You are on page 1of 15

"Az elet legszuksegesebb resze a legzes.

" - olvashatjak e kiadvany el


so mesteri mondatat. A levego vegul is a legfontosabb taplalekunk; szom- .
jazhatunk napokig, koplalhatunk hosszu hetekig, de lelegezni alland6an
kell. A legfontosabb kerdes, hogy hogyan lelegezziink?
Szoke Lajos szerint, ha az emberek megtanulnak lelassftani es elme:' MAZDAZNAN
lyiteni legzesiiket, akar csak 50 szazalekkal, akkor a civilizaci6s nepbe
tegsegek hasonl6 aranyban, szinte magukt6l megsziinnenek. Igaz az alli
tas! J6magam gyermekorom 6ta, naponta, kiilonbozo legzesgyakorlatokat
vegzek hajnalban, a tiido 6rajaban. Minel magasabb kort erek meg, annal
I
hosszabb ideig tart a napi penzum. Jelenleg a 76. evemben ez kozel egy
6rat vesz igenybe. Fiatalon Dr. Alexander Cannon "Kelet magusai" c.
konyvebOl tanultam meg az indiai 1-4-2-es (a szamok a legzesi iitemek
beszivas, benntartas, kifUjas - idoaranyat jelentik), amelyet valtott orrlyu
ku vagy alliteral6 legzesnek is neveznek. A j6gik-a tOkeletes jin-jang har
m6nia erdekeben hajnalban, delben es este is 20-szor elvegzik (8 mp-es
beszivasi, 32 mp-es benntartasi es 16 mp-es kifUjasi idokkel). E legzes
iizenete: "Tudatos legzes -. tudatos elme." Ezt a legzest 10-szer az 5-20-10
mp-es temp6ban es 20-szor a jogik szintjen vegzem naponta. A minden
napi legzesgyakorlatokat a szamomra legfontosabb Mazdaznan legzes
gyakorlatokkal kezdem:
1. A'l- egeszseget biztosit6 legzessel 10 percig. Alaplegzes: beszivas
7 lllP' sziinet 1 mp, kifUjas 7 mp, sziinet 1 mp, amelyet testi-lelki alla
potomnak megfeleloen varialok 14, 21, 28, neha 35 mp-es beszivassal
es azonos idotartamu kifUjassal.
_2. A meregtelenito legzessel 10 percig. Alaplegzes: beszivas 5 mp,
sziinet 1 mp, kifUjas 15 mp, 5 mp sziinet, amelyet kombinaIgatok a ki
fUjasi ido megnyujtasaval 20, 25, 30, 35, 40 mp-ig.
A legzesgyakorlatok egesz eletemben testi-lelki j61etem, eletszerete
tern, optimizmusom, nyugalrmim es egeszsegem leglenyegesebb reszet
biztositjak. A levego az oxigen, a prana, a kozmikus energia korlatlanul
rendelkezesre a1l6 hordciz6ja mindenki szamara egyforman.
A "Mazdaznan --legzesgyakorlatok - Elmelet es gyakorlat" c. kony
vecskebOl a kedves Olvas6 evszazadok, sot evezredek csodaIatra melt6
tapasztalatat, tudasat sajeitithatja el, rovid ido alatt, akar mesterfokon,
olyan poritosan es szepen, ahogy a csillag megy az egen, mert lelegezni is
csak ugy erdemes.
2007. ev januar havaban
prof. dr. Torok Szilveszter
legzesgyakorlatok
Elmelet es gyakorlat
(Reszletek)
e
Dr. G.Z.A. Hanish
"/"'
Tartalom
A tudatos fontossagar6l 4
Fesztelenito gyakorlat ; 6
IMA 8
A Mazdaznan legzogyakorlatok 9
Gyakorolni, gyakorolni, mindig esak tovabb gyakorolni.. 10
A tudatos legzes............................................................... 12
A Mazdaznan Yima gyakorlat (Kilegzogyakorlat) 14
A Mazdaznan Airyama gyakorlat (Belegzogyakorlat) 15
A legzesgyakorlatokr61 16
Az elokeszilletekrol 16
Elso gyakorlat ...................... ...................... ..... .. .. 17
A testhelyzet ;..................................... 17
A legzes menete 18
A eel 19
Ainyahita eneke 22
Masodik gyakorlat 23
A legzes a legfontosabb gy6gyfaktor! 25
Ne keresd lelkem tavol az Istent 26
Harmadik gyakorlat 27
A megval6sit6-kepesseg gyakorlata 27
Egy kis emlekezteto - Mazdaznan = Mestergondolat 30
Kiadvanyaink es Programnaptar 31
A tudatos legzes fontossagar61
Az elet legsziiksegesebb resze a Iegzes, es megis talan erre
forditunk a Iegkevesebb gondot. Ugyan az ut6bbi id6ben e teren egy
re jobban kezd erdekl6cles tamadni, de a gyakorlati eredmeny meg
igen jelentektelen.
Pedig, ha tudnak az emberek, hogy mi mindent Iehet a helyes Ieg
zes utjan elemi! Helyes Iegzessel a betegsegek elkeriilheta'k, on
uralomra, onismeretre tesziink szert, meIyek segitsegevel az elet
es boldogsagot nylijt szamunkra.
Furcsan hangZik, pedig igaz, hogy betegseg, nyomor es mindenfe
Ie baj azert tud Ietrejonni, mert nem gondolkozunk helyesen.
.Gondolkozasunk pedig olyan, amilyen a Ezt tudtak
mar reges-reg a nagyok: Zarathusztra, Buddha, Jezus es tudatosan
gyakoroltak a Iegzest. A viIagirodaIomban tobbfele Iegzesm6dszert
talalhatunk, .s e teren nemi tapasztalatot szerezve azt mondhatjuk,
hogy mindenkinek ajanIjuk a Mazdaznan legzesgyakorlatokat, a
Mazdaznan Iegzestan tilrelmes, kitart6 tanulmanyozasat, de nem any
nyira eImeIetiIeg, mint inkabb szorgalmas pr6balkozeisokkal,
gyakorlatilag. Ugyanigy a mirigytomat is rendszeresen szGkse
ges gyakorolni.
Szamosan vannak, akik egeszsegUket, boldogsagukat ennek ko
szonhetik, k6ztUk mi magunk is.
1
Aki egeszseges, boldog, megelege
dett eletet akar elni, barhol, barmi allapotban is van, ezen az uton
elindulva a biztos celhoz fog jutni, hogy mikor, az csak az 0 szor
galmcin es kitartasan mulik.
A komolyan torekV6knek, a sajat tapasztaIatunkb6I, egyet akarunk
emlekezetebe vesni, megpedig azt, hogy az e16irasokat igen ponto
san be kell tartani, es Iegf6keppen nem szabad semmit sem eral
tetni, mert minden fejl6deshez, eI6rejutashoz id6 szUkseges. E mu
vecske legyen betlehemi vezercsillag azok szamara, akik a
sotetsegb6l a vilagossagra torekednek!
Ugy legyen! - Amen. - Yehi (= Ugy legyen.- zend nyelven).
1 Dr. Szikszay Geza kijelenrese, (\ a Mazdaznan irodalom fordit6ja
4
5
Fesztelenito gyakorlat
A Iegzes legf6'bb szabatya, hogy nem szabad erOltetni, itt
kovetik el a legtobb hibat. Semmi sem oly fontos es szUkseges az
eletben, mint a legzes, semmilyen tudomany, muveszet sem olyelet
bevag6an fontos, mint ez. Csak hosszantart6 es 6vatos gyakorla
sokkallehet a boldogsag e kineses kamrajaban el6rejutni.
A termeszet sehol, de legf6kent itt nem tar er6szakot. Az er61tetes
feszliltseget idez e16; marpedig a fesztelenseg igen-igen fontos kel
leke a tudatos legzesgyakorlasnak. Ezert vannak, akik ellenzik a leg
zes gyakorlasat. Azonban ez nem lehet ok arra, hogy elforduljunk
attoi. Mindaddig, mig a fesztelenseget nem sajatitottuk el es
nem gyakoroltuk be, nem szabad az Un. iitemes legzesgyakorlatokat
elkezdeniink.
Ha j61 megfigyeljiik magunkat, rajoviink, hogy nem is olyan kony
nyU a fesztelenseg elsajatltasa. A kovetkez6 ket gyakorlat alljon itt
segedeszkoziil, melyek komi f6kepp az els6t a komolyan torekv6k
nek igen sokat kell
I. Egy teljes belegzes utan lassan kiIelegziink, tagjainkat feszte
lenitjiik. A jobb labbal kezdjiik a fesztelenitest, majd a jobb
kez, az arc izmai, a nyelv, az cillkapocs, a tark6 kovetkez
nek.
II. Agyunkb61 minden gondolatot kikapesolunk, a feszilltsegeket, a
gondokat, a bajokat befele iranyitjuk a szivhez, mint sulypont
hoz, ahol azok felold6dast nyernek es elengedjiik 6ket.
III .. Ezutan kovetkeznek a bal kez, a ballab, a torzsben lev6 osz
szes szervek.
N. A fesziiltseget szabad aramma oldjuk, mialtal harm6nia, j61
es6 erzes all e16.
V. A kilegzes addig tortenjek, mig erOltetes nelkill megy, ak
kor megatlunk, ismet megpr6batunk tovabb kilelegezni,
5 nem Ielegziink be addig, mig termeszetiink nem kivan
ja. Vegezziik ezt barmely testhelyzetben.
A rendszeres meghosszabbitott kilegzes el6segiti a verb6l a salak
anyagok eltavolitasat, es segit az idegeket feltolteni, regeneralni. He
tek, h6napok mulva lassankent a kilegzes hosszat 108 masodpercig
6
fel tudjuk emelni, ennek kovetkezteben felismero kepessegiink
kib6viiI.
Ha nyomast, fajdalmat erziink barmely muveletnel, ez azt jelzi,
hogy nem vagyunk eleg fesztelenek. Kovetkez6keppen segitiink
a helyzeten.
I. Kihuzzuk magunkat, belelegziink, karjainkat magasba
emelve esamesogunk, nyeliink egyet, mialatt a legzest benn
tartjuk. Majd karjainkat hatrafele leengedjiik, es teljesen kileleg
ziink.
II. Ezt megismeteljiik legalabb hetszer a megfelel6 sorrendben egy
mas utan.
Ennel is, mint ahogy barmely legzesgyakorlatnal, rendkiviil fontos
a teljes fesztelenseg, az egyenes gerinc, a dilllesztett mell
kas es a j6 koncentraci6! Ha komoly eredmenyt vilrunk a legzes
gyakorlatokt61, akkor a leirtakat lelkiismeretesen val6sitsuk meg.
Tudnunk kell, hogy nem elegend6keppen lelegziink be, hogy el
lassuk testiinket eleter6kkel, sem lelegziink ki,
hogy tiid6nket kiuritsiik, s megszabaditsuk a szensavt6l es mas gilz
nemu anyagokt6I. Ezek a salakanyagok az elegtelen, befejezetlen
kilegzes kovetkezteben visszamaradnak a tud6 finom szoveteiben.
Aki szellemi munkat vegez, annak iigyelnie kell arra, hogy tude
je minden 6raban teljesen ki legyen iiritve a meghosszabbitott kileg
zes segitsegevel, es hogy j6t tegyen maganak nehany teljes beJegzes
sei.
Aki ketkezi niunkat vegez, az tegye szokasava egy ima elmon
dasat. Hittel, vallasos. erzelemmel imadkozzon. Kivalaszthat pI. egy
"Mi Atyank" imat, vagy akar magat'a "Mi Atyank"-ot is
imadkozhatja. Egyetlenegy kilegzessel mondja vegig az imat egy
szerre, es haromszor egymas utan ismetelje meg. Vegezze ezt nap
kozben, vagy amikor a filradtsag tunetei mutatkoznak.
Lehet barmilyen mas epiiletes mondast, vagy verset mondani,
akar a szamsort is, hosszan kilelegezve, ameddig esak birjuk. Ha
legzeskapacitasunk, befogad6kepessegiink elegtelen ahhoz,
hogy az egesz imat, mondast, verset, stb. egy kilegzesre mondjuk el,
akkor tanaesunk az, hogy ne tatsuk ki a szankat szelesebbre, mint
amennyire az ahhoz szUkseges, hogy a szavakat megkiilonboztetve,
erthet6en ejtsiik ki.
7
Ha ugy latszik, miritha kifogymmk a szuszb61, miel6tt a mondast
befejeztUk volna, akkor szoritsuk j6l ossze ajkainkat, varjunk egy par
masodpercet, ne lelegezziink be, majd folytassuk a mondast. Igy ke
pesek leszilnk tovabb folytatni.
Minden fejlooni akar6 embemek fontos, hogy ket6rankent feszte
lenitse magat.
~ IMA
Egeszsegi allapotunk javitasa erdekeben kiilonosen a kilegzest gyako
roljuk olyan alaposan, ahogy csak lehet - legalabb minden 3 6ra
ban 5 perdg. Ime egy ima, mellyel e kilegzesgyakorlatot elvegez
hetjUk.
Mi Atyank Atyank, ki bekeben vagy,
Nevedhangozzek,
Te orszagod jojjon,
Te akaratod legyen
Foldon, mint mennyben,
Add rna aTe sz6dat,
S ne emlekezz a mi hibainkra,
Hogy feledjilk, kik minket bantanak,
KiserMsben vezess Te,
SMvedest6l6vj'minket, Ugy legyen!
"Tanuljunk meg helyesen IcHegezni, s akkor cHetiink
ben minden magat61 teljesiil."
Dr. O. Z. A. Hanish Mester
A Mazdaznan legz6gyakorlatok
A helyes legzes a legf6bb fejl&iesi eszkoz mind testileg, , mind
szellemileg.
A helyes legzes legfontosabb kiser6i a fesztelen testtartas, a
teljes nyugalom, a legzesre iranyul6 koncentrad6, azaz osszpon
tositas es a pozitiv gondolkodasm6d, mely ut6bbi f6kepp a beleg
zesnel fontos.
Az igy vegzett celtudatos legzessel fesztelenseget idezilnk el6
testcmk osszes szerveben, mely szUkseges ahhoz, hogy a ver- es az
idegaram zavartalanul keringhessen benntink. Szerveink az
6ket er6 terhelesnek eleget akamak tenni, s emunkajuk kozben elto
l6dnak, elmozdulnak eredeti helyUkr61. A celtudatos legzessel elert
fesztelenseg ciltal rendes helyUkre kerillnek vissza. Ez elengedhe
tetlen ahhoz, hogy funkci6jukat tokeletesen teljesitsek.
A legtobb betegsegi tiinetet, fajdalmat es feszilltseget oko
z6szensav-felhalmoz6dast semmi mas eljarassal nem kllszobol
hetjilk ki szervezettinkb61, csak a helyes legzes altaI. Konnyu belat
nunk, hogy mennyire szUkseges es fontos a helyes legzes. De a leg
jobb bizonyitek, ha ki-ki maga szemelyesen meggy6zOdik a helyes
legzes csodatev6 hatasar61.
Mivel b6riink is lelegzik, boriink cillapota nagymertekben
megkannyiti vagy megneheziti a tiidOlegzest. Hasoill6kepp
nagy hatassal van a tiid61egzesre az emeszto- es az errend
szer cillapota is.
Kiils6 testfeliiletcmk apolasara fokozottabb gondot kell fordita
nunk. Heggel felkeIes utan hideg vagy meleg vizzel benedvesitett
szivaccsal vagy ruhaval, filrge mozdulatokkal az egesz testet dar
zsoljiik Ie, hogy a p6rusok megnyI1janak. A ledorzsoles rovid ideig
tartson. Utana tenyereinkkel az egesz b6rfelilletet a sziv fele simitsuk,
dorzsolgessUk. Ha b6riink szaraz, par csepp tiszta olajat cseppent
stink tenyereinkre. A b6r mUkodeset igy elenkiteni tudjuk.
Labainkat tartsuk tisztan, masszirozzuk naponkent.
Hetenkent egyszer, esetleg ketszer vegyiink forr6 fiirdot, mert
a gyakori filrd6k karosak a mirigyekre.
9
8 <::.
A Yima es az Airyama gyakorlatok elsajatitasa utan atterhellink az
Utemes legzogyakorlatokra, melyek a jobb es a bal tild6 egyenle
tes fejleszteset celozzak, mint ahogy 12 erzekilnk kibontakozasat is.
A legzesgyakorlatok sorrendjenek betartasa nagyon fontos. Isme
riink olyanokat, akik mindjart a hetedik legzesgyakorlattal kezdtek es
belazasodtak, vagy k6rhazba kerilltek, mert a Legzestant a
kataleptikus gyakorlattal
2
kezdtek el, mert azzal akartak megismer
kedni legel6sz6r. Tehat fontos, legy pontos! Mindenhez ido kell,
nem megy a fejl6<ies mar61 holnapra!
Gyakorolni, gyakorolni, mindig csak toviibb gyako
rolni. ..
A legzestan gyakorlatai eletilnk teljes idejere sz6lnak. Kezdet
ben csak mechanikusan vegezzGk 6ket, 5 akkor azok annak megfele
16en is hatnak, azonban lassankent raj6vi.ink mikentjUkre. fgy a gya
korlatok egyre inkabb szellemilnkre fejtik ki hatasukat, mert fokoz6
dik mirigyrendszeriink mUkOdesenek hatekonysaga.
Ha tovabb szeretnenk magunkat fejleszteni, akkor a legzes
gyakorlatok alland6 kiser6ink maradnak egesz eletUnkben. K6vetke
zetes vegzesilk altai gyakorlataink egyre t6keletesebbek lesznek. Ezal
tal lehetsegesse valik az, hogy a legk6rb61 t6bb elemet vonjunk ma
gunkhoz, es hogy azokb61 testilnk uj anyagokat kepezzen. Ezek ko
rabban meg nem voltak jelen testhaztartasunkban, mert szerveink
meg nem voltak kepesek el6aUitasukra.
Ujra meg ujra ki kell emelni a Legzestan jelent6seget, es sokretU
segere ra kell vilagitani. A tanul6, a torekvo, az onnevelo ember
szamara a Legzestan mindig az els6 5 a legfontosabb marad. Lassan
kent a TaplaIkozastanban is kiismeri majd magat, mert a helyes
taplalkozas felkelti erdekl6<ieset.
Altalaban 3-6 h6napnyi legzesgyakorlas utan a k6vetkez6 gondo
lat merill fel az emberben: "Mar nem izlik t6bbe szamos etel. Egyszer
mar csak meg kell kerdeznem bels6 hangomat, hogy mi tesz ne
2 Jartassagot, s a elorehaladott, "legzes-edzettseget" igenylo
Mazdaznan gyakorlat.
kern j6tt" Az ember elkezd egeszsegesen taplalkozni, melyet k6vet a
k6vetkez6 gondolat: a testapolas fontossaga.
Hiszen testunk figyelmesseget kivan, es nemcsak gyomrunkra,
majunkra, vesenkre, stb. kell tekintettel lennilnk, hanem a tudoma
nyos nemi apolast is meg kell val6sitanunk Ez azonban csak kes6bb
kerill el6terbe, mert az 6sszefUggeseket kezdetben meg nem latjuk at.
Lassankent ismerjilk csak fel, hogy mennyire elhanyagoltuk magun
kat. A felismerest tett k6veti, es megtesszUk a szUkseges lepeseket.
Ezt k6vet6en 6nkent figyelilnk fel a mirigyapolasra, mely maga
ra vonja erdekl6<iesilnket.
Egy hat eves gyermek sem tudja r6gt6n a magas foku matemati
kat felfogni, hanem el6bb at kell mennie az 6sszes azt megel6z6,
elemi fokozatokon. fgy van ez a feln6ttekkel is. E folyamat vele
jar6ja, hogy k6zben lassankent gondolkodasunk kiterjed. Ha
kepessegeinknek, tehetsegeinknek k6myezetUnk megfelel6 taptalajt
biztosit, akkor onkent, azaz magat61 kifejl6dik feltalaI6szelle
mUnk.
Vegyilk ujra a gyermek peldajat. Jarhat 6 el6keszit6re, ahol gya
korolja a matematikat, a kemiat, a fizikat, stb. Azonban 6nmagukban
a tanari magyarazatok a gyermeknek nem hasznalnak semmit, csak
akkor ertekesek, ha a gyermek maga azon a fejlettsegi fokon all,
mely biztositja az olyan agyintelligenciak megletet, melyek az el
hangzottaknak megfelelni kepesek, azokat be tudjak fogadni, es fel
tudjak dolgozni.
A gyermekhez hasonl6an mi magunk is csak lassacskan melyed
hetUnk el a megertesben. Fokozatosan megvilagosodik el6ttilnk,
hogy a test mirigyei, az agy 5 az agyintelligenciak mikeppen dol
goznak, a tobozmiriggyel hogyan kapcsol6dnak, egyesulnek, iIIetve,
hogy mi m6don terjed ki az erzUlek, mely az erzekszerveink altai
felfogott 6sszes kUlvilagi benyomas 6sszegz6 gyujt6helye. Az erzUlek
kiterjedesevel vegUi eljutunk az isteni atom felismeresehez, mely az
5. szivkamraban rejt6zik.
A Mazdaznannak nem all m6djaban, hogy az elet tudomanyat
es az 6r6kkeval6sag transzcendens filoz6fiajat teljessegeben ismertes
se, hanem kiegesziteseket nylijthat, csak elOkeszithet arra,
amiket az embemek maganak lehet, 5 kell is megtennie.
11
10
Tehata f6 dolog at; hogy el6keszitso.k magunkat, eppugy mikent
a szimt6foldet el6keszitjo.k a vetesre. Ha az ember csak filozofal a
mez6gazdasagr61, att61 meg nem n6 a vetes, hanem inkabb tonkre
megy. A felesleges filozofalgatas kartekonysagat latjuk is eleget az
atIagemberek mindennapjaiban. Szellemi kiterjedesiink, ebrede
sUnk alapjait meg kell vetniink testiink tudomcinyos apolasa
ciltal, hogy a j6 taptalaj bo szellemi aratast biztositson.
A legzes, a helyes taplalkozas, a nemi apolas es a mirigyrendszer
fejlesztese altaI elerjUk feltalcil6szellemiink szamyalasat. Azonban
minden el6keszilletet meg kell tennGnk egy dologert; amit meg aka
runk val6sitani, minden egyes lepcs6fokot egyenkent kell megmasz
nunk, hogy elerjUk azt, amit szeretnenk. Ez a fokozatossag terme
szettorvenye. A termeszettorVenyeket pedig nem lehet megkerGl
ni. Az emberek altaI megalkotoft: torvenyeket mind meg lehet kerillni,
de nem a termeszet torvenyeit, s a vegtelenseg principiumait.
Talalkozunk neha olyan emberekkel, akik azonnal celhoz akar
nak emi. Micsoda elgondolas, mily val6tlan elkepzeles! Mindennek
a termeszettorvenyek szerint kell haladnia, mivel a terme
I
szet nem ismer kivetelt, mindenhez idc5 kell.
A .kiIegzestorlasztas
Reggel, mikozben keszillGnk, mosakszunk, oltozkOdGnk, szanjunk
id6t arra, hogy mellkasunkat mind magasabbra emeljo.k es erjUk el
azt, hogy legalabb hciromszor hosszabban lelegezzGnk ki, mint be.
Napi munkcink soran, es jaras, gyaloglas kozben is mindig
huzzuk ki magunkat! Tehat belegzeskor gondolatban I-t61 7-ig
szamolunk, s aztan kilegzeskor haromszor I-tOl 7-ig. A kilegzest sza
kaszosan, kis lokesekkel, a rekeszizom remegtetesevel (staccato) ve
gezzUk. Ez legyen az els6, amihez hozzillatunk felebredesGnket kove
tOen: ez a reggeli kiIegzes.
A kilegzes utan mindig varunk egy kicsit, mielott ismet
beIelegeznenk, s lassankent meghosszabbitjuk ezt a vcirako
zasi idc5t. Ezt nevezziik kilegzestorlasztasnak. Ezt a kilegzestor
lasztast gyakoroljuk minden esetben, ha valamilyen negativ hatas er
bennGnket testileg, ha fajdalom vagy kin vesz er6t rajtunk, vagy ha
elgyongGlGnk, mert a helyes utr6l eltevelyedtUnk.
Ha e torlasztast naponta negyszer, otszor elvegezzo.k, akkor se
gitsegere sietGnk szerveinknek, s ezaltal vegeredmenykeppen egyeni
alkatunk szerint mUkOd6 szervezetUnk egeszenek is, megpedig ab
ban, hogy szervezetUnk mas m6don alakitsa ki egyenswyat. Ezaltal
el6segitjUk a teljes egeszseg iranyaba torten6 valtozast. Savakt61
szabadulunk meg, minek kovetkezteben a verkeringes elenkill, s a
leukocitak vagy mas neven aver magnetikus mezeje kiterjed. Ha
pedig ez a magnetikus alap, ill. mez6 a verben normalis, akkor a
voros es a feher vertestecskek teljesen el tudjak latni sajat feladatai
kat, es hataskorUknek megfelel6en, eredmenyesen funkcionalnak,
mialtal j6 verkeringesiink biztositva van.
Ez az egyszeru gyakorlat meg egy sulyos beteg allapotat is megval
toztatja es er6siti akaraterejet. Hamarosan jobban erzi magat, s gyor
sabban gy6gyul, mert a kilegzestorlasztas gyakorlata megalljt paran
csol a betegsegnek. A tUd6 oxigent vesz fel, melyet a tUd6szovet
kepes el is raktarozni magaban.
Ez az elraktarozott keszlet megnovelheto mely, iitemes Ieleg
zes altaI. Egylittal a legzesben reszt vevo izmok is er6sodnek, mellka
sunk kiszelesedik, idegeink ujra felelenkUlnek, verGnk s szoveteink
tobb oxigenhez jutnak, s ezaltal fogekonysagunk barmely k6r csiraja
val. szemben csokken, azaz ellemill6bbakka valunk. Egy par perc
mulva, mar nehilny mely, utemes legvetel utan megnyugszunk, es
megvilagosodashoz hasonl6t erzGnk, .amennyiben j61 tudunk a gya
korlatra osszpontositani es lazak maradunk, azaz feszteleniil kon
centralunk.
"Legzes az elet."
"Atem ist Leben."
"Breath is life."
13
12
A Maidaznan Virna gyakorlat
(Kilegzogyakorlat)
El6sz6r is fesztelenitsilk, lazitsuk el testilnk minden reszet, legyilnk
bar a1l6, Ul6, vagy fekv6 helyzetben. Tartsuk mellCmket kidomboritva.
Lassan lelegezziink ki, mellkasunkat kilegzes k6zben is tartsuk
magasan. Oritsiik ki a llid6nket, amilyen mertekben csak tudjuk.
Amikor ugy erezzilk, hogy tovabb nem megy, maradjunk ugy.
Ne mozogjunk; erzilIekilnket, azaz mind a kUls6 hatasokat, mind a
bels6 erzeseket, gondolatokat, tehat teljes tudatunkat tartsuk a latsz6
lagos teljes tetlenseg allapotaban, tehat ne gondoljunk mas
egyebre, mint gyakorlatunkra..
Ebben az allapotban szamoljunk magunkban 18-ig, vagy meg to
vc5.bb, vagy imadkozzunk. .
Ezutan Ielegezziink be az orrlyukainkon at, melyen, de kony
nyeden.
Ezt k6vet6en iiritsiik ki llid6nket, mikent az el6bb, s ujra vegyiik
fel a mozdulatlan nyugalom allapotat 18 masodpercig vagy meg to
vabb.
Ismeteljiik ezt meg haromszor vagy meg t6bbsz6r. Eleg, ha egy al
kalommal negyszer elvegezzilk, ha nehany 6ra mulva az egeszet
megismeteljiik.
Ha valamely testresziink faj es forr6 borogatasok alkalrnazasa
val elenkitjilk verkeringeset, akkor, ha a Yima gyakorlatot is vegez
zilk, siettetjilk a baj megszlineset. Vannak esetek, amikor epphogy
jeghideg viz alkalmazasa ajanlatos. Az alkalmazas m6djat esetre sza
bottan kell megvalasztani.
Azonban barmilyen testi bajUi1k, betegsegCmk, kinunk is legyen,
vegezzilk a Yima gyakorlatot.
A Mazdaznan Airyarna gyakorlat
(Belegzogyakorlat)
Ha lehangoltak, csilggedtek, csal6dottak vagy idegesek vagyunk,
vagy az 6tletek, s gondolatok hianyaban szenvedCmk es ertelmileg
kimerilltek vagyunk, akkor az Airyama gyakorlat egy csodagy6gyszer
az erzillekCmk, elrnenk es szivCmk megk6nnyitesere, megnyugtatasa
ra.
Fesztelenitsiik az 6sszes izmunkat, es emeljiik fel mellkasun
kat. Legezzilnk be orrunkon at, lassan, de melyen, es pr6baljunk meg
meg egy kicsit tovabb beIelegezni, amig csak ugy nem erezzilk, hogy
a llid6nket teljesen kit6lt6ttiik.
Most tartsuk vissza lelegzetCmket es maradjunk ugy. Ne mozog
junk; erzillekCmket, azaz mind a kills6 hatasokat, mind a bels6 erze
seket, gondolatokat, tehat teljes elmenket tartsuk a latsz6lagos teljes
tetlenseg allapotaban, tehat ne gondoljunk mas egyebre, mint
gyakorlatunkra.
Gondolatban szamoljunk 18-ig, vagy meg tovabb vagy imadkoz
zunk.
Majd lassan, de melyen lelegezziink ki, s rogton utana lelegez
zQnk be ugy, mint az elObb.
Vigyazzunk arra, JlOgy kilegzeskor mellkasunk ne nagyon essen
6ssze, hanem tartsuk vegig magasan.
Ezt kovet6en ismet tartsuk vissza lelegzetilnket 18 masodpercig,
vagy meg tovabb, majd lelegezzQnk ki.
Miel6tt leUlCmk tanulni, vagy barmely mas szellemi munkcihoz
fogunk, ezt a gyakorlatot 3x-5x kellene elvegeznCmk. K6zvetlen et
kezes utan ne vegezzilk az Airyama gyakorlatot.
15
14
A legzesgyakorlatokr61 Eiso gyakorlat
A hetfajta iite.mes Iegzesgyakorlat kazUl ebben a fiizetben harmat
ismertetiink:
az 1. szamut delelott es delutan, a 2. szamut legjobb reggel, a
3. szamut deltajban vegezziik.
i
Egy gyakorlat 3 percig tart. Naponta 3x, az egesz napra egyenle
tesen elosztva vegezziik 6ket. Vehetjiik ugyanazt a gyakorlatot az
~
egesz napra, ill. ahogy el6rehaladunk megismeresiikben - amely
egy fajta gyakorlatra vonatkoz6an legalabb2 hetes begyakorlasi,
elmelyitesi folyamat utan lehetseges - kombinalhatjuk is 6ket a
fentiek szerint.
Kezd6k esak akkor. kezdjek a kavetkez6 gyakorlat elsajatitasat, ha
mar egy fajtat legalabb ket hetig gyakoroltak.
ci:3
o
Az el6'kesziiletekr61
Az asszes gyakorlat el6tt fal kell keszitsiik magunkat, megpedig
tild6nk teljes kiiiritesevei. Ezt lehet, hogy hatekonyabban elerjilk a
meghosszabbitott kiIegzessel. .
Vagy eljarhatunk a kavetkez6 m6don is: kezdjiik el rovid leleg
zetekkel. Egyet belelegziink, egyet kllelegziink, hatszor vagy
i
tobbszor megismeteljiik be es ki, s ha mar vegill a tiidot egy
hosszu kllegzessel kiiiritettiik, akkor keszen vagyunk egy
~
legzesgyakorlat elvegzesere, s kezdhetjiik a belegzest.
A testhelyzet
Helyezkedjiink el a vilagossagnak hattal.
Uljiink Ie egy szekre, talpaink teljes felilletukkel nyugodjanak a
faldan. Ha a szek illl magas, helyezziink egy kanyvet labaink ala,
mialtal a megfelel6 testhelyzetet elerjiik. Ha a szek till alacsony,
helyezziink a szekre egy me9felel6 vastagsagli kanyvet, es arra illjiink
ra. Ha a takeletes helyzetet megteremtettiik, akkor tovabblephetiink.
Oljiink annyira hatra a szeken, amennyire testiink azt engedi anel
kill, hogy vallaink erintenek a szek tamlajat.
Emeljiik ki mellkasunkat, ugyanakkor a
hastajekot hlizzuk be. Vallainkat kannyeden
hatravonva kisse engedjilk Ie, a kezek a
eombokon nyugszanak, az ujjak nem erintik
egymast, nagyujjunk a tabbi ujjal "ve" betUt
formal, konyokeink erintik a esip6nket.
Labaink nem erintkeznek egymassal, a
labujjhegyek kb. 10-12 em-re, a sarkok kb.
3-5 e m ~ r e vannak egymast61.
Ajkaink zarva tartjuk, az als6 es a falso
fogsor nem erintkeznek, a nyelv a szaj feneken
fekszik, hegyevel erinti az als6 fogakat, kisse garbillten, de teljesen
laposan es fesztelenill.
Anunkat behlizzuk.annyira, hogy gerineiink teljesen kiegyenesed
jek, nyakunk egyenes folytatasa legyen gerindinknek. Ez a fejtartas a
ruggetlenseg allapotat mutatja. A testtartas takeletesen fal- ill. ki
egyenesedett, asszes izmunkat fesztelenitettiik, de a gerincoszlop
szilardan tart.
Valasszunk egy matt, tehat nem fenyl6 targyat, ugy, hogy ne ala
kuljon ki a hajland6sagunk arra, hogy elkalandoz6 gondolathulla
mok lepjenek fel benniink. Rajzolhatunk egy kb. 50 forintos nagysa
gU fekete pontot, ha ugy tetszik, de valaszthatunk egyeb mas satet
dolgot is. Helyezziik a targyat t6liink kb. 2 m tavolsagra szemma
gassagba.
16 17
Tekintetiinket iranyitsuk ra az egesz gyakorlat alatt, de ne en
gedjilk szemhejainkat lezar6dni. Ebben a helyzetben azt eszleljiik,
hogy a sz6rakozottsag kusza gondolatai nem kalandoznak tudatunk
ban, s hogy ebben a helyzetben tudunk a legjobban koncentralni,
mert a gyakorlat eredmenyenek kialakulascinak titka a kon
eentracio kepessegeben rejlik.
A legzes menete
Uritsiik ki a tiid6nket, az osszes leveg6t kilelegezve, amennyire
csak lehetseges, de teljesen konnyeden, ne feszilljiink meg, ne er61
tessilk. Mindennek konnyeden kell tortennie, kellemmel es teljes
nyugalommal. Majd orronat lelegezziink be lassan, konnyeden,
teljes es tokeletes ritmussal, het masodpercig.
Kezdjilk a felso tiidoszamyak (tiid6csucsok) megtoltesevel, ter
meszetesen amennyire ezt az elfoglalt testhelyzet engedi, es tegyilk
ezt is er61tetes nelkiil; majd toltsilk ki tiid6nk tovabbi a ko
zepso tiidoreszt es az alsot. Belegzesiink legyen teljes.
Kilegzesnel a sorrend a kovetkez6keppen alakul: a leveg6t el6szor
az also tiidoreszbOl, majd a kozepsObOl, vegill pedig a tiido
csucsokbol engedjiik ki.
Vegig legyen a legzes folyamata tudatos ellenorzesiinkalatt,
ami azt jelenti, hogy a leveg6aram folyamatosan, barmifele feszilltseg
es aramlasbeli egyenetlenseg nelkill tortenik, egy kiegyenswyozott
hullamzast imitalva. -
Mikozben belelegziink, alland6an tekintsiink az el6ttiink lev6
targyra, pontra, tudatunk figyelmet pedig osszpontositsuk magara
a lelegzetre, kovetve ertelmiinkkel a leveg6.aramat, amint az beha
tol az orron, majd a Iegutakon at a tiid6be,kitoltve, kiterjesztve a
melliireget, s a rekeszizrnot.
.A legzes folyamata kozben goridoljunk a Gallamara, az elet koz
?
ponti prindpiumara, s tudatunkat toltse el a meggy6z6des afel61,
miszerint ennek az eletprindpiurnnak celja a sejtszovetek kepzese
az egesz szervezetben, s igy biztositja a regeneraciot, a megifjulas
alapjat.
Lelegezziink ugy, hogy tudatunkat eltolti a gondolat: "Legzes az
eleU", es hogy a Iegzesapolassal a tokeletes tudatossagot erhet
jilk el.
Ha a gyakorlatot koneentracio s gondolati, tudati osszpontositas
nelkill vegezziik, akkor csak egy reszet vegeztiik el ml1veletnek, s az
ennek megfelel6 reszeredmennyel szamoljunk. Azonban forditva is
igaz ez: a koncentraci6 a gyakorlat nelkiil csak ertelmileg fejleszt, es
hatasa id6leges, tehat nem nylijt tart6s eredmenyt.
A eel
Miel6tt a legz6gyakorlatot veghezvinnenk, j6, ha tudataban va
gyunk annak, miszerint a legzesnek az a celja,hogy verkerin
gest fenntartsa.
A szivnek egyik feladata, hogy a vert eloszlassa, azonban a
kivcilasztast es a keringetest a tiid6 mUkodese vegzi. Fizikailag
nezve a lelegzet fenntartja a keringesi folyamatot, es visszatartja az
oxigent, mely a vertisztItas miatt sziikseges, igy a ver a szensavt61
megszabadul.
Ha a test barmely fizikalis megnyilatkozasa akadalyb;a iitkozik, ak
kor annak oka a legz6szervek inaktivitasa, gyongiilt mUkodese, es
ekkor a tudatos Iegzesapolas nylijt segitseget, amely az egyetlen
men
A rendszeres, koncentralt legzes apolasa altai nem csak oxigent
es a leveg6 egyeb osszetev6it lelegezziink be aver tisztitasara es a
keringes fenntartasara, hanem befogadjuk lenyUnkbe a Gallamat, a
eentralizcilo eletprincipumot, meg ha ontudatlanul is, merthogy
keptelenek vagyunk annak jelenIetet kimutatni barmely eszkoz se
gitsegevel.
Ha kovetjilk az itt nylijtott utmutatasokat, akkor teljesen megertjilk
azt, hogy jelenlegi helyzetiinkben csak az Eclesanyankt61 orokolt Ieg
zesm6dnak vagyunk birtokaban; s hogyha az korlatolt, akkor az meg
szabja foldi eletiink hatarat aszerint, hogy milyen mertekl1 volt
Anyank Iegzeskapacitasa, tiidejenek befogad6kepessege a fogantata.s
pillanataban.
Amint az Anyai Legzet veget er, elszeill a vegs6 s6haj. Ezert van
az, hogy egy szemely, ki pedig teljes egeszsegnek orvend, hirtelen
Abraham kebelere sz6littatik, akar el volt kesziilve, akar nem.
Tehat az orok!ott anyai legzes meghatarozza letezesiink koriilme
nyeit es allapotait, s ett61 az er6s koteIekt61 csak ugy szabadulhatunk
18
19
meg, ha kimCiveljiik a-mi .Individucilis Legzesiinket; e celb61 kezd
jiik el muvelni a szisztematikus Iegzesapolast.
Arra kell figyelemmel lennGnk, miszerint az Individualis Legzet,
ugy a belegzes, mint a kilegzes het masodpercig tart. Az
anyai Legzet legjobb esetben harom masodperces id6tartamu, ha
meg ennel is kevesebb, r6videbb, akkor gy6nge kilatas van a F61d6n
val6 megmaradasra.
Tehat meg kell tanulnunk het masodpercig ki- es belele
gezni, a leiras szerint harom percen at haromszor naponta
harom' percig reggel, deltajban es, naplemente elott; tehat ez
kilenc percet jelent naponkent, melyet a gyakorlasnak szen
teliink. Minden bizonnyal ezeket a' perceket nem lehet jobb' celra
f6lhasznalni, merthogy egy ,uj testet "szerZl1nk" magunknak es jobb
allapotokat alkotunk, melyek f616tt uralkodrii tudunk. Azonban ne
vegezzOk a gyakorlatot etkezes utan legalabb tel 6raig.
Lassan es fokozatosan tanuljuk meg, ;';zerezziik meg a k ~ p e s
seget, hogy het masodpercig belelegZl1nk, es het masodpercig kile
legzUnk. Kezdjiik el a folyamatot negy masodperccel egy ma
sodpercnyi sziinetet tartva' a be- es a kilegzesek kozott. Ne
er61tessiik, . es ne lelegezziink gyorsari. Hanem szamoljunk
magunkban, segitsegiil hallgassunk valamely ismert harmonikus ute
mu dallamot es kovessiik a zenet.
.Kes6bb fokozatosan hosszabbitsuk meg az id6t, amig elerjUk azt,
hogy a het masodpercen keresztiil k6nnyeden tudunk ki- es belele
gezni. Belegzes utan tartsuk vissza a lelegzetGnket egy masodpercig,
kilegzes utan allitsuk Ie legzesGnket, sZl1neteltessiik egy masodpercig,
igy a ritmus az egy masodperces sZl1netet is beleerlve nyolcutemuve
valik.
SzamUzzGnk minden gondolatot erzuIekGnkb61, tudatunkb61; csak
egyediil a legzesre k6zpontositsunk. Nem szamit, hogy mennYire
vagyunk felkavarva, ideges allapotban, kifaradva vagy tompult erte
lemmel; ha'vegezzUk ezt a gyakorlatot, teljesen meg lesZl1nk elegedve
az eredmennyel. Az idegrendszer megnyugszik az elektromos
er6k termelesealtal, melyet a koncentraci6 el6idez, es a test feliidill
a jobb verkeringes k6vetkezteben.
Nefeledjiik soha az eI6'kesziileteket: a meghosszabbitott ki
legzest, vagy pedig kezdjiik el gyakorlatunkat r6vid lelegzetvetelek
kel. Egyet belelegziink, egyet kilelegziink, hatszor vagy
tobbszor megismeteljiik be es ki, s ha mar vegill a tiidot egy
hosszu kilegzessel kiiiritettiik, akkor keszen vagyunk a be
legzesre: e legzes legyen mely. Testunk feszteleniteser61 se felejt
kezzGnk meg! .
Ha barmikor is azon kapjuk magunkat, hogy feli.iletesen lelegZl1nk,
vegezzOk el ezen el6kesziil6 mely lelegzetveteleket a test fesztelenite
sevel egyi.itt, majd vegyGnk egy par mely es teljes lelegzetet, s akkor
mindenkor meg fogunk konnyebbillni es boldogsag t61t el.
fgy napr61 napra lefektetjuk a t6keletes egeszseg alapjat, es bizto
sitjuk azt s a hosszU eletet, a tisztult erzUleket, tudatot, a tisztult agy
kapacitast, amelyek mind ertekesse es elni erdemesse teszik az ele
tet.
Igyekezzilnk mindig j6kedviiek es j6 hangulamak lenni! "E cel
ra hadd viruljon minden dolog."
Ainyahita a Mazdaznan alapjait megvet6 6sanya, az 6 felismere
seit vitte tovabb Zarathustra, majd a zarathustrai tanokat 6nt6tte mo
dem formaba Dr. Hanish. A Mazdaznan tanitasok eredend6 gy6kere
tehat Ainyahitahoz vezet vissza, aki kiralylany letre apja juhaira vi
gyazott, mert az elet legf6bb ertekenek ismerte fel az Istennel val6
bels6seges es alland6 szemelyes kapcsolatot, melyet a Termeszet
altai es a mindennapi hasznos munka es tevekenykedes reven elt
meg es elt at minden nap, s melynek ered6je a j6kedv es a szivbe
Ii orom.
L
20
21
I
Ainyahita eneke
A FOLDON AZERT VAGYOK
D: 300 N: 40 A: 40
A"""zr.a O.ZA./Umish
!
I'
I,
I
I,
,
I
\.
\
.'
II
I
',
'.
I
i
l
I
,
l
"If'
A f61 - don a - zert va - gyok, hogy azt . mil - vel - jem sa pusz- ta - kat pa
Ich bin hier auf die-ser Erd', urn sie an - zu - bau'n, die Wii-sten zu ver
I am here up - on the earth to re - claim the earth; To turn the des-erts
.---." ""
ra - di-csom - rna fej - lesz szem, Mely - ben Is - ten es
wan- _ deln in ein Pa - ra dies, ein Pa - ra- dies, das fiir
un- _ to a pa - ra dise A pa - ra <lise most
--==
""
p
""
Masodik gyakorlat
El6sz6r vegezZ11k el az eI6kesZ11leteket, mikent az els6 gyakorlatnal
tettUk. Tud6nk teljesen iiritsuk ki. Vegezzi.ik el a meghosszabbitott
kiIegzest, vagy pedig kezdjuk el gyakorlatunkat r6vid lelegzetekkel.
Egyet belelegziink, egyet kiIelegziink,
hatszor vagy tobbszor megismeteljiik be es
ki, s ha mar vegiil a tiid5t egy hosszu
kilegzessel kiiiritettiik, akkor keszen
vagyunk a belegzesre: e legzes legyen mely.
Testunk feszteleniteser6l se felejtkezzlink meg!
Anjunk egyenesen, karjaink oldalt fesztelenGi
l6gnak, fejiinket tartsuk magasan. Anunkat .kisse
hlizzuk be, mellyel a ruggetlenseg szellemet fejez
zUk ki. Tekintetiink nyugodjon el6ttUnk egy
ponton, mely szemmagassagban, ket meter
tavolsagban helyezkedik el. Testunk ' teljesen
fesztelen legyen, azonban gerincoszlopunk
szilard es egyenes, mert az a sziv lelkiallapota es a
tobozmirigyben lakoz6 tudat k6z6tti hid szerepet
t6lti be.
Testswyunk az elGls6 talppaman nyugszik, azokon egyenswyo
zunk fel es Ie. Hogy ezt mintegy bajjal, kecsesen tudjuk veghez vinni,
el6tte egy parszor lenditsUk testunket el6re, hatra ingatva, k6nnye
den. Testsulyunkkal ne nehezedjUnk a sarkunkra.
Szank csukjuk be'; fels6 es als6 fogsorunk .ne erintkezzen egy
massal; a nyelv laposan fekOdjek, hegye az als6 fogakat erintse, mi
kent az els6 gyakorlatnal. Mik6zben lassan het masodpercen at bele
I
legzlink, s a lelegzet aramat gondolatunkkal k6vetjOk, 6vatosan es
fokozatosan emelkedjUnk fel egeszen labujjhegyig, Sziinetet tartunk
az 6 SZQ - vet-se - ge - si mel - t6 - kep - pen la - koz - has - sa - nak.
egy masodpercig, labujjhegyen maradtink, lelegzetunk visszatartjuk.
Gott_ und sei - ne Bunds - ge - nos-sen driri zu woh-nen wtir - dig ist.
r
suit-a- ble un-to God and ,His as - so - ci - ates to dwell there - in.
Majd a testunket ismet fokozatosan visszaengedjiik, mik6zben
I
lassan kilelegzi.i.nk, s mindezt kecsesen ringva, s ha teljesen uraljuk
testunk, akkor ez teljesen termeszetesen sikerGlni is fog. Ezutim lijra
sziinetet tartunk egy masodpercig. Harom percig vegezzUk a gya-
I
korlatot. '
22
23
t"
\Il
I,
Ha a gyakorlat hatasossagat novelni szeretnenk, akkor a keze
inket belegzes kozben, amennyire csak tudjuk, okolbe szorit
"
L
juk. Tegyilk ezt lassan, de alaposan. Szoritsuk okleinket mind szoro
sabban es feszesebben, megsem eroltetve, s vigyazzunk, hogy testunk
i: t6bbi izrnat ne feszitsGk, fogainkat ne csikorgassuk, ne szoritsuk
egymashoz. KiIegzes k6zben lazitsuk ki okleinket, testsUlyunk
I:
helyezzUk az elGiso talpizornzatra, s noha sarkaink erintik a foldet,
nem viselik a testsUlyt.
!
I
Hogy konnyen fesztelenitsGk magunkat, teljesen ki kell lelegez
;'
I'
nook, mikozben terdeinket egy par millimeterre meghajlitjuk.
!,
Ezaltal testsulyunk a talp ujjizompamajara nehezedik, s mi konnye
I
debben erezzUk magunkat, s rugalmasabbak leszilil.k.
Ne vegezzGk tovabb e gyakorlatot, mint harom perc, napjaban
csak ketszer; legjobb reggel, ebredes utan, illetve vegezhetjQk nap
kozben. K6zvetlenw etkezes utan sose vegezzQk. Azonban vegezhet
Ii
jGk r6gton az elsc5 Iegzc5gyakorlat utcin, felteve, hogy az ut6bbit
legalabb' ket heten at gyakoroltuk es a het masodperces legzest ha
I;
rom percen at kenyelmesen, k6nnyeden tudjuk vegezhi.
11
A 2. legzesgyakorlatot vegezhetjGk napkozben val6 jarkcilasaink
II
kozben is. Miutan a testlenditest elore-hatra megtanultUk, es j61 tud
II juk alkalmazni, tegyQnk nehany lepest, s kozben legezzilil.k be; majd
tegyQnk nehany tovabbi lepest, s akozben tartsuk vissza a lelegzetun
I'
ket nehany masodpercig. Hamarosan megtapasztaljuk, hogy egya
korlatnak merhetetlen nagy erteke van, mivel segit nekOOk, hogy az
IIi
II
elektromos aramlatok termel6deset helyreallitsuk a labainkban,
I
amelytOl hallcisunk nagymertekben jiigg.
I'
24
A legzes a legfontosabb gy6gyfaktor!
Ha egeszsegesek' akarunk lenni es maradni, akkor a termeszet
torvenyekhez ken alkalmazkodnunk. Ehhez elsosorban sajat ma
gunkat kell megismernQnk, egyenisegiinket, individualitasunkat,
melynek a test csak ruhazata.
Az 6kor bolcsei 12 erzeket kGlonboztettek meg, melyek fejlesztes
altai kibontakoztathat6ak. Az elso 7 erzek a kovetkezo: a latas, a
hallas, a szaglas, az izleIes, a tapintas, az erzelem es az in
tuici6. A masodik 5 pedig: a gondolatatvitel, a tavolba hatas, a
tisztanhallas, masneven a szellemi megkUlonboztetes, a tavolbala
tas, vagy tisztcinlatas es a megval6sitaskepesseg, vagy realiza
ci6.
Ennek a 12 erzekszervnek a fejl6desfokat61 fQgg a tuda
sunk es eletrejtvenyiink megoldasa.
A 7 Qtemes legzesgyakorlat altai a test es ver oly tiszta fokot er
el, mely teljes egeszseget, eletoromet es hosszU eletet ajandekoz. A
tudomanyt is foglalkoztatja a legzes tudomanya, de az elmelet egy
magaban nem elegseges, gyakorlat is szGkseges hozza.
7 rnasodpercig kell ki- es belegezni tudatosan, az eterhullamok
kal harm6niaban, hogy a levego elemei atalakulva, uj formaban jus
sanak a veraramba. Minel jobban figyelOOk a kilegzesre, annal in
tenzivebben tisztul aver es normalizal6dik a vemyomas. Ugyanakkor
koncentralunk a beIegzesre is, mely a vert gazdagitja, a szivet es az
idegeket erositi es igy biztos lesz az eredmenyiink. .
A termeszetben is, ha egy novenynek nines egeszseges
szep levele, akkor a termese is ilyen gyenge l?Sz, mert a levele a
tudeje, mellyel sajatsagos m6don magahoz vonzza az eterelemeket a
leveg6bol.
Ha egy ember lassan, melyen, nyugodtan lelegzik, ugy fejlett a
tudeje. 6 elonyben van a rovid lelegzetuvel szemben, mert melyeb
ben gondolkodik. .
Az eletlegzet, azaz az eletad6 lelegzet csak ugy tudja teljes erejet
kifejteni, ha a test es aver tiszta. A leukokytos a magnetikus talaja a
vemek, amely csak ugy kepz6dhet, ha a piros es feher vertestecskek
egyensUlyban vannak. Tisztatalan verben ez nem tortenhet meg.
Ezert a regi perzsa es oskereszteny iratok tiltottcik a hus es az
25
Ii'
,
! '
f
I
I!
III
,
'I:
'I;
I,
I,
,
~ ,
Ii
:1
i"
i
II
,
I:
"
I'
I
I'
,
I
j
I
J
:1
erjedest okoz6 etelek fogyasztasat, melyek elsavasitanak. A
ver megvaltozik, a magnetikus talaj visszahliz6dik, a szivmUkodes
neheziil es a verkeringes lelassul. Mind tobb salak marad vissza a
szervezetben, ett61 felduzzad, meghizik, s a mirigytevekenysege is
megszl1nik. A bels6 szekreci6k hianyoznak a vemek, a kiils6k az
agynak es az idegeknek. fgy kezdodik az oregedes.
A veliink sziiletett anyai legzest, azt, ahogy a fogantatasunkkor
edes edesanyank Jelegzett, meg kell hosszabbitani 7 masodpercig
tart6ra. Ez meghosszabbitja az eletiinket is, a nekiink megszabott
id6n rul is.
S mi t6bb, a ritmusos legzessel magunkhoz vonzzuk Gallamat is,
minden letnek az 6sanyagat, az atomisztikus prindpiumot, amely
feleleszti, meggy6gyitja a beteg szervezetet, kifejleszti a megnyomo
rodott szerveket es minden bajt, szenvedest; gyengeseget id6vel el
tiintet.
Egy Mazdaznan dal:
Ne keresd lelkem tavol az Istent
1. Ne keresd lelkem tavolOt, Ott sosem jutsz Hozza.
Ne is kutasd at a felh6t, S melyben sem talalsz Ra.
Nem tr6nol 6 a nagy fuben, Mashol var 6 terad,
Bent lakik ember sziveben egesz kozel hozzad.
2. Gondolat csak gondolathoz, Esz csak eszhez sz61,
Istent nem vonod magadhoz, 6 tebenned tr6no\.
S ha egyszer vlzioo leszen S bens6 nyilatkozas,
A Fold itt all teljes keszen, S Termeszet - bajvilag.
3. Tarsasagra nem vagysz s megsem Leszel csak egymagad,
Benned lakozik az Isten, S neked mindent megad.
Oh, mennyei kegy-adomany, Hogy Isten belem szallt.
Eletemben 6 a kormany S legkivill6bb barat.
Kar: Ne menj hat Erte messzire, Oh szivem, j61 vigyazz.
Varj inkabb alkalmas csondre, Mig az Enre talalsz.
Mert Isten mindig ottan van, Hoi en magam vagyok,
Ha 0 bent van munkajaban, Ugy bennem el s ragyog.
26
Harmadik gyakorlat
A megval6sit6-kepesseggyakorlata
Figyelem! Aki ugy kezd neki a 3. legzesgyakorlatnak, hogy az
1. es 2. gyakorlatokat nem vegezte eleget es nem tudja azokat
tOkeletesen, az nem fogja egy percnel tovabb blmi a 3. gyakorlat
elvegzeset. Feje zsongani fog es abba kell hagynia. Ezert ennek a
gyakorlatnak a vegzeset csak akkor javasoljuk, ha az elsa ketta
ben mar jartassagot szereztUnk es elindultunk a napi szinten tor
tena szisztematikus legzesapolas utjan.
Vegyiik fel ugyanazt a testhelyzetet, mint az elso
legz6gyakorlatna\.
Legyiink mindig biztosak afel61, hogy betartjuk-e a testhelyzet
elorrasait: pI. a fogak nem erintik egyrnast, a nyelv teljesen feszte
leniil a szaj feneken nyugszik. fgy a leveg6, melyet belelegziink,
gyorsabban bejuthat a legcsovekbe. Ez a tartas segit a gegef6nket
meger6siteni, s fel fogjuk fedezni, hogy nehany gyakorlat utan meg a
hangunk is tisztabba es dallamosabba valik.
Helyezzlink magunk ele a foldre kb. 30 cm-re a labujjhe
gyiinktOi egy sotet, kerek, kb. 5 forintos nagysagli targyat,
mondjuk egy ermet vagy egy altalunk rajzolt fekete pontot a fold
reo (A legz6gyakorlatok soran a fenynek hattal iiliink. Helyezziik a
kivillasztott tetsz61eges targyat ugy a foldre, hogy ne csillogjon,
hanem matt legyen. A szerk.)
Egyaltalan nem all szandekunkban a penzre koncentralni, azert va
_Iasztunk egy ermet,"mivel az egy megfelel6 nagysagu targy.
Ha leilliink: es a penzre koncentralunk, att61 nem jon a penz, csak
ha nekilatunk, elindulunk, tenykediink, dolgozunk, hogy penzt
kapjunk.
Nehanyan mindent megkapnak, amit kivannak, amit csak penzzel
meg lehet vasarolni, de egeszseget, ertelmet, intelligenciat,
bOlcsesseget, azaz az elOkelObb let sajatossagait nem lehet
megvasarolni.
Ezeket szorgalmas munkaval es azok igazi termeszetere val6 kon
centralassallehet elerni.
27
Iranyitsuk tekintetiinket erre az el6llilnk lev6 ermere, nem
koncentralva arra, hanem csak egyszenlen egy targynak hasznalva,
melyre tekintetunket szegezzUk. Allandoan azt nezzUk, ne veszitsuk el
szemiink e161, barmilyen mozgast vegezziink is testunkkel. Ne szorit
suk, nyomjuk kezeinket a combjainkhoz, hanem tartsuk lazan. Az
6sszes izom fesztelen, csak a gerincoszlop szilardan f6legyenese
dett.
Vegezziik a bevezet6 Ielegzetveteleket: a rovid be- es kiIegze
seket negyszer vagy t6bbsz6r, azutan kiUritjUk tild6nket annyira,
amennyire csak tudjuk, de erOltetes nelkill, mivel az er6szak min
denfele bajt okoz.
Azutan teljesen melyen beIelegziink, k6zben gondolatban e mon
datot mondjuk: "Lelegzet ad eletet." Mik6zben beIelegziink, s e
mondatra gondolunk: "Lelegzet ad eletet\ elorehajolunk, mig
vegig az elottiink fekvo penzdarabra
tekintiink. Fejiinket szilardan,
mozdulatlanul tartjuk el6rehajlas k6zben. Ez a
mozgas csak csipObOl t6rtenik, ezaltal a
csip6k megvekonyodnak, a rekeszizom
meger6s6dik, s ett6l alakunk kecses lesz. Ez
a nehez, el6redomborult hasat is vekonyitja,
tehat derekban karcsubbak lesziink, ha az
sziikseges.
Annak erdekeben, hogy a szuggesztiv ideakat,
melyek szorakozottsagot, zilaltsagot ideznek
e16, elkerilljuk, hangsulyozzuk a fenti mondat
egyes szavait. Belegzes k6zben a
"Lelegzet" szot hangsulyozzuk, mig az "ad
eletet" szavaknak nem adunk nyomatekot. Addig hajoljunk el6re
belegzes k6zben, mig azt a helyzetet el nem erjUk, amikor utolso
bordaink csaknem a combig elemek.
Termeszetesen nem szabad megfelejtkezniink arrol, hogy a hasat
az 6sszes gyakorlat alatt enyhen be kell hliznunk. Amint bele
legeztiink es el6rehajoltunk, melynek lilSsan es gyongeden kell
t6rtennie, akkor a lelegzetet bent tartjuk, mik6zben ismeteljuk a
mondast "Lelegzet ad eletet", de most a hangsulyt az "ad" szora
helyezziik.
Mik6zben a lelegzetet bent tarjuk, ne "fojtogassuk" azzal magun
kat, ne feszitsuk sem a gege, sem ameli izmait, hanem egyszeruen
hagyjuk abba a belegzest, es maradjunk ugyanabban a helyzetben,
mintha tovabb akarnank lelegezni. Ismeteljuk meg a mondatot gon
dolatban, csak valamivel gyorsabban, hogy kitartsunk kb. 3-4 ma
sodpercig.
Majd kilelegziink, ismetelve a mondatot: "Lelegzet ad eletet", s
most a nyomatek, a hangsuly az "eletet" szon van.
Emeljiik vissza eredeti helyzetbe fels6testunket. QritsUk ki a til
d6t teljesen, tudatosan. E gyakorlatot akar haromszor is vegez
hetjUk naponta, de. nem tovabb harom percnel. Termeszete
sen magatol ertetooik, hogy a legzesgyakorlatok el6tt a helyiseg
ben jol kiszelloztetiink, friss levegot engediink be, s a vila
gossagnak Gljiink hattal.
Amikor el6rehajlunk, het masodpercig Ielegziink be, bent tartjuk a
lelegzetet hcirom-negy masodpercig, majd het masodpercig kileleg
ziink, mik6zben visszateriink az egyenes Ul6helyzetbe.
Ne vigyiik tUlzasba a gyakorlatot - noha hajlamosak vagyunk a
lelegzetvetel, a torlasztas es a kilelegzes idejet meghosszabbitani, in
kabb r6videbb masodpercszammal vegezzUk, mintsem, hogy tUlzasba
essiink. Ha az elektrikus erOk t6bbletet allitjuk e16, mig a legz6
gyakorlatot vegezzUk, akkor azt a test a lepben raktarozza el hirtelen
szUkseg esetere, hogy az akkor fellep6 azonnali igenyt kielegitse.
Azonban lehet, hogy szervezetilnk nem elegge edzett abban, hogy
t6bb elektrikus er6t raktarozzon el, s ezaltal az idegk6zpontok vibra
cioi hajlanak arra, hogy az aktivitasukat a kepzelges szolgalataba allit
sak. fgy egyes vermerseklett1ek meditativabbak, elmelked6bbek lesz
nek, s ez egy olyan aliapot, melyet mi nem szivleliink, mivel jelenlegi
munkalatunk a koncentraciot celozza, mellyel a lehet6 legjobbat er
hetjUk el mind fizikailag, lelkileg, mind szellemileg.
o
c3
28
29
Egy kis emlekezteto:
MAZ.DA'LNAN (= MESTEruioNOoL,A. T)
- "Bwue.:h a.z... v..te.M.e..s
Al>tsz.o..- WsN
j
l,thq:z-i a:f..arto..t/
Il..: I /l't 00 I

- iliJ

/6- do# 0. ht L.re...1iLJeJ 'h.kJlel-fu.e.t_
I kJeJL.u:k.,j
. AA-
..&...b. 2.... -tlci'h-tt .ktt
I ole.- ne.l. IW.h
(3(1 , . -)Jl .
k.JM.eJ+ 'I -0, Fg.S;t.T.I-l:-NIAL
/ \ I
D I, , ....
A . .'-::;
) VI'X.&:2J..m,s . eJta k.. .
A -6LLfl.:e.k.. "oJlt!<.o+ 4-- ,
.r-'/ kUJe./IV.'...
I +e.lju 0..

h.i;. ." -t> LA. '1..A AR..{..
I V lIofu,q """'1n.
TGtrft>..1<.1 : _ rt\.c4.o..k-. O(J u. %,_
/ - -I> o.r- o.k.;
_,
tvArONTA 3><
)1', ... 1. ,I, 1171 . - 0.\\/1 ......'nl .. r.
.-,.wo\,...---..... I" " I t!rn..el,
(JQ 1''' 1'"\ oil r \' _ eMIl-) U
30
I
.I.
Kiadvanyaink


- .... -. 1 - .... _
. ,..
. .. ..
A MAZDAZNAN Hirlevel
I 4xjelenik meg egy evben. Ha tetszeset elnyerte az ujsag
es olvasasliban eppugy oromet leite, mint mi az el
kesziteseben, ugy varjuk - A kovetkezo
szamok ara:
250 FtJujsag, mely ar tartalmazza a postakOltseget is. Egy
eve megrendeles osszege: 1000 Ft.
Egy megclmzett, A5-osfelbelyegzett v61aszbor{tek ellene
ben probaszam ingyen megrendelhetlf!
I Mi a Mazdaznan es mit nyuit szamomra?
Fiizet, 28 oldal 300 Ft
AZ EGESZSEGES BEL
eleresehez kinal magyarazatot es gyakorlati utmutatatast a
Mazdaznan gy6gytanb61 valogatott irasok gyujtemenye.
Fiizet 24. oldal 300 Ft
MAZDAZNAN - A viz ELETELOOR
Dr. O.Z.A. Hanish
A Mazdaznan desztillaltviz-kUra
Fiizet, 56 oldal 300 Ft
Honlap: www.desztillaltviz.hu
MAZDAZNAN MODSZ-EREK I.
A broslmiban a termeszet altai nyujtotta osregi m6dszerek
bol nyujtunk praktikus megval6sitasra osztonzoizelitot. 22.
oldal (A4) 300 Ft
A - Aveszta Dalok"
118 dal, haromnyelvii - magyar, angol, nemet - szOvege
:ressel, Mazdaznan imilk, 100 oldal, spinilkOtesben kaphat6.
A dallamok kovetesenek megkonnyitesere zongorakiseret
all rendelkezesre.
A konyv ara: 2000 Ft --- A 4 db CD ara: 2000 Ft
Programnaptcirunk
Eloadas. legz6-, mirigy- es harmoniagyakorlatok - minden Mnap elsa hetf6jen este
18 6nit61 20 6raig Trautwein Marco, T6fu Livia, es Szikszay Gabor vezetesevel az
Eotvos Gimnaziumban Bp. V. ker. Realtanoda u. 7.
Legzo-, mirigy- es harmoniagyakorlatok elmelyites - minden Mnap IDasodik
szombat 17 6nit61 18.30-ig. Tartja: Trautwein Marco, T6fu Liviamil.
31