You are on page 1of 2

IDELIS GZOK

Mint minden test a gz is rszecskk (atomok, ionok, molekulk) sszessge. Pldul a szdavzben egyetlen 1 mm sugar bubork 1017 db szn-dioxid-molekult tartalmaz. A gzban lv rszecskk szmt Avogadro-trvnye hatrozza meg: Minden anyag mlnyi mennyisge 6,021023 db rszecskt tartalmaz. Az elg ritka gzokat j kzeltssel idelis gzoknak nevezzk. A valdi gzok annl inkbb idelisnak tekinthetk, minl kisebb a srsgk, s minl magasabb a hmrskletk. Pl.: leveg, oxigngz, hidrogngz. A kinetikus gzelmlet olyan elmlet, amely az anyag tulajdonsgait a molekulk mozgsnak fggvnyben magyarzza. (Brown-mozgs, bels energia, llapotjelzk) A rszecskk nagy szma miatt azok mozgst kln-kln lerni lehetetlen ezrt csak a gz egszt jellemz mennyisgek kztt kereshetnk kapcsolatot. A gzok tulajdonsgai alapjn rtelmezhetjk az idelis gzok llapotjelzit. Az llapotjelzk egyrtelmen meghatrozzk a gz egyenslyi llapott. Ezek az llapotjelzk nem fggetlenek egymstl, ha kzlk kettt ismernk, akkor a tbbi meghatrozhat. Trfogat: Mivel a gzok mindig kitltik a rendelkezsre ll teret, brmely gz trfogata megegyezik annak az ednynek a trfogatval, melyben a gz tallhat. Teht ez a trfogat matematikai szmtsokkal, esetleg fizikai mrsekkel meghatrozhat. Ezt megmrhetjk fizikai mdszerrel is, ha a trolednyt feltltjk vzzel, majd ennek a vznek a trfogatt llaptjuk meg mrhenger segtsgvel. Jele: V M.e.: m3 A gz tmegt is mrni tudjuk olyan csappal elltott edny felhasznlsval, amelybl ki lehet a gzt szivattyzni. A gz tmege a gzzal tlttt edny s a lgres teret tartalmaz edny tmegnek klnbsge. Nyoms: Abbl szrmazik, hogy a rszecskk mozgsuk sorsn rugalmasan tkznek a troledny falval. Jele: p M.e.: Pa (pascal) Hmrsklet: A rszecskk szakadatlan, rendezetlen mozgst vgeznek. A hmrsklet a rszecskk mozgsval kapcsolatos. Minl nagyobb a rszecskk sebessge, annl nagyobb a gz hmrsklete. Jele: T M.e.: K (kelvin)

E hrom llapotjelz kztti kapcsolatot az idelis gz llapotegyenlete fejezi ki.


pV = m RT M

M R

Molris tmeg univerzlis, vagy egyetemes gzlland

R = 8,31

J mol K

Regnault (1810-1878)francia fizikus nevt rzi.

m = n anyagmennyisg, M

mlok

szma

pV = nRT
Az llapotegyenlet teht lnyegben fggetlen az idelis gz minsgtl, csak a rszecskk szmtl fgg. R N N n= = N rszecskeszm N = N A n k= 23 N A 6 10 NA 1444 4 24444 3

pV = Nk T
k Boltzmann lland k = 1,38 10 23 J K

Ekvipartci ttele: Brmely rszecske minden szabadsgi fokra T hmrskleten tlagosan 1 k T hmozgsbl szrmaz energia jut. 2 Bels energia: A rendszert alkot rszecskk mozgsi energijnak sszege adja a gz bels energijt. A gz bels energija csak a gz hmrsklettl fgg. M.e.: J (joule) Jele: Eb
Eb = f Nk T 2

f - szabadsgi fok (egyatomos gz 3, ktatomos gz 5) T a kelvinben mrt hmrsklet k Boltzmann lland k=1,3810-23J/K