You are on page 1of 18

Az anyagszerkezet alapjai II.

Kötések

1

Kötéstípusok • Elsődleges kötés: • kötési energia: egy kötés szétszakításához szükséges munka (eV) 61023-szoros: (kJ/mol) • 100 – 600 kJ/mol • Ionos • Kovalens • Fémes A potenciális energia változása a kötés kialakulása során 2 .

Elektronegativítás EN • Atomok kémiai viselkedésére jellemző szám • Az atomtörzs (mag és a lezárt héjak) mennyire vonzza a kötésben résztvevő elektronokat • Pauling (1935): legerősebben vonzó: F  4 leggyengébb: K 1 Többi elemé a tulajdonságok szerint periodikusan változik 3 .

4 .

max.3 elektront) • Összetartó: Coulomb erő • Nincs elkülönült molekula NaCl kristály 5 . a nagy EN-ú felvesz 1 (2.Ionos kötés • EN különbség nagy • Kis EN-ú partner lead.

Fémes kötés • Minden reakciópartner kis EN-ú • Mind lead elektront • Szabad elektronfelhő • Pozitív fémionok • Nincs kitüntetett irány • Legszorosabb illeszkedés 6 .

szigorúan adott kötési szög • Laza helykitöltés A H2 lehetsége molekulapályái: ellentétes spin  kötő. párhuzamos  lazító pálya 7 .Kovalens kötés • Mindkét partner nagy EN • Közös elektronpár(ok) molekulapályán • Kötő elektronpár megtalálási valószínűsége a két atommag között nagy • Irányított kötés.

nagyobb permittivitású anyag 8 . Következmény: dipólus molekula. A töltéseloszlás szimmetrikus • Poláros (heteropoláros): pl. HCl. H2O. C-C kötés a szerves molekulákban. Cl2. O2.A kovalens kötés típusai • Homopoláros: pl. SiO2 A kötő elektronpár(ok) nagyobb valószínűséggel a nagyobb EN-ú atom közelében található(k). H2.

p-p elektronok között – A kötő elektronpár ellentétes spínű 9 .• Egyszeres. s-p.  kötés: – Az első elektronpár mindig  – Tengelyszimmetrikus – Lehet: s-s.

• Kettős kötés  – Csak p-p elektronok között – Tükörszimmetrikus – Gyengébb. mint a  – Max kötés:  +  +  Hármas kötés az acetilén molekulában 10 .

y)4 11 .y lazító üres *2pz ( 2pz)2 2py 2px 2pz 2pz 2py 2px kötő elfoglalt (2px.A N2 molekula hármas kötésének kialakulása *2px.

Delokalizált kötés • Konjugált  kötésrendszer szerves molekulákban -C=C–C=C–C=C-. ionokban CO32-. NO3- 12 . benzolban • Szervetlen molekulákban.

érzékelő 13 . akkumulátor. display. napelem. n félvezetővé • Alkalmazás: LED.Vezető polimerek • Polimer makromolekulák vagy kisebb szerves molekulák • Konjugált kötésrendszer • Félvezető vagy 1 dimenziós fémes vezetés • Adalékolható p.

• Az eredeti s és p pályák helyett ezek kombinációjából hibrid pályák jönnek létre és ezek képeznek kötést. • Ez dönti el a molekula geometriai elrendezését. 14 .Hibrid pályák. molekula-geometria • A kötő és nem kötő elektronok egymást taszító hatása miatt az atom igyekszik a legjobb térkihasználásra.

példák Sík.Hibrid pályák . 120° vegyértékszög Líneáris molekula Az etilén szerkezete 15 .

a dönti el a kötés típusát • Léteznek tiszta ionos. fémes kötések.Elsődleges kötések . periódus elemeinek egymás 16 között kialakuló kötései .összefoglalás • A reakciópartnerek EN. kovalens. de léteznek átmeneti típusok • A geometriai elrendezést – A sztöchiometriai arányok – A kovalens kötésszög – Az atomok (ionok) méretaránya határozza meg A 3.

DNS). H-híd: 8 – 40 kJ/mol A proton (H+) az elektronpárhoz hasonlóan viselkedve hoz létre kötést.Másodlagos kötések • • Molekulák között Sokkal gyengébb. mint az elsődleges 1. O. (Cl) Fontos biokémiai rendszerekben (pl. polimerekben: pl. Csak a legnagyobb EN-ú elemek közöt: F. nylon 17 . N.

2. Indukciós hatás: egy dipól molekula töltésmegosztást indukál a szomszédos apoláros molekulákban 3. Diszperziós hatás: két apoláros molekula között fellépő (mélyebb kvantummechanikai ismeretekkel értelmezhető) vonzás. Orientációs hatás: két dipól molekula között 2. 18 . Van der Waals kötés 1.