Fizika tételek

*

Fizika szóbeli témakörök kidolgozása
1. Témakör: Egyenes vonalú, egyenletes mozgás vizsgálata, vagy egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata Tk: 1. tétel, 2. tétel Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a kinematika tárgykörébe tartozó legegyszerűbb mozgásforma. Jellemzője, hogy a test egyenes pályán, változatlan irányban úgy mozog, hogy egyenlő idők alatt egyenlő utakat fut be, bármilyen kicsik is ezek az időközök. A test által megtett s út és a megtételéhez szükséges t idő egyenesen arányosak, azaz hányadosuk állandó. Ezt a hányadost a test sebességének (v) nevezzük. A sebesség-idő grafikon a vízszintes t-tengellyel párhuzamos egyenes, a grafikon alatti terület a test által megtett út. A hely-idő grafikon egyenes, melynek meredeksége a test sebessége. Az út-idő grafikon az origóból kiinduló, az előzővel párhuzamos egyenes. Egyenes vonalú egyenletes mozgást végez például egy vízzel töltött, a vízszintessel szöget bezáró üvegcsőben (Mikola-féle cső) levő légbuborék. Az egyenes vonalú egyenletes mozgást végző (vagy nyugalomban levő) test kölcsönhatás hiányában nem változtatja meg mozgásállapotát (Newton 1. axiómája), ezt a tulajdonságot tehetetlenségnek nevezzük. A fizikában a gyorsulás (jele: a) a sebesség változási gyorsasága (idő szerinti deriváltja). A gyorsulás egy vektormennyiség, amelynek a dimenziója hosszúság/idő². Az SI mértékegységrendszerben az egysége méter/másodperc². Egyenes vonalú mozgás gyorsulása [szerkesztés] Ha a sebességváltozást osztom az eltelt idővel, akkor az átlagos gyorsulást kapom.

(Egyenes vonalú mozgásnál a gyorsulásnak előjelet tulajdoníthatok: a pozitív érték gyorsulást a negatív érték lassulást jelent. Az előző esetben tulajdonképpen vektorkomponensekkel számolok, ahol a sebesség irányában veszem fel a pozitív irányt.) Galilei: Tk-ban 2. Témakör: A dinamika alaptörvényei Tk: 9. tétel, 10. tétel, 11. tétel Dinamika (erőtan): a testek mozgását okozó törvényszerűségeket vizsgálata Newton törvényeinek Isaac Newton angol fizikus négy, tömeggel rendelkező mozgó testek viselkedését leíró törvényét nevezzük. Ezek a törvények alkotják a klasszikus mechanika alapját. Newton első törvénye – a tehetetlenség törvénye

mint a Nap a bolygót (de a Nap tömege sokszorosa a bolygóénak. olyan örökmozgót lehetne készíteni. egymástól függetlenül adódnak össze. de egyszer megindítva örökké mozogna. és fordítottan arányos a test 'm' tömegével. 3. elterjedt formája: F = ma Newton harmadik törvénye – a hatás-ellenhatás törvénye Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú. nem lehetne tárgyakat letenni sima felületekre. és az F2 erő szintén egymagában a2 gyorsulást hoz létre. vagy az az erő. A törvény következménye. A körmozgás egyenletes. a jelentkező gyorsulás mértéke tehát eltér). Ha nem ébredne súrlódás. ha a körpályán egyenlő időközök alatt — . és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magára hagyott test mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye. egymással ellentétes irányú erő hat. 5. hogy az F2 erő hat-e a testre vagy sem. a gyorsulással azonos irányú 'F' erővel. Káros súrlódás A száraz és folyadéksúrlódás az egyik oka annak. tétel. A törvény azt jelenti. mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például a mézben lesüllyedő kanálra ható fékező erő. de a gépkocsik oldható tengelykapcsolója (a „kuplung”) és a fékek működése is a súrlódáson alapszik. Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye Egy pontszerű test 'a' gyorsulása egyenesen arányos a testre ható. Az inerciarendszer maga is nyugalomban van. Súrlódás A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő. függetlenül attól. A dörzshajtásnál két összeszorított henger vagy kúp között ébredő súrlódás biztosítja. 6. míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja. Ha nem lenne súrlódás. hasonlóképp egy bolygó ugyanakkora erővel vonzza a Napot. hacsak nem ideálisan vízszintesek. mint a szög a kalapácsra (mivel azonban a kalapács tömege nagyobb. tétel. hogy gépeink rossz hatásfokkal dolgoznak. tétel. hogy forgó mozgást és forgatónyomatékot lehessen átvinni egyik tengelyről a másikra. 4. ha egy m tömegű testen az F1 erő egymagában a1 gyorsulást hoz létre. a második törvény értelmében a gyorsulása arányosan kisebb lesz). Körmozgásról akkor beszélünk. Témakör: A periodikus mozgások Tk: 3.) Hasznos súrlódás A súrlódás hasznos is lehet. vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. akkor az erőhatások egymást nem zavarva. inerciarendszernek nevezzük. A laposszíjhajtás és ékszíjhajtás szintén a száraz súrlódást használja ki. és fordítva. Ha egy testre egyidejűleg több erő hat. Azt a vonatkoztatási rendszert. amely ugyan energiát nem termelne. hogy el ne mozdulnának. Newton negyedik törvénye – az erőhatások függetlenségének elve Más néven a szuperpozíció elve. akkor az F1 erő által létrehozott a1 gyorsulás ugyanaz marad. anélkül. tétel. hogy a kalapács ugyanakkora erővel hat a szögre. A törvény képlettel kifejezett. ha egy elhanyagolható nagyságú test (tömegpont) állandó körpálya mentén mozog. amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes ez a törvény.Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig.

Egy egyenletes körmozgást végző anyagi pont egy átmérőjével párhuzamos vetülete harmonikus rezgőmozgást végez. és így a mozgás gyorsuló mozgás. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel: . és ha a rendszer részecskéire ható összes nyomaték összege is zéró. de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. Modellezése történhet folytonos (például egy merev korong). Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög (φ) változását Periódusidő Jele T. (esetünkben felfele) A nyomaték mértékegysége Nm (Newton-méter). Hooke törvény: F = − Dy. Frekvencia Jele: v(görög abc . merőleges az erő és az irányvektor síkjára és iránya a jobbkéz-szabály segítségével dönthető el. amelyet a pont egyensúlyi helyzetétől mért kitérésével egyenesen arányos. Egy merev test akkor van mechanikai egyensúlyban. Erőtörvénye. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás). és azzal ellentétes irányú erő (az ún. Kopernikusz: lásd Tk! 4. Nyomaték (forgatónyomaték) – a fizikában az F erő és O pontra vett M nyomatéka az F erő és r karja vektoriális szorzata: A nyomaték szintén vektor mennyiség. jelentése: 1 másodperc(s) alatt megtett körök száma.nű). Statikus egyensúlyban van az a rendszer. mindig ugyanabban a körülfutási irányban. amelyben a tárgyra ható erők nem idéznek elő helyváltoztatást. amelyben egy rendszer minden egyes pontjára ható erők és nyomatékok összege zéró. Ez az állandó nagyságú.bármilyen kicsinyek is ezek — egyenlő utakat tesz meg. amely pontról pontra változik. vagy diszkrét tömegeloszlással is (ilyen például egy elhanyagolható tömegű rúd két végén levő tömegpont). Fordulatszám Jele: n . A merev test a véges nagyságú szilárd test egy modellje (idealizálása) melynek az alakváltozását elhanyagolják. Másszóval a merev test pontjainak távolsága állandó marad az időben függetlenül az esetleg rá ható erőhatásoktól. A periódusidő és a frekvencia egymással fordítottan arányosak:T = 1/v A szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni. harmonikus erő) hoz létre. az O pontban ébred.Hz. A sebesség (v) iránya a pálya érintőjének iránya. Mértékegysége: Hertz . tétel Egyensúly a mechanikában azt az állapotot jelenti. ahol a v állandó a sebesség nagyságát jelenti. ha a rendszer részecskéire ható összes erő összege nulla. mert frekvenciával a következő kapcsolatban áll: Harmonikus rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgásnak nevezzük az anyagi pont olyan periódikus mozgását. A változó sebességű körmozgásnál a centripetális mellett még az erintőirányú gyorsulás is jelentkezik. jelentése: 1 kör megtételéhez szükséges idő. A körmozgást általában a szögsebességgel (jele ω) szokták jellemezni. Arkhimédész: lásd Tk! . az ún. Témakör: Pontszerű és merev test egyensúlya Tk: 12. jelentése: 1 perc(min) alatt megtett körök száma.

ha halmazállapotváltozás történik. ΔV= ßxVxΔT V->kezdeti térfogat . van. Hőtágulási együttható: hőtágulásra jellemző állandó ß-> megmutatja . tétel. 18. ΔT -> hőm Szilárd anyagok esetében a térfogati tágulás mellet megkülönböztetünk lineáris tágulást. és fémötvözetek. tétel. Folyadékok : nem elhanyagolható a kölcsönhatás a részecskék csak korlátozott kisebb mértékben tudnak egymástól eltávolodni-> kevésbé tágul Szilárd-> helyhez vannak kötve . azaz az illető fizikai mennyiség megmaradó mennyiség. Hő hatására -> anyagi halmazok térfogata megnő. Folyadékhőm : átlag hőm Fémhőm : alacsony hőm.kis hőm. 17. 3α=ß (huzalok. mégpedig a változással egyenes arányban. Gázhőmérőt. sőt az általános relativitáselmélet és a kozmológia legutóbbi eredményei szerint talán a többsége nem általános érvényű. van amelyik több kölcsönhatás esetén is érvényes. A megmaradási tételek egy része. akkor ΔT = Tk − T0 hőmérséklet-változás hatására a hossza: . ami csak kevesebb esetén. Témakör: Megmaradási törvények Tk: 8. hanem a kvarkok cuccosa) • a barionszám megmaradása Joule: Tk-ban 6. vagy bomlékony anyag zsugorodik (negatív hőtágulás). 20. melyek nem változtatják egyáltalán a méretüket. hogy egységnyi hőm. tétel A fizikában a megmaradási tétel azt állítja.Gyakorlatban: foly.5.vezetékek) ΔL= αxLoxΔT α-lineáris együttható Lo->eredeti hossz ΔT=hőm. megnő a rendelten mozgás mértéke – nagyobb térrészt tudnak kitölteni. 14.gáz. Hőtágulás – hőközlés hatására nő a halmaz részecskéinek a sebessége . tétel Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget.rudak. tapasztalati tétel. Ez alól kivétel. Témakör: A hőtágulás Tk: 15. Melegítéskor az anyagok általában tágulnak. tétel.(északisark) A szilárd testek hőtágulási tényezője függ az anyagi minőségtől. Léteznek kerámiák. 13. Hűtés hatására-> csökken a térf. A következő megmaradási tételek fordulnak elő a fizikában: • energiamegmaradás – a relativitáselméletben a négyesimpulzus-megmaradás része • impulzusmegmaradás – a relativitáselméletben a négyesimpulzus-megmaradás része • az impulzusmomentum megmaradása • tömegmegmaradás – közelítő.fém hőmérők is a hőtágulás elvén működnek. illetve néhány speciális.változás hatására egységnyi térfogatú halmaz térfogata mennyivel változik. tétel. Legnagyobb mértékben a gáz tágul a legjobban. Bizonyos kölcsönhatások esetén érvényesek csak. Lineáris(vonalas) hőtágulás Ha egy α lineáris hőtágulási tényezővel rendelkező l0 hosszúságú test hőmérséklete T0. anyagra jellemző állandó a hőtágulási együttható. még kevésbé tudnak távolodni. tétel. amikor valamely anyag hő hatására méretét megváltoztatja. hogy valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során. egyébként a tömeg az energia egy formája • az elektromos töltés megmaradása • a mágneses fluxus megmaradása • a színtöltés megmaradása (nem a sima szín.

Sokat tett a modern fizikai leírás megteremtéséért.réz-> Aluminium hőtágulási együtthatója nagyobb -> jobban tágul mint a réz (Lineáris tágulás) Két különböző fém-> hő hatására elgörbül . Jelentőség : mélyebb tavak nem fagynak be fenékig -> víz térfogata elekezd nőni . a 19. Vnő -> Ró (sürüség) csökken = M/v Folyadék -> hő hatására a foly térfogata megnő -> emelkedk a vízszint . ezért: Szilárd anyag tágulása-> hő hatására a kisgömb kitágul és nem megy át a karikán ha mind a 2őt melegitjük akkor a karika is tágul. Ró nagy V2 kisebbT2 kisebb | Ró kis sűrűség V nagyobb térfogat T1 (hőm) nagyobb. Gyakorlatban: Lombik kanyar víz -> melegítés hatására tágul a benne lévő gáz-> a folyadék lejjeb megy a hűtés hatására csökken a térfogata a gáznak -> feljebb megy. mérnök. Legfontosabb eredményeit az elektromosság matematikai analízise és a termodinamika területén érte el. Víz hőtani tulajdonságai : víz mint folyadék eltérő tulajdonsággal viselkedik .) angol matematikus. június 26. mértékegység: Egy β hőtágulási tényezőjű. Nevét az egész világ ismeri az abszolút hőmérsékletet mérő Kelvin-skáláról.lesz. akkor ΔT = Tk − T0 hőmérséklet-változás hatására a térfogata: lesz. mértékegység: Térfogati hőtágulás Ha egy α lineáris hőtágulási tényezővel rendelkező anyagú V0 térfogatú test hőmérséklete T0. Az α értékéből adódóan a 3α2ΔT2. A telekommunikáció területén is vannak találmányai. – 1907. azonban a legtöbb esetben ettől eltekinthetünk. viszont ha 4°C ig hűtjük a vizet . Térfogati hőtágulási együttható: . amelyet ő alkotott meg. V0 kezdeti térfogatú folyadék ΔT hőmérsékletváltozás hatására: térfogatú lesz. A skóciai Glasgow egyetemén dolgozott. V>+4°C Ró-> +4°C Vjég nagyobb mint a V víz | Ró jég kisebb mint a Ró víz –ezért úszik a jég a vízen. illetve az α3ΔT3 tag értéke elhanyagolhatóan kicsi. így velük kapcsolatban csak térfogati hőtágulásról beszélhetünk. . 1824. Alu. 4°C ig úgy viselkedik mint a többi folyadék . sűrűség csökken. melyek nevét híresebbé tették és vagyont biztosítottak számára.elkezd emelkedni a hőm. Bimetán szalagokat fellehet használni kapcsolók működtetésére is (tűzjelző) Folyadékok hőtágulása [szerkesztés] A folyadékoknak nincsen állandó alakjuk. Nemesi nevét az egyetemhez közeli Kelvin folyóról kapta. század meghatározó fizikusa. Lineáris hőtágulási tényező: . december 17. Néhány folyadéknak a hőtágulása nemcsak az anyagi minőségtől. T0 kezdeti hőmérsékletű. hanem a hőmérséklettől is függ. Kelvin munkássága: Lord Kelvin vagy első Kelvin báró (született William Thomson.

E gáztörvénynél figyelembe véve az Avogadro-törvényt a tökéletes viselkedésű gázokra érvényes egyetemes. Edme Mariotte (1620–1684) francia fizikus tőle függetlenül 1676-ban szintén felfedezte. tétel. Boyle–Mariotte munkássága A Boyle–Mariotte-törvény egyike a tökéletes (ideális) gázokra vonatkozó gáztörvényeknek. mint a van der Waals-egyenlet az ideális gáztörvényt helyesbíti a valóságos gázok viselkedésének megfelelően. Egyszerűbben kifejezve: a nyomás és a térfogat fordítottan arányos adott hőmérsékleten. Témakör: Ideális gázok törvényei Tk: 15. vagy általános gáztörvény vezethető le: ahol p a nyomás pascalban V a térfogat m³-ben n a gáz kémiai anyagmennyisége mol-ban R az egyetemes gázállandó (8. akkor írhatjuk: . Matematikailag kifejezve: ahol: V a gáz térfogata p a gáz nyomása k állandó k értéke úgy határozható meg. hogy egy adott mennyiségű ideális gáz térfogatának és nyomásának szorzata egy adott hőmérsékleten állandó.7. 16. a Gay-Lussactörvényt és a Charles-törvényt összevonva az egyesített gáztörvényt kapjuk: . Más gáztörvények. akkor az alábbi képletet kapjuk: . Ha adott mennyiségű gáz két állapota között írjuk fel az összefüggést (állandó hőmérsékletet feltételezve). . (általában a térfogatot változtatják meg) akkor az új térfogathoz kiszámítható a gáz nyomása.K) T az abszolút hőmérséklet kelvinben. nyomása (p) és térfogata (V) – ún. ahol 1 indexszel az egyik állapotot. a valóságos gázok csak többé-kevésbé követik a gáztörvényeket. Azokat a gázokat. aki ezt a törvényt 1662-ben fedezte fel. Ha ezután valami megváltozik. állapotjelzők – közötti matemetikai összefüggések. Más fontos gáztörvényt fogalmaz meg a Dalton-törvény a gázok parciális nyomásáról. A Boyle–Mariotte-törvény kimondja. hogy egy adott hőmérsékleten megmérik a gáz térfogatát és nyomását. Ténylegesen tökéletes gázok nem léteznek. tétel A gáztörvények az ideális gáz (fizikai kémiában célszerűen a tökéletes gáz kifejezést használják) abszolút hőmérséklete (T). A három gáztörvényt: Boyle–Mariotte-törvényt. Ha ebből például a második nyomást akarjuk meghatározni. melyek ezen törvények szerint viselkednek. 2 indexszel a másik állapotot jelöltük.314 J/mol. tökéletes (ideális) gázoknak hívják. A törvény névadói: Robert Boyle (1627–1691) ír természettudós és filozófus volt.

A belsőégésű gépek (motorok) a gép belsejében fejlesztenek hőenergiát. vagy erőgép) hatásfoka általánosságban a hasznos munka és a befektetett energia viszonya.éter . a külső hőbevezetésű gépek külső hőforrás által fejlesztett hőenergiát abszorbeálják. Az üvegtest a nyakhoz ragasztott két vízszintes pálcikával úgy támaszkodik fel a lábakra. . egy részét átalakítja haszos mechanikai munkává. A játék felépítését a X. mások el vannak szigetelve a környezettől (nyitott vagy zárt rendszerek). a maradékot pedig leadja az alacsony hőmérsékletű hőnyelő rendszerbe. nedvszívó bevonat fed. 8. Más definíció szerint a hőerőgép olyan kalorikus gép. A hőerőgép a magas hőmérsékletű hőforrásból hőt vesz fel. Feje üveggömb. A kacsa tulajdonképpen egy teljesen zárt üvegedény. amely hőenergiát mechanikai munkává alakít át. gázturbina.van. de gyakran alternatív elnevezéseket is használnak: benzinmotor. ábra mutatja. Fajtái • Külső hőbevezetésű gépek o Gőzgép o Gőzturbina o Stirling-motor • Belső égésű hőerőgépek o Otto-motor o Diesel-motor • Gázturbina • Sugárhajtómű o Lüktető sugárhajtómű o Gázturbinás sugárhajtómű o Torlósugár-hajtómű o Rakétahajtómű Párolgástól működő hôerőgép . amely mélyen belenyúlik a kacsa testét adó nagyobb üveggömbbe. hőszivattyú. Az energiaátalakító berendezés (legyen az hűtőgép. Témakör: A termodinamika főtételei és a hőerőgépek Tk: 17. gőzgép. A madár fizikai szempontból két hőtartályos hőerőgép.a "szomjas kacsa" Az üveggömbökből és csőből készült stilizált madár játékos "örökmozgó". hogy azokon a madár előre-hátra billeghet. A zárt üvegtest belsejében jól párolgó folyadék . A hőerőgépeket rendszerint az általuk megvalósított körfolyamatról nevezik el. működésének megfigyelése és értelmezése tanulságos feladat. A kalorikus gépek a hőerőgépek és a hőszivattyúk és termodinamikai elven működő hűtőgépek összefoglaló neve. amelyet a nagy. lapos üvegcsőrrel együtt vékony. mely hasznos mechanikai munkát szolgáltat.Ha a Boyle–Mariotte-törvényt a Gay-Lussac-törvénnyel és a Charles-törvénnyel kombináljuk az egyesített gáztörvényt írhatjuk fel. A fej egy hosszú üvegcső nyakban folytatódik. Egyes hőerőgépek a külső atmoszféra felé nyitott szerkezetűek. tétel A hőerőgép olyan valóságos vagy elméleti erőgép.61. A hőerőgépek termodinamikai ciklust (körfolyamatot) valósítanak meg működésük folyamán.

A gőzgép Watt négy évvel műhelye megnyitása után barátja. a mozgás újra megindul. A nagyobb hőmérséklet-különbség hatására a játék mozgása felgyorsul. Annak ellenére. biztosítva ezzel az állandó hőmérséklet-különbséget a fej és a törzs gőztere között. hogy az előrebillenő kacsa csőre beleérjen a vízbe. a nyakban egyre magasabbra emelkedő folyadék súlya a kacsa fejét lehúzza. ezért jobban is hűt. a két gőztér (fej és a törzs) nyomása kiegyenlítődik. és ezzel a hűtés is megszűnik. – 1819. Robinson professzor tanácsára a gőzzel kezdett kísérletezni. A test alsó részében lévő éter súlya magasan tartja a kacsa fejét. január 19. majd borítsuk le az egészet egy üvegburával! A játék mozgása hamarosan megszűnik. az üvegcső alsó vége kiemelkedik a folyadékból. A játék mozgása folyamatosan fenntartható.X. A lehűlt gőz nyomása csökken. augusztus 19. ezért a folyadékszint egyre feljebb kúszik az üvegcsőnyakban. Ekkor a madár keljfeljancsi-szerűen visszabillen. A kacsa fejét és a törzs felső felét telített étergőz tölti ki. aki a gőzgép fejlesztésével lényegesen hozzájárult az ipari forradalomhoz. hiszen a bura alatt telítetté váló gőztérben a kacsa fejének párolgása. Amíg a test és a fej hőmérséklete azonos. A madár üvegcső nyakának vége ilyenkor beleér az éterbe. ha a madár elé egy vízzel töltött poharat helyezünk el úgy. 61. a két térrészt a csőben lévő folyadék választja el egymástól. Csepegtessünk vizet a madár fejére! A víz párolgása lehűti az üvegfalat. Watt munkássága: James Watt (1736. hogy még egyetlen működő gőzgépet sem látott. Ez először nem működött kielégítően. Ha a burát leemeljük. megkísérelt egy gőzgép-modellt szerkeszteni. ábra Amikor a madár nem "működik". de Watt nem adta fel a kísérletezést. Ily módon a párolgás folyamatosan hűti a kacsa fejét. és elolvasott minden hozzáférhető irodalmat a témáról. Másoktól . Cseréljük ki a kacsa elé helyezett pohár vizet denaturált szeszre! Az alkohol jobban párolog a víznél. Mivel az üvegcső alaphelyzetben is kissé ferde. felét tölti ki. A "gép" működésének igazolására állítsuk a kacsát és a poharat nedves itatóspapírra. Mikor a madár előrebillen.) skót feltaláló és mérnök. a két gőztér nyomása megegyezik. és az éter a csőből visszafolyik a törzsbe. a folyékony éter törzsének kb. és a kacsa fejét kitöltő étergőzt.

(szilárd-folyadék fázisátalakulás). ha a hőmérsékletnövelés olyan mértékű rezgőmozgásra készteti az atomokat. A szerkezet épp hogy csak működött. november 27. Javasolta. A halmazállapot-változás (fázisátmenet) grafikus összefoglalója A halmazállapot-változást melegítés során például akkor következik be. 1701. amelyek a folyadék részecskéi között működnek (folyadék-gőz fázisátmenet). mivel ebben a gőzgépben a hengerbe hideg vizet fecskendezve kondenzálták le a gőzt. valamint a londoni Royal Society tagja. 9. hogy szállíttassák vissza. tétel Halmazállapot-változás Az anyagok hőmérsékletének valamint nyomásának bizonyos fokú változása halmazállapotváltozást idéz elő. 1744. Hosszas kísérletezés után Watt megállapította. ha közben termikus bomlási folyamat nem megy végbe. Javaslatának életképességét 1765-ben egy működő modellen mutatta be külföldön. A Celsius-skála bevezetője Anders Celsius. csillagász. de azt Londonba vitték javíttatni. végül pedig az atomokon belüli elektrosztatikus vonzóerők ellenére az elektronok egy része vagy teljes mennyisége leszakad az atommagról (gáz-plazma fázisátmenet). majd azok a kohéziós erők.) svéd természettudós. április 25. Első lépésben a rácsponti kötőerők szűnnek meg. Celsius: Anders Celsius (Ovanåker. A legelterjedtebb hőmérsékleti skála a közéletben.függetlenül rájött a rejtett hő jelentőségére a gép működésében. és akkor a henger nem hűl le a beáramló gőz hőmérséklete alá. Témakör: Halmazállapot-változások Tk: 19. Hőmérséklet csökkenés. és vele javíttassák meg. Amikor 1763-ban megtudta. Ez a változás mindig visszafordítható (reverzibilis) folyamat. vagy nyomás növekedés hatására lejátszódó folyamatok: gőz → kicsapódás vagy kondenzáció → folyadék → fagyás vagy dermedés → szilárd. hogy az egyetemnek van egy Newcomen-féle gőzgépe. a Celsius-skála megalkotója. így az atomok az előző állapotához képest szabadabbá válnak. rávette az egyetemet. gőz → kicsapódás vagy kondenzáció → szilárd. szilárd → szublimáció → gőz. hanem egy külön kamrában csapassák le. Celsius a skála két pontját a mai használathoz képest felcserélve használta. . A svéd és a berlini akadémia. A jelenlegi skála Stromer svéd tudós módosításával alakult ki 1750-ben. melyet a kohéziós erők nem tudnak kompenzálni. hogy a gőzt ne a hengerben. az európai kontinensen. hogy a gőz hőjének mintegy 80%-a a henger felfűtésére fordítódik. Összefoglalva a hőmérséklet és a nyomás szerepét: hőmérséklet növelés vagy nyomás csökkenés hatására a lejátszódó folyamatok: szilárd → olvadás → folyadék → párolgás → gőz. – Uppsala.

Az elektromos mező definíciója Michael Faraday brit természettudósnak köszönhető. és a külső elektromágneses tér befolyásolja a mozgását. A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű töltés közti kölcsönhatás nagyságát és irányát adja meg. A törvényt Charles-Augustin de Coulomb francia fizikus állította fel. orvos. Átváltás a skálák között Fahrenheit-fok: Kelvin: Celsius-fok: Egyéb hőmérsékleti skálák összehasonlítása °Celsius 0 100 Kelvin 273. az elektromosságtan egyik megalapítója. Coulomb: lásd fent Galvani: Luigi Galvani Kétszázhetven éve.Jele: T. hogy milyen mértékben vesz részt az elektromágneses kölcsönhatásban. aki a közelhatás elmélete szerint írta le két töltés egymásra való hatását. Témakör: Elektrosztatika Tk: 21. Az elektromosan töltött anyag elektromágneses teret hoz létre. miszerint a töltött részecskék saját maguk hozzák létre azt a mezőt. szeptember 9-én született Bolognában Luigi Galvani olasz fiziológus.67 671. így anyagi értelemben is létező térről beszélhetünk.67 10. 22. Nyugvó töltések esetén a létrehozott mezőt elektrosztatikai térnek nevezzük. Mértékegysége: °C (Celsius-fok).15 373. .15 °Fahrenheit 32 212 Rankine 491. mivel ez a mező időben állandó. Egysége tehát ennek az intervallumnak az -ad része. Ezen a skálán normál légköri nyomás mellett az olvadó jég hőmérséklete jelenti a 0° értéket. Két pontszerű elektromos töltés (Q1 és Q2) között ható erő egyenesen arányos a két töltés szorzatával és fordítottan arányos a közöttük lévő távolság négyzetével. 1737. aki egy torziós szerkezetet készített a töltött testek közti hatások mérésére. Az elektromos tér energiát és impulzust hordoz. ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti. amelyen keresztül erőt képesek kifejteni egymásra. tétel Az elektromos mező. a forrásban levő víz hőmérséklete pedig a 100°. Az elektromos töltés néhány elemi részecske alapvető megmaradó tulajdonsága. ami egyike az alapvető kölcsönhatásoknak. vagy elektromos tér a fizikában az a közeg. tétel. amely meghatározza.

s ennek kisülése okozza az összerándulást. vaslemezen fekvő békatetem akkor is összerándult. Q: töltés (C). s ha a béka földelt asztallapon feküdt. Egyenáram erőssége Az elektromos egyenáram erőssége. a jelenség mindig bekövetkezett. ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek.Az 1770-es évektől foglalkozott a béka anatómiájával és az elektrofiziológiával. mert az idegeket és izmokat ellentétes elektromosság tölti fel. amely során egy vezetőben villamos feszültség keletkezik. Egyenáramú áramforrások • elemek • napelem • akkumulátorok • üzemanyagcellák • dinamó Egyenáram előállítható váltakozó áramú áramforrásokból is diódás egyenirányítással. a kés érintésére a békacomb összerándult. t: idő (mp) Ohm: lásd Tk! Ampére: lásd Tk! 12. ha a gerincvelőhöz egy másik fémmel értek hozzá.ám a combok itt véletlenszerűen húzódtak össze. ha két. Témakör: Egyenáramok Tk: 26. tétel Az elektromos áramot akkor nevezzük egyenáramnak (angolul Direct Current/DC). mert a légköri villamosságban kereste a magyarázatot . Galvani 1786-ban a békacombokat a szabadban kifeszített acéldróthoz kötötte. Az . ha a rajta átszúrt rézkampót a vashoz érintette. Ahol I: az áram (A). Még erősebb volt a hatás. Galvani azt hitte. 1780-ban egy tanítványa figyelte meg. Később észrevette: a szobában. hogy amikor Galvani békát preparált. Témakör: A mozgási indukció Tk: 30. Feltételezte. egymással érintkező fémmel érintette a gerincvelőt és a combizomzatot. "elektromos fluidum" kiválasztásában az agy játssza a főszerepet. hogy a közvetítő anyag. tétel Az elektromágneses indukció elektromágneses kölcsönhatás. tétel. Franklin: lásd Tk! 11. a vezető keresztmetszetén 1 mp alatt áthaladó töltések mennyisége: . ha az áramkörben a töltéshordozók állandó vagy változó áramerősséggel. felfedezte az állati elektromosságot. 27. de egyazon irányban haladnak. Felfedezése Michael Faraday nevéhez fűződik (1831). az idegek vezetik azt az izomszövetbe.

Az izzók bekapcsolásából eredő – általunk befektetett – többletenergia mutatja a törvényben említett mozgást gátló (akadályozó) tényezőt. A törvényt Lenz 1834-ben ismerte fel.elektromágneses indukció jelenségét két csoportra oszthatjuk: Mozgási indukció és Nyugalmi indukció. és biztosítják annak sima futását. További előnye. Az állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt. Indukált feszültségről beszélünk akkor. akkor az indukált feszültség nagysága: Ui = B * l * v. azaz a mozgást gátolni igyekszik. Leggyakoribb mozgásforma a forgómozgás (generátor elv). Fontos megjegyezni. v:a mozgatás sebessége (m/s). Lenz törvénye: az indukált feszültség iránya olyan. csak a súrlódásból eredő többletmunkát kell a pedál hajtásakor kifejtenünk. de a kerékpár izzóit nem kapcsoljuk be.az elektromágneses indukció hatására jön létre feszültség. további energiabefektetés szükséges. A Lenz-törvényre példa a kerékpárra szerelt áramfejlesztő (nevezik generátornak. Ha a „B” indukciójú mágneses mezőben „N” menetszámú tekercset mozgatunk. A feszültség jele: U. így nagy áramok esetén sem kell a mozgó alkatrészek (szénkefék) sérülésétől tartani. l:a vezető hatásos hossza (m). A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával forgatják. vagy a vezető. és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik. amelyek a tengelyükön közölt mechanikai munkát villamos energiává alakítják. hogy az előállított feszültség transzformátor segítségével átalakítható és minimális veszteséggel szállítható. Mozgási indukció esetében az indukált feszültség irányát Lenz törvényének a segítségével határozhatjuk meg. Generátornak nevezzük azokat a forgó villamos gépeket. hogy az általa létrehozott áram mágneses tere az indukciót létrehozó okot. Ennek hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét és abban feszültséget indukálnak. A generátor előnye a dinamóval szemben. de előfordul a haladó mozgással létrehozott elektomágneses indukció is (általában . és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot. A mozgási indukció során vagy a mágneses mező. Dinamó + Jedlik Ányos: lásd Tk! 13. akkumulátorok által szolgáltatott – vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert – feszültséggel. Ha az indukált feszültség egy egyenes vezetőben jön létre úgy. érezzük. dinamónak is). ahol B:a mágneses indukció (Vs/m²). hogy több energiát kell befektetni. Ha az áramfejlesztőt a kerékhez szorítjuk. Ha bekapcsoljuk az első világítást. Ez a feszültség mint neve is mutatja – előállítása szempontjából – nem azonos a galvánelemek. mértékegysége: V (volt). vagy mind a kettő mozog egymáshoz viszonyítva. A Lenz-törvény az elektromágneses indukció során keletkezett indukált feszültség irányának a meghatározására alkalmas.de nem csak szemléltető eszközök esetében alkalmazzák). akkor az indukált feszültség: Ui = N * B * l * v. hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk. A generátor egy gerjesztett – ritkán állandómágnes – forgórészből és egy tekercsrendszerrel ellátott állórészből tevődik össze. ill. A generátorok váltakozó feszültséget állítanak elő az elektromágneses indukció – mozgási indukció – törvényei szerint. hogy az indukált feszültséget keferendszer nélkül közvetlenül az állórészről veszik le. Ha bekapcsoljuk a hátsó világítást is. ha egy vezetőben -tekercsben. hogy a vezető mozgása merőleges az indukció vonalakra. Témakör: A váltakozó áram és a transzformátor .

A transzformátor egy villamos gép. • A feszültség frekvenciáját módosítani. a fizikának. Ha feltesszük. hogy a két áramkörben a frekvencia azonos. Az elektromos töltések egyirányú mozgását áramnak hívjuk. a geometriai optika. Mozgó alkatrészt nem tartalmaz. hogy az elektronok másodpercenként 50-szer az egyik. Ebből adódik. A két áramkör közül azt. tétel Az olyan áramot.) vizsgálja. közeghatárokon pedig visszaverődik vagy megtörik Christian Huygens holland fizikus és csillagász (1629–1695) dolgozta ki az optikai rendszerek elemzésének hasznos módszerét. Az első energia-átvitelre alkalmas transzformátort Bláthy Ottó. a fényjelenségeket (fénytörés. A transzformátorok hatásfoka a gyakorlatban is közel 100%. Zipernowsky Károly és Déri Miksa szabadalmaztatta 1885-ben. A hálózati áram hazánkban 50 Hz-es frekvenciájú. A változó áramokon belül megkülönböztetjük a váltakozó áramokat. váltakozó áramnak nevezzük. . A működési alapelvekből adódik az is. amikor a vezetőben a töltések előre-hátra mozognak. 35. 50-szer a másik irányba áramlanak. azonos irányban mozognak. Ha az áramerősség időbeli változást mutat. Ezek okai: • Rézveszteség /rövidzárási veszteség/ – A tekercsek ohmos ellenállása miatt. tétel. amelynek erőssége és iránya is változik. vagy magyarosan fénytan. vagy primer oldalnak nevezzük. Ez azt jelenti. Magyarországon a hálózati áram is váltakozó áram. amely a fényt mint egy sugarat tekinti. a másik áramkör a szekunder áramkör vagy szekunder oldal. amely két áramkör között. akkor változó áramról beszélünk. A valóságos transzformátorok mind veszteségesek. Ilyenkor az átlagos töltésmozgás nulla. és előremozgáskor ugyanannyi töltés halad át a vezető keresztmetszetén. • Egyenfeszültséget váltakozó feszültséggé alakítani (se fordítva). A transzformátorral nem lehet • Egyenfeszültséget átalakítani. • Vasveszteség /üresjárási veszteség/ – A vasmagban kialakuló örvényáramok és a hiszterézis veszteség miatt. A fénytan (optika) a fény tulajdonságait. ahonnan az energia érkezik. A ZBD jelű transzfomátorok a Ganz gyárban készültek Budapesten. Témakör: Geometriai optika Tk: 34. s ezekben az áramerősség minden időpillanatban ugyanakkora. Michael Faraday 1831-ben határozta meg az elektromágneses indukció törvényeit. mint visszafelé mozgáskor. hogy a töltések egyenletesen. mely egyenes vonalban halad az egyes közegekben. primer áramkörnek. míg a primer és szekunder oldali feszültségek aránya igen jó közelítéssel a megfelelő oldali tekercsek menetszámainak arányával egyezik meg. Faraday: lásd Tk! 14. a fény és általában az elektromágneses hullámok terjedésével foglalkozó tudományága. fényvisszaverődés stb. elektromágneses úton energiát közvetít. hogy a primer és szekunder oldali áramok aránya nagyon jó közelítéssel a menetszámáttétel reciprokával arányos.Tk: 31. tétel Az optika. akkor az ilyen áramokat nevezzük egyenáramoknak. így a primer és szekunder oldali teljesítmények szinte megegyeznek.

amelyek bizonyos gömbfelületek. tétel Az atom átmérője 100 pm (10−10 m) nagyságrendű. Nem a szívószál törik meg. hogy ha egy atomot 100 méter átmérőnyire nagyítanánk (mint egy nagyobb vár vagy egy harmincemeletes toronyház). Az elemi hullámok a fény sebességével terjednek. a beesési merőleges és a visszavert fénysugár egy síkban van. Az izotópok kémiai tulajdonságai közelítőleg megegyeznek. akkor atommagja mindössze kavics méretű lenne (1 cm). Az azonos rendszámú. . de élettartamuk rendkívül eltérő lehet. A természetben rendszerint valamelyik izotóp van túlsúlyban: a hidrogén izotópjai közül például 6500 db 1-es tömegszámú atomra jut egy db 2-es tömegszámú izotóp. Ez a parányi atommag hordozza az atom tömegének szinte teljes egészét. A beeső fénysugár. eltorzult képet látunk. s rajta átnézve vizsgáljuk a hozzá közel lévő tárgyakat. A legegyszerűbb atom a hidrogénatom. Az azonos rendszámú atomok kémiai tulajdonságai. Ilyenkor teljes visszaverődésről vagy másnéven totálreflexióról beszélünk. hogy a visszaverődés erőteljesebb. bármily furcsa a jelenséget visszaverődésnek nevezzük. ha éppen merőlegesen esik a vízfelületre. Huygens: lásd Tk! 15. Egy későbbi „t” időpontban a hullámfront új helyzetét az elemi hullámok burkolója adja meg. Az atomokat általában rendszámuk – ami a magban levő protonok száma – alapján osztályozzuk. és együttesen alkotják az elektronfelhőt. de különböző neutronszámú atomokat izotópoknak hívjuk: eltérő neutronszámuk miatt a tömegük is különböző. pedig ha kivesszük a vízből. hanem a fény. A tudományban nagy érdeklődésnek örvendett. héjak mentén haladnak. Ez utóbbit Huygens figyelmen kívül hagyta. hanem azon – mint tökéletes tükrön – visszaverődik. amelynek rendszáma 1. A középpontjában található egy nagyon kis méretű atommag: tipikus átmérője 10 fm (10−14 m). A már felfedezett atomokat a periódusos rendszer sorolja fel. amely a vízből érkezik a szemünkbe. Az atom üresen maradó térfogatának nagy részét elektronok töltik ki. A nagyságrendi különbség annyit jelent. hanem hátrafelé is kellene terjedniük. A teljes atom azonban semleges. A víz és a levegő határán mindig megtörik a fény. kivéve. térfogatának nagy része üres.A hullámfront minden pontja elemi gömbhullámok kiindulópontja. Ha egy fénysugár az optikailag sűrűbb közeg felől a ritkább közeg felé halad. Ha a fénysugár eltérő fénytani sűrűségű anyagok határán átlép. (Megjegyzés: Ha a hullámfronton valamennyi pont valóban elemi hullámok kiindulópontjának lenne tekinthető. Mivel csak protonokból és neutronokból (közös nevükön: nukleonokból) áll. ún. az atommag töltése pozitív. mivel a határfelület a ráeső fény 100%-át visszaveri. akkor a határfelületen nem törik meg. és amit 1 proton alkot 1 elektronnal. Fénytörés Ha egy üvegpohárba vizet öntünk. mivel a protonok töltését alapesetben azonos számú elektron egyensúlyozza ki. A visszaverődési szög egyenlő a beesési szöggel. A vízbe helyezett szívószál például megtörtnek látszik. iránya megváltozik. valamint fizikai tulajdonságainak nagy része ugyanaz. hogy változatlan az alakja. különösen a kvantumelmélet fejlődésének korai szakaszában. látható. akkor az elemi hullámoknak nem csak a hullámfront haladásának irányába.) Hogyha a közegek és a határfelület tulajdonságai úgy hozzák. Témakör: Az atom szerkezete Tk: 38.

A radioaktivitást 1896-ban Henri Becquerel francia tudós fedezte fel. Nem észlelt feketedést amíg uránsókkal nem próbálkozott. Úgy gondolta. Témakör: Az anyag kettős természete Tk: 36. kiderült. Becquerel foszforeszkáló anyagokkal kísérletezett. tétel A fotoelektromos hatás (fotoeffektus. amiért 1903-ban megkapta a fizikai Nobel-díjat. így arra következtetett.1 gramm rádium nyerhető ki. 40. 37. Kimutatta. Nincs elektron kibocsátás a határfrekvencia alatt. Az uránércből kivontak még két erősebben sugárzó elemet. Radioaktív sugárzás a természetben is előfordul. hogy kilépjenek az atomos kötésből. elektromos áramot létrehozva. ezek az elképzelések a kvantummechanika kialakításában fontos szerepet játszottak. Témakör: Radioaktivitás Tk: 39. A kibocsátott elektronokat gyakran fotoelektron néven említik a tankönyvek. Egyre nagyobb áthatolóképességgel: . sugárzó elemek után kutatva fedezték fel. A Curie házaspár és Ernest Rutherford kísérletei a radioaktív sugárzásnak két összetevőjét mutatta ki: a nagyon rövid hatótávolságú (levegőben kevesebb. Pierre és Marie Curie új. Ez nagy energiájú ionizáló sugárzást kelt. további kutatásokat végzett Max Planck. tétel A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. mind a részecskeszerű tulajdonságokkal rendelkeznek. A Curie házaspár nehéz és fárasztó munkájának szemléltetéséül: nyolc tonna uránércből 0. mint 1 cm) alfa-sugárzás. hogy a tórium is sugároz. Einstein: lásd Tk! 17. 1900-ban fedezte föl Paul Ulrich Villard a gamma-sugárzást. Három fontosabb fajtája van. Mérésére részecskedetektorokat használnak. hogy ez a sugárzás az urán atom tulajdonsága. A fotoelektromos hatást matematikailag Albert Einstein bizonyította be. Miután a nem foszforeszkáló uránsókkal próbálkozott. fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínéből elektronok kiváltása. hogy a sugárzás intenzitása arányos az urán koncentrációjával. A napelemek és a fényérzékeny diódák (fotodiódák) a fotoelektromos hatás elvén működnek.Bohr: lásd Tk! Rutherford: lásd Tk! 16. hogy a gamma-sugárzás valójában nagyenergiájú elektromágneses sugárzás. tétel. mert a foton nem tud elég energiát biztosítni ahhoz. A fotoelektromos hatás tovább segítette a hullám-részecske kettősség felismerését. hogy a katódsugárcső fénye valamilyen módon összefügg a foszforeszcenciával. Ezek elnyelik a fotonokat a fényből és energiát adnak az elektronoknak. és a béta-sugárzás (pár 10 cm levegőben). mely szerint a a részecskék (jelen esetben fotonok) mind hullámszerű. és a fényképlemez feketedését vizsgálta. Később bebizonyították. hogy a jelenségnek semmi köze sincs a foszforeszcenciához. amit 10 cm ólom sem bír elnyelni. tétel. Különféle foszforeszkáló anyagokat burkolt fekete papírba egy fényképlemezzel együtt. kiterjesztve munkáját. a polóniumot és a rádiumot.

a kozmikus sugárzás. 1 Ci egy gramm rádium aktivitásának felel meg (3. hatótávolsága levegőben pár 10 cm. röntgenvizsgálatok stb. Egy adott radioaktív forrás aktivitása megmondja. Az előbbiek kísérőjelensége szokott lenni. Gamma-bomlás során energia távozik nagy energiájú fotonként. Adott energiájú alfa-részecske több kárt okoz. Curie-család: lásd Tk! 18. hogy a legnagyobb része (2 mSv) természetes forrásból származik. A fissziós reaktorokban felhasznált hasadóanyag leginkább az urán. Például egy alfa-részecske az energiáját fémben 1 mikrométer alatt adja le. Fontos kiemelni. Béta-bomlás során az atommagban neutronból lesz proton. de létezik plutónium és tórium alapú is. Hatótávolsága légüres térben praktikusan végtelen. elektron kibocsátása közben. a reaktorok száma. vagyis a magműveleti zóna. vagy egy foton. mint egy ugyanakkora energiájú elektron. Egy reaktor termelése jellemzően 200 és 5000 MW között mozog. amelyek a maghasadás vagy a magfúzió során keletkezett hőt használják áramtermelés céljára. Egy ember átlagosan évi 2. Így a béta-sugárzás valójában elektronsugárzás. A reaktorban végbemenő alapvető folyamatok alapján fissziós és fúziós reaktorokra osztjuk őket. hogy mikor fog elbomlani. a nagy tömegszámú elemek (általában ólom) gyöngítik hatékonyan. míg ehhez egy gamma-fotonnak akár több centiméterre is szüksége lehet. Okai a levegőben lévő radon.5 mSv dózist nyel el. hogy a radioaktív sugárzás hatása élő szervezetekre nagymértékben függ a fajtájától és az energiájától. A termikus reaktorok fajtái (az alkalmazott moderátor alapján): Könnyűvíz • forralóvizes reaktor (BWR) • nyomottvizes reaktor (PWR) • SSTAR Nehézvíz • CANDU • SGHWR . illetve ezek teljesítménye az atomerőmű fő ismérve. Emiatt minden fajta sugárzáshoz egy koefficienst rendelünk – a biológiai hatásosságot (RBE – Relative Biological Effectivity). Közepesen ionizáló hatású. A dózis és a biológiai hatásosság szorzata az ekvivalens dózis. hogy hány bomlás történik másodpercenként. Mértékegysége a Bq (Henri Becquerel tiszteletére). Kísérletileg igazolt tény.Alfa-bomlás során az atommagból egy hélium atommag (erősen kötött 2 proton és 2 neutron) válik ki.7·1010 Bq). Témakör: Az atomreaktor és az atomerőmű Tk: 41. 1 Bq másodpercenként egy bomlásnak felel meg. viszont a hatótávolsága levegőben 1 cm alatti. aminek a mértékegysége a sievert (Sv). Működési egységük az atomreaktor. viszont az elbomlásának időbeni valószínűsége állandó. Erősen ionizáló. A különbség a lineáris energiaveszteség (dE/dx) különbözőségében rejlik. egy adott atommagról nem lehet megállapítani. tétel Az atomerőmű az erőműveknek azon típusa. A radioaktív bomlás teljesen véletlen jelenség. Régebbi mértékegység a Ci (Curie).

tétel A gravitáció két. amelyet „univerzális gravitációs kölcsönhatás”-ként írt le.Grafit • RBMK • gázhűtésű reaktor (GCR) • PBMR Az atomerőmű előnyei a többi hőerőművel szemben • Nem bocsát ki káros gázokat • Kis mennyiségű hulladék • Olcsóbbak a kiindulási anyagok • A hasadóanyagot a tüzelőanyagnál könnyebben lehet tárolni és szállítani (sokkal kevesebb kell belőle) Az atomerőmű hátrányai a többi hőerőművel szemben • A radioaktív hulladék egy része több száz évig is veszélyes • Napjainkban csak nagy teljesítményű erőműtervek léteznek • Nagy egyszeri beruházásigény Tisztázatlan szempontok • A radioaktív hulladék kezelése nem megoldott • Nincs összehasonlítás a fosszilis és az atomerőművek „természetterhelése” között • Kisebb társadalmi elfogadottság Moderátor: hidrogén (víz formájában). béta-bomlás. berillium. kadmium. . Newton univerzális gravitációs törvénye (az általános tömegvonzás törvénye) a következőket mondja ki: A világegyetem minden objektuma kölcsönhatásban van egymással egy erővel. kvantumelmélet • Teller Ede – magyar. szén (grafit formájában). ezüst. Témakör: A gravitáció Tk: 43. láncreakciót dolgozta ki • Enrico Fermi – olasz. atombombával termonukleáris nukleáris fúziót beindítani  szuperbomba (H-bomba) 19. Egy erőt feltételezett. indium. hafnium 3 fizikus az első reaktornál: • Szilárd Leó – magyar. deutérium (nehézvíz). Amerikában. Ez az erő arányos a két objektum tömegének szorzatával és fordítottan arányos a két objektum tömegközéppontjának távolságának négyzetével. szénhidrogének Neutronelnyelő szabályozórudak: bór. A Kepler-törvények néven nevezzük a bolygómozgások három törvényét. Ma az Albert Einstein által létrehozott általános relativitáselmélet az elfogadott elmélet a gravitációs jelenségek leírására. Chicago. kobalt. melyet Johannes Kepler német csillagász állapított meg. • A bolygók pályája ellipszis. 1942. A gravitáció elméletének első matematikai megfogalmazását Sir Isaac Newton adta és ez bámulatosan pontosnak bizonyult. tömeggel rendelkező test egymás felé való gyorsulásának hajlamát jelöli. amely a két objektum tömegközéppontját összekötő egyenesen helyezkedik el. és annak egyik gyújtópontjában van a Nap.

M az égitest tömege és r az égitest sugara illetve a középponjától való távolsága. (A szökési sebességnél a légkör hatását nem veszik figyelembe. A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a. hogy többé ne essen le a földre.• • A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idők alatt azonos területet súrol. hogy egy gravitációs teret elhagyjunk.) Ahhoz. melynek sugara az égitest (bolygó. mint a keringési idejük (T) négyzetei. Ez a sebesség csak elméleti. el lehet hagyni az égitestet. Ha a szökési sebességet. Az első kozmikus sebesség kiszámításához a centrifugális és gravitációs erők egyensúlyát kell felírni körpálya esetére: . hogy az égitest sugarával egyező körpályára jusson. a valóságos űrhajóknak hajtóműre volna szükségük. amellyel elindított lövedék elhanyagolva az atmoszféra ellenállását és az égitest forgását. . mellyel el kell hajítani egy követ vízszintes irányban ahhoz. vagyis egy olyan körpályán mozgó test sebessége. ahol m – a lövedék tömege. (Föld esetén: 6 378 km) M – az égitest tömege (Föld esetén:g = Föld esetén az első kozmikus sebesség 7. elegendő. hold) sugarával egyenlő. írhatjuk: ahol v1 az első kozmikus sebesség. . mint a gravitációs helyzeti energia. M – az égitest tömege. vagy más néven második kozmikus sebességet összevetjük az első kozmikus sebességgel. akkora mozgási energiával kell rendelkeznie a testnek. ) A csillagászatban szökési sebességnek nevezzük azt a minimális sebességet. Az első kozmikus sebesség az a sebesség. mivel az többek között alakfüggő. mellyel egy adott égitestről (minden további rakétahajtás nélkül) meg lehet szökni.9 km/s értékre adódik. Másszóval az első kozmikus sebesség az a sebesség. a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz. ellenkező esetben visszatérnének a Földre. hogy körpályán haladjanak. G – a gravitációs állandó R – az égitest sugara. azaz a a3 / T2 hányados minden naprendszerbeli bolygó esetén ugyanakkora. mely egyenlő vagy nagyobb. Emiatt egy égitest v2 szökési sebességére: ahol G a gravitációs állandó.

első űrhajós) Neil Armstrong (1969. Témakör: A Nap és a Naprendszer (csillagászat) Tk: 42. vagyis a pálya alakja parabola lesz. Naprendszer alatt (mondat közben kisbetűvel írva) olyan rendszert értünk. Föld. 43. Fekete lyuknak nevezzük azokat az égitesteket. a Makemake. Nemzeti Tankönyvkiadó .a Haumea. és körülötte égitestek keringenek. négyszer a világűrben. hogy a szökési sebesség eléri a fénysebességet. A Föld elhagyásához szükséges szökési sebesség. valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók. melyeknek a tömege olyan óriási. Bonyolult égi mechanikai rendszerekről van szó. Szaturnusz. első ember a Holdon) Farkas Bertalan (1980. ami fénysebességgel 8.Ha egy testet egy bolygó felszínéről v1-nél nagyobb.3 perc.5%-ban hidrogénből áll. Bolygónknak. átmérője 109 földátmérő. Vénusz. 73. 12. * A Tk (a. • A Plútó. Az ennek során felszabaduló. a Ceresz. és az Orion spirálkar külső harmadában helyezkedik el. tétel. kisbolygók. amelynek középpontjában egy vagy több csillag található.) A Nap a Naprendszer központi csillaga. akkor az a kezdősebesség függvényében egyre elnyújtottabb ellipszis-pályán fog keringeni. tétel. SU. Mivel semmilyen test nem képes fénysebességnél gyorsabban haladni. hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. USA. üstökösök.a. a Földnek otthont adó Naprendszer egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének.8%-át. Neptunusz. v2-nél az ellipszis-pálya másik fókusza végtelenbe kerül. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel is bír. más néven a második kozmikus sebesség 11. 44. Mars • gázbolygók: Jupiter. Holdon járt – Apollo-12. • kőzetbolygók: Merkúr.19 km/s. SU. Uránusz. amelyek tanulmányozása elsősorban a csillagászati tudomány feladata.k. tétel • • • • Űrhajózás: Jurin Gagarin (1961. és az Erisz törpebolygó. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van. melynek egyik fókuszpontja a bolygó középpontja. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99. ezért az úgynevezett eseményhorizonton belül került testek nem képesek elhagyni a fekete lyukat (legalábbis további hajtás nélkül). majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét. Naprendszerünk középpontjában a Nap található. Tankönyv) neve: Fizika szóbeli tételek. Kepler: lásd Tk! 20. ápr. de v2-nél kisebb sebességgel indítunk. Körülötte kering a Föld. amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. magyar űrhajós) Charles Conrad (USA.