd a földet óvatosan visszahúzni. szagtól. amikor a levelek8-10 cm-esek. és ebbe teszik a dugványt úgy. hogy 2-3 cmrel a talaj felszíne alá kerüljön. hogyha a levágott tőrézsa szélén a rizamát körbevágják. Vizes nem lehet. majd ezt követi a "koronázás". Öntözéssel a termésmennyiség megduplázható. Eközben vigyázni kell. A művelet célja. hogy kinövi a kártételt. elvénült. esetleg hajtások eltávolítása. vagyis az a művelet. fejelés. Szebb. hogyha nagyobb a lomb. osztályú tormagyökér leveleitől. piacosabb a torma. egyenes főgyökér fejlődjön. egészséges. "vadtormát" kihúzzák. a gyökereket durva vászonnalledörzsölni. A területről védett helyre kupacokba hordott tormát tisztítják. egy hónappal. hogy szabályos. ebből adódóan elképzelhető a torma biotermesztése is. 59 . akkor nagy a tisztítási veszteség. beforr. kétfejű torma képződik. földtől megtisztított. A torma növényvédelme esetleges. Hagyományos mód az árasztás. szennyezett. Ne legyen fonnyadt. Hossza legalább 20 cm. hogy kb. de terjed a víztakarékos csepegtető öntözés is.5 cm legyen. egyéves fejlődésű. Ugyan sok kórokozója és károsítója van. A Debrecen környéki termőtájban lévő mintegy 800-1000 ha torma felét öntözik. Az I. fehér húsú. ami nem piacképes. mert a "jó gazda" tudja. A tenyészidő alatt a területet gyommentesen kell tartani. A kiszedés előtt kb. az extra minőség aránya növelhető. FagykártóL idegen íztől. Ezt a műveletet kétszer végzik el. Speciális munka az ún. A talpgyökereket kézzel pattintják ki. A sorokalatt 50-70 cm mélységben erre a célra kialakított "U" alakú ekével meglazítják a talajt és a főgyökereket kézzel szedik fel. ehhez négy-öt alkalommal ekekapázzák a sorközöket. Ez mindenképpen kézi munka. akkor nagyobb lesz a torma is. üreges. de a növény olyan életerővel bír.

A "népi nemesítést" felváltó szakszerű szelekciós munkának köszönhetőerr 1996 óta hat államilag elismert tormafajtával rendelkezünk. ami európai viszonylatban egyedülállónak mondható. A Debreceni Egyetem génmegőrzésében több mint 70 változat található. Mivel télálló. párásítást. "plusszos" tárolás. Éppen ezért mintegy 8-10 éve a Debrecen környéki tájpopuláció szelektálásával megkezdődött a hazai tormafajták előállítása. Ez a tárolási mód rendszeres ellenőrzést. valamint 5 mmnél nem mélyebb.A II. és így biztosítható a folyamatos ellátás.-15 °C-os hideget is kibírják és nem károsodnak. sőt a helyi szelekciónak köszönhetőerr bizonyos tájjellegű minőségi tulajdonságot is hordoznak. hogy egy elágazás. Elterjedt Hajdú-Bihar megyében a szalmabálák közötti prizmás tárolás. azzal az eltéréssel. Lucsonyi). Tájfajták. hogyha fokozatosan emeljük a hőmérsékletet +10. a későbbi friss áru innen szedhető. -4 °C-on tárolják. A piacra raschel-hálóba vagy polietilén zsákokba kiszerelt gyökereket -2. húsa fehér és viszonylag kevéssé csípős (allilizocianát tartalma alacsony). Ezek hosszú évtizedes termesztés során kiválóarr alkalmazkodtak egy-egyvidék adottságaihoz. amelyet a termőtájról neveztek el (Debreceni édesnemes. hengerdeci alakú. A hagyományos tájpopulációk azonban nem felelnek meg az árutermesztés alapkövetelményének a jogszabályban előírt államilag elismert fajta és ellenőrzött szaporítóanyag használatának. Minden vidéken kialakult egy-egy jellegzetes változat. így az ősszel kiszedett gyökerek a következő év áprilisáig tartanak ki. +15 ° C -ra.). A torma tárolása igen sokoldalú. legfeljebb 6 cm 2 összterületű beparásodott sérülés a tömeg legfeljebb 20%-áig megengedett. egyenletesen vastag. kismértékű fonnyadás. osztályú tormagyökér olyan. Dán torma stb. vastagsága a legnagyobb átméró'ben mérve legalább 2 cm legyen. Hossza legalább 20 cm. átválogatást igényel. Például a Debrecen környéki tormapopuláció főgyö­ kere szép szabályos. amikor O. Mivel a növény a termőhelyen is jól áttelel. szellőztetést.+ 4°C-ig terjedő hőmér­ sékleten prizmákba rakva teszik el a tormát. mint az I. A torma hat hónapig tárolható. alaki és színhiba. A hűtőházi tárolás az utóbbi néhány évben indult el. típusok A tormatermesztésben főleg tájfajtákkal találkozunk. osztályú. amelyek mindegyike a Debrecen környékén fellelhető populációból származik: 60 . Spreewaldi. de a külföldi termesztési körzetekben is tájfajtákat termesztenek (így ismert Nürnbergi. A gyökerek a -10. Olcsóbb megoldás az ún. a tövek a termőhelyen hagyhatók és tavasszal a fagyok elmúltával kiszedhetők.

ami az országos mennyiségnek mintegy 75-80%-a. amelyek elsősorban termesztési tulajdonságok.0 11. táblázat A torma termoterülete és termésmennyisége Magyarországon Év 1995 1996 1997 1998 1999 200 0 Terület (ha) Termésmennyiség (ezer tonna) 1200 1400 1800 2100 1500 1200 8. 3. táblázat). de átlagosan 6 t/ha terméssellehet e térségben számolni.2 9. lombozatukban.5 9.és termőképességükben különböznek egymástól. 20%-a 10-25 hektár közötti. nem fásodó. felületük sima. hiszen itt több száz család megélhetését biztosítja a torma. A termésátlagok a termesztés intenzitásától. a technológiafejlesztésre és az értékesítés megszervezésére. Az ilyen nagymértékben koncentrált tájtermesztésnél különösen figyelni kell a termésbiztonságra. jobb években 7000 tonna tormát termelnek. és az áru minőségét.0 8. kb. A tormatermesztők közel 70%-a 10 hektár alatti. húsuk fehér.Államilag elismert (ÁE) tormafajták: Bagaméri 93/1 (ÁE 1996) Bagaméri Delikát (ÁE 1997) Bihari (ÁE 1998) Danvit (~E 1998) Nemes (ÁE 1998) Pózna (AE 1998) Valamennyi fajta hordozza a helyi termesztésben kialakult populációk tájjellegét. egyenletesen vastag. így országosan nagy jelentőségű. vagyis fogyasztásra használt főgyökerük szabályos hengeres alakú. Termelési volumen Magyarországon a torma termőterülete az 1997-es és 1998-as kiugró évektől eltekintve 1200 és 1500 ha körül alakult (3. A fajták legfőképp csípősségükben. . jellegzetességét nem érintik. A Debrecen környéki termőterület mintegy 1000 ha. betegségellenálló. Összes termőterületre számítva a Debrecen környéki termőtájban 6000 tonna.2 12.0 Forrás: A Magyar Zöldség és Gyümölcs Termékcsalád éves információs kiadványa. finom rostú. míg 10%-a 24 ha feletti területen gazdálkodik. illetve az öntözhetőségtől függően változnak. értékét.

a CEFTA-országok közül Lengyelország a legjelentősebb. mint az export (az 1997-es orosz válság 40%-os exportkiesést jelentett. Az export szinte teljes mennyisége a Debrecen környéki falvakból kerül ki. Megfelelő tárolókapacitás kiépítésével folyamatos szállítást. Elsősorban a hazai fogyasztóval kell tudatosítani a debreceni vagy hajdúsági torma egyedi minőségét. hatását az ágazat 2000-ig nem tudta kiheverni). osztályú árunál jobb. így a megtermelt mennyiség nagyobbik részét (90-95%-a) exportáljuk.az EU. amire az EU minőségi előírásai lehetőséget adnak. így elmondható. A termelést csak biztos értékesítési háttérrel szabad fejleszteni. egyrészt azért. a technológia fejlesztése. javaslatok A mintegy százéves múltra tekintő Debrecen környéki tormatermesztés fő pozíciót tölt be a hazai termesztésben és az exportban egyaránt.és a CEFTA-országoknagyjából fele-fele arányban osztoznak a kivitt mennyiségen. ellátást kell biztosítani. így hagyományos piacainkon nagy felfutásra nem számíthatunk Új piacok kiépítése a torma speciális fogyasztási kultúrájára való tekintettel nehéz. másrészt mert a feldolgozott termék nagyobb 62 . A termőterü­ let csak a biztos piacok ismeretében növelhető (az 1997-98-as túltermelés komoly piaci zavarokat idézett elő). ebből Magyarország 10-12 ezer tonna körüli mennyiséget állít elő. hogy "tormanagyhatalom " vagyunk. Az EU piacai (ahol Németország a legnagyobb vásárló) évek óta stabilak. A termésbiztonság. gépesítése és a hűtóilázak építése. ellenőrzött fajta és szaporítóanyag használata. Exportpiacaink két meghatározó része . Ertékesítésben a termelői szerveződések. extra minőségű termék előállítá­ sára.Fontosabb piaci adatok A hazai friss piac és a feldolgozóipar évente legfeljebb 2500 tonna tormát képes felvenni. de külföldön is jelölni kell a magyar torma eredetét. Európa összes tormatermelése 24-25 ezer tonnára becsülhető. Exportunk évi hét-nyolcezer tonna körül alakul. A friss export és hazai piaci pozíciónk megőrzése érdekében törekedni kell a szabványban előírt I. a TESZ-ek létrehozása és működése nélkülözhetetlen. A torma fogyasztása évek óta stabil szinten van. de növelhető lehetne a hazai. A nyerstorma exportjamellett növeini kellene a hazai feldolgozás arányát. főleg a feldolgozóipari felvásárlás mennyisége is. a minőség javítása és stabilizálása érdekében szükséges a teljes termőterület öntözése. mivel az összes európai termelésből 45-50 százalékkalkal részesedünk. Reálisnak tűnik az évi 7-8 ezer tonna körüli export. mert ez biztosabb felvásárlási hátteret jelent.

A laza fej jó volt a kiváló átéréshez. és a legtöbb ételféleséget is savanyított káposztából készítették a 18-19.. Bilkei Gorzó János 1938-ban méltán állapíthatta meg: "Zöldségtermelvényei között különösen nagy hírre.." A szerződés 10. Ekkor még írásos adatok a késó'bb oly híres savanyított káposztáról nem tesznek említést. A fejes savanyítandó káposztából kivágták. században.) és Szt. a termelés és feldolgozás módja és eszközei generációkon keresztül öröklődtek és fejlődtek." A vecsési káposztának a könnyen felmelegedő homoktalaj alatti vízzáró agyagréte g.is azt írta a savanyú káposzta készítéséről: "A Fejes káposztának besavanyítása minálúnk minden házban tudva lévő dolog: de mégis nem minden háznál talál az ember jó ízű káposztát. ami a savanyú káposzta nyersanyagtermelését sikerrel koronázta. A török hódoltság idején elnéptelenedett Vecsés pusztára a 18. Ők hozták magukkal a káposztatermeszté s és -savanyítás tudományát. század második felében ötven német család telepedett le. A község monográfusa. nem is beszélve a foglalkoztatottságb an jelentkező előnyökrőL Rue~:sési sauanl]ú káposzta A termőtáj története és adottságai A vecsési savanyú káposzta ma Magyarországon általánosan ismert termék és fogalom.) napjaközött minden telkes gazdaminden veteményéből. pedig ekkor már a káposzta eltartásának leggyakoribb módja a savanyítás volt. Az 1887-ben alapított Vecsési Gazdakör 429 taggal a II. Nagyváthy János . György (április 24. A 20. pontja kimondta. március 5-én kelt szerződésben a vecsési gazdák vállalták hogy a papjuk káposztaföldjét felássák. A község Historia Domusának tanúsága szerint az 1797. a szelekció során kialakult tájfajta és a szabadföldi palántázás volt az alapja. ha a házak körüli kertekben termelte meg a terményét. Mihály (szeptember 29. június 15-én kelt telepíté si szerződésében az új lakóknak káposztaföldet is biztosított: " . A finom ízű savanyú káposzta különleges árunak számított és mindenkor jól eladható volt. csaknem hírességre tesz szert. mint a nyersáru. A Káposzta földek a Nádasok között lévő tisztásan ki mérettek minden Gazdára 180 ölbül állok. kivéve. A szom- . kifúrták a torzsát. század első felére fejlett családi gazdaságok alakultak ki.az első magyarnyelvű mezőgazdasági szakkönyv írója. A vecsési lapos káposztát vékonyan leszeleteiték vagy a laza fejeket fejesen tették el savanyításra. hogy Szt." A savanyítás családi receptúra szerint történt az elmúlt évszázadban. világháborúig működött. Gróf Grassalkovich Antal az 1786.értéket képvisel.Jellemzően ma is az egykori német telepesek leszármazottainak családi gazdaságaiban folytatják ezt a tevékenységet. a híres 'vecsési' káposztá val. A föld szeretete. így a káposztából is 1/7 -nyi dézsmát köteles adni.

átszedés nélkül az erjesztő fakádakbólliterre mérték ki a vevőknek. de nem tudott versenyre kelni a "háztáji" gazdaságokban készített hordós káposzta minősé­ gével. Az itthon maradottakra kuláklista és vagyonelkobzás várt. helybevetéssei termelték meg a nyersanyaget és 180-220 mázsás erjesztőkádakban érlelték a káposztát. Itt a káposzta kevesebb öntözéssel is megtermelhető. A nagyüzem mennyiséget állított elő.szédos települések legjobb termőföldjei is vecsési tulajdonba kerültek. fahordóra lett szükség. ezért a kádárszakma is felvirágzott a községben. A káposztának állandó és biztos felvásárlói voltak a kórházak.0-10. Nagy segítség volt a gépre szerelt szárnyas torzsafúró. A savanyú káposzta mellett tucatnyi egyéb savanyúságat is forgalmaznak A tájkörzet kialakításában a hasonló éghajlati és talajadottságok. még többen származásuk miatt németországi kitelepítésre. A fakádakat 2-3 m 3-es műanyag tartályok váltották fel. A fővárosi piacok közelsége nyújtott biztonságot az értékesítésre. réti öntés. és ezzel forradalmasította a feldolgozást. A gazdaságok megmaradt romjain pedig termelőszövetkezetet szerveztek. A vecsési körzet különleges talaj adottsága. A Zöldmező és Ezüstkalász. valamint a feldolgozás technológiájának folyamatos fejlesztése játszottak főszerepet. humuszos homok domborzat: síkság évi középhőmérséklet (°C): 10. '80-as években a családi gazdaságok kezdtek újra megerő­ södni. amely növeli a talaj vízmegtartó képességét. majd a tsz megszűnését követően a belföldi piacok ellátását teljes mértékben átvállalták. illetve elviseli az aszályos időszakokat. a honvédségi és az üzemi konyhák. Több erjesztőkádra. A villanymctorral meghajtott káposztavágó gép megsokszorozta a feldolgozható mennyiséget. Az 1970-es. ha a hús mellé savanyú káposztát is kínáltak. A savanyú káposztát a gazdák asszonyai árulták a budapesti piacokon.5 fagymentes időszak (nap/év): 150-200 csapadék (mm/év): 500-550 napfény tartama (óra/ év): 2000-2050 64 . A történelem viharai azonban nem voltak kíméletesek Sok vecsési került orosz hadifogságba. A század elején Vecsésre nősült Trethahn (Tölgyesi) nevű iparos feltalálta a forgótárcsás szeletelőgépet. amelyekbe a szeletelt káposztát szállítószalag továbbítja. majd később az egyesített Ferihegy Mgtsz-ben nagyüzemi módszerrel. Nemcsak belföldön forgalmazták exportra is termeltek. A hentesüzletek forgalma is megnőtt. a tájfajta és termelési kultúra. A vecsési káposzta termesztőkörzeténekjellemző ökológiai adatai: talaj: réti. A rendszerváltást. hogy a könnyen felmelegedő. és a leszorításra vízzsákokat alkalmaznak. jól művelhető homokos termőréteg alatt vízzáró agyagréteg található.

illetve a tálcás palántanevelés alkalmazása célszerű. amit a vecsési földeken a vetésforgó betartása mellett már nem lehetett megtermelni. november hónapban történik. Nyáregyháza. Maglód. Ócsa. A vecsési káposzta speciális termesztéstechnológiája A káposzta magasC-vitamin-t artalmát biológiai erjedéssei megőrző savanyú káposztának a vitaminszegény téli időszakban van a fő szezonja. június elején rendszeresen beköszöntő csapadékos idó'ben történik. A termőkörzet részben Ecser.) 65 . Gyömrő. Péteri. míg Alsónémedi. Korai kiültetéshez fóliaházban nevelnek palántát. Monor. Bugyi. Egy részét azonnali feldolgozásra a mezőn tisztítják meg. A termesztés technológiája ehhez igazodik. A betakarítás az érettségtől függően október. régen lovasekével. Ócsa. csávázott vetőmagot használnak. ott a talajcsere. Gomba. A vetőmag-forgalmazó cégek ipari célra nemesített fajtái közül próbaév után érdemes választani. A palántaágyat egy héttel a vetés előtt készítik el. szem előtt tartva a termesztés célját (korai. amit a kelés kezdetén kell eltávolítani. Vasad. l m 2 felületre maximum 550 szem vetőmagot vetnek. tárolási. hogy zömök. Ezek tavasszal történő le szántással zöldtrágyaként is hasznosíthatóak. Monor. Péteri. amihez megbízható forrásból származó tőzeges földkeveréket használnak. ma inkább kultivátorral történő talajlazításra és kétszeri kapálásra kerül sor. Üllő. egészséges palántájuk legyen. szellőztethető prizmákba rakva tárolják. Előveteményként a gabonafélék és a pillangósvirágúak a legmegfeleló'bbek. Vasad irányába bővült. őszi. egyöntetű csírázás érdekében. Bugyi térségében az ipari fajták mellett főként friss piacra termelnek káposztaféléket. Pilis. A palánták kiültetésével is fertőzhetünk ezért fontos. A káposztafélék érzékenyek a talajuntságra. Ecser. de terjed a korongos és tálcás palántanevelés is. A tenyészidőszakban négy-ötszöri.A feldolgozás gépesítése megsokszorozta a nyersanyagigényt. erős szárú. Csévharaszt. Bénye. Csak fémzárolt. A palántanevelés hagyományosan szabadföldön. A magot a kertekben áprilisban vetik palántaágyásokba. Alsónémedi. A vecsési káposzta termesztési tájkörzet az alábbi települések közigazgatási területére terjed ki: Vecsés. (A vetést követő egyenletes beöntözés után érdemes a területet fekete fóliávalletakarni a gyors. A palánták kiültetése a május végén. ezért négyéves vetésforgó alkalmazása javasolt. Gyömrő. palántaágyban történik. Üllő. Káva. hogy a palántanevelő területet is évente váltogassuk. Ahol erre nincs lehetőség. a többit "vadlevelesen". A vecsési fajtát is csávázva használják fel. egészben savanyítandó).

téselőtt

A fóliaházból történő kiültetés előtt edzik a palántákat. A területet kiülteegy-két héttel készítik elő. Elegendő csapadék híján palántázás előtt fel kell tölteni a terület talaját vízzel. Az erőgépre szerelt négysoros ültetőgép­ pel 70 cm-es sortávolságra ültetnek. A tőtávolságot a fajták helyigénye alapján 40-60 cm között választják meg. Ennek alapján hektáronként 24-36 ezres tő­ számmal számolhatunk. A káposztatermesztéshez jó víztartó képességű, termékeny talajokat kell választani. Korai termesztésben a könnyen felmelegedő laza talajok a legmegfelelóobek, míg a tárolási fajták kötöttebb talajokon adják a legjobb eredményt. A négyzetméterenkénti 5-10 kg érett szerves trágyát a növények meghálálják Ez a talajszerkezet javításában játszik fontos szerepet. A további tápanyagszükséglet meghatározását talajvizsgálatokra kell építeni. A csapadék mennyiségétől és a tenyészidőtől függőerr négy-hat alkalommal kell a talajt 20-30 cm mélyen beáztatni. Betakarítás előtt a fejes káposztát nem szabad öntözni, mert rontja a tárolhatóságát. A fejes káposztának sok állati kártevője és kórokozója van, amelyek ellen rendszeres növényvédelmet kell folytatni.

A vecsési savanyú káposzta gyártási technológiája Nyersanyag: Savanyításra a rövid torzsájú, vékony levelű, közepesen tömör, nagy fejátlagtömegű, megfelelőerr érett ipari fajták alkalmasak. A nagyon rövid tenyészidejű (55-60 napos) korai és a kis fejátlagtömegű (1-2 kg), nagyon tömör, friss piaci fajták nem megfelelőek. Helyes fajtaválasztással és megfelelő tápanyagpótlással (K, Mg) biztosítható az optimális szárazanyag-tartalom és kiváló íz. A fokozott nitrogéntrágyázással és öntözéssel túlhajtott, laza sejtszerkezetű fejes káposzta nem tárolható, és csak nagy súlyveszteséggel savanyítható. Betakarítás, téli tárolás: A káposztát optimális érettségi állapotban (nem túléretten!) október, november hónapban, de a fagyok beállta előtt és lehető­ leg száraz idóoen kell betakarítani. Régen barázdában, sorba rakva leszántották és szalmával, káposzta levelével takarták. Ma inkább esőtől védett, fagymentes, jól szellőzött helyiségben vagy fóliaházban prizmákba rakva tárolják a káposztát télire. A tárolóból a piac igényei szerint folyamatosan történik a kitárolás, feldolgozás. Tisztítás: A fejes káposzta tisztítása nyáron és ősszel a termőhelyen, télen a tárolóban történik. Le kell vágni a torzsavéget, el kell távolítani a zöld borítóleveleket, a sérült, esetleg szennyezett részeket. A tisztított káposztát 48 órán belül fel kell dolgozni, átfagyott káposztát feldolgozni tilos. Gyártási műveletek: A nyári és a téli savanyított káposzta gyártási eljárása lényegében azonos. A nyári káposzták nagyobb víztartalmamiatt az erjesztéshez magasabb sókoncentrációt alkalmaznak. A nyári melegben az erjedési

idő lényegesen lerövidül. Az őszi-téli időszakban sokkal nagyobb mennyiségben történik a feldolgozás. Torzsafúrás: Célja, hogy a káposztaszele tek elváljanak egymástól. Torzsafúrás után a káposztafej leveleire bontható. Ügyelni kell arra, hogy a fúró a torzsa közepén, de csak annak mélységéig hatoljon a fejbe. A szeletelőgépre szerelt fúró szárnyának át kell érnie a torzsa keresztmetsze tét. Szeletelés: Az erjedési folyamatra és a késztermék piacasságára is döntő kihatású a szakszerűen végzett szeletelés. Minél vékonyabbra és hosszabbra aprítják fel a levélszövetet, annál jobb lesz a minőség. A szeletelőgép működé­ si elve: függőleges tengelyen forgó tárcsára mérettől függően 5-ll sarló alakú éles kés van felszerelve. A kések nyílása 1,5-2 mm, ez adja a szeletvastagsá got. (A leghosszabb szeletet úgy nyerhetjük, ha szeleteléskor a káposzta torzsáját a vágótárcsávai párhuzamosan tartjuk.) A kagylós fogóval szerelt szeletelőgé­ pen a káposztafejek nem foroghatnak. A késeket minden 3-4 tonna káposzta felszeletelése után élesíteni kell. Betöltés, sózás: A fejes káposztát megmérik, hogy a hozzáadandó só mennyiségét meg tudják határozni. Ez a káposzta víztartalmától függő en lehet 1,8-2,5%. Az erjesztőkád vagy tartály alját vékonyan megsózzák (A régebben használt fakádak belső felületét megtisztított hagymával dörzsölték be.) Kisebb üzemekben a szeletelőgépről ma is kosarakba, műanyagtálakba gyűjtik a leszeletelt káposztát, majd kádba töltve egyenletesen szétterítik és rétegenként sózzák. Fűszerezés: A savanyú káposzta fűszerezése családonként, illetve üzemenként változik. Sokan egyáltalán nem használnak fűszereket. A leggyakrabban használt ízesítő télen a piros csöves paprika, nyáron a kapor, de gyakori a bors és a babérlevél használata is. Kevésbé használatos fűszerek a kömény, a koriander, az alma- és a birskarika. Taposás: A halmasan megrakott kádat néhány óráig "pihentetik". Ezalatt a só a sérült sejtfalakon keresztül kioldja a sejtnedvet a káposzta szeleteibőL és a szeletelt káposzta térfogatának kétharmadára összeesik. Ezután ismét púposra töltik a kádat, majd külön erre a célra fenntartott gumicsizmába n (másutt facipőben) addig tapossák, amíg a felszínen saját leve megjelenik. A taposás célja tehát a levegő kiszorítása, a fermentáció anaerob feltételének biztosítása. A tejsavas erjedés a taposás által kinyert lében zajlik le. Lefedés és Jenyomatás: A letaposott káposzta felszínét fóliaréteggel takarják, hogy az erjedés során felszínre kerülő habos lé ne tudjon visszahúzódni a káposztaszelet ek közé. Ezután a fa- vagy műanyag tetőt a fóliára helyezik. Erre rakják a tisztára mcsott nyomóköveket. Nagyobb tartályoknál kő helyett vízzel tölthető műanyag tömlőt használnak lenyomatásra. A nyomósúly a káposzta tömegének kb. 20%-a, amely az erjedéskor keletkező gázok felnyomó erejét ellensúlyozza. A lekövezés célja tehát, hogy a káposztát lé alatt tartsa, így a tejsavas erjedésnek kedvező anaerob körülményeke t biztosít.

A fermentáció sebessége a leszeletelt káposzta és az erjesztőkamra hőmérsékletétől függ. Nyáron 28-30 ° C -on egy hét alatt végbemegy az erjedés. Téli időszakban 22-25 °C-os fűtött helyiségben kb. 2 hét alatt, 14-15 °C-os pincehőmérsékleten 30 nap alatt nyerhetünk optimálisan érett, enyhén savas, kellemes ízű savanyú káposztát. Az erjedés első szakaszában a gázképződés kitágítja a térfogatot, és a levet hószerűen felhabosítja. Késóob ez az intenzív szakasz elcsendesedik, a tető az eredeti térfogatra visszahúzódik. Ekkor abeszáradó habos levet el kell távolítani a felszínéró1. A hibás erjesztés okozhatja a felső rétegek elpuhulását, barnulását, amelynek kellemetlen íze, illata az egész tartályra átterjedhet. Tárolás: Legcélszerúob a frissen érett savanyú káposztát értékesíteni. Ezt a célt szolgálja az egész éves folyamatos feldolgozás és a fejes káposzta nyersen történő tárolása. Ha mégis a késztermék tárolására kényszerülünk ez 2-0 ° C-os hőmérsékletet kíván. Amennyiben a tárolás, késóob a kiszerelés, raktározás során hőingadozások érik, aktivizálódnak a mellékfolyamatok. A beinduló másodlagos (főként alkoholos és ecetsavas) erjedés teljesen elfogyasztja a visszamaradó cukrot, a nedvességpárolgás következtében pedig a sótartalom megnő. Kiszerelés, csomagolás: El kell távolítani a nyomóköveket vagy vízzsákot és a tetőt. A tartály felső peremét le kell tisztítani. A fóliát a rajta összegyűlt lével úgy kell eltávolítani, hogy abból ne kerüljön a káposztára. A káposzta esetleg levegővel érintkezett szélét le kell szedni. Ezután a káposztát műanyag edényekbe (hordókba, vödrökbe) töltik, mérik és szállítják. A bevásárlóközpontok és üzletláncok részére hegesztett fóliacsomagolásban kilós kiszerelést is alkalmaznak. Minőségi követelmények: A káposzta savanyításához a konyhasó kivételével más konzerválószer vagy vegyszer nem használható. Az egészben eltett káposztafejek tömege 1,0-3,0 kg között legyen. A termék szabad létartalma 100/o lehet. A lé tejsavban kifejezett összes savtartalma 7-20 g/1, konyhasótartalma 15-20 g/l lehet. Értékcsökkentő tulajdonságok: el barnult vagy rózsaszínű káposzta, idegen vagy kellemetlen szag, gyenge, nem jellegzetes íz vagy kellemetlen mellékíz, egyenetlen vágású rövid, vastag szálú káposzta, elpuhult állomány. Erjesztés:

Tájfajták típusok A vecsési savanyú káposzta egyedülálló minőségét - szálak finomságát, hoszszát, állagát, színét, ízét - a termőhelyi adottságokon kívül nagymértékben az alapanyagként felhasznált fajta határozza meg. Vecséserr több mint 200 éve foglalkoznak a gazdák káposztatermeszté ssel. A vetőmagot a családok maguk állították elő. Ez idő alatt szelektálódott ki a "Vecsési lapos"tájfajta, amely a mai napig legkiválóbb nyersanyaga a savanyú
68

káposztának. Levélzetben gazdag, jó
emelkedő jellemzői:

stressztűrő képességű.

A fajta egyéb ki-

- a lapított fejben szabályosan, egymást jól átfedő levelek, - a levéllemez és a levél erezete is rendkívül vékony, - íze finom, édeskés. A családonként szelektálódott fajtában van tömörebb, 6-8 kg fejátlagsúlyt is elérő, szép fehérszínű. Ez adja a legjobb szeletminőséget és ez a leggazdaságosabb. A lazább belső szerkezetű, kissé sárgás színű vecsési káposzta különösen alkalmas az egészben történő savanyításra. A fajta egyetlen hátránya, hogy 2-3 hónapnál tovább nem tárolható. Legkésóob január hónapban fel kell dolgozni. A piac ma már folyamatos ellátást igényel. Az azonos minőségű, optimális érettségű, megfelelő ízharmóniájú savanyú káposzta csak egész éves folyamatos feldolgozással biztosítható. Ehhez a nyersanyagat is egész évben biztosítani kell. Szükség lett a hosszú tárolást jól bíró, az ipari feldolgozásra alkalmas, rövid tenyészidejű, ún. nyári káposztára. A vecsési tájpopulációból szelektálták a Vecsési gömbölyű fajtát is. A fejet nagy kékeszöld borítólevek veszik körül. Feje nagy, gömbölyű, tömör. Februárig, márciusig tárolható. Elsősorban friss fogyasztásra termesztik, de savanyításra is használják. A tájkörzetben is termesztenek új, korszerű fajtákat, hibrideket, amelyek külföldi nemesítésűek A holland, dán és egyéb vetőmag-kereskedő cégek fajtái közül a gazdák a következő szempontok szerint válogatnak: - rezisztencia, - fejszerkezet, szín, erezettség, torzsaméret, - tenyészidő, lábon tarthatóság, - fejméret, alak és tömeg, - tárolhatóság. A vecsési savanyú káposzta esetében több tájjelleg, helyi specialitás érvényesül. A megtermett káposztán kívül a savanyítás technológiája, ízesítése is egyedi, a térségre jellemző. Éppen ezért nem kizárólag a két tájfajtából készített savanyú káposzta érdemelheti ki a "vecsési" márkanevet, hanem minden olyan termék, amely a Vecséserr hagyományosan készített savanyú káposzta minőségi tulajdonságaival rendelkezik.

Termelési volumen
A Magyar Zöldség és Gyümölcs Terméktanács éves információs kiadványa szerint az őszi értékesítésre, tárolásra és savanyításra termesztett fejes káposzta adatait a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat Az ipari és tárolási fejeskáposzta-termesztés országos adatai
Év 1995 1996 1997 1998 1999 200 0
Termőterület

(ha)

Termelt mennyiség (ezer tonna)

1500 1400 1300 1200 1500 1800

64,0 49,0 50,0 52,0 50,0 62,0

Amíg az ország káposztatermő területében csökkenés mutatkozott, addig Vecsés körzetében a termőterület 700-800 ha körül állandósult. A termőtáj­ ban a termésátlag meghaladja az országos átlagot. A jól gondozott területeken nem ritka a 100 t/ha-os termés. Ezt alapul véve a térségben 70-80 ezer tonna káposzta terem. A savanyú káposztából az éves termelt mennyiség becsült adatok szerint 30-40 ezer tonna.

Fontosabb piaci adatok
A savanyú káposzta előállításával napjainkban kisüzemi körülmények között megközelítőleg 150-200 család foglalkozik. (A mintegy 15 éve épült nagyüzemi savanyító a privatizációt követően beszüntette termelését.) Mintegy 15-20 nagyobb családi vállalkozás képes bolthálózatok áruházláncok kiszolgálására is. A savanyított káposzta döntő része a hazai piacokon értékesül, az export
elenyésző.

A vecsési savanyú káposzta több szempontból "kényes" termék. A legjobb minőség a két helyi tájfajtából, a Vecsési lapítottból és a Vecsési gömbölyúből készíthető. Ezek a fajták azonban csak januárig tárolhatók, így a tavaszi gyártáshoz egyéb, jól tárolható (tehát nem vecsési) fajtát kell felhasználni. A másik kritikus pont az értékesítés körül jelentkezik. A vecsési savanyú káposzta fermentálódási folyamata a kiszerelés után is tart, ezért fontos, hogy a termék optimális "érettségi állapotában" kerüljön a fogyasztóhoz, mert a túlérett sava-

nyú káposzta puha, íze már kellemetlen. Az utóerjedést elkerülendő, az áruházláncok és az ÁNTSz csomagolási előírásainak is eleget téve a savanyú káposzta "saját" levét le kell önteni és új felöntőlével kell csomagolni (így született a dobozolt "boros káposzta"). Ebben az esetben az íz- és zamatanyagokban, valamint vitaminokban legértékesebb komponens - a saját leve, ami a vecsési savanyú káposzta sajátja - hiányzik a termékbőL A vecsési savanyú káposzta - és újabban a vecsési savanyúságak (paprika, uborka, vegyes savanyú, cékla)- elsősorban a hazai fogyaszták körében ismertek és nagyon kedveltek, keresettek A fogyaszták elsősorban piacokon, boltokban a hordós vagy vödrös savanyú káposztát veszik, me rt tudják, hogy ez az "igazi" vecsési.

javaslatok A hazai fogyasztás fokozható, hiszen a savanyú káposzta igen jelentős C -vitamin-forrás, jellegzetes, értékes magyar alapanyag. Az export érdekében komoly marketingtevékenységre lenne szükség, és megoldásra vár egy olyan csomagolás, amelyben hosszú időre megőrzi a termék jellegzetes értékeit, egyedi minőségét. A vecsési feldolgozók többsége nem tud eleget tenni az EU-ban kötelező gyártási (ISO) és minőségbiztosítási (HACCP) előírásoknak. Ez azt is jelentheti, hogy az EU-csatlakozást követően a vecsési savanyú káposzta- a jelenlegi módon - a hazai piacokon sem lesz forgalmazható. A szigorú gyártási előírások csak nagyobb, központosított feldolgozóegységeknél valósíthaták meg, ezért azoknak a nagyobb termelőknek akik bolti és áruházlánci forgalmazásba is be akarnak kerülni, feltétlenül szövetkezniük kell új és korszeru feldolgozó- és kiszerelőüzem létesítésére. A vecsési savanyú káposzta egyedi, házi készítésmédja feltehetően az EU-csatlakozást követően is fennmarad. Az innen származó termékre az ISO és HAC CP minőségtanúsításánál kevésbé szigorú, de a környezetvédelmi és humán-egészségügyi szempontokat flgyelembe vevő egyedi elő­ írást kellene bevezetni, amely lehetővétenné a hagyományos és speciális eljárások fennmaradását, és egy jellegzetes magyar termék piaci megjelenését. Tennivalók: - a tájtermesztés fejlesztése, - okszerű fajtaválasztás a savanyítási szempontok elsődleges figyelembevételével, - a termelők szövetkezése a feldolgozásra és értékesítésre, - korszerű feldolgozó- és csomagolóüzem létesítésének támogatása, - a fermentáció utáni technológia kidolgozása (a termék stabilizálása), - a termék márkázása,

- a hazai fogyasztás népszerűsítése, - marketingtevékenységjavítása a külpiacokon.

Rmakói uörösha!Jljma
Története
A vöröshagyma az egyik legősibb kultúrnövényünk, a hagyma szó finnugor eredetű. Bár Magyarország minden termőterülete alkalmas hagymatermesztésre, az első már a 18. században és napjainkban is számottevő termőtáj a makói. A hódoltság időszakábanKözép-Ázsiából-a Balkánon keresztül- a törökök közvetítésével, illetve a törökök elől menekülő délszláv népekkel került a hagyma Makóra. A korabeli összeírások már adóként tüntettek fel hagymáskerteket, ún. basztán kerteket és nagy mennyiségű hagymát, ami a hagymatermesztés akkori kedveltségét igazolja. A hagymafelesleget a 18. század végén ún. tergovác (távolsági) kereskedők szállították el dél-délkelet irányba, Erdélybe. A hagymások a 19. század elején az Aradi utcában, a hagymások utcájában vagy a reformátusok utcájának nevezett városrészben laktak. Ők voltak azok a zsellérek, akik a 200-600 négyszögöles kertjeikben a jobbágyi kötöttségeket nem vállalva, intenzív kertkultúrával foglalkoztak. Ennek a városrésznek a lakói a század első negyedében 680/o-ban zsellérek voltak. Makón a Zselléresedés igen nagyarányúvá vált, és a társadalmi feszültség a belterjes kertkultúra kialakulásához vezetett. Az alföldi uradalmak ugyanis szántóföldi gabonatermeléssei foglalkoztak, ők hagymát és zöldséget soha nem termeltek. Az 1821. évi árvíz is közrejátszott abban, hogy 4-5 millió szőlőtő kivágásával veteményeskerteket hozzanak létre. A terméket, más terményekkel együtt, az egyre élénkülő kereskedelem szívta fel és továbbította, biztos megélhetést, paraszt-polgári vagyonosadást biztosítva a helyieknek Az élénkülő kereskedelembe zsidó kereskedők is beszálltak, sőt Makón jelentős szám ú ortodox közösségis letelepedett. A nagyfokú kereskedelem a termelés specializálódását eredményezte, a 19. század közepére a vöröshagyma termelése a monokultúra szintjére emelkedett. A 400 négyszögöles veteményes értéke azonos volt négy és fél hold szántóföldéveli A házas zsellérek életviszonyai a 19. század közepére lényegesen megváltoztak a korábbinál könnyebben éltek. A vöröshagyma termesztése tehát társadalmi átrétegeződéshez vezetett, a házas zsellérek aránya növekedett, míg a szántóföld elaprózódásamiatt a telkes gazdák életszínvonala tovább süllyedt. 1861-ben felosztották a belső legelőt, így a kerti földekről kikerülve a hagymatermelés szántóföldivé, nagyobb mértékűvé vált. A 19. század végi gazdasági fellendülés a házatlan zsellérek életmódjában is meghozta a felemelkedést.
72

Ekkor jöttek létre az első termelői-kereskedelmi társulások is. Makón valósítható meg a korábban már említett kedvező termesztési tényezők. hogy a vöröshagymát két év alatt termelik meg. Az újonnan alakult értékesítő vállalatok és szövetkezetek kiemelten foglalkeztak a már hírnévvel rendelkező vöröshagymávaL Az 1950-es években a Mezőker. az 1970-es évektől pedig a Csongrád Megyei Zöldség-Gyümölcskereskedelmi Szövetkezeti Vállalat gondoskodott a megtermelt mennyiség értékesítéséveL A privatizáció után. amely arra késztette a kormányzatot. évi olasz-osztrák háború következtében az olasz hagyma helyett a Makón termelt vonult be a nyugat-európai piacokra. A gépesítés révén munkába állították az ún. Az első világháború és az azt követő gazdasági válság idején túltermelés volt a termőtájban. de megjelentek a hamburgi. valamint a hőkezelt dughagyma miatt. Az 1970-es évektől a szövetkezeti-állami üzemek kialakították az egyéves hagymatermesztés technológiáját. a másodikban ezt elültetve megtermelik azt a hagymát. a lösztalaj. A századfordulón a nagy munkaerőt igénylő hagymatermesztés a szorgalmas makói hagymakertészeknek köszönhetően virágzott. és a termelőket összefogja az átgondolt vöröshagyma-termesztés érdekében. A makói vöröshagyma hírnevét és eladhatóságát jelentősen segítette az 1873-as bécsi és az 1888-as brüsszeli világkiállításon való sikeres bemutatkozása. ami a fogyaszték asztalára kerül. Biológiai adatok Talajtani tényezők: A tájkörzet talajait elsősorban a medrét változtató Maros folyó hordalékai alakították ki. hogy a magvetés évében már megjelenik a felszedhető vöröshagyma. ami azt jelenti. családi-kereskedelmi szervezet vásárolj a fel és szállítja el. Az 1859-es és az 1866. majd a MÉK. amivel mindenféle hagymához kötődő talajmunkát ellehet végezni. Ez az eljárás költséges. század közepétől rohamosan nőtt a külföldi érdeklődés a makói hagymák iránt. liegnitzi nagykereskedők is. A második világháború után a termelés visszaesett. 1990-től a hagymatermelők készletét az AGORA Rt. hagyományos termesztési módszerek. Már a 19. A makóigazdák a francia piacot is meghódították hagymájukkaL A létrehozott hagymaszindikátus segítségével az angol piacon is sikerült kedvező értékesítési lehetőséget találni. századtól az 1970-es évekig szinte változatlanok maradtak a sok kézi munkát igénylő. és több új. majd Németországba. és csak itt. Az 1856-ban elkészült Bécs-Budapest-Temesvár vasútvonalnak köszönhetően a hagymát csak Szőregig kellett szekéren szállítani. illetve öntéstalaj nagy táp73 .A 18. az első évben a hüvelykujj vastagságnyi dughagyma előállítása történik. Kovács-Bruder hagymamindenes gép sort. hogy összeírja a hagyma vetésterületeit. A vasúti közlekedés és teherszállítás tévén rendszeresen szállítottak hagymát Bécsbe. Ezek leglényegesebb eleme.

anyag- és sokrétű nyomelemtartalma, jó hő-, levegő- és vízgazdálkodása kiválóan alkalmas a magas biológiai értékű makói vöröshagyma termesztésére. Éghajlati tényezők: A makói tájkörzet legjellemzóbb éghajlati adottsága a forró nyár. Magyarországon itt fordul elő a legtöbb, 85-90 nyári nap, és a hő­ ségnapok száma is itt a legnagyobb (30 nap). A nyári félév átlagos hőmérsék­ lete 18,1 oe, ez 3340 °C hőösszeget eredményez. A hagymafej képződése 20 °C felett indul meg, ekkor lelassul, majd leáll az új lomblevelek képződése. A csapadékhiány és a nagy meleg hatására a lomb és a gyökérzet elszárad, a hagymatest külső levelei elvékonyodnak és a jellemző bronzvörös színűre színeződnek.

A hőmérséklet szaros összefüggésben van a fényviszonyokkaL A makói hagyma "hosszúnappalos" hagymaváltozat, így a hagymafejek kialakulásához (az északabbi 12 órás változatokkal szemben) 15 órás megvilágítás szükséges. Nyáron ezen tájkörzet az egész ország legderültebb időjárású vidéke, így a tenyészidő alatti napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát, ami a fejesedés és a szárazanyag-tartalom növekedésének alapvető feltétele.

Társadalmi és közgazdasági adatok
A makói tájkörzetre jellemző, hogy a mintegy 50 ezer tonna vöröshagymát 25 ezer termelő, többségükben kistermelő állítja elő, egyre inkább társas vállalkozásokban. A Hagyma Terméktanács - amely kiemeit szerepet szán a makói tájkörzetnek összefogja a termelés, feldolgozás és értékesítés folyamatátkezdeményezte a 2000-ben megvalósult makói vöröshagyma földrajzi árujelző lajstromozását, amely szerint a makói vöröshagymát Makón és térségében Apátvalva, Magyarcsanád, Kövegy, Csanádpalota, Pitvaros, Ambrózfalva, Nagyér, Csanádalberti, Kirányhegyes, Feldeák, Kiszombor, Maroslele, Klárafalva, Ferencszállás, Nagylak, Tótkomlós és Békéssámson termőterüle­ tein állítják elő.

Speciális termesztési technológia Kétéves termelési mód- dughagyma termesztés: Az első évben sűrű magvetést készítenek, ennek eredményeként kisméretű hagyma - az ún. dughagyma - fejlődik ki; ez lesz a következő évi áruhagyma termelésének az alapanyaga (szaporítóanyaga). Dughagymatermelésre sík fekvésű terület alkalmas. A jó terméshez középkötött, morzsalékos szerkezetű, rögösödésre, cserepesedésre és tömörödésre nem hajlamos, magas humusztartalmú, jó tápanyag-ellátottságú és vízgazdálkodású, semleges pH -értékű talaj szükséges.

A vetésforgónál alapvető követelmény, hogy a vöröshagyma önmagát öt éven belül ne kövesse, me rt ellenkező esetben a kártevők és kórokozók halmozottan jelentkeznek. Előveteményként az őszi búza az optimális, a kukoricát mint előveteményt viszont kifejezetten kerülni kell. A makói hagyma előírás­ szerű termesztéséhez a vetésforgó betartását és az elővetemény jellegét "Táblatörzskönyv" alapján, vagy más hitelt érdemlő módon igazolni kell. A jó talaj-előkészítés első lépése az előző év őszén, októberben végzett mélyszántás, amelyet a talaj elmunkálása követ. Tavasszal porhanyós, aprómorzsás vetőágyat és egyenletes talajfelszínt kell kialakítani, és ebbe kell elvetni egysoros vagy ikersoros formában a 100-120 kg/ha (25-28 millió csíra/ha) vetőmagot február végén-március elején 3-3,5 cm mélységben. A tenyészidőszakban alapvető fontosságú a gyommentesség fenntartása (mechanikai eszközökkel, illetve vegyszerrel), valamint az állomány védelme a kórokozóktóL Augusztus közepére a dughagyma beérik. Az elszáradt szárrész eltávolítása (lesöprése) után a dughagymasarok fellazítása (tolókapával), majd a dughagyma felszedése, rostálása, szikkasztása (utóérlelése) és a termőföldről a tárolóhelyre történő beszállítása következik. A tárolóhelyre beszállított dughagymát nagyság szerint szét kell osztályozni, mert a hőkezelés és a vetés csak egységes méretű dughagymával lehetséges. Hőkezelés: Az osztályozott dughagymát ritka szövésű zsákban, szellős helyen kell az ősz folyamán tárolni, majd a tél elején, november végén kezdő­ dik a makói hagyma termesztésének egyedülálló, minden más fajtától eltérő technológiai eleme: a hőkezelés. A vöröshagyma ugyanis jellegéből eredően a második évben magszárat hoz és magot érlel, ez azonban értéktelenné teszi a hagymatestet. Ezért egy speciális technológiai folyamattal, a hőkezeléssel olyan belső átalakulást hozunk létre a dughagymában, amely megakadályozza a felmagzást, és így a növény a földben levő fejét (amely módosult szárrész) növeli. A hőkezelés során előbb fokozatosan felmelegítik a dughagymát (12 nap) a tárolási 3-5 °C-ról 30-32 °C-ra, majd mérettől függően 30-60 napig ezen a hőmérsékleten tartják (közben 10 napig 32-35°C-ra melegítik). Ezután a kiültetésig fokozatosan 10-14 °C hőmérsékletre hűtik le. A technológia betartása nagyon fontos, mert megsértése esetén vagy eredménytelen lesz a hőkezelés, vagy károsodik a dughagyma. Ügyelni kell arra is, hogy a hőkezelést követően a dughagymát ne érje hideg hatás, mert akkor "elfelejti" a hőkezelést és elvetés után felmagzik (felbördőzik). A hőkezelés élettani hatása nem csupán a felmagzás megakadályozásában jelentkezik, hanem termésnövelő és gombaölő hatása is van, mert a 35°C-os hőmérsékleten tartott dughagymában elpusztulnak a peronoszpóra élő szerveL

A hőkezelést hagyományosan a lakószobában, a fűtött kemence fölött, hagymaszárító rácsan végzik, újabban azonban az erre a célra kialakított, de a technológia lényegét alapvetőerr megőrző, nagyobb mennyiség, több termelő árujának hőkezelésére alkalmas hőkezelőkben valósítják meg. A hőkezelő olyan zárt tárolóhely, ahol meleg levegőbefúvásával szabályozottan növelhető, hideg levegőbefúvásával pedig irányítottan csökkenthetőabetárolt dughagyma hőmérséklete, ugyanakkor a felszabaduló pára elvezetése folyamatosan biztosítható.

Áruhagyma előállítása: A makói hagyma termesztésénél a második év a tulajdonképpeni áruhagyma előállításának időszaka. Az előző évben megtermelt és télen hőkezelt dughagymát kitisztítják (szelelik), majd a kártevők ellen csávázzák és tavasszal a felmelegedő talajba elvetik. Az ehhez szükséges termőhely talajigénye fekvésben és talajszerkezetben megegyezik a dughagymaelőállítás talajigényéveL Fontos, hogy az elővetemény ekkor is búza (kalászos) legyen, és az ötéves vetésváltást (legalább 5 évig ne kerüljön önmaga után a hagyma) be kell tartani, ellenkező esetben a betegségek fokozottan jelentkeznek. A vetést (rakást) hagyományosan kézzel végzik, utalóval kijelölt sarokba, gyökerével lefelé. Újabban az e célra kialakított vetőgépet (dughagymaszóró) is alkalmazzák amelynek segítségével a dughagyma vetése - optimális időben -április közepéig elvégezhető. A kézi rakás egy-két héttel korábbi érést eredményez, és ez adott esetben jelentős piaci előnyt hoz. Az elvetett mennyiség mérettől függőerr folyóméterenként 15-25 db, a vetés mélysége 3-5 cm. Vetés céljára legkedvezőbb a szétosztályozott I., II. vagy III. osztályú dughagyma, mert ezektől a méretektől várható megfelelő termés. A termesztésben fontos a talajvizsgálaton alapuló okszerű tápanyagellátás, mert a vöröshagyma tápanyagigényes növény. A kálium- és a foszforműtrá­ gyát valamint a nitrogénműtrágya felét alapműtrágya formájában, a nitrogénműtrágya másik felét a tenyészidőszakban osztottan kell adagolni. Az előrejelzéserr alapuló, a megelőzést előtérbe helyező, minimális vegyszerigényű integrált növényvédelem segíti az egészséges, de szermaradványoktól mentes vöröshagyma előállítását. Augusztus második felében történik a betakarítás (kiemelés, napon szikkasztás renden, felrakodás és beszállítás), majd az értékesítés vagy tárolás. A betakarításnak egyaránt van kézi és gépi technológiája. A kézi betakarítás jobban kíméli az árut, de a "Makói" fajták a többrétegű erős levélzetük révén jól tűrik a gépi betakarítást is. Egyéves termelési mód: A Makó térségében kialakított, az eléobiével analóg rendszabályok betartása mellett végzett egyéves termesztési mód a dughagymás vöröshagyma genetikai állományának felhasználásával kineme-

sített "egyéves vöröshagyma" magjának vetésével kezdődik, jó minőségű vető­ géppel március hónapban 3-7 kg/ha (hektáronként 900 ezer-1,1 millió csírát jelent) vetőmagot vetnek el. A tenyészidőszakban a termelési (tápanyagellátási, növényvédelmi, gyomtalanítási stb.) folyamat, valamint az azt követő műveletsor a dughagymás hagymáéval azonos, azonban - az egyéves ciklusra tekintettel - a tenyészidő hosszabb, az érés szeptember közepén történik, ellenben a dughagyma-előál­ lítási és a hőkezelési műveleti szakasz elmarad. A Makó térségbeli klimatikus viszonyok között a magról vetett vöröshagymától csak öntözött körülmények között várható gazdasági termésmennyiség; ezért a térségben kialakított gépesített termesztéstechnológia szerves részét képezi az öntözés célját szolgáló rendszer.

Fóob tájfajták fajtatípusok
A makói "őszi" tájfajtákra jellemző, hogy minden makói hagymakertész egyben nemesítő is volt, maga válogatta, szelektálta hagymáját. Azt azonban valamennyien szem előtt tartották, hogy a hagyma héjazata erős, többrétegű, színe bronzvörös legyen. Vizsgálták a nyak záródását, a hagyma alakját, tárolhatóságát. Az 1935-ös hagymakiállítás alkalmával a Makó és Vidéke Hagymakertészek Szövetkezetének és Egyesületének felkérésére híres tudósokból álló bizottság létesült a makói tájfajta lényeges jegyeinek vizsgálatára. A sok termelőtől származó áruról megállapították hogy a tájkörzetben termelt áru nagymértékben egységes és jellegzetes. Két jól elkülöníthető változatot írtak le: - az Erdei-féle világosvörös színű, finomabb héjú, vállas, korábbi változat; -a Rozsnyai-féle sötétvörös színű, vastagabb, zártabb héjú, gömb alakú, késóobi változat. Ezek a tájfajták képezték a nemesítés alapját. A makói típusoknak a földrajzi árujelzésben szereplő dokumentum szerint csak fehér hússzínűnek 15% feletti szárazanyag-tartalmúnak jól tárolhatónak kell lenniük. A tájkörzetben javasolt faj ták, amelyek a makó i tájfajtákra vezethetők viszsza, a dughagymáról szaporított nemesített Makói, a Makói CR (klímarezisztens), a dughagymáról és magról szaporítható Makói fehér, valamint a magról vetett technológiával termeszthető Makó i l 04 és Makó i bronz. A makói vöröshagyma termesztésénél alapvető követelmény a származási bizonyítvánnyal ellátott fémzárolt vetőmag.

Termelési volumen
A termőfelület jelentős mértékben nem változik, a megtermelt árumennyiség az időjárás függvényében kisebb-nagyobb ingadozásokat mutat: termőfelület: 2000-2500 ha, termésmennyiség: 50000 tonna, termésátlag: 20-25 t/ha. Az átvételi ár az elmúlt években 50-60 Ft/kg körül mozgott, de volt, hogy túltermelés miatt 30 Ft alá süllyedt.

Fontosabb piaci adatok
A makói vöröshagyma jelentős exportcikk de a kiegyenlítetlen termésmenynyiség miatt az exportpiacok megtartása kérdésessé vált. 2000-ben hagymahiány lépett fel. 2001-ben jelentős a termésmennyiség, de a csapadékos betakarítási időszak miatt a minőség és a tárolhatóság nem megfelelő. Hagyományos nyugati exportpiacaink megtartásához az egyenletes minőség és a folyamatos kiszállítás nélkülözhetetlen.

javaslatok
A piaci pozíciók és a kedvező árak megtartása érdekében a termelésszervezés és a marketingtevékenységgel kapcsolatosan a következő javaslataink vannak: - A kidolgozott termékpálya-szabályozás megvalósítása a gyakorlatban. - Területoptimalizálás - a termelés kérdéseinek a fogyasztói szokások, a piaci igények oldaláról történő megközelítése mint vezérelv. -Országos területkvóta meghatározása a területoptimalizálás alapján, ennek megosztása a termelők között. -Az irányár bevezetése és figyelése a fóob termelési, felvásárlási központokban. - Közös kockázati alap létrehozása. Az alap rendeltetése, célja a túltermelés (piaci zavar) negatív hatásainak csökkentése. A Terméktanács állami pénzeszközből és a Terméktanács közös kockázati alapjából rendezi a túltermelés okozta jövedelemkiesést. - A piaci zavart az irányárat figyelő rendszer jelzi. A jelzés alapján az FMV és a Terméktanács az előző pontban említett pénzeszközökből oldja meg az intervenciót, a piaci beavatkozást. - Az agrártámogatások között szerepel a minőségi vöröshagyma támogatása. Az FVM támogatja a termesztőtó1 termelési szerződéssel a feldol78

gozóiparhoz kerülő árut. Ezt a támogatást fontos lenne kiterjeszteni a szerződött friss piaci vöröshagymára is. - Az integrált növényvédelem, tápanyag-utánpótlás és előrejelzési rendszer megvalósítása. -A megtermelt árualap közös kiszerelése, egységes jelölése, logo, csomagolóanyag bevezetése a gyakorlati kereskedelembe.

Konzeruuborl.i:a
Története
A legrégebben termesztett zöldségnövények egyike, egyes adatok szerint Indiában már 3000 évvel ezelőtt foglalkoztak vele. Európában is előfordul már 2300-2500 évvel ezelőtt, hazánk területére a 13. században került. Az uborka elsősorban az előző évszázad második felében vált igazi hungarikummá a konzervipar részére történő termesztés jelentőségének fokozódásávaL A korábbi termesztési körzetek (Nagykőrös, Kecskemét, Bodrogköz) a korai termesztésű, elsősorban salátauborka-fajták jelentőségének visszavonulásával váltak kevésbé fontossá, s adták át helyüket a konzervipari "berakó" fajták termesztésében előretörő Kisalföldnek Somogy megyének, sőt napjainkra Kelet-Magyarországnak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének. A támrendszeres szabadföldi uborkatermesztés terén Magyarország a világ élvonalához tartozik, hiszen ilyen arányú előfordulása máshol nem tapasztalható. Ez a magyarázata annak, hogy a termőterület csökkenése ellenére a megtermelt mennyiség és az elért bevétel nem mutatja ezt az irányt. A hagyományos síkműveléses technológiával elérhető m 2 -enkénti 1-2 kg-os konzervuborka terméssel szemben már az intenzív síkművelés is legalább kétszeres termést eredményezhet, de a támrendszerről akár 8-10 kg is leszedhető. A felsorolt országrészeken kívül viszonylag nagy területen folyik konzervuborka-termesztés Zala (Letenye), Békés (Gerendás), Szolnok és Bács-Kiskun megyékben is.

Speciális termesztési technológiái
A szabadföldi uborkatermesztés vetésterülete hagyományosan a korai szabadföldi, illetve tömegáru előállítását célzó félhosszú termésű salátauborka, valamint a konzervipari felhasználásra előállított "berakó" uborkafajták területéből áll. Ma már túlnyomórészt ez utóbbi foglalja el a szabadföldi vetésterü-

letet, de a gyors technológiai változásnak köszönhetően itt is nagy átrendező­ dés történt.

Extenzív szántóföldi termesztés (síkműveléses technológia): Ennek a változatnak ma még ott van létjogosultsága, ahol nem biztosítható a folyamatos vízellátás és a hetenkénti legalább két-háromszori szedés. Ilyenkor meg kell elégedni a kisebb termésátlaggal és a változó termésminőséggel, a pontos időzítésre sincs nagyon lehetőségünk. Ennél a módszernél vegyes virágú fajtákat használunk, a növények telepítése 80-120 cm-es sor- és 15-30 cm-es tő­ távolságra történik állandó helyrevetésset Intenzív síkműveléses termesztés: Az utóbbi évtizedekben ez váltotta fel az extenzív technológiát, feltétele a rendszeres öntözés és a gyakori szedés lehetőségének biztosítása. Itt a fajták már túlnyomóan nővirágúak legyenek. A tenyészterület 120-180 x 15-30 cm állandó helyrevetésset Támrendszeres termesztés: Feltétele a rendszeres öntözés, a várható nagy termés folyamatos szedéséhez szükséges munkaerő biztosítása és a szélvédelem. Támrendszer mellett túlnyomóan nővirágú vagy parthenokarp fajtákat termesztenek. Jelenleg ez a technológiai változat kezd egyeduralkodóvá válni, s jelenti Európában az igazi hungarikumot. A hazai konzervuborka termőterületének 75-85%-a ma már támrendszer mellett terem, s a kezdetben Győr-Moson­ Sopron megyére jellemző technológia lassan nagyobbrészt a keleti országrészre tevődik át, elsősorban az olcsóbb munkaerő és a keleti piacok közelsége miatt. Előnye, hogy a növények több fényt és levegőt kapnak, a termés nem szenynyeződik, a szedési teljesítmény is lényegesen javul. Nincs taposási kár, a lomb sokáig ép marad, így a tenyészidő 4-6 héttel is megnyúlhat. Célirányosabban szedhetők az egyes méretek, nincs elmaradt, s ezért a következő szedésig túlnövő termés. Hátrányként a támrendszerépítés és a metszés költsége említhető, amely azonban messze elmarad a jobb minőségű és sokszorosára növő termés nyújtotta bevételnövekedés mellett. A támrendszer kialakításánál fontos, hogy a növények és a termés tömegét vizes állapotban és szeles idóoen is bírja. Olcsó anyagból és egyszerűen megépíthető legyen. Magassága olyan legyen, hogy a termésszedés és a fitotechnikai munkák földön állva elvégezhetők legyenek, minél kevésbé akadályozza a talaj- és egyéb munkákat. Az egysoros támrendszernél3 méterenként 120-140 cm sortávolságra levert, sa talajból2m-re kiálló karók között feszítünk ki három sor acélhuzalt, amelyre a műanyagháló kerül.

az oldalhajtások visszacsípése. íze) határozzák meg.tápanyagellátás (a fejtrágyaadag és kijuttatási mód változik).talajfertőtlenítés. vagy palántaneveléssel (ültetés: május 15. Ennél az intenzív támrendszeres termesztéstechnik ánál még fokozottabban ügyeljünk az egyes technológiai elemek betartására: . A termés minőségét elsősorban a külső tulajdonságok (felület. . a külső magasságuk 2m. körül). állománysűrűség 2.5-3 növény/m 2 . ezeket 2m sortávolságra egymástól 4 m-re helyezünk a talajba 50-60 cm mélyre. a könnyebb talajműveléstésahatékonyabb szedési munkát. fajtatípusok A termelésre való felkészülés meghatározó eleme a megfelelő fajta kiválasztása. -növényvédelem (a gyakori szedés miatt rövid a várakozási idő).talaj-előkészítés. Az uborka ikersorait az oszlopokon keresztbe erősített 60 cm hosszúságú tetőlécek végéhez rögzített acélhuzalróllelógó műanyagzsinegek vagy mű­ anyagháló tartja. . Hátránya a nevelési és ültetési költségtöbblet. A piacorientált fajtaválasztáskor a minőség. A palántanevelés előnye a 100% közeli növényállomány. alak. -öntözés. a három héttel korábbi szedéskezdet és a vetőmag-megtakarítás. A növénysarok sokszor enyhe "V" alakot formálva fölfelé szélesednek így biztosítva a jobb fényellátást.). esetleg hajtás. . az alsó 30-35 cm-en oldalhajtás és termés ne maradjon. . az időzítés és az elérhető termésmenynyiség kerülnek előtérbe. Főbb tájfajták. . az osztályozás és üzemi előhűtés elengedhetetlen. Az uborka szaporítása történhet állandó helyrevetéssei (május 10-20. termesztéstechnológiával kevésbé módosíthatók. A technológiával elsősorban a termés időzítésére hathatunk de itt is fontos szerepe van a fajták tenyészidő szerinti hovatartozásának A termésmenynyiség alakulása a fajta megválasztásán kívül a technológia és a szedés üteme81 .területkiválasztás. A minőségi tulajdonságok elsősorban a fajtákhoz kötöttek. a főhajtás átbuktatása a felső zsinóron.a szedésre 1-2 naponta került sor.és lombritkítás). .Az ikersoros támrendszer erősebb oszlopokból áll.vetésforgó (helyette nagy adagú szerves trágya).zöldmunkák (heti kétszer hajtásigazítás. terméscsúcsalak és szín) és a belső jellemzők (a hús ropogóssága. melynek során a piac igényének szem előtt tartása a legfontosabb.

82 . A növekedési erély a hajtás növekedését. jobban bírják a környezeti stresszhatásokat. illetve kiválasztani a gépi szedésre. hogy a megtermelt mennyiség és különösen a termelési érték nem csökkent ilyen mértékben. Csökkent a 6-9 és a 9-12 cm terméshosszúságba n szedett termés részaránya. ez utóbbiak korábbiak és nagyobb termőképességűek A megporzást nem igénylő fajták parthenokarpiára képesek. A betegség-ellenállóság fokozása az egyik legfontosabb nemesítési feladat világszerte. 2-5) hányada. Európában több mint 200 ezer hektáron. válogatásra alkalmas és sajátos magyarországi talaj. A termelés volumene Az uborka világviszonylatban is az egyik legfontosabb zöldségfaj. az oldalhajtásképzést és a lomb nagyságát befolyásolja. és meghatározó lett a tárnrendszeres termesztés. a szabadföldi intenzív síkművelési technológia fajtái. Összegzésképpen megállapítható. A hazai területi adatok az utóbbi évtizedekben komoly csökkenést mutatnak. a termésképzés módja és a betegség-ellenállók épesség figyelembevétele. A középerős növekedésű fajtákat válasszuk a támrendszeres termesztésre. A gyenge növekedésűek korai érésűek. mert ezeknél sokszor a hús minősége kívánni valót hagy maga után. később érnek. hogy e fontos hungarikumnak számító zöldségfajnál is sikerült előállítani. míg Ázsiában 300 ezer hektáron termesztik.zésének a függvénye. Ebben a tekintetben a hazainemesítőkis szép eredményeket értek el. A fajtaválasztásnál további fontos szempont a növekedési erély. mind pedig a termesztéstechnoló giák komoly változáson mentek át. Észak-Amerikában 80 ezer.és éghajlati viszonyoknak megfelelő fajtakört. hiszen az 1960-as évek 10 ezer hektáros termőterülete napjainkra 3-4000 hektárra csökkent. Az erős növekedésű fajták inkább az extenzívebb körülmények közé valók. de hosszú ideig és folyamatosan. és nőtt az úgynevezett cornichon uborkák (1-3. bőtermőek és termésképzésük a kedvezőtlen időjárási körülmények között is megfelelő. Igaz ugyan. mert mind a leszedett termés méretkategóriáin belül. A termésképzés tekintetében a megporozást igénylő fajták között még szerepelnek a vegyes virágú és a túlnyomóan nővirágúak is. hiszen a hagyományos extenzív síkműveléses technológiát felváltotta annak intenzív változata. hiszen jó megújuló képességük miatt hosszú ideig termeszthetők. Az utóbbi évtizedben jelentős változás állt be a szabadföldi uborkatermesztés technológiájában is. Néha nem célszerű a legbőtermóob fajták választása. koraiak.

Olaszországba és a Benelux államokba.A jövó'ben megnő a konzervgyári termeltető partner szerepe. ahol vállalják a termelés előfinanszíro­ zását. .Míg hét-nyolc évvel ezelőtt a szabadföldi konzervuborka termőterületének csak mintegy 30-40%-a volt támrendszeres. Amintegy 80 ezer tonnára tehető konzervuborka-termés 40%-át belföldön értékesítik. . a TÉSZ-ek alakítása és erősítése a védőárak rendszerének kialakítása mind nagy jelentőségű lesz az Európai Unióban. . az ilyen áru hányadának növelése fontos piacmegtartó és -bővítő tényező. gépi szedés. határt csak a nyersanyag-beszerzési lehetőségek korlátozott volta szab. Fontosabb piaci adatok Az európai piacokon változatlanul nagy érdeklődés nyilvánul meg a csemegeuborka-konzervek iránt. . integrált konzervuborka-termesztésből származó áru a kisebb növényvédőszer. de annál inkább a versenyképes.Az áruforgalmazás integrálása. . Legfontosabb exportpiacunk Németország. míg 60%-a kerül exportra.Biztosítani kell. hogy az intenzív síkművelést folytató gazdaságok támogatást kapjanak az öntözés. jó minőségű és jól időzíthető áru biztosítása.és műtrágya-felhasználás miatt Nyugat-Európában keresett cikk.A környezetbarát. addig mára ez az arány elérte a 75-85%-ot. Különösen figyelemre méltó. hiszen a konzervuborka-termesztést sem szabályozzák kvóták. hogy az európai konzervgyárak az árualapjuk biztosítása érdekében az olcsó munkaerővel termelő távolabbi. valamint Ausztriába. Földrajzi helyzetünkből adódóan néhány napos szállítási időt takaríthatunk meg Nyugat-Európába irányuló exportunknáL hiszen a legnagyobb konkurenciát jelentő és a mienknél olcsóbb árut kínáló Törökország és Bulgária több száz kilométerrel messzebb van. javaslatok Az utóbbi néhány évtized óta hungarikumnak számító támrendszeres konzervuborka-termesztés biztonságosabbá tétele és jövedelmezőségének fokozása érdekében számos feladat vár még megoldásra. a válogatás és az üzemi hűtő­ kapacitás kialakításához. fejlődő országokban létesítenek üzemeket. kisebb szállítmányokat küldünk még Svájcba.

és várták a "csodahatást". Ide ültették a dinynyét. védett növénye volt. édesebb egyedeit. minden akkor elképzelhető feltételt biztosítottak számukra. s hamut. amelyeket a hozzáértő magyar termesztáK szelektáltak. század óta ismerték és termesztették Magyarországon. Az 1955. A növényeket a lehető legnagyobb védelemben részesítették. míg a fejlődés folyamán maga is aktívan részt vett háziasításában. A 15.Hatékony népszerűsítő munkával ki kell használni a magyar különlegességként számon tartott "cornichon" uborkában rejlő piaci lehetőségeket. s szinte észrevétlenül folytatódott a dinnye nemesítése. dinnyeversenyeken a nagy hírnevet és dicsőséget. majd kereste az ízletesebb. Az utóbbi időben feltárt tárgyi bizonyítékek ismeretében biztonsággal állíthatjuk. szervezettséggel és érdekeltséggel az ország képes lenne ezt a mennyiséget megtermelni.sok más növényfajjal egyetemben -valószínűleg csak a főúri és kolostorkertek agyondédelgetett. mindenféle "tápláló anyagot" hordtak a kiásott gödörbe. Megfelelő technológiai háttérrel. nyersanyagigényük 700 ezer tonna. jó földet. napos részén már kora ősszel kiásták a fészek helyét . . . Itt alakult ki "kerti" termesztése.amely akkora lehetett. mert a konzervuborka-ter mesztés a nagy munkaerőigény miatt főleg kisüzemekben folyik. gondos technológia jellemezte. javítottak 84 . században Magyarországon a dinnye termesztése széles körben elterjedt. integrálása is részben a szaktanácsadók feladata. hogy a magyarság vándorlása során már ismerte a dinnyét (görög. év utáni. Megízlelte vad formáit.Fontos feladatként jelentkezik a szaktanácsadók képzése és a hálózat fejlesztése. Ismerték "mezei" termesztését is. nemesítésében. mint amekkorát ma ásunk egy gyümölcsfának -. és 16. trágyát.és sárgadinnlJE Termőtáj A dinnye egyike azoknak a növényeknek amelyekkel az emberiség már igen régen ismeretséget kötött. hogy a dinnyét már a 13-14.. A török megszállás idején bővült a fajtaválaszték s ezzel javult a technológia színvonala is. A kerti dinnyetermesztést aprólékos. A termesztáK között ily módon verseny alakult ki. tehát jelenlegi termelésünk kétszerese. Rmag11ar görög.Hazánkban több mint 40 feldolgozóüzem foglalkozik konzervuborkával. bizonyítván. budavári ásatások rendkívül gazdag maganyagat tartalmaztak. ezek összefogása. Igaz kezdetben.és sárgadinnyét egyaránt). A kertek szélvédett. kiválogatása. ugyanis a megtelepedett törökök drinápolyi és szmirnai fajták magjait hozták be. fogyasztotta azt. a különböző kiállításoko n. mert időjelzésül használták a "dinnyevetéskor" kifejezést.

de enni is. majd ezt továbbfejlesztve. elsősorban a termesztéstechnológia fejlesztését illetően. Megindult a nemes vetélkedés. században Evlia Cselebi török utazó feljegyzése. Az Egri Állami Levéltár úrbéri peres iratai igazolják. nagyobb földdel birkózva kidolgozták ennek a fajnak a művelési módját. békési. amely a termesztés korszerűsítését. században már létezett a hevesi termőtáj is. és írnom." 1735-ben Bél Mátyás a Notitia Hungariae című könyvében a szabolcsi dinnyekultúrát mutatja be. termőtáj. A 19. baranyai. az újab b fajták vizsgálatát. esméri még a gyermek is. hevesi dinnyések (feles dinnyések) a dinnyetermesztés technikáját falujuk gazdáinak a földjén alakították ki. Katona D. Ebben az időben váltak általánossá a dinnyeversenyek. mivel ez is közönséges Magyarországban. Így vált hungarikummá a dinnye Magyarországon. A dinnye termesztésének különös lendületet adott a kapáskultúrák általános fellendülése. Hevesi termőtáj: Talán a hazai dinnyetermesztésre a legnagyobb hatással volt. Szontágh Gusztáv Dinnyetermesztés (1853). édesebb stb. A csányi. Ónody Bertalan Khiva dinnyészete (1877) című munkák. termesztése az ország teljes területére kiterjedt. körzetek." A leírtak az akkori termesztés elismerését. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük a napjainkban is meghatározó legjelentősebbeket: hevesi. Kezdetbenazúrbéres jobbágyok foglalkeztak a dinnye nagy- . tudják is termeszteni mindenütt. központjának Új fehértót jelölve meg. Később fetisizálták is ezen ismereteiket. század végén már az ország szinte valamennyi tájegységében kiterjedten foglalkeztak dinnyetermesztésset amit Weszelszky Antal A növénypaJánták országából való erdei és mezei gyűjteménycímű könyvében 1798-banszinte Lippay gondolatát folytatva. Az első átfogó. századból számos irodalmi adat maradt fenn a korabeli dinnyetermesztésrőL Így Pethe Ferenc Pallérozott Mezei Gazdaság (1808). Ez idő tájt alakult meg a Magyar Dinnyész Egylet. hogy ki érleli be elsőnek a dinnyét. amelyben nagy elismeréssel ír a Makó környéki kertekben termett dinnye kiváló ízéről. nyírségi stb. A szenvedelmes dinnyész (1860). kié szebb. Dinnyészet (1860). kinél nő nagyobbra. A 18.A magyar dinnye kiváló minőségére utal a 17. a növényfaj közkedveltségét bizonyítják.így fogalmazott meg: "A dinnye a Magyarnál nem nagy újság. hogy a 17. Ezen belül természetesen kialakultak a jelentősebb és kevésbé jelentősebb termőtáj ak. magyar nyelvű kertészeti szakkönyv Lippay János Posani kert (1664) cím ű műve általánosan ismert és termesztett növényként mutatja be a dinnyét: "A dinnyét sem ítéltem sok szóvalleábrázolnom. és ennek egyedüli specialistáivá váltak az országban. a jó fajták elterjesztését szorgalmazta.

előcsíráztatva. Ezzel a koraiságot illetően hatalmas előnyre tettek szert az állandó helyrevetést alkalmazó termesztőkkel szemben. hogy más községek határában vállaljanak munkát. s a részes művelési forma sok esetben szorgalmazta a kedvezőtlen adottságú területek bekapcsolását is a termesztésbe. gyeptörések talajába vetették a dinnyemagot (mert ebben az időben csak ezt a szaporítási módot ismerték). hogy a dinnye szaporításmédját illetően megmaradt a helyrevetésnéL A 20. korán kiültetve. Heves megyében egymás után többször is ültettek dinnyét ugyanarra a helyre. a szélrózsa minden irányába. Az ezt követő években a monokultúrás termesztés problémái újra jelentkeztek. hogy Csongrádban és Békésben is volt egy-egy góc.még mindig a részes művelési forma uralkodott az 1990-es évekig. Békési termőtáj: Történetében azonos a hevesi tájjal. Amonokultúrás termesztés és a vetésváltás (vetésforgó) témája már 1745-ben szerepel a Polgári Peres Iratokban. A mezőgazdaság szacialista átszervezése után . Hort. Az 1930-as évek gazdasági válsága után nagy lendületet vett a dinnye termesztése Magyarországon. a gyepkockát továbbvitték Kidolgozták a gyepkockás palántanevelés technológiáját. Ecséd községek vállalkozói szétröppentek az országban. század második felében azzal ragadta magához a kezdeményezést. gyepkockába vetve. Kezdetben erdőirtások.a korszerű nagyüzemi technológia hiányában . hogy a termesztéstechnol ógiai fejlesztés élére állt. a dinnyéhez való ragaszkodás késztette a dinnyetermesztőket arra. Nagykamarás. Óföldeák. Miért válhattak meghatározóvá a hevesi dinnyések Magyarországon? Azért. A technológia egyes elemeit az irodalmi utalások alapján nyomon követhetjük.bani "mezei" termesztéséveL Termesztettek saját használatukra és eladásra. A termesztők nagymérvű vándorlása ekkor tető­ zött. Sikerüket szolgálta szorgalmuk és az akkori színvonalcsúcsot jelentő szakismeretük Féltékenyerr őrködtek is az új dinnyetermesztési technika felett. amikor is a birtokviszonyok átalakulásával visszaesett. A Medgyesegyháza-B ékéscsaba központú termőtáj a 19. emberibb élet utáni vágy. s ezt a legnagyobb területre terjesztette ki. különböző védelemben (üveges. Keresték az érésgyorsítás különböző módjait: rövid tenyészidejű fajta. A termőtáj megközelítőerr 2000 ha dinnyetermő területet mondhat magáénak . de jelképét. Megújulásában újabb. Azért. vetőmagja előáztatva. hasurás termesztés) részesítve. mert a gyeptörések gyakorlatát nem. Meg is lett az eredménye! A saját községük határában egyre csökkenő termesztési lehetőség. panaszolták. Itt jegyezzük meg. században azzal került hátrányba a hevesi körzettel szemben. a jobb. baját. mert felismerték vagy megszenvedték a monokultúrás termesztés átkát. Az 1880-as évektől Csány. ahonnan migráltak a dinnyések: Ásotthalom.

Mint tudjuk. időjá­ rási adottságú területen termesztők termesztésmédjukba illesztették a váz nélküli fóliás. mint az ország más területén. Talajadottságaink igen kedvezőek a dinnyetermesztés számára. termékeny talajra jellemző. a Drávára alapozott öntözési lehetőség szerény. itt nem a koraiság. a kétrétegű fóliás alagúttakarást. rendkívül piacérzékeny. A medgyesegyházi termesztőkhöz hasonlóan korszerű fóliatakarásos technológiát valósítottak meg. szórakoztató műsorok. és ezzel meghatározóvá váltak a dinnye magyarországi termesztését illetően. Nyírségi termőtáj: Régi történelmi hagyományai vannak a dinnyetermesztésnek Mivel az ország északkeleti részében helyezkedik el. Igazán az 1970-es évektől kezdett fejlődni. Ökológiai adatok Az ökológiai adataink igazolják. hogy hazánk területének nagyobb része megfelel a sárga. ünneppé tették a termőtájon a dinnyeérés idejét. Magas fokon megszervezték szakmai tevékenységüket. szorgalmas termesztők jó érzékkel nyúltak az 1970-es években a koraiságfokozó technológiai fejlesztésekhez. A termesztőtáj területe 600-1000 ha között változik. Adottságaink mellett kiváló ízű. Sellye körzetében viszonylag kevés. mediterrán térségek termesztését. igényes termesztésének. kiegyensúlyozott hőmérsékleti és csapadékviszonyok jellemzőek. Felújították a dinnyeversenyeket. Lovasfelvonulások zenés ébresztők. A termő­ táj többi községénél ennél kedvezőbbek a feltételek. az európai elvárásokat messze meghaladó értékű dinynyét tudunk előállítani a július elejétől szeptember végéig terjedő időszakban. a dinnye termeszthetőségének az északi határán. Ezért itt a tömegtermesztésre kell a fő figyelmet fordítani. A rendkívül jó talajtani. a színes takarófóliák alkalmazását. tudományos előadások. hanem a termesztés megvalósíthatósága a legfóob feladat. a jégverés is gyakoribb.(Medgyesegyháza. A nagy szakmai ismeretekkel rendelkező. s ezzel jól kiegészítjük a déli. Központja Sellye. Magyarbánhegyes. Medgyesbodrás). A térségre a korai felmelegedés. Nagykamarás. teljesítőképességétőL A jó minőségű. kisalagutas termesztéstechnológiát. a termés nagysága a növény genetikai teljesítőképességén és az időjárásan kívül nagyban függ a talaj minőségétől. 5000 ha zöldségtermesztéssei hasznosítható terület van. családi-baráti találkozások színesítik az itt élők életét. megnyújthatjuk az európai fogyasztás idejét. Sajnos.és görögdinnye szakszerű. a fóliás talajtakarást. hogy hosszú ideig ellátja termesztett növényeinket . Dél-baranyai termőtáj: Viszonylag újab b keletű. Békéscsaba. a sárgadinnye hajtatását. Kunágota.

a dinnye termesztése zömmel a szegényebb néprétegek megélhetését szolgáló tevékenység volt. III. a biztonságos termesztés. A fagyos napok száma hazánkban 120-80 között van.különböző termesztéstechnológiát megvalósítva. Sajnos. Ekkor a délkeleti országrészben 21 °C felett van a hőmérséklet havi átlaga. Kodolányi "egyke világában" a megélhetés ma is nehéz. a megfelelő termésátlag eléréséhez ez kevés. nagy termést adó termesztés jellemző. Mind a négy termőhelyen kiváló minő­ ségű dinnye termeszthető. A kötöttebb talajokon a teltebb. boldogulásukat tekintve talán legnagyobb sikerrel. csernozjom talaj ok. A júliusi csapadékértékek 25-40 mm között változnak. A gyümölcs mellett a kitörést a dinnye jelentheti. Baranyában 80 alá esik. Mint látható. családi segítséggel a dinnyében bízhatnak A Nyírségben hasonló a társadalmi helyzet. A hőségnapok száma (30°C-ot meghaladó maximumú napok) délen 20-30. Az időjárás az ország legnagyobb részén lehetővéteszi a dinnye termesztés ét. közép-és északi részen 15-25 között változik. minőségét tekintve nagyon külön- A dinnye számára a hazánkba 6 csoportba osztott termőhelyi kategória közül az első négy jöhet számításba: I. délen 2000 óra. A fiatalemberek. különböző eredményességgel termesztik a dinnyét. mint Békésben . amelybe a tulajdonképpeni vegetációs idő esik. házasságuk megkötése után.vízzel. ez a dinnyeérés ideje (kezdete). bözőek. II. Az utolsó fagy és az első fagy fellépése zárja körül azt az időközt. A termőtájak ezen intervallumban találhatók. barna erdőtalajok. az ország déli tájain inkább a korai termesztést. mindkét érték garantálja a dinnye biztonságos beérését és termesztését. . Az Ormánságban. a többi területen a tömegtermesztést. Társadalmi és közgazdasági háttér Mint a történeti áttekintésben is láttuk. IV laza talaj ok. az ipari munkahelyek száma kevés. tápanyaggaL Talajaink összetételét. A különböző tőkeerővel rendelkező termesztők -úgy. A természetes csapadékmennyiség a tenyészidőben 300-400 mm között változik a termőtáj akon. kötött réti talaj ok. színesebb. A nyár legmelegebb hónapja a július. Laza talajokon a koraiságjó minőséggel párosítva érhető el. A napsütéses órák száma északon 1800. Nyáron az ország területe a 19 és 21 fokos izotermával elhatárolt három részre oszlik. Napjainkra a kép változatosabb lett. Hevesben is hasonló a helyzet.

színes vékony fóliás takarás (május 1-15. a talaj életet. A nemzetközi munkamegosztásban. . A palántaneveléssel korábbra hozhatjuk az érést. vagy vetni. A fekete fóliás talajtakarás teljes védelmet nyújt a takart terület alatt fejlődő gyomok ellen. A világon ma is igen elterjedt. jól járt a dinnyés. hogy lett korai dinnyénk.). a globalizáció eredményeként ismét nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk minden termőtájon a késó'bbi érésű dinnyének A palántázott tömegtermesztést mint már utaltunk rá . szinte minden termőtáj ra jellemzően azonos technológiai változatok egyaránt megtalálhatóak Országosan az alábbi termesztéstechnológiai változatokkal találkozhatunk: .Speciális termesztési technológia A rendelkezésre álló tőkeerő függvényében. -fekete fóliás talajsortakarás (az előző ültetési időpontokban).támrendszeres termesztés (az előzőknél használt időzítésekben).ágyásos. palántázott (május 15-25. A fekete szín elnyeli a nap sugarainak nagy részét. -fűtés nélküli fóliás termesztés (április 1-20. -szabadföldi tömegtermesztés. megnyújthatjuk a tenyészidőt. ezért a dinnyések különböző kockázatcsökkentő technológiai eljárásokat dolgoztak ki. A szabadföldi korai termesztés a legnagyobb kockázattal járó termesztéstechnológiai változat. de kicsi lett a termésátlag.). -váz nélküli fóliás takarás és kisalagutas termesztés (április 25-május 5. és a nyár második felében nem tudtunk dinnyét szállítani. Ha könyörületesek voltak. A legkevesebb tőkebefektetést igényli. Ennek az lett az eredménye. Megítélésünk szerint Magyarországon méltánytalanul mellőzött termesztési mód.). A gyepkocka olcsó. Legegyszerűbb a fekete fóliás sortakarás. de használata bizonyos veszélyekkel jár a gyomirtószer-maradványok miatt. ha nem. A május elseje körüli szabadföldi kiültetésre rendszerint jöttek a "fagyosszentek". . Ma ez a szemlélet az igen költséges hibridfajták magjával már nem járható.). .szabadföldi korai termesztés (május 1-15. . Az állandó helyrevetés a dinnye legrégibb szaporítási módja. -téli dinnye termesztése (vetés május 20-30. ). Az elmúlt évtizedekben adinnyénéla koraiság elérése volt a legfontosabb vezérlő elv. 40-60 cm-es fóliacsíkot fektetnek a talajra.enyhe fűtésű fóliás termesztés (március 15-30. ezért alatta a talaj nem tud úgy fel- . ezt perforálják a növényelrendezésnek és a szaporítási módnak megfelelően.). helyrevetett (április 10-20. Abban az idó'ben a dinnyés maga szedte a magot a konstans fajtákbóL Költségkihatása minimális volt.szabadföldi tömegtermesztés. Segíti a talaj vízgazdálkodását.).). a tartalékpalántákat kellett kiültetnie.Hevesben fejlesztették ki.

Költségei miatt ez az eljárás lassan terjed. Alkalmazásával és a tápoldatozás bevezetésével a dinnyetermés átlagát lényegesen növelni lehet. az elrendezés (de csak egysorosan). zöld fóliák használata. 25-30 cm mélységig szinte gilisztahumusz minőségűre előkészítik a talajt. megtartja-e a termést? A sárgadinnyénél a válaszunk igen. A pulton tarthatóságjelenthet néhány napot és néhány hónapot. Görögdinnyénél "hálózni" kell a termést. Fóliatakarással csökkenthetjük a kárt. vékony fóliás takarás viszonylag új Magyarországo n. A nagyfokú lazítás következményeként ki is emelik az ágyást. Erősebben gyomosodó területen célszerűbb a lila. vékony fólia (20-40 mikron). Ezek az eljárások a legkorszerúobek. Erre szolgál a váz nélküli fóliás takarás és a kisalagutas termesztés. Itt felhasználható a fehér (áttetsző) színű. Speciális és viszonylag új a fóliaalagút alatti vékony fóliás takarás. a légtérben helyezzük el. Egy egyrétegű fóliás takaráshoz 200-300 kg/ha féliára van szükség. Az eljáráshoz tartozó meghatározó elem a talaj-előkészítés is. s erre építjük az alagutat. Az ágyáskészítő (Herkules) után következik a fóliaterítőgép. . mint a takaratlan. Szélvédett. Mindkét eljárás gépesíthető. hogy a hajtás talpra állítva elbírja-e. Szinte minden termőtájunkon megjelent.elsősorban kisüzemi termesztésben . jó mikroklímájú helyeken. színes. Az utóbbi években szinte minden fajtatípusnál megjelentek az úgynevezett pulton tartható sárgadinnyék. Tárorendszeres termesztés: A termesztés hatékonyságát fokozhatjuk ha az egységnyi területre (l m 2 ) ültetett növények termőfelületét és termését függőleges irányban. A tartószerkezet. Az ágyás os. csak üdvözölhető. A termőfelület alakítása metszéssel történik. de külföldön sincs túl nagy hagyománya. Szabadföldi termesztésnél ezek az eljárások már kivédik amínusz 3-5°C-os hideget. szinte minden termőtájunkon megtalálhatók Téli dinnye termesztése: Különleges csoportot képviselnek a téli dinynyék. ha a gyomoktól nem kell tartani. megegyezik az uborkánál alkalmazott eljárássaL Első kérdésként jelentkezik mindig. majd ezt követi az ültetőgép. támberendezés mellett.melegedni. illetve más színű féliával takart területen. illetve az energiaernyő használatának lehetősége. A palántákat soros vagy ikersoros elrendezésben ültetjük ki Qobb az utóbbi). hogy bevezettük az ágyáskészítő gépek alkalmazását. A hatékonyság növelését jelenti a kettős fólia borítás.az uborkához hasonlóan elsősorban a sárgadinnyét is termeszthetjük szabadföldön. Ezek a gépek a vetés-ültetés talajelőkészítő művelési rendszert forradalmasították Ültetés előtt néhány nappal a talajra ráengedve 120 cm ágyásszélességben. Szakítva a magyar hagyományokkaL alkalmazkodva a nemzetközi gyakorlathoz. A váz nélküli fóliás takarás és a fóliaalagút tekinthető a legegyszerűbb termesztóoerendezésnek.

A 19. Különlegessége abban van. az esetleges megelőző talajművelési hiányokat. A "jó vetőágy" jellemzője az aprómorzsás szerkezet. a gyommentesség. hogy megvalósításához beruházás és kézi munka nem szükséges. szélvédett helyeket. Mint ismert. speciális műtrágyák felelnek meg. a téli dinnye termesztésének az őszi hajtatás ban. az enyhe fűtésű fóliasátor alatt tavasszal. Ismert tény. Szinte kínálkozik a lehetőség. Megállapított tény.rendkívül rövid. hogy a folyamatos "etetés" a növénynek igen nagy teljesítmény elérését teszi lehetővé. az ülepedettség. csupán tervezési és szervezési munkát igényel. aki 150 tonna/hektár. a Medgyesegyháza körzetében termesztők között többen meghaladták a 100 tonna/hektár termésátlagot. A vetésforgó különleges agrotechnikai eljárás. elfogadható jövedelmezőséggel valósítható meg. Ezek a számok és a tápoldatozás önmagukért beszélnek. Napjainkban a hajtatott dinnye erősen visszaszorult. Helye van a fűtés nélküli. hogy a dinnye a szerves trágyát nagyon jól hasznosítja. hogy a nagy légterű fóliás hajtatásban jelöljük ki a helyét. Kétségtelen. egyenletes fekvésű. A hajtatott sárgadinnye helyfoglalását segíti az utóbbi években jelentkező árubőség. Erre a célra csak a maradvány nélkül oldódó. A sárgadinnye szinte kiveszőfélben van Magyarországon. A tápoldatozás megoldja az eddig elmaradt fejtrágyázás kérdését is. Szereti a sík. hogy a mai gyakorlat legA felsorolt ágyáskészítő gépek munkája. század második felében dinnyehajtatásunk már "fejlett" volt.Hajtatás: A dinnyékfriss terméseinek fogyasztási ideje (hazai előállítás­ ból). A sárgadinnye-hajtatás területi növelésével visszaállíthatnánk a faj régi hírét. augusztus. A tápoldatozás egyre terjed a dinnyetermesztők között. mindössze az év három hónapjára Qúlius. Ezek szélesebb körű elterjesztése. korszerűbb eljárása az követelményeknek megfelel. 91 . Remélhetőleg ezek a gépek nagyobb számban elterjednek a dinnyetermesztésben. A dinnye termőterületének kijelölése hosszú évszázadokra visszamenőleg az egyik legfontosabb szakmai feladat volt. a sima felszín. 2000-ben a tápoldatozással termesztők Magyarországon minden eddigi termésátlagot megdöntöttek A sellyei termesztők között volt. hibákat kiküszöböli. ahol napkeltétől napnyugtáig süti a táblát a nap. alkalmazása célszerű. A további csökkenés megállítása érdekében új helyet kell keresnünk a vetésszerkezetben a sárgadinnye részére. lassú feltáródású műtrá­ gyák. szeptember) korlátozódik. hogy olyan helyre ültessük. Ez a jövő útja. a szabadföldi termőterület egyre csökken. A dinnye tenyészidejéhez jól igazodnak a retardált. és a téli értékesítési nehézségek a paprika.és paradicsomhajtatóknál.a több évtizede kialakult szabadföldi termesztésen alapulva. Az alapvető talajművelési eljárások nem változtak. A sárgadinnye-hajtatás viszonylag kisebb ráfordítássat kevesebb kézi munkaerő felhasználásával. A termesztők megfigyelése. csak lényegesen drágábbak lettek.

szinte történelmi jellemzó'je a magyar dinnyetermesztésnek a kívánatosnál kisebb állománysűrűség alkalmazása. A sárgadinnyénél a fenti számok kétszeresét valósítsuk meg. Ebbó'l az alkalmazott technológiai és a környezeti tényezó'k együttes hatásaként egy-két db termést tudunk betakarítani. Ha a talajt süti a nap. az optimális9-10 ezer db/ha-ról. Jól mutatják ezt a külföldi tapasztalatok is. de erre szakcsodhatnak maguk a termesztó'k is. termesztéstechnológia típusának megfeleló'en az állandó helyre vetést és a palántanevelést. de a korai fajta magjáért minden pénzt megadtak A sárga. Ez utóbbi értéket közelítse meg az állandó helyre vetett tábla állománysűrűsége is. a termésátlag gyenge voltához. az felmelegszik. A hevesi dinnyések. A koraiság bűvölete a minó'ség romlásához. Az egész országban be kell vezetni és elterjeszteni. Régi hibája. a megcsontosodott technológián az "Istennek" sem voltak hajlandók változtatni. de nem asszimilál.és görögdinnyénél egyaránt a koraiságot becsülték a legtöbbre. akik behálózták az egész ország területét. a gazdaságtalan termesztéshez. Ezért a görögdinnyébó'l oltott palántát ültetve legalább 6000 db/ha. talajművelés színvonala stb. Ezek a veszélyek csak az oltott dinnyepalánták által küszöbölhetó'ek ki. .A dinnyetermesztésben a jövó'ben is fent kell tartani. Viszonyaink közöttegy-egy dinnyenövényen tíz-húsz db termó'svirág fejló'dik ki a tenyészidó' folyamán. Az oltással a talajban lévó' kór. Magyarországon még ma is nagy területen termesztik a dinnyét öntözés nélkül. Gondoljuk csak végig: elaprózott birtokviszonyok vetésforgó hiánya. Az oltást elvégezhetik az erre szakosodott vállalkozások. Ennek érdekében a korábbi szemléleten változtatni érdemes. sa koraiság mellett törekedni kell a növényenkénti két-három termés kinevelésére. a termesztési lehetó'ségek a hidegebb talajokra is kiterjedhetnek A termésátlaggal egyetemben a termesztés biztonsága is nó'. típusok A termesztés sikerének az alapja maga a fajta. Az oltással a kiültetendó' állománysű­ rűség 6000 db/ha-ra csökkenthetó'. Az elfogadható termésátlag és a megfeleló' termésbiztonság érdekében a dinnye termesztéstechnológiájának szerves részéve kell tennünk az öntözést is.és károkozék ellen automatikusan védekezünk Ez az eljárás nem termó'tájhoz kötött. A növény egyedi teljesító'képessége megnó'. a termó'terület nagymérvű visszaeséséhez vezetett. A termesztéstechnológiai fejlesztés célja csak egy lehet: a növény genetikai teljesító'képességének minél nagyobb mérvű realizálása a termésképzésben. De nem tűr halasztást az oltás széles körű elterjesztése és alkalmazása. Fóob tájfajták. hagyományos palántáról8-10 ezer db/ha állománysű­ rűséget érjünk el.

uralták a termesztést és a fogyasztást. század szűkítette a fajtatípusok választékát a sárgadinnyénél. gazdasági problémá kon. napi igénnyé vált fogyasztásuk. A görögdinn ye fajtatípus ok között külön kell foglalkozni a mag nélküli (triploid típusok) kérdésével. A 20. hogy igen gazdag fajtaválaszték állt már a 19. A hazai piac nem akarja elismerni a többletráf ordítást. Ezekadin nyék inkább a magszegény elnevezés minőségi követelm ényeinek felelnek meg. vékony héjú. vérvörös hússzínű. amelyik az összehaso nlításban ne szerepelt volna. és még inkább az akarunk maradni. E kísérlet eredmény ei alapján a Falusi Gazda című folyóirat 1864. A történeti visszatekintés alapján megállapíthatjuk. A 20. jó minőségű magyar fajtákat. A görögdinnyénél a 20. Különöse n Észak-Eu rópában. 57 fajta görögdinn ye volt.és görögdinn yefajtát vizsgált Girókuti P. A görögdinn yénél a globalizáció Európa-s zerte uralkodóvá teszi a csíkos fajtákat (Crimson típus). A piacok nem egyértelműen értékelik ezt a tevékenys éget. Az 1970-es évektől hazánkba is "betelepülő" nemzetkö zi vetőmag-forgalmazó cégekitth oni és európai munkájának eredmény eként megváltozik a kínálat. A Magyar Dinnyész egylet 1864-ben Pólya József úr pest-ráko si birtokán fajta-össz ehasonlító kísérletben 330 sárga. A magyarországi termeszté st már érintettük a történeti áttekintés ben. században a magyar dinnyenem esítés szép eredményeket ért el: a görögdinnye-választék sötét héjszínű. De a jöv6ben. fogyasztá sukban sok előnnyel rendelkez nek. márpedig nem lesz. ha nem lesz más választásunk. Visszahozzák a sárgadinn yénél szinte a teljes fajtatípus-választékot. hogy ezek a zöldségfajok történelm ünk során többször átsegítetté k a nemzetet a nehéz táplálkozási. de más nyugati országokb an is "divattá". században a termesztők részére. és kiszorítja a termesztésből és a fogyasztásból a hagyományos. Előállításuk a magyar termesztőknek kb. 30%-os többletrá fordítást jelent. Termesztésük ben sok hátránnya l. aprómagvú. megmara dtak a rövid tenyészidejű. Ebből273 fajta sárgadinn ye. február 10-én megjelent számában 14 görög.A 19. ezt a típust kell exportáln unk mert a nemzetkö zi piac része vagyunk. ennek eredmény eként megváltoznak a fogyasztási szokások.és 98 sárgadinn yefajta termeszté sét javasolta az országban . korai fajták. kiváló ízű fajtákból tevődött össze. 93 . Ferenc vezetésével. század közepén 700 fajtánál is több sárgadinn yét és jelentős számú görögdinnyefajtát regisztrál tak Magyaror szágon.Szin te ma sem tudnak olyan fajtatípus t mondani. A 20. A számadat ok egyértelműen igazolják. század végén változik a helyzet. Termeszt ési volumen A termeszté s volumené t csak országos vonatkozá sban tudjuk követni. század második felében ezek a típusok fajták meghódít ották Európát. a külföld részben.

Az exportárak ennél kedvezőtlenebbek Álljon itt a 2000. nálunk 5000-13 OOO kg/ha.kezdték Magyarországon a zöldségfajok termesztési adatait rögzíteni. Érdekes jelenség. A sárgadinnye felvásárlási ára 4 7. tudjuk kielégíteni.10 Ft/kg között változott.20-81.20-142. termelői piaci átlagára 55. Nagy tartalékok halmozódtak fel a kereskedőknél is. hogy a dinnye fogyasztásának ideje is széthúzódik éves szintre. Termesztésünk fő kritikáját az elért termésátlagok adják. Lecsökkent a fogyasztói kereslet.és görögdinnye termésátlagai egyaránt elmaradnak a világ és az európai termésátlagoktóL A sárgadinnye európai termésátlaga 15 000-19 OOO kg/ha között változik. 10 070 kg/ha termésátlaggaL Itt még együtt szerepel a sárga. 1895-től Fontosabb piaci adatok Sajnálattal konstatáljuk. Ebben az évben a korai felmelegedés és aszály hatására a korai termesztéstechnoló giai változatoknál 2 héttel korábban kezdődött a görögdinnye érése. de a belföldi fogyasztás itt is kevés. Ennek eredménye a túlkínálat lett. szeptember) van keresnivalónk az európai piacokon. amely egyre növekszik. Ígyami árunk találkozott az európai piacokon a mediterrán vidéken termesztett dinnyével. Az is egyértelmű tény. A legtöbb dinnyét 1948-ban termesztettük 31 701 hektáron. és a mélypontot az 1990-1992-es években érte el. akkor 12 851 hektáron termeltek dinynyét. A görögdinnye felvásárlási átlagára 13. augusztus. A sárgadinnye termelt árutömege 1999-ben 7706 tonna volt. év tanulsága. Az első adatok 1896-ból valók. Görögdinnyéből a világ termésátlaga 16 000-19 OOO kg/ha körül mozog. Ezt természetesen az importból. termelői piaci ára 121.00 Ft/kg volt. nálunk a jobb években 12 000-15 OOO kg/ha között változott.50 Ft/kg. A sárga. Mindkettő növelhető a jövóoen. július. Ezt követően állandóan csökkent a termőterület. A görögdinnye jelentős részét exportáljuk. hogy a dinnyefogyasztás Magyarországon igen alacsony színvonalon van.és görögdinnye. hogy július elejétől egész Európára kiterjedő lehűlés következett be. és ezt kell maximálisan kihasználnunk 94 . De még ennek a terméstömegnek is egytizedét exportáltuk (778 tonna). A helyzetet tovább rontotta. hogy a mi adottságaink mellett az év meghatározott részében Qúnius.40-23. Ez megközelítőleg 77 dkg/fő. Az eredményt a történelmi változások is magyarázzák.60-74. Különösen szembetűnő ez a sárgadinnyénél: termőterülete 1980 után már 1000 ha alá esett.30 Ft/kg. Jelenleg 10 ezer ha körüli felületen látszik a dinnyetermesztés stabilizálódni.

• megfelelő állománysűrűség és egészséges növény tud elfogadható termésátlagot adni. kamionban szállítjuk az export döntő többségét. • a monokultúrás termesztés felszámolására.A legfontosabb feladatunk a külkereskedelemben kivívott helyünk és stabilizálása. osztályozott. időnk javaslatok . a sárgadinnyéé 720 millió Ft volt. -A dinnye termesztésbiztonságának növelése. • az öntözésre. • külön ki kell emelni a téli Sárgadinnyék termesztésének jelentőségét. Ez csak jól szervezett termelői egységek (TÉSZ). összehangolt munkájával érhetjük el. Ezen sürgősen változtatni kell. .A hazai dinnyetermesztés versenyképessé tétele a külföldiekkel. Tudomásul kell vennünk. az értékesített áru mennyiségének növelése. azonos méretű áruval jelenti az európai követelményt. • a vetésforgóra. lassan feltáródó műtrágyák használatára. A dinnyénél a ládás csomagolás. Ennek növelése a célunk. Sajnos. .A koraiság értékének megtartása mellett a termesztőtájnak és a termelő anyagi felkészítésének megfelelő termesztéstechnológiai változatok alkalmazása. • az ágyásos vetés előtti talajművelési mód kiszélesítésre. .Termelői szerveződések (TÉSZ) létrehozása. Külön téma a csomagolás. helyette tápkockát kell alkalmazni. • a tápoldatozásra. eléréséért mindent meg kell tennünk. Ez nagyon sok magyar ember. az elérhető átlagár növelése. korrekt tájékoztatást és marketingtevékenységet folytató irányító és kereskedő szervezetek egységes. • a szaporításnállassan fel kell hagyni a gyepkocka használatával. ládázva.A technológián belül fokozott figyelmet kell fordítani • a területkijelölésre. • el kell terjeszteni az oltott palánták használatát. • az okszerű trágyázásra. . • a dinnyeszezon kiterjesztése az őszi fagyokig. család megélhetését jelenti. hogy a kiváló minősé­ gű árut is csak kellően csomagolva lehet elfogadható áron eladni. egy harmadik ország piacán. igen alacsony fekvésű áron. S nemegyszer az így kiszállított áru többszörös áron kel el. jövedelmezőségének javítása. mi ömlesztve. 1999-ben a görögdinnye bruttó termelési értéke 34 76 millió Ft.

s ezzel a hazai kertészeti termelés sikerágazatává vált. működtetése.Az árukezelő.A hozzá nem értő. között eltelt 10 év alatt a magyar gombatermesztés jelentős eredményeket ért el. keresnünk kell a fekete héjú. . Csomagoljuk be. vérvörös hússzínű. árának alávágása a külkereskedők részéről nem a magyar érdekeket képviseli. .Az újab b szakmai ismeretek eljuttatása a termesztőkhöz. -tároló telepek létrehozásának támogatása. -Ne adjuk ömlesztve. hogy a kiváló áruminőség mellé megfelelő eladási ár is társulj on.A TÉSZ-ek szervezése. olcsón a magyar dinnyét. . és jó áron értékesítsük. a termesztőt sokszor becsapó "külkereskedőket" ki kell zárni a folyamatbóL .Ki kell dolgozni a magyar stratégiát.Meg kell ragadni minden lehetőséget belföldön és külföldön a magyar dinnye hírnevének öregbítésére. ahhoz maximálisan alkalmazkodunk. Hma!Jgar !JDmba Az 1990-2000. -A szaktanácsadó hálózat( ok) kiépítése.A több száz dinnyével kereskedő sok erre a piacra.és külkereskedelem szakszerűbbé tétele. 96 . Marketingstratégia . . -gyűjtő. kiváló minőségű hagyományos magyar görögdinnyék választékbővítő elterjesztésének lehetőségeit. .Vissza kell állítani a magyar dinnye több évszázados jóhírnevét. .• termésátlag növelése.Növelni kell a belföldi fogyasztás mértékét is.El kell érnünk. -A bel. . . Fejlesztési prioritások .Az egymás árujának becsmérlése. az egy növény-egyterméses technológia mellett az egy növény-két-három terméses technológiák elterjesztése. . Számukat csökkenteni kell. . hogy a globalizáció szükségszerű törvényét a fajtaválasztás területén tudomásul vesszük.Amellett.A hazai termesztés és az export rendszeres támogatása. aprómagvú.

Budatétényben is megkezdődött a csiperke termesztése. tevődik össze. A gombák termesztése minden más kertészeti kultúrától eltérő. pecsétviaszgomba. speciális termesztési technológiájuk van.). Az első gombatelepek Kőbányán létesültek. Az igazi fellendülés az I. napjainkban már külön komposztgyártásra szakosodott üzemekben. valamint shiitake-t (Lentinula edodes) termesztünk Az elóobi gombafajokon kívül még néhány más gombafaj (gyapjas tintagomba. pincerendszerek vállalkozói kedvvel párosultak 97 . ami különböző faanyagok fűrészporábóL faforgácsbóL gabonafélék szalmájából stb. Hazai meghonosítói az akkoriban Párizs környékén megforduló magyar kertészek voltak. amely gabonafélék szalmájából (elsősorban búzaszalma). csirketrágyából. többnyire búzaszalmából készül. A csiperkekomposzt készítéséhez termesztési alapanyagként szalmás létrágyát használtak. Ezekben az években olyan nagy volt a lóállomány. A nagy mennyiségű lótrágya. A shiitake termesztőközegét úgyszintén alapanyagnak vagy táptalajnak nevezzük. amelyeknek piaci jelentősége napjainkban még nincs. így ezeknek az anyagoknak gombatermesztésr e való felhasználásával egyrészt értékes emberi táplálékhoz jutunk. hogy a gombatermesztők igényeit például a hadsereg lovasalakulatai akár egyedül is ki tudták volna elégíteni. A csiperkegomba termesztőközegét komposztnak nevezzük. ásványi adalékból (gipsz) és vízből készül. A kezdeti próbálkozásokat is figyelembe véve a gombatermesztés már 150 éve ismert az országban. kukoricacsutka és egyéb növényi hulladék is.Ebben az időszakban a megtermelt gomba mennyisége több mint hétszeresére. A laskagomba táptalaja az alapanyag. A magyar gombatermesztés története A magyar gombatermesztés . mert a klasszikus értelemben vett termőföldet nem igénylik és teljesen egyedi. másrészt ezeknek az anyagoknak az újrahasznosítása is megoldódik. de készítésére felhasználható kukoricaszár. ördögszekér-laskag omba) termesztése is folyik. Magyarországon jelenleg csiperkegombát (Agaricus bisporus) és laskagombát (Pleurotus spp. majd Budafokon. A gombák különböző mezőgazdasági hulladékanyagokon és melléktermékeken termeszthetők. lótrágyából. az előbb felsorolt kerületekben található hatalmas pincék. polietilén zsákokba rakott komposzt kerül magához a gombatermesztőhöz. míg a frissgomba-exportb ól származó árbevétel több mint húszszorosára emelkedett.pontosabban a csiperkegomba termesztése közel százéves múltra tekint vissza. világháború befejezése után kezdődött el Magyarországon. A csiperkegomba szaporítóanyagáva l (csíra) beoltott.

a Makó Testvérek. de ismét megindult a fejlődés. Az 1950-es években elkezdett vadon termő fajok/fajták gyűjtését mindvégig folytatták így az 1980-as évek közepén a külföldről kapott törzsekkel együtt már 385 különböző csiperketörzs volt a laboratórium birtokában. de foglalkoztak a laskagomba. a zsákos technológia bevezetése után 15-18 kg volt a termésátlag. s az is maradt 1990-ig. a shiitake és egyéb gombák termesztési kérdéseivel is. Magyarország 1938-ban az 1200 tonna mennyiséggel. A Duna Mgtsz 1975-ben a hazai gombatermesztés rendszergazdája lett. A tömeghőkezelés alkalmazása és a nitrogénforrásként használt csirketrágya miatt a csiperkegomba hozama az 1980-as évek végén komposztmázsánk ént 16-20 (22) kg volt. Ezzel a megoldással az addigi 3-4 kg helyett. Az államosítások után megalakított Gombatermelési Vállalat vette kezébe a csíragyártást és a kutatást. A II. Mindhárom cégnek önálló csíralaboratóriuma volt. 1967-től a csepeli Duna Mgtsz lett a magyar gombatermesztés. majd a polietilénzsákos technológia bevezetésére. A komposztkészítés területén is történtek fejlesztések. A Duna Mgtsz egészen a megszűnéséig működtette kutató-kísérleti laboratóriumát. a Suppan Champignon Kulturák és a Zalay-féle cég határozták meg az egész ország termelését. hogy az addig alkalmazott 17-30 napos komposztálási időt 16 napra csökkentette.a harmadik legtöbb gombát termesztő ország volt a 2 világon. Elősegítette. A világon először Magyarországon kezdték el a szabad természetben található Agaricus-fajokat és fajtákat összegyűjteni és nemesítési célra felhasználni.Franciaország és az Egyesült Államok után . elsősorban a csiperketermeszté s meghatározó szereplője. világháború alatt jelentős visszaesés következett be. hogy Pécsett és Győrben komposztüzemek épüljenek s ezzel a gombatermesztés az ország különböző területein is meghonosodott. majd különböző átszervezések után lassan.A magyar gombatermesztés "első fénykora" a két világháború közé esett. A legfontosabb terület a csiperkegomba termesztéséhez kapcsolódott. . konzervfeldolgozással is foglalkoztak és a friss csiperkegomba eljutott a bécsi piacra is. komposztmázsánké nt 6-8 kg gomba termett. és a termelés évró1 évre nőtt. Heltay Imre 1956-ban kidolgozta az úgynevezett rövid komposztálást. s ebben az időszakban már több mint 200 ezer m -en folyt a csiperke termesztése. a négyspórás csiperkegomba. Az 1950-es években új fejezet kezdődött a hazai termesztés történetében. ami azt jelentette. Ebben az időszakban három nagy cég. később pedig a tömeghőkezelés meghonosítására. így a ládás hőkezelés révén komposztmázsánk ént már 13-15 kg. A technológia fejlesztése miatt a termésátlagok emelkedtek. A közel negyedszázad alatt került sor először a ládás hőkezelés.

de a kihordás folyamata még mindig nehézkes. a HK 35 törzs (mai neve Duna HK 35) még napjainkban is a legnagyobb mennyiségben termesztett fajta egész Európában. ami előre­ lépést jelent a zsákos technológiához képest. A laskagomba termesztése is elkezdődött az 1960-as években. Mindegyik eljárás tartalmaz egy-egy olyan elemet. A préselt blokkban levő becsírázott komposzt már alkalmas a többszintes. Az átszővetés nem a termesztőnél történik. . fázisú komposztot árusították. de a világszínvonalon felépített csíralaboratóriumok is hozzájárultak a gombatermesztés dinamikus fejlődéséhez. sőt nehezebb is megoldani.A laskagombafajták nemesítésében kiemelkedő szerepet töltöttek be a magyar kutatók. Eger és környéke. hogy a hagyományos gombatermesztő és az újabban kialakult körzetek mellett az ország valamennyi megyéjében meghonosodott a csiperketermesztés. Komposztüzemeink technikai megoldásaikban ma már világszínvonalon működnek. amely biztosítja a laskagomba védelmét a különböző versengő és antagonista penészek ellen. szállítása raklapokon megoldható. és többnyire jó termő­ képességű komposztokkallátják el a termesztőket. . A blokkos technológia egyaránt alkalmazható a gombasátrakban és az átalakított istállókban való termesztésre. majd a hazai termesztésben megjelent a III. Az elmúlt tíz év hazai fejlesztéseit tekintve a csiperkekomposzt gyártásában történtek a legnagyobb változások. jelenleg 5 jelentős csiperketermesztő-körzet (Budapest és környéke. fázisú komposzt is. polcos termesztésre is. Pécs és környéke) található az országban. mint a csiperkegomba micéliumával már átszőtt komposzt. Az elmúlt években a préselt blokkok gyártása is megkezdődött. hanem a komposztüzem ben. Máriakálnok és környéke a Szigetközzel együtt. A tömegben való átszővetés hőkezelő kamrákban történik. amely nem más. Ugyancsak az elmúlt évtized eredménye. megváltozott a termesztéstechnológia s ezzel együtt a termésátlagok is nőt­ tek. A komposztüzemek először a hőkezelt és becsírázott II. a hagyományos körzetekben is fellendült a termesztési kedv. mint a zsákok mozgatását.a steril termesztési technológia.a száraz hőkezelési eljárás. Győr és környéke. amikor magyar kutatók három intenzív termesztéstechnológiát dolgoztak ki az alapanyag előállítására. Az új komposztüzemek földrajzi elhelyezkedése miatt új termesztőkörzetek alakultak ki.a mikrobiológiai hőkezelés. hanem tömegben. Mind a három eljárást szabadalomként is bejelentették: . Gombatermesztésünk alapvetően a csiperkegombára épül. Napjainkban Magyarországon a száraz hőkezelési eljárás a legelterjedtebb. . nem polietilénzsákokban.

Győr. a kazalban levő folyamatokat utánozzák. Mint már az előbbiekben ismertettük a II. más néven a bunkertechnológia bevezetése. Máriakálnok. világháború befejezésétől a gombatermesztés fokozatosan fejlődött. A csiperketermeszté s adatait az 5. ezek a következők: Áporka. Összesen 200 ezer tonna csiperkekomposzt készült. Máriakálnok. komposztmázsánk ént 18-22 kg volt. A gombaágazat mintegy 10 ezer embernek nyújt biztos megélhetést. továbbá a III. fázis.Magyarországon 2000-ben 8 komposztüzem működött. Kerecsend. Bunkertechnológiá val működnek a következő komposztüzemein k Áporka. táblázat A csiperkegomba hazai termesztésének alakulása 1945-2000 között Év 1945 1948 1950-1956 1960 1967 1972 1975 1982 1986 1995 1996 1998 1999 200 0 Termésmennyiség (tonna) 100 200 700-900 1200 1530 2000 3 OOO 4 OOO 4 OOO 22000 25 OOO 33 OOO 35 OOO 38 OOO 100 . fázisú komposztnak köszönhetően a csiperketermesztésbe n a hozam 2000-ben egy mázsa komposztra vetítve 28-34 kg volt. Először 1995-ban kezdték el alkalmazni különböző országokban. Az elmúlt 30 év legjelentősebb előrelépése volt a levegőztetett I. Az elmúlt évtizedben a bunker-technológi a bevezetésének. Pécs és Tök. A hazai gombatermesztést 15-20. Tök. A bunkerben lejátszódó folyamatok tulajdonképpen a hagyományos komposztálásnál. 5. táblázatmutatja. Kerecsend. Győr. a termesztéstechnológia változásainak. eltérő módokon. Az országban ma 500 ezer m 2 területen termesztenek gombaféléket. Hódmezővásárhely. Csíkvánd. 1990-ig az országos termésátlag. de azonos elv alapján. kizárólag gombatermesztéss ei foglalkozó cég határozza meg.

míg a körvonal a maximális szállítási távolságot jelenti. évben a frissen exportált gomba mintegy 90%-a csiperke. Az előbbi gombafajokon kívül még néhány más gomba (gyapjas tintagomba. míg a shiitake alig l %-ot jelentett. vagyis ezeknek a fajoknak a piaci rádiusza akár 2000 km is lehet. A 2000. Franciaországba is. mint ahonnan az export kiindul (Magyarország). amelynek a középpontja nem más.Fontosabb piaci adatok A magyar gombaágazat árbevétele 2000-ben 17-18 milliárd forint volt. A szedéstől a vásárlóhoz kerülésig jó minőségű friss gombát csak és kizárólag az elvártaknak megfelelően működő hűtőlánc segítségévellehet biztosítani. Kevesebb mennyiségben szállítottunk laskagombát Svájcba. míg a csíraexport. ahová az összes kiszállított mennyiség 67%-a került. A laskagomba legfontosabb felvevőpiaca változatlanul Németország. míg l %-a shiitake volt. A frissgomba a leggyorsabban romló termékek közé tartozik. a csomagolás mikéntje. épp ezért lehetséges. A frissgomba-exportból származó árbevétel több mint 22 millió USA dollár volt. Egyre fontosabb piaccá válik Olaszország. inkább egy 1000 km sugarú kört jelent. Angliába. A fennmaradó 8% különböző országok (Románia. elenyésző mennyiségben. 6-7%-a laskagomba. ennek 92-93%-a csiperkegomba. A frissgomba-export lehetőségei földrajzi szempontból behatároltak. l milliárd forintot jelentettek. hogy például a magyar laskagomba már többek között eljutott Angliába. 2000-ben 38 ezer tonna gombát termelt az ország. 2000 km sugarú kör. Ebből a szempontból jobb helyzetben van a laskagomba és a shiitake. ahová az összes csiperke 13%-a került. minőségét (piacosságát) a termesztéskor meglevő minőségen kívül alapvetően az árukezelés. 8-9%-a laskagomba. Németországba közel 32%. a belföldi forgalom úgyszintén 6 milliárd forintot. A csekély mennyiségben termesztett shiitake is elsősorban Németországban talál vevő re. ami egyrészt növeli a terből .Jugoszlávia) között oszlik meg. a szállítási és a tárolási idő határozza meg. utána Ausztria következik. a frissgomba és a konzerv exportja mintegy 6 milliárdot. Horvátország. amelya komposzt hozzávetőleg 4. A friss csiperke piaci rádi us za az élelmiszerekétől kisebb. Az exportlehetőségek bővülésének köszönhetően 1990-től kezdve a megtermelt gombamennyiségből évről évre több került és kerül a nyugat-európai piacokra. mivel jobban tűrik a szállítást. ami a gomba kicsi piaci rádiuszával magyarázható. ahová az öszszes mennyiség 4 7%-a került. a felhasznált kemikáliák együttesen kb. A friss csiperke legfontosabb piac a hagyományosan Ausztria. a takaróanyag. Franciaországba is.5 milliárdot. pecsétviaszgomba) termesztése is folyik. míg a második legfontosabb exportpiacunkra. A piaci rádiusz a magyar élelmiszerexportnál egy kb. eltarthatóságuk jobb a csiperkéénél. Szlovénia.

EK-rendelet) évi 8000 tonna friss csiperkegombára adott kontingenst. s ha lenne is igény a friss gombára. A magyar csiperke. különös szagúvá válik a gomba. de vámot úgyszintén kellett fizetni. július l-jétől 2002. mert ettől az évtől kapott a két termesztett gombaféle egyedi vámtarifaszámot. és előírja. A laskagombára és a shiitake-ra nem szabtak meg kvótát. Az elmúlt 5 év adataiból látható. június 30-ig összesen 8 800 tonna friss esiperkét lehet kedvezményesen exportálnunk Ugyanebben a rendeletben jelent meg. Ezek a szigorítások éppen a legfontosabb exportált gombafajunkat.melési költségeket. körtétől stb. 2000/2001-ben a kvóta mennyiségéig kivitt friss csiperkegomba után 2. a csiperkegombát érintik. így a gomba iránti kereslet lényegesen csökken. ami alapvetően csökkenti alkupozíciónkat a versenytársakkal szemben. Ennek értelmében 2001. hogy a csiperkegombából évről évre többet exportáltunk Különösen szembetűnő. hogy minden évben 10%-kallehet emelni az előző évi menynyiséget. amikor a hozamok messze elmaradnak a megszokottól. 1999-ben csaknem megduplázódott. A friss csiperke.8% vámot kell fizetni. Az Európai Unió által 2000. A minden év július l-jétől a következő év június 30-ig tartó keresztfélévre kiszabott mennyiségen felül kivitt gombát magas vám sújtja. Frisscsiperke-expo rtunk jövedelmezőségét jelentősen befolyásolja az Európai Unió által évente megállapított kontingens. hogy az 1996-ban exportált csiperkemennyiség 3 év alatt. hogy a kvóta a kivitt mennyiség alig felére elég (6. Az Európai Unió különböző adminisztratív intézkedésekkel. s a különböző zöldség. . szigorúan előírt kvótákkal és védővámokkal védi saját tagországainak gombatermelését.6% vámot. másrészt alapvetően meghatározza a célpiac lehetséges távolságát. A hűtőlánc kiépítését és működtetését tovább nehezíti. hogy a friss gombát nem lehet akármilyen gyümölccsel vagy zöldségfélével még hűtőházban sem együtt tárolni.és laskagomba exportadatait 1996-tóllehet külön-külön regisztrálni. hűtőkocsiban szállítani. azt ebben az időszakban a hazai termesztés nem tudja megtermelni. Minden évben májustól szeptemberig az exportmennyisége k drasztikusan csökkennek.és gyümölcsfélék jelenléte felgyorsíthatja a gomba állapotának romlását. Ennek oka egyrészt. Így például a hagymától. vámmentesen exportálható a laskagomba és a shiitake. hogy mennyiségi megkötés nélkül. a kvótán felüli mennyiség után már 12. Az elmúlt 5 év friss csiperke exportadatait áttekintve megállapítható. hogy Magyarországon minden évben "visszatérnek" a nyári komposztgondok (nem megfelelő az alapanyag· minősége). április 14-én aláírt megállapodás (1727 /2000. hogy nyáron az export-célországok ban is friss zöldség-gyümölcs szezon van. almától. hanem azok megtartásáért is. Másik oka minden bizonnyal abban rejlik.és laskagombának más mezőgazdasági termékekhez hasonlóan meg kell küzdenie nemcsak a külföldi piacok megszerzéséért. táblázat).

22 1.00 1. mert a friss holland gomba folyamatosan jelen van a német. igaz viszont.64 1. XI.64 1. hogy mi semmiképpen sem tudnánk az Európai Unióban megfelelő áron értékesíteni a magyar konzervet a magas büntetővám miatt. elsősorban a német piacon.80 1. Az öt év alatt bekövetkezett 68 dollárcentnyi esés nagy bevételkiesést jelentett az ágazatnak. táblázat A friss csiperkegomba exportjának alakulása 1996-2000 között 1996 1997 1998 1999 200 0 Hónap tonna I.46 1.71 1. de egyre inkább az osztrák piacon is.71 1.54 1.79 1. A konzervfeldolgozásra szánt friss gombát csaknem 100 százalékban Olaszországba szállítják.26 $/kg volt.50 1.87 1.több mint 10%-kal olcsóbban tudják kínálni.01 2.65 1.97 1.6. A jó minőségű magyar gomba eddig még állni tudta a versenyt a gyengébb minőségű hollanddal szemben.13 1. A csiperkegomba piacán a legnagyobb versenytársunk 2001-ig Hollandia volt. de konzervipari célra hasznosított gombáért kapott ár okozta. hogy a hazai konzervkészítés kapacitása behatárolt.66 1.59 1.49 1.89 1.69 1. Az Európai Unió 2001.92 1.21 1.55 1. amikor 26 dollárcenttel esett az átlagár.91 2.65 1.83 1. Összesen Az elmúlt öt évben a frisscsiperke-export átlagára folyamatosan csökkent.15 1. Nem szerencsés.64 1.53 1.01 1. mint a magyar termelésűt.07 1.39 1.68 1.33 1.63 1. január l-jétől eltörölte a lengyel gombánál a kvótát (így a vámot is). évi 1.35 1.74 1.43 1. ami elégjelentős érték.59 1.51 1.71 1. így az 1996.50 1.50 1.30 1.70 1.94 $/kg ár a 2000.60 1.19 1.43 1.05 2. hozzánk közel eső német tartományokban. így a friss lengyel esiperkét-elsősorban a keleti.27 1. x.74 tonna 948 961 1228 1162 l 090 936 811 758 l 022 l 062 1105 1203 12286 $/kg 1.26 v VI. IV 611 601 724 651 631 478 462 485 581 754 754 546 7 278 $/kg 2.95 2.63 tonna 1199 1126 1444 1292 1284 l 006 904 928 845 1246 1393 1525 14192 $/kg 1. Különösen szembetűnő az 1999-2000-es év. XII. VIII. IX. III.67 1. .70 1.71 1. 2001-től kezdve azonban már Lengyelország is komoly vetélytársunkká vált.29 1.52 tonna 1384 1336 1583 1406 1308 l 035 986 779 l 043 1200 1412 1397 14 869 $/kg 1.70 1.27 1. A legnagyobb bevételkiesést azonban a frissen kiszállított. II.62 1. év átlagában már mindössze 1. VII. de a háttér ismeretében némi magyarázat is található.94 tonna 842 724 917 938 806 711 651 521 711 900 926 l 028 9 675 $/kg 1.84 1.

Ennek egy részét nyilván a hazai termesztés is tudná biztosítani.97 2. A kérdés csak az.26 2.48 2. hogy nincs megfelelő kapacitású alapanyaggyártó üzem. kivéve a 2000.69 2.32 2. táblázat adataiból megállapítható.97 1.92 2.05 1. 76 tonna 73 79 95 101 85 87 94 81 130 150 94 121 1190 $/kg 2.91 2.57 2. továbbá a termesztő létesítmények túlnyomó részében csak szezonális (ősztől tavaszig) termesztés valósítható meg. 73 2.25 2. mint már említettük.20 1.01 1. 73 2. 73 2. jelenleg közel 2 kg fejenként és évente.96 2. II.95 2. Összesen Laskagomba-termesztésünk amely 1991-ben (3 ezer tonna) érte el eddigi legjobb eredményét az elmúlt évtizedben.7.35 2. A nagyobb mennyiségű laskagomba termesztésének egyik legnagyobb akadálya.23 2.67 2.50 2. Az Európai Unió országaiban jelenleg 50-60 ezer tonna csiperkegomba-hiány mutatkozik.45 2.99 1.65 2.80 2. megtorpanások után.06 1. mint a csokrosan árusított gombáé. 75 2. 33 2.83 1.88 1. Hollandia egyre többet és egyre olcsóbban termel.82 2. továbbá.08 2.92 1.96 1.01 2. X.11 2.89 1. VIII.95 2. hogy az exportra kerülő mennyiségek is többé-kevésbé emelkedtek.66 2. VII. 2001-től Lengyelország elsőszámú versenytársunkká vált. Mindezek ellenére a laskagomba átlagára is csökkenő tendenciát mutat.19 2. de egyre többet termel. XI.92 1. évet.és várhatóan a 104 . 56 0. leveles (sorolt) laskagomba elsősor­ ban a német piacon számít "hungarikum" -nak.62 2. A hazai fogyasztás az elmúlt 10 évben jelentősen emelkedett.42 2.91 2.40 tonna 187 236 217 158 182 141 143 137 129 147 147 182 2 006 $/kg 2.46 2.01 2. hogy milyen áron. $/kg tonna 2. A 7.51 2. A hazai termékpálya.95 1.80 2. amikor a rendkívül forró és hosszan tartó nyár miatt nem volt elegendő áruala p. tetszetős elrendezésű.54 2. A jó minőségű. IX.95 104 99 118 116 71 89 91 70 116 116 112 102 1204 III.68 92 61 80 74 46 69 76 74 79 73 83 95 902 $/kg 2. Gombafogyasztásunk napjainkban. de nem mindegy. IV v VI. XII. táblázat A friss laskagomba exportjának alakulása 1996-2000 között 1996 1997 1998 1999 200 0 Hónap tonna I.03 1. az ára is magasabb.14 2.Magyarország évi gombatermelése-2010-ben elérheti az évi 100 ezer tonnát.98 2. hogy kinek lehet eladni ezt a mennyiséget.81 2.04 tonna 163 157 174 185 155 131 152 86 156 130 142 142 l 773 $/kg 2.98 1.92 2.65 2. 80 2.

Nyilvánvaló.22 euró büntetővám terheli. és teljes vámmentességet kapjon ez a termék is. mert általa lehetővé válik az idő­ szakonkénti túltermelés levezénylése. A korszerű táplálkozás jegyében.elsősorban a csiperkegombára épül. igényes. A konzerválás mindenütt a világon a gombatermesztés egyik fontos szegmense. miközben legnagyobb vetélytársunknáL Hollandiában stratégiai terméknek tekintik. hogy a fogyasztás növelhető. A hazai termelésű konzerv árban nem tud versenyezni a kínai gyártásúval.a vevő igényei szerinti. nagy szállítókat részesítik majd előnyben. hogy a rendkívül alacsony költségen előállított. akkor 2010-ben évi 70 ezer tonna gomba termelése lenne indokolt. A magyar hatóságoknál el kellene érni. akkor az évi fogyasztás fejenkéntelérné az 5. tálcás csomagolás ban. hogy kölcsönösségi alapon (az EU-ból hozzánk érkező esiperkét se terhelje vám). Ezeknek a feltételeknek csak a nagy gombatermesztők tudnak önmagukban megfelelni.megfelelően magas vám terhelje. Nagy segítség lenne a hazai gombaágazatnak ha az uniótóllegalább kedvezményes vámelbírálású kontingenst kaphatnánk Magyarországon jelenleg az értékesített friss gomba közel50o/o-a nagy áruházláncokon keresztül kerül a vásárlókhoz. ha hetente minden lakos csak 10 dkg gombát fogyasztana (ami nem tekinthető soknak). hogy exportlehetőségeink az elkövetkező években az 1999-2000. akik napról napra biztosítani tudják az áruházlánc akár több száz kilogrammos kiszolgálását is friss gombával. Sajnálatos. akár meg is kétszerezhető. de időről időre változó mennyiségű árut várnak el a be szállítóktóL Az áruházláncok a jövó'ben kizárólag azokat az ún. javaslatok Az Európai Uniónál már a csatlakozás előtt célszerű lenne elérni.2 kg-ot. amelyet évi 52 ezer tonna megtermelésével lehetne biztosítaní.200 és 500 g-os. Ha figyelembe vesszük. vagy több kis termesztőnek kell egymással összefog105 . Ugyanakkor a magyar gombakonzerv nem tud az Európai Unió piacaira bejutni. töröljék el a magyar csiperkegombára az évenként kiszabott kvótát. év szintjén maradnak (évi 18 ezer tonna). s így dömpingáron Magyarországra szállított kínai konzervet-más országokhoz hasonlóan.jövőben is . Magyarországon az elfogyasztott gombakonzerv 48%-a kínai exportból származik. A hazai gombakonzerv-előállíták a teljes magyar fogyasztást tudnák biztosítani. Az áruházláncok egész évben azonos minőségű. minő­ ségben azonban messze felülmúlja azt. hogy a gomba még napjainkban sem szerepel a mezőgazdaság stratégiai termékei között. A gombakereskedelemben aBudapesti Nagybani Piac szerepe évről évre csökken. míg töltősúlyát kilogrammonként 2.6% vám. mert egyrészt az értékesítési árat 18.

hogy talán a már nem is olyan távoli jövóoen az igényes európai s az egyre igényesebb hazai piac a fentieken túlmenően elő­ térbe helyez egy másfajta minőségi követelményt is. esetleg shiitake megismertetésével kedvet lehetne csinálni a gombafogyasztáshoz. Szerencsénkre a beltartalom szerint elvárt magas minőséget a pincei termesztésű magyar gomba már eddig is tudta biztosítani. de a világ nagy gombatermesztő országainak egy részében (például Egyesült Államok) már általánosan elterjedt gyakorlat. Megengedhetetlen. A hazai fogyasztókkal jobb kapcsolatot kellene kiépíteni. szín. A laskagomba. jól látható helyen kell elhelyezni. Az integrált gombatermesztés bevezetése elkerülhetetlen lesz. létrehozását. A belföldi piac az elkövetkező időszakban minden bizonnyal felértékelő­ dik Emelni kellene a fejenkénti gombafogyasztást. az egyik az integrált gombatermesztés bevezetése.ni. A hazai fogyasztéknak is csúcsminőséget és szolgáltatást kellene nyújtani. mind pedig új. továbbá. Napjainkig az általánossá vált vevői szokásokhoz igazodva a friss gombát méret. mégpedig a gomba szárazanyag-tartalmát. Sokkalleleményesebbnek kellene lennünk a marketingben mind a gomba elosztásában (mindenüvé jusson az országban). amelyet minden egyes gombacsomagoláson. kezelni. s az elkészíté si módok között sem sok változat szerepel. hogy terméke az egészséges táplálkozás céljából integrált termesztésből származik. tisztaság szerint osztályozták és minősítették. Ez utóbbinak védett márkajelnek kell lennie. konyhakész termékek előállításában és kínálásában. a friss gombánál az ezredfordulón már nem lenne szabad különbséget tennünk export és belföldi minőség között. Az integrált gombatermesztési technológia kidolgozása már megtörtént. működésük feltételeit az Európai Unió is támogatja. Bevezetéséhez egy jól átgondolt és zökkenőmentesen működő ellenőrző rendszert kell kiépíteni. s az Európai Unió több országában is egyre inkább teret nyer az okszerű vegyszerhasználattal való gombatermesztés. s ezzel összefüggésben a beltartalmi értékeket. mert ezen a területen még jelentős tartalékok vannak. árusítani a friss gombát. s mindehhez csatlakoznia kellene egy árujegy/védjegy használatának. A gombatermesztő az árujegy/védjegy feltüntetésével arra kívánja felhívni a vásárló figyelmét. Magyarországon erre eddig nem került sor. míg a másik a leterrnett gombakomposzt újrahasznosítása. mert többségük még ma is kizárólag a csiperkegombát ismeri. Magyarországon eddig még egyetlen "gombás" TÉSZ sem alakult meg. Fel kell készülni arra. Az egészséges táplálkozás hangsúlyozása keretében a gombafogyasztás növelésére kellene ösztönözni a lakosságot. hogy a környezetvédelem okán többletköltsége . hogy a nagy áruházláncok zöldséges pultjaitól kezdve a piacokig sehol sem tudják megfelelő szakértelemmel tárolni. Célszerű lenne Termelői és ÉrtékesítőSzövetkezetekbe (TÉSZ) tömörülni. mivel a vevő szemre vásárol. A környezetvédelem témakörében két területen lenne célszerű továbblépni.

Az integrált termesztés t vállaló gombatermesztő részére biztosított állami támogatás minden bizonnyal elősegíti majd az okszerű vegyszerhasznál at elterjesztés ét. támrendsze res termesztés a szabadföldön).az elmaradott térségekben a gombaterm esztés meghonosít ása. csemegekukorica vagy a korai (a német termelést megelőző) spárga. de újabb zöldségfélék is bekerülhetn ek ebbe a körbe. vagy ami szintén megeshet. hogyha kísérletek. . a tormát vagy a gombát). az öntözést. célszerű ennek az anyagnak az újrahasznos ítása. ami a piacon az egyediségét bizonyítja. A fejlesztés legfontosab b területei a következők: . például a támrendsze ren termelt konzervubo rka. alkalmazni kell a korszerű post harvest eljárásokat és a tárolást. kevesebb lett hozama. Feltétlenül érdemes fejleszteni a hagyományos táj. illetve próbaterme sztés során beigazolódik: ugyanazoka t a minőséget.keletkezett.a gombapincék korszerűsítése. R2öldségtermes2tés fejles2tési lehetőségei A tájtermeszt és fennmaradá sa érdekében fejleszteni kell a termesztés technológiát. így csaknem ugyanennyi letermett komposzt halmozódo tt fel. A többletráfo rdítások vagy a hozamcsök kenés miatt a termesztő magasabb árat szeretne kapni árujáért. akkor is.és hungarikum jellegű termékeink et (az étkezési és fűszerpaprikát. A műtrágyákat. Az új fajták bevezetésére csak akkor kerülhet sor. mint amelyek az adott tájra korábban is jellemzőek voltak. . növényvédő szereket vagy egyéb termésfoko zó eljárásokat is csak nagyon gondos kísérletezés és megfontolá s után lehet bevezetni. . a nehéz fizikai munkát igénylő műveletek gépesítését . Ugyanez vonatkozik az új termesztési eljárásokra (például talaj nélküli termesztés a hajtatásban. a hagymát. vagy talajtakarás. . jellegzetess égeket hordozzák. s ha nem. Nagyon fontos fejlesztési feladat a termőtájban megtermelt áru megkülönb öztető jelölése. .felszíni termesztőházak és sátrak építése. A magyar fogyasztó jobban ismeri és kötődik a hagyományokhoz. .az oktatás megszervezése. márkázása. A leterrnett gombakom poszt újrahaszno sítása szintén az elkövetkező idő­ szak megoldandó feladatai közé tartozik. Amennyibe n a termelésün ket még tovább növeljük.a termesztést echnológia modernizál ása. Erre az európai uniós zöldségpiac-szabályozás is lehetőséget biztosít. a dinnyét. Az egyre szélesedő kereskedele mben a hungarikum hoz vagy a termőtájhoz kötött zöldségjelö lése a hazai piac megtartása szempontjá ból elsődleges fontosságú. a káposztát. Magyarorsz ágon 2000-ben mintegy 200 ezer tonna csiperkegom ba-kompos zt készült.a kutatás hathatós anyagi támogatása .

illetve az országra jellemzőkké. A helyi specialitások.a fentiek által segíti a térség lakosságmegtartó erejét.fellendíti a zöldségtermesztést.folyamatos technikai. gyümölcsöt és egyéb termékeket). A tájtermékek hazai reklámozása a külföldi keresletet is fellendítené. . A zöldség tájtermesztését állandó fejlődési folyamat jellemezte addig is. amelyet a márkázás tovább erősíthet. előmozdítja az adott térség fejlődését: . speciális termesztésmódjuk alakult ki és fajtákat szelektáltak Ezek a zöldségek különleges minőségükkel . fejlesztést a jövőre nézve is folytatni kell. hiszen ez a technológiai elem nem befolyásolja a hagyományos minőséget. . azaz hungarikumokká. mint a drágább gyepkockát. színükkel vagy ízükkel . -javítja a foglalkoztatottságot (a zöldségtermesztés mindenképpen kézimunka -igényes). Hosszú évek során egyes fajok bizonyos tájakon különösen jelentőssé váltak.váltak a táj ra. de a nagy bolthálózatokban és áruházláncokban is feltűnően kellene jelezni az egyes termőtájakból származó élelmiszereket (zöldséget. A hagyományosan száraz gazdálkodás ú hajdúsági tormatermesztést vagy vecsési káposztatermesztést napjainkban felváltotta az öntözéses gazdálkodás. mert a hozzánk látogató turistában rögzül az itteni választék emléke. amíg kialakultak a mai fogalmaink szerinti tájra jellemző minőségi specialitások Ezt a fejlődést. a hungarikumok esetében is jól felépített.alakjukkal.marketingmunkával kellene tudatosítani a "hazai" zöldség vásárlásával járó előnyöket. 108 . és saját üzlethálózatában is hamarabb keresi. napfény. .segíti a térség kulturális felemelkedését (hagyományok átmentése révén). felemelkedését. A fejlesztés során a táj természeti adottságait kihasználva (talaj. megveszi a Magyarországon megismert zöldséget. mert napjainkban és főleg a közös európai piacon a hagyományos minőség mellett egyéb szempontokból is versenyképesnek kell lennie a tájtermesztésnek a hungarikumnak. technológiai megújulás a szellemi erő számára is vonzó. hogy a termék piaci értékesítésének esélyeit javíthatja. A dinnyetermő-tájakon éppúgy használják a tápkockás palántát. . *** megfelelő Magyarország kiváló ökológiai adottságokkal és nagy hagyományokkal rendelkezik a zöldségtermesztés területén. A hungarikumok tájhoz kötött termesztése túl azon. A piacokon. hogy az árudömpingben felhívják a fogyasztó figyeimét az egyedi minőségre.kapcsolt gazdasági lehetőségekkel jár (például élénkíti a falusi turizmust). folyamatos és következetes marketingtevékenységet kell folytatni. hőmérséklet) a termesztés biztonságát fokozó és gazdaságosságát javító korszerű eljárásokat feltétlenül be kell vezetni.

Észak-Duná ntúl (Rábaköz) mellett Kelet-Magy arország (Szatmár) termeli ezt a minőséget. a termelés biztonságának növelésével. A makói hagyma. és a folyamatosan szelektált fajták húsa fehér.A kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény kiváló színe és aromája a hazai fajtáknak a termőtáj éghajlatána k és a hosszú évek technológia i fejlesztésének köszönhető. hegyes "cecei" típus. de igazi hungarikum a laskagomba. a technológiá nak köszönhetően felülete sima. A világ paprika-szo rtimentjébe n egyedülálló a fehér húsú. mint a magról vetett hagymáé. húsa fehér marad a szárítás vagy a konzerválás során. A piac globalizációját figyelembe véve a jövó"ben tovább kell erősíteni a zöldséghun garikumok pozícióját a termék márkázásáv al.szárazanya g-tartalma magasabb. ízletes. A laza talajban a tormatest alakja egyenes. A vecsési savanyú káposztát egyedülálló állaga és íze tette hungarikummá. a termeléstec hnológia fejlesztésével. Az utóbbi 20-25 évben a támrendsze ren termelt apró méretű. A magyar gombaterm esztés mintegy 150 éves múltra tekint vissza.amelyet hagyomány osan dughagymáról szaporítana k . de az új fajták és a korszerű technológiá k alkalmazásával a Baranya megyei és a medgyesegy házi dinnye kiváló ízével is egyedülálló minőséget ad. és igen jól tárolható. . A görögdinny e hagyományos termőtája Heves megye volt. A torma termesztése a Hajdúságba n vált híressé. amelyből Európa-sze rte magyar fajtákat termeszten ek ugyancsak magyar technológiá val. sima héjú konzervubo rka Európa-sze rte magyar uborkaként lett ismert.

SOLTÉSZ MIKLÓS-NYÉKIJÓZSEFPAPP JÁNOS-SZABÓ ZOLTÁN

Hung-arikurn g-ljürnölcsök

Deuezetés
Éghajlati adottságai miatt Magyarország szinte mindegyik mérsékelt égövi gyümölcs termesztésére alkalmas, méghozzá piaci előnyöket jelentő kiváló minőségben. A nálunk termett gyümölcsök különleges minőségét elsősorban a beltartalmi jellemzők (íz, zamat, aroma stb.) adják. A gyümölcs vagy gyümölcstermék különleges minősége azonban önmagában még nem hungarikum. Hazánk és gyümölcstermesztésünk szimbólumává, nemzetgazdasági szempontból is meghatározó tényezővé akkor válik, ha az a piaci keresletben is megnyilvánuL A hungarikumok termesztésének és előállításá­ nak elsődleges célja a piaci pozíció megerősítése, új piacok szerzése, a külföldi gyümölcsfogyasztók figyelmének felhívása. Ilyen szempontból az utóbbi cél nemcsak az exportot, hanem a külföldieknek a hazai vendéglátáshoz kapcsolódó ellátását is érinti. Az egységes piac kiszélesedésével a külföldi fogyaszták figyelmének és elismerésének növelésére hivatott hungarikum hosszú távon csak akkor hozhat eredményt, ha a különleges minőség elismertségét a hazai lakosság fogyasztása alapazza meg. A viszonylag kevés mérsékelt égövi gyümölcsfajjal foglalkozó, de nagyobb volumenben termelő országok (például Új-Zéland, Chile, Argentína, Spanyolország, Görögország) könnyebb helyzetben vannak, mert a keresletkínálat alakításában az egyedi karakterüket jobban meg tudják jeleníteni. A hazai gyümölcstermesztés - éghajlati adottságainkhoz igazodó - sokfélesége egyben szétaprózottságot is jelent. A hungarikum szerepét csak néhány gyümölcsfaj és -termék töltheti be. Ezek az ágazat "éllovasai" vagy "zászlóshajói". A hungarikum érték az adott gyümölcsfaj hazai termesztésének fellendülésén kívül közvetve kedvezően hat a többi gyümölcsünk iránti érdeklődésre, s így az egész ágazat piaci súlyára, versenyképességére is.

A hungarikum gyümölcsök és termékek kedvezően befolyásolják az ország megítélését is. Ezt a szerepet más - ipari, vendéglátási, gasztronómiai, népi iparművészeti, állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti stb. - hungarikumokkal együtt töltik be. A hungarikumok szinergista hatásának eredményeként megnő a különleges magyar termékek nemzetgazdasági és világpiaci jelentősége. Megfelelő támogatással ezért azt kell elérni, hogy minél több versenyképes hungarikum legyen. A hungarikumoknak nem egymással kell "versenyezniük", hanem az országimázs-háló részeként egységesen elősegíte­ ni az ország gazdasági fej lődését, a vidékfejlesztést és az életminőséget javító környezettudatos gazdálkodást. A hungarikum fogalmának tágabb és szűkebb értelmezését is meg kell említenünk. Tágabb értelemben minden különleges tárgyi és szellemi érték idesorolható. A fogalom szűkebb körű értelmezésénél egyet érthetünk Udovecz és munkatársai meghatározásával: "A hungarikumok nagy nemzeti értéket képviselő, nemzeti hagyományokra alapozódó magyar mezőgazdasági termékek és élelmiszerek." A gyümölcsök ebből adódóan szűkebb és tágabb értelemben egyaránt hungarikumok lehetnek. A hungarikum gyümölcsök közvetve ahhoz is hozzájárulnak, hogy Magyarország Európa egyik jelentős "gyümölcsöskertje" legyen. Vitatott kérdés, célszerű -e publikussá tenni hungarikum értékeinket, hiszen ezek ezzel a konkurencia célpontjaivá is válhatnak. Kétségtelen, ha a konkurencia a zászlóshajó szerepét betöltő hungarikumokra csapást mér, az többszörösen kihat egész gyümölcskínálatunkra is. Véleményünk szerint azonban nemzeti gyümölcsértékeinkkel nem célszerű titkolózni, hosszú távon az az érdekünk, hogy az értékeinket felfedjük, mert csak így számíthatunk rá, hogy az érintettekhez az információk eljutnak, és megfelelően hasznosulnak A kiszámítható és stabil minőséget megfelelő marketingmunkával előbb-utóbb el tudjuk fogadtatnia gyümölcspiacon, ha a versenyképesség egyéb követelményeinek is megfelelünk. Akiemelt támogatást igénylő gyümölcsök és termékek kiválasztása nagy felelősséget és körültekintést, továbbá dinamikus és rugalmas innovációt, hungarikum-infrastruktúrát igényel. A jó és rossz döntések egyaránt nagyobb hatást gyakorolnak az átlagosnál az ágazat fejlődésére. A hungarikumhoz érdek csak akkor fűződik, ha számunkra valamilyen előnyt jelent, vagy később előnyt hozhat. Külön kell megemlíteni a hungarikum gyümölcsfajták nemesítési értékét. A hazai génforrások hozzájárulhatnak a külföldi fajták nemesítéséhez is, amellyel közvetve szintén hazánk és gyümölcs(termesztés)ünk elismertségét növelik (1. táblázat). A termesztésből kiszoruló, de génforrásként értékes hungarikumok vizsgálata nagyobb figyelmet érdemel. A hazai génforrások megőrzése és rendelkezésre bocsátása nemzeti érdek, ami nemzetközi kötelezettséget is jelent (riói Biodiverzitás Egyezmény, FAO Génmegőrzési Egyezménye stb.).
112

l. táblázat

Génforrásként nemzetközileg hasznosí tható magyarországi nemesíté sü gyümölcsfajták
Gyümölcsfaj Alma Körte Birs Naspolya
Őszibarack

Magyarorsz ági nemesítésű fajták Ceglédi piros, Egri piros, Fertődi téli, Húsvéti rozmaring,J onager, Kovaguszt, Kovmulti, Kovsztár, Mizsei, Nyári fontos, Nyári zamatos, Mizsei Bohusné vajkörtéje, Fehérvári körte, Ilonka, Kornélia, Lőrinc kovács, Mézes körte, Mogyoródi óriás körte, Mosoly körte, Szűcsi körte Bereczki bőtermő, Mezőtúri Szentesi rózsa Remény Debreceni muskotály, Penyigei szilva Aida, Alex, Anita, Badacsonyi óriás, Carmen, Katalin, Kavics, Pál, Péter, Rita, Sándor, Solymári gömbölyű, Szomolyai fekete, Tünde, Vera Budatétényi 70, Szigetcsépi 92, Tétényi bőtermő, Tétényi keményhéjú, Tétényi rekord Iharosberén yi 2, Iharosberén yi 29, Kőszegszerdahelyi 29, Nagymarosi 22, Nagymarosi 37, Nagymarosi 38
Fertődi

Szilva Cseresznye Mandula Gesztenye Szamóca Köszméte Piros ribiszke Fekete ribiszke Bodza

5, Kortes

Debrez, Paliagi óriás, Piros ízletes
Fertődi hosszúfürtű

Aranka, Dyana,
Fertődi

Fertődi

l, Hidasi bőtermő
Fertődi

33, Fertődi 4 79,

480,

Fertődi

481

Forrás: Soltész M.: Gyömölcsfa jta-ismeret és használat. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998.

HhungariJmm gljümöh:sök és t~rmék~k kritériumai
Egy adott ország megítélés ében szerepet játszó termékek köre, illetve az ország szimbólummá válás követelményei térben és idó'ben állandóan változnak. Véleményünk szerint Magyaror szágon jelenleg a hungariku m Qellegű) gyümölcsnek és gyümölcs termékne k a következő követelm ényeknek kell megfelelnie: l. Tükrözi és képviseli Magyaror szágnak, vagy az ország jelentős gyümölcstermesztő tájainak hagyomán yait, a termeszté sben vagy termékelőállításban felhalmoz ott tudást és tapasztala tokat, az innováció val hozzáado tt értéket. 2. Egyedi és sajátos, illetve jól megkülönböztethető. Egyedien és egyedülállóan magyar. 3. Kiemelkedő elismerts éget szerzett a hazai fogyaszták körében.

4. A külföldi fogyaszték ismerik, s magyarországi jellegzetességként tartják számon. 5. Megfelelő mennyiségben folyamatosanjelen van a piacon. A gyümölcstermék az év bármelyik időszakában, a friss gyümölcs a fogyasztási idény minél nagyobb szakaszában. 6. A már ka és a földrajzi eredetvédelem garantált, a friss gyümölcs a piacon jól kezelhető, polctartóssága vonzó a fogyaszték körében. 7. Egyben a környezettudatos ökológiai termesztési és előállítási módot, a biztonságot és a nyomon követhető minőségirányítást is magában hordozza. Az első hat kritérium tulajdonképpen- valamilyen formában- évszázadok óta érvényesülő szempontnak számít. Az utolsóként megfogalmazott kritériumot a kínálati pozíció által kikényszerített új minőségbiztosítási rendszerek teszik kikerülhetetlenné. A jövó'ben csak az a hungarikum gyümölcs kaphat világpiaci elismerést, amelyiket az ökológiai termesztés valamilyen formájával biztosítunk. A hungarikum gyümölcstermékke l szembeni követelmények még szigorúbbak, hiszen nemcsak a nyersanyagnak hanem az előállítás médjának és a csomagolásnak is környezettudatosn ak kell lennie. Minőségen azoknak a tulajdonságoknak az összességét értjük, amelyek meghatározzák az adott gyümölcs valamilyen felhasználásra való alkalmasságát. A hungarikum érték ezen túl még azt is jelenti, hogy egy gyümölcs vagy a belőle készült termék mennyire alkalmas országszimbólumn ak. Általában sok vita övezi, valójában mit is jelent a hungarikum fogalma. Pedig ez még egyszerű matematikai formulával is leírható. Hungarikum gyümölcs vagy gyümölcstermék= a felhasználói igényeknek való magas színtű megfelelés+ egyedülállóan magyar termékként alkalmas legyen országszimbólumnak. Ez egybevág Biacs Pál véleményével, miszerint hungarikum az, amelyik egyedien és egyedülállóan magyar. Ehhez az értékhez azonban érdek csak akkor fűződik, ha az számunkra valamilyen előnyt jelent. A hazánkat jól képviselő gyümölcsök és termékek országos specifikurnak lehetnek. Azokat a gyümölcsöket (meggy, kajszibarack) és termékeket (gyümölcspálinkák), amelyek mármost is teljesítik az eléobi feltételeket, hungarikumoknak tekintjük. A hungarikum jellegű gyümölcs vagy gyümölcstermék azt jelenti, hogy hungarikumként szintén kiemeltekké válhatnak, amennyiben a megfelelő volument biztosítani tudjuk a piacbefolyásoló képesség növelése érdekében (például málna, dió, késó'bb esetleg a cseresznye is). A friss gyümölcsök esetében a hungarikum értéket, vagyis az egyedi és egyedülállóan magyar jelleget elsősorban a nemzetközi színvonalú áruértékkel bíró magyar fajtákkal érhetjük el. Vagyis azt a gyümölcsfajt tekinthetjük hungarikum értékűnek ahol a hazai termés döntő hányadát (megítélésünk szerint legalább 50%-át) magyar fajták adják. A 2. táblázatban megadjuk, hogy jelenleg a magyar fajták milyen arányt képvisel(het)nek az adott gyümölcsfaj
114

2. táblázat
Az államilag elismer t és szaporítáara engedé lyezett

magyar gyümölcsfajták száma és aránya 2003-b an
telepíthető

Gyümölcsfaj Gesztenye Mandula Meggy+ Kajszi+ Dió Köszméte Birs Fekete ribiszke Cseresznye+ Naspolya Riszméte Málna és málnasze der Alma+
Őszibarack

Hazánkb a összes fajta (db)
6 9 18 27
ll

Magyar fajták száma(db )
6 9 17 20 8 6 3 5 9
l l

Magyar fajták aránya(% )
100 100 95 74 73 60 50 42 44 33 33 30 15 15 13 12 9 7 6

10 6 12 22 3 3 23 81 55 38 8
ll

7 12 8 5
l l

Körte+ Mogyoró Piros ribiszke Szilva Szamóca Áfonya Bodza Homoktövis Szeder Összesen

28 36 6
l

2 2

5 7 426

o o o o
123

o

o
o

o
29

Forrás: Harsányi -Mády Rezsőné: Szőlő- és gyümölcsfajták. Leíró fajtajegyzék OMMI. Harsányi Mády Rezsőné adatai alapján 2003. +Megjegyzés: mutánso k nélkül.

kezők

hazai termesz tésében . A 2. táblázat adatai alapján a gyümölcsfajokat a követszerint csopor tosítha tjuk a) A magyar fajták aránya a hazai termes ztésben több mint 50%, az elenyésző termelé si volume n miatt azonba n piacbefolyásoló hungar ikumké nt nem jönnek számításba: gesztenye, mandul a, birs. b) A hazai fajták aránya, illetve a hazai fajtákból termett gyümöl csök aránya egyaránt meghaladja az 50%-ot, továbbá a külföld i piac befolyásolására

alkalmas termelési volumennel rendelkeznek, ezért elsősorban ezek lehetnek hungarikum gyümölcsök: meggy, kajszibarack, dió. c) A hazai fajták aránya kisebb mint 50%, de az általuk termett gyümölcsök mennyisége jelentősen meghaladja ezt az arányt, a jövóoen a hazai fajták számának a növekedése is várható: málna és málnaszeder. d) A hazai fajták aránya és összes termésmennyi sége jelenleg nem éri el az 50%-ot, de az értékes hazai fajták további térnyerésével erre a közeljövőben lehetőség lesz, ezért a hungarikumok első számú tartalékát jelentik: cseresznye. e) A hazai fajták aránya és termésmennyi sége jelentős, de a gyümölcsök értékesítésére elsősorban a belföldi piacon lehet számítani, ezért hungarikum értéke átmeneti helyet képvisel, s inkább az idegenforgalmi gyümölcsellátásban lehet szerepe: köszméte. f) A frissgyümölcs-piacon nem jelennek meg hungarikumké nt, de gyümölcstermékk ént ilyen szerepet betölthetnek: fekete ribiszke, alma, őszibarack, körte, piros ribiszke, szilva, szamóca, bodza. g) Hungarikum értékük ajövóoen friss fogyasztásnál és feldolgozott formában sem lehet: naspolya, riszméte, mogyoró, áfonya, homoktövis, szeder. Az elóobi csoportosítás a jelenlegi helyzetet tükrözi. A hungarikumok köre nyitott és változhat. A könyörtelen piaci verseny miatt inkább kell a hungarikumok szűkülésétől, mint a bővülésétől "tartani". A hungarikum rangot addig visel(het)i egy gyümölcs vagy termék, míg meg-· felel a kritériumokna k, s bármelyik gyümölcs hungarikumm á válhat, ha tartósan bizonyítja erre való alkalmasságát. A 3. táblázatban a hungarikum gyümölcsfajok gazdasági jelentőségét bemutató fontosabb adatokat foglaltuk össze. 3. táblázat
A hungariirum gyümölcsök részesedési aránya a világ és a hazai gyümölcsterm ésböl, 2003-2010 közötti évek átlagában
Reálisan tervezhető mennyiség Magyarországon (tonna) 90000 50 OOO 20000 10 OOO 170 OOO 1,3 millió tonna hazai gyümölcs %-ában 7,0 3,8 1,5 0,8 13,1 Részesedés az adott gyümölcsök
világterméséből Tervezhető

Gyümölcs

(%) 8,2 2,5 5,0 1,0 3,8

hazai exporthányad (%) 60 10 30 40 40

Meggy Kajszi Málna Dió (héjas dió) Együtt

Forrás: Soltész et al: A gyümölcstermesz tés korszerűsítésének feladatai. Intjourn. Hort. Sci. 2000. 6 (2) 29-44. p.

amelyről bizonyítottan tudjuk.és egyre inkább termeszti is (4. technológiai színvonalát és piaci lehetőségeit tekintve egyaránt világhatalom vagyunk. hogy ez a térség jelenti a világ meggykultúrájának leggazdagabb génforrását. Ha nem lennének termesztési problémái. Kántorjánost Debreceni bőtermő stb. Ez az egyetlen gyümölcs. Az utóbbi térségben Lengyelország is meghatározó tényező. Maliga emléke stb.nemzetgazdasági szempontból szintén jelentős . Az elóobi termésnek csaknem felét Európa adja. Ennek kialakulásához a földrajzi adottságokon kívül évezrednyi termesztési hagyományaink is döntően hozzájárultak. A világ meggytermése jelenleg meghaladja az l millió tonnát. de megfelelő védjeggyel és földrajzi árujellel ellátva meghatározó tényezői a minőségi gyümölcsterm esztésnek és -fogyasztásnak .). fajtahasználatát.) oldódott meg. Meggyaszó.Az országot képviselő szimbólummá válás tartalékait jelentik azok a . Gyümölcsminősége etalonnak számított és számít ma is. mindenesetre érdekes egybeesés. aki vitatná. amelyek jelenleg csak a kisebb exportvolume nük miatt nem lehetnek hungarikumok. az évi 150 ezer tonna . Nagykőrös és környéke hagyományos termőhelye a meggy termesztésén ek. A negyedszázaddal ezelőtti telepítési hullámnak köszönhetoen az 1980-as években az országos évenkénti termésmennyi ség 80 ezer tonna körüli volt. s gyenge termékenyülésén változtatni lehetne. A 19. hogy jelenleg a meggy az első számú hungarikum gyümölcs.első­ sorban ipari célra alkalmas . század végétől évtizedeken keresztül a Pándy meggy határozta meg a meggytermesz tés alakulását. másrészt az Északkelet-Ma gyarországon szelektált táj fajtákkal (például Újfehértói fürtös. A meggy gyümölcsének egészségnövelő hatását helyi szólás is kifejezi. hogy őseink már a honfoglalás előtt ismerték és kedvel ték.gyümölcsök és termékek. Ezeket a fajtákat a világ hungarikumké nt ismeri . táblázat). Helységnevek (például Nyírmeggyes. Meggyes stb.) is jelzik a gyümölcsfaj iránti szeretetünket. ezen belül is a meggy elsősorban Kelet-Európa gyümölcse. Termesztési hagyományait. ez a közeljövénen 50%-kal is növekedhet.termésmennyi ségéveL Hazánk széleskörűen alkalmas a meggy termesztésére . A Pándy meggy helyettesítése az elmúlt három évtizedben egyrészt Maliga Pál munkásságán ak eredményeké nt keresztezéses nemesítésből nyert fajtákkal (például Érdi bőtermő. Hun!Jarikum !JlJÜmölcsök és !JlJümölcstermékek A meggy Nincs. . Érdi jubileum. A Kárpát-meden cében történő letelepedést sok tényező motiválhatta. a jövóoen is hungarikumké nt számíthatnánk rá. ezért igazi magyar specifikum.

kocsánya nem pálhás friss fogyasztás M221 x Meteor korai l l Meteor korai június 2-5. Gyümölcstulajdonságo k 22-24 mm. szárazon válik a kocsánytót csak kézi szüretre alkalmas. 5 g. 20-21 mm. teljesen éretten szárazon válik a kocsánytót csak kézi szüretre alkalmas.4. friss fogyasztás 18-20mm 21-22 mm. felkopaszad ásra kevésbé hajlamos. 7-8 g. felkopaszad ásra kevésbé hajlamos. magas szárazanyag tartalom.5-5. kocsánya alig pálhás friss fogyasztás Érdi bőtermő x Meteor korai ! IV-2/152 június 1-4. moníliával és blumeriellás levélfoltossággal szemben ellenálló. orsófának is nevelhető gyengén öntermékenyülő. pollenadóva l célszerű telepíteni. Termesztési sajátosságok csak pollenadóva l telepíthető. teljesen éretten. elhúzódó édes. teljesen éretten. koronája jól elágazódó. közepesen festőlevű. gyümölcse csak teljesen éretten válik szárazon a kocsánytót géppel nem rázható. kocsánya ritkán pálhal +eveles friss fogyasztás öntermékeny .5 g.4. kocsánya pálhalevél nélküli friss fogyasztás ismeretlen . festó1evű. szárazon válik a kocsánytót csak kézi szüretre alkalmas. orsófának is nevelhető. fája felkopaszad ásra nem hajlamos PándyxNag y angolmeggy Fortuna* Csengődi* június 3-5. 24-26 mm. jellegtelen.. sötétbordó. orsófának is nevelhető Származás ismeretlen IV-3/48 május 20-22..5-6 g Felhasználás friss fogyasztás önmeddő. rosszul szállítható. 5. június 5-8. puha. felkopaszad ásra kevésbé hajlamos öntermékeny. rövid termőrészek jellemzik felkopaszad ásra kevésbé hajlamos öntermékeny és bőtermő. elhúzódó 21-22 mm. táblázat A Magyarországon nemesíte tt meggyfajták több jellemzöi Fajta Du-l Érési idő és érésmenet május 15-20. csak kézi szüretre alkalmas öntermékeny. rendszerese n és bőven terem.

4. rendszeres metszést nem igényel friss fogyasztás öntermékeny. bőven savas. koronája rendszeres metszést igényel friss fogyasztás. szélverésre érzékeny. Gyümölcstulajdonságok 21-22 mm. 5-6. közepes termőképességű. l kesernyés. magas festó1evű.. rendszeresen és bőven terem. Pándyx Montreuille l l gyümölcsei nem szárazon válnak a kocsánytól. sötétbordó. csak pollenadókkal együtt telepíthető. teljesen éretten szárazon válik a kocsánytól. rövid termőrészeken terem. keményhúsú. jól elágazódó koronája kocsány kissé pálhaleveles Érdi nagygyümölcsű l június 12-14. gyorsfagyasztás metszést igényelnek kocsánya alig pálhás . gépi szüretre és kocsány nélküli kézi szüretre nem alkalmas l Kőrösi korai* június 12-14. idősebb lé.4. nem festó1evű. sötétpiros. öntermékeny. 20 mm.5 g. nem festó1evű Felhasználás friss fogyasztás Termesztési sajátosságok öntermékeny. fák felkopaszodásra hajlamosak és rendszeres l szárazanyag-tartal om. elhúzódó 23-24 mm. pálhaleveles 21-23 mm. Érdi jubileum június 15-25. kocsányon alig pálhaleveles Hankovszky korai szabadmegporzású magonea ismeretlen i l kevésbé kopaszodik fel. 6-6. világospiros.5-6 g. táblázat folytatása Fajta Korai pipacsmeggy Érési idő és érésmenet június 10-12.. édes. rendszeresen és bőven terem. kocsánytól szárazon válik.kocsánya M18* június 14-18. elhúzódó festőlevű erősen l friss fogyasztás öntermékeny. 6 g.5-5 g. friss fogyasztás és rendszeres metszést nem igényel öntermékeny. kocsánytól szárazon válik. vékony és sűrűsödésre Pándyx Császár Pándyx Eugenia l hajlamos elágazódásokat nevelő 20-23 mm. 4. befőtt. erős Származás Pándyx Császár l Favorit* június 10-15. 23-25 mm. felkopaszodásra kevésbé hajlamos friss fogyasztás önmeddő. világospiros. termése nagy részét rövid termővesszó'kön hozza.5 g.

friss fogyasztás friss fogyasztás. elhúzódó 14-20 mm. szárazon válik. befőtt öntermékeny és igen bőtermő. teljesen éretten válik szárazon a kocsánytót csak kézi szüretre alkalmas kompakt és gyenge növekedés ű.5-6 g. táblázat folytatása Fajta Érdi bőtermő Érési idő és érésmenet június 16-20. Felhasználás Termesztési sajátosságok Származás PándyxNagy angolmeggy friss fogyasztás. édes-savas. csak gondos fajtatársítással termeszthető. betegségekre kevésbé fogékony ismeretlen és szeszipar Cigánymeggy 7 sz.. termőgallyai Pándymeggy bb 119 sz. klón o Maliga emléke friss fogyasztás öntermékeny.. Cigánymeggy 59 sz. kocsánya pálhamentes i M7l* Pándymeggy 48 sz. jól alakítható korona. .5 g. kocsánytól lé. Gyümölcstulajdonságok 20-23 mm.. felkopaszodásra nem hajlamos. gyümölcsei szárazon válnak. elhúzódó 23-24 mm 22-25 mm. klón június 21-25. klón június 16-22. l rendszeres metszést igényelnek .. légyártás.5-7. szárazon válik. 6. gépi rázáshoz fája gondos korona alakítást igényel. 5.4. klón N savas. illetve nem festőlevű. öntermékeny. június 24-30. erősen festőlevű öntermékeny. befőtt. lecsüngő ágrendszere rendszeres metszést igényel önmeddő Pándyx Eugenia Prunus avium x C erasus fruticosa 'J'Olltim hibeid i és gyenge termőképességű. rendszeresen és igen bőven terem. pollenadónak sem alkalmas. elhúzódó 23-25 mm. orsófának is nevelhető Pándyx Eugenia nem festőlevű.. savanykás-édes. 6-8 g. klón felkopaszadásra hajlamosak... nagy termőképességű. hosszú kocsányok gyakran pálhalevelesek június 22-24.. jól rázható. sötét-piro . kocsányokon kevés és apró pálhalevél Cigánymeggy 404 sz. lecsüngő termőgallyai rendszeres metszést igényelnek. klón Pándymeggy 279 sz. idősebb fák felkopaszadásra gyorsfagyasztás hajlamosak és rendszeresen metszést igényelnek közepesen festőlevű.

ön termékeny. öntermékeny. kocsánytól szárazon válik fája jól rázható. gyümölcse szárazon válik és jól rázható. kocsánytól szárazon válik gépi rázásra alkalmas. keményhúsú ismeretlen gyümölcse szárazon válik. szétterülő. LPP 4/1 D július 8-15. nagyobb savtartalmú így kisebb koronát fejleszt friss fogyasztás. saját gyökeren is nevelhető. gyorsfagyasztás felkopaszadásra hajlamos. 5-5. 20-24 mm. idősebb korban felkopaszadásra friss fogyasztás. erős és rendszeres metszést igényel gyümölcse szárazon válik fája erős növekedésű.. befőtt. fája erős növekedésű. rendszeres metszést igényel. kevésbé festőlevű Felhasználás Termesztési sajátosságok Származás ismeretlen l friss fogyasztás. ismeretlen 1-' N 1-' Újfehértói fürtös július 3-8. blumeriellás levélfoltosságra kevésbé fogékony befőtt. 5. felkopaszadásra hajlamos. 5-5. nagy savtartalm ú. gyorsfagyasztás koronája felfelé törő.7 g. közepesen festó1evű.7 g.6 g. 20-23 mm. 22-23 mm. öntermékeny. enyhén festőlevű. gyorsfagyasztás felkopaszadásra hajlamos. gyorsfagyasztás felfelé törő. majd felkopaszadásra kevésbé hajlamos . rendszeresen és bőven terem.1-5. savas és kemény húsú friss fogyasztás. táblázat folytatása Fajta Debreceni bőtermő Érésiidő és érésmenet július 1-3. Gyümölcstulajdonságok 18-22 mm.2-5.8 g. mérsékelten festőlevű. rendszeres metszést gyorsfagyasztás igényel. rendszeresen és igen bőven terem. rendszeresen és bőven terem. öntermékeny. kocsánytól szárazon válik koronája befőtt. felfelé törő és jól elágazódó. befőtt.6 g friss fogyasztás.4. rendszeresen és bőven terem. elhúzódó 18-23 mm. 18-22 mm. festőlevű friss fogyasztásra és piaci célra öntermékeny. erős és rendszeres metszést igényel. moniliára fogékony. befőtt. 5-5. öntermékeny. hajlamos és rendszeres metszést igényel Pánd y x Montreuille ismeretlen LPP 4/1 T július 7-15. Kántorjánosi 3 július 3-5. 5. ökológiai alkalmazkodóképessége nagyon jó ismeretlen M63 * július 5-9.

u ő: Gyümölcsök.8 g. 1998. 2002. Felhasználás Terrnesztési sajátosságok Származás ismeretlen enyhén festó1evű. fája középerős gyorsfagyasztás koronája felfelé törő. felkopaszodásra kevésbé hajlamos növekedésű. *Megjegyzés: elsősorban génforrás keresztezéses nemesítéshez. befőtt. rendszeresen és bőven terem. elhúzódó Gyümölcstulajdonságok 20-23 rnrn. Részletesebben lásd az irodalomjegyzékben. . kemény húsú Forrás: Soltész M. 2003.4.: Meggyfajták és alanyok. önterrnékeny.: A fontosabb meggyfajták ismertetése. Szabó T. Mezőgazda Kiadó. gyümölcse szárazon válik..2-5. Apostol]. majd szétterülő jól elágazódó. 5. friss fogyasztás. táblázat folytatása Fajta LPP4/l R Érési idő és érésrnenet július 9-17. 2003.: Gyümölcsfajta-ismeret és -használat.

Ennek során a következő tennivalókat tekintjük a legfontosabbnak: l. s így a legnagyobb felvásárlónak számító Németország igényeihez való alkalmazkodásróL A tőlünk északabbra lévő országok árukínálatával csak akkor tudunk versenyezni. ha ipari célra alkalmas. a fák elöregedésére. megkésett növényvédelemre. 2. hogy a meggytermesztést nagyobb volumenben képviselő megyék (Pest. Fejér. Így lehetőség van arra. ezért a márkavédelem a járható út. évente átlagosan 50 ezer tonna körül alakul. de a hazánkban könnyen megtermelhető 90-100 ezer tonna meggy biztonságos értékesítése is elérhető lenne. Mindaddig míg ez nem valósul meg. A céltermelést a fajtahasználati irányok és a fogyasztási tendenciák alapján korszerűsíteni kell. A meggytermesztés problémáinak megoldása továbbra is az egyik legfóob kitörési pontot jelenti a hazai gyümölcstermesztés ben. Az egységes hungarikum jelleg nem zárja ki. jó lenne elérni. hogy minden egyes piaci tételnél az országot szimbolizáló egységes védjegy szerepeljen. A fajtának és a termőhelynek az együttes megjelenítésével oldhatjuk csak meg a hungarikum jelleg megtartását és erősítését. Bács-Kiskun. az egységes gyümölcstermék-kínálat elérése érdekében. A meggy akkor válna még inkább hungarikummá. Baranya. Tolna) egységesebb árukínálattal jelenjenek meg. más országok példájából tanulva. Heves. Habár ezzel az 50 ezer tonna terméssel is vezető helyen vagyunk Európában és a világon.1989-ben a 90 ezer tonnát is megközelítette. Szabolcs-Szatmár-Bereg. erre a gyümölcsfaj ra is jellemző a termésátlagok évenkénti hullámzása. hogy az ipari nyersanyagként hasznosítható magyarországi meggyet ne az importáló országok dolgozzák fel. Somogy. a különleges meggytermékek hazai előállításának megszervezése. továbbá a hiányos. vagyis a hazai termékpályák teljes kiépítése és részvevőinek integrálódása szükséges. a ráfordításokkal való ésszerűtlen takarékoskodásra. Hiába értünk a meggyhez. Nemzetközileg elismert régebbi meggyfajtáink már szabadalmi oltalomban nem részesíthetők. Ezért a meggynél van leginkább lehetőség arra. hanem az ültevények eltérő termőhelyi adottságaira. Legalább a legnagyobb termőtájainkra eredetvédelmet kell kidolgozni. nem mondhatunk le a meggy ipari nyersanyagként való exportálásáról. hogy a földrajzi árujeleket is használjuk. A széles körű termeszthetőség és telepítési szándék miatt Magyarország szinte egyetlen meggytermesztési régiónak tekinthető. ami nemcsak a gyakran emlegetett időjárási okokra vezethető vissza. ha a világpiacon a legkülönbözóob gyümölcstermékek formájában jelenne meg. A terméskiesés legfó'bb okának az utóbbi évek sorozatos moníliafertőzését tekintjük. A fejlesztés azonban csak összehangolt munkával érhető el. méghozzá a származási hely feltűntetése nélkül. korábban Uúnius utolsó hetében) érő gyü123 . kellő hangsúlyt helyezve a hungarikum jelleg kidomborítására. Ehhez azonban a termelők összefogása. Az utóbbi évtizedben a hazai termésmennyiség csökkent.

amelyeknél a kiváló minőségen kívül a piaci igényekhez igazodó érési idő. amelyeknek a gyümölcsminősége megközelíti a Pándy meggyét. átmérőjük 22-25 mm. GEM-program (garantáltan egészséges meggy). A technológiai fejlesztésben előtérbe kerül a céltermelést megalapozó fajtaspecifikus technológia és művelési rendszer kidolgozása.) és a családi gazdálkodás elterjedtsége a meggytermesztésben mármost is lehetőséget teremt a biotermesztésre. A friss meggy és a meggybefőtt régóta népi gyógyászati terméknek is minősül. a fák növekedési jellege pedig a hatékony kézi szüretet biztosító orsó koronaformák nevelését teszi lehetővé. Szinte korlátlan mennyiségben fogyasztható. Arra lehet számítani. Fajtáink egy része (például Csengődi. a betegségekkel szembeni rezisztencia vagy nagymértékű tolerancia. de szükség esetén speciális célokra külföldi fajtákat is figyelembe veszünk. amit a jövő­ ben tovább kell szélesíteni. hogy gyümölcsök az ipari felhasználáson kívül friss fogyasztásra is alkalmasak.mölcsöket is tudunk szállítani. További kiemeit figyelmet érdemel a hazai keresztezéses nemesítés és tájfajta-szelekció támogatása. 4. nem repednek. s fontos szerepe van az emberi 124 . 5. másrészt kevésbé kell tartani a cseresznyelégy kártételétőL Ha nem állunk rá erre a fejlesztési irányra. amely elsősorban az ökológiai termesztés megvalósítására irányul. A nemzetközi együttműködésben végzett fajtanemesítés a meggy hungarikum értékét szintén növelheti. Jó példa erre az Oblacsinszka fajta. a hatékony növényvédelem megvalósítása. Ilyen az ún. A céltermelésekre vagy kettős hasznosításokra olyan fajtasarok álljanak rendelkezésre. azt előbb-utóbb mások megteszik helyettünk. hogy egyre nagyobb arányt képvisel a frissen fogyasztott meggy. Meggytermesztésünk fejlesztése elsősorban a hazai fajtákra és fajtajelöltekre alapozódik. 6. A meggytermesztés fejlesztése érdekében speciális programokat is javasolunk meghirdetni. 3. Nagyfokú versenyképesség ilyen szempontból elsősorban a kései érésű meggyfajtáktól várható. A közeljövőben fokozatos elmozdulás várható a meggy piacán és az ehhez kapcsolódó fajtahasználatban is. hiszen egyrészt megfelelően követhetik a cseresznye friss fogyasztási időszakát. Jelenleg a világon a meggyet elsődlegesen géppel betakarított és ipari felhasználásra kerülő gyümölcsként tartják számon. A hazánkban található génforrások jelentős lépéselőnyt adnak a meggyvilágpiacát befolyásoló innovációhoz. Erre a célra olyan fajták alkalmasak. A hazai meggyfajták nagy részének egyik különleges értéke. Pipacs l stb. Szerencsés. az áru vá készítés. a szüret. hogy hazánkban elsőként dolgozták ki az integrált meggytermesztés rendszerét. a szállítás és tárolás technikai feltételeinek megteremtése. A német piactól való függőség csökkentése érdekében az ipari célra alkalmas meggy részére fokozatosan új piacokat is kell szerezni. a tervezett kézi vagy gépi betakarítás hatékonysága egyaránt fontos.

nehezen álljuk a versenyt a kedvezó'bb termőhelyeken lévő kajszitermesztéssel. században a vasútépítés. hogy a termeszthetőség északi határán vagyunk. ha az alacsony árak gyenge termésátlagokkal párosulnak A kajszibarack A kajszi feltehetően a római korban terjedt el a Kárpát-medencében. A 19. A Duna-Tisza közén a török hódoltság idején kezdték termeszteni. Az első maglelet Magyarországról a 3-4. A 20. Az 1950-es és az 1960-as években az évi termésmennyiség megközelítette. majd a szőlőfiloxéra-vész lendített a térség kajszitermesztésén. mert az olcsóbb termelés miatt még így is elfogadható jövedelemhez jutottak a termesztők. egyes években meghaladta a 100 ezer tonnát. Hungarikum értéke a múltban vetekedett a meggyével. az ipari árak növekedése azonban már gazdaságtalanná teheti a termesztést. az ültetvények termés biztonsága. Az elmúlt évtizedekben csökkent a kajszi hazai jelentősége. frissen és feldolgozva (elsősorban lekvárnak és pálinkának) elismerést vívott ki a nemzetközi piacokon is. illetve a sorra épült konzervgyárak igénye következtében erősödött meg a Duna-Tisza közi kajszitermesztés. amely nagyon sokáig az ország egyedüli jelentős termőtájának számított. Az itt lévő Ceglédi Kutatóintézetben nemesített fajták -----------------------. Az agrárolló további szétnyílása. Hazánk példáját követve világszerte tovább bővülhet a meggy fogyasztása. 7. s ez az értékítélet évszázadokon át megmaradt. Bármennyire is utolérhetetlen a hazai gyümölcsök beltartalmi értéke. amelyeket a termesztésük. 5 M Programnak (Magyarországon meggyet mindenkinek minden mennyiségben). ahol a fák produktivitása. illetve a gyümölcsök mérete és attraktív színeződése előnyösebb. táblázatban összefoglaltuk a hazai kajszifajták legfontosabb tulajdonságait. Az 5. A piaci stabilitást jelentősen növeini kell.egészség megtartásában. századtól a külföldi írásos emlékek a Magyarországról származó kajszi gyümölcsöt "nagynak" és "legjobbnak" nevezik. Nehezen tudunk megbirkózni azzal a körülménnyel. Ezért kiemeit jelentősége lehet az ún. A 16. századból való. mert a legutóbbi években tapasztalt igen nagymértékű áringadozás az egyik legnagyobb visszahúzó erő lehet a hazai meggytermesztés versenyképességénéL s ebben az esetben további fejlődésre sem számíthatunk Az alacsony piaci árak eddig kevésbé jelentettek gondot.----7125 ~--------------------------- . a piaci viszonyokhoz jobban igazodó érési időkkel. Nehézségeink ellenére nem mondhatunk le a kajszibarack termesztéséről és hungarikum értékének megtartásáróL Ezért a hazai fajtanemesítés további támogatásávaL az eddigi hazai termőhelyek felülvizsgálatával és a nagyobb biztonságot nyújták kijelölésével. a gyümölcsök kettős hasznosítására való felkészüléssei lehet a célkitűzéseket megvalósítani. század első felében a szó1ővel történő kettős termesztés. illetve a további nemesítés során egyaránt figyelembe lehet venni.

gnomóniára és moníliára fogékony Származás ismeretlen nappal Mk 132-5 Magyar kajszi előtt középnagy. kevés elágazódású. hosszú vesszőkön is terem. virágzása elhúzódó. táblázat A Magyarországon nemesített kajszifajták föbb jellemzoi Fajta Harmat* Érési idő és érésmenet Magyar kajszi előtt 20-25 Gyümölcstulajdonságok kicsi vagy közepes.. kissé savas középnagy. bibepont kiemelkedő. lédús. fája középerős. húsa finom magvaváló szövetű. duránci hűtőipar.. húsa finoman rostos. napos oldalon halványpirossal belehelt. rövid termővesszőkön terem. koronája laza szerkezetű. öntermékenyülése gyenge.· . fája erős növekedésű.. kárminpirossal bemosott. csak pollenadóval telepíthető. koronát nevel. közepesen kemény.- is terem. Felhasználás friss fogyasztás Termesztési sajátosságok gyengén öntermékenyülő. ovális. napos oldalon kárminpirossal belehelt. fája erős növekedésű. hosszúvesszőn Magyar kajszi x Ceglédi óriás 5-7 pirossal bemosott. középnagy. rostos. Jubilar szabadközepes termőképességű. bó1evű 14-15 friss fogyasztás.- kisméretű. csak pollenadóval telepíthető. ön termékeny. de pollenadóval célszerű telepíteni. gnomóniára és moníliára fogékony megporzású magonea 7-10 nappal Ceglédi Piroska Magyar kajszi előtt gömbölyű. fagyérzéken y. pollenadóval célszerű telepíteni. friss fogyasztás önmeddő. közepesen kemény.. moníliával szemben toleráns . sharkavírussal szemben ipari feldolgozás toleráns nappal Koraipiros Magyar kajszi előtt kicsi. Késői rózsa x Rakovszky merev ágrendszerű. kissé kúpos. ismeretlen 10-14 friss fogyasztás likőripar ökológiai alkalmazkodóképessége jó nappal Korai zamatos Magyar kajszi előtt friss fogyasztás öntermékeny. csak teljes érésben zamatos --.5. termésritkítást igényel. sűrű nappal ---.

fája fiatal korban önmeddő. befőtt csak pollenadóval telepíthető. közepes termőképességű. elsősorban Magyar kajszi rövid termőnyársakon terem. gömbölyded. napos oldalon élénk kárminpiros.5. késóbb félgömb alakúvá terebélyesedik. Magyar kajszi C 302 x rendszeres metszést igényel. finomarr pontozott. finomízű felfelé törő. Koraipiros C 508 x C 326 hajlamos H-II. húsa feldolgozás lédús. finomízű friss fogyasztás. sharka vírussal szemben toleráns Mandulakajszi Magyar kajszi C 235 július közepe közé p nagy. fája erős növekedésű. dudoros. csak pollenadóval telepíthető. húsa kemény és bőlevű. táblázat folytatása Fajta Ceglédi óriás* Érésiidő és érésmenet Magyar kajszi előtt 3-5 nappal Gyümölcstulajdonságok nagy. húsa kemény ésbó1evű friss fogyasztás. Felhasználás friss fogyasztás. kárminpirossal belehelt. bőlevű. nagy termőképességű. Termesztési sajátosságok csak pollenadóval telepíthető. befőtt feltörő. aromás. fagyérzékeny. lédús nagy. öntermékeny. 16/1 Magyar kajszi előtt 2-3 nappal nagy. közepes. befőtt önmeddő. mutatós. ágelhalásra hajlamos Származás ismeretlen Szegedi mammut* Magyar kajszi előtt 3-5 nappal friss fogyasztás. fája szelektált sokirányú középerős növekedésű. koronája kusza szerkezet( változata ipari . megnyúlt halvány kárminpiros pontozottságú. ismeretlen puhulásra friss fogyasztás. sharka vírusra kevésbé fogékony. konzervipar rostos. termőképessége Magyar kajszi előtt 3-4 nappal nagy. kárminpiros fedőszínű. fagyérzékeny. tompán kúpalakú. fája közepes növekedésű. sharka vírussal szemben toleráns H-II. csak pollenadóval telepíthető. sűrű koronát nevel és önmeddő. 19/39 fagyérzékeny önmeddő.

oldalról kissé lapított. kissé lapított. lé erős növekedésű fája felkopaszadásra hajlamos. nagyobb sokirányú arányban terem hosszú termővesszőkön. bőlevű. nagyon fagyérzékeny ismeretlen Ligeti óriás* Magyar kajszi után 2-4 nappal nagy. ön termékeny. finomarr molyhos. kárminpirossal fedett és pontozott. mutatós. lédús. bó1evű friss fogyasztás. bőlevű. fája rákosadásra hajlamos ismeretlen Rakovszky Magyar kajszi után 4-7 nappal középnagy. befőtt. bőtermő. húsa rugalmas és bó1evű Ceglédi bíborkaj szi * Magyar kajszi után 1-5 nappal elhúzódó nagy. igen finom ízű . 45/45 Magyar kajszi után 1-2 nappal középnagy. kevésbé kuszált feldolgozás kiváló zamatú friss fogyasztás. táblázat folytatása Fajta Gönci magyar kajszi Érési idő és érésmenet július közepe Gyümölcstulajdonságok középnagy. sötétkárminnal bemosott. ismeretlen felkopaszadásra hajlamos ön termékeny és bőtermő. gömbölyded. húsa finom rostos. konzervipar friss fogyasztás önmeddő. bíborpirossal bemosott. kevés virágot hoz. öntermékeny. kissé felfelé törő koronát nevel Kaukázusi vadkajszix Ceglédi óriás H-Il. egyenetlenül érik friss fogyasztás. Felhasználás Termesztési sajátosságok Származás Magyar kajszi szelektált változata friss fogyasztás. fája középerős. nagy termőképességű.5. bibepont kifejezett. ipari koronája zömökebb. kúpos. pollenadóval célszerű konzervipar telepíteni. különleges zamatú. fája fényigén yes. öntermékenyülése gyenge.

lé Terrnesztési sajátosságok termésbiztonsága jó. húsé gyengén rostos. önterrnékeny. kárrninnal bernosott. gnornóniára nem fogékony. termőképessége jó. finornan rostos. ritka ágrendszerű. csak pollenadóval telepíthető. lédús friss fogyasztás. táblázat folytatása Fajta 1553/54* Érési idő és érésrnenet Magyar kajszi után 4-7 nappal Gyümölcstulajdonságok kicsi. kárrninnal erősen Felhasználás pálinka. viszonylag fagytűrő. görnbölyed. Mandulakajszi Magyar kajszi után 5-7 nappal szétterülő koronát nevel nagy. sharka vírusra közepesen fogékon> Kései rózsa C 320 x Ceglédi bíborkajszi Ceglédi óriás x Rózsabarack C 1668 i Ceglédi arany Magyar kajszi után 6-7 nappal friss fogyasztás. túlkötődésre is hajlamos. bőtermő. 45/26* Magyar kajszi után 5 nappal középnagy. bársonyosan rnolyhos. húsa bőlevű. hosszú ipari vesszőkön is terem. rendszeres rnetszést és feldolgozás terrnésritkítást igényel. ön termékeny. napos oldalon kárrninpiros. gyenge elágazódása rniatt hel t. fél . rnagasszárazanyagtartalommal H-II. fája oldala kárrninnal bele. sharka vírusra kevésbé fogékony Kaukázusi vadkajszix Ceglédi bíborhajú Magyar kajszi x Késői rózsa N co Pannónia Magyar kajszi után 5-6 nappal nagy. erősen megnyúlt friss fogyasztás. sharka vírussal egyöntetűen érik szemben toleráns nagy. kissé kúpos. jellegtelen f-' ipari feldolgo zá öntermékeny. kellemes zarnatú gondos koronaalakítást igényel. ökológiai kárrninpirossal befőtt alkalmazkodóképessége megfelelő bernosott és pontozott ismeretlen H-II. 25/37 Magyar kajszi után 5-7 nappal középnagy. ön termékeny és igen nagy terrnőképességű. viszonylag fagytűrő. fa középerős konzervipar növekedés ű. kárrninnal finornan bernosott. fa gyenge növekedésű. húsa finom rostos és bó1evű friss fogyasztás.5. fája erős növekedésű Származás Badern Erik szabadrnegporzású magonea bernosott.ipari igen erős növekedés ű. rövid termőnyársakon terem.

öntermékeny. sharka vírussal szemben toleráns friss fogyasztás. kissé lapított és megnyúlt.5. öntermékeny. fája erős növekedésű. termőképessége jó. dudoros. kissé Magyar kajszi mutatós. kárminnal finoman belehelt. húsa kemény és rugalmas H-IL 20/6 Magyar kajszi után 12 nappal középnagy. Felhasználás Termesztési sajátosságok Származás friss fogyasztás. pollenadóval célszerű Ceglédi óriás magonea telepíteni. húsa kemény. konzervipar fagyérzéken y. finom rostos és bó1evű H-IL 25/65* középnagy. sharka vírussal szemben erősen toleráns friss fogyasztás. húsa bó1evű illatos. bibepontja alig látható. finom rostos H-IL 25/62 középnagy. táblázat folytatása Fajta H-L 4/25* Érési idő és érésmenet Magyar kajszi után 6-7 nappal Gyümölcstulajdonságok nagy. lecsüngő gallyazatú. termóK:épessége közepes. fája középerős. Késeirózsa C 320 x Ceglédi bíborhajú ritka ágrendszerű. fája középerős növekedésű. sharka Késeirózsa C 320 x Ceglédi vírusra fogékony ipari bíborkajszi feldolgozás Ceglédi óriás friss fogyasztás. tetszetős. ön termékeny. önmeddő. kissé lapított. bőlevű. kárminnal Magyar kajszi után 7-10 nappal bemosott. halvány kárminpirossal bemosott. magvaváló Ceglédi kedves Magyar kajszi után 8 nappal középnagy. ipari feldolgozás csak pollenadóval telepíthető. sharka vírussal Ceglédi szemben fogékony bíborkajszi l jó ízű . után7-12 nappal elhúzódó kárminpirossal bemosott. termőképessége igen jó. fája középnagy. finom rostos. Magyar kajszi c 1646 x hosszú vessző n is terem. sűrű elágazódású. vérvörösen pontozott. kúpos. közepes termőképességű. öntermékenyülése gyenge. friss fogyasztás húsa kemény. szabadipari megporzású sharka vírussal szemben viszonylag toleráns feldolgozás magonea konzervipar.

magvaváló. savas H-II. Budapest. narancsvörös fedőszínű. fényigényes. fája felkopaszadásra hajlamos ismeretlen ! vérvörös pontozottság. (szerk. élénkpiros pontozottság. felkopaszadásra hajlamos. magvaváló. öntermékeny. Felhasználás konzervipar Termesztési sajátosságok öntermékeny. kárminnal bemosott friss fogyasztás. lapított. sűrű oldalon narancsvörös. túlkötődésre is hajlamos.): Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. táblázat folytatása Fajta Rózsakajszi C. Mezőgazdasági Kiadó. sharka vírusra igen fogékony Származás ismeretlen nagy. *Megjegyzés: elsősorban nemesítési génforrás. konzervipar himlővírusra Rózsabarack C. Mezőgazda Kiadó. 778 szabadmegporzású magonea l fogékony friss fogyasztás. Kerek-Nyujtó: Kajszibarack. fája erős növekedésű. p. 1406* Érési idő és érésmenet Magyar kajszi után 12-14 nappal Gyümölcstulajdonságok középnagy. In Soltész M. Budapest. fája gyenge növésű. kevésbé lédús. . finom rostú. rendszeres metszést igényel. konzervipar fényigényes. napos oldalon kárminnal belehelt. csak rövid termővesszőn terem. 234-253. lapított. 36/26* Magyar kajszi után 13-16 nappal.5. ágak lehasadásra hajlamosak. napos Nancy magonea feldolgozás sharka vírusra kevésbé fogékony középnagy. elhúzódó Borsi-féle késeirózsa Magyar kajszi után 14 nappal kicsi vagy közepes. kevésbélédús __j i Forrás: Nyujtó-Surányi: A kajszi. ön termékeny. túlkötődésre is hajlamos. rostos. ipari ágrendszerű. bó1evű Budapest* Magyar kajszi után 13-16 nappal friss fogyasztás. öntermékeny. aszimmetrikus. 1981.

az igen gyakori téli és/vagytava szi fagykár gazdaságtal anná tette a termesztést .és fényviszonyai viszont még megfelelő mértékben biztosította k a kiváló beltartalmi érték eléréséhez. Ezt kivédeni gazdaságos an csak a gyümölcsök kettős hasznosítás i módjaivallehetséges. A Duna-Tisza közét ma már nem tartjuk a kajszi legfóob hazai termőtáj ának.is hozzájárultak a termesztés bővüléséhez.). További tapasztalat. a rügyfakadá s és a virágzás késóobi. 2000-ben közel 1000 hektár ültetvényt tartottak nyilván. mint az ország sok más termőtáján. Kiskunhalas stb. A legjobb hazai fajták sem biztosította k megfelelő termésbizto nságot a kajszi széles körű alföldi termesztésé hez. Ilyen előzmények alapján erősödött meg a gönci termőtáj. de nem is mancihatunk le arról. Lassú fejlődés következett. Tiszaalpár. a 20. Bőtermő években viszont az erős árzuhanás a kajszi piaci sajátossága . A hírős sárgabarack nemzeti szimbólumk ént elsődlegeserr mint hírös (fütyülős) barackpálinka. ahol a terület fekvése miatt viszonylag nagy termésbizto nságú ültetvények találhatók: a téli hőmérsékletingadozás kisebb. Nagyobb arányú telepítés az 1960-as években indult meg. a mikrokörze tek jelentőségének figyelmen kívül hagyásával . olyan magas soha sem lehet. Ezt egyrészt a nagyon értékes ceglédi fajták és fajtajelöltek. Ceglédbercel. Gyöngyös stb. Gyenge termésmennyi séget adó években viszont hiába magas az értékesítési ár. Balatonboglár. A gyümölcsök feldolgozásávallehe t csak mérsékelni a kihagyó évek gazdasági hátrányait. A kajszi piaci árának nagyfokú hullámzása a jelentős termésinga dozást követi. Késóob azonban. a nagyobb vízfelületek melletti kiegyenlíte ttebb klímájú területekre (például Pécs. A nagyobb termésbizto nság . hogy a fák korábbi pusztulását eredményező téli hőingást a déli vagy délnyugati fekvésű lejtőkön létesített hazai ültetvények ben sem kerülhetjük el. hogy a térség tradicionális mikrokörze teiben (Kecskemét. ami ellensúlyozhatná a súlyos terméskiesé st.kiütköztek a Duna-Tisza közi kajszitermesztés problémái. Pomáz. Dunavecse. Nagykőrös. Tiszakécske. vagy más gyümölcste rmék maradhat fenn. század közepéig mégsem vált meghatároz ó tényezővé a hazai kajszitermesztésben . különösen a filoxéravészt követően. s az adatok szerint a jelenlegi telepítési szándék is itt a legnagyobb. A Duna-Tisza közi termesztés nehézségei miatt az újab b telepítések fokozatosan áthúzódtak a védett domboldala kra. A rendszertel en terméshozás miatt a frissgyümölcs-piacon egyelőre reménytele nnek látszik a Duna-Tisza közén termett kajszibarack versenykép ességének növelése. A 40-50 ezer tonnás országos termésmennyiségből egyre növekvő arányban részesedő gönci termőtáj a jövó'ben méltó képviselője lehet a kajszibarack hungarikum értékének.különösen a nagyüzemi ültetvények sablonos kialakításával. a fák szárazságtűrése pedig nagyobb. Cegléd.) fennmaradj on a termesztése. Göncön az 1850-es évekig a gyümölcsök közül elsősorban a cseresznyét termesztet ték Majd a kajszi is megjelent. másrészt a korábban kivívott hungarikum státusz kihasználása indokolja. A vegetációs időszak hő. a termesztési hagyomány fokozatosan erősödött. Lakitelek.

a termőhelyi mikrokörzetek kijelölésében. az országos termésmennyiség fokozatosan emelkedett. a kiszámíthatóságat fokozzuk Ezt akkor érhetjük el. Voltak átmeneti nehézségek. amelyek elfogadható termésbiztonsággal rendelkeznek. a termésbiztonságot növelő agro. Ennek előnye a friss gyümölcs piaci versenyében és az ipari feldolgozásban. A kajszit hungarikumként akkor tudjuk megtartani. Hardgrand stb. sőt növelni. 3. a téli és tavaszi fagykár kockázatának csökkentésében.). 2. különös hangsúlyt helyezve a termelői érdekeltségen nyugvó ipari feldolgozásra. virágzáskori fagy elleni védekezés szélgéppeL öntözéssel. viaszgyertyával vagy más módon). Az elmúlt két évtizedben a termésmennyiség megközelítette vagy meghaladta a 20 ezer tonnát. ha a hazai málnatermesztést összehangoltan . Ebben az időszakban a málnatermesztés kiegyensúlyozottan fejlődött. ha a termelés szétaprózottságát megszüntetjük. valamint speciális fagyvédelmi eljárásokban (virágzási idő késleltetése öntözéssel. 1960-1980 között az évi átlagos termésmennyiség 10 ezer tonna feletti volt. annak folyamatos nyersanyaggal való ellátásában is megmutatkozik. elsősorban az exportorientáltság és a piaci viszonyok érvényesülése miatt. valamint a július második felében és az augusztusban érő fajták arányának növelése. de a többi gyümölcsfajhoz viszonyítva a termesztés jövedelmezősége kedvezóoben alakult. A hungarikum értékű kaj szitermesztés tartós versenyképességének növelése érdekében elsődlegesen a következő feladatok megoldására kell törekedni: l.és fitotechnikai. Sirena.alapját képezi a folyamatos piaci jelenlétnek. Az eddigtermesztésbevont (például Bergeron) és hazánkban is ígéretes (például Serena. Nagyobb arányú termesztése 70-80 évvel ezelőtt kezdődött el. A termésbiztonság növelése a legfontosabb célkitűzés. A jó gyümölcsminőséget adó hazai fajták közül széles körű termesztésre csak azokat kell telepíteni. Ennek egyaránt meg kellnyilvánulnia fajtamegválasztás ban. Gönci magyar kajszi stb. s friss fogyasztásra és ipari célra egyaránt alkalmasak (például Pannónia.) külföldi fajtáknál egyaránt ezek az elsődleges szempontok További fontos követelmény a sharka vírussal szembeni tolerancia. A versenyképességünket viszont a jövőben csak úgy tudjuk megtartani. ha a termesztőket integráljuk s a termelői szervezetek az ipari feldolgozás lehetőségét is kézben tartják. Jumbocot. az ültetési anyag és művelési rendszer kiválasztásában. A jelenlegi termelési volumenünkkel és exportunkkal is jelentős helyet képviselünk a világon. de a gyümölcsfeldolgozásra is felkészültek. A málna A málnatermesztésnek régi hagyományai vannak hazánkban. A fejlesztési innováció és szaktanácsadás összehangolásával ki kell építeni a kajszibarack hazai termékpályáját. az ültetvények fajtatársításában. Orangered.

A diótermesztés csak oltvánnyal létesített ültetvényekben lehet versenyképes. amelynek a legfóbb lépései a következők: -Az ültetvényekben a hazai tájfajták (Alsószentiváni 117. A dió Ouglans regia) A diótermesztés fejlesztése jelentős tartalékokkal rendelkezik. ennek megfelelően kell biztosítani a szaporítóanyagot.Környezettudatos termesztési technológia (öntözés. . . amelyhez a korszerű betakarítás. Milotai 10. Újabb alkalmas termőhelyek bevonásával és a keresztezéses nemesítéssei előállított hazai fajták termesztés be vonásával haszszabb távon akár 15-20 ezer tonna héjas dió is teremhet az országban. a hazai környezeti adottságokhoz megfelelően alkalmazkodó. . hatékony kézi szedéshez igazodó művelési rendszer stb.5%-a a világ termésének. Somogy. szállítás és feldolgozás összehangolása. -Jelentős marketingmunkával a hazai fogyasztás növelése mellett a magyar dió nemzetközi rangját is emelni kell. illetve a további ígéretes . .A jelenleginél fejlettebb technológiai színvonalat kell elérni. illetve az ültetvények fajtatársítási változatait. 134 . a hagyományainkat jól képviselő saját nemesítésű . áruvá készítés és (hűtő)tárolás is hozzátartozik. Ennek sikeres végrehajtásával a málna kiemeit jelentőségű hungarikummá válhat: . a hazai dió márkáztatása. s ezáltal a hungarikummá váláshoz összehangolt fejlesztés szükséges. s e szerint szükséges kidolgozni a hagyományos és intenzív művelési rendszereket.A termőhelyek körültekintóbb megválasztása (kiegyenlített klíma.). a termékpálya kiépítése. Milotai bő­ termő. egészséges és vírusmentes szaporítóanyag. Milotai kései stb. Tiszacsécsi 83) és az új fajták (például Alsószentiváni kései. az áruvá készítés.fajták széles körű termesztés be vonása. . talaj). Jelenleg 6-7 ezer tonna héjas diót termesztünk amely mindössze 0. . fitotechnika. Baranya és Vas megye) öt-hat éven belül elérhető az évi 10 ezer tonna héjas dió. megfelelő csapadék és páratartalom.fejlesztjük. a tavaszi fagyveszélynek kitett helyeken elsősorban az utóbbiakat telepítsük.Gyorsfagyasztásra kiválóan alkalmas. Fontos az eredetvédelem.Az elsődlegesen gyorsfagyasztásra. esetleg a földrajzi árujelek bevezetése is. A diótermesztésre alkalmas tradicionális területeinken (SzabolcsSzatmár-Bereg. részben a friss fogyasztásra orientált termesztés szervezeti integrálódása. A diótermesztés felfutásához.).Gondosabb ültetvénylétesítés (újratelepítés elkerülése. integrált növényvédelem stb.) aránya közel azonos legyen. talaj fertőtlenítés.például a Fertődi zamatos.

-Jelenleg Magyarországon a pálinkagyártás van legkevésbékülföldi tulajdonban. -A pálinka gasztronómiai jelentősége nagy. földrajzi árujelzéssel védett hungarikumként jelenjenek meg a piacon. A sűrítménygyártásban egyelőre még számottevő a hazai érdekeltség is.Meg kell vizsgálni a diótermés felhasználásának további speciális magyar termékek előállítása érdekében. évi miniszteri rendelet. -Magyarországnak sikerült kivívnia a gyümölcsből készült párlatoknál a "pálinka" elnevezés használatát. . A második világháború után is hivatalosan csak állami és szövetkezeti szeszfőzdék működhettek. A konzervgyárak nagy része külföldi tulajdonban van. ezért alkalmatlan a hungarikum szerepre. Ekkor többek között jelentősen elősegítheti a zsíros ételek emésztését. lehetőségeit a A pálinka Jelenleg. hogy megfelelő volumenben. ezért nem elsődleges érdekük a magyarországi ipari gyümölcsök hasznosítása.az étkezés után elfogyasztott kupica pálinka.elsősorban a pálinkák lehetnek a legfóob hungarikum gyümölcstermékek Ezt a következő tényezők határozzák meg: -A hazai gyümölcsfeldolgozás sok problémával küzd. hogy nem a liternek hanem a hektoliterfoknak kellene a kedvezményes bérfőzetési szeszadó alapjául szolgálnia. legfeljebb 500 liter üstkapacitás ú pálinkafőzdékben. A pálinkát szinte kizárólagos magyar terméknek fogadják el.és talán hosszabb távon is. amely magánszemélyeknek is engedélyezte a párlatkészítést. illetve itt hozható létre leggyorsabban hazai érdekeltségű gyártói kapacitás. Legalább ennyire fontos . mit kell gyümölcstermelő háztartásen érteni. A jelenlegi törvényi szabályozást figyelembe véve mielóob tisztázni kell. Erősödő vélemény. a hazai termesztőkkel való együttműködés erősítése. A túlkínálat miatt azonban a sűrítmény­ piacon árzuhanás várható. s mértékletes fogyasztásának előnyei bizonyítottak az emberi egészség szempontjábóL Étkezés előtt fagyasztva étvágynövelő szerepe régóta ismert. -A pálinkák tartalmukban és nevükben is a magyar gyümölcsészet értékeit képviselhetik s termelői integrációval viszonylag könnyen elérhető. Hazánkban eddig elsősorban erre hivatkozva fogyasztottuk. a koleszterinszint csökkenését és a bélelzáródás megakadályozását. hogy évente legfeljebb ötven liter gyümölcsszesz mennyiségben pálinkát főzhet.. A párlatkészítés hazánkban emberemlékezet óta állami monopólium.vagy még fontosabb . A tiltott szeszfőzés anomáliáit részben megszüntette egy 1982. amely jogosult lesz a jövóoen arra. másrészt a sűrítmény nem végtermék.

Nemzetközi példák sora mutatja. másrészt a hazai pálinkagyártók versenyképességét.ott lehetnek a nem valódi pálinkák is. a boltokban még akár 3-4 évig . Az érdekarányos együttműködéssei sokkal inkább a kölcsönös előnyök aknázhatók ki. kecskeméti barack. Erős hagyománnyal gazdag jövőt építhetnek s az egész ágazat sorsára komoly hatást gyakorolhatnak A lehetőséggel visszaélve azonban végérvényesen kiszorulhatunk a páriatok világpiacáról is. Burgenland. amely egyrészt a megkezdett törvényi szabályozás útján előrelépve az előbbiekben felsorolt problémák zömét orvosolná.mint "kifutó készlet" . hogy a kommersz "szeszesital" -tól jobb áron értékesíthető pálinka gyümölcsből készül. s ez kedvező hatássallesz a hazai termesztésre.) különösen alkalmasak az adott termőtáj gyümölcstermesztésének fellendítésére. gönci barack. A pálinka hungarikum értékének növelésében azonban nem csak a gyártóknak van felelősségük. 100%-ban gyümölcsből készült párlat forgalmazásánál szabad használni. A hazánkban termett gyümölcsök különleges íze és aramája párlatokban megjelenve is jól érvényesülhet a piacon. A pálinka nem tartalmazhat semmiféle alkoholt. ezért az álpálinkákat nem sikerült azonnali hatállyal kivonatni a forgalombóL Kár lenne elszalasztani azt a lehetőséget. békési szilva. A pálinkagyártók felelőssége nagyon nagy. Bécs környéke. A gyártói érdekvédelem sajnos nem működik megfelelően. Stájerország) kapta meg ugyanezt a lehetőséget. valamint pálinkáink piaci keresletét és elismertségét jelentő­ sen növelné. hogy Magyarországon kívül csak Ausztria négy tartománya (Alsó-Ausztria. Habár ezeknél az álpálinkáknál csak a "szeszesital" elnevezés használható. hogy bár 2002 júliusától pálinka néven csak azok a termékek gyárthatók. amelynek a hazai gyümölcstermesztésre nézve is súlyos következményei lennének. Nem várható. lehetőséget kaptunk arra. Azzal. hogy Magyarország már megkapta azt a különleges státuszt az EU-tól. szatmári szilva. mégis megnehezítheti a pálinkapiac minőségi fejlődését. de lehetőleg minél hamarabb bevezetendő teljes körű pálinkatörvényre. De azt a jogot is elnyertük ezzel. Sürgősen szükség lenne egy jól előkészített. A magyar gyártók azonban egyelőre jogosan panaszolják. hogy a biztonságot adó törvé- . miszerint nálunk használhatjuk a pálinka elnevezést a gyümölcsből erjesztéssei és lepárlással készült termékekre. halasi körte stb. a gyümölcsök értékesítési biztonságára. hogy ezt a hungarikum értékű terméket bevigyük az EU belső piacára. aramát vagy ízesítőt.A pálinka elnevezést csak valódi. hogy hazánkba sem szabad behozni pálinka néven máshol gyártott szeszes italt. amelyek tisztán gyümölcsből vagy szőlőtörkölyből erjesztéssei és lepárlással készülnek. A földrajzi árujelzéssel ellátott pálinkák (szabolcsi alma. Ennek most csak azt a vonzatátemeljük ki. hogy a magyar pálinkát nemzeti italunknak ismerték el. hogy ezek a szomszédos térségek jelentős konkurenciát jelentenének a jövő­ ben a magyar pálinkának. Itt említhető meg.

Ezért csak összehangolt. további piacok felkutatása. 137 . a görög ouzo stb.a pálinkagyártók véleményét összegezve . évi szabvány. hogy. Magyarországon jelenleg nincs pálinkabíráló szakértői képzés. de hasonlóan fontos feladat a pálinkakészítéssel kapcsolatos kutatási. megfelelően koordinált és támogatott fejlesztéssel lehet versenyben tartani a hazai gyümölcstermesztést. Később más európai országok élelmiszerkönyvében is kiemelt helyet vívott ki magának a saját nemzeti italuk (például a francia calvados. amelyek hungarikumokká válhatnak) még nagyobb figyelmet kell fordítani. Megfelelő minősítő szakemberek nélkül nem lesz lehetőségünk a pálinkák-a borokhoz hasonló . szaktanácsadási és szakképzési területek fejlesztése is. amelyek a törvényi szabályozásnak és a földrajzi árujel használatának köszönhetően jól ismert piaci sikereket hoztak a gyártóiknak A törvényi szabályozás keretében rendezésre váró feladat a pálinkakészítés minőségirányítási rendszerének kidolgozása. az 197 4. amit azonban napjainkra hatályon kívül helyeztek. Könyörtelen piaci verseny várható.). a gyártói biztonság növeléséhez. A termesztés és értékesítés logisztikai összehangolását elsőként a hungarikumoknál kell megvalósítani: -az egységes minőségű árukínálat koncentrálása. az EU-konform termelői szervezetek létrehozásával és megerősítésével a piaci pozíció javítása. (lásd irodalomjegyzék) . hogy 2003-tól a GATT /WTOtörekvéseknek megfelelően a vámkorlátok teljesen megszűnnek. amely jelentősen hozzájárult ennek a gabonából készült párlatnak a világpiaci sikeréhez. .úgy látja.elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt. hogy 100%-ban gyümölcsből készült. További feltétel. Hhungarikum !JlJÜmölcsök és termékek uersen1Jképességének nöuelése Nem lehet megtévesztő. hogy feleljen meg a szabályozottan rögzített minőségi paramétereknek Ezeknek a paramétereknek a meghatározása akialakítandó minősítő rendszer elsődleges feladata lesz.az ökológiai szemléletű termesztést és annak szervezeti formában való megjelenését segítő kutatási.szakszerű bírálatára. Bognár N. A pálinkára vonatkozóan is volt az érzékszervi bírálatot szabályozó kötelező magyar előírás. Hosszabb távú tendencia szerint azonban a piaci túlkínálat megmarad.az elmúlt évben kevesebb gyümölcs termett a világon. Közel százéves már a skót whiskyre vonatkozó törvény. hogy csak az egyértelmű és kötelező szabályozás biztosíthatja a párlatok objektív megítélését. A minőségi párlatnak egyik. de nem egyedüli feltétele az. az olasz grappa. A gyümölcspiac globalizációja és a kereskedelmi kencentráció szintén nehezíteni fogja az értékesítést. fejlesztési és szaktanácsadási feladatok meghatározása.nyi szabályozás jelentős gazdasági előnnyel járhat. amelyet felerősít. A hungarikumokra (és azokra is. kiemel t támogatása.

csak egy-egy termelő gyümölcsét vagy gyümölcstermékét oltalmazza. Udovecz Gábor és munkatársai szerint (lásd irodalomjegyzék) a piacra kerülő áruk versenyképességét legalább három kritérium egyidejű teljesülése biztosítja: a) meggyőzően. A hungarikumok jelentős szerepet kaphatnak abban. . a külföldi szakvásárokon való megjelenés bővítése. Ekkor a termék-előállítás valamelyik lépésének kell a körülhatárolt földrajzi területen történnie. . A termék. feldolgozók és kereskedők integrálódása.. . tulajdonságait a földrajzi környezetnek köszönheti.a termék hírnevét. c) a hungarikum gyümölcsöt vagy terméket szervezetten. a fogyasztó-orientált programozott termeléssei megalapozva megfelelően integrált termékpályán juttatjuk el a piacra (illetve a fogyasztóhoz). Az eredetmegjelölés azt jelenti. versenyképes kertgazdasággal rendelkezzen. termelői érdekeltségű szervezett értékesítési rendszerét tekintve. hogy Magyarország az ezredforduló utáni évtizedekben az EU követelményeinek megfelelő. . a termesztők. különösen pedig a gyümölcstermékek előál­ lítása szarosan kapcsolódik a földrajzi eredetvédelemhez. Kiemeit feladat a versenyhátrányt jelentő tényezők felszámolása.a hungarikumok termékpályájának megerősítése. A hungarikumok termesztése. szaporítóanyag-ellátás és technológiai fejlesztés támogatása. jól dokumentálhatóan mutatnak fel sajátos minőségi tulajdonságokat. A földrajzi jelzés arra utal. ezért az elérhető nagyobb volumen révén a hungarikumjelleg képviseletére jobban alkalmasak.az emberi és természeti feltételektől függetlenül . A hungarikumok tartós versenyképességének megítéléséhez gondos gazdasági elemzések szükségesek. Ugyanakkor hátrányban vagyunk a termesztés műszaki-technikai színvonalát és a gyümölcsök áruvá készítését.hatékony propaganda a hungarikum gyümölcsök és termékek nagyobb mértékű hazai fogyasztására. ebben a folyamatban az érdekvédelmi és szakmaközi szervezetek felelősségének megnövelése.hungarikum bemutatók. Elsősor­ ban nem a termesztés biológiai és technológiai alapjaival vannak gondjaink. kiállítások rendszeressé tétele. a termék előállításának minden lépése az adott földrajzi területen történik. A védjegy használata szűkebb körű. A földrajzi árujelzőknek két csoportja lehet. hogy a termék jellemzői és a földrajzi környezet között kevésbé szaros a kapcsolat. hogy közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolat van a termékminőség és a földrajzi környezet között.a hungarikumok termesztését segítő fajtakutatás. A földrajzi árujelzőket szélesebb körben lehet alkalmazni.a tájtermesztés és a földrajzi eredetvédelem összehangolt fejlesztése. tárolását. . b) a hungarikumok kínálati ára az összevethető minőségi kategóriában legalább ne haladja meg a piacvezető termékek árszintjét.

arra kell törekedni. a terület. Dyana. Ugyanakkor sok példa található az ilyen szempontból kevésbé szerenesés fajtanevekre.1-1. Fertődi hosszúfürtű stb. Kisebb volumennel. málna. Favorit.és diótermesztés szinte kizárólag a hazai fajtákkal történik. de szintén jelentős hungarikum termék lehet a különleges minőségű gyorsfagyasztott málna.3 millió tonna gyümölcs termesztésével számolunk. 20 ezer tonna málna. 139 . amelyek a magyar nyelv szépségét közvetítik de mások számára könynyen használhatók. Aida.A földrajzi eredetvédelemnek nemcsak a külföldön értékesített gyümölcsöknéllehet szerepe. 50 ezer tonna kajszi. dió és cseresznye esetében. kajszi. málna. Az új magyar fajták elnevezésénél . Alex. Carmen vagy ajonager.és vidékfejlesztés kapcsán pedig a vidéki lakosság migrációjának csökkenésében nyilvánulhat meg. Szomolyai fekete. a gyümölcspiaci kínálat színesebbé tételére. Pál. 10 ezer tonna héjas dió). Pannónia. Bohusné vajkörtéje. A hungarikumoknál különösen fontos. Anita. amelyek szinte kizárólag magyarországi terméken viselhetik a pálinka elnevezést. hanem az a közvetett gazdasági előny. amelyek alkalmasak a különleges minőségek elérésére. amelyek minőségi szimbólumai a magyar gyümölcstermesztésnek és rászolgálnak a külföldi fogyaszték figyelmére is. kajszi-. Fortuna. hogy más anyanyelvűek számára is viszonylag könnyen megjegyezhető és ejthető magyar fajtanév például az Aranka. A teljesség igénye nélkül említjük meg. *** Magyarország széleskörűen alkalmas a mérsékelt égövi gyümölcsök termesztésére. A földrajzi árujellel ellátott pálinkák versenyképesek lesznek a világpiacon is. A nehezen írható és ejthető nevek akadályozhatják a hungarikum érték érvényesülését. amely a turizmus felélénküléséhez. mint amilyen például az Érdi nagygyümölcsű. Budapest. hogy a külföldiek részéről a könnyű átvehetőséget biztosítani tudja. a környezetvédelemben. Ilyen esetekben gyakran nem elsődlegesen a piaci versenyképességjelent hasznot. Borsi-féle kései rózsa. hanem az idegenforgalmi vendéglátásban is. Hazánkban a következő évtizedekben évente 1.különösen a hungarikum értékű meggy. Ennek mintegy 15%-át teszik ki a hungarikumok (90 ezer tonna meggy. Rita. hogy olyan elnevezéseket használjunk. A hungarikum értékű meggy-. A gyümölcstermékek közül elsősorban a gyümölcspárlatokat tekintjük hungarikumnak.

.

Az azonban nem vitatható. így a hungarikum boroknak is. de pontos adatoknak is a hiányában vagyunk. A kéréskör fontossága nemcsak azért tűnik valóságosnak mert egy európai integrációban elemi érdekünk nemzeti sajátosságainkat megtartani. a kérdéskör ennél lényegesen nagyobb. A hungarikumok ilyen egyediséget magukban rejtő termékek. sem a piacon. Az eléobiekkel együtt a kérdéskör természetesen nem egyszerűsödött. Érthető.a kérdést szőlész. de a hungarikum szőlőfajtára. A hungarikumok kérdését a borászaton belül ez a munka nem kívánja megoldani. Kétségtelen. Egyrészt a hungarikum termékre általában. Erről ma még nincs egységes elképzelésünk. A hungarikumok termelési potenciálja. és komoly szerep vár rájuk a jövóoen. a megkülönböztethető termék. vagy éppen a hungarikum borra pontos meghatározás illenék. valamint. A dolgozat rövid fogalmi meghatározással indul.ami talán mindennél fontosabb. A termelésünk és a borpiac differenciálódása sokféle terméknek nyújt lehetőséget.és borága~atban Deuezetés A magyar agráriumban. de éppen ezért érdekes és fontos erről gondolkodni. Ugyanakkor kísérletet tesz azok megfogalmazására. ettől hungarikum. hanem mert tényleges termelési és piaci kérdésró1 is szó van. így a borpiacon is az egyedi.BOTOS ERNŐ PÉTER-HAJDU EDITSZABÓ ATTILA-MÜLLER ISTVÁN Hungari:kumo:k a s~őlö. hogy helyük van a piacon. bármilyen kalkulációs formát is alkalmazzunk. azaz komplexen elemezni. amit nem könnyű megtenni. sőt hangsúlyozni. hiszen az agrárpiacon. N em egyszerű a határvonalakat meghúzni. amely kevésbé akarja a hungarikum borok határait véglegesíteni. A másik oldalról pedig még sokáig kutatható a hungarikum borok szerepe és piaci fontossága. így a magyar berszektorban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a hungarikumok kérdése. Talán éppen ezért különleges fontosságú az erről készült tanulmány. termesztési és piaci fontossága növekvő. de azok lényegét inkább igyekszik visszaadni. Ettől egyedi. nem kevés. Ezek a termékek még nem találták meg végleges helyüket sem a termelésben. hogy az ökológiai adottságok sok mindent eldönte- . borász és piaci oldalról is körbejárj a. Ráadásul az egyediség a hazai ökológiai adottságokbóL vagy éppen a hazai szellemi potenciálból eredeztethető.

hanem hierarchiája is. de tudjuk a borpiacon is így van ez. valamint a termékfejlesztést és annak marketingjét értjük. annak beavatkozásától függ. például a technológiák. valamintjellemző. Az eló'bbi gondolatmenethez ragaszkodva azt mondhatjuk. a település határát és a dűlőt. a termesztésbevont fajtát. amelyre az utolsó fejezetben kerül sor. Ezek után következik a termő­ hely és a bor. a fajták. más esetben meg nem ismételhető kombinációjából vezethető le. és hasonlóan vagyunk a technológiákkat a termékkategóriákkal és a végül a fajtákkal is. hogy a fogalom tartalmából adódóan a hungarikum boroknak nemcsak sorozata. amely az embertől. Példának okáért egy régiónak. Az is látszik. amit mi annak határozunk meg. a borvidéki körzetet. az utóbbiba tartoznak. valamint ökológiai és humán meghatározása más és más. A szőlészetben és a borászatban a fajta rendkívüli fontossággal bír. Az egyik az ökológiai eredetet. amely egyrészt egyediségét tekintve jól megkülönböztethető a többi bortól. mert a földrajzi eredetben is meg tudunk különböztetni területi hierarchiát. amelyek a földrajzi eredetet és az emberi inputot tekintve olyan bor készítését eredményezi. Magában foglal minden természeti tényezőt a klimatikus és edafikus tényezőkön keresztül a domborzati tényezőkig. míg a másik a humán eredet. Végezetül a hungarikum borok piaci potenciáljának az elemzése a feladat. 142 . A gyakorlatban ugyanis meg kell határozni. és eldől. hogy mit tekintünk egyedinek és jellemzőnek a hungarikumoknál. a térséget. másrészt az ökológiai és a humán eredet sajá tos. a borászati technológiát. Természetesen az elméleti megközelítés és meghatározás nem mindent old meg. A hungarikumok elemzése a borok oldaláról szintén egy különálló fejezetben történik meg. azaz minden olyan tényező. tudja-e a borívó ember hungarikum bornak tekinteni. A következő nagy fejezet tehát a hungarikumnak tekinthető fajtákkal foglalkozik. b) Humán eredet Ezen a szőlőtermesztési. a) Ökológiai eredet A földrajzi eredet jelöli tágabban a régiót. hogy: Hungarikumnak nevezhetjük azokat a boroka t. ami a fogyasztóhoz eljut. jóllehet azok mérete. ki kell jelölni. majd a borvidéket. például a Kárpát-medencének de egy borvidéki körzetnek is lehet hungarikum terméke. azaz a természeti források összességét jelenti.nek. Ezért a tanulmány az ökológiai és a területi potenciálleírásával kezdődik érdemben. Ez érthető. azaz mellérendeltsége van. Rhungarikum fogalma a maggar szőlészetben és borászatban A bor készítésekor két nagy eredetet különböztetünk meg.

Csongrádi ha 8 474 6 582 26 310 2003 635 574 160 2 251 535 609 265 170 l 730 Ofo 2 595 1521 5 057 3 620 5 851 5184 4 866 1459 3 463 893 5124 8 661 6 968 4 536 2 975 16199 18 444 24261 9 882 4 427 9 904 145 890 19 l 60 45 26 27 15 8 3 32 27 18 22 4 17 9 32 37 13 18 25 12 31 21 24 2. Nagyon fontos. Szekszárdi 16. Mátraaljai 20. szeptember 30. Etyek-budai 9. táblázat A szOlö termohelyi kataszterének összesített adatai {2002.) Termőhely Borvidékek termőhelyek területe (ha) 14 275 14 873 104 962 7 407 4 263 6 445 5 344 7117 1994 4 234 1158 5 294 10 391 7 652 6 964 4 792 18 597 22 342 32 382 11251 6 383 14 505 312 625 Területmegosztás kataszteri osztályának adatai I.Éppen ezért a tanulmány nem is törekszik ennek a rendszernek a teljes. Soproni 13. Kunsági 4. megengedve ezek eltérő arányát és súlyát a különböző esetekben. osztály II. de önmagában nem elégséges. Tolnai 588 2 205 l 771 2 366 3 898 8121 1340 1956 3117 75 660 Borvidékek összesen . Villányi 17. Badacsonyi 6. Bükkaljai 18. Mecsekaljai 15. hiszen szélsőséges példát említve a Tokaj-hegyaljai borvidéken egy Chardonnay sző­ lőfajta bora nem tekinthető hungarikumnak. Balatonfelvidéki 8. hogy a hungarikum borok esetében az ökológiai és a humán eredetiség együttesen legyen jelen. Ászár-neszmélyi 5. Szétválasztásuk azonban nem megengedhető. Somlói 68 85 92 97 68 73 82 78 96 83 91 65 62 87 82 75 88 69 68 47 12. Balatonfüred-csopaki 7. osztály % ha l.Móri 10. pedig annak ökológiája. azaz földrajzi eredete mindenképpen az. Balatonmelléke 22. Hajós-bajai 3. Balatonboglári 14. Panonnhalma-sokoróaljai ll. csupán szükséges feltétel. l. minden egyes pontján történő meghatározására. Tokaj-hegyaljai 21. de a hungarikum borok rendszerének értelmezésére és egy lehetséges levezetésére igen. Egri 19.

Ugyanakkor a Kárpát-medence klímája az egyik legkiválóbb a fehérborok számára.g-7 . ábra A magyarországi borvidékek talajtípusainak megoszlása (a szölö termőhelyi katasztere alapján) Arány(%) o 13 12 ll 10 9 2 4 6 8 w u H w ~ w u ~ e u w u - • D Terület (ha) Arány(%) r-- l l l l l %-nál kevesebb összesen 2 Rendzi nák -B 8 "' . Hlföldi boruidÉkek Az alföldi szőlőtermő táj ra (Csongrádi.. minősíti és mutatja be a szőlő termőhelyi katasztere (1. a mediterrán. Sehol máshol a világon nem adatik meg. Ez a magyar borhungarikumnak az egyik alapja. Hajós-bajai." . táblázat.ffiagl]arország ÉS boruidÉkeinek ökológiája Magyarország ökológiai adottságai a s zó1őtermes ztés világában egyedüliek. hogy a különböző éghajlati adottságok. A hazai szőlőtermesztés ökológiai tényezőit tartja nyilván. a kontinentális és az atlanti áramlatok. !§ 6 5 4 r-r-r-- 3 2 ~ ~ o ~ -· 5 3 Erubáz talajok 4 Kovárványos barna erdőtalaj 5 Réti csernozjom 6 Csernozjom jellegű homok 7 Mészlepedékes alfóldi csernozjom 8 Futóhomok 9 Mészlepedékes csernozjom W Agyagbemos6dásos barna erdőtalaj ll Csernozjom barna erdőtalaj 12 Humuszos homok 13 Barnaföldek r-r-t-t-- l l l 10 15 25 25 30 35 40 45 50 55 60 WOO ha 65 70 75 80 85 95 95 wo 105 llO .. Nehezen kiszámítható az évjárat. 1-9. Ennek vannak hátrányai és vannak előnyei. ilyen változatos módon alakítsák a magyar bor földrajzi eredetét. kis ökológiai különbségek is komoly eltéréseket okoznak a bor karakterében. vörösboraink csak ökológiai szigeteken termelhetőek . Ökológiai versenyképességünk ezen a téren elvitathatatlan. Kunsági borvidék) jellemző a napfényes órák magas száma. nagy az évjáratingadozás. ábra). A késő tavaszi és kora ős zi fagyos napok l .

c '"' < o < SOt/ha 50.300 t/ha 300.. ábra A magyarországi borvidékek humuszkészleténe k alakulása (a szőlő termőhelyi katasztere alapján) 140 130 120 110 100 90 .200 t/ha 200.. '"' < c 160 140 120 100 80 60 40 20 o < 20 cm 20-40 cm 40-70 cm 70-100cm o > 100cm 3.400 t/ha o > 400t/ha .. ábra A magyarországi borvidékek termőrétegének vastagsága (a szőlő termőhelyi katasztere alapján) 360 340 320 300 280 260 240 220 ~200 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 § 180 .c "' 36 34 • Terület (ha) 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 D Arány(%) 80 70 60 50 40 30 20 10 § l.. .100 t/ha 100.-< l...2.

4..20% 21. ábra A lejtéSkategóriák megoszlása a magyarországi borvidékeken (a szölö termOhelyi katasztere alapján) 260 240 220 200 180 160 ~ 140 65 60 55 • Terület (ha) Arány(%) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 O l. . 120 100 80 60 40 20 o < 5% 6-12% 13. ....c • Terület ( ha) Arány(%) O ... 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 § o ... ábra A kitettség alakulása a magyarországi borvidékeken (a szölö termOhelyi katasztere alapján) 170 160 150 140 130 120 110 .... - ~ '"' - ... " ~ 111 o .. § ...30% >30% o 5. ~ c. 11-~ ~-~ ~ l l r~ ~ o 44 42 40 38 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 f----o 8 6 14 2 l..

nyl 17..-.traljal 20. Sopronl 13. ábra A tengerszint feletti magasság alakulása a magyarországi borvidékeken (a szölö termőhelyi katasztere alapján) 180 170+---------------4----------------+--~--. Szerkesztette: Dutkon Istvánné tudományos ügyintéző. Kunsligl 4. Haj6s·bajal 3. BalatonfUred·csopakl 7. 42 ~~--~~-L~L-~38 40 . 46 ~-+--------------~44 160+---------------4----------------+--- r--+---._---------------+---------------+--- § 32 30 28 26 24 22 . .:: 18 16 14 12 10 8 6 l o 300m felett és 120m alatt 120-150. Bükkaljal 18.. Mecsekaljai 15. Tokaj-hegyaljai 21. Pannonhalma-sokor6alja1 ll .:.36 34 ~ lOCI. Vill!. Balatonfelvidtkl 8. Balatonbogiirt 14 . Egrl 19. M6rl 10. Ászál"NeszmHyt 5.-~~--_. alföldi 4 2 7. Soml6i 12.--!. Tolnal Készítette az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete Kecskemét (2002). Badacsonyi 6. ábra A hungariirum fajták termesztési és borkészítési körzetei Magyarország borvidékein l.~. Csongridi 2. illetve 250-300m l 50-250m Síkvidéki. SzabóAttila tudomány os osztályveze tő.~ 20 . Szekszárdi 16..6. M!.. Etyek-budai 9. Balatonmelléke 22.

. ábra A Kárpát-medence egyedi ökológiája az európai szölötermesztésben / ( / i . )' "( J . / ..\....-.8.\ ' ' \ . ábra Az európai zónarendszer nehezen illeszthető a Kárpát-medence ökológiai adottságaira 9.

és talajviszonyok Badacsonyi borvidék Talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag. sőt egyes vidékeknél kedvezőbb. A csapadék éves átlaga 450-550 mm közt ingadozik. emiatt nagy szerepe van a kisebb domborzati kiemelkedéseknek is. A jégverés gyakorisága nem nagyobb az országosnál. Balatonfüred-csopaki borvidék A badacsonyihoz hasonló talajok találhatók itt is. kristályos palán. A téli fagyok veszélye nagyobb. pannonhomokon. A déli lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok a magasabb részeken Ramman-féle barna erdőtalajok képezik a talajtakarót. A szőlőtermesztésbe vont területekre jellemző a homok.megjelenése az országos átlaghoz hasonló. márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. löszön és pleisztocén homoktakarón. A gerincen köves váztalaj ok. mint az országos átlag. dolomiton. egyes területeken-Kecel-Sükösd vonalában. melyet kisebb törések völgyek szakítanak meg. pannonhomok helyenként lösz takarja.és bazalttufatörmelékkel keveredik. rendzinák és különböző korú reliktum vörös agyagak váltják egymást. Balatonfelvidéki borvidék A badacsonyinál változatosabb talajok jellemzik.a lösz. erdőtalajok barnaföldek helyenként ho- Villányi borvidék A Villányi-hegységben és annak előterében helyezkedik el. A dombvidék lényegesen alacsonyabb a Mecseknél (400 m körüli). mészkövön. Dél-dunántúli boruidékelt Domborzati. ami a hegy csúcsa felé haladva bazalt. de megtalálhatók még: permi vörös homokkövön. . triász mészkövön. Balatonboglári borvidék Pleisztocén löszön kialakult barna mokon települtek. márgán. Kelet-nyugati dombvidék. A talajvízszint csökkenése az utóbbi években jelentős. agyagon. pannonhomokon. a lösz alapkőzetként van jelen. Dalamiton fekvő pannonagyagon. agyagbemosódásos barna erdőtalajok barnaföldek csernozjom barna erdőtalajok csernozjom barnaföldek köves és földes kapárok tarkítják. homokkő-málladékon. bazalttufa-keveréken kialakult rendzina. az utóbbi 15 évben nem érte el a százéves átlagot.

lösszel vastagon fedett terület. vékony rétegű talajok formájában. A területet vastag lösztakaró borítja. A1ecsekaijaiborvidék A Mecseken. melynek a Mecsekkel határos (északi) fele kissé megemelt (200 m). Uralkodó talajtípusa a Ramman-féle barna erdőtalaj. de foltokban előfordul a permi homokkő és permi agyagpala is. köves-sziklás váztalaj. A Geresdi-dombvidék déli lejtője völgyekkel sűrűn szabdalt. a mészkőfelszín werfeni pala maradékai. magasabb részeken triász mészkő. Tengerszint feletti magasságuk 100-200 m. továbbá a Geresdi-dombvidéken köves talajon nem folyik szőlőtermesztés. A Szekszárdi-dombvidékre rendkívül nagy formagazdaság jellemző. Siklós és Máriagyűd környékén helyenként 300m magasan is előfordulnak szőlőültetvények. Helyenként a homokkő márgás és palás rétegekkel váltakozva került a felszínre. a Mecsek-Villányi-hegység közötti dombvidéken és a Geresdidombvidék délnyugati peremén fekszik. Az erősen melegedő domboldalakon .és vörösagyagos változatai.különösen a lösz alapkőzetű talajokon-gyakori és jelentős az eróziókár. A nyugati rész gyenge relief. A talajművelést nehezítő köves talajon ezen a borvidéken nem folyik szőlőtermesztés. A Mecsek-Villányi-hegység közötti dombvidék észak-déli irányban tördelt táblás felszín. A szőlők ll0-300 m térszínten találhatók. keleti határán a Duna-völgy felé fokozatos átmenetet mutat. A Mecsek hegység lejtésviszonyai következtében nagyarányú az erózió. míg a nyugati részenépebben megmaradt szelvényei találhatók. lösszel vastagon fedett dombvidék. A terület pannon alapzatú. A borvidéknek ezen a területein a talajtakaró megegyezik az előző két tájnál leírtakkaL A Mecsek-Villányihegység közötti dombvidéken. A Szekszárdi-dombvidéken Ramman-féle barna erdő­ talajok azok különböző mértékben erodált változatai fordulnak elő. így sok helyen felszínre kerül az anyakőzet. egészen a 150 . A völgyek amó'bacseppszerűek különleges mikroklímával. míg a sziklás váztalajokat a kavicsos talajok váltják fel. folyamatosabb hegyvonulatot képez. A nagy domboldalakon löszmélyutak teszik még szabdaltabbá a felszínt. A hegyek tengerszint feletti magassága 600 m körüli. A táj keleti felén (a lejtésviszonyokból adódóan) a fenti talajok nagyobb mértékben erodálódott változatai. A Mecsekben a talajképző kőzet a pannon üledék és lösz (nyugati rész). platós felszín ű térség. A Mecsek hegység kelet-nyugati irányú hegyvonulat. itt humuszkarbonát-talajok alakultak ki. Szekszárdiborvidék A Szekszárdi-dombvidéket és a Geresdi-dombvidék északkeleti részét foglalja magába. A keleti részét mély észak-déli völgyek szabdalják anyugati fele egységesebb. a Duna-völgy peremterületein a csernozjom barna erdőtalajok is megjelennek.A borvidék szőlői ezekre a talajokra települtek. Megtalálhatók a rendzinák fekete. vagy az anyakőzet tulajdonságait erősen magán viselő.

Siklós. illetve megszervezni. A kiváló minőségű bor. ezért a borvidék klímájának ismerete fokozott jelentőségű. kiemeitebb szakasza már a szekszárdi dombvidékhez tartozik. A hőmérsékleti értékek havi megoszlását figyelve megállapítható. Siklós. A hétakarós napok száma a Dél-Dunántúlon az országoshoz képest magas. A napsütéses órák száma évente ezen borvidékeken 2000 óra körüli. hogy hazánkban legmagasabb évi középhőmérsékleti értékeket Pécsett. Napsugárzás A napsugárzást és a hőmérsékleti viszonyokat tekintve a Dél-dunántúli borvidékek előkelő helyet foglalnak el. Az erózió elleni védelemre azonban fokozott figyelmet kell fordítani.és csemegeszőlő termelésének egyik feltétele a termőhelyen uralkodó időjárási tényezők kedvező összhatása. azonban nem mindenhol jut el a felszínig (Pécsett az ipari szennyezés miatt magas a borult napok száma). Hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyokat tanulmányozva az látható. az országban ezen a tengerszint feletti magasságon a legenyhébb. hogy Baranyában és Szekszárd körzetében a tél enyhe. itt már az agyagbemosódásos barna erdőtalajok is megjelennek. Mohács. A késő tavaszi és kora őszi fagyok sem gyakoriak. Szekszárdon és Szegeden észleltek az 50 évi (1901-1950) átlagértékek alapján. csupán kőzettanilag különböznek egymástól. amelyeknek részaránya jelentős. mint az ország más vidékein. és emiatt nem mértek országos maximumokat. Pécs.löszkopárokig. Északon a Bakony hegység hatása is érvényesül. nagy mennyiségű és jó minőségű bor termelésére kiválóan alkalmasak. A Geresdi-dombvidék északi. A Dél-Dunántúlon a domborzati és talajviszonyok az üzemi gépi művelés­ re alapozott szőlőtermesztésre. Bóly és Mohács is az országos átlagnál magasabb évi középhőmérsékletekke~ szerepel. A fagykár is ritkább és nem olyan súlyos. Éghajlati tényezők Hazánk a szőlőtermesztés északi határán van. nincs éles morfológiai határvonal. Szekszárd termőtájain a déli kitettségű lejtők különösen gazdagok napsütésben. A Balaton környéki borvidékeken a Balaton víztükre kedvező mikroklímát teremt a szőlő számára. A Szekszárdi-dombvidék fokozatos átmenetet képez a Geresdi-dombvidék felé. Kimagasló mennyiségű és időtartamú napsugárzásban részesülnek. . A klíma egyes tényezőinek ismeretében lehet az agrotechnikai teendőket megtervezni.

jelentős felületen . mert Baranyában a Botrytis fellépése nagyban függ a csapadéktól. A Dél-Dunántúlon az első fagy később. A csapadék havi eloszlását tekintve.minden harmadik évben számolni kell. Ki kell emelni Mohács és Bólytérségéta viszonylag alacsony augusztus-szeptemberi csapadékaivaL Ez a jelenség a termelés biztonsága szempontjából nagyon fontos. aszálykárral azonban . Ez jól jelzi az itteni éghajlat mediterrán jellegét. 152 .a téli. . Az éghajlati tényezők többsége Dél-Dunántúlon a szőlőtermesztésre az országos átlagnál kedvezón b viszonyokat teremt: -több a napfény. különösen pedig a vörösbor termelésére kiváló.A fagyos és zord napok száma is kevesebb a hazai átlagnáL Ezért ezen a tájon a fagy ritkábbarr és kisebb mértékben károsít. A Balaton környékén 600-800 mm között van az éves csapadék mennyisége. A domboldalak.1 °C. -a csapadék mennyisége és eloszlása megfelelő. . Észak-ma!Jl]arorszá!Ji boruidékek Egri borvidék Az ország egyik legszárazabb. a völgykatlanok mikroklímája szőlőtermesztésre. az utolsó pedig korábban jelentkezik. legaszályosabb borvidéke. A vegetációs időszak itt emiatt évente 10-20 nappal hosszabb.különlegesen kedvező.a vegetációs időszak aránylag hosszú. -a hőmérsékleti értékek magasabbak. Évi középhőmérséklet: 10. A 30 éves csapadékátlag: 593 mm. mivel a csapadékmegoszlás esetenként nem kedvező. Aminőségi fehér-. Mohácson 15 és 13 mm. ősszel pedig október-november. Csapadék Az évi csapadékmennyiség Dél-Dunántúlon meghaladja a 600 mm-t. mint hazánk többi fontos borvidékén. Augusztus-szeptember hónapban a várható csapadékmennyiség az egyes tájakon 90%-os valószínűséggel a következő: Pécsett 25 és 18 mm. a késő tavaszi és a kora őszi fagyok ritkán károsítanak. mint másutt.a zord és a havas napok száma viszonylag kevés. hogy a tenyészidőszak legcsapadékosabb hónapja Dél-Dunántúlon tavasszal május-június. . Villány és Siklós körzetében 700 mm közelében van.elsősorban a mecsekaljai borvidéken. Bár ez a csapadékmennyiség elegendő a szőlő vízellátásához. Hőösszeg: 4029 °C. mint hazánk más szőlőter­ mő vidékein.

A borvidék a szőlőtermesztés északi határán fekszik. Sík-hegy. Mátraaljai borvidék A Mátraaljai borvidék a Mátra hegység déli lejtőjén és az előtte húzódó dombokon helyezkedik el. több napsütés szükséges. A jó tápanyag-szolgáltató képesség biztosítja az erős növekedésű ültetvények kialakulását. délkeleti és délnyugati nyúlványain fekszik. Tarna). Az északi szelektől a hegység védi a szőlőket. meleg ősz hatására a késői érésű fajták (olaszrizling.A csapadékadatok azt mutatják. A borvidék jellemzője. Tokaj-hegyaljai borvidék Tokaj-Hegyalja a Bodrog és Hernád folyók közötti vulkanikus eredetű Zempléni-hegység déli. Ezt a déli és délnyugati fekvésű lejtő­ kön kialakult mikroklímák tudják igazán biztosítani. néhol 65-70-es értéket is eléri. A fagyok csak ritkán okoznak károka t. ez a tendencia sajnos egyre erősödik. sok helyen köves. hogy északról a Bükk védi a hidegebb levegő betörésétőL A magasabban fekvő területeken a téli fagy . Ezzel összefüggésben az effektív hőösszeg fokozatosan növekszik. ezért különös jelentőséggel bírnak a mikroklimatikus zónák. Afrika. Jellemző alapkőzetek a riolittufa. nehezen művelhető nyirok. A hosszú. Ezek a talajok viszont nyáron a mélyebb rétegekben nem száradnak ki. Andornaktálya). hogy az egri borvidék Magyarország egyik legaszályosabb borvidéke. Pajdos. Jégverés csak 10-15 évenként jelent nagyobb veszélyt.Debrői körzet: kavárványes barna erdőtalaj.és zamatanyagat biztosít. különleges minőséget adnak. Különösen kiemelkedő minőséget a következő zónák produkálnak: Eged-hegy. barnaföld. A borvidék jellemző talajtípusai: . A jobb minőségű vörösborhoz magasabb évi effektív hőösszeg. homok (öntéshomok. Jégeső a borvidék keleti részén (Ostoros. valamint Feldebrő környékén gyakori. A borvidék talaja nyirok és barna erdőtalaj. . Az eltérés különösen a vörösborok minőségében jelenik meg. hárslevelű. mészkődolomit és az agyagpala. A borvidék nyugati részén a kisebb lejtésű alacsonyabb debrői dombok különösen a fehérborok termesztésének kedveznek. Művelhetőségüket .egy-két évjárat kivételével.nem károsít. Galagonyás. kiváló íz. A borvidék talajának döntő része magas agyagtartalmú. ezért a rajta lévő ültetvények az aszályt jól tűrik. Ramann-féle barna erdőtalaj. a déli fekvésű lejtők kedvező fényellátottsága jó cukorképződést.Egri körzet: agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Az Arany-féle kötöttségük 30-50 közötti. Muscat Lunel) is jól beérnek. A főként riolitból és andezitbőllétrejött vulkáni takaró n barna erdőtalajok alakultak ki.

Különböző mértékű főrügykár (30-40%-os) az évjáratok 20-30%-ában fordul elő. A termesztett fajták főrügyei -17 °C alatti hőmérsékleten károsodást szenvednek. amely páratlan értékűvé teszi ezt a vidéket. illetve megakadályozza. csapadékosabb időt többnyire derűs. hogy ennek mértékét minél kisebbre csökkentse. Az évi középhőmérséklet 10. napfényes időszak váltja fel. ez okozza a legnagyobb termelési bizonytalanságot. Évszázadok alatt itt alakult ki a legkésóobi szüret Magyarországon: Simon. A tokaj-hegyaljai talajokat (nyirok) jellemzi. Juda napján (október 28.6 °C-kal. a leghidegebb a január -2. A szőlőterületek égtáji fekvését illetően a legkiválóbbak a déli.és mikroklímája a legtöbb fekvésben optimális. Az ilyen helyen termett borok illatgazdagabbak kevesebb savat tartalmaznak. mint az ún. Az érési folyamat alatt gyakran beköszöntő egyhetes párásabb. melyet a terhelés szabályozásávallehet ellensúlyozni. Tokaj-Hegyalja makro.2 °C-kal. amely fölött a téli és kora őszi fagyok gyakorisága sokkal kisebb. a hőt jól tároló. Ez könnyen felmelegedő. és ennek 70-80%-a a vegetációra esik. mészben gazdagabb. A tengerszint feletti magasságot tekintve optimális a 150-250 m közötti zóna. Ez rendkívül kedvez a Botrytis cinerea fertőzésének amely az aszúsodás elengedhetetlen feltétele. Körülbelül120 m az a magassági zóna. A csapadék évi átlaga 550 mm. az 1940-es és az 1980-as években. A napfényes órák száma 2000 körüli. Az őszi sajátos mikroklíma az. . Az ilyen talajon termett borok keményebbek savasabbak hosszú ideigjól tárolhatók. amiből a tenyészidőszakban hullik 350 mm. században háromszor fordult elő: az 1920-as. A hegyoldalakon az erózió az évszázadok alatt több-kevesebb pusztítást mindenütt végzett. hogy savanyú kémhatásúak (a pH 5-6 közötti) és jó tápanyag-szolgáltató képességekkel rendelkeznek. sem száraz állapotban nem célszerű dolgozni rajta. vagy azt megközelítő feltételeket biztosít a szőlőnek és lehetővé teszi a jellegzetes aszúsodást.tekintve az optimális talajmunka elvégzéséhez viszonylag kevés idő áll rendelkezésre. A 10 °C-os napi középhőmérséklet tavaszi határnapja április 15-e. A 90-100 malatti zónában pedig már semmiképpen nem szabad szőlőt telepíteni. emiatt száraz nyarakon gyakran aszálykár mutatkozik az ültetvényen. jól mű­ velhető talajféleség. mert sem nedves. az őszi határnapja pedig október 15-e. de ezek felülete csekély. Hátránya viszont. majd ezt követi az északi és nyugati. Komolyabb téli fagykár a 20. Az első őszi fagy átlagos napja a borvidéken október 15-e és 20-a közé esik. hamarabb érnek. és a legmelegebb az augusztus 21.) kezdve és november első felében befejezve. A művelés egyik legfontosabb feladata. hogy a vizet hamar elveszíti.6 oe. de a hosszabb idejű ászkolás alkalmával gyakran lelágyulnak. Előfordulnak ültetvények a 300m tengerszint feletti magasságokban is. A leggyakoribb szélirány északkeleti. szoknyaterületeken. délnyugati és délkeleti fekvések. A borvidék kis részén (a tokaji Kopasz-hegy és nyúlványain) lösztakaró található.

táblázat Meteorológiai megfigyelések eredményei Thrcalon {90 év átlaga) Hónap/tényező Középhőmérséklet (oc) -2.5 19.4 4. mint az Alföldé.2.8 65.9 11.9 265.1 45.1 44.3 37.3 152. A fagyos napok száma 90-100 nap.4 -0.2 516.4 17.2 62.0 21.6 348.8 264.1 238. kedvezőbb. A leghidegebb hónapja a január. Az uralkodó szélirány északnyugati. A Kisalföldön előforduló erős szelek rombolásától az itt lévő ültetvények így védelmet élveznek.1 17.9 37.4 184. A tenyészidőszak (április-szeptember) hőmérsékleti összege 3100-3200 °C között van. Az utolsó tavaszi fagy időpontja április 20-a. mint az országos átlag. hogy a napsütés és a kapott napenergia kevesebb.6 80.3 70. Észak-dunántúli boruidékek Ászár-neszmélyi borvidék Éghajlata az ország éghajlatának megfelelően kontinentális.6 50. mert a tél nem túlságosan zord.8 40.9 5. A hőmérséklet évi ingadozása pedig 22-23 °C. amikor a havi közepes hőmérséklet -1-2 °C.5 241. A csapadék évi átlaga 600-650 mm. a nyár pedig csak mérsékelten meleg. A táj . Az éghajlatról megállapítható.8 206. Ebből a tenyészidőszakra (április-szeptember) 300-350 mm esik. A fagyos napok száma egész évben llO nap (2.9 1554.0 10. mint az ország legnagyobb részében.8 17.6 21. táblázat).2 1946.8 30.3 Napfényes órák száma (éra/hónap) 56.8 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Vegetációs átlag Éves átlag Forrás: Tokaj-hegyaljai borvidék Hegyközségi Tanácsa Tarcal (2002). óceáni mérséklő hatással.3 11. Az évi középhőmérséklet 10-ll 0 C.5 36. A Dunántúlnak ezen az északkeleti részén már érvényesül a hegyek szélvédő hatása. A napfénytartam évi összege 1950-2000 óra.1 54.6 Csapadék (mm) 29.4 134. Az évi hőmérsékleti szélsőségek mérsékeltek.7 17.4 0.

A Neszmélyi borvidéken a talajtípusok változatosak. Az éghajlat területi értékelése alapján a Dunántúl dombos-hegyes terület éghajlati tájába tartozik. egyben a legfelhősebb és aránylag párás levegőjű. ahol 150m-től 300 m-ig emelkedik a tengerszint feletti magasság. A lösz a pleisztocén korszakban lerakódott hulló por. A Gerecse erdő borította területein rendzina talajok vannak. A hőmérséklet kis ingása jellemző. Ez elsősorban Baj. illetve mezőségi homoktalajokon folyik szőlőtermesztés. kevésbé zord a tél. ami az alanyfajták megválasztása szempontjából rendkívül fontos. A vidék az atlanti-óceáni légtömegek elsődleges érkezési helyére esik. Lankás dombvidék. szerkezetük morzsás. Kevésbé forró a nyár. A szőlőterületek jelentős része a Gerecse nyugati részén található. Legkisebb a hajlam a késő tavaszi és kora őszi fagyra. mint az Alföldön. gyengén humuszos homokon. lassú átmenetekkel bíró klíma a jellemző. A legtöbb terület délnyugati és déli lejtésű. A talajok fizikai szempontból vályog. Sajátos adottsága még a borvidéknek hogy viszonylag alacsony h egységek: Gerecse (634 m). amelyek a mészkő és dolomit tömör szénsavas meszet tartalmazó kőzetein képződtek. Vaskapu (404 m) hátain és oldalain alig található árnyékolás. Esztergomban pedig barna erdőségi talajokon. Kémhatásuk lúgos. A neszmélyi borvidék területén a lejtők kitettsége szerint valamennyi égtáj irányába fekvő szőlőültetvényeket és lejtőket találunk. Meglehetősen egyöntetű. amelyet a Vértes és a Velencei-hegység elődombjaitól a Váli-völgy határolja. Öreghegy (310m). északkelet és kelet felé a Sáskúti-patak választja el a Tétényi-fennsíktóL Földtanilag önálló egységként kezelhető. de jellemző az északi és a keleti kitettség is. Káros mennyiségben sót és szódát nem tartalmaznak. hogy a lösz lerakódása idejében is szélcsendes volt a lerakódási terület. a hőviszonyok kedvezőek.tavaszon és kora ősszel közepesen fagyveszélyes. A csapadék mennyisége. délnyugati lejtés dominál. a volt nagyüzemi szőlőtáb­ lák itt helyezkednek el. Szomód és Dunaalmás területére vonatkozik.2 magyar mészfok) és Dunaalmásan (Fűzihegy 25-28 magyar mészfok) magas a talajok fiziológiás mésztartalma. A leghosszabb tenyészidőszakú vidék. késő Etyeki borvidék A terület tengerszint feletti magassága százhetven és háromszáz méter közötti. A csa156 . amely Neszmély esetében arra utal. és minden fekvés szinte egész nap napfényben fürdik. A neszmélyi Meleges-hegy tengerszint feletti magassága 2 74 m. 57. Különösen Neszmélyen (Zsellérpáskum. Neszmélyen is inkább a déli. de a csapadékbizonytalanság a jellemző. Napsütésben és kapott napenergiában legszegényebb terület. A löszön kiváló minőségű bor terem. A talajok gyengén vagy közepesen humuszosak Neszmélyen löszön kialakult erdőmaradványos csernozjom talajokon.és homokos vályogfélék.

a Velencei-hegység nyúlványain pedig a barna er- . Pátka. Vál. A légmozgás gyakorisága az átlagosnál nagyobb. Alcsútdoboz. A borvidék talajtani. 9. talajtípusban a csernozjom barna erdőtalaj. Velence. Ez lehetővé teszi a szőlő optimális egészségi állapotának mindenkori biztosítását. Tehát a borvidéken a két alkörzetre jellemző karakterű bor nyerhető. a szükséges paraméterekkel. A szélerősség közepes. A fontosabb meteorológiai adatok 50 éves átlagértékei a következők: -abszolút hőingás: 45-50 °C. A Velencei-hegység nyúlványain elterülő szőlőfelületen (Pázmánd. az uralkodó szélirány túlnyomórészt északnyugati. karakteres minőségi bor nyerhető. a pázmándi körzetben pedig az üde jelleg lágyabb karakter társul. Kápolnásnyék termőhelyekkel) korai szürettel kiváló pezsgő alapbor. de élénk vagy harmonikus savtartalmú. Bizonyos fajták pedig minőségi borok alapanyagát termelik (Chardonnay. hogy 1985-ben és 1986-ban a borvidék ültetvényei az idős fás részek tekintetében jelentéktelen kárt szenvedtek. és közepesen csapadékos éghajlatú. Függőleges tagoltsága miatt mezo. mely minden évben kiváló pezsgő alapbort biztosít. Sukoró. . területileg igen változatos. de az uralkodó középkötött vályogtalajjal együtt (amelynek vízháztartása jó) rendszeresen biztosítja a szó1ő szükséges vízigényét. -évi napsütés: 1900-2000 óra. Lovasberény. Így a borvidék két jellemző vonásban azonos. Tordas. valamint a medencék huzatosak hűvös mikroklímájúak.5-10. l.uralkodó szélirány: északnyugati. A legnagyobb felület a Vértesalja (Etyek. Csákvár. valamint a domborzati viszonyok tekintetében egységesnek tekinthető. éghajlati és klimatikus tényezők. Felcsút termőhelyekkel). Nadap. Az évi átlaghőmér­ séklet az országos átlagnál kissé alacsonyabb. de bizonyos részleteiben mégis eltérő termőtájra osztható. -fagyos időszak: 170-190 nap. . A lösz mint talajképző kőzet uralkodó. A lefolyásos hegy-. de ugyanakkor a szőlőtermesztés számára a maximális termelési biztonságot jelentik. tehát kicsi a csapadék bizonytalanság. A csapadékellátottság az átlagostól kissé elmarad. Vértesacsa. míg később leszüretelve tüzes. napsütésben szegényes. Többnyire hűvö­ sebb nyarú. Pinot blanc). Ennek köszönhető. számottevő a hó bőség. üde jellegű. Éghajlata nem egyöntetű.5 °C közötti. az erdőmaradvá­ nyos csernozjom a jellemző.és mikroklímában meglehetősen gazdag vidék.padékmennyiség a legkevésbé szeszélyes eloszlással jelentkezik. illetve domboldalak. Az etyeki termőtájon a friss. 400-600 mm.évi csapadék: 600-800 mm. 2. Gyúró. Pákozd. Bicske. kivéve a déli lejtők mikroklímáját.

és középszakasz jelleggel. ebből a havas napok száma 20/év. vályog. Az első fagy átlagos napja október 5-15.5 °C. dőtalaj.4 °C (50 év átlagában). Csapadékos napok száma a vegetációban 50-60/év. Az "árokhatás" szellős. ebből a tenyészidőszak csapadékösszege 387 mm. A borvidék szőlőterületei 180-250 m tengerszint magasságban 10-30 fokos lejtőkön helyezkednek el. Az évi középhőmérséklet 10. délnyugati lejtőin terül el. és ez az éghajlati mutatókban bizonyos módosításként jelentkezik. A csapadékos napok száma ll0-120. képét az erózió és a szél alakította ki.6 közötti. zárt foltokban magas aktív mésztartalommal. agyagos vályog kötöttségű. a hőségnapoké 25-30 (min. Felsődobos). az utolsó fagyé április 20-28. ezek az adottságok kiemelkedően jó fénykihasználás t eredményeznek. másrészt a fagyveszély elkerülésében. A talaj pH-ja 7. A változatos domborzat következtében a vidék mikroklímában gazdag. löszös homok. Az egyes esztendők között jelentős az ingadozás (500-1000 mm). Az erdőmaradványes csernozjom talajok teszik ki a térség talajainak 87%-át. A terület erősen szabdalt.20% között változik. ami a szőlőtermesztési szempontból kedvezőnek mondható. A területen 0-45 fokos lejtésig minden megtalálható. gyakoriságainak csökkentésében. Jó adottságként említhető a hegységperemszakasz délnyugati lejtőinek kedvező kitettsége. A terület az éghajlati és talajadottságok miatt vízben viszonylag szegény. az évi csapadék 51%-a. alsó. 30 °C). lösz. A szőlőtermesztési táj övezete a védettebb peremszakasztól távoladva mind a csapadékeloszlásban. Fizikai talajfélesége homokos vályog. jó vízáteresztő kőzeteknek jelentős szerepe van. A szőlőtermés­ hez fontos napsütéses órák száma 1900-2000. A nyári napok száma 50-60 (min. mind a jégverés gyakoriságában kedvezőtlen irányban tér el az előzőtől (Cserhát. A humusz százaléka 0. Móri borvidék A Móri borvidék résztáj jellegű vidéken található. A domborzati adottságok kedvezőtienek A terület zöme a Móri -árokban.0-7. előterében és ettől északnyugat felé távoladva pedig a későbbi korok üledékkőzetei alakították ki a 158 . ebből a tenyészidőszakra 1450-1500 óra esik. Talajképző kőzete homokos lösz. olykor szeszélyes.A Velencei-hegység nyúlványain a gránittörmelék lösszel keveredve a tájegységre jellemző kőzetet teremt. a Vértes déli. Ebben a mérsékelt évi csapadék és a tényleges párolgás mellett a felszínt felépítő. A humuszos réteg vastagsága 25-150 cm között van. A csapadékösszeg 50 éves átlaga 650 mm. huzatos jellegével előnyöket jelent a szőlőt károsító gombabetegségek héttérbe szorításában. 25 °C). tehát lúgos. A tenyészidő középhőmér­ séklete 15. A Mári-árok ősfolyammeder. A tavasz kiegyenlített.40-4. A hegység zömét karbanátos alapkőzet építi fel.

homok. Pannonhalmának tart a hármas csúcs egyikén a főapát­ sággal . de -15. Az első fagyos nap ősszel október 25. málnások. Keleti lejtőit. Összehasonlítással Sopron 1880-1900. E keleti láncolat a borvidék legszebb tájai közé tartozik. Pécs 2002. amelynek rétegvastagsága megközelíti. A Pannonhalmi-dombságot azonban jól elhatárolja a Bernát-patak tektonikus völgye a BakonytóL Az ó-pleisztocén végén erőteljes kéregmozgások hatására a pannóniai rétegekből három vonulat. váltakozva a közbeeső völgyekkel. míg a Győrszentmártoni-völgy és a Tényői-völgy lesülylyedt. mérsékelten száraz.és kréta-mészkőre települt peremi és lejtőlöszök alapvető szerepe. Tovább vonul az eredeti irányba. A hegylánc gerincét nagyrészt erdők koszorúzzák. A középső vonulat a ravazd-csanaki. míg el nem ér Csanakig.. vagy nyugati láncolat a Sokoró. azzal együtt a Tényői-völgyet alkotja. a borvidék a mérsékelten meleg. Gerince nem képez olyan egyenes vonalat. Az erős nyári felmelegedés a Győri-medencében lényege- . Szőlőtalajtani szempontbóllegfontosabb a jura. Nyugati oldalán található a győrújbaráti szövetkezet ültetvénye és a tényői fiatal szőlők. érintve Győrságot. de a középső hosszú láncolattal párhuzamosan északnyugat felé tart. a ravazd-csanaki és a Sokoró emelkedett ki. A fagymentes napok száma 288. A középső vonulattal párhuzamosan halad. pannonagyag. hajlásait kisparcellás szőlők. Pannonhalma-sokoróaljai borvidék A borvidék a Dunántúli-középhegységhez és azon belül a Bakonyhoz tartozik. Keleti oldalán fekszenek Écs. Az évi napsütéses órák száma alig haladja meg a 2000 órát.innen kelet felé Pázmánd irányába hajlik. A nyár mérsékelten meleg. Nyúl és Győrújbarát. valamint a pannonhalmi. Önállóan kiemelkedő magaslatok. és az utolsó többnyire április 9. A pannonhalmi vonulat az eléobitől keletre esik. E nyugati láncolat északnyugati vége képezi a szaros értelemben vett sokarói hegyeket. viszonylag enyhe telű éghajlati körzethez tartozik. Harmadik. Kecskemét 2051 óra. Az előző. Ezen a vonulaton fekszik a pannonhalmi szövetkezet széldorobi ültetvénye és a nyúli szövetkezet szőlőültetvénye. A tél az ország többi borvidékhez viszonyítva enyhébb. vagy meghaladja a 30-45 m-t is. kis-écsi és a nyúli volt tsz-ek szőlői borítják.talajgenetikai alapokat (perem löszök. de menete tisztán felismerhető. Délkeletről Ravazdtól nyúlik szinte egyenes vonalban északnyugat felé. lejtő löszök. Ez a vonulat Tarjánpusztánál kezdődik. együttesen alkotják a hullámzó láncolatot. majd Kismegyernél a Templom-hegyben és Szabadhegyben teljesen ellaposodik. középső vonulattal együtt a Pándzsa-ér által öntözött termékeny Győrszentmártoni-völgyet alkotja.). ravazdi. Amegye nyugati részén az óceáni hatások jelentkeznek intenzívebben. mint az eló'bbié. a pannonhalmi. kavics stb. -23 °C közötti lehűlések is előfordultak (például1984-ben és 1987-ben).

A Bakony északi előterében közel300m tengerszint feletti magasságra kiemelkedő északnyugat. A viszonylag kevés csapadék. délen pedig a Kisalföld enyhe lejtésű.2%) és pleisztocén középhegység eredetű kavicsos-homokos folyóvízi öszletekből (6. A felső miocén homokból és agyagból (13. A borvidéken találunk hosszú és meredek lejtőket. A borvidéken a relatív páratartalom a vegetációs időben 60-70%. pliocén (1.0 pH között változik. T öbb kisebb hegység zárja körül. hossza 185 nap. A szőlők a 170-220 m-es magasságban települtek. a 4 7. amelynek lankáin évszázadok óta virágzó szőlőtermesztés folyik. . ami nagyban hozzájárul a talaj gyors felmelegedéséhez. Balf és Magyarfalva határában lévő hegyi szőlők tartoznak. A Fertő tó hőkiegyenlítő hatása e területen érvényesül legjobban. Keleti-északkeleti oldaláról a Fertő tó. A vegetáció április 17-én kezdődik és október 18-ig tart. mind minőségi termelést tekintve a borvidék magvát képezi.sen ritkább. A lejtő szempontjából jelentős a meredeksége.miatt az évi vízrnérleg az utóbbi években hiányt mutat. vályog és az agyagos vályog területeken helyezkednek el. és ezzel a talajszállító képessége is nagyobb. főként mezőgazdasági termeléssel hasznosított területei határolják. Az egész megyére jellemző az erősen erodált területek nagy aránya.6%) épült dombság a szerkezeti mozgások következtében környezetéhez képest magasabb helyzetbe került. Területét tekintve hegyes-dombos vidék. hosszúsága és kitettsége.5-9. A szőlő­ termesztés szempontjából legfontosabb a Fertő melléki dombsor. délkeleti irányú. valamint lejtő üledékekből és homokos löszből (72. A borvidék talajainak többsége jó. mint az Alföldön. Néhol fellelhetők a barázdás erózió nyomai is.3%). hosszúsági fokon. illetve igen jó minősítést kap a szőlőter­ mesztés szempontjábóL A talajok kötöttsége szempontjából a szőlőültetvé­ nyek homokos vályog. A borvidék tengerszint feletti magassága 150-280 m. A pH-t tekintve a borvidék szőlőinek talaja a 6. Ez elmondható a Pannonhalma-sokoróaljai borvidékre is. így kimondott aszály ritkán károsítja a szőlőt. Fertőrákos. Soproni borvidék A Soproni borvidék a Dunántúl nyugati szélén fekszik. eróziós völgyekkel felszabdalt dombság felépítése változatos. A csapadék eloszlása kedvező. bár az itteni talajféleségek viszonylag jól megőrzik a vizet. a Rozália-hegység és a Fertő melléki dombsor.7%). szélességi és a 17. A löszös területeken sok a vájt pince (vannak homokkőbe vájt pincék is Nyúlon). A hármas tagozódású dombságot eróziós és deráziós folyamatok formálták (Pannonhalma. Szemere). Csanak. A térség alapkőzete nagyrészt lösz. A dombvidék területéhez a Sopron város. Ez a terület mind mennyiségi. Az uralkodó szél az északnyugati.évi500-600 mm. a nyugalmi időben 70-80% körüli. amely Fertőrákostól Balfig húzódik. amelyeken a felületen lefolyó víz nagyobb energiát nyer. Ezek a Lajta-hegység.

7 oc. Leginkább május. A borvidék éghajlatának szubalpin jellege abban jut kifejezésre.szubalpin jellegű éghajlat uralkodik. de mindenütt termékeny talaj. A borvidék éghajlata kedvező. az év folyamán lehullott csapadék nagyobb mennyiségű és eloszlása is jobb. északnyugati. zorddá teszi az időjárást. Sopron meteorológiai adatai a következők: -évi átlagos hőmérséklet (30 éves átlag): 9. a vegetáció fő szakaszában. A kiegyenlítetteb b éghajlathoz nagymértékben hozzájárul a Fertő tónak. Augusztusban a hőmérséklet napi értéke 19-20 °C. A szőlők itt néhány nappal később fakadnak. mint az ország más vidékein. Különösen Fertőrákos és Balf határában lévő szőlők talajának nagy része ilyen meszes márga. hogy az évi hőingadozás kisebb. ahol szőlőtermesztéssel foglalkoznak.ezek védőhatása révén. kissé kevésnek mondható. ezt azonban a fajták helyes megválasztásá val bizonyos mértékig ellensúlyozni lehet. üledékes kőzetek és vulkanikus eredetű kőzetek fordulnak elő. hogy a fagykár a Fertő tó mentén észrevehetően kisebb. A nyári hőmérséklet július-augusz tusban sem emelkedik annyira. Az egyes évjáratokból kapott bor minősége. csúcsok. Hunqarikumok a szőlészetben A szőlő areáljában sokféle fajta született meg. mint az ország más részein. mint a borvidék más területein. Leginkább az északi. hűvös szelek különösen tavasszal gyakoriak. A napsütéses órák száma. jó vízkapacitás ú talaj okon. A szőlők vízellátása így egész nyáron biztosítva van e mélyrétegű. A talajban sok a márga. Erősebb teleken érezhető. hűvös szél az uralkodó.Geológiai szempontból a borvidék területén legnagyobbrés zt kristályos palák. ami az egész borvidék talajának meszességét adja. szinte állandó a széljárás. A biocönózis azonos helyein. helyenként kavicsos. -napsütéses órák száma (30 éves átlag): 1734 óra. Több helyen gembakalapszerűen kúpok. hegyek bukkannak elő. maradt fent és terjedt el az évezredek során. mint jelentős nagyságú (68 km 2) vízfelületnek a jelenléte. Ez néha erősen tombol. A borvidéken gyakori. A hegyekkel koszorúzott Soproni-mede ncében. A tavasz elég későn köszönt be. szeptember hónapban esik. Az évi középhőmérséklet 9. homokos. Az erős. ami szintén fontos a szőlő jó beérésénél. túlélve a természe161 . -csapadékmen nyiség (30 éves átlag): 711 mm. hogy a szőlők életfolyamatai ra káros lenne. A csapadék eloszlása is jónak mondható. színe nagyon különböző az időjá­ rási viszonyok alakulásától függően. ezek anyaga agyagos. Ilyen például a Harkai-plató és a fertőrákosi Kőhegy. Az évi napsütéses órák száma 1734 óra. azonos környezeti feltételek között bizonyos fajták vagy fajtacsoportok maradtak fenn.6 °C.

Szó1őskertek királynője muskotály. Piros szlanka. elsősorban a sokféle talajtípusna k (erdő. Ezerjó. Ezen feltételek között a Kárpát-med encében a szőlőnek. Régi magyar fajták. A szőlő evolúciója során a különféle stresszhatá sokra állandóan módosult mind fenotípusai ban. A Kárpátok hegyláncai által körbezárt. Gyöngy. Szerémi. szokásaihoz illesztette ezeket a fajtákat. A fajtahasználatnak időről időre. Juhfark. Ma már több olyan fajtáról beszélhetün k. Így mindkét csoporthoz tartozó fajtákat joggal nevezhetjük hungarikum oknak (3. Itt a szárazföldi (kontinentális). Csaba gyöngye. Csomorika. Nem magyar eredetű. Kékfrankos. a Kárpát-med encében a magyarok már évszázadok óta foglalkoznak a szőlő termesztésé veL Tevékenységüket a kelták. vagyis "hungarikumok". azonban évszázadok óta itt élnek. hagyományai. lösz. Fennmarad ásukat segítették a szó1őter­ mesztők kedvtelései. Erdei. Szürkebarát. Ezek a fajták meghonoso dtak a sajátos termesztő-tájegységek vagy -körzetek ökológiai adottságai között. Kadarka. nagykiterjedésű medencébe n sajátos az éghajlat. generációról generációra egy-egy zárt földrajzi egységben hagyománya alakult ki. sajátos fajtapopulációja s ennek részpopulációi alakultak ki. Pannónia. Fehér szlanka. Pozsonyi. . Kövidinka. Az ottani lakosság megismerte. Mathiász Jánosné. csillámpala. Budai. homok stb. s mindezek hátterében a szakmai tudásuk.tes szelekciót. majd a rómaiak szőlőtermesztésének hagyomány aira alapozták.) köszönhetően. Cegléd szépe. Bánáti rizling. Irsai Olivér. Leányka. Mirkovacsa. Téli muskotály. Zalagyöngye. az étkezési és borfogyaszt ási kultúrájuk. de közülük a szárazföldi klíma az uralkodó. 2. . amelyek a Kárpát-med encében születtek: . a meghatároz ó. Kéknyelű. Olaszrizling. A rendkívül változatos éghajlat mellé sokféle edafikus (talajtani) hatás is járul.csemegeszőlő-fajták(magyar szőlőnemesítők fajtái) Attila. Furmint. Mustos. Ebben az állandó változásban fellazultak az örökítőanyagok. majd a szelekciós nyomás hatására ugyanezek rögzültek Közép-Európában. Mézes. táblázat). Favorit. Királyleányka. Másokról származásuk (eredetük) miatt ez nem mondható. Hárslevelű. mind genotípusai ban. amelyek a magyar borvidékeken vagy termesztő-tájegységben honcsodtak meg. aminek legnagyobb része Magyarorsz ágon terül el. Ampelográ fusaink egyes szőlőfajtákról már nagy biztonsággal kijelentetté k hogy a Kárpát-med ence szülöttei. illetve a piaci helyzetük. Gohér. Kövérszőlő. A hungarikum ok csoportjai: l. Nero. de régóta a Kárpát-med encében termesztett fajták: Izsáki. meghonoso dtak és termesztésü kben hagyományaik vannak. Teréz stb. bazalt. Sárfehér. Járdovány. az óceáni (atlanti) és a földközi-tengeri (mediterrán ) éghajlat találkozik és keveredik.borszőlőfajták Bajor.

02 csvr 55* Turán* Magyar frankos* Szent Lőrinc Piros veltelíni Eger 205/Titán* Syrah O .05 0.22 Arány (%) 46.11 136.77 l 092.3.89 2 030.46 16.00 24.19 1193. Most azoknak a fajtáknak adjuk meg leírását.01 Összesen Borvidékek összes területe 12 370.70 4. táblázat A vörösborszölö-fajták területi aránya az összes borvidék vörösborszölö-területének megoszlásában Szőlőfajták Terület (hektár) 5 747.67 0. amelyeket még termesztik vagy telepítésük várható.24 60.04 0.00 1.92 83. termesztési. történeti és piaci szempontból hungarikumnak tekinthető fajta.65 8.30 24.00 100.81 2.00 4.00 Ul Kékfrankos* Zweigeit Kékoportó* Kadarka* Merlot Cabernet sauvignon Cabernet franc Bíbor kadarka * Pinotnoir Kármin* Blauburger Medina* Alicante Rubintos* Medocnoir CS 2* 652.95 75 514.50 471.03 0.65 5.20 0.00 0.19 0.41 9. 163 .00 16.00 6.54 506.40 4.00 1.49 0.00 2.52 247.38** Forrás: HNT (2001).83 5.27 4.00 65.00 7.04 0. Megjegyzés: * Nemesítési.09 3. **A vörös borszőlők aránya az összes területhez képest.ül 0.06 0.04 0.53 0.

húsa lédús. hullámosak vállöble középmély. Szegszőlő. hungarica Hasonnevei: Bihari boros. gyapjas. legfőbb termesztési körzete Tokaj-Hegyalja. Szeptember második felében érik. században a Felső-Dunamentéről terjedt el. középerő­ sen növő tőkéjű. Korponai. Furmint convar. Som. fehérek. század közepén írják le először. középnagy. Bogyói rothadnak Bőtermő. Szellős lombot nevel. provar. pontozottak alig ham vasak. Fehér sajgó. fonákja bársonyos. mesocarpa. Fagyérzékeny. honos szőlőfajtálí Csomorika convar. levelének széle fűrészes-csipkés. Szeptember közepén érik. Középerősen növő tőkéin a levelei szív alakúak. zöld. vállöble középmély. Bogyói közép- . Bogyói kicsik. zamatos. sava fanyarkás és semleges. mesocarpa. karéj osak. balcanica. levelének széle csipkés. Története: a 18. fonákja szőrös. Fürtje nagy. Leírása és termesztései értéke: vitorlája nemezes gyapjas. balcanica. Elterjedése: az egész ország területén elterjedt fajta. a levelek középnagyok. Története: a 20. sekélyen bemetszett. század elején terjedt el Baranya megyében. provar.Fajtaleírása régóta termesztett. Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. nagy. Gyűdi fehér. Szalai. pontozottak feltűnőerr hamvasak. fehérek. a szárazságot viszonylag tűri. Szederkényi fehér. Bogyói középnagyok. fonákja szőrösödő és gyapjas. pontica. tömött. Története: a 18. balcanica. Fürtje hengeres. hengeres. középnagyok. pontica. Demjén. subconvar. vöröseszöld. tagolatlan vagy karéj os. világháború előtt a területe 700 ha. zöld. Görin. pontica. Ezerjó convar. Bőtermő. gömbölyűek. levelének széle fárészes-csipkés. subprovar. Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. provarietas microcarpa. Elterjedése: a II. carpatica Hasonnevei: Csomor. húsa kásás. Fürtje vállas. subconvar. tömött. tömött. Bora: enyhén illatos. Elterjedése: az ország minden minőségi bort adó vidékén. Október elején érik. subprovar. középerő­ sen növő tőkéjén a levelek középnagyok. Bora: kiváló pezsgő-alapbor. kemény. subconvar. Bogyói rothadnak Fagyérzékeny. subprovar. savas jellegű. karéjos-hasadtak vállöble középmély. gömbölyűek. tacica Hasonnevei: Budai fehér. Budicsin.

Bárányfarkú. vállöble középmély és nyílt. hullámosak. alig hamvasak. alig hamvasak. levelének széle fűrészes-csipkés. a hársfa leveleire emlékeztetőek szélesek. easpica Hasonnevei: Bácsó. subconvar. fehér. Korán érik. a levelének széle csipkés. kissé rothad. zöld. pontica. Bajor. Bora: kellemes illatú és zamatú. hosszú. vállöble középmély. balcanica. alig hamvas. finom savú. hullámosak karéj osak. hullámosak karéjosak-hasadtak-osztottak vállöble mély. ma már tiszta telepítésben nem található. subprovar. lédús. Somogyi fehér. fonákja szőrösödő és gyapjas. aszú készítésére alkalmas. Története: a szakirodalomban már 1798-ban írnak róla. Fürtje laza. ágas. lédúsak. Kereklevelű. Durbancs. Története: a 19. Leírása és termesztési értéke: vitorlája pókhálós. Ágas szőlő. Október elején érik. tagolatlanok vagy ritkán karéj osak. Nyárhajú. provar. zemplénica Hasonnevei: Kerekes. zöld. szárazságra. kicsi. bogyója gömbölyű. Keserű. oválisak. Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. Mohácsi. Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. Bogyói jól aszúsodnak. semleges ízűek. Bőtermő. pontozott. microcarpa. tőkéje erősen nő. Bőtermő. században kezdték termeszteni. Bora: illatos. hungarica Hasonnevei: Aranyos sárga. Gohér convar. subconvar. Fagyra. fonákja gyapjas. a tokaji borok fő fajtája. rajta a levelei nagyok. Szeptember második felében érik. Elterjedése: főként a somlói és a pécsi borvidékeken termesztik.nagyok. Szeplős. Elterjedése: az országban szórványosan terjedt el. Tarpai. fajtajelleges. aszú készítésére alkalmas. Fürtje igen nagy. Története: a filoxéravész előtt hazánkban igen elterjedt. 165 . zöld. erősen növő tőkéin a levelek középnagyok. juhfark convar. orientalis. lágy jellegű. fagyérzékeny. Bogyói rothadnak és jól aszúsodnak. kellemes zamatú. Kolontár. Cserszőlő. provar. erre utal számos szinonim neve. Bora: illatos. subprovar. subconvar. pontica. mesocarpa. zamatos. Fagyérzékeny és szárazságtűrő. Hárslevelű convar. Pápai. finom ízűek. lisztharmatra és rothadásra érzékeny. Keveset terem. középerő­ sen növő tőkéin a levelek középnagyok. bogyói zöldessárgák oválisak. balcanica. Elterjedése: az ország minden borvidékén termesztik. laza.

tüzes. Története: Goethe H. Onnan terjedt el a filoxéravész idején. laza. zamatos. kicsi. Bora: illatos. kicsi. Elterjedése: tiszta állományban csak a badacsonyi borvidéken található. Története: Németh Márton és Kriszten György 1961-ben találták meg Barabás községben (Erdély). a Picaletta biancóval azonosnak véli. sekélyen és sűrűn bemetszett. ágas. finom savú. Kövidinka convar. sirmica Hasonnevei: Bakar. Fürtje kúpos-hengeres. fehér. Erdélyi sárga. elegánsan könnyed. középerősen növő tőkéjén a levelek középnagyok. feltűnően hamvas. subconvar. közömbös ízűek. pontica. pontica. mélyen bemetszett. Bogyói gömbölyűek. Elterjedése: Erdélybó1 több magyar borvidékre betelepítették ahol termesztik. fonákja szőrösödő és pókhálós. kicsik sárgásfehérek feltűnően hamvasak lédúsak. bronzos zöld. Rosszul termékenyül. különleges bor. ahonnét származik a fajta. Rusitza. Kéknyelű convar. levelének széle csipkés. Szeptember végén érik. balcanica. Keveset terem. tömött. lédús. Kissé rothad. Rothadékony. sekélyen és sűrűn bemetszett. Bora: finom illatú és savú. balcanica. tüzes. tömött. Bora: illatos. zamatos. jól termékenyül. alig hamvas.Jól terem. vállöble középmély és nyílt. provar. egyenetlenül terem. pontozott. bogyója gömbölyű. a szárazságot tűri. subconvar. fonákja bársonyos és gyapjas. . Közepesen terem. Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. század elején találtak rá a termesztésben Versec és Fehértemplom környékén. pontica. Hajnalpiros. Kubinyi. Fagyérzékeny. hullámosak vállöble sekély és nyílt. Fürtje kúpos. provar. Bogyója gömbölyű. Királyleányka convar. levelei középnagyok. más ampelográfusok szerint régi magyar fajta. subprovar. sa fajták között nagy a részaránya. tőkéje középerősen nő. fagyérzéken y. microcarpa. finom ízű. közömbös. Fürtje középnagy. finom és elegáns savú. carpatica Hasonnevei: Blaustangler. vékony héjú. kerekek. Leírása és termesztési értéke: vitorlája gyapjas és bronzos. Pankota. későn érik. kicsi fehér. microcarpa. Szeptember végén érik. Nem rothad. fonákja szőrö­ södő és gyapjas. pontozott. Elterjedése: sok borvidéken megtalálható. subconvar. szélük fűrészes-csipkés. georgica Hasonnevei: Dánosi.levelének széle fűrészes. talajra nem igényes. lédús. Október elején érik. középnagy. Története: a 19. szárazságtűrő. karakteres. subconvar.

Október közepén érik. tó'kéje erő­ sen nő. szárazságot jól tűri. vékony. orientalis. íze közömbös. Leírása és termesztési értéke: vitorlája csupasz és barnabronzos. feltűnően hamvas. kissé lágy. nyílt. feltűnően hamvas. kicsi. közömbös. húspiros. olajosan mozgó. kellemes zamatú. Pozsonyi convar. subconvar. pontozott. zamatos. Fürtje kicsi vagy középnagy. széles. Fehér dinka. Története: Mátyás király küldte vesszeit Cotnár nevű vincellérével ajándékul Nagy István fejedelemnek. easpica Hasonnevei: Fehér leányka. Története: a 19. kapcsolójel alakú. levélszéle csipkés és határozatlanul bemetszett. subconvar. lédús. de fagyok után jól regenerálódik. tömött. bronzoszöld. Elterjedése: szórványosan az ország borvidékein megtalálható. Bőtermő. . fehér. Október elején érik. Leányka convar. lédús. rothad. kerekek. Története: a 20. Kevésbé rothad. nem rothad.Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. század elején találtak rá a termesztés ben. Szeptember végén érik. lágy. Czétényi fehér. Fürtje kicsi. század végén már termesztésben volt. vállas. Bora: illatos. ágas. fonákja bársonyos és pókhálós. Bőtermő. Elterjedése: főként Erdélyben és Takaj-Hegyalján található. subconvar. Keveset terem. testes. lédús. Elterjedése: minden borvidéken megtalálható. tagolatianak vagy karéjosak. Bogyója középnagy. gömbölyű. Bora: szerényillatú és zamatú. Viszonylag fagytűrő. Középerősen növő tőkéin Kövérszőlő convar. Pataki. levelének széle fűrészes-csipkés. hullámosak vállöble sekély. különlegesen finom ízű. Pozsonyi fehér. pontica. de főként az egri és a mátraaljai borvidéken terjedt el. sárgászöld. Vállöble sekély és határozatlan. gömbölyű. üde. nyílt. Fagyérzékeny. a levelek középnagyok. Leánka. Fürtje kicsi. nagyon tömött. Bora: enyhén illatos. tagolatlan vagy karéjos. Lyán szőlő. georgica Hasonnevei: Czétényi. Bogyója gömbölyű. vállas. fonákja gyapjas. pontica. tőkéje középerős. Levelei középnagyok. levele középnagy. de legnagyobb felülete a Duna-Tisza közén található. fonákja szőrösödő. a levélszél fűrészes-csipkés. Leírása és termesztési értéke: vitorlája gyapjas és bronzos. georgica Hasonnevei: Happajagos. alig hamvas. laza. hullámos. vállöble középmély. testes és finom savú. Bogyója kicsi. Leányszőlő. Viszonylag fagyés szárazságtűrő. Szárazságtűrő.

sekélyen és sűrűn bemetszett. Levele középnagy. levelének széle fűrészes-csipkés. a szárazságot jól tűri. pontozott. vállöble középmély. elterjedt fajta. kék. Olaszrizling convar. levelei középnagyok. Leírása és termesztési értéke: vitorlája csupasz. Tőkéje erősen nő. lédús. Október első dekádjában érik. Levelének széle fűrészes. században eljutott Európa többi országába. Bora: enyhén illatos. tömött. Bogyója kicsi. Fürtje középnagy. feltűnően hamvas. A 19. tüzes. alig hamvas. Magyarországra Sopronba került először a filoxéravész idején. zamatos. íze közömbös. levelének széle fűrészes. sárga pontozott. Vlassky. kerek. Elterjedése: minden borvidékünkön termesztik. növő. mélyen és sűrűn bemetszett. savas. mellékfürt jellemző. Rothadásra mérsékelt. Október elején érik. lisztharmatra érzékeny. hengeres. occidentalis Hasonnevei: Rizling. 168 . orientalis. vállas. Fagyra érzékeny. sárga. enyhén mandulára emlékeztető kesernyéveL Kékfrankos convar. Közepesen terem. Története: eredete nem ismert. hullámos. Viszonylag jó fagytűrő. vékony. subconvar. nagyon tömött. fonákja bársonyos és gyapjas. gömbölyű. nem rothadékony. Vállöble középmély. tömött. osztott-hasadt. Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. testes és fanyar. easpica Hasonnevei: Kék frank. Tőkéje középerősen Levele középnagy. Homokon jól tenyészik. húsa lédús. Bogyója kicsi. hogy csak 100 éve ismerjük. Tőkéje középerős. leve világospiros. kiterítettek osztott-hasadt-karéjos. zöld. Bora: enyhén illatos. Bogyója gömbölyű. barnásbronzos. fonákja szőrösödő. Riesling italien. vállöble középmély. az ország minden borvidékén megtalálható. Faggyal szemben közepesen ellenáll. Elterjedése: annak ellenére. vállas. szárazságot elviseli. zamatos. Bőtermő. nyílt. Limberger. tagolatlan vagy karéjos. pontozott. gömbölyű. íze közömbös. Fürtje középnagy. Bőtermő. Története: Franciaországból került Németországba. kiterített. rothadásra mérsékelten hajlamos.Leírása és termesztési értéke:vitorlája gyapjas és zöld. Peronoszpórára érzékeny. Fürtje kicsi. Nagyburgundi. semleges ízű. így Magyarországra is. Október elején érik. Bora: enyhén rezedaillatú. fajtajelleges és rubinvörös. kicsi. fonákja szőrö­ södő és pókhálós.

Német dinka. Szürke klévner. Leírása és termesztési értéke: vitorlája pókhálós és bronzoszöld. mesocarpa. bronzos. Levele középnagy. Elterjedése: legnagyobb felülete a Duna-Tisza közén található. Bora: vékony. Sváb dinka. subconvar. hullámos. easpica provar. kiterített. Üvegszőlő. Cabsky biser. Október közepén érik. hengeres. Fürtje kicsi. galica Hasonnevei: Barátszínszőlő. Fürtje nagy. Tőkéje középerős növésű. Huszárszőlő. fonákja pókhálós. vállas. levele középnagy. fonákja bársonyos és gyapjas. A tő­ ke középerős növésű. finom ízű és savú minő­ ségi bor. Hamuszőlő. osztott-karéjos. Burgundi szürke. apiana Hasonnevei: Csaba. rothadásra kissé hajlamos. orientalis subconvar. tömött. Fehér Csaba gyöngye. hamvas. Bora: illatban gazdag. rothadásra kissé hajlamos. gömbölyű. savas. Zemcsug Szaba. Szürke burgundi. finom ízű. enyhén savas. kicsi. balcanica. osztott-hasadt. Vékonyhéjú. alkoholban szegény. lédús. sekélyen és sűrűn bemetszett. Legfőképpen Izsák környékén terjedt el. vízigényes. jellegzetes zamatú. Története: a 19. feltűnően hamvas. Leírása és termesztési értéke: vitorlája nemezesen gyapjas. tömött. subconvar. Csaba gyöngye muskotály. Németszőlő. Bőtermő. macedomica Hasonnevei: Fehér dinka. sárgásfehér. Tamiosa Ciaba. Bogyója középnagy. új s2őlőfajták Csaba gyöngye convar. pontica.Izsáki convar. Csaba gyöngye fehér. vállöble középmély. Története: Mathiászjános nemesítette a Bronnerstraube x Muscat Ottonel fajtákból. század közepén ismert és termesztett fajta. pontozott. Bogyója gömbölyű. a levélszél fűrészes-csipkés. Pearl of Csaba. testes. határozatlan alakú. szürkéslila. Története: a francia eredetű fajta hazánkba Németországból került be Ruland kereskedővel. ötszögletű. Fagyérzékeny. occidentalis. Fehér kadarka. A levelszél fűrészes-csipkés. Fagytűrése közepes. Elterjedése: minden minőségi bort adó vidéken elterjedt és megterem. Szürkebarát convar. pontozott. sa magoncokat Stark Adolf nevelte fel és szelektálta. provar. vállöble sekély és nyílt. Szőkeszőlő. Bőtermő. subconvar. . Hamvas szőlő. Szeptember második felében érik. íze közömbös. nemesített. Huszár dinka.

Hibrid jele: Bornemissza Gergely 15.V. Hasonnevei: Prím. fonákja szőrösödő. főként a környezetbarátok körében itthon és külföldön is. Levele középnagy. Palatina Rezisztens csemegeszőlő-fajta. fonákja az ereken szőrösödő. Téltűrése gyenge közepes. Svájcban és Németországban fajtaoltalom alatt áll. lédús. sötétzöld. vállas. kicsi. Leírása és termesztési értéke: vitorlája erősen bronzoszöld. illetve Németországban. Peronoszpárával és lisztharmattal szemben jól ellenáll. A szárazságot közepesen tűri. tagolatlankaréjos. Fürtje középnagy. záródó. vállöble középmély.Elterjedése: a világon elterjedt mint legkorábban érő csemegeszőlő-fajta. lisztharmat. muskotályos ízű. Tőkéje erő­ teljesen nő. Bogyója gömbölyű. finom ízű.12375 x Szőlőskertek királynője muskotály fajták keresztezéséveL Elterjedése: most kezd terjedni itthon és Csehországban. hullámos.12375 E. Levele nagy. Augusztusi muskotály. íze muskotályos. a gombabetegségekre (rothadás. 1997-ben az OMMI nyilvántartásaszerint 24. Magnéziumhiányra érzékeny. Tőkéje középerős növekedésű. Fürtje középnagy. Erezete zöld. hullámos. Ne ro Rezisztens csemegeszőlő-fajta. közepesen tömött. széles. megnyúlt gömbölyű. Hasonnevei: még nincsenek. tompafényű.V. Leírása és termesztési értéke: vitorlája bronzos és pókhálós.2 x Gárdonyi Géza fajták keresztezéséből1965-ben Egerben. bronzoszöld. Augusztus végén érik. . jó házasítási alapanyaga a muskotályos jellegű boroknak. ropogós húsú. Bogyói nem rothadnak. fűzöld. Bogyója középnagy. Korai érése miatt a darázs nagyon károsítja. közepesen laza. Hibrid jele: Cs. tompa fényű és karéjos.József és Bereznai László állította a S. kerekded. Bora: mint csemegeszőlóoől készült bor könnyű.3 ha. széles U alakú. sűrűn és egyenletesen bemetszett. Héjában lévő rezveratrol tartalma miatt az emberi egészségre is igen hasznos. vállas. Rügyei téltűrőek. karéj os. üde. lédús. szabálytalanul ötszögletű. alig hamvas. Levelének széle csipkésfűrészes. Leírása és termesztési értéke: vitorlája csupasz. Augusztus első dekádjában érik. 159. hullámos. Vállöble középmély. Története: Csizmazia D. sárgászöld. Elterjedése: mint új rezisztens étkezési fajta most kezd terjedni. Története: Kozma Pál 1966-ban Szigetcsépen nemesítette a S. Bora: fűszeres. Levelének széle fűrészes-csipkés. kellemes. csupasz és fényes. sekélyen. változatos mélységben bemetszett. sötétkék hamvas. szabálytalan alakú. peronoszpóra) mérsékelten érzékeny. Tőkéje erőteljesen növő. sima. Levele középnagy. vállöble nyílt. ropogós. teljesen nyitott. különleges roséés vörösborként is.RT. U-alakú.

Tőkéje igen erős növekedésű. hullámos és sima felületű. ágas. sima felületű. vállas. lédús. héja kissé rágós. ovális.Erezete zöld és a töve vörös. Ez az oka főként szaporításának Leírása és termesztési értéke: vitorlája bronzoszöld és gyapjas. kicsi. Teréz Rezisztens csemegeszőlő-fajta.12375 E. 58. Cserszegi fűszeres Borszőlőfajta. Téltűrése és gombarezisztenciája figyelemre méltó. húsa ropogós. testes. határozatlan alakú. rezisztens fajta. laza. Története: Szegedi Sándor 1969-ben nemesítette munkatársaival a S. tüzes. középmélyen és ritkán bemetszett. Vállöble nyílt és mély. szabálytalan alakú. Augusztus második dekádjában érik. Bianea Rezisztens borszőlőfajta. osztott vagy karéj os. de ritka lombozatú. elegáns. különleges zamatú fehérbor. laza. Bogyója középnagy. Elterjedése: elsősorban házikerti fajtaként terjed. finom savú. tövénél halványvörös. Levelének széle fű­ részes. alig hamvas. Bogyója igen nagy. Fürtje igen nagy. a szára lilásbarna. Fürtje középnagy. Hasonnevei: nem ismertek.V12375 E.2 x Olimpia fajták keresztezésével Kecskemét-Katonatelepen.2 x Bouvier fajták keresztezéséveL Elterjedése: fellendült telepítése. Levélszél fűrészes. Egri csillagok 40. sárgászöld. húsa ropogós. Bogyója gömbölyű. borostyánsárga. hengeres vagy vállas. erezete zöld.40. zöldessárga. hullámos. Erezete zöld. ovális. József és Bereznai László 1963-ban Egerben állította elő a S. Hibrid jele: R. a bibepont felé kissé hegyesedő. Története: Csizmazia D. Szeptember első felében érik. Fonákán az erek serteszőrösek.V. Fürtje kicsi. fonákja az ereken serteszőrös. Rendkívül piacos fajta és könnyű termesztésű. íze muskotályos. Története: Bakonyi Károly 1960-ban állította elő Cserszegtomaj on az Irsai Olivér x Piros tramini fajták keresztezéséveL . Bora: alkoholban gazdag. sajátosan fűszeres ízű. Tőkéje igen erősen nő sok hajtássaL Levele középnagy. Levele középnagy. semleges ízű. szívós héjú. kedvezően tömött. Mint rezisztens és új fajtát hazánkban már 1997-ban 750 ha-on termesztik. ritkán és élesen bemetszett. Hibrid jele: ECS. Leírása és termesztési értéke: vitorlája bronzoszöld és pókhálós. de árutermelésre és tárolásra is rendkívül értékes. középmélyen. Hasonnevei: nincsenek. Hasonnevei: nincsenek.

Erezete zöld. kedvezően tömött. Bogyóinem rothadnak levelei a peronoszpórával szemben jól ellenállóak. s ahol gazdaságosan termeszthetőek boraik különleges magyaros ízvilágot nyújtanak kóstolóiknak E fajták szaporítása a meglévő fajtagyűjteményekből vagy törzsültetvényeinkből indulhat. Fürtje középnagy. töve vörös. Területe 1997-ben 1530 ha-t ért el az OMMI adatai szerint. néha hengeres. Tőké­ je középerős növekedésű sok számú hajtássaL Levele középnagy. mély.Elterjedése: az egyik leggyorsabban terjedő új szőlőfajtánk. sőt az azt megelőző időkre is visszavezethető. ötszögletű és karéjos. gömbölyű vagy kissé megnyúlt. karéjos. egyenletesen és sekélyen bemetszett. rózsaszínű. Levele nagy. savai és cukrai finom ízűek. Leírása és termesztési értéke: vitorlája zöld és gyapjas. Szeptember elején érik. ötszögletű. fűszeres. sima. Története: Király Ferenc állította elő 1951-ben Pécsett az Ezerjó x Bouvier fajták keresztezéséveL Elterjedése: Magyarországon és a környező államokban a hűvösebb és a csapadékosabb borvidékeken terjed. ék alakú. vállöble nyílt. Vállöble zárt. zöldessárga. lédús. 1977-ben 870 ha területe volt már hazánkban. sarkos.és tápanyagigényes. ahol már történelmi hagyományuk van. Hunuarikum borok és boruidékek Az alföldi borvidékek szőlészeti és borászati hagyományai Az alföldi szőlőtermesztés (csongrádi. fonákja bársonyos és pókhálós. harmonikus bor. vállas. Rügyei tél. édes.és fagytűrőek. Levelének széle kétszeresen fűrészes. Bora: savas karakterű. Bogyója kicsi. csupasz. fonákja szőrösödő. Zenit Hasonnevei: nincsenek. ízekben és illatokban gazdag. Tőkéje vitális. Leírása és termesztési értéke:vitorlája bronzoszöld. 7. hajós-bajai. fűszeres ízű. Szeptember második felében érik. Már . kunsági borvidék) és borászat a honfoglalás idejére. fűzöld. Bogyója kicsi. vállas. A levéllemez felülete hullámos. Fürtje középnagy. fényes. erezete zöld. ahol születtek. lédús. hólyagos. sajátosan elegáns minőségi bor. A bemutatott fajták ízelítőt adnak a hungarikum fajtakörbőL Szaporításuk mindenképpen ajánlott azokon a borvidékeken. Bora: sajátos karakterű. Levelének széle fűrészes-csipkés. megnyúlt gömbölyű. Hibrid jele: B. savas. semleges ízű. széles. Nagy a termésbiztonsága. közepesen tömött. figyelemre méltó. Víz. Badacsony 7.

Nagyon pontos írásos dokumentumok Kecskemét városának a török idők­ ből fennmaradt jegyzőkönyvei (Hornyik János feldolgozásában). Sajnos a II. amelyek az első keretét adták az eredet. a Kecskeméten jelenleg is folyó szőlőnemesítés megalapozója. Egy 1952-54-ben végzett felmérés szerint az alföldi borvidék szőlőterüle­ te 102 ezer ha. a hazai csemegeszőlő-nemesítés kiemelkedő tudósa. 1898-ban települ Kecskemétre Mathiász János.Anonymus Gesta Hungarorumában vannak erre mutató utalások. Mustos fehér. pedig a Garamszentbenede ki kolostor alapító levelében található az 1070-es évekből. ma már elfelejtett fajták (Szegedi fehér. a később róla elnevezett Miklóstelepet. A válságból való kilábalás eszközei voltak a pinceszövetkezetek és az állami felvásárló pincészetek 1896-tól dolgozzák ki. Erre az időre jellemző a régi. A 19.és minőségvédelmi rendszer kialakításának. mások pedig felvirágzásukat. A 17-18. Írásos emléke van annak is. majd vezetik be az egész szőlőtermelést és borászatot rendszerbe foglaló hegyközségi törvények rendszerét. világháborút követően 1948-tól a hegyközségeket elsorvasztották majd 1949-ben felszámolták Ez a rendszer csak 1995-ben kezdte meg ismét működését. a szőlőtermő vidékekről idetelepített családok megélhetésében a gyümölcsössel együtt ültetett szőlő. első írásos emléke. Szerémi zöld stb. elsősorban a hajós-vaskúti borvidéken.) és a Balkán-félszigetről behozott fajták (Kadarka. Duna-Tisza közi homokvidék szőlőtermesztésének jelentőségét. aki (Miklósvári Miklós Gyula) Kecskemét-Hetény egyháza határában hozta létre a filoxéravész elleni küzdelem alföldi bázisát. gyümölcsössel együtt a szőlőültetés volt a leghatásosabb fegyver. 1720-ban már 43 ezer katasztrális hold szó1őt és gyümölcsöst (kétszintes termesztést) tartottak nyilván az Alföldön. Munkáját később Kocsis Pál folytatta. a magyar homoki szőlészeti-borászati kutatás bölcsőjét. Erdei fehér stb. A települések elöljáráságai szigorúan elő is írták a telepítést. Akipusztuló dombvidéki szőlők kiesett termésének pótlására ugrásszerű­ en megnőttek a szőlőtelepítések (1903-ig több mint 90 ezer katasztrális hold -54 ezerha-új szőlőt telepítettek).) általános használata. Innen eredeztethető a betelepített svábok szargalmának eredménye a sző­ lőtermelésben és borászatban. A két világháború között nem csökkent a szőlőtermesztés szerepe és jelentősége az Alföldön. Új települések (például Helvécia) köszönhetik ennek létüket. ahol felsőalpári (ma szikrai) szőlődombokra történik utalás. század második felében a filoxéravész hatalmas mértékben megnövelte az alföldi. Ebben az időben. bár a gazdasági válság súlyos helyzetet teremtett. az ország szőlőterületének mintegy fele. hogy Nagy Lajos király udvarában szabadszállási (királyi birtok volt) bort fogyasztottak. századi homokveszedelem elleni védelemben a Duna-Tisza közén az erdővel. A földművelésügyi kormányzat kormánybiztos kinevezésével jelezte az ügy horderejét. Ugyancsak jelentős tényező volt a törökdúlás utáni újratelepítésekben. Ennek állapota azon- .

sz. A XI. Eu11edi . Az ültetvények zöme (75%-a) összefüggő nagyobb egységekben helyezkedik el. A 30 év feletti terület 60%. Ugyancsak jellemző a vegyes állomány. fűszeres bort adó Kadarka. amely csak a 21.kárpát-medem:ei termőhellje. A törökök a szőlőtermesztést mint bőséges adóforrást pártfogolták. bizonyítva ezzel a szőlőter­ mesztés jelentőségét. I. A hagyományos fajták közül az utóbbi évtizedekben jelentős területet foglal el a Kékfrankos (4. a piac igényei is nagyobb figyelmet kaptak. Az 1980-as évek végén bekövetkezett piacvesztés. fajtatiszta ültetvény alig van.k A dél-dunántúli borvidékek szőlészeti és borászati hagyományai Valószínű. az Izsáki. III.kterű . bár újabban ismét keresett a finom karakterű.kara. A rendelkezésre álló fajtákkal a szerkezetet jelentősen javítani nem lehetett. A korábban uralkodó fajták napjainkra szinte eltűntek. Probus császárnak az i. az Ezerjó és az Olaszrizling termőterületek.Jelentősek a Kövidinka. század fordulójára kezd magára találni. Viszont az egyedüliként engedélyezett magas művelés. Az 1960-as évek első felében nagyszabású állami rekonstrukciós program indult. 27°/o-a kifejezetten rossz állapotú. a tisztázatlan művelési módok és a szükséges feltételek megléte nélkül is erőltetett telepítések sok problémát jelentettek. században telepítettek szőlőt. szakcsaparti ültetvények térhódítása. bár vallásuk miatt nem fogyaszthatták levét. háztáji. majd a kárpótlási folyamat során kialakult rendezetlen tulajdonviszonyok súlyos helyzetet teremtettek az ágazatban. táblázat). mégis hosszú évekig ezek az ültevények adták a homoki szőlőtermés és bor zömét. Az 1976-1985 közötti időszakban telepített ültetvényeknél már a korszerű fajták. más oldalon pedig az új interspecifikus fajták korlát nélküli térhódítása később az 1980-as évek súlyos fagykáraiban és a továbbra is kedvezőtlen fajtaszerkezetben ütött vissza. a borászatban pedig a korábban kizárólag állami pincészetek mellett a szövetkezeti. században Syrmium lejtőin folytatott szőlőtele­ pítései már dokumentálhatóak. századtól az ország egész területéről származó adój egyzékekben szerepel a dézsmabor. a 100 ha-os táblaméret. . e. 66%-a közepes. Erre az időszakra jellemző ugyanakkor (kedvező hatásait ma is éreztetve) a korábbi kötöttségek lazulása. az 1950-es évek beszolgáltatási terheimiatt leromlott homoki szőlőtermesztés megújítására. A jellemző ekkor még a gyalogművelés. hogy a Pannónia néven római tartományul elfoglalt Dunántúl szőlő­ termesztésre alkalmas területein az i. majd tagi borászat fejlődése.ban igen gyenge. Ugyancsak erre az időszakra esik az alföldi pezsgőgyártás kiépülése is. a szőlőtermelésben a szakszövetkezeti tagi.

60 3.4. táblázat Egy hungarikum.30 0.90 38.60 0.00 4. 2 326 l 706 28 928 1553 l 790 2094 1508 1480 1671 618 827 1880 2 820 633 2 211 l 765 1130 3 906 7 442 5 428 1623 217 5 75 514 A Kékfrankos aránya a borvidéken (%) 18. agyagtalajokon a rupestrisek.10 525.70 1. Az alanyfajták közüllegelterjedtebb a Riparia portalis.07 - 22. a nagy mésztartalmú területeken a Berlandieri-félék.60 1. Svájcba.00 (ha) Csongrádi Hajós-bajai Kunsági Ászár-neszmélyi Badacsonyi Balatonfüred-csopaki Balatonmelléki Etyeki-budai Móri Pannonhalma-sokoróaljai Somlói Soproni Dél-balatoni Mecsekalj ai Szekszárdi Villány-siklósi Bükkaljai Egri Mátraaljai Tokajhegyaljai Zalai Tolnai Összesen Forrás: HNT (2001).90 5.00 554. a "Kékfrankos" szölöfajta borvidékenkénti területe Összes Borvidék szőlőterület Kékfrankos területe (%) 439.00 17.90 13.70 0.10 1.50 A vasutak elterjedésével nevesebb termékeink főként Angliába.70 - 2.20 1.00 11.00 57. a direkt termőkkel való telepítést és az oltást.10 0. Német.00 1.00 85.94 2211.00 5747.70 - 1.és Oroszországban.10 - 0. míg a kötött köves talajú Villány-pécsi borvidéken az oltványokkal való telepítés. valamint osztrák területen értékesültek A filoxéra elleni küzdelemben három módszert alkalmaztak: a gyérítést.80 3.50 - 57.68 86.00 0.50 1. A Balaton környékén többnyire a szénkénegezés terjedt el. .10 4.00 - 0.80 2.00 73..00 5.97 223.40 7.10 9.01 - - 1274.30 0.00 670.10 7.06 - A borvidék részesedése az összes Kékfrankos területbó1 7.89 67.23 14. nedves talajokon a Solonis kapott teret.

Ugyanekkor nagy oltványkészítő üzemeket is létesítettek a régióban. A tárolótér hiánya a problémát csak fokozta. Az első rendszeres áttekintés borvidékeinkről1833-ban készült el. így 1895-ben megismétlődött a gombakártéteL Ez időtől fogva a peronoszpóra elleni permetezések a technológia részévé váltak. világháború alatt az ültetvények összes területe nem csökkent. A II. ennek során az 50 kh feletti szőlő­ területtel rendelkező helységekben részletes helyzetképet készítettek az ültetvényekrőL Fejlesztették a szaporítóanya g-termelést. Az 1920-as évek borértékesítés i problémái miatt a szőlőt csak ráfizetéssel lehetett termelni. A második rekonstrukció előkészítéséhez 1949-től szőlőmonográfiai felvételezések folytak 10 éven keresztül. fagyzúgós. A borvidékek nevüket először a termőhely legnagyobb településeiről kapták. Járványszerűen 1891-ben lépett fel. A minőségi termelés érdekében a filoxéravész előtti területeken való szőlőter­ mesztés lehet az irányadó. Szekszárdi. Mecseki. a könynyebb munkaszervez ésre való törekvés során nem hagyták ki a mélyebb fekvésű. esetenként északi fekvésű területrészeke t sem. amelyek a termésbiztons ág és aminőségi bortermelés szempontjából optimális termőhelyek A gazdaságos gépkihasználá sra. világháború után a földreform kiterjedt a szőlőgazdaságokra is. s változott a . Az alkalmazott mechanikus árrendszer nem ösztönzött minőségi termelésre. A rézgálicos védekezések alkalmazása nem terjedt el még ekkor a szőlősgazdák között. A II. Az országban az 1950-es évek elején 25 ezer kh szőlő gazdátlanná vált.A filoxéravész után az addig még ismeretlen peronoszpóra vitte el a termést. 1959-től e térség borvidékei: Badacsonyi. században indult fejlődésnek a csemegeszőlő-termesztés. nagyüzemi termesztéstechnikai kísérletek folytak. Ezzel a nagyüzemi gazdálkodás szembeállított a a mennyiség-minőség fogalmakat. Munkaerőhiány is jelentkezett. szekszárdi és Zala megyei borok néven szerepelt. Ekkor régiónk Baranya megyei. Balaton-melléki borvidékek szerepelnek.és anyaghiány következtében a szőlők termőképessége romlott. 1948-1956 között országosan több mint 73 ezer kh szőlő pusztult ki. A mecseki borvidéket 1977-ben terjesztették ki. Szekszárdi. A Duna jobb partján 1891-ben a szőlőskertek 68%-át (70 309 ha) pusztította el a peronoszpóra. de a munkaerő. letarolva a szőlők lombját. Az 1960-as években az anyatelepek összes területe 1918 kh. Szekszárdon. 1949 után a beszolgáltatás ok és az iparosítás a szőlőtermesztésre kedvezőtle­ nül hatott. Az országban 27 ezer ha szőlő került új tulajdonos birtokába. Balatonaligán. 1978-1985 között Dél-Dunántúlo nállami támogatással 47 üzemben 3700 ha szőlőültetvény létesült. A 19. nagyobb lejtésszögű domboldalakra . Balatonfüred.csopaki. Villány-siklósi. A nagyüzemi termesztés időszakában mind kevesebb szőlő települt azokra a kedvező déli-délkeleti fekvésű. Badacsonyi. A filoxéravész után a borvidéki felosztásban: Pécs-villányi. Villányban. például: Balatonbogláron. Balaton-melléki.

A filoxéravész előtt a szekszárdi borvidéken kb. jobb színvonalú szőlőtermesztés jött létre. Feltehetően Mátyás király alatt a Burgundiából hozott vesszők révén ismerkedtek meg a vörös borral. Tolnamegye északkeleti részén. világháború végéig az uradalmi és a kisbirtokos szőlőművelés egyaránt jellemezte Villányt. Írásos emlékek szerint 1702-ben 350 hl bor termett Szekszárdon. Tolna. A filoxéra ellen itt alkalmaztak először szénkénegező gépet. A rekonstrukció során a hegyek aljában lévő búzatermő földekre is szőlők kerültek. A borvidék hazánk egyik legnagyobb múltú vörösbortermőhelye. Szekszárdiborvidék A szekszárdi hegylánc a megye közepén 35 km hosszúságban. 1898-ban 10 kh amerikai szőlőtelepet létesítettek az alanyvesszők gyorsabb elterjesztésére . század elején megkezdődött a borvidék nagyobb mérvű fejlesztése. Feltehetően ekkor honosodott meg az oportó. alacsony volt a bor ára. . ebből a gyökértetű 28 ezer holdat kipusztított. A szőlőtermelés különösen a jobbágyfelsza badulás (1851) után indult fejlődésnek. de csak a török uralom alatt terjedt el jobban. Dunaszentgyö rgy. Berlandieri x Riparia hibridjei közül a Teleki SB és a 8B jelzésű világszerte elterjedt. Paks. Dunaföldvár. Nagydorog községek határaiban lévő homokon ekkor létesültek szőlőültetvények. Az 1730-as években német szőlőmunkásokat telepítettek Villányba. A fejlődést a filoxéravész állította meg. oltványkészíté st végzett. Összesen öt amerikai szőlővessző­ telep volt Baranyában. de attól néha 15 km távolságra folyik a Duna. A filoxéra 1885-ben lépett fel a szekszárdi szőlőhegyen. 1908-ra a borvidéken 23 258 kh szőlőültetvény volt. Villány szőlőterülete 1914-re érte el a filoxéravész előtti nagyságát. Teleki Zsigmond neves szőlész és alanynemesítő 1896-ban Villányban szőlővesszőtelepet alapított. Németkér. Az 1920-as gazdasági válságot követően borfelesleg alakult ki. A 18. korszerűbb. 1895-ben már 576 hold szőlőterület volt Villányban. újra simavesszővel telepítettek. a Duna mentén. s onnan rohamosan terjedt tovább. félkör alakban húzódik Szekszárdtól a Duna mentén fekvő Bátáig.neve mecsekaljai borvidékké. A II. Az ország egyik legnagyobb amerikai szőlőtelepe Siklósan jött létre 10 kataszteri holdon. de 1891-re mégislepusztu ltak a szőlők. s ezek termése a borvidék hírnevét rontotta. 1982-től szerepel bor- Villányi borvidék 1687-ben a törökök kiűzése után rácok települtek be magukkal hozva a kadarkát. E hegylánc előtt. A dél-balatoni borvidék vidékeink között. 32 ezer kh szőlő volt. 1696-ban mindössze 106 hold szőlő volt a községben. Sándor fia a Berlandieri x Riparia Teleki SC előállítója.

6 méterre nőtt. illetve 3. A 19. a termés feldolgozása. Ez is hozzájárult ahhoz. A növényvédelem még ismeretlen fogalom. A háború folyamán fellépő anyag. illetve a borkészítés elmaradott volt. mintsem borvidékekhez. de a támasz nélküli gyalogművelésben tartott szőlőültetvények területe is nagy volt. Elő- . Alkalmazták a "bakmetszést" és a karikaművelést is. Az elpusztult területek rekonstrukciója 1896-tól indul meg nagyobb mértékben. egy holdon 6000-10 OOO tőke. amelyet a borkereslet növekedése miatt alkalmaztak. megjelent a csapos metszésmód. Sima vagy gyökeres dugvánnyal telepítettek. borvidékre megszabott fajták. Az első rekonstrukciós ültetvények elöregedése érezhető volt. Az 1950-es években a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése a szőlóoen is munkaerőhiányt okozott. fajtákra való oltást is. kis tenyészterület.Szőlészet-technológiai jellemzők a Dél-Dunántúlon A szőlőtermesztésben alkalmazott technikák inkább történeti időszakokhoz. Teleki Zsigmond alanyfajtái és klónjai a világ minden táján elterjedtek. század közepén megjelent a metszőolló. kialakult . Alanyfajtaként többek között a Riparia portalist és a Rupestris du Lot-t engedélyezték A táblás és fajtatiszta telepítés új művelésmódot követelt. Ehhez járult hozzá a zsaroló metszésmód is.8-2. A telepítéshez a korszerű termelési eljárások bevezetését is kikötötték mint például: talajforgatás. Kártételének mérséklésére. A tó'ketámasz kizárólag a karó volt. technikai színvonala a második világháborút követő években sem fejlődött jelentősen. Villány környékén a korabeli leírások alapján a "tiszta" vagy a "csapos fejmetszést" alkalmazták "magas vesszőkkel" és karós tárnasszal vagy "törpe vesszőkkel" támasz nélkül.4-3. metszőkéssel vagy kacorral rövidcsapra metszették.és munkaerőhiány az ültetvények állagának nagyfokú romlását eredményezte. s ezzel megszűnt a tarműve­ lés.0. korszakokhoz köthetők. A sző­ lőtőkéket alacsony fejművelésben tartották. szabályos telepítés. A filoxéra pusztítása az 1880-as években elérte a Villány-pécsi borvidéket is. Mialatt a szőlőtermesztés magasfokotért el. A borvidéken jelentős mennyiségű szőlőoltvány előállításával foglalkoztak. A szó1őtermesztés technológiai. A Berlandieri x Riparia hibridekből kiemeit 8 B és SB alanyfajták nagy mészés szárazságtűrő képességükkel és jó affinitásukkal tűntek ki.a 80-100-120-140 cm-es tő. A filoxéravész előtti szőlő­ termesztésünkre jellemző volt a szabálytalan telepítés. megszüntetésére országosan bevezetik a szénkénegezés és téli árasztás mellett az ellenálló amerikai fajokra. hogy az újabb rekonstrukció előkészítésének időszakában törekedtek a gépesíthetóob ültetvényformák és nagyüzemi technológiai rendszerek kidolgozására. A két világháború között jelentkezett borértékesítési nehézségek nem kedveztek a szőlőtermesztés fejlődésének Az ültetvényeket kézzel művelték. A gépi művelés miatt a sortávolság 1.és sortávolságú telepítés.

A borvidékek többségén jelentős területeket telepítettek be kevés ráfordítást igénylő direkt termő fajtákkaL Eltűnik alacsony termőképességemiatt a Piros bakator. Előtérbe kerül az Olaszrizling. me rtlehetővétette a gyors fajtaváltást. Muscat Ottone]. A közelmúlt éveiben is jobbára ezen a két borvidéken végeztek nagyobb teraszírózási munkákat. hogy a termőhelyek és a szőlőfajták nagyban befolyásolják a minőséget. A jegyzéken 190 fajta szerepel. A minőségi fajták terjedésében nagy szerepet játszott a zöldoltás elterjedése. Megfigyeléseik alapján alakult ki. Szürkebarát. enyhe vagy meredekebb lejtőkön folyt. A Balaton környékén termesztett fajták száma is igen nagy volt. a Sárfehér. Az 1900-as években került be a fajták közül a Cabernet. A filoxéravész előtti időkben elsősorban a termőtájban honos (nem mindig jó minőségű bort adó).. Ugyancsak az előbb említett kiadvány szerint ". ezen megbecsülhetetlen találmánynak dicsősége Baranyáé". Merlot. illetve jelenleg is folyik a szőlőtermesztés. a kis tenyészterületű telepítéseknél "skatulyás művelés" alkalmazásával védekeztek. Egy-egy borvidéken sok fajta volt termesztés ben. a Rizlingszilváni. míg a siklósi részen.és az egyes fuggönyművelés terjedése figyelhető meg. a Budai zöld. hogy Villányban és környékén. A két világháború közötti időszak a fajtakorszerűsítésnek sem kedvezett. a Mecsekalján és a Balaton körül a fehérborok termeléséhez kedvezóobek a feltételek. A filoxéravész utáni rekonstrukciós időszakban a telepítés támogatását a borvidékre ajánlott fajták telepítéséhez is kötötték. Az 1970-es évek közepétől pedig az ernyő. Ez főképp a Badacsonyi és a Szekszárdi borvidékre volt jellemző. Az 1960-as évek telepítéseivel újabb minőségi borszőlő fajták kerültek be a borvidékekre. Míg a hagyományos karós támaszú vagy támasz nélküli ültetvényekben a metszés során többnyire a rövidebb termőelemeket alkalmazták a széles soros ültetvényekben . valamint a Szekszárdi borvidéken elsősorban a vörös borok. a rothadásra való hajlama miatt a juhfark. . A borminőség folyamatos javításában a szőlőtermelő gazdák a fajták szerepét is felismerték Tudták. Oportó. A tömegtermő fajtákat folyamatosan minőségi bort adókkal igyekeztek felváltani.térbe került a széles soros középmagas vagy magas kordonművelés. Ez a termelésbiztonságon kívül kedvezően hataminőség alakulására is. A növényzettel nem teljesen fedett hegyoldalakon jelentős eróziós károk alakulhatnak ki. de a pécsi szőlők egy része is teraszos művelésű. Hagyományosan a kisebb lejtős teraszok kialakításával. illetve balkáni eredetű tömegtermő fajtákat termesztettek. A dél-dunántúli régió borvidékein többnyire domboldalakon. a Hárslevelű. Jól szemlélteti ezt az 1885-ös Budapesti Országos Kiállításon a pécsi szőlősgazdák által "közszemlére kitett szőlőfajták névjegyzéke".. Erózióvédelem céljából minden második sorköz fuvesítése egyre több hegyoldalon valósul meg.természetesen a fajtától is függően a félszálvesszős. szálvesszős metszés került előtérbe.

A filoxéra. Régen Villányban a leszüretelt szőlőt puttonyokban hordták a "szüreti szekerekre" felrakott "fönnálló hordókba" és így szállították a falu közelében lévő pincékhez feldolgozásra. Hasonló módon a gépi szüretelés sem honosodott meg. Borvidékeinken a jelentősebb talaj. a lisztharmat és a peronoszpóra valamennyi borvidéken károsított. Jelenleg a lisztharmat elleni védekezésre épül a növényvédelmi védekezési program e régióban. ezek azonban a borvidékeinken nem terjedtek el. Sajnos a gazdasági körülmények kedvezőtlen alakulása következtében napjainkban nemcsak a vizsgálatok elvégzésére. A közép-. A Balaton környéki borvidékeken a párás mikroklíma következtében a gombás betegségekre nagyobb figyelmet kell fordítani. A termelés gépesítése is lassan fejlődött.Egyéb termesztéstechnik ai kérdésekben sem lehet igazán borvidéki sajátosságokat kiemelni. A kedvező tapasztalatok alapján az első üzemi méretű háromméteres sortávolságú szőlőtelepítés 1962-ben valósult meg Siklóson. A 20. Napjainkban a dombvidékeinken célszerű lenne visszatérni a keskenyebb.és növényvédelmi munkák gépesítésére csak a széles soros telepítések után nyílt lehetőség. hogy a szőlőkombájn rendkívül drága. Az 1970-es években jelentősen előretörő szó1ő­ levélatka kártétele ugyancsak valamennyi borvidéken megfigyelhető volt. 180 .kimélyített árkokba rakták. Istállótrágyát rendszeresen adtak a szőlőnek. A trágyázás kedvező hatását valamennyi szőlőtermesztő vidéken már korábban is ismerték. Sajnos a sortávolságot alakították a beszerezhető gépekhez. illetve a nagyüzemekben többnyire a műanyagládás szüretelés után konténerekben szállítják a szőlőt a feldolgozóhoz. század fordulóján a fő károsítók elleni védekezés módszerei már ismertek voltak. két méter körüli sortávolságokra és kihasználni a tőkék kisebb. de még tápanyag-utánpótlásr a sincs megfelelő anyagi fedezet. A szerves trágyát többnyire kézzel . Az 1960-1970-es években jobbára műtrágyával történt a tápanyag-utánpótlás.és talajvizsgálatok alapján történt a trágyázás. A szőlő technológiai érettségét nem sikerül mindig megvárni. egyedi terhelése nyújtotta minőségben is megjelenő előnyöket. A szüret időpontjának meghatározása nagymértékben befolyásolja a bor minőségét. Ez a szüretelési és szállítási mód más borvidékekre is jellemző. Dél-Dunántúlon Moser-féle magas kordonművelésre széles soros telepítési rendszerben a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kísérleti Telepén 1955-ben telepítettek szőlőt. A kistermelők közültöbben jelenleg is így szüretelnek. Az 1970-es évek közepétől több üzemben levél. Ennek az az oka. A rendelkezésre álló növényvédő szerekkel a levélatka kártétele visszaszorítható. Az alkalmazható keskeny nyomtávú erőgépek illetve munkagépek beszerezhetőek igaz. Próbálkeztak a metszés és a zöldmunkák gépesítésével is.néhol fogattal . a munkabérek viszont alacsonyak. magas áron.

Nagyszemű muskatal. A török uralom alatt a szőlőtermesztés és borászat jelentősége csökkent a borvidéken. Veres fürtű szőlők Pankota kecskecsecsű. Az 1552. Vadlövő. Galyas fehér vagy fürtű. Közönséges rózsaszőlő. ·A középkorban a város körül kialakult a bormonokultúra. rózsaszőlő. Tót gohér. Zöld kecskeszemű. Fejér kecskeszemű. így a szőlőtermesztésben is. Teknőhát. Kecskehát. Zöld furmint. három monda szerint is. Eged. Kisszemű muskatal. és az egyháznak sokáig jelentős szerepe volt a gazdasági életben. és rendezte a borkiméré st. Jóféle fejér frankos. Rossz fajtájú frankos. Fejér gohér. Faggyas. A török uralom után újra fellendült a szőlőtermelés. amelyek a honfoglalás utáni idóoen jelölik meg a szőlőtermesztés kezdetét a borvidéken. Rákszemű rózsaszőlő. Már a 15. Veres muskatal. Kalandos. Veres 181 . A termelők különböző adókat fizettek (kilenced. Polyhos. Kőszemű. tized). amelyek neveket is kaptak. mint borkészítésre: Fejér bakator. században az összes egri szőlők több mint felét az egyházi személyek vagy intézmények birtokolták. Eger környékén egyesek szerint a liege-i püspökségtől elszakadt frankok már a honfoglalás előtt is nagy területű szőlőskerteket műveltek. A török megszállásig a szőlőtermesztés folyamatosan fejlődött. században a török elől menekülő rácok hozták Egerbe a Kadarkát. Fejér tökszőlő. évi híres egri várostromhoz kötődik.Az észak-magyarországi borvidékek szőlészeti és borászati hagyományai Egri borvidék . Pelyhes szőlő. Salve. Például1573-banJános püspök megtiltotta idegen borok behozatalát Egerbe. Ebben az idóoen a szőlők vegyes telepítésűek voltak. 2. I. Petrezselemszőlő. Fejér rózsa szőlő. Inkább étkezésre és fürtösen való eitételre alkalmas. A 15. Som gohér. az Egri bikavérnév keletkezése.jó és közepes fajták: Bátai édes szőlő. István Egerben püspökséget alapított. és 16. Az egri borvidék legjelentősebb szőlőhegyei és a termelés már külön volt nyilvántartva. Varjas. Egy 1828-ból származó leírás szerint az alábbi szőlőfajták voltak találhatók a borvidéken: Fehér fürtű szőlők l. Fejér kadarka. Nagyszemű maruzsa. A 15-16. Vannak olyan vélemények is. Mások a római időkre teszik a szőlőkultúra kialakulását. században megvolt a szőlők rendje. Ilyen az Üveges. Gyöngyösi fehér. Az Itáliából és Burgundiából átkerült szerzetesek tisztában voltak a szőlő jelentőségével.

majd a világháború végére újra csökkent. Az 1938. Sötét levelű gardoványos. évi XXXI. A vörösborok aránya a filoxéravész után jelentősen lecsökkent. tc. A bikavért mint vörös bort. Fekete török szőlő. Ez alatt az időszak alatt a direkt termők telepítése is folyt. bornak kevésbé alkalmas fajták: Cigányszőlő. Fekete frankos. A borvidék reneszánsza az 1990-es évek elején indult meg. . és sötét színű. Szentjakab szőlője.Fekete vagy sötétkék szem ű szőlők l.0 tf% felett kellene lennie. A nagyüzemi művelésig. A bikavér termékklasszifikác ión alapszik. mint a bika. A beszolgáltatás korában jelentős mennyiségű bort voltak kötelesek leacini az egri gazdák. Sima fekete. mint a bika vére. mint az egész ország területén. A II. A terület az 1886-os 3843 ha-ról 1897-re 320 ha-ra esett vissza. Tejfeles virágú.5-13. Rossz.}ó és közönséges fajták: Budai nagy fürtű szőlő. Tökszőlő. Virágos levelű gardoványos. az 1959-1960. ami nemcsak a borok technológiai színvonalának és hírnevének növekedését. Meglepőerr sok siller bort állítottak elő és ittak az egriek. a fejlesztések folyamán 1920-ban érte el a csúcsot Egerben. l. Az I. sőt 3 évig a szőlőtelepítést is. hogy a bikavér több azonos évjáratban szüretelt fajtából készült küvé vörösbor. tudjuk. Fekete muskatal. Az új telepítések amerikai alanyokra oltott oltványokkal történtek. azaz szabályozott termék. Kocsos. azaz a bikavér termékmeghatároz ása ma még nem létezik. Az 1945 utáni időkben megmaradtak a kisbirtokok. hanem a termelői összefogás és a közös szabályozás eló'készítését is meghozta. Lúdtalpú szőlő. Veres nadrágos. Fekete kadarka. világháború alatt a termesztés és a borászat tovább hanyatlott. A vész folyamán Egerben 2380 ha szőlő pusztult el. 2. majd az ezt követő válság után csökkenni kezdett. úgy Egerben. Hárslevelű szőlő. Ennek pont az ellenkezőj e igaz. világháború alatt megélénkült a borkonjunktúra. mint küvé vörösbort legelőször is a többi vörös bortól kell megkülönböztetni. évi tszszervezésig a szőlőtelepítési kedv alacsony volt. Török go hér sógira. Rossz féle frankus. szint: Igaz. Az Egri bikavér és piaci kérdései Sokak számára a bikavér egy területi alapelven klasszifikált. Egerbe 1875-ben szállítottak filoxérától fertőzött szőlővesszőt. megtiltja a direkt termők telepítését. Ez az igazi megkülönböztetés. azaz alkoholtartalmának legalább 12. Purcsin. Fekete juhfark. A szőlőterület nagysága a fejlődés. amely erős. Kupakos. Égő-nyellő. Vállahányók Változó gohér. Ingaly. Kerek levelű szőlő.

szint: A második lépés és szint lehet a borvidékek saját szabályozását megtenni. Ez közösségi marketinget igényel. 3. az ott folytatott közösségi marketingmunkának a hatékonysága csökken. a rugalmasság ne vesszen el. A származáshely-megnevezés a bikavérborok között nem differenciál. A bikavér bormegnevezésének marketingje A bikavér bormegnevezésének marketingje sajátos (ll. mert az egyedi arcot a termelőnek a pincének ez adja meg. hogy mi a bikavér. A bikavérpedig utal arra. egy meghatározott(?) arányban. tehát borjogilag is mással állunk szemben. Három elemből áll. hogy mögötte sok fajta van. ahol megint csak vigyázni kell. Ez két részből áll: a származáshely megnevezéséből és egy fajtából(például Debrői hárslevelű. hogy az eredeti funkció. mert a marketinget ennek függvényében kell kidolgozni. külön megnevezési formát kaphatnak. ez az összefogó erő. de ez nem helyes. Ehhez a borászat a saját márkáját hozzáteheti. A bor megnevezésének felépítése követi a magyar hagyományokat. hogy "Eger" és bikavér a borvidéké. ami azonban egyedi tulajdon és márkamarketinget igényel. A bikavér szabályozásának és marketingjének sajátosságai Azért érdemes tisztázni. Ez hozzáadott érték lehet. vagy kicsit nagyobb erejű is lehet. és ezt tudatni kell a fogyasztóvaL A már ka egyenlő. hiszen ez a megjelölés a borvidékből kiemel egy terméket. Hajósi merlot. nevezetesen a származáshely és a termék megjelölése. Ha azonban a már ka jelentősen túlnövi marketingeróoen az első kettőt. és valószínűleg nem is fogja ezt tenni.2. de nem teszi. szint: Véleményünk szerint a harmadik szint nem szabályozási szint lehetne. akkor a borvidéki jelleg eltűnik. ábra). tehát gyenge nem lehet.). Jelen kell lennie. Az. ábra). de nem borítja fel a rendszert és senkit nem rekeszt ki. A márka egy borászat egyedi tulajdona. A bikavér egy szabályozott (standarizált) vörösbor küvé. . Ennél több szabályozási szintet a bikavérre piaci okok miatt sem szabad bevezetni. hanem a borvidéki szinten belül a dűlőszelektált borok. Móri ezerjó stb. Ebben az esetben a fajtanevet a" bikavér" helyettesíti. A három pillér marketingereje viszonylag kiegyensúlyozott. Pécsi cirfandli. amelyből kettő úgynevezett közösségi. amelyek csupán eredetigazolással kellene rendelkezniük és a borvidéki keretszabályozásba is bele kellene férniük. A bikavér tehát a bor megnevezésének a fajtanév-összetételéből vezethető le. a bikavér egy borvidéké. hiszen mindegyik az Egri borvidéktől eredeztethető. Szélsőséges esetben a piacon viselkedhetne úgy. Sokan a bikavért márkának tekintik. mint egy bormárka. és a bikavér termékcsoport heterogénné válik. A bikavér hangsúlya már fontosabb. nem pedig egy piaci márkából {10. tehát ott mindenkié. Tokaji furmint.

10. ábra Az Egri bikavér termék-meghatározása Egri bikavér Származáshely megnevezése Termék( csoport) megnevezése Bikavér = standarizált küvé ll. 12. ábra Az Egri bikavér marketingszintjei Marketingszintek Nemzetközi Regionális Nemzeti Térségi Borvidéki Egri bikavér Korporális/Borászati Termék/Márka Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002). . ábra Az Egri bikavér termékmarketingje Származáshely (Eger) Termék (bikavér) Már ka Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002).

másképpen szabályozott termékké. Az egyik. Látható. ábra). vagy prémium bikavér stb. Az évjárat és a fajtaszerkezet igen. hogy a kettőnél több szabályozott csoportot indokolná. a pincetechnológia igen. de valószínűleg a jövóoen sem. Fino sherry és Amontillada sherry stb. . A két csoport megnevezése másodiagos (lehet bikavér classic. Ez azt jelenti. Ez nem szakatlan a borvilágban. hiszen a technológiai.). Ez addicionális marketingerőt adhat a terméknek Itt azonban vigyázni kell. hogy két bikavérszintet hozunk létre (14. hogy melyik dűlóoől származik. fajtahasználati rugalmasság a bikavér alapja. sem marketing szempontból a bikavér nem fér egy csoportba. ha az olcsó boroknál is jelentős mennyiséget találunk. hogy ez jelentős. A bikavér esetében ugyanis a dűlő nem szelektáló tényező. Chianti és Chianti classico. A bikavér piaci pozicionálása A vörösborok sajátos. Legalábbis jelenleg nem. Ezért jött létre. tojás alakú eloszlású piacán a bikavér borok átlaga a középkategóriához tartozik (13. Beuajolais és Beaujolais village.a két csoportba minden termelő. a termékszabályozásra már nem.mennyiségben nincs annyi bikavér a piacon. megannyi példa a kétszintű szabályozásra. azaz károsan nagy szórást takar. ha nem az egyetlen termékszabályozási és marketingmegoldás az. négy-. ábra). Körzet. ami a szabályozás egyik legfóob célja.A származáshely-megnevezésnél azonban egytovábbi lehetőség áll rendelkezésre. a pincetechnológiának a borra tett hatása jelentősen meghaladja az ott mérhető dűlőhatást. település vagy dűlő megnevezését is lehet használni a borvidék neve mellett. hogy a dűlőnév használatával nem egy másik majdan védett eredetű termék jön létre. hanem ugyanannak a védett eredetű bikavérnek jelölöm a földrajzi eredetét pontosabban azt. . .. a dűlő nem. Ez az állapot nyilván nem tartható. mert az évjáratnak a bor fajtaszerkezetének. esetleg 10-15 bikavércsoportot már nem lehet a piacon egymástól elkülönülten pozícionálni. mert ez csak a marketing területére vonatkozhat. Ettől azonban nem válik új. A terméket pedig azon tényezők mentén kell szabályozni. hogy egy termékcsoportból minden piaci zavar nélkül többet pozícionáljon. sem gazdasági. hogy sem szabályozási. ábra). mert: -három-. -a magyar vörösborpiac sem differenciált annyira (már méreténél fogva sem). Ez a terméknek a borvidéknek de az országnak is káros. és minden bikavértermék belefér. Azért nem. amelyek alapvetően és első­ sorban határozzák meg a termék karakterét (12. Kettőnél több csoport nem jöhet létre. Az is látható. Hiába tartozik egy-két bikavér a prémium kategóriához.

és az is élhet vele. Ez a megoldás maximalizálja a piaci részesedéstmind a piacra juttatott bikavér mennyiségében. Ez a rendszer jó annak is. aki lazább szabályozást akar. mind pedig annak piaci értékében. s ez megint csak növeli a termelő szabadságát. 14. aki a piaci eredmény reményében a szigorúbb szabályozást vállalja egy-egy termékére. Egy pince mind a két stratégiát is követheti (és a legtöbbnek gazdasági okokból követnie is kell). ábra Az Egri bikavér lehetséges piaci pozicionálása a jövOben Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002).13. azaz további hozzáadott értékkel a termék piaci megbecsülését növelheti. ábra Az Egri bikavér optimális piaci pozicionálása a jövOben \ . Az utóbbinál egyéni marketingstratégiával.

Szőlőművelésének a tatárjárás után idetelepített "olaszok" adtak döntő lökést. azt elválasztjuk amely egymáshoz hasonlít. ismert termékeknél sokkal komplexebb tényezők révén szerezték meg a hazai és a nemzetközi szempontból egyaránt legismertebb és legsikeresebb hungarikum címét. A Tokaji aszú és szamorodni A tokaji borkülönlegességek más. mint bármelyiküknek egy. Ez már félreérthetetlen jele a tokaji bor ismertté válásának. a bártfai. sőt a bor jellegének egyes szőlőhegyek szerinti kialakulását és fenntartását is. hiszen a sajátos gazdasági-társadalmi fejlődés.A szabályozásnak az alapelve ugyanis az. században mezővárosi jogot nyertek (Sárospatak. Sátoraljaújhely). Talán ebben a termékcsoportban valósul meg leginkább a természeti és az emberi tényezők legharmonikusabb egymásra hatása. hogy amely termék a piacon is érezhető módon eltér egymástól. Létrejöttükhöz nem lettek volna elegendó"k csupán a talaj. A legrégibb hegyaljai pincék keletkezését a helyi hagyomány a 13. illetve az önmagában is hungarikumokat jelentő fajtahasználat. melynek hozzáértése és szargalma a következő évszázadokban központi jelentőségűvé tette a szőlőművelést a vidék gazdasági életében. Ezeket az eredményeket közel 300 éves lassú fejlődés alapozta meg. A hagyományos művelési módok korszerűsítése lehetővé tette az állandó minőség biztosítását. a csoporton kívülálló termékhez. Ez az elnevezés valószínűleg vallon eredetű bortermelő népességet jelöl. mind Közép-és Kelet-Európában az 1550-es években következett be. A régi Zemplén megye délnyugati részét elfoglaló Hegyalja fő központjai már a 13. A döntő áttörés. században még a szerémségi és soproni szőlők adták a leghíresebb magyar borokat. Ez a szabály ma a bikavérnél nem érvényesül. ami nélkül a 16. század végére teszi. század derekától megindult sikersorozat érthetetlen lenne. . a klíma. kassai és eperjesi polgárok már ekkor sok szőlőt vásároltak Hegyalj án. A tokaji borkülönlegességek a marketingelmélet "termék"-meghatározásának mindhárom szintjében tartalmaznak helyi magyar vonásokat. mint a szomszéd országokban a "hegyaljai bor". a hagyományos művelési mód és a magyar külkereskedelem hosszan tartó sikerei egyaránt szerepet játszottak kialakulásában. azaz a tokaji bor megjelenése mind a belső piacon. Szőlészeti és borászati hagyományok Évszázadok óta fogalom mind hazánkban. Több ez a fogalom földrajzi vagy fajtamegjelölésnél. S bár a 16. azt egy csoportba soroljuk De az egy csoporton belüli két szélsőségnek is jobban kell hasonlítania egymáshoz. az évszázadok óta elismert borminőség.

munkájából élő kapás napszámos is. hogy a politikai és katonai helyzet nem volt éppen kedvező. A borvidék a három részre szakadt ország határterületévé vált. karózás. de még a kocsmai forgalomban sem használtak egységes árakat. Lengyelország biztos rendszeres kiviteli piaccá vált. Háromféle bort készítenek ugyanabból a leszüretelt szó1óoől: a "tiszta bort". nem robotolt. . elég könnyen meggazdagadha tett. 50 vagy éppen 100%-kal is drágább lehet a többinél! Jelentős szerepet játszott az árak alakulásában az is. míg a tolcsvai és bényei tárolhatósága és ellenállóképességemiatt híres. Eszerint apromontórium egyik vagy másik dűlőjében termelt bor 20.Az 1560-as években a sárospataki uradalom számadáskönyvei szerint már több száz hordós tételekben adják el a hegyaljai bort lengyel kereskedőknek. évi összeírás. a második sajtolással. A 17. sem a belső piacon. tokaji és mádi bor édes és kiváló minőségű. A hegyaljai szőlő-monokultúra és árubortermelés határozottan tagolt árstruktúrát hozott létre. háromszori kapálás. ami rövidesen a borminőség abszolút jelképévé vált Európa-szerte. a hegyaljai szőlőművelés mindig meglepő gyorsan regenerálódott. a szegi és zsadányi aromás. 35-40%-a kerülhetett exportra. a kiemelkedő minőségi bortermelés és -kereskedelem irányába fordult. Tokaj és Sárospatak csaknem másfél századon át mint végvár szerepelt. A fóob termőterületek jellemzőit Szirmay Antal a következőképpen ecsetelte: a tarcali. a tállyai tartalmas. század második felében Hegyalja gazdasági élete egyértelműen a szőlőművelés. század első felében. aki úri birtokot vásárolt és nemesi rangot szerzett magának. A társadalmi-gazdasági fejlődés egyik legfontosabb tényezője az idegenek birtoklása: a máshova való nemesek és polgárok egyre növekvő mértékben vásárolták fel a paraszti szőlőket. és nem volt ritka közöttük az olyan. a zombori erős. Sem a kivitelben. Bár a kuruc kor küzdelmei során időnként súlyos csapások érték Hegyalját és a paraszti szó1ők zöme nemesi kézre került. A 16. s kifejlesztették az aszúkészítést. Másrészt viszont sok a földnélküli. Az exportra nézve igen tanulságos gróf Csáky István példája. de eltérő minőségű borok különböző árai t. egészében véve a fellendülés tovább tartott. A 16. évi átlagban a hegyaljai össztermés kb. A szőlősgazdák zöme mezővárosokban élt. a harmadik a törkölyre öntött víz erjesztésével készült. kétágúzás. kötözés-igazítás. hogy mennyire fejezte ki a bor a szóban forgó szőlő­ hegy fajtajellegét. amely pontosan meghatározta az · ugyanarról a szőlőhegyről származó. A hagyományos művelés a következő munkákat foglalta magába: nyitás. a "préselt bort" és a "lőrét". annak ellenére. mintegy 10-12 ezer hl. fedés. metszés. Az első taposással. század a hegyaljai árubortermelés egyik legvirágzóbb szakasza. A császári udvartartás az uralkodó személyes fogyasztására évszázadokon át vásáralta a tokaji bort. vesszők elszállítása és karók kihordása. Jó példája ennek az 1696. De bármilyen súlyos pusztításokat kellett is elszenvednie. A hegyaljai szőlősparasztok társadalma vagyonilag erősen rétegeződött.

Féltve az osztrák szőlőművelők érdekeit.és jövedelem-összeírást hajtott végre. Csak a jobbágyfelszabadítás teremtett tiszta helyzetet. a hegyaljai bor híre és értéke változatlan maradt. 10 ezer hold és 75 ezer hl bor. A megbízható összeírások alapján tehát azt mondhatjuk. A hegyaljai borok vezető szerepe ennél az értékelésnél is változatlan maradt. Ennek kapcsán.megduplázódott. ötödik osztályú borokból 26 hl tett ki ugyanannyit. s csak a 19. században lassú hanyatlás jellemezte a hegyaljai bortermelést. A 19-20. Ennek lett következménye az a széles körű borhamisítás. amely az 1770-es években már országos problémává vált. Az adókulcs szerint egy hl tokaji bor értéke azonos volt az ökörével. világháború után a határaink között maradt területre vonatkozik. Ez tűnik ki a magyarországi boroknak abból az állami értékeléséből is. 1720-ban három osztályba osztották az ország szőlőterületét: első osztályú minősítést kapott Zemplén megye szőleinek kétharmada. A dűlők szerepe a termelésben és a minőség kifejezésében ekkor vált általánossá (5-6. táblázat és 15-16. A Rákóczi-szabadságharc államapparátusa 1707-1708-ban általános vagyon. Egyidejűleg a termelés stagnálásával és a kereskedelem nehézségeivel. ami túlságosan megdrágította a borok exportját. Magyarországon először. század elején valósítottak meg. ábra). A zempléni rovat 1918-ig egész Zemplén megyére.10 év átlaga alapján. Az 1861-1872-es évek átlaga 92 500 hl bor 13 300 kataszteri holdról. század utolsó évtizedeiben az északi (lengyel-orosz) kivitel folytatódott. hogy Zemplén me gye szőlőinek közepes borhozama a 16-17. Rákóczi államának bukása után a királyi adminisztráció is folytatta a szőlők minőségi osztályozását. ami a szőlőterületet és a bortermelés alakulását mutatja Hegyalján. század második felében vált az egész hegyaljai és zempléni szőlőterület egyformán adókötelessé. e században tovább csökkent a paraszti szőlőterület. minőségi osztályozását. az I. de első osztályú minősítést csak a hegyaljai szőlőknek adtak. A legsúlyosabb gond azonban a vámpolitika volt. gátolták a magyar borexportot. és idegen (görög. századi fejlődés minden lényeges mozzanata számszerűen is tükröződik. Ebből Hegyalja része kb.A 17. bevezették a szőlővidékek és borok országos értékelését. míg a gyenge. zsidó) kereskedők kezébe került a hegyaljai bor kereskedelem. A 18. amelyet a 17. Ezek a számok egyértelműen fejlődést jeleznek: Hegyalja korábbi 40 ezer hl körüli borhozama . . vagyis Hegyalj a. ami néhány száz hold szőlőt figyelmen kívül hagyva lényegében Hegyaljával azonos. örmény. aminek termőterülete nemigen haladhatta meg a 4000 holdat. a Sopron megyei borvidék fele és a Borsod megyei. században 50 ezer hl körül ingadozott sebből 35-40 ezer hl esett Hegyaljára. valamint a Buda és Szentgyörgy városbeli szőlőterület egyharmada. Öt osztályba sorolták a szőlőhegyeket.

táblázat A Tokaj-hegyaljai borvidék düloi Terület (ha) Abaújszántó Bekecs Bodrogkeresztúr Bodrogkisfalud Bodrogolaszi Erdóoénye Erdőhorváti Település Kataszteri osztály l.5. Dűlő (ha) (ha) megnevezése Agyag Kassaváros pontértéke Clustercsoport* 281 54 485 105 260 576 242 40 246 90 107 1280 281 54 433 20 260 504 219 28 128 90 57 1280 360 348 322 339 336 369 5 5 5 5 5 5 52 Nagy-Lapis Pajzos 72 Magyorós Fehérkút 23 12 118 50 Szenttamás Zselinszky Király Kővágó Golop Hercegkút Legyesbénye Makkosbotyka Mád 379 370 380 370 376 356 370 304 380 305 335 344 5 4 5 4 5 4 5 5 5 5 4 4 Birsalmás Középhegy Urágya Mezőzombor 332 328 4 Disznókő Kapi-tető Zombor ka Monok Olaszliszka Rátka Sárazsadány Sárospatak Sátoraljaújhely Szegi Szegilong Szerencs Tarcal 293 543 347 312 744 453 193 82 635 824 293 473 347 298 565 285 193 64 531 577 70 Meszes Csáki 14 179 168 18 104 247 Megyeri-tető 371 306 310 5 5 5 Királyhegy Oremus Előhegy 379 320 Terézia. Mézesmáj 5 5 . ll.

alkalmas területek.5. 4-es fő-cluster csoport: Nagyon jó fekvés ű. *5-ös fő-cluster csoport: Nagyon jó fekvésű. ezzel párhuzamosan ismét megnőtt a termelési kedv. A termelésből kieső szőlőterület Hegyalján is évről évre nőtt. táblázat). termésbiztos. Tokaj-hegyaljai borvidék Hegyközségi Tanácsa. táblázat folytatása Kataszteri osztály I. jó talajú. század közepétől kezdve megszűnt az exportot terhelő vámrendszer. szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas területek. 1880-ban a 20 évvel korábbinak már csupán egy- . (ha) II. és kezdett kiépülni a szállításban és kereskedelemben új lehetőségeket nyitó vasúthálózat. Ezt a sikeresnek ígérkező fellendülést törte meg az 1870-es évek közepétől kezdve a filoxéra pusztítása (7. szőlőtermesztésre jól A 19. jó talajú. (ha) megnevezése Mestervölgy Bakonyi Mandulás Deák Barát Szarvas Tállya Dűlő Település Terület (ha) pontértéke Clustercsoport* 350 356 358 373 373 336 371 374 365 376 350 367 321 309 361 355 370 370 370 370 367 367 5 4 5 5 5 4 5 5 4 5 4 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 1378 1286 92 Hasznos Galyagas Palota Pipiske Vároldal Tokaj 410 390 20 Hétszőlő Szerelmi Lencsés Tolcsva 814 708 106 Kincsem Budaházi Szentvér Kutpatka Pető Bartalos Gyepáros Cs et ő Vámosújfalu Összesen 105 11251 105 9 882 1369 Forrás: FVM SzBKI Kecskemét. Tarcal (2002). igen termésbiztos.

A filoxéravész magyarázza azt a sajátos helyzetet. évtizedes küzdelem folyt Hegyalján is. Mint az országban mindenütt. világháborút megelőző időszakban sikerült újból elérni.6. Az 1860-as évek átlagtermését az újratelepített szőlőkön csupán az I. század 1827 1832 1836/39 1844 1847 1855 1864 1865 1861/72 1873 1880 1886 1894 1895 1901 1910 1914 1927 1930 1935 1938 1939 - Zemplén vármegye hl 28 900 katasztrális hold hl 42 500 15187 - 2168 32 528 kb. 5 OOO 717 - - 129 600 6 984 489 600 244 OOO 402 OOO - 56 500 27 863 - 105 855 59 683 92 585 46293 46000 25 286 1869 6 458 47 218 60 946 99 549 14294 87 543 146 190 77 853 120 0 25 13 594 13 304 13 288 15 994 17 138 2100 2 477 7 267 10 065 10 423 8 887 8 780 8 588 8 422 9 748 - - - - - 39 558 59 659 92 252 14 218 85 597 151 759 82153 104 673 5 506 8 688 9 028 8 539 8 483 8 229 8 214 9 313 Forrás: Tokaj-hegyaljai borvidék Hagyközségi Tanácsa. hogy a tokaji bor éppen akkor hódította meg a világot. negyedét szüretelték. amikor az 1860-as évek átlagának 1-2%-át tette csak ki a zempléni bortermés. amikor évró1 évre kevesebbet produkáltak belőle. Tarcal (2002). 1892 és 1895 között akadt olyan év. . míg a mélyponton. táblázat Hegyalja és Zemplén vármegye bortermése (1570-1939) Hegyalja Évek katasztrális hold 1570/80 1696 1790 18.

Vay 16. Mandulás 13. Király 9. Lapis 2. Oremus Tarcal Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002). Szarvas 10. Kincsem 12. Messzelátó 8. Becsek 7. Szenttamás S. Ciróka 14. ábra Tokaj-hegyalja dülöi reneszánszukat élik Sárospatak Dűlőnevek l.Mézesmáj 6. Szegi 17. Nyúlászó 4. Szerelmi 18.15. Birsalmás 3. Gyepáros ll. Csető 15. 193 .

de vannak évek. ábra A Tokaj-hegyaljai borvidék egyedi ökológiáját biztosító területi tagozódása Fels ő-Tokaj Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002). Ami az árviszonyokat illeti. ebben az aszú belső piaci ára általában tízszerese a közönséges bornak. Erre az iciőszakra esik az első olyan nemzetközi per is..tokaji" fogalmát mint nemzetközi márkát volt kénytelen megvédeni. amikor a különbség átmenetileg tizenöt- .16. amelyben a magyar kormány a .

akkor 3100 borpincét regisztráltak Ma ismét csak becsülni lehet a borpincék számát. Szegilong. Tarcal. mert kialakulá- . Feltételezések szerint a borpincék túlnyomórészt a 14-18. A legtöbb pince télen-nyáron 8-10-12 °C-os. Újpatak. Szerencs. A zárt borvidékhez tartoznak: Bekecs. Termékmag A tokaji borkülönlegességek olyan földrajzi eredetvédelemmel rendelkező borok. bár erős ingadozásokkal. sokszor évszázadokig épültek. nemzetközi védelemmeL Azért sem. Hercegkúton a falutól500 m-re három. Néhány községben a pincék a településen kívül. 4. Szó1őske:. Tarcal. Pincelabirintus: fokozatosan. Legyesbénye. századi borpincék száma 5000 lehetett. Erdóoénye. Kistoronya. Tokaj. A pincék hőmérséklete állandó. Bodroghalász. Tállya). 3. Kutató-pince). Tokaj-Hegyalján négy pincetípust lehet megkülönböztetni: l.és négysoros pincefalu készült. amelyek más helyen nem termelhetők. Sárospatak Sátoraljaújhely. Lyukpince: ma is a leggyakoribb pincetípus. leggyakrabban az épület vagy az udvar alatt helyezkednek el (Mád. Mezőzombor. Bodrogkeresztúr. A hőingadozás éves szinten csak 1-2 °C. Golop. Károlyfalva. történeti borvidékeket: ettó1 kezdve a hegyaljai szőlőtermelő helységek hivatalosan is mint tokaji borvidék szerepelnek. Tállya. A jó klímájú pincék nemes penésszel vastagon berakódnak A tokaji borok hagyományos tárolóedénye a tölgyfából készült hordó. Bodrogolaszi. táblázat). Végardó és Abaújszántó. Pincerendszer párhuzamos folyosókkal: nagybirtokosok nagykereskedők ástak ilyen pincéket (Tarcal. A sziklába épült mély pincék hőmérséklete 6-8 oc. Tokaj. Tokaj). A gönci hordó a 16. Bodrogzsadány. Tolcsva. Több emeletben egymás alatt és felett épített járatokból álltak. Az első pontos felmérés 1869-ben volt. században a tatárjárás idején kezdték építeni. Főtengelyre fűzött cellás pince: a főágból mindkét oldalon párhuzamos járatokat ástak (Olaszliszka. Az 1908. Monok. amelyeket sokszor összekapcsoltak Ha a pincék lakott területen találhatók. Mád. A gönci hordó egyben az aszúkészítés mértékegysége is a puttonnyal egyetemben. Bodrogkisfalud. A hagyomány szerint az első pincéket a 13. Erdónorváti. 2. Tolcsva). Olaszliszka. de akkor közvetlenül csatlakozva épültek (Abaújszántó. nem megismételhetők. 85 ezer hl körül mozgott (8. de nem rendelkeznek teljes körű.szörösére emelkedik. terméshozama pedig. A Tokaj-hegyaljai ÁG Borkombinát 1988-ban 185 pincével rendelkezett. ezek összes tárolókapadtása 360 965 hl volt. Hegyalja bortermő területe a két világháború közötti időszakban 8000 holdas szinten stabilizálódott. évi bortörvény kapcsán kialakítják az ún. Rátka. Vámosújfalu. Ond. században létesültek A 17-18. századtól általános egész Tokaj-Hegyalján. A tokaji bor és pince nem választható szét egymástól. Tolcsva.

17 93. Abaújszántó 7.7.73 + 7. Szerencs 23. Hercegkút 10. Legyesbénye 12.% Bortermelés 1873-ban (hl) 2 874 170 1697 527 509 1414 566 215 + + 566 3 649 905 2150 339 453 396 604 5 782 1527 153 1527 3 467 3 960 1245 4 243 170 + 39108 A borpincék száma 1969-ben (db) 158++ 703 136 13 28 226 + 17 35 69 102 187 75 337 162 34 45 10 242 337 l l.06 4. Tállya 25. Bodrogolaszi 5.25 8.68 15. 76 5. Károlyfalva ll. Tarcal (2002). Tolcsva 27. Tarcal 24. ++ Késóobi adat (telekkönyvi nyilvántartás). Erdóoénye 7. 196 .05 1. Végardó Borvidék összesen 41 475 640 1200 502 540 110 + 10 028 60 187 235 182 94 3 53 3 098 Forrás: Tokaj-hegyaljai borvidék Hagyközségi Tanácsa. Sárazsadány 19.89 1.58 4.79 + + 3. Golop 9.38 2.28 9. Vámosújfalu 28. Sátoraljaújhely 21.34 19.00 16. Mezőzombor 14.06 6.54 15.60 25. Mád 13.Monok 15.97 3. 90 6. Bodrogkeresztúr 4. Olaszliszka 16.89 8. jelmagyarázat: +Nincs adat. Szegilong 22. Sárospatak 20. Erdőhorváti 8. Bodrogszegi 6.36 31.76 7. Bekecs 3. Ond 17.10 20.80 5.és borgazdaság 1873-ban AszőlőSzőlőAszőlő Borfalvak és városok birtokosok száma (db) 29 118 240 127 + 450 292 72 + + 183 550 183 365 600 178 440 51 1549 l 093 területek (ha) 363 47 172 227 140 278 176 82 + + 73 508 192 308 251 130 173 24 54 60 28 173 518 922 447 550 104 5 6 500 részesedése az összterületből. táblázat A Tokaj-hegyaljai szölö. Tokaj 26. Rátka 18.96 4.33 9.

.8. jelmagyarázat: I aszús évjárat. IIjelentős aszú. 3 gyenge termés. táblázat Tokaj-Hegyalja 120 évjáratának adatai Év 1906 1907 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 Terület (ha) Bortermés (ezer hl) Termés jellemzése Év 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 Terület (ha) Bortermés (ezer hl) Termés jellemzése 4000 4 300 4 300 4 300 4 900 4 900 4 900 5 200 4 900 4 600 4000 3 800 3 900 4000 4100 4 300 4 300 4 300 4 400 4 500 4 600 4 700 4 700 4 800 4 800 4 800 4 800 4 800 4 800 4 600 4 600 4 600 4 400 4 300 4 200 4 200 4100 4000 4000 3 900 3 900 3 900 40 51 54 53 63 72 81 81 75 100 96 100 100 100 108 108 100 100 110 110 120 120 120 125 115 120 120 100 120 120 120 100 100 100 90 120 120 háborús szüret 115 120 60 62 l l 2 2 2 !/Il 2 l l !/II 3 2 l /II !/II I I l I 2 2 !/II 3 2 l 1/11 1/11 2 l I I l 2 2 3 3 !/Il l /II 2 l !/Il 2 4 OOO 4100 4100 4100 4100 4100 4100 4 200 4 300 4 400 4 600 4 700 5 OOO 5100 5 400 5 600 5 800 5 900 6 OOO 6 200 6 600 6 300 6 600 6 700 6 810 6 800 6 800 7 OOO 7100 7 200 7 400 7 OOO 7 OOO 7 310 7115 7 065 6 743 6 524 6115 6 010 6 OOO 64 66 71 71 71 71 72 73 73 98 128 120 137 140 140 160 115 70 135 200 145 145 195 285 128 196 226 280 303 231 287 166 352 350 246 151 313 48 265 197 296 2 3 2 2 2 2 3 l l l l 3 2 2 l/l 1/1 3 2 2 2 3 l 1/1 2/Il 3 I 3 2 3 2 3 I 2 1/1 2/Il 2 I 2 1/1 !/Il 2/Il Forrás: Tokaj-hegyaljai borvidék Hegyközségi Tanácsa. Tarcal (2002). 2 közepes termés. l jó minőségű termés.

mert régebben alakultak ki. amelyek mindig hatottak a tokaji borra. Szepsy Laczkó Máté. és a tokaji bor is befolyásolta ezeknek a folyamatoknak a kimenetelét. kategóriák kialakulásának szerves folyamatát igazolja. A nagyszámú irodalmi forrás a 16.nemzetközileg is egyedülállóan . A reformáció kulcsszereplői. tudósok és politikusok. végül a 19-20. A borok közötti . a Zemplén megyei magyar nyelvjárás az ország irodalmi nyelvévé vált. Ez is bizonyítja. II. Rákóczi Zsigmond. az írott és a beszélt magyar nyelv megújítói. A termékkör kialakulása hosszú folyamat eredménye. mintegy négy évszázadon keresztül tartott. országcsoportokra érvényes kétoldalú megállapodások garantálják.említ egy bort. folyamatosan . az "aszúszőlő bor" fogalmak használata több mint négyszáz éves dokumentumokkal bizonyítható.suk szerves fejlődés eredménye. A magyar nemzeti imádság. Rákóczi György. Kossuth Lajos. Sem a hagyományos értelemben vett Felvidékhez. Azért sem lehetnek márkatermékek. A borvidék területének 1737-es meghatározása messze megelőzi a hasonló portugál vagy francia szabályozásokat. Termék A tokaji borok egyediségét adó tényezők sokasága eredményezi azt. a kuruc önállósodási törekvések. A "fó'bor". vállalkozáshoz. Mégis a Magyarország és Erdély közötti kapcsolat. a reformáció. hogy a tokaji borkülönlegességek a magyar közvélemény számára már a 19. Ezekben egyre részletesebben írták le az egyes termékek előállítási technológiáját. Rákóczi Ferenc. azaz a tokaji eszenciát. rebellisek és reformerek. Nemzetközi védettségüket csupán részleges. mint a mai értelemben vett iparjogvédelmi rendszerek. Szemere Bertalan. És úgy mellékesen azalatt a két-háromszáz év alatt.nemzetközi mércével mérve is .és azóta is. a Himnusz pedig. a nyelvújítás. Comenius. A Tokaj-hegyaljai borvidék speciális szerepet játszik a reformáció és az újkor magyar történelmében. valódi hungarikumot jelentettek. amíg a tokaji borok kultúrája kiteljesedett. a tokaji nektárt. bizonyos országokra.a legrégebbi eredetvédelmi szabályozásnak tekinthető. akkor a tágabban vett borvidék Zemplén és Abaúj megyékhez kapcsolódnak születésük vagy munkásságuk révén a következő személyiségek: Károli Gáspár. így. és nemköthetőkegy személyhez. Lorántffy Zsuzsanna. Kazinczy Ferenc. Zrínyi Ilona. sem a Partiumhoz nem tartozik. Lavotta János. a reformkor olyan eseményei zajlottak itt. hogy sokféle technológia révén több termékkategória jön létre. gróf Andrássy Gyula. a termékkel kapcsolatos minőségi követelményeket. század elején is . század fordulóján a mai értelemben vett borjog is megjelent. Szikszai Fabrícius Balázs.a legmagyarabb terméket. Ha ezt nevekre váltjuk. század elejétől a termékek.

a Kincstári Birtok létrehozásával. az áztatás során a must mint oldószer másként hat. dicsőséget jelentett. a botrytisz jelenlétében bekövetkezett változásokból. a bor színét legjobban megjelenítő színtelen palack. vagy akár csak egy átalag (kb.rokonság a késtolás során mégis felismerhető. hogy valaki ajándékba tokajit kapott. A 3 puttonyos aszú és a 6 puttonyos aszú közötti különbség tehát a termelő döntésének eredménye. nem töltik tele. vagy melegebb pincét választanak. már önmagában értéket. század fordulójára szabványosadott a pontosan félliteres. és ennek eredményeként jönnek létre a kész tokaji borkülönlegességek dűlőnként. Ha késóobi a szüreti időpont. akkor a második erjedés után a bor cukortartalma. töménysége növekszik. A technológia ugyanakkor az egyes hatásokat képes felerősíteni. Egy gönci hordó. levegővel érintkezve fejtik. Ha a borhoz adott aszúszem arányát növelik. Az eszencia pedig a külön szedett aszúszemekből préselés nélkül kicsepegő "must". Ha az érlelés időtartamát növelik. Legfóob jellemzői a nemes penészből. a hordó méretét csökkentik. világoskék.a Rákócziak korábbi szó1őiből . Az a tény. oxidációját gyorsíthatják Ha új harclót használnak az érlelésre. A Zempléni-hegység üveghutáinak halványzöld. A tokaji borok jellegzetesen hosszú élettartama volt az. Ha együtt szüretelik le a termést. A megfoghatatlan "tokaji jelleg" -hez természetesesen a vulkáni talajok hatása és az érlelés ízei is hozzátartoznak. de eszmei értéket is koncentrált. A tokaji palackforma volt az első eszköz. akkor a bor fejlődését. erre eltarthatóságamiatt a tokaji a legalkalmasabb. 199 . a házasságkötés évéből származó bor valóban egyedi ajándék. amely az anyagába préselt termelői címerrel. A születés. vagy az osztrák császárnak . 68 liter) aszú is nemcsak nagy anyagi. vagy Tokaj-Hegyalján szőlőt birtokolt. néhány bor megkóstolása után felismerhető ez a többtényezős rokoni vonás. Bármennyire is nehezen írható le a "tokaji jelleg". karcsú nyakú palackjaiból a 19-20. akkor a tölgyfa ízével lehet bővíteni a sokoldalú tokaji zamatok harmóniáját. a bort gyakran. Rákóczi Ferencnek diplomáciai borajándékaivat a cári udvarnak a Tokajba telepített Borvásárló Bizottsággal. Kiterjesztett termék A tokaji borok esetében elődeink rendkívüli mértékben bíztak a termék egyediségében és kiválóságában. és így folyékony aszúszem marad. Ez volt a célja II. termelőnként eltérő jellegzetes ízarányai. amely az ajándékozás szokását a mennyiség felől inkább arégi évjáratok felé vitte el. mint a külön szedett aszúszemek esetében az alkoholtartalmú bor. késóob a címkével törekedett az egyéb boroktól való megkülönböztetésre. fokozódik a töppedés és az aszúszem penészes jellege. a töppedési ízanyagok kialakulásából származik. ami alig erjed.

és a botrytisz működése révén létrejövő anyagok . A borvidékre leginkább jellemző az agyagon kialakult erdőtalaj. Ezt a savcsökkenés speciális helyi dinamikája teremti meg. likőrboros poharakban kínálták. A tokaji borkülönlegességek minőségében mindig is fontos tényezőnek tekintették az alapkőzet és a talaj hatását. A más borvidéken botrytiszes borok készítésére használt bogyékhoz képest magasabb a cukortartalom. ami alapvetően a klíma által meghatározott. az alacsony kénessavtartalom melletti eltarthatóságát alapazza meg.antioxidánsok. századi francia hatásnak tűnik. fogyasztására ajánlott pohárforma más borvidékektől eltérően nem alakult ki. A magasabb savtartalom a más késői szüretelésű.a más borok esetében gyakori .A tokaji borok kóstolására. rezveratrol . A sokféle tokaji borral kapcsolatban nem rögzült . Ez az alacsony hőmérséklet a bo trytisz életműködését is fékezi. a talaj változó kőtartalma. és tartja a szőlészek által "nemes rothadás"nak nevezett irányban. Néhol száz méteren belül háromféle tufa morzsaléka. Az aszú és a libamáj párosítása 20. botrytiszes borokhoz képest kedvezőbb sav-cukor arányt jelent az él vezeti értékek szempontjábóL A magasabb sav. század hajnalán sikerült pótolni. Ugyanakkor a tokaji borok és különösen az aszúk gyógyító hatása a legendákon kívül is létezik. A száraz szamorodni aperitif italként való ajánlásán. alacsony almasavtartalom mellett a borkősav dominanciájával. A tokaji még 80 évvel ezelőtt is szerepelt a Magyar Gyógyszerkönyvben. Amikor a Furmint és Hárslevelű fajták esetében a savlebomlás az érés részeként megindul. mind befolyásolják a szőlőnö­ vény életfeltételeit. a szerves savak. Sajátossága a jó vízgazdálkodás. legtöbbször kisebb. az alacsonyabb pH -érték a tokaji borok tartósságát. akkor első helyre az aszúszem minőségét kell helyezni. tufamorzsalékot. Ezen kívül pedig abszolút mértékben . egyéb kőtörmeléket tartal200 .és magnéziumtartalom. a 21.magasabb a savtartalom. 2. akkor az éjszakák már hűvösek. és így a savak leépülése lelassul.de arányosan is . az étkezések aszúval való lezárásán kívül nem alakultak ki részletesebb szabályok.a jellegzetes étel-ital párosítás. Ha a tokaji borok esetében az egyediséget meghatározó tényezők fon- tosságát értékelni kívánjuk. A leghíresebb történelmi dűlők magasabban fekszenek. a talajréteg mélysége. a tápanyagokban való gazdagság.egészségügyi hatása közismert. Ezt a mulasztást csak most. A könnyen felvehető cukrok. Ez különösen igaz az úgynevezett "szoknya"-területekre. a magas kálium. míg nappal a cukor relatív növekedése a párolgás hatására folytatódik. A Zempléni-hegység vulkáni alapkőzetének a fedő tufák sokféleségének eredménye egy geológiailag rendkívül változatos termőhely. A tokaji borkülönlegességek létrejöttét meghatározó tényezők l.

ásványianyag-tartalom teszi lehetővé. Az elmúlt évtized során a kísérletekbe vont fajták. hogy más. A jobb vízgazdálkodást a talajművelés esetében a mélyművelés (eredetileg a kétágúzás). jelentősége nagyobb a fiatal.az édes. A talajíz-helyesebben zamat. Itt a talajok az ásványok mállása révén gazdagabbak káliumban. Abaújszántó térségében -lösz fedi. A vidék mintegy 5%-át . A klíma mellett a fajtahasználatfontosságát bizonyítja. pontosan a gazdag . hogy a szüreti technológiával fokozzuk a természetben a nemes penész hatására bekövetkezett relatív cukornövekedést. és a vegetáció korábban indul. a légtér fertőt­ lenítésére.a mineralitás. egyrészt a cukorképződést megalapozó kedvező asszimiláción. amikor semmilyen berendezés nem állt rendelkezésre a hűtésre. A Furmint és a Hárslevelű nem véletlenül került a filoxéravész után kivételezett helyzetbe. zöldmunkával és eredményes növényvédelemmel meghosszabbítják a vegetációs időszakot. vékonyabb bogyóhéjú . másrészt a tárolást befolyásoló szerves savak képződésén keresztül. bármennyire korai érésűek és rendszeres az esetükben az aszúképződés. 3.A válogatott szüretelés pedig lehetőséget ad arra. Tokaj. hogy a vízgazdálkodás javításával. melynek vízgazdálkodása rosszabb ugyan. A jó pince jelentősége különösen fontos volt akkor.tűnnek önállóan borkészítésre alkalmasnak. hogy édes bor előállítható. műszaki . A lösz a vulkánitufán kialakult agyagtalajoktól eltérően tartalmaz meszet is. Ez nem csupán az aszúszemek válogatott szüretére igaz. illetve a többször elvégzett gyomirtó kapálás eredményezi.a növény számára felvehető formában rendelkezésre álló . fűtésre. de gyorsabban melegszik. A borvidék egyes dűlői közötti geológiai eltérés alapazza meg azt. 5.Tarcal.korai érésű. A szüreti technológia megváltozása két szempontból befolyásolta a tokaji borok minőségét: -A késői szüretelés alapfeltétele az. száraz boroknáL A talaj hatása . A hosszú vegetációs idő alapfeltétele a megfelelő cukorképződésnek a hosszú tenyészidejű Furmint és Hárslevelű fajtáknáL . fürtrészek külön szüretelésével és feldolgozásával jobb minőségű édes szamorodni állítható elő. amit egyszerűen talajíznek nevezünk. és érési idejük miatt nem alkalmasak megfelelő sav-cukor arányú aszúszemek képződésére.a borok elsődleges tartozéka.fajták esetében a jelentős termésveszteséggel járó zöldrothadás kockázata nagyobb. hanem félig megaszúsodott fürtök. Azt. Felismerése könnyebb. érlelt boroknál nehezebben érzékelhető.így az engedélyezett Zéta sem. magnéziumban és sokféle nyomelemben.maznak. A Tokaj-hegyaljai pincék esetében abban nincs semmi különös. 4. A többi korábban alkalmazott fajta közül az évszázados tapasztalat ezt a kettőt ítélte a legkedvezóobnek.

A többemeletes pincerendszer szintjei közötti hőmérséklet-eltérést a borok érlelése szempontjából igyekeztek kihasználni. és azokhoz hasonlóan az elmúlt évszázadok embere tovább bővítette azokat. A másik ok az lehet.a pincepenész. Ha a tokaji borkülönlegességek kialakulásának borászati és kereskedelmi gyakorlatát tanulmányozzuk akkor az új hordók általános használata látszik igazolhatónak. a "magterületen" belül a legnagyobb számban a pincesorokat. hogy nincs "penészszaguk". azokat bedugaszolták a pinceágak közötti huzatot az ajtók zárásával és nyitásával szabályozták a páratartalom megőrzésére vagy csökkentésére. amelyek a jégbarlangokhoz hasonlóan megőrizték a tél hidegét. illatuk semleges. Ezek jellemzője. Azon még sokáig folyhat a vita. csak a tárolás alatt stabilizálódott. hogy mi volt régen az új hordó szerepe a tokaji borok jellegzetességének befolyásolásában. mint máshol. és így minden évben új hordókra volt szükség. kiszűrése szempontjából kedvező. A helyi kádárok szaktudása és a kitűnő minőségű. ha kellett. Az új hordók áztatása és forrázása csökkenthette az új fahordó befolyását a borok jellegére. Ezért nem meglepetés. A hőmérséklet megegyezik a felszín éves átlagos hő­ mérsékletével. tisztult le a bor. hogyan érlelték a lengyel . A tölgyfahordó hatásáról sokféle érv hangzik el manapság. A pincék falát. Ennek az óriási felületnek a hatása mind a páratartalom szabályozása. A tokaji borászok nem elégecitek meg ennyivel. mind a káros élesztők és baktériumok megkötése. mivel a bort hordóban "hordták el". és így nagyobb az alkoholgőz-kínálat az ezt felhasználó penészeknek. 6. Szellőzőket-léleklyukakat-fúrtak a légcsere elősegítésére. amely legalább tíz méterrel van a talaj felszíne alatt. hogy amikor az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította a borvidék építészeti emlékeit. szimbiózisban élő gombák és penészek borítják. A nagy értékű borokat a már egyszer kipróbált hordókban igyekeztek megőrizni. mert a hőmérséklet egyenletesebb. többségében a Cladosporium cellare fajra alapuló. A Tokaj-hegyaljai pincékben talán azért egyenletesebb és vastagabb ez a pincepenész. A tokaji pincék egyidősek a gótikus katedrálisokkal.a világ más borvidékeihez hasonlóan . hogy a többi borvidék pincéiben nem folyamatos a bortárolás. azaz szállították és adták el. meredek lejáratú pincéket építettek. mert ez igaz minden föld alatti tárolóra. A többszöri levegőztető fejtés. a lösz vagy újabban a tégla lélegzik. és nem csapódik le rajta a párából vízfilm.a száraz klíma miatt lassan növő és kispórusú-a Zempléni-hegységből származó tölgy is hozzájárul a borok tokaji jellegének kialakulásához.hogy hőmérsékletük a tél és a nyár között csak néhány tized Celsius fokot ingadozik. a darabban tartás érlelő hatása csökkentette az új hordó hatását. pincerendszereket nevesítette. ami a penész képződését kizárja. illetve az alacsony belmagasságú tokaji pincékben nagyobb a bor aránya a légtérhez képest. a pincék falát alkotó tufakőzetek. Másrészró1 viszont mivel sem derítésre. Olyan északra nyíló ajtajú. sem szűrésre nem volt lehetőségük.

hagyományosan a 17. mind az édes szamaradni esetében az ízekben. a német Beerenausleese-re és Eiswein-re. az érlelés hatására létrejövő zamatokban nyilvánvaló. érlelése okán lényegi elemeiben eltér. sokszor a lepárlási technológiák fejlődésével. amely a hagyományos aszú . A gönci hordó (136liter bor) és a puttony (25 kilogramm aszúszem) mértékegységként való megőrzése történeti szempontból megerősíti a bor hitelességét.magyar. A szamorodni. Az viszont tény. uniformizálhatja a borokat. . Ezek a borok ritkán kerülnek önállóan forgalomba.legmagasabb minősége. Ezt bizonyítja. Ez alól a szabály alól kivétel az 1960-as években létrehozott aszúeszencia. késői szüretelésű botrytiszes boroktól az érlelési eljárása miatt különbözik. A késői szüretelésű. Új borkategóriák kialakulása a világ más részein. század eleje. és a más. Ez egyaránt igaz a francia sauternes-ire. vagy a német és osztrák Spaetleese-kre. a musthoz. hogyEU-csatlakozásunk kapcsán el kellett fogadtatni mind az aszú. A szamaradni bor -lengyel névadása ellenére is . ellenőrzése révén is a magyar borkultúra legfelső régióihoz tartozik. Az ezek közötti különbségtétel a borkészítési eljárások különbözőségén alapul. borhoz adott alkohol vagy borpárlat felhasználása révén (sherry. és a szamorodnikhoz. század elején jelentek meg. természetes édes borok is csak a 19. század vége óta. mind a fordítás és a máslás készítésének technológiáját. aszúkhoz való házasítás szabályait célszerű lenne a helyi szakemberek egyetértésévellétrejövő Tokaj-hegyaljai Borvidéki Hegyközségi Szabályzatban pontosítani. Eltérést kellett kérni arra is. században történt. amelyek az EU-ban nem engedélyezett eljárásoknak minősül­ nek.puttonyszámmal már le nem írható . borkategóriák A szerves fejlődés eredményeként új termékkategóriák jöttek létre. Ez mind a száraz.a törkölyt és a seprőt .ismételt borral való összekeveréssei kényszeríti értékes anyagainak átadására. A fordítás és a máslás az aszúkészítés melléktermékeit. Tokaji borkülönlegességek. hogy a kialakulásukhoz szükséges kedvező évjárat csak ritkábban fordult elő. Az eszencia. hogy az erősen pörkölt új fa jellege elnyomhatja a tokaji borkülönlegességekben lévő sokrétű zamatok egy részét. az aszú és az eszencia készítési eljárása maga is hungarikumnak tekintendő (9. Az aszú bor más botrytiszes boroktól előállítási technológiája. táblázat). borjogilag a 19. elsősorban a 18-19.borkereskedők a Takaj-Hegyaljáról újbor korában elszállított aszúkat. de előállítása. botrytiszes. tulajdonképpen nem is bor. Nagy hátrányuk a tokajival szemben. hogy a tokaji eszencia alkoholtartalma nem éri el az EU által megkövetelt minimumot. portói).

hó botrytiszes szelektált Szüreti időpont Szőlő IX. hó botrytiszes szelektált XI. l év** aszúeszencia XI. hó botrytiszes együtt azonos 30 25 13 min.9. hó egészséges teljes azonos - X. hó botrytiszes együtt azonos - XI.-XI. Megjegyzés: *2 év fahordó +l év palack **l év fahordó . Tarcal (2002). hó botrytiszes szelektált egészségi állapota Szüreti módszer Borkészítés Eredet Maradék cukor (g/l) Cukormentes szárazanyag (g/l) Alkoholtartalom (%) Érlelés lehet 90 35 - 60 30 - 120 40 - 150 45 - 180 50 25 13 2+1 év* 2+1 év nem szabályozott 2+1 év 2+1 év 2+1 év 2+1 év Forrás: Tokaj-hegyaljai borvidék Hegyközségi Tanácsa. hó botrytiszes szelektált XI. táblázat Tokaj termékklasszifikációja Szamorodni Jellemző Minőségi Aszú 3 puttonyos 4 puttonyos 5 puttonyos 6 puttonyos XI. hó botrytiszes szelektált eltérő bor száraz édes X.-XI.

új kihívásokat jelenthet a jövóoen.és borágazat jövedelmezősége. hogy a helyi hegyközségek a védett eredetű borok irányába kívánják saját termelésszabályozásukat.kum borok pia~:a A hungarikum borok termelési potenciálja A jelenlegi magyar borjog keretein belül a hungarikum borok többsége a meghatározott termőhelyről származó minőségi és különleges minőségi borok kategóriájába tartozik. még a nyereséget kimutató vállalkozások esetében is rendkívül alacsony. és az összes termésen belül növekedhet a tokaji borkülönlegességekaránya. a csak szőlőtermeléssel foglalkozó gazdaságoktól szerzi be az alapanyagát. vagy növekvő piaci lehetőség esetén a szabad piacról felvásárolható szőlő. A korábban jövedelemkiegészítési céllal szőlőt termelők száma és területe csökkenni fog. Ez várhatóan a hungarikumnak minősülő borok esetében további terméskorlátozáshoz. táblázat). bár ezek messzebb vannak az örvény középpontját jelentő legolcsóbb boroktóL Ezen gazdasági hatások továbbra is a szőlőtermő-terület csökkenését. A hungarikum borokat előállíték egy része a szabad piacról.Rhungari. Elképzelhető. Így a bizonytalan piaci helyzet miatt egyre csökken a jó minőségű termés. A szőlőtermelők többsége esetében a termés értékesítési árában a szőlő-újratelepítés költsége .az ültetvény amortizációja . A nyomott belföldi hordós borárak örvényként húzzák lefelé a teljes borpiacot.termelési -technológiai háttér: • szőlőtermesztés. A családi birtokok és a teljes vertikumot átölelő közepes birtokok esetében a szőlővá­ sárlás jelentősége csökken. Ez néhány borkereskedelmi vállalat számára . Így a kedvezóob mikroklímával és a hektáronkénti tőszám növelésével az aszúszemek képződésének valószínűsége növekedik. Ez a hatás még a hungarikumokra is kiterjed.nem térül meg. A szőlő. az ötven évig elhanyagolt leghíresebb történelmi dűlőkben valósulnak meg. Ellentétes folyamat várható Tokaj-Hegyalján. ezzel a termelési potenciál csökkenéséhez fog vezetni.fajtaháttér . A fajtaszerkezet az elmúlt években már kissé eltoládott a világfajták irányába (10. ahol az ültetvényrekonstrukciók egyre kedvezőbb területeken. jelzik előre. A hungarikum borok termelési potenciálját két fő tényező határozza meg: . A jelenlegi magyar viszonyokat azonban több szempontból sem lehet állandónak tekinteni. hegyközségi rendtartásukat elmozdítani. Olaszrizling stb. • borászat. de a hagyományos fajták (Kékfrankos.) .az alapanyag beszerzésének nehézségeimiatt .

míg mások univerzálisabbnak tekinthetők (Olaszrizling. Kékfrankos. ami a termelési háttér mintegy 58%-át jelenti. A technológiák egy része termőhelyhez kötött (például Tokaj-Hegyalja). Kadarka. jelentősen nem is bővül.és színanyagkinyerést. Az elmúlt évek telepítési arányai egyelőre a fajtaszerkezet konzerválódását mutatják. Kékfrankos) nagyobb üzemi felülettel (és feldolgozási háttérrel) rendelkeznek míg a "kis" fajták (például Kadarka stb. A hungarikumok egyik alapvető kérdése a termőterület növelése.elsősorban az elöregedő ültetvények miatt. Ezen belül a hungarikumnak tekinthető fajták száma 18. Ez jobban megmutathatja a hungarikumok értékeit. Olaszrizling). A borászati technológia két oldalról segítheti a hungarikumok helyzetét.). A szőlőtermesztés technológiai háttere .).).ma nem biztosít kellő hátteret a hungarikumoknak. rozé készítése Kadarkából stb. A hungarikumok egy része önállóan nem jelenik meg a piacon. A hungarikumok egy része erősen kötődik egyes borvidékekhez. ami lehetővé teszi a kíméletes feldolgozást. termő­ helyekhez Quhfark. egymástól a piacon nehezebben megkülönböztethető borokat eredményezhet (például Kékfrankos. .ma legfeljebb 15%-ig) házasításra. A borvidéki területeken található deklarált 125 fajtából 30 adja az összes terület 88%-át. Egyrészt a hagyományos fajtákhoz alkalmazott hagyományos borászati eljárások modernizálása és ismételt alkalmazása révén (például siller. Kéknyelű. Cirfandli . táblázat).) kisüzemi jellegű termesztése folyik. A fő fajták (Olaszrizling. Kékoportó. A másik tényező a technológiai színvonal általános javulása. A fehér fajták esetében nagyobb a hungarikumok aránya. ahol mind a jövedelmezőség. de a hasonló borászati technológia hasonló karakterű. Furmint. Figyelembe véve az EU-csatlakozásig rendelkezésre álló időt. hanem az egyéb fehér. Hárslevelű.az összes szőlőtelepítés nagysága kevesebb mint 2000 ha évente. Villány).és vörösborokkal kerül (az engedélyezett mértékig . megfelelő borkezelést és -érlelést stb. ami erősebben a "kis" fajták ültetvényeit érinti . Egy-két fajtát kivéve (például Kékfrankos) a hungarikumnak tekinthető fajták aránya egyenként a legtöbb borvidéken kicsi (l 0-11. gépesített és a fajtákhoz adaptált szó1őtermesztés csak a kedvezőbb helyzetű borvidékeken jellemző (például Tokaj-Hegyalja. kedvezóob íz. Ezt az állami támogatás mellett is kis beruházási hajlandóság különösen erősíti .Badacsony.továbbra is meghatározóak. A korszerű. míg a kék fajtáknál nagyobb az idegen eredetűek aránya.Villány. illetve a területi szétaprózottság csökkentése.Somló. Kékfrankos stb. mind a tőkeerős beruházások száma nagyobb.Mecsekalja/Pécs stb.

8 0.0 4.10.4 0.0 1.0 0.1 2.0 3.2 0.1 1.0 0.0 2.7 0.4 l.7 0.3 9.1 0.1 3.0 0.0 2.5 0.3 0. ::l U" tc ~ ""d o -· -· ::l o .. ::l.8 u 2.1 0.3 0.8 2.0 0.5 8.0 4.2 0..0 0.6 4.0 7.0 0.4 2.0 0.6 27. -· s '" '"' P.9 5.4 4.2 8. N N :S . l O/o-nál nagyobb területi részesedésü fajták aránya :>' ::l .3 0. táblázat Az..0 0. l e:.0 6.5 3.5 0.2 0.4 2..6 1.3 0.2 ll ..0 0.5 8..6 12.5 0.4 0.0 2..0 0.1 0..7 8.3 0. s:: ~' .1 0.5 0.7 1.0 2.0 3..2 0.. 2.'" e.0 0.0 3.1 3.2 15.1 2.0 0...4 2.4 2.5 0.9 1.3 0.4 0.. n ::l tc ~ . 2.4 13.5 2.9 5.1 l 0.0 0.0 0.6 0.0 0. tc ~ '" i!!j :!r '-'=' .0 0.8 2.3 0.. e.9 12. o "' :.0 1.7 0.4 1.8 0.0 0.0 0.0 0.2 65. P.2 2.1 l. .'"' o..0 1.0 0.0 0.7 u 0.1 0.0 4.1 1.8 23. .3 5. -· '" "' s '"' '§:" N ::l l 2? .8 0..6 0.1 6..0 0..1 0.0 14.6 13.2 7.0 21.0 0.0 1.5 0.8 0.1 0..6 1.5 3. l 4.3 1.2 0.3 0. ::l.0 3.1 3.. .0 0. ::l "' o n ~- ::r: 0' -· o.S . l 8.0 2.3 3.7 86.0 u 1. ::l tc ::l ::l (JQ e.1.0 1. s o: o Cll e:.4 10.2 0.0 0.0 1.0 0.1 1.7 4..4 0. . " l :r o.0 1.9 0..7 4.8 0.. Kékfrankos Olaszrizling Furmint Rizlingszilváni Zala gyöngye Ezerjó Chardonnay Arany sárfehér Zweigeit Cserszegifűszeres 6.0 3.1 3. .2 6.2 0.8 0.3 0.7 lU 3.3 6..0 2.4 15.1 0.3 2.4 2.0 2.1 0.9 5.0 0.9 1.0 3.0 6.6 0.1 0.4 0."' s:: s .5 0.4 0..7 24.0 1.8 5.5 4.2 98.6 2.4 0.0 0..5 0.6 4.0 12. ~- l "' U" ~ .0 0.0 0.7 0.0 1.3 0..3 3.0 0.0 0.0 2. .3 0.0 0.8 3.6 0. o ~ q t71 l ::l P" 0' o '.0 2.8 1.'" .1 0.5 0.2 3.7 0..5 0.0 1.0 2.5 0.3 2.0 0.0 0.0 1.0 0.9 3.0 2.1 10.9 13.8 0..0 0.4 1.5 4.8 0.7 99.1 0. -· ~- '-'=' :.0 17.9 6.6 1.0 0.6 80.6 2.0 0.4 0...0 3.0 0.4 41.0 0.0 0.0 1.8 0.6 34.5 0.0 0.0 0.0 3.4 0.2 86.0 2.0 4.7 5.1 39.7 0.0 0.0 0.2 22.9 10..9 0.6 2. "' "' :.3 1.0 0.8 23.4 0.6 3. '-'=' e..8 0.2 10.6 2.4 0.0 0.9 0.4 0.1 0. Cll ::l.0 1.6 0. ::l o "' ""d .1 6.0 13.4 7..4 0.3 2.7 4.6 0. "' e:.9 14.0 0.2 0. "' .0 0.0 0.3 1.8 0.0 0..0 0.2 0.!_ L~ 0.1 8.8 0.? Fajta (JQ .0 3.7 0.9 0.3 3. ~- :.3 0. .o .9 30.7 1.2 3.7 3. " e.0 0.2 6.4 0..- Ql e:.9 0..5 5. n s:: Cll "' :.9 Fehér chasselas Cabernet sauvignon Zöld veltelini Rajnai rizling Kunleány Kékoportó Ottonel muskotály Irsai Olivér 9.1 0.1 2..5 2.2 0. o.0 0..6 1...0 0.4 28. o '-'=' '" .2 5..8 1.1 2.0 0.2 0.4 3.8 1.4 0..8 10.3 0.0 0.5 1.0 0..1 4.0 0. tc (JQ t71 e.1 0.0 0. :.0 5.0 0.8 0.5 1.0 0.0 0. o '!9.1 1.2 16.6 0.2 14.8 1.3 45.0 0.6 0. "' o n 'o.0 0.4 0.0 7.0 0.6 1. t=: o.4 0.0 9..0 0.7 1.0 0.1 0.5 0.0 0.5 19.4 17.1 0.6 5."!. U" nr :..4 23.9j . 1.0 9..0 0..9 3.1 0.5 0.3 .0 0..1 2.9 36.2 0.5 0.3 0.0 0.9 0. '"' P. tc .0 2.6 0. "' .0 0.1 3.0 0.0 0.0 9.1 0.1 0.1 4.1 1.0 0.9 3. N o e:.0 0.7 0.1 0.. ::l o S" Ql U" e.0 0.1 6."' :. '-'=' 0' . o.0 5.2 0. o .2 0..0 0.6 .0 3.6 0.0 0.0 0.6 5.0 0.

o ~ o :J e.5.1 0. '< :J . "' = 0.O (l Fajta .0 0..7 1.7 0.0 Forrás: HNT.4 0.4 0.8 0.9 0.8 0.3 4. O" "' P.3 0.9 1.4 1.7 7.-" :>..6 0.0 0.4 7. O" t.-" $:: '. :r: o.0 0.1 0. tn 0' :J o .0 1.0 0.2 "'' "' "" = :>.0 0.2 0. "'' l"' &.0 2.0 0.3 0.0 20.9 -· "'' 8.0 0.2 1.0 9.3 0..0 0..0 0.0 0.1 0.9 14.0 0.0 0.0 0.:.0 4.3 2...0 0.? t.0 5.3 0.O tn ::!.0 0.9 2.0 0.8 1.0 0." :J o ~ :J :J "' ~ ::ti' :J o .7 0.7 4.5.0 1.3 0. o.9 1.8 1.0 0.0 0.7 9.0 10.1 2. & ~ o :J e.2 17.4 2.8 0.7 1.0 0. "' o n $.3 0.7 3.0 2.0 0. "'' n "' "' :>. t.0 0.7 0.0 1.-" Merlot Hárslevelű 0.0 0.0 0.-" t.3 1.9 0.2 0.0 0. O" "' fi? :>.. "'' -· ~.4 0.0 1.6 7.2 3.6 0.0 7.2 0.2 0.9 0..9 0.1 0.0 0.0 0.3 25.0 0.2 0.1 2. "' .0 0. $:: (/) (il "' N "' N :>.8 0.4 0.5 1.6 1..0 9.0 0.1 2.1 0.8 83. "'' '\9.1 0..1 o.0 0..4 0.0 0.3 0.2 17.0 3.0 0.4 0.2 3. (il t.1 1.8 0.0 0.1 2.0 0.5 93.6 4.2 0.O .6 6.0 0.0 0.0 1..3 7.1 1.4 30.0 1. ~.9 54.8 0. "' "'' '3: "' N "' s :J n "' "' :J "' o..4 0.4 0.1 0.0 1.2 3.2 0.0 0.0 3.0 0.1 14.3 5. -· 2.1 3.T (/) (/) "'l :>.2 0.:j "' ['"' = "' "' -· = ~.0 0.3 15.3.0 0.0 24.5 0.-" "' "' = ~.1 3.3 19.1 1.3 38.2 0.O N N s El ~.5 0.0 3. o. o .0 0.0 0.0 0. g_ 8: o .-" .8 0. :.7 3.0 0.3 1. O" ~.0 0.0 5.1 3.0 8.-' "' l 2 :J .7 1.0 0.1 1.9 13.4 1.7 2.0 6.6 1.1 0. .0 6. 0' ~.3 1.8 0.O t.8 81. o ::!.0 0.5 0.0 1.9 81. "' §" "'l o . "' o.1 5.0 0.0 0.0 6.0 0.-" o .O :J -· 0.0 9.2 0.2 0.:::.8 7.3 1. o 2? .0 0.0 0..4 1.6 0.4 11. "'' "' N l o.7 0.1 1.0 "'' P.0 0.6 0.0 0.3 Tramini Egyéb fajta Összesen 4. :>.8 3.9 3.3 2.4 0.2 2.0 0.0 5.0 13..0 0.1 0.5 1.4 1.5 0.0 0.0 0.0 9. "" o "' :J ~.1 4.0 0.0 0.1 1.2 Köviciinka Szürkebarát Királyleányka Kadarka Leányka Cabernet franc Lakhegyi mézes Bianea Ezerfurtű 0.0 0.1 0.0 0.-" ~.3 0.7 0.8 0.0 4.4 0.0 0.0 0.0 3." -· "' o :>.2 10.7 2.2 0.0 0.1 0. "' l .9 0.0 6.4 1.0 2.1 0..0 1.1 4.0 9.0 4.1 2.0 63.0 0.1 1.5 1.9 1.0 0.0 0.7 6.6 0.3 0.9 0. "' ::!.9 32.9 0.1 15.0 0.8 0.l O.0 2.6 1.7 35..2 2.2 0.0 0.0 0.5 0.7 0.1 2.6 12.5 100.0 0.2 0.0 1.3 0.0 0.3 1.9 1.0 0.3 3.4 18.2 9.8 1.6 0.0 0.9 5. $:: q "'' :>.8 1.0 0.-" .5 0. 3.5 0.9 1.9 11.1 34.1 39.1 0.5 0.2 5.0 0.1 0.7 0.8 5. táblázat folytatása e.1 <1.0 0.7 12.1 6.6 9.

akkor látható.). és elsősorban az értékesíté si átlagár növeléséb en ezeknél a boroknállátszik a legnagyobb lehetőség. Ez egyaránt igaz a hazai és a külföldi piacra. A hungariku m fajta. Kétségtelen. Ugyanakk or a külpiacokon ezek jelentik a legnagyobb konkuren ciát a hungariku mok számára.az elosztási csatornák . ami részben ökológiai.A hungarik um borok piaci potenciál ja A hungariku m borként értékelt termékek sem a belföldi. itt a hungariku mok jelentős piaci részt valószínűleg nem képesek szerezni a közeljövőben sem. Ezek a kereslet miatt jelentősebb bevételt eredmény ezhetnek de a hazai ökológiai viszonyok és viszonylag elmarado ttabb technológ iai háttér miatt termeszté sük gyakran problematikus. de sokkal inkább a technológ iai háttér eredmény e. főleg az alsóbb árkategór iákban erősen veszélyeztetheti a "kis" fajták piaci lehetőségeit. . .az importbo rok piaci helyzete.a fogyasztói szokások és elvárások. táblázat). A felső és a középső piaci szegmens felső részében domináns ak.és küvéboro k más lehetőséget hordozna k. A nagy területű fajták (például Olaszrizling) ugyan mindenüt t megtalálh atóak de boraik minősége és karaktere rendkívül heterogén . hogy piaci szempont ból eredmény esebbek mind a hazai és különösen a nemzetkö zi piacokon. ábra). A kis borvidéke k egyedi fajtabarai ezt általában nem képesek biztosítan i (például Somló. Amennyiben az éves magyar borértéke sítéssel összevetjü k a becslések et (12. sem a vámstatis ztikában nem jelennek meg önállóan. mivel ezek folyamato san nem képesek kellő mennyisé get és minőséget produkáln i. Az utóbbiak helyzete és lehetáség ei jobbak. Mecsekalja stb. A hungariku m borok jelenlegi és jövőbeli piaci helyzetét több tényező határozza meg: . Ezért igen nehéz megbízha tó piaci adatokat elemezni. valamint piaci háttér áll mögöttük (például Eger. Ezt a különböző szegmens be tartozó hungarikumok pozicionálása során feltétlenül figyelembe kell venni. A többi fajta legfeljebb a választék látszatát hivatott bizonyítani. A hungariku mok szempont jából az elosztási csatornák szerepe döntő fontosságú lehet a jövó'ben. Tokaj). hogy a hungariku m borok jelenlegi piaci jelentő­ sége nagy. bár kivétel itt is látható (például a villányi Kékeportó ). A nagy alapterületű és központi beszerzés t folytató láncok számára a mennyisé get adó fajták a legfontosabbak (például Olaszrizling). A "kis" fajták esetén elsősorban a speci209 . Az importbo rok megjelenése. A borpiac differenciálódása és szegment álódása nem egyenlő módon érinti az egyes borkategó riákat (17. A nem hungariku mok elsősorban a világfajtákat jelentik. me rt egységes termelési és technológ iai (és részben fajtaszerkezet).a nem hungariku m borok piaci helyzete. .

6 10.:1.C O.8 0.2 2.2 7.0 1.2 12.3 0.7 1.1 5.9 0.0 0.0 0. ::l ::l ::l "'' sr 12.3 4.0 0.0 6.3 0.3 1. "' " "' "' "' = ~.6 0.6 3.6 1.6 2.0 18.4 2.0 0..S l.3 1.9 0.1 0.0 0.0 75.9 0.0 0..0 0.7 7.9 2..3 0. p.2 19.0 3.0 8.0 5.( 3.6 0.. s l "' Ul g.0 0. O.3 3.C l.5 0.0 1.0 0.0 5..5 0. ~- o "' o .8 0.l 8.7 1.2 3.( 0. .3 0.2 0.5 0.3 0..5 0.9 0.2 1. l!:.C 2.0 3.6 0.. O.5 O.0 2." Ű' -· ~ o .6 9.5 7.5 0. 10.0 3.1 O.6 0.4 0.3 5.~ O. o ::l tJj N N "' "' = ~.4 0.0 0.0 0. O.5 0.3 14. " l >' "' ::l tJj ~ o 2? .5 0.0 0.1 0.0 0.3 0.3 1.7 0.C 0.f l. "' ~ "' = ~.4 0.. p. '. "' ~ "' = ~.9 0.1 2. táblázat Az l %-nál nagyobb területi részesedésü fajták aránya borvidékenként tJj .~ O.4 2.6 5.0 0.3 0.5 4.5 0.4 5...0 0.~ l.9 3.0 0.0 0.0 0.0 3.3 4.5 12.4 5.5 O.C l. l 10.0 0.5 1.3 0.8 0.1 O.0 1.8 0.3 3.0 1..9 0.~ 7.9 O.7 4.0 0.1 11..9 4.. .2 0.4 1.0 0.0 5.( 8.2 2·~ 3.f 5.6 0.3 2.( O.4 16.4 0.C 0.0 0." § .6 2. " Ul :>.0 0.9 ll..0 0..4 5.C 12.0 0.4 0.0 0. 3: :>.0 5. O." " "' "' .7 " s "' "' '.1 1.0 45. 0.0 3.4 1.6 0..E 3.0 5.3 0.3 2.4 44. o:: p..7 1.0 0.5 1.9 .3 0.0 0.0 0.0 7.6 4..f 13.8 4.0 7.::1.C 0. l.3 9.3 _1.0 9.0 6." "' = ~0.0 16.2 0.0 O.2 1. ::l p.2 5.3 1.4 1.1 0.6 4.0 4.2 6.1 0.3 0.1 2.4 2.ll.0 2. ti1 l!:.0 0.5 4..2 0.E O.0 0.0 5.6 5. 8~ o Ul . 0.3 0.7 1. 3: ~- ol :>.1 0.3 0.9 5..1 3.0 62. 3.0 5.0 l.7 3.0 0.ll tJj () Fajta ()Q ..0 8..7 1. !:l.7 1.8 3.2 3.0 4.. e.6 1.1 0.3 0.3 7.. "' "' " "' o ~ o ::l ~ ti1 ::r !:l.0 0. ::l .4 0.1 0. 2.5 4.7 0.6 0.3 3.0 1.0 1.3 0.C 2. "' o ::l o ~ o CT ::l :>.. :r "'' ~ nl' CT "'l 3: Ű' p..6 0.3 5.6 0.5 5. O.1 0.4 0.~ 4.8 0.3 0.0 4.0 0.4 0.1 0..0 0.0 15.0 0.::1.3 1.8 0.4 0.( 5." "' l " "' o "' "' ~ p.2 0.1 7.1 0.0 0.7 2.0 4.1 2.7 0.E 5.' .4 12.. 0.7 0..1 4.8 0.8 3.3 0.8 4.( 6.1 0.7 4.0 0.4 0.5 10.( 10.0 1.1 11.1 13..1 0.C 0.. O.9 0.9 0..0 0.6 5.0 0...0 14.4 3.4 5. ::l tJj 8:- ' '9.0 0..2 2.1 0.0 37.0 14.0 0.9 55.0 4.0 0.6 0.5 27. .4 6.4 7.6 Kékfrankos Olaszrizling Furmint Rizlingszilváni Zala gyöngye Ezerjó Chardonnay Arany sárfehér Zweigelt Cserszegi fűszeres Fehér chasselas Cabernet sauvignon Zöld veltelini Rajnai rizling Kunleány Kékeportó Ottonel muskotály Irsai Olivér 25.0 8.1 2.6 1.C 7.2 5.9 0.3 9.1 O.C 2.6 4.4 5.0 3.C 0.l 1.0 0.~ 28.( lO.6 0. l 3.9 0. l 1.4 9.8 0.> 0.0 1.2 0.<l.5 0.1 0.1 0. o.3 0.0 0.0 0.0 3.7 1.1 6.8 2. o "' ::l ~- ::r: "' l Ű' -· CT ~- ~- o.0 0. "'' :>.4 0.5 2.1 5.3 0.0 17.9 0. "'' ~ ~ s ~- Ei ol CT o .6 0.4 0.0 6.0 1.0 0.9 3.4 1.9 0.3 63...8 2.5 8.C 4.3 0.9 2.5 3.0 3..3 3.6 0.5 7.5 0.0 7.0 0.1 8.2 1.6 0.4 5.. ::l o tJj :>. .0 0.6 0..1 O.2 8.7 2.0 0.1 6.1 14.7 4.6 0.7 0." & e.0 0.8 0. O.0 5.7 5.1 1.0 O. "' ~ ..0 0.0 0..5 14.5 8..

5 0.1 0.? O.0 100.0 4.2 1.1 0.1 8.C O. .0 0.4 3.4 1.5 2.0 2.5 0.0 0. ::l. = ~0.0 100.3 0.8 4.3 0.C O.6 0. :> ~ o .4 4. "' "' . "' ..4 1..8 0.0 0.7 1.E O.0 0. .0 1.0 9.1 0.8 0.3 6.C 2.0 12..0 0.C 0.4 1.0 100.0 0.1 0.9 0..4 0.7 0.0 0.9 11.8 2.3 2.2 1.0 0. "' o n "'' P...7 0.0 0. o ".0 0.3 O.0 0.0 5.0 0.5 0.1 0.7 16. l . to N N ol -· 3.C 0.0 100..1 Köviciinka Szürkebarát Királyleányka Kadarka Leányka Cabernet franc Lakhegyi mézes Bianea Ezerfürtű 0.4 0..9 0.9 0.3 3.0 1. :r o.5 1.5 0.? Ul P.5 0.. :> "' o "' o. O.C 1.( 1..0 0.7 0.2 7. Ef . O.6 0.0 4..0 1.C 1.0 0.7 2. "'' o o- ~ Merlot Hárslevelű 0.5 0.0 100.3 37.0 100.0 0.1 4.7 20..0 0.0 0.0 100.0 0.1 0. Cll ~ o.0 0.. ~ ~ "' "' "' .3 6.4 O..0 Forrás: HNT.0 0.0 0.C 1.0 0.0 0.0 100.0 0.1 0. 0. l s o: o Ul e.5 6.~ . ~ ~ 0' ::l.0 0.1 0.3 0.8 0.4 1. :s:.0 5.3 19..0 0.0 0.5 0.0 O.5 0..0 0.4 0..3 1.8 0.0 O.0 0.3 0.7 0.0 0.0 0. 0. .9 0..C O. o- = ~- n "' "' "' .4 0.0 3.0 0. .0 0.7 0.3 0.0 13.8 9.3 30.0 0.C O.0 0. "' g: .4 0.7 2.2 1.0 1.1 0.0 9.6 0." 2? .0 0.8 1.1 0.6 0..C 100.€ 0. 9. = ~- "' . .1 0.7 0.3 2. 8 .0 0.0 7.9.1 O.3 8. :> o ~ e...2 0.0 0.1 0.C 8.~ 7.9 0.0 100.0 0." ~ -· . .0 0.7 2.C O.6 0. 6.0 4.0 100.0 0. o "' o .2 0.0 3. táblázat folytatása to Fajta . -· ~ '$.0 15.~ O.2 4.1 1..1 0..3 7.8 2..0 0.0 7.0 6.0 3.0 0..6 0.0 3. 1.0 0.0 0.ll.0 0...0 Tramini Egyéb fajta Összesen 0.2 0) o.3 12.1 0.0 100.C 0.3 0.8 1.0 0..0 0.. :> . l "' o- o' ~- ".0 0.1 O. n '$. ~' ~ ol ~- ~ "' ~ .3 2.0 100.7 0.3 O.7 0.8 1..0 100.0 0.4 6.6 0.2 4.3 0.3 11. to ~ ~ "" ::t tn = = ~- .6 0.0 0...3 1...( 100.0 0.C 26.0 8.0 0. @"' " ~- l cr o.0 0..1 0.0 2.6 10.0 0. o.3 0. O.3 3.1 O.2 1.3 0.1 0.2 00.0 0.0 100. i tn .. "" o. "'' ~ :>' l s "' "' "' :> to .5 0.4 2.8 0.0 5.0 0.6 3.6 0.0 1.C 2.7 0.1 6..0 6.2 0..0 100.3 0.9 0.0 100.. o.C O. :> "' o n ~- ::r: -· ~. & ~- 0' s "' "'' P.0 1.7 1.3 1.0 0..0 0.0 0.0 4. o o o ~ 2.0 4.9.C O.0 0.0 1.8 1.C O..1 0.0 0.0 0. to :> ~ o . :> to .C 100.3 0.6 0.1 50.3 0.0 0.6 0. :> :> o :> .0 0.0 1.0 2.1 2...0 100.9 0.0 0.~ 10..C 1.4 0.9 0.4 0.6 0.0 100..7 0.0 0..1 10.3 0..6 0.7 8.0 1.0 100.3 0.8 17..0 0. ::r .8 1.

H.4 9 498 9 409 8 968 7 799 7 538 7 284 61 739 61157 58290 50696 48994 KövidinkaB Szürkebarát Királyleányka B KadarkaH l 040.30 100.1 2.90 3 407.60 l 014.80 1.4 2.0 l.1 1.4 1.4 2.30 l 393.00 2.90 1344.70 3 Ol1.0 522 713 3 291575 Forrás: HNT. történeti és piaci szempontból hungarikumna k tekinthető fajta.1 13 824 12 702 12 412 ll 060 89853 82 560 80 681 71890 Zöld veltelini Rajnai rizling KunleányB KékoportóH 1559.3 3.00 752.8 1.0 1.10 1281.12.30 1549.30 1.6 4. táblázat Az l oJó-nál nagyobb területű szölöfajták és kalkulált termelése Fajta KékfrankosH Borvidék területe (ha) 8 300.5 1.40 4 202. **65%-os borkihozatal esetén.2 3.7 1.40 3 503.80 2.60 1.80 3 080.1 4.6 4.00 Fajta részesedése (%) 11.1 17 247 16 647 16 316 112103 108 204 csemegeszőlő Fehér chasselas Ca bern et sauvignon 1974.10 9 090. FVM SzBKI Kecskemét.50 l 773.20 l 076.4 47 347 46164 LeánykaB Cabernet franc 7102 945.60 6 385.9 10915 10 845 9 757 70948 70 493 63 418 Ottonel muskotály Irsai OlivérB Merlot HárslevelűB 1356.termesztési.7 4.6 2.20 803.80 3.0 3.80 l 814.40 2 655.6 5.10 2 330. Megjegyzés: *7 tonna/ha átlagtermés esetén.6 Kalkulált szőlőtermés* (tonna) 58104 44698 29 417 24 527 23 855 21565 21080 18 585 Kalkulált bortermelés** (hl) 377677 290 536 191209 159 427 155 055 140 172 137 019 120 803 O laszrizlingB FurmintB Rizlingszilváni Zala gyöngyeB EzerjóB Chardonnay Arany sárfehérB Zweigeit CserszegifűszeresB 2 463.20 1580. O 12.80 2 378. 212 .8 1.1 8.50 748.2 Tramini Egyéb fajta Összesen 74 673.3 6 616 5 621 5 268 5 242 5181 63 632 43007 36 537 34 239 34 075 33 675 413 609 Lakhegyi mézesB Bianea B EzerfurtűB u 1.10 lll4.90 740.

Rhungarikum borok marketingje A hungarikum borok marketingjének két fő viszonyulási pontját szükséges tisztázni. Ehhez megfelelő szervezet és szervezettség is szükséges a termelők és a piaci szereplők részéről egyaránt. ábra A fehér. Az export egyik kulcsa a megfelelő importőr.és vörösborok piaci pozicionálása Piaci szegmentek a) prémium b)médium c) olcsó borok Homogén olcsó folyóbor Piramis fehérborok Tojás vörösborok Homokóra pezsgő Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002). mert a borok bevezetése és megismertetése sokkal munkaigényesebb és költségesebb. mielőtt az egyes marketingelemek lehetséges szerepét értékelnénk: l. Ezzel szemben a külföldi fogyasztó megismertetése csak pótlólagos ráfordításokkal (munka és költség) lehetséges. illetve disztributor megtalálása. A hungarikum borok marketingjének el kell térnie a más magyar boroknál alkalmazott módszerektől. Ez az eltérés döntően a belföldi piacon és azo- . Itt a különlegességek és az egyediség jobban kommunikálható. Ennek a fenntartása. mint a világfajtáknál. mert az itteni beszerzők saját hálózatukban kifelé is ajánlják a borokat.17. Ez hungarikumok esetében alapfeltétel. A hazai fogyaszték oldaláról a hungarikumok zöme többé-kevésbé ismert. illetve az ízlés formálása a világfajták és a nemzetközi borízlés erős piaci nyomása miatt igen nagy feladat. A nemzetközi láncok ebben is szerepet játszhatnak. A borbemutatók az egyedi karakter megismertetése és elfogadtatása nélkül a hungarikumok külföldön nem értékesíthetők. ális szaküzletek a gasztronómia és a helyi eladás (borturizmus) lehet a kiút.

vagy egy rövid mondattal (szlogen). Kisebb az eltérés más boroktól az olyan országokban.a költségvetés és az ütemezés tervezése. -a bor történeti háttere (a belföldi piacon. A hungarikum borok marketingjét hatékonyancsakeg y Nemzeti Bormarketing Program részeként lehet elképzelni. -a bor ajánlása ételekhez.a "marketing mix" elemeinek kiválasztása az adott célcsoport elérésére.borvidéki / termőhelyi kötődés. Az egyes hungarikumcsopor tok különböző marketingprogram jaira igen eltérő sajátosságaik (például tokaji borok) és lehetséges célpiacaik (például Nyugat-Európa. . a részletes kulturális. A nagy termelési hátterű fajták esetén (például Olaszrizling. . Baltikum. ahol a magyar borok közül a hungarikum borokat már régóta ismerik. és azok növekvő nemzetközi elismertsége lokomotívként húzhatja maga után a többi magyar bort. értéke más borokhoz képest. a nem hungarikum borok esetében talán a márkavédelemre vagy a nemzetközileg ismertebb fajtára kellene a piac megdolgozását alapozni. A program célkitűzéseinek kijelölésekor a hungarikum boroknak elsóobséget kell biztosí taní. Sokan a tokajita magyar borok zászlóshajójának nevezik. illetve az egyediség hangsúlyozásával). a távolabbi piacokon pedig a régiség. a hagyomány.a bor üzenete az adott célcsoport számára (ez piaconként bizonyos mértékig eltérhet. .és ezen belül a hungarikumok. A magyar nemzeti bor marketingen belül elsősorban a hungarikumokra kell koncentrálni.jelenléte elhanyagolható. -hazai (viszonylagos) ismertség. az európai piacokon az adott országhoz vagy közismert történelmi személyiséghez való kapcsolódásának ismertetésével.ismertség növelése .a bor megkülönböztető tulajdonsága. . . 2. Kékfrankos) a magyar eredet. történeti előzményekkel. míg a kisebb területi arányú fajtáknál az egyediség. Egyébként is. Valamennyi főbb hungarikum borra részletes programot kell kidolgozni. . Lengyelország) miatt van szükség. a termelésben érintett termelői szervezetek bevonásávaL A programnak a következő fő elemeket kell tartalmaznia: . karakter kaphat nagyobb hangsúlyt ("országimázs").az üzenet megfogalmazása egyszóval. Mit sem ér e költői hasonlat. hiszen mást jelent egy lengyelnek a tokaji szamorodni. mint egy svédnek).kon a piacokon igaz. A hungarikum borok marketingjének eltérése a többi borétól több okra vezethető vissza: . ahol a magyar borok . azok esetleg kisebb mennyiségben jelen is vannak ott. az egy-egy kisebb földrajzi környezethez való kötődés dominálhat. alkalmakra.külföldi (szinte teljes) ismeretlenség. ha a borvilág tengerén más országok magas árbocai között nem látszik zászlónk a fogyasztó számára.

amit csak komplex borvidéki stratégiával és rekonstrukcióvallehet kiküszöbölni.a legrégebbi eredetvédelmi szabályozás. • egyediség. de itt a termőhely és a fajta meghatározóbb szerepet játszik {18-19.védett eredetű bor. • Magyarországhoz való kötődés hangsúlyozása. megkülönböztető tulajdonságainak egyediségének előtérbe helyezése. • különleges technológia/fajta. . • hagyomány.a tokaji bor egy dicső történelmi múltú országrészből származik. • árkategórián belül. . . Tokaji borkülönlegességek: . . egy bor az Ön születése évéből.piachoz adaptált marketingterv kidolgozása (közösségi marketing) • hangsúlyok. +új piacokon a borok pozicionálása. piaci és marketingháttér hiánya miatt (például Móri ezerjó). -jellegzetes magyar fajták házasítása. ábra). • hagyományos szlogenek (például nászéjszakák bora). történelmi vonatkozások. különleges.a tokaji eszencia: folyékony aszúszem. • elosztási csatornán belül. újbóli megismertetése • nemzetközi piacon: + hagyományos piacokon a korábbi vagy a meglévő image kihasználása. A hungarikumok egy része szinte teljesen kiüresedett a mögötte álló termelési. a lengyel-magyar barátság szimbóluma. -neves személyiségek írták a tokajiról.hungarikumok pontos pozicionálása • borkategórián belül (például tokaji borok). a Himnuszban megénekelt nektár. A hungarikumok szabályozási és piaci kérdései a többi borhoz hasonló sajátosságot mutatnak. Ezekben az esetekben magának a borvidéknek a léte is veszélybe kerül.a tokaji aszú: az édes bor.a borvidék és a pincék a világörökség részét képezik. . A teljesség igénye nélkül az egyes hungarikum borok hazai és nemzetközi marketingjében használható fóob elemekre mintaként a következő vázlat megfontolása javasolható: Bikavérek: . -a tokaji szamorodni: az aperitif. .• hazai piacon: hagyományok felelevenítése. . a gyógyszer. amelyet a száraz bort ivók is kedvelnek a palackba zárt napfény.

18. 19. ábra A hungariirum és egyéb borok megnevezésének fő tényezői és hatása termékcsoportonként 100% o 100% A) Hagyományos nagy borok (tokaji aszú és szamorodni) B) Prémium fajtaborok (vörös és fehér) C)Pezsgők 100% o 100% D)Médium piaci szegmentű hungarikum fehérborok E) Hagyományos vörösborok F) Olcsó piaci szegmentű (bikavér) asztali borok Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002). . ábra Példa egy hungariirumfajta borának marketingjére: a Kékfrankos fajtaborok megnevezésének marketingje Származáshely-megnevezés Kékfrankos fajta Márka Forrás: FVM SzBKI Kecskemét (2002).

külföldi borok megjelenése a saját szegmensben .Izsáki arany sárfehér. 13. . . . .Pécsi cirfandli.Badacsonyi szürkebarát. .Csopaki olaszrizling.Soproni kékfrankos. . . táblázat A hungarikumok SWOT-elemzése a hazai piacon Erősségek Gyengeségek -termelési szerkezet heterogenitása . -Tokaji hárslevelű.közösségi promóció és marketing -javuló borkultúra FVM SzBKI Kecskemét (2002). .termékszerkezet heterogenitása minőségi -ismertség -jelentős hagyományok problémák .Badacsonyi kéknyelű. .egységes szabályozás .Neszmélyi olaszrizling.nagyon eltérő évjáratok .a termelés kis volumene Lehetőségek Veszélyek .Abasári olaszrizling.Domoszlói muskotály.Debrői hárslevelű. .nincs egységes szabályozás . 217 .Kecskeméti kövidinka.Somlói furmint ("a nászéjszakák bora". .területcsökkenés -ár/érték rossz pozicionálása . .Móri ezerjó. "a vulkán tüze"). .Egri leányka.területi klasszifikáció .Kiskőrösi kadarka.szigorú ellenőrzés növekvő kereslet . . -Tokaji furmint ("a vulkán tüze").A magyar Zászlósborok Rendjének borai: .Szekszárdi kadarka.eredetvédelem . .

egységes szabályozás .rendkívül korlátozott mennyiség .az egyediség és a hagyományok hangsúlyozása . Cserszegi fűszeres) lehetőségek Veszélyek -ár/érték pozicionálása . Ugyanakkor az egyediség a hagyomány és az újdonságérték sajátos kombinációja is sok lehetőséget rejt magában. táblázat). hogy a hungarikumoknál hasonló problémák jelentkeznek. táblázat A hungarikumok SWOT-elemzése a nemzetközi piacokon Erősségek Gyengeségek . .külföldi számára nehezen kimondható.termelési szerkezet heterogenitása . amihez számos egyedi gond is társul (például kimondhatatlan név).termékszerkezet heterogenitása .területi klasszifikáció .nem ismertek az új piacokon .A hungarikum szőlőfajták egyéb borai: Cserszegi fűszeres. elaprózottság). lefordíthatatlan. mint a hazai berszektorban általában (például minőség.nagyon eltérő évjáratok minőségi -viszonylagos ismertség a hagyományos piacokon (például Tokaj) -kedvező ár hagyományok . és 14.eredetvédelem .érdekes.erős konkurencia a saját szegmensben . egyes piacokon vonzó név (például bikavér) -jelentős problémák .közösségi promóció és marketing . A hungarikumok pozicionálásához ad segítséget azoknak a hazai és a külpiacokra készített SWOT-elemzése (13.a megnevezések előtérbe helyezése a fogékonypiacokon SzBKI Kecskemét(2002).megfelelő disztribútor megtalálása .szigorú ellenőrzés . Az elemzés alapján látható.megszakottól eltérő borkarakter . Juhfark stb. gyakran túl hosszú megnevezések (például Badacsonyi kéknyelű. 14.

Segíthetnek a hagyományos kulturális és gasztronómiai szakásakat viszszahozni. történeti.*** A hungarikumok kérdése ma egyre aktuálisabb Magyarországon. Ezeknek a termékeknek a termelése. ami igen összetett és több terület (szakmai szervezetek.Magyarország imázsának hordozójaként jelenhetnek meg külföldön. A hungarikumokat azonban "meg kell találni". amihez nemcsak maga a termelés. kulturális. borvidékhez több oldalról is jelentősek: . amelyek remélhetőleg a közeljövőben elindulhatnak és a hungarikumok helyzetét nagyban javítani fogják. kutatás. mivel erősen kötődnek egy adott tájhoz. de a csatlakozó (bor)turizmus bevételei is társulnak. . elemezni kell. A fenti feladatokhoz pedig egységes szabályozási. ökológiai termesztési. .Lehetővétehetik a változó és a globalizálódó (bor)piacon a magyar termékek versenyképességének növelését az egyediség révén. támogatási és marketingprogramok szükségesek.Térségi szerepük a népességmegtartás szempontjából sem elhanyagolható. adminisztráció. . oktatás) együttműködését igényli. technológiai és piaci hátterét fel kell deríteni. .

.

a kolostorok és nemesi udvarházak gyógynövénykincsét gazdagítva kerültek be a Kárpát-medence területére. 813 ezer pengő értékű alkaloidot és 214 ezer pengő értékű illóolajat exportált az ország. Ugyancsak az "ágazat" dinamikus fejlődésének eredménye. részben a megalakított Gyógynövény Kísérleti Állomás fejlesztési bázisára támaszkodva Magyarország folyamatosan "gyógynövény nagyhatalommá" vált. 221 . s az ezen alapuló export látványos növekedésében egyaránt megnyilvánult. vagy házikertekben termesztik.elsősorban önellátásra .évszázadok óta gyűjtik. Az első írásos emlékek a középkorból származnak. a '20-as éveket követő periódusra esik a hazai illóolaj-elő­ állítás kialakulása. Magyarországon létrehozták a Gyógynövény Kísérleti Állomást. Ekkor honosították meg a borsosmentát (Mentha piperita).BERNÁTHJENŐ-ZÁMBORINÉ NÉMETH ÉVA G1JÓIJ1J. Ez a drog. a világon elsőként. hogy Kabay János gyógyszerész (1896-1936) ebben az időszakban dolgozta ki világszabadalmát a morfin száraz máktokból történő előállítására.és aromanöuén1]-hungarfkumok Hhazai qgóqg- és aromanöuéng-áqazat kialakulása A gyógynövényeket hazánkban . világháború és az ezzel járó gyógyszerhiány a gyógy-. angustifolia) külföldi eredetű nemesített szaporítóanyaggaL A levendulatelepítés ekkorra datált reliktuma a "mediterrán" klímájúTihanyi-félszigeten ma is megtalálható. Munkásságáról Tétényi P. Ez a szervezet a kezdeti idő­ szakban elsősorban a gyűjtés és termesztés ellenőrzését biztosította. Sőt a növényfajok egy része (például Lamiaceae-faj ok) nagy valószínűséggel éppen ekkor. illóolaj-előállítási tevékenység kapcsolódott. világháborút követő időszakban. Egy jellemző adat: 1938-ban 280 vagon drogot. Ehhez a tevékenységhez már akkor bizonyos fokú feldolgozási. L. Magának a nagyobb léptékű áru termelésnek a kialakulása az "ágazatban" csak a múlt század végére tehető. majd fokozatosan látott hozzá a legégetóob tudományos kérdések megoldásához. és illóolajos növényekre irányította a figyelmet. Ennek eredményeként 1915-ben a Földműve­ lésügyi Minisztérium rendelete alapján. A tudományos háttér megteremtéséhez Páter Béla kolozsvári tevékenysége jelentette az első konkrét lépést. Erre az időszakra. s a hazánkba érkező szerzetesek munkáiban találhatók meg. írt (lásd irodalomjegyzék). A I.és illóolaj-termelés. valamint az angol és francia levendulát (Lavandula intermedia. Az I.

és illóolajos növények háztáji és nagyüzemi termesztése (mezőgazdasági szféra). nemzetközileg is elismert eredményeket produkáló korábbi struktúra.és illóolajos növények még ma is traclicianálisan "nemzeti" termékként jelennek meg az exportpiacon. Az előállított drogtömeg 35-40 ezer tonna/ év.gyógy.és illóolajos növények kutatásának. ebből 25-30 ezer a mezőgazdasági üzemekben termelt. s vált "nemzeti" termékké. 2. majd termesztésbe vonták a szívglikozidokat termelő Digitalis lanatát.és aromanövény-ágazat kialakulása egyszerves folyamat eredménye volt. A gyógy.A gyors termelésfelfutást jelzi. ábra).és teahiánya új lendületet adott a gyógy. A gyűjtött gyógynövényekközüla kamilla ekkor tettszert világhírnévre. Magyarországon a gyógynövényekkel hasznosított terület az utóbbi évtizedekben évente 3 7-42 ezer hektár között mozgott. de az ipari és egészségügyi szféra elkülönülése mind a mai napig erős. irányítástechnikai megfontolásokból három jól meghatározható szférára különült. Ezzel a magyar gyógyszeripar fejlődése új lendületet nyert. feldolgozása (ipari-egészségügyi szféra). Gyűjtési és termelési körzetek kialakulása A gyógy. Az illóolajtermelés 80-100 t/év. A gyógy. világháborút követően jelentősen megváltozott a gyógy.és illóolajos növények termelésére specializálódott kiemeit körzetek: 1. világháború gyógyszer.és illóolajos növények és azok termékeinek előállítására kialakult.gyógy. melyben a piaci igények kielégítésén túl a nemzeti tradíciók. s egyéb termesztett növényfajok közül például a kaporolaj mennyisége elérte a két-háromezer kg-ot. A hazánkban előállított gyógy. a termesztési és feldolgozási módszerek fejlesztésének Békésy Miklós kiemelkedő kutatói tevékenysége révén oldódott meg a Claviceps purpurea drog mesterséges fertőzéssel történő előállítása. . korlátozott mennyiségű termesztése. A termelés és feldolgozás elsősorban adminisztratív. A fenti területek közötti határvonal. értékesítése (kereskedelmi szféra alá rendelve). Az ágazat évi bruttó deviza árbevétele pedig 35 millió USA -dollár körüli volt.feldolgozása. A II. A II. Ezek az alábbiak: . gazdaságpolitikai ellentmondások ellenére sikerágazattá vált. hogy 1941-re a borsosmentaolaj termelése elérte az évi 8500 kg-ot. körzet . körzet.Északi-középhegység. feldolgozása. . a gazdasági reformfolyamatok be indulásával párhuzamosan ugyan oldódott. s ennek révén a regionalitás is meghatározó szerepetjátszott (1.ipari gyógynövények termesztése.Nagyalföld. . A kétféle levendulából pedig az ipar évente mintegy 400-600 kg illóolajat állított elő. kereskedelme a tagadhatatlan gazdasági.és illóolajos növények gyűjté se. Tiszántúl.és illóolajos növények termesztése. .

Dél-Magyarország. körzet). 6b körzet -"őszi" mák nyugat-dunántúli termőtáj a. A hazai kamilladrog kiváló minő­ ségét .az ország egész területén potenciálisan termeszthető fajok. Füzesabony és környéke). 4. Az Alföld másra alig hasznosítható szikes pusztáin termő növényanyagból. ma már analitikai vizsgálatokkal is bizonyítva .a termőhely egyedülálló ökológiai adottsága eredményezi. Ezen előnyös természeti adottságok hasznosítására a feldolgozó egységek is elsősorban ezekben a körzetekben épültek ki (Balassagyarmat. hogy a napjainkig világhírnevet szerzett. Ezt bizonyítja. körzet."tavaszi" mák országosan kiterjedt régiója. körzet. A növényflóra tájjellegű hasznosításának modell értékű példája az orvosi kamilla (Matricaria recutita) gyűjtésének. feldolgozásának és értékesítésének kialakulása (l. 6a körzet. Elsősorban a német piac felvevőképességének bővülé­ se teremtette meg felfutásának hátterét. 7. körzet. első osztályú árut lehet előállítani.korábban csak empirikus megfigyelések alapján.20.Balaton-felvidék. "hungarikumnak" tekinthető drogja (Chamomillae flos) a világpiacon mint germán kamilla értékesült.Bakony és környéke. feketebodza --------------------------~223~-------------------------- . A csipkebogyó (Rosa canina). organoleptikus és beltartalmi paramétereit tekintve egyaránt. körzet. 5. Gyűjtési szezonban akár 15-20 ezer ember is bekapcsolódik a virágzat betakarítási munkáiba. Ugyancsak jól nyomon követhető a gyűjtési körzetek kialakulása a hegyvidéki termőtájakon (2. ábra Gyűjtési és termelési körzetek ( 6bkörzet) 3. körzet).

kökény(Prunus spinosa). A Földközi-tenger környékén őshonos fajok termesztési helyeként a Tihanyi-félsziget meleg fekvésű lejtőit jelölték ki (3. körzet).és gyógyszeripari termékként egyaránt hasznosuL Termesztése főleg ökológiai megfontolások alapján két régióra különül. Ugyancsak ökológiai megfontolások alapján Baja-Kalocsa körzetében alakult ki a majoranna (Majoranna hortensis) és a bazsalikom (Ocimum basilicum) termőtája (4. ahol a mérsékeltebb hőingás eredményeként lényegesen kisebb a téli kifagyás veszélye (6b körzet). körzet). Daránypuszta térségében alakítottak ki. Az úgynevezett" tavaszi" fajták termesztése elsősorban a Nagyalföldön. A tradicionális termesztési körzetek kialakulásában a véletlen elemek mellett már nagyobb szerepet kaptak a tudatos biológiai és ökonómiai megfontolások. illetve az ország egész területén az arra alkalmas területeken helyi jelleggel folyik (6a körzet). Ez elsősorban többcélú felhasználásával függ össze: élelmiszer. A körzetesítés további erősödé­ séhez járult hozzá. s ez társítható volt a fűszerpaprika termesztésével és feldolgozásával. valóban kiváló környezetet biztosított. A több szempontú megközelítés eredményeként a Bakony déli nyúlványain (Zirc-N agyvázsony térségében) alakult ki az a termő­ körzet. galagonya (Crataegus oxycantha) és még több tucat gyógynövényünk termőhelyein alakultak ki tradicionális felvásárlói. Az anyarozs (Claviceps purpurea) termesztési körzetének kialakulását az 1960-as években ökológiai és ökonómiai megfontolások egyaránt rootiválták (5. illetve populációk termesztése a nyugati országrészekre lokalizálódik. A további telepítéseknél is figyelemmel voltak a Balaton-vidék ökológiai adottságaira. Csupán példaként kiemelve Nógrád.(Sambucus nigra). meleg levegős szárító. ma is díszlik. .és drogfeldolgozó üzemeket. s további állományokat Balatonakali. A mák (Papaver somniferum) termesztése Magyarországon jelentős tradícióval rendelkezik. körzet). másrészt megtalálni a gomba növekedése szempontjából elő­ nyös adottságú területeket. "Mediterrán" sajátságú klímája. feldolgozói körzetek. Példa erre a két világháború közötti időszakban termesztésbe vont levendula (Lavandula angustifolia. Jelenleg a tihanyi "őslevendulás" rehabilitációja eredményesen folyik. Borsod megyék területei tekinthetők e vonatkozásban példa értékűnek Ez utóbbi körzetekben az egyébként rendkívül értékes biológiai potenciál munkaerő­ felesleggel párosul. ahogyan ezt a termesztési eredmények is mutatták. hogy e területekre építették ki a nagy értékű. Ezzel ellentétben az "őszi" fajták. bár jelentősen leromlott állapotban. intermedia). Az eredeti állomány. E melegigényes fajok terméshozama és drogminősége egyaránt itt bizonyult a legjobbnak. s ez a további bővítés alapja is lehet. amelyhez a késóbbiek során a nagy értékű termesztési és feldolgozási géppark is társult. L. Egyrészt a gazdanövény (Secale cereale) termesztőkörzeteiből kellett kiindulni.

Anethum graveolens. Kamilla* 10. vagy a héjnélküli tök (Cucurbita pepo convar.A fentiekkel ellentétben több olyan gyógynövényfaj is ismert. különös tekintettel a magyar specialitásokra A korábban jelzettek szerint hazánkban a gyógynövényekkel hasznosított terület az utóbbi években 37-42 ezer hektár. l. . Borsfű 15. körzet).Macskagyökér Forrás: A Gyógynövény Terméktanács adatai alapján Bernáthjenő összeállítása. az előállított drogtömeg 35-40 ezer tonna körüli volt. Kapor 9. Carum carvi. Citromfű 12. Édeskömény 6. Pimpinella anisum stb.). A termelés szerkezete. Coriandrum sativum.Ánizs 8. a máriatövis (Silybum marianum). amelyek különösebb korlátozás nélkül az ország egész területén eredményesen termelhetők (7. Mustár (fehér+ barna) 2. Orbáncfű ll. Bazsalikom* 14. a mustár (Sinapis alba és Brassica spp. * Hungarikumok. Majoranna* 13. vagy hungarikummá fejleszthető fajok köre. Így ez a régió a korábban említetteknél sokkal általánosabb. Konyhakömény 4. Máriatövis 7. táblázat Kiemeit jelentőségű termesztett gyógynövények Faj l.). táblázat). s inkább mint kárpát-meden cei sajátosságjele nik meg. Idesorolható többek között azApiaceae család több tagja (Foeniculum vulgare. styriaca). valamint az adott növény drogtömegéne k éves mennyiségre (1-2. Mák* Terület (ha) 12000-15000 8000-12000 1500-2500 1500-3000 1500-2000 1500-2000 400-500 400-500 250-400 200-300 200-250 50-100 50-100 50-100 50-100 Termés (t/év) 9000-12000 8000-10000 1500-2500 1500-2500 1200-1500 1200-1200 250-350 350-500 150-250 200-250 200-300 60-120 60-120 60-120 70-150 3. Koriander 5. A legfontosabb termesztett és gyűjtött gyógynövényeket az alábbiakban soroljuk fel. s egyben utalunk a gyűjtés. illetve a termesztés jellemző területére.

a Ginkgo biloba geriátrikum ként kiváló flavonoidjai. A rendelkezés re álló információk szerint az Echinacea spp. s ott rendelkezik ez a folyamat erős szakmai és társadalmi háttérrel. Mezei zsúrló* 3. a kassvirág (Echinacea spp. * Hungarikumok. Gyermekláncfű ll.2. Orbáncfű 8. amelyek ma még szintetikum okkal is alig gyógyíthatók. Hársvirág* 10. és Ginkgo-kés zítmények . Figyelembe kell venni azt a tényt. hogy a felhasználá s növekedése éppen a fejlett gyógyszerip arral rendelkező országokba n a legkarakterisztikusabb.bár még csak gyógyter- . vagy modellanyagokat. a Cavinton. Így idesorolhat ók a rózsametén g (Catharanth us roseus) fehérvérűség kezelésére egyedülálló hatással rendelkező alkaloidjai. Csalán Gyűjtött drog mennyisége (t/év) 250-350 250-350 250-300 200-250 400-600 50-100 150-200 250-350 30-40 100-150 100-150 100-150 150-200 50-100 50-100 2. Galagonya (virágzó ágvég)* 15. Ezen anyagok forgalmazása azonban azt bizonyítja. táblázat Fontosabb gyűjtött gyógynövények Faj l.) immunrend szert stimuláló anyagai. Fagyöngy 13. Az ágazat nemzetköz i helyzete A természete s eredetű növényi anyagok felhasználása a fitoterápiában. hogy az aktív vegyületek izolálása és forgalmazása egyben üzleti siker is. Cickafark 12. Kamilla* 9. A növényi anyagokkal kapcsolatos intenzív kutatás eredménye ként olyan terápiás területre tártak fel új növényi forrásokat. Csipkebogyó* 5. Vadgesztenye 4. vagy hungarikumm á fejleszthető fajok köre. Aranyvessző 14. az aromaterápiában. Bodzavirág* 7. Bodzabogyó* 6. az őszi margitvirág (Chrisanthe mum parthenium ) antimigrén hatású anyagai. vagy a Vinca alkaloidokból félszintézissel előállítható gyógyszer. Vérehulló fecskefű Forrás: A Gyógynövény Terméktanács adatai alapján Bernáthjenő összeállítása. a gyógyszerip arban és egyéb iparágakba n várhatóan tovább bővül.

A forgalom növekedése országspecifikus (3. Horvátország és Románia. (Magyarországé az 1992-96. A TRAFFIC International adatai alapján a jelentősebb beszállítók között szerepel még Magyarország. természetes alapanyagból kiinduló gyógyszertermelés e (a készítmények 20-25%-a tartalmaz növényi eredetű anyagokat) is tovább nő az elkövetkező évtizedekben. A fenti nemzetközi adatok alapján a hazai gyógy. azaz irodalmi referenciákkal támasztható alá a minőség. 1998) felmérései alapján a fitomedicinák (növényi eredetű drogpreparátum ok) forgalmának növekedése lényegesen felülmúlja a gyógyszerfelhasználás növekedésének évi általános ütemét. D. táblázat A növényi eredetű drogpreparátumok felhasználásának növekedési üteme EU -felmérések alapján Ország Spanyolország Németország Olaszország Anglia Fitomedicinák értékesítésének növekedése országok szerint 1998-ban (előző év %-ában) 35 15 ll 10 Forrás: Lange. Az európaibeszállítók közül Bulgária a legjelentősebb évi 7000 tonna mennyiséggel. Fenti termékek vonatkozásában az EU 65/65/ EEC direktíva 4.már a bevezetést követő 3-4. 3. Törökország. 77. amely közellOO ezer tonna drogot. hogy a drogforgalom akár 25-30%-os növekedése mellett az OECDországok jelenleg is 43 milliárd USD-t elérő. United Kingdom. 1992 óta a gyógy.mékként kerültek piacra.: Europe' s medicinal and aromaticplants. Csehország.megfelelő fejlesztés és támogatási konstrukciók kialakításával -akár évi 4-7%-kallátszik bővíthetőnek 227 . Ez a növekedés 1988-ban a világban elérte a 10%-ot.és aromanövény-ágaz at teljesítménye. Lengyelország. évben 100-200 millió feletti DM-forgalmat jelentettek a német piacon.és aromanövények EU-ba irányuló drogimportja (a beszállított drog mennyisége alapján) 21 százalékkal nőtt meg. p. illetve 330 millió USD értéket képvisel.8 (a) (II) fejezete van érvényben. Egyedül a német piacon évi 2500 millió USD-t tesz ki az évente forgalmazott fitomedicinák értéke. Így joggal várható az a feltételezés. évi átlag alapján 5480 tonna. biztonság. amely regisztráláskor elfogadja az irodalmi bizonyítás elvét. Ez utóbbi országok szállított drogmennyisége 1000 és 5500 tonna közötti. táblázat). Cambridge. Traffic International.) A TRAFFIC International (Brüsszel. hatékonyság.

Polygoni hydropiperis herba. Saponariae officinalis herba. Lepidii herba. Cynosbati fructus. Tanacetiflos. Sedi herba. Bursae pastoris herba. herba. Cichorii herba. Fagopyri herba. folium. Sideritidis herba. Sambuci fl os. Linariae herba. Myrtilli folium. Hepaticae fo lium. fructus. Clemititis herba. Magyarorsz ágon az előál­ lított drogtömeg nagy része. radix. . Cynodon dactylon rhizoma. Helianthemihe rba. 4. herba. Equiseti herba. summitas. Plantaginis lanceolatae folium. Coryli folium. Asarae herba cum radix. Echii herba. Herniariae herba. Violae odoratae folium. Geirhizoma. herba. Althaeae flos. Urticaefolium. radix. Természetes társulásokból gyűjtött és/vagy termesztett gyógynövényfajok drogjai Absinthii herba. Armoraciae radix. Primula e fl os. Rhei rhizoma. Hyperici herba. Millefolii flos. herba. Meliloti flos. Papaveris rhoeas flos. Lamii albi flos. Verbenaeherba. Tormentillaerhizoma. Veranieae herba. Farfarae flos. Plantaginis majoris folium. Calcatrippae flos. Pruni spinosae fl os. Pulmonariae fo lium. Fragariae folium. Virgae aureae solidaginis herba. lichen. Fraxini folium. Apii herba. folium. fructus. Violae tricoloris herba. fructus. Tiliae flos. Quercus cerrisfolium. Crataegi fructus. Visci stipes. Anserinae herba. Amygdalae dulcis farina. Frangulae cort ex. Verbasciflos. Graminis rhizoma. fo lium. herba. Sorbi aucupariae fructus. táblázat A Magyarországon elöállított fontosabb vadon termo gyógy-ésar omanövén yekspektru ma Természetes társulásokból gyűjtött fajok drogjai Alkannaae radix. Giandes quercustestae pulvis. ]uniperi fructus. Euphrasiae herba. Centauri herba. herba. Saponariae albae. Stellariae herba. Ononidis radix. Eupatorii herba. Marrubii herba. Leonurii cardiaeae herba. Agrimoniae herba. Populi gemma. Fumariae herba. mintegy 10-15 ezer tonna száraz drog/ év és a gyógynövényfajok 60-70%-a (120-130 faj) kerül ki a természete s élőhelyekrőL A fontosabb vadon termő gyógynövényfajok felsorolását az alábbi összeállítás tartalmazza (4. Galegae herba. folium. Galeopsidis herba. Cerefolii herba. Polygalae herba. Vineae herba. Inulae radix. gyógy. Filipendulae herba.Rhazai ökológiai potem:iál elemzése Vadon termő gyógy- és aromanövény-specialitások Az európai gyógynövénypiacon megjelenő mintegy 1200-1300 féle.és illóolajos növényekből előállított és forgalmazo tt drog közel900/o-a gyűjtésból döntőmértékben a fejlődő országokbó l származik. radix. Chamomillae flos. herba. Origani herba. GalJi herba. Menthae aquaticae herba. Mari folium. táblázat). Asperulae herba. folium. Salicis co rt ex. radix. herba. Serpylliherba. Taraxaci folium. Robiniae fl os. Betulae fo lium. Helichrysi fl os. Malvae silvestris flos. Betanieae fo lium. Hederae herba. Cotinius folium. radix. herba. Polygoni herba.

amelyek hazánkban kiterjedt areával rendelkeznek (5. tradíciókra. Törökország és Olaszország esetében a szurokfűfajok. táblázat).és fűszernövényexport döntő hányadát is a vadon termő növényfajok drogja adja. nagy tételben exportált gyűjtöttgyógynövényf~ok Drog latin neve Chamomillae anthodi um Equiseti herba Tiliae flos Sambuci flos Urticae folium Achilleae herba Chelidonii herba Taraxaci herba et radix Juniperi galbulus.és kelet-európai országok között. az utóbbiaknál nem egy esetben a termelés egészét ez teszi ki. Görögországé a zsálya. Míg az első csoport országaiban a gyűjtés. Albániából az orvosi zsálya jelenik meg a nyugat-európai piacokon. a vadon termő állományok hasznosítása szinte alig fordul elő. A kamilla (Matricaria recutita) drogjamint egy tradicionális hungarikum A kamilla az egyik legismertebb gyógynövényünk amelyet világszerte magyar specialitásként mint hungarikumot ismernek. hogy a hazai gyógy. addig Spanyolországban a drogtermés felét a vadon termő állományok adják.Európában hazánk a gyűjtött gyógynövények arányát tekintve köztes helyet foglal el a dél. hogy alig néhány ország rendelkezik a magyarországihoz hasonló széles fajspektrummaL Legtöbb országban egy-egy speciális termék túlsúlya figyelhető meg. Virágzata a Chamomillae 5. Cynosbati pseudofructus Drog magyar neve kamillavirág zsurlófű hársfavirág bodzavirág csalánlevél cickafark fecskefű gyermekláncfű gyógybogyók . Ugyanakkor jellemzőnek mondható az is. A gyűjtött gyógynövényfajok jelentőségét bizonyítja. illetve exportál. táblázat A hazai specialitásnak számító. Albánia pedig szinte kizárólag vadon termő dragat használ. Crataegi fructus. az élőmunka eltérő költségére vezethető vissza. Ennek oka a különböző tulajdonviszonyokra. Míg például Angliában legfeljebb saját célú felhasználásra gyűjtenek azt is inkább esetlegesen. A kivitelben jelentős szerepe van azon alábbi faj oknak. például Spanyolország legfóob kiviteli cikke a kakukkfű.

A virágokon 5 cm-nél hosszabb kocsány nem lehet.) és a Magyar Szabványban (MSZ 12336-1987) egyaránt drogként szerepel. Gyakori még búza. levéltöredék legfeljebb 5%. nagyobb üzemekben műszárítón (szalag. mind az átvevők előre felkészülnek A vadon termő kamilla begyűjtése tradicionálisan kamillafésűvel történik.5% kamazulént és 10% bisabolol szeszkviterpént kell hogy tartalmazzon. Hazánk egész területén vadon terem.és Dél-Amerikában. északi szélesség vonalában van. A kamilla drogja a faj természetes lelőhelyeinek megőrzésével és fejlesztésével. ezen belül Anthemis vagy Matricaria fajok legfeljebb 0.antbodium (flores) a Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Virágzatából előállított szitálmánya Chamomillae cribratumként ismert (MSZ 12336-1987). Magyarország kamillaprodukciójá nak nagyobb része származik a vadon termő állományok begyűjtésébőL Az Alföld szikes területein. hungarikumként történő elismertségét.vagy alagútszárító). rostán 10%-nál nem lehet több a leszitálható rész. Géncentruma a Földközi-tenger keleti medencéje körüli terület. de megtalálható Észak. Az illóolaj (Aetheroleum chamomillae)legalább 2. különösen jelentős állományaaszikes területeken van. mint gyógyszert szolgáltató növény. de elsősorban a Tiszántúlon a kamilla gyűjté se jelentős esemény. A növény illóolaja Aetheroleum chamomillae (Ph.1 %-ban fordulhatnak elő a drogban. Már 1809-ben néhány szakember felhívta . sz. Kisázsiában is őshonos. és MSZ 9262-1981). Idegen növényi rész maximum 4%.és lucernatáblákon. A kamilla virága és illóolaja az európai gyógyszerkönyvek többségében. A III.4% illóolajat kell tartalmazzon. a virágdrog 1999 óta az ESCOP-monográfiák között is szerepel. hazánkban a múlt század első éveiben került az érdeklődés előterébe. VII. A természetes úton szárított "pad i kamilla" kiváló értéket képvisel. A gyógyszerkönyvi minőségű virágdrog ( Chamomillae anthodium) legalább 0. A szárítóba helyezett friss virág kezdetben a magasabb hőfokot (50-60°C) is elviseli az illóolaj-tartalom csökkenése nélkül.Hg. A búza gyommagjaként az összes mérsékelt éghajlatú kontinensen elterjedt és meghonosodott.Hg. század első felében is megtarthatja piacvezető szerepét. Eurázsiai elterjedésének északi határa a 63-64. amelyremind a gyűjtők. a feldolgozás színvonalának javításával a 21. VII. A mák termesztésének (ipari és élelmiszer célú) stabilizálása és fejlesztése A mák. Az átvevőhelyeken 10-12 mm lyukbőségű rostán a virágokat szennyező haszszabb szárrészektől és az idegen növényi részektől megtisztítják A kamillavirág mesterséges és természetes úton is szárítható. ahol a tavaszi vízfoltok eltűnése után megjelenik a "vetési" kamilla. A száradás előrehaladásával a hőmérsékletet fokozatosan csökkenteni kell. továbbá Ausztráliában is.

körzet: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. illetve megoldó Máktermelési Rendszert. Majd a máktermelő gazdaságok és kutatóintézetek bevonásával az Alkaloida Vegyészeti Gyár kidolgozta a máktermelés hazai problémáit komplexen kezelő. körzet: Budapest. kezdődött meg ópium helyett közvetlenül a zöld növényből ipari méretekben morfin. A magot felhasználja az élelmiszeripar. Munkásságáról ma is a világ több táján megemlékeznek. Sajnálatosan ezt a vezető szerepünket az 1980-as években folyamatosan elveszítettük Piac231 . Európa több országában. Kabay János tevékenysége világhírnevet szerzett a magyar gyógyszeriparnak. Heves megye. II. Elsőként sikerült olyan eljárást kidolgoznia. január 15-én engedélyezte az "Alkaloida Máktermesztési Rendszer" (AMR) műkö­ dését. Pest megye. A gyógynövények vonatkozásában relatíve ritka intenzív fejlesztés eredményeként 1974-75-re elkészült az első nagyüzemi máktermesztési technológia. Ily módon . az ipari termelés felfuttatását. így hazánkban is a máktermesztés gazdaságosságának előfeltétele a magnyerés. Bács-Kiskun megye. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A hazai ópium-nyersanyagbázis előállítására irányuló kezdeti próbálkozások igen szerény eredménnyel jártak. de a magjából sajtolt olaj számos ipari. amelyből magyarországi feltételek között is nyerhető latex. illetve néhány mellékalkaloid gyártása. Szolnok megye Duna-Tisza közi része. A Mezőgazdasági és Elelmezésügyi Minisztérium az Alkaloida Vegyészeti Gyár előterjesztése alapján 1977. IV körzet: Dunántúl egész területe. Csongrád megye. Hajdú-Bihar megye. helyén álltunk. Nógrád megye. sőt gyakran ezt tekintik főterméknek A mák magja ugyanis igen széleskörűen hasznosítható. A MÉM a rendszer gesztorának az Alkaloida Vegyészeti Gyárat nevezte meg. irányítája lett. III. amelynek alkalmazásával üzemi méretekben lehetett a zöld növényből morfint előállítani. a nagyüzemi technológia bevezetését.a világon elsőként Magyarországon -. Az intenzív hazai fejlesztés eredményeként az 1970-es évek végére a magyar máktermesztés és alkaloidgyártás világvezető szerepre tett szert. körzet: Szolnok megye tiszántúli része. A morfingyártás vonatkozásában a világ 3-4. A termelés az alábbi termelési körzetekre koncentrálódott: I. Ezzel az Alkaloida Máktermelési Rendszere a hazai nagyüzemi máktermelés szervezője. Gyógyszeripari jelentősége miatt az Alkaloida Vegyészeti Gyár Qelenleg ICN Hungary) már a kezdetektől felkarolta a máktermesztés fejlesztését. azaz ópium. A technológia továbbfejlesztésének részét képezte a kézimunkaerő-kímélő gépi technológia kidolgozása és bevezetése. Békés megye. így például festékipari termék alapanyaga.a figyelmet a mákra. tényleges áttörést e területen Kabay János tevékenysége hozott.

Ehhez hazánkban az 1959 előtt felhasznált tájfajták ökotípusok jelentették a kiindulási alapot. A felfutás lehetősége Magyarországon is adott. A rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján az ipari alapanyag (máktok) iránti igény folyamatosan nő. homoktövis.Nógrád megyében.) jelenleg mintegy 1000 ha felületen termesztik. bazsalikom. Biológiai háttér Fajtakérdés A jó minőségű drog előállításának feltétele a morfológiai.és aromanövénydrogok ökomódszerekkel történő előállítása. a megfelelő stratégia hiányára vezethető vissza. hogy a fenti . beltartalmi és produkciós szempontból egyaránt kiemelkedő teljesítményű. s a további nemesítés is erre támaszkodott. Svájcban stb. . hogy ez a kezdeti döntés . Amennyiben megvizsgáljuk a fajtaként elismert növényanyagok regisztrálásának idó'beni megoszlását. borsikafű stb. kiemelten támogatják.és illóolajos növényfajták száma. 78 további fajta elismerése történt meg. A fajtaspektrum értékelésénél figyelembe kell venni.vesztésünk oka elsősorban a fejlesztési források beszűkülésére. A legismertebb fajokat (majoránna. így Németországban. Nemzeti parkjaink ugyanis -megfelelő ellenőrző rendszerek és a GCP (Good Collection Practice) bevezetése es etén . Biogyógynövény-termékek előállítása Az utóbbi időben mind nagyobb a kiemelkedő minőségű. Ezenkívül dísznövényként. Magyarországon jelenleg mintegy 60 a regisztrált gyógy.ma is domináns fajta spektrumunkban.alkalmasnak látszanak ilyen kiváló minőségű termékek előállítására. genetikailag kiegyenlített növényanyag használata. gyümölcsfajtaként is ismertek el gyógynövényként használatos fajokat. Ezt a termelési formát az EU több országában.a tájfajták fajtakénti elismerése . Reálisnak látszik az 1990-es évekre jellemző 2-3 ezer hektáros hazai termőfelület 14-15 ezer hektárra történő felfuttatása és ezen a szinten való stabilizálása. A fajtaspektrum korszerűsítésének nehézségeit jelzi. biogyógynövény drogok iránti igény. hogy 1959-től átlagosan évente O.A biominőségű termékek előállítása szempontjából új lehetőséget teremt a természetes flóra célirányos hasznosítása. valamint az ország déli körzeteiben (Baja. amit jól tanúsítanak az utóbbi időszakban publikált adatok: . kakukkfű. jól látható. Pécs és környéke) mind nagyobb területet ér el a gyógy.

vagy kellett azokat védetté nyilvánítani. a hungarikumok előállítását sem segíti elő. A külföldről behozott .elsősorban tasakolt vetőmagként értékesített . számok mindössze 30 fajt takarnak. hogy az elmúlt évtizedekben több mint 30. génrezerváció A gyógy. fontos szívglikozidos növényünk. kömény. amelyekre az átlagosnál intenzívebb nemesítői munka irányult. esetében.egyre gyakoribb a külföldi eredetű szaporítóanyagok behozatala. lestyán stb. korábban nagy arányban gyűjtött gyógy. hogy évente mintegy 10-15 ezer tonna száraz drogtömeget termelnek természetes rendszereink E nagy mennyiségű növényanyag begyűjtése azonban.és illóolajos növények genetikai háttérbázisának a kialakítását.anyagok tényleges fajtaértéke rendszerint bizonytalan.30-40%-osra mérséklődik a gyűjtött drogarány. környezetet romboló hatásokkal együtt.és illóolajos növényfajunk vált veszélyeztetetté. a nagy ezerjófű (Dictamnus albus).mivel ezeket alapvetően agrárrendszerekben állítják elő .). Ugyanakkor a nemesített (vagy elismert) fajtakörön belül elkülöníthetők azok a fajok. Ez a gyakorlatilag minden kontrollt mellőző szaporítóanyag. import tovább nehezíti a hazai gyógy. Ez még így is azt jelenti. megfelelő biológiai.ot is meghaladja. ez a fajszám rendkívül alacsony. mustár stb. Csupán példaként kiemelve: a korábban nagy mennyiségben gyűjtött tavaszi hérics (Adonis vernalis). A tudományosan kellően meg nem alapozott és szabályozott gyűjtés. visszafordíthatatlanul károsítja biomassza-termelő növénytársulásainkat. Amennyiben a közvetlenül drogformában felhasznált növényi tömeg összességét vesszük figyelembe. illetve az ilyen szaporítóanyag felhasználásával végzett bértermesztés. Amennyiben tekintetbe vesszük azt. más.növényfajok szerepelnek. gabonatermesztési technológiával előállítható . s a termékként hivatalosan megjelenő drogok száma 214.a hazai nemesített növényanyag hiánya miatt . kapor. Az utóbbi idó'ben . Ilyen fajok többek között a kamilla.. Jól megfigyelhető. a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) . Jól szemlélteti az ebben rejlő veszélyeket. hogy a genetikailag megfelelően javított fajok között első­ sorban a gyógyszeripari növények és .és illóolajos növényekből előállított és forgalmazott drog jelentős hányada még ma is természetes állományokból származik. a vártnál nagyobb terhelést jelenthet természetes növényszisztémáinkra. több kankalinfaj (Primula spp. s a karakterisztikus magyar termékek.a nagy felületen. mák. akkor ennek részesedési aránya az 50%. Másik végletként 1959 óta változatlan genetikai alappal rendelkezik az angyalgyökér. A természetes növényflóra potenciáljának elemzése. Az ipari feldolgozás drogszükségletét is ideszámítva . ökológiai szemlélet érvényesítése nélkül. hogy esetenként 50-60 faj termesztése is folyhat.

-A vizes-lápos területek biológiai megfontolásokat nélkülöző lecsapolása a gyógy.nket. vagy megteremthető eszközrendszert. a tavaszi hérics(Adonis vernalis) stb. -A gyógy. vagy a füstike (Fumaria schleicheri) . Így minden olyan további hatás. többtonnás tételben gyűjtött fajok . A megoldás azonban nem ez. -A környezetszennyezés is jelentősen csökkenti természetes növényi hátter4. Mára olyan nagymértékű fajspektrum szegényedés ment végbe. -Az utóbbi évek során szinte elképzelhetetlen károsodás ment végbe rudeális termőhelyeinken.) pedig közvetlen szerepükis felismerhető. amely a természetes szisztémák egészét károsítja. törlése a gyűjt­ hető fajok listájáról. esetenként visszafordíthatatlan túlterheléséhez vezethet. A minőségi követelmények szigorodásával a gyűjtési körzetek határait a fő közlekedési utaktól és ipari létesítményektől távolabb kell kijelölni.és illóolajos növényfajunk gyűjtőhelyét jelentették. azok termelőképességét kell és lehet fokozni szakszerű fejlesztéssel és hasznosítássaL Ehhez külön-külön elemezni kell a károsítást előidéző okokat és az azok kivédésére rendelkezésünkre álló. vidrakeserűfű(Menianthes trifoliata) természetes elő­ fordulási helyei szűntek meg. hanem mind több és több gyógy.és illóolajos növényfaj védetté nyilvánítása. Egy-egy faj megritkulásában (például Arnica montana.és még sok más.és illóolajos növényfajok a természetes növényi rendszereken belül nem különülnek el. A biodiverzitás csökkenése azonban itt talán még fokozottabb veszélyt jelent.védelmét kellett előkészíteni. Vaccinium spp. azok szerves részét képezik. Ezek korábban számos gyógy.és illóolajos fajok tekintetében is visszafordíthatatlan folyamatokat indított el. A hazai természetes növényállományokban rejlő biológiai potenciált. stb. Rendszerint akkor alakul ki közvetlen veszélyhelyzet. biológiai és gazdasági értéket egyaránt jelentő növényfajunk került le a gyűjtők listájáról.). a kankalinfajok(Primula spp. Olyan biológiailag értékes növényfajaink mint a kálmos (Acorus calamus). csak ökonómiai megfontolásokra támaszkodó gyűjtése. fokozott. A veszélyeztetetté válást az alábbi fő okok mctiválhatják -A természetes populációk átgondolatlan. ami konkrét területek megszüntetését. ha ez a túlterhelés olyan populációkat érint. . hogy korábban nagy tömegben. amelyek más szempontból is veszélyhelyzetbe kerültek (például Acorus calamus). de tájvédelmi körzetek kialakítása révén viszonylagos redukciót egyaránt jelenthet. hiszen morfológiailag nem elkülönülő kemotaxonok válhatnak a vissza alig fordítható folyamatok áldozatává.A természetes biológiai potenciál hasznosítása ellen hat az erdőfelületek csökkenése. Részben erre vezethető vissza az erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas). .mint a pemetefű (Marrubium vulgare). a gyógyés illóolajos növények biomassza termelésére is értelemszerűen hat.

hasznosíthaták Célszerű a továbbiakban védett területeinktöbbségéte szempontból felülvizsgálni. s egyben értékes kemotaxonok eltűnése is feltételezhető.és illóolajos növényfajok 'ex situ' rezervációja. máskor a narkotin iránti igény élénkül meg. a füstike (Fumaria schleicheri). Ebben az esetben nem a gyógy. Például a morfinán alkaloidok vonatkozásában időnként a morfin. Ahogyan ezt a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Park példája bizonyítja. a pemetefű (Marrubium vulgare) stb. Megfelelő biológiai. Magában a megőrzött rendszerben ilyenkor hasznosítható gyógy. majd eredeti termőhelyre való visszatelepítésük jelenthet. mint például az orvosi zsálya (Salvia officinalis) azon taxonjai. Az utóbbi évek felméréseialapján a védelemre javasolt fajok között szerepel például a méhfű (Melissa officinalis ). vagy azt felülmúló minőségű lesz. ökológiai felmérések és ezen alapuló fejlesztő munka révén a jelenleg tapasztalható káros folyamatok megállíthaták sőt 20-25 éves időtávlatot figyelembe véve akár 30-40%-kal több biomassza előállítása is joggal prognosztizálható. A további fejlesztés alapjául szolgálhat.és illóolajos növényfajok konkrét védelme a cél. hanem magának a bioszférának kisebb vagy nagyobb területre kiterjedő megőrzése. amely a nagy teljesítményű fajták előállításához és széles spektrum ú kemotaxonómiai szortiment létrehozásához nyújt támpontot.állapotmegőrző beavatkozásnak tekinthető -védelem alá helyezéssel párhuzamosan előrelépést a védett fajok szaporítóképleteinek a begyűjtése. ezek az állományok. sem a jövóoen nem mancihatunk le.és illóolajos növények olyan biológiai és ökonómiai potenciált jelentenek. Az ehhez szükséges fejlesztő munka elemei a következők: -A növényfajok védetté nyilvánítása különösen akkor fontos. A statikus . hogy a természetes növénytársulásokban fellelhető gyógy. a megőrzés szándékán túl. egy olyan genetikai tartalékot hoz létre. amelyek jelentősebb mértékű bétetujont halmoznak fel stb. hiszen egy-egy kémiai összetevőre vonatkozó piaci igény napról napra változhat.és illóolajos növénypopulációk lehetnek jelen. .Más részrőllátni kell.és Aromanövények Tanszékén és a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. Az 'ex situ' rezerváció legkézenfekvóob módja kemotaxonómiai élő gyűjtemények (taxonómiai kertek) létrehozása. felszaporítása. az édesgyökér (Glycirhyzza glabra).megfelelő szakmai kontroll mellett.-ben már működnek ilyen egységek. vagy háttérbe szarulnak egyes kémiai komponensek. ha a fajra vonatkozó információk a faj előfordulásának folyamatos beszűkülésére utalnak. amelyek hasznosításáról sem most. Az itt előállított növényi drog nagy valószínű­ séggel a "biotermeléssel" egyenértékű. és megfelelő biológiai ellenőrzéssei a biomassza-termelés rendelkezésére bocsátani. -Esetenként egy adott terület egészének védetté nyilvánítása sem kerülhető el. -A gyógy. hogy a SZIE Gyógy. Ez utóbbi szempont fontossága nyilvánvaló.

Ehhez az EU minőségi követelményrendszeréhez való alkalmazkodás. A hazai fejlesztés vonatkozásában is figyelemmel kell lenni az európai követelményrendszer változására. hogy a nagymezőgazdasági kultúrnövényeinkkel összevetve számos speciális kérdésre kell tekintettel lennünk. A GCP (Good Collection Practice) és GAP (Good Agricultural Practice) alapanyag-előállítási rendszerek bevezetése. hogy Nyugat-Európában 1993-tól komfort-gyágytermékeket (fitomedicinákat) csak megfelelő minőségi követelményekkellehet forgalomba hozni. A gyágyés illóolajos növények magformában történő megőrzését azonban hátráltatja.és illóolajos növénytermelésünk világpiaci versenyképességének növelése és ezen keresztül a hazai biológiai potenciál nagyobb mérvű hasznosítása csak minőségi termékek előállításával valósítható meg. de további fejlesztést igénylő génbank Htermesztés. alkalmazásuk mind általánosabbá válása az orvosi gyakorlatban szükségszerűen magával vonja a minőségükre vonatkozó követelmények szigorodását. A gyógy. Az Agrobotanikai Kutató Intézet (Tápiószele) mellett a SZIE Gyógynövény-termesztési Tanszékén (Soroksáron) és a Gyógynövény Kutató Intézetben (Budakalászon) működik e növénykörre specializált. Sajnálatosan. s ennek részeként GCP és a GAP hazai. amelyeket az EMEA/HMPWP (European Agency for Evaluation of Medicinal Products/ Working Party on Herbal Medicinal Products). Az EU-országok megkezdték egy egységes európai rendszer kidolgozását. amelyek a módszer hazai bevezetését kívánták előkészíteni. s a már forgalomba lévó'ket felül kell vizsgálni. -A génbanki tevékenység fontossága e területen is nyilvánvaló. A már 10. A gyógy.és illóolajos növények génbanki megőrzésére a technikai feltételek rendelkezésre állnak.Mindkettő alkalmas a szükségszerűen országossá bővülő speciális feladat ellátására. elsősorban a rendelkezésre . de szükségességük nem vitatható. OMFB-támogatással már az 1990-es évek közepén Magyarországon is megkezdődtek azok a kísérleti munkák. A módszer ma már kidolgozott előírásokkal rendelkezik.és feldoluozástechnolóuia korszerűsítése Aminőségi követelmények szigorúbbá válása A növényi eredetű gyógyító anyagok felhasználásának bővülése. hiszen e nélkül aligha növelhetjük részesedésünket az egyre bővülő gyógytermékpiacon. ágazatspecifikus adaptálása és széles körű bevezetése elkerülhetetlen. Ezt jelzi. Aminőségi előírások szigorodása ugyan lassítja és drágítjaa termékfejlesztés folyamatát. éve működő ESCOP (European Scientific Cooperative for Phytotherapy) készít elő magas színvonalú ajánlásokat. valamint a WHO direktívaként megjelentetett.

Ezzel a gyűjtött és a termelőüzemekben előállított . -A hagyományos minőséget biztosító klasszikus termesztéstechnológia optimalizálása során az alábbi fontosabb fejlesztések végrehajtása szükséges: • a faj ökológiai igénye alapján történő területkiválasztás. • a faj tápanyagigénye szerinti tápanyag-utánpótlás biztosítása. hogy a minőségi termékelőállítás csak korszerű termesztéstechnológia bevezetése révén lehetséges. • speciális betakarítógépek kifejlesztése és alkalmazása. a tényleges ágazati bevezetés elmaradt. • a talaj kultúrállapotát fenntartó talajművelési módszerek bevezetése. • a kemikáliák helyettesítése természetes eredetű anyagokkat • a növényápoláshoz szükséges speciális technológiák (céleszközök) kifejlesztése és bevezetése. Az alkalmazott termesztéstechnológiai alapelvek szerint két alapmódszer különíthető el: optimalizált klasszikus termesztéstechnológia és az ökológiai termesztés. A kiemelkedő minőségű termékek előállításához az alábbi speciális szempontok szükségesek: • a termőterület állapotának. A posztharveszt feldolgozási technológia korszerűsítése A posztharveszt feldolgozási technológiák korszerűsítése aminőségi drogelő­ állítás egyik alapfeltétele. minőségét tekintve garantált termék-előállítási folyamat kialakításával képzelhető el. A módszer ágazatspecifikus alkalmazása azonban nem halasztható tovább. Ez a GAP elveinek figyelembevétele mellett a termesztéstechnológiai folyamat egészére ki kell hogy terjedjen. • a növényvédő szerek felhasználásának minimalizálása és az ehhez szükséges precíziós géppark kifejlesztése és elterjesztése. mint például a kisüzemi biotermesztés. • talaj. Izraelben és az USA-ban folyó sikeres termesztéstechnológiai fejlesztések hívják fel a figyelmet arra.és állománykímélő növényápolási eszközök alkalmazása.álló támogatási eszközök korlátai miatt. Franciaországban. agrotechnikai és ellenőrzési elemek rendszerbe illesztésévet egy komplex. -Az ökológiai termesztés számos válfaja ismert. hegyi környezetben történő termesztés (Svájc. A helyzet javítása csak biológiai. "előtörténetének" pontos regisztrálása. Olaszország). A termesztéstechnológia fejlesztése Elsősorban Németországban. hiszen az ágazat termelésének legalább 60%-a a nyugat-európai piacokon értékesüt s így a kérdés fontossága nyilvánvaló.

-Feldolgozás. A minőségi drogelőállítás érdekében vagy a termelőüzemi tárolási feltételek javítása. őrlési műveletek végzése. J elenleg a termelőüzemek többségében e tisztítási eljárás technológiai feltételei hiányoznak.Tárolás: Ma még a kisüzemi feltételek közötti. vagy a gyors központi raktárakba történő szállítás jelenthet megoldást. Ennek különösen nagy jelentősége van a levél.és herbadrogként értékesített fajok vonatkozásában. A nem megfelelő feltételek alkalmazása a mikrobiális szennyeződések megjelenésének kedvez. illetve növelhető.szárítási eszközök rendszerbe állítása indokolt.kisüzemekben is installálható . kifejlesztése és rendszerbe állítása szükséges. • paritási. Korszerű és egyben energiatakarékos . -Primer drogfeldolgozás: Jelenleg a termelőüzemi primer feldolgozás elsősorban házi készítésű eszközök felhasználásán alapul.s egyben a kisüzemi feltételekkel. hosszabb időn keresztül történő tárolás feltételei hiányosak. Az illóolajos növények termelésének felfutása csak a korszerűlepárló berendezések beszerzése és üzembe állítása után. . A tárolási hibák nagymértékben szerepet játszanak a drog értékvesztésében. egymásra épülő feldolgozótevékenység folytatása indokolt. Ezen belül a legfontosabb fejlesztést igénylő műveletek a következők: . üzemeltetésük leállt. peszticidek. -Illóolaj-lepárlás: A hazai illóolaj-termelő ágazat az utóbbi néhány év során gyakorlatilag megsemmisült.biomassza értéke megőrizhető. tisztítás: A betakarított drogra tapadó szennyezések (talajrészek.Mosás. tisztítása. padláson történő szárítást stb. udvarban. Rendszerint helytelen tároláskor következik be a drog másocllagas mikrobiális szennyeződése. szennyezett szérűn. állati kártevők és maradványaik megjelenése. A korszerű feldolgozó üzemekben szélesspektrumú. Ezek közül a jelentősebbek: • drogok válogatása. vagy azzal párhuzamosan várható. teljesítményigényével szinkronban lévő berendezések beszerzése.Szárítás: A hagyományos szárítási módok egy részét (például pajta tetején. kiszerelt termékek előállítása: GMP (Good Manufacturing Practice) feltételekkel rendelkező egységekben valósítható meg a mező­ gazdasági üzemekben előállított növényi biomassza értékének megtöbbszörözése. A gyógyszerkönyvi és szabvány szerinti drog előállítása érdekében korszerű . .) a betakarítást követő mosási műveletekkel távolíthaták el. A berendezések kiválasztásánál célszerű figyelembe venni a napenergia hasznosításán és az energiatárolásan alapuló berendezéseket. . mikrobiális szennyezések stb. A már amúgy sem korszerű termelőüzemi lepárló berendezések műszakilag elavultak.) korszerűbb méclszerekkel kell kiváltani. Kiépítésük a minőségi termék előállításának az egyik alapfeltétele.

Tisztaságvizsgálat: A tisztaságvizsgálat a drogok minőségének fontos.• hatóanyag-komplexek előállítása (illóolaj-lepárlás. • gyógytermékek. Aminőségbiztosítás és -tanúsítás feltételrendszere A korszerű minőségbiztosítás és -tanúsítás ágazati bevezetése a közeljövóoen elkerülhetetlennek látszik.Származás: A származás leírása regisztrálja a drogot szolgáltató fajnak. idegenanyag-tartalmát stb. vagy egyéb szennyező anyagok jelenlétének megállapítására irányul. • egyszerűbb hatóanyagok izolációja. színét. a felhasználás médját döntően meghatározó paramétereit kívánja feltárni: • organoleptikus vizsgálat a makro. ízét. • azonosítás vékonyréteg-kromatográfiáv al (a TLC alkalmas a drogok hatóanyagainak kvalitatív kimutatására.). valamint magának a drognak a hivatalos nevét. Ez a drog előállításának körülményeit teljes egészében figyelmen kívül hagyva az alábbi fóob paraméterekre koncentrál: . . • mikroszkópos vizsgálatok (alkalmas többek között a makroszkópos vizsgálatok során nem egyértelműen tisztázható sajátosságok pontosítására. idegen növények. infravörös . • spektroszkópiás azonosítás (a hatóanyagok színképi .gyakorlatilag nem állapítható meg. Ezt ma egy jogi értelemben is elavult. az aprítás és a raktározás következtében előforduló hibák. központosított minőségvizsgálat helyettesíti. mérgező anyagok jelenlétének kimutatására). • azonosítás kémiai reakcióval (alkalmas egyes drogok jellemző hatóanyagainak gyors kimutatására). Az előállítás konkrét helye . a szárítás. gyógyélelmiszerek gyártása. • azonosítás gázkromatográfiával (GC) korszerű módszer főleg illóolajtartalmú drogok azonosítására). . de esetenként önállóan is fontos módszer lehet a megfelelőség megállapítására például keményítők.különösen a gyűjtött fajok vonatkozásában . oxalátok előfordulása esetén stb.ultraibolya.).a minőségbiztosítási rendszer hiányában deduktíven a nem szakszerű gyűjtés. extrahálás stb.tulajdonságait használja ki azok jelenlétének kimutatására).).és mikroszkópos vizsgálatok eredményeire támaszkodva . eredményességét tekintve kétes. gyógykozmetikumok. kiszerelése. a megfelelőség vagy alkalmatlanság például hamisítás. illatát. -Azonosság: Az azonosság megállapítása az autentikus gyógyszerkönyvek szabványok leiratai alapján történik az alábbi fontosabb módszerekkel: • makroszkópos vizsgálatok (ennek során regisztrálják például a drog alakját.

• hemolitikus index meghatározása.• szárítási veszteség meghatározásával állapítható meg a drogok tulajdonságát nagymértékben befolyásoló nedvességtartalom (például a magas víztartalom penészedéshez. a 30-40%-ra prognosztizált termelés felfutásának előfel­ tétele.korszerű technológia bevezetése szükséges (olyan korszerű technológiát kell megvalósítanunk amely az alapanyag-előállításban a GAP. • illóolaj-tartalom meghatározása. • peszticid reziduum vizsgálatok bevezetése a minőségi drogelőállítás egyik fontos feltételévé vált (a GCP és GAP hiányában eredményessége megkérdőjelezhető). . prioritások Az ágazat sikerének. vezethet). amelyek megfelelnek a Nyugat-Európában előírt szigorú követelményeknek. Más részről olyan ökonómiai körülményeket kell kialakítanunk. • nehézfém. Hogy ennek biológiai előfeltétele a kiváló minőségű (beltartalmú) növényi nyersanyagforrás biztosítása. . hogy olyan magas feldolgozottsági fokú termékek előállítása valósuljon meg. amelyek a termelés-feldolgozás-értékesítés gazdaságosságát garantálják. míg a feldolgozásban a GMP. . • cserzőanyag-tartalom mérése. . Ez utóbbiak között kiemeit figyelmet kell fordítanunk az alábbi átfogó kérdéskörökre: . átképzése (hátrány a jelenlegi alacsony színvonal.a termelésben közreműködő munkaerő képzése.Tartalmi meghatározás: E vizsgálatok többsége a biológiailag aktív (vagy a hatással összefüggésbe hozható) kémiai anyagok kimutatására irányulnak.az infrastruktúra fejlesztése különleges szempontokkal egészül ki (például higiéniás). • alkalidtartalom mérése. GLP követelményrendszerének eleget tesz). Hhungarikum-előállítás optimális körzeteinek fejlesztési lehetősége. szinte nyilvánvaló. • keserűanyag kimutatása. • duzzadási érték mérése. de a nem megfelelő betakarításról. feldolgozás perspektivikus körzeteiben munkaerő-fölösleg alakult ki).és mikrobiológiai szennyeződés vizsgálata (a GCP és GAP bevezetése e seté n mint rizikófaktor minimalizálható ).és homoktartalom megállapítása a drog összetételéről (például fásadott részek nagy mennyiségéről). vagy tárolási feltételekről egyaránt tanúskodhat. előny az ágazat szempontjábóL hogy a gyűj­ tés. enzimatikus átalakulásokhoz stb. Ezek közül a legfontosabbak: • kivonatanyag-tartalom meghatározása. • hamu.

hasznosítha tó gyágyés illóolajos növényfajok spektruma. (c) minimalizált a környezeti szennyezők jelenléte. ahol viszonylag minimális emberi beavatkozás mellett folyamatosan termel.megoldandó az ágazat működésének átfogó törvényi újraszabályozása. (c) a természete s szisztémák hoz viszonyítva egységesebb nyersanyag előállítását teszi lehetővé (biotermék). természete s elő­ fordulásához hasonló termőhelyre telepítsük.a komplex működtetés indokolt. Eltérést jelentenek az alábbiak: (a) esetenként korábban nem termesztett . ökológiai hatások). hogy a biomassza elő­ állítására kiválasztott növényfajt (például a kamillát) olyan. (b) egytermőhelyen viszonylag széles lehet a gyűjthető. A kvázi-termé szetes agrárrendsz erek kialakítása tekinthető a fejlesztés egyik legperspektivikusabb alternatíváj ának.termelés volumene csak korlátok között szabályozható. növényvédelem). működésük optimalizál ása az egyéb mezőgazdasági rendszerek éhez hasonló. Különböző termelőrendszerek létrehozása. például vágások. (c) a termelés optimalizálása értelemszerűen kiterjed a posztharves zt folyamatokra és az elsődleges termékfeldo lgozásra (például illóolaj-előállítás. Az ökológiai és ökonómiai szemponto k együttes mérlegelése alapján döntendő el. Hátrányai: (a) a biomassza.). Az agrártermelő-rendszerek kialakítása. a mezőgazdasági termelésből kieső területek hasznosíth aták (b) erdőgazdasági területek. (b) a természetv édelmi területek és a védett fajok számának indokolt növekedésé vel lehetőségei potenciálisa n beszűkülnek. működtetése és optimalizálása A természetes populációk hasznosítás a továbbra is reális alternatíva. . hogy milyen termelőrendszer működtetése vagy fejlesztése mellett d öntsünk.. (b) az előállított termékminőségesem szabályozható megfelelő mértékben (például kizárt az öntözés. Lényege. (b) a speciális növényi anyagok termelése (a szárazanyag 1-2%-a) és nem a teljes biomassza előállítása jelenti az optimalizálás tárgyát. (c) a természete s populációk gyűjtése nehezíti a standard minőségű növényi alapanyag előállítását (kemotaxon ómiai eltérések. Előnyei: (a) a termelő populáció önmagát tartja fenn. . extrakció stb. Hátrányai: (a) megfelelő biológiai kontrollme chanizmus nélkül a populációk és kemováltozataik szegényedé séhez vezethet. Előnyei: (a) viszonylag gyengébb. jelentősebb emberi beavatkozá sra (többlet fosszilis energia felhasználá sára) nincs szükség.esetenként veszélyezte tett fajok kultúrába vételét kell megoldani (az elkövetkező évtizedben minimálisa n 10-15 ilyen faj termesztése válik szükségessé). erdőirtá­ sok újrahasznos ítására alkalmas.

Ezek között az országok között Elsősorban . kemotaxon. vagy a felhasználási igényhez képest minimális mértékben folyik. populáció. s ennek révén a konkrét termelő populáció kiválasztása. Ezeket a gyakorlatba n kell ellenőrizni. ökonómiai feltételrend szerébe. amelyek végül is megalapozzák a ténylegesen termelő rendszerek kialakítását.az alábbi biológiai és agrotechnik ai tényezők részletes vizsgálatán és értelmezésé n keresztül juthatunk el. de az alapanyagok elő­ állítása (gyűjtése és termesztése ) gyakorlatilag nem. vagy a társágazato k biológiai-technikai.és aromanövé nyek termelése és felhasználá saszerint gyógynövényfogyasztásra orientált.produkcióh oz szükséges tényezőrendszer egészét. Az ellenőrzést szükségszerűen olyan újraszabályozási folyamatok követik. márká2ás] Országok csoportosítása a gyógy. s ennek illesztése a lehetséges termő­ területek adottságaih oz.felhalmozó dásának produkció-biológiai elemzése. importra szoruló országok csoportjába tartoznak azok az országok amelyekben tradicionáli san jelentős. • a termesztés bevonandó faj. • a kiválasztott taxon hatóanyag.Biológiai szempontok: • a faj környezeti igényének (ezen belül a speciális anyagok felhalmozódási kritériumai nak) a feltárása. • milyen mértékben gépesíthetők a termelési és posztharve szt feldolgozási folyamatok • hogyan illeszkedik az új rendszer az ágazat.termelés. genetikailag rögzített speciális anyagprodu kciós képességén ek kemizmusá nak megismerése.a kultúrába vételi folyamatot megelőző és annak egészét kísérő gazdasági elemzéseke n túl . akár egy termelő­ rendszer optimalizál ása a cél. ezen belül a speciális anyagprodu kció maximumá t biztosító feltételeket. ki kell választanun k a biomassza. Drs2ágcsoportonkénti marketingstratégia kidolgo2ása [eredetjelölés.Vizsgálandó fóob agrotechnikai feltételek: • rendelkezés re állnak-e a termelendő faj biológiai igényét kiszolgáló agrotechnik ai eszközök s azok milyen mértékben fedik le az optimális biomassza. vagy újabban növekvő a gyógynövények fogyasztása. .Az agrárrends zerek minőségorientált működésének néhány további fontos kérdése Akár új agrárrends zer kialakítása (egy faj kultúrába vétele). A fenti tényezők elemzése alapján provizóriku s modellek alakíthatók ki. . Ennek megvalósítá sához .

petrezselyem 400 tonna. az ismert exporttételek mégis jelentősek: így majoránna 400 tonna. kakukkfű 700-770 tonna. Franciaország az egyik legnagyobb európai drogpiac. A legfontosabb drogféleségek és importált mennyiségeik az alábbiak: menta 1000-1500 tonna. mintegy duplájára emelkedett. rozmaring 350-400 tonna.és illóolajos növényi drogok felhasználása (tonnában) mintegy évi 2-4%-os egyenletes növekedést mutat. Hasonlóan magas az importarány Svédországban. Termelésükről megbízható számadatok nem állnak rendelkezésre . Lengyelország. origanum 150 tonna. mint: a skandináv államok. Fogyasztásra és korlátozott termelésre berendezkedő országok közé sorolható a nyugat-európa i országok egy része -bár korlátozott mértékű hazai termesztés se! is rendelkeznek. Piaci megjelenésük rendszertelen. Többnyire a termelésseJ és exportbővítési szándékkal rendelkező országok közé (fő konkurensek köre) sorolhatók azok a volt szecialista országok. s ha időnként specialitásoka t exportálnak is alapvetően importra szorulnak. Finnország.gazdasági potenciállal rendelkező államok találhatók. Románia. borsikafű 30 tonna mennyiséget jelent évente. Bulgária. A magyar termékek legnagyobb konkurenseit jelentik. Olaszország. menta 50 tonna. Ennek az emelke~ désnek a tekintélyes részét importtal fedezik. Nagy-Britannia. kakukkfű 90 tonna. Az utóbbi években a gyógy. menta 400 tonna.és illóolajos növények termesztéséhe z szükséges alapvető feltételek rendelkezésre állnak. Ezek feltételezett potenciáljuk sorrendjében: FÁK országai. Ezen országok között említhető Franciaország. hogy a gyógynövénydrogok felhasználása 1980-től folyamatosan. Albánia. bazsalikom 80 tonna. kakukkfű 220 tonna/ év. Benelux államok. bazsalikom 300-350 tonna/év. Hollandia. hogy a jelenlegi 4000 tonna körüli évi drogfelhasználás mintegy 650/o-a import. Szlovákia. Hollandia is a nagymértékű importra szoruló országok közé tartozik. Spanyolország. Ezen országok helyzetére jellemző. N orvégiában stb. Bár a hazai termesztést elsősorban a VNK (Verenigde NL Krauter Corporation) szervezésében felfutó tendenciát mutat. majoránna 252 tonna. origanum 350-500 tonna. Néhány jelentősebb faj importadatai: orvosi zsálya 500 tonna. jelentős . Svájc. értékesítési árszintjük változó. Portugália. de a drogigény 80-85%-a még így is importból származik. Csehország. rozmaring 80 tonna. Például az angol drogkereskedelemre vonatkozó adatok azt tanúsítják. amelyekben a gyógy. Finnországban a növekvő igény kielégítésére 1980-tól 1990-ig mintegy háromszorosá ra nőtt a termőfelület.

E nélkül a magasabb feldolgozottsági termékek exportja a nyugati országokba csupán illuzórikus álom marad. Rövid tá von ezen országokba elsősorban átlagos minőségű (a fejlődő országok árfekvéséhe z viszonyítva arányosan alacsony árú) alapanyagok exportja látszik bővíthetőnek. Lengyelország. drogtermel ésre berendezke dett országok (FÁK országai. Hollandia. a gyártási technológiá k korszerűsítésére.és illóolajos növények termelése. Szlovákia. -Exportori entált. Így ezekbe az országokba . 244 . Ezekben az országokba n a gyógy. Skandinávia. Rövid tá von az alapanyage xport bővítése látszik reális alternatívá nak Ezen belül is elsősorban a nyugati gyógyszerkönyvi és szabványelőírásoknak megfelelő átlagos minőségű drogok exportja növelhető. Ennek feltétele itt is a korábbiakb an leírtakhoz hasonló. Bulgária). Hosszú tá von ezen országok vonatkozás ában is érdemes a gyógytermék kivitelét célul kitűzni. valamint az előállított növényi biomassza primer feldolgozása megfelelő feltételek között folyik (az esetlegesen hiányzó elemek viszonylag gyorsan kiépíthetők).Termeléssei és fogyasztással egyaránt jellemezhető országok (Franciaország. Fontos kritérium itt. s így azok behozatalát csak rendkívüli áruhiány esetén végzik. hogy a drogok ára versenykép es legyen a fejlődő országokbó l érkező termékek árával. gyógynövény-alapanyagú gyógyszere xport hogyan építhető ki ismét. Ezek az országok a kiváló minőséget maguk állítják elő. hogy eredménye s exportbővítést csak differenciáltan. . Hosszú· távon a magasabb feldolgozottsági fokú termékek exportjának bővítése látszik kívánatosna k. Ehhez azonban szükség van a hazai fejlesztési források koncentrálá sára. Svájc. Csehország. Benelux országok). a termékengedélyezési folyamatok harmonizál ására. hogy a korábbi. viszonylag nagy volumenű.Az exportbővítés lehetséges célországai A piaci helyzet elemzéséből és a hazai termelési struktúra alakulásából következik. fitokozmetikumok exportja látszik bővíthe­ tőnek Középtávon meg kell vizsgálni.kivételesen fellépő hiányok pótlásától eltekintve jelentősebb drogkivitel re nem számíthatu nk. Olaszország). Románia. Az exporttevék enység két irányban bővíthető: Rövid távon a gyógytermékek. Anglia. országcsop ortonként más és más módon látszik megoldható nak -Fogyasztá sra orientált nyugat-euró pai országok (Németország. Spanyolország.

hogy ezeken a területeken úgynevezett "non-food" növények termesztése támogatást kapjon. valamint késóobi módosításai szerint (334/93. E termékek egyéb nevei: fitomedicinák. és 1786/97) a gabonatermelést csökkentő. termelésből kivont területekre nyújtott támogatás nem zárja ki. 75/318 és 75/319 számú direktívákban rögzítik. C) forgalmazás CITES-exportdokumentumo k alapján. biztonság és minőség szempontjából az EEC 75/318. ideértve a gyógynövények termesztését is. B) engedéllyel forgalmazott fajok. amelyeket gyógyítás céljából használnak fel. 608/94. alkoholos oldatok.és aromanövény-termesztés lehetőségei az EU-csatlakozás után Az EU-országok a növényi drogok és termékei meghatározását az EEC 65/65. Az 1996-ban elfogadott 339/97 EU Council Regulation. növényi eredetű gyógyító termékek. kipréselt levek (az izolált hatóanyagok nem tartoznak ebbe a kategóriába). Ezeket a termékeket az egyéb gyógyszerekhez hasonlóan hatásosság. E szerint az alábbi kategóriák léteznek: Növényi eredetű drog: növények (vagy részeik). A rendelkezésre álló 1996. . extraktumok. Növényi eredetű drogpreparátumok: amelyek lehetnek porított formák. zsíros vagy illóolajak. Ezek szerint vannak: A) nem forgalmazható fajok. évi adatok alapján ilyen támogatás felhasználásával a 6. a vadon termő gyógynövények kereskedelmének korlátozásával szabályozza. táblázatban közölt országokban indult meg a gyógynövénytermesztés. valamint a Guideline Quality of Herbal Remedies előírásai szerint vizsgálni és engedélyezni kell. 1973) egyezménnyel összhangban az érintett fajokat A-D listába gyűjti. D) importengedély alapján. A gyógynövénytermesztés támogatása Az eredeti EEC 1765/92 számú Council Regulation. A gyűjtött gyógynövények importkontrollja mint szabályozási eszköz Az EU a gyógynövények gyűjtését közvetetten. phytopharmaceuticálok. majd a 3418/83 és 939/97 Commission Regulation praktikusan aCITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora.Jauaslatok és tenniualók a2 EU-l:satlako2ás tükrében A gyógy.

23 szeptember 1993) fenntarthatónak minősül. A gyógynövénygyűjtés a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem kötött szakképesítéshez. hol csigát. 2. gyógynövény felvásárlására azonban csak az a gazdálkodó szervezet jogosult. a gyűjtés re használt terület három évvel korábbi időszakban csak a szabályozásban engedélyezett kezelésekben részesült. 1935/95-el egészítettek ki. Echinacea purpurea Digitalis lanata. 8 millió USD értékű 1200 Az organikus termesztést az EEC No. táblázat Az ágazat fejlesztését célzó EU-támogatások néhány tagállam példáján Termő- Ország felület (ha) Termesztett példafajok Foeniculum vulgare. Melilotus officinalis. Tényként kezelhető. nagy számban állástalan embereknek és családoknak különösen a cigány lakosság körében. A természetes növényflóra hasznosítására ezen túlmenően azért is szükség van. EU-támogatás a gyógy. A gyógynövények gyűjtési feltételeinek újraszabályozása. Ez a réteg mindig szezonálisan folytat gyűjtő tevékenységet: hol gombát. Claviceps purpurea. Calendula officinalis. Calendula officinalis. hol gyógynövényt gyűjt. ha: l. melyet 1995-ben a No. Így a gyűjtést gazdasági és szociálpolitikai megfontolásokból egyaránt támogatni kell. Digitalis lanata. 2. Az idesorolt gyűjtött gyógynövényeket akkor tartják organikus eredetűnek. Franciaország 6 205 Németország Hollandia Anglia 589 Angelica archangelica. Hypericum perforatum. Equisetum arvense. 2092/91 számú Council Regulation szabályozza.és illóolajos növények 1200 ha területre történő felfuttatására (i). Matricaria recutita.és aromanövény-ágazat fejlesztésének feladatai l. Digitalis lanata. Arctium lappa. A gyógy. A természetes növényflóra szakszerű hasznosításához azonban szakmai és jogi szempontból tisztázni szükséges: a) a gyűjtéshez (a gyűjtők számára) szükséges jogosítványok körét. a gyűjtés az EEC No 2092/21 (kiegészítve 2608/93 Council Regulation. indokolatlan és már-már kivitelezhetetlen is lenne (kisezerjófű). Echinacea purpurea. hogy ez a tevékenység több százezer (egyes becslések szerint az egyrnilliát is meghaladó) számban ad munkát és megélhetést a vidéki. amely (aki) rendelkezik a Gyógynövény Kutató Intézet .6. mert egyes gyógynövények termesztés be vonása gazdaságtalan.

vagy ilyen képesítésű segítő családtagja. évi LIII.§ (l) bek. annak engedélyezését vagy tiltását. gyűjtés. A gazdasági érték mentését és a természet megőrzésének összhangját megteremtve Országos Természetvédelmi Hivataltól olyan kompromisszumos megoldások kialakítása várható el. A gyógynövénygyűjtés e parciális. technikusi vagy magasabb szakirányú képzettséggel. . mint a nem védett területeken. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának.épp a természetvédelem eredményeképpen .(a továbbiakban: GYNKI) által nyújtott képzést követő vizsgával.formában. hogy a médegelés szempontjait országos szinten szabályozni kell akkor is. hogy a természetvédelmi területeken történő gyógynövénygyűjtés egyáltalán legális-e. Ugyanakkor a termesztést.tisztábbak.így különösen a szakszerűséget és a vandalizmus távoltartását garantáló . több egyeztetés alkalmával is kifejtett . amelyek továbbra is lehetővétennék a gyűjtést koordinált. A perspektivikus gyógynövénytermesztés szükséges feltételei közül az alábbiakat emeljük ki: -megfelelő földalap (amely álláspontunk szerint jelenleg nem szűk keresztmetszet és egyre inkább nem lesz az a szükséges szerkezetváltás eredményeképpen).a termesztés preferálása látszik szükségszerűnek.és természetvédelmi okokból. a védett terület sajátosságaiból kiindulva kellminden esetben döntést hozni arról. jobb minőségűek a növények.álláspontja szerint egyedileg. A természet védelméről szóló 1996.a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (a továbbiakban GYSZT) képviselői előtt. alkalmazottja vagy dolgozója van. milyen feltételekkeL Ezeken a területeken. törvény 38. a tervek szerint a GYSZT közreműködésével. A termesztés fejlesztése A hazai és az európai tendenciák elemzése alapján . de gyakran felmerülő kérdése. b) Tisztázni kell a természetvédelmi területen történő gyűjtés lehetőségét. illetőleg szakirányú szakmunkási.főként környezet. de a gabonanövények vetésterületének szükségszerű csökkentése okán is . a) pont értelmében "védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: kutatás. a gyűjtés ugyanakkor megzavarhatja az állatvilágot és a növénytársulásokban keletkező esetleges károk is fokozottabb problémát jelenthetnek. ha a konkrét döntéseket a helyi sajátosságok figyelembevételével kell meghozni. diszkrecionális jogkörben engedélyezhető-e és ha igen. illetőleg termesztés be vonást több oldalról is alaposan elő kell készíteni és a termesztés feltételeit meg kell teremteni. A GYSZT álláspontja. kísérlet végzéséhez". hogy az adott területen folytatható-e gyűjtés.

vagy más árucsoportba tartoznak majd. Ez a döntés azonban sokáig már nem . megfelelő szakértelem (amely ugyan szélesíthető és bővíthető lenne. megfelelő technológia és technika. ami nem azt jelenti. A legnagyobb gondot az okozza. a "gyógytermék". de véleményünk szerint már ma is rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tapasztalat és háttér. korszerű termesztést). sem minőségében sem korszerűségében nem elégséges ahhoz. A GYSZT több ízben javaslatot tett az ágazatot versenyhelyzetbe hozó támogatási rendszer kialakítására. különös tekintettel a gépekre (ez ismét olyan feltétel. A döntően növényi alapanyagokat tartalmazó gyógytermékeket tehát vagy gyógyszerré kell átminősíteni. magát a szárítást és az illóolaj-lepárlást jelenti. Az átminősítés feltételeiró1 azonban az erre feljogosított egészségügyi miniszter még nem határozott. . megfelelő támogatási rendszer. amely biztosítja az ágazat felkészülését az EU-csatlakozás utáni követelményekhez. a különböző adalékanyagok előállítói egyaránt felhasználnak gyógynövényeket vagy növényi kivonatokat. Agyakorlatban Magyarországról ennek az alapanyagnak az exportja történik. a keresleti és kínálati viszonyok átrendezése. végül az értékesítési csatornák újraalakítása. a húsipar. a szárításra előkészítést. tisztítást. kozmetikum.Az alapszintű (elsődleges) feldolgozás általában a termesztő (esetlegesen a felvásárló) üzemében történik: ez főként a válogatást. hogy a gyógynövényvertikumban folyó szakmai képzést ne kellene teljesen újragondolni). amelyek elősegítik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállítá­ sát. Olyan intézkedésekre van szükség. .különösen a (saját) tőkehiány és a kimunkálatlan hitelkonstrukciók miatt . Sajnos ez a terület szabályozását tekintve rendezetlen. A kozmetikai ipar. a konzervipar.A magasabb szintű (másodlagos vagy további) feldolgozás eredményeképpen a forgalmazásrakész gyógynövénydrog. amely. fűszer (keverék) vagy aroma előállítása történik. évi XXV törvény értelmében megszűnik. esetleg filter alapanyag formájában. hogy az úgynevezett "gyógytermék kategória" az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. hogy erre alapozva az ágazat az európai verseny egyik éllovasává váljék).- - - - - megfelelő szaporítóanyag-bázis (amely álláspontunk szerint sem menynyiségében.jelenleg lehetetlenné teszi a termelékeny. mint ami gazdasági oldalról egyáltalán értelmet ad a gyógynövénytermesztésnek A feldolgozóipar fejlesztése A gyógynövények feldolgozását több ipari terület is végzi.

hogy olcsóbb a munkaerő. illetve más versenytársak konkurens gyógynövény-forgalmazói. a nyugat-európai színvonalat azonban természetesen még nem érjük el. A gyógynövényágazat feldolgozó háttériparának helyzete megközelítőleg megegyezik az agráriumot (és háttériparát) általánosan jellemző helyzetteL Ez azt jelenti. A helyzet az alábbiak szerint jellemezhető: -A minőségi paraméterek oldaláról elmondható. -Ugyanakkor a kelet-európai versenytársak előnyét szolgálja. amely a megélhetést és a felzárkózást egyidejűleg biztosítja.különösen a kedvező éghajlati és időjárási viszonyoknak köszönhetően -versenyképesek. Marketing A termesztés és gyűjtés kérdéskörét nem lehet értékelni a gyógynövényvertikum piacát jelenleg érő legfontosabb hatások áttekintése nélkül.a közeli jövőben olyan jövedelemtermelő képességre tegyen sze rt. mint Magyarországon. hiszen a konkurencia általában gyűjtéssel foglalkozik. ugyanakkor a feldolgozás során a higiéniai feltételek nem mindig megfelelőek. Ezek a hatások jelenleg igen vegyesek: egyidejűleg vannak jelen a magyar természeti és éghajlati adottságokból adódó komparatív előnyök és a környező országok. A termesztés területén. hogy a magyar piac már napjainkra is némiképp jobb logisztikai jellemzőkkel rendelkezik a versenytársakénál.Előnyként hivatkazunk arra.állami beavatkozás nélkül. Néhány keleti országban ugyanakkor még mindig mérhetően jelen vannak a csernobili atomerőmű-balesetből eredő következmények. hogy a vertikumból többnyire hiányzik a korszerű géppark és technológia. -Előnyt jelent versenytársainkkal szemben a szakmai ismeretek bősége. . nehézfémtartalom és mikrobiológiai tisztaság) a vizsgálatok azt mutatják. s a mikrobiológiai tisztaság az elvárt értékszint alatt marad. hogy különösen a vadon gyűjtött hazai növények egy része tisztább környezetből származik. Arra nem látunk esélyt. ott a gyógynövénygyűjtésből (ritkábban termesztésből) élők még inkább megélhetési okokból foglalkoznak ezzel az ágazattaL . A magyar előny azonban ezen a téren viszonylagos. a peszticidtartalom tekintetében is kedvezőbb helyzetben vagyunk keleti versenytársainkhoz képest.halasztható. a dokumentáció összeállításához hosszú idő szükséges. -A szennyezettség szempontjából (peszticidek használata. hogy az ágazat. elsősorban a DDT hosszú ideig történő alkalmazása miatt (például Románia). nem a drágább és nagyobb szakértelmet jelentő termesztéssel. hiszen a szükséges vizsgálatok előkészítéséhez és elvégzéséhez. hogy a magyar gyógynövények .

és környezetvédelmi előírások ezért árualapuk bővebb. . valamint a feldolgozás is beletartozik az integrátari tevékenységbe. Legyen a jövőre nézve egyértelmű.. mint mi (például a szlovák kamillafajták).Meglepő. A feldolgozás részét képező mesterséges (mű)szárítás képezi az energiafelhasználás legnagyobb hányadát. .Bővíteni kell a területen az úgynevezett piacra jutást elősegítő támogatásokat.Az új típusú szövetkezetek valamint a TÉSZ-ek megalakítása a gyógynövényvertikum területén ugyancsak kiemelten fontos. de néhány kelet-európai ország előrébb jár az egységes szaporítóanyag-bázis kialakításában.Fontos a jelenlegi szaktanácsadási rendszer fenntartatása és annak fejlesztését célzó támogatás bővítése. Ezzel valamelyest ellensúlyozható lenne a kiságazatok kisvállalatainak piaci kiszolgáltatottsága. hogy a vadon termő gyógynövények gyűjtésének megszervezése és felvásárlása.A keleti versenytársak esetében ugyancsak előny. A gyógynövénytermékek előállításához (a feldolgozáshoz) szükséges energiaköltség 20%-át célszerű agrártámogatásként visszaforgatni (ugyanez a mérték néhány nyugat-európai országban a 40%-ot is eléri). Javasoljuk hogy ne csak a HACCP. amely feldolgozási fázis elengedhetetlen a jó minőségű. Ezen belül kiemeit figyelmet kell fordítani a következőkre: . és ehhez igazítani a források elosztását is.A közösségi agrármarketing területén növeini célszerű a kiságazatok így a gyógynövényágazat lehetőségeit.Gyakorlati gondot eredményezett a vertikum területén a nagymértékű energia-áremelés.A minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének támogatását rendkívül fontos eszköznek tartjuk a piacra jutás és a piacon maradás érdekében. . exportképes áru előállításához. A támogatási rendszer korszerűsítése A gyógy. . Jelen rend szerint nyilvántartás ba vett integrátor működése lényegében a klasszikus mezőgazdasági tevékenységre korlátozódik.Szükséges az integrátor fogalmának kibővítése az ágazatban. s célszerűen a zöldség-gyümölcs vertikumhoz hasonló támogatásban részesüljön. de ma még kevésbé érvényesülnek a természet. A kör kiterjesztésével könnyebben elérhetővé tehető a termesztett és gyűjtött gyógynövények előállításához szükséges forgóeszközhiteL .és aromanövények termelésében is jelentős szerepet játszhat az úgynevezett általános agrártámogatási formák érvényesítése. hanem az ISO minőségbiztosítási rendszerek kialakítását is hasonló mértékben támogassák. . . hogy bár természetvédelem szempontjából hibásan. .

citromfű. kerti kakukkfű. hogy minőségi. KiemeJt támogatást igénylő területek: .-Az ágazat eredményes működésének előfeltétele az agrárgazdasági beruházások támogatása. harmonizációja az EU -feltételekhez nem képzelhető el megfelelő kutatási. koriander. olajtök.nemzeti érték mentését. Az EUhoz való csatlakozás közeledtével egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az alábbi fejlesztési feladatok megoldására. s ennek részeként a fajtafenntartást. A támogatási formát . fejlesztési tevékenység nélkül. mustár. minősített szaporítóanyagok felhasználásával létrehozott ültetvények telepítése. A támogatás reálismértéke véleményünk szerint a 40%-os vissza nem térítendő juttatás.és fűszernövények magasabb feldolgozottsági szinten és jobb minőségben kerüljenek exportra. Nyugat-Európában is versenyképes gyógynövénytermékeket állítson elő. ehhez azonban az szükséges. borsosmenta. lestyán és orvosi zsálya esetében. fajták termesztéstechnológiai fejlesztésére. . különösen a levendula. -fokozott hangsúlyt kell fordítani a tradicionálisarr exportképes. hungarikumot megjelenítő fajok. konyhakömény.és illóolajos növényfajok genetikai alapjának javítását szalgálják a megkezdett és tovább folytatandó génmegőrzési vizsgálatok . tárkony.Az ágazat eredményes működéséhez szükséges bizonyos piackezelési technikák bevezetése és támogatása.piaci helyzettől függőerr-az alábbi növényekre indokolt kiterjeszteni: édeskömény. fodormenta. -Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk annak. máriatövis. A kutatásfejlesztés fokozott támogatása Az ágazat termelőképességének fokozása. s egyben a gyógy. Ezért javasoljuk hogy a feldolgozási technológia gépeinek beszerzése magasabb támogatásban részesüljön. Az ágazatban jelentkező túltermelési válságok kezelésére szükségesnek tartjuk intervenciós alap létrehozását. hogy a magyar gyógynövényágazat a jövében egyike lehet a magyar kertészet egyik legeredményesebb részének (különös tekintettel az EU-ban szokásos gabonatermesztés alóli földkivonásra). . E célkitűzés egyik legfontosabb előfeltétele a korszerű. Ennek érdekében javítani szükséges a termelés és feldolgozás technikai hátterét.kiemelten kell kezelni az új fajták előállítására irányuló tevékenységet. .Meggyőződésünk. hogy a hazánkban előállí­ tott gyógy. kerti izsóp. Ezzel elsősorban a nagy felületen termesztett és elsősorban exportra termelt gyógynövényeknél bekövetkező rendkívüli piaci ingadozások kedvezőtlen hatásai csökkenthetők.

) biotechnológiai szaporítására. Támogatandó további témák: -a nagy termelési értéket adó gyógy. vagy külföldi eredetű növényfajok termesztésbe vonását. Verbascum phlomoides stb. betakarítástechnológiai .és illóolajos növényfajok termelésére.). . Satureja spp..a kiváló minőségű drog előállításának egyik alapfeltétele a korszerű posztharveszt technológia.).(például Matricaria. Fokozott támogatást igénylő területek: . Artemisia stb. recutita. Majorana hortensis. . Origanum vulgare.és illóolajos növényfajok termesztési . Ocimum basilicum stb. a gyógy.megoldandó egy. részben hazai fejlesztések eredményeként várható.. exportimportjára vonatkozó adatbázis kialakítása. A kisüzemben is alkalmazható módszerek bevezetése részben külföldi eredmények adaptációjával. Hypericum perforatum. .célszerű fejlesztési tevékenységet folytatni a gazdaságilag fontosabb vegetatív úton fenntartható fajok (például Mentha.támogatni célszerű a jelentős értéket képviselő vadon termő.módszereinek fejlesztése.növényvédelmi. . előnyben részesítendők a már megkezdett és eredményesnek ítélhető hazai fejlesztések (például Echinacea spp.

miután gyakorlatilag az egész világ szortimentébe beépülnek. Többségük értelemszerűen szabadföldi dísznövény. A magyar fajták aránya a szortinensben látszólag elenyésző: a díszfaiskolai vonatkozásban például nem éri el az 5-10%-ot sem. hanem világjelenség.előállításuk magyar. amelyek kiindulófajai nálunk is őshonosak. így mintegy génjeikben hordozzák a pannon táj jellegzetességeit. nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. amelybőlminden magára valamit is adó cég igyekszik a lehető legszélesebb skálát kínálni.termesztésük és felhasználásuk nemzetközi. ez azonban nem magyar sajátosság. vagy a német fajták a német katalógusokban. lengyel. illetve beépülhetnek Ez az egyik előnyük. dán. mint a magyar díszfaiskolai termesztésben (ugyanez vonatkozik a francia.és fajtaválasztékából adódik. Hasonló arányt képviselnek többé kevésbé a holland fajták a hollandiai faiskolai katalógusokban. amerikai fajtákra). bár egy részük növényházi vágott.KOVÁTS ZOLTÁN-MARÁCZI LÁSZLÓRETKES JÓZSEF-SCHMIDT GÁBOR Tájtermes2tés a dís2nöuén1Jtermes2tésben Hunuarilíumolí a dísznöuén1Jtermesztésben azok a fajok-fajták tekinthetó'k hungarikumnak. amelyeket a magyar nemesítők (népi nemesítők is!) elsősorban a magyar viszonyokhoz állítottak elő. kontinentális klímájú országokban (Ukrajna. esetleg növényházi cserepes dísznövénynek is alkalmas. Kiemelten hungarikumnak tekinthetők azok a növények. Ugyanakkor azonban a magyar fajták a példaként felhozott országok díszfaiskolai katalógusaiban is felbukkannak csaknem olyan arányban. hogy szemben a nyugat-európai "luxusklímában" nemesített fajtákkal. ökológiailag pedig a pannon klíma szélsőségeinek elviselését. tudatosan vagy spontán módon. a tó1ünk délkeletre és keletre eső nagykiterjedésű. Ennek ellenére a dísznövény-hungarikumok fontos exportcikkeink. . Oroszország) nem a nyugat-európai hanem a Dísznövényekből . A másik előny. hogy: . tájtermesztésró1 (a tokaji bornak. Ez a dísznövények (ezen kívül a fás szárú dísznövények) óriási faj. A dísznövény-hungarikumok többségénél nem beszélhetünk tájfajtákról. vagy a bagaméri tormának nincsen dísznövény megfelelője). Azt mancihatjuk ezért a dísznövény-hungarikumokról.

a Kertészeti Egyetemhez (most a Szent István Egyetem Kertészettudomány i Kara) kerültek a szabadföldi fás szárú dísznövények (fák. A dísznövény-hunga rikumok biológiai háttere és kialakulásuk tudományos előzményei Hazánkat szélsőséges klimatikus és talajadottságai szinte predesztinálják a stresszártalmakat elviselő növények kiválasztására és elterjesztésére. két kutatóműhelyben: a Kertészeti Főiskolán és a Kertészeti Kutató Intézet Dísznövényosztály án. mint valaha volt Magyarországon. ugyanakkor veszélybe kerültek természeti növényi értékeink is. Ilyen régió még az USA kukoricaövezete is (Nebraska. Ekkor kezdődött ugyanis a szervezett. Iowa. míg a Kertészeti Főiskolához. a nyári hőség.magyar fajták felhasználása jelenti a kedvező megoldást. . a sovány. amelyek a természetes klíma szélsőségét elviselik. a téli kemény és szeszélyes hideg. intézményi dísznövénykutatás. cserjék). ami többé-kevésbé azóta is tart: a Kertészeti Kutató Intézetnél maradt a rózsa. valamint az évelő dísznövények A Domokos János által kialakított koncepció napjainkban időszerűbb. A két kutatóhely között ez idő tájt olyan munkamegosztás jött létre. illetve utódához. nagyvárosainkban pedig a városklímából eredő ökológiai stresszhatások Oshonos flóránk az elmúlt tízezer évben kiszelektálta magából azokat a fajoka t. Ennek lényege a magyar klímaadottságok kihasználásában csúcsosodott ki. Dakota államok). A hungarikum jellegű dísznövények magyarországi felhasználását különösen a szabadföldön ezért nemcsak érzelmi kötő­ dések (magyar táj magyar növénye). számunkra pedig az óriási potenciális felvevőpiacot. a magyar tájak vad növényeinek kultúrába vonása mellett a magyar hagyományok újjáélesztésére épült. késó'bb pedig népi szelekciók útján begyűjtésre és spontán elterjesztésre kerültek azok az őshonos vagy külhonos növények. és a világon is előtérbe kerültek az akkor jövó'be vetített szempontok. Ilyen stresszártalmak a nálunk gyakran előforduló szárazság. ennek összes területe és felvevőpiaci képessége Nyugat-Európához hasonlítható. a fű és az egynyári virágok. Mindkét kutatóműhelynek Domokos János tanszékvezető volt az irányítója. homokos vagy esetenként káros sókkal terhelt szikes tal~. hanem józan megfontolások és gazdasági érdekekisindokolj ák. amelyek edzettségük mellett különös díszértékükkel is kitűntek. akinek koncepciója korát messze megelőzte. Ontario. A spontán hazai szelekciós nemesítés az 1950-es évektől vált tudatossá és módszeressé.

Hhungarikumok mint a maggar dísznöuéngtermesztés kitörési lehetőségei A dísznövénytermesztés a kertészet legintenzívebb területe: 3400 ha szabadföldön és 320 ha fedett felületen 2002-es áron számolva évi 45 milliárd Ft értékű árut termel. hogy hazánkban a természetben megtalálható. . és a kontroll jogi oldala ma is erősen hézagos. . munkahely. talaj. Ez a körülmény felgyorsítja a hazai dísznövénytermesztés átrendeződési folyamatait és a fejlesztés fő irányainak meghatározását. hogy az EU a dísznövények termesztésére és forgalmazására nem szab (és nem is fog szabni) mennyiségi kvótákat. és 8-10 ezer családnak nyújt teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatást. hogy azokat a területeket kell (és szabad) fejleszteni és támogatni. mivel . A fentiekből egyértelmű. hanem a szabadföldi termesztés az. ahol a leginkább versenyképesek vagyunk. fennáll a veszélye annak. Ilyenek különösképpen: -a díszfaiskolai termesztés (ideértve a rózsát is) és -a virágmagtermesztés. amelyekben hosszú távon is versenyképesek vagyunk. a termesztési tradíciók (szaktudás) és akiépült üzleti kapcsolatrendszer. valamint . valamint az infrastruktúra részleges hiánya. Erős pontj aink: földrajzi helyzetünk. A szabad versenyből adódó hátrányokat már ma is teljes mértékben érezhetjük. Az ágazat jelentősége különösen felértékelődik az EU-csatlakozás idejére. Gyenge pontjaink: a tőkeszegénység és az ebből eredő technikai elmaradottság. Eltartóképessége a szabad föld vonatkozásában 50-szeres. Az importvámok EU-viszonylatban való 2002. a jó genetikai alapok. hogy hazánkban nem a növényházi.a vidék népességmegtartó szerepében kiemelkedő.az élet minőségében. lakás). hanem a nálunk élelmesebb és tőkeerősebb külföldi országok vagy cégek profitáljanak Az EU-csatlakozás közvetlen küszöbén ezért különösen aktuális a dísznövény-hungarikumok témájának áttekintése. Fontos szempont még. ugyanakkor az előnyök egy része (például a remélt felzárkóztatási EU-támogatások) még várat magára.a környezet javításában (zöldfelületek. Nyilvánvaló. valamint a spontán vagy tudatos nemesítés útján előállított genetikai kincsekből nem hazánk. májusi eltörlése a termesztőket teljes mértékben kitette a nemzetközi piac pozitív vagy negatív hatásainak. a klíma.Mivel az akkor és azóta nemesített fajták jelentős része gyakorlatilag kontroll nélkül került ki az országból. fedett felületeken pedig 80-100-szoros a szántóföldi kultúrákhoz képest.

hogy szemben a nyugat-európai "luxusklímában" nemesített fajtákkal . intézményes keretek között. mivel a díszfaiskolai és a szabadföldi virághungarikumok nemcsak a magyar klíma. -másrészt pedig azért. hogy e sikerekből elsősorban Magyarország. ami a szomszéd országokban jórészt idegen kezekbe került. amelyek a jövő sikereinek zálogai lehetnek. amelyek terén miénk az elsóobség. számunkra pedig az óriási potenciális felvevőpiacot. majd teszünk javaslatokat adottságaink és értékeink hatékonyabb védelmére és hasznosítására.hosszú távon a magyar fajták felhasználása jelenti a kedvező megoldást. sok nemzetközileg elismert új fajtát produkált. a pannon flóra még mindig sok feltárásra méltó értéket tartogat. mivel ezek olyan (szellemi és materiális) termékek. ne pedig a nálunk szélesebb kapcsolatrendszerű és tőkeerősebb nyugati EU-országok profitáljanak Ezekkel a gondolatokkal indítva tekintjük át a következőkben a hungarikumok nemesítésének utóbbi ötvenéves történetét és eredményeit a szabadföldi dísznövénytermes ztés két legeredményesebb területén. mindig is a délről és keletró1 nyugat irányba vándorló kultúrnövények fontos gyűjtőhelye volt. Magyarország mind a dísznövénytermesztés. Magyarország. További előnyünk a magyar termelők általlétrehozott és működ­ tetett országos nagykereskedelmi hálózat. amit célszerű a továbbiakban is megőrizni sőt erősíteni. . Ugyanakkor. E kiélesedett versenyhelyzetben a dísznövény-hungarikumok kiemeit szerepet kapnak: -egyrészt azért. Ha előnyünket tartani tudjuk. amely az 1950-es évektől kezdődően. Ehhez járul hozzá a 19-20. kontinentális klímájú országok (Ukrajna.A felsorolt területeken hazánk jelentős helyzeti előnnyel rendelkezik a szomszéd országokkal szemben. A mai gyorsan változó világban el kell érnünk. két világ keresztútján. mind pedig a dísznövény-kereskedelem területén regionális központtá válhat. de az iparvidékek és a nagyvárosok szélsőségeit és stresszhatásait is kiválóan elviselik. Alapvető érdekünk az értékeink védelme és szakszerű hasznosítása. század fordulóján megindult tudatos szelekciós és keresztezéses nemesítés. menedzselése. és álljuk a versenyt közép-kelet-európa i szomszédaink óriási potenciális piacán. Oroszország) számára .a tőlünk délkeletre és keletre eső nagy kiterjedésű. További előny. Az ország teljes területe ma is a részben még felfedezetlen népi szelekciók csodálatos tárházát nyújtja.

és talajvédelmi szalgálatok látják el.Tájtermesztés. Termesztőtájak Magyarországon 5 nagy díszfaiskolai termesztőtáj alakult ki: l. A díszfaiskolában előállított növények közterületi felhasználásra vagy magánkertekbe kerülnek. Az alábbiakban ezért csak ezt a termőtájat ismertetjük részletesen. valamint Kecskemét környéke. amely magában foglalja Győr-Moson-Sopron. Alföldi: Hajdú-Bihar. A faiskolák területére a kötött talaj a jellemző. ahol az öntözés lehetőségén túl még a levegő páratartalma is magas. Budapest és környéke. A hazai termesztés jelenlegi helyzete. patakok mellé húzódott. a tenyészidőszak középhőmérséklete 15-16 oc. A területre a barna erdőtalaj a jellemző. talaja A terület az Alpokalján terül el. Fajsúlyát tekintve az l. de emellett a faiskoláknak kötelező a terméktanácsi tagság is. 257 . A napfényes órák száma 1950 alatt van. A termesztés a nyáron is jó vízhozamú folyók. Az éves csapadék mennyisége meghaladja a 700 mm-t. de lehetőséget ad jó minőségű földlabdák szedésére. Szeged környéki. Jelenleg az országban 488 faiskola működik 2297 ha engedélyezett területen. Somogyi. Nyugat-dunántúli. Jász-Nagykun-Szolnok löszös területei. számú nyugat-dunántúli termesztőtáj a legfontosabb: itt állítják elő a bruttó diszfaiskolai termék mintegy 50%-át. 3. Éghajlata. E terület felén folyik tényleges díszfaiskolai növénytermesztés. 5. amelyek környezetünket alakítják esztétikai élményt nyújtanak ezen túl környezetvédelmi célokat szolgálnak. 2. a fajtafelhasználás sajátosságai A díszfaiskolai termesztés engedélyhez kötött tevékenység. 4. A szakmai felügyeletet az OMMI. de jut belőlük exportra is. ahol a növények kevesebb finom gyökeret hoznak. a növény-egészségügyü pedig a megyei növény. Vas és Zalamegye országhatárhoz közel eső területeit. a folyók környékén öntéstalajok is előfordulnak.hungarikumok a díszfaiskolákban A díszfaiskolák olyan díszfákat és díszcserjéket állítanak elő. amelyből 650 mm-t (Nagykanizsa környékén 750 mm-t is) meghaladó mennyiség esik le a nyári félévben.

Története Herényben (Szombathely mellett) fenyőfélék nevelésére 1929-ben Unghváry László a ceglédi faiskolája díszfa és díszcserje választékának kiegészítésére alapított faiskolát. Ugyanez a folyamat Nagykanizsa és Zalaegerszeg környékén is lejátszódott. A szombathelyi faiskola területe az 1990-es évekre elérte a 200 ha-t. Az exportáló díszfaiskola szakembereinek lehetőségük volt vásárlóiknál a díszfaiskolai termesztés tanulmányozására. főleg gyümölcsfát előállító faiskolák is működtek. a nagyobb városokban kertészeti vállalatok alakultak ki. még néhány faiskola foglalkoztat folyamatosan idegen munkaerőt. területe meghaladja a 200 ha-t. fenyő előállításával foglalkozik. amelyekhez még jó érzékkel hozott be új fajtákat. Az idők folyamán az itt alkalmazott. amelyek faiskolát is működtettek. A lerakatok forgalmára kedvező hatás ú Ausztria közelsége.. szerződéses termelők közül is. 1949-ben a faiskolákat államosították. Szombathely vonzáskörzetében ezen túl kisebb. Győrben. Ezen túl a Zala me gye i erdészet surdi csemetekertjében jelentős fenyőmagcsemete. Zalaegerszegen megalakul a városi kertészet. sorfa. A faiskolák közül egy (PRENOR Kft. kanténeres növény. Szombathelyen a Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolájából már az 1960-as évektől Nyugat-Európába exportáltak növényeket. Gurisatti Kft. Többen önállósedtak az ún. A faiskola akkori vezetője. A területen jelenleg is elsősorban fenyőfélék termesztése folyik. kötött talaj) elsősorban fenyőfélék nevelésére tették alkalmassá. így Szombathelyen. s ezzel a faiskola fejlődését meggyorsította. majd ezt kiegészítő fenyődugvány. a többi üzem mérete nem nagyobb a családi gazdaság nagyságánáL A PRENOR szaporítóanyag. valamint itt van a Starkl csomagküldő szolgálat székhelye is. Két faiskola (Perintkert Kft. amelyekben több-kevesebb díszfát is neveltek. mint a termesztőtáj más vidékein. amelyhez a környező termelőktől is 258 . Szombathely) kimondottan nagyüzem. ami sok új technológiai fogás elsajátítására adott lehetőséget. késó'bb más díszfaiskolai növény előállításával is foglalkoztak. magas páratartalom. ezen a területen ezeket a növényeket egy évvel korábban lehet piacossá nevelni.) területe haladja meg a 25 ha-t. jelentős exportot bonyolít le. 7 faiskolai növényeket árusító lerakat működik. jól képzett szakemberek közül néhányan az 1970-es évektől saját díszfaiskolát létesítettek.. Termesztése A területet éghajlati és talajadottságai (csapadékgazdagság. Jelenleg Szombathelyen és környékén 32 díszfaiskola. mivel a határ menti osztrákok szívesen vásárolnak magyar növényeket. Józsa Miklós a helyi adottságokra kidolgozta a nyugat-európai szintű szaporítási technológiákat. A Dráva közeli területek pikkelylevelű fenyőfélék termesztésére kiválóak.

valamint a jelentős nemesítést folytató Amerikai Egyesült Aliarnokból kerültek hozzánk. míg a Gurisatti Faiskolában jelentős mennyiségben nevelnek oltványfenyőt és sorfa termesztésre is szakosadtak A többifaiskolában a növénykínálat jelentős részét teszik ki a pikkelylevelű fenyők.vásárol növényeket. a divat. A csökkenő fenyőkereslet miatt a cserjék és a fák választékának bővítése. vagy még azt sem kértek. Fertőszentmiklós-Csorna térségében a Silvanus faiskola 60 hektáros faiskolát alakított ki. emellett jelentős a fenyőtermesztése is. Új külföldi fajták elsősorban Nyu_gat-Európából. Saját nevelésű növényein kívül jelentős idegen anyaggal is kereskedik. hogy licencdíj vonatkozásában Magyarország nettó importőr. az új és jó fajták közül mind több után kell majd licencdíjat fizetni. Zákányban Kovács István faiskolája üzemi méretű. 2002-re meghaladta a 2300-at. az újdonságérték és a reklám indukálja. Nemesítőink az általuk előállított fajtákra az utóbbi ideig legfeljebb állami elismerést. Az idegenből behozott fajták egy része licencdíjköteles. A Perintkert a Prunus laurocerasus és a Buxus nevelésére specializálódott. a rózsával együtt pedig a 2900-at.mivel általában nem védték le fajtáikat az EU területén . hogy azok igényéről meggyőződtünk volna. fajták (taxonok) száma folyamatosan emelkedik. A "megspórolt" adaptációt (azaz annak hiányát) a sikertelen telepítések termesztések jelzik. Prenor. A fajtaválaszték bővítését a fogyasztói igények növekedése. maugar fajták a díszfaiskolai termesztésben A faiskolákban termesztett lombos és fenyő fajok. Azt mancihatjuk ezért. Silvanus. A hazai nemesítés államilag finanszírozott keretek közt a Szent István Egyetem Budai Karopusz Dísznövény-termesztési és Dendrológiai Tanszékén folyik. így utcai sorfákat is termel.nem számíthatnak licencdíjbevételre. de a termékek széles skáláját. míg nemesítőink. Sajnos az import egy részét termesztésbe állítottuk anélkül. Orlóci László fenyő és Török Zoltán lombos nemesítése érdemel még említést. valamint a növények nagyobbra nevelésében (iskolázás) jelent majd előrelépést. A termesztőtáj perspektívái A nyugat-dunántúli termőtájon folyamatos fejlődéssei kell számolni. Erőssége a fenyőnevelés. Józsa Miklós lombos. Tahi) is folytat nemesítő munkát. folyamatosan kapható nála 3 m-es Thuja. a másik a saját nemesítés. Elsősorban fenyőneve­ léssel foglalkozik. Néhány termesztőüzem (Alsótekeres. A magánnemesítők közül idős Barabits Elemér fenyőfajta. A fajtaválaszték bővítés egyik módja a fajtaimport. .

táblázat). a felhasználókkal a leendő vásárlókkal nincs megismertetve. adottságainkhoz jól alkalmazkodó faj okhoz. Idősebb Barabits Elemér jelentős mennyiségű fenyőfajtát állított elő. . fásításokra alkalmasak. aminek a szaporítása indokolt lenne. A fentieken túl néhány további fajtajelölt még több faiskolában is szaporítás alatt van. A kiskoronás Tilia tomentosa (Bori.nem védett növényekről származó szaporítóanyagról . a Sorbus aria 'Favorit' és a Tilia tomentosa 'Szeleste' mind a magyar. közülük is alig néhányat ismer meg Európa. Külföldön is ismertek id. Az utóbbi idó'ben több újabb Sorbus-fajta kapott állami elismerést. A védett és fokozottan védett fajok szaporítását. Már annyit sikerült elérni. Az OMMI fajtaismertető kiadványa gyakorlatilag csak a faiskolásokhoz jut el. A kiállításon bemutatva a fajtát a szakma többé-kevésbé megismeri. eladását rendelet tiltja. Ez ügyben lassú. Ez azt jelzi. Manó) és Józsa Miklós (Mari. Micky. birtoklását. 'Miki' fajtái Európa nyugati részén is termesztésben vannak. Barabits Elemér (Zöld Szőnyeg. Zöld Párna. mind a külföldi faiskolák kedvelt növénye (1.szaporíthatják de exportjukhoz. Fontosabb magyardíszfa-és díszcserjefajták A magyar nemesítők egy része jó érzékkel nyúlt az országban őshonos. A rossz menedzselés miatt csak egy részük jut el az országos köztermesztés be. Ezt a kiskaput kihasználva a magyar termelők ezeket a fajtákat Magyarországon részben még a licencdíj megfizetése nélkül szaporítják. hogy e növényeket a faiskolák . Régebbi fajtáink közüla Fraxinus ornus 'Mecsek'. de a tűzelhalás kockázata miatt nehéz az értékesítésük. de a végfelhasználó nem. Csak a nemesítő faiskola szaporítja. pedig 40-50 fajta van. A 'Globus'. Sajnos a legtöbb fajtát csak a nemesítője szaporítja. de folyamatos javulás várható. hogy a magyar fajták nincsenek kellően menedzselve.A rózsák kivételével még kevés külföldi védette le a Nyugat-Európában licencdíjas fajtáit Magyarországon. mind a nyugati faiskolákban termesztésben van. Teri) fajtákat a hollandok más néven kezdték el szaporítani. E fajták egy részét a nemesítő szaporítja és megvásárolhaták de sem a termesztés. importjukhoz egyedi engedély szükséges. Viszonyainkat jól tűrik. sem a fogyaszták nem keresik (2. Kereken 60 rózsafajta kapott állami elismerést. Európára történő levédést nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak. Piri) Prunus laurocerasus fajtái. Emiatt nagyon kevés a licencdíjjal védett fajtánk. táblázat). A fajta hazai oltalom alá helyezése nagyon drága. Közülük néhány a mind a magyar. Előállításuk állami elismerésük után nem kerülnek ki a köztermesztésbe. Közülük leginkább a Chamaecyparis lawsaniana fajtái kerültek köztermesztésbe.

): A kertészeti termesztés biológiai alapjainak fejlesztése.Schmidt G. 165-181. (szerk. táblázat Néhány fontosabb magyar nemesítésű fajta és termesztése Faj Berheris thunbergii Chamaecyparis lawseniana Fajta neve Carmen Globus Miki Lő vér Európai neve Megjegyzés országban több helyütt EU-ban is termesztett országban több helyütt külföldről Chamaecyparis lawseniana Globus Chamaecyparis lawseniana Miki Chamaecyparis lawseniana Silver Globus Cotoneaster hibrid Fraxinus ornus Hed era helix Larix decidua Ligustrum ovalifolium Ligustrum ovalifolium Mahonia aquifolium Pinus nigra Prunuslaurocerasus Prunuslaurocerasus Prunuslaurocerasus Prunuslaurocerasus Prunus tenella Prunustenella Prunustenella Sorbus aria Pyrus pyraster Sorbus boresiana Sorbus decipentiformis Taxus baccata Th uja occidentalis Tilia platiphyllos Tilia tomentosa Tilia tomentosa Tilia tomentosa Bella Mecsek Balkon® Puli Góliát Nünü® Hillary® Silfid Mari Piri ZöldPárna Zöld Szőnyeg Kati Pipacs Rózsaszín Szőnyeg Favorit Bihar Alba Regia Vállus Bilik Fastigiata Henezia® Ági Bori Szeleste Teri visszavásárolva országban több helyütt országban több helyütt Mecsek Puli EU-ban is termesztett nincs ellenőrizve a védelem újdonság.. FVM-MTA. 2001.: A dísznövénytermesztés biológiai alapjainak fejlesztése. . első díj a Plantáriuman csak a nemesítőnél csak a nemesítőnél Hillary® Mari Piri Grüne Teppich EU-ban védett országban több helyütt EU-ban is termesztett EU-ban is termesztett országban több helyütt EU-ban is termesztett országban több helyütt országban több helyütt országban több helyütt országban több helyütt csak a nemesítőnél csak a nemesítőnél csak a nemesítőnél csak a nemesítőnél csak a nemesítőnél országban több helyütt Hungariarr Globe EU-ban is termesztett Szeleste Silber Globe EU-ban is termesztett EU-ban is termesztett Forrás: Csikar julianna: A dísznövénytermesztés fajtakérdései. In Nyéki j.l. A teljes magyar nemesítésű fajtajegyzék is e tanulmányban szerepel.

5 5. . .7 * 9. mivel kvóta nem létezik.8 3.5 1.5 5.0 * 1995 7. táblázat Magyarországon az évente szaporított.7 1.6 3.4 * 5.9 13.7 3.6 1.Növényeink.3 0. Mindezek indokolják a díszfaiskolák technikai felzárkóztatását Számolni kell azzal is. Az egyes termesztőtájak adottságait kihasználva versenyképesek tudunk lenni az EU piacán.8 2.5 * 1990 8.6 5.9 * 12. Hell]zetértékelés. a jöuő alakulása.8 3. Ezzel az árversennyel pedig csak akkor lehet eredményesen szembeszállni.Magyarország jelenleg is jelentős mennyiségű növényt szállít külföldre.7 5.2.7 * 5.1 9.4 9.1 3. a technológiai fegyelmet is hozzák és emiatt nálunk olcsóbban és jobb minőség- .2 9.8 0.3 * 6.5 4. ha olcsón és jó minőségben termel ünk.6 4. nevelt és eladott díszfaiskolai növények mennyisége (millió darab) 1969 1980 6. Nemcsak a tőkét. Másrészt a magyar piac is felszabadul a nyugati áruk előtt és egyes növényekből ami áraink alatt eláraszthatják az országot.7 2.6 * * -rózsa Nevelés alatti állomány ebből -lombos -fenyő 0. A volt szacialista országokba irányuló beszállításunk folyamatosan növekszik.2 1.9 2.A jelenleg importált növények egy része az országon belül is előállítható lenne. hanem a szaktudást. a technológiát.5 8.4 * .8 22.0 * 1985 9.5 * * * * * * 11. Hosszabb távon ezek az országok ennek a mennyiségnek a sokszorasát tudják majd felvenni.6 4.5 0.3 5.0 1.2 6.2 * 10.2 7. hogy jelentős tőkével rendelkező nyugati cégek Magyarországon fognak díszfaiskolát alapítani. mennyiségi korlátozás nélkül szállíthatók az EU-ba. az EU-csatlakozás feladatai Tennivalók a csatlakozásig .7 * 200 0 21.6 0.2 * -rózsa Értékesített mennyiség ebből 3.5 0.5 Szaporítás ebbó1 -lombos -fenyő 0.7 9.lombos -fenyő -rózsa Forrás: OMMI *nincs adat.0 4.0 5.

Ehhez védjegyet kell készíteniük. reklámmal és az áru minőségével el kell érni. hogy bizonyos növényekre. Nagy súlyt kell fektetni az új fajták közismertté tételére. elterjesztésére.A kis faiskolák. ami a növények bevitelét megakadályozza. hogy mi vámmentesen vihetjük be áruinkat. de előfordulhat.Az eddig meglévő nemesítő műhelyeket ösztönözni kell új fajták előállítá­ sára. de a magyar faiskolák beszállítási lehetősége kétséges. -Be kell tartani az EU környezetvédelmi és növényvédelmi előírásait (sok faiskolában használt növényvédőszert már kivontak a forgalomból). -Javulnak exportlehetőségeink az EU jelenlegi országaiba. A Díszfaiskolások Egyesületén belül ki kell alakítani a márkázott termék fogalmát. Várható változások a csatlakozás után . A védjegyet meg kell ismertetni a nagyközönséggel. A magyar termelőknek is ki kell találni olyan EU-konform kikötéseket. hogy nagy faiskolák is -nem bírván a versenyt. saját országunkban szorítanak ki bennünket a piacról. hogy fajtáikat védessék le. . . -Magyarország EU-csatlakozásának előkészítése során a díszfaiskolai növények esetében megszűntek a vámok. aminek meg kell jelenni a termék címkéjén.Magyarországon . amelylyel a nyugati termék beszállítása megnehezíthető. Nyugat. -Jelentős mennyiségben hoznak be külföldről növényt.tönkremennek. Támogatnikell a nemesítőket. .A magyar faiskolákban törekedni kell a jó minőségű növény előállítására. . ezeket vásárolj a.részbenkülföldi tőkével -több Gartencenter épül.Külföldiek alapítanak Magyarországon nagy faiskolákat.ben fognak termelni. szaporításuk esetén licencdíjat kaphassanak. bizonyos helyekre olyan növény-egészségügyi elő­ írásokat alkalmaznak. hogy ezekben a növényekben bizalma legyen.Csak licencdíj megfizetésével lesznek szaporíthatóak a licencdíjköteles faj ták. Ennek lesz egy szépséghibája. Ez azt jelenti egyrészt. . Hdísznöuén1]ek fejlesztésének szükséuesséue és a hunuarikumok Előzmények Magyarországon már az első világháború előtt jelentős virágmagtermesztés folyt exportra.és észak-európai virágmagtermesztő és kereskedő cé- . Ha nem lépünk idóoen.

amit a célkitűzésekben megjelöltek. elsősorban nem nagyüzemekben. és 4. a kommersz áruhoz viszonyított magasabb áron. A több mint fél évszázada folyó nemesítési munkának eredményeként közel 150 fajta elsősorban egynyári. az egész világon elterjedtek amellett. megbízható munkaerőviszonyok indokoltak Az exportra történő magtermesztés az ötvenes évek során újra megindult. Ennek mennyisége és színvonala azokban nem érte el a háború előtti ilyen tevékenységet.gek küldték hozzánk vetőmagjaikat. táblázat). főleg a gyors és egyszerre történő magérés miatt. hogy a magvakat magyar földön termeljük meg (3. Fontosnak ítélték. hanem az azok mellett működő háztáji gazdaságokban. Fejlesztő Kht. 264 . amit két . az értékesítési szerződések és a világcégek egyedárusítási tevékenysége révén. de néhány esetben évelő dísznövényt állítottak elő. 1950-ben alakult Magyarországon a Kertészeti Kutató Intézet. mert az óceáni klímájú országokban nemesített fajták erre csak ritka esetben voltak alkalmasak. amelyek hazánkban jól díszlenek közkertekben. de a dísznövénykutatás fő iránya nem változott.egy amerikai és egy európai újdonságokat elismerő nemzetközi szervezet ismert el világújdonságnak Ezek. A legfontosabb nemesítési célrk: . amelyek nálunk nem alkalmasak ugyan az említett célokra.szárazságtűrés. Több ezer külföldről szerzett virágmagtételt vizsgált át annak eldöntésére. . hogy a hazai éghajlati viszonyoknak megfelelő faj tákat állítsanak elő. Ezek megfelelnek azon elvárásnak. Ennek Dísznövény Osztálya legfőbb céltűzéseként a tradicionális virágmagtermesztés fejlesztését tekintette. Ennek érdekében a kutatóintézet már munkája kezdetén azoknak a dísznövényfajtáknak a nemesítését is megkezdte. hogy a vezető európai cégek újdonságként vásárolták meg az új magyar fajtákat. továbbá melyek azok. amit a kedvező éghajlati adottságaink és az olcsó. 40-nél több azon fajták száma. Az FVM támogatásával a magtermesztésre javasolt fajokról termesztési útmutatót készítettek.és Dísznövénytermesztési Kutató-. hogy azt nálunk elszaporíthassák.). egész nyáron át való virágzás és . de magtermesztésük eredményes. parkokban és házi kertekben. Emellett a bevezetó'ben közölt export is magasabb fokra emelte e tevékenységnek az a sajátsága.a betegségekkel szemben való ellenállás elérése. nevet változtatott (ma Érdi Gyümölcs. A magtermesztési tapasztalatokat az akkori Vetőmagtermeltető Vállalat rendelkezésére bocsátották. hogy melyek azok a fajok és fajták. amelyek reményt nyújtottak a két eltérő cél megvalósításához. a termesztési tevékenység magasabb színvonalú emelését azonban új fajták előállításával is kívánták fokozni. Az intézet az idők folyamán többször átalakult.tartós.

-Jóllehet még a devizabevétel nemzetgazdasági nézőpontból nem nagy volumenű. Benary HemZaden HemZaden E. 1972-2002. Szerencsénkre ezeket az előnyöket nemcsak a hazai szakemberek ismerték fel. a fajták iránti igény is fokozódik. Benary Sluis & Groot E. ami a további új fajták létrehozásához szükséges. amelyek egyre több munkáskezet foglalkoztatnak olyan helyeken. A közkertekben történő felhasználás leghatékonyabb reklámhozdozója a 10 éve működő "Virágos Magyarország" mozgalom. de az európai Entente Florale szervezet is: a l l különböző országokból 4. 5. . ahol nincs ipari létesítmény. 6.Az exportbevételből bővíteni lehet a kutatási pénzforrásokat. Faj Alcea hybrida Alcea hybrida Celosia plumosa Gaillardia pulchella Tithonia rotundifolia Cosmcs sulphureus Rudbeckia hirta Gaillardia pulchella Alcea rosea Celosia argentea pl um osus gr. táblázat Az Ali America Selections által elismert egynyári dísznövényfajták Sorszám l. A hazai felhasználással kapcsolatban azonban még széles körű tevékenység vár ránk. 4. *Megjegyzés: az illető fajtákra az azokat megvásárolt cégeknek csak 2003-tól. Ezt két fontos körülmény indokolja: (l) az olcsóbb magoknak. Benary 1971 1975 1988 1991 1999 200 2 200 3 2003* 2004* 2004* 2004* 2. bővül azoknak a kisgazdaságoknak a köre. Celosia argentea pl um osus gr. 3. (2) a fenntartásuk is gazdaságosabb. de az eredmények hatékony kihasználása messze van az optimálistól. 9. illetve 2004-től van forgalmazási joga. ll. Fajta Silver Puffs Majorette NewLock RedPlume Fiesta del Sol Cosmic Orange Prairie Sun Bicolor Queny Purple Fresh Look Red Fresh Look Yellow Bejelentő cég Elismerés éve Sluis & Groot Sluis & Groot E. 8. A külföldi elterjesztés tehát különösebb marketingtevékenység nélkül is bővül. Mivel ennek az előnyeit az eddigi felhasználék egyértelműen érzékelik. 10. Benary E. Évek óta növekszik azoknak a településeknek a száma. számai. Benary E. Forrás: AlJ America éves közleményei. amelyek nagymértékben kizárólagosan magyar fajtát alkalmaznak. egyszerűbb felnevelésük mellett.Utóbbi megállapításból két dolog következik: . 7. Benary E. A magyar nemesítésű fajták hazai felhasználási területe fokozatosan szélesedik.

Benary E. 2. összeállítása. Benary E. l. l. delegált nemzetközi zsűri tagjai is hangsúlyozták ezt szinte valamennyi díjnyertes magyar város és falu értékelése során. Benary E. Benary E. Benary E. l. l.World 1972-2002. Benary E. 2. hogy a dinamikusarr fejlődő idegenforgalom ne 266 . Forrás: Kováts Z. Benary E. 4. l. Benary E. l. l. Benary E. 5. l. Benary HemZaden HemZaden E. táblázat A Fleuroselect által elismert egynyári dísznövényfajták Sorszám l. 2. 2. 2. A "Virágos Magyarország" mozgalom ma már ennek az európai szervezetnek a keretében végzi tevékenységét. Benary E. Seed.5. l. 9. 8. Benary E. AlJ America éves közleményei. Benary RoyalSluis RoyalSluis RoyalSluis E. Orion Fajta Bejelentő cég Elismerés éve Sluis & Groot Clause RoyalSluis RoyalSluis E. Benary E. 3. Benary E. l. Benary E. Celosia argentea plumosus gr. mix Meteor Rot Goldfinger Carmeneita Rot Matador White Matador Yellow Matador Light Rose Matador Med. Benary E. Benary E. GYDKFV belső kimutatás. Benary 1975 1977 1983 1983 1988 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1989 1991 1991 1991 1997 2001 2001 2001 2001 2001 2001 2001 200 2 200 3 2004 200 4 200 4 2. Rose Matador Dark Rose Matador Red Matador Dark Blue Matador Purple Meteor Yellow Meteor Rose Meteor Dark Purple Carmeneita Rosa Gaia Carminrosa GalaBlau Gaia Lavendel GalaGelb Cosmic Orange Fiesta del Sol CosmicGelb Prairie Sun Sundance Bicolor Querry Purple Fresh Look Red Fresh Look Yellow 7. 2. Faj Callistephus chinensis Alcea hybrida Callistephus chinensis Tithonia rotundifolia Ricinus communis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Callisteph us chinensis Callisteph us chinensis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Callisteph us chinensis Callisteph us chinensis Ricinus communis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Callistephus chinensis Cosmos sulphureus Tithonia rotundifolia Cosmos sulphureus Rudbeckia hirta Gaillardia pulchella Alcea rosea Celosia argentea plumosus gr. 2. 2. 2. Az eredmények eddig is hozzájárultak ahhoz a magyar törekvéshez. 6. Benary E. 2.

környezetkultúrát azonban nemcsak a külföldiek kedvéért kell megteremtenünk Ez szükséges velejárója a várható gazdasági felemelkedésünknek is. A magyar nemesítésű fajták elszaporítási helyének megválasztásánál a termelők személye gyakran fontosabb. Egyes külföldi cégek az ország más vidékein értek el jó eredményt. A ma még sok kívánnivalót mutató magas színvonalú általános rendezettséget. Így az első kisebb területgócokon jó eredményt mutató példák nyomán gyorsan terjedt faluról falura az újabb termelőhelyek kialakulása. de néhány olyan egyéb körzet is számításba jöhet. hogy az egész ország területe alkalmas virágmagtermelésre. vagy Észak-Magyarország hűvösebb vidékein. Elsősorban nem a táj.csak különleges látványosságok bemutatását segítse elő. ahol a munkaerő-foglalkoztatásnak nincsenek ipari lehetőségeL Az ilyen helyeken a kistermelők játszanak fontos szerepet.Jelenleg főleg a Bácsalmás környéki területeken termelnek a legnagyobb mennyiségben magot. a mély rétegű. Hozzájárult még e termőtáj vezető szerepéhez egyes külföldi cégek sikereinek látványa is. A magtermesztésre alkalmas termőtájak A két háború között a legfontosabb termőtáj Békés megye területe volt. amelyek hűvösebb viszonyok között kisebb hozamot adtak. . mint a termőtáj tényleges helye a szigorú szelekciós munkák és az előírt termesztéstechnika pontos betartása miatt. aminek hatékonyságát elő­ segítheti a mintaüzemek létesítése. Szikes. de olyan rendezett benyomást keltsen a külföldiek szemében. A termőtáj további megválasztásának alapelvei Alapozni kell a már említett Bács megyei vidékre. hogy a hosszú tenyészidejű fajtákat ne szaporítsuk a Dunántúl csapadékosabb. Fontos ezen kívül a helyi termelési tapasztalatok figyelembevétele is. Megállapítható. Ezeken a tájakon fontos szempont a szaktanácsadás. Ennek oka a megfelelő talajviszonyok mellett az országos átlagnál magasabb átlaghőmérsékletnek köszönhető. mint a termeltető országok bármelyikében. figyelembe kell venni. Itt a legtöbb településen folytattak virágmagtermesztést. amivel bizonyíthatjuk a fejlett európai színvonal elérését. Utóbbi elősegítette az olyan fajok fajtáinak magbeérését is. mert a magbeérés messze biztonságosabb mindenütt. hanem a talajviszonyok figyelembevétele fontos. futóhomokos területek egyáltalán nem alkalmasak erre a célra. Jóllehet (a fajok nagy száma miatt) általánosságban az ország egész területén folytatható eredményes virágmagtermelés. jó minőségű földeket érdemes előnybe helyezni.

a mezőgazdasági célú füvek nemesítését és magtermesztését tekintették súlypontosnak 268 . A mai kutatóbázis területén folytatott bemutatók csupán figyelemfelkeltésre alkalmasak. Ilyen korábban a Vetőmag Vállalat pénzügyi támogatásával létezett hazánkban.A bemutatókertek létesítésére hasonlóan alkalmasnak látszik a Csemőn állami támogatással létesülő alapítvány által működtetett olyan létesítmény. . amelyek alkalmasak a klímaviszonyaink melletti felhasználásra. . a magyar viszonyokat mellőző marketingmunkája. Parkfüvek nemesítése. Ezáltal a külföldi cégek olyan információkhoz jutnak. A nyertes települések olyan mintaterületeknek számítanak máris. első­ sorban az eredetiség nézőpontjából. mert . A külföldi cégek éghajlati és munkerőellátottsági okok miatt sajátfajtáikegy részét nálunk termelik. -A hazai felhasználás kibővítésére jó alap az Entente Florale európai verseny szervezésén belül működő "Virágos Magyarország" versenysorozat. mint a külföldi cégek agresszív. . amely 2003-ban épül meg és alkalmas lesz a magyar fajták bemutatásán túl olyankülföldi fajták megismertetésére is.javaslatok . amelyek példamutatása többet jelent. csupán a nagyobb önállóság kívánatos a jelenleg eltérő profilú intézményben. A magyar fajták alkalmazása a tartósabb díszítő hatás mellett a fenntartási költségek csökkenését vonja maga után.A nemesítési munkálatokat az eddigi eredményekre kell építeni. Hasonló bemutatókert az ország két-három helyén lenne még létesíthető a csemői tapasztalatok alapján. ami nem kívánatos számunkra.Az exportcélú virágmagtermesztés kétirányú lesz továbbra is. hogy a folyamatban levő nemesítés bemutatása a kialakuló fajták idő előtti ismertetésével jár.A termeltetés megszervezésére a jelenleg is működő külkereskedelmi vállalkozások alkalmasnak látszanak. mivel itt a magyar fajták alkalmazása különös előnyt jelent. felhasználásának helyzete és fejlesztésének szükségessége Magyarországon hosszú időn át több téves nézet miatt nem fejlődött ki szakszerűerr a parkfüvek alkalmazása. A fejlődés azonban a nemesített fajták értékesítése révén lehet fokozatosabban hatékony. elsősorban a tapasztalt termelők és a viszonylagos könnyebb ellenőrizhetőség miatt. A jelenlegi helyzet is az utóbbi megoldást bizonyítja.Fontos lenne az ország területén néhány fajtabemutató kert létesítése. . Ennek hátránya még.

nem exponált helyeken öntözetlenül jól díszít. hogy a bevezetóoen vázolt korábbi helyzeten fokozatosan javítsunk. Jelenleg a parkfüvek nemesítésében a Mezőgazdasági Kutató Fejlesztő Kht. Fokozatosan tértek át a parkfüvek nemesítésére. Ma l l elismert fajtája van. és intenzív nemesítés folyik különféle (köztük intenzíven hasznosított) célokra. .és szárazságtűrő fajta. Előnyünk azonban Kínával szemben. . Ennek megvalósításához fejlesztési tervet kell kidolgozni a nemesítő bázis modernizálására úgy. a jövóoen elvileg ezek is felhasználhatóak lesznek. Az Európai Unióba való belépés és a magyar virágmagtermesztés Sem jelenleg. Az import még nagyobb hiba volt. A parkfüvek terén a biológiai alapok rendelkezésre állnak annak érdekében. Az exporttevékenység is folyamatosan bővül. Parkfüveknek az eltérő célra (takarmányozásra vagy legelő létesítésére) nemesített fajták egyáltalán nem alkalmasak.Bromus erectus 'Budapest' . magforgalmazásunkat.Festuca ru picola F112. majd jogutódjainál kifejezetten magyar vadon élő füvek felhasználásával kezdődött. ahol nincs ipari létesítmény. Figyelembe kell azonban venni. Jelenleg 3 fűfaj 3 fajtája van forgalomban: . hosszú élettartamú. sem hazánk EU-tagságának elismerése után semmilyen korlátozás nem volt és nem lesz a virágmagkereskedelem terén. 100%-ig télálló pázsitfüvek nemesítése az 1950-es években a Kertészeti Kutató Intézetben.Jogelődjében mezőgazdasági füvek nemesítése folyt. nagyon hatékony propagandát kell kifejleszteni annak érdekében. Az utóbbi időkben nagyszámú külföldi fajtát ismertek el. de ne adjon . hogy míg a kommerszmagvak termesztésében eddig sok növényfaj esetében nem volt számottevő konkurrensünk addig most kifejlődóoen van a kínai termesztés az olcsóbb és korlátlanul rendelkező munkaerő-kínálat miatt. ha ezt kiegészítjük némi importtaL Óriási hiba volt mindkét nézőpont.rendkívül szárazságtűrő. (Szarvas) a legjelentősebb kutatóbázisunk. hogy az csak indirekt támogatásnak számítson (technikai eszközök. Ez akkor is jelentős előny. mert az óceáni klímáj ú országokban nemesített fajták nálunk csak öntözve és rövid ideig éltek. A szárazságtűrő.szárazságtűrő vékonyszálú fű. ha összvolumenében nem kiemelkedő nagyságrendű kereskedelmi forgalomról van szó. műszerek beszerzése).. mert a tevékenység munkaalkalmat nyújt olyan helyeken. hogy mi az új fajták előállításában jelentős nemzetközi sikereket értünk el. Erre alapozva dinamikusan fejleszthetjük termelésünket. hogy a magyar viszonyok között ismét a magyar fajták kerüljenek széles körben felhasználásra. amit szellemi exportnak is tekinthetünk. Mivel azonban szinte mind alkalmatlan a hazai felhasználásra.Festuca heterophylla 'Liget' .árnyék.korábban úgy gondolták. hogy annak melléktermékeként hozzájuthatnak a megfelelő parkfüvekhez.

a fajtavédelem alatt álló (védett) fajtát más néven sem lehet forgalmazni.és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Kht. Ehhez tartozik a cég imágója . A márkanévvédelem és a fajtavédelem együttesen véd a legjobban. Ily módon 29 fajtát minősítettek. mert: . a fajtatulajdon magyar maradt. annak pontos morfológiai és genetikai leírásával. amelyeket az illető dán cég forgalmaz. (A Fleuroselect irányelvei éretelmében ugyanis a direkt nemesítési állami támogatás a szabad verseny elvének ellentmond. de keményen anyagi érték is. de ez a védelem a bejelentő kérésére meghosszabbítható. illetéktelenek nem szaporíthatják Az egyéb dísznövények fajtavédelme A dísznövények esetében többnyire kétszintű védelmet (vagy azok valamelyikét) alkalmaznak: A) Márkanévvédelem ®. és az újdonságnak minősített fajtákat évente regisztrálják a legkiválóbbakat aranyéremmel tüntetik ki.TM ("Registered" vagy "Trade Mark") B) Fajtavédelem P ("Patented") A márkanév a piaci bevezetés reklámköltségeit tartalmazza.) Dísznöuén1]-hung-arikumok és a nemzetközi fajtauérlelem A dísznövények fajtahasználatának EU-rendszere A magról szaporított egynyári dísznövények fajtavédelme A fajtavédelem a magról szaporítható egynyári évelő növények vonatkozásában speciális módon van megoldva az Európai Unióban. Ezek jelentős része ma is védelem alatt áll.nemzetközi elismertsége. hogy a fajtamellett annak származékait (például: rügymutációit vagy hibridjeit) is előre levédik. Magyarországon a Gyümölcs. Előfordul.a csak márkavédelemben részesített nem védett fajtát a védett nevén (és ezért magasabb áron) eladni sem lehet. A Feuroselect szervezet keretében az újdonságokból értékelnek.direkt támogatást az új fajták előállítására. de 1971-től külföldi cégek jelentették be hozzájárulásukkal az általuk javasolt újdonságoknáL A fajtajogosult csak a forgalmazási jogát adta át. és egyben a bejelentő által kért időtartamra (8-12 évig) védetté nyilvánítják. A korábban már forgalomba lévő fajták nem jelenthetők be. 2003. illetve védi. A fajtavédelem magát a fajtát védi (névtől függetlenül). ami egyrészt eszmei érték. Ilyen például külföldön az OVE Nilsen cég Rosanova® fajtasorozatokat védő neve. A fajtáról készült profi fényképfelvételek ugyan- . Az eddig részletezett védelmi formákhoz a dísznövényeknél egy harmadik jogvédelem is csatlakozik. . január l-től tagja e szervezetnek.

A nemzetközi gyakorlat azt mutatja. ellenőrzik azok betartását. illetve ha ezt jogi úton nem tudják már érvényesíteni.csak szerzői jogvédelem alatt állnak. Várható. A Kordes rózsáknál például a nyári szemzésre a szemek megvágási költsége 15 DM/100 db + áfa+ a licencdíjak a kész növények (értékesített rózsa tövek) után. a végén pedig behajtják a licencdíjakat.6 DM+ áfa nagyságrendűek A fajtavédelem egyre több nemzetség faj-. hogy 10 éven belül a "divatos" fajták mind védettek lesznek. E fajták licencdíja éveként és tövenként l gulden! A magas díjjal tulajdonképpen a túltermeléstó1 is védik a fajtáikat.vagy márkanév-tulajdonossal magánjogi szerződésben kell megállapodást kötni a licencdíjról a régebbi fajtáknál. Ilyenek például az Autumn Pride (Kolanpri ®). vágott vagy speciális célra használhatóknál: ilyenek a Forsythia. a új Bucldleia fajták stb. annak örökös jogmegvásárlásával. a triploid hibiszkuszok.4-1. már lejárt védelmű védett fajtát más néven szaporít valaki a fajtanév védelme miatt. árcsoport 77 pfennigjéigváltoznak (2001. fokozottan jelentkezik majd a nagy tömegben forgalmazott konténeres. E tevékenység tarifája általában a licencdij 50%-a. a védett márkanéven továbbra sem hozhatja forgalomba. fajtánként és felhasználási médonként változnak és ugyancsak többszintűek. árcsoport 34 pfenniges díjától a 6. A védettség fenntartására némely vágott virágnál éves díjat is bevezettek. Szabadalmi jog megszerzése új fajta esetében behozott fajta védelemre akkor lehet jogosult. A Kolster cég például olyan szabadföldön termeszthető. a megrendelő tulajdonába kerül. nem adják az új fajtákat. A nemesítővel. Az üvegházi vágórózsák licencdíjai lényegesen magasabbak: általában 1. a Syringa. a mésztűrő Rhododendronok. évi újdonság). illetve a fajta. A márkanévre nincs időkorlátozás. hogy a licencszerződéseket ma már nem közvetlen ül a nemesítők kötik. A felek érdekeit képviselve megkötik a szerződéseket. A díszfaiskolai termesztésben például (ahol nálunk még a fajtavédelmi rendszer gyakorlatilag nem működik). Az inkaliliom esetében például. Tehát ha régebbi. mert különben nem engedélyezik a szaporítást. Triumph Fantasy (Kolannfri®) Sensational stb. ha 4 évnél nem régebben hozták forgalomba. Ez a jog általában. amely terjedő töve miatt könnyen szaporíthaKülföldről 271 . és azt a nemesítőnek átutalják. a Philadelphus. Az újabbésújabb nemesítési célokhoz és növényi sajátosságokhoz a legkülönbözóob új védelmi formák és licencdíjak kapcsolódnak. a szaporítások valós mértékét. A licencdíjak szabadföldi rózsáknál a 2. hanem az erre szakosodott cégek. ami virág helyett a kötészetben jól és tartósan hasznosítható terméses ágat ad. valamint fajtáira terjed ki. Nemzetközi ellenőrző hálózatuk van. A jogdíjak mértékei fajonként. ezért igen energiatakarékos "vágórózsával" jelentkezett a piacon.

majd annak eredményei alapján a fajta állami elismeréséró1 a Fajtaminősítő Tanács dönt. Az UPOV 1991. A növények terén jelentős változást hozott az 1983. Mivel a DUS-vizsgálat több évet vesz igénybe. ahol elvégzik a DUS-vizsgálatot (megkülönböztethetőség. hanem négyzetméterenként számolják. majd annak jogi oltalma között idó'ben elcsúszás van.tó és gyakorlatilag megszámolhatatlan. A fajtaoltalom eddigi rendszere Magyarországon A magyar szabadalmi jogot először 1895-ben hirdették ki. A szabadalmi oltalom ugyanis a közzététellel kezdődik. már általánossá vált. különösen a növényházi vágott virágoknál. ha az adott fajtát az OMMI már minősítette. bár ez elvileg nem érinti hátrányosan a bejelentőt.A fajtákat a Magyar Szabadalmi Hivatalnállehet védelemre bejelenteni. A jogi védelmet akkor biztosítja. A fajtaminősítés és a fajtaoltalom témakörében két fórum illetékes: . A növényfajták jogi oltalmazását Magyarországon jelenleg törvény szabályozza. évi müncheni egyezményhez. január l-jével csatlakozott az európai szabadalrnak megadásáról szóló 1973. a licencdíjat nem tövenként. ami az akkori formájában 1970-igvolt hatályban. akkor a Magyar Szabványügyi Hivatal ügygondnokat rendelt ki az ezzel foglalkozó szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek közül. Magyarország az Európai Közösségekkel kötött társulási megállapodása azt is tartalmazza. évi konvenciója 1995-től hatályos. Az EPO-hoz fordulók Magyarországot is megjelölhetik azon országok sorában. A Szabadalmi Hivatal szakmai kérdésekkel nem foglalkozik. és ha elnyerik.Az Országos Mezőgazdasági Minőségi Intézet. hogy kérni fogja felvételét az Európai Szabadalmi Szervezetbe (EPO). a Fajtaminősítő Tanács pozitív döntése alapján. A fajtaoltalom és a licencdíj beszedése az új dísznövényeknél. amennyiben fajtáját Magyarországon védetté kívánta nyilváníttatni. ezidáig belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt volt köteles megbízni. Külföldi fajták védelme hazánkban A külföldi nemesítő. és kultúránként változóan speciális elemeket is tartalmaz. de visszamenő hatállyal érvényes. évi módosítás. Ekkor csatlakozott hazánk az UPOV-egyezményhez. A védelem többszintű. Fajtaoltalom az EU-csatlakozás után Az EU-csatlakozási tárgyalások előrehaladtával a jogharmonizáció keretében Magyarország már 2003. Ezzel a lépéssei a magyar szabadalmi rendszer teljes mértékben integrálódott az európai szabadalmi rendszerhez. Ha ilyen nincs. állandóság). . november 29-én felülvizsgált szövegét is. egy új fajta állami minősítése. ahova európai szabadalmakat kérnek. akkor az 272 . egyben megerősítette annak 2000. újszerűség.

és azt a hivatal továbbítja az EPO-hoz külföldi képviselő megbízása nélkül. a fák cserjéké a 70-et és rózsáké az 50-et. A szabadalom tulajdonosa 20 évre szóló kizárólagos hasznosítási jogot kap. A szervezett. illetve francia vagy német nyelven adják be. intézményi dísznövénykutatás és -nemesítés megkezdése az 1950-es évek elejére esik. mert a vegetációs idő alatti hajtásfejlődés csaknem kétszerese az európai átlagnak. hogy az európai szabadalrnak csak akkor válnak hatályossá hazánkban. Magyarország jellegzetes pannon klímája olyan biológiai tulajdonságokat eredményez a nyugat-európai és jelenlegi EU-országokkal szemben.Magyarország területére is kiterjed. meghaladva a szabadalmi oltalom nemzeti kereteit. amelyeket csatlakozásunk után nagymértékben kihasználhatunk Az éghajlati elő­ nyök kihasználását a magtermesztők már a múlt század elején felfedezték E tekintetben a díszfaiskolai termesztés is kedvező helyzetben van. További előny a Kárpát-medence gazdag flórája. Tervezett rendelkezés. Elsősorban egynyáriak és . A magyar tájak vad növényeinek kultúrába vonása (fásszárú növények és füvek esetében) mellett fontos kutatási területet képezett magyar hagyományok újjáélesztésére épülő. ha a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az igénylő benyújtja a leírás magyarnyelvű fordítását. A csatlakozás előnyeként számítható. hogy be kellene vezetni a közösségi szabadalmat. az éghajlati előnyöket kihasználó virágmagtermeszté s. Az európai szabadalmakat ugyanis legnagyobb részt angol. Ez a javaslat az unió területére kiterjedő szabadalom intézményét vezetné be. Ma a magyar egynyári növények és díszgyepek fajtáinak száma meghaladja a 160-at. és a késő nyári és kora őszi száraz időjárás lehetővé teszi a hajtások tökéletes beérését és fásodását. A nemesítési koncepció lényege a magyar klímaadottságok kihasználásában csúcsosodott ki. A lágyszárú magról szaporítható dísznövények esetében az eddigi nagysikerű újdonság export folytatása a Fleuroselect szervezetbe való belépésünk után az eddigieknél is dinamikusabban folytatható a legfejlettebb dísznövénytermesztéssel rendelkező nyugati országokban is. ami a további nemesítések és újdonságok kiindulási forrása. hogy a jövó'ben a Magyar Szabadalmi Hivatalban is lehet európai szabadalmi bejelentést tenni. A szabadalmi rendszer továbbfejlesztése kapcsán az EU Bizottságnak van olyan javaslata. Ezek a fajták a mienkhez hasonló klimatikus adottságokkal rendelkező balkáni és orosz-ukrán régiókban versenyképesebbek az atlantikus klímából származó nyugat-európai fajtáknáL Helyzetünkből és hagyományainkból eredő előnyeinket vétek lenne nem kihasználni.

és egyben elejét veszi a nagyközönség által a szabad természetből való begyűjtésnek javaslatok értékeink hatékonyabb hasznosítása érdekében l. Szaporítás. amelyek nálunk őshonosak. a Ligustrum ovalifolium. amelynek előnyeiről csak évtizedek alatt győződhet meg a felhasználó. A helyzet a közelmúltig nem is volt érdemben kifogásolható. táblázat). Egészen a mai napig a magyar díszfák.a potenciális piacok felmérése. Ilyenek a hazai Sorbus fajok. Tilia tomentosa. A jövóoen várható. A felsoroltak valódi hungarikumok részben származásuk. Napjainkban a fajtavédelmet e téren is egyre szigorúbban veszik. díszcserjefajták minden jogi védelem nélkül és gyakorlatilag ellenőrizetlenül kerülnek ki az országból. mivel nehezen tud látványos és piacos eredményeket produkálni. továbbra is támogatásban kell részesíteni. E növények ugyanis részben a termőhelyek elfogyása. vagy a külhonos fajokból pedig az Ailanthus altissima. vagy amelyek nemesítésével másutt még nem értek el érdemi eredményt. . és igen lassan megtérülő folyamat. mivel a magyar faiskolák hasonló módon jutottak a nyugat-európai vagy amerikai nemesítés termékeihez. részben pedig a tömeges gyűjtés miatt kerültek veszélybe. . majd tömeges termesztésbe vonásuk környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt jelentős. Ennek részei: . sürgős­ sé válik annak megoldása a hazai fajták vonatkozásában is. részben előállítási helyük miatt. (Az edzettség láthatatlan bélyeg. Az említett növénycsoport nemesítése hosszan tartó. Ennek fontos elemei: a jogi tanácsadás. Pyrus pyraster. a Prunus laurocerasus és egyes fenyőfélék (6. A díszfa-díszcserje hungarikumok közül elsősorban azokkal a fajokkal vagyunk versenyképesek. Prunus tenella.a célcsoportok irányított befolyásolása (idehaza és külföldön egyaránt). a hazai fajtavédelem egyszerűsítése és gyorsítása.magról szaporítható évelő újdonságok új nemesített fajtái jöhetnek számításba. Ki kell dolgozni az új magyar fajták nemzetközi levédésének és mene- dzselésének támogatásai rendszerét. de a parkfüvek újdonság-exportja is perspektivikus lehetőség. a Fraxinus ornus. 2. Speciális marketingprogramot kell kialakítani (és végrehajtani) a hungarikumok jobb hasznosítása érdekében. de a megszakott külföldi fajtákkal szembeni eredetiségük folytán. indítóhitel az újdonságok nemzetközi hasznosításához.és nemesítéstechnológiájuk kidolgozása. hogy a hazai flóra ismét felértékelődik Ezen belül a védett és veszélyeztetett endémikus fajok különös érdeklődésre számíthatnak.) Tekintettel azonban a nagy környezetvédelmi jelentőségére. A termesztésbevonás biztos tartalékot jelent a visszatelepítés vagy az új élónelyek létesítése számára.

'Fancsika' Juniperus sabina 'Báránd' Picea abies 'Kámon' Pinus sylvestris 'Sé' Taxus baccata 'Dárda' Thuja occidentalis 'Henezia' .'Rózsaszín szőnyeg' Prunus padus 'Rózsaszín május' xPrunus 'Rubin' Pyrus nivalis 'Kartália' Ribes alpinus 'Soroksár' Salix hibrid 'Aranyspirál' Sorbus aria 'Favorit' Sorbus aucupária 'Őszi tűz' Sorbus bakonyensis 'Fánivölgy' Sorbus borbásii 'Herkulesfürdő' Sorbus dacica 'Torda' Sorbus degenii 'Csákvár' Sorbus decipientiformis 'Vallus' Sorbus redliana 'Burokvölgy' Sorbus rotundifolia 'Bükk szépe' Sorbus vértesensis 'Gánt' Sorbus 'Grand Sasso' Syringa josikaea 'Smaragd' Tilia cordata 'Debrecen' -'Savaria' Tilia petiolaris 'Balaton' Tilia tomentosa 'Szeleste' .'Rynia' Thuja orientalis 'Duci' .'Grisette' . cserjék Acer campestre 'Zenta' Ailanthus altissima 'Bíborsárkány' Berheris thunbergii 'Carmen' Betula pendula 'Bíbor' -'Karaca' Campsis x Tagliabuana 'Galen Select' Cornus mas 'Őszí Tűz' CoryJus 'Silvanus' Cotoneaster hibrid 'Bella' Crataegus pinnatifida 'Tahi' Fraxinus ornus 'Mecsek' Hedera helix 'Arács' -'Balkon' .'Wagner János' -'Teri' -'Bori' .'Kék csillag' -'Márvány' .'Zentai Ezüst' Tilia hibrid 'Szent István' Fenyőfélék Chamaeciparis lawsaniana 'Globus' .'Soroksár' -'Zebegény' Ligustrum obtusifolium 'Őszí Bíbor' Ligustrum avaiifalium 'Góliát' .6.'Perint' .2002 Lombos fák.'Silvania' Cupressocyparis notabilis 'Typ' Cupressocyparis ovensii 'Típus' Juniperus communis 'Bakony' -'Bánk' .'Malonyana' -'Romantika' .'Nünü' Mahónia aquifolium 'Hillary' Parotia persica 'Tűzmadár' Prunus x davidiopersica 'Tavasz hírnöke' Prunus dulcis 'Balaton' Prunus laurocerasus 'Klári' -'Mari' -'Piri' Prunus tenella 'Kati' . táblázat Államilag elismert dísznövényfajták jegyzéke .'Lővér' -'Nova' .'Börzsöny' .

sötétrózsaszín).'Pécs' -'Szeged' . piros.'Pannónia' (bíborlila. sárga.'Korona aranysárga' -'Csemő' Tagetes - 'Főnix' Tithonia rotundifolia 'Narancsszőnyeg' 'Pásztortűz' Verbena xhibrida 'Hófehérke' .'Debrecen' -'Eger' -'Holló' -'Hungária' .'Flamingó' -'India' Rudbeckia hirta 'Glória' -'Napfény' . krém. sötétlila.'Meteor' (halványkék. világoskék.'Miskolc' . . sárga. skarlátpiros.'Gála' (bordó. püspöklila. skarlát. sötétkék.'Robuszta aranysárga' . sötétrózsaszín.'Őszifény' Tagetes erecta 'Napfény' . lilarózsaszín. liláskék.a dísznövények általános népszerűsítése a fogyasztás növelése érdekében.'Lídó' (levendulakék.'Pannónia' -'Pollux' . piros.'Budapest' .'Lézer' (élénkrózsaszín. sötétrózsaszín) . sárga. Tudatosítani kell a magyar szakemberek és nagyközönség előtt a hungarikumok előnyeit.'Robuszta kénsárga' . sötétliláskék világos kékeslila. sötétrózsaszín. sötétlila.'Hungaria' - 'Perzsaszőnyeg bicolor' . világosrózsaszín) . lazac.'Savaria' Callistephus chinensis 'Fortuna' . világosrózsaszín) . 6. táblázat folytatása Egynyári dísznövények Ageratum houstonianum 'Balaton' Alcea rosea 'Balaton' (fehér. piros. lazacrózsaszín. lilarózsaszín. 3. sárga.'Otelló' .'Zöldgömb' Petunia x hibyrida 'Hungaria' -'Vénusz' Portulaca grandifiora 'Auróra' -'Bánk bán' Ricinus communis 'Auróra' -'Fáklya' . sötétliláskék sötétrózsaszín) .'Bíborgömb' .. kárminlila.'Holdfény' Tagetes patula 'Orion' -'Uránia' -'Vénusz' . középkék.'Tünde' Antirrhinum majus 'Aranygömb' Celosia argentea 'Bikavér' . lazacospiros. világosrózsaszín) Cosmcs sulphureus 'Beatrix' .'Vénus' Euphorbia marginata 'Hógolyó' GaHardia pulchella 'Aranygömb' -'Tűzgömb' Nicotiana alata 'Hópehely' Nierembergia hippomanica 'Fehérgyöngy' Ocimum basilicum 'Bíborfelhő' . sárga.

Rendezni kell a védett és veszélyeztetett fajok kultúrába vonása és termesztése körüli jogi anomáliákat.'Pannónia' -'Pax' .'Centenárium' -'Csaba' -'Csongor' -'Délibáb' -'Diana' -'Extra' -'Fortuna' . táblázat folytatása Canna indica hibridek -'Ágnes' .6. Különös súlyt kell fektetni a tőlünk keletre-délkeletre eső régiókra. 277 . Csibor].'Aranyálom' .'Phol emléke' . Megoldandó az egynyári dísznövénynemesítő bázis műszaki és szervezeti fejlesztése.'Radnóczi emléke' -'Rómeó' Parkfűfajták Agrostis stolonifera 'Sztár' Bromus erectus 'Budapest' Festuca arundinacea 'Strand' Festuca heterophylla 'Liget' Festuca pseudovina 'Puszta' Festuca rubra rubra 'Csobánc' Festuca rubra commutata 'Park' Festuca ru picola Fll2 Festuca ru picola 'Bece' Festuca tenuifolia 'Favorit' Lalium perenne 'Gulács' -'Pázsit' -'Zöldike' Poa pratensis 'Somló' .jabban ki kell aknázni a magyar arborétumok génmegőrző szerepében rejlő tartalékoka t.'Phönix' -'Grácia' . 7.'Angeli emléke' .'Arion' -'Berci bácsi' . 5.: A dísznövénytermesztés fajtakérdései. Meg kell erősíteni a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán 60 éve működő dendrológiai honosító és nemesítő bázist a szakmai egyesületek bevonásávaL 6. S.'Pallag szépe' .'Szarvas' Forrás: OMMI belső kimutatás.'Júlia' . mivel ezek óriási potenciális piacot jelentenek. 4.'Preczner Gábor emléke' .

.

rés2 marketing. pia~:. uersenljképesség .III.

.

Példa lehet erre a skót bárány. A gyakorlatban azonban mindkét jelölés ugyanazt a védelmet élvezi. a húsfélék. Ennek megalkotásával a jogalkoték célja az elmaradott térségek hagyományos termelési módszereket alkalmazó termelőinek támogatása volt. Ezekben az országokban már korábban is működtek nemzeti eredetvédelmi rendszerek. Olaszországból. Ennek a reformcsomagnak a részeként két alapvető fontosságú rendelet jelent meg 1992-ben: az eredetvédelemről és a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítási rendszeréről szóló 2081/92 és 2082/92 EGK számú rendeletek. A hagyományos élelmiszerekre vonatkozó másik fontos EU-előírás a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítását szabályozó rendelet (2082/92/EGK). Portugáliából és Görögországból származik. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredet-megjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek védelmével foglalkozó 2081/92 számú EGK-rendelet célja a tagállamonként különböző nemzeti eredetvédelmi rendszerek összehangolása a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó jogi eszközök megteremtéséveL A 2081/92 számú rendelet kétféle védett jelölést különböztet meg: . és marketingértékük is azonos. amelynek különleges minősége az adott földrajzi környezet természeti és emberi tényezőinek a következménye. amelynek hírneve az adott földrajzi származásnak tulajdonítható. Az Európai Unióban már több mint 500 védett eredet megnevezésű termék van.vagy marhahús.Az eredetmegjelölés olyan termék esetében használható. évi reformprogramja nagy hangsúlyt fektet a vidékfejlesztésre. Ilyen termék például a híres pármai sonka. A termékek nagyobb része Franciaországból. a zöldségek és a gyümölcsök szerepelnek. A definíciókalapján megállapítható. hogy a piaci versenyben fenn tudják tartani tevékenységüket. ezek között legnagyobb számban a sajtok.PALLÓNÉ KISÉRDI IMOLA Rhag-ljománljos és tájjelleg-ű élelmis2erek g-ljűjteménlje Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának 1992. . hozzájárulva ezzel az adott tájegység hagyományainak megőrzéséhez.A földrajzi jelzés azon termék megjelölésére használható. a vidék foglalkoz- . hogy az eredetmegjelölés meghatározása szigorúbb feltételeket támaszt az adott földrajzi hellyel való szaros kapcsolat bizonyításának követelménye miatt. A fogyasztó figyelmét a termék védett elnevezésére megkülönböztető logó is felhívja.

a hagyományos termékek összegyűjtése a program feladata. amely magában foglalja a rendelet szerinti bejegyzést és az EU-ban elfogadott egységes tanúsító jel használatát.tatási gondjainak enyhítéséhez. Ezen jogszabályok alkalmazását elősegítendő indult el az EU-ban 1992-ben -az Európai Bizottságtámogatásával-az Euroterroirs (Európa Vidékei) program. amelyet egy adott tájegységhez köthetőmódon hagyományosan állítottak elő. . árucsere tárgyát képező termék. A gyűjteménybe való felvételt nem a termelőnek kell kérnie. a borok és az ételreceptek Az ásványvizek gyűjteményből való kihagyásának szakmai indoka a francia szakértők szerint a hagyományos know-how hiánya. évi XI. A hazai gyűjtemény létrehozásának jogi hátterét az 1998-tól hatályos EUkonform rendeletek biztosították -A 87/1998. ezért a magyar gyűjtemény függelékében szerepelnek. A hagyományosan különleges tulajdonság tanúsítása a termék hagyományos jellegének az Európai Gazdasági Közösség által történő elismerését jelenti. Az ételreceptekkel az európai program sem foglalkozott. (V 6. amely az élelmiszer minőségét újszerű módon megközelítve. ezért a gyűjtőmunkát erre a területre nem volt szükséges kiterjeszteni.) kormányrendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról (a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. hogy minden arra érdemes termék bekerüljön a gyűjteménybe. a vidéki turizmus fellendítéséhez. A szabályozás értelmében a rendeletek hatálya alá tartozó termékeket a termékleírásban rögzített követelményeknek való megfelelőség-vizsgálatá­ nak vetik alá. Az európai gyűjtemény­ ben nem szerepeinek az ásványvizek. A tájjellegű borok listája már régóta ismert. tájat és kultúrát is a termék fontos minőségi jellemzőjének tekinti. ugyanakkor ma is létező. Megalkotóik ezekben alakítják ki és szabályozzák a különleges élelmiszerek ellenőrzésének új rendszerét a fogyaszták és az előállíták érdekeinek védelmében. történelmi múltja van. de a gyűjteménybe került termékek konyhaművészeti felhasználása a program hasznosításának egyik fontos eleme lehet. fizikai paraméterek me ll ett a termékhez kötődő hagyományokat. több eltérési lehetőséget adnak. a számszerűsített kémiai. A borok eredetvédelme az EU-ban és Magyarországon is jogilag megoldott. A fent említett rendeletek az európai minőségpolitika fontos eszközei. törvény rendelkezése alapján). Az európai gyűjteménybe kerülés feltételei hasonlóak az eredetvédelemre és a hagyományosan különleges tulajdonságra vonatkozó rendeletekben rögzítettekket a követelmények azonban kevésbé szigorúak. így biztosítandó. Az európai gyűjtemény követelményrendszere értelmében a gyűjteménybe kerülhet minden olyan termék vagy élelmiszer. A Nemzeti Tanács egyhangú döntése értelmében az ásványvizek nemzeti kincsünk elengedhetetlen részét képezik.

hogy a lajstromozási kérelem részét képező termékleírásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. szatmári szilvapálinka. A rendelet meghatározza. budapesti téliszalámi és szabolcsi almapálinka . békési szilvapálinka. 12. és a program Nemzeti Tanácsa hagyta jóvá. A kormányrendelet értelmében a bejegyzés iránti kérelmet szakmailag a Magyar Eredetvédelmi Tanács bírálja el. Az adott élelmiszer előállítája vagy az előállíták csoportja kérelmet nyújthat be a rendszer titkársági feladatait ellátó Agrármarketing Centrum Kht. Az ehhez csatolt termékleírásnak tartalmaznia kell a rendeletben rögzített adatokat. és kedvező elbírálás esetén javaslatot tesz a minisztériumnak a Hagyományosan Különleges Tulajdonságú Élelmiszerekjegyzékébe történő bejegyzésre. tokaji brandy és gönc zi barackpálinka. tokaji aszútörköly-pálinka.) FM-rendeletet a hagyományosan különleges tulajdonság tanúsításáról (az élelmiszerekről szóló 1995. A bejegyzés tényét a Földművelésügyi Értesítdben is közzéteszik. A Magyar Eredetvédelmi Tanács további 7 kérelmet fogadott el: szegedi fűszerpaprika­ őrlemény. A földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos eljárásban . kecskeméti barackpálinka. .kiterjed a borokra és szeszes italokra is. kalocsai őrölt paprika. -Az 1/1998.makói vöröshagyma. A bejegyzés közzététele az FVM hivatalos lapjában is megtörténik.-hez. és ennek tanúsítását az FVM látja el. évi XC. A kérelmet az Élelmiszer Tanúsító Szakbizottság bírálja el.a Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre a földrajzi árujelzők lajstromozása. Magyarországon eddig 6 terméket .A rendelet hatálya .vett lajstromba a Szabadalmi Hivatal.a védjegytörvény alapján . A termékleírás bekerül a Magyar Élelmiszerkönyv Hagyományosan Különleges Tulajdonságú Élelmiszerek fejezetébe.az EGK rendelettől eltérően . A hazai rendeletek szigorú minőség-ellenőrzési és -tanúsítási előírásai garanciát nyújtanak a hagyományos termékek minőségi követelményeknek való megfeleléséhez. Amennyiben a közzétételt követően kifogás nem merül fel. hagyományos előállítási módból és összetételből tevődik össze. zalaszentgróti csigahús/ csigaház. Rmagljar U1Jűjtemén1J köuetelménljrendszerének általános eluei A magyar gyűjteménybevaló bejutás követelményrendszerét az európai gyűj­ temény kritériumrendszere alapján és a hazai sajátosságok figyelembevételével a HÍR program Tudományos Bizottsága határozta meg. törvény rendelkezése alapján). szegedi téliszalámi. A rendelet értelmében a hagyományosan különleges tulajdonság az élelmiszerhez felhasznált hagyományos nyersanyagból. a termékleírás pedig bekerül a Magyar Élelmiszerkönyvbe. (I. ezeket a termékeket is lajstromozhatja a Szabadalmi Hivatal.

Ha a terméket ma hagyományos és ipari módszerekkel is termelik. akkor ahhoz kell besorolni. hogy ez a korabeli technikai szinten minősült ipari jellegű terméknek Az adott tájegységhez kötődés: Az adott tájegység mérete nincs behatárolva. Dél-Dunántúl (Baranya. Bekerülhet azonban az ipari módszerekkel előállított termék is. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron. Heves és Nógrád megye) 6. Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén.A termékek régiós besorolása az EU által elfogadott és a területfejlesztési törvény által meghatározott tervezési-statisztikai régiók alapján történt. hogy más vidékről származó nyersanyagból készült termék is bekerüljön egy tájegység gyűjteményébe. egy területhez kötődő tudáson alapuló megoldás. Az előállítási mód hagyományossága: Követelmény a hagyományos előállí­ tási mód. Nem meghatározó azonban. lehet egy település vagy egy régió is. Ez a követelmény lehetővé teszi. ha bizonyítható. ami azonban nem zárja ki a generációk során végbement technikai fejlődés elismerését. l. hogy mekkora ez a terület. de legalább előállítási körzetében széles körben ismertnek kell lennie. Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye) 2. de fel kell tüntetni az egyéb előfordulási helyeit is. Alapfeltétel a legalább két-generációs (50 éves) ismertség. speciális tudáson alapul. Békés és Csongrád megye) A termékleírásokban a régiós besorolás mellett a tájegység megjelölésével a régión belüli előfordulás is szerepel. . Dél-Alföld (Bács-Kiskun. Vas és Zala megye) 4. Nem lehet a termék a jelenkori gyártmányfejlesztés eredménye. Ismertség: A terméknek az adott tájegységben. Észak-Alföld (Hajdú-Bihar. Hz általános elm~k megualósítására kidolgozott köuetelméngrendszer legfontosabb elemei A termék története: Az egyik legfontosabb követelmény: a terméknek dokumentálható történelmi múlttal kell rendelkeznie. de előállítási láncolatának legalább egy pontjához kapcsolódjék valamely helyi. nem vehető fel a gyűjteménybe. Komárom-Esztergom és Veszprém megye) 3.Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-SzatmárBereg megye) 7. Közép-Dunántúl (Fejér. Lehet ez egy ma működő cég "alapító" terméke is. az adott körzetben meglévő tudáson alapuló megoldás. Somogy és Tolna megye) 5. de eredete visszavezethető egy tájegységre. ha a feldolgozásnak legalább egy eleme helyi. Ha a termékhez nem kapcsolódik hagyományos. lehet akár egy falu vagy városrész is. a hagyományosan előállított kerül be a gyűjteménybe. A termékhez kötődő tudásanyag: A termékhez. Ha a termék már széleskörűen ismert és gyártott.

a magyar mezőgaz­ daság és élelmiszeripar hagyományos termelési kultúráját és az európai gyűj­ teményhez való szerves illeszkedés feltételét figyelembe vevő. árucsere tárgyát kell képeznie. történetileg hiteles termékleírások elkészítése. kis mennyiségben gyártott termékek felvétele is lehetséges. A gyűjteménybe kerülés követelményrendszerének .Az előállítás és forgalmazás megléte: A terméknek ma is létezőnek kell lennie. Ez nem jelent feltétlenül kereskedelmi forgalmazást. megfelelőek a vásárokon és különböző ünnepi alkalmakon való értékesítési formák is. A gyűjteménybe kerülésnek azonban nincs mennyiségi korlátja.meghatározásával széles körben lehetővé vált a szakmailag megalapozott. .

.

ismertségük javítása után nőhetnek fel a hungarikum kategóriába. ne lennének egy-egy magyar tájegység lakosainak a tradicionális tudáson alapuló. és jelentette meg 2001-ben.egyrészt e kifejezés pontos definíciójának hiányában. A francia kezdeményezést nemcsak az Európai Unió országai vették át.igyekezett kerülni. majd stratégiát dolgoz ki e termék gyártásának és forgalmazásának fellendítésére. akik úgy 12 évvel ezelőtt felismerték hogy a globalizálódó. de ez még nem zárja ki. fényképpel. további termékek pedig (például medvehagymaméz. A gyűjteményben szereplő termékek további része talán soha nem lesz a kiemeit hungarikum kör része. összegyűjtse. és ezzel a feladattal az Agrármarketing Centrumot bízta meg. sajátos termékei ne menjenek feledésbe. hogy közülük számosat máris a fenti definíció szerint meghatározott hungarikumnaktekinthetün k (például szegedi paprika. hogy a felajánlott francia szakmai segítséggel élve Magyarországon is megvalósítja a programot. a kereken háromszáz termékleírást szerkesztette könyvbe. uniformizálódó gazdaságban csak úgy tudják megakadályozni. illetve grafikával illusztrálva. és közismertté tegye Magyarország hagyományos és tájjellegű élelmiszereit. kecskeméti barackpálinka). hogy feltérképezze. leí:rja. csányi dinnye) minőségük tartós garantálása. ne tűnjenek el az élelmiszerüzletek polcairól az amerikai élelmiszerdömping nyomására. 287 . Az Agrármarketing Centrum a gyűjtőmunka eredményét. hogyha egy szakértőkből álló szervezet összegyűjti és leírja a francia hagyományos és tájjellegű termékeket. amelynek elsődleges célja. Áttekintve a Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjteményben szereplő termékek listáját. hogy a francia mezőgazdaság és élelmiszeripar hagyományos. megállapíthatjuk. mezőgazdasági termékeit.FARNADI ÉVA-MÁTÉ VALÉRIASZÜTS MENYHÉRT-TOTTH GEDEON H2 H!Jrármarlíetin!J [entrum Hagl]ománl]ok-lzelrRégiók !JlJűitemímve Az Agrármarketing Centrum kezdte el a Hagyományok-Ízek-Régiók Program megvalósítását. sajátos produktumai. hogy ezek a termékek. másrészt a gyűjtőmunka szigorú szelekeiét alkalmazó kritériumrendszere miatt . a hungarikumok elnevezést. Ez a program az Európai Unió legtöbb országában már megvalósult Euroterroirs (Európa Vidékei) projekt magyarországi folytatása. hanem 1998-ban a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is elhatározta. Az eredeti ötlet a franciáké volt. Az AMC-nél futó program kezdettől fogva magyar hagyományos és tájjellegű élelmiszerek és agráripari termékek összegyűjtéséről szólt.

hogy a termelők a hagyományos-különleges minőség. A pályázati-bevizsgálási költségekhez nyújtott támogatás serkenthetné a pályázati kedvet. ha az előbbi kettóoe valamilyen kizárá oknál fogva nem kerülhettek be. . illetve a földrajzi árujelző elnyerését a hagyományoskülönleges minőség tanúsítványának megszerzésével szemben. Az Agrármarketing Centrum által javasolható marketingstratégia az agrárgazdaságban. és ez nagyban hozzájárulhat a magyar termékek ismertségének javításához.amelyeket érdemes a nagyközönséggel megismertetni. Erre az oltalmi kategóriára akkor pályáznak inkább a termelők. . öszszefonódását. a földrajzi árujelző vagy a hagyományoskülönleges minőség tanúsítványának elnyerésére.hungarikumok -megismertetése a nagyközönséggeL • a könyv megjelenése után részletek közzététele az interneten. az eredetvédelem és a földrajzi árujelző elnyerésének feltételeit. és az átfogó kereskedelmi hálózatba bevonni. A hagyományos-különleges minőség tanúsítványának kidolgozása az AMC törvényben rögzített feladata.tanúsítvány megszerzésének magas eljárási. hogy a termelők előnyben részesítik az eredetvédelem.A gyűjteményben szereplő termékek közül jó néhány nagy eséllyel pályázhat az eredetvédelem.máris részesült a fent említett oltalom valamelyikében (például szegedi paprika).tekintve a HÍR-gyűjteményben szereplő termékek és a hungarikumok párhuzamát.hazánk csatlakozása után felkerülhet a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek és agráripari termékek európai listájára (Euroterroirs). -A Hagyományok-Izek-Régiók gyűjtemény és az abban szereplő termékek . bevizsgálási költségeitől visszarettenve. a kistermelők között végzett szóbeli felmérés azt mutatja.és külföldi piaci helyzetének javítását is szolgálhatja: -A Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjtemény . az abban szereplő termékek gyártásának és kereskedelmének fellendítésére marketingstratégiát határozott meg. Az FVM Integrációs Főosztálya szerint. Az uniós tapasztalatok azt mutatják. A gyűjteményben szereplő néhány termék. nem érdeklődnek eléggé ennek az oltalmi formának a megpályázása iránt. Ez a stratégia . a hungarikumok belföldi és külföldi piacának fellendítésére Az Agrármarketing Centrum a Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjtemény hasznosítására. Hazánkban az FVM Élelmiszeripari Főosztálya dolgozta ki. az európai uniós követelményekkel összehangolva. Pedig bármely hungarikum értékét tovább növelné az Európai Unióban is rangot jelentő három oltalom valamelyikének elnyerése.hungarikum.a hungarikum kategóriájába sorolt termékek bel.és így az abban szereplő hungarikumok sora.

a sajtóban. hagyományos és korszerű készítési módja). tudja. • a gyűjteményben szereplő termékekről. vásárokon (a hungarikumok bemutatása. • részvétel bel. esetleg kóstoltatása. • a hagyományos magyar termékeket. . társadalomismeret i vagy földrajzórákon. nagy értékekkel. Az első lépés e cél megvalósítására már megtörtént: az Agrármarketing Centrum támogatást nyújt a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakiskolának egy oktatási jegyzet elkészítéséhez. melyek közülszámos késóob hungarikummá léphet elő. esetleg csak házaknál előállított hagyományos termékek. . hogy a felnövekvő generáció megismerje a magyar nemzeti örökséghez tartozó hagyományos élelmiszereinket. azok történetét. -A Hagyományok-Íze k-Régiók gyűjtemény integrálása az oktatásba Igen fontos. • az ÁNTSZ előírásainak és a termékek hagyományos (házaknál történő) készítési módjának összehangolásáról. árusítása. és lesz alkalmazható az ország összes sütőipari szakiskoláj ában. brosúrákban történő ismertetése). konferenciákat. oktatási anyaggá átdolgozva lehetne a gyűjteményt megismertetni a diákokkal. oktatás jellegű előadás­ sorozatot lehetne rendezni: • a minőségbiztosítási rendszerekről (ISO. múzeumok létrehozására irányuló törekvések támogatása.köztük hungarikumoknak . készítési módját.a leírása technológiai oktatási anyaggá átdolgozva.A termékek előállításának fellendítése A Hagyományok-Íze k-Régiók gyűjteményben szereplő termékek ismertségének elmélyítésével párhuzamosan a termelésük növelésének elősegítése is célunk. Kerekasztal-beszél getéseket. Az általános és középiskolákban környezetismereti. szemelvények közzététele a legolvasottabb magazinokban. az elkészítésükhöz szükséges eszközöket bemutató gyűjtemények. • a gyűjtemény megjelentetése idegen nyelven a külföldi turisták informálására.és külföldi kiállításokon.• a gyűjtemény népszerűsítése a tv-ben. mik tartoznak ezen a téren a hungarikumok közé. melyben a Hagyományok-Íze k-Régiók gyűjtemény sütőipari termékeinek . HACCP). és egyben a termékek történetét is bemutatva jelenik majd meg. az élelmiszeripari szakiskolákban a szaktantárgyakba integrálva. termékcsoportokró l ismeretterjesztő rövidfilmek készíttetése és bemutatása a televízióban (a termék története. Kiemeit figyelmet érdemelnek ezen a téren a jelenleg komoly gyártóval nem rendelkező. tisztában legyen az igazi. rádióban.

"borutak" szervezése az egyéb turisztikai látványosságok megtekintésének integrálásával. • a termékek tanyasi termékként való értékesítése a készítés helyén. • a terméknek kellő védelmet biztosító. hungarikumok kínálása. A hagyományos értelemben vett bolti hálózat mellett olyan értékesítési lehetőségekre gondolunk. a Falusi Turizmus Országos Szövetségével és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a termelés. a turizmus színvonalas termékei. szolgáltatásai is. megfelelő alkalmazásáról (OÉTI. békéscsabai kolbászkészítő verseny.ahol nemcsak a gasztronómiai és a mezőgazdasági termékek vannak jelen. tájjellegű élelmiszereknek az egészséges táplálkozásban betöltött helyéről. mint például: • hagyományos. hungarikumokat kínáló speciális boltok kialakítása nagyobb városokban. rendezvények támogatása . .-vel. európai színvonalú csomagolás. termelésük. gondozása). ahol ezekhez a termékekhez hozzá lehet jutni. ahol az étkezésen kívül a helyi specialítások alapanyagait (például pirospaprika. méz. a termékről megfelelő tájékoztatást nyújtó. • a falusi és agroturizmus hálózatában a hagyományos és tájjellegű termékek. tájjellegű termékek. hungarikumok piacának fenntartására meg kell határozni azokat a helyeket. • a különböző védjegyek. juhsajt előállítása. • magyaros ételeket kínáló vendéglők létesítése. "ízutak". -val (ITDH): • "ételutak". -Együttműködés a Magyar Turizmus Rt. ízléses. egyletbe tömörülésének lehetőségeiről. nagyszakácsi királyi szakácsok versenye. a termék arculatának fontosságáról. a szőlő szüretelése. KÉKI közremű­ ködésével). tájjellegű termékeket.A termékek forgalmazásának fellendítése A hagyományos. a kultúra. oltalmi rendszerek (eredetvédelem) elnyerésének feltételeiről. nagykörűi cseresznyefesztivál. sajt) és esetleg a kínált ételekről készült színes szakácskönyvet is megvásárolhatják a vendégek. készítésük. hanem az eddigieknél sokkal hangsúlyozottabb és összehangoltabb formában a kézműipar.• a hagyományos. (például szatmárcsekei szilvalekvárfőző-verseny. betakarításuk bemutatása a szállávendégeknek (például a kötött tészta készítése. az őshonos állatok bemutatása. • gasztronómiai fesztiválok. gyulai tarhonyafesztivál). • a hagyományos terméket előállító kistermelők közösségbe. és egyben figyelemfelkeltő. forgalmazására). . illetve forgalmazás könynyebb megszervezése érdekében (például egylet alakult a csányi dinnye termelésére.

mint elfeledett vagy ismertebb ételek bemutatására. A gasztronómiai örökség értékeinek leltárba vételét célzó gyűjtőmunka már javában folyt a programot kiötlő franciáknál. míg az egyes országokban különböző marketing vagy védjegyminősítő szervezetek valósították meg a munkát. A gyűjtés kiterjedne a házi receptekre ugyanúgy. amikor 1993. nem pedig gazdasági indíttatású lehet. hiszen a hungarikum létének az országhatár nem szab határt (például kürtőskalács). együttműködést feltételezve a Turizmus Rt. a CNAC (Kulináris Művé­ szetek Nemzeti Tanácsa) irányításával. Ez a receptgyűjtemény a magyaros ételeket kínáló éttermek visszaállításához adhat további lendületet.-A gyűjtőmunka kiterjesztése ételekre Tervezzük a Hagyományok-Ízek-Régiók program kibővítéseként a gyűj­ teményben szereplő termékekből készült ételek receptjének történetének összegyűjtését.egy közösen elfogadott kritériumrendszer alapján. Ezek közül is szám os nevezhető hungarikumnak.-vel. Hz EU-taqállamolt terméltuédelme A korábbiakban már száltunk arról. melynek kritériumrendszerét nem rendelettel szabályozták ám azt a .a hagyományos és tájjellegű élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket. hogy a Magyarországon 2001-ben könyv alakban is megjelent Hagyományok-Ízek-Régiókgyűjtemény az Európai Unióban Euroterroirs néven megvalósult program keretébe illeszthető. ennél fogva indokolt a termékek és ételek egyidejű feltérképezése. E munkához kritériumrendszert kell kidolgozni. A csoport összehangolt működését a CNAC irányította. . Az Euroterroirs program nem védjegyrendszer. és útjára indította az Európai Unió Bizottsága által támogatott programot az egyes régiók hagyományos és tájjellegű élelmiszereinek öszszegyűjtésére. A kilencvenes években francia kezdeményezésre indult közösségi programnak az volt az alapvető célja. hogy az unió minden tagállama feltérképezze és összegyűjtse saját országában . Így az unióba tartozó egyes országok az uniformizálódástól megmenthetik és a jövőnek megőrizhetik mezőgazdaságuk gasztronómiájuk sajátos nemzeti kincseit úgy. hogy azok egyben a nagyközösség kulturális értékeivé is válnak és ezáltal ismertségük keresettségük is nőhet. Érdemes lenne belefogni.Gyűjtőmunka a határon túli magyar területeken A magyarlakta területeken folyó gyűjtés pusztán gasztronómiai. szeptember 3-án uniós szinten megalakult az Euroterroirs (Európa Vidékei) Gazdasági Érdekeltségű Európai Csoport. és határainkon túl élő szakembereket kell a munka koordinálásával megbízni. hanem termékek gyűjte­ ménye.

Az Euroterroirs gyűjteménybe felvett élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek közül azonban számos olyan van. és a gyűjtőmunka során többször is elismeréssel száltak arról. . az alábbi megoszlásban: l. illetve 2082/92 EGK-rendeletekkel megalkotott eredetmegjelölés és földrajzi jelzés. Valóban. hogy milyen gazdag Magyarország zöldségben és gyümölcsben. hogy szerepelnek a gyűjteményben. táblázat Ország Belgium Dánia Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Spanyolország A termékek száma(db) 145 126 890 263 72 90 26 395 300 800 336 532 Az EU 12 országában tehát már létrejött a nemzeti gyűjtemény. amelyet az uniós listára felvett termékek használhatnak de csak annak jelzésére. Nagyra értékelték a magyar mezőgazda­ ság termékeit. a legtöbb ország könyv alakjában is megjelentette a sajátját. A francia szakértők által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint (1. a kereken 300 terméket számláló magyar Hagyományok-Íze k-Régiók elnevezésű gyűjteményben a többi ország terméklistájához képest jelentős arányt képvisel a zöldség és a gyümölcs.programba bekapcsolódó országok magukra nézve elfogadták. A programban végig vezető szerepet játszó francia szakemberek a programnak a csatlakozásra váró országokban történő folytatását elhatározván. táblázat) az európai gyűjteményben jelenleg körülbelül4000 termék szerepel. Az Euroterroirs programnak van saját logója. 1998-ban elsőként Magyarországnak ajánlották fel szakmai segítségüket a nemzeti gyűjtemény létrehozásában. illetve a hagyományos különleges tulajdonság tanúsításának védelmét. amelyik már elnyerte vagy a jövőben megpályázhatja a 2081/92.

Általában 1-3 év között lehet egy eljárást le bonyolítani. táblázatban összehasonlítjuk három uniós ország és Magyarország a zöldség és gyümölcs arányát. amelyek már elnyerték a Label Rouge (a Kiváló Magyar Élelmiszer francia megfelelője) vagy a Megfelelési Tanúsítvány (magyar megfelelője nincs) védjegyét. Ez utóbbi tanúsítja. Az uniós Védett Földrajzi jelölést. A nemzeti eredet és minőség-megjelöléseknek ezen két védjegy alá kell betagazódniuk. és előírt feltételek mellett terítik az értékesítési pontokra. A Hagyományok-Ízek-Régiók programnak is van saját logója. hogy a hazai megjelölések elnyerése előfeltétele legyen az uniós jelölésre történő pályázásnáL Példaképpen megemlítjük.a magyar gyűjteményben való szereplés -hasonlóan az Euroterroirs programhoz nem jelenti automatikusan az adott terméknek az eredetvédelmet vagy a földrajzi megjelölést szabályozó oltalmi rendszerekbe kerülés ét.me ly igen erősen területhez kötött (esetenként parcelláig lebontott) és kemény minőségi feltételeket tartalmaz . ami kevésbé kötődik területhez. hogy az adott terméket mindenkor a technológiai elő­ írásoknak megfelelően készítik. hogy Franciaországban az Uniós Védett Eredetmegjelölés . tárolják. mind a mező­ gazdasági hungarikumok meghatározásához. Minden védjegy elnyerésének feltétele kellően szigorú és hosszadalmas. azok a termékek nyerhetik el. Az EU-szabályozás az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek eredetés földrajzi jelölésére a Védett Eredetmegjelölést és a Védett Földrajzijelölést alkalmazza. de.elnyerésének feltétele a francia Ellenőrzött Eredetmegjelölés elnyerése. A magyar gyűjte­ mény még csak nem is tekinthető egy az egyben a mezőgazdasági hungarikumok tárházának Ez az összeállítás a magyarországi hagyományos és tájjellegű élelmiszerek és mezőgazdasági termékek listáj a. gyűjteményében . táblázat Ország Magyarország Nagy-Britannia Németország Spanyolország Összes termék (db) Zöldség Gyümölcs 300 395 300 532 51 24 ll 51 28 16 35 46 A 2. és célszerű a hazai eredetvédelmi és védjegyrendszert úgy kialakítani. kizárólagosan. ami támpontul szalgálhat mind a különböző védjegyrendszerek megpályázásához.2.

valamint azt a grémiumot. Fontos.A hungarikum védjegy kialakításával kapcsolatban az alábbi feltételeket kell megvizsgálni: .A működtetés személyi.Előzetes tanulmány. Amennyiben ez csak egy szűk réteget érint és nem nagy volumenű az igény. felmérés szükséges annak megállapítására. amely dönt a hungarikum szó használatáról (például a népművészeti tárgyak esetében van hasonló elbírálás). feltételrendszerének kidolgozására. . hogy mekkora igény van a hungarikum védjegyre gyártói körben. amely a védjegy odaítéléséről dönt. .Ahhoz. meg kell ismerni. hogy a hungarikummal kapcsolatban milyen kép alakult ki az emberekben. esetleg elégséges egy olyan testület létrehozása. fejlődő világunkban mi az az új vagy plusz dolog. akkor nem biztos. illetve a rohamosan változó.A védjegy létrehozásakor előzetes felméréseket. elengedhetetlenül szükség van a tanúsítási rendszer kritériumának. hogy szükség van védjegy létrehozására. hogy a hungarikum tanúsító védjegyként működjön. azokat fel kell kutatni. tárgyi és anyagi feltételét is meg kell teremteni. ami hungarikumot jelent. hogy pontosan meg lehessen határozni a hungarikum tárgykörét. . információkat kell be gyűjteni arra vonatkozóan. . ázsiai viszonylatban is adatokat. hogy a különböző országban végzett felmérések ne csak egy földrészt jelentsenek. tanulmányokat kell készíttetni itthon és külföldön is arról. Amennyiben más országokban van. . hanem amerikai.A szakmai munkához marketingmunkát és pénzügyi forrásokat kell biztosítani. . például Európát.A védjegy későbbi működtetéshez fel kell állítani a Bíráló Bizottságot. működik hasonló védjegy.

piaci értéke és ennek kihasználása az európai országokban már régóta ismert. Az általában elmaradottabb térségekhez kötődő termékspecialitások iránti piaci kereslet növelése vidékfejlesztési és nemzetgazdasági szempontból egyaránt fontos volt. technológia) minőségi jellemzőit és (ha az földrajzi környezethez kötött) termesztési. a marketingmunkában használható. . a megszakottól eltérő. . hogy megakadályozza mások jogosulatlan előállítását. más tájról származó termékektőL -Védi a terméket hagyományosan előállíták érdekeit azzal. minőségét és ezen keresztül jó hírnevét az esetleg azonos néven megjelenő.és 2öldségtermékek piaci uersenl]képessége Hhungarilmmok uédelmi rendszerének alapköuetelménl]ei Az e pontban ismertetendő rendszernek legalább három alapvetően fontos célt kell szolgálnia: -Védi a termék jellegét. hogy a forgalomba lévő termékek valóban megfelelnek a rájuk vonatkozó leírásnak . a fogyasztó számára jól megkülönböztethető megjelölést kell kapjanak. egyes vidékekhez kötődő termékvédelmi rendszerek. előállítási módját (fajta. egyes országokhoz kötődő hagyományos termékek gazdasági fontossága.Biztosítani kell annak rendszeres ellenőrzését.RÁCZENDRE Hhungarikum gl]ümölcs. Hz Európai Unió rendszerei A tájegységekhez. amelyek: .Pontosan definiálja a terméket. Az 1990-es évek elején ezek tapasztalatai alapján az Európai Unió is létrehozta rendszereit. előállítási területét.Megfelelő. . technika. Ezért alakultak ki a 20. leírva annak termesztési. század közepétől (először a déli országokban.Lehetőséget teremt a termék széles körű megismertetésére a marketing különböző eszközeivel. mindenekelőtt Franciaországban) a speciális. Ennek érdekében a rendszernek olyannak kell lennie.

indították meg az Euroterroirs Programot.minden EU-tagország egy-egy szakértőjéből állóTanácsot hoztak létre.már reprezentatív. . amelyek a rendeletek szigorú kritériumait nem elégítik ki. az eredetvédelmet szabályozó 2081/92-es és a hagyományos különleges tulajdonság tanúsítási rendszerét megteremtő 2082/92 EGK-rendeletek megjelenése után . civil szerveződésű hátteréül . hanem a hagyományos termékek összegyűjtése a program feladata . megőrzésén túl komoly gazdasági célja is van. illusztrált formában kiadják tájegységüknek a gyűjteménybe felvett élelmiszerei ismertetését.biztosítja. A program célja Európa egyes tájegységei hagyományos agrártermékeinek és élelmiszereinek propagálása volt.valami új at. az elmaradottabb vidékek népességmegtartó erejének növeléséhez. Az egyes régiók hírnevük. élelmiszer-előállítást és -forgalmazást oktató közép. a turizmus. 4000 hagyományos terméket leíró gyűjtemény egy kincsesbánya azon vendéglősök kereskedők. a "borutak" mintájára. Az ilyen termékek előállításának ösztönzése jó segítségnek tűnt a túltermelés csökkentéséhez. A kb. Másrészről viszont . A továbbiakban ismertetendő. hogy nem "vesszenek el" azon élelmiszerek sem.és felsőfokú iskolákban.érzékelve a piac különlegességek iránti igényét .mintegy ezek társadalmi. Tananyagnak használják a vendéglátást. akik.A tájegységi. extrát akarnak kínálni vásárlóiknak és egyben megrendelés. A program titkársági feladatait a Franciaországban 1989-ben létrehozott Conseil National des Arts Cuiinaires-a Kulináris Művészetek Nemzeti Tanácsa látja el.a kilencvenes évek elején kezdte az EU Bizottsága számára is fontossá válni.a hagyományos nyersanyagok előállítási módok. nemzeti termékspecialitások összegyűjtése (Euroterroirs Program) Az élelmiszerekhez kapcsolódó hagyományok . vonzerejük növelésére önállóan .miután a gyűjteménybevaló felvételt nem a termelőnek kell kérnie. amelyek védelmére vagy tanúsítására az előállító nem is gondolt. A szakmai irányításra. amit ugyancsak országonként egy-egy tagból álló Szakértői Bizottság támogat. áruházláncok számára. a meghatározott földrajzi környezet . Ez egyrészről azon élelmiszerek felvételét is lehetővé teszi. A bortermelő országokban már régóta élő attrakció során. több eitérési lehetőséggel fogalmazták meg. A gyűjteménynek a hagyományok rögzítésén. esetleg ahhoz csatlakozva a gyűjteménybe került élelmiszerek előállítását bemutató és persze azokat kipróbáló programokat szerveznek. A gyűjteménybe való bekerülés feltételeinek lényege azonos az eredetvédelmi és a hagyományos különleges tulajdonság tanúsítási rendeletekben rögzítettekkeL A feltételeket azonban lazábban. munkalehetőség a termék előállítóinak Máris használja az egyik legfontosabb iparág.

Az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés védelme (2081/92 EGK-rendelet) Az egyes termékekhez kapcsolódó földrajzi eredetmegjelölés fontossága. hírneve vagy egyéb jellem- . eddig csak szűk körben ismert termékek. amely világosan megkülönbözteti őket más. majd a szellemi tulajdon védelme keretében) voltak nemzetközi kezdeményezések az eredet.Ezek a testületek a feltétel. amelyek: "Az elő­ állításukhoz felhasznált hagyományos nyersanyagokból. helység.az EU egész piacán azonnal felismerhetővé. A hagyományos és különleges tulajdonság tanúsítása (2082/92 EGK-rendelet) Azon élelmiszerek megkülönböztetésére. hogy az egyes. eljárásrendjét. Az Európai Unió ezért 1992-ben a 2081/92 rendelettellétrehozta saját. amelyet az e helyről származó -a meghatározott földrajzi területen termelt.a közös jel révén. valamint a nemzeti szervek által javasolt listák jóváhagyását végzik. Ezért már az Európai Unió létrejötte előtt (előbb az iparjogvédelem. piaci értéke és védelmének szükségessége régóta ismert minden fejlett országban. Az ezzel foglalkozó ún. hiszen ez segíti.és szabályrendszer kidolgozását. kivételes esetben ország neve."Az eredetmegjelölés valamely táj. az ilyen termékek ellenőrzését és a feltételeknek való megfelelé st igazoló tanúsító védjegyet. 4000 terméke került be az 1994-ben elkészített gyűjteménybe. illetve előállított . Az EU Bizottság szakértői szerint a termelőket az eredetvédelmi rendszer lehetőségeinek kihasználása köti le. Definíciói szerint: . a hagyományos előállítási módból és összetételből eredően olyan tulajdonsággal rendelkeznek. azonosíthatóvá váljanak. A 12 tagország 129 régiójának összesen kb. A rendszer egyenlőre nem működik széleskörűen. amelynek különleges minősége. védelmére szolgál.olyan termék megjelölésére használnak. A rendszer-nagymarketing előnye ez a védjegy. a tanúsításra csak a jövőben fordítanak nagyobb figyelmet. lisszaboni megállapodáshoz csak 18 ország (köztük 1982-ben Magyarország) csatlakozott. azóta igen sikeresen működő rendszerét. hasonló élelmiszerektőL" Az EGK-rendelet részletesen meghatározza az elismerés feltételeit. feldolgozott. illetve a földrajzi jelzés nemzetközi védelmi rendszerének létrehozására. eddig összesen 10 termék tanúsítása történt meg. Ebben részletesen szabályazza az eredetmegjelölés és földrajzi jelzés védelmét. Ezek különféle okok miatt nem voltak sikeresek.

feldolgozott.kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet. . kivételes esetben ország neve.ugyanolyan marketingértéke van. A földrajzi árujelzők e csoportjánál tehát. magas termelői jövedelmek stb. Nem kizárt. Bár a "kizárólag vagy lényegében" kifejezés itt is ad némi engedményre lehetőséget. amelyet az e helyről származó . ugyanakkor a specialitások iránti igény növekszik. iparosodott régiók túlnépesedtek. persze a pénz. A három rendelettel megjelent új irányzat jelentősége az Európai Unió Új Mezőgazdasági Politikájának megvalósításában folyamatosan növekszik. a fenti problémákat megszüntesse. A sokmilliárd ECU-s mezőgazdasági támogatási rendszer megmarad.legalább is az EU piacainak mai helyzetében. Az eredetvédelmet. a hagyományos különleges tulajdonság tanúsítását és a biotermelést szabályozó három EU-rendelet legfontosabb gazdasági háttere a következő volt: • a Római Szerződés alapján megvalósult Közös Mezőgazdasági Politika által inspirált intenzív gazdálkodás nemkívánatos "melléktermékként" hatalmas árufeleslegeket és környezeti szennyeződéseket is produkált. Nem a parlagen hagyott területekért fizet. hanem olyan termékek piaci keresletét akarja megteremteni.) megtartva. de nem a termelés növelésére. Meg kell azonnal jegyezni. Az eszközrendszer fő fegyvere." Láthatjuk.szemben az eredetmegjelöléssel-a termék tulajdonságainak az adott területtel való összefüggése nem szarosan egyértelmű és bizonyítható. hogy az eredményeket (biztonságos belső ellátás. hanem éppen annak csökkentésére fordítják. a termelt mennyiségek csökkentése. A meghatározás kulcsszava a "tulajdonítható"." Ezeket a termékeket nevezi az EU-szóhasználat PGI-nek (Protection of Geographic Indication). • az élelmiszer-fogyasztás mennyisége stagnált. amelynek különleges minősége. Ezt azonban sokkal piackanformabb módon teszi. helység. illetve előállított . Az e rendeletekkel kialakuló rendszer végső célja.a meghatározott földrajzi területen termelt. az arra jelés emberi tényezők következménye. éppúgymint a pénzügyi támogatásé. hogy a mezőgazdasági pénzügyi támogatási rendszer jelentőségét a mi teljes jogú tagságunk idejére megközelíti. • az elmaradt vidékek munkaerő-megtartó képessége folyamatosan csökkent. hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.az EU-szóhasználat PDO (Protection of Designation of Origin) termékeinél . Az EU Új Mezőgazdasági Politikájának célja és feladata."A földrajzi jelzés valamely táj. a fejlett.olyan termék megjelölésére használnak. amelyek: lemző természeti zője .az adott földrajzi egység természeti és emberi tényezőivel való kapcsolatokat szigorúan követelik meg. hogy ez a csoport semmivel sincs "hátrányosabb" helyzetben az eredetmegjelölésnéL Ugyanazon védelmet élvezi és . hogy itt.

kisebb hozamúak. Értéküket a fogyaszták szemében nyilván emeli az. hogy ne pár év múlva kezdjék a programot a majdani új tagokra újraéleszteni. Ez a legjobb alkalom (hiszen erősíthetik egymást) a hasonló célt szolgáló. A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) nevű magyar program munkái 1998-ban megindultak. sajtókonferenciával megkezdődött a célok és lehetőségek széles körű ismertetése. mert: . Ennek eredményeként 1998-ban úgy látták több okból is.Magyarországon hatályba léptek a hagyományos és a földrajzi helyhez kötődő élelmiszerek törvényes védelmét.A Kulináris Művészetek Nemzeti Tanácsa) keresztül a kilencvenes évek közepétől ismerik és követik a programot. . A jelre elsősorban a nemzetközileg kevésbé ismert termékeknek van természetesen szükségük. Nyilván a vásárlók megnyerése érdekében . Eddig kb.az 1726/95 EC-rendelet egységes jelet hozott létre.mivel a rendszert létrehozó 2081/92 rendelet az eredetvédett termékekre megkülönböztető jelet nem állapított meg. cikkel. Több ezer kérelemről. népszerűsítését szolgáló rendeletek. az Európai Bíróságig eljutott vitákról tudunk. szélesebb. - Rhazai uédelmi rendszerek A tájjellegű. országok közötti. cégek. . szervezőinek érdeke. . hanem folyamatosan dolgozzanak. kevésbé szennyezik a környezetet.Számos előadással. hagyományos élelmiszerek összegyűjtésére szolgáló Euroterroirs Prog:amba való magyar bekapcsolódás: a Hagyományok-Izek-Régiók (HIR) Program A magyar szakemberek a programot vezető francia szervezeten (Conseil National des des Arts Culinarires. civil alapokon nyugvó és kevésbé formális hazai gyűj­ temény összeállításának megkezdésére. Ennek során: . hogy eljött a magyar bekapcsolódás ideje.Az FVM Közösségi Agrármarketing Centrumban létrehozták a program irányítását végző 3 fó'ből álló HÍR Programirodát. a vásárló különféle okok miatt hajlandó a hagyományos élelmiszerekénél nagyobb előállítási árat megfizetni.Az Euroterroirs Program befejeződik. 500 eredetmegjelölés és földrajzi jelzés védelmét jegyezték be.több élőmunkát igényelnek. Az EU eredetvédelmi rendszer iránt rendkívül nagy az előállíták érdeklő­ dése. ha a pármai sonkával vagy más világhírű termékkel azonos jelet viselnek.

kevésbé intenzív. szövetségek megnevezése. A megoldáshoz fűződő esetleges szellemi jogok védelme érdekében a gyűjteményben publikálásra kerülő szövegnek ez a része a termelő jóváhagyását is igényli. . A feltáró.Létrehozták a programot irányító 25 tagú Nemzeti Tanácsot. amely az egyes élelmiszerszektorokban a magyar gyűjteménybe kerülő élelmiszerek leírását gyűjti. . az újonnan megtalált termékeket leíró munka természetesen ezzel nem szűnik meg. árjegyzék stb.. . Ilyen speciális termelői szövetség hiányában az adott terméket előállíták felsorolását kell megadni.) mellett aszóbeli visszaemlékezés is lehet. így a most megjelenő Gyűjtemény bővítése. . annak esetleges változásaihoz kötődően is fontos.) FM-rendelettel A rendszer létrehozásának célja azonos az EU-éval: segítse a hagyományos. kevésbé termelékeny módszerekkel.Bibliográfia Minden. Ezért a benyújtandó dokumentációnak egyik igen fontos része ez. legtöbbször az ország .Megkezdték annak a szakértői bázisnak a kialakítását. A hagyomány nemcsak az előállításhoz. az ezen alapuló technikai megoldások megőrzése. megújítása néhány éven belül várható. ezekből gondos válogatással 300 került a Gyűjteménybe. egyesületek. A dokumentálás bármely írásos anyag (reklám.Tudásanyag A gyűjtemény egyik fontos célja a régi tudás.Hagyományos használat A termék történetének lehető legpontosabb leírása és dokumentálása. (I. . A Gyűjteménybe való bekerülés feltételei (melyek ismertetésére minden egyes termék leírásában természetesen kitérnek) a következők: . hanem a felhasználáshoz.Termelt mennyiség Az adott termék éves termelését az egész régióra meg kell adni. .Az előzetes gyűjtés során több száz széba jöhető termék gyűlt össze. A hagyományos-különleges tulajdonság tanúsításáról szóló EU-rendelet honosítása és a magyar tanúsítási rendszer megteremtése az 1/1998. illetve az összegyűjtötteket elbírálja.Termelői kör Az adott termék előállításával kapcsolatban létező társaságok. amelynek munkáját a 15 fős Tudományos Bizottság és a 20 fős Iparági Bizottság segíti. 12. a termékhez kapcsolódó dokumentum pontos hivatkezása (esetleg kópiája). konkrét statisztikák hiányában becslési alapon. Pontosan le kell írni a hagyományos megoldásokat.

besugárzás vagy éppen génmanipuláció következtében keletkező különleges tulajdonság nem tanúsítható.nálunk éppúgy. és ami a legfontosabb: segítik az általában elmaradott vidékek foglalkoztatási gondjainak enyhítését. Lehet azonban. hogy valamikor az alkoholos erjesztés. kifejleszteni". mert nem elég versenyképesek. A tanúsítási jelet és az általa biztosított marketinglehetőséget természetesen az ilyen "elfelejtett" termék is megkaphatja."feléleszteni. meghatározott volumenben "gyártsák". Az például hogy a kristálycukrot valamikor elkezdték süveg alakúra préselni.kiszorultak vagy kiszorulnak a piacról. E kitétel (éppen a hagyományosság megőrzése érdekében) nyilván a mai és holnapi technológiai újításokat akarja kizárni a tanúsítható tulajdonságok közül. és esetleg csak alkalmilag készíti. Eszerint a védett eredetmegjelölésű és földrajzi jelzésű élelmiszerek nem számítanak hagyományosnak.néhány példán keresztül megvilágítva-foglalkozni a definíció három kizáró fogalmával. Tehát például egy fagyasztva szárítás. hogy ezt több generáció óta folyamatosan. a savanyítás vagy a tészta kelesztése is technológiai újítás volt. a süvegcukrot nem teszi hagyományos élelmiszerré. A túltelített cukoroldat kristályosításával keletkező "kandiscukor" viszont már eséllyel pályázhatna erre. mint az EU-ban. Lehet.és ez egyik célja a rendszernek. Ez a tanúsítás a terméket védi (az adott néven a továbbiak301 . színesítik a választékot. hogy például a múlt században vagy a századelőn széleskörűen ismert terméket ma már csak néhány ember ismeri. -Eredete vagy földrajzi származása következménye. hagyomány kötődik hozzájuk. gyártóik nem elég tőkeerősek Pedig kár lenne értük. Ezek a termékek. A kitétel a két rendszer (az eredetmegjelölés védelme és a hagyományos-különleges tulajdonság tanúsítása) harmonikus egymás melletti működését biztosítja. hogy a több emberöltőn. hogy a hagyományos-különleges tulajdonság tanúsításának kérelmezé se a kérelmező/kérelmezők számára nem jelent kizárólagos előállítási jogokat. Azt lehet mondani. A kitétellel kapcsolatban azt szakták felvetni. újra felfedezni". Nem lehet tehát ezeket a termékeket "feltalálni. . A tanúsítási forma megnevezésének és definíciójának "hagyományos" jelzője felveti azt a kérdést. Hangsúlyozni kell.kevésbé fejlett vidékein előállított élelmiszerek piaci helyzetének javítását. Eszerint nem tekinthetők hagyományosnak a következő tulajdonságok: -Az élelmiszer külső megjelenésének következménye. Nem feltétele ugyanis tanúsításuknak az. Nem adható rá konkrét válasz.Technológiai újítás következménye. hogy milyen hosszú idő után tekinthetünk egy terméket hagyományosnak. generáción keresztül használt nyersanyagok technológiák tekinthetők hagyományosnak. Érdemes még.

A törvény lényegében az EU-rendelet definícióit ismétli. Az élelmiszer törvény felhatalmazását a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. eljárási rendjébe illeszkedik.az AMC az FVM Értesítóben közzéteszi. nem fajtanév-e. évi XI.a rendszert működtető FVM Agrármarketing Centrumhoz (AMC) kell beadni. Az EU-jelet természetesen csak tagságunk után használhatjuk Az eljárásrend. törvény megszüntette és változatlanul megismételte. Ez a jogi "bűvészkedés" azzal a következménnyel jár.vagy állatfajta nevével való ütközést is.mely azonos az EU-rendeletben leírtakkal-legfontosabb elemei a következők: . . "nagymarosi málna" stb. Itt egy. Az élelmiszerek eredetvédelmét közvetlenül csak az V rész érinti. Két hónapon belül bárki észrevételt tehet vele kapcsolatban. és leírását a Magyar Élelmiszerkönyvben megjelentetik. Ez. Eszerint: "Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző.amely tartalmazza a hagyományos nyersanyagok az előállítás módja.A terméket felveszik az FVM által vezetett "Hagyományos Különleges Tulajdonságú Élelmiszerek jegyzékébe". nem csak a tanúsítás kezdeményezője előállíthatja. "makói hagyma".az Élelmiszertanúsítási Szakbizottság elbírálja.ban csak a termékleírásnak megfelelő termékeket szabad forgalmazni)." A gyümölcsök zöldségek esetén merülhet elsősorban fel az oltalomból való kizárásnak ez a feltétele.természetesen a 2081/92 EGK-rendelet honosításának előírását jelentette. . törvénnyel és a 87/1998. (V. ha más. . azt bárki. A magyar rendelet által meghatározott tanúsítási jel az EU-éra emlékeztető. része a védjegy jogi oltalmávat II. a kertészeti termékek szempontjából különösen fontos szabályra térünk ki. ezek legfontosabbjait az EU-rendszernél ismertettük. Az élelmiszerekről szóló 1995. törvény felhatalmazta a kormányt az eredetmegjelölés és a fölrajzi jelzés védelméről szóló rendelet elkészítésére. Minden esetben vizsgálni kell tehát a védelem megadása előtt. III. évi XI. a termék tulajdonságai részletes leírását. évi XC. része a bírósági eljárássat IV része az együttes és a tanúsító védjeggyel foglalkozik.A tanúsítási kérelmet. A törvény I. -A kérelmet. korábbi szerzői vagv iparjogvédelmi jogba ütközne. része a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásával. Az eredetmegjelölést és földrajzi jelzés védelmét szabályozó EU-rendelet honosítása és a magyar védelmi rendszer megteremtése az 1997.) kormányrendelettellépett életbe. hanem a védjegytörvény bonyolult rendszerébe.az esetleges észrevételeket is figyelembe véve . ideértve a növény. hogy például a "cecei paprika".A kérelmet . hogy az eredetvédelmi kormányrendelet nem az élelmiszertörvény. 6.a folyamatban lévőEU-harmonizációból következően.formai szempontból való felülvizsgálat után . A fentiekben ismertetett rendszerben eddig tanúsítás még nem történt.

A végleges termékleírás határozatban való jóváhagyása.kiterjed a szeszes italokra és a borra is. hiszen egyezségünk van a Bizottsággal.eltérően az alapjául szolgált 2081/92 EGK-rendelettől. célja a következő: . évi XI. de a termékleírásban rögzített követelményeket nem tartják be) ne használhassák az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. Az EU-szintű védelmet tehát ez fogja biztosítani.A termékleírás közzététele a Magyar Élelmiszerkönyvben. . a tagság után is fennmaradó rendszer viszont az EU-n kívüli országok viszonylatában ad védelmet. bejegyzésre a Szabadalmi Hivatalhoz való továbbítása. A borok jelen rendszerbe való bevonása tehát csak az EU-n kívüli védelem érdekében szükséges. . Ennek mellékletében sorolták fel azokat a hagyományos italokat.Ez a rendszer .A közzétételre kapott észrevételek feldolgozása. hogy a "bejelentés díját" a Hivatal felhívására a kérelmező befizeti. évi XI. hogy jogosulatlanok (akik nem az adott földrajzi területen termelnek. "áruosztály" megnevezését. egyeztetése és végleges döntésre a Tanács elé terjesztése. Az eljárás végét a védelemnek a Szabadalmi Hivatal által történő hivatalos bejegyzése jelenti.szemben az eddig ismertetett HÍR-programmal és hagyományos tulajdonságtanúsítással-már jogi védelmet ad az ellen. törvénnyel és kormányrendelettel létrehozott magyar rendszer. . Az ezután következő munkát.A szeszes italok eredetvédelmét és a szeszesitalok minőségi követelményeit szabályozó 1576/89 EGK-rendelet biztosítja.A termékleírásnak a Magyar Eredetvédelmi Tanács elé történő terjesztése. melynek lényege a termékleírás véglegesítése. A magyar elképzelés az. . Ennek magyarázata. az FVM Élelmiszeripari Főosztálya szervezi.A magyar borok EU eredetvédelme ma is biztosított. . -A Tanács által jóváhagyott leírás rövidített változatának közzététele az FVM Értesítóben. vagy ott termelnek. A jelenlegi rendelet szerinti. A levélben ki kell jelenteni. többszöri átdolgozása. A védelem megszerzésének eljárásrendje meglehetőségen bonyolult. Ezt a hivatalnállévő termékjegyzékből kell kiválasztani. A levélhez mellékelni kell a termékleírást és az ún. . amelyeknek megnevezése védett. Ennek legfontosabb lépései a következők: -A termékleírás formai szempontból történő vizsgálata. amit a borelnevezések kölcsönös védelméről szóló 1994. hogy tagságunk után a most létrehozott magyar rendszerben védett szeszes italok majd átkerülnek az 1576/89 rendeletbe. A Magyar Szabadalmi Hivatal Védjegyosztályának címzett levélben kérni kell az adott termékmegnevezés "lajstromozását". Az 1997. törvény hirdetett ki nálunk.

Az eljárás a termelőknek ne kerüljön pénzbe. uálto2tatási jauaslatok A speciális termékek leírásának összegyűjtésére szolgáló Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) Program A program működése első. Az AMC keretében működő HÍR Titkárságnak a továbbiakban: .Biztosítsa. piacképes termékek külön eljárásban megkaphassák a jelet. Rendkívül nagy hiba lenne azonban ezzel a programot befejezettnek tekinteni. amelyekre a fejlett európai gazdaságoknak évek állnak rendelkezésre. A magyar gazdaság az EU-felzárkózás jelenlegi folyamatában időhiányban van. az abba felvett termékek széles körű megismertetését a fogyasztókkal és a gazdaság szereplőivel egyaránt. a leírások esetleges pontosítását. Ennek tanúsítási rendszerét következő­ képp kellene kialakítani: .így a HÍR Gyűjteménybe bekerült speciális termékek széles körű megismertetését és gazdasági lehetőségeik kihasználását -.Az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés védelme iránt. nálunk sokkal gyorsabban kell megvalósítani. .A tanúsító jel megismertetésének marketingmunkáját központilag végezzék (például az AMC tevékenységének részeként). sőt szakmai segítséget kapjanak lefolytatásához. önfenntartássá válásáig (1-3 év időtartam) a termék előállítája központi anyagi támogatást vehessen igénybe. fontos részét a termékleírások elkészítését és publikálását sikeresen befejezte.A termelés felfutásáig.Segíteni kell a gyűjtemény. Olyan folyamatokat . a további hasznosítást a gazdaságra bízni. hogy a HÍR Gyűjteménybe bekerült. . A következő termékek védelmének bejegyzése megtörtént: Makói hagyma Szatmári szilvapálinka Gönci barack Kecskeméti barackpálinka Szegedi fűszerpaprika-őrlemény Békési szilvapálinka Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény Szabolcsi almapálinka Szegedi téliszalámi Tokaji aszútörköly pálinka Zalaszentgróti csiga és csigahús Tokaji brandy Rmau11ar rends2er működésének problémái. Ezért a HÍR Gyűjteménybe került hungarikumok piaci helyzetének javítására az FVM-nek "hungarikum" elnevezésű tanúsító védjegyet kellene alapítani. Ezen ismertető tevékenység célja.Biztosítani kell a gyűjtemény folyamatos karbantartását. 304 . az esetleg felbukkanó új termékek felvételét. .hasonlóan Európa többi országaihoz-nálunk is nagy az érdeklődés. . hogy minél több ilyen termék jelenjen meg a piacon és találjon vásárlóra.

12. . hogy azért nincs egyetlen tanúsítás sem. Az 1/1998.eltér az EU-tagállamokban alkalmazottáL A védelem nemzeti szintű bejegyzésének intézményét minden EUtagország maga jelöli meg. mert a részletes feltételrendszert (beleértve a tanúsítási jelet) a működtetéssel megbízott AMC nem dolgoztatta ki. és ennek érdekében az AMC -nek működtetnie kell az alábbiakat: . hogy a keretében működő Tanúsítási Titkárságnak a kiváló minőséggel azonos fontosságú feladata a hagyományoskülönleges tulajdonság tanúsítási rendszerének működtetése. megoldási lehetőségeik A magyar rendszer . Amennyire örvendetes az e téren elért siker. A hungarikumok ezen (a gyakorlatban a tanúsítás hiányamiatt nem is létező) csoportja a kiváló minőségjól működő tanúsításának áldozatává vált.A hagyományos-különleges tulajdonság tanúsításának problémái.Meg kell grafikailag terveztetnie a tanúsítási jelet. . Az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés védelmének problémái. A hagyományos-különleges tulajdonság tanúsítási rendszerét létre kell hozni.) FM-rendelet ugyanis. .Egyértelműsítenie kell.A tanúsításban érdekelt termelők tájékoztatását és a jel fogyasztókkal való megismertetését biztosítani kell. megoldási lehetőségeik A rendszer a jogszabály megléte ellenére nem működik. Nehéz eldönteni. mellékesen a kiváló minőség (amely piaci szempontból szintén fontos.A tanúsítási kérelmek elbírálására megfelelő Szakértő Bizottságat kell létrehoznia. amely az EU-harmonizáció keretében a hagyományos-különleges tulajdonság tanúsítására készült. Az AMC és az FVM vezetése valami okból kizárólag a kiváló minőség tanúsítási rendszerének létrehozására és működtetésére koncentrált. annyira sajnálatos a hagyományos-különleges tulajdonság tanúsításának elhanyagolása. hanem az ebben illetékes minisztérium (általában a mezőgazdasági vagy gazdasági) az illetékes.A "hungarikum" tanúsító jelet a hagyományos-különleges tanúsítást kapott termékek automatikusan viselhessék. (I. ezt is az AMC hatáskörébe utalva.amely a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek védelmébe bekapcsolja a Szabadalmi Hivatalt. de a hungarikumoktól eltérő kategória) tanúsítását is szabályozza. . mert a termelők nem kezdeményezték ezt. . A 15 tagország egyikében sincs azonban ez a nemzeti szabadalmi hivatalra bízva. vagy azért nem kezdeményezték.

évi XI. szabadalom. (V 6. .) kormányrendeletet úgy kell megváltoztatni. és a védelmet az FVM minisztere a Magyar Eredetvédelmi Tanács állásfoglalása alapján hozott határozata szerint biztosítsa. a bejegyzést ismét a Szabadalmi Hivatal teszi meg. . mivel a néhány mezőgazdasági termékbejegyzés a Hivatal sok ezer egyéb (védjegy. mert a rendszer működését. Az ismertetett problémák megoldása érdekében szükséges tennivalók: -A védjegyek és a földrajzi címjelzők oltalmáról szóló 1997. az elfogadásról (az Eredetvédelmi Tanács állásfoglalása alapján) az FVM dönt. . hogy az hűen vegye át a 2081/92 EGK-rendeletet.A bejegyzés elhúzódik.A magyar rendszer négyéves működése azt mutatja. fajta) bejegyzésében szinte "elvész". -A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetmegjelölésének és földrajzi jelzésének védelméről szóló 87/1998. a védelem megadását a következő körülmények nehezítik: . hogy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek védelme kikerüljön a hatálya alól. miután a védjegybejegyzésekkel azonos (100 OOO Ft) bejegyzési díj megfizetése sok (elsősorban kis-) termelőt nehéz helyzetbe hoz. miután a bejelentést a Szabadalmi Hivatalnál kell megtenni. törvényt úgy kell megváltoztatni. hogy ez az összekapcsolás nálunk sem helyes.Az eljárás hosszadalmas.A bejegyzés drága.

): Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. p. korai termesztés. 1735.:]anos Kabay. p. 2001. p. Pest. 5-ll.: Magyarország geographiai szótára. Budapest.: Magyar szőlőfajták. Bod T. Bodnár N.l998.: Notitia Hungariae.]. április 14. Szaktudás Kiadó.: A torma termesztése. 8. 26. 482-486. Bernáth J. p. április 26. 2003. Mezőgazda Kiadó. Győrfi J.: A magyardinnyetermesztés törzskönyve. FVM-MTA tanulmány. Budapest. 2002. 2001.: Technológiai forradalom a csiperkekomposzt-készítésben. sz. Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban .. sz. 34 (4):75-84. 2002. Budapest.: Az ünnepi rövid. 2003. Kertgazdaság. . II. Mezőgazda Kiadó. Hajdúsági torma-2001. Viktoria. Mezőgazdasági Kiadó. p. MTA-FVM. Fényes E. Hagyományok-Ízek-Régiók.-Maszlavér P. 1992. 1967. 1851. 1988 (508) Csikor J. 23. Kabay. február 2 7. Mezőgazda Kiadó. Biacs P. Budapest.Schmidt G.-né: Szőlő.: Kabay János. az ember. • Agro-21 "Füzetek.: Ökológiai gorilbatermesztés. (szerk. p.): A kertészeti termesztés biológiai alapjainak fejlesztése.: Az anyarozstermesztés problémái. 2003.): Cseresznye és meggy. Honor. Australia.: A hungarikumok fogalma és jelentősége. Magyar Tükör.: Kertészeti hungarikumokjelentősége és fejlesztési lehetőségeL MTA Kertészeti Bizottság . Herba Hungarica. 2003. (szerk. UGYKSZ Kht.579-621. 2003. Hajdu E. 200 3 (258) Halmai J. Hajtatás. Bél M.: A magyar kertészeti kutatás helyzete és perspektívái a minőségkihívások tükrében . 1998. Budapest. 1997. 109. 1967. In Radics L. december ll. Vecsés község elöljáróságának kiadása. Magyar Nemzet. Győrfij. F. (szerk.: Technológia-fejlesztési vizsgálatok eredményei kis kultúrákban.és gyümölcsfajták Leíró fajtajegyzék OMMI. Csepregi P.: A hungarikumok szerepe és történetük Magyar Mezőgazdaság.: A torma. Budapest. Népszabadság. Gyuró F.: A fajták elnevezése. 70/4. 28.-Soltész M.egy magyar feltaláló élete. p. Kertgazdaság 2002. MG. p. p. 74-90. Budapest. • Agro-21 "Füzetek. Géczi L.: Gyümölcstermesztés. Haraszty J. FVM-ÁMC kiadvány.The life ofan in ven tor. Girókuti P. Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. 6 (3). Inántsy F. Kertgazdaság.: A dísznövénytermesztés fajtakérdései. 13-16. Budapest. 2002.: Ökológiai gazdálkodás II.Hungarikumok a kertészeti ágazatokban" cím ű tanácskozás. 1998. Mezőgazdasági Kiadó.: A magyar gombatermesztés sikerágazat.: Szőlőfajta-ismeret és -használat. 1938.: Mértékes pálinkaünnep Gyulán. GyőrfiJ. 95-125. Book Printer. Bécs. p. magyar fordítása Ka bay J. In Soltész M. 1-4. sz. p. J.Irodalomjegy2élí Andrásfalvy A. Győrfi J.-Mády R.: Meggytermesztés integrált módszerekkel. Hungarikumok. 34 (l): 64-69. 2003. kötet.: A fontosabb meggyfajták ismertetése. 28 (1-2): 14.: Adatok a csányi felesdinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásához. 40. Békésy M. 165-184. MTA. Etnographia. a fajtanevek használata. Apostol]. p. p.. Kézirat.: A dísznövénytermesztés biológiai alapjainak fejlesztése. In Nyéki].: Historia Dom us. Bilkei G. p. Dibuz E. Újfehértó. Tiszavasvári.-ZilaiJ. Herba Hungarica. 25-29. 1990. Szaktudás Kiadóház. Boross M. 181.: Ka bay jános. 2002. Harsányi]. 6 (2) ll5-122. p. 1864. Csoma Zs. p. kötet. In Hrotkó K. 79. 1990. Budapest.

MTA Agrártudományok Osztálya. (XV. 115 (2) 162-175.): Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. sz. 57-71. 1999. Faiskolai Értesítő. 12-20. agronómiai és minőségi jellemzők. Kristóf L. Kézirat. 15. CIBINII.: A paprika. 1956. Márkus F.: Dictionarium.-Nyujtó F. p. Mezőgazda Kiadó. p. Mártonffy B. Budapest. p. Márkus E-Kapitány J. Budapest. sz. (404) 336-337.: Baktérium -ellenálló fűszerpaprikák előállítása. Privil. p. Budapest. Trattner Mátyás kiadása.Agro-21 • Füzetek. 2000. MDCC. p. sz. Kollár G. p. NyékiJ-Soltész M. Nyéki]. Kozma P.: Aminőségi gyümölcstermesztés ugrópontjaL . 2001.: A hazai meggytermesztés tájai és a piacra jutás elősegítése.26. 371-384.: Cseresznye.p. 1998.Papp J. 1959. 234-253. Reg.-Tomcsányi P. In Soltész M.-Nyéki]. Magyar Nyelvőr. 1998. 1664-1667. 1998. 14 (1): 26-28. 1957.25.: Málna. p..-Surányi D.-Kállai T -né-Szabó T -Szabó Z. 2001.: A kajszi. Typographi and Bibliog. Agrobotanika. Makói vöröshagyma. Cosmerovius Máthé kiadása. Sumptibus Martini Hochmeister.-Kapitány]. § Németh M.-né: Technológiai fejlesztések a konzervuborka-termesztésben. • Agro-21 "Füzetek. Pápai Páriz E.): Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. 1957. Hagyma Élelmiszerkönyv (1-4-2213/8 3/ l) Maráczi L. Papp]. Ősz K. Kollányi L. Nagyváthy J. 113.: Kajszibarack. Rapaics R.: A dinnye és termesztése. Gyakorlati Agroforum. 14-15. Kerek M.és meggytermesztés. 14 (1): 29-30. Mezőgazda Kiadó. Nyujtó F. Anno.: A kertészeti hungarikumok termesztésének fejlesztése. Kertgazdaság 2002. Nyujtó F.: A gyümölcsminőség tényezői a csonthéjasok integrált termesztésében . Akadémia Kiadó. sz. Caef.Kállay T-né-Apostol]. Maszlavér P.: Posani kert. Mezőgazda Kiadó. M. . 4. 2002. • The gth Symposium on Analytical and Environmental Problems"Szeged.: Hungarikum gyümölcsök és gyümölcstermékek. 1822.Papp]. Lippay J. 1940. 2001. (szerk.: Fűszerpaprika termesztése és feldolgozása. 34 (l): 9-17. In Soltész M.-Szabó Z. Budapest.: A konzervuborka. sz.: Magyar szőlőnevek eredetéről. 2002.: Dinnyefélék. Mezőgazda Kiadó. p. (36) KristófL.: A kajszibarack és termesztése. Budapest. Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Budapest. 1998. hungaricurnak a díszfaiskolákban. Kézirat.2001. 200 3. 49. Latin-magyar. LXXXII.: Vezetési és marketingfeladatok az integrált zöldségtermesztésben. • Magyarország az ezredfordulón" stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián.): Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. 2002. Mezőgazdasági Kiadó. 6-10. Mártonffy B. 1997. Budapest. 1999. 2000. 176. 1998.: Régi magyar borszőlőfajták.-Maliga P. 1981. Mártonffy B. 1991. 2002. szeder és szedermálna. p. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Kiss J. Soltész M. 4-12. magyar-latin szótár.: Tájtermesztés. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Nagy J. Makó i vöröshagyma -termékleírás. Bécs-Nagyszombat. p. Mezőgazda Kiadó. Kézirat. Budapest. 59-74. (szerk. Budapest. Budapest. Soltész M. FVM-ÁMC kiadvány. Mezőgazda Kiadó.: A magyar málnatermesztés jelene és fejlesztési lehetőségeL MTA Agrártudományok Osztálya.: Hagyományok-Ízek-Régiók.: Így szelektáljuk a Kadarkát.: Hazai csiperkekomposzt-készítésa szigorodó környezetvédelmi előírások tükrében . Nyéki]. különös tekintettel a termékpályákra és a lehetséges felvevő piacokra . 2002.-né: A fajta és aminőség a zöldségtermesztésben .: Az agrártermékek földrajzi eredetvédelme Magyarországon 2002-ben.: A fajták megválasztása. Kertészet és Szőlé­ szet. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Mezőgazda Kiadó.: A magyar gyümölcs. p. Mohácsy M. Kertgazdaság (megjelenés alatt)..) 37-55. In Soltész M. 2002.-Soltész M. Gyakorlati Agroforum. • Agro-21 "Füzetek. (szerk. Mezőgazdasági Kiadó.: Magyar practicus tenyésztő.

1981. 379-386. ÚGYKSZ Kht. 4 (2) 3-9. 6 (2): 29-44. Soltész M.: Meggy. A zöldség. 2001. p. élőhely. 41. p. In Inántsi F. 2002. 2000. Budapest. Tóth F. p. (szerk. Tétényi P. 2003. FVM-MTA. Vecsési káposzta-2001: Hagyományok-Ízek-Régiók. Pest. Integrált termesztés a kertészeti és a szántóföldi kultúrákban. Akcident Nyomdaipari Kft. A zöldség.és gyümölcságazat helyzete Magyarországon (2000. Cegléd.: A gyümölcstermesztés korszerűsítésének feladatai. 2 (in press). Soltész M.-Nyéki]. -Nyéki].-Hunyady M.): Magyar Tudománytár. 2003. (szerk. Szatmáry G. 1798. állat.-Papp].journ.: A magyar diótermesztés helyzete. Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács kiadványa. február 27. kiadása. (szerk. Heckenast G. Trattner M. Hort. 1982.: A Gyógynövény Kutató Intézet fóob kutatási irányairóL Herba Hungarica.-Papp J. 1998. Weszelszky A. Udovecz G.: A hazai szőlőfajtaválaszték értékelése és fejlesztésének lehetőségeL Agrártudományi Közlemények.Soltész M.: Gyümölcsfajta-ismeret és -használat. fejlesztésének lehetősé­ geL Kézirat. MTA. MTA Agrártudományok Osztálya. Szontágh G.Kállay T -né-Szabó Z. 103-108.): Meggytermesztés integrált módszerekkel. 2001. sz. 2001. MTA Társadalomkutató Központ. 1965. Mezőgazda Kiadó.: Hungaricum jellegű gyümölcsök termesztésének fejlesztése.: A növénypalánták országából való erdei és mezei gyűjtemény.-Kállay T -né-Bújdos ó G.: A termésminőség és tápanyagellátás összefüggése a zöldségtermesztésben. kiadás. Sci.): A hungaricum jellegű termékek versenyképessége és piacra jutási esélye. Növény. Hort.és Talajvédelmi Központ. 3-23. p. 3.: Emlékezés dr. Újfehértó. MTA Kertészeti Bizottság "Hungarikumok a kertészeti ágazatokban" cím ű tudományos tanácskozás.) Magyar Zöldség-Gyümölcs Termékcsalád információs kiadványa. (szerk. Pest. p. Budapest. 2002.: Gyümölcsök.-Szabó Z.. MTA Agrártudományok Osztálya. Szentiványi P. Int. Szabó T: Meggyfajták és alanyok.-Szabó Z.]ourn. Herba Hungarica.: Gyümölcsöző sokféleség. Soltész M.: A szenvedelmes dinnyész. Szabó T: Meggytermesztés az északkelet-magyarországi termőtájban.. Kossuth Kiadó.-Csete L. 2003.-Bedő Z. Mezőgazda Kiadó. Surányi D. Int. Növény. 20 (1-2) 11-14.): Gyümölcstermesztés II. 2000.-Slezák K.: Makói hagyma. Soltész M. Terbe 1. Makó. In Papp]. 1860.: Hungarikum fruits. p. Soltész M. 2002.-Tóth K... Kézirat. Zilai]. 83-93.és gyümölcságazat helyzete Magyarországon (1997-2000). Sci.-Nyéki]. FVM-ÁMC kiadvány. . Békésy Miklósra. Kézirat. Budapest. p.-Papp J.-Kappel N. 23. In Láng !. 1998.

.

grapes and vegetables are grown on a well determined area for a considerable time and are more or less assodated with the respective geographica! denomination. know-how and/ or considered as an achievement and/ or tradition of the population since long through subsequent generations. In small fruits. which does not appear on the list of leading commercial varieties demanded of the market. e. Ceglédi. Bódi. Nagymarosi raspberry. custom. Similar . The most important fruit species. Kiskörei cherries. the apple. there are chances to establish local varieties and protected trade marks. e.The Hungaril:um as a spe[ial qualitg of the Hungarian horti[ultural produ[ts and [Dmmodities Summarg Hungaricum is an attribute. which are eligible to be considered as Hungarica are assigned to the follawing main groups: -local varieties.g.g. Egri. is a subject under the domination of the globalised world market. Gönci kajszi.food commodities and products: • food products. Horticultural and food products. . its culture being traditional or adaptedat le ast by the form er generation. They are not single clones but rather a type of variety each. Fruit varieties being well known and grown in Hungary as eligible to receive the title of Hungaricum. Penyigei plums. and is accepted by the majori ty of the public at home and/ or ab road as a Hungarian speciality. countrywide or regionally. which may applied to animal and vegetal produces. The local varieties of fruits. Szomolyai. • confectionery products. to products of the fo od industry processing the form er produces wi th the condition of being related to the Hungarian culture. Besztercei. • drinks. Szentendrei and Hajdúsági gooseberry. and are conform or compatible with the ruling trends of nutrition with out being dependent on ephemeral fashions of the market. moreover. the sole local "variety type" is the ]onathan.

lime tree-clones as nurseryproducts exported for alley plantings. as seed grown annual flowers. Greygo). Földesi) may have good chances on the market. nota bene: Golden Pheasant). Ornamental plants. Moreover. but for export purposes analogous. continuously: tornato shaped. Farnous wines are all without exception bound to particular grape varieties. notamember of the Hungariarr assortment. cabbages (Vecsési. Among species grown in olericulture. as local varieties. Similarly. undoubtedly. induding several new breeds. The ready product appearing on the world market. waxy yellow with a spicy smell (Cecei. stabilised hybrids ofrowan-berries. tapering. e. though may display considerable variability.). which are offered as distinct clones. The protected geographic mark of win es may serve as an example for other horticultural products too. the milled powder as Szegedi or Kalocsai csemegepaprika. ea ch of th em owes its characteristic grape varieties induding also the vineyards of elosed districts. ecologically more suitable types are developed with adjectives Szentesi or Tétényi in the seed catalogues. though smaller volumesas the formers. As a distinct vegetable. dehydrated herbs. Hungariarr immortal flowers. Fehérözön. a series woody endemics. in that group of varieties also F1 hybrids are available for the grower. Hot (pungent) fruits are to be distinguished. consurned at full maturity (Szentesi paradicsomalakú. of Hungariarr spice pepper are real candidates to became Hungarica. severely. the autochthonous variety types. Keszthelyi. pungent fruits offered especially early as Hegyes erős grown in protected culture. . Win e districts in Hungary enjoy the most international fam e. really. All the same. e. as a special category (waxy conical as Bogyiszlói or round as Almapaprika) whereas the elongated. which is. Táltos. etc.chances are estimated for the produce of grafted walnut plantations. but rather cained with the growing site or geographic origin. The western market prefers. Csurgói. the succulent "vegetable pepper" and its use as a rough component of the diet aswell as cooked and pickled dishes are un paralleled on the continent with a sophisticated score of old and new varieties being improved by breeding. The technique ofproduction would be the purpose in assigning logos to produces offered by geotherrnal greerrhouse structures (Szentes in tornato forcing) and processing plants (Kecskeméti or Hatvani tornato purée. Hajdúsági) or horse radish (Téglási. Balinkai.g.g. the "blocky" or "giant'' type of varieties as California wonder. extracts and ointments. they need to be provicled by some uniform logo. Medicinal plants and spices may serve a couple well founded Hungarian commodities. a whole series of hollyhocks with different length of stem. is guaranteed and exclusively of Hungariarr origin. colaurs and forms of flowers.

Unfortunately. Fruit growing is. Most developed are the grape and wine districts. There is also an urgent need for far reaching horizantal and vertical callaboration as well as harmonisation of interests induding administrative and municipal stirnulL As for the food products of horticultural origin.Commodities and different products are dosely related to the specialisation of the countryside: Among food products the milled pepper of Kalocsa and Szeged. Most of the Hungarian dishes. a wide scale of meat combined with garnishment. That is even more to say for the vegetable growers. Kecskeméti kajszilekvár as plum and apricot marmalades. The spirit of the local community must be strengthened until conditions of a self-reliant actions have built up. gulyás. Gesztenyepüré as mashed and sweetened chestnuts. do not appear though on the me nu as horticultural items in spite ofmost components of flavour are du e . thoughtfully. tornato and pepper purée (Pritamin) of Hatvan are coined. partially: Szatmári szilvalekvár. Szabolcsi alma. marks of fruit juices circulated by different enterprises did not succeed to penetrate the western markets. sourkraut of Vecsés. in combination with animal products aswell as related to hygienic principles. on the contrary. Egri cseresznye. Tokaji törköly as fruit brandies. Szatmári szilva. Alcoholic drinks and juices are dominated by the traditional win e districts of the co untry. The win es enjoy le gal protection and are marked aceording to their qualityaswell as geographic origin. Thus. consumption ought to be regulated. and which were since long accepted on the foreign markets. i. as national specialities. e. Halasi kieferkörte.Junctional foods". th ere is littl e chance to wait for initiatives of the individual entrepreneurs of the respective districts in spite of being highly dependent on the success of that idea. lecsó. The identity of the horticultural regionsin Hungary are highly individual with variable intensity. Some of the customary short drinks were accepted. cooked noodles. stuffed cabbage. promotion ofhealthy eating ha bits orreferring to . Confectionery products overlap the category of processed foods. pörkölt. etc. much more dispersed and their self-reliance is less pregnant. Hom to enhance the competitiueness of horticultural products as Hun!}arica An establishment of the category of Hungarica in horticultural produces and processed products needs a widely organised social action program based on the contribution of co-operatives of producers and marketing. development of Hungaricum may meet different chances and difficulties in every case. like wines the international status: Kecskeméti fütyülős barack. Paradoxically. Indination to get organised dependslargelyon the communal spirit of the respective growers. Consequently designed export policies are needed to achieve that aim. pastries.

however. Most could be done to promote this idea through the schools and associations. in addition. The sketched possibilities cannot be realised without lesser or greater setbacks depending on the individual case. as a remarkable Hungaricum. to its system. . you should win the benevalence and collaborative disposition of the host. The affiliation to a region or an organisation as a co-operative induces some kin d of local-patriotism. festivals completed with gastronomic entertainment are opportunities to vulgarise the local specialities and ingratiate the Hungarica with domestic aswell as foreign public. unequivocally.g. A special attention deserve the menus. The potential beneficiaries of Hungarica are mainly the foreign visitors.to vegetables. which may stimulate the attention of the public by presenting successful examples of rural development on regional and individuallevel. Concurrents of solid capital should be prevented by administrative means to harm the starting enterprises as long as the EU-integration will not forbid them. which may articulate local traditions and aspirations. need the actíve support ofthe state. aswell as the intraduction of new enterprises protected against the cartellization of established capitals. which are the real cause of a dish being considered as Hungarian. which penetrates all members of the community. Local municipalities are often faced to the temptation to decide against interests of the region or a group of growers. Attractive spectacles araund local objects of tourism offera bas e of organising fairs. The b est advertisement is the example. All legal conditions and prescriptions related to the quality and hygiene of fo o ds are to be observed. We have to keep in mind that the image of the country is effectively enhanced by offering each speciality. public opinion should be inform ed. Initiatives of the producers or representatives of the regio n. market-places and restaurants also as ready dishes. A falu) and/ or by electronic media (TV. which means that all developments initiated will be tailored. internet). who ta ckle the adventure and explore the peculiar offer the exotic country. The introduction of a mark and protection of geographic origin are bound to be backed up by the administration. which may experienced by laoking at the customers and consumption of the Hungarian public. national peculiarities of the Hungarica considered as well. Most of the potential users of Hungarica are coming from the west and are accustomed to the norms and requírements of the European Union. If you want to keep the buyers preference. radio. at lea st by a weekly periodical (e. fruit and spices and even win e. regulariy. which are met in the shops. therefore. Organisation of co-operatives and the enforcement of common interests should be stimulated centrally. properly.

One of the requisites is a positive image of the country. north to us later. how the demands could be met with the offers will be adapted to the results obtained. At southern growing sites ripen fruits of the same variety earlier. which is built up wi th the inventory of tourism and not at least. it needs a whole nation (man). thus the chancesof penetrate int o the market of a commodity. w here a breach could be opened. where some commodities are lacking or the supply is lagging. The first way is the consumer research in the classical sense. The world market has to be considered to be almost saturated. cherries. Advertisements ought to be supported by human relations realised in restaurants and popular entertainment. the weakest point.The disposition of Hungarian goods as export artides on the markets of the EU and other. which are already established on the domestic markets. Prices are higher at the beginning and towards the end ofthe ripening season. Breaches are arising. should be introduced by calling the consumers' attention on the respective items. "the man of the street". The way and measure. Hungarica. prices rise as much as our offer promises a favourable business. The consurner research is indispensable for the adequate flexibility of the offer. e. by the example displayed by the Hungarian population. The other way endeavours the development of the market and attempts to increase the existing demands or incluce new demands. It is one of the actual tasks to raise the interest of the potential consumers by allurement. The geographic position of countries offers chances of seUing fruits at different times.g. and as a consequence. This is a delica te job. temporarily. mainly neighbouring countries The development of marketing should be initiated on two different ways. It comprises a study of the buying capacity of the potential consumers. .

.

osztályvezető. FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete. igazgató. Budapest témavezető. ny. Vecsés üzemvezető. Krautland Szövetkezet. Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. Szombathely igazgató. fő­ iskolai tanár. Budapest elnök.Hkötet szerzői ANDRÁSFALVY András BALÁZS Sándor BERNÁTHJenő BOTOS Ernő Péter CSOMA Zsigmond FARNADIÉva FÜSTÖS Zsuzsanna GÉCZI László GYŐRF!Júlia HAJDUEdit KAPITÁNY József KOVÁTS Zoltán KRISTÓF Lászlóné MÁRJános MARÁCZI László t MÁRKUS Ferenc a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete.. egyetemi adjunktus.. egyetemi tanár. Kalocsa az MTA doktora. FVM Agrármarketing Centrum Kht. Kecskemét igazgatóhelyettes. ny. ny. Károly Gáspár Református Egyetem. Budapest a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. osztályvezető. Kalocsa . BKÁE Kertészettudományi Kar. ny. tudományos tanácsadó a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. Fűszerpaprika Kutató Fejlesztő Kht. egyetemi tanár. Budapest a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. BKÁE Kertészettudományi Kar. Kecskemét az MTA doktora. tanszékvezető egyetemi tanár. Budapest a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. OMMI. osztályvezető. Budapest az MTA doktora.. Fűszerpaprika Kutató Fejlesztő Kht. BKÁE Kertészettudományi Kar. Műszaki és Mezőgazdasági Kar. Nyíregyháza a mezőgazdasági tudomány kandidátusa.. OMMI. tudományos főmunkatárs akadémikus. Nyíregyházi Főiskola. Budapest a mezőgazdasági tudomány kandidátusa.

egyeteTOTT H Gede on mi docens. egyetemi tanár. egyetemi docens. BKÁE Kerté szettu domá nyi Kar. Debre ceni Egye tem Agrá rtudo mány i Cent rum Szaktanác sadás i és Fejlesztési Intézet. Szigetszentmiklós a mezőgazdasági tudom ány kandi dátus a. FVM Agrá rinter venci ós Központ.. FVM Szőlészeti és Borás SZABÓ Attila emét Kutatóintézete. Budapes t az MTA dokto ra. Budapest osztályvezető. BKÁE Kerté szettu domá nyi Kar. egyetemi docens. BKÁE Kerté szettu domá nyi Kar. Budapest dátus a. egyeTERBE István temi docens. BKAE Kerté szettu domá nyi Kar.. Kecskeméti SOLTÉSZ Miklós emét Főiskola Kerté szeti Főiskolai Kar. Kecsk zati osztályvezető. intézetigazgató. egyetemi tanár. BKÁE Kertészettu domá nyi Kar. BudaZATYKÓ Ferenc pest a mezőgazdasági tudom ány kandi dátus a. Buda pest az MTA dokto ra.. FVM Élelmiszeripari Főosztály.MÁTÉ Valéria MÜLLER István NAGYJózsef témavezető. Buda pest . Buda pest ügyvezető igazg ató. BKÁE Kerté szettu domá nyi Kar. főtanácsos. egyeSCHM IDT Gábo r temi tanár. Buda pest a mezőgazdasági tudom ány kandidátusa. Debr ecen ály. Buda pest a közgazdaság tudom ány kandi dátus a. FVM Agrár mark eting Centr SZÜTS Meny hért Kht. NYÉKIJózsef PALLÓNÉ KISÉRDI Imola PAPP János RÁC ZEnd re RETKES Józse f FVM Agrá rmark eting Centr um Kht. Flóra Hung aria Kft. Kecsk um osztályvezető. FVM EU Integ ráció s Főoszt Buda pest az MTA dokto ra. Buda pest a mezőgazdasági tudom ány kandi dátus a. Budapesti Gazdasági Főiskola Külkeres kedel mi Kar. egyetemi ZÁMBORINÉ NÉMETH Éva a biológiai tudom ány kandi tanár . Buda pest refere ns.

HRF F1 a legelterjedtebb fehérhúsú hajtató paprikafajta APritavit F1 paradicsomalakú paprikafajta Fehérözön étkezési paprikafajta .

Fűszerpaprika-tábla A fűszerpaprika betakarítása Fűszerpaprika utóérlelése és szárítása .

Értékesítésre előkészített torma Makói vöröshagyma .

Fejes káposzta szedés előtt A szabadföldi konzervuborka tárorendszeren .

jellegzetes magyar görögdinnyefajta .

Tétényi csereshéjú sárgadinnye Csiperkegomba zsákos termesztése pincében .

Fehér kalapú csiperkegomba Barnakalapú csiperkegomba .

Laskagomba A l.VIII. táblák fotói a BKÁE Zöldség.és Gombatermesztési Tanszék tulajdona . .

Újfehértói fürtös (fotó: Szabó Tibor) Debreceni bőtermő(fotó: Szabó Tibor) .

Maliga emléke (fotó: Apostol jános) Érdijubileum (fotó: Apostol jános) .

Alex cseresznye (fotó: Apostoljános) Carm en csereszny e (fotó: Apostoljános) Katalin cseresznye (fotó: Apostoljános) .

Gönci magyar kajszi (fotó: Szalay László) .

Ceglédi óriás (fotó: Szabó Zoltán) Ceglédi piroska (fotó: Szabó Zoltán) .

Alsószentiváni 117(fotó: Szentiványi Péter) Milotai lO(fotó: Szentiványi Péter) .

Fertődi zamatos (fotó: Kollányi László) Fertődi Venus (fotó: Kollányi László) Fertődi Zenit (fotó: Kollányi László) .

Malling Exploit (fotó : Papp János) .

Kövidinka (fotó: Hajdu Edit) Pozsonyi fehér(fotó: Hajdu Edit) Ezerjó (fotó: Hajdu Edit) Furmint(fotó: Hajdu Edit) XVII .

Leányka (fotó: Hajdu Edit) Arany sárfehér(fotó: Hajdu Edit) Olaszrizling(fotó: Hajdu Edit) .

Szürkebarát(fotó : Hajdu Edit) Cserszegi fűszeres (fotó: Hajdu Edit) Bianea (fotó: Hajdu Edit) .

Zenit(fotó: Hajdu Edit) Palatina (fotó: Hajdu Edit) Nera (fotó: Hajdu Edit) Teréz(fotó: Hajdu Edit) .

és aromanöv ény ágazat kialakulásában fontos szerepet játszó és jellegzetes hungariku mként elfogadott kamilla (Matricaria recutita) virágzó állomány(fotó: Bernáth jenő) Az észak-magyarországi termőtáj jellegzetes gyűjtött növénye.A gyógy. a kökény (Prunus spinosa) (fotó: Bernáth jenő) jelentőségét tekintve az első tíz gyűjtött növényfaj között szereplő hársfa (Tillia spp.) (fotó : Bernáth jenő) .

A Kiskunsági Nemzeti Park jellegzetes hungariku ma. a boróka Ouniperus communis ) (fotó: Bernáth jenő) A szívgyógys zerként gyűjtött galagonya (Crataegus monogyna) termése (fotó: Bernáth jenő) Az egyik legnagyobb mennyiség ben gyűjtött hazai gyógynövé nyfajunk a mezei zsurló (Equisetum arvense) (fotó: Bernáthjenő) Mind nagyobb mennyiség ben gyűjtik hazánkban a magas aranyvessző (Solidago gigantea) herbáját (fotó: Bernáthjenő) .

élelmiszerként és ipari célra egyaránt hasznosított növényünk. a mák (Papaver somniferum) (fotó: Bernáthjenő) .Az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett tradicionális.

az any arozs (Claviceps purpurea) (fotó: Bernáthjenő) .Az ország melegfekvésű területein kis.és középüzemi feltételek között kiváló minőségben előállítható majoránna (Majorana hortensis) (fotó: Bernáth jenő) Fűszerkéntés gyógynövényként egyaránt hasznosítható az ország melegfekvésű és öntözött területein termesztett bazsalikom (Ocimum basilicum)(fotó: Bernáthjenő) A hazai fejlesz tés eredményeként magyar specialitássá váló ipari "gyógynövényünk ".

Ailanthus altissima. 'Galen Select' (fotó: Schmidt Gábor) . 'Bíborsárkány' (fotó: Schmidt Gábor) Campsis x tagliabuana.

Fraxinus ornus. 'Góliát' (fotó: Schmidt Gábor) XXVI . 'Mecsek' (fotó: Schmidt Gábor) Ligurnum ovalifolium.

'Rózsaszín szőnyeg' (fotó: Schmidt Gábor) .Prunus tenella. 'Kati' (fotó: Schmidt Gábor) Prunus tenella.

'Kartália' (fotó: Schmidt Gábor) Sorbus pseudolatifolia szelektáJt klónja (fotó: Schmidt Gábor) .Pyrus nivalis.

'Burokvölgy' (fotó: Schmidt Gábor) Tilia tomentosa.Sorbus redliana. 'Zentai ezüst' (fotó: Schmidt Gábor) Lonicera x tellmanniana (fotó: Schmidt Gábor) XXIX'----------------------------- .

'Bikavér' (fotó: Kováts Zoltán) Celasia argentea.Alcea rosea. 'Savaria ' (fotó: Kováts Zoltán) . 'Balaton' (fotó: Kováts Zoltán) Celasia argentea.

'Aranygömb' (fotó: Kováts Zoltán) Gailardia pulcella.Callisteph us chinensis. 'Tűzgömb' (fotó : Kováts Zoltán) . 'Pannonia' (fotó: Kováts Zoltán) Gailardia pulchella.

'Napfény' (fotó: Kováts Zoltán) Titbonia. 'Narancsvölgy' (fotó: Kováts Zoltán) .Rudbecbia birta. 'Gloria' (fotó : Kováts Zoltán) Rudbecbia birta.