You are on page 1of 273

Zöldségtermesztés

termesztőberendezésekben
Szerkesztette Terbe István - Hodossi Sándor - Kovács András

Oktatási Minisztérium

A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtámogatási Pályázat keretében, az Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottság támogatásával jelent meg. Az agrár-felsőoktatásban javasolt tankönyv.

1jöldségternnesztés
ternnesztő­

berendezésekben
Szerkesztette

dr. Terhe István dr. Hodossi Sándor dr. Kovács András

K 1.319.488
dr. Gl dr. Gé dr. Gyurus Janus dr. Győrfi Júlia dr. Hodossi Sándor dr. Holb Imre Hraskó Istvánné dr. dr. Kovács András Kovácsné dr. Gyenes Melinda

y Győzőné
ragy József r'lemethy Zoltánné dr. dr. Ombódi Attila dr. Pénzes Béla dr. Slezák Katalin Szőriné Z. Alieja dr. Terhe István dr. Zatykó Ferenc

Hallgatói lektorok Maszlavér Petra PhD. hallgató Tompos Dániel PhD. hallgató A szerkesztők munkatársa Fehérvári-Póczik Erika PhD. hallgató

10422/2005

88 320 Z71

© Terbe-Hodossi-Kovács et al., 2005 ISBN 963 286 204 X

Mezőgazda Kiadó - az !795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1165 Budapest, Koronafürt u. 44. Felelős kiadó: dr. Lelkes Lajos Felelősszerkesztő: P. Szabados Katalin Műszaki vezető: Gerlóci Judit Műszaki szerkesztő: Berkes Tamás A borító Kiss István sorozatterve alapján készült Borítófotó: Tóth Kamill Megjelent 24 (A/5) ív terjedelemben, 41 ábrával, !800 példányban

MGK 712 326/05

Tartalom

Bevezetés

ll

Általános tudnivalók a zöldségfélék hajtatásáról A hazai zöldséghajtatás múltja és jelene (dr. Hodossi Sándor) . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A zöldséghajtató berendezések felosztása, építése, működtetése és hasznosítása (dr. Gyúrás János) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Melegágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üvegház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Műanyag borításó létesítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A zöldséghajtatásb an használatos, a kereskedelmi forgalomban is hozzáférhető fóliák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Asátrak alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fólia felhúzásának szabályai és a rögzítés módszerei . . . . . . . . . . . . . . . Kis légterű létesítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy légterű létesítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Klímaszabályozás (dr. Gyúrás János) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fűtési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hőlégbefúvók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Melegvíz-fűtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vegetációs fűtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termálvízfűtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az energiaernyő fogalma és használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fűtés méretezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . Fény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Páratartalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szén-dioxid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ~ le.:e~ő mozgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ontozes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az öntözővíz minősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15 20

21 24 24 26 27 29 30 30 32 34 36 36 37 37 37 37 39 40 42 42 43 44 45 46 47 5

. . . . . . . . . . . . Kötözés és hajtásrögzítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ombódi Attila) . A talaj nélküli termesztés előnyei és hátrányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Metszés . . . . . . . . . .Az Az öntözővíz öntözővíz fizikai tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . Kovács András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fitotechnikai munkák a zöldséghajtatásban (dr. . . . . Vízkoltúrás és konténeres termesztés (dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tápoldat-felhasználási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . Aeroponika . . . . . . . . . . . . . . . . . A hajtatott zöldségnövények talajigénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Talaj nélküli termesztő rendszerek felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A palánták talaj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termésritkítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápoldatszámításokhoz szükséges alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szaporítás (dr. . . . . . . . . Kacsozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A talaj nélküli termesztés változatai . Agregátponika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . anyagok . . . . Virágzásindukálás és terméskötődés-segítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kanténeres termesztés . . . . Talajművelés (dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kémiai tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .és tápanyagigénye . . . . . . . . . . 79 79 80 81 81 82 82 83 83 85 85 86 87 87 88 90 90 91 91 91 92 92 92 95 l Ol l 02 l 03 l 03 6 . . . . . . . . . . . . . . . 47 47 51 51 54 60 63 70 72 78 Tápanyagellátás a hajtatásban (dr. . . . . Tápoldat-adagoló automatikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápoldatkészítés módjai talaj nélküli termesztéshez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hajtatott zöldségnövények trágyázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápoldatos termesztés kialakulásának története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Érésgyorsítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Levelezés . . . . . A tápoldat kijuttatásához szükséges csőrendszer és szivattyúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vízkultúrás termesztésre alkalmas vizek fizikai és kémiai tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hajtatott zöldségnövények tápanyagigénye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . Tetejezés . . . . . Gyúrás János) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyökérrögzítő közeg tartására alkalmas edények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Slezák Katalin) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápoldat keveréshez és tároláshoz szükséges tartályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tápoldat adagolásának módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hidroponika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ter be István) . . . .

. . . . . . . . .Szőriné Z. . .. . . . . . . . . . . A növénypatogén gombák elleni biológiai védekezés .Növényvédelem . . .. . . A föld feletti növényrészek kártevői . . . . . . . . Általános tudnivalók .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pénzes Béla) . . . . . Glits Márton) . . . . . . . . .. . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . Fontosabb zöldségkártevők természetes ellenségei . . . . . . . . A fajtaválasztás szempontjai . .. . . . . .. . . . . . . Holb Imre) . . . . . .. . . . . . . . . . . Termesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baktériumos betegségek . . . . . .. . . . . . A gyökér és a föld alatti szár kártevő i . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . Paradicsom (dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . .. . . . . . . . . Termesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szőriné Z. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . . . . . . Paprika (dr. . l 04 104 l 04 104 104 l 05 l 05 109 l 09 lll 117 117 118 119 119 122 123 123 124 129 129 133 133 133 135 138 139 152 152 153 153 153 155 156 164 165 165 165 166 7 . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . Részletes hajtatási ismeretek Burgonyafélék hajtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . Ter be István) .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . .. . . Fertőző betegségek . . A növénypatogén baktériumok elleni biológiai védekezés . . . . . . . . . . . . . . . . . A biológiai védekezésben szerepet játszó folyamatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . Ökológiai igények . . . . . . . . . . . . .. . . Ökológiai igények . . . .. . . . . . . . . . . . Irodalom . . Kártevők (dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termelésszervezés . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . N em fertőző betegségek . . . . . . Alicjaj . Biológiai növényvédelem a hajtatott zöldségfélék kártevői ellen (dr. . . . . . . . . Általános tudnivalók . . . . . . . . . . . . . Glits Márton) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termelésszervezés . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . Pénzes Béla) . . . . . Biológiai védekezés.. . . . . . . . . . A fajtaválasztás szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . Vírusos betegségek . . . . . . Növényvírusok elleni biológiai védekezés . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . biológiai növényvédő szerek a zöldségfélék kórokozói ellen (dr. .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . Betegségek (dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Irodalom .. . . . . . . . . . . . . . . . . . Gombás betegségek . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. .. . . . . . . . . . AlicjaJ . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tojásgyümölcs (dr. . . . . . . . . Biológiai növényvédelem a hajtatott zöldségfélék kórokozói ellen (dr. . . . . . . . . . . . . . . . . Általános tudnivalók . . Gyúrás János. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kovács András . . . . . . . . . . . . . . .. Ökológiai igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . .. Általános tudnivalók .. . . . . . . . Levélzöldségek hajtatása . . . . . . . . . . . . . . ... . . Termelésszervezés . . . . Általános tudnivalók . .. . . . . . .. . . . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . .. . Termesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . AlicjaJ . . . . . . . . . . . . .. . Termesztés . . . . . . .. . Fejes saláta (dr. . .. .. . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . Sárgarépa (Hraskó Istvánné dr.. . . . . . . . Korai burgonya (dr. . . . . . . . . . Nagy József) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . Általános tudnivalók . . . . . . . . . . . .. . . . . . Retek (Némethy Zoltánné dr. .. ..Szőriné Z. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . .. . . .A fajtaválasztás szempontjai .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fajtaválasztás szempontjai . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . Uborka (dr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fajtaválasztás szempontjai . . . . . . . . . . Ökológiai igények . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .) . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . Termesztés .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. Gólya Elek) . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . .. . . . . . . . . . .. . . . . . A fajtaválasztás szempontjai . . . . . . . . . . Irodalom . . .. . . . . . . . . . . .. Termelésszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Általános tudnivalók . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . Ökológiai igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökológiai igények . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . Sárgadinnye (dr. . . .. .. . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . Ökológiai igények . .. . . . . . .. . . . Általános tudnivalók . . . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nagy József. . . .) . .. .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . Termesztés . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . Termelésszervezés . . Általános tudnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fajtaválasztás szempontjai . .. . Termelésszervezés . . . . . . . . ... . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . . ... . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 167 170 l 71 171 171 171 172 172 174 174 176 176 176 177 179 l 79 183 183 183 184 185 185 190 190 191 191 191 192 192 193 199 199 200 200 200 201 202 202 204 204 204 Kabakosok hajtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termelésszervezés . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . 8 . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . Gyökérzöldségfélék hajtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . Termesztés . . . . . . . Irodalom . . . . . . . . . . Terbe István) . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökológiai igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Termelésszervezés . Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . A fajtaválasztás szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

) Általános tudnivalók Okológiai igények A fajtaválasztás szempontjai Termesztés Termelésszervezés Zeller (Hraskó Istvánné dr. petrezselyem.) Általános tudnivalók Ökológiai igények A fajtaválasztás szempontjai Termesztés Termelésszervezés Irodalom (sárgarépa. zeller hajtatása) o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o 205 205 206 207 207 207 208 208 209 21 O 21 O 21 O 21 O 211 211 211 212 213 213 213 213 214 214 21 7 218 218 218 218 218 219 219 219 219 220 221 221 223 223 223 224 224 225 227 228 9 Káposztafélék hajtatása Fejes káposzta (dr. Zatykó Ferenc) Általános tudnivalók Ökológiai igények A fajtaválasztás szempontjai Termesztés Termelésszervezés Irodalom Karfiol (Nagy Győzőné) Általános tudnivalók Ökológiai igények A fajtaválasztás szempontjai Termesztés Termelésszervezés Karalábé (Nagy Győzőné) Általános tudnivalók Ökológiai igények A fajtaválasztás szempontjai Termesztés Termelésszervezés Kínai kel (Nagy Győzőné) o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o . Zatykó Ferenc) Általános tudnivalók Ökológiai igények A fajtaválasztás szempontjai Termesztés Termelésszervezés Kelkáposzta (dr.Ökológiai igények A fajtaválasztás szempontjai Termesztés Termelésszervezés Petrezselyem (Hraskó Istvánné dr.

.......... . ......... . .................. ......ioló~i~j~ _és........ Ökológiai igények ....... ........... ........ ....... Termesztés .......... . . ........ . .... .......... ....... ......... ..... ..... ...... Ökológiai igények .................. ....................... Győrfi Júlia) ........... ... .. ......... ....... ........ ............ ...... ... .... .. ...... .... ... Irodalom ..... ........... ............... ..... ............................. .. .. .......... J?............. ... . .. O og1a1 ..... ............................... Gombavédelem ... ............. Igenye .... .............. .... Termesztés ............................ .... 271 272 10 ........ ..... ..................... .... A fajtaválasztás szempontjai ..... .. Termelésszerve zés .... ................ ............... ............ A fajtaválasztás szempontjai ........ ... ................................. ............. 228 228 229 229 231 231 232 232 232 232 233 233 236 236 237 238 238 241 241 242 252 253 253 254 254 255 256 256 265 265 265 265 265 266 267 267 271 Hagymafélék hajtatása (dr.................. . Okologtm tgenyek .. . k o l' ....... ... . . ................. .. .................... ................... termesztésének feltételei ............. .... . ......... ... A laskagomba termesztése (Kovácsné dr........ Termesztés ...... .... ........... Zöldhagyma (Allium cepa L.... Irodalom ... ........ ............. .............. . .. .......... ....................... ............ Termelésszervezés .... ............ ......... . Gyúrás János) . . ... ................... ... ......................... Irodalom .... .. A csiperkegomba termesztése (dr. ........................... .............. A fajtaválasztás szempontjai ....................... ...... ..... .. ... ..... ... .. .............. Gombavédelem ............ ......... Általános tudnivalók ... .................. ....................................................... .............. .... .. . ............ .. ...... . ....... Termesztés ..... ....... A fajtaválasztás szempontjai ...... A fajtaválasztás szempontjai ............ .... Gyenes Me/inda) ..... A shii-take gomba termesztése (Kovácsné dr. ............ .....................) .............. . ................................ ..... ..... Ökológiai igények .............................. .. k ............... .. ...... .. Gombavédelem .......... . .....................Általános tudnivalók ................... .. Általános tudnivalók .... .... ...... .. Általános tudnivalók . .......................... Termelésszerve zés ...... . ... .... Irodalom . ....................... Termesztett gombák ............ Gyenes Melinda) . ....... ........... ... .................................. .. ........ Termesztés ......... Termelésszerve zés .... Termelésszerve zés ......... Irodalom .... ........

a zöldséghajtatásunkat még fejleszteni is tudjuk.szakkönyv is erre szolgál. mint a különböző termesztőközegeken végzett vízkultúrás termesztés. minőségi. hogy hajói gazdáikadunk éghajlati és földrajzi adottságainkka l. a kiültetéssel. Ehhez természetesen alkalmazkodnunk kell az importáló országok és exportáló versenytársaink termelési és piaci lehetőségeihez. benne a csomagolásróL ll .benne a termálenergiánkk al-és jól alkalmazzuk szakmai ismereteinket. a betakarítással stb. A munka a szokásos általános és részletes részre tagolódik.Bevezetés Az egészséges táplálkozás érdekében az emberek mindig törekedtek a folyamatos. majd korai és kései termesztésre törekedve egyre inkább a zöldséghajtatással tudták megvalósítani. tömören ismertessék a hajtatás lényegét.és laskagomba termesztésével. egész évi zöldség. kapcsolatos adatokat. az értékesítésre való előkészítésről. Ez a tankönyv . de helyettük részletesen szól a fajtamegválasztáshoz szükséges szempontokról és adatokról. Az általános részben a termesztőberendezések létesítése. Külön érdeme a könyvnek. Ez azonban azt is jelenti. annak fontosabb mozzanataival. Kiemelten szól a gombakomposzt fertőtlenítéséről. nálunk nagyobb vagy kisebb mértékben termesztett zöldségfaj technológiájának alapjait. az ottani termelés és felhasználás mennyiségi. A részletes rész 20. de egyben versenyt is támaszt a magyar termelőknek Az Európai Gazdasági Közösségben ugyanis a zöldségtermesztésben és-forgalmazásban nincsenek korlátok. a termesztési technika újabb változatait emeltük ki. A könyv szakmában járatos. Ezt régen tárolással. üzemeltetése és hasznosítása mellett főként a palántanevelés.a szaporítással. hogy érthetően. Ma ezt a zöldségimport egészíti ki és teszi változatosabbá. hogy növényfajonként. valamint jól szerkesztett táblázatokkal egészítették ki és tették érthetővé. a fejezetek végén a termelés szervezésének és gazdaságosságának megítéléséhez összefoglalja a termesztéssei . a klímaszabályozásról. a növényvédelemről. A mű külön fejezetben foglalkozik a csiperke.(és gyümölcs-)fogyasztásra. valamint a szedésről. termesztési változatait mutatja be. A szerzők a könyv szöveges részét ábrákkal és fényképekkel. A versenyben való helytállás megkívánja a zöldségágazat minden szintjének állandó fejlesztését. a tudományterület elméletét és gyakorlatát jól ismerő szerzői arra törekedtek. A szokásostól eltérően indokoltan nem ismerteti a rendkívül gyorsan változó fajtaneveket. az ápolással. Ez csak szakmai ismereteink megújításával és jó tájékoztatórendszerrel érhető el. Köztük szerepeinek az igen magas szintü szakismeretet megkívánó hajtatási módok. igényeihez. illetve időbeni feltételeihez.

hogy a mű az egyetemi és főiskolai hallgatók. alkalmazásához és ennek a fontos termelési ágazatnak a további fejlesztéséhez.és alapozó ismereteikre építve kereshették azok alkalmazhatóságát és a könyv jobb megértésének lehetőségét. akik a megelő­ zően szerzett alap. Megismerve a kéziratot úgy vélem. Budapest. A szerkesztők és szerzők munkájában sokat segítettek az ismert szakmai lektorok. 2005 Cselőtei László 12 .A munka egyes fejezeteinek megírására a szerkesztők az adott témakörben legjártasabb szakembereket kérték fel. Ezt egészítette ki a hallgatók bírálata. de a gyakorló szakemberek számára is jelentős segítséget nyújt a zöldséghajtatási ismeretek elsajátításához.

Altalános tudnivalók a zöldségfélék hajtatásáró l . .

.

. s az lágy meleg szobában meg foganaszik és nevelkedik is.. Aztán el jövén az ki-kelet vidd ki mind kosárostul á kertbe és ázd el a fóldben". A lakásban való palántanevelés mellett Lippay Már a "ganéjos" ágyak használatáról is írt. Ezekben nevelték elő.egészen az 1960-as évek közepéig . mint kertész cím ű szakkönyvében már egyértelműen az "űzdékről" (melegágy) írt. ábra) takart..) Magyarországon a trágyafűtéses .próbálkozások maradtak.. Ennek érdekében a növények életfeltételeit különböző berendezésekben igyekeztek biztosítani.. illetve beüvegezett ablakkerettel (l. hogy veteményed legyen. Ez a gyakorlat igen hamar megjelent Magyarországon is. 15 . Magyar gazda.a palántanevelés és a zöldséghajtatás szinte kizárólagos lehetőségét. 12-18 °C. ahol a "rászákat" (palánta) felnevelték Sőt evvel kapcsolatban már részletes technológiai leírásokat is közölt "Egyik legkellemesebb . ábra) megoldás. Lippay János 1664-ben megjelent. hogy olyan időpontban is állíthassanak elő friss zöldségféléket. köss vesszőből jó ritkán valami kosárt. otthon.melegágyakjelentet ték. hogy megtarthassa mind-azon által a fóldet. minek előtte a kertben vethetnél .a tárgyértőleg kezeive.A hazai zöldséghajtatás múltja és jelene Régi törekvés volt a mérsékelt öv kertészei körében. A korábbi szedhetőséget a növények lakásban való előnevelésével javasolta megoldani. effélékben vess . a leghasznosabb ága a kertészetnek a növény űzdészet (Treiberei) vagyis azon mesterkedés miszerint a növényzési életműködés mintegy űzőbe vétetvén ez által különösen némelly becsesebb növényeknek a természetesnél korábbi kifejlődése és hasznavehetősége eszközöltetik" írta Tóthfalusi 1847-ben.széles körben soha nem alkalmazott. Az első magyar nyelvű szakkönyvben. az máris egy-két hetes tenyészidő-lerövidülést. a gőzfűtéses (2. fogyaszthatóságot eredményez. Tóthfalusi 1847-ben kiadott. Hangsúlyozta továbbá. (Ez az érték kb. illetve termesztették egész tenyészidejük alatt az egyes zöldségféléket. Posoni kert című művében még lényegében a palántanevelésnek valamiféle kezdetleges változatát ismertette.tanácsolta Lippay 1664-ben. Ez a törekvés vezetett világszerte a palántanevelés gyakorlatának kialakulásához is. amikor az a szabadfoldön még nem lehetséges. az szobába . hogy "A szabályszerűen alkotott űzdének melege 5-6 hétig egyenlően és folytonosan kellő magas fokon (= 10-15 0 Ream) megmarad".. mint pl. korábbi szedhetőséget. A berendezés részleges korszerűsítésére irányuló törekvések. Amennyiben a szabadfóldi termesztés nem magvetéses állomány beállítással indul hanem néhány hétig mesterséges környezetben előnevelt fiatal növények (palánták) kiültetésével-."ablakpapírral" bevont. elszigetelt. "Ha idejében akarod.

Ezekkel átmenetile g a zokáso nál korábban elvetett illetve kiültetett zöld égféléket takarták. ábra) ha ználata.nálunk is ismertek voltak.. hogy . Sajátos hazai megoldás volt viszont a "hasura" takarás. De ugyanúgy védekezhetünk a zeptemberi fagyok ellen i ." Számottevő üvegházépítésekre nálunk csak az 1950-es években került or. Ez azonban nem képvi elt sem jelentős nagyságrendet. . ábra) való kitáma ztás le- Érdeke . Meleg vizzel fütött melegágy 16 . nádból sásból stb. 80.100 cm átmérőjű.akkor és azóta is sok vihart kavart . ki zellőzőkéményben végző­ dő üvegburák voltak. amelyek kb. ábra. sem különö ebb technikai zínvonalat 2. ké zült) "ha ura" takará tól várta a kibontakozást. A hasurával nemcsak a tavaszi fagyok ellen lehet védekezni. felül nyitott. Somogyi hang úlyozta..l . Az 1800-a évek végén és az 1900-as évek elején yugat-Euró pában (el ő orba n Franciaors zágban) jelentős mértékben elterjedt az üvegharan gak (3.Ablakpapírral" bevont. Többek között ebben látta a magyar mezőgazda ág é a magyar paraszt ág gazdasági fellendülésének Iehetőségét. továbbá (a zsupból. illetve beüvegezett melegágyi ablakkeret hetősége. Az üvegharanggal takart növényeket megvédte az esetlege túlzott felmelegedé től a tetején lévő szellőzőcső. illetve a szellőztetőfával (4.a maguk korában . omogyi Imre 1942-ben megjelent . Kertmagyarország felé eim ű munkájában a korai zöldségtermesztéstől a melegágyak ha ználatától. ábra. gyékényből. sőt palántát is neveltek alattuk. széle ebb körben nem terjedtek el. hogy bár az üvegharan gak . eme ak tava zal lehet két héttel korábban primőröket a piacra vinni.

hogy a termálvízzel való fűtés jelentős beruház ási költséget igényel. Tudni kell azonban. Az üvegharangok és A zöldséghajtatás időbeni kiterjedése a melegágyi ablakkeretek kitámasztására szoros összefüggést mutat a nagy hőlép­ használt levegőztetőfák csőjű berende zések létesítési és üzemel tetési költségeinek alakulásával. illetve az olajjal való fűtés beruház ási költségének akár ötszöröse is lehet. 2000-b en 5300 hektáron. táblázat). 4. A zöldség hajtatás technik ájában az 1980-as évek végén megjelenő és az I 990-es évektől gyorsan terjedő talaj nélküli termesztés tekinthető jelentős előre­ 3. hogy a terü17 .terjed. jól gépesíthető megoldás. különböző típusú termesztőberen­ dezések ben folytato tt termesztőtevé­ kenységet jelent. ábra. Ott. A tenyészidő kezdetén (illetve őszi hajtatás esetén a végén) alkalmazott. 200 l-ben 514 5 hektáron folyt zöldséghajtatás. jelenle g csak a termálv ízzel való fűtés költségeit bírja el az ágazat. Lényegesen kedvezőbben alakuln ak viszont ebben az esetben a közvetlen fútési költségek. ábra. a fóliával takart terület 70-75% -a. Levegőztetőfával kitámasztott lépésnek.és esetenként jelentős primőrára­ kat lehet vele elérni. Magyarországon. olcsó. úgy tűnik. Megállapítható . Becslések szerint itt található a hazai üvegházi zöldségtermő terület 85-90% -a. ahol mindkettő magas. rövid ideig tartó növénytakarás világszerte nálunk is . kevés az egész évben üzemeltetettek aránya. A fóliás létesítmények Magyarországon az 1960-as évek közepén jelente k meg. Nem véletlen tehát. Pontos számítások szerint a földgázzal. Ezen adatok szerint Magyarországon 1998-ban 5270 hektáron.mindössze a berendezéstípus terjedése tekintetében jelentett előrelépést. Egyszerű. Magyarországon jelenleg mintegy 120 hektár üvegházfelület és 5-6 ezer hektár fóliás létesítmény áll a zöldséghajtatás rendelkezésére. üvegharang A zöldséghajtatás különböző időpon­ tokban. hogy a hazai zöldség hajtatás a termálvizekben gazdag Szentes térségére koncentrálódik. Zöldséghajtatásunk jelenlegi nagyságrendjét és szerkezetét a Magyar Zöldsé g-Gyümölcs Terméktanács információs jelentéseiben közölt táblázatok alapján teintjük át (1. Ezenkívül még 1-2 ezer hektárra tehető az átmenetileg takart területek nagyságrendje. és az 1970-es években már jelentős mértékben el is terjedtek.

a paradicsom követi. Az ország legnagyobb zöldséghajtató üzemében. a fű­ tetlen fólia 90%-án. A mintegy 2300-2400 hektár felületen évente 160-180 ezer tonna termést állítanak elő. A magyar zöldséghajtatás harmadik .0 3. A fajtahasználatban meghatározó a RIN gént tartalmazó. Mintegy ll 00 hektáron l 00 ezer tonnát állítanak elő belőle.illetve szerény nagyságrendjére .de mind a termőfelület. a paradicsom és az uborka együttesen 4000-4200 hektárt foglal el. A paprikát a hajtatásban . A magyar zöldséghajtatás meghatározó jelentőségű növénye az étkezési paprika. illetve az összes termelés közel 42°/o-át jelenti. A magyar zöldséghajtatás nagyságrendje és szerkezete (Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács.1 38 2001 !88 100 80 15 2. 18 . Az egész évben folyamatosan üzemeltetett üvegházakban és fóliás berendezésekben nálunk az étkezési paprika. mind a termelés nagyságrendje alapján -. visszaesőben lévő növénye az uborka. a paradicsom és az uborka jelenléte a meghatározó. Ez az összes hazai hajtatófelület 46%-át. mind a termelés nagyságrendje tekintetében .8 3 10. 15 hektáron.5 1.4 2. hosszú ideig pulton tartható LSL fajták jelenléte.5 3 14 6 36 200 3 !78 104 59 18. és ezen a felületen 80-90 ezer tonna termést állítanak elő. 20 hektáron. 2000-ben 449 ezer.4 2. a Szentesi Árpád Szövetkezetben az üvegházfelület 70%-án. hogy ez a növény igényli a legnagyobb hőlép­ csőjű termesztőberendezést.3 2.4 40 200 2 !85 100 74 17 1. a fűtött fólia 85%-án.mind a termőfelület. Ezek az utóbbi számok természetesen a 35-40 ezer tonnára becsült gombatermelési adatokat is magukban foglalják. 18 hektáron étkezési paprikát hajtattak A termesztés a korai időszakban a hegyes erős.2 12 5. Ezen a felületen 1999-ben 445 ezer.7 3 13 5.elsősorban az ad magyarázatot. 200 l-ben 448 ezer tonna zöldségfélét állítottak elő.9 2. Az uborkahajtatás visszaesésére .l. 2003) Terület (ha) év Kultúra !999 Étkezési paprika Paradicsom Uborka Fejes káposzta Kelkáposzta Kínai kel Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Gomba 2 300 1150 600 400 80 90 !50 350 !50 200 0 2 350 1100 520 420 90 100 !60 380 !80 2001 2400 1100 510 260 75 60 !50 390 200 200 2 2 380 1090 480 300 60 80 !50 410 220 200 3 2 300 1120 435 400 70 90 !40 400 230 !999 !70 100 95 22 2.5 35 Termelés (!OOO t) év 2000 !80 98 84 23 3. táblázat. Ezzel a növénnyel jelenleg 500-600 hektáron foglalkoznak. A hajtatófelület összességét jelentő 5270-5300 hektárból az étkezési paprika. tölteni való fajta típusra épül.8 2. később a fehér.1 3. és ez a növény nálunk a legnagyobb volumenben importált zöldségféle.9 5.2 32 o o o o o let nagyságrendje 1999 és 2001 között érdemben nem változott.9 12.5 4.

Ez utóbbiak esetében eredményes termesztést csak a talaj átmosását követően lehet folytatni.5 ezer tonna a sárgarépa részesedése. 19 .2 ezer tonna. kínai kel és a karfiol esetében átlagosan 12. 8%-a még megfelelő.7 kultúra osztozik. amelyből 4. E tekintetben az egyik legfontosabb mutató a talajok sótartalmának alakulását kifejező EC-érték. vízkultúrás hajtatás további terjedésétől és a fajtaspecifikus technológiák rendelkezésére állásától várható.az 1990-es évek második felében végzett felmérések eredményei szerint .volt a fejes káposzta területi visszaesése. Szólni kell röviden a hazai hajtatás körülményeiről is. Az utóbbi években jelentős. 550 hektáron termesztik. A fennmaradó területen (amely az összesnek alig több mint 25%-a) 6.1 kg/m 2 átlagtermé stjelent Versenytá rsainknáll 2-14 kg/m 2-es átlagtermések számítanak a jövedelmező termesztés alapvető feltételének Előrelépés elsősorban a talaj nélküli.5-5. Legnagyobb arányú volt a -lényegében csak Szentes térségében előállított. Ez a tény egyértelmű üzenet az ágazat szereplői számára.2 rnS/cm). karfiol) összesen kb. A hajtatott káposztaféléket (fejes káposzta.150 hektár körüli . Nemzetközi összehasonlításra elsősorban a paradicsom esetében van reális lehetőség. mint amennyi ugyanannyi idő alatt az előtermények és a paprika .csak az esetek 6%ában minősül nagyon jónak. 2003-ban 26 400 tonna volt a termelés. Ezek már elsősorban a fóliás berendezések növényei. a termelés további részéből pedig . az étkezési paprika. A gyökérzöldségfélék esetében mind a termőfelület.együttes jövedelme. míg 19%-uk a magas (2< rnS/cm) kategóriába tartozik. 58%-uk az alacsony (<1.5-14. A zöldséghajtató telepeinken öntözésre felhasznált víz EC-értéke . A magas EC-érték elsősorban a túltrágyázásra és az öntözővizek magas sótartalmára vezethető vissza. mind a termelés nagyságrendje lényegében változatlan. kelkáposzta. Ennél kisebb nagyságrendű területcsökkenés következett be a kelkáposzta és a kínai kel esetében.6%-os termeléscsökkenés következett be. 27%-a pedig alkalmatlan. hogy keressék az előrelé­ pés lehetőségeit. kivétel a gomba. kelkáposzta.A magyar zöldséghajtatás három meghatározó jelentőségű növénye. míg a hajtatott karfiol területe lényegében nem változott. A kelkáposzta és a karfiol termelésnagyságrendje gyakorlatilag változatlan maradt. hogy csak a paprikahajtatás önmagában nagyobb jövedelmet ad.fejeskáposzta. Felmérések szerint nálunk a hajtatásban használt talajok mindössze l 0%-a tekinthető optimálisnak (1. 500-600 hektáron hajtatják Ezen a területen összesen 15-20 ezer tonna terményt állítanak elő. A hajtatásban jelenleg realizált átlagtermések legfeljebb közepesnek minősíthetők. amely 9. Az öntözővizek 15%-a megfelelő. Az összes termelésből részesedésük 80% körüli. illetve 44%-ában jónak. a hajtatott felület több mint 75%-át foglalja el. a paradicsom és az uborka. amelyet speciális termesztőházakban állítanak elő. A hajtatott káposztafélékből 1999-ben 30.5 ezer tonna a petrezselyem és l 0. Az előterményként előállított korai káposztafélék termesztésének jelentős visszaesésére elsősorban az ad magyarázatot.a 20%-os nagyságrenden .6-2 rnS/cm). A sárgarépát és a petrezselymet lényegében a káposztafélékkel azonos felületen. Öt év alatt a fejes káposzta. Nálunk a hajtatásban 1100 hektáron 100 ezer tonna termést állítanak elő. kínai kel.és uborkatermelés viszszaesése.azaz a két kultúra .

5-244. (184 7): Magyar gazdamint kertész. Bécs. Cosmerovins. Irodalom Lippay J. Ezek a kertészetek ehhez szükséges berendezéseket építenek. Mindez kifejeződik munkájuk eredményében is. Ernich Gusztáv. ehhez szükséges eszközöket szereznek be. Ez utóbbiak így egyre jobban mentesülhetnek a palántanevelés gondjaitól.Az utóbbi években már nálunk is egyre több a szaporítóanyag. és teljes figyelmüket a hajtatási technológiákra tudják fordítani. 271.. (1942): Kertmagyarország felé. 109. (1664): Posoni kert. Egyre jobb minőségü palántát tudnak a csak hajtatásra vállalkozók számára biztosítani. Somogyi l. Egyre inkább birtokába jutnak az e tevékenység végzéséhez szükséges speciális ismereteknek.. a palánta előállítá­ sára szakosodott vállalkozás. Tóthfalusy M. Pest 122. 132. és egyre több ezzel kapcsolatos tapasztalatra tesznek szert. 20 . Magyar Élet Kiadó. Budapest.

és tápanyag-gazdálkodása és .javul a víz-. a szabadföldi és hajtatott zöldségfélék előállításának köztes megoldásaként tartjuk számon. ezek közös jellemzője a műanyag fóliák használata.vagy öntözővízbejutását négyzetméterenként kb. 20 db. a levegő. ezeket a következőkben foglaljuk össze: . Talajtakarás. ilyenkor a sortávolságnál 8-l O cm-rel szélesebb csíkokat vágunk a takaróanyagból.04 mm (30-40 mikron) vastagságú polietilén fóliát vagy a VV-50 jelű. Első­ sorban polietilén (PE) sík fóliák és polipropilén (PP) fátyolfóliákjöhetnek számításba. ezeket terítjük lazán a talajra. általában átmeneti védettséget adó eljárás nem tekinthet ő termesztőberen­ dezésnek. továbbá a minőség is ugrásszerűen javul. .03-0. A fólia színével kapcsolatos tudnivaló. hogy az átlátszó alatt nappal jobban felmelegszik a takart talajfelszín. A talajtakarás mindkét változatához a 0. hogy a fóliát lazán terítsük a talajra. a füstszínű vagy fekete fóliának viszont jobb a gyomelnyomó. szöggel készített lyuk biztosítja. 50 g/m 2 tömegű polipropilén fátyolfóliát használhatjuk Ez utóbbit a nedvesség áteresztése céljából az anyag szerkezete miatt nem kell perforálni. 21 . mert ott a gyomok kicsírázhatnak. az egyszerűbbet talajtakarásnak. Az ültetés előtti változatnál az egész területet egybeftiggően kell takarni. illetve növekedésnek indulhatnak.gyorsabban és erősebben melegszik fel a talaj. Több módszer alakult ki. a fejlettebb eljárást átmeneti vagy időszakos növénytakarásnak nevezhetjük. A koraiság fokozására a termésmennyiség és -biztonság növelésére kialakított egyszerűbb. fontos azonban. és akár tízszeresére is nőhet a termésátl ag. A csapadék. A szabadföldinél kedvezőbb életfeltételek eredményeként csökkenhet vagy meg is szűnik az ott előállított termények idényjellege. és a földdel való rögzítéskor se feszítsük meg. a növények termesztésére alkalmas zárt tereket termesztőberendezéseknek nevezzük. gyomirtó hatása. A sor. Ügyelni kell arra. építése.A zöldséghajtató berendezések felosztása. Az ültetés után is van lehetőség a talaj letakarására. A számos takarási mód két fontosabb csoportba sorolható.biztonsággal megszüntethető a gyomosodás. hogy takaratlan terűlet ne maradjon. működtetése és hasznosítása A környezeti tényezők mesterséges biztosítása céljából létrehozott. Segítségével a környezet néhány tulajdonsága megváltoztatható. Végezhetjük magvetés előtt és után.és tőtávolságnak megfelelően a növények számára hosszanti hasítékokat vagy kereszt alakú bevágásokat kell készíteni.

Az időszakos növénytakarás lényege. ezekből alapvetően kettő terjedt el hazánkban. s azt 4-6 hétig a növényállomány felett tartjuk.síkfóliás takarás. magasságuk 15-20 cm. Ezek: .03-0. káposztafélék. 90 cm széles sávban célszerü perforálni lassú fordulatszámú elektromos fúró se22 .a méretek cm-ben 70 200 110 5. l cm átmérőj ü lyukból a kevés hőt igénylő zöldségfajok (saláta. sóska stb. burgonya stb. A kb. kb. hogy a kiültetett vagy elvetett növényállomány fölé 0.) fölé 300-400. a melegigényes fajok (kabakosok. A váz nélküli takaráshoz használt "finomfóliát" talajból kialakított bakhátakra (az egyik változatnál 8-12 cm-es barázda fölé) terítjük. A kifeszített fóliát felhasználás előtt perforálni kell. nagyobb területen az FF-2 fóliafektető gép segítheti munkánkat. paprika. A bakhátak egymástól való távolsága 100-120 cm. ábra. retek. 180 cm széles fóliát csak a középső. ábra) és a . E megoldásnak is többféle változata ismert.04 mm (30-40 mikron) vastag polietilén fóliát vagy pedig a P-17 jelű (17 g/m2) fátyolfóliát (vlies) terítünk.) fölé pedig 500-600 db-ot kell készíteni négyzetméterenként.a váz nélküli takarás (5. A szabályos. A váz nélküli fóliatakarás lehetséges megoldásai Kisebb területen kézzel is takarhatunk.

petrezselyem. Ezek közül meghatározó a takart zöldségfaj hőigénye. s végeredményben a talaj hőveszteségét csökkenti. karalábé betakarítása előtt 5-1 Onappal ráérünk leszedni a fátyolfóliát. paradicsom esetében érdemes megvárni a tartósabb felmelegedést. sárgarépa. . Vastagabb fóliatekercs felhasználásakor minden második lyuksort csak félig szabad kifúmi. tök. . A takarás hatására a gyorsabban növekedő zöldségnövények hamar elérhetik és meg is emelhetik a föléjük kifeszített fóliát. A fenti megoldással a szellőzőfelület mindössze 3-6%. A síkfóliás takarás jellemzője az előzőekkel szemben. négyzetméterenként mindössze 17-20 g. a kitakarást el kell halasztani. Amennyiben a megfelelő napi átlaghőmérséklet ellenére talaj menti fagyok várhatók.és páraáteresztő képessége jó.A paprika. de mindenképpen szélcsendes időszakot megvámi. -5°C) talaj menti fagyoktól megvédi a kiültetett növényeket. ez átlagos körülmények között elegendő az ágyás levegőcseréjének biztosításához. A fátyolfóliát közvetlenül vetés vagy palántázás után terítjük az ágyásokra olyan lazán. . ha a növények elérték a 30-40 cm-es magasságot. A fólia eltávolításának ideje több tényezőtől fllgg. Érdemes a kitakaráshoz borúsabb. hogy a kitakarást akkor lehet elkezdeni. Az esti órákban a lehűlés hatására keletkező pára a mikronyílásokat elzárja. a fólia szintén eltávolítható (figyelembe véve az előzőekben leírtakat). Általánosságban elmondható. hogy itt a takaróanyagat közvetlenül a kiültetett növényekre terítik. de legkésőbb a nővirágok megjelenésekor kell eltávolítani. 23 . így a kisebb (-3. Hatására az jellemző. így a műanyag szálak közötti nyílásokon a szellőzés jó hatásfokkal végbemegy.A csemegekukoricát is takarhatjuk fátyolfóliával.A korai burgonyánál várjuk meg a fagyok elmúlását.A saláta. víz. . amikor az adott faj fejlődéséhez a szabadföldi hőmérsékleti viszonyok már kielégítőek.Akabakosok (uborka. zeller esetében. közben az ágyás széleit kb. ezzel elérhető. ezáltal szigetelőképes­ sége megnő. hogy a perforációk elhelyezkedése a kifeszített fólián egyenletesebb legyen. A gyakorlatban fátyolfáiiának vagy viiesnek nevezett anyag szálas szerkezetű. hogy a nappali felmelegedés következtében felszárad. hogy a várható növénymagasságot is figyelembe vesszük. 50 cm-enként földkupacokkal rögzítjük. erősebb lehűléskor jéggé is fagyhat. dinnyék. a fólia megakadályozza az összegyűlt hő egy részének éjszakai kisugárzását. retek. Amennyiben a zöldségnövény már kitöltötte a rendelkezésre álló légteret. A takarás hatására az ágyás légtere nappal felmelegszik. Érdemes néhány zöldségnövény esetében a takarófólia eltávolításával kapcsolatos fontosabb időpontokat is megjegyezni: . ugyanis annak tömege elenyésző. Ezt követően a legfontosabb ápolási munka a gyomirtás és a tápanyag-utánpótlás lehet. a tervezett betakarítás előtt 3-4 héttel kell eltávolítani a takaróanyagat a káposztafélék. cukkini) takarásátaveté s vagy ültetés után 4-6 héttel.A fentieknéllényegesen korábban. itt a levétel akkor esedékes.gítségével. esetleg csapadékos. . valamint a csapadék bejutásához. levegő-. tojásgyümölcs.

Hasonló rendszerűek a Prins és a BolgárVenlo típusok is. kis számban megtaláljuk a de Forshe és az EG-2 típusokat is. A viszonylag korai paradicsom alakú fajtát bakhátra téve.2 m hajószélesség (vagy ennek egész számú többszöröse). a bakhátatfekete fótiával takarják. . Melegágy Már csak a történeti hűség kedvéért érdemel említést.a magasabban elhelyezkedő szellőztetők jobb hatásfokúak.a nagyobb gépek mozgása akadálytalan. ház alakú hajtatólétesítmény) elkezdődött a nagyobb légterű üvegházak térhódítása. üvegházak és műanyag borítású létesítmények. amelyekjellemzője a 3. Felismerve a nagy légtér fontosságát (l m 2 alapterületre minimum 3 m 3 légtér).A váz nélküli takaráshoz hasonlóan a fátyol levételére is az esti. a szerves trágya hiánya. Az ilyen nagy légtér előnyei az alacsonyabb építésű házakkal szemben: . Elő­ ször a földbe süllyesztett. azt követően pedig a melegigényes zöldségfajok palántáinak előállításában. majd az 1960-as években született "gyulai blokk"-kal ("gyulai blokk": melegágyi ablakokból összeállított. szélcsendes vagy borús időszakot válasszuk! A felsorolt eljárások önmagukban is biztosítanak 5-7. További fejlesztést jelentett az acélszerkezet egy részének alumíniumprofiira való cserélése. Ezek a következők: melegágyak.bevezethető a hosszú kultúra (magasabbra növő növények). néha akár 10-14 napos koraiságat is. 24 . tápkockás vagy tálcás (szivaros) palántákat ültetnek. Hajtatásban a hidegtűrő zöldségfélék korai. A zöldséghajtatók által ismert és használt termesztőberendezéseknek (termesztőlétesítményeknek) alapvetően három fontosabb típusát ismerjük. amelyek idő­ rendi felsorolása egyben fejlődéstörténeti korszakoknak is megfelel. amelyeken keresztül a kezdeti időszak­ ban foszfortúlsúlyos tápoldatot juttatnak ki. Jó példa erre aPritavit Fl paprika termesztése. de nem ritka az 5 m oszlopmagasság sem. Munkaigényessége. növelték az oldalfalat és a vápacsatorna magasságát is. úgynevezett kettős hasznosítás ú (palántanevelős és hajtató) házakat építettek. .kiegyenlítettebb a klíma. A modem Venlo házak már 3-4 m vápamagasságúak. az előállított áru gyengébb minősége miatt nem tudott versenyben maradni az üvegházakkal és a műanyag borítású létesítményekkel szemben. Ez alá csepegtetőcsöveket fektetnek. kombinálhatják azokat. ezenkívül jó szalgálatot tett a korai káposztafélék. Üvegház Az üvegházak építése hazánkban az 1950-es évek második felében kezdődött. .egyenletesebb a fényeloszlás. Leginkább a Venlo típusok terjedtek el. azonban a termesztők esetenként összeépíthetik. a melegigényesek középkorai hajtatására használták. A terület egy részére fóliaalagutat építenek. .

A hőveszteség és a karbantartási költségek csökkentése érdekében az üvegtáblákat lécekkel rögzítik a bordákhoz. A fényviszonyokat az üvegtáblák szélesítésével (l m felett, de történtek próbálkozások az 1,5 m széles üvegtáblák beépítésére is) és jobb üvegminőséggel javították, így a korábbi 50-60% helyett az új üvegház már a napfénynek kb. 80%-át engedi be. A tető dőlésszöge a napsugarak minél jobb hasznosítása és a hó biztonságos, gyors lecsúszása érdekében 25°-nál nagyobb legyen. Észak-déli irányba tájoljuk az üvegházat, ha a terület alakja, fekvése és az uralkodó szélirány mást nem indokol. Az egyhajós létesítményt kelet-nyugati irányba építsük fel. Klimatikus viszonyaink között a melegigényes zöldségfajok hőigényének kielégítéséhez a fűtési szintet legalább 30 oc LH (LH a külső és a belső hőmérséklet különbsége) teljesítményre kell tervezni. Lényeges, hogy a fűtőfelület minél nagyobb része a növények közelében helyezkedjen el (vegetációs fűtés), s bizonyos feladatokhoz (magvetés) elengedhetetlen a talajfűtés is. A fűtés hatásfoka, valamint az öntözés egyenletessége miatt a hajók hossza l 00 m körüli legyen. Az üvegház közepén, a gerincvonaira merőlegesen 2,5-3,0 m széles betonút halad végig, ennek mentén célszerű elhelyezni az elosztóhálózatot (fűtés, öntözővíz), valamint a szabályzó műszereket is. Folyamatosan fejlődött az üvegházak szellőztetése. A szenőztetőberendezések elsődleges feladata a napsugárzás hatására túlmelegedett levegő kicserélése a külső hidegebb levegővel, azaz a hűtés. Általános követelmény Magyarországon, hogy a szellőzőfelület nagysága az alapterülethez viszonyítva legalább 20% legyen. Üvegházak esetében ez többnyire megvalósul, sőt a belga De Forebe üvegházépítő cég- igaz, nem zöldséghajtatás céljára - olyan megoldást fejlesztett ki, ahol a szellőzők akár 85%-ig is nyithatók. A korszeru üvegházakjellemzője a csepegető öntözési rendszer is, ennek kiegészítésére szükséges a szórófejes öntözés. Az előbbiek fontos tartozéka a megbízható szű­ rő, az utóbbival kapcsolatos lényeges tudnivaló: 50-100 mikrométer közötti legyen a cseppek mérete 2-3 bar nyomás mellett, továbbá a vezetékek alsó és felső állásban egyaránt üzemeltethetők legyenek. További tartozéka az üvegháznak a tápoldatoldó, -keverő és -adagoló szerkezet is, ez célszerűen az öntöző rendszerekhez csatlakoztatható. Az üvegház szerkezete tegye lehetővé belső, hőszigetelő fóliaréteg felszerelését, továbbá szükség esetén az energiaernyő (lásd az 1.3.2.3. fejezetben) felszerelését és zavartalan működését. Nélkülözhetetlen a telep áramellátása is, a 220 V-os és 380 V-os áramforrás csatlakozására az üvegház több pontján is legyen lehetőség. A fejlett üvegházi kultúrával rendelkező országokban általános az üvegborítás külső mosása is. (Bizonyított tény, hogy l% fényveszteség átlagosan l% termésveszteséggel párosul a téli időszakban.) A telepszerű kialakítás velejárója az osztályozó-csomagoló helyiségek kialakítása, a hőközpont és a szociális létesítmények felépítése, valamint a kerítés létesítése is. A telep kialakítása tegye lehetővé a jó minőségű esővíz összegyűjtését is, amely a későbbi öntözésekhez jól felhasználható. Az üvegháztelep (vagy fóliatelep) mellett
műanyag

25

épített víztározó nem tartozik szorosan az üvegházak .gépészeti berendezéseihez , de a tápoldatos, kőzetgyapotos termesztés területi arányának növekedésével jelentős ége nálunk is növekedhet. A jó minőségű csapadékvíz összegyűjtésével az évi szükség let harmadát (felét) biztosíthatjuk, és esetleg az egyéb forrásból származó gyengéb b minőségű víz keverésével ilyen irányú problémáinkat is megoldh atjuk Adott esetben ezen múlhat a kőgyapotos termesztés bevezethetősége.

Műanyag

borításó létesítmények

Az 1950-es évek második felétől a műanyagipar rohamos fejlődésének eredmén yeként a zöldséghajtatásban is lehetőség nyílt a részben, esetleg teljes egészéb en mű­ anyagból készült termesztőlétesítmények építésére. A palántanevelésre és hajtatásr a egyaránt jól használható építmények fontos jellemzője - összehasonlítva a melegágyakkal és az üvegházakkal - az alacsonyabb létesítési és üzemeltetési költség, az egyszerűbb és gyorsabb kivitelezhetőség. A műanyagok néhány általános tulajdonságát és a zöldséghajtatásban szóba jöhető néhány műanyagféleség legfontosabb jellemzőit az alábbiak ban foglaljuk össze: - A hagyományos anyagokhoz képest könnyebbek, sűrűségük 0,9-2,3 kg/dm 3 (az acélé 7,5 kg/dm 3 , az üvegé 2,4 kg/dm3, az alumíniumé 2,7 kg/dm 3). - Megjelenési formájuk változatos, készülhet belőlük fólia, lemez, üreges test, tömb, cső stb., így a kertészek számára változatos alkalmazási lehetőséget nyújtanak - Megmunkálásuk a hagyományos anyagokhoz képest könnyebb, gyorsabb és olcsóbb (vágás, préselés, fröccsöntés, hegesztés, fúrás, fűrészelés, esztergályozás stb.). - Az egyes, műanyagokból készített fóliák és lemezek fényátbocsátó képesség e sajátos molekulaszerkezetüknek köszönhetően jó, alattuk a növények jól fejlőd­ nek, termesztőlétesítmények takarására jól megfelelnek. - A műanyagok fizikailag és kémiailag egyaránt passzívak, párás környezetben nem korrodálódnak, a műtrágyákkal szemben is inaktívak. - A legtöbb mechanikai igénybevételnek (pl. feszítés, nyújtás, fóldelés stb.) is jól ellenállnak. Felhasználásuk során a műanyagok sajátos tulajdonságait figyelembe véve, azokat rendeltetésszerűen használva elkerülhetők a hátrányos tulajdon ságokból adódó sikertelenségek, kudarcok. Használatukkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy: - Egy csoportjuk közvetlen napsütés hatására gyorsan elöregszik, törékennyé válik. Az elöregedést az ultraibolya-sugarak váltják ki, amikor a napsütés (áprilistól) intenzívebbé válik, a folyamat sebessége is egyre fokozódik. Az ultraibol ya sugárzás ellen nem védett polietilén fólia esetében tehát közömbös, hogy a késő ősszel vagy korán tavasszal húzzuk fel sátrainkra. Élettartamát az DV-sugá rzás mennyisége határozza meg, a nyár második felére az DV-sugarak a polietilé n makromolekulákat széttördelik, a fóliatakaró augusztus elején, közepén már leszakadozik. - A műanyagok másik részére az jellemző, hogy azok már a természetben előfor­ duló meleg hatására is erősen meglágyulnak, nyúlnak, esetleg ragadnak.

26

- Bár a műanyagok nagy része rugalmas és jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, bizonyos behatásokra mégis érzékeny. A polietilén fóliát például a hegyes, éles tárgyak kiszúrják, kiszakítják, majd az a szélben tovább szakad. A műanyagok felhasználása tehát sajátos ismereteket feltételez. Megmunkálhatóságuk szerint megkülönböztetünk hőre lágyuló és hőre keményedő anyagokat. Az első csoportba tartozók egy adott hőfokra felmelegítve képlékenyek, formálhatók, kihűlés után újból megkeményednek. Különböző műanyagok más-más hőmérsékleten lágyulnak A hőre keményedő anyagok egyszeri felmelegítés után megszilárdulnak, újbóli melegítés után már nem lágyíthatók. Ezek ridegek, kevésbé rugalmasak. A zöldséghajtatásban használatos műanyagok döntő többsége a hőre lágyuló anyagokból kerül ki, a legfontosabbak a következők: A polietilén (PE) az etiléngáz polimerizációja útján készül, az előállításakor felhasznált nyomás szerint alacsony és nagy nyomással készült polietilént különböztetünk meg. A nagy nyomáson készült PE lágy, víztiszta, az alacsony nyomáson készített merevebb, kevésbé átlátszó. Mínusz 60 és plusz 80 oc között megtartja mechanikai tulajdonságait. Hővezető képessége rosszabb, mint az üvegé, azonos vastagságban jobban szigetel. A polietilén fólia jól átereszti a rövidebb és hosszabb hullámhosszú fény- és hősugarakat A vízgőzt nem, a szén-dioxidot kismértékben átengedi. A polivinilklorid (PVC) a vinilklorid polimerizációjával készül, természetes hő­ fokon kemény, csak 80 oc felett lágyul meg. Lágyítóanyag bekeverésével alacsonyabb hőmérsékleten is lágy marad, azonban a szilárdsága és a hőállósága csökken. A fólia hőszigetelése jobb, mint a polietiléné, a hosszú hullámú sugarakat kevésbé engedi át. A vízgőzt és a szén-dioxidot nem engedi át. Nagyobb fajsúlya és kisebb szakítószilárdsága miatt drágább, mint a polietilén. A polipropilén (PP) alapanyagát az úgynevezett krakkgázokból vonják ki, fóliák és csövek készíthetők belőle. A fátyolfólia az időszakos növénytakarásban hozott jelentős áttörést. A polipropilén gégecsövek széles körben elterjedtek, elsősorban a vegetációs fűtésben használják azokat sikeresen. A poliészter feldolgozatlan állapotban sárgásbarna színű, mézszerü, sűrün folyó folyadék, elsősorban üvegszál erősítéssei használják különböző formák kialakítására: lemezeket, csöveket és kötőelemeket egyaránt készítenek belőle. Nagy meleg (100 °C) hatására sem lágyul.

A zöldséghajtatásban használatos, a kereskedelmi forgalomban is hozzáférhető fóliák
Ezek a termékek számos szempont szerint csoportosíthatók, gyakorlati megfontolások alapján azonban a következőket tartjuk fontosaknak Anyaguk szerint készülhetnek polietilénből (PE) és polivinilkloridból (PVC). A hazai gyakorlatban a polietilén használata lényegét tekintve kizárólagos annak ellenére, hogy a PVC fólia jobban szigetel, fűtés nélkül alatta magasabb hőmérséklet tartható. A PE fólia elsődlegessége alacsonyabb árával és nagyobb gyártási szélességével magyarázható.

27

Élettartam tekintetében megkülönböztetünk úgynevezett egyidényes, egyéves és tartós (többéves) fóliákat. Az egyidényes fóliák (csak egy nyarat bírnak ki a fóliasátrak vázszerkezetén) már gyakorlatilag kiszorultak a termesztésbőL A tartós fóliák gyártásakor fénystabilizátor anyagot adagolnak a megolvasztott polietilén alapanyaghoz. Ennek mennyisége és minősége határozza meg a termék élettartamát. A stabilizátor anyagának mibenlétét minden gyártó vállalat ipari titokként kezeli, ezért annak összetételét, kémiai szerkezetét nem hozza nyilvánosságra. A Filclair cég tartós fóliájának élettartamát különböző körülmények között a 2. táblázat mutatja.
2. táblázat. A Tri-clair fólia élettartama különböző éghajlati viszonyok között
Tulajdonság Gyári garancia Tényleges tartósság Észak-Európa 60 hónap 72 hónap Dél-Európa, mediterrán klíma 45 hónap 48 hónap Sivatagi klíma 33 hónap 36 hónap

A termesztési gyakorlatban leggyakrabban használt fóliatípusok: - szélességi méretei: 1,8-4,2-8, 5-10-12-1 6 m. - vastagsági méretei: 0,04-0,1-0 ,15-0,2 mm = 40-100-15 0-200 mikron (f.l). A fóliaágyak és a nagy légterű fóliasátrak, fóliablokkok takarására általában a O, 15 mm, a kis alagutak borításához pedig a 0,035-0,04 mm vastag polietilén fóliát használják. Az előbbit kertészfáiiának is nevezik amindenn api gyakorlatban. A 4,5-5 m széles sátrakhoz 8,5 m, a 7,5 m szélesekhez 12m, a 9 m szélesekhez pedig16m széles takaró szükséges. A polietilén fóliát tekercsekben árusítják, ezek tömege 50-80-100 kg közötti. A fólia hossza természetesen a vastagság ftiggvénye, a 0,15 mm-es fóliáé 50-60 m körüli. A 0,035-0,04 mm vastag takaró sűrűsége kb. 40 g/m 2, hosszúsága a tekercs tömege és szélessége ismeretében kiszámítható. Szín tekintetében az átlátszó fólián kívül megkülönböztetünk fekete (energiaernyő­ höz, fóliasátrak külső takarásához), ftistszínű (talajtakaráshoz), fehér/ezüst (energiaernyőhöz), fekete/fehér (spárgabakhát takarásához) és fedett fehér (kőgyapotos termesztésben talajtakaráshoz, a kőgyapot burkolásához) fóliákat. Az átlátszó, de színes fóliákkal hosszú ideje folynak próbálkozások. Mivel azonban minden színes takaróanyag azt a hullámtartományt veri vissza, amilyen színűnek látjuk, így kevesebb fénymenynyiséget enged át, s különösen a korai időszakban ez kifejezetten hátrányos tulajdonság. A színes fóliák az előző okok miatt nem terjedtek el hazai viszonyaink között. A po liszvetán fólia alkáliföldfém-vegyületeket tartalmaz, ennek következtében az ultraibolya-sugarakat abszorbeálja, és vörös sugarakká alakítja át. Ezzel fokozódik a fotoszintézis, felgyorsul a növények fejlődése és a termésérés üteme. A vörös fény ingyenes mesterséges megvilágítást ad, előállításához nem kell egyéb energiahordozót igénybe venni. Kedvező tulajdonsága még a jó hővisszatartó képesség, ezzel is energia takarítható meg. A poliszvetán fóliával takart létesítményekben a takarási idő­ szaktól, a fólia korától ftiggően a kontrollhoz viszonyítva 1-5 °C-kal magasabb hő­ mérséklet érhető el. 28

Afényáteresztő képesség minden fóliatípusnak fontos sajátossága. Az úgynevezett kertészfólia (150 11m) teljesen új, tiszta állapotban a szabadban mért fénymennyiség 92%-át engedi át, míg a háromrétegű Tri-Clair fólia (200 11m) esetében ez az érték 88-89%. A termesztési gyakorlatban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magas fényszóró képességre is, ilyen típusú takarók már hazánkban is megjelentek. A termikus fóliák esetében az alapanyaghoz olyan adalékot kevemek, amely a fóliák hősugár-visszatartó képességét az üvegéhez közelíti. Megjelenésükkel már a fóliával kapcsolatban is lehet az üvegházhatásról beszélni. Ez a típusú fólia átengedi a rövidhullámú sugarakat, amelyek a talajban hősugarakká alakulnak, és már nem képesek a termofólián keresztül a szabadba távozni (az a hősugarak mintegy 80-87%át visszatartja). A termikus fólia alatt a hőmérséklet különbsége a külsőhöz viszonyítva a 3-5 °C-t is elérheti. A növelt szakítószilárdságú termékek jól ellenállnak a szélnek, a hossz- és keresztirányú szakítóerőnek. A csepegésgátló (felületi feszültséget oldó) adalékkal gyártott fólia megakadályozza a belső felületen a vízcseppek kialakulását. A vízpára vékony rétegben csapódik ki a fólia belső oldalára, onnan legördül a sátor két szélére. Használatával akár több növényvédelmi beavatkozást is megtakaríthatunk. Japán kutatók már az 1970-es évek elején bevezették a portaszító fólia használatát, amelynek a felülete a hagyományos palástokénál sokkal simább. A vastagabb, 0,2 mm-es fóliák külső rétegeként való használata terjedőben van. Napjainkban a legtöbb előnyt a háromrétegű fóliák kínálják, amelyek hőszigetelő képessége az üvegével vetekszik. A három réteg nem választható szét egymástól, a réteghatárok észre sem vehetők. A külső réteg általában fénystabil és portaszí tó, a középső kiváló termikus (hővisszatartó) hatású, míg a belső csepegésgátló tulajdonságú.

Asátrak alakja
Első

lépésként a fóliával borított létesítmények alakját határozták meg. A szélcsatoreredmények és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt a félköríves forma kimérési nás szálnak. Az alak meghatározásával sikerült olyan létesítményt termellett alakítása vezni, majd építeni, amelynek vázszerkezetéhez, valamint a takaró l-4 évente esedékes cseréjéhez lényegesen kevesebb anyag szükséges, mint a szöget alkotó tetőzetű létesítményekéhez. Az alagútszem vázszerkezetek a szélterhelésnek is jobban ellenállnak. A különböző típusok a szél nyomó és szívó hatása során tanúsított viselkedését a 6. ábra szemlélteti. Jóllátható, hogy a szélnyomás a lekerekített formán viszonylag kisebb, míg a szívás nagyobb felületen hat, főleg a sátor felső részén. Tapasztalatok szerint a szél nyomása elsősorban a vázszerkezetet, a szívóhatás pedig a fóliatakarót károsítja. A szívóhatásból eredő károsodás a takaró megfelelő kifeszítésével minimálisra csökkenthető.

A legnagyobb kár akkor keletkezik, ha a szél megnyomja a vázszerkezetet, aminek következtében a fóliapalást meglazul, ezutánaszívás és nyomás együttes erővel fejti ki hatását. 29

egyenes oldalfalú létesítményeken. felülete több száz m 2 is lehet (például 50 x 12 m =600m 2). így a Nap kelet-nyugati irányú napi mozgása következtében a vápa árnyéka is mozog. azaz egy-egy növény nem marad sokáig árnyékban. jól kifeszíteni pedig majdnem lehetetlen. +0.4q // f--J. Ebbe a szél könnyedén belekap. b) félkör alakú létesítményeken. észak-déli irányba építsük fel. Egy nagyobb tekercs fóliapalást már a 20-30 krnlórás széllökések esetében is óriási vitorlaként viselkedik. így nehéz megtartani... fekvése és az uralkodó szélirány nem indokol mást. A magyarázatot a vápacsatorna és a többi szerkezeti elem árnyékvezetésében kell keresnünk. A fólia felhúzásához 30 . a fóliablokkokat.8 q - a) b) +=nyomás . c) szöget alkotó tetőzetű létesítményeken Tájolás Amennyiben a terület alakja. ábra. Az egyhajós.= szívás c) - 6. A fólia felhúzásának szabályai és a rögzítés módszerei A fóliapalást vázszerkezetre való felhúzásakor két alapvető feltételnek kell teljesülnie: ..-----~- 'l _.Lehetőleg teljes szélcsend legyen.// 'l -0. Ennek fekvése szintén észak-déli irányú. az üvegházakhoz hasonlóan. alagút rendszerű fóliasátrakat kelet-nyugati irányban célszerű felépíteni. A szél hatására keletkező nyomás és szívásviszonyok alakulása a) nyeregtetős.

ilyen az esetek többségében a kora délelőtti órákban fordul elő. borúsabb időben került sor. . homorú formát mutat. l Ox l O cm-es alátéteket használni. ami a végleges és biztonságos rögzítés elengedhetetlen feltétele. A fólia megfelelő [eszességét a következő látható jelek bizonyítják: . a fóliát szélénél fogva néhányszor megemeljük a földet.A létesítmények két végén (ha több palást felhasználásával történik a takarás. Elvileg lehetséges a fólia túlfeszítése is: meleg időben nagyon megfeszítjük a takarót. kevés földet helyezünk bele. akkor az átfedéseknél is) a bilincseket 1. mert a bilincsek "szétnyílásához" vezethet. mindkét oldalon egyszerre a föld visszalapátolásával megfeszítjük a takarót.Nem kevésbé fontos a napsütés.a bordák kiemelkednek. a sátor mindkét oldalán kb. . sprőddé válnak. és lehetőleg egymással szemben.5-2 m-es szakaszon 15-20 cm-re szükséges besűríteni! 31 . Ennél is egyszerűbb. sok kézi erőt igénylő munka (ásás) elvégzését. A takaró vázra helyezése után két dolgozó egymással szemben. A fóliapalást állandó feszesen tartásához célszerű földből 10-15 cm magas padkát készíteni. . annak megfeszítése nélkül kelllefóldelni. ezért azokat érdemes meleg vízbe rakni. amíg a fólia feszes nem lesz. Ilyenkor terítsük a vázszerkezetre a fóliát.tehát mindenképpen szélcsendes időszakot kell választani. kb. majd az erős lehűlés következtében az tovább feszül.Hideg időben a PP bilincsek rugalmatlanná. blokkoknál a vápa szélétől 6-8 cm-re 1í collos fémesövet kell a bordákhoz erősíteni. ezenkívül a fóliahúzás nincs fagymentes időszakhoz kötve. Mindezt addig ismételjük. ha a visszahajtott részbe belelépünk. . ettől megpuhulnak. megereszkedik. A vázra felterített takaró alsó szélét az árok alján visszahajtjuk. A fóliasátrak külső oldalaira. a fólia alapos megfeszítését tartsuk elsőrendű feladatnak! A fólia földeléses rögzítésének módszere a következő: a bordák mellett kívülről. különösen akkor. összehúzódik és elveszti rugalmasságát.ütögetésre dobszerű hangot ad.Felrakáskor a bilincset ne csak nyomjuk. és 20-30 cm-enként a bilincsek segítségével a csőhöz rögzíti. a bordák közötti részeken a fólia bemélyed. hanem egyúttal föl-le mozgassuk is. egyszerre haladva megfeszíti a fóliát. A lebilincselt rész és a talaj közötti 20-25 cm-es szakaszon a fóliatakarót nem szabad megfeszíteni. majd l 0-15 percig várjunk a feszítéssel. ezért célszerű fóliából vágott.fénye jellegzetesen üveges. nyújthatóvá válik. Bármilyen rögzítési módszerrel dolgozunk. Ez idő alatt a polietilén fólia meglágyul. A fóliarögzítő bilincsek használatával kapcsolatban összegyűjtött további tapasztalatok a következők: . könnyebben kezelhetők lesznek.A bilincsek a felfogatás helyén kiszakíthatják a palástot. . . ha a fólia felhúzására hidegebb. A fóliapalást polipropilén műanyag bilincsekkel való rögzítése kiküszöböli a földeléses eljárás hátrányait. és szemben kétoldalt. A bilincsek használata szükségtelenné teszi a fárasztó. 30-35 cm széles és mély árkot kell készíteni (ásóval vagy ekével). a talaj felszínétől 20-25 cm magasságban. A fólia talajjal érintkező részét csak enyhén.

Az eljárás lényege. amely elsősorban a dinnyefélék.vagy alumíniumbordákat használnak. Fóliarögzítő sínek a) FILCLAIR double clip. A géppel való fektetéshez általában 2-3 mm vastag. hanem két réteg fóliát rögzítünk egyszerre). ábrán látható módon. hogy a két réteg közé ventilátorral levegő is fújható. 5-1 O mm széles vas. Kis légterű létesítmények A fóliaalagút 50-100 (150) cm széles. A rendszer olyan jól zár. Vázszerkezete lényegében egyszerű. majd az egészet ellendarabbal rögzítik. Ennél az eljárásnál elő­ ször a sátor egyik oldalán. A fólia felfogatásának újabban terjedő módszere a speciális rögzítősínek alkalmazása. hogy csak gumikalapáccsal ütögetve lehet beszorítani. d) FILCLAIR alumínium purJin clip A fóliapalást rögzítése különbözö idomacélok (idomvasak) segítségével is lehetséges. találkozhatunk az "L" idomok használatával is. a káposztafélék és a korai burgonya betakarításának kezdetét hozza 7-10 (14) nappal előbbre. A laposvason kívül más profilok is számításba jöhetnek. b) FILCLAIR alumínium/PVC clip. 4-5 mm-es drótból vagy vékonyabb műanyag csövekből is.c) 7. Ennek legegyszerűbb módja. majd egy hasonló laposvassal. Ez a megoldás lehetővé teszi továbbá a kettős takarás kialakítását is (nem egy. csak a bordákból áll. Az ellendarab olyan szorosan illeszkedik a sínbe. 40-60 (100) cm magas. majd a másikon történik a rögzítés. Az említett koraiság rész- 32 . arra egy PVC csík kerül (a fólia védelmét szolgálja). azokat a gerincen sem szükséges összefogatni. tetszőleges hosszúságú fóliával takart létesítmény. a talaj felszínétől mintegy 20-30 cm magasságban a vázszerkezetre erősítenek Ezt követi a fólia ráterítése. Készülhetnek vesszőből. a fejes saláta. elsősorban alumíniumból készült. így a létesítmény hőgaz­ dálkodás a jelentősen javítható. hogy a 7. amikor egy 20-30 mm széles és 2-3 mm vastag laposvasat a sátor külső oldalán. célszerűen popszegeesek alkalmazásával rögzítik a takarót. ábra. c) FILCLAIR alumínium tube clip. A fóliát csak így lehet jól megfeszíteni. megfelelő profiira kialakított sínekre helyezik a fóliát.

A lyuggatott fólia hőgazdálkodása nem romlik. 33 . Ismert megoldás a réselt vagy hasítékolt fólia. nagyon korai kiültetéseknél pedig a kettős takarás rétegeként sikerrel alkalmazható. a fóliát pedig a bordákon felcsúsztatjuk Nem fog visszacsúszni. l 0-12 mm átmérőjű fúróval kilyuggatjuk A takarás i idő­ szak. részben pedig a gyorsabb fejlődési ütemnek tudható be. A fóliaalagutat 0. a koraiság és az ellenálló képesség fokozódik. vékonyabb vascső­ ből és fából is készülhet (8. illetve a zöldségfaj hőigényének függvényében négyzetméterenként 200-800 lyukat kell készíteni. szellőzése viszont lényegesen javul. A szellőztetésnek több változata és fokozata is lehetséges. hagyományos polietilén fóliával takarják. a termikus fóliák elterjedése azonban gyors ütemben várható. később sor kerűl a fóliaalagút széleinek felnyitására is. Ez az új típusú anyag a hagyományoshoz viszonyítva nappal és éjszaka egyaránt 1-2 °C-kal emeli a légtér hőmérsék­ letét. Alatta a növények gyorsabban fejlődnek. nagyobb lesz az alagút hőtartaléka.0-3.0 m 8. VázszerkezeteP-3-as nyomásfokozatú PVC csőből. Fóliaborítású hajtatóágy ben a magasabb hőmérséklet miatti fagyveszély-csökkenésnek. A fóliaágy 2-3 m széles. A termofóliás takarásnál már előbb meg kell kezdeni a szellőztetés! az előzőekben felsorolt eljárások bármelyikének alkalmazásával. mert a zsinórok erősen odanyomják a bordákhoz. a legelterjedtebb mégis a lyuggatott vagy perforált takaró használata. 70-80 cm magas. Rövid idejű takarásra több éven keresztül használható. Kisebb területen nagy forróság idején akár a takaró teljes levétele is szóba jöhet. amikor a bordák mindkét oldalán zsinórt húzunk ki feszesen. fóliaborítású létesítmény.fólia 2. hogy a még tekercsben lévő fóliát lassú menetű. Egy másik szellőztetési eljárás.04 mm-es. a kritikus idő­ szakban kisebb az elfagyás veszélye. mert már a korai időszakban (május) is az elviselhető szint fólé emelkedhet a légtér hőmérséklete. ábra). ábra. a talaj is jobban felmelegszik. tetszőleges hosszúságú. a korai burgonya hajtatásában és a paprika rövidebb idejű takarásában van létjogosultsága. a legegyszerűbb esetben csak a végeket nyitjuk fel. végeredményben nő a nyereség. A fóliaalagút ápolási munkái közül a szellőztetés igényel komolyabb odafigyelést. Ennek lényege. Napjainkra veszített jelentőségéből.

7. a 9 m szélesekhez pedig 16 m széles takaró szükséges. Hosszúsá guk ugyancsak tetszőleges.5 m) vázszerkezete készülhet műanyag csőből. Napjaink ban a zöldséghajtató kertészek ennél is nagyobb (8-10m széles. A hasonló alapterületű egyhajós léte34 . . l collos acélcsővet összehegesztve.5 m széles fóliasátor az 1970-es. Az íveket három hosszanti merevítő köti össze. kettő pedig 100-150 cm-re jobbra. A sátor vázszerkezetének építésekor 2 db.az oldalfalak. blokk esetében a vápamagasság emelésével. 6 m hosszú. Blokkszerű létesítményeknél ez a határ 3 m3/m 2 .5 m. saját tervezésű és kivitelezésű.Alattuk a magasra növő. esetleg külföldről (például Franciaországból Filclair. ugyanis a talaj és a növények által kibocsátott pára nagyobb térben oszlik el. vagy hegesztéssei kapcsolódnak a bordákhoz. gyárilag előállított létesítményeket építenek.15 mm vastag polietilén fóliát használnak Magyarországon.0 m magas. a 7.a szélesség (fesztáv) és a gerincmagasság együttes növelésével. A 4. 1980-as években széles körben elterjedt. legtöbbször azonban fémből készült. Richel típusok) importált. alagútszefŰ létesítmények. A nagy légterű fóliasátrak takarására 0. kereskedelemben kapható. leggyakrabban azonban 50 m hosszúak. egymástól1.a határolófelület ellipszist vagy félkört közelítő kiképzésével. .A nagy légtér több szén-dioxidot tartalmaz. ez a keresztirányú közlekedésnek is feltétele. illetve balra. Az ennél szélesebb létesítmények takarását a 12m-es vagy a 16m-es palástok keresztben való felhúzásával oldják meg.5 m távolságra olyan mélyen helyezünk a talajba. .Nagy légterű létesítmények Amennyiben az egyhajós létesítmény l m2-nyi alapterületére 2 m 3-nél több zárt tér jut. . Ez lehet alumínium. nagy légtérről beszélünk. fából.5-5 m magas) egyhajós létesítményeket vagy az ezeknél is korszerűbb.5 m széles fóliasátrat. A legkisebb fesztávalságú sátrak (4. Ezek Yz colios acélcsövek bilinccsel.5-10 m széles és 1. . ábrán látható méreteket kapjuk.0-4 . .Kisebb a szegélyhatás. Az 1970-es évek elején fejlesztették ki a "Soroksár-70" típusú. fekete vagy horganyzott acélcső.Ezen létesítményeket ugyanakkor a szél.5 m szélesekhez 12m.8-3. mindez megnöveli a beruházási költségeket A nagy légterű fóliasátrak 6-7. tárorendszert is igénylő növények is termeszth etök . egy a gerincvonalon.5 m széles sátrakhoz 8. . vastagabb anyagból kell építeni. A 7. Itt a nagyobb légtér kialakítása érdekében több hajót (egységet) kapcsolnak egybe a vápacsatorna segítségéve!.Kisebb bennük a hőingadozás és a harmatképződés.Egységnyi hasznos termőfelület takarására kevesebb fóliára van szükség. így kevesebbet kell szellőztetni. továbbá a vápa magasságának legalább 2 m-nek kell lennie. A nagy légterű létesítmények fontosabb jellemzői a következők: .Az alacsonyabb páratartalom miatt csökken a kórokozók elszaporodásának veszélye is. 3. A légtér az alábbi módokon növelhető: .és bókártétel megelőzésemiatt erősebb. hogy az 9. majd meghajlítva. Az üvegházakhoz hasonlóan a fóliás létesítmények fejlődése is elvezetett a blokkos építkezéshez.

ez a megoldás . a fóliarögzítő sínek különböző változatait.5 m széles fóliasátor 0.amelyhez elengedhetetlen a korábban ismertetett fóliarögzítő idom . 35 . ugyanakkor a lehető legkeskenyebb (a legkisebb árnyékot adó) vápacsatorna méretét is meghatározták. A két fóliapalást közé ventilátor segítségéve! levegőt juttatnak.középgerinc 3. pedig a külső hőmérséklet ezt nem indokolná.0 m 7. ábra. A legnagyobb gondot továbbra is a bókártétel megakadályozása okozza. Ez a tény könnyen belátható. Ebben a magasságban már jelentősen megváltoznak a szélviszonyok is. A megbízható erősségű. Az erő­ sebb havazások idején a termesztök a maximumra kapcsolják a fűtést. 7. A fóliablokk egyes hajóinak egyre növekvő szélességi mérete (8-9-9. A blokképítés kezdeti időszakában a fóliarögzítés megoldása. hiszen az alapterületre jutó hőleadó felűlet (határolóterület) is számottevően kisebb.2-9.7 m sítményekhez képest mintegy 15-20%-os fűtőenergia-megtakarítás érhető el. ezért különös gondot kell fordítani a vázszerkezet megerősítésére és a fólia rögzítésére. a vápacsatorna és a jó hatásfokú szeHöztető kialakítása okozott gondot.6 -10 m) maga után vonja a magassági méretek növekedését is. Az évek során kifejlesztették a speciális fóliarögzítő bilincseket.5 m 9. A legmagasabb ilyen létesítmény hazánkban ma 6 m. jó teherbírásúnak kell lennie. ez 25-30 cm szélességet jelent. ezért annak igen erősnek.6-0. A külfóldről importált fóliás létesítmények esetében gyakorlatilag kizárólagos megoldásként alkalmazzák a kettős fóliatakarást. Ilyenkor a nagytömegű hó lecsúszik a vápacsatomába.lényegesen javítja a fóliablokk hő gazdálkodás át.

használt vizek vagy egyéb.Klímaszabályozás A klíma szabályozásának megértéséhez mindenekelőtt meg kell ismerkedni a terható klímaelemekkel. a fény. amelyek elégetésével. növekedése és fejlődése mind a hőmérséklettől fúggő folyamat. A hőmérséklet szabályozása fűtéssei és szellőztetéssei lehetséges. Energiahordozók: azok az anyagok.szilárd tüzelőanyagok: koksz.(nehéz) és tüzelő. .(könnyű) olajok. magasabb hőfokú vizek (pl. mesztőlétesítményekben Hőmérséklet A növények anyagcseréje. a hőelvo­ nás közvetett módja az árnyékolás. A következőkben a hazánkban elterjedt fűtési megoldásokat részletezzük 36 . városi gáz. . amely az adott külső hő­ mérsékleten a kívánt belső hőfokot biztosítja.elektromos energia. Ez utóbbival kizárjuk a fénysugarak egy részét. fa. . Ezek a hőmérséklet. Praktikus csoportosítás alapján a hajtatólétesítményekben az alábbi anyagok alkalmasak: . Jelölése: kcal/ó. így azok nem alakulnak át hősugarakká. illetve felhasználásával a fűtéshez szükséges melegmennyiséget nyerjük. . termálvíz. Fűtéssei kapcsolatos alapfogalmak: Hőlépcső: a fűtött helyiség belső hőfokának és a külső léghőmérsékletnek °C-ban mért különbsége. illetve Watt vagy kJ. valamint mezőgazdasági hulladékok. Jelölése: Llt (delta t). PB-gáz. külön szabályozórendszere van. Szabadföldi körülmények között fontos kiírnaelern a fentieken kívül a csapadék is. hőerőművek hűtővize). tőzeg. a páratartalom.folyékony tüzelőanyagok: fűtő. mértékegysége: °C.gáznemű tüzelőanyagok: földgáz. a szén-dioxid-tartalom és a légmozgás. Hőszükséglet: az az óránként szükséges hőmennyiség. modern berendezésekben szarosan kapcsolódik a tápanyagellátáshoz. (barna-) szén. a zárt terekben azonban ez a termesztőtől nem fúggetlen.

termálvíz. nincs is szükség drága fűtőfelület­ re.segíti a szerves anyag lebomlását .Fűtési módok Hőlégbefúvók A berendezések meleg levegőt állítanak elő.a talajvíz és a műtrágyák korrodáló hatását. A vegetációs fűtés tervezésekor a fűtőcsövekkel kapcsolatban figyelembe kell venni: . illetve a berendezés valamennyi szerkezeti elemét. A csövekben célszerűen 30-60°C-os vizet keringtetnek. .a jó hőállóságot. a hőátadás sebessége azonban gyors. amely különböző hőforrásból (kazán. azzal melegítik fel a növényházak lehűlt levegőjét. Földgázzal és PB-gázzal egyaránt működtethetők. a melegben tartott növényállományou elmarad a párakicsapódás. Ettől a levegőtől csak a második fázisban (rossz hatásfok) melegszenek fel a növények. . . Ezt a jelenséget használjuk fel többek között a vegetációs fűtésnél is. ellenkező esetben a szénmonoxid és a nitrogén-oxid megmérgezheti a növényeinket és az embert. A vegetációs fűtés: . . Melegvíz-fűtés Melegvíz-fűtésnél a kazán először a vizet melegíti fel.a jó hőleadás t. a talajt. így a gombás és baktériumos megbetegedések veszélye is mérséklődik. . ipari hulladékvíz) származhat. Kémény nélkül csak olyan készülékeket használhatunk. A vegetációs fűtés A talajra vagy a talaj fölé (5-10 cm távolságra) és a növények közelébe helyezett fémvagy műanyag csövekből kialakított fűtési rendszert vegetációs (vagy növény-) fűtés­ nek nevezzük.horizontálisan elosztott fűtőcsövei más fűtési megoldásokhoz viszonyítva jóval egyenletesebb hőelosztást biztosítanak. így közvetlenül melegítik a növényt.megakadályozza a páraképződést. .energiaernyővel együtt használva lehetövé teszi a levegőt át nem eresztő palástok alkalmazását. . amelyekben az égés tökéletes.kicsi legyen a súrlódási veszteség.alkalmazásával az alacsony hőfokú vizek energiája is gazdaságosan felhasználható. . könnyen kezelhetők. majd az egy csőhálózat segítségével jut a növényházba.segíti a tápanyagok jobb felvételét. 37 . . . bordáscső) segítségével fűti fel a légteret A hűtőcsövek a hő egy részét sugárzással adják le.önmagában is 20-30%-os energiamegtakarítással jár. ahol különbözően kialakított hőleadó felületek (radiátor.a csövek legyenek hajlékonyak.a levelek fonáki részét folyamatosan szárazon tartja.

ezért azt vagy előre be kell tervezni. feketeszínű PP gégecső is alkalmas fű­ tési célra. fényre stabilizált. másik végük pedig a visszatérő ágába csatlakozik (10. azokat egyben előremenő ~ cső szállítókocsi sínpályájaként is felhasznál(meleg vfz) hatjuk.. Vegetációs fűtés javasolt elrendezési ideiglenesen kell szerelni. a talajra helyezett vagy az első üzembe helyezés után meg gégecsőhálózat egy eleme kell rövidíteni a gégecsöveket A csöveket JO. hogy a szárnyvezetéken az elosztóvezetékhez legközelebb és legtávolabb eső pontokon a hő­ mérséklet különbsége l o °C-nál kevesebb legyen. törésnek. hogy ezek a csövek a feltöltési nyomás és a víz• 40-60-80-1 00 cm melegítés hatására jelentősen (a csőhossz . repedésnek mérsékelten ellenáll. a szükséges talajmunkákat nem zavarják Viszonyaink között a 28-32 mm átmérőjű. a hajtatott zöldségfaj hőigényétől és a létesítmény fűtési szint- r. Méterenkénti tömege l 00 g. Az elhelyezési ábrán látható. nyítik a fizikai munkát. Ennél a megoldásnál a fűtőcsövek egymással párhuzamosan futnak. A 30-60 °C-os fűtővíz tartós hatására sem károsodik. hogy a bordás csövek ellenállása nagyobb. A fenti átmérőjű gégecsővel (a kereskedelmi forgalomban 100m hosszúságú tekercsekben árusítják) 50 m-es szakaszokat lehet kialakítani oly módon. ezért adott esetben nagyobb teljesítményű keringtetőszivattyú szükséges az üzemeltetéshez.- visszatérő cső ] ~ 38 . ábra. így a hőleadásuk lényegesen javul... ábra).főleg a fóliával borított létesítményektalajra ben . Nem hagyható viszont figyelmen kívül. hogy a fűtőcsövek egymástól való távolsága tág határok között változik.. így a kultúravázlata váltásoknál azokat félre lehet rakni. ne legyenek drágák. A vegetációs fűtés kialakítására az úgynevezett "hajtű" elrendezés jellemző. (lehull vfz) Amennyib en a vegetációs fűtés céljára . 10%-a) megnyúlna k Mivel ez a hosszirányú kiterjedés a továbbiakban is megma25-100m rad. Magyarországon . az anyagmozgatásban megkönylóliasátor. ez mindig a visszatérő oldalra kerüljön!) Végeredményben egy l 00 m hosszú fóliasátorban is kialakítható a vegetációs fűtés egy elosztóvezetékkel úgy. egyik végük az elosztócsövek előremenő.. E u A gégecsöves fűtés szerelésénél. mére8 tezésénél figyelembe kell venni. 0 H-+r-t-r -h-t-r+rl rl-rl-f-.vegetációs fűtés céljára széles körhelyezett gégecső ben alkalmazzák a polipropilén gégecsöveket Ezek felülete a bordás kialakítás következtében közel kétszerese a sima csövekének.kicsi legyen a súlyuk is. (25 m-nél hosszabb szakaszoknál már javasolt a keringtetőszivattyú beépítése is. hogy az a berendezés közepére kerül._ J: acélcsöveket tervezünk.

illetve az ágyások kihordása után hajtatásra is használható. Természetesen a gégecsövek helyettesíthetők hasonló hőleadó teljesítményre képes fémcsövekkel is. hogy a növénysorokat mindkét oldalról egy-egy (vagy több) fűtőcső veszi körűl. nem ritka azonban. a talaj felszínén vezetjük a vegetációs fűtés számyvezetékeit.számos hátrányos tulajdonsága miatt (rossz hatásfokú hőközlés. Ilyenkor a létesítmény a palántanevelés befejezése. A hagyományos talajfűtés alkalmazását . Közismert előnyeimellett a következőkben vázoljuk az előforduló esetleges problémákat is: A termálkutak vizének hőmérséklete csökkenhet. ezért nagyobb fűtőfelületre van szükség. A drótháló alatt. szigeteléséről. A nagyobb víztömeg forgatása ugyancsak több energiát igényel. Nagyon költséges lehet a termálkutak szivattyúzása. nagymennyiségű párát termel a légtérbe) a zöldségnövények hajtatásánál nem javasoljuk Létjogosultsága már csak a palántanevelésben van. 39 . így azt. így a felfelé áramló meleg biztosítja a palánták számára a szükséges hőmérsékletet. kompresszorozása.160 cm-ben határoztuk meg (60+60+40 cm). amelyre 2-3 cm lyukátmérőjű dróthálót feszítünk A talajt fekete fóliával érdemes letakami. A kísérletek és gyakorlati tapasztalatok szerint a palántanevelési időszak és az adott zöldségfajhőigényének ftiggvényében 2-3 pár (előremenő és visszatérő) polipropilén gégecsőből készült vezetéket szükséges a 160 cm széles ágyás alá fektetni. Az előzőeknél is többe kerülhet az elhasznált termálvíz visszapréselése ugyanabba a rétegbe. a fonálférgek gyors elszaporodása. Tovább növelheti a terheket az elhasznált víz szabálytalan kezeléséért kirótt környezetvédelmi bírság is.a biztonságos és kényelmes munkavégzést is figyelembe véve. a mű­ velt réteg alá helyezzük . tetszőleges hosszúságú deszkákból keretet készítünk. Termálvízfűtés A termálvízfűtés amelegvíz-fűtés különleges változata.amikor a fűtőcsöveket a talajba. ezáltal jobb lesz a hő gazdálkodás is. s azokban 40-50°C-os vizet kell keringtetni. egy-egy elem hossza 4-5 m legyen. Rendszeresen gondoskodni kell a kutak. A melegigényes zöldségfajoknál általános gyakorlat szerint minden sorba fektetnek egy vezetéket. Az ágyások készülhetnek szétszedhető változatban is. Jól használható a vegetációs fűtés a palántanevelésben is. mert a magvak csírázásához. 4-5 m széles. s nem utolsósorban a gyomok sem tudnak kicsírázni. keléséhez az adott fajra. ahonnan származik. amelynek felépítése a következő: 20-25 cm magas.ezen belül fajtára-jellemző optimális hőmérsékleti értékhez viszonyítva 5-7 °C-kal magasabb hőmérsékletet kell biztositani. Az ágyás szélessége igazodik a palántanevelésben egyre inkább használatos tálcák méretéhez (60x40 cm). A leírt rossz hőátadást kiküszöböli a dróthálóval fedett palántanevelő ágyás. így a fűtőcsövek átlagos hőmér­ séklete is alacsonyabb.jétől ftiggően módosulhat. csővezetékek karbantartásáról.

hajlékonyság.2 mm PVC fólia duplán (2 xO.és mozgatószerkezetekkel készült energiaernyőn a hősugarak eltérő mértékbe n visszaverődnek. elnyelődnek.l mm) PE fólia+vízfilm PE fólia. ezek közül a legfontosabbak az alábbiak: .2 mm PE fólia-UV-stabilizálva PE fólia duplán (2xO.Az előzőekben felsoroltakból az a következtetés vonható le. összefoglalóan a létesítményből kifelé irányuló energia minél nagyobb részét visszatartsa. l mm Alumínium mal rétegezett fólia Nejlon (poliamid szövet) 43 56 26 nincs adat 5 5 3 4 nincs adat l l 31-43 91 o o 43 32 26 40 20 4 o 40 .vagy palántanevelő telep tervezését körültekintő gazdasági számítással kell megalapozni. fekete-0. A táblázatból látható. l mm PVC fólia 0. Az energiaernyő hatását a takarásra használt anyag számos tulajdonsága befolyásolja. Az energiaernyő fogalma és használata Az energiaernyő lényege. az alumíniu mmal kasírozott fólia és a különböző textíliák.20 mm PE fólia-IR fólia 0. 3. . A különböző tartó. l mm) TedJer fólia-0.10 mm PE fólia-0. .! mm PVC fólia O. a talajról. a létesítrnényen belül kialakított újabb takarás képes hatásosan megvalósítani. Ezt a feladatot egy. Küiönböző anyagok hősugár-áteresztő és 50 °C-os hősugárzásnál -visszavető képessége Anyag Egyszerű Áteresztőképesség(%) Visszaverő képesség( %) 10 2 3 3 3 üveg o 75 72 PE fólia-0.fényáteresztő képesség. táblázat tájékoztat. illetve áthaladn ak Mindez erősen függ az energiaernyő anyagána k fizikai tulajdonságaitóL A legfontosabb számításba jöhető anyagokr ól a 3.05 mm TedJer fólia-O. Hazánkban az átlátszó polietilén fóliát is széles körben használják. táblázat. a növényzetről. hogy a ffitőcsövekről. hogy termálvízfűtés­ re tervezett hajtató. hogy energiaernyő céljára a legjobb anyag a fekete fólia.vízáteresztő képesség .hőáteresztő képesség.

alatta egyenletesebb a hőmérséklet eloszlása a növényházban.és mozgatószerkezeteknek két fő típusa alakult ki.a mozgatható hőernyő által okozott fényveszteség átlagosan 5% körüli. A hőernyő át nem eresztő rétegként viselkedik a vízpárával szemben. A zárt rendszerű ernyő gyakorlatilag megszakítás nélküli.zárt rendszerű (ll. Nagyon lényeges megállapítás. . ezért ilyenkor javasolt (már a nyitás előtt 20-30 perccel) a fűtőtermosztát magasabb értékre való állítása. .Az anyag levegőáteresztő képességétől ftigg az ernyő alatti levegő relatív páratartalma is.A gyakorlatban a tartó. Zárt rendszerű energiaernyő többnyire átlátszó PE-ből vagy légpárnás működési vázlata fóliából készül. Az energiaernyő reggeli nyitásakor a legmagasabb ez az eltérés. Az osztott rendszerű energiaernyőknél egymástól ftiggetlen az oldalfalak. amely kisebb-nagyobb méctékben ugyan. de ez természetesen csak jól záró ernyő esetében fordul elő. Az összehúzott állapotban lévő ernyőkötegek hozzávetőleg 5%-os fényveszteséget okoznak. hogy az energiaigény 75-85%. folyamatos takarást adó anyagból készül. valamint a belső légtér szigetelése. Az árnyékhatás is nagymértékben ftigg a választott anyag fizikai tulajdonságaitóL Az árnyékolás erősségétől ftiggően bekövetkezhet bizonyos mértékű termésveszteség is (l% fényveszteség megközelítőell l% termésveszteséggel párosul).Az ernyő alatti és fölötti levegő hőmérséklete közöttjelentős (akár 10-16 °C-os) a különbség. 41 .a az éjszakai órákban lép fel (különösen a hajnali időszakban nagy a hőveszteség). hogy ilyenkor kell energiát megtakarítani. kézenfekvő tehát. azonban a fűtőanyag-megtakarítás ellensúlyozza azt. ábra) energiaernyőt. mert többnyire csak éjszaka használják. ezeken az ernyő anyaga össze.és széthúzható. hogy: . Az energiaernyő mikroklímára gyakorolt hatásáról összefoglalva megállapítható. mint bármilyen más utólagos szigetelési rendszeré. Az energiaernyő használatakor a kísérleti eredmények és gyakorlati tapasztalatok alapján összességében az alábbi eredmények és előnyök várhatók: . .beruházási költsége kisebb.segítségével 20-30% (50%) energia takarítható meg. de minden esetben emelkedő értéket mutat. A tetőzet szigetelőanya­ gát kifeszített dróthuzalok tartják. Megkülönböztetünk: . . s emiatt az alatta lévő légtérben akár 15%-kal is emelkedhet a relatív légnedvesség.már meglévő termesztőlétesítményekbe utólag is beépíthető.osztott és . ábra. . Az oldalfalakon egész télen fennmaradó szigetelés aminél jobb fényáteresztés érdekében ll.Számolni kell (különösen az osztott rendszerű megoldásoknál) bizonyos árnyékoló hatással is. .

Az üveg az DV-sugarakat nem. A határolófelület nagyságát az alapterületre vetítve adják meg. Tartósság szempontjából a fémlamellákból készült ernyők a legjobbak.5 °C-kal magasabb. egyenesen arányos: . és a várható legnagyobb lehűlések idején a növényeket a pusztulástól megóvjuk.a hőernyővel védett növények leveleinek hőmérséklete 1-1. 42 . A fény összetétele. értéke mindig nagyobb l-nél. viszont beruházási költségük is a legmagasabb. hogy a fóliás létesítményekben zömökebb. Az energiaernyő hátrányos tulajdonsága. A fényösszetétel az év folyamán változik. valamint a megvilágítás időtartama egyaránt fontos jellemzők. . ennek az a következménye. Külső klimatikus behatások (szél.használatakor fontos szabály. amit folyamatosan pótolnunk kell. mesterséges fényviszonyok mellett pedig valamilyen egyéb fényforrás sugárzó energiáját használják fel az asszimiláták előállításához. A hőátbocsátási tényező az anyag vastagságától és minőségétől függ. csapadék) időlegesen tovább növelhetik a hővesz­ teséget. egységnyi idő alatt átáramló sugárzó fényt értjük. . a nyári időszakbanjelentősen megnövekszik.a beruházási költségek 2--4 év alatt megtérülnek. A fény erősségén az egységnyi felületen. a fólia viszont átengedi.a külső és belső hőmérséklet különbségével (L1t). erőssége. egészségesebb növények fejlődnek. hogy a megadott technológiai hőmérsékleten tartott növényház hőveszteségeit a termesztési időszak átlagos minimális külső hőmérsékle­ tére még pótolni tudjuk.a határolófelület nagyságával (F). hogy naplemente előtt egy órával már fel kell húzni (összezárni). amelynek értékét az alábbi képlet segítségével számíthatjuk ki: Q= F x k x 11t. hogy anyagától függő mértékben megnő alatta a levegő relatív nedvességtartalma. Fény A zöldségnövények természetes körülmények között a Nap. reggel pedig a napfelkeltével egy időben vagy nem sokkal utána le kell húzni (szétnyitni).. esetleg a növényekre is csepeghet a kicsapódott víz.a burkolóanyag hőátbocsájtási tényezőjével (k) és a . amit gyakran W/m 2-ben fejeznek ki. Ismert. mint az ernyő nélküli növényházban. mértékegysége: Joule/m2/sec. hogy a növényház hővesztesége. az ultraibolya-sugárzás télen elhanyagolható. . valamint nagyon hideg éjszaka után az ernyő kinyitásakor túl hideg levegő áramlik a növényekre. A fűtés méretezése Alapelv a fűtés méretezésénél.

Célszerű a növénysorokat a berendezés gerincvonalával párhuzamo san kiültetni. Viszonyaink között ennek értéke köbméterenként néhány tized grammtól 25-30 g-ig változhat a szabadföldön. Általánoss ágban megállapít ható. A termesztőbe­ rendezések levegőjében ez az érték . Hazánkban az elektromos áram költsége még hajtatásban sem teszi gazdaságossá a pótmegvilágítást. Shadefix) is vagy egy-két réteg raschel-hálóval. azonban a berendezés megépítésével lényegében már eldöntöttük az állomány elhelyezkedését. 43 . nyári időszak­ ban árnyékolással valósítunk meg. illetve az energiaernyőkkel is védhetjük növényeinket az erős fénytől. Hollandiában) a termesztéstechnológiához tartozik az üvegfelületek rendszeres mosása. erre esetleg a nagyobb jövedelmet biztosító zöldségfajok (pl. e nélkül gyakorlatilag nem folyik ilyen jellegű hajtatás. de használhatunk speciális árnyékoló festékeket (pl. Elviekben elfogadható. A talaj letakarása és a kőgyapot paplanok fedett fehér fóliával való burkolása szintén javítja a létesítmények fényviszonyai t. A fény erőssége elsősorban a szaporítószervek kialakulására és működésére hat. A fejlett üvegháziparral rendelkező országokban (pl. mindig pontos számítások előzzék meg bevezetését. A termesztőlétesítmények fényviszonyait a burkolóanyagok mosásával. amit a késő tavaszi. amelyek 2-4 órás kiegészítő üzemeltetésével a palántanevelési idő hozzávetőleg 60-70%-ra csökkenthető. ennek azonban lényegesen kisebb jelentőséget tulajdonítanak zöldséghajtató kertészeink Az egységnyi térfogatban lévő vízgőz grammban kifejezett tömege az abszolút légnedvesség vagy tényleges páratartalom. E felsorolt környezeti tényezők mellett a vízutánpótlással szorosan összefugg a termesztőberendezés légterének páratartalma is. a termesztési idő­ szak és a fajta megválasztásával igazodik a fényviszonyokhoz. Páratartalom A termesztők döntő többsége ismeri a hajtatott zöldségfajok hőigényét. A fényszabályozás másik iránya a fény megvonása. Főleg a nyári hajtatásban és palántanevelésben indokolt az árnyékolás. A növénysarok tájolásával is a fényviszonyokhoz alkalmazkodunk. Az árnyékolás történhet egyszerű meszeléssel. kellő figyelmet fordít az okszerű tápanyag-utánpótlásra és öntözésre is. ilyenkor súlyosan perzselődhetnek a növények.a hőmérséklettől fuggően . illetve ipari körzetekben van jelentősége.elméletileg akár a 60 g-ot is elérheti. A hajtatásban a fény mesterséges pótlása költséges megoldás. hogy csak a nagyon értékes állomány nevelésekor jöhet számításba.67 J/cm2/24 óra= 2. azonban ilyen magas érték a gyakorlatban nem fordul elő. A kőgyapotos hajtatás kidolgozása együtt járt a korai időszakban uralkodó fényviszonyok javításával is. de megközelítő pontossággal átszámíthatók egymásba: l W/m 2 = 8. tisztításával is javíthatjuk. uborka) palántanevelésekor gondolhatunk.06 cal1m 2/24 óra= 140-160 lux.A fényerősség mérésére használt mértékegységek nem pontosan azonos fogalmat jelölnek. hogy pátmegvil ágítás céljára a nagyobb (1000-200 0 lux) teljesítményű fénycsövek vagy fémhalogén lámpák (2-3000 lux) alkalmasak. amelyet a vápacsatornába épített speciális eszközökkel végeznek el. Az ilyen beavatkozásnak főleg a korosabb berendezéseknél.

ugyanakkor csökkenti a levelek hőmérsék­ letét. akkor pedig sokat párologtatnak Az első esetben . A nem túl magas páratartalom éjjel. hogy a légtérbe további pára ne jusson be. hogy a tényleges nedvesség hány százaléka az uralkodó hőmérsékleten lehetséges maximális nedvességnek A törvényszerűség ismeretében belátható. amit maximális vagy telítési páratartalomnak nevezünk. 3. A gyakorlatban legtöbbször a relatív páratartalom kifejezést használjuk. Túlnyomó többségük rendelkezik a fényenergia megkötésére alkalmas kloroplasztiszokkal. a hajtatott paradicsom esetében?) l. mert a hajnali órákban kicsapódott párát leszáritja a levelek fonáki részéről.és a maximális értékek hányadosa. elsődleges és másodiagos szénhidrátok 44 . Értéke kifejezi. Ennek természetesen feltétele. hogy adott relatív nedvességű levegő melegedése a relatív páratartalom csökkenését. A paradicsom fitoftórás betegsége elterjedéséért pl. ilyenkor azok a száraz levegőben megperzselődnek. valamint a két színből érő fajtáknál a sárga gallér kialakulását 4. ezáltallehetővé teszi a növények asszimilációját még a legnagyobb melegben is. akkor a növények keveset. terjedését is. lebülése pedig annak növekedését eredményezi.A levegő párabefogadó képessége nem végtelen. fej lődését? (Hogyan jelentkezik mindez pl. a paradicsombogyók növekedésekor és az érés kezdetekor elősegíti a kalcium felvételét. Nagymértékben befolyásolja a virágok kötődését is. a mindenkori hőmérséklet függvényében van egy felső határa. Szén-dioxid A növények a szervezetük felépítéséhez szükséges anyagokat környezetükből felvett szén-dioxidból energia segítségével állítják elő. a bibére tapadáshoz valamint a kicsírázáshoz már megint magasabb.a párologtatás gyakorlatilag meg is szűnik. kártevők megjelenését. A páratartalom szabályozza betegségek. ugyanis ha a légtérben magas a relatív páratartalom. mint a magas. így a mészasszimilálás általános útja a szén-dioxid fotosztintézissel való átalakítása. A túlságosan alacsony viszonylagos légnedvesség éppúgy károsítja a növényeket. mintegy 70-80% közötti relatív páratartalom szükséges.amennyiben a relatív páratartalom közelíti vagy eléri a l 00%-os értéket. a kifejezetten magas (90-1 00%-os) páratartalom tehető felelőssé. Az előző példánál maradva a paradicsomvirágok és a virágpor képződésének optimurna 60-70%. 70-80%-os páratartalmat kíván. 6 C0 2 +6 H 20 +fény (energia)= C 6H 12 0 6 +60 2 A keletkezett cukor képezi a különféle alapanyagát. de ugyanakkor az is ismert. A párologtatás jelentős kihatással van a tápanyagok felvételére. hogy az üvegházi malytetű nősténye a legtöbb tojást 75-80%-os relatív páratartalom mellett rakja. amely az abszolút. 2. Hogyan befolyásolja a páratartalom a zöldségnövények növekedését. A paradicsom a vegetatív növekedési időszakában pl. nappal pedig csökkenti a repedésrevaló hajlamot. A párologtatás (transzspiráció) erősségére hat. ezen keresztül az asszimiláták termelésére is. kritikus esetben ki is száradhatnak A párologtatás jelentős vízfogyasztással jár. Jó hatásfokkal segít a védekezésben a vegetációs fűtés. ha pedig alacsony. és onnan ne is távozzon el.

.A melegigényes fajok közül elsősorban azoktól várhatunk kimagasló eredményt. Természetesen a szellőztetések ideje alatt szüneteltetni kell. nagy növénytömeg esetén ennek az értéknek töredéke található (kb. A szén-dioxid-trágyázások alapanyagaival szemben támasztott legfontosabb követelmény. .A hidegtűrő zöldségfajok tenyészideje mintegy 5-7 nappal lerövidül. azt napkelte után 1-1.03 térfogat %). ugyanis az intenzív asszimiláció időszakában óránként 10-12-szeres légcserére van szükség. A levegő mozgásának felgyorsulása kiszárítja a talajt. Magyarországon számításba jöhető szén-dioxid-források: .A hajtatott áru koraisága fokozódik.Petróleum: l liter elégetésekor 2. 2 g. . Ezekkel az értékekkel számoljunk a szén-dioxid-trágyázás tervezésekor! Szén-dioxid-trágyázástól az alábbi eredmények várhatók: . az egyik leginkább hozzáférhető szén-dioxid-forrás. 1200-1600 ppm-es töménységig már csak 10-20%-os méctékben fokozódik. nem kell a szokásos mértékben szellőztetni. hogy olcsó legyen és káros összetevőket ne tartalmazzon.A szén-dioxid-adagolással nem veszítünk hőenergiát. .Cseppfolyós szén-dioxid: minden kg-ja kb. 30-70 ppm). és napnyugta előtt ugyanennyi idővel befejezni. l ha üvegház óránkénti szén-dioxid-szükséglete átlagosan 60 kg. Ilyenkor az árbevétel akár 15-20%-kal is nőhet.A palántanevelésben is hasonló eredményre számíthatu nk . a jól záródó házakban.Földgáz égetésekor l m3 -bőll. Aszén-dioxid-felvétel sebessége a kencentráció emelésével mintegy 800 ppm-ig rohamosan nő. hogy a szén-dioxid mesterséges adagolásával a szabadban lévő koncentrációt hozzávetőleg háromszorosára gazdaságos dúsítani.A külső légtér szén-dioxid-koncentrációja kb. amelyből a növény már semmit sem tud felvenni.5 órával kell elkezdeni. A szélerősség fokozódása károsan hat termesztett növényeinkre. Látható tehát. nagy légterű létesítményekben érdemes a szén-dioxid-trágyázásra berendezkedni. 500 liter szén-dioxid gázt tartalmaz. ezzel visszaállítjuk a 300 ppm körüli szén-dioxid-szintet. . kritikus esetekben mechanikai értelemben is károsítja az állományt (a levele45 .5 kg= 1250 liter szén-dioxid keletkezik. a jobban záródó fóliasátraké ennek kb. . A téli időszakban ez csak nagy energiaveszteség mellett képzelhető el. l liter gáz tömege 20 °C-on kb. javul az áru minősége. Csak jól záródó. amelyeket tápoldatos körülmények között (fóliával takart talaj = a talajból felszabaduló szén-dioxid elzárva) hajtatunk.8-2. 300 ppm (0. A levegő mozgása Az ötödik kiírnaelern a levegő mozgása. A rendszeres szellőztetést a legegyszerűbb szén-dioxid-adagolásnak tekinthetjük.4 kg szén-dioxid keletkezésével számolhatunk. Kézenfekvő megoldásnak tűnik ilyenkor egy egyszerű szellőztetés. ezzel mintegy 5-15%-os termésnövekedést érhetünk el. gyakorlatilag a szél.Propán-bután gáz l kg-jából 3 kg szén-dioxid nyerhető. csökkenti a levegő páratartalmát. a fele.

A téli szellőztetés során a lehető legkisebb hőveszteséggel távolítsuk el a párát. A korszerű növényházak esetében már automatikák irányítják a szellőztetést. majd újból csukjuk vissza. téli idő­ szakban pedig a megnövekedett pára. így a berendezésben lévő páratartalom elkeveredik a levegővel (16 oc alatt a keveredés csekély mértékű). hideg levegő a növényeken stresszt okozhat. amikor műszaki berendezések segítségéve! különböző vízforrásokból származó öntözővizet juttatunk ki a termőterü­ letre a növények vízellátása céljából. frissítő.ket letépi. A szellőztetés alapvető feladata a nyári időszakban a fölösleges hőmennyiség. átmosató öntözések nor- 46 . a hajtásokat letördeli stb. a vízpótló és a tápanyagpótló öntözések közepes vízmennyiségűnek számítanak. A kinti. közvetlenül éri azokat. Öntözés Öntözésnek azt az agrotechnikai eljárást nevezzük. ilyenkor be kell csukni az ajtókat. Ilyenkor úgynevezett kéményhatás alakul ki. Ennek elkerülése érdekében fűtsük fel a légteret 18-20 °C-ig. Hajtatásban természetes csapadék lényegében nincsen.és oxigéntartalom eltávolítása. amelynél a légcsere ameleg és a hideg levegő sű­ rűségkülönbsége alapján jön létre. A kijuttatott vízmennyiség a termesztési idény hosszától és a növényfajtól fliggően elérheti az 1000-2000 mm-t is. A szellőztetéssei tehát öt klímaelemet szabályozunk. mint szabadföldön (15-35 mm). a beiszapoló és a kelesztő öntözések kisebb adagúak (1-2 mm-től4-5 mm-ig). előre programozható szellőztető. a szellőztetéssel. fagyvédelmi és átmosató öntözéseket Ezek közül a párásító. ilyenkor mindig csak a széllel ellentétes oldalon nyílnak a szellőzők. a szén-dioxid-tartalmát és légmozgást is előidézhet A külső és a belső légtér hőmér­ séklet különbségének következtében párakicsapódás is végbemegy. a talajjavító. Az előzőekben tárgyalt klímaelemek mindegyikét valamilyen méctékben szabályozni tudjuk egyetlen termesztéstechnológiai beavatkozással. a növények vízellátása teljesen a kertészen múlik. tápanyagpótló. a növények hőmérséklete túlzottan megemelkedhet. s ez egy bizonyos érték felett már kedvezőtlen lehet.). amit a hajtatótelepekhez tartozó kutak méretezésénél figyelembe kell venni. ha hirtelen.és páraszabályozást lehet elérni kiírna-számítógépek segítségéveL Ez utóbbiak a fény változásait is figyelemmel kísérik. kelesztő. Újabb klímaelemek észlelésekor részben vagy teljesen becsukják a szellőztetőket A jelenleg ismert egyik legkorszerűbb megoldás a sugárzásmérővel is vezérelt.és oldalszellőztetők együttes használata. Ezután a szellőzőt nyissuk ki néhány percre. de valamivel kisebbek. módosítunk. Az öntözési cél szerint megkülönböztetünk vízpótló. a külső klíma alakulásához is igazítják a belső értékeket. A légcsere a hőmérséklet szabályozásán túl megváltoztatja a levegő páratartalmát. így némileg módosul a berendezésben a megvilágítás erőssége is. azonban még pontosabb hőmérséklet. A szeles időszakok tehát nem kedveznek a növényeinknek. A nyári szellőz­ tetés hatékonyabb módja a tető. beiszapoló. ahol a program egyik elemeként betáplálható a szélirány figyelembevétele is. szellőztetőket Ha ilyenkor a nap is süt.

és idővel a csepegtető­ testek eltömődését okozza. fehér termésű paprika). paradicsom). A vizek alkalmasságát alapvetően két dolog dönti el: a termesztett növény sóérzékenysége és az alkalmazott termesztési mód. de lehetnek nagyon károsak is. minőségi osztály EC-érték 0. . hidrokarbonát). ezért esztétikailag is rontja a minőségét (pl. ugyanis a mangán és a vas levegővel érintkezve kocsonyás anyagot képez. ha az öntözővíznek magas a mésztartalma (kemény vizek). a víz és a tápanyagok egyszerre való kijuttatása. . Ezt figyelembe véve a holland tapasztalatok alapján a vizeket három csoportba soroljuk I. Ugyancsak esztétikai gondokat idézhet elő. kalcium stb. Az öntözővíz minősége A hajtatásban általános a tápoldatos termesztés. sőt meg is haladhatja a 60-70 mm-t.és mangántartalom mérése a cseppenkénti öntözésnél fontos. . klór.50 és l 00 mg/liter között közepes. öntözés gyakorisága. idénynorma. nitrát.5 mgeé/1 alatt crl . kígyóuborka. A baktériumok is okozhatnak eltömődést.l 00 mg/liter felett rossz.l O OOO db/ml alatti jó.50 OOO db/ml feletti rossz.mája a talaj típusától és a felhalmozódott só mennyiségétől ftiggően elérheti. A vas a termésre kerülve barna foltokat okoz. . amelyek egy bizonyos határig lehetnek előnyö­ sek is. amennyiben számuk az öntözővízben: . A vas. részben a Icijuttatás technikája miatt a vízminőséggel szemben igen szigorú követelményeket támasztunk. Mennyiségük alapján a vizeket az alábbiak szerint osztályozzuk: . Amennyiben a vízhőmérséklet 18-20 °C-nál alacsonyabb.l O és 50 OOO db/ml közötti közepes.). magnézium.5 mgeé/1 alatt HC0 35. amennyiben azok növényi tápanyagok (pl.50 mg/liter alatt jó. nehezebben oldódnak benne a műtrágyák és a tápsók Az öntözővíz kémiai tulajdonságai Az öntözővíz fontosabb kémiai tulajdonságait a 4. mert a levélen vagy a tennésen száradás után fehér foltok képződnek (pl. Az öntözés egyes elemein belül (öntözési norma. nátrium.5 rnS/cm alatt Na+ 1. ezért vizsgálatuk fontos. öntözés időpontja) a szabadföldi növénytermesztéshez képest bizonyos esetekben jelentős eltérés van. Részben ezért. Az öntözővíz fizikai tulajdonságai Az élettelen lebegő anyagok a csepegtetőtestek eltömődését okozzák.0 mgeé/1 alatt 47 . ezek kiteljednek a vizek fizikai és kémiai tulajdonságaira. Minden vízben van több vagy kevesebb oldott só. táblázatban mutatjuk be. ha növénytoxikus anyagok (pl.

0 mgeé/1 felett HC0 3 ~ 6.bár korábban nagy áttörést jelentett a tömlős öntözéshez viszonyítva.5 rnS/cm Na+ 1.Ezek a vizek a legjobbak. A hajtatásnál mint vízforrások számításba jöhetnek a nyílt vizek (folyóvíz. különösen ott. időegység alatt kevés öntözővizet juttatnak ki a növények közelébe. hogy egy adott növényház felületéről egész évben összegyűjtjük a csapadékvizet (kb. az a korábbiakban említett maximális vízigény felét-harmadát biztosítaná. azaz kicsi a vízveszteség. amikor alacsony hőmérsékletük miatt nem használhaták az üvegházi és fólia alatti termesztésben. A nyílt vizek használatával kapcsolatosan a legnagyobb gond a téli és tavaszi időszakban van. Általában lágy vizek. A szórófejes ( esősze­ rű) öntözési mód kevésbé víztakarékos.ma a hajtatásból kezdi kiszorítani a mikroöntözés.0 mgeé/1 Talajon való tápoldatos termesztéshez alkalmasak. amelynek jellemzőit a következőkben foglaljuk össze: . A mikroöntözés legelterjedtebb eljárása a zöldséghajtatásban a csepegtető (vagy cseppenkén ti) öntözés. esetleg a meglévő. Az említett öntözési módok közül a zöldséghajtatásban az esőszerű (szórófejes) és a mikroöntözésnek van jelentősége.5 bar). mint más. A mikroöntözéshez tartozó öntözési eljárások jellemzője. azonban hidropónikás termesztéshez az l mg/1 feletti HCOrmennyiséget savazással közömbösíteni kell. altalajöntözést és mikroöntözést. Tápoldatos termesztéshez a HCOrtartalmat savazással vagy kalcium-nitrát kiegészítéssel közömbösíteni kell. elfolyás gyakorlatilag nincs. sófelhalmozódásra nem kell számítani. s nem utolsósorban a vízeloszlása sem tökéletes. Sajnos nálunk az esővízgyűj­ tés még nem terjedt el úgy. hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2. rosszabb minőségű vízhez keverve javítaná is azt. ahol a termálfűtés lehetősége adott és ahol a feltételek ideálisak lennének a zöldséghajtatásra.0 mgeé/1 felett Cl~ 3. kicsapódással nem kell számolni. Kútvizeink minősége gyenge. Az esőszerű öntözést . 600 mm). ezenkívül a növények nedvesítése következtében tág teret biztosít a betegségek terjedésének.5 . Az őntőzési módok csoportosításánál a vízvezetést vesszük alapul. tó víz) és a kutak. 95% fölötti hasznosulás érhető el.0 mgeé/1 felett Csak talajon való tápoldatos termesztésnél jöhetnek számításba. minden termesztési technológiára alkalmasak.0-6. Ha feltételezzük. ott is a kevésbé sóérzékeny növények esetében. ezért a műtrágyák jól oldódnak bennük.0 mgeé/1 ci~ 1. III.5 rnS/cm felett Na+ 3.0 mgeé/1 HC0 3~ 5. 48 .5-3.Az öntözővizet közvetlenül a növényhez adagoljuk. esőszerű öntözést. minőségi osztály EC-érték l . Tisztaságuk nagyon változó.5-3. Ennek alapján megkülönböztetünk felületi öntözést. cseppenkénti kijuttatásra csak alapos szűrés után alkalmazhatók. tápoldatos termesztéshez. fejlett kertészettel rendelkező országokban. IL minőségi osztály EC-érték 0.

itt a legnagyobb a gyökerek sűrűsé­ ge.2 között 7.0 mgeé/liter felett .O mg/liter felett magas alacsony közepes magas ideális közepes magas ideális közepes magas ideális közepes magas Hidrogén-szulfid (SW) 0.5-7.0 mg/liter l .5 mgeé/liter alatt 1.A növény fejlődési állapotának megfelelő összetételű és mennyiségű tápoldat kijutatására alkalmas.5 mg/liter alatt 0.5 rnS/cm alatt 0.4.2 felett Az összes oldott sómennyiség 520 mg/liter alatt 520--2000 mg/liter 2000 mg/liter felett EC-érték 0.1-1.0 rnS/cm 2.0 mgeé/liter 3. l mg/liter alatt 0. l mg/liter alatt 0. .0 mgeé/liter felett Klór(CI-) l .A tápanyagokat a nedves zónába adagolja.5-3.0 mgeé/liter 6. . nincs tápanyagveszteség.5-2.5 alatt 6.0 mgeé/liter 3.5-2. táblázat.Lejtős területen is alkalmazható.0 mgeé/liter alatt 5. 49 . Az Paraméter pH (kémhatás) öntözővíz kémiai tulajdonságai Besorolás alacsony közepes magas alacsony közepes magas ideális megfelelő Értékhatár 6.0 rnS/cm felett még megfelelő magas optimális megfelelő Mangántartalom (Mn++) O.0 mgeé/liter felett Hidro-karbonát (HC0 3-) 5.1-1.0 mg/liter felett Nátrium (Na+) l .O mg/liter felett magas optimális megfelelő Vas (Fe++) O.0--6.5-3.5-1.Nem kell számolni a szél kedvezőtlen hatásával (párolgás).5 mgeé/liter alatt 1.0 mg/liter 2. .5 rnS/cm l .0 mg/liter l . Nincs kilúgozás. a szórásképet nem befolyásolja.

A sorközök szárazon maradnak. de főleg párásítás céljából. Ezek automatikus szabályozásával napjában többszöri. így csökken a gombás és baktériumos betegségek fertőzésének veszélye. a kis intenzitás miatt a nagyon kötött agyagtalajokon is alkalmazható.Az előzőekből következően környezetszennyezés sem történik. Előnyeimellett meg kell jegyezni. Eltömíthetik a kifolyónyílásokat a meleg. hogy a csepegtető öntözéssel: . ködösítő szórófejek működtetésével pótolni kell.Nem hűti a környezetet. .A rendszer viszonylag könnyen automatizálható. 1-2 liter1m2 vízadag kijuttatásával a növények számára megteremthető az ideális páratartalom anélkül. Az utóbbiak közül különösen a magas kalcium-karbonát-. . tápdús környezetben elszaporodott algák. .Kevés pára jut a légtérbe. Korszeru telepeken a cseppenkénti öntözőrendszerek mellé mikroszórófejeket is telepítenek öntözés. nem tömöríti a talajt sem. így azt különösen a déli órákban valamilyen párásító. baktériumok is. a vas.A szélsőséges talajokon is lehetséges termesztés. . hogy a leveleket jelentősen nedvesítenénk. .és mangántartalom okozhat gondot. illetve a baktériumos és gombás betegségek elterjedését elősegítenénk 50 . .A levélzet szárazon marad.A csepegtetőelemek mikrojáratai a mechanikai és kémiai szennyeződésektől könnyen eltömődhetnek.. így a betakarítási és egyéb ápolási munkák is bármikor elvégezhetők.

hidrogén) és talajból felvehető elemeket (nitrogén és hamuelemek). a laboratóriumi talajvizsgálatok igénybevétele. amelyek 0.1-10%) fordulnak elő a növényekben. továbbá a talajviszonyokat is közel optimális szinten biztosítjuk a növény számára. hogy az elemek milyen tömegben épülnek be a növény szerveibe. Átmenetet képeznek a mezoelemek. a hidrogén. azokat. vízből felvehető elemeket (oxigén.Tápanyagellátás a hajtatásban Hajtatott körülmények között lehetőség van a klímaszabályozásra. vagyis a víz. 6% hamuanyag. A hajtatott zöldségfélék trágyázásánál nélkülözhetetlen a korszerü. hőmérsékletet. Makroelemeknek nevezzük azokat a tápelemeket. a kalcium. amelyek egészen kis mennyiségben (0.és a tápanyagellátást. a kálium. a szén. a levegő összetételét és bizonyos mértékig a fényviszonyokat is úgy változtatjuk. Mikroelemeknek nevezzük. ha a többi környezeti feltételt.01% körüli tömegben találhatók (magnézium.01-0. a foszfor. a mangán. a réz. pl. hogy azok a növények számára minden tekintetben a legkedvezőbbek legyenek.1-0.0001 %) találhatók a növényi részekben. Eredetük szerint megkülönböztetünk légkörből felvehető elemeket (szén). amelynek során a a páratartalmat. nátrium). a nitrogén. ami nem fontossági sorrendet jelez. amelyek pótlásáról a trágyázás során a kertésznek kell gondoskodni. A növények által hasznosított elemeket lehet a mennyiségük és az eredetük alapján csoportosítani. Ezeknek az elemeknek a mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya a növényfajtól fiiggően kisebb mértékben eltér (5. fokozott figyelmet és az ismeretek állandó fejlesztését igényel. Ehhez pontosan kell ismerni a zöldségfélék tápanyag. ami a rendszer rentábilis működését biztosítja. 12% fehérje. Nitrogén kivételével a növényi hamuban találjuk azokat a tápelemeket. A mennyiség szerinti osztályozás arra utal. a különféle trágyaanyagokat és a hajtatásban számításba jöhető különféle trágyázási módszereket. A hajtatott növényekben több a víz és kevesebb a szárazanyag. Az így létrehozott kedvező feltételek mellett csak úgy képzelhető el kiemelkedően nagy termés. amely a következő vegyületekből tevődik össze: 30% nyersrost. vas. Ilyen elem az oxigén. kén.és talajigényét. ami a termesztőtől is sokkal nagyobb szaktudást. 48% nitrogénmentes kivonható anyag. a folyamatos műszeres mérések. 4% zsír. táblázat). a cink. aszilícium. tudományos ismeretek alkalmazása. amelyek nagyobb mennyiségben (0. a molibdén stb. A hajtatott zöldségnövények tápanyagigénye A zöldségfélék 80-85%-át víz és 15-20%-át szárazanyag képezi. 51 .

hogy a tápanyagok a talajban jelen vannak. A növény műtrágya-érzékenysége összefüggésben van az úgynevezett toxikus sókoncentráció-érzékenységgel. amit a gyakorlatban csak úgy emlegetünk. a talaj megengedhető sótartalma vagy az öntözővíz EC-értéke. azokat tudják könnyen hasznosítani. fejlődését. A gyökérzet tömege. azt pedig. Bár a zöldségnövények sóérzékenyek. Azt az esetet. ahol az uborka levelén a klorózisnak még a legenyhébb nyoma sem alakult ki. cink (Zn). amelyet olyan fontos technológiai elemeknél kell figyelembe venni. a szaporítás módja. bór (B). vagy a növények nem tudják hasznosítani. művelési mélység. A nitrogén esetében fordítva van: az uborka hamarabb jelzik a nitrogénhiányt. de oldódásuk nem megfelelő.) magunk is befolyásolhatjuk. úgynevezett "luxus" tápanyagellátás következtében a tápelemek többnyire ilyen formában találhatók. A tápanyagfelvételt és -hasznosítást befolyásoló tényezőket alapvetőerr két csoportra osztjuk: belső vagy növényi tényezőkre és külső vagy környezeti tényezőkre. működését a termesztési módszerekkel (pl. mégis a jobb feltételek biztosítása érdekében megkülönböz52 . amikor van. Gyakorlatban gyakran előfordul. amelyek vízben oldott formában. A zöldségfélék a tápelemeket eltérő mennyiségben és arányban hasznosítják A paradicsom például már ott is jelzi a magnézium vagy a kálium hiányát. molibdén (Mo) A növények a talajból a tápanyagokat a gyökérszőrök segítségével veszik fel. mint a paradicsom. A zöldséghajtatásban a bőséges. mélysége. Ez utóbbi eset sokszor tapasztalható a hajtatásban.5. az egyszerre kijuttatható műtrágya­ adag. nem kerülnek a talajoldatba. amikor nincs a talajban tápanyag. azaz a talajoldatban vannak jelen. de a növények nem tudják felvenni. A növények szárazanyagát vegyületek(%) 42% kálium (K) 24% oxigén (O) 7% klór (Cl) 7% szilícium (Si) 5% foszfor (P) 5% kalcium (Ca) 4% magnézium (Mg) 4% kén (S) l% nátrium (Na) képező l %-ban mikroelemek: vas (Fe). talajfűtés. a szívóerő nagysága zöldségfajtól fúggően eltérő. hogy "nitrogénigényes" vagy "káliumigényes" növények. mangán (Mn). mint a tápoldat koncentrációja. relatív hiánynak nevezzük. réz (Cu). A tápanyagfelvételben meghatározó szerepet játszik a gyökérzet. táblázat. amelyet jelentősége miatt a növény "motorjának" is nevezünk. öntözésinorma stb. abszolút hiánynak. A növénynek ezt a tulajdonságát genetikailag determinált tápanyagigénynek és tápanyagfelvevő képességnek nevezzük.

) növénybe jutását zavarja. Ez a jelenég rend zerint a kalciumnak mint a legnehezebben szállítható tápelemnek a zavarában mutatkozik meg (12. Túlöntözéskor a mozgékonyabb. Levegőtlen. párolgás hiányában vizet felvenni. kálium-klorid. ezért a toxikus elemek közé sorolj uk. Különösen borús. Hajtatásban gyakran a levegő magas páratartalma akadályozza az a szimilációt és ezzel együtt a tápanyagok felvételét. palánták) és kevésbé óérzékeny c oportot (paradicsom. a hőmér éklet és a páratartalom elsősorban a növények asszimilációs tevékeny égén kere ztül hat a tápelemek felvételére. amelyek klórt is tartalmaznak (pl. a kálium a magnéziumot. Télen. fény zegény időben válthat ki mérgezést. a kanalasadá (fotó: dr. kora tava szal a talaj alacsony hőméréklete la sítja a gyökértevékenységet és a tápanyagok oldódását. ábra. pl. fehér termésű paprika. de ugyanakkor már kisebb koncentrációban is okozhat mérgezést. vízzel túltelített talajban megváltoznak 53 . Ezért az olyan műtrágyák használatát. vízfelvétel nélkül pedig nincs tápanyagfelvétel. és a zén-dioxid hiánya miatt a növények szabályosan "megfulladnak" . kálium. A víz a növényi tápelemek oldó. legnagyobb mértékben a fo zfor felvételét akadályozza. Terbe István) tetünk érzékenyebb (uborka feje saláta. vagyis kálisó) mellőzni kell a hajtatásban. ezért jelenléte és mennyisége döntően hat azok felvételére. mivel ilyenkor a növények fokozott mértékben érzékenyek a toxiku anyagokra. A levegő összetétele is befolyásolja az ásványi táplálkozá t. A magas páratartalom következtében az üvegházi uborka nem tudja a talaj mé ztartalmát haszno ítani ezért a leveleken megjelenik a kalciumhiány jellegzete tünete. úgynevezett an tagom ta tápelemek (ionok) kiszorítják a lassabban mozgó tápelemeket./2. Maga páratartalom következtében a növények nem képesek párologtatnj. A talaj kjszáradása elsősorban a mozgékonyabb ionok (pl. Napo időben a szellőztetés hiánya következtében egy idő után az oxigén felgyülemlik. A fény. Ezért i zük éges gyakran zellőztetni. A klór a legtöbb növényben mint építőelem előfordul. káposztafélék).és szállítóanyaga. ábra). bór nitrogén stb.

A laza talajok gyorsabban melegszenek fel. amelynek során az egyik tápelem túlsúlya a másik tápelem felvételét lassítja vagy akadályozza. aminek következtében olyan anyagok kerülhetnek a talajoldatba. figyelembe kell venni az egymáshoz viszonyított arányokat is. illetve felvehetetlenné. Erre gyakran lehet példát találni borús. Nem elegendő a talajban egy-egy tápelem mennyiségét vizsgálni. A 6. vályog-. A zöldségfélék számára a semleges. ionantagonizmusnak nevezzük (pl.5 pH. Ca-K. ebből adódóan ezeken nagyobb a fagyveszély. A hajtatott zöldségnövények talajigénye A hajtatásban a talajok alkalmasságát fizikai. mint a mezőgazdászok. NHcK. táblázat).5 pH-tól való nagyobb mértékű eltérés megváltoztatja a talajban az oldási viszonyokat. amelyek mérgezést okoznak vagy fontos tápanyagok válnak oldhatatlanná. hanem a kötöttségtől ftiggően beszélnek homok-. hogy tömődésre hajlamosabbak 6. táblázat. amit csak a hajtatott talajok esetében vizsgálunk A talajkötöttség a szerkezetre utaló fontos fizikai tulajdonság. A vizsgált paraméterek sok esetben azonosak a szabadfóldi termesztésben használatos értékmérő tulajdonságokkal. Az agrokémiában azt a jelenséget. a vashiány következtében a növények hajtásvége kisárgul. Kötöttség vagy talajellenállás alatt a talajnak a talajművelő eszközökkel szembeni ellenállását értjük. vagy agyag-talajtípusokról (6. de van néhány speciális szerkezeti tulajdonság is. ahol a létfontosságú mikro. a tápanyagok könnyen kimosódnak belőlük. mivel a kertészek sokszor nem az úgynevezett genetikai alapon való csoportosítást használják. igazán a kertészeti gyakorlatban van nagy jelentősége. hamarabb le is hűlnek. egyes tápelemek túladagolása okoz tápanyaghiányt.és félmikroelemek felvétele nehezebb. kémiai és biológiai tulajdonságaik alapján ítéljük meg. hátrányuk. mérésére különféle méctékegységeket használnak.5-7. amikor a kelleténél többet öntözünk. Kritikus a 8-8. enyhén savanyú kémhatású talajok a kedvező­ ek. ami elsősorban a vas felvételét akadályozza. és mivel adszorpciós kapacitásuk alacsony. A talajok kötöttség szerinti csoportosítása Fizikai talajféleség Laza homok Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Leiszapolható rész (%) Arany-féle kötöttség Talajellenállás (kg/dm2) 0-10 10-25 20-30 30-60 60-70 70-80 25 alatt 25-30 30-37 37-42 42-52 50-60 10-20 20-30 30-40 40-50 50-60 60-70 54 . igaz. hűvös időben. Gyakran az egyoldalú műtrágyázás. Bár a szántófóldi növények esetében is gyakran használatos fogalom. A kötöttebb talajok a tápanyagokat jobban megtartják. NHcCa). ami a koraiság miatt fontos.a redukciós és oxidációs viszonyok.elfogy a levegő-.

Ezeken a talajokon nem kell tartani a túlöntözéstől. 7. A természetes vízkapacitás fogalmán azt a vízmennyiséget értjük. illetve öntözések alkalmával is mindig marad elegendő levegő a gyökerek számára. amelyekre jellemző. Az ilyen talajok tennesztési szempontból a legjobbak. A hajtatásban gyakrabban használatos. amely a talaj felületére kerülve beszivárog a pórusokon. komposztok értékelésére használjuk.morzsákra . Ideális esetben a 2 mm nagyságú darabok (morzsák) vannak túlsúlyban.talaj egységnyi térfogatának tömegét értjük. a tápkockafóldek. táblázat tartalmazza. A talajok vízkapacitását jelentős mértékben meghatározza a talaj kötöttsége.5 250 30-35 térfogat% 40-45 térfogat% 70-80 térfogat% 0. az abszolút száraz talajra számított víztartalom mennyiségét értjük. táblázat. az utóbbi a talajszelvénynek azon részén mérhető. és azt a talaj a gravitációval szemben megtartja. talajszerkezetre vonatkozó értékmérő tulajdonságokat a 7. humusztartalma és a szerkezete. hogy a talaj magától vagy enyhe nyomásra apró darabokra . A nedvességtartalmon.nem tömörített . Ritkábban használt fogalom a maximális és a minimális vízkapacitás. Mind a kettő függ a talaj egyes fázisainak (szilárd részek. az előző a víz alatti talajréteg nedvességét jelenti. esőzé­ sek.8 g/ml l Ocm mélyen több mint 350 ml/sec 20 cm mélyen több mint 280 mllsec 30 cm mélyen több mint 200 ml!sec Vízkapacitás Pórustérfogat Talaj térfogattömeg Légáteresztő képesség A talaj ellenálló képessége l Ocm mélyen kevesebb mint 30 N/cm 2 20 cm mélyen kevesebb mint 40 N/cm 2 30 cm mélyen kevesebb mint 50 N/cm2 55 . talajoldat és a levegő) arányától Ezeket a mértékegységeket többnyire a hajtatásban.esik szét.Agronómiai értelemben a talaj szerkezetén a talaj morzsalékosságát értjük. ugyanakkor a nedvességet is jól megtartják A talaj fajsúlya alatt az összetömörített. mint a vízellátottság jellemzésére leggyakrabban használatos fogalmon. szaporítófóldek. Hajtatótalajok szerkezetének értékelése során használatos gyakoribb paraméterek és optimumértékek Paraméter Leiszapolható rész aránya: Arany-féle kötöttség Higroszkóposság 5 órás vízemelés Levegőkapacitás Optimumérték <60 <45 < 3. ahol a kapilláris vízemelés hatása már nem érvényesül. térfogattömeg alatt az eredeti . és az abszolút száraz talaj tömegszázalékában vagy a tennészetes talaj térfogatszázalékában fejezzük ki. Jónak az úgynevezett morzsás talajokat nevezzük.

0-8. elősegíti a kedvező levegő-víz arány kialakulását. ha a pH 7. Az értékelési skála l-től 14-ig tart. ami annyit jelent. Semlege snek akkor mondju k a talajokat.0pH 7. táblázat). A pH-igén y vonatkozásában a zöldségféléknél nincsenek olyan szélsőséges különbségek. . nagyadagú trágyázá s alkalmával sem emelkedik a humusztartalom 3-4% fölé. alacsonyabb esetén savasnak minősítjük. megköti a növények számára káros anyagok at. enyhén savanyú talajokat kedveli (8.növeli a talajok pufferképességét. A talajok összessó-tartalma alatt értjük a növényi táplálkozás szempontjából hasznos és nem hasznos. Az üvegházi talajok kémhatásának értékelése Besorolás Erősen Határértékek 5. ami az alföldi hajtató körzetekre jellemző .0 pH 8. amikor a meszet a növény nem tudja hasznosítani. gyakoribb az az eset. A humusz bomlását elősegíti a talaj erős felmelegedése és kiszáradása. hogy a csapadé k nem folyik gyorsan át a gyökérzónán. A pH érték a talajok kémhatása.megakadályozza a talaj összetömődését.0 pH 6. táblázat.5 pH 8. így túlöntözések alkalmával sem áll fenn a gyökérfulladás veszélye . A talajmésztartalom-igény tekintetében nincs lényeges eltérés a zöldségfélék között. efelett néhány faj esetében mikroele mhiány léphet fel.. A tápanyag okban jól ellátott talajok sótartalma mindig magasabb. szerkezet vonatkozásában annál kedvezőbb. ugyanis a humusz mennyisége a klimatikus és a talajviszonyokkal van összefüggésben. Az előforduló mészhiány betegségek oka ritkán vezethető vissza a talaj alacsony mésztartalmára. vízben oldódó tápelemek sóinak mennyiségét.és tápanyagmegkötő képességét.. .1-7.javítja a talajok víz.Q.5 pH 7.elősegíti a talajok gyorsabb felmelegedését.{í.pH savanyú Savas Közepesen savas Enyhén savas Semleges Enyhén lúgos Közepesen lúgos Lúgos Erősen lúgos 56 .5-8. Így például hajtatásban a homoktalajok esetében. ennek a hajtatásban igazán a mikroel emek esetében van nagy jelentősége. azt hasonlóan a tápanyagokhoz. ennél magasabb értékese tén lúgosnak. . a hidrogénion koncentrációt jelenti..5 pH 5. még rendszeres.A hajtatótalajok humusztartalmát elsősorban szerkezeti szempontból értékeljü k Minél magasabb. 1-5%-o s érték optimálisnak számít. .bomlása során tápanyagokhoz juttatja a növényeket.5 pH 6.0 pH 7.5-7.5. A talajok humusztartalmának növelése csak bizonyos határig lehetséges. mint a tápanyagban szegény közege8.5-6. A humusz: . mint például a dísznövényeknéL Valamennyi zöldségfaj a semleges. a gyökérzet számára könnyen felvehető formában megtartja.

A maga ótartalom a gyökerek perzselését.14. ábra. elhalá át. Terbe István) 57 . ábrák). beszáradó foltok ét okozza (c úc rothadásos betegség) (fotó: dr. hogy ez az érték milyen ókból áll illetve milyen anyagokból tevődik össze. tápanyag-hiánytünetek kialakulá át (13. Terbe István) J4. úlyo e etben a növény pu ztulását i okozhat- 13. A ótartalom alapján hozzávetőleges következtetések levonhatók a talajok tápanyagtartalmáról. züksége a talajt tápelemenként i megviz gálni. A talaj magas sótartalma a paradicsombogyón képződé a bibepont felőli oldalon barna.ké. A káro an magas sótartalom jellegzetes tünete paprikatenné en (csúcsrothadás) (fotó: dr. ábra. de mivel arra vonatkozóan nem ad információt. ezért magában a trágyázási zaktanác ok eiké zíté ére nem elegendő.

Az öntözővizekEC-érték alapján való minősítését a l O.elektromos vezetőképesség . mint az összessó meghatározása.15% 0. A tápanyagokban gazdag.5-1.5-2 rnS/cm elfogadható. hanem rnS/cm-ben adja meg a mért értéket. Mivel az oldott sók az elektromosságot vezetik. A talajok sótartalom szerinti értékelése 3-5%-os humusztartalom esetén Sótartalom 0.31% 0. l O. l rnS/cm megközelítőleg 700-800 mg/1 sótartalomnak felel meg.5-2. és a közeg hőmérsékle­ tétől (9. A ll. A talajok elektromos vezetőképessége függ az oldott sók minőségétől. A mérés gyorsabb és pontosabb. táblázatban ismertetjük. A szaktanácsadó laboratóriumok két vizsgálati módszert alkalmaznak.5 rnS/cm l . 58 . mint a sómérés. Nem százalékban. táblázat. A sótartalomra érzékenyebb növények esetében jobb az 1-1. A mérési módszer alkalmas az öntözővizek és a tápoldatok ionkoncentrációjának a meghatározására is. tápelemeket vesszük alapul.mérése hasonló elven alapszik.ja. összetételétől.15-0. és 12.0 rnS/cm felett A hajtatásban a talajok tápanyagtartalmának meghatározásánál a vízben oldódó. jól alkalmazható helyszíni meghatározásoknál. mérésük is ennek alapján lehetséges. 9.05-0.22% 0.0 rnS/cm 2. A zöldségtermesztés számára azok a jó talaj ok.22-0.31% felett alacsony közepesen alacsony közepes közepesen magas magas Minősítés tápanyagban szegény talaj tápanyagokkal megfelelően ellátott talaj sóérzékeny zöldségféle termesztését megnehezíti csakasóra kevésbé érzékeny zöldségfajok termesztésére javasolható zöldségfélék termesztésére alkalmatlan terület Az EC . táblázat. mint a tápanyagban szegény közegeké. táblázatban a vizes kivonatoknál használatos értékhatárokat ismertetjük.5 rnS/cm 0. továbbá szikesedésre hajlamos talajok elektromos vezetőképessége jobb.05% alatt 0. táblázat). amelyekEC-értéke 1-2 rnS/cm között van.5 rnS/cm. Az öntözővizek elektromos vezetőképességük (EC) alapján történő minősítése Öntözésre kiváló minőségű víz Öntözésre alkalmas víz Öntözésre még alkalmas víz Öntözésre alkalmatlan vizek 0--0. az l :5 -ös és az l :2 -es vizes kivonatot. a "sótűrők" számára az l .

táblázat. A hajtatóházi talajok tápanyagtartalmának értékelése l :5-ös vizes kivonat alapján (ppm) Besorolás Megnevezés alacsony közepesen alacsony közepesen magas közepes magas Homoktalajok Nitrogén (N) ~5% ~20 21-60 31-60 41-80 31-39 51-100 61-80 61-90 81-110 40 101-150 81-100 91-120 111-150 41-70 151-200 181-250 221-300 101-120 !Ol~ humusz 5-7% humusz 7~% ~30 121 ~ ~40 !51~ humusz Foszfor (PzÜs) ~30 71~ Kálium (K20) ~5% ~50 201~ humusz 5-7% humusz 7~% ~60 ~70 61-120 71-140 61-80 121-180 141-220 81-100 251~ 301~ humusz Magnézium (Mgü) Középkötött talajok Nitrogén (N) ~5% ~40 ~60 121 ~ 41-80 81-140 91-160 31-39 71-130 81-150 91-160 61-80 81-100 141-200 161-240 40 131-180 151-210 161-240 81-100 101-120 201-270 241-320 41-70 181-230 211-280 241-320 101-120 121 ~ humusz 5-7% humusz 7~% ~80 271~ ~90 321~ humusz Foszfor (PzÜs) ~30 71 ~ Kálium (K20) ~5% ~70 231~ humusz 5-7% humusz 7~% ~80 281~ ~90 321~ humusz Magnézium (MgO) ~60 121 ~ 59 .ll.

5 mmol/1 legfeljebb 2.8-1.6 0.0 0. A porozitás. 1-0.5-2.6 1. Hajtatóházi talajok tápanyagtartalmának értékelése l :2-es vizes kivonat alapján (mmoVliter) Besorolás Megnevezés alacsony Nitrogén (N) Foszfor (P205) Kálium (K20) Magnézium (MgO) Kalcium (Ca) Klorid (Cl) Szulfát (S04) Hidrokarbonát (HCO. amelyből szerkezetükre következtethetünk. ami ideális esetben 5050%.2 -0. és amelyben tűzdelé­ sig nevelik a palántákat. a tápanyagszint műtrágyákkal viszonylag könnyen beállítható.0-1. kertészetekben használatos gyökérrögzítő anyag levegő. legjobb: a 30%-70%-os arány.4 0.és szaporítóföldek fontos tulajdonsága a porozitás. amelyen a tápkockát és a cserépföldek anyagát értjük. 60 .mindig marad benne annyi levegő.és tápanyagigénye A termesztési gyakorlatban a palántanevelés során kétféle földkeveréket különböztetnek meg: az úgynevezett szaporítófóldet.41-0.5 mmol/1 O. ahová a magot vetik.5-2.6 közepes 3.2 magas 7. A tápkocka.7-5.5 Egyéb ionok értékhatárai 0. illetve a tápkockaföldet. táblázat.5 mmol/1 A palánták talaj.figyelembe véve a növényi kártevőktől és kórokozóktól való fertőzésmentességet is . A vékonyabb hézagok a nedvességet tárolják.9-3.4 0.5-2.4 0.5-7. míg a nem kapilláris üregek a levegőt.12.2 mmol/1 0. ennek ellenére a számításba jöhető anyagok közül . vagyis aszilárd és a hézagtérfogat aránya fligg a tápkocka anyagától és a préselés mértékétől. Az ilyen szerkezetű tápkockafóldet nem lehet túlöntözni .9 közepesen magas 5.21-0.8 1.7-0.5 1. táblázat).a tőzegek felelnek meg leginkább a palántanevelés követelményeinek (14. Az agyag a porozitást csökkenti. amely megteremti a növény gyökere számára az optimális levegő:víz arányt. Ezenkívül nagy jelentősége van a kapilláris (egészen vékony) és a nem kapilláris (vastagabb) üregek arányának is. amennyire a növénynek szüksége van.3 közepesen alacsony 1.8 2.9-3.81-1. táblázatban néhány. A 13.és a vízkapacitását ismertetjük. kártevők és kórokozók) figyeljünk. A tőzegek szerkezete származásuktól fliggően eltérő.J) -1.3-1.8 -0. Megválasztásukkor alapvetőerr a közeg szerkezetére és fertőzöttségére (gyommagvak.7 -0.3 0.3-9. amelybe a növény tűzdeléskor kerül és amivel együtt kiültetik.4-0.1 0.0 2.2-2.61-0.

A csírázást és a palánták fejlődését is zavarja.7-0. 20% körüli szervesanyag-tartalom esetén 0. A földkeverék tápanyagtartalmának meghatározásánál a talajok vizes kivonatának analízisét használjuk.13. Ezt részben a közegek természetes tápanyagtartalma. enyhén lúgos Rossz víztartó képesség Minimális nővényi kiváló szerkezet préselés után is rugalmas erősen savanyú kiváló víztartó képesség nővényi tápanyagtartalom nedvesíthetőek tápanyagokat nem tartalmaznak nedvesíthetőek Kiszáradás után nehezen újból kiszáradás után is jól A fentiek alapján szaporítóföldnek jó minőségű tőzeg és agyagmentes homok keverékét célszerű felhasználni. A tőzegek fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai Síkláptőzegek Felláptőzegek Gyengébb szerkezet Nem rugalmas Kémhatásuk semleges. táblázat). a túlzott műtrá­ gyázás és a rosszul megválasztott alapanyag következtében alakul ki. a palánták által hasznosított tápelemekről ad információt (15. Kertészeti földek Kertészeti föld levegő- és vízkapacitása Vízkapacitás (%) Levegőkapacitás (%) 2-3 éves darált tőzeg Fenyőlomb 12-14 25-45 25-45 20 11-25 !4-25 30-50 25-35 17-25 12-18 !5-25 15-25 8-16 4-9 30-35 30-40 30-40 75 35-40 32-45 45-60 40-50 !0-20 40-50 10-25 25-28 25-28 38-55 Erdei föld (egyéves) Tőzegkorpa Érett trágyaföld Gyepföld Felláptőzeg Síkláptőzeg Folyami homok Lápföld Mezőségi talaj Homoktalaj Vályogtalaj Agyagtalaj 14.ellentétben a szaporítóföldekkel .gondoskodni kell a palánták tápanyagellátásáról is. amely elsősorban a könnyen felvehető. ahol még megfelelő öntözés esetén 61 .8%. táblázat. A károsan magas összessó-tartalom.5 rnS/cm) az a határ. másrészt a kiegészítésként adott műtrá­ gyák jelentik. a rossz minőségű öntözővíz.os összessó-tartalom (3. táblázat.5-4. A tápkockaföldeknél és a cserépföldeknél .

Zöldségpalánták nevelésére alkalmas tápkockafóld-keverékek Rövid fenyészidejű palán ták (saláta. esetleg dinnye) számára A) recept 80-85 térfogat% felláptőzeg 15-20 térfogat% agyagmentes homok l .5-2 kg/m3 Volldünger palánták (paprika. tök. uborka. dinnye) számára D) recept 80-85 térfogat% felláptőzeg 15-20 térfogat% agyagmentes homok l . A zöldségpalánta-nevelésben használatos lassított hatású (retardált) műtrágyák Márkan év PG-Mix BuviplantA Peat-Mix Osmocote Plus Mini Összetétel (N:P:K) 14:16:18 20:10:15 13:15:17 8:6:12 62 . paradicsom. káposztafélék.5 kg/m 3 tartós hatású műtrágya 4 kg/m 3 mészkőpor (Futor) 3-4 kg/m 3 szuperfoszfát C) recept 1/3 térfogat'% síkláptőzeg 1/3 térfogat% érett istállótrágya 1/3 térfogat% agyagmentes homok 2 kg/m3 szuperfoszfát E) recept 80-85 térfogat% síkláptőzeg 15-20 térfogat% agyagmentes homok l .5 kg/m3 tartós hatású műtrágya 2 kg/m 3 szuperfoszfát 17. táblázat.5 kg/m 3 tartós hatású mütrágya 3 kg/m 3 szuperfoszfát 3 kg/m 3 mészkőpor (Futor) F) recept l 00% felláptőzeg l . A tápkockafóldek és cserépfóldek tápanyagtartalmának értékhatárai (l :5 vízben oldott tápanyag ppm-ben) Értékhatár Alacsony Közepesen alacsony Közepes Közepesen magas Magas Nitrogén (N) < 100 110-200 210-300 310-400 410< Foszfor (P) <200 210-400 410-600 410-800 810< Kálium (K) < 100 110-200 210-300 310-400 410< 16. táblázat.5-2 kg kg/m3 Volldünger 3 kg mészkőpor (Futor) Hosszabb fenyészidejű B) recept 80-85 térfogat% síkláptőzeg 15-20 térfogat% agyagmentes homok 1.15. táblázat. tojásgyümölcs.

azaz a trágyaanyagok megválasztásával. táblázatban néhány jól bevált tápkockafóldreceptet ismertetünk. táblázatban található.5 0. amelyben a gazdaság ezt a tevékenységét végzi. Fontosabb szerves trágyák tápanyag-összetétele(%) Trágya megnevezése Marhatrágya Sertéstrágya Juhtrágya Ló trágya Fekáltrágya Baromfitrágya Nitrogén (N) Foszfor (P 20 5) Kálium (K20) 0.5-0. hasonlóan a többi növénytermesztési ágazathoz. a szükséges tápanyagmennyiség kiszámításával.6 0. de fontos növényi tápanyagokat tartalmaznak.8 0. A tápanyag-utánpótlási rendszerben a trágyázás az egyes trágyázási elemek útján. hogy mivel takarmányoztak.1 0. A zöldséghajtatásban a szerves trágyáknak a talajszerkezet javításán és a tápanyagtartalom növelésén kívül nagy jelentőségük van a koraiság fokozásában. szélesebb lehetőség van a trágyaféleségek megválasztására. amelyek közvetlenül vagy közvetve a növények táplálását és a talaj termékenységének növelését szolgálják.5 0. ha kis koncentrációban is. valamint a trágyaanyagok kijuttatásával. Azt a rendszert. Minőségüket. vízben tökéletesen oldódó.10-0. szerves trágyákkal és műtrá­ gyákkal végezzük.8 0.3 0. Eredetük alapján megkülön18.40-0.10-0. lassított hatású műtrágyákat lehet használni. A szerves trágyák származásukat tekintve többnyire mezőgazdasági eredetűek.7 0.3 0. A 16.40-0. Ami lényeges különbség megállapítható a zöldséghajtatás és a szántófóldi tápanyagellátás között. a növény levelére és a termesztőberen­ dezés légterébe való kijuttatását értjük.50-0.4 0.3-1. milyen és mennyi almot használtak.90-0. komplex tápoldatozó trágyákat is széles körben használják. továbbá a légtérszén-dioxid-tartalmának növelésében. Ilyen vonatkozásban nagyon sok hasonlóság van a hajtatókertészetek között. A trágyák eredetét illetően megkülönböztetünk szerves és mütrágyákat.10-0.3 0. az olcsó. A zöldséghajtatásban. az a lényegesen nagyobb trágyaadagok mellett a szerves trágyák kiemelkedő szerepe. összetételüket és használhatóságukat meghatározza eredetük (milyen állat termelte). a növények tápanyagellátását és a talajok termékenységének a fenntartását. elosztásával és bemunkálásával valósul meg.25-1. Így a szerves trágyákon kívül.45-0.40-0.2 0.60-0. táblázat. az üzem trágyázási rendszerének nevezzük.1 0. és hogyan kezelték a trágyát. amelyek tápanyagtartalmának dúsításához a 17.3-0.25 0.5 63 .6 0.2-0. a trágyázás időpontjának meghatározásával. ugyanakkor az eltérő gazdasági és üzemi feltételekből adódóanjelentősek a különbségek is. A zöldséghajtatásban a nagyobb bruttó termesztési értékből adódóan lényegesen nagyobb.7 0. A hajtatott zöldségnövények trágyázása Trágyázás fogalmán olyan anyagoknak a talajba.5 0. egyedi műtrágyák mellett a drágább.5-0.2-0.15-0.nem károsodnak a fiatal növények.

táblázat szemlélteti. táblázat. táblázat. és a 19. a talajszerkezetjavítására és tápanyagutánpótlásra alkalmas növényi eredetű anyagokat.5% N 46. 19.és sertéstrágyát. A hajtatott zöldségtermesztésben használatos egyedi vagy egy hatóanyagot tartalmazó műtrágyák (monoműtrágyák) Megnevezés Nitrogéntartalmú műtrágyák Hatóanyag-tartalom 34% N 25-28% N 20. fekáltrágyát és egyéb.5% MgO 40 és 60% K20 50%Kp 30%Kpés 10%Mg0 46% KP és 13% MgO 26% MgO 16% MgO 15% MgO és ll% N 64 . komposztokat. tápanyag-összetételüket és a lebomlásuk üteméta 18. zöldtrágyát.és baromfitrágyákat. városi hulladékot. karám. A zöldséghajtatásban legelőnyö­ sebb a komposztáJt (érett) istállótrágyák használata.höztetünk istálló. A marhatrágya tápanyagtartalmának feltáródása az idő fúggvényében (%) l 2 Talaj Kötött talaj Vályogtalaj Homoktalaj 40 50 60 30 30 30 3 idő 4 években) 10 5 - (a talajba munkálástól eltelt 20 15 10 20.3% N 28% N 45% N + mikroelemek 13-15% N Ammónium-nitrát (ammónsalétrom) Mészammonsalétrom Ammónium-szulfát (kénsavas ammóniák) Karbamid Kardonit Mikramid Kalcium-nitrát Foszfortartalmú Szuperfoszfát Koncentrált szuperfoszfát Ammonizált szuperfoszfát Magnéziumos szuperfoszfát Káliumtartalmú trágyák Kálisó Kénsavas káli Patent káli Kálium-nitrát Magnézium tartalmú Kieserit Magnézium-szulfát Magnézium-nitrát műtrágyák műtrágyák 18-20% P20 5 36-48% PP 5 17-18% P20 5 és 3-4% N 18% P20 5 és 2.

Zn. A hajtatott zöldségtermesztésben használatos összetett műtrágyák N 10 4 15 9 8 PzÜs 10 14 15 16 24 K 20 10 14 15 24 16 22. Cu Mg. Mo. B. Fe. ellentétben a szerves trágyákkal. sőt hosszabb időn át és nagyobb mennyiségű felhasználás esetén károsítják is. B. Zn. Mo. A hajtatott zöldségtermesztésben használatos ismertebb komplex műtrágyák és tápanyagtartalmuk Márkan év Akrisal Buvifer Ferticare család műtrágya N-tartalom 18% 14% 4-40% 11-27% 8-25% 5-30% 10-20% 9-23% 5. Co Fe. B. Cu Mg. Mn. S. A komplex műtrágyákrajellemző. Az úgynevezett összetett trágyák általában a három fő tápelemet.A műtrágyák csak a talajok tápanyagtartalmát növelik. Attól függően.6% N 5. Fe. a nitrogént.5% Ca 1. B. hogy valamennyi vagy majd21.8% MgO Poly-feed műtrágyacsalád Norsk Hydro Kristalon tennékcsalád Peters professional tennékcsalád Agrosol'O tennékcsalád Universol termékcsalád Magmix folyékony műtrágya Genezis-Pétisol műtrágyacsalád 3-14% 7% 4-18% 21% Volldünger 65 . Mo. halmazállapotuk. Zn. Ca. Mn. S.Cu Ca. táblázat. Cu. B 2. Fe. Mn. Csoportosításukat összetételük. hogy mennyi növényi tápanyagot tartalmaznak. a talajok szerkezetére nincsenek javító hatással. Mo. lehetnek egyedi. Mg. Ca. táblázat). Mn. esetleg két hatóanyagot tartalmaznak. Fe. a foszfort és a káliumot foglalják magukban. Az egyedi trágyák vagy ahogy még nevezni szokás. összetett és komplex műtrágyák (20-21-22. hatástartamuk és oldékonyságuk alapján végezzük.0% Egyéb tápanyagtartalom MgO.5-18% 14% PzÜstartalom 5% 7% 4-45% 5-44% 5-40% 0-52% 8-50% 6-30% K20tartalom 21% 21% 6-38% ll-40% 6-36% 0-45% 10-34% 10-27% 4. monoműtrágyák csak egy. Mn. táblázat.

ezeket a palántanevelé ben. A műtrágyák oldékonysága nagyon különböző. hogy a trágyák nagyon lassan oldódjanak a hatá uk a talajba munkálá uk után még hetek e etleg hónapok múlva is megmaradjon. amelyeket a zöld éghajtatá ban használunk. Az ilyen trágyák kiváló fejtrágyák de alaptrágyának azért nem előnyösek. Ezért alaptrágyázá hoz a valamivel la abban oldódó. pl.). mert könnyen kimosódnak a talajból és meglehetősen drágák is. a faiskolai termesztésben vagy a cserepes dí znövénytermeszté ben egyre zéle ebb körben alkalmazzák Meg kell említeni. hogy környezetvédelmi szempontok miatt i egyre nagyobb jelentőséggel bírnak ( 16. A folyékony mütrágyák most kezdenek elterjedni. ábra. Ide olyan műtrágya . nem tartozik. de olcsóbb műtrágyákat célszerű használni. Az oldódás mértéke és az oldódás után visszamaradó üledék mennyisége alapján négy c oportot különböztetünk meg: l . ezt megválasztá ukkor mes zemenően figyelembe kell venni. A mütrágyák jelentős része a növények számára gyorsan és könnyen felvehető. ábra). zén-dioxid-trágyázó berendezé .J5. A kereskedelemben kapható mütrágyák döntő többsége szilárd (pl. táblázat). hanem az egyes tápelemek bonyolult kémiai vegyületet is képeznek egymással.aszén-dioxid amit a zöldséghajtatásban is ha ználnak (15 . Volldünger stb. amrnónsalétrom. amikor kifejezetten cél. amely propán-bután gáz elégelé ével műk ödik (fotó: dr. De az oldékonyság mértéke meghatározza a kijuttatá zámítá ba jöhető módozatait i . Van. Az ilyen műtrágyákat lassított hatású vagy retardált készítményeknek nevezzük. A gyorsan oldódó mütrágyákat általában könnyebben hasznosítják a növények ezért ezek el ő orban fejtrágyázá ra alkalma ak. nálunk főleg lombtrágyák tartoznak ebbe a c oportba. a növény számára nélkülözhetetlen tápanyagat tartalmazzák ezek nemcsak mechanikus úton vannak összekeverve. Tcrbe István) nem mindegyik. 66 . Vízben nehezen oldódó mütrágyák. Ezenkívül léteznek gáz halmazállapotú trágyák is.

amikor nincs téli hasznosítás a fóliák alatt.. Volldűnger. .) Szűrés után tápoldatozásra is kiválóan alkalmasak.. ··. r. 3. . amiből a kiegyenlített fejlődés és növekedés is következik (16.. Ezekből a műtrágyákból többnyire a gipsz válik ki oldhatatlan formában. Az üvegházi és az erősen fűtött fóliás termesztésnél az alaptrágyázás és az indítótrágyázás időpontja egybeesik. Vízben maradék nélkül vagy tökéletesen oldódó műtrágyák. : l .). és az ültetéskor külön indítótrágyázást alkalmazni.. mert a talaj is képes bizonyos mennyiségű tápanyagat tartalékolni.. : ·r· . kálium-nitrát.=' ··. A termesztési gyakorlatban tápoldatozó műtrágyáknak is hívják ezeket.. Olyan esetben. ammónium-nitrát. Poly-feed. szabadföldi termesztés). Ugyanis a kiegyenlített növénynövekedésnek és -fejlődésnek az egyenletes tápanyagellátás a feltétele..fejtrágyázás 3 alkalommal · · ·· · tápoldalozás esetén tenyészidő 16. ·.. mészammon-salétrom. továbbá több egy. Peters Professional.. de nem is indokolt minden esetben a túl gyakori fejtrágyázás (pl.:.... ·.. . 4. összetett műtrágyák stb. ábra.· . kalcium-nitrát... szuperfoszfát.. A monoműtrágyák többsége ide tartozik (pl. ·· .. Vízben kevés maradékkal oldódók. (.. annál kiegyenlítettebb a talaj tápanyagtartalma. : . . : -. ··. kénsavas káli..... ezért nem alap-. ·.. A tápoldatozásra javasolt komplexek tartoznak ide (pl. '-. ábra). esetleg egyéb kisebb technikai szennyeződések (pl. ·. minél gyengébb a közeg tápanyagmegtartó képessége.... ""' . A rendszeres tápanyagellátás hatására a talaj tápanyagtartalma kisebb ingadozást mutat 67 .. .. stb. A gyakori trágyázás ellen gazdaságossági érvek szólnak... hogy a tenyészidő folyamán a növény egyenletesen jusson tápanyagokhoz. A trágyamegosztásnak és a trágyázás időzítésének célja. ~. célszerű az őszi időpontot választani az alaptrágyázásra. Ferticare. Viszont minél kevesebb a gyökereket rögzítő közeg (talaj)..illetve két hatóanyagú műtrágya is (pl. Vagyisminél gyakrabban adunk tápanyagot.J ....~.2. hanem ültetés előtti trágyázásról szoktunk beszélni.. Kristalon stb.. Vízben jelentős mennyiségű üledékkel oldódó műtrágyák.).. keserűsó.fejtrágyázás l alkalommal ... ami a tápoldatos termesztésnél akár a napi trágyázást is jelentheti. lassabban oldódó műtalaj tápanyagtartalma optimális tápanyagszint '-:· .:· ·.:l '. Buvifer.).. annál gyakrabban kell adni a trágyát. r . Alaptrágyázáskor elsősorban lassabban ható. ....

Ilyen fenofázis lehet a terméskötődés kezdete. mert a kikelt. megperzselné. a gyökerek szintjébe forgatjuk. általában O. 1-0. érzékeny növényt megperzseli. 23. amelyek a téli csapadékkal nem vagy csak lassabban mosódnak ki a gyökérzónábóL Ezeket a trágyákat mélyre. hogy a növényeket károsítaná.trágyákat juttatunk ki. Egyszerre kiadható Megnevezés Alaptrágya műtrágyaadagok Indítótrágya Sára érzékenyebb zöldségfajok eselén N K2 0 N K2 0 50 kg/ha 200 kg/ha 80 kglha 300 kglha 50 kglha 100 kglha 50 kglha 50 kglha l l l l l Fejtrágya 50 kg/ha 100 kg/ha 50 kg/ha 150 kg/ha Sára kevésbé érzékenyek zöldségfajok eselén Sok esetben a fejtrágyázást nem naptári időponthoz. táblázat. a fejesedés kezdete. az érés kezdete. a műtrágya sóindexe és a növény sóérzékenysége határozza meg. A trágyamegosztást a talaj induló tápanyagtartalma is módosíthatja. A tápoldat töménységét az öntözővíz EC-értéke. a virágzás. nem lehet túl nagy adagú. hogy egyszerremennyi műtrágya. azaz a veszteségek pótlása. táblázat. de gyakrabban szoktunk kiszómi. a kalászhányás és a kaszahányás. táblázat). a palánta gyökereit megégeti. az öntözések alkalmával kimosódott. tápoldatozás esetén Megnevezés Alaptrágyának lndítótrágyának Fejtrágyának Nitrogén Foszfor 60--70% 10% 20--30% Kálium 50--60% 20-25% 20--25% 10--20% 80--90% Nagyon fontos tudni. Homoktalajon indokolt a fejtrágya formájában kiadott tápanyagok arányát az alaptrágya rovására növelni. valamint a talaj által megkötött tápanyagok. gű 24. Ezek minden esetben a növény fejlődése szempontjából fontos forduló- 68 . Trágyamegosztás a hosszabb tenyészidejű hajtatott zöldségféléknél. Az indítótrágyázás célja a vetett vagy kiültetett növények kezdeti tápanyagellátása. A fejtrágyázás célja a tenyészidő folyamán a növények által felvett. Kötött talajon lehet ritkábban és egyszerre nagyobb fejtrágyamennyiséget adni. illetvemilyen töménysétápoldat adható ki annak veszélye nélkül.2% töménységű tápoldatot szoktunk használni. Az egyszerre kiadható trágyaadag mennyiségét meghatározza a trágya minő­ sége és a növény sóérzékenysége (24. hanem a növény fejlődési fázisához (fenológiai fázishoz vagy fenofázishoz) kötik. Az indítótrágya jól oldódó és könnyen felvehető tápanyagforma legyen. Az arányos tápanyagmegosztásnak különösen nagy a jelentősége hosszú tenyészidejű és nagy tápanyagigényű növények esetében (23. táblázat). míg homokon kisebb adagot.

mint ahogy azokat a növények gyökerein keresztül leggyorsabban hasznosítani tudják. A növények a tápanyagokat vízben oldott formában veszik fel. ábra. c) kötött talajon pontok. amely esetében a tápelemeket vízben oldott formában. ha pedig romlanak. A pontosan kiszámított tápoldatozásnál kisebb a túlöntözés és a túltrágyázás veszélye.a) b) öntöző­ öntöző­ ~hagyma ~ hagyma 17. az indító (ha van!) és a fejtrágyázást tápoldat formájában juttatjuk ki. folyamatosan. mint a naptári dátumok. Így kialakítható a gyökértérben egy állandó és kiegyensúlyozott tápanyag-összetétel és -koncentráció. a harmonikus tápanyagellátásból adódóan nincs tápanyaghiány. nincsenek ingadozások. akkor több vizet és több tápanyagat vesz fel. megközelítőleg olyan koncentrációban és arányban adjuk. és a tápanyagegyensúly sem tud felborulni. Ebből adódóan a leghatékonyabb trágyázási mód az. mint a ritkán végzett fejtrágyázások esetében (17. 69 . jó minőségű öntözővíz és vízben tökéletesen oldódó műtrágyák. és a környezeti igény változása vonatkozásában is jelentősek. A tápoldatozásnak három alapfeltétele van: kiváló szerkezetű gyökérközeg (talaj). de nagy gyakorisággal oldott formában adjuk. A trágyaelosztás és bemunká/ás tekintetében a hajtatásban az alaptrágyázásnál a talaj felületére való terítést és a beforgatást alkalmazzuk. ábra). Ezt a trágyázási módot tápoldatozásnak nevezzük.a tápanyagokat. b) vályogtalajon. ha nem is állandóan. Ha a környezeti feltételek kedvezőbbek a növény növekedéséhez. A csepegtető tápoldatozás hatására kialakuló öntözőhagymák a) homokon. akkor automatikusan mind a kettő csökken.mint ahogy azt a növény is igényli . pontosabb megjelöléseket jelentenek a termesztés technológiában. amelynek során .

általában csak a létesítmény építésekor végeznek. így több. kisebb felületen kézi ásást alkalmaznak. a sekélyen gyökerezők (hónapos retek. Alapvető követelmény a munkagépekkel szemben. víz. ezért gyakran alkalmaznak előtte beöntözést. a forgatás mellett keveri és lazítja is a talajt. hogy munkaszélességük ne gátolja a munkát. Ezzel az eljárással a talajrétegeket cserélik fel. valamint az előző kultúra termesztése után a talajban egyenetlenül jelen levő tápanyagok homogén eloszlatására (ez a probléma különösen csepegtető öntözés esetén jelentkezik). hanem forgatás előtt kihordják a berendezésbőL A forgatás mélysége 20-30 cm között van. a talajszerkezetet nagymértékben rontja.a szántófóldi termesztéshez hasonlóan. karalábé) előtt.és levegőgazdálko­ dást. Nagyobb felszínalakítást és egyengetést-a szalmabálás uborkahajtatás kivételével . Az ásógép munkája során több mechanikai hatás is érvényesül. saláta. uborka.Talajművelés A talaj mechanikai megmunkálásával javítjuk a tápanyag-. így növeljük a talaj termékenységét. Ennek elérésére az ásógép munkája után vagy csak rotációs kapával művelik meg a talajt. A forgatás alapgépe az ásógép. s a párolgási viszonyok is korlátozottabbak. 70 . esetleg technológiaváltáskor (pl. de néhány speciális sajátosságot mindenképpen ki kell emelni. amikor a nagyobb légteret mélyítéssel alakítják ki). ne igényeljenek túl nagy vonóerőt és fordulékanyak legyenek. a szántófüldön alkalmazott eljárást a hajtatásban általában elhagynak. hogy ágyásokat készítenek kisebb ágyáskészítő gépekkel vagy kézi eszközökkel. A keverésre a trágyák megfelelő bemunkálása céljából is szükség van. hogy a talaj-előkészítésre két kultúra között minimális idő áll rendelkezésre. Emellett a szerves anyagok nagyarányú bedolgozása miatt a talaj szerkezete jobb állapotú. mint talajművelési cél. A rotációs kapa. Gyökér.és levélzöldségek hajtatásakor fordul elő még. Mivel a hajtatásban a zárt tér miatt a természetes csapadékot teljes egészében öntözéssel pótoljuk. A zöldséghajtatásban alkalmazott talajművelési eljárások sok tekintetben hasonlítanak a szántófóldi zöldségtermesztésben használt műveletekhez. háttérbe szorul. Mindezek miatt termesztőberendezésekben gyakorlatilag összesen két-három géptípust használnak.kisebb talajréteget mozgatnak meg. A hajtatás sajátossága még.különösen erősen fűtött létesítményekben -. Általában növény-egészségügyi okokból az előző kultúra fold feletti részeinek maradványait nem dolgozzák a talajba. ha túl nagy fordulatszámmal járatják vagy a talaj túlságosan száraz. a talaj vízkészletének megőrzése. így a kolloidokban és tápanyagokban gazdagabb rész kerül felülre.

hogy a növények gyökerét ne sértsék. Ebben az esetben a téli csapadék tavasszal a fólia felhúzása után hasznosul.a hónyomás károsító hatásának elkerülésére . így hosszabb idő áll rendelkezésre. s csak nagyon sekély művelést alkalmaznak. Az egyre gyakrabban alkalmazott talajtakarás mellett ez a munka háttérbe szorul. retek. valamint a gyomirtást szolgálják. s a talajművelés is tavasszal. Fűtetlen fóliasátraknál az is gyakori. hogy a téli idő­ szakra . Az enyhe fűtésű vagy fűtés nélküli fóliasátrakat télen gyakran nem hasznosítják. hogy a talaj-előkészítést elvégezzék. hogy őszi gépi vagy kézi ásást követően a területet csak tavasszal művelik meg rotációs kapával.Palántakiültetés esetén a rotációs kapa munkája után sokszor rögtön ültetnek. A növényápoló talajmunkák a hajtatásban a talajfelület lazítását. míg magvetés (pl. Erre a célra csak kézi eszközöket használnak (horoló. A magágy ülepedését öntözéssel is gyorsíthatjuk. Szokásos megoldás ilyenkor. a fólia felhúzása után folytatódik. sárgarépa) esetén a magágy ülepedését meg kell várni vagy hengerezéssei elő kell segíteni. gereblye).a fóliát a bordáról lehúzzák. 71 .

mint a "nemes" fajták gyökere. paradicsom.Szaporítás Szaporításnak a termesztett növények életfolyamatainak újrakezdésére irányuló tevékenységet nevezzük. Az eljárás során a termesztendő fajtákat egyes kártevőkkel vagy kórokozókkal szemben ellenálló gyökerű növényekre oltják. monokultúrás jellegű termesztés egyik káros hatásaként fellépő bizonyos növényvédelmi problémák leküzdésére vezették be. uborka. és jobb lesz a stressztűrésük is. leginkább főtt gabonaszemeket. használnak fel. így biztosítva a termeszthetőséget a fertőzött talajban. A zöldhagyma előállítható dughagymáról. Ivaros szaporítás esetén generatív. míg ivartalan szaporítás esetén vegetatív szervekkel végezzük a szaporítást. Ezenkívül a termés nagyobb. kiegyenlítettebb és jobb minőségű lesz. A termesztett gombák szaporításához micéliumaikkal átszövetett különböző anyagokat. Ivartalan szaporítást használnak a zöldséghajtatásban a korai burgonya. hogy e módszer alkalmazása a növényvédelmi aspektuson túl számos további előnyt is kínál. de hazánkban ilyen módon előállított szaporítóanyag gyakorlatban való alkalmazására jelenleg még nem nagyon akad példa. Az ivartalan szaporítási eljárások között szokták megemlíteni az oltást is. A módszer fő hátrányaként a kétszeres mag. illetve hagymafejek meghajtatásával. 72 . Oltott növények termesztése során aztán kiderült. Az alanyként alkalmazott növények gyökere ugyanis általában erőteljesebben növekszik. továbbá oltott növények felhasználásával csökkenthető az állománysűrűség és a fűtési költség. valamint jobban hasznosítja a vizet és a tápanyagokat. bár ez a módszer joggal tekinthető titotechnikai műve­ letnek is. Az oltást eredetileg a zöldséghajtatásban igen gyakori. hidegtűrőbb. sárgadinnye) hajtatásában. Ennek következtében az oltott növényeknek nagyobb lesz a növekedési erélye. A korai burgonyát előcsíráztatott és esetleg előgyökereztetett szárgumókkal szaporítják. illetve egyes vélemények szerint a meghosszabbodó palántanevelési idő említhető. mindkét módszer ivartalan szaporításnak minősül. valamint a nagy kézimunkaerő-igényből eredő többletköltség. mélyebbre hatol. a zöldhagyma és a termesztett gombafajok esetében. Ilyen megközelítésből tehát a talaj nélküli termesztés egyik alternatívájának is tekinthető. Az oltás alkalmazásának világszerte egyre nagyobb jelentősége van a nagy egyedi értéket képviselő zöldségfélék (paprika.ami különösen generatív jellegű fajták esetében előnyös -. A szaporítási módokat a szaporításra felhasznált növényi rész alapján két nagy csoportra oszthatjuk.és eszköz-. tojásgyümölcs. Ivartalan szaporításnak számít még a vegetatív növényi részeket felhasználó mikroszaporítás is.

Nagyon fontos. vizsgálata a szántóföldi szemlék és a vetőmag-kitermesztés során történik. ivaros szaporítás a jóval nagyobb jelentőségű módszer. hogy a vetőmagtétel mekkora része esik bizonyos mérethatárok közé. A nedvességtartalom a vetőmagtétel tömegszázalékban kifejezett víztartalma. hogy egy adott vetőmagtétel mekkora tömegszázaléka az értékes rész.és fajtaazonosság talán a legfontosabb tulajdonság. minősített és vetésre előkészített mag. A további nevelés során a töréskár elkerülésére a nemes részt általában hurkapákához is rögzítik. egyszerre betakarítható növényállományok kialakítása szempontjából fontos tulajdonság. A tisztasági százalék az ép. illetve azoktól való mentességét fejezi ki. A zöldséghajtatásban felhasznált vetőmagvak értékmérő tulajdonságai általában jóval jobbak a szabványban minimumként meghatározott követelményeknéL Értékmérő tulajdonságai alapvetően meghatározzák az adott vetőmag minősé­ gét. A mag ivaros úton létrejött növényi rész. A csírázási százalék a tiszta magból szabványban meghatározott körűlmények között és idő alatt kifejlődött normális. az erre vonatkozó szabvány szerint. A termesztésben a szaporításhoz vetőmagot használunk. A zöldséghajtatásban általában nagyértékű. értéke a szabvány szerint fajtól fúggően általában maximum 12-14% lehet. de az egyöntetű palánta. ez a vetési idő­ pontoknak próbavetés tapasztalatain alapuló időzítésével biztosítható. A zöldséghajtatásban ma már kevésbé fontos értékének ismerete. egészséges ép csíranövények darabszázaléka.és így növényállomány kialakítása szempontjából igen fontos értékmérő.Az oltott palánták sikeres előállításának számos kulcsmomentuma van. A használati érték azt mutatja meg. Aminősítéshez nem használt jellemző. a csírázóképesség-vizsgálat első megfigyelési napjáig kicsírázott magvak darabszázalékát jelenti.és fajtatiszta. ami gazdasági növények termesztése céljára kűlönös gonddal megtermelt. Az ezermagtömeg ezer darab mag grammban kifejezett tömege. amelyeket zömében az optimumhoz közeli körűl­ mények között csíráztatnak Ennek ellenére a zöldséghajtatásban felhasznált vető73 . Hasonlóan a szabadföldi zöldségtermesztéshez. a zöldséghajtatásban is a magról történő. Szintén fontos még az alanyból előtörő hajtások. illetve a nemes részből fejlődő gyökerek eltávolítása az oltott palánták nevelése során. faj. értékét A faj. Értéke a tisztasági és a csírázási százalékból számítható ki: (tisztasági % x csírázási %)/100. Az egészségi állapot a vetőmagvak kórokozókkal és kártevőkkel való fertőzöttségét. Szintén lényeges a két növényi rész megfelelő rögzítése például oltóhűvellyel vagy oltócsipesszel. ennek következtében I. igen jó értékmérő tulajdonságokkal rendelkező magvakat használnak. A csírázási erély a csírázás gyorsaságának és egyöntetűségének mérőszáma. fajazonos magvak tömegszázaléka. Az osztályozottság (kalibráltság) azt fejezi ki. Szintén az egyöntetű. szaporítási fokú vetőmagokat használnak. Mivel a zöldséghajtatásban zömében Fl hibrid fajtákat alkalmaznak. A vetőmagtételek minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. amely önállóan képes új generáció létrehozására. hogy oltáskor az alany és a nemes átmérője egyforma legyen. mert egyre több faj magvait értékesítik meghatározott darabszámú kiszerelésekben. felhasználhatóságát. Az oltásforradás elősegítésére és a nemes kiszáradásának elkerülésére a frissen oltott palántákat 23-25 °C-on és 80-90%-os páratartalmon tartják.

amelyek alkalmazásával biztonságosabb. Vetéskor az így előkészített papírlapokat helyezték ki. az ivaros szaporítási eljárásokat két nagy csoportra oszthatjuk tovább: állandó helyre vetésre és palántázásra. Ez utóbbi cél főleg a nagy tápkockát igénylő. esetleg kézzel. Ezzel szemben a magvakfelra gasztása papírra vagy szalagokra a hónapos retek hajtatáshoz kapcsolódó eljárás. ha csak lehet. bár napjainkban már ritkábban alkalmazzák A retek magjait a téli "holtidőben" az alkalmazandó térállás szerint papírlapokra ragasztották fel. a nem sima felületű magvak koptatása és az apró magvak keverése hajtatási szempontból szintén kisebb jelentőségű eljárás. a káposztafélék és a sárgarépa esetében alkalmazzák. E fajok hajtatása során a magvakat művelőutat hagyva soros. Aszerint. steril közegek. majd megfelelő körűlmények között megvárják a gyököcske kibújását. ezen eljárásoknak a jelentősége a zöldséghajtatásban jóval kisebb.5-3 hónapja során felmerülő környezeti igényeit jóval kisebb költséggel lehet biztosítani a palántanevelés során. gyorsabb és egyenletesebb csírázás és kelés biztosítható.25 mm eltérést engednek meg. nem alkalmazzuk. de kopásálló.2-0. de hajtatásban. A drazsírozás és pillírozás során az apróbb. filmszerű réteget képeznek a magvak felületén. Elsősorban a salátafélék. Hőkeze­ lés! hajtatási célra használt vetőmagvaknál és dughagymáknál nem szaktak alkalmazni. illetve a retek esetében sokszor négyzetes elrendezésben vetik kisebb teljesítményű kézi vetőgépekkel. hogy az igen költséges hajtatóberendezésekben már csak egy bizonyos fejlettséget elért növényeket érdemes termeszteni. Természetesen az egyes vetőmag-kezelési eljárásokjelentősége eltérő lehet a szabadföldi termesztésben megszakottóL A csávázás során a vetőmagvak felületére növényvédő szert visznek fel a talajlakó károsítók elleni védekezésül. mint szabadföldön. a növények életük első l . Célja a tenyészidő lerövidítése. Ha az alapvető termesztéshigiéniai előírásokat betartva végezzük a szaporítást (pl. majd földdel takarták. szilárd burkolóanyagat képző réteggel vonják be. a csírázási százalék javítása és a csíraképtelen magvak kiszelektálása. Az előcsíráztatás során a magvakat közvetlenül a vetés előtt langyos vízben megduzzasztják. ezzel jelentős időt spórolva a vetési munkacsúcskor. mint a szabadföldi termesztésben. Ugyanezt a célt szolgálja az inkrusztálás. Mivel a zöldséghajtatásban a helyrevetéses technológiáknak jóval kisebb a jelentősége. a sárgarépa és a petrezselyem esetében alkalmazzuk. A helyrevetést hajtatásban az e könyv tárgyát képező fajok közül csak a retek. 74 . és így kereskedelmi szempontból teljesen értéktelen lenne. színes. kalibrálás. előcsíráztatás) kombinálva is használják. mint a palántanevelés. amelynek során egy rendkívül vékony. hogy a vetőmagokat a termesztés végleges helyére vetjük-e vagy sem. szabálytalan méretű magvakat a jobb vethetőség és az egyenletesebb kelés érdekében növényvédő szereket és stimuláló anyagokat tartalmazó. mert palántát nevelve gyökerük elágazódó. Ennek fő oka az. a retek. az egy alkalommal való betakarítás lehetőségének megteremtése céljából. Gyakran más eljárásokkal (pl. A méret szerinti osztályozás (kalibrálás) során az egyöntetűbb növényállomány elérése érdekében a vetőmagokat átmérőjük szerint elkülönítik Egy tételen belül általában 0. Hajtatásban gyakoribb az így kezelt magvak használata.magvaknál is nagy szerepe lehet a különböző vetőmag-kezelési eljárásoknak. fertőtlenített eszközök). A helyrevetés ugyan olcsóbb szaporítási eljárás. de a tűzdelést nem tűrő kabakos növények esetében fontos. mint a szabadföldi termesztésben.

annál hosszabb nevelési idővel számolunk. mert e módszerrel nem lehet a hajtatás által megkívánt fejlettségű palántákat biztonsággal előállítani. Általában minél koraibb kiültetést tervezünk. A vetés sűrűsége szerint megkülönböztetünk ritka vetést (l 00-700 db/m 2 ) tápkockák ba.zeller l 0-12 hét. illetve az. Kisebb termesztőfelülettel rendelkező gazdaságokban gyakori a kézi vetés. az adott termesztőlétesítmény ~T értéke és a piaci viszonyok ismeretében meghatározott kiültetési időpont. tápkockás. és a kiültetés utáni regeneráció 75 . Ez utóbbit az adott faj fejlődési sebessége. .és kézimunka-igényű eljárás. az ápolási munkák. . Szálas palántanevelést általában nem használunk. cserepes) palántanevelést alkalmazzuk. valamint a palántanevelés várható időtartama határozza meg. amit általában tűzdelés céljára. illetve tápkockába vagy cserépbe (tűzdelés nélküli földlabdás palántanevelés) való vetést. Hátrányait.burgonyafélék 8-12 hét. .fejes saláta 3-8 hét.káposztafélék 6-9 hét.A zöldséghajtatás jellemző szaporítási módja tehát a palántanevelés. de nagyobb gazdaságokban és palántanevelő üzemekben szinte kizárólag gépi vetést alkalmaznak. speciális palántanevelő tálcákba (tálcás palántanevelés). A fényhiányou túl egyes technológiai műveletek. mint a tűzdelés és az oltás is meghosszabbítják a palántanevelést. közepes sűrűségű vetést (700-1000 db/m 2 ) kisebb lyukméretű tálcákba vetéskor. A palántanevelési módok közül zöldséghajtatási célra napjainkban elsősorban a földlabdás (tálcás. Hajtatási célra fejlettebb palántákat ültetünk ki. valamint sűrű vetést (1500-3000 db/m2 ). . hogy a helyre vetéssei összevetve költségesebb. A hajtatási célú palántanevelésben a termesztőlétesítmény talajába való vetést nem alkalmazzuk. mint a szabadföldi palántanevelésben. így a palántanevelési idő 1-6 héttel hosszabb. hogy alkalmazásával a termesztőlétesítmények sokkal intenzívebben használhaták ki. bár ez az oltás esetében vita tárgyát képzi.kabakosok 5-7 hét. illetve nagyobb lyukméretű tálcákba vetéskor. illetve a kiültetésideje és módja. szaporítótálcába való vetéskor alkalmazunk. Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet. helye és sűrűsége. amelyeket fényszegényebb körűlmények között nevelünk fel. A vetés módja lehet kézi és gépi. bőven ellensúlyozza a kiültetésig alkalmazható nagyobb állománysűrűségből fakadó hely. A magvetés időpontját az adott faj hőigénye. A vetés helyeszerint megkülönböztethetünk szaporítótálcába (általában tűzdeléses palántanevelés esetén). A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei a magvetés időpontja. A hajtatási célú palántanevelésben a következő palántanevelési időkkel számolhatunk: . amelynek során lágy szárú növények magjait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. módja. nagyobb eszköz. az ökológiai tényezők és az alkalmazott palántanevelési mód határozza meg. valamint a palántanevelés módja.és fűtésiköltség-megtakarítás.

viszonylag kis méretű közegben fejlődik. paprikánál 6-7 cm. kabakosok . fejes saJátánál4-6 cm. Az alkalmazott tápkocka és cserépméret az adott fajtól és termesztési időponttól fúggően igen széles határok között változhat. amit kabakosok esetében használnak. illetve 60x40 cm méretűek. paradicsom és tojásgyümölcs számára 7-8 cm. Így lehet a legfejlettebb palántákat felnevelni.és cseréptöltés.is jóval hosszabb időt vesz igénybe. Afoldlabdás palántanevelés során a palánták gyökere egy elkülönített. és a kiültetésig abban nevelik a palántákat. illetve a tálca. hogy a kisebb méretű tápkockás palánták szerepét átveszik a nagyobb lyukméretű tálcás palánták. E módszerek a legdrágábbak. Egy adott fajon belül általában minél korábbi a kiültetés időpontja. csak a nagyobb. hiszen így a növényeknek kevesebb időt kell eitölteniük a tennéshozásig a termesztőberendezésben. A tápkockás és a cserepes (ma már elsősorban műanyagból. bár a korai ültetés ű paprikáknál is előfordul l 0-12-es cserepek használata. valamint nagyobb hajtatógazdaságokban általánosan használják is az e célra szolgáló gépeket A tálcás palántanevelés során a magvakat speciáJisan palántanevelésre kifejlesztett. Amennyiben a kiültetésig a tálcában neveljük a palántákat. A tápkockás módszer esetében az öszszepréselt palántaföld nem esik szét. annál nagyobb méretet használunk. kabakosoknak 8-l O cm.és uborkakultúrák esetében alkalmaznak. főleg fűtött berendezésekben való termesztésük esetén. illetve polipropilén) tálcákba vetik. Előfordul.hajtatásához szinte mindig tápkockás vagy cserepes palántákat használunk.burgonyafélék. elsősorban saláta. esetleg 14 cm-eset) a legkorábbi kiültetésű paradicsom. illetve tűzdelés nélkül is. legalább 4 cmes lyukméretű változatokat használják. A palántanevelő üzemekben.és káposztafélék fűtetlen hajtatásakor. A hajtatásban is megfigyelhető az a tendencia.és káposztafél ék őszi hajtatásában fordul elő szálas palánták használata. de a saláta. valamint az ezekbe való vetés ma már teljes méctékben gépesíthető. Tápkockábó llO cm-es a legnagyobb méret. káposztaféléknél 5-6 cm (egyes fajoknál esetleg 7 cm). viszont a palánták szétrakására nem nyílik mód ezen eljárást alkalmazva. illetve két lombleveles korban további 76 . A földlabdás palántanevelési módok közül hajtatásban a tálcás. és a palántát ezzel együtt ültetik ki.és a káposztafélék számára is gyakran alkalmazzuk. A tálcákáltaláb an 60x30. ugyanakkor a leghosszabb palántanevelési időt és a palánták szétrakását is lehetövé teszik. lyukméretük rendkívül változatos lehet. amelynek során a szaporítótálcákba nagy sűrűség­ gel elvetett növényeket általában szikleveles. illetve a tápkockás és a cserepes palántanevelés alkalmazása terjedt el. Esetleg saláta. Az általánosan alkalmazott tápkockaméret zellernél 4-5 cm. A tűz­ delés vagy pikírozás az a művelet. A tálcás palántákat egyszerűbb mozgatni és szállítani. A földlabdás palántanevelés történhet tűzdeléssel. ami talán a legfontosabb tényező a hajtatási célú palántanevelésben. míg a cserepes módszemél az alkalmazott edény tartja össze a palántanevelő közeget. Ezért a nagyobb egyedi értékű zöldségnövények . hogy egy bizonyos fejlettség elérése után tápkockákba vagy cserepekbe ültetik át a tálcákban nevelt növényeket. palántafölddel megtöltött műanyag (leggyakrabban polisztirol. esetleg tőzegből készült cserepeket használnak) palántanevelés során a tálcás módszertől eltérően a növényeket egyesével helyezzük el és neveljük fel. Legnagyobb cserépméretet (12. Így lerövidül a kiültetés utáni regenerációhoz szükséges idő. mint a tápkockás és a cserepes palántákat.elsősorban saláta. A tápkockakészítés.és káposztafél ék esetében-.

illetve elsősorban fűtött hajtatási célra a salátaés káposztafélék esetében alkalmaznak tűzdeléses palántanevelést Érdemes azonban megemlíteni. és jelentősen megnöveli a kézimunka-igényt. Minél rövidebb palántanevelési idővel számolhatunk. annál kevésbé érdemes tűzdelést végezni. Tápanyag-utánpótlásnak tekinthető a szén-dioxid adagolása is. de kezdenek terjedni az árasztásos öntözést alkalmazó felszívatásos rendszerű megoldások is. így palántanevelő hely és fűtési költség takarítható meg. például l db 400 wattos lámpát helyeznek el 10 négyzetméterenként. 4000 lux fényerősséget biztosítva. ha a konkrét körülményekre vonatkozó számítások szerint ez gazdaságosnak bizonyul.drazsírozott vagy pillírozott vetőmagokat felhasználva egyre gyakoribb a közvetlen tápkockába vetés nemcsak saláta. A hőszabályozás során fűtéssei és szellőztetéssei próbáljuk meg biztosítani az adott fejlődési stádiumnak megfelelő optimális hőmérsékletet. Palánták tápoldatozását leginkább foszfortúlsúlyos műtrágyák O. hogy a palántanevelési idő vége felé szükséges a tápanyagok utánpótlása. Ezért a nagy egyedi értékű zöldségnövények téli palántanevelésekor felmerülhet a pátmegvilágítás alkalmazása. Gyököcskéjük sérülékenysége miatt a kabakosok és a kínai kel esetében a klasszikus értelemben vett tűzdelést nem használják. előfordul. A palántanevelés során kisebb adagú. A zöldséghajtatásban a paprika. hanem például paprika esetében is.és káposztafélék. A hajtatási célú palántanevelésben a fény hiánya a palánták fejlődési sebességét leginkább limitáló tényező. alacsony kapacitású szórófejek használatávallehet elérni. 1-0. A palántanevelésben az ápolási munkák a környezeti tényezők szabályozását. illetve a növényvédelmet foglalják magukban. Hazánkban jelenleg elsősorban esőszerű felső öntözést alkalmaznak. A tápanyagok pótlása is az öntözés során történhet öntözőmű­ trágyák felhasználásával. Ezért tűzdelést csak hosszabb időtarta­ mú palántanevelés esetén éri meg alkalmazni. tűzdelés után vagy őszi hajtatás céljára való nyári palántanevelés esetén. de gyakori öntözésekkel biztosítjuk a megfelelő víz. A palántaföld kiszáradásának elkerülése érdekében különösen tálcás palántanevelés esetében kell figyelmet fordítani az öntözések egyenletességére és gyakoriságára. a tojásgyümölcs. ezzel többletköltséget okoz. Túlzott mértékű besugárzás ellen . E célt leginkább rögzített. Tűzdelésnek tekinthető a palántanevelő tálcákban előnevelt növények tápkockába vagy cserépbe való átültetése is. Ugyanakkor újabban a palánták kizárólag tápoldatozásokon alapuló tápanyag-utánpótlása is gyakorlattá vált. a paradicsom. hogy a nagyértékű . ezzel kb. Tűzdelést alkalmazva a növényeket életük első időszakában igen nagy állománysűrűségben helyezzük el. Keléskor az optimálisnál 5-7 °C-kal magasabb. míg a lomblevelek megjelenése után az adott faj ra jellemző optimális hőmérsékletet érdemes biztosítani. de csak akkor.és páratartalmat.árnyékolással védekezünk. a levélperzselések elkerülése végett lehetőleg borús időben.2%-os oldatával végzik. szikleveles korban a megnyúlás elkerülése érdekében annál 7 °C-kal alacsonyabb.palántanevelés céljára átültetjük. Ezenkívül tűzdeléssei bojtosabb gyökérzetű és kiegyenlítettebb növényállomány állítható elő.szinte l 00%-ban csírázó . amelynek során a légtér szén-dioxid77 .pl. Kőzetgyapotos kultúrák palántanevelésekor is ezt a módszert alkalmazzák. Pátmegvilágításra leginkább nagyteljesítményű asszimilációs lámpákat használnak. Ugyanakkor akár egy-két héttel is meghosszabbíthatja a palántanevelés időtartamát. tápoldatozás útján. Bár általában az alkalmazott palántaföldek megfelelő mennyiségben tartalmazzák a tápanyagokat. a palánták szétrakását.

míg a vegetatív részükért termesztettekét csökkenti. Emellett a tőszám növelése fokozza a generatív részükért termesztett növények koraiságát. Budapest Mártonffy B. hogy a palántákat felkészítsük a kiültetés után rájuk váró körülményekre. Az ennél mélyebb ültetésre érzékenyek a paprika. akár az első-második lomblevéiig is leültetik Kőzetgyapotos termesztés esetén a nevelőkockákat egyszerűen csak ráhelyezik a termesztőtáblákra. fokozatosan növelve a növények rendelkezésére álló tenyészterületet. Fontos ugyanakkor tudni. a növények egyedi teljesítménye és a termés minősége viszont csökken. elsősorban a burgonyafélék és a kabakosok esetében. amit akiültetés után már csak sokkal nagyobb erőfeszítésekkellehet megállítani.és káposztafélék kivételével adott tenyészterület mellett a sor. a karalábé és a zeller palántáL A fejes saJátánál a gombás betegségek fertőzésé­ nek megelőzése érdekében gyakori az úgynevezett magas ültetés. az adott növény hőigénye és a piaci viszonyok határozzák meg. (szerk. OLITOR. A művelet célja a palánták önárnyékolás okozta megnyúlásának elkerülése. Tenyészterületnek nevezzük az egyes növények rendelkezésére álló termesztőfelüle­ tet.-Rimóczi l. amely a sor. A palánták ki ültetésének legfontosabb jellemzői az ültetési időpont. A saláta.) (!998): Zöldségfélék palántanevelése. a fejes saláta. A zöldséghajtatásban szinte kizárólagosan alkalmazott fóldlabdás palánták ültetési mélysége akkora legyen. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. Fényre való edzésre nincs szükség. viszont a sűrűbb növényállomány hamarabb ki tudja használni a rendelkezésére álló termesztőfelület egészét. (szerk. A megfelelő növényvédelem különösen nagy jelentősé­ gű a palántanevelés ben. Az edzés folyamán a kiültetést megelőzően olyan módon szabályozzuk a környezeti tényezőket. valamint a nagyságát. Általában kézzel végzik. A tenyészterülettel matematikai összefüggésben van a tőszám (vagy állománysűrűség). A hajtatásban e művelet jelentősége kisebb. de palántanevelő üzemek számára gyártanak palántaszétrakó gépeket is. az ültetés módja és mélysége.és a tőtávolság szorzata. A hajtatásban a tőszám növelése a magas szaporítóanyag-költségek miatt számottevő plusz beruházást jelent. hogy a fóldlabda teteje a talaj szintjén vagy kicsivel alatta helyezkedjen el. A szaporításhoz kapcsolódnak még a tenyészterülettel kapcsolatos ismeretek is. termesztőlétesítményekben a gépi ültetés igen ritka.) (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. Ezzel szemben intenzív járulékos gyökérképzését kihasználva a paradicsom megnyúlt palántáit a sziklevélnél jóval mélyebbre. hőre edzést is csak a fűtetlen berendezésekbe kerülő palánták esetében alkalmaznak. A kiültetés időpontját alapvetően az alkalmazott termesztőberendezés L1T értéke. mint szabadföldi termesztésben. Módja szerint szinte kizárólag kézi palántázást használnak. Hazánkban ezt az eljárást még nem nagyon alkalmazzák A palánták szétrakását igen gyakran használják hajtatás i célú palántanevelésben. · Irodalom Balázs S.és tőtáv tág határok között változtatható a termésminőség és mennyiség lényeges megváltozása nélkül. Mezőgazda Kiadó. Akár többször is sor kerülhet rá. mert a nagy növénysüruség következtében a fertőzések gyorsan elterjedhetnek az egész állományban.koncentrációját 700-800 ppm-re növelik. hogy általában a tőszám növelésével a termésátlag nő. Budapest 78 .

amely a későbbiekben egyszerűsíti a szár leengedését (rogyasztását). Kötözés és hajtásrögzítés Az üvegházak és a nagy légterű fóliasátrak csak akkor hasznosíthaták gazdaságosan. mert szakítószilárdságuk nagy. a növényeket tartó huzalrendszer magára az üvegház vázszerkezetére feszíthető ki. Kétségtelen. E fejezet célja a fitotechnikai. hogy a tárorendszeres művelés lényegesen több kézi munkát igényel. a kötözés és a hajtásrögzítés. a kacsozás. A növények rögzítését. 79 . a másikat a növény szárához vagy a növényszár mellé tűzött vastagabb dróthoz. könnyen kezelhetők és viszonylag olcsók. valamint műtrágyáknak ellenállnak. az érésgyorsítás.Fitotechnikai munkák a zöldséghajtatásban Az ápolási munkák fogalomkörébe tartozik minden olyan művelet. és zavarja a víz. hogy a szár és a levelek a vizes talajjal ne érintkezzenek. Ide tartozik a virágzás indukálása. a másikba tartozókat pedig titotechnikai munkáknak nevezzük. ezek több faj.és fajtaspecifikus elemet tartalmaznak. tiszták. Az ápolási munkák irányának közvetlen vagy közvetett volta alapján két csoportra osztjuk azokat: az egyik csoportba tartozókat ökotechnikai. "talpra állítjuk". szoros kötözésből adódó gondok. könnyen leszakítjuk azokat. jobb minő­ ség és jobb szedési körűlmények biztosíthatók. nedvesség hatására nem változtatják bosszúságukat. A szárra csak lazán szabad a zsineget kötni. a levelezés. hogy külön tárnrendszer kialakítására már nincs szükség. növényvédő szereknek. a termésritkítás. az üvegházak minden esetben úgy készülnek.növényvédelmi okok miatt. megsértjük. A túlfeszített zsineg idővel kitépi a növényeket. azaz közvetlenűl a növényre irányuló munkák áttekintése. ellenkező esetben vastagodáskor elszorHja azt. A növényeket közvetlenül tartó zs inegek végét is huzalokhoz erősítjük. mégis gyakoriak a túl laza vagy a túl feszes. ebből adódóan közlekedés közben megütjük.közvetlenül a kiültetés után kell elkezdeni. A lazára hagyott zsinegen a növények belógnak a sorba. Ezzel nagyobb termés. ha a nagy termőfelülettel rendelkező növényeket függőleges helyzetben termesztjük. Napjainkban szinte kizárólag propilénből készült műanyag zsinegeket használnak ilyen célra. felkötözését. Bár a kötözés nagyon egyszerűnek tűnő munka. gazdaságosabb helykihasználás. a terméskötés elősegítése. a tetejezés.és tápanyagszállítást A felső drót közelében szokás a csúszókötés vagy a zsinegtekerő "spulni" alkalmazása. azonban ez a többlettevékeny ség a nagyobb bevételekben megtérüL A fóliák általában. amelyet a tenyészidőben a vetéstől abetakarításig végzünk. a metszés.

paprikánál. levelezéssei vagy a termésritkítássaL rű Virágzásindukálás és terméskötődés-segítés Télen a kedvezőtlen klimatikus viszonyok. paradicsomnál és dinnyénél a termesztési gyakorlatban szé- 80 . A biológiai módszerek közül ki kell emelni a poszméhek alkalmazását. hanem más tényezők is akadályozhatják a megtermékenyülést vagy a termésképzést A 25. amelyek kedvezőtlenebb fényviszonyok mellett is jobban kötnek vagy virágoznak. és segítségükkel a leterrnett növényeket is könnyebb a támrendszerről eltávolítani. mint az optimum) Kevés víz Kevés nitrogén Sok foszfor Alacsony páratartalom Gyökerek megszaggatása Nagy Nagy tömegű termés tenyészterűlet növényállomány Magas EC alacsony EC A növényeket a felsorolt tényezők szabályozásávallehet virágzásra és terméskötő­ désre serkenteni. de más biológiai. de legalább négy-öt éven keresztül használhatók. A biológiai módszerek között meg kell említeni a generatív jellegű fajták nemesítését. A felvezetést vagy tekergetést rendszerint összekapcsoljuk más növényápolási munkákkal. táblázat. kémiai és fizikai módszereket is lehet alkalmazni. Nemcsak a kedvezőtlen fény és hőmérséklet. pl. A növények Generatív hatást kiváltó Erős fejlődésére vegetatív és generatív hatást ki fejtő faktorok Vegetatív hatást kiváltó kevés fény kék fénytartomány magas hőmérséklet (több. mint az optimum) sok víz sok nitrogén kevés foszfor magas páratartalom folyamatos gyökérnövekedés terméseltávolítás sűrű tényezők tényezők fény Vörös fénytartomány Alacsony hőmérséklet (kevesebb. Újabban paradicsomnál. hogy a növény nehezebben fog a zsinegről letekeredni. 25. amelyek a növények fejlődését a vegetatív.A hajtásokat heti gyakorisággal szoktuk a zsineghez igazítani (tekergetés). táblázatban összefoglaltuk azokat a tényezőket. Ezek ugyan többletkiadást jelentenek. amit ma a paprikánál. Célszemindig azonos irányba tekemi. ez azzal az előnnyel jár. uborkánál és dinnyénél a felvezetés megkönnyítése és gyorsabbá tétele érdekében a zsineghez való rögzítést műanyag gyűrűkkel (klipszekkel) végzik. a kacsozással. a paprikánál és a tojásgyümölcsnéL A paradicsomnál foglalkoztak a partenokarp fajták bevezethetőségének lehetőségével is. illetve generatív irányban befolyásolják. mindenekelőtt a fényhiány miatt gondot okoz a növények virágzásának és terméskötődésének előidézése. Ilyen törekvések voltak és jelenleg is vannak a paradicsomnál. meggyorsítják a munkát.

a tervezett szedést két héttel megelőző­ en kezdték az állományt vagy a ftirtöket kezelni. Vannak olyan vegyszerek.) kedvezőek. . Viszonylag nagy kézi munkaerőt igénylő eljárás. amelyek használata valamennyi zöldségnövénynél ajánlott. . .a termések minőségét nem rontja. ha a környezeti feltételek (páratartalom.káros mellékhatásokkal nem kell számolni. növeli a koraiságot stb. Többnyire a tenyészidő végén.les körben és sikeresen használnak. Rol-fruct) felhasználásával. hogy mellékhatással nem kell számolni. A poszméhek alkalmazásával kapcsolatos előnyök más megtermékenyítést elősegítő módszerekhez hasonlítva a következők: . Bár a virágzás indukálásához és a terméskötődés fokozására még néhány országban használnak vegyszereket.terméspuhulás. 2-naftalinoxi-ecetsav-etilészter. Hatásukra a bogyók színesedése felgyorsult. A módszernagy előnye. . A kémiai módszerek esetében külön kell említeni a virágzást serkentő és a terméskötődéstelősegítő készítményeket. 81 . Minőségrontó hatása miatt. A készítmények összetételükben is hasonlítanak a gyomirtó szerekhez (pl.a leghatékonyabb módszer. a poszméhek miatt több növényvédő szer használata nem engedélyezett. jelentősé­ gük a zöldséghajtatásban nagymértékben csökkent. ezek közül a legismertebb a vibrátorozás és a huzalok rázogatása. Érésgyorsítás A vegyszeres érésgyorsítást szinte kizárólag a paradicsomnál alkalmazták.minimális kézimunkaerő-felhasználást igényel. teljesen bekötődött ftirtök. igazán csak akkor hatásos. íztelen termések . az uborkánál és a támrendszer mellett termesztett paprikánál alkalmazott eljárás az ideális termőfelület kialakítására.napjainkban kevésbé alkalmazzák a vegyszeres érésgyorsítást. . viszont kisebb virág. Kisebb felületen még eredményesen alkalmaznak mechanikai módszereket a terméskötődés elősegítésére.és termésdeformációt idézhet elő. a vegyszerekkel kezelt primőrö­ ket egyre nehezebb értékesíteni. egyenetlen színesedés. ami néhány nappal korábbi szedést tett lehetővé. korábban etiléngáz.a virágokat és a terméseket nem károsítja. de több az úgynevezett fajspecifikus készítmény.hiánytalan. hogy integrált növényvédelmet kell alkalmazni. Mindenképpen hátránya a módszemek. ugyanis kis eltérés a javasolt dózistól a gyomirtó szerekre emlékeztető levél.) legnagyobb hátrányuk a pontatlan adagolásból eredő mellékhatásuk. amelyek csak adott zöldségféle esetében hatásosak. Számos előnyük mellett (csíraképtelen pollen esetében is fejlődik termés. később etefon hatóanyagú készítmények (Ethrel. N-fenil-ftalminsav). hőmérséklet stb. Metszés Többnyire a sárgadinnyénél.és terméssérülések az ütögetések alkalmával előfordulhatnak.

bujább növényhabitus esetében . lombfejlődését szabályozni.A metszéssel vegetatív-generatív egyensúlyt tartunk fenn. vagyis a termésmenynyiség mellett aminőség alakulását is tudjuk irányítani. jobban kezelhető növényállomány nevelése. A tetejezést a hajtatási idény végén alkalmazzák A szabadföldi termés megjelenésével az 82 .levegősebb. a nagyobb oldalhajtások kacsozásával jelentős energiaveszteséget szenved a növény. a fertőzésveszély csökkentése érdekében a metszést legjobb a délelőtti órákban végezni. Általában heti egy alkalommal kell végezni. Hasonló célból a kitördeit kacsokat edénybe gyűjtsük össze és hordjuk ki a hajtatóházbóL Legjobb a kis. nem egy esetben fajtához és technológiához kötött. könnyebben törnek. ezzel a túl nagy fürtöket. A metszés módja és a metszéssel kialakítandó termőfelület formája erősen fajhoz. A kacsozás egy menetben végezhető a hajtásigazítással (felvezetéssel) és a levelezéssel. . a letört hajtásokat gondosan öszszegyűjteni és a hajtatólétesítményből eltávolítani. . és nagyobb sebfelület képződik. A kacsokat kézzel távolítsuk el. Több növénynél még a tavaszi és az őszi metszés között is van különbség.szükség lehet gyakoribb kacsozásra is. Kacsozás A kacsozás. a metszéssel a koraiságot is növeljük A paradicsomnál alkalmazzák a ftirtmetszést. Olyan fajok vagy fajták esetében. amelynek során a növény hajtásvégét eltávolítjuk. amelyek a terméseiket az oldalhajtásokon hozzák.amelyeken egyébként csak apró bogyók fejlődnének . . . így kisebb a sérülési felület.termőfelület kialakítása. Célja továbbá a túlterhelés eseténjelentkező bogyóelaprósodás megakadályozása. gyakran alkalmazott növekedésszabályozási mód.a koraiság fokozása. Több célja van: . Célja az utolsó termések érésének meggyorsítása. Metszést követően nem tanácsos öntözni.a vegetatív és generatív egyensúly megteremtése. fajtatípushoz. amelynél csak a tenyészidő kezdetén alkalmazzák. mivel a magasabb páratartalmú környezetben a sérült növényfelület lassabban szárad be. Az oldalhajtások eltávolítását célszerű a délelőtti órákban végezni. . 3-6 cm-es hajtások eltávolítása.a termésminőség javítása (az átlagos terméstömeg növelése).gyorsabb kezdeti fejlődés elősegítése.megkurtítják Amennyiben munkaszervezéssel megoldható. úgy próbáljuk a növény növekedését. hogy az a legtöbb termést adja. vagyis az oldalhajtások eltávolítása a legtöbb hajtatott növénynél fontos. Van olyan zöldségfaj. míg más növényeknél az egész tenyészidő folyamán. de erősebb növekedésnél . amikor a hajtások könnyebben pattannak. kést a fertőzések terjesztése miatt ne használjunk. Tetejezés Elsősorban paradicsomnál alkalmazott titotechnikai eljárás.

funkcióképtelen levelek eltávolításával a gombás. amikor a növényben nagyobb a turgomyomás. metszőolló) nem tanácsos használni. 40 nappal a szabadföldi paradicsom érése előtt a szárat a legfelső virágzó fürt felett visszavágják.Egy-egy alkalommal túl sok levelet (a stresszhatások miatt) nem szabad leszedni. dinnyénél és a támrendszer mellett nevelt paprikánál is alkalmazzák. nem képes nagyobb lombfelület kialakítására. az érés gyorsítása. különösen fényszegény körűlmények között. a permetezés hatékonyságának növelése. A visszavágást követő­ en jelentős mértékben javul a felső virágok kötődése is. Ezért kb. ezért úgy időzítik a terméslefutást. ha a kártevő rovarok ellen parazitákkal védekezünk. kés.Növényhigiéniai okok miatt a leszedett levelet minél előbb távolítsuk el a hajtatóházbóL . . . hogy a termés visszatartja a növényt növekedésében. a tenyészidő elején fennáll annak a veszélye. és csökkenti a termésrepedés veszélyét. Kismértékben módosul a levelezés.Levelezést követően célszerű permetezni. Korai ültetéseknél. a fertőző betegségek terjesztése miatt segédeszközöket (pl. olló. hogy a levelet törjük és ne tépjük. Termésritkítás Paprikánál. árak termésből erősen Levelezés A levelezést elsősorban a paradicsomnál. a következő: .Esti órákban a lassú beszáradás miatt nem tanácsos levelezni. külö83 . de kisebb mértékben az uborkánál. hogy a növényen kötött minél többet kedvezőbb áron.Levelezéskor ügyelni kell arra. mint ahogy a hajtatás végét tervezik. ilyenkor a lassabb bogyófejlődés miatt 50-60 nappal korábban kell elvégezni.csökkennek. Nyáron célszerű legfelül egy vagy két levelet meghagyni. Célja az alsó. a szedési és ápolási munkák megkönnyítése.Lehetőleg a reggeli órákban végezzük.Levelezést követően nem szabad öntözni. . idősebb. A levelezés kézzel történik. . a szabadföldi paradicsom megjelenése előtt lehessen értékesíteni.Maradjon mindig elegendő lombfelület az asszimilációhoz. . baktériumos betegségek és a kártevők elterjedésének megakadályozása. . mert a szár megsértésével nyílt sebet képezünk. amelyen a kórokozók könnyen megtelepszenek. A kivitelezésével kapcsolatos néhány fontos szabály. illetve terméseltávolítást: a tenyészidőszak kezdetén és a termésérés időszakában. uborkánál a termésminőségjavítása érdekében gyakran szükség van a termésritkításra. A levelek eltávolításának kezdete és üteme a növényfajtól és az alkalmazott termesztési technológiától függ. ilyenkor könnyebben lepattan a levélnyél a szárról. Őszi hajtatásban is alkalmazzák a visszavágást. gyakran beteg. Öreg palántáknál is gond lehet a termések jelenléte. amely védi a felső bogyókat a napégéstől. Általában két esetben alkalmazzák a termésritkítást.

Ilyenkor a fajtatulajdonságoknak (generatív vagy vegetatív fajta) és környezeti viszonyoknak megfelelő­ en több-kevesebb termést eltávolítunk Amennyiben módunkban áll befolyásolni a terméskötődést a környezeti tényezők szabályozásával. ha a kiültetést követően a növekedés számára kevésbé kedvezőek a feltételek.nösen akkor. Ilyen esetekben. 84 . a szedések idején is előfordulhat túlterhelés. nagy energiaveszteséggel is jár a növény számára. érdemesebb azt választani. ami bogyóelaprósodáshoz. termésdeformálódáshoz. mert a termésritkítás túl azon. esetleg a lombnövekedés leállásához vezet. hogy igen kézimunka-igényes munkafolyamat. Később. még a koraiság rovására is. el kell távolítani a termést.

A fejlődés innentől kezdve rohamos. Sachs és Knopp ( 1857) komoly eredményeket ért el a vizsgálati technika terül etén. A következő évtizedekben (a XIX. Végül az 1990-es évek hozták meg a sikert: többévikitartó munka után 1995-ben létesült az első. Európára a XX. hogy a talaj nélküli termesztés a gyakorlatban is elterjedjen. Az sors fintoraként a tápoldatos termesztés üzemszerű kipróbálása a második világháború alatt történt meg: az amerikai hadsereg katonáit látták el hídrokultúrás telepeken nevelt friss zöldségekkeL A második világháborút követő hidegháborús években számos országban foglalkoztak biztonságpolitikai okokból a talaj nélküli növénytermesztéssel (ezen belül is elsősorban friss zöldség előállításával). Magyarországon több próbálkozásra került sor. és olyan sóoldatot is közöltek. pH-jú és koncentrációjú oldattal öntözünk. de jelenleg már több mint 12 hektáron. század elején) egyre több növényélettan-kutató foglalkozott az egyes elemek szerepével a növények életében. Szovjetunióban. fő­ leg Lengyelországban és Magyarországon. A módszer üzemi elterjedése 1972-ben kezdődött Hollandiában. 1981-ben már 255 hektáron folyik tápoldatos termesztés Hollandiában. 1929-ben Gerieke a "tankkultúrát" alakította ki. hogy 2003-ra közel 300 85 . hogy a növények növekedéséhez és fejlődéséhez nem szükséges a talaj. A századfordulóra egyértelműen tisztázódott. Liebig az 1800-as években már megfogalmazta. Ma gyakorlatilag a holland paradicsom és paprika üvegházi termesztése teljes egészében ennek megfelelően történik.Vízkoltúrás és konténeres termesztés A tápoldatos termesztés kialakulásának története A tizennyolcadik században már számtalan természettudós vizsgálta a növények nevelésének lehetőségét talaj nélkül. hogy a növények bármilyen. Intenzív kutatások folytak Európában is. 1975-ben még csak 5 hektáron. ahol ma is így folyik a termesztés. homokkultúrában szegfűt nevelt. l hektár nagyságú üzemi felület. Japánban. Az Európai Unió országaiban több mint 4000 hektáron folyik így a termesztés. Megállapították. amerikai kutatók pedig az eddigi elméleti eredményeket igyekeztek átültetni a gyakorlatba. A Kertészeti Egyetem jogelődjén Sornos professzor vezetésével 1959-ben indultak a kavicságyas kísérletek. Peruber és Adams már 1921-ben. század első felében inkább a tudományos kutatás volt a jellemző. talajt helyettesítő közegben termeszthetők. Ma elmondhatjuk. Iránban. amely talaj nélküli növényneveléshez is alkalmas. hogy a növények táplálékforrását kizárólag a szervetlen természet jelenti. pl. Először a makroelemekkel. század utolsó évtizedeiben és a XX. amennyiben az ökológiai igényüknek megfelelő körülményeket biztosítunk számukra és megfelelő tápanyag-összetételű. Duhamel 1758-ban talajszűrletekkel folytatott ilyen irányú kísérleteket. a mikroelemekkel. majd a kémiai tudomány fejlődésével. az USAban.

hogy a hagyományos termesztéssei szemben számos előnye van.és tápanyag-ellátottság a növény számára. paprikát. talajápolással kapcsolatos munka elmarad.a megvalósítása jelentős többlet beruházást igényel. Ehhez nagyfokú szakismeret és pontos technológiai fegyelem szükséges.könnyebben biztosítható az optimális víz. akkor a mérleg egyértelműen pozitív. Azonos fajták esetében végzett érzékszervi bírálatok azt mutatták.hektáron vezették be Magyarországon a talaj nélküli termesztési technológiát a hajtatásban.és kártétel elmarad. 80%-án zöldségnövényeket. hogy a korai hajtatásban biztos helye és nagy jövője van ennek a termesztési módnak.jól kiépített szaktanácsadó. ezen belül paradicsomot.és szervizhálózat szükséges. uborkát. így fontos a fajta.az előállított termék káros anyagoktól mentes. .a víz. . Ennek a felületnek kb. hogy ha megfelelő tápoldatot kapott a növény. . tojásgyümölcsöt és sárgadinnyét termelnek. Természetesen a módszer bevezetése nemcsak előnyökkel jár. hogy milyen az íze az így nevelt zöldségnövények nek Az adott zöldségfaj minőségét több tényező befolyásolja. az esetleges optimumtól való eltérés a növényeken szinte azonnal megjelenik. akkor a kóstolók nem tudták megkülönböztetni a talajon termett paradicsomat a talaj nélküli paradicsomtóL 86 .az alkalmazott gyökérrögzítő közegek gyakorlatilag fertőzésmentesek. vannak hátrányai is.könnyebben és olcsóbban biztosítható a gyökér és környezetének optimális hőmérséklete. ha termesztés során sikerül a növény igényeit optimuman tartani.a technológia megvalósítása rendkívül nagy technológiai fegyelmet kíván.nem kell termőtalaj. hogy a talaj os termesztéshez képest a talaj nélküli termesztés pufferolóképessége a víz és a tápanyag felvételével kapcsolatosan minimális. ezek a következők: . Mindenképpen figyelembe kell venni. . ha ez a hatás tartós . Természetesen a pozitív egyenleg csak akkor jön ki. amelyek a következők: . a tápoldat töménysége és összetétele.korábbi érés. . .speciális szakértelmet követel. Sokszor felmerül a fogyasztókban a kérdés. .jobb minőség és nagyobb termésátlag érhető el. . . maradandó károsodás alakulhat ki a növényeken. . .akár csak 6-8 órás is -. és a szedéskor közel azonos érettség állapotában szedjük a termést. Ha az előnyöket és hátrányokat összevetjük.valamennyi. .csökkenthető a szubjektív emberi tényező szerepe.és tápanyag-adagolás jól automatizálható. .az elhasznált gyökérrögzítő közegek környezetkímélő megsemmisítése drága. A talaj nélküli termesztés előnyei és hátrányai Ezen termesztési eljárás elterjedése elsősorban annak köszönhető. . Ma azt mondhatjuk.a talajból eredő kór.

A növények gyökere néhány milliméter vastagságú tápoldatha merül.igen magas termésátlag mellett.A tápoldatos termesztésnél tudatosan mód és lehetőség van pl. ami meghibásod- 87 . A termesztési eljárás lényege. akkor viszont jó ízű paradicsomat szedhetünk . hogy a tápoldat zárt csatornában folyik. hogy nincs gyökérrögzítő közeg. táblázat). A bekerülő víz és tápanyagok analitikailag ellenőrzött paraméterekkel rendelkeznek. A másik fontos beltartalmi mutatója az így hajtatott zöldségfélék többségének. táblázat. Számos külfóldi eredmény számol be arról. a paradicsomnál magasabb C-vitamin-tartalmat mértek. hogy talaj nélküli termesztésnél. A növények gyökere itt szabadon fejlődik. és abban egész szövedéket képez. legalább l %-os lejtésűek A termesztési mód előnye. A talaj mint "fekete doboz" kiküszöbölésével a termesztő teljesen kézbe veheti és irányíthatja a növény víz. szinte "szivacsszerű" szövedékké állnak össze. A C-vitamin-növekedés 10-15% között változik. Az oldat összsó-szintjét (vezetőképességét = EC) növelve egyre jobb ízű paradicsomot kapunk. Az egyik csoportosítási forma a gyökerek és környeztük alapján történik (26. amelyeket a növény számára a talaj biztosítana. Ezt hazai vizsgálatok is alátámasztották. Ez is növeli a paradicsom fogyasztási értékét. Természetesen több szerző is megpróbálta ezeket csoportosítani. A talaj nélküli termesztésnek többféle változata alakult ki az idők során. hogy nincs talaj. hogy káros anyagokat nem tartalmaznak. ahová a tápkockában előnevelt palántákat elhelyezik. más módon kell megteremteni. Ha ezt az értéket nem lépjük túl. A tápoldatot gravitációs úton áramoltatják A csatornák. nem rontja. Ezen eljárások közül a legismertebb eljárás a NFT (Nutrient Film Technology) módszer. azaz a fogyasztás szempontjából "tiszták". amelybe a növényeket ültetjük.és tápanyagellátását. A talaj nélküli termesztés változatai A talaj nélküli termesztés legfontosabb sajátossága. 26. A gyökerek 2-3 mm vastagságú. de ha ez az érték 3 rnS/cm fülé emelkedik az öszszes termésmennyiség csökkenni fog. hogy mindazokat a lényeges funkciókat. és kitölti a rendelkezésre álló csatorna teljes terjedelmét. A talaj nélküli termesztés változatai "HIDROPONIKA" (vízkultúra) a gyökerek tápoldatha merülnek "AGREGATPONIKA" (támasztóközeg kultúra) a gyökerek zöme szilárd közegben van "AEROPONICA" (tápköd kultúra) a gyökerek tápködben vannak Hidroponika A vízkultúrás (hidroponica) termesztésnél teljes mértékben elhagyják a gyökérrögzítő közeget. Ebből következik. a paradicsom bogyó ízének befolyásolására. nincs bonyolult vízelosztó és kijuttató rendszer. ezáltallehetősége van eredményesebb termesztést folytatni.

biolaston. fakéreg. azaz alig található valami közeg. A gyökérrögzítő anyagoknak az a feladatuk. és ami van. vermikulit.hatna. A növény gyökereinek normális műkö­ déséhez elengedhetetlenül szükséges a tápoldatban lévő oldott oxigén. amelyeket poliakrilamidból készült vékony anyaggal takarnak le. hogy két fóliaréteg között található egy vékony "vlies" (fátyolfólia réteg). Ehhez nagyon hasonló eljárásról számol be több német kutató is a "PPH" esetében. Először azok az eljárások kerülnek áttekintésre.. . Általában a felső fóliaréteg fehérszínű.természetes szerves anyagok: tőzeg.nyílt és zárt rendszert is. A gyökérrögzítéséhez felhasznált anyagokat négy fő csoportba sorolhatjuk: .. Egy-egy termesztőtálca két-három növénysor szélességű. míg kőgyapotból ll t/ha mennyiség kell. 5-8 ppm-nyi oldottoxigén-tartalom szükséges az oldatban. kókuszrost.. nem tekinthető igazán gyökérrögzítő közegnek. Ilyen rendszer esetén egy-egy csatorna hossza ne legyen20m-nél hosszabb. azaz gyökérrögzítő anyagot felhasználó technológiák felé.természetes anyagokból gyártott: perlit. ennek szerepe a téli időszakban a fény visszatükröztetése.a tápoldat felhasználását tekintve . szalma. Mindkét változatesetén jó eredményekről számolnak be. Agregátponika Ma talán ez a leggyakrabban alkalmazott termesztési mód a talaj nélküli termesztésnél. hogy az ideális víz. égetett agyaggranulátum stb. A belépő és a kilépő tápoldat oldottoxigéntartalma között nagy különbség adódhat. vulkáni tufa.és tápanyagfelvétel 88 . kavics. hogy az NFT módszer nem a legelterjedtebb változat a talaj nélküli termesztésben. . amelyet a növények részben hasznosítani tudnak. Ennél a módszernél alkalmaznak . styroplast stb .természetes szervetlen anyagok: homok. . ez alatt szivárog a tápoldat A felhasznált poliakrilamid anyagból hektáronként mindössze 2 tonna szükséges. hogy a fólia alatti gyökerek túlzottan felmelegedjenek. l Ohónap alatt 50 kg/m2. faforgács stb. Ilyen termesztési változat az "Aquaponic" rendszer.szintetikus anyagokból gyártott: poliuretánéter hab (aggrofoam). bazaltzúzalék. A "Plant Plane Hydroponic" módszer lényege. A paradicsomnál pl. Minimális. hogy a növények gyökerei számára optimális feltételeket biztosítsanak ahhoz. habkő stb. amely viszonylag nagy sebességgel kell. oázis. A csatorna felső végén csap segítségével adagoljuk a tápoldatot. hogy áramoljon.. Összefoglalva elmondható. amelynek lényege. Ennél a módszernél a termesztés teljesen sík felületen folyik. hogy lejtős területen helyezik el a növényeket. rizspelyva. de paprikánál is hasonló idő alatt 16 kg/m2-nyi termésátlagokróL Ez a két módszer átmenet a valódi agregátponikás. Ennek a változatnak is számtalan módjával találkozhatunk a szakirodalomban. üveggyapot. amelyek átmenetet képeznek a hidroponika és agregátponika között. zeolit. de pontosan alkalmazva nagy termésátlagok érhetők el zöldségnövények esetében is. A fehér fólia a nyári időszakban megakadályozza. ellenkező esetben jelentősen meg kell növeini az egységnyi idő alatt átáramló oldat mennyiségét. kőgyapot.

Jó a vízmegtartó képessége.megtörténhessen. A talajhelyettesítő anyagoknak mind a fizikai. szalma stb. de azt a növény számára könnyen átadja. Elsősorban a dísznövénytermesztésben használják. mind a kémiai tulajdonságaik tekintetében ideális körülményeket kell teremteniük a gyökerek műkö­ déséhez. Kő­ gyapotból vetőkocka. tehát ne befolyásolja a tápoldat összetételét. Palántanevelésnél magtakaráshoz használják. Ezek közül a legismertebb és legszélesebb körben alkalmazott anyag a tőzeg. .a kémhatás (pH) lehetőleg semleges legyen. felfújt granulátumú formát vesz fel. a növényre és emberre nézve káros anyagokat nem tartalmaz. kémiailag indifferens. faháncs. Ma a talaj nélküli termesztésben zömében természetes anyagokból gyártottakat használnak. azaz nem köt meg és nem ad le a tápoldatnak különféle ionokat Lehetőség szerint több kultúra is termeszthető legyen rajta (időben egymás után).összes sótartalom (EC) minél alacsonyabb legyen. a zöldséghajtatásban kevésbé használatos. Körülbelül egy évig használható. speciális műgyantával rögzítve a szálszerkezet. semleges a kémhatása. hogy tartós a szerkezete. környezetbarát módon megsemmisíthető vagy újra felhasználható legyen. amely biztosítja a megfelelő levegő ellátottságot a gyökérzet számára. Mindenféle kór. A tőzegeket a zöldséghajtatásban a kanténeres termesztésben széles körben használják. Kőgyapot: bazalt megolvasztásával készült elemi szálak. azaz ne adjon le és lehetőleg ne kössön meg semmilyen tápanyagot.és levegőmegtartó képessége. A tőzeg mellett a kókuszrostot is számos országban használják a tápoldatos termesztéshez. Ma az egyik legelterjedtebb közeg Európában és Magyarországon is. A kémiai tulajdonságok közül a legfontosabbak: . A tőzegek két nagy csoportba sorolhatók: síkláp tőzegek és felláp tőzegek. . Legfontosabb tulajdonságaiban nagyon hasonlít a felláp tőzeghez. A jó közegről elmondható. viszonylag hamar lebomlanak.vízmegkötő és -leadó képesség. jó a víz. nevelőkocka és termesztőtábla is készül.tartós szerkezet (legalább egyéves termesztési időszakra). és végül.és kártevőktől mentes. Vermikulit: lemezes szerkezetű anyag. akár több évig is megtartja térszerkezetét. Égetett agyaggranulátum: az agyag hevítés következtében szétrobban. Afakéreg. amihez a tápoldatból nitragént vonnak el. Zöldséghajtatáshoz a minél nagyobb szemcséjű perlit a legalkalmasabb. de nem utolsósorban olcsó legyen. A fizikai tulajdonságok közül a legfontosabbak: . Különféle szemcseméretben kapható. ezt a tápoldat összetételénél figyelembe kell venni. Perlit: aprított. Magas a káliumtartalma. amely biztosítja a növény mindenkori igényének megfelelő mennyiségű vizet.kémiailag indifferens legyen. vulkáni eredetű kőzet hevítésekor keletkezik. A természetes szerves anyagok viszonylag régen használatosak a termesztésben. speciális termesztésnél használhatók. mert utána a bomlás következtében jelentősen megváltozik az összetétele. . kőzet hevítésekor keletkezik. 89 .

Sok hasonlóságot mutat a kőgyapothoz.nyílt rendszerű .vagy perecetsavas kezeléssei stb. ha össze is gyűjtik. nem termesztési célra használják. és így pusztítják el a kór. ha előtte fertőtlenítik is az oldatot A gyökéren keresztül terjedő fertőző betegségeket kell ezzel a fertőtlenítéssei megszüntetni.Üveggyapot: szilíciumból álló elemi szálak.a levegőben lógnak. azok feldúsulhatnak 90 . A tapasztalatok szerint akár l 0-15 évig is használható. Bizonyos kezelés után kémiailag semleges. igen sok víz megtartására alkalmas. Nyugat-Európában tiltott. század elején leírták. ennek ellenére a termesztésben nem terjedt el.20-50%.és kártevőket Másik módja az DV-sugárzás segítségével történik. Jó a víz. hogy a gyökér ne tudjon kiszáradni. könnyen fertőtleníthető. Ezt a módszert már a XX. Aeroponika A talaj nélküli termesztés harmadik változata. azaz káros anyagokat tartalmaz. hogy a kiadagol t tápoldatnak (amelyet mindig feleslegben. hogy nagy a térfogata. Könnyen fertőtleníthető.zárt rendszerű A nyílt rendszerű termesztési módra az a jellemző. A zárt rendszerű termesztési módnál az elfolyó felesleges tápoldatot összegyűj­ tik. is. Ha ugyanis a rendelkezésre álló víz minősége nem jó.és levegőmegtartó képessége. A zárt rendszerű termesztésnek az újra használt tápoldat fertőtlenítésén kívül elengedhetetlen feltétele a jó vízminő­ ség. azaz az oldatot felmelegítik. Lehetséges hővel. Tápoldat-felhasználási rendszerek A talaj nélküli termesztési módokat a tápoldat:felhasználási rendszerük alapján két csoportba sorolhatjuk: .általában. úgynevezett másodiagos eljárással készül. vagy. Elsősorban Németországban terjedt el a használata. Harmadik lehetséges módja a mikroszűrés. pasztörizálják. Nagy előnye. Lehetséges még ózon. Oázis: műanyag alapú duroplant hab. A fertőtlenítésnek több változatát is kidolgozták. amelyek speciális műgyantával rögzítik a térszerkezetet. Szintetikus anyagokból gyártott közegek: Poliuretánéter hab: 80-90 kg/m3 sűrűségű. így nem szennyezi a környezetet. kísérleti célból. tűszerű pálcák. és finom páraköd formájábanjuttatják ki közéjük a tápoldatot Rövid időközönként kell ezt a permetezőoldatot kijuttatni. Az összegyűjtött tápoldatot újra hasznosítják Ez az újra hasznosítás természetesen biztonságosan csak akkor lehetséges. A gyökerek zárt rendszerben. Ez a módszer környezetvédelmi szempontból káros. Biolaston: PVC alapanyagú.kell kijuttatni) a növény számára nem szükséges része elfolyik Ezt az elfolyó tápoldatot vagy közvetlenül a termesztőberendezés talaja nyeli el. Elsősorban gyökérrendszerrel kapcsolatos kutatásoknál szokták alkalmazni.

A lejtő alsó részénél a paplanokat borító fólia sarkát levágjuk abból a célból. szelepek.és lúgellenálló legyen. a kőgyapotból készült termesztőtáblát fóliazsákba teszik úgy. A tartály méretének minimuma az egy alkalommal kijuttatandó oldat mennyisége lehet. A fenti feltételeknek általában megfelel az üveg. szélsőséges esetben el is pusztulnak. majd szivattyú segítségével kijuttatjuk Ez a megoldás csak néhány száz négyzetméteres nagyságú felületigjavasolt. minden esetben szükségesek nagytartályok.a tápoldat továbbításához szükséges szivattyú és .könnyen beszerezhető és szerelhető legyen.sav.valamilyen automata berendezés. szivattyúk esetében a koracélt is szívesen használják. A termesztő rendszerhez használt valamennyi anyaggal szemben általános követelmény. anyagok. hogy hossz. az ültetést megelőzően lyukakat vágunk. . ahová ültetni fogunk. illetve a műanyagok. A gyökérrögzítő közeg tartására alkalmas edények.és keresztirányban is !ejtsenek. a koracél. . anyagok A termesztéshez használt gyökérrögzítő anyagot a környezettől.kémiailag indiferens anyagból készüljön. és a növények károsodnak. de csapok. A növények helyén. Leggyakrabban a műanyagok jönnek számításba. hogy a felesleges drénvíz ki tudjon folyni. mert elfogy az oldott oxigén a vízből. Nem szabad ugyanis pangó. hogy szorosan simuljon rá a fólia. hogy: . Jó. akkor először bekeverjük a kész tápoldatot. Ilyen esetben l dllnövény 91 .a tápoldat kijuttatásához szükséges csőrendszer. ha viszonylag kisméretű (l-2m hosszúságú) paplanokat használunk. . Természetesen a becsomagolt paplanokat úgy kell elhelyezni. A tápoldat keveréshez és tároláshoz szükséges tartályok méretű A tápoldat bekeverése többféle módon történhet. . Ez lehet nagyon egyszerű megoldás is. Ha egyszerű tápoldatkeverést alkalmazunk.Talaj nélküli termesztő rendszerek felépítése A tápoldatos termesztő rendszerek a következő legfontosabb részekből épülnek fel: . ezért csak kivételes esetekben használjuk. Gyökéren keresztül fertőző betegség ellen elegendő lehet a beteg növényeket tartalmazó táblák azonnali kidobása a további fertőzés megelőzése érdekében.tápoldat keveréséhez és tárolásához szükséges tartályok.gyökérrögzítő közeg tartására alkalmas edények. pl.könnyű legyen és . álló víznek maradnia. .olcsó legyen. Az üveg könnyen törik. a talajtól feltétlenül el kell szigetelni a fertőződés veszélyének minimálisra való csökkentése érdekében. amelyre 2-8 növényt ültetűnk ki. .

A tápoldat továbbítását végző szivattyúk is készülhetnek műanyagból vagy koracélból. Nagyobb felületek esetén más megoldást célszerű választani. amely a növényekhez kijuttatandó oldathoz képest 50-l 00-szoros töménységű. megfelelő pH-jú és EC-jű oldatot csővezetéken el kell juttatni minden növénysorhoz. minden egyes növény közelébe. 3 db/m2 növénysűrűség esetén már l 00 literes tartály is elegendő lehet. Ilyen fontos tartozék lehet a víztároló tartály.kijuttatandó mennyiséggel számolva 200 m2-es házhoz. A tápoldat kijuttatásához szükséges csőrendszer és szivattyúk A készre kevert. Az l ha körüli vagy azt meghaladó nagyságú felületesetén pedig már számítógép vezérlésű automatika szükséges. Az eddig felsorolt részek a működés minimális feltételei. A törzsoldatok és savak tárolásához ma leggyakrabban műanyagból készült tartályokat használnak. van-e megfelelő minőségű vizünk A termesztés során a legnagyobb mennyiségű anyag a víz. hogy ez a bonyolult rendszer jól és megbízhatóan tudjon üzemelni. Így a víz lassan a berendezés hőmérsékle­ tére tud felmelegedni.0 11m2 maximális napi fogyasztást feltételezünk. de minden öntözés előtt újra kell keverni a tápoldatot Itt is célszerű egynapi mennyiségre méretezni a tartályt Ha 6. Az egyikbe szulfátot. Ilyen koncentrációjú törzsoldatoknál bizonyos tápanyagokat nem lehet összekeverni. akkor a 200m 2 felülethez elegendő 1300 literes napi tartály. Az ilyen vezérlő figyelembe veszi az érkezett globálsugárzás mértékét. Blokkrendszerű berendezés esetében ebbe gyűjthetjük a jó minőségű esővizet Ehhez a tartályt legalább egy-két napi vízszükséglet befogadására kell méretezni. Ma erre a célra elsősorban polipropilén vezetékrendszert használnak. Ezért ez az alapja a sikeres termesztésnek 92 . amely nélkül elképzelhető az üzemelés. hogy megvizsgáltassuk. valamint EC. vannak olyan kiegészítő egységek. Tápoldat-adagoló automatikák Ahhoz. ehhez szükséges egy harmadik savtartály. Ez ma akár csak l OOO m2 felület es etén is alapfelszerelés kell. ami télen különösen fontos. időben és megfelelő öszszetételben adagolja a növények számára a tápoldatot A legegyszerűbb automaták időprogrammal. de meglétük sok gondot megelőz­ het. Ma leggyakrabban a törzsoldatot két tartályba keverik be. A vízkoltúrás termesztésre alkalmas vizek fizikai és kémiai tulajdonságai A talaj nélküli termesztésre való áttérésnél a tervezés első alapvető lépése.és pH-érték-tartással rendelkeznek. a másikba nitráttartalmú műtrágyákat kell bekevemi. a növényeknél keletkező elfolyó (drén) víz mennyiségét is. feltétlenül automatika kell. amely az előre megírt program szerint. hogy legyen. Ilyen esetben előre összeállítjuk a törzsoldatot.

akkor elsősor­ ban a kationtartalom felvétele lesz gátolt.A víz összetétele befolyásolja a gyökérköz egEC-és pH-értékét. hogy ez milyen vegyületekből adódik.0* < 10. ezen belül káros sók. Így jó tudni mennyi a Na+ mennyisége. .5 osztály EC rnS/cm 0. Ez egyenetlen vízelosztást okoz.5-ig 0. nitrátok.A leggyakrabban alkalmazott csepegtető öntözőrendszer eltömődésének veszélye fokozódik a víz minőségének romlásávaL .5 <3. szulfátok stb. sőt egyenesen mérgező lehet a zöldségnövények számára. Kémiai tényezők.Miért szükséges a jó minőségű víz? . Az oldat készítéséhez használt víz minőségét fizikai (lebegő anyagok. EC. Az élettelen lebegő anyagok mértéke akkor jó. Ha a pH 5 alá süllyed. Ez nem lehet l .mmól/1 < 1. Az öntözővíz határértékeit mutatja a 27. Természetesen nem elegendő önmagában. Ha télen kútvizet használunk. hogy a tápoldat készítéséhez használt víznek mennyi a sótartalma. valamint az élő tényezők befolyásolják.5 Talaj nélküli hajtatáshoz Tápoldatos öntözéshez talajon * Talaj nélküli termesztésnél l mmól/1 felett savazni kell 93 .Egyes fontos tápelemek kicsapódhatnak és így felvehetetlenné válhatnak a növények számára. összetétele és mennyisége). amelyek a növény számára hasznosak. minél kisebb értéket mutat. viszont 7 pH felett az aniontartalom felvétele gátolt.A kedvezőtlen elem. Fizikai tényezők. hogy mind oldódási.5 rnS/cm. Megállapítható. . pl. mind termesztési szempontból általában az az ideális.5-1.0 CI. Ezt leggyakrabban az összsó-tartalom mérésével állapítják meg először. hogy a víznek milyen az összsó-tartalma. ami megközelítőleg 350 mg/1-nyi mennyiség nek felel meg. A vegyületek egy része azonban káros. hőmérsék­ let stb. ha 50 mg/1 alatt van. és jelentősen növeli a csepegtetőtestek eldugulását is. 50-l 00 mg/1 között közepes. ami 10-50 m felszín alatti mélységből származik. Vannak vegyületek. A magas (7 feletti) pH növeli a kicsapódás mértékét.) és kémiai (pH. A talaj nélküli hajtatáshoz azok a vizek a legalkalmasabbak. 2 7. ha a tápoldat hőmérséklete megegyezik a mindenkori léghőmérséklettel (maximum 25°C).5 mmól/1-nél több. Nagyon fontos a felhasznált víz pH-értéke. illetve attól csak 1-2 °C-kal tér el. ami a növénynél relatív tápanyaghiányt idéz elő. Nagyon fontos tudni. Általában a legtöbb tápanyag 5-7 pH érték között tartható oldatban.tartalmát Ez is annál jobb. táblázat. maximum l .5 < 3. Nagyon fontos az oldat készítéséhez használt víz hőmérséklete. a hőmérséklete legfeljebb 14-16 °C lehet. de ez már a termés minőségi és mennyiségi csökkenésével járhat együtt.mmól/1 < 5. A termesztő szempontjából igen fontos. ha a növény már lankad. l 00 mg/1 felett nagy a csepegtetőtestek eltömődé­ sének veszélye. táblázat. amelyek vezetőképessége maximum 0. Az Vízminőségi öntözővíz határértékei a felhasználhatóság alapján Na+ mmól/1 < 1. Hasonlóan fontos ismerni a vizünk CI.5 mmóllllehet. amelyet általában akkor lehet észrevenni.és vegyülettartalom akadályozza a zöldségnövényeknek szükséges összetételű tápoldat biztosítását.0 HC03.

felszíni víz. amelyben a hidrogén-karbonát mértéke kevesebb. ami nagyon zavarja a növények tápanyagfelvételét és emeli a pH-ját. Minden kút más minőségű vizet ad. . mivel a termesztőhelyen nem áll rendelkezésre. Az esővíz általában összegyűjtve áll rendelkezésre.ionokat is. hogy ezekből a mélységekből nyert vizek sok oldott vegyületet (nátrium. víztározókból.(hidrogén-karbonát). hogy a felszínhez közeli kutak zöme rendkívül vasas. A vizek vastalanítása. hogy minőségük nagyon változó. Üvegházi és fóliablokk esetében az összegyűjtés nem okoz gondot. ha eléri a két nap alatt maximálisan szükséges víz mennyiségét. így általában nem gazdaságos.kútvíz. határozható meg. alacsony az EC. csatornákból nyert víz. hogy savazással közömbösíteni kell. Érdemes áttekinteni. hogy akicsapatása könnyen vagy nehezen végezhető.A hazai vizekben viszonylag gyakran található HC0 3. A vizek eredetük alapján négy fő csoportba sorolhatók: . hogy általában különösebb kezelés nélkül felhasználhatók. és a pH-juk is lehet kedvezőtlen. Attól ftiggően. S0 4-. Afelszíni vizekhez tartozik a folyókból. Általános jellemzőjük. A káros anyagok (nátrium. Az esővíz többnyire nagyon jó minőségű. Az ilyen vizet érdemes vastalanítani. hogy egyre drágábbak. Cat. ha egész évben elegendő mennyiségü víz nyerhető belőlük. Magyarországon jellemző. Ennek mérete jó. Óriási hátrányuk. A savazást l rumól/l feletti értéknél már el kell kezdeni. hogy milyen vegyület formájában és koncentrációban van jelen. klór. vagy azért nem használható fel. klór) mennyiségére vonatkozóan már közöltünk adatot a felhasználhatóságuk szempontjábóL Sok gondot okoz az a tény is.) tartalmaznak. azaz kétértékű (ferro) formában. de ez is kisebb mennyiségben tartalmazhat CI-. A víz szellőztetése vagy másformában való oxidálása révén a két94 . kalcium. magnézium. Na+. különösen kemény víz esetében. vas. A magas hidrogén-karbonát-tartalmú víz azonban csak úgy használható. A kútvizekben leggyakrabban Fe (HC0 3h formában van jelen. patakokból. hidrogén-karbonát stb. Ezek elsősorban a növények szennyezésével és csepegtető testek eltömődésével okoznak sok gondot. ezért ezeket rendszeres analitikai vizsgálat után lehet csak biztonságosan felhasználni. Mechanikai szűrés után általában jól felhasználható. . A vezetékes víz általában jó minőségű. könnyen lehetnek szennyezettek. Nagy előnyük. Az a víz alkalmas talaj nélküli termesztéshez. A kútvíz esetében célszerű átmeneti tárolókapacitást kialakítani. A kútvíz esetében a jelenlegi vízügyi jogszabályok alapján0-100m mélységű kutakból nyert víz alkalmazható mezőgazdasági célú öntözéshez. HC0 3. csak a tárolását kell megoldani. Külön tárolóra nincs szükség.esővíz. Felhasználás előtt többszörösen szűmi kell az ilyen vizeket. mint 5 mmól/1. Kútvizeink egyik leggyakrabban tapasztalható problémája a magas vastartalom. .vezetékes víz. közömböshöz közeli a pH-ja. Gondot okozhat azonban a téli időszakban a vízkinyerés. hogy a talaj nélküli termesztéshez honnan nyerhetünk vizet a tápoldat készítéséhez.

0 40. a 28. Ezt általábanfordított ozmózissal (hiperfiltrációval) oldják meg.(ferro) vas átalakul háromértékű (ferri) vassá. Az ilyen vizek is javíthatók sótalanítással. hogy legalább a növényeknek szükséges egynapi vízmennyiséget lehessen vele tisztítani. nagyon fontos ismernünk a tápoldat töménységére vonatkozó leggyakrabban használt méctékegységeket és azok átszámolhatóságát. nagy tárolótartály. és folyamatosan üzemelhetnek ezek a sótalanítók. A vastalanításhoz nagyon hasonlóan lehet a mangántalanítást is megoldani.4 95. hogy elég drága az így előállított víz. táblázat tartalmazza a növények számára legfontosabb elemek atomsúlyát. Ma már hazánkban is kaphatók ilyen berendezések. értékű A tápoldatszámításokhoz szükséges alapismeretek Ahhoz. egytizedes pontossággal.0 35. amely kicsapódik. Nagy hátránya viszont.9 10. Az egyértelmű számolás érdekében és hogy ne kelljen külön keresni az atomtömegeket. ezért nem kell külön. hogy jó minőségű víz állítható elő vele.0 39. kompresszorral biztosítjuk a kémiai reakcióhoz.9 63.6 c N o H K p Zn Mo Cu Ca Mg s Na Cl 95 .1 23. ha magas a károssó-tartalma. A növények táplálkozása szempontjából legfontosabb elemek atomsúlya Elemek Atomsúly (g) 12.5 Elemek Fe Mn B Atomsúly (g) 55. A vizek esetében a másik nagy gond. hogy az irodalomban megadott értékeket értelmezni tudjuk.1 31. 28.0 14.8 65.0 16. A ma méctékadó holland kertészeti szakirodalom 1980 óta egységesen a mmólt használja a kertészetben használt tápoldatok és vizsgálati értékek iontartalmára vonatkozó töménység esetében.1 24. táblázat. A vasés mangántalanító berendezést úgy kell méretezni. Ez vízjelenlétében oldhatatlan vas-hídroxiddá [Fe(OH) 3] alakul. Ennek a módszernek előnye. A zárt rendszernél a teljes levegőmennyiséget mesterségesen.0 1.9 54. bár bizonyos estekben így is gazdaságos lehet.3 32.

hogy az ion töltése hányszorosa az elemi elektromos töltésnek A mól definíciója nemzetközi megegyezés alapján a következő.1 +62= 101. Az egyes tápanyagok (műtrágyák) molekulasúlyának kiszámításánál a hasznos elemeken és ionokon kívül a kristályvizet és a szennyező anyagokat is figyelembe kell venni. Pl. A móltömeg (molekulasúly) egyenlő a molekulát alkotó atomok tömegének összegével. hogy egy liter oldat l Ol. Mivel ebben 5 mólnyi Ca található. A mól akkora anyagmennyiség valamely elemből.2 mólnyi 96 . molekulából stb. A fenti példát folytatva: l mmólos KN0 3 oldat: liiterben 101. Elektromosan töltött atom.012 kg szénben található szénatomok száma.0 g. hogy egy összetettebb műtrágya esetében a móltömeg hogyan számolható ki.A további példák esetében mindig ezekkel az atomsúlyokkal számolunk.jel előtti szám (például Cu 2+. A mikroelemek esetében a mólsúlynyi mennyiség egymilliomod részét szokták használni. -O= 16. Ebben a műtrágyában az l mólnyi kalcium mellett 2. azaz millimólos töménységet (mmól) igényelnek. 0 2-) arra utal.0g.5 g a molekulasúlya. Az ion fogalma.N= 14. ezért egy mólnyi kalcium l 080.1 g.illetve. amelynek a jele: !lmól .K = 39. A fenti kálium-nitrát vegyületből l!lmól/1 töménységű oldatában a molekulasúly egymilliomod részét tartalmazza: 101 1 • g =1011 ll l OOO OOO ' llg Ezek után nézzük meg.1 g. l liter vízben. molekula vagy csoportok.5 g..5:5= 216.N0 3 = 14 + 48 = 62 g. .lg N0 3 = 14 +48= 62 g H 20=2+16= 18g NH4 = 14 + 4 = 18 g 5[40. . l g-nyi ilyen műtrágyában található.1 +2 x 62+ 2 x 18] + 18 +62= 1080. l mólos oldat = az adott atom vagy molekula molekulasúlynyi mennyisége grammban kifejezve. Az ion vegyjelemel lett a töltéstjelző +. Például a közismert nevén "kalcium-nitrát" (mészsalétrom) mű­ trágya pontos molekulaösszetétele a következő: Ca=40.KN0 3 = 39. .1 mg kálium-nitrát van feloldva. Ennek a molekulának 1080. l g KNOrot tartalmaz. mert . mint amennyi a 0. A kertészeti növények a makrotápelemek esetében a mólos oldatnál ezerszer hígabb oldatot.2 mólnyi nitrát és 0. Kálium-nitrát (KN0 3) l mólos oldata azt jelenti. amelyet mikromólnyi mennyiségnek nevezünk.

és mikroelemeket egyaránt. A szakirodalomban találkozhatunk még a mgeé/l mértékegységgel is. hogy az adott vegyületből hány mg-nyi mennyiséget tartalmaz az oldat egy litere.0 = 101.57 Egy liter oldatban l 00 mg/1 kálium található.l = 258. A vízben található ca++ és Mg++.0 + 48. 39. makro. A mgeé/1 (milligramm-egyenérték/liter) azt jelenti. A lejátszódó kémiai reakció: HC03. Az egyes tápanyagok bekeverésénél számolni kell az adott vegyület sav. A tápoldat összeállításánál az alkalmazott oldószer (víz) összetétele nagyon fontos. ha l 00 mg/1 kálium-tartalmat szeretnénk? A kálium-nitrát móltömege a következő: K=39. valamint más elemeket (N0 3-.1:2=20.5 mmólnyit meg kell hagyni a tápoldat pufferolása (stabilizálása) érdekében. Közös jellemzőjük. További fontos befolyásoló tényező a víz hidrokarbonát.1) xlOl. A magas hidrokarbonát-tartalom a víz pH-értékét erősen emeli. azaz hogy miképpen befolyásolják az oldat pH-ját. Tehát nagyon fontos.+ H30+ ~2 HzO + COz. (100:39.1 + 14. A makrotápelemek öszeállításához használt fontosabb szilárd műtrágyák összetétele (29. Pl.0 g o= 16.1 mg l mgeé kalcium (Ca++) 40. táblázatban feltüntetett műtrágyák mellett ma már rendelkezésre állnak speciálisan a hídrokultúrás termesztéshez kifejlesztett komplex műtrágyák is. mennyi KNOrt kell az oldatha adni.1 mg/1-nyi kálium van az oldatban.1 g.1 mg kálium-nitrátot teszünk. hogy l liter oldatban valamely elem vagy atomcsoport akkora mennyisége van milligrammban kifejezve.05 mg.57 mg KNOrban van 100 mg Kés 158. A foszfor adagolásának egyik leggyakrabban alkalmazott módja a foszforsav formájában való kijuttatás. 97 . mint amekkora menynyiség a fenti elem. hogy kalcium nincs bennük. Az irodalomban még használatos mg/l ru értékegység is. A HC0 3.57 mg kálium-nitrátotteszünk az oldatha (mivel 258.ammónia is található.57 mg N03). A mg/1 azt jelenti. ezt a pH beállításakor is figyelembe kell venni. mivel a vízben található kétértékű nagyon gyorsan vas-hídroxiddá alakul. S0 4 2-) és a mikroelemeket is figyelembe kell venni a tápoldat összeállításánáL Kivétel a vas.mennyiségéből 0. A 29. Ezért ilyenkor sav szükséges a hidrokarbonát semlegesítése érdekében.1 g N= 14. Ezek egy keverékben akár 6-8 féle tápelemet is tartalmazhatnak. táblázat). ha 258. ha l literbe 101.(HC0 3-)tartalma. hogy pontosan ismerjük az alkalmazott műtrágya molekula-összetételét. ami a növény számára már nem felvehető.vagy atomcsoportból l mg atomsúlynyi hidrogénnel maradék nélkül egyesül (azaz a mg atomsúlynyi mennyiség osztva a vegyértékével): l mgeé kálium (K+) 39.és bázistartalmával is.0 g KN0 3 = 39.

ez általában valamelyik makrotápelem. Az 50-100szoros töménységű törzsoldatok még biztonsággal.1 A mikroelemek esetében elegendő csak a mikroelemtartalommal számolni. amely a növényekhez juttatandó tápanyagkoncentráció százszoros töménységét tartalmazza.5 241. de ebből többféle is használatos. természetesen betaríva a keverési szabályokat (lásd később). 15. ll N 39 K Mólsúly (g) 101.29. amelyet figyelmen kívül lehet hagyni. 18 S 28 K. 13 S 9 Mg. A tápoldat készítéséhez. Ezt hígítják a növény igényéhez igazodva. táblázat. 23 P 19 Ca.3 100. A leggyakrabban használt mikroelem-tartalmú vegyületek Tápanyag neve Mn (mangán-szulfát) B (borax)* C u (réz-szulfát) Zn (cink-szulfát) Mo (nátrium-molibdenát) * l mól borax = 4 mól B Összetétele MnS0 4 • H20 Na2B4 0 7 • 10 H20 CuS0 4 ·5 H20 CuS04 ·7 H2 0 Na2Mo0 4 · 2 H20 Tiszta hatóanyag(%) 32 Mn ll B 25 Cu 23 Zn 40Mo Mólsúly (g) 169. Néhány gyakrabban használt szilárd műtrágya összetétele. Például ha a törzsoldat készítéséhez.0 381.4 256. így kisebb tartályok is elegendők ezek tárolásához. A vas is mikroelem. hogy hány kg/m 3-nyi műtrágyát 30.5 N 35 N 10 Mg. 6 H20 KHC0 3 Tiszta hatóanyaga(%) 13 N. 38 K 45 K. táblázat). Általában a mikroelemek flmól mennyiségűek. általában előre összeállított törzsoldatokat használnak. a bennük található egyéb elemtartalom olyan csekély mennyiségű. táblázat. A törzsoldatok töménységét 50-l 00-szoros koncentrációjúra szokták beállítani. automata gépekkel végeznek el a termesztők. és szeretnénk kiszámítani. amelyet ma korszerűen. a következőképpen lehet kiszámolni a bekeveréshez szükséges műtrágyamennyiséget.3 136. A leggyakrabban használt mikroelemeket mutatja a 30.1 174. oldat formájában tartják a bennük lévő tápanyagokat. Ha az adott tápanyag koncentrációja mmól/1-ben van megadva.2 249. ezért ezek külön táblázatban találhatók (31. táblázat.1 216 80 246.7 287.9 98 . hatóanyag-tartalma és mólsúlya Tápanyag neve Kálium-nitrát Kálium-szulfát Monokálium-foszfát Kalcium-nitrát • Ammónium-nitrát Magnézium-szulfát Magnézium-nitrát Kálium-bikarbonát * Műtrágya Kémiai összetétele KN0 3 K 2S0 4 KH 2 P04 Ca(N0 3 ) 2 NH 4(N03) MgS04 • 7 H20 Mg(N03)2.

hogy a kalcium-nitrátban l mól kalciumra 2. 32. táblázatból is jóllátható.1 34. Feltételezzük. b = móltömege (g).9 30. ahol: a = az adott műtrágya mmól/1 mennyiségét. A következő képlet segítségével könnyen kiszámítható: kg/m3 = a x b x w. Néhány tápelem mmó/1-ben megadott koncentrációjának átszámítása százszoros töménységű oldat készítéséhez (kg/m3) Tápanyag KH4 N0 3 KN0 3 K2S04 MgS04 Kancentráció (mmól/1) l l 2 1. A talaj nélküli zöldséghajtatáshoz használható vasvegyületek hatóanyag-tartalma és mólsúlya Vegyület Fe-EDTA Fe-DTPA Fe-DTPA Fe-DTPA Fe-DTPA Fe-EDDHA Fe-EDDHA Fe-EDDHA Fe(%) 13 3 6 7 9 5 5.1.2 mól N0 3 tartozik. hogy a tápoldat készítéséhez felhasznált víz semmilyen egyéb anyagot nem tartalmaz.!mól/1).31. b = az adott vegyület mólsúlyát (g) jelöli Nagyon fontos. hogy a kívánt kancentráció százszorasát tartalmazza a törzsoldat (32. ezért a számolásnál erre oda kell figyelni. amelyek nemcsak egyféle hatóanyagot tartalmaznak. ahol: a = az adott tápanyag koncentrációja (J. táblázat). táblázat. táblázat. A 33.25 Mólsúly (g) 80 101. a számításnál valamennyi hatóanyagat külön-külön figyelembe kell venni (33. A mikroelemek esetében a százszoros töménységű tápoldathoz szükséges anyag mennyiségét a következőképpen számíthatjuk ki egyszeruen: g/m 3 = a x bx w-1. táblázat).1 174. hogy azoknál a műtrágyáknál.5 6 Mólsúly (g) 430 !863 932 799 621 1118 1016 932 minden pH-értéknél használható Megjegyzés kell a vízbe adni.3 246.8 99 .4 kg/m3 l 00-szoros koncentrációhoz 8 10.

A kálium-szulfát esetében 2 mólnyi káliumot és l mólnyi szulfátot 100 . hiszen itt a töménységet is f.5 1.0 K 8. akkor úgy kapjuk meg az ezzel egyenértékű mennyiséget mg/1-ben.móVI) 15 5 25 10 Mólsúly (g) 932. hanem mg/l-ben.Lg-ban kell megadni.. Ez nem okoz nagy gondot.. táblázat. táblázat. Több szakirodalmi forrás az egyes tápelemek mennyiségét nem mmól-ban adja meg.Lmól-ban megadott mikroelemek esetében hasonló az átszámítás.0 1.Lmól/1-ben kapjuk. hogy ammól-ban megadott mérőszámot megszorozzuk az adott tápelem móltömegével (amelyet mgban kell venni): mg/1 = mmól/1 x a ahol: a= móltömeg (mg). amelyet mg-ban kell megadni.75 1.2 1.5 - 1. csak a móltömeget f.25 0.33. A f.0 282.5 1. Nagyon fontos tehát. táblázat.125 - 0.0 - 1.Lg-blpl kell beírni a képletbe.25 - 34.25 - - 6. hogy pontosan adjuk meg a tápanyagok mennyiségére vonatkozó adatokat.5 - - 1.25 0.2 169.. A mikroelemtartalmú tápanyagok J.25 - N H4 0.25 Mg 1.375 - - 1. mivel a két kancentráció egyszerű­ en átszámítható egymásba. Ha egy tápelem töménysége mmól/1-ben van megadva.5 1.0 - Beállítandó koncentráció (mmól/1) H 2P04 1.0 6.5 - S0 4 1.5 381. amely tartalmaz l mólnyi ammóniát és l mólnyi nitrátot. Ebben az esetben a mg/1 számértékét el kell osztani az adott vegyület móltömegével. A kalcium-nitrát esetében l mólnyi kalcium-nitrát tartalmaz l mólnyi kalciumot és 2 mólnyi nitrátot.2 6. Az adatokat többféle módon is megadhatjuk Mondhatjuk azt.mól-ban megadott koncentrációjának átszámítása százszoros töménységű oldat készítéséhez (g/m3) Tápanyag Fe (DTPA6%) Zn (ZnS04) B (bórax) Mn (MnS04 ) Koncentráció (JJ.125 N0 3 15. hogy l mólnyi ammónium-nitrát.5 - 0. A mikroelemek esetében a móltömeget f..0 g/m3 a l 00-szoros koncentrációhoz 1398 144 953 169 Néhány átszámítást mutat be példaként a 34. Tápoldat-összeállítási vázlat vízminőség-korrekció nélkül Kiadandó tápanyag neve NH4N0 3 KH2 P04 Ca(N03)2 KN0 3 MgS04 Mg(N03)z koncentrációja (mmól/1) 1. Természetesen a mg/1-ben megadott érték is átszámítható mmól/1 egységre.0 - Ca 4.5 - 2.l.

valamint a kloridtartalmú műtrágyákat és a vas-kelátokat A "B" tartályba teszik a szulfáttartalmú műtrágyákat.tartalmaz. magnézium-nitrát stb. kálifoszfokarbonátot. akkor savat kell hozzáadni. valamint a kálifoszforsavat. Ha a napi többszöri bekeverést el akarjuk kerülni. ezért általában a tápanyagokat két tartályban keverik. Ezért érdemes táblázatba foglalva felírni. hogy a koncentrált oldat mindig savas kémhatású és közel azonos töménységű legyen. majd utána a bázistartalmúakat. ebben az esetben két savas tartályt célszerű alkalmazni. A tápoldat-bekeverő az öntözővízhez keveri a tápanyagokat és a savat. kálium-nitrát.5-6. hogy először a savtartalmú anyagokat kell az edénybe beletenni. A gép kétszeresen ellenőrzi akijuttatandó oldat EC-jét (töménységét) és pH-ját. Fontos a törzsoldat készítésénél.ha használunk ilyet. hogy a növényeknél az oldat savanyodni kezd. A pH beállításához leggyakrabban salétromsavat használnak. Az "A" tartályba teszik a kalciumtartalmú műtrágyát és a nitráttartalmút (ammónium-nitrát. hogy az adott tápanyagféleség az egyes alkotórészeiből mennyit tartalmaz. amennyi a foszforszint eléréséhez szükséges. majd amikor ez kész. "C" tartályba tegyük a pH beállításához használt savat. 25%-os drénvízzel számolva 200 x 10 liter= 2000 literes tartály szükséges. amely legalább egyszeri öntözéshez szükséges vízmennyiség befogadására alkalmas.). Az oldat pH-ját is beállítjuk 5. Fontos. Ebben a tartályban összeállítjuk a növény számára szükséges tápanyagokat a megfelelő arányban és koncentrációban. Ha ez a pH-érték nem áll be a műtrágyák összekeverésekor. hogy nem minden anyagot lehet koncentrált formában egymással öszszekeverni. Természetesen a törzsoldatban a növény számára ideális arányokban találhatók az egyes tápanyagok. de a foszforból csak annyi adagolható. Természetesen csak a makroelemeknél kell minden alkotórészt figyelembe venni. A harmadik. Célszerű betartani. akkor egynapi tápoldatnak megfelelő méretű tartály szükséges. Természetesen a következő öntözés előtt újra kell keverni a tápoldatot Ezért csak kis felületű (maximum 200m2) termesztés esetén szabad alkalmazni. Gyakran a foszfort foszforsav formájában adják. A tápoldatkészítés módj ai talaj nélküli termesztéshez A tápoldat-készítés legegyszerűbb módja.és a vas-kelát kivételével a többi mikroelemet.5 közé (ez általában salétromsav hozzáadásával történhet). 101 . hogy milyen sorrendben történik az egyes anyagok oldása. Ez 200 m 2 felület esetében napi 8 liter1m2 maximális fogyasztás esetén. A nagyobb termőfelület esetén mindig a közvetett tápoldatkeverést érdemes használni. ilyen esetben szükséges lehet az oldat lúgosítása. ha veszünk egy akkora tartályt. Ilyenkor a szükséges tápanyagokból 50-1 00-szoros töménységű törzsoldatot állítanak össze. A lúgosításhoz külön negyedik. a mikroelemeknél elég csak az adott mikroelemmel számolni. Télen. fényszegény időszakban előfordulhat. "D" tartályban kálibikarbonát (KHC0 3) használható. akkor kijuttatjuk a növényekhez szivattyú segítségéveL Ezt a módot közvetlen lápa/datkeverésnek (tankkeverésnek) szokták nevezni. majd ebből hígítják a tápoldatot A törzsoldat készítésénél figyelembe kell venni.

ezért vagy pazarló.ionössze4 3 2 4 geknek kell egyenlőnek lenniük. a módosító hatás miatt fontos. Ha a negatív töltésű ionok vannak többségben.Az irodalom "drip EC"-t is használ. a különbség felével az NH 4-et kell emelni. a számított vizsgálati eredmények és a vízminőség alapján korrigált tápoldat ionértékeit a következőképpen kell összeadni: X x K + Y 2 Ca + Z x 2 Mg (az X. ez általában magasabb szokott lenni. A csak sugárzásmérésen alapuló adagolásnál pontosabb. Gyakorlatilag ez a sugárzásan alapuló öntözési módnak egy továbbfejlesztett változata. ami akicsepegő víz EC-értéke. mint a csepegő víz értéke. valamint az egyszerre kijuttatandó víz mennyisége alapján az induló és záró időközött arányosan kiadja a tápoldatot Ez a módszer nem veszi figyelembe a növény vízfelhasználását befolyásoló tényezők napi változását. Újabban terjed a közeg nedvessége alapján való öntözésvezérlési mód is. Ha 80 ml/tő öntözés esetén. A felesleges tápanyagokat kimossa a paplanból. azaz az elfolyó víz EC-jét is érdemes ismerni. Ezenkívül még fontos ismerni a paplanban található oldat EC-jét is. hogy a növényekhez kijuttatandó tápoldatnak milyen az elektromos vezetőképessége. Amennyiben a túlfolyó drénvíz mennyisége nem ér el egy minimális értéket. ahogy azok a standard tápoldatban képviselve vannak.+ S0 2. Az ionegyensúlyt a következőképpen számolják: csak aK++ Ca2+ + Mg2+ és a NQ . ha figyeljük az elfolyó vízmennyiséget is.összeggel. ahogy a standard tápoldatbanjelen vannak. mivel fontos feladata van. azaz azt mutatja meg. A tápoldat adagolásának módj ai Az egyszerűbb tápoldatozóberendezések idővezérléses módszerrel adagolnak. Még a "drénvíz". sokszor a sugárzásmérés kiegészítője­ ként használják. Önmagában ritkán alkalmazzák. ha a globálsugárzást méri a műszer. Ha a pozitív ionok vannak többségben. Y. akkor újabb öntözést kezdeményez a gép. a másik felét pedig a nitrátból levonni. Fontos a tápoldat összeállításánál az ionegyensúly is. Ha túl sok a drénvíz. Az elfolyó vagy drénvíz nem feleslegesen elpocsékolt víz.+ P 0 3. vagy esetleg hiány is felléphet Ennél a módszernél korszerűbb.+b x SOi. Az ionegyensúly figyelembevétele a tápoldat mintavételekor. 240 ml : 2 ml/J = 120 J. Ha az NH 4 maximum értéken van. Z = ahány ion van a módosított tápoldatban) egyenlőnek kell lennie a x NQ 3. Általában tenzióméterrel történik a mérés. azaz megakadályozza a gyors 102 . azaz a napi összvíz-mennyiséget megadva. Így pl. Pl. és ez alapján adagol.+c x P20 43. A számolásnál a két vegyértékűeket kettővel kell szorozni. Itt a paplan nedvességi állapota alapján vezérlik az öntözést. Tehát 120 J/cm2 felhalmozódásakor indítja be az öntözést. akkor kihagyhat egy öntözést a gép. a különbséggel a N Ort és a S04-et kell emelni olyan arányban. 3 db/m2 növénysűrűséget feltételezve: 3 x 80 = 240 ml. paradicsomnövény esetében l J/cm 2 energiára 2 ml/tő vízfogyasztást feltételez. akkor a többletet a K + Ca + Mg-ra kell elosztani olyan arányban.

103 . Ilyen termesztésnél célszerű a berendezés talaját letakarni fóliával. A napi öntözések során az a jó. In. 1-117.és a tápanyag-utánpótlási módszereket kell alkalmazni. Leggyakrabban vödörben történik a termesztés. Kecskemét. Fontos. (szerk. hogy a berendezés talaja helyett. Balázs S. Egy-egy konténer mérete 8-15 liter között változhat. Itt is a talaj nélküli termesztésnélleírt víz. ne legyen pangó víz. Ez a termesztés átmenetet képez a talajos és a talaj nélküli termesztés között. a víz.mérgezési tünetek kialakulását.): A zöldséghajtatás kézikönyve. valamilyen edénybe töltött földkeveréken folyik a termesztés. Kovács A. hogy a termesztőberendezés talajától izoláltan. ezért ki kelllyukasztani. Az izolált termesztés célja.és tápanyag-utánpótlást ugyanúgy kell végezni. A tápanyagat is folyamatosan tápoldat adagolásával kell biztosítani. Az egy alkalommal kiadagolandó vízmenynyiség általában 70-200 ml növényenként Konténeres termesztés Az utóbbi időben a hazai hajtatásban a kanténeres termesztés is terjed. Irodalom Kovács A. mintha talaj nélküli termesztést folytatnánk. (!994): Talaj nélküli paprika. hogy az esetleg kilógó gyökér ne tudjon azzal érintkezni. a növényeket a talajtól izolált edénybe ültetik. Ez a termesztési mód azt jelenti. (2000): Talaj nélküli termesztés. hogy a vödör vagy konténer alján a felesleges víz el tudjon folyni. 101-120. amely már nem alkalmas termesztésre vagy drága lenne a fertőtlenítése. Kandidátusi értekezés. ezért vödrös termesztésnek is nevezik. Budapest. Egyedi csepegtető öntözést kell alkalmazni minden egyes konténerhez. ha a harmadik-negyedik öntözésnél már jelentkezik elfolyó víz. Mezőgazda Kiadó. Mivel egy konténerbe egy-két növényt ültetünk.és paradicsomhajtatás elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata.

Védekezés. A zöldségfajok fajtái az egyes vírusokra ellenállók. A hajtatott paprikafajták zöme a tobacco mosaic tobamovirus kórokozóval szemben ellenálló. A vetőmagcsávázás főleg a TMV és AMV ellen hatékony. ha a levéltetvek elleni védekezés nem megfelelő. A túlzottan sok szerves és műtrágya használata a mikroelemek felvételét nehezíti (pl. valamint a dohánytripsz annak fontos átvivője. a paprikaés paradicsomtermésell mészhiányból adódó csúcsszáradás). Néhány paprikafajta a potato Y potyvirus kórokozóval szemben ellenálló. A nedves csávázást a vetőmag-előállítók nátrium-hidroxid vagy trinátrium-foszfát hatóanyaggal végzik. A fajtaleírásokban az ellenállóságot LMV beiliszavakkal jelölik.Növényvédelem Betegségek Nem fertőző betegségek Hajtatáskor a tápanyagellátás hiányosságai számos problémát okoznak. A fény hiánya gyakran vírusos tünetekre utaló elváltozásokat okoz. Fertőző betegségek Vírusos betegségek A hajtatott paprikán a szabadföldi paprikánál előforduló vírusos betegségeken túlmenően a paprika foltossága és tőhervadása (tomato spotted wilt tospovirus) azért jelentős. Ilyenkor a nyugati virágtripsz és a dohánytripsz könnyen felszaporodhat. Ezt a fajtaleírások TMV vagy Tm jellel jelölik. A hajtatott saJátán a salátamozaik (lettuce mosaic potyvirus) jelentős betegség. mint a szabadföldi paradicsomon. Ezeken kívül előfordulhat még a paradicsom foltossága és tőhervadása (tomato spotted wilt tospovirus) olyan üzemben. 104 . Az uborkafajták egy része a cucumber mosaic cucumovirus . Az ellenállósággal nem rendelkező fajták esetében a vírusok elleni védekezés korlátozott. paradicsomat és dísznövényeket egyaránt termesztenek. ma már azonban a legtöbb salátafajta e betegséggel szemben ellenálló. Fontos ezért a fenti vírusátvivők elleni védekezés. Ezt a fajtaleírások közlik A fajtaválasztásnak és -használatnak ezért fontos szerepe van. Jele: Tm.WMV kórokozókkal szemben ellenálló. ahol paprikát. mivel a nyugati virágtripsz. Kedvezőtlen hajtatási körülményekre utal a saláta fiatal és idős leveleinek levélszélelhalása. főként terjedésük megakadályozását tüzhetjük ki célul. A hajtatott paradicsomfajták zöme a tobacco mosaic tobamovirus kórokozóval szemben ellenálló. Jele: PVY.CMV és a waterme/on mosaic potyvirus . Az uborkamozaik (cucumber mosaic cucumovirus) a hajtatott uborkán akkor válik jelentőssé. és a kórokozót átviheti. A hajtatott paradicsomon közel azonos vírusos betegségek fordulnak elő.

salátán. A salátaperonoszpóra (Bremia lactucae) korábban jelentős betegség volt. Védekezés. Benlate 50 WP) vagy tiofanát-metil (pl. Szabadföldön. káposztaféléken és zöldhagymán fordulnak elő. A paradicsomon a paradicsom klavibakteres betegsége (Clavibacter michiganensis subsp. Fellépése meghiúsíthatja a hajtatott paradicsom termesztését. Védekezés. ezután rasszait arab számok jelölik. Ellene az intenzív hajtásnövekedés időszakában a szisztémikus hatású hatóanyagok jöhetnek számításba. A növényfelület-nedvesség időtartamának csökkentése szellőztetéssei hátráltatja a betegség fellépését. belső szövete pedig 105 . Az uborkaperonoszpór a (Pseudoperonospora cubensis) a hajtatott uborka legjelentősebb betegsége. Bordói por). hogy egy salátafajta a kórokozó összes rasszával szemben nem ellenálló. Champion 50 WP) használható. a vegyi védekezés indokolt. vagy alig jelentkezik. A paradicsom fitortórás betegsége (Phytophthora infestans) a legveszedelmesebb betegségek közé tartozik. A felülete sötétbarna. a rézoxiklorid (pl. Magvetés után és kelés után benamil (pl. michiganensis) szórványosan fordul elő. Kasumin 2 L) vagy a rézszu?fát (pl. Baktériumos betegségek A hajtatott zöldségnövényeken a baktériumos betegségek alárendelt szerepűek. Gombás betegségek Palántadőlés A palántanevelés jelentős betegsége. Rézoxiklorid 50 WP) és a rézhidroxid (pl. A védekezések száma azonban kevesebb lehet. A károsodott növényekről a kórokozó tovaterjedése baktericidekkel mérsékelhető. Később a kontakt hatású szerek használhatók.A vírusgyanús tövek eltávolítása főleg a vetőmagtermesztéskor elengedhetetlen. A levéltetvek jelentős vírusátvivők. uborkán. Védekezésre a kasugamicin (pl. Fundazo l 50 WP. Tekintettel arra. nagy felületen a réztartalmú szerek gazdaságosak. Vele szemben ma már a legtöbb hajtatott salátafajta ellenálló. Peronoszpórák A peronoszpórákhoz soroljuk a fitoftórás betegséget is. Ellenük ezért rendszeresen védekezzünk. A peronoszpárák a hajtatott zöldségféléken a paradicsomon. Az uborka pszeudomonaszos betegsége (Pseudomonas syringae pv. Ellene védekezni nem kell. A baktériumos betegségek ellen növényállományban megelőzéskép­ pen kell védekezni. A termesztéstechnológiai hibák (sűrű állomány. a növényfelület hosszan tartó nedvessége stb. Topsin-M 70 WP) hatóanyagú szerrel a talajt be kell öntözni.) a betegségre kedvezőek. a vegetációs fűtés hiánya. lachrymans) az uborkahajtatás optimális hőmérsékletén nem. A hónapos retken a retekperonoszpóra (Peronospora brassicae) először a lombot károsítja. A tövek lankadása és a tennésen az úgynevezett madárszem tünet utal a betegségre. Jele: Bremia NL. Kórokozója a Rhizoctonia solani gomba. Az intenzív hajtásnövekedéskor a szisztémikus hatású hatóanyagokat részesítsük előnyben. retken. később azonban a kórokozó onnan a gumóra jut. Védekezéssel a növény edénynyalábjaiban élő baktérium nem pusztítható el.

Topas l 00 EC). Védekezésre ajánlhaták a propineb (pl. 15 oc körüli hőmérsékleten. Ha viszont a betegség már megjelent. a folpet (pl. Anvil SC).fuliginea) jelentős betegség lehet. Védekezés. hanem a gombás foltbetegségekre is. Systhane 12 E). ha az uborkafajta fogékony. Sphaerotheca . 28 oc körűli hőmérsékletet kedvel. akkor a szisztémikus szereket legalább ötnapos időközzel használjuk. Rézoxiklorid 50 WP).f(pl. Ez elsősorban a hajtatott zöldségnövényeknél kívánatos. A káposztafélék peronoszpórája (Peranospora brassicae) a palántanevelés során jelentkezik.szürke lesz. Topsin-M 70 WP). lisztesbevonatot képező Erysiphe orontii. a rézszulfát (pl. vagy a tiofanát-metil (pl. Az uborkalisztharmat (Erysiphe cichoracearum. az efozit-Al (pl. Magas relatív páratartalmat és magas. Miltox Special). Ellene legalább két alkalommal kell védekezni nedvesítőszer hozzáadásával. Bordói por). E hatóanyagok és szerek nemcsak a lisztharmatokra hatásosak. 106 . a propamokarb (pl. a metirám (pl. Dithane M 45). Ellene a rendszeres szellőztetésen túlmenően a kiültetés utáni védekezés kizárólag szisztémikus hatású szerekkel jöhet számításba. A védekezéskor nedvesítőszer használata is szükséges. Previcur 607 SL) vagy ajazetil-Al (pl. a mankoceb (pl. fekete gömböket. Antracol WP). A hajtatott zöldhagymán a hagymaperonoszpóra (Peronospora destruetorJ kártételével alacsony. nedves levélfelület esetén kell számolni. A lisztes. Fő leg az intenzív növénynövekedés időszakában tervezzük kijuttatásukat. Charopion 50 WP). E kórokozó a növényben él. A kontakt szereket főleg az úgynevezett karbantartó kezelésekre használjuk. a másik pedig a növény felületén élő. és csak a szaporítóképletei t. a benamil (pl. Acrobat 50 WP). mert a tüneteit is látjuk. Lisztharmatok A lisztharmatok zöme a növény felületén található. Védekezésre javasolható a hexakonazol (pl. Bravo 500). ilyenkor a védekezési időköz akár 14-16 nap is lehet. A hajtatott paprikán a paprikalisztharmat (Leveillula taurica) a növényben található. úgynevezett kleisztotéciumokat is láthatunk. a kaptán (pl. A peronoszpárák ellen szisztémikus és kontakt szerek egyaránt használhaták A szisztémikus hatóanyagot gyakran kontakt hatóanyaggal kombinálják. A paradicsom-lisztharmat egyik kórokozója a paprikán előforduló Leveillu/a taurica. Védekezés. vagy a rézhidroxid (pl. Aliette 80 WP) használható. Orthocid 50 WP). Jelenleg azonban a hajtatott uborkafajták zöme e betegséggel szemben ellenálló. a penkanazol (pl. Ellene egy-két alkalommal kell védekezni. A szisztémikus szereket célszerű megelőzésképpen az intenzív hajtásnövekedés időszakában használni. Védekezésre a dimetomor. Mikal C 64 WP). Galben R). a benalaxil (pl. a rézoxiklorid (pl. Polikarbacin 80 WP). A szisztémikus szereket célszerű megelőzésképpen használni. a miklobutanil (pl. fehér bevonat (ep ifi ta micélium a konídiumláncokkal) szembetűnővé teszi. F o1pan 50 WP). a rézoxiklorid+cineb (pl. Fundazol 50 WP). E bevonatban gyakran apró. azaz konídiumait hozza létre a növény felületén. a klórtalanil (pl. A lisztharmatok közül a paprikán és paradicsomon is előforduló Leveillu/a taurica faj azonban a kivételek közé tartozik.

Thiovit) vagy a dinokap (pl. E betegség olyan növényházakban jelentkezik. az oldalhajtásokon és termésen magas relatív páratartalom esetén telepedik meg. A kantakt szerek közül védekezésre javasolható a propineb (pl. úgynevezett kivirágzás. és a relatív páratartalom magas. a rézszulfát (pl.A kontakt szereket az úgynevezett karbantartó kezelésekre ajánljuk. szárán és termésén elhalást és/vagy rothadást okoznak. A hajtatóházban az uborka botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea) az indán és a termésen súlyos rothadást 107 . Polikarbacin 80 WP). a rézoxiklorid (pl. a száron vagy a termésen foltosságat mutatnak. hogy a növény felületén szürke. F olpan 50 WP). hanem a gombás foltbetegségekre is. A paprika botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea) a száron. Systhane 12 E). valamint a paradicsom altemáriás betegsége (Alternaria porri f. ahol a hőmérséklet 28 oc körül van. Topas l 00 EC). Fundazol 50 WP). a klórtalanil (pl. sp. Védekezés. azaz konídiumtartó gyep fejlődik. a kaptán (pl. továbbá a foltbetegségekre ajánlott szisztémikus szerekkel küzdhető le. vagy a tiofanát-metil (pl. Karathane LC). Rézoxiklorid 50 WP) vagy a rézhidroxid (pl. a metirám (pl. Miltox Special). Bravo 500). a rézoxiklorid + cineb (pl.és szerválasztáskor vegyük figyelembe. Gombás foltbetegségek Gyakorlati szempontból ide soroljuk azokat a betegségeket. A paradicsom szeptóriás betegsége (Septoria lycopersici). solani) a hajtatott paradicsom kisebb jelentőségű betegségei közé tartoznak. mivel a több éven át tartó. Botrítiszes betegségek A növények levelén. a folpet (pl. Anvil SC). Hatóanyag. A szisztémikus szerek közül védekezésre ajánlhaták a hexakonazol (pl. a miklobutanil (pl. Az uborkán esetenként az uborka kolletotrihumos betegsége (Colletotrichum orbiculare) főleg levélfoltosságat okozhat. a penkanazol (pl. Pirenohétás betegség A paradicsom pirenohétás betegsége (Pyrenochaeta lycopersici) a hajtatóházakban újabban vált jelentőssé. Orthocid 50 WP). Jelentős lehet azonban a pulton tartható fajtákon a paradicsom kladospóriumos betegsége (Cladosporium julvum). Ezért indokolt a termesztés befejezése után a növénymaradványok gondos eltávolítása. Dithane M 45). Champion 50 WP). Állományvédelemre a szisztémikus és kantakt növényvédő szerek egyaránt alkalmasak. A betegség gyakori szellőztetéssel. a benamil (pl. hogy az elemi kén hatóanyagú szerek 28 oc fölött a növényt perzselhetik Védekezésre javasolható az elemi kén (pl. talajcsere nélküli paradicsomhajtatás esetén a talajban maradt gyökérmaradványokon a kórokozó fennmaradt. azaz szkleróciumok is képződnek. Jellemzőjük. Később fekete kitartóképletek. A hajtatott paprika legjelentősebb betegsége a paprika feoramuláriás Ievélfoltossága (Phaeoramularia capsicicola). E hatóanyagok és szerek nemcsak a lisztharmatokra hatásosak. Növényházban úgynevezett kéngőzölő berendezést is üzemeltethetünk Ilyenkor a berendezés tartályába kén hatóanyagú Floristella kénport kell tenni. Antracol WP). Bordói por). Topsin-M 70 WP). amelyek a levélen. a mankoceb (pl.

A hajtatásban a szklerotíniás betegségek a paradicsomon. A botrítiszes betegségek ellen szisztémikus. A mélyhatású szerek. minor. A termés rothadása számottevő lehet. hanem a foltbetegségek és a lisztharmatok ellen is. Kórokozójuk a Sclerotinia sclerotiorum. Sumilex 50 WP) és a vinklozolin (pl. Bravo 500) a paradicsom foltbetegsége. 108 . Ronilan DF) hatóanyagú szerek jöhetnek számításba. Melonis) elleni védekezés ellenálló fajták termesztésével oldható meg. a proeimidon (pl. Fuzáriumos betegségek Az uborka fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum f. Polyoxin Al) csak a botrítiszes betegség ellen hatásos. hogy kitartóképletükkel. nemcsak a botrítiszes betegségek ellen hatásosak. cucumerinum) a hajtatóban szórványosan jelentkezik. az uborkán és a salátán veszélyesek és gyakoriak. mélyhatású és kontakt szerek alkalmazhatók. felfröccsenő vízcseppekkel a szárra és a levélre is eljutnak. A mélyhatású készímények közül az iprodion (pl. Fundazo l 50 WP) és a tiofanát-metil (pl. Benlate 50 WP. sp. ritkábban aS. de a talajjal szennyezett. fitoftórás betegsége és botrítiszes betegsége ellen is hatásos.okozhat. Ronilan DF) a botrítiszes betegségek ellen kiválóak. Ellene a zöldmunkák után azonnal védekezni kell. Fundazo l 50 WP) és a tiofanát-metil (Topsin-M 70 WP) hatóanyagú szerek javasolhatók. Topsin-M 70 WP) széles hatásspektrumúak. Ellene Fusarium-ellenálló alanyokkal védekezzünk. A klórtalanil (pl. sp. A szisztémikus szerek. A paradicsom botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea) főleg a kacsozás után válik jelentőssé. sárgadinnyén: F. sp. ahol több éven át talajcsere nélkül hajtatnak növényeket. A kontakt készítmények közüla Trichaderma harzianum T-39 törzset tartalmazó biológiai növényvédő szer (pl. Emiatt a salátát nem szabad mélyen ültetni. Ezt egészíti ki a vegyi védekezés. Védekezés. E kórokozók közös jellemzője. a paprikán. Az egyes növényfajokra előírt töménységet pontosan tartsuk be. oxysporum f. Rovral 50 WP). amikor a kezdeti tünetek mutatkoznak. Szklerotíniás betegségek Ezek elsősorban a hajtatóházakban jelentkeznek. a proeimidon (pl. A saláta botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea) kiültetés után a saláta gyökérnyakát károsítja. Kiültetés után a gyökérnyakat botriticiddel védjük. mint a benamil (pl. azaz szkleróciumukkal a talajban folyamatosan felhalmozódnak Főleg a növények gyökérnyaki részét károsítják. Védekezés. mert a töménység növelése törpülést okoz. Surnilex 50 WP) és a vinklozolin (pl. A szklerotíniás betegségek elleni védekezés egyik fontos eleme a beteg növényrészek eltávolítása lehetőleg akkor. Trichodex WP). Niveum. mint az iprodion (pl. A dinnye fuzáriumos hervadása (görögdinnyén: Fusarium oxysporum f. a polioxin B (pl. Növényházban több éven át mutatkozó súlyos kártétel esetén ültetés előtt a talajt Coniothyrium minitans (pl. A szisztémikus készítmények közül a benamil (pl. Rovral 50 WP). Koni) biológiai növényvédő szerrel kell a talajt kezelni.

sok tápnövényű. szeretnénk kedvező feltételeket teremteni.) Sok tápnövényűek. Ezek a hideghajtatott növények gyakran kártevők elleni védelem nélkül is eredményesen termeszthetők.Kártevők Amikor növényházat építünk a termesztett növények számára. így egy termesztési ciklus alatt számos nemzedékük kialakulhat. jelenlétükre az általuk okozott tünet hívja fel a figyelmet. Növényházi körűlmények között egy nemzedék kifejlődéséhez hozzávetőleg egy hónapra van szükség. hervadnak. 109 . Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem. legfeljebb az egyes kártevő fajok növényenkénti jelentőségében van eltérés. Ha tápnövény kerül a talajba. A károsított növények vontatottan fejlőd­ nek. Ebből adódik. a fonálférgek ellen feltétlenül védekezni kell. Ezzel szemben az alacsonyabb hőigényű hajtatott növények kártevői többnyire a hazai faunából kerülnek ki. olykor a növények levelén tápanyaghiányra emlékeztető sárgulás jelentkezik. A gyökérgubacs-fonálféreg-fertőzés leggyakrabban a talajban. A továbbiakban a zöldséghajtatásban jelentős károkat okozó állatfaj okat. A növény gyökerén kezdetben apró. A gyökér és a fóld alatti szár kártevői Gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp. Szerepük. lankadnak. akár 1-2 cm-t is elérő gubacsokat találunk. 1-2 mm nagyságú. A melegigényes zöldségfajok kártevői közel azonosak. nyugalmi állapotban lévő tojásokból indul ki. melegigényes fajok közül kerülnek ki. A zöldséghajtatásban legtöbb gondot okozó Meloidogyne incognita az átfagyott talajban elpusztul. illetve csoportokat mutatjuk be. Tekintettel a gyökérgubacs-fonálférgek mikroszkopikus méretére. és betelepedésük szántóföldről a korábbi hajtatási ciklus miatt rendszerint nem vagy csak késve történik meg. Gubacsokalapján a gyökérgubacsat okozó fajok nem különíthetők el. amelyek korábban ismeretlenek voltak éghajlatunk alatt. hajtatott zöldségfélék közül az uborkán. hogy számos kártevő faj a növényházi körülmények között találja meg a kedvező életfeltételeit. a paradicsomon és a paprikán okozzák. hogy az alacsonyabb bőigé­ nyű zöldségfajoknál a kártevő állatok szerepe kisebb jelentőségű. Ha a talaj fertőzött. A károsított gubacsos gyökerekben. hogy a hajtatott zöldségfélék fontosabb kártevői a behurcolt. a tojásokból kikerülő lárvák hamarosan fertőzik A fertőzött talajon nevelt palántákkal a gyökérgubacs-fonálféreg a korábban e kártevőtől mentes talajra is átvihető. a legtöbb gondot a melegigényes. jelentőségük a növények termesztési folyamatában hangsúlyos. A gyökérgubacs-fonálf érgek a zöldséghajtatás jelentős kártevői. A télen is fűtött növényházakban olyan behurcolt kártevők szaporadhatnak el. A talaj gubacsfonálféreg-fertőzöttsége az előző növényállomány lekerülésekor a gyökérzet vizsgálatával vagy próbavetéssei állapítható meg. majd egyre nagyobb. a tojászsákban lévő tojások még a gyökerek elkorhadása után is életképesek maradnak. Kártételük különösen a téli időszakban is fűtött növényházakban termesztett növényeken gyakori. Nem véletlen.

olykor a gyökereket is átrágják A fiatal növények a károsítás következtében elpusztulnak. lótetű) A talajlakó kártevők közül a leggyakrabban a cserebogarak pajorjai. drótférgek. Vetés vagy ültetés előtt bioteszt módszerrel ellenőrizni kell a kezelt talajban szermaradványként lévő növényvédő szer titotoxikus hatását. hogy a talajfertőtlenítő készítmények lebomlásához. 35. Az oxamil felszívódik a gyökerekbe. így az esetleg szükséges védekezésre időben fel tudunk készülni. A talajlakó kártevők lárváinak fejlődésetöbb évig tart. táblázat. Károsításának tipikus jele. és a gyökerekben élő vagy a fiatal gyökeret fertőző fonálférgeket elpusztítja.Az előzőek alapján a gyökérgubacs-fonálférgek elleni védekezés alapja. Speciális berendezést igényel. hogy a kizárólag hideghajtatással foglalkozók . éppen ezért a kezelést kizárólag tenyészidőn kívül szabad elvégezni. A gyökérzet felületén. Az előzőkben felsorolt talajfertőtlenítő szerekkel ellentétben az oxamil hatóanyagú granulátummal (Vydate l O G) közvetlenül vetés vagy ültetés előtt is védekezhetünk a fonálféreg ellen. uborkánál és paprikánál fonálféregnek ellenálló alanyra oltással is megelőzhetjük a kártételt A fizikai talajfertőtlenítési módszerek közül a talajgőzölés egyike a leghatásosabb védekezési módoknak. és a legtöbb gondot okozó gyökérgubacs-fonálférgek elpusztulnak. A paradicsomnál toleráns fajták termesztésével. kisebb-nagyobb.ha egészséges palántát ültetnek. annak figyelembevételével. A növényházban termesztett zöldségféléken a talajlakó kártevők kártétele a növényház létesítését követően akkor várható. palántanevelése. a talaj átfagy. így a zöldséghajtatásban nem terjedt el. valamint talajfertőtlenítő granulátum (dazomet) kiszórásával és talajba dolgozásávaL A felsorolt hatóanyagok a növényre is titotoxikus hatásúak. bár környezetvédelmi okok miatt felhasználásuk korlátozása a közeljövőben várható. amikor a fonálféreggel fertőzött területen a téli időszakban szüneteltetik a termesztést. Az említett talajlakó rovarokon túl a frissen palántázott zöldségfélék gyökérzetét gyakranalótücsök is károsítja. hogy a kiültetést követően a növények hamarosan elhervadnak. Növény nélküli területen általános talajfertőtlenítésére engedélyezett készitmények Hatóanyag Dazomet Metam-ammónium Készítmény Basamid G Ipam hajtatott zöldségfélék hajtatott zöldségfélék Növény Talajlakó kártevő rovarok (cserebogarak. szabálytalan alakú mélyedéseket rágnak. illetve termesztése gyökérgubacs-fonálféregtől mentes talajon történjen.alig ismerik a gubacs-fonálférgek kártételét A fonálféreggel fertőzött talajok fertőtlenítésére általánosan elterjedtek a kémiai módszerek (35 táblázat). Ezzel magyarázható. A fizikai védekezési módszerek közé sorolható az az eljárás. dózistól és a talajhőmérséklettől ftiggően több (3-5) hétre van szükség. a pattanóbogarak drótférgei károsítanak. A kémiai talajfertőtlenítés megoldható folyékony talajfertőtlenítők (metam-ammónium) talajba injektálásával. ha a te110 . hogy a zöldségfélék szaporítása. A javasolt dózisban fitotoxikus hatása nincs. költséges eljárás.

Meztelen csigák elleni növényvédőszerek Hatóanyag Metaldehid Merkaptodimetur Készítmény Delieia csigaölő Növény zöldségfélék (kivéve levélzöldségek. nedves mikroklímát teremt számukra. a zöldfoltos lll . sóska. A csigaölő szerek levélzöldségeknél (saláta. a retek. a sóska. fénykerülő állatok. zöldhagyma) nem használhatók. A meztelen csigák sok tápnövényű állatok. a paprika. A meztelen csigák számát a talaj felületére kiszórt nedvszívó anyagok. Kedvelt tartózkodási helyük a fóliapalást és a talaj találkozási helye. Megjelenésükre a gyomos. A károsított növényeken visszamaradó csillogó nyálka egyértelműen a jelenlétükre utal. elhanyagolt kömyezetű termesztőberendezésekben és szabadföldi állományokban egyaránt számolni kell. Jelenlétük a talajba süllyesztett. sörrel töltött csapdákkal. a spenót. spenót.fenitrotion + malation hatóanyagú növényvédő szerek a csomagolóburkolaton feltüntetett útmutató szerint használhatók. táblázat. A későbbiekben földdé érett szerves trágyával is behurcolhatók a cserebogarak pajorjai a növényházba. A zöldségfélék talajának talajlakó kártevők elleni védelmére a diazinon. Ezért főleg növényházakban ha a csigák előfordulása indokolja. Nappal többnyire a talajba húzódnak. A fóliáról lecsorgó víz tartósan kedvező.rület elhanyagolt. ahol a granulátum a levelek között fennakadhat) szer szer Mesurol csigaölő Levéltetvek (Aphididae) A zöldségféléken több levéltetűfaj is károsít. A granulátum formulázású rovarölő szereket általában az ültetést megelőzően lehet kijuttatni és a talajba bedolgozni. Közülük a leggyakoribb fajok a zöld őszi­ barack-levéltetű (Myzus persicae). csigaölő hatásuk elsősorban a növényrneutes talajon érvényesül. ahol a granulátum a levelek között fennakadhat) zöldségfélék (kivéve levélzöldségek. porított műtrágyák csökkentik. A kémiai védekezés céljából a metaldehid és a merkaptodimetur hatóanyagok mint csalogató és egyben csigaölő hatású anyagok használatosak (36. pl. A csigaölő készítményeket a kártevő egyedsűrűségétől ftiggően több alkalommal szükséges a veszélyeztetett területre kiszómi. táblázat). gyomos volt. A kiültetést követően jelentkező lótücsökkártétel megakadályozására a már említett fenitrotion+malation hatóanyagú granulátum kiszórásával és a kezelt terület beöntözésével is védekezhetünk. 36. Milacidae. Arionidae) Ameztelen csigák nedves környezetet kedvelő. Elsősorban a fiatal növények leveleinek megrágásával okoznak károkat Elsőrendű tápnövényeik a saláta. az uborka-levéltetű (Aphis gossypü). A növényállomány vizsgálata során észlelt levélkártétel alapján már csak a bekövetkezett kártételt tudjuk regisztrálni.már a növények kiültetése előtt gondoskodni kell a csigák elleni védelemről. Agriolimacidae. A föld feletti növényrészek kártevői Meztelen csigák (Limacidae. valamint a talajra terített nedves rongydarabokkal jól tesztelhető.

rendszerint elhagyják. uborka (hajtatott). paradicsom. A levéltetvek azokat a növényeket. káposztafélék. uborka paprika. táblázat. burgonya. a levelek torzulnak A levéltetvek a növényből felvett tápanyag egy részét ragadós anyag. A beteg növényen szívogató levéltetvek a vírusos növénybetegségek terjesztői. ahol a hajtásnövekedés lelassult. borsó. így kártételükre a hajtatott növényeken folyamatosan számolhatunk. káposztafél ék paradicsom. még növekvő hajtását szívogatják. paradicsom (hajtatott).5 EC Karate 5 EC Talstar l O EC Chess 25 WP Mospilan 20 SP Mospilan 3 EC Bi 58 EC Lannate 20 L növényvédő szerek Növény zöldségfélék zöldségfélék paradicsom. másrészt a vírusos betegségek terjesztéséből adódik. paradicsom. paprika (hajtatott) paprika. így a levéltetű-népesség valamennyi egyede nőstény. erősen növekvő tápnövényt keresnek. Növényházakban a levéltetvek fejlődése a tél folyamán is folytatódik. paprika. paradicsom. és új. A levéltetvek elsősorban a növény fiatal. bab. Szabadföldön a telet tojás alakban. ami a növények szívogatásából. Egy-két hét alatt a fiatallárvából szaporodóképes egyed fejlődik. nagyobb távolságra való repülését a szárnyas alakok kialakulása teszi lehetővé. a korompenész (Apiosporium salicinum). A felsorolt fajok növényházban és szabadföldön egyaránt károsítanak. paprika. uborka Judo Actara 25 WG 112 . feketebevonatot képez a növényeken. 3 7. burgonya. rendszerint fás szárú gazdanövényeiken vagy növénymaradványokon vészelik át. paprika (hajtatott) paradicsom paprika. uborka. A levéltetvek vándorlását. burgonya.és tápanyagellátás mellett erőteljesen növekvő hajtatott zöldségféléken gyakrabban károsítanak. Kártételük kétféle. Levéltetvek elleni Hatóanyag Pírimikarb Deltametrin Lambda-cihalotrin Bifentrin Pimetrozin Acetamiprid Acetamiprid Dimetoát Metomil Lambda-cihalotrin + pírimikarb Tiametoxam Készítmény Pirimor 50 DP Decis 2. uborka (hajtatott). úgynevezett mézharmat formájában ürítik a növény felületére. részben közvetlen. Fejlődésük rendkívül gyors. uborka paradicsom (hajtatott). bár a folyamatos víz. Szívogatásuk nyomán a növény hajtása rendellenesen növekszik. Növényházban kizárólag szűznemzéssel és elevenszüléssei szaporodnak. uborka. A tünet csak a levéltetvek tömeges elszaporodásakor jelentkezik. zöldségfélék.burgonya-levéltetű (Aulacorthum so/ani) és a fekete répa-levéltetű (Aphis fabae). A levéltetvek gyorsan szaporodó állatok. A mézharmaton megtelepedő gomba. paprika (hajtatott) paradicsom (hajtatott).

lambda-cihalotrin készítményekkel védekezhetünk. deltametrin. így a természetes ellenségeik elől rejtve maradnak. Paradicsom esetében a közvetlen kártétel jelentéktelen. Ha levéltetvek a már besodródott levelek fonákján szívogatnak. paradicsomon okoz súlyos károkat A dohánytripsz növényházi jelenléte gyakori. szúró-szívó szájszervű rovarok. A tojásaikat a növény bőrszövete alá süllyesztik. Szabadföldi áttelelése nem igazolt. fehér papírlap feletti kopogtatásával az imágók és lárvák jelenlétét. de kártétele nem éri el a nyugati virágtripsz által rendszeren okozott kártételt Atripszek soknemzedékű. de mint vírusterjesztő faj. A nyugati virágtripsz legsúlyosabb kárt a növényházban termesztett paprikán okoz. illetve egyedsűrűségét állapíthatjuk meg. és a néhány nap múlva kikelő lárvák a kelést követően megkezdik a táplálkozást. A nyugati virágtripsz előfordulása növényvizsgálattal. Hazai körűlmények között a télen is fiítött növényházakban folyamatosan szaporodik. virágokba. táblázat). majd kiterjed a bogyó egész felületére is. akkor pimetrozin. Két. majd a második lárvastádium végén a talajba húzódnak. Melegkedvelő faj. virágokon. A hajtatott zöldségféléken károsító tripszfajok közül a nyugati virágtripsz és a dohánytripsz a legjelentősebb. és a növény felületén folytatja a táplálkozást. amelynek során a növény felületén táplálkoznak. súlyos esetben a levél elszárad. általában három hét. A nyugati virágtripsz növényházakban paprikán. Az egy nemzedék kifejlődéséhez szükséges idő a hőmérséklettől függően változik. A kárkép elsősorban. A kárkép a fiatal paprikabogyó alján. paprikánál a termés és a csuma közé. továbbá ragadós csapdákkal állapítható meg. Kártételük alapján a fajok nem különíthetők el egymástól. többnyire csak méretben eltérő lárvastádiumuk van. a bimbókon. A talajban található előnimfa és nimfa stádiumban a tripszek nem táplálkoznak. rendellenesen fejlődik. Atripszek rejtőzködő életmódot folytatnak. parás szemölcsök formájában kezdődik. gubacszsúnyog) felhasználásával biológiai úton is védekezhetünk. Uborkán a leveleken ezüstös szívásnyomok mutatkoznak. majd mintegy l O nap elteltével létrejön a kifejlett rovar. ragadós lapok segítségével a növényházban repülő imágók számát vizsgálhatjuk 113 . A világoskék. a kötődött termésen és olykor a levélen is jelentkezhet. Növényházban a levéltetvek természetes ellenségeinek (levéltetűforkész. A lárvák gyakran behúzódnak a bimbókba. A kötődött termés görbül.A kártétel elkerülése végett a növényállományban megjelenő levéltetvek ellen haladéktalanul indokolt a védekezés. különös figyelmet érdemel. A leveleken atripszek szívogatása nyomán megjelenő ezüstös elszíneződés a legjellemzőbb kártételűk. gyorsan szaporodó állatok. a csuma körüli részen kiemelkedő. fátyolka. A besodródott levelek közé behúzódó levéltetvek elleni védekezés hatékonysága általában gyenge. uborkán. acetamiprid. A növényvizsgálat során a virágban és a bimbóban lévő állatok megtalálása a legkönnyebb. Tripszek (Thripidae) Atripszek 1-2 mm testméretű. A levéltetvek megjelenésekor pirimikarb. a dimetoát vagy a metomil hatóanyagú készítmények eredményesen használhaták (37. A virágok boncolásával. Fejlődési módjuk tekintetében az egyes fajok között lényeges eltérés nincs. egyes fajok a virágon és termésen ettől eltérő elváltozást is okozhatnak.

és akár a több százat is elérheti. Az üvegházi molytetű táplálkozó egyedei a leveleket szívogatják. 38. Az üvegházi molytetű imágói a levelek fonákján szívogatnak. a legjelentősebb faj közülük az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum). A károsított növények a növekedésben visszamaradnak. és az asszimilációs felületet csökkenti. majd ismét táplálkozó imágóvá alakulnak. és egy nemzedék kifejlődése alatt a növényvédő szerek hatástartamától függően megismételjük Ilyen intenzív kezeléssorozatra kizárólag a termésszedés t megelőző időszakban kerülhet sor. A kikeit lárva a levél fonákán mozog. ha a rovarölő szeres kezeléseket a kártevő alacsony egyedszámánál elkezdjük. és egy-két nap elteltével letelepszik. A továbbiakban a lárvák helyhez kötötten. de néhány tápnövényét. Tripszek elleni Hatóanyag Acetamiprid Abamectin Dilórfosz Spinosact Készítmény Mospilan 20 SP Vertimec l . A fejlődés időtartamát a hőmérséklet és a tápnövény egyaránt befolyásolja. A lárvák többszöri vedlést követően nem táplálkozó nimfává. és a tojásaikat is ide helyezik el. táblázat).8 EC Unifosz 50 EC Spin Tor növényvédő szerek Növény paradicsom (hajtatott). a szabadban a nyári hónapokban károsít. paprika (hajtatott) paradicsom (hajtatott). hófehér színű. az abamectin és a ditárjosz adott kielégítő eredményt a nyugati virágtripsz ellen (38. paradicsom. a termés mennyisége csökken. Egy nemzedék kifejlődésének ideje a melegigényes növények hajtatása során hozzávetőleg 3-4 hét. Növényházakban egész évben. 114 . A növényből elvont tápanyag egy részét mézharmat formájában üríti a levelekre és a termésre. táblázat. A melegigényes hajtatott zöldségfélék és dísznövények legjelentősebb levélkártevője. A mézharmaton megjelenő korompenész a termés minőségét jelentősen rontja. A kártevő rejtett életmódja és gyors fejlődése miatt eredményes kémiai védekezésre csak akkor számíthatunk. uborka (hajtatott). Az üvegházi molytetű veszélyességét vírusterjesztő tevékenysége fokozza. A lerakott tojások száma függ a tápnövénytől. uborka. Növényházakban. borsó paprika (hajtatott) Molytetvek (Aleurodidae) A molytetvek 1-2 mm nagyságú. paprika (hajtatott) zöldségfélék: paprika. ahol a tél folyamán is szaporodik. szúró-szívó szájszervű rovarok. a viaszmirigyek általlétrehozott viaszburok védelmében szívogatják a növény leveleit. elveszti mozgásképességét. illetve ragadozó poloskák eredményesen használhatók.A nyugati virágtripsz esetében virágonként egy állat is a kártétel veszélyét hordja magában. A növényházban engedélyezett hatóanyagok közül az acetamiprid. Bár zöldségféléken több fajuk is előfordul. mint az uborkát. Tipikusan soktápnövényű állatfaj. letelepedésre alkalmas helyet keres. tojásgyümölcsöt előnyben részesíti. paradicsomot. Számos gyomnövény is a tápnövényei közé tartozik. lakásokban telel át. A növényházban is károsító tripsz fajok ellen a biológiai védelem módszerével ragadozóatkák. uborka (hajtatott).

uborka (hajtatott). A védekezés hatásosságát alapvetően meghatározza a kezelések időben való elvégzése. esetleg a kártétellétrejöttekor kell elkezdeni. Az imágók észleléséhez a sárga.Az üvegházi molytetű ellen kémiai és biológiai védekezési módszer egyaránt rendelkezésre áll. így az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására is figyelemmel kell lenni. paprika uborka. uborka Terméskártevő bagolylepkehernyók (Noctuidae) A szabadföldről növényházba berepülő bagolylepkék lárvái a hajtatott paprika és a paradicsom jelentős kártevői lehetnek. Üvegházi molytetű ellen ajánlott növényvédő szerek Hatóanyag Buprofezin Teflubenzuron Piriproxifen Píridaben Acetamiprid Acetamiprid Pimetrozin Metomil Tiametoxam Készítmény Applaud 25 WP Nomolt 15 SC Admiral l O EC Sanmite 20 Mospilan 20SP Mospilan 3 EC Chess 25 WP Lannate 20 L Actara 25 WG Növény kabakosok. paradicsom. táblázat. uborka (hajtatott). paradicsom. uborka (hajtatott). Ehhez ismernünk kell a lárvák tömeges megjelenésének idejét. és áttelelése növényházi körülmények között és szabadföldön is lehetséges. A kémiai védekezést az imágók észlelésekor és nem a populáció tömeges elszaporodásakor. növényházba való betelepedése szexferomon csapdákkal nyomon követhető. hogy a károsítási időszakjórészt a zöldségfélék termésérésének időszakára esik. ragadós lapok jó segítséget nyújtanak Az üvegházi molytetű elleni Encarsia formasa forkészdarázs kibocsátásával végzett biológiai védekezés széles körben elterjedt. paradicsom. Évente több nemzedéke fejlődik. permetrin+ tetrametrin) készítmények akkor hatásosak. paprika (hajtatott) paprika. Az imágók rajzása. A védekezést nehezíti az a körülmény. ha a növényvédő szerrel még a növénybehatolás ellőtt találkoznak. Kártételükre rendszerint a nyár második felében számíthatunk. cipermetrin. 115 . paprika (hajtatott) paradicsom paradicsom (hajtatott) paradicsom (hajtatott). A bagolylepkelárvák közül a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvája a növények termését károsítja. hogy a rovarölő szerektől elsősorban a mozgó lárvák és az imágók ellen várhatunk jó eredményt. uborka paradicsom (hajtatott). A módszer hazai adaptálása megtörtént 39. amikor a szabadföldön már elszaporodott. paprika (hajtatott) paprika. A fiatal lárvák ellen a piretroid hatóanyagú (deltametrin. paradicsom paradicsom (hajtatott). A kémiai védekezésnél (39. táblázat) figyelembe kell venni.

A levelek fonákán pókhálóra emlékeztető. uborka paradicsom.8 EC Torque 50 WP Talstar l O EC Nissoron 10 WP Sanmite 20 paprika (hajtatott) paprika. súlyos kártételnél a bogyó felrepedhet A szélesatka rendkívül gyors fejlődésű. egy-két alkalommal indokolt megismételni. Az uborka. Tarsonemidae) Szúró-szívó szájszervű. A szélesatka (Polyphagotarsonemus tatus) hajtatott zöldségfélék közül egyedül a paprikán okozhat jelentős károkat. finom szövedék védelmében szívogatják a leveleket. A szélesatka a paprikán kívül rendszerint növényházi dísznövényeken szívogat. illetve a fonallábú atkák (Tarsonemidae) súlyos kártételéveL A takácsatkák közül a közönséges takácsatka (Tetranychus urticae) a leggyakrabban előforduló faj. Egy nemzedék kifejlődéséhez a paprika igényének megfelelő növényházban mindössze 4-6 napra van szükség. A károsítás a fiatal. határozatlan nemzedékszámú faj.Atkák (Tetranychidae. uborka (szabadföldi és hajtatott) paprika. Észlelésekor a ventilált kénporral elvégzett porozás súlyos kártétel kialakulását akadályozza meg. gyorsan fejlődő kártevők A zöldségfélék termesztése során elsősorban a növényházban termesztett növényeken találkozhatunk a takácsatkák (Tetranychydae). paradicsom.és melegkedvelő állat. A virágok rosszul kötődnek. azaz a levelek fonákára permetezünk A kémiai védekezésre a speciális atkaölők (amitráz. Kártétele egyáltalán nem hasonlít a takácsatka által okozott kártételre. még növekvő növényrészeken figyelhető meg. uborka bab. a kötődött bogyók felülete erősen parás. a paprika. a növény teljesítőképessége csökken. paradicsom. A közönséges takácsatka szárazság. a permetezésta várakozási idő figyelembevételével 7-10 napos időközzel. táblázat). hexitiazox. fenbutatinoxid. uborka növényvédő szerek Növény 116 . abamectin) használhaták (40. ha a növényvédő szer a takácsatkák élőhelyére. A későbbiekben a rendszeres. paprika. a tojásgyümölcs a közönséges takácsatka kedvenc tápnövénye. 40. A növényházban termesztett növényeken károsító közönséges takácsatka elleni biológiai védekezés az üvegházi ragadozóatka (Phytoseiulus persimilisJ kibocsátásával eredményes. Ameleget és a magas páratartalmat kedveli. A kémiai védekezéstől akkor várhatunk eredményt. Mivel az atkaölő hatású készítmények többsége csak a takácsatkák bizonyos fejlődési alakjai ellen hat. táblázat. esetleg elszáradnak. A közönséges takácsatka elleni kémiai védekezésre zöldségféléken elsősorban a termésszedés megkezdéséig tartó időszakban van lehetőség. gyakori szedések nem teszik lehetővé a hosszú várakozásidejű atkaölő szerek használatát. A termesztett növényeken kívül a gyomnövényeken is felszaporodhat. Soknemzedékű faj. A károsított levelek sárgulnak. és többnyire ezeken áttelel ve kerül a paprikaállományokba. A károsított növény párologtatása a szívogatáskor ejtett sebek nyomán ugrásszerűen megnövekszik.) és atkaölő mellékhatású rovarölők (fenpropatrin. bamulnak. Takácsatkák ellen ajánlott Hatóanyag Abamectin Fenbutatin-oxid Bifentrin Hexitiazox Píridaben Készítmény Vertimec 1.

): Zöldséghajtatás... Szabadi G.... szamóca. Jermy T.. 392-394. (2005): Növényvédő szerek. Budapest. amelyek genetikailag módosított rezisztenciával.-Terbe !. A biológiai védekezés tényezői közé soroljuk a gazdanövényt...): Növényvédelem.. In: Glits M. a gazdanövények azon fajai vagy változatai. 283-287. ilyenkor kedvező környezeti feltételek mellett a kórokozó járványos 117 . mit is értünk kórokozók elleni biológiai védekezésen. nézzük meg..-Túri 1. 305-309. retek.-Pénzes B. ln: Túri I. a környezeti tényezőket és az antagonista szervezeteket. uborka.): Zöldséghajtatás.. Azonban számos ígéretes lehetőség és kísérleti preparátum is ismert..-Gyúrós J.-Pénzes B. Akadémiai Kiadó. káposztafélék. A kórokozók elleni biológiai védekezésben felhasznált élő szervezetek lehetnek a patogén szervezetek antagonistái. 364-370.610-613. 412--418. 171-380. 518-519. a patogén szervezetet (kórokozót). amelyek gyakorlati felhasználása várható a jövőben. 225-243. (1998): Növényvédelem. (szerk. 513-515. Budapest. Budapest Biológiai növényvédelem a hajtatott zöldségfélék kórokozóiellen A kórokozók elleni biológiai védekezés lehetősége a zöldséghajtatásban is egyre fontosabb szerepet kap. 122-139. 271-283. amely egy vagy több élő szervezet hatása révén megy végbe. illetve toleranciával rendelkeznek.384-389. 406. (1998): A szántóföldi és kertészeti állatok kártevői.-Balázs K. málna. (1993): Részletes termesztési ismeretek.451--452. In: Balázs S.-Glits M. (2000): Növényvédelem. 583-586..-Kuroli G. dinnye.. 465-470.411 --417. ha a növény genetikailag kódolt rezisztenciával nem védett.-Petróczi I. et al. Pénzes B.-Pénzes B.Irodalom Glits M.. a patogén szervezetek fajain belül kialakuló avirulens vagy hipovirulens egyedek. termésnövelő anyagok. Mielőtt ezeket bemutatnánk. sárgarépa. 433-436. Budapest. In: Mártonffy B. (szerk.-Rimóczi I. Szolgálat kiadványa. és milyen tényezők befolyásolják ezt a védekezési formát.423-426.. (szerk.. 333-344.-Pénzes B.. Budapest Glits M. 170-189. paradicsom.. . saláta. 290-294. 43-51.-Horváth J.. Mezőgazda Kiadó.. (szerk... 525-529..... Csikai M. Budapest. Mezőgazda Kiadó. 380-382.. OLITOR Szaktanácsadó és Inf.. 424-427.): A zöldséghajtatás kézikönyve. Agrinex Bt. Mezőgazda Kiadó.) (1988-1996): A növényvédelmi állattan kézikönyve 1-6.. ln: Túri I.428-4 30. ribiszke kártevői. petrezselyem. Fogékony. 596-605.. Budapest. Mezőgazda Kiadó.. A gazdanövény biológiai védekezésben betöltött szerepe a kórokozóval szembeni fogékonyságán keresztül érvényesül. bár ma még csak néhány készítmény érhető el a kertészeti gyakorlat számára.498-506. köszméte.456-457. 400-401.-Zatykó F. Vállalkozók könyve. (1993): Növényvédelem. (szerk. 372-378. (szerk.): Zöldségfélék palántanevelése.445-448. (1997): A bab. A legismertebb fogalmi meghatározást Cook és Baker ( 1996) javasolták..538-540. A gazdanövény fogékonyságát három minőségi kategóriába szoktuk sorolni.621 -625. Budapest Jenser G. Mezőgazda Kiadó.437-438. Glits M. me ly szerint a kórokozók elleni biológiai védekezés egy patogén szervezet inokulummennyiségének vagy megbetegítőképességének a csökkentése. 329-335. zeller.

a patogén szervezettel szemben eredményes versengés. kompetíció. mértékű Növényvírusok elleni biológiai védekezés A vírusok elleni biológiai védekezés lehetőségei között szerepel a keresztvédettség kialakítása. illetve ragadozó szervezetekkel való elpusztítása. a sugárgombákat és a gombákat. A kórokozó biológiai védekezésben betöltött szerepét négy kategóriába sorolhatjuk: l. illetve vírustörzsek. a kórokozó virulenciájának és vigorjának csökkentése. amelynek kiküszöbölése sok munkába került. Rezisztens. a fertőzőanyag képződésének megelő­ zése. 2. A közelmúltban megjelenő biotechnológiai eljárások lehetővé teszik 118 . ha a gazdanövény genetikailag kódolt ellenálló képességgel rendelkezik. A gyakorlatban ezt úgy alkalmazzák. A keresztvédettség (cross protection) könnyen alkalmazható eljárás a vírusok elleni védekezésben. hogy egy vírus által előidézett fertőzés védettséget nyújt egy közeli rokonságban lévő vírusfaj vagy vírustörzs fertőzésével szemben. az egyik leginkább kutatott terület. ha a gazdanövény genetikailag kódolt rezisztenciával nem védett. hogy az adott vírus egy mesterségesen legyengített törzsével fertőzik a növényt. Antagonizmusan azt értjük. a mikovírusokat. Ennek megfelelő­ en az antagonizmust három nagy csoportra oszthatjuk: l. így az adott vírus erősebb fertőzőképességgel rendelkező törzse vagy annak rokon faja gyenge tüneteket idéz elő vagy tünetmentes marad a gazdanövényen. A keresztvédettség általában annál erősebb minél közelebbi rokonságban vannak egymással a vírusfajok. a patogén faj gátlása vagy ölő hatású anyagok termelése. Ha azonban pl.mint a kórokozó elpusztulása a környezeti tényezők miatt . amikor a patogén szervezet életműködésére egy másik mikroorganizmus növekedése vagy szaporodása negatívan hat. 4.nem tartozik a biológiai védekezés fogalomkörébe.fellépésével is számolhatunk. illetve fajok rezisztenciagénjét klasszikus nemesítői munkával igyekeztek bejuttatni a termesztett növényfajtába. de megbetegedésekor sem kell számolnunk jelentős hozamcsökkenéssel. a rezisztenciagének beépítése. a kórokozó szervezet táplálék-alapanyagának csökkentése antagonista szervezetekkel. A klasszikus nemesítés során azonban nagyszámú nemkívánatos tulajdonság is bekerült a nemesített új fajtába. antibiózis. Lényege. a környezeti tényezők változására a gazdanövény toleranciája megnövekedik vagy kórokozó-antagonista kapcsolat alakul ki. hiperpatogénekkel.és áttelelő képletek hiperparazitákkal. A környezeti tényezők biológiai védekezésben betöltött szerepét közvetett értelemben használhatjuk Így pl. A keresztrezisztencia alkalmazása (viszonylag bonyolultabb gyakorlati felhasználhatósága miatt) nem nyert teret a vírusok elleni szabadföldi védekezésben. a környezeti tényezők közvetlen hatása . a patogén szervezeten való élősködés. 2. Toleráns. az antagonista szervezetek. Korábban a nagyobb vírusellenálló képességgel rendelkező növényfajták. a szaporító. akkor a környezeti tényezők közvetett hatása által kiváltott biológiai védekezésről beszélhetünk. 3. A rezisztenciagének gazdanövénybe való beépítése nagy tudományos múlttal rendelkezik. parazitizmus. a vírusparaziták alkalmazása és a mesterséges génproduktumok alkalmazása a vírusreplikáció visszaszorítására. 3. a baktériumokat. A növénypatogén gombák antagonista szervezetei között tartják számon pl. A negyedik tényező.

amelyből csak a legismertebb. Bio-Save l 00. Az USA-ban zöldségek és gyümölcsök tárolásakor fellépő gombásbetegségek ellen engedélyezték a P syringae ESC-l O törzsét. viridifaciens által termelt streptomycin. Mára szerteágazó ismeretanyag gyűlt össze. zséről A növénypatogén gombák elleni biológiai védekezés Mikoparazita. Az eljárás lényege az. A mesterséges génproduktumok alkalmazása jelentős eredményeket produkált az utóbbi néhány évben. már gyakorlati alkalmazási szintre is eljutott szervezetek bemutatására szorítkozunk. Bio-Save ll O és ESC-ll néven. illetve antagonista gombák alkalmazása növénypatogén gombák ellen Az első mikoparazita.(TMV-)ellenállóság kialakítása dohánynövényekben. illetve gombaölő (fungicid) 119 . illetve antagonista gombákkal végzett vizsgálatok az 1930-as évekre vezethetők vissza. és ezzel a növények rezisztensekké váltak a vírus fertőzésével szemben.).. hogyha a baktériumtörzsek szuszpenziójával kezelték a tárolt zöldségek felületét. amelyek megakadályozzák az adott vírus nukleinsav-replikációját Ennek egyik gyakorlatban is ismert eredménye a dohánymozaikvírus. Botrytis cinerea. azonban a biológiai védekezésben egyéb tulajdonságaik miatt is meghatározó a szerepük. és korlátozták azok fertőzési lehetőségeit. Penicillium spp. valamint a P syringae ESC-ll törzsét. A patogén Pseudomonas és Xanthomonas fajok jelentős része érzékeny a mikroorganizmusok által termelt antibiotikumokra. A transzformált növényekben meginduló köpenyfehérje-termelés megakadályozta a TMV vírus enkapszidációját a gazdanövény sejtjeiben.azonban. A betakarítás és előválogatás után az előbb felsorolt készítmények előírt koncentrációjával permetezik be a zöldségeket. akkor azok kiszorították a tároláskor fellépő kórokozókat (pl. pl. A fajok jelentős része ugyanis gombanövekedést gátló (fungisztatikus). Mucor spp. hogy az általunk megválasztott génszakaszokat juttassuk be a javítandó növényfajtába. A TMV köpenyfehérje-termeléséért felelős gént az Agrobacterium lumefaciens plazmidjai segítségével juttatták be dohányba. hogy génsebészeti úton olyan mesterséges génszakaszokat juttatunk be a megvédendő növényekbe. majd ezt követően szállítják azokat a tárolóhelyre. A növénypatogén baktériumok elleni biológiai védekezés A Pseudomonas fajok közül a Pseudomonas syringae ESC-l O-es és ESC-ll-es törkimutatták. A rezisztenciagének gazdanövénybe való beépítésének egyik legismertebb eredménye a burgonyafélék családjába tartozó Solanum brevidens Potato leaf roll virus elleni rezisztenciagén Solanum tuberasum fajtákba való bejuttatása volt. Ezek közül a Streptomyces griseus és a S. illetve tetraciklin antibiotikumok kísérteti körülmények között hatékony védelmet nyújtottak a Pseudomonas és Xanthomonas fajok ellen hajtatásos zöldségtermesztésben is. pl. Az eljárásnakjelentős szerepe lesz a jövőben a vírusellenálló zöldségnövények nemesítésében is. A Trichaderma fajok rendkívül intenzív parazitálásra képes gombafajok Gyors növekedési képességük miatt térparazitáknak is tekinthetők. Bio-Save l OLP.

amelyek a talajban lévő gombák kitartóképleteit parazitálják. de számítanunk kell arra. a burgonya rizoktóniás megbetegedését 50%-os hatékonysággal csökkentette gumókezelés esetén. levelezés). a Binab T. Az endoparazita gomba itt szapo120 . szellőztetés. a biológiai védekezésben is alkalmazható faj aik: a G. a G. A gomba a sejtfal feloldását követően behatol a belső szövetekbe és ott intercellulárisan növekszik. a Trichodex WP (T harzianum T-39 törzs) növényvédelmi engedélyezéséhez is hozzájárult A készítményt a zöldségnövények közül hajtatásban a paradicsomon. talajban élő szervezetek.5-0. amellyel akár a nyugvó állapotban lévő gombák kitartóképleteit is képesek parazitálni. Bortytis és Rhizoctonia fajok elleni hatékonyságát. Biotermesztésben önállóan is használható a szürkepenész ellen. illetve a termény betárolása előtti oldatha mártásra. A Trichodex WP halakra és méhekre nem veszélyes. egészséges növényállományban. hogy hatékonysága mindössze 50-60%-os. Egyes fajaik (G. A legismertebb. A Glioc/adium fajok elsősorban olyan. 2 kg/ha dózisban. A kutatások eredményeként számos külföldön engedélyezett biopreparátum vált a gyakorlat számára elérhetővé. A készítmény alkalmazható az integrált növényvédelmi technológia részeként. l 0-12 naponként. élelmezésegészségügyi várakozási ideje egy nap. A T koningii. az uborkán és a salátán engedélyezik a szürkepenész kórokozója elleni védekezésre. virensJ antibiotikumokat is termelnek. virens gombából előállított Soilgard. virens és a G. A vizsgálatok jelentősebb eredményei között szerepel a dinnye fuzáriumos betegsége. valamint a zöldségnövényeken élősködő Botrytis fajok elleni . Magyarországon az 1980-as években indultak meg Trichaderma fajokkal kapcsolatos biológiai védekezési vizsgála tok. ezért használatát össze kell kapcsoini fitotechnikai és egyéb agrotechnikai.75 kg/m2 dózisban a talajba bedolgozva. A Primastop szikleveles korban alkalmazható megelőző állománypermetezésre. 0. amely kemény kitartóképletekkel rendelkezik. Egyik készítményt se használjuk konvencionális fungicidekkel együtt! A Coniothyrium fajok jelentős része talajban élő. valamint termesztéstechnológiai elemekkel (pl. szaprofiton szervezet. illetve vetés előtt.hatású antibiotikumokat is termel. roseum.védekezési lehetőségek kidolgozása. A gomba sejtfalat bontó glukanáz és kitináz enzimeket termel. Emellett gyakran a sejtfalat bontó enzimet is képesek termelni. amelyekkel a kitartóképletek sejtfalát oldja. A hazai vizsgálatok eredményessége hazai forgalmazású biofungicid. catenulatum gombából előállított Primastop készítmény vagy a G. Néhány fajukjelentős mikoparazita. fajtaválasztás. a G. catenulatum.gyakorlatban is felhasználható . mint pl. E faj képes parazitálni a legtöbb olyan gombát. Ajánlható magcsávázásra. a T-22G. A kísérleti eredmények alapján számos külföldön előállított preparátumot hoztak kereskedelmi forgalomba. közülük a legismertebb a Coniothyrium minitans gombafaj. pl. Az 1960-as évektől folytatott tudományos kutatások igazolták a Gliaeladium fajok Sclerotinia. Az 1980-as és 1990-es években számos gyakorlati orientáltságú vizsgálattal igazolták a Trichaderma fajok alkalmazhatóságát A T viridae pl. a T lignorum és a T harzianum fajokkal végzett vizsgálatok a Botrytis cinerea faj elleni biológiai hatékonyságot igazolták. ha a speciális kémiai készítményekkel felváltva juttatjuk ki. megelőző jelleggel. A Soilgard elsősorban talajkezelésre alkalmas ültetés. a BioFungus.

uborka. paradicsom. Az antagonista gomba kedveli a páradús körülményeket és a 20-23 oc hőmérsékletet Számos kísérletben beszámoltak arról. quisqualis gombafaj AQ-l O törzsének külfóldön engedélyezett biopreparátuma az AQ l O Biofungicide. A leggyakrabban parazitált kitartóképletek a Sclerotinia sclerotiorum. ezért alkalmazása nem javasolt műtrágyákkal. A készítményt semmiképpen se alkalmazzuk talajfertőtlení­ tő szerekkel együtt! Az Ampelomyces fajok lisztharmatgombákra specializálódott mikoparazita tulajdonságaikról ismertek. A Coniothyrium fajok intenzív hazai vizsgálatai az 1990-es években kezdődtek. A kezdeti hatás fokozható. illetve biológiai védekezésben való alkalmazhatóságának feltérképezésére irányultak. amikor harmatképződés. A több évtizedet átfogó vizsgálatok eredménye lett a Contaus néven külfóldön forgalmazott biopreparátum. fabae. ha 20 11m2 beöntözést végzünk a kijuttatást követően. A megbetegedett lisztharmat-populációnak csökken a konídiumprodukciója. quisqualis konídiumszuszpenzióval végzett permetezés a vegyszeres védekezéshez hasonlóan gátolta a lisztharmatfertőzést Eljárásokat dolgoztak ki nagytömegű micélium és konídium előállításá­ ra. élelmezés-egészségügyi várakozási ideje O nap. A készítmény halakra és méhekre nem veszélyes. A talajkezelést évente egyszer kell elvégezni. amelyek kiszabadulva újabb lisztharmatgombákat fertőzhetnek. ezért a permetezéseket a kora reggeli. szerves trágyákkal és talajjavító anyagokkal együttesen. quisqualis nevű gomba. és itt intracellulárisarr növekednek. A konídiumokból fejlődő csíratömlők behatolnak a lisztharmatgomba hifáiba. valamint a Claviceps purpurea fajok szkleróciumai. sőt fungicidrezisztens törzseket is előállítottak. tök. ha a hajtatás során 15-25 oc talajhőmérsékletet és 60-70%os víztelítettséget tudunk biztosítani.rodik és a parazitált kitartóképletben. a B. hogy az A. a Botrytis cinere a. ami a hajtatott zöldségkultúrákban (uborka. illetve barnává válik a parazitáltság következtében. illetve a késő délutáni órákban végezzük. vízoldható granulátumként A spórák csírázáshoz legalább 60% relatív páratartalom és minimum 2--4 óra szükséges. minor. A készítmény akkor a leghatékonyabb. Magyarországon Koni néven a Coniothyrium minitans Campbell (K-l) biopreparátum engedélyezett. sőt a kleisztotéciumokba is behúzódnak. A Koni gombakonídiumból készült biopreparátum. A fertőzött lisztharmatgomba fehéres színe szürkévé. A faj konídiumai a lisztharmatgomba hifáit fertőzik. majd a konídiumokba is. A készítményt a palánták kiültetése előtt 4-6 héttel kell a talaj felszínére egyenletesen kijuttatni 15-20 g/m 2 dózisban. Az antagonista szervezet fertőző hifái eljutnak a konídiumtartókba. Egyik legkorábban leírt és leginkább tanulmányozott fajuk az A. és annak védelmében át is telelhetnek A parazitált lisztharmatgombák hifáiban az antagonista gomba piknídiumok és konídiumok tömegét képezi. aS. vagy annak felületén nagyszámú piknídiumot képez. Az így készült preparátum a fontosabb humán toxikológiai vizsgálatokban is kiválóarr szerepelt Az A. illetve 121 . hogy a vegyszeres növényvédelmi technológiákba is beépíthetők legyenek. paprika és saláta) alkalmazható sikerrel a Sclerotinia sclerotiorum gombafaj ellen. trifoliorum. amelyet elsősorban üvegházi kertészeti kultúrák (pl. paprika) lisztharmatbetegségei ellen ajánlanak A készítmény gombaspórákat (konídiumokat) tartalmaz. és sok esetben elmarad a kleisztotéciumképzése is. majd 8-10 cm mélyen a talajbakell dolgozni. és a gomba életmódjának. a S.

illetve gumócsávázásra ajánlják. A készítményt önállóan. pl. A biológiai védekezésben szerepet játszó folyamatok Egyes mikroorganizmusok azon túl. A P aligandrum gomba oospóráit tartalmazó biopreparátum külfóldön kereskedelmi forgalomban van. Antagonista tulajdonságáról ismert a P aligandrum nevű gombafaj. A készítmény a palántadőlés és a fuzáriumos betegségek megelőzésére ajánlható. ezért alkalmazásakor rendkívül fontos. amely több növénypatogén Pythium fajt is képes parazitálni. Alternaria és Aspergilius fajok ellen pillangósokban. A készítményeket első­ sorban vetőmag-. 25 1/t vízmennyiséggel a magra juttatva. pl. Mycostop néven. A dinnyefél ék palántanevelésekor a táp kockára.és dísznövény termesztésekor. képesek rezisztenciát indukálnia növényekben egy adott kórokozó ellen (elicitor hatás). Zöldségfélék és paprika termesztésében.páralecsapódás várható. Botrytis cinerea. pl. valamint a System 3 és Bactophyt készítmények. A készítmény vízoldható por. 3000-5000 l/ha vízmennyiséggel kipermetezve vagy beöntözve.1 g/m 2). A készítmény talajkezelésre és vetőmagcsávázásra egyaránt engedélyezett számos zöldség. Rhizoctonia solani. 3000 l/ha vízmennyiséggel kipermetezve vagy beöntözve. hogy más kémiai hatású anyagokkal együtt ne alkalmazzuk és klónneutes vizet használjunk. illetve magágyra ajánlott dózis l kg/ha (0. Egyes fajok azonban antagonisták is lehetnek. az Epic és Kodiak készítmények Rhizoctonia. A sugárgombák közül a kutatás középpontj ába a Streptomyces fajok kerültek. Az 1990-es évek végétől több Bacillus subtilis törzset tartalmazó biopreparátumot is kereskedelmi forgalomba hoztak külfóldön.1 g/m 2). A készítmény egyaránt alkalmazható magcsávázásra vagy növénnyel fedett terület kezelésére. a zöldségfélék csírabetegségei ellen. griseoviridis K-61-es törzsét engedélyezték kereskedelmi forgalomban. hogy kórokozók elleni biológiai védekezésre alkalmasak. Fusarium oxysporum és Pythium fajok elleni védekezésben. Vetőmagkezelésre ajánlott dózisa l kg/t. A Mycostop készítmény élő spórapreparátum. klónneutes vízbenkijuttatva használjunk! Baktériumok és sugárgombák alkalmazása gombák ellen A Bacillus subtilis fajjal több országban is végeztek ígéretes biológiai növényvédelmi kutatásokat. A kutatók jelentős eredményekről számolnak be az Alternaria brassicola. Polyversum néven. E fajok antagonista hatása elsősorban gátlóanyag-termelő képességükkel hozható összefúggésbe. illetve palántanevelő ágyakra való kijuttatáskor az előírt dózisa l kg/ha (0. vagy ezen mikro122 . Az állománypermetezést 10% lisztharmat-fertőzöttségiszint alatt kezdjük el. A Pythium fajok a talajban gyakran előforduló gombák. Ilyenek. Az 1980-as években jelentős eredményekről számolnak be kutatók a hagyma fehérpenészes rothadását előidéző Scieratium cepivorum és a tracheomikózist előidéző Verticul/ium dahliae elleni védekezésben. Fusarium. képesek serkenteni a kezelt növények növekedését. a hatékonyságot fokozhatjuk ásványi olaj (0. Hazánkban és a világ számos országában aS. a talajra. A készítményt 6-l O naponként végzett permetezés i gyakorisággal alkalmazhatjuk a leghatékonyabban. amelyet üvegházi zöldségtermesztésben ajánlanak. A fajok jelentős része jól ismert növénypatogén szervezet.3%) hozzáadásával.

p. hogy az adott növényállományban melyek a meghatározó jelentősé­ gű károsítók. A tervezett biológiai védelem eredményességét meghiúsíthatja a palántanevelés idején használt hosszú hatástartamú inszekticidek használata.organizmusok jelenléte a talajban elnyomja. Turóczi 1999). Irodalom Cook. 100-151. hogy igazán hatékony biológiai növényvédelem csak a klimatizált növényházakban valósítható meg. hogy egy természetes ellenség beváltsa a hozzá fűzött reményeket. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete. feltételrendszeren túl feltételezi a növényállományban előforduló kártevők. Jn: Polgár A. Ahhoz. (1999): Biológiai védekezés növényi kórokozókkal szemben. Természetesen a biológiai védekezés hatékonysága szerény. A biológiai növényvédelem a technikai háttér. A tervezés folyamatában számba vesszük. Amennyiben a növényállomány védelmét több kártevő is meghatározza. L. 539 pp. Ebből adódik. akkor a biológiai védelem sikeres megvalósításához valamennyi jelentős kártevő ellen szükséges a természetes ellenségének bevezetése. (1996): The nature and practice ofbiological control afplant pathogens. megfelelő klimatikus feltételeket kell teremteni. A növényállományokba kijuttatott természetes ellenségek akkor lesznek társaink a növényállomány megvédésében. ahol a hőmérséklet. A kórokozók elleni biológiai védekezési lehetőségek tekintetében megállapítható. A termesztőberendezések­ be kibocsátott hasznos szervezetekről a kijuttatást követően is gondoskodni kell. ha a többi károsító elleni védelem nem veszélyezteti tevékenységüket. Turóczi Gy. 123 . ezért nem lehet eleget hangsúlyozni. hogy a megfelelő környezeti és termesztési feltételeket kell biztosítani e készítmények hatáskifejtésének elősegítéséhez. F. a páratartalom valamilyen szinten szabályozható. USA. de szerepük fontos. hogy a gyakorlatban is széleskörűen és megfelelő hatékonysággal alkalmazható lehetőségek köre szűk. A biológiai védelmet tervezni kell. J. azaz a kártevő fajt hatékonyan korlátozza. A biológiai növényvédelem elsősorban a növényházakban termesztett zöldségfélék kártevői és egyes gombásbetegségei elleni védelemben terjedt el legjobban. Emellett a biopreparátumokat egyéb agrotechnikai és termesztéstechnológiai elemekkel együttesen kell alkalmazni azok hatékonyságának növelése érdekében. R. a természetes ellenségek biolágiájának alapos ismeretét. K. mert az engedélyezett biopreparátumok száma és alkalmazási terültük köre bővülni fog a jövőben. Budapest. illetve visszaszorítja a talajban élő kórokozó szervezetek fertőzési lehetőségeit (szuppresszív hatás. Biológiai növényvédelem a hajtatott zöldségfélék kártevői ellen A biológiai növényvédelem a növényvédelemnek az a módja. APS Press.-Baker. amikor a károsító szervezetek természetes ellenségeit mesterséges körűlmények között elszaporítjuk és a károsítók által veszélyeztetett növényállományokba kihelyezzük. illetve a klimatikus igényeik kielégítésével segítjük elszaporodásukat. (szerk): A biológiai növényvédelem és helyzete Magyarországon.

főleg baktériumokat és gombákat is felhasználhatunk A hajtatott. Az imágók számára a magas hőmérséklet nem kedvező.üvegházi ro olytetűfürkész A zöldséghajtatásban az Encarsia formasa a Trialeurodes vaporuriorum és a Bemisia tabaci elleni védelem a legnagyobb felületen és legeredményesebben használt természetes ellenség. A gazdaállat korábban fehér teste kb. amelynek valamenynyi egyede nőstény. A felsoroltakon túl esetenként az aknázólegyek és olykor a szélesatka válhat jelentős kártevő vé. tömegtenyésztett természetes ellenségek kereskedelmi forgalomban kaphatók. forgalomba kerülésüket engedélyezési eljárás éppúgy megelőzi. tojásgyümölcsnél az üvegházi molytetű és a levéltetvek a legnagyobb károkkal fenyegető kártevő fajok. nyugati virágtripsz. Tekintettel arra. eltérések növényenként az egyes kártevők jelentőségében vannak. nem szabad megfeledkezni arról sem. jelezvén a sikeres parazitatevékenységet 23 °C-on ll nap alatt kifejlődik a 0. Egy molytetűftirkész nőstény átlagosan 2 hetes élete során naponta 10-15 tojást rak. a kivitelezéshez szükséges. Az Encarsia formasa imágója az üvegházi molytetű letelepedett. A melegigényes zöldségfajok kártevő együttese közel azonos. vagy csak a nyári hónapokban jelentek meg a zöldségféléken. Felhasználhatóságukat. hogy amikor a kertész növényházat épít abból a célból. hogy az Encarsiaformosa fejlődése gyorsabb legyen a molytetvek fejlődésénél. hogy olyan kártevők megtelepedését is lehetővé teszi. A Trialeurodes vaporuriorum lárváját jobban kedveli. A kártevő állatok elleni védelemre rovarpatogén mikroorganizmusakat. amelyeket a forgalmazák külön márkanévvel is ellátnak. 26°C-on 15. mindegyiket külön lárvába. Így pl. ugyanakkor hiányoznak természetes ellenségeik. ismernünk kell a termeszteni kívánt növényfaj kártevőit. vagy élőskö­ (parazita) ízeltlábú fajokat egyaránt felhasználhatjuk a biológiai növényvédelem céljaira. uborkánál az üvegházi molytetű. és szabadfoldön ekkor sem okoztak jelentős kárt.23 °C-on 21. A biológiai védelem gyakorlata a könnyen nevelhető természetes ellenségeiket használja fel a kártevők egyedszámának korlátozására. hogy a termesztett növények igényeit kielégítse. 18 °C-on 32 nap. de a 124 . Ahhoz. hogy a biológiai védelmet tervezhessünk. rendszerint L3 lárvájába rakja tojását. Ahhoz. uborka-levéltetű. melegkedvelő zöldségfajok kártevői elleni biológiai növényvédelem módszerei jól kidolgozottak. mert a növényház klímáj a egyezik korábbi elterjedési területével. Az egy nemzedék kifejlődéséhez szükséges időt a hőmérséklet alapvetően meghatározza. mint a növényvédő szerekét. amelyek korábban egyáltalán nem. 7-l O nap elteltével feketére színeződik. a levéltetvek. Növényházban termesztett paprikánál a nyugati virágtripsz. A melegigényes. Magyarországon a növényházakban termesztett zöldségfélék kártevő rovarai és atkái elleni védelemre számos természetes ellenség forgalomban van. az üvegházi molytetű ellen használható üvegházi molytetűftirkész En-Strip. Biobest Encarsia márkanévvel kerül forgalomba. a közönséges takácsatka. legalább 20 ocos hőmérsékletre van szükség. behurcolt kártevők azért képesek a növényházi körűlmények között elszaporodni és súlyos károkat okozni.A károsító állatok természetes ellenségeiközüla ragadozó (epizita). dő Fontosabb zöldségkártevők természetes ellenségei Encarsia formosa .5 mm-től alig nagyobb fürkészdarázs imágója. paradicsomnál az üvegházi molytetű.

mintegy kétszerese. Az Encarsiafor mosa hajtatott zöldségfélék malytetű (Trialeurodes vaporuriorum. az első és második stádiumú Járvákat az érési táplálkozás során el is pusztítják. 20 ragadozóatka1m 2 a fertőzött növényekre. szívódobozban forgalmazzák. nimfák és az imágók a takácsatkákat valamennyi stádiumukban egyaránt támadják. A közönséges takácsatkán kívül aszélesatka. Phytoseiulus persimilis . és ma már a mediterrán régióban általánosan megtalálható. Nyugalmi állapotuk nincs. a növényházakban előforduló takácsatkafajok elleni biológiai védekezésre használják. A takácsatkák számára kedvező 30 oc feletti hőmérséklet és a 60% alatti relatív páratartalom a ragadozóatka-tojások pusztulását eredményezi. Chiléből terjedt el. vermikulittal keverten. Ugyanakkor 30 oc felett erősen lecsökken az élettartamuk. 13 nimfát és 5 kifejlett egyedet is elfogyaszt. hogy egyedfejlődése lényegesen gyorsabb a takácsatkák fejlődésénéL 30 °C-on 5. Ambliseus californicus .és a szamócaatka-fajokat is képes korlátozni. mint a Phytoseiulis persimilis. A ragadozóatkákat általában l 000-2000 egyed/doboz kiszerelésben. Hatékonysága annak köszönhető. Fejlődési ideje a közönséges takácsatkáénál mintegy kétszer gyorsabb.kaliforniai ragadozóatka A Kalifomiából és Floridából származó. Az üvegházi ragadozóatka a zöldségféléken károsító közönséges takácsatka ellen eredményesen használható. a levelekre. A nőstényeket a mézharmat vezeti nyomra. nem repülnek. Megkésett kibocsátás esetén az üvegházi malytetű által ürített nagy mennyiségű mézharmat mozgásában gátolja a keresési tevékenységet. Egy nőstény akár 50 tojást rakhat a háromhetes élete folyamán. Bemisia tabaci) elleni védelmére jól használható. Táplálék hiányá- 125 . illetve kijuttatást szolgáló apró edényekben ömlesztve helyeznek el. Az utóbbi fajnál a parazitált bölcső barnára színeződik. 20 °C-on 9. amelyeket kartonlapra ragasztanak. A kijuttatást azokon a növényeken javallott elvégezni. ebből táplálkoznak is. A mérsékelt égövben. A tojás mérete lényegesen nagyobb a takácsatka tojásainál. Az Encarsia formasa kibocsátása parazitált molytetübölcsőkkel történik. a takácsatka-kolóniák közelébe helyezik.üvegházi ragadozóatka Az üvegházi ragadozóatka a takácsatkák természetes ellensége. sőt. 15 °C-on 25 napig tart. A Phytoseiulus persimilis a takácsatka valamennyi fejlődési alakját támadja és naponta 20 tojást. A megtermékenyített nőstények tojásaikat. Átmenetileg 6-8 °C-on. A ragadozóatkákat a megérkezésüket követően minél előbb javasolt kijuttatni. A lárvák. Kijuttatásukat a takácsatkák észlelésekor haladéktalanul meg kell kezdeni. A sikeres biológiai védekezés feltétele a korai kibocsátás és a megfelelő klimatikus feltételek megteremtése. Akijuttatás 2-3 hét múlva szükség esetén megismételhető. 18 oc alatt gyenge a fürkész imágók keresési tevékenysége.Bemisia tabaci Járváját is elfogadja tojásrakás céljára. sötét helyen tárolhatók. A kifejlett nőstények naponta átlagosan három tojást raknak a takácsatka-kolónia közelébe. melegkedvelő ragadozóatka-faj a kevésbé szabályozott klímájú növényházakban sokszor eredményesebben használható a takácsatkák elleni védelemben. illetve a szomszédos növényekre kijuttatva hatásos. ahol a takácsatkák megjelentek.

amelyeket a Bemisia 2 tabaci észlelésekor javasolt a növényeken elhelyezni. A lárvák. akkor négyzetméterenként akár 5-1 O virágpoloska kijuttatása is indokolt. A ragadozópoloskákat vermikulittal keverve. amelyeket biológiai védekezésre használnak. a te126 . A jó pollentermelő növényeken az Orius fajok kijuttatása már atripszek észlelése előtt megtörténhet. Mivel lassú a populáció növekedése.molytetűfürkész A Bemesia tabaci egyik leghatékonyabb parazitoidja. Hőmérséklettől ftiggően 11-37 nap alatt kelnek ki a lárvák. az Ambliseus californicus fajt a takácsatkák észlelését megelőzően javasolt kijuttatni. pl. Három hét alatt fejlődnek ki és hozzávetőlegesen imágó alakban még ugyanennyi ideig élnek. .ragadozó virágpoloskák Azok a virágpoloskák (Anthocoridae) amelyek nem diapauzálnak. Alacsonyabb hőmérsékleten fejlődése vontatott. Frank/inielia occidentalis) elleni védelemre. A tripszeken kívül más parányi rovarokat. Hozzávetőlegesen 14 nap alatt fejlődik ki. Esetenként növényi nedvet is szívogat. Eretmocerus mundus . Az imágók 40-110 napig élnek. Kartonlapra ragasztott. Tripszek hiányában pollennel is táplálkoznak. nimfák. dobozokban forgalmazzák. mintegy 80% körüli parazitáltságot nem érünk el. sőt az éhezést is jobban tűri az előző fajhoz képest. a nőstények l 00-250 tojást raknak a hőmérséklettől és a tápláléktól ftiggően. a levéltetveket és a lepketojásokat is fogyasztja. kizárólag tripszlárvákat. így alkalmasak a növényházakban károsító tripszfajok (Thrips tabaci. parazitált bölcsőket forgalmaznak. takácsatkákat szintén ragadoznak. sötétben tárolható.ragadozó mezei poloska Az üvegházi molytetűn kívül a takácsatkákat. caliginosus üvegházi molytetű elleni védelemre az Encarsia formasa fajjal kombináltan. majd folyamatosan fejlődnek. A nőstény a tojásait a levél szövetébe süllyeszti. Orius spp. Macrolophus caliginosus . Azokban a növényállományokban. tripszekkel táplálkoznak. amikor is 1-2 egyed1m 2 adagban megelőző védelemre szolgál. majd az imágó egy kerek lyukat rágva hamarosan távozik a bölcsőbőL A mediterrán területek növényházaiban a nyár folyamán is jól használható a Bemisia tabaci elleni védelemben. Az imágók a növény szövetébe helyezik tojásaikat A tojásból kikelő lárvák szintén ragadozó tevékenységet folytatnak. Orius majusculus a leggyakoribb fajok. illetve isméttése addig szükséges. A M. ahol a takácsatkák jelenlétének megállapítása nehéz. Ha atripszek már jelen vannak. A gazdaállat második vagy harmadik stádiumú lárváiba rakja tojásait. A fejlődési idejük 25°C-on 19 nap. amíg kielégítő. A diapauzára érzékeny Orius majusculus csak a nyári időszakban ad kielégítő eredményt. Átmenetileg rövid ideig 8 °C-on. de ezzel számottevő kárt nem okoz. A parazitált molytetűlárva mintegy két hét elteltével aranysárgára színeződik. Növényvédőszer-tűrőképessége meghaladja a molytetvek elleni védelemre használt Encarsia formasa faj tűrőképességét. eredményesen használható. levéltetveket. Az Orius laevigatus. 15 °C-on 58 nap.ban pollennel is táplálkozik. amelynek tojásaiból naponta 40-50 db-ot is kiszív. 2-3 Eretmocerus/m kijuttatása. az imágók !árvákat és imágókat egyaránt támadnak. folyamatosan tenyészthetők. Legkedveltebb tápláléka az üvegházi molytetű.

hogy gyors populációnövekedés jellemző az állatra. 2-3 mm nagyimágójú fürkészdarázs. amelyekre az éjszakai aktivitás a jellemző. Nyeles tojásaikat a levelekre rakják. Éppen ezért gyakran egy másik aknázólégyftirkésszel. A D. a növényekre javasolt a nimfák és az imágók kijuttatása.fürkészdará zs A növényházak ban előforduló aknázólegye k elleni biológiai védekezésre használható. Akijuttatásu kat az első aknák észlelésekor javasolt elkezdeni.aranyszemű fátyolka A levéltetvek hatékony természetes ellensége. és a parazitoici fejlődése és bábozódása az aknázólégy bábján belül folytatódik. A fejlődés időtartama a hő­ mérséklettől és a gazdaállattól is ftigg. négyzetméterenként 2 egyedet javasolt kibocsátani. sibirica a legjelentősebb növényházi aknázólégyfajokat (nevezetesen Liriomyza trifolii. és 7-14 napon belül megjelennek az újabb imágók. mint egy külső élősködő szívogatja az aknázólégy Járváját és a fejlődése. majd bábozódása is az aknában történik. A Dacnusa sibirica egy nemzedéke mintegy 3 hét alatt fejlődik ki. Tojásait az aknázólégy lárvajáratába. Az imágók kirágják magukat az aknából. A D.aknázólégy. majd bebábozódik . Az imágók 25 °C-on 7 napig élnek és mintegy 50 tojást raknak. A 2-3 mm nagyságú nőstények tojásaikat az aknában élő fiatallárvák ba rakják. majd a tojásaikat a levéltetű-kolóniák közelébe rakják. molytetűvel Dacnusa sibirica . Hátránya. és a nőstények l O napos életük alatt 200-300 tojást raknak. különösen hasznos tulajdonsága. továbbá a megtámadott lárva hamarosan befejezi az akna készítését. Diglyphus isaea . Ezen felül a D. a lárva közelébe helyezi el. A l 0-14 nap alatt kifejlődő lárva az aljzaton bábozódik.5 mm testméretű szúnyog mézharmattal táplálkoznak. L. A növényház melegebb helyein.aknázólégy. Magyarországon szabadföldön is gyakori. isaea nőstények érési táplálkozásuk során mintegy 70 L 1-LTes aknázólégy !árvát ölnek meg. és kevesebb tojást raknak. hetenként. majd a kikeit fiatal lárvák hamarosan megkezdik ragadozó tevékenységüket. a Digtyphus isaea fajjal együtt használják az aknázólegye k elleni védelemre.nyészidő fertőzött elején javasolt a kijuttatása. Az Aphidoletes aphidímyza bábokat vermikulittal keverten forgalmazzák. A növényházakban előforduló levéltetűfajok hatékony természetes ellensége. A lárvák többnyire narancsszínűek. huidobrensis) egyaránt parazitálja. Chrysopa camea . A kikelő lárva. 15 °C-on 20 napig élnek és több mint 200 tojást is rakhatnak. A lárvák 127 . hogy magasabb hőmérsékleten az imágók rövidebb ideig élnek. L. így már a tenyészidő elején is a gazdaállattal együtt jelen lehet a növény házakban. Valamennyi növényházban előforduló aknázólégy ellen eredményesen használható. Egy-egy nőstény akár száz tojást is lerakhat A kikelő lárvák azonnal a levéltetveket támadják és szívogatják. Biológiai védekezés céljára a levéltetvek észlelését követően. bryoniae.levéltetvész-gubacsszúnyog Amintegy 2.lárvafürkész Aknázólegyek !árvái elleni védelemre ajánlott. A parazitált aknázólégy nyűve tovább fejlődik. sibirica a gazdaállat bábjában is átvészelheti a hidegebb időszakot. Aphidoletes aphidimyza .

majd elhagyja. A belső élősködővel fertőzött levéltetű az egészségestől többet táplálkozik. A gabonalevéltetvek a zöldségfélékre nem jelentenek veszélyt. Egy nemzedék kifejlődéséhez 10-14 napra van szükség. A báb alakban forgalmazott gubacsszúnyogok írnágói a növényállományban felkeresik a takácsatkatelepeket és a közelükbe rakják tojásaikat A két nap alatt kikelő lárva takácsatkákkal táplálkozik. biológiai védekezésre növényházakban eredményesen használható.és a zöld őszibarack-levéltetű elleni megelőző védekezésre használható eredményesen. A lárvák 12-35 oc között táplálkoznak és a levéltetveken kívül más parányi ízeltlábúakat is ragadoznak.atkász-gubacsszúnyog A növényházakban károsító takácsatkák elleni biológiai védelemben a Phytoseiulus persimilis mellett szintén sikeresen használható a Feltielia acarisuga ragadozó gubacsszúnyog. Verteillium leeani Molytetvek Tria/eurodes vaporariorum Bemesia tabaci Tripszek Frank/iniel/a aceidenta/is Thrips tabaci Hercinothrips femoralis 128 . Aphidius colernani . hűvösebb őszi és tavaszi időszakban is kielégítő védelmet ad. Feltielia acarisuga. A 2 mm nagyságú nőstények a tojásaikat a levéltetűbe rakják. amikor gabonalevéltetveket kanténeres árpán tenyésztenek. Orius spp. A levéltetűben kifejlődött fürkészdarázs kerek lyukat rág a levéltetű testén. és nagy mennyiségű mézharmatot ürít. rendellenesen megnőnek és rendszerint világos barnára színeződnek. Az Aphidius colernani az uborka. majd ezeket a levéltetűvel fertőzött növényeket kihelyezik a megvédeni kívánt növényállományba. Kijuttatásának egyszerű eszköze ·a tárolónövényes módszer. illetve az Aphidiletes aphidimyza levéltetű természetes ellenségeket. Egy nemzedék kifejlődése 2-3 hétig tart. A levéltetvek természetes ellenségei a "tárolónövényekről" terjednek szét a növényállományban. Hat nap elteltével a parazitált levéltetvek a növényen rögzülnek. A fényszegény. Kijuttatásukat a levéltetvek észlelésekor javasolt elvégezni.levéltetűfürkész A levéltetvek természetes ellensége. Egy hét alatt kifejlődik a lárva és az érzugban bábozódik.fejlődésük során több száz levéltetüt fogyasztanak el. erre telepítik az Aphidius colernani fajt. így a módszer könnyen megvalósítható. A kannibalizmus megelőzésére csomagolásuk és szállításuk külön szakismeretet igényel. Fontosabb növényházi kártevők és biológiai védekezésre alkalmas természetes ellenségeik a következők: Kártevők Természetes ellenségek Encarsia formasa Eretmocerus eremicus Eretmocerus mundus Macrolophus caliginosus Verteillium leeani Amblyseius cucumeris Amlyseius degenerans Hypoaspis spp. és a lárva a levéltetűben fejlődik.

Mezőgazda Kiadó. (megjelenés alatt) Biológiai védelem hajtató kertészeknek. vizekre nem veszélyes. A kezelést évente csak egyszer kell elvégezni. paradicsom. uborka és saláta esetében a szklerotíniás betegség (kórokozó: Sclerotinia sclerotiorum) ellen védekezni kell. Mezőgazda Kiadó. és a talajba kell dolgozni. Budapest Budai Cs. Talajkezelésre a Coniothyrium minitans gombát tartalmazó Koni WG biológiai növényvédő szer ajánlott. Előnye. Mezőgazda Kiadó. A készítménygranulátumot kiültetés előtt a talajra ki kell szómi. Mezőgazda Kiadó. biológiai növényvédő szerek a zöldségfélék kórokozói ellen Növényházban paprika. (szerk. uborka és saláta esetében a botrítiszes betegség (kórokozó: Botrytis cinerea) ellen permetezésre a Trichaderma harzianum T-39 törzsét tartalmazó Trichodex WP biológiai növényvédő szer használható. majd be kell öntözni. hogy méhekre.) (2000): A biológiai növényvédelem alapjai. Budapest Budai Cs. (szerk. Növényházban paradicsom. élelmezés-egészségügyi várakozási ideje csupán l nap.Levéltetvek Myzus persicae Macrosyphum euphorbiae Aphis gossypii Aulaearthum solani Aphidius colernani Aphidius ervi Aphelinus abdamina/is Aphidoletus aphidimyza Chrysaper/a carnea Adalia bipunctata Verticil/ium leeani Aknázólegyek Liriomyza tr(folii Liriomyza huidobrensis Liriomyza bryoniae Atkák Tetranycus urticae Dacnusa sibirica Diglyphus iseae Opius pallipes Phytoseiulus persimilis Amblyseius cal!fornicus Feltielia acarisuga Biológiai védekezés. Budapest Jenser G. Budapest 129 . Irodalom Fischi G.) (2003): Integrált növényvédelem a kártevők ellen. (2003): Növényvédelem a zöldséghajtatásban.

.

Részletes hajtatási ismeretek .

közepesen hosszú ízköz ű.-Erős növekedési erélyű. oz elsőtől oz utolsó darabig azonos méretűek. korai lerméshónyodo mogos. ÓRIÁS Fl TmO csípős . erős paprika . : 7 6/505 -790. Tel. koro lovaszi lermeszlésre ojónljuk. hegyes. Húsa vostog.. vilógoszöld színű . rendk ívül népszerű fojto. Téli. Jól köt. Átlagsúlyo l 00.hu • www. gény időszakbon is folyamotoson köt. Kellemesen csípős. közepes ízközü. Kiültetését februór 20-tól jovasoljuk. Fénysze csípős . hegyes. nyóri és őszi lermesztésre javasoljuk. Vastag.. Egy. nagyon erősek. Tavaszi. illetve két főszóron is termeszthető. Kalciumhiónyro nem reogól érzékenyen . TmO -vírus -ellenólló.A DE RUITER SE EDS VETŐMAGY ÁRSASÁG PAPRIKA FAJTAKÍNÁLATA HUNOR Fl TmO éd e s töltenivaló paprika Erős növekedési eréllyel rendelkező.deruiterseeds . erős paprika. középzöld színüek. DARAS Fl Tm2 hegyes paprika Erős növekedési erélyű. Termése o Mogyororszógon termesztell csípős poprikók közül o legnagyobb . húsos termésfal jellemzi.792 E-mail : ruiter@axalero.120 g. VÁLASSZON A SPECIALISTA KÍNÁLATÁBÓL! 6000 Kecskemét. rövid ízközű újdonsóg. Daók Ferenc tér 5 .Fax : 7 6!505 .hu DE RUITER SE: DS HIBRID VETŐMAG . bőtermő. Termései hosszúak. hegyes paprika ' . bogyójo szobólyos és egyöntetű. sórgósfehér színű .

Burgonyafélék hajtatása
Paprika (Capsicum annuum L.)
Általános tudnivalók
A paprika termesztésére Európában is és hazánkban is jellemző, hogy a szabadföldi területek csökkenésével párhuzamosan egyre nagyobb méctékben kezd hajtatott növénynyé válni. Ez a megállapítás mind területi vonatkozásban, mind pedig az összes termést vizsgálva helytálló. Az összes termés mennyiségének csökkenéséről gyakorlatilag nem beszélhetünk, mert az 1960-as évek közepén megjelent fóliás hajtatólétesítmények rohamos elterjedésével a paprika hajtatásában is ugrásszerű minőségi változás történt, jelentősen megnövekedett a termésátlag, így a szabadföldi termőterűlet drasztikus csökkenéséből származó terméskiesést a fólia alatti hajtatás pótolja. Napjainkra jellemző, hogy a fóliás hajtatólétesítmények felében (2000-2300 ha és 50 ha körüli üvegház), ami közel50%-a a szabadföldi paprikatermő területnek, az országban termett összes paprika mennyiségének mintegy négyötöde (180-200 ezer tonna) itt terem. Összességében megállapítható, hogy az utóbbi időszakban hazánkban termett paprika összes tömege nem változott, az előállítás helye viszont igen. Vélhetően a szántóföldi területek további csökkenésének üteme lelassul vagy megáll, ezért ez 3-4000 ha között stabilizálódik. Az előzőekből következik, hogy a hajtatófelület további bővítésére csak új piacok felkutatása után van lehetőség. A paprika hajtatásának fokozott terjedését az alábbi okokkal magyarázhatjuk - az optimális vagy ahhoz közeli környezeti tényezők hatására jelentősen megnő­ nek a termésátlagok és az intenzív szántóföldi körűlmények közötti termesztéshez viszonyítva is elképzelhető a négy-ötszörös termésmennyiség, - a hajtatott árunakjobb a minősége, ami a nagyságra, alakra, tisztaságra stb. egyaránt vonatkozik, a beltartalmi értékek viszont gyengébbek, - nagyobb a termésbiztonság és - a piaci lehetőségek ismeretében az áru előállítása jobban időzíthető. A paprika hazánkban az egyetlen olyan zöldségfaj, amelynél többnyire magyar fajtákat termesztünk, a más típusú külföldi fajták néhány éves próbálkozás után eltűn­ nek a termesztésbőL Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a kedvelt, fehér termésű fajtáinkkal - azok mérete miatt - nem tudjuk elérni a blocky és a lamuyo típusok termésátlagait Az is igaz, hogy a kőgyapoton termesztők nagy többsége (hosszú kultúrában) ezekkel a fajtákkal is eléri a 25 kg/m 2-es termésátlagot Az elmúlt évtized utolsó hét évének a hajtatásra vonatkozó területi adatait - a megtermelt mennyiséget és a termésátlagot - a 41. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy a termésátlagok 7,4-8,0 kg/m 2 között mozognak. A közölt adatsor természetesen magában foglalja nemcsak az előzőekben leírt magas termésátlagokat, hanem a sokszor nagyon alacsony (3-5 kg-os) termelési eredményeket is. 133

41. táblázat. A paprikahajtatás fontosabb adatai az 1996-2003. években
Megnevezés Terület (ha) Össztermés (l OOO t) Termésátlag (kg/m2) 1996 2100 165 7,8 1997 2 200 !70 7,7 1998 2250 180 8,0 1999 2 300 170 7,4 200 0 235 0 180 7,6 2001 235 0 188 8,0 200 2 2400 !85 7,7 200 3 2 300 178 7,7

Növénytani jellemzők. A paprika őshazájánakAmerikát- Mexikót, Guatemaláttartják. Innen terjedt el tovább északra a jelenlegi Egyesült Államokba, délre Col umhiába, Venezuelába, Ecuadorba, Brazíliába, Peruba, Bolíviába, Chilébe, Argentinába stb. Amerika felfedezése után került Európába és Ázsiába is. Magyarországi megjelenéséről a legrégebbi megbízható adat a XVI. század közepe tájáról maradt ránk. Eszerint az első paprikát Széchy Margit szerezte be gyűjtemé­ nyes kertje részére. Legkorábban Szeged környékén indult meg a fűszerpaprika termesztése az 1700as évek derekán. Néhány évvel később már Szentes környékén is megkezdték termesztését a házikertekben. A nagyobb arányú szántóföldi termesztés csak a XIX. század első felében bontakozott ki, gócpontja Szeged és környéke volt. Később innen terjedt tovább Kalocsa vidékére. A paprika nálunk egyéves növény. Főgyökerének tengelye erősen fejlett orsógyökér, amelyen az oldalgyökerek egyenletesen elosztva helyezkednek el. A fejlett paprika főgyökérzete sűrű "bojt"-hoz hasonlít. A gyökerek többsége a talaj felszínéhez közel (túlnyomórészt 30-40 cm mélységben) helyezkedik el. Hajtásrendszer. A termesztett fajták a hajtásrendszer alapján két típusba oszthatók, eszerint folytonos növekedésűeket és csokrosokat (determináltakat) különböztetünk meg. Fiatalkori vegetatív növekedése folyamán általában a 9-l O. levélnódusz kifejlesztéséig mindkét típus elágazás nélkül növekszik, amíg az első virág- vagy birohókezdemény meg nem jelenik és ezzel együtt két ágat nem fejleszt. A folytonos növekedésű fajták általában kétszer két elágazásig fürtös jellegűen növekednek, az így kialakult négy ágon pedig bogas jellegűen növekednek tovább, azaz minden újabb nóduszon egy virágot, egy tovább növő és egy tovább nem növő ágat fejlesztve. A csakros fajták képesek egy nóduszon egynél több virágot (csokrot) fejleszteni, és a fürtös, illetve bogas ágrendszer növekedését ezen a nóduszon leállítani. Ettől kezdve az eddig kialakult ágrendszer idősebb részei fejlesztenek újabb, rövid szártagú, tovább nem növő elágazásokat, általában többesével álló virágokkaL Az, hogy hányadik elágazásszinttől válik csokros jellegűvé a determinált növekedésű növény, a környezeti tényezők vegetatív növekedést befolyásoló hatásától is függ. Leveleinek alakja sokféle, nagysága és száma változó. A levél egyszerű, ép szélű, nyeles. A főtengely levelei általában szórt állásúak A virágok kétivarúak, 5 (-8) szirmúak, fehérek, tövüknél összeforrtak A porzók · száma 5 (-8), színük lila. A termő alakja és színe a terméstípusokhoz megközelítőleg
134

18. ábra. A paprikabogyók hosszmetszetének alakja (OMMI leíró fajtajegyzék nyomán, 2002) a) szarv alakú, b) keskeny háromszög, c) háromszög, d) trapéz, e) téglalap, j) négyzet, g) lapított, h) szív alakú, i) kerek

igazodik, bibeszálban és hibében végződik. A virág önbeporzó, fakultatív (rovarok által közvetített), idegen beporzássaL Termés. A paprikának bogyótermése van. Valamennyi része gazdasági és termesztési szempontból jelentős. A bogyótermés alkotórészei: termésfal (összenőtt termő levelek), központi oszlop a magokkal, rekeszfalak (vagy erek) csésze, kocsány. A paprikabogyók alakjáról a 18. ábra ad tájékoztatást. Mag. Sima felületű, lapított vese alakú. Ezermagtömege 5-7 g. Csírázóképességét 3-4 évig tartja meg.

Ökológiai igények
A paprika a sok meleget kívánó zöldségnövények közé tartozik, hőmér­ sékleti optimurna 25± 7 °C. A magvak csírázásának optimurna 30-32 °C. A fagypont alatti hőmérsékletet még rövidebb ideig sem bírja el, fejlődéséhez 25-30 oc
42. táblázat. A paprika
Fejlődési

Hőigény.

hő igénye különböző

fejlettségi stádiumokban 25

30-32 stádium éjjel talaj
levegő

oc
nappal éjjel

oc
nappal

18-20 oc éjjel nappal

Csírázáskor Szikleveles Lombleveles palánta
Első

+ +

+ + + + + + + + + + + + + + + + + +

talaj
levegő

talaj
levegő

kötések

talaj
levegő

elősegítésére

Kifejlett növény

talaj
levegő

135

körüli nappali, valamint a 18 oc körüli éjszakai hőmérséklet a legkedvezőbb. Más környezeti tényezők is befolyásolják a hőigényt. Borús, párás időszakban a légzés lelassítására alacsonyabb hőmérsékletre van szükség. A 42. táblázat a paprika optimális fejlődéséhez szükséges hőmérsékleti értékeket foglalja össze. Kritikus hő­ mérsékleti érték a 10 oc alatti, ahol már nem fejlődik, illetve a 35 oc fölötti, ahol a virágok már nem kötnek. A fagypont alatti hőmérsékleti értékeket átmenetileg sem viseli el. Fényigény. A paprika terméskötődéséhez fajtánként változó küszöbérték felett, 5000 lux körüli fényerősség és legalább 12-14 óra megvilágítási időtartam szükséges. Egy adott fajta fényigényét a rá jellemző fényerő-küszöbérték alatt hosszabb megvilágítási idővel nem tudjuk kielégíteni, azaz a fényerő-küszöbérték alatt terméskötés nem következik be! Az igenjó-már minden fajta fényigény-küszöbérték feletti - megvilágítási körülmények között is az egyes fajták tenyészideje eltérő. A fajták fényigényének jellemzésére a nettó és a bruttó tenyészidő fogalmakat használjuk. Nettó tenyészidő: az április l-jei (optimális fényviszonyok közötti) vetéssel, a keléstől az első terméskötésig mért napok száma. Ez egyben az adott fajta fejlődési sebessége is. Bruttó tenyészidő: az október l-jei vetéssei nevelt növények kelésétől az első kötések megjelenéséig mért idő. Ez az időszak tehát a fejlődési sebességből következő nettó tenyészidő és a rossz fényviszonyokból következő tenyészidő-hosszabbo­ dás összege. A fényhiány-érzékenységet a gyenge fényviszonyok között mért tenyészidő-hosszabbodás méctékével jellemzzük: az október elejei vetésből (a mi földrajzi szélességünkön a legrosszabb fényviszonyok) nevelt növényeknek a nettó tenyészidőhöz viszonyított tenyészidő-hosszabhoctását adjuk meg a nettó tenyészidő százalékában. A gyakorlati termesztés számára nem a fényhiány-érzékenység százalékos értéke, hanem a nettó és a bruttó tenyészidő értéke használható. Az egyes fajták szabadföldi termesztésekor (optimális fényviszonyok mellett) a nettó tenyészidő nyújt támpontot a várható koraiságról, míg a korai hajtatásban a fajtakiválasztáskor a bruttó tenyészidő alapján célszerű dönteni. Vízigény. A paprika vízigénye közismerten nagy, a sejtek több mint 80 súly%-a víz. A vízfogyasztás legjobban a transzspirációs együtthatóval (egységnyi szárazanyag előállításához felhasznált víz mennyisége) jellemezhető, amelynek átlagos értéke 330. Ugyancsak jól használható termesztési szempontból a vízfogyasztási együttható (egységnyi termés előállításához felhasznált víz mennyisége) is, ez a paprika esetében l 00 körüli. A vízigény és a hőigény egymást közvetlen befolyásoló környezeti tényezők. A paprika vízigényéről csak a hőigénnyel összefüggésben szabad beszélni. A vízigény a tápanyag-ellátottsággal, a hőmérséklettel és a fényerősséggel pozitív összefüggést mutat, míg a magasabb páratartalom csökkenti a vízszükségletet. Általánosságban elmondható, hogy a paprika termése a kötődésétől számítva egyre több vizet igényel, és a bogyótömeg növekedése maga után vonja a felhasznált víz mennyiségének növekedését is. Talaj- és tápanyagigény. A paprika tápanyagigényét vizsgálva megállapítható, hogy egy tonna paprikatermés 2,4 kg nitragént (N), 0,9 kg foszfort (P 20 5) és 3,4 kg káliumot (K20) von ki a talajból. A nitrogén döntően befolyásolja a vegetatív részek fejlődését Hiánya lassabb növekedést, az idősebb levelek klorotikus sárgulását eredményezi, kedvezőtlenül befolyásolja a virágok kötődését, meghosszabbítja a tenyész136

késlelteti a termésérést Túladagolása bőséges vízellátással párosulva vegetatív irányba tolja el a növény fejlődését, nagyméretű, haragoszöld levelek képződéséhez vezet, gyakori a terméselrúgás, a kötődött termések pedig kicsik maradnak. Gyakorlati tapasztalatok szerint a palántázás után enyhe nitrogénhiány előidézése kívánatos, ezzel biztonságosabbá tehetjük a termések kötődését. Foszforból kevesebbet igényel a paprika, de a generatív szervek kialakulásában, illetve a biztonságos, gyors begyökeresedéshez nélkülözhetetlen tápelem. Hiánya rossz gyökérfejlődéshez, elégtelen kötődéshez vezet, aminek következtében a bogyóban kevés mag képződik, és ebből adódóan a termések deformálódnak Súlyos esetben a levelek, sőt esetleg a hajtásokon lévő nóduszok is vörösesbarnára, majd lilás színűre váltanak. Túladagolása néhány mikroelem felvételét zavarhatja. A káliumnak főleg a növényi életfolyamatok szabályozásában van szerepe. Túlzott jelenléte gátolja a kalcium felvételét. A káliumhiány a foszfor- és nitrogénhiányhoz hasonlóan először az idősebb leveleken mutatkozik a levélerek közötti szövetek kisárgulásával. A káliummal rosszul ellátott paprika fogékonyabb a betegségekre, érzékenyebb a hidegre és a vízellátási zavarokra. A kalciumellátás hiányossága erősen rontja a paprika minőségét, eladhatóságát A jellegzetes, csúcs közelében képződő szürkésbarna, később beszáradó foltok nagy biztonsággal a mészhiányra utalnak. Megszüntetését mindig az okok kiderítésével kezdjük, gyakran előfordul ugyanis, hogy a talajban a paprika számára elegendő kalcium található, a zavartalan felvételt azonban valamelyik környezeti tényező akadályozza. Ekkor relatív hiányról beszélünk, amelyet legtöbbször a talaj átmeneti vagy tartós szárazsága, magas sótartalma, esetleg a levegő túlságosan magas páratartalma (hosszabb esős időszak, rossz szellőztetés) okozza. A magnézium hiánya gyakran az ionantagonizmus következménye. Erősen meszes vagy káliummal túltrágyázott talajokon fordul elő, de van olyan eset is, amikor a talaj alacsony magnéziumtartalma és a magnéziumtrágyázás hiánya váltja ki. Következménye a káliumhiányhoz hasonló: klorózisos levelek alakulnak ki. Ez esetben azonban a káliumhiányrajellemző világossárgával szemben narancssárga árnyalat figyelhető meg. A támrendszeres termesztési technológia alkalmazása során gyakran megfigyelhető a magnézium hiánya. A vashiány - a hajtásvégek kisárgulása - gyakori jelenség a hajtatásban. Legritkább esetben a talaj alacsony vastartalma, sokkal inkább a talaj (termőközeg) levegőt­ lensége váltja ki, pl. túlöntözés. Hasonlóan ritka jelenség a bór hiánya is, ilyenkor a hajtásvégek elpusztulnak, a növény növekedése leáll, és rossz a terméskötődés. A jelenség hajtatásban alig fordul elő, főleg erősen meszes talajokon jelentkezik. A paprika sóérzékeny zöldségfaj, a megállapítás különösen a hazai fehér fajtakörre érvényes. Szikesedésre hajlamos vagy túltrágyázott területre nem szabad ültetni. 1-5% közötti talajmésztartalom biztosítja a paprikanövény kalciumigényét, ha az a növény számára könnyen felvehető. A talaj kémhatása-a többi zöldségfajhoz hasonlóan - akkor tekinthető optimálisnak, ha semleges vagy enyhén savanyú. A magas mésztartalmú talajokat nem tűri. A pangó víz, a magas talajvízszint iránt érzékeny kultúra. Hajtatásban a jó talajszerkezet miatt indokolt a magas, 4-5% vagy a feletti humuszszint kialakítása, ami csak rendszeres, nagyadagú szervestrágyázással érhető el, illetve tartható fenn. 137

időt,

főleg nyári ültetéskor .Az eddigiekben az egyes környezeti tényezők egyenkénti hatását mutattuk be. A későbbiekben viszonylag kiegyenlített nedvességtartalmat kell a paprika számára biztosítani. A magyarországi hajtatásban meghatározó jelentőségű a fehér húsú (termésű) paprika. Alacsonyabb értékeket ültetéstől az első szedésig tartunk. hogy a felsorolt tényezők egymással kölcsönhatásban vannak. A csepegtető öntözéssel nem biztosítható a paprika számára optimális páratartalom. a talajtakaró fólia öntözésével (pl. úgynevezett "magyar" típusú fajtákat termesztik. könnyen termeszthető. kora tavaszi fényszegény időszakban az erre kevésbé érzékeny fajtákat célszerű választani. de a hagyományos üvegházakban és fóliák alatti is . Az utóbbi években . A fajtaválasztás szempontjai Általánosságban elmondható. ha a talaj. kúpos bogyókat nevelő. E fajtákból a hazai piacra a nagyméretű bogyókat fejlesztő. ez főleg az exportban játszik szerepet. azaz a fehér blocky. A paprika A fejlődést tényezők fejlődését befolyásoló tényezők hatása vegetatív irányba befolyásoló A fejlődést generatív irányba befolyásoló tényezők Nitrogéntrágyázás Alacsony sókoncentráció (alacsony EC) Bőséges nitrogénmegvonás magas sókoncentráció (magas EC) vízhiány foszfortrágyázás alacsony erős hőmérséklet öntözés Foszfor megvonása Me leg Magas páratartalom Kevés fény alacsony páratartalom fény A hídrokultúrás rendszerekben. Csak a rövid bruttó tenyészidejű fajták (az október l-jei vetéssei nevelt növények kelésétől az első kötés megjelenéséig mért időszak) jöhetnek szóba. későbbi kezdéseknél ennek jelentősége csökken. hogy a téli. Magyar sajátosság továbbá a korai időszakban előállított és kisebb vásárlói kör által keresett hegyes-erős típus is. mikroszórófejek) szükséges a párásítást megoldani. Ugyanakkor kisebb jelentőségűek az egyéb típusú. ezeket a gazdaság érettségi állapotában szedik le. táblázat. 138 . A paprika akkor növekszik a legintenzívebben és a termések minősége akkor a legjobb. 43. táblázatban a környezeti tényezők módosító hatását foglaltuk össze.gyakori a túl alacsony páratartalom.megjelent a hajtatásban a Kapia fajtakör is.a szabadföldi termesztéshez hasonlóan. és a paprikaállományt az ápolási munkái során vegetatív vagy generatív irányba módosítják. a lamuyo. valamint a paradicsom alakú fajták. Ebből a típusból a külfóldi piac inkább a közepes méretűeket keresi. illetve a közeg nedvességtartalma 65 és 80% között van. Közismert azonban. A 43.

augusztus) kivételévelmin dig lehet paprikát vetni. köz. vége (június )--július augusztus közepe Igen korai Korai Enyhén fűtött szeptember eleje október közepe január eleje eleje február április június közepe Hideg hajtatás Nyári fóliás termesztés Őszi hajtatás 8 8 139 . Gyenge megvilágítás mellett hiába tartunk magas hőmérsék­ letet.-ápr.Valamennyi felsorolt fajta esetében szinte kizárólagos követelmény azok magas rezisztenciafoka. hozzávetőleg öt hónap. ápr. hazánkban ismert TMV törzzsel szemben ellenáll. A rendszerezhetőség és a jobb elsajátítás érdekében a 44. jan. köz. A téli.-márc. esetleg minimális energiaráfordítással állítják elő. Marokkó). köz. hogy a paprika hő. köz. táblázatban összefoglaltuk a paprikahajtatás főbb szaporítási időpontjait A fentieken kívül megemlítjük még az egyre nagyobb felületen terjedő hosszú kultúrás (vagy hosszú tartamú) hajtatástA március közepei-áprilisi kiültetéstől várhatunk 44. táblázat. Főleg a TMV-rezisztens fajták termesztése javasolt. Bizonyos jelek arra engednek következtetni. A paprikahajtatási Időszak Első időszakok főbb szaporítás i adatai Szedés kezdete januármárciusmájusjúnius(augusztus)szeptember október vetés (az időszakban) időtartama Palántanevelés (hét) 10-14--12 12-11 11-10 10-9 Ültetési időszak nov. illetve adagolunk több tápanyagot. márc. A vetéstől az első szedésig eltelt időszak is az előző esetben a leghosszabb. köz. ezzel adott esetben még rosszat is teszünk.-jan. a palántanevelési időszak is ilyenkor a leghosszabb. köz. hogy a fajta valamennyi. Termesztés Szaporítási módok. A június elején-közepén vetett paprika palántanevelési ideje viszont a legrövidebb. hogy a nagyon korai hajtatást esetleg át kell engednünk a tőlünk délebbre fekvő országoknak (pl. a hajtatási időszakot alapvetően a termesztőberendezés fűtési szintje határozza meg. ahol a paprikát a legkorábbi időszakban is fűtés nélkül. technológiai változatok. szaporítási időpontok. kora tavaszi paprikahajtatás legnagyobb költségtényezője a fűtés. a Tm2 jelzés a fajtaleírásokban azt jelenti. A szeptember eleji vetést követően a fényviszonyok december 21-ig folyamatosan romlanak.-máj. köz. Spanyolország. míg a nyári vetésű állományból alig 3. a növény fejlődését nem javítjuk.és tápanyagigényét is szorosan a fényviszonyokhoz kell igazítani. Magyarországon a két legmelegebb nyári hónap (július.5-4 hónap eltelte után szedhetjük az első terméseket Fontos tudnivaló.

Ez költségesebb eljárás. a tenyészidő végéig tartó víz. Javasolható a drazsírozott paprikamag közvetlen tápkockába való vetése is.nagy légterű termesztőberendezés. duz. de a hajtatásnál nem gazdaságos. Az előcsíráztatott.nagy teljesítőképességű állományt.legalább 2-2.folyamatos. levelezés. bár nem ritka. 140 .nem célszerű a fóliás takarás. hogy a kertészek már december második felében ki ültetik a paprikát. Kicsit drágább eljárás. később (hideghajtatásban) esetleg szóba jöhet az úgynevezett tálcás vagy "szivaros" palánták kiültetése is. amely az általános követelményeken túllegyen folytonnövő. Egy gramm magból biztonsággal 100-120 növényre számíthatunk A palántanevelés sűrű vetéssei kezdődik. . szükség esetén öntözzük Nyári vetésnél őszi hajtatásra szánt palánta nevelésekor . vízfelvétel aránylag lassan me gy végbe. de a kelési eredmény a drazsírozásra előkészített vető­ mag magas biológiai értéke és kiváló csírázóképessége miatt megközelíti a l 00%-ot. nem felesleges a próbacsíráztatás elvégzése. jó remontálóképességű (a tenyészidő végén is virágozzon és biztonsággal kössön). . a papírral takart magvetést gyakran (naponta) ellenőrizzük. hogy a tákából a kis táphengeres növényeket ültetjük át (4-6 lombleves korban) l 0-12 cm-es cserépbe.· a csírázás akár 25 napig is elhúzódhat. ezért indokolt lehet a magvak: vet6s előtti áztatása. mint a csupasz magvak használata.és tápanyag-utánpótlás.::jJoc~ITyenhőmérsékletena. valamint növényvédelem.~_~d_tmag. ilyenkor akár 8-l O hónapos kultúrával is számolni lehet. kacsozás (részletesen lásd az ápolási munkák között) és . A paprika szaporítása a hajtatásban palántaneveléssel történik.metszés. A tűzdelés optimális időpontja az első lomblevélpár megjelenése. . Paprikánál a csírázáshoz szükséges. ezek a következők: . csírázóképességét 3-4 évig tartja meg. Az előző esetben kelésig szükségtelen az öntözés. A paprikamag ezermagtömege 5-7 g.. Az őszi-téli időszakban a természetes megvilágítás nem vagy alig elégíti ki a paprika fényigényét A mesterséges világítás a palántanevelésnél esetleg szóba jöhet. osztályú tételre jellemző a 99% fölötti tisztasági érték és a 92% fólötti csírázóképesség.vetésé­ vel két-három napos eléíny érhető el a palántaneve-Iesben. Az I. 15 °C-os talajhőmérsékleten a folyamat erősen lelassul. Ez esetben a magágy és a takarófóld ne legyen száraz. Az optimális érték 3o:. de nagyon jó minőségű palánták nevelhetők úgy. különböző növényi betegségekkel szemben ellenálló. így a tűzdelésig l m2-en 2000-2500 palánta nevelhető fel. Ez a módszer a korai hajtatásban javasolható.2 m magasságban épített támrendszer. akkor már nem tud a csírázás újraindulni. A magvetést vékony talajtakaró fóliával vagy vékony papírral takarjuk le.alkalmas fajta. terméseit lehetőleg a fő­ száron vagy annak közelében fejlessze. összességében fűtőanyag-megtakarí­ tást jelent. inkább a teqnesztőberendezést árnyékoljuk A magvak kelésének időtartama_ll_ t!!lillhőmérsékletélől függ. A korai időszak­ ban legalább 6-8 cm-es tápkockákat használjunk.. A nagyértékű hibrid fajták használata miatt a vetőmagszükségletet körűltekintően állapítsuk meg.a meleg miatt . A hosszú kultúrás termesztésnek több feltétele van. mert ha a mag kiszárad. a szaporítóládába (60x30 cm méretű) 400-500 magot lehet vetni.csírázás 7-8 nap alatt megtörténik.

hogy a nitrogént milyen formában érdemes adni a palántanevelő földhöz. hogy 50 palántánál több ne legyen négyzetméterenként. rostos. A tiszta vagy homokos tőzegből készült tápkockák gyakorlatilag a növény számára hasznosítható tápanyagot nem tartalmaznak. napsugárzás. ezért a talajkeverék összeállításánál a tápanyagok kiegészítésére nagy gondot kell fordítani. 1-2 mm-es párásító öntözéssel próbáljuk hűteni. magnézium) felvételét akadályozza. kényes munka. Kiültetés előtt 7-10 nappal fokozatosan csökkentsük a vízellátást. Sokat vitatott. odafigyelést igénylő. 141 . Ennek alapján megállapítható. Sokat vitatott kérdés a növények edzésének szükségessége is. az egyes tápelemeket szerves trágyák vagy műtrágyák bekeverése útján lehet biztosítani. ha szellőztetéssei sem tudjuk az optimális hőmérsékleten tartani a berendezés légterét. Hazai tőzegeink közüla paprikapalánta neveléséhez használhaták 7-8 pH-értékűek. Paprika számára azok a jó fóldkeverékek. A jó szerkezetű és összetételű tápkockában egyenletesen. enélkül a fényszegény időszakban nem lehet jól fejlett. amelyek 10-30%-ban gyorsan felvehető. zömök palántákat nevelni. majd kiültetés előtt egy-két nappal tápoldatos vízzel töltsük fel a palántáinkat. A gyors növekedést ne a víz megvonásával. míg a túltömörítettben csak a földlabda felületén helyezkednek el a gyökerek. hogy fontos tápanyaga a növényeknek . Különösen a korai időszakban van ennek nagy jelentősége. Erős napsütésben.5% alatti) mésztartalmú tápkockák és cserépföldek kedvezőt­ lenül savanyúak. vagyis a szilárd fázis és az összes térfogat aránya. felláptőzegeket. A mész . a túl sok (5% feletti) mész pedig más. amelyek 1-5% közötti mennyiségben tartalmaznak meszet. Az alacsony (0. azaz a fejlődésben lévő növények szétrakása. Az importált. fontos növényi tápelemek (kálium. Használható még a tápkockaföld komposztáJt szerves trágyával való dúsítása is. szél vagy vízhiány) nem érik. A palánták öntözése nagy szakértelmet. A hajtatásban a palánta egyik termesztőberendezésből (palántanevelőből) a másikba kerül (termesztőházba). A paprikapalánták nagyon igényesek a tápkockaföld fizikai és kémiai tulajdonságaira. ezért szélsőséges környezeti hatások (nagymértékben eltérő hőmér­ séklet. A tápkockaföld legfontosabb tulajdonsága a porozitás. Cserepes palántanevelésnél ezt egyszerűbb kivitelezni.s a Pötrétei tőzegek. hogy a hajtatásban lényegesen kisebb jelentőségű az edzés. sokat szellőztessű~hogy~övényeink minél rövidebb időalatt felszáradjanak. A szétrakást már 5-6 lombleveles állapotban el kell végezni úgy. a növények szárazon tartásával. 70-90%-ban lassan hasznosítható nitrogént tartalmaznak. 2-3 kg/m3 mennyiségű égetett mésszel vagy takarmánymésszel (Futorral) kell kiegészíteni. de egy kis odafigyeléssel a nagy tápkockás növényeknél is megvalósítható.a talaj pH-értékét is szabályozza. ilyenek például az Ócsai. Hajtatáshoz a palántát tápkockában vagy cserépben neveljük. A gyakorlatban azokat a palánta műtrágyákat részesítjük előnyben. A sok. A_palántanevelés további fontos munkája a szükséges tenyészternlet biztosítása. A paprikatermesztök döntő többsége tiszta tőzeget vagy a tőzeg és a homok keverékét használja palántaneveléshez. mint a szabadföldi célú palántanevelés esetében.túl azon. a Keceli é. gyorsan felvehető nitrogén rontja a magvak csírázását. nagyobb vízadagokkal öntözzünk. amelyek pH-ja 3-4. hanem a hőmérséklet csökkentésével igyekezzünk elérni. A nevelés időszakában inkább ritkán.Ápolási munkák.

hogy speciális paprikanevelő keveréket rendeljünk! Növény-egészségügyi okok miatt nemjavasoljuk a "melegágyi földek" vagy a már használt kerti földek bekeverését Ezek rendszerint gombás betegségekkel és farnálféreggel erősen fertőzöttek. 4. A fiatal paprikanövények különösen érzékenyek a közeg sótartalmára.cégektől. amelyek a tápkockaföldben a foszfor megkötődését okozzák. zöld bimbós. Buviplant-A. Tápanyagban szegény közegnél a kelés utáni egy-két tápoldatozás pótolja a hiányzó tápanyagokat. 80-85 térfogat% tőzeg.erre a feladatra szakosodott. vontatottá teszi a csírázást. PG-Mix típusú komplex műtrágyák használata esetén a tiszta tőzeget 4-5 kg/m 3 szuperfoszfáttal kell kiegészíteni. hanem azzal. 1/3 térfogat% homok. Ugyanakkor megfigyelték azt is. 2. Peat-Mix. Ezért a tisztán tőzeg alapú tápkockafóldhöz háromszor-négyszer annyi foszfort szükséges adni. hogy a szerves trágya kolloid részei elfoglalják azokat a helyeket a tőzegen. Szükség esetén ültetés előtt a palántákat fejlettség szerint célszerű '\ szétválogatni. 15-20 térfogat% homok. kis adagokban célszerű kijuttatni.és betegségérzékenységet okoz.A legtöbb gondot a foszforellátás okozza a palántanevelésben. egységes állo' mányt kapunk. hogy ha a tőzeghez kevés szerves trágyát kevemek. kálium és az ammónia) határozza meg a sótartalmat. 1/3 térfogat% érett istállótrágya vagy komposzt. Elsősorban a három kation (nátrium. amelyben szerves trágya is van. Törekedni kell az állomány "etetésére". ez akár naponkén142 . 1/3 térfogat% tőzeg.5 kg/m 3 P lantosan 4D (vagy Buviplant A) műtrágya.A palántanevelés végére zömök.0 kg/m 3 szuperfoszfát. fontos azonban. de ezt a tenyészidőszakban elosztva. mert a közeg sókoncentrációját nagymértékben emeli. ám jó szerkezetük a kifogástalan csírázás alapfeltétele. --. Néhány példa a paprikapalánta neveléshez javasolható földkeverékre: l. A paprika sok tápanyagat igényel. 8-l O lombleveles. de megbízható és jó minőségű földkeverék szerezhető be a különböző . Ez nem a szerves trágya magas foszfortartalmával magyarázható.0 kg/m3 szuperfoszfát. Adagolásával vigyázni kell. hiánya hideg. 2. mint ahhoz. A foszfor termésnövelő és koraiságfokozó hatása már a palántanevelés idején is érvényesül. Valamivel drágább.és a cserépföldektőL A tápkockaföld legyen jó szerkezetű és tápanyagban gazdag. akkor a foszforhiány-tünetek lényegesen kisebb mértékben lépnek fel. ahol a foszfor megkötődne. l . A magvető földek tápanyagtartalma nem döntő. ugyanakkor a magas tápanyag-kancentráció (magas EC-érték) gátolja. . Az összessó-tartalom (EC) igen fontos és jellemző paramétere a palántanevelő közegnek. Lehetőleg válasszuk külön a magvetéshez használt földkeveréket a tápkocka. A nyers tőzeg nagymennyiségű foszfort köt meg. A hazai tapasztalatok szerint a palántanevelőkben elég gyakran megfigyelhető a kisebb-nagyobb mértékű foszforhiány. A lassított hatású Plantosan4D. A termesztök nincsenek tisztában a palánták viszonylag magas foszforigényével és azokkal a tényezőkkel. A kálium fontos tápeleme a palántáknak.

l O kg/m 2 terméshez.ti tápoldat kijuttatást is jelenthet. . A hőmérséklet szabályozásának sajátos módszere. A szerves trágya és a mütrágyák leforgatása után rotációs kapával a talaj felületét egyenletesen eldolgozzuk. így a betegségek fertőzésének. ezzel a mű­ velettel azonban a páratartalmat is a kívánt szint alá csökkentjük A szükséges 75-80% körüli páratartalmat az esetleg naponta többszöri párásítással tudjuk biztosítani.elsősorban a talaj szerkezetének. A tenyészternlet meghatározásánál az ültetési időpontot. .korai hajtatásban 4-5 tő/m 2 . A hőmérséklet fűtéssei és szellőztetéssei szabályozható. Néhány példa a sor.vagy helyettvegetációs fűtéssei is biztosíthatjuk. 70 x 25 cm= 4.hideghajtatásban 6-7(8) tő/m2 . 80 x 20 cm= 6.25 tő/m2 .szükséges a nagyadagú szerves trágya használata. az ültetés előtt és fejtrágya formájában adjuk.és levegőgaz­ dálkodásának javítása érdekében. illetve ezek be143 . A palánták kiültetése után az erős napsütésben a hőmérséklet gyorsan a nem kívánt szint fölé emelkedhet. amit alaptrágya formábanjuttatunk ki a talaj előkészítése során. a négyzetes. A szükséges hőmérsékle­ ti értélrekefa hagyományos radiátoros (bordás csöves) fűtés mellett. ikersoros és a szimplasoros változatok egyaránt előfordulnak. A trágyázást minden esetben talajvizsgálatok alapján kell végezni. ezért a szükséges tápanyagokat megosztva.és ásványianyag-szállítás.és tőtávolság-variációkra: 30 x 30 cm= II tő/m 2 . 20-23 oc fölött meg kell kezdeni a szellőztetést.középkorai hajtatásban 5-7 tő/m2 . 50+ 20 x 25 cm= 11. 27 g foszfor és 78 g kálium hatóanyag szükséges.és ne a talaj . Ezzel fokozott transzspirációra késztetjük növényeinket. Ilyenkor az érett marhatrágyából m2-enként l 0-15 kg kijutatása indokolt.folytonos növekedésű fajtáknál 8-10 tő/m 2 .4 tő/m2 . A tőtávolság megállapításakor törekedjünk arra. aminek következménye az intenzívebb víz.(determinált fajtáknál 15-20 tő/m2 ). Találkozhatunk néhol az ágyásos elrendezéssel is. . A növények elrendezésekor több megoldás ismeretes. Támrendszeres termesztésben (csak folytonos növekedésű fajtákkal dolgozzunk!): . A vegetációs fűtés segítségével az alacsonyabb hőfokú vizek energiája is gazdaságosan hasznosítható. Elegendő annyi vizet kijuttatni. víz. amikor bekapcsolt fútés mellett egyúttal szellőztetünk is. a hőeloszlás pedig egyenletesebb.őszi hajtatásban 5-7 tő/m2 . További előnye a megoldásnak. illetve terjedésének veszélye kisebb. hogy a talajra (vagy 5-10 cm-rel a talaj fölé) helyezett csövekről a felfelé áramló hő a levelek fonáki részérőlapárát felszárítja.5 tő/m2 .legyenek vizesek. közepes ellátottságú talajokon 45 g nitrogén. hogy az 20 cm-nél ne legyen kevesebb. Talajon való hajtatás esetén. . a fajtatípust és a termesztési módot kell figyelembe venni. hogy csak a levelek. A négyzetméterenkénti tőszám egyszálas nevelés esetén: Hagyományos termesztésben: .

Agrosol' O. döntően késői kiültetésekre. a túladagolásra érzékenyebbek.(ammónia-)szint a kalcium felvételét is akadályozza. a kiegyensúlyozott nitrogénellátás pedig a bogyók növekedéséért és a harmonikus lombfejlődésért felelős. április) alkalmazzák Az ikersorba ültetett növények köré két- 144 . Magmix. A teljesen vízoldható műtrágyák (Ferticare komplex. s ez elsősorban a xantomonászos betegség fertőzé­ sének kedvez.) elterjedése lehetövé tette a csepegtető. Ültetés után különösen a foszfor és a nitrogén biztosítása kritikus. . hogy kemény.épülése. A generatív típusok a nitrogénhiányra és a magas EC-értékre érzékenyek. edzett növények fejlődjenek és azok jól kössenek.Soha ne öntözzünk a késő délutáni vagy az esti órákban. előfordulhat még az erős szárral bíró folytonos növekedésű fajták esetében is. A hajtatott paprika vízigénye nagy.A csepegtető öntözés mellett használjunk szórófejes rendszert is a páratartalom szükséges értékének biztosítása céljából. A kálium hatóanyagú műtrágya elsőd­ legesen a növények ellenálló képességét fokozza és a termések minőségéért felelős. . Célja továbbá a metszésnek a túlterhelés esetén jelentkező bogyóelaprósodás megakadályozása. keserűsó stb. a növény növekedését. 20 kg-os négyzetméterenkénti terméshozam csak a jelzett vízmennyiség biztosításamellett várható. de nagy vízadaggal (30-50 mm) öntözzük. Ismerve a vízfogyasztási együtthatót (l 00). hosszú tartamú termesztésben . A vegetatív típusok amellett. Alapvetően három módszert különböztetünk meg: o Metszés nélküli termesztés: a determinált típusú fajtáknál javasolt. ezek nélkül ma már elképzelhetetlen az eredményes paprikahajtatás. Ilyen módon elérhetjük. A tárnrendszer me llett nevelt paprikát metszeni kell. Főleg a kislégterű sátrakban alkalmazzák. mert a növények levelei nem tudnak felszáradni. hogy összességében a nitrogénigényük nagyobb.különösen laza talajok esetében . ilyenkor kell számítani a csúcsfoltos bogyók megjelenésére. magnéziumnitrát. A következőkben néhány. hogy az a legtöbb termést adja.vizet használjunk.A víz hőmérséklete ne nagyon különbözzön a légtér hőmérsékletétőL .Lehetőleg alacsony sótartalmú . o Kardonos termesztés: ezt a módszert is elsősorban a későbbi kiültetések esetén (március második fele. . A metszéssel a vegetatív-generatív egyensúlyt tartjuk fenn. káliumnitrát.vagy a mikroszórófejes rendszerek alkalmazását. Universal. Norsk Hydro Kristalon. fűtés nélküli létesítményekre jellemző. A magas nitrogén. a vízpótlással összefliggő fontos szabályt ismertetünk . a kötődött termések minősége romlik és a termések elaprósodnak.a vízfelhasználás a tenyészidő végére elérheti az 1500-2000 mm-t.A paprikát inkább ritkábban.Begyökeresedés után. Peters proffesional. A kelleténél magasabb nitrogénadagok hatására a bogyók képződése is bizonytalan. A termés mennyiségi szabályozásán túl tehát a minőség alakulását is irányítani tudjuk. az első egy-két terméskötés megjelenéséig csak a legszükségesebb esetben öntözzünk .5 rnS/cm alatti . A vegetatív és a generatív növekedési típusú fajták megkülönböztetése is indokolt. lombfejlődését úgy szabályozzuk. az előbbi a gyökeresedési és a virágképződést segíti. Poly-feed.l .

A leírt módszerek mellett a paprika metszésének még számos változatával találkozhatunk. a nagyobb lombtömeg kifejlesztésére. . a növénnyel ellenkező irányba húzva.a növényvédelmi munkák egyszerűbbek. kés vagy bármilyen mechanikai eszköz használata. . A fúggőlegesen. Lehetőleg a déli órákig fejezzük be a beavatkozást. tilos olló. . viszont a felsorolt előnyök a gyakorlatban bizonyítást nyertek. a termésbecslés pontosabb. zsinórok mellett vezetett növényeket metszeni kell. hogy a lombozat összetömörül. pattintva törjük le. Ügyeljünk arra. ezek azonban csak kis mértékben térnek el az alaptechnológiától.az állomány áttekinthetőbb. egy kivételével. termelékenyebb. E fitotechnikai eljárás alkalmazásával a következő előnyök érhetők el: . hogy amint az első elágazások elérik az 5-7 cm-t. A későbbi ültetéseknél az elágazásokban képződött oldalhajtásokat nem távolítjuk el tőbő!. hogy a támrendszer építése és a metszés többlet ráfordítással és munkával jár. • rámrendszeres termesztés: ez az 1980-as években bevezetett eljárás főleg a nagy légterű berendezésekben terjedt el. Gyengébb növekedés vagy elöregedett palánták ültetése esetén is szükség lehet az első elágazásokban bekötött termés eltávolítására. hogy az elágazásokban az egyik hajtást két levél után visszatörjük. . amely a korai termések arányát jelentősen növelheti. Ez a megmaradt "vezérhajtás" újból elágazik. piacképesebb bogyók fejlődnek. hogy az esetleges vírusátvitel kockázatának csökkentése érdekében kezünk ne érjen a maradó részhez! Amíg a metszési felületek biztonsággal be nem száradtak. A metszés megkezdése előtt a beteg. hogy a növényen képződött nyílt sebek még naplementéig jól beszáradjanak. ez aztjelenti. a hajtatás eredményességét pozitívan befolyásolják. Kétségtelen. a legszebb hajtás kiválasztása után a többit eltávolítjuk. itt is kitörjük a gyengébb oldalhajtást A továbbiakban úgy járunk el. s így a fényhiányos körűlmények között a termékenyülési viszonyok is jelentősen romlanak. kerüljük a párásítást és az öntözést.nagyobb. a hajtások-végükön a súlyos bogyókkal. a következőben a két esetet mutatunk be: Korai időszakban erős metszést alkalmazunk.visszahajlanak. nem törnek.és hüvelykujjaink közé fogva. ezzel segítjük a növényt a vegetatív irányú továbbfejlődésre. a virágok egy része árnyékba kerül. . . hatékonyabbak.a növények szedéskor nem sérülnek. könnyebb. A későbbiekben törekedni kell arra. csak a második levél után metsszük vissza azokat.a szedés gyorsabb.három sorban. hogy már az idősebb növényeken kialakuljon egy olyan "sorozat".a tenyészidő végére sem aprósodnak el a termések. a másikat vezérként továbbvezetjük a zsinór mellett. darabosabb. A metszést mindig kézzel végezzük. 145 . A paprika metszésének erősségét illetően több megoldás is elfogadható. vírusos töveket a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében el kell távolítani. A megoldás hátránya. hogy az eltávolításra szánt hajtást a mutató. 50-60 cm magasságban zsinórokat feszítenek ki. ez lesz a főhajtás. hűvösebb időszakban ennek érdekében erőssebben fűtsük fel a létesítményt! Fontos szabály. Így alul "szoknyát" alakítunk ki.a lényegesen jobb fényviszonyok javítják a virágok kötődését.

a később kialakuló ágrendszer teherbírásának megalapozását szolgálják. de az l m körüli leveles hajtásrész mindig maradjon rajtuk. de a minimális mé· reteket be kell tartani! A '90-es évek végén Magyarországon is megjelentek a talaj nélküli termesztés különböző formái (vödrös termesztés. Ne siettessük ezt a műveletet mert az első terméskötés előtti kacsozás a megmaradó tenyészőcsúcsok túlzott vege· tatív fejlődését eredményezheti. amelyek a fiatal növények szárvastagodását. már alig asszimiláló levelek eltávolítása.jól érzi magát". átszellőzése szem pontjából is kívánatos. tárolás. kőgyapotos termesztés). hogy a monokultúrá~ termesztés hátrányai sokkal korábban és hatványozottabban jelentkeztek.szögletes.el kell távolítani." A paprika átmérője nem lehet kevesebb: .a< első egy-két termés kötődése után. osztályú paprikák méret szerinti válogatása nem kötelező. a gyors növekedés pedig terméselrúgáshoz vezethet Betakarítás. 1-3 db kisebb. mint a többi növény esetében. kúpos paprikánál 40 mm-nél. különösebb beavatkozást pillanatnyilag nem igényel Amikor az állomány elérte 80-l 00 cm-es magasságot. 2-3 db nyí lott virág. tompa paprikánál 50 mm-nél. A kőgyapotos paprika· termesztés gyors elterjedését nagymértékben befolyásolta az. a levelek hónaljából előtörő hajtásokat kacsok nak nevezzük. . hegyes fajták esetében 30 mm-nél. s a terméshozamok már a cecei típusú fajtáknál is elérik a 20-23 kg/m 2/év mennyiséget. 2-4 db éppen kötődött termés. sok rajtuk a megkötött paprika. csupasz szárrész hossza elérheti vagy meghaladhatja az l m-t is. 30 bektáron folyik.szögletes. érdemes a nem teljeser érett terméseket is leszedni. A szedéseket a hajtatás kezdetén heti gyakorisággal vé· gezzük. később át lehet térni a tíznapos. A kőgyapotm paprikatermesztéssei magasabb termésátlagok (a terméseredmény megduplázása). megsár· gult. A tenyészidő vége felé a levéltelen. . hogy azok a fajtára jellemző méretűek. Ez az állapot azt jelzi hogy a paprika . várjuk meg. áru-előkészítés. Lehetövé vált a hosszú tartamú termesztés. valamint néhány bimbó található a növényeken. jobb minőség és nagyobb termésbiztonság érhető el. A Magyar Élelmiszerkönyv tájékoztat az étkezési paprika minőségi előírásairól eszerint: "Méret szerint válogatott paprikánál ugyanabban a csomagolási egységben a leg· nagyobb és a legkisebb paprika átmérője közötti különbség nem lehet 20 mm-nél na· gyobb. A II.lapított alakú (paradicsompaprikánál) 55 mm-nél. kezdhető az alsó. Ez a művelet a növények növekedésé· vel párhuzamosan történhet. Az első elágazás alatti szárrészen. majd a kéthetes szedési fordulókra. Amennyiben a generatív-vegetatív arány megfelelő a további kiegyensúlyozott terméshozás érdekében ne szedjük le a még fejletlen bo· gy ókat.hosszú. keménységűek legyenek Ha a fiatal tövek túlterheltek.aholl-3 db szedésre érett. ez az állapot az állomány levegőzöttsége. értékesítés. Magyarországon a nagyobb felületen való kőgyapotos paprikatermelés 1998-ban kezdődött és jelenleg kb. . 146 . A kacsokat a későbbiekben. Az első szedésekkel igazodu kell az állomány kondíciójához.

ábra. kora ősszel és télen 40-45 nap. A kockákat tűzdelés előtt egy nappal átitatjuk vagy 5 má odpercig beáztatjuk 2. A tápoldat összetételét és paramétereit a 45. Csírázáskor eltávolítjuk a papírtakará t c ökkentjük a hórnér ékletet és a növényeket l . A palántanevelés időtartama nyáron 30-35 nap.kőzetgyapoto 19. függőleges szálelrendezésű. amikor a palántát gyökerével felfelé.5x2 5x4 cm-es.5 pH-jú tápoldatban. vízbe beáztatott magvető kockába vetjük. A paprika "tűzdelé e" tennesztésben (fotó: Szőriné Z. Egyszeri öntözés el 150-180 ml tápoldatot adunk növényenként Az öntözé mindig tápoldattal történik annak paramétereit a növekedési ütemhez és az időjáráshoz kell igazítani.5 mm vastagon vennicuiittai takarjuk be. tömlővel. szárát visszahajlítva helyezik be a kőgyapot kockába. Erős napsütésben a tápoldatozá után cél zerű az állománytátöntözni tiszta vízzel. A magveté t célszerű papírral vagy fóliával letakarni és figyelni. Hagyományo tűzdelé kor a magvető kockát belehelyezzük a palántanevelő kockába ( 19. hogy a szár ne érűljön meg. napon. Ebben az esetben ügyelni kell arra.5 x7 5x8 cm. A kockákat fertőtlenített ládákba vagy az asztalra helyezzük úgy. A szaporításhoz ha znált magot 2. ábra). Alicja) A kőgyapoto termesztés e etén a palántanevelés is kőgyapotban történik. A magoncot telje en nyitott sziklevele állapotban tűzdelhetjük a magvetés utáni 14-19. javasolt a palánták öntözése felülről.2 5 EC-jű é 5. A palántaneveléshez 7. 147 . pH-ját és a közeg nedveségét. hogy az ne perz elj e le a leveleket.5 EC-jű tápoldattal beöntözzük. Téli palántanevelésekor alkalmazzák a fordított tűzdelést is. oldalt főliá­ val borított kockákat használunk. hogy a felesleges tápoldat el tudjon folyni. hogy a közeg ne melegedjen túl (optimális hőmérséklet 26-27 °C) és ne száradjon ki. áztatással vagy árasztásos módszerrel. lemosni a műtrágya maradványait. majd 2. Amikor a közeg nedvességtartalma 60% alá esik. A palántanevelés ideje alatt rendzer en ellenőrizni kell a kockában lévő tápoldat EC-jét. táblázat mutatja.

43 0.2 0. hogy a drénvíz kifolyhasson. A Grodan cég által javasolt paprikatápoldat összetétele kőzetgyapotos termesztésben Termesztési Paraméter EC (rnS/cm) pH N (mg/1) P (mg/1) K (mg/1) Mg (mg/1) Ca (mg/1) S (mg/1) Fe (mg/1) Mn (mg/1) B (mg/1) Zn (mg/1) Cu (mg/1) Mo (mg/1) Palánta 2-2.8. A paprikát .6 230-260 40-55 230-260 40-50 210-230 55-60 2-2. amikor a villa utáni elágazások nem nagyobbak l O cm-nél. amíg a gyökerek nem nőnek át a táblába.55 0.decembe ri ültetéseknél figyelni kell a kellő lombfelület fejlesztésére. a tábla legalacsonyabb pontján végezzük.5 200-250 40-50 165-200 45-55 180-220 35-40 2-2.05 0. Néha az ültetéssei egy időben történik a növények kötözése (20. ábra). Hegyes-erős típusú fajták is termeszthetök kőgyapoton.7 200-240 39-50 270-340 20-25 180-220 50-60 2-2.32 0. Olykor a madzago t a kocka alá helyezik. emiatt októberi. és újra beöntözzünk a növényeket.1 0.7 235-260 45-55 260-310 35-45 190-220 55-65 2-2.a paradicsommal ellentétben . amely a palántákat éri (magas páratartalmú palántanevelőből bekerüln ek a száraz termesztőberendezésbe).45.27 0.azonnal állandó helyre ültetjük úgy.32 0. A palánták ültetése nyolcleveles kortól végezhető. l Intenzív lombnövekedés (alap} 2.26 0.05 Táblafeltöltés 2-2. táblázat. Eleinte. az alkalmazott EC 2.5 5.2 5.1 0.26 0.2 0. A magyarországi hajtatásban meghatározó szerepet játszó fehér húsú paprikák többsége generatív jellegű.4 5.27 0.33 0.1 időszak Első 3-4 hét 2-2. hogy ráhelyezzük a megöntözött palántákat a tápoldattal feltöltött kőgyapot táblákra.4 5.26 0. amit a gyökerek később átszőnek és lerögzíte nek Ültetés után egy-két nappal a táblákat borító fólia alján folyóméterenként egy lyukat vágunk.27 0. de legkésőbb akkor. hogy erős gyökérrendszer fejlődjön.05 Term ö időszak l .26 0.2 0. A kivágásokat mindig két növény között. Ültetés után egy héttel az öntözéseket napi egy-kettőre csökkentjük.27 0.5 5. Azonnal belehelyezzük a kockákba a csepegtető öntözéshez szükséges tüskét. csökkeníve ezzel a stresszt. napi 2-6 öntözéssel pótoljuk a kockából felhasznált tápeleme ket Ebben az időszakban az öntözési adag 70-80 mllnövény.32 0.2 0.05 0.27 0.5 160-180 39-50 160-180 35-45 160-180 40-50 2 0.06 O. 148 .05 Kőgyapotos termeszté sben általában folyton növő fajtákat használun k.2-2.8-2.

VII. X. 30.-XI. 1. 15. X. II. a következő ültetési sűrűségekkel: . 30.-III. 30. 30. l.-II.-1.-XI. 15.-III. Ültetési időszak IX. 30. X. 30. 1. Befejezés VIII. táblázat mutatja. 1.-1. táblázat. 30. Hosszú kultúrás korai Hosszú kultúrás hagyományos Kétszeri ültetéses .második ültetés 149 . .-XI.-XI. 30. 15.-IX. 15. Magyarországon a kőgyapotos paprikát ikersoros elrendezésben termesztik. ábra. 15.első ültetés .5 növény ültethető. I. 1. XII.20.5 cm táblára 3-3. . VIII.-X.-X. A kőgyapotos paprikahajtatás Időszak időszakai Vetés IX. IX. VII.5 növény1m 2 -3 szálra vezetve. l OOx 15x7 . hogy a kétszeri ültetésnél másodszorra már uborkát hajtatnak. 15.-1.2-2.1-1 szálra vezetve.-VII. 15. 15. 15. 15. A paprika kötözése kőzetgyapotos termesztésben Termesztéshez 8-1 O 11m2 közeg (kőgyapot) használata javasolt. Gyakorlatban előfordul. 15.-VIII. Szedés kezdete XII. 30. 46. 15. II. 15. A kőgyapotos termesztésben hosszú kultúrás termesztést vagy kétszeri ültetést alkalmaznak. A fő hajtatási időszakokat a 46.3-3. 15. 15. 15. I.6-7 növény/ m2 . A termesztőtáblák alá javasolt hőszigetelő anyagot használni (nikecell vagy pukkancs fólia).5 növény1m 2 -2 szálra vezetve. 30.

Közetgyapoto paprikatermesztés (fotó: Szöriné Z. ábra. nem tartalmazhat több mint 50 mg/1 klórt és több mint 80 mg/1 nátriumot. Ezeket az első elágazástól hagyjuk meg úgy. A paprikatermesztés feltétele a jó minőségű víz. ábra).2 J. magas tárorendszerű berendezésekben alkalmazható. amely zavart okozhat tápanyagháztartásban. ahol a növények ápolása kocsikról történik. 150 . bete között) és később. a növények között 28. meghagyv a rajta a virágot. erős hajtásnövekedés és a termések érése (a termesztés 4-6. A harmadik ágat később. márciusban indi~uk az egyik oldalhajtásbóL A termesztés alatt az oldalhajtás okat az el ő levél után csípjük vissza. ha a növény túl generatív. a sorok között 40-60 cm. hogy a két legerősebb hajtást rend zereen l 0-14 naponta madzag me ll é tekerjük. mint O6 rnS/cm. az iker orok között 60-90 cm. A tápoldalozás szempontjából a termesztési idöszak három szakaszra o ztható: l. amelynek EC-je kisebb. 2. ültetés utáni első három hét. A kőgyapotos bajtatásban a tápoldalozás alapja a szükséges tápanyagok pótlása a növények növekedési üteméhez és az időjárási viszonyokhoz igazítva. amikor a gyökeresedés és a levél felületnövekedése következik be. A kőgyapotos termesztésben a növényeket általában két ágra veze~ ük (2 l. A rendszeres metszéssel elkerülhető a stre zhatás. Szélesebb sorokban a sűrűbb ültetés a nagy légterű . Alicja) Kőgyapoton Jeggazdaságosabb és legelterjedtebb a két szálra vezeté . termő időszak (erős terhelés).30 cm távolságja va olt. és vegetatív növekedés ét szeretnénk elérni (alap recept) és 3.

Azok feladata ugyanis a nyári meleg időszakban a termesztőpaptanok árnyékolása. emiatt a tápoldatnak töményebbnek kell lenni. A termesztőberendezés hőmérsékletéta 47. ha az ízközök nagyon lerövidülnek. Borús időben ritkán. paprika rizoktóniás palántadőlése (Rhisoctonia solani). nagy mennyiségeket. paprika szklerotíniás betegsége (Sclerotinia sclerotiorum). és kényszeríthetjük a növényeket a termések bekötésére. Borús időben a párologtatás csökken. paprikalisztharmat (Leveillula taurica). TSWV). CMV). táblázat. TMV). 47. A vegetatív növekedés alacsonyabbEC-vel fokozható. Az adagolást napkelte után 1-3 órával kezdjük és napnyugtakor fejezzük be. paprika feoramuláriás levélfoltossága (Phaeoramularia capsicicola). Gombás betegségek: paprika pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas syringae pv. paradicsom-bamafoltosság vírus (Tomato Spotted Wilt Virus. Az öntözés gyakorisága elsősorban a fényviszonyoktól ftigg. A tápoldatozás gyakoriságát. táblázat szerint szabályozzuk Növényvédelmi problémák Vírusos betegségek: dohánymozaik vírus (Tobacco Mosaic Tobamovirus. Erős napsütésben. meleg. kisebb adagokat használunk. Az egész termesztés ideje alatt nagy figyelmet kell fordítanunk a megfelelő töménység kiválasztására. napfényes időben pedig gyakrabban. illetve. táblázat mutatja. a túlmelegedés megakadályozása. alacsonyabbEC-jű tápoldattal könnyítjük a vízfelvételt Nagyon meleg időszakokban napnyugta után is tápoldatozunk (úgynevezett éjszakai öntözés). A fénymennyiség ftiggvényében a tápoldat sótartalmát is változtatnunk kell. 151 . amikor paprika erősen beköt. ha a túlfolyás legalább 20% és a táblák nedvessége 70-80%.A tápoldat összetételeket a 45. Magas EC-vel visszafoghatjuk a túlzott vegetatív növekedést. A paprika hőmérsékleti igényei vízkultúrás termesztésben Fejlődési fázis Nappali borús hőmérséklet ("C) időben Éjszakai hőmérséklet Közeg időben napos COC) hőmérséklete (°C) Magvetés Csírázás Tűzdelés 28-29 20-21 22-24 21-23 22-24 20-23 20-23 28-29 20-22 23-25 22-24 23-25 22-24 22-25 28 18 22 18-20 20 17 18-20 28 18 20 19 20-22 17-18 18-20 Palántanevelés Ültetés Első termések kötődése Fejlett állomány A kőgyapotos termesztésben az újabban követett gyakorlat szerint a paprikatövek alsó 30-50 cm-es részéről nem szedik le a leveleket. A kiadott tápoldat mennyisége akkor elegendő. az adagolt tápoldat mennyiségét és jellemzőit az ültetési időpont és a külső körülmények határozzák meg. uborkamozaik vírus (Cucumber Mosaic cucumovirus. syringae). így alkalmazása a gyökeresedési szakaszban javasolt. amikor a növénynek sok vízre van szüksége. paprika botrítiszes betegsége (Botrytis cinerea).

SCOTTS jelentés. Budapest Terhe 1.és paradicsomt rágyázási kísérletek a hajtatáshan. javított kiadás.5-3. közönséges takácsatka (Tetranychus urticae). két szárra való nevelés esetén 2. Arionidae).A termesztőberendezés talajának előkészítése: szeptember-október (talajfertőtlení­ tés. (1995): Paprika. középkorai és kései hajtatásban: egy szárra való nevelés esetén 5-7 tő/m2 . (1993): Paprika. lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa). növényvédelem. talajforgatás ). Hajtatás. Budapest Terhe I. Budapest Balázs S. november (30 <'1t 0 C) -április (fűtés nélkül). Mezőgazda Kiadó. szerk. palántanevelési idő 10-12 (14) hét. 2.5 tő/m 2 . Zatykó L.Kárt evők: cserebogarak (Melolonthidae). Budapest Gyúrós J. Vállalkozók könyve. üvegházi malytetű (Trialeurodes vaporariorum).5-3 tő/m2 . . szerk. kiadás. pattanóbogarak (Elateridae). Milacidae. (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. Budapest 152 . Agriolimacidae. Budapest Terhe 1. Zöldség. (1999): Termesztési tanácsok paprikatermesztőknek. . . ( 1998): Ezévi hajtatási tapasztalatok a paprikánál. Mezőgazda Kiadó. (1998): A paprika metszése. Blondy és társa Kft. szélesatka (Polyphagotarsonemus latus). in Túri l.Szedés: január-má justól július-októberig 7-14 naponként .). (szerk. gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.) (1994): Zöldségterm esztök kézikönyve. 2. metszés. gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera).Tenyészterület: Tárorendszer nélküli (bokor) termesztés esetén determinált fajtáknál 15-20 tő/m2 .Növényápolás: öntözés.-Gyúrós J. . két szárra való nevelés esetén 2.Szaporítás: tápkockás palánta kiültetésével. két szárra való nevelés esetén 2-3 tő/m 2 .-Gyúrós J. őszi hajtatásban: egy szárra való nevelés esetén 5-7 tő/m2 . levéltetvek (Aphididae). (1993): Zö1dséghajtatás. korai termesztés. Mezőgazda Kiadó. nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis). Budapest Gyúrós J.Várható termés: 8-23 kg/ m 2 • Irodalom Balázs S. Mezőgazda Kiadó. Termelésszervezés . tápoldatozás. házatlan csigák (Limacidae.és gyümölcs PIAC Gyúrós J. tápanyagok kijuttatása. folytonos növekedésű fajtáknál 8-1 O tő/m2 • Tárorendszeres termesztésben (csak folyton növő faj ták): korai hajtatásban: egy szárra való nevelés esetén 4-5 tő/m2 . in Mártonffy (1995): A paprika. vízkultúrában esetleg 3 szárra való nevelés esetén 2 növény/m2 .

12 oc alatti és 30 oc feletti hőmérsékleten a fejlődés leáll. táblázatban foglalt hőmérsékleti értékek tartását javasoljuk l °C-kal magasabb napi átlaghőmérséklet havonta plusz egy furt fejlődését eredményezi. a fagyot nem bírja. ha a magas hőmérséklet nem okozza a szár elvékonyodását és a pollen csírázóképességégnek romlását. ilyen hőmérsékleten 5-6 nap alatt kikel. Átlagos optimumnak a 18-20 oc tekinthető. 12 oc alatti hőmérsékleten teljesen leáll a gyökér fejlődése.) Általános tudnivalók A paradicsomhajtatás 1870 körül kezdődött Angliában. Magyarországi éghajlati viszonyok mellett a kőgyapotos termesztéshez . Ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmér­ séklet a növekedés csökkenését okozza. mivel a 48. A leggyorsabb vegetatív növekedés napi 19-20 °C átlagos (22-27 oc nappali és 17-19 oc éjszakai) hőmérsékleten történik. 30 oc feletti hőmérsékleten csökken a kalcium felvehetősége és a közeg oxigéntartalma. Ökológiai igények Hőigény. az utóbbi években jelentő­ sen növekszik a szabadfóldi idényen kívül fogyasztott paradicsom aránya. A friss paradicsom folyamatosan kapható a piacainkon. táblázat. A magok csírázása 9-10 °C-on már megindul. melegkedvelő növény. Kőgyapotos termesztésben a gyökerek jobban ki vannak téve a hőmérséklet ingadozásainak. nyáron 18-20 °C. az optimum 28 oc körül van. Magyarországon javasolt Időszak November~január levegő-hőmérsékleti értékek paradicsomhajtatásban Éjszaka (OC) Nappal COC) 16~18 18~20 16 17 17~18 Február~október Március Április~szeptember 20-22 22~24 18 153 . Közvetlen csírázás után az alacsony éjszakai hőmérséklet csökkenti az első fürt alatt képződő levelek számát. Az alacsony hőmérséklet csökkenti a gyökérnövekedés ütemét és gátolja egyes tápelemek (főleg a foszfor) felvételét. Jelenleg a paradicsomhajtató felületünk ll 00 hektár körül ingadozik.ahol a hő­ mérséklet pontos tartása különösen fontos. A közeg optimális hőmérséklete palántanevelésekor 18-25 oc. termesztésekor a téli hónapokban 16-18 oc. A hajtatóberendezés hőmérsékletét a fényviszonyokhoz kell igazítani. Fényszegény időszakban (novembertől január végéig) a 17 oc átlaghőmérséklet ajánlható. amelyből kb. Ma a hajtatott zöldségfajok között a világon az első helyen áll. Magyarországon a paprika mögött a második helyet foglalja el. A megtermelt hajtatott paradicsom évi mennyisége l 00 ezer tonna. csak 5% üveg alatti.Paradicsom (Lycopersicon licopersicum MILL. 95% fóliával takart felület. de ez csak akkor lehetséges.a 48. A paradicsom hőigényét tekintve.

hogy létesítése meglehetősen költséges. Fontos a levegő relatív páratartalmának pontos szabályozása.5--4.hatása. Ez azt jelenti.5 4.minél nagyobb százalékban átengedjék a természetes sugárzást. festéssel. hátránya. Ha a kedvezőtlen fényviszonyok magas hőmérséklettel párosulnak. továbbá viráglerúgás is bekövetkezhet Fényigény.hőmérséklet-kiegyenlítő . noha a paradicsom közepes sóérzékenységű növény. Tápoldatos termesztés esetén különösen fontos. rasehet háló kifeszítéséveL Az árnyékolásnak az a hátránya. hogy legalább 5000 lux megvilágítás erősségre van szükség. A paradicsom fényigényes növény. hogy borús időben még tovább csökkenti a fény mennyiségét. 20%-os túlfolyás esetén Időszak Javasolt öntözési adag (mVm2 ) 250-300 175-250 375--450 300-375 220-300 175--400 Napi tápoldatigény (11m 2 ) 0. Ezért fontos. hogy megfelelő virágpor és jó termékenyülés létrejöhessen.különösen a télen is használatosak . mivel a növény és a bogyó hőmérsék­ lete ezáltal nagyon megemelkedik. túl erős a vegetatív növekedés. A paradicsom tápoldatigénye hídrokultúrás termesztés ben. Vegetatív fejlődéshez a 70-80% páratartalom az ideális.közegnek nagyon kicsi a pufferoló . és így nem vesz el fényt. akkor elégtelen a virágképződés és rossz a termékenyülés. hogy a paradicsomnak mindig optimális vízellátottságot tudjunk biztositani. a fűtés szintje. mint a levegőé. Egy kifejlett paradicsomnövény transzspirációs vízszükséglete l J/cm 2 esetén 2-2.5 6.2-3. mint a paprika esetében. napi 200-300 J/cm2 besugárzásra van szükség. A napi vízmennyiség kiszámítására többféle módszert dolgoztak ki. ha nem csökken 70% VK alá. ami borús időben összecsukható. késik a virágzás. hogy a vízminőség megfelelő legyen. leszívódó vízmennyiség stb. Korszerűbb megoldás a vezérelhető belső árnyékoló rendszer. amíg 49.5-10. aminek tartása különösen nyári ültetésnél jelenthet gondot. hogy a hajtatóházak . A sikeres hajtatás alapvető feltétele. közvetlen sugárzás káros is lehet. táblázat). Leggyakrabban és legpontosabban a besugárzás mennyiségének figyelembevételével lehet megállapítani a szükséges vízmennyiséget. táblázat. Ahhoz.0 Szétrakás a táblán Ültetés l fúrt virágzásától 3-5 fürt virágzásakor Szedés eleje (l O ftirtig) 10 után 154 . A talaj víztartalma jónak mondható.5 3. a talaj felületének párolgása. fényszegény időszakban lelassul a növekedése. ezen belül a vegetációs fűtőcsö­ vek hőmérsékletétől és elhelyezésétőL Amennyiben a gyökérzóna hőmérséklete magasabb. ezért a magasabb EC-értékű vizek e növénynél kevésbé károsak.5-1.5-6. A víz segítségével tudja a növény saját testének hőmérsékletét szabályozni. Vízigény.2 1.5-2. pl.5 mllm 2 (49. esetleges elfolyó. a közeg hő­ mérséklete nagymértékben ftigg a fűtési rendszertől. Természetesen a sugárzásan kívül több egyéb tényező is befolyásolja a napi vízszükségletet. A túl erős. Ezért célszerű a nyári időszakban árnyékoini a hajtatóberendezést pl.2 2.

A közeg nedvességtartalma függ: .a növény kicsi. CaO 5. A legkorábbi és a korai hajtatásban. hogy az érés időszakában hetente l m2-en l kg termés legyen szedhető. cseresznye. Az utóbbi tíz évben új formák honosodtak meg az értékesítésnéL Ma már a hazai piacon is megtalálható az apró bogyójú. főleg a termesztés elején. Amennyiben a talaj pH-értéke 6. A hajtatott körűlmények között az úgynevezett vizes talajvizsgálati módszer alkalmazása indokolt. Őszi hajtatásnál nagy előny. verticilliumos és fuzáriumos hervadással szembeni ellenállósággal rendelkezik. valamint a fürtös formában való értékesítés is.és csúcselhalással szembeni ellenállósága. valamint a hosszú kultúrás termesztésnél a folytonos növekedésű fajták jöhetnek számításba. Ez szerves trágya vagy tőzeg bedolgozásával emelhető.0 kg mennyiség szükséges. A fajtaválasztás szempontjai A fogyaszták egyre igényesebbek a paradicsomfajtákkal szemben. A hajtató fajták zöme dohánymozaik vírussal. A gyengébb növekedési erélyű fajtákat intenzívebb tápanyag-utánpótlássallehet sikeresen termeszteni.Növekedési típus és erély.vagy szendvicsparadicsom.az ideális páratartalom.2 kg. valamint fitoftorás betegséggel szemben. akkor célszerű átmosatni. Termesztök számára talán a két legfontosabb fajtatulajdonság.5 közé esik. hogy az átlagosnál magasabb a kálium és a kalcium igénye. Ezekre jellemző a gyors éréslefutás. MgO 0. a levelek sárgulnak. A középkorai és kései fűtött.8 kg. A talaj tápanyagszintje akkor tekinthető optimálisnak. valamint a fűtetlen hajtatásban itthon is előszeretettel alkalmazzák a féldeterminált fajtákat.és terméselrúgást okozhat. ezért ilyenkor rendszeresen kell párásítani. Ilyenkor gyakori a gyökerek pusztulása. Talaj. A koraiság a kései fűtött és fűtés nélküli hajtatásban bír a legnagyobb jelentőséggel. káliumból 650 mg/1-t tartalmaz.60-70% . A legújabb fajták már ren155 . akkor ideálisnak tekinthető. foszforból 250.9 kg. Túl magas nedvességtartalom alacsony fényintenzitás mellett. Jó. K20 6.0-6.a fejlődési fázistóL A túl száraz közeg virág. -Betegség-ellenállóság. talaj nélküli termesztésben az 50-60 kg/m 2-es termésátlagot is elérik. A fajtákkal szemben általános elvárásként elmondhatjuk. A virág kötődéskor valamivel alacsonyabb . ha a talaj felső 20-30 cm-es rétegében magas a humusztartalom (legalább 5-6%). Ha a talaj sótartalma ültetés előtt meghaladja a 3. a bogyók elaprósodhatnak.az ültetési időponttól. .0 rnS/cm-es értéket. illetve kalciumhiány (csúcsfoltosság) jelenhet meg. P205 0.és tápanyagigény.Koraiság és termőképesség. ha a fajta ellenálló kladospóriumos. Sok fajtának van gyökérgubacs-fonálféreg-rezisztenciája. erős vegetatív fejlődést okozhat. a virágok nem fejlődnek. valamint fuzáriumos gyökér. illetve szinten tartható. A kijuttatandó tápanyagmennyiséget talajvizsgálati eredmények alapján célszerű meghatározni. Fontosabb általános követelmények a fajtákkal szemben a következők: . . -az időjárástól. Az adatokból jóllátható. ha vizes módszerrel mérve nitrogénből50-1 50. A hajtatott paradicsom l tonna termésének kifejlesztéséhez nitrogénből 3. A kiemelkedő termőképességgel rendelkező fajták ll hónapos kultúrában.3 kg.

A jó íz nem hátrány. . ilyen esetben a szükséges fűtési szint: 25-20 oc . Kívánatos. A gyakorlatban kétrétegű fólia alá már március utolsó dekádjától is ültetnek. Legkorábbi (igen korai) paradicsomhajtatásnak nálunk a január közepéig kiültetett állomány számít. valamint ezüstlevelűség és bronzfoltosság vírussal szembeni ellenálló képességgel. azonban a kedvezőtlen fényviszonyok miatt nehéz bekötterni az első flirtöket.december l-jéig 15-20 oc . Akultúra felszámolásának ideje fúgg a berendezés fűtési szintjétől: -november 15-ig 10-15 °C . Egyrétegű fólia alá. szaporítási időpontok.1t. Egyre fontosabb fajtatulajdonság.1t. A bogyó színe élénkpiros. Ebben az időben még feltétlenül megéri talaj nélküli termesztést folytatni. és február 15. A fűtési szint itt 30 °C .1t körül ajánlott. ahol az alkalmazott fűtőener­ gia viszonylag olcsó. altemáriás gombás betegség. A fogyaszták szeretik a kemény. Ha ezzel az ültetéssei hosszú kultúrában (őszig) neveljük a paradicsomot. hogy az első bogyó kemény állapotban tudja bevárni a flirt utolsó bogyójának színeződését Termesztés Szaporítási módok. Fürtös paradicsománál elvárás. és a fűtési szint 30 oc . 156 . fűtés nélkül biztonsággal csak április első dekádjától lehet ültetni.ha nagyon hideg van .1t esetén hajtatható. valamint csészével együtt legyen szedhető. jól szeletelhető fajtákat.még fátyolfóliás növénytakarást is alkalmaznak. de nem tartozik a legfontosabb tulajdonságok közé. jól szellőztethető legyen. amelyek gyenge oldalhajtás-képzési hajlammal rendelkeznek. Ilyen idejű ültetésnél . Középkorai hajtatásnak nevezzük a február 15-től március l-ig való ültetést. nagy légterű berendezésben célszerű végezni. akkor még a talaj nélküli termesztés is gazdaságos lehet.delkeznek szürke levélfoltosság. Hideg hajtatás. Korai hajtatásnak nevezzük azt a termesztési változatot. . technológiai változatok. Korábban ültettek decemberben is paradicsomot. amelyhez 15-5 oc M fűtési szint elegendő. Ilyen igen korai ültetés csak nagyon világos.A termés minősége. akkor a helyére nyáron paradicsoroot ültetnek őszi hajtatás céljából. Magyarországon gyakori. Újabban a hajtatott paradicsoroot kocsánnyal szedjük.1t esetén hajtatható. amikor január 15. Kései hajtatásnak nevezzük a március l. Az őszi hajtatás szokásos ültetési ideje július vége. egy színből érő legyen. hogy a paradicsom pirosan szedhető és jól tárolható (LSL) legyen. különösen a korai faj ták. között való ültetést. között történik a ki ültetés. ezeknél fontos. A berendezés nagy légterű. gyökérparásodás.Egyéb fajtatulajdonságok A sima bogyójú fajtáknál hátránynak számít a bogyók gerezdesedése. Azok a fajták. augusztus eleje. hogy ha egy tavaszi kultúrát július közepén felszámolják. és április l. egyöntetű. A bogyó alakja tekintetében a kerek vagy ahhoz közeli forma a legkedveltebb.1t mellett lehetséges a hajtatás. . hogy minéllassabban fonnyadjon meg és sokáig zöld színű maradjon a csészelevél. -és december végéig 25-30 oc . Az utóbbi időben egyre nagyobb a bogyóátlagtömeg (l 00-120 g) iránti elvárás. vastag húsú. lényegesen kevesebb kézi munkát igényelnek. hogy rossz fényviszonyok között is jól kössenek.

kiváló csíraképességű. és a foldlabda mérete annál nagyobb. amelyhez szabályozott tápanyag-leadású komplex műtrágyát is adnak. minél korábbi az ültetés. 50. a töménysége ne haladja meg a l . hogy a felső zs ineget tartó huzal felett még l . A palántanevelés ideje annál hosszabb. esetleg egy lombleveles korban ideális elvégezni. míg az őszi hajtatáshoz vagy a fűtés nélküli termesztéshez elegendő lehet 7. idő 7. ami a gombás betegségek elleni hathatós védekezés alapját jelenti. Az úgynevezett hosszú kultúrás termesztési módot elsősorban talaj nélküli termesztésnél alkalmazzák A kora tavaszi (november-január közötti) ültetésű paradicsomat egész nyáron át a berendezésben tartják.5 cm-es tápkocka is.5-2 m szabad légtér található. Ez legsikeresebben olyan berendezésben valósítható meg. Március l. A korai időszakban lehetséges 12-14 cm-es cserepes palántanevelés. hogy mennyire tudjuk a nyári nagy melegben biztosítani a paradicsom számára a megfelelő ökológiai feltételeket. ez az egész palántanevelés idejére elegendő tápanyagat biztosít a növénynek.5 cm-es tápkockában - 10 cm-es cserépben 14 cm-es cserépben 85 80 80 70 - 90-100 90 90 75 - 70 60 50 A palántaneveléshez használt fóldkeverék legtöbbször tőzeg és homok keverékéáll. d. A palántanevelés történhet tűzdeléssei és tűzdelés nélkül. és a tetőfelület minimum 20%-a nyitható. A hajtatott paradicsomnál mindig fóldlabdás palántanevelést alkalmazunk. és általában szemenként értékesítik. Amennyiben a foldkeverékhez nem adunk tartós hatású műtrá­ gyát. táblázat.amit hajtatásra használunk . d. akkor rendszeres tápoldatozással kell biztosítani a tápkockában a megfelelő tápanyag-ellátottságot. egész késő őszig. Az alkalmazott tápoldat legyen foszfortúlsúlyos. esetleg decemberig is hajtatnak. Április l. ez általában a vetés után két-három héttel következik be. A tűz­ clelésig hagyományos szaporítóládába vetve l m 2-en 2000-3000 db növényt nevelhetünk fel fejlett szikleves korig. d. A vetőmag .Őszi hajtatás esetében a fűtés legtöbbször nem a fagy elleni védelmet szolgálja.8 rnS/cm-t. Ha ilyen műtrágyát használunk. Az 50. Április 2.5-1 . A tűz­ delést fejlett szikleveles. d. d. Az ilyen termesztés sikere nagyban függ attól. A korai fényszegény időszakban a jobb kötődés érdekében a tápoldat töménységét egészen 3.5 rnS/cm-ig emelhetjük A későbbi ből 157 . amely olyan magas. Ugyanis fűtéssei tudjuk a hajnali páralecsapódást megakadályozni. Február l . hanem elsődlegesen növény-egészségügyi okokból szükséges. A tűzdelés történhet tápkockába vagy cserépbe. táblázat a paradicsom palántanevelésének időtartamát az ültetési idő és foldlabda mérete szerint mutatja. A paradicsompalánta nevelésének időtartama az ültetési és a földlabda mérete szerint (nap) Ültetési idő (dekád) Január l.

hogy a túlfolyásból adódó tápoldat el tudjon folyni. A tűzdelést teljesen nyitott szikleveles állapotban lehet elkezdeni és két lombleveles korban kell befejezni. amit téli palántanevelésnél javasolunk.5 (savanyított) vízbe vagy 1. Ilyen tűzdelés előtt az utolsó nap nem szabad a növényeket öntözni. amikor a magvető kockát megfordítjuk.5x2. A palántaneveléshez 7. függőleges szálelrendezésű. oldalfóliával borított kockákat használjunk. szárral felfelé. áztatással vagy árasztásos módszerrel történhet. táblázatban megadott hőmérsékleti értékek lehetnek iránymutatók. jobb fényellátottság mellett elegendő az EC-t 2.8 rnS/cm-ig növelni. ami feltétlen kerülendő. hogy köztük 1-2 cm-es távolság legyen azért. akkor egyszeri öntözéssel 150-180 ml tápoldatot pH-értékű 158 . és a kötések is hiányosak lesznek. Tudni kell.hajtatási időszakban. A palántanevelés alatt.5x7. mint a hagyományos talajon való termesztés esetén.5-2 EC-jű tápoldattal kezeljük.5 EC-jű és 5. Ha a közeg nedvesség tartalma 60% alá esik. hogy a paradicsomnál 24 oc felett már az asszimilációval szemben a légzés jut túlsúlyba. A palántákat szükség szerint öntözzük és rakjuk szét. Az oldalfólia hiánya a kocka gyors kiszáradásához vezethet. A paradicsompalánták nagyon gyorsan gyökeresednek a sziklevél alatti részen is. ha a sziklevél alatti szár nagyon rövid. így gyökérrel és sziklevéllel fölfelé helyezzük el a palántanevelő kockában. A növelés fokozatos legyen.5 rnS/cm EC-értékű tápoldatha beáztatott magvető kockába vetjük. táblázat.5 pH-jú tápoldatban áztatjuk A magoncot kétféleképpen tűzdelhetjük 14-18 nappal a magvetés után: • Hagyományos módon. A paradicsomnevelés Fejlődési hőmérsékleti programja Éjjel (oc Szellőztetési hőfok szakasz Nappal (OC) ("C) Vetéstől kelésig az az első első 25 19 20 18 20 20 fúrt megjelenéséig kötödésig a szedés végéig 25 19 16 16 17 17 28 24 24 24 24 22 Szikleveles állapotban Tűzdeléstől Első fürttől Ültetéstől a szedés kezdetéig A szedés kezdetétől Talaj nélküli termesztésnél a paradicsommagot 2. illetve a tenyészidő további részében az 51. A túl magas hőmérséklet hatására a hajtás vége elvékonyodik. 5. A kőgyapot kockákat fóliával letakart asztalra vagy ideiglenesen elhelyezett ládákra rakjuk úgy.5x8 vagy !Ox 10x6. majd a magot 2-5 mm vastagon vermiculittal vagy perlittel takarjuk.5 cm-es. pár nappal később. A vízben áztatott kockákatasziklevél megjelenésekor 1. a palánta szárát mellé igazítjuk. Ilyenkor a magvető kockát simán belehelyezzünk a palántanevelő kockába. • Fordított tűzdeléssel. általában nyáron pikírozunk. Ápolási munkák. Az öntözés felülről tömlővel.5x4 cm-es nagyságú. A kockákat tűzdelés előtt egy nappal beöntözzük vagy öt másodpercig 2. 51.

a palánta magassága elérheti a 30-35 cm-t. hogy a vad alany hőmérsékleti igénye 1-2 °C-kal alacsonyabb. Ha szükséges. fonálféreg-ellenálló) vad alanyra. hogy az első ftirtön már megkezdődött a bogyók kötődése. 80 g nitrogénre. Az ilyen nagy palántákat célszerű hurkapálcával vagy műanyag pálcával kitámasztani. A sugárzást érdemes 50-80 Wim 2-re kiegészíteni maximum 16 óra időtartamig. át kell mosatni 50-70 11m2 mennyiségű vízzel. igen jelentős a nitrogénigénye is. Amikor a palánták levelei kezdenek összeémi. Így erőteljesebb lesz a növény növekedése és ebből adódóan a termés mennyisége is. hogy a paradicsomnak a káliumigény mellett. A palántanevelés (vetés) kezdetét az 50. szép. 160 g káliumra és 30 g magnézium hatóanyagra van szüksége a paradicsomnak. 45 g foszforra. Az ültetésre alkalmas palánta egészséges. A korai időszakban. ezt a műveletet további egy-két alkalommal meg lehet ismételni. Nemcsak a műtrágyázásnál. ami 25-30 kg/m 2-t meghaladó mennyiség. mivel a mész hiánya a bogyókon csúcsfoltosság betegséget. Az alaptrágyaként kiadagolható tápanyagmennyiségeket legjobb talajvizsgálati eredményekre támaszkodó szaktanácsadás alapján elvégezni. A tápkockás növényeket először 15x 15 cm-re. Az ellenállóság mellett általában további előny az oltott növényné!. A palánták edzésére csak akkor van szükség. ugyanis a tenyészidő elején adott túltrágyázás buja kezdeti fejlődést indukál. fehér gyökérzettel rendelkezik. december és január hónapban jelentősen rövidítheti a palántanevelés időtar­ tamát. Ha magas a talaj sótartalma. és nagyobb a tápanyag. majd 20x20 cm-re helyezzük el egymástól. ami gyakran virágelrúgással jár együtt. nagyobb tenyészterültre kell őket szétrakni. Júniustól-júliusig tartó tenyészidő szakaszban 20 kg/m 2 terméssel számolva kb. A forgatást követően talajmaróval és hengerezéssei ülepedett. hanem a szerves trágyázásnál is kerülni kell a túl nagy adag használatát. Ezután történhet a szerves anyag kiszárása és az alapműtrá­ gyák kijuttatása. Kü1ön figyelmet igényel a talaj kalciumellátottságának vizsgálata. amikor 12-14-es cserépben neveljük a palántákat. azaz a bogyó bibepont felőli oldalán foltosodást okoz. a túl magas pedig gyenge vegetatív növekedést okoz.és vízfelvevő képessége. ha a hajtatóberendezés klímája eltér a palántanevelőétőL Ebből adódóan a fűtés nélküli hajtatásnál a palántákat höre kell edzeni. később 25x25 cm-re rakhatjuk szét. A palántanevelés ideje alatt ellenőrizni kell a kockában lévő tápoldat EC-jét és pH-ját. majd ezt követően 25 cm mélyen géppel felássuk a talajt. sima felületű talajt készítünk az ültetéshez. táblázatban megadott adatok alapján az ültetési időből visszaszámolhatjuk. Fontos ápolási munka a paradicsom palántanevelésénél a palánták szétrakása. Egyre általánosabb a hajtatásban az oltott palánták használata. A termesztőhelyiség talajának előkészítése során feltétlenül a talajvizsgálati eredményekre érdemes támaszkodni. nyáron 30-40 nap. A túl alacsony EC erős. a sziklevelek fejlettek. és az is lehetséges. 159 . A nagy cserepes palántanevelésnél kezdetben cserép cserép mellett legyen. Ebből jól látható. ami november. A korai palántanevelés során elképzelhető a pátmegvilágítás alkalmazása. Ennek során a termesztendő fajtát ráoltjuk egy rezisztens (pl. majd 20x20 cm-re. A palántanevelés időtartama télen 40-50 nap.adjunk. a növényen maradtak.

Ebben az időszakban az öntözési adag 70-80 ml!növény.5 cm között.0 db/m 2 növényt kell ültetnünk A korai. Az ültetés után. hogy minden harmadik-negyedik tövön meghagyunk egy oldalhajtást. aminek legegyszerűbb módja.Folytonos növekedésű paradicsomnál 2. A paradicsom vízszükségletének változása a növény nagyságától ftiggően Növénymagasság (cm) Vízszükséglet (%) 150 125 100 75 50 100 97 93 80 60 160 . táblázatban. amikor a növények begyökeresedtek. Így a sortáv lehet 90+ 70 vagy l 00+60 cm-es. akkor az 52. a féldeterminált fajtánál pedig 25-31 cm között változhat.8-3 darabot is ültethetünk négyzetméterenként. amit a növény magasságának megfelelően korrigálunk.5 l/tő). táblázat. a könnyebb művelhetőség miatt inkább ikersoros elrendezés alkalmazása célszerű.0-3. A kivágásokat mindig két növény között. az alkalmazott EC 3. a tábla legalacsonyabb pontján kell készíteni. hogy a drénvíz kifolyhasson. elkezdődik a rendszeres vízutánpótlás. fényszegény időszakban kevesebbet (2 db/m 2). 52. Talaj nélküli termesztésnél a palántákat 8-l O leveles kortól . Az ültetésnél az átalagos sortávolság 80 cm. ábrán megadott átlagos napi vízmennyiségekből induljunk ki. ha legalább 50%-ánál az első ftirtben négy virág kinyílt. Az említett növénysűrűség egyszálas nevelésre vonatkozik. Amennyiben nem tudjuk a napi sugárzási adatokat magunk mémi. Ültetés után egy-két nappal a táblákat borító fólia alján folyóméterenként egy lyukat vágunk. A korai időszakban a ritka ültetést úgy lehet márciustól növelni. A tőtávolság folytonos növekedésű fajtánál 40-62. ha földlabda alá húzzuk. de figyeljünk. amikor az első fürt kialakul . és ettől kezdve ezt a növényt kétszálasra neveljük. A növényeket napi 2-4 öntözéssel tápoldatozzuk. illetve a 22. a kivágott lyuk mellé. Az ültetést megelőzően érdemes a palántákat egy napig a helyükre kirakva a föld felületén hagyni és csak másnap beültetni. hogy a gyökerek ne barnuljanak meg. Féldeterminált fajtákból növekedési erélytől ftiggően 3-5 tövet helyezzünk el négyzetméterenként. és ráültetjük a növényt.legkésőbb akkor. Erősen vegetatív fajták esetében vagy rossz fényviszonyok mellett az ültetés az első fürt elvirágzása után. március elejétől pedig 2. nyáron pedig l rnS/cm-rel nagyobb értékű legyen az adagolt tápoldat Állandó helyre akkor ültethetjük a növényeket. Az ültetéssei egy menetben kell a tartózsinórt is rögzíteni.ráhelyezzük a kőgyapot táblákra. A tüskéket áthelyezzük a kockákba. Télen a kockákban 4-6 rnS/cm körüli EC is lehet. A gyorsabb eredés érdekében az ültetés után azonnal tőbeöntözést kell végezni (0. de legkésőbb a harmadik fürt virágzásakor lehetséges.5 rnS/cm legyen.

akkor N :K arány l: l-re célszerű változtatni. illetve a délelőtti időszakban öntözzünk. A talajon való termesztés esetén is célszerű az öntözést összekapcsolni a fejtrágyázással. a napi öntözések száma 4-40. máj. táblázat szerint változtassuk. nov. dec. A paradicsom napi átlagos öntözővíz-szükséglete hajtatásban A napi vízutánpótló öntözést úgy végezzük. napfényes. míg generatív túlsúly esetén a nitrogén arányát célszerű emelni. márc.5 o jan. 161 . hónap 22. Ilyenkor célszerű alacsonyabb nitrogéntartalmú és magasabb káliumtartalmú oldatot használni. de gyakran öntözünk Nagymelegben napnyugta után is tápoldatozunk (úgynevezet éjszakai öntözés). A rendszeres fejtrágyázást általában akkor érdemes elkezdeni. Ha vegetatív túlsúly lépne fel. de speciális esetekben az éjszakai öntözésre is szükség lehet. amikor a tápelemeket vízzel együtt adagoljuk A rendszer alapja a jó minőségű öntözővíz. A tápoldat összetételét a növény fejlettségétől ftiggően az 53. A két elem aránya l :3. ilyenkor minimális a párologtatás.2 5 4. Gyenge fényviszonyok esetén ritkán. jún.7 N 4 "' ~ { "' =3 2 3. szept. a tápoldat töménysége pedig O. ezért nő a gyökémyomás. hogy a csepegtetőtestek ne tömődjenek el.6 5. hogy a növény mindenkori tápanyagigényét minél pontosabban tudjuk kielégíteni. amely paradicsom esetén nem tartalmazhat több mint l 00 mg/1 klórt. A tápoldatazó rendszer teljesítményét a paradicsom tápoldatmennyiség-igényéhez kell igazítani: a tüskék teljesítménye 2-4 1/óra. A harmadik fürt kötődését követően érdemes a nitrogén arányát emelni (N :K = l :2). l %-os legyen. A kőgyapotos termesztés alapja a rendszeres tápoldatozás. okt. Ennek pontos megítéléséhez kellő gyakorlati tapasztalat szükséges. akkor a nitrogénnek a káliumhoz viszonyított arányát érdemes csökkenteni. ha az első egy-két fúrt bekötött és a harmadik-negyedik fürt már látszik. Ma már a paradicsom hajtatásában is széles körben elterjedt a csepegtető öntözés.3 2 1. aug. meleg időben kis adagokkal. ápr. febr. ábra. A fejtrágyázásnál alapvető szempont. ami nagyobb kalciumfelvételt eredményez. de nagy adagokkal. majd amikor az ötödik fúrt is kötődött.3 3 2 1. hogy a lomb ne legyen nedves. júl. és több mint l 00 mg/ l nátriumot. Ennél az öntözési módnál nagyon jó vízminőség szükséges. Általában reggel.

5 1.33 0.5-5.5 0.3-1.27 0.5 200-230 40-60 320-360 60-80 200-210 125 2.0-3.15 0. A hosszú kultúrás paradicsomnál szükségessé válik. hosszú kultúrában 700-900 liter tápoldatot használ fel. A tartókat olyan magasra kell méretezni.26-0.4 0.4 0.0 0.15 0.03-0. túl terhelt állományban és vékony növények esetén. hogy a lelógó fürtök ne érjenek a talajhoz.55 0. táblázat.5 200-230 50-60 260-320 70-80 200-220 100-110 2.05 Nagy állomány Standart 2. Tápoldat készítése csak jól oldódó.5 5.4 0.0 5. túl vegetatív állományban ("kövér" növényeknél). Alacsony EC javasolt nyáron. a minimális magasság azonban 2m.4 0.8-3.53. magas tisztaságú műtrágyákból lehetséges. fűtőcsövekre helyezett gördülő kocsikorr állva művelik a paradicsoroot A szárat nemcsak a zsinór körbe tekerésével.8 0.33 0.1 0.05 0.1-0.5-3 5.05 időszak 5. 162 .5 magas növények nevelése is.5 220-300 40-80 260-300 60-80 220-280 85-100 2-2. illetve akkor. A tápoldat összetételét és paramétereit a növekedési fázishoz.5 205-285 40-70 230-330 60-80 210-280 85-100 2. hogy a tápoldatnak tartalmaznia kellminden növényi tápelemet Magas EC használatajavasolt télen.8 190-200 40-50 300-340 60 190 130 2 0. erős huzalra fektessük.8-6. az időjáráshoz és a fűtés­ hez kell igazítani. ezeknek az eltávolítását nevezzük hónaljazásnak. így a lomblevelekkel teli szár mindig függőlegesen művelhető. fúrt 3.8 5. A felső huzal magassága alapvetőerr függ az adott termesztőberendezés technikai kivitelezésétől. A hónaljazást akkor kell elkezdeni.78 0.2 0.05 2. nagy melegben.0 5.33 0. úgynevezett hónaljhajtások képződnek.33 0. rossz fényviszonyok esetén.03-0.15 0.5 5. fúrt virágzásáig virágzásáig virágzásig virágzásig 3.5 0. őszi termesztésben 250-300 liter.33 0.05 Tábla kivonat 3-5 5.27 0.5 200-300 35-55 200-350 70-140 260-500 100-150 1. A Grodan cég által a kőzetgyapotos paradicsomtermesztéshez javasolt tápoldat összetétele Tennesztési Tápoldatparaméter EC PH N (mg/1) P (mg/1) K (mg/1) Mg (mg/1) Ca (mg/1) S (mg/1) Fe (mg/1) Mn (mg/1) B (mg/1) Zn (mg/1) Cu (mg/1) Mo (mg/1) Palánta 2.4 0.8 200-240 40-60 300-340 60-70 200-210 135 2 0. Itt általában a növénysarok közé fektetett. A hajtatásban a paradicsoroot általában zsinórra csavarva vezetik fel.0 0.8 0.33 0.0-3.05 0.2-2 0. A modem házakban lehetséges 3-3.21 A paradicsom tavaszi termesztése során 500-600 liter. A levelek és a szár találkozásánál hajtások. hogy a szárat leengedjük (rogyasztás) és füldbe szúrt.15 0.05 3. fürt l.8 0.05 3. Mindenkor fontos betartani a N:K arányát és azt.55 0. fúrt l O. hanem műanyag klipszek segítségével is rögzíthetjük. amikor a kötődést szeretnénk elősegíteni.

A legfelső fúrt felett még hagyunk egy-két levelet. Fürtösen szedett fajtáknál egy-egy fürtön belül öt-hat bogyót hagyunk meg. Az optimális levélszám a fényviszonyoktól és a levelek felületétől függ: • január-március 14-16 levél. és letörjük a hajtásvéget A vegetatív és generatív egyensúly fenntartása érdekében szükséges lehet a kötések számának csökkentése. egy-két levél után törjük vissza. utána másik család betelepítése szükséges. mint a hagyományos termesztésnél. beteg. A tetejezés célja a további hosszanti növekedés megszüntetése azért. érésben lévő fúrtig szedhetjük le a levelet. valamint a növény alsó részének gyors felszárítása. hogy túl van terhelve a növény -. Hetente. 163 . a szár rögzítésével együtt szokták végezni. A paradicsom kötődésére több tényező is hat. és legalább 12-14 kifejlett levele van. • március-április 16-18 levél. majd ezt fokozatosan ötre lehet emelni.ezek védik a növényeket a napégéstől és mérséklik a bogyók repedését -. amelyek optimális időben (optimális virágfejlettségnél) elvégzik a megtermékenyítést. A levelezés célja a növény alsó részén a légmozgás biztosítása. Kisebb létesítményekben úgynevezett kiskaptárokat lehet kihelyezni. áru-előkésztés. a páratartalom ne legyen túl alacsony.azt jelzi.) Ettől csak akkor lehet eltérni. a fertilis pollen abibére jusson és azon megtapadj on. Ha a hajtásvég növekedése lassul. elvékonyodik. az öreg. Túl erős fúrtmetszéssel azonban csökken a termésmennyiség. ha a paradicsom 150-170 cm magas. • június-július 20-24 levél. Fontos. A paradicsombogyó a teljes kifejlődés után. értékesítés. Ezt a műveletet hetente egyszer. Féldeterminált fajtáknál . ha a lombnövelés érdekében később. ilyenkor a nagyobb turgornyomás miatt könnyebben. Ezt régen a növény rázogatásával segítették elő. Betakarítás. Elágazódó fúrtnél az egyik elágazást teljesen eltávolíthatjuk Ezzel a beavatkozással növelhetjük a megmaradó bogyók átlagtömegét. Általában a reggeli órákban könnyebb eltávolítani. képes megfelelő hőmérsékleten utóérni. alulról felfelé haladva az alsó.amikor megjelennek a növényen az oldalhajtások (Ez már fejlett palánta korban is előfordulhat. pattanva törik. A nyári időszakban csak minimális levelezést célszerű végrehajtani azért. miáltal hatékonyan tudja magát hű­ teni a növény. Virágzás kezdetén egy hektárra két nagy család elegendő. A szép virágból még nem biztos. ennek feltétele a tökéletes kötődés.valamivel több poszméhcsalád kihelyezése indokolt. hogy elegendő számú poszméh legyen. funkcióképtelen levelek eltávolítása. A levelezést akkor célszerű csak elkezdeni. • május 18-20 levél. száraz időben. hogy minél nagyobb legyen a párologtatófelület. hogy a növény növekedése egyenletes legyen. hogy az utolsó fúrt is beérjen a növényállomány tervezett felszámolásáig.mivel intenzívebb a virágzás . Fontos. Ma már természetes módszerrel indukálják a terméskötődést: poszméheket telepítenek az állományba. valamint árnyékolja a termesztőtáblákat Kőgyapotos termesztésben a növények képesek nagyobb lombfelületet képezni. célszerű még kezdeti állapotban a fürtöt vagy annak egy részét eltávolítani. tárolás. Egy-egy alkalommal egy-két levélnél ne szedjünk le többet. A tetejezés ideje a tervezett felszámolás előtt 50 nappal van. hogy termés is lesz. Egy-egy kaptár négy-hat hétig aktív. ha a színeződés megindult.

Az utóérett paradicsom minősége .5x7. Az új. tápanyagok kijuttatása.Kiültetés: (december) január (30 oc ~t). paradicsom rizoktóniás palántadőlése. levéltetvek. paradicsom nekrotikus elhalása. akár három hétig is megőrzik a bogyók a keménységüket. . paradicsom-levélatka. paradicsom-lisztharmat. Kezdetben hetente egy alkalommal lehet szedni a paradicsomot. A paradicsom átmeneti vagy többnapos tárolása 12-13 °C-on a legjobb. Alacsonyabb hőfokon a bogyón kis mélyedésekjelenhetnek meg. majd a fényviszonyok javulásával ez heti három szedésig is növekedhet. úgynevezett LSL fajták "pultállósága" ennéllényegesen jobb. ezután gyorsan puhulnak és romlanak a bogyók. ezekközüla leggyakrabban előfordulók a következők: Vírusos betegségek: paradicsommozaik.mindenekelőtt az íze . palántanevelési idő: 10-12 hét. ott az utolsó szedésekkel próbálunk kivárni. Kártevők: gyökérgubacs-fonálféreg. A szedés kezdete a virágzástól 45-60 nap múlva tervezhető.Szaporítás: tápkockás (7. Az őszi hajtatásban lehet ettől eltérő szedési gyakoriság.április (fűtés nélkül). Gombás betegségek: paradicsom botrítiszes betegsége. hogy a kocsány a másik bogyót ne sértse. A leszedett bogyókat hűtőbe kell szállítani. Külfóldi értékesítés esetén általában 6 kgos papírdobozba csomagolnak A szupermarketekben egyre jobban terjed a kis fogyasztói kiszerelésű tálcás. . paradicsom altemáriás betegsége. ezért ezeket a bogyókat pirosra érett állapotban lehet szedni. piacosabb. 164 . de a mindenkori piaci igényeket is figyelembe véve. paradicsom kladospóriumos betegsége. Egy-egy rekeszbe közel azonos méretű bogyók kerüljenek. talajforgatás). fóliaburkolattal ellátott értékesítési forma. A paradicsoroot a hajtatásban az utóbbi időben kocsánnyal együtt szedik.5) vagy cserepes (12-14) palánta kiültetésével. üvegházi molytetű. két rétegbe sorolva szokták forgalomba hozni. hogy mennyire frissen szedett az áru. Az osztályozást a magyar élelmiszerszabvány előírásainak megfelelően kell elvégezni. Növényvédelmi problémák A hajtatott paradicsomnak számos betegsége és kártevője van. A leszedett termések eltarthatósága hagyományos fajták esetében 7-l Onap. ezért a tövön tároljuk a bogyókat. Termelésszervezés . A belföldi értékesítésre szánt paradicsoroot általában 10 kg-os műanyag rekeszben. gyapottok-bagolylepke.rosszabb. paradicsom szeptóriás levélfoltossága. amelyek később rothadásnak indulhatnak. a paradicsoroot úgy kell a gyűjtőrekeszbe tenni. ez az idő a fényszegény időszakban valamivel hosszabb. A szedés kézzel történik.A termesztőberendezés talajának előkészítése: szeptember-október (talajfertőtlení­ tés. paradicsomaknázólégy. paradicsom páfránylevelűsége. hogy az ár magasabb legyen. Ez jobban mutatja a vevőnek. paradicsom fitoftórás betegsége. mert az ilyen áru mutatósabb. mint a piros színben szedett bogyóké.

féldetermináltak esetében 3-5 növény/m2 . !994 nyomán) 165 . 2. Táplálkozási szempontból ásványianyag-tartalmát 54.5-2 ha.) Általános tudnivalók A tojásgyümölcs hajtatása viszonylag új keletű. Mezőgazda Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Geissler. hogy a korai tojásgyümölcs iránti kereslet az utóbbi néhány évben növekedett. Hódmezővásárhely Tojásgyümölcs (Solanum melongena L. Nyugat. tápoldatozás. tetejezés.. Budapest Bergmann. (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve.Növényápolás: felkötözés. H.6 gramm l gramm 22 gramm 16 gramm 25 gramm nyomokban 6 gramm (Balázs.és Észak-Európa üvegházaiban csak az elmúlt 20-25 évben kezdték hajtatni. Keruira Kft. ( 1997): Tápoldatozás a kertészeti termesztésben. kacsozás. (!997): Primőrök védelmében. táblázat. Mezőgazda Kiadó. T. levelezés. (1979): Termesztett növények táplálkozászavarainak előfordulása és felismerése. Budai Cs.-Gohr.-Csölle 1. Mezőgazdasági Kiadó.Tenyészterület: folyton növő fajták esetében 2-3 növény/m2. Magyarországon a hajtatófelülete mindössze l . . megporzás elősegítése. A tojásgyümölcs termésének táplálóanyag-tartalma (l 00 gramm termésre vonatkoztatva) Megnevezés Szárazanyag-tartalom Energia Szénhidrát Fehétje Rost Kalcium Magnézium Foszfor Karotin Aszkorbinsav Mennyiség 8 gramm 109 kJ 7 gramm 1. de elmondható. tekergetés. Budapest. átdolgozott kiadás. . növényvédelem. W. Berlin Horinka T. (2002): Növényvédelem a zöldséghajtatásban. .-Terhe. ( 1988): Kennwerte zu den Produktionsverfahren von Gemüse un ter G las und Plasten 1-11. l.Szedés: január-máju stól július-augus ztusig heti két alkalommal. öntözés. Budapest Budai Cs.Várható termésmennyiség: 10-50 kg/ m 2• Irodalom Balázs S.

A csíráztatóközeg hőmérsékletek és a csírázási idő összefüggése a tojásgyümölcs esetében Szaporítóföld hőmérséklete (°C) Csírázás időtartama (nap) Hőigény. a paradicsomnál több vizet hasznosít. Szélessége változó. a nappali és az éjszakai hőmérséklet között 5 oc különbségnek kell lennie.nem számottevő. 17 oc körüli hőmérsékleten leáll a növekedése.lehet kiemelni (54. sárgásbarna színű. Gyökérzete leginkább a paradicsoméhoz hasonlít. A fagyot nem bírja. táblázat. A termés biológiai érett állapotban megpuhul. sima felületű. Ahhoz. 25-28 °C-on csíráztatják. hogy a virágzás megtörténjen és fejlett. Csírázóképességét 3-5 évig megőrzi. ezért télen sok helyen pátmegvilágítás mellett nevelik. A tojásgyümölcs a Csucsorfélék (Solanaceae) családjába tartozik. de lehet fehér. A paprikáénál valamivel kevesebb. fényes. 0. Kritikusak a 40 oc feletti és a 8 oc alatti hőmér­ sékleti értékek.5-1 mm vastag. Legalább 3000-3500 lux fényerőt igényel. Ökológiai igények Kifejezetten melegkedvelő növény. 18 20 24 28 20-21 12-14 10 7-8 Fényigény. szedését ezt megelőzően kell elvégezni. termőképes virágok fejlődjenek. Virágaira az ötös szám jellemző.4 gramm. Termése tojás alakú vagy annál megnyúltabb. vastagok. ezért nagy az öntermékenyülés valószínűsége. erősen szőrözöttek. Palánta korban 12-13 órás megvilágítás lenne optimális. a szedés időpontjától fúggően 5-8 cm az átmérője. illetve cirmos is. táblázat). 15 oc alatt terméskötődési zavarok léphetnek fel. ezermagtömege 3. mint a paprika. Várhatóan az elkövetkező években szerepe kismértékben növekedni fog. több meleget igényel. o °C-on elpusztul. húsos bogyó. A hajtató fajták megtermékenyü léshez és a zavartalan fejlődéshez legalább 12-14 órás fényre van szüksége. Gazdasági jelentősége . a levelek nyelén gyakran tüskék is előfordulnak. 55. Növénytani jellemzők. Levelei hosszúkásak. A hajtatás összetételét alapvetően meghatározó zöldségfaj a szerény fogyasztásból és a korlátozott exportlehetőségekből adódóan várhatóan nem lesz. ezért az üvegfelület tisztán tartására és a fóliák cseréjére nagy figyelmet kell fordítani.a hajtatófelület nagyságából adódóan . Magja apró 2-4 mm átmérőjű. Fajtától és a termesztési körülményektől ftiggően a szára a 2-3 métert is meghaladja. 166 .8-4. leggyakrabban egyesével helyezkednek el. Színe általában kékeslila. erősen kesernyés lesz. Vízigény. amitől már tartós károsodást szenved. a paradicsomnak és a burgonyának. közeli rokona a paprikának. A hímnős virágokban egyszerre érnek a porzák és a termők. akár a 30-35 cm-t is elérő. oválisak. táblázat). a hő­ mérséklet jelentősen befolyásolja a csírázás időtartamát (55.

és tápanyagigény. a klasszikusnak számító lila zín és megnyúlt tojá alak mellett egyre divatosabb a fehér. A jobb helykihasználás érdekében nem tápkockába vetik hanem tűzdel ik. megnyúlt gömb alakú tojá gyümölcs. Ez a palántanevelést l 0-14 nappal meghosszabbítja. 23.15-0. ábra. de egy-két órás langyos vizes előáztatá sal a kelési idő két-három nappal rövidíthető amely eljárást csak csávázatlan magok esetében javasoljuk. Laza. gyorsan melegedő . A talaj EC-értéke a 2. levegős . Talaj os termesztéshez a gyökérparásadás és a gyökérfonálféreg-fertőzés megelőzé e céljából ellenálló paradicsomra ol~ák ettől a temlésbiztonság mellett a terméshozam is javul. Vetés el őtt különösebb magkezelést nem igényel.5% között legyen.25% közötti ö sze ótartalom-értékek mellett kiegyenlített a fejlődése. technológiai változatok. enyhén avanyú talajokon fejlődjkjól újabban egyre több helyen kőgyapoton hajtatják.Talaj.5 rnS/cm-t ne haladja meg. A talaj szénsavas mésztartalma 1. nálunk csak a téli és a tavaszi hajtatása ismert. értékesítésre előkés zítve (fotó: dr. majdnem gömbölyű tojásgyümölc (23. illetve tojás alakú 225-400 grammo fajtákat kere ik a fogyasztók. ábra). szaporítási időpontok. 0. Többnyire drazsírozatlan mag formájában kerül forga lomba. A hazai piacon az élénk lila szinű. A fajtaválasztás szempontjai Üvegházi é fóliá léte ítményben egyaránt termeszthető. A paprikával és a paradicsommal ellentétben őssze l nem hajtatják.9 hét. A hajtatott tojásgyümölc öt tápkockás palántáról szaporítiuk. cégektől függően különböző növényvédő szerekkel csávázzák. Tápanyagban jól ellátott talajon. 4-5%-os humusztartalom esetén. jó szerkezetű.2. em számít kifejezetten sóérzékeny növénynek. Igen gazdag fajtaválasztékkal rendelkezik. Fehér. megnyúlt csepp. ami télen l O tavasszal 8. 167 . Terbe István) Termesztés Szaporítási módok.

táblázat ismerteti. Célszerű ezért a délelőtti órákat választani. ha már a levelek erősen árnyékolják egymást. ilyen melegben a mag 7-8 nap alatt kikel. érdemes a palántákat szétrakni úgy. 15. ellenkező esetben a gyökeresedés elhúzódik. Az ültetést megelőző hetekben. l O. A csírázáshoz 25-28 oc hőmérsékletre van szükség. ilyenkor vissza kell fogni a vizet. táblázat). és különféle gombás betegségek is felléphetnek. II. A lomblevelek megjelenésével fokozatosan megindul az intenzívebb vízfelvétel. 20-25. Szikleveles korban a túl nedves talaj megnyúlást és palántadőlést okoz. l %-os). Két szikleveles és két lombleveles fejlettségi állapotban 7x7-es vagy 8x8 cm-es tápkockába. 20-25. és csak nagyon indokolt esetben szabad öntözni úgy. hogy a növény mielőbb felszáradjon. és elegendő hellyel is rendelkezünk. A hajtatott tojásgyümölcs szaporítási Javasolt szaporítási időpontok időpontjai Magvetés XI. 15. IV. illetve l 0-12-es műanyag cserepekbe áttűzdeljük. I 5. és ha azok enyhén pödrődni kezdenek. a fűtött fóliás és a fűtés nélküli fóliás termesztéshez tarozó szaporítási időpontokat az 56. II. A tojásgyümölcs Fejlettségi stádium Csírázáskor Szikleveles korban Lombleveles korban nappal éjjel nappal napos borús éjjel napos borús idő hőmérsékleti igénye a szaporítás idején Hőmérséklet Napszak Fényviszonyok ("C) 28-30 18-20 16-18 esetén esetén 24-25 20-22 20-22 18-20 idő időt követően időt követően 168 . ilyenkor a szikleveleket érdemes figyelni. 10. A palántanevelés során a hőmérsékletet a fényviszonyoktól ftiggően szabályozzuk (57. 56. A tápkocka hő­ mérséklete 20 oc legyen. Szaporító ládába sűrűn vetjük (2500-3000 db/m2. foszfordús műtrágyával öntözzük. Kelést követően tűzdelés ig a palántákat víz helyett híg (O. de a fényviszonyoktól ftiggően is változik. A talaj felületét hagyhatjuk kiszáradni. Tűzdelés Ültetés I. Üvegházi termesztés Fűtött XII. csak akkor adjunk vizet. tápkockának lassított hatású műtrá­ gyával és szuperfoszfáttal dúsított tőzeget (lásd általános rész) használunk. ami a növény fejlődésé­ vel arányosan növekszik.Szaporítóföldnek tőzeg és homok keverékét. I. táblázat. fóliás termesztés Fűtés nélküli fóliás hajtatás III. 15. táblázat. 10. illetve 500-600 db/növény/szaporítóláda). III. Az üvegházi. hogy kezdetben négy57.

Több oldalhajtásan több kötés fejlő­ dik. mivel a legveszedelmesebb gombás betegség. ahol a kisebb terméseket keresik.5-2.nagymennyiségű szerves anyagat kell a gyökérmélységbe (25-30 cm) bemunkálni. komposzt vagy tőzeg.8 db/m 2) teny észterűletet alkalmazzunk. amelyek jól kötnek. borús időben21-22 oc. aminek kedvező hatása igazán csak akkor érvényesül.5-1 . A kiültetést követően minél előbb. azaz a talajvizsgálati eredményektől függ.5 db/m 2 növénysűrűséggel számolhatunk. Az ültetést ülepedett. Legkésőbb az ültetést követő 3--4. Erre a célra műanyag zsineget használjunk. mert a tápkocka tápanyagszintje lecsökken. Metszéskor két. laza szerkezetű legyen. de legkevesebb 18 oc legyen.8-2 növény/m 2). Fűtés nélküli fóliák alá 80 cm-es sortávolság mellett 50 cm-es tőtávolságra ültessünk (2. a gyökerek kifejlődése után már jobban tudja a talaj vízkészletét hasznosítani. később.zetméterenként 50-70. amelynek hőmérséklete optimális esetben 20 °C. kezdjük meg a felkötözést. 80-90x60-70 cm-es (1. hanem magas foszfortartalmú komplex műtrágya híg oldatával (O. 1-0. közvetlen ül az ültetés előtti héten csak 20-30 palánta legyen. ami adott piacon. Elő­ fordulhat a palántanevelés végére. Ilyen esetben ne vízzel. Fűthető fóliák alá valamivel nagyobb. Ennek érdekében a fűtést jóval az ültetés előtt meg kell kezdeni. Ilyenkor kell a műtrá­ gyák egy részét is a talajba munkálni. ha a szár elérte a 30 cm-t.5 liter/növény. A tenyészidő kezdetén sok vizet igényel. Nyáron rendszeresen párásítani kell. A kiszórandó műtrágya mennyisége a talaj tápanyag-ellátottságától.1-0. A kedvező klíma jóllernérhető a virágok nagyságán: optimális feltételekesetén nagy virágok képződnek. kellően nedves. Kora tavasszal a napi vízfelhasználás O. pl. három főszárra metszik. éjjel 18-20 oc legyen. A választást gazdasági szempontok és a helyi lehetőségek döntik el. illetve három oldalhajtást célszerű meghagyni. késő tavaszi napokon 1-2 liter. kőgyapotos termesztés esetén. előny is lehet. A léghőmérsékletet úgy szabályozzuk. A fajtától és a ki ültetés időpontjától ftiggően l . A helyesen megválasztott és szabályozott klímaviszonyok hozzásegítenek a betegségek és a kártevők elleni védekezéshez. hogy nappal. hogy a levelek kivilágosodnak. Magát a kötést lazára hagyjuk. magas hőmérséklet). legalább 75%-os vízkapacitásig feltöltött talajba végezzük. amit a tenyészterület meghatározásánál messzemenően figyelembe kell venni. a botritisz magas páratartalom esetén szaporodik el. l%) öntözzünk A hajtatóberendezés talajának előkészítésekor . ha a szén-dioxid-koncentráció is magasabb (0. 169 . amely erőteljes szellőztetéssei és a víz visszafogásával szabályozható. kezelési és szedési munkák szempontjából előnyösebb a 90x45 cm. Ez lehet szerves trágya. és átmeneti tápanyaghiány következik be. A rossz virágkötődést okozhatja az erős lombnövekedés (sok víz. de a bogyók kisebbek maradnak. így kevesebbet kell öntözni. Nagy figyelmet kell fordítani a páratartalom szabályozására. hogy a 75-80%-os optimális páratartalmat tartani lehessen. A talaj kötöttségétől és szervesanyagtartalmától függően l 0-20 kg/m 2-es adaggal számolhatunk. Intenzív termesztési körűlmények között. sokat kell szellőztetni.és hőviszonyok hatására gyors növekedésnek indul. de legkésőbb akkor. üvegházakban téli ültetésnél még nagyobb (l . illetve a palánta a kedvező fény. de a nyári nagy melegekben akár a 3--4 litert is elérheti.12%). ezekből a bogyók gyorsan kifejlődnek és nagyok lesznek. sok nitrogén.hogy a talaj levegős. hogy később a szárat ne szorítsa el. Ápolási munkák. A főszárakon fejlődött további oldalhajtásokat és a később fejlődő másodvirágokat is folyamatosan el kell távolítani. Napos idő esetén ennél 5-6 °C-kal melegebbet tartsunk.5 növény/m2 ).

é fokozatosan húzódik a bibepont irányába. A termések könnyen megnyomó dnak .A termesztőberendezés talajának előkészítése: szeptembe r-október (talajfertőtlení­ tés.héten. és a termést sztreccsfóliával takarják.5) vagy cserepe (12.különösen ha telje en érett állapotban zedjük -. tápanyagok kijuttatása . így le zedve a termés utóérik. Legkorábban akkor szedhető ha a színeződés már a bogyó felső ré zén látható.400 gramm felett. 80%-o páratartalom mellett két-három hétig is tárolható a tojásgyümölcs. Leginkább kere ett tennéstípus is könnyen megsérül. ha a tem1é zíne ötét és fényes (24. . többnyire műanyag reke zekben értékesítik . Kárte vők: üvegházi molytetű.300 gramm (a piac általlegink ább keresett méret). ha nem túl érett állapotban zedték le. A rekeszeket selyempapírral bélelik. ábra). de maga a termé 24. Telje érés után gyorsan puhul. .14) palánta kiültetésével. Korai kiültetés esetén Ganuár.3000 db/m2) . értékesítés. Terhe István) .Szaporítás: tűzdelt. Általában késsel vagy metszőollóval vágják töré nél a zár. ábra. Szedéskor a héja az érdes szártól vagy a tüskéktől könnyen meg érül. talajforgatás). . A zíne edés a kocsány felőli részen kezdődik. napon kezdhető. A következő tera sötétkék. Palántanevelési idő: 10-12 hét. a palánták zétrakása.225 gramm alatt . álunk még nincs kialakult c omagolási módja. Növényvé delmi problémá k Gombás betegségek: botrítisz szklerotínia.e lők ész ítés tá rolás.80. 170 . tápkockás (7.15 °C-on.5x7. tűzdelés. ezért nem szabad a reke zbe vagy a dobozba be zorítani. de homokon már rögtön a kiültetés után megkezdhe~ük a folyamatos tápoldat-adagolá t.225. Az érettség biztos jele. fénye csepp alakú toj á gyümölcs mé méretek zerint szokás osztályozni: (fotó: dr.február) 20.30 kg/m 2 terméssel lehet számolni. Termelésszervezés . Télen 10-14 naponként kora tava sza l heti gyakorisággal később heti két alkalommal kell zedni. 12. A szedés az ültetést követő 60.300-400 gramm (a piac által leginkább keresett méret). Betaka rítás áru. Sűrű vetés (2.

tápoldatozás. Vízigénye az intenzív gumófejlődési szakaszban a legjelentősebb. 2 fűtött fóliák esetében: 1. növényvédelem. . A hajtatott burgonya vízigénye 150-200 mm. míg éjszaka a 12-14 oc a kedvező hőmérséklet. Mezőgazda Kiadó. Me. a nagyobb fóliasátrakban csak néhány éve kezdődött el a termesztés. Fényigény.) (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve.a könnyen felmelegedő barna homoktalaj. (!976): Gemüseproduktion unterG las.Várható termésmennyiség: 20-30 kg/ m 2• Irodalom Balázs S. A tápanyagok jelentős részét a vegetációs időszak első részében kell kijuttatnunk Talajigényére jellemző.5-1 . Növényápolás: felkötözés. tavasszal és nyáron heti két alkalommal.és tápanyagigény. Vízigény. Ökológiai igények Hőigény. E. Berlin Spittsoesser. Budapest Geissler.8-2 növény/m . (szerk.8. Talaj. T. öntözés. A talajhőmérséklet optimális értéke 17 oc. 171 . Graw-Hill. A mérsékelt melegben kedvező a fejlődése.és nitrogénigénye. ha a talaj vízkapacitása 65-70% között mozog. (!979): Vegetable crops. enyhén savanyú kémhatású.) Általános tudnivalók Csongrád megye kedvező éghajlati adottságai . a hajtatott felület nagysága 80-100 ha. hogy a hazai piacokrajelentős menynyiségű új burgonyát szállítsanak ebből a térségbőL Elsősorban Balástyán és környékén foglalkoznak a burgonya hajtatásával. A gumó képződésének általában a rövid nappalok a kedvezők. télen 10-14 naponként. Föld feletti hajtásai -l °C-nál elfagynak. Az érett istállótrágyázást meghálálja.jó lehetőséget nyújt a termesztőknek. New York-London-Toronto Korai burgonya (Solanum tuberasum L. Deutscher Landwirtschaftsverlag. Többnyire kis fóliasátrakban hajtatják a burgonyát. üvegházak esetében: l .5 növény/m 2. VEB. W. barna homoktalajon várhatunk. Szedés: január-májustól július-augusztusig. de ez már jelentős késést okoz a szedésnéL A hajtás fejlődéséhez a derüs nappali viszonyok között a 20-22 oc az optimális. Tenyészterület: fűtés nélküli fóliák esetében: 2. Tápanyagigényes növény.április (fűtés nélkül). a növény újra képes hajtást fejleszteni. a makroelemek közül kiemelkedik a kálium. hogy nagy termést humuszban gazdag. Gazdag termés akkor érhető el. 5 ed. A tavaszi időszakban a hajtatáshoz megfelelőek a fényviszonyok Virágzás szempontjából a burgonya hosszú nappalos növénynek tekinthető.- Kiültetés: december-január (30 L1t oq.

Termesztés Szaporítási módok. az utolsó héten edzeni kell a palántákat.A fajtaválasztás szempontjai A kereskedelemben kapható burgonyafajtákat korai szabadföldi termesztésre nemesítették. Az előcsíráztatott gumókat 12-es vagy 14-es mű­ anyag cserepekbe ültetjük Abecser epezett gumókat 18-20 °C-on neveljük.előhajtatott gumók. A koraiság fokozása végett célszerű a gumókat előgyökereztetni. bőtermő. amelyeken a rügyek sekélyen helyezkednek el. magasságuk l . az ültetés előtt húzzák fel a bordákra. szaporítási időpontok.5%os formalin oldat Az előhajtatást négy-öt hétig végezzük szórt fény mellett. Az ültetésre alkalmas növényt a 25. A javasolt tenyészterület 45-50x2 5 cm. 7. A termesztök a rövid tenyészidejű. Ez esetben a rekeszek be egysorosan rakjuk a gumókat. Rendszerint szimpla takarásúak a sátrak.lehetőségeinkhez mérten . jó minőségű kompos zttalleta karjuk. 12-14 °C-on. Az ültetés ideje március 5-10. Az ültetés mélysége 5-8 cm. kis fóliasátrakban hajtatják a burgonyát. így 7-l O napos koraiság érhető el a hagyományosan előhajtatott gumókhoz viszonyítva. Piros héjú fajtákat keresik. Hajtatáshoz . Erre felhasználható az Agrocit 70 WP. Újabban terjednek a nagyobb légterű..6-2 m. A fogyaszták a szép gumóformájú. hogy ezek a fajták a vékony héj ellenére ne legyenek nagyon sérülékenyek a szállítás során.5 m széles és 3 m magas hajtatóberendezések is. csak ritkán használnak kettős takarást. Topsin M-70 WP. az ültetés előtt egy-két héttel húzzuk fel a fóliapalástot A hajtatott burgonyánál a következő szaporítási módok ismertek: . A palántázott növényállománynál lehetőleg dupla takarás legyen. Ajavaso lt mennyiség 10-12 kg/m 2 • Tavasszal a talajmunkák előttjutassuk ki az indító műtrágyákat. amelyeket csávázni kell. Asátrak szélessége 4-5 m. A kereskedők esetében az is szempont. akiültet és előtt 10-12 nappal3 -4 cm vastagon . A hazai kertészek elsősorban fűtés nélküli. ábra szemlélteti. kézi munkával lehet ültetni.előgyökereztetett gumók és .elsősorban a dupla takarású fóliasátr akban neveljünk cserepes palántákat. jó sütési és főzési tulajdonságokkal rendelkeznek. fertőző és élettani betegségeknek ellenálló fajtákat termesztik szívesen. Ültetés előtt öntözzü k be 172 . amelyek jó ízűek. a palánták kiültetése március 10-15. folyama tosan gondoskodva a rendszeres szellőztetésrőL A palántanevelés időtartama három hét. valamint a 0. . majd beöntözzük.cserepes palánták használata. közöttja vasolható. Amennyiben az időjárás lehetövé teszi. A fóliapalástot tavasszal. Minden esetben fémzárolt 60-70 g-os gumókat kell felhasználni. igazi hajtató fajta nincs. Ősszel érett istállótrágyát kell kijuttatni a területe. technológiai változatok. amelyek a lehűlése ­ ket jobban elviselik. amit ásógéppel dolgozu nk a talajba. Az előgyöke reztetett gumókat csak igen óvatosan. piacos fajtákat kedvelik.

éjszaka 16-17 °C. amire néhány fajta különösen érzékeny (pl. Amorosa). a késő délelőtti órákban öntözzük meg a fóliasátor talaját. ezáltal akadályozott a tápanyagok felvétele. és ezt követően ültessük el a gumókat vagy a palántákat. Amennyiben az ültetés előtt jól beöntöztük a talajt. később 30 mm. elsősorban a szimpla takarású fóliasátrakban. úgy csak a hajtások megjelenése után szükséges öntözni l 0-12 naponként a gumóképződésig. Elégtelen szellőz­ tetésnél a növények párologtatása korlátozott. majd a növények 20-25 cm-es magasságánál végezzük el a "bokrok" feltöltögetését. A hajtások 5-7 cm-es állapotában el kell végezni a sarabolást. Ültetésre alkalmas burgonyapalánta (fotó: dr.25. A magas páratartalmat kerüljük. amennyiben erre nincs lehetőség. ugyanis a viszonylag kis tenyészterület és a rövid tenyészidő miatt újabb töltögetést nem lehet végezni. Az öntözés következtében a nagyobb páralecsapódás jelentősen mérsékelheti az éjszakai hőkisugárzást. Ápolási munkák. mert a hirtelen nagyadagú öntözés gumórepedést okozhat. Az optimális léghőmérséklet napos időben21-22 oc. A víznorma kezdetben 20-25 mm. amellyel csökkenthetjük a fagyveszélyt Április 20. körül a palástot vegyük le a bordáról. Törekedjünk egyenletes öntözésre. mert ilyen esetben fokozódik a fitoftórafertőzés veszélye. 173 . Szeszélyes tavaszi időjárás esetén többször előfordul erős hajnali lehűlés. A fagykár kivédésére ajánlatos a műanyag fátylas növénytakarás. 21 °C felett el kell kezdeni a rendszeres szellőztetést. Gólya Elek) a fóliasátor talaját. aminek következtében a fold feletti hajtásokjelentős része elfagyhat. de a még várható talaj menti fagyok miatt hagyjuk a bordák mellett. Ezt követően a fokozódó vízigény és az egyre magasabb hőmérséklet miatt 5-6 naponként öntözünk. majd várjuk meg a kedvező talajállapotot. ábra.

. . burgonya levélsodródása.A termesztőberendezés talajának előkészítése: szeptember-október (talajfertőtlenítés.4 kg gumó szedhető fel. . Gombás betegségek: a burgonya fitoftórás betegsége. verticiliumus hervadás.fiítés nélküli fóliasátorban-a szedés megkezdésére már április végétől lehetőség van. . értékesítés. .Szaporítás (60-70 grammos gumók): . majd lehetőleg M-1 O-es rekeszekben szállítsuk. rizoktoniás betegség. Termelésszervezés . (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. A gumók e nélkül is könnyen felszedhetők. burgonyabogár (csak igen ritkán fordul elő). (1989): Zöldségtermesztök kézikönyve. Mezőgazda Kiadó. Baktériumos betegségek: sugárgombás varasodás. Poly-feed. Betakarítás. palántanevelés további 3 hét. áru-előkészítés. Ferticare. A felszedett gumókat átválogatva meg kell mosni. Több termesztőlétesítmény­ ben nem végzik el ezt a munkát. mocskospajor.Kiültetés: .cserepes palánták. Mezőgazda Kiadó.Előhajtatási idő: 4-5 hét.előgyökereztetett gumók. hogy a mosott újburgonya két napon belül a fogyasztóhoz kerüljön. Az előhajtatott gumók esetén a szedést május közepétőllehet elkezdeni. burgonya fekete szártőrothadása (hajtatásban ritkán fordul elő baktériumos betegség). 8-9 növény/m2.. A szedések legelején l tő alól 0. . Betakarítás előtt kaszával ellehet távolítani a lombot.Növényápolás: öntözés. drótférgek.A gumóképződés kezdetén fejtrágyázunk. Magnéziumhiány esetén javasolható a keserűsóval való lombtrágyázás. fonálférgek).. Irodalom Balázs S. komplex műtrágyákat használjunk (pl. . Növényvédelmi problémák Vírusos betegségek: burgonyamozaik vírus. Volldünger).előhajtatott gumók. Rövid ideig való tárolás 4 °C-on lehetséges. Palántáról szaporítva. 8-9 növény/m2.Várható termés: 2. talajforgatás). növényvédelem. az előgyökereztetett állománynál korábban. . . A szedések tervezésénél vegyük figyelembe. burgonyagumók baktériumos nedves rothadása. Budapest 174 .palántáról: március 10-15. amelynek során gyorsan felvehető. tápanyagok kijuttatása. Budapest Balázs S.3-0.5-3 kg/m2.előhajtatott gumóról: március 5-10. Kártevők: talajlakó kártevők (cserebogárpajorok. foltos burgonya-levéltetű. tárolás. töltögetés.Szedés: május közepétől.

foltosadásra nem hajlamosak. fürtösen is értékesíthetők. II.mail: ruiter(g)axelero. (2002): A burgonya hajtatása és tápanyag-ellátása. Közepes ízközű növény. (1997): Kálium. Budapest Terbe I.(CS) ellenálló. Deák Ferenc tér 5. mag as terméseredmények elérésére képes újdonság. kladospórium. Fürtönkénti 7-8 termésének átlagos bogyósúlyo ll 0-120 gramm. A hídrokultúrás termesztés egyik jól bevált növénye. Terbe I.. korai fojto. Színe vérpiros. tartós. 2(4): 21-27. Basel Terbe I. 2(8): 29-35.: 76/505-790. Kertgazdaság. Terbe I.deruiterseeds. PROVIDANCEFl TmC5VF2FrWi fürtparadicsom W' . (200 l): A kálium.. Kertgazdaság. Burgonyatermesztés. Bogyó i jól ízesüln ek. gyors növekedésű. 34(3): 49-52. VÁLASSZON A SPECIALISTA KÍNÁLATÁBÓL! 6000 Kecskemét.hu . 29( l): 82-86. Bogyói 130 g átlagsúlyúak. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Megjelenése és finom íze teszi a kereskedők által keresett piacos foitávó. PROFILOFl TmC5VF2Wi hidrokultúrás termesztés re alkalmas paradicsom Középkorai érésű. valamint a káliumtrágyázás összefúggése a burgonyatermesztésben. Kruppa J. de könnyedén szedhetők bogyónként is. Fax: 76/505-792 E. (2001): A minőségi burgonyatermesztés kritikus elemei. Nemzetközi Káli Intézet. Burgonyatermesztés.és a magnéziumtrágyázás hatása a burgonya termésére tájkisérietekben II. szépen színeződnek. Mezőgazdasági Kiadó. Kruppa J.hu • www. LEMANCE Fl Tm CS V F2 Fr .-Terbe L-Fodor Z.tá W' Erőtelies gyökérzetű. minőség és termésbiztonság a burgonyatermesztésben.-Orlvius K. Tel. rövid ízközű fajta. (1997): A termésmennyiség és a termésminőség. Csészéjük rendkívül mutatós és tartós.tá fürtparadicsom Az átlagosnál erősebb gyökérzetű. csészelevele dekoratív. ízletesek. Erős növekedési erélyű. (1997): Fólia alatti zöldségtermesztés. zömök. (1991 ): A fóliás zöldségtermesztés. kemény bogyói jól színeződnek és egy színből érnek. jól terhelhető. 130-140 g átlagsúlyú. A fürtönkénti virágszám magas.G las K.

nem fejleszt olyan nagy gyökértömeget. A szár szögletes keresztmetszetű. nő."heverő". Az uborka a Cucurbitaceae családba. Állhatnak egyesével vagy többesével (fürtösen). rost. felületük lehet sima. a Cucumis nemzetségbe tartozik. 10-15 hektáron hajtatjuk üvegházban.gynoikus. ami sokféle lehet. lényegesen nagyobb a levegőigénye. a hajtatásban zömmel álló. . nem veszített értékeibőL A benne lévő víz. támrendszerre futó. Ha a különböző virágtípusokból (hím.gynomonoikus. Úgyszólván egész évben fogyasztható frissen és feldolgozva. vissza kell fogni. túlnyomóan nővirágú fajtacsoport. 3-5 karéjúak. Színük sárgászöldtől kékeszöldig változó. Az uborka a virágtípusok fejlődése alapján lehet egy. A kúszó hajtás a szárcsomókon megjelenő kacsokkal erősen kapaszkodik. b) gynoikus. megkapjuk a virágzáshabitust. serteszőrös. d) hermafrodita. ha "kivilágosodik". Gyökérzete abban különbözik a többi kabakos növény gyökérzetétől. fontosak az emberi szervezet számára. középerős főhajtást és erő­ teljes főhajtást (indeterminált) fejlesztő fajtacsoportokat A hajtás szabadfóldi termesztésben-a támrendszeres termesztést kivéve. Virágai lehetnek hím-.vagy ötszögletűek. lényegesen nagyobb területen (600-800 hektáron) termesztjük fóliasátrakban. A négy legfontosabb: a) monoikus.) Általános tudnivalók Az uborka egyike a legrégebben termesztett. hajtatott növényeinknek Ma is világszerte folyamatosan fogyasztják. nagyok (különösen hajtatásban). hatalmasra nő. tenyeresen tagoltak.túlhajtottuk. A gyakorlati termesztő számára fontosabb csoportosítás: . Növénytani jellemzők. A levelek hosszú. Három. enyhén hólyagos és szőrözött. Hazánkban kb. . hogy nem annyira "élelmes".és hímnős virágok. Három fajtacsoportot különböztetünk meg: determinált (bokor). A virágtípusok jól megkülönböztethetők. A további igényeket import áruból fedezzük. nő. Az uborkalevélzetéta vízpazarló növények tipikus példájaként szokták emlegetni.monoikus virágzású fajtatípus.és két! aki. elsősorban termálhöre épült létesítményekben. hullámos. szögletes nyéllel illeszkednek a hajtáshoz.Kabakosok hajtatása Uborka (Cucumis sativus L. Az erőteljes hajtásfejlődés a hajtató fajták egyik nagyon fontos jellemvonása. 176 .és ásványi anyagok stb. azaz teljesen nővirágot fejlesztő fajtacsoport. ezért 80-90%-a a talajfelszín közelében helyezkedik el. különösen a téli hónapokban. Innen származik friss fogyasztásunk döntő része. hímnős) "felöltöztetiük" az uborkanövényt. Hajtásrendszere hasonló a család többi tagjához. c) andromonoikus. A termesztésben a hímnős virágtípus nem kívánatos.

Ökológiai igények A melegigényes növények csoportjába tartozik. Uborka Növekedési fázis borús Magvetés Átültetés kockába Első hőmérsékleti igényei kő(zet)gyapotos hajtatásban Közeg hőmérséklet Nappali időben hőmérséklet (oC) Éjszakai hőmérséklet napos időben (oC) ("C) 25 23 23 21 22 21 25 24 24 23 22 23 25 23 22 21 22 21 25 23 21 21 22 21 szétrakás után Palántanevelés vége Ültetés Fejlett állomány 177 . de annál laposabb. az elsődleges. itt is a virágképzés a hímvirágokkal kezdődik. Ez így ismétlődik meg a főhajtáson. csírázóképességét 6-8 évig is megtartja. A hajtatott uborkák lehetnek magvasak vagy mag nélküliek (partenokarpok). Szikleveles Hőigény. Beth Alpha és berakó típus. termesztői 58. Ebben az esetben gyors lesz a kelés. majd ezt követi a csak növirágokat képező szakasz. Hossza. Ezermagtömege 20-30 g.A monoikus virágzáshabitusú uborkanövényen többségében hímvirág fejlődik. Magja kocsonyás anyagban. a magház placentáin helyezkedik el. a hajtatásban ritkán fordulnak elő. hajtásokon végig. nóduszon (a környezeti hatásokra változóan). alacsonyabb hőmérsékleten elhúzódik. Természetesen a környezeti hatások módosíthatják a leírtakat. Hőoptimuma 25±7 oc. megnyúltabb. hegyesebb és világosabb színű. másodlagos stb. A termés nagyságát tekintve öt csoportot különböztetünk meg: kígyó. Alakja hasonlít a sárgadinnye magjához. de a gyakorlat külön kezeli a túlnyomóan nőtípusú (gynomonoikus) virágzáshabitusú fajtákat. a partenokarp fajtáknál ezzel ellentétben a méhekjelenléte nem kívánatos. tüskézettségű és szemölcsözöttségű. de a törvényszerűség azért érvényesül. s ritkán találunk nővirágot. hideg fej" a sikeres termesztés feltétele. esetleg a virágzás kezdetén jelentkezhet rajta. Ebbe a csoportba általában a régi fajták tartoznak. A gynoikus (nővirágú) fajtaminden nóduszán egyesével vagy csoportosan növirágokat fejleszt. mini kígyó. Egy-egy termésben 100-500 db mag található. Hímvirág ritkán. Fajtárajellemző színű. A keléshez 28-32 oc szükséges. Legtöbbször négy-öt hímvirágot fejlesztő ízköz után következik egy-egy nővirágú ízköz. táblázat. alakja rendkívül változatos. félhosszú.ezt nevezzük hímvirágképző szakasznak. felületű. A hajtatott fajták zöme ebbe a virágzáshabitusba tartozik. A magot fejlesztő fajtáknál gondoskodni kell a méhbeporzásról. A tapasztalatok összegzéseként született meg a vélemény. a környezet iránt különösen igényesek. miszerint "a meleg talp. Tulajdonképpen ebbe a csoportba tartozik. A hímvirágok kialakulása lehet a 4-10. A termés három termőlevélből alakult kabaktermés.

20 oc hőmérsékleten és normál (0. 18 oc alá ne süllyedjen a hőmérséklet. A nemesítők dolgoznak az alacsonyabb hőigényű hajtató fajták előállításán. kisméretű leveleket fejlesztenek. csökken a növekedési ütemük. Fényigény. Kűlön figyelmet igényel a kő(zet)gyapotos hajtatásban a közeg nedvességének alakulása. a virágképzéstől kezdve a hőoptimumhoz közeli (25 °C) hőmérsékletet biztosítunk nappal és 5-7 °C-kal kevesebbet éjjel. ha a nedvességtartalom napi ingadozása 8%-nál nagyobb.03%) szén-dioxid-tartalom mellett 15 ezer lux fényerőnél asszimilál a legjobban. Indokolja ezt felépítése. sekélyenelhelyezkedő gyökérzete stb. Vízigény. majd a kifejlett állománynál 70-75%-os szintet tartsunk. a növény fejlettsége stb. Alacsony páratartalomnál a növények nagyon generatívak. ami gyökérvég (gyökérzet) pusztulásához. Ezáltal a téli hónapokban is jól hajtatható hazánkban. a levegő páratartalma. Az egyenetlen vízellátás eredménye a termékenyülésben is jelentkezik.5 kg foszfort. Az uborkahajtatás legkorszerűbb technológiai változata a kőgyapotos termesztés. a párás mikroklímát (65-70%). Ebben az időszakban különösen veszélyes a kockák kiszáradása.) hiba esetén a gyökerek könnyen megfáznak. Generatív impulzust kapnak a növények. Az uborka közepesen fényigényes. tápanyagfelvevő fehér gyökérzet károsodik.és tápanyagigény. Alacsonyabb vízkapacitás esetén a növény gyökere nem tudja a szükséges vízmennyiséget felvenni a talajból. 4. Az uborkatermés egy tonnájával 2. A növények vízfelvételének üteme jelentősen változik a fejlődés folyamán. a túlöntözést A levegőtlen talajban elsőként a felszívó. Az uborkagyökér nagy levegőigénye miatt kerüljük a túlzott víztelítettséget. A tenyészidőben. Ültetés után kéthárom héten keresztül folyamatosan csökkenteni kell a táblák nedvességtartalmát az erős gyökérrendszer fejlesztése érdekében. A vízhiányra azonnal válaszol. fű­ tési stb. a termés magas víztartalma.0 kg káliumot. amely vizesen nagyon gyorsan átveszi a környezet hőmérsékletét. Az uborkanövény fajlagos tápanyagigénye jó kiindulási alapot ad a tápanyag-utánpótlás megtervezéséhez. párásítással megteremthetjük az optimális feltételeket. tehát ehhez igazítsuk az öntözést. 178 . enyhe formájánál lankadás. 2.0 kg nitrogént. A vízfelvétel dinamikáját befolyásolja a hőmérsék­ let. éjjel21-22°C-os hőmér­ sékletet biztosítsunk. A palántanevelés ideje alatt nappal 24°C.0 kg kalciumot. 0. Az első termések növekedésével egy idő­ ben már növeljük a táblák tápoldattartalmát. de a jó fényellátást megháláló növény.5 kg magnéziumot vonunk ki a talajból. mert a szik alatti szár megnyúlik. Bármilyen (méretezési. Kisadagú víz gyakori adagolásával. A jól karban tartott állomány igényli a magas páratartalmat. Talaj. Az uborka közismerten a nagy vízigényű zöldségfajok közé tartozik. A sikeres hajtatás érdekében a talaj vízkapacitását 70% VK körül kell tartani. növekedésük leállhat A kőzet­ gyapoton termesztett uborka esetében a fejlődési fázisonkénti hőmérsékletigényt az 58.állapotban azonnal csökkenteni kell a hőmérsékletet (18-24 °C). A palántanevelés ideje alatt a közeg optimális nedvességtartalma 60-70%. turgomyomásuk kicsi. 1. erősebb vízhiánynál hervadás jelentkezik. de a 6000-l O OOO lux is elegendő számára. táblázat tartalmazza. Az uborka növekedése nagymértékben függ a gyökérzóna hőmérsékletétőL Ezeknél a rendszereknél a gyökérzóna rendelkezésére csak kis térfogatú közeg áll. illetve Pythiumos fertőzéshez vezethet.

a paradicsomot. alkalmazkodva a termesztéstechnológiai változat adottságaihoz. a mini kígyó típusok jobbak. berakó fajtákat. a nyári termesztésben lisztharmatra rezisztens vagy toleráns fajták javasoltak Termesztés Szaporítási módok. A termesztéstechnológiai fegyelem függvénye. . A talajba munkált érett trágya mennyisége a talaj típusától és a 179 .szalmabálás termesztés és . melegigényes zöldségfajok hajtatásátóL Nyugat-Európában.az uborkával ellentétben. .). A tápanyag-visszapótlást célszerű laboratóriumi vizsgálatok alapján elvégezni. technológiai változatok. Magyarországon az uborkát üvegházban és fóliás létesítményekben hajtatjukAmi termesztésünk eltér a Nyugat-Európában szokásos. -fűtés nélküli fóliás hajtatás (ültetés: április 15-25. hogy a kígyó. hogy a nagy teljesítőképességből mennyit tud a termesztő realizálni. Terület-előkészítésen az előző növény maradványainak eltávolítását. február). A termesztéstechnológiai változat szerint: . hogy korai termesztésben csak a kevés fényt és a rövid nappalokatjól tűrő fajtákat.és a talaj fertőtlenítését értjük.kanténeres termesztés. szaporítási időpontok. Ma már a hajtató fajták széles körű rezisztenciával. A Magyarországon alkalmazott termesztéstechnológiák a következők: Az ültetés ideje szerint: -üvegházi hajtatás (ültetés: november-januá r). Közismert.konzervuborka (kitöltő) termesztése (ültetés: május-június) és -őszi hajtatás (ültetés: augusztus-szept ember).tápoldatos és vízkultúrás termesztés. saláta. A kőgyapotos termesztésben legjobbak az erős vegetatív fejlődésű fajták A téli ültetésre fényhiányra nem érzékeny. A talajon való hajtatásnál a talajszerkezet javítása miatt a szerves trágya használata nélkülözhetetlen. a tojásgyümölcsöt általában hosszú kultúrában hajtatják Nálunk az uborkánál is alkalmazzák a hosszú kultúrás termesztést. Hajtatásban az uborka-fajtacsoportok teljes választéka sorra kerűlhet Európában az év legnagyobb részében a kígyó típusú partenocarp uborkákat fogyasztják. A fajtaválasztás szempontjai A hajtatandó fajtát a felhasználási cél függvényében kell megválasztani.a paprikát.Az uborka hajtatásban (technológiai típusonként eltérően) igényli és meg is hálálja a szerves trágyát. A talajfertőtlenítés történhet fizikai (gőzölés) és kémiai (vegyszeres) úton. -fűtött fóliás termesztés (ültetés: január. Magyarországon a szabadföldi áru megjelenésétől inkább a magvas. a tartószerkezet. őszi hajtatásban csak lisztharmatra kevésbé érzékenyeket válasszon. ízletesebbek Hajtatásban ma már zömmel a nővirágú és a túlnyomóan nővirágú fajtákat használjuk. A kanténeres termesztésnél a fóldkeverék fertőtlenítésére általában nincs szükség. -enyhe fűtésű fóliás hajtatás (ültetés: március). Az igényes termesztő ma már ügyel arra is. mivel a kiinduló anyag steril. nagy genetikai teljesítőképességgel rendelkeznek.

1 0.5 0. Tudni kell.8 0.8 0.5 0. .5 0.5 alap 2. táblázat.5 220 45 310 45 180 70 2.33 0.05 0.5 0.3 220 45 230 60 210 70 2. táblánként 4-6 növényt ültetünk.33 0. 100 cm hosszú táblákat helyezünk a talajra.8 0. Uborkánál ritkán alkalmazzák az ikersoros elrendezést. .5 5.05 0.5 240 50 350 55 180 75 2. Az uborka esetében a kiemelkedően nagy termésátlagok miatt jelentős mennyiségű műtrágyára is szükség van.33 0. a tápanyagellátást laboratóriumi vizsgálatokra alapozzuk Az utóbbi időben gyorsan terjed a kanténeres termesztés.55 0. 7.5 5. A kanténeres termesztésnél a l O literes vödrök et a talaj felszínére helyezzük.a talaj felszínére állítjuk.27 0.5 180 50 190 40 170 40 2 0.4 5.4 5. A kőgyapotos termesztésben általában egysoros elrendezésben hajtatjuk az uborkát. Ennél a termesztési módszemél célszerű az izolátást elvégezni.rendelkezésre álló szerves trágyától fúggően 6-30 kg/m2.5 cm magas. 180 .8 0. hungarocell) használata. Javasolt a termesztőtáblák alá a hőszigetelő réteg (pl. hogy a betegségek terjedésének korlátozása érdekében a hálákat az eredeti talajtól fóliával választj uk el. hogy az egy növényre jutó kisebb gyökérközeg-mennyiség a termésbiztonság csökkenéséhez vezet.05 erős terhelés 2. ami azt jelenti.06 0. itt a tápanyagellátás technikája sok vonatkozásban megegyezik a vízkultúrás vagy kőgyapotos termesztéséveL Az uborka esetében használatos tápoldat összetételét az 59. 20 cm széles.33 0. 59.33 0. táblázat ismerteti. Tekintettel a nagy tápanyagigényre és az uborka sóérzékenységére.32 0.5 0.csak félig süllyesztjük a talajba.32 0.05 220 40 290 45 180 60 2. A kőgyapotos uborkatermesztésben használatos tápoldat összetétele Megnevezés palánta EC pH N (mg/1) P (mg/1) K (mg/1) Mg (mg/1) Ca (mg/1) S (mg/1) Fe (mg/1) Mn (mg/1) B (mg/1) Zn (mg/1) Cu (mg/1) Mo (mg/1) 2 5.05 A szalmabálás termesztésnél a hajtatóterület felszínének elművelése után a hálákat háromféle módon helyezhetjük el: .15 0.05 táblafeltöltés 2.32 0.besüllyesztjük a létesítmény talajába.05 Termesztési első időszak 4 hét 2.

1.-1. Vetés után 5-6.-1. VI. nyáron 18-21 nap. napra tűzdelik. a tűzdeléstől ftiggően állapítjuk meg. VI. 25. VI. XI. A téli hónapokban a palántanevelés időtartama 30-32 nap. A vetőmagmennyiség a területegységre számított növénysűrűségtől függ. A palántanevelés l Ox l Ox6. 30.) Az oltás az uborka esetében is egyre terjed. A tápkocka mérete 7x7-lOx 10 cm. Cucurbita ficifoliára. Sycios angulatára és Echinocystis lobatára. tavasszal25-27 nap. cserépben vagy kőgyapot kockában.-VII. 15. !. de nagyon munkaigényes. ellenőrizni a kockában lévő tápoldat paramétereit (pH.-IX. Tűzdeléses palántanevelés esetén a magokat kőzetgyapot magvető kockába vagy vermiculittal töltött ládákba vetjük 2x2 cm-es térállásba. Vetés előtt a kockákat tápoldatban áztatjuk. 15.-XII. 30. !. XII. 60. 30. hőmérséklet stb.-1. A palántákat nevelhetjük fóldkockában. 30. Vetés X. XI.5 pH-jú tápoldatot adagolunk Nyári melegben gyakran párásítsunk. A mag vetése lehetséges szárazon.5 cm-es kőgyapot kockákban történik. A vetés idejét.) és szükség esetén szétrakni a kockákat. XII. (Az ápolási munkák a palántanevelés alatt a már leírtak szerint folynak. A kőgyapotos uborkahajtatás Időszak időzítés i adatai Magyarországon Szedés vége VII. amikor a sziklevelek teljesen szétnyíltak. VI. 181 .-VIII. 1. l.l.-VII.-VII. keverékébe) vetik.-XI. EC. Ez a módszer vegetatívabb növekedést eredményez. Hosszú kultúrás termelés főszárterheléssel Hosszú kultúrás hagyományos Kétü1tetéses .-XII. 15. Ültetési idő XI. 4-5 leveles fejlettségnél maximum 18 növény nevelhető négyzetméterenként.) A palántanevelési idő a fényviszonyoktól ftiggően 4-5-6 hét. fűtési költsége nagy. jelentős méctékben növeli a termesztés biztonságát és a termésátlagokat Olthatjuk Lagenaria sp. l. Három-négy nap elteltével a kis növényeket az előre beöntözött és felmelegített kockákba ültetjük. táblázat tartalmazza. előáztatva vagy előcsíráztatva.-1. ezért jobb a tápkockába való direkt vetés. X. Ez a módszer erős gyökérfejlődést eredményez. 30. A magvetés a kőgyapotos termesztésben is történhet száraz vagy előáztatott mag felhasználásával. A tápoldat összetételét az 59. A kőgyapotos hajtatás időzítési adatait a 60. 15. VII. 30. munkaigényessége kicsi. 15.-re. fűrészpor. A vetést végezhetjük közvetlenül a palántanevelő kőzetkockába. Egyes termesztők az uborka magját szaporítóládába (darált tő­ zeg. 2-2. 30. A palántanevelés ideje alatt rendszeresen kell tápoldatozni. 1. 15.második ültetés X. 30.első ültetés . 15. majd a 25 °C-os hőmér­ séklet elérésekor belehelyezzük a magot. 15. Szedés kezdete XII. 1.5 EC-jű és 5. perlit.-XII. 30. !.-Xll. 15. 25.-1. Öntözéskor kockánként 200-120 ml. 15. hogy az uborka nem bírja az átültetés t. tűzdelés t.A szaporítás palántaneveléssel történik. (A szükséges hőmérsékleti értékeket az ökológiai igényeknél ismertettük. és l cm vastagon vermiculittal vagy perlittel betakarjuk.-VIII. Tudni kell. táblázat tartalmazza. XI. 30. folyami homok stb. táblázat.

egészséges gyökérrendszerrel rendelkező palántákat azonnal a végleges helyükre ültetjük Ápolási munkák. a főszárat felvezetjük a 182 . hogy a műtrágyaoldat ne folyjon túl a bálán. l %-ra kell felemelni. A kőgyapotos hajtatásban az 5-7 leveles. ezt követi a rozs. A vízzel való áztatása sok tapasztalatot igényel.a fényviszonyoktól és a növény fejlettségétől függően . különösen az oltott palántánál. Üvegházban. ezért ennek a típusnak a metszésmódját ismertetjük.7 m-ig a főszárról eltávolítjuk a terméskezdeményeket és az esetleg megjelenő oldalhajtásokat. de kis adagok formájában végzett tápanyag-utánpótlás a célszerű. illetve öntözéssel biztosítjuk a növény számra az optimális hőmérsékletet és páratartalmat (85-90%). Tápoldat-adagolás a tenyészidő elején 70-80 ml. de sok helyen ilyen célra szalmát is használnak. Ekkor folyóméterenként a 10-15 kg földkeveréket terítünk rá. A sortávolság 120-160 cm között változhat. A hajtásigazítás során a támrendszer mellett a zsinegre az óramutató járásának megfelelően rávezetjük a hajtást.2-l . a végén adjuk a nitrogéntartalmú műtrágyát.későbbi ültetés esetén.függőlegesen helyezik el a zsinegeket A szalmabálás termesztés 90x60x40 cm-es szalmabálákon végzik.és káliumtartalmú trágyákkal kezdjük.A támrendszer a tenyészterület és az elrendezési mód függvényében készül.6 db/m2 . Ültetéskor a talaj hőmérséklete lehetőleg 22 °C legyen.foszárterheléses metszésnek nevezünk.5 EC-re. Úgy kell elvégezni. Fontos része a termesztésnek a bálák impregnálása. a jobb fénykihasználás érdekében V alakban képezik ki a termőfelületet Fóliás létesítményekben. korai termesztés esetén l . Sóérzékenysége miatt a gyakori. 0. később 150-200 ml növényenként és öntözésenként A tenyészidő folyamán a fűtés szabályozásával és szellőztetéssel. Kerüljük a mély ültetést. amitől a bála gyorsan "begyullad". az intenzív szellőztetés kezdetig célszerű végezni. de van. komplex műtrágyák csepegtető öntözőtesteken való kijuttatásával végezzük. amit ernyőmetszésnek (umbrella) vagy ahogy a termesztők mondják. ahol szecskázott kukoricaszárból készítik a bálát. rendszeresen kell fejtrágyázni. A műtrágyák kiszórását a foszfor. későbbi ültetés alkalmával 2. Az elrendezés a termesztőlétesít­ mény méreteitől fúggően lehet egysoros és ikersoros. Fontos.2 db/m2 növénysűrűséggel számolhatunk. Szén-dioxid-trágyázást csak napfényes időben és májusig. Jól bevált a fekete fóliával való talajtakarás. kb. fejlett. Legjobb az őszi búza szalmája. így bomlása folyamán minél tovább szolgáltassa a meleget. ha 25-30 °C-ra csökken a hőmérséklet.0-2. a kocka alján jóllátható. Hajtatásban csak jól fejlett 4-6 lombleveles palántákat szabad ki ültetni. Tekintettel az uborka nagy tápanyagigényére. azaz vízzel és tápanyagokkal való feltöltése. Az egy irányba való hajtásfelvezetéssei kiküszöbölhetjük a növény lecsúszását. Akkor ültethetünk. fóliasátorban. téli hajtatásnál. ennek során a levegő szén-dioxid-tartalmát O. Mivel gynoikus virágzáshabitusú fajtákat hajtatunk zömmel. Menete: egyszárasra neveljük a növényeket. A bála belsejének hőmérséklete gyorsan elérheti az 50-60 °C-ot. Az üvegházi. A tápoldatok töménységét a víz minőségének függvényében állíjuk be . hogy kemény legyen a szalma szárszerkezete. és ebbe ültethetjük a palántákat. A korszeru technológiákban a fejtrágyázást vízben tökéletesen oldódó.2-2.

metszés. Termelésszervezés . uborkalisztharmat. tárolás.A termesztőberendezés talajának előkészítése: szeptember-október (talajfertőtlení­ tés. hogy eltérő felhasználásra. tripsz.1t 0 C): 1. . A tárolás alatt 13-15 °C-ot és 80-85%-os relatív páratartalmat biztosítsunk. Gombás betegségek: uborkaperonoszpóra.Kiültetés: télen (30 . A várható termés Magyarországon 10-40 kg/m 2• Hollandiában. üvegházi molytetű. 50-l 00 hektáron hajtatnak sárgadinnyét. gondosan kell szedni. majd hagyjuk lefelé nőni. . Lehetőleg a reggeli órákban szedjük. hogy az uborka könnyen sérülő. tavasszal és nyáron heti két alkalommal (10-40 kg/ m 2). fuzárium. az uborka-fajtacsoportok teljes körét hajtathatjuk is. tápanyagok kijuttatása. Salátának a teljes kifejlődés előtt kelileszedni a terméseket A (salátauborkát) a szedés kezdetén hetente egyszer. Egyben megegyeznek. Növényvédelmi problémák Vírusok: uborkamozaik. Sárgadinnye (Cucumis melo L. A görögök és rómaiak már nemcsak szabadföldi termesztésével. drótférgek. nagy víztartalmú áru. tápoldatozás. Palánták szétrakása.Növényápolás: kötözés.Szaporítás: tápkockás (7 x 7 vagy l Ox l O) vagy cserepes palánta ki ültetéséveL Vetés közvetlenül a cserepekbe. a főszáron pedig a növény növekedési erélyének megfelelően hagyunk 3-6 db termést.0-2. Mint A fajtaválasztás szempontjai című részben is láttuk. hanem hajtatásával is foglalkoztak. eltérő méretben kell szedni az uborkát. mezei poloskák. l m-re elvágjuk a hajtások végét. kőgyapoton a kígyó típusú uborkánál a jobb termesztök meghaladták a l 00 kg/m 2-es mennyiséget. A hajtatást fő- 183 . ritkítás. szklerotinia. majd később kétszer is kell szedni.felső drótig. . talajforgatás). kolletotrichum.április (fűtés nélkül): 2. Magyarországon a termesztőlétesítményekben kb. és itt visszavágjuk A két felső levél hónaljából kifejlődnek a hajtások. nyugati virágtripsz.2 növény/m2 • -. Kártevők: cserebogárpajor. lótücsök. a piac igényeinek megfelelően. ssp. ezeket meghagyjuk és a felső dróton 50-50 cm-re két irányba elvezetjük. áru-előkészítés.Szedés: télen heti egy. A talajtól számítva kb. Szalmabálás termesztés esetén a bálák begyújtása. melo) Általános tudnivalók A sárgadinnye termesztésének és fogyasztásának több évtizedre visszanyúló hagyományai vannak. Palántanevelési idő: 4-6 hét. takácsatka. levéltetű. Betakarítás. botrítisz. különböző fűtésszint me ll ett. növényvédelem. fonalférgek. Ebből adódik.6 növény/m 2. és egyre inkább terjed az egyedi zsugorfóliás kiszerelés. értékesítés. A csomagolás módja lehet 5-l O kg-os. .2-1. öntözés.

de a hőigény fejlődési szakaszonként változik. Az összes hajtás növekedését figyelembe véve. Az elágazó gyökérzet zöme a talaj felső 25-30 cm-es rétegét szövi át. Főgyökere vastag karógyökér. melo con var. Chandalak (ejtsd kandaljak) és a Cucum is melo ssp.és vízellátottságávaL Hajtásrendszere az uborkáéhoz hasonló felépítésű. piacképes áru képzödhet a nő. A második csoportba a közepes hosszúságú hajtásokat fejlesztők. szív alakú és három. erőteljes hajtásokat fejlesztő fajták (kiválóak támrendszer melletti termesztésre ). Fényigény. "felfújt" termések fejlődnek. hímnős. A sárgadinnye is nagy tápanyagigényű zöldségfajnak számít. Borús. A hajtatás leginkább fűtött és enyhén fűtött létesítményekben kifizetődő. amelyből számtalan vékonyabb gyökér fejlődik. rajta hím-. narancssárga. Növénytani jellemzők. a széle fogazott vagy sima. A hajtásnövekedés ismerete különösen a hajtatásban nélkülözhetetlen. kiterjedt gyökérzetével megkeresi. Canta/up típusba tartozó fajták jönnek számításba. csírázóképességüket 6-8 évig is megtartják Ezermagtömege 20-30 g. Fényigénye különösen a termések növekedése és érése idején nagy. különösen hajtatásban. öblös. a sárgadinnyefajtákat három csoportba oszthatjuk. Vízigény.és tápanyagigény.vagy kétlaki növény. A folyamatos optimális vízellátás segíti a jó termésátlag. a kiváló minőség. illetve deformált termések kialakulása. A sárgadinnye a Cucurbitaceae (tökfélék) családjába tartozik. Talaj. Az első csoportba tartoznak a nagy. A termés alakja és mérete igen változatos. sefteszőrök­ kel borított. A sárgadinnye sok vizet igényel. a sok meleget (25 °C) igénylő zöldségfajok közé tartozik. ami pedig a hajtatás sikerét befolyásolhatja. hűvös időben az érés késik. igaz. melo convar. A főgyökér.és nővirágok fejlődhetnek Egyaránt. karéjos. vese. Az alsó állású magházból sokmagvú kabaktermés fejlődik. illetve a gyökérzet 80-100 cm-ig is lehatolhat a talajba. Sok víz hatására nagy. Sokszor a virágok megtermékenyülését is zavarja a fény hiánya. A sárgadinnye lehet egy. Hőigénye nagy. A tápelemek közül a káliumigénye a legnagyobb. guggon ülők) tartoznak. a minőség romlik. Elégtelen nitrogén- 184 . fejlettsége szorosan összeftigg a fajta növekedési típusával. Ökológiai igények Hőigény. Zard). a talaj tápanyag. A gyökérzet nagysága. Tagoltság szerint lehet ép élű. Levelei hosszú nyelűek. A vízigény az egyes fejlődési szakaszokban változik. kevés cukorral.vagy ötszögű. zöldesfehér. A hús színe lehet sárga. A magvak a termésüregben helyezkednek el. A virágok termékenyülése 16-32 oc között lehetséges. A hiányos megtermékenyítés eredményeként gyakori a terméselrúgás. fehér stb. megtalálja és hasznosítja az előző kultúrák alá adott tápanyagokat is. a fajtára jellemző termésméret elérését.leg május-június hónapokra szerenesés időzíteni. A sárgadinnyénél a sikertelen szabadföldi termesztés helyett a hatékonyabb hajtatást kellene előtérbe helyezni. A vízellátottság a dinnyék minőségét döntő mértékben befolyásolja. A növény növekedésében a nitrogén és a foszfor szerepe is fontos. erősen bordázott.és a hímnős virágokból. a levéllemez alakja lehet kerek. a harmadik csoportba a rövid szárú fajták (determináltak. Hajtatásra elsősor­ ban Cucumis melo ssp. Az őszi hajtatásban van létjogosultságu katéli dinnyefajtáknak (Casaba.

Nehezebben tűrik a szállítást. Európában is megtalálható a mi Muskotály fajtánkhoz hasonló fajtakör. A vásárló által meghatározott fajtát.9 kg N. gű. de nagyon jó a minősége. Hajtatni a korai érésű. Jelen képviselője az O gen fajta. A sárgadinnye laza.fűtött fóliás hajtatás (ültetés február l-jétől). . a laza talajtól a kötött felé haladva javul a beltartalmi értéke.fűtetlen fóliás hajtatás (ültetés április 1-20.). 3.téli dinnye őszi hajtatása (kitöltő termesztés ültetés május vége-július eleje). szaporítási időpontok.7 kg P2 0 5 . felületük enyhén barázdált. 4. Zöldes hússzíne. betegségeknek ellenálló. színe stb. Vedrantais stb. Az őszi hajtatásban a pultálló. ezért igényes csomagolásra készüljön. 185 . mai elnevezésük szerint az Amarillo típusok tartoznak. ez pedig rossz kötődéshez. Őszi hajtatásra hosszú ideig (4-6 hónap) eltartható (pulton tartható) fajtákat tartjuk a legjobbaknak A jól megválasztott fajta döntőmértékben meghatározza a termesztés sikerét. továbbá foldkeverékekben egyaránt jól hajtatható. Netz stb. bőtermő. A foszforhiány . fajtákból építkezik. A létesítmények utáhasznosításában lehet szerepük a hajtatásban. Éretten aranyságra színűek. régi magyar nevükön a "kótyok". Galia. 7.a nálunk korábban ananász típusnak nevezett fajtakört ölelik fel.Charentais. megnyúlt vagy gömb formájúak. kellemes ízanyaga teszi kedveltté.üvegházi hajtatás (ültetés február l-jétől).enyhe fűtésű fóliás hajtatás (ültetés március 15-30. gyenge termésképzéshez vezet. technológiai változatok. ízük kellemes.csökkent növekedést okoz. A negyedik csoportban az úgynevezett mézdinnyék. Kicsit hosszabb a tenyészideje.még magas nitrogénszint mellett is . A fajtaválasztáskor az európai igényeket kell alapul venni. A sárgadinnye tápanyagigénye l t/ha termésmennyiségre számítva: 3. .) és . Jól szállíthatók. jó minőségű dinnyefajtákat szabad. Termesztés Szaporítási módok. Az alábbi technológiai változatok jöhetnek számításba: . A francia nemesítési vonalak . A harmadik alakkör ami Magyar kincs fajtánkhoz hasonló Turkesztán. illetve fajtákat kell termesztenünk l. Ugyanakkor messzemenően figyelembe kell venni a piac igényét is. A fajtaválasztás szempontjai Hajtatni a téli-tavaszi időszakban csak rövid tenyészidejű. Különösen igaz ez a hajtatásban.0 kg K2 0. . Főleg Hollandiában hajtatják 2. középkötött talajon. utáértést igényelnek. aki ezeket a fajtákat termeszti. . Kiváló beltartalmi értékűek. téli dinnyéket illeti az elsőség. ennek ellenére jó minősé­ betegségeknek magas fokon ellenálló sárgadinnyefajtákat szabad. felületük sima vagy recés. minőségük kiváló. Hússzínük narancssárga. A sárgadinnye hajtatását a létesítmény fűtésének erősségétől ftiggően építhetjük be a hasznosítási rendszerbe. 1.ellátás esetén a hajtásnövekedés lelassul.

a célnak megfelelő. mint az uborkánál. hogy a kiültetett növények fölötti légtérrel megnöveljük a növény termőfelületét A támrendszer lehetővé teszi az optimális elhelyezkedést (liánszerű növény). ami a talajban lévő kórokozók és kártevők. számításba jöhet az állandó helyre vetés is. illetve 30-50 ezer db/ha állománysűrűséggel dolgozunk.A talaj-előkészítési munkák megegyeznek az uborka talaj-előkészítésével. A sárgadinnyét hajtathatjuk hagyományos módon. Ez utóbbi elhelyezési mód támrendszer kialakításávaljár együtt. A talaj nélküli termesztésben. Kő­ zetgyapot kocka alkalmazásakor lOxl0-10xl2 cm-es méretet válasszunk. a sütőtök stb. fedett színű fóliával való takarása a jobb fényviszonyok megteremtése érdekében. ezért egy-két napos előcsíráztatás után vagy a nélkül. hogy a munkákat a lehető legrövidebb idő alatt. nagy termést. A hajtatásban SxS és l Ox l O cm-es tápkockamérettel dolgozunk. 186 . egészséges. a lopótök. Támrendszer mellett termeszíve 3-5 db/m 2.a tápoldat folyási irányának megfelelően síkban.vízkapacitásra feltöltjük Erre akkor van különösen nagy szükség. Őszi hajtatáskor a téli dinnyéből szintén 15-20 ezer db/ha növényszámot tervezünk. Az oltott palánták a termés biztonságát növelik. Ezt követi a terület fehér. Ez hektáronként 16-20 ezer db palántát jelent. A talaj pirkadása után kijelöljük a sorokat. Sárgadinnyéből tavaszi hajtatáskor hagyományos. növekedésben lévő dinnyepalántákat ültessünk ki. közvetlenül tápkockába szokás vetni. hogy a növény szára mellé letűzött dróthoz erősítjük A hajtatáshoz jól fejlett. műtrágyákkal állítjuk be. Az előre kimért sortávolságnak megfelelően kihelyezik a "paplanokat". ha a fóliát már ősszel felhúztuk a létesítményre vagy csapadékban szegény volt a tél. "talpra állítva". a hasítékolt ékoltás és a közelítő oltás. a támasztóközeges termesztésnél különböznek az előkészületi munkák! Kiemeit feladat a talajfelszín egyengetése. Palántaneveléskor a biztonság érdekében l 0--15%-os rátartással számoljunk.igény szerint . ha időben vetjük. A sárgadinnye számára optimális tápanyagszintet talajvizsgálatok alapján. de eljárhatunk úgy is. Mind a három eljárás a sárgadinnye termesztésénél jól használható. A fényviszonyoktól fliggően 5-6 hét alatt tudjuk felnevelni a jó minőségű palántát. támrendszer nélküli termesztés esetén l . Egyre terjedő eljárás a palánták oltása. az istengyaluita tök. nagyobb mennyiségben ( 15-20 kg/m2) érett szerves trágyát dolgozunk a talajba. A talajt . a hasznosítási folyamatba beillesztve kell elvégeznünk. A dinnyehajtatás talaj-előkészítő munkái alapvetően megegyeznek a szabadföldi termesztésnél alkalmazottakkaL A hajtatólétesítményekben is használhaták az ágyáskészítők. Alanyként számításba jön a vad sárgadinynye. Ápolási munkák. segítségével jobb környezeti feltételeket teremtünk és emeljük a termésátlagot A sárgadinnye szárához lazán hozzáköthetjük a tartózsineget. A laza és jó talajszerkezet érdekében. A támrendszer alkalmazásának célja. (a cégek ajánlataszerint változó!). A téli dinnyék hajtatásánál. esési százalék elkészítése . és támrendszer mellett.6-2. 0 db/m 2 növényt számolunk. Különbség. Mivel a tűzdelést nem bírja. amelyeken a termesztés folyik. Egyes országokban más eljárásokat is alkalmaznak. A legelterjedtebb oltási mód a csúcsba oltás. a talajon való elfektetéssel. Ettől várhatjuk a korai. továbbá egyéb talajhibák kiküszöbölését jelenti. esetleg kiemelt bakháton.

tárorendszeres hajtatásban a szár stabilitását az öntözéssel szabályozhatjuk Túlzott öntözés mellett buja növekedés. beletesszük a földkockás palántát. A sárgadinnye-termesztés speciális és sokat vitatott kérdése a metszés. Gyakran felvetődik a kérdés. a sorközök fóliás takarásával kombinálva. laza szárszerkezet. Kacsokkal kapaszkodó növényekrőllévén szó.az. A növény helyének kijelölése után kapával kivágjuk az ültetőgödröt Beöntözzük. rendkívül idő­ igényes munka. napos időben 28-30 °C-ig növelhető a hőmérséklet. hogy vegyszeres vagy mechanikai gyomirtást (kapálást) alkalmazunk. lazább szövetállományú dinnyehajtás könnyen eltörhet. hogy a növényt milyen gyorsan tudjuk a gyors növekedés szakaszába hozni. amikor az alany és a nemes szára méretben megvagy ahhoz közeli. 100x25. A tárorendszer me ll ett hajtatott sárgadinnye hajtásait (egy-két szárasra nevelve) növekedési ütemüknek megfelelően a tartózsinórra tekerjük. a fóliát az első kapálás után terítjük le. megáll magában is. talajon való hajtatásban nem kell metszeni. Kerüljük a mély ültetést. öntözés. EC) szabályozása. A kérdés úgy vetődik fel. mert a metszés koraiságnövelő hatása nincs összhangban az ezzel járó nagy kézimunkaerő-igénnyeL egyező átmérőjű Az oltás megfelelő időpontja 187 . ecsetelése kisüzemi eljárás. A hajtatásban legjobbnak tartjuk a mechanikai gyomirtást. Talaj nélküli termesztésnél ez sokkal egyszerűbb: a kőzetgyapot kockát rátesszük a kivágott paplanra. Fontos eleme az ápolásnak a fejtrágyázás. kell-e a sárgadinnyét metszeni? A metszéssel kapcsolatos. fény. A takarás előtt a terűletet alaposan beöntözzük. ott az első termős virágokat leköttetni.(izzasztó-)szekrénybe helyezzük a növényeket. Ebben az időben a fény függvényében szabályozzuk a hőmérsékletet és vízellátást Talajon való. Az ápolási munkák között szólnunk kell a sorközök fekete fóliás takarásáról is. tápoldatozás. Az oltás elvégzése után azonnal kondicionáló. Ezt a munkát óvatosan végezzük. Az oltás 5-7 nap alatt összeforr. hogy később érik a dinnyénk. A virágok kézi megporzása. Magyarországon a hajtatott dinnye sikere azon múlik. a pH-t és az EC-t. de a vízkultúrás termesztésben különösen figyelemmel kell kísérnünk a fenofázis és a klimatikus tényezők függvényében a tápoldatban és az elfolyó vízben a tápelemek összetételét. 100x60. A jó megporzás érdekében a termősvirágok megjelenésekor telepítsünk méheket a fóliasátorba. célszerű öntözés mellett stabil szárrendszer kialakulása várható. mert a nagy víztartalmú. A hőmérséklet a kiültetés után éjjel 16-18 °C-nál alacsonyabb ne legyen. A növények elrendezése a hajtatólétesítmény szélességétől függően többféle lehet: 100x50. A tápoldatozás során a talajon való termesztésnél. később a hőmérséklettől. Ha ezt elszalasztjuk. a párolgás mértékétől fúggően növekszik az öntözési norma. 125x50. fontosabb megállapítások a következők: • A hagyományos. lehet. Borult napokon 20-22 °C-ig. mint a szabad földön. Kiültetés után legfőbb feladatunk a környezeti tényezők (hőmérséklet. behúzzuk a földet. nem szükséges a hajtást külön a zsineghez kötni. Az oltást az első lomblevél megjelenésétől kezdhetjük. IOOx20 cm. majd a növény mellett ujjainkkal megnyomjuk. A fény a hajtatás kezdeti időszakában játszik fontos szerepet. Heti egyszeri öntözés (20-30 mm) a sárgadinnyének elegendő a tenyészidő elején.

az igen nagy terhet ró a növényre. A nagy termésátlag az említett metszésmód használatával és az állománysűrűség növelésével érhető el. ábra). hogy a sárgadinnye termése utóérik. Így a termések érése lényegesen korábbra hozható. A termést méretre osztályozzuk. 188 . s a termés érését időzítjük A magyar viszonyoknak megfelelő metszési eljárást a Kertészeti Egyetemen dolgozták ki. de ezt úgy tegyük. hogy a főhajtásról csak 60 cm-ig távolítjuk el az oldalhajtásokat és a terméskezdeményeket 60-150 cm között képezzük ki a termőfelüle­ tet Itt már meghagyjuk az oldalhajtásokat. Köztudott. E módszer lényege. A szabadföldi sárgadinnye piaci megjelenése előtt növényenként 2-3 db termést tudunk beérlelni. Ha a termesztő túl korán "fogja meg" az első kötéseket. A termések termékenyüléséig viszonylag sokat kell metszeni. mert nagyon sérülékeny. 4-5 lombleveles korban két lomblevélre visszacsípjük a növényt. A termékenyülés biztonsága is növekszik. mert a későbbi nagy melegben a virágok nehezebben termékenyülnek (26. Betakarítás. az oldalhajtásokat 6-8 lombleveles állapotban 3-5 lomblevélre visszacsípték Így azoknak a másod-.• A korábban használatos metszésmódnál a főhajtást 4-6 lombleveles korban két lomblevélre. a szállításig hűvös helyen tároljuk A dinnye termésével óvatosan bánjunk. ezért ne siessük el a szedést. Takarékossági okokból vagy kevés palánta esetén. E metszésmód segítségével a szabadföldi sárgadinnye érése előtt leszedjük és értékesítjük a terméseket A támrendszer melletti hajtatásban igen gyakran alkalmazzák a több hajtásból kialakított. Így kevesebb növénnyel tudunk nagy termőfelületet kialakítani. amelyeken a termős virágok képződtek. legyezőszem hajtáselrendezést is. A deformált vagy hibás terméseket minél korábban távolítsuk el. vegetatív fejlődése lelassul. Gyakoriságát a termésérés üteme határozza meg. Itt a metszéssel a vegetatív és generatív részek arányát szabályozzuk. a kereskedő igényének megfelelően csomagoljuk (ládázzuk). valamint a termés elhelyezkedése alapján vágjuk vissza. a növény "ülve" marad. aromaanyag a termésben. Az érést így három-négy nappal előbbre tudták hozni. Fólia alatti hajtatásban 5 kg/m 2 -es termésátlaggal biztonsággal számolhatunk. áru-előkészítés. Amennyiben a 60 cm-es magasság alatt engedjük kötni a növényt. Különösen érdekes lehet ez az eljárás az oltott dinnye hajtatásánáL A hatalmas gyökérzet hatalmas hajtásrendszert képes kifejleszteni. hogy feleslegesen ne terheljék a növényeket. A cukor viszont a korábban leszedett termésben nem éri el azt a szintet. kora délelőtti órákban történjen. • A támberendezés mellett való hajtatásban erőteljes főhajtást fejlesztő fajtákat termesztünk Ezeket metszeni kell. illetve olyan fajtáknál. Az elsődleges oldalhajtások így előbb kifejlődnek. mint a teljesen érettben. választhatunk más metszési eljárást is. A hajtatott sárgadinnyét lehetőleg biológiailag érett állapotban szedjük. s azon már termések növekednek. értékesítés. íz-. A szedés a reggeli. és a növekedési erély. A leírt metszésmód használatakor célszerű 3-5 db növényt ültetni négyzetméterenként. hogy mindig elegendő asszimilációs felületet biztosítsunk a termések kifejlődéséhez. amelyek a főszáron nem fejlesztenek termős virágokat. Ma már egyes fajták főszárán is fejlődhetnek termős virágok. Nálunk az éréskezdete május közepétől-végétől várható. harmadrendű hajtások korábbi megjelenését segítették elő. tárolás. csak hosszabb szállításra tervezett értékesítés esetén szedjünk három-négy nappal korábban. Érésének utolsó napjaiban képződik a legtöbb cukor.

Syringae). niveum). üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporiorum). dinnye kolletotrihumos betegsége (Colletotrichum orbiculare). Kártevők: uborka-levéltetű (Aphis gossypii). dinnye didimellás betegsége (Didymella bryoniae ). A sárgadinnye metszése támrendszer mellett Növényvédelmi problémák Vírusok: dinnyemozaik vírus (watermelon mosaic potyvirus).). sp. ábra. Baktériumos betegségek: dinnye pszeudomonászos betegsége (Pseudomonas syringae pv.u a \D o u a "" <'l o u a 00 o 26. dinnye fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum f. gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne spp. 189 . Gombás betegségek: dinnye lisztharmata (Erysiphe cichoracearum). közönséges takácsatka (Tetranychus urticae).

. :>: : . 2. . . Kemira Kft. A OE RUITER SEEDSVETOMA(..... Dinamikusan fejlődő erős lombozola lisztharmat.TARSASAGFAJTAKINALATA CENTRO Fl FO.. uborka. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Tel.: . . tetszelősen gerezdes sárgadinnye.30 ~t °C): 3-4 növény/m 2. ' . . . Mezőgazdasági Kiadó. :: . Budapest.8 kg átlagsúlyú. Rendkívül jól kötődik. . hamvas. ·. :.hu • www. rövid ízközű. ····.Fax: 76/505-792 E-mail: ruiter@axelero..2 PMt sárgahúsú sárgadinnye Igen korai. Mezőgazda Kiadó. .deruiteroeeds. 1. CE RES Fl pPMt kígyóuborka Részleges li szthorm at-rezisztenciávo l rendelkező fojto._. tápanyagok kijuttatása.. Budapest Nagy J. Budapest Budai Cs. Budapest Budai Cs. nyújtott gömb alakú. talajforgatás). újít. Várható termés: növényenként 2-3 termés. (!994): Dinnye. · . Jó növekedési erélyű. · . Termése hosszú. l. enyhén bordázott.. Hódmezővásárhely Nagy J. Budapest . Szedés: kora tavasszal: 7-l O naponként. (1997): Dinnye. tök. . jól ség-vírus és lisztharmat-ellenállá újdonság. . enyhén bordázott. .Termelésszervezés A termesztőberendezés talajának előkészítése: szeptember-október (talaj fertőtlení­ tés.. Vékony héjazala erősen cseres. . átlagos lombozatú fojto.és fuzórium-ellenálló. intenzív zöld színű. VÁLASSZON A SPECIALISTA KÍNÁLATÁBÓL! DE RUITER SE$DS HIBRID VET 6000 Kecskemét. .5-1. .-Terbe.. április (fűtés nélkül): 4-5 növény/m 2 • Növényápolás: kötözés. narancssárga húsú. (2002): Növényvédelem a zöldséghajtatásban. . . Irodalom Balázs S. egységes rnéretG. Termése 38-40 cm hosszú. Gyors fejlődésű. (1997): Primőrök védelmében. Mezőgazda Kiadó.:····: . . Kiültetés: télen (februárban... ritkítás. átdolgozott kiadás Horinka T. ·. nagy termőképesség ű. ·. jól tárolható. .: 76/505-790. Fóliás és szabadföldi terrnesztésre javasoljuk. (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. ~ uborkasárgaerű­ Kiválóan szállítható és pulton tartható. Téli fényszegény időszakbon is jól köt.. késő tavasszal és nyáron heti egy alkalommal. l . . Palánták szétrakása. öntözés. . ( 1997): Tápo1datozás a kertészeti termesztés ben. Mezőgazda Kiadó. . tápoldatozás. Szaporítás: tápkockás (l Ox l Ovagy 12x 12) vagy cserepes palánta ki ültetéséveL Vetés közvetlenül a cserepekbe. Nyári termesztésre javasoljuk.hu . metszés. Deák Ferenc tér 5. Palántanevelési idő: 4-6 hét. : ·:··:. PARAMOS Fl CMVt CVYYt PMt kígyóuborka Uborkamozoik-vírus. . Szalmabálás termesztés esetén a bálák begyújtása. növényvédelem.l . -Csölle.

késő tavaszi hajtatás. amikor fű­ tés nélküli fóliák alá. hossza 3-4 mm. A fejes saláta fogyasztása az elmúlt évtizedben szerte a világon növekedett.9% 0. Alakja lapított.26% 67 kJ 2.4% 0. színe lehet világosszürke és fekete. a Földközi tenger környékén régóta fogyasztott zöldségnövény. Növénytani jellemzők. Ezermagtömege 0.1 mg 0. táblázat.8-l mm.8-l . aminek egyik magyarázata. A hajtatási idény erősen igazodik a fogyasztáshoz. március elején kiültetik a palántákat.Levélzöldségek hajtatása Fejes saláta (Lactuca sativa L. kaláriaszegény és vitaminokban gazdag táplálkozásba (61. Őse a nálunk is vadon előforduló. fejet nem képező keszegsaláta. Biológiai értelemben vett termése kaszat. keserűanyagot tartalmazó. 1991) 191 .5 mg Beltartalmi mutató C-vitamin Karotin Aneurin Lactoflavin Nikotinsav amid Mész Mennyiség 18 mg 1. termesztésének nagy lendületet adott a fólia megjelenése és elterjedése. hogy tavasszal lehessen szedni.9% 0. egészséges. megnyúlt tojásszerű. capitala L. Hosszú nappaJok hatására magszárat fejleszt. őszi hajtatás. táblázat). Elsősorban az Alfóld déli részén (Szeged. Ezek közül legnagyobb jelentőséggel a késő tavaszi hajtatás bír. capitala L. Csírázóképességét ideális körűlmények között 4-5 évig megtartja.). var.2 gramm. var. szélessége 0. amely nagyobb tömegben Egyiptomban és Elő-Ázsiában található. főleg húsvét táján van egy nagyobb fogyasztási csúcs. Szentes) és Budapest környékén (Dabas.7% 0. Csepel-sziget) alakultak ki nagyobb hajtatókörzetek. Méhkerék. Nálunk az egyik legrégebben hajtatott zöldségfaj. A hajtatott fejes saláta táplálkozási értéke (100 gramm friss termésre számítva) Beltartalmi mutató Víz Nyersrost Cukor Fehérje Zsír Kaláriaérték Vas Mennyiség 95.) Általános tudnivalók A fejes saláta (Lactuca sativa L. hogy jól beilleszthető a korszeru. ezért úgy ültetik. kora tavaszi hajtatás.06 mg 0.4 mg 90mg (Geissler.09 mg 0. Fontosabb hajtatási időszakok: téli hajtatás. 61. és húsvét táján szedik.

Fejesedés idején érzékenyebb a hidegre. táblázat). A saláta nem számít vízigényes növénynek. !991) Felhasznált vízmennyiség (l/m2Jhónap) !9 39 43 84 84 42 37 21 !9 Talaj. A 70%-os páratartalom tekinthető a fejes saláta számára optimálisnak. A fajtaválasztás szempontjai A fejes saláta fajtákkal szemben támasztott igények. Érzékeny a talaj sótartalmára. A levegő alacsony vagy magas páratartalma a termésképződésen túl több fertőző és élettani betegség kialakulását is befolyásolja. mint l .5-7. A hideg egyes fajtáknál antociánosodást válthat ki. A hajtató fajták hosszú nappalos körülmén yek között gyorsan magszárat fejlesztenek. mikroelem-hiánytünetek. 7 rnS/cm vagy kisebb mértékű szikesedés tapasztalható. Vízigény. ezért ahol a talaj EC-értéke magasabb. optimálisnak a 12-15 oc közötti hőmérséklet tekinthető. Fényigénye nagy. A hideget legjobban az egy-két leveles fejlettségű növény viseli el.0 pH).Ökológiai igények Hőigény. ami a hőmérséklet emelkedésével megszűnik. Csírázása már 2-3 °C-on megindul. Nitrogénből.6--l. Öntözési igénye jelentősen függ a fejlettségi állapottól (62. Tápanyagigénye alacsonynak mondható. de az egyes fajtatulajdonságok tekintetében eitérők a termesztők. 62. A fejes saláta vízigényének változása a fényviszonyok fúggvényében Hónap Január Február Március Április Május Szeptembe r Október November December (Geissler. A talaj kémhatása semleges. ezért a termesztési gyakorlatban csak kivételes esetben használnak az ültetése előtt szerves trágyát. A hőmérsékleti optimurna termésképzés idején 16 °C. oda nem szabad ültetni. a hajtató fajták gyengébb fényviszonyok között is jól fejesednek. Nem támaszt magas követelményeket a talaj szerkezetével szemben. míg a nyári fajták ilyenkor fejképzésre képtelenek. ha nem is ellentmondók. ez az érték a hajtató fajtáknál -4. Más-más tulajdons ágot tart fontosabbnak vagy meghatár ozónak a fo192 . erősen meszes talajon gyakran előfordulnak klorotikus.és tápanyagigény. vasból és magnéziumból viszonylag többet igényel. -5 °C. enyhén savanyú legyen (vízben mért pH érték 6. a fogyaszták és a kereskedők esetében. táblázat. Fényigény.

A drazsírozott magból kelt növényállomány a vetőmag kalibrálása miatt egyenletesebb. Vannak kifejezetten gyenge fényviszonyokra nemesített fajták. zsengébb salátát keresi. amely nagy. A csíranövények alacsony tápanyagigénye és sóérzékenysége miatt a tápkockában. Fontos követelménynek tekinthető a kereskedelem és a fogyaszták részéről a fej zártsága és tömöttsége. ami lassítja a saláta fejesedését és rontja a fej minőségét. szaporítási időpontok. nemcsak rövidek a nappalok. kevesebbet kell őket permetezni. kemény fejeket képez. mivel ilyen körűlmények között csak laza fejeket fejleszt a növény. szemben a kereskedővel. gyorsan és lendületesen fejlődnek. előnyö­ sebb a csírázást követő tápoldatozás vagy tápoldatos beöntözés. A fejes saláta hajtatási költségeiben . Ilyen célra egészen híg.más növényekhez képest .05-0. Bár az EU-szabvány meglehetősen alacsony fejátlagtömeget ír elő. A tápkocka nedvességétől ftiggően egy-két naponkénti (kora őszi 193 . fényszegény körűlmények ellenére is jól fejesednek.viszonylag jelentős összeget. színes levelű.gyasztó. a hazai piacon 200-250 grammos súly alatt nem lehet salátát értékesíteni. erősen fodrozott fajták friss piaci értékesítése még nem jelentős nálunk. a botrítiszes és a szklerotíniás betegségeknek jobban ellenállnak. aki a tartóssága. tűzdelés esetén a kézi munkaerő. A palántanevelésen belül is meghatározóak a fű­ tési és a tápkockaföld használata során felmerülő költségek. technológiai változatok. hanem a napfény ereje is gyenge. rövid a tenyészidejük. A széles alap az úgynevezett ládatöltő fajták fontos tulajdonsága. amelyeknek alapja jól záródik. ugyanakkor egyszerűsíti a vetést és megtakarítja a legtöbb kézi munkát jelentő tűzdelést. Termesztés Szaporítási módok. Hasonló okok miatt kedvezőbbek a felfelé álló levelű fajták hajtatása az elterülő levélzettel rendelkezőkkel szemben. széles alapja van. az utóbbi időszakban a nagyobb méretet tekintik a vásárlók a fontosabb fajtatulajdonságnak. amelyek a téli. illetve a csíráztatóközegben nem szabad túl magas tápanyagszintet beállítani. Azok a fajták. foszforban gazdag összetétel ű komplex műtrágyából készült tápoldatot használjunk. l %-os. A salátakülönlegességeknek számító. keresettek a 300-400 gramm fejátlagtömegű fajták. 20-25%-ot tesz ki a palántanevelés. és alul erősen záródó. mint a kezeletlen magról szaporított. hogy az ilyen fajták hajlamosabbak a különböző élettani betegségekre. ezért külön kezelésre általában nincs szükség. A hajtatásban általános a drazsírozott vetőmag használata. ugyanakkor a termesztök körében ismert. ami ugyan viszonylag drágítjaa vetőmagot. és elsősorban ennek alapján választanak. A fogyasztó a világoszöld levelű (szőke) salátafajtát kedveli. egyszerűbb a növényvédelmük. 0. Ezek lassabban fonnyadnak. frissességüket lényegesen tovább képesek megőrizni. A kereskedelembe kerülő vetőmag többnyire drazsírozott és csávázott. A fogyasztó a vékonyabb levelű. A levelek színe mindig meghatározó volt. a termesztő és a kereskedő. főleg a feldolgozóipar vásáralja a keverékek készítéséhez. A téli hónapokban közismerten rosszak a fényviszonyok. amely fajtákat a kereskedők és a termesztök egyaránt kedvelik. pultállásága miatt a vastagabb levelűeket részesíti előnyben.

táblázat. mivel a fejes saláta az egyik legsóérzékenyebb hajtatott zöldségnövény. éjjel borús idő után: 10-12 oc. A palántanevelés ideje az évszakoktól (fényviszonyoktól) függően a 63. éjjel borús idő után: 8-1 O °C. 194 .) A palántanevelés idején a fényviszonyoktól függően a következő hőmérsékleti értékek tartását javasoljuk keléstől a lomblevelek megjelenéséig: nappal borús idő esetén: 10-12 oc. A rendszeresen szellőztetett (edzett) palánták levélzete kemény. a talajművelést. pótlása tenyészidőben szükség szerint folytatható. illetve tápoldatozást alkalmazzunk. Az érzékeny saláta esetében már a tápkocka átmeneti kiszáradása is súlyosan károsíthatja a gyökérzetet Fejes saláta neveléséhez gazdasági okok miatt a 4x4. ábra). 5-7 °C-kal csökkentsük a hőmérsékletet. (Tűzdelés esetén a magot szaporítóládába célszerű elvetni és egy-két lombleveles korban tápkockába áttűzdelni. amennyiben a palántákat fűtés nélküli fóliák alá kívánjuk ültetni. esetleg a tőzeget ásógéppel 20-25 cm mélyen bemunkáljuk a talajba. majd rotációs kapával egyenletessé tesszük az ágy felületét. a kiültetéssel járó környezetváltozás kevésbé viseli meg. napos idő után: 10-12 °C. A talaj tápanyag-ellátottságától függően alaptrágyaként a 64. kivételes esetben 6x6 cm-es tápkocka méretet válasszuk. Minden esetben talajvizsgálati eredményből induljunk ki. táblázatban feltűntetett műtrágyaadagok kiszórását javasoljuk Nitrogénből a saláta sóérzékenysége miatt alacsony tápanyagszint esetén sem javasolunk 5 g/m 2-nél többet kiszómi egy alkalommal. napos idő esetén: 16-18 °C. A talaj-előkészítés során először a műtrágyákat. A fejes saláta palántanevelésének Palántanevelési idöszak Kora Tél Kora tavasz ősz időtartama Tápkockaméret 4 cm 20 nap 30 nap 40 nap 30 nap 5 cm 25 nap 35 nap 45 nap 35 nap 6 cm 30 nap 45 nap 65 nap 45 nap Késő ősz A talaj előkészítése során nagy figyelmet kell fordítani a sótartalomra. napos idő esetén: 12-15 °C. lomblevelek megjelenése után: nappal borús idő esetén: 12-15 °C. napos idő után: 14-16 °C. Az ültetés megkönnyítése érdekében hengerre szereJt kanalak segítségével a növények helyét is kijelölhetjük (27. 63. táblázat adatai szerint alakul. illetve az 5x5 cm-es.palántanevelés) vagy heti egy-kétszeri (téli palántanevelés) öntözést. és ennek függvényében végezzük a műtrágyá­ zást. Közvetlenül a kiültetést megelőző héten.

195 . táblázat. ábra. Terbe István) A termesztőléte ítmény fűtési szintjétől fiiggően a következő kiültetési időpontok lehetségesek : 0 erősen fűtött fólia átrak (15. A fejes saláta alaptrágyázá ához javasolt mütrágyaadagok Talaj tápanyagtartalma Alacsony Közepesen alacsony Közepes Közepe en magas Magas Kiszórandó mütrágyaadag (hatóanyag g/m 2) nitrogén (N) foszfor (PPs) kálium (K 20 ) 5 5 5 12 8 6 (3) - 20 15 10 (5) - - (Budai.10 ~t C) február közepe fűtés nélküli fóliasátrak március eleje őszi hajtatás fűtés nélkül szeptember eleje.64.Csölle-Terbe.közepe őszi hajtatás enyhe fűtés el (5.10 ~t 0 C) szeptember vége-október eleje A hazai termesztési gyakorlatbanjól bevált növényszám a 20-25 db/m2 (65. táblázat).20 t C) egész télen 0 enyhén fiítött fóliák (5. 1997) 27. A talaj-elöké zítés orán a növények helyét is ki lehet jelölni (fotó: dr.

táblázat). ábra).és tötávolság különbözö állománysűsüségre ültetett fejes saláta esetén Sor. Terbe István) 196 . ábra. ábra). ugyanakkor nagyobb térállásban a jövedelmezőség romlik. ·a kisebbeket 22. elhúzódik a tenyé zidő. Az egyszerre szedés feltétele az azonos fejlettségű palánták ültetése (fotó: dr. A fertőző gombásbetegségek miatt a fejes salátát sekélyen ültessük (29. Ápolási munkák. magasabb hőmérsékleten nagyobb levelek.és tötávolság (cm) 25 x 25 22.5 x 22.5 x22. Az optimálisnál alacsonyabb hőmérsékleten lelassul a növekedés. Sor.65. 28. lazább fejek képződnek. A gyors fejlődés és a jó minőség alapvető feltétele a fényviszonyoktól függő hőmérséklet.5 20 x 20 22 x 16 18 x 18 20 x IS Növények száma (db/m2) 16 20 25 28.5 cm-re ültetjük A sűrűbb ültetés következtében kisebb fejeket képez a saláta és csökken a koraiság is.és páratartalom-szabályozás (66. táblázat. romlik a minőség .3 Lehetőség szerint válogatott közel azonos fejlettségű növényeket ültessünk ki (28.3 31 33. A nagyobb fejet képező fajtákat 25 x25 cm-re.

29. és a szén-dioxid elfogy. majd fokozatosan leáll. ha ültetés előtt a talaj alacsony tápanyagellátottságamiatt a nagy műtrágyaadagot (nitrogén és kálium) teljes egészében nem 2 tudtuk kijuttatni. A talaj tápanyagtartalmától fúggően egy. 1-2 mm-es adagú párásító öntözés is. aminek következtében az asszimiláció előbb lelassul. hanem az oxigén is felgyülemlik. Gyomosodásra hajlamos talajon igazán csak az első két hétben nyílik lehetőség a terület gyomlálására és átkapálására. az ilyen jellegű munkák csak nagy taposási kármellett végezhetők el. Az öntözést legjobb a reggeli és déli órákban végezni. ábra. A léghőmérséklet szabályozása fejes salátánál ( C) Napos Hónap nappal Január Február Március Április Október November December 16-18 18-20 20-22 22-25 16-18 14-16 12-14 idő esetén éjjel 6-8 6-8 8-10 8-12 8-10 6-8 4-6 Borús nappal 10-12 12-14 14-16 16-18 10-12 8-10 8-10 idő esetén éjjel 4-6 4-6 5-8 6-10 6-8 4-6 4-6 (Sornos et al.. amikor a növények gyorsabban felszáradnak. A fejes salátát nem szabad mélyre ültetni A levegő szén-dioxid-koncentrációja jelentős mértékben befolyásolja a fejek növekedését. 1980 nyomán) 197 . táblázat. azonban az ilyen formában adott víz mellett a késő tavaszi napokon szükséges lehet a napjában 1-3 alkalommal végzett. esetleg két alkalommal szükségessé válhat afejtrágyázás. Erre akkor van szükség. Jól gondozott és előké­ szített talajon erre sincs szükség. iparilag előállí­ tott szén-dioxid bevezetésével (800-l OOO ppm). Szellőztetés hiányában nemcsak a páratartalom emelkedik a nem kívánt szintre. ezáltal kisebb a gombás és baktériumos betegségek fellépésének a veszélye. A sekélyebb gyökeresedés miatt vízpótlásra a 15-20 mm-es adagok elegendők. Az elhasznált szén-dioxid pótolható a levegő cseréjével (szellőztetés) és mesterséges úton. Később. miután a levelek szétterülnek. Fejtrágyaként alkalmanként 5 g/m2 -nél több nitrogént és 10 g/m káliumnál (K 20) több hatóanyagnak megfelelő műtrágyát ne adjunk a perzselés 0 66.

Betakarítás. kora tavaszi időszakban már ki ebb (250-300 g) fejátlagsúlynál megkezdhető a zedés.ve zélye miatt. ábra. értékesítés. áru-előkészítés. ké ő tava sza l a nagyobb (350-400 g) fejeket igényli a piac. Külfóldön a feje alátát papírral bélelt fareke zekbevagy kartondobozokba csomagolják (fotó: dr. tárolás. A fejes aláta betakadtását akkor kezdjük el amikor a fejek kemény égekézze l jól kitapintható (30. Ilyen célra könnyen oldódó magnéziumot és va at i tartalmazó komplex műtrágyát célszem választani. Terhe l tván) 198 . A téli. ábra). mert a ho zú nappaJok hatá ára gyorsan megindul a magszárképződés. 31 . A kifejlett tennések zedé ével tavasszal nem lehet okat várni.

( 1994): A zöldségtermesztök kézikönyve. sárga. ( 1983): Zöldségtermesztés. Budapest Geissler. hogy a fejek egyszerre fejlődjenek és egyszerre legyenek vághatók (31. Dinasztia Kiadó.Nálunk a salátát két-három menetben vágják. a másikkal a talaj (tápkocka) felett kb. gyakran sérült. Budapest Terbe l..-Csölle 1.Kiültetés: február közepe-március eleje.A termesztőberendezés talajának előkészítése: januárban (talajfertőtlenítés. tápanyagok kijuttatása. Mezőgazda Kiadó. . piszkos termés benyomását kelti. Vágáskor a fejet az egyik kezünkkel kismértékben megdöntjük. Akadémiai Kiadó. azokat egy újabb mozdulattal levágjuk. . A második és harmadik szedések alkalmával jelentős mennyiségű az olyan termés (3-5%). Budapest.-Túri 1.Szaporítás: palántaneveléssel. 27.-Slezák K. kiültetés után peronoszpórás és botrítiszes betegség. Deutsch er Landwirtschaftsverlag. és lemossa a vágási felületen megjelenő tejnedvet. Ezért a talaj-előkészítéssel. ábra). talajmunkák. ( 1991 ): Gemüseproduktion un ter G las und Plasten. . Budapest 199 . Irodalom Balázs S. Sornos A. a palántanevelés módja tápkockás vagy tálcás.Növényápolási munkák: klímaszabályozás. terület beöntözése). Amennyiben ezt követően is maradtak még eltávolítani való levelek. a palánták válogatásával. A levágott és lepucolt fejeket azonnal (torzsával felfelé) papírral bélelt ládába rakjuk. (2000): Levélzöldségfélék. Élettani eredetű betegségek: száraz és lágy levélszélbamulás. Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban XXII. gyomtalanítás. (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. növényvédelem. a legfelső sort gyenge vízsugárrallemossuk. fejtrágyázás. beteg és piszkos levelek a földön maradjanak. a palántanevelés időtartama 7-9 hét. (2001): A tennésminőség és a tápanyagellátás összefüggése a zöldségtermesztésben. mert az egyenetlen állomány következtében az érés nem egyszerre történik. öntözés. . (1997): Primőrök védelmében. Mezőgazda Kiadó.-Koródi L. Berlin Sornos A. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest Terbe 1.-Kappel N. Nov. Növényvédelmi problémák Gombás betegségek: a palántanevelés során palántadőlés.és Talajvédelmi Központi Szolgálat. Budapest Budai Cs. ami a levegő hatására gyorsan megfeketecive kellemetlen. 83-93. Termelésszervezés . aminek kettős célja van: a víz a maradék földet eltávolítja az alsó levelekről.Szedés: ültetést követően 8-12 hét múlva. l cm-es magasságban elvágjuk úgy. (1980): Zöldséghajtatás. Th. hogy az alsó.-Terbe l. ami a vágás alkalmával megsérül. Budapest Balázs S. Túl sekély vágásnál nagy a veszteség.-Tóth K. valamint az ápolás során mindent el kell követni annak érdekében. Növény. Nálunk a nagyobb műanyag rekeszeket használják a saláta csomagolásához. Mezőgazda Kiadó. öreg. illetve amit összetaposnak.

és ez különösen fontos a téli és kora tavaszi vitaminellátásban.) Általános tudnivalók A retek mint kultúmövény eredete vitatott. illetve a retektest kialakulása . A XX. Kínában már 4000 éve termesztették. Magyarországi termesztése is régi keletű. de a termesztéstechnológia is befolyásolja. Lippay (1664) már hajtatását is ismerteti. hogy a saláta után a második legjelentősebb hajtatott. reszelten.Gyökérzöldségfélék hajtatása Retek (Raphanus sativus L. L sz. hidegtűrő zöldségfélénk Legnagyobb területen Szeged. század végi táplálkozástudomány "újra felfedezte" a retket. illetve magját fagyasztva. s rendszeres fogyasztását egészségvédő­ nek nyilvánította. ábra.és butil-mustárolaj adja. amely gyógyászati értékét. Már Dioszkoridész görög orvos (i. C-vitaminból 20-50 mg/lOOg található benne. levét. Termesztése a XVL századi Európában már ismert volt. Csípős ízét a kéntartalmú allil. étrendi előnyei A 200 hipocotil gyökér 32. hajtatott termesztéstechnológiával is. sz. antibakteriális hatását is okozza. A retekgumó. nemcsak szabadföldi termesztését. A népi gyógyászat sokoldalúan használta. hogy fogyasztása javítja az emésztést. Gazdasági jelentőségét főként az adja. Fogyasztási. ahol üveg alatti hajtatása is kezdődött.) az ókor legjelesebb botanikusa és farmakológusa megállapította. Táplálkozási értékét évtizedek óta főként vitamintartalmában (C. A mustárolaj mennyisége fajtánként is változó. Gyula és Kiskunfélegyháza környékén hajtatják Az utóbbi évtizedekben a hónapos retek mellett egyre nagyobb volumenű ajapánretek termesztése. de az ókori Egyiptomban is nagy mennyiségben fogyasztott zöldségnövény volt. Franciaországból terjedt el. B" B2 és B 3) láttuk.

A fajták zömmel idegenbeporzók. A japánretkek répatestet fejlesztenek. Az optimálisnál magasabb hőmérséklet sokkal kedvezőtlenebbül hat a fejlődésére. Magszárat a hónapos és ajapán retek már az első évben hoz. valamint csípősségre. esetleg ibolyaszínűek. amelyik képződésében a hipokotil és a gyökér egyaránt részt vesz (32. szeldelten tagoltak. de az optimálisnál sokkal lassabban. jégcsap alakú. közülük két típus honosodott meg hazánkban: a hegyes és a tompa végű típus. gömb. benne kerekded. a sziromlevelek fehérek vagy rózsaszínek. az itteni levelek alakja a tőlevele­ kéhez hasonló.mellett szól a Magyarországon termesztett fajták lédússága. A virágzat levéltelen ftirt. A hónapos reteknek gumóját fogyasztjuk. Alacsony hőmérsékleten termeszíve (8-l O o q kifejlődnek a gumók. növekedéskor pedig -6 °C-ot. de vannak önbeporzók és teljesen önmeddők is. a gumóképzés idején 15-20 oc az ideális számára. amelyek 4-5 évig őrzik meg csírázóképességüket Ezermagtömege 6-8 g. A héj színe szintén különböző. sima szélűek vagy fogazottak Felületük általában serteszőrös. de kisebb. Sziklevelesen az 5-6 °C. táblázat. A retkek alakja változó. A hónapos retek Hónapok nappali Január Február Március Április Szeptember Október November December hőigénye Hőigény. A levelek a fejlődés első szakaszában tőlevelek. piros-fehér. Hidegtű­ rése jó. Különösen a csírázás 67. Növénytani jellemzők. a japánretkek répatestet fejlesztenek. de keléséhez 20 oc az optimum. a hónapos retek lapított gömb. barnás magokkal. Termése fel nem nyíló becő. fásodásra. megnyúlt gömb. a gumó színének megfelelően. Hőigénye Hőmérséklet (0 C) éjszakai 8-10 10-12 12-15 15-18 12-15 10-12 8-10 6-8 4-6 6-8 8-10 10-12 8-10 6-8 4-6 4-6 201 . amely botanikailag megvastagodott szik alatti szár (hipokotil). Ökológiai igények alacsony (Markov-Haev szerinti optimuma: 13 °C). csírázáskor -3 °C-ot is elvisel. zöld-fehér. pudvásadásra való kifejezetten csekély hajlama. egyes fajtáknál azonban csupasz. A hosszan tartó hideg azonban meggyorsítja a magszárba indulást. ábra). A retkek a keresztesvirágúak családjába tartoznak. Szára a fejlődés második szakaszában képződik. fehér. de lehet színes vagy cirmos is. valamint piros lehet. már 2-3°C-on csírázik. amelyek lantosan. A hús színe általában fehér. a gumóképződés megindulásáig 10-12 oc.

Érzékeny a monokultúrára. jégcsap. Tenyészidejük 30-50 nap. A fajtaválaszték a hónapos retkekből a nagyobb. A japán reteknek nemcsak a tápanyagigénye. Mindkettőből azonban csak a fehér vállú fajták terjedtek el. ami a tenyészidőnek körülbelül az utolsó negyede. hogy a retektest hossza 35-45 cm ("ne lógjon ki a rekeszből. és fontos számára a talaj felső l 0-15 cm-ének jó vízellátása. a repedés. míg nálunk a nagyobb gumót keresik inkább a fogyasztók. var. Vízigény. ekkor a talaj egyenletesen VK 65% felett tartása kívánatos. Ősszel. és a gumófejlődést is gátolja.és fényigénye is nagyobb a hónapos retekénéL Sóérzékenysége miatt az egyszerre kiadható hatóanyag-mennyiségek: nitrogén 5 g/m2 . A megvilágítás időtartamának csökkenése késlelteti a magszárba indulást. de túladagolása is káros. niger) tenneszthető. a hónapos retek (R. A folyamatos nitrogénellátás a gumók lendületes fejlődésé­ hez szükséges. kálium 10 g/m 2. A hazai elvárás eltér az EU-ban szokásostól. illetve a talaj magas EC-értéke lassítja a csírázást. A lomblevelek fejlődésékor már jobban bírja a meleget. A hazai és külföldi szabvány szerint a hónapos retek átmérője legalább 15 mm kell. könynyebben pudvásodó a gumó és érzékenyebb a hidegre. csak kellően nedves talajon termeszthető eredményesen. hogy legyen.nem lesz gumóképzés. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését és "szőrösödését" okozza. vagy hosszú. Gyenge fényben . fakó bb. táblázat a hónapos retek hőigényét mutatja a hajtatásban. illetve hamar felmagzik Talaj. var. mert a nitrogénbőség fokozza a pudvásadási hajlamot. Vízigénye nagy. az előző kul- 202 . ezért a hajtatásban két lépésben adunk ki érett istállótrágyát a retek alá. szaporítási időpontok. ládából"). A fajtaválasztás szempontjai Hajtatásban két változata. ha a hőmér­ séklet is túl magas . lapított vagy megnyúlt gömb. A fény erősségének csökkenése a gumó: lomb arányt rontja. Termesztés Szaportási módok. Túlzott tápanyagellátás. de erős lomb (a jó csomózhatósághoz) . A hónapos reteké a gumófejlődés idején jelentős.között 45-80 nap. mert ott a kis gumó a kedvelt. hanem a talaj víztartó képességénekjavítására adunk. s. Hosszú nappalas növény. Közepes tápanyagigényű zöldségnövény.utáni időszakban veszélyes számára a túl meleg.különösen. A kálium hiánya a termés minőségét rontja.és tápanyagigény. fenyészidejük fajtától ftiggően . Szerves trágyát nem a tápanyagszükséglet kielégítése miatt. a piacon azonban az elfogadott a minimum 3-5 cm. mert megnyúlik és eldől. száraz talajon pedig pudvásodik. s. Fényigény. a tömör gumó. sativus) és a japán retek (R. hanem a hő. a kicsi gyökér. Ajapán retkek közül két típus honosodott meg hazánkban: a hegyes és a tompa végű típus. alakjuk gömb.és pudvásodásmentesség. a kicsi. és csípős ízt okoz. technológiai változatok. az élénkpiros szín. A 67. de a rövid tenyészidő miatt a tápanyagoknak könnyen felvehető formában kell rendelkezésre állniuk. a zöld vállúak nem. A koncentrált érés. Az optimális hőmérséklet a fényviszonyoktól ftigg.ideális körűlmények .ezek a fajtákkal szemben támasztott követelmények. További jellemzőjük.

Őszi termesztés es etén a következő szempontokat kell figyelembe venni: l O °C alatt a gyökerek növekedése. a nagyobb magokból pedig hamarabb fejlődik szedhető termés. ahol nem süllyed a hőmérséklet az előbb említett érték alá. A japánreteknél a tavaszi termesztés legnagyobb buktatája a magszárba indulás veszélye. Gömbölyű hónapos reteknél az EU-szabvány és a piaci igény eltér a hazaitóL Az EU-ban hónapos reteknél 2-2.5 cm. mosás és ötösével csomózás követi. Növényvédelmi problémák Vetés előtt talaj fertőtlenítése a talajból fertőző gombák ellen és a kártevő rovarok megszüntetése. kettős fóliatakarásnál. -5 °C-ot is kibír károsodás nélkül. A keléshez és utána legalább egy hónapig !5-30 oc szükséges. s mivel az egyenletes magméret az egyszerre szedhetőség feltétele. A retkek méretétől függően kézzel. a piaci igények szerint. Ajapán retek őszi termesztésénél mind a sor-. majd finom porlasztású szórófejekkel beöntözzük. Ez idő alatt hidegsokk hatására a retek magszárba mehet. amikor a fajtára jellemző szabványméretet. értékesítés. A retket lomb nélkül. A japán retek 90%-os relatív páratartalom és O. áru-előkészítés. nagy magokat vetünk A vetés szemenként. gyérítése érdekében is. mind a tőtávolságot célszerű kicsit megemelni. Ezt követően cél a bolhák és a káposztalégy elleni védelem. illetve piaci méretet elérte. Vetés után komposztterítéssei takarjuk a magokat. illetve ásóval történik a felszedés.5 cm. Hajtatásban. a nagy fényigény miatt csak új fólia használata javasolt. A gyakorlatban hatékony tárolási módnak bizonyult a vermelés is. A tenyészidő hossza januári vetésnél 7 hét. 203 . illetve vékonyabb termőrétegű talajon. fejlődése leáll. 2400 óra/ha. Betakarítás. Ennek kézimunka-igénye jelentős. A hónapos reteknél a hazai piac a 3-5 cm-es vagy ennél nagyobb gumót keresi.túra lekerülése után. Gazdasági érettségnél. Ápolási munkák.I oc között jól és hosszú ideig tárolható. tavaszi hajtatásban a vetésidő . a jégcsapnál 2 cm vállátmérő az előírt. a hőmérséklet és a páratartalom szabályozásából áll. hogy töltögetni lehessen a sorokat.fajtától ftiggően -március közepétől javasolt. A vetés mélysége 1-1. A téli termesztés csak olyan esetben lehet eredményes. A szedés a japánretekné l gyakran két-három menetben történik vagy "színelő szedést" végeznek. Palántadőlés ellen keléskor beöntözés Previkurral. áprilisinál már csak 5-6 hét. Érdemes viszonylag fejlett állománnyal a télnek indulni. Helyrevetéssei szaporítjuk. csak a szívlevelet meghagyva értékesítik és tárolják. kézzel vagy géppel történik. A lomb -3. Vetés előtt pedig 4-5 kg/m 2 -t a felső 2-4 cm-es rétegbe kell bekevemi. Ezt figyelembe véve. tárolás. hiszen csak a I O °C feletti napokon várható lassú növekedés. Ápolása a rövid tenyészidő miatt főként a fejtrágyázásból és öntözésből. és a felszedést azonnal válogatás. Szintén érdemes szélesebb sortávolságot hagyni kötött. A szedés hónapos retek esetében kézzel történik. osztályozás. valamint a gyökérlégy és szükség esetén a vetési bagolypille elleni védekezés. a talajforgatással 10-15 kg/m 2 érett istállótrágyát dolgozunk be a felső 15-20 cm-es talajrétegbe. így kalibrált.

A hajtatással előállított és csomózott áruként értékesítendő sárgarépa április második felétől-május végéig biztosítja a friss piaci ellátást.Szedés: a vetés idejétől számítva 5-7 hét. Bács-Kiskun.és háncsszövet színében nincs jelentős eltérés. sativus) Általános tudnivalók Táplálkozási. A répatest narancsvörös színét a karotinaidok. A színanyagokon kívül a sárgarépa cukrokat (glükóz. A peronoszpóra elleni védekezés. Növénytani jellemzők. növényvédelem). fejtrágyázás. A termés minősé­ gét tekintve az a kedvező. és 204 .adják. sativus) kétéves növény. Felhasználási lehetősége változatos: levesízesítőként. fruktóz.Növényápolási munkák: folyamatosan (klímaszabályozás. öntözés. ásványi anyagokat. ssp. szacharóz).és ásványianyag-forrás táplálkozásunkban. elsősorban fűtés nélküli fóliasátrakban hajtatták. az ernyősvirágúak (Apiaceae) családjába tartozik.A talajának előkészítése: február vége-március eleje (talajtápanyagok kijuttatása. köretként és ivólének feldolgozva fogyasztjuk. a vetés ideje március közepétől (fűtés nélküli fólia alá). a korai szabadföldi vetésekből pedig még nincs értékesítésre alkalmas termés.Szaporítás: állandóhelyre vetéssel. különböző saláták alkotórészeként. ssp. a terület beöntözése). A faszövetben valamivel kevesebb a beltartalmi anyagok (így a karotin. szárazanyag) mennyisége. ha a fa. . fertőtlenítés. Fontos vitamin.(A-provitamin-)tartalma kiemelkedő a zöldségfélék körében. a kambium.amelynek kialakulásában a karógyökér és a szik alatti szár vesz részt fejleszti ki. A sárgarépa (Daucus carola L. az utóbbi években (2000-2003) 380-410 hektáron. fő­ zeléknek. Termelésszervezés . gyomtalanítás. illóolajat. Pest és Baranya megyében foglakoznak. Magas karotin. Szeged környékén őszi vetéssei indítják a sárgarépa-hajtatást.hető A retekmozaik vírus kártétele a levéltetvek és a keresztes gyomok irtásával előz­ meg. A megvastagodott karógyökérben belülről kifelé haladva található a faszövet (szívrész). Ebben az időszakban már kevés és általában nem kifogástalan minőségű a tárolt sárgarépa. Sárgarépa-hajtatással Csongrád. termesztőberendezés Sárgarépa (Daucus caro ta L. a háncsrész (kéreg) és a bőrszövet. gazdasági jelentőségégét tekintve a sárgarépa egyike a legjobb beltartalmi értékekkel rendelkező zöldségnövényeinknek.azon belül főleg a karotinok. Az így előállított termés mennyisége 2003-ban elérte a 13 ezer tonnát. . mint a háncsszövetben. cukor. talajmunkák. vitaminokat tartalmaz. másutt február közepén-végén vetik a sárgarépát a fűtés nélküli hajtatásban. különösen káposztafél ék után számolhatunk fellépésével. Lassú növekedés tapasztalható a hazai sárgarépa-hajtatás területében. Első évben tőlevélrózsáj át és répatestét . .

fagyra érzékeny. könnyen felmelegedő talajok alkalmasak.ernyős virágzatokat . A sárgarépa szórt fényben is kielégítően fejlődik. mert a túladagolás következtében egyrészt a lomb:répa arány a lomb javára tolódik el. Magas hőmérsékleten a lomb:répa arány a lomb javára tolódik el. foszforból 5-10 g/m 2.a farész minél kisebb a háncsrészhez viszonyítva. fejlődésének hőmérsékleti optimurn a MarkovRaev szerint 16±7 °C. Sárgarépa-hajtatáshoz a laza szerkezetű.gyors fejlődés. A sárgarépa növekedésének.egyöntetű méret és alak. ezért a sárgarépa hajtatásánál nagy körülteki ntéssel kell megválasztani a vetési időt.ne legyen nagy a szívrész. és a kezdeti fejlődés idején is jó vízellátást kíván. Fényigény.jól csomózható. . Ökológiai igények Hőigény. . szélsőséges esetben a répatest is felrepedhet Talaj.5 g. A mag csírázása 3-4 °C-on kezdődik.hidegtűrő képesség. ezermagtömege dörzsölten 1. korai színesedés.jó beltartalmi értékek (magas karotin. Szervestrágyázást közvetlen a sárgarépa alá általában nem alkalmazunk. hajtatásban ez a tulajdonsága kedvező. A mag illóolajban gazdag. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon a következő hatóanyag-mennyiségeket biztosítsuk nitrogénből 10-15 g/m 2. hengeres répatest. A sárgarép a. homokos vályogtalajban jó küllemű. és a répatest képződése lelassul. jól elmunkált. A nitrogént és a káliumot megosztva.és érleli be az ikerkaszat termését. gyors kelést azonban 20-23 °C-on lehet elérni. . erős lomb. 205 . A sárgarépa a második évben fejleszt elágazó virágszárat . A fajtaválasztás szempontjai Sárgarépa-hajtatásra a következő tulajdonságokkal rendelkező fajtákjöhetnek számításba: . Kifejlett állapotban a mérsékelten hidegtűrő növények közé tartozik. másrészt a répatestben felhalmozódó nitrát egészségkárosító hatású.sima felületű.a mag nagy illóolaj. viszont jó. . . Ha közvetlenül a sárgarépa előtt szükséges szerves trágyát a talajba dolgozni (kötöttebb talajok és laza homoktalajok esetében). vetés előtt és fejtrágyaként több alkalommal juttassuk ki. darabos répát kaphatunk. . . káliumból 15-20 g/m 2. Vigyázni kell a nitrogénellátásra. ha a sárgarépát megelőző kultúra részesült benne.2-1. A fiatal növényeket ért hideghatás következtében magszárképződés indul meg.és tápanyag igény. az mindig földdé érett legyen. Mély rétegű. Az egyenetlen vízellátás a fejlődést hátráltatja.tartalma miatt-a csírázáshoz sok vizet igényel.és cukortartalom) és kellemes íz.rövid tenyészidő (85-ll 0 nap). Vízigény.

kisebb répatestűek. A magas hőmérséklet kedvezőtlen irányba tolja el a lomb:répa arányt. A korábbi (október eleji) vetésekből a növények elérik a vemalizációhoz szükséges fejlettséget az ősz folyamán. P20 5 5-l Og/m 2. Márciustól előbb kéthetenként. mint a Berlicum típusba tartozók. és hideg hatására megindul a magszárképződésük. A sárgarépát őszi indítású hajtatásban gyakran a hónapos retekkel együtt. Vetés előtt 30 mm-es vízadaggal öntözzük be a területet. vetésmélysége 2-3 cm. A tápanyagok bedolgozása talajforgatással történik. Sárgarépa-hajtatásban főleg a sztemfiliumos betegség. Csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez a sárgarépa jó vízellátást kíván. vegyesen vetik. három-négy lombleveles állapotban végezzük el a ritkítást. a lombozat fejlődésének erőteljes megindulásával a fóliát rendszeresen szellőztetui kell.A sárgarépa-fajtatípusok közül az Amsterdami. később hetenként szükséges 15-20 mm öntözővizet kijuttatni. A sztemfiliumos betegség elkerülése érdekében csávázott vető­ magot vessünk. egyébként nem kapunk egyenletes. rotációs kapával. A talaj-előkészítést ásógéppel. nagy légterű sátrakban biztonságos. amely történhet október végén és február közepén-végén. Ápolási munkák. Vetés után 5-8 mm-es vízadagú öntözés szükséges. az altemáriás levél206 . Fontos. hogy a répatest növekedési időszakában egyenletes legyen a vízellátás. Talaj-előkészítés előtt kijuttatjuk a műtrágyákat (hatóanyag: N 4-5 g/m 2. már április közepétől lehet szedni és értékesíteni a csomózásra alkalmas méretű répát. Termesztés Szaporítási módok. így ezekkel korábban lehet csomózható méretű termést elérni. Fontos. Az Amsterdami és Nanti típusú fajták esetén nagyobb (400-450 növény/m 2). viszont tavasszal. jó kelést. A sortávolság 15-20 cm. hogy a magágy jól ülepedett legyen. A tavaszi vetés esetén kisebb légterű sátrak is alkalmasak. amely hajtatásban is legyen legalább 25 cm mélységű. Őszi vetések esetén kisebb-nagyobb mértékű fagykár is előfordulhat a téli időjárástól ftiggően. hogy ne vessünk október végénél előbb. 15-20 mm vízzel való öntözés. az előzőleg közölt növénysűrűséget biztosítva. Őszi vetés esetén novembertől márciusig elegendő a havonta egyszeri. K20 l Og/m 2). a N anti és a Berlicum típusba tartozó fajták (elsősorban hibridek) alkalmasak hajtatásra. Sárgarépa-hajtatáshoz a szaporítás módja állandó helyrevetés. A művelésmód sík vagy kiemelt. az érett szerves trágyát (4-5 kg/m 2). A gyomosodást kézi kapálással és gyomlálással akadályozhatjuk meg. szaporítási időpontok. a Berlicum típusúakból kisebb (300-350 növény/m 2) növénysűrűséget biztosítsunk. Az őszi vetéssei indított sárgarépa-hajtatás a kettős takarású. A február közepén-végén indított hajtatásból május végére kapunk értékesíthető tennést. technológiai változatok. tavaszi hajtatása legtöbbször csak magában történik. ágyásos. és ha szükséges. Nitrogén és kálium hatóanyag-tartalmú műtrágyákkal két alkalommal szükséges a fej trágyázás. Az Amsterdami és a N anti típusú fajták rövidebb tenyészidejűek. Tavasszal. Amennyiben túl sűrűre sikerült a vetés. gereblyével és hengerrel végezzük. ami terméskiesést okoz. Az ősszel indított hajtatásnál nagyon fontos. Sárgarépa hajtatásra a fűtés nélküli fóliasátrak jól hasznosíthatók.

méretre és minőség­ re vonatkozó .Szaporítás: október vége. ásványi anyagokban (foszfor és kalcium) és vitaminokban. növényvédelem). A zöldségfélék közül a fehér paprika után a petrezselyem lombja tartalmazza a legtöbb C-vitamint (140-150 mg/IOOg).foltosság és a lisztharmat okozhat problémát. és nem volt a sárgarépa előtt talajfertőtlenítés. ha az előző kultúrában (uborka. és nagyon magas a káliumtartalma. . paprika) jelentkezett. altemáriás levélfoltosság. terület beöntözése). kétéves növény. lisztharmat. fertőtlenítés. gyomtalanítás. végezzünk talaj fertőtl enítést. A sárgarépa hajtatása előtt ellenőrizzük.Növényápolás: szaporítási időtől ftiggően folyamatosan (öntözés. A háztartások egész éven át igénylik kellemes íze miatt a különböző ételek elkészítéséhez.A termesztőberendezés Petrezselyem (Petroselium crispum L. gyökere és lombja egyaránt értékes és hasznosítható. A petrezselyem lombja és gyökere gazdag illóolajban. . Számítani lehet továbbá a szklerotíniás betegségre. amennyit értékesíteni tudunk. mosás és csomózás következik. Kártevők: talajlakó kártevők Termelésszervezés talajának előkészítése: szeptember közepe-ok tóber (talajtápanyagok kijuttatása. Betakarítás. Hazánkban a korai petrezselyem vetésterülete az 2000-2003 években 180-230 hektár között alakult. hogy talajlakó kártevők előfordulnak-e a területen. Két változata ismert: a gyökér207 . paradicsom. A petrezselyemhajtatás célja a téli petrezselyemzöld és a tavaszi. . Növénytani jellemzők. osztályozás. . Szabvány rögzíti a csomózott sárgarépával kapcsolatos . talajmunkák. február vége. egyszerre mindig csak annyit szedjünk fel. egyelés. A hajtatott sárgarépa szedése április közepén-második felében kezdődik.) Általános tudnivalók A petrezselymet ételízesítőként használjuk.) az ernyősvirá­ gúak (Apiaceae) családjába tartozó. szklerotíniás betegség. fejtrágyázás.Szedés: április közepe-május vége. A petrezselyem (Petroselinum crispum L.előírásokat. áru-előkészítés. értékesítés. lombos termés csak néhány napig tárolható. A felszedést követően válogatás. Mivel a zsenge. és ha szükséges. A nyári hónapokban a csomózott petrezselyem a szabadföldi állományokból biztosítható. csomózott gyökérpetrezselyem iránti igény kielégítése. tárolás. Növényvédelmi problémák Gombás betegségek: sztemfíliumos betegség.

tuberosum). hogy a lomb fejlődése intenzív legyen. színe. A metélőpetrezselyemnek csak a lombját lehet felhasználni. Összetett ernyős virágzatait elágazó hajtásrendszerén hozza. másrészt a tavaszi csomózott gyökérpetrezselyem iránti kereslet kielégítése.betegségekre való érzékenység.hideghatás következtében . a levél fodrozottsága.8 g. csírázóképességét két-három évig őrzi meg. és rajta sok oldalgyökér helyezkedik el. A metélő­ petrezselyem-fajtákat is lehet a téli petrzselyemzöld hajtatásához alkalmazni. . . A petrezselyem az árnyékot tűrő zöldségnövények közé tartozik. mivel magja illóolajban gazdag. A téli petrezselyemzöld előállításhoz a fajtaválasztás a következő tulajdonságok figyelembevételével történjen: . Ökológiai igények Hőigény.16±7 °C. ami lehetövé teszi a téli hónapokban való hajtatását Vízigény. A fajtaválasztás szempontjai A petrezselyemhajtatásnak két célja van. 208 . mivel fő­ gyökere nem vastagodik meg. egyrészt a téli petrezselyemzöld-szükséglet.lomb erőssége. A petrezselyem a vegetatív életszakaszból a generatívba . A fejlődésének hőmérsékleti optimurna. amelyet nálunk metélőpetrezselyemnek is neveznek.a lomb megújuló képessége. A vernalizációhoz szükséges fejlettséget elért fiatal növények hideg hatására magszárat képeznek.a második évben lép át. A fiatal növények érzékenyek a szárazságra. és a levélpetrezselyem (Petroselinum crispum convar. Virágzása több hétig elhúzódik. A gyökérpetrezselyem lombja és megvastagodott karógyökere egyaránt értékes. A petrezselyem tápanyagigénye káliumból nagy. és lassan veszi fel a vizet.2-1 . a kifejlett növények -l O°C-ot is elviselnek. úgynevezett rövid típusú és a kicsit hosszabb tenyészidejű félh~sszú típusú fajták alkalmasak. közöttük vannak fodrozott levelűek is. Fényigény. Ezermagtömege l . nitrogénből és foszforból közepes. A petrezselyemzöld hajtatáshoz gyökérpetrezselyem fajták közül inkább az erőtel­ jesebb lombot fejlesztő félhosszú és hosszú típusú fajták közül válasszunk. A petrezselyem hidegtűrő növény. A gyökerével együtt csomózandó petrezselyem hajtatásához a gyors fejlődésű.és tápanyagigény. .foliosum). gyengébb fényben is kielégítően fejlődik. A csírázás 20 oc körüli hőmérsékleten a leggyorsabb. Fontos.a levélnyél hossza és erőssége.Markov-Haev szerint . Sok vizet igényel csírázáskor. Termesztéséhez a tápanyagban gazdag vályog talajok felelnek meg a legjobban. . A túlságosan kötött talajok és a nagyon laza homoktalajok a petrezselyem termesztésére nem alkalmasak.petrezselyem (Petroselinum crispum convar. hasznosítható. Talaj. 2-3 °C-on vontatott a csírázás és a kelés. magja illóolajban gazdag. Termése ikerkaszat. ha elegendő nedvesség áll rendelkezésre.

A gyökereke t 15-20 cm sortávolság ra és 2-2. Nagyon fontos az öntözés. A petrezselyem hajtatásához a 6-12 °C hőmérsékletet biztosító termesztőlétesítmények. tárolás. előre beöntözött talajba. 70-80 db növényt biztosítsunk folyóméterenként A vetést lehet síkművelésben vagy kíemelt ágyásokra végezni. Fontos. technológiai változatok. vetőmagszükséglet 1-2 g/m2. A petrezselyemzöldet 5 cm hosszú levélnyéllel szedjük. rendszeresen öntözzük. A sortávolság l 0-15 cm. Kezdetben általában a sárgarépával együtt csomózzá k A csomózott petrezselyem méretére és minőségére vonatkozó előírásokat szabvány rögzíti. ha a talaj szerkezete miatt ez indokolt. A petrezselyemzöld szedése ha a hajtatás gyökerek ki ültetésével történik. A talaj-előkészítéskor 20-25 cm mélyen bedolgozzuk a szaporítás előtt kijuttatott tápanyagokat. hogy a területet gyommentesen tartsuk. Fejtrágyaként nitrogén t 5-l Og hatóanyag1m 2 mennyiségben. sima felszín ű magágyat készítsünk. egy csomóba a fejlettebb levelekből l O db. okt6ber végén-november első felében történik. kálium 15-20 g/m2 . kártevő rovarok ellen gyakorlatilag nincs szükség védekezésre. Kártevők: talajlakó kártevők 209 . áru-előkészítés. A sortávolság 15-20 cm. Szerves trágyát (4-5 kg/m2) csak akkor adjunk a petrezselyem alá. Növényvédelmi problémák Gombás betegségek: lisztharmat. mert a gyomok a szedést megnehezítik. két alkalommal juttassunk ki. ahonnan a szedés is végezhető. foszfor 5-8 g/m 2. szaporítási időpontok. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon a következő tápanyag. A gyökerekről indított petrezselyemzöld-hajtatásnál a kiültetést november közepétől január végéig lehet végezni. Ha a terület talajlakó kártevőktől mentes volt. első­ sorban a fóliaborítású berendezések használhatók. Betakarítás.(hatóanyag-)mennyiségekjavas olhatók a petrezselyem vetése előtt: nitrogén 5 g/m 2. értékesítés. mert a petrezselyem magja nehezen veszi fel a vizet. szeptóriás levélfoltosság. Ápolási munkák. Vetésre jól ülepedett.5 cm tő­ távolságra ültessük. A gyökérrel együtt csomózott petrezselyem szedése április közepén kezdhető.Termesztés Szaporítási módok. apró morzsás szerkezetű. ágyásos elrendezésben 8-l O sor kerül egy ágyás ba. A téli petrezselyemzöld kétféle módon hajtatható: magvetéssei vagy kisméretű (l 0-25 mm vállátmérőjű) gyökerek ki ültetéséveL A magvetéssei való szaporítás esetén a vetés augusztus folyamán esedékes. és március elejéig folyamatosan tart. Szaporítás előtt öntözzük be a területet. a kevésbé fejlettekből 15 db kerül. A magvetéseket finom porlasztású szórófejekkel.december elején-köz epén kezdődik. A petrezselyem hajtatása során a lisztharmat és esetenként a szeptóriás fertőzés ellen kell növényvédelmet folytatni. az ágyások között 25-30 cm széles kezelőutakat célszerű hagyni. Tavasszal rendszeresen szellőztessünk. A gyökerével csomózandó petrezselyem hajtatásához a magvetés ősszel. A magvetéssei való téli petrezselyemzöld-hajtatásban a szedés január közepétől esedékes és a tavaszi hónapokban egészen május elejéig tart. Másfél méterenként itt is kezelőutakat kell hagyni.

mind pedig későbbi fejlődése során jó fényellátást igényel.5 g. április közepétől (csomózott gyökérpetrezselyem). A gumós zeller fényigényes növény. növényvédelem). . A magyar háztartásokban a gumós zellert főleg levesízesítő­ ként használják. A gumós zeller (Apium graveo/ens L. A zeller nagyon tápanyagigényes. A gumós zeller lombja és gumója egyaránt értékes. Az illóolajon kívül főleg ásványi anyagokban (kálium. november közepe--december (petrezselyemzöld).Termelésszervezés . rapaceum) az ernyős virágúak (Apiaceae) családjába tartozó. Fényigény.A termesztőberendezés talajának előkészítése: a hajtatás céljától függően július vége--október vége (petrezselyemzöld). . hajtatott zeller iránti érdeklődés. Talaj.Szedés: december közepétől (petrezselyemzöld).és tápanyagigény. hajtatásával kis területen fogalakoznak. A csírázáshoz 24-26 oc. tápanyagok kijuttatása. terület beöntözése.közül hazánkban a gumós zellert termesztik.gumós. . A gumó botanikailag úgynevezett szárgumó. október eleje (csomózott gyökérpetrezselyem). talajmunkák. főleg bélszövetből képződik. a gumófejlődéshez 16-19 oc a legkedvezőbb. október vége (csomózott gyökérpetrezselyem). nátrium) gazdag. bár az utóbbi években növekedett kissé a korai. gyomtalanítás. Csírázáskor és gumófejlődés idején egyaránt nagyon fontos a növény jó vízellátása. Jellegzetes ízét.4-0. de vegyes köretekben és salátaként való elkészítése is jelentős. de tartalmaz vitaminokat is. egyelés.) Általános tudnivalók A zeller három változata. ezennagtömege 0. fejlődésének kezdeti szakaszában egyenletes hő t kíván. halványító és metélőzeller. a mag illóolajban gazdag. kétéves növény. A gyökérzöldségek közül a zeller kívánja a legtöbb vizet. Generatív szerveit a második évben hozza. Vízigény. Bór hiányára érzékeny. nagyon apró. Ökológiai igények Hőigény. Termése ikerkaszat. Zeller (Api um graveolens L. Növénytani jellemzők. főleg nitrogénből és káliumból kell jó ellátást biztositani. A zeller fejlődésének hőmérsékleti optimurna . fejtrágyázás. csírázóképességét 4-5 évig tartja meg.Markov-Haev szerint 19±7 oc. illatát nagy illóolaj-tartalma adja. Szervestrágyázott talaj ba ültessük.Növényápolás: szaporítási időtől ftiggően folyamatosan (öntözés. A gumószeller-fogyasztás nálunk aránylag kicsi. hasznosítható. talajfertőtlenítés. 210 . Szabadföldön évente 400-500 hektáron termesztik. mind a palántaneveléskor. var. A feldolgozóipar ételízesítőket és levesporokat gyárt belőle. kalcium.Szaporítás: augusztus.

2-3 cm-es gumóátmérőt elérve. A ki ültetés 30-40 x 15-20 cm térállásra történjen. fómás gumóvarasodás. szellőztetésről és növényvédelemről. . Ápolási munkák. közönséges takácsatka. Növényvédelmi problémák Gombás betegségek: zeller szeptóriás levélfoltossága. hidegre nem érzékeny. Termelésszervezés talajának előkészítése: február eleje-március eleje (talajtápanyagok kijuttatása. A gumós zellert fűtés nélküli fólia alá március végén-április elején. enyhén fűtött berendezésbe február végén-március elején ültetjük. áru-előkészítés. 5x5 cm-es) palántát nevelünk. továbbá nitrogénből7-8 g/m2 . A termesztőberendezés talajába 4-6 kg/m 2 mennyiségű szerves trágyát. réztartalmú szerrel ajánlott permetezni. A kiültetett palántákat öntözzük be. gondoskodjunk a rendszeres öntözésről. Hajtatásra tűzdelt. március vége-április eleje (fűtés nélküli fólia alá). vigyázni kell. technológiai változatok. Betakarítás. Kártevők: talajlakó kártevők. szaporítási időpontok. amikor 12 °C optimális). nagy figyelmet igényel ebben az időszakban a vízellátása. tápkockás (4x4. A zeller magja nagyon lassan csírázik.és káliumtartalmú műtrágyával fejtrágyázni szükséges. A szeptóriás levélfoltosság elkerülése érdekében két-három alkalommal. palántanevelés időtartama 9-l O hét. A zellert palántaneveléssel szaporítjuk. A hajtatott zellert. A palántanevelés időtartama 9-l O hét. fertőtlenítés. foszforból 4-5 g/m 2 . káliumbó ll0-12 g/m 2 hatóanyag-menynyiséget tartalmazó műtrágyát dolgozzunk be a talaj-előkészítés alkalmával. a terület beöntözése).A fajtaválasztás szempontjai Zellerhajtatáshoz gyors fejlődésű. finom gyökérzettel rendelkező fajták alkalmasak. egy-két alkalommal tápoldat formájában a tápanyagellátásról. jó gumóhúsminőségű (nem üregesedő és fehér hússzínű legyen a gumó). a palántanevelés módja tápkockás. A növényvédelmi problémák (fómás gumóvarasodás. Kiültetés után a fényviszonyoktól ftiggően a hőmérséklet 19 oc körül legyen. értékesítés. talajmunkák. szeptóriás levélfoltosság) csökkentése érdekében csávázott vetőmagot vessünk. A talajt nedvesen kell tartani. két alkalommal nitrogén.A termesztőberendezés 211 .Szaporítás: palántaneveléssel. A zeller érzékeny az ültetési mélységre. lombbal együtt szedik és értékesítik május végétől.Kiültetés: február vége-március eleje (enyhén fűtött fólia alá). . . Az ültetéshez a területet öntözzük be. tárolás. Termesztés Szaporítási módok. A palántanevelés ideje alatt a levegő hőmérséklete 18-20 oc legyen (kivéve a szikleveles kort. hogy a szívlevelek ne kerüljenek a talajfelszín alá.

246 p. növényvédelem). Budapest. Túri l. Berlin. Apiuru graveolens L.. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Nemzeti Fajtajegyzék (2002). p. Mezőgazda Kiadó.Szedés: május végétől. petrezselyem.) (1994): Zöldségtermesztök kézikönyve. 311-329.-Rudorf. W. Daucus carota L.Növényápolási munkák: akiültetési időtől ftiggően folyamatosan (klímaszabályozás. (1962): Möhre. Mezőgazda Kiadó. rapeceum. 1-22. Irodalom (sárgarépa. (1962): Knollensellerie. Hájas M. p. ln: Kappert. fejtrágyázás. Budapest Zöldség-Gyümölcs Jelentés (1999-2001). G. 403-423. H. In: Handbuch der Pflanzenzüchtung 6. var. OMMI. Parey p. Mezőgazda Kiadó. (1993): Zöldséghajtatás. Folk Gy.. ZGYT 212 . Leíró Fajtajegyzék (2001): Sárgarépa. szerk. vöröshagyma. zeller hajtatása) Balázs S. Becker. karfiol. p. Parey. Banga. ( 1999): Gyökérzöldségek. 104-130. Budapest. gyomtalanítás. 0. 7-40. MártonflY B. OMMI. 79 p. Budapest. .-Glits M. 691 p.(1976): Gyökérzöldségek termesztése.: Handbuch der Pflanzenzüchtung 6.) Berlin. (1993): Kertészeti növénykórtan. Mezőgazda Kiadó. (szerk. öntözés. Budapest.

A fejes káposzta a keresztesvirágúak családjába tartozó. termése becő. capitata provar c apitata Du cH. Hajtatófelülete ma már eléri a 400 hektárt. fekete vagy sötétbarna magvak vannak. Növénytani jellemzők. ami az 1970-es évekhez viszonyítva tízszeres növekedést jelent. amíg 213 . Ökológiai igények Hőigény. Szára (a torzsa) az első évben csak 15-20 cm hosszúságúra nő meg. convar. capitata provar. kétéves növény. ezt figyelembe kell vennünk a tápanyag talajba juttatásakor. a fejmagasság mintegy 30-40%-át tölti ki. melynek a fejben lévő részét belső torzsának nevezzük. Virágjait rovarok porozzák be. hogy a hajtató fajták tenyészidejük során ne legyenek hosszú ideig 6-1 O oc alatt. de az ápolási munkák mélységének megválasztásakor is. gömbölyű. Fontos a jó minőség és a tökéletes időzítés biztosítása. Aminőséget elsősorban a jó fajtaválasztással és a technológiai fegyelem betartásával biztosíthatjuk. Hajtatása csak az utóbbi évtizedekben kezdett fellendülni. ennek csírázásához a 18-20 °C-os hőmérséklet optimális. amely botanikai értelemben hajtáslezáró rügy. amelyben 1-2 mm átmérőjű. továbbá ballasztanyaga is jelentős.) Általános tudnivalók A fejes káposzta (Brassica oleracea L. convar. de kelés után. A hidegtűrő zöldségfajok közül jelenleg Magyarországon hajtatásának jövedelmező­ sége a fejes salátát és a hónapos retket követi. az időzí­ tésben pedig a kívánatos értékesítési időhöz igazított termesztőlétesítmény. Hőmérsékleti megfelelően optimurna szerint a 13±7 °C-os csoportba tartozik. capitata DucH. A belső torzsa hossza a hajtató fajtáknál viszonylag hosszabb. A fejes káposzta gyökérzetének nagy része a talaj felső 20-30 cm-es rétegében helyezkedik el. mert akkor már az első évben felmagozhatnak. fűtési szint és palántanevelési mód biztosítása van segítségünkre. mert piacainkat a dél-európai szabadföldi áru megjelenése folyamatosan veszélyezteti.Káposztafélék hajtatása Fejes káposzta (Brassica oleracea L. U stb. de jelentősége a kevésbé jól tárolható fajokéhoz viszonyítva még ma is kisebb. Ezermagtömege 3-6 g.) révén fontos szerepet tölt be a tavaszi tápanyagellátásunkban. az összes hajtatott áru mintegy felét értékesítik külfóldön. Fellendülését a fóliás technológiák fejlődése és az exportlehetőségek bővülése tette lehetővé. Az első évben képezi az úgynevezett fejet. A hajtatott áru vitamintartalma (B~o B 2 . C. A téli lehűlés hatására a következő tenyészidőszakban fejleszt magszárat és érlel magot. Ügyelnünk kell arra.) a Brassica nemzetségbe tartozik. Kivitelünk főleg Ausztria és a skandináv országok felé irányul.

szaporítási időpontok. hanem halványzöldek. Tápanyaghiány esetén termése kicsi és késői lesz. -2 °Cot. ezért nem hajtatjuk a téli fényszegény hónapokban. Hajtatásra az ültetéstől számítva 55-60 nap múlva szedhető hibridek alkalmasak.5-7. hogy a ki ültetés után a növények a hosszabb lehűlés (4-5 °C) hatására magszárat fejleszthetnek. ilyenkor nagyon gondosan kell szellőztetnünk A fejes káposzta hő tűrése jó. tömege O. Talaj. technológiai változatok. amelyek megléte a fajtát hajtatásra alkalmassá teszi. A fajtaválasztás szempontjai A vetőmag-előállító cégek ajánlata közötti eligazodás nem könnyű. A fejképződés időszakában uralkodó túlságosan magas hőmérséklet késlelteti az érést és laza fejeket eredményez. Fűtés nélküli hajtatásnál ügyeljünk arra. Vízigény. ami elsősorban fokozott nitrogénigén yében nyilvánul meg. A hajtató fajták hőösszigénye 700-800 oc. Termesztés Szaporítási módok. Fontos.5 közötti.5-l . A korai fajták nagy részénél a fejet borító levelek nem világosodnak ki. a napi l O órás. hogy megismerjük azokat a fajtabélyegeket. Fényigény. 13-17 ° C-on tartsuk. . míg éj szaka és borult napokon 12-14 oc előnyös. ilyenkor a kettős fóliatakaró nyújt védelmet. A hajtató fajták fejformája gömb vagy lapított gömb alakú. Tápanyagigénye ugyancsak nagy. hiszen nagy zöldtömegét rövid idő alatt kell kifejlesztenie. Később nappal 15-1 7 °C. ehhez még előnyösebb is ez a szín. sőt egyes fajták később -5. A fejes káposzta nagy vízigényű növény. sőt a belső levelek sem fehérek vagy sárgásfehérek.és tápanyagigény. A talaj kémhatása iránti igénye (pH) 6. amelyet a tenyészidőszak napi átlaghőmérsékleti értékeinek 6-20 oc közötti hányadának összegéből számíthatunk ki. -6 °C-ot is kibímak. Közepes fényigényű.gyökérzete ki nem alakul. ha a talaj víztartalmát folyamatosan VK 70-80% között tudjuk tartani.ne legyen repedésre hajlamos.az egyszerre érés és . Korai.a palántakori és a fejesedéskori hőtűrésük.a kórokozókkal szembeni ellenálló képességük.5 kg-os. ennél nagyobb fejtömeg csak a nyári vagy későbbi termesztésnél kívánatos. A fejes káposzta hajtatása hazánkban kizárólag fóliás létesítményekben történik. drágább hajtatófelületek alatti termesztése kis jövedelemtermelő képessége miatt nem gazdasá214 . . A fajták biológiai tulajdonságai közül kiemelésre méltó . rövid ideig még palánta korban is elviseli a -l. Hajtatáskor nem elsőrendű követelmény a fej keménysége vagy nagy szárazanyag-tartalma. A hajtatott fejes káposzta egyik gyakori felhasználási módja a salátakészítés. minimum 5-6000 lux erősségű megvilágítás szükséges a fejlődés megindulásához. nagy termés csak akkor várható. ekkor a legintenzívebb a tápanyag felvétele.

gos. így az enyhe fűtésű fólia alatti áru megjelenése előtt nem is nagyon keresett. Fontosabb ültetési időpontok afóliás létesítményekben: . az alkalmazott energiatakarékos módszertől ftiggően. a kettős takarás miatt kissé korábban. hiszen gyorsan kikel. ha kicsi a palántanevelő felületünk. ami az esetek többségében 4. A palántanevelés idején igyekezzünk az életfeltételek optimumát biztosítani.nem ajánlott. Kockázatot jelent viszont az. keléstől tűzrlelésig nappal 13-17 oc (11-13 °C). a magtakaró föld vastagsága 0.annak költséges volta miatt .5 cm-es kockát vagy 3. és ott paradicsomat vagy még inkább paprikát. Ennél a módszemél biztosítható. A fejes káposzta magja 20-25 °C-on 4-6 nap alatt kikel.5-1 cm legyen. A nagy munkacsúcs miatt a késés könnyen előfordulhat. hogy a fólia áttelepítésére csak nagyon rövid idő áll rendelkezésre. A fóliasátor hőmérsékletét a növény fejlettségéhez és a fényviszonyokhoz igazítsuk. A magot közvetlenül a kockába vessük. így viszont a koraiság vész els vele a jövedelem is. uborkát ültetünk alá. nagyobb gyakorisággal fordul elő a tartalék vagy vészfűtésű létesítményekben. a palántákat pedig aszokásos 4-5 cm-es tápkockák helyett 6-7 cmesben nevelik. az edzésig 15-19 oc ( 13-15 °C). addig pedig a 2-2500 db/m 2-es vetést szaporítóládában. a növények fejlettségének éppen megfelelő térállás biztosításával.5 m széles fóliás létesítményeket április közepén tovább telepítjük egy másik területre . A hajtatott fejes káposztát minden esetben fóldlabdás palántával szaporítjuk. Legnagyobb terűleten a fűtés nélküli fóliasátrakban találkozunk a fejes káposzta hajtatásávaL Még ma is előfordul a fejes káposzta úgynevezett vándoroitatásos hajtatása. mert így tulajdonképpen már nem is palántákat. Kelés után a ládákat természetesen fényre visszűk. így pl. Ez utóbbi akkor fordul elő.fűtetlen fóliasátor: február vége-március eleje az időjárástól. korai széthúzásával javítsuk. de ekkor már alacsonyabb hőmér­ sékletet biztosítunk. jobb a tűzdelés. A zárójelben szerepi ő érté215 . A hajtatófelület elenyésző hányada található az enyhe fűtésű (5-l O oc 11t) fóliasátrakban. 5-6 oc 11t: február 20-25. és a tűzdeléssei megtakarítható helyfoglalási idő csekély (12-14 nap). A sűrű vetéshez 10-15 g/m 2 vetőmag kell. Pátvilágítás . A fényviszonyokat a fólia tisztántartásával. amelynél a 3--4. ha már nincs takarva-. Jól tárolható zöldségfaj. hogy az enyhe fűtésű fóliások árujával egy időbenjelenjünk meg a piacon. az edzéskor pedig 9-ll °C (8-9 o q legyen.enyhe fűtésű fóliasátor: 15 oc 11t: február eleje.5--4 cm sejtméretű tálcás palántát jelent. A vetés után két-három hét múlva tűzdel ünk. A koraiság fokozásának jó módszere az. Abban az esetben. ha a gyors kelés nem biztosítható. levélrozettás növényeket ültethetünk ki. Ezzel a módszerrel elérhető. ritkábban 6-6. hanem kis. hogy a több jövedelmet hozó me legigényes faj ültetése a fejes káposzta helyfoglalása miatt megkésne. .ettől kezdve a fejes káposzta fejesedése miatt sokszor jobb is. az energiaernyő használata esetén annak reggeli. hogy a fóliás létesítményt egy szezonban többször is hasznosítsuk anélkül. amikor a fűtés nélküli fóliasátrat kettős takarássallátják el. csíráztatókamrában kelesztjük ki. míg például l 0-15 ° C-on a kelés l 0-15 napig is eltarthat.5-5 cm-es tápkockát.

A növények számára az enyhén savanyú talaj a legkedvezőbb. mert tápanyaghiány esetén a koraiság szenved csorbát. homokos területünk van. ha tőzeg 80-85%-o s és homok 15-20%-os keverékét használjuk. Az ápolási munkák során az életfeltételek folyamatos optimalizálása. Különösen fontos ez a peronoszp óra elleni védekezésben. fejtrágyaként juttatjuk ki. Gyenge tápanyag-ellátottságú talajon a felsorolt mennyiség többszörösére is szükség lehet. A fejes káposzta tenyészterülete fóliasátorban 40x30-40 cm. különösen. esetleg 35 x30 cm legyen. az ültetés előt­ ti héten. Ápolási munkák. célszerü nagy adagú (15-20 kg/m 2) érett istállótrágyát bedolgozni. foszfor-pentoxidból 4-7 g. A talaj sótartalmára a többi zöldségfajhoz viszonyítva kevésbé érzékeny. míg kálium-oxidból l 0-20 g az ajánlott mennyiség. márciusban 70 mm. majd áprilisban l 00 mm vizet használunk fel. Az ültetés előtt a területet az ültetési mélységig talajmaróval vagy azt helyettesítő kézi eszközzel munkáljuk meg. A trágyaszerek et. zömök növekedésű. az ültetés után 5-6 mm-es beiszapoló öntözés következzen. Az öntözésre mindig a délelőtti órákban kerüljön sor. Az öntözések gyakorisága is hasonlóképpen 216 . sőt esetleg túlzott nitráttartalma okozhat gondot. nem beszélve a túladagolás költségnövelő hatásáról. Az ültetés a terület előkészítésével kezdődik. ez a fajta függvénye. Célszerü az ültetés előtt a területet 30-40 mm-es vízadaggal előöntözni. legjobb.alaptrágyaként az ásógéppel vagy kézi ásással dolgozzuk be. A tápanyagellátást a tápkockák földkeverékének összeállításával alapozhatjuk meg. Ha túlságosan laza. Ebben az esetben a palántanevelési időszak során legfeljebb egy-kétszeri 0.a nitrogén kivételével . de keveset. ha a hajtatási technológiák valamelyik fűtés nélküli változata számára történik a palántanevelés. meszes talajt részesítsük előnyben. A palántanevelési idő az ültetés idejétől és a tápkocka méretétől fúggően 50-65 napig tart. így februárban 50 mm. ha már teljesenátszőttea földlabdát a gyökere. Közepes tápanyag-ellátottságú talajon négyzetméterenként nitrogénből 5-l O g. közepes tápanyag-ellátottságú és kötöttségű talajon azonban 5-8 kg/m 2 érett istállótrágya is elegendő. s ezzel is csökkentsük a betegségek fellépésének esélyét. Az egyenletes vízellátás az okszerű hőszabályozással együtt jelenti a biztosítéko t a palántanevelési idő rövidítéséhez. kiegészítve l .kek a kívánatos éjszakai hőmérsékletetjelentik.5 kg/m 3 azonnal oldódó komplex műtrágyával. hogy a lombozat éjszakára felszáradjon. Kerüljük a mély ültetést. A fejes káposzta hajtatása során az idő előrehaladtával egyre nagyobb havi öntözési normával kell számolnunk. A talajvizsgálaton alapuló trágyázás azért fontos.5-1 %o-es nitrogéntúlsúlyos tápoldatos öntözést végezhetünk. a túlsűrítés pedig a tenyészidőt megnyújtva okoz bevételkiesést. lombja pedig egészséges. túltrágyázás esetén a fejek lazasága. A túlságosan ritka ültetés korai és szép növényeket biztosít. A palánta akkor jó kiültetésre. sötétzöld színű. a növényvédelem és a gyommentesség biztosítása a legfontosabb feladatunk. bátran nyúlhatunk a hőelvonáshoz. a nitragént pedig 5-7 g/m 2 -nél nem nagyobb adagokban. de növényvédelmi okokból az enyhén lúgos. de még fehér. Az edzés időszakában.

majd két. A fejes káposzta rövid ideig a -5. de ritkán előfordul az ömlesztett szállítás is. A szedés az ültetést követő 8-10. a terület beöntözése).Szedés: április közepétől. hogy ezek a munkák csak néhány centiméter mélységűek legyenek.Kiültetés: február eleje (fűtött termesztőberendezésekben). Növényvédelemi problémák Gombás betegségek: palántadőlés. növényvédelem). levéltetű. A fejes káposztát rendszerint ládába vagy műanyag zsákhálóba csomagoljuk. héten kezdhető meg. Kártevők: talajlakó kártevők (lótücsök. -7°C-ot is elviseli. pajorok). illetve a külsőnél magasabb értékek tartásából áll. a tenyészidő vége felé viszont szellőztetésből. drótféreg. a palántanevelés időtartama 7-9 hét. A fűtés nélküli fólia alól május közepétől kezdhetjük a betakarítást.Növényápolási munkák: akiültetési időtől fliggően folyamatosan (klímaszabályozás. Betakarítás. A fejeket késsel választjuk le a tőről. .A termesztőberendezés talajának előkészítése: a hajtatás céljától fliggően január vége-február vége (talaj fertőtlenítés. Az áru előkészítése a külső levelektől való tisztításból. esetleg három alkalommal is öntözünk.7 kg vagy nagyobb lesz. áru-előkészítés. öntözés. addig később ez a határ 0. néhány borítólevél meghagyásával behelyezzük ládákba. a hibrid fajták esetében egy-két menetben lebonyolítható. 217 . február vége-március eleje (fűtés nélküli termesztőberendezésekben). a palántanevelés módja tápkockás. esetleg a fólia levételébőL Lehetőség szerint előzzük meg a szélső hőmérsékleti értékek kialakulását.5 kg-os fej. fejtrágyázás. Tömegre értékesítjük. gyomtalanítás. akárcsak a nitrogénellátás szintjét vagy a hőmérsékletet. peronoszpóra. Fejtrágyázásra a korábban leírtak szerint kerüljön sor. tárolás. de a szedésnél és az osztályozásnál figyelembe kell vennünk a piac igényét. A hőmérséklet-szabályozás az első időszakban főleg fűtésből. így elkerülhető a nem kívánt magszárképződés vagy a túlmelegedés (35 oc felett) miatti károsodás. . A várható termés négyzetméterenként 3-6 kg. a nagyság szerinti osztályozásból és a csomagolóanyagba való helyezésből áll. amíg az első időszakban elsőosztályú lehet a 0. A szedés általában két-három menetben. értékesítés.Szaporítás: palántaneveléssel. kisebb konténerbe. illetve a talaj porbanyítását célzó talajművelési munkákra az ültetést követő négy-öt hétig van lehetőség. A levegő páratartalma lehetőleg 70-80% között legyen. talajmunkák. tápanyagok kijuttatása. Mechanikai gyomirtásra. Fontos. alkalmanként 10-20 mm-es vízadaggaL A fejesedés megindulásakor azonban csökkenteni kell a vízmennyiséget. káposztalégy. amikor a fejek kellő tömörségűek és tömegük elérte a felvásárló által előírt méretet. .változik: eleinte heti egy. . Termelésszervezés .

Az exportra kerülő áru nagy része Csehországba kerül. A hajtató fajták feje 0. a szárazságtűrést. Hőigény.és tápanyagi gény. esetleg 1-2 kg/db tömeget ér el. a tenyészterülete 30--40x25--40 cm. Hajtatási területe csak töredéke a fejes káposztáénak. Biológiai fajtabélyegei közül a kelkáposztánál a fagytűrést. 218 . importunk főleg Olaszországból származik. az egyszerre érést és a repedési hajlamot kell vizsgálnunk. Pest. leggyakrabban az enyhe fűtésű. fűtött fóliasátrakban is csak elvétve. Tápértékét első­ sorban B 1-. Hajtatásával elsősorban Csongrád. Br és C-vitamin -tartalmas a benne lévő ásványi sók adják. de viszonylag olcsón beszerezhető a miénknél kedvezőbb éghajlatú országokból. de még inkább a fűtés nélküli fóliák alatt fordul elő. Vízigény. de nagyobb hőtűrése miatt a korai ültetések kockázata kisebb. Vízigényes. hiszen kisebb iránta az igény. Hőigénye ismertetésekor ki kell emelni a nagyobb hidegtűrést (-10-15 0 C). ezért kissé sűrűbben ültethető. de a túlságosan magas hőmérséklet itt is kisebb fejeket eredményez. Talaj. Termesztés A kelkáposzta hajtatás technológiai változatai megegyeznek a fejes káposztánál ismerttettekkel. bullata DucH. A tápanyagellátásban a nitrogénen kívül a kálium érdemel említést. és Békés megyében találkozhatunk. A fajtavála sztás szempontjai A fajtabélyegei csak kismértékben térnek el a fejes káposztánál leírtaktóL Levelei hólyagossága. bullata DucH. átteleltetett termesztése nálunk is megoldott. Palántanevelése. ültetése is hasonló. amelynek kiegyenlítésénél a folyamatosságat érdemes hangsúlyozni.Kelkáp oszta (Brassica oleracea L. convar.) Általános tudnival ók A kelkáposzta hajtatása a fejes káposztáénál sokkal kisebb jelentőségű. A kelkáposzta (Brassica oleracea L.5-1.) rendszertani helye és botanikai sajátossága szinte teljesen megegyezik a fejes káposztáévaL Gazdasági értéke és táplálkozásunkban betöltött szerepe kisebb. convar. Ökológiai igények Ebben a vonatkozásban is sok a hasonlóság a fejes káposztához. Üvegházban ezt a növényt sem hajtatjuk. Fényigény . a viaszréteg vastagsága és a kevésbé tömör fejek kialakulása a jellemző. Fényigénye közepes. Az ültetéstől a szedésig eltelt időtartam tekintetében hajtatásra az 50-90 napos fajták jöhetnek számításba.

Kiültetés: február eleje-február közepe (fűtött termesztőberendezésekben). pajorok).A termesztőberendezés talajának előkészítése: a hajtatás céljától ftiggően január vége-február vége (talajfertőtlenítés. Táplálkozási értékét B 1-.A fóliatakaró április közepétől eltávolítható vagy intenzív szellőztetést igényel. Mezőgazda Kiadó. Az értékesíthető termés átlagtömegét a piaci helyzet ismeretében határozzuk meg. A leszedett fejeken a fejes káposztáénál több külső levél maradhat. Kártevők: talajlakó kártevők (lótücsök. Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A karfiolt nagy felületen Eurázsiában termesztik.) (1994): Zöldségtermesztők kézikönyve.Szaporítás: palántaneveléssel. A hajtatása elsősorban Szentes környékére koncentrálódik. Br és C-vitamin (50-80 mg/1 00 g) tartalma adja.és Spanyolországbanjelentős a karfioltermesztés. Mezőgazda Kiadó. (1997): Káposzta. Ternnelésszervezés .-Benedek P.Növényápolási munkák: a kiültetési időtől ftiggően folyamatosan (klímaszabályozás. körülbelül 150 hektáron történik. Jó étrendi hatású. a palántanevelés időtartama 7-9 hét. Hazánkban körülbelül 1000 ha (2003-ben) a termesztőfelület Hajtatása a többi káposztaféléhez képest kisebb jelentőségű. levéltetű. Olasz-. öntözés. Lengyel.) Általános tudnivalók A faj neve krétai eredetére utal. növényvédelem). Mezőgazdasági Kiadó. A kelkáposzta az ültetés után 7-9 héttel már szedhető. ( 1982): Káposztafélék termesztése. . de kisebb felületen Pest. . Győr Karfiol (Brassica eretica convar. terület beöntözése ). értékesítés. különlegesek az íz. Betakarítás. Budapest Balázs S. peronoszpóra. V árható termése 4-6 kg/m 2• Növényvédelemi problémák Gombás betegségek: palántadőlés. Budapest Zatykó F. fejtrágyázás. talajmunkák. Baranya és Szolnok megyében is megtalálható. Irodalonn Balázs S. Budapest Szalva P. . sokszor nem is kell megvárni a fejek teljes kialakulását.) (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. (szerk.és zamatanyagai. tárolás. drótféreg. február vége-március eleje (fűtés nélküli termesztőberendezésekben). . gyomtalanítás. a palántanevelés módja tápkockás.-Reisinger P. 219 . Európában Francia-.Szedés: április közepétől. botrytis DucH. áru-előkészítés. (szerk. káposztalégy. tápanyagok kijuttatása.

Növénytani jellemzők. A karfiol (Brassica eretica convar. botrytis DucH.), a keresztesvirágúak családjába (Brassicaceae), a káposztafélék nemzetségébe (Brassicae) tartozik. Egyéves növény. A torzsa csúcsán fejlődik ki a húsosan megvastagodott, félgömb alakú virágzatkezdemény, az úgynevezett rózsa, amely a karfiol fogyasztható, gazdaságilag értékes része. Gyökérzete gazdagon elágazó fő" és oldalgyökérzet Zöme a talaj felső rétegében helyezkedik el. Levele jellegzetesen hosszú, lapátszerű, amely körülöleli a rózsát. Virágzatát a rózsa teljes kifejlődése után hozza. A keresztesvirágúakra jellemző, lentről fölfelé nyíló fúrtvirágzata van, 20-50 napig is elhúzódó virágzássaL A virágokat rovarok porozzák be, de kismértékben a szél is besegíthet Termése becő, ebben helyezkedik el a gömbölyű, sötétbarna vagy fekete mag. Magja négy-öt évig megtartja csírázóképességét, ezermagtömege 3-6 gramm.

Ökológiai igények
Markov-Raev szerint a 13±7°C-os csoportba tartozik. Hőigénye a fejlődés szakaszaiban eltérő. 12-16 lombleveles korig 16 oc feletti hőmérsékletet igényel, a fejlődés későbbi szakaszában a 13-20 oc közötti hőmérséklet az optimális. A rózsanövekedés időszakában a 25 oc feletti hőmérséklet a rózsák minőségi romlásához vezethet. Fényigény. Közepes, 5000-6000 lux feletti fényerősséget és legalább l O órás megvilágítást igényel. A túlságosan erős fény a rózsák barnulásához vezethet. Ez csak a hajtatás késői szakaszában okozhat gondot, főleg a kis lombú fajtáknáL A kevés fény is káros, hatására megnyúlik a tenyészidő. Vízigény. Nagy vízigényű, különösen a rózsaképződés idején. A növény folyamatos és megfelelő fejlődéséhez egyenletes vízellátást igényel. A talaj vízkapacitásának 70-80%-os telítettségűnek, a levegő páratartalmának pedig 80-85% körülinek kell lennie, főként a rózsaképződés idején. Ezt gyakori és kis vízadagú öntözéssel érhetjük el. Talaj- és tápanyagigény. Tápanyagigénye kifejezetten nagy. A makroelemek közül nitrogénből és káliumból igényel sokat. A mikroelemek közül kiemelkedően magas a molibdén- és bórigénye. Amennyiben a talaj molibdénellátottsága alacsonyabb, mint 0,5 ppm, illetve bórtartalma 30 ppm-nél kevesebb, a növényen hiánytünetek lépnek fel. A bórhiány a rózsák barnulását, a molibdénhiány a tenyészőcsúcs elhalását, az úgynevezett szívelhalást okozza. A karfiolra jellemző, hogy tápanyagigénye a tenyészidőszak első felében, a rózsaképződésig a legnagyobb. Tápanyagban gazdag, jó szerkezetű, jó víztartó képességű talajtípusokon termeszthető. A hajtatása homoktalajon is lehetséges. Kémhatás tekintetében a semleges vagy enyhén savanyú talajokat kedveli. Mivel savanyú talajon a gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) fellépésével kell számolni, ezért a karfiol termesztését az enyhén lúgos talajokra javasoljuk A 7,8-8 pH-nállúgosabb talajokon ne termesszük, mivel a mikroelemek (molibdén, bór stb.) felvétele lúgos közegben akadályozott. A többi káposztaféléhez képest kissé érzékeny a talaj sótartalmára.
különböző

Hőigény.

220

A fajtaválasztás szempontjai
A termelésnek meghatározó eleme. A fajtákat a következő tulajdonságok figyelembevételével választhatjuk ki. Alaktani tulajdonságaik (a növekedési erély, a levél nagysága, alakja, színe, állása, a belső levelek rózsát védő borulási hajlama, a rózsa mérete, színe, tömöttsége, takartsága, szemcsézettsége) fontos jellegzetességek termesztési és piacossági szempontból. Biológiai tulajdonságaik közütlegfontosabbak a fényérzékenység, a hideg- és melegtűrő képesség, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóság. Tenyészidő alapján megkülönböztetünk rövid (45-70 nap), középhosszú (70-90 nap) és hosszú (90-130 nap) tenyészidejű fajtákat. Hajtatásra a rövid tenyészidejű fajták alkalmasak. Az egyöntetű állomány, a jó minőség és a koncentráltabb érés csak a hibrid fajtákkal érhető el.

Termesztés
Szaporítási módok, szaporítási időpontok, technológiai változatok. Fényigénye miatt a téli hónapok (november-december) nem alkalmasak a hajtatására. Hajtatási időpontok: - fűtött.fóliában: ültetés február közepétől, - fűtés nélküli, dupla fólia alkalmazásával: ültetés március 1-5. között, -fűtés nélküli, szimpla .fóliában: ültetés március 5-1 O. között. Hazánkban az enyhén fűtött, illetve a fűtés nélküli hajtatás az elterjedtebb. A hajtatott karfiolt palántáról szaporítjuk Ez lehet tápkockás vagy tálcás, úgynevezett szivaros. A tápkockás palánta lehet tűzdelt vagy tűzdeletlen. A tűzdelt palántanevelés esetén a magvetés történhet szaporítóládába vagy közvetlenül a termesztőberendezés talajába. A magot 2000-3000 db/m 2-es sűrűséggel vetjük, s a lomblevelek megjelenése kezdetén tűzdeljük A karfiol magja 4,4 °C-on már csírázik, de az egyenletes és gyors kelés érdekében a kelésig 18-22 °C-ot tartunk, így a mag 5-6 nap alatt kikel. A tűzdeletlen palántaneveléskor a magot közvetlenül a tápkockába vetjük. Ezt a módszert akkor érdemes választani, ha a vetőmag csírázóképessége jó. A bevetett tápkockákat tőzeggel vagy perlittel takarjuk. Az egyenletes kelés érdekében és a tápkocka kiszáradásának megakadályozására még fótiával vagy fátyolfóliával takarhatjuk A karfiol palántaneveléséhez az 5-7,5 cm közötti nagyságú tápkockákat javasoljuk. A koraiságot fokozhatjuk a szokásosnál nagyobb (7 ,5 cm) tápkockák használatával, így ugyanis akiültetés után már tényleg a hajtatás kezdődhet, nem a palántanevelés folytatódik. A palántanevelési időt a nevelési időszak és a tápkocka mérete is befolyásolja. Általában 7 és 9 hét közötti. Tálcás palántanevelés. A karfiol palántanevelésében bevált módszer. 2 cm, illetve 2,5 cm lyukátmérőjű tálcák mellett megjelent a 4 cm átmérőjű is, amely még kedvezőbb feltételeket teremt a fiatal növények számára.

221

A palántanevelés során fontos a hőmérséklet szabályozása: - vetéstől kelésig 18-22 °C, - keléstől tűzdelés ig l 0-12 oc, - tűzdeléskor 18-20 °C, - tűzdelés után 16 oc körüli legyen a levegő hőmérséklete, de lényeges, hogy a palánta tápközegében is elérjük a karfiol számára optimális hőmérsékletet. A palánták minőségét és egészségi állapotát a szellőztetés nagyban befolyásolja. A szellőzőfelület akkora legyen, hogy a levegő rövid idő alatt kicserélődjön. Palántaneveléskor igen fontos a vízellátás szabályozása, amivel a növények növekedési ütemét befolyásoljuk. Törekedjünk arra, hogy a talajban a vizet és a levegőt 70:30 arányban tartsuk. Palántanevelés során tápanyag-utánpótlásra ritkán van szükség, hiszen a talajkeverékek annyi tápanyagat tartalmaznak, amennyi fedezi a növények igényét. Ennek ellenére a tőzeg alapú fóldkeverékeknél előfordulhat foszforhiány, ezt a palántanevelés során tápoldatozással meg lehet szüntetni. Fontos ápolási munka még a növényvédelem. A fűtött hajtatásra szánt palántáknál nincs szükség edzésre, de a fűtés nélküli körűlmények közé kerülő növényeket ültetés előtt edzeni kell. Az edzést kiültetés előtt 7-l O nappal kezdjük el. Ez idő alatt fokozatosan csökkentsük az öntözést és a hőmér­ sékletet. A gondosan elvégzett palántanevelés eredménye a jól fejlett, egészséges lombú palánta, amelynek gyökérzete fehér és teljesen átszőtte a tápközeget A karfiol nagyon igényes a tápanyag-ellátottságra és a talajszerkezetre. A talaj-elő­ készítést az ősz folyamán végezzük el. A fólia a tél folyamán legyen felhúzva, hogy az ültetés kellően meleg talajba történjen. Az elővetemény lekerülése után talajfertőt­ lenítésre van szükség, azután kijuttatjuk a szerves trágyát, 8-l O kg-ot négyzetméterenként. A műtrágya adagolását előzze meg a talajvizsgálat, ennek Higgvényében határozzuk meg a mennyiségét. Alaptrágyázáskor a foszfor és a kálium kétharmadát, a nitrogén egyharmadát juttassuk ki. A trágyát ásógéppel dolgozzuk be. Ültetés előtt előöntözésként kb. 30 mm vizet juttatunk ki, majd szikkadás után a talajt megrotáUuk. Ültetéskor figyelembe kell vennünk, hogy a tenyészternlet a fajtától ftiggően változik, kis lombú fajtákból 6 db/m2 (40x40 cm), a nagy lombú, hosszabb tenyészidejű fajtákból 4-5 db/m 2 (50x50 cm) ültetünk. Sűrűbb ültetéssei azonos fajtán belül is a szedéskezdet néhány nappal eltolódik. Az ültetést úgy végezzük, hogy a tápkocka felszíne a talajszint alá kerüljön, de ne túl mélyre. Ápolási munkák. A karfiol fejlődési fázisainak megfelelő klímaszabályozás a hő­ igénynélleírtak alapján. Fontos a rendszeres szellőztetés is. A karfiol egyenletes és - különösen a rózsaképzés idején - bőséges vízellátást igényel. Az ültetés t követően 5-1 O mm beiszapoló öntözést, majd heti egy-két alkalommal, l 0-20 mm vízadaggal öntözzünk Az egész tenyészidő alatt 150-250 mm víz kijuttatása szükséges. Napsütésben párásító öntözést is kell végezni (1-2 mm). A fejtrágyázást az öntözéssel egy időben végezzük el. A rózsaképződés megindulásáig 2-4 alkalommal szükséges. A gyomnövényeket szükség szerint többszöri, sekély kapálással irtsuk. A rózsa takarása. A rózsa barnulásának megakadályozására elsősorban a kis lombú fajtáknál egy-egy letört levéllel takarjuk a rózsát, vagy a középső leveleket kötözzük

222

össze a rózsa felett. Ezt a műveletet akkor célszerű elkezdeni, amikor a rózsa 5-6 cm-es, mert a túl korai takarás kicsi vagy egyáltalában ki sem fejlődő rózsát eredményezhet. Betakarítás, áru-előkészítés, tárolás, értékesítés. A teljesen kifejlett rózsákat szedjük. Ez az ültetést követően 8-12 hét múlva következik be. Hetente háromszor kell szedni, mert a rózsák 2-3 nap alatt kinyílnak Mindig a korai órákban szedjük. Az áru előkészítése során a torzsán 4-6 borítólevelet hagyjunk, amelyet a rózsa magasságában, de legfeljebb l cm-rel feljebb visszavágunk A leszedett árut minél hamarabb hűvös, árnyékos helyre vigyük, mert gyorsan fonnyad. Várható termés a kiültetett növények 85-90%-a, fajtától ftiggően fűtött fóliás hajtatásnál 2-2,5 kg/m 2, hideg fóliás hajtatásnál 3-3,5 kg/m 2 .

Növényvédelmi problémák A tenyészidőben a kártevők és kórokozók ellen védekezzünk, vigyázva a várakozási idők betartására. Gombás betegségek: káposztaperonoszpóra, botritisz. Kártevők: földibolhák, bagolypillelárvák, ormányosok, káposztalégy.

Termelésszervezés
- A termesztőberendezés talajának előkészítése: januárban (talajfertőtlenítés, tápanyagok kijuttatása, talajmunkák, a terület beöntözése). - Szaporítás: palántaneveléssel; palántanevelés időtartama 7-9 hét, a palántanevelés módja tápkockás vagy tálcás. - Kiültetés: február közepe-március eleje. - Növényápolási munkák: klímaszabályozás, öntözés, fejtrágyázás, gyomtalanítás, növényvédelem. - Szedés: az ültetést követően 8-12 hét múlva.

Karalábé
(Brassica rupestris convar. gongyloides DucH.)
Általános tudnivalók
A karalábé az egyik legrégebben termesztett káposztafél e. Már a rómaiak is ismerték. Hazánkban a XVII. században kezdik termelni, s ekkor már hajtatásról is beszélnek. A világon a legnagyobb felületen hajtatott káposztaféle. Magyarországon hajtatása a fóliafelületek növekedésével kezdett fellendülni, de csakhamar visszaesett, mert a fűtés nélküli hajtatásban a rövidebb tenyészidejű fejes saláta vette át a helyét. C-vitamin-tartalma a gumóban és a levélben egyaránt jelentős, a gumóban 50-60 mg/1 00 g, a levélben 150 mg/1 00 g. Hazánkban a karalábénak csak a gumóját fogyasztják, pedig sok vonatkozásban a lombozat tápértéke nagyobb. Magas az ásványisó-tartalma is. A hajtatott és a tárolt áru a frissnél 50%-kal kevesebb vitamint tartalmaz. Növénytani jellemzők. A karalábé (Brassica rupestris convar. gongyloides DuCH.) a keresztesvirágúak családjába (Brassicacea), a káposztafélék nemzetségébe (Brassicae) 223

tartozik. Kétéves növény. Első évben a foldfelszín felett megvastagodott szára (szárgumó ), a gumó fejlődik ki, ez a fogyasztható része. A tél folyamán ért hideghatás után fejleszt virágszárat a következő tenyészidőben. Gyökérzete a talaj 5-l Ocm-es rétegében helyezkedik el. Főgyökere rövid, kevés oldalgyökérreL Levelei a gumó felületén helyezkednek el, hosszú nyelűek, számuk nem nagy. Virágzata a káposztafélékre jellemző fürtvirágzat, amely alulról felfelé nyílik, rovarmegporzást igényel. Termése becő. Magja sötétbarna vagy fekete 4-5 évig megtartja csírázóképességét. Ezermagtömege 3-6 g.

Ökológiai igények
Hőigény. Közepes igényű. Markov-Raev szerint a 13±7 °C csoportba tartozik. A csírázás már 3-5 °C-on megindul, de az optimális hőmérsékleti igénye 13-20 oc között van. A huzamosabb ideig tartó hideghatás - 8 °C alatti hőmérséklet - a gumó fásodását, illetve magszárba indulását okozhatja. Fényigény. Legalább 3000-5000 lux fényerősséget igényel. Fényszegény időszak­ ban megnyúlt gumót fejleszt, túlzott fényerősség esetén a gumó torzulhat. A palántakori hosszan tartó lehűlést is nehezen viseli el, főként, ha a palánták már nagyobbak (3-6 hetesek). Ilyenkor már az első évben megindul a magszárképződés. Fagytűrő képességük a korai fajtáknak kisebb, -4, -6 oc, a késői fajták a -6, -8 ocot is elviselik rövid ideig. Vízigény. Sekélyen gyökeresedik, ezért gyakran, de kevés vízzel kell öntözni. Egyenetlen vízellátás hatására a gumó felreped. Száraz körűlmények között a karalábé tenyészideje meghosszabbodik, a zsengesége csökken, "fás" lesz. A hosszabb tenyészidejű fajták a szárazabb körülményeket jobban tűrik. Talaj- és tápanyagigény. Tápanyagigénye különösen nagy. Nitrogénből és káliumból igényel többet. A nitrogén-túladagolás fokozza a magszárképződési hajlamot, a foszfor nagy adagban éppen ellentétes hatású. A középkötött vályog- és homokos vályogtalajokat kedveli, de hajtatása homoktalajon is lehetséges. Kémhatás szempontjából a 6,5-7,5 pH közötti talajokon termesszük Sótűrő képessége a káposztafélék között a legjobb.

A fajtaválasztás szempontjai
A fajtákat morfológiai bélyegeik, biológiai tulajdonságaik és tenyészidejük alapján jellemezhetjük. Morfológiaifajtabélyegeik: - a növekedés erőssége, - a levél száma, - a gumó alakja, - a gumó színe: fehér, lila vagy kék, - a gumó nagysága. Biológiai fajtatulajdonságaik: - a felmagzási hajlam, - a repedési hajlam, - a fásodási hajlam, 224

rövid (40-50 nap). A palántanevelés módjai: . Elsősorban a fűtetlen termesztőberendezésekben hajtatják. valamint a termőhelyi adottságokat is figyelembe kell venni. . repedésre nem hajlamos. gyors fejlődésű fajtákat használunk. felmagzásra.a tárolhatóság. szaporítási időpontok.és utónövény. ha a vetőmag csírázóképessége jó. (Az őszi hajtatás jelentéktelen. Hajtatásra a lapított gömb alakú.tálcás. A fajták kiválasztásánál a felvevőpiac igényét.Őszi hajtatás: űltetés szeptember közepétől. tűzdeletlen. A magot 2000-3000 db/m 2-es sűrűséggel vetjük. . technológiai változatok.a betegség-ellenállóság. Tűzdelt palántanevelés esetén a magvetés történhet szaporítóládába vagy közvetlenűl a termesztőberendezés talajába. - 225 . Hajtatási időszakai: Fűtött termesztőberendezésekben: űltetés: október elejétől február közepéig (ez a hajtatási időszak hazánkban elenyésző. ha az egyenletes és gyors kelés érdekében 18-20 oc hőmérsékletet tartunk. Szaporítási módok. . ezen belül: tűzdelt.közepes (50-70 nap).szálas. A fejes káposztánál egy-két héttel rövidebb tenyészidejű. energiaernyő használata esetén: ültetés február végén.Kettős takarású. . Tavasszal keresettebb. A palántanevelés időtartama 5-9 hét közötti aszerint. .hosszú (70-90 nap) fenyészidejű fajtákat.Fűtés nélküli termesztőberendezésekben: ültetés március első dekádjában. csak konkrét értékesítési szerződés esetén lehet gazdaságos). . Ezt a módszert akkor érdemes választani. ezért is jól beilleszthető a termesztőberendezések hasznosítási rendszerébe.) A hajtatott karaláhét palántáról szaporítjuk. a termesztési módot. A fólia. A nagyméretű tápkockával a palántanevelési idő meghosszabodik. kb. A tűzdelés így kéthetes korban esedékes. . illetve fátyolfólia levételére nagy figyelmet kell fordítani. A karalábé magja 5-6 nap alatt kikel.tápkockás. . . A bevetett kockákat tőzeggel vagy perlittel takarjuk. Az őszi hajtatás kis felűleten történik. A tűzdeletlen palántaneveléskor a magot közvetlenül a tápkockába vetjük.Enyhe fűtésű termesztőberendezésekben: ültetés február közepétől. Tenyészidő alapján megkülönböztetünk: . kevés lombú. hogy melyik idő­ szakban neveljük és mekkora tápkockákat használunk. május végéig. Termesztés A karalábé jó elő. s a lomblevelek megjelenése kezdetén tűz­ deljük.. Tápkockás palántanevelés.5 cm közötti nagyságú tápkockákat javasoljuk. mert az őszi szabadföldi karalábé jól tárolható. Az egyenletes kelés érdekében és a tápkocka kiszáradása ellen még fóliával vagy fátyolfóliával takarhatjuk. A karalábé palántaneveléséhez az 5-7. de a hajtatási idő lerövidül. mivel a palánták megnyúlhatnak alatta.

de ezt tápoldatozással ki lehet küszöbölni. amely teljesen átszőtte a tápközeget Talaj-előkészítés. . Mély ültetésnél varas sérülések maradnak a gumón. még az edzés időszakában sem. A vízellátás szabályozásával a növények növekedési ütemét befolyásolhatjuk Biztosítani kell a palántanevelőben a 70-80%-os relatív páratartalmat is. A trágyát ásógéppel bedolgozzuk Ültetés előtt 20-30 mm vízadaggal feltöltjük a talajt. éjjel 18-20 °C. ha felhúzva marad a fólia. valamint a lomb leszárításával a peronoszpóra megtelepedésétől óvhatjuk meg a növényeket. majd a talajvizsgálat alapján ajánlott trágyamennyiséget kiszórjuk Ennek hiányában 8-1 O kg szerves trágyát. . . A szellőztetés a palántanevelés során nagyon fontos. . Ennek ellenére a tőzeg alapú földkeverékeknél mutatkozhat foszforhiány. éjjel 14-16 °C.öntözés. . Az optimális tő­ szám fajtától fliggően 13-20 db/m 2 . 4 dkg szuperfoszfátot. egészséges lombú. Szikkadás után csak egy rotációzás szükséges. amely még kedvezőbb feltételeket biztosít a fiatal növények számára. Az előnövény lekerülése után végezzük el a talajfertőtlenítést. Kerülni kell a mély ültetést. A palántanevelés során fontos ápolási munkák: . Tápanyag-utánpótlásra a palántanevelés során ritkán van szükség. Szálas palántanevelés. a kék fajtákból kevesebbet. illetve 2. Ez idő alatt fokozatosan csökkentsük az öntözést és a hőmérsékle­ tet (8 oc alá ne menjen). Az edzést ki ültetés előtt 7-l O nappal kezdjük el. hogy a tápkocka teteje a talajjal egy szintbe kerüljön.edzés. Ebben az esetben 400-500 db palántát nevelünk fel négyzetméterenként. hiszen a tápkockaföld tartalmaz annyi tápanyagot. éjjel 12-14 °C.tűzdeléstől: nappal 18-20 °C. A szárazon tartott palántákkal a hajtatási idő is megnyúlik. Az őszi fóliás hajtatásnál fordulhat elő. a fehér fajtákból többet ültethetünk 226 .tápanyag-utánpótlás (szükség szerint).növényvédelem.hőmérséklet-szabályozás. Jó. amennyi fedezi a növények igényét. de a fűtés nélküli körülmények közé kerülő növényeket ültetés előtt edzeni kell. Az előkészítő munkákat az ősz folyamán végezzük el. Úgy ültessünk. A karalábé hőmérsékletigénye a palántanevelés alatt: . hogy a levegő rövid idő alatt kicserélődjön. mert a magszárképződés nagy valószínűséggel megindul. mert így kellően meleg talajba tudunk tavasszal ültetni. 5dkg kálium-szulfát műtrágyát szórhatunk ki négyzetméterenként.vetéstől kelésig: nappal 18-20 °C. A szellőztetéssei a felesleges hőt vezetjük el. A gondosan elvégzett palántanevelés eredménye a jól fejlett.keléstől tűzdelésig: nappal 14-18 °C. .megjelent a 4 cm átmérőjű is. 3 dkg pétisó t. . A fűtött hajtatásra szánt palántáknál nincs szükség edzésre. fehér gyökérzetű palánta.Tálcás palántanevelés.5 cm lyukátmérőjű tálcák mellett. A palántanevelés során a hőmérséklet tartósan ne menjen 8 oc alá. A karalábé palántanevelésében bevált módszer.2 cm.szellőztetés. A szellőzőfelület akkora legyen.

botrítisz. a magas páratartalom miatt a növény nem tud párologtatni. Fejtrágyázásra a dió nagyságú gumóméret eléréséig kerülhet sor. kis vízada ggal l 0-15 mm-t juttatunk ki. márciu s első dekádjában (fűtés nélküli fólia alá). amikor az állomány l 0-15% -a elérte a kívánt átmérőt . Ha a levegő hőmérséklete 22-25 oc között van. a levegő hőmérséklete pedig soha ne legyen tartósan 8 oc alatt és 35 oc felett. Az I. peronoszpóra. A várható termés a kiültetett állomány 70-85%-a. bagoly pille lárvája. Növényvédelmi problé mák Gombás betegségek: palántadőlés.Szaporítás: palántaneveléssel. tápanyagok kijuttatása. A hajtatott karalábé 18-20 °C-on fejlődik a legjobban. fejtrágyázás. A szedést általában metszőollóval végezzük. a hibrid fajtákat két menetben szedjü k. . Ültetés után beiszapol ó öntözésre van szükség 5-l O mm vízada ggaL A kellően nedves talajba ültetett és beöntözött karalábét akkor kezdjük el rendszeresen öntözni. Levegőcserére naponta szükség van még akkor is. káposztalégy. Kártevők: talajlakó kártevők. illetve a káros nitrátszint kialakulásához. A hagyományos fajtákat két-három menetben. Termelésszervezés . gyomtalanítás. február közepétől február végéig (enyhén fútött fólia alá). amikor a gumók 2 cm átmérőjűek. hiszen a kivágott gumók környezetében lévők átmérő-növekedése lényegesen gyorsu l. . 227 . talajmunkák. . Az egyenletes fejlődés érdekében igyekezzünk a talaj hőmérsékletét is állandóan 16 oc körül tartani. áru-előkészítés. mert a később adott fejtrágya könynyen vezet a gumó felrepedéséhez. a palántanevelés módja tápkockás vagy tálcás. heti gyakorisággal.Növényápolási munkák: kiültetési időtől ftiggően folyam atosan (klímaszabályozás. akkor is csak nagyon sekélyen végezzük el. Ha elkerü lhetetlen a kapálás. A piac igénye inek megfelelő méretben szedjük. A rendszertelen öntözés következménye. 25x25 cm. egy hónappal (talaj fertőtlenítés. kezdjünk el szellőztetni. sorközművelés késlelteti a gumóképződést. ha indoko lt.Szedés: ültetést követően 7-8 hét múlva.A termesztőberendezés talajának előkészítése: az ültetést megelő zően kb. egészséges.Tenyészterületük: 20x20 cm. Ápolási munká k. levéltetű. . öntözés. A gyomok ellen elsősorban gyomlálással tudunk védekezni. növényvédelem). osztályú karalábé legalább 6--9 cm átmérőj ű. a terület beöntözése). tárolás. a palántanevelés időtartama 5-9 hét. A karalábé a fényellátottságtól ftiggően l 0-20 oc között érzi jól magát. s a gumóról csak az alsó néhány leveIet távolítjuk el. ép lombú. mert a kapálás. és a gumón parásadás keletkezik. Betakarítás.Kiültetés: október elejétől február közepéig (fútött termes ztőberendezésekben). értékesítés. Régen 5 db-os csomókba kötve forgalmazták. 25x30 cm. Szellőztetés hiányában. Ezután gyakran. Ez az ültetést követően 7-8 hét múlva kezdődhet. Érdemes akkor elkezdeni szedni. hogy a gumók felrep ednek A fejtrágyázást az öntözéssel egy időben végezzük. ma már darabo nként értékesítik. ha a levegő hőmérséklete ezt az értéket nem éri el.

hordó alakú fejet képez. könnyen emészthető. Spanyolországban jelentős zöldségnövénynek számít.különösen nitrogénből és káliumból igényel sokat. Viszonylag rövid idő alatt nagy zöldtömeget képez. Kelet-Ázsiából először Észak-Amerikába került. Termeszthetőségére jellemző. Sajátossága. karotin. A növény vízigénye nagy.és ásványianyagtartalma adja. innen jutott el Európába.(28 mg/1 00 g). Gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban. hétben érzékeny. A magszárképződést kiváltó hidegre palántaneveléskor a kelést követő 5-6. Ökológiai igények Hőigény. Sekélyen gyökerezik. hogy rövid nappal os körülmények között képez fejet. Vízigénye mellett a páratartalom-igénye is magas. Hidegtűrő. főzve egyaránt fogyasztható. Fehérjéből2. Fényigény. Nyersen.Kínai kel (Brassica pekinensis [LauR] RUPR. A téli hónapokban (december-január) kevés a fény a hajtatásához.és tápanyagigény.5% körüli mennyiséget tartalmaz. ahol az 1970-es évektől termesztik. Tömör. Hőmérsékleti optimurna 16 oc körül van. hosszúkás vagy tömzsi. ahol régóta termesztik és ma is a fontosabb zöldségfélék közé tartozik. valamint a páratartalom gyors változása is. befejesedett állapotban a kisebb fagyokat is elviseli (-4. hogy nagyon nagy termésre. Termőfelülete ingadozik a mindenkori exportlehetőség és a hazai fogyasztás nagyságrendjétől függően. és ezt fokozza még a magas sókoncentráció. amit mészhiány okoz. amit a gyakori 15 oc alatti hőmérséklet vált ki. Növénytani jellemzők. így csak állandó helyre vetéssei vagy fóldlabdás palántáról szaporítható. 40-60 t/ha-ra képes rövid idő alatt. Egyéves növény. Magszárképzési hajlamban lényegesen különbözik a többi káposztafélétőL Jarovizációs küszöbértéke 13-15 °C. de a gazdaságilag értékes termés (fej) kifejlesztéséhez rövid nappalos megvilágításra van szüksége. Japánban 50-60 ezer hektár között ingadozik. erre a talaj 75-80%-os vízkapacitásánál van szükség. hosszú nappalos körülmények között vagy túl alacsony hő­ mérsékleten magszárba megy. A kínai kel a keresztesvirágúak családjába (Brassicaceae). Hollandiában. Az export zöme április közepétől május végéig tart. hazánkban az 1970-es évek végétől foglalkoznak a termesztéséveL A belföldi értékesítés mellett jók e növény exportlehetőségei Németország és a skandináv országok felé. Megújulóképessége kevésbé jó. Közepes fényerősséget igényel. amihez könnyen 228 . Vetésterülete Kínában meghaladja a 300 ezer hektárt. A tűzdelést rosszul tűri. Étvágyfokozó. párolva. -5 °C). Tápanyagból . Egyenetlen vízellátás esetén belső fejbarnulás lép fel. A kínai kelt a többi káposztafélétől eltérően a fejlődésének első felében kell melegen. átlagosan 15 oc felett tartani. a káposztafélék nemzetségébe (Brassicae) tartozik. Hosszú nappalos növény. Talaj. Németországban. Táplálkozási értékét jelentős C-vitamin. ezért rendszeres öntözést kíván. Vízigény. Hazánkban csak tavasszal hajtatják enyhén fűtött vagy fűtés nélküli fóliákban.) Általános tudnivalók A Távol-Keletről terjedt el.

fóliás termesztőberendezésekben való hajtatás. . jó szerkezetű talajt igényel. A hajtatásra alkalmas fajtákkal szemben támasztott követelmények: . fóliás termesztőberen­ dezés): ültetés február elejétől február végéig. a termelésből kiszorult). . .gránát típus (hosszúkás fejforma. 229 . hordó alakú fejforma.belső fejbarnulás elleni tolerancia. takarással vagy az ültetés időpontjának megváltoztatásával kell biztosítani. Hajtatási időpontok: -fűtött termesztőberendezésekben való hajtatás (üvegház. mérettartás. . amelyekre az egyöntetű növényállomány. Humuszban gazdag.nagy hőtűrő képesség. .fóliás termesztőberendezésekben való hajtatás.fűtetlen .fűtetlen . ennek ellenére növényvédelmi okokból (gyökérgolyva) a termesztést az enyhén lúgos talajokon tanácsoljuk. Lehetőség szerint frissen szervestrágyázott talajba ültessük. rendszerint a paprikának az előnövénye. A kínai kelnél hajtatásban a kalciumhiány úgynevezett belső levélszélbamulást okoz. A biztonságos hajtatáshoz szükséges hőigényt fűtéssel. . .és vályogos homoktalajok. kevésbé szőrös levélzet.gyenge felmagzási hajlam.finom. Elsősorban exportcélra termesztik. főleg homoktalajokon. valamint a homoktalajok is számításba jöhetnek a gyors felmelegedés és az ebből adódó koraiság miatt.rövid. szaporítási időpontok. mert ez esetben a mikroelemek felvétele akadályozott. Az alacsony mésztartalom sem jó (l% alatt).0. sok nitrogénre van szüksége. A kínai kelt nem főnövényként hajtatják. A hajtatásban a kínai kelt palántáról szaporítjuk A palántákat mindig tápkockában neveljük. de a hazai értékesítés és fogyasztás is évről évre nő. enyhén savanyú talajokat kedveli. koncentráltabb érés a jellemző. vékony. A termesztésben ma már a fajtákjórészt hibridek. szimpla fóliaborítással: ültetés március közepén.felvehető. technológiai változatok. jól fűthető termesztőberendezésben. .betegségekkel szembeni ellenálló képesség. . A fajtaválasztás szempontjai Kétféle fejtípus található a fajták között: .henger vagy hordó alakú típus (cilindrikus fejforma). . dupla fólia és belső fátyolfólia alkalmazásával: ültetés március elején. A semleges. Termesztés Szaporítási módok.5-1 kg fejátlagtömeg. mert fejlődési rendellenességet okoz.50-60 napos tenyészidő. Homokos vályog. minőség. A talaj mésztartalma ne haladja meg az 5-6%-ot.

egyenként fóliázva értékesíteni. éjjel 8-1 O °C-ot kíván. A fajta fejnagyságától fliggően 6-8 növényt ültetünk ki négyzetméterenként. Rendszeres öntözés csak az erősebb növekedés megindulása után indokolt. ültetésig nappal !8-20 °C-ot. 8 g/m 2 nitrogént. tűzdelésre csak gyenge csírázóképesmag esetén van szükség (a gyökér rossz megújulóképessége miatt a tűzdelést kevésbé javasoljuk). szikleveles korban 16-18 °C-ot. így gyorsabbá és olcsóbbá válik a palántanevelés. Betakarítás. áru-előkészítés. Fejesedésig nappal 18-20 °C. ségű 230 .I 8 °C-ot tartsunk. Ekkor l 0-12 mm vizet adunk hetenként. tárolás. A megszedett árut hűtő­ házba kell vinni és rövid hűtés után tisztítva. A korai ültetéshez nagyobb (7. Szikkadás után a talajt megrotáljuk.5 cm-es). Az elővetemény lekerülése után talajfertőtlenítést végzünk. Akkor szedhetjük. Várható. Ez kb. Kiszórjuk a szükséges szerves trágyát és műtrágyát. A magvetéseket célszerű még fóliával vagy fátyolfóliával is takarni. Ültetés előtt előöntözésként 20-30 mm vizet juttatunk ki. A palántanevelés fontos ápolási munkája a növényvédelem is. Sokat szellőztessünk. 40x30 cm. két hét múlva következik be. 8 g/m 2 foszfort és 25 g/m 2 káliumot jelent hatóanyagban. Talaj-előkészítés. ami ebben az esetben 5-8 kg/m 2 szerves trágyát. de a levegő páratartalmá t ne engedjük túlságosan alacsony szintre süllyedni. Terjed a drazsírozott vetőmag használata. A palántaneveléskor a magvak csírázásához nappal is és éjjel is 18-20 °C-ot. azaz 4-5 kg/m 2 . A kínai kel egy-két menetben betakarítható. A palánták öntözésével a vízpótláson túl az állandó. A trágyát ásógéppel dolgozzuk a talajba. Kerüljük a mély ültetést. A vetéshez kalibrált és csávázott vetőmagot kell felhasználni. értékesítés. 70-80% körüli páratartalom megteremtése a cél. a fejesedés megindulása előtt egyszeri kapálásra. A vetést a tápkocka készítő gépre szerelhető vetőadapterrel végzik. értékesíthető termés a kiültetett növények 80%-a. A rendszeres napi szellőztetést 22 oc felett már el kell kezdeni. Szükség esetén az öntözéssel egy időben fejtrágyázásra is sor kerülhet. éjjel 15-16 oc. 7. gyomtalanításra van szükség. éjjel 16. Ajánlott tenyészternlet 40x40 cm. Az ültetést követően beiszapol ó öntözésre van szükség (5-l Omm). ezzel egyenletesebb hőmérsékletet érünk el. és védjük a földet a kiszáradástóL A fóliát a csírázás megindulásakor azonnal le kell venni. A bevetett tápkockákat perlittel vagy tőzeggel takarjuk. a későbbi ültetéshez kisebb (6x6 cmes) tápkockát válasszunk. Vegyszeres gyomirtás nem jöhet számításba. Vízpótlásra két-három alkalommal 10-15 mm vizet adunk. Ezt követően csak párásítás céljából öntözzünk (alkalmanként 1-2 mm). fejesedéskor nappal 12-15 oc.Elterjedtebb a közvetlenül tápkockába vetés. A palántanevelés időtartama 6 cm-es tápkockában 35-42 nap. A kínai kel a fejesedéig valamivel magasabb. a szükséges páratartalmat pedig 1-2 mm-es vízadaggal érhetjük el. amikor a fejek kemények. majd a fejképzés kezdetén egyszer nagyobb vízadagot (30-35 mm-t) juttassunk ki. A tenyészidőszak alatt.5x7. fejesedés kezdetétől alacsonyabb hőmérsékletet igényel.5 cm-es tápkockában 42-48 nap. Ápolási munkák.

káposzta-levéltetű. Mezőgazda Kiadó. a terület beöntözése).) (2000): Zöldségfélék tápanyag-utánpótlása és növényvédelmc. a palántanevelés módja tápkockás. Budapest Balázs S. talajmunkák. (2000): A zöldséghajtatás kézikönyve. lótücsök. káposztaperonoszpór a. a palántanevelés időtartama 5~ 7 hét. botrítisz. Budapest Sornos A. ( 1994): A zöldségtermesztök kézikönyve. Ternnelésszervezés ~ ~ ~ ~ ~ A termesztőberendezés talajának előkészítése: december~január (talajfertőtlenítés.) (2001): A zöldségfélék palántanevelése. fuzáriumos sárgaság. fejtrágyázás. Mezőgazda Kiadó. Budapest Mártonffy B. Szaporítás: palántaneveléssel. Budapest Rimóczi L-Mártonffy B. Akadémia Kiadó. március elejétől március közepéig (fűtetlen termesztőberendezésekben).) (2001): Káposztafélék.Növényvédelmi problémák Gombás betegségek: palántadőlés. (1983): Zöldségtermesztés. öntözés. Szedés: az ültetést követően 8~ l O hét múlva Irodalonn Balázs S. (szcrk. dohánytripsz. (szerk. növényvédelem). szolgálat 231 . Kiültetés: február elejétől február végéig (fűtött termesztőberendezésekben). gyomtalanítás. meztelen csiga. Mezőgazda Kiadó. Növényápolási munkák: a kiültetési időtől függőerr folyamatosan (klímaszabályozás.-Rimóczi l. Kártevők: tavaszi káposztalégy. (szerk. Mezőgazda Kiadó. tápanyagok kijuttatása. Olitor szaktanácsadó és inf. káposzta-bagolylepk e. Budapest Mártonffy B. tűzdeletlen.

a három lomblevelesnél fejletlenebb hagymanövények nem képesek vemalizálódni. sekélyen elhelyezkedő. A fejlett gyökérzettel rendelkező. Ökológiai igények A vöröshagyma Markov-Raev szerinti hőmérsékleti optimurna 19±7 °C. -6 ocos hideget is különösebb károsodás nélkül elviselik. A hajtatás különböző módozatainak leírása előtt célszerű a vöröshagyma élettani jellemzőit összefoglalni. ami kis lombozatával. az idejében ültetett hagyma fűtés nélküli hajtatása nem jelent különösebb kockázatot. Hőigény. a délről származók pedig magasabb hőmérsékleten fejlesztenek magszárat Azon túl. a legfontosabb ökológiai igényeit számba venni. A vemalizálódási képességet a fejlettségi állapot is befolyásolja. Vízigény. Csírázása 4-5 °C-on már megindul. a kikeit csíranövények a -5. Ez a fiziológiai folyamatjellemzően 4 és 12 oc között megy végbe. Jól viseli a rövid ideig tartó.) talajvíztartalmat is. alacsonynak számító (60% VK szf. nagyon jó fagytürő képessége miatt mégis a hidegtürő zöldségnövények között tartjuk számon. a dughagymában felhalmozódott tápanyag a levélzet képzéséhez elegendő.elenyésző. A hazánkban termesztett fajták esetében ez az időtar­ tam 2-6 hét. További lényeges tudnivaló. hogy a magszár képződés kiváltásához fajtára jellemző alacsony hőmérséklet szükséges. kis tömegű gyökérzetével és viaszos levélzetével magyarázható. amihez nem szükséges erős megvilágítás. beltartalmi értékei me ll ett mint friss zöldség jelentős. Fényigény. A felmagzási hajlam a hagymák méretének növekedésével fokozódik. mert ilyenkor nincs szükség komolyabb asszimilációs tevékenységre. A zöldhagyma kívánt minőségét elsősorban aminél hosszabb halványított (etiolált) szárrész adja. Az alacsony hőmérséklet (vemalizáció) nagy jelentőségű a magszárképzés szempontjából is. ősszel ültetett növények nagyon alacsony (-18. a hideghatás időtartama is fontos.Hagymafélék hajtatása Zöldhagyma (Al/ium cepa L. A vöröshagyma a közepes vízigényű zöldségfajok közé tartozik. kora tavaszi időszakban sokak által kedvelt csemege. 232 . -20°C) hőmérsékleten sem fagynak el.a szabadföldön termesztettel szemben. hogy az északról származó fajták alacsonyabb. Dughagymáról nevelve alacsony fényintenzitású feltételek között is jól hajtatható. a magas fényintenzitás nem is kívánatos.) Általános tudnivalók A "zöldhagyma" a tél végi. ezért pl. A hajtatott vöröshagyma fényigénye .

akkor a minőség gyenge lesz. Régebben megszakott volt . nagyobb adagú trágyázást. de a kívánt vastagságú hagymát tartalmazó tálcát fogják választani.A szedés időpontjára a hagymafej jól megpuhuljon. (Ez utóbbi ritkán fordul elő. Egy másik. így megítélhető. valamint fűtött fóliasátrakban. fehérszínű "újhagyma". A vöröshagyma hagyományos hajtatása történhet fűtetlen létesítményekben (ez elsősorban kisebb méretű fóliaágyakat és -sátrakat jelent). amikor a nagyobb méretű dughagymát vagy a gyengébb minőségű vöröshagymát augusztus hónapban szabadföldre kiültetik. Egy-egy növényfaj tápanyagigénye a benne felhalmozódott tápelemek mennyiségével.az étkezési hagyma válogatás utáni . a vásárlók ez esetben is a fele annyi. hogy a rövid tenyészidő és a hagymafejben elraktározott tápanyag nem teszi szükségessé a rendszeres. Ehhez a technológiához fő­ leg másodosztályú hagymákat használnak. Leggyakoribb a 2-3(4) csírát tartalmazó hagyma. a tönk levágása után az értékesítendő hagymaszárak a fejből könnyen kihúzhaták legyenek.ma már kevésbé ismert gyakorlat .) Termesztés Szaporítási módok. de itt is cél. szaporítási időpontok. Atmeneti megoldásnak nevezhető az újhagyma előállításában az. így március végén. hogy az adott tételből hozzávetőleg milyen eredmény várható. azonban rendszeres ellátást igényel. (Tapasztalat. technológiai változatok. a hagymaszárak túlságosan vékonyak marad- 233 . ugyancsak fűtetlen hajtatási módszer szerint a hagymákat már augusztus második felében vagy szeptember hónapban elültetik. hogy: . valamint a fajlagos tápanyagigénnyel (egységnyi területről kivont tápanyagok mennyisége) jellemezhető. A hajtatásra szánt vöröshagyma vásárlásakor néhány fejet középtájon kettévágnak. de akár három hagymaszár is képződjön. különösen a kitáraiáskor már kihajtott hagymából lehetett viszonylag rövid idő alatt értékesíthető zöldhagymához jutni. Ennél a technológiai változatnál a gyengébb minőségű hagymákat is elültették. A hajtatott hagyma fajlagos tápanyagigényére vonatkozó konkrét ismereteink hiányosak. Csak az állapítható meg.A hajtatott vöröshagyma vízigénye a tenyészidő rövidsége miatt magas. Az ősz folyamán megerősödő áliományra az időjárás fúggvényében már február közepétől-végétől fólia kerül. az esetleges kiszáradásra érzékenyen reagál. Talaj. az ezekből fejlődő hagymaszárak túlságosan vékonyak lesznek. előfordul azonban.fűtetlen fóliasátrakba való kiültetése. . hogy egy fejbőllehetőség szerint kettő. Ennek ellenőrzését a termesztők egyszerű vágási próbával végzik el. hogy a főrűgyekből akár 5-6 db is található. de legkésőbb április elején-közepén az értékesítésre kész áru a piacra szállítható.és tápanyagigény.A hagymafejben minél nagyobb számú "csíra" (botanikailag főrügy) legyen. ha mégis. hogy ha a tálcára kétszer annyi vékony szárú zöldhagymát raknak. Ilyen nagy számú csíra megléte nem kívánatos. ebből képződik a fogyasztható. A fajtaválasztás szempontjai A hajtatható hagymafaj tákkal szemben támasztott követelmények közüllényeges.

piacképes. Lényeges az ültetés mélysége is. Fontos. hogy a kiültetett állomány a téli hónapokban megfagy. Az ültetési időpont november-decemberre esik. től. A fűtés nélküli fóliasátrakban a megfagyás veszélyének csökkentése érdekében egyre több termesztő alkalmazza a kettős (vagy többes) takarást. a tőtávolság a hagymák méretétől fuggően 3-4-6 cm. A kultúrák kifejlődése abetakarításig 3-4-5 hetet vesz igénybe. esetleg I. Egyes termesztök a hagymákat "csak" mélyen elduggatják. A forgács a levegőt. úgynevezett piklesz dughagymát (23-26 mm). ugyanis viszonylag hosszú ideig (4-6 hónap) a termesztőberendezés talajában vannak.) Az állományból a kora tavaszi hónapok hőmérsékletétől fliggően február végémárcius hónap folyamán értékesíthető árut kaphatunk. a tavaszi periódus értelemszerűen rövidebb. mások kapa segítségével 8-I O cm-es árkot húznak.azok egymást érik . Ez a megoldás lehetövé teszi a nagyobb szedési. csomagolási teljesítmény elérését. Az ültetést nem szükséges mélyen végezni. könnyen megbetegszenek. sártól külön megtisztogatni. Fűtött létesítményekben elsősorban nagyméretű. perlitbe történik. akkor a hagymaszárak nyálkássá válnak. egyszerűbben végezhetők. Erre a célra durvább szemcseméretű kertészeti perlitet használnak. A tenyészterület jellemzően úgy alakul. polcokon. a termesztőberendezéstől (fűtési lehetőség). majd rá kb. ha a hagyma szabadon áll. A hagymafejeket az október eleje és november eleje közötti időszakban kezdik ültetni. a leggyakoribb tenyésztenilet 5x5 cm. Ez az elrendezés 400 növényt jelent négyzetméterenként. zsugorfóliás csomagolásban kapható az újhagymának vagy zöldhagymának nevezett termék. 0. A vöröshagyma hajtatásának ~j eljárása az !980-as évek végén. A fűtési költségek kiküszöbölése vagy részleges mérséklése céljából a hagyma hajtatása pincékben is történhet. hogy a hagymák a fertőzés veszélyemiatt ne érjenek egymáshoz. Az ültetés a termesztőberendezés talajába vagy asztalokon. az !990-es évek elején bontakozott ki. majd kienged. osztályút (20-22 mm) érdemes hajtatni. etiolált zöldhagyma állítható elő.nak. itt azonban (pót)megvilágításról is gondoskodni kell.5 cm vastagon fű­ részport helyeznek.ültetik. a tisztítási munkák gyorsabban. Leghamarabb a hagymaperonoszpóra támad. a hagymát ugyanis nem szükséges a talajtól. hogy a hagymákat sűrűn .5 cm vastagságban elterítik a fóliasátor talajára. 234 . A módszer eredményeként az október végétől-november elejétől húsvétig tartó időszakban műanyag tálcákon. valamint a hasznosítási formától ftiggően egymást követő 2-3-4 kultúra is letermeszthető. elegendő a hagymafejeket csak erösen rányomni a talajra. Ültetőközeg­ ként az előzőek mellett újabban a forgácsot is előnyben részesítik. annak aljába helyezik a szaporítóanyagat Ezzel a módszerrel megfelelő hosszúságú. a fűrészpor pedig a vizet biztosítja a vöröshagyma fejlődéséhez. Ezt az anyagot 2-2. perlitre. Az ültetés 20-25 cm-es sortávolságra történik. A felszedést is megkönnyíti. Ha ez a fagyos és meleg időszak többször is váltogatja egymást. Előfordulhat. Hasonló célt szolgál az elterjedőben lévő fátyolfóliás takarás is. eldőlnek.

A fóliasátrakban az ágyásos. sáros a hagyma . megosztva egymás között a szedés. Perlit esetében ezt egyszerű próbával ellenőrizhet­ jük: tenyerünkben összenyomv a a megfelelő nedvességi állapotú közegből néhány vízcsepp kicsordul. A használt ültetőközegek (főleg a forgács és a perlit) kiegyenlítik ugyan a rendszertelen öntözésből eredő kisebb hiányosságok at. Az áru-előkészítés munkáit célszerű egyszerre több embernek végezni. közöttük 30-50 cm széles utakat hagynak.ha földes. Egy idényben a termesztési időszak hosszától. hogy az állomány ne száradjon ki. Az ültetést követő három-négy hét elteltével a szabályozott hőmérsékletű létesítményekben a hajtatott állomány értékesítésre kész. Az ágyások és a polcok szélessége egyaránt 150-170 cm. a tisztítás és a csomagolás egyes műveleteit. a vízutánpótlás nál különös gonddal ügyeljünk arra. vannak termesztők. majd az áru csomagolása.) Ápolási munkák. A hajtatott vöröshagyma öntözésére a rendszeresség a jellemző. ez a szedési teljesítmény csökkentéséhez vezet.60-70 cm .közlekedőút biztosítása. a hagymalevel eket nem vágják le. Az újabb termesztéstechnológiai változatoknál ezekre a műveletekre már a forgács. akik a 200 tálcás terméseredm ényt is reális eredménynek tartják. valamint a raktározás körülményeitől ftiggően három-négy napot bír ki minőségrom­ lás nélkül. A betakarítás jellemzően úgy történik. Szerenesés esetben a hajtások könnyedén kihúzhatók. Ilyen munkaszervezésscl az egy főre vetített teljesítmény 20 tálca/óra. A vöröshagyma hajtatásának jellemző ápolási munkája a tápoldatozás is. Az értékesítésre előkészített áru a zsugorfóliás csomagolásb an az eladótér hőmérsékletétől. egy l O fős csoport egész napos (l O órás) teljesítménye 2000 tálca is lehet. Betakarítás. A következő művelet . hogy minden egyes hagymafejet gyökerestől felszednek. értékesítés. amit a legtöbb esetben nitrogéntartalmú műtrágyával végeznek A termesztök egy része már összetett műtrágyákat is használ. azaz pl. mert a kialakult óriási gyökértömeg nem teszi lehetövé a válogatva szedést. A vöröshagyma hajtatásának időtartamát a klímaszabályozással erősen befolyásolha tjuk Extra méretű hagymafejekből 20-22 °C-on akár három hét alatt is piacképes árut állíthatunk elő. A tápoldatos beöntözés közvetlenül a hagymák ültetése után történjen. esetleg lemosása. Az egyszerre kijuttatandó mennyiség hatóanyagra számítva legfeljebb I g/m 2. Ezt követi a hajtásoknak a hagymafejekből való kihúzása. az egy kultúra tenyészidejétől ftiggően négyzetméte renként hozzávetőleg 160-180 csomag (tálca) várható. alacsonyabb hőmérsékleten (l O oc alatt) a tenyészidő akár 50 napra is kitolódhat. illetve a perlit használata miatt nincs szükség. (Emeletes kialakításnál célszerű ennél szélesebb . szükség szerint egy-két alkalommal megismételhető. mintegy l cm-re a hagymatest aljától. ilyenkor beszélhetünk "jól puhuló" fajtákróL Ellenkező esetben sokkal nehezebben lehet a hagymafejek et "lebontani" a hajtásokról. Felszedés után a hagymafejről éles késsel eltávolítják a tönköt. azokat is becsomagolják. a pincékben a polcos elrendezést részesítik előnyben. Ezt követi a hártyák eltávolítása. tárolás.a hajtások törölgetése. 235 . áru-előkészítés. a többmenetes betakarítást. Egy hungarocell tálcára általában 5 db erős (vagy több vékonyabb) újhagymát helyeznek.

): A zöldséghajtatás kézikönyve. talajmunkák.-Füstös Zs. (talajfertőtlenítés. ln: Balázs (szerk.Növényápolási munkák: ültetéstől folyamatosan (klímaszabályozás. fűtetlen fólia alá). fejtrágyázás. Budapest 236 . öntözés. (2001): A hagymafélék hajtatása. a terület beöntözése). augusztus közepe-szeptember közepe (kisméretű étkezési hagymával. . (1988): Hagymafélék termesztése.Növényvédelmi problémák Vírusok.A termesztőberendezés talajának előkészítése: a szaporítás időpontja előtt egy-két héttel. tápanyagok kijuttatása. Ternnelésszervezés . gyomtalanítás. . Gombás betegségek: hagymaperonoszpóra (Peronospora destructor). Mezőgazda Kiadó.Szedés: fűtött fóliás hajtatásnál ültetés után három-négy héttel. Budapest Gyúrós J.Ki ültetés: november-december hónapban (dughagymás. Mezőgazdasági Kiadó. növényvédelem). . Irodalonn Botos Gy. . Kártevők: dohánytripsz (Thrips tabaci).Szaporítás: vegetatív módon (dughagymáról vagy kisméretű étkezési hagymával). fútött fólia alá).· a hagyma törpülése és sárga levélcsíkossága (onion yellow dvarfpotyvirus).

és aromaanyagokat is tartalmaznak (kitűnő fűszerezők).). ásványi sóban gazdagok. fafélék. jelentős a D-vitamin-tartalmuk.más célra már nem használható épületekben is termeszthetők (mesterséges mészkőpincék. mind az állatokétóL Sejtfaluk kitin (nem cellulóz). Erőteljes fehérjeszintézisük van (a sejtekben nagymennyiségű komplett fehérje képződik). kukoricaszár. baromfitelepek stb. és belső felépítésük egyedi. 237 .a jó minőségű gomba. A gombák táplálkozási jelentősége. kemoszintézissel asszimilálnak). metabolitok szintetizálódnak (ez elsősorban az állatvilágra jellemző).Laskagombafélék (Pleurotus sp. azaz korbadéklakók (szaprofiták): vadon termő ehető és mérgező. . ezzel is hozzájárulva az anyag körforgásához a Földön). eltér mind a növényekétől.Gyapjas tintagomba (Coprinus comatus).) tenyészők: . így a különböző zöldségnövényekkel ellentétben nem szezonális termékek. különböző mezőgazdasági hulladékok stb. Szaprobionták. de kisegítő vállalkozásként is megfelelő jövedelmet biztosít.Termesztett gombák A gombák az élővilág külön csoportját alkotják. . .Bocskoros gomba (Volvariella volvacea).mezőgazdasági hulladékanyagokon teremnek. 15-16 milliárd forint volt. Magyarországo n a gombatermesztés évi árbevétele 2002-ben kb.Nyári vagy ízletes csiperke (Agaricus bitorquis). . zsírban szegények. A korszerű táplálkozásban nélkülözhetetlenek. Lebontatlan (ép) szerves anyagon (gabonaszalma. folyamatos termesztéssei fővállalkozásként. kukoricacsutka. Sejtjeik fonál alakúak. . .Shiitake (Lentinula edodes). továbbá a termesztett gombák. A gombatermesztés gazdasági jelentősége: . és nem állatok. bármikor megvásárolhatá k Sokféleképpen fogyaszthaták (még nyersen is). mert szénhidrátban.). az enzimtevékenys égük aktív (a kémiai vegyületeket szervetlen vegyületekké redukálják. Anyagcseréjük az állatokéhoz hasonlóan heterotróf (napfény nélkül.Csiperkegomba (Agaricus bisporus). A sejtjeikben erős élettani hatású anyagcsere-melléktermékek.Harmatgomba (Stropharia rugoso-annulata) stb. Lebontott (bizonyos fokig komposztált) anyagon tenyészők: . továbbá változatos íz. istállók. . Nem növények. a bennük levő aminosavak mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya azonos az állati termékekével (a gombákat húspótlónak is nevezik). Mivel a gombákat egész évben termesztik.

4-8x3-6 mikron nagyságúak. Ez a sejt később osztódással egyetlen többsejtű.Család: Agaricaceae. Az Agaricus bitorquis ellenáll a különböző vírusos betegségeknek. míg a világon kb. amelynek a termesztése. ezért ha egy termesztőhelyiségben a vírus megjelenik. továbbá azokon a területeken. mert melegtűrő faj. Ízletes vagy nyári csiperkének is nevezik. a legtöbb nyelven az Agaricus bisporus gombafaj elterjedt köznapi neve a champignon.Rend: Agarica/es. a spóra egyik végén. Franciaországban. 92-93%-a. Fejlődése és alaktana. Az Agaricus nemzetség neve az Agaricaceae családra utal. században kezdődött meg a termesztése.nem terjedt el.Osztály: Basidiomycetes (bazídiumos gombák). Az egész világon. A Magyarországon megtermelt csiperkegomba közel 50%-át friss gombaként exportálják. . Megfelelő táptalajra helyezve a spórákat. Amicélium a csiperkegomba szaporítósejtjein ek. az Agaricus bitorquis is. elágazó gombafonállá. míg a bisporus jelentése magyarul kétspórást jelent. A champignon franciaszó és gombát jelent. Aspórák tojásdad alakúak. 2002-ben Magyarországon a megtenneit összes gomba kb. Az angolszász nyelvterületen használatos a cultivated mushroom elnevezés is.A csiperkegomba termesztése (Agaricus bisporus [LANGE. vagyis a bazídiumon két spóra képződik. vagyis hifává alakul. akkor néhány hónapig a. csiperke. A csiperkegomba micéliuma 238 . a XVII. a spóráknak a csírázása révén jön létre. az Európai Unió országaiban mintegy 94%-a.a micélium és . Csiperkegomba. Ez a tulajdonság egyben el is választja az Agaricus bisporust a többi Agaricus fajtól. SINGER]) Biológiája és termesztésének feltételei Rendszertani besorolása: .a tennőtest fejlődésére.Törzs: Mycophyta (valódi gombák). amelyeknek a bazídiumán többnyire négy spóra keletkezik. . llyen a négyspórás csiperkegomba. s itt fejlődik ki az első micéliumsejt. .számtalan előnyös tulajdonsága ellenére . 30%-a kétspórás csiperkegomba volt. A csiperkegomba az egyik legrégebben termesztett gombafaj.Nemzetség: Agaricus. A csiperkegomba fejlődését két fő szakaszra osztjuk: . A csiperkemicélium fejlődése. ahol a kétspórás csiperkegomba termesztésében a vírusos betegség megjelent. az úgynevezett csíranyílásnál egy dudor képződik. kétspórás csiperke helyett ezt a fajt termesztik. A négyspórás csiperkegomba termesztésének elsősorban a melegebb égöv alatt van jelentősége. Valamennyi gombafaj közül ennek a gombának a legjobban kidolgozott a termesztéstechnológiája és a világon mindmáig a legnagyobb mennyiségben termesztik. más néven champignon vagy a magyar helyesírás szerint sampinyon. .

lapos. ha a felbőr pikkelyes. steril táptalajon általában nem fejleszt termőtestet A micéliumot steril laboratóriumi körűlmények között szaporítják el. s utána a sterigmákon 239 . A felbőr színe elsősorban a fajtára jellemző: hófehér. cső alakúak. fehér.A kalap húsa közvetlenül a felbőr alatt helyezkedik el. A szín azonban bizonyos mértékig a külső tényezőktől is függ: pl. majd rozsdabarnára színeződik. ki szélesedő része. A felbőr alakulása is a fajtára jellemző. így maga a felbőr is csak álszövet. A csiperketermőtest alaktanilag két fő részre tagozódik: a kalapra és a tönkre. A vágási felületen néhány perc múlva gyengén vörösesre. majd szintén steril. akkor azt rendszerint erős légmozgás okozhatta. a kalap húsa.A termőrétegtartó és a termőréteg a kalap húsának alsó felén található. ami nem teljesen helytálló elnevezés. A kalap átmérője a fajtától és a termesztési körülményektől függően 3-14 cm között változik. mint aspórából kinövő micéliumfonalat (pl. vastagsága a fajtától és a termesztéstechnológiától fliggően 2-3 cm. ábra. Alakja a fajtára jellemző: lehet domború. Egy-egy lemeznek a lefutásra merőleges metszete a következő: középen van a termőrétegtartó. angolul spawn = micélium). krémes-színű. Pl. azzal a különbséggel . A bazídiumokban előbb fuzionálnak. A kalap a tennőtest felső. ezt pedig kétoldalt a bazídiumokból (bunkó alakú sejtekből) álló termőréteg borítja. A csiperketermőtestfejlődése. a termőrétegtartó és a termőréteg. erős légmozgásnál vagy fény hatására a fehér csiperkefajták krémszínűvé válhatnak. de a pikkelyes felbőr fajtatulajdonság is lehet. A termőtest részei .A felbőr. homorú. más néven a kutikula szerepe ugyanaz. Amicélium úgynevezett tisztatenyészetben. a külső tényezők hatására azonban módosulhat. majd osztódnak a sejtmagok. barna. A hifasejtek hosszúkás. a gombacsíra kiindulási alapját.tehát nem más. vagyis a hifáknak a laza szövedéke. a tápanyagellátástól fliggően a barna színű fajták krémes színt kapnak (33. mivel a csíra nemjelent mást. félgömb stb. mint a gombafonalaknak. ábra). Ez a köztes táptalaj képezi a kereskedelmi forgalomba kerülő szaporítóanyag. A kalap részei a következők: felbőr.hogy mivel a gombáknak nincsenek valódi szöveteik -. . mint a magasabb rendű növényeknél a bőrszövetnek. . vagy pl. 33. sugarasan elhelyezkedő lemezek alakjában. úgynevezett köztes táptalajra oltják át. A gombák szaporítóanyagát az egész világon a szakmai nyelv csírának nevezi. Színe többnyire hófehér vagy kicsit piszkosfehér színű.

. A lappangási időszakban.(a bazídium tetején kialakuló csövecskéken) keresztül.szedésérett termőtestek A kalapot a tönkkel az úgynevezett részleges fátyol köti össze. és gallér alakjában visszamarad a termőtesten. a csiperkegomba micéliuma a komposztból belenő a takaróanyagba. amely a komposzt becsírázásától a takarásig tart. amelynek színe többnyire fehér. A zárt. pl. de valamilyen betegség. A csiperkegomba-termesztésében három fő. A hosszirányú hifakötegek mellett keresztirányú hifakötegek is vannak.sodródás (a micéliumfonalak kötegekbe rendeződnek). a kalaphoz képest túl hosszú. ábra). Amennyiben a tönk ezektől az arányoktól eltér. vagyis biológiailag érett termő­ testnél ugyanez az arány 3-4: l. hosszabb-rövidebb. . 240 . Párhuzamos. ábra. A termőidőszak a termőtestkezdemények megjelenésétől a szedés végéig tart. a fajtától ftiggő­ en. amely a takarástól a termőtestek megjelenéséig tart. rendellenességről beszélünk. Lehet hengeres. A termőtestképzés főbb szakaszai a következők: . alul gömbölyödő. míg a nyílott. A kalaphoz annak középpontjában ízesül. egynemű hifatömegek alkotják. amely a termőtest érésekor felszakad. termöréte~ó sterigma 34. kónikus. pl. Ezt a jelenséget környezeti tényezők is okozhatják.tűfejképződés. bevándorolnak a spórákba (34.borsó nagyság. egymástól eltérő fejlődési szakaszt különböztetünk meg: az átszövetési szakasz a micéliumtelepek kialakulása a komposztban. húsvörösek. hosszirányú. vírusos betegség egyik jellegzetes tünete is lehet. amelyek szorosan ráfonódnak a hosszirányú kötegekre. vagyis minden fejlődési stádiumra egy bizonyos arány a jellemző. A tönk alakja. A termőréteg A tönk általában henger alakú. mérete az adott fajtára jellemző. . amivel növelik a tönk teherbírását A tönköt is felbőr fedi. lefelé keskenyedő vagy szélesedő.és tönkrészre. amelyek kezdetben hússzínűek. amikor a kis termőtestek még nem differenciálódtak kalap. szedésre érett termőtestnél a kalap:tönk arány 2-3: l. A termesztett csiperkegomba bazídiumain két-két spóra fejlődik. majd éretten barna színűek. A kalap és a tönk méretarányai a termőtest fejlődése folyamán változnak.

a lappangási idő zakban a term ztett fajtától fiiggöen a komposzté 20. A komposzt nem öntözhető . döntően a fehér kalapú hibridfajtákat terme ztik. maximum 30 °C. A hazai termeszté ű barna c iperkegomba túlnyomó ré zét külfóldön értéke ítik mert a hazai vásárlók nem ismerik é a zíne mi att idegenkednek tőle. Fényigény.Ökológiai igények Az egye termesztési ciklu okban a höigény eltérő má hőmérséklet szükéges a kompo ztban és más a levegőben : . a levegöé 16. Hői gén y. Györfi Júlia) 241 . ábra) é barna kalapú fajták termesztése folyik.18 °C). A termőte tképzé hez zük ége vízmennyi ég túlnyomó részét a kompo ztnak kell tartalmaznia (ez többnyire 70% víztarta lom). A fajtaválasztás szempontjai Az elmúlt tíz évben különbözö c iperkegomba hibridfajták terme zté e került túl ú lyba.a termőidöszakban (kompo zté 18. A csiperkegomba egyes fejlődési szakaszaiban nem igényel fri levegőt (pl. Levcgői gé ny. A c iperketermeszté ben fe hér (35. Fehér kalapú csiperkegomba (fotó: dr. a levegőé l .22 °C.19 ° .20 °C. A termöre fordítá kezdetétől viszont egyre több friss levegőre van szüksége. .24 °C. . általuk forgalmazott hibridfajtáról ré zlete leírá t adnak a tenne ztöknek. Magyaror zágon az ö zes megtermelt c iperkegom- 35.95%) tudjuk bizto ítani. A barna kalapú c iperkefajták az elmúlt években kezdtek egyre jobban elterjedni nemcsak külfóldön hanem Magyaror zágon is. Egyetlen fejlödé i szaka zában em igényel fényt. míg a levegöé 19. A c iragyártók minden. ekkor a magas zén-dioxid-tartalom a lényeges. Vízigény. át zöveté kor). ábra.átszővetéskor a termesztett fajtától függöen a kompo zthőmérséklet 25-27 °C. A termőidő zakban züksége vízmennyi éget a takaróanyag öntözésével é a helyi ég megfelelő páratartalmával {85.

szaporítási időpontok. A takaróanyag optimális nedve ségtartalma 72%. • Mesterségesen kivájt mészkőpiucék.zint. egy fehér kalapú fajta krémes színüvé válhat ami már a gomba piaci értékét csökkenti. A 7 J %-nál nagyobb nedve ségtartalom és az alulkomposztál t ág együttesen akár 50% hozamveszte éget i okozhat. technológiai változatok. Termesztés Szaporítási módok. Gyakorlati tapa ztalatok is igazolják. akkor a micélium a z ák szélén gyorsabban nő bele a takaróanyagba és a tüfejek i el ő orban ezen a rézen fejlődnek ki. A csiperkegomba núnden olyan helyiségben termeszthető. Ez a gomba egyetlen fejlődé i zaka zában em igényel fényt őt a fény miatt pl. Terme ztöberendezések.ha nem is jelentő en de . Magyarországon a fogyaszték előtt még nem i mert az ilyen módon árusított gomba.ba 8. a levegőzöttsége. ábra). A külfóldi vevők pedig a barnább kalapszínt részesítik előnyben. Magyaror zágon jelenleg még az ö zes csiperkegomba kb. Ha 10 ezer ppm alatt van a zén-dioxid. nedves égtarta lma sem haladhatja meg 71 %-ot. 60%-a pincékben terem (36.l 0%-a barna kalapú.eltérnek a fehér kalapú fajtákétóL A kompo zt még véletlenül em lehet "alulkompo ztál t". amelyben a kiilönböző termesztési fázisának megfelelő köm) ezet i igényeit biztosítani tudjuk. A pincében való terme zté 242 . Az óriás barna (Portobello. A barna ka lapú gombafajták tenne zté i igényei . A barna fajták a takaróanyag szerkezetére is igénye ebbek mivel az olyan zerkezetű takaróanyagban fejlődnek a legjobban amelynek kifejezetten jó a zerkezete. A barna kalapú fajták átlagtermé e általában elmarad a fehér kalapú fajtákétól de a barna gombáért általában magasabb árat kapnak a terme ztök. hogy fény és a bősége ebb öntözés hatá ára a barna kalapú fajták termőtesteinek a színe is barnább lesz. előrec omagolt) 8 cm vagy ennél nagyobb (14 cm) kalapátmérőjű c iperke egyre nép zcrübb az angol zász or zágokban.

é fódém zigetelé után. • Mezőgazdasági épületek. Az anyagmozgatá könnyebb mint a pincékben és a többzinte (polco ) terme zté i megvaló ítható (37. Ezekben a helyi égekben csak megfelelő fal.c irke. A nyári nap ugárzá c ökkenté e miatt felületüket UY-bálóval borítják. ábra). ez utóbbiból következik hogy neme ak a várható termé mennyi ég megbec ülé e nehézke hanem a gomba minősége i változik. Ho szuk tetszőleges lehet. az anyagmozgatá gépesíté e c aknem megoldhatatlan (nehéz fizikai munka a nagytömegű anyag mozgatá a) a zegzugos pinceágakban a terme zté hez zük ége klimaberendezé ek optimáJi méretezé e és megépíté e ki vitelezhetetlen. A átrak borítá át két műanyag fólia közé elhelyezett 10 cm (még jobb a 20 cm) va tag üveggyapot zigetelé képezi.iperketenne zté átalakított c irkeólban (fotó: Maszlavér Petra) hátránya hogy bennük ro sz a helykihasználás (többnyire csak egy szinten folyik a terme ztés). valamint telje klimatizálás mellett végezhető folyamato termelé . Ezekben a termesztő átrakban a polcos (többszinte ) technológia a gazda ágo : 2-3-4 zinten speciális fémpolcokon történhet a ter- 243 . tehéni tállókban. ertés. • Speciá/is gombatermesztő sátrak.é tyúkólakban stb. apjainkban pedig a pontosan idő­ re. a kere kedelem által igényelt minő égben és mennyi égben való fris gomba-szállítá a terme ztő elemi érdeke. Az elmúlt évtizedben nagyon ok más célra már nem ha znált mezőgazda ági épületben kezdték el a csiperkegombát termeszteni így pl. agyon lényege hogy szilárd padlóburkolatuk Gó minő égű beton) legyen. Vázukat 4-5 m ugarú félkörívre hajlított horganyzott acélc övek képezik. míg a bel ő részre többnyire fekete zínű fó liát helyeznek el. de a klimatizálá miatt legfeljebb 40 m hos zú átrakat célszerű építeni.

A csíra steril laboratóriumi körűlmények között elöállított. ábra. é a kompo zt többi alkotóré zéhez ez a fajta baromfitrágya keverhető el a legegyenletesebben. Promycel 480 stb.7 hetente ürítik). • Fel zíni gombaterme ztő házak. A dúsítóanyagok a termé hozam növelé ében játszanak meghatározó zerepet. napjainkban elsősorban szerkezetjavító hatása lényeges de a kompo zt minő égében betöltött szerepe még ma em teljesen tisztázott. akkor ilyen zabványo ított gombatermesztő házakat kell építeniük. rothadó búzaszalmából nem lehet jó minő égű c iperkekompo ztot ké zíteni . a gomba micéliumával át zőtt gabona zem. Millichamp 3000. Magyarországo n a csiperkekompos zt alapany agai napjainkban a következők: búza zalma. A gombac írát az egé z világon peciális laboratóriumok (csíragyárak) állítják elő. ábra). A búzaszalma jelenti a cellulóz. Ezekben a sátrakban megfelelő klimatechnika mellett egé z évben folyamato termeszté való ítható meg. A kompo zt nem má mint a gomba számára különböző technológiai folyamatokon keresztül ké zített peciá3 . A gombacsíra napjainkban már túlnyomórészt úgynevezett szemcsí ra (elsősorban a csiperkegombánál) amely az adott 244 . A terme zté többszintes polcrend zeren történik a gomba zedé t kivéve pedig minden anyagmozgatás (komposzt behordáa takaróanyag felvitele borzolá stb. A gipszet (CaS04 ) régebben e l sősorban pH-beállítá ra ha zná lták. Magyaror zágon ilyenek még nem épü ltek de ha a magyar c iperketermesztők továbbra i gazda ágo an akarnak termelni . lignin révén a gomba számára az összetett zénforrá t. A po leo rend zeméla blokkos kompo zt ha ználata a legelterjedtebb. Táptalaj (kompo zt). hemicellulóz. Leg(fotó: Maszlavér Petra) fonto abb alapanyaga a termeszté kezdetétől a XVII.me zté (38.) gépesített. c irketrágya (lótrágya) gipsz víz és különböző dú ítóanyagok. c iperkegomba termesztőközegéL komposztnak nevezzük.) kerülnek forgalomba fő összetevőjük a szájaliszt de ö zetéteJük a gyártó titka. amelyek telje en klimatizáltak. Tennesztés speciális gombasátorban li homogén é zelektiv táptalaj . Szaporítóanya g (csíra). A szalma vagy fűré zpor almozású brojlercsirkék trágyája a jó mert ennek minő ége vi zonylag kiegyenlített (a csirkeótakat 6. A dúsítóanyagok különböző márkaneveken (Champlu . zázadtól kezdve egészen az elmúlt évekig a szalmá lótrágya volt de a lótrágya ha ználata az állandóan változó minőség miatt jelenleg már egyre inkább háttérbe zorul. A csirketrágya képezi a gomba számára a nitrogénforrá t. Alapvető a jó minő égű zalma ( zárazon kell tárolni penésze .

gombafaj/fajta micéliumával átszőtt valamilyen gabonaszemet (főzött búza, rozsvagy kölesszem) jelent. Takaróanyag. A becsírázott komposztot a csiperkemicélium két-három hét alatt átszövi. Ezután 3-5(-6) cm vastagon takaróanyaggal takarják le, amelybe később belenő a komposztból a csiperkemicélium. A termőtestek a takaróanyag felületén képződnek. A takaróanyag szerepe: - Termőidőszakban a takaróanyag öntözésével lehet biztosítani a micélium és a termőtestek képződéséhez még szükséges vizet (a komposzt víztartalmá t kiegészíti, pótolja). - Védelmet nyújt a hőingadozások ellen (más a hőmérséklet a komposztban és más a levegőben). - Bizonyos fokig védi a komposztot a különböző fertőzésektőL - Takaróanyag nélkül csak néhány termőtest képződne (a tápanyagdús komposztból tápanyagszegény takaróanyagba kerülve a csiperkemicélium a vegetatív szakaszból áttér a generatív szakaszba, vagyis megkezdődik a termőtestek képződése). - Védi a komposztot a kiszáradástóL A takaróanyag összetétele napjainkban: 90% tőzeg+ l O% mészkőzúzalék vagy 5% cukorgyári mésziszap, amelyeknek minden kórokozótól és kártevőtől mentesnek kell lennie. Takarás előtt a takaróanyag kémhatását pH 7,5-7,6-ra célszerű beállítani. Az enyhén lúgos kémhatást az őrölt mészkőpor vagy a cukorgyári mésziszap biztosítja. A csiperkegomba-termesztésben használt alapfogalmak: - I. fázisú komposzt (hőkezelés előtti komposzt). - II. fázisú komposzt (becsírázott komposzt). Magyarországon még ez a legelterjedtebb. - III. fázisú komposzt (tömegátszövetett komposzt). A komposztüzemben a komposzt átszövetése tömegben történik (hasonló berendezésben, mint a hőkezelők). - IV. fázisú komposzt. A takaróanyag felszínén megjelentek az első termőtestkez­ demények, így kerül ki a termesztőhöz; elsősorban az olcsó munkaerővel rendelkező térségekben alkalmazz ák A IV. fázisú komposzto t magában a komposztüzemben vagy a közelében levő átszövető helyiségekben állítják elő. A csiperkekomposzt előállítása. A komposztálás célja, hogy a kiindulási alapanyagokban (búzaszalma, ló- és csirketrágya) levő tápanyagokat feltárja, azokat a csiperkegomba számára felvehetövé tegye, megakadályozza a versengő szervezetek (kórokozók és kártevők) életfunkcióit, vagyis az alapanyagok szelektív táptalajjá váljanak, a gomba számára káros ammóniatartalom pedig lecsökkenjen. A komposztkészítés két különböző, egymástól jól elkülönülő részre oszlik: - I. fázis, amely a kiindulási alapanyagok összekeveréséből és egyes komposztáJási folyamatokból (búzaszalma bontása stb.) áll, - Il. fázis: hőkezelés. Az I. fázist háromféleképpen végzik el: - hagyományos, kazlas komposztálás, outdoor technológia (még alkalmazzák hazánkban is), - levegőztetett padozatú, nyitott tetejű bunkerekben, semi indoor technológia (félig zárt), és - levegőztetett padozatú, zárt tetejű bunkerekben, indoor technológia (zárt). 245

I. fázis. A szalmabálá k bontása, a szalma szecskázása, a csirketrágya hozzákeverése. Az így kapott keveréket vízzel, illetve úgynevezett csurgaléklével öntözik. Ebben a folyamatban a legfontosabb, hogy a különböző alapanyagok a lehető legjobban összekeveredjenek, minél több vizet vegyenek fel s meginduljon a hőtermelés is. A víz és a csurgaléklé anyagainak révén, ezekkel együtt pedig az emelkedő hő­ mérséklet hatására indul meg a szalma és a csirketrágya mikrobiológiai lebomlása. A komposztá lás első fázisában rendkívül bonyolult biológiai, mikrobiológiai folyamatok játszódnak le. Csurgaléklé (trágyalé): a komposztrakás alól kifolyó, tápanyagokban és mikroflórában gazdag anyag. Az úgynevezett előkészítő területről, amely betonozott, a trágyalevet csatornarendszerben gyűjtik össze, szellőztetéssei ellátott medencében tárolják, majd a friss alapanyagokra locsolják. • Hagyományos, kazlas technológia (outdoor komposztálá:,). Lényege, hogy a kiindulási anyagokat alaposan összekeve rik és vízzel előnedvesítik, majd l ,6-1 ,8 x l ,6-l ,8 m keresztmetszetű, tetszés szerinti hosszúságú kazlakba rakják. A kazlak kialakításá hoz megfelelő célgépek állnak rendelkezésre. A kazalba rakott alapanyag ok rövid időn (2-3 napon) belül bemelegednek (főként a kazal belsejében), s a hőmérséklet eléri a 78-80 °C-ot is. A kazalban levő hőmérséklete! rendszeresen ellenőrzik, s amikor az előbbi hőmérséklet csökken, akkor az egész kazlat átforgatják. A kazalban levő anyag hőmérséklete ugyanis eltérő: a belső részeken mindig magasabb, míg a külső részen jóval alacsonyabb. A forgatások célja éppen az, hogy a komposzt különböző helyein azonos legyen a hőmérséklet, mindenütt megközelítőleg ugyananny i oxigént kapjon az anyag, vagyis a forgatások végére minél homogéne bb anyag keletkezzen. Forgatások közben- amennyiben szükséges - vízzel tovább nedvesítik. A forgatások időpontjának meghatározása alapvetően befolyásol ja a komposzt minőségét. A kelleténél későbbi időpontban végzett forgatás miatt a komposztk azal belsejében aránytalanul megnőhet a levegőtlen zóna, ami a bonyolult bomlási folyamato kat kedvezőtlenül befolyásolja. A forgatások száma is befolyásol ja a komposzt szerkezetét: nagyobb számú forgatás rontja a kész l. fázisú komposzt szerkezetét. Az I. fázisban sok kellemetlen szagú gáz és gőz szabadul fel (különböző kéntartalm ú gázok és gőzök, ammónia stb.), amelyek a levegőt szennyezik. • Bunker-technológia (semi-indoor komposztálás). A komposztgyártás I. fázisában sok kellemetlen, bűzös anyag (főként ammónia és különböző kéntartalmú gázok) keletkezik, amelyek a komposztüzem környékén a levegőben oszlanak el. A széljárás változása miatt ezek az anyagok könnyen eljutnak a környező településekre, ahol az ottani lakosokban méltán váltanak ki ellenszenvet és tiltakozást. E miatt a gond miatt dolgozták ki az indoor komposztálást. Lényege: minden folyamat, kezdve a komposzt alapanyagainak a tárolásától a komposztálás I. és II. fázisáig, sőt ma már a III. fázisig, teljesen zárt helyen történik. A keletkező bűzös levegőt összegyűjtik, a kellemetle n szagoktól különböző bioszűrökkel vagy kémiai mosóberen dezésben megtisztítják, s csak ezután távozhat a szabadba. Az indoor technológia leglényegesebb eleme, a komposztálás I. fázisának úgynevezett lélegző padlón való végzése. A lélegző padlót bunkerbe (siló) vagy alagútba (tunne!) építik be. A két megoldás között az alábbi különbségek vannak:

246

- Bunker: lehet fedett, de tető nélküli is (részlegesen zárt rendszer). A környezetvédelmi rendszer nem teljesen zárt, így a keletkező bűzös levegő közvetlenül a szabadba kerül. - Alagút (kamra): teljesen zárt rendszer. A keletkező bűzös gázokat, gőzöket a beépített környezetvédelmi rendszer segítségével elnyeletik, s a levegő teljesen megtisztulva kerül ki a szabad Jégtérbe. A bunker technológia elméleti alapját is az I fázisú, hagyományos komposzt képezi. A bunkerben lejátszódó folyamatok tulajdonképpen a kazalban levő folyamatokat utánozzák. A bunker nem más, mint egy 5,5 m magas, betonfalú, tető nélküli, föld feletti építmény spcciális betonpadlóval kombinálva, amelybe padlószellőzést építenek be. A betonpadlóba van beépítve a légvezeték a hozzá kapcsolódó fúvókarendszerrel együtt. A fúvókák alsó része szélesebb, felfelé pedig keskenyedik, ezzel biztositva a belőlük kiáramló levegő sebességét. Egy-egy fúvóka 20-25 cm-re van egymástól. Érzékelőkhöz csatlakoztatott távhőmérőket is beépítenek. Az egész szellőző rendszert kézzel is lehet szabályozni, de inkább a számítógépes vezérlés az elterjedtebb. Egyegy hunkerbe 5-6 m széles és 3-4m magas "komposztkazlat" (a komposzt alapanyagai előzőleg benedvesítve és alaposan összekeverve) egyenletesen, lazán, rétegesen töltenek be. A hagyományos (I. fázisú) komposztkészítés gyakorlatához hasonlóan különböző helyekre (falak mellett, kazal közepére, padlószint fölött stb.) helyezik el a távhőmérőket (6-8 darabot egy bunkerben). A bunkerben való komposztálás helyigénye kisebb, az időjárás változékonysága (főleg a hideg és a csapadék) nem befolyásolja a folyamatokat, továbbá a komposzt összetétele, szerkezete az I. fázis végén lényegesen kedvezőbb, mint a hagyományos, kazlas megoldásnáL Hőkezelés (II. fázis). A hőkezelés célja tulajdonképpen az, hogy a komposztálás I. fázisa után még életben maradt káros szervezeteket elpusztítsa, továbbá, hogy a komposzt fermentációs folyamatai kedvező körűlmények között fejezödjenek be, azaz a komposzt homogénné váljon. Az l. fázisban- még a bunker technológia alkalmazása mcllctt is - a kazal különböző részein más és más a levegőzöttség és a hőmér­ séklet is. A kívántnál alacsonyabb hőmérsékletű részekben a kórokozók és a kártevők életben maradhatnak. Ezeket a hiányosságokat a hőkezelés szakszerű elvégzésévellehet kiküszöbölni. Hőkezeléskor magas hőmérsékletet alkalmaznak, így elpusztulnak a felszínen és a komposzt belsejében levő állati kártevők, azok tojásai, !árvái, illetve a mikroszkopikus gombakórokozók micéliumai és spórái is. A hőkezelési eljárás befejezi a nem megfelelően komposztálódoH trágyarészek érlelését, a komposzttömeget homogenizálja, az egész komposzttömegben a pH-értéket egyenletesen 7 körülire állítja, illetvc a komposztban lévő ammóniatartalmat részben beépíti értékes vegyületekbe, részben a felesleges ammónia eltávozik. A hőkezelés természetes úton nehezen végezhető el, ezért speciáJisan erre a célra tervezett és épített helyiségben, úgynevezett hőkezelő kamrában végzik el. A hőke­ zelés az 1970-es évek közepéig ládákban történt, míg napjainkban úgynevezett tömeghőkezelő kamrákban végzik. A jelenlegi, korszerű termesztési technológia hő­ kezelési módja minden esetben a tömeghőkezelés. A hőkezelő helyiség jól tervezett és kivitelezett: jó hő- és nedvességszigetelésű, a maró anyagoknak (elsősorban az am247

mónia) ellenálló anyagborítású, a nyílászárói tökéletesen záródnak A hőkezelő kamra aljába rácsos "álpadlót" építenek be. A kívánt hőmérsékletet megfelelő fűtőberendezés segítségéve!, a kellő légnedvességet pedig gőzbevezetéssel vagy egyéb párásító megoldások révén végzik. A komposzt hőkezelési folyamata az alábbi szakaszokra bontható: - Az L fázisú komposzt betöltése. - Egalizálás, azaz hőmérséklet-kiegyenlítés (a tömeghőkezelőben levő I. fázisú komposzt lehetőleg minden része azonos hőmérsékletű legyen). - Felfűtés (12-24 óra alatt 57-58°C-ra; ez a csúcshő). - Csúcshőntartás (6-12 órán át tartják 57-58°C-on) . - Kondícioná lás a komposzttömeg lassú lehűtése először 50 °C-ra, majd 45 °Cra. Ez alatt az időszak alatt a hasznos mikroszervezetek elszaporodnak (időtar­ tama 4-5 nap). 58-60°C-ról először mintegy 24 óra alatt hűtik le a komposzttömeget 50°C-ra, majd a kb. 45 °C-on tartják mindaddig, amíg a fülesleges ammónia el nem távozik. Ezen időszak alatt a csiperke számára hasznos mikrobiális szervezetek [elszaporodnak, az ammónia egy része beépül, más része távozik, és a csiperkegombának szükséges szelektív táptalaj jön létre. Ezután a komposzttömeget a csírázási hőmérsékletre (30 oc alá) hűtik le. A hőkezelőbe a komposztot egyenletesen, lazán kell betölteni, úgy, hogy a komposztréteg mindenütt egyforma legyen. Ezzellehet biztosítani, hogy az egész anyagtömeg egyformán szellőztethető legyen és a csúcshőntartás időtartama alatt a hőmér­ séklet is mindenütt azonos legyen. SpeciáJisan erre a célra kifejlesztett modem gépek állnak ma már rendelkezésre. A komposztot 1,8-2 m magasságban töltik be. A hőke­ zelésnél az egyes szakaszok eltérő hőmérsékletű és szellőztetésű követelményei üzemenként különbözhetnek egymástól, illetve a részletmegoldások a helyi viszonyoktól függően sajátságosan alakulhatnak. A II. fázisú, jó komposzt jellemzői: sötét színű, nincs ammóniaszaga, a szalma könnyen téphető, a kezet nem szennyezi, 65-70% a nedvességtartal ma. Minőségét laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik. A csiperketermesztő a komposztüzemektől vásáralja meg a komposztot, vagyis az alapanyaggyártás és maga a termesztés teljesen különvált napjainkra. A csiperkegom ba-termeszt és technológiai fázisai a becsírázástó l a szedésig A csiperkegomba termesztése történhet egy vagy több szinten. A polietilén zsákokban levő becsírázott komposztot (egy zsákban 15-20 kg becsírázott komposzt van, egy zsák kb. 40 cm átmérőjű, és átlagosan 25-35 cm a betöltött komposzt magassága) még ma is többnyire egy szinten (elsősorban pincékben) termesztik. Természetesen arra is van példa, mégpedig elsősorban a felszíni gombasátrakban, hogy a zsákokat polcrendszeren, több szinten termesztik le. Egyre elterjedtebb a blokkos komposzt (a blokk téglalap alakúra préselt, zsugorfótiával bevont komposzt, egy blokkban 18-22 kg IL fázisú komposzt van, mérete többnyire 50x35 cm, a komposztmagasság pedig 17 cm), amelynek a termesztése kizárólag polcrendszeren, több szinten gazdaságos. Magyarországon ma általában egy szinten, polietilén zsákokban termesztik a csiperkegombá t 248

A Il. fázisú komposzt letermesztése A behordás és a termőágyak kialakítása. A komposztüz emben vásárolt, II. fázisú komposztot lehetőleg zárt rakodóterű vagy ponyvával letaka rt, tiszta rakfelületű járművel, a legrövidebb időn belül szállítsuk el a termesztőhelyiséghez. A zsákokat minél hamarabb hordjuk be a helyiségbe, mert nyáron túlme legedhetnek a rakomány belső részeiben levő zsákok (a csíra károso dhat!), hideg téli időben pedig a külső részeken levő zsákokban megfagyhat a csíra vagy a komposzt. Az ilyenjellegű károsodások is befolyásolhatják az átszövődést, a túlmelegede tt vagy megfagyott zsákok sokszor egyáltalán nem vagy csak részlegesen szövődnek át, így több-kevesebb hozamveszteséggel kezdjük el a termesztést. A komposztot csak alaposan kitakarított és fertőtlenített helyiségbe vigyük be! A zsákok Ierakási módját és az "ágyások" kialakítását a helyis ég alakja határozza meg. Az "ágyakat" célszerű a helyiség hosszában kialakítani, egyszintes, zsákos termesztésnél 60-70 cm széles, míg többszintes termesztésnél (zsáko s vagy préselt blokkos anyagnál) a polcok között legalább 70 cm-es közlekedőuta kat hagyjunk. Egy "ágyá s" szélessége ne legyen több 120 cm-nél. Egy négyzetméter felületre többnyire öt zsák (kb. l 00 kg) komposzt helyezhető el. Két-három szinten való termesztésnél fémvázú polcokat használunk, ezekre rakjuk a zsákokat vagy a présel t blokk okat Már a zsákok elhelyezésekor célszerű tömöríteni a komp osztot, mert a tömörített komposztban gyorsabb, egyöntetűbb az átszövődés. A tömörítés mértéke a komposzt nedvességtartalmától és szerkezetétől függ. A túl nedves és apró szerkezetű komposztot csak el kell igazgatni a zsákban, míg az alacso nyabb nedvességtartalmú és szálas szerkezetű komposztot erőteljesebben kell tömöríteni. Előfordul, hogy egyes zsákokban túl kevés, míg másokban túl sok a komp oszt, ekkor kézzel rakjuk a komposztot egyikből a másikba (egalizálás), a zsák csücskeit is megtöltjük a komposzttal, majd a zsákot kissé földhöz csapkodva, kezünkkel is lenyomkodva végezzük a tömörítést. Törekedjünk arra, hogy minden egyes zsákban azonos magasságú legyen a komposzt, és a felülete is egyenletes legyen , mert ha nem, akkor később a takaróanyag vastagsága is változ ó lesz, ami majd a termőidőszakban okozhat gondot. A zsákban levő komposztréteg magassága változó: télen 35-40 cm, nyáron 25-28 cm. Azt, hogy milyen közel rakjuk egymás mellé a zsákokat, elsősorban a kinti időjá­ rástól (nyári vagy téli) és a termesztőhelyiség jellemző hőmérsékleti viszonyaitól függ. Hideg téli hónapokban vagy eleve hideg helyiségnél célszerű szorosan egymás mellé rakni a zsákokat, hogy kihasználjuk az átszövődésko r keletkező "ingyen" hőt (biofűtés). A szorosan egymás mellé rakott zsákok azonban könnyen túlmelegedhetnek, és amikor alacsonyabb komposzthőmérsékletre lenne szükség, akkor nehéz a lehűtése. Épp ezért a zsákokat négyzethálós elrendezésbe n egyujjnyi helykihagyással célszerű lerakni. (l m2-re általában öt zsák). A préselt blokkokból a polcokra általában l m2-re 4 db-ot helyezünk el egymás mellett. A zsáko k felső részét ráhajtjuk a komposztra, vagy ha behordás után rögtön "gyűrűnk" (a zsák szélét úgy hajtjuk viszsza, hogy a később felhordott takaróanyagnak 5-6 cm peremmagasság maradjon), akkor fóliával vagy papírral takarjuk le a zsákok felületét A zsák szélének a ráhajtásával vagy a fóliaipapír alkalmazásával védjük a komposztot a kiszáradás tól, és így biztosítjuk a csiperke számára az átszövődés alatt szükséges magas szén-dioxid-szintet.

249

Magyarországo n 3 g/m 2 mennyiségben a Sporgon 50 WP a kórokozók ellen. akkor a termőtestek egyrészt nem egyszerre jelennek meg (elhúzódik a terméshullám). mint a takaróanyagban levő micéliumszálak széttördelését. a csíra és a fiatal micélium is károsodik. ezért komposzthőmérőket kell elhelyezni. hogy a takaróanyag vastagsága mindenütt azonos legyen. Télen előfordulhat. mert a takaróanyag a komposzttal ellentétben öntözhető. s megakadályozz a a komposzt kiszáradását Lehetövé teszi a termőtestek által felvett. a hőmérsékletétől és a csíra mennyiségétől ftigg. átszővetéskor általában 19-22 oc a léghőmérséklet A helyiség relatív páratartalmának 95-98% között kell lennie. Atszövetés.A blokkok felületén levő fóliát csak a takarás előtt kelllevágni úgy. Utak öntözésére s egyúttal a fertőtlenítésre 0. vagyis megkezdődik az átszövődés. amely napról napra. A takaróanyag biztosítja a termőtest fejlődéséhez szükséges vizet. A levegő hőmérsékletét is mérni kell. A takaróanyag szerkezete fellazul. Hogy mely hőfok a legjobb. Az átszövődés időtartama elsősorban a komposzt minőségétől. A zsákok elhelyezése után három-négy nappal a csíraszemek körül fehéres. ami nem jelent mást. de a nyári forróságban elegendő a 18-20 oc is. A takarás után lehet kijuttatni a különböző betegségek és állati kártevők ellen a megelőzésként használt növényvédő szereket. Az optimális hőmér­ séklettől való tartós eltérés mindenképpen káros. Nyáron sokkal nehezebb szabályozni a komposzt hőmérsékletét a szabadban levő meleg levegő miatt. A behordástól számítva átlagban a 14-16. szürkés színű bolyhosadás látható. Ilyenkor csökken a csiperke számára már káros szén-dioxid-koncentráció.4%os Environ D 39 vagy Viracid oldat is használható. valamint a termőfelületről elpárolgott víz visszapótlását. A helyiség hőmérsékletének a behordáskor 22-24 °C-nak kell lennie. A takarás utáni 8-9. Lappangási időszak. mert ha nem. levegő250 . és beszövi az útjába eső komposztszálakat. A közlekedőutakat vízzel locsoljuk. mivel a csiperkegomba micéliuma 25-27°C-on növekszik a legjobban. másrészt a vékonyabb takaróanyag-rét egen az öntözövíz lefolyik a komposztba. Nagyon fontos. amelyet párásítással érünk el. ami rövid időn belül megrothad. A tennesztett fajta hőmérsékleti igényeit a különböző fejlődé­ si fázisokban a csíragyártók fajtaleírásaikban mindig ismertetik. és a keletkezett káros anyagcseretennékek is könnyebben távoznak. napon végezzük el a borzolást (bolygatást). A takaróanyagat 5-6 cm vastagon célszerű vízzel feltöltött állapotban szétteríteni a teljesen átszőtt komposzt felületén. míg magasabb hőfokon a komposzt túlmelegedik. az elsősorban a komposzt minőségétől és a termesztett fajtától ftigg. hogy szintén 5-6 cm magas perem maradjon. naptól 2-3 liter1m 2 vizet juttatunk ki naponta a borzolásig. A takarás. napon fejeződik be az átszövődés és kezdődhet a takarás. mégpedig a takarás utáni 3-4. Ebben az időszakban kezdődik meg az intenzív öntözés. köralakban tovább terjed. míg a gombalegyek !árvái ellen 4 g/m 2 mennyiségben a Dimilin 25 WP használható. a termőtestképzéséhez nélkülözhetetle n mikroszervezete k (elsősorban baktériumok) életterét és felszaporodását. hogy fűtenünk kell. Ebben az időszakban a kívánt szén-dioxid-szint 5000-6000 ppm. Alacsonyabb komposzthőmérséklet­ nél az átszövődés vontatott. A komposzthőmérséklet állandó mérése fontos. hogy annyira lecsökken a komposzt hőmérséklete.

hullámokban terem. hogy az l. Termő időszak. Az optimális az. Mivel a micéliumot széttördeljük. és jól elklilönülő hullámot adnak. az árutennelő esiperkések ma már csak három hullámot szednek le. Amennyib en a második megelőző vegyszeres védekezés t is el akarjuk végezni (l . ha a takaróanyag vastagságának már 2/3 részét beszőtte a micélium. amelyeket összefoglalóan "kiszellőztetésnek" nevezünk. éspedig azt. de apróbb tennőtestet. komposzttal érintkező része túl száraz. A takarástól számított 20-22. Borzoláskor még kiküszöbölhetjük az általunk elkövetett hibát. amíg a micélium nagyon gyengén beszövi a felszínt. hogy a takaróanya gban milyen mértékben van jelen a csiperkego mba micéliuma. Hogy a lappangási időben meglevő környezeti körülményeket hány nap csökkentjük le az előbb felsorolt értékekre. A csiperkegomba szakaszosan. amelyen a komposztból csak nehezen tud amicélium belenőni a takaróanyagba. hogy öntözés után szellőztetéssei le kell szárítani a termőtestek felületét (egyes gombásbe tegségek elkerülése miatt). akkor két nap alatt történik a "kiszellőztetés". és a szedés előtt két nappal már nem tanácsos öntözni. A borzolást kézzel végezzük úgy. a relatív páratartalm at pedig 95%-ról 92%-ra csökkentjük. a szén-dioxid-szintet pedig fokozatosan a tennő időszakban megkívánt szintre állítjuk be. Termőrefordítás. a relatív páratartalom 95%. napon következik be. Bolygatáskor ezt a megkérgesedett részt is szét tudjuk morzsolni. Amikor a takaróanya g alsó.5 g/m 2 Sporgon 50 WP) azt mindig a borzolás előtt. egyenletesen elterítjük. s aszén-diox id-szint kezdetben változatlanul 5000-6000 ppm.sebbé válik. Bolygatás után meg kell várni. az egyébként is időszerű öntözéssel együtt kell elvégezni. Nem baj. Borzolástól kezdve a komposzt hőmérséklete 25-26 °C. akkor négy nap alatt. az a termesztés céljától függ: ha nagyobb méretű (úgynevezett darabos). míg a szén-dioxid-szintet 5000-6000 ppm-ről 1200-1800 ppm-re. sa tennő időszakban ez oda eredményezi. a micéliumdarabkák egyenletesebben oszlanak el a takaróanyagban. A borsófej nagyságtól kezdődően megkezdjük az öntözést. ekkor kezdjük el az intenzív levegőztetést. akkor a komposzt és a takaróanyag érintkezésénél megkemén yedett rész alakul ki. de kevesebb termőtestet szeretnénk az I. Borzolás után két-három napig nem öntözünk. ahány kilogramm gombát várnak. Ebben a szakaszban a komposzt hőmér­ sékletéta 25-26 °C-ról friss levegő befújásával folyamatosan 20 °C-ra hűtjük. Jó terméskor az egész felü251 . Általános szabály. közben alaposan átkeverjük. A borzolás időpontját alapvetően az határozza meg. hogy a borzolás előtt egy napig bezárólag öntözünk. ami a 6-9. s egyre növekvő mennyiségben annyi liter vizet öntöznek ki. Általános szabály. ha a takaróanyaghoz a már átszövődött komposztból is hozzákeveredik egy kevés. A kijuttatott öntözővíz mennyiségével képesek vagyunk befolyásolni az I. nem szellőztetünk. előtte közvetlenül sohasem. a felületen külön-külö n fejlődnek ki. majd újból. hullámban . A takarás utáni 11-13. A gyakorlattal rendelkező tennesztők már a termőtestkezdemények számából (sürüségükből) képesek megállapítani. napon jelennek meg az első szedésérett termőtestek. hogy a zsák szélétől kiindulva a takaróanyagat a komposztrétegig középre felkupacoljuk. nap múlva jelennek meg a takaróanya g felül etén a fehérszínű tennőtestkezdemények. hullámban kb. hogy a termőtestek mérete közel azonos lesz. hogy ha a takaróanyagat nem kellő nedvességben vittük fel vagy nem elegendő vízzel öntöztünk. hullám mennyiségét is. mennyi gomba terem. míg ha nagy számú. vagyis csaknem egyszerre válnak szedéséretté.

tintagombák (Coprinus sp. piszkos gomba. gubacslegyek vagy cecid legyek (Heteropeza pygmaea).. solani. hogy azonos nagyságú és minőségű termőtestek kerüljenek egy-egy tálcába. mások kevésbé. Pygmephorus spp. Rendellenességek: torzulások. fajtától és klímától ftiggően. de kedvezőtlen környezeti körülmények között egybe is folyhatnak. nedves mólé vagy nedves rothadás (Mycogone perniciosa). jó minőséget jelentő friss fogyasztásra is kissé keményebben. kifutás és sztróma. Aphelenchoides composticola. púposlegyek vagy phorid legyek (Megaselia halterata. rózsagomba. de hazai. csepegő lemez betegség (Pseudomonas agarici). A köztes gomba megjelenése főleg az első két hullám között jellemző. de még nem szakadt fel (a fátyol felszakadása után nyílott gombáról beszélünk). rendelete írja elő a termesztett csiperkegomba minőségi követelményeit. egyenként. Fertőtlenítés után kezdődhet az új telepítés. de sokszor csoportosan. Gombavédelem Baktériumos betegségek: baktériumos foltosság (Pseudomonas tolaasii). vörössárga foltosság (Pseudomonas gingeri). tűfejképződési rendellenességek. hanem kemény. hogy egyik kezünkkel óvatosan.. auripila). Külfóldre szállításnál. Rhabditidae). alsó részét éles késsellevágjuk A csokorban lévő. A vágott tönkű csiperkegombánál az EK 2002. Kártevők: gombalegyek gombaszúnyogok vagy Sciarid-legyek (Lycoriella maii. június 7-én megjelent 982/2002. ragadozó atkák (Gamasidae). az alsó sorban lévő gombák minősége azonos legyen a felső sorban levőkéveL Feleslegesen ne tapagassuk össze a termőtesteket. meztelen csigák. kissé lenyomjuk a termőtestet. Az össztermés 60-75%-a általában az első két hullámban leszedhető. szaprofita atkák (Tyrophagus spp. szedőállványok stb. fungicola). azaz a fátyol nem rugalmas. A termőtest akkor szedésérett. M. A hullámok között 7-l O nap telik el. ha a gombakalap alsó részén levő úgynevezett fátyol jól kitapintható és rugalmas. l 00 kg komposztról 22-34 kg gomba szedhető. csokorban nőnek. nigra). A termő időszak végén a letennett kultúrát kihordjuk. L. már szedésérett termőtesteket késsel vágjuk ki. kiemeljük a takaróanyagból.). A gombákat kézzel szedjük olyan módon. gondolatnyit csavarunk rajta. mert később minden ujjnyom meglátszik rajtuk. Caloglyphus spp. 252 . úgynevezett piacéretten szedjük le a termő­ testeket. Histiostoma sp..).) fertőtle­ nítsük. A csiperkegomba termőtestei egymástól elkülönülve. A tönkmaradványokat és más szedési hulladékat az e célra rendszeresített szedővödörben gyűjtjük Célszerű már szedéskor osztályozni a termőtesteket és a piac igényeinek megfelelő anyagú és méretű tákába vagy ládába rakni. A hullámok többnyire élesen elkülönülnek egymástól. A leszedett gombát a legrövidebb időn belül vigyük +2°C-os hűtőhelyiségbe.!etet beborítják a gombák. A leterrnett kultúra kihordása. fonálférgek (Ditylenchus myceliophagus. A jó minőség és természetesen a jó ár miatt is ügyeljünk arra. A helyiséget és a benne levő eszközöket (polcok. pókhálós penész (Cladobotryum/ Dactylium dendroides). pikkelyesedés. majd másik kezünkkel a tönk földes. Gombás betegségek: száraz mólé vagy száraz rothadás (Verticillium fungicola var. parazita atkák (Tarsonemus myceliophagus). L. szén-dioxid-károsítás. Egyes fajták hajlamosak a csokrosodásra.

Takarás: a behordástól számított 14-16. Doktori (PhD) értekezés. 34. 80-90% tőzeg és 10-20% őrölt mészkőpor keverékével. A komposztkészítés és a csíragyártás speciális üzemekben történik.. Átszövetés (csak a II. 34. p. .Kihordás: a leterrnett komposzt kihordása.): Magyar Tudománytár 3. II. Irodalom Balázs S. A komposzt hőmérsék­ lete 18-20 °C. Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban. Magyar gomba 5. In: Láng-Bedő-Csete (szerk. p. . (2002): Technológiai forradalom a csiperketermesztésben. aszén-dioxid-szint 1200-1800 ppm (attól fúggően. az étkezési gombák termesztésével kapcsolatos kutatásaim és azok gyakorlati alkalmazása. (1997): A gombák helye az emberi táplálkozásban. sz. relatív páratartalom 95-98%.74-76.-né (1961): A termesztett csiperke Psalliota bispora (LANGE) TRESCHOW. 9-12. Győrfi J. nemesítéssel. általában három terméshullámot várnak meg. 25-29.Szaporítóanyag (Csírakészítés ). 5-6 cm vastagon.Termőidőszak: a takarástól számított 20-22. 64-69. a szén-dioxid-szintet 1200-1800 ppm-re. A hullámok között 7-l Onap telik el. a relatív páratartalom 85-88%. 363-370. XXIII. MTA Társadalomkutató Központ és Kossuth Kiadó Győrfi J. Grabbe K. Der Champignon. Akadémiai Kiadó. Heltay I. • Termesztés (letermesztés): . sz. Győrfi J. A helyiség fertőtlenítése Viracid oldattal vagy forró vízzel. (2003): Gombafélék p. p. 16. (2002): Technológiafejlesztési vizsgálatok eredményei kis kultúrákban. . 6-7. napon. Könyvrészlet. Gombafélék. p..Termelésszervezés Komposztkészítés (I. 482-486. ln: Mártonf1y B. a léghőmérséklet 17-18 oc. szén-dioxid-szint 5000-6000 ppm. fázisú komposztnál): a termesztett fajtól függő en 14-18 nap.-Maszlavér P. hogy hányadik hullám terem). fázis).384 p. komposzthőmérséklet 25-27 oc.-né-Uzonyi S. (!997): Gombaszedés utáni árukezelés. évf. (szerk. 75-84. . Flegg.) Csiperke-. ( 1982): Termesztett gombáink. magától a termesztéstől teljesen elkülönülve. Növény. . Mezőgazda Kiadó Győrfi J. (1995): lndoor-Kompostierung. Állat Élőhely. p. léghőmérséklet 19-22 °C. napon. (2001): Csiperkegomba. 10-38.Terrnőre fordítás: a komposzt hőmérsékletét friss levegő befújásával folyamatosan 20 °C-ra hűtjük. (2000): Gomba oltóanyag készítésével. évf. III.Behordás (termőágyak kialakítása). Nr. l. Magyarország Kultúrflórája. napon jelennek meg az első szedésérett termőtestek.-Koronczy 1. (2002): A magyar gombatermesztés sikerágazat Kertgazdaság. SziE 253 . Budapest Bohus G. Magyar Gombahíradó. Akadémiai Kiadó Derks G. (2002): ln: Radics László: Ökológiai gazdálkodás ll.Borzolás: a takarástól számított 8-9. Kertgazdaság. a relatív páratartalmat pedig 92%-ra csökkentjük. 4. laska. A csiperkegomba hullámokban terem. P. Győrfi J.. Budapest Győrfi J. p. Szaktudás Kiadó Ház. . p.és shiitake gomba.

és a shii-take gombára is. Budapest van Gricnsvcn.) elkészíthető.Koronczy 1.. Pl. Mezőgazda Kiadó. a likacsosgombák (Po!iporaceae) családjába és a laskagombák (P/eurotus) nemzetségbe tartoznak. Pleurotus comucopiae (eres tönkű laskagomba). Tönkjéből finom fasírozott készíthető. 3 g--39. J. A kalap húsa puha. A laskagomba termesztése (Pleurotus sp. Budapest Szabó I. In: A gombatermesztés fejlesztésének néhány módszere. Témadokumentáció. Proceedings if l Jth Irish National Mushroom Con ference. szürkéskék. A kalapja és tönkje egyaránt fogyasztható. (J 995): Benefíts of Phasc III (spawn-run) compost to the mushroom growcr. ( 1990): A csiperke és más gombák háztáji tem1esztése.-Véssey E. Horst. barnásszürke. Európá254 . A legjelentösebb laskagomba-termesztő országok Kína.-né (1974): Termesztés műanyag zsákokban. Agroinform. sárga. rózsaszín. A termesztésben legelterjedtebb fajok: Pleurotus ostreatus (késői laskagomba). Mczőgazdasúgi Kiadó Kft .-Koronczy 1. L. Dinasztia Kiadó. 1994-ben a termesztett laskagomba mennyisége a világon kb. A termesztett gombafajok megfclelnek ezeknek a követelményeknek.-né (200 J): Hogyan termesszünk csipcrkegombát? Quality Champignons Kft. A tönkjük csoportosan nő és oldalt álló. Budapest Szili I. Budapest Szili I. A laskagombák spórája fehérszínű. Hollandia. a laska és más gombák termesztése.) ( 1990): A csiperke. Néhány Távol-Keleten előforduló laskagombafaj a Pl. (l 9RR): The Cultivation of Mushrooms. Plcurotus eryngii (ördögszekér gomba).1·treatus. így a laska. hanem kiterjed egyéb gombafajokra. A laskagombafajok kagyló alakúak. A gombák fogyasztása ma már nemcsak a csiperkegombára korlátozódik.) Általános tudnivalók A korszerű táplálkozás előtérbe helyezi a szénhidrátokban szegény. (I 969): Csiperkegomba komposztok (komposztkészítés. Dél-Korea. Mezőgazdasági Kiadó Kft. kiadása. L. Pl. rántott gomba. Japán. Rácz J. a kalap átméröje 4--15 (30) cm között változik. Kalapjából minden gombás étel (leves. (szerk. sajor-caju. MÉM. Budapest Morrisey. Kerecsend Szabó I. a likacsosgombák rendjébe (Poliporales). legeltet:jedtebb a Pleurotus o. ISBN O 9513959 O4. p. fehét:iékben és rostanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztását. saláta stb. cuosmus. . Budapest Uzonyiné Látkóczky A. D. a tönkje kissé szívós. ILK MODUL Vúllalkozúsi Iroda. Pl.--Koronczy 1. trágyapótló anyagok).Plcurotus pulmonarius (nyári laskagomba). cystidiosus. Budapest Szili 1. pörkölt. (2000): A csiperke termesztése. (J 9g0): A csiperke és más gombák háztáji termesztése. A kalap színe lehet krém. A laskagombák a valódi gombák törzsébe (Mycota). Felhasználható konzervként és mélyhűtvc is. 800 ezer tonna volt. Több faj szerepel a termesztésben. djamor. (1994): Gombatennesztés. Mushroom Expcrimcntal Station. L..

ha a csírázást követöen az alapanyag hlimérsékletét 25-27 oc között tudjuk tartani. Hőigény. Az átszövctés ideje alatt levegliigénye a hlimérséklet szabályozására korlátozódik. 7-l O nap. Ökológiai igények A laskagomba ökológiai igénye a fejlődés szakaszai szerint változik. Az átszövetési idö akkor a legrövidebb. Levegőigény. érlelés és a termő időszak (68 táblázat). Spanyolország. a túl magas páratartalom pedig kedvez a baktériumos fcrtlizésnek. A táptalaj víztartalma akkor kielégítli. táblázatból látható. a táptalaj keménnyé válik. táblázat. Az elsli két fejilidési szakaszban a laskagomba nem igényel fényt. vízigényes. hogy magas szén-dioxid-szint me !lett is jól növekszik a laskagomba micéliuma. A termlitestek fejllidése idején alacsony.ban pedig Olaszország. 6H. ha eléri a 65-75%-os értéket. Idötartama két-három hét. Laskagombafajok optimális ökológiai igénye a Fejlődési Hőmérséklet fejlődés különböző fázisaiban Szén-dioxid (ppm) 5000-20 OOO 1000 alatt l OOO alatt Fény (lux) nem igényel nem igényel 700-1500 szakaszok Átszövetés Érlelés Termö időszak (oC) levegő Hömérséklet (OC) táptalaj 25-27 20-22 15-18 (27) Relatív páratartalom (%) 85 80-85 75-90 lH-22 18-21 15-1 g (25) 255 . A termötestek képzlidésekor a levegő páratartalma iránti igény kb. A tennö idöszakban a laskagomba hőmérsékletigénye fajtától ftiggően változik. a termötestek kifejllidésckor pedig 75-80%. két hónap. idötartama kb. A Pleurotus ostreatus 12-15 °C-on. Ebben az idöszakban a micélium megerösödik. A laskagomba is. A túl alacsony (40-50%) páratartalom hátráltatja a termörcfordulást. A 68. Magyarország vezető szerepet játszott a laskagomba intenzív termesztéstechnológiájának a kidolgozásában és a fajták. és a gomba felkészül a termötestképzésre. mint minden termesztett gomba. Időtartama kb. Ezek a szakaszok: átszövetés. Az átszövetés a csírázással kezdődik és a táptalaj teljes átszövődésével fejezödik be. a hibrid laskagombafajták pedig 16-18 °C-on hozzák a legszebb termlitesteket Fényigény. o és 40 °C-on gyakorlatilag leáll. A vizet a gombának a táptalajban és a levegliben kell biztositani. elsősorban hibrid fajták előállításában. a Picuratus puhnonarius 20-22 (25) °C-on. Belgium. hanem a termlitestek kifejllidéséhez szükséges. Az érlelés az átszövetés végétöl a kisgombák megjelenéséig tart. A fény nem a termlitestek képzödéséhez. A termö idöszak a kis gombák megjelenésétől a tenyészidő végéig tart. faanyagnál 50-55%-ot. 90%. Magyarország és Lengyelország. Vízigény. l OOO p pm alatti szén-dioxid-érték me!! ett kapunk szép termlitestek et. A laskagomba micéliumának a növekedése 15 és 35 °C-on nagyon lassú.

jó minőségű. A tennőte tek minő ége (vékony hú világo kalap zín. A késői és floridai típusú törz ekből ikerült hibrid fajtákat nemesíteni. Ma a tenne zté ben ezek terjedtek el (39. íz. A faj ta megválasztá áná l el ősorban a piac igényeit kell figyelembe venm de a tennel őn e k a saját termesztési feltételeit is jól kell ismernie. állag. zek va tag hú úak.). tennőképesség) a l apvetően adottak ezek a fajta örökletes tulajdonságai. A hibrid fajtákban a késői é a floridai típu ú törz ek tulajdon ágait egye ítették. kukoricacsutka kukoricaszár. A hibrid fajták megfelelő tenne ztési feltételek között egész évben folyamato an tenne zthetők. gyorsan tennőre fo rdu lnak. A ké ői fajták hos zú tenyé zidejüek é alac onyabb a termé hozamuk. törékenység ros z tárolhatóság. rövid tenyé zidejüek é a tennő idő zakban maga hőmér ékletet (25 °C) igényelnek. A hibrid fajták rövidebb tenyészidejűek. mint a hibrid fajtáké. A környezeti tényezők valamelyest módosíthatják ezeket a tulajdon ágokat de alapvetően nem. mint akon tan fajták. A la kagomba tenne ztése történhet faanyagon vagy mezőgazda ági melléktennéken hulladék anyagokon (gabonafélék szalmái. A faanyagon való terme zté nél korábban az úgynevezett ké ői típu ú fajták terjedtek el. hideghatá t nem igényelnek é a tennőte t alakja hú a színe a piac igényeitjobban kielégíti. A különböző faj ták tu lajdonságai (minőségi tulajdon ág. 256 .zamatanyagokban zegény) miatt ma már kevésbé kere ettek. zín. Az intenzív termeszté ben korábban az úgynevezett floridai típu ú fajták terjedtek el. szaporítási időpontok. Termesztés zaporítási módok. szép darabo kalapot fejle ztenek a tennőrefordulá hoz hideghatást nem igényelnek. cukornád tb.A fajtaválasztás szempontjai A fajta ki vála ztását a tenne zté technológia befolyá olja. ábra). technológiai változatok. tenyé zidő. Ezek gyor an terrnőre fordulnak. hideghatás-igény.

A fát oltás előtt egy-két hónappal korábban kell kivágni. Felhasználható azonban más létesítmény is (gazdasági épület stb. Az oltás tavasztól őszig végezhető. A talajban maradt gyökértuskó is felhasználható gombatermesztésre. Az átszövetés történhet veremben. Az oltást májustól szeptemberig végezhetjük (zárt térben. tölgy. Ha száraz a helyiség. és földdel rögzítjük. Termesztésre alkalmas faanyag. bükk. A laskagomba a legtöbb hazai lomblevelű fán (nyár. A szétmorzsolt szemcsírát 5 mm rétegben elterítjük a faanyag vágott felül etén. nem korhadt és kellő nedvességtartalommal rendelkezik (kb. ahol a tenyészidő három hónap. A szemcsírát a rönkök közé helyezzük. zárt térben egész évben. Az optimális méretű fa 25-30 cm átmérőjű. A fenyő és akácfa alkalmatlan a termesztésre. a keményfát 6-12 hónap alatt szövi át. Faanyagon való (extenzív) termesztés. ha túl vékony. amelyet a nyári szárazság idején vízzel kell megtölteni. lombbal betakarva a szabadban is átszövethetjük. A kivágást követően a gyökértuskókat is beolthatjuk. 40--50 kg faanyag oltásához elegendő. gyertyán) megél. Egy csomag pálcás csíra 1-2 db (30--50 cm hosszú. pincében és szabadban. Előnye. majd a felső rönkre is fóliát teszünk. oltás után tegyünk rá fóliát. A micéliummal átszőtt rönköket árnyékos helyre a talajba süllyesztjük.). 25-30 cm átmérőjű) fa oltásához elegendő. és a termesztés zárt térben történik. hogy könnyen szállítható és jól tárolható. és földdel rögzítsük. A beoltott rönköket veremben. Alapanyagul fát. A termesztéshez 15 cm-nél vastagabb faanyag alkalmas.A fán való termesztést extenzív termesztésnek is szokták nevezni. Májustól szeptemberig a beoltott faanyagot nedves. amelyeket hőkezelnek. Ha a talajban maradt gyökértuskót oltjuk be. 50%). csíraként szemcsírát kevernek a táptalajba. Az oltás helyét fóliával vagy ragasztószalaggal zárjuk Ie. Egy liter csíra kb. 257 . a tenyészidő három-négy évig tart. A beoltott rönköket egymásra rakhatjuk (két-három sor) veremben vagy pincében úgy. hogy védve legyen a szennyeződéstől. Termeszthető gyümölcsfákon is. A jól átszőtt rönkön fehérszínű és kellemes illatú micélium található. fűz. perforált fóliával is takarhatjuk a rönköket A verem körül 20-30 cm széles árkot kell készíteni. Oltás előtt 9 mm-es fúróval a fába 5 mm mély lyukakat kell fúrni. A rönköket a gomba 3-5 év alatt elbontja. Oltás. A termesztés szabadban történik. pincében vagy árnyékos helyen átszövetjük. könnyen kiszárad. A termesztésre az a fa alkalmas. A télen vagy tavasszal kivágott fát felfűrészel­ jük és beolijuk gombacsírával. Atszövetés. A fába fúrt lyukakba vagy bemrészelésekbe is elhelyezhetjük a gombacsírát Újabban egyre jobban terjed mint szaporítóanyag a pálcás csíra. Az így kezelt verem biztosítja az átszövetéshez szükséges ökológiai feltételeket (levegőt. ha a fa oldalán középen körkörösen történik a csírázás. Oltás előtt a faanyagot 30-50 cm hosszúra kell felfűrészelni. csíraként szemcsírát vagy pálcás csírát használunk. hőmérsékletet és a vizet). fölé és közé. egész évben). a földet tartsuk mindig nedvesen. Az oltás történhet szemesírával vagy pálcás csírával. két-három rakatesetén alá. Intenzív termesztésnél alapanyagul mezőgazdasági melléktermékeket használnak. hogy az alsó rönk alá fóliát helyezünk. Pálcás csíra használatánál legjobb. A laskagomba micéliuma optimális feltételek mellett a puhafát 3-6 hónap. amely egészséges. árnyékos helyen. A túl korán kivágott fa sok vizet veszíthet és könnyen fertőződhet. A gombák általában ősszel jelennek meg a faanyagon.

mint a farönkös termesztésé. szeptember elején helyezzük el a szabadban árnyékos helyre úgy. a keményfán öt évig terem. .és darálóberendezésseL 258 . Szalmához keverve szója-. máktok stb. lenszalma. de a kalap széle még aláhajló. a kukoricacsutkát pedig 5-20 mm-es szemcsékre daráljuk. A laskagomba puhafán három. . csak a saját szükséglet ellátására. A micéliummal átszőtt rönköket augusztus végén. Beázott.átszövetés. A táptalaj előkészítése. hogy az anyag felvegye a szükséges vízmennyiséget Az aprítás történhet kalapácsos darálóval vagy nagy teljesítményű bálatépő. meleg nyári időszakban hoznak termőtestet A szedésre érett laskagomba kalapja kissé kiterül. A termőtestek általában ősszel (késői típusú és hibrid fajta). begyulladt. és l/3 részük álljon ki a földből.termőrefordítás. . aprító. hogy a rönkök egymástól 30-40 cm távolságra legyenek. Megfelelő aprításra azért van szükség. Ez a termesztési mód üzemszerű termesztésre nem alkalmas.csírázás. magborsó-. A nyári és az eres tönkű laskafajok párás. Öntözni száraz nyarakon és ősszel szükséges. Enyhe télen még januárban is szedhető a késői és a hibrid laskagomba. Az intenzív laskagomba-termesztés jellemzője. A laskagomba-termesztés előnye. a faanyag vagy a gyökértuskó elbontására. cellulózban és ligninben gazdag mezőgazdasági melléktermékek (cukornád. Táptalajként a gabonafélék szalmái.) alkalmasak. csíraként szemcsírát használnak. hogy a táptalajt nem kell komposztálni. A rönkökről és a gyökértuskókról a földet és a fóliát el kell távolítani. hogy a táptalajként használt anyag száraz és bomlásmentes legyen. Egyébként a gyom között kedvezőbb a mikroklíma. E termesztési módnál a hozam nagymértékben fúgg az időjárástól. Ezt követően a faanyag szétesik. . . penészes szalmát ne használjunk. Az öntözés idejét és mennyiségét az időjárás határozza meg. A laskagomba micéliuma el tudja bontani a cellulózt és a lignint. Tavasszal beoltott faanyagon az első termőtestek kedvező feltételek esetén a beoltást követően ősszel képződnek. . A termő időszakban gyomlálni csak akkor szükséges. ha túl nagy a gyom. és a termesztés zárt térben történik. hogy a kalap teljesen kiterüljön. Nem szabad megvárni. maglucernaszalma használható. A szalmahálákat fedett helyen. ritkábban tavasszal jelennek meg a rönkökön. kukoricaszár. kemény szalma sötét szalmával keverten használható. Intenzív termesztés. Három-öt év alatt l 00 kg faanyagról 15-20 kg gomba várható. fóliával vagy szalmával takarva tároljuk.Átszőtt rönkök kihelyezése.érlelés. cirokszár.a táptalaj előkészítése. Durvára aprított lomblevelű fák fűrészpora is számításbajöhet Fontos. mert akkor a húsa rágós lesz. A tenyészidő ennek következtében lényegesen rövidebb. kenderpozdorja.szedés. A termesztéstechnológia fázisai a következők: . Felhasználás előtt a szalmaféléket 10-30 mm-es darabokra. Termőtestek betakarítása. A telep ápolási munkái a gyomirtásból és öntözésből állnak. hogy alapanyagként mezőgazdasági melléktermékeket.hőkezelés. kukoricacsutka és egyéb. Túl sárga.

A becsírázott táptalajt perforált (l Ox l O cm-es kötésben 10-20 mm-es lyukak) fóliazsákba töltik. egyenletesen belekeveredik. A kamrák 10-20 m 3-esek és alumíniumból készültek. A táptalaj nedvességtartalmát erre a célra kialakított gépsoron 70% értékre állítják be. A másik módszemél a 10-30 mm-re aprított száraz szalmát hőkezelő kamrában l 00 °C-on gőzzel kezelik 60-90 percig. Zsáktöltés vagy blokk készítése. A nedves hőkezelésnél az anyagot hőkezelés előtt. A kamra dupla falú.Hőkezelés. A hőkezelt. és kb. A nedves hőkezelésnél a l O-30 mm-re aprított és 70% nedvességtartalomra benedvesített szalmát tömeghőkezelőbe helyezik mintegy l . Nedvesítés. hat órán keresztül ezen a hőfokon tartják. a nedves és a száraz. A nedvesítővízbe a penészgombafertőzés esélyének csökkentése érdekében a szalma minőségétől fúggően 100-300 ppm Chinoin FundazoiSO WP-t keverjünk Fontos. A hőkezelés folyamán csak belső légkeverés történik. Egy-egy zsákba vagy blokkba l 0-18 kg táptalaj kerül. és kb. a táptalajt mentesíteni kell a károsítóktól és kórokozóktóL A kórokozók és a kártevők elpusztítására a gyakorlatban a hőkezelés terjedt el. vagy préselt blokkokat készítenek. a két fal között szigetelőanyag van. hogy a fólia ráfeszüljön a táptalajra.5-2 m magasan. A nedvesítés a nedves hőkezeléssel előállított táptalajnál a hőkezelés előtt történik. ha a hőmérséklet 98 oc alá csökken. s a táptalaj alkalmassá válik a laskagomba termesztésére. hogy a lehűtés és nedvesítés tiszta helyiségben és minél gyorsabban történjen. időtartama azonban rövidebb (két-három nap). amelyek a hőmér­ sékletben és a kezelés időtartamában különböznek. amelyet előzőleg szétmorzsolunk. Csírázás. amelyet perforált lemez választ le a kamrábóL A hőkezelés folyamata autamatikával szabályozható. A hőkezelés speciáJisan erre a célra kialakított hőkezelő kamrában történik. nedves táptalajt c sírával keverjük össze. megszűnik a gőzadagolás. A csírázás géppel történik. közben a csíratartályból a táptalajra ráhullik a szemcsíra. hőkezelő kamrákban történik. l 00 kg alapanyaghoz 4-5 liter szemcsírát keverünk. A gyakorlatban többféle hőkezelési módszer terjedt el. ismételten indul. A hőkezelés ideje alatt friss levegőről és a belső levegő keveréséről is gondoskodni kell. a száraz hőkezelésnél a hőkezelés után nedvesítjük. majd a csírázási hőfokra (25 °C) hűtik le. A nedves hőkezelés hasonlít a csiperkegombánál leírt hőkezeléshez. A hőkezelés speciális berendezésekben. A gyakorlatban két hőkezelési módszer terjedt el. 20-30 perc). 48 óráig ezen a hő­ fokon tartják. majd néhány óra alatt gőzzel felfűtik 60 °C-ra. A nedves hőkezelésnél használt hőkezelő kamrát a csiperkegomba-termesztésnél ismertettük. friss levegőadagolás nem. 259 . Ahhoz. A hőkezelt anyagot csiga szállítja. Töltés során ügyelni kell. A berendezésben a gőz perforált csövön keresztül jut az alsó légtérbe. hogy a laskagombát termeszthessük mezőgazdasági melléktermékeken. A különböző mezőgazdasági melléktermékeken nagy számban fordulnak elő mikroszkopikus gombafajok és állati kártevők. A megfelelő hőmérsékleten és kellő ideig tartó hő hatására a károsítók elpusztulnak. A száraz hőkezelésnél a hőkezelést követően a szalmát hideg vízzel lehűtik és 70% nedvességtartalomra benedvesítik. Ha a táptalaj hőmérséklete a 100 °C-ot elérte (kb. Ezt követően a táptalaj hőmérsékletét 48-50 °C-ra csökkentik. és mire a csigasor végére ér.

mert a laskagomba levegőigényét a termő időszakban nehezen tudjuk kielégíteni ezekben a berendezésekben. Ebben az időszakban a szén-dioxid-érték 5-20 ezer ppm között változhat. megbarnul. A páratartalmat a padozat öntözésével vagy a helyiségbe beépített speciális párásítóberendezéssel lehet növelni. amelyet a talajon elhelyezett gégecsöveken keresztűl keringtessünk A laskagomba micéliuma az átszövetés alatt kevés friss levegőt igényel. naptól a l 0-12. A csírázást követő 5-6. az úgynevezett maghő ellenőr­ zésére. Az átszövetés alatt is legalább 70% körüli legyen a relatív páratartalom. Átszövetés alatt a levegőben 18-22 oc hőmérsékletet kell biztosítani. Előfordul. egyenletesen elosztva juttassuk be. Az átszövetés alatt azonban az alapanyag hő­ mérséklete inkább néhány fokkal alacsonyabb legyen az optimálisnál. Átszövetésre minden olyan helyiség alkalmas. víz és hő képződik. Alkalmazhatunk meleg vizes fűtés t is. Az átszövetés ideje alatt a táptalaj hőmér­ séklete a 28-30°C-ot ne lépje túl. akkor átszövetéskor fokozottabban ügyelni kell a táptalaj hőmérsékletére. Nagyon fontos. napig a táptalaj belső hőmérséklete 5-6 °C-kal magasabb. ahol a gomba ökológiai igényeit ki tudjuk elégíteni. hogy a fűtőbe­ rendezés külön helyiségben legyen elhelyezve. ellenkező esetben a táptalaj a perforációknál kiszárad. tehát 25-27 °C-nál. A pincék és bányák kevésbé alkalmasak termesztésre. többszintes termesztésnél egymás tetején. szigetelt fótiasátrak Újabban az átszövetés és termesztés ugyanabban a helyiségben történik. Ezt követően ez a különbség csökken. Amicélium növekedése közben bontja a táptalajt. hogy azokat a levegő körbejárhassa. Amicélium laza szövedéke 8-l O nap alatt átszövi a táp260 . mintsem túlmelegedés következtében a micélium tönkremenjen. Túl alacsony (l O 0 C) hőmérsékletnél viszont vontatottá válik az átszövő­ dés. hogy amicélium a zsák belsejében elhal és később a külső részekről újra átszövődik. polcokon vagy állványokon. Két nappal a csírázást követően a gombacsíra növekedésnek indul. Ameleg levegőt perforált fóliatömlőn keresztűl. laskagomba-termesztésre épűlt műanyag házak. hanem a zsák maghőjét is. istállók. Az átszövetés átszövető. de ez terméscsökkenéssei vagy termőtesttorzulás­ sal is járhat. A laskagomba termesztésének első szakasza az átszövetés. és ez késlelteti a terrnőre fordulást.Átszövetés. és e folyamat közben szén-dioxid. és 2-3 cm átmérőjű fehér folt jelenik meg a táptalaj on. olajjal. ólak. és különböző kórokozók és kártevők jelennek meg a zsákokon. Különösen fontos ez a meleg időszakban. Az átszövetés történhet egy vagy több szinten. Fűthetünk gázzal. elpusztul. A zsákokat vagy blokkokat az átszövetés alatt úgy kell elhelyezni. tehát ne érjenek egymáshoz. csupán az ápolási munkák elvégzéséhez kell fény. A friss levegő ilyenkor főleg a hőmérséklet szabályozásához szükséges. Ha a zsákokegymáshoz érnek (falba rakva). Mindenképpen szükséges. Ez a szakasz a csírázástól a táptalaj átszövődéséig tart. Ősztől tavaszig fűtenünk kell. mint a levegő hőmérsékle­ te. szénnel. többrétegű. Így számításba jöhetnek gazdasági épületek. és a zsákok foltosakká válhatnak. hogy a levegő és a táptalaj hőmérsékletét naponta ellenőrizzük. Ha a micéliumot hosszabb ideig 35-40 oc körüli hőmérséket éri.vagy termesztőhelyiségben történik. Az átszövetés ideje alatt nemcsak a levegő hőmérsékletét kell ellenőrizni. Az átszövetés alatt a laskagombának fényre nincs szüksége. Az átszövetéskor a micélium növekedéséhez szükséges levegőt a zsákokon lévő perforáción keresztűl kapja. 5-6 nap eltelte után amicélium növekedésétől a szalma kivilágosodik. Egyszintes átszövetésnél a padozaton helyezik el a zsákokat.

amelyek 200-300m 2 felületűek. a termesztés gazdaságtalanná válik. Az átszövetés alatt elkövetett hibák: .talajt. 5-1 O oc hőmér­ sékleten a gombák növekedése nagyon elhúzódik. Termő időszak. illata kellemes laskaillat. Ekkor a micélium besűrűsödik és tömören összefogja a táptalajt. Fényre nincs szükség. A jól átszőtt anyag szabad szemmel látható tulajdonságai: a micélium egyöntetű fehér színű. Az érletési időszak végét a lyukaknál a micélium megerősödése és a kis fehér dudorok megjelenése jelzi. és 2-4 nap alatt kifehéredik. A termőtestek képződésekor 90% relatív páratartalomra van szükség. . a kalap széle hamar kiegyenesedik és törékennyé válik. az érlelés és a termesztés ugyanabban a helyiségben történik. penészfertőzés ). Mindez igen gyorsan következik be. vékony húsúak. export minőségű termőtestet hoz. a kalap színe világossá válik. Alacsony. így a hőmérséklet.a higiénia hiányos (légy. 14 napig tart. különösen. világos színűek. A magas (85-90%) relatív páratartalom a terrnőre forduláshoz fontos és ahhoz. Az átszövődés a hibrid fajtáknál kb. a relatív páratartalom.túl magas a hőmérséklet. Amikor a micélium az anyagot teljesen átszőtte. . az anyag összeáll. 5 oc körűli hőmérsékleten a termőtest növekedése leáll. ott nem tudnak kifejlődni. Újabban az átszövetés.a táptalaj kiszárad (túl erős ventiláció. Megindul a termőtestek képzése. ameddig a kis termőtestek a perforációkan meg nem jelennek. . ahol a gomba ökológiai igényeit ki tudjuk elégíteni. Az ilyen alacsony hőmérsékleten a kis gombák kalapját kezdetben szürkés. akkor kezdődik el az érlelés. Ha a terrnőre forduláskor nagyon alacsony a hőmérséklet. 7-l O napig tart. egészséges. A túl magas páratartalom kedvez a baktériumos fertőzéseknek Ha a magas páratartalom még leve261 . a légcsere a termesztés különböző szakaszaiban szabályozható. és a későbbiekben ezek a termőtestkez­ demények fertőzési forrásokká válhatnak. kártevőktől és kórokozóktól mentes. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb a növekedés. 20 oc fólötti hőmérsékleten nem alakul ki igazi termőhullám. kb. Az átszövetést követően el kell kezdeni a szellőztetést. vontatottá válik a terrnőre fordulás. A kalapok aprók maradnak. amely a gomba növekedésével eltűnik. ha falban történik a termesztés. A gombák növekedése idején azonban csökkentsük a páratartalmat 75-85%-ra. hogy a zsákoka perforáción keresztül ne száradjanak ki. A termesztésre minden olyan helyiség alkalmas. alacsony páratartalom). Az aktív micéliumtevékenységet az enyhe gombaillat is jelzi. Egyre jobban terjednek a dupla falú műanyag termesztőházak. a kis gombák a zsákon belül keletkeznek. szemcsés bevonat borítja. a húsa vékonyabb és szívósabb lesz. Érlelés. Az érletési időszak az átszövetéstől a termőtestek megjelenéséig. ekkor a hőmérsékletet 18 °C-ra kell csökkenteni. A szedési időszakban a kis termőtestek megjelenésétől a szedésig 16-18 oc levegőhőmérséklet az optimális. A magas páratartalmat addig biztosítsuk. Jelenleg a legnagyobb felületen termesztett hibridfajta ezen a hőfokon vastag húsú. hogy a gombakezdemények a lyukaknál induljanak fejlő­ désnek.túl alacsony a hőmérséklet. a hőmérséklet emelkedésével azonban tovább folytatódik. Az alacsony hőmérsékleten fejlődött termőtestek színe sötétebb. Ezek a berendezések általában klímaszabályozókkal vannak ellátva. és 5-7 nap alatt válik szedésre éretté.

A termesztőhelyiségben a belső levegő keveréséről is gondoskodni kell. A termőhullámok között a levegőigény csökken. A levegő áramlási sebessége a gombánál mérve 6-8 cm lehet másodpercenként. Betakarítás. A gombák növekedése során keletkezett anyagcseretermékeket szellőztetéssei el kell távolítani. ha kissé alacsonyabb a páratartalom. tárolás. ez hátráltatja a terrnőre fordulást. kanalasodik. lehetőleg párás levegőt juttassunk a helyiségbe. A termőhullámok számának a növekedésével csökken a gomba levegőigénye. akkor a fajtára jellemző. különösen. A kalap és tönk aránya kedvezőt­ lenné válik. Ha közvetlenül erős fény éri a már fejlődő termőtesteket. hanem a termőtestek kifejlődéséhez kell. ábra). Ha alacsony páratartalom magas hőmérséklettel párosul. illetve bunkó alakú képződmények keletkeznek. hogy az optimális értékektől minél kisebb legyen az eltérés. Kezdetben a micélium a lyukaknál megerősödik. a kalap szélének berepedezését okozza. Szedés előtt ne öntözzünk A laskagomba a vizet szivacsszerűen magába szívja. a kalap mérete csökken. Ha az optimális környezeti feltételeket megteremtjük a termő időszakban. leszáradnak a kis gombák. kis kalap) fejlődnek. Ha ennél nagyobb az áramlási sebesség. gyakran megsárgul. Gyakran előfordul ez a probléma télen. fehér dudor keletkezik. majd amikor túljutott a lyukon. Napi 8-l Oórán keresztül 80 lux megvilágítás szükséges. vékony tönk. 70%-a. és ilyen állapotban rosszul tárolható és eladhatatlanná válik. A termőtesteket lehetőleg ne öntözzük A megfelelő páratartalomról gondoskodjunk. A fiatal termőtestek különösen érzékenyek a vízre. A légcserénél ügyeljünk arra. ekkor várható a legtöbb termés. jó exportminőségű gombát szedhetünk (40. különösen a termőtestek megjelenésekor nagyon fontos. azonban ezt legtöbbször a levegőhiány okozza. A laskagomba termesztése során a termőtesttorzulások zöme a levegőhiányra vezethető vissza. a kalap húsa pedig szívóssá válik. teljesen sötétben pedig torz termőtestek (hosszú. visszaszárad és elcsökevényesedik.gőhiánnyal és alacsony hőmérséklettel is párosul. az össztermés kb. akkor a baktériumos fertőzés és a "karfiolosodás" veszélye növekszik. hogy szép termőtestek képződjenek. A legtöbb levegőre az első hullám idején van szükség. A fény nem a termő­ re forduláshoz. Amikor a külső levegő hőmérséklete magas. az újabb termőhullám képződése­ kor azonban ismét növekszik. Ezenkívül a levegővel a hőmérsékletet is szabályozzuk A levegő mennyisége függ a hőmérséklettőL Magasabb hőmérsékletnél több. kiszáradnak. alacsonyabb hőmérséklet­ nél kevesebb levegőre van szükség. A termőtes­ tek leszáradását. áru-előkészítés. A kis termőtestek megjelenésétől fényre is szükség van. A csoportban levő termőtestek nagy része nem tud kifejlődni. amikor a levegő hő­ mérséklete a kinti levegő hőmérsékletével azonos. pikkelyesedését. A termőtestek növekedésével együtt növekszik a laskagomba levegőigénye is. A termelők a termőtestek torzulását gyakran a fény hiányával magyarázzák. hűteni kell vagy inkább éjjel szellőztetni. Ezenkívül a kalap szélén sárgásbarna csík keletkezik. A termőtestek igen érzékenyen reagálnak a környezeti tényezők változására. fejlődés- 262 . A tönk megnyúlik. hogy a gombát túl erős légáram ne érje. Télen előfűtött. Ősszel és tavasszal. értékesítés. A túl erős fény a terrnőre fordulást gátolja. közvetlenül juttathatjuk a levegőt a helyiségbe. pincés termesztésnéL A túl alacsony (40-50%) páratartalom hátráltatja a terrnőre fordulást.

A szedés kézzel történik. Optimális feltételek között a gomba 5-7 nap alatt válik szedésre éretté. akkor jobb. széle aláhaj ló. a színe mind világosabbá válik. így a gomba lassabban növekszik. Ebben az állapotban a kalap széle könnyen berepedezik. majd kiterül. Kovács Andrásné) amikor a kalap domború. Túléréskor a kalap tölcséres. Előfordul ugyanis. esetleg tölcséresedik. amikor egy csokron belül a termések zöme szedésre 40. Feltétlenül figyelembe kell venni. húsa pedig szívós lesz. a gomba szedésével kissé elkéstünk. Jó termesztőberendezésben gyakorlott termesztő ősztől tavaszig 70-30%-os arányban tud első-. mint a szedésérettségkor. az éréshez közeledve a kalap kezd kiegyenesedni. élvezhetetlen és eladhatatlan. a tönköt 2 cm hosszúságúra vágjuk vissza. hanem állaga és külleme dönti el. hogy túl sok a szedésre váró gomba vagy kevés a szedő. mert a fel nem használt tápanyagot a gomba a következő termőhullámban értékesíti. Leveles értékesítésnél a csokrokat szedjük szét. színe világosabb lesz.nek indulnak a kalapok. csökkentsük a hőmérsékletet 10-12 °C-ra. Különösen fontos. lemezekkel lefelé fordítva soroljuk A csomagolásnál ügyelni kell arra. hogy az első hullámnál jól becsüljük meg a termés mennyiségét. Egy termőtest csoporton belül a termőtestek nem egyforma érettségűek. Termőtestek perforált fóliazsákon alkalmas. A kis kalap színe ekkor még rendszerint sötétebb. Így megakadályozhatjuk a minőségi romlást. és elhúzható a szedés. illetve másodosztályú gombát szedni. hogy a gomba a szemnek tetszetős legyen. ha a leszedett csokros gombát hűtőbe tesszük. Az azonos méretű és színű gombákat tetőcserépszerűen. Az elöregedett gomba rosszul tárolható. A szedés idejét elsősorban nem a kalap mérete. A szedés megszervezése nagy szakértelmet igényel. A csokrok kis feszítéssei könnyen letörhetők. hogy egy ügyeskezű szedő 8-10 kg leveles gombát tud egy óra alatt "kisorolni". és ott tároljuk csomagolásig. fodros. A laskagomba akkor szedhető. Kezdetben a kalap domború. Ha lehetőségünk van a hőmérséklet csökkentésére. később világosszürke lesz. az eltérő színű és méretü gombák külön kartonba kerüljenek. (fotó: dr. és megkezdődik a spóraszórás. A csomagolás történhet csokrosan vagy levelekre szedve. így szedni akkor érdemes. ami jelentős bevételkiesést okoz. Ha a kalap kiegyenesedik. tömege kisebb. könnyen elöregszik vagy másodosztályúvá válik. Ha korábban szedünk. hogy az apró méretű termőtestek szedésre érettek vagy a fejlettebb példányok szedésével még várnunk kell. 263 . Ha ugyanis nem tudjuk a gombát rövid idő alatt leszedni és csomagolni. a kalap széle pedig kissé aláhajló. húsa szívóssá válik. húsa rugalmas. ábra. Ha úgy érezzük. kevesebb kár keletkezik.

és másodosztály télen 70-30%-ban. Az első termőtestek a csírázástól számítva a hibrid fajtáknál a 19-21.a termőtesteket hullámokban hozza. A termőhullámok között l 0-15 nap szünet van. Ha elkéstünk a szedéssei és a termőtestek túl érettek. Ha a tisztítási munkákat a termőhullámokat követően nem végeztük el. de minőségük elmarad a jelenleg termesztett fajták minőségétől. szívós termőtestek fejlődnek.A leszedett és csomagolt gombát a lehető legrövidebb időn belül hűtsük le l O °Cra. végtagfájdalom) válthat ki. 264 . A keletkezett gombakezdemények egy része a növekedésben visszamarad. . majd az előhűtött gombát 2 °C-os hűtőben tároljuk Ü gyeini kell arra. A laskagomba-a csiperkegombához hasonlóan. elszárad. napon jelennek meg. A zsákokon mindig több termőtestképződmény jelenik meg. Intenzív termesztésnél két-három terméshullámot érdemes megvárni. Azt. magas láz. mint amennyiből értékesíthető gomba lesz. ezért nagyon fontos. . Azonban meg kell arról győződni. A hosszú tönköt. nyáron 50-50%-ban teljesíthető. Könnyen kiszárad. Ez természetes jelenség. elkezdődik a spóraszórás. Ezt az eljárást nem javasoljuk. a gombák szedése pedig nehezebb lesz. Optimális feltételek között 5-7 nap alatt válnak szedésre éretté. Általában kettő vagy három terméshullámot érdemes megvámi. A jó minőségben hűtőbe került gomba egy hétig tárolható. használjunk ipari porvédőt. Egész éves. Egy termesztési ciklus 2.5-3 hónapig tart. akkor a kártevő rovarok fellépésére és penészgomba-fertőzésre egyaránt számíthatunk Egyes termesztők az első hullám után felhasogatják vagy részben eltávolítják a zsákokról a fóliát.túl alacsony a hőmérséklet és magas a páratartalom. Az erősen változó környezeti tényezők hatására rossz minőségű. hogy a hű­ tőtárolás alatt a gomba minél kevesebb vizet veszítsen. folyamatos telepítés csak klimatizált fűtéssei és hűtéssei ellátott termesztőberendezésben valósítható meg. A termő időszakban elkövetett hibák. és ugyancsak minő­ ségi romlással jár a higiéniai szabályok betartásának elmulasztása is. a kanalas. Ilyen törzseket már sikerült előállíta­ ni. Termőhullámok alakulása.égéstermék jutott a termesztőhelyiségbe.elégtelen légcsere. tölcséres. Az allergiás megbetegedések miatt a spóraszegény fajták iránti igény egyre jobban előtérbe kerül. mert az ilyen alapanyagat nehezebb ápolni. Késleltetheti a terrnőre fordulást a túl magas vagy alacsony hőmérséklet és az alacsony páratartalom. karfiolszerü termőtesteket a következő tényezők okozhatják: . hogy valóban úgynevezett öngyérülésről van szó vagy esetleg valamelyik környezeti tényező okozta az elszáradást Ezeket a száraz termőtestkezdeményeket le kell szedni a zsákokróL A szedés közben lehullott gombadarabokat vagy tönkmaradványokat gyűjtsük össze. amely allergiát (köhögés. A termesztésben legelterjedtebb hibrid fajtánál a várható terméshozam a nedves alapanyag tömegének 20-25%-a (tönkkel együtt). ez alatt 5-8%-ot veszít a tömegéből. hogy időben szedjünk Ha nagy tömegben foglalkozunk a laskagomba termesztésével. Tönk nélkül 12-16 kg termésre számíthatunk l 00 kg nedves alapanyagbóL Gyakorlati tapasztalatok szerint az export első. elsősorban gazdaságossági számítások döntik el. gyakran baktériumos vagy száraz. Szedés utáni ápolási munkák. hogy mennyi ideig maradjon az anyag a termesztőberendezésben.

Biotechnologie der Kulturspeisepilze. a likacsosgombák rendjébe (Poliporales). ezen a hőmérsékleten tartják kb. Lelley.. shiitake gomba). (2000): Growing gourmet and medicinal mushrooms. léghőmérséklet 18-22 °C. majd vízzellehűtik és becsírázzák. (1994): Gombatermesztés. p. laska-. 80 lux megvilágítás kell. a likacsosgombák (Poliporaceae) családjába és a Lentinu/a nemzetségbe tartozik. Mucor. 574.-Kovácsné Gyenes M. Chaethomium. relatív páratartalom 70% körüli. A terméshullámok között 10-15 nap szünet van. Érlelés: levegő hőmérséklete 18 oc. Mezőgazda Kiadó. Átszövetés: a táptalaj "maghőmérséklete" 25-27°C. Győrfi A shii-take gomba termesztése (Lentinula edodes) Általános tudnivalók A shii-take gomba (Lentinula edodes) a valódi gombák törzsébe (Mycota). Csírázás: 4-5% csíramennyiséget kevernek az alapanyagba. Kártevők: gubacslegyek vagy cecid legyek (Mycophila speyeri. Irodalom J. Szedés: az első termőtestek a csírázástól számított 19-21. A shii-take világviszonylatban az egyik legkedveltebb és legnagyobb mennyiségben termesztett gombafaj. hazánkban szabadban nem for265 . gőzzel felfűtik 60 °C-ra. Ten Speed Press. fényre még nincs szükség. leggyakrabban Trichaderma sp. Gliocladium. bamesi). napon jelennek meg. 89.Gombavédelem Baktériumos betegségek: baktériumos betegség (Pseudomonas tolaasii). Szili I. Monilia. ( 1991 ): Pilzanbau. szén-dioxid-szint 5-20 ezer ppm. Fusarium. p. Ulmer. Gombás betegségek: versengő penészek (táptalajon). A termőtestek képzéséhez fényre van szükség napi8-10 órán keresztül. - . L. . l 00 °C-on gőzzel kezelik 60-90 percig. Stysanus és Trichotecium fajok is. Mezőgazda Kiadó. auripila). (2001): Gombafélék (csiperke-. p. 48 órán át. solani. P. J. gombaszúnyogok vagy sciarid legyek (Lycoriella maii. L. Stamets. M. relatív páratartalom 85-90%. Általban két-három hullámot takarítanak be. Termelésszervezés Táptalaj-előkészítés: Hőkezelés: a búzaszalmát 10-30 mm nagyságúra aprítják. de előfordulnak Aspergilus. majd lehűtik 48-50 °C-ra. A Távol-Keleten őshonos. így tartják kb. a léghőmérséklet 16-18 oc.Száraz hőkezelés: az aprított búzaszalmát szárazon berakják a hőkezelő kamrába. hat órán át. 404p. a relatív páratartalom 75-85%. Botrytis. 233.Nedves hőkezelés: az aprított 70%-ra benedvesített szalmát hőkezelőbe rakják. ismét lehűtik és becsírázzák.

fény) eltérőek. TávolKeleten a shii-takét életelixírnek nevezik és számtalan betegség gyógyítására is felhasználják. 5 °C alatt és 35 oc fölött a növekedés leáll. Hazánkban az 1960-as években Sopronban kísérleteztek a faanyagon és fűrészporon való termesztéséveL Az 1980-as években újra feltámadt az érdeklődés a shii-take termesztése iránt. Elhalt faanyagon él. víz. amelyben az ökológiai értékek (hő. Belgium. Az első írás a "gombát termő rönk ök kezeléséről" Krisztus után ll 00-ból való. színe kezdetben sötétbarna. A gomba különleges zamatanyagait és ízeit élvezhetjük. Optimális hőmérséklet-igénye az átszövetés időszakában 25 oc. az érlelés és a termő időszak. Nagy fejlődésről azonban azóta sem beszélhetünk. 40 oc fölött pedig elpusztul. majd szétterülő. A gomba frissen hűtőben nagyon jól tárolható és jól szállítható. mélyhűtve. A shii-take fogyasztási értékét növeli jellegzetes ízanyaga me ll ett a gyógyászati értéke is. vírus. laska. nem élősködő. Svájc. Az átszövetés a csírázástól a táptalaj átszövődéséig tart. a vége felé 16-18 °C-ot tartsunk. hazánkban is kezd ismertté válni. tehát az erdőket nem veszélyezteti. amely főzéskor eltűnik. Az egyre jobban szaporodó távol-keleti éttermek kedvelt gombája. A tönk 3-5 (10) cm hosszú. ha olajon vagy vajon megdinszteljük és pirított kenyérre kenjük. Hőigény. A legjelentősebb shii-taketermelő országok Kína. A termő időszakban a hőmérsékletigény nagymértékben ftigg a törzsek sajátosságaitóL Így a nyári típusú törzsek 18-25 °C. fiatal korban fehéres pikkelyek borítják. A törzsek a terrnőre forduláshoz hőmérséklet-változtatást igényelnek: 266 . Főzött tönkjéből darálás után finom fasírozott készíthető. Az érlelés kezdetét a tömbök vagy a faanyag barnulása jelzi. Európában Franciaország. levegő. A micélium 5 oc és 35 oc között növekszik. A kalap széle begöngyölt és fátyolmaradványokkal díszített. Japán. A spórapora fehér. barnás szálas. kezdetben domború. Magyarországon a termesztése nem számottevő. USA. pikkelyes. majd osztrák kutatók az 1930-as években dolgozták ki a rönkös termesztés módszerét. ritkábban konzervként Egészben vagy szeletelve kitűnő szárítmány is készíthető belőle.dul elő. A káros koleszterinszintet csökkentő hatása is jelentős. A harmadik legnagyobb mennyiségben termelt gomba a világon (csiperke. fehéres. A termő időszak a kis gombák megjelenésével veszi kezdetét. A világon termelt mennyisége évi kb. íze jellegzetes. Hollandia. A megtermelt gomba nagyobb részét Japánban és Kínában. 1-2 cm vastag. A fejlett nyugati országokban kedvelt csemege. szárítva értékesítik. Az érlelés kezdetekor 20 oc léghőmérsékletet. Érelmeszesedés elleni. A fokhagymára emlékeztető illata van. egészen különleges zamatú. Kalapja felhasználható frissen. Ez a három fejlődési szakasz az átszövetés. A gomba kalapja5-15 (20) cm átmérőjű. vörösesbarna. Tajvan. Európában német. Dél-Korea. 600 ezer tonna. shii-take).és tumorgátló. néhány termelő próbálkozik a termesztéséveL Ökológiai igények A shii-take fejlődése során három szakaszt különböztetünk meg. a téliek 14-16 oc között termeszthetők. valamint immunrendszert erősí­ tő hatását mutattak ki. de lehetnek rozsdásan foltosak. A gomba lemezei fehérek. A kalap húsa fehér. később világosabb.

Az optimális nedvességtartalom a faanyagon való termesztésnél 50%. Fű­ részpor és szalma használatánál a micélium 65-70% nedvességtartalomnál szövődik a legjobban. nem kellő megvilágításnál a kalap színe világos. különösen a termőtestek kialakulá sa idején magas (90-95% ) relatív páratartalomra van szükség. technológiai változatok. kőris-. Egyes szerzők szerint az átszővetés ideje alatt is szükség van fényre (50-100 lux). Az áztatás ideje néhány óra és 24 óra között változik. A shii-take farönkös termesztése nagymértékben hasonlít a laskagomba faanyagon való termesztéséhez. A széndioxid optimális értéke az átszővetés idején elérheti a l O ezer ppm-et. míg más szerzők szerint csak a termőtestképzéshez és a termés kifejlődéséhez. a termés mennyisége és a termőtest külleme tekintetében is. éger-. juhar-. Fényigény. hosszú tönkű és kis kalapú termőtes­ tek képződnek. A termőtestképzésre 370-420 nanométer hosszúságú fénysugarak a legkedvezőbbek A megvilágítás erőssége 500-2000 lux közötti. az extenzív és intenzív. az átmeneti típusok 16-20 (23) oc. Ennél magasabb értéknél a termőtestek torzulnak. A terrnőre fordulás idején és a termőtestek kifejlődésekor azonban az 1000 ppm-et ne lépje túl. Levegőigény.néhány napon keresztül alacsony hőmérsékletet. A shii-take termesztésének két módszere ismeretes. Ezek lehetnek hidegkedvelők.és nyírfát Akác és a fenyő nem alkalmas a shii-take termesztéséhez. Vízigény. esetleg hideg vízben áztatást. A fajtaválasztás szempontjai Mintegy l 00 törzs van forgalomban. A vizet a fejlődése során a táptalajból (fából. A Távol-Keleten a shii-fa (Castanopsis cuspida267 . A termőtestek fejlődésekor a gomba oxigént vesz fel és szén-dioxidot bocsát ki. fűz. fűrészporból) veszi fel. 65-7 5% páratartalomnál fejlődnek a legszebben. a fejlődés gyorsasága. szem. Szabadban való termesztésnél a levegő szabályozására nincs szükség. Csíraként fűrészpor-. A gombának a táplálkozáshoz és a termőtestképzéshez és-fejlesztéséhez sok vízre van szüksége. gesztenye-. Az extenzív módszerre jellemző. tölgy-. gyakran torz a kalap és a lemez is. Az oltáshoz felhasználhatunk bükk-. A termőtestek a kissé alacsonyabb. szaporítási időpontok. 40% alatti és 80% feletti nedvességtartalomnál a micélium növekedése leáll. a terrnőre fordulás ideje. Zárt térben való termesztésnél azonban gondoskodni kell a friss levegő ellátásáról.vagy pálcikás csírát használnak. amelegkedvelők 18-25 (27) oc között növekednek. gyertyán-. A fénnyel kapcsolatosan eltérőek az irodalomban található vélemények. Tulajdonképpen a természetben lezajló folyamatot reproduk áljuk Termesztéshez alkalmas faanyag. A fény meghatározza a gomba színét. Az átszővetés ideje alatt 85-95% relatív páratartalom biztosítja a leggyorsabb átszövődést. Termesztés Szaporítási módok. hogy a felhasznált táptalaj (fa) nem hőkezelt és nem sterilizált. A termesztés szabadban történik. A termő időszakban. Extenzív termesztés. melegkedvelők és átmeneti típusok A hidegkedvelők 10-15 °C. A csíragyártó cégek és a laboratóriumok különböző típusokat forgalma znak A törzsek között nagy a különbség a környeze ti igények. nyár-.

a klimatikus tényezőktől és az átszövetés körülményeitől. ha az átszövetéshez szükséges ökológiai feltételeket biztosítani tudjuk. ámyékolva. nedves. Ebben az időszakban az optimális hőmérséklet 17-25 °C. Ha a fa nem elég nedves. hogy a gomba a fa minden oldalán nőhessen. A termesztéshez csak olyan fa a megfelelő. 6 (12) hónap alatt amicélium átszövi a fát. A farönköket árnyékos helyen úgy állítsuk fel. A kiszáradás ellen a rönköket zsákkal. hogy egy-egy törzset keresztbe rakunk a szellőzés miatt. Az átszövetés ideje függ a fafajtól. A legkritikusabb időszak a csírázástól a nyár végéig tart.5 m hosszú. Szellőztessük át a fát alaposan (rakjuk szét rövid időre). ha az oltás helye körül fehér micéliumfolt keletkezik. öntözni kell őket. Ha a micélium már behatolt a fába. Ha helyenként zöld penész lepi be a fát. nem száradt ki. általában6-12 hónap. és nem túl szárazon. a levegő relatív páratartalma pedig kb. lombbal fedhetjük le. A termesztéshez felhasználható fa 1-1. Az oltást követően zárjuk be a lyukat ragasztószalaggal. hogy ép kérgű fát használjunk. mert az elősegíti a káros mikroorganizmusok megtelepedését. ugyanis a termesztés sikerét nagymértékben befolyásolja a fa nedvességtartalma. nem korhadt. kórokozóktól mentes. Jó jel. A sikert vagy bukást 80-90%-ban ez az időszak határozza meg. Az első termőtestek a csírázástól számítva 12 (18) hónaprajelennek meg. a nyugalmi szakaszban vágjuk ki. hogy a micélium növekedni tudjon. Újabban az átszövetést fóliaházban. amely egészséges. szemcsírát vagy pálcikás gombacsírát Fúróval 9-l O mm-es lyukakat fúrunk spirál vonal formában a fába. parafinnal vagy habszivacs koronggal. Fontos. és a penész eltűnik. optimális a 8-15 cm átmérőjű. hogy a beoltott rönköket az átszövetés ideje alatt optimális körülmények között tudjuk-e tartani. Legjobb. áztatással is kiváltható. A rövid párásító öntözés nem emeli a rönk víztartalmát.ta) használata terjedt el. a relatív páratartalom 80%. Elhelyezhetjük a beoltott rönköket kertben. fóliával. Oltás. ha a fát télen. 90%. be kell áztatni. Áztatás előtt hagyjuk a rönköket 268 . a fafajtól. Kb. A termő­ re fordítás mesterségesen. A megsérült vagy részben lehámlott kérgű fa alkalmatlan a termesztésre. hogy öntözés után a rönkök felszíne ne maradjon sokáig nedves. hogy más gombák ne tudjanak megtelepedni rajta. Az oltáshoz felhasználhatunk fűrészporcsírát. Az oltás egész évben végezhető. akkor a fagy már nem tesz kárt benne. 40-50 mm mélyre. A shii-take termesztésének művészete abból áll. A becsírázott rönkökből az átszövetőhelyen vízszintes vagy álló helyzetű farakásokat készíthetünk úgy. az ökológiai tényezőktől és az átszövetés körülményeitől. nem kell aggódni. A megfelelő víztartalommal rendelkező rönkök tapintáskor hidegek. párás helyen. Ezeket az anyagokat tartsuk állandóan nedvesen. Termőre fordítás. illetve üvegházban is végzik. Oltás előtt tegyük a pálcikákat egy percre kézmeleg vízbe. a felszíni penész nem zavarja a shii-take szövődését a fa belsejében. A kéreg védi a fát a kiszáradástól és a fertőzéstől. Nem túl nedvesen. csak a rönk felszínét nedvesíti. Az átszövetés ideje függ a gombatörzstől. Atszövetés. Ezekbe tömjük bele a csírát (fűrészpor-. Ha a rönkök száradni kezdenek. szemcsíra) vagy kalapácscsal beütjük a pálcikás gombacsírát Egy csomag pálcikás gombacsíra 16 db pálcikát tartalmaz. Minden lyukba egy-egy pálca kerüljön. Termőtestképzéskor az optimális hőmérséklet 15-25 oc között legyen. Fontos.

A leggyakrabban búza. a juharfa fűrészporát (2-4 mm szemcsenagyságot). a gombacsíragyártáshoz hasonló módon beoltják oltópálcával vagy szemesírávaL Az oltás után a táptalajba belerázzák a szemcsírát A steril módon készített táptalaj az átszövetés alatt is steril körülményeket igényel. Szedésre a még kissé behajló kalapszélű.0-6. a gyertyán-. háromhavonként megismételhetjük A rönkök 4-6 éven át teremnek. amelyet dúsítóanyaggal egészítenek ki. spórát még nem hullató termőtestek a legalkalmasabbak. A dúsítás előnye. Az alapanyag fűrészpor. A fehérjében és szénhidrátban dús táptalaj bevitelével jó táptalaj alakul ki a penészgombák számára is. Alapanyagként a különböző fafajok közülleginká bb a bükk-. A steril anyagot steril körűlmények között. Alapanyagként mezőgazdasági mellékterméket használnak. géppel vagy kézzel töltik (kb. A fa kivágása. Az össztermés a fa tömegének kb. zabliszt.vagy rizskorpát használnak. hogy igen hosszú idő telik el a csírázástól a szedésig.kissé kiszáradni. a tölgy-. Zárást követően történik a sterilizálás autoklávban. A hőkezelt táptalajhoz 5-1 Otömegszázalékban 269 . az éger-. annál nagyobb a fertőződés veszélye. a pH-érték pedig 6. A zárás történhet úgy. 2 kg/zacskó). majd a zacskókat zárják. néhány (2-4) órán keresztül. Táptalaj-előkészítés. szójaliszt. és így a tenyészidő lényegesen lerövidíthető. l 0-14 nap alatt fejlődik szedésre érettre. rizskorpa. A fűrészpor és a dúsítóanyag összekeverése után következik a nedvesítés. Egyre jobban terjed a szűrővel ellátott zacskók használata. a gyakorlatban azonban igen sokféle recept terjedt el. Csak jól átszövődött rönköket áztassunk. Ez a termesztési módszer a Távol-Keleten és az USA-ban terjedt el. a nyír-. Az optimális nedvességtartalom 65%.5. a külső környezeti tényezők függvénye a termesztés sikere. Az átszövetést és a termesztést zárt térben végzik. Dúsításra különböző mezőgazdasági termékek jöhetnek számításba: búzakorpa. ezt követően sterilizálják vagy hőkezelik. fúrása. száraz hőkezelés) alapanyag készítése a laskagomba-alapanyag gyártásához hasonló. A faanyagon való termesztéstechnológiát egyre jobban korszerűsítik és gépesítik. és nagyobb termést lehet elérni. A legelterjedtebb arány a 80% fűrészpor és 20% dúsítóanyag. 20%-a. így gyorsabban fogják a vizet felvenni. A gomba az átszövetés idején szükséges levegőt a dugón vagy szűrőn keresztül kapja. A leggyakrabban 121 °Con sterilizálnak gőzzel. szállítás gépekkel történik. E termesztési módszer hátránya. és vattadugót helyeznek bele. főtt gabonaszem. hogy a zacskó száját mű­ anyag karikával fogják össze. valamint szalmát (20-30 mm) használnak. Ezt követően az egész rönköt 24 órára tegyük hideg vízbe. kukoricadara. Áztatást követően a gombák 14-21 nap múlva jelennek meg. A szűrön keresztül csak sterillevegő jut a táptalajba. hogy hatására gyorsabban megy végbe az átszövődés. kukoricacsutka vagy szalma. ezért próbálkozások történtek hőkezelt táptalaj előállításávaL A hőkezelt (nedves. A táptalajhoz szemcsírát kevernek Az intenzív termesztés zárt térben történik. Az áztatást áprilistól októberig kb. Intenzív termesztés. illetve mivel a termesztés többnyire a szabadban történik. Minél nagyobb százalékban keverünk dúsítóanyagat a fűrészporhoz. A gomba kezdetben kis barna csomóként jelentkezik. Ez a táptalaj-előállítás túl költséges. amelyhez 0-5%-ban kevernek korpát. A benedvesített táptalajt hőálló zacskóba.

A termőtestek kifejlődésekor 75-85%ra csökkentsük a párát. dúsítók használatától. A törzsre jellemző kalap és tönk kialakulásához fényre is szükség van (500-2000 lux). a vége felé 16-18 °C-ot. Ahhoz. A táptalaj hőmérsékletét a termőhullámok között emeljük 25 °C-ra. áru-előkészítés. perforált fóliazsákba töltik. akkor a fóliát a kis termőtestkezdemények megjelenésekor vegyük le. tárolás. Ennek időpontját nehéz meghatározni. A friss levegő a hőmérséklet-szabályozáshoz szükséges. Ha a páratartalmat nem tudjuk 90% körűl tartani. A kis gombák 7-l O nap alatt válnak szedésre éretté. mint a laskagombáé. Miután a tömbökről leszedik a fóliát. táptalajtól. Az érlelési időszak vége felé fokozzuk a légcserét A shii-take termesztésénél az egyik fontos munka a fólia eltávolítása a zsákokróL A shii-take levegőigénye a termő időszakban kevesebb. Ha a terrnőre fordulást követően azonnal eltávolítjuk. Nagyon fontos. ezért a megfelelő terméshozam eléréséhez be kell áztatni vagy nedvesíteni. 80-90% relatív páratartalmat tartsunk. A táptalajok összetételére és a hőkezelésre vonatkozóan számos adat található a szakirodalomban. mert a magas páratartalomnál vizenyős termőtesteket kapunk. hogy tiszta levegő jusson a helyiségbe. törzstől. Atszövetés. a fóliát el kell távolítani. Betakarítás. amelyek 16-18 °C-on fejlődnek a legjobban. hogy szép formájú termőtesteket szedhessünk. a táptalaj kiszáradhat. akkor a termőtestek nem torzulnak Termő időszak. és terrnőre forduláskor 95% körüli relatív páratartalmat tudunk biztosítani. csökkentsük a levegő páratartalmát (40-50%) és a friss levegő mennyiségét Az alapanyagat tisztítsuk meg a tönkmaradványoktól és a torz gombáktóL A második hullám két-három hétre követi az elsőt. napon következik be.kevernek szemcsírát A becsírázott alapanyagat 5-12 kg-os. Az érlelés az átszövetéstől a táptalaj barnulásáig tart. A shii-take kevesebb levegőt igényel a termőtestek fejlődésekor. fehér lesz és összeáll. Az áztatás időtartama függ a táptalaj összetételétől és tömegétőL Sok fűrészport tartalmazó anyag nehezebben veszi fel a vizet. Egyes termesztők az első termőhullám előtt (egy-két napig) hideg vízben áztatják vagy vízzel permetezik a blokkokat Jó termés érhető el az első termőhullámban áztatás nélkül is. és az ilyen gombák rosszul tárolhatók. akkor hosszú tönkű. A micélium kedvező ökológiai feltételek között két-három hét alatt átszövi a táptalajt. Ha ennél magasabb a levegő szén-dioxid-értéke. mint a sok szalmát tarta!270 . kis kalapú termőtestek fejlődnek. A szén-dioxidértéket 1000 ppm érték alatt kell tartani. Érlelés. A barnulási szakasz kezdetétől gondoskodjunk fényről. Jól klimatizált berendezésekben a félig megbarnult tömbökről eltávolíthatjuk a fóliát. mint a laskagomba. A csírázástól számított 30-40 napra a táptalaj felületén fehér. értékesítés. Az optimális hőmérséklet a termő időszakban a termesztett törzstől függ. ha jól választottuk meg a fólia eltávolításának időpontját. túrószerű dudorok jelennek meg. Általában az intenzív termesztésnél az úgynevezett átmeneti fajták terjedtek el. amelyek később megbarnulnak Az érlelés kezdetekor 20 oc levegő-hőmérsékletet. Az átszövetés alatt 25-27°C táptalaj-hőmérsékletet és 85-90% relatív páratartalmat tartsunk. A terrnőre fordulás az oltástól számított 30-90. a táptalaj steril vagy nem steril voltától és a termesztéstechnológiától függően. így nem tud kibújni a perforált fóliazsákon. A hullám előtt a tömböket áztassuk be hideg vízbe. Ebben az időszakban a micélium megerősödik.

Áztatás nélkül az alac ony táptalajnedve ég miatt a terméshullám kic i le z.C írázá :5. Trichaderma sp. ábra).A táptalaj előké zíté e: fafajok fűrészpora (2-4 rnm) é 20-30 mm-re aprított szalma keveréke. l 00 kg nedve alapanyagról 15. állandó gondos felügyelettel végezzük és a termesztés feltételeit bizto ítjuk. zedé kor a kalap zéle kissé még aláhajló a kalap átmérője pedig első osztályú árunál maximum 8. a környezeti tényezőktől é a kultúra ápolá ától. Óvatosan zedjük le a termőte teket hogy a táptalaj minél kevé bé sérüljön. Az azono méretű 41. A zedé kézzel történik. 271 . 65% nedves égtartalom. Az áztatá ideje néhány órától 24 óráig tart. nagyobb tömegben való terme ztésébe csak biztos piac birtokában kezdjünk. . Balázs ándor) zük el a dobozban. Gombavédelem Gombás betegségek: a táptalajon található gombásbetegsé geket lásd a laskagombánál. A termé átlag függ a fajtától a táptalaj minő égétől. A Távol-Kelet é a fejlett ipari országok kedvelt gombája.20 kg termé várható. a dúsítók használatától a táptalaj steril vagy nem teril voltától. zurkáljuk meg azokat.· átszővetéskor okoznak gondot. Mivel ez a gomba a hazai piacon c ak kismértékben forgalmazható.10 cm (40. ha a jó minő égű alapanyag kezelé ét megfelelő szaktudással.mazó. ábra. Termeléssze rvezés . Ha a tömbök nehezen akarják felvenni a vizet. zedé re érett hii-take gomba kalapokat lemezzel lefelé orban helyez(fotó: ifj . . Az első hullám adja az ö sztermé 60-70%-át. Kártevők: állati kártevők alapanyagon vagy a termő időszakban való károsításáról c ak szórványos információk vannak. A shii-take termeszté e csak abban az e etben eredménye .10% c íra. két órán át. A jó minő égben szedett gomba nagyon jól tárolható és szállítható. A Távol-Keleten termelt gomba nagy része zárítmányként. lntenzív terme zté nél gazda ágossági okokból c ak két vagy három hullámot érdeme megvám i.Hőkezelé : az alapanyag-keveréket hőálló zacskóban gőzzel sterilizálják 121 °Con. A tenyé zidő 4-6 hónapig tart. az Európában termeltépedig friss áruként kerül piacra.

A hullám órán át 500-2000 lux fényket. 404 p. Rt. 574p. (1994): Gombatermesztés. (l 991): Pilzanbau. Nyomtatta és kötötte a Reálszisztéma Dabasi Nyomda tó gazga vezéri Lajos Felelős vezető: Mádi Munkaszám: 05-0406 . P. Relatív páratartalom 75-85 Irodalom Győrfi ke-. J. shiitake-gomba). speisepilze. 89 p. Leli ey. a relatív párafelé vége a oc. 217 p. J. Kendall/Hunt Publisbing ComPrzybylowicz. .-Kov ácsné Gyenes M. A bamu lási szakasz kezdet jelennek meg.Átszövetés: a táptalaj hőmérséklete 25-27 °C. mushr nal medici and et Stamets. Szili I. Biotechnologie der Kultur ooms. 233 p. MezőgazJ. Ulm er. 20 . Álnapon . A hullámok között két-három hét telik el. (2001): Gombafélék (csiper da Kiadó. Napi nyolc id-szint 1000 ppm alatt. USA. Mezőgazda Kiadó. szüks fény étől tartalom 80-90%.% relatív páratartalom.Szedés: az első termőtestek a csírázástól áztatni a tömbökell vízbe hideg után ok talában három hullámot szednek. 30-90 tott számí . (2000): Growing gourm rs handbook. -diox aszén %. Ten Speed Press.-Donoghue. laska-. P. 58-90 16-18 oc. (1988): Shiitake growe pany.Érlelés: kezde tekor a léghőmérséklet éges. re van szükség.

üzemelteté se és hasznosítá sa mellett főként a palántanev elés.A könyv a hajtatás lényeges tudnivaléit összegzi. a shii-take és a laskagomb a termesztés ével foglalkozik . nálunk nagyobb vagy kisebb mértékben termesztet t zöldségfaj technológi ájának alapjait. a fejezetek végén a termelés szervezésé nek és gazdaságo sságának megítélésé hez összefogla lja a termesztés sei kapcsolato s adatokat. kiemelve a fajtaválasz tás szempontj ait Ismerteti az igen magas szintű szakismere tet megkívánó hajtatási médokat is. alkalmazásához és továbbfejlesztésé hez. Az általános részben a termesztőberendezések létesítése. sőt a gyakorló szakember ek számára is hasznos segitséget nyújt a zöldséghaj tatási ismeretek elsajátításá hoz. a termesztés i technika újabb változatait mutatja be. A mű az egyetemi és főiskolai hallgatók. Külön érdeme a könyvnek. . termesztés i változatait adja közre. A részletes rész 20. hogy növényfajo nként. Az utolsó fejezet a csiperke-.