II.

A zene hangjai és a felhangrendszer
A hang valamely rugalmas tárgy (húr), leveg oszlop, vagy elektromos hangmodulátor rezgése folytán jön létre. A rezgést átveszi a leveg és továbbítja a fülünkhöz. Az emberi fül a másodpercenkénti 20 és 20000 közötti rezgésszámot képes érzékelni. Az európai zene „ABC”-je a törzshangsorra – C D E F G A H C – és a kromatikus skálára – C Cisz/Desz D Disz/Esz E F Fisz/Gesz G Gisz/Asz A Aisz/B H C – épül. A törzshangsorban 5 egész hang (nagy szekund) és két félhang (kis szekund) lépés található egy oktávon belül (pl. C-t l C-ig). A kromatikus skála csak félhang (kis szekund) lépésb l áll. Meg kell különböztetnünk még a mély és magas regiszterben lév oktávok hangjait is: Az itt látható 88 hangból áll az általunk tárgyalt összes zene: zongora

szub kontra

kontra oktáv

nagy oktáv

kis oktáv

egy vonalas

két vonalas

három von.

négy von.

az emberi hang átlagos terjedelme
basszus tenor alt szoprán

kontra C

nagy C

kis C

egyvonalas C

kétvonalas C

háromvonalas. C

négyvonalas. C

ötvonalas C

A szubkontra „A” hang 27,5 Hz (másodpercenként ennyit rezeg), a kontra „A” 55 Hz, a nagy „A” 110 Hz, a kis „A” 220 Hz, az egyvonalas normál „A” hang 440 Hz. Ahogy látjuk, a rezgésszám oktávonként megduplázódik. A négyvonalas „A” 3520 Hz. Ez már nagyon magas zenei hang, de még messze vagyunk a 20000 Hz-t l. A négyvonalas oktáv feletti tartományt már a felhangok tartományának nevezzük. Mik a felhangok és mi az a felhangrendszer? Azonos vastagságú húr, vagy leveg oszlop esetén a rezg anyag hossza dönti el az adott hang magasságát. Ha a rezg felületet felére csökkentjük egy oktávval magasabb, ha duplájára hosszabbítjuk, egy oktávval mélyebb hangot kapunk. A rezg húr azonban nemcsak az alaprezgésszámon rezeg. Rezgi még a dupláját, a háromszorosát, a négyszeresét és egyéb többszörösét. Ezek a részrezgések természetesen sokkal kevésbé intenzívek mint az alaprezgés. Az alaprezgést alaphangnak, a kiegészít rezgéseket felhangoknak nevezzük. A felhangok mennyisége és arányai határozzák meg a hang hangszínét.

4

A hangközök nevei: tiszta kis nagy kis prím szekund szekund terc nagy terc tiszta b vített tiszta kis nagy kis nagy tiszta kvart kvart kvint szext szext szeptim szept. Miel tt azonban erre rátérnénk. Nyomjuk le másodszor némán az alaphang billenty jét és engedjük fel a pedált. a tritonusé pedig önmaga. akkor a hangköz fordításáról beszélünk. Az alaphang egyetlen húrján a felhangrendszer összes hangja tovább szól! Zenei következtetések a felhangrendszer alapján A felhangrendszert megvizsgálva alapvet következtésekre juthatunk a zene felépítésér l.hallás után felismerni. Tanuljuk meg összes hangközt minden hangról felfelé és lefelé . Segédgyakorlat a hangközök énekléséhez: 1. oktáv (tritonus) oktáv + terc = decima (kicsi vagy nagy) Ha egy hangközt oktávra egészítünk ki.zongorázni (egyszerre a két hangot). Kis hangköz fordítása (oktávra történ kiegészítése) nagy hangköz (pl. .A felhangrendszer: Az alaphangként megszólaló kontra „f” hangban felhangként az itt látható valamennyi hang benne van. Két hang távolságát hangköznek nevezzük. kis terc-nagy szext). Tegyünk egy kísérletet! Akusztikus zongorán a pedál lenyomásával szólaltassuk meg a felhangrendszer hangjait. az összhangzás fizikai determináltságát illet en. 5 . . tiszta hangközé tiszta.: oktáv + szekund = nóna (kicsi vagy nagy) . tisztáznunk kell a hangközök alapfogalmait.énekelni (felbontva).

ha csak ritkán és ízlésesen használjuk. ezáltal a dallam legfontosabb megjelenési helyei. Összefoglalva: A zenei megszólalás nem önkényes szabályokon és divatokon.: 3. Természetesen írhatunk dallamot a basszusnak is. mert a zenei alkotást úgy kell elképzelni. és ott van kontrasztnak a tipikus zenei környezet. A kvart és a tercek a nagy oktávnál lépnek be és a kis oktávra a legjellemz bbek. A zeneszerz k „statikája” a felhangrendszer és az abból származó összes törvényszer ség. Az akkordok legfontosabb helye a nagy oktáv fels része. Ez az abszolút basszus tartomány. amik akkor érvényesülnek. Az épület lehet impozáns. ha statikailag helyesen van tervezve és felépítve. hanem fizikai törvényszer ségeken alapul.: Ha szemügyre vesszük a felhangrendszer hangközviszonyait lentr l felfelé haladva. de csak akkor nem d l össze. ha három. vagy annál több hang szól egyszerre. Az egyvonalas oktávban megjelenik a szeptim és a nóna is. azaz az akkordok fels bb régiója. (Akkordról akkor beszélünk. funkcionális vagy sablonos. Ez alatt csak az oktáv hangköz szól jól. s t kismértékben az akusztikától is – a nagy C-G kvintpárnál van. a következ dolog t nik szemünkbe: a szubkontra és a kontra oktávokban csak oktáv hangközzel találkozunk. a kis oktáv és az egyvonalas oktáv alsó fele. 6 . A kvinthatár körülbelül – ez függ a hang hangszínét l. mint az építészetet. s t a 3 vonalas oktávba is. a kisterceké a nagy G-Bé hangköz. ötletgazdag. Az egyvonalas oktáv és a felette lév oktávok a nagy és kisszekundok.2. ezekkel a módszerekkel azonban speciális hatásokat érünk el.) A nagytercek alsó határa körülbelül a nagy F-A. Kés bb részletesen tárgyaljuk. a kontra oktáv fels részén jelenik meg a kvint. hogy az alkotó személyiségének emiatt már semmi szerep nem jut. és id nként tehetünk akkordokat a 2. Ez azonban nem jelenti azt.

b-moll Gesz-dúr. esz-moll 1b 2b 3b 4b 5b 6b Minden dúrnak van párhuzamos mollja. cisz-moll f-moll Desz-dúr. H-dúr.mivel a kromatikus skála 12 hangból áll . c-moll C-dúr. h-moll A-dúr. ha ütemen belül használjuk. Ez a vonalrendszer alaphelyzetben 7 különböz hang (a törzshangok) elhelyezésére alkalmas. Asz-dúr. amit a dúr skála hatodik hangja határoz meg. A kulcsok határozzák meg a hangok abszolút helyét a vonalrendszerben. c-moll Asz-dúr. h-moll A-dúr. f-moll Desz-dúr. a-moll G-dúr. fisz-moll E-dúr. esz-moll C-dúr.szükségünk van módosító jelekre: # „kereszt” feloldójel b „bé” fél hangot lefelé módosít fél hangot felfelé módosít Ha a módosító jelet a sor elejére tesszük. b-moll moll disz-moll/ Gesz-dúr. ezért . d-moll B-dúr. e-moll D-dúr. giszFisz-dúr. fisz-moll Bék sorrendje: E-dúr.Függelék A mai zenét ötvonalas rendszerben jegyezzük le. vagy egy kis terccel lejjebb található a dúrnál. d-moll Bé-dúr. Tehát a párhuzamos moll egy nagy szexttel feljebb. cisz-moll H-dúr. gisz-moll Fisz-dúr. a-moll G-dúr. akkor az egész ütem folyamán vagy feloldásig. e-moll D-dúr. akkor az egész sorban. egyvonalas g (G-kulcs / violin kulcs) kis f (F-kulcs / basszus kulcs) Keresztek sorrendje: A hangnemek rendszere: F-dúr. g-moll Esz-dúr. disz-moll nincs el jegyzés 1# 2# 3# 4# 5# 6# F-dúr. érvényes. g-moll Esz-dúr. 7 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful