You are on page 1of 5

A Pál utcai fiúk elemzése

Szereplők: A Pál utcai fiúk: Boka, Nemecsek, Geréb, Weisz, Kolnay, Barabás, Csele, Leszik, Csónakos, Geréb, Richter, a vörösingesek: Áts Feri, a két Pásztor..., Janó, a tót, tanárok, szülők, cselédek, szomszédok, őrök, orvos, ügyvéd, édességárus, diákok, járókelők... Helyszín: Budapest 1889 Molnár Ferenc 1878-ban született Budapesten. 29 éves korában, 1907-ben jelent meg „Pál utcai fiúk” című regénye. Az író a regénybeli grundnak a közelében, a József körút 83. alatt lakott, amit emléktábla is jelez. Az 1919-es diktatúra idején még a nép mellé állt, s emiatt egy ideig hallgatásra kényszerült. A zsidóüldözések elején Amerikába vándorolt, és nem is tért vissza többé; 1952ben New York-ban halt meg. A társadalom valamennyi rétegéről volt mondandója, a maradandó teljesítménnyel szemben mégis a siker, a hatásosság vonzotta jobban. A Pál utcai fiúk a világirodalom egyik legszebb (többször megfilmesített) ifjúsági regénye lett. Molnár a magyar irodalom külföldön is széles körben elismert íróinak egyike. Azt azonban nem vitathatjuk el, hogy az írás inkább mesterség, mint hivatás volt számára. Az első világháborúban haditudósítóként jelentette meg írásait, majd Bécsbe, Svájcba, végül Amerikába emigrált, és a fasizmus előtörése után csak "vendégként" tért vissza hazájába. Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Ezt bizonyítja az is, hogy Bulgáriától kezdve Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. A józsefvárosi Füvészkertben játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek. Kevés regény ábrázolja olyan sokrétegűen és érzékenyen a kamaszok világát, mint Molnár Ferenc műve, a Pál utcai fiúk. A témát saját gyermekkorának emlékeiből merítette, szereplőit élő figurákról, barátairól, osztálytársairól mintázta. Az 1890-es évek pesti gyerekvilágának ezt a lírai krónikáját többször is feldolgozták, színpadon és filmen egyaránt. A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. Ezen kereten belül mutatja be az iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a kamaszvilág tükrében, a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon - és a grundért - folyó

1

mint Boka. Bár a regény látszólag gyerekeknek szól gyerekekről. az áruló. és az 1910-es évek elejére már angolra és németre is lefordították. Az iskola pedig a színhely.hu A Pál utcai fiúk műfaja nevelődési regény. és aligha sejtette. hangosfilm. A regényben szereplő gyerekek a maguk képzeletvilágában a felnőttek világát utánozzák. A Pál utcai fiúk egyszerű nyelven képes szólni az egyéni ambíció és a közösségi érzés viszonyáról. egyesületei és erődítményei. ma. ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik. gyakorolják a rájuk váró szerepeket. az áruló és az áldozat szerepeinek nehézségeiről. A könyv szereplői. „A 28 éves Molnár Ferenc egy körúti kávéház karzatán ülve dolgozott az újabb és újabb részeken. törvényeket hoznak.harcot élet-halál kérdésének tekintik. szokásai. Vezetőt választanak. Geréb. filmsorozat. melynek középpontjában a hős felnőtté válása. és számos országban kötelező vagy ajánlott olvasmánnyá tették. az életre készíti fel a diákokat. és vágyunk egy helyre. sokkal inkább a grundért folyó háború során önkéntelenül is bátor hőssé váló hétköznapi kamasz természetes cselekedete. s Nemecsek híres önfeláldozása sem a szokványos hősi tett. az igazságosság. a vezető. A következő évben a történet könyv formában is megjelent. hogy megtanulja: „a gyermekvilág milyen törékeny és múlandó”. Mert ennek a világnak is megvannak a saját törvényei. Ezek a jelenségek leginkább a vörösingesek csapatában találhatók meg. a csapatokon belüli pozícióharcokról. alakuló egyéniségek. ahol a fennmaradásért kell háborúzni. Boka és Ács Feri a két tábor vezére. 2 . mint Nemecsek. olyan elszántak. Úgy küzdenek a grundért. annak negatív jelenségei is fellelhetők gyermeki világukban. mint a Pál utcai fiúk a grundon. s az önfeláldozó Nemecsek Ernő egytől-egyig kiforratlan. A Pál utcaiak is szembesülnek a felnőtt világ negatívumaival. Gyerekkorunkban mindannyian olyan bátrak szeretnénk lenni. A felnőtt világ pozitív értékei mellett. amely a felnőttek világára. egyben a felnőtt társadalomba való beilleszkedése áll. ahol ugyanúgy otthon érezhetjük magunkat. hogy éppen a legnagyobb karriert befutó magyar ifjúsági regényt írja. leginkább Geréb árulásakor. mintha a hazájuk lenne. mégis több ennél: a felnőtté válás regénye. Gondoljunk a Pásztor testvérek „einstandjára”. és lélektanilag hiteles szereplők és bonyodalmak segítségével plasztikussá tenni a szolidaritás. az együttérzés és a becsület eszméinek fontosságát.” Vincze Attila Tamás. a budapesti Józsefváros szülöttei ma már az ifjúsági irodalom halhatatlan hősei közé tartoznak. Százéves pályafutása során készült belőle némafilm. Tehát vezérei és közkatonái is. Jelen esetben Bokának felnőtté kell válnia ahhoz.

„A Pál utcai fiúk című ifjúsági regény íróját 18 évig Neumann Ferencnek hívták. A második fejezet elején hosszabb leírást olvashatunk róla. hogy vezető lehessen. Boka bizalmába fogadja és szívesen osztja meg vele a titkokat is. A regényben a három színhely: az iskola. A vörösingeseknek a Füvészkert ért fel ugyanezzel. A Füvészkert félelmetes. Az író személyes élményei alapján maga is kötődik a grundhoz. hogy gyermeki képzelet akkorára nagyítja. a többiek csak a mű végén döbbennek rá. 3 . A regény szereplői közül mégis egy szőke. Állítólag egy kedvenc nagybácsi foglalkozása volt a molnárság. saját hibáinak beismerése. hogy milyen igazságtalanok voltak vele szemben. ún. A szereplőket a cselekmény előrehaladtával ismerjük meg. A Pál utcai fiúk úgy szerették a grundot. megfontoltsága vezéregyéniséggé teszik. a grund és a Füvészkert jelképpé válik. mint amilyen az a valóságban. öntudatosan polgárok. Jómódúak. Nem mindennapi mesterség lehetett ez a Neumann családban.akkor fejeződik ki legjobban kapcsolatuk lényege: Boka felnőtté válik. Az örökös közlegény. Így kiáltottak: „Éljen a grund!” A hazaszeretet egyfajta megnyilvánulása ez. Az író a Füvészkertet nagyobbnak mutatja be. A grund a felnőtt társadalom pozitív értékeit. így válhat a Füvészkert is izgalmas játéktérré. Mindkét helyszín alkalmas arra. Amikor a halálos ágyánál az öntudatlan kis beteg Nemecsek apának szólítja Bokát.amikor még mindig a grund elvesztése a legfájóbb számára .A színhelyek közül a grund a legfontosabb. ez a „darabka föld” áll a regény cselekményének középpontjában. Gyors. rejtelmes. a Füvészkert a félelmetes zárt világ lakóit. magyarok. hogy készek voltak megküzdeni érte. . írói név. A Molnár név felvett. Áts Feri. amelyek alkalmassá teszik arra. Boka az. A két helyszín bemutatása mégis eltérő hangulatú. Bokához hasonlóan rendelkezik olyan tulajdonságokkal rendelkezik. félénk fiú válik igazán főszereplővé. aki megérti. akit mindenki levegőnek nézett. nagyvárosiak. míg a kis Nemecsek gyermekként hal meg. Az egyik főszereplő Boka. A vörösingesek vezére. az iskola összeköti a gyermekek és a felnőttek társadalmát. hogy gyerekek játékának színhelye legyen. Nemecsek. zsidók. A bemutatás egy összehasonlításra épül: a pesti és az alföldi diák játszóterének összehasonlítására. határozott és igazságos amelyek által még a Pál utcai fiúk körében is tekintélyt szerez magának. amekkorára szükséges. főként a becsületességet. gyors és határozott döntései. aki engedelmeskedik mindenkinek. A névválasztás az asszimiláció fénykorában és a millennium évében történt. Ezzel is érezteti azt. titokzatos világ a Pál utcaiak számára. hiszen minden tettének fontos szerepe van a mű cselekményében.

se félénkké. amikor a regényt írja. a Mária és a Pál utca sarkán még napjainkban is az a bizonyos háromemeletes bérház szomorkodik. sajátos.” És 1906-ban a csillagok állása is kedvezett a remekműnek. és kiesik Vészi József főszerkesztő úr irodalmi kegyeiből is. Az se ártott. utcákkal. Gyógyítja magát a gyerekkorral. amelyet volt tanárom. de nagy részének helyén az Üllői úti klinikák állnak. Molnárban ott a kamasz.” A Hét című folyóirat elfelejtett novellistája. de Nemecsekék háza ott állhatott az Iparművészeti Múzeum közelében. az író életében sötét kétségbeesés és zűrzavar. A regény térbeli világa a századvégen hirtelen világvárossá nőtt Budapest – valóságos terekkel.” Molnár Ferenc kamaszkönyvében nemcsak a modern ifjúsági próza. a Tanulók Lapja számára. Kosztolányi 1934-ben írta Molnárról: „Őszen is hű maradt kamaszálmaihoz. Művét néhány hét leforgása alatt vetette papírra: „… szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt.” Jelentős gyermekirodalmi művek mindig sóvárgások és válságok mentén születnek. árva ugari népek kellőképpen értékelni a munkát. és süt a nap. Az író így nyilatkozott: „1906-banírtam folytatásokban egy ifjúsági lap. hogy tetőzetnek is beillenék – a modern gyermekirodalmat. mit nekünk Molnár Ferenc végzett.A Pál utcaiak és a vörösingesek ugyanebből a polgári miliőből kerülnek ki. a kamasz. lakótárs a párizsi diáktanyán és útitársainak egyike New Yorkban a „száműzetésben”. olyanművészi szépen. amilyen nekünk eddig nem volt. Papp Mariska írta: „Szinte félek. A Pál utcai fiúkban mindvégig tavasz van. Rupp Kornél szerkesztett. hogy az író Nemecseket Feiks Jenőről mintázta. ami elől visszamenekül a Pál utcába. Tudjuk. Nincs már meg a Rákos utca az Üllői út mellett. és az a jókora válság sem hiányzott. Csak Nemecsek a Nagy Kivétel. ahogy kialapozta szélesen. Végül is ezek a srácok Neumann Feri osztálytársai a Lónyay utcai Református Gimnáziumból. ha valakiben életen át benne rejtőzött a gyerek. Dr. Nemsokára a New York karzatán írja A Pál utcai fiúkat. Házassága a végét járja. s nem züllött se merevvé. Feiks Jenő grafikus volt és gyerekkönyveket is illusztrált. Önmagában a gyermekség motívumának irodalmi divatja ehhez sose volt elég. a modern idők is polgárjogot nyertek. 4 . aki szomszédgyerek volt a József körúton. tudjuk-e majd mi. A hajdani Füvészkert egy része ma is botanikus kert. erősen. Divat a motívum. egy külön. Mária utcába. Mint tudjuk a grundot beépítették. mert a szokásos kávéházi zsibongáson és a szünet nélküli katonazenekaron kívül semmi sem zavart meg a munkában. A valóságban ősz van. eleven kis irodalmat.

mert az átélt győzelem boldogsága elvehetetlen az olvasótól. „hogy belülről hitelesíti az érzelmeket és érzelmi reakciókat. Rajta van mit csodálni. Mindettől nő a feszültség. A Pál utcai fiúk nagy érzelmeket szólaltat meg. Ahogy a regény egyik kitűnő értője. az idő is valóságos. És „sűrűn” kezeli a szerző.… a gyermekek mit sem értő. nagy érzelmekre hangol.Debrecen 1997. a regénybeli tér. és a Gittegylet pecsétjén ott áll az 1889-es év is. hogy a külső körülményeket mesterségesen az érzelmek méretére növesztené. De a regényvilága inkább a 90-es éveket ábrázolja. Tulajdonképpen azt az időt. az túl van a fölfogható dolgok körén.: Borbély Sándor – Budapest 2000. mert „tettre kész. méltó ellenfél. De a mai gyerek mintha csak azért szeretné. De a halál. anélkül. áldozatvállalás szomszédságában ott van a kicsinyes harag. De Nemecsek győzelme manapság megingott. hogy benne minden a gyermeki világon belül jut szóhoz. mintegy 11-12 nap alatt játszódik a cselekmény. Az író tudatosan igen gyakran pillant a regényvilág „órájára”. Erdődy Edit: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk – Bp. A mai kamasz számára Áts Feri a hős. Nemecsek Ernő manapság nem kell eléggé a gyerekvilágnak. Akkord Kiadó Internet 5 . erős”. A tét nagy. Az író elfelejtette. Molnár regényének egyik legnagyobb értéke.. 1848 még elevenen él. 2005. hősiesség. Nem lehet bonyolult sem. Molnárnak azt is elhisszük. Nem lehet tehertétele a kalandosságnak. hogy vasárnap is van a világon. hogy azon a héten valóban nem volt vasárnap. ráhajtós.” A dolgok jelentősége a kamaszvilág értékrendje szerinti. A szeretetünkre is méltó. hazaszeretet. rendíthetetlen hűség. De hát ez nem művészi tévedés. Akkoriban a hazafias érzelmeket nem akármilyen hőfokon élik. mint Bokáék. Nagy Péter írja. Vigyáznunk kell rá!” Komáromi Gabriella Felhasznált irodalom: Házi olvasmányok elemzése . s mégis mindent sejtő érzelmi világának az ábrázolásával alkot mesterit…” A regényvég megrendítő és feloldó. s a gyermeki kísérő érzelmek értetlen kicsinyek. az ügyetlenkedés. ha valakinek csupa kisbetűvel írják a nevét. BLACK & WHITE Kiadó Ötven nagyon fontos „gyerekkönyv” Szerk. A szabadságvágy. A lélektani motiváció mértéke is a kamaszvilághoz igazodik.. az alamusziság. „Itt az esemény nagy. amikor Molnár is kamasz volt. Márciusban játszódik a regény. Molnár az iménti módszert Nemecsek halálakor a visszájára fordítja. Molnár máig nehezen elleshető bűvészmutatványa. az árulás. a bürokratikus merevség. Mérhetetlen fájdalomra ok.Nemecsek.