You are on page 1of 7

Aczél Petra Korszerû retorika — népszerû retorika Ön is? Ne késlekedjen! Már régóta? Ne habozzon! Vegyen egy kis retorikát!

Csak néhány fejezet, másfél száz oldal, és olyat tanulhatunk, amitõl egy csapásra változik meg az életünk. “ Az ékesszóló szónok azonban ne csak elismerést keltsen, hanem csodálatot, zajos tetszésnyilvánítást, tapsot is arasson, ha lehet; és oly kitûnõ legyen minden tekintetben, hogy szégyenének tartsa, ha a közönség szívesebben lát, szívesebben hallgat meg más szónokokat.” Cicero ezt írja elõ a szónokláshoz. A népszerû retorikák egyik legismertebb szerzõje, Dale Carnegie, pedig így foglalja össze a teendõket azzal kapcsolatban, hogy megkedveltessük magunkat hallgatóságunkkal: 1. Érezd magad megtisztelve, hogy felkértek a beszédre, és ezt közöld hallgatóságoddal! 12. Fejezd ki hallgatóid iránt érzett õszinte megbecsülésedet! 13. Ha lehetséges, említsd meg néhány ember nevét hallgatóid közül! 14. Viselkedj szerényen! 15. Beszélj többes szám elsõ személyben, ne másodikban! 16. Ne beszélj haragos arccal, kioktató hangnemben! 17. Olyan dolgokról beszélj, ami érdekli közönségedet! 18. Érezd jól magad beszéd közben! 19. Ne mentegetõzz! 10. Célozd meg hallgatóid nemesebb érzelmeit! 11. Fogadd szívesen a kritikát, ne neheztelj érte!

jó ember.12. hogy a megszólalásnak is van cselekvésértéke. mint Quintilianus mondta: “Beszédben jártas. mely beszédrész során? Kiknek a nevét említsük. “Ki ne szeretne több pénzt. megmutatják a hogyant e vágy beteljesítéséhez. maga mellé állítson és közös cselekvésre bírjon másokat?” (1997: 5) . Legyünk jó elõadók! Írjunk jól! S bár a beszédtett-elmélet már jelezte. gazdasági. vallási nézeteit és a mûvészetekkel kapcsolatos felfogását? Ki ne szeretne rendelkezni azzal a képességgel. ha közelebbrõl megnézzük. vélhetõen most nem ezzel van dolgunk. a fentiek alapján. hogy befolyásoljon. Légy olyan. Az eredményes kommunikáció címû kötet ( Geoffrey Moss) a következõ fejezetcímekkel kínál: Hallgassuk figyelmesen a másikat!. akikhez hasonlóvá kellene válnunk a termék használata során. hogy a népszerûsítõ munkák.” Cicero olyan általánosságot fogalmaz meg. az üzleti életben és a szakmájában? Ki ne szeretne magabiztosan. sõt. Azonban. a munkájában. gyorsan emelkedõ karriert. Hogyan kell szerényen viselkedni. nem nyerünk többet a Carnegieféle 12 pontból sem. mint a latin elõd soraiból. a társasági kapcsolataiban? Ki ne szeretné idõnként világosan és meggyõzõen kifejteni szélesebb hallgatóság elõtt politikai. nyugodtan és meggyõzõen szólni több száz. Örülhetünk tehát. nagyobb elismerést a munkahelyén. mint a csodálatos szépségû reklámfigurák. sõt több ezer fõs hallgatósághoz — akár ellenséges beállítottságú hallgatósághoz is? Ki ne szeretné ugyanezt a megingathatatlan önbizalmat sugározni magából a magánéletében. amely szónokként vágyaink netovábbja. milyen meggondolás alapján válasszunk? Milyen dolgok érdeklik a mindenkori és az egyedi közönséget? Hogyan kell szívesen fogadni a kritikát? Dale Carnegie könyvei szemléltetve tanítanak: tanulságos történetekkel valahogy úgy.

Valamennyien vágyunk a külõszisz (a nyelv hatalma) birtoklására. Tartalmasabbá teszi társasági életünket. amire a nyilvános vagy mindennapi szerepléseink kapcsán vártunk. hogy a kézikönyvek átolvasásával sikerülhet mindaz. 4. Fokozza a magabiztosságunkat. s ettõl hódítunk. ügyes eljárást. Mindazonáltal ezek a könyvek. s ha igen valóban azért beszélünk úgy. gyakorlati tanácsot írnak le és adnak a kezünkbe. Azzal kapcsolatban azonban kételyeink merülhetnek fel. használhatóvá az általánosan hasznost. ûznénk a retorikát mint társadalmi gyakorlatot. nyitottságot írnak elõ. A népszerû retorikák tehát színesítik és kipróbálják a retorikát jó és rossz értelemben egyaránt: elõírnak úgy. s ehhez valahányszor illõ tanulságokkal is szolgálnak. . Csakhogy a retorika nem illatszer. hogy megerõsítsük jó helyzetünket? Nem szeretik a csöndes vagy önmagukat kevésbé kifejezõ embereket? Sekélyes lenne társasági életünk. Növelheti a jövedelmünket. valamennyien ûzzük. hogy nem adnak hozzá tudást. 3. hogy magabiztosak vagyunk? Ez utóbbi kérdések megválaszolásában már nem a retorikai tudásunk fog segíteni: a népszerû retorikák így teszik praktikussá a gyakorlatiast. Lehetõvé teszi nézeteink világos és meggyõzõ kifejtését. amit a Sikeres nyilvános beszéd szerzõje késõbb így foglal össze: “Miért érdemes a nyilvános beszéd mesterévé válnunk: 1. Majdnem hihetõ. önkontrollt. tudománnyá vont el az értelem. amit bölcsességgé érlelt az idõ. Bõvíti ismertségi körünket és tapasztalatainkat. amit magunkra lehet permetezni. Figyelmet. A retorika tudás. ha jól beszélünk vagy attól beszélünk jól.Raymond Hull népszerû retorikájában feltett kérdéseire egyértelmû a válaszunk. ha félénkek volnánk? Tényleg az fokozza a magabiztosságunkat. 2. s még sok társuk is rengeteg jól alkalmazható fogást. Olyan tapasztalati és információs tömeg. Bizonyosan jobb jövedelmünk lesz az igényesebb megszólalástól. 5.

míg a politika a cselekvésé. az évezredes gyakorlathoz. de nem elméleti módon. A korszerû retorika nem pusztán a kor igényeit kell szem elõtt tartsa. hogy mûvelhessük a retorikát? A tájékozottság korában hol a mûveltség. hogy csakis olyanokhoz juthasson el munkája. Egyfajta új kód a nyelvet megfejteni. teljes sikerrel elsajátíthat és alkalmazhat. kommunikációs kurzusok. hogy nem esik nehezünkre elfogadni tételeiket. A korszerû retorika alapjait Wacha Imre (1994) a kommunikációs elvek és formák átemelésével teszi le. erkölcsös szónok hiányzik-e? Vagy tekintsük a retorika elõírását. Félnivalónk persze van tõle: a vir bonus dicendi szembeállít minket saját hitelességünkkel. alapjuk mégis valami megszûrt egyéni-szerzõi tapasztalat. a retorika mégis pihen. elsajátítható a “gondolkodással párosuló alkotó lelki alkat”(vö. a bölcsesség? S a retorika eszköztárának ismerete? Arisztotelész filozófiai rendszerében a retorika az alkotás része a poétikával párban. sokkal inkább idõszerû értelmezhetõséget. komoly jártasság kell a tudományokban ahhoz. akik arra érdemesek.)? Szónoknak születni is kell. és nem fordítva. s onnan ezerféle út vezethet a megvalósulásig. átalakítani és használni: a nyelven élõ másik nyelv. Tanulható a retorika tekhné mivolta. A jól beszélés tudománya nem történetek láncolata mások sikereirõl.tanítanak úgy. Barthes 1997). a rendszer teljességét kell a jelen valóságára vonatkoztatnia . nem példatár. hanem az alkalmazhatóság útjának kifejezése. VI. Hogyan is lehetne ezt felülvizsgálni? Mi az erkölcsösség kommunikációs terminusa? S ha van — amint a szövegtantól örökölve van is (vö. Talán ez is túlzott volt. amelyet bárki. ami a kiváltságosok birtoka lehet (vö. Hátrány és elõny: a népszerû retorikák. Arisztotelész 1997:192–193.4. Grice 1988) — tanulható-e? Nem a jó. s . rendszerezõk. Sem a népszerûség sem a korszerûség nem jelenthet könnyítést. a tudományok a szemlélõdésé. Ragaszkodnia kel a klasszikus retorika tudományosságához. tréningek. A korszerûség nem elvetése a 2500 évnek. bármikor. mint ahogyan a népszerûsítõ retorikák “instant oldódó” tudásanyagának használhatósága. Gyakorlatiasak. sikerkalauzok kelendõek. Az 1930-as években Drozdy Gyõzõ négykötetes munkáját kéziratban hagyta annak érdekében. mely szerint filozófia.

mint pontos eszközismeretet. s talán annyival népszerûbb a retorikánál. kreatív alkalmazást. hogy annak melyik részét alkalmazzák és kutatják. amennyiben általánosabbak a sémái. hanem a klasszikus retorika elõírásainak sorát is. A kommunikáció egyébként is korunk hívószava. “Önálló tudományként egyetlen retorika (a klasszikus retorika) létezik. sem az érvelésre: mindezek részei a retorika rendszerének. amelyben újraértelmezhetjük a fogalmakat. Az anyanyelvi nevelésnek a korszerûség zászlaja alatt el kell ismernie a klasszikusság továbbélését. Ebbõl következik. Így a kommunikációs. célirányos készségfejlesztést. a retorikai eszköztár taníthatóságához. Félnivalónkat tehát koncentráljuk a gyakorlatra. lesz a általa a tudomány. A korszerû retorikában a tantárgypedagógia nem láthat mást. az adott kor társadalmi igényeitõl függ. Így a korszerû retorikai felfogás. kategóriái. csak a hangsúlyok tolódnak el. mint a klasszikus. de nem azonosíthatók magával a retorikával. elméleten nyugvó gyakorlatra. A korszerû retorika tehát megkülönböztetett figyelmet fordíthat a klasszikus retorikai alapokon. hogy nem lehet leszûkíteni a retorikát sem a stílusra. Nem más a korszerû retorika.” (Adamik 1999). karizmatikus. s mindig a retorikai szituációtól. szuggesztív személyiségek példáit kell megmutatnunk. amelyekhez nem pusztán népszerû. sikeres megszólalások. sem a mûelemzésre. A gyakorlat felerõsödése korunk gyakorlata: a középiskolás tanterveknek is része lett. A korszerû retorika nem egy visszanyert retorika. a szövegtani aspektusokat szükséges beemelnie. miközben más nézõpontokat is hozzárendel a rendszer. Az Adamik által vázolt társadalmi igények az mindenkori újjáéledés felé viszik a retorikát is. hanem az eredeti klasszikus retorika átvétele is lehet. melyben elõbb utóbb sikereket is szerzünk. . a stilisztikai. Szálkáné Gyapay Márta Gyakorlati retorikája a retorika filozófiai vetülete mellett az érveléstechnikákat. a gondolat kifejtésének folyamatát írja le és gyakoroltatja. A korszerû retorika legkurrensebb részét alkothatják a hagyományos alapokon nyugvó érveléstechnikák. a népszerûsítés igénye nélkül is népszerû lehet a nyelvészeti stúdiumok sorában a nyelven túlmutató. azt oktatásának homlokterébe helyezheti.ezzel olyan hatalmas rendszert hoz létre.

Carnegie. Grice. Európa. Szemelvényszerû irodalomjegyzék a népszerû-korszerû retorikákról: Kulcs-sorozat: 11. In: Cicero válogatott mûvei. 1997. Sikerkalauz 3. Elõadásvázlat. A szónoklás és elõadás mûvészete. Barthes. kommunikáció. Jelenkor. Budapest. 1988. Gyakorlati retorika. Dale 1999. Szemimpex. In: Pléh–Síklaki– Terestyéni (szerk. Bp.gyakorlatias szemléletû. A szónok. A társalgás logikája. Arisztotelész 1997. 1987. Nikhomakhoszi etika. M. Az eredményes kommunikáció kézikönyve. Bognár Elek 1942. Budapest. H. Európa. Budapest. cselekvés I–II. alkalmazott nyelvészeti mivoltának köszönhetõen. Budapest.P. Budapest. Cohen: Bármit meg tud tárgyalni. Gladiátor. 1999. A korszerû retorika alapjai I–II. Budapest.): Az irodalom elméletei III. Moss. Tankönyvkiadó. In: Thomka Beáta (szerk. Budapest. . Budapest. Felhasznált irodalom: Adamik Tamás 1999. Bagolyvár. Budapest. R.. Kossuth Szónokverseny. Geoffrey 1998. Bagolyvár. T. 1995. Pécs. Cicero. A régi retorika. Szálkáné Gyapay Márta 1999.): Nyelv. Wacha Imre 1994. Nemzeti Tankönyvkiadó. H. Az antik retorika rendszere és változásai az idõben.

Fleming: A tárgyalás alapjai . Montágh Imre: Figyelem vagy fegyelem?! Holnap. Szerk. Malcolm: Kommunikációs készségek fejlesztése. 18. Nyelvtan–stílus –szónoklás.hét leckében. Bagolyvár. 1992. Gabor: Ismerkedés — társalgás. Bp. Pratkanis – Aronson: A rábeszélõgép. 1978. Garner: Szó-beszéd. nyelvi mûveltség. D. P. Ury: Tárgyalás nehéz emberekkel. 1994. W. 1960. W. Frank: Hogyan érveljünk röviden és hatásosan. Bp. Trivium. Bagolyvár. Bp. Bp. Bp. Deme László: Közéletiség. ( Fontos könyvek) R. Nyelvi illemtan. Carnegie: Sikerkalauz 3. Bp. 29.13. Bp. 1996. 1992 A. M. Bagolyvár. Bp. 1995. Park. Bp. Pease – A. 1996. Peel. Bp. Kossuth. O. 1981. Bp. 1993. . 1989. Szerk. Park. Deme László – Grétsy László – Wacha Imre. Bp. 1999 Wacha Imre: Beszélgessünk a beszédrõl! Kossuth. Bp. D. Terestyéni Ferenc. Ifjúsági. Bagolyvár. Ab Ovo. 1996. Emerson: Esszék. Gladiátor. Bp. beszédmód. Kossuth. 1987. 12.