Nyilvános beszéd

A jó szónok találékony, hogy jó érveket, bizonyítékokat gyűjthessen és alkalmazkodni tudjon a hallgatósághoz. Legyen jó s szerkesztőkéssége és a stílus érzéke. Jó emlékező tehetségre is szükség van amihez társulnia kell az előadói készségnek. A szónoki előadói stílust önálló stílusréteggé sajátos kommunikációs helyzete teszi: mindig nyilvános, ezért sokféleképpen szabályozott, igényes nyelvhasználat jellemzi, és természeténél fogva mindig élőszó. Műfajonként különböző az alkalom és ebből következően a beszédhelyzet, a tárgy, a hallgatóhoz való viszony. Eltérő a felkészülés módja is. A felszólalás egy adott témával kapcsolatos véleménymondás, álláspont, vagy tények rendezett formájú ismertetése. Általában előkészített, megszerkesztett megnyilatkozás. A hozzászólást a felszólalástól az különbözteti meg, hogy a hozzászólás mindig spontán megnyilatkozás, és rögtönzött jellegénél fogva kevésbé részletes és tényszerű, mint a felszólalás. A kiselőadás egy kérdés, tudományos probléma áttekintése érdeklődőknek, akik valamelyest járatosak a témában. Az előadás hosszabb lélegzetű, gyakran tudományos apparátus igénybevételével és tudományos módszerességgel elkészített, alapos előzetes felkészüléssel fogalmazott megnyilatkozás, amely egy témát módszeresen, rendszerbe foglalva tekint át. Két fő fajtája a közéleti és a tudományos előadás. Az értekezés szerkesztési sajátosságai hasonlítanak az előadás elkészítésének szabályaihoz, azzal a különbséggel, hogy az értekezés mindig írásban készül, témáját a szerző általában maga választja, és többnyire folyóiratokban, tanulmánykötetekben publikálja. A szépirodalmi igényel megírt értekezést esszének nevezzük. A beszámoló készülhet politikai, gazdasági, tudományos vagy társalgási témából. A kisebb embercsoport előtt előadott beszámoló a felszólalás, míg a nagyobb közönség

A tudományos életben az érvelés szintén alapelem. hagyományos fajtái (ma már nem csak ezek fordulhatnak elő): 8 tanácsadó beszéd (pl. előadói készség. A szónok feladatai: 1 anyaggyűjtés 2 az anyag elrendezése 3 a szöveg megfogalmazása 4 a kifejezés árnyalása 5 az előadásmód megtervezése 6 a szöveg emlékezetbe vésése 7 a szöveg előadása A szónoki beszéd eredeti. szöveg műfajait vizsgálja. A jó szónok tulajdonságai: tisztesség. vádbeszédek és védőbeszédek) 10 alkalmi beszéd (pl. az ünnepi beszédeket soroljuk. a valós tényismeret és a határozott logikai rend. a megemlékezés. találékonyság. Az érvelő. a méltatás és a köszöntő. stílusérzék. emlékezőtehetség. méltatások) Az érvelés önmagában csupán egyfajta eljárás. amelyben legalább az egyik fél nem csak a saját képviseletében szólal meg.meggyőző szövegek megfelelő összeállításához az illető szövegtípus követelményeit pontosan ismerni kell. amely bármilyen szövegtípusban előfordulhat.előtt elhangzott megnyilatkozás az előadás műfajához áll közelebb. a diák felelését is. a politikai beszédek) 9 törvényszéki beszéd (pl. Alkalmi szónoki beszédek az ünnepi beszéd. A retorika a nyilvános megszólalás. ékes stílusú politikai vagy ünnepi beszédet értenek. A retorikát magyarul szónoklattannak vagy ékesszólástannak szokás nevezni. de az érvelőmeggyőző szövegekben kulcsszerepe van. A nyilvánosság előtt tartott beszédek közé nemcsak a politikusok szónoklatait. szerkesztőkészség. Formai és tartalmi követelménye a zárt. ünnepi beszédek. hanem a tanár előadását. A retorika tehát beszélni tanít. megszerkesztett gondolatmenet. nagy nyilvánosság előtt mondott. Ezek a . Hagyományosan a szónoki beszéden egy szónok által ünnepi körülmények között. A retorika napjainkban vizsgál minden olyan szóbeli megnyilatkozást.

12 a középrésznek alá kell támasztania a tételmondatot. ha a hallgatójának a tárggyal kapcsolatos érintettségét is szóba hozza. A legerősebb bizonyíték a tény. ha az érveinket a középrész elején előre felvázoljuk. a hallgató. Az érvelő-meggyőző szövegek retorikai követelményei és sajátosságai a következők: 11 a bevezetés a kommunikáció mindhárom tényezője között aktív kapcsolatot létesít. az összefüggés véletlenszerűsége. ha a beszélő szól a tárgyhoz fűződő kapcsolatáról. Szerencsé esetben ez érveink és az ellenvéleményt . Az érvelés magja a tételünk igazát alátámasztó bizonyíték. nehogy másképp legyen értelmezve. Az érv erejét az alátámasztó bizonyíték és a tételmondat közti világos. mi a szöveg tételmondata. Az alátámasztás eszközei az érvek. Jó. de az érvelés csak akkor teljes értékű. Az érv gyenge pontja pl. hanem írásbeli szöveget alkotunk. hatásos lehet. A retorika a nyilvános szabályait fogalmazza meg. azaz tételmondatunk érvényét. Az ellentétes álláspont megdöntését szolgálja az elhangzott ellenérvek cáfolata. nyilvánvalóan ok-okozati összefüggés adja. érintettségéről. olvasó megszólítása. mit a tárgyról a véleménye vagy álláspontja.követelménysorok azonban egyúttal a retorikának is a követelményei. ha nem szóbeli. hogy a bizonyíték hogyan támasztja alá az igazunkat. egyértelmű. mert mindig valamilyen megcélzott személyt szándékozunk meggyőzni az igazunkról. hogy a beszélő mely igazság mellett fog érvelni. Ezeket a szabályokat akkor is ismerni kell az érvelőmeggyőző szövegek alkotásakor. ha az érveink sorrendjét célszerűen tervezzük meg. A bevezetés végéig tisztázni kell a kulcsszavak jelentését. utal a téma aktualitására. esetleg elfogadható egy szépirodalmi mű története. Ennek eszköze pl. A meggyőző állásfoglaláshoz egy érv ritkán elég. pl. mert a gondolatmenetünk követését segíti. Jó. Jó. ha világos okfejtéssel bemutatjuk. gyengébb a közvélemény és a szórványos példa. A bevezetésből ki kell derülni.

13 a lezárásban összefoglalásul bemutatjuk. Az érvelő beszéd felépítése: -bevezetés -elbeszélés -részletezés -bizonyítás -cáfolás -befejezés Az érvek fajtái: -meghatározásból levezetett érv -ok-okozati összefüggésből származó érv -körülményekből levezetett érv -összehasonlításon alapuló érv -ellentéten alapuló érv -az általános-egyes elvén alapuló érv -valószínűségen alapuló érv -bizonyítékból származtatott érv Az érvelés módszere: -indukció -dedukció . a kommunikációs kapcsolat zárása.alátámasztó érvek párba állíthatók. hogy mely érvek milyen erővel mit támasztottak alá. Ezután még két retorikai feladatunk van: a hatás erősítése.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful