You are on page 1of 20

Energetikai fogalmak

Dr. Vodnár János, D. Sc.ny. egyetemi tanár

1. Általános tudnivalók

Az ipari termékek gyártása és általában mindennemű ipari termelés energiafogyasztással jár. Az iparban megszokottan használt energiaféleségek a mechanikai, villamos, hő-, víz- és atomenergia. A mechanikai energiát a különféle motorok szolgáltatják. A villamos energia termelése megköveteli a villamos generátorok használatát (ezeket a motorok, gőzgépek vagy más természetű meghajtó rendszerek működtetik). A nagy ipari erőműveket főleg villamos energia termelésére használják. Lakások és különféle más helyiségek fűtésére a fűtő, illetve melegítő központok szolgálnak. Az ezekben termelt hőmennyiséget tehát nem villamos energia termelésére használják. A számítások szerint a Nap által kisugárzott hő csaknem végtelen mennyiségűnek tekinthető; évi mennyisége 2,8⋅1030 kcal. Ennek a Föld felé irányuló része 1,4⋅1021 kcal, s ebből a Föld felszínére jut 0,6⋅1021 kcal. E sugárzás folytán a Nap tömege évente több millió kg-mal csökken, ez azonban még 16 billió év után sem változtatja meg lényegesen a kisugárzott hőt. Az említett számadatokkal kapcsolatban érdemes rámutatnunk arra, hogy a Föld összes ásványiszén, kőolaj és földgáz tartalékának elégetése útján csupán 8⋅1018 kcal nyerhető. Ezzel szemben a Föld urán és tórium készletéből 145⋅1018 kcal hőenergia fejleszthető, ami lényegesen nagyobb, mint a Föld tüzelőanyag-készletéből nyerhető mennyiség. Ez érthetővé teszi azt a világviszonylatban jelentkező általános törekvést, hogy atomerőművek segítségével minél több energiát termeljenek. Ezáltal a szállítás is leegyszerűsödik, hiszen 1 kg 235-ös uránból annyi hő fejleszthető, amennyi 3 millió kg jó minőségű kőszén elégetése során szabadul fel (tehát mindent leegyszerűsítve, ha urán szállítása esetén 1 vasúti kocsira van szükség, kőszén esetében 3 millió vasúti kocsit kell használni). A világ energiafogyasztásának alakulását az 1850 és 2000 közötti időszakban a 1. ábra szemlélteti.

1. ábra. Az energiafogyasztás szerkezetének alakulása 1850 és 2000 között:
1 - szén; 2 - fa; 3 - kőolaj;4 - állati hulladék; 5 - izomenergia;6 - földgáz; 7 - atomenergia

29

Tekintélyes mennyiségű természetes eredetű hő nyerhető termálvizek felhasználásával, vagy geotermikus központok építésével, amelyekben a Föld mélyében rejlő hőenergiát egy energiahordozó segítségével (például vízzel) hozzák a felszínre, sokszor 100 méternél is nagyobb mélységből. Ez a módszer különösen az aktív vulkánokhoz közelálló területeken alkalmazható jó eredménnyel. Az így nyert hőt (rendszerint melegvíz vagy vízgőz alakjában) helyiségek fűtésére, növényházak melegítésére stb. használják. Termálvizek használatakor nagy gondot kell fordítani azok korróziómentesítésére, mivel ellenkező esetben a használt csövezet fémanyaga aránylag rövid idő alatt tönkremegy. Az említett természetes energiaforrásokon kívül jelentőségük van még azoknak, amelyek kinetikai energiát tartalmaznak. Ilyenek például a következők: szél, tengeri árapály, tengeri hullámzás, folyóvizek. Ezek esetében a kinetikai energiát előbb mechanikai energiává alakítják, majd ezt munkavégzésre, vagy ha szükséges megfelelő generátorok segítségével villamos energiává alakítják át. Kivételt képez a tengeri hullámzás, amiből közvetlenül villamos energiát nyernek a „piezo-villamos” tulajdonságokkal rendelkező kristályok (például kvarc) felhasználásával. A hullámverések az említett kristályokra gyakorolt nyomóereje hatására, a kristálylapok két ellentétes oldalán levő felülete között villamos feszültség keletkezik, amit azután hasznosítanak. A kinetikus energiaforrásokat felhasználó erőművek közül a legnagyobbak és a legtöbb mechanikai, illetve villamos energiát termelik a vízerőművek, amelyekről a továbbiakban részletesen szólunk.
2. A vízerőművek leírása és működése

A vízerőművek a természetes vizek (folyóvizek) kinetikus, illetve hidraulikus energiáját használják fel, ami elsőfokon a vízturbinák segítségével mechanikai energiává alakul, ezzel fűrészgyárakat, vízimalmokat stb. működtetnek, vagy villamos generátorokat hoznak működésbe, amelyek villamos áramot szolgáltatnak. Röviden szólnunk kell a vízturbinákról, amelyek a hidraulikus motorok csoportjába tartoznak. A vízerőművekben felhasználható vízhozamtól és a földrajzi-geológiai viszonyoktól függően, a vízturbinák három fő típusát szokták használni. Ezek a következők: Pelton-féle vízturbina (2. ábra), amit kis vízhozamok, de nagy esési magasság esetén használnak jó eredménnyel; Francis-féle vízturbina (3. ábra), amit közepes vízhozam és esési magasság esetén szoktak használni és
2. ábra. Pelton-féle vízturbina (kis vízhozamnál és nagy esési magasságnál)

Kaplan típusú vízturbina (4. ábra), amit nagy vízhozam és kis esési magasság esetén működtetnek (például a Duna mentén épült vízerőművekben).

30

és Kaplan-típusú turbináknál a forgórésznek függőleges tengelye van. ábra. 4. Az előzőnél a víz érintőlegesen ömlik be a vízszintes síkban elhelyezkedő ütköző lapátokra. majd főleg súlyánál fogva mozgásban tartja a turbina légcsavarszerűen kiképzett forgórészét. amivel egy egész völgy vízkészletét fel tudják fogni. aminek a segítségével egy kisméretű gyűjtőtavat hoznak létre. s így az ebben összegyűjtött vízzel biztosítani lehet az erőmű egyenletes működését akkor is. A Pelton típusú turbina forgórészének vízszintes tengelye van. elterelő gát segítségével irányítjuk a vízturbinákhoz. akkor a vizet egy kisméretű ún. ami rendszerint egy folyóvíz szokott lenni. patakok vizét is ide terelik mesterséges 31 . amikor a folyóvíz vízhozama csökken. Ilyenkor nagyméretű gyűjtőgátat építenek.3.) folyamatos működtetéséhez sokmillió m3 tárolt vízre van szükség ahhoz. hogy a természetes vízhozam csökkenése az időben ne okozzon zavart az erőmű üzemelésében. A nagyteljesítményű vízerőművek (200-600 MW stb. A víznek a turbinaházból való gyors távozása növeli a turbina hatásfokát. illetve kupaszerű. valamennyi vízturbina-típus lényegében egy turbinaházból és egy forgórészből (rotor) áll. különleges geometriájú szerkezeti elemek találhatók. Francis-féle vízturbina (közepes vízhozam és esési magasságnál) Amint a jelzett ábrákból látható. Ha ennek a vízhozama (m3/h) elég nagy. esetenként több száz méter magasságból a rotorhoz viszonyítva érintőlegesen jut. Kaplan-féle vízturbina (nagy vízhozam és kis esési magasságnál) A villamos vízerőművek működtetésükhöz szükségünk van egy természetes vízforrásra. Kisebb és főleg az évszakonként változó hozamú folyóvizek esetében szükségessé válik egy nagyobb méretű gát megépítése. és így mozgásban tartja a forgórészt. amikre a víz több tíz. a peremén pedig lapátok. sőt még a szomszédos völgyekben található kisebb folyóvizek. Éppen ezért a víz a turbinaházból valamennyi típusú vízturbinából egy fokozatosan szélesedő elvezető csatornán (diffúzor) keresztül távozik. ábra. A Francis. míg a Kaplan turbinákba sugárirányba ömlik be a víz néhány méter magasságból.

Nagy gyűjtőtavas vízerőmű Az ilyen típusú vízerőművek nagyméretű. A vízerőmű teljesítménye az alábbi képlettel számítható ki: P = 9.vízhozam. víztoronyba vezetik (ami a kiegyenlítő készülék szerepét tölti be). m. azonban az évszakonkénti nagy hőmérséklet-ingadozás miatt a gépházat.a víz esési magassága. -Q -H .81 2. Végül meg kell említenünk azt az esetet. mert különben állandó vízveszteséggel (elfolyással) kell számolni. A gépház (vízturbinák és a villamos generátorok részlege) a vízgyűjtő gát alsó szintjén helyezkedik el. t/s. Egy ilyen vízerőmű elvi metszetét mutatja be az 5. ahol a turbinák. Ezeknek az erőműveknek az évi teljesítménye rendszerint meghaladja a 400 MW-ot. Nagy gyűjtőtavas vízerőmű függőleges elvi metszete 32 . Ebben az esetben a kényszervezetéket tápvezetéknek nevezik. völgyelzáró vízgyűjtőgáttal rendelkeznek. A víznek az erőmű hálózatán belüli. amikor a külszíni viszonyok lehetővé teszik egy nagy gyűjtőgát megépítését. A vízerőmű egyenletes üzemelésének fenntartása végett a vízturbinák működtetésére szánt vizet előzőleg egy ún.85-0. A föld alatti gépházzal rendelkező vízerőművek esetén a turbinákból kikerülő vizet egy vízelvezető alagúton keresztül juttatják a külszíni elfolyóba. Ugyanígy nevezik azokat a vezetékeket is. vannak. . m/s2 . külszíni elterelésére szolgáló járatokat elterelő csatornáknak.9. juttatják a turbinákhoz. mindvégig állandó magasságból. Ezeket az erőműveket csúcsidényben nagyon jó eredménnyel használják fel. ahonnan azután a kényszervezetéken keresztül. de a víz áramlása zárt térben játszódik le.81⋅E⋅Q⋅H ahol: -E [kW] (1) a víz hidraulikus energiájának villamos energiává való átalakulási tényezője (E=0.a nehézségi gyorsulás. ábra. a föld alatt kell megépíteni.úton (külszíni csatornákkal vagy föld alatti vezetékekkel). ábra. a gát közvetlen közelében.95). míg a föld alatti mesterségesen kiképzett járatokat kényszervezetékeknek nevezik. ahol tömör a talajszerkezet. 5. 1. . Egy ilyen gyűjtőgátat csak olyan völgyben szabad megépíteni. a villamos generátorok stb. amelyek külszíniek ugyan.

2. 6 .2. amely a vízturbinákhoz vezet. mivel az adott természetes folyóvíz hozama elég nagy. A vízgyűjtőgát ebben az esetben kisméretű. elterelő csatornával ellátott vízerőmű Egy ilyen típusú vízerőmű látható a 7. ábrán. ábra. Elterelőcsatornás és gyűjtőtavas vízerőmű 6.folyómeder 33 .elterelőcsatorna. majd onnan a kényszervezetékbe. Látható. Kisméretű. illetve elterelő csatorna ebben az esetben csupán azt a célt szolgálja.vízmeder Egy ilyen típusú vízerőművet szemléltet a 6. ahol biztosítható a víz kellő esési magassága. ami évszakonként csak kevéssé változik. 3 . viszont évszakonként aránylag nagymértékben változik. 5 . 4 .terelőgát. 2 . 5 . ábra. amikor az igénybevett folyóvíz elég bő vízhozammal rendelkezik. Kisméretű. hogy a vizet egy olyan földrajzi helyre eljuttassák. 2 . 3 .gépház. elterelő csatornával ellátott vízerőmű: 1 . ábra.víztorony. 7. Az elterelő gát.gyűjtőtó.gépház. Ezeket az erőműveket akkor építik. Elterelőcsatornás és gyűjtőtavas vízerőmű függőleges elvi metszete: 1 . hogy ebben az esetben a megfelelő esési magasság elérése végett a vízgyűjtőtóból a vizet egy külszíni elterelő csatornán keresztül juttatják a víztoronyba.kényszervezeték.gyűjtőgát. 4 . 3. 7 .elterelőcsatorna.víztorony. 2.

hogy a kettő közötti különbség számszerű értéke egyenlő azzal a hőmennyiséggel. miközben a bennük lévő víz alakul át gőzzé (vízcsöves gőzkazán). 4 .). Föld alatti gépházzal rendelkező vízerőmű 8. vagy máskor . 400 MW. aminek oka a téli alacsony hőmérséklet.vízelvezető alagút. Ez rozsdamentes acélból készült kb. A tüzelőanyagok elégetése a gőzkazánokhoz tartozó tüzelő berendezésekben játszódik le. Ebből következik. Az így képződő forró égési gázok vagy a gőzkazán csövein haladnak át és így alakítják gőzzé a csöveket ellepő vizet (lángcsöves gőzkazán). benne egy kívülről vezérelt gyújtószerkezet található. A szilárd és a cseppfolyós tüzelőanyagok hőértékének meghatározására a bombakaloriméter nevű készüléket használják. Ez utóbbiak fejlesztik a nagynyomású vízgőzt. A hőerőművek leírása és működése Jelenleg az atomerőművek mellett. 5 . A felső hőértéket laboratóriumi viszonyok között határozzák meg. Az így fejlődő hő a keménységtől megszabadított vizet (lágy víz) nagynyomású gőzzé alakítja.2. kőolaj stb.és felső hőértékről. Teljesítménye kb. gyakorlati szempontból ennek van nagyobb jelentősége. Erről akkor beszélhetünk. 3 . valamint a nehéz geológiai viszonyok. amikor is az égésvíz cseppfolyós állapotban marad vissza. Általában nagy teljesítményű vízerőművek. A 34 . aminek segítségével a pontosan bemért kb. amit szilárd és cseppfolyós tüzelőanyagok esetében kcal/kg-ban szoktak megadni. amely szükséges ahhoz. Beszélhetünk alsó.kényszervezeték Egy ilyen erőművet szemléltet a 8. ezek pedig működésbe hozzák a villamos áramot szolgáltató generátorokat. földgáz. ami meghajtja a gőzturbinákat. amit ugyanazokban az egységekben fejeznek ki. 3. a hőerőművek termelik a legtöbb villamos energiát. amikor feltételezzük. ábra. Egy ilyen erőmű üzemel az Argeş folyó mentén.s az iparban ez a gyakoribb eset . hogy gépháza a föld alatt van. csodálatosan szép természeti környezetben. hogy a tüzelőanyag elégetése során képződő víz az égési gázokkal eltávozik (tehát 100°C feletti hőmérsékleten van jelen). ezt pedig a különféle tüzelőanyagok elégetése útján nyerik (ásványi szenek. A használt tüzelőanyagok energetikai értékét azok fűtőértéke határozza meg. Emellett használják a hőérték fogalmát is. egy g-nyi tüzelőanyag-próba elégethető. hogy az égésvíz gőzzé alakuljon. Működtetésükre hőre van szükség. ezért a nagyteljesítményű hőerőművekben főleg ezeket használják.kívülről fűtik a csöveket.folyómeder.gyűjtőgát. 4. 500 cm3-es autokláv.gépház. ábra. 2 . Föld alatti gépházzal rendelkező vízerőmű függőleges elvi metszete: 1 . Legfőbb jellemzője. Az előbbi megegyezik a fűtőérték fogalmával.

c (G + W ) ⋅ (t v − t k ) m [kcal/kg]. ábrával lehet szemléltetni. (4) Itt kell megemlítenünk. aminek ismerni kell a kezdeti és a meghatározás végén beálló hőmérsékletét. . amelynek a fűtőértéke 7000 kcal/kg. . 35 . csupán az eredményt kcal/m3-ben kell megadni. A felsőhőérték kiszámítására szolgáló képlet tehát a következő lesz: Hf= ahol: c G W m a víz fajlagos hőkapacitása. ahol: H U Ha Hf . %. A további méréseknél végig ezt az értéket használjuk. mint amennyit a K állandó meghatározásánál használtunk. a gőzkazánba bevezetett víz egy része fokozatosan gőzzé alakul. g. A gáznemű tüzelőanyagok fűtőértékének a meghatározásánál hasonlóan járunk el. %. hogy a kísérletet egy ismert felső hőértékű anyaggal végezzük el. (2) tk és tv .felszabaduló hőmennyiséget a bombakalorimétert ellepő víz veszi át. kcal/kg. Tehát a hőerőművekben szereplő energiaféleségek egymásba való átalakulásának a láncolatát a 9.felső hőérték. °C. ezek pedig villamos áramot szolgáltatnak. amelyek a villamos generátorokat működtetik. m (3) Ezek után az alsó hőértéket. A gőzkazánok tűzterében elégetett tüzelőanyag égésmelegének a hatására.a meghatározáshoz használt víz tömege. .az elégetésre szánt próba tömege. aminek a nyomása több tíz atmoszféra is lehet. .alsó hőérték.a vizsgált tüzelőanyag nedvességtartalma. kcal/kg⋅°C. hogy a gyakorlatban a technikai-gazdasági számításoknál nagyon gyakran használják az egyezményes (konvencionális) tüzelőanyag fogalmát. . Ezzel a gőzzel üzemeltetik a gőzturbinákat. vagyis a fűtőértéket (F) a következő képlettel számíthatjuk ki: F=Ha=Hf . kcal/kg.a vizsgált tüzelőanyag hidrogén-tartalma.6(9H+U). Ezt az értéket K-val szokták jelölni és az adott kaloriméter vízértékének nevezik. viszont a meghatározáshoz használt víz mennyisége mindig ugyanannyi kell.a használt víz kezdeti és végső hőmérséklete. hogy legyen. Egyszerűsítés céljából a c(G+W) szorzatnak az értékét úgy határozzuk meg. . g.a kaloriméter vízértéke. Ez alatt olyan szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyagot kell értenünk. g. A fenti képlet ezek ismeretében a következő alakú lesz: Hf = K ⋅ (t v − t k ) .

3 .rotor (forgórész). 5 . 2 .kiegyenlítő víztartály 36 .túlhevítő. haladási iránya végül is olyan legyen ami a legkedvezőbb beesési szöget biztosítsa a gőz számára. 8 .áramfejlesztő.hűtőkondenzátor. 10 . miközben egyik forgórésztől a másik felé tart.gőzkazán. aminek a kerületén lapátok (kupák) vannak. Sz .dugattyús szivattyúk. Két szomszédos helyzetű forgórész között egy-egy állórész található. ábra. ábra. Egy teljes gőzkondenzációjú villamos hőerőmű szerkezeti ábrája: 1 . ábra.9. 7. A több forgórészt tartalmazó turbináknál a gőz nyomása fokozatosan csökken.sztátor (állórész) 11. 6 . A hőerőművekben szereplő energiaféleségek egymásba való átalakulásának láncolata A gőzturbinák turbinaházból és egy (Laval) vagy több forgórészből (Curtis) állnak. ábra.hőkondenzátor. Ennek az elvi függőleges metszetét szemlélteti a 10. hogy miközben a gőz az egyik forgórészből a következő felé tart. Ezek jól meghatározott hajlásszöge azt a célt szolgálja. 10.gőzturbina. illetve nyomásfokozatú gőzturbina: R . Ezért ezeket többfokozatú gőzturbináknak nevezik. 4 . 9. Curtis-féle több sebességű.

amit a tüzelőanyag elégetéséhez szükséges levegő. ábra szemléltet (szerkezeti ábra). A villamos áramfejlesztő (generátor) (5) kb. s így kerül a turbinába (4). a 12. háromfázisú áram esetén 380 V-ra. miközben cseppfolyósodik és a szivattyúk (7 és 9) segítségével. amikor a nyomása megnövekszik. mivel így a szállítás közbeni veszteség jelentősen lecsökken. a kiegyenlítő tartályon (8) keresztül visszakerül a gőzkazánba (1). A víznek ilyen természetű újrafelhasználása gazdasági szempontból igen lényeges.és magnézium só eltávolítása céljából. Az onnan kijövő fáradt gőz a hűtőkondenzátoron (6) halad át. ahol az áram feszültségét lényegesen megnövelik (transzformálással). ábrán egy ilyen energetikai egységnek az elvi metszetét mutatjuk be. amit az erőműhöz tartozó transzformátorállomáshoz irányítanak. akkor az üzem neve villamos hőerőmű. Így érthetővé válik. A fáradt gőz kondenzálását a szivattyúval (10) áramoltatott hideg vízzel valósítják meg. valamint az erős korróziót kiváltó egyéb. ábra. esetleg 110 V-ra. A kazánban (1) keletkező gőz technológiai értéke növelhető azáltal. amit a 11. 12. Manapság már 1 millió voltos szállító vezetékeket (vonalakat) is építettek. amely példázza azt is. valamint a kazánba betáplált víz előmelegítésére használnak fel. kétfázisú áram esetében pedig 220. 10000 V-os áramot szolgáltat. 37 . sőt lakások melegítésére is. Általában a 100-400 ezer voltos vezetékek a gyakoribbak. Ebből következik.A turbinából távozó vízgőzt még fel lehet használni különféle készülékek.és magnézium-hidrogénkarbonát eltávolítása végett. Egy hőerőmű gőztermelő energetikai egysége (az égési gázok hőtartalmának a visszanyerésére szolgáló készülékekkel) Ahhoz. hogy a már egyszer kezelt és használt vizet célszerű minél huzamosabb ideig benntartani a technológiai járatban. hogy könnyebben elképzelhetővé váljon egy villamos hőerőműbeli gőzfejlesztő szerkezete és működése. Ha ez teljesen hiányzik. a vízben oldódó kalcium. hogy miként hasznosítható az égési gázok hőtartalma. hogy a felhasználás helyén a feszültséget ugyancsak transzformálás útján csökkenteni kell. hogy átvezetik a túlhevítő szerkezeten (2). mivel a kazánok táplálására használt vizet előzőleg vegyszerekkel kell kezelni (lágyítani kell) a különben vízkövet okozó kalcium.

7 %-nyi mennyiségben tartalmazza. Ennek radioaktív hasadása közben átlagosan 2. aminek folytán az említett neutronok sebessége lecsökken a maghasadást kiváltó termikus sebességek értékére (azért termikus sebesség. 1986-ben az angliai Cumberlandben 400 kg urántartalmú hulladék 38 . amelyek sebességcsökkentő anyagok hatására újabb maghasadást indíthatnak el. ami végül ennek a láncreakciónak a mértékét annyira felfokozza. 1981-ben Japán Curuga nevű városa melletti atomerőmű körül az Urazoko-beltengerben a radioaktivitás a 10-szeresére növekedett. 1986. 1979-ben az Amerikai Egyesült Államokban. Az atomreaktor csak akkor működhet folyamatosan (biztonságban). kisebb mértékben fűtési célokra szolgálnak. rugalmas ütközés valósul meg. Mégpedig. Az említett neutronbefogó elemekből rudakat készítenek. és egy napig égett. Ha a gyors neutronok ezeknek az anyagoknak a molekuláival ütköznek. Ilyenek a kadmium.4. E célból a feleslegesnek számító neutronokat ún. A működésükhöz szükséges energiát a radioaktív elemek szolgáltatják. A maghasadást kiváltó neutronokat normálsebességű vagy termikus neutronoknak nevezik. május 10. hogy bekövetkezhet az atomrobbanás (egy ilyen folyamat játszódik le az atombombában). az olasz Enrico Fermi vezetésével és a magyar származású Szilárd Leó és Wigner Jenő közreműködésével.5 gyors neutron képződik. hafnium. a természetes urán csupán 0. hogy a maghasadási reakcióban felszabaduló átlagosan 2. mint a villamos hőerőművek esetében. miközben nagy mennyiségű hő szabadul fel. szerencsére ezek közül csak nagyon kevés volt tragikus kimenetelű. Ilyen úton a képződött neutronok száma fokozatosan növekszik. valamint a 239-s tömegszámú plutóniumot használják. Jóllehet az atomerőművek építésénél a maximális biztonsági szempontokat tartják szem előtt. szaporítóreaktor (breeder = bríder) túlmelegedett. akkor az ún. Néhányat ezek közül megemlítünk (Heti Világgazdaság. Atomerőművek leírása és működése Az atomerőművek villamos energia termelésére. Ilyenek lehetnek a nehézvíz (D2O). tantál stb. mivel a munkások elfelejtették elzárni az egyik tartalék tartály csapját. Több száz négyzetméter területet 131-s jódizotóppal szennyezett be. hogy atommaghasadást szenvednek. 40 t radioaktív víz folyt ki. míg az első ipari (áramtermelő) atomreaktort 1954-ben helyezték üzemi állapotba Oroszországban (Obnyinszk-ben). hanyagságból kifolyólag eltörött egy szelep a hűtővizet szállító szivattyúnál. vagy esetleg kijutnak az atomreaktorból). Ez azt jeleni.5 neutronból csak egynek szabad maghasadást okoznia. és így biztosítják az atomreaktor egyenletes működését. amelyeket az atomreaktor megfelelő járataiban önműködően süllyesztik vagy emelik (az uránrudak közé). ami kb. két röntgenvizsgálat sugáradagjával egyenlő). Emiatt a reaktor felmelegedett és az urántöltet 20 %-a megolvadt és a környezetben megnövekedett a radioaktivitás (értéke elérte a 8-10 milirem értéket. grafit. A gyorsneutronok sebességét az aktív magreakció céljából csökkenteni kell (különben ezek maghasadás nélkül beépülnek a 238-as urán atommagjába. hogy az első kísérleti atomreaktort 1942-ben építették Chicagóban. s így 3 órán keresztül kb. bór. mégis az idők folyamán már több üzemi (működésbeli) baleset történt. kigyulladt. berillium (Be). Ilyen célokra főleg a 233-as és 235-ös tömegszámú uránt. 11. oldal). Ezek száma már meghaladja az 500-at. Ezt a továbbiakban szintén úgy használják fel villamos energia termelésére. Az említett radioaktív elemek közül csak a 235-ös urán fordul elő a természetben. Illő megemlíteni. ezt a moderátoroknak nevezett anyagokkal lehet elérni. sőt néha a közönséges víz. ha a maghasadási láncreakció sokszorozási tényezője egyenlő 1-gyel. 1957-ben az angliai Cumberland Windscale központjában egy plutóniumot előállító ún. Pennsylvania állam Harrisburg nevű városa mellett a Three Mile Island atomerőműnél. Ezek a radioaktív kémiai elemek azzal a tulajdonsággal rendelkeznek. mert ez a termikus hőenergiát felszabadító maghasadással jár együtt). Azóta a világ minden részében épültek atomerőművek. neutronbefogó elemekkel megkötik.

5 %-ot. mint a jó minőségű kőszénből (1 kg 235-ös uránból kb. mint a 238-as izotópot tartalmazóé. Románia.Ca (5) (NH4)2U2O7 Urán 13. kénsav) vonják ki különféle vegyületek alakjában. Magyarország. ami gáznemű anyag. Azonban ez a sebességkülönbség nagyon kicsi. Svájc. Oroszország. 6-10 . Ausztria. Az UF6 előállítását az alábbi reakciókkal szemléltetjük: UO2(OH)2 UO2(NO3)2⋅6 H2O 550°C 400°C UF6 F2 H2 750°C UO3 350°C UO2 HF 450°C UF4 Mg. míg egy kg kőszénből 8. ezért a reaktorok. ezért a dúsítására szolgáló berendezés méretei igen nagyok és mind építésük. hogy a 235-ös izotópot tartalmazó urán-hexafluorid diffúziós sebessége 1. amivel elvégezhető a 235-ös uránt tartalmazó összetevő diffúzió útján való dúsítása. területén. ami a világ villamos atomerőműveiben lejátszódott. Svédország. Japán.került az ír tengerbe. Utólagos értékelések szerint 6 rendbeli mulasztást követtek el az erőmű alkalmazottai. Ezért az atomreaktor jó hatásfokának elérése végett ezt dúsítani kell.hőcserélők Az így előállított uránnak csupán 0. mind üzemeltetésük igen költséges. 23 millió kWh energiát lehet nyerni. A természetben előforduló uránércből az uránt erős ásványi savakkal (salétromsav. Az emberiség viszont annyira rá van szorulva az atomenergiára. ami durván szennyezte a környezetet Lengyelország.0043-szor nagyobb. 11-15 . Kanada.pórusos elválasztó falak.7 %-a 235-ös urán.1 kWh-t). de az atomerőművek használatát és építését tovább folytatjuk. hogy a 235-ös izotóp töménysége elérje a 3-3. A 235-ös uránizotóp diffúzió általi töményítésére szolgáló berendezés magyarázó ábrája: 1-5 . A katasztrófának számos halálos áldozata volt és több tízezer embert kellett elköltöztetni a környékről. radioaktív felhők jöttek létre. Ezért ezeket csak gazdaságilag nagyon fejlett államokban találhatjuk meg (Amerikai Egyesült Államok.diffúziós kamrák. Bulgária stb. hogy: „Rend a lelke mindennek”. 39 . Ennek a folyamatnak az képezi az alapját. törések-repedések keletkeztek. amelyeket végül is urán-hexafluoriddá alakítanak át. hogy inkább hatványozottan hangsúlyozzuk. és végül az egész rendszer túlmelegedett. hiszen ugyanolyan tömegű 235-ös uránból például 3 milliószor több energiát lehet nyerni. Ez volt az eddigi legsúlyosabb baleset. Dánia. ábra. Németország. Ugyancsak 1986-ban a Kiev melletti csernobili atomerőműben meghibásodott a hűtőrendszer.

A berendezés egyik végén távozik a 235-ös uránban gazdagabb urán-hexafluorid. amelyeken keresztül lejátszódik a diffúzió. míg 11-15 a rendszer hőcserélői. ami a megnövekedett nyomás ellen nyújt védelmet.biológiai védőfal. helyettesítik. Grafitmoderátoros atomreaktor függőleges elvi metszete: 1 . berilliummal stb. Az 1-5-tel jelölt diffúziós kamrákban találhatók a 6-10-zel jelölt porózus válaszfalak.grafit moderátor. Itt látható. A reaktor működésének növekvő intenzitása esetén ezeket a rudakat egy önműködő szerkezet fokozatosan beljebb tolja. melyeknek a közepén egy-egy szinterizált (zsugorított) alumínium-oxidból vagy teflonból gyártott porózus fal található. Még beljebb található a 3-as grafitból készült burok. A berendezés hossza 1. és ami megakadályozza a radioaktív sugaraknak környezetbe jutását. 14. mivel ez károsan hatna az egész élővilágra. aminek egyik változatát szemlélteti a 14. Az atomreaktor működésének szinten tartására szolgálnak a kadmiumrudak (6). ábra. amit 1-gyel jelölünk. Egy ilyen berendezés függőleges elvi metszetét szemlélteti a 13.biztonsági kadmium szabályozó A dúsított uránt vagy ennek oxidját használják fel az atomreaktorba kerülő fűtőelemek gyártására. ami a távozni próbáló gyors neutronokat visszairányítja a reaktor belsejébe. mint moderátort. 4 .grafit reflektor. Például az USA-beli Oak-Ridge-ben üzemelő töményítő berendezésben több tízezer diffúziós kamra van. A reaktor belsejében a 4-gyel jelzett grafittömbök a gyorsneutronok sebességének csökkentésére (moderátorként) szolgálnak. főleg nehézvízzel. 2 . ábra.Anglia stb. A hőenergiát az uránnal vagy urán-dioxiddal töltött fűtőelemek (5) szolgáltatják.nyomásálló burok.). 40 . szélessége pedig 150 m. Ezen belül található az acélból készült nyomásálló burok (2). amelyeket arányosan helyeznek el az atomreaktorban. hogy az atomreaktort egy masszív betonfal (biológiai védőfal) veszi körül. amelyeket kritikus helyzetekben szoktak igénybe venni. Manapság a grafitot. amelyek neutronokat képesek megkötni. Ezt a dúsítást ultracentrifugálással és lézerrel való szelektív gerjesztéssel is el lehet végezni. Ezek mellett megjelennek a biztonsági kadmiumrudak (7).radioaktív töltet. A pórusok nagysága kb.6 km. 7 . ábra. 3 .kadmium szabályozó rudak. míg a másik végén a kevesebb 235-ös uránt tartalmazó urán-hexafluorid. 5 . Az így kapott urán-fluoridokat ezután fémes kalciummal vagy magnéziummal uránná alakítják át. 6 . 200 Å.

áramfejlesztő (generátor). Forralóvizes vagy egyhűtőközeges villamos atomerőmű szerkezeti ábrája: R .szivattyú A régebbi típusú atomerőművekben az atomreaktor és a gőzturbinák egyazon technológiai (szerkezeti) körben voltak. ábra.reaktor. illetve hűtőkörös atomerőműveknek is). illetve atomerőműveknek nevezik. ábra. G . ábra.áramfejlesztő (generátor). hogy a hőerőműveknél a szükséges hőmennyiséget a gőzkazánok tüzelőberendezéseiben elégetett tüzelőanyagok termelik. 16. T . hogy a villamos hőerőművek és atomerőművek szerkezete és üzemelése között sok hasonló vonást találunk. Egy ilyen atomerőmű elvi. Az említett hátrányok miatt az ilyen atomreaktorokat. hogy az erőmű első szerkezeti körében keringő hűtőfolyadék (ami lényegében hőhordozóvá válik) átveszi az atomreaktor által termelt hőenergiát. ami ezáltal a megfelelő nyomású vízgőzzé alakul. A leírtakból kiderül. Sz . illetve atomerőműveket már nem szokták használni. Sz . G . K . T . ezért itt a radioaktív szennyezés lehetősége aránylag nagy volt.szivattyúk. H . Nyomottvizes vagy kéthűtőközeges (hűtőkörös) villamos atomerőmű: R . ábra. míg atomerőművek esetében az atomreaktorba helyezett 235-ös vagy 233-as urán (vagy ezek oxidjai). ezek pedig az áramfejlesztő gépeket (generátorokat) működtetik. illetve a 239-es plutónium teszi ugyanezt maghasadás útján.hőcsere. Ezeket forralóvizes reaktoroknak vagy egyhűtőközeges reaktoroknak. 41 . A két hűtőkör (szerkezeti kör vagy járat) közötti hőcsere egy erre a célra szánt hőcserélőben valósul meg.15. Helyettük a sokkal kisebb mértékben szennyező nyomottvizes atomerőműveket építik és üzemeltetik (nevezik még őket két hűtőközeges. majd átadja ezt a második hűtőkörben keringő közönséges víznek.gőzturbina.gőzkondenzátor.gőzturbina. A lényeges különbség abban rejlik. Egy ilyen atomreaktorral ellátott atomerőműnek a szerkezetét szemlélteti a 15.reaktor. szerkezeti metszetét mutatja be a 16. K . s ez a gőzturbinákat tartja működésben.gőzkondenzátor Látható.

Egyszerűbb esetekben a napenergiát lakások melegvíz-ellátására. amikor is a légkör szén-dioxidjából és nedvességből formaldehid és oxigén képződik. ahol a villamos energia termelése és a szaporítás (a plutónium előállítása) egy időben játszódik le. Ez a helyzet áll fenn a villamos naperőműveknél. Ez a plutónium ugyanolyan jó eredménnyel használható. A fotodiódák segítségével a napenergia 14-18 %-os hozammal villamos energiává alakítható át. Az egyik ilyen módszer szerint a napenergiával fotocellákat lehetne működtetni. Legfontosabb szerkezeti összetevőjük egy félvezető tulajdonságokkal rendelkező lemez (szilícium. mely szerint ha antracén vizes szuszpenzióját napsugarak érik. Máskor ezt a meleget egy nem korrodáló folyadék veszi át (például a freon-11). majd ezek a gőzök a vízgőzhöz hasonlóan gőzturbinákat képesek üzemeltetni. Sajnos ez az elképzelt módszer még nem valósult meg az ipari gyakorlatban. a napsugarakat hatalmas gyűjtőlencsével egy meghatározott helyre sűrítik (a lencse gyújtópontjába) és ott használják fel. majd ebből a már ismertetett módon villamos energia keletkezik. aminek kapcsán nátriumot és klórt lehetne előállítani. amiből meleg víz lesz. hogy a reaktort is magában foglaló hűtőkörön belül a nyomás túl magas értéket érne el. 42 . amit különféle célokra fel lehetne használni. A napenergia felhasználása Az előzőekben már beszámoltunk arról. amelyek villamos áramot fejlesztenek. Sajnos ezek az eredmények csupán laboratóriumi szinten valósultak meg. E két kémiai elem egymással való reagáltatásával egy hőelektromos cellában villamos áramot lehetne fejleszteni a fogyasztók számára. világűrbe. hogy ezek a szaporító atomreaktorok minél nagyobb hatékonyságúak legyenek. amely elraktározza a Nap melegét. például víznek. tehát elektromos áram keletkezik. A földfelszín ennek az energiának egy részét természetes úton elraktározza. de a többi a fizika törvényeinek megfelelően visszaverődik és visszakerül a légkörbe. hogy ennek a hatalmas mennyiségű ajándékenergiának minél nagyobb részét az emberi társadalom szolgálatába állíthassák. a lemez két oldala között potenciálkülönbség lép fel. Ha ezeknek a lemezeknek egyik oldalát napsugarak érik. Ahhoz. amelyek viszont áramszolgáltató gépeket működtetnek. beleértve a villamos energia termelését is. Egy másik módszer szerint (s ennek már gyakorlati jelentősége is van). kalcium-szulfid. vagy éppenséggel azok fűtésére használják. hogy minél magasabb hőmérsékleten működhessenek anélkül. Ezt úgy valósították meg. Ezen a helyen lehet egy „napkemence” (méhlépszerűen kiképzett csőrendszer). hogy azután átadja azt egy másik közegnek. Ahhoz. űrszondákon stb. hogy e hűtőkörben fémnátriumot használnak hűtőközegként (itt lényegében hőátvevő és továbbító olvadék). ezek elégetésével hőenergiát lehetne nyerni. nagyszámú módszerrel próbálkoztak már. Ilyen fotodiódákkal termelik az áramot az űrrepülőgépeken.A nyomottvizes reaktorokhoz hasonlóak az ún. szaporító reaktorok (breeder-ek).). ami gőzzé alakul. Sok olyan atomerőmű is működik. mint a 235-ös uránizotóp. ezzel pedig elektrolizálni lehetne a nátrium-kloridot. amelyekben a 238-as uránizotópot alakítják át 239-es plutóniummá. amivel például lakások melegvíz-szükségletét elégítik ki. 5. ezek elégetésével hőenergia. Nagy jelentőségű lenne a napenergia felhasználása az iparilag megvalósítandó klorofill szintézise útján. a gyors neutronok hatására. akkor hidrogén és oxigén fejlődik. meg kellett oldani. hogy milyen határtalan hőenergiát ajándékoz a Földnek (az emberiségnek) a Napnak nevezett hatalmas égitest. Említésre méltó e tekintetben még az a megfigyelés. kadmium-tellur ötvözet stb.

közepes nagyságú villamos szélerőművek 10-100 kW-os teljesítménnyel. városok villanyárammal való ellátására használnak. szolgáljanak példaként a következő adatok: az Amerikai Egyesült Államokban 12 millió m2. A szélerőműveket felhasználják a mezőgazdasági munkálatoknál. 17. A napenergia használatával elérhető évi megtakarítások mértéke kb. ábra.1÷2 kW és főleg akkumulátorok feltöltésére üzemeltett. Európában működik a legtöbb szélmotor. melyeket földrajzilag izolált. A szélmotor tengelyéhez csatolják a meghajtásra szánt gépet. Annak érzékeltetésére. főleg Hollandiában. Romániában kb. melyeket a jó hatásfok elérése végett úgy rögzítenek. Így például egy kisebb méretű napkemence megépítéséhez 2000 m2 felületre van szükség. illetve villamos erőműveket olyan területen építik meg. hogy a szél megfelelő szögben érje őket..szélmotor. 2 tonna egyezményes tüzelőanyag kW-ként. Szélerőmű vízgyűjtőmedencével: 1 . farmok stb. kis teljesítményű erőművek 2-10 kW-osak.vízgyűjtő medence. Japánban 10 millió m2. magasabban fekvő hegyvidéki zónák stb.A naperőművek megépítése nagy felületeket igényel. állattenyésztő farmokon stb. Ilyenek például a tengerparthoz közel eső síkterületek. 4 .szivattyú. 6. melyeket izolált menedékházak. villanyárammal való ellátására használják. kisebb települések áramellátására használnak. A villamos szélerőműveket viszont villamos energia (villanyáram) termelésére használják. Nagyságukat tekintve lehetnek mikroerőművek. Területéhez képest. melyeket nagyobb települések.természetes vízforrás. ahol a szél aránylag nagy sebességgel és állandóan fúj. illetve szélerőmű. ami egy megfelelően magas állványból és az erre szerelt forgórészből áll. ez aránylag hosszú lapátszerű szerkezeti elemekből tevődik össze. ami lehet szállítószalag. szivattyú.vízturbina A szélerőmű legfontosabb része a szélmotor. melyeknek teljesítménye 0. a víz szivattyúzására és általában a nem villamos gépek működtetésére. elevátor vagy éppenséggel egy áramfejlesztő gép. hogy a napenergia felhasználása céljából mekkora területet vettek igénybe bizonyos államok. 5 . 3 . s végül ismeretesek a 100-1000 kW-os ilyen típusú erőművek. 2 . Ez utóbbi esetben 43 . 1 millió m2. A szélenergia felhasználása A szélenergiát felhasználó erőműveket.

hogy az ott rejlő hőt gazdaságosan fel lehet használni. vagy meleg víz (hévíz) alakjában. másrészt a radioaktív anyagok maghasadási reakciójából. E célból különféle bányászati műveletekkel megfelelő aknákat. akkor a kellő tulajdonságokkal rendelkező vízgőz képződik. Látható. Ha viszont sótartalma túl nagy. ábra. Romániában főleg a Fekete-tenger közelében. ami egy víztároló medencéből a vizet egy megfelelő magasságban megépített vízgyűjtő medencébe szállítja. Eredetét tekintve származhat a Föld középpontjában található „magmából”. a szélmotor tengelyére pedig egy szivattyút és egy vízturbinát szerelnek. akkor felhasználása a tisztítási költségek miatt nem mindig gazdaságos. amit a gyűjtőmedencéből kiáramló víz tart mozgásban. beindítják a szivattyút. Japánban például több ilyen villamos erőmű üzemel. A csőrendszer egyik végén bevezetett víz a másik végén gőz alakjában kerül a felszínre. Amikor a szél erőssége alábbhagy. A geotermikus energia felhasználása Ez a fajta energia a Föld különböző mélységében található rétegekben van felhalmozva. ábra. A geotermikus energia egy része egyenletesen a földfelszínre jut meghatározott hőmérsékletű és nyomású vízgőz. Sok termálvíz gyógyhatású. 18. járatokat vájnak és ezekben helyezik el azt a csőrendszert (szerkezetet). Ezt a megoldást szemlélteti a 16. hogy a képződő vízgőznek meghatározott nyomása és hőmérséklete legyen. fűtésére. Az is elképzelhető. 7. zootechnikai létesítmények stb. amelyen keresztül például vizet lehet áramoltatni. ezért különféle gyógyfürdők működését teszik lehetővé. hogy amikor az erőmű melegítő rendszerébe vizet vezetnek. lakások. ábra. hogy ennek működése minél egyenletesebb legyen. hogy a geotermikus energiát gáznemű szénhidrogének bizonyos típusú bontására használják. ha pedig például etánt 44 . és az erőmű szinten tartása érdekében üzembe helyezik a szélmotor tengelyére szerelt vízturbinát. s főleg ha korróziós tulajdonságú. Amikor nagy a szél erőssége. Dobrudzsában működnek szélerőművek. egy vízgyűjtő medencével látják el. a szivattyút leállítják. Ahhoz. Az említett felhasználási módok szemléltetésére szolgál a 18.egy villamos szélerőművel állunk szemben. A vízhozam megfelelő beállításával elérhető. Ez a meleg víz vagy termálvíz jól használható növényházak. amivel például gőzturbinákat lehet működtetni. ezek pedig áramfejlesztő gépeket üzemeltetnek. Geotermikus erőmű szerkezeti vázlata Aktív külszíni vagy rejtett föld alatti vulkánoktól bizonyos távolságra a földkéreg hőmérséklete bizonyos mélységben olyan nagy. ahonnan a vulkánikus kéregmozgások útján jut el a Föld felszínéhez aránylag közel eső rétegekbe.

A vízhozam megfelelő beállításával elérhető. Egy erre vonatkozó példát mutat be a 19. gőzkondenzációs villamos hőerőművekkel. 8. s ha a helyzet megkívánja. álló keveréket nyernek. E tekintetben hasznosnak tartjuk megadni néhány fontos ipari termék fajlagos fogyasztását. hogy milyen termékek gyártásával foglalkoznak. hogy egy bizonyos időszakban a közepes teljesítmény Wközép [kW] igénybevétele 45 . a másodikat csúcs előzónának. attól függően. illetve gyűjtőtóval ellátott villamos vízerőművekkel stb. jellemzői A villamos erőművek hatáskörébe tartozó fogyasztók energia. a nagy teljesítményű villamos hőerőművek és az egyszerű terelőgátas vízerőművek. A közepes terhelési zónához tartozó igényeket fedezni lehet a kisméretű gyűjtőgáttal ellátott villamos vízerőművekkel. A villamos erőművek és erőrendszerek gazdasági mutatói. Ezek a következők: hengerelt acéláru alumínium fűrészáru ötvözetlen acél portlandcement 120 kWh/t 1000 kWh/t 80-100 kWh/t. melyek éjnek idején csökkentett teljesítménnyel működtethetők. Az alapzónához tartozó teljesítményigényt fedezik az atomerőművek. valamint ezeknek azon fajtáival. le is állíthatók. közepes és maximális terhelési zónára. amelynek a mezejét három különböző teljesítmény-igénybevételi részre oszthatjuk: minimális. míg a harmadikat csúcszónának. ábra. ami azt mutatja meg. hogy a felszínre hozott víz a kívánt hőmérsékletű melegvíz alakjában kerüljön felhasználásra. Villamos erőművek napi terhelési diagramja A fogyasztóknak az erőművel (vagy erőműrendszerrel) szemben támasztott napi teljesítményigényét szemlélteti a terhelési diagram. akkor egy eténből. illetve teljesítményigénye nagyon különböző lehet. A villamos erőművek egy másik gazdasági jellemzője a kiegyenlítési tényező. 17 000 kWh/t 10 kWh/t 19. ábra. hidrogénből stb.áramoltatnak a felfűtött csőrendszeren keresztül. A fogyasztások csúcszónáját fedezni lehet a nagy vízgyűjtőgáttal. Az elsőt nevezik még alapzónának. Tehát ebben az esetben az említett csőrendszert kémiai reaktorként használják.

8 között szokott változni. akkor értékét a következő képlettel számolhatjuk ki: vá = ahol: Ük . kWh. Ha ezt az értéket fá-val jelöljük.az üzemeltetési költségek összege. akkor kiszámítására az alábbi képlet használható: fá = Bk Pb [US dollár/kW] (7) A villamos erőmű gazdaságos működését jellemzi a termelt villamos energia ára is. hogy az erőművet milyen gazdaságosan használják fel a fogyasztók. Minél nagyobb ez az érték a jelölt intervallumban.2 és 0. kW. ami arra ad választ. [dollár]. Ugyanakkor minél kisebb ez az érték 1-nél. s ilyenkor et értéke egyenlő 1-gyel.ugyanabban az időperiódusban hányad része a maximális teljesítményigény Wmax [kW].az erőmű maximális teljesítménye egy adott időszakban. hogy a különböző fogyasztók ne ugyanabban az időben (ne egyszerre) igényeljék a i maximális fogyasztást. Ugyanis az összes Pmax összege nem haladhatja meg a Pmax értéket az adott időszakban.az adott üzemeltetési időszak alatt termelt energia. akkor értékét a következő képlettel számolhatjuk ki: kt = ahol: Wközép. <1 (6) Ennek a kt-nek az értéke 0. akkor értékét a következő képlettel számolhatjuk ki: et = ∑ i n Pmax i Pmax = 0.6 között. kW. annál gazdaságosabb az erőmű kihasználása. Wmax. az szükséges. Ü k W [US dollár/kWh] (8) Végül említésre méltó még a villamos erőművek gazdasági mutatói (jellemzői) közül az ún.25 és 0.a közepes teljesítményigény.a fogyasztók egyenkénti maximális teljesítményigénye ugyanabban az i Pmax időszakban. Ha ezt et-vel jelöljük. Wközép. (9) ahol: Pmax . egyidejűségi tényező.a maximális teljesítményigény. Ha ezt a tényezőt kt-vel jelöljük. . W . amit ha vá-val jelölünk. az erőmű kihasználása annál gazdaságosabb. A beépített teljesítmény fajlagos ára az erőmű gazdaságosságát jellemzi és beruházási költségek Bk és a beépített teljesítmény Pb közötti viszony számszerű értékét adja meg például dollár/kW-ban. . ami rossz kihasználást jelent. . hogy e tényezőnek a számszerű értéke a fenti határok között maradhasson. Wmax. Ahhoz. 46 .

a feszültség (U) értékét pedig a 10-szeresére növeljük. - S Ezek után Pv = I2⋅ρ L . akkor az (1) képlet alapján az I értéke a tízszeresére csökken. hogy a villamos erőművekhez mindig hozzátartozik egy kisebb-nagyobb transzformátortelep is. csupán a vezeték keresztmetszetének a növelésével lehetne némileg csökkenteni a veszteséget. Viszont ezáltal nagyon megnövekszik a fémfogyasztás és a vezeték súlya. m2. A szállításra használt áramvezeték ellenállása (R) viszont megadható a következő képlettel: R=ρ ahol: (10) L S (13) - L ρ .000 V szokott lenni. A villamos teljesítmény: P=U⋅I. ahol I . Ezzel a feszültséggel nem lehet nagyobb távolságra szállítani tekintélyes veszteség nélkül. Ugyanez mondható el a fajlagos ellenállásról is. hogy a teljesítmény veszteség: Pv=∆U⋅I=R⋅I2 (12) a veszteséget wattban adja meg. Ezzel is magyarázható. Általában a 110 000 V-nál nagyobb feszültségű áram szállítása mindig légi elhelyezésű vezetékekben történik.a vezeték keresztmetszete. hogy az áramvezeték méreteinek változtatásával az áramveszteség lényegesen nem csökkenthető. akkor azt kapjuk. S (14) Amennyiben R állandó. ugyanakkor a teljesítményveszteség (ρv) a 100-ad részére csökken stb. illetve teljesítményveszteség magyarázatára szolgáljanak az alábbi képletek. Ezt a veszteséget nagymértékben csökkenteni lehet a feszültség megnövelésével. hiszen a hosszát meghatározza a szállítás távolsága és pedig adott. hogy a feszültségesés az ellenálláson: ∆U=R⋅I.a villamos áram erőssége [amper] viszont ismeretes. Vagyis ebben az esetben I 2 I 2⋅ R ) ⋅R= . ohm⋅m (Ωm). Az említett áramveszteség. Pv= ( Az (5) képlet alapján könnyen megérthetjük. . A villamos áram szállítása történhet légi és föld alatti vezetékekben.a vezeték fajlagos ellenállása. (11) s ha ezt behelyettesítjük a (10) képletbe. (15) 10 100 Ebből következik. m.9. A villamos energia szállítása A villamos erőművekben termelt váltóáram U feszültsége általában 6000 V vagy 10.a vezeték hossza. ami végül is lehetetlen helyzetet teremtene a villamos áram szállítási vonalainak (hálózatának) megépítésénél. míg 47 . hogy amennyiben a feszültség értékét a 10-szeresére növeljük. .

Egyidejűségi tényező = Factor de simultaneitate. A legjobb minőségű légi vezetékeket rézből készítik. mint az alumíniumé. de mivel a rézkészletek rohamosan fogynak. Szélerőmű = Centrala eoliană. Kiegyenlítési tényező = Indice de aplatisare. forralócsöves gőzkazán = Cazan cu ţevi de fum. A váltóáram légi vezetékekben való szállításánál a veszteség kb. Erre szolgálnak a hálózati transzformátorállomások. A légi áramszállító vezetékeket 20-62 m magas fém vagy vasbeton oszlopokra rögzítik különleges porcelánszigetelés felhasználásával. Túlhevített vízgőz = Abur supraîncălzit. Elterelő csatorna = Canal de deviere. míg vezetőképességük csupán 12 %-kal kisebb. Gépház = Hala de maşini. = Centrala Nyomásfokozat = Treapta de presiune. és nagyon drágán lehet hozzájutni. Környezetszennyezés = Poluarea mediului.7 g/cm3). Túlhevítő = Calorizator. Turbinaház = carcasa turbinei. Kényszervezeték = Conducta forţată. Környezetvédelem = Protectia mediului. Gyűjtőtó = Lac de acumulare.ill. Szélmotor = Motor eolian. ami a légi vezetékek esetében elsőrendű követelmény. Ėgési gázok = Gaze de ardere. A felhasználás helyén vagy annak közelében az odaszállított nagyfeszültségű villamos áramot át kell alakítani alacsony feszültségűvé. Fűtőérték = Putere calorică.5 % magnéziumból nyerik. Egyezményes tüzelőanyag = Combustibil convenţional.10 %-os. Nedves időben a légi vezetékeken az áramveszteség mindig nagyobb. szakítószilárdságuk 2-szer nagyobb az alumíniuménál. valamint 0. Terelőgát = Baraj de deviere. Kémény = Coş de fum. Gyűjtőgát = Baraj de acumulare. Atomreaktor = Reactor nuclear.az ennél kisebb feszültségek esetén föld alatti vezetékeket is használnak. Vízcsöves gőzkazán = Cazan cu ţevi de apă. ami rendszerint 220 V-os. 99 % alumíniumból. amelyeknek elfogadható vezetőképességük mellett igen jó a szakítószilárdságuk is. Villamos vízerőmű hidroelectrica. s végül lényegesen olcsóbbak. turbinalapát = paleta de turbină. 5 . Terhelési diagram = Diagrama de sarcini. Dugattyús szivattyú = Pompa cu piston. Talán még ezeknél is jobbak az aldrey (óldrí) ötvözetekből készült vezetékek. Az oszlopok közötti távolság a vezeték szakítószilárdságától függően általában 250-300 m szokott lenni. Ózonpajzs = Strat protector de ozon. Ezt az ötvözetet kb. Melegházhatás = Efect de seră. . mivel sűrűségük kicsi (2.román szótára Vízerőmű = Hidrocentrala. vagy 380 V-os. jelenleg csaknem mindig acélbelsővel megerősített alumínium vezetékeket használnak. Láng . A használt kifejezések magyar .5 % szilíciumból és 0. Sugárirány = Directie radială. 48 Esési magasság = Înălţime de cădere. Hőtartalom = Conţinut caloric. Tápvezeték = Conductă de alimentare.