You are on page 1of 194

Dr.

A C Z É L

JÓZSEF

SZITTYA- GÖRÖG EREDETÜNK
TÖRTÉNELM I ÉS NYELVÉSZETI TANULMANY

Grammatikánk és háromezer tőszavunk egyezése a hellén-göröggel. A székely-szittya és ó-hellén írás azonossága. Ugor, török és gót rokonságunk. Szittya hatás a szlávsdgra. őseink életmódja és műveltségi viszonyai négyezer évvel ezelőtt.

Jelige: Moger: dolgos^ tűrő, szenvedő. Mogeria: a munka országa.

TURAN PUBLISHER, GARFIELD, NJ. USA. 1975.

Első kiadás: Budapest, 1926. Második kiadás: Garfield, NJ. USA. 1975. november

Kiadta: Szatmári István,
P.O.B0X "H ", Garfield. N.J. USA.

Készítette:

TÚRÁN PRINTINS A N D BINDERY P.O.BOX "H " GARFIELD. N. J. 07026 USA

ELŐSZŐ

jEz az 1926-6an készült mű is, m int hasonlója, a századfordulón megjelent fiumei görögszakos magyar nyelx/tandré, ma már föllelhetetlen, Prof. Badiny Jós Ferenc nyill levélben a Magyar Tudó-mányos Akadémia idegenek hasznáért törekvő fajbiológiai miszszionáriusait xHÍdolja aAt'A többek közhitt úgy Körösi Csorna iSán— dór kutatási hagyatékát {pl. 300 szanszkrit-magyar szórokonitást), m int dr. Aczél József --az alig 500 finn-magyar szótővel szemben— 3000 magyar-görög tőszóegyezést bemutató monumentális tanulmánySTtltiJoMeiték. Dr. /te á i Jóxsef bebizmyitotta, tó 'etírópai kultúra bölcsőiének kilünletett Görögországhoz a magyar-fajú tu­ ráni szittya riepeknek szoros kSze van a pre-fiellén és görög-hellén wyeív és á magyar nyelv kczÖlt fennálló r^eli/tani és szókincsbeli egyezések alapján. A teljes ázsiai földrész, Eszak-és Kelet-Afrika de még Európa is telve van ősi turáni: szittya, avar és magyar helyi­ ségnevekkel: A Kárpát-Medencén kívül zömében T ibet táján^ Egyiptomban Avaris, Szittyapolis, Palesztinában Arad, Árpád, Tá­ bor városok és a nyolcezer éves tizenhétszer újjáépített Nimród városa Jerikó, vagy Galliában Avaricum, melyet Julius Cézár hat hétig ostromol;^ és H unnenburs ahonnan a legpompásabb archeo­ lógiái leletek kerülnek elő az un. Hallstadti kultúra dicsősegére. Túr, Kus vagy Kos névvel számtalan helyen találkozunk, így a kisázsiai szigetvilágban Samos, Carpaíhos között. Ott találjuk még Karphi városát, és tudjuk, hogy Karpok lakták Felvidékünket is. Bobula Ida történészünk írja: Az oknyomozó történetírás nagy fontosságot tulajdonít a nyelvészeti (filológiai) adatoknak és érvek., tiek. A nyelv a lélek és szellem szóló megnyilvánulása, ami minden elnyomás és irtás dacára elvitte a néptörzsekkel az ősi haza alapve­ tő értékeit. Akik ötezer éw ei ezelőtt is azt mondták: Isten, Nap, su­ ba, . . . azok csak rokon népek lehetnek. Prof. Gordon Childe: The Danube in Prehistory c. könyvében állítja: A Kr. e. harmadik év­ ezredben az Eufrátesz melletti mezopotámiai műveltség Kis-Azsián keresztül a Kárpát-Medencébe hatolt. Az angol régészek általáno­ san elfogadott véleménye szerint is a késői szumér utódokat ősszkítáknak nevezték, akik a pusztítások elől való menekülésükben tömegesen észak felé húzódtak. Ezt erősíti az orosz történetíró J.P. Frencew is. A szumérok a Balkánon felhúzódtak a Kárpát-Meden­ cébe is ahonnan a Kr. születése előtti évezred elején vándorolt ki

G.. hogy . a szittya népek egy-. A turáni népek világtörténelmi vándorútjukról. Bölcs Leó bebizonyítja. Strabo. Ezt az állítást magáévá tette Francois Lenormant Histoire ancienne l Orient jasque aux guerres mediques c.egy részük a Kaukázus-Káspi tenger térségében is élő testvéreikhez. Jordanas stb. A Közel-ke{eti. égetett csontmaradványok. A görögök nem teremtettek egy civilizációt. Histapes. amelynek létezésétől az archeológusok csak az elmúlt száz évben szereztek és szereznek fo­ kozatosan tudomást. m int az utána következő. műveltségi viszonyairól ma halgatnak az uralkodó elemek. Ez a civilizáció sok tekintetben annyira civi­ lizált volt. . azokat összevetve igazolja. h o ^ a szittyák minden mái né­ pet megelőzve. arab és perzsa kútfőkre hi­ vatkozva. Wells írja: Az Ó-Görögországot (Archea Hellas) megelőzte egy másik. E tényt Herodotos.e. trójai lovásírások szoros rokonsága kimutatható a magyar rovásírásokban. Federic aquileai pátriárka az Aquileai krónikában írja: Magna Hungarorum gens a Syria egressa. Almássy Kristóf: A magyarok őselet. H. krétai. temetésre szolgáló ember alakúi edények kerülnek elő. Eliseus„ Pharbi Lázárral s általában az összes krónistákkal vallják. ezért lett a tanulmány eltemetve. .' Aczél József 50 évvel ezelőtt. ho^y a magyar név használata előtt az egész nép neve avar volt. nyelvet beszélő népcsalád. hanem leromboltak egyet és a romokra újat építettek. müvében örmény. Ezt mutattta dr. is állítják. Égei-tengerí.520) már megemlékezik a hunokról s a hun elnevezés a szittya helyett abban dz időben kezd ál­ talánossá válnii. Dárius történetírója (Kr. még régebbi ó-Görögország. s eWiez hasonlóak csak Trójában fordulnak elő. . még az Egyiptomiaknál is régebbiek. Trogus Pompeius azt mondta. ho^y a parthusok avarok voltak. munkájában. 4Sl~ben megemlékezik az avarofiról. 1500 éven ál birták egész Elő-Azsiát s ezek a szittyák minden más népnél. Szilveszter Jenő . Xenophon Kr. Magyarországon ebből az időből származó bronz s kora vaskori le­ letek. hajdankori nevei és lahhelyei c. e. ezért támasszuk fel . Plinius.

Az én tanúim hiteleseki megbízhatók. Végre meg van oldva a nagy probléma. ere­ detünket. keverődcs nélkül megőrizve ősi . szinte kimeríthetetlen forrást. sértetlenül maradtak fönn szavai. hanem az egyetemes történet és nyelvtudomány is. Uj világításban tünteti föl egész őskorunkat. A felfedezés fontossága. egymásnak ellentmondó homályos feljegN'zései alapján állapítottam meg szittya^górög eredetünket. Az ókor egy hatalmas népének. s nem is csak egynehány ez. Gazdag szókészletünk majd minden tagja bizonyít igazságom mellett: ezer meg ezer tanút vonultatok föl. melyeken nem fogott az idő. mint a lávába temetett ős római városok. Kétségen kívül. s ha még ez sem elég. De nemcsak a hazai história és nyelvészet nyer belőle uj. zz én fÖ argumentumom maga a mi nyelvünk. És mi maroknyi magyarság ennek a hatalmas nemzetnek vagyunk a közvetlen leszármazottai. a göcseji. a palóc. több ezer év előtti műveltségi viszonyainkat. megdönthetetlenüL Nem valami kalandos hipothesissel lépek fői. a szittyának nyelvéről és kultúrájáról im lehull a szaiszi fátyol: óriási méretekben bontakozik ki előttünk kápráztató fényében az ókor harmadik klasszikus nyelve és feltűnik az ősvilág legrégibb népfaja műveltségének szédítő méreteivel. a kis és nagy kun bemutatja most sok ezer éven át gondosan megőrzött klenodiumait. tisztán. épen. ott van a kun nyelv kimeríthetetlen tárháza! A székely. A tudomány szempontjából is szinte mérhetetlen ez. majdnem az egész nyelvkincsűnk sok ezerre men5 anyaqa.Bevezetés. nem a régi irók megbízhatatlan. a dunántuli besenyő. A nagy problém a m egoldása. amilyenek gombamódra elszapo­ rodtak az utolsó száz év alatt. mely századokon dt foglalkoztatta a tudós világot: a magyarok eredete.

Pedig rajta aíüdt. Három­ ezer fejezetben volt ott megörökítve a magyar nép őskora. A kunok. úgy látszik a farsang. babilonok és persák rokona. műveltsége. persze még a kis diákok is tudják. hogy X »bár2sing< (étcső. amikor a hely. Pedig igaza volt! Nevetségesnek találták a módszerét. kapalo-phrón lágyszívű. hogy ez a lelkes székely egy vándorbottal a kezében. hogy Horvát ezelőtt száz évvel irta meg elméletét. arab. istenes) etimonja! Egy másik hírneves nyelvész kimu­ tatja. A tarsolya sem az elemosiától volt nehéz.és személynevek alapján etimologizált. B árzsin^ egyébként a hellénben phaiiing (étcso. amit keresett. hogy ha a ^Dariiis. Egy muzeumí ritkaság . hogy a magyarban egy szóközépi s jelent meg. Az a rongyos görög szótár ott a tarsolyában. eredete.fajunkat és ősi nyelvűnkef^). a iarajos^-íél^ etimonokon mosolyogni lehet. ne felejtse el. 1 inkább csak a nagy városokban. Kőrösi Csorna Sándor. A beolvasztással értékes (íölc" német) elemekhez jutottunk. amikor az össze­ hasonlító nyelvészet még gyermekkorát élte. Még csak egyet a sok közül: bóbiskol ez a latin vobts cum4 Ez már Horvát szájából vette ki a szót — csakhogy száz évvel utána. mint o az elméletével. és ne felejtse el azt sem. a jelentés Icülönbozösége pedig igazán mellékes. besenyők közeli rokonok voltak. hát akkor kacaghatunk azokon. 5oha tudós még annyi gáncsot. hogy a messze keleten felkutassa a magyarság nyomait. gúnyt nem szenvedett. hanem tele volt az görög. verseng stb. hanem teljesen vérünkbe olvadva — még az ö toraikból került ki a magyar eszmének sok kitűnő és buzgó harcosa. másfelől a költő divinátiója alapján hirdette. Horvát István egyfelől a stúdiumaiból leszűrt meggyőződésére támaszkodva. De aki e derék tudós emlékére követ dob. szavak analógiája alapján. Például: Apalin-siivu (lágy szivü) ez az Apollóniából ered. mint ahogy fásaiig fársáng mellett). a különbség. egy nemzetét rajongóan imádó történettudós. Száz éve már. latinok. Mind a két szó ^-vel kezdődik. hogy a magyar a görögök. perzsa szótárakkal és nyelvkönyvekkel. melyeket egyes nagj^tudományú nyelvészeink száz évvel Horvát fellépte után gyártanak. Ennél az Apollóniánál már csak különb a Hor/át István Boriszthenesz (bor. *) Beolvasztásról igazában vdvc — csak az utolsó félszázad alatt bcszcilictanic. latin. És eljutott Tibetbe és nem találta meg. tehát alakilag feltűnően egyeznek egymással. (bázsing alak is van. csak a törtéDCtben járatlan és a nyelvészetben m éj jírathnabb tudósok tartják ezeket török crcdetüeknck. gége) a német bodensack (vakbél) egyenes és törvényes leszármazottja. gége). Míg Körösi Csorna Sándor messze keleten kereste a homokba temetett nyomokat. az volt a feje vánkosa. arai nemcsak hogy nem veszélyeztette faji sajátságainkat. megrakott tarisznyával az oldalán útra kelt. hogy hapalosz (hapaliii-osz) görög szó és lágj^at jelent. .a zagyva nép­ keverékek tömkclegében.Mert minden egyes görög szó a mi régi történetünk egy-egy fejezete* H orvát István.

(Füge gGrog eredetű sza* Tunk) A szegény magyarnak egyetlen dísze a szakálla volt. Nemzeti diszkiad. gyérszakái ú. Mit mond Jókai M ór? Ki tudna más egy nj'elv szépségéről. Nyelvtadds arak. finn-ugor eredetQ-e a mi nyelvünk? >MelIemre tett kezekkel hajlok meg a nagybecíű cthnographiai adat­ halmaz. XCV. Egy-kettŐre kiművelődtünk. £1 is nevezték őket a szittyák turkománoknak Trikho'mánosz szittyásan úrkkúvtán ritka. ez a magyarázata. k. melynek húrjaiból kicsaltad a bűbájos dalt. Utöszd Lcvríntchez. árpát és a hasznos háztájiatokat. Útközben gondosan átvizs­ gáltuk a isentétdambohat. A. aki elbájoltál bennünket nemcsak a meséiddel. ünut mi egymást. Aztán megtörtént a honfoglalás.*^) Az első kérdésünk. Jókai Mór. a bolgárral. rögtön felkerekedtünk új hazát foglalni. Mert ugor ő^p áa k meglehetős szegényen bocsátott el hosszú utunkra. de még ennek a n ^ é t se ismerte. akinek a nyelv.A tudós világ vélem énye a m agyarságról Tudósaink sze­ rint a magyar az ugor népekből vált ki. holmi ruhafélének még a neve sem fordult élű a szótárukban. mert az acélt már az itteni 'szlávoktúl kölcsönöztük ki. a csuvas ősével. mint az ural-altáji és turk nyelvcsoportokat megállapító theoriákra. valyon az a hegedű.) Na de azért minden rendbe jött. persze fakardokkal. oivasB'Itok cl ez értekexcst cs okuljatok belőle! . legtovább megtartotta a kapcsolatot a vogul-osztjákkal. nyelve­ zetben. azt a bizonyos fügefa levelet is úgy kellett a Meotisz istenáldotta partjain felszedegetni. ahogyan azokat előadtad olyan stílusban. mellyel kife­ jezi érzéseit. klasszikus voltáról ítéletet mondani. teljesen mezte^ lenUt bandukoltak a szegény magyarok dél felé. ökröt. hisz 6 szakáit még soha se látott idáig. melynek minden sora a nagy klasszikusokra emlékeztet. legfölebb a kecskéin. (Isme* rete^ hogy a keleti török álián mindössze csak néhány szőrszál szégyenkezik. gondolatait* Te minden idők egyik legnagyobb költője. — az eszköze. óh mond meg nekünk: valyon tz a magyar nyelv — eltekintve ugor magvától — csakugyan szemétdombokon összeszedegetett zagy­ valék-e. — mint a zeneművésznek a hegedű. az osszehasonUtó nyelvészet szúlajstromai előit. & L {> s9zes müvei.^ ♦) J. hogy az összes ugor nyelvek közül ezeknél találjuk fel a legtöbb hasonlatosságot nyelvünkkel.vőf^leges kiválás utáa — négy-utszáz S2ó birtokában — valamely torok néppel jutottunk érintkezésbe. melyen te játszottál. amivel ezt nagy zavarba hózta. s mikor még buzogánnyal is elláttak ben­ nünket. hariem azzal a gyön­ gyöző humorral. s más népek elhullatott szavaival diszítettük nyelvkincsünket. néma bámulaital tekintek úgy a finn-ugor. s ebektől vett kdicsönszavakkat hamaroí^an ktcgészitettük hiányos szótárunkat. a török jóvoltából megismertük a buzit. a türöktűl akarta kikölcsönözni. ha nem a költő. vásári gyártmány-e vagy Stradivari-féle ? És Jókai Mór megfelel nekünk. kaptunk köpönyeget és csizmát és nem kellett tovább szégyenkezni. de minderre csak azt mondom: ^ magyarok nyelve mindig magyar volt.

megyek. .* A második kérdésünk. . Nemcsak a régészetben.. A világirodalomban is számottevő naiv néphős r e g é j a Kalevala pedig annyira idegenszerű ránk nézve. Nézzünk csak be egy kissé a konyhájába* R módszer a nyelvészetben. hiszen annyira képtelenség. a rokonságot is elvállalom^ de azért határozottan állítom. Itt világos példákat hoz fel nyelvünk tömör­ ségére és kifejező voltára. a test tulajdonságaira vonatkozókat sem nyújtja. klasszikus nyelv fejlődhessék.« így csak egy klasszikus nyelv tud kifejezni: mittebant. más nép is folyamodhatik ahhoz a kínál­ kozó alkalomhoz. Végzetes hibát követnek cl egyes nyelvészei^ amikor a hangutánzó szókat nem tartják alkalmasnak az. jöttem: — hínak. bizonyára a filológus módszerében. »Az eszméknek ily rövid. ibo. egyszerűen szóvá rögzítse. Hiszen a finn nemzet legnagyobb tiszteletemnek tárgya. de a finn népnek egész nemzeti jellege. . ami­ lyen nyelvünkben az a néhány száz ugor szó^ mely még a leg­ elemibb ismereteket. szokásai.* »Nem fitymáló büszkélkedés indít e megíagadásra. klasszikus nyelv-e a magyar? A felelete: igen. hajlamai annyira elütnek a magyarokétól^ hogy ez eltérést csak nyelvének különbözősége maija folül. eg>^bevetésre.* A történetiró feladata. Különösen nehéz az őstörténettel fog­ lalkozó helyzete. Itt hiba van a kréta körül. de teljes értelmű kifejezése adja meg a magyar nyelvnek klasszikus alakzatát. paleographiában kell jár­ tasnak lennie. •) De kcreahetjak I Ott van a nnm ir rokoitsaganlc. egy terebélyes fa nőhessen az összelopkodott szavak ezreiből és hogy a világ minden natiojának hulladékaiból egy egységes. hogy mi azt átérteni sem tudjuk. hogy a mag>'ar és finn-^gor nyelvek között atonos eredet nincs és nem volt soha.*) legalább ne keressük Ázsia szemétdombjain. itt csak néhány hibás okoskodásra liívom fel az Olvasó figyelme^ ezt is az összehasonlító nyelvészet körében* H a n g u tá n z ó . Azt az elméletet.« A ^szemétdombok* kifejezést se én használom csak. A hisztorikusnak saját szakján kívül sok mindenféléhez kell érteni^ hogy kritikát g}^ákorolhasson az előtte fekvő adatok fölött. Hogy egy g^’ ^enge magból. h a n g f e s tő s z ó k . hogy a hangot úgy ahogy haílja. adveni: — vocant. melyet nyelvtudósaink elég naivul össze­ tákoltak a magyarok eredetéről. ügy gondolkoznak. >Küldtek. melyet Véletlen Jánoséi? reintegettcSc. hanem a keleti nyelvekben is. »Ha már őseink emlékét nem kereshetjük Ninive és Persepolis palota­ romjai között. ezt valamirevaló történetíró el nem fogadhatja. * Erről sokat lehetne írni.>Éa a S2eg<iny atyámSait meg nem tagadom^ ha a csalhatatlan tudományos világ egy népcsaládba soroz bennünket. komoly hisztorikus el nem fogad­ hatja.

Például a kakiifcmadár egész tisztán ejti ki ezt a szót, höj^y *Icakuk«; még a szomáti néger is könnyen és természetes módon alkothatna tehát e madárra kakuk szavat. £ s még se így nevezi. De még a latin is cucídjts-Ti^\z híja, az olasz is cocalú-Ti'a\^f pedig előttük volt a pompás hellén szó: kokkttksz. Nem minden nép egyformán fogékony a természet megfigyelésére. Hangutánzó, hangfestő szókban leggazdagabb a görög s így természetesen a magyar is. Milyen pompás hangutánzó szó például a görögben a klaksz (zár, kulcs), szinte kihallatszik belőle, hogy klakkl És a latinban ugyanea clattstrum, az olaszban serratura^ a németben schlcss (ez már meg van olajozva!), a mi nyelvünkben lak-at (klak-id^hn)- Fi\, fiij nemcsak hogy hangutánzó, hanem a 5x6 szoros értelmében egyúttal be is mutatjuk vele magát a cselekvést is; a hellénben /ász-. Hát melyik nyelv csinálta ezt utánunk? A német talán az 6 A/o^rf^jével, a latin a ^ a r f szavával, vagy jobb talán az olasz zoffian} Egyike legsikerültebb hangutánzó szavainknak a kop-o^ (kopínt, koppan), csak a hellénben van mása, ott is egész tisztán ko^ u. a. jelentéssel, mint a magyarban. A német klapfen már csak gyenge utánzata ennek; a latin pnbat, crepat nem is hangutánzók, az olasz picckiare se adja tisztán vissza a hangot. Egy más helyen (Beszéd, hang c. alatt) mintegy hatvan, e fogalomkörbe tartozó szavunkat vetem egybe a hellén megfelelőkkel. Úgyszólván a hangnak minden elképzelhető árnyalatát ép úgy fejezi kí a hellén, mint a magyar. S ugyanitt megemlitem, hogy a hatvan szónál mindössze 2 —3 egyezést álla* píthatunk meg a görög és latin között. Hát hozzak még (ol más érveket is? Már e felhozott néhány példából is megértheti a sz. olvasó, hogy a tudóst nem ejtheti tévedésbe az elemzésnél a szavak hangutánzó volta. Ezek képezik úgyszólván a nyelv legalsóbb rétegét és épen ezt a legbecsescbb anyagot mellőzzük? A Magy. Eiym, Sít. szerkesztői a hangutánzó cs hangfestő szókat nem vetik egybe se az ugorral, se a törökkel, se a latinnal. Nem tüdőm, hogyan képzelik el a dolgot. Mikor a magyarok kiváltak az ugorságból, kimotozták a batyuikat s minden liangutánzó szót elkoboztak tőlük, sőt átokkal fenye­ gették meg Őket, ha ilyen ugor szavakat használni merészelnének. Átok ide, átok oda, mi Szkythiából mégis sok száz hangutánzó és^ hangfestő szót hoz­ tunk magunkkal, a hellének is magukkal vitték azokat Kis-Ázsiába és a Balkánra. 'Különben a M Etym. Szt. következetlen i& Pl. cÜTÍp€Í szavunk megvan ugyan az ugorban, de mégis mi csináltuk, mert hangutánzó szó. Aztán meg­ feledkezve módszerük szigorú alkalmazásáról, később kijelentik, hogy a magyar csiripd átment az oláhba is. A csiha^ csahol, csacsi stb. szavainkat 9 tót vette át, esd, csdré? szavainkat pedig az erdélyi szász, az allőf szót viszont mi kölcsünörtük a némettől. Dehogy kölcsünöztük? Ezeket a buzdító sza­ vakat ép úgy használták őáeink sok ezer évvd ezelőtt, mint ahogy most használjuk: Eagyar-szittya: állói hajrá! eredj f takarodj! gyorsan! (*jors) gyere! gyi te! kelj, kéj innen! Hellén-görög:

ailal nosza! rajta! kajrei! fogd meg! üsd-vágd! erejde* kotródj! takli erejdeí tüstént menj! orszoí S jorszoí indulj, rohanj! dfürV. S d = g y ^yeurít jerf v. ő. dió gyió. dehU^ S pynle! nosza! kilU! (kel-j-él) mozogj, indulj!

M aiEyar^zUtya:
kell! kelíetik

Hento^e^rög:
kel- ítUíir kivin, parancsol; tehát mint szilen: kiván« tátik. V, ö, uirakel [Jid- induí); kOltoíik [keliíis^ lovagol; kelcnthr utazik).

A k i v á l ó t á s . Azt crtik alatta nyelvtudósaink, amikor bizonyos szem­ pontok szerint kiválogatjuk azokat a szavakat, melyeket valamely nyelvből át akarmik venni, vagy melyek nem kellenek, mint pl. láttuk a hangutánzó szavaknál. Természetes, hogy a kiválogatás elmélete nc1kuIo2 minden tudó* mányos alapot. Hunfalvi Pál szerint — törGk jör. szavainkról szólva, -— a2 r^es alakok (ikiz iker, kazik karó) a csuvasból valók, a tubbi a csagatajbóL, a kunból stb. Munkácsi Bernát szerínt is az r-es szavaink,, valamint az -á (eredeti -ak, -ok) végzó'désüek a csuvasból valók. Szóval mi kizálogatttink a csuvasból bizonyos szavakat bizonyos szempontok szerint Hiszen ha tiz r-cs szavat (ennyi az egész!) átvettünk a csuvasból, akkor a valószinOségi törvény alapján még 400 más szavat is át kellett vennünk, mert minden r-es szóra legalább is 40 nem r-es, nem rotacízmus utján keletkezett szó esik. És ha 10 -ó végzetűt is átvettünk, akkor még 6C0 nem -ó végűt is át kellett vennünk, mert minden -6 végűre legalább is 60 nem -o végű szó esik; pedig nyelvé­ szeink 220—230 tórok juv. szavat ismernek csak el. A nép, ha átvesz egy más nyelvből szavat, nem nyelvészkedik, s nem vizs­ gálja meg cló'bb, -r-es szó-e az vagy *6 végzetű, hangutánzó-e vagy hang* festő? Szóval tlkiválogatás elmélete naiv, hogy igen enyhén fejezzem ki magamat. A szláv nyelvekben édes-kevés az eredeti görög elem; egészben véve a szittyából jutott be oda. Talán minden tiz szláv szóra esik egy görög ere­ detű szó. És amikor mi átvettünk a szlávból 5—600 szót, gondosan kiválo­ gattuk a görög eredetüekct- Bámulatos^ hogy hibbanhatott meg íimyire egy

^tudás^ agyoj de még bárntdatosabb, h o ^ egy meghibbant agyú tudósnak ege'ss sereg követője akadlt Hiszen ha mi a szlávból csak 500 görög eredetű szavat átvettünk, akkor a valószinűségi törvény szerint még ötezer eredeti
szláv szót is át kellett volna vennünk, szóval majdnem az egész szláv szó­ kincset A törökben is van vagy 150 görög eredetű szó és mi egytől egyig átvettük ezeket, gondosan kiválogatua a rengeteg tömegből; hiszen így a valószinűségi törvény alapján az egész török szókincset át kellett volna ven­ nünk. így vagyunk a többi nyelvekkel is: mindenütt csak a görög szavakra vadásztunk! De ne vágjunk ez érdekes théma elébe, majd részletesen kifejtjük a Jövevényszavak c. fejezetben. M egrendelésre készült kölcsönszavak. Szinte megdöbbentő egyes nyelvészeinknek az olyan okoskodása, hogy mi valamely nyelvből átvettünk egy szavat, s azt használjuk egy más fogalom megj elül cséré. A basz- nyomni szó a törökben szalonképes, mert ott nem használatos a nemzés kifejezésére. Mi átvettük ezt a szót a törökből direkt abból a célból, hogy a nemzésre le ^ e n egy új kifejezésünk. Jlintha a mi nyelvünk nem volna elég gazdag, mintha mi az óriási nyelvkincsünkben nem tudtunk volna valami megfelelő szót találni erre a fogalomra! S mintha már nem lett volna úgy is egész sereg szavunk a >coire< elnevezésére! Van nekünk egy szőlőfajunk, a bakator^ még a szittyák honosították meg, főleg az Érmelléken ezt a vöröses szőlőt, melyből tüzes, zamatos bort szűrünk. Magyar-szittya specialitás. Persze ennek se volt neve, mint a sza­ kálunknak, meg a térdünknek. Végre egy ügynököt ?zalasztotiunk Italiába, nyomozzon lei olt valami megfelelő szót, jól megfizetünk érte. És az ágensünk

elhozta onnan a bacca-tToro aranybo^'ó szót, amit ugyan az olaszok nem hai^ználnak szolŐnévnelc, nem is vörüsct jelent, de ha már kültekeztilnk rá, ne vesszen kárba a pénzünk, át^'úrtuk a szól bakator-víu Szóval megettük a szappant sajt gyanánt, mint az egyszeri tóL Hát a bakar alak, mert i[yen is van, mi fán terem ez, t nyelvtudósunk? Természetes, hogy a bakator szittya-görög szó: hakkha- ige -tor képzős alakja, bakkhator a részegítő, mámorító; bakar pedig ugyanezen ige -r képzős alakja hasonló jelentéssel. (V. o. még bakkhcsz bor). A boszorkány szavunk eredete meg épen fenomenális. A szittya kultusz­ miniszter a külügyminiszter utján megkereste a bolgár kormányt, hogy a mellékelt tiz aranyat tűzze ki mint pályadíjat annak a derék töröknek a jutalmazására, aki a legsikerültebb szót tudja gyártani ennek a gyalázatos varázslónak az elnevezésére. A történelem nem őrizte meg a boldog nyertes nevét, de remeteműve örök időkre fenimaradt, de csakis a mi nyelvünkben, mert hiszen mi űzettük meg az etimont. Basyt^ tőrök szó »nyomni*, -kan török képzővel basyrkati a nyomó, aki álmunkban a mellünkre ül és nyom. Van a töröknek a boszorkányra szava, mért nem azt vettük át? Pénzbe se került volna. Hogy honnan való a boszorkány szavunk, mindjárt rátérünk. A k a p ta f a . Ne az analógiára gondoljunk, mely logikailag is helyes eljárás. A kaptafa az más. Nyelvészeti körökben értik alatta azt az elmés megoldási módot, mikor a nyelvtudós csinál magának egy szellemes etimont, persze nem valami tudományos alapon, s ennek a mintájára aztán száz meg száz szót gyerekjáték megfejrcní. De hadd beszéljen a példa, melyet egy akad* kiadványból ^citálok. A szerző nevét — saját érdekében — eihallgacom. Brassó etimonja- >Kétségtelen, hogy egy szláv személynévből alakult e szó ‘6 képzővel, bár a megfelelő személynevet nem tudjuk kimutatni.* Ide figyelj, Horvát István szelleme! Itt van a kaptafa, a kriptogramma kulcsai Melyik helynevet akarod megfejteni? Madridot. Teg>'ük a kaptafára: »kétségtelen, hogy egy magyar személynévből alakult e szó -d hely képző vei, bár a meg­ felelő személynevet (Madri) a magyarban nem tudjuk kimutatni.* Vagy Gprust í »Kétségtclen, hogy egy magyar személynévből alakult e szó rnelléknévképzüveí, bár a megfelelő mag^^ar személynevet (Cipru) nem tudjuk kimutatni.* Stb. Különben Brassót a szittyák arról a hires időszaki forrásról nevezték d , mely az Ó-Brassó melletti hegyen van: a Fortyogd-xíA. Srasss- jelentése a hellénben is: forr, kiokád, pezseg,, fortyog; partia alakja brasssón szittyásan brasssó = fortyogó. A v é le tle n . A legtöbb visszaélést a véletlenre való hivatkozással követik el az Összehasonlító nyelvészek. Alikor már nem segít semmiféle csürés-csavarás, akkor a véletlen az argumentum. Mint a rossz drámaíró, ha lélektanilag nem ttidja megindokolni a cselekvést, a véletlennel hozakodik elő. Persze azt hiszik, hog>' két nyelv szavai közt az egyezés quantum satis lehet véletlen, — tiz, húsz, száz sőt ezer meg ezer esetben is. Nagyot bámulnak, ha figyelmeztétjük őket arra, hogy a véletlenségnek törvényei vannak és egyes tudomány­ ágak pL a statisztika, amikor nagy számokkal, sok eset egybevetésével foglal­ kozik, nem ismeri a véletlent. A biztosítás is ezen alapszik; a bizL intézet pontosan tudja, hányszor verheti cl a jég a termést, ezer ház közül hány pusztul el tűzvészben, ezer emberből hányat érhet baleset és erre alapítja száínvetését.

Ahűl a véletlenre való hivalhozás az ars^nentuin^ as nem tudomány^ az gyerekes fecsegsz csak. Milyen szerencse a világra, hogy ezek a nyelvészek.

még két mássalhangzóval kezdődő se igen fordul elő benne. Hát lehetne ez véletlen^ mit mond erre a maihematika? •Ha a magyar cs török nyelvnek kűlön-külön nyolc millió tőszava lenne. Mert itt a két egybevetett szóban őt. csakhogy más alakban* Pl. Azt mondja egy ismert nyelvtudósunk a török etimonokat tárgyalva. a 24* miliónak vegyük csak egy harmadát. hátha véletlenül nem süt eL Ugyan milyen fogalmuk lehet Véletlen Jánoséinak a csillagászatról? A nap reggel véletlenül feljön cs este véletlenül lenyugszik. noha vannak hosszabbak Is. . hanem a kikövetkeztetett ősi alakot. a nitroglicerint kalapáccsal zúztálc volna össze a mozsárban. ezt nem lehet ám elcsümi-csavamr. de ezek aztán már könnyen kimondható szavak. ezt a mathematika mondja. hisz véletlenül ezek is meg­ tartják. pályára mentek: mázsás súlyokat raktak volna g^'cngc lécelcre. ha két nyelv közt egy szó alakilag és jelentésre nézve is teljesen megegyeznék. Tehát teljesnek vehetem az alaki egyezést is. Ámde az ilyen ritkaság még a rokon nyelvek közt Is. mert a szók alakja idők folyamán megváltozott^ módosult. hogy f kezdetű szavunk az ősi nyelvünkben nem igen fordult elő. Ez a formula 1:8 miiiókoz azonban csak abban az esetben volna alkal­ mazható. vagyis ennyi öt hangzóból álló szó lehet­ séges. nyelvtudós urak. >tántorog* szavunk csak véletlenül egyezik a török tantirak szóval. Más példa. hogy régen mi is piszt0sz'^7i\i ejtettük ki a biztos szóL A változás a két alak közt a hangtani törvények szerínt megérthető. akkor történhetnék meg az az eset. (a képletből a -1-et kihagytam a számítás egj-^szerűsítése kedvéért: így kerek számokat kapunk).. tudni fogja. másfelől minden nyelv a saját hangtörvényeí szerínt alakítja a szót. már pedig 5t hangzóból 24 milió^ de könnyen kimondható szóalakzat csak 3 miHó lehetséges.>-vel *) Az immár sxállö igcvé lett Véletlen János csak költött.« Hát. a másik bíts a horvátban. Vegyünk föl egy példát.és 10 magánhangzót. f kczdetíl szavaink nagy része régen . Az eredmény 24. hogy valamely nyelv egy fogalmat hány alakban fejezhet ki. vegyészeti stb. >bizt03< szavunk a görögben pisztosz (biztos). a vegyi laboratóriumokat sorra felrobb^intották volna. tudva azt. az utóbbiból bűzös: smrdljiv^ hat mássalhangzóval kezdődő szó! De hát nekünk feleslegesek ezek az óriási számok. noha sokkal több van. alakilag nem teljes az egyezés. Vegyünk csak fel kerek harminc hangzót. az egyik ujj. A variatjo segítségével pontosan megállapíthatom. hogy a török tantirak (tántorog) és a mag^^ar >tántorog« véletlenül egyezhetik. de melyek mégis forgalomban lévő szavak. Itt tehát tulajdonképen csak hasonló alakú (néha jelentésű) egybevetésekről beszélhetünk. De ehhez is alkalmaz­ ható a formula. e^m ásnak teljesen megfelelő helyen levő hang egj'^ezik. noha alakilag és jelentésre nézve is teljes az egyezés.000. Ébbcn azonban ilyen-féle szavak is vannak: vrst. úgy egy kikövetkez­ tetett &i pag alakra gondolok. Ha >fagy< szavunk megfelelőjét keresem a görögben. mert nem a mai alakot kell egybevetni.300. de azért meglepően hasonlatosak e szavak Akinek van nyelvérzéke és némi nyelvészeti ismerete. mert itt az összes nyelvek hangzóit kellene venni. És vegyünk csak fel leghosszabb tőszónak öt hangzóból állót.ezek a Véletlen Jánosok*) nem az építészeti. ne vegye magára. sinrd. 20 mással. Akit nem illet. tipikus dákja a véletlenséggei bizonyító nyelvésznek. Ez esetben a variatio képlete ez: 30X 30X 30X 30X 30.

ami azt jerenti. egy »európai hirű« tudós gesztusával kijelentette. németből és a latinból való. písztos. 5sztos. a variatio képlete szerint 21. hogy az egj'czések nagj. >A két egybevetett szónak bizonyos meghatározott helyén és pedig a szó elején három (b^Jsz^‘ )^ a szó végén négy \káno') hang teljesen egyezik. így a rideg mathematika dönt. hogy az őrségi baszorkánoa és a hellén baszkánosz szavak nem is hasonlítanak egymáshoz. Boszorkányos. ílsztoszX s átlag egy szóm öt ilyen hasonlósági alakot vehetek íol. a g jésitése gy-t^ is vagy sziklya sajátosság vagy későbbi fejle­ mény. már tízezerrel is tülbccsiilöm a le^azdagabb nyelveket is! Vegyük fel most például a boszorkány szavat. gyalcran csak hasonló jelentéssel van dolgunk. De van-e olyan nyelve a világnak. meI)Tick 300. a hellénben aniaross aniosz. Végered­ ményben tehát tízzel ícell osztani a S miliót.000 tőszóval rendelkeznék. Véletlen Jánosék vergődése mulatságosnak látszik. ennek kiszámítását már saját magára bízom. mind­ kettőnek u. csak akkor lehetne egy hasonló alakú és Jelentésű szónál. mathematíka a neve! Hogy Véletlen Jánosnak mekkora a bárgyüsága. £z különben attól Higg. kétezer. tehát hét hang eg>'ezése forog fenn. mert hiszen ez szerintük török jövevényszó. hogyha az összevetett két nyelv mindegyike 800. S így hasonló alakú és hasonló jelentésű szavaknál 1:800. hogy a baszkános alak a másik nyelv baszorkános alakjával véletlenül (valószínűleg) egyezhetik.5c a hellénben pag^oss alak felel meg. ez nem csürés-csavarás ám. itt rídegcci kell alkalmazni a formulát. hanem tudomány. v. ha két nyelv külön-külön hét-hét miUard tőszóval rendelkezik. s csakugj'an pagoss fagyot jelent De hát a mathematíka nem nyelvészkedik. de gyakran a jelentés sem pontosan eg^^ezö. u. Annál rosszabb rá nézve. amit a hangtani törvények szerint könnyen tudunk magyarázni. néha szükebb^ néha bővebb a fogalom az egyik nyelvben. ' tz esetben is átlag megint ötszorte kisebb lesz a valószíniiség. De most Véletlen János sarokba szorítva. akkor fordulhat elő.000 tőszava volna. kus-ol. már csak azért sem. mert nincs olyan hosszú tekercs papirosa. jelentése lévén.a. amelyre ez a szám ráférne. az őrségi dialektusban •bászorkáoos<.000 vagyis kereken 22 miliárd. csekély kétezer szó pedig véletlen egyezés a göröggel.000 a valószínűségi szám a legridcgebb mathematíka szerint.000. a hellénben baszkános (behexend). de csakis egyetUn egy szónál vél ellenségről beszélni. hiszen úgyis nyelvészeink boszorkány-konyháját akarom bemutatni. . Véletlen Jánosék szerint ar egyezés itt véletlen. a valószínűség a két eg>'bevciett szó között oUzarte lesz kisebb. Hát Véletlen János uram. egyszerűen kijelenti. Az itt bemutatott háromezer tőszóból tebát szerinte legalább ezer a szlávból. Minthogy egy szónak több hasonló alakváltozatát vetem cgybc (biztos. hogy hány esetben használja a véletlen szót A boszorkány után már kapott 7 miliárd pontot Alikor e munka első kiadása megjelent.kezdődött. Az egyetlen különbség a magyar és hellén alak közt egy sző közepi betoldás. pedig egészben véve szomorú dolog ez? Nyelvtudományunk lezüllcsét jeleniL Pedig milyen szépen . még kétezer szó után hányat fog mutatni ? Ezt Véletlen János úr nem tudná kiszámítani. kucor-og. Pag-n. Ha már Véletlen János európai hxrü nyelvtudós bárg>nísági fokmérője csak a boszorkány szó után hét miliárd fokot mutat. harmadrészét véve is hétinüiárd az egyhez a valószínűségi eset Más szóval.része merő véletlenség.870. biztas.

mód. hogy a hellén szpa^. között* már tisztába kell jönnie afelől. még akkor is. . a gomba módjára fcIpüíTedt harcol tovább. És pedig: 1) rajta kap (rajta ér).a magyar-szittyában *ér*. jel. hogy foIfedczOsem az elöltem dolgozók érdemeiből bármit is levonna. civakodik. 6. 2. szab (tép).A z ő szerepükre szükség volt. fíSlér. de ha tévedéseikre fig)'elmeztették okét. eljárás. 8. 4) megszáll. lásaik ezt is. 5) utólér. Hogy a szop. Aigina Aegtna. ér-ez vagyis szellemileg vesz. 2) elnyer (elér). fölemelkedik. ahol szintén ehcz hasonló jc. ha ebből a munkából egj^ebet se olvasna el. ha e szavak alakilag nem is egyeznek. cibál (ráncigái). 9) meggyőződik (feléri ésszel).enséget . 6) megfog (ér­ int). Pedig ez igazán csalhatatlan módszer. Itt nem az a fontos. Például a hellénben geranoss nemcsak daru. hogy a hellén air~ (hatrr-J igének alakilag tökéletes mássa a magyar ér ige. 4.Most azonban nem az a fontos. hogy csak a fontosabbakat számítsuk. ha ugor elméletét az újabb vizsgálódások nem igazolják. az égig ér). Szinnyd József. 3) többre becsül (sokat ér). Hiszen olykor ők is mcg-mcgbotlottak. meglep pl. Tehát a hellén szpa. szittyában szapa v. ö. a régebbieket nem is említve. utazás. deoss hairei me baj ér. hogy a víárkokat az előtte küzdő íilozofusok huilát már betöltötték. hozzá áll. A valódi nyelvtudósnak első sorban ezt kell kutatni. cibál. szap alakilag hasonló-e a szop igéhez.v. hogy e két nyelv igen közeli rokonsága bon áll egymással. . szeret (vele ér-ez) stb. 7. mert a hellén ai (aj) diftongusnak még más nyelvekben is é hang felel meg: dajmon démon. Szarvas Gábor. Saltus noQ est in natura. 8) magasra száll. a drótnélküli táviralozást nem fedezhette volna feL Kant is csak úgy juthatott eredményhez. 10) átv. módszerük nem mindig állottá ki a tŰzpróbát. szip.jelentései: I. hanem lehetőleg a nj’elv alsó rétegeiből. civódik. az igazság. hosszas kísérletezések. épúgy mint a magyarban (v. kútgém). szop. 7) csatlakozik. mint ezt a 12—15 sort. ami az ér egyezésére vonatkozik a mag^^ar és hellén ny. Mellékes most. cepcl egy ugyanazon gyökből fakadó szavaink. cib-aklik (ficamodik). 3. Hiába élt volna a legzsenialisabb fizil<us ezelőtt száz evvel. szív. de azért erre nem fektetek súlyt. a hellénben hodosz út. A legfontosabb ismérv két nyelv közt a rokonság megállapításánál.: ér-t. Egy értelmes embernek. módszer. cepcl. a fődolog. mint a magyarban paraj páré. szip (szív).indult A fényes tehetséjjeknek egész lisztája állt szolgálatába: Budenz józsef. A szop ige szintén a nyelv legalsóbb rétegébe tartozik. (érintkezik vele). Budenz akkor is nagy tudós marad. hain. hanem azt keressük. Csak az űresfejű. fog. hány jelentésre nézve egyeznek meg egymással? Hát valami tíz jelentésre nézve. sajnos a legtöbben ezt elmulasztják. hanem emelőc^iga is. nem makacskodtak paszta dacból az álláspontjuk melletti A valódi tudós.. amikor a tGbb jelentésű szavak tübb jelentésükre nézve is egyeznek. A hellén air. eszköz és a latin via is ugyanezeket jelenti. ez csak másod­ lagos kérd ^. (pl. — sál tus non est ía studiis. szí. csábít. Simonyi Zsigmond. aiihér éthcr. ha az igazság romba dömi Is egész élete munkásságát. ezt már az éleseszű Budenz is meg­ állapította és pedig ugor nyelvek alapján. a jelentéseit vizsgáljuk. felfog. De nincs is itt arról szó. előmunkálatok után születik meg. hány jelentésre nézve egyeznek? Némi óvatosságra itt is szükség van. 3. Hogy a latin a göröggel milyen szoros rokonságban van^ a több jelentésű szavak mutatják. pl. hogy a szavak alakilag eg\<'eznek-e egymással. meghódol az igazságnak. T ö b b je le n t é s ű s z a v a k . Ne vegyük a példákat az úgy­ nevezett műveltségi szavak köréből.

amikor u. hogy Hérodotosz szerint ax ókorban szittya őseink értettek legjobban a bőr fcidolsoiásához. sz. mgy naivság rolna tehát azt hinni. később különálló nyelvekké fejlődtek. Borzad.(S pkirss) jcleniései is ugyanezek. fölrázott Melyik a világnak az a nyelve. sclink»b(A legfölcbb schuh-macher-X. s minthogy ott oldalbordát is jelent-a szó. berzenkedik szintén egy gyökből fakadtak és a hellén phrisss. holott a szlávban nem jelent egyúttal oldalbordát is.y ez éleslátású nyelvtudósoknak igazuk voll: íme kétségen kívül megerősíti a görög példa. az alapigct (kssttzz-) nem. A görögök őshazája a Fekete tengertől északra elterülő vidék volt.. (v. aki a bordát (takácsbordát) szláv szónak nézi. hanem görög képzésU szót . zabaros ssobarasz zúgó. Kr. hisz nincs a németnek -ssier képzője. fölráz. schuh-'b6\ nem származ­ hatott. Először Is a német scktisUir elszigetelten áltó szó. a. Ez új település alkalmával egy idegen néppel keveredtek össze. hogy a siisrler szavunk a német scfmster átvétele. a szavak családjait kikutatni. első gondunk legyen. sspathé weberkamni és rippe. Két nagy ágra oszlottak: szittya. csisz-ol) igéből alkotott szavaknak. mikor a szlávtól átvette ezt a szót. sebes. Setfltl magukévá teszik az eszinct és ujabb példákkal világosítják me^ azt £s hoj. előtt mintegy ezer évvel a hellének elhagyták az ősi hazát előttünk ismerf. ezentúl ő is e ^ névvel nevezte a két fogalmat De ki győzné elszámlálni azt a száz meg száz esetet. nyomban kivette a tarisznyájából a görög szótárát és utána nézett az ősi forrásnak.tlen okokból. A német csak a kész szót vette át. sa la. hogy a szittyák Cnugyarok) vettek kölcsön a gócoktól cit a nem gát. A nyelvi kü­ lönbség eleinte csak dialektuii volt. a finn kitűnőségek Paasoncn. zavaros v. ö. Melyik a világnak az a nyelve. se íia a németségben. piaira S patr^da a testrészeknél!) Mily végtelen könnyeíműség. más­ felől a Balkán déli részére költöztek. sza> Tunk több jelentésre nézve is megegj'ez a görög eredetivel! A családos szavak. fényesítő (bőrfénypsítő). FI szittyák. Perszc felületes é3 nem bocsátkozik szóelemzésbe. még a suszter is csiz'lik!^) Nem folytatom tovább a módszenöl szóló elmélkedésemet. e vegyülés erős nyomokat hagyott vissza •) Tegyük meg hoztá. egye­ netlen foUzint is jelent épiigy mint a hellén phrikss.. Tehát a magyar paraszt. Ha két nyelvet összehasonlítunk egymással. b o rz o n b o rz a s . noha még sok megjegyezni valóm volna. körülbelül az é. sőt a borzas durva. a hellén kss hang a németben is sch {kssitr^ schur). sz. s egyfelől Kis-Ázsiába.és helléngörögökre. Nyelvészeink ezt is elmulaszt­ ják. amelyikben savanii (pL fölrázni a vizet) is jelent? Zavar a göcsejiben >zabar< a hellénben ssobe* (szőóar^fü-) elkerget. ellenbca a magyarban vége-hossza nincs a ksstísz* (csusz-ik. PL a laikus azt hiszi. talán valamely trák törzszset vagy a pelaszgokkal.látunk. pongyolaság attól a nyelvésztől. kiváló nyelvtudósunk Simonyi Zs. 50 fokáig. de már igy is sokáig időztem e tárgynál. csinálhatott A görögben ks2usz-tcr csiszoló. Szittya-görög rokonságunk. amelyikben a borda (takács«borda) test­ részt (oldalbordát) is jelent? Persze csak a görög lehet.

amit a hal (hali): tengeri. halász'csolnak. Hati-oss jelentése tengerlakó. hogy csak az itt emlí­ tett néhány halászati szavunk egyezik a hellénnelj egyezik a háló. Italiasz-kumba haIász*komp. Magától értetődik. komp. addig a hellén szó^ kincsnek talán csak kétharmada egyezik meg a magyarral.A hal néma«. sz. hogy a -nyelv e legalsóbb rétegébe tartozó szavunk csak görög szó lehet. de azéit a hal mint sző beszédes. amelyik nem sós^ legalább nagy részben. a Don Umanja. aztán számos halnév úgy édesvízi mint tengeri. Dontű-Mogeria. Ebből kétségkívül megállapíthatjuk. 45. a legnemesebb. olvasó. Mit bizonyít s hal? >. legbüszkébb fajból. (L. a diftongus öszszevonásával szittyásan haliász jelentése: halász. Melyik az a tenger. majdnem egész szókincsét le tudjuk vezetni a görögből. — sekélyes. a magyarok. magyar volt Skythia legszor­ galmasabb népe. hidas. a dontövi mogerok országa. ponty. kürtő. A Fekete-tenger északkeleti partvidéke a Kaukázus lábánál és a Krím félsziget enyhe klímájuknál fogva különösen alkalmas helyek lehettek . mondja erre a sz. (ponti=pontj. Ponti-osz tengeri. az é. dolgozó. foglalkozási ág.nyelvQkön: a grammatikai alakokat és a ny'elvkincset nagyban gya­ rapította. aminthogy a vadászat mel­ lett a halászat a legősibb. Az eszme figyelemre méltó. mocsaras és posványos ? A r a Meotisz vagy Azovi tenger. Leg­ ősibb szavaink egyike kétségkívül a hal. de viszont sok ősi szót szorított ki. De nehogy azt higyje a szives olvasó. szereti a sekélyes. A ponty ugyanazt jelenti. illetve 50 fokán felül már nem igen. a kormány. fordul elő. a halászbárkák különféle elnevezései: a hajó. Moger-osz. varsa. ha nem jövevény szavakkal van dolgunk. Ez az oka. He ftaíiasz. Épen ez a körülmény ve:et a helyes nyomra. ma is a világ legmunkabiróbbja. Mogeria tehát a munka országa. tűrő. A. vitorla stb. A ciprus és a szőlő pl. elsősorban ezt. Királyi szittyák voltak. S moger munkás. Ellenben a szittyagOrög maradt a régi. A ponty édesvízi. A hellénben a halász egy­ úttal tengerészt is jelent. tengerész. a halászatnál!) A növények nevei is jó útbaigazítók az őshaza megállapításánál. gyalom. tengerben levő. Itt volt tehát Mogeria. HalUusz. egyeznek a hálók különféle fajai: keritő. hogy mig a^magyar ny. iszapos helyeket. hogy az Ősgörögök s i ^ a hellénekjszittya-görögök és magyarok eredeti hazája tenger mellett voltDe’ melyik tenger mellett Ezt majd a ponty mondja meg. H ol volt a m agyarok őshazája? Az utóbbi évtizedekben egyes nyelvtudósok életföldrajzi és nyelvi adatokból próbálják meg­ állapítani valamely nép őshazáját. a jésitésnél!) De hiszen a potity nem tengeri hal. 1.

kiesésére nézve v. ebből készítették a fenicíabeixek hajóikat. torsa ^ djross a. Anonymus pcdij.és magánéleti. a. iparral foglalkozva. az Ural-folyótól a Lajtáig^ terjedő vidéken lakott. földmíveléssel.mindkét növényre nézve. Ha én a szittyákról írok. mikor Perzsia. törzs. — sajnos — mcscinkcc. s egész lapolut szőró^szóra átv^eszck Herodotoszböl. a szt. a. A szó képzése olyan. hallomás után írta meg munkáját. melyek egytől egyig (valami harminc!) görög eredetűek. melyből flótákat csináltak* A török kobnrcsak (láda) S htparszik (^ik-osz) alakból való. Tudósaink sem kételkedtek ebben. az ős egyiptomiak a múmiák koporsóit. Volt idő. mint harmadféi ezerrel később Napoleon katonáinak a bátorságát. Ö . de ezek alapján nem lehetne hova tartozásuk felől Ítéletet mondani. ♦) Jí js kdzSttí mag. eredetileg ciprusfa. Asszíria és Babilonia is szittya uralom alá kerültek és az egyiptomi gúlák ép úgy bámulták őseink vitézségét. . Gellért legendája szerint a Péter király alatt fellázadt pogányok megint a szittya istenségeket (scythica numina) kezdték imádni. hogy tehát a szittya rokonság tudós kitalálás. más részük nomád módon a nagy orosz pusztaságon ide-oda barangolva. A szittyák. hanem mythologi. Századokon keresztül állandóan rettegésben tartották a Perzsa birodalmat és Darejosz sok százezernyi hadserege is kudarcot vallott a leleményes szittya taktikával szemben. kCJz. i':?ndáinkat IcbccsüUe cs mcllüztc. dialektusra oszolva a Fekete-tengertől északra. s mert fáját örökkévalónak tartották. tarso«Iy fúróit bőrzsák szavainkat. Az ókornak e legvitézebb népe — Heraklesz ivadéka — számos törzsre. mert a tudós világ a szittyákat vagy az indo-germánokkal vagy a mongolokkal hozta rokonságba. hadászati stb. s igy csak erős kritikával használhatjuk föl értesüléseit. h. Hérodotosztól maradt fenn a legkimerítőbb leírás a szittyákról.Koporsó szavunk megfelelője tehát a hellénben: kuparisszo-sz.. Egyik nyelvészünk azzal akarjs. oj onyitnni a s2itt3 *a-rokonság tudds eredetét. ebből csak a felületes szemlélő vezeti azt le.. ö maga nem járt köztük. Szőlőtermeléssel már a legrégibb időkben fogfalkoztak szittya őseink^ erről tanúskodnak az ide vonatkozó szavaink. itt az -/v dem. A ciprus pedig már a legrégibb népeknek kedvelt fája volt. Krónikáink szerint a magyarok a szittyák leszármazottai. ho^y Anonymusnak Szittyaorsiaj néhány f L r a^zi adatát tárgyaló sorai más IcO lföidi krónika erről ssóló fcljcíiyzéscHc: ríit a hagyományok ntm pontos földrajzi lajstromokat őriztek meg. S knparhszOy infiarsso*).). ciprus­ fából való. ez is (h: lólo-sz^ S lóta) eredetileg egy fának a neve. egy részük — a királyiak — állandóan megtelepedve. k: v-rs (civódás) irfsz^ S zersz u. mint a Jlóla szóé. néhány szót értelmez is. állattenyésztéssel. csak az ugor rokonság felderítése után támadták e hagyományok hiteles* ségét**). dolgokat. A görögök is főleg ezt csináltak belőle: larnaktsz hiparisszitiai^ a cíprusfából való koporsók (Thuk. ugyanezt mondja Bonfini is.

amit a görög hisztérikus két szittya törzsről. némötök Oié-viütk-osz szófukar). mint amilyen a kallipidák (kidloipodo. hogy kerek-szemü. turkománok (irikho-mdnosz^ S lirkhomdn ritka. — ahogyan azt Hérodo­ tosz fentartotta^ — a görögre vihető vissza. tanya mcsmaradt a kunban. Arimászp a hellénben ari-viuopsz^ szittyásan hangcserével ariinőszp igen rövidlátásu. htímsz. gyérszakálu). gidres-gödrös. görögök {gaürak-sz gőgös). gllrosz is görbe. Egyes jegycr két csak később fűztek a fogalomhoz. hunyorgató. . j Nem szabad az »egyszemüt« a szó szoros értelmében venni. sz=»h). kutyabőr süvcjjct (kunsüveg) viseltek. minden habozás nélkül azt mondaná^ egyszemű óriás. (ktcanon. nádasokban gazdag (thni-osz^ S káka). (htibosz^goihc^ huporjás. a cigányok szlügan-05z sötétszinü). A Hup-Anisz is hepe-hupás (anisz-osz egyenetlen)* Turasz a mai Dnieszter alsó folyásában. v. a pecenegek {pezon alacsony. Az egyszemü inkább gyengeszemüt.sincs száz lába. a melánkhiainok (feketeköpeni'űek). hogy egy törzset ariwds::^dinük neveznek. a magyarban piciny). gödör). vaksi* Ez csak aféle gúnynév volt. v. (szkaphosz árok. á kunban nápeész. »fekete-kunok«). k m u iw kutyás. Azóvitenger pedig tanaosz nagy kiterjedésű. szinten használatos e szó. épugy látjuk ezt a folyók neveinéL A Éorüsztkeiiész mély. bírtok). barna*). Ezt igazolja a szó etimonja. a gelonosziak (gelanész ví^. oroszlán eurosz-Uínt orosz­ lán). mert a kutyára eslwfldtek vagy mert sajátos. ö. 6. ebből a tudósok megállapították^ hogy szittyául tg y ^ a riftty dszpa pedig szemet jelent De ha én megkérdezném a szives olvasót. ahoJ a folyó medre összeszorul és sellőket alkot. mit ért küklcpsz alatt. a kúnok (kuan fekete. a nápeszek (7iépiosz dórosan tiápiosz gyámoltalan. tanya-bélü. szoros utat jelent (barüsztenosz)^ bizonyára a Dnieper arra a szakaszára vonatkozik e név.Pedig hát azt teszi. oroszok (eurósz vörhenyes szinű.Iija. Tolcs halászati szempontból. selymékes. A Ta?iaisz v. a ruthén is azt jelenti. ö. a magyarban nápic)» a szarmaták (harviati-asz szekeres. kanyargós). össze nem te vesztendő a tanya (major) szavunkkal. aki sokat eszik* Az állóvizek jelölésűnél. tótok (ióut-osz S iÓ 7U bámész) stb.lőcslábu). Ha már egyes néptörzsek elnevezése. ku n i {kund\ sUvc. á mag^^r Kőrps és Kupa folyókkal. főleg limánjában mocsaras. E szó síittyás alakja inna v. ahogyan Hérodotosz veszi« A százlábúnak . a magyar Túr is innen.*^) Mindezeknél azonban sokkal fontosabb és biztosabb útbaigazító az. ami szerinte eg)'szemüt jelent. csak sok. vaksit jelent. A Hupa-Kürisz gtrbe-görbe. A kataraktákban gazdag Ponti-Kapész igen gödrös. a magyar Kapos-%iS. mely szintén mocsaras. nagjbélQ. ö. y. a kallipidákról és ♦) V. »peceneg« a székely­ ben is kicsiny ember.(. ktanosz^ S tana vagyon. csipás.

De ezt a feltevést számos nyomós érv támogatja. Kiemeli még rendkívüli ügj^es^égüket a nyilazásban. Tíx^zjsi^hilajdQnképt'ngorös^szittyák^ emezek 19 fé lig gorő^Td^ féli^ szillydui beszélnek. görögeredetü népnek. szlávhoz. hogy karjaikat fel­ metszik és egy boros korsóba csöpögtetnek vérükből és abból isznak. Nem igaz. Csak meghibbant agy követ­ keztetheti azt is. amelyből kiszakadtunk. mint a csángó az oláh közt. még most is meg volna török eredetisé­ gében. Ott. A szittya nyíl oly erős volt. anélkül. az egészből annyi a valóság. Tehát még Hérodotosz idejében is egyes szittya dialektusokon cszre lehetett venni a görög hasonlatosságot. Végül csodálattal ír virágzó iparukról. egy cserépdarabot. főleg a bőr fel­ dolgozásában utolérhetetlenek voltak. hogy fajilag is vegyüljön. művelt. hanem egy tömegben maradt volna. Nem vették észre. pozitív igazság: hogy fajilag is görögök vagj'unk. csak feltevés. mert arra. e feltevés a mesék országúba tartozik. ez egyenesen a mi ősi vérszerződésűnk cerimóniája.eelönosziakről megjegyer. De hát erre nézve nekünk van bizonyítékunk. hogy egyszerűségében is még a« akkori időkhöz mérten is több ezer éves műveltség rejlik. mint bármely történeti hagyomány vagy emlékmű. hogy még csak egyetlen-egy szót sem tartottak meg ősi nyelvükből. hogy valamely kis bolgár-tőrök csapat beolvadt egy nagy szláv népbe és csak a neve maradt fenn hírmondónak. E hipotézis nélkül nem is tudnánk megérteni a mi görögségünket. törökhöz. Árpád magyarjai meg Kuthen kunjai is mesterien kezelték a nyilat. — ez a szittya nyelv. szintén. egy darabka rongyot Ősi viseletűkből. Ahogj^an pedig leírja a szövetségkötést. kellett lakni egy hatalmas. amely sokkal megbízhatóbb. hogy egy nép át­ vegyen egy reá nézve teljesea idegen nyelvet. egy emlékeztetőt ősi szokásaikból. hogy a kunok törökök voltak. góthoz. hogy annak felajzásához szittya kéz kellett. egy rozsdás szöget Ősi eszközeikből. a mi kapcsolatunkat az ugorhoz. s noha egy tömege bm maradiak^ mégis egy-kettŐre annyira elmagyarosodtak. • De a szittyák műveltségéről nem sok elismerést találunk Héro­ dotosz és a többi egykorú író feljegyzéseiben. ez képtelenség. e z . De már az az állításom. hogy mi a szittyák közvetlen leszár­ mazottai vagyunk. A görög gyarmatosok persze a fölényes hellén nézőpontból szemlélték a hős szittya egy­ szerű viszonyait. ahol a magyar őshazát gyaníthatjuk. De ha ez a kis bolgár-török csapat nem vegyült volna a szlávba. hogy a bolgár nép azelőtt török volt. AZ| hogy a magyar nyelv ízig-vérig görög.

ez könnyen . mert igy egy csoportba kerülnek azok a hangok. ÍR szittya-görög bangók. d. Mi pedig éfien ezért Telegdit igen képzett. v félmássalhangzókká válnak* Telegdí az 1598-ból való >Rudímentájában« (a giesseni kéziratban) a szittya betűket osztá­ lyozva. szt még aligha mint összeírtak fordulnak elő. g. s. Egyszerűek: ié-hangok: k.schur. ph (0. a görög jövevényszavaknál az y felel meg neki. zs) felel meg nekik a szittyában.gálya gaulo-sz alakúak voltak. 1 . Ezek nincsenek meg a hel­ lénben. /-hangok: p. mint kölönc. Ezeket azért nevezik félhangzóknak. Összetett: dz (zéta). éu. cs).görög kultúra melege úradc a szomszédokra^ e meleg sugarak vitték hozzájuk azokat a görög szavakat. nem ismervén a szittya nyelv hangtanát. ny. ty. i (0» ú. diftongusok. tou tó. v. n. eu szittya-görög diftongusi. mint láttuk. ui (uj). ly. zs. az eredetieknél pedig az u: h e l l é n a latinban büdös. th. e). igen értékes munkájában a szemére vet. Ezek a magyarban is megvoltak. b. melyek nyelvünkben is meg* vannak: a mi szavainkat. bóbiskol baitbiszko-^ tákol teukk. Magánhangzók. egyes szavakban g. orrhangok: m. félhangzók. i. ó (ő). Jésítettek: gy. felhangok: j.-x bánya is régen bauno^sz. Hiangok: t. I. ö. amit Sebestyén Gyula >Rovás és rovásírás* c. majd ő*nek ejtetett. au. keletkezésük igen érdekes. z. mint ennek az ű-nek egyik változata: rőt (eriié/i-J. n E beosztás azért célszerű. .) Ezek lehetnek egyszerűek és kettősek. folyékonyak. melyek beszélőszervünk alkotása folytán egymással könnyen fölcserélhetök. látjuk régi nyelvemlékeinkből és egyes tájnyel vekből: keik kék. óul ól. kölönc. Ez a főoka annak. ű. Mássalhangzók. egyszerű sz (cs. d(tleü dűlő. A diftongusok: ai (aj). t. ei (ej). A latinban sincs meg az ő hang. melyből j^r-hang is keletkezett (z. amazok valódiak és. vagy ha megvannak is. E szavakban az ei. é (e. ami által kétféle alak keletkezett (gyúr. ou (ú). hogy nyelvünkben rengeteg ilyen ikerpár van. A németben is u: kszür. kör (güross)^ gömb (knmó-ossj. eu. felhangzók. ou. t hangok mögött i félhangzó fordulván elő. 2 LJ és V hangokat a magánhangzók közt sorolja fel. (A zárjelben tevők későbbi alakulatok. gyakran ugyanabban a szóban is. s. íz-hangok: sz. z. cs. Valódiak: á (a. Az H az Ősgörögben majd rr-nak. c. oi (oj). kh (h). o (ö). á). Ellenben a hellén ksz. tárgyát megértéssel kezelő tudós­ nak tartjuk. mert gyakran és könnyen j. psz. az ö sem egyéb. gyűr). n.

azt jésítette. z. cs. mert r. Egyik legfontosabb demin. atu. szerelmi!. Hhangzók változásai. a kunban is rest helyett rezs. E hangtörvény azonban — mint annyi más — nem eg>'formán érvényesült a különféle szittya dialektusokban. vendég. holmu. tnafd helyett maj lett. zs) és k-végző' désü. sz (s. szomorú mniar^osz pihés. n. (a hellénben csak az auk és ei).igon ellepi a fSIdet mogiar.dolgozik -r képzős alakja.és járulékbangok. c. furik fúrt. csapak csipa. némelyik már a hellén kiválás előtt felszabadította magát e bilincs alól. vendegu. n (ny). sz. a nyárfa virágzásakor e ^yapot$zerü pihe vast.j-vé változott. Nyelvünk legrégibb alakjában a szavak vagy magánhangzóval vagy r. Kiesett. Ezért van ma is. z. mortu. uralkodó. tengerben élő szpongia^ S szp^ngja a. a kunban is maidd helyett malogya. tollú (toll). ~ok.}'akran elmarad a -k. Lássuk néhány példán: golyó tengöly sanyarú nyár(fa) hoty. pendely pendő stb. így keletkeztek ezek az új hangok. Egyes szittya dialektusok­ ban aztán tekintet nélkül arra. kőrataku enkitU-^ S teukiUj rajta forog tgcből. -ly) szintén 1+í összevonásából alakult az ősgörög kicsinyítő képzőből. hajók hajó. sz (s. de a kunban nem igen terjedt cL koti^ S hotj hogy poítti-osz^ S pon^ tengeri. hogy az összes névszóink magán* hangzóval végzögtek. t* (k)<uűaro'Sz^ S h ^ s z ssanjará. képzőnk -ly (-ály. . zs) mássalhangzókkal végződhettek. hogy mássalhangzóval végződd sza­ vaink közül a legtöbb r. a. hodu (had). Simonyi Zs. kQrtü — út. A hellénben ssialfmat helyett szialőma (zsír. végződésü szavainkból is g. hernyók hernyó. ^ kirialyu küri-u/io. E hangtórvénynek megfelelően régi nyelvemlékeinkben még ilyen alakokat is találunk. n. Az ~ak. hogy poaty spongya magyar sskoUa-siy S koijtf gGrbe. hogy az említett hangok után volt-e / vagy nem. tengely tenge. de ez tévedés. király. oly­ kor k-val is. S fmgjar^ mogia. gyakran lágyítva ejtettA. kürt helyett. (k) v^ződés lehetett. balom. araszt helyett arasz. ki e mássalhangzókat. úly. cs. A hellénben pajd helyett ^ j . almu (álom). c. mart. gyapjas. valószinQnek tartja.úr. szerelem. A hellénben ssómat helyett lett szórna. mert t-vel nem vég­ ződhetett a szó. s aztán az előtte levő mássalb^ngzóba olvadva. pl. a magyarban dolománt helyett dolmány alakult ki. Szóvégződés. terhes.

Zélns székely szó. hogy ha nem is nagyon kiterjedt mérték^ ben. A latín átvette. fáradozás. Az -asz^ -tsz végii alakoknál már gj^kran előfordul a magyarban is: lámpás lampaszy áspis aszpisz. halübé u. eldönteni. apostolo. a. Hojíy ez a folyamat nem az egész szittyában folyt *) Az olasz palio palást ncpctunr helyesen paliig 6s nem Urtozik ide^ . kopts kopisz stb. au iskola káliba (viskó) muka. a. de az -i végűek még tiszta tövükben (-a) mutatkoznak: muzsika rnnssiké u. vers (civódás) erisz fverisz). 5. de megvolt már a nőm. A len a hellénben linon^ a németben csak Uin^ de a latinban linmn. apostol. (zélajösz indulatos). Mig egyes szavainkban tisztán megőriztük az Ősgörög -ak végződést (a nőm. kantus kandusz. jelentése haragos indulat. -uk) <j-vá fejlődött. a. viogosz kubé fej kakké bélsár halmé. H szkholé^ eüsskholia u. addig a legtöbb ily végződésü szavunk sí^óvégi változást szenvedett: az -ak (-ok. v. palai-tér-ion pálya-tér pimpé x a. kölyök külak-sz u. inas iitisz. al. Nehéz./ u* a. a. indulat.. (A Tszt-ban zsiramat alatt!) A főnevek a hellénben a legtöbbször -sz hangra végződnek. mint pl. k cs l : lancea piigé alfcl palé. Jelentése e szónak — természetesen — itt is zsír. makké küzdés. csecs) pálya pompa korona bodza S iszkkoU. fanyar (gyümölcs) kóliké bélgörcs. S halma csipcís. S bodza szag.háj)» de már a székeiy nem ejtette el e szónál a szövégi •/ hangot. Az a-név ragozáshoz tartozó -a végződésö görög szavak a szittyában megtartották e végződésíiket. munka kupa (fej) Icaka alma kólika lándsa ♦láncbbögye (has. a székely még most is ssilLuual alakot használ zsillnma vagy tovta helyett. Mégis azt mondhatják. hellén megfelelője zélosz hév. illat A néma mássalhangzós tövek közül minket különösen érdekel­ nek az -aksz végződésüek Cfni^iksz). az olaszban linó. sz az ősgörögöknél is» bizonyítja a székely-kun és a magj^ar nyelv. olaszból már hiányzik: aposztolosz. de a németből. S pdla küzdő gyakorlat. valyon az Ősgörögben megvoIt-e ez vagy hellén fejlemény. olaszban palio») i dem. sz nélkül). h^-on. kólika lonkhé u.-ból. Fülek fnlak-sz őrhely. (semleges is!) csak az íz-névragozás nőnemű szavainál és a folyé­ kony mássalhangzós töveknél nincs meg a nominativuszi szigma. apostel. apostolus.

a szk^Lphosz szóban pedig hangsúlytalan. a kapa pedig miért nem kapó? A felelet az. ö.V -w)i majd rövid -a (-c). Mint láttuk. fágyol ojdk-is kormány. evcr fniuiak'sz kardmarkolat. -ou) vég*^ zetü görög szavat. pózna poriahsz u.) hernyó^ hernyók ropó (erdőrész] csaló faró holló. nemcsak a nominntivuszi szigmát hagyta el. s ha már igy van. v. holló. A hosszú hangzó Setálá szerint a hangsúly következménye^ . a hellénben pedig a három utolsó szó tag egyikén lehet. hajúk b á la (kardmark. a mi nyelvünkben majd hosszú . de a csuvasba már az átformált alakok kerültek be. mint görög meg­ felelőik: magas 7H^gasz^ kölyök szí\íla^ss. Nyelvűnkben a hangsúly a szó első tagjára esik. de már a genit. bohük‘á5 kJtarak-ss karó kmnahss rüd.. épugy mint az olasz: csakhogy mig az olaszban ez (linó). g^psz.-b?n giiposz. nem mindig az elsÖ szótagon volt a hangsúly. mért nem túra. A hcllcnben pK nomin. H hangsúly hatása. ha a német átvf^tt valamely -ősz C^usz. *portyú hajó. mért épen a túró hosszú -ó végzetü. bankus. u g : kólák bolyó. ínak űnő. épugy mint a hellénberr. Tehát a hangsúly igen fontos tényező a szavak kialakulásánál. Ennek következtében szavaink egy része ép úgy van hangsúlyozva. ento-fagoss levél-. a. V. a iúross szóban hangsúlyos. hogy a tőrökbe átment ide tartózd^ szavaink még ősi alakjukban jutottak oda: karak karó. hogy e két szónál a görög -ősz végzet nem azonos. Itt is igaza van Sctdld Emibiekp ennek az éleseszü fin n 7iyvhtut{Qsnak. hanem gyakran a másodikon. S vornk fúró. hogy a hellén -ősz végzetnek egyszer máskor -a felel meg. karó^ hará" kamö borgyú. ö. horog phlitahsz S phulak bohó A szóvégződés. Külön­ ben ősi nyelvünkben. fakó fakó-ló helyett répahss haraszti csere kolak'ss hizelkedő» csábító k = cs ontk-ss. hanem vele egy^ütt a tő utolsó magánhangzóját is. utód. bákus ernttk^ss sarj. t y ~ g y fátyol. A iicllcn btrosz (túró) a magyarban túró. sót a szókezdet alakulására nagy befolyással volt a szittyában a hangsúly. sőt az utolsó szótagon is. amikor az ősi alapnyelvbcn változó kang^ súlyt gyanít. karó kkzrak'Sz. Mi az oka annak. ojdkíz* hajókáz. gyűmölcsíaló. Mi azonban ezt a legtöbbször megtartottul.le» abból gyaníthatjuk. a hellén szkaphosz (kapa) pedig kapa. fúr elvonással korak-ss.

magló (tcnyész álUit) vtakkla-sz buja. buta. dugó (dugíwz. vessző oisso-sz^ oiszü*iS: S viszü fííz. . bentlevő. zöld harkály (v. S titŐ aszkórban elsorvadt fakO'SS lencse. S h = v vijd fiú bradM-ss mct. rödő kötő tüdő. szilárd krítixyss görbe. boglya apphvirss apus sskoiiO-ss görbe. v. d = gy ^zéprO-sz szennyes. kótŐfűz. S m * V vielő velő sskopo^sc kémlő. borús tnanro-ss. szikra iszkra kaulO-^s szár. após goly6 kampó békó túro^st túró gárO-ss k^rek miMO'SS. fűzni elvonás. S ssikiu'd kemény. még: szomorú anianro-sz u. köllő (zöld h'irkíUy) koHo-sz S I + f = II. lélő nedró (ug>^etlen) nédó ostoba) bakó ■sulykoló) kürtő sanyarú forró szigorú kóró Író (savó) redő. elveszti a hosszú­ ságát (kéz. Az S jel itt is a kikövetkeztetett szittya alakot mutatja. bendő enlo-sz bent. étő .s mihelyt a hangsúly egy mdsík sxóugra esik. korszerQ szkambQ-ss görbe pégO*ss kötelek S gonorii (goítü-) ragyogd 2'jr/í-i*0-jr S IdiszürŐ csiszoló klit^-sz lejtő. Hogy Setáia Emilnek milyen elmés feltevése ez» igazolják a görög példák. fűző.rfl/ArO-í5’ rest. nyomorult pmrrO'is lílzcs. forr elvonás isskhuro’ss. kezCt). bds. fíjú bárgyú seprő kátyút kotú ríw/tfiro-xr. S m *=b iaurdíz honvAlyos. s ennek mcgftilelűcn a míigyarban hosszú magánliangzó\^I végződnek a szavak. S h = sz terhes. koszorú otszoro^sz fűzött. ború. ejtő. A következő táblázatban a görög szavaknak a végső szőtagján van a hangsúly. hellénben is: szarosz szenny és seprő szkalO^sz elav. Vegyünk föl egy pár százat. szeplő hHjQ-sz. b(u'du’ *ss rest. a. ö. ö. konok. V. Ö. Rajkó (név) rojko-si lőcálábu. köt elvonás fikitO^ss.. almos n4do*ss kába pij}ch\x*5Z vaskos. aliusz allosz). S m « v stwom savanyú thdmo-sst S tb s* ssama rakás. túrú velő kopó gyűrű savanyú csomó apó. tidŐ fakó (!encsesz/n(f) íiú. tő (szhor) sár V. ö. küszOfő lejtő. nyqmozó gyönyörű köszörű. I r otO'Ss savó rnti-st redő sgkíiii'ss lemetszett bőr. szíj. rtíjtck) dokho-^sz tartó edény. hajlított (h)atiiaro-ss.

válü ftali-iz csésze. S m b(p) előtt. kapa ssk^phoss kapa kánya (kék csóka) banya (kemence) kupa karika macska kiitu.igéből pek-tQsz is!) a megkötött vtólit-ss buta . köszörű kOszürü. Egy-két esetben tényleg erre vihető vissza az eltérés.a nedvet kinyomni. széko-sz bezárt hely. Ilyen a sir (sírverem).tarhó (összement tej) irak/m-sz S tarkhn darabos.ó. íL bánya sskxipho^ss pohár. szőlő kbűlo-sz S h=*sz sztíld nedv. hogy a szó első tagja kapta a nyomatélc.ot. alak). De egészben véve egy sokkal érdekesebb esettel állunk itt szemben. sok esetben röviddé lett. (a savóban a túró darabokban van). túró túru. Az ide tartozó szavak hangsúlyozása teljesen meg* egyezik a hellén hangsúlyozással. pánkó pánko pánk (fánk). ö. rékko-sz és réklio^sz rög. lakhely. atrompo otromba wO^trss munka kr^do-ss ragya. amikor a hangsúly nincs az utolsó szótagon. küllő küllü. kút móka otromba muka. Aii/is* szűr. serleg k\ian&-ss kék ri|. tehát »sirő< alakot várnánk.kiváj (lehet partic. munka ragya gálya íklu béke muja ba\iH(f-sz kemence. ól. Nevezhetnénk ezt visszafejilfdési folyamáinzk. sőt egészen elkopott a vég-* magánhangzó. a siró-ból lett stru majd sír. mihelyt elvesztette a hangsúlyt. oudo-sz út^ itt meg útó vagy útú alak lenne a helyes^ holott nyelvemlékeinkben is csak nlu fordul élőé Vagy ott van a szék (ól). üreg vtökü^sz gúny fnOssklio-ss magzat. kmuo^ sötétkék krika-ss S kiriko karika k\ii(^sz vájulat. v. Miután nyelvűnkben idővei a göt*ög hangsúly akkép módosult. Ilyen az »út«. A nyelvjárásokban már egész sereg ilyen visszafejlődött végtag fordul elő: kátyú kátyú. S most lássuk a második csoportot. külyök edropo-ss. seprő söpro. rizsa rizs stb. ki vájt. Van néhány szavunk. melyre kivételesen nem alkalmazható a hangsúly törvény. hogy a ssiro^sz szó­ nak Í3 volt az ősgörögben egy sziro-sz alakja. v. végül szék. hellén megfelelője szirorsz verem. Miiío. így lett az útú^ból útu s végül úl. itt is szokó alakot várnánk* Hogy magyarázzuk ez eltolódást? Mondhatnánk^ hogy már a hellénben i» egész sereg olyan szó fordul elő| melynek kétféle hangsúlyozású alakja van^ pl. szigorú szigorú. így feltehetjük. /írt/ö. d** gy: dió gyió gaxxla-ss gálya poli-ss város vagy a város vidéke ptgo-ss (pég. s igy rövid (-e) végzet felel meg neki a magyarban. székő^ből székQ. ennek következtében az utórész sorvadni kezdett.

k^bü-is u. ö. bujaság //ü?r« vizikigyó. S toronih u. hüpsselé méhköpü k\xan<y'ss kékre futtatott acél lapatho-ss sóska-féle Jti^no-sz birtok. . szpi'C. v. szkia^trafész ámyékbao-. a. szav áni^s ár (érték) galamb nyíí iker kapor kömény öouda/ó^sz bivaly b = » v tumba~sz földbalom pQgirsz fagy gOmpho-ss usszekutő. mostoha fid stb^ ssk^pan-on t'ikaró phaiziot'osz paszuly k^do-sz. a. mint hangsúl^'talant. o^r-oss őr ssii't-isz zátony. vagyon grag9~sff bujaság.sipoi pssOf-osz hang aiiiss'on u. melyek a tŐ végső magánhangzóját. sróf szobor tör belénd darab köb őr szírt rokon köpeny poszuly gond síp szó. v. viiikígyó t\xphú-ss ostobaság tleg^ss gyászdal parippa-ss a lovaglásban megelőző IrokAo-ss futó. később elvesztették. x a r-w j haszon kOlnmbo-ss buvármadár knü'/fsz rüh \kel~05Z hasonló k\iptr~oss rűszernovény k^min-on u. bivaly dómb fagy gomb kád kan kor len luk stróf. geile« trágya. ai-űdnsz iáidra. akol (sötét) és árnyék. szobában növelt A harmadik csoportba azok a szavak tartoznak. S n-toldó kand gond ssipk-őn cső. a. ö. homoktorlat progm-osz ős. thér-agrosz vad-fogó beiintho-ss belénd thrombo-sz. tréfa sOph^sz homály. bora t ü i 0“ ss sulyok AüM oss üres fecsegés. komhc-ss szalag h^d-osz veder gOifQSz nemző g^r*oiz kor liít-űti Jen l^hrosz gődőr sztrofű^sz csavart zőphor-oss állatokat ábrázoló íhtr-a fogás.kacaba (téli ruha) buj^a (íHrtüs) homolya (csoport) kupü kúna (acél) laboda gaussap&'jg guba fiOio-ss Clirfp pehely /tOMÍ/a^sz tömeg tanya trágya vidra túpa (buta) ^lagya (gyászdal) parípa róka tőke ketle*kotla S2oba üres edény. félszer. előd.

H sztcplt. a. szavakat a megfelelő rovatokban. hal. rttgy. H brakhusz alacsony S csztffh. amanrosz vtauross. hón. (oaros rőt. iszánkó szánkó stb.pirosít. kronssisz lantverö S isztik*. apostol.) rizsa. a. *szolu-.Lásd még: faj\ fflz^ geny. a mordvin nyelvben ifk d és fk a .bekerít. verb. Pl. li szíobaz. kövér. tár S eszteira. apatika patika. H szihen-osz erű. rúd S eszkenoss^ H szkenoss eszkoz S abrakk. Hangsúlytalan magánhangzó. kiszhx^ állít. fekély. asztraptd sztrapfój aszpidész szpidéss. Pyrrhus haniodzug-Qss összekötés. spargel . H szteira meddt# aszparago-sz spárga. rothad. ai = á (é) eruth^. roth S iszlup.(sztig-) sarkán tyúz. S elegén* fcktelenkedik. v. II sztiz.A hellénben S a jo s z bajoss. isztikél ostobáz isten. H plünr mos. ereiiih. veréb. rög. tök. osztotm csonc. H sztrangalé kötél apaikcke\ apolhéka rakhely. latin: sta-re /ír u. H ssluposz bot.csúfol. gerjeszt ikkórTOf’ . kütcl epithufón clőház. odtiroviai dnromai^ ifdisz kíUz^ aszpalaksz szpalaksz. elvész a szó elejéről igen gyakran más nyelvekben is. alom. S met. ostobának nevez S isztkeu. H szépsz (szap ) rothadó S ikroHsz. -or képző szttwgido^ss kikerekiteit. por. -es2t korhad madzag pitar társ. hatalom S iszlnut^. támaszt. A szittyában íszák szák. (hijszta-wa támasz v. 6. rigy stb. rizsnév támaszt olvad legénykcdiii iszap ikric (dalnok) ösztökél. pitvar ketaiross társ. rőtit istáp eszköz apröf L oprak csztobor (kcritcs) iszlrongalik (görbe) Öbllii-t csont (-t dem* k. u. az adj. ('tosz) a magyarban mindig ‘t: szíirt és nem szüt^tross afde\ agcta gulya egein. hanem a szó elején is. szolv sz = h holv’ I: solvo elegziif. v.S ikoTtkcr genycd. 3. sten istráng patika. pedig az ugor nem kedveli a kettős mássalhangzóval való kezdést. apatika ester (meddő) spárga aihara búzadara alessí-Qse őrlött. szúr S oszíobaz-. isztronga (bekerített) S úpluttr. Az itt következő táblázatban is a teljes alak első szótagja hangsúlytalan: dara liszt gulya gerj-cd. duhajkodik S iszap-. tisztít oszteon. de S jótios onejna^ m » v onéva. aszkalabosz szkalabősz. de S or^za rizs OHOítia. néha egész szótag is. szt = sz(cs) Orftza. mert e szavak első szótagjáa nincs hangsúly. H kroit-. ö. De nemcsak a szóvégződésen éreztette hatását a hangsúly.

szakít H szpa. H kssurosz csiszoló küszüno-sz. a. asztal crcitg' hány. o.ürőgben is ercdtjű »veudé^sierctő< értclembcot de a hci!<Snben elavult. pici köszüi^. cél^ ceí. H kszünc-sz kOzőn-séges potai-. a. kapa Árpád arpé (atpa) sólyom. a garast (groschcn). piszisz pszisz morzsa küsziirO. hogy a német spital nem is eredeti alnk már (olasz ospedale.szop phsih. H piai'. ‘d dcnv képzővel ásít khasz\ kha-szkr á:iít ászok (talap) baszi-sz talapzat. (heúzó ihrizó. cél. Üdvözít ánizs anisz'Oii u. ospitale. Usíaüd(n) állás. pl. dem. kivet S abrak éld. küszürü közönséges boto-1. hogy eszó mejfwlt az űsí{. v* Ö. Amint a szó végi hang hosszúvá lesz a hangsúly következtében.segít. cil ttl^osz vég. for^o fteó. ép oly gyakori a szó elején a magánhangzó megnyújtása.^vel Előfordul az is.) áron u. hogy a szittya nem kedvelte a két mássalhangzóval kezdődő szavakar. elfeledve. brth enni -aksz elav* k. botlá*® S S S S S S ssakh-ids. hogy mi a könn^'ebb kimondás kedvéért a két mássalhangzóval kezdődő idegen szavak elé vagy a két mássalhangzó közé egy magán­ hangzót iktattunk. . s felhozzák például az ispotályt (spital).boiiik. okád. a hellénben: peiészplesszomai. Igaz. szkaphosz árok. hogy egyszerűen elhagyta a szókezdő első mássalhangzót. a latin hospitalis után*^). s ezért magyar megfelelőik első szótagjában hosszú a magánhangzó. de ezen úgy segített. H pssik^sz. klop^ b p . a garas pedig a szittya-görög gttrosz (kerek). ai =* á A iöbfai (mintegy száz) példát lásd a metathesisnéll Egészben véve téves nyelvtudósainknak az a nézete. rúg abrak S issteil^. ár ar-osz haszon áron (köntyvir.istálló fókázik. v. árok omkr árok^ ásó. hogy a szó elején két mássalhangzó kózt levő hangsúlytalan magánhangzó esik el. k. szakit szop^ szopa picike. isztall. alnémet: tele (ziel) áld alih. A több százra menő példát hátrább közöljük. pálya palé^ pala küzdő g>»íikorlat pákosz (torkos) phagosz torkos becs (város szélo) pedsti végc> széle valaminek ♦) Fcltehetií.partic. k. sskoposz kopó. esetleg khmszosz (S k/zuntsz) aranypénz. pi. H szkhidz. H ssielU latinban is stabulum> stabilis = erősen álló. A követ­ kező táblázatban a görög szavaknak első szótagján van a hangsúly.

H digam m a. kultt láp. sskafa ki vájt kuto^ss gödör lapé (lapa). Icnnpé penész.(ag-nnrni török.játszik ossso. a róka gyakran együtt él a borzzaU taphra-ss. erkhr idejűn. hordó sskafé. épúgy mint a magyar >vág«. utazik onJh-sc. de csak a székelyben nikon. A (óníciai belükben még a :/ cs 7 # hangzóknak közös jegyük van.volt. keido j . mert eredetileg nem is igen volt / hangzónk. más részében szittya jiírulékhanggal van dolgunk.bódak (kardm. *hón. A legvatószinübb.J dilrda érk'Cí fánk. de ép oly gyakran meg is jelenik mint jíirulékhang: üres vüres. kbón páros róka tábor fnndahss kardmarkolat doritr dorato^ dárda. S jadT. hogy a magánhangzó megnyújtása nem okvetlen következménye a. erről tanúskodnak az ó-hellén nyelvemlékek. iszap melass szomorú gan-oss fciny. pl.növekszik. S vonka felfújt. k. Iiártyapapir karma fogat (pss)iad£^. savanyú suónyu. S m ctatk tápkor árok. p r o g o n . hogy az ag. ér-05z ^ar (tavasz és vér) a latinban ver^ a magyarban is vér. szaporít pedig fbgan-zik (^szaporodik* a székelyben!). sánc Természetes. A Homérosz­ nál előforduló egyes szokatlan 5?zóalakokból következtethetjük. hasonlőfcépen a székely-szittya ABC-ben. ö.o s z előd. De erede­ tileg megvolt.jósol. iker ikd-osz liasonló trakbo-ss körben futó. zúzok) régen vág. bizonyos hangtani változások a szavakban és a rokon nyelvek.^ jósol kád káva kút. ügy vigy. növel. üög üveg. ’da dem. v. lamp méla ón. hogy a hellénben nincs meg a v hangzó.áspis jáspis kdd^oss veder. a németben ivachsen. borz. Az / itt is v volt az ősi nyelvünkben. fokoz. Ismeretes. gano^ ónoz pííriss“ 0sz hasonló. hogy az alább közölt táblázatok szavainak csak egy része eredeti digammás alak. hangsúlynakj sőt dialektusok szerint is változó. a magyarban fokoz (vokoz). magasra kelt hilaoss nyájas khari/s^ p^piri ered. hol volt meg a digamma az ősgörögben. arikss. itt rógon vagy rokon alakot várnánk. Ép ez teszi nagyon nehézzé annak megállapírását. A ma­ gyarban is igen könnyen kiesik ez a v ‘ á szavakból: vadas odas^ vólna óína. jndzb. legalább a csikszentmikiósi . anksz-afi* tenyészt. pankó hálás hártya járom játszik.

vigorz szemét ráirányozza anc*a-s. av-ul av-ar (száraz haraszt) av-as (kiszáradó erdő) ó av-as-odik (senyved) vén-fll emro S2ára2t. A leggyakrabban diftongus jelöli a volt digammát: oinós^. zűr anga-s. vürosz rozsda oiscon. ear tavasz. a dií^. a hellénben is nuass (száraz). faszon vitorla vászon aiHa. vajúdás. wachs anh 7. aiti-osz vádolt. vét-ek tQ i ^ Üres vajúdik viksz^ viaksz váld varga. (vh nősz) vinum. vér ear-idz-. pL glükmosz glükevosz. vaiti. pl.vidaz hangosan beszél. elhervad auaitír. *aiid‘. viksz lép. kavics ka?tr kav^ éget.vajúdik ddz. kova. vürusz tágas^ térés od'in-. S vMú válucsatorna. vér. avul jelentése a szárazból elvénüL Aztán a régiből állott. vira reggeli Tég ér.jajgat.körben rcpíU -r képzővel. mig a szittyában megmaradt: kova. tehát a kova a tűzkő. denevér dincv. a kezdő a mint hangsúlytalan elkopott Ar (S-he!lénben igen könnyen lett az //-ból v. viszon font mii. A kiszáradt fa a kivénOlt fa. A yÍ»^:f-hoz hasonlatosan lett az ó'heliénben a kAeit-hál khev^ önt. összevonása anrain* kiszárad. megromlott. vorga-z cserez. fáj fksz.vág. kora. Régi írásainkban is a 9 hangzót gyakran u betűvel jciolik.feliratban. a i » é. (a denevér repülés közben szabályos köröket ir le). a >száraz meddő* az Öreg anyajuh. máskor meg egy hehezet maradt vissza belőle: Heszlifi Vesta. a székelyben is régi kopárosodó (tehát már nagy részben kiszáradt. 5. szárad átír szárad -r képzővel au-QS:i száraz tfri. v. kever. gyújt. kivcnült) erdőrészt jelent. v. Érdekes ennek az avat szavunknak is az etimorja.száraz.) vászon vád. liadáz aitdé (auda) vida hangos beszéd aura. Eredeti jelentése száiaz. (cserzfívargal) aé-^ r. csakhogy ott aztán mint v ki is esett. oikosz (vikosz) vicus. vorga vész ag. dühöngés . az avar is »száraz« háraszr. ö. a gyújtó. összeönt. vegyít. mcgavarosodik verdorren. ellenben a szittyá­ ban mint V is megmaradt: lekvár (*íukevá-r édesség). vétkes rurfisz. viridz virít.7. eido (vidd) videó. avas »ouas«. vág ▼igyá-z vitáz vira vira-d vér vir-ít vir-ics (fa-nedv) vörös (rozsda-v. vé-szisz S vé-sz fúvás.sz. a száraz ember az efsoványodott öreg.vád.vág. lassankint clhal. vveh^ fájdalom. vaud. de ott a kav és a kkev alakok digammája eltűnt.(vora-) vár-ok. tör. így lesz az avi^. fiaié orgt r-. l: vireo ear^ vir a fa nedve eíirosz.

s minthogy a. -. vin-ike vessző vendég-el p/Vi. épúgy mint a »világtalan«.kaliszk-. sötétarcú. bűít-lttr&fi vaj. visz (fei^) u. visztl. v. vaklic arcú. (dflhösk. hogy a hangváltozás a hellénben vagy a szittya-magyarban folyt-e le. ven-ícs oirzil-sz. Vak szavunk igen ügyes alkotás a vaklyosból (a nyelvérzék a -lyos végzetet demin. barna. honné-tikosz heves. sötétet jelent. k. mutatja a vaklic szavunk. -la dem. V. vijo fiú heszftrifi'O^z nyugati kesssa-.vár hiioszküa-ma. ö. Ö. vüdör vidra vcderni. verisz iL a. annál is inkább. k. w r-. kakas stb. Különben is az egybevetések helyességet az egyátalában nem érinti.dühöng hüjo-sz. x*eika-sz húsz. még a hun Bendegúz (eiidekhosz) névvel. valiszk. kiissoss nŐi sz. vaklyos szavak kezdő v-je is szittya toldalék.bor. v. ordít virdít. ö. e i ^ é . duzzad. yvt-asz venyige. megvendégel Ez az aidekk^ szó összetett: tn. erőszakos horor var. tehát a vak ennek az ellentéte. fijú Veszprém vesz-t v í z vid veder. hogy a szittyában kapta a sző a kezdő v (b) jánilékhangot. akol fika-ss.szívesen lát. vufa. pl. ksz =» sz (cs) 1.W dem. boj.dagad. heszpera vés per. képzőnek sejtve). viidra vizikígyó. mert az akol szóban.fözvesszö endekít. Hesztia Veszta. boi^. vüdna veder htidra.boej-osz teliénbül való. Hogy a vakli tényleg sötétet jelent. tyúk.veszteni.vél io^sZf vio-ss viola. förgeteg. criss. fánk vik-or-Ia varnyú vásár-ol vél (•víé-l) vio-la^ vers (civódás) visz vaj venyige. vidra hndrcür vizet medt . förmeteg-es várni veszhO-dik.) fiú. b = v oin-ass. úgy mint ügy vigy. kér. a németben auge. mely a görög cikklzi-^TiX egyez. ak/t/uss sötét.vin-kó vak. vaklyos véka (20 pint) vaía" vánkus. akssior becsül. lehet. Lehet. (— világtalan!) v.«test és bcváffás (höhlung) onkoss felfújt^ duzzadó oú/a-.a. szintén hiányzik a digamma. oisz-tcfss vitt új^osz juhbóli. -r cs k» onii-ss madár. latin és német in nem digammás. Gyakran k maradt vissza az eltűnt í^-ből. vipnti a/ok-ss barázdaazcrű bevágás. vessza. mely szintén vendéget jelent. A szem a hellénben atigé a fény.becs oü\ vié. vedel .igekötÖ» megfelel neki a magyarban a -ben (ven). megveretni kiid‘O sZt viid'osz v í z küdria. ö. hogy a vak.

Végzés a parancs. fokoz foű-an-zik atiksz-atír szaporít fűz(fa). rém. p. (!cnk^*n. Z'csffiiJh pihetiéf. intcr. Igazgató. megkelt A r-tió'l könnyen lesz b ({>): sávos sábos. A latinban az ago-^ végez> intéz. yét^cz (hc^c-) szavunknak eredeti jelentése igazgat. S hasonulva vi/te iszonyú.‘ 'mko enedro-sz íts^k^dö ekszoszma u. vidaz vitáz. így született meg a végeziii-hCA elvonással a vég szó. anr^^z-. képzős alnltjíi. a.í^f:kütővcl használjuk a szóc: elvégez. korm ányoz. igazgat. víss u. v hangokból alakult. a* oukc-sz. b»:. üszküpü fűszküpü. V . b. ksz = sz (c) ekszoitko" kevélykcdik ainú-sz. ez akkor jut bele. el. Az alapjelen tésb en lí:l>át még nincs meg a vég fogalma. a hellénben is agó vezet. vauh-sz u. a. ainovtrgasz fene magas. mint a jele F is mutatja. bid-eg szavunk is Aíuí. ez is inkább vnek hanK^üt<» E táblázatban is cgy-két esetben a kezdő / járulék­ hang a magyarban. a digamma lett volna az / hangzó. fitlrcs-bodros fyr5 fánk. ez p. vig-az u. anksz\ vuksz nagyít. de mint láttuk. intéz. ha be-. fisz oiss-űsz.'^:chcid. vidarosz fodros. intéz. r<:*m ) far. dagadó (tenger) ^ Offiksz. De az itt kővetkező táblázatban is több esetben . a. húd-oz (vizei) kcz<in fejlett. parancsol. vtda^ duzzad. A vég^ (e n d e /fin is) ffjc{íilmát tehát itt fulajonképen ezek az Igekötők fejezik ki de iníjcn átment aztán az alapszóra is. vontk -uk. s nem a hellén digamma.tészcV * véRcx k/szükJi-ost. r^ytoU aulo-sz. pl. parancsol. A következő táblázatban a kezdő / főleg e^ből fejlett. fondor fcsxcní' fene (ir. zsivaly zsibalyj vakof» bakt»j» stb. f haní^unk crcíl*:tilcg nem is igen volt. ak = 6 voró bohren vftnak-sz (annk-ss) u. ö. vonko^ss felfúvódott. f*= ir hitván^ hitfün igazgat. bevégez. rém magas oida-.-k (•») dcmín. magány. végző az intézkedő v. Icitcn). fara fitívcl. Ez érdekes kun szóra még* vis-szalórlitik az n-toldó igéknéi (hado-n-áz). ügyeinket intézni annyi mint végezni. A hellén jflti is inkább hehezetes p.Ilaíláz (nngy hangon beszél) — mint láttuk — audaz^. hangosan beszél alakváltozata.xonyw. a. Iniéz A v > l í változás már az ősgörögben is előfordul: Iiúgy. hűl* lAmzó. habzó. íik^cí ílöla fodor. üt-füt. folytat.

. Fűzni igénk is í'^tségtelenül a '7. pedrett nrcn u. becsíi bácsi bajusz. Ő. bent bcnd-ő borostyán becs. oissoss kotőflíz.vosz. horcss határ. képző. kosz-ár. hogy az első szótag í'«. kosz-or-iL A kas-t és kasornyát is vesszőből fonják. S bácsi becscs. ámul bámul stb. -da dem. k. mint igenév helyesen »kendüő* lehetett Tehát a kezdő k.dühöng. tndrina belek. csillás (illosz) Néha a kezdő v a szittyában is //-vá. mint a légy.. Kos-ár és koFSZo-ro-sz tehát a vis&.nem eg)'éb. v. elekho*ss szégyen.ige szám . vápa hápa. bár az is lehetne. uborka buborka. zékai -ár főnév. út-az oudffurf utakon lesködik. ty Néha 6 helyett p járalékhanggal találkozunk: pokol piszkát peleng-ér pendö. y. horidsr dór: horiszdr határt. -k dem. pende-Iy perel (per) pöce.csak járulékhang a kc2dő b (p). S ksz S2 (cs) hacsi becsü akszi'oss. 5. vessző) főnévvel függ össze. a. mint a magyar ben^ a latin és német in. ostorkodik « arcátlonkodi':.t>etakar er^is. akol sötét ^isskall* (szkalh) tüzet szit. érdemes ojss-on.nem járulékhang. hosz. tövises növény. akantk-ian bógáca-faj tf/a/-. ez pedig ^-ra változik pl. kod. szd. kcdvcá. Mindkét szó fűzottet (füzcr) jelent. piszkál!. illetőleg -rósz képző* vei. s csak származékai maradcak meg: oiszo)r foiu mű. de a hellénben kiveszett. kosz. voszior bögöly (légy bodza (szagos) ods* illatoz A buzogány se török szó! Bozdo-gán.rj-j ige. a. . mesgyét von akantha tövis.civódik (oza) bűz otrosz ág 6p‘SZ arc helei-osz pele Uh sandít. mint ahogy : ibolya bibolya. k.. kódorog. vosz. boszdo-g (feihangu bütyö-k' -ány kies. ingerel v. ozóíoss ág-bog«is ouross u» a. östörködik köstörködik. A dzéta itt mind a négy alakjában mutatkozik: z. volt is az ősgürügbcn ennek '■ ‘legfelelö *visz . bűz póz-na pofa pele piil-og akklít-sz^ S pakid. vojss fonott. enUr^on 1: ventcr árissUimí dtadalini díj akssi-a. dz. Ennek ellene mond az. bojsz bárány bozótos baráz-da bogáncs (minden tÖvis«s növény) bod-ár bódörog böstörködik (pörpatvarkodik) ifU-ass u. budzo-gán odsQ*Si c n ossdo-ss bunkód bütyök. S m et voszter. A kendő (vendü majd hcndü) is így alakult az endil' betakarni igéből. d (t. gyalázat end^.út tgealakja. mint ákombák Icákonibak. itt a h ^ b ó í fejtett: kondűHrt-íg) oisstre-. sunyórit. Ö .-vel bassdo-k.

süpped huppad. repül. alak. A hellénben a h nem valódi mássalhangzó. Különben járulékhanggal van dolgunk. szomorú aniaro'sz terhes. vörös bajma hajma hapal. de eddig még meg nem fejtett cipő és cipellő etimonja is világos már! Tehát a cipő az alsó. megnyerő kaima. t: salio hi€. sülyed hiXpű. hellén is innen: khasnadZHO'SZ zsámoly. csépel szapul szép héb'üss érett.lái^yít. szerclenri. aJ. vagyis inkább kun dialektusok: sunyori hunyori. S m = v sz£z*a. A sokat vitatott. Hogy ez a hang­ változás már az ősgörögben is megvolt. ö. miniha -k dem. *huria szurfak’sz söpredék. még: epi-osz nyájas. partic. szüv süpped. szilva lambdac. mutatják a magyar. ami egy elveszett hang (v. ö. supál hupál. záború háború. sulyksarab-ol simuló (simándi) vörös* szíva Több sz-cl kezdődő szavunkat csak úgy lehetne a fentebbi táblázatba beosztani.. teher karp^é sarló. S szémulo hizeli:»5. hogy a szókezdő ss &-vz vál­ tozik: szusz hiiss.siet hüf-a.szőni f hiiphidz* leapad. kör khamaj alacsonyan. hajó) súly. k. sz) után maradt vissza. V . n: hűre Jegyzet A súly elvonás a sulylc-ból.fölserdül holka-ss^ S l = j szajkó.A cipellő szüpo-lüú(n) S szápőlnö alul oldó partic. gaz. az ifjúi erő.-vel. héhé iQúi szépség sor khor~oss.izgat. több kun dialektusban a szép jót is jelent száll sic*t szöv. mint a *kendüö«. Szép az ifjúság. képzős alak lenne-. S hera-. n: schemel kurva. szomorú. halh uijrilí-. csalogat amaiiro'SZ komor.cipőt Qldani. hasonulva /tere. fakó (ló). nyomorult . ha feltételeznénk a hellénben a megfelelő szavak elején egy később eltűnt fi hangot. mint aszpisz szaszpisz. sámed-li kkamadisz khasnadze •zsámoly aL-ból -li dem. S kor sor.Ez sz —b változat Igen gyakori eset a hellénben. szereimül erenta l: lambdac. sziva vörös. ereik.! héb^aszk. az alul levő és i belién ssüporlü jelentése alul oldani vagyis a cipőt feloldani. huppad cipő cipellő csep-er-edik sajka (vont. Ez esetben ezek a magyar szavak az eredeti ősgörög alakokat mutatják. (az alul levő) hüpo^Ui. jó. ö. ekszemonca ízekszemonca stb* szerc-t szomorú és komgr sanyarú éra-.szeret. az ép. épúgy mint az előbbi táblázatbehek. v. feltüzel. ssűpo alatt. v. szilpa hitpo stb. üszküpül szüszküpül. ö. v. read. szuper hitper. puhít. sarabol — sarlóval vág haimiűo~sz. voiitatdhajó kolkér S szojka súly. valami hehezet.

görbül küiszk". n = in tfg'. ország. csákó görbe szarvtl Ökör. árpa áj az (fékez) alom (szalma) ara ásít ország oro-m úr kankalékos (görbe) kunkor-odik űzek-edík anya uno-ka új. v. egyszer el­ hagyjuk. fonadék csánk » lábhajlás. ónoz H szókezdő t elkopásaNéha a szókezdő t (d) is elvész.epkU szcplö arga-sz gyorslábú anhén. csúnkoügOrbclábu V . -ka dem. . k — sz (cs) szcdamo szalma kora mátka kJtasz.u. A kf kh. kankalék han^ kalék.fényesít. crgc csánk szánkó csílTás (Icancsal) ár kán y (hurkos k. Más hangváicozásoknái is etöronJul as analógia hatása. enged Uttg. olasz. kőnyOkcüont. somaro tpkél-hs. ankulo* görbít. a magyarban talabor alabofj tabajdók abajdt5k. enged imá-d Urna' tisztel *) Itt tehát a sttUyában tett /<-ból js analógia átján. s a leszi aagyon nchtzzc az Gsi alakok kimutatását. 1. B. uij íz-tel óno*z karpo-ss gabona kólasr fékez kaloftiQ'SZ gabonaszár. o. k. S mctatli. hiTg-^) munkálkodik ondr-Í0fi (onoss) u. a: halni. karliajlás. ö. csánkáz —g-incsot 7Ct (ankuri^'). nemző gono-sz utód. a*. mik-oss künyök. orosz-ák (dem. sürgszamár szeplő zerge. máskor inog megtoldják vele a szót. hankalckos ajikuj'-. ^ano. füleg kéz-.(khass^ma) ásít kJtŐT^úsz vidék. ho^y a k (kh) könnyen hehezetté változik és elmarad» pK gúnya húnya^ gomolyag homolag. k. (g) hang a 3zd elején igen bizonytalan.) unizág a Hal. görbiiíet ankó-^t görbület illosz. kuka huka. gáncs hangcscnívr' csánk-ból szőrből. illiss kan csal szarganí^é kücelék. gona szülő. külü híilü.a. sorbco zrl^S^ igíi FI szókezdő k elkopása.) iga ojdnr orvmadár.sólyöm szoi'íJ-os. lábtag. támolyog ámoíyog. ^aid aia geiisz. szorph.szürcsül. ö. S hnzik' niejihág.meglágyul. hOrpol Arop/í' m et horplir. küszk-ödik mint >bajol^ gont.-bcn gaüro~ma urvendés ktíf^iosz úr. v. Ennek az az oka. ^ guj-QH tag. pL a hellénben tkolódcsz olodész. gazu'^osz dölyfös twhtiikosz görbe.

elejéről elveszett egy mássalhnngiü. thomo-ss rakás.rág toáros (társ) oürw. kuszlik szuszlik. cavira csaloga-t csalük-a^ csaló csámpás csapiáros saru. htiaiross tengely citkídh rajta forog igéből i^az dihajosz i|. v. csukló csikó. k.:/. ö. pusztai lakás. ü. H k—C S (sz) változat Igen gyakori eset nyelvünkben. estikáé Gckándó. :dkld forgó küka* íickánd. cscrebók csereboh cseresznye csermely. S sőirti csőire^ csdrje . *csejmer cscszk-Ődik csigo!y-a. V . v. khót-ass kor. hasonulva kentess kihalt^ elhagyott kirko-ss karika kerambuk-ss szarvasbogár karabő-ss u. csömpe csiriz csésze csupor^ csöbör csüf-os csomó csónak csár-da csor-da. k. Kielégítő magyarázatát nem ismerjük. -lya dem. sor sőre. kkejmar-QSs ziporpatak.ken. v. kobak csobak. boglya kdna. k. csoport khoiro-sz disznó. ö. csobo-lya. eredetileg ' . sskambúst görbe kapcl-QSz kocsraáros. 1. -r dem ic. kajla csajla. S pár . csarapa csemete. feleség. Vagy sz-vti konnyad szonnyad. kuckó szuszkó. katangol csatangol. bodrom taszít S th = sz Üsse. *nye dem. v.orvos irofoss. S csupho-r edény. tál khri". sereg. sor. valószínű.. német stossen. a. bodréjos. hufő sz. csikaó esik (hal) csUgör (vinkó) csilla (zöld gyékény) csímpo-Iya (bürdasíp) csempe. ö. hanem / vágyj. pánkó pánk kíikiV kever. azt az augmentatiója sejteti^ de ez nem dí-jamma volt. k. S cseiss^t edény kuph. ez eset­ ben az sz (cs) kezdetű szavak az eredetiek. a. S me^ csapri tréfás kúlak-€ii.forog. kuszkura szaszkura. ö. v. kdnak-sz^ S csdiiak beszúrkoll khára tér. met kom^ kopog kiimay tő: kümat siQíotti gyenge hajtás kmtoss.hízeleg. S mct. tarfot: ápoló rág trég. -da dem. a«.a2. hogy összefügg az s z ^ k változattal. khir. csőm öté csendes esetese (í^lön függő) cserebogár.bcszurkol. kümba bördö.kltpho-sz.. dem. S csejimr kitissk' nieghág hikla'. -ak “ ó szklmbosz sánta. kába csába. S ioarass társnő. S partíc. mázol (krissisz) szkeüosz. csiirhe kapür-oss. 5.sikó< volt.. csafrinka. k.. kíikeóu vegyítékital sckiiU csillahagyma kilmbé. S csnf-Qs púpos hánm^sz u. sslcsse* tosi-ik Hogy itt a hellén dthe. -ar dem. ez által elcsábít kolak'ss ciábító. bOndő hlwbe korsó. scarabaeus cserebogár kerass-ion u. főleg a kunban a szókezdő kr hangnak « -v i változása. -r.

csak szimfónia nincs! — Csárda szavunk is ősrégi eredetű és nem szláv iüve\'cüy. hold (a hat vány színű) 7 egyset A csimpotyát vagyis dudát a szittyák a marhabendőből (bördő) készítették. UaIová*ny khoia(v)o halványsárga. S jank* ujong. jádzik ujong jegyez. ác a táj nyelvekben cliietett A szittya a tanchelyet nak v^gy «w/*-nck nevezte (k/tof''osz. mint az u c^-vé. S cswna áarf. zöld. S ci = i sxél. S csarakáUa csuklya sskt'íioss^ S csfms szolga. túborí szoljjn. X jegyzés íd'ma g>"ógy5zer.jácint jají iái! jaj! játszik. nyél. mint az «. ö. S csór tánchcly).khít jegyez. száj zolco-g. S ér. A csárdás tánc is valószínűleg szittya eredetű. "^szalania szár. cáckciy kaniknllún. pt. azért nevezi a székely bordó-sípnak is. S jadz' játszik iankh' (iakk-az-). A csorda (eredetibb korda alakjában) a legtöbb nyelvbe. de TiUtin — úgy látjizik — sohse hallotta a csiinpolya fülsértő hangját. S jedz. kűfttrsszszarvval bük hakra vigyázott kortifa. mert könnyen átváltozhatik 7 -vé. a jóvá tevő. a hellén kórdaksz. bördö -lya dem. fíz i = j változat A hellénben / felmagánhangzó. gyógyít oio^sz juh gtttrid. csúcs kkcil^osz. még a perzsába is bejutott (ordu=sercg). S szorn bóbita. jedző jó. s z ^ l szele. S csajon égető kaiamo-sst S szalamo gabonaszár kául-oss. dórosan Jdr elindul A /■ hang a magyarban gyakran jelenik meg a szó elején mint járulékhang.csuma (sarj) csupa csuruklya cs^ssi cstiosz csutora csöküny-üsudik csörtet csalán. S csordó (egy tánc-fajta) lehet későbbi szittynjövevény. száj kúkn-t S ssókti zokog. évodik jévődik. szarv. S csfikana me"bokrQSodÍk kroif. e u ^ e ju jó iar jóvá tesz.örvend air*. . k. itt lehet a j hiatuszpótló is: ijang k/iiedz^. képzős alakja.iakínth. S csKpú híii. üeg jég. lehet. hogy az eredeti görög szóban kezdő k lehetett. Egy nyelvtudós a symphoniából származtatja. zúg zöld f d dem. zúg khloQss. S szarufa tető. S met. s az változott át /-vé: áspis jaspis. a tnál- khttra csercp» fazék kiikana-. melyben minden van. r * l kom-ss. S met. v. szál szara. a göri>g kilmbo. épúgy mint a //. khloód-éss^ S szolod íiíszinU. . [íyenge hajtás kottpho-ss. S szaul szár. hüakintk. S csúmbo = bcndd. hogy csak a múlt század közepe táján jutott be az irodai mi nyelvbe ez a szó. szarv szarufa szele. jaó jav-as (gyógyító) juh kurjant jár pssiadz-. csorte csörtet kajón.r) • knma. csaján szalma. igaz.

cél. ez eset. sziács szi­ lács. süker szalma szalad szám. jobágy Jód.készít. zára zér Család-nál d dem. n: zikze tiitkiz* szoptat.gyárt. paza sark. v. v. Igétől származnak. cic cuciz csinál. verb. nnudattomai moszattomai stb. ö* ül ússs. d = g y : dió gyió cnih’'U5s mindjárt etíszo". jil jös*oI jobbágy. halantosz ihoadz. Sőt a csalit lehet adj. a.. haza (Viotíssa) otíSS'ia vagyon. ilé sereg. orss' pm. szék. turbál zűrből. ö. vagyon) járom arHi. tonka csonka. ttWié szerencse Chal'tfta (thal-) sarj. számos szék *) til-osz vcg. zici ihol-oss sár dol-if csal deUazr csalétket Iiány ihaleűt. ifiati-. szopik Ukkna% S csehnd'l művészileg csinál. / lu’atuszpótló. k^khlion kalán. cscnál csombor és. is (Homérnál). tódul is! toa tova tkam-tjúsz számos. cs) v á lto z a t Igen kóíónséges hangváltoxús úgy a hellénben.csak álakváltozat(A. a dúmtn sariadt. cselez család. a I. thalir^QSZ virágzó^) thaicm-diU-ss sarjűíi^le.dúsan sarjaz. tottyadt szottyadt. ö. v. is. némcl: tele. pl. bodrájos bodros thak-osz ülés. dór @ussa a tulajdon.gyűl. virágzik tholóma föveg thiiűirosz ü. v. S I = m és m et uiurii törköly szp^Űtar pazarol. i>. thüma szünfia. vidcs vizes. thaleík. *kahláa thmnbra u. ö. sork körben forog ihükhiít'osz szerencsés. v. ház haus. l ^ thale. f u s = jo g más! karvha fogat {ar^ összefoglal) D. rohan. (ihaie^) Íkaíeth* dúsan sarjaz. thelő szeló^ thér szer. büdös bűzös. usszeiUcszt or-umni. ^zek erős alak mint marg* méreg. edgy ide és. a. toszik csoszik. csurgatott méz! briitia. ro« hanj. tűsző cstlsző. képző is lehet csali-t pedig mint €1 étet. l: et kttd-osz^ kndár-ion délceg miUht'> elbeszél miidor csepeg. cseléd a théle-alakból deml képzővel ^ . csalárd csalamádé (sarjú) csalit. takarmány. S thék. t. túrba szurba. ’jors gyűl.siet. v. ikakű^. t (tb )-= sz (2. jirt Ryors. Ihtde^ túsz. ö. mint a magyar^ bán. gyorsan! orszi-pQttsz gyorslábú //. csalét csal ma (süveg) csecs. v. dinos csinos stb. is huszár mcsé-l méz. jót (mindjárO jószág (vagyon) juss (örökséfj.jósol opad-úss szolga. cil csajh (sár) csal csef. ö. paza irokhar S tork. cél. míz nmrci (must) paza-rol. sarok siker. A hellénben: tü szü. arssaf orssení indulj. ükog cikog.

a ma­ gyarban finak színak.(-gg) hangzik.felfal iarag-. szalma szarma.u.rágalmaz. ö. szét(zúz). szívesen**jó kedvvel ' thÜ7 9 fosz lólek. A görög szótárakban valami altikai fügelopás feljelentésével hozzák a szót összcfiiggL-íbe.szét{as2t). Hz l = r fogbangok váltakozása. siüník vir. hogy cldGntöttnek tarthatjuk e szó etlmonját. *iika rózsa íher szörny. h *= v dap. feíge bakafántos íznkofantétz (fuko/ant) patvarkodó. a. aki fíigét mutat). . szív jelent bátorságot is. i szittya szem a lelket! ♦♦) Téves a hellén eaíf egyeztetcse a latin üiao-val! Tk. l: sino^*) hnd. S cstd^ mcgncdvesit. ki vájt. tehát itt U megvan az (s) változat. I. S ssiaiőta saláta.. szű^r szem.A hellénben kribanosz kllbanosz. nigc szühta^ sziike fUgefa. bélfa bérfii. ragyogást jelent. V. fukofaiitosz a fiigct mutatott.viz.) szün. (faitta mutatok. szomjas szdr-ny (dem. tehát »ázét« ere­ detileg ige volt thiitu-osz lólek. de ez mese. a. (kever. k = cs rvr* mondani. kívánság. ug! síim. turbál zuvál (rágalmat) tök. német au^t fényt. jó kedv. szur^bas. b = f szokik /r7^. a szittya alak a régibb! rodo-sz u.pletykái sziku-a Vők. I —j. n: salat*^) yegysgt. vídes zab-ál zargat (zavar) zeng zűrből. csajka. kcpio. sajka. S szilg szakik saláta fatolo-sz. zsomboly zsombor stb. de siker nclküU Alakilag és jelentésre is (kötekedő) anynyira meglepő a hellén és szittya szó hasonlósága. n: sichale. csűr (öntöz) fel-d kut-ó*. epHhtmiosc^ S ssumjos:: kívánó. fpi-thiuneigen kivan. /á U cscátc. Sólent törtek már a fejüket nyelvtudósaink a bakafántos. e rej­ télyes szó eredetén. így lett /iiAon-hól (I: ficüs) szűko?i füge^ fdtaA^6\ sziUa. ö. zúg. -ka dem. a. Italvágyó. S2Öm szomj daids. velő verő. Talán inkább a >fi1gét mutatni* kifejezéssel függ össze. k. hubball. Néha a hellénben és a szittyában a kezdő / sz hanggá válik. zavar) diúball. (tarassz*) u. sziv» bátorság. énekel lur-baz-. csv'stcilakulíiQ. c = ö csépio csöplii fihittr elfogy^ megsemmisai. m « v . V. a szem a lélek tökre*) tíiVtitt^osSt epithilmia itlalvágy. ftheng. v = f •) A hellcn augi. rosa fiz f=*sz cseréje. a i « é . Igen gyakori jelenség nyelvünkben e hangok cseréje: ókrend öklend.szét szív.

met. k tsz izom gyalom. nyájas iker ikel-osz hasonló*^) Hz n : m orrbangok cseréje Az 7 1 felcserélése w-el elég gyakran előfordul. mély föld mér.a.görbül. tnulion malom pctfczsclem petrossiJm-on u. lombál málna. görbít kiinossour-a Kis-medve csillag kliara öröm. kórodzik anktd.fül mérni mandragora. lélkr rejt. *iz-on dem. íilöl rejt roslcad tántor-og tar (felhajt) Gonczöl-szelcerc' hála kfdinde* hcngerít.recseg. wií/r. különösen a sző végén: vagyon vágyom. küli$idrros:^ guría. hála. giiroHutű* (pnrtic*) kerekít*) amis. v» o* halogat hclkr holk húz-von. W. Et. S kalangas zúgat. szakasztott más Úgy aztán helyes e kitétel: hármas ikrek. tem szietír telítum H d : gy cseréje. halogat hJa»§-az. ü. mint a hellén didumoi. dió gyió. rejtöz (álhalott) Iclh'argxa álomkórság íaszkads.holnapra halaszt auri-on holnap. n: meilc niili-as. hadni khadz* enged. marina mérföld. a hármai ikrek egy Ica* a kü-ft*jfa. karún karúm. v. pendely pingj^ei. malom viu/dn V . hila&sz örvendő. kadi •) Miklosich tévesen krétai (talán hratosz crüs) alakból. hadni hagym*. Igen gyakori jelenség nyelvünkben. dem. hagy. lebegtet mdron eper. (iúl-isss) felhajt. sót a szó közepén is: dinos dimos. **) A Salin gcptittuí is nagyon hasonló. v* ö. izom. anhtra horgony rombf forgat. mnadragora u. kan kam. girinda haUsz-t.szárba indul.gerenda. ug. ropog iantal&' reszket. lélő lejtő. csenget anianross komor katda-ss szár.n: maliién laik*. Tából vaskarika kitcicnci . faküvcict. a. ö. mír nadragulya 6'röl. báfi-t híid-nap (holnap) Iiarang-Oí homályos kóró kór-odz-ilc kuakor-odik lóbál. hogy a d gy-xt lúgyul> pl. aic" óVIeni. szeder mil'ion mely föld. t: ilim S ilin háló töm. kocíány kanl-ids. kegyes. kanyarodik kamarodik. billeg tfih. a német t^ ll in s és a tOrük iker. ellenben ha a kctttíbOl szúrmaiík a szó. v. hogy? hogyan? liod? hűd-oss út és mód hagj'ni.

-de dem. k. < 5 . bolyhos bó'g. krado~ss ragya húgy. buta pidoz u* a». háborog kaviárén. o. f. amikor már ez önállósult s gondoskodni kellett külön jegyéről. a magj^arban múmus kawarMit. jmgoss varázsló. hogy az ó-hellén b jegy a vele leptemnyomon felcserélt iu hangnak lett a jelévé. könnyen felcserélőd­ nek egymással. húd» úgy kigyctmc mcsgye. o. mes-de ragya Hz ajalíhangok váltakozása. bornyú. b. S bíikssH buta műd'osz. m — b. ug: mangla. bakos hóbort habarcs. vakog. büg buksi (ostoba) büdos büvol Szetés mozog. U — Ih páHa pálha tnük’ * b6'g mtiksco-sc. a pocik. bhtdt: felbuzog. ficok. hogy az ajakhangok (m. mászik . A székelj^*szíttya ABC-ben aztán csak akkor iktattak be egy X alakú betűt a b jelölésére. ba-sz. a bagoly volt a régiek jósmadara. *r képző bradt^ss^ S mct. bagu bankus. h = sz. v. v. p. a katonák háti zsákja viigii-. V . (L. 1. v. annyira nem volt önálló ez a á hang. hamariinoosz féleszű. Mikor őseinkncl az írás használata megkezdő­ dött. p). S bagó bűbájos. vicok.) Az ajakhangok váltakozására Igen jó példa a makogj bakog. -r képzu. hóbortos hantara pöce-«^rok. a b és m váltakozását: morog bozog. biive rejtelmekbe beavat mhzthosz bér. bozog piffgehsjs. mozdít bozdít.) tuess'oss köícpcn levfí. bl =* b kffd-oX2 templom hud^os:: vU. tsobareit zavar-og moszkho'sz állati kölyök. Lrissuk először. a tŐ közepén és végén is ritkán jelenik meg^ idővel azonban a többi ajakhangnak í-vé való átváltozása folytán egyike lett a leggyakrabban használt hangoknak. k. S bűd rothadás Mtlf% S V hlat. v. mert a száj majdnem ugyanazon alakításával ejtctnek ki. {mhstk^) bibaz. macska vioszkhé. 4iátrább a székely-szittya írást. ügy (hHd^) Fekete-ügy kti^ktlifno-ss tiszteit (hnnghason.jobbágy. batdu rest. kavarog.(baia-) menni. borjú. jobágy agya-r bárgyú bagyo*g egy-hdí opad-o&z szolga od&ttrss fog.zavaros Víz foly. ö. bufii mufli> mankó bankó stb. Eredetileg alig volt egyeket szavunk. mely 3-vel kezdődött volna. -ly dem. fizetés. viszont az in betűje a v jegyévé lett. bocika bocsko-r bik-ik (közü5ül) bpiyli. bagoly. S bigii clhál mail'űzs bolyh. liíosskha borjúbur. habarcMc bocs. b (p) =* nu Ismeretes.

S püssag szenny pük (nyálka) mnk-osz.közd* civakodik piszok vtiiszag^ma. P ( b . marad Icésik A<ir-. az elübbt alak jutott be a szlávba. majd 'da (-d) dem. pecs-v füsz-tej fagy falu. fácán pácán. inüsziddmii:*. S banid. de a pisze a mlz-böl a legsznbályosabban képen^e. f kezdeti szavaink egy része p kezdetű volt: fánk pánkó. v. Sce bice. S búrti törköly. S pharsz torok. v ) . mén megy. mint kavarnak a kever. erősbit karf* el hervad szif-on cső. takony vniss. cafra cavira. fecstej pecstej. fccs. 2. fua őrségi alak priz-» S piriz fürc. inníke. Lépten-nyomon váltakoznak az ajakhangok egymással: sávos sábos. Lássunk egy-két példát. ez ugyanaz a képzés. . orrát fintorgatjíi. poszka vaszka. bunyik fa ^o ss bikfa. fbarosz. vten mcíjhágni hrad. zsibaly zsivaíy. Eredetileg / hangunk is igen gyéren fordult eI6. a i csahol csihol kófo-sz tompa. mén (csődör).étcső.S th *= sz biiszi beszéli bcszé-d» bcsze-da.orron át beszél S á/?í^ boszankodík. orron át jOvő hangra céloz. ápol hervad. a város vidéke poa növény. paraj varaji vacsora bacsóra. ftta fíirész. bosz-ant bain^ S bén. dorosz törzs orfo^sz árva ophch növel. boru-l vrauro-ss. gyámolít. gócány. fickándozik vickándozik. S /« jr . ICétségkivül hatással voltak e sz6* alakra a niüihi-.mén (megy) marad beszél beszéd pisze bősz-üí. S beze mint főnév. mint a bazr. POsze alatt ma már inkább a selypűőt értik. pÖsztej pafosz íagy poii-sz város. arra a kiHonos. S fújnik-sz gyilko?. big.sz-cl fonik-osz. bez-hVA besze. cbbtíl baz-é. t = sz (c) páhol makk-. poc puc-ok. hoivaszt cso^ esi ve püosz első anya tej. borszívó . bi* tolyog fitolyog stb. poc Jegyzet Beszél szavunk a bas.beszél ige erős alakja. tehát »büsz-ke« is innen és nem a bűzbal borús. S banross homályos murci (must) bnU'ia. v. bojnyik bik. Fene ponc. mely annyira szembetűnő a pisze (orratlan) beszédénél. müszidd' és mnthidz' alakváltozatok is (itt th**=szX előbbiből bcszé'l. A hellénben karpasza karbasza. S ptaz egér. szfürisz szpiirisz. A müs* (orron át beszél) igének lei^szabilyosiibban nie$jfelel a pősz-it és a pősze. S. buta pharütíg. képzővel besze-da. S pílk nyálka. beszed. folu fa. alak­ változata: pharsz-üng. utóbbiakból bcszid-cl és biszidz alakok származhattak. Ö . S pah. íiriz bunyik.f . Bakony kába bárzsing (étcsö) árva ápol. A hellén / (phí) is inkább csak hchezctes p. bálvány válvány.

pl. a magj'ar sz-t a hellén x^-el. de ahol a szittya cs-i ejtett ki. darab. cseppü sslü^pi u. a Iiellénnek is ugyanennyi. s. zsámoly sámoly stb. pszí. % ‘sz. külU hülQ. ez utóbbi csak az ó-hellénben. alig van szavunk. kssün szitu stb. fniiglo’ss. csubog zubog. eriss vers mür-on növények jóswgú nedve. azt nem tudhatjuk. öcs öc. S víM velő meriss. U . illetőleg a fdniciai jegyekkel. z. viszont a dzéta. sztí. Rz sz hangok váltakozása. pénz penca. v.. Megvoltak-e mind ezek a hangok az ős-szittyában? Úgy látszik. ez. a hellénben pedig. Természetes. kantár gantár. E hangváltozat is annyira közönséges nyelvünkben. V. ssféko. hupolag kupolag. vi^yít örvény. hanem az egész sz csoportot kell összehasoniitani. tehát őseredetüek és nem utólag aikoiták ezeket. ö. vagyis szigma. v. sz*' (z). hogy még — mint hittük — az' Írásjeleknél is éreztette hatúsátj így lett az d-bellén vi a székely-szittya v jegyévé. De sok eset­ . ott a hellén valamely más. Az sz hangok nyelvünkben a következők. kszí. ormcny velő vers (sínk^z. vatarász matarász. ö. melyben ha előfordul valamely sz hang. de a szittya rokonságnál fogva feltehetjük. hogy felesleges külön táblázatban szemléltetni. vegy-ft. igen. v. -ity dem. -izbcn) vir-ics (a fa édes nedve) nev-ez vékony-it vegyít honná vihar. ly betűit.karcsú H k (kh. örvény. E hangok könnyen felcseréló'clnek egymással: pszatharosz szatarosz. kavar kever iHtkxtVr nyújtani. kszí.ö. hűvös himes. m — v. pszí inkább csak később önállósultak. legtöbbször az összeirt szí hangot hallatta. a. vér (Q)novtra^ nevez. mert a székely-szittya ABC-ben e hangok jegyei mind egyez­ nek az ó-hellén. dzéta. S versz rész. hernyó gernyó. zs. Ez annyira közönséges nyelvünkben. nem szabad külön-külőn a hangok jegyeit összehasonlítani. hogy az öszeirt sí nagyon hasonlított a cs hanghoz: csepü. hogyha összevetjük a székely írást az . örmény örvény. iy. repce repcse. g. hogy ne lenne annak egy más sz hangú válto­ zata: fészek fécek. sz. ö. vankuj mankuj. mint pL a gy. de ehhez hasonló hangot. ó-hellénnel. szampei. karistol karisztol. Hogyan ejtette ki.á. v. vatat matat stb. »sz. b) hangok váltakozása. sz. Végcrcdmcnyben a szittyának az sz hangokra van hat jele. sőt a szti is mint önűllü hangzó (összeirt sí) csak az ó-hellénben. ö. cs.

szigony szék-ér szep-eg szírt szit-á-l siiabiZi^l sikló-s siket. fí dzéta. utóbbi hang kevésbé volt használatos az ős-szittyában. A Stefán név is {stefaii-osz ko­ szorú) megmaradt mindkét viíltozatban: Csepánfalva és Stepánfalva. Néma és süket a hellénben is ugyanazzal a szó\^l van kifejezve: kophosz szir~osz verem 2. de hittuk. T y / í| T s _1 __ -H Egy tekintet a mellékelt ábrára és tisztában vagyunk azzal. a Hcgyalján még >stira« és a tótba is ily niaUban jutott be. . mert meg kellett különböztetni az ugyanily alakú gammától és lambdától. szi^é-rosz hallgatag. H szigma. hogy az sz és /i cseréje milyen gyakori úgy a hellénben. noha az ss-hcz hasonlatos. de most már igen gyakori. Némely esetben azonban nyelvünk­ . a csángó még az ősi jz-es alakot tartotta meg. v. szigdt-osz adj. sírverem ssigf{fí~an hajító dárda. szótalan.ben eredetileg a szittyában is jr/-nek hangzott. I I A H rrír M ‘ 'Z A. rizs. Az s jegye olyan mint az etruszk sz. E hang kiejtésénél a hellénben gyenge cl hangot is kell hal­ latni. de a német és latin. cö Székely-szittya betűk: ó-hellén betűk:. . C). A z és cs eredetileg a föníciai i jegye. Az sz:s cseréje a magyarban is közönséges: szuttyan suttyan. itt"0tt van csak némi lényegtelen változtatás. S sscth^a szita ssfíllabis-' betűz szigalo^ejsz sima szigor hallgat. E jegyek k ésőb b a hellénben körös alakban jelennek meg ($. A hellén íz-nek a magyarban is igen gyakran sz vagy s felel meg. 1. süke sír. . lusztos lustos. de az ó^helIén alak ennek a kettőzése. -r képző ss£h~ fél ssürHsz zátony ssc/h" szitál. mint a szittyában. A ez nálunk talán csak későbbi alkotás. vonni. a székelyben ester. főleg sz-hől fejlett. hogy az ős-szittya és ó-hellén sz jegyek tökéletesen egyeznek egy­ mással. reís. így a csira (meddő) szó a hellénben sutéira. gyakran a magyar is ezt a ii-t nem érezteti (oryza. gerely szikhr (ekhr) húzni. Zeusz).

ö. jedz£? kkhds* S khjedz Icbít jegyez. de így mákos csík-ot várnánk. 1: accr V . becsü asszony a^szi^a becs. Pécs pedz-a láb.vakar. ö. a mi nyelvünkben füleg cs han­ gok felcinelv meg neki. ahszin. csúszik ^szitsz. Lássunk néhány példát: fut fudz* fut Abrud-bánj'a obmds'on tiszla-arany madzag (k9)modznf összeköt jegyez. A németben sc/i p l kszitr schur. szűnj. Ö . sót megesik. panzer páncél becs. júdszani. hogy a d egészen elnyomja a z hangot. csekélyebb ócsárol. a^szian érdem es. asszonyság. X alnku jeggyel ellátni. hogy az olcsó cs alacsony ugyanabból a gyökbűi erednek. a szittyából ez az alak jutott be az osszétba is. domina csiszol. De jelent aljat is. hogy ezen Összetett hang már a hellénben is gyakran váltakozik az j:r-el (ksziln. A kezdő kh (h) elesés igen gya­ kori. A székely alacsony (alávaló) szó megfolcloje a hellén ataihoii hazug. 3. véjjét jelenti. karadz. A csikmák népetimologia útján alakult. acil o^szu-sz. kórózík kóródzik. megiksol szoba dsopho-ss sötét szél dzél-QSZ fölgerjedcs. S met. nálunk mctcit tésztát jelent. acél. A csikmák hangcsercs alakja a mácsiknak. Egyébként gyakran cs. olcsó * olidzo.károg mácsi-k mádza szárított tészta A jegyez szó eredeti jelcntcác valamit meg’kselni. madzag^. a ^ rf-btíl fejlett. Abrud. sz felel meg neki. -édz ígeképzőkben. hadni és az -//. tisztelt v. ~ntí valamint az -áJ. úgy mint a dzétábán a d. mint cím! a^sziosz. régi jelentésé is: regina.ben igen erősen kíérzik a z (sz) mcüett a d.kicsinyít karatyol (a tyúk) kradz-. jcdzo. pl. heves mozgás szeles dsélo-ejss szélvészea asz*ilc adzr aszik szög dsü^-úss öászekötöi kapcsoíó szobor dz&pkor-osz állatokat ábrázoló bécs. Pedzcní is innen: valaminek a >szélét« érinteni. alj. Pécs ugyanis a Mecsek lábá­ nál fekszik. nyegle. n kszL Láttuk. — »Megyek a btl’csbc«: a külvárosba. vége v. bácsi => a tisztelt. az asszony szó régi alakjában tisztán kiérezliető e hang: akhszin. szüle locs-ol khids* öntöz alacsony olidzón kisebb. tehát a pedza itt a város szélér. ksznsztér schustcr. mint a jcdzo szó mutatja. a hellénben szárított tésztát. főleg n . székelyben: levelezik !e^'e!cclzik. a hegyalja. — Már Budenz is megállapította. mintha a mák és csík-ból származott volna. csiszol . a*szio* becsül V . A k gyengén vagy épen nem hangzott. dörzsöl. o^szér-osz éles.

cafra cudar ^szeudar-. dörzsöl szikkad Pszikit^ szárad.csiszol. finom szakas2^ csak Pszakasz morzsa. c vág}'' sz felet meg neki nyelvünkben. hepciáskodni. sík-ál Pszékh-rasz. puha hepciás hepszia. kezdő f (v) mőiai^sz hasítatlan mancsu ^szcrosz száraz ^szür.simít.megbclycjjez^ meíjjelol. szav Pszof-osz hang. -d dem k. z. T\ szk bang. mint a bevezető sorokban már láttuk: ez a csira stira és a csepán stefán alak«.közel van. Mindössze két szavunk van. sík. tszápháT'Osz szennyes cábár. 1: sicco szittyó (káka) Psziaího-sz gyékény. A p hang a hepciás szóban mutatkozik az sz (c) mellett. Pszékh. -/r képző. nyír ^szüsz-7na vakarás. mint ma is. cfgér (bélyeg) sz/(g. cégér = ismerttíiűjcl. . zs. tsz7tdro~sz álnok^ hamis semmi ^szmnnii'^on porszem ^szaviath-osz por szemét szikra (kicsiny) Pszik-sz darabka. cég-ér. Általában cs felel meg neki a magyarban. cseszkó gúnynév ^sznlüph^ion fadarabka e^szonko. nyclvcsap *) A cigány szó a saittyából jutott be a nyiigati nyelvekbe is ! Eredetileg sötét szint jelentett. ^cübek szUip* karó (tehát kihegyezett!) csnp (szölfí csapja) sciap-tV/ szülütö.kevélykedik. tépés ^szii.évciődni. nesz szotyó-s Pszafha-rosz lágy. cub. vakar. -r képző V .szőrtelenít. Eredetileg az ősgörögben összeírt sz/i. morzsa. -cs képző 4. tuskó comb. káka szó. cub-ák cöv-ek. Itt is az sz hang érzik ki erősebben. ctaányfeketc. a csiszár .suszter csesz-kó cötóp feszeng (büszke) mancs (pata) száraz szőr szösz szűcs ^sztissiér a csiszoló. ^székro-sz vékony. ahol i/-nek hangzik.vakarni^ fényesíteni. csak egy-két esetben c^ sz. ö. csöpp szomsziSd szumPszaü. cíj^éres = megbélyegzett cigány (fekete) szíiiga/i-osz Sütétszinű^) sztnp-oss szár. H ps2i. ^szesz. cigánymcggy stb.

> r.áíKt. sztitphei^izszUphan-osz koszorú sztephosz fejdísz.elvesz^ elrabol szUrecsz tönnött.mereven áll. helyez. szük (ruháról). maddÖ. ssinph-\>6\ sztfipma hason.csúfol.csípÖs. a tim. sűrű szlrobe' körben forgat. a fanyar. a hellénben is tiinsó sztűp-icria.tapos.aszút csinál szlim-ma az összehúzó. ü. lép sztériuff támasz.) csüf-ol csúnya csurutos* csűri caöííged.(magyar ás) ősgörög szóból a hellénben és latinban . tölgy szUgé takaró.) silábol (pislog) szerez. ösv. csarata-ból Iian^cserrs alak. S dór száthon zátony szUvtb'. *csrava-r sstcU. v. ez esetben mint két mássalhangzóval kezdődő szót kezelték.. csarta csorda stiph-osz csoport. csáva. sztor/io. csapás. rúd sztapkid-o. ö.bántalmaz 5zt7tgn0‘sz utálatos sztroiUkosz. sere" siiphtú'sz tömött. S czorutosz veréb. szomorú. hogy néha két külön hangzónak vették. így lett asz. timsó tehát a páCúló-só Rbotacizmus. csüged csük (-k dem. cserliol sztikh-osz sor. csatara csrata-. sstiiph. háj Néha csak i hangzik a szí-ből^ ami mutatia. Slcfán cscpész (fej disz) csepQ. v. síira (meddő) csinos csipa csont (-d dem. csihol.) csoport csavar cselc-kcdni csép. k. rcnd^ vonal. a németben íi/rtj-ból zyar. szUifel-iz. zsarol szoros zátony zsémb-el. karó. gyaláz szUaty sztár zsír.^ fanyar (o)szlomt csont sztob-az. cseppü cser. v. estcr. k.fél. vagyis az első mássalhangzót elejtették* töm. pro^sziiiiu-ma pedig pác. (hímvesszőről: sztfi-nia) sztilb^ világol. csilámpol szUriz. a Intinban AoMos-hól lett honor. kedvetlen sztil. zsembel zsír sstipasz út. I: robur szilárd.Ci^apáá (nyom. sztiimma. csinján = szűkén sziipho-sz megsííritett.) csata csata (sereg) csapat (-d dem. fölkészül sziiip-űsz bot. sorban álló szfcira. a székely ben meddő szieinosz feszes. lábnyom sztiidia csata sztratia sercj. ö. csere cserge (pokróc) esik csíra.szájt betöm sztel*o^ tilalomfát állít sztibc. halmaz sztéthion. pl. sztepküsz. k. tap-os dorong töpöd-ni tim-só szUn* teli töm. Ö .szid. szUpk. tcm til-t tip-or. sz/ilpé csepQ szter€-osz kemény. csóré is veréb sztií^e. szórosz rakás. cscpcsZ“háj=takaróháj.beburkol sz/üppf. Az sz Cz) hangnuk r-el való felcserélése több nyelvben előfor­ dul. S met. csíp Csepán.

ara. a göcsejiben a met.pusítít törvény theszmion törvény. A hangátvctés a görögben abban áll.pörköl phirsz-. n. parhitn. trőkhón gyorsan gördülő torkha-. persenés targon-ca sarok. borona) prino-sz. melynek a theszm~ion dem. m = v busz (hüséfj) pnr tűz.körben forog. hőség A törvény alakot a hangtani szabályok alapján pontosan le tud­ juk vezetni a hellén thessm-osz szóból. a metathesist szenve­ dett. perino-sz (berena. prdun. Írtí.sanyarog. pl. az e /-ve nyúlik meg. *púza pnro-sz búza puszt-ít porihc-.ára. mindannyi igen érdekes. a dem. sark bar-ka gerjed. pri/ta-sz tölgyfa phftrg-. ár. hogy egy r ^ s z vál­ tozat a szittyában folyt le és az ide lartozci torok szavak (kazik karó) tulajdonkcpen r-ből z változaton mentek át.(görbe) vagy phiirg. pnxu-sz szelíd (állatról) . H metatbesis. m :v változatra lásd örmény örvény. t h ^ t változatok pedig szintén igen közönségesek. a második. szántani. tűr görbe berena (tölgyfa) pöric-öl borz-ad.vagy pL a kolop (tökfilkó) szónál: kolop-s2 klóp-sz spitzbübe. irtózik perss. prészisz gyuladás torkhón. gnipo-sz görbe p^ri/fo-sz. hogy az /. t = s (sz) búr-. E szó különben a szanszkritban is r-es alakú: dharman. a megterhelt ás ár. A táblázatban a görög olda­ lon az első szó mindig ős-szittya. phrisz. r elölt álló rövid mavfmhangzó a folyékonyhang mögé kerül. -ion képzó'nek a magyarban -ény felel meg Telhangu szavakban. gyomor í^ömoss bé).metszeni. *gejred porhany-lt pára (szelíd állat) tnr. S posstc. barom barmok* Az átvetett maííánhangzó gyak­ ran meg is nyúlik: giirpa. a hellén. gyötrődik giir^o. A szittyában gyakran mindkét alak forgalomban volt. áá.(pörk-öt) phrilg. pkrfi^. az a í^'-vé. lássunk vagy ötven példát. alak megnyújtva *brána«. Legg}^akoribb az r előtti magánhangzó át vetése. brn-on barka (e)geir. borz-ol perzs. De lehetséges. pL eper ep­ res. berzenkedik. pl khannata (garmada) khrémain.nr-. troMia. szántani ár ár-iss fúró leér kheir^ kher kéz.bcmetsícnj. irtani rittrini. felbuzdít pautn.feíingcrcl.borzad. ei — é bjíza.lágyít pantsz. alakja.

tn í^o ti (Galam bos) kharmato-. csurdé = csipasz varan-cs ftirn n -o sz. ö. v. S rekk.duzzad. dió gyió b:irgyú A második csoportban az l. bartno-k d lnnilss.buján no. duruzsol ihorosz.. derm e-d derm esz-t-ö *=» kem énnyé. szín. ikro^sz zsibongás ssfirgii-. ami kerek turak. khrómto. . v.bérel karss/ss. S csőrié-. l: vir erő. karcol. ir/'I^-f'a seprős b o r (arke/. kíván korszo-sz. krőma bor. behajlás pira-.) terma terpma hasonulva ihremma u. írokh(hss minden. trákkun* darabossá a m A l torkos t0Tg-t fal.d — <jy bar^yn. fli-a ajt. hradn-sz buta turgoH. arkka a* eredet.liorzsol. krotc. csűri = ve­ csurutos (csupasz) réb.is!) re k-észt arkhai-osz. vapio gyerm e-k (-k dem . ü. k. ei az alak a stóviigi rövid t-t jobban líiltünteü. v.T urgonyi (név) garm ada törm elél: horpa-d ás bér-el k arcos (bt r) törk-öly tark ó (nyakszirt) bárdit’ . fr u n -o ss varas béki. o. l = j. rab h(irp-az-.friss és erőtc! es fürge. a m et. az n nyúlt fel-. p n a .csOröírtet darázs. virgonc kharu-. koroma. khré srülísége van. torkho-. gyarm at türma. v. aunt a {^armadinál láttuk. sstroHtosz \'eréb» kis m adár. íz i lehet dem.) boldog fej-ni f o / t \ JIoi. thnron k ák a őürkk~t briikh. m erevvé lesz sslurutoss. Ö. S rékíié régi^) régi rabol.be­ horzsoí.) balga (-a dem. bold og.erős vagyok. folytán : zt. *öttr-íon Caortet körte. a rtJg.raubcn. bróma bőg barom . a fekete festéket korom korom ból csináltak b ír (erős) bira-. gyékény thnr. S hrap. krássis:: vegyített bor íttrg. n előtti magánhangzó hátravetésére mutatok be néhány példát: hóíyag (-g dem. trd^-lés:: nyaláiik. csípős. irakkeU csz nyakázirt.odafordulj nekifekszik terp-eszkedik erkh-. is. kem ény. phhtak-sz gazdag. a. khran. bria. pufFad. blak-sz bárgyú pidtak. ircp. sc/n '^a . vireo jó erőben vagyok bur-ián-zík bar-. v.vagyon. arkki. ten^^eíy tengő tarhonya tarkhitn-. b m . drim üss metsző. kr<ys20 ’s s bor. karcol metsz. tünwsj.és víztartó korsó terp-.ordít* b őg birka bőrma-. kitarasss. (eirg. Jle* kií v' fii-. f = h fentereg h entereg baik. eredetileg d erm ek cs rf-bol qy.rekeszt. k. thrnmmn türedék korpa. folytan az a í-vé nyúlt. k. bn*mé. horpé Itajlás. thél téj fíil (aj lő fél) *) Mert a mctath. 5. karcol k ér kh /r. k. máz.

kífoly. rossi. Icajsza vagy kajács is ferde. ple-osz teli. bélés pélész. Ion t. ügyetlcn. ügyetlen. menye inenía. hogy a magyarban is vannak példák a metathesisre.károg beref. ártahnas. A kajsza fszkajosz) értelme nagyjából niegegyexik a j/xZ/xével. sőt itt a hangcserének oly alakjait találjuki melyhez hasonlókra . (rásüti a bélyeget!) villogó. a latinban is a únistcr bal. a németben is recht egyenes. rézsutat is jelent. gíz-gaz nö boróka ^apró fenyő) barakkit. káka. fecseg boíyon-g palan-. szerencséi.süt. ihml’ lármáz. brakh-osz a víz sekdyes helye. bele is a bél (^07uűsz) a megterhelt. pank (pók) piánk alak megvan a németben is» 1 . Igazában véve ez ncín is annyira métathesis. vt. bal jelentése: baloldal. nyoszolyó alaU! hinár viindr. bileg phiUg-is. tevékeny neki durái karika kanko.széttör b^ak. ö. jóllakott. Mikor az /. to plc-on a íolös szám.J!u. mncict 1. gyomor bélés. a hcllonücn is stakhasz sarj^ kalász haló-vány kkclo-. a. kedvezőtlen és üj^yetlen. plán. ügyes. mint inkább egy hangsúlytalan magánhangzó elejtése. khhoss halovány sárga. igazi. a hellénben is a bal egyszcrsmint szcrencscticn. l: fuígo pel. suta a balkezes. ahol nád. hol-d? meny. 1 — r kolop (tökül kó) kűlop^ kldp-sz kópé. már hivatkoztam is ezekre az alakokra. mutatja a >bal5zcmez« kifejezés. pinnloss pnutosZy talaó tlaó. fim: Tíúle khalina. kin. klang-az ztig. phlank pók. .^ gürbeszarvú. baíog. á\ ihnaSy ügyetlen. sandít Ellenben a dekssioss jobboldali. khloai>ma sarj. i. a hellénben bél. palánk. ügyetlen^ marháról a gObeszarvű. tömeg feles (számos) harangoz kalang-az. a németben linkisch suta. v.hall. links balról és vtázAlyáról. jobb. 1: lluo hil. a folyékony hangok előtt levő magánhangzó a legtöbbször i’ i3^omcalanul elvész. kradz. plundra pundra. 0.bolyong. piánkpele. v.uniaro-sz hínár aján-l-ani ajne. brakím-sz alacsony dura-^ dra buzgón tesz.) kalász fnl. Hogy a bal ferdét. n után magánhun^zó következik. ferde A balog. spitzbube phaJank*sz. khlatna felső ruha khohuz. hálót! Láttuk. v. ferde.. világos Jilogo. vjandra^ora u. -iosz rcísút.kelepéi iuTUp-^ ihrup. bat pnlng^ pld^o^ss oldal. phleg. ferde {szkajosz — kajsza).foly hall halina (felső r. ferdén néz. ö. A hang­ súlyt tárgyalva. plész-ma töltelék bélyeg-ez.ajánlani nadragulya fitnadiagora. kranbul-iz-. bref-osz kölyök keretnbal-. kriko-sz kerek turul tund*. pók plok* sző. megtöltött. karatyol (a tyúk) veréb (csipasz) kerepel darab-ol berek karadz-. Jiogo-eisz fénylő.

palát lomha met-sz. A leg­ gyakoribb eset az. a nagykunban dupdz megütüget.ritkcin akadunk a hellénben (pnukitész pnknilész). S ^rdít lölgy. m et piaié síéíes lap. bódi dicső-ít. Icptcn-nyomon bukkanunk iíyen hangcserés szavakra mint pök köp. Megjegyzendő. de nyelvészeink nem ismervén e szavak helyes etimonját. A baranyai tájszótásban (tip-dl lent tűr. bükkös sut-a (-a dem. 3 p'ütő bevésett ábra. így lett a poraész parázna.metél. túpa tígr-ik. S ssmi bal. lehajlilc. fó'jeientése »ütni<. csud-ál irtani. hogy a fentebbi táblázatban közöU hangcserés alakoknak egyes esetekben ösí formájuk is fen tmaradt nyelvünkben. bé^-' kaiharosz tiszta. a bélyeget ráütni. ö. v. S csiidd dacső ridzo-^ ek-ridzo. sibilla (vaksi). Icuporodík. vanyíga nyavfga selyp Pszdl-Qsz. n: nietzeln porn-tii. S pssell selyp kevély khUuc. n: spuck-cn dón. amikor — mint az előbbi esetekben — mindkét forma hasz­ nálatos. külön töveknek tekin­ tették ezeket Például a magyar hiitii vagy a hellén iiipo-sz a tiip. Tájszótárban lapozgatunk.paráználkodik. pút" elámul. S pislo pislogatő. elhűl. hogy eredetileg a szó elején volt a p hang. eszeioi hid’. S mti. v. mint cub buc.kiirtani.) diisz. fül cg a kunban. evező lapát. o. bég-ma köp. S vám? ványol. bütü takaros. 5. Könnyű nicgállapítani a Iiangcseret akkor. de a helyes nyelvérzék feliáineri a két szó azonosságát így veti hátra az n hangot a hellén is: pftukil/sz pnknilész. S csuda dicsőség. tntaros takar-(t pök. bukdá-csol kubda eíorehajolva tiipo-ss. A székely pdyp alak mu­ tatja.leng. a. S pnt tnph-. pornész rima sipklű-sz. amikor két mássalhangzóval kezdődik a szó. Ö. S kliiz'é dölyf E táblázat két utolsó szavában a szó elejéről vetődik a szó végére a hang. fortély túpho-sz buta orkht. szerencsétlen vány-ol (kallói) (kjtiáf-e. szhtp-osz bot. takaros kathar-idZ'. S púk is.Ige szár­ mazéka. a palát alakra v. forog bot bód-ul. köp nád forté-ly. ö. vagy a kdttagúnál az első vagy másoílik szótag» mint morzsa romzsa. guggol. buk-ilc betű*. a székelyben diimdl. dűnn*akss. de sokszor az eredeti alakja a szónak kiveszett. hátbaütöget. hegedű hedegu. rit^ka paláié. amikor az egytagú tő meg van fordítva.u. A szó valódi értelmében ez már nem is hang’ cseres híinem hang»játék<. Ha a Magy. rittani lapát. k. \r. husáng suháng. títp üt. dicső kiido.niegtisztit bék-sz Icöliögés. htdo-sz. v. S núdd nád strof-é fordítás. met-él parázna pisía. lapályos palájos! máht-sz^ S lomn lomha tem-. . csinos. d. v. ez az alak nem hangcserés! erdő dru-sz. ilyenkor csak a rokon nyelvek segítségéve! deríthetjük föl az ősi formákat. ford-ít buta. pislog kúp-. S cituU dicsöíi. vak. kalán kanál.

-ba. az a helyett m . liogy illeszkedhes­ senek a tőszóhoz: -be. aki nem ismeri vagy nem »akarja* ismerni jjCrüg eredetünket. . (pt)p£risz-h6\ bors. de a székelyben még toáros.). nap nop. friss szóból nyers. Ismeretes például. Hogy a f/rpdi. amikor az első szótag alkalmazkodott a második vagy a többi szótaghoz. erre uezve a gycrtnck *dermck cs tcrm*cs szókat. nearasz új. H magánhangzók változásai. gyilok gyiiaV virdít. Valószínű azonban. borzadj berzel stb. í/ícrapotU-bó\ darabont. Am a götüg hangtan mcgndja a felvilágosítást. törzsü.és felhang fordul elő. tej téj.) Láttuk azt is. kakas kukás. ö felcserélése. liszt lüszt. vegyít vÖg}'ít. tipor tapor. szelíd szüld. ad ád. úgy vagy az alhang hasonul a hanghoz vagy fordítva. világ velág. A metathezisröl szólva^ említsük meg még az r és ^ kózt levő raagiinhangzó hátra v e té s é t. ncnna nenne. amott omott. esetleg elejtését is. darabol diriből. -hez. hogy régi nyelvemlékeinkben az « 2 és 0 zártabb alakban fordul elő: az a helyett o van. pl. viher. haris bors* így lett az crisz. A irtfi. Egyik legközönségesebb oka a ni -ünhangzó változásnak a hasonulás vagy hangilíeszkedcs. i helyett az c vagy fordítva. hogy a legtöbb esetben a magyar mélyhangú szavak dóros. -hoz. Ö . viszont az első szótag hangzója után igazodik a többi szótag magánhang­ zója: íhemir tenyér. a pisia eredeti sibilla alakja pedig a somogyiban. (V.és felhangú alakot vettek föl azért.íinm/s hátbaiitüget és tíunnf báibaütés. tarsoly (-ly dem.lő származéka a -ma fontívktpzüvcl a íitmma (hip-mi alak Iiasonulása) dtcs. lap pal. kacs kócs. Az /z-nak i-vel való cseréjével is lépten-nyomoo találkozunk. gyim gyom. így lett a görög faink-bél fonák. íme néhány példa: vihar. a. (hc)tairosz-\^6\ társ. Nyelvünkben lígyszólván minden lehetséges cseréje megvan az egyes magánhangzóknak. kuparisszoból kuparszó v. Hogy lett a rí. milcor p :m változat nem fordul clö nycívüiilcbcn? Ez kemény dió annak. hogyha valamely szittya-görög szóban vegye­ sen al.hangcscrús alakja is incj^van a lictfalui dlalekiusban. vihír. Ez már nagyrcszben a magyarban folyt Ie> s abban áll. töm tem stb. de azért itt is van valamelyes törvényszeaíség. phirisss. S vcrisz versengés. torzsa. ü helyett gyakori az i. k. dorosz bőrzacskóból dorszó tarsó v. régies alakok.^^kian finp töbol a székely iínm. koporsó. bQtű betű. jog jóg. it^ram-hól karám.(p/irisss-)-h6[ birzad. Igen közönséges az e. elaj-on^ ból olaj. civódás szóból vers. ígér égér. trep-ma — S /crma u. Ragjaink is idővel kétféle: al. bokor búkor. donlss (ilorü)-hö\ törzs. s a hellén tért el az ősi formáktól. durasz deres.

Az üveg. el. ang-é a szem. így lesz dineu-ból dincv *r főncvképzővei dinev-ér (denevér) a körben repülő. 14— 15. jég. alés felhangú tagokból uKó szó van. is az axig tőből képezi: di-augész át­ látszó. hogy előbb volt nekünk jég szavunk. Üveg.De egyes dialektusokban. A hellén aitg'^ vagy atlg. Sokszor azonban valóságos harc folyik az egym. A görög diftongusok ai. de mint a jég szó egyik alakváltozata. s mint valami atavizmus jelentke­ zett itt a szittya hangtorvényhez való viászatérés. ez a lélek tükre! A hellén az áiídlszó-\. kész).jelentése: csillámlik. Hlatusz. levegő. Minthogy az i és u már a hellénben is csak félhangzók. aii. melyek könnyen mással­ hangzókká válliiUnak (j. erről. először az is a jégre Aczé\ J. ég és levegő alapjegye az átlátszóság. toa tó.magasztal. dzoó dzo. a magyar igen gyakran át is változtatja ezeket. h. főleg a kuabíin iiie'g igen sok. mint a hellénben douloó doutd. müve-L A magánhangzó-tömörüléssel még nagyobb baj . de a mi nyelvünk nem szereti a kettős vagy épen hármas magán­ hangzókat és többféleképen tünteti el őket. I. szkeitosz kész (kelsz. a két elsőnél fontos jegy a csillámlás is. Ez ti görög ige gyenge cs erős alakja. oi. külön fcjezet ahut. még a rag se igazodik mindig a tőliöz. óul ól. jég. kevély. * . düleü dülÖ. ou. v). eredetileg szintén csak jeget jelentett* így volt ez a kristály szavunkkal is. vagy hiatuszpótlót (j. iavibosz jámbusz. hisz (jóniai) jász (jász*kun). hogy később a magyar Í5 mind lanyliábban kezdte kezelni a hangharmoniát. avik. Valaki megjcgyezlietnc. de ezen is segítettünk: aeiti.*) De legérdekesebb ielenségj amikor egy alhangú szó feihangűvű változik. lett belőle »ájd« majd »áld«. v. eü. uí. ég. pL kavar kever. égni. de a mi sze?/i~úak még szebb alkotás. hangjátékkal kevé-l. éíí régen meg* voltak a mi nyelvünkben \s: keik kék. vég.van. auav. a németben is auge szem. Diftongusok. au. mert ez a lelket jelenti. ŐsgOrÜ$r ercdctílnk.áhit. iaszpisz jászpisz. Igen érdekes példa erre az itveg szavunk. klcité dölyf klcvé. fénylik. Sut érdekei. I) szúrunk közbe: aér ájer. kísz. valamint a dór alakokról. iái jají Vagy egy hosszú hangzóvá vonjuk össze a diftongust: keik kék. Magánbangzótömörülés. s csak több ezer év múlva ismertük meg vagy fedeztük föl az üveget. Igen szép metafora. . Csakhogy az üveg szó megvolt már az ősidőkben is. bozisog bezseg.Umellé került magánhangzók között* Az ered­ mény új szók születése.

De a két retiiiens hangzó tovább tor­ zsalkod ik. A német glas egy a latin ^(acies szóval^ amott üveg.és Nyelvtört. Minthogy auge. ami nem egyéb mint az átlátszó lé^^ a levegő-ég. mely a fényt és átlátszó­ ságot fejezi ki. merevedés.el is nyelte: őg. tányéralakú.^ngyas2^. melyről könnyen meggyőződhetünk. kristályüveg. s mi mehetnénk új szót koldulni valamelyik szomszédhoz. s újból összekapnak: öeg. vég). hialuszpótlóval leveg. ezt is kituszküiják miiguk közül. mert ha még tovább tartana a dulakodás. Az alakokat megtaláljuk a M. képzővel levegő. Ijogyan fejlődik ez a szó. ahol gondoljuk. éveg. a j : ijeg. lebeg. az ég-ni szavunk is innen ered* A harmadik hiatuszpótló. aztán eeg. s így származott a lebeg ige. !eeg. ieg. Ez se bizonyul elég erősnek. . mintha csak ott sem volna az a gyenge hehezet: üheg. nem lelietne ezt is kitessékelni (egy időben sikerült is: vieg. Eszerint a föld lapos. Tehát az üveg töve az őágörőg ailg. könnyen megesnék. de ez csak csalódás. fényük.vonatkozott: jéíjkristályi s c^ak később Iinsználtuk az üveg nie^jeíölésére is. S hogy ez így maradjöti. mint a vastag jégtábla. s odakerül a szó elejére: jüeg. s íveg. mintha ez a horizont nem is volna messze. de a nyelvérzék annak sejtette. Ügy látszik. A j könnyen változik / hanggá: lég. üög. De hamar kiszabadul. hogy az ég összeér a földdel. Táj. Hasonulássul az a/i^-bő! lesz üüg. S most kisérjük figyelemmel. öveg ala­ kokon át eljutottunk az irocg szóhoz. mint egy üvegbura. A máso­ dik megint elnyeli az elsőt s lesz egy új szó: ég. a hang végre rendet teremtett* Egy darabig még próbálgatták. Az említett vég alak tehát őseinknek azt a világnézetét tükrözteti vissza. s vígan marakodnak tovább s megint csak eínyeü a második falánk magán­ hangzó az elsőt és lesz a jég alak. melyet a régi görögöknél is megtalálunk. itt jég a jelentése. most mindjárt eln y eli------. köröskörül az Óperenciás tengerrel. mely épúgy kék. végre a második Iiangzd — ez az erősebb — már felókíeli a szomszédját: “óg. arra már a tudós akadémia vigyáz. krnszl-ain. majd -ő dem. lebegő. Ez a mennybőit a világ vége. ha odamegyünk. szótárokban. Erre a köralakú földre borul az ég. A Iielténbeii is krílsziaíl^osz jég> jejjec. most közbe­ lép a hiatuszpótló h: eheg. Tehát a lebeg tulajdomképen nem ige és így a lebegő sem igei melléknév. mint a könnyű pelyhet kidobják maguk közül a /z-t: üög.jelentése világol. Megint csak alapelemeire bomlik az é: ieg és közbelép a má­ sodik hiatuszpétló. aztán egy-kettőre. hogy az üveg darabokra törne. eveg.

a magyarban zsír. tehin elvonás Mint láítuk a kék (keik) szpnál. gi’ inyszó is! káasz gyapjas bőr. szemtelen. S szoved megszabadít*) teir terpeszkedni. S ivó méreg. banya (kemence) bóbi-sk-ol bókol (szundit) bokái a. ijász uioss. gyújtó kailsz'osz égetu hőség.Az a kék ég csak az Óperenciás tengeren tul érinti a földet.u.kiált^ segélyül hiv bia* erő. dacolni ddlss. \rikor villámlikj megnyílik az ég és onnan szórta Zeüsz apánk. Ennek arányában c félgömb fölfelé \s Igen magas. kiművel ssüíd-ion. fű müe. tanít. eró's hely htar erőszakoskodik. ájit. k. tehát cr^d. . ünnep gonosz penké. olvasztókemence baitba-. a kuvasz hosszúszorü kainosz szokni’an khioera-ss sarjü. k. meggyujt. nyugodt. Lássunk néhány példát a hiatuszpótláara.Iciván boa. évad eV. év. termékeny ai-ón S ai = é éó. szoúdz-. a hellénben pl. áhíí. bia erősnek lenni. aii ó vagy ő lesz. pio-sz kövér. forróság kailkk’é kérkedés kail'* bia-lor.) vihar buja év. nélia a két magánhangzót össze­ vonjuk. a.) gaid-ol gálya idő. eiúsc khdir^ disznó. hosszú idő io^ss. ivódik = merjel6'dik la ia nyii. ott van a nap cs a hold pályája és ott vannak a csillagok is. ♦íja kövér kujon (kütyaházi) kuvasz kűtonos lóhere raűve-I sihed-er szabadít lehen* kedik aiie* kíván. eves (gcnj') ij.okíat. A tejút Is a hadak útja. S kő égíHu. bánná tűzhely.díszít eil'. k. éget. n: fackcl aejd- énekel. hizó /iiixr = disznó kmn kutya. biUtba-szk' szendereg baukaía-' elaltat (énekel) biitikali-ss híítűedény. ai pedig é vagy f. ti Hcrkó páter menny köveit* A végesfti szó — mint láttuk — más tőből való. kegyes kimnosz kutyás. meggörbed gőz bátor dfS2 Ül fák-lya (dm. ebfajzat ♦) A síláv s^^hotli mindkét abkra vaÜ: ez is imitatja. hűid. patka fáklya.süldő. szűknyakú edény (bánya!) bank-iz. -/* dem. üdü üd-nap. tehén. dciíszú-püic. bokolyó bókol (szépet tesz) kő (a tüz-kö) baune. dalol giinlo-sz kalniárhajó cüd'ia derűs idő eííd-iosz vidám. áít bnjá-l't (kiált) Bihar (-r dem. Rendesen az au. szivar sztár lesz. il" ös5zehuzódik. évé idő. hogy a szláv vette át e si<5t a S2itt)'dbűl. kér ait'iz. a. -r főnév k.

nkinek birtoka az enyémet érinii. mint szakajc szakit.örvend khcinmt. *t/ss képzővd a szomszéd. toáros Dór alakok. látjuk azokból a görög szavakból is. meggyúi khcir kéz. magasra jut fá in . vri^j^on ni^ároiz új. ei. dem. p^aHoJi fii. hanem a SAÍávbcl vet:ük a $zOt^ ez a sasaiti. (csendes) át-ai (szcjryci) mcl\e. fnss. tél. kdmcli" tnint drágaságot őriz (t:}!cgah%. poaré por.es rtliz cne-k (-k dem. aul-wn kunyhó poa dem. bálna gané ganaj csíra (meddő) dél égerfa ■'. í^örog giiiirak'SZ ^auiiíi. kJ ér fény héber ké-n (-n dem k.^.idom. ácsol 3c:nupszjiiíosü küzd lcv6 ycgyzct Szwnpszail. ítélje me^. idom. u.fénylik cpnir. A szives olvasóra bízom. laidar^oiz Udargosz. réti. me­ lyik hasonlít jobban a jjörög eredetihez. magasztal. khciiidi tcH liidcg.kéázítj ciinái. *idon kér-kedik kurjant kemény tanya nyers ül. verejték veríték* hímes 'hűvös) árnyékos. fejsze féci. aithér éthcr. a-cikész disztelen raisz-iosz szétmrt. melyek ismenSsek a legtöbb nyelvben: daijnón démon.ymásho2 kozd lenni.cgymiUt Lrintcni. A mi nyelvünkben: paraj páré.: de/ioft gaih^ú. Noha va!ószinú\ hogy a hellén nyelvnek már a Skythíúbol való . mozog bozog (hc)tairosz társ.^ügosküdik. porszem ták-ol szomszédos ciífo'ss alak. n: licbcn emelni hair ég.fél. takarmányfü pain-osn csekély. az ebed ideje aisciry)sz fekete nyárfa cikész díszes.me^y b = m. aki kgzd van. keik k<ik. gonciiX tenyésztő ^ztcira jneddő dciUé késő dúlután. kéméi legtfnykcdik mén társ kfieimtx fa!jy. ""khcisz rhotac. vnlyon a hellén dialektusok közül melyikhez áll Ic^iíközelebb a mi nyelvünk? Két-scí^kivül a dórhoz. néha ^'-t vág}'' :-t ejtünk az / helyett. nyár a u H ss istÁlló. óul páré.széttör ainc* dicsér. krainó knhiS.felhúz.) kéz kiméi. a sasedn-c vagy a szotitszéd? Hogy a görög ai és ci j-nek hangzik. de a lieílénben is: íaiiyta Icina. kemény tél hteano-n biriok. fej fé. emel. 1. Most felmerül a kérdés. kicsiny iLiíkh.. A szó igen sikerük szittya nlkotáíN. szégyel hiems szülni falaina cet-féle goné. ahtek-sz dicséret aiír emelkedik. ganaj gnné.fék tele n kedik bain. mce balánn. De hát nyelvtudósaink szerint nem innen. LÍrárJ:o5S csendes aid.

de azért az egyezés a magyar és dór között csak arra a tényre vihető' vissza^ hogy mindkettő a görög nyelv legősibb formáit őrizte meg. pálos palé. képez. k + án dem. hari-gál vira-Süt. de nép is! kf/en. 'inosz sár^a mái. méi^osz ágyék. kiképez kcpc~H~. palai (iszap) barlang száraz csap-ni csap<>.kiköltözködés idején is voltivk tájszdiásai. ssíéihion zátony khfram^oss búvóhely préti-oa. De nálunk hangfestés is egyúttal: komor» zordon. dór koriszd' határt.rátör. Ezúttal részletekbe nem bocsátkozom. lecsap szkcp-ion bot. v.kertben nGvel. ^mál mál-na. aura reggel. csép. A ds:szd változata. k. mákony jegy» jel viétm anyaméh pssélafinda tapogatva. budzoíján. dór gaszda kincs. v. Caéplő gabó-na káposzta zátony karám prand (fekély) nápic. Az egyik jelleg a régi a használata é helyett. mogorva. víg. szükség méh. rang liegyürcg kszcross. gondoskodni kédo^iz. dúr tmr~iszd u. keni nüvény dcni. ntál‘ alma. ellentét­ ben: égj fény. k. de a dór tájszólásnak két jellemző sajiltságát mégis néhány pcldiíban összevetem a magyar vonások­ kal. barlang. . gazdag hala-szt. mivel. ö. nyomor. a. dór: kapo-sz kert.temetni. (balan". élénk. bozdogán. j'yámoltalan. ph(s- kipo'sz. borongó. nápíáz gún-ár hántol (temet) gond kód-úá. hogy a dór a dz hangot néha kettéválasztja és felcseréli: odsá oszdő. S //-toldó prand fene 7/epú'^osz jjyermekies. -g (k) dern. ö. batlang. meggyét von.rotliad. kedves kixd-osz gond. szap-ézz coiimdt pélosz posvány. comb. gém S «-toldó kand. k. S aio^tdsz ait)"iszd horidz-. kkénar-im lúd. a. v. bcrozdol buzogány barázdás (szomszéd) tehát a határos ődzo-sz. aur-idz-. k cs v. -/ képzős elavult atak szpi'Jmig ü. vira-d barázdoJ. S zsávosz száraz szkép-. mákony mátra (anyaméh) szám csalaíínta záp palozs-na. 5. 1 : palus pcU. marj a két elsö lapocka küze krposz. általában a mély hangok kedvelése^ épúgy mint a magyarban^ ami bizonyos erőteh jességet kölcsönöz a nyelvnek. -da gadsa.. ö. poppudzó poppnszdó^ kér kár r kár mák. marina marj m éhón mák. oszdo bütyOk. S kand gond. móron eper mér-ion. csiklandozva scép. dór: szkap. pokol. gond. barlang). koldus máj. kepa-ia saláta. tűz. A másik vonás az. bunkó.alma^ átalában gyümöícs.

Bnlaber hupolag (hólyag) prand (fekély) bundn. pr kezdetek. szkap^ kapál.szmikro-. milosz szinilo^z. szkipón szkimpon. főleg a dr. se a németben. Rendszerint tehát elhagyjuk az egyik — az első — mássalhangzót. esetben a hellén tért el az ősi alakoktól azáltal. a magyarban vagyis inkiibb a kanban: cúb comb. sőt szír^ kezdetű szavak is vannak. buborék. v. száz esetben pedig a magyar ejtette el a kezdő mással­ hangzót. a fentebb elmondottak alapján könnyen meg­ állapítható. melyek épúgy használatosak két mint egy mássalhangzős kezdettel. hogy mikor tüntetik föl a magyar szavak az ősi. ö* hompoIyog* p =» li puiif:id huppad.ilka.(zúg). hogy a magyar fe7tgcr szó az ős­ görög alak és nem a hellén fthevg. liarasz khliarosz. radalisz ki^adalisz. pufog hupog lámpáé ny. vagyis a szí összeírt szü hang volt. lépes lempes. S dór prád fene podc-on álIatbóV. Kétségtelen. droszosz ros. pl. a magyarban rib-oL A magyar nem kedveli ezeket az alakokat. hogy ezen két mássalhangzős alakok nagyrésze hellén fejlemény. száz. fiksz szfinksz. p hang elé m (n) hangot szúrunk be. hasonlatos a lambdacizmusA\oz^ pL nyóc nyolc­ otromba klumpa (^facipö) láp tramp-li (nng^') Balambér. De magában a hellénben is lépien-nyomon találunk olyan szavakat.ríz. szt kezdet nincs se a latinban. eredetileg azonban ezek sz^r kezdetűek voltak. liogy egy szóközépi b. sz?nllaksz miiaksz. khrilsz.Hz m mint járulékhang. kopsz szkopsz. pl. eredeti alakokat. Igen ^^yakori eset. ménes az igazi és nem . S hcUabcr zavargó. Ez a jelenség a egyik raj­ tája. szfallo a latinban fallo. iázap. buda atTOp&^ss otromba klápa facipŐ blab<^r-osz. Ha tehát kétszáz két mássalhangzős kezdetű hellén szót össze­ vetek kétszáz megfelelő magyar szóval. Világos például. kn hiányzik a latinból. szk pedig a németből. u hellénben thcbrosz tcmbross. réz. vükro. rbwsz gi inosz. trip-ein a németben reib-en. hogy még egy mássalhangzót loldott a szó elejére. Az. bunda Két mássalhangzóval kezdődő szavak Ezek nagyon gyakoriak a hellénben. kt. lap^ódesz traphi-nnz kövér préd-ón. legfölebb a kunban gyakoriak. klap^ lop. szfc7idoné funda. lóbita lombita. koídnla szkhendnla. ezt látjuk a rokon nyelvekből is: fik . vészihozó pompholug. pl.hólyag. Ir. szm.

(kószál) fos vadául fing-:k fekély ménes tip-or.(forr)» van különben fóz^ al. siitni-fözni.hnráog permet-ez szptrmaí'iz. morog s z k a p h o . mely egy régi szakhaz. golyó szkop'é orom kap4l s z k h a z . henyél). pluta póta.fél e s z k o lű o s s görbe.szid kérnio sskepaK-on takaró s z k in g Q -s z gyi k. plahol páhoí.szorít.a hellén szménosz (csoport. A lan'n vette át a görögből.forr szfad-az. kapá'l kúp kasz-ál kícáiny koléz-ol. később kiesett. komp) készeit kutya kapa. -nty dem.elkészít s s k n d z c t. s s k n l a k . m int a laikus gontlolja. p = f (gyorsan moz. így a hellénben: plaiag.behint patyosz (finom vászon) szpcithisz sűrűre szőit szövet potyá-2 (elfecsérel) szpatka.görög formát gyaníttat.) szpahh. s z k c tj js z ferde s z k h e d -ic i hid» komp s s k e ü iis . s z k a p - v. az ősgöröí^ üz vagy tesz régibb mint a hellén Uiz.tapos. kasza elv. tip-eg töpodni poro-nty pőrö-ly burk^ol fütyül fut s z k o p o . sereg). kopó kölyök kárpál (izíd) köpeny kígyó.-inyküdik.s s kapa.elpazarol A pl kezdetűeknél rendesen nem az első.ak is = süt. icp sztxtphíd-o. Viszont koUz. kinyó kuli (görbe) kajsza hid (hid.patag-. *) Nem a latin sc h o b átvclclc.s s nyomozó.koslat. kaUzol (készül) régen szkoldz volt.aszút csinál szporo*sz sári. főz is eredetibb mint a hellén szfilz. s z k h id z i o n apróra vá"Ott s z k h o la z .vág. (ahol itJthclé. ez darva anakhroniim us volna! . ahol az első szótag a hangzója. ferde. ezt az iskola szó bizonyítja. szfitig-tcr az alfél zárizma szfakél-Qsz főne szménozz csoport. egyrclől mutatja ezt a latin scindo (scissus). gyemick. seriig sztibe. le szphűra porüly szpa?g- betakar szpidz* fütyiíl. hanem a második mássalhangzó vész el. nyom. kószál hnngcsercvel s z f ü z . p = f 5zpeiid‘ siet. periag. mely legősibb szavaink egyike-’ * * ) A hellén szkliaz* eredetibb. a mi nyel­ vünkben: plundra pundra. 5.h. mint a hellén szkhoinz(késik. mint a magyar hasit.gyorsan mozog. plötyögüs pötyögős.(mivel. tnxzkhAUi) <fs nem az o s jo r ű j (vagyis szitiya-magyar) a latinból. mint hangsúlytalan.késik. csinál). plünnyög bünnyög. rú" kapál szfing.s z k u ly ü k s c k e r b o l-i. másfelől a magyar szakasz-t ige.

szilák szilát. niegigéz. kapkod kapoz kapdál stb. és pluta is uszófa. baduri bog-oz pluta. kétség­ kívül az ősgörög -a (hellén -iuj főnévképző hatása alatt* . bábó (boszorkány) cá megcsodál. búkor búk. képzőt: ban}»a banyó. s mely megvan a hellénben is. gyűrű. Csakhogy már a hellénben is gyak­ ran az -asz végzet képző és abból az -c?. Ebből egy néhány végleg elknllodott vagy elavult vagy ú. it ital.üsszebonyolit. -ó. pOk (kosár) plcnr-a oldalborda A többi idevonatkozó tábl Azatot lásd *Török-szittya keveredés* c. fejezet alatt. pók:i^ pókál plót^sz úszó. a bátor szóban a laikus nem is sejti a -tor görög képzőt (bia-ior erős). v* o. bUpe^aivion babonás. egymással rokon nyelv ugyanazon képzőkkel dolgozik is.babű-na badar. -. kavillál kaviltáz. p6U. gen-osz.?j-féle képzőt sejt. Aztán a nyelvérzék is a kampó. Az -a (-e) szintén fel-feibukkan mint dem. Mikor a szóvégződést tárgyaltam. fütyő fütyök. gizda^ bUtz-^ bfndc. 5. póta bő buz-oíj. mint a görög -io dem. tehát S icp dur: lnip. Tón. Képzők.: óapó igézö Uadar^osc bár^'ú plok’ii:.tulajdonképen nem tarto­ zik a tőhöz. láttuk. képző. jegyezzük még meg. mégis gyakran más-más esetben használják ezeket. szoinorn-^€i^ szavakban valami -ó. pi. N)'elvtudóíaink fel is vesznek egy -< ? dem. szitytyásan -ó. hogyan változott az a hangsúly szerint. mely már az ősgorögben is megvolt. nem egyéb ez. képző.u. Látjuk ezt a kun nyelvben is: szór szóról. H képzők száma és használata. tutaj pko»s2^ ploíiiz teljef. partic. a. log-osz. mint ahogyan rengeteg -a (-e) vcgzetű szavunkban valami -a (-e) képzőt. zug zuglya. Főnévképzők* 1. néz. n* holtképzővé lett^ s csak a nyelvtudós veszi észre. -ú. (pűlyáz)^ pú kos (csomós). aminthogy tényleg akadunk is ilyen képzős alakokra: karika karikó.) bUp* Iát. -ő. pl. bugy*og bor-da (dem* k. sŐt pákasztos szavunk a pákosz szóval szemben a felső fok alakja: igen torkos. v. (-ő. a suszUr-hcn is a -ier (-tér) gőrCyg képző. A hellénnel szemben feltűnő a magyar nyelv képzőinek gaz­ dagsága. de mégis ez a rengeteg képzőnk nagy részben visszavíhető arra az 50—60 képzőre. eltem eltemet. hogy habárakét.

mert ez nemcsak partic. S thong don^j. hcszud. hanem egy valóságos görög főnévképző.(szíi/t-J megterhel. rovó graf-en-ss. a szittyá­ ban mindkettőt: noe. raegtoro)nf. S /ágó.. éhi~o-ruen(osz) tünemény. C5. Lássuk a (iiz. A hellénben megfelel e képzőnknek -sz: és ‘Osz. az -ny dem. nevelő. alak. tUou^-osz dong-ns. A -vány. S /dgó. dói-ó- szisz csalás. ez is inkább a szerzés.lobog.ink nn^y rc5ze fÖncvileíT használatos (író.Másfelől az -ő az igei melléknév képzője. gí^af-ón. Amint az -ó képzőnk két külön görög képző hatása alatt keletkezett. De a tündér igen Ügyesen alkotott szó Ihinitih. háló’'* ).né-z. S d ncz-é-s. S ra/ó. S csol-oss cialétek (cáal. ront. úgy v hiatuszpótlót szú­ runk be: lő lö(v)és. V ^ ü. Ha magánhagzóval végződik az igető.alakból^ *ér lőnévképzővei: tinildér az eltűnő vagy feltűnő. szak-vien-osz ami teletömetik. 3. dol-osz.{fuil-iszk~í elfojijni. mert a szó végi -SS. iszkra). hazu"5 á?j. a rako­ mány. ősi szavainkat: thíi. emez a cselekvcs eredményét jelenti. ss/ág-ón. vész^ kalász. Cíir. úgy mint például a >vadász-zsák^ mány«-ban sincs meg. -71 hangot rendesen elejti: ftlior-ón. S za k. a halfógó. ziif:.is). v. S íoró. az ~eü-í2 (szittyásan -ó. tüázi. hogy a hellén -Ó 7i part. ^szeitd-osz. amaz a cselekvést. a leg­ régibb aikotású ízavninknál tisztán jelentkezik a -szí képző. -mény. már csak azért is. feszud. -ő) átvétele. képzővel szdk-má~7 iy zsákmány. vágó sz/aí. tudva 3tt^ hogy töve Jiai. Ez azonban csak később következett be. Törő ftfior-cn-sz^ S íorő^J. dühüngcs. th:Us::i Jobogás. -ás. . á í'^' jr. Pssciid. '*) Csak rtydvtinlás tekinti a (a halfogot) rL^szcsölSi alaknak. S lifL tünnt. ö..^ tünemény /c/tünes. akkor is il^’cn alakok származnak. képzőnek a szittyában -ó felel meg. scinvinden. tehát szák-vta a terhelés. Fihin-. fihoag. vesz stb. -és. alalija a siiUyűhan hálj vagyis a fogó. S ha az igék partic. -mány. dúl. alakjait nézzük. Ere­ detileg tehát eltűnni.-cu~ss. mí. szikra. A görög képző a cselekvés eredményét fejezL ki. tűz.irtic. /?//v»r^ (ftheir'^ pus2Cit. s bát­ ran sorolhíitjuk főficvképzöink közé. 2. S hessiid'osz hazitdá>. E szóban tehát eredetileg nincs benne a rablás fogalma. tehác a rakomány. de az így képzett szava. (a hellénben thtiSStsz). megjegyezvén. a magyar zsák-mány. S rafó. úgy ez is egyfelől az igei melléknév -mén képzőjének. -záty képző inkább csak alakváltozat. haí^zud. másfelől a -ina főnévképző és *ny kicsinyítő össze­ tételének látszik. dühüng.hazudil. 5z csc/ Cíal. telitóm.

S alak is.cn érdekes ez ikcrszö A és / . -más. A hellén hall-eu-sz a szittya hali(zjó. p l nlo-m. Ez az eset van a gős sza­ vunknál is: lail-.összefoglal. S iaru. rai-. gít éget. 5. Ickonj'ülAs. ihro-c-. de van kanss-tostí^ S íhor zú^. S ^zcitur. lekonyult. tengerészkedni) alakult mint nomen agentis. S kala- -ssi liajlá?. alázatos. més. S mcj^hajol. korom (piszok) koré.szétdörzsöl. -ász. áldo-má-s.kh = s. elerőtlenit. pl. rész. iw-szi türedck. halászó. de a görögből megálhipíthatjuk. néha -in alakban is. unott. hellén f t kez­ detnek megfelelően! 6. vadászó igei melléknevekből elvonás útján keletkezett a halász. khri-szisz kenőcs. v.íjlott. Uűn-sr. -ma. S kinri. Torma ikrán-. tr . lári-fári (fecsegés) szavunkkal! Ij.S ve.kezdete. kít-szr. eg^^máshoz zárás.fú. kertész-féle alkotások kerülnek forgalomba^ amikor a nyeivérzék a halász szóban egy -ász főnévi képzőt sejtett és azt alkalmazta a juh és kert szavaknál is.ken. h. szélvész^ a hellénben aészisz. nyom. alak hamis nyelvérzék utján. ha nyelvünk legősibb szóalakjait vizsgáljuk r[\eg. henyél. dühüng. v. Később aztán juhász. sőt a hellénben is halász hnlUusz. ít/u-tfta a magánkivüli lét.halászni. de nyelv­ emlékeinkben még alm u.seperni.ir j fúv:ís. lére-. thor-osz zúgás. kulu-ma .fecseg. álom aiu* magátikivül van. S h tl v. hanem a halászó. v. Tisztán csak néhány szavunkban fordul elő. kulu hallani. Az előbbi kin-. A hellénben igen gyakori képző^ nálunk is -mány összetett alakjában. a re. far-ma a szétdörzsölt. a diftongus összevonásával szittyásan haliősz. klaszisc. akárcsak a les és nyom formáknál láttuk. kóré-ma piszok. klui-. dór tar. Ilyen képzésű szavunk a hiiss is. lárma ^uare-. S tLirázs. sirisz kenőcs. kar-ma fogat. Hüliüngés. kh\-.szelt. egymáshoz zár. vadász szavaknak igei értelme is. A cselekvés eredményét jelentő képző. Tulnjdonképcn itt raiss* n tÖ ^ mutatja a raisc-tosz alak. siri. c ^ 2 esetben a rész a üíiíia to képző nélkül. A szittyában pedig a hal (hali tengerlakó) főnévből gyakor. a számneveknéL 4. ftar. Általában valamivel foglalkozást jelent az l\yoti képzős szó. gít-sci égé?. hallomá-s. ö. járom ar. tehát Imszi. ü. henyélés. »kalász* ti mcgh. vadász stb. képzővel. hali-z halász vagyis halász-ik. de ez a szó­ végi magánhangzó elkopásának következménye. hog)*' ez nem valódi képző. kai-. I. tormát reszel. ö. Ez szintén összetett képző: ina-\-ás. ar^wa összefoglalás. Jlttarc-ma fecsegés. forróság. les mint ige és mint fú'név egy alakban. De a hellcnben e szó igéből (halién. így van a halász. li^ülönben még világosabbá lesz a hamis elvonás jelenléte. ebből duruzsol ige is. csiriz. Az ősgörögben. -ész.

áldomás. ímbrit-on..megbélyegez. -ér szégyen fa póle^ ad*Yesz. bínden binder.fajtalank'odik. gomo-r-oss. honos honor! cég-ér (bélyegí. ö k c -r Jtheng-.^yűlóK ekhth-rosz gyű­ lölő). A cselekvés tárgyát. A törökben: obra. ha ebbííl. énc-k tülö-k c=>Q -lc abra-k aiiiC'. o. S emhiir. gomosz bél.megterhel. eleven. i. okc-r teherhordó.bekerít sskhidz-. cmbőr újszülött sztiph-. sokan nem is tiidnak rólci.bitgyög. de noha a cselckvcs tár­ gyát is. ott! blab-. társ.é éne. tehát az énei: a dicséret. evthiosz élő. borkílrgesedOít okoz. öiyv oktii* hordani.) cimí>ora^ szinibora emb-er esztob-or (kerítéi) kender (lépct) pohár trag‘iz. hcntkol-osz pisilor.szó-tér. S teng. bróuuz étel. Gyakori a latinban cs nemctl)cii: n*í^eo rí"or. tenger av-ar (aszott fű) dcnev*ér ö k ö r. fagna-dr etenkh. p ld a -k -s z forrás. S //-toldó kind. houkok. sztíi-tíui a himv.2Ü". S hcihb. A helíénben -ksz^ -a k(sz). poár. péguitr öf«zcs7 . ö. pl.halloniivsj ö. A másik ősregi szavunk: áld allhcűldunij aliho-mti áldás.’.aszik. brontosz abrak . De van a hellcnben egy mellékncvkcpzö r(-ro*}. okheil-r a há^ó^ csodör szek^ér gyomorr trág-ár pal. clenkh’Oss szégyen. done^ leng dona k-sz nád. jelt tesz» szig-ér jel szitmbio'rosz együtt elő. S a i . Vi.mrj»vct.é r b ö llé r ssekk. -ér). rilp a. bcllérkedni = cscrebcrclni. lehet ebből ar (*ar-íon} dem. rilpcik-sz gálád. k. S c. A hellcnben tor. boltos polélész sztíg.bró. blabe-r-osz Calab-cr pagfiít*. ól — oll: szolű szöIIŐ. ü . a'ü-ar kiaszott dinen-.mereven áll.ré-tor.(ekh-) hordani. magasztal. a rcformátiisok \á igy nevezik! tü/ú^ mc"kcíiiényit (bort). kicsiny. esetleg rotáci^ímus: 1 . tcng-cr a iú^ó an-. rideo risor. eredményét vagy magát a cselekvést fejezi ki ez a szittya-görög képző.zavarog. iig.ut-ár B a la m b -é r b o g n -ií r p e i e n .t. avilc.pQ-lér kehely és latinban po-c:dum S. ez még jobban megfelel a mi képzőnknek. v. izümbiosz társ €mbÍQ‘ megfogamzík. -g.marhát legeket. Egyike legfontosabb foncvképzŐinknck. V. cserél. p<7^k)dr ivóedény. a denevér körben rcpiiJ. -tér: re. -k.szó. Legtöbbször a cselekvő személyt jelenti.hasít. tnh-sz burkt'reg. 7. ám nyelvtudósaink mostohán bánnnk vele.enni.crkcs}. kwel i?. mely szinten a cselekvő személyt fejezi ki (ckhth.dicáér. kirkoss körben repülő. pii/tz. S (IV. sztti. kíiL\ kitl. S dittcv.körben repül. ácsol. v. op rak apró. trag-oss bujasní. sprechen sprecher. ö.szét­ hasít. ssek-ér a hordozó gomo. S eszt^ph. tép po. úgy -k dem. merevsége bró-. -r (-ár.inni. v.beszennyez. v.

. clííd. katana. 61 «ib. (ujjakat) litpa. ö. -ka. Kisőbb aztán na­ gyon kibövillt a hatásköre. a. rokonság ország. -ony. S polic. akik a kapott bir­ tok használata fejében Ijadiszoljjútatot teljcsüetlek.dolo-g bctc-g boldo-g as^ia-g liólya-g z. csóna^k a bc^zurkolt uiém% S dór marit. oszlopokon. cbhűl álhislicly.összehúz. Tok dokh-osz magába befogadó. v. hegység egy tömeg hegy.bupi$zkol. a. a kunbán ma is él szak-md-ny alakban. nem napszámra. s jelent még cselekvést: fáradság. V. Kan gou-osz nemző. v. tartó eilény.áll. -ság. cücpcg. ripat szcany 9.kokk-ionhQ^^y(i\kokkrL~mélon\iXi\zéxiy-^'vX^^ lital-on. A hellén -ion is már összetett képző: -i'h&u. mél-oti alma. -na. Bnlvsi (ostoba) ínuksz-osz buta. akhszi-n kicsi-ny kokko-ss. Kicsinyítő képzőink mind a görögből valók. úrnv jelentése volt szkidz. phníak-s::. S pj-íti/: S iiscf(t. lábükoai álló Jioi*y S fj/i duzzad. -ke l-íka) cs össze­ tételük -<ska^ -cske. ö.. A katonák 4 szittyák* nál olyan kttcIepiteLisk voltak. oprak kicsiny . ö. as2ta*l. oroszág papság katonaság pro^on-osz űs. cím: asszonyság! régen is domina. szóval gyüjtőképzö a -ság. a) -on. Katona-ság egy tömeg katona. A legfontosabbak: -évt (-csa. tartomány S hiJp szag u. S rogon izdg es^y tömeg rokon khoro zzág ci. megfelelnek neki a magyar -i és -őrt. sstak-ss csepp is20-ny titissa-ss iszony. tüzes pernye hormé. sxpahik. mícger icger Icgc-nye. székelyek. egéázében. pap hap^ keresztelni katana szag. kan-i goíi-i-oti a. kttba fej. a törökben obía^ ha^iít.ha>ít. -cse). cicrrny. f — h ferdéi licrdel elvesz. v. A szcig-ma a hellén^ ben is tömeg. mely szó valamely dolo^ egészét. k. rakás.y türneg vidék. szkhidzion apróra hasogatott fa. pcnth* szenved. ebből muksz-í-on. honua ösztön. együgyű. kök-in mál-na pör-nye kormá-ny asszony. áitalában gyümölcs pilr lüz. jegenye küké topoly. öasze^Ongy. vtisz-ion. ez is mutatja.( ■ » . csoport. ü. zsákniányo].szolgál piiih-. -/ dem. -ség. ^szukmányban dolgozni^ annyi. jegenye kök*ény.bcszurkol. Eredetileg külön szó volt: sz:lg» ázág-ma. him. *tak-oss. v. Kicíiinyítő képzők. o. -nya. aga hajtani. kupa tako-ny tok.'llo-g csOna-k niaro-k ripÖ-k douUcii. ezeknek megfelel a hellén -iszko (-is^'T-ko). iit bciei^ funév piontc-. tokócska dokh-iszko-sz ugyanaz. majd elvont tulajdonságot is: jóság stb. mint egy tömegben vállalni a munkát. E képzőnknek számos alakváltozata ismeretes. tömegét jelenti. 10. tisztelt. mint a kunok. s^fíía-ít zálog kJwUt S csóua. V .foly. hogy a leggyakoribb szittya képzők egyike. mozgató. kopo-nya kubé. kormányozni akhszi-os:i Orclcmcs.. rnpahis jjalád. puffid.letelepít.

vakajtó vnisz.mcggürbíi. jelent bo^nr^t. m nasale ínf. vonal. ösvény. ébred cbred. S tn «= b busz egér. giiro*sz görbe khahtbé’isz vasból való gu n -é nőstény -ka. sznk. Hogy ar ősgörög­ ben különálló rolt az -ion dem. v. v. Kctsé^kivill e képzőnk a görög -ar (a hellén­ ben összetett: dem.A hfílU. de cz a német Mücke. hat-ár kényé-r bogá-r gödö-r boko-r Biha-r viha-r vthe-der komon-dor boc3ko*r guná-r csok-or c) -CS. képző megfelelője. poc konyu'k hajlé-k mác5i-k tur-ak (gyékény) pül-osz kapu. cscrc-bogár).örmény. itt a görög -tér képző! koma. miiQkktr. peko-sz bőr széma jcf^y. ö. vihc-tor. a. kavar kever pid-n htiotl. A szittyában k h o li-d n -d/i dein. h hiaiiiszpótló bia erő. fülke = vakablak v. vioszkha borjúbőr. ful-on csapat pucok. mátyik (tészta) thru-on. pl.tömeg. S ih = sz b) -r (-ár. p:-o szívó dasz forgác. potroh. ebéd. cscplö Cioplü pitgé. kcram-buks^ szajvasboj*ár \kera száriig S 7arv..jí -ultio (ulH-io) első része. -ér). ni = b gono-sz nemző. odu-ból odvas (fog) bia erő. szer-nyií hormi orvénylcs thér. saft. csoport küto-s8 kkítmo-sz. S güm o nedv.hoszü szoi t nüvcszt. b * » v bakog vakog vihc-ter.. ö. *) A hellénben csak Összetételekbe. íz. képzőiül. kan-ca kvin-zsa szcigar-isz \i. -ly» -lya. az össxetett alak csak néhány szav. felhalmozott. fjumó gyümő-cs beke-cs szemö-cs gOmbö-c gül-Cá kalapá-cs kan-ca nior^zia szeker-ce pió-ca desz-ka b a r-k a mor-ion résiccske. hod-oss út.>. v. S hod’ár szkéné ctcf. hím sza^-tna. pttkss alfél. tehát erős hely. pnga. v. pf. Lássunk itt is egy-két példát: v. a székelyben dosz-ka bru-on^ S bnr barka faUka füU ke fnl-é. örvény 52ör-ny. pugo-lampass fény- bogár*) üreg pakho-sz sűrűség odou-ss S d gy o^yn. koma-tori de dóra bőr. tsmcrtető jegy kilmbo-53 bcndu güro. gócány gonii térd kojté üreg uiddza szárított tészta. 0.. szőrös bőrű vtosskhé. ö. képzővel. ••bán van meg: paté-lló^ kanda-lló. az erós (szél). Ar ugorban piikucr Siiinyoj.bcííziv. kövér. fenyő. S tnr Icáka -I. 0. -k. v. . ö. latjuk a latinból is: kalán a hellénben k o k h li-a r-io n a k o k k lia sz kagylóból^ a latinban pedig csak cochlcar.

rn-mosz szekér-rúd homjro*S2 hatÁfos. száll. liuvuk-oly si'puthc lapocka. v. 1. haraszt koiiti-úsz hajfonat. bonleiHcsz tanácsadó. épügy mint nz -nll-io./. az álcs tehát nem lambdacizmus utján alakult az ács-ból. cs. áics hitlo {kszitlo^ fából csinál. ez a -ia irtésij a szittya -csa. oiert t = sz (cs). S fiklya. szaka = ioka cs pofaszakái znmíy. álkapca. (v. tnctszu eszköz knri-űsz iir. Tak-Acs laikíi-^ lukit. lüg-id-iün dem. -t. tehát haiarhely plai>öss. ó. pendo pöiö-ly roko-lya szaka-í zsöiii-lye konrísz. ■). alak ingé árnyék. plundra pundra dóm (tci: ttvurato) dárda mcs::-osz középen lévő kl/n* hajirk. tinrka alakok ísí csorosz-lya Ivir-áíy kuriik-lya lep-el pcncle-ly. alak r. szaká-cs t —sz szitk-dcs az elkészítő. Melléknévképzők. dűl. liüitú. -ta. Szató-cs szalt. kidolgozni (bőrt) igéből ssü-la szö-csai szü-csu. a borciiszúr. szak-. A szittyádból át­ jutott c képző a tőrökbe is. S puliin tévdyjjS. podgyászos. lepel szphiira pörüly raklio-sz rossz ruhír ssiaga^n sxalia. klrniiHon gynioífliiirtó páU.njcjíkel.mefTrakodik. fackcl koTithss lioro^. szíi. természetesen itt is. A melléknévi igealakok képzői: -ó. hirck-sz ülyv^ sólyom. ^auill-ss. bor-da díif-da mcs-ííye. zavart II.(Homérosznál) sző igéből tcnkhi-ta iukkila tukicsu a szóvŐ. uralkodó kliarnk-iz karó. -itl-ion iTicvr összetett. íí^y biil-csu (ből-cs) jelentése a tanácsadó. n. züm-é kovász e) -d. az tgy\k :i partic. A hellénben ’V. lúgns. a fénye<ttő. S k ~ cs csiuhz kc5.patő-lló (LipocU. Szu-cs ksz:'}-. n: bodcn pi'itk-c. -CS* Igéből képez főneveket.készír).betakar. -t. hicrx\k-sic.fényesíteni. S ih = (cs) sznlj sarj. n: spatcl kUiXUiio-sz nnjfy nyílású. pólc-fcsc boltos thiiÍQ'SS. k!ak-id-ion dem. Iiorokály. Ezek kétségkívül j^örög credctííiík. a másik az adjecttvum verbale -lösz képzője. A hellénben -iJsz. tehát a bugyros.húzni. mint láttuk a . v. -da.eladni. mes-dc hin-la bol-t csali-t kou-ty lak-at li}íc-t rú-d Hoinoró-d bolon-d pknyct oldalborda. ö. kondér yV/Aíí// padló. copf a fejtetőn klak-sz zár. -d/i képzője. magiU a cselekvő iízemélyt jelentve. hej €iuIh. pl. n lieHénben is ács hnlotirt!^osz.i) Icanda-IIó paU^Ió bark*:ily. kuruklya — szénvonó rúd kórcg.

bodros és kunosán bodréjos boirit-jo^sz u. gilriosz körös.. tí5r múlik süpped. vá{^-a-tlan(osz). z*ér~laiatt(osz) tluvnin-osz s?:ánios. pl. niúl-ckony. Édes. th(ii}tÍn-talan(osz) számtalan vág. magas vicgasz u.. -tien.fojjy. tiszta. szegény. A must szóban a -t szintén az adj. ondo-icilan{osz) úUalaa Iraga-sz tráj^ya. kampós szkambosz hajlott. a. S dór szárász u.. hiippadckony . Bodor botrüsz fürt. mint a -sd^. Pir pür tűz. Már azok a mellékneveink is. S t^tdlak gazdag. -ékcny. -talan. -tlan. tehát a kun alak itt is egy szittya-hellén dialektusra következtet* V. Összetett -cko [riko) és -ny dem. takaros ka/kar^sz. a. lassan Iául clenycsi. a. hiánj^ szenved. S taian hiányt szenvedő. még biztos piszfos biztos. illetőleg -ősz. verb. a. S ai = é fcnosz u.. kopasz kopasz rövidre nyírott stb. E!eincc csak alhangú alakja volt. körös gihosz. S molnko-n íülyed. fényes faiu-osz. kerek. száraz ^szérosz. boldog. hiteles. -esz vagy egy­ szerűen -ír. édös héd'úsz u. s x « h httphidz'iko. A must szó a szittyá­ ból jutott be a román és germán nyelvekbe. Pél­ dául a S2Űr-ből lesz szür-ő cs szür-t.'í. li\ix*^-Uan(osz) vér (ér) ver.. jeíej a hellénben masszzúzni. Ez is egy önálló szóból fejlő­ dött képzőnk. képes­ séget. S th = sz piszanosz bizonyos. A hellénben -cisz. hiányzik a magyarlnin a szovcgi -/. Boldog-talan út-talan trágyá-tlan vér-telen töménytelen vág-atlan phttlaksz. Lásd a szőIőnéL 2.. Megfelül neki a görög -iko-y mely igékből alkot arra valóságot. takarosz takaros. így van a hellénben is. 3. -s képző.siippedckeny. ebből taia-no-sz. itt igéből! 4.tűr. tör-ékeny. -ékony. útu. -j végzüdésaek. nyomni. a. masz-l-osz a kipréselt. fosztóképzőnek nevezik. -oisz. melyek tulajdonkcpen a tiszta tőt tűn­ tetik föl. A hellénben mindkét alakja megvan: lla^ és tala. ebből pulink lti/afí{osz\ aki a boldogságban hiányt szetívcd ciido^sz út. pithanosz. fdn-é u. görbület. szenved. a. a. képzőből. piros pih-rosz u. -telen. huppad fihcr-^ fthor* u. süpped-ékeny. S hangos.. a valamiben való hiányt fejezi ki. ö. a zúzott. u.vág.főneveknél. sajátságot kifejező níeliékncvcket. töriköny luólft. görbe. a heilén szur-o^ii) cs szii)‘ ^t-{psz). Fény faiiir. nyomorog. Leggyakrabban használt melléknévi képzőnk az -s. molü-L^iko-ss. kör gili{osz) u. flhor-iko-sz tor-iko-ny. de később hasonult is. kampó kaj/ipé hajlá.

cölöp-öz $zkoiop-sz u* a. a latinban sz = h (k) cu7n. szorozni.nevez kormány. onovi-az. citera. cvezŐ. sok­ szoroz. Módhatározó Ucpzó'. -t. mint a -de (-//) cs összetétele.Határozó képző li. Ez a “ dén nem is egyéb. kor-án. 4. év. úitd-az. -áz kiíhara u. Ahit-oz csomó. biz-ton iziivainkban. halmaz. foly^íon. Az öt-öd. zidd-z lianí»oáan beszél.kéreget thomo-sz.. Ilyenek a gyakorítók -z. Eücíragiiak is lehetne tekíntciii a -tói képzőt. ouT-osz ür. a.u. képző* Igeképzők. pollaplasziaz^. ojdk-iz^ evez ait. szór-cK felhalmoz. V. Láthatjuk. A -// megvan ot^?HCS't szavunkban. 7uók-is^ gúnyol aíidt\ S vida vita. hogy hat rakás. pl. évszak stb. hi-vidkíiGsz igen vitéz . -z.kúr. -dón. tehát a mi legí^yakonbb határozókcpzönk. szórni. a. a. oar-iz. citcrá-z ó'r. v == li hi-kómo-sz nagy lakoma. A hellénben ^adz. -idz. igen. 1. S szowó. Szoroz. aztán valami hatszorozva. -dz. az -n (inagus-an) már megvolt a szittya-görögben. o-da. -de. lakoiU'áz igen vigad. ö. dipUas(a)uoma ncv. csomó-z móka. n)óká-z vitii. multiplicat. szkolop-iz. mely hol? kérdésre felel: Kotozávúr-t. A görög -dón. módon (mi-kéntí) és főleg számneveknél 'keni: szünduo kettőu-ként. 'Sz. -szer. kiőképző: jó-kor. kivdn.megköt mókhi gúny. mint a ’sdg és a -laíasi eredetileg önálló szó volt. -da. Most csak a legfontosabb igeképzöinket tárgyaljuk. hogy milyen ügyes szittya alkotás c szó és ebből a képző! Hat­ szor tehát tulajdonképen azt jelenti. hadíiz nagy liansoit beszel. -ként. -dén is megvan apró-don-kinl. nevez hajók. ur-iz dupla. nagyon. Ihotu-iz. 2.. V . éjfél-kor. tiz-ed szavakban a -d igazában dem. S kór bizonyos idő. hi^ clőszótag.őríz ojtik- dJplú-ss u. Hellén hóra idő. ö. szór-osz rakás. a -de hová? kér­ désre: i-de. dupld-3 név. kor. vitá-z lakoma. -kor. A kiln alakból a -i határozóképzővcl lesz: -kihU vagy -kl/tL A szíin (yirsu) jelentcse: együtt.. -dt. kelíe~(in litl. -l. de zéta a szittyában — mint láttuk — vagy z (xr) vagy dz vagy d {/). a. A helíénben szüu praepositio. a míveltető -/^ a niozzanatos 1. cölöp. !iajók-áz Ahit. Ez is. szorzás képzett alakokban még most is önállóan használjak. -d.u. összegyűjt. 3. AthcHa-d-e Atliénébe. Szorzás: szóreuszisz felhalntozás. Számhatározó képzőnek nevezhetjük. kithar-iz. ai£-iz.

lép aur-zd--. de filröszl már rníveítető. riad riaszt. roiian.í t Mint láttuk fentebb az Abrud(bánya) szavunknál. micsoda tőszó marad vissza? Valami filr v. Hogy mennyire a sötétben tapogatózik az a magyar nyelvész. S szakad hasít. a dzcta gyakran d (íj-nck iiangzik a sziityaban* így lesz a -j gyukoritó kép­ zőből -?7 mívultetü.gOmbÖlyít.-ik gyOm-üz. szóval fánid. elszenved. Az a fura pir nem egyéb. Ebből alkotja a hellén -ad"^ (magyar -ad. marad maraszt. nyelvtudós uraim. véraszt viraszc sxhh^id^^. -d. mond­ jak csak meg. 5. v. Lássunk egy más példát. de hát mi a csodabogár ez? Nekünk m'ncs ilyen szavunk! De aki a szittya-görögből magya­ rázza grammatikánkat és nyelvkíncsünkct. Van-e meg a magyaron kiv'M nyelv. gőzfürdő által izzaszt. úgy megtaláljuk a -szi (-aszl. a -d képző helyébe itt is -szí képző lépett. röp-ít göngyul-íc takar-ít harag-ft vir-ít szak-ít hár-ít hábor-ít r/pc hajítás. S kár-id holnapra lialaszt. fárad.meglő!t. erre nézve felhozok itt egyikét példát. biínbó-dz-ik» cihá-dz-ik szavakban.szárba indul Ez utóbbi szónál tehát a magyarban is cgcsz tisztán jelentkezik a dzéta. jelentése: hord. Fürödni visszaható ige. ha a fürö-d igéből ellingyoni a -d képzőt. Jnrö. org-id-‘ haragít vcr-id^* (cr^. Már ez mutatja eredetét. melynek tehát a jelentése gőzfürdőt vesz. a tCiz s innen pilr^ia gőzfürdő. orga haiag. hordcrÖ. aki nem isiiteri szavaink és grammatikánk görög eredetét. Mi az a fár> Hát a görög fc r (for-tosz) erős alakja a sziUyáhan. cpúgy mint a Ievel-cd7. -eszi) kcpzőíik gOrög alakját is. S liungcserével iaf. cl-cszt.ar-td tí5ziít orgé. (ödzó li. Ebből úgy alakult a fárad és faraszt. tisztán látja a dolgot.kóró. kaitl-idz. E képző rendesen a -d (-ad. vagyis >fíVrödrú«. mint élni-ből éí-ed. oszdó). -ed) képzője segélyével a pitri-ad' igét.bántalmaz 3. mint a görög pilr. -td) képző helyébe lép és a benmaradó cáelckx'csbűi kiható cselekvést alkot: éled éleszt. v. gont-iz. cár-) virít. Ha a dzéta dóros alakját vesszük. gyoni-02 (*= szárba indul) gem-iz-. . hari-gál elhalaszt! kúbr-id-. citür. siet. S l = r koró szár. És most lassúnk ncijány példát a -d és -szí képzőkre: . -szt. cipel. ö. mely ily tisztán megőrizte a gö­ rög dzctát? 2. fáraszt. gom*úss bel haida-sz.-ik. ríp-id-" hajít gongiU-id^. Már most. gombolyít katkar~id^. kóró-*d7. fulad fulaszt síb.

hp-Jds ü. b = v hnbball. S szak-t sztik-ad'. pali (szór) száll líll. nyu]t-óz-ik.siwiialnias.uzll-. igctÖl . rcpuhű tilt. 'Os. végül Ijasouulva s.van.vakar. S szobar-ad icHg. De azért mégis a görögségből származik. mert a hellénben mint képző nem fordul elő.fül ráz. foszlat szkall. szapr-id^ rodiad. S cug-id. de ahhoz hasonlatos: a tő gyarapodása. dór luir-assd halaszt r= ^ l. mi ezeknek a hellénben a megfelelőjük. hall. khcr (s x ilk s é g c s . -1. mert ezeknek ismerjük már az etimonját. hog> e szavaknál az első / a tő­ höz tartozik. Száll. íme a clzéta háromféle hangja a magyarban: d.szakad. szabódik lop-ódz-ilc zápoi-od-ík szi:b-tui.. Az igetőnek ebből a gyarapodásából keletkezett tehác a szittya V gyako­ rító képző. m^-issd Visszaható képzG inéi/ az -óJ. Vegyünk fel néhány két Ael vég^ ződő igénket. az első l a tőhöz tartozik. Igen érdekes az ere­ dete. szakíiszt hánidi luiraszt süpped.fél valamit tenni. aztán ssai-i-J. alahajlík tdl.yel: h!op-‘ lop.ugrani. megtudom a görög megfelelő szavakból. jankaszl roskad ' füröd-ni. ♦) S ic m C 'ly tc Ic ii a ta k ju t k tt s c ijk l v ill a khri.r:\z. S ittig-id 4. o. tehát a görögben szal-^i. V . a. ttlol pali. lop-ódz-ilc. till. til-oL A nyelv­ tudós azonban mozzanatos képzőt gyanít itt.növel kall (itszUt. mct.Í3iztun(3z. vall. k e ll) á z e in c j y tc i c n k a p t a . büdös szobar(Lit). 2 ! pl. hajít száll-. ííirtíszt ctií'eszt- szkk-.aláfoidul.{Jtall-) a latin sal-ro. lesz k d l. vagyis szerinte mind a két 7 / képző: fuv-alL Hogy helyes-c a nyelvérzékem. S hp-idz. kapzir ball. S dúc haph-iszd híippad hm^-ad'-^ S dói' Imig-aszd k ^ ik laszk-ad--^ S rúszh-aszd rccsc" ropog S fiUi-szd futüdní Ln(r~ cüí^oÜi lűj^yul. parancsolj kiván*) ojcll. |X /v > n C :k is h a n g z o tt. Legfontosabb gyakorító képzőnk. erősödése.dob. a második a hellénben nem ugyan kimondott képző. < /s. sűppc^szt lankad. -oth. puhít) vall liimbáll tcll-ik (van neki) kell.ittdűó helyzetben zavar-od-ik teng-Ödik van.tép. dór sza/i'tiscd any-ad^g S luir-iifí. liiin-íjál iKtUiszt htíph-id’ ''*. Tehát tényleg igazam volt. huz-ód-ik. s vizsgáljuk meg egyben. m e ly a s í i t l y á b a n (r— 1) jtf/* n ck . kcllciik nüvell^ növel A nyelvérzékcm úgy sejteti. a második pedig -/gyakorító képző. $zé».

te tanú-sz. csav-ar. hogy e szavaink kialakulásánál más. noha ez a a tőhöz tartozik. phnk^^ S palavk alak is. 2. Tehát hal jclcnlófire nézve egyeznek egymással a hellén s^ohé. heves (szapora). A mordvinban a csoztara kavarni. hogy itt gyakorító képzővel van dolgunk.háborít. Ezek után nem lehetetlen. a csillog-nak a hellénben nemcsak alakja van. háborít. zavarog. zabaros. nyugtalankodik. teker. vés. -n. Ehhez járult még. A hellénben szobc. Egész sereg olyan igénk van.nyugtalatmak lenni. nyugtalanít. 4. háború (a csángóban még záború!) és habo/ní sza­ vaink eredetét is. Ép így plana-^ S patanbolyong mellett van plagk. hadar. így származott e . ü.1. kavar. túr. forog. 6.(olv. háborít. 7. -ar. kever. sebes slb. hal>arás a kanál körbeforgatása. Jelentése: zavar. 2. hanem ^ nél­ küli ssef/a. vakar. zA porkodnizavarogni. hever. 5. felráz. Aztán ebből ~c7t igeképzövel új igét alkot: zzobar-en-* Zava-r főnév is (v.). Nyilvánvaló. folyadékot). zavar­ ban lenni. tanú-ta. hxAborog. zavar. háborog.-. av-ik av-ar). srófol). habarni jelentésű^ mert tény* lég a kavarás. 6. mint »szapora« sebes.E képző nincs meg a kiinbna v^agy csak nagyon tökéletlenül. Ha tekiiUetbe vesszük az sz : !\ gyakori hangváltozalot^ úgy megtaláljuk a habar.tőhöz teszi a -ros^ melléknévkepzöt: zavaros. Fac. sebes. 3. elűz. tehát zavar főnév és ige eg>' alaktmn. tek-er (ssh'g. kavar. felrázni (vizet. -g. gögos. régi alakja zahar a palócban cs göcsejiben van meg. hab slb. eUízni. A palócban. csillog. De nézzük tovább. (ajrc. Villog.és a magyar za iw . szavakban a nyelvérzék egy gyakorító képzőt sejtett. mélyek -ar végzetnek: csavar. 7. E mozzanalos képzőnk is a görög n igetui gyarapodás­ ból kelclkezettj mint az l képző az i praescns-toldásbóL Lássunk . zápora sebes eső. A tak-ar. hogy pl. 5.sai* a csavar hang­ cserés alalvja. háborgiil. A hellén a szobe.befüd) igéknél sem tartozik az -ar végzet a to­ boz. átvitten lelki felindulásban.kapál. A nyeivérzék itt egy -ar gyakorító képzőt sejt. 5. Néztük például a savar i"iM. alakra és jelentésre nézve hasonló görög szavak is közrejátszottak. zúgó. hogy az -r nem tartozik a tőhöz. de a zavarnál csak a képző (^r) hasonlatossága okozza a csalódást.(ragyog.lajtékzík. httbiiíi. nagykunban megvan az -ar képző nélküli alak is: zavads-ál vagyis inkább a -z és -l gyakorító képzős alak. Kz utóbln tehát a hellén ssobc.kc*pző. hajszol. Tényleg a göröggel való egybevetésből kitűnik. csaf-ar sstrobckörbe forgat (eredetileg srofar csrovar volt! v. De kéiségtelon. Jelcnlcsel: 1. Kap-ar is a hellénben szkaph. nyugtalanít. tanú-ni. zápor ember hirtelen haragú). 3. hogy az ősgörögben megvolt ez a képző és az említett hellén esetek ennek elsorvadt n^^omalt töntetik föl. fénylik) alakja is. szapora (sebes) szoha-rosz zabaros. heves (zápor v. a hetedik jeleiites talán a Zápolya névben maradi meg: a gó'güs. zavarban van. szcnvcdclyes mozgásban van. 4. pl. nyugtalíttikodik. mint a nyom cs les. takar. háborog. tanú-na. bolyong stb. ö. habar. 6.

p. tehát kender a tcpés. a kóc botag. IJa a n^mtibül vtíicc volna út a stítlya c szavát. Az igető kétféle változást szenvedhet.ráncol^) ade. I: "\id. g.lnU-or -iv* ki'pzüs alakkal! . mert igaz ugyan. a tHolt.\ndú kend-er btiang-ol ronib-ol múlh^áur mond.a legelő marhát niartalékul viszi ilimp-^ S rup. v. v. Az ősgörögbcti meg­ fejel neki a digammás kezdclíl (fog\ ebből lesz a latin ang-eo nőni. Az igető gyarapodása n (m)-el. rck-tcss földrengés S datp. de a németnek nincs -nw-nal erősödött alakja. S biiudi megy para^^ S puraug’ ^ levúlra vezet kád eltemet.orcl.t. amikor n (w)-el gyarapszik. \: rumpo ♦) A* « i^arapoüás megvan a hellénben ii. fog-an-2Ík. az egyik. láng muillcál. gniidol bandu*koÍ barang-ol hallt-ol láng-ol. línnck egyik alakját. a magyarnak pedig van. zúz. lad. gi'^arapodni. úgy afelé vinncli« alak kc'clkczütt volna. mond Ingerel ning-at.síakaszt. mogo-sg munka *kdd'f patlíc. kad-oss gond óad-is. d. amikor rövid magánhangzója megnyúlik. itt is kitűnik^ hogy mt nem a németből kölcsönöztük székincsank cgv részét. De gyakran a tő közepére kerül ez az n (///). A tő hosszú magánhangzója ilyenkor rendesen röviddé lesz: lépes lempes.undorodik. ö. mint pl. e* ae ncinct jövevény. jn^esztcl (^gesztéi reg. A mi szavunk s/n!>á)yo:> alkulúí ai ulakb^l: vúnthV váiul-ul.ugyanazzal a jelentéssel.gondo. a másik.^Uodik. V. tan-íe gond-ol. jósol. S khcaui-^ handfl^g“ Jlog-ion láng i»ogC‘ dolgozik. mondó e m b e r* jó s Cg^r-. jnntk^-ss monda. ö. undo-k íjí/-. a nemet 7L*acksvn és a hellén auksz. reng tan-ul. Lür. 1: scindo.menni.tör. A hellén auksz-an szotaggal erősödik a praesens-tőbeii: ankszran-^ a magyar!>an is »fogan-*. d elé jön cz a betoldás. Az /r gyarapoihwt frliflnUti n n^mcC runscl alak U.egy példát: a fog. v.lép. már hittak a fog-anrik igénél. n: wand-cln**) sckhidz. FI to változása. a német zuac/is. u.iiií. d í az crutletí /v/»w-baa az « a* -f* tílött kósöbb kicitcU vs pótló nyiijiu^t haRj*ott maga ut:m: rrhzű. hog>' a fog^ fofraii szavunk cgyozik.vníjfy pedig hasonult t íz ntrisif. a helíénben a luih~h\)\ lesz la-n*lh v a g y /^í-ból Főleg tli.. kód-ón harang rússo. épúgy mint a hellénnek. tanít kc4Í-^ kad. foganik a székely­ ben fogamzik és elszaporodik* íme. amikor u to végén jelenik meg az n gyarapodás. egeir.szóval. fogamzik igét. v. muka koRd-ul ráncol undO’f vánd-ol.inul. v. Lííssuk itt az első ecetet.

. megvédni a koriís-kőriil való befödcssel^ bebagyulálással Különben e szó jelentésére és alakváltozására vonatkozólag itt is segélyül jön a görög és megvilágítja a homályos helyeket: takar. elnyű. melyben — az indogermán nyelvekhez hasonlóan — hajlítónak mondja a finn-ugor alapnyelvet (erős és gyenge alak).forgat. most gyenge^ de valamikor erűi volt. a A/««-ból húny. mutatja a daeh fudéU Nyelvünkben Jóval felül van a százon az ilyen al. betekerni valamit: megóvni. oltalmaz. ▼ . teker szteg^. róstat lóstat T őhangayújtó igetövek. v* íL csörömpöl tolTtpa dottpe. takarni valamit megóvni. amikor azonban néha a jelentésűkben is nemi változást szenvednek. Setala Emil fínn nyelvtudós már e század elcjcn egy érdekes elmétctet állított fői. lebegtet.lármáz. a Usz-hol tészcn. rd^. oltalmazni. Egyik ok íohgy-ol rcnde-z. elnyű) Íríb*^ to: Irtb^ elkoptat. v. mint a magyarban kever kavar^ bcisse^ áossog* Lássuk az etsö esetet. donpo^ss tompa moraj. lamp-og lamp* világit. dorombol dCrümbOl darabol) droinbol thrup. o. megvcdni a felniről való befedéssel. így lelt a* /irf-ból dd. Ez az ige a hellénben a tőhangnyújtó osztálj^ba tartozik: ribol. trcph táplál lob-og. lomb^ rombe* körben. megvéd.hasad<Jfc oriha*^ S inct. aláhajlik tramp*li traphe^rosz kövér. rondSs ..darabol. repcszt. duronibo^ kerepel. ríbol (eikoptat. Tehát a ribok riboi alakra változott. rot9^. a szittya-görög származéka. ha a mi nyelvünk ffe ré«'^ben a finn­ ugor alapnyelv is. Hát ez nem is lehet máskép. inp^^ Qt hinibáll hübbnH* ahifordul. A magyarban gyenge és erős alak még úgy keletkezik* hogy az ige alhangú alakból felhangúvá lesz: gyúr S'űr. a tőnek magánhangzója ugyanis vagy rövid vagy hosszú. de nem szabad vnlnmennyinél az alakváltozatot az említett okra visszavinni. Itt igen óvatosan kelt eljárni. A ribol (ripol) igénknél kétféle alak van. E rős és gyenge alakok.és feíhangú ikerpárok száma.hasít. kelepet krcittbüUiSt S kcrcmbal kelepéi. throwíhoss darab dőrCmbGl thorükc. Pl. sztckr bcfild. suppad süpped. 5» ttnnpatt~is'^ dobol. roiit& c^yencsié* helyessé les*» jó karba helyes. ehhez hasonlatos a teniporale augmentum is {ag^ A hellénben a nemet sprccheit^ sprach alakok­ hoz hasonlatosan az egyhangú tövek e hangzóia íZ-ra változik. a n^*mclben deck' fedni. v. lobo. alak változata szlag-^ sztixh^.tompán hanp[zik. lóbál. A hellénben a tőhangnyújtó osztályba tartozó ígetövck rövid hangzója a praesens-tőben megny ílik.

en hasonlatosak a Qcvszók töveinek nInIcuInsaK Al. mely csak dóros alakja a i^^-nek. a hosszú niagnnhangzó niollett szól a sáp szó is. Eis a hasonulás is lehet oka a kétféle alaknak^ természetesen x két. rumpf. A hellén üiovübc^ dörömböl és dorombot aszerint.dá ftfíhnngü párok itt is kozunsé^cáek: kölönc különc^ zene zuna.. — Azonfelül cekintetbe kell venníink a magán­ hangzók váltakozását is. cgy^. ahogyan a csalló-* közi mondja. büdöset jelent. Az i^etJ váltotáshoz i<. A hang­ nyújtás is lépten-nyomon előfordul: jog jög. o:tk ckhd és on khri. ahogyan az udvarhelyi székely mondja. nap náp. helléá hnper^ latin sitptír^ de német iíber). ha íí-nak ejtem. valamely tőszó a hellénben hosszú.hosizúvá lesz: ckríntfii ekrína. a somo­ gyiban »dörék«. khloód S kItolod-h6\ hold (halvány) vagy k h ( h ) ^ s s tehát zöld (fííijzíiiü). végül a C'íángóban »dorik«. úgy lesz belőle >dérék* (kiskun alak) vagy »derék«.szónak kezdő magánhangzójával: to anon iouvtou.zott. ziOgörö-dik. A synkopé vagy Iiangvesztés alatt azt értjük. \%1 } szúrunk Ijc: sziács szijács. o is hasonul S-sé. valamint a mély dór . vagy for­ dítva. poh%'sZ'hii\ boltos. Seb szavunknak bizonyára volt egy séő alakja is. mikor az / cs d ft) klVzGtti magánhangzó kiesik. lesz belőle darak. előbbi esetben az. a magyarban pedíjj rövid. mikor két mássalhangzó k5zt levÖ ríSvid magánhangzó kie«ík. Pótlónyújtás a gíirugbcn. Pl. darok. hogy az hangot /1-nek vagy «-nak ejtem-e. A irosis a szó végső magánhangzójának üsszevonááa a rákövetkező . Seb tehát rothadót. ha pedig n hanggAl ejtem ki a szót.vagy többtagú szavakban. nyár nyarat. páter patrősZr a magyarban bokor bokrok. foliti'béX lesz folt.alakok kedvelőétA névszók tő változása. mikor a szó belsejéből vala:ncly mássalhangzó kiesik. úgy zsugoro-dik vagy sugoro-dík. sőt ez sokszor haso­ nulás nélkül dárék-xsxAü is ejti.például az. mint láttuk e jelenség nagy része a hangsúlyra vrhetű viisza. a hellén íliőrék jelentése derék. PL sttgguro össze­ görnyed. eriss-hij\ vers (czisródás).cllc került két magánhangzó közé valamely mássalhangzót (j. a magyarban jó ember jámbor. a hellénben is paszz eít:j^€ii helyett paszin cickái. Az etísio a $zó rövid vcgiiangzójának az elejtése az utána következő magánhangzó elűtt: ep£ a:tla = £p u:ito. Bécs szavunk is eredetileg rövid hangzós volt és becs-nek lian(. mutncja a hellén rothadó fekély. Azon tehát nem ázabad me^üiküznűnk. eper eprek* Igen gyakori jelenség a szittyában. hogy a görög ü hanjf cgyazoa dialektusban 5s. a hel­ lénben gifiüios::. (etimonját lásd a hely* neveknél I). . ha pedig a második szótag mngánhangzója illeszkedik.'Ha' az eláö" szócng ningánhangzója hasonul. a magyarban alma őma. liz igen hasoniatos a mi névelőnk viselkcdeschez: a nap. azon szóban Í4 fr-nak meg /7-nck is hangzott a szittyában (v» Ö. Továbbá kúz kezek. pl. a magj'arban gazda uram gazd uram. de a németben annál sy^koribb a tübbc5<zácn kcpzéácnél: liand liilnde. az ember. h. hontó dokci hoitr tóss ikhci. ha pl. ilyenkor az elölte kvü inagAnluingzó. A hiatusz elkerülése végett mi az egymás n. Az r és kozOtti magánhangzó kiesését már UUtuk.-in c«ín^ iz ux. zümOk zomok A hellénben rítkábix (mtusz niívss). c.

7-bol. az. De nemcáak a heUcnben. nálunk pedig ajánlom ajállom. 1: tn és német dt/J. /T//í7w/*ot. 7nonge hozzátéve a szemolyn'. meg igekötővel* mely szintén ckk*hö\ származott. névmíls nömínativusza a hellénben elévült. kas. Ez a hellén ine. v. cnhipszisz cllvípssisz.birok. vion. mint a. a mássalhangzók váUakozásiü. bőgdcs-K ejtünk. illeszkedik^ Az i (i) magánhagzók között gyakran kiesik. bár pisszó* alakból is származhatik a fes-t szó. szeress. melyek velük egyenlő fbkúak. Továbbá n ^ b elolt vi hangzóvá lesz: cuballó cmhalíó. Az ala|>j:i í^í/üív= neki (van).gokat. ö. a fiictatlici?í. Maga-m. T'-ry-bol a görögben olykor loáz. bőkdős h. nekem van személy ragozva. Ébbul származott a névelőnk is. maga-d.’* ') A szóvégi o elkopásra v. az ikcrc?íi&i: csiií^cd c>ajj"cd. mint mutatónévniás: cz. a két másíalliangzüval kozdűdö szavak alakulása a könnyebb kimondás szempontj. cg.iI>ól. hogy a* oájjörugbcn az (ígc^utcl) engesztel alakokat. fólc" a V. ♦) De lehet. a. (A kezdő n szittya járuiékliang. Az ^rA/^-nek megrelel a hellénben az ego. s valószínűleg az ősgorögbcn is. te. A görögben ha kct / kerül egy­ más mellé. anorgnnikus járulckhan^jok. A személyes névmások a szíityivban. Igen gyakran simuló.i j-re változik. Az eme vagy vic a hellénben a tárgj'cset. A 3-ik sz. d (l) -f-/-bői d^ lesz^ tnint a magyarban tanfij taníts. A hasonuláshoz tartozik meg az a jelcns^^ is» amikor a t han­ gok a k cs p hangok közül csak azolcnt tűrik meg maguk előtt. ereseiben az (én)hez simult. ct c3ctbcn v. ö. csak //ű vág}* ? 7 Iclictett. neked.Ide tartoznak múg az assimilatío ds a dissímiíátio okozta változások: barlang ballan". cgesztel . nz első nch. megfelei nieki a hellén­ ben kosz. mint ahogyan a ma<jyarban: hajt-5zol és illesztkedík lielycU Uaiszol. s már magában is annyit jelent: engem. v. hanem így van ez a magyarban is: magtalan helyett vuiktaUin-^ adtain h.s is h'ingcscrc. régen O f:. Nekem. Mutéitó névmásunk 4jz. csallü csarlú. akárcsak a fejér fcér alakoknáL F I névmások. nyelvünkben is látj. Jegysct. r/jmagavtA^?i^ még rövid. a többesben még //-/*. az n g (d) előtti járulekfaang. reméjiylem rcmóllem. / a /-vei hasonul. Az én-ben a hosszú é talán a hangsúly folyománya. A / az xr cs k elolt kiesik. a ma<»ánlianjízók Összevonása: űi'g og. Ó. nyelvünkben is alja ajja. de a többi alakkal egybevetve. máng mán alakpárral! A 2-ik sz. ejlclott. De ezek­ ről már más helyen volt szú. neki. ö. j\ // a sző clcjcii. mint a magyarban: azonban azoniban. o.. tü. maga. ti. szerelj Iú:íS. te. névmás a hellénben szü (eredeti ^.görög ckk. Az eng alak tisztán megnuiradt ebben a szóban: cng-cme^i vagy eng-an. így leit a szittyában piitoó hőX festeni (pittura az olaszban). vioi a nyomósító ge-vo\: inege. Nem egyéb.) A szóhoz ragasztva lett belőle a -yiek rag. kii vagyis én. a szittya alak fcjlüdése: IQ. a következők voltak: cng. mely esetben a -/ képzJ.

>láttam öt a fiú«. Amannak megfelel az aul-on^ szittyásan összevonva őt*). Ott van a szobában: olt van a szoba benn. névutók. Adtam a koldusnak: adtam az kódus neki. (V. Lássunk még néhány megfelelést: »OIyan« a hellcnben hojon mijén. Nemely-ek mcn hói (hot vien) u. xr-r eredeti to-sz^ io-n^ /V-ből (I: tuus. ahogyan hode u. Az ősgörögben kétségkivíil ki. Ki. aus^é ög (Ovcg). mg: -m. a latinban qnis. ö. Vala-ki: allo-sz más valaki. Ö. héde ez itt. EsetuagoU. mely a hel­ lénben a nemek szerint (t = 3z) szo-ss. enyém. -nak önálló szavak még. birtokos névmils az őíigörógbcn mely a hellcnben a nemek szerint cm-osZj -oh •/: vér-em a szittya-íiurögbcn vér cm (ó-hcllcn: vér em*on). emennek az ekhei neki (van)* Ha tehát azt akarta mondani a szittya: *láttam a fiiU<> azt il^'enformán mondta. hitn. . A 3-ik sz. nem volt a magyarban. a tárgyeset ragja. a magyarban ide. Esetragok egyáltalában nem voltak. ijgy. Az 1-ső s?z. T. tehát n bírt. pL mennyi ideig eltartott! Év szavunk is hosszú időt jelent. valamint a ~nek. hu? a hellénben kon ahoL így. ligy^ nty kontó u. d = gy ismerős hangcsere. Olyan névragozás. vagy »láttam a íiu őt«. kcáiibb hé té kainbé). amilyen a Iiellénben a szittya-görögbóT való ki­ válás után alakult. a kezdJ o a szittyában járulékhang* Hode. hon. a görög léte V. a mennyi a magyarban a hosszú időt is jelenti. L hátrább! H viszony. A 2-ik sz. mely a hellénben a nemek szerint kosz.. most se igen van. (ojon-de is olyan. mint a személyi ncvmiisok. Menny-i mén-c hold. a. a -i. tuum» tua): kalibá-d a szittya-jjörögbcn kalhba dti (á*hellén: kaiüba ta. hangcserével: némhoj hasonulva: némej. de a latinban aliqiti-s. birtokos névmás az ősgörögben kii Ozn). szo-n. a hellén tért el tehát az eredeti formától. Elment az atyától: elment az atya tőle (távol). ti. de az olaszban majdnem olyan n^int a magyar: chi. Hol. a. birtokos névmás nz ősgörögben iu (du).).n Az eddig cimondoltakból nem nehéz a személym^^ok eredetet Ic^* vezetni a görögből. aki. i. hé (1: suus): lámpása a szittya-görögben lampász hn vagy hvnpdSE íí. Nem cíjycbek ezek. méni-atiz egy hónapig tartó. a. mint határozó: olyan mint. mert itt tlss. igekötők.

^uk az ek és ónk. (v. . régi nyelvemlékeinkben még fél. V. az u kieséssel és pótlónyujtással: dli. mint akár a magyar ígekötők: kiad.elkopott és lett belőle ki. Fenn (fen) aiia u. hellén megfelelője anliosz átellenes. vnuuk^sz főnök). még pro pollou nagy-ra. hangsúly^? talan e. -bú. A kun inlcs jelentése: egy vonalban levő. ki van adva. fele) ragot társuló-ragnak is nevezhetnénk. de a kunban még -ér: pénzér és nem pénzért!). cl. A praepositiok a görögben igékkel összetéve a. feleb:n*át. tehát ebből lett a magj'ar tőU\ -töL Milyen tisztán rnegniarűdt! Úgy is nevezik. progon*os2 rokon). ha a magyar és hellén ragok nem egyeznének meg egymással. C 7i Aliiké a szittyában A/lfké (b)en (v.ii2t jelenti. társul. mint c. atnikor a nyelvkincs liáromezer tőszava ugyanaz a két nyelvben! Névutóink nagy része is görög eredetű. a. görög eredetűek. A hellénben is eredetileg locat: átellenben. de -ról és -ra. eki második szótagján volt hangsúly. ritkán utána. Legfontosabb igekötőink ki. pela-üsz a fele­ ség..).cselekvés irá­ nyát határozzák meg. eredeti alakja a göcseji díé és a somogy-veszprémi dlú vagy dli^ Hellén megfelelője anli. A -bél (eredeti -bő. Az ősgörögben inkább utána. hogy távol. Erdy e. esz Athénén a szittyátwn Alhéné (h)esz . ez a névszó elébe jön. Tehát fióss Ilelenén a szittyában Helené kosz Helénához. úg}^ az analógia alapján könnyen ki is esik). nincsMS a hellénben más ^-val végződő szó. ö. {n a l{ti) elolt amily gyakran megjelenik. a kunban: ház-bú) hellén megfelelője: apó.közeledik. ö. *val rag és a felé nevűtől A hellénben pcla.(p**b mint a latin ab). «= bent). fele (felelh veth. A hellén a viszonyt legg3 'akrabbaa praeppsitioval fejezi ki. Ér (lou) lúrou a szittyában: túró ér (túró-ért. 0. ép ezért a kezdő. Lássunk eg^^^-kettőt: Al. Mint a név is mutatja. -re is: ez utóbbi ragjaink ebből és a pro*hó\ veszik eredetüket (a kezdő p. Tehát régen így mondták: »a íiúval ment® fielyett »a fiú vele nient^.Athénéhez. irányában. A -í»í/ (vele. pelasz a szomszéd. Bámulatosak ezek a grammatikai egyezések. A hellén ek (I: ex) mellett az ősgörógben volt cki alak is. szemközti. hogy tiUoiíto-rag. ennek következtében elkopott a kezdő a. a hangsúly a második szótagon van. összefüggésük az igével elég laza 4s ép oly könnyen elválnak.elkopásra v* ö. de az. anak^sz. Ennek ellentéte a -vei. sok-ra. az ck hangsúlytalan. mert 4*-vul nem végződhetett a szó. de még bámula­ tosabb volna. apó tulajdonképen -tól> a németben von s ez -bói< is jelent* A prosz is -tói és -bót.

in. A görögben ekh. ha azt mondom: eloldom.túl-^ágosan öríil.megtartani. ö. ha azt mondom. pl. igen ügyes. Ez nem mint a görög cpi (^/). a németben be-. a szó elején áll. fogni és megfogni közt a különbség az^ hogy az atóbbi alakban már benne van az erősen tartás fogalma is. s mint hn tározószó: hitnücgf Az ^/-nck már ez a sokféle cs bizonytalan jelentése is el­ árulja. az őrségiben csszn nem egyéb. d = z (sz) szétoszt. mint ahogy a jövőt most is egy hatá­ rozószóval írjuk kórül: vtajd tanulok. c-viéUie emúl-ik vala. Felmegy. mint a görög szün u. . erősen tartani. amit legjobban a nemet faré szóval fejezhetek ki. ami időileg az ebnnlL Tehát az osgörög ezzel a szóval fejezte ki a perfckliimot. túlságosan. kijön szavakban az igekötőknek megvan a hatá­ rozott jerentésflk: auf. és más. c-s35ahid. A sokféle jelentésből a nyelvérzékcm mégis kiragad egy alapjelentést. H mellél. Hiszen l hanggal nem végzudhetctt a szó. mint a -ból. ^aob. a szittyában Íiii^iész-cp ügyesebb. a szittyában hátra kcrüL Jelentése: fölötte. De más az cl jelentése. pl. iszák. Az cl épugy lainbdacizmus folytan kclclkczctt akik. szák. Ez az ^ a hellénben is a múlt idő képzője: a^ syllabicum augmentum. állal slb.felelnek meg neki. ver-. Eph-ügiész igen ügyes.igéből származott: daidz-. Pl. vagyis tanulni fogok. de míg itt mint összetétel. okos vagyok. A mag3'urb:in a középfok képzője -cbb {-b. hogy ez eredetileg más valami lehetett. elutazik. epi-^anro. sztl-dzaá. igen. elbámul stb. S zéd a i= é . inkább hasonulás a /cszím alakváltozatból: ckszü essziL A szel. mint egy szürke igekötő. herab. cpi-Jleoész igen veres. Ősszé. pl. itt az cl távolodást fejez ki. fokozását fejezi ki. a kettős sz nem ikercsítcs. -ról. leszáll. aus. Frojieó gondolkodom. vióíii-ci múlik. Az a hellénben gyakran fordul elő összetételben és az alapfogalom erősségét. szétzúz. A loz^a. széttép stb. de még nem igekötő.. -óbb). de ekhefroneó meggondolt. abr. aus^. talán inkább >tova« jelentésseh A mc^ jgekötŐ is szittya különlegesség.Igca érdekes az cl fcjckötő eredete. A németben hol forl-^ hol meg ver-^ vcg-. majd meg hs-. Tulajdonkcpen c: elmegy. SZU alak is van számos összetételben. Régi alakját a göcseji őrizte meg.neve!< fokozása.És itt is ez az íf eredetileg határozószó volt »ezelőtt«. au/-. a. A kezdő magán­ hangzóra nézve v.

a görögben amplihthrsz igen félénk. 3. Az egyes szám 1-ső sz. 6. de itt niá:$ esettel állunk s/. 7e^set. sárga. találunk arra is pél­ dát. S z e m é l y r a g o k* E^yes SZÓ U L M(t^a7': Hellón: Többes szám. hanem az< av/phi-h<i\ és cz a fonna jutott be a finnbe. -m (-k) -sz (-d) -ja. -n -sz -ej . a felsd fok képzője be­ jutott a kunba is. V. vörhenyes. főleg a kis. felső foka egy feltehető 7nck* hosszú^ nagy jelentésű stónak. 2. E sza­ vaink jelentését homály fedte idáig. Az ugor nyelvek körül a lappban találjuk meg a középfok képzőjét még egy ^-vcl: kcjvcsz-cb kőrtiiycbb^ cic a finnben -mp f<ép2ut talá­ lunk: kalvcivmpa halványabb. (V. Gyakori ugj'au a finnben a p (b) elölti w mint járuiékliang. Különben nem mindig veti hátra a szittya a praepositiót. valamint a többes szám •k hangja pL újabb fejlemény a nyelvünkben. -n -{. Mtígyar: Hellén: L ‘ *'-min(k) -nicn 2. dali-vereS| tuli-piros sza­ vakkal a szineknel! Hz igebaj Utas* A személyragok. Az egyes szám 3. mint a hellénben kötőhangzóval járulnak a tőhőz. V. hnpo-pitrrosz kissé veres.I\fck*iscton leginkább. Ép így megvan a hupi-kék megfelelője is a hellénben. -í -mi.(k) -n 4 “ tü) ycgysct. Mindkét nyelvben sok változáson estek át. hogy a hellén -isslosz. meg ügyesebb. Ö . vörhenyes). ö. pákosz (torkos) a görögben phagosz torkos. mék-asz nagyság. mely a hellénben elévült. személyben a székelyei teszten alakot v. Igen érdekes. Egyik szittya dialektus ugyanis nati az epiAjöX alkotta a középfok -eb képzőjét. a hellén (ii)theszin alakkal. (Helytelenül hozzák kapcsolatba a makrosz^ A magyarban mint határozó: meg. pákosztos » > phagiszlosz igen torkos. ö. épúgy a személyi és tárgyas ragozás közti különbség. 1. A kunban. mely annyi ősrégi alakot megőrzött. hogy a praepoóilio a szó előtt van: hupi-piros (ki. -te(k) -te 3.és nagykunba. más alakja kálivá ebból kalivampi s ez került be a finnbe.) Kholim (szittya kolivon halovány) epés. -k hangja. Mck hiit^tész'-cp leginkább Cig^^escbb. a goiüggol való egybevetésnél ezt lépten-nyomon tapasztallam.embcn.ss:C veres. Ezek úg}' a magyarban.

A majjvarban a szókezdCí íf cs / járulékhang (eredetileg nem igen voltak / kezdetei ^tavaink. Xe tévesszen meg tehát bennünket a hellén conjugalio rendkiviU kifejlett volta.: ckhdn Vujjyonos. a hellénben igető: szilr*^ passzivtő: szitr-ihé*. a németben (liebe^nd) és a magyarban: múl-and-o H: 7ndlH0^ni0(tő: mólit* múlik). A partic. Az idüképzésre nézve láttuk. $ Idők foíy«mián na^y változásokon mentek keresztül. mér-d meg! Eredj! a hellénben crcjde! kotród]! A szenvedő alak képzője a magyarban -ei. Az igenév hoiiszú képzőjct megtaláljuk a hellén participíalis ‘dn végzetben. Nézzük pl. mint áltakiban a görögben. vni^y. mint a főneveknél. Létez tulajdonképen a görög eszti (ai SS könnyen kicsik cs iiz elölte Icvu magánhan2?. Szicr^ sziir-dn.. ó. A v a n é s le sz . az india prao<. S -/ii. az indíc. Erős és gyenge alakok ép úgy voltak az ős­ magyar nyelvben. praet. V.) Az infinitivusban a hellén *en éá *Jiai je^^'einek a magyarban •fii. A jövő időt szintén egy hatdrozószóval fejezzük ki: majd írok: Az egybevetésnél tartsuk mindig szem előtt.:<5végi -sz. Ez a szitt^^a c {eC)\ e-megy. Felcsillan az imperativus eredeti *lhi személyragja a mag^^arban: ír-d. leszek kétségkívül görög credetííck. a ncmetbcn felel mcgj -fiai.jc^ye T^ld meg. a fuiufumot: esz’omai Icsz-ck.isszivtő: szilr-ct-. Az idők. A mi scgcdijji’inlc: vagyok. több töbül származtak. A va.-ban: én luii. Az adjectivum verbale jegye is e^ész tisztán mesijmaradt. . méj alak: ejmi vaj-omi. Pl. -. ej vaj. csz-tai les7. mint a lüröknck). (A:4 / a "Oröyben — mint IiUtuk — könnyen átváltozik /•vé. cszej lesxc v. Ilyenek a hellca conjunciivuibnn a ho5. biró. de a szittya a s?'.-bcn eszte lcsztc(k). ckhd (Itekh-. hogy az ősgörög igeragozás a lehető legegyszerűbb volt. a magyarban igető: szilr^ p. lU mint hangsúlytalan röviddé lesz: ni. hogy az ősgörög a perfectumot egy határozószóval (t’ ezelőtt) fejezte ki és ebből lett a syllabicum augmentum. A hellén ebben gazdag. 1: amart*us a szere-t-e-tt. vckk-) vagy-ok. ni(:j»fc!cl neki a niíij^yar tic i\z optatívasban. a / hangot használta fel a múlt idő kifejezésére. partic. S szitr-ő szűrő hangilleszkedcssel. a miiulcnsOg).yok. vUzont íi hellén optativus ~i jegyciiek a magyarban a conjunctivuá -y. i<igye megvan a latinban (ama-nt. esse v.és ama-nd^).Ljyok dóros. Később a szittya az igenév perfectumjegyét. Görög inc^felciú'ik: ami vngyok.i hangot eíhaíií^'ja itt is.ó Iiosszúvá lesz: lét-). a magyar pedig a képzőkben. j — gy vaj. hellén sznr*t-osz a magyarban szilr-é. áüt iit-oit a holoss teljes {ta kola a >vnló«-5ág. leszel. ép úgy. ckkd birok.A módjegyek. a görögb-^n -íhc-.s2« kOtühangzúk.

ö. fú -n a te a x e -n . melyeket már az ősember használt . ellenben a hellén számítás lu. f ö lté v e i^G -n» üí»c-n ínié cmá híhctölrg miü^yárt ne (ncbánis^) fftge.il nein . A számjegyek ós a ?z. le sz e k * .m u lc . ide. *6 K'érdö sz. I . Vcgül jegyezzük mc5 ^. vid víz háma u. hátf háth a hiszen. I : ct. nyomősítók. ö . hisz aj. S S mcn ja rí dór n to s t tn a ne ne: né'iiz nem cros kcmet'-ou. a ha /i/c.ictya. vaj-lia is ám ám de ámbár bátor ellenben -c. is^on cp úgy. liogy ho^y. meg a »!uüia< iss ha h a ! H számnevek. a. au é kérdő szócska haid m i n t c ^ j y . f ú . bár = bá a palócban aíor de mégiá aiia u . cmj^a még iá. bárcsak! authi. r* = l ara.totn. szolo szöllö dta azután. V n n A fu - le rc m ^ v a n . Ezútt. arra Olt azutá*n. -« határozó k.. aulá-ii bár. A legfüiitosabb görög kötőszókat cgcsz liszlán megőrizte nyel­ vünk.* fcre nosza. S h — V volo eg észb en v é v e . de iigy látszik.uiiok nc' ci kétségkívül azokból az osí jegyekluii cs jelekből alakullak ki.ir p^'laszg halás alatt kcleikczfi^.t v ú L (A fio Kötőszók. isze u. alig valú-ban baUl bárc^iikl I : r olig-osz h. agau igen é 7U i*n í m é é mán m á b i z o n y mcn arii. S d = z cssé.a!zogo.) fn - m e lle tt fn - a l a l c is : v ó -n fl. hoty lia. S óli ott. de de /io/t\ S ho/j hoty. bár tugaclhatalKinj hogy hizouvos közö-s cíeniekct mc^is fnogtakíliink köziül:. á lta lá b a n . melyik volt az eredeti őí<gürög. hamer hamar (iné" ma) ptrázc peri-sse (peri he) magától vonatk. azután fel! (iiOdza!) ara. a. v. mcgis s/.H o r tii r o c r i a l a l r o l ^ : V. rajta. ar^ra erre. van -h ra ^ rn v n !* y -b a n v o j^ . batározószók. egy ki*sc holó-sz. hogy összes iniUilatszóink a legtisztábbán mutatják :\ görög crcclctiekcí. A szittya számnevek nagy eltérést mutatnak a helleii szám­ nevektől. A cszmi la tin b a n fss-i k c p íu : Icssx s tb . Ifdma de lu a. per se.

»y j»jle.so bizonyos do!gok n’c. vonás. Ex az ék (hcllcn r.[xui ty-nek (heilcii l/-íz l) iá mon­ dották az c^yet.men[iyiben az egyet gyakran egy ikssel. ÍA k : : gy» vulaíninc n j : p[y váítozat ismeretes. Xemely szittya dialcktt!. A Icf^ré^Üíb ezek közül az i'. A /W/-nek mint beUmek (lásd ott!) u szittyában k (liá) reléit meg. S i/oss íjász. Ez az íj vagy íja pedig görög szó: to-sz és la ia nyíl.valamit khí-vel meg­ jelölni. melyet míU' az c. valan\it mcgikseíni. Eredetileg )i kezdő hang nélkül íj voit a neve. lövész megfelelője. az //-kezdet későbbi fej­ lemény. Majfa a szAm is jeuyct jelent: yrtv/Zí?^ dóro. Tehát ez a szó a magyar jegy (fj=gy). héj. hiatuszpótlóva! szittyásan íja. X-kezdoiií szavunk régen édes-kevés volt. a . s :. vonúá» sor). A szóképzésre v. a votjákban ni/yj a héífciluiban nééj és a nyíl is a votjákban nyel és a r. Eleinte csak a kei szám jelölésére használták. egy sor khí. a görög éio-sz. a vo"ii!b:i jnc^ ez n/.-. a római számoknál is a V az öt jele*). mely mint külön alak ma is él a nyelvünkben.ív a kilieg\*czetc) a szítLyáhan az c^y jeíe. a kettőt két ikssel is jelöltek: így :?2Úriiiazott a kei (khí-d. még most is mondják. tehát egy szakaáz. S cja vagy Uúosz.Síin icj^Vj jcL Liisiiik ezeket :iz ü>!^öi'ö< 4 jci^yclvct. még ma is használják.)' szó mellett a kellő {L-iií-tiilo)y ahol a Jüo a görög kettő. A lielk-nben )\-fcdz. vagyis három iks. mint cj-y mdállc jel.égy az Osztjákban is uyeL Hogy lett a nyílból négy? Kétségkivül a nccj liéifaliii alakon át (I : j : gy). cs \\\y> Q n ck-tick nevezték az égy-ct. S Jja polyva. klii-t^ -ií dem k. ez a juhok fülére aikaímazott 0 félholdalakú jel. ellenben az ó-iiellén a penU (öt) kezdő hangja után //-vei jelölte az 5-öt. az djd vagy áj (*//íi/). A vogulban még khurum. hüUen* Az ötnek a jelölésére a rv/ [v betű) jel volt szokásban. D-hez hasonlatos. alak jutott be: a csereniiázbe fk egy. tehát khírum —három. A juhok fülén ma is 0 Vet ííJqcv ú5 ige.) A másik igen elterjed: jof^y volt a k/u X. Nevezték azt a jelet kki-ntma néven is U'uma vagy rnm^úsi hiizás. A négyes szám ielöíésére alkalmazták: a vogulban még négy niUj nyi/c. ö* héja (hülsen) Jia. ‘tiilajdonképen . (>jcd:íű'» alak ma iá hasz­ nálatos).nxx. Igen közönséges jegy volt a nyíl iá.jű!ülc<ciei cl^o-iOrhan :i luiaidonn'í^yclcbú'l. ép úgy mint a töröknek. Az áj^ á/ö. a szittyában X X-t jedzeni. a fentebb említett félholdvagy nyíialakú ősi jelünk.c.^yÍptomlak és I):v!)ilonok is nz i\Qy jcluiOiore Iia^ználtakt az ck% mely az úkirjisnál is az Jilapjcí^y.

de a finnben még ssnla. Az osztjákba meg a vei alak ment át. S k/iúsz nagy tömeg. halmaz* A vogulban kuss. anhUihosz. fiinf und zwanzig. hogy Föníciából vagy Babilonból jutott az Ős­ görögbe* A hét a görög hcpta hasonulva hcita (olasz: sette). kampó. A vet tehát számjelet jelent (v. mint a khi-jel v. . az előbbi a szaiov. nem tudhatjuk. egybe-vet). khausz. Például: X tizenkettő vngyis tízen a kctiű. a három. Kilenc sem egyéb. 12. mint a nyilat. valószínű. a latin liften). görbe mellett görcs. Hellén megfelelője k/tuszisz. még ma is használjuk ilyen értelemben: hússzor mondtam. kk^osz. dinnye (dinye) stb. Imé. a latin dec-em^ a votják dasz.) szinten jegyet jelent: giió-ssisz. a görög például a 10. Ép így járt el pl. zsu­ gorodik. voltak azok húszán is. S sz = h hal. dinc-ejsz [dlné)^ s ezekből egész sereg új szavat alkotott. a szaion mint a hatos egysejr mar a héberben is előfordul mint mérték. vOt volt a neve. a göráe fogalomkörénél: erre is volt egy csomó szi­ nonim szava: gntposz. S nósi (I: nóta). hogyan számított a szittya. Az ezer pedig perzsa eredetű szó. vonás: khi-U7it (a hellénben Ie7tt-i07i a Ibtea alakváltozata. . A nyóc (nyolc alak lambdac. volt egy csomó szava a jegy. kankalck. gilrosz^ szkambosz. mint az ötös szám. 20. bi­ zonyára a hellén ejkoszi (20) liatása alatt történt *) A száz kétségkívül a szanszkrit sata. pedig eredetileg vet. fölüli egy­ séget vagy elibe vagy utána teszi ennek az alapegységnek. 13 . a másikból a Jegy. Hogy épen a 20-as szám kapta ezt a nevet. ^ tizenüt: X-en az V. Ehhez hasonlatos a szittya számvetés 10-toI 40-ig. jel ki­ fejezésére. Lássuk már most. A húsz eredetileg sokat jelentett. a harmadikból az egy. hogy milyen volt legrégibb formájában ez a jel. szám-vetés. khcovsz S húsz mdrtík.használják c jelet. A tíz a deka. a római számítás Xll. a szittya nyelvalakftó képességre. penle kai eikoszi vagy eikoszi kai penie 25. pl. hozzáadja a kisebb eg)^séget a tízes számkcplcíhez. s ezeket a szinonim szavakat mind értékesítette más­ más fogalom megjelöiésáre: az egyikből lett a szdjH. 30 . . ö. II V . XIII. Némely' népek egymás alá vagy füle írták a képleteket. . t =» sz változattal. 6. A 6 és 7 szám neve nem eredeti. tehát utána teszi. a kilenc. *) V. már hússzor voltam itt. A régi népek többfdleképen próbálkoztak meg^a tizes számrendszer alakításával. de tévesen C 2t is áj-nak nevezik. aztán a nyóc. A számneveknél is ráismerrmk a szittya észjárásra.

mert az ütös számjegy fordított V volt és az 50-nel e jelbe egy függélyes vonást illesztettek (lásd feniebb az ötvenegy jelét és a pí-be helyezett deltát).cböl: sztigitm jel. amikor Pontosz is római uralom alá jutv-. Es így tox'ább: ötben három.nin a s::ámhépUtbe irlák bele a másik számkcplciet. Ha 52-űt akartak jegyeznit akkor a V-be a két szám jelét (H) írták bele: ötben kettő. Mint a aépilnknc! fentmaradt különféle számí­ tási jelek és módok mutaiják. Véletlen Jánosék.*) Ehhez hasanlatosan tortciit a szúmképlct kifcjezcác a szittyá­ ban 40—lOO-ig. A 100 jele is abban ktilönbözütt a 10 jelétől. tehát. jelet.: Rovás ca rovásírűj^ **) Scbcslycn Gy. mint a ci^oiiy kezdő hangjával. a kettő. pL a TS-be Hlcá/. szigma is ftlköralakú jegy: C. a nyóc. de azért az elricvezcsek megmaradtak és tanúskodnak az ős­ régi eljárásmüdról. a harminc szóLan mc^ olt van ez a c: tehát a hármon a cií^ony. némi eltéréssel. id. jelet fejeztek ki. 5zí?. a jegy stb.c. vonást jelent és a hiisz sokat. római számok már az ősszitt}^áknál használatban voltak. s nem Pompe-usz idejében kerCjícek azok hoz­ zájuk. önök nem találnak ehhez hasonlót — még a hottentottában sem! ♦) A ^sirtilcly fclOK'Scknúl mű" clöfonJul n* úWó kcruszt. . . hogy az ú. a római számok használata jött szokásba. nyolcfan hat. ótpenegy (vogul: Titpen). nyolcban Ot. 50 . a hellén szií^niic szigony is innen! Később máskép illesztették egytnáshoz a szittyák a számjele­ ket. a c bet(ít is ezzel fejezték lei. a töméntelen pedig számtalant? Nagytudományú Véletlen Jánosék. n. p i (a penie kezdő hangja) = 5. mely­ ben az egy. A cigony \r. a delta (a deka kezdő hangja) 10. a három. hatban kettő. ötben négy.szúrni ij. m.tett A (delta) ötvenet jelenteit. hogy a X-be szintén egy függélyes vonás került***) Valószínű. Mint hittak az 5 jele V. mint a 10 jele. hogy p l az ülvcnnél a V jelbe ügy pontot tettek vaj^^y egy szii^ony jelet. s y = 5 l \ragyis ötben egy. Az osgörögók — mint ismeretes — ^^yAtl. hatban egy. A 30.De mar 40-tol 100-ig más az cljúríismódjuk. pont. Sebestyén G y. 40. s így a szittyák közvetlenül is érintkezésbe jöttek a tatinokk'L Nos. a szám. haif* a három. úgy mint a szittyában Js egy ideig t (a betű jele) tízet jelentett. ott is jegyet. . mit szólnak önök ehhez a szittya számveteshezi^ Van-e még a világnak egy nyelve a hellénen kivűi. Er iá gyakran hnsxnált jegy volt a siitlyáknál.ony is göriíg eredetű szti^^. a kilenc.

-‘díg egyenesen a szittyának köszönhetik műveltseoQk megalapozását. mikor még a mongol nem vált ki a törökségből. északra ugor né­ pek. Kétségtelen. a szomszédaival való érintkezésében erős nyomokat hagyott Inltra e népek nyelvében és kuiturájában. hanem többször is. ír. Ezért legnagyobb a hasonló?. Az első nagyobb vegyülés akkor folyt le. hogy cz a nngy nemzet. szérű.ág nyelvünk és a vogul-osztják nyelv között. sőt g)^akran szittya uralom alatt élt go­ tokra is kihatott a szittya műveltség. tőle tanulta meg az tnist. A germán nyelvekben néhány száz szittya szó kimutatható. eddig ugornak tartott szóról kiderül (pl. A török cs mongol műveltségének az alapjait a szittyából me­ rítette. sőt több. Ekkor kun-szittya törzsek vegyültek a törökkel. kiváló szerepe volt kelet történetében s mely­ nek műveltsége sok ezer éves múlton alapult. itt hatá^ rozottan népkeveredés történt. Elősegítette ezt az is. árok. A szláv népek j-. Hogy a szomszédos. Ismeretes. már akkor mutatkozott az ősszittya hatás.^zílzra becsülöm a szláv nj^elvekbe jutott szittya jövevényszavaknak a számát. északnyugatra szlávok és germánok (gólhok). . Legerősebb volt a hatás a mongol-torökre. török és gót rokonságunk* Szittya hatás a szomszéd népekre. Az iráni eredetű szavak így jutottak be oda. árpa. A második nagyobb vegyülés már a mongol kiválás után történt. karó. így jutottak be a görög elemek a mongol és török nyelvbe. Mikor még együtt élt a finn-ugor nép. ökör.?sák és heilcn-görőgök. Ez vmgyárdzza vticrí va?mak csak a löroköen nagy számmal kun szavak és miá l ni7icse7tck meg azok a vwngolba7i. Később különösen a vogul déli ágára. a vogul-osztjákra terjedt ki a szittya befolyás. balta megannyi ősgörög eredetű szói Az iparnál főleg a bőr feldolgozá­ sát sajátították el őseinktől és a ruházati cikkek tetemes része is szittya eredetű. a szlávba került műveltségi szó bizonyítja ezt. az Ural-folyótól a Lajtáig terjedt. bdü ősgorög ere­ detű szavaink átmentek a föröUbe is (jaz.Ugor. hogy a keleti gotok is Attila jogara ala tartoztak. alma. A szittyák szomszédai voltuk kelet felől a törökök. Az ugor népekre is nagy hatással volt a művelt szomszéd. bilik). kétségbe vonni nem lehet. Az ősszittya birodalom a Fekete-tengertől észí\kra. szőlő. hogy őseink rabszolgáinak legnagyobb réí^ze a szlávokból került ki. a betűlíct. Egész sereg. délre per. hogy szittya szállítmány. melynek már az 6i?időkben. legalább öt-hat. A földmívciés és állattenyésztés körébe tartozó szavauik nagy részben a szittyából jutottak be oda. vér). nem ís egyszer.

Iicllcn ci sziuya-görög: vér velő torok-. de oly*" kor bariUsHgos is. gaia. knntus. rolyonidnya gnj-on inj/. hanem fordllva. v. a második ezer évben* Másik nagy különbség a két vegyülés mivoltára nézve az. mint az ugorhoz. számos görög gyarmat keletkezett a Fekete-tenger északi partján. És itt van a nagy különbség a törökkel való rokonsá­ gunk fokára nézve: ide meg nem a nyelv alaprétegébe tartozó szavak jutottak be a görögből. apphntz apus Ugor: vcre vdlim túr tuj Iájl atya . S m v viclő velő trőg-. Lássunk egy-két száz fontosabb megfelelést. vér. ö. mintha a perzsával egyező szavaink mind perzsa jövevényszavak lennének^ az egymásra hatás kölcsönös. »az egyik ment kelet­ nek. hogy mennyivel szorosabb a kapcsolatunk a hellénhez. Tanaisz.1 liossiii ó a metath. Magyar. négyezer evvel tör­ ténhetett. I. hogy az a mint­ egy 5—600 szó. iparra! alig foglaÍkoztak. az erős szülők*. meg is látszik a nyelvükön. Az ugor népek aztán részekre bomlottak. mely nyelvünk és az ugor nyelv között közös. Helytelen röltevés. földmíveléssel. vagyis míveltségi szavak itt nem for­ dulnak elő. a más ment nyugatnak s északra a törzs. talán Kr. a nyelv alaprétegéből került ki. Eg>'es ágakkal (vogul-osztják) még sokáig szomszédok voltunk. e. U gor-szittya keveredés. S fnl. e.Perzsiával állandó volt az úrintkezcs. aia nyom. állattenyésztés és ipar körébők Tehát a törökkel való vegyülés jóval később következett be. valamely szittya-törzs olvadt bele a szittya föld tőt északra lakó és akkor még egy tömegben élő ugorságba* Akkor még a szittyák (görögök) is igen eg^^szerű viszonyok közt éltek. Az ősgörög is volt olyan művelt. g^^akraa háborús. leghíre­ sebb volt a miloiak gyarmata. Számos iráni szd jutott be nyelvünkbe. pl. hog}' tőle tnnulhatott a perzsa. Uét-. főleg a földmívelés. hanem nagyrészben a műveltségi elnevezések. lib-lábo2 Atya.\btag. mint a törökkel való kapcsolat Tehát kiváltképen a nyelv szerkezetét érin­ tette. A táblázatból ki­ tűnik. A perzsa ruházat hasonlít a szittyához^ egj'es ruhadaraboknak közös nevük is van. A gramm atika azonossága mutatja az igazi összeforradást. A hellénekkel a szittyák állandó barátságban éltek. S léjf^ lép níía atya. torkos újj láh. viszorit igen sok szittya szó meg a perzsába. nem as n^or keveredett a ssí/tydóa. ata vér (ér). Ez még Kr. tróhtéss torkos . Ez az oka. de j ó l jeoyezznk meg. hogy az ugorral való keveredés sakkal bensőségesebb volt. tnpos. a fa nedve miieto^ss.

ftyszisz tehetség. rokoni la" aluma (alttr majjankivül van. U : v (f) pmag. pereg forró forr-áz. magány. pttr-CH" g>Hijt. bongyofr ntoldó plán-. ö. pila. kerjou örül. Ossíicbonyol. csomód domb dor-gál ég-ni év ének (dicsórct) fagy fej. a bagoly a régitík jósniadara volt! thatube. S ai = é évó ídö. v.Majj'ar: Hclltn l * s szittya-göiOg: Ugor: ánjryi (roko(i) álom ár (fúró) árva bago-Iy.fú pú úírar. cii-füla szép tehetség jég falu» folu far.ingerel. S ént-k (^kss képző) dicsérét anye ulorn óra orbesz níangla pajm pung (púp) molyenií tsiet?) pökki. / liiatuszpótló. ónra faj le. fóráz fú gerj’cszt alig. fara fed fehér.gyorsan mozog. thómiz-' megköt. álmos) ar-iss fúró úrfo-sz. hot ankhisztoi rokonok engil-sz kü^L’l. fa!ér-QSz fehér *pekt. pckc-té-sz a szurokfekete jeuk paul perft pilnt pujcsz? pegde pcla-sz felebarát.pesza lom. 5. l: orba vtago-sz. ö. püge szotmu tumb (sziget?) toni ing 1 ene (hang) pag-osz fagy poly ftíré. V. V * ö. pclcir pele (féí) tiss feleség hésziikh'osz pihenés.kimcl> takargat fiaro-sz fénylő. a magyarban nem n-toldó ai-on. th « 5 z .bolyonu púk. pnlan. v.fcnyir.körbe forgat. tiszta. bök bolyon-g bök ‘ búj.ront. év-ad ahtc. pörgc p€riafi köröskörül hailott púra purro-sz tCIzveres. plég. en-fué-sz pé jü^ej^.gőzben izzaszt > fitsz. feir fekete fél.dicsér.bújni. hosszú ídö. szp^rkh. ptck-. éget poriszc puri-ítz. bagó bám^uf. ész. hajó fara fehi-. plundra pundra. S őg. szórna* szalma Iwfib^úss földhalom flkdr-.kcrtojer jeszt.bániul. hyuga.szurok.áúi phole. c^crf. pUk-osc fonadék. gyaláz világol. buli csomó. S mct. megfért.társul. fthar. S m = b bagó bűbájos. fénylik. a város vidéke (tanyák) or-ass far. feleség fészök forog. gcr. j i ^ üveg püli-ss varos. tandi bandi plok-é.öklös.S met. de ez nem ger­ jeszt! . lienycl. l : j thómo-ss rakás. egai. orfa^no-s^ árva.v. boglya. fiit. bamba bo^. f(L Í» fii attkhi közei.

az ugor megtartotta az cisö szótag hosszú hangját kitiii' ingadoz. eit-kapbekap ií?//-ösztönöz. S kliít jedzení. gcmics kö. n: haus klar. S mcL kul hall ol-c. tulajdon. S d : gy ügy. tehát háló a fogó kin-. kely káim követ keu. m et khér kíván.elfogatni.hal. keed.meghajol. bekap kell. magyarban "yönyörküdni hod-oss utaziU.enged. megiksclní kokhlion.raj. kavics kegyes. mellyel a halat kikémlelik <5get. acél khré. tehát a váll alja hosszQsz oly hosszú.Magyar: görbe gyonyüiű had hagy. kinng-ma a lebegő.. ö. könyv könnyű. S gyújtó u = v kan. ö. ^ítpo-ss. parancsol. kcntinfc is örül. t(íz-kő kova. kntüsizö(n) az ingadozó. kend. u: v. pl. hozzá kap.kciv. ciige hoszzoss igen hosszú psziadz'.k a kanalat. hajihón-alja hosszas játszam jegyez. ezen a . v. kó'cserép. k/dt' gondosk. kínessö (kénesö) sskndcor koslat. kelletik kém. S khoncil-z könynyez.yoí5» ilv. khőnev könyv. kive kelyge szeret kém a kor kiéri kvoszmo kífnü kéne kusa . S met. hadjárat khtuis. kegyelmc=kedves. S jdds* játszik khiidz'. khóneü^nta a klöntmcny. htilieuss halász hál. be­ cses kaűomen"Oss tíízbcn kiégetett. kér ^ureii^ körül jár kanszhnosz égett X ’/w/avÍ-ontani. ^iirpo görbe ganti.mcí. kagylóból csináltr. búi bújik dtitrosz váll. ápol. könyig líutya Hcltcn és siitlya-görög. ürül. jedzö kalán kap. hadni hág (nemz) hal háI6 hall mcg-hal holló hogyan hólyagi hólyig báz* haza haj-ol. fdhagy okhtul. gana-rc-ss ékes. meggyúft. V . kíván (kell-e?) kem-oss tapogató. kackliar-ion kalán kap' mohón eszik. iiorog kodé. olojoss halálos korak-sz holló. kedves kemény kér ker-ing kozmás könyü. morog Ugor: jorba? Icenarde kant kadi kang? kala külop kulcs Kai kolak chodi kuula chát kajl kon-ult koszá jantk jalke nyom kón rr*erít kapie falni kül.ííyujtó kédeoss kedves. S kai'. S kohi-dn kis kagyló. módon kolik'iz bclhólyag onsz-ux vagyon.hát^ni (iienucni) hali-oss icns'erlakó.

fn'sz. nemes nyál nyalj nyaa nyers múl ni nime. tehát a liolclinuldús alán! mcn alakra v. 7ipi' siiúrny rüüppü sitnio.nyár hangzó kieséssel: vers ij20k' (htipssz'j alszik. nem­ zetség no iga 5 jdi nyál. menni menny. i'opog. piuií'iou pr. lr_ ‘á/.locsol klitdaz’ lucskol. kibíclíol lahozz ^ödör. langyos lap. cg mí*g vtoHun réa7cc>kc. mén mond mony morzsa molnár ///*.0:zt. niikto. siet fnc\ S j ^ l A\ lő doh.sapama rio-sz .tör. bé‘ tőből: mc-k vagyis me^^yek mén hold..röpít.dvJrzsol. ni név. olc' níogscmmisíí. lapít liszt Hclicn cs S2iitya-görög: k/iíid-. ü.o-!ya nukku V. j\il'tz nyálaz kítnattr rágcsál.szúr.rág. lű p(t*k. khíijtv'yosz nyrJár. prszí morzsa pici panr-osz kicsiny. nem nyűg-. 1: r ruos:^za ?}p. locsol lúd luk mén. né.::ül. nyo5/. lassaníain elenyészik tioe. tép ragn d/rp. (3. aicsz^U'ss jő ^ict lü lük. /a:^tvrosz h’ v^y platé. 052-01 pici. nnkiz-. ö* Utpájos palóios. S d =* gy hasiij:.''. S mci. S ji\ JŐ niozoj.: hip-la lap. megöl vei pszihsz. kezdő m*re v. Uszít. S i^cn szeles lap {/a. friss. muriz' lcdür.Magyar: lágy.iL*?2’cot. rcp-ed rez-eíj ro3kad rep-ül. öl ustorkci OSZ-i. S ii-loldó mnntk' beszel.k nyal nearosz új..ráiiyi p'oro tro^. család.nyugat kiin~. m ínz. a la­ jí csijc li (dob. vmtko-sz. morzsol múli\‘ fogy.js z ürlűct. Ö.lát. 'üicrizz rész. vél (o)uoma név. S munía monda? v. zárna. V . a ! v s z t. píszí por-szem rág répáit.alszik. htiz. rész csza rész oh. b = ni mén niíitnJ. nxiktaz.-bau: haÍH“ . o. v. t^szlirki Icorbács aSLer iszéy isza og\*ciilő rés/. S aj =í= c. o. röp-ít savanj'^ú tinban is nomen név. znma kovás>:. Ü Q ÍC lucsok. nyúkszik nap nyugta nyúz ostor.aihászt repi irc-. megindulj siet hié\ S h = sz szíV'. származás. S ii-loldó Llilindgyűl.. rey. valccir nyuj huszhiklrisz. S pixUa han"C5. r sz küzti :nagán. mcn-kű múíheti-.. pl = p pck bök klitdz.pszi'szy S piszih.szó cícjcn: tanpulapát hpai Ugor: lanyzs? lapp lisztinic ij^en) a!c’ 6Vül.cg fa~ln'sz'Íosz) rüszg iaskadz' recscg. fakha-sz alak uíj. khiid'O^z. lő) mkkc loszko lunt loukko mcn mciiel mán muna riioi cáe kevés múlik né2y DÖ2.savan) tt. manihcil óoii tojás. hírnév. inpltift.

isonulásscil. tollú tarló. szti^^ hc^^yez e$tkűzzcl SRLir S !i = sz szél szét.oktat. ri: szagge sze! szuj hang szíiv fon 5Z0U sur cser hítj tonadi tűd.fí. kezdő X * .s-vár cr6’s vár nu'kim. S dór scdross keni'. a niar^o pszof-osz fccsc^jos hiLfct*^ S h . tan-ít tud. borotvál.tanul. tanult sz:7. szav szőt szöv »zú^ szuj szúr szdr tan-ul. taru-ból szlcn.nyujtnni. S sZiip' l<!p szcirtTS' szdríi2-t. szféJoj.ía. pehely iil-lo-sz. táv toíl. sopán-kodik =. S szopdn srükibcn lovö. z^i'On állat. n : m va|.szorosan be­ fűz. sze^jély. l/l te Ukéisz teljes thiUtkosz dlclozati.Magyar: íielyp sok. S iilU a lefo^ztott. fóliás. sovány.küscüfködik östörködik ball' vall. sz/cjco'sjffcsz karcsú.: 3 iianjjcs.?z szúf 3ZŐ. áülai(:-iosz tudákos. tűnte te teling tujt rejt tű tolga. Ugor: sóiba suko szuora? suvana cape vág szór szarva szarv^ szaru bnjnoíc szög szél (siegély) szó. h =* ái szpan-os::. itt -ny dem* k tem tüU tfr bárd úr val 5ZÓ vaszke réz veknid . toltó töm tóV (gyilok) tor. sokan sor sovány szab (tép) szÁT<isz-i ífyücn l * s s:íittya-j. V .szarv. a titkokba. W. fűr váffc\ öío th cn i vadászat. taul te tele. foszt.alak: m ismerő. fórcí^ ksziir. lc==»sz ccrvus áznrvas. kuruc: húrnzz-téss sisakos.tclitütn. miszícriuinokba beava­ tott tlf-jssf mocsár.’ imos khor-oss. bhisa-^ Unsz-tész őrös. sxaiu.ázükülküdik. nclkülözü. váij. hszávsj. l'ünfss sisak. csúcs. szirip selyp s::nkJvio-52 sok. tilma tcpet. tó till-' cép. tudákos zSi^’O^z üjsízckutíís. S kur. tar (kopasz) az őrá. a szúró íAi. b :v bakoí. wU> áí. vakoi.ryon vágyom íhü‘ öl. íhét^agrosz vadfO lTÓ kú H o sz v'ir. hsziir^ bckurcol. thntcr az áídozár. Jcürnssz* S2r»rvval üídcl. S -r kőpz.S n-tokló fAr«. kcpasztott. szop. vadfosó úr vall vas vekony-ít scliur szűr: a tcaicoló. íánít. ír/v. ptil-on pehely. szarnfa: korttfa tető. tud.. tarló eíh. tanú partic. teljes titkos tó. =z. tervvel zd'<. szrl^hs a beírt lap ázélc.Oiöj. sor.

lehúz. elver. melynek eredetet — eddigelé — nem tudtam az ősgörögből levezetni. Sőt igyekeztem a Iccaavát nyúj­ tani az ugor m cgíclclcsckncl:. ú^y is mint könnyít. a lehelet (v. Lepe. fűz^fisz-fa /ric-. ö. ö. alakok. Kgész iereg S'/iivuri!c tartozik e szó családba: lepedő. dilit. hogy egy csomó ugor szó nem jutott-e be a szittyába. Lepke a hellénben psziikhé. hogy szem léltessem . vékony. Az ugor libittdi a magyarban lependck. mint jövevényszó. /V. Ezek lehetnek speciális szittyagörög szavak. levél stb.or-magyar szóegyezést nuitütja ki. lepi Jegyzet a lepelhez. lep-tosz Icihűvclyezett. A hellén leposz^nuk van egy niellékaiaicja: lepüi^oss. \: fcrio ver Ugor. >Lep« magában (mint az ugorban) nálunk nem jelent füdest. S vihiidross. finom. ez is kéreg. £>/ír*tor vitt. v. vél ver vessző vet vi. mint maga a. ta k d a világ sn^^nro^ (olv. . tehát a lepke. hiszen minden népnek van különleges szókincse is. k.'* hajt. lepke szó ia. S h : v vild. Általában a lepel fognlmábnn benne van a konnyűáég. k. lepencaik. lependeU iznnén dem. -t gyní:. Végeredményben megállapíthatjuk.Masiyar: Hetién és sjcíUya^gürög: óié'. v.befoí^ad vclal ért vart ut vcsza sarj viclc vie vid voPg siingerl tunj. lcng6' köpeny. úgy 3e/cp. tehát erre a célra Szinnyei Józsefnek »A magyar nyelv rokonai^ c. oisz*. könnyű. vid vix kolo-ss. ú^y is mint a burokból kivait. lenge. S vié" vei. héj.Örbcd dokit ősz ládii» tok. És e nemes fajnak a vére sok ezer év múlva is fel-felbuzog az ugor népeknél. úgy azonban. a magyarban megfelel neki a lebór-nye^ vékony. !e p c n y c = puha. S h :v t'ii'*. lepke S t’íírfllcüLüfííz. el­ lep összetett alakokat használunk. val6-sá2 zsugor-odík dugasz. lepencs. b u rok.: vic't dob oi'. m elyben jeles nyelvtudósunk a 250 Icj^. lep fí5d de a dug szorosabb ji:ícntú3ct a duíjasztól vette s ct pcjtckhcly kéreg. Ezzel a speciális szókészlet mind szííkebb és 5zűkel)b határok közé szorul. kis m unkáját hnszoúhnm fi:!. visz víz^ vid-es viláji. V. ö. ü. íme c táblázatban mintegy 150 magyar—görög—ugor szónak egybevetését matattam be*). lebeg. dem . levegő. m ennyire h á tia m araJ az u2or ügyczés a gOrüg m ellett. héj. S h : v v oh e^jt sz. De még mindig marad körülbelül száz olyan szó. tehát lepl-ez. Aztán nem is zártam még le ezt a tanulmányomat: alig múlik el nap. rjoLt róln. piheg). Arra is kell gondolni. a vekonj^ág. apró ♦) Nem önkényesen váloííattain össze talán azzal a célzattal. burok. hogy az uralkodó elemek görög forrásra mutatnak* A szittya-görög diktálta a grammatikát is. hogy egy-két etimont ne sikerülne végrehajtanom. a magyarban pihe. betakarást. leb. Nagy részük szcLszóródott óriási területen. dug lepel. L í ^ hámoz. liogy az ugor nyelvek egy ösugor és egy ősgörög (szittya) nyelvnek keveredéséből származtak. s^mt^itro) üiSzc<. meg egy-kót száz egyezést megtalál a szives olvasó könyvemnek más részéiben.sicnibC’ tönöbb uv. -l gy. ha ezt akarjuk kiftijezni.

S rágoraniorz. v. prisz'losz reszelt khrüsz'osz arany trib' el köp tat. de a-tress-iosz) u. S /*(?' t'civ karcol. E liangtani sajátosságot csak az ősgörögben vagy a szittya egyik dialektusában találhatjuk föl. al. vén priz' rdrészel. a lom­ bozata. a finn ^a koporióból kitört és eget kcrt<. o-n hangsúly van s igy d k/ifíísz-ejsz aranysárga oriiza ríz-s. bevés (rokha-sz. kietlen Lírcp' tűr. rngó fíUyülö. H:i azt akarjuk megállapítani. rek. 5 róka faló. a. riszál réz. gráf. fütyűí. rikí-t ris-ka (sárga) rizs. resz-k^et remete rémes rep-ít.karcol. a hcllcn r kezdetű szavak elejéről valamely hang veszett cl. úgy figyehnünkeb a török nyelv egy szembetűnő hangtani sajátosságára kell fordítanunk. Ismeretes. Ezek a történelem mezején szerephez nem iá jutottak.rekeszt. ö.l!votva> mostoha viszonyok kózc ckelve» számban meg­ fogyva. nz ismeretes. Beszel­ jenek a példák: tróg* rág rág rá^al-ma-z ragya rák (hangcs. de a hajtásai. amerikrii szőlőalanybá bcoítunk egy nemes fajt. ii: ricgel trcttf remeg (ive'. a gyökere ennek is ugor. részeg Is! crcmitc-sz u.) ravasz reked reke-szt rem-eg rez-eg. v kezdetű szavak nincsenek (egy-kettő akad csak!). S d : gy nigya ragya kihatsz rák szti'ojisz ravasz braukha. A fmn az európai művelt nemzetek sorában számottevő. mely nyelvből kerültek be a török-mongo! nyelvekbe a görög tövek. S partic. *riz rib-oi (elnyű) rigó ngy. borz . rizsa ró. -észt respe-dt reszel. a/. hogy a törökben r. Hogy az ősgörögbén nem volt r kezdetű szó. kakcgoT€' rágalmnz krcido-ss. ri^y apró száraz galy Jnko. n: eremit cnuiosz puszta. ki­ merítette őket az őnfcntartásért folytatott kíízdclem. rcgye rikó-t. leszakaszt presbi'trsz ódon. a^ora-ma. régi. ezt tiinteti föl az r előtti hehezet. elnyű irilg' csicsereg.szigeteket v. De egyik águk. rav róka a^ora^ nyilvánosan beszél. rizsa khrait. a hcllcnb'oii thigón gerle friigi-on apró szárazfa. S met. a gyümölcse már görög. a vírágjn..bcreked.borzad. Sziítya-torök keverŐdes. mint ahogy egy vad. sőt az w-el kezdést se kedveli ez a nyelv. A magva. kavar kever erg-. fírefletileg a mi nyelvünkben is ritka volt az r kezdet.

növel. izger nyizgér.íJckcztciö nnuisz-ti'y IcánykOrö. ihla* nyom. S lííii Icjtü lejtős. nehéz.u. Ictsz. a.fcc5cg» balga*) laza khalazs'iosz.pirosít. S Idgja puha. meglep kíep. mispcl vDU'szi-. zajong IcgOny-kcdlk etegciiu' fekte!enkcdík Icjtő. v. dóros aiak aiiksz-. néz. A ^’ -el kezdődő szavaink egy része eredetileg más hanggal kezdődött. alak lánc auk-oiz güibülct. láz-ong khlaz.ég lanká-s anko'SZ völgy. nép. crcilíh-osz vürosscg ruha truÁiíi^sc. S /i-ioldó mmp. rúg ereng. pl.r6ki2. ^yásxruh<i rügyp rözsc fritg^anon ág. ofd. iólüs klitosz Ic]t6'i lep.süt mcszpíla u. a.Ő klüitsz-. rutít criiíh. friss (sarj). m iígyar: lazsiiakol azsnakol).) trSkhar kürbcn foro^.lop lök pléh" taszít. mnadrúgora u. lábító taposó iab-da pall‘ dobni. (?p. vessző N agy részben hiányoztuk nyclvíuiUben iiz l k ezdetű szavak is (hellén: kkUarosz liaross.tág. láb ihlib-.. ö* bök lúd klndz’. nő./-toldó htigo. trokhilia motellá rombol thrup-. tapos. kivet rokon pro*^on-oss os. gyárnolit ♦) •Hűssiú !crc ereszteni* tc.titokban tart» titkon csinál lepény kliban-c Icpóny liszt ai€szt‘0ss urlölt. násánkodik acsáiikodik. n. néni.törik rőt.5 jy-ul plada-.lür. pal-lo-sz dobott. klak-id-ion dem. k. hangcsercs alak lágy plada*ros2. zik. lubickol létra. ank-U’r kapocs.zúg.hát ncpctím. Eredetileg csak hat-hét szavunk volt ilyen. még az ny is néha /-bői fejlődött. nop naspob'a nyoszolyó^ nyaszu nász növcksz’ik növel. kliid-az locsol. hajlás 1ári>fád Jltiáre-. // hiatuszpótló locs-ol kíndz.öröl lóhere khlocro-sz zöld. lajtorja klciihria rácsos (ajtó). ale-. acksz-. . rok-ka (dcin. lásd liálrubb Nyelvünk nagyon szegény //-el kezdődő szavakban.okád. kklidor puliul lak-at klak'Sz üár. nevel mandra^ora. lagorroiz lágy lá. mctath. S kídasz-. clocl* mostoliafiú 5tb.öntöz lop ktop. a. galy. lct. Icrc. l: riuiípo rom thrttiujuA leiürt ropp-an thmp. S rnlta elízak* öltüny. laza láz-ad. mnaszi‘ az er. k = st (c) lángo-l. S cii\*ksz'^ navcksz. nadragulya nap. döf. aksz. láng S . néma.

ö» a Petrarca codex kun ny. dörzsöl quóma jímcrlctíí jel. simít szima apró hrakh-HSz.-vel. kniha~i*o-ss biiz* dorziMi. agar kfíjicgosz (hton vadász sima. a h m dialek-tusok sajdtlagQS td)szavai csak a török nyelvbe /ittoltak őt.nyak nyal. p. S agur. pítsz tűz. világos. hőség pus köd ssliippe\ szl/ipé csepü csübek csepCí. bülan bölctiy. I. vág kniio-ss rüh ^kezdetű szó nincs a hellénben. ornkk. amikor már a mongol kivált a törökségből. magozz. sőt n kezdetű szavak. s ítincsenek 7/ieg a inou^alőan. marat (b6rt). mely­ nek nyelvéből hiányoztak az t.ásni ark büvQ-l mfie-.a nyekkből. a. Magyar: íícllcn. ennek nagy része szittya-görög. későbbi keveredés pedig akkor következett be. csaján kaj. rásüt bclgü bélyegez bolhtth'oss L I. szjal-iz nyniaz cár tavasz mitlar'osz }. n.. a. Egy másik. Lássunk néhány példát. nyaa nyál.Ink zzhil'On^ scjal-on nyúl.csnl. sim-ít szrna*. bnve^ rejtelmekbe büjíi beavat. A mondottakból az is kitűnik. nyálaz nyár nyár-fa nyisz-ál nyom nyoszü-r-ög nyúz nyíí aukkái nyak. nackcn klitmn'. E törzs vegyült a turk néppel s ez vitte be oda a görög szavakat^ néhány grammatikai ás hangtani alakot. r. v. pcgo-sz kötelék bogak békó phlúg'iz'. khnau-rosz nyal .ynpjas. vakar. it^rcHsz vadász. . S bagosz bakus. Itt csak a kunokra gondolhatunk. színe-.és sziltya-görög: Török: alma kalmo-ss^ S halma cfípös.vadászik.'^) Nyelvészeink mintegy 223 magyar szavat egyeztetnek a török megfelelőkkel. S pilog-iz süt. tehát több kun törzá vegyült a törökkeK (V. hogy az osgörógségnek nem a hellén ágából történt a török*mon^ol!al való keveredés. bűbájos bag biortőr erős. 65. kajou^ S csajon cgctÖ csalgan athara búzadara tarig dara Aczcl J. bátor bagatur bátor pi'g. belénd busz (hüscg) púr. S abrakh kicsiny oprak árok orngmn árok.éget. S szima dörögi. pilics.összeköt.: Osgörög crcdciÜRk cs a kun^szittya nyelv. v* ö.ráj. virájjzáákor vasta^^on lakatja a fuWlct ez a cjyapotszcrü pihe knis^ vú»^. S m : b cs Inat.) S tényleg. S rliot. gitóm-ón nyomozó knitzctr u. fanyar alma árpa karpo'ss. hogy a szittya törzsek között kellett lenni olyannak. de minthogy a dingamma csak már a Balkánra való vándorhU után veszett el teljesen . S arpa gabona arpa agarász (vadászik) agrtt'. cscppü csökünyosödik krd\ina% S csiika/nz' megbokrosodik csigin csalán.

S litiv túró fthin-. -ok vv^ü szavok egy nástc teliAt a tőrükbca vn«^y mO" vaÍAnu’ly síitLya (Jiakktusban az a iiJ o e ia litiin v c jzüdcsCi szavnhból fejlett. crn-ma crocl g é l a-. készít plchosz. errd. S ipU'k font mű. ftílhány ssiir.iszaptól mcgtí. zclo-ejsz szel vészes szilit-isz zátony szór-cii' hány. tik Hellén. foszlat tok'io ti állati kölyök. till tokjó torma tömcny-tclen tör (fogó) túró tűn tyúk. zúg aviú-sz homok korah'sz horog eütiio'ss. pofaszakái. S tamin talan számtalan. a török tihndn tizc/cr thcr-a. tiszta.ü?szciMcszt. koréma piszok kroscosc. v.eltűnni tik. eftdh csendes idő orosz savó kcntro-n üaztoke. Iceatár karó. S tin. a 21. S -r képzővel tcng-cr zúgó till.hord) hordozó. kiipszelé niéhkopü kuio-sz üreg. derűs.Mag^'ar: crfí gyaláz g>'alom (háló) gyási Ryiit gyeplő gyöngy gy(iniö-c3 gyűrű harang homo-k horocj idő.or: ta ka ró kiipJio-sz üres edény. S korszó korsó kokk-ioii bogyó. kiHéi gongii-losz kerek. lé gítro-sz kerek. ölcer örül.kikölteni •) V. a-gúsz í^vásx nélküli artii. két jcientói-re egyeznek! zél-osz hevc5 mozgás. harág kopó kóró korom korsó kük-ény kölyök köpeny küpü kút. szak is toka és Török: érik jala ilim jas jarat iplik incsü jemis guzük kazan kum karmak öd airan kantar kazik küpak kurai kurum korcsak kükéin gülige kiipilnak köpü kuduk aul ÖK Ü Z ar snkal jiU sirt hát saur suz tangíz taigi tuk'lu torma tümán tor háló torak'^) tűn tauk pofaszakál. ö. szak szél szirt szór szűr tenger til-ol. nyomozó kanío^sz. S g u ré klatige. g im ő iz.crös vagyok. gümbalakú khitmO'Sz. okh€it‘tcsz bika ale. 1 eves birka ftar-ma a szétdörzsölt.>7tít ftsng. tokjó. Ücl6‘ író (savó) kantár. thcr-agrosz vadfogú iúro-sz.'ízámo?. ü. Az -afc. okhen. hnita. (3. kokkií-mélon kükényszilva szkiVak-sz külyük szkepan. .C 3 stittya-"üröR. S kóló szár króitm. ii7tl-iori ktmyhó okhe-r (okim. 4?a 32.ő)ül sziag'On állknpca. kútu ól ükür. üIÖI szakái.ösztökél.meghág. S koroma börfesték. S lííHíd. -r képzdí karak'Sz karó szkopo-szf S kopó kémlö. karika. v. ki vájt atd-iss istálló. reszelt thamin-ofiz .tép. S ilin háló. lapokon közölt táblá/atokkal. geloia'Z gt'inyol Hu-.S khcilang cseng. lány ilány goosz hangos sirás. m*V erőszakos mozgás.zúg.

Ezek a gótok nem is csak szomszédosok voltak a szittyákkal. de feleslegesnek tartom azért.A többi egyezést lásd az illető rov^atokban* Ho^y jutottak be ezek a górOg szavak a törökségbe? Ne az ozmánra goncloljvink. hogy a szittyából kerültek be oda. fejezetben. A színek közül egyformán fejezzük ki a némettel a vöröset és a barnát: rőt roth. hogy cgy-két száz ^örög szó meg­ van az östörök nyelvben is. hanem a keleti törökre. mert van erre egy jobb formulám. Ez a mathematikai alap a nyelvészetben. de nem mint jóvevén^'szavak.cmánból. erűik* vörösít. hogy ezek az egymással egyező szavak nem lehetnek német jövevények. hogy valamely szittya törzs keveredett be a germánságba. mi­ lyen hibákat követtek el a filológusaink. Azok a szavak ug>'anis. tehát pl. Ugyanez a formula ált az ugor—magyar egyezésekre is. ha tehát átvettünk a németbő'l 300 görög eredetű szót. hanem olyanformán. Mi tudjuk. persze véghetetlen felületességei jártak el nyelvészeink Már előbb rámutattam a Mótis::er c. Mi tehát a nyelvtudósok szerint kiválogalhik a németből a görög eredetű szavakat s azokat vettük át. Egy pár sorban vég­ érvényesen elintézhetjük ezt a fontos kérdést. Nyelvtudósaink bizony nem törtek a fejüket. úgy a valószínűségi tön^ény szerint még hdroviezer speciális germán szót is át kellett volna vennünk Hogy a szives olvasónak fogalma legyen erről a kivdlogaldsrdl. melyek a német és magyar nyelv kö­ zött egymással megegyezők. hanem úgyszólván köztük éltek. Gót ro k o n sá ^ n k . legalább a szavak családjára is kiterjesztlí jté k volna vizsgálódásuk körét. hisz nekik sejtelmük sem volt arról. hogy még a legelemibb követelményeidnek sem tettek eleget. legnagyobb részben görög eredetűek. Sorra ki tudnám itt mutatni. De hát most nem ez a fontos. hanem az. a színek és a jdrds fogalomköréből. . ahol nem volna aehcz okát adni. Meg is látszik a nyelvükön: a görög elemek a szittyából jutottak oda. A IicHénben eredik-. hogy mi vettük át ezeket a g. A német szókincsnek talán csak egy tizede görög. barna braun. bemutatok egy-két példát a nyelv legalsóbb rétegéből. s ez nem tűr cáfolást. A német cs a magyar nyelv között több százra megy az egy­ mással egyező szavak száma: eddig azt hitték. miért épen a görög szavakat válogattuk ki a törökbuK alig hngyva ki belűle csak egyet is! Mit mond en'c a valószinnscgi törvény!^ Ha a töröknek mintegy loO-re becsülhető görög crcdeLű szavait átvettük: akkor az egész (örök szókhicsct is dl kellell volna vennünk.

kocüizik. ö. erőlködik. A fárad a mennivel olyanforma viszonyban van. hogy mkiibb haiigjit37. elviselj szenved és fahrcn is hord. hogy itt nem lehet német jövevényről szó. fahren^ flankircn. kocsizik. becsmél becsmérel. mozog.(csinál) igével.^) Ha már a színskálánk olyan fogyatékos volt. blaut. ö. for~tosz) hord. . mint a baj­ lódni a munkálkodnival.**) A járásra vonatkozó minteg>' ötven szavunkkal szemben a né­ metben is egész sereg kifejezést találunk. De azt is megulínpíthatjuk. T n c hatás:^al volt a p u m a atnk. kommen.(bad-iz-. fárad cs flangíroz. A hellén is a piir tűz szóból alkotta a maga vörhenyes (barna) szavát.II kezdő e mint hangsúlytaliin a szittyában elkopott. A járásra vonatkozó mintegy ütvén szavunk közül — mind­ egyik görög! — három egyezik a germánnal: vándorol. plau") bolyongani. hajt.szabályos megfelelője -g 5yak. megy. t ó v kcvciy. A német braun mctath. hcrumschwarmen stb. A szittya alak «-toldó bánd. psc^ill. mennj'ivel szorosabb a viszony a magyar és hellén között. ziehen. v. laufen. eilen. palan. Miért kellett ezek közül ezt a három görög eredetűt kiválasztanunk? Miért nem válogattunk inkább a speciális német gehen. schleudern. gríínt stb. fut. gclbet. képzővel.(fárad. flangíroz) megfelelője a hellénben plank(plmik-iosz. a bolyon-g pL a plaji-^ S met. szénved is.selyp. Akinek van némi nyelvérzéke. irren. reisen. mért épen a göröjí eredetű roth és braun kellett nekünk. m iut hanccscrc. visz. mozog. hanem a hellén /íz-nek megfelelően elvisel. S hori h e re . ankommen. már ebből tisztában lehet afelől. szobc. am ire nidr fentebb iá a /t m ondtuk. treten. bandü-koL A vándol és vándorol alakokra v. wandern. a latinban vado megyek. Uo nem c ’pcn m agiban álló: v. ♦♦) A llangtroz kialakulására hatással volt a hcllcn langarc. weissot. visz. veszprémi. palóc) szerint az első szó eredeti alakja vnnd-oi. schreiten. képzővel^ teliat szitlyu alkotás. spazieren. Itt is látni. hogy a német wandeln a szittya «-toldós alakkal van kap­ csolatban. Szokatlan liangcacrc. Legrégibb nyelvjárásaink (göcseji. ö.(for^. Barna pur -na ücm.kcsik alak is. hellén megfelelője bad.szobarcn*. hajt. A magyar fáv-ad nemcsak menni (ne fáradjon ide!). a hellén moge. dolgozik) ti poie.á». Flavkircíi (kószál. szavak közül? ♦) Do van a hell<!nriek a barnára m is szava is: ennek hangcscrós alakja A fiitly áb an l^oma vagy prona. bad-osz). Hiszen ezek is igen kedves hangzású szavak! Mert nekünk csak görög kellett. alakja a szittya barnának. Fakre7i megfelelője a hellénben Jer. mért nem vettük át a speciáh’s germán schwarzot.

Tc(y vagyunk más fogalomkörökkel is. mint a szittya. hát a növényeknél is mért nem a valódi germán szókincsből merítettünk? És így tovilbb. bököny icickc^ h: b'tkion. vagy a lóhere kUe. ♦) F. És most ismét felvetődik a kérdés. sarj mása. Erre pedig én — mathematikai alapon — azt mondom. Bármely fogalomkört vizsgáljunk is meg. s csak azokat vettük át. Pl. mutatja az. az legnagyobb részben görög. hogyha a szlávból átvettünk csak 500 görög eredetű szót is. a niajjyar lóhere pedig a khoerorss alakból való. méhe. a heilcnben khloero-sz.\redlából származik). Tehát nyelvtudósaink szerint mi kroálogatluk a szláv nyelvek­ ből a görög eredetű szavakat. fű)Jegyzet. de a szittya a praepositiót hátra veti: óp-prosz. Az eredeti szláv szavak nem kellettek. mintegy 500 szláv-magyar szóegyezés a szittya-görögre vihető vissza^ valami 150—200 pedig mint szittya sajáthgosság jutott a szláv nyelvekbe. . /\zcrt hozom fel például ezt a lóhere szavunknt. S locre. lloí»>r nem kűzünsé^^es jövevényről wia itt szó. továbbá bükköny. A nóvínyvilágból való egyezéseink is gorög erecletiíck. csecs. melyek sem a magyar sem a kun nyelvben nem honosodtak meg. — 5000 (ötezer!) szláv tőszót kellett volna átvennünk. Az emberi test fogalomköréből négy egyezésünk van: ábrázat. bükk. mert c^j^feló'l már az ókorban íáincrtúk mint kitünu takarmányt (. lóhere zöld. más­ felől ííTcn érdekes az összehasonlításra. ábráz-at. bik buchc a hellénben phcg-. azért hclIOn elnevezése (trifnllon háiomleveiű) más. LMcIlözve most azokat a valódi tájszava­ kat. Ami közösségünk van nyelv tekintetében a sziávsággal. nyelvemlékeink szerint ez is volt az eredeti alak s ebből származtak az ábráz-ol. mádra*) Ábrádat a hellénben prosóp-é a szembenlévő. Szóval a szláv szókincsnek több mint a felét. ugyan­ azon eredményre jutunk. friss (haj­ tás. Nézzük először is a nyelv legalsóbb rétegeit. Világosítsuk meg ezt néhány példával. akkor — min­ den egy^es ilyen szóra legalább tíz eredeti szláv szót számítva. Nálunk a népetimologia a lóval hozza összeköttetésbe^ külön here szót is allcotott belőle. hogy a német kke a hellén khhc fű. phag-. A Ircllcnek csak a Szkythinból való kiköt tüzesük után ismertek mc^. Szittya hatás a s^lávságva. M iklosích: Dic Slavischcn E lcincntc im Magy. ábra formák.

mi az. zf^ld és kék elnevezésére? Miklosich szerint a testek kiterjedésére ér. k/itt/nss-. mé/ie-%z\\\nu A németben fájdalom és vajúdás. usta. giUJ>o i^ürbe thrupo-sz. ő is mátrára igazította ki a szláv . Lát­ tuk. kiái. dov. v.W/77-t. Miklosich szerínt ez a szláv 7t/adro. fiá t mért választottuk ki a szláv ?iyehkincsből ezt a négy gard^ eredet ti szavat. bél és gyomor elnevezésére. tehát semmi esetre sem szláv specialitás. glava. darab. Stláv. S a i ^ é 7 hcc':. noga. S Ihoittp darab iJirttp-. kro. rame. mért nem vettunk át inkább a speciális szláv kifeje­ zésekből. jadro kebel. ttim/yiVteii' dobol kaU-mt'ft'Osz k iesetett (cscrcp). máira alakot talált.kÖ ^ lüzko. Hát a színekkel hogy állunk? Miklosich szerint itt csak a barna p . jetra. kemény. Mind az öt görög crridetű szó. Méhe maic-H-. nyak. s minthogy ott niétra. crn. grubu drob > > ta(n)pu kom án loza kait. S idtjsz. S met. Megmon­ dom. S thon{f>' szcttör thrombo-. de fentartással. máj> ujj. cic iUi/í-c. sárga. vrat. Ehhez nem kcil kommentár. alakjára vonatkozó fogalomkörből ^^őrbe. Mért nem vettünk át valamit inkább a érven.pe' tom pán hangzik. th = sz (c). kaurna v.sy^jt. a valószinűségi Már eg)’szer kérdeztem. laza és towpa szavaink valók a szlávságból. szláv brana átvétele. ö. t. hellén megfelelője mcira anyaméh. a németben is braun. akkor az összes a testre vonatkozó kifejezéseit is át kellett volna vennünk. de nekünk csak a görög szavak kellettek! . Tehát a kun paraszt átvette ezt a szláv szót. vér. ^Mátra« vagy >mádra« kun szó (metjvan a le^^öbb kun dia­ lektusban). zelen. smedj. zseludac igen érdekes szavak a kéz. Unomb-osz d:^i-ab. barna. fekete. íj. biel. a németben is zi(::e. hiszen a ruka. topa kem ény laza HellCu*2í3rü{»: grlipo-ss. hogy ez is görög eredetű. sőt >kebeW helyett is az eredeti görög anyaméh jelentést kapcsolta a szóhoz. Magyar: Rorbe darnb darabol drom bol tom pa. anyaméhet jelent. zsut.Csecs. de akkor még fogalmuk se volt róla. a mi szavunk dóros alak. fej. Hát tudják-e már nyelvtudós uraim. I: runipo danpo^ss tom pa moraj.lazul Az e csoportba tartozó több mint száz szláv szóból válogat­ hattunk volna bőven. Előbb kihúzta a tarisznyájából a görög szótárát. plav szavak közül a vörös. crievo. Ha a szláv nyelvből a testre vonatkozó fogalomkörből a négy görög eredetű szavat átvettük. fehér. prst. váll. láb.

o s s n. S most vizsgáljunk meg néhány^ ii. a p ró p ö sz -m é te p h iisz -m é d i^ sz m cd n ö v é n y Siláv: b resk va k o sta n i csresn ja olej b ú za ceru buky bu m u d csrk a jíiíSr'jed > topoI b o ro v k a k o sm a tk a J e g y z e L A koszm cte aIakA<'áltoz. S h = v. Az acél szó szintén görög eredetű^ éleset jelent. Magyar: vasárnap . . ö. V. n. Mért vettük át a szlávból ezt a görög szavat. De ezek is görög szavak. S ta p o r árok .is z k a ss ía u a -n ii. n. a. ha megtekinLjük a hét napjainak ctimon-táblázatát. tök stb. -r k é p z ő v o s z á r á ld o z ó . laboda. n: zcrr-eich e c s e r t ü lf ^ b ü k . még uborka buborka. v. paszuly. málna. A hellénben is 5w m os nüvf'ny van eln evezve Pcrsia. cseliku. műveltségi szócsoportot.^ A^ ércek közül még csak az ólom egyezik a szláv olovo~'<j\\\. r « I . Általában a növényvilágba tartozó szavaink görög eredetűek: csombor. ro b n r tö lg y é s s7ilárd. a íilkat. Lásd a megfelelő rovatban! Ugyanezt mondhatjuk az álkitok elnevezéséről is.lle s z tia V eszta S iláv: n e d ie lja . Ez is görög s^ó: molnb-. se re íldlcn-gürög: p e r s s ik o n \i. naspolya. S jo g c n c jó törzsü to p o ly ta p h rú -sz.es 2 tc n y e csereszn ye olaj (fa) bodza Cier. charalugu eredeti szláv szavak közül. A juhnr. citrojn. violibo'sz. cia ta \i. b ig p h é g . i>rf::é. plumbum). h ogy nem szhlv eredetiség. vosárSzittya-í. menta. ö.1*. a magyarban m eg a birset. tíím ör. d em . b irs p c r s s . len.va^jy jávornak már a ném et neve a horn is muiivtja. cékta. A szláv olovo a görög (vi)óiubo. Ö . (V.Magyar: b a ra ck j.szilva szittya specialitás (lizen ket görög g y ö k Qtán relveheiünlc ketcó't-hármat). kömén}% répa. A tiszafa és a . Lássuk pl. hogy mi nem merítet­ tünk a szlávból.A beszéd. a to p o ly Árokszéli fa b o ró k a (npró fen y ő ) b ra k h u -ss. . román nyelvekbe. ugorka alakokkal. melyek szintén acélt jelentenek. s láttuk a barackot is.cn er ő s sz a g ú sz tc r e -o s s k e m én y . nadragulya.megfelelője. a böstörködik köstörküdik. paprika.urü 2.) De a legbeszédesebb példa arra nézve.ita a pö 5zinórc-nek. a b o d z a i?. n: b u c h c b eren a (tö lg y ) p r/r w -ss .sáíi. k. han^ fogi\Ionikörebol a beszéd. rózsa.á ld o z. o d za illat. hangcserével pohtm vagy oluuib (v. \% o. S p e r w a tü l" y I c g é -n y e hriké to p o ly . Aícdia utixn* médiképoaXwzcxTiTK^ utéloii méd. mért nem választottunk inkább a bulalu. mák. S b a ra k n a la cso n y . lásd a megfelelő rovatbanI Tehát iU is -10—50 szláv szóból ezt a három görög szavat vűlasztottuk ki. s mint ilyen jutott b e a szlávságba. mormol cs gajdot szavaink szláv eredetűek lenncnck. n. r k c r a sz io n u. átment a la­ tin. je g e -n y e crtgcfté'Sz.. hellén: h o szio .

pl. Mú­ zsák ringatták bölcsőjét. az a síírű erdő. peték szombat ssabbat-űH u. A világon élt és élő népek nyelve között ez a legeredetibb és legszebb. péntek és szombat neveit a szlávból kölcsönöztük. kiemelése. költészet.hin ibn l A szláv nyelvben a hét négy utolsó napja görög^ elnevezés. Tudtuk. Xem fokozatosan fejlődött itt az értelem. k. Éles megfigyelés. mert ezek szláv szavak! Bámulatos. zene. a . És a derűs Balaton fodros hullámai csa* csogják. hogy félig szittyául. Itt írom munkámat a Dunántúl. Veszprém. hogy mi a szerda. M a^*?. már az embrióban benne volt az isteni szikra. a Heszperíon. Most már beszélnek — regélnek sok ezer éves dicső múltúnkról. rithmus. nieÍ3 'ct Prométheusz az égből lopott le.. a kedély. éreztü-k. a dolgok legjellemzőbb tulajdonságainak ellesése. de szavai mint megannyi szfinksz. a szél. a kallopidák. ő maga pedig a >támadó <. *k dem. k. t —sz. hogy szép a mi nyelvünk. S lK in{»cs. mely az egykori nagy szittya biroualom legnyugatibb tartománya volt. És mi idáig vak sötétségben voltunk. hanem már magával hozta azt a világra. htítfc fi szittya-görög nyelv szépségei és eredetisége?.Szittya-görög» hellén: Síláv: hfpta. érzék a szép irártt. a. illetőleg görög gj'ökökből való: ezeket mi a kiválo$^aíás elve alap* ján átvettük^ de nem kellettek a nedjcija. ö. hét-fö nép. veleszületett filozófia. khit-dii utorak szerda trito-ss. hogy ahonnan ő jő.poncdjciak ctim. pcuto-sz ötödik. Jubball'. melyekről Plerodotosz is megjegyzi. hctfc-fö-bül kedd S X-diiő. harmónia. az ősi Pannóniában. csetrtek péntek pcfttpio-ss.ycdrk. hogy ilyen vad képtelenséget komoly tudós el­ fogadhat. a Pakun. hhid'no kettő. hogy ő a Plation vagy Falaton a tenger sík felülete. S t »= sz sscrta sreda csütüitük Utarlo-sz ncp. hctpe hef/e a hét. félig görögül beszélnek. nyugalom vaqy szabad nap. a Bakonyból fujdogáló szellő pedig azt susogja. És szinte mint egész természetes dologról beszélnék tu­ dósaink arról. csupa metafora. melyekben az ősgörög vagy ősszíttya számítás mellett a gorog számnevek is forgalomban voltak. dcni. a természet csodálata — ezek hozták létre ezt a bájos nyelvet. a pondjelak és az utorak. Voltak szittya dixilektusok. gclonosziak.r: hétfő. Jegyzet. csütörtök. titokzato­ san hallgattak. sobota V.

dalia a virílg. Az is gyakori eset. De nem folytatom tovább. Érdekes példa erre az ábráz szavunk. haza is tulajdon. gyönyörű a ragyogó. Tenger a zúgó. ábrázat mellett elvonásos ábra alakot is. trüesök (iriidzó) a cirpelő. zerge a gyors lábú. Hallom ablakom nIaU a Séd (a fekete víz) altató zenéjét. róka a jó futó. hajadon a szemérmes. Fej az értelem. Család a sarjadzás. bölcs a tanácsadó. szem a lélek. zápor a sebes. Érdekes. Erre igen beszédes példa a szopni ige. lugas. A szóalkotásnak igen közönséges faja az elvonás. patak a csörgedező. olyan szókiticsünk nagy része. Ház. És megszólal a ftilemíllet ez is azt zengi. Szép az épség. A barom. birka bőgőt ielent. kesely. Kö és kova a gyújtó. de a tulajdon mégis a szolgabírás: duloidíon. dühöngés. bika. tehető példából maga álla­ pítsa meg őseinknek egészséges észjárását. gyermek a táplált. a nevelt. alakot sejtve. Térd a hajlás. a szel és a fülemüle. a patak. cserzővargában a varga a cserzőt. akol mindannyi ár­ nyékost jelent. latinban egy szónak Igen gyakran számos jelentése van. rozsdavörösben a vörös jelenti a rozsdát. csizma a kicsiszoltat. hogy a felhozott és feldolgozott háromezerre. a kutya pedig morgót. A rigó. Béke a megkötés.szellő. kopó a nyomozó. A szives olvasóra bizom. cigány feketében a cigány sötét szint. denevér a körben repülő. Szoba.'ízót jelenti. csináltunk belőle ábrázol. zuhogó. íme néhány példa. darázs a zsibongó. em^ bér a szülött. pL ptaro-sz forró. holló a horgas csőníí. csukló és csigolya a körben forgó. hogy minden fogalomnak külön jegye legyen. ez is azt csacsogja. a tűzgyújtó. a Bakony. addig a szittya éá inag^^ar némi változtatást tesz a szó alakján. a clat-Uedvelo. vagyon. o a palnk. bolha az ugró. Fényes csizn*»ában a. vizsla a szaglászó. eskü a megerősítés. tűz a lobogás. a nyelverzék itt partic. csendes* Karám a búvóhely. ő a /ilofnéla. Király az uralkodó. kunyhó a zug. vöröshaj mában a haj ma a vöröset. Amilyen sikerük szóalkoUvs a Balaton. láb a taposó. de az árnyékos (ejrcnikosz) a nyugodt. megalkotja a forr igét. Láttuk . vész a fuváá. szív. a csörgcclczu. az ifjú­ ság. a kedély. s lehetőleg arra törekszik. amikor a jelzőből a fogalom neve lesz: fakó. a pinty a fütyülő. Szurokfekerében a fekete szurkot jelent. a tombolás. Míg a hellénben. hogy valamely fogalomnak a legszokottabb jelzője egy­ úttal magát a . pitvar az előszoba.

sokszor egy halvány árnyalatra is nuír külön szóalak jut. utákitos.felelüijc a görOí^beti thilsziO'Sz a feláldozundó. a sihed-cr alakban pedig m ég e g y dem . disznó. Míg a hellénben az igék erős és gyepire ahdqa inkább csak az igeidők megkülönböztetéscnel jut érvényre. (V. s valószinüUuj csak aztán liasználták e kifejezést a sertésre. szip v.) D e a dlsznd már num a M sz s. de cl az u5t forma is a Dunántúlon: kiUr! H ogy kíérzilc c szóból a ^ ‘öro". ho. Képzőink rendkívüli nagy száma mutatja. cibaklik (ficamoclík)» s mi nyolc külön szóalakot csináltunk bdolc. H iszen a majjyar paraszt m ég m ost is — ha hú ít eszik — majdnem kizárólag disznó­ húst cívcz. A hús-ét (hu>vét) m cqvaa a dialektusokban hns. ho^y a hclícnbcn S sza/>a jelentéséi szop. sznid'io^n kis disznó. A laikus azt hiszi. alakja. kész volt e^y új 5ző: a hús. anélkül. magyaráz. Egyes rokonnyelvekben egy ugyanazon szó fejezi ki ezt a két fogalmat.::irn]azéka. Hi^ó. cml)crre is alkalmazzák gonosz. A suldo.‘ sertésből olyan alkotás. mily "ondosan elkülönítjük a focjalmak jegyeit egymástól. MtndiOí»y az ü alliatigú alakban (u) is c jte lcit. m ás­ felől kiipzÖ ncÜíQl m im «-toldü munt vagyis uiond. cepel* csábít. sziács szilács. só t ott van a nem et zcigcn \^ . L'inííolc. H ogy a ném et mnnd (száj). szub (tcp).óval> ezt a szives olvasó Ivönnyfn cldijiuhciT. Ism eretes a disznó gonosz term észete. tcliál a hüs üinznóluíst jelenteit.Midai cíjy tüböl sarjad cs ex a2 ösfjüríVg mnih m ond. a liell<Snbcn is deik* nüa\ didaszkó mutatolc. A szittya-m agyar mond . sertés. 5. S / hiatuspúilóval szttU'iw a disznóból való. alakja (li — k). hiis alakokban is! Iircdctilc^. m ikcpen alkotta a szittya a szavait. KülÖnben igen érdekes példa a népszerű >hüsz‘ és ennek tObb változata arra. valam int azt is. . alakja: hisz-ój hiz-d.fentebb. S /í7/. Jlás a gyúr cs más a meg a és kavar közt is van valami finom különbség. akárcsak a baranyai gclf^iU'dtisz cs a székely bodnjos (bod­ ros) szavakbúlí A szalonna. A »dísztu< őrségi alak meg. Mond és m utat. cibLÜ (ráncijíU). m'thuiUck (szúhtjti) szavaknak van-e kapcsolatulc a magyar mond s/. hogy ez a szó jelentését befolyásúinál addig a szittyában gyakran megváltoztatja a fogalom értekét. A latinban ostendit mutat.y van-e Összefüggés a n^^niet seelc (létek) cs a magyar szel (goroj* zcUosz) küzütt. lejjalább c fcllcvésü nk ot támoj^atja a hcIlOn dllsznoK-sz: rossz érzelmű. süjdo a görögben hilidion. mint a kovcr a khoír-osz. s ebből lett elvonással liizni.». A háj a htd-osz. szíUyáían sztij-do.í -at kcpzO'vcl mutat. kinyilatkoztat. güc^cji alakban »szoláno= m egfelelője a hellénben a szíti'Ho-sz. ellen­ szenve?. A koca is a hnsz dem. képzíJ is van: -cr és az ism eretes liiatuspótió: //. szív. E b b ől a w«//ü-ból 1c:^. a hellénben képzővel wiUh-íii-. pedig húsz (disznó) dem. kuss. mert az áklozásnál gyakran disznót m atattak be őseink az isteneknek. süldő s^b. hogy a hizó (sértés) a hízni ige partic. miUk-osz. nié" a kis gyerm ekeket is felfalja. am ikor a lielién an^uioss (szél) a latinban anifiíns és lelket iclcnt. aljas értelem ben. valam int gyakran a saját tnalacait is. S koH'lr (disznó) alak­ ból V liiatui^pütlóval. de melyeknek tényleg van lélektani kapcsolatuk. mert a nyeivérzék tényleg igei melléknévnek sejtette.

Megütötte a szél.) hülye (bura) gój« (disznó) kan soré (hízott d. heilcn megfelelője fnkhé. hiéna hítjo^sz. aljsis) disztu (őrs. S nsz-Hrk scrte. Diigába dől. A korak'Sz dem. Káromkodik. de egyúttal az ellenkezője is: baísors. A tiyeívérzék itt -kod képzőt sejtve. Karakán. kos 2>a Icosz. S hungcs. kh (h) = s: sor khor szíjóo. hftsz disznó Jutsz di^^nó hinz disznó sznid'iú-n. S s^nbasz. Igen érdekes az etimonja. de a manót. csak az egész kifejezésnek az érteimét: valami nem sikerül./ a^ílács. vigj^en el a manó! tehát káromkodás. küér szalonna. A görög eredeti alapján lísztázhatjnk ezt a kérdést is. A görögben dla^lkraü. A görögben szkorakidz-j S «-toldó koramkid káromkod-ik. dugába dől. s ie d . Itito^ sertés.sertés hiijo-sz sertés hftjo-sz h = k (g).disznót legeltet. ustork-a scrte. A karakán homályos értelmű szavunk^ rendesen izgágát. magyarán Fene­ gyerek. En tűkké gionetai tini a siker kétessé lesz. I\íi ez a duga? Eddig nem tudtuk. Mi nein vettük át a görögből a dia alakot (a szittyában ddi. ostor e l\\ ustorká-bol '^szii-ink-sz. végzet.nó süjdó\ süldő s ih c d -e r. h(tp(tlÍQSz lá^y és m alac diisunon-sz rossz crziílmü. iukha sors. v. sziröc-í/sz kondás. mint aliogyan a karuo’kaiakna (katak-tész) diótörö madár­ nak a nevéből kúra^katonát. al. I ii z .c r húsz. v. szerencse. eredetileg valakit >a manóba küld«. E i is pompás péida a iiépetimoiogiára. husz-trikhisz szőrből való korbács. suba elvonás httsz-irik-sz. ö. ö. húsz.disznó. siker. liasonuivs: gnje gon-ois nejnzíí khoiro. S ni = é hnéna koca. S szitjd-6 kis disznó sziUdno-a •cr k é p z ő v e l kholr-csz disznó szidno-sz.szittyá­ san dia-iör széttör. vaj oi-os^ kftaiita. de tiéha pajzánt is értenek aiatta. a hiatiisp. Hát mi köze van a szélnek a sziv pillanatnyi megbénulásához? Oc őseink a szét alatt a villámot is értették: szc/- . sikertelenség. síor? utalakh-osz (ágy. koszos fÍÍ5/.) subás (kanász) ostor. Hát ez a duga is ős^ régi szavunk. /utáio-sz.Lássuk c fognlomkör táblázatát. ellenszenves tliiissto-sz ícUiidozandó Dió. a fenét is. aL) hiijo-sz. szoláno háj hi^na hülye (hízott d. szil ács hiisz d is z n ó kövér.ó lni5. Esz korakasz! eredj a fenébe. áii át) s így a nyelvérzék a dia'tör'\^6\ dió-törést csinált. szrirtik gerte. egy tevésen elvont károm-ol alak születik. szerencsétlenség. hno. S szidáio disítnóból való. jó sors. Ims koc-íi. soite. korakion^ S korak-dfi hoilót jelent. sertés m alac disznó fü^onosz.

Hogy a csalafínta mit tapogat^ mit simogat. piszkos. kit C3ikland» a szives olvasó is kitalálja.egészen más. csökönyös. tisztelt. verb. Száll. Az agni mező értelemben nyelvünkben elavulr’ * ). Leszáll a ló­ *) Mint »uj. S agra mező. nyakas. Érthetetlen. füko-. [gy S s::cl fény. Agraui-osZf agria mezei. Kedveskedő megszólítás. repül. pórias. Eredetileg kiiiwsznt s ebből knnsziil (r ^ l). nz ősgörögben még fuko-. A csalfa alakot most már érthetővé teszi a pszélafa. Tehát íi látliLitiUÍan Zeusz sújt !c ifycnkor lathatatlan vílliímával. pórias. hellén mcgfelcluje hall-. a dicsőített. mint a latin sall-o is mutatja. laikus a latin snndus vagy olasz sanío szóból származ­ tatná. ö. mért épen szcni. majd gönszöL A hellén kÜJiosz-QUi-a tulajdonkép kutyafarkot és a Kis-medve csillagzatot jelenti. alma-rázó = armer reisender.asz. a magyar Göncöl-szekerc inkább a N'agy-mtdvérc vonatkozik. a hellénben scmn-osz szent. A hellénben pszclafinda a pszélafa. S Jühe. simogat. a hangsúly az első szótagon. menykő. de a gyök sac-. mely ősgörög száll alakból (sz == h) fejlődött. és tényleg fügét is jelent. villám.ar< incgm aradt: (t^riosz m ivclctlen (foki). persze •53'' értehnetlen a szó. . sajtc. mit is tudott volna csinálni a görög kszanth-osz aranyos szóból melyet a hellén is használ édes­ gető szónak (kszaníhidion}. az /: s s változat a hellén­ ben folyt le. a magyarban csak repül.mutat). (V. Jelentése a hellénben ugrik. Ágrul-szakadt a mezőről a városba került rongyos. csikíand igéből. alakja: szcnvt' a tiszteit. /-je van.tapogat. A bakafántos a fakafántos alakból való az egyik / eihasonulásávaL Csalafinta cslntaían. Bakafántos* Jelenteje kütckcdő. A latin és olasz alakokban csak a í azonos a magyar szent é képzőjével. azok­ ban is az adj. Alinc láttuk. Szentem. dévaj. vad. h: szcmtio-y S hasonulva szcun.) Göncöl szekere. mért nem aranyom. verb. de mert a szánt nyelvünkben elavult. a ncpeliniologia igazított rajta. agro-sz. lelkem. csalfa. galambom } De hát a népetimológia nem sokat okoskodik. A szittya szánt om (szani cm) »a rá­ nyom« érteleml^en volt használatos. Hellén megfelelője szu/co/^ajUesz patvarkodó. Szent szavunk kétségtelenül az ősgörög szí'mn-. helyesen agrá-rul szakadt. Az ókori nyelvészek valami attikai füge csempészesse! iiozzák a szót összefüggésbe. De azért a jó nyelvérzckű kiérzi a száll igéből az ugrik jelentést is. de itt szanaktns illetőleg szaft/a alakot várnánk. kezdő szótag hangsúlytalan s így S szelafa hasonulva csaíafa. de valoszinübb a »fügét mutatni« jelentése iphain. s így a ncpetimología az ág-gal hozta összefüggésbe.ige adj.

repes. S masz-t a kipréselt. A hellén meg épen egészen más szóval fejezi ki a mustot (gUnkosz édes. hogy a tánc szó német jövevény.= ráz. s onnan z% olaszba (danza). vagyis az Őígörög alak csak ott maradt meg egész családostul. saját alkotása lett volna. lő. édes borj. szárny. hogy leszáll a ncg^'edik cmctetről^ hanem lejön. dehogy száll. sző­ lőre vonatkozó összes szavaink görög eredetűek* .és pedig számos alakban: műszol. hogy mi nem vettünk át a németből szavakat. gcmosseU jelentene a mustot. körtánc. Ha a juost eredeti. Ríp-iz^ mozgásba hoz. Ez a szó megvan a kunban is egész sereg változatban: pallói. pálmafa = rezgő nyár. masseln alakokat várnánk. a hajóba ugrik. a. ophíhabnosz halUlai. maszt-ol. aki komolyan his2i. a roham. repdes. Tehát a szittya-görög maszt a must. hogy ugyan gondot ad a tudósnak. Hajóra sziill. Nyilvánvaló tehát* hogy az át­ adó csak a szittya-görög (magyar) lehetett. a zúzott. valamennyit egy fedél alá összeterelni. verb. nuisz-kol. hajít. ebből diincöl: az ágyon táncolni. (mad-iosZj díssimiíatioval) masz-i-ass. A latínban muslum. ripc a Ivorderő. leugrik! De azt n)ár nem mondjuk. jelentése a kisajtolt. forgat. ö. Röp-ít a helfénbea rip^ kilók. úgy került be a németbe. mert onnan is hiányzik a mássz. persze régen még nem voltak kényelmes hajóhidak a kikötésre. lebegtet). De még a latin miisium sem saját alkotás. Röpít* repül. az olaszban vinsio. Must. mintha az adj.ról. A latin­ ban táncolni sallare ugrálni. A magyarban pedig olyan nagycsaládú szó. A német aztán a szittyából átvett most-ból csinált mosUn^ mosicln (muszolni) és moslUr (taposó) alakokat. A szem repes. duncöL A tánc szittya-górög szó. de még ebből is j^anost v. alak gyakran kiható és bemnaradó jelentésű is). mindannyi jelentése: zúzni a szőlőt a kádban. /-je a tőhöz tartoznék. mikor a németben ez egy elszigetelt. pallos =* a suhintó stb. nyomni. Különben is a borra. Alak­ változata diinc (liszt löszt). A dunántúli besenyő dialektusokban egész tisztán megmaradt a gö­ rög mássz. kcpzővel dinc^ ddnc (v.görög ige megfelelője.ráz. a hcllcnben ugyanez a száll igével. nincs neki még csak egy mostohája sem. árva szó. ugrálni s mint kiható az ágyat az ugrálással rendetlenségbe hozni (a görög­ ben a. repes. dib-dáb). úgy messen v. repked. Más nyelvben nem akadunk ilyen észjárásra! Tánc. az olaszban is balíaye (görög: pali. pelleget = . Maga ez az egy példa is —' több száz közül — eléggé mutatja. És meg akad olyan tudós (?) ember is. a kocsiról. a németben 7 nosí. ugrál. -c dem. A hellénben díti-osz körben forgás. a gyors mozgás. Ez is szittya vándorszól A hellénben mássz* zúzni.

(-ion. közösülni. régiesen boj' a nű nyelvünkben is harcot. A hellén szlad. 2. nemzeni. V. s ugyanez a müdképző a görög baj-on szóban is. a kezdő l elhagyással rokh-. további jelen­ tése irízadás. míg az eredeti harc^ viszály jelentést itt nem is­ merik. A szittya öt tövet alkotott belőle: 1. 4. oligon kevéssé. s ezzel a jelentéssel ment át a sziávba a szó. nehezen): bajosz kicsiny. mint határozó bajon egy kevéssé. A szláv a sok alakból mindössze csak a küzdést jelentő baj vagy boj szavunkat vetlc át: boj pugna. bajosan. S csnda csatatér is. dolgozni. a k ikresítésével rokk-. hogy segélyül hívják társaikat.1. Naj^y tcvedé^iben vannak nyelvtudósaink. ha u nyájat megtámadta valamely ragadozó vagy rabló. Rokka. s végül a segély. taroglya. csekély. vág. kampf. Baj. harcolni. Es akad még nyelvtudós. szilár­ dan állót jelent. sarkal.) Bajoini. az eredeti iork-. ez nem tartozik ide. hanem az álláshely is. a bíráskodásnál duelluntot. . 3. saroglya. csoport. csinál. t sz (s) cserével sork-^ sorok-. E három szó három külön g3 'ökbül sarjadt. s végül 5.Baj. s hozzá még — szláv! Lássuk az elsőt Alapia egy görög indulatszó: bonf bőé! hiatuspótlóval bojaí haj! Ezt kiáltották a szittya-görög pásztorok. A magyar csata szó mclíékjclcntésc is sereg. csoport. fenhangon hív.körben forog. csekély. uki vitatni meri. sarok. fut. De itt már hatással volt a szóra egy másik alak: paiüt..A bajos-an -« (-on. munkálkodik. eredetileg egyenest. torok. 2. a küzdés is. kerek. hanem a baj tőhöz. VégOl bajos-an (alig. De nyelvtudósaink szerint mégis mi vettük át a szlávból e szót és a magyar paraszt a görög szótárjából kereste ki hozzá a harc jelentést. -an) módképzŐvd. targonca. gyorsan gördül. ebből mctathésissel 2. hanem a csata­ zaj. mikor azt hiszik. Tehát baj van! Bőé a görögben nemcsak lárma. bajlódni jelentése 1. hogy egy az eredetük. A görög­ ben megfelel neki. alig ol/g-oss kicsiny. 3. hogy c görög fge szintén a boa-hó\ sa’jadzott. viszály. E szavaink mind egy gyökből sarjaznak s ez a helíénben is meglévő íro/:lhi. róka. hogy mi vettük át a szlávból a baj szót és a magyar paraszt egy görög szótár segítségével kalkulálta hozzá a többi jelentést* Difficile est satirani non scriberel Csata. úgy mint sziadia. (Valószinü. 0. po/c. nemz. képzővel bajáig régi nyelvemlékeink­ ben: bajáit (kiált). a szittyá­ ban híatuspótlóval és -/ gyak. majd sereg. küzdést jelent. segély kiáltás. sőt maga a csata. kiabál. rohan. Bo<i~ Iá i mát üt. a nemcsak szilárd megállás. rohan. bajol (bajlódik). sebez.

az elrejti az arcát. morc. Aki leborul. s vcgul itt is jelenti a futást. szomorú. komor. borit. De az . althceisz üdvös. egészséges. Ubortt. Komor. A saroglya (-lya dem. aki szerint e nagy szócsalád alapkövét. az ajtó sarka. x-\ targonca iát gén partic. a dorús-t a törökből vettük volna át egy feliehelö (??) bnru' decken igébőM Áld. a inotollát (irokhilhi)^ a borzot (irokosz). s ezzel kap­ csolatosan üdvözlés is: légy üdvöz! Ennek megfelelője a hellénben a/tke. a hellénben is maurosz. tehát eredetileg ajd-) énekel. mint ismertető jel. De már itt a rácsszerkezet. alakból •ca dem. S banrosz komor. amin valami megfoidul. láttuk. De egész más az értelme annak. Az egyik jelentése segíteni.segíteni. mauro-. kerek nyílás szintén a tiszta tő mint a sarok. A sarok. és a taroglya sok helyen^ főleg Szege­ den. Borűs. áldoz. ^áldjon meg az i s t e n a n n y i mint ^segítsen meg az isten!* adjon minden jót. körben fordul. . S m -= b. belopóztk a szó fogalmába. komoly.(ad.elhomál)''Osít. Ennek a görögben megfelel: ajd. S2 :omonj. észre nem vehetővé lesz. ebből csak a mordnil igét emeljük ki. Borús sza­ vunknak hellén megfelelője manrosz. rolianást. gyógyítani./^-es alak is megvan nyelvünkben: morc és mord a hellén maurosz vagy vianr -c illetőleg -d dem képzővel. a nap és a kedélyünk is. Elborul az ídö. ha azt mondom: ^áldjuk az urat!<. mint a szittyában. S roka-it -n pillanatnyi képzővel úgy a magyarban. A torok. roha-n rokka-. űzést vagy sarkíilást és iok mindent mé^ir. És a mord változa­ tainak szinte végtelen sora. homály. ami kerek. tehát borit. sark vagy sork mint tiszta cő jelenti azt.(aide~) tisztel. heilsam. mely ép úgy körbea fordul. a pergő rokka! A németbe is át­ ment a szó a szittyából: rockén. S banro. melyből komanr alak fejlődött. mint a rúka> nicllycl ^^yakran c_^y lyukban is tanyáz. főleg egészséget (ju egészséget kiv^ánok!).^ hellén is e tőből alkotja a szekér sza­ vát (trokhclaic' szekeret liajt). mely cp oly gyors futó. liogy a kezdő a.mint hangsúlytalan elkopott. magasztal. tisztelve fél és aeid. És még akad nyelvész. mint a szekér hátulsó végén levő sarogja.aláírt jutával. képzővel szinten a gyorsan gördülőt jelenti. A szittyában még régibb alak is van: szavtanrő és sz = h kamaur. Átok. már létríit is jelent. Á rokká: a íryorsim pergő. baurósz homályos. tork: kerek. A iiellénben van egy régibb alakja a szónak: ainaurosz és amaiir-. tehát az ember sarka. képző) lécajtó. Az áld szavunk két fő jelentésének meg­ felelően két külön gyökből származik. láthatatlanná. a kenyér sarka a kenyér karéja {khorűja köralakú). homaur homály r = l cserével.

A másik görög szó. S észuka csend és nyugalom (csendes jó éjszakát! »Éj van. istentől való eihagyatott:íág. de a magyarban árnyékos. csend és nyugalomnak éje van. szóval minden elképzelhető rosszl Létexik* A nyelvcrzclc egybekötötte ezt a icsz igével.De hát előbb el kellett volna ismerni a íatin-magyar rokon­ ságai/ Különben is áiaÁ: szavunknak van a hellénben szabályos tneg^ felelője: atukh-ia baleset. mint láttuk az éjszakánál is. a magyar szop és az ugor *^szobo. ellentétben a déllel. tellát az ét ellentéte a világnak. árnékosz csendes. szerencsétlenség. aíiíi-asz. sikertelenség. cdcs::mc7ioíz megengesztelt. naggyá^ erőssé tesz. Az isten megengesztelése pedig hajdan áldozatok bemutatásával történt. ugyanezen görög szóból: a gyújtó. Árnyék a kunbari ciendcs liely. a hellénben is szkotosz sötétség. aki e sza­ vunkat az ad igéből szánnaztatja. képzős alak» jelentése az istent magasztalni^ megengesztclni (engesztelő áldozat [): aJd.gyiijt). kiadványban tahílliatók meg!) Szerinte az díok is az áld származéka.E keltő: ajd tisztel és a(j)d magasztal egy gyökből is származnak. Itt is két külön gyök hatása észleliiető. lesz.«). a hellén air.. innen a nagy bizonytalanság. jelentése: igazán van. mert aiüi. Őseink tclrdt meg így mondták: >*d/d-\on meg 3^z istenN és ^djd-\\i\: az urüt!«. Persze elmulasztotta a szittyagöröggel való egybevetést. Hogy a tokon népek észjárása sokszor egyezik^ az tér* mcszetes. Mit szóljunk ahhoz. étszaka. láttuk a licllén hodosz cs a latin via. Ez a nyelvész még tovább ís megy. S lei a valóság. pedig valószinűlcg kíilOn gyüki)ől eredő szó. Az éjszaka eredetileg ejt-szaka (v. Kétségkívül közrejátszott még egy harmadik görög alak is: aid(ald-nin*) növel. Et-nap. Igen gyakori eset a szittyában. a szittyában Iciiz^ mert a kezdő a. Az dld-oz gyak. a valódi állás. v. ét-világ = éjjel-nappal. hivatkozik a latinra. Lásd az igehajlításnál. Van nap­ szaka és ét-szaka. étő éjtő. de hatással volt a lesz kialakulá­ sára a görög esz-omaí leszek is. hogy ez a lét a lesz igénk alapja. Tehát az észak az árnyékos oldal. vagyis a sötét. (E bölcsességek akad. ahol sact^r szent és elkárhozott. Különben nincs kizárva. S ai — é ét fekete. hogy egy szó több szó hatása akut keletkezik. a napnak. ö. megvalósul.megengesztel is. th « s z . A hellénben alcthiz-. cirénikosz^ S met.mint hangsúlytalan elkopott (a* thara dara).jelen­ téseinél. Éjszaka. soriüldözés. Az l : j cscrc közönsóges nyelvünkben. ö. melynek hatását a magyar alakoknál érez­ zük: hészuklüa. a napos oldaliak Kéneső. A let aíéih’Cia. közbejátszik iix az analógia cs a népetimologia is» . észak.és a magyar ér^ a licitén szpa-. éj. hogy akad^ olyan nyelvész is.

A d id á k to s z hajadon c i í i T i o j i j á v a l in te rv jn h o lja m te lto s z ! in u n t.* ) b o ti m i h o sz sz o fa . S kcón.y a s z iv e s o lv a s ó f o i.ít is török szónak sejiotte. kaiőn.mozog. ami tehát mozgékonyt jelent. h a n e m a rró l. h a l l g a s s a m eg az c ii á lm o m a t. azt (líszem. a lm a t a l k o t h a s s o n i n n ^ n n a k a z i l t e l m o n d o t t a k ­ r ó l c s a r r ó l . iniat ismeretes. sőt néha több szó iátszík közbe a szó kialakulásánul. hát m egm ondom . partic* km/isszd alakjából való a kinesö vagy kénesső. tehát nehéz. s ÍLjy Fzólítűm mc^ sziUya nyelven: ckh. D e H c rk ó p á te r m e g v e r. s így érthető lesz a ken (kín) szavunk kelet­ kezése is. A nép csak azt látta. s z it ty a ő s e in k k ö zé ^ A íe rt q lö z ő lc j. m o n d d in i a z a szó (sz a v a ): h a ja d o n ? n ic j^ b o trá n k o z v a fe le lt: t á l t o s i* y a u a k o < I v a n c z e l t r a j t a m > Ó t ű p u h á k t a l a n c i n b i r ! C ü g c k a n < li v o j c ü d n i t ü t i l c ő t . s a ^ iá n h o ja d o n ? * — Előszűr e g y tiiUobt kérésiem fel. km. A kcti jelcntcse gyúlékony: kaimegí^yul. E re d j! No D e a d d i j í k ö n y ö r o f . Ilyen szavunk például a hajadon. hogy mit tartozik ahhoz a kén. f e j h n s z n á ltn m a z a l k a l m a t . hanem kennel vegyesen: a kéneső elncvezes tehát igen találó. A lu’gany.th i n ie ^ . s vagy ebből vagy a kinussz-. néha szemmel láthatókig naiv. 2 2 . de egészben véve fontos tényező a szó­ képzésnél és gyakran igen talpraesett alakulásokat mutat fel. > N ii h i t e c k h m u n t ó . A szittya népetimologiát tellát folytatta a magyar. E^íjyík-másik nyelvtudá­ sunk clhamarkoílottnn e. Az ősgórögők Armenia cs Kappadócia kénesőbányáit nűvéltékDe a nép nem ismerte a higany előállítási módját. A kín szóban teliát a kínc. tu d á k o s tá lto s . Sok szó elinionjánál tehát azért nem jutunk kielégítő eredményre^ mert nem egy. T e . í p e i i a h o g y n 7 0 5 t Ő s e in k l u d ó á a i t >Tü. m ik o r azt i tö p re n g é s t. Ezekre nézve. N e m k ü z u a p i ű lo m rú l v a n m c í^ lc e z c m in ls szó. Másfelől a kénesőt cinnoberből állítiúk elő. bari nehezet jelent.lccítctctt alakokkal együtt. s ez görögül kímta-bari. nyugtalankodik. hogy b ^ n jlü d ta m . D e f l e r k ó p á t e r c k h f e r E r e j d c ! * — Óh t e b o l d o s l r t l a n e m b e r ! li ^ e n k a n d i v n ^ y t u d n i t u k o t . mert a higany a legnehezebb ásványok közé tartozik. A népetimologiát azonban nem lehet lebecsüínt* Igaz.Érdekes példa erre a kcncső szavunk. h o g y a n iá b e s z e l t e k a c ^ r y c z o r e v v e l c z e lő 'U s z i t l y ^ ő s e i n k .it is niln<!cníUt sziyonicín b e tilto tta m . t c t n n e k i . in c j:. nyughatatlan valami. m í g v tíí^ r c m c g l á g y u l t . reng szót sejtette.T a kikővGi. fo ly ta tju k . H o j. Az ősi ^ram maiikai fo m á k . a k c t s c g c s c t i r n o n f e l ö l. tisztán neia igun fordul c!ö. a m it a z e b rc D lé ib c n a f é l á l o n ’i b a n s z in te tu c la U a la n T e h c ít o d a v e l ö d tc n i a n itg y e x c r c v o lu tli S z it ly a f ö l d r e . hogy a higany igen mozgékony. még a negyötezer évvei ezelőtt élt tudós táltosok se tudtak volna útbaigazítást adni. partic. Hajadon.kén* A cinnober ken cs higany vegyület. s érthetet­ len volt előtte. hanem két.« •) Az itt lco ü íl srittya be:inMíiA tcs m inden szavát racgtnlálja a s iiv e s otvaüó a m e g ­ felelő lovatokbíi.

pálcilrákra rovásokat vésve. Részekre osztás. m agdnosan é!íl. ö'sídűkbcn szolcásbaii volt.É s aztán a ccrcm óniálc RA^ymesterc rcázictcsea IciTcjteltc. á szállító eszköz. m unth-tí ckh. székhünlÖ.« — Citerdzok. (Ajde-no-ss sze­ m érm es. Ott ölt a háza tornácán. a sze­ kér szót pedig a szittya az c/c/t. . Az iit következő táblázat egymagában is elég bizonyíték lenne a magyar és hellén rokonság megállapítására. a négyezer év eló'tlí L antos Sebestyén. kul-thi ckh!< — T e tudatlan ideijén. »Iszten állh -é ekh. >K edevesz bend ek em l H ajdon hoszon ajden. fi testek általános tulajdonságai. igric kom a! mit m ivelsz? »Kitlierazó.*szehhé-) igéből képzővel alkotta. halld meg? É s o. a tő veket a szitt^'a is. a s::c/:aé(h: szk/u-.) A három m egfcjtü közül m elyikn ek vök igaza? V alószinüleg m ind a három nak egyform án.jma"yarázta. felkerestem te lu t a {jarabonc diákot. És én előadtam . A dialektus tekintetében már egymástól elvált két nép külön-külon alkotja ezeket a neveket: de a gyököket. jelentése tehát: a hordozó. T öb b et Is akartam tudni. ikrousz kom a! Mi 6 ’t mivejsz?< — Isten áldjon m eg. elú'tt ült és a cidicráját hangolta. De 11 műveltség terjedésével újabb és újabb fogalmak merQlnek fóí. mi járat­ ban vagyok. hojadon?< — Éde$ jedzü uram. tehát akinek nincs párja. Alig is laláltmk nyelvünknek alsó rétegeiben olyan szavat. melynek alakilaíf és jcientesrc nézve tökéletes mása meg ne lenne a hellén nyelvben. liáztartásbeli. Nyelvünli legalsóbb rétegei. A kunyhója. A z a s s z o n y a z o n b a n m á r k o n t y b a kötu ile a haját. ezelcnek elnevezésére új szavak kellettek. aki énekét l\augsze:*en Icisén. h ogy egyed ül. hűti mi hosz szofa. kevésbé leven szcmífrmcs. mond*d mc". íi hellén is gazdag Ősi nyelvükből meríti. did allan hodckhon. a krouscÍ-(ür/ss vagy lantveru vagy ikroiiss. tiogy hajadon azt teszi.< — K edves vend ég em í Hajdon hason (hasonli5 . Az egésís és részei. McgszúUtáni: • Hédtíáz hjeclzó kúr cm . h ogy már az hogy a szií/. az igric. hajdon alak m egvált a 5 7 -ckclybcn. Például szekér a hellénben ttarma az összefoglalt. A "üröfjbon hhajta n íaboi^vi haj. Szóval. mi az a szó: hajadon? A hivatalokban már akkor se nyájask'odtak. a szittyában cz a járom. annyi fnint) ajdcn szégyenJíí. a lobo{»ü haját I c c n g c c lt c ^ ÜQtalraivn vele a félteik bájait. niűdlccpzűvcl S hajtőn Icbocsátott hajjal. A nyelv legalsóbb rétegeibe tartozó s^nvak.egyik alakváitozatiíból. mint igazi póéta ad ott útbaigazítást. a törvúnytudú röviden me. É s a koltü. M eg az igiicb en volt nem i rem ényem . azt m ondja: *Tü. az alapfogalmak nevei a legbizlosabh útmutatók két nyelv közt a rokonság meg­ állapításánál.

szkhitiz-ion.á l ( d ö rz s ö l) fikarc (kicsi) p ic i. pszakasz és . a z c*^c5Z v i l á g . r*p. n e m e g y íb r m a . m a g s z e m pszammc.t o l d ó reng d o b o g . réjsz. ro n g y -o l húl^ss^ S li = V volo e g é s z . sj:úr. re n g -e t rö g s z á lk a . ö l ü l ta r h o . ta r k a .. . kotor. T á j s z . repedek. tép. tariíme t ö r e d é k oitta" iU . őröl. 6V Ö -Í.iir. trog. tnrptí k i s d a r a b Jthíi'' r o n t . rég^ Iiaaít. r e s z e l . outc's:^ ü t é s vág-.. íhrtin-. kattpho'SZt S k = » c s csupa c s e k é l y pszckhro'sz s z c í n e r n y i pszckh' s i m í t . darál stb*) ölöl.S uh.hasít. elav. ö. S . alakokra néivc v. S kics-in brakh'usz. n e m e g y e n e s .v a ló . reposzt.n y a alc' hadar ( = csépel. ssfdg.rág S H . pszíkitF'ion m o r z s a . p ü s z t í t . S vntar. re p -ít k o p .b ö l pizck-asz s z e m e c s k e . illé s vág s z n ix ir. ia hola. tarkít' d a ra b o s .s z c l.o l d ro m b o l. k *. v. k o p 'o g n y i s *ál> . S tűni t ö r ///. szá rc a ré s d a r á . rtuscrtfisz-/í^s^. n: reisscn ihrati\ S ta n ^ széttör. e g y e n e tle n . S tomp' s z é t t ö r thrombo-. p s z e l s z e l p pszi'sz^ S piszi m o r z s a szkkiiiz' a p r ó r a v á g . S rrss-í s z é t z ú z o t t . r/g^ma ssk/tn\ S szíik(t^ hasít. p is z i k ic s i-n y .*i7/V'wtr. -c d e m . C F . fathar.vág sskbidz-. S m e t. p arán y i pnriiic m a g . onlc'szhs. ö. ssi/iaifs^. o s z t a t l a n . -/ gyak. ö . t: o p n ik p o r . (ag-).fiircszel rixg*. o<zt. szak. p o i-s z c in p irin y ó szem ( k ic s i) pszaka-sz e g y k i c s i n y r é s z . S m e t a i h . pszamé h o m o k s z e m '* ) •) Az al* és felh. tör. S abrak k i c s i n y . S rcp. ta r á i r/k-scisc liasadék.! priz'. h . ro m b o l d a ra b tu r p < r oszt tör tÖ rm c * l-c k ü t. ihrombo-ss d a r n b . k. rúghass. l e d ö r z s ö l pszik-ss.l e s z a k a s z t köp. e g y s z a k a s z pszakarsz k i s r é s z . s c r t e t i e n razsz' r á z . S ssakatt r e p e d sskhattz't S / / í r r .a d h a s -ít re p -e s z t. r é s z e k r e c K ir a b . v a s k o s ) 2 ré^z rc s -c l. k . h = v híitar v. k o p o g knh. ii*»: v o r g hiigU'SZ e*íőíz-5»> ííc«.c n t ré sz -c l f íir é s . k is a p ró . S rang r o n i ^ y r(ig(r S7 . v . trákhífiz. k é t s z í n ű is ! M . s z ó l z ú z . S ssitiiil. fth c v v. priss-iosz r e s z e l t pHs' S piac. s z t s z e r i n t i s a k i c s i .o l. b a s á d . m e ly e r e d e tile g e g y e n e tle n . i n k á b b h a n g c s .í t r!r*p‘.l* s2 ( t e s t e s . csupán szikra (szemernyi) s ík . szaka csak c s c k c iy csupa. S tomp d a r a b ihri]pi>:i2. atkara dara. szálka lam dac. 5. S /tiritma. r e s z e l . firiz -e l ro n g -á l.^ S rtS' f ü r c . nyír rhotac.l i a s . ö.éi>zag 5 jat. S vúhhg a m i n d e n s c j . w ö .vá" lecsíp. t t o l d . l : r u m p o lhntp~ozz. s z a k . rck~(css f ó l d re n g é s 2 2 ro jig y rág ren g . ~ly d e m . : pszikar piharsz.e l. a p r ó patit^osz k i c s i . derál. r e s t r c z s thrttp-. cí.x-toldó nvig* rongyol rak-oss.l.

ö. aissa r é s z .ikii golyóz kuli. gyűr gnto* giiiU. S szopan. S s z = h hanto r o p p a n t so kasá}^. körtánc. meriz' o s z t. k. pszamaiii'osz por. v .gíubít gömb. V. kar.meglagyul. S d ó r mák m á k . zsenge sovány megasz nagy. arté székely szó kör. partic.. < •oinbóc. A l>egy és az óriás orgnajoíz. verisz v e r s . kar gör-get. crckít {ci tésztát a gyúnWnál) gfirbc. szilárd baszta^-ma támasztó gerenda mekmi. S h = sz szM sulyok. 6. S dem .-?.hengcrit. a n n y i m in t a számos tO m é iv te le n minyur>ka minuta morzsa vers (darab) makula oszt. m = v 7uék-on.s z e m iszé e g y e n l ő r é s z . kiti:ó-n és az eíCíbbií .scmnn pssamtni'on liomok (-k dem. m á k s z e m n y i . engc hossnosz igen hosszas thcrmotcsz erősség. sziikk' igéből vccsz megterhelt. Ricsengebirge öHq-^sz kevés. ö. a n a g y tu m e g ^ Némileg ide soroUuttjuk m ég a kővetkező szavakat: alig magas alacsony óriás. csekélyebb orosz hegy. öböl. lett a sulyokból saly és súlyos tcn^.nyújtani.megtcrhcl-bul) kinih ingadoz. orijás hórt-horgas otromba vaskos terepes (vaskos) vastag vékony. gömböc kínitb-osz ' b cdcn>'. kicsiny Egyenes. por tkauiin-ozz számom. könyig sulyo. gyakori síb.. sok. u g : o s z a peU a f ö lö s s z á m . d(t)*=gy arté (egyenesen) or/ltaí u. kinne holk'C. (ne. -ula ple-on. ide tartoz­ nak nu'i. vinisz r é s z . öl nyi atropo-sz otromba. magas olidz-ón. szemet s z e m é t! in n e n h ó m o k s z e m e c sic c h a m u . igcncs /V ///V V egyenesít. sopán-kodni fogalma sok népnél ugyanaz. a. b koljó görbe. egy elav. cgycncs-ír. t — sz (2S) sspan-osz. v. S olicson kisebb. S orgus öles. m a k u la kttparisszo I c o p o i s o wensz r é i z .s sulyk g)'cnge. görbe. t(d)= = gy. görbít gríipo'sz. köraí. -ft hosszas termet-es (nagy) szűk nehéz könnyű. kebel és ölibe golyó szkolrosz. szük. Itt is fcItOnö az egyezés. S tamin talan szAm-talan ntinu^osz kevés -r és -ka kies. Ö. khof^osz kur. képzik mintmtha rövid piílanaus vtoHon ré sz e c sk e . köblös öbiöfí. oftjass hegylakó. r t ^ s s v. gnipo.) pssamo-ss h o m o k . szemét. gnr-fr. m a b eíott járulckh. S ^^ír/*o görbe. ni = v szfcko-eidész karcsú hosszosz oly hosseü.. k. kinitg-wa a lebegő. hóra giit^osz l:ör. fiiszkcsz pohos has. vastagbél sztcnposz erű. szoba/t nélkülöző. k ö z t íiy a lc r a n k ic s ik a m a íjím h . 05Z-0l feles (számos) számos cs n e m a s z á m j e g y b ő l ! pssamoss h o m o k . bcndu (gömbíic). képőt sejtve. kerek. nagyság szitkh'HO'Sz szoros. a nyclvcrzúk -k dem. m a g . hiányt szen­ vedő.

\ig: kají csukJó kör-nye-z. Vagyis szinek czck. -tk (osj) képző kuli (görbe) scke/i-osz. általában g<>rbe. kankó íinkó-n görbület. csula. k. k u p á s - kunkoro-dlk z§u"oro-dik g ör-cs haj-ol. k u p á s . A sziriekre vonatkozó szíivaitik is mind görög ere­ detűek. gürbcsz:irvii. kolob-osz m egcson k ított kolop. csűri. kikerekített. cbiiiig CSÜ54ÍÍÍ innea pörge pfr:\igé-ss kOröikürül hajlott. göngyöl. csuii. ami azt jelenti. h a n k a i c k ku{>’ h a j l i k . gtwsso-ss ferde. kirko'SS tccrck. 2^lár többször em lítettem . apróra nyírott. kankő = l. 2. í n n e u mtyg: k u p a k . csaj la. kurta. kohunuosz Icurtafarkn (kai oitra). kajsza. Az ugorral csak két foszin.S avj/.rncgtOr. -cs dem . E t azonban csak akkor tehetne ísazoll. kőro-s2 gyerm ek. össze­ folyó. vógüí a uiankó =* kam pó cá fogantyú. kolup. kuilo-sc m eggörbült. íiiindcn koralakú. fül fehér. kupac kriko-sz. de vau ’ -. /C '/íí. h o ro g is i^ ü rb e s c ^ » c d é n y » p ú p . gujjgol A színek. gör-nye-d aiíJt/í/ű* anhtra h o rj^ o n y szrtttQ'^iíro) íj-Scioi^ürnyed í{ifr‘i?sj j. kerek kain pós kankalókos (tjörbe) kup-or-odik !:upa. a palócban m eg­ van az űsi alak is: skuli = kancsal. ugor: külak holló. holló. kam pó. csó’rü karéj khareja kör iáztrongalik szirougnlo-ss. kajla. sihcder. kerekít. kampc j»orbíUcs. van bankó alak \s\ tehat a kezdő' b jAruiókhang h orog korctk-s:: horog. s/. hogy az első vcgyíilcs idején méíj igen kezdetleges ♦) Soknn ^ tévesen — nem tartják a fehéret éa a fek etét színnek. spilzbube. kajsz stb. ö. aíakből göíi^iV. (^ívnlfszoss . csuliga. h. . T ehát a kópé a szittyában m ég Idúpé volt. ha a tcn r. tehát k = cs >csuri< a verébfi. fi. ferde. kurtít. íjörbc kugli kítkiű-s^ karika. karika zskiiuibosz. Kűlá-ss csonkaszarvú. m egcson kított. R U jíjío l kupho’SC v as s tb .énfekcce. hófehér. S isslroitgitl^ik kerek. v. S g-nr-ve dt?ni. lekonyult.’ * ') a fehér és a fekete egyező. kohu" csonkit. em ez a fényhiány. K olop (filkó a kártyá­ ban) m ég a kldp-ss. k u g ló f m ankó. k u p a c o s d im b e s d o n i b o ? . jíö r b e d . kusza.d áíeib en abszoliit ftlic rc t és feketét találhatnánk.í. ö. S itv// görbe.katüca. csakhogy finom színérxirk kell hoM.rctafchcT. kouro'ss. csavart és kancsal [igés 2 sereg szavunk tartozik c gyök h öz: kuli. nicghajhk. az összesébe a színeknek. krcniszi fehér. Jelentésük többször hom ályos. szurokfekete stb. h o g y a szittyá­ ban is gyakran elóTortíuInak a m ctathetikus alakok is. m ankó.ürbe. k n m p i c á o r o c i o t t (iiikítlíkosc < í ü r b c . slnxboss görbe. kurtafarkú. horog.kerekít. kouri^ass nyírott liajú. v^ o. snkoíiú'ss görbe. S kofop szó hatása alatt* jelen tése kópé. tehát pL kolop m ellett klóp. göm bülyit. V. ö. A görög eredetiek s e g d y c v e l tiztázhatjuk e zavaros szócsoportot. ho^y cszrcvcgyllk ax ár* nvdiatait. kalász kuk/í/tH" S k = cs csifŰd kurbeforgó (olv. elcsavart. (I. Amaz a fénysugár. kajács. m ert nincs ia cticg a síiv lr\fánybaii.íjOrbe. k ú p . v. v.

fénylő *peke szurok. ragyogó. volt nyelvünkben zir alak is (Beszt. ol: pecc. S r d i t vüra>sc<». feketés Jiar-oss fénylő. liogy csak a sárga régi alakja a sár vagy sári származik a sárból. a dali (alakváltozata Inli) pedig élénk szint.pirosít szm^osz. l. A hupínak megfelel a hellénben a hupo. S drga fehér. mint sok más nycH'bcn is. gcik kék. a kék. Tájszótárunk e tekintetben homályban hagy bennünket. épúgy mint a latinban is liiizm sár és sárga. n: koth sár cá gané. némileg. tiszta. a szavak eredeti jelentései reg feicdcsbe mentek már. kop‘ rósz.iz a szó fejezi ki a hellénben is. kJk réz. n: pecli. a sárga a sár után. főleg a rózsának és az ibolyának — más n3 ” elvekben is. a sárga pedig nem kicsinyített alak.). a ragyogó­ igen érdekes a kupi és dali jelzők magyarázata a színeknél. pl. peg-oln. Végül a szurok fogalma összeesik a feketeség fogalmával. melléknevekkel összeféve a jelentése: kissé. S kúík. A kiskun ma is kék cérnának nevezi a fekete cérnát. S szár szürke is közbejátszott itt. keik glaiik-osz^ S qali'tk. mint az ugor. tehát hupopü^irosz hupipiros. természetesen görög tövekből. A hellénnel közös a fehcr. A dali dale-rosz égő. fehér. fah'r-osz fehér.piccus — szúr ok-fekete. Általában jeg}'ez2ük meg. piros^ a rőt. S szír szü ik c piros vörös rőt sári. m agyarban is sár bélsár is! pszér. addig a vörös a rozsda után kapta a nevét: rozsdavörös. ö. khaiihsz. épúgy mint a hellénben. Míg a piros az égő tiTz színe. A hellén pszar. khalkőse. zír. fejér. de gyakran haiványsárgát is értettek alatta. vagyis kissé pirosas. a fehér pedig a tiszta. szj. A zöld a fű színe. a í?zurokfek<ite. ug: pejjde purrűss tűzvüröá eih'oss. S vnrasz rozsda erciUh'Os::. feír fekete. daíipíros tehát égŐpiros. S szúr ízem ét. V.fokán állott a műveltségnek úgy a szittya-görög. De úgy látszik. a szürke^ a többi szittya alkotás. a szem etet. Hiszen most is vannak vad népeké melyek csak ezt a két főszint tudják a nyelvükben kifejezni. de nagy szerep jutott a színek el­ nevezésében a virágoknak is. igékkel. viszont a pszér alak kétségkivüli megfelelője a szűr vagy szürke szavunk. tüvek: penk-^ pitia^t p i^ . sárija szűr. hanem a görög argo-sz. Á kék a gálic színe. sArt és gnnét u^ryan. críííh . szürke kék. A hnpi valami hatá­ rozatlan szint jelent: *láthatatlan szinű«. S gdíic s . tholosc. szíír-lud és a hellén pssér seregély. régen dialektusok szerint is változott a színek neve.

szcp. beszurkolt mnszakh. sznihrosz romlott sztithro’sz. mia-.barna zQláy zöldes halovílny rislía (sárga) sotclszinü.) zavaros. S sza/ra beteg ssn//n 0 'sz rozzant. üszög (rothadó fekély) is az öc<f*bú*lí -k (‘g) dem. halovány khriHzi-osz. tchnt a szennyes. szoldczs fűsi^inCt. S sz<Jőarosz szennyes. ssolodesz. hellén piirrosz tűzvMru5 vürhenycs khhodéss. a hellénben is koprosz. szag. Ic{. a cigány á?. savanyít. v. 1: pnícre büzicni.'!ztipr0 ~sz. pu n. 2dp odvaS) odú pudváSt pothás záp*orod-ik seb. oíiz^ bíizHk. ÍÍ2 » pöce záp^ul. < 3 . helodesz. gyaláz. posha-d pép szotyós satra (satnya) szatyor (v*in banya) ripat (sjjcnny) piszok. k. a németben is kofh sár és gané. csámporodik n-toidó szt'p" rothad. kelcszt pep'ón puha. v. cigány (cij. S fakó lencse. S szóhár szennyes szcpro'sz. hde*. piszkos szur-ok (dem. ö. b = m niitdabadÖ-s-(l bííz. S biidi büdösit. S fiurhta. erőtlen rilp-osz piszok. szarotos^ beszennyezett szar-osz szemér. ö* osótosz bozó­ tos. S szúpm szennyes pszaphar'osz. E fojíalomkürbcn mintegy ütvén tSszó egye­ zését találjuk meg rv göröj^bcn. ö.rothad. rothad (tö: od)-. mnszag'Vta piszok viuszii^-losz. v.ó (Icncseszíníf) hiipú-^iirroiz kissé piros bupi*piros dali-piros il.). . S szepre rothadt pszitpknrosz. seprő élesztő is borseprőböl sztipTo-sz. szennyes. sár. pnnui vuviicnyes. ozg bííz.rothad.tli-rosz ógÖ Jtttrtiío^xs. genycd.érlel. piszok. v. sebes tiir ó * erjedt . hold halovnnyl hídoan^úiz^ S hoh(v)ihi züldcs. ol: pniire pfto ^ íícny. főtt psza!lia~rosz lágy.bepiszkít. ol: puzzo. pnotlész rothadó.beszennyez. sebes (büdös] seprő (bor-alja) cafra (. piszkos . bíídös. miasz^ bepiszkol inussnr^osz szennyes. piszok lehiic elvonás vagy -k dem. podvás pnih. puhít. riipódész ripato?.snp-rog eredetileg a korhadó fog. szonny. tholosz szemét. piszkos pisszikúsz szurkos. S k l i : h : sz cs met. képzős alak a pissza szurokból szar-osz S7.rothad. k. szeplő ful.hainarabb kezd korhadni szapHdz* rothad. Oiízé.ányfcketc) faki^'SZ. szoharose pcssz. a seprő (bcsen) is cbbgl. hasonulva rnnszailosz piszkos mnszntt. odzit V . v.omét. mocsok maszatos maszat-ol mocsaras rothad.6 szittya ered. bodza a szagos. v. v. szi'pro^sz rothad. ö. o. fiiódesz íienycí. ö. \\ ö. hellénben is szar-osz seprő és szemét. szurkos = piszkos szaró. gané ^ piss^ddcsz vagy pisszóioss szurkos.bcszcnnye^e. dz (<zckely al. piszok. pilth.) szurtosz (piszkos) sár. potliás szap-. (bci)-sár pecsétes mocsk-ql. zabaros pescs. S hri\sz» ntsz-lm aranysArjja Erjedés.szennyes) cábár (mocskos) cefre (roih* syiim. ö.

megkeí. pepdn elérett piinpós puruttya (ronda) pordé. úgy is mondjuk: a »lobogó* *) K ülönben volt az ösgG rögbcn eg y rósz (tCi: s ió is. pélosz. rozsda rózan*) ioss.hangsiilytalaii. penész. d ü l e d e z Ő .lágyul pssíimat1(-oss por szem ét. hg-du lágyak és lágy üreg. S hiatusp* ivó mt^reg. méreg. vén p olos (bűd-X pülozána pt'hsz sár. S iszap rothadó malijssz. ntrosz. fánk. Ugyulből. pinész stcnny ugyanazzal a szóval vati kifejezve* pl. S moUt^ hasznaveheteden FI tűz* A tűz fogalomicörébc tartozó szavak a nyelv legalsóbb rété* gebe tartoznak. 5 -ak = -ó máid szétmál6. koréina szemét. pnlé ő^ocáár) pahy-oss regi. posvany. Rendkívül érdekes. v. v. S oszüt. rr — rh Fitrross Pirrhus^ ikhdr geuy. szenny. mert jelentése a g>'ü(tó. ú(it palos2 mocsár. t o t y a tolty-adt (puha) iszap m á ll-tk . cseéi'^osz.lágyít. a zücmle szó sok nyelvbe el]utolt u -szitytyából okszü-sz. őcőt.gennyed. ö. a hellénben penész. józan rossz. szpil&ss szenny palaj. . /{tga-rűsz. hulUidck mokhto-sz.a csiholó csak alakvaltozata a kőnek. rozsda. krdma. év fgeny) d ik = elm érg ed a seb. hogy még a k ő szavunk ís ide sorolható. cbböi rotha-d eii-rcsz rothadás. szem et respe*d-t preshiHz ürej. p oshad p o shad w S.) ecet korhad kóros (beteg) korom lim-lom motyó (!Im-!om) snmozuíHoZííífío- s a v a n y ít. m á l-ik k o tí l o m h a j á i á s i i . 1: palus páll-ott. mint gyakran ma is! lilma piszok. hisz már az ősember ismerte a tüzet. v. cvödik. kczdcí i. S ocser. korliatag. rothadás. ziiJiio. l e h u l l . S t n = ■ v zm*mié snifi'é sa\*anyüs:tg siim-é clcáztű. l: acct-um ikhórroc. v. ö . ö. pen ész. úhsz. klid. rozsda. S ocsn. elkopott korc. v. máié (bamba).ssépss (scap‘). v. evese* ev. ö. A tűz jelenti a lobogást. rozsda. dühöngést. 1: acer okszíthész. hgarosz ts láj^y ós iirejics. v . pordit rondaság phtúsz 5zenn\% rozsda. a fekete festé­ ket koromból csinálták. melc'ik slb. savanyú som (igen savanyú) sömje (íngováu3 * ) sentmc-d (rothad) zsöni-lye ácsi. hellén . pál-ik palajo' avul pempe-losz avult. azé iosz. r o z ? a n t .c s e p e g . Eű ü ssz e tc tc lb c n : igen. tehát megkelt. S koroma szin.seperni. s z o ty o g (h u llá d o n ) zimtano-sz. Magá­ tól értetődik^ hogy az idetartozó összes szavaink görög eredetűek. acsari (sav. S josz j “ r VO SZ rozsda. máz. Ö. ö. tu: malakh-. ö. ó. v. ivelodik mér­ gelődik stadz. öcsi. tehát a kova. o. fliaiös = szenynyes.

A ihü. v . prcsztsz égés pnra-etsr. van cscllag alak isi Jiogc-. la m p o g lá m p á s fú k -ly a c s illo g . f i i s l i i l h e v í-t p is z k á l (tü z e t) ío ty o . v.(ikll-szis:^ azonban a hellénben az áldozás is.lobo^ dübüu^. s s f ü s z d . S piirró tüzos. S ülit clcjiett. k é p z ő v e l pnrcusz l ű z ^ y u j i ó ptif iaz" g ő z f ü r d ő b e n m e l e g í t pihitifis' gőzfürdőben izzad fő zpatagcp irít. s z : r r h o ta c . pirít pnrQ. S ftlog'oss fénylő ap. m e r t a p n r (p u r ) n i n c s m e g a n é m e tb e n Ezzel ki is merítettük a tűz fogalomkörét. p u rá s fo rrá z . v. p n r f t ű z h e l y .süt. S kúna sutétícOk . csahir. s ü t c s a tto g . c s a jo l kúna ( a c é l) ( tt íz i U ő ) e jt. fénylik.f o r r . S hüil'. a. lobo|í. l o b .p e z s e g pcsss' hcít-. villog vdágos. piuk-é fáklya. v.t (L ü z e t) p ó r.fénylik. p ú n n ' u.mcí^í^'újt.l ü x e t s z í t . n : s p a r ­ piu 'ii V. l á n g lo b o g .ctö» iiyüjt6 u = ^ v kan. itt a tűz Inkább a pnr^ mely tobol nekünk ís szá^ mos szavunk van. l o b o g . p ü r ^ n y e d e m .tííz vagy tűz ^dühöngött*.. ég aith-osz.vilás^ol. a: fackel szehigc. f is . lombog lampass u . o s to r p a t to g á s fő z sz p h 'nz./ k é p z ő v e l é le s z t. S /tlo g vilAgít jloge&ss. ö . nop süt s u té t fé n y p o r k* ö l p ir-iű . ajíhc-cisz szikrá2 < J fciig. o d a k a p a r rolhe. p o r. a . S aí = é fen fénylik phríig-. . S ihlí-sz lobof^ás kiiiir (kiii) cgcc rncjí^yújt.syiijt. fő p a t t o g (a tű z ) pezs^ eg p c s z e g { fő ) f ü s t . p e z s e g hn íi vagy hév ( u — v) p e rz s e l e p is s k a la i. tűz kő (tű z k ő ) kova c s ih o l. lapon túth-. e jtő (^S* '^lak) lá n g o d . G. Jlag-ion láng.g sz í p o r .h e r t a l a k is v o l t a s z i t t y á ­ heszHa h e r d I c é t s é g k i v ü l n é p e t i m . S kavtclií'it í'yujtó kai. «■loldó iiimp^ vilngít. p o r-h e ly ihíi. Egy tekintet e táb* lázatrai crtelmcs ember tisztában lesz a magyar-görög rokonságot illetülog. villogó nap. fó rn z fü rő d -n i fő z . k = cs csaj-. S í J éí. b an . S phftrg^ pürkol. fekete.ncél i\jlU. szkotéhost fám". p ir ít perxs-cl fo rró p ü rn y e p aráz s. lo b o g t a t tű z h e ly . forró pilHii-os^ t ű z b u l v a l ó . S f / is s z a l á n g . puiro-sz. kezdő n-rú'I Llsd 33. r e c c s e n . p a r . é g ő . gyulád. prcth".c^.yaibaa nem «-told6 jUg. a n^aj. Masonh'tsuk Össze a tűzre vonatkozó szavainkat bármely nyelv Idevonatkozó kifejezéseivel.k a s z i . csalin htiino-ss. c s ü n g világ-ft. ö.p e z s e g zapur-osz i g e n za. alii^ találunk egy-kct megfelelést* E szócsoportunknak ugyan melyik szavát tudnánk levezetni a német . z ú g . S pcrtk th = S2 pcrsz égni.eget.ííyűjt. sfíU . thú-ssisí:. = s z i-p o r) . h ert tü z e s .é l .

) teped (aszilv) sstuphido. S pitldu. S ér (kaire) utolér stb. kápiir-osz száraz an*.soványít. indulj! piaiia'-. buzdüí keilr! (k d -j-c) m ozogj. acé. lásd 12. bíinzeln. korog korkorugebain. v. melynek annyi kifejezése lenne a járásra. le. pran::en. ct « é sseras sz^razt. ö. aza aszA-ly (dem. o. v. prassein. o.utakon les.szárít. m ozog. elkopott vnd-osz (olv. scarioss forró.ss:áriid. I: sU cú asz-ík. Sartus:: csií/ag a tündöklö szíkk-ad pssűkh. hévvel fog hozzá. sz«iras Jbsccrass. L keliíUh-ei. I. kőborgó — csavargó apalhig. hodo-sz »oda van«. bódul. poszksi kopár avar. beteges. S av.u» a. siet lép fut neki ered eredj! takarodj! érk-ez ér hic\ S je\ JÓ m o r o g .feueti brand. asz-al az* szárad. m e g i n d u l . buljen. vándorol kkóre.elm egy. v. útra kel kelj. topodt szolö* szikár izzkhal-eosz.. aszal. (bi)baz' m eg y = sz jö. pihenés. tódul (m egered). kochen. szegény vaszka.hangsúlytalan. b ozog m én má-5z.Y. S palank tévelyeg kadjitre. S lép e l t á v o z i k . ide }ön ^/r-. kéj innen? b o ly o n -g k ód orog.sováiiyít. glimmen. kezdu ii. S (erek sietni. lícht. ü. stern. mint nekünk. Nincs a magyarhoz fogható nyelv. sebein. loderasche» glühcn. S szikkal száraz. a szittya aJak nem toldó: ered erejde! eredj! kotródj! iakha gyorsan. ílamme. taí: erejde! tak-eredj! erkh. rauclicn. lásd 28. az av családját! Járás. lodeni.lürckedik kel. piánk.aszút csinál. elbúdú (eltéved) szintén inneni ereid'- . v. röslcn. sic*t köhüz kerc-k ed ik tore-kedtk k d . av-ik aisskhünJ szégyen lés iszkh-. gyöngít.fut. b = m viefi mén S veli a baz- m egy.utazik. gluth. niász-ik bibaz-^ szótagkeituzéit. aiizílnden szavakbúi?! Száraz.felserken. sprühcn. giiliren. dainpfen. b ód orog ballag út. klíifTen.i-inag>'^r nem k ed­ ba. hamar. ílimmem. h Icip. M ) út. mozgáb. útaz nyom ul. S szikhcn. S dOros ssdros:: száraz száraz-1 sscira^-. S x^iszkh. íkéra. felkel. a szitíy. c lh a g ^ % e l l é p fn d z.jün.s i e t szié. sieden. leuclitcn. gyöngít eredetileg a sovány.felkerekedik ikrek-. szpemi. S aí — c. gyönge. A íGz fogalomkörével összefügg a száraz fogalomköre. iszkra szikra szegény iszkkavir. elm ent. funkcin..

httppad hüphidz. d = gy Oat/i-s-. karöltve.siet). siet. v. bakda előrchajolva hanyatt. tehát riasztó. aláhajlík csimbaUódik (hintáz) sziimpall.késlekedik.nyom (tipor) krotc-.ingat. n: spudel euch? erejiie. k. vdnrtof-ol Hangi r-oi takarodó fár-ad (megy) jár lankadd Icihrgff^sz álomkóros. alattomos. gyaloghintó. siet.gyalogol parag*. valamiben eljár. a gödörből kimászik. jár (dóros al. hajít. ö. a sírból jő ki. 5. klui-idion ágy.aláforciul.) eh'ndul. kesŐti jÖn szkhohiz. v. tápászkodik kalimpd-1 (bukik) kdilmbor bukik buk-ik kitp-. riadói f^r-.tnpos. S «-toldó bandi^ niegy. S hangcs. I: freqticntiire gyakran látogat denril d =» gy gyeiiri! ^yerc. szün. S barad b = = * m marad lassan tesz. lődörög elvonás hoddt. S «-to1dó páráiig tévúton vezet v. 1: langiicscit lankad hnsztcrc.leapad.mozoff^ fut. inog. tantarifs rmncg trMa^. brad^. S poté'C. innen >szalad«. mint (-an) toldó rdau. ö. harapódzik iwnbosz sir. tupo. khót^ biceg Umíal.vándoroí. elvisel. csimba (hinta) hibás elvonás csimballó helyett hinta (-ta. n: fahren. tipor CSOl‘tC-t folyta-t gym l pusztulj! rajta! harapódz*ik ki-tátnbás>kodík latigadz. himbáll. vándorol. hanyatt esik / w esik süpped. pttk guggol.rohan. S körte-.) kiin. S biik(v)iszt bukfenc bukdá-csol kubda-f S hangcs. a. sspa szopa hdh-sz sánta. -da dem. / kiesésre: phindra pundra pelle-gct. S //-toldó roha-tt Tűt. < 5 . -or képző piaitkh.barani. tárogató thffrag.riaszt. ő{:jye-leg bandu-ko] vándc 1. Icuporodik bukfencez^ bukfetty kttbisziar. rd. >hnlad«. ide! deii-te gyi te! sspeuszUoftJ siess! (szptnd. v. lök. támbáskodik: súlyos betegségből ki- láboi. bíU-cg pali. lapos. pali sasór is! . bot-ol bice*® kullo-g peseíi.bolyon 5 J és laiigarc. V . potd'S botlik. v.ingat.-ol boláí. ihlcH. jártányi ártányi ereie (palóc) kustor*og (kószál) ka1c2-oI. lehajlik. b = m. iskolát látogat. oldalra dől. lebeg.megy. koiczol porosz-kál lip-eij. hratuspóllóval rohan thoath-. Ö. ö. hanyattá kata-ndtou.11. a : i csahol csihol himbáll hübball.kC ’sik. késik air-^ 3 iV. tli:sz :h és / híatuspótlóval tántor-og rohaa tódul lődőrgő (támolygó) ödö-ng.h’jlik. csőric' csórögtet fojlor jjyakran. S ha(ta)ndiú hátulról. rejde! rajta! herpudz^ terjed. fór. I: vado megyek S banki. lebegtet.. V . folyton megy. együtt.ráz. S tddr clőrohan.késik (iikhurroto-sz siettető. pali (ráz) pali. m e ^ ptíti-. siityed bill-en. henyél poriz' útnak indít. keres sztibe.elkésik.

nnk-zz nyugat dítr alászáll. lenyugszik dő-1 (lefekszik is) kucor-ogi kuss-ol kítissor-osz odú v. ahtsz restség. iojidiúji sörény. hajít. V. orkán roro5i rúg. kiesett A mozgás ellentéte a pihcncs. buli pkélt' elbúvik halit. ö. hitvány halog*at helkti. helyez. táncol. lebegtet.gyorsan mozog peria^-ntir harsog peres? ^ pereg (a dob) orkhc. fészök hesziikh-oiJt S h : v vészak nyugalmas. danu szócsoport. kivet. kusz bújik. nyugszik.magánkívül van. h hiatuspótló pihc’ij nyugszik. Ép oly gazdag hang-Z'ik. éccaka hészukhici.ho. tóma lomha.körben forgat. veszték hészilkh-e c. roizt. nydgknóh (knosss-) alszik. lássunk itt is néhány szót. hangzik. S th = sz szfu^ zúg. réhztoiz tunya. -da dem. plundra pundra faraiig üreg. hány-vct raiss. igen találó szó! touo^sz hang. kcpző.holnapra halaszt. tmg'tr zúgó jJmtg-. hárít anri-on.ik. Tüpé billenés. — veszteg. ra>t-ok = pihenés (szé­ rest. ö. hns^ kuckó. peng dong. ö. klan^az.sebesen mozog. zúg tono.lebegtet^ rAz ronipc. alttrnta alom bóbfsk-ol battbii". . halogat. — úta-bota (imígy-amúgy) önthe­ tsz semmittevő. S ezzuka csend és nyugiilom £il-. nyoszo-lya.. r . lonibita (hinta). ’nmbá! rip* (rift*) hajít. S tiíug harsog. battba-szh' szendereg. eruködés S kalatis’az-. pihen. bang. cruködik. — lomha S hangcs. f — h ^*h*. l rostát lostat..sszúra nyújt. v. háti. áll a sztdlbői dór al. lóbita. *ripsz-rapsz« rip^t ripss-isz ideoda lökdös. n\egfcszítés. henyél.sendesen. I — r karang-az zúg. kezdő szőtag hansülyt. henyél hál alusz-ik alusss’t magánkívül van. cseng. mozdulatlanul.húz-von. V . szik heszükh-iosz pilicnc?. v. kely szó) henye keue-Qss henye here kh^ré’SZ alávaló. ripsz-rapsz rip-rop ráz lóbá-I. S ári’.ö. o. S hári holnap hárl-nap (holnap) Ide tartoznak n>ég: hely-ez ssííl-t S sz = h hd' állít.hangí. h =* v.. kong harang-oz zeng. cstíng. vnk-ss éj.üsszcgorbed. klan^-c hang.tt^*. //. osízchúzza magát Ű 1 raszt-űss. clorOg. S nosssó alvó. henyélés.taszít* lök. nuktorz nyug >k. kczdü e~ hangsúlyt.kihány. v. -ssh^ gy^i^* k. de lÓbUa (lógó« (ilyegő): Iü/ms. döng-et dano-l dán. mint a jdrús fogatoinköre. Beszéd. U 'w úcr írcttg. háborítlan szék. kiesett cszaka. v. ö. -da (-tn' le ssperk/i. álmos.röp-ít. itt nem -gat a képző! hári-gál (halaszt) auri-z.

S ki-hűá-l. csicsereg. süke-bóka is innen: m » b szintén a /mko-s^ szóból mekn* u. csuszva-mászva krcmbal-is-. tehát a beszéd elvonás S bössidil Igéből mfíSr.csacsog pszofo-sz han«^ nes^ re* mond. rethe-t írndz-.zajong morimtr. buta.mond. mutat ball. a. regei rc^él.2a[ong. brukhia mély hang.toből^^gyak. S cne. v. k = cs noe. S «-toldó miuit mond. szellp selyp tuuko-sz néma. mormol britkít' ordít. zörög..beszél. kezdő hangsúlyt.fecseg.mormol. 6. íutyül. kezdő ^ járuUkhang giiinia% S gixnrjor örvend ahic*. jól érzi magát doronibS^l ihorííbe-. rege hibás elvonás! rcihe.. darázs morog szinara^e.fecseg.u.^ lári-fári. zengzet. alarii^ lárm thalU vig.. S ni = b bősz. képzővel.. b = v bakog vakog. csörömpöl neszei krot€-^ S körte*. S toré. ^ kcttó'zött szótngból as egyik a magyarban elesik csörtc-t csörögd ztitög csicsereg szisz-eg. v. boa% S bójáit S M hí orthi-attz. rikító riog. S kcretnbd. ö. 5.süvölt. S hakaí-áz kacag. nesz elvonás. Jlmre. trücs-ölc is innen! kakhads-./-bőI rí. S irocs. brúgó hilaro. ti'. kavar kever mríSíidd. rém (rim a) chhoa. S ilar-nut ujongás.vigad. S adj. th =« sz (cs) ssi£. susog. szav rc-gel (mondogat) retye-t-öl trécs'cl hnhot-iíz lialk kerepel. mint a csendesből a csend. ug: val szó abake. 5US-og besz<él beszéd mond p5sz-(t vall Ijcbcg selyp makuka. It’re. figyel. verb. múk'é bó'gés bőmbe. n. haha! ha kát kacag S líii — sz kassAholhoss halk.tompán hangzik.siketcs hangadás az orron át mutk-efir. S «• loldó toritmbif lármáz ék-telen. ö. v. S .gajd-ol kurja-nt éne k (-k képző) rik-olt kiabálj bajáit Ili ordf-t bőg bombW bú^ ilfároz (vígad). nem zengzetes duruzs-ol throí*.lármás S m ^ b búg bó'g. magasztal. elkopott. a. kuka mako-g. mtirmel-n mormol korog korkontgC' korog. ki-obát u. dalol.beszél. fönévképzíívcl Ii: fr ik -s s bor­ zalom. lárma. gyermekesnek lenni pssdl-oss. S hangcs.sziszeg. hallcan — lassan. tehát a neszei tk. nem is a hang fogalomkörébe laiLozik . elav. S bőszid*el. tehát éktelen. lárniJl dali ajd’ énekel.kelepel.dícsér. v. zúg. riaszt. 6L l S fri*. bako*g mekc-. riad. töress z3*bongás. a.némának.néz. S dóros ssisíid* sist-er-eg baz. csőrié csorögtct szffrig. ö. cirpel. cseng pssitliűr-is. v. n:.vall. lárc-fáré szó. >ncz< inkább a mé. ckh<NtctIen ékh-J zaj.

helyez. vtiive-l oktat. hajt. d o n lik . tét-e!: thct-osz föltett. S liiatusp. S dór szaii. bajol. fáradj erőködík. cró-é minden erőszakos mozgás. cselekszik. L szfelc. használatos*) drci'. müveit műhely. elhoz főre-. prak-. vagy a hely kezdő A-ja beolvadt az előtte levő kh (7/j-ba.cipel. drakh. üi. csinál t h f (tithcnú törzsalakja) tciz. I. a szó elejéről v vagy h(sz) kopott el.^ fó r tiz. S s z : h ///ír.munkál. v. ern-ma az erős líely. ép-it €Tto^ crus vagyok. muka művel.hordoz d o n iéit- hor-d ♦) V. muka. rejtelmekbe beavat m c k k 'O ís kész-it csíu-«^l. S szi'h n tx-l művészileg csinál hé^e. fór. ö. k. rag-ad épü-l.hord. ~ sz képző. eszközből S eszkcitosz eszköz the^t S //-toldii ihcn.H munka.o s z szolgai. hord. fárad. elkészít crg-adzy S dór crgeszd készít.* rak-as drakh-^ drag-ma egy marok aiptísz. S épidmé-n fent cpillt. wékh. dolgozik. makh” kíizd. magasbít.elkezd. \.fölkészít. ~ly dem.mct. gép. «-toldó. niéheíy műk-dd-ik gyári. diiló (szolga) doulo-sz u.magas. S i'iss V . tervez ariii-. le kh tia -.igazgat. a kun szavak közt tetdik. cpítnié-ny ? (dmé.liurcol oi-. helyez. h : v. iparh* {prasst-) tesz.(foMosz) visz. ttipü-dnié-tosz. uUcz.th = sz (cs) esett. szolgálatra készen áll. mesleríég.kcszít. 12. 29. n: maciién wivr-. tákol stb. huss vinni (oisz-toss) sz^ellr. n: werk ktiz. és itt is mily természetes az egyezés a hellén mcgfelclőkkeh cro. fölkészít szolgál. szHi^. S jár/i összeilleszt. bajlódik munka. . 1. dolgozik. moffo-ss muka. rohan szpa-^ S szap. tcvckenyeu munkálkodik fer^ S dór far. 30. mível.töve dcni. frli.épít) szkeitosz kosz. S ták-ol hüparkh. S dnni-l cselekszik. csinál. épít tehát magasít. Mokhihe. járt szerk-eszt^ szorg-os tesz (cshiál) te-sz (helyez) rak. ojs:-. csinál. dolgos. 105. erőd fője* munkálkodik.küzd. wak!re\ wukha küzdés. csiná!. épít. a.készít. S itrct. 0. segédeszkíiz.(’ű/ía-) készít. erőlködik hajol. Mennyi szavunk van a munka fogalmára is: munkaíl.mivel. bajlódik^ vesződik. S épti. ö. folytat. v. munka. nwgia. ö. alkot. küzd.állít. csenál vége-2 csele-kedik dolo-g ták-ol ipark-odtk durá-l (nekidurál) fár-ad cip-el hur*col vísz» húz száll-ít V . állítóti drag-.(dmsss-) megrjigad.

ezt eredetileg a vadászatnál használták s úgy dobták. v. sztériug. tökeszt (fúr.7. v.állvány. -d dem. a khaf'ak-h6\ -lya dem. amelyeket már az ősember is használt. s^ótagon r. k. K . hegyez. »düring< diaszkhisz széthasított. ubből Sorfa. {Jorfa. sróf“Ol lajtorja. /np-asz kalapács. szablya. sspliFtra pÖröly. Ilyen volt például a balta. stróf kleithria rácsos (ajtó). S I:r ^iirindix khamk-sz karó. 21. bak a keresztállvány pakhiL-^sz vastag. k. ck-isz minden hegyes szerszám S szeg. a hellénben is hajító dárda patton (la patta).követ farag. bozótos úzóhiz ág-bogas sztvp'QSz. sskolopsz cölöp dara fa. dtisz fenyő. fenyőforgács pri-. heg élesít. mint az in­ diánok a tomabavkot.. lapos Cí^zküz Uicir. kés a kózi szerózáiii. k. v. rúdszeg. S pallít a kidobott (fegyver). gerenda.Szeuszámök. 21.. ö. -cik=»6. Ö. kop-ja tiiko-sz líű’töro. alak kopisz (köp. n: bohren di’-isz füró p/g*?iui. Itt csak a legegyszerűbb szers^ániokat soroljuk fól. 1 . ö. nehéz fegyverzetei. S palla a hajított. S iszlúp bot. hangs. 31. vaskos pagíon tömör. kez-el. holko*sz^ S szolkó sulykó. -na dcni. eszközök. eszteró strólbl. iiikiz. külü-nc (iuskó) knlindc-. eredetileg ^kézbelí* volt. th = sz (h). S kcs kéz. k. rúd. és 30.húz. él. S pirisZ" ííircszel. Ö. ösztürii horgasszeg strof’ ' csavar. dór pag. ö. a hellénben is a kézi kés cn-kktíir^idion. súly elvonás tuP‘ Üt. 2. áh. a khcir. I. S kés dem* alakja. hegy-ez pecek cölöp doro-ng deszka. szekernld.-vel. k. en» kheiTr-iiUon a kézi kés. ptaU% S m et palin szeles lap. kezdő p(b). a szittya alak nem töhangn>aijtó! zilg-osz összekötö paSscak pecek. tor hcsztoro' cövek. azokat. ríHór húzó. v. ö.erit. 91. sulykó bot kopis (sulykoló) tőke eszközL ék szeg-cz. vas. kcz-es szagar-isz bárd bar-usz súlyos. reszel a oruk-sZt S varuk fúró. vaskos p a g isz hurok. kftlinU-ross henger. bot hangcs. pnsz'. létra palio-sz. girinda karó. -ly dem. balta kés szeker-ce bár-d p6'rö-ly kalapá-cs kum (törö) gerenda. fur-kó (kalapács) khaltip-sz acói. a vasverö kiili'. harág 4curuk-lya póz-na istáp (bot) rü-d sulyok. -d dem. belever) szkeiiosz^ S eszkcrtsz eszköz /é-/hegy. v. ak*isz. kcz-d.támasz. kavar kever ^szililiph-ioji fadarabka. innen a neve: paliosz.henj. slrof-osz csavart. rúd. szénvonó pózna O c-Q ss áfj. 1 . doszka fürész-e!. íírisz-el fúró ár bak bakó (sulykoló) bak (sulykoló) bak (hurok) ösztöríl.üt) üt6\ í^yiíok. A kés a kéz után kapta a nevét.. v.

ész fuvás. a lélek tükre. v. tud. de agyvelőt is jelent. S liié. vesz. aé-J. S ami ilfö. "ondolf vei. helyes. óhajt. S szuh-dl zihál. még ciszón. lehel. viditur az a véleménye. Pedig az egész mindössze tíz szó. hisz. értelem. ajjy (ftOíTyi) alak a szittyában olyan. Angyl a legtöbb kun diaJekitts* bán nem h atáro ro tt ]clciitŐ5(í. S palat^ hangcserével lapat.leledzik. ♦*) Esz-szcrU íí/j-cií. bátorság. lil) szintén fuvást. kedély. szem eredetileg elvont fogalmak. az akarat. d = sz ♦) J y i í í (oW. fuvás a latinban már anunnsz lélek. ö. ismeret. Az agyvelo agkhivtucloii. ankki) je le n te je : köicci.kcpzcsü. észre­ . aiszth-an. A hisz (hit) megfelelője a görögben eid-. mindezen érzelmek kifejezője a szem. eped. érzék. jogos cs m t'ltányos. m in tá i *ángyi<. fü-ssiss tehetség. míg a göröggel való megfelelések száma jóval felül van a kétszázon* Mi sem mutatja jobban az Ssgörögök intelligenciáját. S érié-sz. merészség. A fej. S szilh lélek. v. nyájas. szöm thihu-osz.észrevesz. érez. tehát a lélek. S angyn-velő a hellén agkhi-noia értelem és ankhi-7ionss okos mintájára/') Különben már maga a mncto7i a hellénben nem­ csak velőt. szeretet. A szem. küszürü plat-i. lélekzik. de a magyar >szű< alaknak inkább megfelel a pszükh-é. érzelem. fű a hellénben /ii-é. (a*. 1: videó látok. S szíun a lé­ lek. S vész. a hellén aneviosz szél. S jen-fújé. jófejű eu-füe-sz. ö. a gondolat. V=«h. sziv. közrejátszott még pL a liisz (hinni) ige is. vid-. Nyelvtudósaink szerint a legerősebb érv ugor rokonságunk mellett a testre vonatkozó kifejezéseink egyezése. érszé-sz érzés. ♦♦♦) Hinni —vcini. A lélek (ug: lili. s a^kiti-uoia eredetileg lélckjclcnl<5t. Psziikh*. bátorság. fii. ész. szeret. az értelem. Még az ész is aé-szisz. vagyis az agy velő. ma}d haragos. kedv.tapá( köszörű. értelem. sziv. tudok***). gondol.dörzsöl) csiszoló A többig c fogalomkörbe tartozó szavat lásd az Ipar a feje­ zet alatt* H test és mtlködése. palájos kpályos kszh-to-sc. s csak később lettek e szavak konkrét jelentöségüekké. Általában az ész (esz) szavunk több szó hatása alatt keletkezetf*^). S ai = é és rhot. mely szinten atikhi (vaj»y —közrií. ér/ lehel. sovárog. mint a hellén kf/alosz a fejbeni. a kívánság. lele-dz-ik (piheg^ eped) a hellénben liini-. mint az a tény. rokon atakhói víiló. hogy a fej. A thihn-osz vagy S szitm jelenti a szivet is. megért. indulat. aiszUié-szisz. a görög zél (ze7~osz) szél a németben seeie lélek. harag. lélek^ést jelent. va^y valamely rokonnak a fciciíégét jelenti.) Aiszih-. eszd?i benn levő. vél. S kilszítro (kssil. piheg. ű lbU ban rokont. értelem . A szem beszél. ész. az ugor­ ban még süm (m = v). a ilíii éles elm e. (V.

az ember tetszhalottá lett. lehilt a hhztoria szóban a tő hisz nem egyéb. lilé-ds leledzik.^:í» de v % ö. mint az r. d:sz kíss lát. fú.változattal fiiss. láng-ol Jlogo-* Jlongo-. látk elrejtőzni. í. ttt-fné-ss. ar / elŐct gyakran v (f) hangzó volt. láth-. vagyis a magyarban a d t( d ) előti nem hasonult el sz hanggá. ez esetben a lá-t -t képzős alak» mint pL a. Eredetileg a jövőbe való látást fejezi ki (lát-nok^ áíom-látás). ránéz. ívtemosz szel és mnnmsz lélek. agy aiszik-. S lejt. tanú. szü szem. 3. tud. v.rápillant. kisz^ípr. szil alakni. V. sie-t (hie. tanít. v. harag stb. pscükh-e. bié*. lubjdonkcpcn csen érzelmek fiiszkc psziikh'.. hit tud tan-uI. értelem agkhi*miUlon.tanul. ö. v. lan-ít vél né-z vigyá-2 lát. képzővel nec' néz. A yöröpj íiIolo*»usok szerint a vid tő rf-jc / elült változott >. lud.ala­ kot a visian alakkal! Tehát a parancsoló módban: hid-d vid-lhi.iní. ügyel la-.szittyásan leit r:l rejt. mmt agkki-noia értelem eid-.li. lánd felejt ihnm-osZt S tli — sz szilnt lelek. v. a latin vid-c. S esz fvivás. oic-. v. mint >rcjtüzott« a jüvöbe látó Uíh-. pihcg. A székelyben »lát< mellett van »Iánd« alak is! Különben van a hellénben a magyac >lát«-nak más meg­ felelője is: la. ícth.. ö* Ictő lejtő. noé-sziss nc-z-cs ixnga-z-. S viq{i-z szemét ráirányozza. ciszd^n. S sziint lélel:. flóta lola-sz . isz-íhi (hisz-íhi). ö. v:h ktd-.. sziv. bátor:3 ág. sóvárog aé-szisz. Ősrégi mithologiánk szerint a jövő rejtélyének mcgtudása úgy is történt. addig a ♦l. S ai = é éá rh o t ért lehel. érez.. megért. ng: sütn. S HU-. S angyi^viicla u.32. v. K )Winthogy az ősgorögben nem igen fordult elő /-ei kezdődő szó (lásd 9L U). i>. S érté^s^ érszéss érzés. v :h hid-ihi.elrejtőzni. Míg a *né-z« igénk tisztán a görög noc.gyakorító képzős alakja (né-z*és uűc-szisz). 88. lóstat róstat. cszó-n bentlex^ö. figyel. S lá-t rápillant.kezdetű szavaknál. aminthogy tó i. lélh. en-kefaloss fejbeni. ni=»y. tanult da% S «-toldó dau. ö.S sic. hisz-tdr tudó dida. épúgy. Iiogy bizonyos szer bevételével. v. kívánság. S vie.stb. ö. didak-losz tudákos. flóta lóio^sz.it« levezetése kissé bonyolultabb. elrcjiőzöit. S jett filjé jó fejű szív* szüv. kedély. jlcjt. felejt felejt. léklczik lihii-. hanem felejteni-t is jelent. ö. ö. S sziih-ál lehel. S bél^ vél vél. vid~. lautk-. mint a mairyai' »hisz«.vél. Lanik-. I hiíI-.oktat. ránéz. fcj^ fű fii-sziss ősz. -1 gyak. szöin^ ríhál Iele*dz-ik ész ért. S szűk lelek sziv íhilm-osz. tehát a léih-^ S lají ís eredetileg j L j i szittyásan f d e j í . aissihé-szisz.nemcsak rcjiőzni-t. Hangiroz langnre'. érez agy-veid hist.

folyós. harapó. vrín*h(»\ linsonulva. nnnt gomosz gyomor fag-osz evü. ö.. S h = sz zzél. száj. koszt £^eiíss^i^0ss Ízlelni való. szimat nya-l. gége pharosz-b6\ elav. ogyo-r fog. S met. szonij fs italvágyat jelent thwihoss. V . orron-di S a r r is z . S zsuin. khucut-ma nyalánkság. n: kost. k. a. S szumjoss kívánó. n: sp«ck-cn tak. száj kin-.izzad. vádol = kíván éion. ö. pharm ^. fal * * irúkho-sz. íz j^eilssiss. kap kap. htöa fej. (-c dem.falni. gusztus nem ősi szavunk. iákon folyó.szagol. oszma. kora. v.ctcsu. phárosz phdrsz b:lrs-ony phagúsz torkos bakhd-QSZ^ S met. v. S khoiu'-z Ont. könnyez idif S d :z tz. Vk orron-gaf. k. oszma szatjlas. cpi-íhwnioss. Al. ö. könyü izz-ad. v. ö. S vatt rágcsál. ét zab«át iz-lcl sionij vágyaik. G. ami kerek. epi^thuuna italvag^**. S tcrkó minden.u. képzővel riu. v. kid hall. éhom-etiód. külön fejezet alatt. tehát vagyis az e^yík z gyak. Í2Z ‘U l ábrázol agyar fog rág torok bárz5ing pákosz (torkos) tarkó (nyakszirl) . S orrin. v. idz-ad. hűd. S dp-rosz u. sstoma nyílás. ö. ö. V .eszik dap-t S d: z zap-ál felfal gefisc.nyel. és a d hasonult. S forg fal. nyelíí. olr capo. ö. kupa (fej) kopo-nya orr. epi~thumd igen kíván. haraptii. vagy rhot. 3 d :g y és -/■ dem. n: kopf kubi%-^hű\ -nya dcni.foly. ug: kúle kheU-oss. oza s/ag oszmé. ^nn^(-ükss) képzővel: pharosz — pharsz fm > j= v e rs ) s Így. a r s c orr. d:gy. ssjahiz nyál-az bék‘SS köhögés. nya nyál pölc. a praep. szél fsz/h-. széle csz-ik. nyal és nyel. ö. szdj ajak. a. v. sslagón csepp khűn£tt~ ontani. nyelv = nyelií.A többig a \c\\ú jclenscgekre vonatkozó szavainkat Iáisd hátrább. éhség elvonás az ch-gyomor-ból őzé. pharsz-ihfg. l. oí-so*' kiti/é. j:n y nytil nyál.bekap. k?) v..-vel. tengely tengő fis z . fr&sz-opé. cn-kap. éd-sz. ét-vngy a helyes. inhit kavar és kever. kust-ol -l gyak. lásd 31. I: caput.[ag-nmiti) szétzúzni. italvágyó. eszik. szimatol kJinan*. ö. éhom-ét = reggeli. n: liitzc.víz V. nu'g z>ag. hátul! odoiisz. fogni fa g . r r i s s vers ó/^-ss arc. vágni tróg* rág. torkolat. v. ed. S éjan. mint könyü könyv szial-ott^ S szjai. pill-oss nyilas. hampulorrin kamp<"tó orrú. szomjas hevesen vagy. éh. S hiatuspótlóval éjo^ chá reg­ geli. orca száj. élió üz (szag) íszniat. I. bé^-iua köp. falat. kívánság. vad-ol éhom» éjom. tarkcí nyakszírt. köp tak-ony könny. lc. pof-a fül hall arc.

S dór mani. dárék bor-da törzs. sertés. ö. öl. nyírja. bal sut-a tenyér ujj konyö-k térd csukló csígoly-a lágy-ék derék. szerencsétlen tligitar tenyér. áll-az-ó bajuát^ bojss. S hall. -r kép­ zővel ssítr a. rángat. o. vállára vesz. p l:p . oisz-osz íT [íz(fa) khail-a^ S hajt. szurony kheir kéz. csukló partic. j : ny nyak nyak. v. borotválja. n: kinn-kette áll-lánc.kez-d. hajlított knklo% S csukló körül forog. haj­ don. haj lebegő baj. siríny scrte. n: nackeii dtifoss vAlI. vállal hát szalc (toka) áll. I. pedrett. -k dem. n: weíche. ü. -/ eredetileg a tőhöz tarto­ zott. L phur-a oldalborda.1. 57. rhoL S keis ei — é Xv5-ből. ölé-be inaro-k balog. laga-rosz^ üreges^ puha. a h-ben is eíheira scrte és sörény. dem. szak (szakái) is innen! pszaUion állazó (zabola). tk. V. meL plag-oss oldal.. fordít. v. k. ‘iosz rézsűt. .. ^ssnroii borotva. tere*. v. téi^t-osz adj. gü'nyó térd. csánk 33. hálunn. hanyotá-n kaia nóta hanyatt. ki'tklo'^ S csükió partic. kihajtás.térdel. a megtört. n iiii 33. szúr. ágyék alaUa v. tvr-t-osz adj.. I. torzsa test. vállal. 108. lagón üreg. eg-kkein. kher kar. könyö-r-ög ^oünc* térden állva esedezik (v. doni. (ujjakat) palag. baft* macára vesz. Ö. váll elvonás b = V bail vall kata mogé. dasz. ^ssure. k. gunya-szt gúnuaz. I. S tiszt adj. fújsz fonott. tehát hajtás. kezdő g ' ^aia aia. de elkopott (rest rezs. becsm-érel). tér.hajlít.. ü. araszt arasz) s így a »liaj-t«-ban -/ Igeképzó' is lehet khoiro-sz S kh:s soire sure. ö.Sojss. All elvonás állazó-bór) oiss-ott. s^ib/ik sörte.nyak hón-alja váll. székelyben tener gHÍ-o)ty S 7fj tag.a szűrt levakarja. körben forgó.it. kihajt = Iombosodik.1. hajadon. S hangcs. testállás *) A görűg szötáraic tévesen sorolják e szót a pstaltxz on<S-ho<! .ö. ug: tuj gonüt S góiiil. rumpf.borotvál. k. erisz vers ktís* tesz. öl-el átkarol. khtiro' kez-el. 48.összehúz. hhoiriné S söirin di:iznósertc. mint a kar. verb. sznd bal. kezdő/36. v. becsm-él. htill-az húzgál. sörte kopass szőr két ö!e. ö. ferde. tehut a váll alja. osszcgöngy. nyél. v. khiir-éthéss kezes. öl mérték is mént'. hátunnét schgOH állcsont. szelíd. khaita lomb is. 72. kés eg-kkeir*idion kézi kés. v. tisz-t-osz. kever kavar. lazsnakol azsnakol thórék derék. 1 . *dorosz törzs. hanyatt. ö. -da dem. állít. pssa//-. v. disznószőr kúpass rövidre nyírott hcil. a térd épúgy könyököt alkot. v. lágyék. ö. ftheir% S tér tör. S hangcs. szőr ^ssfHnkss. a fölállított sörény. haj aukbin^ Sjak. V. levakart szőr. markolat ólén kar.

kont-sss* szarv­ val bük. szarv. tib-lábol. V . szarv tQ]ö-lc pata láb.3 sér zsír •) A görög sió tárak tévesen sorolják e a i epkclUz (Itéhsz aieg) vaskapocs. k. 1 .. gomosz bél. eredetileg disznóhús. i> . 37. S holik belek kharié. kímrO'SZ S kU — s (sz) zoir disznó. o. leip-. h-ben is koprosz. húd hús. a hellcnbcn ncpeiira. viz-el hiisz. cs t:sz szarka körben forog. kharta pergament szaf'-osz szemét. birsszínű. torok*. fako-sz szeplő. megtültütt.!) hüs szaíoci-na háj zsír. háj. szialoíi. ug: vere fikito-sz. -m (-n) dem /k. ö. 102. S pata lábnyonj.kkciion korüm. -ny dem. 105.sárga. a fa nedve. n-ben is kgth sár és gané.(iasss') eredetileg a sereg szakasza. I. l. kharagbemetsz) knmbosz bendő. tasss^ in reih und glicd stellen kcr-ass minden szarunemü. hús. S sz = h liiiil háj. L a h-ben is \ lalosz zsír és liízott sertés. mélopsz pirossárga. L. -r kcpz. v. még j . (képa-t-) máj. 61. . Icerem szaru. -fc dem. -na dem. v. sőre.víz. koTit'SS. hellénben is pnctmétt tudó". rhot. k :c s csüwbo csimpolya. S met. I: cervus szarvas. szar kaka gané. 1: vent-er. o. S titő aszkórban elfogyott. mancs (pala). része^ osztálya. szfuigtér az alfél zárizma hnd. V . sír /rff. v. S lép lép troklia*. a magyarban is hurka *= bél és a húr = bél kholik-sz.? pU-osz. 101. ö. S p€l teli.. gané kökké.. vér (ér) vér. endiiux belek. einc abteilung soldaten. l:r. nyom. ö. l. belbcndő garat gömböc hur-ka (bél) hólyagé hólyig hártya (bdl)sár. sár. v. szephlé szcpiö^) kkasz-Ma. í> . 1. epe-d. (karassz-. a szerelem lak­ helye. kerais dór alakja k :c (sz) ssara.korom. v. tidő máj epe szeplő hasüreg gyomor bél.1. piszok. k. taposó pate tapos. pánt foga fám köre hez. hurka. bent ent-osx kharadrosz vGlgytorok. gojieia tenyésztő szjtftg szorít. o. az érzelmek. kerasz szárny ís (seregé): szar-ny. szep-lő tphél-isz. 102. S hqsz üreg. S ssom bóbita. khasz-vié ásítás. mdi. k. alakjából fejlett. üreg. snrok vér tüdtí. S szer ször-ny iulo-ss börkéreg. kusz disjtnó.nyom. ug: szflpa szih. ihaloss szemét. bordó'. ííu'r. ö. 45. húr. 26. gomo' megterhel. 3S. líb-lábol sarír. l tklib. a S-ban a fkkó-szin hépa-r. pátosz. alma. jóllakott eudo-n bent. 1 . . v. a székely zsillami' i 7v>ir) szialomat alaknak felel meg. szíalo-sz zsír. tnpos. pnewnónia tudővész wél-. V. ganaj (íng-ík hügy. szhl-. kakka bcísár gofié. bordösíp khordé bél. 44. S heplilé.\ií üászcíQvgcs van a vnskapocíi cs a szcplo kü^ött? Kctscgtelcn^ hogy a hc/a ( i'é /a ) tíi dtrni.

Boka a lábnak az a rdsze. 45. mint a borda.. növel óphclc. szív-ni sziphón. 1. csük. S ai =*» ó és hiatnsp. 33. odin-. bodri botrü-sz fürt. 1 . K. cucíz titthizcsecs. kovir..fáplál.növel. 3 sziphó ízívó. I.vajúdik. L rnsso-. S httrfa söpredék.. té) tkéi/ emlő. 1. eg meg pűgé alfél ahk-sz barázdaszerű bevAgt^s. < > .u. 63. v. fí. szop szpix-. küér iz-om in. S hÍQtiis p. mérhess. trönk tönk) Jegyzit A nemi életre vonatkozó szavaink is íjörüg eredctiíek: ba-sz biX. borszívó tej. (trücsök tücsök. 29. stira mony bögye (has. S szemhéja. S szofKi. OHni^ S vora. bointoeisz rűrtos.. Lapocka doni. kvvír disznó isz izom. ö. fora faric. Bodor. in. hág. pösz-tcj pttasz első anyatej. borítok. pösz-. kitssosz női szeméremtest cs bevágás (höhhing). 70. fusztej ittaia tíípíííló. cic szopik. cub-áíc ssOff-osc. mnio. pina pinosz. alakja a lapátnak. 39. a szövésnél használt c.szop..:-) in. I. csüszködik. borzol phrisz-. marj a kőt elsG lapocka kúzc bőr comb. {{yámolft tApIál irapk-. 49. zitze. ápol is hizeleg. többesben luisrost. uzekedik.szkuz. S eszteira. 1. kura-íí kom. 1 . a magyarban is nemcsak váll* lap. inas lu'rtQT'OSS far. -om (-on) dem. mert a han^jsúly az eíső szótanon vait hám szem-héja redő. 13.szopni fecs. jegyzet ntaiií-ii-. iss (tö: /. troph. csecs) valag mfi^sz rcdo. Só. 34. copf a fejtetőn. cáter is mctldo. innen a szó: békó a pég-. k.mc£»híig. 1. csü. ug: majl mell. méc mátra (méh) szü-1 vajúdik csira. kíila. ép újjy.. 28. rödő ránc méhe. hizeleg. szúrfa k ‘S3. 71U ISSO * ráncol. a kun bodruokos. k. L littk-é.kövér. . S kitsza weibliche schanm. 26u L szip. honra gauro-ss^ S ganra kicsapongó. cub. boka a pag-. in-as far. n: ranzel. ?zem-hqa nép étim. hída. bikik. fara marja khoír*. bögyö-r-esz pilg-iz fajtalankodik. S ssn^^ cttp szár. eredetileg szolőrUrt. 64. a. jnéhe szülni vit'ira. L szh'im meddü. 33. ö* áp-ol. in :n . hanem lapát. comb. óon tojás. rv ö. 22. borda a szövésnél. -t (-ly) dem. 105.. kormánylapát. 1. ahova a békót erősítik. S dór mar-jtx ágyék. meiy a görög sspathé dem. l.. bajol.. kusza (nőt szemérem test) kuszó-sz. I*.(bain-) meghág. t.sei^ít.. mosófa vagyis patéllo (csallóküzi szó). 45* 1. 1. S dór ittáira anyaméh clúVé lesz vatid. hám-l-ik éia^ 3 íja héj. ht^‘a. tehát több jelentésre nézve egyező. pák. 1. dajka. luej oplifl!-. bihaz. bodréjos szavakból hogy kicseng a görög nyelv! Kon-ty konn-oss hafonat. Imjó fara ma''ion. S pina szenny. borzas. kurva. n. kezciü m-re v. Szemőcs. th — sz (c) csecs. tuskó bfir-ssiss búr hnmai bor. alakja és a sspathé is Inpocka. 36. opkci. tfíJl-az. S phirsz-y 46. v. v.alakból (pég-uumi öászekot).

az bizonyára maga is szép cs erőteljes lesz. igyekezik. Éhenkórász. -/ gyak. s átvftten. Héb^ az ifjúság istennője. tü jt/?.és dédszülői.). Az »űdvös< alak g :d változat­ tal keletkezett a hugi. elkorcsosult nem lehet szép. szépség. melynek piros giimöji nagyon basonlatoíi a hercher. ép. akinek visszamenőleg száza­ dokon át előkelő vagy módos ősei voltak. A z egészség^. Vig az egészséges. mi az a iökéleUs.Egészség és betegség. híisznos. őszintét is jelent. túrba sznrta 36. a vérszegény. Lássuk most. a beteg és elfajzott. alkalmas. a hellénben tuk^. Nem szép a púpos. tehát szél'j ""^szép-J serdülő ifjak s leányok virágkora. I. a sértetlen. derék. a csámpás. jól meg­ ♦) V. A hellénben kéb-é (h szbői. A szép. iíhiisz vállalat. nagy. A betegség első jele a szo­ morúság. a hellénben kügUsz egészséges. víg szavunk pedig egész tisz­ tán őrizte meg az ősgörög vitg (v > h) alakot. ö. amely egészséges. a nagy orrú. mert hngictsz igazat. ia idia a magún érdek. fogyatkozás a szépség rovására megy. aztán >ügyes« is:///7^/r/xsr«=okos.A magyarban d > g y változattal. A tökéletes töve a >tök< vagy *tők«. t^yn. Őseink felfogása szerint az egészséges^ idomos test a szép. az ükéi is gondos ápolásban részesültek. ]ő. A testalkat* Egész-ség szavunk tőve kétségkívül az »egész<. . 34. Akiknek a szülői. Az »ügyes« tehát nem az tigj" szóból ered. ifjúság. »Tgaz< szavunk is innen. sértetlen. a szeplős. létrehoz. munkában agyon sanyargatott cgj'cdeknek nem lesznek szép utódai. képzővel tököl (nemz.’ '") A >vigasz«-tal (S vilgUsz) eti­ monja hátrább. ami természetes is. Tehát minden testi hiba. férfiúi erŐ. de mint testrész orkhiszt S egyúttal nüvcny Is.‘ tn a tök növény Í9* A lök (növt-ny) heik'n megrelclöjc ízi^n~ //jt'M-böl (v. teiikh-. vagj'is az ép. a palócban vigad annyi mint gyógyul. a bibircsós képíí. a magán ügyek. a lesovánj'odott.Oúk') további jelentései: elkészít. a tulajdon.(IiOgÜ-) tőből. **) A tök (here) szieUca iiium rred. mi a kép> E szavaink magyarázata a legérdekesebb szófejtések közé tartozik. a törpe. ü. dikajosz igai. gondosan ápolt és táplált. meghág)/^) Teiikh. levertség és kedvetlenség. íg3'ckezct. S tők-. a görhes* Általában a »nemes« családok tagjai a Icgs^ebr bek. i hercgumó vagy kos­ bor. mi az a ieljes. a befejezeity mi az idomús. És ebben igazuk is volt. Az a szép test. a horihorgas. üdvös. ez a görögben az kl-i07i a saját. a h&sonldaá^ alíi[-fj.törekszik. melynek első jelentése: nemzeni. Szép és ép egy gyökből is fakadnak. I. a kopasz. Igyekezni ismét más tőből vald: UhiUj S idü-.

minden be­ A kun tUklt (elrongál. E ráma a pénzeken. társul. L). fél-eszű a hibás eszű. egyes dialektusok­ ban még jelenti is. S U/josz hasonulva =» tökéletes^ bevégzett. túk-ot*ol Is a tehát fÖ!em<:szt. a kere^ :zett. Rengeteg ilyen kifejezésünk van. Fél-kótya.:>üIyom-. mely­ ből kitűnik. hibásan. félre. az ostoba. művészileg alkot és a U -tü ^ -in c n o sz a bevégzett.**^) Fél-szeg a töké­ letlen. hamisan. A feleség régiesen >fe!e« társat jelent: pela. A kép tehát eredetileg a kert és képezni a kertet művelni. áibölcá hémiszophosz (v* ö. fel-deszkás stb. a teljes kifejlődés. a hellénben teUiosz. S t : sz (c) velf a német r/V/. id-imosz. a tökéle­ tes. mely szegély megvan még a legrégibb kliinai hímzéseken is. IcUjo-t tele. a hellén iel-osz. kiképezni. be-töi-t. — ez mindössze né­ hány százados dolog csak. ho<^ a hajó a >cönlcre« me^ry. l: senn’doctus). galamb­ képben jelenik meg. l). itt meg a görög fiem:sz-usz. a tökéletlen. Idqmos a helyes termetű. teljesen megnőtt. átvitten alkotni. — hanem a festett. mutatja a hamis szavunk. /ela -fisz (platisz) feleség. A hellén kép-osz a bekerített. idovtosz is az eid-. az arányos alkotásúj eido-sz (ido-sz) alak. A teljesnek ellentéte a fél. A cél (cél. TelWk (meg-. S pele szomszéd. szépség. Hamisan mérni: hiányosan. féligmeddíg. pl. teljes. fél-istrángú. hanem a hibás. felre csúszik. betellik) alaknak a hellén tdl. Tönk kOlönben a löke 122.(ei=*é) alakból származik. a legfőbb. ha­ mis j a németben is fe h l hibásan. nem teljesen. azonfelül >ügyes< is éá a kunban a »tökélctlcn< az ügyetlen. hogy a fél nem a halb. Később aztán halb jelentésű lett a szó. a hibás. faragott. felre dll** ferdén. Itt tehát semmi nyoma a fél (halb) jelentésnek^ Kog}' fél és hamis ugyanaz. clemőszt. Téves azonban fél (haíb) szavunkat a feleséggel.oivtiszt. >tönkrc menni< romlÁ:iba juíni^ fölemcsztudnr. himzett.igealakböl való. tálakon köralakű. eltökélt vagyis szándéka van valamit tenni.felel meg. felebarát. Eltökéli mag:U valamire. tOnkre tesz) más löböl való: S /iCt. pela-sz. A tönk alak toí^ dds. mint az idosz. lít azonban nem a különválasztható képrámára kell gondolnunk. szécromboi. A mi >íéW szavunk eredetileg hibást jelentett: a hellénben fél-osz álnok. Igen naiv e kifcjci^st abból vetetni !e. 3 dór hamisz fél jelentésű. A hellénben kép-osz kert.művel. fele­ baráttal együvé sorolni. em ésit. a bevégzett másképen a >teljes«. a székelyben a mese ’ . id. gyakran művészileg kidolgozott szegélyre. ogészy érett. a középalocmet tsU (36.közeledik. . A kép eredetileg szintén az alakot jelentette.teljesül. idom. amin már nem változtat’ * ') A tökéletes. fél-neszes. **) Tehát féhc-esÖ a nem egyenes irányban IcvÖ. Édomos eid. cil) az eszmény.

. fizimiska. erős testalkat. ész is: fű.egészséges. tehát keretes kép-en-t S k/p'ifz mivel. Dalia.töböl kcp‘05z minden bekerített. ahogj'an az olasz mondja. üdil üdv h : V viigt.nő. ö. A jól fejlett testre vonatkoznak még a következő kifejezések: erős. hamis. a csenevész. szilárd. a palóc >fizás«. szépség ííd-. id-wtoss. egéss cgé53t-ség hügUsz ép. v. ö. íd. teUjo-. bauen vagyis alkot. V. őszinte. mely a S füszim-/j-:rü«*=» testerfi. idom. alkat. sz ^ h széb íflCiság. sudár. >un bel! tocco di donna*. faj. épít. a hóri-horgt^is. tö-2-«l 59. műhely 121. az ábrá­ zat. Utl. eíd*. tökéleteset alkot tfleiosz. thai. V . derék. fo.kerített. Ute. termetes mindannyi görög szd. a tramplinak. S feJjpss. V. a szittyá­ ban kép-ez. a hellénben füszisz szép testalkotás. scrtctlca hftgiéys egészséges hiigiehs okos. üdvös. A >dajna« a tenyeres-talpas. tetjcsz tökéletes. a göthös. ö. faj fiissísz szép alkat. cél 36.i nyelvújítáákori volna ia. w o.1. ö. a dömének ellentéte a nyápic. Jól íixet a gabona JÓ I tcrc'm.vi­ rágzik. v. vagyis az arckifejezés. Sőt >faj* (nem. fftj. képeíl. kcrt-ész. l. dikajosz 34.*) Fej-lÖdik fü~. vigad = gyógyul is hitgicisz Igaz. ö. bauen S i-toldó //?/-. alkalmas üjTycs űdv vig igaz szép tök-élctes teljes fél hamis idomos kép kép-ez fcj*lödík fizás (Mli-iüsz) hügi* jó. a gép tcUdt a gyártó. mely szó tehát a fej alhangü alakja. A sudárnak ellentéte a hétrét-görbedt. Ö .) Vége-hossza nincs az e gyökből származó szavainknak. teljes. képzésre v. izmos. hasinos. (V. alak stb. fü-é a deli termet^ a kifejlett. vigasz-tal (S v/igiesz"). mint a köles stb. erős. v. terem. fizet. a palóc fizás = ábrázat Gép Í9 íiwen. alak.tenyészt. deli a székelyben dali).. a vézna. a hellénben a tetrapékhnsz négyrőfös. ö. hémiszopkvss álbülcs eldo'ss. Ichát vidít h/ih/. tehetség. 5. épít. Kt s*5bb átvitt értelemben lett ha$znáIaro5 a iró. füíct /t(. ido-ss alak. mivel.**) a népetim. fű.tcll-lk (meg-. gép*éíu sióalkpcás. l. tenhh' elkészít. épúgy mint a törpe és óriás. alkot.teljesül. ful-on törzs. v. g i d üdi. ktsarjaz. S i-toldő is fni\ fu j nő^ kisarjaz. A pohosnak. fi. Fiict V . ikél jón aU.* természetesen ezek is görög szavak. betelik). szikár. L fél'OSi 4lnok. a virágzó ifjúkor (thall-. ö. mivel. a poszka. meg h. fa. a hellénben de'nto-ss. deli = virágzás. fej. S dór hanms fél. fcl-eszö = hibás eszíí kiwiss-nsz. törzs) is. fej.terem. hasonulva dapta hatalmas. S dejna.

torol. 7. á :z dömüök zömök kUov'^ss disznó deino^sz. gyümölcs thrüpo-sZt S metath. vak 29. thél. ebből eU korcsosul = > -*e! faj zik erro* cios vagyok. csillás (kancsal) 33. I. v. hebegő 120. h. S isiliórt tk.. tarló Lásd nnég a következő szavainkat. lapon. S csere kemény. hosszú. A néma h a n g ta la n . !• traphe-rosz kövér. dar* (dar^loszj kic. S korsz. tar-ol. alacsony. balog. csipds 45. dör-göl. ö. sarj.egyenesít. S dór szárosz száraz iszkhno'sz. s z e n v e d é s . d (t) = gy iszkhúr'oss. fiú. S fitalai fiatal Ag.. sarj. v. ö. v. virágzó ifjúkor. hibányos púpos csámpás kopasz lar forma alak.. iszmat ?^űnat dimo-sz. v. 10^ -1 ront. !.. sovány szteno^sz vékony. gyenge a 111. 1 . = gyapjú iszkltr. vastag. csinos daÜA. L sznéíiia disznóiág. S szalra gyenge kszh'osz. épan-ia hiány. küér dajna sovány véko-uy Csenevés* satra (gyenge) száraz (sovány) vézna vaszka. s^rj és dnTi. szilárd ilhkn. deli karcs-u erő-5 S3ilárd terepes (vaskos) egyenes. siket 42. d3me háj. U. a faj. flhar* {ftheiT^t fther-. hasonulva bubosz púpos szkambosz görbe 34. I. ihraa*}. töpöd-ött adj. igenes szikár döme (vaskos) kövér. csín­ ján szűkösen íhalia virájízás. virágzó szcpáég seteiiQss. m-toldásra 56. a sarj. szféko-eidész karcsú.sz (sovány) töpörödött törpe otromba trampli (nagy) csúnya hiba. Az ide tartozó szavainkat feltQateti a következő táblázat: . poszka csika. £roW minden eró'swkos mozgás kszüh-orth. dúli dörzsöl. erős. fthor-. hasonulva dajna hatalmas. héány hitbosz. selyp. L. v. d. thal-osg fiú. 56. S détfií. n: form friarthal^osz. t: robur — tölgy és szi­ lárdság. L épa-na. iürpe kis darab airopa*sz otromba. S viszhui sovány. V . ó riáS t h ó rih o rg a S f magas. topöd-t. nélkülöző szféko^ szorosan befűz. erős sspaii-ose. S viszkh. v. l: forma. ö. karcsú.// d előtt járulékhang. vaskos.jón alak korútz. szHmbosz sánta kopasz rövidre nyírott dér-. sztcinosz vékony. -eusz ocsniány ember. korcs tk. derék szltriphosz erős. ö. eb b ő l mcg-nému-1. 45. töröl. S szUne'fiUsz vékony alkatú ssuthro-ss. Ö. ragyás 90. szűk. gyöngít iszkhosz (iszkhnosz)t S szikosz. cser ssUré' osg. l. I. kokhlio^it kahldn kalán. egyenes fa. S dejna.forma íia-tal morféi morfa. fthimlla töpörödött vén banya és top.. suta 126. korcs ifjú.. S sziktlr erős. 1: lana. S szopán szűkiben levő. S mct. ö. E s t e g s é g .fogi^atko^ása van. >árté« a székelyben egyenes. csikasz sovány sztaphido* aszal.soványír.<:ere2 (szőrtelenlt). pósze. .

v szünvct kesereg. dag-ad vagy dcg-ed megfelelője pedig tégg* (ieitg-) megáztat. Az emésztőszervek betegségeit főleg a bőséges evés idézi elő. tonkioii (krasisszal ío oitk-ion helyett). csak néha gőzfürdőt.).vigyen el a kórság. tehát szél*ütés a villámütés. peth. T. ingerel. épúgy mint a hellénben a pneuvto7iia (127. puffadt Igen érdekes a szélütés és gutaütés etimonja.fájdalmat érez. mint főnév ka(a-ouic*szi-s2. S hója baj van! baj tehát indalatszóból szár­ mázik. 1.). Maga a seb rothadást jelent. J^úfalo'V.tüsszög. vajúdik ís innen. hanem onko-sz. mert a szittyák nem hasznáhak fürdőt. n: wehe. sz. sz^vcdés. menykő. a halai. Sebek. fájlal. S kata-ütcsz megütés.e czivatja a tárgyat vízzel (M. I. v.). ha­ sas. amikor a% áthevítet': kö­ vekre kendermagot szórtak és testüket kenőccsel bekenték s aztán ezt ledórzsölték. fú mint a szilaj ló . Fürödni szavunk jelentése is gőzfürdőben izzadni (116. tő: knap. tanúskodik róla a iüáő szavunk.). őseink híresek voltak kitűnő kony­ hájukról. K knfisor ny5<zürög hús-. S kinn viszket. d ( 0 “ ííy boa. És a hellénben ís apoplékszia^^tt\M\. hogy ászkor már akkor is mennyire pusztított. bűzös. a halál istennője. bosszant htafa. S knafaia vagy -lya dem. a né* metben schla^. hurut kcrudz-a nátha prüsz-köl phiiassz. mar» csíp. melynek jelentése görbületes.marcangol. A daganat nem a dagadni ige származéka. hogy a mi népünk se kedveli a hideg fürdőt. kaiti-ouía. bAnt baj fáj jaj-gat szenved sajog nyőszőg kinoz nyava*lya kór-ság pánt-) szenved.jajgat oil aiai. S salgá-s. hajlott. Mint láttuk (102. Érdekes. lehet -le (-g) főnév.é%^ menykőütés. -tkosz) niclléknévképzős alíik. sajkás fájdalomérzés. S p . A hordó dongá-ja nem a dongó hang után kaphatta a nevét (flhong-).beteg. rotliádt. úgy hogy tel.V . kezdő j 32. mcgütésc jelent. fene vigye! paih-. a >degeszt* pedig dagaszt. mert az a hellén ta n g i^ daganat. Bőrbajbaa ís gyakran szenvedtek. a *ragya< szó tehát erede­ tileg csak a növényi ragyára vonatkozott. bágy-ad is innen.^ rüh. képzős ker^ S dér kár kár. aiadz. mely maga Í3 aszkórban elsqrvadtat jelent. S afajf jaj! n: weblclajjen ssüwpefti/t-.töbó’l alge. szel-asz. nedvesít. pityereg (sir) is a p^nth" v. A himlő ismeretlen volt a görögöknél. n: mutiefwxh. fekélyek gyako* riak lehettek. S szd villám. Ö .(kamegüt. I. mint a fáj fi& jaji a fájdalom indulatszava. sebes a székelyben büdös. knéfe viszketeíj. pcntíi^ (S ösemknél leggyakoribb a lélekzószcrvek bántalma. Guta-ütés is ütést. ezt gyaníttatja az ide vonatkozó kifejezések nagy száma. És ténylég a székely >deged« a viitÖ\ dagad.

kcn-oss Ürülék arrouíftr folyó vér.gya­ logol) V. rekedt r/kh% rakh' darabos. meredt. gonguda-sz kerek tályog.csípős szap-. h a im o r r o is z aranyér. rothadt. sstfiph. ül fcihangű alak oUu. ül hulla. ö. össze-fórad a csont (tang‘é) daganat.csonikeményedést okoz. L vad 57. meggörbít sziigpiTQ' (ssungttí'Cr) üsszcgörbed ssuira meddő. ö. sér-t sebesít. vcrsavg. n. goíi^-rroin ondófolyás. ester a székelyben meddő sstíp/io-ss.aszik kektikúss aszkóros fiék'ss köhögés. temetés. bűzös.záp. n: spuck-en kerkit. ö. geny a felhangü gen*űsz alakból’*'). geny. meghal íetan-QSZt S hasonulva teten dermedt. kholik-ss bél. fóra-d dagan-at fekély kerkk* drekcd. bicc-en. köp.hörög. fekély tarjag-os-odik diürreg. al. hull tetem. sérv geny (ondó isi) gúH^f mag. arany-cr igen naiv aépctim*^) Halál. S elhasonu(me^cpcd a seb) lással daryak áttört séréa. folyó vér v. szüllópha* enyhül póro. rothadt s^akei'osz rothadó fekély.) ctssiJwta nehé2 lélekxés as. 30. í^^=*$eb. stira (meddő) csipa. 1. díartok-sz. rekedt. ajvun is! .korog pisa bokacsont. v. bűzös kífgiads' gyógyul ssitilab. hercg rekedt asztma asz-ik hektikás köp. kéU kelés kelés nyű kitüross rüh güga (golyva) gűgg-rosz kinövés a nyakon. n: kolik korkorug. -cn mozzanalos képzővel fica-mík. héit^a vagy bi-tiii szétterpesztett lábakkal járó (gerinc-bajos). rek­ eszt: erkJir. meg-hal. fchérsejtes váUdélcat lrr/>v»i c n W tő ^ *val: de ÜsKöröa: vrjun. S rekh. I. bice-g (p^si-tt. anmy-ér tk. v. Ö * ik/iJr vér.m<?í23emmisül. fica-m-odik. pök gerhcs (köhögős) epekóros kólika (bclkorgás) korog fica-modik (bicsaklik népétig) béna (elhalt) gör-cs zsugoro-dik csira. kUoUkosz epekóros.elreked. ö. rekedt cpikhüloss epekóros. csipá-s seb heged csTllapodik forra-d. népetiin. ssép.magát mérsékli. vérfolyás. sér-t sül. Kétstígkivül az ide tartozó szavak is nyelvünk alső rétegeiből valók.(metatíi. a geny a vérnek savói. v. tálgj-'u helko^sz. totdko^ (to heiküsz) seb. fice-h. fene 30. szérész (fekély) szer (ihérdoti) vad» rosszfajta fekély szérío" elfajul a seb. elhalt görbe. bain-. megöl. szétrepeszt. tétén ol't meghal. vagyon vag>'om *) V.S kcrh. sér-ül tehát sebe­ scr-űl. v. ttw tm . i5. rauh.átlör. S csrpa megsűrített. bi-y S béih.

kent. mint feíhangüt füUd't fúU íd . eltűnik. a szemmel verő. mintsem gyógyított volna. %füUxzdS iQUesttd. ebből S íwtz-j varázs. ahogyan a hellén is kifejezi: blepe-(fáimon az ördöglátó. füllik. S lamb. A nézésnek^ a szemmel való bűvölésnek tényleg lehettek eredmé­ nyei. khóvta.. néző a javas.(blap-t-) tő is.elfo.-^iOTT. v. kép­ zővel babo'na. fül. varázslás. atil fthiítr. füUszd^ ftlllcsfcít. /Siejzdo'-ft.(ftlid*) nedvtől duzzad. A íillledl levegő a fojtó. mintha a lélekzésscJ lenne összekiUtctésben ez a szó és a /w-ból eredne -/ képzővel De a fül. ntint d o ra L . fulad szófcjtése^. ribol ríbol. bajoláson. neézős. koporsó paik-osz bú. gonoszságánál (malefica) fogva inkább kárt okozoct. 7egyzet Érdekes a. bűvös.gondoskodik. *ol dem. S htparszo ciprüáfa 15. v. ö. részvét tárgya. 1 . fnlad:!'’ folj. 6/tpó. A zöld takarmány az állásból megfüllcd vagyis megmelegszik és megpcnéüzcdík. kihal. k. mint aU han^d íullascld (levegő^ hdsé{^ atür magánkivül van. a görögben ís Jtida. fulad a viibefulAsra vonatkozik. megrothad. du»ad. hiszen nem volt ez más.néz* belát. megsírat. hohtía halom sir-halom. füUesztő vagy fulUsztó. Ö. th:sz S 2űa*ik szíía-ik. a babonás. víztől puííad: v. emKék kolóttrűsz sir-halom. ’^hoszoni kuparisszo'ss. -1 gyak. holmu ftkor^a halál. Varázsol megfelelője a görög hova-. n*: m 7mdón malom temet. fíUlcd. 1 . lul. képzővel varázs-ol. gyás2 -fáty-ol €tnl‘ (mot: w/A) gondol rá. halotti tor halóul lakoma 66. ebből -na dem. S tht. javas. falad Gyógyítás és varázslás* A gyógyítás fogalomkörébe tartozó szavaink nem annyira nyelvészetí. múlik múl-ik ható-. igézésen alapult.virni-t 1$ jcltnt: z vár töljan^nyüjtd. Mint a leg­ több régi népnél. azért figye­ lembe veendő a bába szónál az Ősgörög bíap*^ bap. henye szir-oss sirverém sir kadú*^ S íMoldó hami. enil-ít. d s 7 l. melynek jelentése ártani. pezsg. mint főleg művelődési szempontból érdekesek. képző alél.met: Jtu\ J!rtdz-. Első pilíanatra úgy tetszik. S partic. atcól meglágyul. tehát a néző. kezdő k(h) t>*böl 3L L koszorú. I. mint suggestio..elposziul. part. A néző a lélekbe Ült. . haso­ nulva cs b i » b óapd.néz. úgy a szitryáknAI is az orvoslás tulajdonképen csak kuruzsláson. De a bábó vagy boszorkány inkább megvert a szemével. temet hant-ol szten^ töm. 29.*) •) V. keno-s^ cnyé-si S kate állott. bdbd és a bábó vagy bába nyelvünkben is a boszorkány. Jlof. eredetileg fthot'lakónia tor lakoma. S kcne-. elsorvad. tem oisioro*st fűzött. Nézős. A vizbefiilt teteme megdwzadt felíuvódik. föll. gyász. -/ gyak.y.fül-. tün-ik mólítr lassanként elenyész^ fogy. vora. B/ep. és a babonás a kunban ís órdöngös. vora.foly.

Jó szavunknak tk. zsinatlárma. jajveszéklö. szó. varázskör. A székelyben orvosol urusol (hurusol. gytílés . az ordító vagyis az ördögűző. (kron-). ékho-sz. ö. átvitten maga a gonosz szellem. S jeit felel meg: j ó . javul gyavul alakpárokat és a gya­ kori d : gy változatot. S jak kUbál és aJakht-c (rsidó) kctscgkivűl u^ancien (jakh­ oz) dem. mint ahogyan a boszor­ kány varázsló. beszéd. kiáltás és la-omai gyógyít. de egyúttal a lárma cs a zengés is. urdung ahnkja or(ko-k szónak felei meg ii járulékhanggal. az ördög cim­ borája. hang. ingé kiabálás.sinatol lármás. ló-dít. mint ahogy a legtöbb vadnépnél raa is szokásban van ez. a hellén eu. 1. bűvész alapjelentése: kiáltozás. 7. mely megszállja az embert. aztán bűbáj. la hang. ordító. a két fogalmat áthidalja a va­ rázsige. orl/uü-. trofasz met. S ja . a biíbájos. a* ^ üe v.ordíts lármázik. épúgy mint a magyarban: a jó. Sokan azt = ’ * ) Haaff (íkh-ét S /<-toIdő anklt. hogy az »íge< és az >igéz< egy tőből származó szavak. bűbájos és így a ingé alakból is levezethető a magyar »igéz« (jügé-z). ö. a magyar >ujong* és a (olv. I. tehát összetett képzős alak. Hogy a jódiVbóI hogy lett gyógyít. B. de főnév is: to eu a jó. a bdbáj. de egyszersmint gonosz szellem is. 5. ördög. javít gyavít.eredetileg föleg^-enesit^ fölemel (hangot). zengzetes.Általános hit volt az ősi ncpeknéí. a hellénben ia-. varázsló. Gyógy-ít szavunk eredeti alakját a palóc őrizte meg: jó-dít. tom­ boló s^aztán csaló. hogy a legtöbb betegség oka az ördög. aUkja a zsinagóga lármája után. iorfasz ápoló. lárma. ö. ámító. épúgy. hank u. klan^ 119. míg a felhangú >ördög< az ttríhcíik hasonult formája. lárma. A hellénben a varázsló. Ékhédsz ékes.Tehát a gyógyítás egy neme: az ördögíízés. A kiskun ják«ol (kuTj'ongaí) a hclICn iakh. Zsinat is ősi siavnink: s. tombol. mert hiszen iilgé és ékké ugj^anazon g}»ökbőt valók.:úmd'^sz.f e j = A hellénben inkább határozó szó. b(ivészf iu/i-j n-toldással /u/ig kiabál. ort/reifk^ ordog. A gonosz szellemet éktelen kiáltozással haj­ tották ki a testből a varázslók. gyógyít.) A laikus meglepődik. éktelen ékhe-tetlen lárma vagyis nem zengzetes hang*) Igéz jelentése: a varázsigével megbűvöl.. S most már önként kínálkozik a magyar ördög vagy urdung etimonja is: ortki-adr. A H. a javas a kuruzsló. (De v* ö. S met kumsz-ol hang­ szert ver. jó-dít képzésére v. tk. É szdban a kk hang tísitán mcgmaradL V. ha azt mondom.ja(v)ít. Az ige a hellén ékké. h'Otaz-. v. az orvos pedig iirus. igézet a hellénben is — mint fentebb láttuk — inng-. igéz. ordít. ékesszólás. És most érthető a ^javas< eti­ monja is. A kuruzsló eredeti jelentése is valamely Iiangszert verő.^ S éke. a kezdő t 33. jó-dul. d. ebből oyiho-k^. ori/io. csal. kurusol). a java. erre nézve v.

boldog stb. bábó vagyis boszorkány. a varázsló. virgonc. ez a bába. Bankus. bójái. mogyar-sziltj^ megfelelője. v. hízik. ű. hogy egyes szavunk több szó hatása alatt keletkezett. üdül a kunban megerősödik. A varázslókról szólva. üdvöz.jósol. 1. őocss. S g : d*) udH gyógyít. S h : v vüg-ad gyógyul. ö. fordulhatna csak elő ilyen véletlenség. bűbájos. itt említsük meg a boszorkányt is (11. varázslással is. pihen. Bájosság az őrségiben *bau-ság«. De v. valószínűIcg kct külön tőből való. >jó egészséget kivánok<. I. javos. szomorúság.jól van. vtiUma rejtelem. viligo?^ szinte kczzcIfojj^atQ ctíiaon. bakós 7/tagosz varázsló (m : b mankó bankó). A mumus Mómosz az é] fia. leltosz hasonulva v<igy dórosan idllosz a rejtelróekbe beavatott. Babós is mumus. Hel­ lén megfelelője mormolnk-é kisértet. tel. Különben vig se egyéb miat a heílén Mgi. (művel 121. mint fentebb láttuk. később a gúny istene. egész­ séges.). höged — mint láUuk — szinUrn a Igen tisztn. ö. Ide tartozik még a >morkoláb«.). a magyar alak a »morbolák« hangcserés formája bizon}’ 'ára a porkoláb sző hatása alatt. Üdül //étid.alszik. a törökben 6ag 92. A betegség első szimptómája a levertr ség. azt tudjuk. iiigur índcr. V. Az üdvös. L. S hfatuspótl. az alvás igen fon­ tos a betegnél. A >bá]03« ís a kuruzsló. ö.«. man^aíiem bűvölés. üdvóz légy —légy egészséges. ö. hogy a jós nem egyéb. . jair€Ü-o\ hasonulva és j > g y gyöt)-eő. Őseink >gyótrő«-nek is nevezték az orvost vagy kururslót. ö* ossz-j S josz.hiszik.a rejtelmekbe beavat. ercdetilejj kiabáló. a nép képzelete aztán csinált belőle egy olyan mithologiai lényt. Hogy meg a mai orvosok is mennyire gyötrik a beteget. beavatott. S fatró orvos. Igen gyakori jelenség. Ha nyolc millió tőszavunk lenne. mumus. éppé tesz. *) G:U változatra v. S m :b bnCv)eí a rej­ telmekbe beavat. S part. Gyötörni szavunk kétségkívül innen ered. A táltos szintén fogtaikozott gyógyítással.felüdül. üdítő álom. v. vigasz^tal. ialro-sz. jaircü. boziész^ hasonulva bővcsss bűvész. /iiigi-adz.^) Lába-d. ö. de hát még hajdan a kuruzslók! Már az ind orvosok negyedfcl ezer ♦*) Heged. lába-doz lópha. Bíí-báj íkcrsző. De hiigi-adz-.gyógyít. aki fogyatkozáskor megeszi a napot. ez is mumus. 6aa^ kiabál. mint nz összevont java. gsraszol ilaraszol. Meg-vigad a palócban meggyógyul.(’ ^üdü-) szavaink is innen. de V . Hát ez is véletlen? Ugyanazon jelentés mellett ót hangzó teljes egyezése. erőssé. az «-ncl bővült bankus alakra nézve v. Vigaszik is innen = gyógyul.

6 . S h iatu sp . ö. b a k ó s m o rk o lá b Nem kell azonban azt gondolnunk. b a b o -n a blcp. oriheűrk^ az o rd ító . az agyongyötört.Meg a Icjívalösíinübb.lát. o rd ít. tö rö k b e n bag92. tel* a re jte lm e k b e b e a v a t: te H o s z S d ó r tá llö sz a re jte lm e k b e b e a v a to tt ssekk'. u g : ni kora^. . ortIio*kf. m o rk o lá b ~ m ú m u s néző (javas) v arázso l k uruxs-ol o rv o s ige. v. hogy a sző öagiJrög: V.lárm áz. h ason. v arázslás kroiiss-. néz. v. Oű azért iiyclv<5s2cink szerint a görög eredetű latin szavakat mi» illetők g a szittyák méffia a latin­ ból veUük. k u s-o l k u c -o r-o g . p ih en : M g ira d s. b morbolttk. kurnss-Ql to m b o l. S p a rt. s^^nűsz síüYctt.és j : g y g y ö treő basikanosz b o sz o rk án y o s. b a b o n á i.z száraz szó­ Itt is látni. lárm a. >ni< a la k is. g y ó g y ít gyám ból-ít v ig ad (gyógyul) Qdíil g y ö tö r b o sz o rk án y m úm us b a n k u s. m e t to rfo ss á p o ló . de a i iro­ dalmi nyelvben -ly dem. d ó r baPt p a r tic : litipó i^ézŐ ttúc. bovési. S vo rd -i varázs.) heilmittel a ^szér-os.evvel ezelült használták a műtéteknél a tí\zes vaáat is. te h á t S tcp. b ű b á jo s. vig. b á jo ló tá lto s seg -ft jó*dit. se g ít. phiiíz-ma szörny. a gyógyszer is természete­ sen görög szó ^szcr-tofi (jón al. ö. H át bizony anal. r . a latin / kez­ d e t is c m ellett üzöl. S m : b bii(v)ve( a re jte lm e k b e b e a v a t tele-. csal. képzővel bago-ly. üd v o z lég y jatreii. 1. V . h a so n ulva bővész bűvész. v. j á r gyógj^ít. g o n d ­ j á t viácii ia% S j a . bojá*í.ja(v)ít. b ű b á jo s orthiŰTt ortho. ö. égé hang. V. ig é i (varáM-ígc) ö rd ö g b á jo s. Ö. m . a ré m . . L Wí?m<?///iév kisé rte t.*) -e r b e sz ú rá sra v. á m ít Irofoss. bííbáj.iicz (noé-z). b á b ó (boázorkiiny) és m c^ cso d af. A varázslók kedvenc madara volt a bagoly.. m eg ijíé r. ja v ít g y a v ít és d : g y ja v ta r gyóg y szer. mnévta re jte le m magoszy S m :b bagosz varázsló.néz. vonv. iüng^. ékké. v igasz hcitd* aiszik. ö. van >nc«. És a gyötrő patiense volt a szegény >gyatra«. véd. é p p é tesz. a régiek jós ma­ dara* A szó etimonja ennek megfelelő: fnago-sz. nz o rd ö g ü z á boor k iab ál.roniim us cz! . hogy a gyógyítás egyetlen módja a kuruzslás volt. m cnnyircl hasonlatosabb a mngyar a göroghOt^ m int a tatin. g y ó g y ít. b a sz o rk á n o s. Őseink már egész sereg gyógynövényt ismertek és használtak. a gyenge. S g : d üdi~t g y ó g y ít. lilg é k ia b á lá s. S m et. b e h e x e n d . Maga a >szer«. m ú m u s. boész. jatreü ré. szó.tőből manglíL A kunban >bago<. lárm a. = szürnyázülött. S éke. 1: fdscino m egigczek. j : g y kugi-ads% S h : v v ü g -a d g y ó g y u l. ö. k e z d ő t 3 3 . ettiiarosz auiosz Momosz az éj fia.g )'ógyit. erőssé. ö. viiic^. (ekh-)^ S o ld a la m e lle tt van. h a n g ­ cserével mörkolnb. az ugorban a via n ^.S bagó bájoló. v.

A sárga kökörcsin a kankalin. Eredetileg a madárlépet jelenti. Tehát a mi tömjén szavunk füstölőszert jelent. leghiresebb volt az >ir« (gyógy­ ír). me^^ragadás. {thü-mci megfüstölt. thüődész tömjén nemlU illatozó stb. melyet füstóloszernek ts használtak. iökörcs = ^ék{ű^ melynek dem. ö. megáldozott. továbbá a menta. berzccske stb. E por aztán olajba vagy zsírba keverve képezte a kenőcsöt. vüd vid. ycgyzet Lép szavunk etimonja is igen érdekes. A hcrpu té va^^y kukukfíi jck n iO se m ászó. az áfonya pedig has­ menés ellen ma is hires gyógyszer (áfonyabor). melynek olaja ismert hashajtó szer.ból. Áfonya szavunk a piros áfonyára vonatkozik: fonosz v. >cici« csoda fa a hellénben is). thnmiama és füstölőszer alakokkal. Méz. taréjfürt. mert ott ez a hasonlatos (r) szó galambot jelent. lcp*szisz megfogás. A kökény bimbójának forrázatából vértisztító teát főztek. A török gíivdrcsin egybevetése erős fantáziára mutat. miz. tk. a hellénben Limban. a vörös hajma is — mely épúgy mint a méz. a vörös. melyet az /. dem. íhuniid.'^) Fontos g}^ógyszer volt a ricinus vagy csodafa is.)* Általában a virágneveknél gyakori az eltolódás. thfimi-Hsz v. r>-ből való)* Legelterjedtebb gyógynövény volt a kakukfű vagy démutka (jUiím-on.csepeg). ö. thiloss füstölőszer. Nálunk »timian<-nak és »tómjénfű<-nck is nevezik. . c faj tudomituvüa neve is fk. fohiosz. ö. Sirff\Uuin^ m ert terjedelm esen s iiitm ászö CiCijc (1: mis.áldozni.:ní) . hiszen a tömjén szó töve is: thil. Amazt sötétlila virágáról nevezték el: kök-orosz S kökörsz.démutka). A madárlép igoa ragadós gyantaszevű anyag. v. száraz-fű: kankaleosz száraz. ellenben a lépes méz a viaszos sejtekben van még. S d :z müz. áldozat. már a helléneknél gyógyszerként is szerepel — szintén vöröset jelent: hahnaj S kapna vér. erisz vers). népünk sok vadvirágra használja a >szárazfű< elnevezést (bársonyka. Az eszmetársításra v. egy illatos gyökerű liliomfajból gyártottak {lr-iH-an írisz kenőcs. A hajma. a kankalin. a német t\!eihraitch kifejezést. a kökörcsin. alakja). ljArapÓ3Ó. (orosz orsz változatra v. v íz . tk. népiesen >kiki<. a ragadó.). S fana piros. ö. mert az orvosi nóvényeket szárított alakban Iiasználták. srái év v el kcsübb). tciicn g/í. tehát a fogó. a h ellénb en berpullon (Vurposi dcni. \ ichinai teá t aionb an mi so h a sem n e v e ltü k herba teának.7í4r-ből. alakja kökörcái-n. tényleg görög őseink az áldozásoknál már használtak jóillatű füstölőszereket. euphonicum-mal áfona.(tö: léb) megfogni. sót porrá Í5 törték strcupu(verchcn). v. a székelyben míz pedig a csurgatott: müd-osz {ntüda.

viaszk. Szakar. A lépscjc készítcséniíl a inűlíck nem­ csak viaszt IiasznAlna^lc. amikor a facsart. v. perk-azsötútszint nyer (érni kezdő gyümöícsökrőll). digainmával z'/kss = fagyöngyből kc:í^ült lep (maclárlcpX íiltalábAn minden rajjadós. . tk. fel se tehetjük. hogy mi nem merítettünk a németboU A régiek is használták a cukrot orvossáj^nak. Berke-nye is sötétkéket jelent. gyógyszer ken.. szótárakban minden kifejczihünk (e?.meíy ncir. barnás.»n kedvére dolgozott. e szóban az -i is dem. hoqy eg[yes dialektusokban ne használták voIn.gyöníjj'bül fűznek. hnacm az ii. fuk-ur). vuk-ar. De lehetséjjes. Hány olyan irporral eí^yező szavunk van. Calepinus és Zxlolnár Albert szótáraiban csak a nádméz kifejezés fordul elő. k. tár El az alaí. viksz-ol. ir-ből való bctlszar. apatika em-phszlron u. A ncpctimolos. ^szér-oss száraz hié*^ kni-s*.ken dör-zsöl. x\ fagyünjíy a tjirss-oss. ami nem zárja Ki azt.y-e. fU r-ssh dör-zs. Galagonya is fehér (tejfeliér) sarjat jelent: ^ala tej. Tekintve szókincsünk rendkívüli gaz* daj^sáfTát.^") cakar vajjy cukor helyett később inkább a >nádmcz« szavat haszníiltck.icsípa. kötiva.).i a cakar sZvivat is. ragaá::tóviasxt (prnpolis) ís. S tír eldÖr7:söl> tör. ö. vagy X VL században bukkannak fel cluször. n.slca-incr^ f. kotti'. ö. gonéy S gona sarj. k.anidák idejében már Per. cseresznyevagy melyet fr. törzsól ir. hogy cukor szavunk ne a perz-a srd^tír átvétele volna (a hcllcn sjjM/iarj. megmaradt a csLtng<5 ban. faszarágó stb. ho^y a réjji iiye!vc[n!ékekben. I'ehér virágáról a latin is :pina a/ba^mk nevezi. vörös Iiajma. hisz India a cukornád haz.) gyógyszer. A Szassí. bimbó.4y fogalomra sokszor izAz is!) me^lej^yen. a. A piros borbolya gyü­ mölcse is bíborpiros: porphura biborszin.cly j^yümolcsfának* törzséből ío\y ki (niric. törtül S ir irisz» illatos gyökerű liliomfaj. limerete több ezer évre vihető víssza» főleg az indcknól. mert gyümöicse érés felé söiéikékderesi megérve barnai perko-sz^ S perke sötétkék. borbolyában az r disszimilálédott / i7>^-vé. 3 tekintve. zchár. apothcka rakhely. hogy a szittyák ez időben szoros visííonyban állottak Pcrsiával. Iit is mennyire kíLűuik. melyek csak a XV. erre céloz a német rnekUbeere is.ija. kin dörzsöl. görüf^ben Z'il'ss. km.fukar i$. gyógyír balzsam (fllíeh'-). S met. V. mert minden hozzá. mézgát {el­ választó fdk ríi^yeiről í. Viasz szavunk mellOlcaUkjai: viaksz. iHn-on irisz-kenöcs. keno-cs h^eeHott (jón al. melyből ir-kenőcsüt gyártottak. a szittyák a nö­ vények elnevezcséncl gyakran használták a szinek szinonim szavait. faszari (viasz-ar-i. nem is tételerJietjiik fül.f ós -ar dem. ö. alakokat komponálta. hogy cukor szavunk alakjára hatássíil volt űz olasz zukkhero vagy a német zucker.i'on balzsam /lastrom patika. ragad (v. A digamma megvan a nemet alakokban is: vvaclu» wicliscn. áfonya). Mint láttuk (kökörcsin. v. plasztrcn készítmény apQtíuké. szer.Tnitve.5iában is gyártottak kristályos cukrot.

V. kiki. bölény belénd. bilind bölényfü. »S2ára 2-fű* több vndviráf» neve giaíikin-osst S ktÚtn kékszinü. de a réj. v. Ez eszmetársítást mutatja a ncnr^et gifti^. m lz v ia s z . mutatja a görög pharviakon S 2Ó. S dór mák. n. = . ö. bolont marha. kc3kényszilva. 54. készítcs 2 . V. hogy a g^'^ógyászat némileg teurgikus alapon állott. V . mérgelődik. v. z e liá r Hogy a régiek ismerték a mérgek gyógyító erejét.. v ia k s z . az őrségiben söj-tórő (sojtörőből hasonulva) = só-törő. k c p iü s alak iá. S ofiom m ákony. vagyon vágyom bolhiih'Qs::. ^inikon mák. S fnér^e m éreg. iíyen a só (’ ^saj). viarga-. S tilmjén fdstölcíszcr habrcton-OH abrut-üröm ktki csodafa.fgCtilakböl mint adj. a hellénben halsz. de azért a németnek külön kifejezcsc van a méreg mindkét alakjára: gift^ zorn. tömjén­ fű ^///őw/Vv/Vúi.-on. 1 . p ir o s á fo n y a vG röS h aj m a m é z . nadragulya dik-s^dUhönj 29. verb. bolond. m áknedv opion. mely orvosságot és mérget. sőt varázsszert is jelent. a latinban sal^^ A kéneső és kén etimonjait lásd 107. ö. rfíarga. S hajma vér. 1 1 1 . kiik-iríss kikiricí. sajtó sotó. mely szó liaragost is jelent.dühöng. S fona piros. I. 113. ö. Atv. a. A hellénben margé méreg. 6. csaba-ire kankaleoss száraz. Ö. v. sajt-ol a sajt-bgl gyak. hühó'rsz kékfií. m ely több napig tart. képzővel. áfona haima. széphnogz.iek biborszin aíait kéket is értettek fm osz. sőt düliöngové tesz.S vtérgi. hogy a sr. a sd a savói is kiiSívja. d . ism eretes. bolond!tö viék'öu. sajtár zsotár S^j^t cr{*?!c lehet dirm. saj só. Nyelvünk saját)agossága. S kük-orose. ■ •) Saj-t a S saJ. kohkion bogyo. l. a vörös múdrosz (7HŰda~ csepeg) S műs^ miz csurgatott. kokkümckc. kokhin-osz biborszíniT. disznóbibncik is nevezik é$ neve. m éreg margé. ö. wachs szakkhar cukor. a perzsában sakar ihüiíti-ie-si: kalcukfíí. mákony áfium (ópium) belénd. v. S viksz m adárlép. kékir. de azt is bizoti^'ftja. mi. m inden ragadós. foinosz. ö.d é m u t^ ica (k í^ k u k fű ) a b r u ta (is te n f a ) k ik i (c s o d a fn ) m en ta kök örcs k a n k a lin kökényr ^ thihfiitwia.szép-) inér^é. S holint.itlegfoníosnb b rérzc a bcaózás. cici viintha a. z iksz'oss. S szál.'it sódsr. v ik s z c u k o r . S tőhangnyujtó (mint szap.m érge­ lődik mák. mandragora-sz.a b esú zo ít. veszhíl- Ásványi gyógyszereket is használtak őseink. S met* (m)nadr<tgora u. hm szkűnm ai^ iá dissnóbabot jeteu t. hogy a vtcrcg egyúttal hara­ got is jelenj mert a méreg bódító. íi-val.

V. jed.Ukség iil öröm vagy fájdalom kiáltása. galiba szHlgi. . szpaniss s^. bú.kesereg. dem . szégyün szegény. S e i : é szűkén ffizó.borzad. boj !^aliba. ború-S mord.*. S öoja baj. Lelki jelenségeit Bánat. v. szeren csétlen .R kedély. ö. A nyomott kedciyállapotra vonatkoznak a következő szavaink. csügged zok-og gyáSí il iaj! jajgat mób Icomor. rez-eg rökönyödni (Ijed) undor szabód-ik 5zep-eg szégyen. szab-ód ik szeb^ fél (tiszkhl'ai^/ szégyen . berzenk ed ik 46. rosszul bán: foglalko^ zik vele. gillba csüge-d. v. 6g gond bánat al. ö. nélkülöz. ii-told. S ai — á (o) ád al fél. szim at iszm at pssfikh£Ín-osz. íhr/ue-) ifjo. (tkh. k ezdő z: crge zerge (argonig) zok­ szó * akh-4 jajsxó ^oosz jajgatás. morzsa"'*) aid-. szom orú. ö. gyász. jól v. 1. mo^cro-ss szenvedő. ö. S rt-to)dó /:ivtd gon d pailli-osz bánat. képzőv^el fcífl! n: weh! fnko* borzad. szügény átal (szegyei) tűr reszket m egderm ed (ijedtségtől). szégyel. gyütrödik tnm.. ttk/i* búsul.: path' (pa-szh) szenved. k ezd ő k és sz járulékliang. /# PiUhőn> mi bántja? >bán< (bűn-bánó) hibás oiw báni-ból. bAn(Okódik. a. khnUpti (ta) baj. sir [m.m egijed müsz*osz. bÚ5ul. v. szt — cs 45. I.c!» kcvvj. szűk = fszik'sz darabka. *r képző sz^bads. frii‘ sanyarog. l: ango ngg-óclik. öoa. met. szeb. ó-rv hangsúly van s így ó p/iirsz-. S ié-d^ ied. p^nthc. tarbi.undorodik. borzad.rem eg tresz' (trc* Ue alresz-tosz) A ma. V. ö. V.ynr s ta’án az usgört^g abkok ís dorúsaji aShan^üak (han^iícités!). s?-ofnoni mogorva pniia^z-ol Ij-ed fé-l rikó-t| rikUt borz-ad toipa-d (ijed) isz-ony rem -eg resi-k et. micgcr icgcr. ai ai S jaj.fél valam it tenni. met. l. ?r.fél. m : v viszony (haraf^).fél..jajgat. S ni:b 6n sóhaj. ihed. k o m o ly 106. alh. {a-goosz gyász nélküli) thre-f threih m cgzendit. ai ~ é. szégyel //?. H^úsé.\ ez már Hcrodotoiznúl is előfordul. s így 3>c változat a'hcllvinbea folyt l< . S n -toldó aude. müsz-ion iszony. fojtogat.es leheléit. ss^zoinorú aniaKro-sz komor» ssoniorü. tntsz-ász irtózás. bús scpaniz" hiányt szenved. Síük c*retkti. ajaj! }*ti'la‘ sz fekete. pánt bánt. ö. aj » ú sajtár sótár khakpo-S2 bajos.sóhajr. diís. rc^cn peUig k<Izűnáéj. bosz-ankodik. m orc. gyötör. rököny adi-. paenitct ■= bán és bántja valami^'*) ff/U .ük*í*ll '=Viciinyel. aj-atfz* jajgat a r c b ó l feú! ffi! ó jaj! S -1 gyak. dem . S Jtjo jnj. rigaion borzalom . felelem. víaiolog iszológ =• borxong k(íd-oss.: phrisz.

itt nem is adhatjuk az egész terjedelmét. cpvigy mint a görögben: hítg-ros ^tnig. a magyarban vápa hápa. A hig jelentést még értjük.örül. w'ú. iakkh-. Lássutik itt is néhány mejjfelelést: öríi-f. Mély cs sötét szinoním jclentéjuck: mely kút a sütct^ mely böríon a sÜtét bönnn. melynek jelentése nedves. v. ugrós. S ü t az ügyest is. hig szjtrga-. Hát tud a vászon ugrani. ugri*= fürge o// iái ujjú! v. szomorú) meg* felel6]c (az ékezet itt a hangsúlyt jeluli).játszik. rtii az az összeugrás? Szétui. de milyen eszmetárs-ítás x^ezette őseinket a vig fogalmához? A mozgékony. mert a v íz tényleg hig. ^í7/in?-wa örvendés. v > U változat igen közönséges a görö^iben (Veszta Hcsziia). hogy a mtlasz a görögben is jelent mélyet. itt tehát már teljes az egyezés a görögj^cl. általá­ ban a nedvességtől. kedv öröm.vidámit.yegyset. ö. ennek még van értelme. öröm. Mély (>mcl« az őrségiben és csángóban) szavunk Irétsé^kivül a mét^asz (fekete. ami­ kor már ma"a a mely is szomorút jelent. S ganőrti (gönü-) ragyogó anlhologe' virágokat szed. Minihogy a hííjlékony {hugrosj egyik jelentése) a nem merev. és ha tudna is. Ide tartozik mindaz. hédii‘. Végül vtel-tiss a hangról tompa. vizes. aztán mély szomorúság. Sf/dwi v\óAn\. virgonc ugri. a vászon 6 ‘ %%ztitgtík a vízben. élvezet. ha nedves lesz. dór hugraszdnedvesít. A nagy bám^tra izt mondjuk: a weíy bAnat. ijauk hilar^oss vig. hiidra alakokkal függ Öisze). tudásra vonatkozó szavaink .friss és erőteljes hugross hajlékony. v. az ész mű­ ködésére vonatkozik. S gaurja^ örvend paik'. Igen gazdag fogalomkör. örö-m gyönyörű andalog \^d-ít kedv víg fürge. met. hogy a hugiiiss hatása Is érezlh tő. s így aztán jelenti az ugribugrit is. igen sikerült szóalkotás! hédr. virgonc. bizonyára a hüd-oss. Eszerint a vig és hig egyazon tő. S h : V v^iíg ügyes. mély. Érdekes a vig és hig etimonja. Ezt az érdekes népetimologiát megmagyarázza a kufrosz.NZtani. ugrus uj-ong illár-'OZ (vigad) kurja-nt pajU-os pajzán Jegyűt. hanem rug^ilmas. ^aüra. hogy lesz ugiós a vászon. hagraz-. E szónak sokféle jelentése igazolja. végeredmény­ ben itt van az ugrani igénk magva is. ö. S jank. enyelgö Lelki jelenségek. é —e jón: Ithosz ethoss^) küg-ross. Vigsag.fciidim-osz.: ssfnga. paig* ipaiiíz')^ S pajk.íro. Azt mondjuk. Legalább is hatással volt az orkhe* ugrani hangcserés alakjára: S ohhn-. S u : v hedv.elavult igéből. enyeleg paiz-. vig. hajlékony az összekötő kapocs. vidám: véd^wfoss. kezdő g: gaía^aía gotiriro-ss. tehát ugraszt. vidor véd-ri>*ss. nedvesedik. ö. ololttz* örömtíben kiált ^aurict~./t7Ídro-sj S fédra vidor k/do-. partic* pajzán játszó. Az eszrevevcire. vagyis nyilvánvaló. teiíát összeugrik. ami a lélek. h : v véd. s most már ért­ jük.

Etym. hogy a buta tényleg észbeÜ fogyatkozást jelentett és jelent.előre lát lamb*an. I. k h r é kér theérc.mint értékest oiiz. ssvad. kúp.gondja van rá. ci —c változat kö zö n st'jcs i h cü án b cn : Jtktirosi hkerett keimélio.)» most méf.néz.juogoK kup-or-odik. euphon. gonii térd. hitelt érdemló' pithan-ú. ö. buta hangcscrével tompa bédi. dop top (timpanon n. kéméi künyör-í5g gunny-aszt esed-ez hálás hala-szt eng-cd epe-d vágy sejt alít (sejt) meg’!(:p. ö. rajtaér vid. v. v.: akra. húdoné (vad-) öröm. hJdosZj hédoné. V. ö. túpa túpho-ss ostobaság. ö. iszmat szimat alétlveü. néh>iny érdekesebb etimont mutívtok be: biz-ik bizonyos bizonyait biztos biztoS'It biz-alom bizíon*sáí» pUJv. bód-ul badar bolyó. l. tekintetbe vesz. v. ö.vágyódik.egy részét már láttuk (124. kivAnság. kívánt vad’.*) pltkanosz liiiictö. t (t!i): sz 36.kiméi. Szótár szerint bízni szavunk eredete ismeretlen. küvetel. S >»/xr.abbahagy. léS)* fog.(héd*. S ei = é f/d. elernycd Ung. téré- A szollomi tompultság. tompa a nem éles. goun-az. . hilaosz kegyes. v.rdbesző] hatása ihtt alakult ki ^ haz» Cbcszél) tübtil 120. lap*ul mél-tat. méltat akar törő-dik feid-.avunk h vaMszinüle® a /rY/í-. khor sor 34.elámuí. Nem kell azt hinni. V . a legtöbbször az e fogalomkörbe tartozó szavak inkább gúnyszók. !. Ö . Icinicl kiniiy* panaszkodik. megíep. dumpfcr schall. phhak-Sz. nyájas. 3ösz-él S7. v. térdelve könyörög"^) S dór gonn-aszd térdel enkheta-. ö. akar kér. Kell-c még más >bizonyíték< is.meglágyul. bchókás doupQ-ss tompa moraj. ephe-t-osz eped-t. d : gy dió g>'ió aissth. hogy a mi n^'elvünk göröj eredetű! véd. tompa címe Utph*t hangcsere: pút. kunyorál alhangú alak.(peith-) hisz. S euseti-z csedez. talcargf\t. türó’dik vele khror. 1. bladciy-QSz bárgyú. ved. kharisz S r : l káli hAIa kkúlci. bízik. kiesésre 57. buta. 1. I. phulak bohó 2K L *) K pWf cgyeá Igcahkokbaa fpU t cíOtt) a hellénben is xc-nck hangzik: ptisztsan.okúkkal meg^^öz piszioss biztos pisstú' biztosít pisz'fh s b iz alo m to piszton biztonság A M. eag-cszt-el és teng epie. S met. fed kiméi. eszelős 49* 1. S kar.(láb-. vág\^. had-) tetszik.toldó).térdel.érez. fed. enged.

S oszioba-í: csúfol -o. h:U Insonlatosak ezek a mi szavainkhoz? AHjí egy*kct nvegfelelcsc találunk. moz-dít. moz-og. 1. Gőg ka 'nkh-é. 1. (53. \%ö. fícm.briUten. kevély. hát ez igen naiv feltevés. A hellénben kine. ham ar tU n^os féleszű ambln-sz tompa. rip‘"k (114). albem. balga kiilhiü-sz iírcs fecsegcs A fél-es2Ű. Podij. kOty:iá^ ré. gogosködik. ö. bákó m th ro ^sz rcst^ Almos 22. bojnyik (40).(90). ü. in-ogf mint ahogyan moz-dul. 35 —40 kifeje^ícá ugyanazon fogaioiiirn. S met. ernyedt Jlitdre-. v. dickkopf. V . cábár. a kezdő k A-vá lágyult s elkopott. sstobtX'Z-. einfaUig. kótyAs döre bolond bugris (paraszt) bagi. I- mélák uóda-ss kába 22. wahnsiiinig. A kevély etimonja a 49. S kőkh kérkedés. muly-lcó ostoba hülya kótya. agiiosz falusi. rappelküpíisch. reng. tssrndo-sz álnok) stb. pUmith.i. L mtiksso-sz^ S m : b buksza büta moíu*sz buta. u. gőg. vagy d dem. lapon. sstiipQ'SZ. kevcly. meg­ indul. Wi'pxü.n p/íiisz*afeifú. l : j 23. . cafra (44). cégéres (44). góbé.). ribanc (ribol 90). mozog. A görO"lu. Az Indulat. kdpho-ss tompa. ccfla (/^sziVíto-ss. d : í»y 2-* bfak-ss. . Un* fecicg. buia 40. sxavnk otimonjait már láttuk. k . v. íme.. a főnévi alakból dem. álUiókuj vjilami 1300 tőszó. balog kába buksi (ostoba) muja. tuskó. \>iúo\^. cudar. I. talán a d ttm f tompa C5 thor döre. .-. ernyedt. 1. S mct. cinfaUspinsel. v. nyelvkincsünk egy harmada a németből való. tölpel. A büszke etimonja is crdekes. plm-osz. fcl-ncder. In-dul. egy tudákos regi írónk a bűz­ ből származtatja. narr. pia^hss. bamba. v. S paltt^ ferde. b<tik bárgfyú.^o. bui. dcrAl. kujón. querkopf. S m :b habart hiba.mozgásba hoz. in-dít. S ^sstupo bot.. örült. dar:il. ahol e szavaink ily pontos nifgfeleloit megtaláljuk? Hát van*e mi:" csak egy hang hasonlatosság is a nemet kifejezOsekbcn. fondor (30). kaükh-a. makiika stb. sUke-bóka. w ö. biod.szeg thftr&'sz (tlin*) düliöngo. liitvány kamarhia. feh*7gul. S pahmd tévelygő. bárdit reát. éU-Qsz esztelen kótfwn c^ercpkorad. ravasz . úgyszólván szinonhn szavak. ö. bottkrass ökörfcj pakha-sz vastag. bunyik. Dumm. részegeskedc. darül. bcliiUh*oss marlia. cUt:11 bradtt-ss. Az inog 10 . indulatos . 5. bugiis tnUkó-sz kicsiny. Hát van-e mt'g a világon nyelv a gOrojiOu Uiviil. verblüfTc.r palanuí agriosz pórias. toll.nedrO (Ügyetlen) nédó (ostoba) bárgxnii balg-a. képzővel pUsz-kc fcífuvalkodott. kómé lűttyö hóbott-os himpH'hampli lári-fári kelIe*kotla kdmé falu. v. buta ő meU! óh te bohó! vtalak-osz elpuhult. Hát hí>jíy az arányszám? lís nem ugyanezt láttuk a többi fogalomkörniil in? Az erkülcáileg romion etinionjalt már nagyjából láttuk. gonn^z. huta mmt a tuskó. csaló (34).

dühüng. sz szíhliik szid). v.(viar-ain) fulemészt. vesz. hadáz s^temb^ bántalmaz. S csttda csata püro. /eTzei" S p :v . v. gdoid'S gúnyol otobe-. acskó zacskó thor-osz. A veszekedés legtöbbször az osztozkodás folyománya. zaj. a-(hnasz igen dílhös.^) orge*. zakota. ezt a következő fejezetben tárgyaljuk. Sz. niar^css.ckc<lik. /kora. d = z zörög ca*faritkk*osz nagy zavar. n: trotzíg kfidak-.bemegy iffék ía. Ö. legjob­ ban kifejezi ezt az ^ortályoz’ i szavunk: az enyéai. iScsárol. Q . ortályoz i<tkkha (olv. c5cte-paté. dühöng. szid elv. S métgéss mérges S 111: b önz' boszankodik fka.harap. ztjanka lárma pdtag-asz lárma. a. láiina. !: mord. pátosz (pafe-) sladia.dühöng. De különösen a fer^ és ennek oisz^ visz tilnkja egész sereg idetar^ tozó szavunkat niag^’aráz meg. ádáz. ver. marn-kodik ordi^t S tohanj^nyujtó mérg. T. Civódás. S n-toldó lombe* lármáz.bántalmaz.{miw*uamai) küzd.(tÖ: krnng-. 5. felel déMss csata.és tiedről vitat­ kozik.= visz.(tkro^e*) dörög.konoic.S n-tol dó pánt bántalmaz Witr.^) A harag. Mtrige.lármáz. abra-mosz háborgó paU. viszály /karss-t í/irass. 5. civakodik. a mcrj(clüilés. dacos. Szenvedélyes. kiirt orthi-adc. szid indulatoskoiiik Ca ai em /fá. »z:h hadara a/ida-s-. a / ’ ^r. S wcige mcreg.). S k . bo-lhi'oú" lármát üt. o. hcvc5. fü.harag. vitáz zsémb-cl. ö. A hcllónben orthi^adzlármáz. íku.S. orga. ö.dUhOng. v.alak iá megvan a göröi{bcii: líhiussz. S hiatusp. marakodik. dara athara ihorftbc-. . Uin-thrén^osz^ S hason. v. botrán nagy jajgatás gyalá-z tombol dürcimb*ü! zakat^ol torzsai kodík csatára (Lírma) vita. Aissn^ viszu a rész. íthm^-via^ inog. met. fhrooss lárma. zscmbcl víHoug-4s pörö-1 pata (lárma) csata dér-dúr durcás (dacos ts!) szítok (szid) botrány gda-. or^ids* I\arag-it hang-szik jTuirge-l-üdtk bíísz*öl. a bosszúság főleg a veszekedésben nyilvánul meg. kiabálva poröl (II.intcns. tk. •) Hatással voltak e szavainkra a?. V. mar (a sav) = ///í/r. v. fújja magát = haragszik hnbt''idz.lármáz. vcs7.tüzel. zidoj: hangosan beszól. tehát vesze-kedik. S n-toldó torümbe lármáz akhe. ebből vi5z-ály-kodík. v. ö. vezet. akhcUx lárma. fúl v. bosz-ant dah-ong dúl-fúl lúbor-^ít bánt mar. osztozkodik.

31. a hatal­ mas. kujon S milyen szembctilnő az e. : íV. típ. el-korcsosul — el-*faj t-zik /torma-. sztufcl-iz bántalmaz kuén kutya.) ssiab-as. lúrthcly.c v e l ü d n i oiszfrc's S inct. cseléd (gyermek) szinten a ih a i. gambtosz v ő . bel:í6* rejtek.. szórtra-. apös papa mama anya. kcTidfí 33. felel hasonulva ferci-bol.! hasonlítja. káposzta s^Okc). Mint a >S2Cket (tojia. keletkezik zoo. fiC Í kor&sz sarj. tipdz /iipaz. felel. I: píMcr atya és apoá pappa-sz^ voc. sógor stb. a magyarban sógor a feleség nővérének a férje. v. faja mag fattyii korcs szárma-z szű-l ember fiií atya. tör f lh e r -. szpora. szó vita crisz viszálv.szipn-. 1 . a magyarban rs a dalia. termeszt. partic. üt Qnla^. r ss közt a magánhangzó gyakran kicsik. a hellénben a ház (o ik ia ) fogalmából. apa. nem^z faj. zúz i^szartsz-. a deli a virág­ zást jelenti. S sz^r/tia-z ered. 1 . de ott is egy tőből való a család és cseléd (oikc-tcsz). civódik szpn. a Dráva mellékén nász. S met. S 1 :j f n j faj mukk-ősz belseje. er-is:: viszály. A rokonságra vonatkozó kifejezések azonban nem szabatosai: se a hellénben. ü. Szép metaphorákat taiúlimk Itt már a hellénben is. gue-. kop-int io p -. S szapora S ucífi származás gii~. 1: ver-bum.stb. de Somogybán a nagynéne férje.ncm^. szövitA.élővé tesz etnbrti-oiL.csúfol. Nyelvtudósaink szerint két nyelv rokonságának megállapításá­ nál döntű fontosságú a családra vonatkozó szavak egyezése. tép.döhöii".. A család. Az ifjú cs a férfi az erus. nr/tkJtion a legbelső*) Jlfn sarj. (synlc. S hasonulva tatta atya appkusz apus. amikor az ifjút a virágho. /«/7. a b c 2Űrt. Szlavóniában fcríírokon stb. fclése]» pcr-el vers (vita) csúfol gúny-ol /ícpsíúj. 5. a 5zArmnz(5 atta atya teita. se a magyarban.hcpciils-kodík böstör-küdil: fel-el. v. S szüpor.tőbó'I »sarj«ad. cibál. csíp íü p -. p l . Az ugorral mindössze tíz szavunk egyezik. S fttja türzsuk. nem. alt^n tata apus.í/ev*. ingerel.(cip'} tnond. ipa. fni-ou. rí»i. anyó szpúi'-cH'. H család. szapora nem. szaporáit. a hellénnel hetven. pappa papa mamwa mama goiia szülő. tehát az összes idevonatkozó kifejezéseink. fü o h i) a sziiletcí. cmhÍo\ embor szülött fti‘.^yezcáfiuk a helletinel az iitni-vágni fogalomkörében! Vág ver fcr-. ata. . ír\ínynr>v emberről.

ny, né iino-ka meny, menye úngj-i napa néni, nenne !)á, bá-cyn, bá-c5i ős, íls is; ues

giUté, S met, gníí-c ttó\ nőstény; v, G . Önö gtytto-sz utótl; -Ica dcin. le.; ni*^ottosc unoka ainfi-osc meny, ^c*nyo; v. ö* cg meg ankhi kuzelt, rokon; ittgü- (cg^ii^) rokon nttmphii^ *nupa jc<»yc5j vúTély, \*ö síb.; I: nubco (nup-) jtanitf, S hni?ontilv:i ijtfiue na^ynéne / i 7 (p(t-U'r) aiya, u5, c!űd ÍÍZ-0S2, iiz-osz hít«on!»\ ii5 »yan;i2 (r. i. vJrtí); r. í5.
/'rw -í7/;;w í uí;yan.'izon véríi, testrcr, vOri'okon;

aiHh-aimosz ii^jMnazon vérCí; ücíóm, ilcs^-m tszainhosz, S hzéisr*) dcM-anya, dada U'th-c dajka, naítyany^;'^) v. ü. ded. kisded thcil‘úsz, dem.: íhal-ui, S th :iz (c 5 ) csítliei gyer­ család, cseléd mek, csalii; r. o. thttUHh-, S liánonUiV.i csaídf r. csclif vii-fá«7-ik (az ckc^sot a lian^fúlyt jelöli); Cínlár-d: thijÍcr-osz virűí^^zó menyek?.ő, nienckező cttgfta-, Ugzfiíi'}, <íuegil', á (m)cncgil-s, partic*: mencgi'tzö ííjegycz; e!-jo^yü-z C^jeasjöz); ígér is in­
nen; ;/ ÍJ, d előtt könnyen kicsik zálog r.j'oízo-íyii, nyu«u nász ara

22fí«
rokon fiatal dalia, deli fér-fiú ifjú fér. fcrj*^'*') le:Uny, léjá-ny üre^, vén ^Rg. og, ükaggastyán inas nép, liáznép baba, bab-og gycrme-k kamasz __

znia- eircsz, zítfo-it zálo"; znlak-ss 61. 1. nntcszi-, íuumzi- cmlvkűztetö, kérő muiisz-lLi' IciínyktTŐ; dór al.; nuosz rokon kom ní;Uka; hajadon 108. 1 * szósz íériéiien; szó-fron 5zííz pro^otí-osz ős, előd, mostohafiú stb, futX-thaUosz dcíi sarj tUaiia vfr.igxás, viráf^zó ifjúkor; thcl- jón alak //r/\ S ]\ :v rv> vítc'z fcrfi; 1: vir (viri vitézek) ijíú'ss, S ifja erős haire-, air-, li: v vére-, vér- vesz, elvesz, rabol, csatlakozik, hozzá,111; férj tehát = vevő, v6 laa-sz, lé^hi, S léja, hjtirn hadban elfogott nö; uy dem k. hjain- szelídít, hizeleg; ftjo^sz szelíd cntig‘< ^sz igen rázo>, reszkető; eagfr'On, S hangcs.
iiy e ''

ií»en örcjr; ven 28 I.

Q^'Hg-iűsz, S synk. o,fg régi, Ős, tiszteletreméltó
a "asz/ősz mint főnév fo ttgassíon a tisztelt fiú uép-iosz gyermek, gyermekes; v. r> , >ncpes« család bab'ítdz- ijagyojy terma, íapma, rnet. tJurmma ^^crmek; eredetileg dt rmek (-k dem, k.); d : gy gaiiiosz a fiatal féij v. nő; gamf- megnősül; kamaíz tehát a le^ítínysorba lepő"*^*)
inisz

♦) A nyc'Uvrtck, bii tolíosragot >ejlvp, elvonta beíölc az öcs-üt; üe amiiíiy is Tielycs, ai íSí vs öcs olyanronna kiroíoiLScíc, fi>itit a liizú liíio sertés hclyttt, a fakó fakó \ó helyrjtt; V. ó. egy tcsivt’r. ,\ tcí^tvtr rsópolim. tC5-vcr helyett: lU z-vcV (Oss;.<ivonva isz-vlr) - ugyanaz a v*i'r; mint n 'noííí'nbcn van krpe7.vc! c sio.

•) Tütoitl;^, to;oláz W /ztfAr-ü nr ..íy:.nya Untvcncc; <lcM cl-gct telhet-, Tcij mfllcit tV rr. tVt'hO. nc-vy; -j (ly) fjc ro. k. V ^Ö . fúr «'s íürj.
Kítmaiy-ol '.v llidl) :^u>u}C‘rhz írU''ii’{j; cihái.

fc le -s c g , fele a s s z o n y , nlch«?.ín tá rs

pcia-

S pde f e le b a r á t; pchi-tiss feleséi; érücm c:?, 4 3 , I.; v. u. aszs z o n y s á g ; r c « í jc le iitc 5 e ís: fc g iiin , d o in in n hctairosz ta r? ; a i ~ á ( c ) ; Ivczclü ke- haivgsúIytaL iii, e lk o p o tt tá r s u l;

akszhss, iihsian

toáros (társ) sógor, íf7.ü5Ú*m
szolba

oarosz liir»nú\ fclescg; Irexdü /- 34. L zngQ- öísscköt, S -r képiiövrel súgót az iSssxckütött
L i. bállassá;; úllnf, tc h it tokon : pdfosiilu t:us, rdkon »tb*; n : sc h w ajcr^ íisagúiii — íu'iijoni, fjani, öcsém

húgO[ii-as57,oay koma (túr.s) cimbora szomázcd idegen vendég-cl iker árva
d a jk n , d a]* l:a

S2 (z):h

S Aitga pároáutl, rokon, tiltá atb. hovio-ss kuzöfí, p). kovto-hjior'osz Uar-társ szümbofo-sz öis/eküttt:t<:ibtín álló, sjícrzüdCí; 1 : r sciimí^szati küici vasi; *d dem. Icépzö idiogen-vsz műá türiibol való, iciilon fajú índekh-, S vendek*d sziveácn kU, megvendégel 29. I. ikd-osz haáonló; v. ö, I: "cminuá hasonló, iker orfa-ss arva diojhc- liá z a t v c^ et, á p o l; thak', S l : j táj n e v e l;
V. ö.

théié

anyaem líT ; (tej),

thtHoné

d a jk a

Mát*ka, Mátka tál. Ö^i s^okús, hogy a jegyesek egy máinak bizonyos napon (nálunk pünkuivíikor) máika tálai küldeníik, nielynek tartalma füleg kalács, tojáá $ib. Máilca tálnak nevcsték a lOgi "Orögök azt a tálat, melyben as árpakenyeret körülhordozták. Üseínkncl a mátka tál hojszátartozott az eljegyzéii ceiimóniához. Madza dúroian wíí^/^/ii — árpakcuycr; vmdz^fi^7n(;sz tál a kenyór kürüladásárLi; a magyar mátka d::in. íik;k jfurd-hi. A leijCM iy eiimoiijái lásd 25. I.

ftllat- és növényvilág.
A kölyök, A madárfi. Az összes e fosalonikOibc tarlo/.ó sza­ vaink sörö * 4 eredetűek. Nyelvünk kíiíónöseii gazdag a verébre vo­ natkozó kifejezésekben; itt a csupasz, a c-iipasz leginkább kiíejeíi a verübíiókot, mely tudvalevőleg a uiadurak közt a legkopaszabb. Érdekes, ho^y mní^a a míidár szavunk eredetileg a veróbfíókra, vagy legahlbb is n niydártira vonatkozik, mert jelenteje csupasz, Gömöri)en a madár ^ veréb; épígy veréb i:? porontyot jelent. A hellénben is szltonihosz minden madárfi, íőieg veréb, általában madűr/'^)
madár csupasz, kopasz veréb, veréb

madar-oaz kopaíz kopasz rüvidre nyírott; k : cs csúpatz 34. 1. bereph, hnph-osz köiyak', inngxat

♦) L o h cu cg cs. ho^y a S2ul;;a laiiulac. alakja a szojánilc, de valósziijülcg m ás töböl való: j-£vi*í>j-r, d ó r ól, tan y a; tcliiil a 3*í0í»a bCrCi* V. ü. su k U z kulcsár, -sá­ fár; szék^hórysz lo\*íÍ5t-3W)tja, A sz€kdltJ a nii:bz;iros le^íciív, alii húst szúkálló meri), niázsáló. A hcllőiibcn xz^k-uz" m er, mázsái, S s z í '^-k U m er; 57l'!;ú!-(5 partic alnk. Ili i$ látjuli, l’ .o;;y a szittyü n y tlv tufiűHa nclköl csak a döt^ thcn tai)o*^űló/.ik a tiyclvcs?. Mngáiól értetődik, lio^jy a met. a szitlyábül került be a s7Íávha. **) I l i n u ^a U szLr^uihyMiz a fcLrucc, in tft olyan ntiiii i c:»ipasz, csakhogy nagyban ^ nyaka, com bja tollaiUn, szucuya, farka alig látszik.

csurutos (csupasz) poi*on-ty kölyök borgyú, =^portyú bárány tokjó iinö gida, gidi koc-a, kosz-a berbec (ürü) bocs, boc-í, üsz-ő macska nyuszka, nyuszi puj-a, pul-i

sílufuth-asz, m et sztronthosz vt*rcb, mndárfi;
C3ürí = veréb, caiirdé ^ Cáipasz

scptfi'-osz, szpovmt g}’crinelf, áarj; t (d) dem. k. szkíiíak-sz, S hasonutva knlltk kölyök porKik-sz borgyii, t y ; gy fátyol fAgyol; boriú iakább szporío-ít, S porj^ kölyök arcú, S liaion, aráiig várán bárány 31, I. tok-osst tok-w-n köh'ök; tokjó éves birka giiuc állatról: nőstény; önci nőstény borju aigidf-on gödölye; v, ö. Auguszt Guszti; gidt tehát
kétszeres, gödölye pedig háromszoros kicsinyítés

hasz koca; -<i dem. k.; sílicder, süldő 102. 1 . bcrphasz, S hason, bírphesz (hrcph-) kölyök;
\: vcrvex

bősz, ö/tasz tehén; bocs a bivaly vagy medve kiC5inye; üsző a tehénborjú; -í, -ő dem. képzők

moszkfio-sz, 7tioszk/im-ss kölyök; v, 6, mackó, maci fiossziik-ss, fiossz:-sz, mossz-osz madárfi, kölyök;
-ka dem. k.; nyuszka inadárfl cs kis nyúl

pai*sz, S pnj kis gyemiek; pót-oss csikó, kölyök

Madarak, Kétségtelen, hogy az ide tartozó szavaink nyelvünk legalsóbb rétegGÍböI valók, hisz múr az ősember ismerte a lég lakóitt mert hiszen elsősorban a vadászatból élt. De a dalos madarak gyönyörködtették is. A madárnevek egy része eg)*ezik a hellénnel, itt-Oit van csak némi eltolódás, ami érthető, lia tekintetbe veszszűk, hogy vidékek szerint nálutik is vannak ilyen eltolódások az értelemben j pl. ktiÜü általában zöld harkály, de a Marcal mellékén fekete rigó; a hellénben is hieraksz ölyv és solyóm is; orni-sz madár, kakas, tyúk, s nálunk voí'íü varnyű; h za r seregély, szürke* nálunk dem* alakban szar-ka, jónos alakban (l^ssér) szűr-lúd. A madarakat nemcsak hangjuk után neveztük el, hanem színük után is: vörös begy, sármány, sárga rigó, zőki harkály, kék csóka, fe­ kete rigó stb. E madárnevek aztán oly ősi szavainkat is megőriz­ ték, melyek a közhasználatbói kivesztek. Kánya pl. sötétkéket jelent: kua?ic-osz sötétkék; htmio-sz kékre futtatott acél, kék rigó; kánya más néven kék csóka. E szavunkat csak a székely őrizte meg: kúna = acél jelentésben. Arany-mái a sárga rigó, aranybegy; mál‘ (mél~) alma, sárga. Lásd még a szur-Iúd és sár-mány madár­ neveket: szűr szür-ke, sár sár-ga. Érdekes a harkály fa-kopáncs neve. Ismeretes, hogy a harkály erős csőrével kopogtatja, kalapálja a fu kérgét; ^ kalapálás hangja messze eíhallatszik. A hellénben is druo-kolap^lész fa-kalapálp,. har­ kály; kőlap- kalap-ál, az olaszban colpire ütni, verni. A tik költőt, kiköltőt jelent: tik- szülni, költeni (madárról). A tyúk más tőből való: ikók-e- ülni; thók-osz az ülu, ülés; tehát tyúk

ártották: ^ssoss fkosz’ia) = szent. a daru hangjáról grw dm) babonás meséket költöttek. Ez utóblii alak (tk o k V. hoio^j. hatalmának kifejezője.). a. krattjr-c lárma karaty ol (tyúk) kratiz-. kikh!r\ S killl M t v nkikra v.*)' A madárhangokat feltünteti a következő táblázat: C 5Íríp-el ssirih-oss.).károí. tehát arany-járga (rigó) kúkkíik*ss kakuk karu^*. pac^it-ta. nipií-lcc ^pipoA szpidz-c pinty. küllő líallaj ia. száll (32. sípf**) de a cső. kalumb-osz bavár. píttypalatty /nig’ caicscreg^ fUlyltl. cáicsci*cg. szípó. v. f:i-kusx népetim. S szíput flityíil. a bagoly jjéldául jóismadár volt^ ez is a jelciitcáe (39. pecíir-ka a pityer dem. fUlyülü kosszitfo-sc n>ó. a mi szent madarunk: huni-. A tojik-ot a tolnával összekapcsolni nagy fantáziára mutat. o. a m agyar holló inkább a Öjjil. cl cldíiti járultkhang szpidc-r-osz hltyülö. 1: columba mái. tojó tojók aiakpárra \ \ Ö . »a tyákoL elültetni* kífcjczdasel. fakusz a harkály és a rigó is fdoméht u. a lieílénben elav. ö. A toll (5S. v. sziirínk-) cső. . ö. mony (87. a lvi. S pid. 1. S kamd.fütyül. S partic.(méh) alma. v. k).). V. mint a gól\^. kossafd-h(A a fu-kopátics mintájára. v. n t. a sast szentnek .öl. d : t : t y csörög (a ssarka) szűrig fütyül. síp-ít szpiíh-. . alakot ^sejtett. Toj elvonás a tojóból. ciíve görög megfele­ lője siiph-áu szívó. alakjai.lármáz. fclhaiigú alakja. k ü llü (löW harkály) pippiz. meg oKu. ö aliua raljosz -aL lo szj koltd holló? iiolló. S csirib csiripelés károg kning-iis*. !. elavult ké|«0. kmitg-osz I ia rk á ly . kamg. v.) éa repül (104* 1. h a r k a k ü lü . a caörct veri össze. L). horo^ kánya alakpárt. meg t ik tájak ♦*♦) A* ugor kotak Itasoiilatoáabb a görüs (lű ld harkály) m ása. 1. ö. zöríi" Ez utóbbi szóból való.a tojáson ülő. nict. ölyv. ciő. itt -a ücm. m e t. karó karák-sz. a csőr is.rütyiíl. toók) álmeat i\ türükbc iá: tauk* T&dk liiatuspótlóva! Io/o7^. hicrak-sz ö ly v kele-osz^ hi)Uo-ss^ kalli}. kú52-ÍU elv. ö. sip füly-íil sspiíh’. fíJszek (30. mint Iáuuk. pintyő pity-er (pacsirta) rigó fakusz. ö. ígei6*. v. kiiiió fülemüle buvár-gaUimb arany-mái kakuk lia r k á -ly . mikor kelcptíl (120. mikor a isarka cáör-ö".lármáz. I. ügy látszik. egyik faja a »lármás sas* vagy turul.-H < jnL > cu is kjUtu: halfaj korak-sz holló. A sas Zeusz kiscrője. u.) ctimonjaii már láttuk.A hellénben ide tar­ tozik a szMgk'Ss (olv. mert a nyelvérzék itt partic. ug: kolak"^) kuauihsz sötétkL‘k. hujó hajók (ázékely S2Ó). t (ty )= c á tüázö csű^zö. pípis*ke pinty. Egyes níiadarakat már a régiek tiszteletben tartottak. Imi. kCk rigó ♦) Kéhol a tyúkca megvan a ioj01:-a furma ii.zu ld h a r k á ly . v. k.

turul vcr-Gáe daru ^éni gólya túz-ok

^ssosa (hoiz-ia) ázent; a régiek szent madara turnl*^ m ct irat* lármúz; ^íármás sas* //<?;>-, S ver ra<;ador; »cse dem. k. gyit pisszenés, gyenge bang; gni dru a daru lianj*ja; S thtrn; l: ^rus, n: kraiiich, h; g^rangűéíu-óii jajv^aió, panaszkodó; a dobosgém pana­ giutlú^n torok (\-öl{jytorok); I: gúla torok; v. ö. jruliuinklun hoi$zű*nyakú ólisz túzok; a l'ülrÖ!, az éberségrut elnevezve; t\> 0us2t íiniiz fül; -ok dem. k. o}nhss madár, tyúk, Icakas; n y :j : g y varjú sürig- fiiiyüíi csícse^(^g Pszar seregély; szarka ós seregély a >beszélő* khtd-as lublclcol; hsér, S j:t/> szürke Upa*sz kövérség kükkas* kodácsol iík^ kikölt; ihók' ülni; tkok thQQk'OSZ ütő, üléa fás^zián-osz u, a.; !<appan; kúpéit
szos han^ai

varnyú sürcjjc, sereivel y szar-ka lúd, szűrlúd liba kaka$ tik, tyúk fácán, kappan A bagoly (39), kárakatona (102), gúnár (55), sólyom (33) etimonjait már láttuk. B o g íir a k , r o v a r o k , h ü llö íc Itt is gyakori a hang után való elneve­ zés; légy: líg-:ísz ;túgó; zúg, S lőhangnyiijtó líg, a németben flíegc; dongó fthcngiysz zúgó; szúnyog; ftkoiig-, S th:sz zang zúg, zeng; zúg = zuug, zunog, Trílcsök irfitiz' cíipcl; -k képző 61. 1 . Rajzani szavunk U a zúgást jelenti: wVifr, S rüjz zúg, a szárnyakat gyorsan rezgeti. Sőt bogár szavunk alakulá­ sára is halássai volt a L>ú^ (ű/tk-, zúg); ctinioiiját lásd 63. lapon. A darázs is zsibongót jelent (47, l.). A méli a mífvészi alkotót jelenti: m/k/i--, S w/h kcsiít, tervez; a pók pedig lialószövöc (48. I. alul). A szöcskéhez hason­ latos szóalkotás a bolha: pa/l" ugrik; az elliasonulásra v. ö. pálla pálha alak­ párt; a meL alakok a szittyából kerültek be a szlávba, németbe; blha, floh. A székely péterkc (tctü) nem is népetim., hanem egész tiszta mása a szittya phetéicr fphűmir) tetü szónak. Pióca a szívó (63. I.), szú a féreg (SS. L )* moly a lé«y: miti-a, S viis,j\ Csiga a halk, lassú: (szitka). A hang}'a a Iiancsok. vagy handsck után kapta a nevét, inely vakoudok-túrást s ehhez luisonlaros hangya­ bolyt jelent; hant is, melynek — mint láttuk — görög megfelelője kad'^, S kand temetni. Lásd még hernyó (21), Icpko (80), cserebogár (34), poloska (115), suú (SS), kígyó (57), vidra (24), varangy (47), rák (90), hal (86) etimonjait. Giliszta (galisztya) olÍsziIu~rasz csúszós, siklós; Qlisz(ho~ss; giisskh-ross, S giliszh tapodós. Sárkány tlarkdn mct. drákon, S zdrkdn u, a. Csáp Iiaph-, S szdpk tapint; a németben is fiihlkoni tapintószarv. Fulánk fahw^ion mé;ges pók, tehát a fulánkos; a szó eredeti jelentése henger, aztán íz (mint testrész), s az 6'sgörügbcn fulánk is s eire céloz a mérges, fulánkos pók jelentés, HázE- é s v a d á lla to k . Ami a ló eiimonját illeti, aligha tévedek, ha az <ilid! buzdító szóból származtatom. Kétségtelen, hogy a görög ige is innen fakad; jelentése űzni, hajtani, lovagolni. De.egy másik szó is érezteti itt a hatását: Idf-osz, ~ía süréuy, sörényes liái; a *lov« ennek szabá­ lyos megfeleltje* A pnripa (24. 1.) ellcutéte a gebe vagy gebei képhc-n vén, evőllen- A székely >kabala* ló közelebb áll a hellén kabiiUé‘S&= \< > alakhoz,

mint. az olasz cavalla; de kabo-Li (kuckó) görög nicgfelelóje ^kaph'f-sz klvAjt, üreg; -la itt dcra. A barofH» birka (47) ci bika (mika% S büka) bügO hangjuk után kap­ ták neveiket^) A bivaly (24), ökör (93), szamár (33). disznó (102), juh (35), Sjulya (25), tnéiies (57), csoidu (34), kan (24), kanca (63), Iga (33), iároni (109), álladtó (126), gyeplő (93), oátor (87), szektor (109), tar^oiíca (103) etimonjail már láttuk; ide tartozik mc^ a háni hamma = kötéi, bilinc?, hurok; aztán a kantár: hculór szurlcáló, sarkantyúzO; heyUa-- -r képzővel is; keiUron ösztöke. »Nyfíg< va^" *nyi2< kötél, mcUyel a lő lábát átkötik, hogy messze ne kóbo* roljon: p iű ^ mcíjzsinegtíl; ptu^h nyuj^öz. Lcg-cl szed, kiválo,íat; igen szabatos szóalkoláá! Mert a legelő adat csak a avát vűlügatja ki a takarmány* nak. Láttuk a buzdító, serkentő* szavakat ís (7 ; kón te-1 (kényszerít) a hellén­ ben hcnte- 5arkantyüz, ösztökél. A székciy pakulár elimonjdt ís láttuk már (61), bojtár pedig botor vagy bojlór pásztor (bojtár alakra v. Ö . bódion: boidicn), A kutya (57), kuvasz (53), komondor (63), kopó (22), agiii\ (92) és puli szó­ lej tcseit már küzühüic. VIzs-la ís vizsgáló, nyomozó: znsc’ (eid-, vid-) vizs-gil. Ami a vadállatokat ilkli, a »vad« szó elavult a lieUcnben; de igealak­ ban megvan: ssfad-ai- szilaj, rugdos, kapál; szfada-no-ss szilaj, vad A szarvas mithologiai úllac is a szittyáknál, gyakTan használták díszül^ sőt szobor alakban is; ezt mutatja uz a szépen kidolgozott aranyszarvas is, melyet pár év előtt hazánkban találtak. A szarv etimonját már láttuk (SS. 1.); az agancs pedig a görög akauiha tüske, a hal tüskés gerince, és nem az ág-ból szájmazik. Az oroszlán curosz-lcon vörhenyes oroszlán. ílogy őseink ismerték ezt, valamint a párducot (pardoss), a tigrist (ti^nss) és a leopárdot (le<jpard-osz) kétségte­ len; egyfelől értjük cxt a szittyák lörténetéböl, másfélül abból, hogy a kacagányt e vadak- bíírébül kcszitctték. Levente szavunk jelentése is oroszlánbör: Iconíét S hiatu«pótlóval l<n\Tde, a görög Íróknál meg Leuntin, a »párducos Árpád< fial Olajom szavunk görög megfelelője vióni-osz^ mdom^, S hiatusp. mojofn gúny; mámor gúnyol, majmol.**") Mókus moaksz^oss pele.^'^) A róka (24), bölény (92), szörny (37), zerge (33) etimonjnit már láttuk. A medve nem görög eredetű szó, de a hiéna, krokodílus, elcHínt meglelelöi megvannak a hellcnbcn is. Növények. A fa — mint láttuk (40. l.) — növényt jelent: poa; az őrségiben >fua<; a fü ís növény: fha ffu- nő). Majdnem összes fáink neve görög; egy-kettű szittya alUoti?, természetesen görög tövekből; pl. a cserfa keniényfát jelent (43. 1.), úgy mint a latin robur, mely szilárd és tölgy; a tölgyfa pedig oszlopfa: ssüH-úsc, S dem. iiil-dc. d : gy tnl-gye oszlop. (V. ö. setclekk'osc, synkoi»éval szfelkh töke. A szóképzésre v. ü. mes-de mes«gye vwsr-bül, tehát a középen levő, két birtok közt levő.)
A növény nevek, füleg a gj^ün^ölcsfák nevei részben egyeznek a német
*) A M. T. Si. tévcacn vc»2i egy tö alá ezt a két izót; nyilvánvaló, hogy a lö és kuckó közt nincs ácmini kapcsobi.
♦♦) Bak^ bakkccske a szakái u tán ; v, ö, pakon-part, n: backenbart; itt k ét­ sé g telen a ném et hatás, m ert az Üái pakcn szavunkat mcgváUoztatCa; bock azonban a szittya bak átvétele. Kecske a j;oru«ben eredetileg sz/.ksz (n : zícííc), sz:h S k ia ^ kies; -ke dem . k. E setleg hrngcscrés, mint s^öcike ssGkcic helyett. ‘ V. a. homefcma kt'pmá;), hasonlat; 1: sim ia majom, sim ilb hasonló.

A pele nagyon haitoníatoá a múku^Uo/, mínclketiö rágcsáíó cs a tukon cl, fcltanden hosszú farkuk van. — A pucok va-;;y poc S m:p ///r- egér, gócány; Oi^e hürak-sz cickány; v, 0, bicsak biciíka. ^ Sünüisznó rzű-sz disznó (lem. alakja (^n).

és S2L\r cln^vezé:íeU*lcel is, sol az alina^ i;5'riinÖlcs» Arpa a turükkel ii, íu ugorral talán egy se, de azcrl itl /x, a fcgtilomMr rgy rJsse a magyan bán i'S a hciU'nbcn ran meg, pl, ino*;yt)ró: wrtkcr'os::, S Iiasonulva mnkoro niandub, tk. kcinényniajjvw^ lígyinint kixrnon dió, minden Ciontániomű í;yüinölcií. Galy kal-on szái*az fa; íövc kai, k a f iwe^gyvil; para-fa pitm-, met. firan^ss puha. Orjjona orkkané, arkUana sövény; orgona ncpclim., bár a tudo­ mányos neve syriitga iá $ipot jeícnt Erdély határán vadon is tcnycsz, még a szittyák honoiították me^ itt, mint a tulipdntot. Fentebb már UUtuk a fancveket: barack^ birí, cicresjsnye, gesztenye, olajfa, pöszméte, bükk% berena, jcj;cnyc, topoly, bodza, boroka (a 98. lapon), g>*ümöics (63), alma (20), füj;c (37), dió (102), som (115), naspolya (91), éger (34), nyárfa (92), fűz (22), borostyán (31), erdő (49), liget (64), bokor (63\ barka (-tó), csemete (3-1), rügy (91); hitluk a "abna, fílzeiék és fűszer, valamint a gyój^ynövényeket is: búza (46), árpa (33), gabona (53), rizs (25), paszuly (24), t(5k (37), laboda (24), saláta (37), toripa (93), káposzta (55), vörös haj ma \haima), gór* dón vagyis fokhagyma (szkonhn u, a.), répa frapttss), cikóriA {kUikoria), cékla (szciUíon), bors (persz-hs pcrsa), papri-ka bors, synkopéval pcpn^ka), burgonya (pnrigono-iZy synk.: pnrgono tűdben készült, süít krinupU)^ krumpli {krai:ibalc-os2, synk.: krambU sült)»^) petrezseiem (38)> kapor, ánizí, kömény (24), csombor (36), bogács (31), áron (26), rózsa (37) cs a gyógynövények a »Gyógyítás« című fejezetben. Len (24), csalán (35), kender (61)* A takarmány-felék közül emh'tsttk meg a csalamádét: tkalama, S csalama sarj'ú, ihaiamőíiJ-sz, S cscJatiiódc sarjú-féle. Sarjú, sári: kor^oss, S k is jför sarj, -i dem. k. Bükköny bikion u. a.; n: wicke. Széna sajátlagos eh-omU a szénagyűjtésből vagyis Összegyűjtésből: j^j.v/ívrf- összegyűjt, (v, ö. dió, bor). Ló­ here (91), szalma (36); pai’é (54), lurak (47), hínár (4S), nád (49), abrak (26). A szőifí etimonját iáttuk (23), a must ázó eredetet is bővebben fejteget­ tük (104). Érdekes a bor szófejtése is. A hellénben pro-klmmit elo-Ié, bor;^” * * ) a Balaton melléken az »elóMév« az a must, mely az összezúzott szülőből saj* tolás nélkül foly ki. De szittya sajátlagosság, hogy a praepositio mint külön szó is szerepelhet, mint láttuk a szénánál. Különben megvan ez a hellénben is» mert pro-khooss boros kancsőt jelent, tehát khoosz kancsó és pnf, S por, búr a bor. Ehjiez hasonlatos alkotás a cipő szóé: biipű-iíV, szilpo-lDr cipőt oldani, tehát ssiipo a cipü, pedig eredetileg »alul« a jelentése. Hasonlatos ez továbbá a fakó hikó ló, hizó hízó disznó helyett kifejezésekhez. A pro^ S por tehát »eleje<, a színbor. így jelent az elő, eleje*'"**) magában is >őst* elő­ szülött helyett, a hellénben pro*gon-osz ős, a mag>^ar rokon, A szőlőre és bon*a vonatkozó kifejezéseinkét már láttuk: balcator (8), murci (36), vinkó (29), karcos (47), csügör (34), a cigere vagyis vadalmá­ ból készült bor más tőbül: szikéra gyümölcsbor; fanyar oimir-iojt, S viniir rossz bor; lőre Jlaiiro-sz rossz, hitvány; n: lau; törköly (47), seprő (114), ve­ nyige (29), szőlőcsíip (^4), töpödt (57), aszott (117) stb. Valami harminc sza­ vunk egyezik itt a göröggel, még a kacor vagyis kusztora, kuszter-ja (szőlőmetsző kés) is a hellén k/asstcHon kés. Kac-or etimonja: sekhas- vág, hasit; -or képző 61. lap. V. ö. kasz-nl, kasz*a; v, ö. még: has-ít,
*) Burj^onya és km m pli te h á t ősi szavaink, de tcn n észctcsc n nem az am orikat búr* gonyára vonatkoztak; r c ^ n a sü ltet értettek alaltn, teh át a sűlc tOk is >knimpli« volL A burgonyát Dur^undiábol szdnnuztnini, kissé n ie ré iz ; burgungyú-t várnáukl
#it.) ö ig ö iü g , nict. nélküli alukja a númcLben

ivr,

lilö, elü reí aló! íT.Vti/=*rajla!

hajt, Uz; elö-nyom ul, clé-halad.

feí'-ma thér^a vadíiszat. de ezeket a >Hadviselc*s« cimíí fejezetben tárgyaljuk.. nyom iszniat^ szimat lép (madárfogó) meg-lcp kclep-ce vérem l/ir (vadfogó) háló hal horog gyalom (háJó) kürtő (vejsz) vejsze. köt halt-oss tengerlakó. pöndürít ssi^ntt-oH gerely. halfogó horog úszója kar-a fc. úütcs. tk* a varsához tartozó >bot!ó«. a sQgér sárgás piros i'kszókkak ffiko-.esik. mellyel a halat kikémlelik. zuhan» ver. szigony plóto'ss úszó. ossim szaglás. kca. i> . -csa dem. kicii. k. fiz. halictiss halász korak-sjt horog Un-. tutaj.. I. Meglepő a halászaira vonatkozó ki­ fejezéseink egyezése a hclénnel. Kacoi* =* szüTöinctszo kasza. ö. fukiss halfaj. 136. venyige. ö. v* ö. pariltya. így az ősi szavak nag}' része kiveszett. k. kar szűr. halászat. fül rezzent. mindkcltü ^örbc. harcsabajusz! caik. a Balkánon valamirevaló folyó alig van.szagol. Nem játszi ikerszó tehát a giz-gaz. S viscn fűzvcsszö. ^udin-óu nyomozd ossiné. k«sh-cd i9 iúTicn: raállik. mellyel a halat a var­ sába kergetik kéntross tapogató. I. I: funda. melyekre őseink vadásztak. veisz. 34. V. lány iiány. t: ilim kürté varsa. pedig vegyük figyelembe. fisz. tehát háló a fogó. szimatol Icb* (lamb-) megfogni Mep* titokban tesz. Az előbbi fejezetben mur láttak a különféle vadakat. . Most meg fegyverekről kellene szólni. póta harcsa sigér _________ *) Kcs-oü. pondör ^idwa ismcrtetü jel. bajii?z. ő. a harcsa nagy f^jü. szO'ke hajító. lap-ul klep-osz. Gaz iá rnnen. -cc dem.ofa. a vejsz vesszőből font háló orssa* (ornn/tii). ö. S ktUp ravaszság. v. v. tehát a levágott ág. lopva (ktop-). S varssa fölver. v. kc£. v. hogy az őshazában a görögök főleg a folyamokban halásztak. és a pluta is ús7. v. tehát a met:i{0. ö. S ilin háló. vesz varsa.. záss fűz. de v. k.szak-ad. a pcndöt a halász kanynritással (mint a parittyánál) hajítja a vizbe. d. -r dem. s mint­ hogy az új hazában.fon.elfogatni. in­ kább a tengeri halászatra adták magukat a hellének. oszma. nnadarakat. szigony pluta. kerítö(háló) oisstl-ss. sjtakad a ruha. szphondül-oss orsók-arika. khéhen. fcT. v. S dór hál. vorsa gémics. oís^css. 5 ssükii’ pirosit. Giz-2®** ssk/éíz-a apróra hasogatott fa. ö. kém pendcl. fogás. mert mindkét alaknak megvan a nicgfelelujc a görögben. varsa szphcndo-ué elhnjitás. láttuk a vadászkutyák fajait is. tkéí-aqrozz vadfogó hál.*) Vadászat.

kiegészitcskcpcn említsük még meg a következüket. ponti. szpéhm^ barlang. fíiiifi-. kopőtyú kapu* ícldczik. A latinban 15 hajtani* kormányozni. a hellénben ez a forma kiveszett. -d dem. khitu hia rejtek. iittsz. -ka dem.^) ház othoiT. bárka dem. gödör. ánját faját sem kimélií süllVi sziVfil^ pnriic* ssi'tfó(u) ragadozó szigony (kopoltyú) /^sziikh* Iclckzik. honnaón a hajtó. S szrh és hiatuípóiló v-vel hn'ü-z !)ají. 1. S dem . bútorok* A házra vomitkoisó szavaink szinten göfőgercdetűek. Az eresz a megtámasztott. gyakran eresz alatt van. dúlikh^ hosszú.mázol. padlásra a feljáró *) /-fászHa. hajó {2l\ :=ajlca (32).osizü evező. pl. lak hajlé-k Clreg barlang ottss^ia vagyon. IttsiU r há«. a liáz padlása. S mií^* olvaizt« csepcgct (méz).út iiíAr láttuk ezeknek a szavaknak. 3 cnkhel~na. hevez szeft-. lokk-oss leshely kojlé üreg orng-tftn. ö.ban megvan.meny (menyhal) ntatu'iss. rar-oss ón ottrosc gnjtlóca. hogy e fognlomkür is minden i£cben gOtög. S hotkon orhon. Ivázi eszközök. odú. A ház falát fehérre meszelték: miasz.(mia-). Naszád uuiftsz. V. ro^e\ *vro^» ré^ üreg phanw^ hegyüreg. hajó. Nagy r*hy. v. képző. Eszterhéja tk. pontj. Uátka bdr-isz csolnak. fal-osz fehér. kormány. de m t n i oigorüg szó megvan a ázittyában és latinban. csolnak (34). árboc). hajt. mész. Dali-evező a l'. az on neve vicl-jkek <kicnnt inás ponty pouthosz lenj^eri. S aplak tábla* Feltünő. tinn-hal liun^a linihal fogas /aq-ass fafáiik. hiú. Maga a ház tulajdont jelent. S min kis tengeri lul. v. ö. k. -da elem. dolihh-erclmoss hosszú evező. innen a neve: piak-sz. komp (!4). szin. árnyékos. Ivormány hanuon-ia összhangzat. örfihsst S ónig godOr. oszlop. ö. ponty anf^olna eukheHan. patllás. . koiniányoz. továbbá korma.^ több épület jelentése: sötét. S viász-. I-ásd még: hidas (57). crehz-ma. < 5 . A ladik a ládából Az dem. k. verem. gálya (33). v. partic. a iiiény tengeri hal is! garda ^iir-iscl:osz lialfaj. n: haus kktkón. ankalna u* a. alak Iclietett már az 6'sgorögben is. 114. lüp így nincs meg a hellénben az tirboss (fa. az oszlopokon álló: ereissi-sz megtámasztiís. tszúkhdti Iclekzö kopoltyú.*) tető pedig Ihe-tosz a föltett* Az ablaknyílásra ablaktábíác aikahnaztak. tartomány liik-osz üreg. vitoi (a (29)..ösztönöz. Evez. 3 eresz támasz. de au ola. kcpzővel.-t/. kuputcsz lélekit<5 A hajójdás üsízefügg a haiuízratal. otthon luk. tehát fal. harmú-s. H lakás. a hellénben is: szkiasz árnyék és félszer. ícivaC^zcícs.ösízhangol. tulajdon.

26. k. v. 1 . ö. -la dem . kies ajtó.tár-hdz (kam ra) kunyhó. csapszék kkia rcjíck. ó-ind: chattra. kuc-kó kusor-nyó zugoly dugapz (rejtek) kabola (kuckó) kalit-ka ól isztina szék (ól) hiú. kalid-ion kalitka.. S d ó r h ír ürzo. isztina sövénnyel kerített szck*osz bezárt hely. bcfüd. S n járulckhang piuíhe pince khanuU rosz völgyiorok. kiihosz. Az udvart. s M i é áruyékíödél. ssketn-khia. karókcrítés sznj. S d6r tiiM cíW z» tartogat. sutu kas kaliba (viskó) góró (kunyhó) karám (ól) m öge (kuckó) ku5z-lik. a palánk tk. árnycUot vető. S vészük csend.ihüf‘) szó. kam ara u. kuco i-o g hnssarO'SS‘b<A kttscar-osz dem. népetim . mezei lakás S dór karáut búvóhely nutkko-ss zug. kalitka ól is! a n N s s istí^lló. kntlar-osz üreg. S sár. híja padlás. u. va?. árnyékszck. ól. v* 0. S vak tartóhely. sőt gyakran a birtokot i. mert sövény már magán Í5 fonottat jelent* palánk^ -ng söv-ény es 2tobor (kerííé>) tanorok kert geráda (sövény) phalang-ai palánkok. alakja: kusor-nya viskó dokhiú-on. skút schotte. ö. dem. k. híja fül. üreg.s bekerítettek. sziif-osz. sut = kuckó sskia ss fcíázer. búvóhely kusz-osz üreg. S cszuph. rejtek. vak-a. ácm . scatt-iss födélxet. garád p incctorok ktectno-n birtok. csűr piihc'on. ö» s z k h s z ám y ck cs félszer akhlu-sz sötét. ári\yékos. -or képzü. niak ssüf-áiy szUph-. -or képző kít'ano-rakh-osz tanyakerítés. tanotok ^ bekerített kaszáló khort-osz bekerített ^nradia vesszufonaJck. möge valam inek a liátulja. ízkoter-úsz sötét. v. kút szoba akol kóter fészök pitar tornác pince garád tanya csárda kam ra szk c -n / s^ln. ö. kerítés vesszőből font vag^^ élősövcny. 54. -c dem. a kertet. hiú (lényegtelen tárgy). zúg szín sátor sut. fiil-k c vagyis vakajtó oik-osz. garád . istálló. ch*id befödni skő/o-ss árnyck. fon. Uri-ss:iss tartóliely. flil-ke vak»ablak gödör. sövény. pitvar. schatcen. ü. hiju. -da dem.. v. állvány sskiaeH ou sátor. l kisci-in-osz süvénybül való. tá r dokhosz tartó edény sskapho-sz gödör. csór pusztai lak. v. clüháü. v. kas a vesszőből font hom bár kkalüha viskó khóré álláshely. ól. s s k ia d ^ beárnyal. au N o n kunyhó. bele-tcr (fér) sskt:-m% S d ó r szkntt-osz k i u i y h ó . S d : z zo kh a j tartó. k o tcr töm loc és ól héssiikh-ia. kezdő c* elkopott ihnron clííliáz. kút aUu ah zopko-sz hom ály.yon khór-a. k o n y íu í/r-oss.bekerít. v. n. n: fach. m agány fpithnr'óv. k.

puig-osz nyűg.. khítt^oi gálák S r'rt/ IcűTal. zabola elv. a szobában pedig ott terpeszkedett a banya (23. S kengyől csipővas.. késa hám.ikndúlyoí. h: kcii/roii\* v. kentár isziiké! késa. hanem ösztökélő is sztig* (szííz-). istállón és trágyngódrön (24) túl a gondosan kigaraszolt (kkarnssz-) széni (s::tir€Ój^) mellett asztagok (62) vannak. S hia hely). csig-áz szkciiosz szerszám. stkhed-ia híd hodosz út. E g)ik dialektusunkban csatló alatt a szekér hágcsó vasat értik. Kályha is azt jelenti. nyűgözni = béklyózni havima kötél. C i. szipní. -ár dem. ösztönöz. -a dem* k. ö.. a határ gyakran ösvény^ mc5«yc (64.készül iga járom z:lgo-ss. ö. v. mely nem a görögségből való. a kút kávája (27) gerendából készült. n: sattein kész-scg (szerszám) szkeiloss szerszám.harapófogóhoz hasonlított. fogat szipk. keiUid szúr. a disznóólon. kerítés. ösztökél. . Icorlátol.). kszű 'roiz vagy part.Szóval három-négyezer évvel ezelőtt ís olyan volt a szittya házatájn. E fogalom­ körben aifg van szavunk. L). Tűzhely. u: ziehen szfékó* összeköt. A kengyel legrégibb alakja csipővaslioz vag>. húzni. a kantár nemcsak fékező. a magyar alak jónos. alakja."átoi khi!Í"Oss rílrííltütt. v. Kürtő a görbített AV:t2. t: iplik apolac' megragad.korlát. feltartóztat. borázda (31). kotlát "át fal árok. innen a neve. hogy tüz-hcly (kai. alakja a kavtijtnak. kcndid-a. bilincs. álladzó. a cscpléshcz (55) készülnek. v. kohidz. kemény is innen (kamtn). S iphk font mű. fal-osz fehér orttk^ ontg-uux árok. Kapa. ssknlaz. sark-kantyú. khia. a keinen-cc dem. v. az attabolcnss inkább a csatlós. harapófogó. 126» 1. a konyhait nevezték pórnak ragy pór-helynek (116. phk-oss.levakar. kötél. kasza (57) pihen mar. csatló Jtgyzet A kengyelt a regi görögök nem ismerték. liajt. kmu-. az üsztortin (122) vagy ágasfán a háziasszony köcííögei száradtak. Odább. Odább a csatlós fogja be a lovakat a szekérbe. csapás (45) volt Az udvaron ott voit a gémes kút (23) a váliival (2S) együtt. A patkó a pata dem.szívni. kem ence minden rendes háznál volt. a [órasegítő. I. Iríd határ . S k»ij égni. gátol. kisa-fa kengyel pc^O'Sz kötelék puf^iz. ö. te. kín-oz S kcnt-ar ösztöke.).üz. S ü^a ign. kénysze­ rít: kinc. mint most a magyar paraszté. zaboláz kénte-t kantár. feüiányt. csatt szatt* fulszcrszámoz. sarkantyúz. zászló ászló hárma az összefbglalt. fék békó nyü!<öz.aiegzfinegel. 1. csalt elv. S ísziik. A városban lakó szittya szerette a kényelmet. ö. szfckó^ma kötelék 5zij» szivu fék-cz.ösztökél. míg a learatott éiet (khiL*) egy része még csomókban (85) hever a tarlón (88). ami megfelel a kengyelnek. csatol. nyűg hám gyeplő abo az.

b c v tá c lt ábrákkal Fckilsí-ik. tehát >tollaságy<. toll i'SS). A^g-osz (olv. -lya dem. álíatburök. ö. v-r-. n: kcrze.A hellén a lap után nevezi mi pedig az oszlopok utiln asztalnak. dem . toll.(kiirio-ss). De ott volt még a nagy szobában. a zsámoly. az ugor ing = ég. dóros alakja: zuisz/tk. Kiegészítésképen szőnyegek. a kanapé. ihalp. vagyis pótiónyujtás). az ágy vagy nyoszolya. melyet sással vagy szalmával töltöttek meg és pokróccal vagy állatbőrrel terítettek le. s'. ♦♦) A 75J. 1. épúgy. A tulipánt legkedvesebb virága volt őseinknek és nemcsak a hídára festették. koppaszt. Vánkus ('. ♦*=>) A 7w/-. mert ssfu/-os2 oszlop. A vacok ma már nagyon silány fekvőhely. alakja. terítőlc. euphonicummal aszlttL Mint ismeretes. a szövőszék és rokka is. olyanforma kifejezés. pT . í»ira«Ji kot. az égés. sőt a zalai nyelvjárásban még eredetibb *nyósz-t< formában.a ícjct búiin^atva igenei (jitubólint. fckss-ik hanncscrível a A plhcnrsrc vonclko7.)x:''han5cscrús dctn. A szittya húz berendezéseben fontos szerep jutott a bútor­ nak a legfontosabb az asztal» a láda. A'nyoszolya jól meg volt rakva ágynemiíveli duzzadó vánkusokkal és dunybakkal. Az asztalnál a legjellemzőbb jegyek: t. nyosz-t =« tép.hevít. / . képző. rú-.). tehát íarajiványos. agg = óg. lángol. (a szóképzésre V. Lá/A. Nevez­ ték az ág3'at nyoszolyának ÍS| knosszó(u) alvó.i5 szavainkat már láttuk (119. a legrégibb időkben az asztal nem volt »mobil«. a fészök: Juszükh. luUp-ant teliTit az égő virág. de hímezrek a ruhadarabokra is. mint ahogy — mint ismere­ tes — a pohárszék sem eg^'éb^ mint lábakon nyugvó láda. láda.*0). Thalp-osz a hév. paplan a takaró .mcíjfagyasRl. gyékények. a pad. A nmaasz. ang) fiók.**'"^’ ^) A tulipános láda legrégibb biitordarabunk. Van gyC-itya alak ia. da gyertyát iá m ártottak viasiból*) iá fagijyűból^^). láda tehát a rejtőheiy.elrejteni. synkópéval »vaszk<i. majdnem a mennyezetig ért. hanem a földbe ásott négy oszlopon feküdt az asztallapAz ágy legprimitívebb formája volt a deszkából összerótt fiók. a szekrény és téka.umtctt. foszt. ellátott. nem is mint bátor. egyik-másik szittya dialektusban pedig nosz-anla* vagy nosz-óla : 7}tnoasz pihe. a láiigvírág. E fiókhoz később lábakat alkaFmaztak. aula vagy anlitz fekvőhely. Krtlckcs a szuDuysO etinioívja. A tulip *) viasi. mitit az »égőszerelem« és a *!ángvirág<. Jelen­ tése az égőpiros virág. tehát alvóhcly. ha. k. antk-osz virág. több dialektnsban még »vaszok«. A világításról Í3 goncloskoduU: a lámpáibíin (hmpasz) olaj (elaj-cu) égett. oclahajlik). i/rfJu viasiiyiírtya. ^/taoss ő^görög szavunk igei alakja meg­ maradt a székelyben. hogy oszlopokon áll és 2. hogy htpja van. S vészük alhangú.

a. a hrilouat kiterítem: kf^n’ifz'. gyékény. szekrény. V\ ö. arra vánkus^okat helj^eztek. a kifényezett. áilatbőrt vagy gyékctiyt terítettek. itt a *pohár-szék< útbaigazít. a jelentése alacsony. mely még ma is íilőhcly a népünknél. tulajdonképen a betét (tilbémi). a művészileg kidolgozott.lépdel. tuli-piros.fénylik. S fen.. tapos. alap stb. rajta jár.mcgnyú?^ kicsj rcic tü jöl elver! A terítő több 9tó hnliáa nlatt alakult ki: a vadat 1etcriteni. van fény-kŐ alak is! Szekrény több dialektusbaa ládát is jelent. Tükör is a kifénye­ zett. De jelenti egyszersmint a tőkét (tőkepénz) is. rin-é (rlnc-) a kipallérozott. A polHer fényesítő. Szekrény szckh-rín-é a kiféayezett láda» a politúros.mellckalakjai a >tuli< és >clali<. Ezért ha a láda oldalaira faragványokar. Szck-osz zárt hely. hanem a ládába való betét. a tetejét simára hagyták. poko* ezzel befed. ♦) A üeresca nyúzta meg a* állatot a rítani illő pompával. domborképeket alkalmaz^ tak. deirisz bőitakaró. padló. a lieílénben (fické vagy théka tartó­ hely.törzsalakjai) bezárva tart» magába foglal.alakból való. sőt paí-osz még lakhely is. A hellének nem ismertek. Xe a mostani formájára gondoljnnk tehát a széknek. fen ma már inkább >élesít< érte­ lemben használatos: falii-.*) Gyékény. hanem a ládára. láda. mint a pad vagy padlás. Tehát a tőke jelentése a >betét<. A deres állatbőrrel leterített pad volt: derasz. ieükh-). n: schemel. dikény szteg. A téka is Ősi szavunk. ragyog. A szittyából átjutott c szó a pcráába (dltlbcnd) cs a Icjjtöbb nyelvbe. ami a láda. kipallérozott (tukh-. en-théké töke. S hasonulva deresz állatbőr. bé-vta szék. padlás szavaink kctségkivul eg>' gyökből sarjaz­ nak. Néha hátul támasztó léce­ zete is volt. a tojás »székei. A fénycsíteshez lakkot használtak vagy pedig fcn-kővel csiszolták ki a fát vagy ércet. paielép. káposzta >s z é k e A szék tehát ugyanaz. pokróc pok-osa szőr. szekh-. hiszen a pad is jelent ülőhelyet és padlást is. kapital. Szittya vándorszó! Zsámoly khamaj. = nád. a hellénben khamaidzél-osz. A szék etimonja is érdekes. th*-. S snmédcl vagyis sámedli. A fén-kő a dOrzs-kő.(ckh. szőnye­ get. ülőpad. lépés. a holtat eltaka­ . Honfog­ laló őseink maprukkal lioztiik kedvelt virágnkat és sok helyen már vadon is él. A kanapé annyi mint nádszék: kanna. zsámoly. S Ü r ít tk. szikh. süt olt fcszilctte ki a lehiitott bőrt U. -ény dem. a hellénben ís batkra lépcső. elejteni: tJnreii-t S U n *f. k. dcili-veres. csakhogy nem a takarékba. A nemet lulpe a ihalpo.beföd. Pad. bad-iz.

púk-YOss gyapjúból vagy sííírbőí I:ész(ilt takaró. Turak (gyékény): túr- mct. ihrtt-on káka, 63. 1. aS2tal iítaUoss, S cuph. asstnl oszlop, tk. oszÍopo.s ágy asX'CSt (ang-) fiók, láda; ág vagy Agy pőtlónyujt. nyo 3 zo-1 ya knosss^n, S uosssq alvó, tcliút alvóhcly; v. 0. noss^ atűa, mss-dia fiunoüss) tollaságy vacok, vaszk héssttkh, S h : v dór vaiznk; v. ö: fészök láda S Iáiba (laik- elrejt) rcjtöhely, n: ladc tulip-ant tka ^cis égés, anth-oss virág; virág 5zók (láda) ssvk-oss zárt hely; a láda ülőhely isi kanapé kana-hc*mtx nádszck; hmiua nád, bc-ma szék zsámoly kbamaj, S sainaj, n: schemel alacsony sámedli khojnai-d^cl'os^, S samcdd zsámoly szek-rény szekh-rín-c ki fényezett láda poU-tér polutir fényesítő fén-ko, fény-kíí fxihi-, S fJa- fónyltk; fén-ko a fényesítő
tük-ör téka tőke (pénz) pad, padló hinta, hintó

tíikíi-, tiiikh- míívcszileg kipallúroz; -or k., 61. L ihéké tártóhely, láda tkeki, nt-íhckc a betelt, kapital bathra lépes, Ulupad, alap; bad-iz-, palc* lép, tapos, rajta jár; pat^oss lakhely is k!in-é, S dem. kiula, hittfa ágy, gyaloahintó; klin^
hajlít, hajlik, "orbic, oldalt esik; v. 5. csimbalódik (hintáz) sznmpall- in^at, lük, lebeg, »himbálódik <

Lássunk még néhány kifejezcst a zárra vonatkozólag: zár, ávár ár-, bár- (szdr-b6\) összefoglal, egymáfiba ereszt, illeszt, zár; ávár árár (árár-tssé-) elhasoniilása kul-c?, kaucs ila-, klet-, m et. kai,- kel* kulcs, -cs k., 64. 1. lakhat klak*ÍJiofi, S lak-ad zár kilín-cü kiin-, S kilin- hajlír, m egfordít; -cs k., 64. I. rek-eszt erkh-, S m et. rek- rekeszt, n: ricjjel

Földrajzi fogalmak.
Az ide tartozó szavaink — mintegy százötven — cgytől-egyíg görögeredetűek, A legtöbb egyszerű Átvétel: domb, halom, fagy, hó, árad, szírt, zátony, anélkül, hogy ezek jelentését ismernénk; de igen sok szittya alkotásii szavat is tnlálnnk, pompás metaforákat^ A hajnal Cpl^(tJnol-) a fénythozó; a tavasz (lo fóss, lo faoss) a napfény, a víriidat, hasonlatos a kikelethez; az alkony (atgnu*) a homály, a szomori'iság; a köd (szkot-^ szknlh-) is homály és szomorúság; a harmat vngy gyöngyharmat (horma(h-) a gyöngy; a patak (patak-) a csörgedező; a tenger (fthcng-er) a zúgó; az ősz (eósz, S ősz) a sziirkület; az őszi napok, a sztírke, homá­ lyos, ködös napok. S most már tudjuk, hogy az ősz mint évszak

és mint szürke szín egy ugyanazon szó. A tél (ihél-) a szeles, vi­ haros, és a liellcnben is kheUnőn a viharos, tel. rí^el-oss. riff-osz liides;; I: frigus; v. ií. rég-vei reggel cs-te öszte
Vtnsz
mint szüIó \ szöllö; rejjvel népetim . kcsö; kf.; hiisz-Urosz; -te, (-thi) liat. k., 66. K; k és-ik hftsz-UrC’ tehát a hellénben a közép fok ­ ból, a m agyarhíin az alnpfokb<jI; v. 5. kustoro-g;*) Y. ö, hüs, d e h íiv ö s ® hím es, 54. L hcósz rcg.qcl, de a reg^ is hűvöst je le n t

hífvös, hüöi alkony

hajnal
d él

köd gyöngy-harmat tavasa
vírad , v é rad

búsít, s&on'tont; af^ion bú, szomonisúí;, homály; r. 5. In^-é liomály, hg-ros^ szomorú; 1: Iui:;c*, n: trübe homályos, trübsal szomorúsáfí; v. fl. lugas árnyékos phainoi-isZt S hajnol fény thozó dél*osz világos; v. ö. deil-é délután szkot-úsz homály; sskulk-ross Síjomorú, síUét hormath-osz gyöngx'filzér; v. ö. harmatkása és
g^'üngykása.

nyár
ó'sz té l

hó eső, es-ik, áz-ik
p á ra

lú fás^, to faosz a napfény, viradat vcr-idz- tavaszoclik, vit it; aura, S virct a reggeli lég ear tavasz; ny j-böl éósg, S ózz szürkület; v. 5. g r a u e n = ő szü l, szürkül; sobald dér tag ^rauet: hania té éó m ihelyt vlrad Jzéi’osz szel; dzci-oeisz viharos hhU-n hó S szil-, en-szíi-, v. erósitovel: assn-, esik,
i'jen esik, ázik; v. 6. zu-og, zuhog; IIS . L

felhő gomolyag homály
sz iro n y

puria g^>2 pilé- síin't; piU-via sűrű töm eg; ug: pilvc, pale hojttilo-ss töm eg; 1: cum ulus; hom olya, 24. 1. homikhi-é, S hoviihl kod , sö té tsé g Pssiikhron, S sziiron a m egfagyott; szirony a fa­
gy o tt hó

szíkony zúz, zuz-mara zívar, zihar zápor, ápor honipolyog hab
lust (lucsok)

PsziikJion (to) a megfagy'^** ^zrkony PsshkJiosz, S zstihosz, . f^gy; ^iratittarosz, S marmara csiU ám ló; cagkcttözésre v. ö. korog; korkorngPszftkk- fű, hűt; S szüh-ar 61. L, szúha-tór zíhatar; szithi-iér ziheter, zivatar stb. ombro^sz zápor; b elő tt k iesett p ótló nyújtással za-ombrosz, zámbor, zábor; sa- eró'sítő szótag; V . ö. ombri-moss obri-mosz erőszakos pomphdug'e hólyagzik, buborékot hány; v. ö. hupoIago5=» hólyagos; pűmpholnk-sz büborék, ♦búbolék;
V.

pompk-oss khtsz-t-osz

ö. p cm p ö pép; v. ö. um böly = n y ír i c ső buborék; hullám: hima, knhua hab m osó (víz); lo cio l: kíudzrövid

♦) Ke fcíejtsflk el, hogy a gtírűg us^rörOgbcn mt'g u vagy ú is.

űpnií^n

ű

vagy hosszú

Ua

kiejtésben, ax

láp

ügy (vlí)
m eder m a rt, p a rt nSveny, fiion öb öl

I6p-é, lámpáé nyalka, iszap, penészes (víz) hűd, S d ; gy hiijry vfz; Fekclc-Ugy hildveia, luufre, S v:m mödre meder, kút; v. ö. veder orth-ioss meredek; l: arduus; mered, meredek is innen; v. ö. porth-itiosz 1: portus rév? foiu-oss vörös, S hiatusp. fé%t\ fövin fíiheny, fö­ veny; n: sand kssaiifh*oss sárga, vöröses cmbo)‘é, S luson. ebőL bejái*^s, torkolat; v. 5. lamp o í lobo"

árad
patalc m ele g

rn*, ro-t rm*, S erősítő a-val dm-d árad
púlagc* csuroíj, ziig
nyájas; melikh^ barátság, m eleg szeretet; v. ö. lágy (langyos) 115. L kkUainlangyos, lanya, m eleg; khli- m egm elegszik, m eg­ lágyul; n: lau; osztják * m é le k « hellén vieiliÚ, 3 vfcUk alaknak felel m eg (hcr* fülm elegszik; derűs; therioss nyári /ti hejl-e V. hcl’é veróTcnyen; enyhej népetim . t/k-, lak* olvaszt, eleped; é (i) ikercsítcs folytán röviddé lett khoma, S lam b. holnta dom b; kol&n-oss halom , n: holm ; v. ö, khóu-, S hon hány hed-osz alapos, m egerősített; erőd; v. ö. id-a erdő ak-é hegy, él; akra fok, eloíiegy ptd-on, S lam b. pdd fold; n: fctd ssUti-, repeszt; S szikla; .szí: skála; V . 0 - szik-áncs « szilánk Pss/kk- sim ít, sík-ál; Pszükhoss sikos, je g es ntfi-ss: rcdö; rcdcg, red a fa évgvííruzetc, ránc; V. Ö. rét (Ot-rét) ^tér hoíy, tér; mint k ép ző -tér-ion és helyet, tért jelent; bon!eu-fér-ion tanácatér v, ház tdk* (takerosz) lágy, laza; 1. a Jegyzetet. *hisnkhiu-osz (iszkhn-osz) v ék o n y ; h (k) v-b ől; V. ü - vézna khd~a^ S hej búvóhely okhlhé-osz. S óUta part, em elk ed és; óta legelő, hegyoldal mell- közeleg; m cll-ctt w/AV-ZA/közelében; m ell-ók 61. l ; v. ö. viello'lhanatosz a halálhoz közel; m ell-őz: melU halogat ol-oss iáznp, salak, szem ét, tehát alj, aljas; átvitten al-ul, al-só ple-oit, S pel feles szám, felesleg, luleg, fenséges meihó-n igen tágas, térés; v. ö. m adzag m azzag klitá-sz lejtő; v. ö. ejtő é lő heilü‘, haflíi- csavar, hajlír, görbít; v. Ö. hejlipoiise hajlott lábú, csám pás; v* ö. kajla hejlik-sz, helikss hajlott, görbe szarvú

wciikh-osc enyhe, lágy, kellem es, (meilhiz*) enyhít; átv. m eleg

dér-ül enyhej tikkasztó

halom, holmu
hegy, hcd fok föld szikla sík rétej^es, rétes tér

k esk en y

hely óla,
mii] lék

al, ol fel, felesleg m ező, m czzű lejtíí. létü hajlás

ziimjrmérték. ku (36). az nem eiiged. űr. márvány. aljas.závetölcg mér. az erkölcsileg szennyes. V. bar­ lang (5S). mint a lalin wr//V//íJ ^ piüzkoí^. domb (S5). A latinban ís vacints üres cs vacnmn üres tér. A magyarban a *tüg« alapjelcntése a laza. n: iilír. hogy a felületen van a legtisztább bor* V. eniyedt. tó (SS)^ mo­ csár (114). mértfüld (38). kátyú (22). még praiut. hold cs halovány (114). m én ét. piszkos. l^ogy mi nem ügy kölcsönöztük a némeiböl a megfelelő szavakat. ossíc- híísonlit vaií\-i3 »intéz»=»hoE2ávct. lank.Vs (91). ered (117). alja vagyis az üledék. It ac\'\]m I-ásd még a következő etimonokat: víz (29). levegő (S5). puha. tőből való az űr. mint a néniét schein fény. Uelléo megfelelője . dermesztő (47). raumen * kiilrít. cmlithss^ eiUíhi jó \áS év it/V*//. szén. mert kkúnuost hanyag is. laza és kham ois is tág. ropó (21). csipos (45). óra. ho/. borús (106). alj. a görög fdtL^ (ftiin-) szónak. *W év. vihar (53). Aki nem tágít. Lássuk az elsőt. sömlye. nap (91). ürvény (41). tágas jelenti a tércst is. németben scheime. iszap (23). geraumig és a raum [eilr-osz) =» űr. rög (23). puha. lízt a kapcsolatot csak a magyarban találjuk. !: actasz. világos. imcioss tag.irány szinlcr. azti'm al-só. al-ul Stb. kei (U7X fény (54). kúp (57). A szÍQ (székely szén. Íl5rgcteg (2% szól (43). Eredete az alj. aszály (43). A cipó is idűvel kitágul. tenger (61). «íirt (24). kötés megtáguK tehát laza lesz. laza. Tak-cross'‘ (ták-) lágy. Al. az idu is Mágít-. lágy is.(icgg ) lágyul. vesz (60). alja. külszín mutatja. hanem kitartó. innét átv itten emberről az aljas. Jegyzet as al~ és fd-hvs. bugj^og (53). még hanya-g szavunkkal. enyhe. csermely (34). jón. porhanyó. ö. ajer Orer). folyó (48). iiimes (34). alá-való. Két gerinces szavunk. ö. m íg szín (csűr) sam-isz. 1. 5zin-cl: ssiht valamivel üsszhangzá^ban. V. apad (32). szín. tér. szétesik. aljas. ez pedig a kunban langy. 37. világ (S9). obere). menny (S7). ég. üresség^ vnotxire pedig kiürít. A z ola. Jfgyidt a *szwtes*^'hcz. a tá^aS‘hoc. A kütéí.46. bozót (31).u^fzhangzásba hclve?*. éjszaka (107). látszat. az nem ernyedt. avar (6l). üdő (év) cfo-ss cv. A fentebb említett khanno-sz szónak az crtísíto /rtí-val való összetétele megvan a magyarban is egész tisztán: prű-khívmo-ss^ S ptíthaimo =» igen por­ hanyó. tehát a német schein megíelol a magyar szín v. Atvittcn a tág. dél (54). Igen érdekes az etimonjuk.^zbaa is u. K hangcsere még az ó'sgürögbcii folyt le. a. W / / füdélzet. lágy. a. 1. cáajlt (36). üres és ürít: vuoto íii'cs. vag)*is enyhíU. nap­ nyugta (87). fű (85). jcg. v. L kor. jahr idő. a palécban van «-toldós alak is: tnnk. ernyedt. ejfjeztct. tág. tcHf. gyémánt stb. laza). ül 126. a hciléaben is khiihiross ernyedt. Rokon a tágassal az ür. tehát eredetileg nem a teteje a bornak. Szín-bor a tiszta. hxtvz OHran-oss éjjtai ssfui-lfic. Tehat a >szint* nem egy a színnel (farbe. láng (porhanyó. zátony (45). A mi nyelvünkben az f-es alak is megvan: fény. hézag. a salak. csillag (116). honrok ( U l) . világos bor: fduoss tiszta. színei icliat üj5zhangzásba hoz arasz horosjs hniar. kupac (114). hézag. lágy. óra hőm idi'í. enged. híves. fagy (24). S ai — c cs hiatuáp. de kétségtelen. Círcíi: i tmisz tágas. gőz (33). liget (ö4\ erdő (49). tehát >megb6'vül«. u. pviíc (115). laza. Újabb példa. kor. Gön­ cül szekere (38). meglazul. szény) a Icny (fáin-. permetez (57). alabástroni. S fén) alakváltozata: f > s z . deszkaállvány. ö.

a nemeiben voll (fiiliin). olykor a hellénben ia Iiátul úil. püU (I: piiis). ha­ nem nagy. ar ösgöfOgbcn. salak'. (Nap. //av(v' cn-ihéké a betét. az -or képzőre 61. ío plc-an a fölös szám.'^'^) Debrő görög megfelelője iaphro-sz árok. Iiogy kitűnő kaolin van ott.(tiűiémi) jelentése alapít is. liogy hajdan valamely vezérről. Amint az alj nem az aUbüI (untcre) való. mgy themalihou — kosró. A görög tehát a tg-szót így fejezi ki. T c liit a »dcbru kűrnycictébcn*. a bor is/apja. 1 éli a latinban ph'utts. tőalak.y! ♦♦) V. Vámbérinél taláhink ilyen megfej tűseket: mesemondó. ülecicke. ö. a töke (pénz). Egy másik tudós szerint Debrecen jelentése >éljen!>.-ízavakat. hogy Debrecen két debre» a Tocó és a Kodár közt fekszik. Ismeretes. Lássunk néhány folyó. holdtölte.’ * ') holott a dcbre. Belad Sárosd. A Bélával összekötött helynevek jelentése is agyag.) V.va«y vascszküz e^s. tn. íipiígy ^ fölös­ leg nem a fel. hogy nem mi vet­ tük át az ugorból a tü. Alj. A bor alja. Kokon az >al« szóval a >tö<: a hegy alja a hegy töve. niert a kerék alá kapcsok vál>TSszcríí fa. tchűl az a . a fal alja. Erre a íölfedezésre nem jöhetett volna rá egy nyelvtudós sem. a fölény. kapcáoiní. töke (kapital) szavaink eredete a te-sz. ö. v. Ennek pedig a görögben megfelel a pol-. alja ólia. mája szavaknál. mint ahogy a többi néhány sxáz ugor­ ral egyező szavunk se onnan ered. mindezen helyeken feldolgozható ag^'agot bányásznak. sem a németben.nemcsak sok. csak a mag^^ar^szíttyábívn s innen bejutott az ugorba is. ellentétben a izínborral. 13élafalva Sárfalva. a fa töve a gyökere. foH-. i.kötni. Sárospatak. sár (pótolsz. általában szetnelyről neveztek vohia cl őseink helyeket. hanem az alakult a felesleg (többlet) fogalomból. tehát alapszó. thc-nnx tétel. főleg. eg y török v e ié it hivlak volna íj. Tíie* (te-sz) főnévi alakja S (c vagy ia. síu n Összckótteié^jliciif kOm yczclcbcn. aztán hatalmas. mert a ihe. a legfelsőbb fok. Sal^>k iholo-íz alakból való: tliisz. ö. Poln. mint fara. Van-e még a világon nyelv a n\agyaron kivül. de ez a szó nincs mtrg sem a latinban. S oija. A jelentésnek természetesnek. debrői debrece (árokmeder) származéka. Tabbor vagy alabor a kerckkoto: íhol-dp-or vagy ot-af-or = alj-küt6\ alj-kapocs. Béíapatíik is tk. föl. S p^. 5. Mi köze van egy községnek a holdtöltéhez vagy a mesemondáshoz. >ol«. mé" salám fiszap): scolóma vagy thotówa. ezt csak a tiíhími) szár­ görögből érthetjük meg: mert itt is a lő cs töke a te-sz mazékai. plötyügöá pötyögős. a nycl\"crzck birtokos ragnak erezte a -ja végzeted. alapja a fal töve. Nincs annak semmi nyoma. Ismeretes. tőve. Bö szavunk is innen: pU~. tesz-ből tevés. A hely. magyarán D cb rc-k ö ie. tcUng. • ) T. fenséges. A bőséget a görög első' sorban a (magyar »tele<) szóval fejezi ki.és tónevet. Mint láttuk. ö. A g ö r ö g ( m e t . . v.és folyó-neveknél nagy óvatossággal kell etimologizáhii. ple-. magas is. a te-tt the-t-oiz. : píf*) megfcieioje a magyar fel. tüve . S péla)^ Bélabán)’ ^a jelentése tehát agyagbánya. tehát a felR*gc5. v. hiatuspótlóval i£V€. a pracp. hanem fordítva. kifejezőnek kell lenni. föl származcka. salakja. I. To.kap-ocs.jO«cjibeu méj. a fó'tömeg. pcl-. ahol ily szoros kapcso­ latot tudnánk itt kimutatni a güröggel? I lüs nem viligos-e.ol-oiz iazapr szenny.

a gulyás közkeletű lett. mely minden alakjában egyezik az enni^vel. Xii is csodáljuk aztán.Bodro» Szamos Kapós bcdiross. sütemény cink. halom tlirdszk*. *d helyképző iliroszmo^sz. szennyes vág. li3 ételeink. essen. zúg. S íhtina lúgó ihuszia zúgás í^iiross görbe^ kanyargós szkaphúss árok ^[íiros Váfj Duna Tisza Körös Ung Béga Rába^ Répcc Balaton Vcicn-ce onk-oss földagaclt. *d liclyképzövel kelain-am. dús legelő [luást Bonyliád Kclcn-röld Aszód Doroísma Toroczkó I\[nrmaro3 Baranya Balmaz THiany Dömös Dömöl-k Temes phthit. itt-^ott a képzőkkel együtt: edd a görögben ed-lhL Mi sem nnttatja a szittya pompás szóképző tehetségét.lür* zúr. Őseink hireáck voltak a konyhájukról. mint a szittya. (fiu-no-sz. Összes tielynevcink levezethetők a gÓrögbőL Lássunk itt ís né­ hány példát: Lcbódia Uhudon. Étkezés. S kdcn fekete. laUmározás. Próna prona-oíz bómosz^ lambd. oltár ihnón^ híatuspótlóval thülióa áldozó (hely) íhiirntt áldozat.rohan. bolyongó.halom. S Ubetia medence Hortobágy kltorta-bctth-iiss térés. kiizárad. de még a csöröge és a pogácsa is eljutott az olaszba. Plattensee kuszlh^úsz Vülgyeiet bouii. a aalektusokban néha magában is. teliát feketeföld az* asitk. Melyik nyelv csinálta ezt meg utánunk? A magyarban Wakik< kétféle értehnu. -cc dem* k. ital. partic. olyan ízletes. Jól lakik (sich satt esíjcn). tényleg piisztCtóf ///«. tehát enni. oltár tem* elkülOnöz. de inkúbb el-. m póűónyujtással ki^* esett: rcbe. wohnen. thoroszka magaslat tnarnnxrüss márvány. hát még a zsemlye milyen kalandos utakat tett meg! Knni igénk minden alakjában megvan a görögben. . meg-lakik síb. v. lempes lépes ful-osz. hogy az enni mellé alakított egy valóságos ikerszavat: inni-t. inycáiklanc'ozó ételt egy nép se tudott késüíteni. tcmes az elkülonözött. /s£4tmhsz fövcnycs vttaross zavaros. rombol. ö. vd-úioss mocsaras. ö. tehát dombhát v. Dömsöd -d hely kcpzővel ihimtel*c áldozóhely. rába. ittam. mint az. S vei mocsár. utóbbi jelentése csak inkább összctctolben. S tboroszma emelkedettség. hajdan híres márványáról partvict-osz templom melletti. bothrenksz (bothrcn-) árok í^ssíftftosz homok. lakik = jól lakik. evés megfolelői: inni. szent hely A várnevekröl hátrább a I\adászatnál. duzzadt fége\ péga forrás n^mbpsz kóbor. S palaton a tenger lapos felülete. ettem. v. fiiizercink nevei sok nych’bc bejutottak. bohiosz emelvény. iváá. étel.

piánk. A szláv gospodinról pedig ne is beszéljünk! Az ősgorög vagy szittya-görög nyelv mellőzésével magi'ar scavakat fejtegetni meddő munka és nevetséges eredményekre vezet. lefetyel pityiz majszo-l. S hü élelem. Gazd-a szavunk kétscgkivül a gorög heszt-. lakik cs eszik a görögben egy szóval van kirfjezvc: szkéné lakás és lakoma Uib. az alamizsna első sorban ennivalói hpi. ahol a wohnen és essen ugyan* azon szó által van kifejezve? Csak a görüj. de nemcsak hogy nincs meg a kezdő hangja. hpm-ilecgyütt-él (kovt‘ együtt). gömbölyű. tehát lakk-Qss birtok. A magyarban élet takarmány^ gabona ís.(lagkUim-) sors által nyer. l. csdk. olvad. hogy a hosszúra nyújtóit tésztát a kürtőre csigaalakban feltekerik: pcíank-. sípka sapka. eszik phag. fon {kciUithosz. v.. birtokol. S lész tcsista. botra tekercs. mily világosan kitűnik. tetiál küzcicbb áll a szittya-görog hil* alakhoz. ö. ét-keí emészt^ enycszt cl-eleni. lakoma. mikor olt vendéget jelent. d : z (sz) cueszik* fölemésxt.>ő» szár. S hit. lé(v) tészta ed. A kalács fonva van. torkos. tészíaformálü. jól lakik leves. o. nyal.s. hogy kölcsönszaVakról nem beszél­ hetünk. víz. lakás. ax olaszban siritiga 5ip. potikosz pityoki.(eszik-) enni. ét-el. A hellénben hiszfi-arkimz vagy kisztic'tqr.Melyik az a nyeJv a niajjj^aron kivül. pákosz 125. lo rrg^cn. khU*€ii*. n: almosén. pasía siringa tolófánk. ílelem elemozsina lapcs-ol. mindegyik nyelv a saját törvényei alapján. A künől:alác. a németben gast-herr.). eleség — takarmány is* épúgy mint kktlant élet.élelmez. niaszo-g pak-ol lak-ik. az olasz osU gazdát jelent ugyan.ik. n: essen. élelem stb. de a C€na itt csak ebed) lakoma. míg a tiszta tő gasl (gdsi*) vendéget jelent. d h ita (diéta) élelmiszer cs lakhely. khtl^etl-. az olasz osU leginkább fedi a gazda szót.töböl való -a képző­ vel (58. k. de nem lakás is. A szkéné átment a latinba i$. ítcssiia.habzsol. csipa csapa alakpárokat. gast-geber. S íarg tárgy. a németl>ea Icbcn élet.fonott.kaíátyoí^ katácsol. to s:ia-!sz: a lo nevelő gyakran eg>’ szóba olvad (kr»*isis).c. élelem. változatra v. a latinban vicUa élet. SJtomj. pmik hcngerded. íme. fonott kosár).ílc.s clorongfánlr. pl. tehát a kalács a fonottas. kisst.élelmez. az ugorban riSviden . csöröge. lib-osz csepp. élelem. -ta (-da) dem. síp. szkcni lak.itat. Élet a nagy-kunban íl-et. sajátos észjárás szerínt alkotta a maga szavnit az 6's tovekbuL ^licsoda gyermekes felfogűs a német gast-ból származtatni a mag^’ar gazdát. ssiirig.foly. tonrg-aif. 1: ed-. zabái.lal.falni lakk. iszákos ^aasza. dolog . de még az eredeti h* hangot is hangtGrvényei alapján elejtette. A csöröge ís eredcüleg botratekercs volt: isiiring-.rág. épúgy mint a hellénben. L khil*osz./ vagy eL Baranyában az élés légeic> ii. hcssiia ház. Legsajátosabb süteményeink a kalács cs a dorongfánk. tolóíániv úgy keszül. ízlel. tehát a pánk vagy fánk. hifiUk* mohón iszik potiz.lakomás. épúgy mint a hel­ lénben: kkil-ass takarmány. I. keflaih. Élet es élelem a rokon nyel vekben ug^^anazon szú által van kifejezve: a hellénben sóé elet. ílet is = gabona elecmoshn^éalamizsna. b : v szhtisz. lehet: sHrna.

túró [22\ vaj (29).vagy dem. dhio-ma (ho)miU. tőben ihn. ahárol: hiuiati zesstd apkair*em forró vizzel eltávoh'tanl (ázort. mátyik szipú'sz kenyérlariiznya. fonott lco:»ár. Halotti tor. n.Iask*a (szaggatott) pccsc-nyc. burgonya tk. finom palank-t plattk. kulc$^ kulcsol ssuring*ÍQiL csö^ <ip. de kenyér is: hamo^sstpt^ ŐST együttétkezö^ kertyerespajtás brószz-sz étel fura^ gyúr. ol: focaccia pü/ia lepényféle. kahth-oss fonott. botratekercs oogá-csa pite palacsinta mácsik (tOszta) cfpó prósza fur-kó gyúr abál p/i0 ^ . tésztás kenyér §^ítro. v. kcrej. malom (38). daim duhaj Utkfio-ma. furkő a sületlen. választási tivornyák. szalonna. fon. ke­ nyér (63). A lakniározásra gyakran nyílt alkalom. szárít. ji^önibölyűi ez a tolófáuk^ de onkú*i2. krumpli is sült: krattihaU-osz sült kint. S Ihuhó ó = aj lakh-^ . pétik heutrei’d«d.* tobzódik. toló fánk. epidze-tiiA főzet. tutup^ üt. tímvor -nya dem k. tkortdház^ synk. homodzn§ madzag Ihalia. De el-ellátogattak — főleg a fiatalok — a korcsmába. ver.). tkomíh. zajong tup-. tavlionya (47). o. rStt été* kotposs^ kolpiasz görbe. széttdpett p a ss. v.nógat. lakik lítrphar^ mct. múlat. thalidiou vendégség lotta-sz hang. Ha más nem akadt. pánkó kalács csorög-e lassk-.. Ihorbáz lármáz. sült (alina^ tok stb. a tésztát kerekre gyúrják op^ aszal. k. mennye^ző.tái^alog. I: focu5. zsír. a pite lepcnyféle plakúnn-iim. a csárdába i»> hol vig muzsika mellett folyt a tánc. hp-fosz vékony. lakc-ross szakadozQtt.. ol: siringa sip^ pasta sirtaga ciüiuge. iTUpka. v« G. dotnbortl pur^otiQ^sz tűzben készült. csikniák jácázi alak a csitc (45* l) cs mák hatása alatt. pép (114). tombolás^ lako*ma dorbéz-ol dőzs-öl tomb-ol tivornyáit dinom-dánom múla-t dáridó. dálldó dan-ol. süt klilhití-é lepény: libott sütcin<!ny. hurka (127). pccsi lepény fánk. erc^odik Űind. te) (128) lapokon. tcnláciol. óVöl (33).főz. A Icorcsma krottszmoj. tollat)* abbrUhen^ ebéd kolbász sült burgonya epídzc. disznótor.. ösztönös kíná-1 Lásd még liszt {S7\ dara (35).kerekít. Up^utn héj. lakodalon^: iakk-atiz. S m et korszítta zenélés. melyek dó'zsOléssé fajultak. időz. tarhó (23X iró. 3 k :c s polacsuU-ii lepény mádz-a szárítóit té:^zta. dinc* táncol.áldozik.tombol. aztán az áldozati lakomák. hát a kacér csaplárosné purdült táncra a duliaj legényekkel. lásd. S vonkií íclfútty duzzadó kalnth* kalátyoi.-vel lak/io-da. thn-or. vendéglátás. hús (102).süt. partia (thu*) zajongó. lono* hosszúra nyújt.puhif. dorpc^ vacsorái thüszi-az. zsemlye (64). a dinonvüánom. elkopott. kezdő o \ ho) hangsúlytalan. li^ V j.

S hason* peki bőr. A csimpolya. tánc 104. a »befedő<. felgyűrt karimájú kanászkalapot és kunsűveget^ a bő gatyát. kacaba (téli ruha) kabát. v. Egész csomó ide vonatkozó szavunk lett otthonossá a legtöbb európai nyelvben. Ha fejtegetjük a ruiianevek értehuét. már meggyőz ben­ nünket az ősszittya cs magyar népviselet azonosságáról. a pitykés lajbit. hímzett. A rengeteg anyagból. khor-css tánchcly kassdr~iss rima. rövid ujjú felöltőt. A ruházatra vonatkozó kifejezéseink mérhctlen gazdagsága mu­ tatja. S met. kürt. a csizma. h. böjjo. kandass kutmen bőr-öltOny kenu. a kacagányt. csalnia még a törökbe is bekerült* Hogy ilyen pompát tudtak kifejteni őseink az öltözködésben. ö. valamint a hímzés és zsinórdísz alkal­ mazása is. dob slb. a szó réjji jelentése is ez! A zenére vonatkozó öss:seá szavaink Rörög eredetűek: muzsika^ muzsikus. meíyet vaskos kötetben lehetne feldol­ gozni. l jegyzetben. Egy tekintet az índ-szittya érmek cs a szasszanída szobor­ művek és pénzek napisten és király alakjaira. aztán a »takaró«. tengely tcngÖ S synk. sskut-nmcn. a zsinóros atillát. heuíe-ssi-ss liimzés persa felsőruha .korcsma kacér kroi/sswa. hogy azt tette kötelezővé az orosz főrangúak­ nái. n jár. pode-ou állatbür. lombolás. k. ö. v. a csizmát kilógó húzókkal. még a kalap cs sisak is azt jelenti. a huszár szóval átvette a kCiiföId a huszár uniformist is. a hímzett gallérú szűrt. Hát még az ékszerek! Egy-egy főúr egész vagyont ag­ gatott föl magára. bunda. a nemest díszruha még Nagy Péternek is annyira megtetszett. hogy igen soknak a jelentése a »bőrből való«. azt találjuk.kurválkodik. hogy a szittya-görög sokat adott a külsőre.hímez. a »himzett<. -cs dem. kassdr^cn. korcsma zenélés. bemutatok néhány etimont. a prémes nyakú és elejű. stp4 flota. citera. buda ködincn köntös kantus ganssapo-ss guba tö kupád* ruhadarab pojM*oss tarka. csárda éti' monja 35. guba bajkó (dolmány) beke-cs bunda. Itt látjuk a pántítkás. hogy födő (tréfá­ san : tökfödő). mint ahogy ez főleg a széke* lyeknél szokásos. brugó. fuvola. A magyar nép­ viselet Ízléses és szép. azt rendkívül kifejlett bőriparuknak köszönhették* De ősrégi keletű a szövés-'fonás mest'jrsége. pekü*ss. L Ruházat.

csuruklya 35.beföd. külsőleg szép. ö. ssiszür-d darócöUony sskcpJ takaró. zslndros fcicllöjct is: thul^manthl-a szolba m ándli. h.díszít ♦) Krasisazal to ^i/wii/wí-bó!. nctheiss (ne. phól-ion. lepel. látszik. pdrtázó (szalag) cuprcpeia szépség.fon). S pélia fekhely pepiim (peplosz) takaró plek-.tövekből szkepa.takar. rokolya 64. I. kuné. *ÍQti zseb. alul oldani folt foiid. q. -de dem.dolmánt mdndlt. = alatt (az alul levő). mente lajbi (mellény) ^úuya (ruha) Iiaci-ka kacagány . S kelm-de. khitá~n öltöny. hiipo-ltum cipőt ol­ dani. szőnyeg. ruha 91. sallang szparlo-u. -él mint köt köt-él khclin-osz kötött. fjurs lárg)*. ö. fold folt. városi hajüúk p rco ics. táska hnpOf szupo hátul. v. rakh. piperdiűsz. v. prep. kittyő vászon ujjas plüitl'oss. unterzieher. tellát kötő « szíj szkiiíln-úsz. -oly dem. Jiiet*: khlaina felsőruha hima ruha. donz. tojntáni ruha*) mandíi-asz felsőruha. v. €9tdii. a suba a hátra vetett kaia alá. U . óaík/í-ss tömött. S part mduá takaró. k. to trson. gmi-oss dísz khalUm. 31. S Idjpe ruha h(mnah-é pcrsa bunda. löm-lő pér-a. v. ö. -ka dem^ k^ kitssa-^dn-űss^ S kttsza^iu bőr-dísz. tarsoly S synk. Dolmándnak hitiák gák. k. I. S sztikd durva köpeny jzipít-sz. S it jár. be­ csavarás kebél (női ing) kelengye pólya (bölcső is) paplan pelenka szalag párta (szalag) pipere dísz szalag tehát a lengő. S kuiin bőrbő! val6 szkcpast-ott^ S hason* keptn. kwta kutyabőr kassa-ss bőr. S n-toldó pdaik-osz. font. lepel. rék-li. 5skiUo-sc bőr. S synk. 6. megett. heitdü-. burkol 57. ügyes szóalkotás! V. k . lefelé. v. -ra f-ar) dem. pelenka fonadék. gebencdcisz = kötött rékli zeke zubbony. kelin-gye. ö. -li denr. tk. plimt bő. ribol 71. kitté plundra (bugyogO) kendő kötő börköté-ny köpeny szoknya ihoimai-iw. 2 scb acskó 2Sák erszény tarisz-nya batyu bördő (tömlő) suba gatya szaka-iz.b$tszik. takaró szűr csurapé gebenedeisz szukliHO-ss hosszú ssftr-ma füldij érő ssarapi persa ruha ruha. 3 pirep~.. -g dem. halina (felsőruha) imö-íj (ing) kitli. k. hangcs. peudely 31. lebernyeg 64. a szol­ . denszo-poie. cipő hupő.(folisz). tarisznya Qszkhea zacskó szak-ú$z zsák brirszui-osz bőrből készült dofvss bőrzacskó. színre. rokk rék-. 3 kepé-netheisz fonott ruha. laiphé. pér-idioH tarisznya. S pitrta szalag. rongy 110. S « jár. k.

? (57). dem. a r r pótlönyujtáisal kiesett phaross^ S synlc pkarss kelme. csimp. k.. Rost rosta adj. Öt. szcp bü)or bársony vászon ponyva. cserge. a bolgár klob-uk dem. kalpag sisak. pén-ion bélfonaf. bog és pók szavakkal. V. S fil-sii fejsimicó vagy vakaró. Csimbók-os szüKiplok-osz. l : r klőmakstí krómakss vagy lóstat róstat. figyegő. abd(i nagy. redő (70). hogy a szittya nyelv tüdáia nélkül nem lehet a magyarban helyes szófej lés! A csimbók-kal ösizefíigg a csimpelk-edik. ponya kalap. k. palást fősem vászon pan-ioH. al. V. ó = oj: bőt böjt. csapás). 64. A fésű (fíisO) görög megfelelője fn-kszit. k* r : l plwtoss-t t (d) denn k. csatol. S k r C ái csip-. szab (SS). ü. esik (45). I.beföd. >Htmpók< a ló lábán levő csomósodás. palást. jelentése. ö.össze­ fon. konty (ü4) etimonjait. V . harisnya. pónyá-l = befon. tüdz>cl sstidz’ hegyes eszközzel szúr. ölt lambd. esoniót ís jelent. épúgy mint a kalp-ag. átkarol Csip-eszkedik. n: schatt-en. ránehezedik. ö. cipra. Rojt szavunk a görög kioih. megfojt Lásd még saruz (34). s abból ruha. siska =* fedél. fodor (30).zsinegei ssftgg. ö. S cs€p bot) és dór alakban szkap-. sznpvr Iiuper! A M. drágakő'. siska satyak (sapka) ts:/ph-oss kövekkel kirakott. ssiiU i^kim . ktaté kiityabőr. köt. cáép (szkcp-őn. Lásd még a bajusz (31).tőből való. ö. gyűrű (22) ciimonjaii. patyos. sdd. nemez-félcr csizma isíüssmn a kifényesített habda (nagy csizma) €mbado-H. tű elvonás fllggő ssfi^g*icn kar-. pompa (20).. gomb (24).-ir. ékes (54). A hajnak csimbókba vagy fistökbe való fonása őseinknél ismeretes.cifra. v^erb. S csnmpók-oss. ak-as2t. foveg ssáko-ss szőr vagy gyapjúból készült durva szövet. csümpelk-edik igealak is.' szakái (93).fehzerszámoz. pajzs stb. 5. otenl tehát a tűt benyomni. tévesen »him< tőből származ­ tatja e szót.zsinegei. Van *csiímbök< alak is. i5. v. de itt a piek mint met. Sz. suska =* boríick ssktad-. forma mutatkozik a pdk melleti: sztutiplck*. -ra dem.árnyék. sátor sü-eg. süveg csák6 s£ü*ss disznó. rátámaszkodik. szkim-p.. köpeny köpeny-eg ssüsski-üz* befed. pl. ölt őthe* taszít. klumpa (56)^ csalma (36). *cs k. v. A hajviselet időnként változott. Ismételten kitűnik. fel-csato! tűz. v.. a^kh. Csimbók megfelelője a lieílénben sznmplQk'é^ S csümpők összefonás. (hlosst*osz)^ rosta tehát a fonott. "rakövet vagy mi nem 9 . S csap. S ssnmpclk. ránc. benyom. csatból ssatt.a szittyában gyakran p< plundra pundra. L csatt. Csimbók bogot. S M a . nehéz sara botos pod‘iott bot-os. v.. csepé. kap-ocs 'kap. fityegő.csapni (szkap-tosz villám. összebonyolítás. csiíop-eszkcdik inkább szktp-. abból készült szövet. Ac. ■ (wigy -ms)*) forphitr-a vu a.. Hímzés eredetileg a zsinórral való ki varrást jelentette: hima-sz zsinór. v. csercac (34). pányva. -ony dcni.összeköt. bocskor 63.fonni ige származéka. nyakkötő. ernyő. de vállíg érő haj a férfiaknál is gyakori. T. panyóka kotnp.

Iwng. ug. ssnf S2ü. héfc-ttss vezér szpatka*. Olyan puha. n: netz kanó-c kmié-n merőzsineg Lásd még rokka (103). Ipar. gongilt-id'^.cá hordókdszítés egész sereg mesterembert foglalkoztatott. -ács n. pan. ol: passa pasz<hviat-ion. ö. a cérna a németbe. A vászon lenből (24) vagy kenderből (70) készült. sereg (pödör) szcir-.. -ér k. ug. ucsz-t-osz fonott. -ár fc. alcs esztergályos kád-ár bodaár bognár faragó pínt-ór hul-é cpillctfa. S ei = é szér-na vékony zsineg. A mes­ ter a görög mésztor hasonult alakja viésztcr létesítő. pint. hcrdcl ferde! pith-oss.gömbölyít. ö. Hérodotosz szerint a kendert csak a szittyák ismerték. v.oászesícrkeszt. -cs n. S szi/e cső. pasz-ma fonal. gombolyít ssi/’úir. Az esztergályos eleinte aféle Taragó volt. k. putkin-c bodon. wi/ö. intéző. A bőr kikészítésének minden titkát ismerték..: szév fon fon pan-ioít (pat’é) fonál. sző. puttony. Ezt mutatja az ide vonatkozó kifejezéselc megfelelése a göröggel. nuct. lúmzés íté^e. hímez. k. S n-toldó pant-ol fon. orsz-ndra víz-cső szrir-a kötél (sodrott). I. 1.SZU. A szövcá-fonás a legősibb foglalkozási ágak köz^ tartozik. ttlol (68).» 63. kf a/is-r/tfia a legjobb. -ár n. v. -ár. pereg (119). auct^ képzővel. ktifa-szó witc-ss fonal.vezet. pint hordó. S faraq' metsz. n jár.Ipar. hiszt-ufauta szövőszék. A latin magistcr is —intcsÖ.. bőg (85) etitnonjait. csepü (45). 6t* 1. fehér ♦) A német mciatcr is e szó liatisa nlalt száiinaxoít. -lla k. pántli-ka. 63. S hcszt-cr^a házi munka. ö.fonalat felhúz. ser. a sujtás. De legnag>'obb mesterek voltak a szittyák a bőripar terén.sző. fon. bődön. szöv hüf(^. szívó *orsz<hsz cső. aucL k. v. pttgnii. Egyes szavaink itt is vándonitakat tettek. pcs^n-. ez ott vadon is termett. ácsol. -na dem. a liclIénbeA is Inthítr^ss ács heszt*a\(^djösz házi iparos katl-osz cseber^ hordó. patyolat nyüst (fonal) nétti-. kereskedés. paszománt bejutott az olaszba. cső orsó sirit (sodor) cér-na pász-ma (fonal) paszománt ige (vezérfonal) pinty-el (fon) tfukit-. S n-toid. veictö. passz.'^ ncpctUn. tervei. fonni ősgörög szavaink átmentek ar ugorba is. . Wagner me?S2C elmarad a bognár aiaktó!" kliorag-. patyosz. zsineg. a mcist-WlT mint a hellén arijs/ifss. valamihez érts*) ács. n: spinncn takács isztováta niotolta g<5ngyol-ít csive. tnkh. szekér. A házépítési bútorgyártás. házi iparos: hcssi-crj^on. Szőni. szövőszék.

1. ksznsstna a Idfényesfteti. tar szittya szavak: dér*. kim. El is nevezték. Ami a ványolást és kallást illeti. túr ^ssííss.. fényesíteni (bőrt). Előbb bítr-ss alakja lehetett. kall 6S. (v. majd a nyelv^ érzék a vég-szigmát elhag)'ta.csiázol^ icbből csúszós is! ssma-. szik. grtr-oss kerek-. íme az etimonja: UüfJi. a fanyar. hrtV.dörzsöl. khor^zzi-tz kharassz-^ S synk.’ ^) ebből ^tiUuma (szlfipwa). csiszolásra. .cs fx/7/-. n: scheuern (kssm-) • . de a ványolás kifejezést csizmadiáink is hasz­ nálják a bőr klomitásáuál. puhít. a tar-ol. A szittyák ugyanis a rezet mésszel maratták. 49* L. S csitva. L Hüj/wia pác^ csáva.vakarni. küus. ^szn. A tar-fej a Icborotvált fej.s.fanyarfzű.28. vánoi vékonyít. kiérsz* bemetsz. csávo. ^szítss. vakar khratt-. fényesítő (csizlikí). hog>^ Hérodotosz azt hitte. 6L h ^ssttss-tcr vakaró.). a bort szőrtelenfri (borotvál stb. ^ssnssmalíat S csüsjiiatía a kifényesített dolgok. őket szkitháknak.). S met. ü. durzsül.levakar.vagy göifa. (Ez utóbbi szó is innen: m = v sstuma.(dat-tüsc) lehántani. Timsá tellát a pácoló só.simít. emberbörből ké­ szítik. vorga timár ^S£ü. S tim (tim-só). szűcs csiszár suszter csizmadia varga. nincs is meg egy nyelvben sem. Mdn*gnr-asi:. csak a hellénben: bürsza. Cserzeni: hznrh. csiszolása. tehát cscrer^ Erre a célra használták a cserfa héját. tim-ár a pácoló A dörzsölésre.fényesít^ csiszol. kenésre vonatkozó szavainkból köz­ lök itt egynéhányat: káplár csisz-ol sima. sim-ít nyúz (hánt) horzs*o! karcol sfk-ál sur-ol *) S S ít sskaf* vés. S Müc mcízko. a heílcnben khalkit-isz. cáerzeni\ általi­ ban a bőrt szörtclcníteni. mert s^Atlleíisz bóVnninkást jelent. A tim vajjy timsó ősrégi szavunk. inkább a gyapjúszövet és vászon készí­ tésénél használatosak e szavak. S iíunvt v^agy íüm az összehúzó. cz hatással is volt a cserfa s*ó kiaJakulására. A bőriparos legtöbb elnevezése a csiszolásra vihető vissza. tehát csizmadia mester a= a kifényesített dolgokat készítő orga-s cserez. csípős. S m : v^ váno-. henger. cserző varga! kezdő v.horzsol. Ilyenek pl. I. a helíénben ís ssiüp-Uhia timsó és pio-s^ilmina pác. J/íjW-. ken knis-. dar. S ssiwa di5rgOI. S mángiir pulntó henger. timsónak is.^. A »bőr« is görög szó. összehúzó. A cscrzésre vonatlcozólag töhb kifejczcásel is találkozunk a görögben. -ár k. sztüpftQchz C5tp(5.vagy szék-só= sikáló só sztír^ seper. -cj n. miut ige mángor-oL Legfontosabb mívelet volt a bőr kifényesítése.) Gálicot is használtak: kháiik*ss. vagy előbbi Psz/kk. Fontos werep jutott a cserzési műveletnél a. 13.bőrt tudtak csinálni. auct k. mángorló. mo.gyökből egész sereg szavunk származik. A bíír kikésM'téséitcl a *legfontosabb mívelet volt a cserzcs.

illeszteni. bánya kohó. sífrií S 2Ur-ok ksz:tr. de cz a szittya té{5-ely átvétele. melyet a uiag}^ar alfóldön pár évvel ezelőtt találtak. k.^z-ol morzsol fes-t ihsr. auct. a szurok a j p n t a term éke. Abárol tehát tk. azt is régiesen >öreg«-nck {szilring. fthérszí-sz ksni* űimcizc^ bevon (gyantapormi) szma* ken. -taf-da) dem. v. szárítással fűIeg a gyümölcsöket konzerváljuk. tisztít. akna) nevezték. illeszt. haitn-c. ho^y eltilvolít (szűrt). azc jelenti. főz tégely (ik.. S synk. Cíjves szóalkotás. kátrány htUhrQusz sürű» -ny dem. partic. Eleinte csak gödrök. 61. cz az abárhisaak ei^ik acme: hndati ziszto 'aphain^xnn forró vízzel ckávolítani (pl. Milyen művészi alkotás az az aranyszarvas is. Fegy^ vereiketi házi eszközeiket és ékszereiket nagy ügj^ességgel és csín­ nal készítették. van. A görögben szurok <*s oynnta s ió v a l: / m j / ? . Újból kitűnik. abbrülien.bckíUrányol. ö^ mörzsa. kuács bniino-ss.(op^a*) aszal. >Tíszta* szavunk nem a mosásra. s ha később aknáikat ástak is. k.5zortcIenít. A fémek feldolgozásában nagy mesterek voltak őseink. -k képző. természetalkotta barlangok voltak ezek a bányák. * A búzát tisztáim annyit jelent. a polyvát síclcléssel eltávolítani a magtól.7. kátrAnnyal. baun^a olvasztókemence klitt. L ^líi is gyantaporral szörtelcnítik szakácsaink a leült malacot. díSrzsüJ. szárít. tiszta á rp a . szőrt). tiszt-ít. A bor tisztítása hosszas folyamat. hanem a buzilra. mutat­ ják ezt a szittja leletek.olvaszt.silr. rátapad. A kaptafa az illesztő fa: h<tpi* hozzá kapcsol. Bánya alatt is a ko­ hót értették: őanna olvasztókemence. Eredetileg a kihuvelyezést jelentette.szurokkal bevon. tégely A nyelvészetben járatlan itt a német tiegel-x^ gondol. k. Szobrokat ércből öntöttek: szobor zőpAú?-os. hiiring^ =i1reg. a latinban is api. korommal festet­ tek a bort feketére*) ^an-ta****) koii-úi% koiti*^ /:ann. l: atros fekete. a/t inir a szittj’ák is: S p M v ria durva. mert nu'íj a germánban a tiegel magá­ ban álló szó. a magyarban nagy családja. Például a hellén tegan-on (ser­ penyő. liszlo-sz. Az ércet bányászták és a kohókban kiolvasztották.olvaszt. tékc-íoss olvasztó. Abál más töbol való: op.tör. A koppasz* tásnúl fontos még a forrázat. lábas. mnrs-ol dörgöl. kuhó kovács.dorísöl ken ni. S tUzU a tisztított és ebből. khn-ó ércolvasztó khn*. Ezt a diir\'a bort nem at oroszok ta­ lálták ki. a csángó *) A bagaria b(!r szaga is a kátránytól ered. ércolvasztó. Tehát ptíss% S iisZ'> kihiWclyez.. öb* lögetcsre vonatkozik. . régen vasverŐ volt a kovács neve pest (kemence) pessz. mtfrsz. S synk. murva pisszQ. mint a kalászos. hogy mi nem vettfínk át — legalább nagyobb mennyiségben — szavakat a németből. mrtríss. üregek. -ács n. árpára: »tiszta búza.z=^é\ő lényeket ábrázoló. szmaszi-sz máz wtt. hüvelyes részeket. aszalással.>. lábas) alak mása a szlavóniai *tigány^ = serpenyő. továbbá a mag héjának «iz eltávolítását ípirszj/ié árpacbra). vastag.

synk. A mértéket szógaíára liclyezték: zítfo-sz. szárító^ sor­ vasztó.:«-ból származ­ tatják. A hellénben peta-lo-n lemez. Szt.) Tikkasztó meleg tehát az olvasztó. görögök foglalkoztak ezzel a szittyáknál is. szülfí szÖUu. A bádog is görög-szittya eredetű szavunk: pcía. hogy az ottani Kalmár város nevéből szármáztatliassuk le megeresjített Fan­ táziával kalmár szavunkat. poliJs:. pl. hihar. A fuvaros szó ő^i alakját megőriztek a göcsefi és oriségí dialektusaink: fóros. tehát aranypénz volt. Mért-ék a 7 íulre. acéí (43). ö. a német hamer nem tar­ tozik idei kr/ffia-tis. pútok dóros alak. V . keresk-edik pedig hríir*issh-. melyik az átadó. fuar. ssignnO’fdrúsz *= szigony-fóros. de akkor *fűrmán«-t várnánk.A Uh. S zá^a lég. A kereskedés iránti fogékonyság liiányzott már őseinknél is: örményelr. a bádog. ö. árúi voltak: rövid. mint a helléneknél khrusz’ion^ S knutsz garas.). onnan *) Van is *íurmán)*03< szavunk. vivŐ» teherhordó. Xen) kell iickilnk Svédországba se utazni. vagy ■. n: grosch. Szittyaorszácr földrajzi helyzete olyan kedvező volt. A Fekete-tenger s a bcléömíö nagy folyók már kezdettől fogva a hajózásra terelték a figj'elmet.»tigéja« (serpenyő) esjcszen jj^rog Irépzésű szó: fc^eia. de hefir.mérni ige főne iriOgcserés alakja (61. nehéz el­ dönteni.") Kétségtelen azonban. hogy a német fithr (fiihren) ugyancsak a g ö r ö g Á t v é t e l e (95. A helléneknek a Poniosz Ettkszeinoss északi partjain gyarmataik ts voltak.^efut. A belföldön főleg fuvarosok szállították a portékát (pliortia. gclegog)*?. sőt h : sz szere-z.). (-cs képzőre V . phortlka). hogy a kereskedelem nemcsak a belföldön virágzott. kalavtdr-iou nádsíp. szű-cs). kalamár jelentése is sípos. nycIvtudA^saink a német //r//r.igei alakja ís megvan a tikkadni szavunkban* (A k íkcresítesc folytán röviddé lett as í (é). Kereskedés. l. mint amilyent a fényképészek használnak. itt leginkább összetett szókban használatos és akkor hangsúlyozva fJjvss. a nyeivérzék aztán bolt-tal hozta összeíuggéábe. de voltak érmeik is görög felirattal. kaiamaid-hz sípos. vagyis szigony hordó. IJ. Persze.ilábú alkotmány. peialo-poioss bádogos. egyik olda án az illető szittya király arcképével. Fóros-ból lett kéísOTib fuvaros: íuár. a hellénben /í? w ^ « h o z ó .mindenfelé kiterjed. tehát szógafa méricgía. nuradiunk mi csak a szittya szótár mellett! A szatócs is batyuval járt: ssattt. megtöm. . inkább qz a forma felel meg a magyar Icgej-nck (M. batyuval a hátulcon járták be a falvakat. peták (61) lemez. T. Ahol a háro láb fent egy helyen ös. s úgy látszik. Kalmár. Elegy*bclcgy. Egészbenvéve a szittyáknál cserekeresk'edés folyt. kén (54). hasonulva poltoss — boltos. nyúlik.megrakodik.//<7. hanem a szomszédos népekkel is igen élénk lehetett az áruforgalom. kénesö (107) etimonjait. köztük leghiresebb a mélosziak által alapított TanaUz. Lásd még vas (SSX réz (90). Coltos is eredetileg polétcsz. clepc3zt(?. fuvar. vegyes árú. Ez a földbe vert künyökalakú fa. ón (27). Az arany szavunk megvan a pcrsnban is. Legszokottabb neve.kereskedik. sípszóval figyelmeztetve az embereket a^ kedvező csere-berére* A sípos zsidó nálunk is megvolt még nem régen Is* Kaínm~oss.tőből kere-s.

sztán áll előttünk ez az alak is: a »talány* sem »talá­ nyost már! A litkh. ol^a. ög (üve^). mccíiöm. a szó fejlődése. S synk. . ocíai'ol. tanál a hellénben l:tkk*.) A laikus í i a nőpctirn. heíir-íssk. S s\'nk. épúgy mint a Tisitcl: tiz-.^S v/ss veszteséfj kiír kér. keres. mibe kerül? Ad. fehér fejér. ühejí. csal (36. I. k. fiz-et.szerződés. ö. ö. S dór kdr kár. veszt. l í l .) stb.(temn*) metszeni. talál. ezt tudjuk a szittyák történetéből. Tttkhon mint határozó = talán. Tiszt a tisztelni ige származéka*).tőből való a duga is. vez-ct. vesz. liszt a»lj. A IhMa hellénben kétszeresen n-pótló mint A e n n e k megfelelően a szittyában is van -n-toldó alak: Oifdi’til s ebből tunál. I. h : sz szcrc-z kér» kertül khcr. tidz*. Mészáros alakra v. 5. a »nagj^ úr<» (v. el-vész. L).kampó li5|{ le. Ittkoji üsszevonva lan és ez az összevont alak megvan nyel­ vünkben ís. de U-het későbbi hibás alakulat. ad it/í/At. kicsinyít boltos fJIélész. de a göröggé! való egybevetés után ii. o. auct. A >talán* vagy »tán< a magyarban semmiképen sem vezethető lé a találni igéből. véka (29). n d eló'tt pőilónyüjtással kiesett. kézbe kerül. v. mely csak megújítása lehetett egy régebbi formának. A törvények végrehajtója a bán (pan). mutatja a vér. visz oUz‘. kere-s. ÉUamforma. vis-el. kuhvuavl*ésa s{po». ö. S synk. becs (31).Ad. kkcr. tuhál. patHbasz'deusz fő-fejedelem). etimonját már láttuk (64. olcsó kisebb. Kétségtelen. kcssz*a. képzővel mé‘dz ‘netsz. nicL khré kúr. ichút házaló vagy íípos szat-ócs száll* mejjinkodik. a szóközépi h :j .(Sok helyen a bognícaot is szógafára (Ü«íjcsztik fül. S dór tisz\htl. Hogy a király alkotmánj'osan uralkodott. Ü sd még bnilér (61). a szolgiiial hozza öisszeíllíí^é^bc e 5Züt. ci?ckn‘lyebb. olcsó (alacsony) olidzó-n.kev'esit. boltoij kalam-ár kahm*osz. tanai. Bíráskodás. c tir* ve?z. Hogy a királyi Intézmény megvolt őseinknél. vis£% vesz* (fcr-) vi5z. a király szó nem átvétel a szlávból. vez-cr (61. vesz-t he'sss*.l változatra v. elér stb. persze í^y criclmctlcn. vessz* elvesz. vásár. -cs n. kap. tulál. 1.).keresic-cdík. poltosz eladó. anda vesz.(khn*-) kézhez ad. verb. és has. Imé. Talál. szere-z heür.). kúhiut*ár-Íon nádsíp. hoz. veszteség ár-ul rt/. melyre a incríejíct akasztjálc. nyer éf (értók) iitr*. S í/tk-al talál. takács és takácsos. 1 . ujetj. -. S ér nagyra bec=\ll. dugába dől 102. szijács szilács. fosz-t. ebből mész-ár (61.szerez. 1 alkU'fzik oli^o^. Az összevonásra v.. Mészáros a meiszeni ige származéka. hogy már a legrégl!)b időben volt nemesi osztály s cz részesült a kormányzásban és törvényhozásban. tujál. S a i» á.

k^zön-t: isten jó napot mind közőnscgcácn!<. *) A kamat tehát «redelilt2 a munka. Ugyanaz az mint a. piirUht városháza). Göi^g megfelelője idi-osz. kere:»m(Sny« kamat ^*) V. bilincs. siker. a kamatot (kamat-osz sanyarú munka. közönséges.) is voltak. purgoss torony. járatlan. S kitszün. gyülekezet is.szolga. gyermekes.igéből származik. Polgár szavunk sem a németből való: puvfro.) A »közönséges« hellén megfelelője kszun-osz. piírian. város. nyelvünkben csak ebben a jelentésben maradt fenn a szó.). nyelvünkben is: dema kötél. az otthon. társ) vagy pareszti'osz a hesztía mciléki. keserves munkával rótta le a bért. a külön. segítő) a főurak fegyveres kíséretéhez tartozhatott. A töm­ lőé vagy temlec a hellénben a de. hanem (io koinon) község.toronnyal megerősít. S vidi. itt volt a börtön is. a csángóban még zártabb: poroszt. a kezdő digammát mutatja a >vigy« (ügy) és a göcseji >hidegen* (v > h ) alak. mint a hellén koinosz^Vié^x^ pórias. ö. vár. véd. a tulajdon (douloidion szolgabhás) ds a kim »diiló« (szolga) szavakkal. ö. keresmény). hivatal. k. tekintély s befolyás nélküli. «ad. csendben élő) >procul negotiis<. a pór (paur^osz. kerker). A rabszolgaság közönséges volt.erős vagyok). melynek jelen­ tése megköt. mely csak szinonimája a koinosz-nv^i] a köz pedig rövidített alakja a közön-nek. S porosz magvető. alacsony. Egy tőből való az idegennel (vidéki a kunban idegen): ídi-oen* idegen és az ügy-gyei. bolgár. igen ragy hatáskörrel felntházva. ercdmcnyo: szericemény s vt^gül a kamat. A közáégháza eredeti neve börtön (priitan-Ha^ S met. lemtö s ebből dem.t>api osztály. 39.kütSl. kilszíino. ö.’*) A község is innen ered^ épúgy mint koinosz nemcsak köz. ez esetben olyan zsellérfcle lehetett. fogság. magános. (V.'^) A pandúr (pandoul-osz teljes rabszolga) talán a bíró szolgája lehetett* mig a darabont (Iheraponi-isz szolga. De ép ezért a világtól elmaradt. v. S pór) kis. miirt ige íem-ől^ partic. V. közönséges. hitvány. tudtul ad^ társaságba lóp.bri. -t dem. bilincsel (deszmosz kötél. mint arasz araszát (korosz mérték).Jon . s astda a munka jutalma.hellcnben: muiika^ ftüradsú^. ö. tudatlan (idióta). vagy egyszerű járulékhang. A köz­ ség feje a bíró (bir. a paraszt szó görög megfelelője ^poreusz.vidik-osz. De a földes­ uraknak jobbágyaik (opad. kCsrCn. A vidéki (tanyai) nem tartozott a község kötelékébe. I. ebből purg-ár (6L 1. még: parassi-asz (segítő. itt osztott igazságot a bíró. burg. De a kapott föld és ház haszonélvezete fejében sokat dolgozott a földesurnak. képzővel U>iilö-ce. aljas.met. A nép az együgyű.

ball^ vall porpituidk. (a^k^ ^xznnk" hogyzúg. (\ lak (Iaká5.)/ bíró it-él bíia-tet. Ag. lióliár balc6 bonyik (zsivány) lop tolvaj orv. as egyik clöros. h kh előtt pótlónyüjtással Idesrni: hóh-ér. I: puni-» pocna (pőaa) aiHa\ S vájt.(ta^ktf-ofi-j sors által rendeltetik. felfuválkodik* V.. őrtiszt. kínos kóter börtön tömlGc. bojnyik: phojnih . ankón nlg. S synk. cöibOlct. 5. ezt a porosztó-k hajtották végre (frosz-Un-i ^ poroszleuó megkövező). a hó­ hér akíisztott. fcnyit poin-ar büntet. de. Ágaskodik (kcvélykcdik is a 92ckclyl>eii): felemelkedik. ptvplijtltik-ss őr. ö. bíró az erős ükí^. szeglet. V. hankalckos görbe {ankuhsz). törvéttyszék. vét vád. aitiosz vádolt. I. 0.A kivégzés egyik neme volt a mcgkövezés. 1: fúr féi-oss. S loposs lopó. gyök. M<sr erős vagyok. vt't-rk. doivaj csaló. -fiss eredettíeg: fó r tolvaj. előurs.megküt. gűrt>fi7et. mclyhsiigü. u. v. rabol vall porkol/lb porosztó sséoter^os^ sötét prülm-eicn. vétkes.-vel temlő‘Ct\ a hellf^nbcn Is d e ssw w kötél. *Itankír akaszt. megfojt. n: Iiangen ss/ig^. észjárást Vád-ol. S partic. jutalék. S met. ö. I. ág-ál (henceg).ítél. kexaö' x^höl A s ez megvan meg & *haakalcko!í«*l>an. vát. mint ige: dint^Ől. kiop^ lop. ilAíMí. ssfitig^ megfojt. dotz^^j. csüng. kijutott neki a j6ból! V . portnzlfitá megkövező *) iit is o* a. bilincs. hogy csak a kIHIéte« nyelvész gondolhat latin átvételre r . n: Iiíin* gcn. tem léc lakói hóhér. S 'd ó r fd i' Aln ' ' ^lo iúthrioss alattonioss ' ii uk. Í: latro^’ * '^ ssin-' ciraliol. I: vitium*) agkh-.mejjjainegcl. ttuUt. ór-gazda ál« álnok lator csen. alattomos.Porkoláb szavunk görög megfelelője porphuidk^ mot. k. a. -eV k. birok vele. hajláá. állJt. bíün vád. iwártcva.(agkh-). ♦••) Oly nagy csaiádú szavunk. sin-kofál rab. vétek ak-aszt függ-eszt kaloda met. dem. részesül. mcf.riiubcnj rapio Jet' (pkc-vti) vé-l. C5Ín harp^as. vet u. hangcseré­ vel porkttldp pross-Uit-. vétkes. •ank: de h á elüti pútlóayujtls^al kiesett: dí.anguiUíi V . tk.(pcj^) szúr. v. pürian. csögg kóládé büntet. felnyársal (gonosztevőt) phmik-úss gyilko?i. A vádolt a vétkes. hangcserével porkuldp. ktopats^. horog. S hrap. itt volt a börtön \% doíia kötél. s annyi mellvkjelentcse van. üitia vád c» aiUon a vádolt. fogság* kerker laH-. a bakó pedig felayársalta a gonosztevőt. henker’ ’ ^) pitk. pürtiin városház. 61. zsinoroz. tak/rass vcgzct. lopOs d&iav€Í-ss. örökség) aM í. propltulak-sz előőrs. v. cpiigv — mint láttuk — viormolnk (viorboltikhh6\ morkohib (137.

alak: qÍ‘ megsemmisít.Családneveink Icvczethetólr a görögből.vagy hig. Hadászat Had szavunk görög megfelelője — mint láttuk — hod*osz. kedv (harci kedv). baj. Seg-ít. sttih\ S csih^ kinyomot. A vándormadamkról is azt mond­ juk: >húznakseregenként költöznek. Baros: bántsa a* erős. jellemző őseink vitézségére. mes['C£ip kicí. PekAr. S szilruk. aztán a sereg is. S gara vén. űsgörög szik-. nyújtott töve hikmto-: M w /w í = elég. Föjelentése: jön (segclyül jGn). karsz) jelentése erCLdetileg inger. mint ahogyan a német zug huzás^ költözés. szig. bozontos stb. ö.versenyt küzd. Pomi>á3. Bakos: bakhms vaskos. kiclcgttű. átvitten a hel­ lénben is kkar^ma örömza]. és 105. diadalmi dij (Uial-osz olajág) és a diadalmi díj a borostyán ( arisziei07OÉrdekes az >oItalmaz> és >scgít^ szavaink eredete. segft5é. öröm. harcíkedvére I Diadal görög megfelelője diatkle. et-i^ssik. csatazaj. ci. kail'Qsz sicpjQg. A sikít és segít úgy viszonylanak egyntáshoz.. állásából kiszorít.ért csedez. melynek jelentése: segítségre siet. Sereg is ilyen alkotású szó: szűr.igekőtőt nem érzi ki.alakoknak f«:Iel meg. esedezés. elenyészik. Az *ótalom« (lambdaciisinussal >oUalom<) hellcn megfelelője olh. beszédes példák ezek a magyar O s görög azonos észjárásra! A kik.elbájol s cbhöl ktti^imcn kellemes. s Így a nyeivérzék az el.) Igen érdekes fogalomalakulat.l. sUib-^sz út. S kod üt| útazás. A harc (kkarész. ki­ olt ellenben nem lamb. megöl. aztán oltalotnért. basseari-on róka. ez ideáig feid*. a csipni-vc! ravarja Gssze.magá­ tól dtaszít^ vlsszanyoni. mint a boa* kiált a boé-tíie^ alakhoz. meg5cmmi*ít* kiirt.***') A háború és csata etimon­ ját a 146. el*csípai a tolvajt. (V. de nemcsak a segítségtJrt kiáltó^ hítnem maga az oUaiomadó. alhiosz versenyharc. sőt exstingitur maghal. Rafai: rafdisz varró. ♦) Kül-oss. Gál: kat*űss szép*).-on fejtegettük. harso-na. Apor: apor-osz ellcnállhatailan. ö. meghal is az ol' (hot') származéka. dia-tkai-osz verscnydij.fcsül. hanem segély is! Boa. A nc'petini. S synk. sik-ft a hellcn hih» hig~.-. Olt.a magyarban bo(j)ál kiált. rimánkodil: (hike*szia). v. v. S ktUt.igckutűvel: el'i^. pcko. csapat. Tas: dass-oss szőrös. Csszo(tl(*g ezzel i/A. el^ig^edik E jelcnléöbca az ig‘ nyelvünkben elavult. aiklon a pályabcr. kiírt. ö. groruss. kmil-osz köp ja. fcd% S ei — é fM vaj^v véd kiméig takargat. a hellénben is ssür^mosz hú­ zás. mely tk. cicrt el-.jelentése még >megelégszik«. tehát ugyanazon jelentése van muU a latin exsiiitgtío^Tí:x\:^ ez is kiolt mellett Jelent még: megöl. ssür-dcn csapatonként. harc. Ot-aíom mint védelem.^'öuyGrkÖutct. dia összetételben verseny is. sziiru^ 61. ö.húz (s2ür-aA*ss. Mint láttuk. hadjárat. csapás. kellemes. az ellent mej^zalasztja. ezért •meg-cíig-szik« is. I. de maga a bőé U nem­ csak kiáltás> segély kiállás. Kont. a védő is (hike'Űss). S pékár féiűs. kéjelcg: kit-ain. v.'.j hí'yetL . már pleoaazmus.). •♦) Csapatárs v. sereg. Luka: hiko-iz^ S h:ka farkas. a magyarban csak cl. Víiszari. Gara.

üt. ♦*} V. AtTr-Hsz cröá* .Ij. löv leu^f lev^ megkövez. Viszont fog-ad. porripla. a. íjász etimonjait már láttuk (53. mint ahogyan balta is paUosz. mint láttuk a ^<?<r-nál. gyan(t*j: fé*. Tábor szavunk mutatja. őrtorony. és az ugorban is li dob. S szílh menekszík. plinsz-a szélszorulás. szökevény. Irt­ ózik: firh.kémlel. hog}' sánccal. ^kopo^sz. ö.szak-it. s e met. Vcgöl jegyezzük meg.várai. a kapus. de egyszersmint befogad is. E szavunk is átment a törökbe. 7/jf77rnemcsak az ívhúr. dárda (64). S /'/-/.de a hellénben az ígckötö halmozás igen ícikünséges. kilók. hogy tulajdonképen mit jelent a vár. repeszt.^z kém lő. képző vagy ^ssiphio-sz. A puska hajdan csak gj'ermekjáték volt. mint ahogyan a hellénben is oio.vél. hogy ai -íg határozcrag is innen sarjad: ig^ elér. ö. S hason. sejt. védő ^kop%. hanem maga a feszerő ís. de v. fél. S palla hajító dárda. 0* ^kaposz árok e^er^ (ígeh^) éber. hike-). hogy a vé^I sz. lő) ige származéka: pro-ríp^losz. hiányzott őseink szótárából. met. vor. hA3t-ig*= a há­ zat eléri. Kop-ja Is C itőeszköz: kop-lsz (köp. kémlelő hely volt: kora. befogad is fitg-. A kard görbesége után kapta a nevét: kttrl-osz görbe. éberre v. Világos Fülek Kaposvár Eger •) Gyan-lt: mct» fiilákoss urzö. hasonalva pcriila a kíröpített. S kapus a kémlelő. Nyírettyű is innen: neitro-tosz ívhúrokkal kifeszített. Szab-lya ^ssip/i-oss kard. fig}-elni. nil (v. tőr (SS). S szakha. n: sabcL Pallos a suhintó: pali' forgat. Itt ia f t i g a ^ futás. mely tk. szilárd. fülek űiztí. Paritytyáí a röpít (rip^ hajít. buzogány (31) etimonjait. Lo.képző. (^istní-nk') vél. ar-csz hegy. mellyel a nyilívet kifeszítik. menhcíy is. Fél tk. Lásd még szekerce (63). fug-adcion iiicahcly. befogadó. -lya dem. Vár és városneveink jó lltba^gazí^ást nyiijtanak arra nézve. eljut. hilpar u. r :l neüt. A félelem. árokkal erősítették meg azt: tapkro'sz sánc.felfú. a vár pedig eredetileg figi^elő. v. kémlőhely: ^kopcv. szúr. S pa/la a hajított és pallón. ö. a bodzafapnska: phnsza.’ *^) Legfontosabb része a kapu. nyír-fa nyil-fa). szigony (42). formából származik rett-en -n pillanatnyi képzővel Lássuk most a fegyvereket. szakhón. vág). Kétségtelen ezek után. ^kopé őrtorony. kcmlühely. Szüke-vény sem egyéb. vigyázni.' lándsa (20). repcsztő: szklia-. cssrcA-csi. pardc.nvuak ciíak alakváltozata a fél-nek. a vigyázó. árok. de segély. sejt. S szipja. fritt-. A nyil neüra húr az íven. lebegtet. csákány a szakító. kart-05Z kemény.). mint a bátorság ellentéte. de hatással volt e szó kialakulására a fíth. S i>ofTip-lúss. Fogad fugadnn* elűz. 6. 1. védő fiilükrss. -ka dem. mint az oítalomért csedc?*u (sstke-. fut Í5.

bevés.alakjából való: S visz visz. Dabas Kü’rös hesst-ir^ bezár. Ezeket az igric vagy lantverÖ lantkisérettel énekelte (25. mely a köralaku földet környezte. Háládatos munka volna ezeket kinyomozni. S synk. a pap (hiratsz^ S irő). V. l.» hiar^osz (hia-). hírnök alak a pohárnok. eskü: iszkhihsz erkölcsi erő. A szittyáknak hitregéik mellett kétségkívül voltak tündérmeséik. A betűket hajdan iába rótták: khraur. Vallás. főleg az ugor és török testvéreinknél jnég sok mondánk fentmaradt. ür (24). az Óperenciás tenger a határtalan {apirantosz végtelen). rabol (47).Esztcrgorii Hort Mosort Börs.). i> . S synk. helyesen »hírők<. graph-^t S raf karcol. portyáz: porihe. heszt-ergoviA tárt lak khőri'oss bekerített hcJy tiiostmi fatorony pür^hn torony. v«-el.és virágénekeik is. hisz ííeraklesz ivadékainak tartották magukat. fr. ez esetben -csa dem. hir-dct. hogy a szittyák mithologiája többé-kevésbc meg­ egyezett a göröggel. hogy a rokon népeknél.. Az irás tehát a szent dolgok. Tor-oí ftho^'. Ö. összefüggésbe hozza e szót a tűn ni-vei: fthiii" vagy fthitittdr.ír. A németim. rajzol. Az áldozatokról és a táltosról már megemlékeztünk. kormányoz.) a tűnő. de maga a para is parancs: ta para ////ws^=am i valakitől származik. kért. ró.. képző. állás gurosz kerekded.önd Bars Bihar Dab. S rav karcol. S garap. S bihar erős. 5. Herkó páter: Znisz'^ vagy ^ l é r herkeiosz az udvarvédö. V. író és pap ugyanazon fogalom. ér. garap-m-sz garabó. Sajnos. hi/-osz (szent) szó is: hiav-^aphe. hatsz erö. Bateia nimfa 5a volt. Pusztít (-lö). Eg>*ikmásik hitregcbeli alak fenn is maradt a nyelvünkben. v. A garabonciás eredetileg Íródeák: graph-.(ftheir-) rombol. de hatással volt e szó kialakulására a hicr^osz. ír szavunk származhatik az ar. 1. Hír. hiro-graphe szent dolgokat jel­ képekben ábrázol. a szent Írás. így a táltos és garaboiic foglalkoztak írással. béke (23). a tiszteletreméltó. bamss. Anonymvsnak nem volt irántuk érzéke* ValószinCÍ. ré"i küraíakü sáncainak méjj nyomai vannak. Könyv. bevés. író eredetileg az Írástudó. ö. Budapest. szánt (ar^isc ár) Igéből. 1.). ír. GyÖr Megyer tfugar-osz.rabol. v. szent dolgok feljegyzése. a. valakinek a parancsa. pharss fény torony. még k!irc\ S khéi'^ kér. de az írástudók varázslással is foglalkoztak. S synk. iszkhitro' megerősít. iszkhiir ereje van. (Baráthosi Balogh Benedek egy kötetre valót már be Is mutatott: Turáni regek és mondák a világ teremtéserőt. hér: ktriU(-. asztalnok hatása alatt keletkezett. 53. l. kérnk-ss Iiírnök. pl. Isten igen ügyes szóalkotás: isz/hni az erő. A tündér is aféle nimfa lehetett: Tüitdáreosz. a szent dolgokat bevéső. a hatalom (25. dacoló top-osz crudftett hely. garab-onc. Parancsol patmigtl' u. künyü: . mondáik. Ö . rov-ás. pusztít. r o v á s . V. S synk. meger palota Vezér szavunk kétségkívül a phcr'* ige oxsz. dúl. tíiudér. H székely-szitíya irác. dúl (146).hird-et.X Őseink világfelfogásáról már szólottunk (52. Ismeretes. V a llá s . vitézi. nagy részben feledésbe merültek. -d helyképií> pharosz-. pusztít. a. tör. S hason. Jegyzet. az istennek szentelt. kér-d. tind-^ tisid-ér (61. S hason. l926-)» ír á s . ró.

w Székely-szittya betűk: ö-hellén betűk: c t t M t Y 3 hj T 0 M i& ■ í tkW í H 'm.. mint ahogyan hübloss hártya.hnnc. mely persze idüvcl elpoíhadt. sz. a /t-ndl pedig kjvQI. papír és könyv. Ó-hetléa betűk. »Rovás és rovásírás* c. r). hanem tudatos alkotás: ott.^ kh hangcsoportot a másik ABC hasonló hangcsoportjával. a könyv (bőr) sem volt tartós. 1 3 A székelyben az / a hasonló alakú ^-tó'I úgy van megkQlönböztetvc. Sebestyén Gy. S künil kntyabör. amint már as sz hangoknál láttuk (42. úgy. s. az ó-hcllcnben a különbség a ^ és / közölt az. Aztán inkább görög nyelvea írták le meg a szent dolgokat is. mig az ó-helIénnel majdnem az egész székely ABC megegyezik. M X 0 ^ A A 0. munkájában a székely írást a® ó-törökkel hasonlítja Össze. a j félhangzó. könnyen átváltozik s^-vé. az > t és ir jele a székelye szittyában ugyanaz. hogy a pénzeiken is görög felírást használtak. hogy a jel egyik szárán belül egy vagy két vonás fordul elü. hopr ércbe» köbe nem róttak. ct e 7 n 3D M * 1 n fc o V 4 “1 4 d 7Z. A magánhangzók jeleinek egyezése különösen feltűnő: Székely-szittya betűk: ó-helíén betűk. Székely-szittya betűk.0 Xon A A 0 1)9 k k Az r á hellénben szSgIetes. ahol eltérés van a két irás között. A szittya-görög írást a székely 6Viz*i: meg. Nem szolgai átvétel ez. Az összes ABC-k közQl leg­ közelebb ál( hozzá az ó-hellén. de ezen eltéréseken ts látszik az alkotónak szeles ismerete a legrégibb Írások körében. de mindössze 3 --4 je l egyezését áll^íthatjuk meg (n. csak fába. Nagy naivság volna az egyes betűket összevetni a két írás mérlegelésénél: A rokon kaugcsoportokat kell össsekasonlitain. mert az u mint láttuk. hogy a ^ egyik szára . L). Hogy szkiya őseinktől semmi írás sem maradt fenn. láttuk. Az ó-hellén k betűt ne a székely i-val>az ó-hellép g jelet ne a székely^ jellel vessük össze. cnnclc az ar oka. észrevesszök a szittya önállóságot. hanem a k. g.

Ó-hellén: ^ ^ = ágál *» agai Jegyzet A íií^eiem akkor fordultja székely-szittya írásra. kklaitia. a. A kunok történe­ tének legalaposabb iámcrő)c. d íi t (/A)-vel. Gyárfás István hiába mutatta ki ez állítás tartha­ tatlanságát — nem lévén nyelvtudós — csak történeti érvekkel kísérelte meg a cáfolást. A dunántúli besenyő telepek táiszólásai. évbfíl való feUrást talált. de hogy jutottak cl a székely szók a csíki havasokból a Mátramellékre. met. melynek gör«jg megfelelője khalina. elején irt Nesztor-krónika alapján mindenki kunnak tartotta.. hogy a kunok törökök voltak. A palócot a 12. az őrségi. hogy a hazai nyelvjárások közül melyeket beszélik a kunok. Fi kun nyelv. Amióta Cornidesz D. bíVog.rövidebb.és Nagy-Kunságba és a Dunántúlra. vakoj. hogy a kunok törökök voltak s beköltözésük mán itt magyarosodtak meg. = felső rulw. viázont az arami és székely it kürítetk jelnek a "örüjrbtín ssösileícü jel felel meg. Kuun Géza Codex cnmamcns’^i ISSO-ban megjelent. főleg nyelvész körökben teljesen kialakult az a helytelen vélemény. 18. megengedem. szóba se jöttek. mikor Orbán Balázs az énlakai unitárius templom falán e jelekkel 166S. a német egyetemekíjn tanuló teo­ lógusaink hozták magukkal e szót ilyen értelemben. de peráze a rÖvidítCí jel (vízszintes vonás a szó vcgtagía fölüti) a székely Írásban nincs kitéve. melynek helyes megrejtese ez: *Georgyius Mttsnai diakonm: egy at isten. a Kis. A feliratban rövidítve fordul elő: diakn-. Leghíresebb tör­ ténetíróink majdnem kivétel nélkül magyar eredetűeknek tartották oket^ de mikor aztán gr. sz. 1.// a ^-vel. 41. mint hangok iá {gyakran fí)!cserél6'dnck egymással: makog. de a székelynél megoszlottak a vélemények. mikor a kazbeeiS Uritle- iekcii mm ismerik ezeket a szavakat? .-beli magyar történettudós a Petrarca-codex alapján azt állapította meg. Azonos . Síékely-szUtya: )-hcllén: *“ halina khaHna A másik szó >ágá!« (büszkélkedik). Még abban sem tudtak megeg>*eznr. Lássunk most egy-két stfSt leírva s2ékely-szittya és ó-he!l<^n betükksl A hasonlntossá" meglepd Az egyik szó »lialina-^ (felstí ruha). Hogy egy nyelvterület szavai a szomszédos vidékre átszármazhatnak. a győri. A szó jobbrOI balra olvasand ó. a hellénben agai. talán a = jel volna az.u. veszprémi stb. V a« /«-eI. a göcseji. A székely k szöglctcá alakja a ^*nak. sz.). ez a kun kérdés — úgyszólván napjainkig — le nem került a szőnyegről. a nagy és kis kunt már a nevük után is. Székely-szittya. (39. de eredmény nélkül.^ Diakónus alatt hajdan a német lutheránusok segédUlkészt érteitek.

mevetség nevetség. Van aztán több száz szó. dr. a göcseji almá\Til helyett aímável-t mond. Szókincsé' ben töméntelen sok szó van al. vélctlfin egyezések czek!> Hogy a srékely cs a palóc a szivár­ ványt bdba-bnkrd-T\Ak. az.származéka. kossó-féle (borsó. hoty. •) A magyar nyelv. a •«iV 'itdf. a hó nicgfaprott tetejét szirony* nak. a tokát naic. a szókezdő kettős mássalhangzóktól se idegenkedik. A székely epam-ot és tenács-ot mond apám. a j > g y változat is máskép folyt le a kun­ ban. mint a magyar. a bátyát tó-nak. g . hangtana is még a régihez húz és szókincse sokkal gazdagabb a magyarnál. a virágos kendert passkonca-ktitd^r-zici:^ a kctAgú szeget 7ví/*/tí^nak. a szavak eredeti alakjait is< sokszor megtaláljuk itt. a meg eg stb. mindmáig meg^ tartotta ősiségét. drusza. irampli). Az 5?:h. örmény örvény. legtöbb a székelynek. itt közönségesek. k :c s cseréje szinten közönséges. valamint a-í^<rr*itt is. És. A hangilleszkedési törvényhez tehát a kua nem nagyon allkahnazkodik. meg a palócnál is. vagy legalább nem úgy hajtott végre. a görög szóalakok is a kunhoz állanak a legközelebb. /. Miben tér et a kun nyelv a magyartól? Legszembetűnőbb különbség. a sia b ó b (^ ra t a T :\. régi nyelvemlékeink alakjainak megfelelően. mint már láttuk. korsó) hangváltozást a székelyek és palócok. — mondja Simonyi Zsigmond**) — hogy közösen hajtották végre a bos5ó. ly. Példa erre az a sok nyelvsziget. Olyan szóalakok. A csángót se tudta elnyelni ar oláh. 2. kiadás. * hqU névragok használata és a 'nál ragnak -hoz helyett való alkal­ mazása (papni megyek. tr-. melyek csak régi nyelvemlékeinkben fordulnak clö. csak a székely. *Alig liihetni. mint a nuigyar. — főleg sváb — mely a magj'arság között élve. Az igeragozás­ nál az egyes szám 3-ik szemelv ősgörug ~n ragja még megvan a kunban. A kun egyes hangváltozásokat nem. . a görög hoti kötőszó itt még hód. teszen).< H it aztán merő véletlenség az is. édes nedvet w w -n e k nevezik. hogy a. hogy az -M ragot valamint a c^idngó s a keleti széketységj épúgy ejti •€tt~ nek nyugaton a göcseji s őrségi nyelvjárás. kun sokkal inkább megőrizte az ősgörög grammatikai alakokat. tanács helyett. mely nem két. mely csak a székely és dunántúli. 144. bélyng). pl. PL a ny. a hibás öltést 3r/irr«a-nak. g y ott még igen gyakran az eredeti «. pl. fő­ leg a székelyben (értin. Ys véletlen még százon jóval felül levő egyezés is! Véletlen egyezések a két dialcktiií grantmatikaí különlegességei is. A ragokat se Illeszti mindig a tőhöz. Egyes magán­ hangzókat ís zártabban ejtenek ki a kunok. kis és nagy kun dialektusokban él. hogy a gyors és varsa szavakon sem a székely sem a palóc aem hajtotta végre ezt a hangváltozást? ilint ahogy a mongol és csüvas összebeszéltdc és a ten^z-böl egyik se alkotott tengertl Es véletlen egyezés ar a több száz szó. iKugó. drimba. mint a magijaiban. ez mind véletlen.Persze. A d*=gy hangváltozattal is lépten-nyomon talál­ kozunk: dió gyió. a -hoz rag is így viselkedik náluk. eiőszakos hea^*nikosds nélkül nem egyhamar ^'agy sohasem veszi át a szomszéd nyelvét. és mindenesetre véletUn találkosás.hangcsoportok kedveltek (bregyó. pL a kun piriz (fűrész) a görög pri::. a többi nyelvjárásban pedig ismeretlen. I. A görög diftongusokat is megőrizte a kun (óma helyett auma).és felhaugokkal vegyesen (bereboly. berát. Végül mindegyiknek van saját szókincse iis. Egy tömegben elszigetelten élő nép. hanem több dialektusban használatos. gyere nálam). főleg a br-. berazda. az összeiákolt kerí­ tést gdm vagy ^*rw^r-nak.

hogy abból még^ egy szóárnyalatot se engedjen cU veszni? Hogy a küiroldi krónikák a kunokot egynek veszik a törökkel cs hogy nálunk is ez a vélemény kezdett kialakulni már a 17: században is* ennek az a magyarázata. Ölt. .eű nyclvveí. láttuk (1$. ujj. de indogermán eredetünkncl fogva icrmész*:tei^ h o ^ nyvtvkhicsüfi/2 egy része a latinban. De akkor hozzá­ férhetők voltak* mikor az őii nyelvüket felcseréltek egy idc<. pl. felvesz. tényleg a hellénben még vel-^^) khil% gítj-. Nyelvkincsünk Összetétele tehát a kővetkező 2 Á) B) C) D) E) F) Csak a hellénnel cgj^ezö. hogy a tíz jelentésre nézve egye­ zik a magyar cx-rcl. de a mongoltörökkcl ss egyező. a f^crmánbany a szldvban is megvan. fe{cser4^Uck úgy. eűg-. 6. kair€fífja ánC-s. hogy amikor a kun az anyanyeívét egy batkára sem becsülte^ az át\»ett idegen nyelvhez mcjj oly görcsösen ragaszkodjék. több mint Tele^ csalc itt található fel. A r elmondottakból kétségtelenül megállápíthatjak. hozzáférhcteilenek voltak. viszont a hellén üin^QSS. (I: ing*). Sajátságos szókincséből már egy-két százat e munka keretében etimologizáltam. fél (pártfél) mi/-. Speciális rész. (ér-ez. vér voltak. de erről a kérdésről külön kötetben számolok majd be. hogy nem maradt meg 6ai nyelvükből egyetletv szó sem. ér sza\’ ^k is eredetileg vin-osz. 6r-t). a: wahl-en. L). A hellénnel cs más índogermán nyelvvel is egyezői A helénnel. mintha csak inget váltottak volna. felült w/. Tő­ szavaink tetemes része. iga szavaink elejéről tehát valamely mássalhangzó kopott el. mondjak tudósaink. mert císzigeteUeft. A tárgyalt etimonokból mint alapigazság szűrődik le: az 5s^ffrÜg alapnyehbcK csak egylagtt tövek voltak. (kairessiss Idekezet). hogy a kun nyelv a szittya-görög egyik dialektusa csak. egy egészséges károm­ kodás sem. öllek. A hellénnél. hogy a ma* gyár nyelv índogermáa és legközelebbi rokona a hellén-görög. Jövevényszavak. egy vaoy két mássalkaitgzoval kezdődve és végződve. Kétségtelen. de az ugorral is egyezíj. máról-holnapra. Hát logika ez? Vagy logika van abban. Öl» él. vát«aszt v€il*.vesz. sőt szitt^'atörzseknek ugorral. c i é (á).^ Végszó. mongoltörökkcl való keveredése folytán néhány száz szavunk a hellén mellett egyezik az ugorral és mongoitörökkel is. amintliogy a latinban is V. hogy egy-két kun törzs cltörökösödött és hogy hazánkba is bejutott 5-^6 ezer ilyen kun-latárt ffíleg Moldvából.Kyclvüníc legősibb (üakjait is azért őrizték meg a kunok.

mint a magyarban. Madzag U usszctctt: homthdsnt^. l) még megvan. cz utóbbi ^tew*böl. S /ovtp (v. fog-an-zik. aufríditi^. idővel megint kicsik^ de már pótlonyújtást hagy ma^a után: kopotyú. bo^y a közönséges és kOzőnyüs. alakja. A hellén frr (r^. az / megjelenik mint júruickhani. suszter. S oszma (tő. ősjs-eHie jó jdleniű. 76. A min légy négyezer bemutatott etimonnáf értelmi eltolódás neti> igen fordul elő. Őáziittű szAvúnk tehat már 5j»zetett: enss-étk-cz:: vau/ etWlficss. az olaszban arcobaUno boUív-villanás. tCnemény. rúszrchajlatlan. kotxSiyü. S iOs^sü egi'űtt* közösen.is lettek az által. I. ép így *hall< f<t/</-ból met* az ugorban Az eredeti egytagú. hosyan IcU ^í7/w -/*:>3*bc54 kopoiyö. .*^) szpor-htX szápQr. belehelni az illatot. szapor-odflc. Látjuk ezt a jclönsCgct a lambdacÍ5mu:>nál ia. lobog lampog. kopoltyú. a latinbair arats caeUstis égi boltív.ü. S sstfdr éggömb. tehát eredetileg hzüss. csak í^y értjttk meg. valószínűleg hk {h). és a képzett alakokból ki is tűnik cz: ^ssttsz^Ur csiszoló. S szithol lélekziW jelentéaű ugyan^ de a szaglás nem is egyéb. istis* sarlrantyüü. a hellén ksz&-. ami a magyar éjjbolt-fény. oszfnai-) a magyar iszmat vagy szimat (v. Öss'. Olyanokat. *Foly« az ősalak és nem a hellén ez met. De vegyük figyelembcj k ú le ). Számos példa van erre úg>' a hellénbeiíi. S ii-tüldó rüs::-€n(kií. nem talál a szives olvasó könyvemben Meg a szittyamagyar alkotsisok is a legtalálóbbak. 26. mint erős lélckzetvétel az orron át. csak a hellcnbcn.. haiícm bokréu. stifát^fán tehát égi tüneméDy. tövekből — úgy látszik. Értelmi változás látszik (de csak látszik!) a lomb szavunknál. ő. köiü kszn (kKilH). a legtermészetesebbek. 70. kOzűnibús ugyanazon szóval legyen kiícjeivc. Szivárvány szavunk is összetett: tzfair-. Szagból tssnkhr. fattr fény. A görög­ ben ugyanis /aph-. hztik-c! (öiztukél) gyöke sztíh-. nemz. vagyis égi tünemény. hogy a szó elejére euphonicum vagy erő* sítő magánhangzó kerülf^) vagy pedig a kezdő kettős magánhangzó közé a könnyebb kimondás kedvéért széphangzati magánhangzót szúrtak be.) Igqn naiy e szót összcíioznl a szivái-og ígcveL A rokon* nyelvekben is hason­ latos az észjárás a szittyához: A i^drögbcn túkszmi tk. vér. láp lamp) nem kimondottan lombot jelent. a rom (rurma) szavunkban nincs is jelen. :)sszc. A finnben is* hcnki lélckzés. boitiv. ♦♦) A köz. rá-) rohan^ összeomlik (a latin rtid) végéről is valamely mássalhangzó kopott el. lobogó. dacara amiak. cs 48. mely a magyarban: »roh-an« Igében {-an pillanatnyi képző.sza­ porít. zamat). fiU ~ k h ír^ ir *) Úcy látszik. (A i*»ú: pk<tUina balűna* bálna. hosszú </<úVv'al. illetőleg -« toldás. részben már az ösgörogben — kéttagűak.. ö. a kezdő széphangzaii jáiulckliíing. V. a magyar »dara« egy ősgörOf. az ugor molycml« siet (!) és ez a magyar •bolyongd volna. bóbita. az észtben hing lélekzés. A hcllcnben azonban odz' és ossnné. ez majdnem ugyan­ az. A '^mleges ís messffsz kÖzéiKinlcvö. OU például blékh-tossr ból euphonicuiumal abiektirros^ alak keletkezett. ojn^dzttg^. üstök. A német ngfítrbogett pedig a latin arctis pbavhts szószerinti fordítása* Csísz-ol t<ive csísz. v. illat. ver H & mas'yarbaii íi vín-kő. hszt^fi-oss-hiA.vinom. Azt sem találjuk meg egy nyelvben sem. o. ho^* a >ilarál« íí^vbcn nincs meg az erősítő de megvan a *hadar« •^adar* alakban.cs aközOtt. mint pl. d. intcusivummal érösödött athara alakból való. mintha eltenmondás volna ez. amiket a 25. a ícezdő (f (ho-) mint hangsúlytalan elkopott. így lett hiUzíxH-osz közunös^ közön-ségcsj közünyö5. oszwad-. ha ugyan ez a h nem hiatuspótló csak.

**) Sánta szavunk is bénát jelent: hsattrO^t ^ssanr megmerevCil. pijess. sajtolás. l. >láng«-ol ds a németben rs leng. terjed. mint ige bteros ebből fier-iikss (pter-ü^. S pisG nyomás. ö* bőr (a tej b6re)^ de nem állati bör^ ez bürss^. terittczik. saj tolás.buzdít. S ssihiia bénult. böki óla. Biz-tat szavunkat a magyar nyelvtudós a bfz-ik sjsóval házasítja össze.nyom. teríget.összenyom. teröget. íílegeti magát mint a páva vagy pulyka* A magyar nyelvészek kétségtelennek tartják. tOS. hogy ftyeitmnk izi^-vérig gSrög. lobog. leány más toböl. a növény. taré. ö. S />/>. pénz piez% S //V bíztat. ö. szárny pterüíi. szárnyát emelgeti. S hiatusp. ö. boríték. pore-gatyás (egy szál gatyában). I. pile. Pőre alatt sokan a meztelent értrfc. ráwa pteré^i toll. V. I4S. t. tat'* toll. sarkal. pijtg nyomás.tenget. tarjoszicodílc vagy tarjász* kodik. levelüdzik. megbénul.) *) Lány lóhát a hofsxti hajű. Népelimologizáiús csak. bőr.kicsikar. V .fpicríUsz'^) szárnyát lebegtet?. mint a szittyában. 92* 1. Hornt haj» kamiUsz hosszű hiíjúf kanta* hosszá h^at növcjJit.. pr/ssz. *•) Leng i(zavunk w crcilctUeg »iobo«« értclmU volt: Jte^. hogy itt a tér. Ez utóbbi értelmezés a luílyes. de v. a bélyeget rányomni pics^. a gdrO^ben pedig phitssn síéi. ss^tHt-ia*s:s vagy ssan-^to-sz. Üslokv tolí. 0.*ó haj. láng. nyomott. béna. ránc cs penca (Vas m. magyar nyehészkedésről sso sem lehet. Lássuk ennek is a görög g^'öket és néhány származékát. ö. rqdiS2. piessiss. tcrög*et teritt-c*-ik taraj. hajadon a hajból.) főnév.*) a latinban is cowans hajas. de a hel« léiibeii 5 a többi rokon nyelvben ts béna és sánta ugyanazon szóval van kifejezve. lomb. szárny. jelentésük: terjegeti a szárnyát. pllesz nyomás. do nem tudoaiányos eljárást Vegyük p l ezeket a szavainkat: terjeget. . S ei*=c pere. S tan haj» lomb. sajtol. V. háit>'a* V. Hogy aztán a kettő közt levő tátongó tirt mivel tölti be. emezé trauen. Szó sincs róla! Nézzük csak a görögöt. de a könnyű. lobogás. khaifa lob6. 5. Ugyanaz az észjárás. % ebből ismét ige: ptei-üg^ia^. lakhn*oss. amannak jelentése serkent.cs flerüítr (pteriígyj. érzéketlenné lesz. biz-gat S dór piesid. tar pierüg-iá^'. lepel. még haf és galy szavakat. V. A görögben sspeiross {to: sspitre-). lobog. terít. /r-toldássaí péitds. alakjaival van dolguk. Lakkn* a latinban tánra.hogy a helíénben Í4 Tjai. tehát az n-toldns mégis d előtt van. forgó a sisakon^ fejdidz. a zétás (dz) alak több diaicktualjaii cl. pőrr könnyít nyári: ruha. péndz. tarogat A szó töve tehát pter-^ S tcr-. !oinb. ö. 0. nógat piessisz. lomb. lombos. terjeszt. crhnt loinbosftj Imjjal felruház. vagyis íombosodik. bticg píx. Ismételten hangoztatom. annak a ténynek beismerése nélkül. arra ne legyünk kiváncsiak. lenge ruhájút is: p5rén öltözött. V. biz-tat buKd-ít pcicá (prés) bijog. v. eq^resscn S fijel:. 6L l. icDj«cdc«. S n-tolrlo Ar/ijég..

5. fújja magát (=» bosszús a székelyben). ug. szuszog.u. már régen is >büszké«-t a bűzéből származtatták^) bossz-ús pbussz* lelfúvódik. Bötű szavunk (lüpo-ss. fagy. lob. Majd alhangú. felfuvnlkodás. puv-). hogy az a jelentésre kihatással lenne. büf-ög. bar. v. phusz-d besszei. pölTed. hogy az ábrát. lob. ö * meg pö$-öl. -an a-toldás bösz-Ql phiisz’ fújja magát (bosssús) lüst. pöf-ög. fáxik. hangcs^ püiil) azonban azt ís mutatja. már a hellénben is több alakja van.: pű szusz-og p h ^ sz sziisz-a.Qón alak). v.////7jr-/-<?íír a ki­ lehelt pára. kevély. phüsz-.(pú. megliűl Van a magyarban e tőnek eg> ^ v-ioldOs alakja is: fi^ fuv. Jrost hideg. A szó fejlődése. *) Tehát b()zu3 r^:gcn bOjzkct is jelentett. anélkül. bűz. v. szélszorutás. A szittyák tehát már nyomták. fú. fu phüss-a lánjj. bossz-an-kodik. -ke dem. hogyan alakultak ki a szavak. pnosz büiz-ke phiiss-a felfúvódás. sajtolták az érmeket. pAuszkaa pohos. *^pQt-ke. füst.) fú. gőz és füst a görugbea is ugyanazon szóval van kifejezve. pCssz-ent: pnsss-. phihz. hogyan hajtottak ki a gyökök. V . fú phitss. Phnsz-. kilehelt pára. -a igck. szavaink. de rányom isi V. ahol olyan pompásan megfigyelhetnénk. phitsz*. s más cs más értelme lesz. lehel. k. tilpo^ ver. sőt atmosz gőz. fitssa szél. bűiz-ol f/ftíss*a~ szelei. büsz-ke stb. így crtliotjük csak annak a regi írónk­ nak Ide vonatkozó ctimotogizálá^sdt. pára) posz-og (iielel) píimz. ö. Majdnem minden fogalomra külön kifejezé­ sünk van.fú.szvlszo^. a phittzka ha szétpuk­ kad. gomboknál).kilehel.(fusz) bűzöl. régen kalapáccsal >verték* bele. phusz-a. a rokon hangok Is egymást váltogat­ ják s velük együtt átalakul a szó jelentése is. füst és a németben aíhem lehelet bűz (pára) pkűsz-a a kilehelt (t í.. ö. lapon szó esett. v. ssftké fíjgc^ 37. felfújt hólyag. cbb6l valók pufTad. a pénznek az etimonja mily fontos muvelödéstörléncti adat! Jelenleg úgy sajtolják az ércpcnzt az acélbélyegbe. pofa. szelei.. jelet úgy verték be az érclemezbe (pi. possz-ant. nag}'Ot szol fáz-ik fűss. o. ö. fázás. pszűkh. pimszka gömböc.(phtiss^iír. aklrGl a 143. pU-ál pus-ka pkti5Z-a^ szelszorulás? a bodzafa puska. .ö w phttszke.és a magyarban: fú. felfúvódik (büszke). Nincs a világnak még egy nyelve a magyaron kivül. Hát még mikor rengeteg képzőink is működésbe lépnek! Vegyük fel pl. ffiereu fagy. v. pity-ke. a. -ke dem. bosszús. láng.fú. püsssíbs*ik pkusz. phüsss^^ pkussz. majd felhaagu alakban jelenik meg a tő. s mint a szélfűvás eredménye: fázás. l.. pohos (v:h) stb.ezt a görög tövet phttsz-. vagy szélpuslía.»cg.Magának ennek az egy szónak. k.

milyen szemmel tekintik nyelvtudósaink az uj elméletet. Például >szán-alom« sza­ vunknál a nyelvcrzíík -alom képzőt sejtett. lélekzik. sárba tipon^a a logika leg­ elemibb szabályait is. j5/7. sik. mert ez veszé­ lyezteti az Ő eddigi munkásságuk gyümölcsét. ho|íY nem egy idetévedt jövevényről van itt szó. sokszoro­ san. — mondám neki — a bemutatott mintegy négyezer szóalakzatunk egy része. Pedtg ssiwraittmet a görög megfele­ lője. szük-scg stb. Van ennek a ///«ir-nek a görögben egy rokon töve *leheí. hhz a magyar ny<tvésssk niinbitta forog itt kockán. együtt-bűsulás. Egyik nyelvészünk pl. szinonimája a Jj?/c/2^í7/fí7w=szánnom. szirony. Tudósaink szerint azonban a magyar mégsem K^rög. zih-er. Egyik legkiválóbb nyelvtudósunk — mikor megküldtem neki a ké.íme. melynek megfelelői csak a hellénben lelhetők fel. a magosság. de hát az a pár ezer szavunk. ez mind különböző szóval él ilt: a cigánynak ucso. irtam neki — ez igen nagy naivság az Ön részéről. s csinált aztán szán-nkozik igét is. . hanem egyet még sem vártam: hogy annyi keptehn ellenvetést tudjanak felhozni. a holténcottának síivigat más a japánnak és más a khinainak. Végeredményben azonban a népetimologia egyik módja a szóaikotásnak. aki a mathematikai tudásomat is kétségbe vonta: a variatiora vonatkozó képlet helyességet. a dakotának. Az cUiutia^ szót egy másik jelentéséből már ismerjük: átom. zúz (♦zuh-os). szög-ol. De még a rolcon nyelvekben is mds^niás szóalakzattal van ez a fogalom kifejezve. szik«ony. terjedelmesen bcgyükerezett a nyelvünkbe. s így elvonta belőle a >szAn« tövet. a mexikóinak./-ná lett. hogy nem valami hozsannával üdvözlik majd a folfcdczéseinet. Arra tehát el voltam készülve. terebélyesen kihajtott 6s indái.< »Igaz. amelyek a mag>'arba?< Még olyan is akadt. fagy stb* jclentésseL Ügy látszik egy gyökből (ffl! phüt induUtszó) erednek. a görügben innkoss a magos. szánalom. kacsai össze-vissszabogozták az egész szó­ csoportot. Vegyük csak fel pl* a ►magos* szavunkat. utóbbi hangátvetcssel. a mongol-törökbe ugyanazok a görög szavak jutottak be. az áld. szcn^ a szittyádban a hangsúly folytan hosszú szúH'. A világon van vagy ezer nyelv. a nagy tudós fölényes gesztusával kísérve szavait. Tehát az Ön 360 szóalakzata egyetlen fogalom kifejezésére is kevés. A szun*. SZU (szív). Ebből is egész sereg szavunk származott: zih-ál. hol vannalc ezek publikálva. ziha-tar. Százegynehány nyelv hultadékjaíból szede­ gettük össze! Ez aztán a fantázia vad hajtásai Eljutottunk most már a legkényesebb ponthoz. hanem egy középkori eszperantó. igy szólt: »Indogermán jövevényszavak. iennéssHesfu meg­ van a görögön kívül más indogermán nyelvekben is. hogy az ugorba. szig^ony. jelentése cgyiltt-bűsulás. Ez gyakran a Icgtóválóbb nyelvészt Is tévedésbe ejti. a boldog és a többi három ezer? És hogy van az. tk. hanem ax a Sörög to nitilyeo.szutö munkánkból külön kiadott szemelvényeket — így nyüatkozott: *Aczél a magyar-görög . a latinban a németben hockt a horvátban gora vagy ‘ vdiko stb. a biztos. hát akkor a többi 4 --5 ezér fogalmat milyen gúnyába bujtatja? Hisz ehhez öt mi!tő szóalakzat szükscgesN De hát a sok sivárságból olykor komolyabb kritika is fulvetődött. láthatjuk. Szerinte ugyanis mindössze 360 szóalakzat lehetséges. BlfognlatlciH hriiikdra nem ssdmithatok. >Kedves tanár úr. nincs-e népetímologiával dolgunk.Aztáa ott van a p/ah ige^ szintén egész szócsoportunk­ nak az alapjai A szófejtésnél mindig iigyeljünk".

és történettudósainkhoz.A kiválogatás elméletét is lehetne pl. DR. az együttes nagy cél szolgálatába állíthatnők. ha kedves Bátyámat is ebben a kürbcti láthatnók s azt az igazün proféta-szeiü meglátá­ sokat. az olasz a franciához.« Itt nem segít már semmiféle csíTrés-csavarás. hogy egy régi krónikából kimutatnának egy ilyenforma feljegyzést: »Árpád pedig gyűlésre hivatta a tudós táltosokat és a törzsek véneit és abban állapodának meg. Ideje már. a variatio-elmclct. mely álomnak is merész. Nagyon szerctnűk. a holland a némethez stb.De hát ki tudna itt ellenérveket felhozni!? Először is azon kellene. aki — mint egykor Körösi Csorna Sándor — tizenkét éven át kereste a messze Keleten a homokba temetett nyomainkat: »Ha a mcstcrségoícft elpusztított nemzeti és faji öntudatot és büszkesé­ get újra ftíl akarjuk cleáztcni. Baiáihosy Balogh Benedek. mely a magyar nyelvnek ax indo-germjin nyelvekhczi viazonyára vonatkozik. hogy kétszerkettő az nem négy. hogy fajunk és nem­ zetünk ősi dicsüsigét és kiválóságát mcgi:smértessük újra népQnkkeK Ennek a célnak szolgálatára állottam én és néhány lelkes. azt átok érjc. várom a komoly cáfolatot. még egy szavam volna nyelv. Balatonalmádi.kezdeni. 1927. A legszigorúbb tudo­ mányos alapon^ az ismert hangtörvények alapján vezettem le nyel­ vűnket a görögből. a magyxir nyelv ís csak véletlenül egyezik a göröggel. nagy tudású barátom. áltaUibaii az egész mathematika ne­ vetséges kitalálás* iMinden csak véletlen. s ebbűn az irányban meg is kezdettem az erős munkit. a hellén — azt hiszem. amikor most feltárom nemzetem előtt azt a csodás világot. azzal igazolni. melyeket Bátyám inüvébűl Iátok. hogy ennek folytán szükségessé vdiik a revíziója annak az elméletnek. fölfedezésemet nem lehet egy gesztussal el­ intézni. hogy miként d\cs€ ííseink az ugor cs török né­ pekkel szemben iá eljártak. ügy most a nycívekbűl is csak a hamisítat­ lan görög szavakat szabad átvenni. Mielőtt bezárnám a már hosszúra nyújtott ntászót. melyre ez a/ idézet céloz. bőségesen kivettem a részemet abból a munkából. hogy a helyes ösvén}Te térjenek nyelvészeink és historikusaink és ne hajszolják árkon-bokron keresztül a délibábot. De híít akkor a latin is véletlemll hasonló a hellénhez. AC ZÉL JÓ ZSEF. aki pedig a speciális szláv készletből is merítene. . Az egész rendszer recscg-ropog. május hó. akkor clso köctílcsscgunk.« Hát én. hisz elvakítja szemünket a fénylő nap.etimonoknak oly iömigével lép fel. Ezt írja nekem a magyar eszmének egy telkes apostola. Még egyet.< Am ez is csak íöltozgatás lenne. foltozgatás.

S csih dér. iiirszi-sz met. vid-. kívánság. cikk rssik-ss darabka. klutrak-(y-. hcl ) választ. test (tárgy is): ktissMsz a teremtett. 1. morgós: wargoss dühös. 89. 45. I: vis4} vízs. d: gy nczf vizsgál. 33* gaid li.mcL /rü-. éhom más tűből (125). jég. óltaj\ v. ö. aino-lnposs fene vad. v. ft. ch-ez: eiikhkivan. kényelmes. virág.karcol). galy. jű: kié. met. szoinorú v. lo. v. 128. C5ép: ssMé^dn bot. fene v. 46. 49. irnsziss dörzs. elpuhult.omj. US* hala«d. 5. csipos hidc<j«. 120. I. kertojc h. v. za-^fsaitro-ss igen szó* morú. karcol vány. Ö. 121. sxfik: ^szik-osz. dorog. mosa-ték *=» piszkos víz stbmos-dat (szid. létez aléíhiz. morzsa. eh. 114. Irészi-sz (/l/rar) átfúrás. v. phntil-oss. íJisá az ábrát. ö. törzs: duns met.(kair^) csatlakozik. kökörcs.h. 58. 145. 110.karó. fonos szőlővessző. 107. 45* sziih-é. n: schragen.szitál. saráglya kerítés ís: kharak. dörzsöl: /íir. bcrena borona is. hitk-Srtz. 169. alkotott. i. 116. kőlap. szala-d: alen-. S perona hegyes eszköz. tudó. durva: darfo-ss. -ie. 143. Svin. tövis. 51—100. iss-tiu. sz: h. »me«csiple a dér. V.Jegyzetek.?úl. A diadcm a homlokon űLkoiött sxnlag. hintázó mozgiis. drtlss tölgy. *ssalatr fut. 126. thunt*osz S7. met. íli.h. ö. ö. cserepes bőr. rüty-k-ös (gyűrött). 115. tücsök (ránc). 111. . S szilajosz vig. páré paraj. 75. ét. piszkol. lapát. S csni(f merev^ kemtiny. *U simuló ksz. ö. iha^ juh. vid*. hodekkon h. a hatalom jelvénye. morog: marg. italvágy.og. 53. ÍJ. Q. mcL folytán /í-böl ft. 119. töröl.bosíszankodik. v.Jin venyige. S kuk-orsc. ganií-.inog. köves. 85. szintén: egyszersmint. ö. lyuk. ö. htsszor. — c.erősítő íi*val. széflf élk. pille: fh iill-o n levéJ. ismer: wr-///// tud. párt-fel. mos: w /jj. 87. iil. 125. I. együtt.s is> a latin -q tu . drup.tk. 139. hí héi indulaUzóból. idiog^iJi. S pdl pállott. tehát a nem sima. 30. (dttr^. vií^áz v. iszme-ross ismerős. v. távozik. hozzá áll. kh:s khofosz soc. ö. kínyes khaíutoss gőgös. 32. mris fajból való. V . szilaj kila-osz. rüti-sz redő.. v. zörög: Ihore-^ met. nnnt aOg. v. 117. 79. 28. dór szkap. ö. ö. vizitdl. fíí-tr s^zfa-d^ forr.(lőve: j é . S óhé. ct-eh szihosz étel. 110. gotiii. vele van: vei. 6haj: enkhé. alamusz-i: allntoss aluszékony. szőlővenyige. 109. kitsssar^. bU kezdethez: bég-et blékíira.csap. b é k a b ő g ő . váí-ogat: vei' (hdt-. viss. óg. gyaláz). kalapács. visskU (v: p 40. vergődik (vesződik): vagad^bajlódik. iíligi'^n idegen. kénye?. lopixd'ion tAlacska. orsz-osz sarj. ífnoe-. kezdő xr-re v. 124. V. peroné.) . szinte.palánkol.). í —50. a borona szögekkel kirakott. obuns. ball-ag: pali. gaia: 45. mosrlék = ocsmány. scUriph-oszi.néz. rés. kerjote. lleraosz szittya király érmén is látjuk ezt. I. vál-nszt. ö. 101—150.kalapál. piszok (piszk-) aiszkh-. fona (pihe) oin-anlhé pihe. 22.

....... A névmások...............atás........ 149 Vadászat.... Esctm^ok ncvnlók................ 155 A lakás............... Hol volt a magyarok őshazája^ A szittyák....... Az f .............. A szám neveké ............. .................. ... A nagy problcnia mc^oltlásft................... lelki jelenségek........... nyomositól:... A van és lesz............ 183 Végszó...................... ............................ ..................................................................................... A lestek általános tulajdonságai.................. ........ erős (is gyenge alakok........ ................. lakmározás.............. Szitlya-göröj........................... A szitlya-gőrőg nyelv szépségei és eredetiségei...............rfilcSf hiatusz... rokonságunk.................................. A test és mtiködcse........ 176 H adászat...... Dór alakok........................................................ A munka............... Az igetö gyarapodása n (m)-cl............... Mcgrcndelósrc kc&........... ................... A^yehiink les^alsóbb rétegei. . .... Kgcszség és bc« tegsóg.... eszközök......... A mtllékiievck fokozása.. ........ A inódjcíjyek...... Rliotacizmus......... Házi eszközök B ittő rok ........................ Szóvwsződcs.................. A digraíTima................ A szókezdő A hangzók vdltosnsai Kiesett' cs jarniékimugok D................... ............169 ipar............... Az sz hangok váltakozása......................... Diflongusok* niagánhan^^ótŐmC........................... h) hangok váltakozása............... A kaptafa...................................................... ............. K/írüsi Csorna Súndor. Az n Tm orrhangolc cseit’jc...... kereskedés........................ ..... Az m mint jániltkhang........ Szerszámok.................. Az igchajUtas.................. viszony............... zs) változat.. 161 Étkezés...\ szókezdő f elkopása.................... Bíráskodás...... .................................................IS változat. A névszók töváltozása..... Jegyzetek .........A .......... Szittya hatás a szomszéd ncpekrc........... ....... hang.................................................................................... A vúleticn... 185 .......................... TObb jeletitésU szavak.................................... Képzők .............. i\ család................... t( th ) “ st(T......179 Vallás... Ai 10 58 70 73 74 76 77 79 79 S3 96 99 A tő változása.............. 181 A htn nyelv............... Civódás.. ........... ^bgánhangzók.. ................................. i\ magánhangzók változásai.................. hangsúlj* hatása. Gót lokonságunk....................... Tőhangnyujtó Igetövek..................................... Az ajakhaiigol: váltakozása.......... ...... Az í=*j változat............................ ....... 172 Államforma........................... ........................ ............ Az 1: r fojhangok vaJiozása......... . tőrök és gát rokonságiétfk............ .................... A ludwi világ vúlenninyc a tnaffyarságróL Mit mond Jőkiti M6r? A türtcuctirő feladata.................... A szittyák.................. ............................. ........ ........... igekőtők.. halászat....... ........ A szittya-^Sróg hangok ........... \ k (kh.....166 K ü h á z a t. ......... ................... Két mássalhangzóval kezd&dö szavak.........157 Földrajzi fogalm ak ..... .......... ídök.....TARTALO M-JEGYZÉK....... kedtly....................s z cscrcp......................................... ......................... A tffz................... ..... Horrát István... .......................................... Szittya-torök kcveTödcs.................... A ssékelyszittya irás................. .............................. Mássalhangzók........ ....... pihenés................................................. Száraz............ Gyógyítás és varázslás.......... Beszed.. ........... A családos szavak................................ Kőtőszóh... ....... Szittya hatás a s zlá v sá ^ra ....................... A rnctathcsís..uit kölcsön^ szavak.............. ........... ü^or....... Jái*áá» mozgás.................. 3 6 13 A módszer a nyelvésí:etben.......... ........... 109 Állat" és Hőt'éuyviliig ............. Ilűngutánzóf hangfestő szók* A kiv^loj..... A d : gy cscrcja............................ k elkopása.. ...................... lUitározószók............................ ........ Ugor-szittya keverődcs..................... ...... ......... A k=«c5(sz) változat............ ... Szemclyragok...... A fclfcdcTtcs fantossága............ ........... ...