2

3
Dr. Héjjas István
E
E
S
S
e
e
L
L
Y
Y
E
E
I
I
N
N
K
K

A
A

T
T
Ó
Ó
L
L
e
e
L
L
e
e
S
S
R
R
E
E


4
ESÉLYEINK A TULÉLÉSRE
© Dr. Hejjas Istvan, 2008
ISBN 978 963 375 582 2


ANNO Kiado, MMVIII
5
TARTALOM
(OŋV]y 7
$]HPEHULVpJNRFNi]DWDL 8
$PLWD)|OGUŋOWXGQLpUGHPHV 11
$Yt]N|UIRUJiVD 14
$V]pQGLR[LG N|UIRUJiVD 21
$]y]RQN|UIRUJiVD 26
$]|NROyJLDLOiEQ\RP 31
0LLVD]D]YHJKi]" 35
$]|QV]DEiO\R]yELRV]IpUD 40
=|OGHQHUJLiN 48
Atomenergia 54
9t]HQHUJLD 61
6]pOHQHUJLD 66
Napenergia 72
Geotermikus energia 81
.|UQ\H]HWEDUiW]HPDQ\DJRN 85
+ŋV]LYDWW\~N 95
+XOODGpNRNpVV]HQQ\YL]HN 102
7iSOiONR]iVpVpOHWPyG 107
7HUPpV]HWHVHUHGHWťVXJiU]iVRN 111
0HVWHUVpJHVHUHGHWťVXJiU]iVRN 120
$]HPEHULVpJNLOiWiVDL 130
,URGDORPMHJ\]pN 139
6
7
ELėSZO
A íoldi élet ·eszélyben ·an, és ezt ma mar egyre tobben, egyre maga-
sabb íórumokon hangoztatjak. Ámde a ked·ezŋtlen íolyamatokat még-
sem lehet megallítani, akkor sem, ha egyes ·élemények szerint, ha a dol-
gok így mennek to·abb, el íogjuk pusztítani a bolygót, de legalabbis a
bioszíérat.
Lz persze túlzas. Legíeljebb arról lehet szó, hogy az emberiség onma-
gat szamolja íel a loldon, és a ¸ta·ozasunk` utan majd a bioszíéra
elŋbb-utóbb regeneralódik. Persze az emberiség nézŋpontjaból ez is elég
nagy baj.
A ked·ezŋtlen tendenciak oka sokrétť és íŋleg az emberiség túlnépe-
sedésében, ·alamint a modern íogyasztói tarsadalom gazdasagi ideológia-
jaban keresendŋ. Raadasul ezeket a hatasokat to·abb erŋsítik bizonyos -
emberi te·ékenységtŋl íüggetlen - természetes geoíizikai és egyéb íolya-
matok is.
A kornyezet és a természet megó·asa érdekében szamos kornyezet-
·édŋ mozgalom szer·ez megmozdulasokat, ezek azonban eddig csaknem
hatastalanok ·oltak. Raadasul a természet·édŋ tiltakozasok nem mindig a
legnagyobb ·eszélyeket célozzak meg, ezért sok esetben érdemes lehet
azt is meg·izsgalni, hogy ·alóban ott van-e a legnagyobb kockazat, ahol
leghangosabb a tiltakozas.
Lz a kony· íŋleg azok szamara íródott, akik szeretnének tobbet meg-
tudni azokról a íolyamatokról, amelyek az emberiség íennmaradasanak
kockazatat érinthetik, de nem rendelkeznek alaposabb ismeretekkel az
ehhez kapcsolódó szaktudomanyok ,íizikai kémia, energetika, légkoríizi-
ka, geoíizika, optika, stb., terén. Aki pedig részletesebben szeretne tajé-
kozódni e kérdésekben, az irodalomjegyzékben íelsorolt mť·ekben, és az
Interneten is talalhat sok íontos iníormaciót.

Budapest, 2008. július
8
AZ EMBERISEG KOCKÁZATAI
Geológiai réteg·izsgalatokból a tudósok arra ko·etkeztetnek, hogy
300 millió é··el ezelŋtt a íoldi légkor oxigén tartalma akar 30° is lehe-
tett. Mintegy 250 millió é··el ezelŋtt azutan egy természeti katasztrófa
miatt az oxigén tartalom hosszú idŋre a harmadara csokkent, és kozben
az élŋ·ilag 90 °-a elpusztult.
A katasztróía oka ismeretlen. Lgyes íelte·ések szerint a galaxisunkban
beko·etkezett szupernó·a robbanas sugarzasa pusztította el az élŋlénye-
ket, majd az ezek bomló tetemeiben lezajló kémiai íolyamatok emésztet-
ték íel a légkori oxigén jelentŋs részét.
Nem tudhatjuk biztosan, hogy ez tényleg így tortént-e. Az viszont
nem kétséges, hogy a lold mintegy négy és íél milliard é·es torténetében
sokszor íordult elŋ globalis katasztróía. Lzek okai kozott szerepelt kis-
bolygó becsapódas, nagy erejť szuper-·ulkani te·ékenység, ozon·íz,
gyilkos sugarozon, stb.
Szerencsére az ilyen nagysagú természeti katasztróíak ritkak, csak
tobb millió é·enként íordulnak elŋ. Ma sokkal nagyobb a kockazata az
olyan globalis katasztróíanak, amelyet az emberiség természetkarosító
te·ékenysége idézhet elŋ.
A globalizalódó íogyasztói tarsadalom melléktermékei, példaul a kü-
loníéle artalmas ·együletek megtalalhatók a talajban, az élŋ ·izekben, a
le·egŋben, az élelmiszerekben és az élŋlények szer·ezetében. Lzek koz-
·etlen élettani hatasa nagyrészt kozismert. Az is koztudott, hogy a no-
·ényzetet karosító sa·as esŋket a tobb szaz ·agy tobb ezer méter magas-
ba íeljutó kén·együleteknek koszonhetjük. Ke·ésbé nyil·an·alóak azon-
ban a koz·etlenül nem tapasztalható, hosszabb ta·on észre·étlenül kiala-
kuló ·eszélyíorrasok, amelyeket íŋleg a tengerekbe és a magasabb légkori
rétegekbe íeljutó ipari szennyezŋdések okoznak.
Az emberi te·ékenység természetkarosító hatasai két íŋ csoportba so-
rolhatók. Vannak lokalis és globalis hatasok.
9
Bar a lokalis hatasok ko·etkezménye egy szťkebb íoldrajzi kornye-
zetben katasztroíalis lehet, amde az ilyen események mégsem íenyegetik
az emberiséget megsemmisüléssel.
Lokalis hatasra példa a talaj és i·ó·íz ólom, kén, klór, stb. ·együletek-
kel ·aló helyi szennyezŋdése, de ebbe a kategóriaba tartozik még pl. a
csernobili atombaleset is.
A globalis hatasok nagyszamú lokalis hatas osszegezŋdése ré·én ala-
kulhatnak ki. Lzek kozül az emberiséget leginkabb a tenger·íz és a légkor
osszetételének és íizikai paramétereinek - egymassal kolcsonhatasban
alló - meg·altozasa íenyegetheti, amelynek ko·etkeztében meg·altozhat
az éghajlat és a légkor nem képes hatékonyan kiszťrni a ·ilagťrbŋl érkezŋ
egészségkarosító sugarzasokat.
A ked·ezŋtlen tendenciakra szamos jel utal. Ámde a szakemberek ko-
zott is ·ita targyat képezi, hogy ezek elŋidézésében mekkora a szerepe az
emberi te·ékenységnek. Ismerünk ugyanis szamos természetes folyama-
tot, amelyek hasonló hatast képesek kiíejteni. A lold torténetében azon-
ban az ehhez hasonló íolyamatok sokkal lassabban zajlottak le, ezért
jogosan íeltételezhetŋ, hogy a jelenleg íolyó klíma·altozashoz az emberi
te·ékenység is jelentŋsen hozzajarul.
Az emberiség ugyanis rohamosan szaporodik, mikozben az emberek
életmódjanak meg·altozasa miatt a természeti erŋíorrasok egy íŋre jutó
atlagos kiaknazasa allandóan no·ekszik, amihez hozzajarul a modern
tarsadalom nagyobb íogyasztasra és allandó gazdasagi no·ekedésre osz-
tonzŋ mentalitasa.
A íogyasztói tarsadalom kozgazdasagi iranyel·eit angol és amerikai
kozgazdaszok dolgoztak ki még az 1930-as é·ekben, íŋleg az 1929-31 é·i
gazdasagi ·ilag·alsag hatasara, de a szélesebb korť gyakorlati meg·alósí-
tasra csak a II. Vilaghaború utan került sor.
Az elméleti alapokat 1936-ban John Maynard Keynes fejtette ki
¸General Theory of Employment, Interest and Money` címť kony·é-
ben. Lszerint a gazdasagnak szüntelenül no·ekednie kell, ami csak úgy
lehetséges, ha az emberek egyre tobbet íogyasztanak. Az ember biológiai
íogyasztó képessége azonban korlatozott. Lzért az embereket ra kellett
ne·elni arra, hogy olyasmiket is meg·asaroljanak, amikre nincs szüksé-
gük. Lzt célozzak az egyre agresszí·abb reklamkampanyok, amelyek arra
10
buzdítanak, hogy dobjuk ki a még hasznalható amde di·atjamúlt cipŋn-
ket, ruhankat, mosógépünket, mobilteleíonunkat, radiónkat, 1V készülé-
künket, és ·együnk helyettük újat, hogy ne kelljen szégyenkeznünk az
ismerŋseink elŋtt.
Ámde a íogyasztói modellel az a baj, hogy a loldon rendelkezésre al-
ló erŋíorrasok mennyisége és a természet regeneralódasi képessége korla-
tozott. Az utóbbi ma mar a teherbíró képességének hataran ·an. Raada-
sul a természeti ja·ak elosztasa rendkí·ül aranytalan és igazsagtalan a
gazdag és szegény orszagok allampolgarai kozott.
A íokozódó termelés egyre tobb hulladék és melléktermék keletkezé-
sé·el jar együtt. A íejlett íogyasztói tarsadalmakban ezért az értéktermelŋ
te·ékenységek mellett egyre íontosabb szerepet kap a korabban megter-
melt és hulladékka ·alt értékek megsemmisítése.
A modern emberiség ezzel a ·iselkedésé·el ·oltaképpen hadat üzent a
természetnek, és e ¸harakiri` típusú had·iselés soran ·eszélyesen befo-
lyasolja a lold éghajlatat, és ezzel elŋsegíti a karos klíma·altozasi tenden-
ciakat.
A problémakat azonban nem csupan a mai ember életmódja okozza.
Két é·ezreddel ezelŋtt ugyanis az emberiség létszama még nem érte el a
100 milliót, ma ·iszont meghaladja a 6 milliardot. Lz tobb mint 60-
szoros létszamno·ekedés. Lkkora létszam mellett a íťtésbŋl, sütés-
íŋzésbŋl, és egyéb te·ékenységekbŋl eredŋ széndioxid kibocsatas, ·ala-
mint az erdŋk ki·agasa miatt az oxigéntermelŋ no·ényzet csokkenése
ko·etkeztében a klímaegyensúly akkor is ·eszélybe kerülhetne, ha az
emberiség ugyanolyan technikai szín·onalon élne, mint 2000 é·e.
A mai emberiség íeltehetŋen nem jobb, de nem is rosszabb, mint ak-
kor ·olt. Az embereket ma is ugyanolyan ·agyak, indulatok, szen·edélyek
mozgatjak, és az értelmi képességeink is azonosak. Csakhogy most sokkal
tobben ·agyunk, és sokkal tobb hatékony eszkoz all rendelkezésünkre,
mint annak idején.

11
AMIT A FÕLDRėL
TUDNI ERDEMES
A lold mintegy négyezer hatszaz millió é··el ezelŋtt keletkezett.
Hogy hogyan, az ma is ·ita targyat képezi. A leginkabb elíogadott elmélet
szerint naprendszerünk kozponti csillaga, a Nap, szupernó·a robbanas-
ból szarmazó csillagkozi por és gazíelhŋkbŋl alakult ki, és mikozben a
gra·itació hatasara osszehúzódott, a íorgasa íelgyorsult, és belŋle a cent-
riíugalis erŋ miatt anyagtomegek szakadtak le, amelyek bolygókka sťrť-
sodtek.
A lold kezdetben izzó allapotú ·olt, amelyben a gra·itació és a cent-
riíugalis erŋ együttes hatasara külonbozŋ sťrťségť és halmazallapotú
rétegek, azaz gombhéjak alakultak ki.
Ma a legíelsŋ réteg a szilard íoldkéreg,
amely a szarazíoldeknél mintegy 30-70 km, az
óceanok alatt pedig mindossze 6-7 km vastag-
sagú.
Ez alatt 1000-1200 C fok korüli ol·adt kŋ-
zetekbŋl alló képlékeny rétegek helyezkednek
el, a lold legbelsŋ magja pedig, amely túlnyo-
móan nehéz íémekbŋl ,·as, nikkel, stb., all,
íeltehetŋen szilard halmazallapotú.
Az utóbbi idŋben publikaltak olyan elméle-
tet is, amely szerint a lold kozéppontjaban 8 km atmérŋjť uranium
gomb talalható, amely 6000 íok hŋmérsékletť atomreaktorként mťkod·e
íolyamatosan termeli a hŋenergiat, és nem engedi kihťlni a loldet.
Az alabbiakban ro·iden attekintjük, hogy a lold keletkezése óta mi-
lyen fontosabb események torténtek ezen a bolygón.
A loldon az elsŋ élŋlények mintegy 3.600 millió é··el ezelŋtt jelentek
meg. Lzek még nagyon primití· mikroorganizmusok ·oltak.
12
Az elsŋ tobbsejtť élŋlények a lold területének túlnyomó részét borító
tengerekben kb. 1.600 millió é··el ezelŋtt bukkantak íel, 650 millió é··el
ezelŋtt pedig a tengerekben mar algak és primití· gerinctelenek is éltek.
Mintegy 590 millió é··el ezelŋtt jelentek meg a mészhéjú puhatestť-
ek, 560 millió é··el ezelŋtt a tengeri csigak, ŋsrakok, és szivacsfélék, 500
millió é··el ezelŋtt a tengerekben a pancélos ŋshalak, korallok, kagylók
és gerincesek, a kialakuló szarazíoldeken pedig a mohaíélék.
Kb. 4¯0 millió é··el ezelŋtt a tengerekben megjelentek a tengeri csil-
lagok és a csont·azas halak, a szarazíoldeken a kezdetleges no·ények,
harasztok.
Kb. 400 millió é··el ezelŋtt a tengerekben megjelentek a kétéltťek, a
szarazíoldeken pedig a paíranyok, ŋsíak és ŋsro·arok.
Kb. 360 millió é··el ezelŋtt a szarazíoldeken kialakultak a kŋszénte-
lepek, megjelentek az orokzold erdŋk és a szarnyas ro·arok, 40 millió
é··el késŋbb pedig mar a íenyŋíélék, és a íü·es mezŋk is.
Kb. 290 millió é··el ezelŋtt a szarazíoldon megjelentek a repülŋ hül-
lŋk és az ŋsmadarak, 280 millió é··el ezelŋtt a lombhullató íak és a bok-
rok, 270 millió é··el ezelŋtt a dinoszauruszok, majd pedig 250 millió
é··el ezelŋtt az elsŋ emlŋsallatok.
Kb. 240 millió é··el ezelŋtt jelentek meg a tengeri teknŋcok, 10 millió
é··el késŋbb ·iszont kihaltak a dinoszauruszok.
Kb. 220 millió é··el ezelŋtt megjelentek a loldon a krokodilok, és a
maihoz hasonló kétéltťek, 210 millió é··el ezelŋtt a maihoz hasonló
madarak, 180 millió é··el ezelŋtt a íŋemlŋsok és a gabonaíélék, 140 mil-
lió é··el ezelŋtt a balnak, a íókak, a maihoz hasonló halak, és a szaraz-
íoldi teknŋsok.
Kb. 100 millió é··el ezelŋtt jelentek meg az elsŋ majmok, 85 millió
é··el ezelŋtt a ragcsalók, ¯5 millió é··el ezelŋtt a dene·érek, 60 millió
é··el ezelŋtt a trópusi dzsungelek, a ·iragok, és az elsŋ majmok.
Kb. 40 millió é··el ezelŋtt jatszódott le a lanchegységek íelgyťrŋdése,
és nagyjaból ezzel egy idŋben a nagytestť szarazíoldi ragadozók megjele-
nése, 30 millió é··el ezelŋtt pedig az európai és azsiai kontinens ossze-
kapcsolódott, ezzel kialakultak a mai kontinensek, és nagy íü·es legelŋ-
kon megjelentek az elsŋ no·énye·ŋ emlŋsok.
13
Az elsŋ ŋsember mintegy 3 millió é··el ezelŋtt jelent meg a loldon,
az emberi ci·ilizació kezdeteit pedig legíeljebb néhanyszor tízezer é··el
ezelŋttre tehetjük.
lat most itt tartunk. la a lold keletkezése óta eltelt idŋt mindossze
24 óranak tekintenénk, akkor az ipari ci·ilizació kialakulasa mindossze az
éjíél elŋtti utolsó szazadmasodpercben zajlott le. Vajon meddig tarthat
még a ci·ilizaciónk· lany szazad masodpercig·
A kérdést sokan úgy teszik íel, hogy: Elpusztulhat-e a lold?
Lz a kérdés aggaszt manapsag sok olyan embert, akik a bioszíéra alla-
potaért aggódnak, és kozottük egyarant talalunk lelkes természet·édŋket,
szenzacióra éhes újsagírókat, radió és 1V riportereket.
A ·alasz pozití·: Igen, elpusztulhat.
Példaul úgy, hogy a lolddel osszeütkozik egy hatalmas kozmikus égi-
test, ·agy a kozelünkben pusztító erejť szupernó·a robbanas torténik.
Ilyen esemény belatható idŋn belüli beko·etkezésének ·alószínťsége
azonban nagyon csekély. Az emberiség a loldet elpusztítani biztosan
nem tudja, ekkora pusztítashoz ugyanis a rendelkezésünkre alló techno-
lógia hatékonysaga utan oda kellene írni még 10-15 nullat.
A bioszíéra allapotat azonban képesek lehetünk olyan mértékben be-
íolyasolni, hogy a loldon az emberi élet lehetetlenné ·aljon, ami az em-
beriség megszťnését eredményezné, hi-
szen az emberiség nagyon sérülékeny
élŋlényíaj, amely annyira hozzaszokott a
technikai ci·ilizació altal létrehozott kor-
nyezethez, hogy az érintetlen ŋsi ·ad ter-
mészetben akkor is kétséges lenne a túl-
élés, ha egyébként a bioszíéra allapotaban
nem torténne jelentŋsebb ·altozas.
Az emberiség megszťnése esetén ·iszont a bioszíéra néhany millió é·
alatt regeneralódna, és beallhatna egy olyan okológiai allapot, amelyben
esetleg újra kiíejlŋdhetne a mai emberiséghez hasonló szellemi képességť
élŋlényíaj. Azutan ez az egész íolyamat kezdŋdhetne elolrŋl.
Még az sem zarható ki, hogy nem mi ·agyunk az elsŋ gondolkodó
élŋlényíaj ezen a bolygón, és csupan azt az utat jarjuk újra meg újra, amit
az elŋdeink mar tobbszor ·égig ·ittek.
14
A VIZ KÕRFORGÁSA
A loldet nem ·életlenül hí·jak kék bolygónak, hiszen íelszínének
mintegy 70%-at ta·ak, tengerek, óceanok, ·agyis szabad ·ízíelületek
borítjak. Az oxigén tartalmú le·egŋ mellett a ·íz teszi lehetŋ·é, hogy a
loldon lehetséges emberi élet. A testünk kétharmad része ugyanis ·íz, és
ha ez az arany lecsokken, az életünk ·eszélybe kerül.
A ·íz nagyon külonleges anyag. A kor-
nyezetünkben talalható anyagok szilard, ío-
lyékony, ·agy légnemť ,gaz ·agy gŋz, hal-
mazallapotban lehetnek. A ·íz ugyanakkor és
ugyanott egyszerre jelenhet meg mind a ha-
rom halmazallapotban. Gondoljunk csak
arra, hogy a ta·aszi ol·adaskor, amikor a
íolyó·íz íelszínén jégtablak úsznak, íelette
paradús kod is jelen ·an.
A legtobb anyag melegben kitagul, hidegben osszehúzódik. A ·íz ki-
·étel. A ·íz -4 C íokon a legsťrťbb, ·agyis ilyenkor a legnagyobb a íaj-
súlya. Lz teszi lehetŋ·é, hogy télen a jég a ta·ak és íolyók íelszínén úszik,
és nem süllyed le a meder aljara. la lesüllyedne, a ·izekben nem alakul-
hatott ·olna ki élet.
Fontos tulajdonsaga a ·íznek a magas íelületi íeszültség. Lz példaul
abban mutatkozik meg, hogy ha egy poharat színültig megtoltünk ·ízzel,
az nem csorog ki mindjart, hanem a íelszíne a pohar szélein íelíelé dom-
borod·a a helyén marad. A íelszínt alkotó ·ízmolekulak ugyanis rugalmas
·ékony - a milliméter milliomod részének megíelelŋ ·astagsagú - hartyat
alkotnak. Vannak konnyť testť ·ízi bogarak - példaul a molnarka - ame-
lyek képesek a ·íz íelszínén szaladgalni.
A ·íz hatékony oldószer, olyannyira, hogy az élŋlények - így az ember
- testének belseje is ·oltaképpen - fizikai-kémiai nézŋpontból - nem
mas, mint híg ·izes oldat.
15
A ·íz ki·aló oldóképességében íontos szerepe ·an annak, hogy a
·ízmolekula ·illamos dipólus jellegť, ·agyis ·an pozití· és negatí· ·ége,
akarcsak egy miniatťr zseblampaelemnek, és ezek emiatt a megíelelŋ
·égükkel képesek hozzatapadni a ·ízben oldott negatí· és pozití· toltésť
ionokhoz, példaul a konyhasó ,NaCl, ionjaihoz.
Így azutan a ·íz mindeníéle biológiai anyagcsere íolyamatban intenzí-
·en részt ·esz, még a no·ények íotoszintézisében is.
A ·íz részt ·esz a lold íelszínén lezajló geológiai, geoíizikai íolyama-
tokban is. Lbben szerepet jatszik a ·íz magas íajhŋje, ol·adasi hŋje és
parolgasi hŋje, amely beíolyasolja a bolygón a hŋaramlasi ·iszonyokat,
to·abba az a képessége, hogy a kŋzetekbŋl ki tud oldani küloníéle as·a-
nyi ·együleteket.
Nagyon íontos tulajdonsaga a ·íznek az is, hogy megíagyaskor, jég al-
lapotban, a téríogata jelentŋsen ,kb. 9° mértékben, megnŋ. Lz az oka
annak, hogy a sziklak hasadékaiba került ·íz télen szét tudja repeszteni a
kŋzeteket, és kulcs szerepet jatszik az eróziós íolyamatokban.
Ami pedig a ·ízgŋzt illeti, ez igen jelentŋs ü·eghazhatasú gaz, amely-
nek túlnyomó része a sztratoszíéra alatt a troposzíéraban, az alacsony
légkori rétegekben helyezkedik el. Lgyes becslések szerint, a teljes légkor
iníra·oros elnyelŋ képességének nagyobb részét - mintegy 60%-at -
maga a ·ízgŋz okozza.
Mi·el azonban ezt koz·etlenül beíolyasolni alig lehet, a to·abbi glo-
balis melegedés megíékezésére mégiscsak a széndioxid kibocsatas ·issza-
íogasa a jarhatóbb út. Annal is inkabb, mert ha a sztratoszíéraban a
széndioxid koncentració megnŋ, az ü·eghaz erŋsodése miatt a íelszíni
·izek parolgasa is íokozódik, és ezzel onmagat erŋsítŋ-gerjesztŋ melege-
dési íolyamat tud kialakulni. Raadasul a paratartalom íokozódasa miatt a
csapadékok mennyisége is megnŋ, és emiatt gyakoribba ·alhatnak a jelen-
tŋsebb ar·izek és az idŋjarasi szélsŋségek.
A loldon a íolyékony halmazallapotú ·íz é·milliardokkal ezelŋtt je-
lent meg, amikor mar az izzó bolygó megíelelŋen lehťlt. Lkkor a légkor-
bŋl a ·ízgŋz lecsapódott, és sós csapadékként lehullott, majd a íelszínen
keletkezett barazdakon keresztül az alacsonyabb íek·ésť külonbozŋ
mélyedésekben, medencékben osszegyťlt, létrehoz·a a íolyókat és a ten-
gereket.
16
A Foldon talalható osszes ·íz mennyisége 1.400 millió kobkilométer
korül becsülhetŋ. Lnnek túlnyomó részét a tengerek és a íelszín alatti
·izek képezik, amelyek allandó mozgasban, atalakulasban ·annak. Ámde
még a íoldalatti talajrétegeket atitató, ·agy jéggé íagyott, ·alamint a kŋze-
tekben kristaly·íz íormajaban megtalalható ·izek is mozognak, és szere-
pet jatszanak a ·íz koríorgasaban. A kéreg alatti magmaba süllyedŋ kŋze-
tek ·íztartalma miatt ·ízgŋz a mťkodŋ ·ulkanok altal kibocsatott gazok-
ban és gŋzokben is jelen van.
Lrdemes azt is megemlíteni, hogy a ·íz a ·ilagťrben sem annyira ritka,
mint azt korabban gondoltak, és a naprendszerünk bolygóin és holdjain
és az üstokosokben is szamos helyen elŋfordul.
A ·íz a bolygónkon természetes koríorgast ·égez, amely íŋleg a ten-
gerek, ta·ak és íolyó·izek parolgasaból, valamint csapadékképzŋdésbŋl
és ennek elíolyasaból all.
A parolgas nagyon intenzí· íolyamat. A napsütés hatasara példaul a
szabad ·ízíelületekrŋl - íŋleg az óceanokból - atlagosan 2 percenként
parolog el akkora ·ízmennyiség, mint amennyi a Balatonban ·an.
A légkori ned·esség nem csupan a íelszíni ·izek parolgasaból taplal-
kozik. Lhhez hozzaadódik a sark·idékeken és a magas hegyeken talalható
jég és hó szublimaciója, ·alamint a talajned·esség kiparolgasa is, to·abba
az élŋlények altal ¸kilégzett` ned·esség.
A légkor teljes ned·ességtartalma mintegy 12 ezer kobkilométer korül
becsülhetŋ, ami nem éri el a loldon talalható osszes ·íz mennyiség szaz-
ezred részét sem.
A légkor paratartalmaból alakulnak ki a íelhŋk. Lzek nagy részét a
szél a szarazíoldek íelé tereli, és a hegyeknél, a íelíelé ·aló aramlas soran
lehťl·e belŋlük csapadék képzŋdik. Lhhez azonban az szükséges, hogy a
le·egŋ ned·esség tartalma elérje a telítési szintet, az ún. harmatpontot,
amely szükséges a paraképzŋdéshez. Minél hidegebb a le·egŋ, ehhez
annal kisebb ned·esség tartalom elegendŋ. Lz azt jelenti, hogy ha a ·íz-
gŋzt tartalmazó le·egŋ lehťl a harmatpontig, belŋle a ·ízgŋz ·ízcseppek
formajaban kicsapódik. A kicsapódast elŋsegítik a le·egŋben talalható
apró részecskék, az ún. kondenzaciós magok. A kicsi cseppek azutan
ütkozések ré·én egyesülnek, egyre nagyobb és nehezebb cseppek alakul-
nak ki, és ezek ·égül esŋ íormajaban lehullanak.
17
A lehulló csapadék taplalja a íelszíni ·izeket, és ebbŋl szarmazik a fel-
szín ala jutó talaj·íz is. Lzek részt ·esznek a bolygón a ·íz ·iszonylag
gyors koríorgasaban. A ·izek masik része azonban a íoldalatti üregekben
·agy a íelszínen talalható jégtakarók és gleccserek íormajaban esetleg
é·ezredekig, ·agy évmilliókig idŋzik.
A parolgas a külonbozŋ íoldrajzi térségekben nagyon eltérŋ. lť·o-
sebb éghajlatú ·idékeken a lehulló csapadékból patakok, íolyók és ta·ak
képzŋdnek, míg a íorró si·atagokban a ritkan elŋíorduló he·es zaporok
·ize azonnal elparolog, és íelszíni ·izek nem tudnak kialakulni, amde a
·íz koríorgasa ebben a íormaban még itt is mťkodik.
Barmennyire meglepŋ, a lold osszes íolyójaban és patakjaban mind-
ossze kb. 1.200 kobkilométer ·íz talalható, ami a bolygó teljes ·ízkészle-
tének alig milliomod része. la ezt a ·íztomeget egyenletesen elosztanank
a lold íelszínén, csupan 2 milliméteres ·ízréteget kapnank. Lnnek ellené-
re a íolyókból minden é·ben atlagosan 35.000 kobkilométer ·íz kerül a
tengerekbe, ·agyis a íolyókban talalható ·íz é·enként mintegy 30 alka-
lommal (10-12 naponként, kicserélŋdik és korbeíordul. Úgy latszik szó
szerint is igaza lehetett lérakleitosznak, az ókori gorog bolcsnek, hogy
nem lehet kétszer belépni ugyanabba a íolyóba.
Lrdemes megjegyezni, hogy a loldon az élŋlények ,allatok és no·é-
nyek) szer·ezetében talalható ·ízmennyiség 1.100 kobkilométer korül
·an, csaknem annyi, mint a íolyó·izekben.
A ·íz nem csak a természetben ·égez koríorgast, hanem a testünk
belsejében is, ahol gondoskodik a tapanyagok íeloldasaról és íelszí·óda-
saról, és íontos szerepet jatszik a ·ér osszetételének, ·alamint a test hŋ-
mérsékletének szabalyozasaban is.
Az emberi szer·ezetben a ·íz koríorgasa nagyon intenzí·. A ·esén
példaul naponta 180 liter ·íz halad keresztül, ·agyis a testünk ·íztartalma
sokszor korbeíordul. Lgy atlagos íelnŋtt emberbŋl a ·izeletben, széklet-
ben, verejtékben, ·alamint a kilégzett le·egŋ·el naponta mintegy kettŋ és
íél liter ·íz ta·ozik el, amelynek rendszeres pótlasa nélkül nem tudnank
életben maradni.
Lrdemes megemlíteni, hogy a létíontossagú i·ó·íz mennyisége nem
éri el a lold teljes ·ízkészletének egy szazalékat sem, ezért az édes·íz
18
készletek megó·asa, az ezzel ·aló takarékoskodas az emberiség jo·ŋjének
meghatarozó tényezŋje lehet.
A globalis melegedés miatt egyre pesszimistabb jóslatokat publikalnak
az óceanok ·ízszintjének emelkedésérŋl is.
Egyes becslések szerint az elmúlt é·szazad soran a tengerszint atlagos
emelkedése 10-20 cm kozott lehet. Lgy nemzetkozi tanulmany pedig azt
jósolja, hogy a tengerek szintje a 21. é·szazad íolyaman akar to·abbi egy
méterrel is megemelkedhet, és emiatt a ·íz legalabb otmillió négyzetki-
lométer szarazíoldet araszthat el a part menti területekbŋl, raadasul a sós
tenger·íz beszi·argasa a talajba tonkre tehetné az i·ó·íz készletek jelen-
tŋs részét.
Lllen·etésül meg szokas említeni, hogy 20 000 év·el ezelŋtt, ·agyis a
legutóbbi jégkorszakban, az óceanok szintje akar 120 méterrel is alacso-
nyabban lehetett, mint ma. la tehat ebbŋl a 120 méterbŋl a modern
emberiség 100 é· alatt mindossze 10-20 centiméter produkalt, akkor a
helyzet nem is latszik annyira tragikusnak.
A tengerszint emelkedés kérdése nem egyszerť, a szamítógépes szi-
mulaciós modellek nagyon bonyolultak, bennük túl sok paraméter szere-
pel, és emiatt csak kozelítŋ szamítasok el·égzése lehetséges. Raadasul a
kiindulasi adatok sem eléggé pontosak, marpedig az ¸input` adatokban
mutatkozó csekély eltérés jelentŋsen meg·altoztathatja a szamítasok
·égeredményét.
A problémat nehezíti, hogy a szamítógépen modellezett íolyamatokat
olyan ellentétes hatasú tényezŋk hatarozzak meg, amelyek altalaban egy-
massal csaknem egyensúlyban ·annak, és attól íüggŋen, hogy az egyen-
súly - akar csekély mértékben - melyik iranyban billen íel, a ko·etkez-
mény katasztroíalisan eltérŋ lehet. Így azutan azon sem lehet csodalkoz-
ni, hogy a küloníéle matematikai modellekre épülŋ szamítógépes prog-
ramok ugyanarra a problémara gyakran teljesen ellentmondó eredménye-
ket adnak.
A tengerszint emelkedés legíontosabb tényezŋjeként altalaban a sarki
jégtakarók íelol·adasat szokas tekinteni. Ámde jelentŋs külonbség ·an az
Lszaki és a Déli sarki jégmezŋk kozott. Az Lszaki Sark és kornyéke ha-
talmas tenger, amelyet szarazíoldek ·esznek korül, a Déli Sark és kornyé-
ke pedig hatalmas szarazíold, amelyet tengerek ·esznek korül. Lmiatt az
19
Lszaki Sarknal a jég a ·íz íelszínén úszik, míg a Déli Sarknal a jégmezŋk
a szarazíoldon helyezkednek el.
Vegyük elsŋként az Lszaki Sarkot. Talan sokan emlékeznek még arra
beugrató íizikai érettségi példara, amely a ko·etkezŋképpen szól: ¸Ljt-
sünk bele egy 10 grammos jégdarabot egy 2 decis poharba, majd toltsük
íel a poharat színültig ·ízzel. Kérdés: a jégdarab elol·adasa soran mennyi
·íz íog kicsorogni a pohar peremén·` A helyes ·alasz: ¸Lgyetlen csepp
sem fog kicsorogni.`
A magyarazat Archimédesz tételében
rejlik, amely szerint ¸minden ·ízbe martott
test a súlyaból annyit ·eszít, amennyi az
altala kiszorított ·íz súlya`. Mas szó·al: a
·ízen úszó jég, amikor elol·ad, ·íz íorma-
jaban éppen annyi helyet íog elíoglalni,
amennyi ·izet korabban kiszorított.
Lz tehat azt jelenti, hogyha az Lszaki Sark teljes jégtakarója elolvadna,
akkor ettŋl még a tengerek szintje gyakorlatilag ·altozatlan maradhatna.
Mas a helyzet a Déli Sark korüli jégtakaró·al, amelynek elol·adasa ·a-
lóban megemelhetné az óceanok szintjét. De ·ajon tényleg megemelné-e,
és milyen mértékben· Lzen jégtomegek teljes elol·adasa csak akkor ko-
·etkezhetne be, ha a lold atlagos é·es kozéphŋmérséklete annyira meg-
nŋne, hogy a sark·idékek kornyékén is megkozelítené a nulla C íokot.
Lz azonban azt jelentené, hogy az Lgyenlítŋ kornyékén olyan magas
hŋmérsékletek alakulnanak ki, hogy ott mar lehetetlen ·olna az emberi
élet. Ilyen hŋmérsékleteken a íelszíni ·izek parolgasa jelentŋsen íoko-
zódna, ami a ·ízszint csokkenését eredményezné, ·agyis ·alamilyen mér-
tékben kompenzalna az ol·adasból adódó ·ízszint emelkedést. lasonló
jelenség egyes édes·izť ta·aknal jelenleg is megíigyelhetŋ. Lzek ·ízszintje
csokken, területük osszehúzódik, némelyek kiszaradnak.
A kérdés ·izsgalatat to·abb bonyolítja, hogy a sarki jégtomegek gya-
korlatilag sómentesek, ezért a íelol·adasuk a sós tengereket íelhígítja, és
emiatt a tenger·íz sótartalma és ezzel a sťrťsége ,íajsúlya, is meg·altozik.
Raadasul az ol·adt ·íznek is ·an tagulasi együtthatója, ami azt jelenti,
hogy -4 C íok íelett a ·íz a hŋmérséklet emelkedésé·el egyre nagyobb
téríogatra terjed ki. Marpedig az óceanok ·izének hŋmérsékletét íŋleg a
20
íelszín kozelében ,gyakorlatilag tobb szaz méter mélységig, szamotte·ŋ-
en beíolyasolja a íelette lé·ŋ le·egŋréteg atlagos hŋmérséklete.
A globalis melegedés soran a íelszíni ·izek íokozott parolgasa azt is
jelenti, hogy a le·egŋ abszolút ned·ességtartalma no·ekszik. A le·egŋ
pedig a melegedése miatt egyre tobb ned·ességet képes beíogadni, ezért
egy darabig emiatt nem lesz para kicsapódas és íokozódik az ü·eghazha-
tas és ezzel a globalis melegedés.
Llŋbb-utóbb azonban a le·egŋ ned·esség tartalma egyre tobb helyen
megkozelíti ·agy meghaladja a mar említett harmatpontot, és ez íokozó-
dó kod és íelhŋ képzŋdést okoz. A íelhŋk pedig íehér íelületeket képez-
nek, amelyek jó hatasíokkal ·erik ·issza a íelülrŋl érkezŋ napsugarzast, és
ez mérséklŋen hat az ü·eghazhatasra.
Van még egy tényezŋ, amely beíolyasolhatja ,szerencsés esetben íé-
kezheti, a melegedési íolyamatot, ez pedig a Nap akti·itasa, amelyre jel-
lemzŋ tobbek kozott a megíigyelhetŋ napíoltte·ékenység mértéke. A
Nap sugarzasi intenzitasa ugyanis idŋszakonként ·altozik, jelenleg pedig
·alószínťleg csokkenŋ tendenciat mutat. A 1¯. szazadban pl. emiatt a
loldon mar lezajlott egy ún. ¸kis jégkorszak`, amely alatt az atlagos hŋ-
mérséklet tobb íokkal alacsonyabb ·olt a korabbinal.
A Nap akti·itasanak csokkenése két módon mérsékelheti a lold íel-
színi hŋmérsékletének emelkedését. Az egyik, hogy a Nap ke·esebb hŋ-
energiat sugaroz a loldre. A masik, hogy a ·ilagťrbŋl érkezŋ kozmikus
sugarzast a Nap mérsékeltebb elektromagneses hatasa ke·ésbé téríti el,
emiatt a loldet érŋ megno·ekedett ionizaló besugarzas elŋsegíti a kod és
íelhŋ képzŋdést, és ezzel íokozza a napsugarak ·issza·erŋdését. L jelen-
ség hatasmechanizmusanak részletesebb ismertetése megtalalható pl. a
NewScientist c. nemzetkozi tudomanyos íolyóirat 2006. szeptember 16-i
szamaban.
Mindebbŋl azt a ko·etkeztetést ·onhatjuk le, hogy a globalis melege-
dés hatasa a tengerszint emelkedés mértékére legalabbis ·itatható, mi·el a
kérdést csak a jelenleginél sokkal íejlettebb szimulaciós programokkal
lehetne csak eldonteni. Ámde, még ha a globalis klíma·altozas esetleg
nem is befolyasolna szamotte·ŋen az óceanok szintjét, azért még az
egyéb ko·etkezményei az emberiségre néz·e akar katasztroíalisak is le-
hetnek.
21
A SZENDIOXID KÕRFORGÁSA
Az emberi te·ékenységbŋl szarmazó természet karosítas legnagyobb
kockazata alighanem az éghajlat meg·altozasa, amelynek íŋ oka az ü·eg-
hazhatas íokozódasa.
Maga az ü·eghaz eííektus onmagaban hasznos, nélküle a lold íagyott
bolygó lenne, és nem ·olna lehetséges rajta emberi élet. A probléma
azonban az, hogy ha az ü·eghaz túlsagosan íelerŋsodik, akkor az olyan
mértékť klíma·altozashoz, ·alamint a természeti katasztróíak olyan mér-
tékť megszaporodasahoz ·ezethet, amely ·eszélybe sodorhatja az egész
emberiséget.
Az ü·eghaz mťkodési mechanizmusara egy késŋbbi íejezetben részle-
tesebben ·isszatérünk, itt csupan azzal íoglalkozunk, hogy mi a szerepe
ebben a le·egŋben talalható széndioxidnak, és hogyan mťkodnek a szén-
dioxid koríorgasat beíolyasoló természetes mechanizmusok
A le·egŋben lé·ŋ széndioxid kiemelt íontossagú jelentŋsége az, hogy
ez az a ·egyület, amely a teljes ü·eghazhatas jelentŋs részét okozza. A
széndioxid ugyanis jól atengedi a Napból a loldre érkezŋ íénysugarzast,
amde elnyeli a lold íelszínérŋl a ·ilagťr íelé kisugarzott iníra·oros su-
garzast, és ezzel hozzajarul a melegedéshez.
Bar a légkorben tobb olyan gaznemť anyag talalható, amelyek iníra-
·oros elnyelŋ képessége nagysagrendekkel meghaladja a széndioxidot,
amde ezek mennyisége elenyészŋen csekély a széndioxidhoz képest,
amely így a mennyiségbeli ¸íolénye` ré·én kap kitüntetett szerepet.
A loldon az osszes szén mennyisége adott és gyakorlatilag ·altozat-
lan. Lnnek egy része a le·egŋben lebeg széndioxid ,CO2, íormajaban,
masik része a no·ények és allatok testében lé·ŋ szer·es ·együletekben
talalható, a íennmaradó része pedig el ·an temet·e a talajszint alatt, és a
tengerek mélyén kŋzetek alkotórészeként, íosszilis tüzelŋanyagok ,szén,
kŋolaj, íoldgaz,, ·alamint küloníéle ·ízben oldódó ·együletek íormaja-
ban.
22
A le·egŋben lé·ŋ széndioxid ü·eghaz hatasa tehat azon múlik, hogy
az osszes szén mekkora hanyada képezi a le·egŋben lebegŋ széndioxidot,
és hogy ez a hanyad hogyan ·altozik. Lz utóbbi adatra útbaigazítast ka-
punk, ha megmérjük a le·egŋben a széndioxid koncentració aranyat.
Bar ilyen méréseket csak néhany é·tizede ·égeznek, azonban a geoló-
giai ·izsgalatokból eléggé jól rekonstrualható, hogy a régebbi korokban
mekkora lehetett a le·egŋ széndioxid tartalma.
Lszerint az ipari íorradalom elŋtt a le·egŋben a széndioxid tartalom
kb. 280 ppm·, azaz kb. 0,028 téríogat-szazalék ·olt, jelenleg pedig mar
eléri a 380 ppm·, azaz téríogat-aranyban a 0,038 ° értéket. Ezt az adatot
az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA)
intézet tette kozzé néhany é··el ezelŋtt.
Az utóbbi idŋben tehat a széndioxid tartalom jelentŋs mértékben
megnŋtt. logy mekkora ebben az ember altal mťkodtetett ipar és kozle-
kedés szerepe, az ·ita targyat képezi. Bar a jelenségben természetes té-
nyezŋk is kozrejatszhatnak, amde az emberi te·ékenység szerepe bizo-
nyosan így is jelentŋs.
Vizsgaljuk meg elŋszor a széndioxid természetes koríorgasat, ·agyis
azt a íolyamatot, ahogyan az a lold bio-okológiai rendszerében emberi
bea·atkozas nélkül mťkodik. A koríolyamat íontosabb lépései a ko·et-
kezŋk:
A le·egŋben lé·ŋ széndioxid a mindenütt jelenlé·ŋ ·ízgŋzzel ·együl-
·e szénsa·at alkot ,CO2 + H2O = H2CO3,, és ez sa·anyú esŋ íormajaban
lehullik. lontos tudni, hogy a sa·anyú esŋ olyasíajta íolyadék, mint az
enyhe szóda·íz, és nem té·esztendŋ ossze az ipari te·ékenység egyik
karos ko·etkezményé·el, a kén tartalmú sa·as esŋ·el.
A sa·anyú esŋ jelentŋs része az óceanokba hullik, és a tengeraramla-
tok le·iszik a mélybe, ahol a széntartalma küloníéle íizikai-kémiai íolya-
matokban nagyrészt tartósan lekotŋdik.
A sa·anyú esŋ masik része a szarazíoldre jut, és jelentŋs mennyiség-
ben érintkezésbe kerül a ·ulkanikus eredetť bazalt kŋzetekkel, amelyre
eróziós hatast íejt ki. A bazalt a loldon az egyik leggyakoribb kŋzetíéle-
ség. Osszetétele ·altozó. A geokémiaban alkaliakban ,kalium, natrium,
szegény és alkali bazaltot szokas megkülonboztetni. A bazalt tobbnyire
íekete ·agy szürkésíekete színť, de egyes bazaltok ·oroses arnyalatúak a
23
bennük talalható ·asoxid miatt. Barmilyen is a bazalt osszetétele, a tome-
gének jelentŋs részét kalcium-szilikat ,CaSiO3, alkotja. Lzzel lép kol-
csonhatasba a sa·anyú esŋ, és bomlastermékként ·íz keletkezése mellett
mészkŋ ,kalcium-karbonat, és k·archomok ,szilíciumdioxid, jon létre
(H2CO3 + CaSiO3 = H2O + CaCO3 + SiO2,. Így azutan a mészkŋben a
sa·anyú esŋ széntartalma lekotŋdik.
Mi·el a tťzhanyók jelentŋs része az óceanok mélyén mťkodik, ezért a
·ulkanikus bazaltképzŋdés nagyobbik része is itt zajlik le, és a tenger-
aramlatok altal az óceanok íenekére lejutó szénsa· itt is kifejti a fentebb
·azolt kolcsonhatast.
Mint tudjuk, a íoldkéreg allandó mozgasban, atalakulasban ·an. Ln-
nek ko·etkeztében a íelszínt és a tengeríeneket borító kŋzetek lesüllyed-
nek és elŋbb-utóbb eljutnak abba a mélységbe, ahol olyan nyomas és
hŋmérséklet tartomanyba kerülnek, ahol mar a kŋzet megol·ad, és a
benne talalható mészkŋ elbomlik ,CaCO3 = CaO + CO2,, és a bomlas
soran keletkezŋ széndioxid a tťzhanyókon és termal·izeken keresztül
ismét kijut a légkorbe.
Lzzel a szén geokémiai koríolyamata bezarul. Lrdemes észre·enni,
hogy a koríolyamatban mťkodik egy bizonyos onszabalyozó ·isszacsato-
las, amely a le·egŋben lé·ŋ széndioxid koncentraciót el·ileg képes lehet
bizonyos hatarértékek kozott stabilizalni.
la ugyanis a le·egŋben a széndioxid koncentració íeldúsul, akkor
emiatt íokozódik az ü·eghaz hatas, és a íelszíni ·izek íokozott parolgasa
miatt nagyobb lesz a le·egŋ paratartalma is. A le·egŋben lé·ŋ egyre tobb
széndioxid és egyre tobb ·ízgŋz miatt íelgyorsul a sa·anyú esŋ képzŋdés
és ezzel egyre tobb szén ta·ozik a légkorbŋl.
la pedig a széndioxid koncentració egy bizonyos szint ala süllyed, a
szénsa·képzŋdés is jelentŋsen mérséklŋdik.
A geokémiai koríolyamat mellett létezik a bioszíéraban biológiai on-
szabalyozas is.
Lnnek hatasmechanizmusa úgy mťkodik, hogy amikor tobb a le·e-
gŋben széndioxid és magasabb a hŋmérséklet, a no·ények és allatok
aranya meg·altozik, és a tobb no·ény tobb széndioxidot bont le, mint
amennyit a lecsokkenŋ allatallomany termel. la pedig a le·egŋben ke·és
a széndioxid, a folyamat az ellenkezŋjére íordul.
24
Sajnos a ter·szerť mezŋgazdasagi te·ékenységgel az emberiség a no-
·ények és allatok aranyaba olyan mértékben belea·atkozik, hogy az oko-
szisztéma természetes biológiai onszabalyozasa ma mar alig mťkodik.
A klíma·altozassal kapcsolatban az emberiség szerepét gyakran azzal
·itatjak, hogy amikor még nem is létezett emberiség, akkor is ·oltak élŋ-
lény íajok tomeges kipusztulasat okozó óriasi globalis katasztróíak és
klíma·altozasok. Kétségtelen, hogy a íoldtorténet soran tobb jelentŋs
kihalasi eseményrŋl tudunk. Lzek kozül talan a legismertebb a kréta idŋ-
szak ·égén tortént, és ·éget ·etett a dinoszauruszok szarazíoldi uralma-
nak. A kihalast ki·altó okokról azonban még ma is ·ita íolyik.
Sŋt, mintegy 800 millió é··el ezelŋtt az ü·eghaz annyira meggyengült,
hogy a lold egészen az Lgyenlítŋ térségéig eljegesedett. Az ide ·ezetŋ
íolyamat íeltehetŋen óriasi ·ulkanikus akti·itassal kezdŋdott. A hatalmas
bazaltkiomlés az Lgyenlítŋ kornyékén torténhetett, aminek eredménye-
ként mallékony íelület jott létre, és ez olyan mértékben megkototte a
le·egŋ szén-dioxidjat, hogy annak koncentraciója korülbelül 100 ppm·
,0,01°, ala csokkent, és ez okozta a lehťlést. Az esemény legfontosabb
bizonyítéka, hogy a nyolcszazmillió é·es meleg égo·i kŋzetekben olyan
oxigénizotóp-osszetételeket talaltak, amelyek a gleccserjéggel ·aló kol-
csonhatast igazoljak.
Sajnos a jelenlegi kb. 380 ppm· ,0,038°, légkori széndioxid koncent-
ració to·abb no·ekszik, íokoz·an a ·eszélyes melegedési tendenciat. Ma
mar a legszkeptikusabb szakemberek is elismerik, hogy ebben a folya-
matban az emberiségnek jelentŋs szerepe ·an.
Az ipar és kozlekedés ugyanis olyan sok széndioxidot juttat a le·egŋ-
be, hogy azt mar a természetes onszabalyozó mechanizmusok nem képe-
sek kompenzalni.
A legnagyobb kibocsató a kozlekedés, a ·illamos energia termelés és a
íťtés, ·agyis azok a te·ékenységek, ahol energiat ,pontosabban mechani-
kai, ·illamos ·agy hŋ-energiat, hozunk létre. Nemzetkozi statisztikai
adatok szerint pl. 2005. é·ben a ·ilag energia íelhasznalasa tobb mint
tízmilliard tonna kŋolajjal ·olt egyenértékť, és ebben a íosszilis tüzelŋ-
anyagok ,szén, kŋolaj, íoldgaz, aranya 80° korül ·olt.
1o·abbi 11°-ot tett ki biomassza elégetése, ami ·oltaképpen ugyan-
csak széndioxid kibocsató te·ékenység. A széndioxid mentes energiater-
25
melés aranya pedig mindossze 9° szazalék ·olt, amibŋl ¯°-ot tett ki az
atomenergia·al torténŋ ·illamos energia termelés.
Lrdemes azt is megemlíteni, hogy egy ezer megawatt teljesítményť
hagyomanyos széntüzelésť hŋerŋmť egy é· alatt atlagosan mintegy ha-
rom és íél millió tonna szenet éget el, és ennek eredményeként kb. 11
millió tonna széndioxidot bocsat ki a le·egŋbe. A villamos energia terme-
lésben az ilyen erŋmť·ek termelik a legtobb széndioxidot.
26
AZ OZON KÕRFORGÁSA
Az ózon az oxigén haromatomos módosulata. Ritka gazként a napsu-
garzas hatasara keletkezik a magasabb légkori rétegekben, pontosabban a
sztratoszíéraban, nagyjaból a talajszint íelett kb. 15-40 km magassagban,
ahol igen ritka gazként szétoszol·a ·an jelen.
A sztratoszíéraban lé·ŋ ózon mennyisége annyira csekély, hogy ha a
teljes ózon mennyiséget lehoznank a lold íelszínére, akkor az a normal
atmoszíérikus nyomason mindossze kb. 3 mm ·astagon borítana be a
íoldet.
A magaslégkori ózon azonban a ·iszonylag csekély mennyisége elle-
nére nagyon íontos a íoldi élet szempontjatól, mert ez ·édi meg az élŋlé-
nyeket a pusztító ultraibolya ,UV, sugarzastól. Az ózon ugyanakkor
2.000-szer hatékonyabb ü·eghazhatasú gaz, mint a széndioxid. Így az-
utan, csekély mennyisége ellenére észre·ehetŋ mértékben részt ·esz glo-
balis ü·eghazhatas létrehozasaban.
Az persze mégsem lenne szerencsés, ha az ü·eghazhatas erŋsodése az
ózonkoncentració csokkenése miatt mérséklŋdne, hiszen ez az UV su-
garzas ·eszélyes mértékť erŋsodésé·el jarna.
A sztratoszíéra mellett a talaj kozelében is talalkozhatunk ózonnal.
Ózon talalható a gépkocsik kipuíogó gazaiban, éppen ez a ·arosi szmog
egyik karos osszete·ŋje. Ózon képzŋdik mesterséges ultraibolya íény
hatasara is, a szolariumokban, higanygŋzlampak kozelében, és í·hegesztŋ
készülékek hasznalatakor.
Az ózon mérgezŋ, ezért a belélegzése súlyos légzŋszer·i karosodast
okozhat. Az ózon ugyanis az egyik legerŋsebb oxidalószer. Lz utóbbi
tulajdonsaga miatt ·iszont alkalmas i·ó·íz íertŋtlenítésére, szenny·íz és
élelmiszer sterilizalasra is.
Mint említettük, a ·eszélyes UV sugarzasok íelerŋsodnek, ha meg-
gyengül az ózonréteg. A hatas alattomosan jelentkezik, hiszen az UV
27
sugarzas hullamhossza ro·idebb a még éppen latható ibolya színť íény-
nél - ezért is ne·ezik ultraibolyanak - így szemmel nem latható.
Az UV sugarzas hullamhossz tartomanya harom sa·ra tagolható.
Lzek megne·ezése és hullamhossz tartomanya: UVA (0,10-0,28 mikron),
UVB (0,28-0,32 mikron, és UVC (0,32-0,40 mikron).
A Napból érkezŋ UV sugarzast a légkor legíelsŋ, 100 km íeletti réte-
ge, ·agyis az ionoszíéra gyakorlatilag csaknem teljesen atengedi. Az iono-
szíéra alatt talalható a sztratoszíéra, amely nagyjaból a légkor 10 és 100
km kozotti magassagú rétegét jelenti. Itt az UV sugarzas leg·eszélyesebb
komponense, az UVC sugarzas túlnyomórészt elnyelŋdik, és az elnyelŋ-
dés soran íelbontja a két atomos oxigén molekulakat, és ezek bomlasaból
képzŋdik a harom atomos ózon.
A sztratoszíéraban ily módon a Napból érkezŋ UVC sugarzas hatasa-
ra naponta mintegy 300 millió tonna ózon jon létre nagyrészt az Lgyenlí-
tŋ íelett, ahonnan a sarkok íelé szétterül·e íokozatosan lebomlik és ·isz-
szaalakul kétatomos normal oxigénné.
A sztratoszíéraban talalható ózon képezi az ún. ózonréteget, amely,
mint említettük, a íold íelett mintegy 15-40 km kozotti magassagban a
le·egŋ·el osszeke·eredett ritka gaz. Az ózonréteg szťrési hatékonysaga
nagyon jelentŋs, mert képes elnyelni az egészségre artalmas UVB sugar-
zas legnagyobb részét, így annak csak csekély hanyada éri el a íelszínt.
A harmadik íajta UV sugarzas, az UVA jelentŋs része eléri a talaj
szintet, és az allatok és emberek bŋrében pigment képzŋdést ·alt ki és
hozzajarul a D-·itamin szintézishez, no·ényekben pedig a kloroíill kép-
zésben és íotoszintézisben jatszik szerepet. Az utóbbi íolyamatnal a no-
·ény le·eleiben ·ízbŋl és széndioxidból oxigén íelszabadulas mellett
szénhidratok képzŋdnek. Lz a loldon a legíontosabb és legjelentŋsebb
élelmiszer és oxigén termelŋ íolyamat.
A sztratoszíéraban az ózon bomlasat jelentŋsen íokozhatjak küloníé-
le kémiai ·együletek, íŋleg az ipari eredetť szennyezŋ gazok. Így alakul-
hat ki az ún. ¸ózonlyuk`.
Az ózonréteg ¸·astagsagat` Dobson egységben mérik. Lgy Dobson
egység akkora ózon mennyiséget jelent, amelyet ha a sztratoszíéraból
lehoznank a talajszintre, atmoszíérikus nyomason 0,01 mm ·astag gazré-
28
teget képezhetne. Normalis korülmények esetén a mérsékelt égo·ben az
¸ózonréteg` 320 Dobson egység ¸·astagsagú`.
Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg mérŋszama 200
Dobson egység ala esik. Ilyen esetben a talajszinten a ·eszélyes UVB
sugarzas intenzitasa aggasztó mértékben íelerŋsodhet, raadasul az elosz-
lasa is ked·ezŋtlen módon meg·altozik, mi·el benne a ro·idebb hullam-
hosszúsagú, és ezért keményebb, egészségre artalmasabb komponensek
aranya jelentŋsen megnŋ.
Az ózonlyuk nemcsak a szarazíoldi élŋlényekre karos, de a tengeri
élŋ·ilagot is ·eszélyezteti. A ·íz ugyanis ,és ezért természetesen a íelhŋ
is, jól atengedi az ultraibolya sugarzast, és ezért az UVB besugarzas jelen-
tŋs hatassal lehet a tengeri taplaléklancban íontos szerepet jatszó plank-
tonokra és puhatestťekre és ezen keresztül a tengerekben talalható ·a-
lamennyi élŋlényre.
A sztratoszíéraba íeljutó halogének, a klór, a íluor, és a bróm gyorsít-
ja az ózon lebomlasat, és ez íŋleg a téli hónapokban ózonlyuk kialakula-
sahoz ·ezethet.
A szabad klór atom a lebontast két lépésben ·alósítja meg. Llŋszor
egy ózon molekula·al reakcióba lép·e klóroxid és kétatomos oxigén
keletkezik (Cl + O3 = ClO + O2,, a masodik lépésben pedig a létrejott
klóroxid lép reakcióba egy újabb ózon molekula·al, aminek eredménye-
ként egy szabad klór atom és két darab kétatomos oxigén molekula ke-
letkezik (ClO + O3 = Cl + 2O2,. Lzutan a maganyos klóratom elolrŋl
kezdi az elsŋ lépést, olyannyira, hogy egyetlen klórmolekula akar 100.000
ózonmolekulat is képes lehet lebontani. lasonló katalizator mechaniz-
mus szerint mťkodik a tobbi halogén kémiai elem.
A sztratoszíéraba ezek az elemek íŋleg halogénezett szénhidrogének
(freonok-halonok, íormajaban jutnak íel, és azokból az intenzí· UV
sugarzas hatasara íelbomol·a szabad halogén atomok szabadulnak fel.
Bar ezek a ·együletek egy idŋ múl·a a nagyobb íajsúlyuk miatt kiülep-
szenek, azonban ez hosszú idŋt ·esz igénybe, és ez alatt jelentŋs karos
hatast képesek kiíejteni.
Ámde nem csupan az ipari eredetť gazok karosítjak az ózonréteget.
Lrdŋtüzeknél és szer·es anyagok bomlasakor is kerülhetnek klór ·együ-
letek a magasabb légkori rétegekbe.
29
Magat az ózonréteget 1913-ban fedezte fel Charles Fabry. Lzt ko·e-
tŋen még az 1920-as é·ekben G. M. B. Dobson kiíejlesztette a róla elne-
·ezett Dobson spektrométert, amelynek segítségé·el nagy pontossaggal
megmérhetŋ a sztratoszíéraban az ózon mennyisége.
A méréseket azóta is rendszeresen ·égzik, és ennek koszonhetŋ, hogy
az 1970-es é·ekben sikerült kimutatni az ózonkoncentració jelentŋs
csokkenését az Antarktisz íelett. Lzt ko·etŋen nemzetkozi tanacskoza-
sok kezdŋdtek annak érdekében, hogy milyen intézkedésekkel lehetne
megakadalyozni az ózonréteg to·abbi karosodasat.
Llsŋként S·édorszag tiltotta be az ózonréteget karosító aeroszol per-
metek (spray-ek, hasznalatat. Ro·idesen megszületett a Bécsi ,1985,, a
Montreali ,198¯,, és a Kyotoi ,199¯, Lgyezmény is, és az alaíró orszagok
kotelezték magukat az ózonréteget karosító kémiai anyagok kibocsatasa-
nak korlatozasara, illet·e a kibocsatas betiltasara. A 2003-as mťholdas
mérések szerint az ózonréteg karosodasa lényegesen lelassult.
Van azonban még néhany meg·alaszolatlan kérdés az ózon képzŋdési
és lebomlasi koríolyamattal kapcsolatban.
Mint említettük, az ózon túlnyomórészt az Lgyenlítŋ íelett képzŋdik,
és a sarkok íelé szétterül·e íokozatosan lebomlik, akkor is, ha semmiíéle
karos anyag a bomlast nem sietteti. Az Lgyenlítŋ íelŋl a sarkok íelé aram-
ló ózon egyik íele az északi, masik íele a déli íéltekén sodródik, és ezek
egymassal mar nem ke·erednek.
A mérések szerint azonban a déli íéltekén az ózon lebomlasa gyor-
sabb, ezért íŋleg itt keletkeznek ózonlyukak, annak ellenére, hogy az
ózont karosító ipari gazok túlnyomó részét az északi íéltekén bocsatjak a
le·egŋbe.
Lz a paradoxon tudomanyos korokben szamos ·itat ·altott ki. A le-
hetséges magyarazat szerint a jelenség oka az eltérŋ íoldrajzi kornyezet-
ben keresendŋ. A Déli Sarkon ugyanis egy hó·al és jéggel borított hatal-
mas szarazíold helyezkedik el, amelyet tengerek ·esznek korül, az Lszaki
Sarkon ·iszont egy hatalmas tenger ·an, amelyet szarazíoldek ·esznek
korül. Lzen túlmenŋen a déli íélteke íelszínének nagy része ·ízíelület,
míg az északi íéltekén helyezkedik el a szarazíoldek túlnyomó tobbsége.
Mindezek miatt nem azonos a Déli és az Lszaki Sark íelett a légkor
hŋmérsékleti rétegezŋdése, és külonboznek az ezekben kialakuló aramla-
30
sok is, és a le·egŋben lebegŋ mikro-méretť megíagyott jég kristalyok
mérete és koncentraciója is eltérŋ. Lzek a korülmények pedig jelentŋsen
beíolyasolhatjak az ózon lebomlasanak íolyamatat.
Lz egyúttal azt is jelenti, hogy az ózonlyukak kialakulasban az ember
ipari te·ékenysége mellett természetes tényezŋk is hatékonyan kozrejat-
szanak.
31
AZ ÕKOLOGIAI LÁBNYOM
Az emberiség létszamanak rohamos gyarapodasa, a globalis klíma·al-
tozas, a kornyezet és a természet karosodasa miatt az emberiség korab-
ban ismeretlen új kihí·asokkal kénytelen szembenézni. A problémak
egyik fontos oka, hogy a természeti erŋíorrasokkal nem megíelelŋen
gazdalkodunk. A megíelelŋ gazdalkodas pedig azt jelenthetné, hogy csak
olyan mértékben hasznaljuk íel az erŋíorrasokat, amilyen ütemben azt a
természet képes pótolni.
1ermészeti erŋíorras minden, amit az életünkhoz íelhasznalunk, pél-
daul - tobbek kozott - az iható tiszta ·íz, a beszí·ható tiszta, egészséges
le·egŋ, a szennyezésektŋl mentes termŋíold, az élelmiszerek, az ipar
nyersanyagai, az energiahordozók és energiaíorrasok, to·abba ezek rege-
neraciós képessége.
Amikor szenny·izet engedünk egy tóba ·agy íolyóba, ezzel igénybe-
·ettük azt a természeti erŋíorrast, amely a szennyezést lebontja, kozom-
bosíti. Amikor íat, szenet, olajat, íoldgazt termelünk ki és égetünk el,
igénybe ·esszük azokat a természeti erŋforrasokat, amelyek mindezeket
újra termelik, az égéstermékeket hatastalanítjak, és a le·egŋt ismét tiszta-
·a teszik.
Amikor olyan kémiai ·együleteket juttatunk a le·egŋbe, amelyek az
ózont lebontjak, igénybe ·esszük azt a természeti erŋíorrast, amely képes
ugyanannyi ózont képezni, mint amennyit lebontottunk. Amikor pedig
é·eken keresztül ugyanazon a területen tomegesen termesztünk ipari
no·ényeket és kimerítjük a talaj termŋképességét, akkor igénybe ·esszük
azokat a természeti erŋíorrasokat, amelyek képesek a talajt regeneralni.
Rees és \ackermagel a problémak megoldasara a íenntartható íejlŋ-
dés koncepciójat ja·asolja. Lz az emberiség olyan magatartas íormajat
jelenti, amely egyrészt megŋrzi a természetet a ko·etkezŋ generació sza-
mara, masrészt biztosítja a ma élŋ emberiség alap·etŋ szükségleteinek
kielégítését is.
32
A íenntartható íejlŋdés íontos tényezŋje az ún. bio-regionalizmus.
Lnnek alapel·e, hogy az életünkhoz szükséges ja·akat lehetŋleg a hely-
színen ,régión belül, termeljük meg, allítsuk elŋ, elkerül·én ezzel azt a
hatalmas erŋíorras pazarlast, amit a nagy ta·olsagú szallítasok jelentenek.
Azokat a ja·akat pedig, amelyeket a régióban nem lehet elŋallítani, lehe-
tŋleg a szomszéd régióból kell behozni, bar néhany alap·etŋ, nélkülozhe-
tetlen termék ta·olabbról is beszerezhetŋ. Lgyúttal íel kell mérni a ·o-
natkozó régió eltartó képességét, és azon a szinten kell stabilizalni a né-
pesség létszamat.
Az eltartható népesség meghatarozasanak egyik módszere az ún. oko-
lógiai labnyom ,ecological footprint). Ez azt jelenti, hogy a felhasznalt
természeti erŋíorrasokat területben íejezzük ki, és az így kapott szamér-
ték megmutatja, hogy mekkora íoldterület kell egy ember, egy embercso-
port, egy nemzet, ·agy akar a teljes emberiség szükségleteinek kielégíté-
séhez.
Rees és \ackermagel szamítasai szerint a íenntartható íejlŋdés szaba-
lyainak betartasa mellett a loldon élŋ minden egyes emberre két hektar
terület jutna, amde ehelyett mar ma is mintegy 20%-kal tobb erŋíorrast
·eszünk igénybe.
A külonbség az ún. okológiai deíicit, amelynek eredménye szamos
kornyezeti katasztróía, a természetes erŋíorrasok kizsakmanyolasa és
elszennyezése, ·alamint a nemzetek kozotti gazdasagi, diplomaciai, sŋt
haborús koníliktusok.
A modern íogyasztói tarsadalomban azonban a íogyasztas és a terme-
lés íolyamatos no·ekedése a cél, és ez ellentmond a íenntartható íejlŋdés
ko·etelményeinek, olyannyira, hogy - Rees és \ackermagel szerint - ha
a ·ilagon mindenki az LU normai szerint akarna élni, akkor ehhez még
legalabb to·abbi két lold bolygóra lenne szükség. Adataik szerint az is
probléma, hogy az erŋíorrasok nagyon egyenlŋtlenül oszlanak meg, mi·el
az emberiség mindossze 6°-a birtokolja a rendelkezésre alló osszes erŋ-
íorras csaknem 60°-at, mikozben a loldon minden masodik ember
alultaplalt.
Az okológia labnyomra ·onatkozó szamítasok azonban ·alószínťleg
íélre·ezetŋk. A helyzet alighanem még rosszabb. Mert példaul a szén,
kŋolaj és íoldgaz banyaszatnal csak a kitermeléssel kapcsolatos erŋíorras
33
raíordítast, ·alamint az ezek elégetésénél íelmerülŋ széndioxid kibocsa-
tast és egyéb kornyezetterhelést ·ették íigyelembe, azt mar nem, hogy a
kibanyaszott mennyiség természetes úton mennyi idŋ alatt tudna újra-
termelŋdni.
A íosszilis energiahordozók kitermelése ugyanis olyan mértékť, hogy
amennyit ezekbŋl egyetlen é· alatt íelszínre hozunk és íelhasznalunk,
annak természetes úton ·aló újra képzŋdéséhez szazezer é· sem lenne
elég. Nem csoda, hogy ezek a íorrasok lassacskan teljesen kimerülnek. A
problémat íokozza, hogy az emberiség létszama íolyamatosan no·ekszik,
az elosztható erŋíorras mennyiség ·iszont nem lesz nagyobb, sŋt egyes
erŋíorras típusoknal még csokken is.
Van-e megoldas a súlyosbodó erŋíorras problémara, ·agy esetleg bele
kell torŋdni abba, hogy az emberiség elŋbb-utóbb íelhasznalja az osszes
lehetséges erŋíorrast, és annyira elszennyezi a természetet, hogy azzal
sajat magat is elpusztítja.
Az egyik lehetŋség új mťszaki megoldasok kidolgozasa, íeltalalasa.
Ilyen iranyban jelentŋs kutatómunka íolyik jelentŋs szamú magasan k·a-
liíikalt tudós kozremťkodésé·el.
A probléma tobb kérdéscsoportot érint.
Az egyik ezek kozül a nyersanyag készletek kimerülése. Az ipar egyre
tobb íémet, as·anyi anyagot, stb. igényel, és a készletek kiíogyóban ·an-
nak. L probléma megoldasa azonban mťszakilag lehetségesnek latszik
egyrészt a hulladékok újra hasznosítasa·al, masíelŋl anyagtakarékosabb
mťszaki konstrukciók alkalmazasa·al. Szóba johetne még a haszontalan
és íelesleges, csupan di·at jellegť termékek elŋallítasanak mérséklése is,
amely azonban jelentŋs üzleti érdekeket sérthet.
Masik probléma az egyre no·ek·ŋ energia igények biztosítasa, még-
hozza lehetŋleg olyan megoldasokkal, amelyek sem a mťkodésükkel, sem
a létesítésükhoz szükséges mťszaki berendezések elŋallítasa·al nem
okoznak szamotte·ŋ ü·eghazhatast. Lz a íeladat talan megoldható lesz
az ún. íúziós energia hasznosítasa·al, amire mar eddig is dollar milliardo-
kat koltottek, egyelŋre mérsékelt eredménnyel. A ténylegesen hasznosít-
ható megoldas legkorabban 20-30 é· múl·a kerülhet alkalmazasra. Ámde
addig meg kell elégedni a mar létezŋ megoldasokkal.
34
1o·abbi probléma az emberiség élelmiszer ellatasa, és a betegségek
gyógyítasa. Ma a loldon tobb szaz millió ember rendszeresen éhezik és
milliók halnak meg alultaplaltsag és megíelelŋ gyógyszerek hianya miatt.
Lz a probléma a népesség rohamos no·ekedésé·el allandóan súlyosbo-
dik. Megoldas egyelŋre nincs. Meg lehetne próbalkozni az életmód és az
étkezési szokasok meg·altoztatasa·al, ami azonban egyelŋre túl sok
eredményt még nem hozott.
Ko·etkeztetésként azt mondhatjuk, hogy az emberiség, és ezen belül
az egyes orszagok okológiai labnyoma íolyamatosan no·ekszik, és ennek
megíékezésére nem rendelkezünk hatékony megoldassal. Abban pedig
biztosak lehetünk, hogy nincs egyszerť megoldas. Csak nagyon bonyolult
megoldasok képzelhetŋk el, amelyekben sok onmagaban is bonyolult
rész-megoldas alkothat egy hatékony osszehangolt stratégiai íolyamatot.
A mťszaki-tudomanyos íeladaton túlmenŋen azonban arra is szamítani
kell, hogy egy igazan hatékony megoldas mindig gazdasagi érdekeket sért,
és emiatt a meg·alósítasa jelentŋs ellenallasba ütkozik.
35
MI IS AZ AZ ÜVEGHÁZ?
Sokan lattak mar íóliasatrat, amely alatt íriss zoldségeket termeszte-
nek, holott kí·ül még meglehetŋsen hť·os kora ta·aszi idŋjaras uralko-
dik. Mashol ehhez ü·eghazat hasznalnak, de a mťkodési el· ugyanaz.
Az ü·eg és a íólia optikai tulajdonsagai sok tekintetben hasonlóak. A
napsugarak jól athatolnak az ü·egen ·agy a íólian és bar a íény egy része
·issza·erŋdik és szóródik, amde bent a napíény energiajanak masik része
elnyelŋdik barmilyen targyban, talajban, berendezési targyban, a no·é-
nyek szaran ·agy le·elein, és ezeket íelmelegíti.
Az elnyelŋ targyak azutan a íel·ett energiat elŋbb-utóbb ismét kisuga-
rozzak, csakhogy nem latható íényként, hanem iníra·oros sugarzas íor-
majaban. Lz utóbbi azonban nem, ·agy csak alig tud athatolni a íólian
·agy az ü·egen, ezért az energiaja csapdaba kerül, bent marad a íóliasa-
torban ·agy az ü·eghazban és a belsŋ teret melegíti.
lasonlóan mťkodik a lold ü·eghaza is, csakhogy itt a íóliat ·agy az
ü·eget a loldet korül·e·ŋ, beborító le·egŋ réteg, ·agyis az atmoszíéra
helyettesíti. Lzaltal jon létre az a kellemes klíma, amely a bolygónkat
alkalmassa teszi az emberi életre.
A íoldi ü·eghaz szamunkra optimalis allapotat rendkí·ül kényes
egyensúly tartja íenn. la ez az egyensúly megbomlik, akar olyan mértékť
klíma·altozas is beko·etkezhet, amely ·eszélybe sodorhatja az emberisé-
get.
Az éghajlati egyensúly kapcsolatban ·an a lold íelszínének é·es atla-
gos hŋmérsékleté·el, amely attól íügg, hogy egyensúlyban ·an-e egyíelŋl
a loldre beérkezŋ és a loldon termelŋdŋ hŋenergia, masíelŋl a loldrŋl a
·ilagťrbe kiaramló hŋenergia mennyisége, mas szó·al, hogy optimalis
mértékť-e a bolygónk ¸hťtése`.
A loldet túlnyomórészt a Nap melegíti, de ehhez hozza adódik az a
hŋenergia is, ami a lold belsejében zajló radioaktí· bomlasokból, ·ulkani
te·ékenységbŋl, erdŋtüzekbŋl, és egyéb természetes hŋ termelŋ folyama-
36
tokból szarmazik, to·abba az a hŋenergia is, amelyet az emberi te·ékeny-
ség termel.
A napból érkezŋ besugarzas és a loldrŋl a ·ilagťr íelé haladó kisugar-
zas egyarant a légkoron halad at, amely bizonyos sugarzasokat atereszt,
masokat elnyel, ·issza·er, ·agy szétszór. Atmoszíérikus ¸ablaknak` ne-
·ezik azokat a hullamhossz tartomanyokat, amelyekben a légkor ateresz-
tŋ képessége magas.
A Nap íelszínén a hŋmérséklet mintegy 6.000 kel·in íok, ez mintegy
húszszor akkora, mint a loldon. Lnnek megíelelŋen a maximalis sugar-
zasi intenzitasa a zold színnek megíelelŋ 0,5 mikron hullamhossz korül
·an. A Nap íelszíne négyzetméterenként kb. 62-65 megawatt teljesít-
ménnyel sugaroz, nagyrészt a latható íény írek·enciatartomanyaban.
Lbbŋl a loldre négyzetméterenként kb. 1,3-1,4 kilowatt besugarzasi
teljesítmény jut, és ennek kb. 60-70%-at a légkor a 0,4-1,3 mikron kozotti
atmoszíérikus ablakon atengedi és az eljut a íelszínre, amely a sugarzas
kb. 30%-at ·isszaveri, 70%-at pedig elnyeli.
A íold íelszíne az elnyelt hŋenergia hatasara íelmelegszik, és hŋmér-
sékleti sugarzast bocsat ki a szemmel lathatatlan iníra·oros tartomany-
ban. Ennek legnagyobb intenzitasa 9-10 mikron hullamhossz korül ·an.
Az iníra·oros kisugarzas 60-70%-at a légkor a ¯,5-14 mikron kozotti
atmoszíérikus ablakon at kiereszti a ·ilagťrbe, a tobbit elnyeli, majd en-
nek jelentŋs részét ·isszasugarozza a íelszínre. A ·isszasugarzas ko·et-
kezménye az ¸ü·eghazhatas`, ·agyis egy jarulékos melegedés az atmo-
szíéramentes allapothoz képest.
A loldon az atlagos é·es kozéphŋmérséklet -16°C korül ·an. la
nem ·olna ü·eghaz, de a íelszín elnyelési tulajdonsagai nem ·altoznanak,
az atlagos hŋmérséklet csak -18°C lenne.
Az ü·eghaz stabilitasa, optimalis energetikai egyensúlya létíontossagú
a bioszíérat benépesítŋ élŋlények szempontjaból.
Az egyensúly kisebb mértékť megbomlasa esetén természetes onsza-
balyozó íolyamatok - negatí· ·isszacsatolasok - gondoskodnak az
egyensúly helyreallítasaról. Az egyensúlyi allapot nagyobb mértékť meg-
bomlasa esetén azonban - egy bizonyos kritikus allapot elérésekor - a
negatí· ·isszacsatolasok helyett onmagat rohamosan íelerŋsítŋ lancreak-
ciószerť íolyamat ,pozití· ·isszacsatolas) alakulhat ki.
37
la példaul az ü·eghaz hatas csokkenne, a hŋmérséklet is csokkenne,
tobb ·íz íagyna meg, és mi·el a jég és hó sok íényt ·er ·issza, ez to·abb
gyorsítana a lehťlést.
Lehetséges, hogy a Marson egykor sťrť légkor és íolyékony ·íz ·olt,
de ü·eghaza meggyengült és a ·íz, majd a le·egŋben lé·ŋ széndioxid
megíagyott, a maradék le·egŋ jelentŋs része pedig a ·ilagťrbe elillant. A
Marson az atlagos hŋmérséklet -60°C, de éjszakanként ez -150°C ala
süllyedhet.
Az ü·eghazi egyensúly ellenkezŋ iranyban is íelborulhat. la az ü·eg-
haz hatas erŋsodik, a ·íz íokozott parolgasa miatt a le·egŋ paratartalma
no·ekszik és mi·el a ·ízgŋz jó iníra·oros elnyelŋ, a melegedés erŋsíti
onmagat. 1alan hasonló módon ·alt íorró bolygó·a a Vénusz, ahol az
atlagos hŋmérséklet -460°C, habar ez ü·eghaz nélkül csak -22°C lenne.
Bar az ü·eghazi egyensúly el·ileg mindkét iranyban íelborulhat, jelen-
leg a loldon a melegedési típusú egyensúly·esztés jelenti a nagyobb koc-
kazatot.
A loldon az ü·eghazhatast a légkorben lé·ŋ iníra·oros elnyelŋ ·e-
gyületek okozzak. A íŋleg természetes eredetť ilyen anyagok kozül a
legíontosabbak a széndioxid, a ·ízgŋz, a metan és az ózon. Lgyes ü·eg-
haz gazok azonban, mint amilyen a dinitrogénoxid és íreon, kizarólag az
emberi te·ékenység ko·etkezményei.
Ha 100%-nak tekintjük azt az energia mennyiséget, amely a sztrato-
szíéraban - ·agyis a 10 km íeletti légkori rétegekben - az iníra·oros
sugarzasból elnyelŋdik, akkor a külonbozŋ gazok altal kép·iselt elnyelési
hanyad hozza·etŋlegesen a ko·etkezŋ: széndioxid kb. 66°, metan kb.
20°, ózon kb. 8°, dinitrogénoxid, íreon, és egyéb ipari eredetť gazok
osszesen kb. 6°.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felsorolt komponensek ilyen
megoszlasban ·annak jelen a sztratoszíéraban, ugyanis a küloníéle ·együ-
letek iníra·oros elnyelŋ képessége jelentŋsen eltér. Azonos téríogatú,
nyomasú és hŋmérsékletť gazok esetén példaul az ózon kb. 2.000-szer, a
freon mintegy 15.000-szer, a dinitrogénoxid pedig csaknem 300-szor
hatékonyabb iníra·oros elnyelŋ, mint a széndioxid. Ámde a széndioxid
sokkal nagyobb koncentracióban ·an jelen, ezért ez alkotja a sztratoszíé-
ra infra·oros elnyelŋ képességének nagyobb részét.
38
Az emberi te·ékenység é·enként mintegy 20-25 milliard tonna szén-
dioxidot juttat a le·egŋbe, ami a légkor széndioxid tartalmanak kozel
1%-a. A jelentŋs kibocsatas ellenére a légkori széndioxid koncentració
é·enként csak 0,5°-kal no·ekszik, mert a természetes onszabalyozó
íolyamatok a hatast részben ellensúlyozzak. Az ember azonban a bio-
szíéra egyensúlyaba annyira bea·atkozik, hogy az onszabalyozasok mar
csak mérsékelten mťkodnek.
A még ki nem banyaszott szén, kŋolaj és íoldgaz széntartalmat 4.000
milliard tonnara becsülik. Ha ezt mind kitermelnénk és elégetnénk, a
légkori széndioxid koncentració megharomszorozódna és az ü·eghaz
íokozódasa miatt az atlagos hŋmérséklet 10°C mértékben no·ekedne.
Az ü·eghazhatasban természetesen nemcsak a sztratoszíéra iníra·o-
ros elnyelŋ képessége jatszik jelentŋs szerepet, hanem a talajszinthez
kozelebbi légrétegekbŋl alló troposzíéra is, amelyben az altalunk koz·et-
lenül tapasztalható idŋjarasi jelenségek lezajlanak. A troposzíéraban ér-
·ényesül egy to·abbi, igen hatékony iníra·oros elnyelŋ, ne·ezetesen a
·ízgŋz, amelynek koncentraciója azonban az idŋjarasi korülményektŋl
íüggŋen széles hatarok kozott ingadozik.
A melegedést és az ü·eghaz hatast íokozza az egyre tobb út és épület
is, mi·el így a lold íelszínének hŋelnyelŋ képessége no·ekszik, íény·isz-
sza·erŋ képessége csokken.
lokozza a melegedést az is, hogy szamos iparag nyersanyag szükség-
letének jelentŋs részét erdŋk ki·agasa·al biztosítjak és ezzel leépítik a
biológiai mechanizmust, amely a széndioxidot lebontja és a szenet lekoti.
Lzenkí·ül az ipar és kozlekedés sok hŋt is termel, hiszen minden beíek-
tetett energia ·égül hŋ·é alakul at.
A klíma·altozast sokan ·alamiíéle ta·oli, megíoghatatlan jelenségként
kezelik, amelynek a hatasait talan csak az unokaink unokai íogjak tapasz-
talni. Lgy nemzetkozi kutatócsoport tanulmanya szerint azonban az ég-
hajlat ·altozasa sokkal hamarabb beko·etkezhet, mint gondoltuk.
A legsúlyosabb helyzetben a trópusi esŋs és szaraz é·szakokat megha-
tarozó monszun ·an, íŋleg Ázsia déli részén, ahol néhany é·en belül
osszeomolhat a monszun ·altakozasa, Nyugat-Aírikaban pedig 10-20
é·en belül.
39
Egy-két é·tizeden belül elol·adhat az északi sark·idék jege, a Gron-
landot borító jég és az Antarktisz nyugati nagy jéglemeze ·iszont még
300 é·ig kitarthat.
Szaz é·en belül leallhatnak ·agy meg·altozhatnak az Atlanti-ócean
tengeraramlatai, íŋleg a Golí Áramlat, marpedig ez az ócean hŋhaztarta-
sanak osszeomlasat és az Ll Nino né·en ismert szélsŋséges idŋjarasi
jelenség katasztroíalis mértékť íelerŋsodését okozhatja.
A lold legnagyobb oxigéntermelŋinek, az amazonasi esŋerdŋnek, ·a-
lamint a kanadai és a szibériai tajgakat borító erdŋknek még ot·en é·ük
lehet a kipusztulasig.
la azt kérdezzük, hogyan lehetne a melegedési íolyamatot megallíta-
ni, a ·alasz meglehetŋsen bizonytalan. Az emberiség létszamanak korla-
tozasa nem lehetséges. Ugyancsak nem lehetséges az egy íŋre jutó mate-
rialis igények no·ekedésének megallítasa, hiszen a józan onmérsékeltre
buzdító minden eddigi kezdeményezés kudarcot ·allott.
40
AZ ÕNSZABÁLYOZO BIOSZFERA
A bioszíéra a talaj illet·e tengerszint íelett és alatt elhelyezkedŋ zóna,
amelyben organikus élet talalható. A bioszíéra a tengerszinttŋl íelíelé
akar 8-10 km magassagig, a szarazíoldeken tobb szaz méter, helyenként
akar tobb ezer méter mélységig terjedhet, az óceanokban pedig gyakorla-
tilag egészen a meder aljaig tart.
A bioszíéraban az élŋlények és a természeti erŋíorrasok kozotti kol-
csonhatasok ko·etkeztében - amelyek soran szinte minden mindennel
osszeíügg - szüntelen mozgas, ·altozas, atalakulas zajlik, amde úgy, hogy
kozben a rendszer bizonyos kulcsíontossagú jellemzŋi ·iszonylag hosszú
idŋn keresztül nagyíokú stabilitast mutatnak.
1ermészet és kornyezet·édelmi szempontból azonban ismételten
íelmerül az aggodalom, hogy az ember az ipari és mezŋgazdasagi te·é-
kenységé·el olyan mértékben megza·arhatja a bioszíéra okológiai rend-
jét, hogy az mar az emberiség létét ·eszélyezteti.
Ebben a megíogalmazasban indirekt módon benne ·an az elŋíelte·és,
amely szerint létezik a természetnek ·alamiíéle ŋseredeti, természetes
okológia rendje, és az ember ezt a rendet megbolygatja. A ·alósag azon-
ban az, hogy ilyen ¸ŋseredeti rend` ·oltaképpen nem létezik.
A természetben léteznek nagyon hatékony onszabalyozó íolyamatok,
amelyek ellentétes hatasok atmeneti egyensúlya ré·én idŋnként olyan
képet mutatnak, mintha létezne ·alamiíéle tartósan stabil allapot. A lold
íejlŋdése soran azonban szamos alkalommal megbomlott ez az egyen-
súly, és idŋnként olyan óriasi katasztróíak léptek íel, amelyekben az élŋ-
vilag jelentŋs része elpusztult.
Még a ·iszonylagos egyensúly allapotaban is a természet az egyes élŋ-
lény egyedekhez kegyetlen és kíméletlen módon ·iszonyul. Példaként
említhetjük azt a dél-amerikai torzset, amelyben a 16 életé·üket betoltott
íiúk íéríi·a a·atasa a ko·etkezŋ módon zajlik:
41
A íiút - alapos elŋzetes kiképzés utan - mezítlab kiküldik egy hónap-
ra az ŋserdŋbe. Minden ruhazata egy agyékkotŋ. Lzen kí·ül csak egy tŋrt
·ihet maga·al. la túléli az egy hónapot és él·e ·isszatér, íéríinak tekin-
tik, ha nem, ünnepélyesen elsiratjak. Lurópai ember, ha maga·al ·ihetne
annyi holmit, amennyit egy hatizsakban elbír, legíeljebb addig maradhat-
na életben, amíg el nem íogy az utolsó tolténye, az utolsó csepp i·ó·ize,
·agy az utolsó antibiotikum tablettaja.
A természet ugyanis az emberrel szemben ellenséges, kíméletlen, ke-
gyetlen. Az egész emberi ci·ilizació úgy alakult ki, hogy íolyamatosan
küzdeni kellett egyrészt a természettel, masrészt egymassal, a gyakran
szťkos erŋíorrasokért.
A természet azonban nemcsak az emberrel kegyetlen, hanem az osz-
szes élŋlénnyel. A természet okológiai egyensúlyaban ugyanis fontos
szerepet jatszik az ún. taplalkozasi lanc. Lz azt jelenti, hogy az élŋlények
kolcsonosen megeszik egymast. Minden élŋlény mas élŋlényekkel taplal-
kozik, és minden élŋlény egyúttal taplaléka, prédaja mas élŋlényeknek.
logy mi magunk is taplalék ·agyunk, arról konnyen meggyŋzŋdhetünk,
ha pl. a íťben ó·atlanul raülünk egy hangyabolyra.
Az okológiai szabalyozó rendszerben tehat íontos szerepet jatszik az
élŋlények ·iselkedése, íŋleg az, hogy minden egyes élŋlény igyekszik
taplalékot szerezni és elkerülni azt, hogy onmaga taplalék legyen. Lnnek
a rendszernek az ember is szer·es része. Az a kérdés persze íel·ethetŋ,
hogy az ember túlszaporodott, és az intelligenciaja·al olyannyira maga ala
gyťrte a tobbi élŋlényt, hogy az mar az egész rendszer íelborulasat ered-
ményezheti.
Lz a íel·etés jogos. Jogos az a kérdés is, hogy mi az az ésszerť hatar,
amelyen belül az okológiai rendszerbe ·aló bea·atkozasunk még elío-
gadható mértékť. Vegyünk egy nagyon egyszerť példat.
1együk íel, hogy ·alaki egy szép nyari estén kiül a Balaton partjara és
szomorúan tapasztalja, hogy percenként atlag 100 szúnyogcsípést kényte-
len el·iselni. Valószínťleg szó·a teszi, hogy a hatósagok miért nem intéz-
kednek e remek üdülŋ terület szúnyog-mentesítésére.
Van azonban ennek a kérdésnek egy masik oldala is. A Balaton ·izét
ugyanis jelentŋsen szennyezik küloníéle nitrogén ·együletek. A szúnyog
lar·ak ezeket a ·együleteket íelhasznaljak a testük íelépítéséhez. Így az-
42
utan egy-egy szúnyog kirajzas óriasi mennyiségť szennyezést ta·olít el a
·ízbŋl. Raadasul a szúnyog íontos része a taplalkozasi lancnak, az énekes
madarak taplaléka. A rendszeres szúnyogirtas pedig dur·a bea·atkozas a
természet okológiai onszabalyozó rendszerébe.
Meg kell ezért külonboztetni a természet·édelmet és a kornyezet·é-
delmet. A kornyezet·édelem azt jelenti, hogy az ember szamara kellemes,
élhetŋ kornyezeti íeltételeket teremtünk. Lnnek soran azonban atalakít-
juk a természetes okológiai rendet. Amikor utakat, hazakat építünk, bo-
zótot, parlagíü·et irtunk, kellemes parkokat, sétanyokat alakítunk ki,
íeltorjük a parlagíoldeket és ezeken gabonat, zoldséget, gyümolcsot ter-
mesztünk, bea·atkozunk a bioszíéra mťkodésébe.
Kérdés, hogy az ún. íenntartható íejlŋdés, ·agy ha ez nem megy, ak-
kor legalabb a íenntartható stagnalas soran milyen mértékť lehet az a
bea·atkozas, amely még nem ·eszélyezteti az emberiséget.
Mas szó·al: mi az az emberi oldalról még megengedhetŋ maximalis
bea·atkozas, amelyet a bioszíéra természetes onszabalyozó mechanizmu-
sa még éppen kompenzalni képes.
A bioszíéra onszabalyozasanak egyik legszemléletesebb modellje J. E.
Lo·elock ¸GAIA` elmélete.
Az elmélet megne·ezése Gaia istenasszony ne·ébŋl ered. Ŋ ·olt az
ógorog mitológiaban a lold istenasszonya, Uranosz Lg-isten íelesége.
Gyermekeik pedig a szazkezť óriasok, az egyszemť küklopszok, az
Olimposz istenei·el hadakozó kígyólabú gigaszok, és nem utolsó sorban
a titanok, akik kozott talan legíontosabb Krónosz, az idŋk ura, aki íelíal-
ta gyermekeit, ki·é·e Zeuszt, aki késŋbb a ·ilag ura·a és íŋistenné lépett
elŋ. A ·onatkozó mitológiai torténetek jól szimbolizaljak az egymassal
ellentétes természeti erŋk küzdelmét, a természet szakadatlan ·altozasat,
dinamikus jellegét.
Lo·elock szerint a íoldi bioszíéra ahhoz hasonlóan mťkodik és ·isel-
kedik, mint egy élŋlény szervezete, mint példaul az emberi test, amely
tobbmilliard sejtbŋl épül íel.
A testben mindegyik sejt onmagaban is egy-egy élŋlény, hiszen ha egy
sejtet kiemelünk a helyérŋl, az képes lehet megíelelŋ tapoldatban to·abb
élni, sŋt akar szaporodni is. A sejtek mellett sokmillió to·abbi élŋlény él
43
szimbiózisban az emberrel. Ilyenek példaul a bélílórat alkotó baktériu-
mok, amelyek nélkül nem tudnank megemészteni a taplalékot.
Az emberi testben bonyolult onszabalyozó mechanizmusok mťkod-
nek, amelyek optimalis szinten tartjak a testhŋmérsékletet, a ·ércukor-
szintet, a testned·ek pl értékét, a sejteken belüli natrium, kalium, kalci-
um, íoszíor ionkoncentraciót és szamos egyéb kulcsparamétert, mert
ezek nélkül az ember nem lenne életképes. A szabalyozó rendszerek
megíelelŋ mťkodtetése a testünket alkotó sokmilliard sejt, ·alamint a
szimbiózisban részt·e·ŋ mikroorganizmusok hatékony együttmťkodése
útjan ·alósul meg.
Az ember életképességéhez azonban nemcsak belsŋ szabalyozasokra
·an szükség, hanem alkalmas külsŋ íeltételekre is, ezért az ember a kor-
nyezetét céltudatosan alakítja, hazat épít, ruhazatot, íegy·ereket, jarmť-
veket készít, stb.
Lo·elock szerint a bioszíéraban lé·ŋ élŋlények és a természet onma-
gaban élettelen erŋíorrasai kozotti kolcsonhatasok ehhez hasonló onsza-
balyozó és kornyezetalakító rendszert alkotnak. Mas szó·al: a bioszíéra-
ban talalható élŋlény populaciók nemcsak passzí·an él·ezik a loldon az
életnek ked·ezŋ kornyezeti íeltételeket, hanem azt aktí· módon alakítjak,
sŋt a ked·ezŋnek mutatkozó allapotot - a lehetŋségek hatarain belül -
stabilizaljak.
A loldon az élet mintegy 3 és íél milliard é··el ezelŋtt kezdett kiala-
kulni, és azóta a íoldi klíma meglepŋen stabil, annak ellenére, hogy koz-
ben a loldet hatalmas kornyezeti katasztróíak érték.
Llŋíordult, hogy hosszú ideig olyan intenzí· kozmikus eredetť ioniza-
ló sugarzas érte a bioszíérat, amelyhez hasonlót legfeljebb néhany napra
lehetne elŋidézni, ha az atomhatalmak a nuklearis bombaikat egyszerre
íelrobbantanak. Maskor a napsugarzas tobb millió é·ig 30°-kal volt
gyengébb, mint most, és ez akar 50-80 íok hŋmérséklet csokkenést
okozhatott ·olna, amde a loldon az atlagos é·es kozéphŋmérséklet alig
·altozott, mi·el a csokkenŋ besugarzast az ü·eghaz eííektus íelerŋsodése
kompenzalta. Az is elŋíordult, hogy az ¸ózonréteg` nemcsak meggyen-
gült, de hosszú idŋre teljesen megszťnt létezni, mi·el a sztratoszíéraból
az osszes ózon eltťnt, de a bioszíéra ezt is túlélte.
44
A GAIA elmélet szerint a klíma szabalyozasaban nem a nagytestť ala-
tok és no·ények, hanem a mikro élŋlények, baktériumok, penészgombak,
moszatok, kék és zold algak, korallok jatsszak a íŋszerepet. Bar ezek
klímaszabalyozó képessége lassú, de nagyon hatékony.
Lo·elock példaként hozza íel, hogy sokmilliard elpusztult korall
mészkŋ·azaból tobb kilométer magas és tobb ezer kilométer hosszú
tenger alatti zatonyok épültek íel. Lkkora építmények olyan hatalmas
terhelést képeznek az óceanok alatti ·ékony íold-kérgen, hogy képesek
beíolyasolni a tengeraramlatokat és a lemez-tektonikai folyamatokat, s
ezen keresztül a íoldrengéseket, ·ulkani te·ékenységeket, sŋt még akar a
kontinensek ·andorlasat is.
Mikro-élŋlények tomegeinek oníelaldozó-onpusztító te·ékenysége
képes meg·altoztatni a mély-tengerek és a magasabb légrétegek kozti
gazcserét, s ezzel beíolyasolni a sztratoszíéra metan, halogén, szénhidro-
gén és ózon tartalmat, ezen keresztül az ü·eghazhatas, sŋt az ultraibolya
sugarzas erŋsségét is.
Lo·elock szerint is lehetséges, hogy 3 és íél milliard é··el ezelŋtt ·é-
letlenül jottek létre azok a kornyezeti íeltételek, amelyek lehetŋ·é tették
az organikus életet. Ámde ami ezutan tortént, nem lehet ·életlen.
A ·ilagťrben ugyanis a rendszeres szupernó·a robbanasok miatt a
csillagkozi és bolygókozi térben lebegŋ poríelhŋkben minden lehetséges
kémiai elem tomegesen elŋíordul, és mi·el a csillagok kozelében hatal-
mas intenzitasú ionizaló sugarzas ·an jelen, ezért ezekbŋl íolyamatosan
képzŋdnek a legküloníélébb szer·es és szer·etlen molekulak. Azt is
mondhatjuk, hogy a vilagegyetem íolyamatosan ontja magaból a szer·es
élet építŋko·eit, és ha ezek olyan bolygóra kerülnek, ahol az élethez
szükséges klíma·iszonyok meg·annak, az élet létrejon. la pedig az élet
létrejon, az élŋ egyedek olyan komplex rendszert alkotnak, amelyek sza-
balyozni képesek a kornyezeti íeltételeket úgy, hogy az élet hosszabb
ta·on íennmaradjon.
Lbben a szabalyozasi íolyamatban jelentŋs szerepet kap a természetes
ki·alasztódas, amely újabb meg újabb élŋlényíajokat hoz létre, de az is
rendszeresen elŋíordul, hogy a bioszíéra stabilitasanak megŋrzése érde-
kében egyes élŋlények tomegesen elpusztulnak, ahhoz hasonlóan, aho-
gyan példaul az emberi szervezet az immunrendszer mťkodése soran
45
onmagukat íelaldozó íehér·érsejtek tomeges pusztulasa aran harít el egy
·eszélyes íertŋzést.
Idŋnként persze az emberi szer·ezethez hasonlóan a bioszíéraban is
létrejohet ¸rakos daganat`, egy élŋlény populació gatlastalan elszaporo-
dasa, amely az onszabalyozó mechanizmusok megza·arasa ré·én ·e-
szélybe sodorhatja a bioszíérat. A bioszíéra ilyenkor a ·eszélyes popula-
ció megsemmisítésére mozgósítja az erŋíorrasait.
A bioszíéra ¸célja` nem az, hogy az emberiséget boldogga tegye. Az
emberiség csupan egyike a bioszíérat alkotó szamtalan élŋlény populaci-
ónak, és hasznos tényezŋje lehet ennek a hatalmas onszabalyozó rend-
szernek, de íennall az a kockazat is, hogy elŋbb-utóbb a nemkí·anatos
rakos daganat szerepét íogja betolteni, és akkor a bioszíéra az erŋíorrasa-
it az emberiség íelszamolasara íogja iranyítani.
Mindebbŋl az is ko·etkezik, hogy amikor természet·édelemrŋl beszé-
lünk, az olyan, mintha egy pincsikutya meg akarna ·édeni egy eleíantot.
Pedig jobban tenné, ha arra torekedne, nehogy ·életlenül az eleíant talpa
ala kerüljon, és nem ingerelné az eleíantot példaul azzal, hogy harapdalja
az ormanyat.
Onhittségünkben ugyanis úgy ·élhetjük, hogy kísérletezünk a termé-
szettel. Valószínťbb azonban, hogy a természet kísérletezik ·elünk, és ha
a kísérlet eredménye nem megíelelŋ, az emberiség megszüntetésére ke-
rülhet sor.
Mit jelent ez a gyakorlatban· Azt, hogy az ember nem képes elpusztí-
tani a bioszíérat, ehhez nincs elég hatalma, eszkoze és energiaja, amde
onmaga pusztulasat azért még elŋidézheti.
A természet erejének illusztralasara elegendŋ arra gondolni, hogy a
2004. Karacsonykor beko·etkezett Csendes óceani íoldrengés és szokŋar
,¸tsunami`, akkora energiakat mozgatott meg, amely megíelel tobb ezer
atombomba robbanóerejének. Ls bar nagyon sok halalos aldozat volt, a
bioszíéra alig karosodott. A természet szamara mindez legíeljebb kisebb
szúnyogcsípést jelentett.
Masik példaként hozhatjuk íel azt az egyébként tiszteletreméltó szo-
kast, hogy jószí·ť emberek madaretetŋket helyeznek el a szabadban,
hogy télen a madarak ne éhezzenek.
46
Lrdemes azonban arra is gondolni, hogy amikor a loldon megjelent
az elsŋ ember, akkor mar tobb szaz millió é·e ropkodtek a le·egŋben a
madarak, és amikor az emberiség ·égleg kipusztul, a madarak még alig-
hanem to·abbi tobb szaz millió é· múl·a is ·idaman csiripelnek majd a
íakon.
la a bioszíéra ilyen hatékonyan mťkodik, jogosan ·etŋdik íel a kér-
dés, hogy a mi bolygónk mennyire tekinthetŋ specialis ki·ételnek. A
GAIA elméletbŋl ugyanis az a ko·etkeztetés is leszťrhetŋ, hogy az élet az
uni·erzumban szamtalan egyéb bolygón is hasonló módon kialakulhat.
Lzt a ·éleményt tamasztja ala a íizikai Nobel díjas Leon Ledermann
proíesszor megallapítasa is, amely szerint mi most ·oltaképpen egy atla-
gosnak mondható galaxis atlagos csillaganak atlagos bolygójan élünk, és a
·ilagegyetemben még sok milliard hozzank hasonló bolygó létezhet.
Mas szó·al: lehetséges-e, hogy az uni·erzum úgy ·an kialakít·a, hogy
abban szamtalan helyen tor·ényszerťen megjelenik az élet, sŋt az érte-
lemmel rendelkezŋ élet. A kérdés szorosan osszeíügg a természet mťko-
dését meghatarozó allandó paraméterek szamszerť értéké·el, amelyek
biztosítjak, hogy a íizikai, kémiai, biológiai íolyamatok mindig ugyan-
olyan tor·ényszerťségek szerint mťkodjenek.
A természeti allandókat két íŋ csoportba lehet sorolni: ·annak mate-
matikai és ·annak íizikai allandók.
Matematikai allandóra példa a ư szam ,3,1415926536.,, amely meg-
adja a kor kerületének és atmérŋjének ·iszonyat egy euklideszi típusú
térben, ·agy példaul az e szam ,2,¯182818285.,, amely a természetes
logaritmus alapszama.
A íizikai allandók nem íüggetlenek a matematikai allandóktól, azokkal
szoros kapcsolatban ·annak. lizikai allandóra példa lehet a íénysebesség,
az elektron toltése és tomege, a gra·itaciós allandó, a Planck íéle allandó,
a Boltzmann allandó, stb.
A íizikai allandók szama jelentŋs, és kombinalasukkal újabb meg
újabb allandókat képezhetünk. lel·ethetŋ ezért a kérdés, hogy hany
olyan íüggetlen íizikai allandó létezik amelyeket a tobbi allandóból nem
lehet levezetni. Prof. dr. John C. Baez (University of California) szerint a
íüggetlen íizikai allandók szama 26. lel·ethetŋ az a kérdés is, hogy a
íizikai allandók oroktŋl íog·a léteznek-e, ·agy csak a íeltételezett ŋsrob-
47
banas soran alakultak ki, s az is, hogy miért éppen akkorak a íizikai allan-
dók, amekkorak.
A kérdés azért íontos, mert barmelyik íizikai allandó csekély mértékť
meg·altozasa meg·altoztatna a ·ilag mťkodését, olyannyira, hogy pl. a
csillagok nem tudnanak sugarozni, mert bennük nem mťkodne termo-
nuklearis reakció, ·agy az atomok nem tudnanak szer·es molekulakat
alkotni, és ezért nem johetett ·olna létre az élet, sŋt esetleg egyaltalan
nem létezhetnének atomok, mert az elektronok nem lennének képesek az
atommagok korül stabil palyakon keringeni, stb.
logy a ·ilag éppen olyan, amilyen, az a íizikai allandók precíz ossze-
hangolasanak ko·etkezménye. Az egyik legíontosabb természeti allandó,
ne·ezetesen az ún. finomszerkezeti allandó pl. akkora pontossaggal ·an
beallít·a az éppen optimalis értékre, mintha a loldon elhelyezett egyío-
rintos érme kozepébe talalnank puska·al a loldrŋl.
A természeti allandók pontos osszehangolasanak ko·etkezménye az
is, hogy a ·íz -4 C íokos allapotaban a legsťrťbb, s ezért a jég nem süly-
lyed le a ·íz íenekére, hanem a tetején úszik. la nem így lenne, a íolyók-
ban, ta·akban és tengerekben nem lehetne élet.
Valószínťtlen, hogy a természeti allandók pontos osszhangja csupan a
·ak ·életlen mť·e, mert egy ilyen ·életlennek kisebb a ·alószínťsége,
mintha ·alakinek minden héten otos talalata lenne a lottón. Lbbŋl a íel-
ismerésbŋl kiindul·a tobb természettudós íeltételezi, hogy megalapozott
az ún. antropikus el·, amely szerint az uni·erzum azért ilyen, hogy létez-
hessen benne értelmes lény, aki megíigyeli.
A gyenge antropikus el· szerint tobb ·ilagegyetem keletkezett, ezek-
ben ·életlenszerťen alakultak ki a természeti allandók, és mi egy olyan
·ilagegyetemben élünk, ahol ·életlenül osszejottek a megíelelŋ paraméter
kombinaciók, és ezaltal lehetŋ·é ·alt az életünk. Lz az elgondolas tulaj-
donképpen egyíajta kozmológiai darwinizmusként is íelíogható.
Az erŋs antropikus el· szerint ezzel szemben létezik egy kozmikus in-
telligencia, amely szandékosan úgy iranyította a természeti allandók kiala-
kulasat, hogy az élet létrejohessen. A kérdés ilyen interpretalasa azonban
mar alap·etŋ íilozóíiai és teológiai kérdésekhez ·ezet, amelyek nem ké-
pezik a jelen kony· témajat.
48
ZÕLD ENERGIÁK
A szakembereket és kornyezet·édŋket régóta íoglalkoztatja a kérdés,
hogyan lehetne ü·eghaz gazok - íŋleg széndioxid - kibocsatasa nélkül
nagy mennyiségben, gazdasagosan energiat termelni.
Kézeníek·ŋ megoldasnak kínalkozik a természetben meglé·ŋ energi-
ak, így a Nap, a szél, a ·íz, a lold belsŋ melegének energiajat íelhasznalni
erre a célra. Az optimista jóslatok ellenére azonban az ilyen energiaíor-
rasok hasznosítasa ·iszonylag csekély mértékť, és altalaban koltségesebb
is a hagyomanyos energiatermelésekhez ·iszonyít·a.
Lrdemes ezért alaposabban meg·izsgalni a kérdést, hogy melyek azok
az akadalyok, amelyek késleltetik az ilyen megoldasok szélesebb elterjedé-
sét.
Példa ked·éért tegyük íel, hogy építeni akarunk mondjuk egy szél, egy
Nap, ·agy egy geotermikus erŋmť·et. logadjuk el, hogy barmennyire is
¸zold` egy ilyen erŋmť, azért mégiscsak termelni íog ü·eghazgazokat.
Ennek oka abban ·an, hogy barmilyen erŋmť·et építünk, biztosak le-
hetünk, hogy az nem íog orokké tartani, és az életciklusa soran a ko·et-
kezŋ szakaszokra kell szamítani:
lel kell építeni az erŋmť·et, ·agyis ki kell asni az alapokat, le kell
gyartani a szükséges cementet, beton·asat, acél, színesíém, és mť-
anyag alkatrészeket, stb. Lzek elŋallítasa gyartasi ,kohaszati, ·egyi-
pari, stb., mť·eleteket igényel, majd mindezt a helyszínre kell szal-
lítani, pl. ·asúton, ·agy teherautókkal, majd ossze kell szerelni, és
ki kell építeni az orszagos ·illamos halózattal a ta··ezetékes kap-
csolatot, majd az erŋmť·et üzembe kell helyezni. Mindez azt je-
lenti, hogy egy erŋmť puszta létesítése, mielŋtt még energiat ter-
melne, meg·altoztatja az okológiai kornyezetet és szükségszerťen
ü·eghaz gazok kibocsatassal jar.
Mťkodtetni kell az erŋmť·et. Lnnek soran az erŋmť nem, ·agy
csak alig termel ü·eghaz gazokat, mindaddig, amíg hibatlanul mť-
49
kodik. Csakhogy az ordog nem alszik. Ami ugyanis elromolhat, az
altalaban el is romlik. A mťkodtetés soran tehat gondoskodni kell
a berendezések rendszeres karbantartasaról, ja·ítasaról, mťkodé-
sének ellenŋrzésérŋl. la pl. szélerŋmť·ünk ·an, a gépalkatrészek
elkopnak, idŋnként el íog torni egy csapagy, ·agy egy erŋs szél·i-
har letori az egyik propeller szarnyat, stb. A ja·ítasokhoz a pótal-
katrészeket le kell gyartani, helyszínre kell szallítani, stb. la nap-
elemekkel borítunk be nagy íelületet, akkor az idŋjarasi korülmé-
nyek, ·agy a cellak természetes oregedése miatt a meghibasodott
elemeket idŋnként ki kell cserélni. Gondoskodni kell a keletkezett
·eszélyes elektronikus hulladék artalmatlanítasaról, és ezek helyett
újakat kell gyartani, ami ugyancsak kornyezetterhelést okoz. la
pedig pl. meleg vizet szi·attyúzunk íel a mélyebb íoldrétegekbŋl,
akkor az abban lé·ŋ íémsók és egyéb ·együletek tonkre íogjak
tenni a csŋ·ezetékeinket, amelyek elŋbb-utóbb ·agy kilukadnak,
·agy eltomŋdnek. Raadasul ·alahogyan ·issza is kell pumpalni a
íold ala a kitermelt termal·izet, ha nem akarunk kémiai és radioak-
tí· szennyezést juttatni a íelszíni talajrétegekbe, stb.
Lgyetlen erŋmť sem orokéletť. Llŋbb-utóbb - altalaban néhany
é·tizeden belül - be íogja íejezni a palyaíutasat, és akkor majd az
egészet le kell bontani, helyre kell allítani a természet eredeti alla-
potat, és ·alahogyan meg kell szabadulni a bontas soran keletkezŋ
·eszélyes hulladékoktól. Lz is okozni íog - tobbek kozott - ü·eg-
hazgaz termelŋdést.
la mindezt ·égig gondoljuk, megpróbalhatjuk kiszamítani, hogy egy
erŋmť teljes élettartama alatt osszesen milyen mennyiségť ,hany kilo-
watt-óra ·agy megawatt-óra, ·illamos energiat íog elŋallítani. Naperŋ-
mť·ek esetén pl. íel kell mérni, hogy mennyi lehetett a hasznos napsüté-
ses órak szama, és a Nap tényleg olyankor sütott-e, amikor szükség ·olt
sok energiara, stb.
Lzek utan el kell osztani a teljes életciklus soran okozott osszes kor-
nyezet-terhelést, illet·e ü·eghazgaz kibocsatast az osszes megtermelt
hasznos energia mennyiségé·el, és akkor megkapjuk, hogy egységnyi
·illamos energiahoz mennyi ü·eghaz és mennyi egyéb kornyezetterhelés
tartozik.
50
Lbbe a kalkulacióba természetesen azt is bele kell szamítani, hogy az
illetŋ erŋmť típus hogyan beíolyasolja a teljes ·illamos halózat mťkodé-
sének stabilitasat, pl. tényleg olyankor termel-e aramot, amikor a legna-
gyobb a íogyasztas, és ha nem, milyen to·abbi mťszaki intézkedések
szükségesek a halózat stabil mťkodése érdekében, az energia esetleges
atmeneti tarolasara, stb.
la alapos elemzéseket ·égzünk a küloníéle erŋmť típusokra, kiderül,
hogy a zoldnek hitt energia mar nem is annyira zold. Valódi zold energia
csak a íantaziaban létezik, a ·alósagban nem. Legíeljebb arról beszélhe-
tünk, hogy egyik ·agy masik erŋmť típus természetkarosító hatasa kisebb
vagy nagyobb.
A ·ilagon ma ki·aló tudósok, kozottük Nobel díjasok keresik az op-
timalis megoldast, egyelŋre mérsékelt eredménnyel. A ¸reményíutamok`
kozott szerepel nuklearis íúziós energiatermelés, tóriummal mťkodŋ
atomerŋmť·ek, napenergia·al hajtott jarmť·ek, magas hatasíokú ·illa-
mos energiatarolók, stb.
Nem ·alószínť azonban, hogy ·alaha is rendelkezésre íog allni olyan
energiaíorras, amely semmilyen tekintetben egyaltalan nem terheli a kor-
nyezetet. A mťszaki megoldas keresése mellett ezért egyre sürgetŋbb az
emberiség energia íelhasznalasanak ·isszaíogasa, mérséklése. Lzt azon-
ban csak ke·ésbé pazarló, igénytelenebb, mondhatni puritanabb emberi
magatartassal lehetne elérni.
la sorba allítjuk a jelenleg ismert erŋmť típusokat, a legrosszabb
megoldas kétségtelenül a hagyomanyos széntüzelésť hŋerŋmť. Lgy ezer
megawatt teljesítményť ilyen erŋmť eléget é·enként atlagosan 3,5 millió
tonna szenet, és a szabadba kibocsat mintegy 11 millió tonna széndioxi-
dot, 3 millió tonna hamut, 500 ezer tonna gipszet, 30 ezer tonna salakot,
16 ezer tonna kéndioxidot, ezer tonna port, sŋt még kb. 5-6 tonna urani-
umot is, és ezzel még a radioaktí· szennyezések szempontjaból is ·eszé-
lyesebb, mint egy atomerŋmť.
la sikerülne ki·onni a íelhasznalt tobb millió tonna szén uranium
tartalmat és a szenet ·isszatoltenénk a íold mélyére, ahonnan kibanyasz-
tuk, akkor az így kinyert uraniumból egy atomreaktorban csaknem annyi
energiat lehetne termelni, amenyit a szénerŋmť termel.
51
Nem túl ked·ezŋ a helyzet a szénhidrogén ,olaj, gaz, üzemť erŋmť-
·ek esetén sem. Bar ezek salakot és uraniumot nem bocsatanak ki, azon-
ban jelentŋs a szerepük a széndioxid kibocsatasban.
Azt is érdemes tekintetbe ·enni, hogy a szénhidrogének értékes ·e-
gyipari nyersanyagok, tobbek kozott mťanyagok, gyógyszerek, mťtra-
gyak, stb. gyartasahoz, ezért az elégetésük ·oltaképpen a íogyatkozó
nyersanyag készletek íelelŋtlen pazarlasaként is íelíogható.
Mi·el a ·ilag ·illamos energia termelése túlnyomórészt íosszilis ener-
giahordozókra ,szén, szénhidrogén, épül, ezért az elektromos aram ter-
melése okozza az osszes széndioxid kibocsatas tobb mint 36°-at ,ld.
New Scientist, 2005. szeptember 3. szam,.
Nemzetkozi statisztikai adatok szerint a ·ilagon jelenleg az osszes
megtermelt és íelhasznalt energia íorrasa az alabbi megoszlast mutatja:
Olaj kb. 36 %
Szén kb. 23 °
loldgaz kb. 21 °
Biomassza kb. 11 %
Nuklearis kb. ¯ °
Vízi és szélerŋmť kb. 2 °
Igen jelentŋs kornyezetterhelést jelent a motorizació, ·agyis a belsŋ
égésť motorokkal meghajtott kozúti jarmť·ek szamanak rohamos no·e-
kedése is, olyannyira, hogy a kornyezet és természet karosító tényezŋk
kozott az autózas jelenti az egyik legnagyobb kockazatot.
A belsŋ égésť motorokban ugyanis magas hŋíokon és nyomason lép
kémiai reakcióba a szénhidrogén ,benzin, diesel olaj, PB gaz, stb., üzem-
anyagot alkotó szén és hidrogén, ·alamint a le·egŋben lé·ŋ oxigén és
nitrogén, és ezért nagy mennyiségben keletkezik legalabb harom ü·eg-
hazhatasú ·egyület, mégpedig a széndioxid, a ·ízgŋz, ·alamint a küloníé-
le nitrogénoxidok.
A loldon mar ma is tobb mint íélmilliard gépkocsi kozlekedik. Lzek
elégetnek naponta tobb mint 2 millió tonna üzemanyagot, masodpercen-
ként legalabb 25.000 litert. Leselejteznek é·enként tobb mint 30 millió
tonkrement gépkocsit, nagyjaból minden masodpercben egyet, és a sze-
métbe kerül még masodpercenként 5-6 akkumulator és 10-12 gumiab-
roncs is.
52
la ezen kí·ül azt is szamítasba ·esszük, hogy a gépjarmť kozlekedés
milyen jarulékos hattéripart és inírastruktúrat igényel ,autópalya építés,
üzemanyagtoltŋ allomasok, olajbanyaszat és íinomítas, stb.,, akkor nem
túlzas azt allítani, hogy ma a teljes kornyezetterhelés nagyobbik íelét
éppen a kozúti kozlekedés jelenti.
Az ü·eghaz gazok kibocsatasa mellett a gépjarmť·ek okozzak a nagy-
·arosokban a talaj-kozeli le·egŋszennyezés legnagyobb részét is, és eb-
ben szamos ·eszélyes komponens talalható, pl. szénmonoxid, szénhidro-
gén gŋzok, nitrogénoxidok, ólom·együletek, kéndioxid, klór és íluor
·együletek, ammónia, to·abba szilard lebegŋ részecskék. Ugyanakkor a
le·egŋszennyezés mellett a gépkocsi íorgalom jelenti a ·arosi zajterhelés
legnagyobb részét is.
A kozlekedéssel és az energia termeléssel kapcsolatos karok mérséklé-
se érdekében komoly erŋíeszítések íolynak olyan hasznalati eszkozok
meg·alósítasara, amelyek ke·esebb üzemanyag és,·agy ·illamos energia
íelhasznalassal nyújtjak ugyanazt a szolgaltatast. Nagyon íontos szerepe
van ebben az alacsony üzemanyag íogyasztasú gépkocsik kiíejlesztésé-
nek. Jelentŋs energia megtakarítast jelenthet az iparban és a haztartasban
alkalmazott elektromos és elektronikus eszkozok teljesítmény igényének
csokkentése is, pl. energia takarékos izzók, LCD képernyŋs 1V készülé-
kek és szamítógépek alkalmazasa, jobb hatasíokú íťtéstechnika, épületek
íokozottabb hŋszigetelése, stb.
Ami a széndioxidot nem képezŋ energiatermelési eljarasokat illeti,
ezen a téren elsŋsorban a Nap, a szél és a ·ízi energia íokozott hasznosí-
tasa johetne szóba. Lzek külonleges elŋnye, hogy olyan energetikai ío-
lyamatokat csapolnak meg, amelyek energiaja egyébként is magatól hŋ·é
alakult ·olna at, így gyakorlatilag még tobblet hŋtermelést sem okoznak.
Sajnos a Nap és szél erŋmť·ek hatranya, hogy csak olyankor termel-
nek energiat, amikor süt a Nap ·agy íúj a szél, és ezért a megtermelt
energiat ·alahogyan tarolni kellene, hogy akkor lehessen íelhasznalni,
amikor szükséges. A keletkezŋ hatalmas mennyiségť ·illamos energia
tarolasara azonban ma még csak olyan technológiai megoldasok allnak
rendelkezésre, amelyek nagyon koltségesek és,·agy kornyezetkarosítók
és,·agy íokozottan baleset ·eszélyesek.
53
A jelenleg rendelkezésre alló mťszaki-technológiai lehetŋségek mellett
a széndioxidmentes energiatermelés két leghatékonyabb megoldasa a ·ízi
energia és a nuklearis energia. Lzek kozül is íŋleg az utóbbi, mert ebbŋl
lehet ki·enni a nagyobb teljesítményt. Mindkettŋ rendelkezik azonban
olyan hatranyokkal, amelyek miatt alkalmazasuk a kornyezet·édŋ moz-
galmak élénk tiltakozasaba ütkozik.
A kozlekedésben ígéretes kezdeményezésnek latszik a no·ényi erede-
tť ¸bio-üzemanyagok` ,bio-diesel, bio-etanol, alkalmazasa is. Ámde ez is
legíeljebb csak enyhítheti a problémat, de teljesen meg nem oldhatja.
1o·abbi lehetŋség hidrogén hajtasú jarmť·ek alkalmazasa. Itt azon-
ban íigyelembe kell ·enni, hogy a hidrogén csupan energiahordozó, ame-
lyet ·alamilyen mas energia íelhasznalasa·al mesterségesen kell elŋallíta-
ni.
Az ü·eghaz-gazok mérséklésére iranyuló megoldasokat a ko·etkezŋ
fejezetekben részletezzük. Ennek keretében a ko·etkezŋ témakról lesz
szó:
maghasadasos atomerŋmť·ek
·ízerŋmť·ek
szélerŋmť·ek
Nap erŋmť·ek
geotermikus erŋmť·ek
bio és hidrogén üzemanyagok
54
ATOMENERGIA
Mint említettük, ü·eghaz gaz kibocsatast nem okozó energiatermelés-
re a jelenleg ismert egyik leghatékonyabb megoldas a nuklearis energia,
amelynek azonban olyan ·élt ·agy ·alósagos hatranyai ·annak, amelyek
miatt az alkalmazasa a kornyezet·édŋ mozgalmak élénk tiltakozasaba
ütkozik. Az egyik ellen·etés szerint az ilyen erŋmť·ek baleset·eszélyesek
és nagy egészségi kockazattal jarnak.
Ámde a tapasztalat szerint a megtermelt megawatt-órakra ·etített íaj-
lagos baleseti gyakorisag itt lényegesen alacsonyabb, mint a íosszilis tüze-
lŋanyaggal mťkodŋ hagyomanyos erŋmť·eknél, sŋt alacsonyabb a kémiai
és radioaktí· szennyezŋk miatt kialakuló daganatos, érrendszeri és légzŋ-
szer·i egészségi artalmak gyakorisaga is.
Osszehasonlítasul érdemes arra gondolni, hogy a ·ilagon egyetlen hó-
nap alatt tobb ember hal meg kozlekedési balesetben, mint amennyi az
osszes eddigi atomerŋmť baleset aldozatainak szama.
Azt is érdemes íigyelembe ·enni, hogy a hagyomanyos széntüzelésť
erŋmť·ek kozelében - a szénben talalható radioaktí· izotópok miatt - az
emberek altalaban nagyobb sugarterhelésnek ·annak kité·e, mint azok,
akik atomerŋmťben dolgoznak, pedig ez utóbbiak ·eszélyességi pótlékot
kapnak, sŋt munkaidŋ és nyugdíj korked·ezményeket él·eznek.
A nuklearis energia természetes energia, nem az ember talalta íel. A
Nap példaul attól képes sugarozni, mert benne nuklearis íúziós reakció
zajlik. A lold belseje pedig azért íorró, mert benne termonuklearis ío-
lyamatok termelik a hŋt. Voltaképpen ez a ·ilagegyetemben az egyetlen
igazi elsŋdleges, ¸primer` energia, amelybŋl koz·et·e minden egyéb
energia szarmazik.
1ermészetes eredetť termonuklearis íolyamatok a loldon még a talaj-
szint kozelében sem ritkak.
Az aírikai Gabon allamban pl. tobb olyan természetes íoldalatti atom-
reaktor mťkodik, amelyek mintegy 2 millió é··el ezelŋtt jottek létre,
55
amikor az uraniumban az U-235 izotóp aranya még 3° korül mozgott, a
jelenlegi atlagosan 0,¯°-kal szemben, és ezért a lassú termonuklearis
íolyamat magatól be tudott indulni és jelenleg is zajlik.
A loldon ŋsidŋk óta ki ·agyunk té·e ionizaló sugarzasoknak. Nem
csak a loldbŋl íelszi·argó radioaktí· radon gazt szí·juk nap mint nap a
tüdŋnkbe, de a Napból és a ·ilagťrbŋl érkezŋ ionizaló sugarak is minden
masodpercben tomegesen hatolnak keresztül a testünkon. Ionizaló su-
garzasok nélkül nem alakulhatott ·olna ki élet a loldon. Az ilyen sugar-
zasok ugyanakkor szerepet jatszanak tobbíéle egészségi artalomban, tob-
bek kozott rosszindulatú daganatok képzŋdésében. A daganatos betegsé-
gek szempontjaból azonban nem ez a legjelentŋsebb kockazati tényezŋ,
hanem sokkal inkabb a küloníéle nem radioaktí· kémiai ·együletek.
Lrdemes megemlíteni, hogy a legutóbbi ·ilaghaborúban a tokiói szŋ-
nyegbombazas tobb halalos aldozatot ko·etelt, mint a hirosimai és naga-
szaki atomtamadas együtt·é·e és a robbanó és gyújtó bombak mťkodése
soran keletkezŋ rakkeltŋ ·együletek is a túlélŋkben legalabb annyi daga-
natos betegséget okoztak, mint az atomtamadasok.
Az ionizaló sugarzasoknak nemcsak karos hatasuk ·an. Ilyen besu-
garzasra is szükségünk ·an ahhoz, hogy egészségesek legyünk és to·abb
éljünk. Ma mar szamos adat bizonyítja, hogy nemcsak a magas, hanem a
túlzottan alacsony besugarzasi szint miatt is jelentŋsen megno·ekedhet a
daganatos betegségek gyakorisaga, ·agyis ebben is ·an optimalis kozépút.
Az emberi szer·ezetben allandóan képzŋdnek degeneralt, ¸selejtes`
sejtek, amelyekbŋl daganatok alakulhatnak ki. A mérsékelt ionizaló besu-
garzas íŋleg az ilyen sejteket pusztítja, mikozben az egészséges sejteket
·iszonylag megkíméli. Az elpusztított sejtek bomlastermékei egyúttal
stimulaljak és ezzel mintegy ¸edzésben tartjak` az immunrendszert.
Régebben a radioakti·itas pozití· hatasa is kozismert ·olt. Néhany év-
tizede szamos termalíürdŋ hirdette, hogy radioaktí· gyógy·ize jó hatasú a
mozgasszer·i betegségekre és az emésztŋszer·i panaszok enyhítésére.
A termal·izek és a mélyíúrasú kutakból nyert as·any·izek jelenleg is
szamotte·ŋ mennyiségben tartalmaznak radioaktí· izotópokat, bar ezt
ma mar nem illendŋ reklamozni, aminek oka egyrészt a hideghaborús
idŋszak propagandaja, amelyben a nuklearis eredetť sugarzasok ·eszé-
56
lyességét irrealis mértékben eltúloztak, ·alamint a csernobili baleset,
amelynek hatasa szinte sokkolta a koz·éleményt.
Ami az atomreaktorok mťkodési el·ét illeti, ezek íelépítése sok tekin-
tetben hasonló a hagyomanyos hŋerŋmť·ekhez. A reaktorban az urani-
um atommagok hasadasa soran
keletkezŋ hŋ·el ·alamilyen ío-
lyékony kozeg ,ún. hťtŋkozeg,
koz·etítésé·el kazant íťtenek, és
magas hŋmérsékletť, nagy nyo-
masú gŋzt allítanak elŋ, amely
turbinat, ez utóbbi pedig genera-
tort hajt meg, amely villamos
energiat termel. A turbinan atha-
ladó gŋz lehťl, és a nyomasa
lecsokken, és ekkor egy ún. kondenzatorba jut, ahol ·isszaalakul íolyé-
kony ·ízzé, majd ismét ·isszajut a kazanba, ahol megint csak gŋz lesz
belŋle, és ezzel a koríolyamat zarul.
Szemben a szén, olaj, gaz, hulladék, stb. íťtésť erŋmť·ekkel, ame-
lyekben hatalmas mennyiségť íťtŋanyagot kell eltüzelni, az atomerŋmť
üzemanyag szükséglete nagyon kicsi. Lgyetlen aszpirin tabletta méretť
uranium darabban nagyjaból annyi kitermelhetŋ energia lapul, amely
fedezi egy atlagos méretť lakas egész é·es ·illamos energia szükségletét.
Lz teszi lehetŋ·é, hogy ·iszonylag ke·és üzemanyaggal hatalmas mennyi-
ségť ·illamos energiat lehessen gazdasagosan megtermelni.
A kezdeti he·es tiltakozasok ellenére a kornyezet·édŋ mozgalmak al-
laspontja is ·altozóban ·an. Lassan ugyanis ra kell jonni arra, hogy nem
az a kérdés, hogy szabad-e atomenergiat hasznalni, hanem sokkal inkabb
az, hogy ha meg akarjuk íékezni az egyre aggasztóbb klíma·altozast,
akkor megengedheti-e maganak az emberiség azt a luxust, hogy lemond
az atomenergiaban rejlŋ lehetŋségrŋl. A 20. szazadban ugyanis - mind-
ossze egy é·szazad alatt - az emberiség energia íogyasztasa 20-szorosara
nŋtt, és abban is biztosak lehetünk, hogy az energiaigény a jo·ŋben még
to·abb no·ekszik, aminek oka az emberiség létszamanak no·ekedése, és
az, hogy a ke·ésbé íejlett orszagok is igyekeznek íelzarkózni a nyugati
tarsadalmak életszín·onalahoz.
57
Új energiatermelési megoldasok kiíejlesztése tobb é·tizedet igényel.
Így azutan belatható idŋn belül - két-harom é·tizedes ta·latban - nem
·ehetŋ szamítasba semmiíéle olyan mťszaki megoldas, amelyet ma még
nem ismerünk. A problémakat tehat itt és most olyan módszerekkel lehet
és kell megoldani, amelyek mťkodési el·ét mar ismerjük.
Bar sok kornyezet·édŋ még ma is potencialis atombombanak tekinti
az atomerŋmť·eket, amde egyre tobben gondoljak úgy, hogy a globalis
íelmelegedés ellen elsŋsorban az atomenergia alkalmazasa segíthet, hi-
szen nyil·an·aló, hogy a klíma·altozasért íelelŋs ·együletek túlnyomó
része a szénerŋmť·ekbŋl jut a légkorbe.
Itt érdemes megemlíteni, hogy a Gaia-elmélet kidolgozója, James
Lo·elock is hatarozottan kiallt az atomenergia békés íelhasznalasa mel-
lett, és az allaspontjat tamogatta lugh Monteíiore, a lriends oí the
Larth kornyezet·édŋ szer·ezet egyik ·ezetŋje is, sŋt Patrick Moore, a
Greenpeace mozgalom egyik alapítója is csatlakozott az atomenergia
partiakhoz.
Az persze nem kétséges, hogy idŋnként az atomerŋmť·ekben is íor-
dulnak elŋ balesetek, és ezek mindig nagy szenzaciót keltenek. la azon-
ban ossze·etjük az ilyen balesetek aldozatainak szamat az egyéb energia
termeléshez kapcsolódó balesetekkel, megallapíthatjuk, hogy az atom-
erŋmť·ek a legbiztonsagosabb erŋmť típusok kozé sorolhatók.
Jelenleg a ·ilag osszes energia termelésének kb. ¯°-a, villamos ener-
gia termelésének pedig csaknem 16°-a szarmazik atomenergiaból. Az
Amerikai Lgyesült Államok, lranciaorszag és Japan adja a ·ilag nuklearis
energiajanak 5¯%-at. Lz utóbbi orszag azért íigyelemre méltó, mert a
japanok tapasztaltak meg az atomenergia pusztító hatasat, de mégis az
elsŋk kozott ismerték íel, hogy ez az az energiaíéleség, amely lehetŋ·é
teszi még nagyobb katasztróíak megelŋzését.
Az is íigyelemre méltó, hogy bar az Lgyesült Államok termeli a leg-
tobb atomenergiat, ez ¸csupan` az osszes ·illamos energia íogyasztasa-
nak mintegy 20%-at íedezi. lranciaorszagban ·iszont a teljes ·illamos
energia termelés 80°-at atomerŋmť·ek biztosítjak. Az Lurópai Unió
allamaiban a ·illamos energia termelés 30%-at képezi a nuklearis energia,
de az egyes LU orszagok kozotti külonbségek jelentŋsek, pl. Ausztriaban
és Írorszagban nincsenek mťkodŋ atomerŋmť·ek.
58
Magyarorszagon a ·illamos energia termelés kb. 40°-at adja a Paksi
Atomerŋmť, és íŋleg ez teszi lehetŋ·é, hogy a széndioxid kibocsatasunk
az elŋírt színt alatt marad. Lz gazdasagilag is elŋnyos, mert a íelesleges
kontingens a nemzetkozi íorgalomban értékesíthetŋ.
Lrdemes megemlíteni a íinnorszagi atomenergia programot is. A íinn
energiatermelésben az atomenergia az 1980-as é·ek eleje óta jatszik íon-
tos szerepet, és ma mar az osszes villamos energia 27 %-at atomerŋmť-
·ekben allítjak elŋ. Lnnek koszonhetŋ a ·illamos energia alacsony ara, és
a villamosenergia-termelésbŋl íakadó széndioxid-kibocsatas alacsony
szintje.
A íinn Nemzeti Lghajlat-stratégiat a kormany 2001-ben íogadta el, és
ebben meghataroztak azokat az intézkedéseket, hogy linnorszag meg
tudjon íelelni a Kiotói Lgyezményben elŋírt ü·eghazgaz-kibocsatasi
hatarértékeknek. Lnnek érdekében úgy dontottek, hogy jelentŋsen korla-
tozni kell a szén hasznalatat, és a kiesŋ kapacitasokat íoldgaz és atom-
energia hasznalata·al kell pótolni. Az atomenergia belépése miatt nem-
csak a széndioxid kibocsatas csokkent, de észre·ehetŋen kevesebb lett a
le·egŋbe kibocsatott kén-dioxid és nitrogén-oxidok mennyisége is.
Lrdemes megemlíteni, hogy a íix helyre telepített nuklearis erŋmť·ek
mellett sok hadsereg és néhany polgari célú jégtorŋ hajó is alkalmaz nuk-
learis meghajtast.
Ami a nuklearis erŋmť·ek biztonsagat illeti, ezen a téren is jelentŋs a
haladas. A legújabb erŋmťtípusoknal a kornyezeti kibocsatassal jaró
üzemza·arok ·alószínťségét és az esetleg kibocsatott akti·itas mennyisé-
gét rendkí·ül kis értékre sikerült leszorítani, olyannyira, hogy az ebbŋl
szarmazó ·eszély kockazata nagysagrendekkel kisebb mas ipari artalmak
kockazatanal.
Problémat jelent ·iszont a radioaktí· hulladékok elhelyezése. Az
atomerŋmť·ekben kétíéle ilyen hulladék keletkezik. Az egyik az üzemel-
tetéssel jaró kis és kozepes akti·itasú szilard és íolyékony hulladék, míg a
masik íajta hulladékot a hasznalt, de még hosszú ideig sugarzó kiégett
íťtŋelemek képezik.
A kis és kozepes akti·itasú hulladékok biztonsagos ·égsŋ elhelyezését
mar tobb orszagban a gyakorlatban jól megoldottak. A nagy akti·itasú
hulladékokat is erre alkalmas geológiai íormaciókban néhany szaz méter-
59
rel a íold alatt jól el lehet szigetelni a kornyezettŋl. Ilyen létesítményt mar
helyeztek üzembe az USA-ban. Az minden esetre kétségtelen, hogy ezen
a téren még to·abbi jelentŋs íejlesztések ·arhatók.
Nem szabad elíelejteni, hogy a íold mélyén jelentŋs mennyiségť ter-
mészetes eredetť radioaktí· anyag talalható akkor is, ha nem temetünk el
semmit. Lzen alapul az az elképzelés, amely szerint csak annyi akti·itasú
hulladékot temessünk a íoldkéregbe, amennyit onnan az ércekkel kiter-
meltünk, és akkor nem lépjük túl a természetes hattérsugarzas szintjét.
Van azonban egy to·abbi probléma a nuklearis erŋmť·ekkel kapcso-
latban. Ugyanis nemcsak a szén, kŋolaj és íoldgaz készleteink ·égesek, de
a lold uranium kincse is korlatozott, ez is el íog íogyni elŋbb-utóbb.
Lehetséges megoldasként kínalkozik a nuklearis íťtŋanyag megtobbszo-
rozése szaporító reaktorok segítségé·el.
Masik lehetŋség atommag hasadasos erŋmť·ek helyett íúziós erŋmť-
·ek alkalmazasa. Lnnek lényege, hogy küloníéle hidrogén izotópok ,deu-
térium, tricium, atommagjainak egyesítésé·el hélium atommagokat ho-
zunk létre és ennek soran hasonló módon termeljük az energiat, ahogyan
az é·milliardok óta a Nap belsejében torténik. L technológianak tobb
·altozata ·an. Van ugyanakkor szamtalan olyan mťszaki probléma, ame-
lyek megoldasa még é·tizedeket ·ehet igénybe.
Ro·idebb ta·latban talan ígéretesebb lehet ennél a Carlo Rubbia No-
bel díjas íizikus altal ja·asolt megoldas. Rubbia szerint uranium helyett
tóriumot kellene hasznalni maghasadasos íťtŋanyagként.
Neutron besugarzas hatasara ugyanis a tórium 233 tomegszamú ura-
nium izótóppa alakul at, amely mar alkalmas atomreaktor mťkodtetésére.
Maga az atomreaktor pedig íolyamatosan termeli a szükséges neutron
sugarzast.
Rubbia elképzelése szerint mélyen a íold alatt egymas mellé kellene
telepíteni tóriumos blokkokat, és a sor elején elhelyezni egy kisebb telje-
sítményť uranium blokkot. Kezdetben ez termelné az energiat, majd az
altala kibocsatott neutron sugarzas hatasara a szomszédos tórium blokk
lassan akti·izalódna, és a íolyamat így haladna to·abb a sor ·égéig. Lgy
ilyen erŋmť akar szaz é·ig is biztonsagosan mťkodhetne, és az üzemide-
jének beíejezésekor nem kellene íoglalkozni a hulladékok eltemetésé·el
sem, az egészet egyszerťen ott kellene hagyni a íold alatt.
60
Bar egy ilyen technológia kiíejlesztése is é·tizedeket ·ehet igénybe, a
megoldas bíztatónak latszik, és esetleg gyorsabban ·alhat iparilag alkal-
mazható·a, mint a hidrogén íúziós megoldas.
Az mindenesetre kétségtelen, hogy nuklearis energia alkalmazasa nél-
kül nehezen képzelhetŋ el a 21. szazadban az emberi ci·ilizació to·abbi
íejlŋdése és ezzel egy idŋben a klíma·altozas megíékezése is.
61
VIZENERGIA
A nuklearis erŋmť·ek mellett az ü·eghaz-gazokat ki nem bocsató vi-
szonylag tiszta és hatékony energiatermelési lehetŋség a ·ízenergia, vagyis
·izek mozgasi és potencialis energiajanak hasznosítasa, ·illamos energia-
·a alakítasa. Vízenergia nyerhetŋ elsŋsorban íolyók duzzasztasa·al, ·ala-
mint tengerpartokon, az arapaly-dagaly soran íellépŋ szintingadozasok
íelhasznalasa·al.
Bar egy ·ízerŋmť íelépítése és üzembe helyezése a koz·etlen kornye-
zetében meg·altoztatja az okológiai rendszert, azonban ilyen helyeken
altalaban kialakul egy masíajta okológiai egyensúly, amely képes normali-
san beleilleszkedni a természet rendjébe.
Amikor a íolyó·íz energiajat hasznosítjuk, koz·et·e a Napból szar-
mazó energiat csapoljuk meg. A íolyókban haladó ·íz ugyanis része a ·íz
globalis koríorgasanak, amelyet a Nap mťkodtet, oly módon, hogy a
íelszíni ·izek parologtatasa·al taplalja azokat a íelhŋket, amelyekbŋl esŋ
íormajaban jut a ·íz a ·ízgyťjtŋ területekre, ahonnan a íolyók erednek.
Amikor pedig a tengerek arapaly-dagaly szintmozgasat hasznosítjuk,
akkor - koz·et·e - a ·íztomegeket megmozgató lold gra·itaciós erejét
hasznosítjuk.
L hatalmas energiajú íolyamatoknak persze csak csekély hanyadat
tudjuk a gyakorlatban ·illamos energia termelésére íelhasznalni, de még
ez is óriasi energiatermelési lehetŋséget nyújt.
A ·íz energiajat az emberiség ŋsidŋk óta hasznosítja. A legrégebbi is-
mert ·ízkerék Mezopotamiaból szarmazik, és nagyjaból i.e. 1200 korül
készülhetett. Az ókori Kínaban és Lgyiptomban is hasznaltak mar ·ízke-
rekeket ontozésre és i·ó·íz to·abbítasara. A Római Birodalomban pedig
·ízimalmokat hasznaltak gabonaŋrlésre, sŋt ·oltak hajókra épített úszó
·ízimalmok is. Vízkerekek energiajat hasznaltak még íťrészmalmokban
és ko·acsmťhelyekben is, és sok helyen ·ízenergia·al szi·attyúztak ki a
banyakból a ·izet.
62
A 19. szazad elsŋ íelében, nagyjaból a 30-as é·ektŋl kezd·e a ·ízkere-
kek helyett megjelentek az elsŋ igazi ·ízturbinak, amelyek képesek ·oltak
a nagy esésť és nagy ·ízhozamú íolyók energiajat hasznosítani.
Az 1860-as é·ekben azutan Werner von Siemens ·ízturbina·al hajtott
·illamos generatort épített, amellyel elektromos energiat lehetett termelni,
1896-ban pedig 1homas Al·a Ldison és Nicola
1esla kozremťkodésé·el megépült a Niagara
Vízesésnél a ·ilag elsŋ ·altóaramú ·illamos ·íz-
erŋmť·e.
A hagyomanyos ·ízkerekek két alap·altozata
az alulcsapó és a íelülcsapó megoldas, de létezik
ezek kombinaciója is, az ún. derékba csapó ·íz-
kerék, és ·an még ún. merülŋ ·ízkerék is.
Lgy modern íelülcsapó ·ízkerék teljesítménye tobb 10 kilowatt lehet,
és a hatasíoka elérheti a 80°-ot, ami megíelel a legkorszerťbb ·ízturbi-
nak hatasíokanak. A íelülcsapó megoldas íŋleg a ·íz helyzeti energiajat
hasznalja íel, de ehhez hozzaadódik a ·íz mozgasi energiaja is. A magas
hatasíokhoz szükséges legalabb 4-8 méteres ·ízszint külonbség azonban
altalaban csak a íolyó duzzasztasa·al érhetŋ el, amely jelentŋs beruhazast
igényel, raadasul ki kell építeni olyan megkerülŋ
csatornat is, amely aradasok idején el·ezeti a ío-
losleges ·izet.
Az alulcsapó ·ízkerék teljesítménye és hatas-
íoka kisebb, de ke·esebb beruhazast igényel, és a
telepítése is egyszerťbb. Lnnél a szokasos ·ízszint
külonbség legíeljebb 1-2 méter. Az ilyen megol-
das teljesítménye altalaban néhany kilowatt, hatas-
foka pedig legfeljebb 25-30%, ami azonban kor-
szerť lapatíorma·al és a mederben kialakított
·ízterelŋkkel akar 60-70%-ig ja·ítható.
Az alulcsapó megoldas extrém ·altozata a
merülŋ ·ízkerék, amelynél gyakorlatilag egyalta-
lan nincs ·ízszint külonbség, és a ·ízkereket
csupan az aramló ·íz mozgasi energiaja mťkod-
teti.
63
Ilyen megoldasokat mar az ókorban is hasznaltak a ·ilag nagy íolyóin,
mint amilyenek a Tigris, az Luíratesz, ·agy a Nílus.
Van a merülŋ ·ízkeréknek egy külonleges ·altozata is, ez pedig a ha-
jómalom, ·agyis a hajóra szerelt úszó ·ízkerék, amely konnyen attelepít-
hetŋ, és a mťkodése íüggetlen a íolyó pillanatnyi ·ízszintjétŋl, ·agyis
aradas idején is mťkodŋképes. Magyarorszagon a Dunan egészen a 19.
szazad ·égéig hasznaltak hajómalmokat.
ligyelemre méltó hagyomanyos megoldas még az arapaly-dagaly ma-
lom, amely azt az energiat hasznosítja, amellyel a lold a lold korüli
mozgasa soran a tomeg·onzasa·al a íelszíni ·izek szint·altozasat elŋidé-
zi. Ezt az energiaíorrast mar tobb szaz é··el ezelŋtt is íelhasznaltak.
Lhhez olyan mesterséges ·agy természetes obloket alakítottak ki, ame-
lyeket csupan keskeny csatorna kotott ossze a tengerrel, és ebbe a csator-
naba telepítették a ·ízkerekeket, amelyek íorgasa azonban naponta négy-
szer iranyt ·altott. Ilyen malmokat építettek példaul Nagy-Britanniaban
és Lszak-Amerikaban az 1¯00-1800-as é·ekben. Az angliai Suííolk ·a-
rosban példaul a mai napig latható egy ilyen mťemlék jellegť - de még
mťkodŋképes - ·ízimalom.
A modern ·ízerŋmť·ek turbinait akar úgy is tekinthetjük, mint ame-
lyek a íelülcsapó ·ízimalom modern to·abbíejlesztései. Mindegyik meg-
oldasi ·altozat jelentŋs mérnoki alkotó munka eredménye.
Néhany íontosabb ·ízturbina megoldas tulajdonsagait az alabbiakban
íoglaljuk ro·iden ossze.
Az lrancis turbina alapotletét még 1826-ban dolgozta ki Benoit
Fourneyron, majd 1848-ban ezt James B. lrancis to·abbíejlesztette, és
ezzel sikerült nagyteljesítményť, 80° korüli hatasíokú turbinat elŋallítani.
Ennél a turbinanal a ·íz a turbina kerületénél lép be érintŋlegesen, majd a
specialis lapatkialakítasoknak koszonhetŋen tobbszori irany·altoztatas
soran leadja az energiajat, és a turbina tengelyének iranyaban leíelé lép ki
a berendezésbŋl. Lz ma a ·ilagon az egyik legjobban elterjedt megoldas,
mi·el kozepesnek mondható ·ízhozam és 10-12 méter kozotti esési ma-
gassag mellett gazdasagosan alkalmazható.
Kis esésmagassaghoz ennél alkalmasabb a Kaplan turbina, amelyet
Victor Kaplan dolgozott ki 1913-ban, és amellyel akar 90° hatasíok is
elérhetŋ.
64
Ennél a megoldasnal egy csigahaz kialakítasú cso·on oldal iranyból
belépŋ ·íz az energiajat íelülrŋl leíelé halad·a egy hajócsa·arhoz hasonló,
íüggŋleges tengelyť, allítható lapatszogť propellernek adja at, amely korül
allítható alló terelŋlapatok helyezkednek el.
Van a Kaplan turbinanak egyszerťbb
·altozata is, a íix lapatszogť propellerturbi-
na. Lzt íŋleg kis esésť és kis ·ízhozamú
íolyókban alkalmazzak.
lontos turbina típus még a Pelton tur-
bina, amelyet nagy esési magassag, de kis
·ízhozam esetén lehet gazdasagosan alkal-
mazni.
Lzt Lester Allan Pelton dolgozta ki és szabadalmaztatta Amerikaban.
Llsŋ példanyat 188¯-ben helyezték üzembe Sierra Ne·ada-ban. Ezt ko-
·etŋen Pelton San lrancisco-ban gyarat
alapított, ahol sorozatban kezdték gyartani
ezt a turbina típust.
Lrdemes megemlíteni, hogy a ·ízturbi-
nak íejlŋdéséhez egy magyar akadémikus
proíesszor, Banki Donat ,1859-1922), a
karburator tarsíeltalalója is hozzajarult.
Mi·el azonban hasonló megoldasokat
nagyjaból egy idŋben masok is kidolgoztak, erre a íajta turbinara a nem-
zetkozi szakirodalomban gyakran Banki-Michell-Crossflow-Ossberger
turbina megne·ezéssel hi·atkoznak.
A íolyami ·ízerŋmť·ek mellett a ·íz energi-
ajanak masik íontos hasznosítasi módjat képe-
zik a tengerparton létesíthetŋ apaly-dagaly erŋ-
mť·ek, valamint a tengeraramlat erŋmť·ek.
A tengeraramlat erŋmť konstrukciója ha-
sonlít a szélerŋmťvekhez.
Ámde mi·el a ·íz tobb mint ¯00-szor sť-
rťbb, mint a le·egŋ, ezért az ilyen erŋmť sok-
kal nagyobb teljesítménnyel és sokkal jobb
hatasíokkal képes mťkodni. A teljesítményük
65
megawatt nagysagrendť, és csoportos elhelyezéssel nagyon nagy teljesít-
ményť erŋmť blokkok is kialakíthatók.
Még az 1950-es é·ekben merült íel az Lgyesült Államokban az a
probléma, hogy az egyre bŋ·ülŋ kapacitasú ·illamos erŋmť·ek éjszaka
nem tudtak annyira ·isszaíogni a termelésüket, mint amennyire a ío-
gyasztas csokkent, ezért az éjjel termelt ·illamos energia jelentŋs része
el·eszett. Ilyen problémara talaltak ki a szi·attyúturbinas energiatarolast.
Lnnek lényege, hogy a nappal turbinaként mťkodŋ ·ízerŋmť éjszaka
szi·attyúként mťkodik és a ·illamos halózatról íel·ett íelesleges energia-
val vizet szi·attyúz íel egy alacsonyabb ·íz·ételi helyrŋl egy magasabb
helyen kiépített tarozóba, nappal pedig turbinaként aramot termel. Lz
természetesen azt is jelenti, hogy a turbina·al nappal meghajtott ·illamos
generator éjjel ·illanymotorként mťkodik. Késŋbb az ilyen megoldasok
·ilagszerte elterjedtek.
Lrdemes megemlíteni, hogy a szi·attyúturbinas megoldashoz hasonló
mťszaki konstrukciókat hasznalnak a tengerpart menti apaly-dagaly erŋ-
mť·ekben is.
A küloníéle típusú ·ízerŋmť·ek alkalmazasanak elŋnye, hogy mi·el
nincs széndioxid kibocsatas, ezért kímélik a kornyezetet és nem erŋsítik
az ü·eghazat, hatékony ar·íz·édelmet tesznek lehetŋ·é, to·abba, hogy
mivel a folyami turbinak ·édelmében az erŋmť elŋtt a íolyóból a hulla-
dékokat el kell ta·olítani, ezzel csokken a íolyók szennyezŋdése.
A ·ízerŋmť·ek alkalmazasanak hatranya azonban, hogy atalakítjak az
okológiai kornyezetet, akadalyozzak a halak természetes ·andorlasat, és a
duzzasztas soran az aramlas lelassulasa miatt csokkenhet a ·íz oxigén
tartalma.
Mindezek ellenére, becslések szerint, egy 1000 Megawatt teljesítmé-
nyť íolyami ·ízerŋmť létesítése nagyjaból akkora okológiai ·altozast
okozhat a kornyezetben, mint egy 5-6 km hosszúsagú autópalya szakasz
megépítése, azzal az eltéréssel, hogy egy ilyen létesítmény mťkodése nem
jar artalmas íüstgazok kibocsatasa·al.
66
SZELENERGIA
A szélenergia hasznosítasa olyan energiatermelési lehetŋség, amelynél
- elvileg - nem lép íel kornyezetkarosítas és ü·eghaz-gazok kibocsatasa.
Sajnos egy szélerŋmť hatékonysaga lényegesen alacsonyabb, mint a
·ízerŋmť·eké. Lnnek oka az, hogy a le·egŋ sokkal ritkabb, mint a ·íz,
to·abba, hogy a szélturbinan íellépŋ nyomasesés is sokkal kisebb, mint
ami egy ·ízturbinan íelléphet.
Lgy kobméter ·íz tomege egy tonna, ·agyis
1.000 kg. 1ételezzük íel a példa ked·éért, hogy
egy ·ízerŋmťben a turbinat 10 méter ·íz-szint
külonbségrŋl mťkodtetjük. Minden 1 kg tomegť
·ízre kb. 10 Newton súlyerŋ hat, és ezért a 10
méteres esési magassag miatt 1010~100 joule
potencialis energiat kép·isel. Minden egyes
kobméter ·íz lezúdulasa tehat a turbinan keresztül 1001.000 ~ 100.000
joule bruttó energia tartalmat jelent, amibŋl 60° hatasíokot íeltételezve
kb. 60.000 joule villamos energia termelŋdik.
Most nézzük meg ugyanezt egy szélturbina
esetén egy kobméter le·egŋ·el. Lgy kobméter
le·egŋ tomege 1 kg és 293 gramm. Lgy szélturbi-
na akkor dolgozik maximalis teljesítménnyel, ha a
szélsebesség kb. 25 km,óra. Akar kisebb, akar
nagyobb ennél a szélsebesség, a szélturbina hatas-
íoka romlik, sŋt egy bizonyos szélsebesség íolott
a turbinat teljesen le kell allítani, nehogy tonkre-
menjen. Konnyen kiszamítható, hogy 25 km,óra sebességgel haladó 1 kg
le·egŋ mozgasi energiaja ,m·
2
,2, kb. 24 joule. Lgy kobméter le·egŋ
ezért maximum 241,293 ~ kb. 30 joule energiat lenne képes leadni. A
szélerŋmť hatasíoka azonban semmi·el sem jobb, mint egy ·ízerŋmťé,
ezért a nettó ·illamos energia termelés legíeljebb 18 joule.
67
Ez azt jelenti, hogy egy szélturbinan legalabb 60.000,18 ~ 3.300
kobméter le·egŋt kell ataramoltatni, ha - optimalis szélsebesség mellett -
annyi energiat szeretnénk termelni, mint amennyi egy ·ízerŋmťben egy
kobméter ·ízbŋl kinyerhetŋ. Csakhogy a szélsebesség csak nagyon ritkan
szokott éppen optimalis lenni.
A külonbséget azzal is szemléltethetjük, ha íigyelembe ·esszük, hogy
egy szélturbinan hasznosítható nyomasesés mindig tobb nagysagrenddel
kisebb, mint egy ·ízturbinan. Mikozben egy ·ízturbinan a nyomasesés
tobb atmoszíéra ,bar, is lehet, ami tobb 10 méteres ·ízoszlopnyomasnak
íelel meg, egy szélturbinan legíeljebb néhany cm ·ízoszlopnyomasnak
megíelelŋ nyomasesés alakulhat ki. A túl nagy légkori nyomaskülonbség
pedig akkora ·ihart okozhat, amely tonkre teheti a szélturbinat.
Az utóbbi é·tizedek egyik legnagyobb pusztító erejť ·ihara pl. a
Katrina ne·ť hurrikan ·olt, amely 2005. aug. 29.-én romba dontotte az
amerikai New Orleans nagy·aros épületeinek jelentŋs részét. A hurrikan
belsejében a légkori nyomas kb. 920 mBar ·olt, szemben a íorgószél-
tolcsér külsŋ peremén mérhetŋ kb. 1001 mBar nyomassal. A nyomaskü-
lonbség tehat mintegy 81 mBar ·olt, ami azt jelenti, hogy a 200 km,óra
íeletti sebességť szelet kb. 80 cm magassagú ·ízoszlopnak megíelelŋ
nyomaskülonbség idézte elŋ.
Lgyetlen ·ízturbina teljesítményének ki·altasa csak tobb ezer széltur-
bina·al volna lehetséges, ha pedig egy egész orszag ·illamos energia ter-
melését szeretnénk szélerŋmť·ekkel megoldani, az ahhoz hasonlítható,
mintha tobb millió zseblampaelem osszekapcsolasa·al próbalnank meg-
hajtani egy villanymozdonyt.
Lgy ·ízerŋmť teljesítményé·el osszemérhetŋ szélerŋmť létesítéséhez
hatalmas szélturbina erdŋt kell íelépíteni, és ebbe nagysagrendekkel tobb
acélt, rezet, mťanyagot, szigetelŋanyagot, elektronikat, stb. kell beépíteni,
mint az azonos teljesítményť ·ízerŋmťbe, és ezek legyartasahoz a nyers-
anyagok kohaszati, ·egyipari, stb. módon torténŋ elŋallítasa óriasi kor-
nyezet terhelést okoz.
Lrre persze azt lehetne ·alaszolni, hogy ha egyszer meghoztuk ezt az
aldozatot, akkor ettŋl kezd·e a szélerŋmť ingyen termel. Csakhogy az
ilyen erŋmť·ekben rendszeresen elŋíordulnak meghibasodasok, ezért
rendszeres karbantartasi, ja·ítasi, és alkatrészcsere problémak is íelme-
68
rülnek. Raadasul az ilyen erŋmť·ek sem tartanak orokké. Llettartamuk
néhany é·tizedre becsülhetŋ, amelynek lejarta utan ezeket le kell bontani,
és meg kell szabadulni az így keletkezŋ ·eszélyes hulladékoktól.
Mindezek miatt a szélenergia ma a legdragabb energia a napenergia
utan. 1obb orszagban ezért az allam szub·encionalt íel·asarlói arat ga-
rantal az energiatermelŋknek. Így azutan ez a megújuló energia nagyon
sokba kerül az adóíizetŋknek és a íelhasznalóknak. 1alan nem ·életlen,
hogy Lurópan belül Daniaban a legdragabb a ·illamos energia.
Ha pedig felbecsüljük a létesítés és a íelszamolas soran jelentkezŋ
kornyezetterhelést, és ezt elosztjuk az erŋmť élettartama alatt termelt
hasznosítható ·illamos energia·al, kiderül, hogy kornyezetterhelési
szempontból is a megoldas hozadéka meglehetŋsen csekély. De még ezt
a hozadékot is to·abb rontja az a korülmény, hogy a szélturbina csak
akkor termel energiat, ha íúj a szél.
Mi·el a ·illamos energia nem tarolható, ezért a ·illamos halózatba
minden pillanatban annyi energiat kell betaplalni, amennyit abból a ío-
gyasztók éppen ki·esznek. Szélerŋmť·ek kiszamíthatatlan teljesítmény
ingadozasat csak úgy lehet kompenzalni, ha a halózaton mťkodŋ szaba-
lyozható erŋmť·ek teljesítményét íolyamatosan ·altoztatjuk.
Ez azt jelenti, hogy hagyomanyos erŋmť·eket kell készenléti ,stand-
by, üzemmódban jaratni, hogy a kiesŋ energiat barmikor pótolni tudjak.
Lmiatt a széndioxid kibocsatas ·onatkozasaban a nagy teljesítményť
halózati szélerŋmť·ek nettó hozadéka gyakorlatilag zérus.
Mint említettük, egy orszagos ·illamos energia halózat csak akkor
mťkodik stabilan, ha az erŋmť·ek altal betaplalt, ·alamint a íogyasztók
altal ki·ett energia mindig egyensúlyban ·an. la az egyensúly hirtelen
meg·altozik, a rendszerben ugrasszerť íeszült-
ségingadozas léphet íel. Ilyen esetben a kataszt-
roíalis karok elkerülése érdekében egy onmť-
kodŋ ·édelmi rendszer automatikusan lekap-
csol a halózatról egyes íogyasztói korzeteket
és,·agy erŋmť·eket. A lekapcsolas azonban
szerencsétlen esetben újabb lokésszerť egyen-
súlyi problémat okozhat, aminek ko·etkezmé-
nyeként esetleg az egész rendszer mťkodése
69
ro·id idŋ alatt la·inaszerťen osszeomlik. lasonló aramszolgaltatasi
probléma okozta pl. néhany é··el ezelŋtt New-York-ban a tobb napos
aramszünetet.
A részletesebb szamítasok azt mutatjak, hogy ha a nem szabalyozható
¸zold` erŋmť·ek osszes teljesítménye eléri a teljes halózat teljesítményé-
nek 10%-at, a halózat instabilitasanak kockazata megengedhetetlenül
magassa ·alik. Lmiatt az orszagos halózatra rakapcsolható nem szaba-
lyozható erŋmť·ek üzembe allítasa hatósagi engedélyhez ·an kot·e, és az
engedélyezhetŋ kontingens a legtobb orszagban limital·a ·an. Sŋt, egyes
orszagokban to·abbi ilyen erŋmť·ek létesítését ma mar tor·ény tiltja.
Daniaban pl. harom tengerparti szélenergia-park ter·eit torolték, Spa-
nyolorszag jelentŋsen csokkenti a szélerŋmť létesítések tamogatasanak
mértékét, Németorszag és Ausztria csokkenti az adóked·ezményeket és
lassítja a szélerŋmť·ek terjedését, Japanban korlatozzak a halózatra kap-
csolható szélturbinak szamat, Írorszag pedig egyenesen megtiltotta a
halózatra csatlakozast újabb turbinak szamara.
Ls most lassunk egy konkrét példat egy korszerť hazai szélerŋmťre,
és ·izsgaljuk meg a Racalmas kozelében talalható Kulcs kozség mellett
létesített szélturbina adatait.
A 44 méter atmérŋjť rotor tengelye 65 méter magasan, ·agyis 22 eme-
letnyi magassagban helyezkedik el és harom darab allítható allasszogť
lapatból all. Percenkénti íordulatszama 18 és 3¯ kozott ·altozik. A turbi-
na 200 pólusú, 600 kilowatt né·leges teljesítményť szinkron generatort
hajt, és a megtermelt ·altakozó aram egyeniranyítas és in·erteres atalakí-
tas utan transzíormatoron keresztül a kozépíeszültségť 20 ezer voltos
halózatra csatlakozik.
A szélturbina iranya íorgatható, és úgy ·an kialakít·a, hogy egy auto-
matika mindig a megíelelŋ helyzetbe allítja.
A villamos energiatermelés 2,5 m,sec ,kb. 9 km,óra, szélsebesség
esetén indul be, és akkor termeli a legtobb aramot, ha a szélsebesség
¯ m,sec ,kb. 25 km,óra, korül ·an. Líelett a teljesítmény íokozatosan
csokken, és ha a szélsebesség eléri a 25 m,sec ,kb. 90 km,óra, értéket, a
turbinat biztonsagi okokból le kell allítani.
Az Interneten ol·asható adatok szerint a szélerŋmť·on 1994-1997
é·ekben osszesen 628 ·illamcsapast regisztraltak, ezek azonban nem
70
okoztak kart, mert a berendezés el ·an lat·a hatékony ·illam·édelemmel,
sŋt a rotor lapatokon képzŋdŋ ·illamos toltések íolyamatos le·ezetését is
sikeresen megoldottak.
Ugyanitt ol·asható, hogy az erŋmť é·enként mintegy 1.250.000 k\h
(kilowattóra, ·illamos energiat termel. Mi·el egy é· 8.¯60 óraból all, ez
azt jelenti, hogy az atlagos teljesítménye kb. 143 kilowatt, ami a né·leges
teljesítmény kb. 24°-a. Lz atlagon íelül jónak mondható, mi·el a nem-
zetkozi osszehasonlító adatok szerint a szélerŋmť·ek atlagosan csak a
né·leges teljesítmény 14-18%-at képesek produkalni.
A 143 k\att atlagos teljesítmény egyúttal azt is jelenti, hogy pl. a Pak-
si Atomerŋmť teljesítményét kb. 20 ezer darab ilyen szélerŋmť·el lehet-
ne ki·altani, íelté·e persze, ha ·alahogyan meg lehetne oldani, hogy min-
dig olyankor íújjon a szél, amikor nagy a íogyasztas.
Most nézzük meg, hogy mekkora lehet a példa szerinti szélturbina ke-
rületi sebessége. A 44 méteres rotor atmérŋ mellett a rotor altal súrolt
kor kerülete 138 méter, és a percenkénti íordulatszama 18 és 3¯ kozott
ingadozik. A kerületi sebesség tehat 150-300 km,óra kozott ·an. Lnnek
ellenére a turbina allítólag nem okoz kart a madarakban és bogarakban.
Lttŋl eltérŋ adatot ol·ashatunk azonban egy masik honlapon
(www.kekenergia.hu). Innen ugyanis azt tudhatjuk meg, hogy egy 2002-es
tanulmany szerint Spanyolorszagban minden é·ben mintegy 350 ezer
dene·ér és 3 millió kisebb madar pusztul el a szélturbina lapatokkal ·aló
ütkozések miatt. Az Lgyesült Államokban pedig a Backbone Mountai-
non \est ,Virginia, településnél mťkodŋ turbina íarm 2 hónap alatt
2.000 dene·érrel ·égzett, mert ezt a létesítményt szerencsétlen módon
éppen a dene·érek ·onulasi útjaba telepítették.
Mindezek ellenére a szélenergianak lehet bizonyos szerepe a kornye-
zetbarat energia termelésben, de nem ·alószínť, hogy ez íogja megoldani
az emberiség energia problémait. Minden lehetséges szempontot íigye-
lembe ·é·e ugyanis a szakértŋk úgy tartjak, hogy a szélerŋmť·ek legíel-
jebb az emberiség szamara szükséges energia termelés 2-4 %-at tudnak
csak fedezni.
Lzen belül is a hasznosítas íontos területe lehet olyan kis teljesítmé-
nyť szélkerekek alkalmazasa, amelyek nem kapcsolódnak ra az orszagos
halózatra, hanem a termelt energiat helyben hasznaljak íel csaladi hazak,
71
íarmok, ·agy egyéb létesítmények, íŋleg olyan íoldrajzi területeken, ahol
az elektromos halózatra ·aló csatlakozas nehézségbe ütkozik.
Az Interneten ol·asható adatok szerint jelenleg ,2008. é·ben, egy csa-
ladi haz ellatasahoz megíelelŋ 2 kilowatt teljesítményť kis hazi szélerŋmť
beruhazasi koltsége 3 millió íorint (kb. 13.000,- EU) korül ·an. Az ismer-
tetett megoldasnal a megtermelt 3 íazisú ·altóaramot toltésszabalyzó
egység kon·ertalja at 12,24,48 Voltos egyenaramma, amellyel akkumula-
torokat toltenek. Az akkumulatorokból azutan in·erter segítségé·el allít-
jak elŋ az 50 lz írek·enciajú halózati íeszültséget.
A BBC News honlapjan ol·asható híradas szerint szélturbinat épít
hazanak hatsó ud·aran egy idŋs skóciai hazaspar. A mini erŋmť 60 ezer
angol íontba kerül, és két lakóhaz ·illamos energia ellatasara és íťtésére
elegendŋ aramot termel. A ter·et engedélyezte a helyi onkormanyzat,
amde kiíogasoltak az erŋmť méreteit. A ter· ugyanis 2¯ méter ,9 emelet,
magassagú toronnyal szamol, amelyen harom, csaknem hatméteres hosz-
szúsagú lapat íorog. A tornyot emiatt jelzŋíénnyel kell ellatni, hogy ész-
lelhetŋ legyen repülŋgépek szamara.
Lrdemes néhany szót szólni a szélerŋmť·ek esztétikai ·onatkozasai-
ról is. Minden emberi alkotas bea·atkozik a taj képébe, és idŋ kell hozza,
hogy az emberek megszokjak és elíogadjak az újdonsagot. Annak idején
példaul a parizsi Liííel-tornyot le akartak bontatni, mert ízléstelennek
talaltak. Az esztétikai ·élemény a turbinakkal kapcsolatban is az emberek
megítélésétŋl íügg, és csak az idŋ dontheti el, hogy a szélturbina erdŋk
lat·anya mennyire lesz tajba illŋ és esztétikailag elíogadható.
Ami a hazai lehetŋségeket illeti, Radics Kornélia doktori értekezésé-
bŋl ,LL1L, 2004., megtudhatjuk, hogy Magyarorszagnak ·an ¸szélener-
gia-kincse`, amit elŋdeink annak idején a kor technológiai lehetŋségeinek
megíelelŋen íel is hasznaltak, íŋleg malmok mťkodtetéséhez, és ·íz-
szi·attyúzashoz. Az értekezés az O1KA ,Orszagos 1udomanyos Kutata-
si Alap, altal 1994-ben tamogatott ·izsgalatok eredményeire hi·atkoz·a
megallapítja, hogy Magyarorszagon a legnagyobb hazilag hasznosítható
energiat 10 méter magassagban a 4-9 m,sec sebességť szelek hordozzak,
és ezt érdemes hasznalni kis szélkerekek esetében. A szélenergia haszno-
sítasara leginkabb az északnyugati orszagrész alkalmas, de a délkeleti
területek is rendelkeznek szamotte·ŋ hasznosítható szélenergia·al.
72
NAPENERGIA
A loldon az élet a Nap energiaja·al mťkodik. A Napot ·iszont nuk-
learis energia mťkodteti. A Nap nélkül a lold csupan sotét, íagyos boly-
gó lenne, amelyen lehetetlen ·olna az organikus élet.
A Nap energiaja mťkodteti a no·ények íotoszintézisét, és ·íz és a le-
·egŋ koríorgasat is, ezért a ·íz és a szél energia is koz·et·e a Naptól
szarmazik. losszilis energiahordózóink íorrasai, szén, olaj és íoldgaz
telepeink pedig tobb szaz millió é··el ezelŋtt élt élŋlények marad·anyai-
ból alakultak ki, így azutan ez az energia ugyancsak a Naptól szarmazik.
A Napból olyan hatalmas mennyiségť energia sugarzódik a loldre,
amely nagyjaból az emberiség jelenlegi teljes energia íogyasztasanak leg-
alabb 2.000-szerese, és csupan a lold si·atagaira jutó napenergia mennyi-
ség is mar legalabb 100-szor akkora, mint a teljes fosszilis energia fel-
hasznalas.
A kimerülŋ energiaíorrasok és az aggasztó természet és kornyezet
terhelés megoldasara kézeníek·ŋ megoldasként kínalkozik ezért a Nap
energiajanak hasznosítasa.
A szélenergiahoz hasonlóan azonban a napenergia·al kapcsolatban is
íelmerül a probléma, hogy ·alamilyen módon tarolni kellene a megter-
melt íolosleges energiat, hiszen a Nap nem mindig olyankor süt, amikor
éppen szükségünk ·an az energiajara.
A napenergia teljesítmény ingadozasa szerencsére jobban kiszamítha-
tó, mint a szélenergia esetén, hiszen abban biztosak lehetünk, hogy éjjel
nem süt a Nap, nappal pedig a déli órakban szamíthatunk nagyobb telje-
sítményre, mert ilyenkor még íelhŋs égbolt esetén is kinyerhetŋ lehet
·alamekkora hasznosítható energia. Raadasul a napenergia nagysagren-
dekkel nagyobb mennyiségben all rendelkezésre, mint a szélenergia.
Nem ·életlen, hogy az Lurópai Unió is programba ·ette a napenergia
íokozott hasznosítasat. Lszerint 2050-ben a teljes energia íelhasznalas
73
mintegy 60%-at kellene megújuló energiaíorrasokból biztosítani, még-
hozza jelentŋs részben napenergiaból.
A Nap kozepes méretť, kozonséges csillag, olyan, amely milliard
szamra talalható a ·ilagegyetemben, és csak azért latjuk nagyon íényes-
nek, mert sokkal, de sokkal kozelebb ·agyunk hozza, mint a tobbi csil-
laghoz. A loldhoz képest persze a Nap hatalmas, hiszen az atmérŋje
mintegy 109-szer, a tomege 333 ezerszer, a téríogata pedig kb. 1,3 millió-
szor nagyobb, mint a loldé.
A Nap óriasi plazmaallapotú gomb, amelynek a íelszínén a hŋmérsék-
let kb. 6.000 íok, a kozepénél pedig tobb mint 15 millió íok.
Bar a Napból kisugarzott osszes energianak még a szazmilliomod ré-
sze sem éri el a loldet, amde a bolygónkra jutó csekély mennyiség is
elegendŋ ahhoz, hogy merŋleges beesés esetén, a légkor szťrŋ, csillapító
hatasa ellenére a talajszint minden egyes négyzetméterére kilowatt nagy-
sagrendť, négyzetkilométerenként pedig gigawatt nagysagrendť besugar-
zasi teljesítmény jusson. lonnan ·an a Napnak akkora energiaja, amely-
nek birtokaban é·milliardokon keresztül képes ilyen íantasztikus telje-
sítményť kisugarzast produkalni· A ·alasz: a íorras nem mas, mint a
magíúziós atomenergia.
Úgy is íelíoghatjuk, hogy a Nap egy hatalmas hidrogénbomba, amely
most éppen íelrobban. Az óriasi mennyiségť robbanóanyag miatt azon-
ban a robbanas tobb milliard é·ig tart, amelynek a ·égén azutan, az utol-
só stadiumban a Nap majd ·oros órias típusú csillagga atalakul·a elpusz-
títja és elnyeli a belsŋ bolygókat, kozottük a loldet. Szerencsére erre még
tobb milliard é·et kell ·arni, és nem ·alószínť, hogy amikor ez beko·et-
kezik, még létezni íog az emberiség.
Mint említettük, a Napban atommagíúziós íolyamat zajlik, amelynek
soran bonyolult, tobb lépéses reakciósorozaton keresztül - óriasi energia
íelszabadulas mellett - hidrogén atommagokból hélium atommagok
jonnek létre. Az energia termelŋdés Linstein ne·ezetes L~mc
2
képleté-
nek megíelelŋen zajlik úgy, hogy az egyesülŋ részecskék tomegének
mintegy 0,7%-a atalakul energia·a. Lhhez a Nap minden egyes masod-
percben kb. 4 millió tonna anyagot hasznal íel.
Bar ez a íolyamat tobb mint négymilliard é· óta tart, még jó ideig
íolytatódhat, hiszen a teljes rendelkezésre alló üzemanyagnak a harmad-
74
része sem íogyott még el. Lzt onnan tudjuk, hogy a napsugarak színkép-
elemzése alapjan meg lehet allapítani a Nap anyaganak osszetételét. Lsze-
rint a teljes naptomeg mintegy ¯3°-a még mindig hidrogén, a hélium
részaranya pedig kb. 25°.
Lrdemes megemlíteni, hogy a héliumra jellemzŋ színkép·onalakat
elŋszor a Nap színképében íedezték íel, és eleinte úgy gondoltak, hogy ez
az anyag kizarólag a Napban íordul elŋ. Innen kapta a ne·ét a hélium, a
Nap gorog ne·ébŋl: léliosz.
Ami az energia termelést illet, ez íŋleg a Nap
kozépsŋ részében zajlik, ahol elegendŋen nagy a
hŋmérséklet és a nyomas ahhoz, hogy a magíúzi-
ós íolyamat tartósan íennmaradjon. L kozponti
¸aktí·` rész atmérŋje nagyjaból a Nap atmérŋ
negyedrésze, téríogata pedig a teljes Nap téríogat
mindossze kb. 1,6°-a, és az itt keletkezŋ energiat
íŋleg a keletkezŋ rontgen és gamma sugarzas hordozza. A Nap belsŋ
aktí· magja korül ezért rontgensugarzasi zóna talalható, amelynek atmé-
rŋje a teljes Nap atmérŋ kb. ¯0°-a. Lbben a tartomanyban a sugarzas
részecskéi - gamma és rontgen íotonok - az ütkozések soran íokozato-
san leadjak az energiajuk egy részét, és ennek soran kisebb energiajú,
magasabb hullamhosszúsagú íotonok jonnek létre, olyannyira, hogy a
íelszínen mar a kisugarzas jelentŋs része a latható íény tartomanyaba
esik.
A loldhoz hasonlóan a Nap is íorog a tengelye korül, ·an egyenlítŋje,
sŋt északi és déli sarka is. Mi·el azonban a Nap nem szilard test, ezért a
íorgasi sebessége a külonbozŋ
szélességi korok mentén eltérŋ.
Az egyenlítŋnél példaul 25 nap
alatt tesz egy teljes fordulatot, a
sarkok kozelében pedig 35 nap
alatt, ·agyis itt a íorgasa lassúbb.
A Napnak is ·an néhany ezer
kilométer ·astagsagú gaznemť
légkore, és íŋleg ennek a kisugar-
zasat észleljük napsugarzasként.
75
Ami a loldre jutó napenergiat illeti, óriasi mennyiségť energiaról ·an
szó, amelynek hasznosítasa azonban szamos bonyolult mťszaki problé-
mat ·et íel.
Az sem mindegy, hogy egy adott területen mekkora é·enként atlago-
san a napsütéses órak szama, és hogy a sugarzas milyen beesési szog alatt
éri el a talajszintet. Lbbŋl a szempontból ked·ezŋ adottsagokkal rendel-
kezik Dél-Lurópa, de hazank adottsagai is elég jók.
lazankban a legnaposabb területek a Duna-1isza kozén, a Dunantúl
keleti részein, ·alamint a 1iszantúl déli részén talalhatók. A Karpat-
medencében altalaban é·enként 1.800-2.300 óra napsütésre lehet szamí-
tani, és nyaron a beesési szog a déli órakban mindossze kb. 25-30°-kal tér
el a merŋlegestŋl. De ha nem is süt a
Nap teljes erŋ·el, még a nem túl
·astag íelhŋkon atszťrŋdŋ íénybŋl is
jelentŋs energiat lehet kinyerni, oly-
annyira, hogy a szórt íényekbŋl ki-
nyerhetŋ napenergia még télen is
alkalmas lehet példaul meleg ·íz
elŋallítasahoz.
A napenergia·al legjobb lenne persze ·illamos energiat termelni, hi-
szen az a leguni·erzalisabb, és legtisztabb hasznosítható energia. Sajnos
azonban az ilyen ·illamos energia termelési koltsége jelentŋsen megha-
ladja a hagyomanyos módon termelt ·illamos aram koltségét.
Nem csoda, hogy a napenergias energia termelés ma még nem éri el a
·ilag energia termelésének 2%-at sem, és ez az arany a legíejlettebb or-
szagokban is legíeljebb 5-7° korül mozog.
A ·ilag minden tajan jól íelkészült szakemberek dolgoznak azonban,
hogy gazdasagossa tegyék a napenergia hasznosítasat. 1udjuk ugyanis,
hogy elŋszor minden technológia nagyon koltséges, a tapasztalat szerint
azonban késŋbb a mťszaki íejlŋdés soran kialakulnak azok a megolda-
sok, amelyekkel jelentŋsen ja·ítani lehet a gazdasagossagot. Lz tortént a
mai energiatermelési és termék gyartasi eljarasok jelentŋs részénél is. Lgy
nemzetkozi tanulmany szerint példaul 10-15 é·en belül a napenergia·al
elŋallított ·illamos aram koltsége akar 60-70%-al csokkenhet.
76
A napenergia·al torténŋ ·illamos aram termeléséhez lehet hasznalni
napelemet, napkollektort, ·agy naperŋmť·et.
A napelemek alapanyaga valamilyen íél·ezetŋ. Lbben jatszódik le az
energiaatalakítas íolyamata, amelynek soran a íény elnyelŋdésekor moz-
gasképes toltott részecskék generalódnak, és ezek a íél·ezetŋben kialaku-
ló elektromos tér hatasara rendezett mozgast ·égeznek.
Napelem készülhet egykristalyos ,ún. mono-
kristalyos, szilíciumból. Lz a megoldas ·iszonylag
koltséges, de a napelemek kozott a hatasíoka
·iszonylag jó, habar csak kb. 16-18%, vagyis
egységnyi besugarzott napenergiaból 0,16-0,18
egységnyi ·illamos energia termelhetŋ. Ez azt
jelenti, hogy optimalis sugarzasi ·iszonyok esetén
- egy kilowatt/m
2
besugarzasi teljesítmény mel-
lett - egy négyzetméter íelületť napelembŋl 160
\att ·illamos teljesítmény ·ehetŋ ki, persze csak
addig, amíg egy íelhŋ a Napot el nem takarja. A polikristalyos napelemek
gyartasa olcsóbb, a hatasíokuk 14-20° kozott ·an. Lnnél is olcsóbb, de
jó·al kisebb hatasíokú a ·ékonyréteg napelem.
lordozható elektronikus eszkozok, pl. zsebszamológépek aramíorra-
sa altalaban amorí szilíciumból készül. Lnnek hatasíoka legíeljebb 6%
korül ·an, de íigyelembe ·é·e a rendkí·ül alacsony teljesítmény igényt,
ilyen célra ez a megoldas a legcélszerťbb.
la jelentŋsebb teljesítményt kí·anunk elŋallítani példaul épületek ·il-
lamos energia ellatasahoz, akkor kétíéle megoldas johet szóba. Az egyik
az ún. szigetüzemť rendszer, amelynél nincs kapcsolat a kozüzemi elekt-
romos halózattal, a masik pedig a halózati ·isszataplalasos rendszer,
amelynél a íolosleges ·illamos energia ·isszakerül a halózatba, amikor
pedig nincs elég napenergia, olyankor az épület ellatasa a ·illamos haló-
zatról torténik. A ·illamos energia díj elszamolasa pedig a ki·ett és a
·isszataplalt energia egyenlege alapjan torténik.
A szigetüzemť rendszer kiépítése altalaban olyan létesítmények - pl.
farmok - esetén gazdasagos, ahol az elérhetŋ elektromos halózat ta·olsa-
ga ·agy egyéb korülmény a racsatlakozast nagyon megdragítja. Ilyen
esetben a megtermelt ·illamos energiat akkumulatorokban kell tarolni,
77
majd in·erter egység és transzíormator segítségé·el kell a 230V 50lz
·altakozó íeszültséget elŋallítani. Villamos halózattól ta·oli üdülŋterüle-
teken példaul ilyen módon lehet megoldani a koz·ilagítast.
lalózati ·isszataplalasos rendszer kiépítésére akkor ·an lehetŋség, ha
az energia szolgaltató·al lehet kotni olyan szerzŋdést, hogy a ·isszataplalt
energiat a szolgaltató meg·asarolja. Ilyen esetben specialis mérŋórat kell
íelszerelni, amely a ·ételezett és ·isszataplalt energia külonbozetét méri.
A ·isszataplalas azonban megza·arhatja a halózat mťkodését, ezért a
íogyasztónak olyan mťszaki megoldast kell alkalmaznia, amely biztosítja
a ·isszataplalas kompatibilitasat. Lgy kozüzemi halózat azonban tokéle-
tes kompatibilitas esetén sem képes íel·enni akarmennyi ·isszataplalast,
mert ez a rendszer stabilitasat ·eszélyezteti. Lmiatt a legtobb orszagban a
·isszataplalasi kontingens korlatoz·a ·an.
A napenergia hasznosítasanak masik
módszere napkollektorok alkalmazasa. Lzek
azonban nem villamos energia termelésére,
hanem elsŋsorban meleg ·íz elŋallítasara
alkalmasak. Az ilyen megoldasok még télen
is képesek ·alamennyi hŋenergiat termelni.
Szokas olyan megoldast is alkalmazni,
amelynél ·illamos ·agy gaz mťkodtetésť boiler ·izének elŋmelegítéséhez
hasznaljak hŋcserélŋn keresztül a napkollektorban termelt hŋenergiat, és
ezzel jelentŋs ·illamos ·agy gaz energiat lehet megtakarítani.
Az utóbbi idŋben kiíejlesztettek olyan megoldasokat is, amelyeknél
napkollektorról lehet mťkodtetni nyaron a klímaberendezéseket. Lzeknél
is az energia koz·etítésére íorró ·izet ·agy glikolos hťtŋíolyadékot hasz-
nalnak. Mi·el az ilyen berendezésekben szi·attyú és,·agy ·entilator is
szerepet kap, ennek ·illamos energia ellatasahoz hasznalni kell ·agy nap-
elemet, ·agy halózati ·illamos energiat.
A korabban elterjedt síklap kollektorok mellett kiíejlesztettek ún. ·a-
kuumcso·es napkollektorokat is. Lzek hatasíoka jobb, és a hŋatadó ío-
lyadékot akar 100-120 C íok íolé is képesek íelmelegíteni.
Kozüzemi aramtermelésre szolgalnak a naperŋmť·ek. Lzek sokíéle
·altozatat íejlesztették ki, és alkalmazzak is olyan helyeken, ahol ked·e-
zŋek a íoldrajzi adottsagok, és megíelelŋ teljesítményť a halózat ahhoz,
78
hogy a napsütés hianya miatt kiesŋ idŋszakok ¸stand-by` problémaja
gazdasagosan kezelhetŋ legyen.
Az egyik ilyen megoldas az ún. napteknŋ
(solar trough), amely voltaképpen a napkol-
lektor nagyteljesítményť ·altozata. Lbben
parabola íormara kialakított teknŋben elhe-
lyezett tükrok ko·etik a Nap mozgasat. A
parabola íókuszaban csŋ talalható. Ebben
hŋ-atadó íolyadék ,ún. termo-olaj) kering,
amely 150-350 íok kozotti hŋmérsékletre
melegszik íel. Lz utóbbival gŋzkazanban
·izet melegítenek, amelyrŋl gŋzturbina·al hajtott aramgeneratort mťkod-
tetnek. Lgy ilyen erŋmť hatasíoka 6-12° kozott ·an. Nagyobb teljesít-
ményť erŋmťben tobb napteknŋt hasznalnak.
Nagyobb teljesítményť megoldas a nap-
torony (solar tower,. Lbben a primer kazan
magas torony tetején helyezkedik el, ame-
lyet a torony korül elhelyezkedŋ ·ezérelhe-
tŋ allasszogť tükrok melegítenek. Innen a
magas (500-1.000 C íok, hŋmérsékletť hŋ-
atadó íolyadék hagyomanyos gŋzkazant
melegít, és az aramtermelés itt is gŋzturbina
segítségé·el torténik.
Naptornyot tobbek kozott az amerikai Boeing cég íejlesztett ki. Lb-
ben a hŋatadó íolyadék szerepét sóol·adék latja el. A naptorony erŋmť-
·ek hatasíoka elérheti az 50-60%-ot, teljesítményük a 10-15 megawattot.
1o·abbi naperŋmť ·altozat a napta-
nyér ,solar dish,, amelynél egy mozgatható
all·anyzatra homorú tükrok ·annak íel-
szerel·e, a primer kazan pedig ezek kozos
íókuszpontjaban ·an, és az ebbŋl kinyer-
hetŋ hŋenergiat lehet hasznalni akar íťtés-
re, akar gŋzkazan kozbeiktatasa·al ·illa-
mos energia termelésére.
79
Az ilyen megoldas ·iszonylag kis teljesítményť, inkabb csak kiskozos-
ségek energiaellatasara alkalmas.
Nagyobb energiatermelésre íejlesztették ki a napkéményt ,solar
chimney,, amelyet ne·eznek termik erŋmťnek is. Lnnél mesterséges
ü·eghazat alakítanak ki oly módon, hogy egy nagy kor alakú íoldterületet
beborítanak ü·eggel ·agy mťanyaggal, amely a kozepe íelé íokozatosan
magasodik, és kozépen magas kéményben ·égzŋdik, amelynek belsejében
egymas íolott szélturbinak helyezkednek el,
és ezeket a íelíelé aramló le·egŋ ,termik,
mozgatja.
Ilyen erŋmť·et elŋszor Spanyolorszag-
ban építettek még a nyolc·anas é·ekben.
Lnnél az ü·eghaz atmérŋje 240 méter, a 10
méter atmérŋjť kémény magassaga pedig
195 méter ·olt, de ezzel mindossze 50
k\att korüli teljesítményt lehetett elérni.
Ausztraliaban ter·be ·ették egy igazan impozans teljesítményť termik
erŋmť megépítését, egy kilométer kéménymagassaggal, és ¯ kilométer
atmérŋjť ü·eghazzal. A kéményben 32 darab turbina termeli az aramot
tobb szaz megawatt teljesítménnyel. Az ü·eghaz kialakítasa olyan, hogy
jól tarolja a íelhalmozott hŋenergiat, olyannyira, hogy a turbinak íolyama-
tosan, akar napi 24 óran keresztül képesek aramot termelni.
Lrdemes még megemlíteni egy nagyon érdekes naperŋmť típust, ez
pedig a naptó ,solar ponds). Ez olyan
·íztaroló, amelynek aljan nagy sótartal-
mú sóoldat helyezkedik el, amely ha íel
is melegszik, a nagyobb íajsúlyanal
íog·a nem tud íelíelé aramlani. Lzért az
alsó ·ízréteg íel tud melegedni akar 80-
90 C íokra is, ahonnan a hŋenergiat
azutan hŋatadó íolyadék keringetésé·el
·agy hŋszi·attyú·al lehet hasznosítani,
íŋleg épületek íťtésére. Lzzel a megol-
dassal ·illamos energiat termelni azon-
ban nem lehet.
80
Mindent ossze·et·e, a napenergia hasznosítasa ma még meglehetŋsen
koltséges, az ilyen beruhazasok megtérülési ideje tobb é·tized is lehet,
mi·el a létesítésük jelentŋs erŋíorras íelhasznalassal jar. Bar hosszabb
ta·on a napenergia íontos szerepet tolthet be a kornyezetbarat energia
termelésben, mégsem ·alószínť, hogy az elŋttünk alló néhany é·tizedben
ez lesz a meghatarozó megoldas.
81
GEOTERMIKUS ENERGIA
A ¸zold` energiak kozé szokas sorolni a íold mélyebb rétegeibŋl ki-
termelhetŋ hŋenergiat is, nem is alaptalanul, hiszen ez az energia - elvileg
- nem okoz sem ü·eghaz gaz kibocsatast, sem egyéb kornyezet terhelést.
Azért persze a kérdés mégsem ennyire egyszerť. A ¸·alamit ·alamiért`
el· itt is ér·ényesül.
1udjuk, hogy csupan a lold íelszínén ural-
kodik emberi tartózkodasra alkalmas hŋmér-
séklet, a belseje ·iszont sokkal melegebb, és
ahogyan egyre mélyebbre megyünk a íold ala, a
hŋmérséklet annal jobban emelkedik.
la a lold teljes tomegének hŋmérsékletét
vizsgaljuk ,beleért·e a légkor tomegét is,, azt
talaljuk, hogy a teljes tomeg legalabb 99%-a
melegebb, mint 1.000°C, és a 100°C alatti hŋ-
íokú tomeghanyad alig éri el a 0,1°-ot.
A geotermikus hŋenergia két íorrasból taplalkozik. Az egyik a kŋzetek
hŋ·ezetése, amelynek soran a íoldkéreg alatti magas ,1000-1200°C korü-
li, hŋmérsékletť íolyékony-képlékeny magma hŋenergiaja diííundal íelíe-
lé, kialakít·a egy íokozatos hŋmérsékletesést, ún. geotermikus gradienst.
A magmaból szarmazó hŋenergiahoz azutan helyenként hozzaadódhat
még egy jarulékos hŋenergia, amely a kŋzetek természetes mozgasanak,
alak·altozasanak, súrlódasanak ko·etkezménye.
A lold íelszíne alatt leíelé halad·a atlagosan 30-40 méterenként no-
·ekszik a hŋmérséklet egy íokkal, amde a geotermikus gradiens szamsze-
rť értéke a küloníéle íoldrajzi területeken jelentŋsen eltérhet attól íüggŋ-
en, hogy az adott helyen milyen ·astag a szilard íoldkéreg.
Magyarorszag helyzete ebbŋl a szempontból ked·ezŋ, ugyanis a
Karpat-medence alatt a íoldkéreg az atlagosnal ·ékonyabb, ezért itt mar
82
15-20 méterenként tapasztalhatunk egy íok hŋmérsékletemelkedést,
vagyis itt a geotermikus gradiens mintegy duplaja az atlagnak.
A íold alól mar mindossze néhanyszor tíz méter mélyrŋl is kaphatunk
íťtési célra alkalmas hŋenergiat hŋszi·attyú alkalmazasa·al, bar az így
kinyerhetŋ hŋ még ·oltaképpen csupan ún. talajhŋ, és nem tekinthetŋ
geotermikus energianak. Ilyen mélységben ugyanis a ·iszonylag allandó
hŋmérséklet a talaj hŋ-tehetetlensége miatt alakul ki.
A talajhŋ hasznosító megoldas úgy mťkodik, hogy külsŋ ,altalaban)
·illamos energia íelhasznalasa·al hŋt szi·attyúz íel a talajból a íťtendŋ
lakótérbe.
la példaul télen a talajszint alatt a hŋmérséklet mondjuk 0°C, a talaj
felett pedig mondjuk -10°C, és íel akarunk íťteni egy lakóépületet példa-
ul +20°C-ra, akkor a talajszint alatti 0°C hŋmérsékletť talajból szi·aty-
tyúzzuk íol a hŋenergiat a -20°C-os belsŋ térbe 20°C íok hŋ-lépcsŋn
keresztül.
Ilyen esetben egy jó hatasíokú hŋszi·attyú egyetlen egységnyi beíekte-
tett szi·attyúzasi energia·al a belsŋ térbe 4-6 egységnyi íťtŋenergiat vihet
be. A hŋszi·attyúkra egy késŋbbi íejezetben részletesebben ·isszatérünk.
Nem túl mély ,80-100 méter, íúrasokkal sok helyen íorró termal·izet
talalhatunk, amely alkalmas lehet íťtésre, ·agy termalíürdŋk ellatasara.
Igazi mélyíúrasokkal 4-6 km mély-
ségbe leíúr·a sok helyen alacsony
íolyadék tartalmú, íorró, szaraz, poró-
zus kŋzetek talalhatók, amelyekbe
·izet sajtol·a nagy nyomasú íorró
gŋzt kapunk, és ezzel turbina·al haj-
tott aramíejlesztŋ generatort lehet
mťkodtetni, ·agy hŋcserélŋn keresztül
kazant lehet íťteni. A jelentŋs beruha-
zasi koltségek ellenére az ilyen erŋmť·ekkel nyerhetŋ ·illamos energia
·iszonylag olcsó, koltsége osszemérhetŋ a ·ízerŋmťvekkel.
A geotermikus erŋmť elŋnye a szél és naperŋmť·ekkel szemben az is,
hogy a mťkodése elŋre kiszamítható, ter·ezhetŋ, mi·el a teljesítménye
gyakorlatilag nem íügg olyan természeti tényezŋktŋl ,napsütés, szélerŋs-
ség,, amelyeket nem tudunk beíolyasolni.
83
Meg kell azonban gondolni, hogy hol érdemes ilyen erŋmť·et létesí-
teni. A mélyíúras ugyanis nagyon koltséges ·allalkozas, és ha nem megíe-
lelŋ helyen íúrunk, a raíordítas karba ·ész.
A beruhazast ezért alapos íoldtani kutatas, elŋkészítés kell megelŋzze,
amelynek soran azt is íel kell mérni, hogy mekkora lehet a kitermelhetŋ
hŋteljesítmény, ·agy hŋenergia készlet. A geotermikus hŋíorrasok ugyan-
is idŋ·el kimerülhetnek, illet·e, mi·el a hŋenergia utanpótlasuk nem
korlatlan, ezért a ki·ehetŋ teljesítmény és a íolyamatosan íenntartható
kitermelési ·olumen is korlatozott. A megíelelŋ teljesítmény elérése ér-
dekében pedig egymastól megíelelŋ ,legalabb 500-1.000 méter, ta·olsag-
ban kell kialakítani a íolyadék ki·ételi és ·isszasajtolasi kutakat.
Amennyiben a geotermikus erŋmť·et - hŋcserélŋn keresztül - ún.
termalkútból szarmazó magas hŋmérsékletť és nagy nyomasú természe-
tes termal·ízzel ·agy ennek gŋzé·el mťkodtetik, altalaban ilyenkor is
gondoskodni kell a kitermelt ·íz lehťlése ,·agyis a hŋenergia kinyerése,
utan annak ·isszasajtolasaról a talajba, mi·el azt élŋ·ízbe kibocsatani csak
megíelelŋ gaztalanítas, tisztítas, ülepítés, sótalanítas utan megengedett. A
kornyezet·édelmi szempontok mellett a ·isszasajtolas azért is célszerť,
mert enélkül a talajban a nyomas és ezzel a termalkút hozama elŋbb-
utóbb csokkenni íog.
Intŋ példaul szolgalhat az a koníliktus, amely Magyarorszag és Auszt-
ria kozott alakult ki 200¯-ben a Raba íolyó ·izének habzast okozó szeny-
nyezése miatt. Lzt eleinte íŋleg az ausztriai bŋríeldolgozó üzemeknek
tulajdonítottak, amde kiderült, hogy az egyik legnagyobb szennyezŋ egy
geotermikus hŋerŋmť ·olt, amely nagy mélységbŋl hozta íelszínre és
engedte a íolyóba a ·eszélyes íémsókkal és radioaktí· izotópokkal íeldú-
sult termal·izet.
Magyarorszag olyan jelentŋs geotermikus energia·al rendelkezik,
amely vetekszik az USA, Kína, és a lülop Szigetek adottsagai·al. Lgyes
becslések szerint akar kizarólag geotermikus energiaból íedezni lehetne
Magyarorszag teljes ·illamos energia termelését.
Bar ez a becslés túlzottan optimista lehet, az kétségtelen, hogy érde-
mes lenne ezt a lehetŋséget íokozottan kihasznalni. Jelenleg ugyanis a
geotermikus energiat csaknem kizarólag a termalíürdŋk hasznosítjak,
to·abba jó·al kisebb mértékben küloníéle zoldség-gyümolcs termesztŋ
84
ü·eghazak, mikozben a ·illamos energia nagyobbik részét még mindig
szén és szénhidrogének eltüzelésé·el allítjuk elŋ.
A geotermikus energia hazai hasznosítasanak szamos elŋnye lehetne.
Csokkenne az ü·eghazgaz kibocsatas, és csokkenne az import gaztól és
olajtól ·aló íüggés is.
Ugyanakkor azt sem szabad íigyelmen kí·ül hagyni, hogy a geotermi-
kus energia sem csodaszer. Ilyen erŋmť·ek létesítése ugyanis jelentŋs
koltséggel és természeti erŋíorras íelhasznalassal jar, és az üzemeltetés
soran íel kell készülni nehezen kezelhetŋ mťszaki problémakra, mint
amilyen példaul a mélyíúrasú kutakban elhelyezett cso·ek eltomŋdése,
korróziója és kilukadasa a mélybŋl íelszínre hozott agresszí· íémsók és
egyéb ·együletek miatt.
85
KÕRNYEZETBARÁT
ÜZEMANYAGOK
Az ü·eghazhatasú gazok ,széndioxid, nitrogénoxidok, stb., kibocsata-
saban jelentŋs szerepet jatszanak a kozúti jarmť·ek. A ·ilagon mintegy
¯00 millió autó kozlekedik, és a szamuk 2030-ra alighanem meghaladja a
2 milliardot.
A kozúti íorgalom kipuíogó gazaiból szarmazik ma a ·ilagon az osz-
szes ü·eghazgaz 20°-a. la pedig a motorizació·al kapcsolatos jarulékos
kornyezetterhelést is íigyelembe ·esszük ,gépkocsigyartas, ja·ítas, kar-
bantartas, kŋolajtermelés, szallítas, íinomítas, benzinkutak, jarmť·ek
leselejtezése, ·eszélyes hulladékok, stb.,, alighanem a kozúti kozlekedés
jelenti a legnagyobb kornyezetterhelést és természetkarosítast.
A gépkocsik meghajtasahoz energia kell, amit üzemanyag elégetésé·el
nyerünk. Az üzemanyagot íŋleg kŋolajból allítjak elŋ, amely a íoldtorté-
neti ókorban élt allatok és no·ények lebomlasanak terméke. A kŋolajte-
lepek sok millió é· alatt alakultak ki, am a kimeríthetetlennek tťnŋ kész-
letek kimerülŋben ·annak, ezért elŋbb-utóbb a ·ilag energiaíogyasztasa-
nak csaknem 40%-at adó kŋolaj helyett mas energiahordozókat kell ke-
resni.
A kŋolaj nem csupan energiaíorras, hanem a íoldgaz mellett a petrol-
kémiai ipar íontos nyersanyaga. Lzek nélkül alig képzelhetŋ el szamos
·egyipari termék, pl. mťanyagok gazdasagos gyartasa. Lgyes szakembe-
rek egyenesen úgy ·élik, hogy energiat termelni szénhidrogének ,olaj,
íoldgaz, elégetése útjan csaknem olyan barbarsag, mintha értékes íest-
ményekkel gyújtanank be egy cserépkalyhaba.
Ámde az emberiség nem mondhat le a kozlekedésrŋl és szallítasról,
ezért addig is, amíg meg nem talaltuk a megíelelŋ megoldast, takarékos-
kodni kell a szénhidrogén készletekkel, és ehhez jobb hatasíokú, kisebb
íogyasztasú gépkocsik kellenek.
86
A belsŋégésť motorok teljesítményének és hatasíokanak ja·ítasa mar
az autózas kezdetén - egy é·szazaddal ezelŋtt - íelmerült. Lnnek érde-
kében íokozni kellett a kompresszió ·iszonyt és az égéstér hŋmérsékle-
tét. Lnnek azonban a benzin üzemť Ottó-motorok esetén az üzemanyag
kompresszió tťrése gatat szabott. Lzért magasabb oktanszamú benzinre
·olt szükség.
A mérnokok hamarosan rajottek, hogy ha a benzinhez 10-20% alko-
holt kevernek, ezzel az oktanszam megno·elhetŋ. Lz a megoldas azon-
ban sértette az olajbanyaszatban érdekelt ·allalkozasok érdekeit, ezért
mas iranyú íejlesztésbe kezdtek. Ro·idesen meg is született a megoldas,
mégpedig az ólmozott benzin. Lz úgy készül, hogy a kozonséges benzin-
hez kis mennyiségť ólom-tetra-etil [Pb(C2H5)4| adalékot ke·ernek, ami
megakadalyozza az ongyulladast és ezzel kiküszoboli a motor kopogasat.
Idŋ·el azonban egyre inkabb nyil·an·aló·a ·alt az ólom·együletek
egészség karosító hatasa, ezért a legtobb orszagban az ólmozott benzin
íorgalomba hozasat betiltottak. Lhelyett az oktanszamot a benzint alkotó
szénhidrogén komponensek aranyanak módosítasa·al, ·alamint elagazó
szénlancú szénhidrogének alkalmazasa·al igyekeztek ja·ítani. A szénhid-
rogén készletek megíogyatkozasa, és a szigorodó kornyezet·édelmi ko·e-
telmények miatt azonban az utóbbi idŋben ismét elŋtérbe került a benzin
alkohollal ke·erése.
Magyarorszagon is lehet tankolni olyan üzemanyag ke·eréket, amely
5% alkoholt tartalmaz, Nyugat-Lurópaban pedig kapható az L85 jelzésť
üzemanyag is, amely 85° benzinbŋl és 15° alkoholból all.
Gazdasagosabb és ke·ésbé kornyezetkarosító megoldasi lehetŋség-
ként jelentŋs kísérletek íolytak és íolynak ·illamos hajtasú gépkocsik
kiíejlesztésére is. Azonban a súlyos akkumulator telepek, ·alamint a ko-
rülményes és idŋigényes tankolasi problémak miatt ehelyett a hibrid haj-
tas került elŋtérbe.
A hibrid jarmť·ekben a belsŋ égésť motor mellett elektromos motor
is ·an. Lzek kombinaciója lehet soros ·agy parhuzamos. Soros megol-
dasnal a belsŋégésť motor ·illamos generatort mťkodtet, amely aramot
termel a kerekeket meghajtó ·illanymotor szamara, íékezéskor pedig a
·illanymotor generatorként mťkodik, és tolti az akkumulatort. Lnnél a
megoldasnal azonban - küloníéle ·illamos és mechanikai ·eszteségek
87
miatt - csupan a belsŋégésť motor mechanikai teljesítményének mintegy
60%-a hasznosul.
latasíok szempontjaból elŋnyosebb a parhuzamos elrendezés,
amelyben alacsony sebességnél a jarmť·et csak a ·illamos motor hajtja
akkumulatorról, magasabb sebességnél ·iszont automatikusan bekapcso-
lódik a belsŋégésť motor is, amely a kerekek hajtasa mellett tolti az ak-
kumulator telepet is. Lz a megoldas íŋleg az alacsony atlagos sebességť,
gyakori megallassal, gyorsítassal, íékezéssel jaró ·arosi íorgalomban jelent
jelentŋs ,akar 30°-os, üzemanyag megtakarítast és egyúttal kíméli a kor-
nyezetet, orszagúton ·iszont nem sokkal jobb a hatasíoka, mint a ha-
gyomanyos megoldasoknak.
Bar a gépkocsi motorok és hajtómť·ek hatasíokanak no·elése jelen-
tŋs üzemanyag megtakarítast tesz lehetŋ·é, az autók szamanak rohamos
no·ekedése miatt ez mégsem oldja meg sem a íogyatkozó kŋolajkészle-
tek, sem pedig a kornyezetterhelés és az erŋsodŋ ü·eghaz problémajat.
A szénhidrogén készletekkel ·aló takarékoskodas masik lehetŋsége a
no·ényi eredetť ¸megújuló` üzemanyagok hasznalata. Lzt ne·ezik ¸bio-
üzemanyagnak`. Itt az alapel· az, hogy mi·el a no·ény a le·egŋ széndi-
oxid tartalmaból ·onja ki a szenet, ezért az ilyen üzemanyag elégetése
ugyanannyi ü·eghazhatasú széndioxidot termel, mint amennyit a no·ény
a kiíejlŋdése soran a le·egŋbŋl ki·ont. Lzzel a íolyamat el·ileg ¸nullszal-
dós` lehetne. Nem biztos azonban, hogy ha jelentŋs termŋterületeket
hasznosítunk ilyen célra, az eredmény tényleg nullszaldós lesz, és ha igen,
ez elegendŋ-e a helyzet ja·ítasahoz.
A természetben ugyanis a no·ényi eredetť szer·es ·együletek nagy ré-
sze nem ég el, hanem íokozatosan bekerül a íold mélyebb rétegeibe.
loldalatti szén és kŋolajtelepeink is ilyen módon alakultak ki sok millió
é· alatt. la a globalis melegedést tényleg meg akarjuk allítani, ehhez
nullszaldó helyett sok milliard tonna szenet kellene ·isszatemetni a íold
ala.
A bioüzemanyagok egyik íajtaja az olajno·ényekbŋl nyerhetŋ biodí-
zel, amelyet Amerikaban leginkabb szójaból, Lurópaban nagyrészt rep-
cébŋl allítanak elŋ. A dízel motorok gyakorlatilag barmiíéle no·ényi olaj-
jal (pl. étolajjal, mťkodtethetŋk lennének. A no·ényi olajok azonban
sa·as komponenseket is tartalmaznak, amelyek karosíthatjak a motort.
88
Lzek kozombosítésére a no·ényi eredetť olajat lúgos, metanolos oldattal
elke·erik, ¸atészterezik`, majd az így nyert metil-észtert leszťrik, desztil-
laljak, és a kapott íolyadékot lehet azutan akar gazolajhoz ke·er·e, akar
tisztan alkalmazni.
A masik íajta no·ényi üzemanyag az etil-alkohol, vagyis a bioetanol.
Lzt íŋleg gabona mag·akból, erdei üledékekbŋl, íamarad·anyokból,
Brazíliaban pedig kukoricaból és cukornadból allítjak elŋ. A bioetanolt
hagyomanyos benzinnel osszeke·er·e hozzak íorgalomba. A ke·ert
üzemanyagban az etanol aranya altalaban 5° és 20° kozott ·an.
Bar a bio-üzemanyagok elterjedése kezdeti stadiumban tart, de egyes
orszagokban mar a kukorica termés 20°-at, a repce termés ¯0°-at íor-
dítjak ilyen célra. Lmiatt sok orszagban a gabona és takarmany piacon a
kereslet nŋ, a kínalat csokken. Az eredmény pedig az élelmiszer arak
no·ekedése. Ma mar szaporodnak az olyan tüntetések, amelyek jelsza·a:
¸Az autókat etessük, ·agy az embereket·!`
A bioüzemanyagok to·abbi problémaja, hogy az elŋallítasukhoz ener-
giat kell íelhasznalni, ami lerontja a kornyezet·édelmi szempontból ér-
telmezhetŋ nettó hozadékot. Szamítasokat ·égeztek, hogy mit jelenthet-
ne a ·ilag teljes üzemanyag íogyasztasanak ki·altasa no·ényi üzemanyag-
okkal. Az eredmény kiabrandító. la ·ilag osszes gépkocsijaban 100°-os
koncentraciójú bio-üzemanyagokat hasznalnank, a loldon a mesterséges
eredetť széndioxid kibocsatas egyenlege mindossze 13°-kal csokkenne.
Lhhez ·iszont íel kellene aldozni a loldon rendelkezésre alló osszes
mezŋgazdasagi termŋterület 90°-at.
A bio-üzemanyagok elŋallítasa nemcsak energiat, de egyéb természeti
erŋíorrasokat is igényel. Lgyetlen liter bio-üzemanyag elŋallítasa példaul
kb. 5 kobméter ,5.000 liter, jó minŋségť ·íz íelhasznalasa·al jar.
lélre·ezetŋ az a kozhiedelem is, hogy a no·ények allandóan széndi-
oxidot bontanak le, és oxigént bocsatanak ki. Lzt ugyanis csak olyankor
teszik, amikor megkapjak a szükséges ultribolya sugarzast, ·agyis nappal.
Ljszaka a no·ény az allatokhoz hasonlóan lélegzik, oxigént íogyaszt és
széndioxidot bocsat ki. Ámde egyes no·ények ¸·iselkedése` ennél is
rosszabb. Példaul a bio-dízelolaj íontos nyersanyaga, a repce, a íejlŋdése
soran dinitrogén oxidot is termel, amely csaknem 300-szor hatékonyabb
ü·eghazgaz, mint a széndioxid.
89
A bioüzemanyagok termesztésének to·abbi problémaja, hogy ha
ugyanazon a íoldterületeken ismételten ugyanazt a no·ényt termesztjük,
kimerülnek a talaj erŋíorrasai, amit azutan majd mťtragyazassal kell pó-
tolni. Marpedig a mťtragya gyartas is jelentŋs ü·eghazgaz kibocsatassal
jar.
Van olyan ·élemény, amely szerint a íelmerült problémak elkerülhe-
tŋk, ha a bio-üzemanyagokat mezŋgazdasagi hulladékokból, szalmaból,
íťbŋl, íaíorgacsból allítjak elŋ. A legtobb mezŋgazdasagi ¸hulladék`
azonban olyan szer·es anyag, amely íenntartja a talaj szerkezetét, és tap-
anyagokat tarol. la e hulladékokat ipari célra hasznaljak íel, a talajból
hianyzó tapanyagokat megint csak mťtragya·al kell pótolni.
Szóba johet az a lehetŋség is, hogy szer·es haztartasi hulladékból,
·agy a szenny·izek szer·es anyag tartalmaból gyartsunk bio-
üzemanyagokat. Lzek azonban bonyolult és koltséges technológiak, és
alkalmazasuk ugyancsak karos anyag kibocsatassal jar.
A bio-üzemanyagok hasznalata helyett sok szakember inkabb hidro-
gén hajtasú jarmť·ek elterjesztését tamogatja. 1udni kell azonban, hogy a
hidrogén onmagaban nem energia íorras, hanem csak energia hordozó,
és a ·illamos aramhoz hasonlóan ezt is elŋ kell allítani ·alamilyen mas
energia íelhasznalasa·al.
Persze, ha mar ·an hidrogénünk, azt el lehet égetni a belsŋ égésť mo-
torban és az égéstermék csupan ·ízgŋz lesz, ami kornyezet·édelmi
szempontból nagyon elŋnyos. A hidrogént benzin helyett hasznal·a, a
tulajdonsagai ked·ezŋek. Oktanszama 130 korül ·an, egy kilogramm
hidrogén pedig haromszor-négyszer annyi energiat hordoz, mint a ha-
gyomanyos üzemanyagok.
Csakhogy ezzel is ·an néhany kellemetlen probléma. Az egyik a taro-
las. Lehet tarolni a hidrogént íolyékony allapotban, súlyos, ·astag íalú
magas nyomasú ,220 bar, tartalyban, mélyhťt·e ,-250°C-on,. Lz a mód-
szer azonban íelemészti a termelt energia legalabb 20°-at. A tankolas is
korülményes. A hidrogén nagyon robbanas·eszélyes, sokkal ·eszélye-
sebb, mint a PB gaz, ·agy a benzin.
A kémiai Nobel díjas Olah Gyorgy szerint semmi esetre sem szabad
megengedni, hogy nagynyomasú tartalyokban tarolt íolyékony hidrogén-
nel toltsük íel az autókat. A hidrogént mint energiahordozót azonban ŋ
90
is perspekti·ikusnak tartja, és azt ja·asolja, hogy inkabb a megtermelt
hidrogénbŋl és a le·egŋbŋl ki·onható széndioxidból allítsunk elŋ metil-
alkoholt, és ezzel mťkodtessük a belsŋégésť motorokat. Olah proíesszor
ki is dolgozott ilyen megoldast, azonban ennek gazdasagos gyakorlati
alkalmazasahoz még szamos technológiai részletkérdés ·ar megoldasra.
Lgy masik lehetséges tarolasi módszer az, hogy a hidrogént kémiai
kotésbe ·isszik, és ezzel ·iszonylag konnyen bomló hidrogéntartalmú
·együletet képeznek. A tarolas azonban ilyenkor is súlytobbletet okoz, a
kémiai kotés íelszabadítasa pedig energia beíektetést igényel, ami lerontja
a hatasíokot.
lidrogént legolcsóbban íoldgazból lehet elŋallítani, de gyartható hid-
rogén egyéb szénhidrogénekbŋl is, elŋallítható szén elgazosítasa·al
(C+H2O-hŋenergia ~ CO-l2,, to·abba biogazból, etil ·agy metil alko-
holból, és hidrogén nyerhetŋ mesterséges íotoszintézis útjan is. Ámde
egyik megoldas sem ne·ezhetŋ olcsónak.
Hosszabb ta·on ígéretesnek tťnik hidrogén elŋallítasa ·ízbŋl elektro-
lízissel ·alamilyen megújuló energia·al. Lhhez szóba johet Nap ·agy szél
erŋmť·ek alkalmazasa is, mert igaz ugyan, hogy ezek csak olyankor ter-
melnek ·illamos energiat, ha süt a Nap, ·agy ha megíelelŋ erŋsséggel íúj
a szél, amde nem kell megoldani a ·illamos energia tarolasanak kellemet-
len problémajat, mert az energia koz·etlenül a megtermelt hidrogénben
tarolódik.
Lz a megoldas azonban jelenleg még nem gazdasagos, mert megíelelŋ
teljesítményť Nap és szél erŋmť·ek létesítése akkora beruhazasi koltség-
gel jar, hogy az így termelt hidrogén legalabb harom-négyszer annyiba
kerülne, mintha azt íoldgazból allítanak elŋ.
lel lehet hasznalni a hidrogént üzemanyagcellakban ·illamos energia
elŋallítasara is. Lz nagyon perspekti·ikus íelhasznalasa nemcsak a hidro-
génnek, de tobbíéle hidrogéntartalmú ·együletnek is.
Az üzemanyag cella mťkodési el·ét mar a 19. szazadban ismerték. Az
effektust 1839-ben fedezte fel Sir William Growe (1811-1896), amikor a
kísérletei soran észre·ette, hogy a ·íz elektrolízises íelbontasanak íolya-
mata megíordítható. Lzt ko·etŋen Charles Langer és Ludwig Mond
1889-ben sikeres kísérleteket ·égzett le·egŋ és széngaz üzemť cellakkal.
Németorszagban Werner von Siemens dolgozott ki hidrogén-oxigén
91
cellat tengeralattjarók energiaellatasahoz, 1932-ben pedig Francis Bacon
alkali elektrolitos nikkel-elektródas hidrogén-oxigén cellat allított elŋ.
A masodik ·ilaghaború utan a NASA kutatóintézeteiben to·abbíej-
lesztették a haború soran birtokukba került mťszaki eredményeket. Lrre
osztonzŋen hatott az ťrkutatasi ·erseny beindulasa is. A íejlesztés annyi-
ra íelgyorsult, hogy üzemanyag cellat mar az Apolló lold-programban is
alkalmaztak.
A modern üzemanyagcella olyan eszkoz, amelyben hidrogén ,l2, és
oxigén ,O2, katalizatoros reagaltatasa·al, és hŋenergia hozzaadasa·al
nyernek ·illamos energiat, mikozben ¸melléktermékként` ·íz ,l2O, és
to·abbi hŋenergia keletkezik.
Egy ilyen cella két elektródat tartalmaz, amelyek kozott elektrolit he-
lyezkedik el. Az anód elektródan a hidrogén, míg a katódon az oxigén
halad at. lelépítésének és mťkodésének egyszerťsített ·azlatat a mellékelt
rajz szemlélteti.
A hidrogén molekulak az
ún. anód térben ,A, kataliza-
tor segítségé·el protonokra
és elektronokra bomlanak. A
pozití· toltésť protonok
keresztülaramlanak az elekt-
roliton, és a katód térben (K)
egyesülnek az oxigén mole-
kulakkal, és a külsŋ íogyasz-
tói aramkoron keresztül a
katódhoz érkezŋ negatí·
toltésť elektronokkal. A reakció eredményeként ·íz és jarulékos hŋener-
gia keletkezik.
A cella kiegészíthetŋ üzemanyag-atalakító ,reíormer, berendezéssel,
amelynek segítségé·el a cella mťkodtetéséhez lehet hasznalni barmilyen
szénhidrogént, ·agy egyéb hidrogén tartalmú ·együletet. Bar egyetlen
ilyen cella csupan kisíeszültségť ,altalaban 0,¯-1,2 V-os, egyenaramot
termel, amde a cellak sorba kapcsolasa·al, aramatalakító in·erterrel és
transzíormatorral magasabb íeszültségť ·altóaram is elŋallítható.
H
2
O
és hĘ
O
2
H
2
elektroli t

A

K
fogyasztó
92
Az üzemanyagcellak egyre terjednek, és a íolyamatos to·abbíejlesz-
tésnek koszonhetŋen az élettartamuk jelentŋsen megnŋtt, az arszintjük
meredeken csokken.
Az üzemanyagcellak üzemanyaga elsŋsorban hidrogén. Mi·el ezt mes-
terségesen kell elŋallítani, kidolgoztak olyan megoldasokat, amelyek a
cella mťkodéséhez szükséges hidrogént kémiailag kotott allapotból -
példaul szénhidrogén ·együletekbŋl - a helyszínen szabadítjak íel, és így
hozzak létre ·agy a tiszta hidrogént, ·agy a hidrogén-dús gazt.
Az üzemanyag cellak szamos típusat íejlesztették ki. Alkalmazasi terü-
letük a mobilteleíonok aramellatasatól a ·arosi ·ilagítasig, a milliwattos
teljesítménytŋl a tobb megawattos nagysagrendig terjed. lelyettesíthet-
nek zseblampa elemet, akkumulatort, aramíejlesztŋ generatort, vagy ter-
melhetnek aramot a ·illamos halózatra.
Néhany íontosabb cella típus tulajdonsagai a ko·etkezŋk:
Az alkalikus cella ,AlC ~ Alkaline luel Cell, a mťkodéséhez tiszta
hidrogént és oxigént igényel. Mťkodési hŋmérséklete 80-100 C fok ko-
zott, hatasíoka 60-¯0° korül ·an. 1eljesítménye 10 kilowattig terjed.
Fŋleg a hadiiparban és az ťrhajózasban alkalmazzak.
A protonateresztŋ membranos cella ,PEMFC = Proton Exchange
Membran luel Cell, üzemanyagként tiszta hidrogént és oxigént, illet·e
oxigén helyett kozonséges le·egŋt is hasznalhat, de reíormerrel kiegészít-
·e szénhidrogén üzemanyaggal is mťkodhet. Mťkodési hŋmérséklete
60-90 C íok kozotti, hatasíoka 50-60°, teljesítménye 250 kilowattig ter-
jedhet, és mi·el az ilyen cellak súlya kicsi, beindítasuk egyszerť, jól alkal-
mazhatók ·illamos hajtasú jarmť·ekben.
A íoszíorsa·as cellaban ,PAlC ~ Phosphoric Acid luel Cell, üzem-
anyagaként hidrogén helyett gaz halmazallapotú szénhidrogén is hasznal-
ható. Mťkodési hŋmérsékletük 180-220 C íok kozott ·an, hatasíokuk
60% korüli, legnagyobb teljesítményük 200-250 kilowatt.
A karbonat-ol·adékos cellakban (MCFC = Molten Carbonate Fuel
Cell, üzemanyagaként hidrogén mellett íoldgaz, szénhidrogének, és
széndioxid tartalmú hidrogén ·együletek is hasznalhatók, mi·el a mťko-
désük széndioxid jelenlétét is igényli. Uzemi hŋmérsékletük 600-700 C
íok, hatasíokuk 60-65°, teljesítményük tobb szaz kilowatt, de a beindíta-
suk, felfťtésük hosszadalmas.
93
Az oxidkeramikus cella ,SOlC ~ Solid Oxide luel Cell, íejlesztése
még íolyik. Uzemanyagként széndioxid és szénmonoxid tartalmú anya-
gok is alkalmasak. Mťkodési hŋmérséklete 600-1.000 C íok, hatasíoka
kb. 60°, teljesítménye tobb szaz kilowatt.
Külon íigyelmet érdemel az Olah
Gyorgy proíesszor kozremťkodésé·el
kiíejlesztett és szabadalmazott direkt
metanolos üzemanyagcella ,DMlC ~
Direct Methanol Fuel Cell), amely szo-
bahŋmérsékleten mťkodik, és a legki-
sebb ·altozata mindossze zseblampa-
elem méretť.
Olah Gyorgy azt is íelismerte, hogy az üzemanyag cella nemcsak ter-
melŋje lehet az elektromos energianak, hanem akar a tarolója is. A
DMlC típusú cellaban mťkodŋ íolyamat ugyanis megíordítható, mi·el
·izes kozegben a metilalkohol elŋallítható szén-dioxidból elektro-
katalitikus reakció·al anélkül, hogy a ·izet íel kellene bontani. Lzért egy
regeneratí· cella akkumulatorként is mťkodhet. Lgy ilyen akku-cella
¸toltéskor` széndioxid ·izes oldataból oxigéntartalmú metilalkoholt vagy
mas metanszarmazékot hoz létre, ¸kisütéskor` pedig aramot termel.
A kutatas új iranya enzimes cellak íejlesztése. A reménybeli enzimes
cellak kisebbek és olcsóbbak lehetnek a hagyomanyosnal. Ilyen íejlesztés-
sel tobbek kozott az Oxíordi Lgyetem Kémia 1anszékén íoglalkoznak.
A hagyomanyos cellakban alkalmazott koltséges katalizatorok helyett az
oxíordi tudósok enzimeket hasznalnak. Az ilyen cellak alkalmazasi terüle-
tét elsŋsorban hordozható elektronikus eszkozok, laptopok, kisszamoló-
gépek, mobil teleíonok, digitalis íényképezŋgépek, stb. képezhetik.
Az üzemanyagcellakkal kapcsolatban a leg·érmesebb ·arakozasok to-
·abbra is a gépkocsi iparban ·annak. la ugyanis a ·illamos hajtasú gép-
kocsiban a kerekeket hajtó ·illanymotorokhoz és az akkumulator toltésé-
hez szükséges elektromos energiat üzemanyagcella·al allítjak elŋ, jelentŋs
hatasíok ja·ulas és üzemanyag megtakarítas érhetŋ el.
Az ilyen célra kiíejlesztett cellak teljesítménye 200-250 kilowattig (az-
az kb. 340 lóerŋig, terjed, súlyuk kicsi, beindítasuk egyszerť. Uzemanya-
guk to·abbra is hagyomanyos, azaz szénhidrogén ·agy metanol, hiszen
94
hidrogén üzemanyagtoltŋ allomasok alig ·annak, de ha ·annak is, ezek
kezelése és a tiszta hidrogén tarolasa korülményes. A hagyomanyos
üzemanyag kellemetlen mellékhatasa azonban a kokszolódas, ·agyis az,
hogy a mťkodés soran ki·aló szén lerakódik.
Az is probléma, hogy a szénhidrogén íelbontasa, a szükséges hidro-
gén ¸helyszíni` elŋallítasa ·iszonylag magas hŋmérsékleten torténik, és a
íťtés íelemészti a megtermelt energia egy részét. Raadasul a jarmť hosz-
szabb bemelegítést igényel, azzal nem lehet azonnal elindulni. Az utóbbi
probléma persze kiküszobolhetŋ, ha az indulas utani néhany percben
elŋszor akkumulatorról hajtjak az autót. Ehhez azonban sokkal nagyobb
akkumulator kapacitas szükséges.
Lassan ·ége íelé tart a szénhidrogén alapú emberi ci·ilizació korszaka.
logy ezutan mi ko·etkezik, nem tudhatjuk. Idŋnként kampanyszerťen
beindulnak olyan programok, amelyekrŋl kezdetben az lehet a benyoma-
sunk, hogy sikerült megtalalni a Bolcsek Ko·ét, amely egyszerre kínal
tokéletes megoldast az emberiség energia és élelmiszer igényeinek kielégí-
tésére, és a globalis melegedés megíékezésére. A Bolcsek Ko·érŋl azon-
ban altalaban kiderül, hogy mégsem annyira csillogó, mint amilyennek
latszik. 1udomasul kell ·enni, hogy tokéletes megoldas nem létezik, ak-
kor sem, ha a íelmerült problémakon a ·ilag legki·alóbb tudósai dolgoz-
nak. Tudomasul kell ·enni, hogy legíeljebb ·iszonylag elíogadható
kompromisszumok johetnek szóba, mert a ¸·alamit ·alamiért` el· itt is
ér·ényesül.
95
HėSZIVATTYÚK
A kornyezetkímélŋ, energiatakarékos, és ü·eghazkímélŋ energiahasz-
nosítasi megoldasok kozott íontos helyet íoglalhatnak el a hŋszi·attyúk.
lŋszi·attyú·al mar mindenki talalkozhatott, legíeljebb nem ezzel a meg-
ne·ezéssel. A hŋszi·attyú el·e alapjan mťkodik példaul a haztartasi hťtŋ-
szekrény.
A hťtŋszekrény belsejében hideg ·an. Ámde barmennyire is jó a szek-
rény hŋszigetelése, a külsŋ térbŋl hŋenergia szi·arog beíelé, és emiatt -
hťtés nélkül - a belsŋ hŋmérséklet lassan de biztosan emelkedne. A ío-
losleges hŋt tehat el kell ta·olítani és kibocsatani a kül·ilag íelé. Lrrŋl
gondoskodik a hťtŋszekrényben mťkodŋ hŋszi·attyú. la kí·ancsiak
·agyunk, ho·a ta·ozik el ez a hŋ, tekintsük meg a hťtŋszekrény hatuljat,
ahol altalaban egy íeketére íestett íorró hťtŋracsot talalunk. Megíogni
nem érdemes, mert megégetheti a kezünket. A hŋszi·attyú tehat egyrészt
hŋel·onassal hťti a belsŋ teret, masrészt a hťtŋracson keresztül hŋ kibo-
csatassal íťti a kornyezetet.
Ugyanezen az el·en íťthetjük a lakasunkat is, példaul a kül·ilagból
,·ízbŋl, talajból, le·egŋbŋl, geotermikus ·agy napenergiaból, stb., el·ont
hŋenergia segítségé·el.
A termodinamika tor·ényei szerint a hŋenergia nem képes ¸magatól`
ataramolni egy alacsonyabb hŋmérsékletť helyrŋl egy magasabb hŋmér-
sékletť helyre. Az azonban nem ellenkezik a íizika tor·ényei·el, hogy
jarulékos - tobbnyire ·illamos - energia segítségé·el mégiscsak létrehoz-
zunk ilyen aramlast. Lppen ezt a célt szolgaljak a modern hŋszi·attyúk,
méghozza jó hatasíokkal, hiszen egy egységnyi energia beíektetéssel akar
4-5 egységnyi hŋenergiat is képesek atszi·attyúzni.
A hŋszi·attyús rendszerek gazdasagossagat az indokolja, hogy egy
modern haztartasban az osszes íelhasznalt energia mintegy ¯0-90%-at
íordítjak íťtésre és meleg ·íz készítésére, ·agyis a ¸betaplalt` energia
nagyobbik része hŋenergia íormajaban hasznosul.
96
Mi·el a hŋszi·attyú·al íťteni és hťteni is lehet, ezért ezzel a módszer-
rel megoldható belsŋ terek nyari klímatizalasa is, sŋt alkalmas elrendezés-
sel még arra is ·an lehetŋség, hogy nyaron a lakasból ki·ont hŋt meleg
·íz készítéséhez hasznaljuk íel.
1obbíéle el·en mťkodŋ hŋszi·attyú létezik. Lgy lehetséges megoldas
alapel·ét jól szemléltethetjük egy bicikli pumpa és egy szódas sziíon pél-
daja·al. Amikor íelpumpaljuk a bicikli kerekét, a pumpa alsó részét me-
legnek tapasztalhatjuk, mi·el a benne lé·ŋ le·egŋ az osszesťrítés hatasara
felmelegszik. A szódasü·eg patronja pedig, amikor azt becsa·arjuk, a
benne lé·ŋ gaz gyors kitagulasa miatt annyira lehťl, hogy rajta a ·ízpara
megíagy és dér képzŋdik.
L jelenségek íizikai magyarazatat 1824 óta ismerjük, amikor is Nicolas
Léonard Sadi Carnot (1796-1832) kidolgozta a hŋerŋgépek mťkodésének
elméleti alapjait.
Ahhoz, hogy mťkodŋ hŋszi·attyút kapjunk, nem kell mast tenni,
mint kombinalni a bicikli pumpa és a szódas sziíon mťkodési el·ét. Ám-
de ez az el· is régóta ismert. Salzburgban példaul mar 189¯-ben megva-
lósítottak ilyen rendszerť íťtést.
Ez a technika azonban csak az utóbbi idŋben terjed az energia arak
rohamos no·ekedése, ·alamint az ü·eghaz gazok kibocsatasanak mérsék-
lésére iranyuló nemzetkozi intézkedések miatt.
A gyakorlatban al-
kalmazott kompresz-
szoros hŋszi·attyúk-
nal a magas hatasíok
érdekében a korío-
lyamatban szereplŋ
gazt annyira osszesť-
rítik, hogy az cseppío-
lyós allapotba kerül.
Lgy ilyen hŋszi·attyú
íŋ szerkezeti egységei:
hŋcserélŋ·el íelszerelt parologtató, kompresszor, ugyancsak hŋcserélŋ·el
íelszerelt kondenzator, és nyomascsokkentŋ szelep. A kompresszoros
hŋszi·attyú mťkodése soran az alacsony belsŋ nyomasú parologtatóban
folyadék
gĘz
nyomás csökkentĘ
szelep
hĘenergia be
(hĦtés)
hĘenergia ki
(fĦtés)
kompresszor
páro-
log-
tató
kon-
den-
zátor
97
·alamilyen íolyékony ¸munkakozeg` elparolog és kozben hŋcserélŋn
keresztül hŋt ·on el a kornyezetétŋl, ·agyis a hŋíorrastól ·agy a hťtendŋ
térbŋl. Lzutan az elparolgott munkakozeg gŋzét a kompresszor atpum-
palja a nagy nyomasú kondenzator tartalyba, ahol az ismét cseppíolyóso-
dik, és hŋcserélŋn keresztül hŋt bocsat ki a kornyezetbe, illet·e a íťtendŋ
térbe. A kondenzatorból azutan, hŋenergiajanak leadasa utan a munka-
kozeg nyomascsokkentŋ szelepen keresztül jut ·issza a parologtatóba.
Az ilyen berendezésekben - a hťtendŋ és,·agy íťtendŋ tér megkí·ant
hŋmérsékletétŋl íüggŋen - sokíéle munkakozeg johet szóba, pl. ammó-
nia, széndioxid, propan, izobutan, részlegesen ·agy teljesen halogénezett
szénhidrogének, stb.
Hŋszi·attyús íťtésre és meleg ·íz szolgaltatasra tobbíéle megoldast
dolgoztak ki.
A talajhŋ-hasznosító hŋszi·attyú mťkodése arra épül, hogy a talaj mar
említett hŋtaroló képességének koszonhetŋen a talaj mélyebb rétegeiben
a hŋmérséklet télen-nyaron csaknem allandó, pl. 15-20 méter mélyen
akar +8~10 C fok is lehet. Lzért a talajból télen hŋt szi·attyúz·a az épü-
letet íťthetjük, nyaron pedig oda hŋenergiat ·issza pumpal·a
klimatizalhatjuk. L megoldasnak két íŋ ·altozata ·an.
Az egyik a talaj-kollektoros rendszer, amelynél 1-2 méter mélyen ke-
mény PVC kopennyel ellatott rézcso·eket, ·agy polietilén cso·eket íek-
tetnek le. Lzekben kering a koz·etítŋ kozeg ,pl. íagyalló oldat,, amelybŋl
a hŋszi·attyú a hŋenergiat ki·eszi, illet·e aho·a ·isszapumpalja. A ta-
pasztalat szerint a csŋrendszerrel behalózott
terület legalabb 2-3-szor nagyobb kell legyen,
mint amekkora a íťtott belsŋ terület.
Masik megoldas a talajszondas rendszer,
amelynél 50-100 méter mélyen egy ·agy tobb
helyen leíúrnak a íold ala, és U alakú csŋszon-
dakban keringetik a koz·etítŋ kozeget.
Nagyobb létesítmények íťtéséhez helyenként
geotermikus hŋszi·attyús rendszert alkalmaznak.
Lnnél a lold belsejébŋl íelíelé aramló hŋt csa-
poljak meg 1000-2000 méter mélységť szondak
segítségé·el.
98
lŋíorrasként hasznalható a napenergia is, példaul a tetŋre szerelt
napkollektorok segítségé·el. 1élen ugyanis, amikor ke·és a napsütés, a
napkollektor hŋteljesítménye lecsokken. lŋszi·attyú·al azonban a íťtŋ-
teljesítmény megtobbszorozhetŋ.
A Napból szarmazó hŋenergia kinyerhetŋ még napsugarzasnak kitett
tégla ·agy beton építmények íalaiba beépített csŋrendszerben keringetett
koz·etítŋ kozeg segítségé·el.
Ismeretes olyan megoldas is, amelynél egy kútból bú·arszi·attyú·al
kinyert ·íz hŋjét hasznosítjak, és az így lehťtott ·izet egy masik kútba,
esetleg tóba ·agy íolyóba eresztik, ·agy a íoldbe elszi·arogtatjak, sŋt,
hŋenergia íorrasként hasznalható még a szenny·íz, és elhasznalt termal-
·íz is.
Az egyik legérdekesebb hŋszi·attyús íťtési megoldas a le·egŋkazan.
Lz a külsŋ le·egŋbŋl ·eszi ki a hŋenergiat, és még -20 C íokos kornyeze-
ti hŋmérséklet esetén is képes a lakas belsŋ terét 20-25 C íokra íelíťteni.
Lgy ilyen hŋszi·attyú magat a le·egŋt hasznalja primer munkakozegnek,
és annak osszesťrítésé·el nyeri ki belŋle a hŋenergiat, amibŋl egy újabb
,zart rendszerť kompresszoros, hŋszi·attyú allít elŋ magas hŋmérsékletť
munkakozeget.
A berendezés a beszí·ott le·egŋt atmoszíérikus nyomasra expandal-
tatva mintegy 50 C íokkal alacsonyabb hŋmérsékleten bocsatja ki. Lz
tehat azt jelenti, hogy ha kint a hŋmérséklet -20 C fok, akkor a berende-
zés nagy mennyiségben íújja ki a szabadba a -¯0 C íokos le·egŋt. Ilyen
megoldas ezért leginkabb nagy szabad területen alló onalló épületek íťté-
sére alkalmas.
lontos tudni azt is, hogy a hŋszi·attyús rendszerek hatékonyagara
minden egyes konstrukciónal meg szoktak adni az ún. COP munkasza-
mot (COP = Coefficient Of Performance), amely megadja, hogy a hŋ-
szi·attyú altal leadott hŋ hanyszorosa a hŋszi·attyú mťkodtetéséhez
íelhasznalt ·illamos energianak.
A COP szam természetesen attól is íügg, hogy mekkora hŋmérséklet-
külonbséget kell athidalni, és az értelmezésénél azt is íigyelembe kell
·enni, hogy mi·el a hŋszi·attyú mťkodtetéséhez szükséges energia hŋ·é
alakul at, ezért a szolgaltatott hŋenergia egyenlŋ a hŋíorrasból íel·ett
energia és a hŋszi·attyút mťkodtetŋ energia osszegé·el. A COP ~ 5
99
munkaszam példaul azt jelenti, hogy 4 egység íel·ett hŋenergiahoz adó-
dik hozza 1 egység mťkodtetŋ energia és a kimenŋ hŋenergia ezek osz-
szege lesz, ·agyis 5 egység hŋenergia.
lŋszi·attyúkat nemcsak íťtéshez, de klímaberendezésekben hťtéshez
is hasznalnak. Az ilyen célra szolgaló hŋszi·attyú nemcsak kompresszo-
ros el·en mťkodhet.
Ismeretesek abszorp-
ciós hťtési rendszerek
is, kozottük olyanok,
amelyek koz·etlenül
napenergia·al mťkod-
nek.
Az ilyen berende-
zésekben a munkako-
zeg kompresszoros
cseppíolyósítasa he-
lyett a munkakozeg
oldószeres elnyeletését
alkalmazzak. Munka-
kozegként alkalmazható példaul ammónia ·agy széndioxid, oldószerként
pedig desztillalt ·íz, de ·an olyan megoldas is, amelynél a munkakozeg
·ízgŋz, az oldószer pedig lítium-bromid oldat.
Lgy ilyen rendszer íŋ szerkezeti egységei a desztillator, a kondenzator,
a parologtató, és az oldó tartaly ,abszorber,. A nagy belsŋ nyomasú
desztillatorba ·ezetik be a íťtŋteljesítményt, amellyel az oldatból elgŋzo-
logtetik, mintegy ¸kiíŋzik` a munkakozeget, amelynek gŋze az ugyancsak
nagy nyomasú de mar csak kornyezeti hŋmérsékletť kondenzatorba jut·a
lecsapódik és cseppíolyós allapotba kerül.
Innen a munkakozeg íú·ókan keresztül permet ,spray, íormajaban jut
az alacsony nyomasú ,·akuumos, parologtatóba, ahol gyorsan elparolog-
·a lehťti a kornyezetét. A parologtatóból a munkakozeg gŋze az oldó
tartalyba kerül, ahol oldószerben elnyelŋdik.
A munkakozeg dús oldatat szi·attyú juttatja a desztillatorba, ahonnan
a desztillalas soran keletkezŋ híg oldat nyomascsokkentŋ szelepen ke-
resztül jut ·issza az oldó tartalyba.
szivattyú
dús
oldat
híg oldat

nyomáscsökkentĘ
szelep
munka-
közeg
gĘze
munkaközeg
gĘze
deszti l-
látor
oldó
tartály
fúvóka
folyékony
munkaközeg
párolog-
tató
konden-
zátor
100
Ismeretesek munkakozeg nélküli hŋszi·attyúk is, amelyek a hŋaram-
last koz·etlenül ·illamos energia·al mťkodtetik.
A mťkodésük alapja az ún. termo-elektromos effektus, amely haszno-
sítható hťtéshez, íťtéshez, hŋíok szabalyozashoz, de a íolyamat meg is
íordítható, és aramló hŋenergiaból ·illamos energia allítható elŋ.
A termo-elektromos eííektusok harom alaptípusa a Seebeck eííektus,
a Peltier effektus, és a Thomson effektus.
A német Thomas Johann Seebeck (1770-1831) 1821-ben fedezte fel,
hogy az iranytť kilendül, ha két külonbozŋ íémhuzalból zart hurkot alko-
tunk, és a íémhuzalok két csatlakozasi pontjan mas a hŋmérséklet. Mi·el
azonban - íélreértelmez·e a jelenség íizikai magyarazatat - úgy gondolta,
hogy a hŋmérséklet külonbség hatasara a két külonbozŋ íémbŋl készült
huzal csatlakozasi helyei íelmagnesezŋdtek, a jelenséget termomagneses
effektusnak nevezte el.
Késŋbb a dan Hans Christian Oersted (1777-1851) felismerte, hogy
az eltérŋ hŋmérsékletť csatlakozasi pontoknal ·illamos íeszültség kelet-
kezik, aminek hatasara a zart hurokban ·illamos aram íolyik és ez okozza
a magneses jelenséget. Ŋ ne·ezte elŋszor a jelenséget termoelektromos-
sagnak.
1834-ben a francia Jean Charles Athanase Peltier (1785-1845) azt is
íelíedezte, hogy az eííektus íordít·a is mťkodik, ·agyis ·illamos aram
hatasara a csatlakozasi pontok hŋmérséklete az aram iranyatól íüggŋen
íelmelegszik ·agy lehťl, és ezért kozottük hŋíok eltérés alakul ki. Lz
utóbbi jelenséget ne·ezik Peltier eííektusnak.
Amióta ismerjük a íél·ezetŋket, azt is tudjuk, hogy ilyen eííektus a
külonbozŋ íél·ezetŋk hataran is létre tud jonni. Az ilyen el·en mťkodŋ
eszkoz ne·e: Peltier elem, amely alkalmas arra, hogy villamos energia
íelhasznalasa·al hŋenergiat juttasson hidegebb helyrŋl melegebb helyre,
és ezaltal az egyik oldalon hťtson, a masikon pedig íťtson. Lgy Peltier
elem hatasíokara jellemzŋ az ún. Peltier együttható, amely megmutatja,
hogy egységnyi ·illamos toltés ataramoltatasa a rendszeren milyen meny-
nyiségť hŋenergia atszi·attyúzasat eredményezi.
A harmadik termo-elektromos jelenség a 1homson eííektus. Lzt Wil-
liam Thomson (1824-190¯,, ismertebb ne·én Lord Kel·in íedezte íel
1851-ben. Lszerint, ha egy homogén ·ezetŋn aram íolyik keresztül, és a
101
·ezeték külonbozŋ szakaszai kozott hŋmérséklet külonbség ·an, akkor a
·illamos aram hatasara a két hely kozott hŋaramlas is íellép, ·agyis a
·ezeték külonbozŋ szakaszain hŋt ·esz íel ·agy ad le. Kel·in 1854-ben
arra is rajott, hogy a Seebeck eííektus ·oltaképpen a Peltier eííektus és a
1homson eííektus kombinaciója, együttes megjelenése.
Peltier elemekkel elvileg lehetne ugyan ·illamos energiat elŋallítani
példaul napenergia íelhasznalasa·al, azonban az ilyen eszkozok alkalma-
zasa ilyen célra nagyon gazdasagtalan, mi·el a hatasíokuk kicsi, raadasul a
kereskedelmi íorgalomban kapható szend·ics szerkezetť Peltier elemek
hideg és meleg oldalai kozotti ta·olsag mindossze néhany milliméter.
Jól alkalmazhatók ugyanakkor Peltier elemek elektronikus készülé-
kekben, pl. szamítógépekben egyes kényes alkatrészek hťtésére.
Llképzelhetŋ azonban, hogy napenergia·al, ·agy ipari hulladék hŋ·el
egyik oldalon íelmelegített és a masik oldalukon hťtott termo-elektromos
elemekkel elŋbb-utóbb mégiscsak lehet gazdasagosan ·illamos energiat
termelni. Legalabbis ismeretesek ilyen kutatasok.
Ilyen megoldassal a Szegedi 1udomanyegyetemen is íoglalkoznak,
ahol a hagyomanyos Peltier elemektŋl eltérŋen olyan termo-elektromos
eszkozzel kísérleteznek, amelynél a hideg és meleg oldal ta·olsaga akar
70-80 cm lehet, és az elŋallítasi koltsége ·iszonylag alacsony, a hatasíoka
pedig magas.
Azt csak a jo·ŋ íogja eldonteni, hogy ilyen megoldasok képesek lesz-
nek-e az emberiség energetikai problémait jelentŋsen beíolyasolni.
Az azonban mar ma is latszik, hogy a hagyomanyos munkakozeges
hŋszi·attyúk elterjedése elŋnyos lehet a kornyezetterhelés és a globalis
melegedés mérséklése szempontjaból.
102
HULLADEKOK ES SZENNYVIZEK
Az erŋíorrasok íokozódó kiaknazasa és íelhasznalasa mellett jarulé-
kos problémaként mutatkozik az egyre tobb hulladék és szenny·íz, ame-
lyektŋl ·alahogyan meg kellene szabadulni, mert egyébként mérgezik az
i·ó·izet, a talajt, az élelmiszereket, és azt a talaj-kozeli le·egŋt, amelyet
beszí·unk. Kornyezet·édelmi szempontból, és a kimerülŋ nyersanyag
íorrasok miatt is kézeníek·ŋnek latszik ezek újrahasznosítasa.
A loldon ugyanis szamos nyersanyag, példaul a ·as és a színes íémek
hozzaíérhetŋ mennyisége korlatozott, ezért a kiselejtezett hasznalati tar-
gyakból ·isszanyerhetŋ nyersanyagok nagyon értékesek lehetnek. Lz
természetesen nem csak a íémekre ·onatkozik, hanem a íaból, papírból,
textíliaból, mťanyagokból készült termékekre is.
Az újrahasznosítas azonban jelentŋs energia és egyéb erŋíorras íel-
hasznalasa·al jar, ezért nem mindegy, hogy az alap·etŋ nyersanyagaink
milyen gyakran ¸íordulnak korbe` a recirkulaciós íolyamatban. la pél-
daul egy gazdag orszagban az autókat atlag 5 é·enként leselejtezik, akkor
a bennük lé·ŋ íémeket négyszer gyakrabban kell ¸újrahasznosítani`,
mintha csak 20 é·enként torténne leselejtezés.
lontos lenne ezért, hogy a tartósnak ne·ezett aruíéleségek tényleg
tartósak legyenek. Sajnos az újrahasznosítas bť·oletében élŋ gyartók
altalaban éppen az ellenkezŋ utat ko·etik. A tartós íogyasztasi cikkek
jelentŋs részét ugyanis úgy konstrualjak, hogy nem túl hosszú hasznalat
utan egyik-masik kulcsíontossagú alkatrészük tonkremenjen, amde azt ne
lehessen kicserélni, hanem az egészet el kelljen dobni. Külonosen nagy
értékť termékeknél ez az út mégsem jarható, így a íogyasztas osztonzésé-
re mast kellett kitalalni. Az egyik módszer az erkolcsi ela·ulas meggyorsí-
tasa. Régen pl. egy be·alt autómarkat é·tizedekig ·altozatlan íormaban
gyartottak. Manapsag minden autótípus karosszériaja é·enként módosul,
úgy hogy abból az é·jarat megallapítható. A gazdag autó·asarló, ha nem
akar az ismerŋsei elŋtt szégyenkezni, minden é·ben új kocsit ·ehet.
103
A piacot természetesen nem lehet kizarólag gazdag ·e·ŋkre alapítani,
a tobbi ·e·ŋ szamara mas megoldasok mťkodnek. Az egyik jól be·alt
megoldasra megint csak az autóipar lehet példa:
Régebben a gépkocsikon elŋl és hatul rugalmasan benyomódó lokha-
rító ·olt. Lz a kisebb koccanasok energiajat képes ·olt íel·enni anélkül,
hogy a jarmťben sérülés keletkezzen. Késŋbb rajottek, hogy nagyobb
erejť ütkozések esetén a benn ülŋk testi épsége ún. gyťrŋdési zóna·al
·édhetŋ. A gyťrŋdési zóna azt jelenti, hogy a karosszéria konnyen de-
íormalódó elemekbŋl all, amelyek alak·altozasa íelemészti az ütkozési
energia jelentŋs részét, s ezzel megkíméli az utasokat a komolyabb sérü-
léstŋl, habar azon az aron, hogy a jarmťben jelentŋs anyagi kar keletke-
zik. Késŋbb arra is rajottek, hogy ha úgyis ·an gyťrŋdési zóna, akkor a
lokharító elhagyható. lelyette íestett és íényezett karosszéria elemek
zarjak a kocsi elejét és hatuljat. Lz a megoldas biztosítja, hogy a bennülŋk
szamara szinte észre·ehetetlen mértékť csekély koccanas esetén is a ko-
csiban legalabb szazezer íorint nagysagrendť kar keletkezzen.
Lz nagyon jó üzlet az autó alkatrész gyartóknak és kereskedŋknek,
mi·el az autóalkatrészek ara a teljes autó arahoz mérten irrealisan magas.
la ·alaki alkatrészenként akarna meg·enni a gépkocsijat, hogy otthon
osszeszerelje, az új autó aranak tobbszorosét íizethetné ki.
Ilyen és ehhez hasonló ¸íorgalomno·elŋ` módszerek ko·etkeztében
a ·ilagon óriasi mennyiségben selejtezik le a ¸tartós` íogyasztasi cikket,
és a íejlett ipari orszagokban hatalmas, jól jo·edelmezŋ iparagak mťkod-
nek, amelyek íeladata mar nem a termelés, hanem a korabban megter-
melt anyagi ja·ak megsemmisítése.
Ls ez nem csak a mťszaki cikkekre igaz, hanem a konnyťipari termé-
kekre is. Ma mar ¸nem di·at` cipŋt, ruhat, agynemťt, kézitaskat megja-
·íttatni. Lzeket egyszerťen kidobjak és újat ·esznek helyettük.
A gazdag orszagokban ezen kí·ül jelentŋs mennyiségť el nem ío-
gyasztott és megromlott élelmiszer is kerül a szemétbe, méghozza olyan
hatalmas tomegben, amely elegendŋ lehetne tobb szegény orszag lakos-
saganak élelmezésére.
A szer·es és szer·etlen hulladékok mennyiségét jelentŋsen megno·e-
lik a íolosleges szallítasok, ·alamint a csomagolastechnika, és a nagyrészt
szemétbe kerülŋ szórólapok és egyéb reklam kiad·anyok is
104
Ma mar az iparban és mezŋgazdasagban elŋallított termékeket altala-
ban nem a kozelben hasznaljak íel, hanem ezek tobb szaz ·agy tobb ezer
kilométeres szallítassal jutnak el a íogyasztóhoz, jelentŋsen megno·el·e a
kozúti, ·asúti, ·ízi, sŋt még a légi teherszallítasi íorgalmat is.
Mi·el a szallítas soran a rakomanyban kar keletkezhet, azért koltséges
és anyagigényes csomagolasokat kell alkalmazni. Azutan a csomagok
szétbontasa utan egy to·abbi csomagolasi réteg bukkan elŋ, altalaban
elegans, tobb szín nyomasú ki·itelben, hogy amikor az arú a boltban a
polcra kerül, ·onzó benyomast keltsen a ·asarlóban. Itt azonban még
nem mindig ér ·éget a csomagolóanyagok hierarchiaja.
Árusítanak példaul milliméter ·astagsagú szeletekre ·agott sajtot,
amelynek minden szelete külon-külon be ·an csomagol·a polietilén íóli-
aba, azutan 10-10 becsomagolt szelet belekerül egy to·abbi színes rek-
lamcsomagolasba, majd ezekbŋl 10-10 csomag belekerül egy még szebb
és exkluzí·abb dobozba. Így azutan gyakran tobb csomagolóanyagot
szallítanak tobb ezer kilométeren keresztül, mint amennyi az aru hasznos
tomege. Lz a rengeteg csomagolóanyag azutan mind-mind bekerül a
szemétbe, hogy azutan újabb erdŋk ki·agasa·al még tobb és még szebb
csomagolóanyagokat lehessen helyettük gyartani.
A küloníéle hulladékok bomlasa soran jelentŋs mennyiségben kelet-
keznek ·ízben oldódó ·együletek is, amelyek elŋbb-utóbb, koz·etlenül
·agy szenny·ízcsatornan keresztül bekerülnek a talajba és az élŋ·izekbe.
A szenny·íz a hulladék specialis íormaja. Szenny·izek hatalmas meny-
nyiségben képzŋdnek a haztartasokban, a mezŋgazdasagban, a gyartó,
energia és szolgaltató iparban, beleért·e az újrahasznosítasi technológiak
mťkodtetését is, és ha tisztítas nélkül élŋ·ízbe kerülnek, mérgezik a ío-
lyókat, ta·akat, és a talaj alatti i·ó·íz bazisokat is.
A szenny·izek egyik része az épületekbŋl és utcai leíolyókból a koz-
csatornakba jut, masik része koz·etlenül a talajba kerül. Lz torténik pél-
daul, amikor esik az esŋ.
A ·íz kitťnŋ oldószer, és az esŋ·ízre ez íokozottan igaz, mi·el az esŋ
a le·egŋbŋl széndioxidot old ki, és ettŋl enyhén sa·as hatasú lesz. Az esŋ
azonban a le·egŋben a gyarkémények altal kibocsatott íüsttel, és az autók
altal kibocsatott gazokkal is kapcsolatba kerülhet, és ezekbŋl egyéb
szennyezŋdéseket, pl. kén·együleteket is maga·al ·ihet.
105
Lakott kornyezetben pedig az esŋcseppek jelentŋs része autókra és
épületekre hull, és ezek szennyezŋdéseit is lemossa a talajba ·agy a koz-
csatornaba.
A talajba jutó szennyezett esŋ·íz küloníéle kŋzet és talajrétegeken at-
halad·a leadja a szennyezŋdések egy részét, mikozben esetleg újabb
szennyezŋdéseket old magaba - példaul mťtragyat, gyomirtó és ro·arolŋ
szereket - és ez addig ismétlŋdik, amíg a ·íz ·alahol a íelszínre bukkan,
és íorrasokon, patakokon, íolyókon keresztül ·isszajut a tengerekbe.
Az ilyen ¸spontan` szennyezŋdésekhez adódnak hozza a csatornaha-
lózatokból szarmazó szenny·izekbŋl a tisztítas soran el nem ta·olított
egyéb szennyezŋdések, ·alamint a bomló szennyezŋdéseken élŋskodŋ
küloníéle mikroorganizmusok.
Az eredmény az, hogy ·égül az óceanokban kot ki é·enként tobbek
kozott nagyjaból 80 millió tonna mťtragya, 120 millió tonna mosószer és
kozmetikum, tobb mint 2 millió tonna cink, és csaknem 400 ezer tonna
ólom. Lzek jelentŋsen karosítjak a tengerek élŋ·ilagat, beleért·e a plank-
tonokat, amelyeknek pedig íontos szerepük ·an az oxigén-széndioxid
koríorgasban, és a globalis bio-okológiai rendszer stabilitasaban.
Ls akkor még nem beszéltünk a kŋolaj szennyezésrŋl, amelybŋl egyet-
len literrel íogyasztasra alkalmatlanna lehet tenni akar ezer kobméter
,·agyis egy millió liter, tiszta i·ó·izet.
Mindezek to·abbi ko·etkezménye az is, hogy ma a ·ilagon legalabb
egymilliard ember csak nagyon korlatozott mértékben tud hozzajutni a
tiszta egészséges i·ó·ízhez.
Lrdemes azt is tudni, hogy az i·ó·ízzel jól ellatott íejlett orszagokban
is minden i·ó·íz koz·et·e az esŋbŋl szarmazik, amely - szénsa· tartal-
manak koszonhetŋen - eredetileg lagy ·íz. Mi·el azonban az esŋ·íz a
íelszíni kŋzetrétegen atszi·arog·a íémsókat old ki - íŋleg kalciumot és
magnéziumot - ezért a ·ezetékes és kút·izek még a tisztítas ellenére is
tartalmaznak ilyen oldott sókat. Lz okozza azt, hogy az i·ó·izek jelentŋs
része ún. ¸kemény` ·íz.
Az ipari és mezŋgazdasagi szenny·izek gyakran tartalmaznak szer·es
és szer·etlen szén és nitrogén ·együleteket, íémsókat, nitratokat, nitrite-
ket, ammóniumot, lebegŋ szilard részecskéket, küloníéle kloridokat,
íoszíor, kén, ·as, ólom, mangan ·együleteket, to·abba baktériumokat és
106
·írusokat is. Lzeket azonban az üzemek csak alapos szťrés és tisztítas
utan engedhetik ki a kozcsatornakba, és a kibocsatasi hatarértékeket ko-
telezŋ szab·anyok és jogszabalyok írjak elŋ.
Mas a helyzet a lakóépületekbŋl kikerülŋ kommunalis szenny·izekkel,
amelyek tisztítas nélkül jutnak a kozcsatornakba, ezért ezek szťrése és
tisztítasa az egyes településekre és,·agy lakókozosségekre harul.
A kommunalis szenny·izek altalaban szer·es és szer·etlen szén, nit-
rogén és íoszíor ·együleteket, lebegŋ szilard részecskéket, ·alamint ki-
sebb mennyiségben kén·együleteket és küloníéle íémsókat tartalmaznak.
A kommunalis szenny·izek tisztítasanak korszerť módszere a bioló-
giai tisztítas, amely tobb technológiai lépésbŋl all.
Az elsŋ lépés a lebegŋ szilard részecskék kiülepítése. Lnnek érdeké-
ben a ·ízhez íémsókat ke·ernek, ezek hatasara a lebegŋ részecskékbŋl
pelyhek alakulnak ki, amelyek a ·ízbŋl ülepítéssel ki·alaszthatók.
Lzutan ko·etkezik a tobb lépéses biológiai tisztítasi íolyamat, amely-
nek soran küloníéle baktériumok és gombak a szer·es ·együleteket elŋ-
szor ammónia ·együletekké alakítjak at, majd a baktériumokkal mťkodŋ
ún. ¸biokon·erter` az ammónia ·együleteket atalakítja nitrit ·együletek-
ké, ez utóbbiakat pedig nitratokka.
A biológiai tisztítasi íolyamat beíejezŋ íazisa a denitriíikació, amely-
ben - oxigénmentes kornyezetben élŋ anaerob baktériumok segítségé·el
- a nitrogén ·együletekbŋl nitrogén gaz ,N2, képzŋdik és ez a le·egŋbe
elta·ozik.
A küloníéle települések szenny·íztisztítói íel ·annak szerel·e kémiai
analitikai mťszerekkel, és ezek segítségé·el íolyamatosan ellenŋrzik, hogy
a tisztító üzembŋl ne kerülhessen élŋ·ízbe olyan tisztított szenny·íz,
amelyben a szab·anyokban és jogszabalyokban elírt hatarértékeket meg-
haladó koncentracióban maradtak karos anyagok.
Lz az intézkedés azért nagyon íontos, mert - koz·et·e - a ·íz·ezeték
halózatba kerülŋ i·ó·íz is, megíelelŋ to·abbi tisztítasi mť·eletek utan, a
ta·ainkból és íolyó·izeinkbŋl szarmazik.
Magyarorszagon szerencsére ezek a íolyamatok jól mťkodnek, ezért a
·ízcsapokból mindig jó minŋségť tiszta iható ·íz íolyik. Csak rajtunk
múlik, hogy ez a jo·ŋben is így legyen.
107
TÁPLÁLKOZÁS ES ELETMOD
logy ·an globalis melegedés és éghajlat·altozas, és ez elŋbb-utóbb
súlyos problémakat íog okozni, az ma mar nem kétséges, bar e íolyama-
tok hatasmechanizmusa nem teljesen tisztazott, így azt sem tudhatjuk
pontosan, mekkora a része, kozrehatasa ebben az emberiségnek.
Kétségtelen azonban, hogy a természetes okok mellett a ked·ezŋtlen
íolyamatokban az emberi te·ékenység is jelentŋs szerepet jatszik, olyany-
nyira, hogy a klímaegyensúlyt még az emberiség hétkoznapi életmódja és
a taplalkozasi szokasai is beíolyasolhatjak.
la példaul Kína és India lakossaga - tobb mint kettŋ és íél milliard
ember - meg·altoztatna az étrendjét és olyan módon étkezne, mint aho-
gyan ezt Lszak-Amerikaban és Nyugat-Lurópaban az emberek tobbsége
teszi, ez jelentŋs mértékben atalakíthatna a loldon az éghajlatot.
A taplalkozasi lanc és a természetes oko-biológiai onszabalyozó me-
chanizmusok kapcsolataról az azóta elhunyt Proí. Dr. Balogh Janos aka-
démikus tobb nyil·anos elŋadast tartott. Az egyik elŋadasaban a kérdést
az alabbi egyszerť példa·al szemléltette.
1együk íol, hogy ·an egy lombos erdŋ, amelyben a zold le·elek osz-
szes tomege mondjuk tízezer tonnat nyom. Az erdŋ allandóan íejlŋdik,
újabb le·eleket terem, amde a zoldtomeg mennyisége mégsem ·altozik.
Az erdŋben ugyanis hernyók élnek, amelyek osszes test-tomege mintegy
otszaz tonna. A sok kis hernyó allandóan ragcsalja a le·eleket, és naponta
atlagosan annyit íogyaszt el, amennyi újra termelŋdik.
Llŋíordulhatna persze, hogy a hernyók túlszaporodnak, lelegelik az
osszes le·elet, azutan éhen pusztulnak. Lz azonban mégsem ko·etkezik
be. Az erdŋben ugyanis énekes madarak élnek, íŋleg cinegék. Lzek
együttes test-tomege mintegy húsz tonna. A cinegék ·egyes taplalékon
élnek, és a no·ényi mag·ak mellett rendszeresen eszegetik a hernyókat is,
és ezekbŋl naponta atlagosan annyit íogyasztanak el, amennyi a hernyók
szaporulata.
108
A rendszer egyensúlya azonban íelborulhatna úgy is, hogy a cinegék
annyira elszaporodnak, hogy elpusztítjak az egész hernyó allomanyt, és
·égül maguk is kipusztulnak. Lz azonban mégsem ko·etkezik be. Az
erdŋben ugyanis sas-madarak is élnek, mégpedig osszesen egy tonna
testtomeggel. Lzek rendszeresen ·adasznak a cinegékre, és olyan mér-
tékben íogyasztjak ŋket, amilyen ütemben azok szaporodnak.
A sas csúcsragadozó, nincs természetes ellensége, szaporodasi és élet-
ciklusa pedig ·iszonylag hosszú, hiszen sok idŋ kell a tojasrakashoz, és a
koltéshez. Lzért, ha túl sok cinegét íogyasztanak el, szamukra élelmiszer
hiany lép íel, és emiatt elmarad ·agy elhúzódik a tojasrakas és a tojasok
kikoltése. Ily módon a sasok maguk szabalyozzak optimalis szintre a sajat
létszamukat.
1ermészetesen a sas-madarak sem élnek orokké. Amikor elpusztul-
nak, a testüket küloníéle gombak és mikroorganizmusok lebontjak, a
bomlastermékek a talajba kerülnek, innen a íak gyokerei az értékes tap-
anyagokat íelszí·jak, és ezt is íelhasznaljak a lombozat újratermeléséhez.
Az itt leírt koríolyamat csupan nagyon leegyszerťsített ·altozata a
sokkal bonyolultabb ·alósagnak. Két íontos tanulsagot azonban mar
ebbŋl is le lehet ·onni.
Az egyik az, hogy a természetben kegyetlen jatékszabalyok mťkod-
nek, hiszen a bio-okológiai szabalyozas úgy mťkodik, hogy az élŋlények
kolcsonosen íelíaljak, elpusztítjak egymast.
A masik tanulsag az, hogy minél magasabb hierarchia szinten helyez-
kedik el egy élŋlény íaj a taplalkozasi lancban, annal kisebb létszamban
képes megélni ugyanazon a termŋterületen. A példa szerinti lomb-
hozamú erdŋben pl. íolyamatosan meg tud élni 500 tonnanyi no·énye·ŋ
hernyó, 20 tonnanyi ·egyes taplalkozasú énekes madar, és 1 tonnanyi
húse·ŋ csúcsragadozó.
Az emberiség még néhany szaz é··el ezelŋtt is íŋleg no·ényekkel tap-
lalkozott. Az egyszerť emberek nagyrészt kasa-íéléken éltek. Maria-
1erézia kiralynŋ példaul a gazdasagi íejlŋdés ta·lati céljaként íogalmazta
meg, hogy ·asarnaponként tyúk íŋjon minden egyes jobbagy csalad íaze-
kaban. Lkkor ugyanis még luxusnak szamított, ha egy 4-6 gyermekes
szegény csaladnak lehetŋsége ·olt hetenként egy alkalommal kozosen
elfogyasztani egy tyúkot.
109
Az utóbbi 100-150 é·ben a taplalkozasi szokasok meg·altoztak. A
magasan íejlett orszagokban az emberek egyíajta csúcsragadozóként
·iselkednek. Óriasi mennyiségť húst íogyasztanak, méghozza pazarló
módon, hiszen a megtermelt húsarúk jelentŋs része kot ki a szemétben
romlott élelmiszerként ·agy ételmaradékként.
A részletesebb szamítasok azt mutatjak, hogy ha egy termŋterületen
meg tud élni egy olyan ember, aki a nyugati szokasok szerint taplalkozik,
akkor ugyanez a termŋterület el tudna tartani 20 ·egetarianust, ·agy 5-8
olyan embert, akik hetenként legíeljebb egy ·agy két alkalommal íogyasz-
tanak mérsékelt mennyiségben hús-ételt. Raadasul ilyen étkezési szoka-
sok mellett szamos egészségkarosító tényezŋt is ki lehetne küszobolni, de
ami talan még íontosabb, ke·esebb takarmanyra és mťtragyara lenne
szükség, aminek ko·etkeztében csokkenthetŋ lenne a globalis klíma·al-
tozas kockazata.
la pedig a ·ilag ún. ¸íejlŋdŋ` orszagaiban a húse·és a nyugati orsza-
gokhoz hasonló mértékť·é ·alik, a szükséges élelmiszer mennyiség elŋal-
lítasahoz íel kellene szamolni a loldon a széndioxid lebontasaban kulcs-
szerepet jatszó még meglé·ŋ osszes erdŋséget, és a helyükon takarmany
no·ényeket kellene termeszteni. Ls akkor még nem beszéltünk az embe-
riség rohamosan no·ek·ŋ létszamaról, és az egy íŋre jutó atlagos erŋíor-
ras íelhasznalas no·ekedésérŋl..
Mindezek alapjan ·alószínťnek latszik, hogy az emberiség - a sajat
túlélése érdekében - elŋbb-utóbb ra íog kényszerülni a húsíogyasztas
jelentŋs mérséklésére.
Ámde a kérdésnek ·an egy masik oldala is. Ugyanis, még ha íŋleg no-
·ényi taplalékon is élünk, nem mindegy, hogy hol termett az a bizonyos
no·ény. A kérdés tobb szempontból is íontos.
Mar é·tizedekkel ezelŋtt íelíigyeltek arra, hogy a ·arosi lakosok ko-
zott sokkal gyakrabban íordulnak elŋ allergias panaszok, mint íaluhelyen,
bar a külonbség az utóbbi é·tizedekben csokkenŋ tendenciat mutat.
Mint tudjuk, minden íoldrajzi helynek meg·annak a maga sajatos lo-
kalis bio-okológiai jellegzetességei. A külonbozŋ ·idékeken jelentŋsen
eltérŋek a talajkémiai, talajgeológiai, hattérsugarzasi paraméterek, masíaj-
ta no·ények és allatok élnek, masok a gyomno·ények, a gombaíélék, az
énekes madarak, a no·ényi karte·ŋk, a bogarak, talajíérgek, stb. és ezek
110
szer·ezetében eltérŋ tulajdonsagú baktériumok, mikroorganizmusok
tanyaznak, amelyek melléktermékei nyomokban megtalalhatók az élelmi-
szerno·ényekben és az allati takarmanyokban.
la ·alaki egész életét egy íarmon tolti el és helyben termelt élelmisze-
rekkel taplalkozik, gyermekkora óta adaptalódik ezekhez a tényezŋkhoz,
de nem íog adaptalódni a Dél-Amerikaból importalt pirospaprikahoz, a
lollandiaból importalt tehéntejhez, az Ausztraliaból importalt halkon-
zer·hez, a Dél-Aírikaból importalt zoldalmahoz, és az Indiaból importalt
guar-gumihoz, nem beszél·e az E-szamokkal kódolt élelmiszeradalékok-
ról és a génmódosított kenyérgabonaról.
Az, hogy a íejlett orszagokban élŋ emberek - íŋleg a ·arosi lakossag -
jelentŋs részben ta·olról oda szallított élelmiszereken él, nemcsak az
egészséget és az allergia érzékenységet beíolyasolja, de óriasi szallítasi
koltségekkel is jar, és ez nemcsak magasabb élelmiszer arakat eredmé-
nyez, hanem a szallítóeszkozok - íŋleg kamionok - altal elégetett szén-
hidrogének ko·etkeztében szamotte·ŋen megno·eli az ü·eghazgaz kibo-
csatast is.
Az életmódunk mas ·onatkozasban is hatassal ·an a klímaegyensúly-
ra. A modern ember ugyanis kényelmesen szeretne élni, és él·ezni akarja
az életet, ezért az életmódjahoz hozzatartozik az is, ahogyan a szabadidŋ
eltoltése zajlik, ·agyis az idegeníorgalom.
Ma mar mindenki külíoldre akar menni nyaralni, lehetŋleg autó·al
·agy repülŋgéppel. Nyaranként óriasi nép·andorlas indul el, íŋleg a me-
leg éghajlatú orszagok íelé, ahol azutan a hŋség ellen a turistak klimatizalt
szallodakban laknak, óriasi ·illamos energia íelhasznalas aran mestersége-
sen elŋallít·a azt a klímakornyezetet, amit akkor él·ezhetne a turista, ha
otthon maradna a sajat lakóhelyén. Sŋt, ma mar a személyautókat, ·illa-
mosokat és autóbuszokat is klímaberendezésekkel latjak el, jelentŋsen
megno·el·e ezzel az energiapazarlast.
Bar ezekben a íolyamatokban szamos még tisztazatlan tényezŋ jatszik
szerepet, az a tanulsag mindenesetre leszťrhetŋ, hogy a ked·ezŋtlen klí-
ma·altozasi tendenciak megallítasa nehezen képzelhetŋ el az emberiség
életmódjanak meg·altozasa nélkül.
111
TERMESZETES EREDETĥ
SUGÁRZÁSOK
Sugarozonben élünk. Sugarzasokat kapunk a ·ilagťron keresztül a
Naptól, és a ta·oli csillagoktól. Sugarzasoknak ·agyunk kité·e a lold
belsejében talalható radioaktí· anyagok, ·alamint a talaj repedésein ke-
resztül íelszi·argó radioaktí· gazok miatt.
Sugarzasokat kapunk egy plaíonig csempézett íürdŋszobaban és egy
szenespincében is a keramiaban és a szénben talalható radioaktí· izotó-
pok miatt.
Sugarzasok érnek minket, amikor egy gyógyíürdŋ termal·izében lu-
bickolunk, és radioaktí· izotópokat is fogyasztunk, amikor mélyíúrasú
kutakból szarmazó jó minŋségť, szamos nyomelemet tartalmazó as·any-
vizet iszunk.
A sokíéle sugarzas jó is meg nem is. la nem lennének sugarzasok,
nem alakulhatott ·olna ki élet a loldon. A sugarzasok persze karosak is
lehetnek, ebben is ·an optimalis kozépút. Valamekkora sugarzasra szük-
ségünk ·an ahhoz, hogy egészségesek legyünk, de a túl intenzí· besugar-
zas súlyos egészségromlast okozhat, amibe bele is halhatunk.
Az alabbiakban a természetes eredetť ·eszélyes sugarzasokról lesz
szó, íŋleg azokról, amelyek intenzitasa az emberi te·ékenység ko·etkez-
tében még íel is erŋsodhet.
A ·ilagťrbŋl a légkoron keresztül érkezŋ ·eszélyes sugarzasok nagy-
részt a Napból, kisebb részük a csillagokból szarmazik. L sugarzasok
egészség karosító hatasa olyan erŋs, hogy ha a légkor szťrŋ hatasa egyet-
len napig szünetelne, az emberiség és szamos mas élŋlényíaj is teljesen
kipusztulna. Szerencsére a légkor nagyon hatékonyan kiszťri a leg·eszé-
lyesebb sugarzasokat.
A vilagťrbŋl érkezŋ sugarzas részecske sugarzasokból és elektromag-
neses sugarzasokból te·ŋdik ossze. A kozmikus eredetť nagyon ·eszélyes
részecske sugarzasok túlnyomó részét a légkor kiszťri, és ezt a szťrŋ
112
képességét - szerencsére - még az emberi te·ékenység sem tudja elron-
tani.
Mas a helyzet az elektromagneses sugarzasokkal. Lzek rendkí·ül szé-
les spektruma a gamma és rontgensugaraktól kezd·e az ultraibolya sugar-
zason, a latható íényen és az iníra·oros tartomanyon keresztül egészen a
mikrohullamokig terjed, és jelentŋs részük athatol az atmoszíéran.
Az elektromagneses sugarzas piciny k·antum-energia adagokat tar-
talmazó íotonok íormajaban terjed, és a sugarzas biológiai hatasa e íoto-
nok energiajatól íügg. Minél kisebb a sugarzas hullamhosszúsaga, annal
nagyobb a íotonok k·antum energiaja, és altalaban annal nagyobb a be-
sugarzas romboló hatasa.
Lgy magas k·antum energiajú íoton arra is képes, hogy egy molekula-
ról ·agy atomról leszakítson egy elektront, és azt ezaltal ionizalja. Lzért
azutan megkülonboztetünk ionizaló és nem ionizaló sugarzasokat, ame-
lyek kozott azonban nem lehet teljesen éles hatart ·onni. A sugarzas
ionizaló képessége ugyanis íügg attól is, hogy milyen atom ·agy molekula
·an kité·e a sugarzasnak. A gyakorlatban altalaban azt az elektromagne-
ses sugarzast szokas ionizalónak tekinteni, amelynek a hullamhossza
kisebb 0,1 mikronnal ,a mikron a milliméter ezredrésze,.
Bar a nem ionizaló sugarzasok altalaban mar elektronokat nem szakí-
tanak le, de azért a k·antum energiajuk még képes lehet egyes molekula-
kat, szer·es szénlancokat széttorni, íelbontani.
A ·ilagťron keresztül a loldet érŋ elektromagneses sugarzasok túl-
nyomó része, tobb mint 99,9°-a a Napból szarmazik. Merŋleges beesés
esetén innen az atmoszíérat négyzetméterenként kb. 1,3-1,4 kilowatt
besugarzasi teljesítmény éri, amelynek mintegy 60-70%-a jut el a talaj
szintig, mikozben a hullamhossz szerinti osszetétele ,spektruma, módo-
sul, ugyanis a küloníéle hullamhosszúsagú elektromagneses sugarzasokra
az atmoszíéra külonbozŋ rétegeinek ·iselkedése és szťrŋképessége jelen-
tŋs eltéréseket mutat.
A légkor dur·an harom íŋ rétegre tagolható. Kozülük a legalsó a tro-
poszíéra, amely kb. 10 km magassagig terjed. Lzt a talaj melegíti és benne
légaramlatokat idéz elŋ. Itt zajlanak az altalunk tapasztalható idŋjarasi
jelenségek. A troposzíéra íolott, a tengerszint íelett kb. 10-100 km ko-
zott helyezkedik el a sztratoszíéra, íelette pedig az ionoszíéra. Lz utóbbi
113
nagyjaból 800-1.000 km magassagig terjed, és nagyon ritka, kisnyomasú
gaz alkotja, amelyet a ·ilagťrbŋl érkezŋ ionizaló sugarzasok ionizalnak, és
ezzel azok - a íoldi élŋ·ilag szerencséjére - csaknem teljesen el is nye-
lŋdnek.
Az ionizaló ,kozmikus, gamma, rontgen, sugarzas egy jelentéktelen
része ugyan eléri a talajszintet, és részét képezi a természetes hattérsugar-
zasnak, ez azonban egészségi karosodast nem okoz. Lrdemes azonban
tudni, hogy a küloníéle íoldrajzi területeken az ionizaló hattérsugarzas
igen széles hatarok kozott ingadozik. Vannak olyan helyek, íŋleg a magas
hegy·idékeken, ahol akar 10-szer, 20-szor akkora lehet a sugarzasi szint,
mint amit a Karpat-medencében megszoktunk.
A limalaja hegység egyes térségeiben példaul tobbszoros intenzitasú
a természetes hattérsugarzas, mint amekkora Lurópaban ·olt a csernobili
atombaleset idején, és ezt a besugarzasi szintet egész életükben el·iselik.
Lnnek ellenére az ott élŋ lakossag korében alig íordul elŋ daganatos
megbetegedés.
A nem ionizaló sugarzasok kozott biológiai szempontból a legjelentŋ-
sebb a 0,1 mikron és 1 mm kozotti hullamhossz tartomanyba esŋ sugar-
zas, amelyet optikai sugarzasnak ne·eznek. Lz harom íŋ sa·ra osztható:
a 0,40-0,¯6 mikron kozotti hullamhossz tartomanyban talaljuk a
szemmel latható íényt ,VIS,,
a 0,40 mikron alatti sa· alkotja az ultraibolya sugarzast ,UV,,
a 0,¯6 mikron íeletti sa· pedig az iníra·oros sugarzas ,IR,.
Az optikai sugarzason belül íŋleg az ultraibolya ,UV, sugarzas képezi
az egészségi kockazatot. Lnnek hullamhossz tartomanya to·abbi harom
részre osztható:
Az UVC sa· hullamhossza 0,10-0,28 mikron kozott ·an. Lz a
legveszélyesebb. Lzt a sugarzast az ionoszíéra atengedi, amde -
szerencsére - a sztratoszíéraban lé·ŋ oxigénben gyakorlatilag tel-
jesen elnyelŋdik, és a k·antum energiaja·al itt íelbontja az oxigén
molekulakat, amelyekbŋl ózon gaz képzŋdik.
Az UVB sugarzas hullamhossza 0,28-0,32 mikron kozé esik. Bio-
lógiailag ez is ·eszélyes. Normalis korülmények esetén azonban
ennek túlnyomó részét a sztratoszíéraban az UVC besugarzas ha-
tasara képzŋdŋ ózon elnyeli. Az ózon koncentració csokkenése
114
esetén azonban ennek a sugarzasnak nagyobb hanyada érheti el a
talajszintet.
Az UVA sugarzas hullamhossza 0,32-0,40 mikron kozott ·an.
Lnnek a jelentŋs része mar eléri a talaj szintet, és jelentŋs pozití·
biológiai hatasa ·an, ugyanis az allatok és emberek bŋrében pig-
ment képzŋdést ·alt ki és hozzajarul a D-·itamin szintézishez, no-
·ényekben pedig a kloroíill képzésben és íotoszintézisben jatszik
szerepet. Az elŋnyos hatasok ellenére azonban még ez a íajta su-
garzas is okozhat pl. túlzott napozas mellett egészségi artalmat.
Az optikai sugarzasok kozül a latható íény ,VIS, és az iníra·oros su-
garzas ,IR, jó hatasíokkal halad keresztül az atmoszíéra rétegein. A túl
intenzí· ilyen sugarzasok szemkarosodast okozhatnak - példaul ha a
Napba nézünk - de a szabad testíelületeket legíeljebb melegítik, és karos
hatast nem ·altanak ki, ki·é·e persze, ha a sugarakat gyťjtŋlencsé·el
íókuszaljuk. A túlzott hŋ-koncentració ilyen esetben - példaul éghetŋ
anyag mellé ·életlenül letett ol·asó szemü·eg miatt - akar tüzet is okoz-
hat.
Az 1.000 mikronnal, ·agyis 1 milliméternél nagyobb hullamhosszúsa-
gú mikrohullamú sugarzas ugyancsak jó hatasíokkal halad keresztül a
légkoron. Lnnek egészségi hatasa nincs, mi·el az intenzitasa elhanyagol-
ható a modern ·ilagunkban elterjedt 1V és radió adók, mobil telefonok,
autó és garazskapu ta·nyitók, mikrohullamú sütŋk, és egyéb technikai
eszkozok kisugarzasa mellett.
A Napból a légkoron keresztül a talajszintre jutó elektromagneses su-
garzasok kozül kétségtelenül az UV sugarzas jelenti az igazi egészségi
kockazatot. Lzen belül is a legíontosabb az UVB sa·, hiszen az UVC
sugarzas a sztratoszíéraban elnyelŋdik, az UVA egészségkarosító hatasa
pedig nem igazan jelentŋs az UVB sugarzashoz képest.
Vizsgaljuk meg egy kicsit kozelebbrŋl, hogy mit is érdemes tudni errŋl
a sugarzasról, és hogy milyen ko·etkezményekkel jarhat, ha túlzasba
·isszük napozast.
Az egyik tipikus karosodas a he·eny íelégés ,erythema,, amelynek tü-
netei a bŋrpír, kiütés, hólyagosodas, és a íelégést ko·etŋ hamlas.
Amennyiben a he·eny íelégés gyakran ismétlŋdik, késleltetett króni-
kus hatas alakulhat ki, példaul szarusodas ·agy bŋrrak. A leg·eszélyesebb
115
bŋrrak típus a melanoma, amely az esetek jelentŋs részében akar halalos
kimenetelť lehet. A nem melanoma típusú bŋrrakok ·iszont altalaban
gyógyíthatók.
la a túlzott napozas nem éri el azt a mértéket, amelyet az erythema
jelent, és a besugarzasban íŋleg az UVA komponens dominal, beko·et-
kezhet az azonnali lebarnulas ,pigmentació,, mérsékeltebb napozas ese-
tén pedig a késleltetett lebarnulas.
A szabad testíelületen, ·agyis a bŋron ki·altott hatasok mellett igen
·eszélyes lehet az UV sugarzas altal okozott szemkarosodas is. Az UV
sugarzas alattomos, hiszen nem latható. Lzért úgy is juthat a szemünkbe
UV sugarzas, hogy azt nem ·esszük észre.
Ro·id ideig tartó intenzí· UV besugarzas esetén íajdalmas gyulladas
lehet a ko·etkezmény. Az ismételt, még gyulladast éppen nem okozó
besugarzasok karos ko·etkezményei hosszú idŋ alatt íajdalom mentesen
alakulhatnak ki és jelentŋs latas romlasahoz ·ezethetnek. Az eredmény
lehet - tobbek kozott - retinagyulladas, rosszindulatú el·altozas, szürke-
halyog, ·alamint a kotŋhartya és az ideghartya karosodasa.
Az UVB besugarzas egészségi kockazata annal nagyobb, minél erŋ-
sebb a kornyezetünkben az UVB sugarzas, és attól is íügg, hogy a 0,28 és
0,32 mikron kozotti hullamhosszúsagú UVB tartomanyon belül a külon-
bozŋ hullamhosszúsagú komponensek milyen aranyban szerepelnek. A
ro·idebb hullamhosszúsagú, nagyobb k·antumenergiajú ¸keményebb`
UVB sugarak romboló hatasa ugyanis erŋteljesebb.
Az UVB besugarzas intenzitasa jelentŋsen íügg a sztratoszíéraban lé-
·ŋ ózon mennyiségétŋl. Amint azt mar említettük, az ózon rendkí·ül
ritka gazként mintegy 15-40 km kozotti magassagban oszlik el, és ha ezt
az ózont lehoznank a talajszintre, és osszepréselnénk atmoszíérikus
nyomasra, akkor mindossze kb. 3 milliméter ·astagon tudna beborítani a
loldet. Lzt szokas ne·ezni ¸ózonréteg`-nek, amelynek mértéke az ¸ef-
íektí· réteg·astagsag`.
Amikor tehat az ózonréteg gyengülésérŋl, ·ékonyodasaról, sŋt kiluka-
dasaról ol·asunk, ez azt jelenti hogy a sztratoszíéraban az ózongaz kon-
centraciója - és az ezt kiíejezŋ eííektí· réteg·astagsag - kisebb lett.
Az UVB besugarzas gyengülése az ózon rétegen ·aló athaladas soran
jelentŋsen íügg a hullamhossztól. Minél kisebb a sugarzas hullamhossza,
116
·agyis minél energiadúsabb, keményebb a sugarzas, annal hatékonyabb a
gyengülés.
la az ózonréteg ritkul, a helyzet romlik, mi·el nemcsak az UVB be-
sugarzasi intenzitas no·ekszik, hanem egyúttal az osszetétele a kemé-
nyebb és ezért artalmasabb sugarzasok íelé tolódik el. Amerikai statiszti-
kai adatok szerint az ózonréteg 1°-os ritkulasa esetén a bŋrrak gyakori-
saga mintegy 2-3%-kal no·ekszik. Marpedig elŋíordult mar 20-30° mér-
tékť ózonréteg ritkulas is.
Lrdemes ismételten emlékeztetni arra is, hogy az ózon az UVB szť-
rŋhatasa mellett egyúttal ü·eghazhatasú gaz is. Lz azt jelenti, hogy az
ózonréteg gyengülése esetén az ü·eghazhatas csokken. Lnnek ellenére az
ózonréteg gyengülése tobb kart okoz, mint amekkora elŋnye ·an.
Mint említettük, a küloníéle hullamhosszúsagú UVB komponensek
biológiai hatasa jelentŋsen eltérhet. Lzért a \lO ,\orld lealth
Organisation) az IRPA (International Radiation Protection Association)
és a CIL ,Commission Internationale de l'Lclairage, adatai alapjan kidol-
gozott egy módszert, amelynek segítségé·el a lakossag szamara kozérthe-
tŋ módon lehet elŋrejelzést adni az UV sugarzas ·arható ·eszélyességé-
rŋl.
A módszer alkalmazasanal a küloníéle hullamhosszúsagú UV sugarza-
sok intenzitasat a ·eszélyesség mértékének megíelelŋ együttható·al íel-
szoroz·a osszesítik, és ezzel megkapjak, hogy mekkora lenne egy refe-
rencia hullamhosszra atszamít·a az a besugarzasi intenzitas, amelynek
biológiai hatasa megegyezik a sokíéle hullamhosszúsagú komponensek-
bŋl osszete·ŋdŋ tényleges besugarzassal.
Lnnek alapjan a \lO be·ezetett egy elŋrejelzési adatot, ez pedig az
UV index, amelynek mérŋszama 0 és 10 kozott ·an. Lzt nyaron sok
orszagban be szoktak mondani a radióban és a 1V-ben az idŋjaras jelen-
téssel együtt.
Az UV index 1-es íokozata azt jelenti, hogy a ko·etkezŋ napon a dél
korüli órakban tiszta idŋben, íelhŋtlen égbolt mellett a talajszintre merŋ-
legeshez kozeli beesés esetén a biológiailag eííektí· ek·i·alens besugarza-
si intenzitas ·arható értéke négyzetméterenként 25 milliwatt.
Ilyen UVB besugarzas mellett egy íehér bŋrť ember 24 óran belül leg-
feljebb kb. 130-140 percet tolthet a napon anélkül, hogy a bŋre karosod-
117
na. Az emberi bŋr érzékenysége azonban küloníéle bŋrtípusoktól és
lebarnulasi ,pigmentaciós, íokozatoktól íüggŋen jelentŋsen eltérhet.
A 2-es index azt jelenti, hogy a besugarzas ennek duplaja, a 3-as azt,
hogy ennek haromszorosa, stb., és ezért a napon tolthetŋ idŋ csak íele
illetve harmadannyi, stb. lehet, mint 1-es íokozat esetén. 1ermészetesen
az UV index lehet tizedes tort is, mint példaul 3,8 vagy 6,2
A küloníéle íokozatokhoz erŋsségi megne·ezés is tartozik. A 0-2 UV
index kozott a sugarzas gyenge, 2-5 kozott mérsékelt, 5-¯ kozott erŋs,
7-8 kozott nagyon erŋs, 8 íolott pedig extrém erŋs.
Lurópaban nyaron az UV index altalaban legíeljebb a 8-as fokozatot
szokta elérni, de elŋíordulhat ennél magasabb is, leginkabb a ·ízparti
üdülŋhelyeken.
Az UV index fokozatoknak
megíelelŋ besugarzasi szint
nagyjaból a dél korüli -,- két
óranyi idŋtartamon belül érten-
dŋ, amikor a napsugarzas a
merŋlegeshez kozeli szogben
halad at az ózonrétegen. Reggel
és délutan ugyanis a íerde be-
esés miatt a napsugarak ózonré-
tegben megtett úthossza nagyobb, és ezért a szťrŋhatas sokkal jelentŋ-
sebb.
Ha példaul a Nap - délelŋtt ·agy délutan - legfeljebb 45 fok magasan
van a horizont íolott, akkor az UV sugarzas legalabb 41°-kal hosszabb
utat tesz meg az ózonrétegben.
Lmiatt az UV sugarzas intenzitasa jelentŋsen lecsokken, sŋt, mi·el a
keményebb, ·eszélyesebb, ro·idebb hullamhosszúsagi komponensek
jobban gyengülnek, ezért a besugarzas hullamhossz szerinti eloszlasa is
ked·ezŋen ·altozik meg. Mindez azt jelenti, hogy a biológiailag eííektí·
UV intenzitas íelére-harmadara csokken. la pl. délben az UV index 6-os
íokozatú, akkor ilyenkor az index mar csak kb. 2-3 kozott lesz, és ennek
megfelelŋen hosszabb lehet a napozassal eltoltott idŋ.
Délben tehat nem érdemes napozni. Kérdés azonban, hogy mikor
·an dél. A csillagaszati értelemben ·ett dél és az órank altal mutatott dél
90° 45°
ózon
réteg
118
ugyanis nem azonos. Ennek oka az, hogy nyaron egy óra·al eltolt nyari
idŋszamítast alkalmazunk, to·abba, hogy altalaban nem a íoldrajzi idŋ-
zóna kozepén napozunk. 1élen példaul Magyarorszagon a Nap kb. ha-
romnegyed 12-kor, nyaron haromnegyed 1-kor delel, az orszag keleti
részén egy kicsit korabban, nyugatra egy kicsi·el késŋbb.
la szeretnénk tudni, hogy a napsugarzas talaj-
szinthez ·iszonyított beesési szoge kisebb-e mint
45 íok, nagyon egyszerť módszert alkalmazha-
tunk. Vízszintes talajon egyenesen all·a nézzük
meg, hogy az arnyékunk hosszabb-e, mint a test-
magassagunk. la igen, batrabban napozhatunk,
sŋt le is barnulhatunk, mi·el a barnulast elŋidézŋ
UVA sugarzas még ilyenkor is alig gyengül.
Sokan azt gondoljak, hogy íelhŋs idŋben az UVB sugarzas nem ·e-
szélyes. Lz azonban té·edés. A íelhŋk nem nyelik el teljesen az UVB
sugarzast, azon akar a besugarzas 90°-a is athatolhat, és még a kiíejezet-
ten ·astag íelhŋzet is atengedi a besugarzas legalabb 30°-at.
Arra is tekintettel kell lenni, hogy a besugarzas a le·egŋn is szóródik,
méghozza jobban, mint a szi·ar·any színeibŋl osszete·ŋdŋ íehér színť
napsugarzas kék osszete·ŋje, amelytŋl az égbolt kék színťnek létszik.
Raadasul szóródas lép íel a küloníéle targyakon is, és emiatt arnyékban is
le lehet barnulni. lokozott a ·issza·erŋdésbŋl adódó kockazat strandon,
·ízben és ha·as ·idéken.
A bŋrkarosodas ki·édésére sokan bŋr·édŋ krémeket hasznalnak.
Azonban ez sem csodaszer, ezzel is ó·atosan kell banni. Lzek a küloníéle
bŋr·édŋ ·itaminok és nyomelemek mellett olyan hosszú szénlancú szer-
ves molekulakat is tartalmaznak, amelyek a nagy k·antum energiajú ke-
mény UVB íotonok hatasara széttornek és ezzel elnyelik azok energiajat.
Sajnos a széttorés bomlastermékeiként olyan tormelék molekulak is
képzŋdhetnek, amelyek karosítjak a bŋrt. Lzért az ilyen krémek csak
ro·id idejť hasznalatra ja·asolhatók, és napozas utan a krém marad·a-
nyait érdemes alapos tisztalkodassal elta·olítani a bŋríelületrŋl.
Az UVB sugarzas ellen a bŋrünket meg tudjuk ·édeni barmiíéle ruha-
zattal, széles karimajú kalappal, stb. és ezek hasznalata a déli órakban 2-es
119
fokozatú UV index íolott mar ajanlatos. Jó tudni, hogy egy ·ékony papír-
lap is képes elnyelni az UV besugarzas túlnyomó részét.
Az UVB besugarzas jelentŋs szemkarosodast okozhat, ezért 2-es UV
index íolott nap·édŋ szemü·eg hasznalata is tanacsos. A szemünkbe jutó
UV sugarzas ugyanis a mar említett karosodasok mellett olyan biokémiai
íolyamatokat is elŋidézhet, amelynek soran ·eszélyes oxidaló anyagok,
ún. szabadgyokok keletkeznek. Szerencsére az egészséges emberi szer·e-
zet hatékony antioxidans ·édelmi rendszerrel rendelkezik, amely a karos
hatast jelentŋsen mérsékelheti. L ·édelmi rendszerben íontos szerepet
jatszanak küloníéle ·itaminok és as·anyi elemek ,pl. C és L ·itamin, cink,
szelén,, amelyek hianya esetén a pótlasuk megíelelŋ taplalkozassal és
taplalék kiegészítŋkkel esetleg indokolt lehet.
A napszemü·egek, és altalaban a szemü·egek szťrŋképessége azok
anyagatól és be·onatatól íüggŋen nagyon eltérŋ lehet.
A külonleges tisztasagú jó minŋségť optikai kvarcü·egek az UV su-
garzast atengedik, míg a küloníéle optikai szennyezŋ anyagoktól nem
mentesített gyenge minŋségť ü·egek - példaul a kozonséges ablakü·eg -
az UV besugarzast nagyon hatékonyan elnyelik. Régi tapasztalat példaul,
hogy csukott ablaknal nem lehet lebarnulni.
Régen a napszemü·egek kozonséges színes ü·egbŋl készültek, olyas-
íélébŋl, mint amilyenbŋl a zold és barna soros és boros ü·egeket is gyart-
jak. Az ilyen napszemü·egek kitťnŋ UV elnyelŋ képességťek ·oltak.
Idŋkozben di·atba jott a mťanyagból készült és ezért kisebb súlyú nap-
szemü·eg. Mi·el a legtobb mťanyag az UV sugarzas szamotte·ŋ hanya-
dat atengedi, ezért az ilyen napszemü·egeket szťrŋ be·onattal latjak el.
Csak olyan mťanyag napszemü·eget érdemes ezért ·asarolni, amelyen
íeltüntetik, hogy UV szťrŋ képessége megíelel a szab·anyos elŋírasnak.
Azt azonban nem lehet garantalni, hogy a ·édŋ be·onat mennyire tartós,
a hasznalat soran mennyire kopik le. Célszerť lehet ezért a napszemü·e-
günket é·enként újra cserélni.
120
MESTERSEGES EREDETĥ
SUGÁRZÁSOK
A természetes eredetť sugarzasok mellett az ember ipari te·ékenysége
is elŋallít küloníéle sugarzasokat, olyanokat is, amelyeknek ·an ·agy lehet
karos biológiai hatasa. A mesterséges sugarzasok típusai lényegében
megegyeznek azokkal a íajta sugarzasokkal, amelyek a természetben ke-
letkeznek, azonban a külonbozŋ sugarzasok intenzitasa lényegesen eltérŋ
lehet. Bizonyos sugarzasokból az ember tobbet ¸termel` mint a termé-
szet, masokból ·iszont sokkal ke·esebbet.
A mesterséges eredetť sugarzasok túlnyomó részben - csaknem telje-
sen - elektromagneses sugarzasok, amelyekben azonban a természetestŋl
eltérŋen a magasabb hullamhosszúsagú, alacsonyabb írek·enciajú sugar-
zasok ·annak túlsúlyban.
Az elektromagneses ,LM, sugarzas egymast kolcsonosen gerjesztŋ
villamos és magneses erŋterek hullamszerť to·abbterjedése. Az LM
hullamok kozé tartozik a íény és hŋ sugarzas, a radioaktí· gamma sugar-
zas, a rontgen, a radió és a radar sugarzas, az ultraibolya sugarzas, stb.
LM hullamokkal mťkodnek radió és 1V készülékeink, mobil teleíon-
jaink, mikrohullamú sütŋink, LM hullamok keletkeznek akkor is, ha be-
kapcsolunk egy mosógépet, egy kenyérpirítót, ·agy egy asztali lampat, és
LM sugarzasok indulnak ki egy ·illamcsapasból, egy tabortťz langjaiból
és a sajat testünkbŋl is.
lontos tudni, hogy az elektromagneses ,LM, terek lehetnek mozdu-
latlanok (sztatikusak), vagy terjedhetnek hullamok íormajaban. A sztati-
kus LM erŋtér lehet ·illamos ·agy magneses.
Az erŋs sztatikus magneses tér az emberi testen athatol és beíolyasol-
hatja a testben íolyó bioaramokat, ki és bekapcsolaskor pedig a testben
or·ényaramokat gerjeszthet. Sztatikus villamos erŋtér a testbe nem hatol
be, azonban ki és bekapcsolasakor a test a íél·ezetŋkhoz hasonlóan ·i-
selkedik, és benne toltések ·andorolnak.
121
A sztatikus ·illamos és magneses erŋterekkel kapcsolatos egészségi
kockazat viszonylag csekély és csak egyes specialis munkahelyeken me-
rülhet íel, a polgari lakossagot eííéle ·eszély nem íenyegeti. Mas a helyzet
a hullamok íormajaban terjedŋ LM sugarzasokkal, amelyek tulajdonsagai
íüggenek a rezgésszamtól, ·alamint a terjedés iranyatól és módjatól.
A rezgésszam ,írek·encia, az LM sugarzas legíontosabb jellemzŋje.
Lzzel egyenértékť adat a hullamhossz, amely megmutatja, hogy milyen
ta·olsagot tesz meg ·akuumban a hullam egyetlen rezgési periódus alatt.
Az LM sugarzasok alacsony írek·encias tartomanya 10 klz-ig, vagyis
masodpercenként tízezer rezgésig terjed. Az ilyen sugarzas hullamhossza
legalabb 30 km, és az LM hullam az emberi testet korül·e·ŋ lüktetŋ
elektromagneses térként hat. Az alacsony írek·encian rezgŋ elektromag-
neses erŋterek ·illamos és magneses osszete·ŋje eltérŋ hatast íejt ki az
emberi testre. Az elektromos komponens a test jó ·ezetŋképessége íoly-
tan nem hatol be a testbe, hanem a test korül kialakuló eltolasi aramok
miatt idéz elŋ benne toltés·andorlast, a magneses komponens viszont
keresztül hatol az emberi testen és benne or·ényaramokat kelt. L két
eííektus osszege idézi elŋ a lehetséges élettani hatasokat.
Az egészség·édelmi hatarértékeket lényegesen meghaladó ·eszélyes
mértékť elektromagneses hullamok primer ,elsŋdleges, azonnali, élettani
hatasai kozé tartozik a hŋhatas, az idegsejteket érintŋ ingerképzŋdés, a
sejteken belüli elektrokémiai és rezonancia eííektusok, stb.
A primer hatast ko·etŋen gyakran ún. szekunder ,masodlagos, utóla-
gos, hatasok is kialakulnak. Lzek kozé tartozhat a íelíokozott immun
reakció, a hormonalis reakció, a psycho-·egetatí· reakció, gyógyszer-
tolerancia ·altozas, stb., és ezek ko·etkezménye íelülmúlhatja a primer
hatast. L hatasok a küloníéle testszo·etekben eltérŋ mértékťek lehetnek.
Mas az érzékenysége ugyanis a csont, zsír, bŋr, porc, izom, kotŋ-, stb.
szo·eteknek.
Jelentŋsen eltérhet az egyes emberek érzékenysége is, sŋt a küloníéle
íoldrajzi területeken eltérŋ klíma·iszonyok kozott élŋ embercsoportok
reagalasa is külonbségeket mutat. Alighanem ez az oka annak, hogy egy-
mastól ta·oli orszagokban gyakran íeltťnŋen eltérŋ egészség·édelmi
hatarértékeket alkalmaznak.
122
Nemzetkozi íelmérések szerint a 230 Volt eííektí· íeszültségť 50 lz
írek·enciajú elektromos halózat esetén a haztartasi ·illamos készülékek
kozelében kialakuló ·illamos erŋtér biológiai hatasatól altalaban nem kell
tartani. Az 50 lz írek·encia·al lüktetŋ magneses terek koz·etítésé·el az
emberi testben indukalt aramok azonban okozhatnak idegrendszeri za·a-
rokat, ezért erre ·onatkozóan nemzetkozi szab·anyok és ajanlasok írjak
elŋ a még megengedhetŋ hatarértékeket.
A \lO adatai szerint az engedéllyel íorgalmazott haztartasi ·illamos
készülékektŋl 15-20 cm ta·olsagban a magneses térerŋsség a megenge-
dett hatarérték alatt ·an, 3 cm ta·olsagban azonban egyes készülékeknél,
így pl. hajszarító, ·illanyborot·a, porszí·ó és íúrógép esetében azt néha
kis mértékben túllépi.
Lzeket az eszkozoket azonban az ember altalaban csak néhany percig
hasznalja, illet·e a testétŋl ta·olabb tarja, így a hatarértékek tartós túllépé-
se nem allhat íenn. A régebbi típusú és,·agy hazilagosan ja·ítgatott,
barkacsolt készülékek esetén azonban elŋíordulhat az egészség·édelmi
hatarértékek ·eszélyes túllépése is.
Ismételten íelmerül az aggodalom, hogy akik magas íeszültségť tav-
·ezetékek kozelében laknak, kell-e aggódniuk az egészségük miatt. Ls
még azt a kérdést is íel szoktak ·etni, hogy egyaltalan miért kell a ·illa-
mos energiat ·eszélyesen magas íeszültségen to·abbítani.
A ·alasz az életmódunkban keresendŋ. Olyan technikai ci·ilizacióban
élünk, amelyben meghatarozó szerepet jatszik az elektromossag. Villa-
mos energiat igényel a mosógép, a hťtŋszekrény, a kenyérpirító, a haztar-
tasi gépeink és a kommunikaciós eszkozeink, mint pl. a teleíon, a radió, a
1V, a szamítógép és az IN1LRNL1 kapcsolat. Így azutan egyre tobb
·illamos energiara ·an szükség, és kulcsíontossagú, hogy hogyan lehet
ilyen sok ·illamos energiat gazdasagosan és lehetŋleg kornyezet kímélŋ
módon megtermelni és a ta·oli íelhasznalókhoz minél kisebb ·esztesé-
gek aran eljuttatni.
A ·illamos energia to·abbítasa ·ezetékeken torténik, amelyeken jelen-
tŋs energia·eszteség léphet íel. A ·eszteség csokkentésére az ad lehetŋ-
séget, hogy minél nagyobb íeszültségen to·abbítjak a ·illamos energiat,
annal kisebb aramerŋsséget lehet alkalmazni, és a kisebb aramerŋsséggel
a ·eszteség hat·anyozottan csokken.
123
A magas íeszültségť ·ezetékek érintése ugyanakkor élet·eszélyes, sŋt
az a kockazat is íelmerül, hogy ha nem is ér ·alakit koz·etlen aramütés, a
·ezetékek kozelében egészségi artalmaknak lehet kité·e. Lz a probléma
Magyarorszagon elŋszor 1929-ben ·etŋdott íel, amikor a lŋ·arosi 1or-
·ényhatósagi Bizottsag ülésén megtargyaltak a Budapest területén létesí-
tendŋ elsŋ 100 ezer ·oltos ta··ezeték ügyét.
Ahogy teltek-múltak az é·ek, é·tizedek, a ta··ezetékek íeszültsége
egyre nagyobb lett, és íokozatosan megjelentek a 400 ezer, majd a ¯50
ezer ·oltos ta··ezetékek, és egyre sürgetŋbben ·etŋdott íel a kérdést,
hogy az ilyen ·ezetékek altal keltett ·illamos és magneses tereknek ·an-e,
lehet-e karos élettani hatasuk.
Az élŋ szer·ezetnek ugyanis ·an ·ezetŋképessége, dielektromos al-
landója, és egyéb ·illamos paraméterei, sŋt az élŋ szer·ezet maga is ter-
mel ·illamossagot, amely kolcsonhatasba léphet a magasíeszültségť ·eze-
tékek altal keltett elektromagneses terekkel.
A gyanút erŋsíti az a íelmérés, amelyet az 1980-as é·ekben ·égeztek
egy Lszak-Lurópai nagy·arosban, ahol a 200 ezer ·oltos ta··ezetékek
sok helyen a ·aros belsejében az épületek íelett haladtak at. A ·izsgala-
tokból kiderült, hogy a ·ezetékek kozelében talalható iskolak tanulói
kozott magasabb ·olt a íiatalkori leukémia és agydaganatok gyakorisaga.
Lzt az adatot azonban késŋbb tobb szakember ·itatta, mi·el a ·izsga-
latban szereplŋ adatok csekély szama miatt a statisztikai elemzés eredmé-
nyét nem talaltak eléggé megbízhatónak.
A ·illamos ·ezetékek altal keltett elektromagneses tereket egymasba
periodikusan atalakuló elektromos és magneses térek képezik, amelyek a
le·egŋben gyakorlatilag íénysebességgel terjednek.
Az 50 Hz-es elektromagneses tér két íontos adata a ·illamos térerŋs-
ség és a magneses térerŋsség. Magas íeszültségť ·ezetékek kozelében
ezek két tényezŋ miatt jonnek létre.
Az egyik tényezŋ a ·ezeték íeszültségszintje. la pl. a íejünk íelett 20
méter magasan 20 ezer ·oltos ·ezeték halad, akkor a le·egŋben, a talaj és
a ·ezeték kozott méterenként atlagosan ezer Volt a íeszültségesés, ·agyis
az atlagos térerŋsség 1.000 Volt,méter. Lnnek talaj-kozeli hatasat azon-
ban lényegesen enyhíti az, hogy külonbozŋ magassagokban a ·illamos
térerŋség mértéke nagyon eltérŋ.
124
A ·illamos térerŋség ugyanis a talajszint íelé kozeled·e rohamosan
csokken. Raadasul a magasíeszültségť ta··ezeték haromíazisú, ·agyis
harom parhuzamosan íutó íazis·ezetékbŋl all, és e harom ·ezetékben a
íeszültségek osszege minden pillanatban kiegyenlíti egymast.
A harom ·ezeték egymastól ·aló ta·olsaga miatt azonban a térerŋsség
teljes kiegyenlítŋdése a talajszinten mégsem ko·etkezik be, de az ered-
mény így is sokkal de sokkal kisebb, mint amekkora egyetlen nagyíeszült-
ségť ·ezeték esetén lenne.
A ta··ezetékek kozelében elektromagneses teret elŋidézŋ masik té-
nyezŋ a ·ezetékekben íolyó aram. la a ·ezetékben aram íolyik, a ·ezeték
korül korkoros elrendezésben 50 lz írek·encia·al lüktetŋ magneses
erŋ·onalak keletkeznek, és ezek íénysebességgel terjedŋ periodikusan
·altakozó elektromagneses teret gerjesztenek. Szerencsére a talajszint
kozelében ennek intenzitasat is jelentŋsen mérsékeli az a korülmény,
hogy a ta··ezeték egyes ·ezetékeiben az egyik és masik iranyban íolyó
aramok minden pillanatban kiegyenlítik egymast, ·agyis a matematikai
értelemben ·ett osszegük nulla.
A gyakorlatban a ·ezetékek íeszültsége ·alamint a ·ezetékekben íolyó
aramok altal gerjesztett elektromagneses terek egymassal osszeadódnak
,szuperponalódnak, és ezért a talaj kozelében ezek osszege ér·ényesül.
Lmiatt ma mar a ta··ezetékekre ·onatkozó elŋírasok olyan ·ezeték ma-
gassagokat írnak elŋ, amelyek mellett a talajszint kozelében
szuperponalódó térerŋsség az emberi egészséget nem ·eszélyezteti.
A magasfeszültségť ta··ezetékek kozelében kialakuló elektromagne-
ses hatas tehat íügg a ·ezetékek íeszültségétŋl, talaj íeletti magassagatól
és elrendezésétŋl, a ·ezetékekekben íolyó aramerŋsségtŋl, és íügg elŋre
ki nem szamítható tényezŋktŋl is, példaul az idŋjarasi és légkori ·iszo-
nyoktól, a talaj szerkezetétŋl, osszetételétŋl és ned·esség tartalmatól, stb.
Zi·ataros idŋjaras esetén példaul a ·illamcsapasból eredŋ kockazat el-
kerülése érdekében nem célszerť a ta··ezeték tartóoszlopait megkozelí-
teni, mint ahogyan magas no·ésť íak kozelében sem érdemes tartózkod-
ni.
la mégis íelmerül a gyanú egy ta··ezeték ·eszélyességének ·onatko-
zasaban, ennek eldontése csak külonbozŋ idŋpontokban ·égzett tobb
mérés alapjan allapítható meg.
125
Az LM sugarzasok to·abbi íontos kategóriajat alkotjak a radióírek-
·encias sugarzasok, amelyek rezgésszama 30 kHz-tŋl 300 Glz-ig terjed,
hullamhosszuk 1 mm és 10 km kozott ·an. Az ilyen besugarzas az elŋirt
egészségi hatarértékek túllépése esetén hatassal lehet az idegrendszerre, a
nemi hormonokra, a szí·izmok mťkodésére és ki·althat immunológiai és
·érképzési rendellenességeket. Az ilyen sugarzasok élettani hatasa abból
adódik, hogy belŋlük energia nyelŋdik el a testszo·etekben, ami megza-
varhatja a bioelektromos folyamatokat és lokalis túlmelegedést okozhat.
A ·onatkozó egészség·édelmi szab·anyok deíinialjak az ún. ¸íorró
pont" íogalmat, ami a sugarzasi teljesítmény helyi sťrťsodése. Ilyen íorró
pontok a sugaríorras ,pl. antenna, koz·etlen kozelében léphetnek íel ,ún.
kozeltéri interíerencia,, de kialakulhatnak ta·olabb is küloníéle íókuszaló
hatasok miatt.
la ·alamelyik testrészünk íorró pontban tartózkodik, akkor ki ·an
té·e a lokalis túlmelegedés ·eszélyének. Lnnek kockazata a besugarzas
teljesítményétŋl és idŋtartamatól, ·alamint a testszo·et jellegétŋl íügg. A
leginkabb ·eszélyeztetett testszo·etek az agy és idegsejtek, ·alamint a
·érképzŋ rendszer sejtjei.
A mobiltelefonok mikrohullamú írek·encia tartomanya altalaban
300-1.800 Mlz kozott ·an. Lz 300 - 1.800 millió rezgést jelent masod-
percenként. Lbben a tartomanyban az emberi test kényes részeire, elsŋ-
sorban az agyszo·etre tartósan megengedhetŋ ,hat perc idŋtartamot
meghaladó, besugarzasi teljesítménysťrťséget szab·any írja elŋ, mi·el kb.
ennyi idŋ kell ahhoz, hogy az antenna kozelében lé·ŋ agysejtek túlzottan
felmelegedjenek.
logy az éppen hasznalt mobilteleíonunk kisugarzasa az antennajanak
néhany cm kornyezetében eléri-e ezt a hatarértéket ·agy nem, abban nem
mindig lehetünk biztosak. la ·alakit ez a kockazat aggaszt, ne teleíonal-
jon 6 percnél hosszabb ideig, ·agy ha igen, néhany percenként tegye at a
teleíont az egyik íülétŋl a masikhoz. lasznos ·édekezés lehet a
kihangosítas is, ·agy hosszabbító kabel hasznalata.
Gyakori az aggodalom a haztetŋkre szerelt mobilteleíon atjatszó an-
tennakkal kapcsolatban is. A kozelmúltban ·alaki azt a problémat ·etette
íel, hogy a tarsashazuk tetején íel akarnak allítani egy ilyen íüggŋleges rúd
antennat, és az engedélyért még íizetnének is. A lakók azonban ehhez
126
nem akarnak hozzajarulni, és lehet, hogy az antennat ·égül a szomszéd
hazra íogjak íelszerelni. Azt tanacsoltam, íogadjak el a pénzt, és engedé-
lyezzék az antenna íelszerelést, mert így még a besugarzas szempontjaból
is jobban jarnak.
A íüggŋleges rúdantenna ugyanis ol-
dal iranyban legyezŋszerťen szétterül·e
sugaroz, ezért aki az antenna alatt all,
gyakorlatilag nem kap besugarzast. A
sugarzas leginkabb a szomszéd hazat
íogja érni. De azért ŋk sincsenek ·e-
szélyben.
Az antennatól ta·olod·a ugyanis a sugarzas teljesítmény sťrťsége ro-
hamosan csokken, olyannyira, hogy az antennatól 10-15 méterre a sugar-
zas intenzitasa mar legalabb 10 ezerszer gyengébb, mint amekkora besu-
garzas jut a íejünkbe a sajat mobilteleíonunktól, amikor telefonalunk.
Azért persze az atjatszó antenna sem teljesen ·eszélytelen. Lapos te-
tŋs haz esetén ezért nem célszerť a tetŋn az antenna koz·etlen kozelében
példaul pikniket rendezni.
A mikrohullamú sütŋk 10 Glz korüli írek·encian mťkodnek, ez
mintegy tízmilliard rezgést jelent masodpercenként. Lzen a írek·encian a
testszo·etekre tartósan megengedhetŋ ,hat perc idŋtartamot meghaladó,
besugarzasi teljesítménysťrťséget ugyancsak nemzetkozi szab·anyok és
ajanlasok írjak elŋ. A mikrohullamú sütŋk belsŋ teljesítménye igen magas,
tobb ezer \att, külonben nem lenne képes az ételeket ro·id idŋ alatt
íelhe·íteni. A nagy, koncentralt elektromagneses teljesítmény azonban
·eszélyes. Ilyen kockazat akkor merülhet íel, ha a készülék arnyékolasa
nem megíelelŋ.
A íorgalomba hozott mikrohullamú sütŋk arnyékolasa új allapotban
altalaban kiíogastalan, külonben nem lehetne azokat forgalomba hozni.
A rendszeres hasznalat soran azonban a készülék ajtaja, zsanérja, burko-
lata sérülhet, deíormalódhat és ez a mikrohullamú sugarzas kijutasat
okozhatja. Az ilyen hatas ellen nem ·éd a bútor ·agy a téglaíal, mert
ezeken a mikrohullamú sugarzas athatol. Néhany tanacs a mikrohullamú
sütŋk hasznalatahoz:
127
Lehetŋleg jó minŋségť készüléket ·asaroljunk. Vizsgaltassuk meg a
készülékünket egy-két é·enként szakemberrel és soron kí·ül is minden
olyan esetben, ha azt valamilyen mechanikai sérülés érte. Ne tegyük a
készüléket a íal mellé, ha a túloldalon a halószobank, ·agy a szomszéd
lakas lakó helyisége ·an. A biztonsag ked·éért lehetŋleg ne tartózkodjunk
egy-két méternél kozelebb a készülékhez, amikor az be ·an kapcsol·a.
la to·abb megyünk íelíelé a írek·encia skalan, eljutunk elŋszor az
iníra·oros, a latható íény, és az ultraibolya sugarzasokig, amelyek ossze-
íoglaló megne·ezése: optikai sugarzasok. Lzeket a nagyon magas írek-
·enciajú sugarzasokat mar nem a írek·enciajukkal, hanem inkabb a hul-
lamhosszukkal szokas jellemezni.
Az optikai sugarzasok túlnyomó részét nem az ember allítja elŋ, nagy
részük a Napból szarmazik, de létrejon optikai sugarzas szamos egyéb
természeti jelenségnél, mint amilyen a ·illamlas, az erdŋtüzek, és a ·ulka-
nikus akti·itas.
Az iníra·oros sugarzas ,IR, spektrumat harom sa·ra szokas íeloszta-
ni, ezek: kozeli iníra ,IRA: 0,8-1,4 mikron,, kozépta·oli iníra ,IRB: 1,4-
3,0 mikron,, és ta·oli iníra ,IRC: 3-1.000 mikron).
Az iníra·oros sugarzast gyakran ¸hŋsugarzasnak` is ne·ezik. Lnnek
az az alapja, hogy az iníra·oros tartomanyban - azon belül is íŋleg az
IRB és IRC sa·ban - zajlik le a kornyezetünkben talalható meleg targyak
hŋmérsékleti kisugarzasa.
Jelentŋsebb mesterséges eredetť IR besugarzas leginkabb olyan ipari
üzemekben íordul elŋ, ahol a technológiai eljaras magas hŋmérsékleten
íolyik, példaul ontodékben, acélhengermť·ekben, ·askohaszati üzemek-
ben, hŋerŋmť·ekben, pékségekben, stb.
Az IR besugarzas behatolasi mélysége az emberi bŋron csekély, a me-
legítŋ hatasat ·iszont érezzük, ezért a túl erŋs sugarzas ellen osztonszerť-
en ·édekezni tudunk. Mas a helyzet a szemünk esetében, mi·el az IR
sugarzas lathatatlan.
Lzen belül is a leg·eszélyesebb tartomany az IRA sugarzas, mert ezt a
szemlencse a retinara tudja íókuszalni, ahol lokalis karosodast okozhat.
Lz a kockazat leginkabb az iníra·oros lézerek esetén merülhet íel.
Ilyen lézereket az iparban sok helyen alkalmaznak. Kisebb teljesítményť
·altozataik elŋíordulnak egyes elektronikus készülékekhez tartozó iníra-
128
ta·kapcsoló típusokban is. Nem tanacsos ezért pl. a 1V-hez vagy a video
magnóhoz tartozó ta·kapcsoló·al ¸·iccbŋl` kozelrŋl az ember szemébe
¸·ilagítani`, még akkor sem, ha abban ún. ¸eyesaíe` azaz szembiztos IR
sugaríorras ·an.
la ugyanis belenézünk egy lézer sugarba, ez retina és,·agy szaruhar-
tya sérülést okozhat. A retina sérülése ·ak íoltot hoz létre, amely kezdet-
ben a latótérben íehér íoltként tapasztalható, de késŋbb íekete lesz. A
szaruhartya sérülés pedig olyan érzést kelt, mintha porszem került ·olna
a szembe, és az ismétlŋdése halyog képzŋdéshez ·ezethet.
Az ultraibolya sugarzas élettani hatasairól a természetes sugarzasokról
szóló íejezetben mar bŋ·ebben esett szó. Mesterséges eredetť UV sugar-
zassal altalaban ritkan talalkozunk. A íontosabb mesterséges UV íorrasok
az UV lampak, a szolarium íénycso·ek, az í·hegesztés és egyéb elektro-
mos kisülések, ·alamint egyes nagyteljesítményť gazkisüléses ·ilagítótes-
tek.
lontos tudni, hogy a mesterséges UV íorrastól ta·olod·a a sugarzasi
intenzitas - a ta·olsag négyzetének aranyaban - rohamosan csokken.
Csak szazad résznyi besugarzas ér példaul minket 10 méterre egy UV
íorrastól, mintha csak egy méterre lennénk tŋle. Aki pedig olyan helyen
dolgozik, ahol UV íényíorras is ·an, a hatósagi elŋírasoknak megíelelŋ
szťrŋképességť ·édŋszemü·eg ·iselése kotelezŋ.
Az LM sugarzasok to·abbi íontos osztalyat képezik az ionizaló su-
garzasok. Lzek hullamhossza kisebb, mint 0,1 mikron. Az ionizaló LM
sugarzasok esetén íokozottan ér·ényesül a sugarzasok részecske-
természete, ·agyis a sugarzast alkotó hullamcsomagok ütkozési eííektu-
sokban ·esznek részt, atomokról és molekulakról elektronokat szakíta-
nak le és azokat ionizaljak. Az ionizaló sugarzasok athatoló képessége
jelentŋs, az emberi testen nagy szazalékuk csaknem akadalytalanul halad
keresztül.
Vannak ezen kí·ül ionizaló erŋsségť részecske sugarzasok is, amelyek
ütkozési energiaja a 0,1 mikron alatti LM sugarzasok k·antum energiaja-
·al egyenértékť.
A mesterséges eredetť ionizaló LM sugarzasokat a rontgen, ·alamint
a radioaktí· izotópoktól eredŋ gamma sugarzasok alkotjak. Ezek biológi-
ai hatasa az emberi testben elnyelt energiatól íügg. A leginkabb elíoga-
129
dott - bar egyes szakértŋk altal ·itatott - elmélet szerint az elnyelŋdés
soran a hatas íokozatosan íelhalmozódik és az eredmény a teljes elnyelt
¸dózistól` íügg. la ez túl magas, egészségi artalmakra lehet szamítani.
Lzek kozé tartoznak a szomatikus és genetikai hatasok, daganatképzŋdés,
leukémia, stb.
A biológiai dózisterhelés mértékegysége az ún. Sievert, illetve ennek
ezred része, a milli-Sie·ert, ro·idít·e: mS·. Az emberi testet érŋ ionizaló
besugarzas túlnyomó része természetes eredetť, és ez é·enként atlagosan
1-2 mSv-et tesz ki.
A természetes hattérsugarzashoz hasonló ·agy azt meghaladó besu-
garzasi terhelés érheti az embert küloníéle or·osi ·izsgalatokban.
A kozhiedelemmel ellentétben az eddigi atomrobbantasokból és
atombalesetekbŋl adódó jarulékos sugarterhelés a természetes hattérsu-
garzashoz képest nem jelentŋs.
Kis mennyiségť mesterséges eredetť ionizaló sugarzas szarmazhat
még a szamítógépek és 1V készülékek katódsugarcso·es képernyŋjétŋl
is. Ilyen 1V esetén tanacsos ezért azt a képatló legalabb otszorosének
megíelelŋ ta·olsagból nézni, a szamítógép képernyŋje elŋtt pedig - gya-
kori hasznalat esetén - szťrŋ ernyŋt elhelyezni.
Az utóbbi é·ekben tobb olyan adat került nyil·anossagra, ami alapjan
az ionizaló sugarzasoktól ·aló túlzott íélelem nem indokolt. 1alaltak pl. a
loldon olyan helyeket, ahol a természetes hattérsugarzas sokszorosan
múlja íelül az Lurópaban megszokott atlagos szintet, de az ott lakók
egészségi allapota mégis kitťnŋ.
A mesterséges eredetť sugarzasok ma mar hozzatartoznak a minden-
napi életünkhoz, ezek nélkül nem mťkodik a technikai ci·ilizació. Meg
·an azonban a lehetŋség a hatékony ·édekezésre. Így ma semmiképpen
nem a mesterséges sugarzasok képezik az emberiség legnagyobb kocka-
zatat.
130
AZ EMBERISEG KILÁTÁSAI
Sok tudós, íilozóíus, gondolkodó é·tizedek óta hangoztatja, hogy az
emberiség katasztróía íelé halad. Lbben jó ideig szerepet jatszott a szu-
perhatalmak kozotti hideghaborús ·iszony és a rohamosan íokozódó
nuklearis íegy·erkezés, ma pedig ehelyett inkabb a nemzetkozi terroriz-
mus jelent hatalmas kihí·ast.
Az emberiség igazi kockazata azonban az éghajlat meg·altozasa.
A lold tobb é·milliardos torténetében gyakran íordult elŋ jelentŋs,
ugrasszerť éghajlat·altozas, és küloníéle természeti, geoíizikai, sŋt koz-
mikus katasztróíak tobb alkalommal is elpusztítottak az élŋlények jelen-
tŋs részét. Nem tudhatjuk ezért, hogy a jelenlegi ked·ezŋtlen íolyama-
tokban mekkora a része az embernek, és mekkora hanyadot kép·iselnek
azok a természetes íolyamatok, amelyek az ember kozremťkodése nélkül
is ér·ényesülnének.
Az azonban nem kétséges, hogy a ked·ezŋtlen tendenciakat az embe-
ri te·ékenység inkabb erŋsíti, semmint íékezi. Lbben tobb tényezŋ is
szerepet jatszik.
Az egyik tényezŋ az emberiség létszamanak íolyamatosan no·ekedé-
se, és az, hogy nincs lehetŋség ennek mérsékelésére. A masik tényezŋ,
hogy mindenki magasabb életszín·onalon szeretne élni és ezt sem lehet
megakadalyozni.
Tudjuk azonban, hogy minél magasabb egy orszagban az életszín·o-
nal, annal nagyobb az egy íŋre jutó energiaíogyasztas, és az egy íŋre jutó
egyéb erŋíorrasok, példaul a nyersanyag készletek és a talaj termŋképes-
ségének túlzott kiaknazasa. Lzt a tendenciat erŋsíti a modern ipari tarsa-
dalmak ideológiaja, amely a szüntelen no·ekedést tartja kí·anatosnak.
Néhany é·tizeddel ezelŋtt egy amerikai turista csoport ellatogatott egy
kelet-azsiai íaluba, ahol az emberek rendkí·ül alacsony életszín·onalon
éltek, de azért mindenkinek ·olt mit ennie, ·olt hol laknia, és mindenki
tudott ruhazkodni is. Amikor a turistak arról érdeklŋdtek, hogy hany
131
szegény ember lakik a íaluban, azt ·alaszoltak, hogy naluk egyaltalan
nincs szegény ember.
lúsz é··el késŋbb ismét ott jart egy csoport, és akkor mar sok em-
bernek ·olt íényképezŋgépe, radiója, és kerékparja, és egyre tobben pa-
naszkodtak arról, hogy mekkora a szegénység.
A szegénység és gazdagsag ugyanis relatí· íogalom. A modern ember
nem akkor érzi magat szegénynek, ha nem jut hozza az élete íenntartasa-
hoz szükséges legíontosabb ja·akhoz, hanem akkor, ha nem tudja meg-
·asarolni a legmodernebb digitalis íényképezŋgépet ·agy plazmaté·ét.
Lzekkel a íolyamatokkal legkorabban a Római Klub kezdett íoglal-
kozni é·tizedekkel ezelŋtt.
A Római Klub 1968-ban alakult meg. Alapítói olyan nemzetkozi te-
kintélyť tudósok, akik íontosnak tartottak és tartjak az emberiség hosszú
ta·ú jo·ŋjét, és célul tťzték ki, hogy íelhí·jak a kormanyok és nemzetko-
zi szer·ezetek íigyelmét a ·eszélyekre. Megallapítottak, hogy a lold erŋ-
íorrasai kimerülŋben ·annak, ezért a magas életszín·onal hosszabb ta·on
nem tartható íenn, és ha ez ellen nem teszünk semmit, a ·ilagban kiala-
kult gazdasagi-tarsadalmi rend akar néhany é·tizeden belül teljesen osz-
szeomolhat.
A katasztróía megelŋzése érdekében ezért elhataroztak, hogy a tudó-
sok idŋnként tanulmanyokat tesznek kozzé, amelyekkel kapcsolatban
·arjak a kormanyok és a koz·élemény reagalasat, amely azonban a kezde-
ti érdeklŋdés lecsengését ko·etŋen egyre mérsékeltebbnek bizonyult.
A Római Klub elsŋ tanulmanya az ún. Meadows-jelentés ·olt. Ez
1971-ben jelent meg a no·ekedés korlatairól. Lbben a problémak megol-
dasara a ¸zérus no·ekedést` ja·asoltak, azt, hogy teljesen ·issza kellene
íogni az ipari termelést, az energia íelhasznalast, és az emberiség szapo-
rodasat is.
A masodik tanulmanyt 19¯2-ben publikaltak. A címe: ¸lordulópon-
ton az emberiség`. Lszerint az emberiség problémainak legjobb megol-
dasa az egyenlŋtlenségek íelszamolasa, kiegyenlítése a ¸gazdag` és ¸sze-
gény` orszagok kozott.
A harmadik tanulmany 19¯4-ben készült és a nemzetkozi rend lehet-
séges atalakítasa·al íoglalkozott. A szerzŋk szerint a ·alsagot elsŋsorban
tarsadalmi problémak okozzak, amelyek megoldasa csak az egész ·ilagra
132
kiterjedŋ hataskorrel íelruhazott nemzetkozi intézmények segítségé·el
·olna lehetséges.
A negyedik tanulmany 19¯6-ban készült a magyar szarmazasú íizikai
Nobel díjas Gabor Dénes (1900-19¯9, mérnok-íeltalaló kozremťkodé-
sé·el, és ebben elŋtérbe került a tudomany és a technika kitüntetett sze-
repe a problémak megoldasaban.
Az otodik tanulmany 19¯¯-ben készült az ugyancsak magyar szarma-
zasú Laszló Lr·in proíesszor kozremťkodésé·el, amely a ·alsag moralis
kérdéseit helyezte elŋtérbe, és ramutatott a globalis problémak és a tarsa-
dalmi érdekkoníliktusok kozotti osszeíüggésekre.
Lrdemes itt egy kicsit bŋ·ebben íoglalkozni a negyedik tanulmannyal,
amely szerint, mi·el a tudósok és mérnokok hoztak létre azt a íajta ·ila-
got, amely külonbozik minden korabbitól, ezért az ŋ íelelŋsségük az is,
hogy a sorsa·al torŋdjenek.
Lzt a íajta ¸szép új ·ilagot` ugyanis szamos íélelem, aggodalom, szo-
rongas jellemzi. Az aggodalmak egyik íŋ oka az a íelismerés, hogy a gaz-
dasagi íejlŋdésnek nyil·an·alóan ·annak korlatai, és ezek megkozelítése
soran az erŋíorrasok kimerülése és a természetben és kornyezetben oko-
zott karok miatt az emberiség életíeltételei lényegesen rosszabbodhatnak.
Az aggodalmakat erŋsítette a magasan íejlett orszagok rossz lelkiisme-
rete amiatt, hogy a gazdag és szegény orszagok kozotti szakadék egyre
mélyül, s mikozben a ·ilag egyik íelén az emberek dúskalnak az anyagi
ja·akban, a ·ilag masik íelén milliók halnak meg az alap·etŋ élelmiszerek,
a tiszta i·ó·íz és a gyógyszerek szťkossége miatt.
Gabor Dénes szerint azonban a technika íejlettsége alapjan realis
esély ·an a szegénység íelszamolasara, de csak akkor, ha a magasan íejlett
orszagokban megall a to·abbi gazdasagi no·ekedés.
Az emberiség hosszú ta·ú íennmaradasat ugyanis csak ·alamiíéle sta-
cionarius allapot elérése biztosíthatja - mind gazdasagi, mind technológi-
ai, mind pedig demograíiai értelemben - és ezért elŋbb-utóbb meg kell
allítani az emberiség szaporodasat és az ipari íejlŋdést, és azt a íajta tor-
ténelmet is, amelynek lényege az erŋíorrasokért íolyó küloníéle haborúk
·égelathatatlan sorozata.
Amit azonban íolyamatosan íejleszteni kell, az az inno·ació. Mégpe-
dig az a íajta inno·ació, amely nem a gazdagsag no·elését, hanem az élet
133
minŋségének ja·ítasat szolgalja. Lzek a célok azonban csak akkor érhe-
tŋk el, ha az emberiség belép az ¸érett tarsadalom` korszakaba, ·agyis a
szellemi, spiritualis íejlŋdése utoléri a technikai íejlŋdést.
Lnnek soran íel kellene adni azt a íajta ¸szemetelŋ életmódot`, ami-
nek lényege, hogy a íejlett allamok polgarai egy-két é·enként - gyakran
csupan di·atból - lecserélik az autójukat, a mosógépüket, a hťtŋszekré-
nyüket, a 1V készüléküket és szamos egyéb ún. ¸tartós` íogyasztasi cik-
ket. Ll kellene érni, hogy ezek ·alóban tartósak legyenek, és legalabb 20-
30 é·ig szolgaljak a tulajdonosaikat, amihez azonban elŋszor at kellene
alakítani az emberek gondolkodasat is, és lehet, hogy ez a nehezebb íel-
adat.
Gabor Dénes azt is problémanak tartotta, hogy az automatizalas, a
szamítastechnika és az iníormatika rohamos íejlŋdése miatt az emberek
egyre nagyobb hanyadanak egyre ke·esebbet kell dolgoznia és gondol-
kodnia, és kérdés, hogy ilyen korülmények mellett az ember képes lehet-e
arra, hogy ember maradjon. Alkalmas-e egyaltalan az ember arra, hogy
boldogan éljen egy gazdag és békés ·ilagban, hiszen az emberi agresszi·i-
tas és küzdeni akaras emelte az embert abba a pozícióba, hogy a lold
ne·ť bolygó ura·a ·aljon.
A íejlett orszagokban kialakult ¸szabadidŋ-tarsadalom` pszichológiai
problémaira utal ugyanis az egyre nyil·an·alóbba ·aló egyíajta tarsadalmi
neurózis, aminek tünetei a céltalansag érzése, a depresszió, a no·ek·ŋ
ingerültség, alkoholizalas, kabítószerezés és bťnozés. L problémak ki-
küszobolése érdekében Gabor Dénes szerint meg kellene ·altoztatni azt
a íajta kozgondolkodast, amely az anyagi értékeket íontosabbnak tartja a
szellemi ,tudomanyos, mť·észeti, ·allasi, íilozóíiai, stb., értékeknél. Lb-
ben a íeladatban jelentŋs szerep harulhatna az írókra, mť·észekre, tudó-
sokra, tanarokra, sŋt még a politikusokra is.
A Római Klub minden próbalkozasa ellenére a ked·ezŋtlen tendenci-
ak to·abb erŋsodnek, az erŋíorrasok ésszerťtlen és gatlastalan pazarlasa
íokozódik. Úgy tťnik, hogy a kozgondolkozas meg·altoztatasa reményte-
len íeladat, mi·el az okok az emberi természetben keresendŋk. Régen
sem volt jobb a helyzet, csak akkor kisebb volt az emberiség létszama, és
tobb ·olt a ki nem aknazott erŋíorras.
134
A modern íogyasztói tarsadalom alapel·ei: minél tobbet íogyasztani,
minél tobbet termelni, minél tobb proíitot zsebre ·agni, minél tobb
pénzt elkolteni, stb. Lbben a magatartasban szamos tényezŋ jatszik sze-
repet, és ezek kozott is kiemelkedŋ jelentŋségť a reklam.
A reklam nem új talalmany, mar az ókorban is mťkodott. Lpikürosz
gorog íilozóíus mintegy 2.300 é··el ezelŋtt mar azt írta, hogy a reklam
boldogtalanna teszi az embert, mert azt sugalmazza, hogy hianyzik az
életünkbŋl ·alami, ami annyira íontos, hogy nélküle nem lehetünk bol-
dogok.
Lpikürosz azt is megíigyelte, hogy a piacon meg·ételre kínalt arucik-
kek nagy része annyira íolosleges és haszontalan, hogy ha az illetŋ termék
nem létezne, senkinek nem tťnne íel, hogy az életébŋl ·alami hianyzik.
Azóta a ·ilag íejlŋdott. A haszontalan termékek ·alasztéka iszonyatos
mértékben bŋ·ül és a reklamozasuk is sokkal ramenŋsebb. A modern
reklam részben a tudatra, részben a tudattalanra hat, és kihasznalja a
tudat manipulalasara kidolgozott pszichológiai módszereket.
Ma mar a legtobb íogyasztasi cikket nem azzal reklamozzak, hogy di-
csérik annak jó minŋségét és ki·aló tulajdonsagait. A reklam arról szól,
hogy ha a ·asarló meg·asarolja az illetŋ terméket, és beküldi annak ku-
pakjat, címkéjét, csomagolasat, ·agy egyéb azonosító jelzését, nyerhet egy
gépkocsit, ·agy egy külíoldi utazast. Minŋségrŋl szó sem esik. Lrdemes
megemlíteni, hogy néhany é·tizeddel ezelŋtt szamos ipari orszagban az
ilyen típusú reklamozast a tisztességtelen ·erseny kategóriajaba soroltak
és tor·ényesen szankcionaltak. Azóta a nyereményreklam szalonképessé
·alt és egyre terjed.
Külon íigyelmet érdemelnek az ún. tartós íogyasztasi cikkek, amelyek
jelentŋs részét ma mar úgy konstrualjak, hogy bizonyos hasznalat utan
egyik-masik kulcsíontossagú alkatrészük biztosan tonkremenjen, és emi-
att az egészet el kelljen dobni. Így azutan óriasi mennyiségben selejteznek
le ¸tartós` íogyasztasi cikkeket, és a íejlett ipari orszagokban jelentŋs
iparagak mťkodnek, amelyek íeladata nem a termelés, hanem a korabban
megtermelt anyagi ja·ak megsemmisítése.
Az erŋíorrasok pazarlasat to·abb íokozza az a kozgazdasagi gyakor-
lat, hogy a tomegtermelésben az élŋ munka megtakarítasara torekszenek
akar tobblet energia és nyersanyag íelhasznalas aran is, mikozben a mun-
135
kaképes emberiség mintegy 10-20%-a munkanélküli. Az ok azonban nem
csupan a proíit érdek. Lbben szerepet jatszik a modern allamok pénzügyi
és adópolitikaja, amely az élŋ munka íelhasznalasat magas adókkal és
súlyos kozterhekkel bünteti.
A modern ·ilag talan legíontosabb hajtómotorja a szaktudas. Állítólag
a ¸tudas tarsadalom` íelé haladunk, amelyben az a szabaly, hogy aki lé-
pést tud tartani a reklamokkal tarkított elektronikus iníormació ozonnel,
elŋnybe kerül a munkaerŋpiacon és az üzleti életben és ezzel lehetŋsége
nyílik egyre tobb erŋíorrast megszerezni és elpazarolni.
Lgy néhany é··el ezelŋtt kozzétett íelmérés szerint példaul az Inter-
net íelhasznalók tobbsége íŋleg a ko·etkezŋ kérdésekre keresi a ·alaszt:
a., logyan lehet tobb pénzt keresni
b., Mire érdemes a megszerzett pénzt elkolteni.
c., la a íentiek utan még marad szabadidŋnk, azt hogyan lehet szóra-
kozassal úgy eltolteni, hogy az ne okozzon túl nagy szellemi erŋíe-
szítést.
Régen léteztek polihisztorok, akik a tudomany minden területén jara-
tosak ·oltak és atíogó ismeretük ·olt - real és human területen egyarant
- a koruknak megíelelŋ tudomanyos ·ilagképrŋl, azonban ma mar az
ilyen ¸oncélú` tudas nem di·at. A ¸modern` tudas célja egyre inkabb a
praktikus materialis és szórakozasi igények kielégítése, és egyre ke·ésbé a
természet mťkodésének megértése.
Lz a szemléletmód az oktatasban és a tudomanyos kutatasok íinan-
szírozasaban is ér·ényesül. A modern tudós ugyanis specialista. A kutata-
sokat specialistakból alló csoportok ·égzik, amelyekhez bonyolult és
draga eszkozoket hasznalnak.
A specializalt tudas hatranya azonban, hogy elszigeteli egymastól még
a szakembereket is, mi·el a szaktudomanyok terminológiaja gyakran
annyira eltérŋ, hogy a küloníéle szakemberek kozotti kommunikació
olykor a süketek parbeszédére emlékeztet.
Sokan úgy gondoljak, hogy a íizika, kémia, geológia, stb. oktatasa spe-
cializalt technikai tudast ad, ezzel szemben a pszichológia, szociológia,
íilozóíia, mť·észettorténet, koltészet, stb. oktatasa adja azt a bizonyos
masik íajta, humanus tudast. Lrrŋl azonban szó sincs. A kérdést nem a
tantargy donti el, hanem az oktatas módszertana.
136
Régebben példaul az iskolaban a gyerekek az énekóran kozosen éne-
keltek. Ma mar az énekóra altalaban abból all, hogy a diakokkal bemagol-
tatjak a zenei stílusiranyzatokat és a zeneszerzŋk életrajzat.
A természet egészébŋl kiragadott adathalmazok segítségé·el poziti·is-
ta tudomanyos metodika·al oktatott koltészet ·agy zenemť·észet azon-
ban pusztan technikai jellegť ismereteket nyújt és ugyanúgy elszigeteli az
intellektust a mélyebb emberi értékektŋl, mint barmely egyéb technikai
módon oktatott specializalt ismeret.
Annak a bizonyos masik íajta, humanus tudas atadasanak mť·észete
mar csak egyes nagy proíesszor egyéniségek tulajdonsaga. Lzek azonban
ke·esen ·annak. Lmiatt a modern egyetemeken túlnyomórészt a real és
human szakokon egyarant specializalt technikai ismeretek oktatasa zajlik.
A helyzetet súlyosbítja, hogy még a technikai tudas területén is a pre-
ferenciak attól íüggenek, hogy milyen tudassal lehet tobb anyagi hasznot
realizalni. Lgy nyugalmazott mťszaki egyetemi proíesszor, amikor meg-
hallotta, hogy az egyetemükon beindítjak a ¸mťszaki menedzser` szakot,
szomorúan csak ennyit mondott: ¸Úgy latszik mérnokok helyett ezutan
rabszolgahajcsarokat íognak képezni.`
Raadasul a modern oktatastechnikai módszerek miatt egyre lazul a
személyes kapcsolat tanar és tanít·any kozott. Régebben a diakokat sze-
mélyesen ·izsgaztattak. Manapsag a legtobb ·izsga abból all, hogy a dia-
kok totószel·ényre emlékeztetŋ tesztlapokat toltenek ki, amelyeket sza-
mítógép segítségé·el kiértékelnek.
Van koz·etlen szamítógépes ·izsgaztatasi módszer is, amelynél a
·izsgaztató tanart szamítógép billentyťzete és monitora helyettesíti. Lmi-
att a tanulók egyre ügyetlenebbek a személyes kapcsolatokban, ·agy ha
tobb ember elŋtt meg kell szólalniuk.
Vitatható az is, hogy a gépesített és automatizalt oktatasi módszerek
mennyire segítik elŋ a tanulók onalló gondolkodasat. Lgy pedagógiai
szakíolyóirat pl. kozolt egy esetet, amikor egy kozépiskolaban a matema-
tika dolgozat kérdései kozé becsempésztek egy értelmetlen íeladatot,
amely így szólt:
¸Lgy íolyón íelíelé halad egy uszaly, amelynek íedélzetén 20 barany
és 16 tehén ·an. Kérdés, hogy hany é·es a kapitany.`
137
Barmennyire meglepŋ, a tanulók csaknem íele kiszamította, hogy a
kapitany életkora 36 é·. Amikor megkérdezték a diakokat, hogyan jott ki
a megoldas, ezt a ·alaszt kaptak:
¸Az ilyen szo·eges íeladatok megoldasat altalaban úgy kell kiszamíta-
ni, hogy a kiindulasi adatokat ·agy osszeadjuk, ·agy ki·onjuk, ·agy meg-
szorozzuk, ·agy elosztjuk. Az egyetlen ésszerť megoldas jelen esetben az
osszeadas.`
A modern tarsadalom masik jellemzŋ tünete a szorongas, a írusztralt-
sag, az emberek elidegenedése, és az ezzel jaró neurotikus és depressziós
tünetek, amelyekbŋl egy lehetséges menekülési út egyíajta képzeletbeli
¸·irtualis ·alósag` íelé mutat.
Ámde a ·ilag úgy mťkodik, hogy amire íizetŋképes kereslet ·an, arra
hamarosan lesz kínalat is. Az érzelgŋs és horrorisztikus TV sorozatok,
¸reality show` típusú mťsorok mellett ma mar a modern multimédias
szamítógép-technika lehetŋ·é teszi a ¸·alósag` egyre tokéletesebb szimu-
laciójat.
Küloníéle szimulaciós technikakat régebben is hasznaltak, pl. pilótak
kiképzésénél. Lz úgy mťkodott, hogy a pilótat beültették egy kabinba,
amelyet bonyolult mechanizmussal mozgattak, és a pilóta elé ki·etítették
azt képet, amit a repülŋgép ablakaból latna, és a pilóta úgy manŋ·erezhe-
tett a képzeletbeli repülŋgéppel, mintha az igazi lenne.
Lzt a módszert a szamítastechnika íejlŋdése to·abb tokéletesítette.
Ma mar sokíéle szimulació lehetséges akar mozgatott kabin nélkül is. A
kísérletben részt·e·ŋ személy íejére specialis sisakot helyeznek, kezeire
küloníéle érzékelŋkkel íelszerelt specialis kesztyťt húznak, amely ko·eti a
kísérleti személy minden kézmozdulatat, méri annak erŋkiíejtését, s sza-
mítógép segítségé·el mesterségesen elŋallítjak azokat a kép, hang, tapin-
tasi, illat és egyéb ingereket, amelyek a ·alósag tokéletes benyomasat
keltik. Nagy léptékť mťszaki íejlesztési programok mťkodnek annak
meg·alósítasara, hogy az ilyen technikakat az emberek tomeges szóra-
koztatasara is alkalmassa tegyék.
Lz a mťszaki lehetŋség azonban íilozóíiai kérdéseket is íel·et, hiszen
egyre tobben ·annak, akik mar most is alig tudjak megkülonboztetni a
·irtualis ·alósagot az igazitól. Llŋíordult példaul, hogy egy szerencsétlen
rabszolgalany szomorú sorsaról szóló 1V sorozat hatasara az emberek
138
gyťjtést rendeztek és jelentŋs pénzosszeget küldtek be a 1V-hez a rab-
szolgalany kiszabadítasara.
Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a ked·ezŋtlen tendenciakban
sok íéle tényezŋ egymasra hatasa ér·ényesül, és a negatí· íolyamatok
·isszaíordítasa csaknem reménytelennek latszik. Lz ugyanis csak akkor
·olna lehetséges, ha jelentŋsen meg·altozna az emberiség gondolkodas-
módja, ami azonban ro·id ta·ú gazdasagi és,·agy politikai érdekekbe
ütkozik.
Mťkodnek ugyanakkor olyan spontan tarsadalmi íolyamatok is, ame-
lyek az emberiség létszamanak csokkenését okozhatjak, mérsékel·e a bio-
okológiai rendszer íelborulasanak kockazatat. Lz a tendencia abban all,
hogy mikozben egyre tobb allam kerül a magasabban íejlett orszagok
kozé, az ilyen orszagokban jelentŋsen csokken a születések szama. A
hazassagokban ke·esebb gyerek születik, a nŋk idŋsebb korban szülnek,
és no·ekszik a tolerancia olyan életíormak ,szingli életmód, egynemťek
hazassaga, stb., irant, amelyek kizarjak ·agy korlatozzak a szaporulat
lehetŋségét.
Vannak ugyanakkor aggasztó tünetek is. A íejlett orszagokban példaul
folyamatosan csokken a íiatalok érdeklŋdése a természettudomanyos
palyak irant, és a jo·ŋben alighanem egyre ke·esebben igyekeznek meg-
ismerni és megérteni a természet mťkodésének tor·ényszerťségeit. Mar-
pedig magas szín·onalú természettudomanyos ismeretek nélkül nem sok
reményünk lehet az emberiséget íenyegetŋ kockazatok ki·édésére.
A jo·ŋt megjósolni nem lehet. A természettel íolytatott jatszma most
még két esélyes és úgy tťnik, egyelŋre dontetlenre all. logy képesek
leszünk-e hosszabb ta·on harmonikusan együtt élni a lold bio-okológiai
rendszeré·el, nem tudhatjuk. Azt ·iszont tudhatjuk, hogy a bioszíérat
elpusztítani nem tudjuk, ehhez az emberiségnek nincs elegendŋ erŋíorra-
sa. Llŋ tudunk azonban idézni a bioszíéraban olyan atalakulasokat, ame-
lyek ko·etkeztében a bolygónk nem lesz tobbé arra alkalmas, hogy itt
emberek éljenek.
139
IRODALOM
ALLIBONL, 1. L.: Gabor Dénes, NOVOlLR Alapít·any, Budapest, 2000.
APPLEBY, A. J., F. R. FOULKES: Fuel Cell Handbook, Krieger Publishing
Co., Malabar, Florida, 1993
ARONSON, Elliot: The Social Animal, W. H. Freeman and Co., San Francisco,
1976
BARROW, John D., Frank J. TIPLER: The Anthropic Cosmological
Principle, Oxford University Press, 1986 and 1996
BATTERSBY, Stephen: Fire down below, New Scientist, 7 August 2004
BLSAN(ON, Robert M.: The Encyclopedia of Physics, Van Nostrand
Reinhold Company, 1985
BOLCSlOLDI Józseí: 1echnikai ci·ilizaciók kapcsolatainak ·alószínťségi kor-
latai, lizikai Szemle, 2004,10.
BRLULR, Reinhard: Das anthropische Prinzip, Meyster, \ien,München, 1981
CAPRA, F. The Tao of Physics: An Exploration of the Parallels between Mod-
ern Physics and Eastern Mysticism, Bantam, New York, 1977
McCARTNEY, E. J.: Optics of the Atmosphere, Wiley, New-York, 1976
ClODKO\SKI, Jerzy: Kis kémiai szótar, Gondolat, Bp. 19¯2.
CLARK, Stuart: Saved by the Sun, New Scientist, 16 September 2006
COGHLAN, Andy: Mendel will be turning in his grave, New Scientist,
26 March 2005
CZA\A, Lberhard: A lold íolyói, Gondolat, Budapest, 1988.
EINSTEIN, Albert: The World as I See It, Covici Friede, New York, 1934
lLRLNCZ\ Sandor: Actinic effects of optical radiation on man, MTA Mťszaki
lizikai Kutatóintézet, Budapest, 198¯.
lŤZ\ Oli·ér: Vízgépek, 1ankony·kiadó, Bp. 1966.
GAÁL lerenc: Kis hťtŋgépek, Mťszaki Kony·kiadó, Bp. 19¯2.
GAJZÁGÓ L·a: Lmberre szabott uni·erzum, Llet és 1udomany, 2001,1.
GÁBOR Dénes: 1alaljuk íel a jo·ŋt, NOVOlLR Alapít·any, Budapest, 2001.
GOLDBERG, L.: The Absorption Spectrum of the Atmosphere, University of
Chicago Press, 1954
GRANT, V.: The Evolutionary Process: A Critical Review of Evolutionary
Theory, Columbia University Press, New York, 1985
140
GREENE, Brian: The Fabric of the Cosmos, Penguin Books, 2004
lAJDÚ Gyorgy: A hŋszi·attyú a jo·ŋ energiaíorrasa: a Nap és a lold hŋjének
hasznosítasa, http://www.inco.hu/inco6/innova/cikk3h.htm
HAUGE, Frederic, Marius HOLM: Give carbon a decent burial, New Scientist,
17 July 2004
HAWKING, Stephen W.: A Brief History of Time from the Big Bang to Black
Holes, Bantam Books, New York, 1988
lLISLNBLRG, \erner: A rész és az egész, Gondolat, Budapest, 19¯8.
lLJJAS Ist·an: Buddha és a részecskegyorsító, Ldes·íz, Budapest, 2004.
- Lzoterikus íizika, Anno Kiadó, Bp. 200¯.
- A poganysag apológiaja, larmadik L·ezred Kiadó, Bp. 2008.
- A természettudomanyos elméletek korlatai, eVilag, 2002. szeptember
- A katasztróíaelmélet alapíogalmai, Mérés és Automatika, 1986,1-2.
- A szuperhúrok és az antropikus el·, IPM Interpress Magazin, 2006/3.
- A bioszíéra és a zold energia, IPM, 2007. szeptember
- Az élŋ bolygó, eVilag, 2004. aprilis
HOFFMAN, P.: Tomorrow's Energy - Hydrogen, Fuel Cells, and the Prospects
for a Cleaner Planet, The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, London,
England, 2001
INTERNATIONAL ENERGY AGENCY: World Energy Outlook, OECD,
Paris, 1998
IOFFE, A. F.: Semiconductor Thermoelements and Thermoelectric Cooling.
Infosearch Limited, 1957
KIMURA, M.: The Neutral Theory of Molecular Evolution, Cambridge Univer-
sity Press, 1983
KLOPlLR Lr·in: A természeti allandókról, Iníormatika, 2004. szeptember
KORONKAI Bertalan: Az alomtól a tudomanyos hipotézisekig, Magyar Szem-
le, 1999/11-12.
LÁSZLÓ Lr·in: Kozmikus Kapcsolatok, a harmadik é·ezred ·ilagképe, Magyar
Kony·klub, 1996.
LEDERMAN, Leon: The God Particle, Houghton Mifflin Co, Boston, 1993
LOVELOCK, J. E.: GAIA, A New Look at Life on Earth, Oxford University
Press, 1982
MÁ1A\ Gabor: A radióírek·encias sugarzasok or·osi alkalmazasai, Magyar
1udomany, 2002,8.
MATTHEWS, Damon: The Water Cycle Freshens Up, Nature, 439, 793-794,
2006
MA\LR Ist·an: lejezetek a k·antumkémiaból, BML Mérnoki 1o·abbképzŋ
Intézet, Budapest, 198¯.
141
MARX Gyorgy: Napíény, ü·eghaz, éghajlat, lizikai szemle, 1993,4.
- Oxigén, ózon, ci·ilizació, lizikai szemle, 1993,4.
MÁDLNL Szŋnyi Judit: A geotermikus energia, Graíon Kony·kiadó, Budapest,
2006.
NÁDAI Magda, dr.: Gyümolcs a tudas íajaról, AQUA, Bp. 1992.
NOVOBÁ1SZK\ Karoly: A relati·itas elmélete, 1ankony·kiadó, Budapest,
1962.
NOWAK, Rachel: Power tower, New Scientist, 31 July 2004
NUCLEAR ENERGY IN FINLAND, Ministry of Trade and Industry,
Helsinki, 2002
OHMURA, Atsumu, Martin WILD: Is the Hydrologic Cycle Accelerating?
Science. 298, 1345-1346, 2002
OLAl, G. A.: Olaj és szénhidrogének a 21. szazadban, Magyar Kémiai lolyó-
irat, 1999, 105, 161-167
OLAH, G. A., G. K. S. PRAKASH: Recycling of Carbon Dioxid into Methyl
Alcohol and Related Oxygenates for Hydrocarbons, 1998, US Patent
5,928,806
OLAH, G. A., G. K. S. PRAKASH, et al.: Aqueous Liquid Feed Organic Fuel
Cell Using Solid Polymer Electrolyte Membrane, 1997, US Patent
5,599,638
- Novel Polymer Electrolyte Membrane for Use in Fuel cells, 2001, AU Pa-
tent 729900
PEARCE, Fred: Harbingers of doom? New Scientist, 24 July 2004
- Sea birds might pay the price for green electricity, New Scientist, 7 May
2005
- Fuels gold, New Scientist, 23 September 2006
PLNROSL, Roger, Stephen lA\KING: A nagy, a kicsi és az emberi elme,
Akkord Kiadó, 2003
PETERSON, Thomas C., V. S. GOLUBEV, P. Y.GROISMAN: Evaporation
Losing Its Strength, Nature, 377, 687-688. 1995
POINCARL, lenri: loundation oí Modern Physical Science, Reading, Mass,
Addison-Wesley, 1958
ROWE, D. M.: Thermoelectrics Handbook: Macro to Nano, Taylor & Francis,
2006
RUBBIA, Carlo: Lnergiasokszorozas, lizikai Szemle, 1994. aprilis
SClANDA Janos: Az optikai sugarzas élettani hatasai, Magyar 1udomany,
2002/8.
SClILLLR Róbert: Rendszertelen be·ezetés a íizikai kémiaba, Mťszaki
Konyvkiadó, Bp. 198¯.
142
SHIGA, David: Is empty space really fizzing with energy? New Scientist, 10
October 2005
S1RÓBL Alajos: Lnergiatakarékos kornyezetkímélés hŋszi·attyúkkal, OMIKK,
Bp. 1999.
SZABADOS Laszló: Llektromagneses sugarzas a kozmoszból, Magyar 1udo-
many, 2002,8.
SZA1MÁR\ Zoltan: Mit old meg Carlo Rubbia tóriumos energiasokszorozója·
lizikai Szemle, 1994. július
ROTMISZTROV, M. N., P. I. GVOZDJAK, Sz. Sz. SZTAVSZKAJA:
A szenny·íztisztítas mikrobiológiaja, Mezŋgazdasagi Kiadó, Bp. 1982.
1LLLLR Lde: A boszorkanyokról, akik nincsenek, lizikai Szemle, 1991/1.
- Ne íéljetek, ha nem tudjatok, hogy mitŋl íéltek, lizikai Szemle, 1991/4.
TUROVSZKIJ, I. Sz.: A szennyvíziszap kezelése, Mťszaki Kony·kiadó, Bp.
1980.
THOMSON, William: On a mechanical theory of thermoelectric currents, Proc.
Roy. Soc. Edinburgh, 1851
1lURÓCZ\ Gyorgy: A radióírek·encias sugarzasok egészségügyi kérdései,
Magyar 1udomany, 2002,8.
VAJDA Gyorgy: Az atomerŋmť·ek kilatasai, Fizikai Szemle 2000/1.
- Lnergiaigények, Magyar 1udomany 1999,9.
- Lnergiaíorrasok, Magyar 1udomany 1998/6.
- Új kihí·asok az energetikaban, Magyar Kémikusok Lapja, 1993,10-11.
VARJÚ Gyorgy: Kisírek·encias eroterek egészségi és elektromagneses
osszeíérhetoségi kérdései, Magyar 1udomany, 2002,8.
WARK, Kenneth: Thermodinamics, McGraw-Hill, 1966
ZOLL1NIK Sandor: Szabalyozott magíúzió magneses osszetartassal, lizikai
Szemle, 2005. marcius

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful