You are on page 1of 6

Kreatív tehetség és tanulási zavarok

Gyarmathy Éva " Ha képzőművészet, zene és testnevelés lennének a vezető tantárgyak az általános iskolai tantervben, kétségtelenül a tanulási zavarokkal küzdőknek a mostaniaktól eltérő csoportjával lenne dolgunk."
Geschwind, 1984

A kreatív tehetség meghatározásának legismertebb elmélete Renzulli (1978) nevéhez fűződik. A tehetségre jellemző viselkedés a három alapvető tulajdonságcsoport - átlag feletti képesség, feladatelkötelezettség és kreativitás - integrációját mutatja. A tehetséges gyerekek azok, akik manifesztálják, vagy képesek kifejleszteni magukban ezt az integrációt, és alkalmazni valamely, az emberiség számára potenciálisan értékes területen. Mönks (1992) módosította Renzulli modelljét, és a környezetet is feltüntette rajta, mivel az a tehetség kibontakozásának alapfeltételeihez tartozik. A család, az iskola és a társak mint fontos tényezők jelennek meg. A család értéket ad, a tanár kapukat nyit, a társak mint katalizátorok hatnak. Mint rendesen, most is a környezet és a belső adottságok összjátéka bontakozik ki. Bernstein (1972) óta jól megfogalmazható az alacsonyabb kulturális szintű családokból érkező gyerekek problémája. A kidolgozott kód és korlátozott kód továbbelemzésével még pontosabban megrajzolt képet kapunk. A klasszikus példa: A gyermek keresi a kisautóját. Az egyik anya elmagyarázza, hogy "a szekrény melletti asztal alatt van", a másik, egyszerűbb anyuka csak mutatja, arcával, szemével, kezével jelezve "ott van ni, ott van". Az iskolában az első anyukához hasonlóan a kidolgozott kódot használja a pedagógus. Szép kerek kifejezéseket, összetett mondatokat alkalmaz, művelt beszéddel kommunikál. Az első naptól kezdve hátrányban van az a gyermek, amely más kódot tanult, verbalitása alacsonyabb szintű. Pedig miközben az egyik gyerek verbális képességei fejlődnek, a másik gyereknél is történik tanulás anyja mimikáját, hanghordozását figyeli, szemével pásztáz, megpróbálja megtalálni az autóját. Téri tapasztalatokra tesz szert, de nem verbális, szekvenciális ingereket kap, hanem non-verbális, holisztikus jellegű megközelítésre kényszerül. Óráról-órára, napról-napra sulykolják a családok a kétféle tananyagot. Ha végiggondoljuk a két agyfélteke működésmódját, mindjárt szembeszökő, hogy az egyik kultúra bal, a másik jobb hemiszféra hangsúlyos. Az oktatási rendszer a verbalitásra, a baltekei funkciók fejlesztésére irányul. Kifejezetten hátrányban vannak az iskolában azok a gyerekek, akik nem verbális hangsúlyú kulturális háttérből érkeznek, pedig nagyon fontos képességek birtokában vannak. Feltéve, hogy nem extrém ingerszegény környezetben nevelkednek, társas készségeik, nem-verbális kifejezőkészségük, térivizuális felfogóképességük fejlett. Ezekből a gyerekekből kerülnek ki az áldiszlexiások. A legnagyobb fejlesztési eredményeket éppen az ilyen típusú tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél érjük el. Számukra nehézséget jelent a téri jelek verbalitáshoz kötése. Ahogy az egyik gyerek a téri viszonyokat, és a környezet egyéb elemeit szavakra kódolva tanulta, a másik mozdulatokhoz, érzelmi hatásokhoz kapcsolva ismerte 1

számok. tanulási zavarokkal küzdő gyerekek kreativitását vizsgálták Shaw és munkatársai (1992).) Betűk. állandóan más megközelítésben. és már a magzati életben elválasztódik. az iskolában is elsősorban non-verbális készségeiket használják. és ilyenkor az alapfunkciók kárt szenvedhetnek. olvasni vagy számolni. az írott-olvasott szöveg fordulatai ismeretlenek. Ezek az apró. ha éppen a megszokottól eltérően kell valamit megközelíteni. Kulcsár Zsuzsa (1991) kutatása során Shaw-ék elméletével éppen ellentétes megállapításra jutott. de már az addigi eredmények alapján megállapították. hogy a nyelvi és a téri dominancia független egymástól. amely feltűnő mentális deficitet nem okoz. és bizonyos okokból a diszlexiásoknál és a balkezeseknél a jobb oldal győz. A kutatók feltételezése szerint ezeknek a gyerekeknek a jobb agyféltekéje túlműködik. kifejezések is szokatlanok számukra. Ami az iskolában nehézséget jelent számukra. Einstein. hogy a diszlexia csak egyik oldalról defektus. alkotó gondolkodók közé sorolható tudós volt. Minden ilyen esetben új gondolkodási utak is nyílnak. ha nem vagyunk elég gyakorlottak a nyelvben. Az ellentmondás azonban feloldható. alig diagnosztizálható elváltozások okozhatják a tanulási zavarokkal küzdők vizsgálata során nyert ellentmondásos teszteredményeket is. Főtusz korban versengenek az idegsejtek a megmaradásért.meg. 2 .tudnillik egyre több koraszülött vagy súlyos beteg gyermeket sikerül megmenteni. amelyeket kihasználva és nem elnyomva a megismerés újfajta megközelítésének lehetőségét szerezhetjük meg A részképesség-gyenge tehetségek nem a kutatók elméletei alapján ismertek. Edison. Hiperaktív. megtanult énekelni és beszélni is. az előny lehet. a jobb agyi félteke fejlettebb. ahogy nehezen tudunk elolvasni egy idegen nyelven írt szöveget. milyen mozdulatok melyik betűt jelentették. rendkívül jó eredményeket érnek el.egyre több lesz a részfunkció kiesés miatt a követelményeknek megfelelni nem tudó gyermek. Szerinte a jobbféltekei működések deficitje okozza a problémát. Az egyik hemiszféra kisebb sérülése esetén a másik hemiszféra átveheti a sérült részek működését. Úgy tanulták az ABC-t mint mi a szolmizációt. Középiskolában még bukdácsolt. aki igazán a nagy. hiszen szókincsük szegényes. A nagyon kifejező "pathology of superiority" megfogalmazásnál jobbat nem is találhattak volna. Kiderült. hogy ha egyszerre jelenlévő ingerekkel kell dolgozniuk. 3 évesen még nem tudott beszélni. (Szüleink közül nem egy még tudja. Benoit Mandelbrot az IBM kutatója. hogy a világot mindig újnak látják. Anyja énekelt neki. Ez az MCD-nek (minimal celebral dysfunction) is nevezett jelenség okozza az igazi problémákat. így az ehhez kötődő funkciók magas szintűek lehetnek. hogy kitalált valami mást. és a szertelen jobb agyteke nem hagyja figyelni őket. másrészről az addig egymástól távolabb lévő működésterületek közelebb kerülhetnek egymáshoz. Geschwind és munkatársai (1984) vizsgálatsorozatukban kimutatták. Non-verbális készségeik nekik is sokkal fejlettebbek.nem véletlen. Yeats a költő és Flaubert az író diszlexiások voltak. a fraktál geometria kidolgozója mai napig sem tudja az ABC-t és az alap matematikát . csupán a minimális eltérés következtében jelentős hátrányt szenvednek az iskolában . gyakorlást kíván ezektől a gyerekektől. egyéb szimbólumok elsajátítása és használata sokszoros erőfeszítést és sokkal több munkát. Nietsche. Számos géniusz küzdött valamilyen az intellektuális teljesítményben szerepet játszó deficittel. Hasonlóan ahhoz. Sajnos Geschwind korai halála miatt ez a kutatási vonal megszakadt. de olyan részfunkció kiesést igen. da Vinci szintén későn kezdett beszélni. Kreativitásuk meghaladja normális társaikét. amely miatt a gyermek nem tud megtanulni írni. mondhatjuk a baloldalról. A tanulási nehézségek hátterében azonban sokszor apró működési zavar áll. akik egészségesek. és az orvostudomány fejlődésével . míg másrészt. Maguk a szavak. 26 évesen pedig Nobel-díjat nyert.

A jobb teke amely többek között a téri. csak a szorosan vett iskolai oktatástól. A tehetséggondozáshoz tartozik azoknak a gyereknek a fejlesztése is. Egy Nobel-díj talán Einstein édesanyjának is járna. Ezáltal megtanulta a különböző feldolgozási módok. a két agyfélteke összehangolását. több funkció tud részt venni a folyamatban. és egyéb szabadidős foglalkozások kereteibe szorult ki. ha megtaláljuk fejlesztésükhöz a megfelelő módszereket. Apja rajztanár volt. hanem a magas színvonalú 3 . Vagy haladunk a régi úton. Érdekes adalék ehhez. majd az ének átvezette a beszédhez. hanem onnan indult el az anya. szocio-kulturálisan elmaradott. és a szociális képességeket rejti. 2. A tanulási zavarokkal küzdőgyerekek új lehetőségeket jelenthetnek. hogy az emberi agy egyes területeinek összehangolt működése vezethet magas szintű gondolkodási teljesítményekhez. A gyermek Einsteint valószínűsíthető jobb agyféltekei dominanciája a zenéhez vonzotta. hogy a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek magas szinten rendelkeznek olyan tulajdonságokkal. képesek más modalitásban is megfogni. vagy az új megoldások keresésére teszünk erőfeszítést. illetve motivációkkal rendelkeznek. mintha az MCD-s gyerekek szemével látnánk. A testséma eltorzulása egészen új alakzatokat hoz létre. amely a nyelvi. hangolják be a gondolatot. Az egész nyugati oktatás a bal teke fejlesztésére épül. és a gyermek az éneken keresztül tanult meg beszélni. és ezeket a gyereket többé-kevésbé beillesztjük a nagy többség közé. ha néhány Picasso festményt megfigyelünk. amelyek szükségesek az alkotó gondolkodáshoz. Einstein édesanyja énekelt fiának. és a nagy többség is nyer velük. Nem a hiányzó képességekre kell koncentrálni. vagy képességeiben kiegyensúlyozatlan gyerekek között is sok tehetségest találhatunk. Az alkotó gondolkodásban előnyt jelent. ezt is kétféleképpen lehet feloldani . alacsony státuszba került. és átvette magához abba az iskolába. Ha a feldolgozás során a két félteke szoros együttműködése megvalósul. zenei. Nem a beszédet gyakoroltatták vele. Ismét a jobbtekei feldolgozás. akik nem az iskolai követelményeknek megfelelő képességekkel. hogy a tanulási zavaros gyerekekből lesznek a zsenik. Az emberi képességek nagy tömegét ignorálja az iskolai oktatás. a sakk klubok. Egyoldalúságból sokoldalúság Nyomós okunk van feltételezni.a régi fenntartására. fejlődésének elemzése nyomán a tehetségnek egy fejlesztési lehetőségét láthatjuk. Megtanította énekelni. jelen esetben az ábrázolás került előtérbe. Másik példa Picasso. hiszen sok egyéb tényező játszik szerepet a tehetség kialakulásában. pedig egyre nyilvánvalóbb. aki 10 évesen még nem tudott olvasni. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek hatalmas új kihívást jelentenek. de ezek után már csak felfelé ívelt a művész életútja. A nagy alkotók életútjának. vagy új utakat keresünk. Érdemes néhány gyakorlati példát elemezni. Ez nem azt jelenti. és nem a beszédre való motiváltságát próbálták növelni. művészeti ágak. Pontos adataim nincsenek. A részképesség-gyenge alkotók előnyt faragtak hátrányukból. Fejlesztésük lényegében nem különbözik a tehetséggondozásban alkalmazott módszerektől. amelyek már megfelelnek az új problémákra.Tanulási zavarból kreatív tehetség 1. ahol a gyermek jól érezte magát. ahol ô tanított. logikai és szekvenciális folyamatok erősítését jelenti. ha mielőtt absztrakt szinten. A zenei képességek a jobbtekéhez kötőnek. Mint minden ilyen helyzetet. A fejlesztés lehetséges útjai Az iskolai követelményeknek megfelelni nehezen tudó. csak mint a zsenialitáshoz vezető egyik utat szeretném felvillantani ezt a lehetőséget.

a karóráját. Még az analóg órák korában az óralapon sorakozó ötös rendbe szedett vonalkák igazi segítséget jelenthettek. amellyel énekelve tanulnak olvasni a gyerekek. A művészeteket is egyre többen alkalmazzák a tanulási zavarok korrekciójában (Anderson. mint számfogalomként. és közvetít a számfogalom kialakulásában. multidiszciplináris. annak a baltekei területről indul a fejlődése. hogy a gyermek kedvelt elfoglaltságát szívesen folytatja.képességekből kiindulva a különböző képességek integrálását. ahol a gyermeknek az erősségei vannak. Egyik az. nem egyoldalúan akar fejleszteni. mégis az iskolában erősen tiltják.másik eszközt. hogy a gyerek önmagától nem foglalkozik kitartóan olyasmivel. mint amit mondjuk egy elfogadható osztályzat jelent. Az olvasásoktatásban például akár a régi kézjelekhez kötött módszer. Tanácsok a részképesség-gyenge tehetséges tanulók fejlesztéséhez A tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek fejlesztéséhez ugyanazok a módszerek ajánlottak. 1994). Fontos támpontot nyerhetünk a fejlesztés kiindulásához. és mint korábban már volt róla szó. 3. és bevezette a fraktálokat. hogy az új digitális kijelzésű kvarcórák sokáig tért hódítottak. onnan érdemes indulni. A szintézist kívánó tevékenységek és absztrakt fogalmakkal gondolkodás. holisztikus megközelítés. hogy mindig kéznél lévő eszköz. akár a most kifejlesztett olvasástanítási módszer. az ahhoz kapcsolódó képességeket felhasználva juthat elôbbre. Alkotó tehetség fejlesztéséhez alkotó pedagógusok értenek a legjobban. A tanító néni tiltásának engedve egy igen jó értelmi képességű. A diszkalkulia prevenciójával és terápiájával foglalkozó tanulmányában Dékány Judit (1989) az ujjakon való számolást mint a gyakorlatban legjobban bevált módszert említi. Akinek a jobbtekei funkciói fejlettek. a tudomány és tantárgyterületek határait átlépő foglalkozások a legmegfelelőbbek. téri. Amellett. így új utat nyitva a tudományban. elvonatkoztatás jó kiindulási terep a tehetségnek. mégis visszatért az analóg kijelzés. két másik alapvető előnye van ennek a megközelítésnek. Ennek kapcsán érdemes odafigyelni arra a tényre. amelyeket általában tehetséggondozó programként használnak. és a holisztikus felfogóképességű tanulónak erőssége lehet. nyilván mert téri információként sokan jobban kódolják az időt. Egészleges. Sok számolási nehézségekkel küzdő gyerek menedéke. segíthet a diszlexiások számának csökkentésében. Bármely fejlesztés ugyanakkor tehetséggondozás is lehet.mindig kéznél lévő. ahol a számolás meghatározott mozdulatokhoz kötődik. viszont cserébe sokkal többet lehet nyerni. téri. vizuális és kinesztétikus ingereken keresztül segíti a gyereket a számolásban. A számolási nehézségek korrekciójában segíthet a szorobán. Az előző részben említett Mandelbrot hasonlóan járt el. ami jelentősen meghaladja képességeit. Azon felül. 4 . Akinek a verbalitása fejlett. A számokkal csak baja volt. vizuális . Ma már igen sokan választják a kvarcórák hagyományos mutatókkal ellátott változatát. a geometriát ezért leválasztotta a számokról. Igazi kreativitást kíván az éppen járható út megtalálása. a teljes agy használatát kell megtanítani. de diszkalkuliás gyermek megtalálta a követelményeknek egész jól megfelelő . ha a tananyag kiterjesztését vállalja. ha odafigyelünk ezeknek a problémás gyerekeknek kedvelt tevékenységeire. és közben a teljes agy használatát tanítja.

majd továbbvezetnünk kell. elfordíthatják a foglalkozásoktól. Inkább saját rekordjait próbálja megdönteni otthon vagy egyéni foglalkozáson. olyan felnőtteket. Hagyjuk a gyereket. szülők. csak követnünk. 12. Ezt sokan megkérdőjelezik ugyan. Biztosítsuk a gyereket arról. Koncentráljunk erősségeire. ha mástípusú egyszerűbb. mindent kipróbáló. Segítsük kompenzációs eszközökkel és technikákkal . 5. számológép. 8. esetleg szorobán. 3. hogy nehézségein túl fog jutni. Ahogy fejlődése során egyre a megfelelő játéktípust választja . 4. 6. Lehet. A gyerek. vizualizációs technikák és egyéb emlékezetfejlesztés. Az unalmas feladatok ráadásul igen kellemetlen élményt jelentenek a gyereknek. hogy megfigyeljen másokat. számolás előtt becsléssel állapítsa meg az eredményt. és a tehetséges még inkább belső ösztönzést érez tudásának. 13. találjuk meg a sikeres területeit gyenge pontjai helyett. Kerüljük el az időre mért feladatokat. mielőtt az új feladattal megpróbálkozik. hanem a játékos. hanem a környezet (iskola. Lehetőleg szóban mérjük fel tudását. mielőtt szólunk hozzá. Most nem az oktatást elutasító. amely fejleszti őt. és azokat írjuk fel a táblára. kíváncsi gyermekre gondolok. Tartsuk közelünkben. konstrukciós játékok majd szabályjátékok . stb.) által már legtöbbször hátrányosan befolyásolt tanulók belső hajtóerőit tekintik. 10. írógép vagy szövegszerkesztő használata. amelyek könnyebbé tehetik az első lépéseket: 1. versenyeztetést. Szoktassuk rá emlékeztető listák készítésére elkerülendő az elfelejtésekből adódó problémákat. 9. Engedjük. 15. hogy nagyon sok felnőtt sikeresen kompenzálja ilyen jellegű problémáit. az elterelő zajoktól távol a gyereket. biztosítsunk nyugodt helyet munkájához. tapintható anyagokat. 7. hogy mindjárt a családjában találunk ilyet. dolgozatokat. inkább összefüggéseket tanítsunk. A következő listában 15 pontban foglaltam össze azokat a gyakorlati tudnivalókat. így gyenge pontjainak korrigálására is kész. eszközöket. Tevékenysége ebbe az irányba mutat. hogy felfedezze saját problémamegoldó módszereit. Ez a gyermek tudja az utat. 11. Ezeknek a nehézségeknek a korrekciója a 9. de csak azok. 2. Mondjuk el. Az anyag keltse fel érdeklődését. magnó a leckék megtanulásához. Használjunk gyakran humort a kommunikációban. inkább a gyakorlatban bizonyosodik be. feladatokkal nem boldogult. szerepjátékok. Használjunk vizuális és kézzel megfogható. stb. és képességeit az átlagosakhoz és a hozzá hasonló nehézségekkel küzdő tanulókhoz viszonyítsuk. Az általános alapelveken felül szükség van néhány konkrét tanácsra is a tehetséges tanulási zavarokkal küzdő gyerekekkel való foglalkozáshoz. akik nem a természetes. Kerüljük a nyers memorizálást.funkciójátékok. Adhatunk nehezebb elvonatkoztatást kívánó feladatokat még akkor is.A másik előny nem ilyen egyértelműen belátható. éven túl egyre kevésbé hatásos ismétlési gyakorlatokkal. akik az övéhez hasonló hátránnyal sikeresekké váltak. képességeinek növelésére.helyesírási kéziszótár. Egyszerre minél kevesebb utasítást adjunk.tökéletes tantervet állítva össze. Vegyünk fel szemkontaktust a gyerekkel. Mutassunk be alkotókat. esetleg saját szabadidős. otthoni tevékenységéhez kapcsolódjon. írásvetítőre vagy papírra. 5 . 14.

17. Bulletin of the Psychonomic Society.Pszichológiai Tanszék. Gyógypedagó-giai Szemle 1989/3. segítenek ezeknek a gyerekeknek önértékelésük helyreállításában és így képességeik teljesítményekben való realizálásában. ezért azt elhagytam.193-208. Herskovits M. GESCHWIND. B.(2). KULCSÁR ZS. (1989) Discalculia-prevenció . DÉKÁNY J. G. 30. érzékeny pedagógusok. akik a zavarok ellenére is a kiemelkedő képességekre figyelnek. Ha azt akarjuk. aki pótszereket használ feszültségének csökkentésére. A tehetségnek alkotnia kell. Illinois. F. 199-217. (1991) Pszichoszomatikus sérülékenység. hogy tehetség váljék belőle. & Tóth L. amitől kiemelkedik.. BERNSTEIN. N.vizsgálat és terápia. hogy csökkentse a feszültségét. p. (1992): Hyperactivity and creativity. Ez a hajtóerő az. (1992) Art-centered Education and Therapy for Children with Disabilities. Cognition. Debrecen. akkor adjuk meg a lehetőséget a különböző alapokról induló. KLTE Pedagógiai . Irodalom ANDERSON.. Charles C Thomas. A tanulmány részlet Gyarmathy Éva (1995) Kreatív tehetség és tanulási zavarok. E. p. (1984): The biology of cerebral dominance: Implication for cognition. aki a társadalom ellen fordítja képességeit. (1972): Class. (A cikk első része megegyezik a disszertációban írtakkal. és ne bűnöző. A tehetségek hatalmas energetikai bázissal rendelkeznek. így vagy úgy. vagy drogos. különböző típusú tehetségek kibontakozására. In: Tehetség és képességek. London.Odafigyelő. Codes and Control. Magyar Pszichológiai Szemle (5) SHAW. (szerk) Balogh L.) 6 . Routledge Kegan Paul.