You are on page 1of 12

Létezik olyan, aki nem alkalmas a párkapcsolatra? Kötődési hiányosság, fiatalkori hiányok miatt?

2013.07.29. 19:44 Borókay Sámuel

"Úgy érzem, én ilyen vagyok. Minden jól kinéző nőt megbámulok, még akkor is, ha épp egy lánnyal vagyok, ami nagyon udvariatlan. Néha (5 évente) nagyon megtetszik egy lány, de az erős lelkesedés az idővel gyorsan lecsökken, még akkor is, ha a vonzalom megmarad, egyre jobban elhanyagolom, stb. Nem vagyok képes kitartani mellette, nem tudok elköteleződni, csak az vonz, ami nem az enyém, ami az enyém, az már nem érdekel. Megbá ntom az embereket, nem vagyok képes igazi mély szeretetre, ilyenkor mindig előjön valami mély fájdalom belőlem. Sajnos tinédzserkoromban nem voltam túl sikeres, mert nem voltam vonzó, és nem sokat tettem a helyzetem javításáért. Olyan hiányaim vannak, amik már sose fognak beteljesülni, de mégis ezek határozzák meg a preferenciáimat, amikor meg tetszik egy lány (nálam jóval iatalabbak tetszenek). Nem nőttem fel rendes családban, még ha szerelemből meg is házasodnék, és családot alapítanék, nincs rá garancia, hogy nem unnék rá. De egyedül mégsem vagyok jól el. Ugyanakkor a nők nem szeretnek, nagyon kevésnek tetszem, ezerből egynek, és annak is csak addig, amíg meg nem ismer, nem tudok bánni velük, nem igazodom el rajtuk, a rutin hiánya miatt, és a gondolkodásom és a személyiséem is távoli nagyon az átlagtól. Mit tegyek? 34/F" VÁLASZ: Mitől probléma egy probléma? Mitől mondunk valamit megoldandó kérdésnek? Akkor válik valami bajjá, amikor szenvedés forrásává válik. Ekkor, ha nem irányul nagyobb célra, és a szenvedésnek képtelenek vagyunk megtalálni értelmét, ekkor el kell vetnünk azt ami oka a fájdalomnak. Amikor a játszma minősége leromlik és az abból származó nyereség egy bizonyos küszöbszint alá csúszik, a játszmában való részvételt a veszteséghalmozó fél felmondja. Legalábbis ideális esetben, amikor a racionalitás képes zavartalanul működni. Az ilyen esetek a gyakorlatban azonban igencsak ritkák. A gyakorlat világában a tiszta ész helyett csak a gyakorlati ész műveletei lehetségesek, és még ez a korlátozott racionalitás is folyton önnön ellentmondásaiba ütközik, amikor a gyakorlati élet különböző szintjein működik a cselekvő. Amikor észrevesszük hogy egy létállapot gondot okoz nekünk, intézkedünk hogy ez a létállapot megszűnjön. A modern ember azonban képtelen intézkedni, lévén hogy a modern világ már nem ad útmutatást a „jó” és „rossz” természetére vonatkozóan. Társadalmunkban az egyetlen, mindenki számára elérhető evidencia a „vásárolj és majd jobb lesz”. Látva hogy kérdéseire a normák nélküli társadalom képtelen válaszokat nyújtani, a modern ember mit tesz? Sarlatánhoz, avagy a modernség sámánjához, a pszichológushoz fordul:

Távolról sem kívánjuk a szerzetes életmódot népszerűsíteni. Az „ember” szó egy kizárólag biológiai-élettani fogalom. amikor a pszichológia számára fontos tulajdonságokról beszélünk. és a pszichológia tárgyának meghatározása szempontjából. Az ember egyáltalán nem társas lény. hanem a többiek egyenesen gátjai voltak a magasabb létszférával való kapcsolat fenntartásának. ide segítség kell!” Amikor egy pszichológus „kezel” valakit. és semmi olyan valódi tudást nem nyújt a pszichológiai képzettség amit a papi rendek vagy egyéb. „emberi” pszichológiáról. Aztán újra előjött. Noha paradoxonnak tűnhet. ha kísérletet tennénk rá. ha a végső dolgokat tekintjük. Végső soron testi tulajdonságnak mondhatjuk. empirikusan mérhetnénk. de egységes. nem léteznek a gyakorlati életben általános és tiszta kategorikus fogalmak. . Én ismerek ilyen súlyos önértékelési zavarral rendelkező pasit (eleve a fiatalabb nőkhöz való vonzódás is az önértékelési zavar jele. Ha eltekintünk attól hogy mindannyian a homo sapiens nevű fajhoz tartozunk. Komolyan. most újra igyekszem kezelni. Ennélfogva nem beszélhetünk. ugyanez. Lehet beszélni ugyanis. hogy emberekkel-foglalkozó tudomány-e. és komolyan aggódom érte. bizonyos emberi típusokról. Számos előítélete közül a pszichológia egyik legsúlyosabb balítélete annak feltételezése.. hogy az „ember társas lény”. Bizonyos típusú emberek lelkivilágának megvizsgálása a pszichológia. Itt nem áll módunkban a jellemtani típusokat megkülönböztetni egymástól. de segítséggel (szakember segítségével) túljutottam rajta. és. ha tudod). De nem érdemes csodára várni. teljes mértékben irreleváns a pszichológia szempontjából. egyetemes. A különbségtétel valós. mert az emberek között lényeges különbségek vannak. Nem hiszi. Ez azonban túlmutat jelen vizsgálódásunkon. természetesen fenntartásokkal. hiszen a modern pszichológia nem több holmi áltudománynál. Éppen a biológiára visszavezethető eredete miatt azonban a pszichológia máig nem volt képes eltekinteni a testi biológiai szemponttól és meglátni az embertípusok közti különbségeket. minden emberre érvényes lélektani törvényszerűségekről. hogy elég jó egy kapcsolatra. a jellem és erkölcsösség mértéke szerint. kötődéi problémáim.. Nekem is voltak önértékelési problémáim.„Pszichológus. mert nem az. Értelmetlen beszélni emberről. adott esetben lehet olyan hogy semmi közös sincs A és B-ben. ezt jó. értelmetlen időpocsékolás. amit írsz. mert é lettani közös vonásaikon kívül. transzcendens -célú beavatások nyújtották a beavatottak számára. valóságos „vak-vezet-világtalant” állapot keletkezik. és nincs is jogunk beszélni „emberekről”. Mint ahogy Edmund Husserl is felhívta rá a figyelmet. sőt. Értelmetlen összehasonlítani A és B embert egymással. azonban figyelemreméltó tény hogy eddig valamennyi igazán bölcs embernek nemhogy nem volt szüksége profán e mberek segítségére a megvilágosodás megszerzésében. egy sor megkülönböztetés válik lehetségessé. használjunk akármit is a jó és rossz jellem mérésére. de mindenki tudja hogy megkülönböztethetőek különböző jellemű egyének. Több szinten problematikus ez a kijelentés.

kialakításának. mert nem voltam vonzó. és sorolhatnánk. melyek segítenek a profanizált. Pitagorasz menekülni kényszerült Krotónból. és azokban a társkeresési formákban. és felemelkedik a profán szférából a szent létszférába.” A fogyasztói társadalom éppen azt sugallja. Ennélfogva érthetetlen számunkra. Miért ne lehetne utánozni? Miért is ne tudna valaki epokhét gyakorolni minden más létezővel szemben? Erre vonatkozóan létezik számos gyakorlat. A végtelen jó tiszta fogalom. életművéről vagy nagy tetteiről. miért van az. Noha vannak mély érzelmei és képes átélni a mélységeket. Kétségtelenül igaz ez egy felszínes társadalomban. Ennek dacára Istent mint a legboldogabb. hogy a gyakorlati életben ne volna fontos a Másik és a társas lét. mindig egyedül kell hogy megtegye ezt. érzékiség által megfertőzött embert abban hogy felemelkedjen akár érzéki eszközökkel is . Tökéletesnek azt nevezzük. A társas és társadalmi egyáltalán nem biztos hogy létszükséglet ha az igaz fény és igaz tudás kereséséről van szó. hogy egyik sem igazán fontos amennyiben a végső dolgokat nézzük. egy lépéssel továbbmegyünk: ha az élet annyira fontos mint amilyennek be van állítva. a megvilágosodás pillanata csakis az egyedüllét állapotában mehet végbe? Sőt. Szükségtelen EBBŐL A SZEMPONTBÓL a Másik. Mohammednek menekülnie kellett haragos emberek elől Meccából. és nem sokat tettem a helyzetem javításáért. hogy a felemelkedés a profán élet elhagyásával lehetséges? Óhatatlanul arra a következtetésre kell hogy jussunk. ami csak a tapasztalaton kívüli. méghozzá más emberek vonzásának képessége. Ez miért akkora nagy gond? A baj sokkal inkább a kérdező műveletlenségében és fantáziátlanságában keresendő. Véges dolog tehát nem lehet végtelenül jó. melyek léteznek egy ilyen társadalom befolyása alatt. tiszta kategóriák világában nyer kiteljesedést. nem ad hírt alkotásairól. a vegyes kategóriák és egyéni létezők által körbevéve a boldogság állapota elérhetetlen. Azonban a boldogság nem a Másikban van! A középkori teológia a transzcendens erőt úgy képzelte el. még időlegesen sem. hogy az élet legfontosabb eseménye. Amikor a bölcs megtalálja a megvilágosodást. Ezt a tanulságot nem volt képes eddig levonni a kérdező. Egyéb módon nem közelíthetjük meg a tiszta fogalmakat. A nagy művek és nagy tettek éppen ennek a belső ürességnek (mely a zseniális ember tulajdonsága) kifejeződési csatornát kölcsönözzenek. mint tökéletesen magába-zárt egységet. Ez egyáltalán nem jelent azt. hogy a siker kulcsa a vonzalom mértéke. miért van az. hogy a gyakorlat világán belül maradva. mint hogy epokhét (közömbösséget) gyakorlunk a világgal szemben. hogy miért tekinti a kérdező meg a válaszadó is problémának a „kapcsolatokra való alkalmatlanságot”. Számos történetet ismerünk erről. ami végtelenül jó. legmegelégedettebb lényt képzelték el. Nem képes magával mit kezdeni. Elmondható. Szemmel láthatóan önértékelési zavarban szenved a kérdező: „Sajnos tinédzserkoromban nem voltam túl sikeres. Azonban a pszichológia végső soron a boldogsággal kén hogy törődjön. és ez a valódi oka boldogtalanságának. Ha annyira fontos volna más emberek társasága. Jézus elvonult tanítványaitól számos alkalommal.

Mint minden áldás. és nem kevesebb türelemre van szükség. . És akkor teljesebb körű és mélyebb közömbösség alakítható ki anélkül hogy a tárgy újra vágy forrásává váljon és visszalépés történjen a totális epokhéhoz vezető hosszú menetelésen. Ha közömbösnek tartok valamit. ha megtanuljuk a különböző létezőket megfelelően kezelni a végső célhoz viszonyított valódi fontosságuk szerint. ezzel is meg kell tanulni gazdálkodni ahhoz hogy további áldások forrása legyen.az érzékeken felüli valósággal való kapcsolatot lehetővé tevő elmeállapotba. hanem egyenesen ajándék melyet a Sorstól kaptál! Tekintsd úgy. Ehhez csupán egy kis akaratra. nem lehetnek többé elvárásaim és preferenciáim felé. mely forrása lehet a bölcsességnek. HASZNOS TANÁCS: Kedves Kérdező! Nemhogy rossz dolog a kapcsolatra való képtelenség. mint a Sors áldását. A magány áldás. Ennek első lépése a preferenciák elvetése.

Akkor is megbeszéltük. de már megint tervezi a következő találkozót. és a jog számára a szabad akarat operacionalizálásából.29. és nem ütközik más akaratokkal. tisztáznunk kell a fogalmakat és kizárnunk bizonyos jelenségeket vizsgálatunkból. 17:07 Borókay Sámuel „Van egy férfi. Neki is. hanem az. belementem. Ami először vizsgálatra szorul. és igazából nem is bántam meg. Valóban ez volna a helyzet? Mielőtt rátérünk a magyarázatra. Ez a tettekké váltott akarat kölcsönöz értéket egy tettnek a konvencionális gondolkodás szerint.Volt már viszonyotok munkatárssal? Mi akkor most egymás szeretői vagyunk. hogy akkor érvényes egy szerződés. semmi több. emberek számára. hogy mit tesz kicsoda „önszántából”? Tudniillik. És nemcsak maga a tárgy az érdekfeszítő. szimbolikus „megalapítása”) megegyezik mindkét fél akaratával. Aztán megtörtént. Amennyiben a tett (ebben az esetben. Most mi van ilyenkor?” VÁLASZ: A fenti példa sokatmondó. és találkoztunk. hogy csak ez az egy találkozó. ameddig a játszma aktív résztvevői el tudják titkolni a játszma passzív. Ilyen esetben a pszichológus. melyek késztették. elégtelen etikai tartalommal rendelkező tettekre. A tettek érvényességüket számunkra. az az. Abból indulnak ki ezek a naiv feltételezések. jó a viszonyunk. sőt. Ha szabad akaratából aláírt valamit. vagy. De aztán egy hétre rá csak elhívott megint. vagy hogy van ez? 2013. aminek meg kellett. a játszma megalapítására. hogy mennyi mindent elmond a kortárs társadalomtudomány és pszichológia állapotáról. Megbeszéltük. nekem is élettásam van. Kezdettől fogva szimpatizáltunk egymással. Meghívott egy találkozóra. sőt. „alvó” résztvevői elől (az élettársak). jogi magyarázat úgy szól. mert nagyon jó volt. vagy külsődleges kényszerítő körülmények. és arra hogy a legtöbb pszichológiai magyarázat. a játszma elkezdése. esetleg a megcsalt emberben a különböző kisebb-nagyobb jellemhibákat. meg sokat szemeztünk. családpszichológus meg az egyéb szakemberek keresik a kapcsolatában a hibákat. ennyi. hogy fogalmazzunk érthetőbben. maga a pszichológia mint olyan miért tévedés. az érvényes. akivel együtt dolgozok. Azaz. beszélgetünk. a konvencionális.07. egyik fél sem kezdte volna el a . ha egyik felet sem kényszerítették bizonyíthatóan a szerződés aláírására. rákényszerítették a játszmaalapítókat a játszmába való belebonyolódásra. Sőt. Ha elégtelen lett volna az akarat. hogy az egyének nem folyamodnak önszántukból gonosz. az akarásból magából nyerik.

amennyiben nem vonják be élettársaikat is. és úgy tesz mintha minden felnőtt ember kifejlett személyiséggel rendelkező lény volna. ha komolytalan emberek képezik vizsgálódásunk tárgyát. belementem. egyáltalán „emberi” viszony. behunyja szemeit és egyszerűen úgy tesz. egész létét a felfedezésekből meríti. azt mondhatnánk hogy inkább BELÉ ment az illető. Számára ez a férfi játékossá vált. és a személyiség „fejlődéséről”. És kinek lehetnek nagyobb gondjai.. és a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyhatjuk játszmán -kívüli életük és párkapcsolatuk minőségét. és a tartalom-nélküli flörtölések révén megtörtént a játszmaalapítás. Innét már nincs visszaút: „Meghívott egy találkozóra. Csakhogy nem az történik. A szemezés. Paradox módon épp azokat az embereket kezeljük teljes értékű emberként. szexualitásának tárgyává. személyiségi sajátosságait. Nem lehet egy ilyen válaszból bonyolult képleteket és százoldalas tanulmányokat . civilizált. beszélgetünk. meg sokat szemeztünk. hogy ”jóakaratú-e ez vagy az a cselekvés?” Minek kell egyáltalán cselekedni? Miből ered az akarat? Ebben tér el a mi véleményünk a legtöbb pszichológusétól és terapeutáétól. Hiszen ezt maguk a játszma résztvevői teszik meg helyettünk! Bonyolult. és kívülesnek játszmáinkon. „Kezdettől fogva szimpatizáltunk egymással. Maga a kérdező adja meg nekünk: „. A helyzet még gyatrább az emberi jogok terén. A kíváncsi tudós mindig keres. azok valamilyen módon megjelennének itt. A személyiségpszichológus tehát keresi a bonyolult indítékokat. mert nem áll fenn köztük többé kollegiális. de az most nem kötődik közvetlenül a most vizsgált témához. A tudománynak halálos mérge az egyszerűség. még az emberi fajhoz (homo sapiens) tartozók nagy többsége sem rendelkezik. Ennél a pontnál a pszichológus nekilátna a kutakodás tudományos feladatának. de távol áll tőlünk a gusztustalanság meg komolytalanság. Egy pszichoanalitikus vagy párkapcsolati tanácsadó rákérdezne a kapcsolat minőségére. sőt. Igen. és egy sor olyan jellemezőt ami általában neurotikus. egyéni biográfiai okai lehetnek -e vajon a megcsalásnak? Kövessük végig a játszma menetét.nagyon jó volt”.” Ha gusztustalanok akarnánk lenni.” Sokat mondó. Kidolgoz tételeket és törvényeket az emberi személyiségről. Csakhogy ebben az esetben. már a múltidőt alkalmazza. Kétségbeesve a szegényes valóság miatt. De mihez kell akarat? Egyáltalán lehet-e értelmes kérdésfeltevés az. egy olyan dolgot kutat („a személyiség”). akik kívülállók.játszmát. értelmiségi emberekre jellemző. jó a viszonyunk. amivel az emberszabásúak. Gond csak akkor van. amikor nincs mit felfedezni. semmi köze a játékosok viselkedésének a játszmán kívülálló körülményekhez.. Ezzel a gesztussal a nőstény átalakítja a kiszemelt hímet szexuális tárggyá. hogy a nőstény. ennyire egyszerű. Hiszen pontosan azért tartják titokban! Ha létezne bármilyen összefüggés a megcsalás és a megcsalók egyéb körülményei között. Most már nem „jó” a viszony kollégájával. Pedig a magyarázat oly egyszerű. mintha minden ember rendelkezne personával. ki meséli. mert hírnevét. mint korunkban a személyiségpszichológusé? Szegény. Még akkor is. sőt. már a szemezés szimbolikus-átalakító gesztusával. és valamennyi esetben. folyton csúsztatásokat kell végeznie.

hanem a benne megnyilvánuló végtelenséget. hogy „hogyne. mert lényegében ennek az állapotnak az ismertetéséből áll az összes mondat. Azt feltételezi. Amit az átlagember szerelemnek nevez. de társadalmunkban a pár/férj/feleség és a szerető egymástól elkülönült funkciók. meg egy játszma tipikus résztvevőjét ez motiválja: legyen több élvezete belőle. pontosabban. Igy bele is tudnak szeretni olyan emberbe. Ebben az esetben. lévén hogy nem tartották társadalmi kérdésnek. hiszen majdnem mindenki azt vallja magáról. Sőt. melyek elkülönülését történelem-és társadalomtudományi szemmel tudtunkkal még senki sem vizsgálta meg. . nem őt szeretem.” És: „Volt már ilyen nekem is. előre lefektetitek a szabályokat. de hogy ő is egy nyitott lyuk melyet kihasznál a Másik? Hát ez a felismerés enyhén szólva rossz érzéssel tölti el ezt a nőstényt. Mindketten részt vesztek benne.készíteni.de mi nem beszéltük meg minden alkalom után. valójában egyfajta irracionális. amit persze kap is: „Egymás szeretői lettetek. és nem fogadta el teljes mértékben azt. Ennek a végtelenségnek a megtapasztalása csak a legnagyobb hősök és a bölcsek számára érhető el. de vigyázzatok nehogy csúfos véget érjen. A tipikus embert. és nem racionalitáson TÚLI ragaszkodás a másik iránt. hogy miért? Az veszít. Bár aberrált dolog. de szemantikai és egyszerű nyelvtani okokból kifolyólag ez így értelmezhetetlen. vagy hogy van ez?” Lényegében kételkedik létállapotában.” Különösen az utolsó válasz különös. aki először beleszeret a másikba. Mi akkor most egymás szeretői vagyunk. A dolog viszont "ölre" megy. a tudtotok nélkül. vagy. Pedig ennyire egyszerű. amíg tart. tüntetőleg és kényelmetlenül. . saját magával szembeni lelkiismeretének megnyugtatását. legyen több öröme a szexuális kielégülésből mint a titoktartásból származó nehézségek. még a kérdéseknek álcázott mondatok is. Egy dolog hogy ő játékost csinált a férfiból. mindenkinek jól esik néha tilosban járni. majdhogynem kizárják egymást. amíg élvezitek használjátok ki a dolgot. élvezitek. Ebből az illúzióból még mindig nem ábrándultunk ki. ha feltesszük neki a kérdést. hogy „Most mi van ilyenkor?”. mint amen nyi energiaráfordításba kerül. A szerelem az elérhetetlenre irányul. hogy ő egy játékos. akibe nem kéne. hogy ennyi! Ez az utójáték?” Valamint: „Ez egy játék. Akkor mi itt a kérdés? A kérdező úgy teszi fel kérdését. racionalitás ALATTI. Helyeslést kíván. hogy az átlagember képes szeretni. én IGENIS tudok szeretni”. Maga a kérdés egésze értelmetlen. A kettő korántsem azonos egymással. Ha szeretek valakit.

legfeljebb ha valamilyen tudományos szándékkal teszi ezt. Parsifal nehézségekkel teli útján szerzi meg végül azt a titkos tudást. a nő. okokozat és egyéb dualitások rendszerét és a végtelenség felé tart. és abban megtalálni véli a kiteljesedést. Persze. egy véges lényben talál egy véges tulajdonságot (mint például nemi szerve). szabad ember nem kételkedik saját létéről és létállapotáról. Modern világunkban vajon hány ember lehet. Akkor mégis mi a megoldás? Hogy idézhessük ismét a kérdezőt. Okkal kételkedsz. helyenként egészen a szimbólum szintjére süllyed. Az élvezet már egyszer felülírta egyikőtök akaratát. ne hagyd hogy akaratodat átadd a játéknak. Márpedig Walther von der Vogelweide költeményeiben. és képtelen lemondani arról. Csak amiatt tételezzük ezt fel róluk (leginkább a kérdezőről). aki végigjárja az utat? Egy út sem végződött egy embernél. munkatársak. mely révén kristálytisztává válik elméje. Mindketten nagy valószínűséggel beosztottjai valakinek. Megengedhetetlen. Nem tehetem végső célommá a Másikat. A játszma addig jó. hogy egy játék eluralkodjon résztvevői felett. noha az út is fontos. hogy abba kell hagynia ezt a játszmát. A szerelem egy racionalitáson TÚLMUTATÓ tudatállapot. A Cél túlmutat az utakon. mely méltatlan a szabadokhoz. csupán eszköz egy magasabb cél érdekében. legalább annyira fontosnak hogy beszéljünk róla másokkal. . ameddig nem válik életednek egy fontos részévé. és egyáltalán nem veszi körül bármilyen pátosz pusztán individualitása. élete értelmét.amint a középkor lovagi költői nagyon is jól tudták. beleszeret a szeretőjébe. vagy a Parsifal -ciklus mindegyik kiadásában. jó kérdés. Sőt. HASZNOS TANÁCS: Kedves Kérdező! Hagyd abba ezt a játszmát. Márpedig amiről kételkedünk. azt általában fontosnak tartjuk. „mi van ilyenkor”? Az van. hiszen a játszma ennél a pontnál rabságba ejthet és a Másik függőjévé válhatsz. amely felrúgja a cél-eszköz. a Másik. Amikor egy közönséges plebs mint amilyennek tűnik a kérdező. ha egyik sem „szabad” a szó ontológiai értelmében. A játszma mint olyan a rabságnak egy formája. hogy mi van akkor. mert egy magabiztos. megtalálja célját és beteljesíti küldetését. valamilyen bensőséges tulajdonsága miatt.

És még a szociális rovarok esetében is csak megkötésekkel igaz a fájdalomtűrés. hogy a fájdalom kivételes erőket szabadít föl. spiritualizálja azt. csak funkciójukból eredően. mássá az állattól? Csakis az akarat és a fájdalomtűrés lehet ez. mint a hagyáknál a katonahangyák. De az elv itt is. Ahol tudja. elkerüli a fájdalmat és menekül előle az egyed. Csakhogy az ember a többi. és. ott is úgy tartják. ha nem tetszik ez a szóhasználat. lelketlen és elidegenedett az emberi természet lényegétől. Márpedig az élet tele van fájdalommal. Pontosítanunk kell: a minden anyagi létezővel szembeni közömbösség. 17:09 Borókay Sámuel VÁLASZ: A fenti jelenség megvilágítja azon tényt. miközben mi férfiak akár hónapokig. L'Harmattan. és nem akaratuk révén választják a fájdalom útját. mely jobban megfelelne a bölcsességnek. Akkor másmilyen ez. Budapest) 291 old. Mily jobb és hatékonyabb eszköze lehet az egoizmus csökkentésének. rénszarvasról. hogy bizony ez a leghatékonyabb . mint a szándékos fájdalomokozás önmagunkban: „A fájdalom nyilván különböző módokon hat a történelem különböző pillanataiban." Émile Durkheim: A vallási élet elemi formái (2003 [1912]. vagy akár van olyan aki évekig szenved miattuk? 2013. és a férfiak többsége.07. mert erősíti azt a képességet. gilisztáról vagy akármiről. vagy. mint ez. A fájdalomtűrés amiatt erősíti a lelket és testet. mint önmagunknak okozott testi sértés. Az ausztrál ember szerint a testre gyakorol jótékony hatást: növeli az életerőt. legyen szó akármilyen állatról mely képes fájdalmat érezni. ott is ugyanaz. csonkítás? Kijelenthetjük. Itt is.Miért van az ha egy lánynak elmúlik a szerelem akkor már szinte szakítás után másnap akár képes egy másik pasival mutatkozni. hogy a jelenlegi társadalmi körülmények között a nők. melyen keresztül a bölcs képes eljutni a végső dolgokig. hogy kerülik a fájdalmat. általunk ismert élőlénytől eltér. mely tudatosan képes nemesíteni magát. csorbítás. A keresztény ember szerint főképpen a lélekre hat: megtisztítja. Az ember az egyetlen. a tudatos önfejlesztésnek. hogy küzdjenek és pusztuljanak. Mi ugyanis az emberség lényege? Mi teszi az embert az állatnál különnbé. és a végső boldogságig: a közömbösség. megkeményíti a hímtagot. az út legvégén. eddig ismert élőlény.09. Általános jellemzője az állatoknak. az önmagunkkal szembeni közömbösség. Az esetek túlnyomó többségében nem ez a helyzet. amikor például specifikusan az a funkciója bizonyos egyedeknek. Márpedig kevés jobb módja van a nemesítésnek és az erőépítésnek. Nincs oly érzés. kinő tőle a szakáll meg a haj. Természetes dolog a fájdalomtól való megszabaduásra irányuló vágy.

Életünkben elérni a vágytalanságot az elképzelhető legnagyobb boldogság. A következő botrányos állítást kockáztathatjuk meg: minél erkölcsileg fejlettebb egy társadalom. elvileg. mint aki szenved. aki. meg kell ismernünk alaposan azt. Maga a lét mint olyan elviselhetetlen fájdalom. ki mentes a fájdalomtól. Noha valóban kellemetlen érzés. Bár. ki tudja? Lehetséges hogy a lenti válaszadónál több „gerincük” van: „én azt mondom ha már menni kell. Az élet égés: égeti lelkünket. Gondolatmenete szerint a szenvedés valamilyen negatív dolog. nem csalnám meg az előzőt.meg nem g*ciség. elérte a vágytól való mentességet? Noha több útja létezik a boldogságnak.módja a fájdalommal. hisz a bölcsesség mi más volna mint a tökéletes boldogságra való törekvés? És ki lehet boldogabb annál. érzelmi megaláztatást. Egyébként régi szokás volt. hús-vér emberekről beszélünk. és általában a világgal szembeni közömbösség kialakításának.és TÉNYLEG nincs más megoldás. szenved vágyaitól. Ez a tagadás elengedhetetlen előfeltétele. A kérdező a szenvedést említi. Aki nem szenved fizikailag. flörtölhetnék mással? 20L” A mai időkben túl könnyen süllyednek a hajók. vagy testi fenyítést. és a testi élet végén fel kell adnunk ezt az egyediségünket. annál inkább elvárja tagjaitól a . Ezen utóbbi létállapot elérése kell hogy célja legyen a bölcsnek. gyenge-jellemű gilisztákká fajulnának. Senki sem érthet meg bennünket. Azonban a szenvedés legyőzés a szenvedésen keresztül valósítható meg. hogy tudjuk mit kell megtagadnunk. Ha nem kielégítő valaki számára a kapcsolata. Ahhoz. miért ne beszélgethetnék. hogy a kapitány hajójával együtt elsüllyedt. de ha már úgy áll a dolog hogy szétmegyünk akkor. Ha nem tudjuk milyen. Minden egyediség azonban csak átmeneti állapot. és a tökéletes állapotot érjük el. Csakhogy a testi. és ez nem rib*nság. Mindnyájan egyedül kell éljünk. egyediséget. képtelenek leszünk az önfelszabadító tettre. legfeljebb vigasztalhat és elfeledtetheti velünk ezt az ontológiai egyedüllétet. mert a fizikai lét maga a szenvedés. amit a hedonizmus persze kiirtott az emberiség nagy részéből. bizonyára nem a testi fájdalomtól való „mentességben” rejlik. és magához láncol. amikor már süllyed a hajó akkor nem ugrok addig amíg nincs mentőcsónak. mivel véges dolgokból származik. mit tagadni kívánunk. melyek nem hagyják pihenni addig míg nem elégíti ki azokat. Visszaolvadunk a semmiségbe szerencsés esetben. akik. A kortárs átlagember számára az ilyen áldozatvállalás elképzelhetetlen. Újabb és újabb vágyakat ébreszt bennünk az élet. rendelkeznek akarattal. A testi dolgok ugyanis végesek. minden vágyat hátrahagyva. itt azonban elvileg élő. képtelen eltűrni a fájdalmat. Állatok körében érthető ez a fájdalomkerülő magatartás. Az elérhetetlen céloktól való tartózkodás önmérsékletet és bölcsességet igényel. hanem menekül a helyzet elől. elérhetetlen. materiális kielégülés. ha az emberek nem őrlődnének és szenvednének. Semmivel sem lesz teljesebb az. amely túl van a különös és az általános dualitásán.

ha már van kiszemelve neki másik pasi. mint ok arra hogy miért jó és célszerű a válás intézménye. Különösen igaz a fenti tanulság az egyének életére: társadalmak csak-csak kibírnak egy-két évszázadot. melyek nélkül elképzelhetetlen még átmeneti boldogság is. és belátja a kilépés értelmetlenségét. kitartó és bátor egyedeket. mintha lenne értelme félni egy elkerülhetetlen létállapottól. „felvilágosult” ember. Egy úgymond „boldogtalan” párkapcsolat bőséges termőtalaja lehet a beletörődésnek és alkalmazkodásnak. Ahelyett hogy ünnepelné. holott mindenki „leesik” a semmiben. a tökéletes közömbösséget mely csak az igazak számára termő lelki gyümölcs. attól hogy leesnek. mint a majmok. akik nem menekülnek az első nehézség láttán. hogy minden embernek szüksége van szeretetre meg szerelemre. akik az úgynevezett rossz házasságok által okozott kölcsönös szenvedést emelik ki. ha jobban belegondolunk.” De miért félnek a leeséstől? Nyilvánvalóan társadalmi jelenséggel van dolgunk. mintha nem létezne mélység. Tudniillik. Nem kérdez a halál. ám ugyanakkor tartós házasságok funkciója éppen ez: szenvedés útján erősíteni a jellemet és megteremteni a boldogság alapjait. nemcsak a nőstények. Holott. A semmiből nem lesz valami. nem is fog kilépni kapcsolatából. majd megszűnünk létezni a halál újból beköszöntével mint az anyagi világ több i részétől különválasztott (vagy nem különválasztott?). Ebben azonban semmi negatív sincs. mintha nem lenne halál. Ha már nem vágyik másra valaki mint amije van. Úgy viselkedik a legtöbb egyén. és annál készségesebben tűrik el. Egy olyan társadalom mely lényegénél fogva a gyengeséget ösztönzi. Félnek. És a lemondás révén elnyeri a legigazabb kincset: a vágytalanságot. meg maga a társadalom is. képtelen kitermelni magából erős -jellemű. hanem a hímek is. Csak fájdalommal és a szenvedés átélésével tudunk közömbössé válni a szenvedés iránt. Ezt ez egyszerű leckét oly képtelenek azonban megtanulni hogy olykor komikus: „Egy nő csak akkor szakít. a buta és a valóságtól elszigetelt modern ember fél tőle. talán évezredet is.szenvedés eltűrését. hogy valami más jöjjön létre. A nők nem szeretik az üres járatokat. mert félnek. ha már „nőkről és férfiakról” kell beszélnünk. Azok. addig nem engedik el az egyik ágat míg meg nem fogták a másikat. akkor lehetünk boldogok. Általános és kikerülhetetlen jelenség a halál. Halottak vagyunk addig míg meg nem születünk. olyan képességek amiket megvet és lenéz a legtöbb „modern”. hanem állít. mindent felfognak csak a lényeget nem. akik a mulandó életet . Olyanok. hogy leesnek. a halál elsődlegesebb az életnél. Pontosan azok követtek és követnek el butaságot. Úgy tesz a fogyasztói társadalom. de az egyén mindenképpen rövid ideig él. Holott éppenséggel ezek olyan képességek. mert annál erősebb a társadalom tagjainak jelleme. Mindig pusztulnia kell valaminek ahhoz. Ha megtanuljuk elfelejteni a Másikat. egy behatárolt ideig létezünk testi formában. de ezeknél az átmeneti jellegű jelenségeknél sokkal fontosabb a beletörődés. a rossz. öntudattal rendelkező szubsztancia (vagy sem?). Lehet papolni arról.

mire újra tudok ismerkedni egyáltalán.. nem egyéb mint visszatérés abba a normális létállapotba. hogy az erőfeszítések ellenére sem változik a helyzet. ha már érzem. legyen nőstény vagy hím.magasztalják. vagy a testi halál által óhatatlanul ránk köszönő sötétség. Érdemes kitűzni ezt a célt. Ha a végső dolgokat tekintjük. hogy a Másik képes a szenvedés elűzni előle. az buta. Mire ez a pont elkövetkezik. Ez teszi az életet széppé: az. Csakis a célokon és eszközökön túlmutató végső ideák világa lehet valóban értelmes célkitűzés. A vágytalanság. Amúgy nem minden csaj képes erre. Az élet különös.próbálom helyre hozni a dolgokat. HASZNOS TANÁCS: Kedves Kérdező! Ne kívánj menekülni a szenvedés elől. A lejtőn már jóval azelőtt elindulok. de már közben megismerkedett valakivel. legyen akár az akarat szándékos szüleménye.. melyből a szülés erőszakosan kivont bennünket. hogy voltaképpen az életnek mint olyannak végső célja az életen való túllépés. hogy már másnap új pasival mutatkozzon. hogy megváltozzon a helyzet (például. és elviselni a szenvedést még akkor is. Szóval úgy két hónapig vergődök és őrlődök magamban.. Sokatmondó. hogy Te magad tanulj meg együttélni a szenvedéssel. Hagyok magamnak időt. nagyon sokáig őrlődök magamban.” Nincsen hová továbblépni a semmiségen kívül. De ha azt látom. a Másik nem lehet kizárólagos cél. Kecsegtessen akármennyi gyönyörrel és szépséggel. A fenti válaszadó is valószínűleg vitatná megállapításainkat. . behatárolt jelenség. és próbálkozok. hogy nincs értelme folytatni. ha kellemetlen és rossz érzésekkel jár. nincs szebb az ürességnél. aztán szakítás. Ellenben a nem-lét határtalan és általános jelenség. hogy a lány már nem volt szerelmes. Ennek hátterében valószínűleg az lehet. egy idő után kimondom. és kell még úgy egy két hét. Sokkal fontosabb.. de utána képes vagyok újra nyitottá válni mások felé. Az alábbi válasz valóságos tárháza a balgaságnak: „Magamból kiindulva: én akkor mondom ki a szakítást . hogy "nincs remény" a kapcsolat megmentésére. már túl tudok lépni a szakításon (mondjuk nekem is kell után még idő. amíg el tudom fogadni ezt). Aki úgy gondolja. hogy eltávolodtunk egymástól). Erre kevés bölcs képes. és csak vágyai után futkos. aki potenciális partnere lehetett. hogy egy-két hét elteltével már képes lenne újra ismerkedni. leülök megbeszélni a partnerrel.