ISSN 1450-5010

ÚJ KÉP
Pedagógusok és szülők folyóirata

2008

június

Pedagógusok és szülők folyóirata XII. évfolyam 6. szám, 2008. június Szerkesztőbizottság /članovi uredništva: Bori Mária, dr. Gábrity Molnár Irén, Hajnal Jenő magiszter, dr. Hózsa Éva (irodalmi szerkesztő/ književni urednik), dr. Illés Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem), dr. Péics Hajnalka, Soós Edit (felelős szerkesztő/odgovorni urednik), Szálas Tímea (szerkesztő/urednik), dr. Szőke Anna, dr. Zsolnai Anikó (Szegedi Tudományegyetem), Beszédes István (műszaki és művészeti szerkesztő/ tehnički i umetnički urednik). A laptanács tagjai/Savet lista: Miskolczi József (elnök), dr. Bányai János, dr. Pintér János (alelnökök), Grgo Francišković, dr. Horváth Mátyás, Kucsera Géza, dr. Losoncz Alpár, Ninkov Irén, Pető István, Priboj Potrebić Vesna, dr. Szöllősy Vágó László, Varjú Potrebić Tatjana, dr. Zolnai Albert . Lektor: Bálint Irén. Rezümé/Rezime: Tiberije Kopilović, Szálas Tímea. Szerkesztőség/Uredništvo: 24000 Subotica, Age Mamužića 13/II., tel./fax: (024) 554-184, e-mail: ujkep@vmk.org.yu. Kiadó/Izdavač: Vajdasági Módszertani Központ Szabadka, Vojvođanski centar za metodiku Subotica. Elnök/Predsednik: Soós Mihály. Készült/Štampa: Grafoprodukt, Szabadka/Subotica. Az Új Kép az interneten: www.ujkep.net

Tartalom Képlel-tár Verebes Ernő: Alvó titánok Tantárgyháló 2008 Jelentés Tanulmányok, kutatások Dr. Radoš Radivojević: Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése a vajdasági fiatalok körében (II. rész) Koczó Ferenc magiszter: Egy csepp élete Hivatásunk eszköztárából Sárosi Gabriella: Reformpedagógia – projektmódszer Tátyi Tibor: Startvonalon a szlovák oktatásügyi reform 3 5

14 29 34 39

Testi-lelki egészségünk Dr. Sági Zoltán: A narcizmus – avagy a határnélküli önimádat hozadéka 43 A Tanítóképző Kar hallgatóinak tollából Csábi Viktória: A társadalmi rétegeződés Hírkosár A kórházi oktatás jelentősége Felzárkóztató szerb nyelvi képzés őszre Ősszel újabb diplomahonosítási pályázat Contents and Summary Számunk szerzői 53 54 55 57 58 60

Egyes szám. Ára 100 dinár.

Képlel-tár

3

Alvó titánok
Merengések Verebes György kiállítása kapcsán
Verebes Ernő Az utóbbi húsz évben nem ugyanannak a helynek a szelleme, bár ugyanazon szellemek helytelenkedései kísértettek bennünket: Verebes Györgyöt és engem. Viszonylag jól ismerem tehát e kiállítás képeinek keletkezését. Azokat az indítékokat és erőket, amelyek a festő kézmozdulatait irányították, amikor a vászonra vitte a színeket, árnyakat, alakok körvonalait, vagy – általánosságban szólva – az általa akkor még csak sejtett, később már tudott jelentéstartalmak vizuális lenyomatait. Tudás és sejtés, ez esetben nem eltérő fogalmak. A sejtést messze meghaladó sejtetés ugyanis olyan tudást feltételez, mely azon kívül, hogy mélyreható és magabiztos, egyértelmű is. Erre mondhatta Eckhart mester, a keresztény misztikus, valamikor a XIII. században: „Megpillantok valamit, ami értelmembe fénylik. Érzem jól, hogy ez valami, de hogy mi lehet, fel nem foghatom. Csak annyit sejtek, hogy ha megragadhatnám, a teljes igazságot ismerném meg.” Ezt a fajta ismeretet, mely e képek létrehozása mögött is áll, az ábrázolás teszi egyértelművé, furcsamód a sejtetés eszközeivel. A kortárs festmény csak ritkán érthető, de mindenki által magyarázható – így tanított bennünket a mindig görcsös viszonyulási kényszer, amelyet egy műtárgy megpillantása váltott ki belőlünk. Az igazi befogadó ezzel szemben úgy szemléli a képet, ahogy anyját nézi a gyermek: feltétlen odaadással, mely nem kíván magyarázatot. Ilyenkor a szó helyett szépség, a szépség felett helyzet áll elő, ami nem más, mint továbbgondolás. Például, hogy ezek a homállyal átmosott arcok, azon kívül, hogy Verebes György szerint titánok arcai, úgy tűnik, legszívesebben visszavonulnának a vászon mögé, eltűnnének a semmiben. Mintha azt jeleznék, hogy ez az ő öntudatlan sorsuk, hisz jelenlétük a hús-vér ember számára mindig is lemérhetetlen volt. Tehát annak ténye, hogy mint egy egyetemes szellemiség képviselői léteznek ők itt és most, paradox módon nem létezésükből, hanem hiányukból eredeztethető. Szépséges androgünök, akik, furcsamód, mégis polarizáltak. Talán jobb is, ha a festő így láttatja őket – hisz csak saját magunk „emberi” küllemére lefordítva ismerhetjük fel őket. Egy félisten a térben elképzelhetetlen, szavakkal leírhatatlan. Ő nincs hol, és nincs mikor. Ezért, egy félisten nem ismerheti a hiúság fogalmát sem, hiába próbálkoztak a nagy ókori mesélők tulajdonságokkal felruházni őket. Ám, ha mindez igaz, a velünk való szembenézésük pillanata is elmarad, ami által ők értékrendünk pilléreivé is csak közvetett módon válhatnak. A félistenek létezése talán ettől lesz archetipikus: egyrészt, hogy – mint idegenek – állhatatosak, másrészt, hogy halálosan arisztokratikusak. Ők, a félistenek tehát nem egy mítosz büszke és kopott tartozékai, hanem mindig jelenintenzitások, létünk elvámolatlan kisugárzásai, nemes fattyai egy, a mai napig titkon őrizgetett Isten-királynak. Összerakható testrészek ők, s számunkra még könnyebb lesz a kirakósdi, amikor felfedezzük, hogy saját kezükkel segítenek önmaguk ösz-

Na otvaranju izložbe pojave se brojni ljubitelji i poznavaoci likovnog stvaralaštva ali i oni koji javno govore o slikaru, njegovom opusu i tendencijama. Ovde se predstavljaju dela Đerđa Verebeša i to na način kako to može učiniti vrstan poznavalac slika i slikara. Ocena izražajnosti, bezvremenost i utopija, neuhvatljivost i dodir prisutni su u svojoj punoći. I stiče se utisak da ovaj umetnik mnogo kazuje pa makar slikao na parčetu hartije jer ume od događaja napraviti istoriju.

4

Cím

Képlel-tár

5

szeállításában, hisz saját kezükkel festették meg saját arcaikat, mielőtt saját arcaikkal elfordultak volna saját kezeiktől, meghagyván azokat a teremtés elsőszámú munkaeszközének. Mindeközben, ezen arcok és kezek között valahol, valamilyen láthatatlan test lüktet, a mi testünk, amely nem más, mint a hiány arc és kéz között, a hiány, ami nincs, hisz ugyanebben a pillanatban kitöltődik kíváncsi tekintetekkel és halk sóhajú rádöbbenésekkel, azzal az energiával, amitől gerincestül és szívestül életre kel az arc és kéz közötti életrész, hogy végül az izom-rugók kioldásával megmozduljon a törzs, a mindent cipelő középszer, mely e képeken csupán a szemlélő által lesz létező, számítva az ő azonosulására, csak így röppenhet magasba a metafora, a kimondatlanság szent kételye, a mindent magábafoglaló, mégis hazátlan desztináció, ahol a megnevezetlen utcákon és tereken helytelenkedő szellememlékek korokat, várakat, hősöket, pórokat zabálva temetik igazságukat, helyet adva hites, az időt értőn csöpögtető utánagondolásoknak, hogy vajon mivé is tették őket a történet helyett történelemnek nevezett, fémforgácsokból összetákolt instalációk, melyek legkorábban akkor láttak napvilágot, amikor az első tudatos ember felnyitotta a szemét, s megállapította, hogy nem azt látja, ami van, hanem az van, amit lát, mert a misztikust idézve, „képnek hívjuk azt, amit a lélek erői segítségével a dolgokról alkot”, így hát azzá lettek ők, a félistenek, amivé lenniük kellett ahhoz, hogy most mi, előttük állva, úgy gondoljunk elveszített időnkre, ahogy egy bálban véletlenül ottfelejtett glaszékesztyűre, vagy farsangi maszkra gondol az ember. E kesztyűk és maszkok illenének az ő megnyugodott kezeikre, önmagukat megálmodó arcukra. Item, ha Verebes György legközelebb kesztyűket s maszkokat rajzol egy darab papírra, talán azt is megtudhatjuk, miért, s mibe öltözött farsangkor mindaz a félisten, aki immár nem is félisten, hanem maga az ünneplő szellemiség, illetőleg a kortalan szellemiséget ünneplő ember.
(Elhangzott az egri Templom Galériában, 2008. május 3-án.)

6

Tantárgyháló

Tantárgyháló 2008
Mészáros Zoltán Tisztelt Pályázók! Az idén is kiírtuk immár 11. alkalommal a Tantárgyháló versenyünket, és annak első szakasza le is zárult. 29 általános és négy középiskolás pályamű érkezett. Örömünkre szolgált, hogy viszonylag sok településről érkeztek pályaművek. Sajnos a szabadkai iskolák nem jeleskedtek. A tavalyi részvételhez képest a középiskolás pályamunkák száma megkétszereződött. Távolról sem lehetünk azonban elégedettek, és nem titkolt célunk, hogy a jövőben ennél sokkal több középiskolás pályamű érkezzen. A pályaművek sokfélék voltak, sajnos azonban sokukat nem tudtunk figyelembe venni. Néhány munkában olyan részeket találtunk, amelyeket idézőjel és a források megnevezése nélkül ollóztak ki. Ez elfogadhatatlan. A munkák másik részét azért nem tudtuk értékelni, mert a téma megközelítése egyoldalú volt. Versenyünk célja viszont az, hogy egy-egy téma megközelítése minél több tantárgy ismeretanyagát, nézőpontját juttassák érvényre versenyzőink. Voltak olyan munkák is, amelyek eredetileg egy másik pályázatra íródtak. A kiértékelt munkák közül egyesek nem voltak eléggé átgondoltak, mások még nem forrtak ki eléggé, gyakori hiba az ismeretek mechanikus felsorakoztatása. A döntőt minden bizonnyal 2008. október 4-én fogjuk megrendezni, de erről idejekorán minden továbbjutott versenyzőt levélben is értesítünk. A meghívott versenyzők önálló, nagyjából 5 perces, ismertetőt tartanak témájukról. Amennyiben számítógépet használnak (Power Point prezentáció, képek, zene egyszóval bármi, amihez számítógép szükséges), szíveskedjenek még a verseny előtt eljuttatni az anyagot, ugyanis enélkül nem lesz mód a felhasználásra. A plakátokat, és más nem számítógépes illusztrációkat használhatnak, azok előzetes eljuttatása nélkül. Előadásukban elmondhatják, miért, hogyan, mi módon kezdtek el témájukkal foglalkozni. A cél az, hogy érdekes és frappáns legyen az öt perces ismertető. A téma ismertetése után a tanárokból álló bizottság kérdéseket tesz majd fel, hogy meggyőződjön, milyen alapos a versenyző tudása, és milyen mélységben ismerkedett meg témájával. A végeredmény a pályázati anyagra, az előadásra, valamint a kérdésekre adott válaszokra kapott pontokból áll össze. Meghívott versenyzőink és tanáraik tehát használják ki az októberig hátramaradó időszakot tudásuk elmélyítésére, előadásuk megtervezésére. A részvételt azoknak is köszönjük, akik nem jutottak be versenyünk döntőjébe. Reméljük, hogy a következő évben ismét próbálkoznak majd, de úgy, hogy az internetről származó információkat átgondolják, értelmezik, egyszóval kreatívan és nem mechanikusan használják fel azokat. Azt is reméljük, hogy a jövőben egy-egy téma megközelítésekor továbbra is több, de legalább két tantárgyat juttatnak érvényre.

Tantárgyháló

7 A DÖNTŐ RÉSZTVEVŐI

Általános iskolások csoportja
Fodor Csilla (Magyarittabé,

Kovács Ágnes (Szabadka,

Miloš Crnjanski Á.I.) Témavezető: Jámbor Zsuzsanna Losonc Anna és Krisztin Réka (Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á.I.) Témavezető: Sarnyai Mária
Lukácsi Olga

Majsai úti Á.I.) Témavezető: Mészáros Borbély Tünde Salling Melissza (Szabadka, Majsai Úti Á.I.) Témavezető: Mészáros Borbély Tünde Siflis Anna (Szabadka, Majsai Úti Á.I.) Témavezető: Mészáros Borbély Tünde
Graca Beáta, Kalmár Éva, Mihály Nikolett

Középiskolások csoportja
Bánszki Dávid

Erdélyi Adrián

(Magyarkanizsa, Műszaki Iskola) Témavezetők: Mák Erika, Tóth Béla (Magyarkanizsa, Műszaki Iskola) Témavezetők: Mák Erika, Tóth Béla (Magyarkanizsa, Műszaki Iskola) Témavezetők: Mák Erika, Tóth Béla

Nagy Karolina

(Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á. I.) Témavezető: Sarnyai Mária

Medve Viktor

(Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á. I.) Témavezető: Sarnyai Mária Bikár Angéla (Martonos, J.J. Zmaj Á. I.) Témavezető: Törteli Telek Márta Ördög Emese (Óbecse, Samu Mihály Á.I.) Témavezető: Varga Éva

Nothof Dávid, Sipos Kilián

(Tornyos,Tömörkény István Á.I.) Témavezető: Leonov Vörös Adrianna (Tornyos,Tömörkény István Á.I.) Témavezetők: Leonov Vörös Adrianna, Nothof Török Emese, Szabó Mónika, Tóth Kanyó Hajnalka

Tóth Ádám Károly

(Szabadka, Bosa Milićević Középiskola) Témavezető: Szabó Cibolya Teréz

8
Studija o interetničkim odnosima napisana je na srpskom jeziku pa je zainteresovanima dostupna. Ovde ćemo kratko rezimirati bitnosti te složene analize. U multietničkoj sredini bitni su lični kontakti među pojedincima i grupama. Podatak da 36% upitanih često posećuje porodice druge etničke pripadnosti govori o visokom stupnju integrisanosti u Vojvodini. Druženje je eklatantan pokazatelj integracije. U pogledu poseta i druženja najveći procenat se pokazuje u Rusina (65,88) i Hrvata (62,30). Ova prijateljstva, koja u većoj ili manjoj meri postoje u svih skupina mogu imati izraženije nivoe prihvatljivosti, razumevanja i poštovanja. Od tri najbolja druga izuzev Hrvata (44,26%) svi ostali pripadnici biraju drugove iz redova svoje nacije. Osećajne veze interetničke prirode bile su takođe pod lupom istraživanja. Pokazalo se da ljubav ne poznaje etničke granice. Najviši procenat privrženosti pokazali su Rumuni (71,72) i Rusini (66,67) a najmanje Crnogorci (36,11) i Srbi (37,88). Uticaj provedenog vremena u Vojvodini na interetničku integraciju pokazuje da

Tanulmányok, kutatások

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése a vajdasági fiatalok körében
II. Az interetnikus integráció Dr. Radoš Radivojević Egy multietnikus közösségben a nemzetek közötti integráció legfontosabb mércéjét a közösséghez tartozó egyének személyes kapcsolatainak foka jelenti. A különböző nemzetek tagjai közötti személyes kapcsolatok szempontjából a Vajdaság egy integrált multietnikus közösség. A válaszadók családjainak háromnegyed része (77,19%) nagyon gyakran, illetve időnként látogat meg más nemzetekhez tartozó családokat, 6,06% pedig egyáltalán nem látogat más nemzethez tartozó családokat. Ha azt vesszük szempontnak, hogy a válaszadók családjainak 36%-a gyakran látogat meg más nemzethez tartozó családokat, akkor kijelenthetjük, hogy a Vajdaságban magas fokú a nemzetek közötti integráció szintje. A nemzetek közötti integráció szintje nem csak a megkérdezettek családjai között magas, hanem maguk a megkérdezettek között is. Arra a kérdésre, hogy barátkoztál-e másik nemzet tagjával, a válaszadóknak csak a 8,15%-a nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem.
20. Barátkoztatok-e valaha is személyesen más nemzethez tartozókkal?
gyakoriság igen, meglátogattuk egymást igen, együtt jártunk szórakozni igen, közös találkozóhelyeken barátkoztunk igen, az iskolában barátkoztunk nem, nem barátkoztam 1568,00 683,00 443,00 1125,00 347,00

igen, meglátogattuk egymást igen, együtt jártunk szórakozni igen, közös találkahelyeken barátkoztunk igen, az iskolában barátkoztunk nem, nem barátkoztam

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése... A barátkozási forma struktúráját tekintve a fiatalok körében az egymás meglátogatása mint a legintenzívebb barátkozási forma dominál. A megkérdezettek több mint egyharmada (36,82%) látogatta egymást a másik nemzet tagjaival. Ha a legintenzívebb barátkozási formákat – egymás látogatása, együtt való szórakozás – egy kategóriába helyezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek 52,84% intenzíven barátkozott másik nemzet tagjaival. Annak a kérdésnek az eredménye, hogy jelenleg barátkozol-e más nemzet tagjaival, a barátkozás intenzitásának kismértékű csökkenését mutatja. A barátkozás intenzitásának két százalékos visszaesése éppen az egymás látogatásánál és az együtt történő szórakozásnál jelentkezik (mint a legintenzívebb barátkozási formáknál).

9
deca roditelja doseljenih nakon 1950. god. imaju 28,5% a onih koji su tu od 1990. godine 27,6%. Dakle, oni stanovnici koji su od ranije u Vojvodini više se druže. Kulturni etnocentrizam je merilo uvažavanja tuđih kulturnih vrednosti

10
polazeći od kulture svoje etničke pripadnosti. Od upitanih 10,49% više ceni svoju kulturu od kultura drugih etničkih pripadnosti. Podaci pokazuju da u najvećoj meri favorizuju svoju kulturu Crnogorci (45,94%) i Srbi (35,49%) dok je taj rezultat u Hrvata (22,95%) i Rusina (8,11%). Kulturni pluralizam i interkulturalni odnos pokazuje rasprostranjenost i prožimanje kultura pojedinih etnikuma. Tu spada poznavanje kulture, tradicije i običaja drugog naroda. Istraživanje je potvrdelo da manjinski narodi bolje poznaju kulturu većinskog naroda nego obrnuto. Na ovo presudno utiče i obrazovanje na više jezika. Zanimljivo je zaviriti u tabele rezultata – na pitanje etničke tolerancije i distancije kao i analizu datih odgovora. Posebnu pažnju zaslužuje analiza etničke distancije pojedinih etničkih zajednica, jer se zapažaju zanimljivi rezultati.

Radoš Radivojević

1. A NEMZETI HOVATARTOZÁS ÉS AZ INTERETNIKUS INTEGRÁCIÓ 1.1 A nemzetek közötti barátkozás
A megkérdezettek nemzeti hovatartozását tekintve a nemzetek közötti integráció a legnagyobb mértékben a magyar és a ruszin származású válaszadók családjainál van jelen, legkisebb mértékben pedig a szerb és a montenegrói válaszadók családjainál. A magyar nemzetiségű fiatalok aránya, akiknek a családja igen gyakran, illetve időnként meglátogat más nemzethez tartozó családokat, kivételesen magas 93,84%, a ruszinoknál ez az arány 91,66%. A nemzetek közötti integráció szintjének tekintetében a ruszinok után a szlovákok (83,97%), a vegyes házasságból származók (83,79%), és a horvátok (80,00%), majd a románok (75,04%), a montenegróiak (69,44%) és végül a szerbek (67,54%) következnek. A fiatalok közötti interetnikus integráció – fiatalabb korban más nemzetek tagjaival való barátkozási formák alapján – azt mutatja, hogy az összes nemzetiségi közösség tagjai között (az esetek több mint húsz százalékában) fennállt valamilyen barátkozási forma, kivéve a románokat (86,87%) és a montenegróiakat (89,19%).
P12, NAC, PR *20, Barátkoztatok-e valaha is személyesen más nemzethez tartozókkal?
igen, meglátogattuk egymást Szerb Frekvencia % fajta % oszlop % Össz Horvát Frekvencia % fajta % oszlop % Össz Magyar Frekvencia % fajta % oszlop % Össz Román Frekvencia % fajta % oszlop % Össz 616 34,95 43,78 16,13 33 54,10 2,14 0,79 220 27,23 14,25 5,25 30 30,30 1,94 0,72 igen, együtt jártunk szórakozni 222 11,48 32,99 5,30 5 8,20 0,74 0,12 238 29,46 35,36 5,68 25 25,25 3,71 0,60 igen, közös találkozóhelyen barátkoztunk 215 11,12 48,97 5,13 5 8,20 1,14 0,12 81 10,02 18,45 1,93 5 5,05 1,14 0,12 igen, az iskolában barátkoztunk 611 31,59 55,19 14,58 13 21,31 1,17 0,31 159 19,68 14,36 3,79 26 26,26 2,35 0,62 nem, nem barátkoztunk 178 9,20 52,51 4,25 4 6,56 1,18 0,10 79 9,78 23,30 1,88 13 13,13 3,83 0,31

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése...
Ruszin Frekvencia % fajta % oszlop % Össz Montenegrói Frekvencia % fajta % oszlop % Össz Szlovák Frekvencia % fajta % oszlop % Össz Egyéb Frekvencia % fajta % oszlop % Össz Vegyes Frekvencia % fajta % oszlop % Össz 22 57,89 1,42 0,52 11 29,73 0,71 0,26 80 43,01 5,18 1,91 28 52,83 1,81 0,67 444 45,49 28,76 10,59 3 7,89 0,45 0,07 6 16,22 0,89 0,14 22 11,83 3,27 0,52 5 9,43 0,74 0,12 147 15,06 21,84 3,51 6 15,79 1,37 0,14 3 8,11 0,68 0,07 34 18,28 7,74 0,81 3 5,66 0,68 0,07 87 8,91 19,82 2,08 5 13,16 0,45 0,12 9 24,32 0,81 0,21 40 21,51 3,61 0,95 15 28,30 1,36 0,36 229 23,46 20,69 5,46 4 10,81 1,18 0,10 9 4,84 2,65 0,21 1 1,89 0,29 0,02 51 5,23 15,04 1,22

11

A fiatalok legintenzívebb barátkozási formáit (egymás meglátogatása és együtt szórakozás) tekintve a nemzetek közötti integráció a ruszin (65,88%) és a horvát nemzetiségű (62,30%), illetve a vegyes házasságból származó (60,55%) fiataloknál a legnagyobb mértékű. A nemzetek közötti integráció szintjének második csoportját a magyar (56,69%), a román (55,55%) és a szlovák (54,84%) nemzetiségű fiatalok alkotják, míg ebből a szempontból a harmadik csoportba a szerb (46,41%) és a montenegrói nemzetiségű fiatalok tartoznak. Az interetnikus integráció szintje azon kérdésen keresztül vizsgálva, hogy jelenleg barátkozol-e más nemzethez tartozókkal, valamivel alacsonyabb. 80% és 90% között van azoknak a válaszadóknak a száma, akik barátkoznak más nemzethez tartozókkal. A legintenzívebb interetnikus barátkozási formák (egymás látogatása, együtt szórakozás) aránya a horvát (60,66%) és a ruszin nemzetiségű (57,90%), illetve a vegyes házasságokból származó (56,63%) fiataloknál a legmagasabb. A legintenzívebb interetnikus barátkozás valamennyivel alacsonyabb szintjét a magyar (52,91%), a román (49%) és a szlovák (45,21%) nemzetiségű fiatalok képviselik. A vizsgált kérdés legalacsonyabb szintjén a montenegrói (43,25%) és a szerb nemzetiségű (39,57%) fiatalok állnak.

12 1.2 Interetnikus barátságok

Radoš Radivojević

Az interetnikus barátságok a nemzetek közötti integráció magasabb és egyben mélyebb szintjét is jelentik, tekintettel arra, hogy a baráti kapcsolatok alatt magas fokú kölcsönös elfogadást, megértést, tiszteletet és szeretetet értünk. Az interetnikus barátságokat a megkérdezettek három legjobb barátjának nemzeti hovatartozása alapján elemeztük. A horvátok kivételével a Vajdaságban az összes vizsgált etnikai közösség fiataljai a legnagyobb mértékben a saját nemzeti közösségükhöz tartozókkal alakítanak ki baráti kapcsolatot.

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése...
P12, NAC, PR,*24,1 Határozd meg a három legjobb barátod, barátnőd nemzetiségét? – Első barát
Magyar 119 6,12 11,52 2,83 4 6,56 0,39 0,10 706 87,16 68,34 16,80 4 4,04 0,39 0,10 3 8,11 0,29 0,07 1 2,78 0,10 0,02 5 2,65 0,48 0,12 6 11,54 0,58 0,14 185 18,97 17,91 4,40 Szerb Román 1668 18 85,80 0,93 67,37 14,06 39,69 0,43 27 1 44,26 1,64 1,09 0,78 0,64 0,02 87 2 10,74 0,25 3,51 1,56 2,07 0,05 16 74 16,16 74,76 0,65 57,81 0,38 1,76 5 2 13,51 5,41 0,20 1,56 0,12 0,05 14 38,89 0,57 0,33 28 1 14,81 0,53 1,13 0,78 0,67 0,02 26 1 50,00 1,92 1,05 0,78 0,62 0,02 605 29 62,05 2,97 24,43 22,66 14,39 0,69 Szlovák 22 1,13 10,53 0,52 1 1,64 0,48 0,02 Horvát 41 2,11 36,61 0,98 27 44,26 24,11 0,64 4 0,49 3,57 0,10 Ruszin 5 0,26 11,11 0,12 Montenegrói 38 1,95 39,58 0,90

13

Szerb

Horvát

Magyar

Román

Ruszin

Montenegrói

Szlovák

Egyéb

Vegyes

Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz Frekv. % fajta % oszlop % össz

1 1,01 0,48 0,02

3 0,37 6,67 0,07 1 1,01 2,22 0,02 24 64,86 53,33 0,57 1 2,78 2,22 0,02

1 0,12 1,04 0,02

1 2,70 1,04 0,02 19 52,78 19,79 0,45

150 79,37 71,77 3,57 2 3,85 0,96 0,05 33 3,38 15,79 0,79

1 0,53 0,89 0,02 3 5,77 2,68 0,07 36 3,69 32,14 0,86

11 1,13 24,44 0,26

2 3,85 2,08 0,05 35 3,59 36,46 0,83

14

Radoš Radivojević Az etnikai integráció keretein belül folytatott vizsgálat, mely a három barát nemzeti hovatartozását vette alapul, azt mutatja, hogy legnagyobb számban a magyarok (78,80%) és a szerbek (78,02%) kötnek barátságokat saját nemzetiségükhöz tartozókkal, a legkisebb mértékben pedig a horvátok (39,32%) és a montenegróiak (55,81%). A két kategória között helyezkednek el a románok (63,35%), a szlovákok (70,26%) és a ruszinok (59,58%). Az egyes etnikai közösségek közötti baráti kapcsolatok nem csökkentik az etnikai hovatartozás hatását a baráti kapcsolatok kialakítására (a barátságok intenzitása szempontjából). A kapott eredményekben megmutatkozó különbségek biztos, hogy részben a település kisebb vagy nagyobb mértékű etnikai homogenitásával magyarázhatóak, amelyben ezek az etnikai közösségek élnek. Természetes, hogy azokban az etnikai közösségekben, amelyek etnikailag homogénebb településen élnek, nagyobb számban vannak nemzetiségen belüli baráti kapcsolatok. A szerbek és a magyarok élnek a számukra etnikailag leghomogénebb településeken, míg a horvátok és a montenegróiak a legkevésbé homogén településeken. Az interetnikus baráti kapcsolatokat vizsgálva, a válaszadók nemzeti hovatartozását véve alapul a következő eredmények születtek: . A szerbek a magyarokkal alakítanak ki leginkább baráti kapcsolatot: az első barát esetében (6,2%), a második (7,77%) és a harmadik (8,37%). A magyarok után a montenegróiak és a horvátok következnek – azoknak a szerbeknek a száma, akik a montenegróiakkal barátkoznak az első barát esetében ,95%, a másodiknál 4,92% és a harmadik barátnál 5,30%-ot tesz ki. Azoknak a szerbeknek a száma, akik a horvátokkal barátkoznak az első barátnál 2,%, a második barátnál 3,68% és a harmadiknál 4,3%-ot tesz ki. 2. A horvátok legtöbbször a szerbekkel alakítanak ki baráti kapcsolatot: az első barát estében 44,26%, a másodiknál 56,67%, a harmadiknál 40,68%. A magyarok a második helyen vannak a baráti kapcsolatok szempontjából – az első barát estében 6,56%, a másodiknál 6,68% és a harmadik barátnál 8,47%. 3. A magyarok a szerbekkel alakítanak ki a legnagyobb számban baráti kapcsolatokat: az első barát esetében 0,74%, a másodiknál 20,30%, a harmadiknál 8,95%. A magyarok a többi etnikai közösség tagjaival kialakított baráti kapcsolatainak száma alacsony, a harmadik barát esetében a horvátokkal ,37%-ot tesz ki, a szlovákokkal és a montenegróiakkal kialakított baráti kapcsolatok ezen szintje ,00%. 4. A románok a legnagyobb számban a szerbekkel alakítanak ki baráti kapcsolatokat: az első barát esetében 6,6%, a második barátnál 28,3%, míg a harmadik barátnál 28,87%. A szerbek után a magyarok következnek az első barát esetében 4,04%, a másodiknál 2,08%, és a harmadik barátnál 3,09%. A románok a harmadik barát esetében a szlovákokkal 5,5%-ban barátkoznak. 5. A ruszinok legtöbb baráti kapcsolatot a szerbekkel alakítjanak ki: az első barát esetében 3,5%, a másodiknál 25,00%, a harmadiknál 6,67%. A ruszinok a szerbek után a montenegróiakkal ápolnak legtöbb baráti kapcsolatot, ami az első barát esetében 2,7%, a másodiknál 5,56%, a harmadik barátnál pedig 3,89%.

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése... 6. A szlovákok a szerbekkel alakítanak ki legtöbbször baráti kapcsolatokat: az első barát esetében 3,5%, a másodiknál 23,8%, a harmadik barát estében pedig 2,58%. A szerbek után a szlovákok az első barát estében a magyarokkal 2,65%, a második barát esetében a horvátokkal 2,2% és a harmadik barát esetében a horvátokkal 2,% és a montenegróiakkal 3,68%-ban alakítanak ki barátságokat. 7. A montenegróiak a legnagyobb mértékben a szerbekkel alakítanak ki baráti kapcsolatokat: az első barát esetében 38,89%, a másodiknál 36,7%, a harmadiknál 6,67%. A szerbek után a montenegróiak a magyarokkal (az első barát esetében 2,78% és a harmadiknál 5,56%) és a ruszinokkal (az első és a második barát esetében 2,78% a harmadiknál 5,56%) ápolnak leginkább baráti kapcsolatokat. 8. A vegyes házasságokból származó válaszadók alakítanak ki legnagyobb számban interetnikus barátságokat, azonban, mégis legnagyobb mértékben a szerbekkel és a magyarokkal: A vegyes házasságokból származó megkérdezettek a szerbekkel kialakított baráti kapcsolatainak száma az első barát esetében 62,05%, a második barátnál 52,48% és a harmadik barátnál 49,43%. A vegyes házasságokból származó válaszadók a szerbek és a magyarok után a horvátokkal (az első barát esetében 3,69%, a második barátnál 6,6% és a harmadik barátnál 7,45%), a montenegróiakkal (az első barát esetében 3,69%, a második barátnál 5,99%, a harmadik barátnál 9,0%) és a szlovákokkal ( az első barát esetében 3,38%, a másodiknál 6,0%, a harmadiknál 3,52%) alakítanak ki legtöbb baráti kapcsolatot.

15

1.3 Interetnikus érzelmi kapcsolatok
Az interetnikus érzelmi kapcsolatokat a következő kérdésen keresztül vizsgáltuk: éreztetek-e valaha vagy jelenleg másik nemzetiséghez tartozó egyén iránt szimpátiát. A kérdésre adott válasz azt mutatja, hogy a szerelem nem ismer etnikai határokat. A megkérdezettek nagyon magas százaléka érzett, vagy érez másik nemzethez tartozó egyén iránt szimpátiát. A más nemzeti közösséghez tartozó egyének irányában a legnagyobb számban a románoknak 71,72%, a ruszinoknak 66,67% és a vegyes házasságból származóknak van szimpátiájuk. A másik nemzethez tartozó egyén iránti vonzalma alacsonyabb volt a magyaroknak 55,35%, utána a horvátoknak 54,34%, végül a szlovákok következtek 50,82%-kal. Legalacsonyabb százalékos értéke a montenegróiaknak 36,11 és a szerbeknek, 37,38% lett.

1.4 Az iskolai évek és az interetnikus integráció
Az interetnikus integráció mértékének vizsgálatában a tanulók életkora, illetve az iskolában eltöltött évek fontos mutatóknak számítanak annak a feltárásában, hogy az iskola, illetve a műveltség milyen hatással van a nemzetek közötti integrációra. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az iskola és a műveltség mértéke pozitív hatással van az interetnikus integrációra, mert a műveltség szintjének emelkedésével emelkedik a nemzetek közötti integráció mértéke is. A középiskola negyedik osztályos tanulói körében azoknak az aránya, akik nem barátkoznak más nemzetiséghez tartozókkal, alacsonyabbnak mutatkozott mint a középiskola másodikos, illetve az

16

Radoš Radivojević általános iskola nyolcadikos tanulóinál. Azoknak a nyolcadikosoknak az aránya, akik nem barátkoznak más nemzetiséghez tartozókkal 16,7%, a másodikosoké 17,4%, míg a negyedik osztályosoknál ez az arány 11,6%. Hasonló végkövetkeztetést szűrhetünk le az egymás meglátogatásáról (mint a legintenzívebb barátkozási forma) kapott adatokból is. Azoknak a negyedik osztályos tanulóknak az aránya, akik látogatják egymást más nemzetiséghez tartozókkal 39,9%, a nyolcadik osztályosoké 32,0%, a másodikosoké pedig 33,5%. Az interetnikus integráció mértékének a vizsgálata azon kérdés alapján, hogy éreztetek-e valaha, illetve jelenleg éreztek-e más nemzetiséghez tartozó egyén irányába szimpátiát, szintén azt mutatja, hogy a műveltség szintjének emelkedésével az integráció mértéke is növekszik. A nyolcadikos tanulók 40,1%-a, a második osztályosok 48,5%-a, míg a negyedikesek 59,4%-a nyilatkozta azt, hogy érzett már szimpátiát más nemzetiséghez tartozó iránt.

1.5 A Vajdaságban eltöltött idő és az interetnikus integráció
Az interetnikus integráció vizsgálata folyamán bebizonyosodott, hogy az integráció szintje magasabb azoknál a válaszadóknál, akinek a szülei régebb óta élnek a Vajdaságban. Azon válaszadók, akik baráti kapcsolatokat ápolnak más nemzethez tartozókkal és szüleiket a második világháború után telepítették, illetve hamarabb költöztek a Vajdaságba számbeli aránya magasabb, mint azon megkérdezetteké, akiknek szülei később kerültek ide. Az interetnikus integráció mértéke egymás látogatása szempontjából vizsgálva, azon válaszadóknál, akinek szülei régóta élnek a Vajdaságban 36,8%, azoknál, akiknek szüleit a két világháború között telepítették 46,2%, a második világháború után betelepített szülők utódainál 36,9%. Ez az arány azoknál a megkérdezetteknél, akiknek a szülei 1950 után költöztek a Vajdaságba 28,5% és 27,6% azoknál, akinek szülei 1990 után jöttek ide.
18. Milyen régóta él családotok a Vajdaságban? *21. Barátkozol-e jelenleg más nemzethez tartozóval? Crosstabulation
21. Barátkozol-e jelenleg más nemzethez tartozóval? 18. Milyen régóta él a családotok a Vajdaságban? Régóta Count % within 18. Milyen régóta él családotok a Vajdaságban? A két vh között telepítették be Count % within 18. Milyen régóta él családotok a Vajdaság-ban? Igen, meglátogatjuk egymást 920 36.8% 54 46,2% Igen, együtt járunk szórakozni 337 13,5% 14 12,0% Igen, közös találkozóhelyeken barátkozunk 282 11,3% 18 15,4% Igen, az iskolában barátkozunk 595 23,8% 18 15,4% Nem barátkozunk 369 14,7% 13 11,1% 2503 100,0% 117 100,0% Össz.

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése...
A II. vh után telepítették Count % within 18. Milyen régóta él családotok a Vajdaságban? Count % within 18. Milyen régóta él családotok a Vajdaságban? Count % within 18. Milyen régóta él családotok a Vajdaságban? Count %within 18. Milyen régóta él családotok a Vajdaságban? Count %within 18. Milyen régóta él a családotok a Vajdaságban? 66 36,9% 92 28,5% 110 27,6% 234 31,7% 1476 34,7% 13 7,3% 38 11,8% 46 11,6% 88 11,9% 536 12,6% 18 10,1% 40 12,4% 41 10,3% 71 9,6% 470 11,0% 54 30,2% 95 29,4% 139 34,9% 235 31,8% 1136 26,7% 28 15,6% 58 18,0% 62 15,6% 111 15,0% 641 15,1% 179 100,0% 323 100,0% 398 100,0% 739 100,0% 4259 100,0%

17

1950-1990 között költöztek ide

1990 után költöztek ide

Nem tudom

Össz.

Az interetnikus integráció vizsgálata azon a kérdésen keresztül, hogy éreztél-e, illetve jelenleg érzel-e más nemzethez tartozó iránt szimpátiát, hasonló viszonyokat tükröz. Azon válaszadók, akiknek szülei 1950 után kerültek a Vajdaságba, kisebb arányban nyilatkozták azt, hogy szimpatizálnak más nemzethez tartozóval, mint azok, akiknek szülei régebb óta élnek itt.

1.6 A többnyelvű oktatás és az interetnikus integráció
Az egy nyelven és több nyelven oktató iskolák között nincs számottevő különbség a barátkozás és nem barátkozás mértékében, ha az interetnikus integrációt a többnyelvű oktatáson keresztül vizsgáljuk. Azokban az iskolákban, ahol több nyelven folyik az oktatás, néhány százalékkal magasabb az egymás látogatása, és az együtt való szórakozás aránya.

III. KULTURÁLIS ETNOCENTRIZMUS
A kulturális etnocentrizmust a legáltalánosabban a más nemzeti közösség kultúrájának értékeléseként lehet meghatározni a saját kulturális értékek kritériuma alapján, melyben a saját kulturális értékek megnövekszenek. A kulturális etnocentrizmus a saját kultúra és hit értékjegyeinek a más etnikai közösségek kultúrájának és hitének viszonylatában vizsgálva, a válaszadók kevesebb, mint egyharmadánál van jelen. A válaszadók 10,49%-a értékelte saját kultúráját sokkal nagyobbra a többi etnikai

18

Radoš Radivojević közösség kultúrájánál; A megkérdezettek 20,39%-a gondolja úgy, hogy az ő nemzeti kultúrája bizonyos mértékben értékesebb a másikénál. A megkérdezettek majdnem hasonló százaléka gondolja úgy, hogy a saját etnikai közösségének vállalása értékesebb más etnikai közösségek vállalásánál. Arra a kérdésre, hogy úgy gondoljátok-e, hogy saját etnikai közösségetek hite értékesebb, igazságosabb, humánusabb a más etnikai közösségek vállalásánál, a megkérdezettek 10,5%-a véli azt, hogy értékesebb, 19,1%-a nyilatkozta azt, hogy bizonyos mértékben értékesebb. A említett álláspontokat a saját kultúra illetve hit általános értékjegyeivel kapcsolatban, néhány kérdésen keresztül próbáltuk meg konkrétabbá tenni. Arra kértünk választ, van-e különbség a saját- és más etnikai közösség emberi tulajdonságaiban. Az ezekre a kérdésekre kapott válaszok eredménye a megkérdezetteknél alátámasztja az etnocentrikus értékorientáció meglétét, de az általános etnocentrikus állásponthoz viszonyítva kisebb mértékben. Így a megkérdezettek 29,2%-a gondolja úgy, hogy a saját etnikai közösségének morális értékei eltérnek a más etnikai közösségek értékeitől. A megkérdezettek ugyanekkora arányban (29,3%) vélik úgy, hogy létezik különbség az életcélokban, 22,3% gondolja úgy, hogy a képességekben is vannak különbségek. Az etnocentrikus értékorientációt a válaszadók nemzeti hovatartozásán keresztül vizsgálva, az eredmény azt mutatja, hogy legnagyobb mértékben a montenegróiak (45,94%) és a szerbek (35,49%) gondolják saját nemzeti kultúrájukat értékesebbnek, illetve bizonyos mértékben értékesebbnek más etnikai közösségek kultúrájánál. Az etnocentrikus értékorientáció valamennyivel alacsonyabb a szlovákok (32,7%) és a magyarok (31,52%) esetében, míg a románok (21,78%), a vegyes házasságból származók (21,41%), a horvátok (22,95%) és a ruszinok (8,11%) esetében a legalacsonyabb.
P12. NAC. PR. * 51. Úgy gondolod- e, hogy az etnikai közösség kultúrája, amelyhez tartozol, értékesebb más etnikai közösségek kultúrájánál?
Igen, sokkal értékesebb Szerb Frekvencia % fajta % oszlop % össz. Horvát Frekvencia % fajta % oszlop % össz Magyar Frekvencia % fajta % oszlop % össz 266 13,68 60,59 6,33 2 3,28 0,46 0,05 61 7,54 13,90 1,45 Igen, bizonyos mér- Nem értékesebb Nem tudom tékben értékesebb 424 21,81 49,13 10,08 12 19,67 1,39 0,29 194 23,98 22,48 4.61 707 36,37 43,14 16,81 27 44,26 1,65 0,64 318 39,31 19,40 7,56 544 27,98 43,31 12,94 20 32,79 1,59 0,48 233 28,80 18,55 5,54

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése...
Román Frekvencia % fajta % oszlop % össz Ruszin Frekvencia % fajta % oszlop % össz Montenegrói Frekvencia % fajta % oszlop % össz Szlovák Frekvencia % fajta % oszlop % össz Egyéb Frekvencia % fajta % oszlop % össz Vegyes Frekvencia % fajta % oszlop % össz 6 5,94 1,37 0,14 1 2,70 0,23 0,02 5 13,51 1,14 0,12 28 14,74 6,38 0,67 2 3,85 0,46 0,05 68 6,98 15,49 1,61 16 15,84 1,85 0,38 2 5,41 0,23 0,05 12 32,43 1,39 0,29 36 18,95 4,17 0,86 7 13,46 0,81 0,17 160 16,43 18,54 3,80 34 33,66 2,07 0,81 23 62,16 1,40 0,55 9 24,32 0,55 0,21 47 24,74 2,87 1,12 22 42,31 1,34 0,52 452 46,41 27,58 10,75 44 43,56 3,50 1,05 11 29,73 0,88 0,26 11 29,73 0,88 0,26 78 41,05 6,21 1,85 21 40,38 1,67 0,50 294 30,18 23,41 6,99

19

Az etnocentrikus értékorientáció – a saját vallás fontosságának kiemelése alapján vizsgálva – azt mutatja, hogy a legnagyobb mértékben a montenegróiak (51,43%) és a szerbek (35,97%) vélekedtek úgy, hogy a vallásuk sokkal-, illetve bizonyos mértékben értékesebb más etnikai közösségek vallásánál, míg a más etnikai közösségekhez tartozók erre a kérdésre kisebb százalékban adták ugyanezt a választ: a románok 28,00%, a horvátok 26,23%, a vegyes házasságokból származók 25,00%, a magyarok 23,38% és a ruszinok 11,11%. Az implicit etnocentrikus értékorientáció az etnikai közösségek tagjainak öltözködésében, általános kultúrájában és emberi tulajdonságokban is manifesztálódik. Ebben kivételt képeznek a ruszinok, akinek csak 5,88%-a és a montenegróiak, akinek 20,59%-a nyilatkozta azt, hogy a más etnikai közösségek öltözködése különbözik a saját nemzetiségük öltözködésétől. Az összes többi etnikai közösséghez tartozó megkérdezett (aki úgy gondolja, hogy az etnikai közösségek öltözködése különbözik) esetében a százalékos arány magasabb: a sor elején a szlovákok 24,44%, a sor végén

20

Radoš Radivojević pedig a magyarok 31,75% állnak. Míg az öltözködési szokásokat kezelhetjük az etnikai különbözőség értékelése folyamán alapként, addig a szellemi- és emberi tulajdonságok értékeléséhez már nehezebben találunk objektív alapot. A válaszadók meglepően magas számban ítélik meg úgy, hogy a saját- és a más nemzethez tartozók gondolkodásmódjukban különböznek. Az összes etnikai közösség esetében az erre a kérdésre kapott pozitív válaszok aránya a következő tartományban mozog: 41,90% (szlovákok) – 54,57% (magyarok). A morális értékek birtoklásának szempontjából a saját- és a más etnikai közösségek közötti különbségek megítélése nagyon kifejező. A legnagyobb mértékben a román (51,58%), és a magyar (43,68%) nemzetiségű válaszadók gondolják azt, hogy van különbség a saját és a más nemzetek morális értékeiben, míg legalacsonyabb százalékarányban a montenegrói (26,46%) és a ruszin (27,27%) származású válaszadók vélik úgy, hogy a morális értékekben fennáll az említett különbség. Végül annak a megítélése, hogy a saját nemzethez tartozók az életcélokban különböznek más nemzetek tagjaitól azt mutatja, hogy a válaszadók jelentős száma gondolja úgy, hogy léteznek ezek a különbségek. Ugyanúgy, mint a morális értékek különbségének megítélésénél, a legkisebb arányban a ruszin- (29,12%) és a montenegrói (29,12%) nemzetiségű megkérdezettek gondolják azt, hogy vannak különbségek a saját és más nemzetiséghez tartozók életcéljaiban, míg a legnagyobb számban a román (43,01%) és a magyar (39,97%) nemzetiségű válaszadók gondolják azt, hogy léteznek az említett különbségek az életcélokban.

IV. KULTURÁLIS PLURALIZMUS ÉS INTERKULTURALIZMUS
Az interkulturalizmus a különböző etnikai kultúrák egymás közötti elterjedésének spontán folyamata, ami multietnikus közösségekben régóta együtt élő etnikai közösségek között bontakozik ki. A hosszú távú együttélés és az egymásra utaltság idővel odavezetnek, hogy az etnikai közösségek átvesznek egymástól bizonyos kulturális elemeket és viselkedési mintákat. Az interkulturalizmus és általában az etnikai tolerancia egyik előfeltétele az etnikai kultúrák közötti nyitottság megléte, valamint a saját etnikai kultúra és más etnikai közösségek kultúrájának mélyreható ismerete. Az arra a kérdésre kapott válaszok eredménye, hogy ismeritek-e valamely más vajdasági etnikai közösség kultúráját, azt mutatja, hogy a válaszadók 41,42%-a gondolja azt, hogy nagyon jól, illetve többnyire jól ismeri más etnikai közösség kultúráját. A más etnikai kultúra ismeretét a válaszadók nemzeti hovatartozása alapján vizsgálva kiderült, hogy a kisebbségi közösségek sokkal jobban ismerik más etnikai közösségek kultúráját, mint a többséget képviselő szerbek, illetve montenegróiak. Azon szerbek százalékos aránya, akik nagyon jól, illetve többnyire jól ismerik valamely más etnikai közösség kultúráját 32,81%, míg a montenegróiaknál ez 38,89%. A kisebbségi közösségekhez tartozók – akik úgy gondolják, hogy nagyon-, illetve többnyire jól ismerik más etnikai közösségek kultúráját – százalékos aránya a magyarok esetében 44,27%, a ruszinoknál 55,27%.

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése...
P12. NAC. PR. * 46 Ismeritek-e valamely más vajdasági etnikai közösség kultúráját (szokásait, értékeit, tradícióit)?
Igen, nagyon jól ismerem 106 5,46 38,13 2,52 8 12,90 2,88 0,19 41 5,06 14,75 0,98 12 12,00 4,32 0,29 4 10,53 1,44 0,10 1 2,78 0,36 0,02 14 7,41 5,04 0,33 3 5,88 1,08 0,07 89 9,16 32,01 2,12 Többnyire ismerem 532 27,38 36,29 12,66 25 40,32 1,71 0,59 318 39,21 21,69 7,57 35 35,00 2,39 0,83 17 44,74 1,16 0,40 13 36,11 0,89 0,31 80 42,33 5,46 1,90 26 50,98 1,77 0,62 420 43,21 28,65 10,00 Nem ismerem eléggé 938 47,76 49,79 22,08 18 29,03 0,97 0,43 405 49,94 21,73 9,64 42 42,00 2,25 1,00 14 36,84 0,75 0,33 19 52,78 1,02 0,45 71 37,57 3,81 1,69 18 35,29 0,97 0,43 349 35,91 18,72 8,31 Egyáltalán nem ismerem 377 19,40 63,58 8,97 10 16,13 1,69 0,24 47 5,80 7,93 1,12 11 11,00 1,85 0,26 3 7,89 0,51 0,07 3 8,33 0,51 0,07 24 12,70 4,05 0,57 4 7,84 0,67 0,10 114 11,73 19,22 2,71

21

Szerb

Horvát

Magyar

Román

Ruszin

Montenegrói

Szlovák

Egyéb

Vegyes

Frekvencia % fajta % oszlop % össz. Frekvencia % fajta % oszlop % össz Frekvencia % fajta % oszlop % össz Frekvencia % fajta % oszlop % össz Frekvencia % fajta % oszlop % össz Frekvencia % fajta % oszlop % össz Frekvencia % fajta % oszlop % össz Frekvencia % fajta % oszlop % össz Frekvencia % fajta % oszlop % össz

22

Radoš Radivojević A kisebbségi közösségekben nemcsak a más etnikai kultúrák ismeretének mértéke nagyobb, hanem az interkulturalizmus is. Arra a kérdésre, szükséges-e, hogy a vajdaságban élő etnikai közösségek fogadják más etnikai közösségek szokásait és viselkedési normáit a szerb és a montenegrói nemzetiségű válaszadók 41,37%-a véli úgy, hogy igen, mert ezzel gazdagodik a saját kultúrájuk. Az összes kisebbségi közösséghez tartozó válaszadók (beleértve ebbe a vegyes házasságból származókat is) pártolói a más kultúrák szokásainak. A kisebbségi közösségek közül a legkevésbé a szlovákok (46,84%) pártolják más etnikai közösségek kultúráját, míg a magyar származású válaszadók a legnagyobb mértékben (64,56%) teszik ezt.

1. A többnyelvű oktatás és az interkulturalizmus
A többnyelvű oktatás nincs különösebb hatással az interkulturalizmus megítélésére. A legnagyobb mértékben azok a megkérdezettek vélekedtek úgy, hogy az etnikai közösségek el kell, hogy fogadják más közösségek kultúráját, akik kéttannyelvű iskolákban folytatják tanulmányikat (56,4%), rögtön utánuk következnek azok a válaszadók, akik egy nyelven tanulnak (44,7%). Azok a megkérdezettek, akik három vagy négy nyelven tanulnak, kevésbé viszonyulnak pozitívan az interkulturalizmushoz.

2. A Vajdaságban eltöltött idő és az interkulturalizmus
A legnagyobb számban azok a válaszadók viszonyulnak pozitívan az interkulturalizmushoz (53,6%), akik régóta élnek a Vajdaságban. Rögtön utánuk következnek azok, akiknek szüleit a két világháború közt telepítették be (46,2%) és azok, akiknek szülei 1950-1990 között költöztek ide (45,5%). Legkisebb mértékben azok, akiknek szülei a második világháború után települtek be (40,4%) és azok, akiknek szülei 1990 után költöztek ide (41,1%), gondolják úgy, hogy a különböző kultúrák egymásra hatása gazdagítja a kultúrát.

V. ETNIKAI TOLERANCIA ÉS DISTANCIA 1. A válaszadók általános elképzelése az interetnikus toleranciáról a Vajdaságban
A válaszadók általános elképzelése az interetnikus toleranciáról a legnagyobbrészt annak a függvénye, hogy az élettérben, ahol élnek, mi az elképzelés erről; és részben függ az interetnikus élettapasztalattól is. Ezek az elképzelések lehetnek a személyes élettapasztalat kifejezői. Az összes etnikai közösség tagja úgy véli, hogy saját etnikai közössége a legtoleránsabb. Léteznek azonban százalékos különbségek a különböző etnikai közösségekhez tartozó egyének számában, akik úgy gondolják, hogy saját etnikai közösségük a legtoleránsabb. Arra a kérdésre, hogy melyik nemzet a legtoleránsabb a más nemzetekkel szemben a Vajdaságban: a szlovák nemzetiségűek nyilatkozták a legnagyobb számban azt, hogy saját nemzetük (46,7%); őket a szerb etnikai közösséghez tartozók követik (43,76); és a románok (40,00%). A montenegróiak a legkisebb százalékos arányban vélik úgy, hogy saját nemzetük a legtoleránsabb (13,89%); utána a horvátok (27,42%); és a

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése... magyarok (30,57%). Ezek az adatok azt mutatják, hogy az etnikai közösségek esetében különböző fokú a nemzeti önkritika.
P12.NAC.PR. * 56. Véleményetek szerint melyik nemzet a legtoleránsabb más nemzetekkel szemben a Vajdaságban?
Szerbek Magya- Romá- Horvá- Ruszitok nok rok nok Frekv. % fajta %oszlop % össz Horvát Frekv. % fajta %oszlop % össz Magyar Frekv. % fajta %oszlop % össz Román Frekv. % fajta %oszlop % össz Ruszin Frekv. % fajta %oszlop % össz Monte- Frekv. negrói % fajta %oszlop % össz Szlovák Frekv. % fajta %oszlop % össz Egyéb Frekv. % fajta %oszlop % össz Vegyes Frekv. % fajta %oszlop %össz Szerb 849 43,76 71,52 20,22 9 14,52 0,76 0,21 45 5,57 3,79 1,07 7 7,00 0,59 0,17 89 4,59 19,26 2,12 3 4,84 0,65 0,07 247 30,57 53,46 5,88 1 1,00 0,22 0,02 4 11,11 0,87 0,10 2 5,56 0,43 0,05 2 1,05 0,43 0,05 3 5,77 0,65 0,07 111 11,40 24,03 2,64 28 1,44 25,45 0,67 16 0,82 19,05 0,38 17 27,42 20,24 0,40 24 2,97 28,57 0,57 41 2,11 43,62 0,98 Szlovákok 31 1,60 19,25 0,74 Montenegróiak 19 0,98 38,78 0,45 Nem tudom 411 21,19 32,29 9,79 11 17,74 0,86 0,26 418 51,73 32,84 9,95 40 40,00 3,14 0,95 14 38,89 1,10 0,33 10 27,78 0,79 0,24 71 37,17 5,58 1,69 11 21,15 0,86 0,26 287 29,47 22,55 6,83

23

18 2,23 16,36 0,43 40 40,00 36,36 0,95

11 1,36 11,70 0,26 1 1,00 1,06 0,02 14 38,89 14,89 0,33

7 19,44 0,59 0,17 9 4,71 0,76 0,21 17 32,69 1,43 0,40 244 25,05 20,56 5,81

24 2,46 21,82 0,57

2 3,85 2,38 0,05 25 2,57 29,76 0,60

4 2,09 4,26 0,10 2 3,85 2,13 0,05 21 2,16 22,34 0,50

8 0,99 4,97 0,19 2 2,00 1,24 0,05 3 8,33 1,86 0,07 1 2,78 0,62 0,02 88 46,07 54,66 2,10 1 1,92 0,62 0,02 27 2,77 16,77 0,64

10 1,24 20,41 0,24 1 1,00 2,04 0,02

5 13,89 10,20 0,12 1 0,52 2,04 0,02

13 1,33 26,53 0,31

24

Radoš Radivojević Függetlenül az etnikai önkritika alacsony fokától az összes etnikai közösségben kisebb vagy nagyobb számban vannak olyan válaszadók, akik egy másik etnikai közösségnek tulajdonítják a legnagyobb fokú toleranciát. Így a szerb nemzetiségűek 4,59%-a a magyarokat tartja a legtoleránsabbnak. A magyarok 5,57%-a szerint a szerbek a legtoleránsabbak; a horvátok 14,52%-a szerint a szerbek a legtoleránsabbak; a románok 7,00%-a gondolja a szerbeket a legtoleránsabbaknak. A ruszinok 11,11% szerint a magyarok a legtoleránsabbak, a montenegróiak 19,44%-a szerint a szerbek a legtoleránsabbak; és a szlovákok 4,71%-a szerint is a szerbek a legtoleránsabbak. Az említett eredményekből kiderült, hogy a válaszadók saját nemzetiségük után a szerbeket tartják a legtoleránsabbaknak. De figyelembe kell venni, ennek az eredménynek a magyarázatában, hogy a kisebbségi etnikai közösségek tagjai sokkal nagyobb számban érintkeznek szerbekkel, mint más kisebbségi csoportokkal. Egyrészt ez okozza azt, hogy a szerbek nagyobb toleranciája kiemelkedik a többi etnikai közösség közül.

2. Etnikai distancia
Etnikai distancián az etnikai közösségek közötti értékbeli távolságot értjük. Az etnikai distancia – a megkérdezettek azon hajlandóságán keresztül vizsgálható, hogy kötnének-e házasságot, a szomszédságban élnének-e, egy iskolába járnának-e, egy padban ülnének, és barátkoznának-e más etnikai közösséghez tartozóval – az összes vizsgált etnikai közösségben létezik, de nem azonos mértékben. . Az etnikai distanciát azon a kérdésen keresztül vizsgáltuk, hogy melyik etnikai közösséghez tartozóval kötnél házasságot a legkevésbé. E szerint a románoknál (50%), a vegyes házasságból származóknál (49,27%), a horvátoknál (48,39%) és a magyaroknál (47,6%) a legkisebb mértékű az etnikai distancia, mert a legnagyobb számban azt nyilatkozták, hogy teljesen mindegy, hogy melyik etnikai közösséghez tartozóval fognak házasságot kötni. Utánuk a szerbek következnek (39,83%), a ruszinok (40,54%), a szlovákok (36,32%) és végül a montenegróiak (27,27%). 2. Az etnikai distancia azon a kérdésen keresztül vizsgálva, hogy melyik etnikai közösséghez tartozóval nem szeretnél barátkozni, azt mutatja, hogy a legkisebb fokú etnikai distancia a románoknál jut kifejezésre (73,47%), a vegyes házasságból származók (72,8%), ruszinok (67,65%), mert a legnagyobb számban nyilatkozták azt, hogy mindegy, melyik nemzetiséghez tartoznak a barátaik. Utánuk a szerbek következnek (62,75%), horvátok (65,57%), magyarok (65,37%) és végül a szlovákok (58,42%) és a montenegróiak (57,4%). Az etnikai distancia az összes kategória szempontjából azt mutatja, hogy a románoknál és a vegyes házasságból származóknál a legkisebb a distancia mértéke, míg a montenegróiaknál az összes kategóriában a legkifejezettebb. Az előbb említett kérdéseken keresztül látszik, hogy az etnikai distancia létezik az összes vizsgált etnikai közösségben, de különböző mértékben jut kifejezésre. Az interetnikus distancia mellett létezik az intraetnikus distancia is.

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése...
P12. NAC. PR. * 62 Soroljátok fel, melyik nemzetiséghez tartozóval házasodnátok össze legkevésbé!
Szerbek Szerb Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop % össz Frekv. % fajta %oszlop %össz 57 2,96 30,98 1,37 4 6,45 2,17 0,10 54 6,72 29,35 1,30 11 11,00 5,98 0,26 1 2,70 0,54 0,02 Magyarok 275 14,26 59,40 6,60 9 14,52 1,94 0,22 24 2,99 5,18 0,58 10 10,00 2,16 0,24 4 10,81 0,86 0,10 10 30,30 2,16 0,24 20 10,53 4,32 0,48 8 15,38 1,73 0,19 103 10,75 22,25 2,47 Romá- Horvátok nok 55 114 2,85 5,91 45,83 30,65 1,32 2,74 2 5 3,23 8,06 1,67 1,34 0,05 0,12 9 116 1,12 14,43 7,50 31,18 0,22 2,79 6 12 12,00 10,00 0,29 1 2,70 0,83 0,02 1 3,03 0,83 0,02 13 6,84 10,83 0,31 1 1,92 0,83 0,02 26 2,71 21,67 0,62 6,00 1,61 0,14 6 16,22 1,61 0,14 Szlovákok 489 25,36 78,12 11,74 2 3,23 0,32 0,05 5 0,62 0,80 0,12 2 2,00 0,32 0,05 1 2,70 0,16 0,02 10 30,30 1,60 0,24 5 2,63 0,80 0,12 3 5,77 0,48 0,07 109 11,38 17,41 2,62 Ruszinok Montenegróiak 55 109 2,85 5,65 34,16 32,73 1,32 2,62 1 9 1,61 14,52 0,62 2,70 0,02 0,22 57 96 7,09 11,94 35,40 28,83 1,37 2,31 2 7 2,00 1,24 0,05 7,00 2,10 0,17 9 24,32 2,70 0,22 1 3,03 0,30 0,02 27 14,21 8,11 0,65 2 3,85 0,60 0,05 73 7,62 21,92 1,75 Nem tudom 768 39,83 42,01 18,44 30 48,39 1,64 0,72 384 47,76 21,01 9,22 50 50,00 2,74 1,20 15 40,54 0,82 0,36 9 27,27 0,49 0,22 69 36,32 3,77 1,66 31 59,62 1,70 0,74 472 49,27 25,82 11,34

25

Horvát

Magyar

Román

Ruszin

Montenegrói Szlovák

Egyéb

Vegyes

14 7,37 7,61 0,34 1 1,92 0,54 0,02 42 4,38 22,83 1,01

23 12,11 6,18 0,55 2 3,85 0,54 0,05 100 10,44 26,88 2,40

2 6,06 1,24 0,05 12 6,32 7,45 0,29 3 5,77 1,86 0,07 29 3,03 18,01 0,70

2.1. A szerbek etnikai distanciája
2.1.1 A szerbek etnikai distanciája azon a kérdésen keresztül vizsgálva, hogy melyik etnikai közösségekhez tartozókkal nem hajlandók házasodni, a legkifejezettebb a horvátok (25,36%), a magyarok (14,26%), a románok (5,91%) és a montenegróiak (5,65%) irányába.

26

Radoš Radivojević 2.1.2 A szerbek etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy melyik etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók szomszédságban élni, a legnagyobb mértékű a horvátokkal (19,3%), a magyarokkal (6,07%), a románokkal (3,47%), a montenegróiakkal (3,01%) és a szerbekkel (3,42%) szemben. 2.1.3 A szerbek etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók egy padban ülni, a legnagyobb mértékű a horvátokkal (16,07%), a magyarokkal (6,14%), a románokkal (4,12%) és a montenegróiakkal (2,76%) szemben. 2.1.4 A szerbek etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók barátkozni, a legnagyobb a horvátokkal (17,57%), a magyarokkal (4,81%) és a románokkal (3,40%) szemben.

2.2. A horvátok etnikai distanciája
2.2.1 A horvátok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók házasodni, a legkifejezettebb a montenegróiakkal (14,52%), a magyarokkal (14,52%), a románokkal (8,06%) és a szerbekkel (6,45%) szemben.

Az interetnikus viszonyok állapotfelmérése... 2.2.2 A horvátok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók szomszédságban élni, a legnagyobb mértékű a szerbekkel (8,66%), a magyarokkal (6,45%) és a montenegróiakkal (4,84%) szemben. 2.2.3 A horvátok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók egy padban ülni, a legnagyobb mértékű a magyarokkal (9,86%), a szerbekkel (4,84%) és a románokkal (4,84%) szemben. 2.2.4 A horvátok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók barátkozni a legnagyobb a magyarokkal (9,84%) és a szerbekkel (6,56%) szemben.

27

3. A magyarok etnikai distanciája
2.3.1 A magyarok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók házasodni, a legkifejezettebb a románokkal (14,43%), a montenegróiakkal (11,94%), a ruszinokkal (7,09%) és a szerbekkel (6,72%) szemben. 2.3.2 A magyarok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók szomszédságban élni, a legnagyobb mértékű a románokkal (14,75%) és a montenegróiakkal (13,00%) szemben. 2.3.3 A magyarok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók egy padban ülni, a legnagyobb mértékű a románokkal (13,64%), a montenegróiakkal (8,51%) és a szerbekkel (7,76%) szemben. 2.3.4 A magyarok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók barátkozni, a legnagyobb a románokkal (10,71%) és a montenegróiakkal (8, 44%).

2.4. A románok etnikai distanciája
2.4.1 A románok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók házasodni, a legkifejezettebb a szlovákokkal (12,00%), a szerbekkel (11,00%), a magyarokkal (10,00%) és a montenegróiakkal (7,00%) szemben. 2.4.2 A románok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók szomszédságban élni, a legnagyobb mértékű a magyarokkal (8,25%), a szerbekkel (6,19%), a szlovákokkal (5,15%) és a montenegróiakkal (4,12%) szemben. 2.4.3 A románok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók egy padban ülni, a legnagyobb mértékű a magyarokkal (6,12%), a szlovákokkal (6,12%) és a szerbekkel (4,08%) szemben. 2.4.4 A románok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók barátkozni, a legnagyobb a magyarokkal (7,14%) szemben.

28 2.5. A ruszinok etnikai distanciája

Radoš Radivojević

2.5.1 A ruszinok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók házasodni, a legkifejezettebb a montenegróiakkal (24,32%) és a horvátokkal (30,30%) szemben. 2.5.2 A ruszinok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók szomszédságban élni, a legnagyobb mértékű a montenegróiakkal (11,76%), magyarokkal (5,88%) és a horvátokkal (5,88%) szemben. 2.5.3 A ruszinok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók egy padban ülni, a legnagyobb mértékű a románokkal (11,76%) és a montenegróiakkal (11,76%) szemben. 2.5.4 A ruszinok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy melyik etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók barátkozni, a legnagyobb a montenegróiakkal (11,76%) szemben.

2.6. A montenegróiak etnikai distanciája
2.6.1 A montenegróiak etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók házasodni, a legkifejezettebb a magyarokkal (30,30%) és a horvátokkal (30,30%) szemben. 2.6.2 A montenegróiak etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók szomszédságban élni, a legnagyobb mértékű a horvátokkal (28,59%) szemben. 2.6.3 A montenegróiak etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók egy padban ülni, a legnagyobb mértékű a magyarokkal (8,57%) és a horvátokkal (17,14%) szemben. 2.6.4 A montenegróiak etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók barátkozni, a legnagyobb a horvátokkal (22,80%) szemben.

2. 7. A szlovákok etnikai distanciája
2.7.1 A szlovákok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók házasodni, a legkifejezettebb a montenegróiakkal (14,21%), a románokkal (12,11%) és a magyarokkal (10,53%) szemben. 2.7.2 A szlovákok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók szomszédságban élni, a legnagyobb mértékű a montenegróiakkal (11,58%), románokkal (9,47%) és a magyarokkal (7,89%) szemben. 2.7.3 A szlovákok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók egy padban ülni, a legnagyobb mértékű a montenegróiakkal (10,00%), a magyarokkal (8,42%) és a románokkal (6,84%) szemben. 2.7.4 A szlovákok etnikai distanciája azon keresztül vizsgálva, hogy mely etnikai közösséghez tartozókkal nem hajlandók barátkozni, a legnagyobb a magyarokkal (8,42%), a románokkal (7,89%) és a montenegróiakkal (6,32%) szemben.

Tanulmányok, kutatások

29

Egy csepp élete
Mgr. Koczó Ferenc

1. Bevezető
A csepp szó hallattán, automatikusan a vízcsapból csepegő vízre gondol az emberek nagy többsége. Annak is elsősorban akusztikai kísérő hatására, amely a becsapódás következtében jön létre, mivel kellemetlen a monoton, periódikus hanghatást elviselni. Én itt elsősorban a csepp születését követő vizuális jelenségekre szeretnék rámutatni. Akiket érdekel a csepp születésének lassított képe, azoknak javasolom az első irodalmi utalást [1]. Akiket a vízcseppek fényképezése érdekel, azoknak javaslom a [2] weboldal blogjának követését. Gyakorlatilag szem előtt kell tartani, hogy a csepp elsősorban a folyadékora jellemző legkisebb állandósítható folyadékadag, amely egy nyiláson bizonyos periódikussággal ismétlődően előállítható. Természetesen ez az adag a folyadékok fajtájától, a lyuk méretétől, a hőmérséklettől stb. függő, változó méretű lehet. Az én esetemben a továbbiakban, a csepp szó mögött tej vagy kakaós tejadag fog rejtőzni. Tehát feladatul tűztem ki a csepp életének bemutatását születésétől (kivétel maga a születés [1]) megszűnéséig. A csepp méretének változtatását nem tartottam jelentős tényezőnek, másrészt adott volt egy konrét csepegtető, amely többé-kevésbé azonos méretű cseppeket adagolt. Ez kielégítette igényemet. Az a tény, hogy a tisztelt olvasó a fényképek alapján különböző méretű cseppeket lát, azért van, mert a fényképezőgépet vagy közelebb

Kulcsszavak: ■ vizuális jelenség, ■ folyadék, ■ a csepp mérete, ■ fénykép, ■ becsapódás, ■ gravitációs erő, ■ visszarepülés, ■ lökéshullám, ■ becsapódási sebesség.

1. ábra

2. ábra

30
Ovaj napis iz pera profesora fizike dočara jednu posebnu situaciju gde putem jedne kapi objašnjava njen život i niz fizičkih pojava. Krije se tu eksperimentalna fizika i to ne sa „štapom i kanapom“, već dovitljivom primenom tehničkih sredstava – fotoaparata, između ostalog i drugih sredstava dokaznih karakteristika. Priloženi fotosi i matematičko-fizički proračuni stimulišu čitaoca čak i osrednjeg interesovanja i kompetencije da se lati posla po uputama autora i da u moru doživi kap a kroz kap dočara more. Autor poručuje: izvolite, oprobajte se!

Koczó Ferenc szereltem, vagy éppen nagyobb nagyítású makrolencsét alkalmaztam. Ami a csepp esési magasságát illeti, az nem lehet kicsiny, hiszen a vizuális hatás szebb, ha a csepp magasabbról esik, viszont ekkor lényegesen megnövekszik a fröcskölődés veszélye! Én kb. (0,5-0,6) m esési magasságot állítottam be, (a becsapódási sebesség így v ≈ 3.2 m/s, az esési idő ≈ 320 ms). A közeg pedig a jobb láthatóság miatt, nem víz, hanem tej+tejcseppek illetve tej+kakaó cseppek voltak. Fényforrásként a fényképezőgép vakuja szolgált. Ez miatt (a vaku lassú töltése) egy cseppről csak egy fénykép készülhetett, tehát az itt bemutatott eseménysorozat, sok felvétel összeválogatott példányai alapján kerül bemutatásra. Feltehetően külső fényforrás(ok) alkalmazásával sorozatfénykép felvételi üzemmódban, kevesebb felvétel alapján is reprodukálható lett volna ugyanez az eseménysorozat?!

2. A becsapódás előtti pillanat
Az első felvételek tej+tejcseppek változatban kerülnek bemutatásra. Az 1. ábrán a csepp közvetlen becsapódás előtt látható. A tényleges cseppátmérő kb. 4 mm. Így látható, hogy kevesebb mint egy mm távolságra van a csepp a tej felszínétől. Egy másik érdekességre is felhívnám a kedves olvasó figyelmét, a csepp gömb formájára! Középiskolai tanulmányainkból kell, hogy emlékezzünk: ha a cseppre ható külső erők eredője nulla, akkor a folyadékok felületi feszültsége a minimális felszínt tölti ki – azaz gömbformát vesz fel. Na, de akkor mi van a gravitációs erővel, a közegellenállással, (a Stokes-erővel), felhajtó erővel? Nos, nézzük sorjában: a csepp súlya mg = V g= = 3 10 -3 N,

3. ábra

4. ábra

Egy csepp élete (ahol r = 4 10 -3 m, g = 10 m/s2, ρ = 103 kg/m3), a Stokes F = , vagyis behelyettesítve az η = 1,82 10-5 Pas, r = 4 10-3 m, v = 3.2 m/s, F = 4.4 10-6 N! Igaz, hogy akadályoznia kellene a mozgást, de három nagyságrenddel kisebb az erő, mint a súly, tehát elhanyagolható. Nézzük a felhajtó erőt: F= ,

31

ahol most ρ a levegő sűrűsége (1,3 kg/m3) így az eredmény F=3,5 10-6 N, tehát szintén elhanyagolható. A szükséges számadatokat [4]-es forrás alapján helyettesítettem be. Nos, maradt a csepp súlya a domináns erő! Az a kérdés, hogy mely koordináta rendszerből vizsgáljuk a problémát – miután a csepp gömb alakját szeretnénk megmagyarázni. A gömbhöz kötött koordinátarendszerben a cseppre hat az úgynevezett tehetetlenségi erő is, amely a cseppre ható gyorsulással (jelen esetben a gravitációs gy.) mindíg ellentétes, vagyis így a csepphez kötött koordináta-rendszerben, a csepp nyugalmi állapotban van, mivel az eredő gyorsulása nulla! Földi körülmények közepette az ilyen test súlytalan, azaz súlytalansági állapotban van, mivel a testre ható össz erő eredője zérus, így már érthető a csepp gömb alakja, amit a fénykép igazol! A későbbiekben is igaz lesz ugyanez az indok a csepp gömb alakjára vonatkozóan. Csak érdekességként említem meg a [3] hivatkozást, amely egy vízcseppet ábrázol egy növényi levélen, a gömb közepében egy buborékkal. A felvétel a világűrben készült, ezt már nem lehetne földi körülmények mellett megvalósítani, hiszen itt létezik a felhajtó erő, amely miatt a buborék a felszínre emelkedne!

5. ábra

6. ábra

32 3. A becsapódás és visszarepülés

Koczó Ferenc

A becsapódás pillanata egy érdekes jelenséget idéz elő, amely a 2. ábrán látható. A képen egy relatív szimmetrikus alakzat – korona jelenik meg, amelyből számtalan apró tejcsepp repül ki sugárirányba. Bármelyik folyadék felülete hasonló korona alakzatot vesz fel, mégis, véleményem szerint, a tej a legalkalmasabb e jelenség bemutatására. A „kráter” átmérője megfelel a becsapódott csepp átmérőjének. Egy mély üreg is keletkezett, amelynek alján helyezkedik el a becsapódott csepp. Az eseményt előidéző csepp egy kifeszített rugalmas háló (a felületi feszültség miatt összetartó szabad tejfelszínt alkotó molekulák hálózata) csapdájába került, amely a következő pillanatban visszadobja a cseppet ugyanabba az irányba, ahonnan érkezett. Ez látható a 3. ábrán . A fénykép egy csodálatos pillanatot örökít meg, amikor a visszadobott csepp éppen leválik, és már felvette a gömb alakot. Persze felvetődik a kérdés, biztos hogy ez ugyanaz a csepp, amely becsapódott? Ennek a kérdésnek a bizonyítására készítettem olyan felvételeket is, ahol tejbe kakaócseppeket csepegtettem. A 4. ábrán látható a másodszor születő, azaz a tejből kibúvó kakaócsepp megjelenése, majd egy későbbi pillanatot ábrázol az 5. ábra , amely a 3. ábrával szinte azonos pillanatot örökített meg: a kiemelkedő tejtömeg tetején egy kakaócsepp leváló szakaszban. Azt természetesen nem vártam, hogy visszafelé több csepp is kirepül, mint ahány becsapódott, de az energiamegmaradás tétele alapján megmagyarázható: sokkal kisebb sebességgel repülnek ki a cseppek, kisebb magasságokig jutnak, így többen veszik fel az energiaveszteségek levonása után megmaradt energiát, természetesen még a tejben kialakuló lökéshullám energiája is ebből fedeződik. A következő fényképen (6. ábrán) látható a

7. ábra

8. ábra

Egy csepp élete harmadik csepp kiszakadásának folyamata. A képen viszont az is érzékelhető, hogy a cseppek nem kimondottan gömb alakúak. Feltételezésem szerint esetleg valamilyen forgási folyamat lehet a felelős a kialakult alakzatért, mivel a tej felszíne nem homogén közeg, hiszen buborékok, zsírfoltok boríthatják, elképzelhető valamiféle perdítő hatás kialakulása a csepp leszakadása közben. Ezzel magyarázható a függőleges repüléstől való kismértékű eltérés is! Más felvételeken ugyan nem észleltem hasonló hatást, lásd pl. a 7. ábrán .

33

4. A második becsapódás(ok)
Az előzők alapján a legkisebb magasságba repült gömb esik vissza elsőnek Ezt követi a többi. A 8. ábrán látható az a pillanat, amikor az eredeti cseppet megelőző csepp, amely csak nyomokban tartalmaz kakaót, félig belefúródott a tejbe. Azt is érdekes megfigyelni, hogy minden becsapódás, illetve kiszakadás egy-egy lökéshullámot kelt, amelyek jól láthatóak a képeken. Az utolsó becsapódó csepp, azaz az első kakaócsepp második és egyben végső becsapódásának végét ábrázolja a 9. ábra , vagyis a csepp életének végét, a kis becsapódási sebesség miatt már erőteljesebben szinezi az érintkező tejmennyiséget a kakaó.
IRODALMI HIVATKOZÁS-HÍRFORRÁSOK [1] http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%/ADz [2] http://www.fotozz.hu/cikkek_listaja [3] http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20030604ahet [4] Budó Ágoston: Kisérleti fizika I, Tankönyvkiadó, Bp, 1970

9. ábra

34
Projektivni metod u reformisanju pedagoške teorije i prakse animira autora, počev od istorijskog uvoda u problem do konkretnije razrade ove koncepcije. Amerika je rodno mesto pedagoških reformi i to krajem 19. veka. Poruka je da dete svoj napredak i karijeru obezbeđuje striktno svojim sposobnostima. U centar zbivanja treba smestiti dete i sve podrediti njemu. Forsira se smeštaj u internatima, razvijaju se navike za kolektivni život i rad. Projekt-metoda nastala je po ideji Džona Djua po kome je škola sam život za koji treba decu pripremiti. Njegov rad nastavio je Kilpatrik koji je ovaj metod unapredio. Po definiciji projekt-metoda podvrgava nastavni plan rešavanju praktičnih problema. Dakle, umesto suve teorije treba da se uradi nešto uhvatljivo. Raste kooperativnost među učenicima, smanjuju se stresne situacije. Zadatak je nastavnika da podstiče saradnju među učenicima. Među tipove edukativnih projekata ubrajamo: tehničke projekte, umetničke projekte, projekte sredinskog vaspitanja, projekte ekonomske poduke. I među pedagoškim projektima postoje vrste:

Hivatásunk eszköztárából

Reformpedagógia – projektmódszer
Sárosi Gabriella

BEVEZETÉS
A reformpedagógia a XIX. század végén jelenik meg és közös elnevezése az Egyesült Államokban kialakult pedagógiai irányzatoknak és koncepcióknak. Megjelenése annak köszönhető, hogy az Egyesült Államokban a XIX. század végén egyre határozottabban alakult ki az a nézet, hogy az ember fejlődését nem kell, hogy segítsék születési előjogok, hanem karrierjének, boldogulásának alakulása kizárólag a tehetségétől függjön. A reformpedagógia hívei nemzetközi mozgalommá szerveződtek. A mozgalom célja az oktatási-nevelési folyamat gyermekközpontúvá tétele, a tanulás, tapasztalás során a gyermeki önállóság és szabadság megvalósítása. A reformpedagógia fejlődése során több szakaszt különböztetünk meg: Az első szakasz a XIX. század végén kezdődik és az első világháború kitöréséig tart. A New School – Új iskola mozgalom elindítója Cecil Reddie Abbotsholmban új típusú iskolát hozott létre. Hasonló mintára Svájcban, Németországban és Franciaországban is létrejönnek bentlakásos iskolák. Ismertebb személyiség ebből az időszakból Maria Montessori. A második fejlődési szakasz a két világháború közti időszakra tehető. A New Education Fellowship (Új Nevelés Világligája) új koncepcióval lép fel. Nagy hangsúlyt fektettek a gyermekek közösségi körülmények között történő individuális nevelésére. Ekkor jelenik meg a Waldorf iskola, Jéna-terv, Winnetka-terv és a projekt-módszer is.

A harmadik fejlődési szakasz a második világháború után kezdődött el és tart napjainkig. Alternatív iskolák sokasága nyílt meg (kb. 2ooo) és nagyon dinamikus fejlődés jellemzi.

A PROJEKTMÓDSZER KIALAKULÁSA
A projektmódszer megalkotója John Dewey (1859-1952) amerikai reformpedagógus és filozófus. Hitvallása szerint az iskola maga az élet, melyre a gyermeket fel kell készíteni, vagyis olyan képzést kell kapnia, hogy tehetségét gyorsan és teljes mértékben alkalmazni tudja az élet minden területén. Ezt az elvet valósította meg 1896-ban Chicagóban megnyitott elemi iskolájában. A gondolatot tanítványa és munkatársa, William Kilpatrick (1871-1965) fejlesztette tovább. Kilpatrick módszerének bemutatásakor kifejtette: „Az élet céltudatos tevékenységekből áll és nem semmittevésből (…) Csodáljuk azt az embert, aki sorsának ura, aki a helyzet ismeretében megfontoltan formálja meg világos és tartós célkitűzéseit, aki nagy gonddal tervezi és valósítja meg az így kialakított célokat.”. Elméletét könyv formájában is megjelentette ”The project method” címmel. Az európai oktatás jelentősen különbözik az amerikai szemlélettől. Az egyes tudományoknak egy-egy iskolai tantárgyat feleltet meg, s a tanár feladata, hogy „kicsiben”, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazítva tanítsa meg a tudomány elemeit. Az igaz, hogy ezek a tantárgyak az órarendben egymás mellett

Reformpedagógia – projektmódszer szerepelnek, mégsincs közöttük semmi kapcsolat, a tanulók pedig egyre távolabb kerülnek a jelenségek együttes megtapasztalásától. Ezért a projekt-módszer bevezetése jelentős nehézségekbe ütközött Európában. A második világháború után a Szovjetunióban is kísérleteznek vele, de igazán a XX. század nyolcvanas éveitől kezd Európában teret hódítani.

35 A TANÍTÁSI PROJEKTEK TÍPUSAI
Technikai projektek – ahol a cél megtestesít valamilyen ideát vagy tervet. Ennek megjelenési formája lehet egy tárgy megépítése, egy levél megírása vagy játék bemutatása. Művészeti projektek – a cél valamilyen esztétikai élvezetet nyújt, például egy történet vagy zenemű meghallgatása, festmény megtekintése. Környezeti nevelés projektek – a cél valamilyen intellektuális nehézség leküzdésére, probléma megoldására irányul. Az ilyen típusú projektek jól használhatók egy-egy anyagrész megtanítására vagy elmélyítésére, netán alkotó alkalmazására. Gazdaságismereti projektek – a cél valamilyen anyagi vagy eszmei érték megszerzésére irányul. Ezek a projektek a képességfejlesztő órákon alkalmazhatók hatékonyan. A pedagógiai projektek fajtái 1. Témaválasztás módja szerint • Pedagógusok hirdetik meg, • A diákok azonos érdeklődése mentén, • Megadott téma feldolgozása, 2. Tartalma, témája szerint • Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó projekt • Tananyaghoz csak részben kapcsolódó projekt • A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt Izbor teme sadržaj, prema temi, interdisciplinarnost, vremensko trajanje, broj učesnika u projektu, finalni produkt u projektu. Uzimajući u obzir ovu podelu kao posledicu kontinuiteta, moguće je pristupiti planiranju projekta koji nužno sadrži: izbor teme, izradu plana, prikupljanje podataka, razradu teme, izradu i sklapanje proizvoda, vrednovanje projekta i prikazivanje proizvoda. Edukacija projekta zahteva transparentnost postignutih efekata kako bi primedbe bile javne. Autor navodi da su u Senti dve škole sprovele kratak eksperiment i da su učenici pokazali zanimanje i zadovoljstvo učešćem i rezultatima.

PROJEKTMÓDSZER
„Projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét a gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja” – hangzik a hivatalos meghatározás. A módszer lényege, hogy az elméleti előadások meghallgatása és a száraz tananyag megtanulása helyett a tanulók valami konkrét, kézzelfogható „terméket” készítsenek el. A projektcsoportot az önkéntesség, az azonos cél érdekében végzett tevékenység és a nyitottság jellemzi. Sokszor a tanórai és a tantárgyi keretektől függetlenül tevékenykednek. A munka során szükséges elméleti tudnivalókat maguk kutatják fel, osztják meg egymással, az egyéni képességek és tehetségek figyelembe vételével alakítják az egyes munkafolyamatok elvégzését. Megszűnik a tanulási stressz, a tanulók önbizalma megnő, és a tanulás az örömforrás és az élmény összeegyeztethető fogalmakká válnak. A tanári szerep is átalakul. A tanár feladata az együttműködés kialakítása, elősegítése és a munkafolyamatok koordinálása lesz. A módszer segítségével a diákok érdeklődése sokkal jobban felkelthető, sokszor a tudáshoz, tanuláshoz való hozzáállásuk is megváltozik. Sőt elősegítheti az élethosszig való tanulás igényét is.

36
3. Interdiszciplinaritás alapján • Szűk tartalmú projekt • Multidiszciplináris projekt 4. A tanítási időhöz való viszony alapján • Hagyományos órakereteket változatlanul hagyja • Epochális oktatás • A tanítási szünetekhez kapcsolódó szaktáborok, gyermekfoglalkozások, műhelymunkák, alkotótáborok 5. Időtartam alapján • Rövid távú projekt (-2 nap) • Középtávú projekt (-2 hét) • Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)

Sárosi Gabriella 6. A projektben résztvevők száma alapján: • • • • egyéni kiscsoportos (team) közép-, és nagy létszámú projektek

7. Produktuma alapján • Tárgy, modell, játék • Írásmű, album, újság, kötet • Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás • Rendezvény, kirándulás • Nyilvános vita, tárgyalás • Fentiek kombinációja stb.

Reformpedagógia – projekt-módszer

37
• A téma feldolgozása – hagyományos órakeret, iskola időkeretén túl, fontos a közös munka. • A termék, produktum összeállítása – a közös alkotásnak használati és közlési módszerei. • A projekt értékelése – a produktum, tanulás, társas kapcsolatok szempontjából értékelhető, de nem értékelhető hagyományos osztályzással. • A termék, produktum bemutatása – az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása, kiállítások, beszámolók, viták, bemutatók keretében. A projekttanítás lényeges eleme, hogy eredményeit nyilvánosságra kell hozni: a bírálat és a kritika is nyilvánosan történik.

A PROJEKT TERVEZÉSE
• Témaválasztás – kompromisszumos megoldás, amikor a fő témát a tanár határozza meg, a megvalósítás módját pedig a tanulók. A témák mindig életszerűek, a tanulók számára értelmesek és átláthatóak. • Tervkészítés – feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák kiválasztása. A fő szerep a tanulóké. Minden tervezési fázisban szükség van a tanulók mérlegelő és döntéshozó tevékenységére. • Adatgyűjtés – könyvek, internet, egyéb eszközök. Nemcsak az információk gyűjtését, befogadását és feldolgozását jelenti, hanem aktív részvételt a közéletben is.

38 A PROJEKT ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI
Előnye a nagyfokú szabadság, amely a tanuló számára biztosított a cél kiválasztásától a tervezésen és kivitelezésen keresztül a produktum értékeléséig. A tanulás csak eszköz jellegű és mellékterméke a cél elérésének. Lehetőség van kapcsolatok kialakítására, ismeretek integrálására. Esélyegyenlőséget biztosít, kooperativitás jön létre, kialakul a szolidaritás, megnő a felelősségvállalás, változik az önértékelés, javul a kommunikáció, fejlődnek az informatikai készségek, a tanulók osztoznak a közösségi és társadalmi tudatosság formálásában, az életre való felkészülésük is hatékonyabban valósulhat meg. Nyitottá teszi az iskolát. Hátránya, hogy igényli a tantervi keretek megbontását, nehezíti az elméleti ismeretek rendszerének a kialakítását, újfajta tanár-diák viszonyt feltételez.

Sárosi Gabriella ségnek és az iskola „élettel” telt meg. A tanulókat nem zavarta, hogy már régen befejeződött a „hivatalos” tanítás, kutattak, alkottak, gyakoroltak. Saját bevallásuk szerint ez a néhány nap alatt sokkal többet megtanultak, mint egyébként a hagyományos órákon. A kitöltött kérdőívek is arról tanúskodtak, hogy az iskola tanulói igénylik a változásokat.

ÖSSZEGZÉS
A projekt-orientált tanítás tehát integratív jellegű, interdiszciplináris. A problémát, a megoldandó feladatot a maga komplex, az élethez kapcsolódó összefüggéseiben fogja fel, és a megoldást a különböző tantárgyakban tanultak együttes felhasználásában látja. Projektorientált tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók önállóan tervezzék meg és valósítsák meg feladataikat, s a tanár csak moderátorként működjék közre, eleinte mégis mindenképpen a tanár feladata marad: • a kezdeményezés, • a megbeszélés strukturálása (a brain-storming levezetése, az elhangzottak vizualizálása, a döntés-előkészítés stb.), • a diákok rávezetése a lehetőségekre • eljárási szabályok, technikák megmutatása és alkalmazása.

TAPASZTALAT
A zentai Stevan Sremac Általános Iskola Tömörkény István Munkaegységében a kecskeméti Tanárképző Főiskola tanárainak segítségével a 2005/06. iskolaévben Boszorkány-projektet, a 2006/07. iskolaévben pedig Környezetvédelmi- projektet tartottak. A tanulók óriási lendülettel fogtak neki a háromnapos tevékeny-

Hivatásunk eszköztárából

39
Autor napisa prezentira reformu obrazovanja u Slovačkoj. U pitanju je pozamašna promena u školstvu koja u mnogome menja fizionomiju dosadašnje prakse. Prema autoru u dobrom delu novina, politički aspekti dobijaju naglasak nad uobičajenim pedagoško-stručnim, naročito kada je u pitanju nastava istorije i državni jezik koji se po fondu časova izjednačava sa maternjim jezikom nacionalnih manjina. Obavezna su i dva strana jezika od 3. i 5. razreda za što trenutno nema kadrova pa se predviđa prekvalifikacija u trajanju od četiri semestra. Velike promene su u korekcijama nastave istorije – sadržinske i pojmovne inovacije kao i obavezna poseta učenika 3. razreda Aušvicu radi neposrednog doživljanja strahota koja su se tamo odigrala. Autor smatra da će škole nacionalnih manjina biti reducirane po brojnosti kadra i đaka, a novi način maturiranja će uneti dosta nesporazuma. Udruženje pedagoga Mađara u Slovačkoj dalo je kritičke primedbe na sve to ali je to ostalo bez odjeka. Valja imati u vidu da su pripreme za ove promene poduže i da će se sa reformom startovati 1. septembra.

Startvonalon a szlovák oktatásügyi reform
Tátyi Tibor Kétségkívül nagy fába vágta a fejszéjét a szlovák Oktatásügyi Minisztérium, élén az oktatásügyi miniszterrel, aki a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt tagja. Szeptembertől ugyanis készen áll teljes gőzzel beindítani az immár egy évtizede folytonosan halogatott oktatásügyi reformot. Abban a kérdésben, hogy az iskolákat érintő reformokra szükség van, szinte mindenki – minisztérium, iskolák vezetői, gyakorló pedagógusok, szülők többsége – egyetért, a reform tartalmi részét tekintve azonban már megoszlanak a vélemények. Nem célom magának az oktatásügyi reformnak a részletes ismertetése, ezért ebben az írásomban elsősorban a kisebbségi, tehát a magyar nemzetiségi iskolákat is érintő elképzelésekkel és várható változásokkal szeretném megismertetni a vajdasági kollégákat. Mivel az iskolaügyi tárcát egy olyan ember irányítja, aki egy szélsőséges párt tagja, ezért nem meglepő, hogy a reform fő hangsúlya – a tanulók és a diákok idegen nyelvi ismereteinek emelése mellett – a nemzethez és a hazához fűződő szorosabb viszony kiépítésén van. Az erősebb és tudatosabb hazafiasságra helyezi tehát az egyik fő hangsúlyt a miniszter, de ebben egyetért vele maga a szlovák kormányfő is. Ennek legékesebb bizonyítéka az, hogy a szlovák kormányfő több beszédében egyenesen sugallta a jövőbeni történelem-tananyagot összeállító tantárgybizottságnak, hogy a reform keretében készülő új történelemkönyvekben lehetőleg az ősszlovák(ok), illetve az ősi szlovák(ok) kifejezést használják az eddigi ősszláv(ok), illetve ősi szláv(ok) helyett. A miniszterelnök elképzelése azonnal éles kritikát váltott ki, többek szerint ugyanis a szlovák kormány készen áll átírni nemcsak a történelemkönyveket, hanem magát a történelmet is. Mindenesetre akadtak olyan történészek is, mintegy harmincan, akik támogatásukról biztosították a kormányfőt, és közös nyilatkozatban álltak ki az elképzelés mellett. A történelem tantárggyal kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni, hogy a reform alapján kevesebb politikatörténetet tanulnának az iskolákban mint eddig, csökkentenék az ókorra vonatkozó tananyagrészt és a történelmi események hátterére, valamint azok mozgatórugóira helyeznék a fő hangsúlyt. Érdekes elképzelése a miniszternek az, hogy a középiskolák harmadik osztályos tanulói kötelező jelleggel auschwitzi „terepszemlén” vennének részt, ahol úgymond „saját bőrükön tapasztalhatnák meg” az ott történt szörnyűségeket. Az utazás költségeit az államkasszából fedeznék. Az ötlet egyébként a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának vezetőjétől származik, és válaszreakció arra az igyekezetre, mellyel az új történelemtankönyvek szerzői állítólag kisebbíteni szeretnék az első szlovák állam (1939–1945) egykori elnökének, Jozef Tisonak a szlovákiai zsidók deportálásában játszott szerepét. Azért kell feltételes módot használni, mert az egyes tantárgybizottságok munkájáról, beleértve a történelmit is, szinte semmit sem lehet tudni, még az egyes bizottságok összetételével kapcsolatban is találgatások történtek csupán az elmúlt időszakban. Ami pedig az auschwitzi

40
„tanulmányút” ötletét illeti, a történelemtanárok többsége elvetette, mondván, túlságosan nagy érzelmi megrázkódtatásnak lennének kitéve a diákok éppen abban az életszakaszban, amikor lelkileg a legsérülékenyebbek. Most pedig rátérek az oktatásügyi reform nemzetiségi iskolákat, esetünkben a magyar tanítási nyelvű iskolákat leginkább érintő elképzeléseinek ismertetésére. A leginkább problematikus és sérelmezhető az a terv, miszerint a szlovák nyelvi órákat és a magyar nyelvi órákat azonos óraszámban tanítanák. A jelenlegi gyakorlat ugyanis az, hogy a nemzetiségek nyelvén oktató alapiskolák alsó tagozatain több az anyanyelvi óra mint a szlovákóra. Konkrétan, a magyar tanítási nyelvű iskolákban az első osztályban heti nyolc, a többi évfolyamon – 2-4. – pedig hat-hét órában tanulják a gyerekek az anyanyelvüket, szlovákul pedig ettől kevesebb, általában heti öt órában tanulnak. Az arány a felső tagozaton, mégpedig mindjárt az ötödik osztályban egyenlítődik ki, ahol a legtöbb iskolában heti öt-öt órában tanulják az iskolások az anyanyelvüket és az államnyelvet. Az eddigi gyakorlat az elfogadandó törvényjavaslatban, mely magának a reformnak a startját jelenti, azt javasolják, az arány úgy egyenlítődjék ki, hogy heti hat-hat óra jusson mind a magyar (vagy más nemzetiségi), mind pedig az államnyelvre. Az elképzelés azon alapszik, hogy a nemzetiségi iskolák tanulói állítólag nem ismerik eléggé az államnyelvet, tehát itt az ideje, hogy azt jól elsajátítsák. Az éles különbség a minisztérium terve és a mostani gyakorlat közt az, hogy jelenleg a magyar nyelvre (még) anyanyelvként tekintenek, a szlovákra pedig – bármenynyire is a Szlovák Köztársaság hivatalos

Tátyi Tibor nyelve – idegen nyelvként. Nos, ezt a különbséget szeretnék eltüntetni a mostani gyakorlatból. A miniszter és pártbéli társai, de maga a kormányfő sem képes elfogadni azt a tényt, hogy a szlovák nyelv egy nem szlovák anyanyelvűnek mindig is idegen nyelv lesz. Ideális esetben funkcionálhat ugyan második nyelvként, feltéve, ha az egyén van annyira tehetséges a nyelvtanulásban, hogy azt akár anyanyelvi szinten elsajátítsa. Az idegennyelv-tanulás egyébként a készülő, startvonalon álló oktatásügyi reform másik fő eleme. A tervezet szerint az államnyelven és az anyanyelven kívül még két idegen nyelvet oktatnának kötelező jelleggel. Az egyiket az alapiskola harmadik, a másikat a hatodik osztályától. A választható nyelvek az angol, a német, a francia, a spanyol és az orosz. Talán nem nehéz elképzelni, hogy bizony mennyire fel lesz adva a lecke, főképp a nemzetiségi iskolákban tanulók részére: a szlovák mint nem idegen nyelv, rögtön az első osztálytól, majd következik harmadiktól az első, hatodiktól pedig a második idegen nyelv. Nem lesz egyszerű dolga a leendő kisdiáknak Szlovákiában, az biztos! Mivel nagyjából 1400 olyan pedagógusra lenne szükség, aki már a harmadik évfolyamon tanítani tudná valamelyik, elsőként választott idegen nyelvet, ezért a szaktárca azt tervezi, hogy az alsó tagozatos pedagógusok szeptembertől négyszemeszteres képzés keretében idegen nyelvi szakképesítést szerezhetnek. Az elképzelés szerint valamennyi alsó tagozatos pedagógus jelentkezhet a tanfolyamra, amely számukra nem kerülne pénzbe, mert az összes költséget európai uniós forrásból fedeznék. Többletfizetés azonban nem járna a képesítés bővítéséért.

Startvonalon a szlovák oktatási reform Az oktatásügyi reform további része, mely jelentős mértékben érinti a nemzetiségi iskolákat is, az érettségi reformja. Az államilag felügyelt írásbelit szlovák nyelvből az oktatásügyi miniszter vezette be az idei évtől. Amíg azonban az érettségi vizsgát államnyelvből megszigorította, addig a vizsga többi részét egyszerűsíteni igyekszik. A második idegen nyelv esetében el szeretnék törölni a vizsga ún. extern, tehát külső részét, melyre az állam felügyel. Az új elképzelés szerint csak abból az idegen nyelvből elsajátított tudásszintet mérnék, melyet az adott diák elsőként kezdett el tanulni. További újdonság lenne, hogy az eddigi két választható érettségi tantárgy helyett a gimnazistáknak csak egy lesz. A szlovák és az első idegen nyelven kívül még egy választott tantárgyból fog kelleni érettségizni, amely lehet természettudományi vagy pedig társadalomtudományi tantárgy. Fontos változás lesz továbbá, hogy az idegen nyelvek esetében eltörlik a nehézségi fokozatokat, és csak egyetlen típusú tesztet íratnak majd mindegyik érettségizővel. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a diák választhat a legmagasabb A szint, a kevésbé igényes B szint és a legkevésbé igényes C szint között. A miniszter továbbá igyekszik lerövidíteni a vizsgák idejét. Jelenleg ugyanis akár 11 napig is eltarthat a középiskolai érettségi, a jövőben ez három, esetleg négy napra rövidülne. Az iskolák szempontjából nagyon nagy probléma az, hogy csak egy év múlva fogják pontosan megtudni azt, hogy mit is kell kötelezően tanítaniuk az egyes tantárgyak esetében. Egészen biztosan ugyanis csak három évfolyam részére készítik el az állami iskolai programokat, mégpedig az alapiskola első és ötödik évfolyama, továbbá a középiskolák első osztályai részére. Tehát azon évfolyamok részére, ahol legelsőként vezetik be a reformot. A többi évfolyam nem számolhat pontosan kidolgozott iskolai programokkal, esetükben csak egy év múlva válik ismertté a pontosan meghatározott, kötelezően tanítandó tananyag. Emiatt is rengeteg bírálatot kapott az oktatásügyi tárca, sokak szerint a reform előkészítése kapkodó, a folyamat egésze pedig átgondolatlan. Az előzőekben ismertetett tervek és elképzelések alapján világos lehet mindenki számára, hogy a szlovákiai nemzetiségi iskolák nem néznek könnyű időszak elé. A magyar nemzetiségű pedagógusokat összefogó Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmánya 2008 februárjában állásfoglalást tett közzé a készülő reformmal és a szlovákiai közoktatásban az utóbbi időben tapasztalható jelenségekkel kapcsolatban. Az állásfoglalás kidolgozói többek között nehezményezik, hogy az Oktatásügyi Minisztérium egyáltalán nem vette figyelembe a magyar pedagógusok szövetségének javaslatait, ugyanakkor kérik a kormányt és a minisztériumot, hogy hagyjanak fel a magyar tanítási nyelvű iskolák leépítését célzó politikájukkal, folytassanak rendszeres együttműködést a szlovákiai magyar közoktatást képviselő szakmai szervezetekkel és intézményekkel, ne csökkentsék az anyanyelvi órák számát és ezáltal az anyanyelv szerepét az alapiskolák alsó tagozatán. Kéréssel fordulnak továbbá a magyar tanítási nyelvű iskolák vezetőihez és pedagógusaihoz, hogy odafigyeléssel, cselekvő hozzáállással és szakmailag magas színvonalon végezzék nevelő-oktató munkájukat, és állják útját az anyanyelvű oktatást veszélyeztető lépéseknek. A magyar pedagógusok szövetsége már jelez-

41

42
te, amennyiben a parlament változtatás nélkül fogadja el az oktatásügyi törvényt, akkor kész polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetni és akár tüntetésekkel vagy munkabeszüntetéssel rábírni a kormányt és a minisztériumot a nemzetiségi iskolákra nézve hátrányos intézkedések visszavonására. Országos méretű demonstrációra a magyar tanítási nyelvű iskolák védelmében egyébként már volt példa a Felvidéken, mégpedig 1998 tavaszán, amikor a Pozsonyhoz közeli Galántán tartottak országos tüntetést a szlovákiai magyar iskolák pedagógusai. Akkor az ún. alternatív oktatás tervezetének (bizonyos tantárgyak szlovák nyelven történő oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban) gyakorlati bevezetése ellen tiltakoztak a résztvevők – sikeresen. Írásom végén vázlatpontokba szedve összegzem az immár startvonalon álló oktatásügyi reform legfőbb elképzeléseit: → bővítenék az alsó tagozatosok individuális, otthon zajló tanulásának lehetőségeit;

Tátyi Tibor → kevesebb lenne az osztálylétszám: maximum 22 tanuló az alsó és 28 tanuló a felső tagozatban → a középiskolák osztályaiban maximum 30, különleges esetekben 32 diák tanulhatna → csökkentenék a kötelező tananyagmennyiséget, a tananyag egy részét illetően maguk az iskolák dönthetnek majd → minél magasabb iskolai évfolyam, annál több időt szánnának a választható tantárgyakra → a negyedikes gimnazisták a tantárgyak felénél maguk dönthetnék el, hogy mely tantárgyakkal kapcsolatos órákat látogatják kötelezően → a reform teljes bevezetése (valamennyi iskolatípus valamennyi évfolyamán) négy évet venne igénybe → szeptembertől a reform alapján kezdenék meg az iskolaévet az alapiskolák első és ötödikes tanulói, továbbá a középiskolások első évfolyamának diákjai.

Testi-lelki egészségünk

43

A narcizmus
– avagy a határnélküli önimádat hozadéka
Sági Zoltán Mindannyiunk személyiségében ott van az önmagunk erényeiben való tetszelgés igénye, az a narcisztikus mag, amely nélkül mindennapi fennmaradásunk nem képzelhető el. Az elsődleges narcizmus, amely a személyiségfejlődés legkorábbi szakaszában alakul ki – és amelynek a lényege az az én-megélés, hogy a világ azért létezik körülöttem, hogy engem kielégítsen – végigkísér bennünket egész életünkön. Ahogyan egyéni narcizmusról beszélünk, ugyanúgy egy csoportnak, egy társadalomnak is megvannak a saját narcisztikus jegyei és megnyilvánulási formái. Hogy könnyebben láthatóvá váljék az utóbbi, hasznos először megismerkedni az előbbivel. Annál is inkább, mert a szülő–gyerek, tanár–diák, vezető– tömeg kapcsolatrendszerben eluralkodó kóros narcizmus olyan destruktív következményekkel jár, amelyek teljességgel beláthatatlanok. óval válaszol rá. Nem ritkán személyiségének csak egy részére összpontosítja narcizmusát: a becsületére, az intelligenciájára, a testi erejére, a szellemességére, a külsejére stb. A narcisztikus személyben az önimádat tárgya e részleges tulajdonságok valamelyike, amely számára az egész énjét jelenti. Ha valaki számára az énjét például, a vagyona jelenti, és ha azt veszély fenyegeti, úgy érzi, az élete forog veszélyben. Minél erősebb egy személy narcizmusa, annál kevésbé viseli el, ha kudarcot vall, mások jogos bírálatát hallva pedig mélységesen megsértődik, és dühbe gurul, vagy úgy véli, hogy a másik személy túlságosan érzéketlen vagy műveletlen, és ezért képtelen őt helyesen megítélni. A narcisztikus ember nemcsak énképére hiú, hanem mindarra, ami kapcsolatban áll vele. Az ő eszményei, az ő tudása, az ő háza, az ő érdeklődési körébe tartozó emberek mind alkalmasak rá, hogy narcisztikus kötődésének tárgyává váljanak. Talán a leggyakoribb eset, amikor valaki a tulajdon gyerekeihez kötődik narcisztikusan. Sok szülő hiszi, hogy az ő gyermeke szebb, okosabb stb. minden más gyereknél. Minél kisebb a gyerek, annál erősebb a szülőkben ez a narcisztikus elfogultság. A szülők szeretete, különösen az anyák szeretete a csecsemőjük iránt, nemritkán jelentős mértékben önmaguk kiterjesztésének szól. A férfi és a nő közti szerelem is gyakran narcisztikus jellegű. A szerelmes férfi, amikor a nő az „övé” lesz, őrá is

Az egyéni narcizmus és szerepe
A narcisztikus ember nagyon elégedett magával. Ha valami teljesen hétköznapi megjegyzést tesz, látni rajta, hogy úgy érzi, szörnyen jelentőségteljes szavak hagyták el az ajkait. Amit mások mondanak neki, azt többnyire elengedi a füle mellett. A narcisztikus ember rendkívül érzékeny mindenfajta bírálatra. Ez az érzékenység megnyilvánulhat abban, hogy nem ismeri el a bírálat jogosságát, vagy abban, hogy haraggal vagy depresszi-

Gde su ljudi prisutan je i narcizam, preterana samoidolatrija, koja pothranjuje mišljenje da svet postoji da bi mene služio. Ovo je manje-više prisutno u svakom čoveku. Pored individualnog narcizma postoji i grupni, kolektivni, sa svojim obeležjima destruktivnog dejstva. Narcisoid je zadovoljan sobom, ne trpi kritike, precenjuje svoje i potcenjuje tuđe mišljenje. Lične osobine kao što su poštenje, umnost, telesna snaga i blagostanje su moguće objekti narcizma. Ko dirne u to proizvodi kod narcisoidne osobe duboku srdžbu i depresiju. Od kritike brani se argumentom da su drugi blazirani i neinteligentni da bi ga pravilno odcenili. Narcizam ispunjava važne biološke funkcije koje pomažu da individua realizuje svoje interese, da preživi, da se uklopi u društvo i saradnju. Najopasniji je narcizam kada slabi rasudna moć, jer je narcističko mišljenje uvek pristrasno. Ako u osnovi narcizma leži neko stvaralaštvo, dobar učinak postignut radom, on se svrstava u dobroćudni. Ako je pak osnova narcizma neka datost kao deo kompozicije, (lepota, pamet, snaga) onda je u pitanju zloćudni narcizam. Grupna idolatrija je kole-

44
ktivni narcizam javlja se često u društvima gde ne mogu zadovoljiti ekonomske i kulturne potrebe pa lideri da bi izbegli erupciju nezadovoljstva napune mase osećanjem ponosa i privrženosti vođi. Na pitanje može li se narcizam, bilo koji, predupreti, težak je odgovor. Početni koraci moraju započeti u školi gde treba nešto menjati u poimanju sveta, da se stvarnost (ljudska zajednica) moraju prihvatiti kao realnost i da ljudskost bude tretirana kao ponos a ne pojedini segmenti kao što su rasa, nacija vera itd. kiterjeszti tulajdon narcizmusát. Azokért a tulajdonságaiért imádja, amelyekkel valójában ő ruházta fel. Narcisztikus mag azonban minden emberben kiirthatatlanul megtalálható. Ami azt jelenti, hogy a személyiség narcisztikus részének fontos biológiai szerepe van. Biológiai szempontból az embernek mindenki másnál nagyobb fontosságot kell tulajdonítania önmagának. Ha nem így lenne, nem lenne különösebben fontos számára, hogy megvédje magát másoktól, hogy dolgozzon a létfenntartásáért, hogy harcoljon túléléséért, hogy érvényesítse érdekeit. Úgy tűnik, a természet kénytelen volt felruházni az embert narcizmussal, mert nélküle nem lenne képes mindent megtenni a túlélés érdekében. Az emberben ugyanis nincsenek jelen az állatokra jellemző erősen fejlett ösztönök, amelyek mintegy gondoskodnak arról, hogy önfenntartá-

Sági Zoltán suk zavartalan legyen. A narcizmus tehát fontos biológiai szerepet tölt be. Továbbgondolva a narcizmus szerepét és figyelembe véve kizárólagos jellegét, felvetődhet a kérdés, hogy nem teszi-e a narcizmus az embert mások iránt érzéketlenné, és alkalmatlanná arra, hogy másokkal együtt tudjon működni. Ha az egyén kifejezetten narcisztikus, az akadályt jelenthet abban, hogy beilleszkedjék a társadalomba. Ha ez így van, akkor a narcizmus szükségképpen konfliktusban áll a túlélés elveivel, hiszen azoknak az egyéneknek, akik nem szerveződnek csoportba, kicsi a túlélési esélyük. Mindezt figyelembe véve arra az ellentmondásos következtetésre juthatunk, hogy a narcizmus egyrészt szükséges a túléléshez, másrészt veszélyezteti azt. Ezt az ellentmondást oldja fel az, hogy a biológiailag szükséges – egészséges – narcizmus csak olyan mértékű lehet, ami még ösz-

A narcizmus szeegyeztethető a másokkal való együttműködéssel. Ezzel szemben a kóros narcizmus legveszélyesebb következménye az ítélőképesség csökkenése. A narcisztikus kötődés tárgyát nem objektív értékítélet alapján találjuk jónak, szépnek stb., hanem azért, mert én vagyok az, vagy, mert az enyém. A narcisztikus vélemény mindig elfogult. Ezt az elfogultságot persze megpróbáljuk racionalizálni, azaz valamilyen önámító módon megindokolni, és ez igen megtévesztő lehet. A narcisztikus emberek többnyire meg vannak győződve arról, hogy semmiféle előítélet nem él bennük, hogy ítéleteik objektívek, józanok. Mindez súlyos torzulásokat okoz gondolkodásukban és ítélőképességükben, azok rögtön zavarttá válnak, mihelyt önmagukra vagy a hozzájuk közel álló személyekre vonatkoznak. A külvilág – a nemén – szükségképpen alacsonyabb rendű, veszedelmes és elítélendő. Önmagukat és övéiket túlértékelik, a rajtuk kívül eső világban pedig mindent leértékelnek. Amikor az egyén narcizmusa veszélybe kerül, az erre adott válasz nem ritka formája az, hogy a narcisztikus ember a valóságot próbálja meg átalakítani, oly módon, hogy az összhangban legyen a saját narcisztikus énképével. Emberek sokaságát igyekszik – legtöbbször sikeresen – megnyerni tulajdon rögeszméje számára. A történelemben sok példát találunk olyan megalomániás vezetőkre, akik azzal „gyógyították” saját narcizmusukat, hogy hozzáidomították a világot. Ezek az emberek ugyanakkor mindig megpróbálják eltenni láb alól bírálóikat, mert nem tudják elviselni azt a veszélyt, amelyet a józan ész hangja jelent számukra. A történelem tele van ilyen példákkal. Nérótól Sztálinig és Hitlerig – de egészen a közelmúltig sorolhatnánk a neveket

45

46
saját életterünkben is – számtalan példát találunk rá, hogy ezek az emberek, miután hatalomhoz jutnak és rendelkeznek a megvalósítás eszközeivel, pontosan azért próbálnak olyan kétségbeesetten híveket szerezni maguknak, azért akarják a valóságot mindenáron hozzáidomítani narcisztikus képzelgéseikhez, mert csak így tudnak megmenekülni attól, hogy szétessen személyiségük.

Sági Zoltán rosszindulatú, mert hiányzik belőle az az önszabályozó elem, ami a jóindulatú formában megvan. Ha én valami olyan tulajdonságomnak köszönhetően vagyok nagy ember, ami az enyém, nem pedig annak köszönhetően, amit elértem, akkor nem szükséges kapcsolatba kerülnöm senkivel és semmivel, nem szükséges semmiféle erőfeszítést tennem. Miközben a saját nagyságomról szóló fantáziaképeimet dédelgetem, mind távolabb és távolabb kerülök a valóságtól, és egyre csak fokoznom kell e fantáziaképek narcisztikus töltését, mert csak így óvhatom meg felnagyított énképemet attól a veszélytől, hogy kiderül róla, hogy csak a képzeletem szülötte. Éppen ezért a narcizmus rosszindulatú formája nem önkorlátozó, és aki ebben szenved, egyre inkább bezárkózik a saját világába. Az az ember, aki semmit sem hozott létre, nehezen fogja méltányolni mások eredményeit, következésképp egyre jobban be kell zárkóznia a tulajdon nagyságáról szőtt narcisztikus képzelgései világába.

A jó és a rosszindulatú narcizmus
A narcizmusnak tehát jó és rosszindulatú válfaját különíthetjük el. Az az ember, akinek a narcizmusa jóindulatú, a teljesítményére büszke, olyasmire, aminek az érdekében aktívan tett valamit. Így például, valaki narcisztikus módon örömét lelheti abban, hogy milyen jó asztalos vagy tudós, vagy földműves. Ameddig olyasvalamit választ narcizmusa tárgyául, amiért meg kell dolgoznia, a saját munkája és saját teljesítménye iránt érzett kizárólagos érdeklődését állandóan ellensúlyozza, hogy figyelemmel kíséri magát a munkafolyamatot vagy az anyagot, amellyel dolgozik. A narcizmus jóindulatú formájának dinamikája tehát önszabályozó. Az az energia, amelyet a munka érdekében aktivizál, narcisztikus természetű, de maga az a tény, hogy a munka során állandó kapcsolatban kell lennie a külvilággal, folyamatosan fékentartja a narcizmust, és nem engedi határnélkülivé válni. Voltaképpen ezért látni annyi narcisztikus embert, akik ugyanakkor rendkívül kreatívak. Rosszindulatú narcizmus esetén az ember nem olyasmit választ narcizmusa tárgyául, amit alkot, vagy létrehoz, hanem valami olyasmit, ami a sajátja: például a testét, külsejét, intelligenciáját stb. A narcizmusnak ez a fajtája éppen azért

Társadalmi narcizmus – csoportos önimádat
Ha egy szervezett csoport fönn akar maradni, fontos számára, hogy tagjai narcisztikus energiáit magára vonja. Egy csoport fönnmaradásának esélyeit nagymértékben növeli, ha tagjai ugyanolyan fontosnak vagy még fontosabbnak ítélik azt, mint a tulajdon életüket, és ha hisznek benne, hogy az övék igazságosabb, sőt különb, mint más csoportok. E nélkül a narcisztikus megszállás nélkül az embereknek nem lenne elegendő energiájuk hozzá, hogy szolgálatot tegyenek a csoportnak, vagy akár komoly áldozatokat is vállaljanak az érdekében. A csoportnarcizmusnak ez a szociológi-

A narcizmus ai funkciója, amely ugyanolyan jelentős, mint az egyéni narcizmus biológiai funkciója. Itt is megjelenik a narcizmus jóindulatú és rosszindulatú formája. Ha a csoport narcizmusának tárgya valamilyen teljesítmény, akkor az – mint korábban említettem – önszabályozó dinamikával bír, aktivitásra, kreativitásra serkent. Ilyenkor a csoportnarcizmus jóindulatú. Ha azonban a csoportos narcizmus tárgya a csoport maga, annak nagyszerűsége, dicső múltja, tagjainak testi felépítése stb., akkor az önszabályozó mechanizmusok nem lépnek fel, és a csoport narcisztikus beállítottsága állandóan növekszik, a belőle származó veszélyekkel együtt. A valóságban persze többnyire a narcizmus mindkét fajtájának elemei együttesen vannak jelen. Fontos megemlíteni, hogy a csoportok narcizmusának van egy másik szociológiai szerepe is. Az olyan társadalmak, amelyek képtelenek megfelelően gondoskodni tagjaik jelentős részéről, kénytelenek valamiféle narcisztikus kielégüléssel kárpótolni őket, ha meg akarják előzni az elégedetlenség kitörését. Azok számára, akik gazdasági, vagy akár kulturális szempontból szegények, a megelégedés egyetlen – és nagyon gyakran hatékony – formája a büszkeségérzet, amely a csoporthoz való tartozás miatt tölti el őket. Pontosan azért esnek bele a narcizmus szélsőséges formájába, mert a mindennapi élet nem kínál lehetőséget arra, hogy megkeressék benne azt, ami fontos a számukra. A gazdaságilag és kulturálisan hátrányos helyzetben lévő népesség – azzal a képpel, hogy helyzetének változtatására vajmi esélye lenne – nem lelhet másban kielégülést, mint abban a képzelgésben, hogy ő a legcsodálatosabb a világon, és hogy különb bármely más csoportnál. Az ilyen csoportok tagjai valami ilyesmit éreznek: „Igen, szegény és műveletlen vagyok, mégis fontos személy, mert a világ legcsodálatosabb csoportjához tartozom”. Milyen ismerős szólam… Minden erősen narcisztikus csoport alig várja, hogy olyan vezérre akadjon, akivel azonosulhat. Ettől kezdve a csoport saját narcizmusát a bálványozott vezérre vetíti ki. Miközben alávetik magukat az akaratának, és azonosulnak vele, egyéni narcizmusukat is átviszik az ő személyére. Minél hatalmasabb a vezető, annál hatalmasabb a követője is. A vezér szerepére pedig azok az emberek a legalkalmasabbak, akik mint egyének különösen erősen narcisztikusak, és éppen ezért meg vannak győződve tulajdon nagyságukról. Gyakran megesik, hogy éppen az elmebaj határán álló vezérek a legsikeresebbek, egészen addig, amíg az objektív ítélőképesség hiánya, dührohamaik, amelyekkel minden akaratuk kivitelezésében akadályozó mozzanatra reagálnak, és az az igényük, hogy mindenáron mindenhatónak mutatkozzanak, olyan hibák elkövetését nem eredményezik, amelyek a bukásukhoz vezetnek. Ilyen tehetséges félőrültekből, sajnos, soha sincs hiány, így mindig kéznél van egy, hogy kielégítse a narcisztikus tömegek igényeit.

47

Legyőzhető-e a narcizmus?
Az ember a teljes érettséget csak akkor éri el, ha megszabadul mind egyéni, mind csoportnarcizmusától. Látnunk kell, hogy olyan történelmi korban élünk, amikor nagyon nagy az ellentét az ember intellektuális és érzelmi érettsége között. Az előbbi létrehozta a legpusztítóbb fegyvereket, az utóbbi pedig megrekedt a kifejezett narcizmus állapotában, annak minden kóros tünetével együtt. Gyakran

48
vetődik fel a kérdés: elkerülhető-e az a katasztrófa, amit ez az ellentmondás magával hozhat. Van-e rá esély, hogy a narcizmus őrülete ne vezessen az emberi nem teljes pusztulásához? Nem tudjuk a választ, de azt megtehetjük, hogy megvizsgáljuk, melyek lennének azok a lehetőségek, amelyekkel a narcizmus végzetes kimenetele elkerülhető lenne. Ilyen lehetőséget jelentene, ha megpróbálnánk a narcizmus tárgyát megváltoztatni. Sokat jelentene, ha a narcizmus tárgya nem egy nemzet, egy faj, vagy egy politikai rendszer, hanem maga az ember, az egész emberiség lenne. Ha az egyes ember úgy gondolna önmagára, mint aki a nemzetek összességének polgára, ha büszke

Sági Zoltán lenne az emberiségre és az eredményeire, akkor narcizmusa az egész emberi nemet választaná tárgyául, nem pedig annak csak valamelyik összetevőjét. Arra kellene törekedni, hogy a gyerekeknek az iskolában ne elsősorban a technikai gondolkodásmódot tanítsuk tudományos észjárásként, hanem azt, hogy kifejlesszük bennük az objektív gondolkodást, a valóság elfogadását, amelyet nem lehet tetszés szerint változtatni, és amely minden csoport számára érvényes. Ha képesek leszünk rá, hogy a felnövekvő nemzedékben megvalósítsuk ezt a gondolkodásmódot mint lehetséges életszemléletet, akkor óriási lépést teszünk a narcizmus elleni küzdelemben.

A Tanítóképző Kar hallgatóinak tollából

49
Društvena slojevitost je tema koju autor obrađuje, tražeći odgovora na njeno poreklo, relevantne elemente koje stvaraju kriterijume za izgradnju hierarhijske lestvice. Svako društvo ima slojevitost u svojoj socijalnoj arhitekturi pošto je nejednakost uvek evidentna. Sociološki razmatrano ovo pitanje je uvek u žiži aktuelnosti. Pitanje socijalne strukture, pozicije pojedinca u njoj podležu društvenim regulativama kao relativno stabilnom kriterijumu. Slojevnost ima četiri osnovna sistema i to robovlasništvo, kastinski sistem, feudalna hijerarhija i klasni sistem. Klasni kriterijum se po mnogo čemu razlikuje od ostalih a naročito po tome da nema razlikovanja po verskoj osnovi. Klasne granice nije moguće povući pa zato nema ni formalnih smetnji pri sklapanju brakova između pripadnika različitih klasa. Pojedinac na bazi svog učinka dospeva na određenu poziciju a ne po rođenju. Razlike među grupama u klasi su ekonomske prirode, a funkcionisanje samog klasnog sistema je na osnovi nepersonalnih veza (razlike su, dakle,
Mentor: Prof. dr. Gábrity Molnár Irén

A társadalmi rétegeződés
Csábi Viktória Egyenlőtlenségek minden társadalomban léteznek. A társadalmi struktúra az egyének által betöltött pozíciók intézményesen szabályozott, egymáshoz képest meghatározható, viszonylag stabil rendszere. A társadalmi struktúrán belül a pozíciók tartalmi-funkcionális szempontok alapján meghatározott csoportjait a társadalmi alrendszerek fogalmával szokták leírni. A pozíciók betöltőivel szemben egységesen vagy differenciáltan megfogalmazódó viselkedési várakozások társadalmi normákat, illetve társadalmi szerepeket határoznak meg. A cselekvés problémájának egyes megközelítései szerint az egyéni cselekvést a társadalmi struktúrából kiindulva, a normák és a szerepek segítségével lehet megmagyarázni. Alá-fölérendeltségi viszonyaik szempontjából a pozíciók társadalmi rendeket, osztályokat, vagy rétegeket alkotnak, bár a társadalmi rétegződés fogalma nem feltételezi szükségképpen a társadalmi struktúra fogalmát, amennyiben a rendeket, osztályokat és rétegeket nem pozíciók rendszereinek, hanem cselekvők csoportjainak tekintjük. A rétegeket, a rendektől és az osztályoktól eltérően, nem egyetlen (komplex) alapkritérium alapján, hanem több statisztikai jellemző aggregátumával szokták meghatározni. A rétegeződés négy alapvető rendszere: rabszolgaság, kasztrendszer, rendi tagolódás és az osztálytagolódás. Az osztálytagozódáson alapuló rétegződési rendszerek (osztályrendszerek) sok szempontból eltérnek a rabszolgaságtól, a kasztrendszerektől és a rendi tagolódás különböző formáitól. A négy legfontosabb különbség a következő: → Az osztályok jogi vagy vallási rendelkezések alapján nem különülnek el, az osztály-hovatartozás jogilag vagy szokásjog alapján nem öröklődik. Az osztályok közötti határokat sohasem lehet világosan meghúzni. A különböző osztályok közötti házasságokat semmiféle formális szabály nem tiltja. → Az egyén – r-észben – saját teljesítménye révén kerül egy adott osztályba, nem pedig egyszerűen a születésénél fogva. A társadalmi mobilitás, vagyis az osztályrendszerben történő felfelé és lefelé irányuló mozgás, sokkal nagyobb mértékű, mint a többi rétegződési rendszerben. → Az osztálytagozódás alapját az egyének csoportjai közötti gazdasági különbségek alkotják. → Az osztályrendszerek leginkább személytelen kapcsolatok révén működnek. Így például az osztálykülönbségek nem kis részben a jövedelmi és munkafeltételekben megmutatkozó egyenlőtlenségeken alapulnak. Az osztályokat így a népesség olyan nagyobb csoportjaként határozhatjuk meg, amelyek tagjai a rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrások tekintetében azonos pozíciót foglalnak el, ami pedig erőteljesen befolyásolja lehetséges életvitelünket. Max Weber (német közgazdász, szociológus), Karl Marx és Émile Durkheim mellett a modern szociológia alapító atyja. Weber szerint osztálykülönbségek nemcsak abból fakadhatnak, hogy kinek a tulajdonában vannak, illetve nincsenek termelési eszközök, hanem

50
u nivou dohotka i radnim uslovima). Ovom klasifikacijom bavili su se brojni istraživači a Maks Veber originalno zapaža da nije samo posedovanje ili neposedovanje sredstava za proizvodnju presudno već i drugi činioci mogu uticati na to gde će se pojedinac naći. Maks Veber je tvorac stratifikacionog modela društvene strukture koja implicira tri dimenzije: ekonomsku, političku i kulturalnu. Ovako je nastala hijerarhijska lestvica pri kojoj figurišu pojmovi društvene uloge i društvene pozicije (ranga). Autor navodi doprinos istraživanja Vornera u SAD koji je u gradu srednje veličine izvršio grupisanje stanovnika prema stupnju obrazovanja, veličini prihoda te je prema zanimanjima i društvenoj pripadnosti formirao šest klasa a svaku je klasu diferencirao. Društvena struktura ima svoj klasno konfliktni model po kojem se antagonističke klase nalaze u nepomirljivoj suprotnosti. olyan gazdasági különbségekből is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a tulajdonnal. Ezek közül legfontosabbak azok a képességek vagy iskolai végzettségek vagy szakképzettségek, amelyek meghatározzák, hogy ki-ki milyen munkát kaphat.

Csábi Viktória → politikai (a pártok közötti különbségek erejük vagy hatalmuk szerint), → kulturális (a rétegek megkülönböztetése tekintélyük alapján). Így jött létre a hierarchikus lépcsők, amelyek nem különülnek el teljesen egymástól, de nem is fedik egymást. A stratifikációs modell kulcsfontosságú fogalmai: → társadalmi szerep, vagyis a társadalmi szerep, amely meghatározott (alá-fölérendelt, intézményesen adott, illetve valamilyen tartalmi szempont alapján társadalmi mezőkbe illeszkedő) társadalmi Társadalmi helyzet TÁRSADALMI SZERKEZET GAZDASÁGI ELIT HATALMI ELIT munkaadók menedzserek mérnökök
agsá

1. A társadalomszerkezet stratifikációs modellje
Max Weber alakította ki azzal az eszméjével, hogy minden függőleges társadalmi rétegeződés háromdimenziós: → gazdasági (az osztályok elkülönülése gazdaságuk alapján),

Társadalmi szerep

KULTURÁLIS ELIT tudósok orvosok egyházi méltóságok tanárok tanítók művészek esztrádművészek KULTÚRA

miniszterek tanácsosok

teki

kereskedők munkavezetők munkások iparosok parasztok GAZDASÁG

g

bírók tisztek

ntél

) tizs re sz y (p

gazd

hivatalnokok rendőrök katonák

POLITIKA
A munkamegosztás történelmi fejlődése

e rő ( hatal om

)

A társadalmi rétegeződés pozíciókhoz kapcsolódik. Éppen abból következően, hogy a szerepek egymást kölcsönösen meghatározó társadalmi pozíciókhoz kapcsolódnak (pl. apa-gyerek, orvos-beteg, adózó-könyvelő), → társadalmi helyzet, vagyis a rang, amelyet a társadalom az adott szerepnek vagy tisztségek csoportjának tulajdonít. A jelentősebb szerepek általában nagyobb ranggal járnak, és fordítva. Így alakult ki az a folytonos hierarchikus ranglétra, amelyen helyet kap a társadalom minden tagja és minden csoportja. Ez a modell alkalmas a társadalmi rétegeződés empirikus tanulmányozására, ezért gyakran élnek is vele. A legismertebb Luis Warner USA-ban végzett kutatása. Warner egy közepes nagyságú város osztályrétegeződésének a szerkezetét határozta meg. Warner a képzetség szintjéből, a keresletek nagyságából, a foglalkozások értékeléséből és a társadalmi hovatartozásból indult ki és hat osztályt alakított ki. Először három fő osztályt emelt ki: felső, középső és alsó réteget. Utána minden osztályon belül még két osztályt, magasabb és alacsonyabb osztályt állapított meg. .) A csúcson foglal helyet a magasabb felső osztály. Ezt a kisszámú és leggazdagabb réteget az első bevándorlók alakítják, akik már régóta gazdagok és tekintélyes gyárosok, bankárok és a legkiválóbb menedzserek. 2.) Alatta helyezkedik el az alacsonyabb felső osztály, amely szintén kis létszámú. A tehetős tőkések és vállalatok jól fizetett és tekintélyes menedzserei alkotják. 3.) A felső középosztályt a szabadúszók, orvosok, ügyvédek, hivatalnokok, kereskedők és vállalkozók alkotják. Többségük rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel, és meglehetősen magas azok aránya, akik társadalmi és politikai kérdésekben liberális nézeteket vallanak. 4.) Az alacsonyabb középosztályt a jobban fizetett munkások, munkavezetők, magas szakképzettségű mesterek képezik, akik gyermekeiket egyetemre íratják. Sok középosztálybeli azonosul például a tehetősebb rétegek értékeivel, s ugyanakkor esetleg kisebb jövedelemből kell megélnie, mint némely jól fizetett fizikai munkásnak. 5.) A felsőbb alsó osztály tagjai a szakképzett és szakképzetlen munkások meg gépkocsivezetők. Tagjainak nagyobb a jövedelme, s e mellett jobbak a munkakörülményei, biztosabb az állása, mint a kékgalléros munkakörben dolgozóknak. 6.) Az alsóbb alsó osztály a ranglétra alján helyezkedik el, és a nincstelenek alkotják. A kutatások mintájára a mi társadalmunkban is tanulmányozták a stratifikációt. Nálunk a függőleges ranglétra körülbelül így nézhet ki: .) A csúcson a politikai és gazdasági tisztviselők vannak, akiknek a legnagyobb a hatalmuk, nekik van a legnagyobb fizetésük, és előjogokat is élveznek, nekik van a legnagyobb tekintélyük a társadalomban. 2.) A magasan szakképzett szakemberek, a bankokban és vállalatokban dolgoznak, továbbá az egyetemi tanárok, ügyvédek, orvosok, mér-

51

52
nökök, a sikeres szabadúszók, és végül ebbe a körbe sorolhatók a sikeres magánvállalkozók is. Ezek alkotják a ranglétra második fokát. A harmadik helyen voltak eddig a rangosabb hivatalnokok, de most a magánvállalkozók, a kereskedők és a „jólmenő” iparosok kerültek ide. Korábban a gazdaság társadalmi szektorában dolgozók foglalták el ezt a viszonylag magas helyezést, ma viszont a magániparosok és a kiskereskedők kerültek ide, továbbá a jól kereső munkások meg azok, akiknek a munkahelyen járó fizetés mellett más jövedelmük is van. A munkástömegek kerültek a ranglétra utolsó előtti fokára a középparasztokkal együtt. A rangsor alján egykor a kisiparosok és a városi szegények voltak, ma sok munkás, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a menekültek kerültek ide.

Csábi Viktória litikai érdekeik vannak és állandó nyílt, vagy burkolt osztályharcot folytatnak egymás ellen. Az osztályharc a társadalmi változások és társadalmi forradalmak legfőbb mozgató rugója. Az osztályok létrejöttének alapvető és általános feltétele a társadalmi munkamegosztás. Az osztályok létrejöttének és megmaradásának közvetlen indítéka pedig a termelőeszközök magántulajdona és az ebben rejlő lehetőség, hogy az egyik osztály kisajátítsa a másik osztály munkájának eredményeit. Mivel az alárendelt osztály nem rendelkezik a tulajdonjogból eredő előnyökkel, arra kényszerül, hogy kiárusítsa munkaerejét. Marx egy alkalommal osztályoknak nevezte azokat a csoportokat, amelyek „a megélhetés eltérő gazdasági feltételei” miatt életformában, érdekeik, meg képzettségi szintjük szempontjából eltérnek egymástól, és ezek a különbségek ellenségként egymással szembe helyezik őket, vagyis osztályharcot folytatnak egymás ellen. Záradék. Ma a fent említett két modell közül a szociológusok többsége a társadalomszerkezet stratifikációs modelljét fogadja el. Ideje hogy mi is a konfliktusok keresése helyett inkább a társadalmi szerkezet változó elemzésével foglakozzunk.

3.)

4.)

5.) 6.)

2. A társadalmi szerkezet osztály-konfliktusos modellje
Minden civilizált társadalom, kivéve az ősközösségeket, két alapvető osztályra tagolódik. Ezeknek összebékíthetetlen, egymással szemben álló gazdasági és po-

Irodalom Varró Dániel

53

VERS AZ ELEKTRONIKUS LEVELEKRŐL, AMIKET VÁLTUNK
A szívem el van, ó, egészen andalodva, és ímé, reszketeg, amióta veled éjente, hajnalonta itt ímélezgetek. S e szív – akár a jég Montblanc csúcsán, [ha meggyúl – felolvad, szétreped, ahányszor értesít a gép, hogy Önnek 1 új levele érkezett! És az egész világ csak egy linkgyűjtemény, s a dolgok benne linkek – kattintsak bárhová, folyton te tűnsz elém, te vagy honlapja mindnek. Be kell ugyan hogy érjem egy jpg fájllal, míg gépelek vakon (mivel te otthon ülsz, amit a szívem fájlal, s én itt, ahol lakom) de épp ezért van úgy minden, ahogy remélem, s vagy az, kit képzelek, s nem éktelenkedik nekünk még itt e mélen se pont, se ékezet.

SMS#2
ó künn a hó a fákra es máris hiányzol drága S e szív csak érted esdekel jó lesz beszélni este tel a hó a szív oly olvadé csókol körülkarolva dé

SMS#4
itt állok én e kerge hős kabátom vízlepergetős a szmájli számra ráfagyott ha nem szeretsz hát ne szeress ez itt csak egy teszt sms hogy nyomkodom tehát vagyok

SMS
azt írom + most 1 smsbe hogy beléd vagyok kedvesem esve vágyak dobálnak partra kivetnek billentyűzárát oldd ki szivednek

54 A KÓRHÁZI OKTATÁS JELENTŐSÉGE
Országunkban a kórházban ápolt beteg gyerekek oktatását és nevelését a 20. század második felében kezdték meg, amit arra alapoztak, hogy a gyerekeknek a hospitalizálás idején is szükségük, illetve joguk van a képzésre. Akkor az általános kórházakban a szervezett oktatás és nevelés csupán instruktív jellegű volt, ma azonban bonyolultan összetett pedagógiai munka. A kórházi szervezett oktatás és nevelés célja és feladata, hogy a beteg gyereket segítse a tanulásban, illetve pszichofizikai és egészségi állapotának előrehaladásában. Ugyanakkor meg kell könnyítenie azt, hogy a gyógyult gyerek zökkenőmentesen bekapcsolódjon az anyaiskolai környezetbe. A kórházi kezelést igénylő betegségek különböző érzelmi nehézségeket és reakciókat idézhetnek elő. Az otthon biztonságát és a baráti kört elhagyó gyerekek szembesülnek egy új környezettel, a kórházzal; az ismeretlen emberektől való félelemmel és gyakran a kellemetlen orvosi beavatkozásokkal. A kórházban dolgozó tanárral való együttműködésük megkönnyíti beilleszkedésüket, csökkenti érzelmi feszültségüket, és hozzájárul biztonságérzetük kialakításához. A kórházi tanítás megszervezése országunkban is támogatták a gyermekorvosok, pediáterek és gyermeksebészek, világhírű pszichiáterek és pedagógusok megállapításából kiindulva, hogy: „A kórházban ápolt gyerek számára elengedhetetlen a szervezett oktatás és tanulás.“ Nem volt könnyű a missziómunkát végzők dolga, azoké, akik felismereték a feladat szükségességét, és a Gyermekjogi egyezmény alapelveivel összhangban kitartóan támogatták az elgondolás meg-

Hírkosár

valósítását. A kórházi oktató és nevelő munkát a kezdetektől fogva pénzügyi és szervezési gondok nehezítették. Az iskolai osztályok működésével járó kiadásokat és a tanárokat megillető anyagi térítést egykor a kórházak fedezték, később ezt a „terhet“ az oktatásügyi minisztérium vette át. Az évek során a tanárok fáradságos munkát végeztek, számos nehézséget kellett leküzdeniük. A kórházban létrehozott iskolai osztályok száma változó volt (egyszer növekedett, másszor csökkent). Az általános iskolai osztály megnyitását a köztársasági oktatásügyi törvény szabályozza. Osztályvizsgát is szervezhetnek azoknak a tanulóknak, akik a tanév alatt hosszabb időt töltöttek kórházban. Az alsós korosztályú általános iskolások szervezett kórházi oktatása kétségkívül igazolt. Ugyanakkor az ott dolgozó tanárok gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkát a felsős korosztályra is ki kell terjeszteni. Lehetővé kellene tenni azt is, hogy a szakközépiskolások elsajátíthassák az általános tantárgyak tananyagát! Ezt azok az egészségügyi statisztikai adatok is alátámasztják, amelyek szerint országszerte megnőtt a krónikus betegségben szenvedő gyerekek száma. Noha ezen a pedagógiai területen még vannak tisztázatlan rendszerbeli kérdések, az egészégügyi központok általános kórházaiban az ott dolgozó tanárok erőfeszítéseinek köszönhetően folyik az alsó tagozatos általános iskolások tanítása. Az oktatási reform támogatása érdekében társadalmi fontosságú a kórházi oktató és nevelő munka fellendítése. Mgr. Jelica Santrač Ivan Milutinović Ált. Iskola

Hírkosár

55 SZERB NYELVI FELZÁRKÓZTATÓ KÉPZÉS ŐSZRE

A Magyar Nemzeti Tanács felzárkóztató szerb nyelvi képzést tervez indítani már idén októbertől kezdve Zentán, Adán, Magyarkanizsán, Topolyán, Szabadkán, Csókán és Becsén. Jó lenne, ha a középiskolások és szüleik felismernék, hogy saját esélyeiket, lehetőségeiket növelik a képzés által. Az MNT úgy véli, hogy társadalmi problémává vált a Vajdaságban élő magyar fiatalok szerb nyelvtudásának alacsony szintje. Közéleti, érdekvédelmi és politikai kérdés az, hogy az egyetemi tanulmányok előtt álló vajdasági magyar fiatalok nyelvi hátrányaik miatt egyrészt nehezebben veszik az akadályokat a szerbiai egyetemeken és főiskolákon, másrészt e helyzetet felismerve jobb esetben Magyarországot választják továbbtanulásra, rosszabb esetben pedig lemondanak továbbtanulási szándékukról. A szerb nyelv nem megfelelő szintű ismerete a munkavállalás elé is akadályokat gördít. Az MNT már évekkel ezelőtt kezdeményezte a hatékonyabb iskolai szerb nyelvoktatást szolgáló átfogó tantervreformot, előrelépés azonban még mindig nem történt, hiszen a szerbiai Oktatási Minisztérium nem reagált a felvetésekre. A nyelvismereti gondok megoldását egy intenzív, felzárkóztató szerb nyelvi képzésben látja az MNT. Harmadikos és negyedikes középiskolások vehetnének részt a külső pénzforrásból támogatott, s a tanulók számára is (kedvezményes összeggel számított) fizetős nyelvoktatáson. A képzésen a hivatalos középiskolai szerb nyelvi programtól eltérően nem az irodalom kerülne az előtérbe, hanem színvonalas szakmai és mindennapi konverzációs ismeretek elsajátítása. Az MNT

terve szerint elkészülne egy olyan tanterv és tanmenet, amely modern módszertani eszközökkel aktív és életszerű nyelvtudást biztosítana. Októberben már indulhatna a 75 órás intenzív képzés a harmadikosok és negyedikesek (azaz a mostani másodikosok és harmadikosok) számára. A harmadikosoknak két, a negyedikeseknek pedig egy féléves tanfolyamot terveznek. A képzés lebonyolításával már működő nyelviskolákat bíznának meg. Mivel a képzés a középiskolai oktatáson kívül történne, így nem lenne kötelező, ezért arra számítanak, hogy minél több középiskolás felismeri szüleivel együtt, hogy saját esélyeiket, lehetőségeiket növelik ez által. A valós igény felmérését kérdőíves adatgyűjtés teszi lehetővé.

56

Hírkosár

A TERVEK SZERINT ŐSSZEL ÚJABB PÁLYÁZATOT ÍR KI DIPLOMAHONOSÍTÁSRA A SZEKERES LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY Az első pályázati kiírásra 163-an jelentkeztek
A Magyar Nemzeti Tanácshoz tartozó Szekeres László Alapítvány az év elején diplomahonosítási pályázatot írt ki. Külföldi felsőoktatási intézményben szerzett főiskolai és egyetemi oklevelek, és külföldi felsőoktatási intézményben folytatott posztgraduális tanulmányok eredményeként szerzett tudományos fokozatok már elvégzett, illetve folyamatban lévő szerbiai honosítása során Szerbia területén felmerült tényleges, azaz számlákkal, nyugtákkal, befizetési bizonylatokkal igazolható, már kifizetett költségeinek (fordítási, hitelesítési, eljárási díjak, illetékek, stb.) utólagos résztámogatására lehetett pályázni. A pályázatokat március 28-ig fogadták. – Közismert dolog, hogy az elmúlt húsz évben hihetetlen mértékben megnövekedett azon magyar, felsőoktatású diplomával rendelkező személyek száma a Vajdaságban, akik diplomájukat Magyarországon vagy külföldön szerezték. Évek óta problémát okoz az is, hogy ezen diplomák szerbiai honosítási eljárása egyrészt körülményes, másrészt költséges. A pályázatok feldolgozása során bebizonyítást nyert az a feltételezés, hogy maga az a tény, hogy ezeket a Magyarországon szerzett okleveleket honosítani kell, bizonyos értelemben visszatartó hatással van azokra, akik azon gondolkodnak, hogy a Magyarországon szerzett képesítésükkel itthon álljanak munkába – nyilatkozta Józsa László, az MNT elnöke. Mindezen előzmények megfontolását követően az Magyar Nemzeti Tanács tulajdonában lévő Szekeres László Alapítvány arra az elhatározásra jutott, hogy beindít egy olyan költségtérítési programot, amely a külföldön szerzett egyetemi, illetve főiskolai diplomák szerbiai honosításának költségei vonatkozásában lehetőséget biztosít a kérelmezők számára arra, hogy a dokumentumokkal igazolt költségeik visszatérítését kérelmezzék. – Ehhez természetesen mindenekelőtt forrást kellett biztosítani. Számunkra örömteli hír volt az, hogy a Szülőföld Alap értette ezt a helyzetet és tízmillió forintnak megfelelő kezdeti összegű támogatást nyújtott. A pályázatra elsősorban azoknak a jelentkezését vártuk, aki az elmúlt 5 évben szerezték meg felsőfokú diplomájukat, elvégezték, vagy legalábbis kezdeményezték felsőfokú diplomájuk szerbiai honosítását, és mellé hozzá tudják tenni azokat az igazolásokat, amelyek a költekezést bizonyítják hitelt érdemlő módon. A pályázatra 163-an jelentkeztek. Őszintén megmondom, nem tudtuk felmérni, mekkora lesz az érdeklődés. Józsa László , aki a Szekeres László Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, hogy a pályázók közül mintegy negyvenen vannak olyanok, akiknél az adatokból, a dokumentumokból kiderült, hogy magát a honosítási eljárást a pályázat hírére kezdték meg: – Ez önmagában jó hír, mert ezzel elértük pályázatunk egyik célját, azt, hogy motiváljuk a felsőfokú diplomával rendelkezőket arra, hogy itthon honosítsák és nyilván a munkaerőpiacon hasznosítsák a Magyarországon vagy máshol külföldön szerzett diplomájukat. A pályázatok kiértékelése fontos tapasztalatokkal szolgált oktatáspolitikai,

Hírkosár illetve foglalkoztatáspolitikai vonatkozásban is. – A 163 pályázóból 25-en direkt munkanélkülinek mondhatók, hiszen elmondták magukról azt a pályázati űrlapban, hogy nincs munkahelyük. További 15-en nem szolgáltattak magukról adatot és ezekről is úgy tarthatjuk megindokoltan, hogy a munkanélküliek kategóriájába tartoznak. Tehát úgy néz ki, hogy a pályázatra jelentkezettek 25 százaléka nem rendelkezik állandó munkahellyel, és ez sajnálatos módon illeszkedik abba az általános képbe, hogy az országban 25 százalékos a munkanélküliségi ráta – ismerteti Józsa Lázsló a tapasztalatokat. Fontos tapasztalat az is, hogy a Vajdaságban működő két kihelyezett tagozat, a Gábor Dénes Főiskola, valamint a zentai kertészmérnöki kihelyezett tagozat az a két szakirány, amely egyrészt a legtöbb foglalkoztatott képesített mérnököt adja a vajdasági magyar munkaerőpiacra, ugyanakkor a legtöbb munkanélküli is ebből a két intézményből származik. – 12 munkanélküli informatikusmérnökkel találkoztunk ebben a pályázatban és 9 munkanélküli kertészmérnökkel. Persze hozzá kell tennem azt is, hogy a valós kép nem ilyen durva, mert a kertészmérnöki főiskolai képesítés elsőrangú célkitűzése nem az, hogy „fehérgalléros” mérnököket produkáljon, hanem olyan embereket, akik a saját mezőgazdasági vállalkozásukban a szaktudásukat közvetlenül tudják érvényesíteni. Ebből kifolyólag azt mondanám, hogy a munkanélküliségi mutatók nem tökéletesek, tehát még nem aggasztóak. Józsa László azt is elmondta, mély meggyőződése, hogy jó és hasznos kezdeményezés volt az, hogy pályázat kiírását tették lehetővé a nosztrifikálás ügyében. – Szeretném, ha ez nem ezen az egy alkalmon állna meg. Már megbeszéléseket folytattunk a Miniszterelnöki Hivatallal annak érdekében, hogy ezt a programot úgy folytathassuk, hogy ennek meglegyen a magyarországi forrásoldali támogatottsága is. Reményeink szerint már az ősszel lehetőség nyílik arra, hogy egy újabb tízmillió forintos kerettel tudjunk hozzájárulni ehhez a mi vajdasági magyar társadalmunkban fontos probléma megoldásához. Annyit hozzá kell tennem, hogy a kezdeti tízmillió forintos támogatási összeghez hozzá kellett kérnünk még hétmilliót annak érdekében, hogy a támogatási igény maradéktalanul lehetővé váljék. Mintegy tizenhétmillió forintnyi igény jött be a pályázatokból, ez dinárban kifejezve ötmillió dináros összeget jelent. – Úgy értékeltük, hogy a következő tízmillió forintos, tehát durván hárommillió dinárnak megfelelő pályázati kiírás elégséges lehet arra, hogy lassan, fokozatosan, időben egyre inkább hátrébb lépve, tehát a korábban szerzett diplomák vonatkozásában is a reális és méltányos pályázati igényeknek eleget tudjunk tenni. Az első pályázati kiírásban mindössze egy pályázó nem jogosult költségtérítésre. Őt formai okokból nem tudják támogatni, mivel nem tudott dokumentumokat csatolni a költekezéssel kapcsolatban. Fehér Márta

57

58 CONTENTS AND SUMMARY
Radoš Radivojević PhD: An Examination of Interethnic Relationships among Vojvodina Youth – Part 2 (p. ) The Provincial Secretartiat for Regulations, Administration and National Minorities conducted a research of the interethnic relationships of elementary and secondary school children in Vojvodina. In the second part of the research results the relationship of interethnic integration and nations, social factors such as friendship, dating, multilanguage education, traditional values, religion, the length of the family’s stay in Vojvodina, etc are discussed. The research results related to cultural ethnocentrism, cultural pluralism and interculturalism, ethnic tolerance and distance are also presented and discussed. Ferenc Koczó magister: The Life of a Drop (p. ) A drop is the smallest volume of liquid that is formed by liquid flowing very slowly from a vertical tube. The physicist studies the life of a drop from its formaJátéktábor 2008. 07. 01-08. (befejezett első osztálytól 8-ik osztályos korig) Kamasztábor 2008.07.10-17. (befejezett 7. osztálytól 18 éves korig) → Informatika → Önismeret → Programszervezői képzés MIT tábor 2008.07.19-26. (befejezett 3. osztálytól 8-ik osztályos korig)

Hírkosár

tion to its disappearance and various concurrent phenomena, which he illustrates with his photos and explains their physical aspects. Gabriella Sárosi: Progressive Education – The Project Method (p. ) The project method is one of the products of the American progressive education movement that started at the end of the 19th century. The idea is doing and working on a project that aims at realising a special, defined goal/product is a more effective learning method than mere memorisation of texts and other theoretic material. Some teachers at the elementary school in Senta have been using the method for some time now, hence we can read about their practice and experience. Tibor Tátyi PhD: The Slovakian Education Reform (p. ) The new Education Reform is just about to start in Slovakia. The author Letölthető szórólap és plakát: http://www.taborok.extra.hu/ index. php?link=letoltesek.php Online jelentkezés: http://www.taborok.extra.hu/ index. php?link=jelentkezes.php Elérhetőségeink: Ady Endre Művelődési Egyesület – tábor 24340 St. Moravica, Szerbia Belgrádi u. 10. +381 24 741 998 +381 63 768 3641

MORAVICAI NYÁRI TÁBOROK
→ → → → → → → → Természetbúvár-tábor Fafaragó tábor Csillagász tábor Informatikai tábor Színésztábor Angoltábor Szerb mint nem anyanyelv Újságírói tábor

Bővebb információ: www.tabor.inihu.com

Hírkosár

59

reviews its advantages and benefits, however, he critices it for some of its regulations related to the number of lessons that will overload students, the school-leaving exam which may cause misunderstandings and the ignorance of the special needs of minority education that will reduce the number of minority language classes. Dr. Zoltán Sági: Narcissism (p. ) Narcissism or an excessive self-love is something that can be found in almost any human being to some degree. Whether it is benevolent or not depends on its extent and the object of narcissism. Narcissists are self-contented and intolerant of any criticism. They believe that their intellect, body, opinion, property, children, work is superior to those of others and if their belief gets violated they react with anger or depression. Besides individual narcissism, there is collective and group narcissism too. Whether narcissism can be fought or not

is a difficult question, but it is important to emphasise that it is one’s humanity that one should be most proud of. Viktória Csábi: Social Stratification (p. ) The student of the Teacher Training Faculty looks at social straification as the hierarchy of social classes, searches for its roots, describes its evolution and various sociological theories, models. She also reviews the results of a research of social stratification in Serbia.. Jelica Santrač magister: The Education of Children in Hospitals (p. ) Teaching children who spend a longer period in hospitals is of vital improtance regarding their learning and physical/ mental recovery. The teaching of lower school classes in hospitals is regulated by law, and the author believe that the same should be applied to teaching higher classes of elementary school and those of secondary schools.

Az illusztrációk szerzői:
Kerac 1 Verebes György 4-26 Grass Adolf Joseph 42 Whitehause 44 Cavaraggio 45 Salvador Dalí 48 Benczúr Gyula 53 Pompeji freskórészlet 55 Paul Dubois 59

60
SZÁMUNK SZERZŐI
Csábi Viktória, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatója, Szabadka Fehér Márta, Pannon TV, Szabadka Koczó Ferenc magiszter, nyugalmazott főiskolai tanár, Szabadka Mészáros Zoltán, Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, Történelmi Levéltár, Szabadka Dr. Radoš Radivojević, Újvidéki Egyetem, Műszaki Kar, Újvidék Dr. Sági Zoltán, neuropszichiáterpszichoterapeuta, Szabadka Sárosi Gabriella, Stevan Sremac Iskolaközpont, Zenta Jelica Santrač magiszter, Ivan Milutinović Általános Iskola, Szabadka Dr. Tátyi Tibor, Felvidék Ma portál, olvasószerkesztő, pedagógus, Párkány Verebes Ernő, író, tanár, zeneszerző, Zeneiskola, Szabadka

AZ ÚJ KÉP MEGJELENÉSÉT A 2008. ÉVBEN TÁMOGATJA:

a TARTOMÁNYI OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI TITKÁRSÁG

a SZÜLŐFÖLD ALAP

a MAGYAR NEMZETI TANÁCS

a SZEKERES LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

és MAGYARKANIZSA ÖNKORMÁNYZATA

CIP-Katalogizacija u publikaciji Biblioteka Matice Srpske, Novi Sad 37 (05) Új Kép : pedagógusok és szülők folyóirata / felelős szerkesztő Soós Edit. – 1. évf., 1.sz. (1997) – . – Szabadka : Vajdasági Módszertani Központ, 1997-. – Ilustr. ; 23 cm Deset puta godišnje. – Rezimei na srpskom jeziku. ISSN 1450-5010

Related Interests