You are on page 1of 30

MEZÔGAZDASÁGI

MUNKAGÉPEK

15 részes sorozat


12.sz.
A burgonya
bet akarí t ásának gépei



Összeállította:
Dr. Soós Pál
egyetemi tanár








Gödöllõ, 2000.


12. A BURGONYABETAKARÍTÁS GÉPEI

A burgonya a franciaországi Burgundiárol kapta a nevét. A krumpli szó német eredetü. Latin
neve S o l a n u m t u b e r o s u m . Hazájában, Közép és Dél-Amerikában több mint 2000
éve termesztik. Europában a spanyolok és az angolok hozták be a 16. szd.-ban. Elöször
Írországba került 1565-ben. Itt eleinte dísznövényként termesztették. Magyarországra 1654-
ben hozták be., de igen lassan terjedt el, mert sokáig mérges nôvénynek tartották.
Elterjedésének kedveztek a rossz gabonatermô évek, amikor a burgonya nagy segítséget
jelentett az éhinség leküzdésében.
Hazánkban étkezési- és vetôburgonya termesztés folyik. A vetőburgonyát külföldi -elsősorban
holland- eredetű magas biológiai értékű, vírusmentes alapanyagból a kiválasztott és
ellenőrzött gazdaságok állítják elő. Vetőburgonyának az elsőéves szaporulat adható el, ill. a
Mezőgazdasági Minősítő Intézet csak ezt a fokozatot látja el fémzárral. A vető-és az étkezési
burgonya a biológiai jellegű eltérései mellett a a méret tekintetében tér el egymástól. A
szabvány szerint a 30...60 mm méretű képezi a vetőburgonya csoportot, míg a 60 mm fölötti
méretbők kerül ki az étkezési burgonya. Ettől eltérő méretű vetőburgonya csak rendkívűli
esetben, külön állami engedéllyel hozható forgalomba. A vetőburgonyát az ültetőgépek miatt
két szűkebb osztályban is szokták forgalmazni. Ezek a 30...45 mm és a 45...60 mm közötti
méretek.
Az ipari feldolgozáshoz szükséges mennyiséget(szeszipar, keményítö-és gyógyszeripar stb.)
az étkezési burgonyából fedezik. Az apró, 30 mm-nél kisebb átmérőjű burgonyát általában
takarmányozásra használják. A burgonya-vetésterülete 30...50 ezer ha között változik.
Hozama átlagosan 15...20 t/ha. Egyes kedvezô adottságú helyeken azonban a 35...40 t/ha-t is
eléri.
A burgonyatermesztés technológiájának munkafolyamatai ma már csaknem teljes mértékben
gépesítve vannak. A 70-es évektôl kezdve kialakult nagyüzemi termelési technológiáknál
megadják a munkák sorrendjét, részletesen leírják az elvégzendô munkákat és azok
minôségével kapcsolatos követelményeket. A burgonya termesztése ma már hazánkban
évtizedes tapasztalatokon alapuló receptura alapján végezhetô.
Annak ellenére, hogy kialakultak bizonyos termelési technológiák, azoknak a helyi
körülményekre való alkalmazásánál nem nélkülözhető a hozzáéertés. Tekintettel a
burgonyatermesztés "kényes" voltára, itt is idézni lehet azt a régiektől származó mondást,
mely szerint "a jó terméshez az úristen áldásán kívűl a gazda szakértelme is szükséges".
Nagyobb területre tervbevett termelés esetén elôször arról kell meggyôzôdnie a termelônek,
hogy a megtermelt burgonyát tudja-e értékesíteni. Arra a kérdésre, hogy hogyan kell
termeszteni a burgonyát, az említett recepturák bôséges felvilágosítást adnak. A kereskedelem
a gépek széles választékát kínálja a termelőnek, amiből igényei és a rendelkezésére álló
anyagiak alapján válogathat.

A burgonyatermesztés fontosabb műveletei
Annak ellenére hogy az említett részletes technológiai leírásokhoz bárki hozzájuthat, az
általános tájékozódás érdekében röviden összefoglaljuk a burgonyatermesztés fontosabb
műveleteivel kapcsolatos tudnivalókat.

A terület kiválasztása
A burgonya termôhelyét a növény és a gépesítés igénye szempontjából kell megválasztani.
Nagyteljesítményü betakarítógépeket csak olyan talajokon lehet alkalmazni, amelyek a
betakarítás idején rögmentesek, rostálhatók. Ellenkezô esetben a betakarítógép oly nagy
mennyiségü rögöt juttat a szállítóeszközre, hogy a felrakott föld az egész rakomány 50%-át is
kiteheti, ami rontja a betakarítás gazdaságosságát. A feleslegesen beszállított földet csak
speciális gépekkel és sok kézi munka árán lehet a burgonyától elválasztani. Fenti
követelmények alapján a burgonya termelésére elsôsorban a humuszos homoktalajok,
másodsorban a homokos vályogtalajok felelnek meg. Kötött talajon speciális talajműveléssel
lehet a feltételeket megteremteni.
A jó terméshez a megfelelô talajminôségen kívül a tenyészidôben 250...300 mm csapadék is
szükséges. Ahol ilyen mennyiségű természetes csapadék nincs, ott öntözéssel kell a hiányt
pótolni.

Tápanyagellátás
A burgonya tápanyagellátását elsősorban a műtrágyázásra kell alapozni. Szakirodalmi adatok
alapján, 60%-os érvényesülést figyelembe véve, 100 kg burgonya előállításához 0,5 kg N,
0,25 kg P
2
O
5
és 1 kg K
2
O hatóanyag szükséges. Ez pl. 40 t/ha termés esetén 800 kg 25%-os
Pétisó, 540 kg Szuperfoszfát és 1000 kg 40%-os Kálisó műtrágyát jelent. A P és K
műtrágyákat az őszi szántás előtt, az N műtrágyát az őszi szántás és a tavaszi talajmunkák
előtt célszerű kiadagolni, az előirányzott termésnek megfelelő mennyiségben.

Talajelőkészítés
A burgonya talajelőkészítése már az elővetemény betakarítása után a tarlóhántással kezdődik.
A hántott talajfelszín lezárására gyűrűshenger alkalmazható. Az őszi mélyszántást 30...35 cm
mélyen kell elvégezni, s lehetőleg azzal egyidőben a durva szántáselmunkálást is. Ősszel
célszerű a barázdákat is behúzni.
A tavaszi talajelőkészítés célja a 12...15 cm mélyen lazított morzsalékos szerkezetű,
légjárható, gyommentes vetőágy készítése. Nagy gondot kell fordítani a téli csapadék
megőrzésére is, ezért tavasszal kerülni kell minden olyan talajművelő eszköz használatát,
amely a talajt nagymértékben forgatja, ezáltal a kiszáradást elősegíti. A tavaszi
talajelőkészítés a ma rendelkezésre álló kombinált talajelőkészítő-gépekkel 1..2 menetben
elvégezhető.

Ültetés, töltögetés
A burgonya ültetését a talaj kb. 8°C-ra melegedésekor lehet megkezdeni és termőtájtól,
időjárástól függően április végéig be kell fejezni. Az előkészített talajon az ültetés mélysége
max. 2...3 cm legyen. A mélyebbre ültetett burgonya későn kel ki, a fejlődő csirát a földben
különféle gombabetegségek támadhatják meg. A mélyre ültetés azért is hátrányos, mert a
betekarítógépeknek több földet kell megmozgatniok, ami miatt nő a vonóerő és romlik a föld
kirostálásának hatékonysága. Egy centiméter szedési mélységkülönbség hektáronként
mintegy 100 tonna többlet földtömeg kiásását jelenti. Mivel az ültetésre alkalmas idő rövid,
ezért célszerű nagy teljesítményű ültetőgépeket használni.
Ha vetôburgonya termelése a cél, akkor hektáronként 60 000 darab, étkezési burgonyához
45...50 ezer vetôgumó elültetése elegendô. A sortáv 70...75 cm.
Az ültetéssel egyidőben készítjük az un. elsődleges bakhátat. Ezt az ültetőgép bakháthúzó
szerkezete alakítja ki. Az elültetett burgonyasor fölé első lépésben mindössze 8...10 cm magas
bakhátat húzunk, amit 10...12 napig, a hajtások előtöréséig meghagyunk. A kis magasságú
bakhát alatt a burgonya jól levegőzik, jobban éri a meleg, így a csirázás is erőteljesebb.
Ezután következik a másodlagos -végleges- bakhát kialakítása a talajmaró-töltögető gép
segítségével. A töltögetés miatt a vegyszeres gyomirtásra később kerül sor, s így annak hatása
tovább érvényesül. Ez azért fontos, mert jelenleg még nincs olyan vegyszer, amely a
burgonya teljes tenyészidejére gyomtalanságot biztosít.
Ma a gyomirtás ésszerű és gazdaságos változata a mechanikai és a vegyszeres gyomirtás
kombinációja. A töltögetés akkor jó minőségű, ha a bakhátba rögöket nem töltünk és
töltögetéskor a talaj nem kenődik. A rögök "permetárnyékában" a gyomok kicsiráznak és
zavartalanul fejlődnek.
Példaként bemutatjuk egy - a termelésben elterjedten alkalmazott- ültetôgép(6-SaD-75, CSK)
és talajmaró-töltögetô(Rumpstad 7FZ, Hollandia) után maradó talajfelszín alakulását (1.ábra).

1.ábra A talajfelszín alakulása az ültetôgép és a töltögetô után
(MÉMMI, 151.sz. 26.old. 11.ábra)

Növényvédelem
A vegyszeres gyomirtás egyik fontos elôfeltétele a nagy termésnek és a nagyteljesítményü
betakarítógépek használatának. A vegyszeres gyomirtás sikertelensége, vagy elmaradása
esetén augusztusban a burgonyatáblák elgyomosodnak, s a szárperzselés, vagy szárzúzás után
is megmaradó dús gyomgyökérzet rontja a betakarítógépek földelválasztó-tisztító munkáját. A
gyomirtó vegyszerezéshez alacsony nyomású szántóföldi szórókerettel felszerelt gép
szükséges. Nagyon fontos a visszaszívó szelepek alkalmazása, mert ezekkel a forgókban és a
csatlakozásoknál a túlfedést ki lehet küszöbölni. Gyakran elôfordult, hogy a forgókban is
permetezô, vagy utáncsepegô permetezôgépek 2... 3-szoros permetmennyiséget kijuttatva a
burgonyát kipusztították. Az 1 ha-ra kipermetezett gyomirtószerek mennyisége a talaj kolloid-
tartalmától függôen változhat.
A burgonyát gomabetegségek és rovarkártevôk (burgonyabogár) támadhatja meg. Ezek ellen
permetezéssel védekezni kell. Az intenzív burgonyafajták gyorsan és nagyra növô lombja a
földi növényvédelmet csak a lomb összeborulásáig teszi lehetôvé. Ezután a permetezés
jelentôs taposási kár nélkül csak repülôgéprôl végezhetô.

Öntözés
Csapadék hiánya esetén az öntözés feltétlenül szükséges. A tenyészidô alatt általában
180...240 mm vizet kell kijuttatni 3 - 4-szeri adagolásban. Az öntözést mindig elôre
meghatározott program szerint kell végezni. Csapadékos idôjárás esetén, vagy nagyobb esôk
után, amikor a talaj annyira megszikkadt, hogy egyéb művelôeszközökkel lehet rajta
dolgozni, az öntözést azonnal folytatni kell. A betakarítás elôtt, ha a talaj száraz, repedezett,
vagy rögösödô, 25...30 mm öntözôvizet célszerű kijuttatni, s a betakarítást a kellô szikkadás
után meg kell kezdeni.

Betakarítás
A betakarítás a burgonyatermesztés legmunkaigényesebb és legköltségesebb művelete. A
gépek munkáját a szár előzetes eltávolításával kell megkönnyíteni. A betakarítógépek a
burgonyát földdel együtt kiemelik, majd a föld, a rög kirostálásával, a növényi részek
eltávolításával megtisztított burgonyát a gép saját tartályába, vagy a mellette haladó kocsiba
rakja. Mivel a burgonyát bakhátba ültetik, ezért kiszedéskor kevesebb földet kell kiemelni,
ami azonban még így is 1000...1500 t/ha között változik, amelynek - a hozamtól függôen -
csupán 1,5...2,5 %-a burgonya.
A betakarítógépeknek minimális veszteséggel és sérüléssel kell dolgoznia. Korszerű gépeknél
az elhagyási veszteség 1...3%, az erôs sérülés max. 5%. Erôs sérülésnek a 20 mm-nél
hosszabb repedés vagy az 5 mm-nél nagyobb mélyedést tekintjük. A kiszedett burgonya
megkövetelt tisztasága kombájnoknál legalább 90%. A kevesebb tisztítóberendezéssel
felszerelt nagy teljesítményű kiszedô - kocsirakóknál ennek kb. a fele lehet. Hazai talajainkon
a földszennyezôdés általában 20% alatt marad.

A betakarítás részműveletei
A gépesített betakarítás a következô részműveletekre tagolható:
+ a szár eltávolítása,
+ a burgonyát tartalmazó minimális talajkeresztmetszet kiásása,
+ a föld kirostálása,
+ a szárrészek leválasztása,
+ az apró szennyezôdés, a kô és a rög kiválasztása,
+ a burgonya kocsiba rakása.
A felsorolt műveletek közül az elsôt, a szár eltávolítását, a kiszedés megkezdése elôtt, külön
menetben érre a célra készült géppel, a többi műveletet a korszerű betakarítógépek egy
menetben végzik.

Be t a k a r í t á s i e l j á r á s o k é s g é p e k
A kiszedés módja szerint megkülönböztetünk egymenetes és kétmenetes eljárást.
Egymenetesnél a betakarítógép a kiszedett burgonyát tisztítva kocsiba rakja.
Kétmenetesnél a kiszedôgép a több sorból kiszedett burgonyát egy közös rendre rakja. A
burgonyarendet 5...24 órai szikkadás után rendfelszedô rakja kocsiba. A legtöbb országban-
így hazánkban is- az egymenetes eljárás terjedt el. A kétmenetest fôleg a nedves éghajlatú és
talajú országokban alkalmazzák, mert a nedves talaj nehezen rostálható. A kétmenetes eljárás
egy időben háttérbe szorult, de újabban "reneszánszát" éli. Igaz hogy megosztja az eljárást,
több gép kell hozzá(1.menet:kiszedő-rendrakó, 2.menet: rendfelszedő-kocsirakó), azonban az
eljárásnak komoly előnyei vannak. A rendre rakott burgonya több órás szikkadás után
könnyebben tisztítható, a szikkadás némileg ellenállóbbá teszi a burgonya héját, így a további
tisztítási műveleteknél csökken a gumók sérülése. További előnye a kétmenetes betakarítási
eljárásnak, hogy a lerakott burgonyarendet nagy teljesítményű géppel lehet felszedni, s ezáltal
a szállítójármű jobban ki van használva, mert hamarább megtelik. Felszedő-rakodó, de
különösen a kisebb teljesítményű kombájn mellett haladva a szállítójármű hosszú idő alatt
telik meg.
A rendfelszedő-gép szedőteljesítményét azzal növelték, hogy az egymás melletti két
húzásából kiszedett burgonyát egy közös rendre rakja a kiszedő-rendrakó gép. Pl. kétsoros
kiszedő két egymás melletti fogásának négy sorából kiszedett burgonyát egy rendre rakja. Ezt
a kihordószerkezet oldalirányú kinyúlásának változtatásával oldják meg.
Az idôk folyamán a betakarításnak és a betakarítógépeknek többféle változata alakult ki. A
régebbi megoldások között találjuk a forgóvillás kiszedôt, a rázó-, lengô- vagy forgórostélyos
kiszedô-rendrakót, továbbá a rendfelszedô kocsirakót. Ezek a gépek egy-két soros kivitelben
készültek. Egyes típusokat lóval, másokat traktorral vontattak. A kiszedett burgonya a föld
felszínén maradt, amit kézzel, vagy késôbb rendfelszedô-kocsirakóval szedtek fel.
A mai korszerű termeléstechnológiában mindinkább háromféle betakarítási eljárás térhódítása
figyelhető meg.
Ezeket az alábbi gépekkel valósítják meg:
a) kiszedô-rakodó (kiszedés, földrostálás, száreltávolítás, kocsiba rakás),
b). a kiszedô-válogató rakodó (kiszedés, földrostálás, száreltávolítás, kô- és rögelválasztás +
kézi válogatás, kocsiba rakás).
c) . kiszedő-rendrakó + rendfelszedő (kémenetes eljárás)
Az egyszerűbb hivatkozás miatt az a) változatot félkombájnnak, a b) változatot kombájnnak
nevezték el.
A burgonyaszár eltávolítása
A nagy termôképességű burgonyafajták szártömege sokszorosa a régi fajtákénak. Egyes fajták
szármagassága 0,8...1,2 m lehet és tömege elérheti a 20...25 t/ha- t is. Ekkora szártömeget a
betakarítógép nem lenne képes feldolgozni, ezért azt meg kell semmisíteni. Jóllehet a gépek
munkáját már a kis szártömeg is zavarja, általában az a tapasztalat, hogy 10 t/ha-nál kisebb
szártömeg esetén ezt a műveletet nem kell elvégezni.
A szár megsemmisítésére a tisztán mechanikai és a vegyszeres-mechanikus kombinált eljárás
terjedt el. Hollandiában ugyan kidolgozták a vegyszeres defóliálás helyett a lángszóróval
történő levéltelenítést, de a magas gázolajfogyasztás miatt(250...300 kh/ha) ez a módszer nem
terjedt el. Hazánkban a két előbbi eljárást alkalmazzák. A burgonyaszárat lengôkéses
szárzúzóval aprítják fel (2.ábra). A lengőkések soronként kétféle hosszúságban készülnek,
hogy tudják a bakhát profilját követni
A szárzúzó-gép üzembe állítása elôtt ellenôrizzük a következôket:
+ a burgonya sortáv és a maró sortávolsága egyezik-e,
+ a vetési csatlakozósor nem kerülhet a gépalj alá csak a szélére,
+ megvan-e minden kés, a hiányzókat pótolni kell,
+ a traktor TLT fordulatszáma megfelel-e a munkagéphez.


2.ábra Lengôkéses szárzúzógép vázlata(RU-6, Lengyelország)
a)oldalnézet, b)hátulnézet
(MG II.6.old. 1.ábra)

Ezután a gépet a traktorhoz kapcsoljuk. A traktor és a munkagép kerekei a sorközben
járjanak. Beállítjuk a késvégek talaj fölötti magasságát, és próbahúzást végzünk. Az esetleg
szükséges korrekció után kezdôdhet a gép folyamatos üzeme.
A szárzúzót egymás melletti húzásokban, vetélô mozgással járatjuk.

Kiszedô-rakodó gépe (kétmenetes betakarítási technológiához)
A kiszedô-rendrakodóó gép (félkombájn) a kiásott talajból leválasztja a földet, a szárat és
egyéb szennyezôdéseket. a burgonyát a mellette haladó kocsiba rakja. A gép csak a durva
szennyezôdéseket távolítja el. Itt nincsenek kézi válogatók. A gép üzemeltetését egyedül a
traktorvezetô végzi.
Alkalmazásuk csak jól rostálható talajon elônyös, különben a kiszedett burgonya közé sok rög
és egyéb szennyezôdés kerül.
A gépek 2...4 soros kivitelben , féligfüggesztett vagy magajáró kivitelben készülnek. A
munkasebesség 1,5...5,5 km/h, a magajárónál még ennél is nagyobb lehet(4...7 km/h), mert az
pontosabban kormányozható.
A kiszedô-rakodó gépeknek a nagyobb munkaszélesség és haladási sebesség következtében
nagyobb a területteljesítményük, mint a kombájnoké. Egy háromsoros gép
területteljesítménye általában 5...6 ha/10h, szemben a kétsoros kombájn 2...3 ha/10h
teljesítményével.
Egyik jellegzetes típusának működési vázlata a 3.ábrán látható.
A késes kiásószerkezet a bakháton futó profilhengerekkel igazodik a talaj felszínéhez. A
kiemelt földtömeget - és közte a burgonyát - két oldalon elhelyezett, előrenyitott V alakban
álló gömbsüvegtárcsák terelik rá z 1. rostélyra, amelyen a föld leválik. A visszahullást
terelôkerekek csökkentik. Az 1. rostély után elhelyezett fúvott gumihengerek összeroppantják
a rögöket, de a burgonya a hengerek között sértetlenül halad tovább a 2. rostélyra, amelyen a
további szennyezôdésektôl szabadul meg. A rostély felsô végén elhelyezett ujjas
szárelválasztó és elôrefelé forgó henger leválasztja a szárakat, a gumiujjas szalag hátrafelé
kihordja a kisebb szennyezôdést a gépbôl. A földtôl, a rögtôl és a szártól megtisztított
burgonyát a bal oldalra kiálló felhordó rakja kocsiba. A gép vontatásához 60 kW-os traktor
szükséges, területteljesítménye 0,4...0,7 ha/h.

3.ábra Burgonya kiszedô-rakodó gép működési vázlata
(MG II. 18.old. 10.ábra)


A kiszedô-rakodó gépektôl beszállított burgonya között elôfordulhatnak burgonya nagyságú
kövek és rögök, amit elôtisztító gépen kell eltávolítani.

Kiszedő - rendrakó gép
Kiszedő-rakodó gép nézeti képe látható a 3/a ábrán. A gép a német Niewöhner cég Wühlmaus
4033 tipusjelű gyártmánya. A tolórendszerű gép a traktor hátsó hárompont-függesztőjére
szerelhető.
Főbb műszaki adatai: sorok száma 4, sortáv 75 cm, hosszúság 4315 mm, szélesség 3160 mm,
magasság 1800 mm, a gép tömege kb. 2850 kg, A hajtáshoz 1000 1/min fordulatszámú
kardántengely kell. Hajtóteljesítmény-igény az erőleadótengelyen kb. 15 kW.
A gép a kiszedett burgonyát mellette jobbra lévő sávban rendre rakja, amit megfelelő
szikkadás után rendfelszedővel szednek fel. A szárak a traktor kerekei között kerülnek a
földre. A traktor 180°-kal átfordított üléssel és kormánnyal hátramenetben dolgozik, amit
tolórendszernek neveznek. Ilyen megoldás található egyes cukorrápabetakarító gépeknél is. A
tolt rendszer előnyei közé sorolható, hogy a traktor a már kiszedett területen halad.

3/a ábra Négysoros kiszedő-rendrakó gép nézeti képe(Wühlmaus 4033, NSZK)


Burgonyakombájnok
A burgonyakombájn a gumókat földdel együtt kiássa, majd a föld, a szárrészek, a kő, és egyéb
szennyezôdések eltávolítása után kocsiba rakja. Az esetleg bennmaradt rögöket a gépen ülô
kézi válogatók távolítják el.
A kombájnokat fôleg rögösödésre hajlamos talajokon alkalmazzák, vagy olyan helyeken, ahol
a gazdaságnak nincs központi tisztítótelepe vagy tisztítógéppel felszerelt tárháza.
A kombájnok 1...2 soros vontatott vagy féligfüggesztett kivitelben készülnek. A sorok száma
nem emelhetô, mert sok kézi válogatóra lenne szükség. Kétsoros géphez 5 válogató kell. Az
egysoros gépeken tartályba vagy zsákba gyűjtik a kiszedett burgonyát. A kétsorosoknál
tartályba vagy a gép mellett haladó kocsiba kerül a burgonya.
A kombájnok munkasebessége 1,5...4 km/h, a kétsoros gépek területteljesítménye 2...3
ha/10h. A hátsó kerék kormányzása könnyíti a sorkövetést, és csökkenti a fordulási sugarat.
A burgonyakombájn működési vázlatát a 4.ábra szemlélteti. Nézeti képe az 5.ábrán látható.

4.ábra A burgonyakombájn működési vázlata (E-671/0)
(MG II:15.old.7.ábra)

A kétsoros féligfüggesztett gép TLT-rôl(teljesítményleadó tengely) hajtott
gömbsüvegtárcsákkal ássa ki a burgonyát. A tárcsa karos összeköttetésben van a bakháton
elôtte haladó felszíntapogató profilhengerrel. A munkamélységet is a profilhengerhez képest
lehet beállítani.
A kiszedett földtömeg egy része leválik az 1. rostélyon, melynek mozgatását rázókerék végzi.
A rögöket szabályozható légnyomású fúvott gumihengerek törik össze. A burgonya a
hengereken sértetlenül halad át. A megmaradt földet a 2. rostély távolítja el. A rostély végén
lehulló keverékben lévô szárak fennakadnak a szárkihordó láncon, és hátul távoznak a gépbôl.
A szárkihordó lánc nagy lyukú felületén áthulló burgonya az 1. gumiujjas szalagra kerül, ami
hátrafelé kihordja a burgonya közé keveredett kô, rög és törmelék egy részét. A burgonya az
ujjakon visszagördül, és az oldalra hordó szalagon a 2. gumiujjas tisztítóra, majd innen a
felhordó rácskerékbe kerül (6.ábra). Itt további törmelék távozik a gépbôl. A forgó rácskerék
lapátjai a burgonyát az álló zárólemezen csúsztatják fölfelé. A felemelt burgonya a 3.
gumiujjas szalagra kerül, ami fölött két kefehenger van. A kefehenger nem minden
géptípuson található. A szalag által kiválasztott kö és rög kihull a gépbôl. A kefék által
lesodort burgonya és burgonya nagyságú kô és rög a válogatószalagra kerül (lásd a 7.ábrán).
Az esetleg bennmaradt rögöket vagy követ kézzel választják ki a szalagon haladó
anyagáramból. A kiválasztott kő és rög terelôlemezen a földre csúszik.


5.ábra A burgonyakombájn nézeti képe (E-671/0)
1-forgótárcsás ásószerkezet, 2-kocsirakó-felhordó, 3-magasságállító hidraulika henger,
4-légfék henger, 5-gumiujjas rögelválasztó szalag, 6-szárkihordó, 7-fékhenger, 8-vízszintes
helyzet-szabályozó hidraulika
(MEMMI 87.sz. 16.old. 5.ábra)


6.ábra A burgonyakombájn(E-671/0) alsó /1/ /2/ gumiujjas szalagjainak
elrendezése(hátulnézet)
(MG II. 9.old. 8.ábra)

7.ábra A burgonyakombájn (E-671/0) elrendezési vázlata felülnézetben.
(MG II. 9.old. 9.ábra)
A megtisztított burgonya vízszintes szalagon és ehhez csatlakozó ferde elevátoron keresztül a
gép mellett haladó kocsiba kerül.
A dombos területre készült típus hidraulikával keresztirányban elbillenthetô. Így a gép még
25%-os lejtôn is közel vízszintes helyzetben dolgozhat, ami nagyon fontos feltétele a gép
munkájának.
A kétsoros gépek üzemeltetéséhez a traktorvezetôn kívül a munkagépkezelô(kormányos) és a
szennyezettségtôl függôen 2...5 fô válogatómunkás szükséges.

A burgonya kiszedô-rakodó gépek fontosabb szerkezeti részei
A gépek működése az elôzô ábrák és a hozzájuk fűzött magyarázatok alapján megérthetô. A
gépek fontosabb szerkezeteit ill. azok konstrukciós változatait, a hozzájuk tartozó elméleti
összefüggésekkel együtt a következô fejezetrészekben tárgyaljuk.

A burgonyakiásó szerkezet
Az ásóvasak leggyakoribb változata a V alakú, élezett síklemez, amely a talajjal szöget (o)
zár be. A gép vonóerejének nagy hényadát a kés veszi fel.
Az élnek a haladási iránnyal bezárt szögét úgy választják meg, hogy a gyomokkal és a
szármaradványokkal ne legyen önzáró, tehát azok végigcsússzanak az élen.
A vágóéleken lévô anyag elcsúszásának feltétele a 8. ábra alapján:


O/ 2 90 s °÷µ



8.ábra A burgonyakiásó késre ható erôk
(SZM 435.old. 289.ábra)

A gép vízszintes irányú mozgatásához szükséges erô a kiszedôkésekre ható ellenállásból és a
kerekek gördülési ellenállásából tevôdik össze:

F F F F N = + +
1 2 3
( )

ahol
F
1
= k.A - a talaj elvágásához és tömörítéséhez szükséges erô (N),
F
2
= F
Q
tg(o + µ) - a talaj továbbításához szükséges erô a késen(emelés+súrlódás) (N),
F
3
= µ
g
(F
G
+ F
Q
) - a gördülési ellenállás (N),
µ
g
- a gördülési ellenállási tényezô (könnyű talajokon 0,25...0,30; közepes
talajokon 0,2...025; nehéz, vagy tömôdött talajokon 0,15...0,20),
F
G
- a gép súlya (N),
A - a kés által kihasított talajkeresztmetszet (m
2
),
F
G
- az ásólemezre nehezedô talaj súlya (N),
o - az ásólemez és a talaj által bezárt szög (5...25°),
O - a vágóélek által bezárt szög (80...110°),
µ a súrlódási félkúpszög a talaj és az ásólemez közzött, µ = tgµ,
µ = 0,8...0,9,
l az ásólemez hossza(V alakú lemezeknél 350...400 mm).

A kétsoros kiszedôgépekkel végzett kísérletek során könnyű talajokon a következô értékeket
mérték:
A kihasított talajkeresztmetszet A = 4,1...5,2 dm
2
, o = 15°, µ = 36°, a késre nehezedô talaj
súlya F
G
= 314...405 N, ennek továbbításához szükséges erô F
t
= 650...930 N, az ásólemez
vízszintes vonóerôigénye F
1
+ F
2
= 1044...1430 N. Ez utóbbi - kedvezôtlen körülmények
között - a 3150 N értéket is elérte. A vizsgálat szerint a haladási sebesség 0,8...2,0 m/s közötti
változtatása nem befolyásolja a vonóerô értékét.
A kés vízszintes vonóerejének (F = F
1
+ F
2
) kísérleti úton meghatározott értékeit a különbözô
késformák esetében a lejtôszög függvényében a 9. ábra szemlélteti.

9.ábra Kétsoros burgonyakiásó kések vonóerôigénye (Karwowsky adatai alapján)
(munkasebesség v
h
= 9 km/h, a talaj nedvességtartalma w = 13,6%)
(SZM 436.old. 290.ábra)

A forgó gömbsüvegtárcsák a merev késeknél lényegesen kisebb vonóerôt igényelnek,
azonban a hajtásukhoz nyomaték is kell, továbbá több talajt emelnek ki.
Például - adott körülmények között - a tárcsa vonóerôigénye F = 200...500 N,
nyomatékigénye M = 300...400 Nm. Ugyanazon körülmények között azonos munkaszélesség
és mélység eseténm a merev kés vonóerôigénye 1630...2000 N. A vizsgált tárcsa átmérôje
0,78 m, kerületi sebessége 2,.0...2,8 m/s .
A kiszedô - helyes beállítással - a legmélyebben fekvô gumókat is kiemeli. A
munkamélységet fokozott gondossággal állítsuk be, mert a sekély késállás növeli az elhagyási
veszteséget, a mélyebb viszont centiméterenként kb. 100 t-val növeli az 1 ha -on kiemelt talaj
tömegét.
A munkamélység állítására többféle megoldástis alkalmaznak. Ezeket külön pontban
ismertetjük.
A kiszedôszerkezetek szokásos változatait a 10. ábra szemlélteti. A vágókés a kiemelt
foldtömeg csökkentése céljából készülhet teknô-alakú kivitelben is (ezt az ábra nem tünteti
föl).

10.ábra Burgonyakiszedô szerkezetek változatai
a) háromszög-kés, b) kettôs háromszög-kés, c) trapézkések, d) egyélű lemezkés,
e) kombinált háromszög-kések, f) keskeny ásóvasak, g) tárcsás kiszedô forgórostéllyal
h) tárcsás kiszedô talajkopírozóval

A kiszedôkések részletesebb rajzát és fontozabb méreteit a 10a. ábra mutatja.


10a. ábra A burgonyakiásó kések részletei és fontosabb méretei


Munkamélység-szabályozó szerkezetek
A munkamélységet a bakhátak között futó mankókerékhez, vagy a bakháton járó
diabolóformájú, profilos tapogatógörgôhöz képest csavarorsós mechanizmussal állítjuk be.
Így a kés mélysége követi a kerék, illetve a görgô által kopírozott felületet. A kopírozót és a
kést menetirányban egymáshoz közel kell elhelyezni, hogy a kés ott ásson, ahol az görgô
éppen kopíroz.
Különbözô talajkopírozók vázlata a 11.ábrán látható.

11.ábra Burgonyakiszedô gépek talajkopírozójának változatai
(NTG III.117.old. 93.ábra)

A kés talajfelszínhez való igazodása legjobban a c) és d) elektrohidraulikus változatoknál
valósul meg.
Az elektrohidraulikus sortapogató működési vázlatát a 12.ábra szemlélteti.

12.ábra Elektrohidraaulikus sortapogató működési vázlata
(NTG III.118. old. 94.ábra)

A hátrafelé álló tapogatókar a bakhát tetején halad. Ha kiemelkedésre fut fel, akkor
megnyomódik. Ez az elmozdúlás egy vezérszelepet mozgat, ami beindítja a kiemelést.
Mélyedésbe jutáskor a hidraulika leengedi a vonószerkezetet, miáltal a kiszekőkés is lejjebb
kerül. Ilymódon a kiszedőkés jól tud igazodni a bakhát felszinéhez.

Földrosták és rostélyok
A kiásott földbôl különbözô kialakítású rostákkal és rostélyokkal választják el a földet. A
leggyakoribb földrosta és rázókerék megoldásokat a 13.ábra szemlélteti.

13.ábra Burgonyabetakarító-gépek földrostájának és rázókerekének leggyakoribb változatai
(NTG III. 119.old 95.ábra)

A rázókerék excentrikus tárcsa, amelyet beleakadva a mozgó rostélypálcák hajtanak.
Rendszerint egymást követôen két rostélyt alkalmaznak.
Közöttük dolgozik a pneumatikus hengerpár, a rögroppantó. Fontos, hogy a felemelt
talajszelvény már a rostély elején fellazuljon és széthúzódjon. Ezért a rostély sebességét
helyesen kell megválasztani. Kis rostélysebesség esetén a föld feltorlódik, túl nagynál viszont
a föld hamar kirázódik és a gumók a csupasz rostélyon ugrálva haladnak fölfelé. A
rostélypálcák ütései gumósérülést okozhatnak. Ennek elkerülésére a rostélypálcákat
gumibevonattal készítik, vagy egyszerűen műanyag csôbe húzzák. Helyesen választott
rostélysebességeknél, a második rostély utólsó harmadáig a rostélyról elfogy a föld és csak
burgonya marad rajta.
A fémesen összeakasztott rostélyok rövid munka - 40...50 ha után - elkopnak. A műanyagba
ágyazott pálcák viszont ennek a 3 - 4-szeresét is kibírják. A rostélypálcák közötti távolságot a
burgonya nagyságának megfelelôen határozzák meg. Európában az átlagos burgonya tömege
60...80 g, a pálcák közötti távolság a gépeken 25...50 mm. A huzalvastagság a kiszedett
soroktól függôen 9...14 mm.
A felhordólánc és a haladási sebesség viszonya v
l
/v
h
0,8...2,5 között változik; leggyakrabban
1,2...1,5 közötti érték. A rostélyt úgy méretezik,hogy a sérülések csökkentése végett
hosszának kb. 3/4 -éig pálcái között föld is maradjon. A földpárna ui. védi a gumókat a
rostélypálcák ütései ellen. Egyes gépeken a gumósérülés csökkentése és a jó kiválasztás
céljából kis rostélysebességet (0,8...1,2 m/s) és hosszú rostélyokat alkalmaznak. A nagyobb
rostélysebességhez (2,0...2,5 m/s) rövidebb rostélyhosszúság tartozik.
A forgórostély egy változatának szerkezeti rajzát a 13a. ábra a felhordóláncok változatainak
rajzát a 13b. ábra, a rögroppantó pneumatikus henger szerkezeti rajzát a 13c. ábra mutatja.

13a. ábra A forgórostély szerkezeti rajza


13b. ábra a felhordóláncok változatainak szerkezeti rajza


13c. ábra A rögroppantó pneumatikus henger szerkezeti rajza


A rázórostélyon lévô tömegre ható erôket a 14.ábra szemlélteti. A földtömeg elválásának
határesete akkor áll fenn, amikor a rostán lévô "m" tömegpont súlyerejének rostélyra
merôleges komponense egyenlô a rázás miatt fellépô centrifugális erôvel:

m r m g
innen
g
r
. . . . cos
cos
e o
e o
2
=
=


14.ábra A rézórostélyon lévô tömegre ható erôk
(SZM 439.old. 293. ábra)

Mivel a lánc hajtja a rázókereket, ezért a láncsebességet - adott rázókerék-sugárhoz - úgy kell
megválasztani, hogy a rázókerék szögsebessége elérje, ill. valamivel meghaladja a fent
kifejezett e értéket.


v r r
g
r
g r
l
= = = . cos . cos e o o


Ebbôl látható, hogy a láncsebességet nem csk a föld rostálásának elôbb elemzett feltételei,
hanem a rázókerék működtetése szempontjából is figyelemmel kell kísérnie a gép
tervezôjének.
Pl. r = 0,12 m rázókerék sugár és o = 25° esetén a rázást elôidézô minimális láncsebesség:


v g r m s
l
= = = . .cos , . , . , , ( / ) o 9 81012 0 91 104


A földrostálást erôsen befolyásolja a talaj nedvességtartalma (15.ábra)

15.ábra A földrostálás teljesítményigényének alakulésa a talajnedvesség függvényében.
(SZM 440.old. 294.ábra)

Rázórostéllyal végzett mérések eredményét a 16.ábra szemlélteti.

16.ábra Rázórostéllyal végzett mérések eredményei
(SZM 441.old 295.ábra)

A mérés fontosabb adatai: a rázókerék amplitudója 45 mm, fordulatszáma 250 1/min, a
rostély szélessége 590mm, hossza 1800 mm, a talajnedvesség w = 18,7...19,5%, a rázókerék
és az elsô láncgörgô közötti távolság l
1
változó volt a kísérletnél. Az ábrán a vonalkázott
területek az optimálisnak vélt körülményeket jelzik. M(Nm) a rostély hajtásához szükséges
nyomaték, F(N) a rostélyban ébredô húzóerô. A rostálási hatásfok a kiválasztott föld
százalékos értéke az egész felszedett mennyiséghez képest.
A kísérlet aalapján megállapítható, hogy a vizsgált rázókereket az elsô görgô után kb. 400
mm-re célszerü elhelyezni.


Szár-, kô-, rög- és törmelékelválasztó szerkezetek
A föld leválasztása után a burgonyával keveredett szennyezôdések eltávolítására szolgálnak.
A szárelválasztó szerkezetek kialakításánála nagyobb sűrűségű, gördülékeny burgonya és a
könnyű, terjedelmes, ágas-bogas szár erôsen eltérô tulajdonságait veszik figyelembe. Egyes
típusoknál ventillátor légáramával is elôsegítik a szárleválasztást. Néhány megoldást a 17.ábra
szemléltet.

17.ábra Szárelválasztó szerkezetek változatai
a) ujjas leválasztó, b) - c) láncos leválasztók
(MG II. 10.old 3.ábra)

A szárelválasztó láncok sebessége általában 10...50%-kal kisebb, mint a velük együtt dolgozó
burgonyafelhordó rostélyoké. Egyes gépeken a kis helyet elfoglaló szorítóujjas szárelválasztó
hengert (a) alkalmazzák.
A gumók a szárterelô ujjak között akadálytalanul továbbáramlanak, de a szárakat az ujjak
felfogják és a földre terelik.
A kisebb szárdarabok és egyéb apró törmelék, de a földtörmelék és a kövek elválasztására is
alkalmas a gumiujjas szalag,amelynek munkáját a 18.ábra a)részlete szemlélteti.
A gumiujjas szalagra juttatott keverékbôl a burgonya a lejtés irányában legurul, a többi
szennyezôdés továbbhalad a szalagon a leadóvég felé. A kefehengerrel kombinált gumiujjas
szalagot elsôsorban kô és rög kiválasztására használják.
A kôkiválasztó ujjas gumiszalag lejtése egészen kicsi, hogy a burgonya ne guruljon le rajta. A
majdnem vízszintesen álló szalag fölött ellentétesen forgó kefehenger van, ami a burgonyát
lesöpri. Az ujjak közé beülô köveket és rögöket a seprô nem tudja elmozdítani, így azok a
szalaggal együtt továbbhaladnak, úgyszintén a föld és a törmelék is. Egy gépen több
gumiujjas szalagot is alkalmaznak. Mivel a kô- és a rögelválasztásnak ez a módja nem
tökéletes, ezért egyes gépeken kézzel válogató munkások is dolgoznak.
Az apró burgonyát a rög közül acéltüskés hengerrel választják ki(18.ábra b)részlet). A felül
elhelyezett profilhengeres osztályozón végighalad a nagyméretű burgunya, de áthull az apró
burgonya és a rög. A burgonyát az acéltüskés kerék felszúrja, és egy darabon magával viszi.
A tüskérôl lesodró távolítja el a felszúrt burgonyát, ami ily módon a rögtôl elkülöníthetô. Az
apró burgonya takarmányozásra vagy ipari célra használható.

18.ábra Mechanikus kô-és rögelválasztó szerkezetek
(MG II 11.old 4.ábra)

Automatikus kô-és rögelválasztó szerkezetek.
Egyes országokban - így pl. Németországban, Svájcban - a mezőgazdaságilag művelt
talajokon a kőszennyeződés meglehetősen nagy és komoly problémát okoz a termelőnek. Úgy
védekeznek ellene, hogy időnként kiszedik a talajból a köveket. Ottani gazdák megfigyelték,
hogy a kőtelenített talajban 8...10 év után ismét megjelennek a kövek, mintha alulról
pótlódnának.
Hazai talajainkon a kőszennyeződés általában elenyésző. Az ország egyes részein(pl.
Veszprém megyében) azonban a talaj helyenkény kővel szennyezett.
A kézi munkaerô csökkentése céljából a kô és a rög elválasztására automatikusan működô
szerkezeteket alkalmaznak. Erre a célra szerkesztették a röntgensugaras, amelyeknek itt
kétféle változatát ismertetjük.
A pneumatikus kilökôvel működô(E-691) berendezés működési vázlata a 19.ábrán látható.

19.ábra Pneumatikus kilökôvel működô kô-és rögelválasztó berendezés(E-691)
(MG II. 12.old. 5.ábra)

A szalagról az anyagáram - burgonya, kô, rög keveréke - folyamatosan áramlik a
röntgensugár-nyalábba. A sűrűbb anyagok kevesebb röntgensugarat engednek át. Itt az
érzékelô csak a burgonyán átbocsátott sugarat érzékeli, a kô és a rög leárnyékolja az
érzékelôt. A berendezést úgy kapcsolták, hogy az a sugárnyaláb megszakadásakoe jelt adjon,
ami a pneumatikus egységen át műkodésbe hozza a kilökôszerkezetet. A berendezés az
anyagáramból a kônek mintegy 98%-át képes kiválasztani. A teljesítmény növelése céljából
egymás mellett több kilökôt helyeztek el. Az E-691 tipust nem a betakarítógépen helyezik el.
Mint külön gépegységet a tisztítótelepen állítják fel.
Ugyancsak röntgensugárral működik az angol Root Harvester Ltd. által gyártott X-Ray
jelzésű pálcás rendszerű kôelválasztó. A szerkezet vázlata a 20.ábrán látható.

20.ábra Pálcás rendszerű röntgensugaras kô- és rögelválasztó berendezés(Root Harvester Ltd.
Anglia)
(MG II. 13.old.6.ábra)

Kô érzékelésekor egy vagy két pálca lebillen, így a kô a jobb oldali, a burgonya a bal oldali
szalagrészre kerül.

A burgonyabetakarító-gépek vontatása, kormányzása
A gépek vontatott, féligfüggesztett és magajáró kivitelben készülnek(21.ábra).
Vontatott kombájnoknál a gép elejét járókerekek támasztják alá, a hátsó kerekek
kormányzottak. A kormányzást a gépen ülô kezelô végzi. A hátsó kerék kormányzása
elônyös, mert kisebb a fordulási sugár és jobb, finomabb az iránytartás. Mind az elsô mind a
hátsó kerekeken kormánytrapéz (KT) van. A kormányzás lehet mechanikus vagy hidraulikus.
A szokásos haladási sebesség 3...4 km/h. A mozgó részek hajtása TLT-rôl történik. A
szükséges kezelôszemélyzet 4...6 fô válogató, 1 fô gépkezelô, 1 fô traktoros.
A féligfüggesztett gép ujabb fejlesztés eredménye. A kiszedô rendrakók készülnek ilyen
kivitelben. A féligfüggesztett félkombájnok haladási sebessége 4...7 km/h.
A magajáró gép a legujabb fejlesztés eredménye, a haladási sebesség 7...10 km/h-ig
növelhetô. A gép készül tartállyal vagy anélkül, 1-2-3-4-soros kivitelben. A magajáró gépek
általában válogató személyzet nélkuli kiszedô-rakodók. Egyes tipusokon a hátsó kerekeket,
másokon az elsôket kormányozzák.

21.ábra Burgonyabetakarító-gépek vontatása, kormányzása
a)vontatott, b)féligfüggesztett, c),d) magajáró
NTG III. 126.old. 103.ábra

A burgonyatárházak gépei
A betakarítógépektôl beszállított burgonyát 24 órán belülmeg kell tisztítani, mert a burgonya
különösen nedves állapotban romlásnak indulhat. A kedvezôtlen viszonyok között betakarított
burgonya esetenként 50% földszennyezôdést is tartalmazhat. A burgonyát a betakarítástól a
felhasználásig korszerüen berendezett tárházakban tárolják. A tárházak befogadóképessége
eléri az 5000 tonnát.
A tárház részei:
+ fogadótér,
+ anyagkezelô(manipuláló)-tér,
+ a tényleges tárolótér.
A tárolótérben 4 - 5 m magasan áll a burgonya.
A 22.ábra egy hazai 5000 t befogadóképességü tárház helyrajzát szemlélteti (Kislángi Mg.
Termelôüzem).

22.ábra 5000t befogadóképességü burgonya-tárház
(MÉMMI 87.sz. 19.old. 6.ábra)

A tárház elsô egysége a fogadógarat. Erre billentik terhüket a betakarítógéptôl érkezô szállító-
járművek. A garat nagyméretű szállítószalagra vezeti a beöntött burgonyát. A garatban a
burgonyasérülés csökkentése érdekében zuhanásgátló hevedereket helyeztek el. A
szalagsebesség váétoztatható.
A hazai tárházak gépsorát kb. 30 t/h áteresztôképességü gépekbôl állították össze, ami
lehetôvé teszi a torlódásmentes anyagáramlást.
A nagyméretű fogadógarat 30 t burgonya befogadására alkalmas. Hajtó motorja 2,2 kW. A
fogadógaratból ferde emelôszalagon keresztül a burgonya a rögelválasztóba jut. A rög és a
föld, valamint a szártörmelék leválasztására gumiujjas szalagokat vagy rácsos hengereket
használnak. A fokozatosan növekvô fordulatszámú rácshengerekbôl álló földleválasztó
működési vázlata a 23.ábrán látható.

23.ábra A rácshengeres földleválasztó működési vázlata
(MG II. 20.old. 11.ábra)

A rögelválasztók egy másik típusa a burgonyát a rögtôl a gördülékenység alapján választja el.
A burgonya osztályozására hengerrostás, síkrostás, profilgörgôs és szalagrostás gépeket
használnak(24.ábra)

24.ábra Burgonyaosztályozók változatai
(MG II. 20.old.12.ábra)

A hengerrostánál(a) a rosta lejtése és forgása lehetôvé taszi az anyag haladását. A kétféle
lyukazatú hengerrosta három méretfrakciót választ le. A dob kerületi sebessége kb. 0,5 m/s,
áteresztôképessége 150 kg/h/m
2
.
A síkrostánál(b) a rosták lejtése kb. 6°, a löket 25 mm, a fordulatszám 240 1/min körüli
érték, s az áteresztôképesség 700...800 kg/h/m
2
.
A szalagrostás osztályozónál(c) a szalagsebesség 0,6 m/s körül van, az áteresztôképesség
1000...1500 kg/h/m
2
.
A profilgörgôs osztályozó(25.ábra) görgôi hajtottak. Ez teszi lehetôvé az anyag haladását. Az
elsô részen kisebb, a hátsón nagyobb a görgôk közötti átejtônyílás nagysága. A görgôk
tengelyirányú eltolásáva az átejtônyílás nagysága
±
10 mm-rel változtatható. A görgôk
kerületi sebessége 0,6 m/s, az áteresztôképesség 12...14 t/h/m
2
.

25.ábra A profilgörgôs osztályozó működési vázlata
(MG II.21.old. 13.ábra)

A válogatószalagok az osztályozott burgonyából a sérült, a beteg gumók eltávolítására
szolgálnak. Ezt a munkát ma még kézzel kell végezni. A szalag mentén egymás mellett ülnek
a válogatómunkások, akik kiszedik és az elôttük lévô szalag elkülönített sávjára dobják a
kiválasztott gumókat. A beteg gumókat az elszinezôdésbôl lehet észrevenni.
A válogatószalagok változatait a 26.ábra szemlélteti.

26.ábra Válogatószalagok változatai
a) sima szalag, b) léces szalag, c) göggôs szalag.
(NTG III. 130.old. 107.ábra)

A burgonya tárházi ki- és betárolására szolgáló gépek vázlata a 27. ábrán látható.

27.ábra Burgonyatárházi be-és kitárológépek.
(MG II. 22.old.14.ábra)

A megtisztított, átválogatott burgonya halomba rakására szolgál a magajáró betárológép(a),
amely lényegében két szállítószalagból áll. A teleszkópos behordószalag hidraulikával le-föl
állítható és 270°-os szögben elforgatható. A halom magassága 0,5...5 m között változhat.
Teljesítménye 30 t/h, hajtóteljesítmény 10 kW. Az (a) ábrarészleten látható gép
felszedôadapterrel felszerelve kitárolásra is alkalmassá tahetô.
A gép garatjába a burgonyát a stabil helyzetű tisztító gépsortól egy teleszkóposan állítható
hosszúságú szállítószalag szállítja. A berakó gép a munkát a legbelső helyen kezdi, majd
amikor a halom kellő magasságot elért, hátrafelé mozdulva új helyzetet vesz fel.
Az 5000 tonnás tárházban a betárolt burgonya szellôztetését 30 000 m
3
/h teljesítményű,
egymástól 5 m távolságra elhelyezett ventillátorok biztosítják.
Felhasználáshoz a burgonya kitárolása kitároló-géppet történik. Ezt végezheti a kitároló-
adapterrel felszerelhetô betárológép, vagy külön erre a célra készült kitároló-gép(b,
ábrarészlet).
A kitároló-gépnél a burgonyát a 2 m szélességű felszedô-lapra két egymással szembeforgó
gumilapátos rotor kaparja rá, ami innen az alsó szállítószalagra jut, majd a hosszabb második
szalagra. A gép hajtását összesen 7 villanymotor végzi. Összteljesítményük 8,6 kW. A két
elsô kerék hajtott, a hátsó önbeálló kerék kormányozható. A gép elôre-hátra mozoghat, és az
egyik oldali hajtás bekapcsolásával tud fordulni. A hosszú szalag le-föl állítása hidraulikával
történik. A gép teljesítménye 30 t/h.
A halomba rakott burgonya felszedésére szolgál a 28.ábrán látható magajáró gép is. Ezen a
ferde felhordószalag hossza teleszkóposan változtatható. A felszedőrész és a szalag
egymáshoz képest egy függőleges tengely körül elfordítható. Ez a megoldást a rotoros géppel
szemben kíméletesebben bánik a burgonyával.

28.ábra Magajáró felszedőszerkezet teleszkópos szállítószalaggal.

A burgonya tisztítása, mosása
A burgonya tisztítása száraz vagy nedves tisztítók, mosók szolgálnak(28.ábra).
A száraz tisztítás általában csak a homok talajon termelt burgonyánál alkalmazható., a kötött
talajon termelt burgonyáról a rátapadt földet csak a víz viszi le.
A kefehengerekbôl álló száraz tisztító(a) áteresztôképessége 8 t/h 1m kefehenger szélességre.
A mosott burgonyát a mosógép után kapcsolt szárítóberendezés szárítja csomagolás elôtt.
Villamos fűtés esetén 10 kWh/t energiára van szükség. A nagyobb mosógépeknél(5t/h)
gázolajjal vagy gázzal működô szárítókat használnak. A bolti eladásra kész burgonyát
automata mértlegek 20...50 kg-os zsákokba, vagy 3...5 kg-os hálóba adagolják.

29.ábra Burgonyatisztító- és mosógép működési vázlata