Garrulus glandarius (LINNAEUS, 1758) A szajk, vagy msik ismert nevn mtys, kzismert madr.

Ott zajong minden nagyobb erdben, de a kzphegysgekben gyakoribb mint az Alfldn. Riaszt hangja ers, recseg m-tys hangzs kilts, innen ered a mtys elnevezs. gyes hangutnz, a krnyeztben hallott hangokat beleszvi nekbe. Vannak kedvenc hangjai, amelyeket gyakrabban utnoz. Ilyenek a macskanyvogs, az egerszlyv kiltsa, s egyre gyakrabban az autriasztk, szirnk, mobiltelefonok hangjai is. Rgebben gyakran tartottk fogsgban az ember ltal felnevelt szajkkat s ezek meganultak utnozni egy-kt emberi szt is. Ebben az idben elterjedt volt az a buta tvhit, hogy az ilyen madrnak fel kell vgni a nyelvt, hogy megtanuljon beszlni. Ez persze csak felesleges llatknzs volt, hiszen a madarak hangkpzse az als ggefben (syrinx) trtnik, ebben a nyelvnek semmi szerepe nincs. A szajkk sszel a tlgyesekbe hzdnak, ilyenkor ugyanis a f tpllkuk a tlgymakk. A makkot torokzacskjukba gyjtik, - egyszerre 7-8 darabot s egyet a csrkben tartanak - gy szlltjk el az ltaluk biztonsgosnak vlt helyekre, ahol a fldbe rejtik azokat. Ezeket a raktrakat azutn a tl folyamn gyakran felkeresik, s ezzel a tartalkkal vszelik t a telet. Persze sok makkot nem tallnak meg, ezek tavasszal kicsrznak, teht a szajk jelents szerepet jtszik a tlgy terjesztsben, az erd feljtsban. Npi nevei: mtys, matyi, matyimadr, zajg.